Dataset Viewer
Auto-converted to Parquet Duplicate
text
stringlengths
0
20.6k
adlam
stringlengths
0
21.1k
Kawtal Pelle Fulɓe, fedde laawɗunde heɓtinaande he nder leydi Senegaal, kadi renndinnde pelle Fulɓe keewɗi waɗiino hannde pottital e jaayndeeji (point de press) ngam hollitde e laɓɓitinde yiyannde mum en he ko yowitii he toɓɓe keewɗe duketeeɗe he nder leydi Senegaal he ooɗoo saha. Ene jeyaa heen toɓɓere hol ko foti wonde dawrugol ɗemɗiyankeewol leydi ndii ngam ƴellitde ɗemɗe ngenndiije ɗee e rokkude ɗum en semmbe mo ene walla ɗum en he ƴellitaade e wontude ɗemɗe janngirɗe e gollirɗe, kono kadi alɗineede haa mbaawa tammbaade pine e gannde dowrowe. He ndeen toɓɓere, ene teskaa, hay seeɗa mo laamu nguu waɗata o, ɓuri wuuroraade tan ko to bannge Jolfe (ɗemngal Wolof) haysinno de to bannge kuule leydi ndii, ɗemɗe ngenndiije ɗee fof poti toon. Kono jinngol laamu ngu e pellital fawde Wolof he dow ɗemɗe keddiiɗe ɗee wonaa ko suuɗi tuggude gila Senegaal jeyti ndimaagu mum dawrugol haa hannde. Ndeen toɓɓere haysinno nde wonaa hesere ne, won haalaluuji kesi e jaɓɓal laamu kesu ngu ngaddani ɗeen pelle faayre, haa jey sabaabu yiɗde ɓe jeertinde e reentinde laamu nguu e wiyde ene ƴetta won e pellitte he ko toɗɗi ɗemɗe ngenndiije ɗee, tawa fawaaki he potal walla jojjanɗe, adda jiiɓru he leyde he.
𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤆𞤫𞤤𞥆𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫⹁ 𞤬𞤫𞤣𞥆𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤱𞤯𞤵𞤲'𞤣𞤫 𞤸𞤫𞤩𞤼𞤭𞤲𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤⹁ 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤪𞤫𞤲𞤣𞤭𞤲𞤣𞤫 𞤨𞤫𞤤𞥆𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤭 𞤱𞤢𞤯𞤭𞥅𞤲𞤮 𞤸𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤨𞤮𞤼𞥆𞤭𞤼𞤢𞤤 𞤫 𞤶𞤢𞥄𞤴𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤶𞤭 (𞤨𞤮𞤭𞤲𞤼 𞤣𞤫 𞤨𞤪𞤫𞤧𞥆) 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤸𞤮𞤤𞥆𞤭𞤼𞤣𞤫 𞤫 𞤤𞤢𞤩𞥆𞤭𞤼𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤴𞤭𞤴𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤸𞤫 𞤳𞤮 𞤴𞤮𞤱𞤭𞤼𞤭𞥅 𞤸𞤫 𞤼𞤮𞤩𞥆𞤫 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤫 𞤣𞤵𞤳𞤫𞤼𞤫𞥅𞤯𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤸𞤫 𞤮𞥅𞤯𞤮𞥅 𞤧𞤢𞤸𞤢. 𞤉𞤲𞤫 𞤶𞤫𞤴𞤢𞥄 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤼𞤮𞤩𞥆𞤫𞤪𞤫 𞤸𞤮𞤤 𞤳𞤮 𞤬𞤮𞤼𞤭 𞤱𞤮𞤲'𞤣𞤫 𞤣𞤢𞤱𞤪𞤵𞤺𞤮𞤤 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫𞥅𞤱𞤮𞤤 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤲'𞤣𞤭𞥅 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤰𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤣𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤫 𞤪𞤮𞤳𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤯𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤧𞤫𞤥𞤦𞤫 𞤥𞤮 𞤫𞤲𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤯𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤸𞤫 𞤰𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤫 𞤱𞤮𞤲𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤶𞤢𞤲𞤺𞤭𞤪𞤯𞤫 𞤫 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤯𞤫⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤢𞤤𞤯𞤭𞤲𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤸𞤢𞥄 𞤲'𞤦𞤢𞥄𞤱𞤢 𞤼𞤢𞤥𞤦𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤨𞤭𞤲𞤫 𞤫 𞤺𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤣𞤮𞤱𞤪𞤮𞤱𞤫. 𞤖𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤲 𞤼𞤮𞤩𞥆𞤫𞤪𞤫⹁ 𞤫𞤲𞤫 𞤼𞤫𞤧𞤳𞤢𞥄⹁ 𞤸𞤢𞤴 𞤧𞤫𞥅𞤯𞤢 𞤥𞤮 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵𞥅 𞤱𞤢𞤯𞤢𞤼𞤢 𞤮⹁ 𞤩𞤵𞤪𞤭 𞤱𞤵𞥅𞤪𞤮𞤪𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤼𞤢𞤲 𞤳𞤮 𞤼𞤮 𞤦𞤢𞤲𞤺𞤫 𞤔𞤮𞤤𞤬𞤫 (𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤏𞤮𞤤𞤮𞤬) 𞤸𞤢𞤴𞤧𞤭𞤲𞥆𞤮 𞤣𞤫 𞤼𞤮 𞤦𞤢𞤲𞤺𞤫 𞤳𞤵𞥅𞤤𞤫 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤲'𞤣𞤭𞥅⹁ 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤬𞤮𞤬 𞤨𞤮𞤼𞤭 𞤼𞤮𞥅𞤲. 𞤑𞤮𞤲𞤮 𞤶𞤭𞤲𞤺𞤮𞤤 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵 𞤫 𞤨𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤢𞤤 𞤬𞤢𞤱𞤣𞤫 𞤏𞤮𞤤𞤮𞤬 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤳𞤫𞤣𞥆𞤭𞥅𞤯𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤱𞤮𞤲𞤢𞥄 𞤳𞤮 𞤧𞤵𞥅𞤯𞤭 𞤼𞤵𞤺𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤺𞤭𞤤𞤢 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤶𞤫𞤴𞤼𞤭 𞤲'𞤣𞤭𞤥𞤢𞥄𞤺𞤵 𞤥𞤵𞤥 𞤣𞤢𞤱𞤪𞤵𞤺𞤮𞤤 𞤸𞤢𞥄 𞤸𞤢𞤲𞤣𞤫. 𞤐'𞤁𞤫𞥅𞤲 𞤼𞤮𞤩𞥆𞤫𞤪𞤫 𞤸𞤢𞤴𞤧𞤭𞤲𞥆𞤮 𞤲'𞤣𞤫 𞤱𞤮𞤲𞤢𞥄 𞤸𞤫𞤧𞤫𞤪𞤫 𞤲𞤫⹁ 𞤱𞤮𞤲 𞤸𞤢𞥄𞤤𞤢𞤤𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤳𞤫𞤧𞤭 𞤫 𞤶𞤢𞤩𞥆𞤢𞤤 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤳𞤫𞤧𞤵 𞤲'𞤺𞤵 𞤲'𞤺𞤢𞤣𞥆𞤢𞤲𞤭 𞤯𞤫𞥅𞤲 𞤨𞤫𞤤𞥆𞤫 𞤬𞤢𞥄𞤴𞤪𞤫⹁ 𞤸𞤢𞥄 𞤶𞤫𞤴 𞤧𞤢𞤦𞤢𞥄𞤦𞤵 𞤴𞤭𞤯𞤣𞤫 𞤩𞤫 𞤶𞤫𞥅𞤪𞤼𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤫 𞤪𞤫𞥅𞤲𞤼𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵𞥅 𞤫 𞤱𞤭𞤴𞤣𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤰𞤫𞤼𞥆𞤢 𞤱𞤮𞤲 𞤫 𞤨𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞥆𞤫 𞤸𞤫 𞤳𞤮 𞤼𞤮𞤯𞥆𞤭 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤯𞤫𞥅⹁ 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤬𞤢𞤱𞤢𞥄𞤳𞤭 𞤸𞤫 𞤨𞤮𞤼𞤢𞤤 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤶𞤮𞤶𞥆𞤢𞤲𞤯𞤫⹁ 𞤢𞤣𞥆𞤢 𞤶𞤭𞥅𞤩𞤪𞤵 𞤸𞤫 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤫 𞤸𞤫.
Toɓɓere wonnde kadi ko teskuya baɗaaɗo he eɓɓooji laamu kesu ngu e kuccam mum he ko yowitii e ƴellitgol faggude walla mbiyen dawrugol ɓamtaare faggudu (politque de développement économique).
𞤚𞤮𞤩𞥆𞤫𞤪𞤫 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤫 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤳𞤮 𞤼𞤫𞤧𞤳𞤵𞤴𞤢 𞤦𞤢𞤯𞤢𞥄𞤯𞤮 𞤸𞤫 𞤫𞤩𞥆𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤳𞤫𞤧𞤵 𞤲'𞤺𞤵 𞤫 𞤳𞤵𞤷𞥆𞤢𞤥 𞤥𞤵𞤥 𞤸𞤫 𞤳𞤮 𞤴𞤮𞤱𞤭𞤼𞤭𞥅 𞤫 𞤰𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤺𞤮𞤤 𞤬𞤢𞤺𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤲'𞤦𞤭𞤴𞤫𞤲 𞤣𞤢𞤱𞤪𞤵𞤺𞤮𞤤 𞤩𞤢𞤥𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤬𞤢𞤺𞥆𞤵𞤣𞤵 (𞤨𞤮𞤤𞤭𞤼𞤹𞤵𞤫 𞤣𞤫 𞤣é𞤾𞤫𞤤𞤮𞤨𞥆𞤫𞤥𞤫𞤲𞤼 é𞤷𞤮𞤲𞤮𞤥𞤭𞤹𞤵𞤫).
He ndeen eɓɓaande laamu ngu ene fodi feccude leydi ndii he doŋe jeetati ɗe ɓe inniri doŋre- diwaal ɓamtaare faggudu (Pôle-region de développement économique). Ɗeen doŋe walla diiwe ngoni ɗee-ɗoo: Siin Saalum, Bawol, Kaasamaas, Waalo, Ferlo, Ɓunndu, Ndakaaru e Kayoor. Ko ɓuri teskinde he ɗee-ɗoo diiwe walla doŋe ko mbiyi ɓe innitiri heen doŋre kala ko ngootu e laamuuji ganni gonnooɗi he nder Senegaal ko adii laamu koloñal, kono en njiyaani heen Fuuta, ɓurnoongu yaajde e ɓooyde e majji kannji fof, tawi kanum naattinaa ko he Waalo e Ferlo. Wadde ɗuum ene jeyaa e ko ummini ɗee-ɗoo pelle ngam saataade ndee ɗoo juumre.
𞤖𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤲 𞤫𞤩𞥆𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵 𞤫𞤲𞤫 𞤬𞤮𞤣𞤭 𞤬𞤫𞤷𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤲'𞤣𞤭𞥅 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤽𞤫 𞤶𞤫𞥅𞤼𞤢𞤼𞤭 𞤯𞤫 𞤩𞤫 𞤭𞤲𞥆𞤭𞤪𞤭 𞤣𞤮𞤽𞤪𞤫- 𞤣𞤭𞤱𞤢𞥄𞤤 𞤩𞤢𞤥𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤬𞤢𞤺𞥆𞤵𞤣𞤵 (𞤆ô𞤤𞤫-𞤪𞤫𞤺𞤭𞤮𞤲 𞤣𞤫 𞤣é𞤾𞤫𞤤𞤮𞤨𞥆𞤫𞤥𞤫𞤲𞤼 é𞤷𞤮𞤲𞤮𞤥𞤭𞤹𞤵𞤫). 𞤍𞤫𞥅𞤲 𞤣𞤮𞤽𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤣𞤭𞥅𞤱𞤫 𞤲'𞤺𞤮𞤲𞤭 𞤯𞤫𞥅-𞤯𞤮𞥅: 𞤅𞤭𞥅𞤲 𞤅𞤢𞥄𞤤𞤵𞤥⹁ 𞤄𞤢𞤱𞤮𞤤⹁ 𞤑𞤢𞥄𞤧𞤢𞤥𞤢𞥄𞤧⹁ 𞤏𞤢𞥄𞤤𞤮⹁ 𞤊𞤫𞤪𞤤𞤮⹁ 𞤇𞤵𞤲𞤣𞤵⹁ 𞤐'𞤁𞤢𞤳𞤢𞥄𞤪𞤵 𞤫 𞤑𞤢𞤴𞤮𞥅𞤪. 𞤑𞤮 𞤩𞤵𞤪𞤭 𞤼𞤫𞤧𞤳𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞥅-𞤯𞤮𞥅 𞤣𞤭𞥅𞤱𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤣𞤮𞤽𞤫 𞤳𞤮 𞤲'𞤦𞤭𞤴𞤭 𞤩𞤫 𞤭𞤲𞥆𞤭𞤼𞤭𞤪𞤭 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤣𞤮𞤽𞤪𞤫 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤳𞤮 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤼𞤵 𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤺𞤢𞤲𞥆𞤭 𞤺𞤮𞤲𞥆𞤮𞥅𞤯𞤭 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤳𞤮 𞤢𞤣𞤭𞥅 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤳𞤮𞤤𞤮𞤻𞤢𞤤⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤫𞤲 𞤲'𞤶𞤭𞤴𞤢𞥄𞤲𞤭 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤊𞤵𞥅𞤼𞤢⹁ 𞤩𞤵𞤪𞤲𞤮𞥅𞤲'𞤺𞤵 𞤴𞤢𞥄𞤶𞤣𞤫 𞤫 𞤩𞤮𞥅𞤴𞤣𞤫 𞤫 𞤥𞤢𞤶𞥆𞤭 𞤳𞤢𞤲𞤶𞤭 𞤬𞤮𞤬⹁ 𞤼𞤢𞤱𞤭 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤲𞤢𞥄𞤼𞥆𞤭𞤲𞤢𞥄 𞤳𞤮 𞤸𞤫 𞤏𞤢𞥄𞤤𞤮 𞤫 𞤊𞤫𞤪𞤤𞤮. 𞤏𞤢𞤣𞥆𞤫 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤫𞤲𞤫 𞤶𞤫𞤴𞤢𞥄 𞤫 𞤳𞤮 𞤵𞤥𞥆𞤭𞤲𞤭 𞤯𞤫𞥅-𞤯𞤮𞥅 𞤨𞤫𞤤𞥆𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤧𞤢𞥄𞤼𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞥅 𞤯𞤮𞥅 𞤶𞤵𞥅𞤥𞤪𞤫.
He ngaal pottital e jaayndeeji, hooreeji kawtal ngal, Alhajji Buubu Sanngoot, ƴettii konngol he inndi Kawtal ngal kala ngam hollitde ngoƴaaji e kulhuli ɗi kawtal ngal jogii he no ɓe puɗɗii yiyrude kuccam dawrugol laamu kesu nguu teeŋti noon he ko toɗɗi toɓɓi ɗiɗi ɗe kaalɗen dow ɗee. He nder haalannde yaajniinde, Alhajji Buubu Sanngoot, hooreejo Kawtal Pelle Fulɓe, siftinii ɗoosɗe e kuule leydi ndii keewɗe he ko yowitii he potal ɗemɗe ngenndiije ɗee kala, ko wayno kuulal tonngoode 78-60 ñalnde 28 Bowte 1978, biyngal ɗemɗe ngenndiije Senegaal ko jeegom, limtiraaɗe he nder doosɗe ngenndi ɗee fawaade deggondiral kelem (selon l’ordre alphabétique ) ko Joola (diola), malinkoore, pulaar, Seereraare, soninkoore e wolof  Ko hono noon ne kadi ɗee-ɗoo kuule le dekkere tonngoode 71-566 du 21 duujal 1971 kanum e kuulal tonngoode 2001-03 ñalnde 22 Siilo 2001, caggal nde tabitini wonnde ko Faraysinkoore woni ɗemngal lawakeewal leydi Senegaal(La langue officielle de la République du Sénégal est le français) ngal tabitinii kuulal dow ngal kono kadi ngalɓeydi ɓeydi heen e kala ɗemngal tafanaangal mbinndiin.
𞤖𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤨𞤮𞤼𞥆𞤭𞤼𞤢𞤤 𞤫 𞤶𞤢𞥄𞤴𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤶𞤭⹁ 𞤸𞤮𞥅𞤪𞤫𞥅𞤶𞤭 𞤳𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤⹁ 𞤀𞤤𞤸𞤢𞤶𞥆𞤭 𞤄𞤵𞥅𞤦𞤵 𞤅𞤢𞤲𞤺𞤮𞥅𞤼⹁ 𞤰𞤫𞤼𞥆𞤭𞥅 𞤳𞤮𞤲𞤺𞤮𞤤 𞤸𞤫 𞤭𞤲𞤣𞤭 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤸𞤮𞤤𞥆𞤭𞤼𞤣𞤫 𞤲'𞤺𞤮𞤰𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤫 𞤳𞤵𞤤𞤸𞤵𞤤𞤭 𞤯𞤭 𞤳𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤶𞤮𞤺𞤭𞥅 𞤸𞤫 𞤲𞤮 𞤩𞤫 𞤨𞤵𞤯𞥆𞤭𞥅 𞤴𞤭𞤴𞤪𞤵𞤣𞤫 𞤳𞤵𞤷𞥆𞤢𞤥 𞤣𞤢𞤱𞤪𞤵𞤺𞤮𞤤 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤳𞤫𞤧𞤵 𞤲'𞤺𞤵𞥅 𞤼𞤫𞥅𞤽𞤼𞤭 𞤲𞤮𞥅𞤲 𞤸𞤫 𞤳𞤮 𞤼𞤮𞤯𞥆𞤭 𞤼𞤮𞤩𞥆𞤭 𞤯𞤭𞤯𞤭 𞤯𞤫 𞤳𞤢𞥄𞤤𞤯𞤫𞤲 𞤣𞤮𞤱 𞤯𞤫𞥅. 𞤖𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤸𞤢𞥄𞤤𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤴𞤢𞥄𞤶𞤲𞤭𞥅𞤲'𞤣𞤫⹁ 𞤀𞤤𞤸𞤢𞤶𞥆𞤭 𞤄𞤵𞥅𞤦𞤵 𞤅𞤢𞤲𞤺𞤮𞥅𞤼⹁ 𞤸𞤮𞥅𞤪𞤫𞥅𞤶𞤮 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤆𞤫𞤤𞥆𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫⹁ 𞤧𞤭𞤬𞤼𞤭𞤲𞤭𞥅 𞤯𞤮𞥅𞤧𞤯𞤫 𞤫 𞤳𞤵𞥅𞤤𞤫 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤲'𞤣𞤭𞥅 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤫 𞤸𞤫 𞤳𞤮 𞤴𞤮𞤱𞤭𞤼𞤭𞥅 𞤸𞤫 𞤨𞤮𞤼𞤢𞤤 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤳𞤢𞤤𞤢⹁ 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 𞤳𞤵𞥅𞤤𞤢𞤤 𞤼𞤮𞤲𞤺𞤮𞥅𞤣𞤫 𞥗𞥘-𞥖𞥐 𞤻𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞥒𞥘 𞤄𞤮𞤱𞤼𞤫 𞥑𞥙𞥗𞥘⹁ 𞤦𞤭𞤴𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤳𞤮 𞤶𞤫𞥅𞤺𞤮𞤥⹁ 𞤤𞤭𞤥𞤼𞤭𞤪𞤢𞥄𞤯𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤣𞤮𞥅𞤧𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭 𞤯𞤫𞥅 𞤬𞤢𞤱𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤣𞤫𞤺𞥆𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤢𞤤 𞤳𞤫𞤤𞤫𞤥 (𞤧𞤫𞤤𞤮𞤲 𞤤’𞤮𞤪𞤣𞤪𞤫 𞤢𞤤𞤨𞤸𞤢𞤦é𞤼𞤭𞤹𞤵𞤫 ) 𞤳𞤮 𞤔𞤮𞥅𞤤𞤢 (𞤣𞤭𞤮𞤤𞤢)⹁ 𞤥𞤢𞤤𞤭𞤲𞤳𞤮𞥅𞤪𞤫⹁ 𞤨𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪⹁ 𞤅𞤫𞥅𞤪𞤫𞤪𞤢𞥄𞤪𞤫⹁ 𞤧𞤮𞤲𞤭𞤲𞤳𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤫 𞤱𞤮𞤤𞤮𞤬  𞤑𞤮 𞤸𞤮𞤲𞤮 𞤲𞤮𞥅𞤲 𞤲𞤫 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤯𞤫𞥅-𞤯𞤮𞥅 𞤳𞤵𞥅𞤤𞤫 𞤤𞤫 𞤣𞤫𞤳𞥆𞤫𞤪𞤫 𞤼𞤮𞤲𞤺𞤮𞥅𞤣𞤫 𞥗𞥑-𞥕𞥖𞥖 𞤣𞤵 𞥒𞥑 𞤣𞤵𞥅𞤶𞤢𞤤 𞥑𞥙𞥗𞥑 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤫 𞤳𞤵𞥅𞤤𞤢𞤤 𞤼𞤮𞤲𞤺𞤮𞥅𞤣𞤫 𞥒𞥐𞥐𞥑-𞥐𞥓 𞤻𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞥒𞥒 𞤅𞤭𞥅𞤤𞤮 𞥒𞥐𞥐𞥑⹁ 𞤷𞤢𞤺𞥆𞤢𞤤 𞤲'𞤣𞤫 𞤼𞤢𞤦𞤭𞤼𞤭𞤲𞤭 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤫 𞤳𞤮 𞤊𞤢𞤪𞤢𞤴𞤧𞤭𞤲𞤳𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤤𞤢𞤱𞤢𞤳𞤫𞥅𞤱𞤢𞤤 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤(𞤂𞤢 𞤤𞤢𞤲'𞤺𞤵𞤫 𞤮𞤬𞥆𞤭𞤷𞤭𞤫𞤤𞥆𞤫 𞤣𞤫 𞤤𞤢 𞤈é𞤨𞤵𞤦𞤤𞤭𞤹𞤵𞤫 𞤣𞤵 𞤅é𞤲é𞤺𞤢𞤤 𞤫𞤧𞤼 𞤤𞤫 𞤬𞤪𞤢𞤲ç𞤢𞤭𞤧) 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤼𞤢𞤦𞤭𞤼𞤭𞤲𞤭𞥅 𞤳𞤵𞥅𞤤𞤢𞤤 𞤣𞤮𞤱 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤲'𞤺𞤢𞤤𞤩𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤩𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤫 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤼𞤢𞤬𞤢𞤲𞤢𞥄𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤲'𞤦𞤭𞤲𞤣𞤭𞥅𞤲.
Hooreejo Alhajji Buubu Sanngoot teskinii wonnde, « ɗeen doosɗe e kule diiñiiɗe he mum en kala, seeraani denndaangal laamuuji laamiiɗi leydi Senegaal he ɗii duuɓi 24 jawtuɗi ene njaɓɓa ɗum en. »
𞤖𞤮𞥅𞤪𞤫𞥅𞤶𞤮 𞤀𞤤𞤸𞤢𞤶𞥆𞤭 𞤄𞤵𞥅𞤦𞤵 𞤅𞤢𞤲𞤺𞤮𞥅𞤼 𞤼𞤫𞤧𞤳𞤭𞤲𞤭𞥅 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤫⹁ « 𞤯𞤫𞥅𞤲 𞤣𞤮𞥅𞤧𞤯𞤫 𞤫 𞤳𞤵𞤤𞤫 𞤣𞤭𞥅𞤻𞤭𞥅𞤯𞤫 𞤸𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤳𞤢𞤤𞤢⹁ 𞤧𞤫𞥅𞤪𞤢𞥄𞤲𞤭 𞤣𞤫𞤲𞤣𞤢𞥄𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤭𞥅𞤯𞤭 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤸𞤫 𞤯𞤭𞥅 𞤣𞤵𞥅𞤩𞤭 𞥒𞥔 𞤶𞤢𞤱𞤼𞤵𞤯𞤭 𞤫𞤲𞤫 𞤲'𞤶𞤢𞤩𞥆𞤢 𞤯𞤵𞤥 𞤫𞤲. »
Sabu laamuuji ɗii, o wiy : « Mbaɗii kala peewje ngam waawnude yimɓe ɓee he waɗtude ɗemngal Wolof tan ɗemngal gollorngal. Ɓe ndokkii Wolof 22 taskaram (emisoŋ) he kala fannu he RTS tawi ɗemɗe ngenndiije keddiiɗe ɗee heen gootal fof, rokkaa tan ko taskaram gooto ngam rokkirde kabaruuji tuggude ñalnde Aaɓnde (Altine) haa Mawnde (Aljumaa) ; suɓaade Wolof e Faraysinkoore ngam kaalanɗe lawakeeje (les discours officiels) ; Wolof Faraysinkoore e Engel to AIBD, e nder TER, e Ndiwoowa Senegaal ; Wolof e Faraysinkoore he nder BRT inniraaɗo nii jooni « SUÑU BRT » ; ko Wolof huwtortee ngam innude porogaraamuuji laamu {Xeyu Ndaw Yii} ngam toɗɗaade nokkuuji, mahanteeje, gollorɗe laamuyankeeje ( des Sociétés publiques ou des Sociétés d’économie mixte) ekn… »
𞤅𞤢𞤦𞤵 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤯𞤭𞥅⹁ 𞤮 𞤱𞤭𞤴 : « 𞤐'𞤄𞤢𞤯𞤭𞥅 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤨𞤫𞥅𞤱𞤶𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤲𞤵𞤣𞤫 𞤴𞤭𞤥𞤩𞤫 𞤩𞤫𞥅 𞤸𞤫 𞤱𞤢𞤯𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤏𞤮𞤤𞤮𞤬 𞤼𞤢𞤲 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤮𞤪𞤲'𞤺𞤢𞤤. 𞤇𞤫 𞤲'𞤣𞤮𞤳𞥆𞤭𞥅 𞤏𞤮𞤤𞤮𞤬 𞥒𞥒 𞤼𞤢𞤧𞤳𞤢𞤪𞤢𞤥 (𞤫𞤥𞤭𞤧𞤮𞤽) 𞤸𞤫 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤬𞤢𞤲𞥆𞤵 𞤸𞤫 𞤈𞤚𞤅 𞤼𞤢𞤱𞤭 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤳𞤫𞤣𞥆𞤭𞥅𞤯𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤺𞤮𞥅𞤼𞤢𞤤 𞤬𞤮𞤬⹁ 𞤪𞤮𞤳𞥆𞤢𞥄 𞤼𞤢𞤲 𞤳𞤮 𞤼𞤢𞤧𞤳𞤢𞤪𞤢𞤥 𞤺𞤮𞥅𞤼𞤮 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤪𞤮𞤳𞥆𞤭𞤪𞤣𞤫 𞤳𞤢𞤦𞤢𞤪𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤼𞤵𞤺𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤻𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞤀𞥄𞤩𞤲'𞤣𞤫 (𞤀𞤤𞤼𞤭𞤲𞤫) 𞤸𞤢𞥄 𞤃𞤢𞤱𞤲'𞤣𞤫 (𞤀𞤤𞤶𞤵𞤥𞤢𞥄) ⁏ 𞤧𞤵𞤩𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤏𞤮𞤤𞤮𞤬 𞤫 𞤊𞤢𞤪𞤢𞤴𞤧𞤭𞤲𞤳𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤳𞤢𞥄𞤤𞤢𞤲𞤯𞤫 𞤤𞤢𞤱𞤢𞤳𞤫𞥅𞤶𞤫 (𞤤𞤫𞤧 𞤣𞤭𞤧𞤷𞤮𞤵𞤪𞤧 𞤮𞤬𞥆𞤭𞤷𞤭𞤫𞤤𞤧) ⁏ 𞤏𞤮𞤤𞤮𞤬 𞤊𞤢𞤪𞤢𞤴𞤧𞤭𞤲𞤳𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤫 𞤉𞤲'𞤺𞤫𞤤 𞤼𞤮 𞤀𞤋𞤄𞤁⹁ 𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤚𞤉𞤈⹁ 𞤫 𞤐'𞤁𞤭𞤱𞤮𞥅𞤱𞤢 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤 ⁏ 𞤏𞤮𞤤𞤮𞤬 𞤫 𞤊𞤢𞤪𞤢𞤴𞤧𞤭𞤲𞤳𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤄𞤈𞤚 𞤭𞤲𞥆𞤭𞤪𞤢𞥄𞤯𞤮 𞤲𞤭𞥅 𞤶𞤮𞥅𞤲𞤭 « 𞤅𞤓𞤙𞤓 𞤄𞤈𞤚 » ⁏ 𞤳𞤮 𞤏𞤮𞤤𞤮𞤬 𞤸𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤼𞤫𞥅 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤭𞤲𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤨𞤮𞤪𞤮𞤺𞤢𞤪𞤢𞥄𞤥𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 {𞤝𞤫𞤴𞤵 𞤐'𞤁𞤢𞤱 𞤒𞤭𞥅} 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤼𞤮𞤯𞥆𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤲𞤮𞤳𞥆𞤵𞥅𞤶𞤭⹁ 𞤥𞤢𞤸𞤢𞤲𞤼𞤫𞥅𞤶𞤫⹁ 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤮𞤪𞤯𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫𞥅𞤶𞤫 ( 𞤣𞤫𞤧 𞤅𞤮𞤷𞤭é𞤼é𞤧 𞤨𞤵𞤦𞤤𞤭𞤹𞤵𞤫𞤧 𞤮𞤵 𞤣𞤫𞤧 𞤅𞤮𞤷𞤭é𞤼é𞤧 𞤣’é𞤷𞤮𞤲𞤮𞤥𞤭𞤫 𞤥𞤭𞤿𞤼𞤫) 𞤫𞤳𞤲… »
Hooreejo Kawtal Pelle Fulɓe o hollirii noon feldemo laamu nguu sabu jinngol mum he ɗemngal Jolfe firtaani fayndaare Kawtal Pelle Fulɓe ko riiwtude ngaal ɗemngal. Ala, kono Kawtal riiwti ko wiyde ene ƴellita Wolof tan he dow boomaare ɗemɗe ngenndiije keddiiɗe ɗe, potnooɗe kam en kala fotndeede rip.
𞤖𞤮𞥅𞤪𞤫𞥅𞤶𞤮 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤆𞤫𞤤𞥆𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤮 𞤸𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤭𞥅 𞤲𞤮𞥅𞤲 𞤬𞤫𞤤𞤣𞤫𞤥𞤮 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵𞥅 𞤧𞤢𞤦𞤵 𞤶𞤭𞤲𞤺𞤮𞤤 𞤥𞤵𞤥 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤔𞤮𞤤𞤬𞤫 𞤬𞤭𞤪𞤼𞤢𞥄𞤲𞤭 𞤬𞤢𞤴𞤲'𞤣𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤆𞤫𞤤𞥆𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤳𞤮 𞤪𞤭𞥅𞤱𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤. 𞤀𞤤𞤢⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤪𞤭𞥅𞤱𞤼𞤭 𞤳𞤮 𞤱𞤭𞤴𞤣𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤰𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤢 𞤏𞤮𞤤𞤮𞤬 𞤼𞤢𞤲 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤦𞤮𞥅𞤥𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤳𞤫𞤣𞥆𞤭𞥅𞤯𞤫 𞤯𞤫⹁ 𞤨𞤮𞤼𞤲𞤮𞥅𞤯𞤫 𞤳𞤢𞤥 𞤫𞤲 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤬𞤮𞤼𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤪𞤭𞤨.
«  Min laaɓndaaki so wonaa jojjannde nde doosgal leydi Senegaal 22 Siilo 2001 leeɓdini min. Min laaɓ ndii tan ko kuule e sarɗiiji ñaawaaɗi suudu sarɗiiji ngenndi amen yoo ciyne ndewe», o wiy kanko Alhajji Buubu Sanngoot.
«  𞤃𞤭𞤲 𞤤𞤢𞥄𞤩𞤲'𞤣𞤢𞥄𞤳𞤭 𞤧𞤮 𞤱𞤮𞤲𞤢𞥄 𞤶𞤮𞤶𞥆𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤲'𞤣𞤫 𞤣𞤮𞥅𞤧𞤺𞤢𞤤 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤 𞥒𞥒 𞤅𞤭𞥅𞤤𞤮 𞥒𞥐𞥐𞥑 𞤤𞤫𞥅𞤩𞤣𞤭𞤲𞤭 𞤥𞤭𞤲. 𞤃𞤭𞤲 𞤤𞤢𞥄𞤩 𞤲'𞤣𞤭𞥅 𞤼𞤢𞤲 𞤳𞤮 𞤳𞤵𞥅𞤤𞤫 𞤫 𞤧𞤢𞤪𞤯𞤭𞥅𞤶𞤭 𞤻𞤢𞥄𞤱𞤢𞥄𞤯𞤭 𞤧𞤵𞥅𞤣𞤵 𞤧𞤢𞤪𞤯𞤭𞥅𞤶𞤭 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭 𞤢𞤥𞤫𞤲 𞤴𞤮𞥅 𞤷𞤭𞤴𞤲𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤱𞤫»⹁ 𞤮 𞤱𞤭𞤴 𞤳𞤢𞤲𞤳𞤮 𞤀𞤤𞤸𞤢𞤶𞥆𞤭 𞤄𞤵𞥅𞤦𞤵 𞤅𞤢𞤲𞤺𞤮𞥅𞤼.
« Wiyde ene ƴellita ɗemngal gootal tan, joña keddiiɗe ɗee no ɗemɗe diiwaaniyakeeje ni, walla nii so ɓooyii seeɗe momta ɗum en he dow leydi, ɗuum ene waawi haɗde deeƴre he nder leydi ndi, walla nii adda ceeriigu. Ndeke noon, ngam reende jam renndo e ngootaguu he nder Senegaal, ene haani ndartinon ngal jaɓɓal dawrugol ngal fotndaani, ƴetton peewje katojinɗe ngam deeƴnude hakkillaaji.
« 𞤏𞤭𞤴𞤣𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤰𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤢 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤺𞤮𞥅𞤼𞤢𞤤 𞤼𞤢𞤲⹁ 𞤶𞤮𞤻𞤢 𞤳𞤫𞤣𞥆𞤭𞥅𞤯𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤲𞤮 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤣𞤭𞥅𞤱𞤢𞥄𞤲𞤭𞤴𞤢𞤳𞤫𞥅𞤶𞤫 𞤲𞤭⹁ 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤲𞤭𞥅 𞤧𞤮 𞤩𞤮𞥅𞤴𞤭𞥅 𞤧𞤫𞥅𞤯𞤫 𞤥𞤮𞤥𞤼𞤢 𞤯𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭⹁ 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤫𞤲𞤫 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤭 𞤸𞤢𞤯𞤣𞤫 𞤣𞤫𞥅𞤰𞤪𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤲'𞤣𞤭⹁ 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤲𞤭𞥅 𞤢𞤣𞥆𞤢 𞤷𞤫𞥅𞤪𞤭𞥅𞤺𞤵. 𞤐'𞤁𞤫𞤳𞤫 𞤲𞤮𞥅𞤲⹁ 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤪𞤫𞥅𞤲'𞤣𞤫 𞤶𞤢𞤥 𞤪𞤫𞤲𞤣𞤮 𞤫 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤼𞤢𞤺𞤵𞥅 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤⹁ 𞤫𞤲𞤫 𞤸𞤢𞥄𞤲𞤭 𞤲'𞤣𞤢𞤪𞤼𞤭𞤲𞤮𞤲 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤶𞤢𞤩𞥆𞤢𞤤 𞤣𞤢𞤱𞤪𞤵𞤺𞤮𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤬𞤮𞤼𞤲'𞤣𞤢𞥄𞤲𞤭⹁ 𞤰𞤫𞤼𞥆𞤮𞤲 𞤨𞤫𞥅𞤱𞤶𞤫 𞤳𞤢𞤼𞤮𞤶𞤭𞤲𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤣𞤫𞥅𞤰𞤲𞤵𞤣𞤫 𞤸𞤢𞤳𞥆𞤭𞤤𞥆𞤢𞥄𞤶𞤭.
Hooreejo Kawtal Fulɓe o eeriima laamu Senegaal he fotndude ɗemɗe ngenndiije Senegaal ɗee kala, he kala nokkuuji e fannuuji ɗo ɗe katojini huwtoreede, he dow ɗowtaare kuulal 2 doosgal leydi Senegaal ñalnde 22 Siilo 2001 he ko fayti he potal ɗemɗe ngenndiije binndaaɗe ɗe. O ɓeydi heen noon, gootal kala yoo heɓ fotde mum tuugnaade e keewal haalooɓe ngaal ɗemngal .
𞤖𞤮𞥅𞤪𞤫𞥅𞤶𞤮 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤮 𞤫𞥅𞤪𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤸𞤫 𞤬𞤮𞤼𞤲'𞤣𞤵𞤣𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤯𞤫𞥅 𞤳𞤢𞤤𞤢⹁ 𞤸𞤫 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤲𞤮𞤳𞥆𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤫 𞤬𞤢𞤲𞥆𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤯𞤮 𞤯𞤫 𞤳𞤢𞤼𞤮𞤶𞤭𞤲𞤭 𞤸𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤫𞥅𞤣𞤫⹁ 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤯𞤮𞤱𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤳𞤵𞥅𞤤𞤢𞤤 𞥒 𞤣𞤮𞥅𞤧𞤺𞤢𞤤 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤻𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞥒𞥒 𞤅𞤭𞥅𞤤𞤮 𞥒𞥐𞥐𞥑 𞤸𞤫 𞤳𞤮 𞤬𞤢𞤴𞤼𞤭 𞤸𞤫 𞤨𞤮𞤼𞤢𞤤 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤦𞤭𞤲𞤣𞤢𞥄𞤯𞤫 𞤯𞤫. 𞤌 𞤩𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤲𞤮𞥅𞤲⹁ 𞤺𞤮𞥅𞤼𞤢𞤤 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤴𞤮𞥅 𞤸𞤫𞤩 𞤬𞤮𞤼𞤣𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤼𞤵𞥅𞤻𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤫 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤢𞤤 𞤸𞤢𞥄𞤤𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 .
Ngam siynude ɗuum ko yoo laamu ngu waɗtu firde diskuraaji lawakeeji (des discours officiels) he ɗemɗe ngenndiije ɗee kala, so ɗuum alaa kam ɗemɗe jeegom (6) mawɗe gadiiɗe winndeede kadi keɓtinaa wonnde ko ɗemɗe ngenndiije ɗe ;
𞤐'𞤘𞤢𞤥 𞤧𞤭𞤴𞤲𞤵𞤣𞤫 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤳𞤮 𞤴𞤮𞥅 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵 𞤱𞤢𞤯𞤼𞤵 𞤬𞤭𞤪𞤣𞤫 𞤣𞤭𞤧𞤳𞤵𞤪𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤤𞤢𞤱𞤢𞤳𞤫𞥅𞤶𞤭 (𞤣𞤫𞤧 𞤣𞤭𞤧𞤷𞤮𞤵𞤪𞤧 𞤮𞤬𞥆𞤭𞤷𞤭𞤫𞤤𞤧) 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤳𞤢𞤤𞤢⹁ 𞤧𞤮 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤢𞤤𞤢𞥄 𞤳𞤢𞤥 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤶𞤫𞥅𞤺𞤮𞤥 (𞥖) 𞤥𞤢𞤱𞤯𞤫 𞤺𞤢𞤣𞤭𞥅𞤯𞤫 𞤱𞤭𞤲𞤣𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤳𞤫𞤩𞤼𞤭𞤲𞤢𞥄 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤫 𞤳𞤮 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤯𞤫 ⁏
Ɓe mbayla kadi taskaramji RTS ngam ittude haa laaɓa ŋakkeende potal pawangal he dow ɗemɗe ngenndije keddiiɗe ɗee he nder taskaramji rts, kadi laamu nguu daroo he siynude wonnde rajooji e teleeji piriwe ɗii yoo kurmo ko waɗɗinaa he dow mum en ko, ɗuum woni yo ɓe ɓeydu ɗemɗe ngenndiije keddiiɗe ɗee he nder taskaramji maɓɓe.
𞤇𞤫 𞤲'𞤦𞤢𞤴𞤤𞤢 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤼𞤢𞤧𞤳𞤢𞤪𞤢𞤥𞤶𞤭 𞤈𞤚𞤅 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤭𞤼𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤸𞤢𞥄 𞤤𞤢𞥄𞤩𞤢 𞤽𞤢𞤳𞥆𞤫𞥅𞤲'𞤣𞤫 𞤨𞤮𞤼𞤢𞤤 𞤨𞤢𞤱𞤢𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞤶𞤫 𞤳𞤫𞤣𞥆𞤭𞥅𞤯𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤼𞤢𞤧𞤳𞤢𞤪𞤢𞤥𞤶𞤭 𞤪𞤼𞤧⹁ 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵𞥅 𞤣𞤢𞤪𞤮𞥅 𞤸𞤫 𞤧𞤭𞤴𞤲𞤵𞤣𞤫 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤫 𞤪𞤢𞤶𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤫 𞤼𞤫𞤤𞤫𞥅𞤶𞤭 𞤨𞤭𞤪𞤭𞤱𞤫 𞤯𞤭𞥅 𞤴𞤮𞥅 𞤳𞤵𞤪𞤥𞤮 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤯𞥆𞤭𞤲𞤢𞥄 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤳𞤮⹁ 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤴𞤮 𞤩𞤫 𞤩𞤫𞤴𞤣𞤵 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤳𞤫𞤣𞥆𞤭𞥅𞤯𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤼𞤢𞤧𞤳𞤢𞤪𞤢𞤥𞤶𞤭 𞤥𞤢𞤩𞥆𞤫.
Huwtoraade he saanga joljole mawɗe ngenndiyeeje (ko wayno limtagol,suɓngooji walla naatgol raafiji daaɓooji…) ɗemɗe ngenndiije ɗee kala ngam mbele maa kala biyɗo leydi ndii waaw heɓde jojjannde mum en ɓurnde famɗude he ko fayti e humpiteede e wasiyeede, he nder kala yuɓɓooji piriwee, hirjinde he kuwtorogol ɗemɗe leydi ndii ɗe ngam mbele maa mo woni kala heɓ geɓal (feccere) mum e nafooje laamu nguu tawa ko he dow potal.
𞤖𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤧𞤢𞥄𞤲'𞤺𞤢 𞤶𞤮𞤤𞤶𞤮𞤤𞤫 𞤥𞤢𞤱𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞤴𞤫𞥅𞤶𞤫 (𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 𞤤𞤭𞤥𞤼𞤢𞤺𞤮𞤤⹁𞤧𞤵𞤩𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤲𞤢𞥄𞤼𞤺𞤮𞤤 𞤪𞤢𞥄𞤬𞤭𞤶𞤭 𞤣𞤢𞥄𞤩𞤮𞥅𞤶𞤭…) 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤲'𞤦𞤫𞤤𞤫 𞤥𞤢𞥄 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤦𞤭𞤴𞤯𞤮 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤲'𞤣𞤭𞥅 𞤱𞤢𞥄𞤱 𞤸𞤫𞤩𞤣𞤫 𞤶𞤮𞤶𞥆𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤩𞤵𞤪𞤲'𞤣𞤫 𞤬𞤢𞤥𞤯𞤵𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤳𞤮 𞤬𞤢𞤴𞤼𞤭 𞤫 𞤸𞤵𞤥𞤨𞤭𞤼𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤫 𞤱𞤢𞤧𞤭𞤴𞤫𞥅𞤣𞤫⹁ 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤨𞤭𞤪𞤭𞤱𞤫𞥅⹁ 𞤸𞤭𞤪𞤶𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤳𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤮𞤺𞤮𞤤 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤲'𞤣𞤭𞥅 𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤲'𞤦𞤫𞤤𞤫 𞤥𞤢𞥄 𞤥𞤮 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤸𞤫𞤩 𞤺𞤫𞤩𞤢𞤤 (𞤬𞤫𞤷𞥆𞤫𞤪𞤫) 𞤥𞤵𞤥 𞤫 𞤲𞤢𞤬𞤮𞥅𞤶𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵𞥅 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤳𞤮 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤨𞤮𞤼𞤢𞤤.
Sabu Kawtal Pelle Fulɓe goongɗinde wonnde ko Pulaar woni ɗemngal Senegaalnaawal ɓurngal heewde haalooɓe jeyaaɓe he mum, yanti kadi heewɓe ɓe ngona Fulɓe ene kaala ngal ko wayno leñɗi hoɗidiiɓe maɓɓe he diiwe ko wayno St. Louis Maatam, Tammbakunnda haa Kolda, waɗi e ngal foti wonde ɗemngal kuwtorteengal he nder yah-ngartaaji leydi ndi, ko wayno « Air Senegal), TER e BRT kanum e teerirde diwooje Beles Jaañ, ɗuum e kala porogaraamuuji payɗi arde.
𞤅𞤢𞤦𞤵 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤆𞤫𞤤𞥆𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤺𞤮𞥅𞤲'𞤺𞤯𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤫 𞤳𞤮 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤𞤲𞤢𞥄𞤱𞤢𞤤 𞤩𞤵𞤪𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤸𞤫𞥅𞤱𞤣𞤫 𞤸𞤢𞥄𞤤𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤶𞤫𞤴𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤥𞤵𞤥⹁ 𞤴𞤢𞤲𞤼𞤭 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤸𞤫𞥅𞤱𞤩𞤫 𞤩𞤫 𞤲'𞤺𞤮𞤲𞤢 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤳𞤢𞥄𞤤𞤢 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 𞤤𞤫𞤻𞤯𞤭 𞤸𞤮𞤯𞤭𞤣𞤭𞥅𞤩𞤫 𞤥𞤢𞤩𞥆𞤫 𞤸𞤫 𞤣𞤭𞥅𞤱𞤫 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 𞤅𞤼. 𞤂𞤮𞤵𞤭𞤧 𞤃𞤢𞥄𞤼𞤢𞤥⹁ 𞤚𞤢𞤥𞤦𞤢𞤳𞤵𞤲𞤣𞤢 𞤸𞤢𞥄 𞤑𞤮𞤤𞤣𞤢⹁ 𞤱𞤢𞤯𞤭 𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤬𞤮𞤼𞤭 𞤱𞤮𞤲'𞤣𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤳𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤼𞤫𞥅𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤴𞤢𞤸-𞤲'𞤺𞤢𞤪𞤼𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤲'𞤣𞤭⹁ 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 « 𞤀𞤭𞤪 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞤤)⹁ 𞤚𞤉𞤈 𞤫 𞤄𞤈𞤚 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤫 𞤼𞤫𞥅𞤪𞤭𞤪𞤣𞤫 𞤣𞤭𞤱𞤮𞥅𞤶𞤫 𞤄𞤫𞤤𞤫𞤧 𞤔𞤢𞥄𞤻⹁ 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤫 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤨𞤮𞤪𞤮𞤺𞤢𞤪𞤢𞥄𞤥𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤨𞤢𞤴𞤯𞤭 𞤢𞤪𞤣𞤫.
Ene jeyaa kadi e hujjaaji ɗi ɓe laaɓndi walla bagginooje ɗe ɓe mbagginta laamu nguu, ko waylude falndeeji ɗemɗiyeeji (zonage linguistique) porograamuuji jaŋdeeji ɗi, tawa kadi ene wonndi e waɗtorde hakkille he ɗemɗe caasɗe mawɗe ɗee, ko wayno Pulaar jogingal defterdu alɗundu waɗndu fotde ujunnaaje sappo (10 000) deftere, tawi winndi ɗum en tan ko Fulɓe Senegaalnaaɓe e Muritaninaaɓe ;
𞤉𞤲𞤫 𞤶𞤫𞤴𞤢𞥄 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤫 𞤸𞤵𞤶𞥆𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤯𞤭 𞤩𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤩𞤲'𞤣𞤭 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤦𞤢𞤺𞥆𞤭𞤲𞤮𞥅𞤶𞤫 𞤯𞤫 𞤩𞤫 𞤲'𞤦𞤢𞤺𞥆𞤭𞤲𞤼𞤢 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵𞥅⹁ 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤤𞤵𞤣𞤫 𞤬𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤶𞤭 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤭𞤴𞤫𞥅𞤶𞤭 (𞥁𞤮𞤲𞤢𞤺𞤫 𞤤𞤭𞤲'𞤺𞤵𞤭𞤧𞤼𞤭𞤹𞤵𞤫) 𞤨𞤮𞤪𞤮𞤺𞤪𞤢𞥄𞤥𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤶𞤢𞤽𞤣𞤫𞥅𞤶𞤭 𞤯𞤭⹁ 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤫𞤲𞤫 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤭 𞤫 𞤱𞤢𞤯𞤼𞤮𞤪𞤣𞤫 𞤸𞤢𞤳𞥆𞤭𞤤𞥆𞤫 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤷𞤢𞥄𞤧𞤯𞤫 𞤥𞤢𞤱𞤯𞤫 𞤯𞤫𞥅⹁ 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤶𞤮𞤺𞤭𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫𞤪𞤣𞤵 𞤢𞤤𞤯𞤵𞤲'𞤣𞤵 𞤱𞤢𞤯𞤲'𞤣𞤵 𞤬𞤮𞤼𞤣𞤫 𞤵𞤶𞤵𞤲𞥆𞤢𞥄𞤶𞤫 𞤧𞤢𞤨𞥆𞤮 (𞥑𞥐 𞥐𞥐𞥐) 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫𞤪𞤫⹁ 𞤼𞤢𞤱𞤭 𞤱𞤭𞤲𞤣𞤭 𞤯𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤼𞤢𞤲 𞤳𞤮 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤫 𞤃𞤵𞤪𞤭𞤼𞤢𞤲𞤭𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 ⁏
Huwtoraade he saanga joljole mawɗe ngenndiyeeje (ko wayno limtagol,suɓngooji walla naatgol raafiji daaɓooji…) ɗemɗe ngenndiije ɗee kala ngam mbele maa kala biyɗo leydi ndii waaw heɓde jojjannde mum ɓurnde famɗude he ko fayti e humpiteede e wasiyeede, he nder kala yuɓɓooji piriwee, hirjinde he kuwtorogol ɗemɗe leydi ndii ɗe ngam mbele maa mo woni kala heɓ geɓal (feccere) mum e nafooje laamu nguu tawa ko he dow potal. Ko yoo laamu nguu fir he ɗemɗe ngenndiije ɗe, tawa wonaa Wolof tan, kala kaayitaaji baɗiraaɗi yoo ɓiyɓe leydi ndii kuwtoro.
𞤖𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤧𞤢𞥄𞤲'𞤺𞤢 𞤶𞤮𞤤𞤶𞤮𞤤𞤫 𞤥𞤢𞤱𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞤴𞤫𞥅𞤶𞤫 (𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 𞤤𞤭𞤥𞤼𞤢𞤺𞤮𞤤⹁𞤧𞤵𞤩𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤲𞤢𞥄𞤼𞤺𞤮𞤤 𞤪𞤢𞥄𞤬𞤭𞤶𞤭 𞤣𞤢𞥄𞤩𞤮𞥅𞤶𞤭…) 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤲'𞤦𞤫𞤤𞤫 𞤥𞤢𞥄 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤦𞤭𞤴𞤯𞤮 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤲'𞤣𞤭𞥅 𞤱𞤢𞥄𞤱 𞤸𞤫𞤩𞤣𞤫 𞤶𞤮𞤶𞥆𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤩𞤵𞤪𞤲'𞤣𞤫 𞤬𞤢𞤥𞤯𞤵𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤳𞤮 𞤬𞤢𞤴𞤼𞤭 𞤫 𞤸𞤵𞤥𞤨𞤭𞤼𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤫 𞤱𞤢𞤧𞤭𞤴𞤫𞥅𞤣𞤫⹁ 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤨𞤭𞤪𞤭𞤱𞤫𞥅⹁ 𞤸𞤭𞤪𞤶𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤳𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤮𞤺𞤮𞤤 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤲'𞤣𞤭𞥅 𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤲'𞤦𞤫𞤤𞤫 𞤥𞤢𞥄 𞤥𞤮 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤸𞤫𞤩 𞤺𞤫𞤩𞤢𞤤 (𞤬𞤫𞤷𞥆𞤫𞤪𞤫) 𞤥𞤵𞤥 𞤫 𞤲𞤢𞤬𞤮𞥅𞤶𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵𞥅 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤳𞤮 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤨𞤮𞤼𞤢𞤤. 𞤑𞤮 𞤴𞤮𞥅 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵𞥅 𞤬𞤭𞤪 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤯𞤫⹁ 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤱𞤮𞤲𞤢𞥄 𞤏𞤮𞤤𞤮𞤬 𞤼𞤢𞤲⹁ 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤳𞤢𞥄𞤴𞤭𞤼𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤦𞤢𞤯𞤭𞤪𞤢𞥄𞤯𞤭 𞤴𞤮𞥅 𞤩𞤭𞤴𞤩𞤫 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤲'𞤣𞤭𞥅 𞤳𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤮.
Ngam ɗemɗe ngenndiije ɗee mbaawa ɓamtaade e ƴellitaade alaa e sago, gaa-gaa yiɗe hooree mum e fasnaade ɗemngal mum, tawa ene waɗi kadi ngartam ɗam ene ɓeyda hirjinde yimɓe ɓee e gollanaade ɗemɗe ɗee. Tuugnaade he ɗumm, Kawtal ngal eerimaa laamu ngu e yuɓɓinde « Mbelnaare hooreejo leydi ngam ɓamtude golle conce e pinalyankooje ».
𞤐'𞤘𞤢𞤥 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤲'𞤦𞤢𞥄𞤱𞤢 𞤩𞤢𞤥𞤼𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤫 𞤰𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤢𞤤𞤢𞥄 𞤫 𞤧𞤢𞤺𞤮⹁ 𞤺𞤢𞥄-𞤺𞤢𞥄 𞤴𞤭𞤯𞤫 𞤸𞤮𞥅𞤪𞤫𞥅 𞤥𞤵𞤥 𞤫 𞤬𞤢𞤧𞤲𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤥𞤵𞤥⹁ 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤫𞤲𞤫 𞤱𞤢𞤯𞤭 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤲'𞤺𞤢𞤪𞤼𞤢𞤥 𞤯𞤢𞤥 𞤫𞤲𞤫 𞤩𞤫𞤴𞤣𞤢 𞤸𞤭𞤪𞤶𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤴𞤭𞤥𞤩𞤫 𞤩𞤫𞥅 𞤫 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤢𞤲𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤯𞤫𞥅. 𞤚𞤵𞥅𞤻𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤯𞤵𞤥𞥆⹁ 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤫𞥅𞤪𞤭𞤥𞤢𞥄 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵 𞤫 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤭𞤲'𞤣𞤫 « 𞤐'𞤄𞤫𞤤𞤲𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤸𞤮𞥅𞤪𞤫𞥅𞤶𞤮 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤩𞤢𞤥𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤫 𞤷𞤮𞤲𞤷𞤫 𞤫 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤶𞤫 ».
Naatnude jaŋde ɗemɗe ngenndiije ɗee he nder duɗe lese-lese ɗe tuugnaade he ko binndi walla kuule ɗee kaali ko kam e semmbinde janngingol he ɗemɗe cowe (l’Enseignement Bilingue). Kono kadi, ko yoo dañɓe seedanfaagu he ɗemɗe ngenndiije ɓee mbaaw naattineede he gollorɗe laamu ɗe, tawa e ɓe mbaawa naweede ɓe ngollinoyee to diiwe maɓɓe walla e nokkuuji ɗo ɗemɗe ɗe ɓe keblaa he mum en ɗee ɓuri waawde haaleede.
𞤐𞤢𞥄𞤼𞤲𞤵𞤣𞤫 𞤶𞤢𞤽𞤣𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤣𞤵𞤯𞤫 𞤤𞤫𞤧𞤫-𞤤𞤫𞤧𞤫 𞤯𞤫 𞤼𞤵𞥅𞤻𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤳𞤮 𞤦𞤭𞤲𞤣𞤭 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤳𞤵𞥅𞤤𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤳𞤢𞥄𞤤𞤭 𞤳𞤮 𞤳𞤢𞤥 𞤫 𞤧𞤫𞤥𞤦𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤶𞤢𞤲𞤺𞤭𞤲'𞤺𞤮𞤤 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤷𞤮𞤱𞤫 (𞤤’𞤉𞤲𞤧𞤫𞤭𞤻𞤫𞤥𞤫𞤲𞤼 𞤄𞤭𞤤𞤭𞤲'𞤺𞤵𞤫). 𞤑𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤣𞤭⹁ 𞤳𞤮 𞤴𞤮𞥅 𞤣𞤢𞤻𞤩𞤫 𞤧𞤫𞥅𞤣𞤢𞤲𞤬𞤢𞥄𞤺𞤵 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤩𞤫𞥅 𞤲'𞤦𞤢𞥄𞤱 𞤲𞤢𞥄𞤼𞥆𞤭𞤲𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤮𞤪𞤯𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤯𞤫⹁ 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤫 𞤩𞤫 𞤲'𞤦𞤢𞥄𞤱𞤢 𞤲𞤢𞤱𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤩𞤫 𞤲'𞤺𞤮𞤤𞥆𞤭𞤲𞤮𞤴𞤫𞥅 𞤼𞤮 𞤣𞤭𞥅𞤱𞤫 𞤥𞤢𞤩𞥆𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤫 𞤲𞤮𞤳𞥆𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤯𞤮 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤯𞤫 𞤩𞤫 𞤳𞤫𞤦𞤤𞤢𞥄 𞤸𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤯𞤫𞥅 𞤩𞤵𞤪𞤭 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤣𞤫 𞤸𞤢𞥄𞤤𞤫𞥅𞤣𞤫.
Ko he nder galle geñgol Ɓuuɓa Ndiyam he nder Labe, kawrital mawngal waɗi hannde Hoorebiir 22, Morso 2023, ngam mawninde ciifgol deftere joyaɓere winndaande he nguurndam o toowa ganndaljo, jannginoowo fanniiɗo Alhajji Ibraahiima Kaba Bah. Yuɓɓini ngaal kawrital ko taani makko Aysatu Bah ummoriiɗo to Kanada tawi kadi ko he tawtoreede toowa ganndal en e wallifiyankooɓe Laginenaaɓe e Fuuta Jalonnaaɓe heewɓe yantude e ɓesngu makko, kanko Ceerno Ibraahiima Kaba Bah.
𞤑𞤮 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤺𞤢𞤤𞥆𞤫 𞤺𞤫𞤻𞤺𞤮𞤤 𞤇𞤵𞥅𞤩𞤢 𞤐'𞤁𞤭𞤴𞤢𞤥 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤂𞤢𞤦𞤫⹁ 𞤳𞤢𞤱𞤪𞤭𞤼𞤢𞤤 𞤥𞤢𞤱𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤱𞤢𞤯𞤭 𞤸𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤖𞤮𞥅𞤪𞤫𞤦𞤭𞥅𞤪 𞥒𞥒⹁ 𞤃𞤮𞤪𞤧𞤮 𞥒𞥐𞥒𞥓⹁ 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤥𞤢𞤱𞤲𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤷𞤭𞥅𞤬𞤺𞤮𞤤 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫𞤪𞤫 𞤶𞤮𞤴𞤢𞤩𞤫𞤪𞤫 𞤱𞤭𞤲𞤣𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤺𞤵𞥅𞤪𞤲'𞤣𞤢𞤥 𞤮 𞤼𞤮𞥅𞤱𞤢 𞤺𞤢𞤲𞤣𞤢𞤤𞤶𞤮⹁ 𞤶𞤢𞤲𞤺𞤭𞤲𞤮𞥅𞤱𞤮 𞤬𞤢𞤲𞥆𞤭𞥅𞤯𞤮 𞤀𞤤𞤸𞤢𞤶𞥆𞤭 𞤋𞤦𞤪𞤢𞥄𞤸𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤑𞤢𞤦𞤢 𞤄𞤢𞤸. 𞤒𞤵𞤩𞥆𞤭𞤲𞤭 𞤲'𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤳𞤢𞤱𞤪𞤭𞤼𞤢𞤤 𞤳𞤮 𞤼𞤢𞥄𞤲𞤭 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤀𞤴𞤧𞤢𞤼𞤵 𞤄𞤢𞤸 𞤵𞤥𞥆𞤮𞤪𞤭𞥅𞤯𞤮 𞤼𞤮 𞤑𞤢𞤲𞤢𞤣𞤢 𞤼𞤢𞤱𞤭 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤳𞤮 𞤸𞤫 𞤼𞤢𞤱𞤼𞤮𞤪𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤼𞤮𞥅𞤱𞤢 𞤺𞤢𞤲𞤣𞤢𞤤 𞤫𞤲 𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤭𞤬𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤂𞤢𞤺𞤭𞤲𞤫𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤫 𞤊𞤵𞥅𞤼𞤢 𞤔𞤢𞤤𞤮𞤲𞥆𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤸𞤫𞥅𞤱𞤩𞤫 𞤴𞤢𞤲𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤫 𞤩𞤫𞤧𞤲'𞤺𞤵 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮⹁ 𞤳𞤢𞤲𞤳𞤮 𞤕𞤫𞥅𞤪𞤲𞤮 𞤋𞤦𞤪𞤢𞥄𞤸𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤑𞤢𞤦𞤢 𞤄𞤢𞤸.
Ndee deftere joyaɓere he nguurndam Ibraahiima Kaba Bah, winndi ɗum ko Ali Ben Kamara tawa muuli nde ko ko galle muulngo YIGUI.
𞤐'𞤁𞤫𞥅 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫𞤪𞤫 𞤶𞤮𞤴𞤢𞤩𞤫𞤪𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤺𞤵𞥅𞤪𞤲'𞤣𞤢𞤥 𞤋𞤦𞤪𞤢𞥄𞤸𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤑𞤢𞤦𞤢 𞤄𞤢𞤸⹁ 𞤱𞤭𞤲𞤣𞤭 𞤯𞤵𞤥 𞤳𞤮 𞤀𞤤𞤭 𞤄𞤫𞤲 𞤑𞤢𞤥𞤢𞤪𞤢 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤥𞤵𞥅𞤤𞤭 𞤲'𞤣𞤫 𞤳𞤮 𞤳𞤮 𞤺𞤢𞤤𞥆𞤫 𞤥𞤵𞥅𞤤𞤲'𞤺𞤮 𞤒𞤋𞤘𞤓𞤋.
Yimɓe heewɓe ɓamii konnguɗi, gila e wallifiyanke o, Ali Ben Kamara, e juɓɓinɗo kawrital ngal o Aysatu Bah, yimɓe galle makko, tawtoranaaɓe laamu nguu e annduɓe mawɓe ko wayno Mawɗo Bonataa Jeŋ, kanum en fof ceedtiima ko heewi he Alhajji Ibraahiima Kaba Bah.
𞤒𞤭𞤥𞤩𞤫 𞤸𞤫𞥅𞤱𞤩𞤫 𞤩𞤢𞤥𞤭𞥅 𞤳𞤮𞤲𞤺𞤵𞤯𞤭⹁ 𞤺𞤭𞤤𞤢 𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤭𞤬𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫 𞤮⹁ 𞤀𞤤𞤭 𞤄𞤫𞤲 𞤑𞤢𞤥𞤢𞤪𞤢⹁ 𞤫 𞤶𞤵𞤩𞥆𞤭𞤲𞤯𞤮 𞤳𞤢𞤱𞤪𞤭𞤼𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤮 𞤀𞤴𞤧𞤢𞤼𞤵 𞤄𞤢𞤸⹁ 𞤴𞤭𞤥𞤩𞤫 𞤺𞤢𞤤𞥆𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮⹁ 𞤼𞤢𞤱𞤼𞤮𞤪𞤢𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵𞥅 𞤫 𞤢𞤲𞤣𞤵𞤩𞤫 𞤥𞤢𞤱𞤩𞤫 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 𞤃𞤢𞤱𞤯𞤮 𞤄𞤮𞤲𞤢𞤼𞤢𞥄 𞤔𞤫𞤽⹁ 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤬𞤮𞤬 𞤷𞤫𞥅𞤣𞤼𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤳𞤮 𞤸𞤫𞥅𞤱𞤭 𞤸𞤫 𞤀𞤤𞤸𞤢𞤶𞥆𞤭 𞤋𞤦𞤪𞤢𞥄𞤸𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤑𞤢𞤦𞤢 𞤄𞤢𞤸.
Ndeen deftere, nde ngannduɗaa ko Ceerno Moneenembo winndi ngardiindi mum, ene jaŋtoo hol gonɗo Ibraahiima Kaba Bah. Jibinaaɗo to saare Labe he nder Fuuta Jalon. Caggal jaŋde teskinnde he duɗe leslese e hakkundeere he nder Lagine, ko adii jeytaare, o yahi Senegaal caggal ɗuum o ummii ɗoon o fay Farayse o jokkoyi jaŋde makko to wuro Nancy. Caggal nde o gasni jaŋde makko o waɗti jannginde, kono sabu yiɗnoode leydi makko Lagine naftoroo ganndal makko o felliti artude he leydi makko, kono, hono kadaruuji Fulɓe heewɓe walla nii mbiyen nii kaadaruuji Ginenaaɓe tan, leelani laamu Seyku Tuure waɗtimo e añɓe tuumaaɓe, he dow fenaande, jeyeede he maalde ngam yiɗde solde laamu mum, haa o sokoyaa to Camp Boiro.
𞤐'𞤁𞤫𞥅𞤲 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫𞤪𞤫⹁ 𞤲'𞤣𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤲𞤣𞤵𞤯𞤢𞥄 𞤳𞤮 𞤕𞤫𞥅𞤪𞤲𞤮 𞤃𞤮𞤲𞤫𞥅𞤲𞤫𞤲'𞤦𞤮 𞤱𞤭𞤲𞤣𞤭 𞤲'𞤺𞤢𞤪𞤣𞤭𞥅𞤲'𞤣𞤭 𞤥𞤵𞤥⹁ 𞤫𞤲𞤫 𞤶𞤢𞤽𞤼𞤮𞥅 𞤸𞤮𞤤 𞤺𞤮𞤲𞤯𞤮 𞤋𞤦𞤪𞤢𞥄𞤸𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤑𞤢𞤦𞤢 𞤄𞤢𞤸. 𞤔𞤭𞤦𞤭𞤲𞤢𞥄𞤯𞤮 𞤼𞤮 𞤧𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤂𞤢𞤦𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤊𞤵𞥅𞤼𞤢 𞤔𞤢𞤤𞤮𞤲. 𞤕𞤢𞤺𞥆𞤢𞤤 𞤶𞤢𞤽𞤣𞤫 𞤼𞤫𞤧𞤳𞤭𞤲𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤣𞤵𞤯𞤫 𞤤𞤫𞤧𞤤𞤫𞤧𞤫 𞤫 𞤸𞤢𞤳𞥆𞤵𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤪𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤂𞤢𞤺𞤭𞤲𞤫⹁ 𞤳𞤮 𞤢𞤣𞤭𞥅 𞤶𞤫𞤴𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫⹁ 𞤮 𞤴𞤢𞤸𞤭 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤷𞤢𞤺𞥆𞤢𞤤 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤮 𞤵𞤥𞥆𞤭𞥅 𞤯𞤮𞥅𞤲 𞤮 𞤬𞤢𞤴 𞤊𞤢𞤪𞤢𞤴𞤧𞤫 𞤮 𞤶𞤮𞤳𞥆𞤮𞤴𞤭 𞤶𞤢𞤽𞤣𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤼𞤮 𞤱𞤵𞤪𞤮 𞤐𞤢𞤲𞤷𞤴. 𞤕𞤢𞤺𞥆𞤢𞤤 𞤲'𞤣𞤫 𞤮 𞤺𞤢𞤧𞤲𞤭 𞤶𞤢𞤽𞤣𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤮 𞤱𞤢𞤯𞤼𞤭 𞤶𞤢𞤲𞤺𞤭𞤲'𞤣𞤫⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤧𞤢𞤦𞤵 𞤴𞤭𞤯𞤲𞤮𞥅𞤣𞤫 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤂𞤢𞤺𞤭𞤲𞤫 𞤲𞤢𞤬𞤼𞤮𞤪𞤮𞥅 𞤺𞤢𞤲𞤣𞤢𞤤 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤮 𞤬𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤭 𞤢𞤪𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮⹁ 𞤸𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤣𞤢𞤪𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤸𞤫𞥅𞤱𞤩𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤲𞤭𞥅 𞤲'𞤦𞤭𞤴𞤫𞤲 𞤲𞤭𞥅 𞤳𞤢𞥄𞤣𞤢𞤪𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤘𞤭𞤲𞤫𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤼𞤢𞤲⹁ 𞤤𞤫𞥅𞤤𞤢𞤲𞤭 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤅𞤫𞤴𞤳𞤵 𞤚𞤵𞥅𞤪𞤫 𞤱𞤢𞤯𞤼𞤭𞤥𞤮 𞤫 𞤢𞤻𞤩𞤫 𞤼𞤵𞥅𞤥𞤢𞥄𞤩𞤫⹁ 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤬𞤫𞤲𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫⹁ 𞤶𞤫𞤴𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤥𞤢𞥄𞤤𞤣𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤴𞤭𞤯𞤣𞤫 𞤧𞤮𞤤𞤣𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤥𞤵𞤥⹁ 𞤸𞤢𞥄 𞤮 𞤧𞤮𞤳𞤮𞤴𞤢𞥄 𞤼𞤮 𞤕𞤢𞤥𞤨 𞤄𞤮𞤭𞤪𞤮.
Ibraahiima Kaba Bah ko jannginoowo Fisik (professeur de Physique) ko kanko kadi wonnoo hooreejo (directeur) ecole normal de Kindia. Ko o tergal kadi gooto e hooreeɓe waalde jannginooɓe he nder leydi Gine (Syndicat des enseignents). He 1961 nde sukaaɓe janngooɓe ɓee mbaɗi seppooji ngam hollirde mettere mum en he Seyku Tuure, laamɗo canndallo o soki duɗal ngal he hujjiniraade wonnde dillere sukaaɓe ɓee ndee saabii ɗum ko maalde jannginooɓe ɓe. Ibraahiima K. Bah nanngaa o sokoyaa to Camp Boiro (wiyetenoo ko: Camp de Camayenne). O sokdaa toon e mawɓe waalde jannginooɓe ndee ko wayno Keytaa Kumannjan, caggal ñaawoore fuunti-funeere ɓe taƴanaa duuɓi jeegoom dummbere. Ndeen ñaawoore fenaande kadi jibini laawgu mawngu sukaaɓe janngoɓe ɓe he nder leydi hee kala, kono Seyku Tuure e laamu mum, huwtorii ko wonno njogitaari mum ko, ɗuum woni sokde, warde, e fiyiide haa ɓakkoo he dow ƴiiƴam mum.
𞤋𞤦𞤪𞤢𞥄𞤸𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤑𞤢𞤦𞤢 𞤄𞤢𞤸 𞤳𞤮 𞤶𞤢𞤲𞤺𞤭𞤲𞤮𞥅𞤱𞤮 𞤊𞤭𞤧𞤭𞤳 (𞤨𞤪𞤮𞤬𞤫𞤧𞥆𞤫𞤵𞤪 𞤣𞤫 𞤆𞤸𞤴𞤧𞤭𞤹𞤵𞤫) 𞤳𞤮 𞤳𞤢𞤲𞤳𞤮 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤱𞤮𞤲𞥆𞤮𞥅 𞤸𞤮𞥅𞤪𞤫𞥅𞤶𞤮 (𞤣𞤭𞤪𞤫𞤷𞤼𞤫𞤵𞤪) 𞤫𞤷𞤮𞤤𞤫 𞤲𞤮𞤪𞤥𞤢𞤤 𞤣𞤫 𞤑𞤭𞤲'𞤣𞤭𞤢. 𞤑𞤮 𞤮 𞤼𞤫𞤪𞤺𞤢𞤤 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤺𞤮𞥅𞤼𞤮 𞤫 𞤸𞤮𞥅𞤪𞤫𞥅𞤩𞤫 𞤱𞤢𞥄𞤤𞤣𞤫 𞤶𞤢𞤲𞤺𞤭𞤲𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤘𞤭𞤲𞤫 (𞤅𞤴𞤲'𞤣𞤭𞤷𞤢𞤼 𞤣𞤫𞤧 𞤫𞤲𞤧𞤫𞤭𞤻𞤫𞤲𞤼𞤧). 𞤖𞤫 𞥑𞥙𞥖𞥑 𞤲'𞤣𞤫 𞤧𞤵𞤳𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤶𞤢𞤲𞤺𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤩𞤫𞥅 𞤲'𞤦𞤢𞤯𞤭 𞤧𞤫𞤨𞥆𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤸𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤣𞤫 𞤥𞤫𞤼𞥆𞤫𞤪𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤸𞤫 𞤅𞤫𞤴𞤳𞤵 𞤚𞤵𞥅𞤪𞤫⹁ 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤯𞤮 𞤷𞤢𞤲𞤣𞤢𞤤𞥆𞤮 𞤮 𞤧𞤮𞤳𞤭 𞤣𞤵𞤯𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤸𞤫 𞤸𞤵𞤶𞥆𞤭𞤲𞤭𞤪𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤫 𞤣𞤭𞤤𞥆𞤫𞤪𞤫 𞤧𞤵𞤳𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤩𞤫𞥅 𞤲'𞤣𞤫𞥅 𞤧𞤢𞥄𞤦𞤭𞥅 𞤯𞤵𞤥 𞤳𞤮 𞤥𞤢𞥄𞤤𞤣𞤫 𞤶𞤢𞤲𞤺𞤭𞤲𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤩𞤫. 𞤋𞤦𞤪𞤢𞥄𞤸𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤑. 𞤄𞤢𞤸 𞤲𞤢𞤲𞤺𞤢𞥄 𞤮 𞤧𞤮𞤳𞤮𞤴𞤢𞥄 𞤼𞤮 𞤕𞤢𞤥𞤨 𞤄𞤮𞤭𞤪𞤮 (𞤱𞤭𞤴𞤫𞤼𞤫𞤲𞤮𞥅 𞤳𞤮: 𞤕𞤢𞤥𞤨 𞤣𞤫 𞤕𞤢𞤥𞤢𞤴𞤫𞤲𞥆𞤫). 𞤌 𞤧𞤮𞤳𞤣𞤢𞥄 𞤼𞤮𞥅𞤲 𞤫 𞤥𞤢𞤱𞤩𞤫 𞤱𞤢𞥄𞤤𞤣𞤫 𞤶𞤢𞤲𞤺𞤭𞤲𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞥅 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 𞤑𞤫𞤴𞤼𞤢𞥄 𞤑𞤵𞤥𞤢𞤲𞤶𞤢𞤲⹁ 𞤷𞤢𞤺𞥆𞤢𞤤 𞤻𞤢𞥄𞤱𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤬𞤵𞥅𞤲𞤼𞤭-𞤬𞤵𞤲𞤫𞥅𞤪𞤫 𞤩𞤫 𞤼𞤢𞤰𞤢𞤲𞤢𞥄 𞤣𞤵𞥅𞤩𞤭 𞤶𞤫𞥅𞤺𞤮𞥅𞤥 𞤣𞤵𞤥𞤦𞤫𞤪𞤫. 𞤐'𞤁𞤫𞥅𞤲 𞤻𞤢𞥄𞤱𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤬𞤫𞤲𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲𞤭 𞤤𞤢𞥄𞤱𞤺𞤵 𞤥𞤢𞤱𞤲'𞤺𞤵 𞤧𞤵𞤳𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤶𞤢𞤲𞤺𞤮𞤩𞤫 𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤸𞤫𞥅 𞤳𞤢𞤤𞤢⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤅𞤫𞤴𞤳𞤵 𞤚𞤵𞥅𞤪𞤫 𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤥𞤵𞤥⹁ 𞤸𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤭𞥅 𞤳𞤮 𞤱𞤮𞤲𞥆𞤮 𞤲'𞤶𞤮𞤺𞤭𞤼𞤢𞥄𞤪𞤭 𞤥𞤵𞤥 𞤳𞤮⹁ 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤧𞤮𞤳𞤣𞤫⹁ 𞤱𞤢𞤪𞤣𞤫⹁ 𞤫 𞤬𞤭𞤴𞤭𞥅𞤣𞤫 𞤸𞤢𞥄 𞤩𞤢𞤳𞥆𞤮𞥅 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤰𞤭𞥅𞤰𞤢𞤥 𞤥𞤵𞤥.
Caggal nde o lelii duuɓi jeegom he nder dummbirde Camp Boiro, Ibraahiima K. Bah yalti he 1966, o faytiraa duɗal polytechnique ngal Kankan yo o jannginoy toon. He 1971 kadi nanngaa he dumunna daɓɓo o woppitaa. Ko ndeen o arti Labe caggal maayde kaaw makko Seyku Balde gonnooɗo arɗo Nduyeeɓe to Labe.
𞤕𞤢𞤺𞥆𞤢𞤤 𞤲'𞤣𞤫 𞤮 𞤤𞤫𞤤𞤭𞥅 𞤣𞤵𞥅𞤩𞤭 𞤶𞤫𞥅𞤺𞤮𞤥 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤣𞤵𞤥𞤦𞤭𞤪𞤣𞤫 𞤕𞤢𞤥𞤨 𞤄𞤮𞤭𞤪𞤮⹁ 𞤋𞤦𞤪𞤢𞥄𞤸𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤑. 𞤄𞤢𞤸 𞤴𞤢𞤤𞤼𞤭 𞤸𞤫 𞥑𞥙𞥖𞥖⹁ 𞤮 𞤬𞤢𞤴𞤼𞤭𞤪𞤢𞥄 𞤣𞤵𞤯𞤢𞤤 𞤨𞤮𞤤𞤴𞤼𞤫𞤷𞥆𞤲𞤭𞤹𞤵𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤑𞤢𞤲𞤳𞤢𞤲 𞤴𞤮 𞤮 𞤶𞤢𞤲𞤺𞤭𞤲𞤮𞤴 𞤼𞤮𞥅𞤲. 𞤖𞤫 𞥑𞥙𞥗𞥑 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤲𞤢𞤲𞤺𞤢𞥄 𞤸𞤫 𞤣𞤵𞤥𞤵𞤲𞥆𞤢 𞤣𞤢𞤩𞥆𞤮 𞤮 𞤱𞤮𞤨𞥆𞤭𞤼𞤢𞥄. 𞤑𞤮 𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤲 𞤮 𞤢𞤪𞤼𞤭 𞤂𞤢𞤦𞤫 𞤷𞤢𞤺𞥆𞤢𞤤 𞤥𞤢𞥄𞤴𞤣𞤫 𞤳𞤢𞥄𞤱 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤅𞤫𞤴𞤳𞤵 𞤄𞤢𞤤𞤣𞤫 𞤺𞤮𞤲𞥆𞤮𞥅𞤯𞤮 𞤢𞤪𞤯𞤮 𞤐'𞤁𞤵𞤴𞤫𞥅𞤩𞤫 𞤼𞤮 𞤂𞤢𞤦𞤫.
Ko wonaa tan geɗe jaŋtaaɗe dow ɗee, ko wayno ɓeydude Pulaar he ɗemɗe kuwtorteeɗe he yah-ngartaaji Senegaal, kam e rokkude ngal geɗel he rajooji e teleeji laamu ngu e priweeji ɗi, Kawtal ngal ɗaɓɓirii laamu nguu nde darantoo ɓamtude Pulaar/Fulfulde he nder dente Afriknaaje ko wayno CEDEAO e fedde ngootaagu Afrik. He toɓɓere sappoɓere he nder hujjaaji ɗi ɓe laaɓndii ko yoo laamu Senegaal ƴellit ɓamtaare ɗemɗe momti keeriije ɗe, teeŋti noon Pulaar mbele won kuwtorngal ngam jantondiral e ngootaagu Afriknaaɓe he nder wertaango CEDEAO he kala ɗo ngal haalatee he nder leyɗeele sappo e joy (15) kawtuɗe he ngoon yuɓɓo ɗee fof. Hono ndeen darnde kadi ene foti waɗeede to Fedde Ngootaagu Afrik walla dental (UA). Sabu tuugnaade he kuule UA biyɗe wonnde woni ɗemɗe lawakeeje kuwtorteeɗe he yuɓɓo ngo ko Arabeere, Engeleere, Faraysinkoore, Españool, Portugeere, Swahili (Siwaahili) e kala ɗemngal Afriknaawal.
𞤑𞤮 𞤱𞤮𞤲𞤢𞥄 𞤼𞤢𞤲 𞤺𞤫𞤯𞤫 𞤶𞤢𞤽𞤼𞤢𞥄𞤯𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤯𞤫𞥅⹁ 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 𞤩𞤫𞤴𞤣𞤵𞤣𞤫 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤳𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤼𞤫𞥅𞤯𞤫 𞤸𞤫 𞤴𞤢𞤸-𞤲'𞤺𞤢𞤪𞤼𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤⹁ 𞤳𞤢𞤥 𞤫 𞤪𞤮𞤳𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤺𞤫𞤯𞤫𞤤 𞤸𞤫 𞤪𞤢𞤶𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤫 𞤼𞤫𞤤𞤫𞥅𞤶𞤭 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵 𞤫 𞤨𞤪𞤭𞤱𞤫𞥅𞤶𞤭 𞤯𞤭⹁ 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤯𞤢𞤩𞥆𞤭𞤪𞤭𞥅 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵𞥅 𞤲'𞤣𞤫 𞤣𞤢𞤪𞤢𞤲𞤼𞤮𞥅 𞤩𞤢𞤥𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪/𞤊𞤵𞤤𞤬𞤵𞤤𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤣𞤫𞤲𞤼𞤫 𞤀𞤬𞤪𞤭𞤳𞤲𞤢𞥄𞤶𞤫 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 𞤕𞤉𞤁𞤉𞤀𞤌 𞤫 𞤬𞤫𞤣𞥆𞤫 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤼𞤢𞥄𞤺𞤵 𞤀𞤬𞤪𞤭𞤳. 𞤖𞤫 𞤼𞤮𞤩𞥆𞤫𞤪𞤫 𞤧𞤢𞤨𞥆𞤮𞤩𞤫𞤪𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤸𞤵𞤶𞥆𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤯𞤭 𞤩𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤩𞤲'𞤣𞤭𞥅 𞤳𞤮 𞤴𞤮𞥅 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤰𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼 𞤩𞤢𞤥𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤥𞤮𞤥𞤼𞤭 𞤳𞤫𞥅𞤪𞤭𞥅𞤶𞤫 𞤯𞤫⹁ 𞤼𞤫𞥅𞤽𞤼𞤭 𞤲𞤮𞥅𞤲 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤲'𞤦𞤫𞤤𞤫 𞤱𞤮𞤲 𞤳𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤶𞤢𞤲𞤼𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤢𞤤 𞤫 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤼𞤢𞥄𞤺𞤵 𞤀𞤬𞤪𞤭𞤳𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤱𞤫𞤪𞤼𞤢𞥄𞤲'𞤺𞤮 𞤕𞤉𞤁𞤉𞤀𞤌 𞤸𞤫 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤯𞤮 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤸𞤢𞥄𞤤𞤢𞤼𞤫𞥅 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤤𞤫𞤴𞤯𞤫𞥅𞤤𞤫 𞤧𞤢𞤨𞥆𞤮 𞤫 𞤶𞤮𞤴 (𞥑𞥕) 𞤳𞤢𞤱𞤼𞤵𞤯𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤲 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤮 𞤯𞤫𞥅 𞤬𞤮𞤬. 𞤖𞤮𞤲𞤮 𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤲 𞤣𞤢𞤪𞤲'𞤣𞤫 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤫𞤲𞤫 𞤬𞤮𞤼𞤭 𞤱𞤢𞤯𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤼𞤮 𞤊𞤫𞤣𞥆𞤫 𞤐'𞤘𞤮𞥅𞤼𞤢𞥄𞤺𞤵 𞤀𞤬𞤪𞤭𞤳 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤣𞤫𞤲𞤼𞤢𞤤 (𞤓𞤀). 𞤅𞤢𞤦𞤵 𞤼𞤵𞥅𞤻𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤳𞤵𞥅𞤤𞤫 𞤓𞤀 𞤦𞤭𞤴𞤯𞤫 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤫 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤤𞤢𞤱𞤢𞤳𞤫𞥅𞤶𞤫 𞤳𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤼𞤫𞥅𞤯𞤫 𞤸𞤫 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤮 𞤲'𞤺𞤮 𞤳𞤮 𞤀𞤪𞤢𞤦𞤫𞥅𞤪𞤫⹁ 𞤉𞤲'𞤺𞤫𞤤𞤫𞥅𞤪𞤫⹁ 𞤊𞤢𞤪𞤢𞤴𞤧𞤭𞤲𞤳𞤮𞥅𞤪𞤫⹁ 𞤉𞤧𞤨𞤢𞤻𞤮𞥅𞤤⹁ 𞤆𞤮𞤪𞤼𞤵𞤺𞤫𞥅𞤪𞤫⹁ 𞤅𞤱𞤢𞤸𞤭𞤤𞤭 (𞤅𞤭𞤱𞤢𞥄𞤸𞤭𞤤𞤭) 𞤫 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤀𞤬𞤪𞤭𞤳𞤲𞤢𞥄𞤱𞤢𞤤.
He toɓɓere mum sappo e joyaɓere (15
𞤖𞤫 𞤼𞤮𞤩𞥆𞤫𞤪𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤧𞤢𞤨𞥆𞤮 𞤫 𞤶𞤮𞤴𞤢𞤩𞤫𞤪𞤫 (𞥑𞥕
) Kawtal ngal artii he toɓɓere ɓurnde dillinde Fuutankooɓe he oo-ɗoo saha, ɗuum woni Fuuta yejjiteede he nder eɓɓoore nde laamu kesu nguu jogii ngam siñcude doŋe ɓamtaare faggudu he nder wertaango leydi Senegaal kala walla wiyde ene taayna Fuuta he nder doŋe goɗɗe ko wayno Walo, Ferlo, e Ɓunndu.
) 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤢𞤪𞤼𞤭𞥅 𞤸𞤫 𞤼𞤮𞤩𞥆𞤫𞤪𞤫 𞤩𞤵𞤪𞤲'𞤣𞤫 𞤣𞤭𞤤𞥆𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤊𞤵𞥅𞤼𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤮𞥅-𞤯𞤮𞥅 𞤧𞤢𞤸𞤢⹁ 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤊𞤵𞥅𞤼𞤢 𞤴𞤫𞤶𞥆𞤭𞤼𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤫𞤩𞥆𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤲'𞤣𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤳𞤫𞤧𞤵 𞤲'𞤺𞤵𞥅 𞤶𞤮𞤺𞤭𞥅 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤧𞤭𞤻𞤷𞤵𞤣𞤫 𞤣𞤮𞤽𞤫 𞤩𞤢𞤥𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤬𞤢𞤺𞥆𞤵𞤣𞤵 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤱𞤫𞤪𞤼𞤢𞥄𞤲'𞤺𞤮 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤱𞤭𞤴𞤣𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤼𞤢𞥄𞤴𞤲𞤢 𞤊𞤵𞥅𞤼𞤢 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤣𞤮𞤽𞤫 𞤺𞤮𞤯𞥆𞤫 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 𞤏𞤢𞤤𞤮⹁ 𞤊𞤫𞤪𞤤𞤮⹁ 𞤫 𞤇𞤵𞤲𞤣𞤵.
Kawtal ngal eeriima laamu nguu nde waɗata Fuuta doŋre ɓamtaare faggudu heeriinde, wonndude e ko ɗuum laaɓndii to bannge mbaylaandi tawi koko yowitii e ndema, ngawa e ngaynaaka, tawa kadi e ndi heddodoo e inɗe laamuuji mayri gaadanteeji.
𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤫𞥅𞤪𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵𞥅 𞤲'𞤣𞤫 𞤱𞤢𞤯𞤢𞤼𞤢 𞤊𞤵𞥅𞤼𞤢 𞤣𞤮𞤽𞤪𞤫 𞤩𞤢𞤥𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤬𞤢𞤺𞥆𞤵𞤣𞤵 𞤸𞤫𞥅𞤪𞤭𞥅𞤲'𞤣𞤫⹁ 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤵𞤣𞤫 𞤫 𞤳𞤮 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤤𞤢𞥄𞤩𞤲'𞤣𞤭𞥅 𞤼𞤮 𞤦𞤢𞤲𞤺𞤫 𞤲'𞤦𞤢𞤴𞤤𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤭 𞤼𞤢𞤱𞤭 𞤳𞤮𞤳𞤮 𞤴𞤮𞤱𞤭𞤼𞤭𞥅 𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤥𞤢⹁ 𞤲'𞤺𞤢𞤱𞤢 𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤴𞤲𞤢𞥄𞤳𞤢⹁ 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤫 𞤲'𞤣𞤭 𞤸𞤫𞤣𞥆𞤮𞤣𞤮𞥅 𞤫 𞤭𞤲𞤯𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤥𞤢𞤴𞤪𞤭 𞤺𞤢𞥄𞤣𞤢𞤲𞤼𞤫𞥅𞤶𞤭.
He nder ɗuum ɓe ciftinii eɓɓooji keewɗi ƴettanooɗi he nder Fuuta ɗi ngollaaka walla njoofnaaka ko wayno ittude jookre Hakkunde Maaje e Jeeri Fuuta, Mahgol Duɗal Jaaɓihaaɗtirde Suleymaan Ñaŋ, jokkitgol golle Resirdu Fulɓe Aañam, kono e ɗaɓɓaande ngam waɗtude falnde Podoor Diiwal.
𞤖𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤩𞤫 𞤷𞤭𞤬𞤼𞤭𞤲𞤭𞥅 𞤫𞤩𞥆𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤭 𞤰𞤫𞤼𞥆𞤢𞤲𞤮𞥅𞤯𞤭 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤊𞤵𞥅𞤼𞤢 𞤯𞤭 𞤲'𞤺𞤮𞤤𞥆𞤢𞥄𞤳𞤢 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤲'𞤶𞤮𞥅𞤬𞤲𞤢𞥄𞤳𞤢 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 𞤭𞤼𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤶𞤮𞥅𞤳𞤪𞤫 𞤖𞤢𞤳𞥆𞤵𞤲'𞤣𞤫 𞤃𞤢𞥄𞤶𞤫 𞤫 𞤔𞤫𞥅𞤪𞤭 𞤊𞤵𞥅𞤼𞤢⹁ 𞤃𞤢𞤸𞤺𞤮𞤤 𞤁𞤵𞤯𞤢𞤤 𞤔𞤢𞥄𞤩𞤭𞤸𞤢𞥄𞤯𞤼𞤭𞤪𞤣𞤫 𞤅𞤵𞤤𞤫𞤴𞤥𞤢𞥄𞤲 𞤙𞤢𞤽⹁ 𞤶𞤮𞤳𞥆𞤭𞤼𞤺𞤮𞤤 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤫 𞤈𞤫𞤧𞤭𞤪𞤣𞤵 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤀𞥄𞤻𞤢𞤥⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤫 𞤯𞤢𞤩𞥆𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤱𞤢𞤯𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤬𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞤆𞤮𞤣𞤮𞥅𞤪 𞤁𞤭𞥅𞤱𞤢𞤤.
Toɓɓe goɗɗe kadi keewɗe kaalaama toon hayso en mbaawaani ruttanaade ɗe kannje fof, kono he kono pelle yuɓɓinooɓe kawtal ngal, ko wayno PAAFAL, kollii weltaare mum en he no pottital e jaayndeeji ngal yahri ni. Ɓe njettii Alhajji Buubu Sanngoot gardinanooɗo golle ɗee, kadi haali he inɗe pelle ɗee kala. Ɓe kollirii ɗum-ɗoo ko gootal tan e taaɓe ɗe ɓe nganniyii yaɓɓude ngam jeertinde laamu kesu ngu, kono kadi e weeɗde ɗum junngo ngam kaaldigal nuunɗungal mbaawngal jibinde peewje e peccorɗe gaddooje safaare he toɓɓe kaalaɗe dow ɗee. E ɓe njogii fiɓnde tiiɗnde e pellital daaraade haa ɗii-ɗoo ngoƴaaji ndañanee feewre no safriraa.
𞤚𞤮𞤩𞥆𞤫 𞤺𞤮𞤯𞥆𞤫 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤫 𞤳𞤢𞥄𞤤𞤢𞥄𞤥𞤢 𞤼𞤮𞥅𞤲 𞤸𞤢𞤴𞤧𞤮 𞤫𞤲 𞤲'𞤦𞤢𞥄𞤱𞤢𞥄𞤲𞤭 𞤪𞤵𞤼𞥆𞤢𞤲𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤯𞤫 𞤳𞤢𞤲𞤶𞤫 𞤬𞤮𞤬⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤸𞤫 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤨𞤫𞤤𞥆𞤫 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤭𞤲𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤳𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤⹁ 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 𞤆𞤀𞥄𞤊𞤀𞤂⹁ 𞤳𞤮𞤤𞥆𞤭𞥅 𞤱𞤫𞤤𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤸𞤫 𞤲𞤮 𞤨𞤮𞤼𞥆𞤭𞤼𞤢𞤤 𞤫 𞤶𞤢𞥄𞤴𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤶𞤭 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤴𞤢𞤸𞤪𞤭 𞤲𞤭. 𞤇𞤫 𞤲'𞤶𞤫𞤼𞥆𞤭𞥅 𞤀𞤤𞤸𞤢𞤶𞥆𞤭 𞤄𞤵𞥅𞤦𞤵 𞤅𞤢𞤲𞤺𞤮𞥅𞤼 𞤺𞤢𞤪𞤣𞤭𞤲𞤢𞤲𞤮𞥅𞤯𞤮 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤫 𞤯𞤫𞥅⹁ 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤸𞤢𞥄𞤤𞤭 𞤸𞤫 𞤭𞤲𞤯𞤫 𞤨𞤫𞤤𞥆𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤳𞤢𞤤𞤢. 𞤇𞤫 𞤳𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤭𞥅 𞤯𞤵𞤥-𞤯𞤮𞥅 𞤳𞤮 𞤺𞤮𞥅𞤼𞤢𞤤 𞤼𞤢𞤲 𞤫 𞤼𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤯𞤫 𞤩𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤲𞥆𞤭𞤴𞤭𞥅 𞤴𞤢𞤩𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤶𞤫𞥅𞤪𞤼𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵 𞤳𞤫𞤧𞤵 𞤲'𞤺𞤵⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤫 𞤱𞤫𞥅𞤯𞤣𞤫 𞤯𞤵𞤥 𞤶𞤵𞤲𞤺𞤮 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤳𞤢𞥄𞤤𞤣𞤭𞤺𞤢𞤤 𞤲𞤵𞥅𞤲𞤯𞤵𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤲'𞤦𞤢𞥄𞤱𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤨𞤫𞥅𞤱𞤶𞤫 𞤫 𞤨𞤫𞤷𞥆𞤮𞤪𞤯𞤫 𞤺𞤢𞤣𞥆𞤮𞥅𞤶𞤫 𞤧𞤢𞤬𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤸𞤫 𞤼𞤮𞤩𞥆𞤫 𞤳𞤢𞥄𞤤𞤢𞤯𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤯𞤫𞥅. 𞤉 𞤩𞤫 𞤲'𞤶𞤮𞤺𞤭𞥅 𞤬𞤭𞤩𞤲'𞤣𞤫 𞤼𞤭𞥅𞤯𞤲'𞤣𞤫 𞤫 𞤨𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤢𞤤 𞤣𞤢𞥄𞤪𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤸𞤢𞥄 𞤯𞤭𞥅-𞤯𞤮𞥅 𞤲'𞤺𞤮𞤰𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤲'𞤣𞤢𞤻𞤢𞤲𞤫𞥅 𞤬𞤫𞥅𞤱𞤪𞤫 𞤲𞤮 𞤧𞤢𞤬𞤪𞤭𞤪𞤢𞥄.
Eɓe eeroo noon denndaangal Fulɓe Senegaalnaaɓe nde ndentata, ndarodoo ngam jojjitde hakke ɗemngal ngal e heɓtande ngal geɓal maggal, ko noon ne kadi ɓe eeriima kala ɓiy Fuutanke he sippiro wonaa ngo ngo ngam waɗde fuuta doŋre Ɓamtaare Faggud.
𞤉𞤩𞤫 𞤫𞥅𞤪𞤮𞥅 𞤲𞤮𞥅𞤲 𞤣𞤫𞤲𞤣𞤢𞥄𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤲'𞤣𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤲𞤼𞤢𞤼𞤢⹁ 𞤲'𞤣𞤢𞤪𞤮𞤣𞤮𞥅 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤶𞤮𞤶𞥆𞤭𞤼𞤣𞤫 𞤸𞤢𞤳𞥆𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤫 𞤸𞤫𞤩𞤼𞤢𞤲'𞤣𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤺𞤫𞤩𞤢𞤤 𞤥𞤢𞤺𞥆𞤢𞤤⹁ 𞤳𞤮 𞤲𞤮𞥅𞤲 𞤲𞤫 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤩𞤫 𞤫𞥅𞤪𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤩𞤭𞤴 𞤊𞤵𞥅𞤼𞤢𞤲𞤳𞤫 𞤸𞤫 𞤧𞤭𞤨𞥆𞤭𞤪𞤮 𞤱𞤮𞤲𞤢𞥄 𞤲'𞤺𞤮 𞤲'𞤺𞤮 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤱𞤢𞤯𞤣𞤫 𞤬𞤵𞥅𞤼𞤢 𞤣𞤮𞤽𞤪𞤫 𞤇𞤢𞤥𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤊𞤢𞤺𞥆𞤵𞤣.
Hooreejo suɓngo (president du jury) kawgel goomu ngenndiijo ngam deftere (prix Cénacle national du livre) Abdullaay Raasin Seŋngoor, hollirii doggol tiitooɗe defte miilol/pentol e jime cuɓaaɗe ngam jeyeede he finaal koolol 2023 mo ngoomu nguu yuɓɓini.
𞤖𞤮𞥅𞤪𞤫𞥅𞤶𞤮 𞤧𞤵𞤩𞤲'𞤺𞤮 (𞤨𞤪𞤫𞤧𞤭𞤣𞤫𞤲𞤼 𞤣𞤵 𞤶𞤵𞤪𞤴) 𞤳𞤢𞤱𞤺𞤫𞤤 𞤺𞤮𞥅𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤮 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫𞤪𞤫 (𞤨𞤪𞤭𞤿 𞤕é𞤲𞤢𞤷𞤤𞤫 𞤲𞤢𞤼𞤭𞤮𞤲𞤢𞤤 𞤣𞤵 𞤤𞤭𞤾𞤪𞤫) 𞤀𞤦𞤣𞤵𞤤𞥆𞤢𞥄𞤴 𞤈𞤢𞥄𞤧𞤭𞤲 𞤅𞤫𞤽𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤪⹁ 𞤸𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤭𞥅 𞤣𞤮𞤺𞥆𞤮𞤤 𞤼𞤭𞥅𞤼𞤮𞥅𞤯𞤫 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫 𞤥𞤭𞥅𞤤𞤮𞤤/𞤨𞤫𞤲𞤼𞤮𞤤 𞤫 𞤶𞤭𞤥𞤫 𞤷𞤵𞤩𞤢𞥄𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤶𞤫𞤴𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤬𞤭𞤲𞤢𞥄𞤤 𞤳𞤮𞥅𞤤𞤮𞤤 𞥒𞥐𞥒𞥓 𞤥𞤮 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤥𞤵 𞤲'𞤺𞤵𞥅 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤭𞤲𞤭.
“Les rouges Silences” ko pentol (Roman) ngol wallifii ɗum ko professor Faatimata Jallo Bah (Harmattan 2022) e
“𞤂𞤫𞤧 𞤪𞤮𞤵𞤺𞤫𞤧 𞤅𞤭𞤤𞤫𞤲𞤷𞤫𞤧” 𞤳𞤮 𞤨𞤫𞤲𞤼𞤮𞤤 (𞤈𞤮𞤥𞤢𞤲) 𞤲'𞤺𞤮𞤤 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤭𞤬𞤭𞥅 𞤯𞤵𞤥 𞤳𞤮 𞤨𞤪𞤮𞤬𞤫𞤧𞥆𞤮𞤪 𞤊𞤢𞥄𞤼𞤭𞤥𞤢𞤼𞤢 𞤔𞤢𞤤𞥆𞤮 𞤄𞤢𞤸 (𞤖𞤢𞤪𞤥𞤢𞤼𞥆𞤢𞤲 𞥒𞥐𞥒𞥒) 𞤫
(Harmattan 2022) mo masistaraa Aminata Lih Njaay, ko kanum en ngoni cuɓaaɗe. To bannge jime ko “
(𞤖𞤢𞤪𞤥𞤢𞤼𞥆𞤢𞤲 𞥒𞥐𞥒𞥒) 𞤥𞤮 𞤥𞤢𞤧𞤭𞤧𞤼𞤢𞤪𞤢𞥄 𞤀𞤥𞤭𞤲𞤢𞤼𞤢 𞤂𞤭𞤸 𞤐'𞤔𞤢𞥄𞤴⹁ 𞤳𞤮 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤲'𞤺𞤮𞤲𞤭 𞤷𞤵𞤩𞤢𞥄𞤯𞤫. 𞤚𞤮 𞤦𞤢𞤲𞤺𞤫 𞤶𞤭𞤥𞤫 𞤳𞤮 “
” mo Pappa Muusa Sih e “
” 𞤥𞤮 𞤆𞤢𞤨𞥆𞤢 𞤃𞤵𞥅𞤧𞤢 𞤅𞤭𞤸 𞤫 “
” mo Pappa Sammba Kan.
” 𞤥𞤮 𞤆𞤢𞤨𞥆𞤢 𞤅𞤢𞤥𞤦𞤢 𞤑𞤢𞤲.
Caggal nde udditii he nder Canal +, ñalnde 29 Mbooy, e jammaaji mawnin’gol ngool udditgol to Nuwaasoot, Bamako e Konaakiri ñalnde 30 Mbooy, ayaawo PULAAGU mawninii kadi hannde Dewo-hoorebiir 4 Seeɗto, to Grand Theatre mo Ndakaaru, udditgol oon ayaawo keblanaaɗo ngam pinal Fulɓe e ɗemngal Pulaar. Ɗuum waɗaa ko he tawtoreede naalankooɓe Fulɓe heewɓe e magiyankooɓe he ɗemngal Pulaar, yantude e yontaaɓe, ngenndiyankooɓe e hatanteeɓe leñol Fulɓe.
𞤕𞤢𞤺𞥆𞤢𞤤 𞤲'𞤣𞤫 𞤵𞤣𞥆𞤭𞤼𞤭𞥅 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤕𞤢𞤲𞤢𞤤 +⹁ 𞤻𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞥒𞥙 𞤐'𞤄𞤮𞥅𞤴⹁ 𞤫 𞤶𞤢𞤥𞥆𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤥𞤢𞤱𞤲𞤭𞤲’𞤺𞤮𞤤 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤤 𞤵𞤣𞥆𞤭𞤼𞤺𞤮𞤤 𞤼𞤮 𞤐𞤵𞤱𞤢𞥄𞤧𞤮𞥅𞤼⹁ 𞤄𞤢𞤥𞤢𞤳𞤮 𞤫 𞤑𞤮𞤲𞤢𞥄𞤳𞤭𞤪𞤭 𞤻𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞥓𞥐 𞤐'𞤄𞤮𞥅𞤴⹁ 𞤢𞤴𞤢𞥄𞤱𞤮 𞤆𞤓𞤂𞤀𞥄𞤘𞤓 𞤥𞤢𞤱𞤲𞤭𞤲𞤭𞥅 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤸𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤁𞤫𞤱𞤮-𞤸𞤮𞥅𞤪𞤫𞤦𞤭𞥅𞤪 𞥔 𞤅𞤫𞥅𞤯𞤼𞤮⹁ 𞤼𞤮 𞤘𞤪𞤢𞤲'𞤣 𞤚𞤸𞤫𞤢𞤼𞤪𞤫 𞤥𞤮 𞤐'𞤁𞤢𞤳𞤢𞥄𞤪𞤵⹁ 𞤵𞤣𞥆𞤭𞤼𞤺𞤮𞤤 𞤮𞥅𞤲 𞤢𞤴𞤢𞥄𞤱𞤮 𞤳𞤫𞤦𞤤𞤢𞤲𞤢𞥄𞤯𞤮 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪. 𞤍𞤵𞥅𞤥 𞤱𞤢𞤯𞤢𞥄 𞤳𞤮 𞤸𞤫 𞤼𞤢𞤱𞤼𞤮𞤪𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤲𞤢𞥄𞤤𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤸𞤫𞥅𞤱𞤩𞤫 𞤫 𞤥𞤢𞤺𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪⹁ 𞤴𞤢𞤲𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤫 𞤴𞤮𞤲𞤼𞤢𞥄𞤩𞤫⹁ 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤫 𞤸𞤢𞤼𞤢𞤲𞤼𞤫𞥅𞤩𞤫 𞤤𞤫𞤻𞤮𞤤 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫.
Fulɓe ɓee fof hannde ene njogii weltaare mawnde he jibineede ngoon ayaawo walla mbiyen kanaal, sabu njoortooji mawɗi ɗi ɓe njogii he makko, tawi saabii ɗum ko adii fof ko wonde Fulɓe ɓooyii hooɗeede ko way nii sabu mum en ɗaweede he ayaawooji walla kabrirɗe leyɗeele ɗe ɓe njeyaa ɗe. Geɗel goɗngel ngel ko umminɓe eɓɓoore ndee e koye mum en, woni Canal+. Ko fanniyankooɓe dowrowɓe, jooma en karallaagal toowngal he kala ko fayti he natehitowol (audiovisuel), ɓe ene njeyaa e ɓurɓe seedtaneede heen baawal e karallaagal he nder adunaaru he, teeŋti kadi he nder jookdu Afrik.
𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤩𞤫𞥅 𞤬𞤮𞤬 𞤸𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤲'𞤶𞤮𞤺𞤭𞥅 𞤱𞤫𞤤𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤥𞤢𞤱𞤲'𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤲 𞤢𞤴𞤢𞥄𞤱𞤮 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤲'𞤦𞤭𞤴𞤫𞤲 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤⹁ 𞤧𞤢𞤦𞤵 𞤲'𞤶𞤮𞥅𞤪𞤼𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤥𞤢𞤱𞤯𞤭 𞤯𞤭 𞤩𞤫 𞤲'𞤶𞤮𞤺𞤭𞥅 𞤸𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮⹁ 𞤼𞤢𞤱𞤭 𞤧𞤢𞥄𞤦𞤭𞥅 𞤯𞤵𞤥 𞤳𞤮 𞤢𞤣𞤭𞥅 𞤬𞤮𞤬 𞤳𞤮 𞤱𞤮𞤲'𞤣𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤩𞤮𞥅𞤴𞤭𞥅 𞤸𞤮𞥅𞤯𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴 𞤲𞤭𞥅 𞤧𞤢𞤦𞤵 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤯𞤢𞤱𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤢𞤴𞤢𞥄𞤱𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤳𞤢𞤦𞤪𞤭𞤪𞤯𞤫 𞤤𞤫𞤴𞤯𞤫𞥅𞤤𞤫 𞤯𞤫 𞤩𞤫 𞤲'𞤶𞤫𞤴𞤢𞥄 𞤯𞤫. 𞤘𞤫𞤯𞤫𞤤 𞤺𞤮𞤯𞤲'𞤺𞤫𞤤 𞤲'𞤺𞤫𞤤 𞤳𞤮 𞤵𞤥𞥆𞤭𞤲𞤩𞤫 𞤫𞤩𞥆𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞥅 𞤫 𞤳𞤮𞤴𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲⹁ 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤕𞤢𞤲𞤢𞤤+. 𞤑𞤮 𞤬𞤢𞤲𞥆𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤣𞤮𞤱𞤪𞤮𞤱𞤩𞤫⹁ 𞤶𞤮𞥅𞤥𞤢 𞤫𞤲 𞤳𞤢𞤪𞤢𞤤𞥆𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤 𞤼𞤮𞥅𞤱𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤸𞤫 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤳𞤮 𞤬𞤢𞤴𞤼𞤭 𞤸𞤫 𞤲𞤢𞤼𞤫𞤸𞤭𞤼𞤮𞤱𞤮𞤤 (𞤢𞤵𞤣𞤭𞤮𞤾𞤭𞤧𞤵𞤫𞤤)⹁ 𞤩𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤲'𞤶𞤫𞤴𞤢𞥄 𞤫 𞤩𞤵𞤪𞤩𞤫 𞤧𞤫𞥅𞤣𞤼𞤢𞤲𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤦𞤢𞥄𞤱𞤢𞤤 𞤫 𞤳𞤢𞤪𞤢𞤤𞥆𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤢𞤣𞤵𞤲𞤢𞥄𞤪𞤵 𞤸𞤫⹁ 𞤼𞤫𞥅𞤽𞤼𞤭 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤶𞤮𞥅𞤳𞤣𞤵 𞤀𞤬𞤪𞤭𞤳.
Kanaal ngal, ene Jibi Ooldu Bah gardiiɗo eɓɓoore ndee o habriri ni, ko hollirde magooji-doge Pulaar e kilipaaji naalankooɓe yimooɓe he ɗemngal Pulaar. PULAAGU, hono kanaal ngal inniraa nii, ari ko yeewtude Fulɓe kala haalooɓe Pulaar walla boom weltortooɓe pinal Fulɓe.
𞤑𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤⹁ 𞤫𞤲𞤫 𞤔𞤭𞤦𞤭 𞤌𞥅𞤤𞤣𞤵 𞤄𞤢𞤸 𞤺𞤢𞤪𞤣𞤭𞥅𞤯𞤮 𞤫𞤩𞥆𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞥅 𞤮 𞤸𞤢𞤦𞤪𞤭𞤪𞤭 𞤲𞤭⹁ 𞤳𞤮 𞤸𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤣𞤫 𞤥𞤢𞤺𞤮𞥅𞤶𞤭-𞤣𞤮𞤺𞤫 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤫 𞤳𞤭𞤤𞤭𞤨𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤲𞤢𞥄𞤤𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤴𞤭𞤥𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪. 𞤆𞤓𞤂𞤀𞥄𞤘𞤓⹁ 𞤸𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤭𞤲𞥆𞤭𞤪𞤢𞥄 𞤲𞤭𞥅⹁ 𞤢𞤪𞤭 𞤳𞤮 𞤴𞤫𞥅𞤱𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤸𞤢𞥄𞤤𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤦𞤮𞥅𞤥 𞤱𞤫𞤤𞤼𞤮𞤪𞤼𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫.
Gaagaa jammaaji e kiirɗeeli mawningol udditgol kanaal ngal he nokkuuji ɗi kaalɗen dow ɗii, kanko Jibi Ooldu Bah, gardiiɗo eɓɓoore ndee o, o wanngiima kadi he kala kabrirɗe e ayaawooji ɗo Pulaar haaletee, teeŋti he nder Senegaal, ngam ɓannginde udditegol ngaal kanaal Pulaagu. O yettiima heen ko wayno kanaal itv, Radio Tele Fulɓe, Piindi tv e Big Weltaare tv, hayso innii ɗiiɗoo tan. O famminii ko woni fayndaare eɓɓoore ndee, hol nde miijo ngoo fuɗɗii ɓulandemo, hol ko haɗnoo ɗum laataade gila ndeen, e hol jogori wonde kuccam kanaal ngal, e hol njoortooji Canal + ne jogii e naatgol mum he ngooɗo eɓɓo.
𞤘𞤢𞥄𞤺𞤢𞥄 𞤶𞤢𞤥𞥆𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤫 𞤳𞤭𞥅𞤪𞤯𞤫𞥅𞤤𞤭 𞤥𞤢𞤱𞤲𞤭𞤲'𞤺𞤮𞤤 𞤵𞤣𞥆𞤭𞤼𞤺𞤮𞤤 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤸𞤫 𞤲𞤮𞤳𞥆𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤯𞤭 𞤳𞤢𞥄𞤤𞤯𞤫𞤲 𞤣𞤮𞤱 𞤯𞤭𞥅⹁ 𞤳𞤢𞤲𞤳𞤮 𞤔𞤭𞤦𞤭 𞤌𞥅𞤤𞤣𞤵 𞤄𞤢𞤸⹁ 𞤺𞤢𞤪𞤣𞤭𞥅𞤯𞤮 𞤫𞤩𞥆𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞥅 𞤮⹁ 𞤮 𞤱𞤢𞤲𞤺𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤸𞤫 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤳𞤢𞤦𞤪𞤭𞤪𞤯𞤫 𞤫 𞤢𞤴𞤢𞥄𞤱𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤯𞤮 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤸𞤢𞥄𞤤𞤫𞤼𞤫𞥅⹁ 𞤼𞤫𞥅𞤽𞤼𞤭 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤⹁ 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤩𞤢𞤲𞤺𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤵𞤣𞥆𞤭𞤼𞤫𞤺𞤮𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤺𞤵. 𞤌 𞤴𞤫𞤼𞥆𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤 𞤭𞤼𞤾⹁ 𞤈𞤢𞤣𞤭𞤮 𞤚𞤫𞤤𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫⹁ 𞤆𞤭𞥅𞤲'𞤣𞤭 𞤼𞤾 𞤫 𞤄𞤭𞤺 𞤏𞤫𞤤𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤼𞤾⹁ 𞤸𞤢𞤴𞤧𞤮 𞤭𞤲𞥆𞤭𞥅 𞤯𞤭𞥅𞤯𞤮𞥅 𞤼𞤢𞤲. 𞤌 𞤬𞤢𞤥𞥆𞤭𞤲𞤭𞥅 𞤳𞤮 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤬𞤢𞤴𞤲'𞤣𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤫𞤩𞥆𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞥅⹁ 𞤸𞤮𞤤 𞤲'𞤣𞤫 𞤥𞤭𞥅𞤶𞤮 𞤲'𞤺𞤮𞥅 𞤬𞤵𞤯𞥆𞤭𞥅 𞤩𞤵𞤤𞤢𞤲'𞤣𞤫𞤥𞤮⹁ 𞤸𞤮𞤤 𞤳𞤮 𞤸𞤢𞤯𞤲𞤮𞥅 𞤯𞤵𞤥 𞤤𞤢𞥄𞤼𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤺𞤭𞤤𞤢 𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤲⹁ 𞤫 𞤸𞤮𞤤 𞤶𞤮𞤺𞤮𞤪𞤭 𞤱𞤮𞤲'𞤣𞤫 𞤳𞤵𞤷𞥆𞤢𞤥 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤⹁ 𞤫 𞤸𞤮𞤤 𞤲'𞤶𞤮𞥅𞤪𞤼𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤕𞤢𞤲𞤢𞤤 + 𞤲𞤫 𞤶𞤮𞤺𞤭𞥅 𞤫 𞤲𞤢𞥄𞤼𞤺𞤮𞤤 𞤥𞤵𞤥 𞤸𞤫 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤯𞤮 𞤫𞤩𞥆𞤮.
Big weltaare ko innde fijiyanke naɓoka (
𞤄𞤭𞤺 𞤱𞤫𞤤𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤳𞤮 𞤭𞤲𞤣𞤫 𞤬𞤭𞤶𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫 𞤲𞤢𞤩𞤮𞤳𞤢 (
) kadi magiyanke (artist comedien) ceedtanaaɗo mbaawka gila ine famɗi. Aamadu Muusaa Bah, ko ɗuum woni innde makko tigiri, haysinno omo nootoroo kadi he innde Mamma, jibinaa ko to leegal Madiina Gunaas he nder falnde geejawaay, diiwal Ndakaaru laamorgo leydi Senegaal.
) 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤥𞤢𞤺𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫 (𞤢𞤪𞤼𞤭𞤧𞤼 𞤷𞤮𞤥𞤫𞤣𞤭𞤫𞤲) 𞤷𞤫𞥅𞤣𞤼𞤢𞤲𞤢𞥄𞤯𞤮 𞤲'𞤦𞤢𞥄𞤱𞤳𞤢 𞤺𞤭𞤤𞤢 𞤭𞤲𞤫 𞤬𞤢𞤥𞤯𞤭. 𞤀𞥄𞤥𞤢𞤣𞤵 𞤃𞤵𞥅𞤧𞤢𞥄 𞤄𞤢𞤸⹁ 𞤳𞤮 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤭𞤲𞤣𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤼𞤭𞤺𞤭𞤪𞤭⹁ 𞤸𞤢𞤴𞤧𞤭𞤲𞥆𞤮 𞤮𞤥𞤮 𞤲𞤮𞥅𞤼𞤮𞤪𞤮𞥅 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤸𞤫 𞤭𞤲𞤣𞤫 𞤃𞤢𞤥𞥆𞤢⹁ 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲𞤢𞥄 𞤳𞤮 𞤼𞤮 𞤤𞤫𞥅𞤺𞤢𞤤 𞤃𞤢𞤣𞤭𞥅𞤲𞤢 𞤘𞤵𞤲𞤢𞥄𞤧 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤬𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞤺𞤫𞥅𞤶𞤢𞤱𞤢𞥄𞤴⹁ 𞤣𞤭𞥅𞤱𞤢𞤤 𞤐'𞤁𞤢𞤳𞤢𞥄𞤪𞤵 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤮𞤪𞤺𞤮 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤.
Yeeɓiyankooɓe naɓoka (cinéma) Senegaalnaaɓe walla mbiyen nii adunaaru kala fuɗɗiima heɓtinde dokke Allah cuuɗiiɗe he ngel cukayel gila he law no feewi. Alaa ko haɗata noon nde tawnoo o muynu. Aamadu ko ɓiy Sokna Bah, lollirɗo Bojel he nder magoji Demmba e Bojel walla nii gila e “Ceerno Demmba” mago ngo o waɗdu noo e Haadii Gaajo, addungo tuufeere mum walla nii mbiyen mahngo ɓalal timmungal e ɓamtaare mago he ɗemngal Pulaar.
𞤒𞤫𞥅𞤩𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤲𞤢𞤩𞤮𞤳𞤢 (𞤷𞤭𞤲é𞤥𞤢) 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤲'𞤦𞤭𞤴𞤫𞤲 𞤲𞤭𞥅 𞤢𞤣𞤵𞤲𞤢𞥄𞤪𞤵 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤬𞤵𞤯𞥆𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤸𞤫𞤩𞤼𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤣𞤮𞤳𞥆𞤫 𞤀𞤤𞥆𞤢𞤸 𞤷𞤵𞥅𞤯𞤭𞥅𞤯𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤤 𞤷𞤵𞤳𞤢𞤴𞤫𞤤 𞤺𞤭𞤤𞤢 𞤸𞤫 𞤤𞤢𞤱 𞤲𞤮 𞤬𞤫𞥅𞤱𞤭. 𞤀𞤤𞤢𞥄 𞤳𞤮 𞤸𞤢𞤯𞤢𞤼𞤢 𞤲𞤮𞥅𞤲 𞤲'𞤣𞤫 𞤼𞤢𞤱𞤲𞤮𞥅 𞤮 𞤥𞤵𞤴𞤲𞤵. 𞤀𞥄𞤥𞤢𞤣𞤵 𞤳𞤮 𞤩𞤭𞤴 𞤅𞤮𞤳𞤲𞤢 𞤄𞤢𞤸⹁ 𞤤𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤯𞤮 𞤄𞤮𞤶𞤫𞤤 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤥𞤢𞤺𞤮𞤶𞤭 𞤁𞤫𞤥𞤦𞤢 𞤫 𞤄𞤮𞤶𞤫𞤤 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤲𞤭𞥅 𞤺𞤭𞤤𞤢 𞤫 “𞤕𞤫𞥅𞤪𞤲𞤮 𞤁𞤫𞤥𞤦𞤢” 𞤥𞤢𞤺𞤮 𞤲'𞤺𞤮 𞤮 𞤱𞤢𞤯𞤣𞤵 𞤲𞤮𞥅 𞤫 𞤖𞤢𞥄𞤣𞤭𞥅 𞤘𞤢𞥄𞤶𞤮⹁ 𞤢𞤣𞥆𞤵𞤲'𞤺𞤮 𞤼𞤵𞥅𞤬𞤫𞥅𞤪𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤲𞤭𞥅 𞤲'𞤦𞤭𞤴𞤫𞤲 𞤥𞤢𞤸𞤲'𞤺𞤮 𞤩𞤢𞤤𞤢𞤤 𞤼𞤭𞤥𞥆𞤵𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤫 𞤩𞤢𞤥𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤥𞤢𞤺𞤮 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪.
He 1998, taw Mamma ene yahra tan he duuɓi jeeɗiɗi ko ndeen naɓokayanke Leyla Sih heɓtini e makko wonde jom dokke e talent, so en kaalii tuubankoore. Oon ƴettimo ngam yo o fij e filam mum “Juumre Cukaaku”. Haysinno Mamma fiji heen ko rol tokooso ne, golle makko gonii maantiɗe kadi kollirɗe fijo naɓoka ko huunde fesaande makko nde o jibdina. Ko caggal ɗuum, he nder hitaande 2002, naɓokayanke goɗɗo, Aamadu Coor, suɓiimo rokkimo rol dowrowo
𞤖𞤫 𞥑𞥙𞥙𞥘⹁ 𞤼𞤢𞤱 𞤃𞤢𞤥𞥆𞤢 𞤫𞤲𞤫 𞤴𞤢𞤸𞤪𞤢 𞤼𞤢𞤲 𞤸𞤫 𞤣𞤵𞥅𞤩𞤭 𞤶𞤫𞥅𞤯𞤭𞤯𞤭 𞤳𞤮 𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤲 𞤲𞤢𞤩𞤮𞤳𞤢𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫 𞤂𞤫𞤴𞤤𞤢 𞤅𞤭𞤸 𞤸𞤫𞤩𞤼𞤭𞤲𞤭 𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤱𞤮𞤲'𞤣𞤫 𞤶𞤮𞤥 𞤣𞤮𞤳𞥆𞤫 𞤫 𞤼𞤢𞤤𞤫𞤲𞤼⹁ 𞤧𞤮 𞤫𞤲 𞤳𞤢𞥄𞤤𞤭𞥅 𞤼𞤵𞥅𞤦𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤪𞤫. 𞤌𞥅𞤲 𞤰𞤫𞤼𞥆𞤭𞤥𞤮 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤴𞤮 𞤮 𞤬𞤭𞤶 𞤫 𞤬𞤭𞤤𞤢𞤥 𞤥𞤵𞤥 “𞤔𞤵𞥅𞤥𞤪𞤫 𞤕𞤵𞤳𞤢𞥄𞤳𞤵”. 𞤖𞤢𞤴𞤧𞤭𞤲𞥆𞤮 𞤃𞤢𞤥𞥆𞤢 𞤬𞤭𞤶𞤭 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤳𞤮 𞤪𞤮𞤤 𞤼𞤮𞤳𞤮𞥅𞤧𞤮 𞤲𞤫⹁ 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤺𞤮𞤲𞤭𞥅 𞤥𞤢𞥄𞤲𞤼𞤭𞤯𞤫 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤳𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤯𞤫 𞤬𞤭𞤶𞤮 𞤲𞤢𞤩𞤮𞤳𞤢 𞤳𞤮 𞤸𞤵𞥅𞤲'𞤣𞤫 𞤬𞤫𞤧𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤲'𞤣𞤫 𞤮 𞤶𞤭𞤦𞤣𞤭𞤲𞤢. 𞤑𞤮 𞤷𞤢𞤺𞥆𞤢𞤤 𞤯𞤵𞥅𞤥⹁ 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤸𞤭𞤼𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞥒𞥐𞥐𞥒⹁ 𞤲𞤢𞤩𞤮𞤳𞤢𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫 𞤺𞤮𞤯𞥆𞤮⹁ 𞤀𞥄𞤥𞤢𞤣𞤵 𞤕𞤮𞥅𞤪⹁ 𞤧𞤵𞤩𞤭𞥅𞤥𞤮 𞤪𞤮𞤳𞥆𞤭𞤥𞤮 𞤪𞤮𞤤 𞤣𞤮𞤱𞤪𞤮𞤱𞤮
he nder filma mum “Maayel”. Oon filma addaniimo ɓeydaade naatde e soɗaade he nguurndam naɓokayaagal, magiyankaagal; ɗannaade e yiyde e ɓeydaade faamde oon aduna naɓokayaagal e humpitaade nder mum e boowal mum. Sikke alaa ne kay, wonaniimo jaŋde e ɓeydaade fannaade e faggitaade karallaagal ngaal meccal ngal o tawri neene makko, kono kadi ngal, kanko e hoore mekko, yiɗi nawde e daraja ɓurɗo toowde.
𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤬𞤭𞤤𞤥𞤢 𞤥𞤵𞤥 “𞤃𞤢𞥄𞤴𞤫𞤤”. 𞤌𞥅𞤲 𞤬𞤭𞤤𞤥𞤢 𞤢𞤣𞥆𞤢𞤲𞤭𞥅𞤥𞤮 𞤩𞤫𞤴𞤣𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤲𞤢𞥄𞤼𞤣𞤫 𞤫 𞤧𞤮𞤯𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤺𞤵𞥅𞤪𞤲'𞤣𞤢𞤥 𞤲𞤢𞤩𞤮𞤳𞤢𞤴𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤⹁ 𞤥𞤢𞤺𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤⁏ 𞤯𞤢𞤲𞥆𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤫 𞤴𞤭𞤴𞤣𞤫 𞤫 𞤩𞤫𞤴𞤣𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤬𞤢𞥄𞤥𞤣𞤫 𞤮𞥅𞤲 𞤢𞤣𞤵𞤲𞤢 𞤲𞤢𞤩𞤮𞤳𞤢𞤴𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤 𞤫 𞤸𞤵𞤥𞤨𞤭𞤼𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤥𞤵𞤥 𞤫 𞤦𞤮𞥅𞤱𞤢𞤤 𞤥𞤵𞤥. 𞤅𞤭𞤳𞥆𞤫 𞤢𞤤𞤢𞥄 𞤲𞤫 𞤳𞤢𞤴⹁ 𞤱𞤮𞤲𞤢𞤲𞤭𞥅𞤥𞤮 𞤶𞤢𞤽𞤣𞤫 𞤫 𞤩𞤫𞤴𞤣𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤬𞤢𞤲𞥆𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤫 𞤬𞤢𞤺𞥆𞤭𞤼𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤳𞤢𞤪𞤢𞤤𞥆𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤥𞤫𞤷𞥆𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤮 𞤼𞤢𞤱𞤪𞤭 𞤲𞤫𞥅𞤲𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤲'𞤺𞤢𞤤⹁ 𞤳𞤢𞤲𞤳𞤮 𞤫 𞤸𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤥𞤫𞤳𞥆𞤮⹁ 𞤴𞤭𞤯𞤭 𞤲𞤢𞤱𞤣𞤫 𞤫 𞤣𞤢𞤪𞤢𞤶𞤢 𞤩𞤵𞤪𞤯𞤮 𞤼𞤮𞥅𞤱𞤣𞤫.
Mooɓondiral 78
𞤃𞤮𞥅𞤩𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤢𞤤 𞥗𞥘
Yuɓɓo Kawtal Ngenndiiji (Organisation des Nations Unis) fuɗɗiima gila 18 lewru Silto, maa yah haa 26 lewru nduu to ñiiɓirde Kawtal ngal to New York, Dowlaaji Dentuɗi Amerik.Hitaande fof so nduuɗoo lewru arii hooreeɓe dowlaaji aduna o e dipolomat en ene kawritoyaa toon ngam yeewtidde he caɗeele ɓurɗe soklinde aduna o he ngaan saanga kadi ɓe mballondira e pewje ngam no ɗe cafriraa.
𞤒𞤵𞤩𞥆𞤮 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤐'𞤘𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤭 (𞤌𞤪𞤺𞤢𞤲𞤭𞤧𞤢𞤼𞤭𞤮𞤲 𞤣𞤫𞤧 𞤐𞤢𞤼𞤭𞤮𞤲𞤧 𞤓𞤲𞤭𞤧) 𞤬𞤵𞤯𞥆𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤺𞤭𞤤𞤢 𞥑𞥘 𞤤𞤫𞤱𞤪𞤵 𞤅𞤭𞤤𞤼𞤮⹁ 𞤥𞤢𞥄 𞤴𞤢𞤸 𞤸𞤢𞥄 𞥒𞥖 𞤤𞤫𞤱𞤪𞤵 𞤲'𞤣𞤵𞥅 𞤼𞤮 𞤻𞤭𞥅𞤩𞤭𞤪𞤣𞤫 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤼𞤮 𞤐𞤫𞤱 𞤒𞤮𞤪𞤳⹁ 𞤁𞤮𞤱𞤤𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤁𞤫𞤲𞤼𞤵𞤯𞤭 𞤀𞤥𞤫𞤪𞤭𞤳.𞤖𞤭𞤼𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞤬𞤮𞤬 𞤧𞤮 𞤲'𞤣𞤵𞥅𞤯𞤮𞥅 𞤤𞤫𞤱𞤪𞤵 𞤢𞤪𞤭𞥅 𞤸𞤮𞥅𞤪𞤫𞥅𞤩𞤫 𞤣𞤮𞤱𞤤𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤢𞤣𞤵𞤲𞤢 𞤮 𞤫 𞤣𞤭𞤨𞤮𞤤𞤮𞤥𞤢𞤼 𞤫𞤲 𞤫𞤲𞤫 𞤳𞤢𞤱𞤪𞤭𞤼𞤮𞤴𞤢𞥄 𞤼𞤮𞥅𞤲 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤴𞤫𞥅𞤱𞤼𞤭𞤣𞥆𞤫 𞤸𞤫 𞤷𞤢𞤯𞤫𞥅𞤤𞤫 𞤩𞤵𞤪𞤯𞤫 𞤧𞤮𞤳𞤤𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤢𞤣𞤵𞤲𞤢 𞤮 𞤸𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞥄𞤲 𞤧𞤢𞥄𞤲'𞤺𞤢 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤩𞤫 𞤲'𞤦𞤢𞤤𞥆𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤢 𞤫 𞤨𞤫𞤱𞤶𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤲𞤮 𞤯𞤫 𞤷𞤢𞤬𞤪𞤭𞤪𞤢𞥄.
Nguun batu woni dowrowu to bannge lelnugol kuule yuɓɓo ngo. Leyɗeele 193 terɗe yuɓɓo ngoo, ngootiri heen fof ene jogii jojjannde he suɓngo (wooted) kadi ko kannje fof poti daaɗe he nder mooɓondiral he , he mbeñdi ɗo wonno Peŋngal Ndeenka e Kisal (Conseil de Sécurité).
𞤐'𞤘𞤵𞥅𞤲 𞤦𞤢𞤼𞤵 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤣𞤮𞤱𞤪𞤮𞤱𞤵 𞤼𞤮 𞤦𞤢𞤲𞤺𞤫 𞤤𞤫𞤤𞤲𞤵𞤺𞤮𞤤 𞤳𞤵𞥅𞤤𞤫 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤮 𞤲'𞤺𞤮. 𞤂𞤫𞤴𞤯𞤫𞥅𞤤𞤫 𞥑𞥙𞥓 𞤼𞤫𞤪𞤯𞤫 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤮 𞤲'𞤺𞤮𞥅⹁ 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤼𞤭𞤪𞤭 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤬𞤮𞤬 𞤫𞤲𞤫 𞤶𞤮𞤺𞤭𞥅 𞤶𞤮𞤶𞥆𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤧𞤵𞤩𞤲'𞤺𞤮 (𞤱𞤮𞥅𞤼𞤫𞤣) 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤳𞤮 𞤳𞤢𞤲𞤶𞤫 𞤬𞤮𞤬 𞤨𞤮𞤼𞤭 𞤣𞤢𞥄𞤯𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤥𞤮𞥅𞤩𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤢𞤤 𞤸𞤫 ⹁ 𞤸𞤫 𞤲'𞤦𞤫𞤻𞤣𞤭 𞤯𞤮 𞤱𞤮𞤲𞥆𞤮 𞤆𞤫𞤽𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤐'𞤁𞤫𞥅𞤲𞤳𞤢 𞤫 𞤑𞤭𞤧𞤢𞤤 (𞤕𞤮𞤲𞤧𞤫𞤭𞤤 𞤣𞤫 𞤅é𞤷𞤵𞤪𞤭𞤼é).
He 1945 caggal Wolde Winndereyankoore II gasi, leyɗeele keewɗe tawi ene pusi haa memi leydi gila e mahateeje mum en haa e faggudu mum en, woɗɓe boom ko ɓuri heewde e sagataaɓe mum en kalkinooma he ɗiin baasiiji. Tawi aduna oo fof ene tuuyaa jam e deeƴre. Yimɓe iwruɓe he leyɗeele 50 ngari kawriti to wuro San Francisco Kaliforñaa, DDA, tuggude ñalnde 25 Duujal (Avril) haa 26 Korse (Juin) ngam yeewtude he pewje ɗe ene kaɗa ko waynii waɗtude he nder adunaaru he. Fotde lewbi ko ɓe njooɗii he nder ɗiin batuuji e diisnondire, nanondiral jibinaa heen, woni Doosɗe Yuɓɓo Kawtal Ngenndiije(Charte des Nations Unis) ko he ɗuum yuɓɓo ngoo sosaa e ɗaminaade ma ngo waaw haɗde wolde waynde hono no ndeɓe njalti ndee waɗtude he aduna he.
𞤖𞤫 𞥑𞥙𞥔𞥕 𞤷𞤢𞤺𞥆𞤢𞤤 𞤏𞤮𞤤𞤣𞤫 𞤏𞤭𞤲𞤣𞤫𞤪𞤫𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤋𞥅 𞤺𞤢𞤧𞤭⹁ 𞤤𞤫𞤴𞤯𞤫𞥅𞤤𞤫 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤫 𞤼𞤢𞤱𞤭 𞤫𞤲𞤫 𞤨𞤵𞤧𞤭 𞤸𞤢𞥄 𞤥𞤫𞤥𞤭 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤺𞤭𞤤𞤢 𞤫 𞤥𞤢𞤸𞤢𞤼𞤫𞥅𞤶𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤸𞤢𞥄 𞤫 𞤬𞤢𞤺𞥆𞤵𞤣𞤵 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲⹁ 𞤱𞤮𞤯𞤩𞤫 𞤦𞤮𞥅𞤥 𞤳𞤮 𞤩𞤵𞤪𞤭 𞤸𞤫𞥅𞤱𞤣𞤫 𞤫 𞤧𞤢𞤺𞤢𞤼𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤳𞤢𞤤𞤳𞤭𞤲𞤮𞥅𞤥𞤢 𞤸𞤫 𞤯𞤭𞥅𞤲 𞤦𞤢𞥄𞤧𞤭𞥅𞤶𞤭. 𞤚𞤢𞤱𞤭 𞤢𞤣𞤵𞤲𞤢 𞤮𞥅 𞤬𞤮𞤬 𞤫𞤲𞤫 𞤼𞤵𞥅𞤴𞤢𞥄 𞤶𞤢𞤥 𞤫 𞤣𞤫𞥅𞤰𞤪𞤫. 𞤒𞤭𞤥𞤩𞤫 𞤭𞤱𞤪𞤵𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤤𞤫𞤴𞤯𞤫𞥅𞤤𞤫 𞥕𞥐 𞤲'𞤺𞤢𞤪𞤭 𞤳𞤢𞤱𞤪𞤭𞤼𞤭 𞤼𞤮 𞤱𞤵𞤪𞤮 𞤅𞤢𞤲 𞤊𞤪𞤢𞤲𞤷𞤭𞤧𞤷𞤮 𞤑𞤢𞤤𞤭𞤬𞤮𞤪𞤻𞤢𞥄⹁ 𞤁𞥆𞤀⹁ 𞤼𞤵𞤺𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤻𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞥒𞥕 𞤁𞤵𞥅𞤶𞤢𞤤 (𞤀𞤾𞤪𞤭𞤤) 𞤸𞤢𞥄 𞥒𞥖 𞤑𞤮𞤪𞤧𞤫 (𞤔𞤵𞤭𞤲) 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤴𞤫𞥅𞤱𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤨𞤫𞤱𞤶𞤫 𞤯𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤳𞤢𞤯𞤢 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤭𞥅 𞤱𞤢𞤯𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤢𞤣𞤵𞤲𞤢𞥄𞤪𞤵 𞤸𞤫. 𞤊𞤮𞤼𞤣𞤫 𞤤𞤫𞤱𞤦𞤭 𞤳𞤮 𞤩𞤫 𞤲'𞤶𞤮𞥅𞤯𞤭𞥅 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤯𞤭𞥅𞤲 𞤦𞤢𞤼𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤫 𞤣𞤭𞥅𞤧𞤲𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤫⹁ 𞤲𞤢𞤲𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤢𞤤 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲𞤢𞥄 𞤸𞤫𞥅𞤲⹁ 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤁𞤮𞥅𞤧𞤯𞤫 𞤒𞤵𞤩𞥆𞤮 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤐'𞤘𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤫(𞤕𞤢𞤪𞤼𞤫 𞤣𞤫𞤧 𞤐𞤢𞤼𞤭𞤮𞤲𞤧 𞤓𞤲𞤭𞤧) 𞤳𞤮 𞤸𞤫 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤮 𞤲'𞤺𞤮𞥅 𞤧𞤮𞤧𞤢𞥄 𞤫 𞤯𞤢𞤥𞤭𞤲𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤥𞤢 𞤲'𞤺𞤮 𞤱𞤢𞥄𞤱 𞤸𞤢𞤯𞤣𞤫 𞤱𞤮𞤤𞤣𞤫 𞤱𞤢𞤴𞤲'𞤣𞤫 𞤸𞤮𞤲𞤮 𞤲𞤮 𞤲'𞤣𞤫𞤩𞤫 𞤲'𞤶𞤢𞤤𞤼𞤭 𞤲'𞤣𞤫𞥅 𞤱𞤢𞤯𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤢𞤣𞤵𞤲𞤢 𞤸𞤫.
Lewbi seeɗa caggal nde ngaal doosgal (walla diiñorde) nanondiraa, Yuɓɓo Kawtal Ngenndiiji fuɗɗii woodde he ñalnde 24 Yarkomaa 1945. Leyɗeele keewɗe ciifi ngaal nanondiral, ene jeyaa heen Siin (Chine) Farayse, Dental Sowiyatik, Laamanteeri Ndentundi (Royaum Uni) Dowlaaji Dentuɗi Amerik e leyɗeele keewɗe jeyanooɗe he nanondiral doosɗe ɗee.
𞤂𞤫𞤱𞤦𞤭 𞤧𞤫𞥅𞤯𞤢 𞤷𞤢𞤺𞥆𞤢𞤤 𞤲'𞤣𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤣𞤮𞥅𞤧𞤺𞤢𞤤 (𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤣𞤭𞥅𞤻𞤮𞤪𞤣𞤫) 𞤲𞤢𞤲𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤢𞥄⹁ 𞤒𞤵𞤩𞥆𞤮 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤐'𞤘𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤭 𞤬𞤵𞤯𞥆𞤭𞥅 𞤱𞤮𞥅𞤣𞥆𞤫 𞤸𞤫 𞤻𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞥒𞥔 𞤒𞤢𞤪𞤳𞤮𞤥𞤢𞥄 𞥑𞥙𞥔𞥕. 𞤂𞤫𞤴𞤯𞤫𞥅𞤤𞤫 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤫 𞤷𞤭𞥅𞤬𞤭 𞤲'𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤲𞤢𞤲𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤢𞤤⹁ 𞤫𞤲𞤫 𞤶𞤫𞤴𞤢𞥄 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤅𞤭𞥅𞤲 (𞤕𞤭𞤲𞤫) 𞤊𞤢𞤪𞤢𞤴𞤧𞤫⹁ 𞤁𞤫𞤲𞤼𞤢𞤤 𞤅𞤮𞤱𞤭𞤴𞤢𞤼𞤭𞤳⹁ 𞤂𞤢𞥄𞤥𞤢𞤲𞤼𞤫𞥅𞤪𞤭 𞤐'𞤁𞤫𞤲𞤼𞤵𞤲'𞤣𞤭 (𞤈𞤮𞤴𞤢𞤵𞤥 𞤓𞤲𞤭) 𞤁𞤮𞤱𞤤𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤁𞤫𞤲𞤼𞤵𞤯𞤭 𞤀𞤥𞤫𞤪𞤭𞤳 𞤫 𞤤𞤫𞤴𞤯𞤫𞥅𞤤𞤫 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤫 𞤶𞤫𞤴𞤢𞤲𞤮𞥅𞤯𞤫 𞤸𞤫 𞤲𞤢𞤲𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤢𞤤 𞤣𞤮𞥅𞤧𞤯𞤫 𞤯𞤫𞥅.
Ibraahiima Kabaa Bah wallifiima defte keewɗe he ɗemngal Pulaar, kadi firii defte wallifiyankooɓe Faraysenaaɓe he Pulaar.
𞤋𞤦𞤪𞤢𞥄𞤸𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤑𞤢𞤦𞤢𞥄 𞤄𞤢𞤸 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤭𞤬𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤫 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪⹁ 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤬𞤭𞤪𞤭𞥅 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤭𞤬𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤊𞤢𞤪𞤢𞤴𞤧𞤫𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪.
Ñalnde Hoore-biir, 11 Jolal 2023, Fedde Goodal, he gardagol Usmaan Makka Lih ene yuɓɓinatnoo to Santar Aamadu Maalik Gay, piilngal lefol maɓɓe teddungal ngal ɓe mbiyata “Lefol Ngay’, tawi ɓe piilatnoo ɗum ko Ceerno Aliw Bah, USE, e Hammee Aamadu Lih, 2STV.
𞤙𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞤖𞤮𞥅𞤪𞤫-𞤦𞤭𞥅𞤪⹁ 𞥑𞥑 𞤔𞤮𞤤𞤢𞤤 𞥒𞥐𞥒𞥓⹁ 𞤊𞤫𞤣𞥆𞤫 𞤘𞤮𞥅𞤣𞤢𞤤⹁ 𞤸𞤫 𞤺𞤢𞤪𞤣𞤢𞤺𞤮𞤤 𞤓𞤧𞤥𞤢𞥄𞤲 𞤃𞤢𞤳𞥆𞤢 𞤂𞤭𞤸 𞤫𞤲𞤫 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤭𞤲𞤢𞤼𞤲𞤮𞥅 𞤼𞤮 𞤅𞤢𞤲𞤼𞤢𞤪 𞤀𞥄𞤥𞤢𞤣𞤵 𞤃𞤢𞥄𞤤𞤭𞤳 𞤘𞤢𞤴⹁ 𞤨𞤭𞥅𞤤𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤤𞤫𞤬𞤮𞤤 𞤥𞤢𞤩𞥆𞤫 𞤼𞤫𞤣𞥆𞤵𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤩𞤫 𞤲'𞤦𞤭𞤴𞤢𞤼𞤢 “𞤂𞤫𞤬𞤮𞤤 𞤐'𞤘𞤢𞤴’⹁ 𞤼𞤢𞤱𞤭 𞤩𞤫 𞤨𞤭𞥅𞤤𞤢𞤼𞤲𞤮𞥅 𞤯𞤵𞤥 𞤳𞤮 𞤕𞤫𞥅𞤪𞤲𞤮 𞤀𞤤𞤭𞤱 𞤄𞤢𞤸⹁ 𞤓𞤅𞤉⹁ 𞤫 𞤖𞤢𞤥𞥆𞤫𞥅 𞤀𞥄𞤥𞤢𞤣𞤵 𞤂𞤭𞤸⹁ 𞥒𞤅𞤚𞤜.
Santar Aamadu Maalik Gay (Bopp) ɓooyi jaɓɓaade dille pine e renndoyankeeje Fulɓe teeŋti noon he Fuutankooɓe. Maa mbiyaa nii ko ɗoon woni galle renndo (maison sociale) Fuutankooɓe he nder Ndakaaru, hono no duɗal Ceerno Sulaymaani Baal Geejawaay woniri galle pinal (maison de la culture) Fulɓe he nder diiwal Ndakaaru fof ni. Kono ɗuum haawnaaki, nde tawno Aamadu Maalik Gay cosɗo he 1955 Santar Bopp, mo o innitira o, ko kanum kadi sosnoo Fedde Sukaaɓe Fulɓe to Paris he 1956, ngam hirjinde ɗum en he daranaade ɗemngal, pinal, e daartol Fulɓe e Fuutankooɓe. Ko ndeen dillere jibini pelle Pulaar ko wayno Fedde Ɓamtoore Pulaar Senegaal e Fedde Ɓamtaare Pulaar he nder Muritani. Ndeke Santar Aamadu Maalik Gay, gaagaa wonde ɗum dispaaseer gite, nokku keblirɗo mecce, e nokku coftal ɓalli, ko o galle renndo Pulaar he nder Ndakaaru kadi ko o maande (symbole) filñitaare ƴellitgol ɗemngal Pulaar, pinal e daartol Fuutankooɓe. Ko waɗi toon koo ñalnde Hoore-biir 11Jolal 23, ene tabitina wonnde ko Santar Aamadu Maalik Gay woni galle renndo Haal Pulaar’en he nder Ndakaaru, kono ko kewi toon ndeen ñalnde ko, woni piilngal “ Lefol Ngay”, kanum ne ko ɗum maande nde mbaawɗen ɓetirde taaɓanɗe he yahdu filñitaare ƴellitgol ɗemngal Pulaar e pinal e daartol Fulɓe he nder Senegaal.
𞤅𞤢𞤲𞤼𞤢𞤪 𞤀𞥄𞤥𞤢𞤣𞤵 𞤃𞤢𞥄𞤤𞤭𞤳 𞤘𞤢𞤴 (𞤄𞤮𞤨𞥆) 𞤩𞤮𞥅𞤴𞤭 𞤶𞤢𞤩𞥆𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤣𞤭𞤤𞥆𞤫 𞤨𞤭𞤲𞤫 𞤫 𞤪𞤫𞤲𞤣𞤮𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫𞥅𞤶𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤼𞤫𞥅𞤽𞤼𞤭 𞤲𞤮𞥅𞤲 𞤸𞤫 𞤊𞤵𞥅𞤼𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫. 𞤃𞤢𞥄 𞤲'𞤦𞤭𞤴𞤢𞥄 𞤲𞤭𞥅 𞤳𞤮 𞤯𞤮𞥅𞤲 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤺𞤢𞤤𞥆𞤫 𞤪𞤫𞤲𞤣𞤮 (𞤥𞤢𞤭𞤧𞤮𞤲 𞤧𞤮𞤷𞤭𞤢𞤤𞤫) 𞤊𞤵𞥅𞤼𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤐'𞤁𞤢𞤳𞤢𞥄𞤪𞤵⹁ 𞤸𞤮𞤲𞤮 𞤲𞤮 𞤣𞤵𞤯𞤢𞤤 𞤕𞤫𞥅𞤪𞤲𞤮 𞤅𞤵𞤤𞤢𞤴𞤥𞤢𞥄𞤲𞤭 𞤄𞤢𞥄𞤤 𞤘𞤫𞥅𞤶𞤢𞤱𞤢𞥄𞤴 𞤱𞤮𞤲𞤭𞤪𞤭 𞤺𞤢𞤤𞥆𞤫 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤 (𞤥𞤢𞤭𞤧𞤮𞤲 𞤣𞤫 𞤤𞤢 𞤷𞤵𞤤𞤼𞤵𞤪𞤫) 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤣𞤭𞥅𞤱𞤢𞤤 𞤐'𞤁𞤢𞤳𞤢𞥄𞤪𞤵 𞤬𞤮𞤬 𞤲𞤭. 𞤑𞤮𞤲𞤮 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤸𞤢𞥄𞤱𞤲𞤢𞥄𞤳𞤭⹁ 𞤲'𞤣𞤫 𞤼𞤢𞤱𞤲𞤮 𞤀𞥄𞤥𞤢𞤣𞤵 𞤃𞤢𞥄𞤤𞤭𞤳 𞤘𞤢𞤴 𞤷𞤮𞤧𞤯𞤮 𞤸𞤫 𞥑𞥙𞥕𞥕 𞤅𞤢𞤲𞤼𞤢𞤪 𞤄𞤮𞤨𞥆⹁ 𞤥𞤮 𞤮 𞤭𞤲𞥆𞤭𞤼𞤭𞤪𞤢 𞤮⹁ 𞤳𞤮 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤧𞤮𞤧𞤲𞤮𞥅 𞤊𞤫𞤣𞥆𞤫 𞤅𞤵𞤳𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤼𞤮 𞤆𞤢𞤪𞤭𞤧 𞤸𞤫 𞥑𞥙𞥕𞥖⹁ 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤸𞤭𞤪𞤶𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤯𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤸𞤫 𞤣𞤢𞤪𞤢𞤲𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤⹁ 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤⹁ 𞤫 𞤣𞤢𞥄𞤪𞤼𞤮𞤤 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤫 𞤊𞤵𞥅𞤼𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫. 𞤑𞤮 𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤲 𞤣𞤭𞤤𞥆𞤫𞤪𞤫 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲𞤭 𞤨𞤫𞤤𞥆𞤫 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 𞤊𞤫𞤣𞥆𞤫 𞤇𞤢𞤥𞤼𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤫 𞤊𞤫𞤣𞥆𞤫 𞤇𞤢𞤥𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤃𞤵𞤪𞤭𞤼𞤢𞤲𞤭. 𞤐'𞤁𞤫𞤳𞤫 𞤅𞤢𞤲𞤼𞤢𞤪 𞤀𞥄𞤥𞤢𞤣𞤵 𞤃𞤢𞥄𞤤𞤭𞤳 𞤘𞤢𞤴⹁ 𞤺𞤢𞥄𞤺𞤢𞥄 𞤱𞤮𞤲'𞤣𞤫 𞤯𞤵𞤥 𞤣𞤭𞤧𞤨𞤢𞥄𞤧𞤫𞥅𞤪 𞤺𞤭𞤼𞤫⹁ 𞤲𞤮𞤳𞥆𞤵 𞤳𞤫𞤦𞤤𞤭𞤪𞤯𞤮 𞤥𞤫𞤷𞥆𞤫⹁ 𞤫 𞤲𞤮𞤳𞥆𞤵 𞤷𞤮𞤬𞤼𞤢𞤤 𞤩𞤢𞤤𞥆𞤭⹁ 𞤳𞤮 𞤮 𞤺𞤢𞤤𞥆𞤫 𞤪𞤫𞤲𞤣𞤮 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤐'𞤁𞤢𞤳𞤢𞥄𞤪𞤵 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤳𞤮 𞤮 𞤥𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 (𞤧𞤴𞤲'𞤦𞤮𞤤𞤫) 𞤬𞤭𞤤𞤻𞤭𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤰𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤺𞤮𞤤 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪⹁ 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤 𞤫 𞤣𞤢𞥄𞤪𞤼𞤮𞤤 𞤊𞤵𞥅𞤼𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫. 𞤑𞤮 𞤱𞤢𞤯𞤭 𞤼𞤮𞥅𞤲 𞤳𞤮𞥅 𞤻𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞤖𞤮𞥅𞤪𞤫-𞤦𞤭𞥅𞤪 𞥑𞥑𞤔𞤮𞤤𞤢𞤤 𞥒𞥓⹁ 𞤫𞤲𞤫 𞤼𞤢𞤦𞤭𞤼𞤭𞤲𞤢 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤫 𞤳𞤮 𞤅𞤢𞤲𞤼𞤢𞤪 𞤀𞥄𞤥𞤢𞤣𞤵 𞤃𞤢𞥄𞤤𞤭𞤳 𞤘𞤢𞤴 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤺𞤢𞤤𞥆𞤫 𞤪𞤫𞤲𞤣𞤮 𞤖𞤢𞥄𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪’𞤫𞤲 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤐'𞤁𞤢𞤳𞤢𞥄𞤪𞤵⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤮 𞤳𞤫𞤱𞤭 𞤼𞤮𞥅𞤲 𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤲 𞤻𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞤳𞤮⹁ 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤨𞤭𞥅𞤤𞤲'𞤺𞤢𞤤 “ 𞤂𞤫𞤬𞤮𞤤 𞤐'𞤘𞤢𞤴”⹁ 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤲𞤫 𞤳𞤮 𞤯𞤵𞤥 𞤥𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞤲'𞤣𞤫 𞤲'𞤦𞤢𞥄𞤱𞤯𞤫𞤲 𞤩𞤫𞤼𞤭𞤪𞤣𞤫 𞤼𞤢𞥄𞤩𞤢𞤲𞤯𞤫 𞤸𞤫 𞤴𞤢𞤸𞤣𞤵 𞤬𞤭𞤤𞤻𞤭𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤰𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤺𞤮𞤤 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤫 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤 𞤫 𞤣𞤢𞥄𞤪𞤼𞤮𞤤 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤.
Ngay ko lefol teddungal ngol GOODAL (Goomu Daraniingu Leñol) fiilata winndiyankooɓe ɗemngal Pulaar. Kono wonaa winndiyanke fof heɓata ngol. Sabu ɓe mbiy ko huunde jogotoo waloor ko maa tiiɗa saɗta heɓde tawa so neɗɗo heɓii ɗum ene waawa ɗum faarnoraade. Ko ɗuum waɗi ñalnde 22 Colte, 2020, GOODAL suɓii gooto e hilifaaɓe leñol Fulɓe, Ceerno Jalaaluddiin Bah mo Madiina Gunaas, ballifiiɗo ko ene yaha e defte sappo he ɗemngal Pulaar, tawa fof koko yowitii he diine Islaam. Gila e firo Quraana, defte Fiqhu e Hadiis, e tinndinooje Sunna e nehdi suufiyankaagal, ɓe piili ɗum ngool lefol teddungal. Ko adii ɗum lefol Ngay meeɗnoo fiileede ko ñalnde 22, Morso 2016. Tawa fiila ngol ko Ceerno Aamadu Tijjani Kan mo Galoya, kanum ne wallifiima ko ene yaha e defte noogaas he ɗemngal Pulaar.
𞤐'𞤘𞤢𞤴 𞤳𞤮 𞤤𞤫𞤬𞤮𞤤 𞤼𞤫𞤣𞥆𞤵𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤮𞤤 𞤘𞤌𞥅𞤁𞤀𞤂 (𞤘𞤮𞥅𞤥𞤵 𞤁𞤢𞤪𞤢𞤲𞤭𞥅𞤲'𞤺𞤵 𞤂𞤫𞤻𞤮𞤤) 𞤬𞤭𞥅𞤤𞤢𞤼𞤢 𞤱𞤭𞤲𞤣𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪. 𞤑𞤮𞤲𞤮 𞤱𞤮𞤲𞤢𞥄 𞤱𞤭𞤲𞤣𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫 𞤬𞤮𞤬 𞤸𞤫𞤩𞤢𞤼𞤢 𞤲'𞤺𞤮𞤤. 𞤅𞤢𞤦𞤵 𞤩𞤫 𞤲'𞤦𞤭𞤴 𞤳𞤮 𞤸𞤵𞥅𞤲'𞤣𞤫 𞤶𞤮𞤺𞤮𞤼𞤮𞥅 𞤱𞤢𞤤𞤮𞥅𞤪 𞤳𞤮 𞤥𞤢𞥄 𞤼𞤭𞥅𞤯𞤢 𞤧𞤢𞤯𞤼𞤢 𞤸𞤫𞤩𞤣𞤫 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤧𞤮 𞤲𞤫𞤯𞥆𞤮 𞤸𞤫𞤩𞤭𞥅 𞤯𞤵𞤥 𞤫𞤲𞤫 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤢 𞤯𞤵𞤥 𞤬𞤢𞥄𞤪𞤲𞤮𞤪𞤢𞥄𞤣𞤫. 𞤑𞤮 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤱𞤢𞤯𞤭 𞤻𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞥒𞥒 𞤕𞤮𞤤𞤼𞤫⹁ 𞥒𞥐𞥒𞥐⹁ 𞤘𞤌𞥅𞤁𞤀𞤂 𞤧𞤵𞤩𞤭𞥅 𞤺𞤮𞥅𞤼𞤮 𞤫 𞤸𞤭𞤤𞤭𞤬𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤤𞤫𞤻𞤮𞤤 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫⹁ 𞤕𞤫𞥅𞤪𞤲𞤮 𞤔𞤢𞤤𞤢𞥄𞤤𞤵𞤣𞥆𞤭𞥅𞤲 𞤄𞤢𞤸 𞤥𞤮 𞤃𞤢𞤣𞤭𞥅𞤲𞤢 𞤘𞤵𞤲𞤢𞥄𞤧⹁ 𞤦𞤢𞤤𞥆𞤭𞤬𞤭𞥅𞤯𞤮 𞤳𞤮 𞤫𞤲𞤫 𞤴𞤢𞤸𞤢 𞤫 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫 𞤧𞤢𞤨𞥆𞤮 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪⹁ 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤬𞤮𞤬 𞤳𞤮𞤳𞤮 𞤴𞤮𞤱𞤭𞤼𞤭𞥅 𞤸𞤫 𞤣𞤭𞥅𞤲𞤫 𞤋𞤧𞤤𞤢𞥄𞤥. 𞤘𞤭𞤤𞤢 𞤫 𞤬𞤭𞤪𞤮 𞤗𞤵𞤪𞤢𞥄𞤲𞤢⹁ 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫 𞤊𞤭𞤹𞤸𞤵 𞤫 𞤖𞤢𞤣𞤭𞥅𞤧⹁ 𞤫 𞤼𞤭𞤲𞤣𞤭𞤲𞤮𞥅𞤶𞤫 𞤅𞤵𞤲𞥆𞤢 𞤫 𞤲𞤫𞤸𞤣𞤭 𞤧𞤵𞥅𞤬𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤⹁ 𞤩𞤫 𞤨𞤭𞥅𞤤𞤭 𞤯𞤵𞤥 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤤 𞤤𞤫𞤬𞤮𞤤 𞤼𞤫𞤣𞥆𞤵𞤲'𞤺𞤢𞤤. 𞤑𞤮 𞤢𞤣𞤭𞥅 𞤯𞤵𞤥 𞤤𞤫𞤬𞤮𞤤 𞤐'𞤘𞤢𞤴 𞤥𞤫𞥅𞤯𞤲𞤮𞥅 𞤬𞤭𞥅𞤤𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤳𞤮 𞤻𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞥒𞥒⹁ 𞤃𞤮𞤪𞤧𞤮 𞥒𞥐𞥑𞥖. 𞤚𞤢𞤱𞤢 𞤬𞤭𞥅𞤤𞤢 𞤲'𞤺𞤮𞤤 𞤳𞤮 𞤕𞤫𞥅𞤪𞤲𞤮 𞤀𞥄𞤥𞤢𞤣𞤵 𞤚𞤭𞤶𞥆𞤢𞤲𞤭 𞤑𞤢𞤲 𞤥𞤮 𞤘𞤢𞤤𞤮𞤴𞤢⹁ 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤲𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤭𞤬𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤳𞤮 𞤫𞤲𞤫 𞤴𞤢𞤸𞤢 𞤫 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫 𞤲𞤮𞥅𞤺𞤢𞥄𞤧 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪.
Hikka ɓe cuɓii ko gay kokkaaji ɗiɗi pinal e renndoyaagal Pulaar, woni Ceerno Aliw Bah (Wuro Soogi) hooreejo kiiɗɗo USE e Hamme Aamadu Lih (Mbooyo) jaayndiyanke 2STV.
𞤖𞤭𞤳𞥆𞤢 𞤩𞤫 𞤷𞤵𞤩𞤭𞥅 𞤳𞤮 𞤺𞤢𞤴 𞤳𞤮𞤳𞥆𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤯𞤭𞤯𞤭 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤 𞤫 𞤪𞤫𞤲𞤣𞤮𞤴𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪⹁ 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤕𞤫𞥅𞤪𞤲𞤮 𞤀𞤤𞤭𞤱 𞤄𞤢𞤸 (𞤏𞤵𞤪𞤮 𞤅𞤮𞥅𞤺𞤭) 𞤸𞤮𞥅𞤪𞤫𞥅𞤶𞤮 𞤳𞤭𞥅𞤯𞥆𞤮 𞤓𞤅𞤉 𞤫 𞤖𞤢𞤥𞥆𞤫 𞤀𞥄𞤥𞤢𞤣𞤵 𞤂𞤭𞤸 (𞤐'𞤄𞤮𞥅𞤴𞤮) 𞤶𞤢𞥄𞤴𞤲'𞤣𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫 𞥒𞤅𞤚𞤜.
So en kaalii filñitannde ƴellitaare Pulaar e taaɓanɗe mum, jeddi ngalaa, ɓeen ɗoon ɗiɗo ko jaɓtanɓe mawɓe sosnooɓe ɓee donngal mum en, pawti he dow balɓe mum en.
𞤅𞤮 𞤫𞤲 𞤳𞤢𞥄𞤤𞤭𞥅 𞤬𞤭𞤤𞤻𞤭𞤼𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤰𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤫 𞤼𞤢𞥄𞤩𞤢𞤲𞤯𞤫 𞤥𞤵𞤥⹁ 𞤶𞤫𞤣𞥆𞤭 𞤲'𞤺𞤢𞤤𞤢𞥄⹁ 𞤩𞤫𞥅𞤲 𞤯𞤮𞥅𞤲 𞤯𞤭𞤯𞤮 𞤳𞤮 𞤶𞤢𞤩𞤼𞤢𞤲𞤩𞤫 𞤥𞤢𞤱𞤩𞤫 𞤧𞤮𞤧𞤲𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤩𞤫𞥅 𞤣𞤮𞤲𞤺𞤢𞤤 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲⹁ 𞤨𞤢𞤱𞤼𞤭 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤦𞤢𞤤𞤩𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲.
Rawane nde mago-doge
𞤈𞤢𞤱𞤢𞤲𞤫 𞤲'𞤣𞤫 𞤥𞤢𞤺𞤮-𞤣𞤮𞤺𞤫
fuɗɗii dogde he nder Piindi TV waɗii iiñcuru mawndu he nder renndo Fulɓe teeŋti noon e yeeɓiyankooɓe  magooji Pulaar.  Heewɓe kadi e  rewindiiɓe ƴellitaare mago he ɗemngal Pulaar, ene taƴnii wonnde Le  Fils du Khalif, addii kesem-hesaagu  e jaɓɓal kesal he nder mago Pulaar..
𞤬𞤵𞤯𞥆𞤭𞥅 𞤣𞤮𞤺𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤆𞤭𞥅𞤲'𞤣𞤭 𞤚𞤜 𞤱𞤢𞤯𞤭𞥅 𞤭𞥅𞤻𞤷𞤵𞤪𞤵 𞤥𞤢𞤱𞤲'𞤣𞤵 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤪𞤫𞤲𞤣𞤮 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤼𞤫𞥅𞤽𞤼𞤭 𞤲𞤮𞥅𞤲 𞤫 𞤴𞤫𞥅𞤩𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫  𞤥𞤢𞤺𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪.  𞤖𞤫𞥅𞤱𞤩𞤫 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤫  𞤪𞤫𞤱𞤭𞤲'𞤣𞤭𞥅𞤩𞤫 𞤰𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤥𞤢𞤺𞤮 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪⹁ 𞤫𞤲𞤫 𞤼𞤢𞤰𞤲𞤭𞥅 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤫 𞤂𞤫  𞤊𞤭𞤤𞤧 𞤣𞤵 𞤑𞤸𞤢𞤤𞤭𞤬⹁ 𞤢𞤣𞥆𞤭𞥅 𞤳𞤫𞤧𞤫𞤥-𞤸𞤫𞤧𞤢𞥄𞤺𞤵  𞤫 𞤶𞤢𞤩𞥆𞤢𞤤 𞤳𞤫𞤧𞤢𞤤 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤥𞤢𞤺𞤮 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪..
Zaydi aktoor dowrowo mago ngoo o ko ɓiy ceernaajo ganndaaɗo, kiliifa ittanaaɗo giɗal he renndo Senegaalnaaɓe kala. He nder ngoon renndo ɗo ceernaajo wonaa tan jannginoowo defte e ganndal diine, juulnoowo jamaaji, anndina hol no Allah rewretee. Kono he renndo Senegaalnaaɓe ceerno ko joom sirluuji alliyankooji, gannduɗo mbirniindi, kadi baawɗo waylude hoddiro. Ceerno ko joortoraaɗo waawde duwanaade almuuɗɓe mum haa ndaña udditaare ngalu keewngu, golle toowɗe, haa oon tigi resa walla resee belngal; ceerno ko baawɗo wallude almuudo mum haa waawa tonaade he kawgel (gañaade iksamee), kono kadi ceerno ko joortoraaɗo waawde falaade hoddiro Allah, itta moƴƴere nde Allah rokkunoo neɗɗo o lomtina ɗoon bonannde. Yeru: Omo waawi waasnude galo, o haangɗina ƴoƴɗo walla o bonna dewgal hakkunde yiɗondirnooɓe weldunooɓe. Kono ɓuri joorteede e khalifaaɓe mawɓe ɓee ko wayno baaba mum Zaydi en, ko hay yiɗdeɓe e nafdeɓe tan ene addanmaa dañde barke aduna e laakara.
𞤟𞤢𞤴𞤣𞤭 𞤢𞤳𞤼𞤮𞥅𞤪 𞤣𞤮𞤱𞤪𞤮𞤱𞤮 𞤥𞤢𞤺𞤮 𞤲'𞤺𞤮𞥅 𞤮 𞤳𞤮 𞤩𞤭𞤴 𞤷𞤫𞥅𞤪𞤲𞤢𞥄𞤶𞤮 𞤺𞤢𞤲𞤣𞤢𞥄𞤯𞤮⹁ 𞤳𞤭𞤤𞤭𞥅𞤬𞤢 𞤭𞤼𞥆𞤢𞤲𞤢𞥄𞤯𞤮 𞤺𞤭𞤯𞤢𞤤 𞤸𞤫 𞤪𞤫𞤲𞤣𞤮 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤳𞤢𞤤𞤢. 𞤖𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤲 𞤪𞤫𞤲𞤣𞤮 𞤯𞤮 𞤷𞤫𞥅𞤪𞤲𞤢𞥄𞤶𞤮 𞤱𞤮𞤲𞤢𞥄 𞤼𞤢𞤲 𞤶𞤢𞤲𞤺𞤭𞤲𞤮𞥅𞤱𞤮 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫 𞤫 𞤺𞤢𞤲𞤣𞤢𞤤 𞤣𞤭𞥅𞤲𞤫⹁ 𞤶𞤵𞥅𞤤𞤲𞤮𞥅𞤱𞤮 𞤶𞤢𞤥𞤢𞥄𞤶𞤭⹁ 𞤢𞤲𞤣𞤭𞤲𞤢 𞤸𞤮𞤤 𞤲𞤮 𞤀𞤤𞥆𞤢𞤸 𞤪𞤫𞤱𞤪𞤫𞤼𞤫𞥅. 𞤑𞤮𞤲𞤮 𞤸𞤫 𞤪𞤫𞤲𞤣𞤮 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤷𞤫𞥅𞤪𞤲𞤮 𞤳𞤮 𞤶𞤮𞥅𞤥 𞤧𞤭𞤪𞤤𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤢𞤤𞥆𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤶𞤭⹁ 𞤺𞤢𞤲𞤣𞤵𞤯𞤮 𞤲'𞤦𞤭𞤪𞤲𞤭𞥅𞤲'𞤣𞤭⹁ 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤦𞤢𞥄𞤱𞤯𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤤𞤵𞤣𞤫 𞤸𞤮𞤣𞥆𞤭𞤪𞤮. 𞤕𞤫𞥅𞤪𞤲𞤮 𞤳𞤮 𞤶𞤮𞥅𞤪𞤼𞤮𞤪𞤢𞥄𞤯𞤮 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤣𞤫 𞤣𞤵𞤱𞤢𞤲𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤢𞤤𞤥𞤵𞥅𞤯𞤩𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤸𞤢𞥄 𞤲'𞤣𞤢𞤻𞤢 𞤵𞤣𞥆𞤭𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤤𞤵 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤲'𞤺𞤵⹁ 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤫 𞤼𞤮𞥅𞤱𞤯𞤫⹁ 𞤸𞤢𞥄 𞤮𞥅𞤲 𞤼𞤭𞤺𞤭 𞤪𞤫𞤧𞤢 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤪𞤫𞤧𞤫𞥅 𞤦𞤫𞤤𞤲'𞤺𞤢𞤤⁏ 𞤷𞤫𞥅𞤪𞤲𞤮 𞤳𞤮 𞤦𞤢𞥄𞤱𞤯𞤮 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤢𞤤𞤥𞤵𞥅𞤣𞤮 𞤥𞤵𞤥 𞤸𞤢𞥄 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤢 𞤼𞤮𞤲𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤳𞤢𞤱𞤺𞤫𞤤 (𞤺𞤢𞤻𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤭𞤳𞤧𞤢𞤥𞤫𞥅)⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤷𞤫𞥅𞤪𞤲𞤮 𞤳𞤮 𞤶𞤮𞥅𞤪𞤼𞤮𞤪𞤢𞥄𞤯𞤮 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤣𞤫 𞤬𞤢𞤤𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤸𞤮𞤣𞥆𞤭𞤪𞤮 𞤀𞤤𞥆𞤢𞤸⹁ 𞤭𞤼𞥆𞤢 𞤥𞤮𞤰𞥆𞤫𞤪𞤫 𞤲'𞤣𞤫 𞤀𞤤𞥆𞤢𞤸 𞤪𞤮𞤳𞥆𞤵𞤲𞤮𞥅 𞤲𞤫𞤯𞥆𞤮 𞤮 𞤤𞤮𞤥𞤼𞤭𞤲𞤢 𞤯𞤮𞥅𞤲 𞤦𞤮𞤲𞤢𞤲𞤣𞤫. 𞤒𞤫𞤪𞤵: 𞤌𞤥𞤮 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤭 𞤱𞤢𞥄𞤧𞤲𞤵𞤣𞤫 𞤺𞤢𞤤𞤮⹁ 𞤮 𞤸𞤢𞥄𞤲'𞤺𞤯𞤭𞤲𞤢 𞤰𞤮𞤰𞤯𞤮 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤮 𞤦𞤮𞤲𞥆𞤢 𞤣𞤫𞤱𞤺𞤢𞤤 𞤸𞤢𞤳𞥆𞤵𞤲'𞤣𞤫 𞤴𞤭𞤯𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤲𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤱𞤫𞤤𞤣𞤵𞤲𞤮𞥅𞤩𞤫. 𞤑𞤮𞤲𞤮 𞤩𞤵𞤪𞤭 𞤶𞤮𞥅𞤪𞤼𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤫 𞤿𞤢𞤤𞤭𞤬𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤥𞤢𞤱𞤩𞤫 𞤩𞤫𞥅 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲𞤮 𞤦𞤢𞥄𞤦𞤢 𞤥𞤵𞤥 𞤟𞤢𞤴𞤣𞤭 𞤫𞤲⹁ 𞤳𞤮 𞤸𞤢𞤴 𞤴𞤭𞤯𞤣𞤫𞤩𞤫 𞤫 𞤲𞤢𞤬𞤣𞤫𞤩𞤫 𞤼𞤢𞤲 𞤫𞤲𞤫 𞤢𞤣𞥆𞤢𞤲𞤥𞤢𞥄 𞤣𞤢𞤻𞤣𞤫 𞤦𞤢𞤪𞤳𞤫 𞤢𞤣𞤵𞤲𞤢 𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤳𞤢𞤪𞤢.
Zaydi nehanooma e wonde ceerno, o jannginaama kadi o rokkaama sirluuji e ganndal mbirniindi. Ene jooɗtoraa ko kanko jogori rontude baaba makko e jooɗtaade he jappeere mum janngo so oon yiyaaka. Kono  Zaydi  kanum yaɓɓi ko felo woɗngo, o suɓii ko laawol goɗngol nguurndam. E peeñɗi,  Zaydi ko neɗɗo peewɗo, nehiiɗo nehdi almudaagal. Omo hollira jikkuuji joortaaɗi he ɓiy ceerno no foti siforaade, kono he jaati  Zaydi ko jeeyoowo dorog, modduɗo he warhoore. Omo yiɗi kadi huwtoraade teddungal e hurum baaba makko e jokkondire mum ngam yoo ñaawooɓe ɓee njaɓɓu e losko hee ubba haala kaa warngo ngoo deƴƴee.
𞤟𞤢𞤴𞤣𞤭 𞤲𞤫𞤸𞤢𞤲𞤮𞥅𞤥𞤢 𞤫 𞤱𞤮𞤲'𞤣𞤫 𞤷𞤫𞥅𞤪𞤲𞤮⹁ 𞤮 𞤶𞤢𞤲𞤺𞤭𞤲𞤢𞥄𞤥𞤢 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤮 𞤪𞤮𞤳𞥆𞤢𞥄𞤥𞤢 𞤧𞤭𞤪𞤤𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤫 𞤺𞤢𞤲𞤣𞤢𞤤 𞤲'𞤦𞤭𞤪𞤲𞤭𞥅𞤲'𞤣𞤭. 𞤉𞤲𞤫 𞤶𞤮𞥅𞤯𞤼𞤮𞤪𞤢𞥄 𞤳𞤮 𞤳𞤢𞤲𞤳𞤮 𞤶𞤮𞤺𞤮𞤪𞤭 𞤪𞤮𞤲𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤦𞤢𞥄𞤦𞤢 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤫 𞤶𞤮𞥅𞤯𞤼𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤶𞤢𞤨𞥆𞤫𞥅𞤪𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤶𞤢𞤲𞤺𞤮 𞤧𞤮 𞤮𞥅𞤲 𞤴𞤭𞤴𞤢𞥄𞤳𞤢. 𞤑𞤮𞤲𞤮  𞤟𞤢𞤴𞤣𞤭  𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤴𞤢𞤩𞥆𞤭 𞤳𞤮 𞤬𞤫𞤤𞤮 𞤱𞤮𞤯𞤲'𞤺𞤮⹁ 𞤮 𞤧𞤵𞤩𞤭𞥅 𞤳𞤮 𞤤𞤢𞥄𞤱𞤮𞤤 𞤺𞤮𞤯𞤲'𞤺𞤮𞤤 𞤲'𞤺𞤵𞥅𞤪𞤲'𞤣𞤢𞤥. 𞤉 𞤨𞤫𞥅𞤻𞤯𞤭⹁  𞤟𞤢𞤴𞤣𞤭 𞤳𞤮 𞤲𞤫𞤯𞥆𞤮 𞤨𞤫𞥅𞤱𞤯𞤮⹁ 𞤲𞤫𞤸𞤭𞥅𞤯𞤮 𞤲𞤫𞤸𞤣𞤭 𞤢𞤤𞤥𞤵𞤣𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤. 𞤌𞤥𞤮 𞤸𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤢 𞤶𞤭𞤳𞥆𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤶𞤮𞥅𞤪𞤼𞤢𞥄𞤯𞤭 𞤸𞤫 𞤩𞤭𞤴 𞤷𞤫𞥅𞤪𞤲𞤮 𞤲𞤮 𞤬𞤮𞤼𞤭 𞤧𞤭𞤬𞤮𞤪𞤢𞥄𞤣𞤫⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤸𞤫 𞤶𞤢𞥄𞤼𞤭  𞤟𞤢𞤴𞤣𞤭 𞤳𞤮 𞤶𞤫𞥅𞤴𞤮𞥅𞤱𞤮 𞤣𞤮𞤪𞤮𞤺⹁ 𞤥𞤮𞤣𞥆𞤵𞤯𞤮 𞤸𞤫 𞤱𞤢𞤪𞤸𞤮𞥅𞤪𞤫. 𞤌𞤥𞤮 𞤴𞤭𞤯𞤭 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤸𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤼𞤫𞤣𞥆𞤵𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤫 𞤸𞤵𞤪𞤵𞤥 𞤦𞤢𞥄𞤦𞤢 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤫 𞤶𞤮𞤳𞥆𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤴𞤮𞥅 𞤻𞤢𞥄𞤱𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤩𞤫𞥅 𞤲'𞤶𞤢𞤩𞥆𞤵 𞤫 𞤤𞤮𞤧𞤳𞤮 𞤸𞤫𞥅 𞤵𞤦𞥆𞤢 𞤸𞤢𞥄𞤤𞤢 𞤳𞤢𞥄 𞤱𞤢𞤪𞤲'𞤺𞤮 𞤲'𞤺𞤮𞥅 𞤣𞤫𞤰𞥆𞤫𞥅.
He tuma ɗo  Zaydi woni he caɗeele waɗbonaagu, omo waajtoo hoore makko, ɓernde makko ene yiɗi aaltademo e artirdemo he peewal, ko ndeen  o fotti e Leyla. Suka dewbo juulɗo, ceniiɗo, muurnotooɗo hijaab, kiilniiɗo jaŋde e dewal Allah e taragol defte diine, kono Baaba Demmba (Umar Akon Jah) baaba mum Leyla kanum wonaa neɗɗo peewɗo. O anndiraa he leegal he fof ko wonde jaroowo sanngara (konnjam) manndiloowo. Nde Leyla anndini  Zaydi ko Baaba Demmba woni baaba mum ndee Zaydi deŋƴii, jerminii ngam alla e bettere. He nder hojomaaji daɓɓi tawi ɓernde makko werliima hakkille makko laaɓndal, hol no Baaba Demmba waawi jibinirde o suka dewbo ceniiɗo? Kono hono no jagguɗo miijo makko ñohre nii, Leyla jaaboriimo mallol Pulaar: “ Ko maayi ene jibina ko wuuri”, suka dewbo o wiyimo. Nde Zaydi jerminii sabu mum nande ngool konngol, o jokkitani ɗum mallol ngol, :”Ko wuuri ne kay ene jibina ko maayi.”  Walla e konngol goɗngol Fulɓe ene mbiya ɓiyɗo artataa arat.
𞤖𞤫 𞤼𞤵𞤥𞤢 𞤯𞤮  𞤟𞤢𞤴𞤣𞤭 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤸𞤫 𞤷𞤢𞤯𞤫𞥅𞤤𞤫 𞤱𞤢𞤯𞤦𞤮𞤲𞤢𞥄𞤺𞤵⹁ 𞤮𞤥𞤮 𞤱𞤢𞥄𞤶𞤼𞤮𞥅 𞤸𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮⹁ 𞤩𞤫𞤪𞤲'𞤣𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤫𞤲𞤫 𞤴𞤭𞤯𞤭 𞤢𞥄𞤤𞤼𞤢𞤣𞤫𞤥𞤮 𞤫 𞤢𞤪𞤼𞤭𞤪𞤣𞤫𞤥𞤮 𞤸𞤫 𞤨𞤫𞥅𞤱𞤢𞤤⹁ 𞤳𞤮 𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤲  𞤮 𞤬𞤮𞤼𞥆𞤭 𞤫 𞤂𞤫𞤴𞤤𞤢. 𞤅𞤵𞤳𞤢 𞤣𞤫𞤱𞤦𞤮 𞤶𞤵𞥅𞤤𞤯𞤮⹁ 𞤷𞤫𞤲𞤭𞥅𞤯𞤮⹁ 𞤥𞤵𞥅𞤪𞤲𞤮𞤼𞤮𞥅𞤯𞤮 𞤸𞤭𞤶𞤢𞥄𞤦⹁ 𞤳𞤭𞥅𞤤𞤲𞤭𞥅𞤯𞤮 𞤶𞤢𞤽𞤣𞤫 𞤫 𞤣𞤫𞤱𞤢𞤤 𞤀𞤤𞥆𞤢𞤸 𞤫 𞤼𞤢𞤪𞤢𞤺𞤮𞤤 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫 𞤣𞤭𞥅𞤲𞤫⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤄𞤢𞥄𞤦𞤢 𞤁𞤫𞤥𞤦𞤢 (𞤓𞤥𞤢𞤪 𞤀𞤳𞤮𞤲 𞤔𞤢𞤸) 𞤦𞤢𞥄𞤦𞤢 𞤥𞤵𞤥 𞤂𞤫𞤴𞤤𞤢 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤱𞤮𞤲𞤢𞥄 𞤲𞤫𞤯𞥆𞤮 𞤨𞤫𞥅𞤱𞤯𞤮. 𞤌 𞤢𞤲𞤣𞤭𞤪𞤢𞥄 𞤸𞤫 𞤤𞤫𞥅𞤺𞤢𞤤 𞤸𞤫 𞤬𞤮𞤬 𞤳𞤮 𞤱𞤮𞤲'𞤣𞤫 𞤶𞤢𞤪𞤮𞥅𞤱𞤮 𞤧𞤢𞤲𞤺𞤢𞤪𞤢 (𞤳𞤮𞤲𞤶𞤢𞤥) 𞤥𞤢𞤲𞤣𞤭𞤤𞤮𞥅𞤱𞤮. 𞤐'𞤁𞤫 𞤂𞤫𞤴𞤤𞤢 𞤢𞤲𞤣𞤭𞤲𞤭  𞤟𞤢𞤴𞤣𞤭 𞤳𞤮 𞤄𞤢𞥄𞤦𞤢 𞤁𞤫𞤥𞤦𞤢 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤦𞤢𞥄𞤦𞤢 𞤥𞤵𞤥 𞤲'𞤣𞤫𞥅 𞤟𞤢𞤴𞤣𞤭 𞤣𞤫𞤽𞤰𞤭𞥅⹁ 𞤶𞤫𞤪𞤥𞤭𞤲𞤭𞥅 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤫 𞤦𞤫𞤼𞥆𞤫𞤪𞤫. 𞤖𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤸𞤮𞤶𞤮𞤥𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤣𞤢𞤩𞥆𞤭 𞤼𞤢𞤱𞤭 𞤩𞤫𞤪𞤲'𞤣𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤱𞤫𞤪𞤤𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤸𞤢𞤳𞥆𞤭𞤤𞥆𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤤𞤢𞥄𞤩𞤲'𞤣𞤢𞤤⹁ 𞤸𞤮𞤤 𞤲𞤮 𞤄𞤢𞥄𞤦𞤢 𞤁𞤫𞤥𞤦𞤢 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤭 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲𞤭𞤪𞤣𞤫 𞤮 𞤧𞤵𞤳𞤢 𞤣𞤫𞤱𞤦𞤮 𞤷𞤫𞤲𞤭𞥅𞤯𞤮؟ 𞤑𞤮𞤲𞤮 𞤸𞤮𞤲𞤮 𞤲𞤮 𞤶𞤢𞤺𞥆𞤵𞤯𞤮 𞤥𞤭𞥅𞤶𞤮 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤻𞤮𞤸𞤪𞤫 𞤲𞤭𞥅⹁ 𞤂𞤫𞤴𞤤𞤢 𞤶𞤢𞥄𞤦𞤮𞤪𞤭𞥅𞤥𞤮 𞤥𞤢𞤤𞥆𞤮𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪: “ 𞤑𞤮 𞤥𞤢𞥄𞤴𞤭 𞤫𞤲𞤫 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲𞤢 𞤳𞤮 𞤱𞤵𞥅𞤪𞤭”⹁ 𞤧𞤵𞤳𞤢 𞤣𞤫𞤱𞤦𞤮 𞤮 𞤱𞤭𞤴𞤭𞤥𞤮. 𞤐'𞤁𞤫 𞤟𞤢𞤴𞤣𞤭 𞤶𞤫𞤪𞤥𞤭𞤲𞤭𞥅 𞤧𞤢𞤦𞤵 𞤥𞤵𞤥 𞤲𞤢𞤲'𞤣𞤫 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤤 𞤳𞤮𞤲𞤺𞤮𞤤⹁ 𞤮 𞤶𞤮𞤳𞥆𞤭𞤼𞤢𞤲𞤭 𞤯𞤵𞤥 𞤥𞤢𞤤𞥆𞤮𞤤 𞤲'𞤺𞤮𞤤⹁ :”𞤑𞤮 𞤱𞤵𞥅𞤪𞤭 𞤲𞤫 𞤳𞤢𞤴 𞤫𞤲𞤫 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲𞤢 𞤳𞤮 𞤥𞤢𞥄𞤴𞤭.”  𞤏𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤫 𞤳𞤮𞤲𞤺𞤮𞤤 𞤺𞤮𞤯𞤲'𞤺𞤮𞤤 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤲'𞤦𞤭𞤴𞤢 𞤩𞤭𞤴𞤯𞤮 𞤢𞤪𞤼𞤢𞤼𞤢𞥄 𞤢𞤪𞤢𞤼.
Hayso aada yahrunoo ko magooji Pulaar fof keewi haalde tan ko giɗli, dewgal, e ɗannungal ne, Le Fils du Khalif kanum woorii ngool laawol gila he fuɗɗoode walla kam mbiyen ngo jillii heen soɗo heso ngo woowaaka he nder loowdi magooji Pulaar. Mago ngoo soɗii ko he mbaydi filmaaji “Gangster” caltal he nder soɗo “crime genre” walla mbiyen soɗooji baɗtamboniigu. Sabu ene tawee he mago hee njeeygu dorog, warhoore, loskooji laamu, e hulɓinde (intimidation).
𞤖𞤢𞤴𞤧𞤮 𞤢𞥄𞤣𞤢 𞤴𞤢𞤸𞤪𞤵𞤲𞤮𞥅 𞤳𞤮 𞤥𞤢𞤺𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤬𞤮𞤬 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤭 𞤸𞤢𞥄𞤤𞤣𞤫 𞤼𞤢𞤲 𞤳𞤮 𞤺𞤭𞤯𞤤𞤭⹁ 𞤣𞤫𞤱𞤺𞤢𞤤⹁ 𞤫 𞤯𞤢𞤲𞥆𞤵𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤲𞤫⹁ 𞤂𞤫 𞤊𞤭𞤤𞤧 𞤣𞤵 𞤑𞤸𞤢𞤤𞤭𞤬 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤱𞤮𞥅𞤪𞤭𞥅 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤤 𞤤𞤢𞥄𞤱𞤮𞤤 𞤺𞤭𞤤𞤢 𞤸𞤫 𞤬𞤵𞤯𞥆𞤮𞥅𞤣𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤳𞤢𞤥 𞤲'𞤦𞤭𞤴𞤫𞤲 𞤲'𞤺𞤮 𞤶𞤭𞤤𞥆𞤭𞥅 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤧𞤮𞤯𞤮 𞤸𞤫𞤧𞤮 𞤲'𞤺𞤮 𞤱𞤮𞥅𞤱𞤢𞥄𞤳𞤢 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤤𞤮𞥅𞤱𞤣𞤭 𞤥𞤢𞤺𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪. 𞤃𞤢𞤺𞤮 𞤲'𞤺𞤮𞥅 𞤧𞤮𞤯𞤭𞥅 𞤳𞤮 𞤸𞤫 𞤲'𞤦𞤢𞤴𞤣𞤭 𞤬𞤭𞤤𞤥𞤢𞥄𞤶𞤭 “𞤘𞤢𞤲'𞤺𞤧𞤼𞤫𞤪” 𞤷𞤢𞤤𞤼𞤢𞤤 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤧𞤮𞤯𞤮 “𞤷𞤪𞤭𞤥𞤫 𞤺𞤫𞤲𞤪𞤫” 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤲'𞤦𞤭𞤴𞤫𞤲 𞤧𞤮𞤯𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤦𞤢𞤯𞤼𞤢𞤲'𞤦𞤮𞤲𞤭𞥅𞤺𞤵. 𞤅𞤢𞤦𞤵 𞤫𞤲𞤫 𞤼𞤢𞤱𞤫𞥅 𞤸𞤫 𞤥𞤢𞤺𞤮 𞤸𞤫𞥅 𞤲'𞤶𞤫𞥅𞤴𞤺𞤵 𞤣𞤮𞤪𞤮𞤺⹁ 𞤱𞤢𞤪𞤸𞤮𞥅𞤪𞤫⹁ 𞤤𞤮𞤧𞤳𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤵⹁ 𞤫 𞤸𞤵𞤤𞤩𞤭𞤲'𞤣𞤫 (𞤭𞤲𞤼𞤭𞤥𞤭𞤣𞤢𞤼𞤭𞤮𞤲).
He nder deftere mum
𞤖𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫𞤪𞤫 𞤥𞤵𞤥
, Jibril Tamsiir Ñaan ene siimtana en konnguɗi gawlo Manndingkoojo, Jali Mammadu Kuyaate, oon ene wiya: “Komi gawlo. Ko miin woni Jali Mammadu Kuyaate, ɓiy Bintu Kuyaate e Jali Kajaan Kuyaate dabi ñeeñal konngol. Gila e niɓɓere jamanuuji Kuyaatenaaɓe ko awluɓe Keytaanaaɓe laamatooɓe Manndeŋ. Ko min basi konngol. Ko min bataaji mooftuɗi sirluuji teemedanɗe limtinɗe. Ñeeñal haala wona ko suuɗii ɗo amen ɗo; so wonaano minen laamɓe njejjite tawa gontaa siftoreede. Ko minen ngoni hakkillaaji mooftooji golle worɓe (yimɓe). Ko he konnguɗi min nguurtinirta ñaam-golluuje laamɓe hanki mbele haa yonta hannde tesko.”
⹁ 𞤔𞤭𞤦𞤪𞤭𞤤 𞤚𞤢𞤥𞤧𞤭𞥅𞤪 𞤙𞤢𞥄𞤲 𞤫𞤲𞤫 𞤧𞤭𞥅𞤥𞤼𞤢𞤲𞤢 𞤫𞤲 𞤳𞤮𞤲𞤺𞤵𞤯𞤭 𞤺𞤢𞤱𞤤𞤮 𞤃𞤢𞤲𞤣𞤭𞤲'𞤺𞤳𞤮𞥅𞤶𞤮⹁ 𞤔𞤢𞤤𞤭 𞤃𞤢𞤥𞥆𞤢𞤣𞤵 𞤑𞤵𞤴𞤢𞥄𞤼𞤫⹁ 𞤮𞥅𞤲 𞤫𞤲𞤫 𞤱𞤭𞤴𞤢: “𞤑𞤮𞤥𞤭 𞤺𞤢𞤱𞤤𞤮. 𞤑𞤮 𞤥𞤭𞥅𞤲 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤔𞤢𞤤𞤭 𞤃𞤢𞤥𞥆𞤢𞤣𞤵 𞤑𞤵𞤴𞤢𞥄𞤼𞤫⹁ 𞤩𞤭𞤴 𞤄𞤭𞤲𞤼𞤵 𞤑𞤵𞤴𞤢𞥄𞤼𞤫 𞤫 𞤔𞤢𞤤𞤭 𞤑𞤢𞤶𞤢𞥄𞤲 𞤑𞤵𞤴𞤢𞥄𞤼𞤫 𞤣𞤢𞤦𞤭 𞤻𞤫𞥅𞤻𞤢𞤤 𞤳𞤮𞤲𞤺𞤮𞤤. 𞤘𞤭𞤤𞤢 𞤫 𞤲𞤭𞤩𞥆𞤫𞤪𞤫 𞤶𞤢𞤥𞤢𞤲𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤑𞤵𞤴𞤢𞥄𞤼𞤫𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤳𞤮 𞤢𞤱𞤤𞤵𞤩𞤫 𞤑𞤫𞤴𞤼𞤢𞥄𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤢𞤼𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤃𞤢𞤲𞤣𞤫𞤽. 𞤑𞤮 𞤥𞤭𞤲 𞤦𞤢𞤧𞤭 𞤳𞤮𞤲𞤺𞤮𞤤. 𞤑𞤮 𞤥𞤭𞤲 𞤦𞤢𞤼𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤥𞤮𞥅𞤬𞤼𞤵𞤯𞤭 𞤧𞤭𞤪𞤤𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤼𞤫𞥅𞤥𞤫𞤣𞤢𞤲𞤯𞤫 𞤤𞤭𞤥𞤼𞤭𞤲𞤯𞤫. 𞤙𞤫𞥅𞤻𞤢𞤤 𞤸𞤢𞥄𞤤𞤢 𞤱𞤮𞤲𞤢 𞤳𞤮 𞤧𞤵𞥅𞤯𞤭𞥅 𞤯𞤮 𞤢𞤥𞤫𞤲 𞤯𞤮⁏ 𞤧𞤮 𞤱𞤮𞤲𞤢𞥄𞤲𞤮 𞤥𞤭𞤲𞤫𞤲 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤩𞤫 𞤲'𞤶𞤫𞤶𞥆𞤭𞤼𞤫 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤺𞤮𞤲𞤼𞤢𞥄 𞤧𞤭𞤬𞤼𞤮𞤪𞤫𞥅𞤣𞤫. 𞤑𞤮 𞤥𞤭𞤲𞤫𞤲 𞤲'𞤺𞤮𞤲𞤭 𞤸𞤢𞤳𞥆𞤭𞤤𞥆𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤥𞤮𞥅𞤬𞤼𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤫 𞤱𞤮𞤪𞤩𞤫 (𞤴𞤭𞤥𞤩𞤫). 𞤑𞤮 𞤸𞤫 𞤳𞤮𞤲𞤺𞤵𞤯𞤭 𞤥𞤭𞤲 𞤲'𞤺𞤵𞥅𞤪𞤼𞤭𞤲𞤭𞤪𞤼𞤢 𞤻𞤢𞥄𞤥-𞤺𞤮𞤤𞥆𞤵𞥅𞤶𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤥𞤩𞤫 𞤸𞤢𞤲𞤳𞤭 𞤲'𞤦𞤫𞤤𞤫 𞤸𞤢𞥄 𞤴𞤮𞤲𞤼𞤢 𞤸𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤼𞤫𞤧𞤳𞤮.”
So alla, tiitoonde nde ene waawno riɓɓiɗinaade tan he wiyde; “Mammadu Abdul Sek Pullo Joom Kuɗol Kaŋŋe”, nde tawnoo, haysinno ko o gawlo paarnoriiɗo ngawlaagu ne, wonaa sabu ngawlaagu makko jibinannde addani en waɗde e makko ndee winndannde. Alaa, ko sabu golle makko tiiɗde ɗe o waɗanta leñol Fulɓe ngam ɓamtude e hisnude ɗemngal Pulaa/Fulfulde haa daɗa e maayde e majjude, tawa ko rewrude he huutoraade binndol. O wallifii jime keewɗe pinndinooje, tinndinooje, jeertinooje, kono kadi kirjinooje ɓiyɓe Afriknaaɓe he kuuɓal, Fulɓe kadi haa ɓuri teeŋtude he gollanaade ɓamtaare. O loowi ɗum en he leppi hitooji carii he aduna oo fof. Kala ɗo Pullo wonnoo he nder duunde Baaba Aadama hee daande makko yettimaa-ma, waajimaa-ma kadi hirjiniima e jaŋde e ɓamtaare; hirjiniima kadi e hirande leñol ma e ngenndi men Afrik. O ubbitiri jime makko finaa-tawaji Fuutankooɓe; Fuuta gila hanki ɓooyɗo jaɓ-jaɓtondiroowo he yontaaji haa yetti mo ciltirɗe mum kawruɗen. O wallifii defte daartol e pentol walla mbiyen miilol hono no o noddirta ɗum ni.
𞤅𞤮 𞤢𞤤𞥆𞤢⹁ 𞤼𞤭𞥅𞤼𞤮𞥅𞤲'𞤣𞤫 𞤲'𞤣𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤲𞤮 𞤪𞤭𞤩𞥆𞤭𞤯𞤭𞤲𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤼𞤢𞤲 𞤸𞤫 𞤱𞤭𞤴𞤣𞤫⁏ “𞤃𞤢𞤥𞥆𞤢𞤣𞤵 𞤀𞤦𞤣𞤵𞤤 𞤅𞤫𞤳 𞤆𞤵𞤤𞥆𞤮 𞤔𞤮𞥅𞤥 𞤑𞤵𞤯𞤮𞤤 𞤑𞤢𞤽𞥆𞤫”⹁ 𞤲'𞤣𞤫 𞤼𞤢𞤱𞤲𞤮𞥅⹁ 𞤸𞤢𞤴𞤧𞤭𞤲𞥆𞤮 𞤳𞤮 𞤮 𞤺𞤢𞤱𞤤𞤮 𞤨𞤢𞥄𞤪𞤲𞤮𞤪𞤭𞥅𞤯𞤮 𞤲'𞤺𞤢𞤱𞤤𞤢𞥄𞤺𞤵 𞤲𞤫⹁ 𞤱𞤮𞤲𞤢𞥄 𞤧𞤢𞤦𞤵 𞤲'𞤺𞤢𞤱𞤤𞤢𞥄𞤺𞤵 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤢𞤣𞥆𞤢𞤲𞤭 𞤫𞤲 𞤱𞤢𞤯𞤣𞤫 𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤲'𞤣𞤫𞥅 𞤱𞤭𞤲𞤣𞤢𞤲𞤣𞤫. 𞤀𞤤𞤢𞥄⹁ 𞤳𞤮 𞤧𞤢𞤦𞤵 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤼𞤭𞥅𞤯𞤣𞤫 𞤯𞤫 𞤮 𞤱𞤢𞤯𞤢𞤲𞤼𞤢 𞤤𞤫𞤻𞤮𞤤 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤩𞤢𞤥𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤫 𞤸𞤭𞤧𞤲𞤵𞤣𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄/𞤊𞤵𞤤𞤬𞤵𞤤𞤣𞤫 𞤸𞤢𞥄 𞤣𞤢𞤯𞤢 𞤫 𞤥𞤢𞥄𞤴𞤣𞤫 𞤫 𞤥𞤢𞤶𞥆𞤵𞤣𞤫⹁ 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤳𞤮 𞤪𞤫𞤱𞤪𞤵𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤸𞤵𞥅𞤼𞤮𞤪𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤦𞤭𞤲𞤣𞤮𞤤. 𞤌 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤭𞤬𞤭𞥅 𞤶𞤭𞤥𞤫 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤫 𞤨𞤭𞤲𞤣𞤭𞤲𞤮𞥅𞤶𞤫⹁ 𞤼𞤭𞤲𞤣𞤭𞤲𞤮𞥅𞤶𞤫⹁ 𞤶𞤫𞥅𞤪𞤼𞤭𞤲𞤮𞥅𞤶𞤫⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤳𞤭𞤪𞤶𞤭𞤲𞤮𞥅𞤶𞤫 𞤩𞤭𞤴𞤩𞤫 𞤀𞤬𞤪𞤭𞤳𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤳𞤵𞥅𞤩𞤢𞤤⹁ 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤸𞤢𞥄 𞤩𞤵𞤪𞤭 𞤼𞤫𞥅𞤽𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤢𞤲𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤩𞤢𞤥𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫. 𞤌 𞤤𞤮𞥅𞤱𞤭 𞤯𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤸𞤫 𞤤𞤫𞤨𞥆𞤭 𞤸𞤭𞤼𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤷𞤢𞤪𞤭𞥅 𞤸𞤫 𞤢𞤣𞤵𞤲𞤢 𞤮𞥅 𞤬𞤮𞤬. 𞤑𞤢𞤤𞤢 𞤯𞤮 𞤆𞤵𞤤𞥆𞤮 𞤱𞤮𞤲𞥆𞤮𞥅 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤣𞤵𞥅𞤲'𞤣𞤫 𞤄𞤢𞥄𞤦𞤢 𞤀𞥄𞤣𞤢𞤥𞤢 𞤸𞤫𞥅 𞤣𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤴𞤫𞤼𞥆𞤭𞤥𞤢𞥄-𞤥𞤢⹁ 𞤱𞤢𞥄𞤶𞤭𞤥𞤢𞥄-𞤥𞤢 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤸𞤭𞤪𞤶𞤭𞤲𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤫 𞤶𞤢𞤽𞤣𞤫 𞤫 𞤩𞤢𞤥𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫⁏ 𞤸𞤭𞤪𞤶𞤭𞤲𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤫 𞤸𞤭𞤪𞤢𞤲'𞤣𞤫 𞤤𞤫𞤻𞤮𞤤 𞤥𞤢 𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭 𞤥𞤫𞤲 𞤀𞤬𞤪𞤭𞤳. 𞤌 𞤵𞤦𞥆𞤭𞤼𞤭𞤪𞤭 𞤶𞤭𞤥𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤬𞤭𞤲𞤢𞥄-𞤼𞤢𞤱𞤢𞤶𞤭 𞤊𞤵𞥅𞤼𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫⁏ 𞤊𞤵𞥅𞤼𞤢 𞤺𞤭𞤤𞤢 𞤸𞤢𞤲𞤳𞤭 𞤩𞤮𞥅𞤴𞤯𞤮 𞤶𞤢𞤩-𞤶𞤢𞤩𞤼𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤮𞥅𞤱𞤮 𞤸𞤫 𞤴𞤮𞤲𞤼𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤸𞤢𞥄 𞤴𞤫𞤼𞥆𞤭 𞤥𞤮 𞤷𞤭𞤤𞤼𞤭𞤪𞤯𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤳𞤢𞤱𞤪𞤵𞤯𞤫𞤲. 𞤌 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤭𞤬𞤭𞥅 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫 𞤣𞤢𞥄𞤪𞤼𞤮𞤤 𞤫 𞤨𞤫𞤲𞤼𞤮𞤤 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤲'𞤦𞤭𞤴𞤫𞤲 𞤥𞤭𞥅𞤤𞤮𞤤 𞤸𞤮𞤲𞤮 𞤲𞤮 𞤮 𞤲𞤮𞤣𞥆𞤭𞤪𞤼𞤢 𞤯𞤵𞤥 𞤲𞤭.
So en tuugniima e sifaa mo Jeli Mammadu Kuyaate rokki ngawlaagu o, ene sella noddiren yoga e ngenndiyankooɓe men e dartiyankooɓe men “Awluɓe Leñol” hayso tawii noon ɓe ngaskitintoo ko he kinɗe Fulɓe goɗɗe. Maa taw ko ɗuum boom waɗno Murtuɗo innirde hoore mum “Gawlo Miskineeɓe”.
𞤅𞤮 𞤫𞤲 𞤼𞤵𞥅𞤻𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤫 𞤧𞤭𞤬𞤢𞥄 𞤥𞤮 𞤔𞤫𞤤𞤭 𞤃𞤢𞤥𞥆𞤢𞤣𞤵 𞤑𞤵𞤴𞤢𞥄𞤼𞤫 𞤪𞤮𞤳𞥆𞤭 𞤲'𞤺𞤢𞤱𞤤𞤢𞥄𞤺𞤵 𞤮⹁ 𞤫𞤲𞤫 𞤧𞤫𞤤𞥆𞤢 𞤲𞤮𞤣𞥆𞤭𞤪𞤫𞤲 𞤴𞤮𞤺𞤢 𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤥𞤫𞤲 𞤫 𞤣𞤢𞤪𞤼𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤥𞤫𞤲 “𞤀𞤱𞤤𞤵𞤩𞤫 𞤂𞤫𞤻𞤮𞤤” 𞤸𞤢𞤴𞤧𞤮 𞤼𞤢𞤱𞤭𞥅 𞤲𞤮𞥅𞤲 𞤩𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤧𞤳𞤭𞤼𞤭𞤲𞤼𞤮𞥅 𞤳𞤮 𞤸𞤫 𞤳𞤭𞤲𞤯𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤺𞤮𞤯𞥆𞤫. 𞤃𞤢𞥄 𞤼𞤢𞤱 𞤳𞤮 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤦𞤮𞥅𞤥 𞤱𞤢𞤯𞤲𞤮 𞤃𞤵𞤪𞤼𞤵𞤯𞤮 𞤭𞤲𞥆𞤭𞤪𞤣𞤫 𞤸𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤥𞤵𞤥 “𞤘𞤢𞤱𞤤𞤮 𞤃𞤭𞤧𞤳𞤭𞤲𞤫𞥅𞤩𞤫”.
Kawgel ngel fuɗɗiima waɗeede gila rawane (2022) tawa jey sabaabu oo ko yiɗde hirjinde sukaaɓe Senegaalnaaɓe he taragol defte, kadi e ƴellitde coñce. Hitaande fof eɓe nganniyii hokkude njeenaari, winndiyankooɓe walla yimiyankooɓe ɓe wallifooji mum en muula he hitaande yawtude nde.
𞤑𞤢𞤱𞤺𞤫𞤤 𞤲'𞤺𞤫𞤤 𞤬𞤵𞤯𞥆𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤱𞤢𞤯𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤺𞤭𞤤𞤢 𞤪𞤢𞤱𞤢𞤲𞤫 (𞥒𞥐𞥒𞥒) 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤶𞤫𞤴 𞤧𞤢𞤦𞤢𞥄𞤦𞤵 𞤮𞥅 𞤳𞤮 𞤴𞤭𞤯𞤣𞤫 𞤸𞤭𞤪𞤶𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤧𞤵𞤳𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤼𞤢𞤪𞤢𞤺𞤮𞤤 𞤣𞤫𞤬𞤼𞤫⹁ 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤫 𞤰𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤣𞤫 𞤷𞤮𞤻𞤷𞤫. 𞤖𞤭𞤼𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞤬𞤮𞤬 𞤫𞤩𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤲𞥆𞤭𞤴𞤭𞥅 𞤸𞤮𞤳𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤲'𞤶𞤫𞥅𞤲𞤢𞥄𞤪𞤭⹁ 𞤱𞤭𞤲𞤣𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤴𞤭𞤥𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤩𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤭𞤬𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤥𞤵𞥅𞤤𞤢 𞤸𞤫 𞤸𞤭𞤼𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞤴𞤢𞤱𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤲'𞤣𞤫.
Njeenaari ndii maa tottire he nder hiirde ndeɓe nganniyii yuɓɓinde ñalnde 11 Jolal (Novembre) 2023. Kawɗo fof maa heɓ njeenaari fotde miliyoŋ gooto he kaalis CFA.
𞤐'𞤔𞤫𞥅𞤲𞤢𞥄𞤪𞤭 𞤲'𞤣𞤭𞥅 𞤥𞤢𞥄 𞤼𞤮𞤼𞥆𞤭𞤪𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤸𞤭𞥅𞤪𞤣𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤩𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤲𞥆𞤭𞤴𞤭𞥅 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤻𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞥑𞥑 𞤔𞤮𞤤𞤢𞤤 (𞤐𞤮𞤾𞤫𞤲'𞤦𞤪𞤫) 𞥒𞥐𞥒𞥓. 𞤑𞤢𞤱𞤯𞤮 𞤬𞤮𞤬 𞤥𞤢𞥄 𞤸𞤫𞤩 𞤲'𞤶𞤫𞥅𞤲𞤢𞥄𞤪𞤭 𞤬𞤮𞤼𞤣𞤫 𞤥𞤭𞤤𞤭𞤴𞤮𞤽 𞤺𞤮𞥅𞤼𞤮 𞤸𞤫 𞤳𞤢𞥄𞤤𞤭𞤧 𞤕𞤊𞤀.
Eɗen ciftina wonnde koolol gadanol ngol waɗnoo ko he 11 Korse (Juin) 2022 to Hotel Pullman mo Ndakaaru. Ngool koolol teddiniranoo ɗum ko wallifiyankooɓe Senegaalnaaɓe lolluɓe ko wayn: Ken Buggul, Aminata Soh Fall, Buubakar Boris Joop, Abdullay Raasin Seŋngoor, Kono kadi Sada Kane jaayndiyanke joom darnde maantinnde he ƴellitgol conñ e wallifo he kuuɓal.
𞤉𞤯𞤫𞤲 𞤷𞤭𞤬𞤼𞤭𞤲𞤢 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤫 𞤳𞤮𞥅𞤤𞤮𞤤 𞤺𞤢𞤣𞤢𞤲𞤮𞤤 𞤲'𞤺𞤮𞤤 𞤱𞤢𞤯𞤲𞤮𞥅 𞤳𞤮 𞤸𞤫 𞥑𞥑 𞤑𞤮𞤪𞤧𞤫 (𞤔𞤵𞤭𞤲) 𞥒𞥐𞥒𞥒 𞤼𞤮 𞤖𞤮𞤼𞤫𞤤 𞤆𞤵𞤤𞥆𞤥𞤢𞤲 𞤥𞤮 𞤐'𞤁𞤢𞤳𞤢𞥄𞤪𞤵. 𞤐'𞤘𞤮𞥅𞤤 𞤳𞤮𞥅𞤤𞤮𞤤 𞤼𞤫𞤣𞥆𞤭𞤲𞤭𞤪𞤢𞤲𞤮𞥅 𞤯𞤵𞤥 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤭𞤬𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤤𞤮𞤤𞥆𞤵𞤩𞤫 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤴𞤲: 𞤑𞤫𞤲 𞤄𞤵𞤺𞥆𞤵𞤤⹁ 𞤀𞤥𞤭𞤲𞤢𞤼𞤢 𞤅𞤮𞤸 𞤊𞤢𞤤𞥆⹁ 𞤄𞤵𞥅𞤦𞤢𞤳𞤢𞤪 𞤄𞤮𞤪𞤭𞤧 𞤔𞤮𞥅𞤨⹁ 𞤀𞤦𞤣𞤵𞤤𞥆𞤢𞤴 𞤈𞤢𞥄𞤧𞤭𞤲 𞤅𞤫𞤽𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤪⹁ 𞤑𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤅𞤢𞤣𞤢 𞤑𞤢𞤲𞤫 𞤶𞤢𞥄𞤴𞤲'𞤣𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫 𞤶𞤮𞥅𞤥 𞤣𞤢𞤪𞤲'𞤣𞤫 𞤥𞤢𞥄𞤲𞤼𞤭𞤲𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤰𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤺𞤮𞤤 𞤷𞤮𞤲𞤻 𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤭𞤬𞤮 𞤸𞤫 𞤳𞤵𞥅𞤩𞤢𞤤.
Ɓee ɗoo ɓe payɗen innude ene njeyanoo e goomu suɓngo he. Papa Aliwun Saar (E-Media Invest) Astu Mbeen Cubbu (TFM), Jibriil Jallo Faleme, yantude e porofessor ɗemngal Farayse Haaruuna Joor Fanay.
𞤇𞤫𞥅 𞤯𞤮𞥅 𞤩𞤫 𞤨𞤢𞤴𞤯𞤫𞤲 𞤭𞤲𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤲'𞤶𞤫𞤴𞤢𞤲𞤮𞥅 𞤫 𞤺𞤮𞥅𞤥𞤵 𞤧𞤵𞤩𞤲'𞤺𞤮 𞤸𞤫. 𞤆𞤢𞤨𞤢 𞤀𞤤𞤭𞤱𞤵𞤲 𞤅𞤢𞥄𞤪 (𞤉-𞤃𞤫𞤣𞤭𞤢 𞤋𞤲𞤾𞤫𞤧𞤼) 𞤀𞤧𞤼𞤵 𞤐'𞤄𞤫𞥅𞤲 𞤕𞤵𞤦𞥆𞤵 (𞤚𞤊𞤃)⹁ 𞤔𞤭𞤦𞤪𞤭𞥅𞤤 𞤔𞤢𞤤𞥆𞤮 𞤊𞤢𞤤𞤫𞤥𞤫⹁ 𞤴𞤢𞤲𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤫 𞤨𞤮𞤪𞤮𞤬𞤫𞤧𞥆𞤮𞤪 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤊𞤢𞤪𞤢𞤴𞤧𞤫 𞤖𞤢𞥄𞤪𞤵𞥅𞤲𞤢 𞤔𞤮𞥅𞤪 𞤊𞤢𞤲𞤢𞤴.
Jibi Ooldu hollitii wonnde hayso tawii kanko ko o pullo jiɗɗo pinal Fulɓe, kadi jinnganoowo ɗemngal Pulaar ne, Canal + kanum waawaa jaɓde ƴettude eɓɓannde nde sooynaaki heen ngartam, nde tawnoo ko ɓe julankooɓe ɓe ngannduɗaa kala ɗo naatni juuɗe mum en, ko tawat e ɓe ɗaminii heen ngartam e tonaari (benefice). Ko ɗuum saabii, so en paami, leeltugol siinunoode nde eɓɓaande gila nde o addi ɗum toon adan. So en tuugniima he haala makko, he nder kanaaluuji walla jeewte Pulaar ɗe o bismaa ɗee, o wiy ko nde o addi eɓɓoore nde to Canal+, ɓe ngannduɗaa ko kanum en tigi o gollantoo, ɓeen mbiy-mo tan ko eɓɓannde nde ene yuɓɓi, kono he ɗo humpito mum en e wiɗtooji mum en tolnii, Pulaar alaa ndaarooɓe (audience), ɗuum firti ko so kanaal waɗaama tawa haalata tan ko he ɗemngal Pulaar, ngaal kanaal waawataa wuurnude hoore mum saka waawa yaltinde tonaari. Ko ndeen o wiy, o hollitiɓe miijo SUNU YEUF, kanaal magooji he ɗemngal Jolfe (Wolof) he nder Canal+.
𞤔𞤭𞤦𞤭 𞤌𞥅𞤤𞤣𞤵 𞤸𞤮𞤤𞥆𞤭𞤼𞤭𞥅 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤫 𞤸𞤢𞤴𞤧𞤮 𞤼𞤢𞤱𞤭𞥅 𞤳𞤢𞤲𞤳𞤮 𞤳𞤮 𞤮 𞤨𞤵𞤤𞥆𞤮 𞤶𞤭𞤯𞥆𞤮 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫⹁ 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤶𞤭𞤲𞤺𞤢𞤲𞤮𞥅𞤱𞤮 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤲𞤫⹁ 𞤕𞤢𞤲𞤢𞤤 + 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤢𞥄 𞤶𞤢𞤩𞤣𞤫 𞤰𞤫𞤼𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤫𞤩𞥆𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤲'𞤣𞤫 𞤧𞤮𞥅𞤴𞤲𞤢𞥄𞤳𞤭 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤲'𞤺𞤢𞤪𞤼𞤢𞤥⹁ 𞤲'𞤣𞤫 𞤼𞤢𞤱𞤲𞤮𞥅 𞤳𞤮 𞤩𞤫 𞤶𞤵𞤤𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤩𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤲𞤣𞤵𞤯𞤢𞥄 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤯𞤮 𞤲𞤢𞥄𞤼𞤲𞤭 𞤶𞤵𞥅𞤯𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲⹁ 𞤳𞤮 𞤼𞤢𞤱𞤢𞤼 𞤫 𞤩𞤫 𞤯𞤢𞤥𞤭𞤲𞤭𞥅 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤲'𞤺𞤢𞤪𞤼𞤢𞤥 𞤫 𞤼𞤮𞤲𞤢𞥄𞤪𞤭 (𞤦𞤫𞤲𞤫𞤬𞤭𞤷𞤫). 𞤑𞤮 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤧𞤢𞥄𞤦𞤭𞥅⹁ 𞤧𞤮 𞤫𞤲 𞤨𞤢𞥄𞤥𞤭⹁ 𞤤𞤫𞥅𞤤𞤼𞤵𞤺𞤮𞤤 𞤧𞤭𞥅𞤲𞤵𞤲𞤮𞥅𞤣𞤫 𞤲'𞤣𞤫 𞤫𞤩𞥆𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞤺𞤭𞤤𞤢 𞤲'𞤣𞤫 𞤮 𞤢𞤣𞥆𞤭 𞤯𞤵𞤥 𞤼𞤮𞥅𞤲 𞤢𞤣𞤢𞤲. 𞤅𞤮 𞤫𞤲 𞤼𞤵𞥅𞤻𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤸𞤫 𞤸𞤢𞥄𞤤𞤢 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮⹁ 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤶𞤫𞥅𞤱𞤼𞤫 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤯𞤫 𞤮 𞤦𞤭𞤧𞤥𞤢𞥄 𞤯𞤫𞥅⹁ 𞤮 𞤱𞤭𞤴 𞤳𞤮 𞤲'𞤣𞤫 𞤮 𞤢𞤣𞥆𞤭 𞤫𞤩𞥆𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤲'𞤣𞤫 𞤼𞤮 𞤕𞤢𞤲𞤢𞤤+⹁ 𞤩𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤲𞤣𞤵𞤯𞤢𞥄 𞤳𞤮 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤼𞤭𞤺𞤭 𞤮 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤢𞤲𞤼𞤮𞥅⹁ 𞤩𞤫𞥅𞤲 𞤲'𞤦𞤭𞤴-𞤥𞤮 𞤼𞤢𞤲 𞤳𞤮 𞤫𞤩𞥆𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤲'𞤣𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤭⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤸𞤫 𞤯𞤮 𞤸𞤵𞤥𞤨𞤭𞤼𞤮 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤫 𞤱𞤭𞤯𞤼𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤼𞤮𞤤𞤲𞤭𞥅⹁ 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤢𞤤𞤢𞥄 𞤲'𞤣𞤢𞥄𞤪𞤮𞥅𞤩𞤫 (𞤢𞤵𞤣𞤭𞤫𞤲𞤷𞤫)⹁ 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤬𞤭𞤪𞤼𞤭 𞤳𞤮 𞤧𞤮 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤 𞤱𞤢𞤯𞤢𞥄𞤥𞤢 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤸𞤢𞥄𞤤𞤢𞤼𞤢 𞤼𞤢𞤲 𞤳𞤮 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪⹁ 𞤲'𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤢𞤼𞤢𞥄 𞤱𞤵𞥅𞤪𞤲𞤵𞤣𞤫 𞤸𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤧𞤢𞤳𞤢 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤢 𞤴𞤢𞤤𞤼𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤼𞤮𞤲𞤢𞥄𞤪𞤭. 𞤑𞤮 𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤲 𞤮 𞤱𞤭𞤴⹁ 𞤮 𞤸𞤮𞤤𞥆𞤭𞤼𞤭𞤩𞤫 𞤥𞤭𞥅𞤶𞤮 𞤅𞤓𞤐𞤓 𞤒𞤉𞤓𞤊⹁ 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤 𞤥𞤢𞤺𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤔𞤮𞤤𞤬𞤫 (𞤏𞤮𞤤𞤮𞤬) 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤕𞤢𞤲𞤢𞤤+.
Fulɓe ko leñol mawngol, jaajngol he nder joogdu Afrik, kono kadi caringol. Ndeen saraare hayso ko ɗum ngalu mawngu wonande leñol ngol ne, won ɗo ɗum jibini aayaare e lohre leñol Fulɓe e ɗemngal Pulaar. Gaagaa wonde ɗum sabaabu haa ɗemngal ngal heewi calte, haa heen sahaaji joom mum en ene ɗeɓa leelde faamondirde, ko wonde kadi Fulɓe famɗitde he nokkuuji ɗi ɓe njeyaa hannde ɗi fof, haa ɗemɗe goɗɗe tokoose mbaawde jiimtude he dow maɓɓe mbaawi yooldeɓe walla kam mbiyen mbaawi wirnudeɓe, tawi kadi ko ɗemɗe so ɓe njerondiraama e mum en he keewal, won heen ngonataa hay sappo he ndir teemedere Fulɓe he nder adunaaru he. So en ƴetti tan yeru Wolof he nder Senegaal, en mbiyaama kanum ene waawi waɗaneede kanal mum SUNU YEUF sabu ene jogii yeeɓooɓe kono Pulaar kanum waawaa sabu alaa yeeɓooɓe, waɗi noon ko saraare jibinnde lohre.
𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤳𞤮 𞤤𞤫𞤻𞤮𞤤 𞤥𞤢𞤱𞤲'𞤺𞤮𞤤⹁ 𞤶𞤢𞥄𞤶𞤲'𞤺𞤮𞤤 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤶𞤮𞥅𞤺𞤣𞤵 𞤀𞤬𞤪𞤭𞤳⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤷𞤢𞤪𞤭𞤲'𞤺𞤮𞤤. 𞤐'𞤁𞤫𞥅𞤲 𞤧𞤢𞤪𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤸𞤢𞤴𞤧𞤮 𞤳𞤮 𞤯𞤵𞤥 𞤲'𞤺𞤢𞤤𞤵 𞤥𞤢𞤱𞤲'𞤺𞤵 𞤱𞤮𞤲𞤢𞤲'𞤣𞤫 𞤤𞤫𞤻𞤮𞤤 𞤲'𞤺𞤮𞤤 𞤲𞤫⹁ 𞤱𞤮𞤲 𞤯𞤮 𞤯𞤵𞤥 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲𞤭 𞤢𞥄𞤴𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤫 𞤤𞤮𞤸𞤪𞤫 𞤤𞤫𞤻𞤮𞤤 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪. 𞤘𞤢𞥄𞤺𞤢𞥄 𞤱𞤮𞤲'𞤣𞤫 𞤯𞤵𞤥 𞤧𞤢𞤦𞤢𞥄𞤦𞤵 𞤸𞤢𞥄 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤸𞤫𞥅𞤱𞤭 𞤷𞤢𞤤𞤼𞤫⹁ 𞤸𞤢𞥄 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤧𞤢𞤸𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤶𞤮𞥅𞤥 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤫𞤲𞤫 𞤯𞤫𞤩𞤢 𞤤𞤫𞥅𞤤𞤣𞤫 𞤬𞤢𞥄𞤥𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤣𞤫⹁ 𞤳𞤮 𞤱𞤮𞤲'𞤣𞤫 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤬𞤢𞤥𞤯𞤭𞤼𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤲𞤮𞤳𞥆𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤯𞤭 𞤩𞤫 𞤲'𞤶𞤫𞤴𞤢𞥄 𞤸𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤯𞤭 𞤬𞤮𞤬⹁ 𞤸𞤢𞥄 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤺𞤮𞤯𞥆𞤫 𞤼𞤮𞤳𞤮𞥅𞤧𞤫 𞤲'𞤦𞤢𞥄𞤱𞤣𞤫 𞤶𞤭𞥅𞤥𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤥𞤢𞤩𞥆𞤫 𞤲'𞤦𞤢𞥄𞤱𞤭 𞤴𞤮𞥅𞤤𞤣𞤫𞤩𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤳𞤢𞤥 𞤲'𞤦𞤭𞤴𞤫𞤲 𞤲'𞤦𞤢𞥄𞤱𞤭 𞤱𞤭𞤪𞤲𞤵𞤣𞤫𞤩𞤫⹁ 𞤼𞤢𞤱𞤭 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤳𞤮 𞤯𞤫𞤥𞤯𞤫 𞤧𞤮 𞤩𞤫 𞤲'𞤶𞤫𞤪𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤢𞥄𞤥𞤢 𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤸𞤫 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤢𞤤⹁ 𞤱𞤮𞤲 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤲'𞤺𞤮𞤲𞤢𞤼𞤢𞥄 𞤸𞤢𞤴 𞤧𞤢𞤨𞥆𞤮 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤭𞤪 𞤼𞤫𞥅𞤥𞤫𞤣𞤫𞤪𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤢𞤣𞤵𞤲𞤢𞥄𞤪𞤵 𞤸𞤫. 𞤅𞤮 𞤫𞤲 𞤰𞤫𞤼𞥆𞤭 𞤼𞤢𞤲 𞤴𞤫𞤪𞤵 𞤏𞤮𞤤𞤮𞤬 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤⹁ 𞤫𞤲 𞤲'𞤦𞤭𞤴𞤢𞥄𞤥𞤢 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤫𞤲𞤫 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤭 𞤱𞤢𞤯𞤢𞤲𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤳𞤢𞤲𞤢𞤤 𞤥𞤵𞤥 𞤅𞤓𞤐𞤓 𞤒𞤉𞤓𞤊 𞤧𞤢𞤦𞤵 𞤫𞤲𞤫 𞤶𞤮𞤺𞤭𞥅 𞤴𞤫𞥅𞤩𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤢𞥄 𞤧𞤢𞤦𞤵 𞤢𞤤𞤢𞥄 𞤴𞤫𞥅𞤩𞤮𞥅𞤩𞤫⹁ 𞤱𞤢𞤯𞤭 𞤲𞤮𞥅𞤲 𞤳𞤮 𞤧𞤢𞤪𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲𞤣𞤫 𞤤𞤮𞤸𞤪𞤫.
Ƴellitagol karalleeje kese, internet e jibineede layti renndo e Yutube addii wellitaare hesere to bannge ayaawo e kumpitirɗe, tawi kadi ko he mbaydi potal ko aldaa e heedi-heeda. Naalankooɓe Fulɓe e magiyankooɓe he ɗemngal Pulaar, njaɓɓiima oon fartaŋŋe kadi ɓe kuwtorii ɗum ngam waawde waɗde ko ɓe ndonkunoo gila ko ɓooyi, ɗuum woni ayaawooji e kaalirɗe ɗo ɓe mbaawi hollirde karallaagal e ñeeñal maɓɓe, kono kadi ŋari pinal Fulɓe e galɗugol ɗemngal Pulaar.
𞤎𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤢𞤺𞤮𞤤 𞤳𞤢𞤪𞤢𞤤𞥆𞤫𞥅𞤶𞤫 𞤳𞤫𞤧𞤫⹁ 𞤭𞤲𞤼𞤫𞤪𞤲𞤫𞤼 𞤫 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤤𞤢𞤴𞤼𞤭 𞤪𞤫𞤲𞤣𞤮 𞤫 𞤒𞤵𞤼𞤵𞤦𞤫 𞤢𞤣𞥆𞤭𞥅 𞤱𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤸𞤫𞤧𞤫𞤪𞤫 𞤼𞤮 𞤦𞤢𞤲𞤺𞤫 𞤢𞤴𞤢𞥄𞤱𞤮 𞤫 𞤳𞤵𞤥𞤨𞤭𞤼𞤭𞤪𞤯𞤫⹁ 𞤼𞤢𞤱𞤭 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤳𞤮 𞤸𞤫 𞤲'𞤦𞤢𞤴𞤣𞤭 𞤨𞤮𞤼𞤢𞤤 𞤳𞤮 𞤢𞤤𞤣𞤢𞥄 𞤫 𞤸𞤫𞥅𞤣𞤭-𞤸𞤫𞥅𞤣𞤢. 𞤐𞤢𞥄𞤤𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤫 𞤥𞤢𞤺𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪⹁ 𞤲'𞤶𞤢𞤩𞥆𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤮𞥅𞤲 𞤬𞤢𞤪𞤼𞤢𞤽𞥆𞤫 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤩𞤫 𞤳𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤭𞥅 𞤯𞤵𞤥 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤣𞤫 𞤱𞤢𞤯𞤣𞤫 𞤳𞤮 𞤩𞤫 𞤲'𞤣𞤮𞤲𞤳𞤵𞤲𞤮𞥅 𞤺𞤭𞤤𞤢 𞤳𞤮 𞤩𞤮𞥅𞤴𞤭⹁ 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤢𞤴𞤢𞥄𞤱𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤫 𞤳𞤢𞥄𞤤𞤭𞤪𞤯𞤫 𞤯𞤮 𞤩𞤫 𞤲'𞤦𞤢𞥄𞤱𞤭 𞤸𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤣𞤫 𞤳𞤢𞤪𞤢𞤤𞥆𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤 𞤫 𞤻𞤫𞥅𞤻𞤢𞤤 𞤥𞤢𞤩𞥆𞤫⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤽𞤢𞤪𞤭 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤫 𞤺𞤢𞤤𞤯𞤵𞤺𞤮𞤤 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪.
Kanaaluuji youtube keewɗi cosa ngam hollirde pinal Fulɓe e ƴellitde ɗemngal Pulaar, rewrude he waɗde jeewte pinal, loowdi e humpito, kono kadi yaltinde magooji he ɗemngal Pulaar e naalankooɓe yimooɓe he ɗemngal Pulaar.
𞤑𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤴𞤮𞤵𞤼𞤵𞤦𞤫 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤭 𞤷𞤮𞤧𞤢 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤸𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤣𞤫 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤫 𞤰𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤣𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪⹁ 𞤪𞤫𞤱𞤪𞤵𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤱𞤢𞤯𞤣𞤫 𞤶𞤫𞥅𞤱𞤼𞤫 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤⹁ 𞤤𞤮𞥅𞤱𞤣𞤭 𞤫 𞤸𞤵𞤥𞤨𞤭𞤼𞤮⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤴𞤢𞤤𞤼𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤥𞤢𞤺𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤫 𞤲𞤢𞥄𞤤𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤴𞤭𞤥𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤸𞤫 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪.
Ko he ɗuum jibinaa kanaaluuji bayɗi hono no Tele Fulɓe, Tele Men, Piindi TV, Foutavision, Big Weltaare TV, Fulbe production, caggal mum Fuul TV, Hoodere Pulaagu Media, e goɗɗi ɗi en mbaawa limtidde. Gooto heen kala holliri karallaagal mawngal e talenji aktoreeɓe Fulɓe e magiyankooɓe Haalpulaar en. Kono kadi yimɓe ɓee ne njaɓɓiimaa ɗiin kanaaluuji e golle mum en. Kolliri yiɗde mum en, weltaare mum en he holleede ko njeyani koye mum en, pinal mum en he nder ɗemngal mum en. Kanaal heen fof dañi ko ene ɓura teemedere unjunere waɗɓe abone he nder dumunna daɓɓo. Kadi heen kanaal so yaltinii mago, ene daña hakke ujunnaaje teemedde limti-limtinɗe yeeɓooɓe ɗum he nder ñalawma gooto walla he nder yontere wootere. Ɗiin doneeji, e ɗeeɗoo limanɗe addanii Jibi Ooldu waawde ruttade he Canal + wiy ɗum en, ndaaree seedantaagal nani, wonnde Fulɓe ene keewi ene carii he nder Afrik fof ɗuum kam wonaa ko yeddondirtee, kono kadi ɗeeɗoo limooje ene kollira eɓe njiɗi ɗemngal maɓɓe e pinal maɓɓe, kadi so ɓe kollaama pinal maɓɓe he nder ɗemngal maɓɓe tan ɓe ndaarat. He ngol maa taw Canal + yiylaaki hujja kono jaɓi ƴettude eɓɓaande nde.
𞤑𞤮 𞤸𞤫 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲𞤢𞥄 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤦𞤢𞤴𞤯𞤭 𞤸𞤮𞤲𞤮 𞤲𞤮 𞤚𞤫𞤤𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫⹁ 𞤚𞤫𞤤𞤫 𞤃𞤫𞤲⹁ 𞤆𞤭𞥅𞤲'𞤣𞤭 𞤚𞤜⹁ 𞤊𞤮𞤵𞤼𞤢𞤾𞤭𞤧𞤭𞤮𞤲⹁ 𞤄𞤭𞤺 𞤏𞤫𞤤𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤚𞤜⹁ 𞤊𞤵𞤤𞤦𞤫 𞤨𞤪𞤮𞤣𞤵𞤷𞤼𞤭𞤮𞤲⹁ 𞤷𞤢𞤺𞥆𞤢𞤤 𞤥𞤵𞤥 𞤊𞤵𞥅𞤤 𞤚𞤜⹁ 𞤖𞤮𞥅𞤣𞤫𞤪𞤫 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤺𞤵 𞤃𞤫𞤣𞤭𞤢⹁ 𞤫 𞤺𞤮𞤯𞥆𞤭 𞤯𞤭 𞤫𞤲 𞤲'𞤦𞤢𞥄𞤱𞤢 𞤤𞤭𞤥𞤼𞤭𞤣𞥆𞤫. 𞤘𞤮𞥅𞤼𞤮 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤸𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤭 𞤳𞤢𞤪𞤢𞤤𞥆𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤 𞤥𞤢𞤱𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤫 𞤼𞤢𞤤𞤫𞤲'𞤶𞤭 𞤢𞤳𞤼𞤮𞤪𞤫𞥅𞤩𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤫 𞤥𞤢𞤺𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤖𞤢𞥄𞤤𞤨𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤫𞤲. 𞤑𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤴𞤭𞤥𞤩𞤫 𞤩𞤫𞥅 𞤲𞤫 𞤲'𞤶𞤢𞤩𞥆𞤭𞥅𞤥𞤢𞥄 𞤯𞤭𞥅𞤲 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤫 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲. 𞤑𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤭 𞤴𞤭𞤯𞤣𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲⹁ 𞤱𞤫𞤤𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤸𞤫 𞤸𞤮𞤤𞥆𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤳𞤮 𞤲'𞤶𞤫𞤴𞤢𞤲𞤭 𞤳𞤮𞤴𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲⹁ 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲. 𞤑𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤬𞤮𞤬 𞤣𞤢𞤻𞤭 𞤳𞤮 𞤫𞤲𞤫 𞤩𞤵𞤪𞤢 𞤼𞤫𞥅𞤥𞤫𞤣𞤫𞤪𞤫 𞤵𞤲'𞤶𞤵𞤲𞤫𞤪𞤫 𞤱𞤢𞤯𞤩𞤫 𞤢𞤦𞤮𞤲𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤣𞤵𞤥𞤵𞤲𞥆𞤢 𞤣𞤢𞤩𞥆𞤮. 𞤑𞤢𞤣𞤭 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤 𞤧𞤮 𞤴𞤢𞤤𞤼𞤭𞤲𞤭𞥅 𞤥𞤢𞤺𞤮⹁ 𞤫𞤲𞤫 𞤣𞤢𞤻𞤢 𞤸𞤢𞤳𞥆𞤫 𞤵𞤶𞤵𞤲𞥆𞤢𞥄𞤶𞤫 𞤼𞤫𞥅𞤥𞤫𞤣𞥆𞤫 𞤤𞤭𞤥𞤼𞤭-𞤤𞤭𞤥𞤼𞤭𞤲𞤯𞤫 𞤴𞤫𞥅𞤩𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤯𞤵𞤥 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤻𞤢𞤤𞤢𞤱𞤥𞤢 𞤺𞤮𞥅𞤼𞤮 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤴𞤮𞤲𞤼𞤫𞤪𞤫 𞤱𞤮𞥅𞤼𞤫𞤪𞤫. 𞤍𞤭𞥅𞤲 𞤣𞤮𞤲𞤫𞥅𞤶𞤭⹁ 𞤫 𞤯𞤫𞥅𞤯𞤮𞥅 𞤤𞤭𞤥𞤢𞤲𞤯𞤫 𞤢𞤣𞥆𞤢𞤲𞤭𞥅 𞤔𞤭𞤦𞤭 𞤌𞥅𞤤𞤣𞤵 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤣𞤫 𞤪𞤵𞤼𞥆𞤢𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤕𞤢𞤲𞤢𞤤 + 𞤱𞤭𞤴 𞤯𞤵𞤥 𞤫𞤲⹁ 𞤲'𞤣𞤢𞥄𞤪𞤫𞥅 𞤧𞤫𞥅𞤣𞤢𞤲𞤼𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤 𞤲𞤢𞤲𞤭⹁ 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤭 𞤫𞤲𞤫 𞤷𞤢𞤪𞤭𞥅 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤀𞤬𞤪𞤭𞤳 𞤬𞤮𞤬 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤳𞤢𞤥 𞤱𞤮𞤲𞤢𞥄 𞤳𞤮 𞤴𞤫𞤣𞥆𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤼𞤫𞥅⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤯𞤫𞥅𞤯𞤮𞥅 𞤤𞤭𞤥𞤮𞥅𞤶𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤳𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤢 𞤫𞤩𞤫 𞤲'𞤶𞤭𞤯𞤭 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤥𞤢𞤩𞥆𞤫 𞤫 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤 𞤥𞤢𞤩𞥆𞤫⹁ 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤧𞤮 𞤩𞤫 𞤳𞤮𞤤𞥆𞤢𞥄𞤥𞤢 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤 𞤥𞤢𞤩𞥆𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤥𞤢𞤩𞥆𞤫 𞤼𞤢𞤲 𞤩𞤫 𞤲'𞤣𞤢𞥄𞤪𞤢𞤼. 𞤖𞤫 𞤲'𞤺𞤮𞤤 𞤥𞤢𞥄 𞤼𞤢𞤱 𞤕𞤢𞤲𞤢𞤤 + 𞤴𞤭𞤴𞤤𞤢𞥄𞤳𞤭 𞤸𞤵𞤶𞥆𞤢 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤶𞤢𞤩𞤭 𞤰𞤫𞤼𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤫𞤩𞥆𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞤲'𞤣𞤫.
Hono no mbiyɗen dow too ni, Canal + wonaa fedde baarajaagal walla waɗirooɓe Allah; wonaa fedde ngenndiyankooɓe rentuɓe ngam ɓamtude pinal Fulɓe, kono ko ɓe julankooɓe yiylotooɓe tonaari he kala ɗo ɓe naatni ngalu maɓɓe, no Engele wiyata ni, ko ɓe business ɓe ngonaa charitable organisation. Ko ɗuum waɗi kala ko eɓe eɓɓa maa fawoo he dow feere nde ene jibinanɓe ngartam.
𞤖𞤮𞤲𞤮 𞤲𞤮 𞤲'𞤦𞤭𞤴𞤯𞤫𞤲 𞤣𞤮𞤱 𞤼𞤮𞥅 𞤲𞤭⹁ 𞤕𞤢𞤲𞤢𞤤 + 𞤱𞤮𞤲𞤢𞥄 𞤬𞤫𞤣𞥆𞤫 𞤦𞤢𞥄𞤪𞤢𞤶𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤱𞤢𞤯𞤭𞤪𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤀𞤤𞥆𞤢𞤸⁏ 𞤱𞤮𞤲𞤢𞥄 𞤬𞤫𞤣𞥆𞤫 𞤲'𞤺𞤫𞤲𞤣𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤪𞤫𞤲𞤼𞤵𞤩𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤩𞤢𞤥𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤮 𞤩𞤫 𞤶𞤵𞤤𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤴𞤭𞤴𞤤𞤮𞤼𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤼𞤮𞤲𞤢𞥄𞤪𞤭 𞤸𞤫 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤯𞤮 𞤩𞤫 𞤲𞤢𞥄𞤼𞤲𞤭 𞤲'𞤺𞤢𞤤𞤵 𞤥𞤢𞤩𞥆𞤫⹁ 𞤲𞤮 𞤉𞤲'𞤺𞤫𞤤𞤫 𞤱𞤭𞤴𞤢𞤼𞤢 𞤲𞤭⹁ 𞤳𞤮 𞤩𞤫 𞤦𞤵𞤧𞤭𞤲𞤫𞤧𞥆 𞤩𞤫 𞤲'𞤺𞤮𞤲𞤢𞥄 𞤷𞥆𞤢𞤪𞤭𞤼𞤢𞤦𞤤𞤫 𞤮𞤪𞤺𞤢𞤲𞤭𞤧𞤢𞤼𞤭𞤮𞤲. 𞤑𞤮 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤱𞤢𞤯𞤭 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤳𞤮 𞤫𞤩𞤫 𞤫𞤩𞥆𞤢 𞤥𞤢𞥄 𞤬𞤢𞤱𞤮𞥅 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤬𞤫𞥅𞤪𞤫 𞤲'𞤣𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲𞤢𞤲𞤩𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤪𞤼𞤢𞤥.
Nde eɓɓoore ngal ɗoo kanaal PULAAGU woni he laawol e peeje ndee, porodiktoor en Fulɓe heewɓe ene njoginoo ɗamaamuya wonnde so sahaa o yontii, ɓaawo-dee ko kanum en ngonnoo he dingiral hee ene mbadda e magooji Pulaar yana-ummo; alli yoo alla, ha ndaña ko njaltiniri seriiji mum en, so doole ɗee ngarii ko he juuɗe mum en fawatee. Kono hay haame, ko fuɗɗii yiyeede ko wonaa noon yahri. Sabu CANAL + waɗdi junngo he faandu ko e Maroodi TV, hayso tawii noon Jibi Ooldu wiy wonnde ɓe ƴettii katolokaaji porodiktoor en Haalpulaar en woɗɓe heewɓe, ɓeɓe nanondiri he luwde filmaaji mum en e yaltinde ɗum en he nder kanaal PULAAGU, kono ɓe paamondiri e ɓe totta ɗum en ngalu ngam njuɓɓinanaɓe magooji Pulaar ko Massammba Nduur mo Maroodi TV. Tawi saabi ɗum ko ɓeen ɓuri jogaade doole e karallaagal, hayso tawii noon, magooji ɗii kam fijata ɗum en ko magiyankooɓe Haalpulaar en.
𞤐'𞤁𞤫 𞤫𞤩𞥆𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤯𞤮𞥅 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤 𞤆𞤓𞤂𞤀𞥄𞤘𞤓 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤸𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤱𞤮𞤤 𞤫 𞤨𞤫𞥅𞤶𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞥅⹁ 𞤨𞤮𞤪𞤮𞤣𞤭𞤳𞤼𞤮𞥅𞤪 𞤫𞤲 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤸𞤫𞥅𞤱𞤩𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤲'𞤶𞤮𞤺𞤭𞤲𞤮𞥅 𞤯𞤢𞤥𞤢𞥄𞤥𞤵𞤴𞤢 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤫 𞤧𞤮 𞤧𞤢𞤸𞤢𞥄 𞤮 𞤴𞤮𞤲𞤼𞤭𞥅⹁ 𞤩𞤢𞥄𞤱𞤮-𞤣𞤫𞥅 𞤳𞤮 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤲'𞤺𞤮𞤲𞥆𞤮𞥅 𞤸𞤫 𞤣𞤭𞤲'𞤺𞤭𞤪𞤢𞤤 𞤸𞤫𞥅 𞤫𞤲𞤫 𞤲'𞤦𞤢𞤣𞥆𞤢 𞤫 𞤥𞤢𞤺𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤴𞤢𞤲𞤢-𞤵𞤥𞥆𞤮⁏ 𞤢𞤤𞥆𞤭 𞤴𞤮𞥅 𞤢𞤤𞥆𞤢⹁ 𞤸𞤢 𞤲'𞤣𞤢𞤻𞤢 𞤳𞤮 𞤲'𞤶𞤢𞤤𞤼𞤭𞤲𞤭𞤪𞤭 𞤧𞤫𞤪𞤭𞥅𞤶𞤭 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲⹁ 𞤧𞤮 𞤣𞤮𞥅𞤤𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤲'𞤺𞤢𞤪𞤭𞥅 𞤳𞤮 𞤸𞤫 𞤶𞤵𞥅𞤯𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤬𞤢𞤱𞤢𞤼𞤫𞥅. 𞤑𞤮𞤲𞤮 𞤸𞤢𞤴 𞤸𞤢𞥄𞤥𞤫⹁ 𞤳𞤮 𞤬𞤵𞤯𞥆𞤭𞥅 𞤴𞤭𞤴𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤳𞤮 𞤱𞤮𞤲𞤢𞥄 𞤲𞤮𞥅𞤲 𞤴𞤢𞤸𞤪𞤭. 𞤅𞤢𞤦𞤵 𞤕𞤀𞤐𞤀𞤂 + 𞤱𞤢𞤯𞤣𞤭 𞤶𞤵𞤲𞤺𞤮 𞤸𞤫 𞤬𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤵 𞤳𞤮 𞤫 𞤃𞤢𞤪𞤮𞥅𞤣𞤭 𞤚𞤜⹁ 𞤸𞤢𞤴𞤧𞤮 𞤼𞤢𞤱𞤭𞥅 𞤲𞤮𞥅𞤲 𞤔𞤭𞤦𞤭 𞤌𞥅𞤤𞤣𞤵 𞤱𞤭𞤴 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤫 𞤩𞤫 𞤰𞤫𞤼𞥆𞤭𞥅 𞤳𞤢𞤼𞤮𞤤𞤮𞤳𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤨𞤮𞤪𞤮𞤣𞤭𞤳𞤼𞤮𞥅𞤪 𞤫𞤲 𞤖𞤢𞥄𞤤𞤨𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤫𞤲 𞤱𞤮𞤯𞤩𞤫 𞤸𞤫𞥅𞤱𞤩𞤫⹁ 𞤩𞤫𞤩𞤫 𞤲𞤢𞤲𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤭 𞤸𞤫 𞤤𞤵𞤱𞤣𞤫 𞤬𞤭𞤤𞤥𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤫 𞤴𞤢𞤤𞤼𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤯𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤 𞤆𞤓𞤂𞤀𞥄𞤘𞤓⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤩𞤫 𞤨𞤢𞥄𞤥𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤭 𞤫 𞤩𞤫 𞤼𞤮𞤼𞥆𞤢 𞤯𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤲'𞤺𞤢𞤤𞤵 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤲'𞤶𞤵𞤩𞥆𞤭𞤲𞤢𞤲𞤢𞤩𞤫 𞤥𞤢𞤺𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤳𞤮 𞤃𞤢𞤧𞥆𞤢𞤥𞤦𞤢 𞤐'𞤁𞤵𞥅𞤪 𞤥𞤮 𞤃𞤢𞤪𞤮𞥅𞤣𞤭 𞤚𞤜. 𞤚𞤢𞤱𞤭 𞤧𞤢𞥄𞤦𞤭 𞤯𞤵𞤥 𞤳𞤮 𞤩𞤫𞥅𞤲 𞤩𞤵𞤪𞤭 𞤶𞤮𞤺𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤣𞤮𞥅𞤤𞤫 𞤫 𞤳𞤢𞤪𞤢𞤤𞥆𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤⹁ 𞤸𞤢𞤴𞤧𞤮 𞤼𞤢𞤱𞤭𞥅 𞤲𞤮𞥅𞤲⹁ 𞤥𞤢𞤺𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤯𞤭𞥅 𞤳𞤢𞤥 𞤬𞤭𞤶𞤢𞤼𞤢 𞤯𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤳𞤮 𞤥𞤢𞤺𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤖𞤢𞥄𞤤𞤨𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤫𞤲.
Faayre ndee ko wiyde ene jeyaa e eɓɓoore Canal+ wonnde fawataa magooji Pulaar baɗaaɗi he nder nokkuuji teeru walla galleeji jooɗɗi ciŋkaaɗi. Fawata tan ko magooji baɗaaɗi he dowri, kollirooji ladde, cuuɗi tibaaji e galleeji kooce. He biyɗe Jibi Ooldu, miijo waɗde ɗuum ko eɓe njooɗtorii so ɓe mbaɗtii fawde seriiji Fulɓe kollirooje nguurndam saareyeejam e ciŋkal mum, hono no seriiji Wolof ɗii ni, ndeen Fulɓe ɓee nattat yeeɓde SUNU YEUF woni filmaaji Jolfuɓe ɗi. Ɗuum firtata ko Canal+ ene yiɗi hoɗnude he nder hakkillaaji yimɓe pine ɗiɗi Senegaalnaaɓe ceertuɗe. Pinal Jolfuɓe saareyeewal, jahdungal e ƴellitaare, kuwtortoongal karalleeje kese e koɗorɗe ciŋkaaɗe, nguurndam mbelɗam neemiɗam; to oya bannge pinal Fulɓe, dowriyankeewal, keddingal e joote, baasal e niɓɓere. So ngoon miijo siyii, ma en mbiy kala ko CANAL + ɓeydani ɗemngal Pulaar ko ɓe njogri bonnande Fulɓe ko wappittoo ɗum ɗo woɗɗi. Mbele so ɓe caliima dognude seriiji Pulaar kollirooji nguurndam saareyeejam e kanal mo ɓe njeyani koye maɓɓe so Pullo waɗii kanaal mum ene fawa heen seriiji Pulaar saarenkeeji, yeru Piindi TV walla Fuul TV wiyii yo ɓe naatnan ɗum kanaal mum he nder bukee maɓɓe ma ɓe njaɓ? So ɗuum alaa, salaade Canal + fawde seriiji Pulaar sabu tan mbaɗaa ko he nder gure tappamaaje e ciŋkule jooɗɗe wona yiɗde faddaade ɓamtaare magooji Pulaar? Ko laaɓndal.
𞤊𞤢𞥄𞤴𞤪𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞥅 𞤳𞤮 𞤱𞤭𞤴𞤣𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤶𞤫𞤴𞤢𞥄 𞤫 𞤫𞤩𞥆𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤕𞤢𞤲𞤢𞤤+ 𞤱𞤮𞤲𞤣𞤫 𞤬𞤢𞤱𞤢𞤼𞤢𞥄 𞤥𞤢𞤺𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤦𞤢𞤯𞤢𞥄𞤯𞤭 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤲𞤮𞤳𞥆𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤼𞤫𞥅𞤪𞤵 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤺𞤢𞤤𞥆𞤫𞥅𞤶𞤭 𞤶𞤮𞥅𞤯𞥆𞤭 𞤷𞤭𞤽𞤳𞤢𞥄𞤯𞤭. 𞤊𞤢𞤱𞤢𞤼𞤢 𞤼𞤢𞤲 𞤳𞤮 𞤥𞤢𞤺𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤦𞤢𞤯𞤢𞥄𞤯𞤭 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤱𞤪𞤭⹁ 𞤳𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤤𞤢𞤣𞥆𞤫⹁ 𞤷𞤵𞥅𞤯𞤭 𞤼𞤭𞤦𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤫 𞤺𞤢𞤤𞥆𞤫𞥅𞤶𞤭 𞤳𞤮𞥅𞤷𞤫. 𞤖𞤫 𞤦𞤭𞤴𞤯𞤫 𞤔𞤭𞤦𞤭 𞤌𞥅𞤤𞤣𞤵⹁ 𞤥𞤭𞥅𞤶𞤮 𞤱𞤢𞤯𞤣𞤫 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤳𞤮 𞤫𞤩𞤫 𞤲'𞤶𞤮𞥅𞤯𞤼𞤮𞤪𞤭𞥅 𞤧𞤮 𞤩𞤫 𞤲'𞤦𞤢𞤯𞤼𞤭𞥅 𞤬𞤢𞤱𞤣𞤫 𞤧𞤫𞤪𞤭𞥅𞤶𞤭 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤳𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤮𞥅𞤶𞤫 𞤲'𞤺𞤵𞥅𞤪𞤲'𞤣𞤢𞤥 𞤧𞤢𞥄𞤪𞤫𞤴𞤫𞥅𞤶𞤢𞤥 𞤫 𞤷𞤭𞤽𞤳𞤢𞤤 𞤥𞤵𞤥⹁ 𞤸𞤮𞤲𞤮 𞤲𞤮 𞤧𞤫𞤪𞤭𞥅𞤶𞤭 𞤏𞤮𞤤𞤮𞤬 𞤯𞤭𞥅 𞤲𞤭⹁ 𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤲 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤩𞤫𞥅 𞤲𞤢𞤼𞥆𞤢𞤼 𞤴𞤫𞥅𞤩𞤣𞤫 𞤅𞤓𞤐𞤓 𞤒𞤉𞤓𞤊 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤬𞤭𞤤𞤥𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤔𞤮𞤤𞤬𞤵𞤩𞤫 𞤯𞤭. 𞤍𞤵𞥅𞤥 𞤬𞤭𞤪𞤼𞤢𞤼𞤢 𞤳𞤮 𞤕𞤢𞤲𞤢𞤤+ 𞤫𞤲𞤫 𞤴𞤭𞤯𞤭 𞤸𞤮𞤯𞤲𞤵𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤸𞤢𞤳𞥆𞤭𞤤𞥆𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤴𞤭𞤥𞤩𞤫 𞤨𞤭𞤲𞤫 𞤯𞤭𞤯𞤭 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤷𞤫𞥅𞤪𞤼𞤵𞤯𞤫. 𞤆𞤭𞤲𞤢𞤤 𞤔𞤮𞤤𞤬𞤵𞤩𞤫 𞤧𞤢𞥄𞤪𞤫𞤴𞤫𞥅𞤱𞤢𞤤⹁ 𞤶𞤢𞤸𞤣𞤵𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤫 𞤰𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫⹁ 𞤳𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤼𞤮𞥅𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤳𞤢𞤪𞤢𞤤𞥆𞤫𞥅𞤶𞤫 𞤳𞤫𞤧𞤫 𞤫 𞤳𞤮𞤯𞤮𞤪𞤯𞤫 𞤷𞤭𞤽𞤳𞤢𞥄𞤯𞤫⹁ 𞤲'𞤺𞤵𞥅𞤪𞤲'𞤣𞤢𞤥 𞤲'𞤦𞤫𞤤𞤯𞤢𞤥 𞤲𞤫𞥅𞤥𞤭𞤯𞤢𞤥⁏ 𞤼𞤮 𞤮𞤴𞤢 𞤦𞤢𞤲𞤺𞤫 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫⹁ 𞤣𞤮𞤱𞤪𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫𞥅𞤱𞤢𞤤⹁ 𞤳𞤫𞤣𞥆𞤭𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤫 𞤶𞤮𞥅𞤼𞤫⹁ 𞤦𞤢𞥄𞤧𞤢𞤤 𞤫 𞤲𞤭𞤩𞥆𞤫𞤪𞤫. 𞤅𞤮 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤲 𞤥𞤭𞥅𞤶𞤮 𞤧𞤭𞤴𞤭𞥅⹁ 𞤥𞤢 𞤫𞤲 𞤲'𞤦𞤭𞤴 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤳𞤮 𞤕𞤀𞤐𞤀𞤂 + 𞤩𞤫𞤴𞤣𞤢𞤲𞤭 𞤯𞤫𞤥𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤳𞤮 𞤩𞤫 𞤲'𞤶𞤮𞤺𞤪𞤭 𞤦𞤮𞤲𞥆𞤢𞤲'𞤣𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤨𞥆𞤭𞤼𞥆𞤮𞥅 𞤯𞤵𞤥 𞤯𞤮 𞤱𞤮𞤯𞥆𞤭. 𞤐'𞤄𞤫𞤤𞤫 𞤧𞤮 𞤩𞤫 𞤷𞤢𞤤𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤣𞤮𞤻𞤵𞤣𞤫 𞤧𞤫𞤪𞤭𞥅𞤶𞤭 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤳𞤮𞤤𞥆𞤭𞤪𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤲'𞤺𞤵𞥅𞤪𞤲'𞤣𞤢𞤥 𞤧𞤢𞥄𞤪𞤫𞤴𞤫𞥅𞤶𞤢𞤥 𞤫 𞤳𞤢𞤲𞤢𞤤 𞤥𞤮 𞤩𞤫 𞤲'𞤶𞤫𞤴𞤢𞤲𞤭 𞤳𞤮𞤴𞤫 𞤥𞤢𞤩𞥆𞤫 𞤧𞤮 𞤆𞤵𞤤𞥆𞤮 𞤱𞤢𞤯𞤭𞥅 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲𞤫 𞤬𞤢𞤱𞤢 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤧𞤫𞤪𞤭𞥅𞤶𞤭 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤧𞤢𞥄𞤪𞤫𞤲𞤳𞤫𞥅𞤶𞤭⹁ 𞤴𞤫𞤪𞤵 𞤆𞤭𞥅𞤲'𞤣𞤭 𞤚𞤜 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤊𞤵𞥅𞤤 𞤚𞤜 𞤱𞤭𞤴𞤭𞥅 𞤴𞤮 𞤩𞤫 𞤲𞤢𞥄𞤼𞤲𞤢𞤲 𞤯𞤵𞤥 𞤳𞤢𞤲𞤢𞥄𞤤 𞤥𞤵𞤥 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤦𞤵𞤳𞤫𞥅 𞤥𞤢𞤩𞥆𞤫 𞤥𞤢 𞤩𞤫 𞤲'𞤶𞤢𞤩؟ 𞤅𞤮 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤢𞤤𞤢𞥄⹁ 𞤧𞤢𞤤𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤕𞤢𞤲𞤢𞤤 + 𞤬𞤢𞤱𞤣𞤫 𞤧𞤫𞤪𞤭𞥅𞤶𞤭 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤧𞤢𞤦𞤵 𞤼𞤢𞤲 𞤲'𞤦𞤢𞤯𞤢𞥄 𞤳𞤮 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤺𞤵𞤪𞤫 𞤼𞤢𞤨𞥆𞤢𞤥𞤢𞥄𞤶𞤫 𞤫 𞤷𞤭𞤽𞤳𞤵𞤤𞤫 𞤶𞤮𞥅𞤯𞥆𞤫 𞤱𞤮𞤲𞤢 𞤴𞤭𞤯𞤣𞤫 𞤬𞤢𞤣𞥆𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤩𞤢𞤥𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤥𞤢𞤺𞤮𞥅𞤶𞤭 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪؟ 𞤑𞤮 𞤤𞤢𞥄𞤩𞤲'𞤣𞤢𞤤.
Hayso Aamadu fuɗɗiima naɓoka e mago gila ko sukayel ne, ɗuum firtaani jibnaaɓe makko ene mbelsindinoo nehdi e jaŋde makko. Hono no kala ɓiy Pullo, juulɗo ni, Aamadu naatnaama alwul Quraana saanga nde yonti janngude. Ko noon ne kadi o naatniraa ekkol, kadi o duumiima he ɗiɗi ɗii kala haa o mawni. Gollaade-mo e yiɗde makko meccal makko magiyanke addanaani jibnaaɓe makko woppude-mo yoo o welsindoo jaŋde ndee nde tawnoo ɓeen ko jooma en pinal kadi gollanooɓe ɓamtaare pinal, annduɓe waawi ɓamtude pinal ko ganndal, kadi ko jaŋde woni coktirɗe ganndal. To bannge ekkol o janngii haa tolno tataɓo jaŋde hakkundeere (3
𞤖𞤢𞤴𞤧𞤮 𞤀𞥄𞤥𞤢𞤣𞤵 𞤬𞤵𞤯𞥆𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤲𞤢𞤩𞤮𞤳𞤢 𞤫 𞤥𞤢𞤺𞤮 𞤺𞤭𞤤𞤢 𞤳𞤮 𞤧𞤵𞤳𞤢𞤴𞤫𞤤 𞤲𞤫⹁ 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤬𞤭𞤪𞤼𞤢𞥄𞤲𞤭 𞤶𞤭𞤦𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤫𞤲𞤫 𞤲'𞤦𞤫𞤤𞤧𞤭𞤲'𞤣𞤭𞤲𞤮𞥅 𞤲𞤫𞤸𞤣𞤭 𞤫 𞤶𞤢𞤽𞤣𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮. 𞤖𞤮𞤲𞤮 𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤩𞤭𞤴 𞤆𞤵𞤤𞥆𞤮⹁ 𞤶𞤵𞥅𞤤𞤯𞤮 𞤲𞤭⹁ 𞤀𞥄𞤥𞤢𞤣𞤵 𞤲𞤢𞥄𞤼𞤲𞤢𞥄𞤥𞤢 𞤢𞤤𞤱𞤵𞤤 𞤗𞤵𞤪𞤢𞥄𞤲𞤢 𞤧𞤢𞥄𞤲'𞤺𞤢 𞤲'𞤣𞤫 𞤴𞤮𞤲𞤼𞤭 𞤶𞤢𞤲𞤺𞤵𞤣𞤫. 𞤑𞤮 𞤲𞤮𞥅𞤲 𞤲𞤫 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤮 𞤲𞤢𞥄𞤼𞤲𞤭𞤪𞤢𞥄 𞤫𞤳𞥆𞤮𞤤⹁ 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤮 𞤣𞤵𞥅𞤥𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤸𞤫 𞤯𞤭𞤯𞤭 𞤯𞤭𞥅 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤸𞤢𞥄 𞤮 𞤥𞤢𞤱𞤲𞤭. 𞤘𞤮𞤤𞥆𞤢𞥄𞤣𞤫-𞤥𞤮 𞤫 𞤴𞤭𞤯𞤣𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤥𞤫𞤷𞥆𞤢𞤤 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤥𞤢𞤺𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫 𞤢𞤣𞥆𞤢𞤲𞤢𞥄𞤲𞤭 𞤶𞤭𞤦𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤱𞤮𞤨𞥆𞤵𞤣𞤫-𞤥𞤮 𞤴𞤮𞥅 𞤮 𞤱𞤫𞤤𞤧𞤭𞤲'𞤣𞤮𞥅 𞤶𞤢𞤽𞤣𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞥅 𞤲'𞤣𞤫 𞤼𞤢𞤱𞤲𞤮𞥅 𞤩𞤫𞥅𞤲 𞤳𞤮 𞤶𞤮𞥅𞤥𞤢 𞤫𞤲 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤢𞤲𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤩𞤢𞤥𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤⹁ 𞤢𞤲𞤣𞤵𞤩𞤫 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤭 𞤩𞤢𞤥𞤼𞤵𞤣𞤫 𞤨𞤭𞤲𞤢𞤤 𞤳𞤮 𞤺𞤢𞤲𞤣𞤢𞤤⹁ 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤳𞤮 𞤶𞤢𞤽𞤣𞤫 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤷𞤮𞤳𞤼𞤭𞤪𞤯𞤫 𞤺𞤢𞤲𞤣𞤢𞤤. 𞤚𞤮 𞤦𞤢𞤲𞤺𞤫 𞤫𞤳𞥆𞤮𞤤 𞤮 𞤶𞤢𞤲𞤺𞤭𞥅 𞤸𞤢𞥄 𞤼𞤮𞤤𞤲𞤮 𞤼𞤢𞤼𞤢𞤩𞤮 𞤶𞤢𞤽𞤣𞤫 𞤸𞤢𞤳𞥆𞤵𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤪𞤫 (𞥓
).
).
He 2011 Aamadu arti he big screen, caggal nde o ɓeydii he karallaagal. Nde tawnoo wonde magiyanke ko dokke Allah, kono kala meccel ene laaɓndii jaŋde, karallaagal e fannaade. He oon tuma tawi ko o fuɗɗiima faggitaade karallaagal naɓoka (cinéma) e teknikaaji fijo mum. Ko ndeen kadi naɓokayanke goɗɗo, Daawuuda Idi Jaawara suɓiimo rokkimo rol dowrowo filma mum “
𞤖𞤫 𞥒𞥐𞥑𞥑 𞤀𞥄𞤥𞤢𞤣𞤵 𞤢𞤪𞤼𞤭 𞤸𞤫 𞤦𞤭𞤺 𞤧𞤷𞤪𞤫𞥅𞤲⹁ 𞤷𞤢𞤺𞥆𞤢𞤤 𞤲'𞤣𞤫 𞤮 𞤩𞤫𞤴𞤣𞤭𞥅 𞤸𞤫 𞤳𞤢𞤪𞤢𞤤𞥆𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤. 𞤐'𞤁𞤫 𞤼𞤢𞤱𞤲𞤮𞥅 𞤱𞤮𞤲'𞤣𞤫 𞤥𞤢𞤺𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫 𞤳𞤮 𞤣𞤮𞤳𞥆𞤫 𞤀𞤤𞥆𞤢𞤸⹁ 𞤳𞤮𞤲𞤮 𞤳𞤢𞤤𞤢 𞤥𞤫𞤷𞥆𞤫𞤤 𞤫𞤲𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤩𞤲'𞤣𞤭𞥅 𞤶𞤢𞤽𞤣𞤫⹁ 𞤳𞤢𞤪𞤢𞤤𞥆𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤 𞤫 𞤬𞤢𞤲𞥆𞤢𞥄𞤣𞤫. 𞤖𞤫 𞤮𞥅𞤲 𞤼𞤵𞤥𞤢 𞤼𞤢𞤱𞤭 𞤳𞤮 𞤮 𞤬𞤵𞤯𞥆𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤬𞤢𞤺𞥆𞤭𞤼𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤳𞤢𞤪𞤢𞤤𞥆𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤 𞤲𞤢𞤩𞤮𞤳𞤢 (𞤷𞤭𞤲é𞤥𞤢) 𞤫 𞤼𞤫𞤳𞤲𞤭𞤳𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤬𞤭𞤶𞤮 𞤥𞤵𞤥. 𞤑𞤮 𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤲 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤲𞤢𞤩𞤮𞤳𞤢𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫 𞤺𞤮𞤯𞥆𞤮⹁ 𞤁𞤢𞥄𞤱𞤵𞥅𞤣𞤢 𞤋𞤣𞤭 𞤔𞤢𞥄𞤱𞤢𞤪𞤢 𞤧𞤵𞤩𞤭𞥅𞤥𞤮 𞤪𞤮𞤳𞥆𞤭𞤥𞤮 𞤪𞤮𞤤 𞤣𞤮𞤱𞤪𞤮𞤱𞤮 𞤬𞤭𞤤𞤥𞤢 𞤥𞤵𞤥 “
”. Ko he ndeen hitaande kadi o yalti he filma Alain Gomis “
”. 𞤑𞤮 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤲 𞤸𞤭𞤼𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤮 𞤴𞤢𞤤𞤼𞤭 𞤸𞤫 𞤬𞤭𞤤𞤥𞤢 𞤀𞤤𞤢𞤭𞤲 𞤘𞤮𞤥𞤭𞤧 “
” kadi he filma Muusa Tuure “
” 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤸𞤫 𞤬𞤭𞤤𞤥𞤢 𞤃𞤵𞥅𞤧𞤢 𞤚𞤵𞥅𞤪𞤫 “
”.
”.
Tuggude 2012 haa nder 2015 Aamadu Big Weltaare wuuratnoo ko to leydi Arabi Sawdiyya, kadi o huwtoriima oon fartaŋŋe ngam waɗde hijjoore makko, o wanngiima suudu Kaaba o juuri yanaande Nelaaɗo Allah (
𞤚𞤵𞤺𞥆𞤵𞤣𞤫 𞥒𞥐𞥑𞥒 𞤸𞤢𞥄 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞥒𞥐𞥑𞥕 𞤀𞥄𞤥𞤢𞤣𞤵 𞤄𞤭𞤺 𞤏𞤫𞤤𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤱𞤵𞥅𞤪𞤢𞤼𞤲𞤮𞥅 𞤳𞤮 𞤼𞤮 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭 𞤀𞤪𞤢𞤦𞤭 𞤅𞤢𞤱𞤣𞤭𞤴𞥆𞤢⹁ 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤮 𞤸𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤮𞥅𞤲 𞤬𞤢𞤪𞤼𞤢𞤽𞥆𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤱𞤢𞤯𞤣𞤫 𞤸𞤭𞤶𞥆𞤮𞥅𞤪𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮⹁ 𞤮 𞤱𞤢𞤲𞤺𞤭𞥅𞤥𞤢 𞤧𞤵𞥅𞤣𞤵 𞤑𞤢𞥄𞤦𞤢 𞤮 𞤶𞤵𞥅𞤪𞤭 𞤴𞤢𞤲𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞤐𞤫𞤤𞤢𞥄𞤯𞤮 𞤀𞤤𞥆𞤢𞤸 (
Ko caggal ɗuum he 2015, nde o arti, o felliti hankade soobaade he nguurndam naɓokayankaagal e magiyankaagal, Pulaar e Wolof fof. O woni magiyanke dowrowo (acteur principal) he nder mago-doge, “
𞤑𞤮 𞤷𞤢𞤺𞥆𞤢𞤤 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤸𞤫 𞥒𞥐𞥑𞥕⹁ 𞤲'𞤣𞤫 𞤮 𞤢𞤪𞤼𞤭⹁ 𞤮 𞤬𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤭 𞤸𞤢𞤲𞤳𞤢𞤣𞤫 𞤧𞤮𞥅𞤦𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤺𞤵𞥅𞤪𞤲'𞤣𞤢𞤥 𞤲𞤢𞤩𞤮𞤳𞤢𞤴𞤢𞤲𞤳𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤 𞤫 𞤥𞤢𞤺𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤⹁ 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤫 𞤏𞤮𞤤𞤮𞤬 𞤬𞤮𞤬. 𞤌 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤥𞤢𞤺𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫 𞤣𞤮𞤱𞤪𞤮𞤱𞤮 (𞤢𞤷𞤼𞤫𞤵𞤪 𞤨𞤪𞤭𞤲𞤷𞤭𞤨𞤢𞤤) 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤥𞤢𞤺𞤮-𞤣𞤮𞤺𞤫⹁ “
” ko jiidaa kadi seriiji Pulaar goɗɗi keewɗi.
” 𞤳𞤮 𞤶𞤭𞥅𞤣𞤢𞥄 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤧𞤫𞤪𞤭𞥅𞤶𞤭 𞤆𞤵𞤤𞤢𞥄𞤪 𞤺𞤮𞤯𞥆𞤭 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤭.
Ko he lewru Juko (Aout) 2017 Aamadu felliti ɓeydaade yaajnaade e fanniyankaagal mum, he ndeen hitaande kanko e Magiyanke ŋanaa o, Yero Soh, ɓe puɗɗi waɗdude jeewte he nder tele privée gadano he nder Senegaal o, woni 2STV, he yeewtere wiyeteende “Hayo”. Ɓooytaani sabu talent makko mo hay gooto waawaa yeddude hankadi e wonde mo karallo he banngeeji keewɗi saabii, juɓɓinatnooɗo mago-doge (serie) lolluɗo o: DIKON dogatnooɗo he nder Sen TV, yooɗaa golle makko noddimo yo o ar o tawta diɗɗal mum en,
𞤑𞤮 𞤸𞤫 𞤤𞤫𞤱𞤪𞤵 𞤔𞤵𞤳𞤮 (𞤀𞤮𞤵𞤼) 𞥒𞥐𞥑𞥗 𞤀𞥄𞤥𞤢𞤣𞤵 𞤬𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤭 𞤩𞤫𞤴𞤣𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤴𞤢𞥄𞤶𞤲𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤫 𞤬𞤢𞤲𞥆𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤢𞥄𞤺𞤢𞤤 𞤥𞤵𞤥⹁ 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞥅𞤲 𞤸𞤭𞤼𞤢𞥄𞤲'𞤣𞤫 𞤳𞤢𞤲𞤳𞤮 𞤫 𞤃𞤢𞤺𞤭𞤴𞤢𞤲𞤳𞤫 𞤽𞤢𞤲𞤢𞥄 𞤮⹁ 𞤒𞤫𞤪𞤮 𞤅𞤮𞤸⹁ 𞤩𞤫 𞤨𞤵𞤯𞥆𞤭 𞤱𞤢𞤯𞤣𞤵𞤣𞤫 𞤶𞤫𞥅𞤱𞤼𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤼𞤫𞤤𞤫 𞤨𞤪𞤭𞤾é𞤫 𞤺𞤢𞤣𞤢𞤲𞤮 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤮⹁ 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞥒𞤅𞤚𞤜⹁ 𞤸𞤫 𞤴𞤫𞥅𞤱𞤼𞤫𞤪𞤫 𞤱𞤭𞤴𞤫𞤼𞤫𞥅𞤲'𞤣𞤫 “𞤖𞤢𞤴𞤮”. 𞤇𞤮𞥅𞤴𞤼𞤢𞥄𞤲𞤭 𞤧𞤢𞤦𞤵 𞤼𞤢𞤤𞤫𞤲𞤼 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤥𞤮 𞤸𞤢𞤴 𞤺𞤮𞥅𞤼𞤮 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤢𞥄 𞤴𞤫𞤣𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤸𞤢𞤲𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤫 𞤱𞤮𞤲'𞤣𞤫 𞤥𞤮 𞤳𞤢𞤪𞤢𞤤𞥆𞤮 𞤸𞤫 𞤦𞤢𞤲𞤺𞤫𞥅𞤶𞤭 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤭 𞤧𞤢𞥄𞤦𞤭𞥅⹁ 𞤶𞤵𞤩𞥆𞤭𞤲𞤢𞤼𞤲𞤮𞥅𞤯𞤮 𞤥𞤢𞤺𞤮-𞤣𞤮𞤺𞤫 (𞤧𞤫𞤪𞤭𞤫) 𞤤𞤮𞤤𞥆𞤵𞤯𞤮 𞤮: 𞤁𞤋𞤑𞤌𞤐 𞤣𞤮𞤺𞤢𞤼𞤲𞤮𞥅𞤯𞤮 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤅𞤫𞤲 𞤚𞤜⹁ 𞤴𞤮𞥅𞤯𞤢𞥄 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤫 𞤥𞤢𞤳𞥆𞤮 𞤲𞤮𞤣𞥆𞤭𞤥𞤮 𞤴𞤮 𞤮 𞤢𞤪 𞤮 𞤼𞤢𞤱𞤼𞤢 𞤣𞤭𞤯𞥆𞤢𞤤 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲⹁
Nde Kawtal ngal sosaa ɓe mbaɗii calɗi joy dowrowi tammbiiɗi njuɓɓudi ndii, ko kanum en ngoni jogiiɗi njiilgu kawtal ngal. Ma en noddirɗum peŋɗe (hayso tawii ɗum woowi noddireede ko batuuji- Conseil), nde tawnoo ene he nder mum cate e goomuuji karalleeji. Ɗeen peŋɗe ngoni “Mooɓondiral” ngal ngannduɗaa ko batu kuuɓtodinɗo terɗe (leyɗeele) Kawtal ngal, ko he mum nanondire ɗee e kuule ƴettatee. Peŋngal Ndeenka e Kisal, Peŋngal Renndo e Faggudu, Peŋngal Ndesndateeri (
𞤐'𞤁𞤫 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤧𞤮𞤧𞤢𞥄 𞤩𞤫 𞤲'𞤦𞤢𞤯𞤭𞥅 𞤷𞤢𞤤𞤯𞤭 𞤶𞤮𞤴 𞤣𞤮𞤱𞤪𞤮𞤱𞤭 𞤼𞤢𞤥𞤦𞤭𞥅𞤯𞤭 𞤲'𞤶𞤵𞤩𞥆𞤵𞤣𞤭 𞤲'𞤣𞤭𞥅⹁ 𞤳𞤮 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤲'𞤺𞤮𞤲𞤭 𞤶𞤮𞤺𞤭𞥅𞤯𞤭 𞤲'𞤶𞤭𞥅𞤤𞤺𞤵 𞤳𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤. 𞤃𞤢 𞤫𞤲 𞤲𞤮𞤣𞥆𞤭𞤪𞤯𞤵𞤥 𞤨𞤫𞤽𞤯𞤫 (𞤸𞤢𞤴𞤧𞤮 𞤼𞤢𞤱𞤭𞥅 𞤯𞤵𞤥 𞤱𞤮𞥅𞤱𞤭 𞤲𞤮𞤣𞥆𞤭𞤪𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤳𞤮 𞤦𞤢𞤼𞤵𞥅𞤶𞤭- 𞤕𞤮𞤲𞤧𞤫𞤭𞤤)⹁ 𞤲'𞤣𞤫 𞤼𞤢𞤱𞤲𞤮𞥅 𞤫𞤲𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤥𞤵𞤥 𞤷𞤢𞤼𞤫 𞤫 𞤺𞤮𞥅𞤥𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤳𞤢𞤪𞤢𞤤𞥆𞤫𞥅𞤶𞤭. 𞤍𞤫𞥅𞤲 𞤨𞤫𞤽𞤯𞤫 𞤲'𞤺𞤮𞤲𞤭 “𞤃𞤮𞥅𞤩𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤢𞤤” 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤲𞤣𞤵𞤯𞤢𞥄 𞤳𞤮 𞤦𞤢𞤼𞤵 𞤳𞤵𞥅𞤩𞤼𞤮𞤣𞤭𞤲𞤯𞤮 𞤼𞤫𞤪𞤯𞤫 (𞤤𞤫𞤴𞤯𞤫𞥅𞤤𞤫) 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤⹁ 𞤳𞤮 𞤸𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤲𞤢𞤲𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤫 𞤳𞤵𞥅𞤤𞤫 𞤰𞤫𞤼𞥆𞤢𞤼𞤫𞥅. 𞤆𞤫𞤽𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤐'𞤁𞤫𞥅𞤲𞤳𞤢 𞤫 𞤑𞤭𞤧𞤢𞤤⹁ 𞤆𞤫𞤽𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤈𞤫𞤲𞤣𞤮 𞤫 𞤊𞤢𞤺𞥆𞤵𞤣𞤵⹁ 𞤆𞤫𞤽𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤐'𞤁𞤫𞤧𞤲'𞤣𞤢𞤼𞤫𞥅𞤪𞤭 (
, ko kanum halfinanoo fiyakuuj leyɗeele keewɗe ɗe cuwaano heɓde ndimaagu mum en dawrugol (jeytaare), Ñaawirde Adunayankoore, e Hoolaare Kuuɓal Kawtal Ngenndiiji (
⹁ 𞤳𞤮 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤸𞤢𞤤𞤬𞤭𞤲𞤢𞤲𞤮𞥅 𞤬𞤭𞤴𞤢𞤳𞤵𞥅𞤶 𞤤𞤫𞤴𞤯𞤫𞥅𞤤𞤫 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤫 𞤯𞤫 𞤷𞤵𞤱𞤢𞥄𞤲𞤮 𞤸𞤫𞤩𞤣𞤫 𞤲'𞤣𞤭𞤥𞤢𞥄𞤺𞤵 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤣𞤢𞤱𞤪𞤵𞤺𞤮𞤤 (𞤶𞤫𞤴𞤼𞤢𞥄𞤪𞤫)⹁ 𞤙𞤢𞥄𞤱𞤭𞤪𞤣𞤫 𞤀𞤣𞤵𞤲𞤢𞤴𞤢𞤲𞤳𞤮𞥅𞤪𞤫⹁ 𞤫 𞤖𞤮𞥅𞤤𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤑𞤵𞥅𞤩𞤢𞤤 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤐'𞤘𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤭 (
) ko kanum jogii njiilgu kuuɓtidingu yuɓɓo ngoo, woni koolaaɗo kuuɓal hannde ko António Guterres (Antooño Gutares) jeyaaɗo Purtugaal.
) 𞤳𞤮 𞤳𞤢𞤲𞤵𞤥 𞤶𞤮𞤺𞤭𞥅 𞤲'𞤶𞤭𞥅𞤤𞤺𞤵 𞤳𞤵𞥅𞤩𞤼𞤭𞤣𞤭𞤲'𞤺𞤵 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤮 𞤲'𞤺𞤮𞥅⹁ 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤳𞤮𞥅𞤤𞤢𞥄𞤯𞤮 𞤳𞤵𞥅𞤩𞤢𞤤 𞤸𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤳𞤮 𞤀𞤲𞤼ó𞤲𞤭𞤮 𞤘𞤵𞤼𞤫𞤪𞥆𞤫𞤧 (𞤀𞤲𞤼𞤮𞥅𞤻𞤮 𞤘𞤵𞤼𞤢𞤪𞤫𞤧) 𞤶𞤫𞤴𞤢𞥄𞤯𞤮 𞤆𞤵𞤪𞤼𞤵𞤺𞤢𞥄𞤤.
Ɓaawo dey, en mbiy jeynoo sabaabu YKNg soseede ko mbele haa kisal dañee he adunaaru he kala, ene haani ɗeen pewje njeyee e gadiiɗe daɗɗeede he nder yuɓɓo adunaaru heso ngoo. Ko ɗuum jey tafeede Peŋngal Ndeenka e Kisal (
𞤇𞤢𞥄𞤱𞤮 𞤣𞤫𞤴⹁ 𞤫𞤲 𞤲'𞤦𞤭𞤴 𞤶𞤫𞤴𞤲𞤮𞥅 𞤧𞤢𞤦𞤢𞥄𞤦𞤵 𞤒𞤑𞤐'𞤘 𞤧𞤮𞤧𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤳𞤮 𞤲'𞤦𞤫𞤤𞤫 𞤸𞤢𞥄 𞤳𞤭𞤧𞤢𞤤 𞤣𞤢𞤻𞤫𞥅 𞤸𞤫 𞤢𞤣𞤵𞤲𞤢𞥄𞤪𞤵 𞤸𞤫 𞤳𞤢𞤤𞤢⹁ 𞤫𞤲𞤫 𞤸𞤢𞥄𞤲𞤭 𞤯𞤫𞥅𞤲 𞤨𞤫𞤱𞤶𞤫 𞤲'𞤶𞤫𞤴𞤫𞥅 𞤫 𞤺𞤢𞤣𞤭𞥅𞤯𞤫 𞤣𞤢𞤯𞥆𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤮 𞤢𞤣𞤵𞤲𞤢𞥄𞤪𞤵 𞤸𞤫𞤧𞤮 𞤲'𞤺𞤮𞥅. 𞤑𞤮 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤶𞤫𞤴 𞤼𞤢𞤬𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤆𞤫𞤽𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤐'𞤁𞤫𞥅𞤲𞤳𞤢 𞤫 𞤑𞤭𞤧𞤢𞤤 (
) cosangal ñalnde 17 Siilo 1946. Darnde maggal ko tabitinde deeƴre e kisal he nder aduna he. Peŋngal ngal ene waɗi terɗe (leyɗeele) sappo e joy. Heen joy ko diiñiiɗe ndirtataa, ɗeen ngoni Siin (Chine) Farayse, Dental Sowiyatik( Jooni ko Risi) , Laamanteeri Ndentundi (Royaum Uni) Dowlaaji Dentuɗi Amerik, sappo keddiiɗe ɗee ko taƴanteeɗe happu so gasii ko lomteteeɗe. Denndaangal leyɗeele jeyaaɗe he yuɓɓo ngoo, so ngaal peŋngal nanondirii he feere, ko alaa e sago, ɓe njowoo he ngaal nanondiral walla ngaal pellital. Kono leyɗeele joy ɗe kaalɗen dow ɗee, gaagaa wonde ɗe ɓaafniiɗe ɗe ndirtataa, eɗe njogii kadi ko wiyetee “Jojjannde walla kattanɗe salaade” (
) 𞤷𞤮𞤧𞤢𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤻𞤢𞤤𞤲'𞤣𞤫 𞥑𞥗 𞤅𞤭𞥅𞤤𞤮 𞥑𞥙𞥔𞥖. 𞤁𞤢𞤪𞤲'𞤣𞤫 𞤥𞤢𞤺𞥆𞤢𞤤 𞤳𞤮 𞤼𞤢𞤦𞤭𞤼𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤣𞤫𞥅𞤰𞤪𞤫 𞤫 𞤳𞤭𞤧𞤢𞤤 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤢𞤣𞤵𞤲𞤢 𞤸𞤫. 𞤆𞤫𞤽𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤫𞤲𞤫 𞤱𞤢𞤯𞤭 𞤼𞤫𞤪𞤯𞤫 (𞤤𞤫𞤴𞤯𞤫𞥅𞤤𞤫) 𞤧𞤢𞤨𞥆𞤮 𞤫 𞤶𞤮𞤴. 𞤖𞤫𞥅𞤲 𞤶𞤮𞤴 𞤳𞤮 𞤣𞤭𞥅𞤻𞤭𞥅𞤯𞤫 𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤼𞤢𞤼𞤢𞥄⹁ 𞤯𞤫𞥅𞤲 𞤲'𞤺𞤮𞤲𞤭 𞤅𞤭𞥅𞤲 (𞤕𞤭𞤲𞤫) 𞤊𞤢𞤪𞤢𞤴𞤧𞤫⹁ 𞤁𞤫𞤲𞤼𞤢𞤤 𞤅𞤮𞤱𞤭𞤴𞤢𞤼𞤭𞤳( 𞤔𞤮𞥅𞤲𞤭 𞤳𞤮 𞤈𞤭𞤧𞤭) ⹁ 𞤂𞤢𞥄𞤥𞤢𞤲𞤼𞤫𞥅𞤪𞤭 𞤐'𞤁𞤫𞤲𞤼𞤵𞤲'𞤣𞤭 (𞤈𞤮𞤴𞤢𞤵𞤥 𞤓𞤲𞤭) 𞤁𞤮𞤱𞤤𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤁𞤫𞤲𞤼𞤵𞤯𞤭 𞤀𞤥𞤫𞤪𞤭𞤳⹁ 𞤧𞤢𞤨𞥆𞤮 𞤳𞤫𞤣𞥆𞤭𞥅𞤯𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤳𞤮 𞤼𞤢𞤰𞤢𞤲𞤼𞤫𞥅𞤯𞤫 𞤸𞤢𞤨𞥆𞤵 𞤧𞤮 𞤺𞤢𞤧𞤭𞥅 𞤳𞤮 𞤤𞤮𞤥𞤼𞤫𞤼𞤫𞥅𞤯𞤫. 𞤁𞤫𞤲𞤣𞤢𞥄𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤤𞤫𞤴𞤯𞤫𞥅𞤤𞤫 𞤶𞤫𞤴𞤢𞥄𞤯𞤫 𞤸𞤫 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤮 𞤲'𞤺𞤮𞥅⹁ 𞤧𞤮 𞤲'𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤨𞤫𞤽𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤲𞤢𞤲𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤭𞥅 𞤸𞤫 𞤬𞤫𞥅𞤪𞤫⹁ 𞤳𞤮 𞤢𞤤𞤢𞥄 𞤫 𞤧𞤢𞤺𞤮⹁ 𞤩𞤫 𞤲'𞤶𞤮𞤱𞤮𞥅 𞤸𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤲𞤢𞤲𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤢𞤤 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤲'𞤺𞤢𞥄𞤤 𞤨𞤫𞤤𞥆𞤭𞤼𞤢𞤤. 𞤑𞤮𞤲𞤮 𞤤𞤫𞤴𞤯𞤫𞥅𞤤𞤫 𞤶𞤮𞤴 𞤯𞤫 𞤳𞤢𞥄𞤤𞤯𞤫𞤲 𞤣𞤮𞤱 𞤯𞤫𞥅⹁ 𞤺𞤢𞥄𞤺𞤢𞥄 𞤱𞤮𞤲'𞤣𞤫 𞤯𞤫 𞤩𞤢𞥄𞤬𞤲𞤭𞥅𞤯𞤫 𞤯𞤫 𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤼𞤢𞤼𞤢𞥄⹁ 𞤫𞤯𞤫 𞤲'𞤶𞤮𞤺𞤭𞥅 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤳𞤮 𞤱𞤭𞤴𞤫𞤼𞤫𞥅 “𞤔𞤮𞤶𞥆𞤢𞤲𞤣𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤳𞤢𞤼𞥆𞤢𞤲𞤯𞤫 𞤧𞤢𞤤𞤢𞥄𞤣𞤫” (
walla he Engele
𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤸𞤫 𞤉𞤲'𞤺𞤫𞤤𞤫
). Ɗuum firti, hayso tawii sappo e joy tergal peŋngal heen sappo e nay nanondirii he dow huunde ngootiri e joyɗii ene waawi salaade, haɗa ɗum ɓennude.
). 𞤍𞤵𞥅𞤥 𞤬𞤭𞤪𞤼𞤭⹁ 𞤸𞤢𞤴𞤧𞤮 𞤼𞤢𞤱𞤭𞥅 𞤧𞤢𞤨𞥆𞤮 𞤫 𞤶𞤮𞤴 𞤼𞤫𞤪𞤺𞤢𞤤 𞤨𞤫𞤽𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤸𞤫𞥅𞤲 𞤧𞤢𞤨𞥆𞤮 𞤫 𞤲𞤢𞤴 𞤲𞤢𞤲𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤭𞥅 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤸𞤵𞥅𞤲'𞤣𞤫 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤼𞤭𞤪𞤭 𞤫 𞤶𞤮𞤴𞤯𞤭𞥅 𞤫𞤲𞤫 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤭 𞤧𞤢𞤤𞤢𞥄𞤣𞤫⹁ 𞤸𞤢𞤯𞤢 𞤯𞤵𞤥 𞤩𞤫𞤲𞥆𞤵𞤣𞤫.
Baɗal garwaniiwal ngoon yuɓɓo waawi gollude so yiyii huunde ko waawi jibinde fitina e wolde hakkunde leyɗeele walla nii he nder leydi, ko wasiyaade waddooɓe ɓee nde njeewtiɗta e koye mum en tawa ko he mbaydi jamyamri, mbele ene mbaawa nanondirde he dow deeƴre. Peŋngal ene waawi yamirde dartin’gol jeynge
𞤄𞤢𞤯𞤢𞤤 𞤺𞤢𞤪𞤱𞤢𞤲𞤭𞥅𞤱𞤢𞤤 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤲 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤮 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤭 𞤺𞤮𞤤𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤧𞤮 𞤴𞤭𞤴𞤭𞥅 𞤸𞤵𞥅𞤲'𞤣𞤫 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤭 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲'𞤣𞤫 𞤬𞤭𞤼𞤭𞤲𞤢 𞤫 𞤱𞤮𞤤𞤣𞤫 𞤸𞤢𞤳𞥆𞤵𞤲'𞤣𞤫 𞤤𞤫𞤴𞤯𞤫𞥅𞤤𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤲𞤭𞥅 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤤𞤫𞤴𞤣𞤭⹁ 𞤳𞤮 𞤱𞤢𞤧𞤭𞤴𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤱𞤢𞤣𞥆𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤩𞤫𞥅 𞤲'𞤣𞤫 𞤲'𞤶𞤫𞥅𞤱𞤼𞤭𞤯𞤼𞤢 𞤫 𞤳𞤮𞤴𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤫𞤲 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤳𞤮 𞤸𞤫 𞤲'𞤦𞤢𞤴𞤣𞤭 𞤶𞤢𞤥𞤴𞤢𞤥𞤪𞤭⹁ 𞤲'𞤦𞤫𞤤𞤫 𞤫𞤲𞤫 𞤲'𞤦𞤢𞥄𞤱𞤢 𞤲𞤢𞤲𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤣𞤮𞤱 𞤣𞤫𞥅𞤰𞤪𞤫. 𞤆𞤫𞤽𞤲'𞤺𞤢𞤤 𞤫𞤲𞤫 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤭 𞤴𞤢𞤥𞤭𞤪𞤣𞤫 𞤣𞤢𞤪𞤼𞤭𞤲’𞤺𞤮𞤤 𞤶𞤫𞤴𞤲'𞤺𞤫
) neldude maageeji-bulaaji (kooninkooɓe jam), hiiɗaare faggudu, walla nii uddo njulaagu (ammbargoo).
) 𞤲𞤫𞤤𞤣𞤵𞤣𞤫 𞤥𞤢𞥄𞤺𞤫𞥅𞤶𞤭-𞤦𞤵𞤤𞤢𞥄𞤶𞤭 (𞤳𞤮𞥅𞤲𞤭𞤲𞤳𞤮𞥅𞤩𞤫 𞤶𞤢𞤥)⹁ 𞤸𞤭𞥅𞤯𞤢𞥄𞤪𞤫 𞤬𞤢𞤺𞥆𞤵𞤣𞤵⹁ 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤲𞤭𞥅 𞤵𞤣𞥆𞤮 𞤲'𞤶𞤵𞤤𞤢𞥄𞤺𞤵 (𞤢𞤥𞤦𞤢𞤪𞤺𞤮𞥅).
Hayso peewje kaalɗen dow ɗee ko ɗe yuɓɓo ngoo waawi huwtoraade ne, lawbi keewɗi ene ngoodi gadoteeɗi reweede kadi ɓurɗi moƴƴude ngam waawde faddaade baasal e tiiɗallaaji e lor dañateeɗo so wolde huɓɓi, ɗuum woni waɗde feere boom mbele maa wolde waas huɓɓude.
𞤖𞤢𞤴𞤧𞤮 𞤨𞤫𞥅𞤱𞤶𞤫 𞤳𞤢𞥄𞤤𞤯𞤫𞤲 𞤣𞤮𞤱 𞤯𞤫𞥅 𞤳𞤮 𞤯𞤫 𞤴𞤵𞤩𞥆𞤮 𞤲'𞤺𞤮𞥅 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤭 𞤸𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤲𞤫⹁ 𞤤𞤢𞤱𞤦𞤭 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤭 𞤫𞤲𞤫 𞤲'𞤺𞤮𞥅𞤣𞤭 𞤺𞤢𞤣𞤮𞤼𞤫𞥅𞤯𞤭 𞤪𞤫𞤱𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤳𞤢𞤣𞤭 𞤩𞤵𞤪𞤯𞤭 𞤥𞤮𞤰𞥆𞤵𞤣𞤫 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤣𞤫 𞤬𞤢𞤣𞥆𞤢𞥄𞤣𞤫 𞤦𞤢𞥄𞤧𞤢𞤤 𞤫 𞤼𞤭𞥅𞤯𞤢𞤤𞥆𞤢𞥄𞤶𞤭 𞤫 𞤤𞤮𞤪 𞤣𞤢𞤻𞤢𞤼𞤫𞥅𞤯𞤮 𞤧𞤮 𞤱𞤮𞤤𞤣𞤫 𞤸𞤵𞤩𞥆𞤭⹁ 𞤯𞤵𞥅𞤥 𞤱𞤮𞤲𞤭 𞤱𞤢𞤯𞤣𞤫 𞤬𞤫𞥅𞤪𞤫 𞤦𞤮𞥅𞤥 𞤲'𞤦𞤫𞤤𞤫 𞤥𞤢𞥄 𞤱𞤮𞤤𞤣𞤫 𞤱𞤢𞥄𞤧 𞤸𞤵𞤩𞥆𞤵𞤣𞤫.
Koolaaɗo Kuuɓal Kawtal Ngenndiiji ene jogii nelaaɓe mum heerriiɓe e diisnondirɓe mum he nokkuuji keewɗi he nder aduna he. Ngam ñifde fitina gila suwaa ɓurde juuɗe, YKNg ene huwtoroo dipolomasii ngam haɗde hareeji, tawa ko ɓeen nelaaɓe heeriiɓe walla diisnondirɓe ndogata he moƴƴere mbele jam e nanondiral ene waɗa ko adii nde jeyli ene kuɓɓa heddoo fewre no ñifiraa ene yiyle.
𞤑𞤮𞥅𞤤𞤢𞥄𞤯𞤮 𞤑𞤵𞥅𞤩𞤢𞤤 𞤑𞤢𞤱𞤼𞤢𞤤 𞤐'𞤘𞤫𞤲𞤣𞤭𞥅𞤶𞤭 𞤫𞤲𞤫 𞤶𞤮𞤺𞤭𞥅 𞤲𞤫𞤤𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤸𞤫𞥅𞤪𞥆𞤭𞥅𞤩𞤫 𞤫 𞤣𞤭𞥅𞤧𞤲𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤩𞤫 𞤥𞤵𞤥 𞤸𞤫 𞤲𞤮𞤳𞥆𞤵𞥅𞤶𞤭 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤭 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤢𞤣𞤵𞤲𞤢 𞤸𞤫. 𞤐'𞤘𞤢𞤥 𞤻𞤭𞤬𞤣𞤫 𞤬𞤭𞤼𞤭𞤲𞤢 𞤺𞤭𞤤𞤢 𞤧𞤵𞤱𞤢𞥄 𞤩𞤵𞤪𞤣𞤫 𞤶𞤵𞥅𞤯𞤫⹁ 𞤒𞤑𞤐'𞤘 𞤫𞤲𞤫 𞤸𞤵𞤱𞤼𞤮𞤪𞤮𞥅 𞤣𞤭𞤨𞤮𞤤𞤮𞤥𞤢𞤧𞤭𞥅 𞤲'𞤺𞤢𞤥 𞤸𞤢𞤯𞤣𞤫 𞤸𞤢𞤪𞤫𞥅𞤶𞤭⹁ 𞤼𞤢𞤱𞤢 𞤳𞤮 𞤩𞤫𞥅𞤲 𞤲𞤫𞤤𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤸𞤫𞥅𞤪𞤭𞥅𞤩𞤫 𞤱𞤢𞤤𞥆𞤢 𞤣𞤭𞥅𞤧𞤲𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤩𞤫 𞤲'𞤣𞤮𞤺𞤢𞤼𞤢 𞤸𞤫 𞤥𞤮𞤰𞥆𞤫𞤪𞤫 𞤲'𞤦𞤫𞤤𞤫 𞤶𞤢𞤥 𞤫 𞤲𞤢𞤲𞤮𞤲'𞤣𞤭𞤪𞤢𞤤 𞤫𞤲𞤫 𞤱𞤢𞤯𞤢 𞤳𞤮 𞤢𞤣𞤭𞥅 𞤲'𞤣𞤫 𞤶𞤫𞤴𞤤𞤭 𞤫𞤲𞤫 𞤳𞤵𞤩𞥆𞤢 𞤸𞤫𞤣𞥆𞤮𞥅 𞤬𞤫𞤱𞤪𞤫 𞤲𞤮 𞤻𞤭𞤬𞤭𞤪𞤢𞥄 𞤫𞤲𞤫 𞤴𞤭𞤴𞤤𞤫.
He jonte jawtuɗe ɗee toɓɓere nde Fulɓe Senegaalnaaɓe ɓurnoo waawde dukde he nder layti renndo (reseau sociaux) he ko no Fulɓe pecciraa, mbaɗaa ƴele hono leñɗi keewɗi ceertuɗi ni he nder Senegaal. Nde kaayitol eɓɓo laaɓnde jogorɗe laaɓndoyeede to limtogol ngol yalti yimɓe ɓee njiyi ɗum ndee, ɗum jibinii mettere fantunde he nder leñol he.
𞤖𞤫 𞤶𞤮𞤲𞤼𞤫 𞤶𞤢𞤱𞤼𞤵𞤯𞤫 𞤯𞤫𞥅 𞤼𞤮𞤩𞥆𞤫𞤪𞤫 𞤲'𞤣𞤫 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤𞤲𞤢𞥄𞤩𞤫 𞤩𞤵𞤪𞤲𞤮𞥅 𞤱𞤢𞥄𞤱𞤣𞤫 𞤣𞤵𞤳𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤤𞤢𞤴𞤼𞤭 𞤪𞤫𞤲𞤣𞤮 (𞤪𞤫𞤧𞤫𞤢𞤵 𞤧𞤮𞤷𞤭𞤢𞤵𞤿) 𞤸𞤫 𞤳𞤮 𞤲𞤮 𞤊𞤵𞤤𞤩𞤫 𞤨𞤫𞤷𞥆𞤭𞤪𞤢𞥄⹁ 𞤲'𞤦𞤢𞤯𞤢𞥄 𞤰𞤫𞤤𞤫 𞤸𞤮𞤲𞤮 𞤤𞤫𞤻𞤯𞤭 𞤳𞤫𞥅𞤱𞤯𞤭 𞤷𞤫𞥅𞤪𞤼𞤵𞤯𞤭 𞤲𞤭 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤅𞤫𞤲𞤫𞤺𞤢𞥄𞤤. 𞤐'𞤁𞤫 𞤳𞤢𞥄𞤴𞤭𞤼𞤮𞤤 𞤫𞤩𞥆𞤮 𞤤𞤢𞥄𞤩𞤲'𞤣𞤫 𞤶𞤮𞤺𞤮𞤪𞤯𞤫 𞤤𞤢𞥄𞤩𞤲'𞤣𞤮𞤴𞤫𞥅𞤣𞤫 𞤼𞤮 𞤤𞤭𞤥𞤼𞤮𞤺𞤮𞤤 𞤲'𞤺𞤮𞤤 𞤴𞤢𞤤𞤼𞤭 𞤴𞤭𞤥𞤩𞤫 𞤩𞤫𞥅 𞤲'𞤶𞤭𞤴𞤭 𞤯𞤵𞤥 𞤲'𞤣𞤫𞥅⹁ 𞤯𞤵𞤥 𞤶𞤭𞤦𞤭𞤲𞤭𞥅 𞤥𞤫𞤼𞥆𞤫𞤪𞤫 𞤬𞤢𞤲𞤼𞤵𞤲'𞤣𞤫 𞤸𞤫 𞤲'𞤣𞤫𞤪 𞤤𞤫𞤻𞤮𞤤 𞤸𞤫.
End of preview. Expand in Data Studio
README.md exists but content is empty.
Downloads last month
7