ZTamas
/

hubert-qa-milqa

@@ -1,19 +1,54 @@
 ---
 language: hu
-thumbnail:
 tags:
 - question-answering
 - bert
 widget:
-- text: "Mi Európa második leghosszabb folyója?"
-  context: "A Duna Európa leghosszabb folyama az oroszországi Volga után. Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patak, a Breg és a Brigach összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme.
-A folyó kialakulása a pliocén korban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig, ekkor a mai nyugat–kelet irány helyett észak–dél irányban folyt itt. Csak a pleisztocén korban alakult ki a kisalföldi szakasza. A folyó legfiatalabb része a Dobrudzsa nyugati oldalán található dél–észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén kor végén jött létre.
-Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát."
-- text: "Hol vannak a legnagyobb mocsarak a Duna mentén?"
-  context: "Lassú folyású szakaszain épít hordalékának lerakásával; a lerakott hordalékhalmot hordalékkúpnak nevezik. A Kisalföld és a Margit-sziget a Duna hordalékkúpja. illetve a Duna-delta (elsősorban a Kilia-ág) területén a turzások. A hordalék a felső szakaszon még igen nagy méreteket, lejjebb már csak porszemnyi nagyságot vehet fel. Ugyanis, amikor lelassul, akkor a folyó először a nagyobb, majd az egyre kisebb darabokat hagyja el (kövek, kavicsok, homok, finom por). Ha a vízszint hirtelen apadásnak indul, a Dunán jellemzően ideiglenes zátonyok alakulnak ki. Ha ismét megnő a vízmennyiség, akkor a folyó újra tovább tudja szállítani hordalékát, a zátonyok eltűnnek. Jellemzően zátonyos rész a Duna Rajka és Gönyű közötti szakasza, ahol a Bős–nagymarosi vízlépcső megépítésével a hasonló képződmények még nagyobb számban elszaporodtak. A Duna különleges képződményei az al-dunai sellők, amelyek a mederfenék kisebb-nagyobb kitüremkedéseit jelentik. Egyre kisebb számban, de még jellemzőek a Duna mentén a mocsarak, amelyek lerakott hordalékkúpokon alakultak ki. Ezekből a legnagyobbak Bajorországban, a Hanság és a Duna-delta területén találhatók."
-- text: "Mióta jár Dunaharasztin hév?"
-  context: "Az egyesítéskor felmerült a Budapest környéki településekre helyiérdekű vasút (HÉV) építése is, azonban ez csak 1882-ben vált véglegessé: a BKVT április 4-ei ülésén a Közvágóhíd–Soroksár HÉV-vonal létrehozásáról határozott. Még javában folyt a vonal építése, de a BKVT már előmunkálati engedélyt kapott a dunaharaszti meghosszabbításra is. Az 1880-as évek végére a főváros négy HÉV-vonallal büszkélkedhetett: először a Budapest-Szentlőrinci Helyi Érdekű Vasút Rt. (BLVV) üzemeletetésében álló, Ferencvárost és a Budapest-Szentlőrinci Tégla- és Terracottagyárat összekötő vonalat nyitották meg 1887. április 12-én (későbbi 50-es villamos), amit a BKVT Közvágóhíd–Soroksár vonala követett augusztus 7-én, majd ennek a Dunaharasztiig érő szakasza november 24-én. 1888. július 20-án üzembe helyezte a BKVT a Kerepesi út–Cinkota, majd augusztus 17-én a Filatorigát–Szentendre is. A HÉV-ágazat 1889. december 29-én függetlenedett el, kezelője a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság (BHÉV) lett."
 ---

 ---
 language: hu
 tags:
 - question-answering
 - bert
 widget:
+- text: Mi Európa második leghosszabb folyója?
+  context: A Duna Európa leghosszabb folyama az oroszországi Volga után. Németországban,
+    a Fekete-erdőben ered két kis patak, a Breg és a Brigach összefolyásával Donaueschingennél,
+    és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország
+    egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km,
+    ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A folyó kialakulása a pliocén
+    korban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig, ekkor a mai
+    nyugat–kelet irány helyett észak–dél irányban folyt itt. Csak a pleisztocén korban
+    alakult ki a kisalföldi szakasza. A folyó legfiatalabb része a Dobrudzsa nyugati
+    oldalán található dél–észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén kor végén
+    jött létre. Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna
+    1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak,
+    amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig
+    ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.
+- text: Hol vannak a legnagyobb mocsarak a Duna mentén?
+  context: Lassú folyású szakaszain épít hordalékának lerakásával; a lerakott hordalékhalmot
+    hordalékkúpnak nevezik. A Kisalföld és a Margit-sziget a Duna hordalékkúpja. illetve
+    a Duna-delta (elsősorban a Kilia-ág) területén a turzások. A hordalék a felső
+    szakaszon még igen nagy méreteket, lejjebb már csak porszemnyi nagyságot vehet
+    fel. Ugyanis, amikor lelassul, akkor a folyó először a nagyobb, majd az egyre
+    kisebb darabokat hagyja el (kövek, kavicsok, homok, finom por). Ha a vízszint
+    hirtelen apadásnak indul, a Dunán jellemzően ideiglenes zátonyok alakulnak ki.
+    Ha ismét megnő a vízmennyiség, akkor a folyó újra tovább tudja szállítani hordalékát,
+    a zátonyok eltűnnek. Jellemzően zátonyos rész a Duna Rajka és Gönyű közötti szakasza,
+    ahol a Bős–nagymarosi vízlépcső megépítésével a hasonló képződmények még nagyobb
+    számban elszaporodtak. A Duna különleges képződményei az al-dunai sellők, amelyek
+    a mederfenék kisebb-nagyobb kitüremkedéseit jelentik. Egyre kisebb számban, de
+    még jellemzőek a Duna mentén a mocsarak, amelyek lerakott hordalékkúpokon alakultak
+    ki. Ezekből a legnagyobbak Bajorországban, a Hanság és a Duna-delta területén
+    találhatók.
+- text: Mióta jár Dunaharasztin hév?
+  context: 'Az egyesítéskor felmerült a Budapest környéki településekre helyiérdekű
+    vasút (HÉV) építése is, azonban ez csak 1882-ben vált véglegessé: a BKVT április
+    4-ei ülésén a Közvágóhíd–Soroksár HÉV-vonal létrehozásáról határozott. Még javában
+    folyt a vonal építése, de a BKVT már előmunkálati engedélyt kapott a dunaharaszti
+    meghosszabbításra is. Az 1880-as évek végére a főváros négy HÉV-vonallal büszkélkedhetett:
+    először a Budapest-Szentlőrinci Helyi Érdekű Vasút Rt. (BLVV) üzemeletetésében
+    álló, Ferencvárost és a Budapest-Szentlőrinci Tégla- és Terracottagyárat összekötő
+    vonalat nyitották meg 1887. április 12-én (későbbi 50-es villamos), amit a BKVT
+    Közvágóhíd–Soroksár vonala követett augusztus 7-én, majd ennek a Dunaharasztiig
+    érő szakasza november 24-én. 1888. július 20-án üzembe helyezte a BKVT a Kerepesi
+    út–Cinkota, majd augusztus 17-én a Filatorigát–Szentendre is. A HÉV-ágazat 1889.
+    december 29-én függetlenedett el, kezelője a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság
+    (BHÉV) lett.'
+base_model: mcsabai/huBert-fine-tuned-hungarian-squadv1
 ---