text
stringlengths 288
82.3k
| positive_institutions
list | negative_institutions
list |
|---|---|---|
Email-címei jogszerűtlen kezelése miatt jogerősen pert nyert a Fidesz ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfele. A férfi állítja, hogy soha nem adta meg elérhetőségeit a pártnak, az mégis kampányanyagokat küldött neki. A Fidesz nem tudta igazolni, hogy jogszerűen szerezte meg az adatokat.
A TASZ keddi közleményében leírja: a kormánypárt védekezésül két aláírásgyűjtő ívet is bemutatott, amelyeken szerepelt a TASZ ügyfelének neve és email-címe, ő azonban tagadta, hogy bármelyiket is aláírta volna. Az egyiken ráadásul még a neve is hibásan szerepelt. A bíróság megállapította, hogy az adatkezelőnek, vagyis a Fidesznek kellett volna bizonyítania, hogy jogszerűen kezelte a TASZ ügyfelének adatait. Ehhez azonban nem volt elegendő két aláírásgyűjtő ívet bemutatni: azt is bizonyítani kellett volna, hogy az aláírások eredetiek. A kormánypárt előbb indítványozta, hogy a bíróság rendeljen ki írásszakértőt, de később ezt visszavonta, így nem tudta igazolni, hogy az aláírások valóban a TASZ ügyfelétől származtak.
Az ítélet szerint bebizonyosodott, hogy a Fidesz politikai marketing céljából jogellenesen kezelte a személyes adatokat.
mint írják: valószínűleg nem egyedi esetről van szó, ezért a TASZ kezdeményezte a Fidesz politikai marketing célú adatkezeléseinek átfogó vizsgálatát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. A hatóság tájékoztatása szerint más bejelentő kérelme alapján már folyamatban van a Fidesz adatkezelésének vizsgálata.
A TASZ szerette volna elérni, hogy a bíróság azt is kimondja: olyan ellenőrző mechanizmusokat kell iktatni az aláírásgyűjtések folyamatába, amelyek biztosítják, hogy valóban minden adat önkéntesen kerüljön az adatbázisokba, illetve, hogy a megfelelő garanciák nélkül gyűjtött adatok kezelése jogellenes. Bár első fokon ezt kimondta a bíróság, a másodfokú ítélet azt állapította meg, hogy önmagukban az elégtelen kontrollmechanizmusok miatt senki sem perelhet, az adatbiztonság fogalma pedig alapvetően a már rögzített adatokra vonatkozik, nem az adatfelvételre.
Lényegében nem lehet tudni, hogy milyen gyakran kerülnek az állampolgárok adatai a tudtukon kívül pártadatbázisokba, ezért fontos lenne megfelelő garanciarendszert kidolgozni az adatok ajánlóíves felvételéhez és további kezeléséhez. Szükséges lenne továbbá, hogy az adatvédelmi hatóság részrehajlástól mentesen, átfogóan vizsgálja a pártok adatkezelését
— nyilatkozta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogi munkatársa.
A bíróság világossá tette: a pártoknak tudniuk kell bizonyítani, hogy csak olyanok adatait kezelik az aláíróíveken, akik ehhez ténylegesen hozzájárultak, különben az így szerzett adatokat törölniük kell. Minden olyan pártadatbázis jogellenesen működik, amelyikről nem bizonyítható, hogy a benne tárolt adatokat jogszerűen szerezték
— nyilatkozta dr. Hüttl Tivadar, a TASZ jogi képviseletet ellátó ügyvédje.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Bodnár Boglárka/MTI
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Szerdán benyújtotta a nemzeti otthonteremtési közösségek (NOK) létrehozásáról szóló törvénytervezetet a kormány, amit csütörtökön sürgősséggel el is fogadnak. Ne legyenek kétségeink. Rogán megmondta előre pár hete: robog tovább a mutyigyár, kell a pénz... – írta blogbejegyzésében az Együtt gazdaságpolitikusa, Pápa Levente.
Aztán kiemeli, milyen szabályokat sikerült létrehozni, és egyben jól elrejteni a törvénytervezetben, íme:
33. § (1) A közösséggel szerződéses viszonyban álló tagot az általa az adott megtakarítási évben teljesített befizetéséhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, ha a közösség vagyonát kezelő szervező e törvény rendelkezései alapján megbízható szervezőnek minősül.
1. § (3). megbízható szervező: az a szervező, amely
a) a Hatóságtól kapott szervezői engedély kiadását követően nyilvános kiválasztás keretében legalább ezer lakóingatlan adásvételében közreműködött, és a Hatóságtól kapott engedély kiadását követő két évben a Hatóság felé történő adatszolgáltatás – Kormányrendeletben rögzített – szabályainak eleget tett, vagy
b) amely a szervezői engedélyét a Hatóságtól a 10. § (4) bekezdésben foglaltak alapján kapta meg.
a) a Hatóságtól kapott szervezői engedély kiadását követően nyilvános kiválasztás keretében legalább ezer lakóingatlan adásvételében közreműködött, és a Hatóságtól kapott engedély kiadását követő két évben a Hatóság felé történő adatszolgáltatás – Kormányrendeletben rögzített – szabályainak eleget tett, vagy b) amely a szervezői engedélyét a Hatóságtól a 10. § (4) bekezdésben foglaltak alapján kapta meg. 10. § (4) Ha a cégnyilvántartásba már bejegyzett zártkörűen működő részvénytársaság kíván szervezőként továbbműködni, a Hatóság abban az esetben ismeri el szervezőként a zártkörűen működő részvénytársaságot, és adja ki a szervezői engedélyt, ha
a) a zártkörűen működő részvénytársaság a szervezőként való elismerésre irányuló engedélykérelem benyújtását megelőzően legalább ezer lakóingatlan építésében, illetve értékesítésében részt vett, és
b) a zártkörűen működő részvénytársaság a szervezőként való elismerésre irányuló engedélykérelem benyújtását megelőzően legalább 2 éve folyamatosan teljesítette a fogyasztói csoportokról szóló jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeit a fogyasztóvédelmi hatóság felé.
Magyarán szerinte a megalakulást követő 2 évben csak az a cég jogosult állami kedvezmény igénybevételére, amelyik előzőleg épített vagy eladott 1000 darab lakást, és jelentett a fogyasztóvédelemnek. Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy aki "csak" 562 lakást értékesített, vagy éppen "csak" 354 lakást épített, az nem lehetne "megbízható szervező"? – teszi fel a költői kérdést. Egyvalamit jelez szerinte, hogy hány lakásnál húzzuk meg a határt: az, hogy csak néhány cég feleljen meg az "1000 lakásos szabálynak".
Hozzáteszi: nyilván azok a cégek, amelyek nem kapnak majd állami támogatást, versenyképtelenek lesznek a piacon. Milyen ügyfél menne hozzájuk?
Hátrányba kerülnek a lakástakarékok is
Rogán Antal egyébként azt nyilatkozta csütörtökön, hogy maradnak a lakástakarékok. De azt már nem emelte ki, hogy a ma működő lakástakarék-pénztárak (LTP) is versenyhátrányba kerülnek, mert mint Pápa írja, a mostani NOK-ok négyszer annyi állami támogatást fognak kapni, mint az LTP-k. Ugyanis a befizetések 30 százalékáig jár állami támogatás, csak az LTP esetében ez maximum havi 6000 forint, a NOK esetében meg havi maximum 25 000 forint. Szóval ezek szerint mindenki versenyhátrányba fog kerülni, kivétel a feltételeknek megfelelően átalakítható, már működő cégek.
De milyen cégekről beszélünk? Fogadást ajánl, hogy ezeknek a feltételeknek megint összesen 1-2 már működő cég fog megfelelni! (Az MSZP-nek konkrét tippje is van.) Hol van itt a tisztességes piaci verseny, az egyenlő feltételek? – forszírozta tovább Pápa. Szerinte egy új piacot hoznak létre, 1-2-3 privilegizált szereplővel, milliárdos éves nyereséggel. Így működik a Fidesz gazdaságpolitikája a gyakorlatban: államkapitalizmus, ami az államnak kedves embereknek nyújt durva piaci kizárólagosságot és persze milliárdokat, kizárva mindenki mást. Az, hogy valaki jól teljesít, vagy sem, az nem számít. Csak a kapcsolat – tette hozzá.
Amit még kiemelt: a felügyelő és engedélyező hatóság Matolcsy jegybankja. A benyújtó Rogán minisztériuma. Majd így kommentálta az egész tervet: minden törvényes, nem? Le van papírozva.
Ideje lenne már végre egy normális piacgazdaságot felépíteni. Ami egyik kormánynak sem sikerült eddig – jegyezte meg végül.
|
[
"Fidesz"
] |
[] |
2012. január 28., szombat
Címkék: uniós támogatás; fogturizmus; Bátorfi Béla; Orbán Viktor fogorvosa;
Csak az kaphat a legújabb uniós támogatásból fogászata fejlesztésére, aki megveszi Orbán Viktor fogorvosának ágazatfejlesztési programját.
Sok fogorvos eltátotta a száját a most megnyíló uniós pályázat láttán. A meglepetést nem az okozta, hogy vállalkozásaik az Új Széchenyi-terv keretében összesen 4,5 milliárd forint támogatást nyerhetnek el, zömmel eszközvásárlásra és piacfejlesztésre, hanem az, hogy a kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szokatlan feltételt agyalt ki: csak az pályázhat, aki részt vesz a "fogászati turizmus területén innovációs hálózatot létrehozó Magyar Fogászati Turizmus Programban".
Első pillantásra nincs ebben semmi rendkívüli, hiszen a program – szögezi le a részvétel feltételeit soroló felhívás – a magyar kormány és az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. (OTI) között létrejött megállapodás alapján indult. A támogatást pedig maga a kormányfő ígérte meg a fogorvosoknak tavaly április végén a Herceghalmon megrendezett első fogászatiturizmus-fejlesztési konferencián. A költségvetés tartalékából néhány nap múlva meg is érkezett egymilliárd forint a fejlesztési minisztérium turisztikai célelőirányzata számlájára. Csakhogy rögvest kiderült, hogy a fogturizmus fejlesztésére frissen létrejött cégcsoport társtulajdonosa az Orbán család fogorvosa, Bátorfi Béla (HVG, 2011. május 14.). A felzúdulás miatt az egymilliárd parkolópályára, majd kerülőútra került; a kormányzat úgy igyekezett a magáncégnek szánt támogatást szalonképessé tenni, hogy az összeget az NFÜ-höz utalta át.
A 3,5 milliárd forint uniós támogatással kiegészült keret terhére a napokban két pályázatot írtak ki, Innováció a fogászatban, illetve A magyarországi fogászati turizmus területén működő magyar fogászati vállalkozások versenyképességének javítása és hálózati innováció keretében megvalósuló összehangolt piacfejlesztéshez kapcsolódó támogatás címeken. Az előbbi megkerülhetetlen feltétele az OTI programjában való részvétel, az utóbbira pedig eleve csak az jelentkezhet, aki az előbbin sikerrel szerepelt. Nem elegendő tagként csatlakozni az OTI fejlesztési programjához, a pályázónak azt is vállalnia kell, hogy a "110502001T azonosító alatt műjegyzékbe vett" know-how-t a fogászati turizmus fejlesztésére megvásárolja és hasznosítja.
Soproni cégtáblák Fotó: Filep István
Aligha véletlen, hogy a know-how szerzőpárosa a fogászatiturizmus-fejlesztő cégcsoport két tulajdonosa, Bátorfi doktor és a vendéglátóiparból érkezett Szűcs László. Utóbbi az OTI elnök-vezérigazgatója. "A műjegyzékbe vett know-how mint szerzői joggal védett fejlesztési koncepció az a módszertan, aminek a neve: a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program" – igyekezett a HVG kérdésére világossá tenni az OTI kommunikációs igazgatója, mit kapnak pénzükért a vásárlók. A szerzői jogokról szóló 1999. évi törvény szerint azonban védeni csak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat lehet, de ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem tárgya annak. Vagyis a műjegyzékbe vett program száma hiába szerepel az Új Széchenyi-terv pályázatában, semmilyen szerzői jogi védettséget nem élvez – tudta meg a HVG. A szerzői jogokat védő Artisjus egyesület valóban a fentebb hivatkozott számmal látta el a náluk leadott zárt borítékot, ám "ez csupán annyit jelent, hogy időrendi igazolást adtunk ki a beérkezésről az ügyfél kérésére" – magyarázta Bakucz Erika ügyintéző.
A fejlesztési program önkéntes résztvevőjének lenni persze nem csupán dicsőség dolga – az OTI tájékoztatása szerint "közel" 350-en vannak –, fizetni is kell érte. Az éves tagdíj bruttó 2,7 millió forint, aki pedig egy összegben utalja át, az 2,3 millióból megússza. Az NFÜ azt is előírja, hogy a programban további két éven át részt kell venni. A fogturizmus-fejlesztési okosságot tartalmazó innovációs csomag, tagdíjjal együtt, 1,5–3,5 millió forint, a költségek egy részét a győztesek elszámolhatják. A többiek uniós támogatás nélkül, saját zsebükre maradhatnak tagok.
Az efféle pályázatokat, például a kisvállalkozások technológiai fejlesztésére, általában 30–40 százalékig támogatják, most viszont az "ingyenpénz" aránya 65 százalékos. Ha ebből levonjuk az OTI részesedését, a vállalkozóknak nagyjából 60 százalékos önrésszel kell számolniuk. Az Innováció a fogászatban pályázati akadályát sikerrel vevő, az NFÜ várakozása szerint 150-200 vállalkozó közül minden második kaphat további, átlagosan 10 millió forintos – immár 78 százalékos – piacfejlesztési támogatást. Ennek terhére számolható el a programmal kapcsolatot tartó dolgozó bére, a marketing, a "hálózati innovációt elősegítő operatív fejlesztés", a közreműködői tanácsadás.
A cél aligha vitatható: a fogászati turizmusban elért eredmények megőrzése, a vendégforgalom további növelése. Nyilván ennek érdekében kísérhette el tavaly októberben Bátorfi és Szűcs is Orbán Viktor miniszterelnököt szaúd-arábiai tárgyalásaira. Az OTI propagandaanyagai – amelyek állításait a kormány és az NFÜ dokumentumai tényként kezelik – évi 60 milliárd forintra teszik a fogászati turizmus bevételeit, és azt jövendölik, hogy a fejlesztési program képes lesz három év alatt megduplázni, öt év alatt megháromszorozni a külföldi páciensek számát. Csakhogy a kalkuláció másfél éve készült, azóta az amúgy is irreális célok még távolabb kerültek. A piacot jól ismerő szakemberek a HVG kérdésére megerősítették, hogy a gazdasági válság miatt az utazási kedv alábbhagyott; a magyar fogdoktorok munkája továbbra is keresett ugyan, ám azt mind többen az Angliába, Németországba költöztetett rendelőkben veszik igénybe. A forint gyengülése óta tömegével érkeznek Szlovákiából is páciensek, elsősorban a határhoz közeli városokba. Élesedik az európai piacon a konkurenciaharc: a lengyel és az észt riválisokon kívül megjelentek a románok és a bolgárok, újabban pedig a törökök, akik óriási egészségturisztikai beruházásokkal teszik kapóssá magukat.
Hitelt érdemlő adatok sehol nincsenek a magyarországi fogturizmus bevételeiről. Csak annyit tudni biztosan – állítja a nol.hu –, hogy az adóhatóság tavaly 2,2 milliárd forint személyi jövedelemadót szedett be 1621 fogorvostól. A szakma legnagyobb exportképes vállalkozásai közül nyolcat tömörítő Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesületének tagjai 2010-ben összesen 3,9 milliárd forint nettó árbevételről és 469 milliós adózott eredményről adtak számot. Ugyanakkor a 2010 őszén alakított fogászatiturizmus-fejlesztő cégcsoport két társtulajdonosa eddig nem bizonyult virilistának: az érdekeltségi körükbe tartozó vállalkozások szépen termelték a mínuszokat.
GÁTI JÚLIA
|
[
"Orvosi Turizmus Iroda Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
[
"Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesülete",
"Artisjus egyesület"
] |
Közelíti az egymilliárd forintot az az összeg, amit a Bethlen Gábor Alap (BGA) nemzetpolitikai támogatásaiból kap Lévai Anikó erdélyi arisztokrata barátainak alapítványa. A pénzből a család érdekeltségében lévő zabolai kastélyszálló épül-szépül.
Másfél éve írtuk, hogy ingatlan- és eszközfejlesztés támogatására 481,8 millió forintot kapott 2017 júliusában az erdélyi Zabolán, a Mikes kastély címén működő Roy-Chowdhury-Mikes Alapítvány. Az alapítványt a kastély ura, Roy Chowdhury Aron Gregor vezeti. A férfi Ugron Zsolna férje, de tudomásunk szerint egy ideje különváltak.
Félmilliárd forint a Bethlen Gábor Alapból Lévai Anikó kedvenc erdélyi arisztokratáinak Közel félmilliárd forintot kapott a Bethlen Gábor Alap nemzetpolitikai támogatások forrásából Lévai Anikó kedvenc erdélyi arisztokratáinak alapítványa. Az alapítvány székhelyén kastélyszálló működik. Ingatlan és eszközfejlesztés támogatására kapott július közepén 481,8 millió forintot az erdélyi Zabolán, a Mikes kastély címén működő Roy-Chowdhury-Mikes Alapítvány. Az alapítványt a kastély ura, Roy Chowdhury Aron Gregor vezeti.
Azóta találtunk további három hasonló döntést a BGA-honlapján: 219 millió forintról, illetve 131 millióról szólót még szintén 2017-ből ingatlan- és eszközfejlesztésre, illetve tavalyról további 43,8 milliót, ami kifejezetten a kastélypark felújítására szolgál.
Az arisztokrata Mikes-família által kárpótlási eljárásban visszakapott kastélyban korábban állami kórház működött, jelenleg szállodaként üzemel, és a Tripadvisor szerint a vendégek eléggé kedvelik.
Megfordult itt Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége is. Innen a remek barátságuk a kastélyszállót üzemeltető alapítvány vezetőjének feleségével, Ugron Zsolnával, illetve Ugron rokonával, Molnár-Bánffy Katával.
Ugron Úrilányok Erdélyben című könyvének egyik bemutatóján Lévai Anikó köszöntőbeszédében hangzott el az alábbi pár mondat:
Olyan szerencsés vagyok, hogy jártam Zabolán, ahol Zsolna és a férje, Gergely családjuk támogatásával egy letűnt világot épít újjá. Jártam ott, és láttam, mennyi, de mennyi munka van már mögöttük és lesz még előttük. Egy élet is kevés hozzá.
A Lévai-közeli arisztokraták által létrehozott egyéb szervezeteknek is jutott közpénz, erről írtunk korábban is, bár ezek a juttatások csak néhány tízmilliós tételt tettek ki.
Főrangú hölgyekkel haknizik a miniszterelnök felesége a történelmi országrészekben Az MNB Pageo Alapítványa 15 millió forinttal támogatta az első Orbán-kormány miniszterelnökségi szövegírója, Molnár-Bánffy Kata fb-elnökségével működő alapítványt. Két másik hozzá kötődő, Romániában bejegyzett civil szervezetet magyar állami érdekeltségek pénzelnek. Molnár-Bánffy és rokona, az erdélyi arisztokrata Ugron Zsolna a miniszterelnök feleségével, Lévai Anikóval hakniznak Erdélyben, és határainkon belül.
A Molnár-Bánffy Kata résztulajdonában álló Salt Communications Kft. nevű PR-cég is jól fut: 4 év alatt, 2017-re 45 millió forintról 217 millióra tornázta fel az árbevételét. Vannak és voltak állami munkáik is, gyártottak például augusztus 20-i ünnepi logót, bedolgoznak a nemzeti kastélyprogramba, honlapjukon pedig ezzel büszkélkednek:
"A Várkert Bazár minket bízott meg az arculati kézikönyvük elkészítésével, valamint az épület irányítótábláinak a megtervezésével. Emellett készítettünk a kiállításaikhoz arculatot, plakátot, illetve az évszakonként megjelenő programfüzetek is a mi kezünk nyomát viselik".
A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: a zabolai Mikes-kastély (forrás: wikimedia)
|
[
"Salt Communications Kft.",
"Roy-Chowdhury-Mikes Alapítvány",
"Bethlen Gábor Alap"
] |
[
"MNB Pageo Alapítvány",
"OPTEN Kft."
] |
Nemrég jelentette be Szentkirályi Alexandra kommunikációért felelős kormánybiztos, hogy Őszi Hacacáré néven koncertsorozatot indít a kormány. Szentkirályi azzal indokolta a programsorozat elindítását, hogy "közösen megünnepeljük az összetartozást", és hogy ez egy remek alkalom, hogy a zenészek és a közönség újra egymásra találhassanak.
Azóta kiderült, hogy a nagy állami hacacárénak helyszínt adó települések kivétel nélkül fideszes vezetésűek, vagy olyan független polgármester vezeti azokat, akit nem lehet ellenzékinek nevezni. A háttérben az állhat, hogy a kormány könnyed őszi szórakozásba akarja csomagolni a saját 2022-es választási kampányát.
A tervek szerint 130 állomása lesz a koncertsorozatnak, és minden helyszínen két előadó lép fel. Mivel augusztus végén kezdődött a program, azóta több koncertet meg is tartottak már. A fellépők között pedig nemcsak a NER-hez szokásosan dörgölőző előadókat és zenekarokat találni, mint Ákos, a Tankcsapda vagy Nagy Feró, hanem számos más ismert vagy ismertebb előadót is. A részletes listát az Őszi Hacacáré honlapján lehet elérni.
Az egyáltalán nem szokatlan, hogy a kormány tömegrendezvényeket szervez, ahogy az sem, hogy a programsorozat mögött – a honlap alapján – a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) áll. Ezzel kapcsolatban kerestük az MTÜ-t, de cikkünk megjelenéséig mindössze annyit válaszoltak a kérdéseinkre, hogy "a program lebonyolítása nem a Magyar Turisztikai Ügynökség hatáskörébe tartozik, kérjük kérdéseikkel forduljanak az illetékeshez".
Az MTÜ lekoptató válasza azért is meglehetősen furcsa, mert azt nem állítják, hogy nem ők lennének a programsorozat megrendelői, csak azt, hogy nem ők végzik a lebonyolítást. Hiába kérdeztünk vissza, hogy akkor az MTÜ-nek mi köze a projekthez, és egyébként is, kik akkor az illetékesek a lebonyolítással kapcsolatban, erre már nem reagáltak semmit. Pedig az MTÜ logója az egyetlen, ami szerepel az Őszi Hacacáré honlapján, illetve több fideszes politikus is arról írt a Facebookon, hogy külön köszönik az MTÜ-nek a program megszervezését. Mint például Végh László, Sümeg fideszes polgármestere, aki posztjában az MTÜ-nek köszönte meg a koncertek szervezését és lebonyolítását.
Korábban az MTÜ állt a raktárkoncertek mögött is, ahol a Hétköznapi Csalódások koncertjét egész egyszerűen kicenzúrázták. Ahogy megírtuk a Telexen, a raktárkoncerteknél a korábban műsorszórással foglalkozó, jó ideje állami kézben lévő Antenna Hungáriát mesterségesen tették meg a magyar rendezvényipar megkerülhetetlen szereplőjének. Hiába kerestük Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőt, és írtunk újra az MTÜ-nek, a kormány egész egyszerűen nem hajlandó elárulni, hogy kik és milyen pénzből szervezik a mostani 130 állomásos állami road show-t. Pedig még a kormányközeli KESMA alá tartozó Feol megyei portál is úgy jellemezte az eseménysorozatot, hogy "a Magyar Turisztikai Ügynökség által szervezett ingyenes koncertek".
Az Őszi Hacacáréval kapcsolatban hamar feltűnt, hogy ahhoz képest, hogy országos programsorozatról van szó, a meghirdetett helyszínek között kizárólag fideszes vezetésű településeket találni, vagy olyanokat, ahol papíron független a polgármester, de kötődik a kormánypárthoz. Ez egyáltalán nem kuriózum, 2020 decemberében derült ki, hogy csak azok az önkormányzati fenntartású koncerthelyszínek és/vagy művelődési házak kaptak az 1,4 milliárd forintos klubtámogatási keretből, amelyeknek önkormányzata fideszes vagy független vezetésű, ellenzéki városok önkormányzati pályázóinak kereken nulla forint állami pénz jutott. Ezzel kapcsolatban is kerestük a szervezőket és a lebonyolító cégeket (Antenna Hungária, VEG, MTÜ), de nem kaptunk választ. Az viszont feltűnt, hogy az elmúlt pár napban nem kerültek fel új programhelyszínek a honlapra, és a jelenlegi állás szerint szeptember 5-én minden meghirdetett Őszi Hacacáré-koncertet lenyomtak már (cikkünk megjelenésekor frissült végül a honlap új dátumokkal, fellépőkkel és helyszínekkel). Ez alig pár tucat fellépést jelent, ami nagyon messze van a Szentkirályi Alexandra által meghirdetett 130 állomástól.
Számos iparági szereplővel és érintettel folytatott beszélgetésünk során kiderült, hogy valószínűleg nem véletlen, hogy az Őszi Hacacáré helyszínei között szintén nem találni ellenzéki vezetésű településeket. Szó sincs arról, hogy terület vagy kulturális pozíció alapján válogatták össze a településeket, hiszen vannak nagyobb, az átlaghoz képest aktívabb koncertkultúrával rendelkező települések, mint Sopron, Kapuvár vagy Keszthely, de javarészt egészen pici helyekre viszi a kormány az Őszi Hacacárét, mint Nagybajom, Öskü vagy Felsőnyék. Próbáltunk arra is választ kapni, hogy az MTÜ mi alapján válogatta össze a településeket, de erre sem reagált érdemben a szervezet.
Ahogy az cikkünkből később kiderül, a látszólag teljesen véletlenszerű helyszínkiválasztás mögött az állhat, hogy az ott fellépő előadók ismertségét kihasználva a helyi fideszes vagy fideszes kötődésű polgármesterek és országgyűlési képviselők kampányát erősítsék. Mivel az iparág szereplői tartanak a kormányzati retorziótól, illetve a szerződésszegéstől, ezért forrásaink kizárólag név nélkül szólaltak meg a Telexnek. Ebből kifolyólag a forrásvédelem érdekében semmilyen zenekar vagy előadó nevét nem közöljük, ahogy más beazonosítható részleteket sem, mint az adott koncert helyszíne vagy időpontja.
Ellenzéki vezetésű településeknek nem jár a kultúra Több egymástól független forrástól is azt az információt kaptuk, hogy magának az Őszi Hacacárénak a szervezése is meglehetőse furcsán, kapkodósan sikerült. Tudunk olyan zenekarról, akik egy hét leforgatása alatt kapták meg a felkérést, majd a szerződést, hogy szinte rögtön utána már fel is lépjenek, de másoktól is azt hallottuk, hogy meglehetősen rohamtempóban próbáltak fellépőket találni az állami rendezvénysorozathoz.
"Annyit mondtak, hogy egy adott időpontban és településen kellene fellépni, és hogy ez egy önkormányzati rendezvény lesz állami pénzből. Azt viszont nem tették hozzá, hogy a koncert egy Őszi Hacacáré nevű állami road show részeként jönne létre" – ezt egy zenei menedzser mondta nekünk, akinek a produkciója végül azért nem vállalta a fellépést, mert arra a dátumra már volt másik koncertjük. Hozzátette, hogy örül, mert tudomása szerint több olyan előadó és zenekar is van, akik csak jóval később, a fellépésük vagy a szerződésük aláírása után tudták meg, hogy milyen eseményen kell részt venniük. Akármelyik érintett zenekarral vagy előadó képviseletével beszéltünk, mindenki azt állította, hogy felkéréskor ezt az apró információt nem közölték velük, így annak tudatában vállalták el a fellépést, hogy ez csak egy sima önkormányzati buli lesz.
Szikora Róbert és az R-GO koncertje Csákváron – Fotó: Őszi Hacacáré / Facebook
A szervezés ebből a szempontból is teljesen szembemegy a piaci normákkal, még akkor is, ha a pandémiás időszak miatt egyébként is speciális helyzetben van az iparág. Ekkora koncertsorozatot nagyon nem szokás pár nappal az adott rendezvények előtt elkezdeni szervezni, pláne nem egy 130 állomásos megarendezvényt, hiszen a magyar zenekaroknak hónapokra előre lekötött fellépéseik vannak, a nyár vége még pont belecsúszik a fesztiválszezonba, az ősz pedig tradicionálisan a klubturnék időszaka. Olyan esetekről is tudunk, ahol a helyi városvezetés még csak nem is tudott a koncertről, amikor a menedzsment már a részletek miatt kereste őket.
Ami sokkal megdöbbentőbb az Őszi Hacacáréval kapcsolatban, hogy több, egymástól független forrásunk is azt állítja, hogy
a zenészeket arra próbálták rávenni vagy bizonyos esetekben kötelezni, hogy fotózkodjanak a helyi polgármesterrel vagy országgyűlési képviselővel.
Akik javarészt mind fideszesek vagy Fidesz által támogatott függetlenek.
Ezzel kapcsolatban többféle beszámoló is eljutott hozzánk. Bizonyos előadóknál ugyanis beleírták a szerződésbe, hogy a fellépésért cserébe
vállalniuk kell egy 15 perces közönségtalálkozót,
a helyi sajtó rendelkezésére kell állni,
és fotózkodni kell a rajongókkal.
Ahogy egy forrásunk fogalmazott, ilyen kitétel egyáltalán nem szokványos a magyar piacon, és maximum zárt körű, céges magánrendezvényeken szoktak ehhez hasonló kikötéseket tenni. A zenekarok egyébként szívesen részt vesznek ilyeneken, hiszen a rajongókkal való fotózkodás vagy a médiamegjelenés abszolút része a munkájuknak, azonban többen erősen a szívükre vették, hogy a szerződés ezen paragrafusára hivatkozva próbáltak előadókat rávenni arra, hogy ugyan menjenek már óda lőni egy szelfit a polgármesterrel vagy másik politikussal. Tudunk olyan esetekről, amikor erre nem volt hajlandó az előadó, mondván, az teljesen más, ha a zenésszel készít fotót egy rajongó, és az, ha egy politikus a saját népszerűségének növelésére használja fel a fellépőt szelfinek álcázva. Ami ennél is súlyosabb, hogy voltak olyanok, akiket már eleve úgy kerestek meg, hogy a koncertért cserébe be kellene vállalni majd egy közös fotót a helyi polgármesterrel és a térség országgyűlési képviselőjével.
Beszéltünk azonban olyan zenekarral vagy zenekari képviselővel is, aki semmi hasonló kéréssel vagy szerződésbeli paragrafussal nem találkozott, és mindenféle politikai befolyásoltság nélkül letudta a koncertjét a napokban. Mivel a Gold Recordnak egy tucat előadója fellép a rendezvénysorozaton, náluk próbáltunk érdeklődni, hogy van-e ilyen kitétel a szerződésekben.
"A szerződés kapcsán az üzleti titoktartás kötelez, de azt elmondhatom, hogy egyáltalán nincs olyan benne, ami kötelező politikussal való fotózásról szólna. A közönségtalálkozó amúgy minden koncert része" – írták nekünk válaszukban. A Gold Record volt az egyetlen, amely egyébként válaszolt a megkereséseinkre.
Végtelenül inkorrekt helyzetbe kényszerítik a magyar zenészeket Felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán miért vállal el egy zenész önkormányzati, tehát állami fellépést, de erre a válasz egyáltalán nem olyan egyszerű, hogy kormánypárti-ellenzéki koordinátarendszerben lehessen értelmezni. Az elmúlt két év pandémiás időszaka brutális hatással volt a rendezvényiparra, azon belül is a könnyűzenére. Amíg focimeccseket például gond nélkül lehetett rendezni, addig a fesztiválok hónapról hónapra tengődtek mindenféle konkrét középtávú információ híján, és gyakorlatilag elenyésző állami segítséget kapott a szektor. Amikor meg kapott, abból olyan dolgok sültek ki, mint a raktárkoncertek vagy a nem túl korrekt módon elbírált klubtámogatás.
Van azonban egy oldala a témának, amivel viszonylag keveset foglalkozik a sajtó. A pandémiás időszak miatt a magyar zenészek nagy része teljesen legatyásodott, csak azok tudtak nagyjából a pénzüknél maradni, akik az elithez tartoznak. Az elithez tartozó előadók azonban sokszor hatalmas stábbal dolgoznak, és ezek a háttéremberek ugyanúgy bevétel nélkül maradtak, csak ők nem bízhattak a jogdíjkifizetésekben vagy más egyéb forrásokban. Nem véletlen, hogy sok előadó úgy vállalta a raktárkoncertezést is, hogy a gázsit egy az egyben a bajba jutott stábjuknak ajánlották fel.
Ezért az idei évben minden előadó elvállalt szinte bármilyen fellépést, ami egy kis bevétellel járt. Ugyan viszonylag sok fesztivált megtartottak, de nem az összeset, és a nyári időszak rettentően fontos, mert ebben a három hónapban keresi meg a legtöbb sikeres zenekar az éves bevétele túlnyomó részét. A klubkoncerezés nagyobb rizikó, mert sokszor a jegyeladástól is függ a gázsi, plusz a negyedik hullám és az ezzel járó lehetséges korlátozások megint elég sötét jövőt jósolnak az iparágnak. Ilyen helyzetben mindenkinek kapóra jön egy szimpla falunap vagy önkormányzati rendezvény, amelyeken az esetek túlnyomó többségében semmilyen politikai szerepvállalást nem várnak el, de még csak egy szelfit sem a polgármesterrel. És mivel állami pénzről van szó, a fellépők az ilyen rendezvényeken bőven megkapják a piaci áruk teljes részét, sőt akár a dupláját vagy tripláját is bizonyos esetekben. És mivel ezek ingyenes rendezvények, sok zenekarnak még arra is jók ezek a bulik, hogy új közönséghez juthassanak el élőben.
Még a leghangosabb kormánykritikus előadók is vállalnak állami rendezvényeket, hiszen ezeknek csak elenyésző részén történik tényleges pártpropaganda, vagy ha esetleg egy ilyen eseményről van szó, azzal előre tisztában vannak az érintettek. Az Őszi Hacacáré esetében több zeneipari szereplő és érintett is sérelmezte, hogy a szükséges tudnivalók visszatartásával rettentően inkorrekt helyzetbe kényszerítették őket, a fotózkodásra vonatkozó külön paragrafus, és annak szándékos, politikai célú félreértelmezése pedig csak olaj a tűzre.
Illés Szabolcs (Csákvár polgármestere), Tessely Zoltán (Gárdonyhoz tartozó térség országgyűlési képviselője) és a Mystery Gang együttes tagjai állnak össze egy közös fotóhoz a csákvári koncert után – Fotó: Őszi Hacacáré / Facebook
A politikusokkal való szelfizéssel kapcsolatban volt olyan forrásunk, aki arra is figyelmeztetett, hogy attól függetlenül, hogy előadóról megjelenik egy közös fotó valamilyen helyi politikussal, nem jelenti azt, hogy a zenekar egyáltalán tudatában volt az egész helyzetnek. "Lejön a zenész a színpadról, még ver a szíve, teljesen az adrenalin hatása alatt van, mire odalép hozzá egy random ember, hogy helló, közös kép. Nyilván abban a pillanatban nem tudja felmérni, hogy az illető mondjuk egy helyi politikus, aki már posztolja is fotót a közösségi oldalaira. És ilyenkor nem teheted meg, hogy felszólítod, hogy vegye le a képet" – magyarázta nekünk az egyik forrásunk.
Hogy a zenészekről és fideszesek képviselőkről készülő szelfik pontosan milyen indíttatásból készültek el, azt szinte képtelenség bizonyítani, hiszen a politikus mondhatja, hogy puszta rajongásból volt a helyszínen, a zenész pedig azt, hogy fogalmuk sem volt, kivel fotózkodtak. Egyedül azt nem mondhatják, hogy ez benne volt a szerződésükben, hiszen ezzel megszegnék azt. Ettől függetlenül nagyon feltűnő, hogy az elmúlt napokban megszaporodtak az ehhez kapcsolódó bejegyzések.
Sárváron például Ágh Péter helyi országgyűlési képviselő és Kondora István polgármester szelfizett az Őszi Hacacárén a rendezvényen fellépő Lóci játszik zenekarral és Lábas Viki énekesnővel a Margaret Islandből. Még külön kis grafikát is készítettek, amelyen kiemelik a két előadó nevét ugyanazzal a betűtípussal, mint Ágh Péterét. Ugyanez a történet Tessely Zoltánnal is, aki a Gárdonyhoz tartozó térség országgyűlési képviselője, és a Facebookon számolt be lelkesen az eseményről, köztük a fellépőkkel készült fotókkal, mint Kállay-Saunders András és az Intim Torna Illegál.
V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő ugyan szelfi nélkül, de kifejezetten lelkes posztban, saját gyártásúnak tűnő koncertfotókkal köszönte meg a Pál Utcai Fiúk és a Chain Bridge Pop koncertjét. Navracsics Tibor, a tapolcai választókerület 2022-es országgyűlési jelöltje pedig egy olyan fotóval köszönte meg B. Nagy Réka fellépését Révfülöpön, ahogy éppen szívélyesen kezet fog az énekesnővel. A révfülöpi beszámoló azért is különösen érdekes, mert fellépett Császár Előd is, akivel ugyan Navracsics nem készített közös fotót, és még csak nem is említette külön, cserébe fentmaradt az örökkévalóságnak az a páratlan jelenet, ahogy az előadó a nagyjából hat darab emberből álló közönsége előtt próbál működő kábelt találni a színpadon.
Egyébként Navracsics nemcsak Révfülöpön tűnt fel, hanem Sümegen is, legalábbis ez derül ki a település fideszes polgármesterének, Végh Lászlónak a posztjából, aki a New Level Empire koncertjén fotózott, a posztjában pedig nem volt rest megköszönni a szervezést és lebonyolítást az MTÜ-nek, illetve megköszönte Navracsicsnak is, hogy a helyszínen köszönthette.
A lendületnek pedig itt még nincs vége, Kontrát Károly fideszes országgyűlési képviselő két posztot is szentelt az alsóörsi hacacárénak, az egyik posztban egy közös fotót mutatott meg a helyszínen fellépő Caramellel, majd egy másik posztban azt is tudatja a követőivel, hogy kinek is köszönhető az ingyenes buli a városban.
"A koronavírus-járvány számtalan negatív velejárójának egyike, hogy az elmúlt időszakban elmaradtak a koncertek, a fesztiválok, a búcsúk, a falunapok. Így Magyarország Kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy ezeket fellépéseket pótolja, ezzel is segítve a magyar zenészeket" – írja Kontrát, aki egyértelműen a zenésszel való szelfizés nagymestere a mezőnyben, mert még Kollányi Zsuzsi énekesnővel is lőtt egy közös képet. A fideszes politikus fotóiból az is kiderül, hogy Kontrát mellett a színpadon szerepelt Hebling Zsolt, Alsóörs független polgármestere is. Mindent elmond az a tény is, hogy a kormányközeli KESMA-hoz tartozó helyi megyei lap, a Veol is úgy számolt be a rendezvényről, hogy a cikkükben szereplő képgalériában először Kontrátot és Heblinget mutatták pár fotón keresztül, és csak utána a koncertfotókat Caramelről.
A recept ebből a szempontból rettentően előnyös a kormány számára.
Az adófizetők pénzéből kvázi falunapokat szerveznek kizárólag a kormánynak kedves településekre
azzal a jelszóval, hogy megsegítik a nehéz helyzetbe jutott zenészeket, de közben arra használják a helyzetet, hogy a 2022-es választáson induló politikusaik népszerűségét és online elérését erősítsék.
Raktárkoncert 2.0 Már csak azt kéne tudni, hogy pontosan milyen cégek és szervezetek állnak a projekt mögött, és milyen pénzből működik az egész. Azonban hiába van szó állami rendezvényről, amely közpénzből működik, az MTÜ egész egyszerűen nem hajlandó róla semmilyen érdemleges tájékoztatást adni. Hivatalosan mindössze annyit tudni, hogy az Őszi Hacacáré mögött a Magyar Turisztikai Ügynökség áll, az a szervezet, amelynek a raktároncertek botrányos lebonyolítása is köszönhető. Hivatalos kommunikáció nincs róla, de az Őszi Hacacáré valószínűleg abból a 4,9 milliárd forintból valósul meg, amelyet az MTÜ jelentett be a Magyar Közlönyben július végén. Hivatalosan "a közösségi élet újraindítását és az összetartozás-érzés erősítését szolgáló könnyűzenei események és rendezvények, koncertek minél nagyobb számban történő megvalósulása, továbbá az előadó-művészeti és rendezvényszektor segítése aktív állami feladatvállalására és támogatására" rakták el a pénzt, ebből pedig nem nehéz arra következtetni, hogy az Őszi Hacacáré ebből a pénzből jöhetett össze. Viszont amíg az MTÜ kitartóan ignorálja a Telex kérdéseit, ezzel kapcsolatban nem lehet 100%-ig biztosat állítani.
Ezzel a pénzzel kapcsolatban a Music Hungary magyar zenei szervezet nyílt levélben fordult Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgatóhoz még augusztus közepén, hogy megérdeklődjék, ez a majdnem 5 milliárd forintos állami támogatás pontosan hogyan, kikhez és miként kerül majd. A levelet egyébként Kádár Tamás, a Sziget főszervezője és a szervezet társelnöke írta alá.
"A Magyar Turisztikai Ügynökség által koordinálandó támogatás tényleges hatékonyságának megítéléséhez fontos lenne látnunk azt, hogy az e célra elkülönített 4,9 milliárd forintból arányaiban mekkora rész marad a rendezvényeket lebonyolító, nem könnyűzenei szervezeteknél (pl. önkormányzatok), mekkora részt kapnak a fellépő előadóművészek, illetve a zenei produkciók más szakmai közreműködői (menedzsmentek, szervezők, technikusok, szállítók, hangosítók stb.). Ugyancsak látnunk kellene, van-e lehetőség a programba való jelentkezésre, mik ennek a feltételei, vagy azt az MTÜ saját hatáskörben állítja-e össze."
A Music Hungarytól megerősítették, hogy sem Guller, sem az MTÜ nem reagált azóta sem a szervezet levelére. Az pedig látszik, hogy nincs semmilyen hivatalos kommunikáció az általuk felvázolt problémákkal kapcsolatban, vagyis nem tudni, ki milyen részben részesül a pénzből, kik a lebonyolítók és hogyan lehet bekerülni a programba.
Azt viszont megtudtuk, hogy projekt lebonyolításáért az MTÜ mellett az Antenna Hungária és/vagy a Visual Europe Group (VEG) áll. Ezt a két céget nem kell külön bemutatni, hiszen részletesen foglalkoztunk a raktárkoncertekről szóló cikkünkben azzal, hogyan tette a kormány mesterségesen megkerülhetetlen rendezvénypiaci szereplővé az Antenna Hungáriát, és rajta keresztül a VEG-et is. Információink szerint a komplett Őszi Hacacáré az Antenna Hungária szervezése, és – ahogy egy forrásunk fogalmazott – "egy ilyen kvázi utazó road show-t nem annyira drága leszervezni, a helyszíneken látható kisebb színpadok és annak technikája a stábbal és szállítással együtt egy napra 2-3 millió forint lehet, ha nagyon messzi helyszínre kell vinni az eszközöket. Ehhez képest az egész projektre 4,9 milliárdot költhet el az MTÜ."
A bejelentés szerint 130 állomása lesz az Őszi Hacacárénak, és ha nagyon egyszerűen számolunk, az Antenna Hungária és/vagy a VEG-re eső rendezvénytechnikai lebonyolítás nem kerülhet 400 millió forintnál többe összesen. Erre rájön a fellépők gázsija, akik minimum a piaci árat, vagy annál többet kérhetnek el, és minden helyszínen két koncertet tartanak, jellemzően egy főfellépővel és egy előzenekarral. A honlapon szereplő fellépők között találni olyat, akik 300-400 ezer forintért léphetnek fel, és olyat is, akinek 3-5 millió forint körül van a piaci értéke, így meglehetősen nehéz megtippelni, mennyi lehet a zenészekre eső összeg. Pláne úgy, hogy a legtöbb program be sincs még jelentve.
De ha azt mondjuk, hogy minden helyszínen a zenekari gázsi nagyjából 2 millió forint körül mozog (sok már meghirdetett program fellépőinél ez az összeg piaci alapon irreálisan magasnak számít), akkor sem haladja meg az összpénz a 3 milliárd forintot. Így minimum 1-1,5 milliárd forintnyi közpénz van, amelynek útjáról vagy hátteréről semmit sem tudni, mindössze azt, hogy valamilyen úton-módon el lesz költve. A raktárkoncerteknél is 5,3 milliárd forintos keretösszeggel gazdálkodhattak, de abból csak 2 milliárd juthatott a fellépőknek, 3 milliárd az Antenna Hungáriához. Iparági forrásaink azt is elmondták, hogy itt is attól tartanak, mint raktárkoncertek esetében, hogy pár milliós rendezvényeket súlyos milliárdokból valósítanak meg, a pénznek egy komoly részéről pedig nem tudni, hogy kihez vándorol végül.
Hogy mennyire tudatos az Antenna Hungária piactorzító hatása az állam részéről, leginkább az írja le jól, hogy hiába tiltakoztak sokan a raktárkoncertek lebonyolítása miatt, mondván, ezzel például nem segítik ki a klubokat, a fesztiválszervezőket vagy a rendezvénytechnikai cégeket és dolgozókat, az Őszi Hacacáré pontosan ugyanezen rendszer szerint működik. Tudomásunk szerint nincs semmilyen más piaci rendezvényszervező bevonva a projektbe az Antenna Hungárián (AH) és/vagy a VEG-en kívül (sajnos egyik cég sem válaszolt a kérdéseinkre), ráadásul köztéri koncertekről van szó, így sem a fesztiválok, sem a haldokló klubok nincsenek megsegítve, ahol egyébként van megfelelő színpadtechnika ilyen kis haknik lemenedzselésére.
Ez megint azt bizonyítja, hogy a rendezvénypiacon szereplő független cégek, amelyek a pandémia miatt már így is a csőd szélén táncolnak, nemhogy segítséget vagy támogatást nem kapnak az államtól, de az ingyenes rendezvényekkel és az AH/VEG páros bevonásával még el is veszik annak az esélyét, hogy városi rendezvényekre megrendelést kapjanak. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy hamarosan azoknak is az AH/VEG párossal kell dolgozni, akik alapvetően független cégekkel szerződnének, mert meghal a konkurencia a nagy állami szereplőn kívül.
"Az meg csak tényleg hab a tortán, hogy az ingyenes koncertekkel rontják a klubok túlélési esélyeit is, hiszen ha el tudsz menni ingyen Demjénre vagy Zsédára, akkor később nem akarsz majd pár ezer forintért jegyet venni valahol máshol a koncertjére" – mondta az egyik forrásunk, aki nemes egyszerűséggel "szabadtéri raktárkoncerteknek" hívta az Őszi Hacacárét.
A SzkiTon fellépése Sásdon – Fotó: Őszi Hacacáré
Úgy tudjuk, hogy az Őszi Hacacáré fellépőinek szervezését Rózsa Istvánra bízták, aki évtizedek óta egy sor veterán zenész menedzselését vagy zenekiadását intézi. Rózsa volt az, aki 2014-ben több cégén keresztül 58 millió forint állami támogatást kapott, 2016-ban majd 2017-ben pedig 25-25 millióst az akkori emberierőforrás-minisztertől, Balog Zoltántól, aki miniszteri hatáskörben osztotta ki a pénzt, tehát nem pályázati úton, hanem Balog választása alapján került a pénz Rózsa különböző projektjeihez. Rózsa nem mellesleg az ATV igazgatósági tagja, korábban pedig a csatorna elnöke volt.
A 444 2018-as cikkében részletesen is írnak Rózsáról, aki nagyon jó kapcsolatot ápolt sokáig Gyurcsány Ferenccel és Mesterházy Attilával, ismeri Rogán Antalt, illetve beszélő viszonyban van Orbán Viktorral, akivel a Heti Válasz korábbi cikke szerint 20 éve együtt fociznak. A Heti Válasz archívumát egyébként épp a napokban tették elérhetetlenné. A 444-es cikkből egyébként az is kiderül, hogy Rózsa kulcsszerepet játszhatott a kormánypárt és a baloldali pártok közti kommunikációban korábban.
Rózsa emellett régi motoros a szakmában, ő volt az egyik központi figurája a raktárkoncertes toborzásoknak is. Akkor ugyebár három részre osztották a fellépőket (fesztiválzenekarok, mulatós zenészek és "legendák"), és Rózsának volt az a feladata, hogy behúzza a programba az öreg veteránokat, mint mondjuk Demjén Ferenc vagy Charlie.
"Rózsa István a hanglemez és koncert műfajban három évtizedes tapasztalattal rendelkezvén több, ma is népszerű előadó felfedezésével és pop-rock zenei ikonok menedzselésével vált ismertté" – ezt egyébként Szentkirályi Alexandra mondta a Blikknek, megerősítve azt az információt, hogy Rózsa felelt a raktárkoncerten fellépő produkciók leszervezésének egy részéért. A hírek szerint az Őszi Hacacáréból kihagyták a raktárkoncertek fellépőszervezésében tevékenyen részt vevő Fásy Ádámot és Lobenwein Norbertet, és kizárólag Rózsára bízták a fellépőhelyek feltöltését. Viszont több forrásból is úgy tudjuk, hogy voltak előadók, akiket nem Rózsa, hanem egy másik szakmai veterán, Varga Géza hívott fel a koncertek lehetőségével. Vargáról egyébként azt mondták többen, hogy éveken át dolgozott Rózsával, és valószínűleg így kerülhetett bele a projektbe. Vargáról azt írja a Music Hungary honlapja, hogy 2018 óta a Gold Record merchandisingért felelős divízióját vezeti. Kerestük a Gold Recordot, akiktől azt a választ kaptuk, hogy Varga nem az alkalmazottjuk, de a vállalkozói szerződésük részleteit nem tudják megosztani.
Az eddig meghirdetett állami koncertek fellépőlistáját böngészve kiderül, hogy javarészt a Mistral Music és a Gold Record előadói szerepelnek. Ezen normál esetben teljesen természetes, hiszen ezekhez a cégekhez több tucat magyar előadó tartozik, azonban arányaiban nézve mégis nagy ez a szám, pláne úgy, hogy felmerül az összeférhetetlenség lehetősége. A Gold Recordtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az általuk felléptetett partnerzenekarok koordinálásán kívül nem vesznek részt a esemény szervezésében. Tudomásuk szerint az eseménysorozatra a legtöbb koncertszervezéssel foglalkozó cég fog koncertet szervezni.
Az eddig (szeptember 5-ig) meghirdetett 56 eseményen 49 zenekar vagy előadó lép fel (többen vannak, akik kétszer is), ezeknek a felét a Mistral (12 fellépő) és a Gold Record adja (13) a honlapjukon szereplő, szerződött előadóikat soroló lista alapján. Ráadásul van több olyan, aki két alkalommal is fellép, mint a New Level Empire, a Chain Bridge Pop vagy Kállay-Saunders András. A rendezvénysorozat honlapján nem szerepelnek még ugyan, de Szentkirályi Alexandra a bejelentéskor azt ígérte, hogy fellép még Charlie, a Tankcsapda, a Neoton, a Beatrice, Ákos és Vastag Csaba is.
Érdekesség még, hogy Rózsának van egy külön kiadója, Rózsa Records néven, és olyan, az Őszi Hacacárén fellépő előadók zenéit jelentette itt meg (a Discogs szerint) a '90-es évek óta, mint Császár Előd, Demjén Ferenc, a Tankcsapda vagy Charlie. Szintén felveti az összeférhetetlenséget, hogy Varga a rendezvénysorozaton fellépő Szikora Róbert és az R-Go menedzsere. Demjén fellépéseit pedig egy Rózsa Records-ös emailcímen keresztül lehet megszervezni.
|
[
"Mistral Music",
"Antenna Hungária",
"Visual Europe Group",
"Gold Record",
"Fidesz",
"Rózsa Records",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
[
"Pál Utcai Fiúk",
"Intim Torna Illegál",
"Music Hungary",
"Magyarország Kormánya",
"Mystery Gang",
"Őszi Hacacáré",
"Margaret Island",
"New Level Empire",
"Chain Bridge Pop"
] |
Egymilliárd forinttal támogatja a központi költségvetés a Magyar Divat & Design Ügynökség idei tevékenységét, derült ki a pénteki Magyar Közlönyből. Ezt az állami céget a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alapította 150 millió forintos költségvetéssel, és januárban kapott meg székháznak egy budai villát az Istenhegyi úton, amit fel is újítanak. A cégben nincs semmilyen formális funkciója a kormányfő lányának, de vezetőjét, Bata-Jakab Zsófiát a barátnőjeként tartják számon, és Orbán Ráhel a cég reprezentatív eseményein is részt vesz.
A kormányhatározatból nem derül ki, hogy az egymilliárdos támogatást pontosan mire szánják, célként a "magyar divat és designipart átfogó, megújító fejlesztési feladatok hosszú távú koncepciójának kidolgozása" van megnevezve.
A hivatalos lapban további nagy összegű támogatások odaítéléséről szóló döntések is megjelentek:
2,4 milliárd forint jut idén és még egyszer ennyi 2020-ban az Ugandai Köztársaságban megvalósuló nemzetközi fejlesztési programra;
1 milliárd forint idegenforgalmi szempontból fontos fesztiválok, kulturális nagyrendezvények támogatására;
603 millió forint idén és 323 millió forint jövőre egy jeruzsálemi külgazdasági iroda létrehozására Izraelben;
104 millió forint külképviseleti iroda megnyitására Laosz fővárosában.
|
[
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
[
"Magyar Divat & Design Ügynökség",
"Magyar Közlöny"
] |
Tovább tart az MSZP mélyrepülése: most a választókerületi rendszer ellen ágáló megyei vezetők meccselnek a központtal, tudomásunk szerint hamarosan összetartásra gyűlnek a hatalomból kiszoruló megyei pártelnökök. A Fidesz-szerű új pártszervezet nyertesei a választókerületek vezetői, egyikük például a milliomos munkaerőkölcsönző vállalkozó, ügyvéd és médiaguru szombathelyi politikus, Czeglédy Csaba, aki újabban kampányszervezőként is mutatkozik.
Megyehatárokat döntöget a mindeddig jobbára Szombathelyen és környékén ismert Czeglédy Csaba (MSZP) városi pártelnök és közgyűlési képviselő, aki a napokban maga mesélte el a Nyugat.hu-nak adott interjújában, hogy a két legutóbbi időközi országgyűlési választáson kulcsszerepet kapott pártja kampányában. Mindezt tudomásunk szerint annak köszönheti, hogy az országos pártvezetés szerint is nagyon hatékony a szombathelyiek listája a helyi törzsszavazókról. A politikus ennek ellenére az Átlátszónak nyilatkozva elutasította, hogy “az MSZP Kubatov Gáborának" nevezzék őt.
A baloldal számára vesztes Tapolca-ajkai időközin kampánykoordinátor volt, a győztes veszprémin a balos választók mozgósításában segédkezett saját elmondása szerint Czeglédy Csaba, akit Tuzson Bence (Fidesz) frakciószóvivő a szocialisták adóbűnözőjének titulált a minap. Bár ezért az ügyvéd-politikus perrel fenyegetőzött – mondván, ő csak helyben közszereplő, országosan nem az -, Tuzson csak annyit sarkított, amennyi politikusok között szinte megszokott: Czeglédyt 2003-ban valóban jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték adócsalás miatt.
Diákpolgármesterként kezdte
Az eset Czeglédy alma matere, az Orlay Fürst Károly Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakközépiskolához kötődő: a saját maga által elnökölt diákmunka-közvetítő Rébusz Iskolaszövetkezetnél olyan számlákra fizetett, amelyek mögött nem volt teljesítés. (Az is igaz, hogy a politikus mára mentesült a büntetés joghátrányai alól, ráadásul a nyolcmilliós összeg a jelenlegi mutyinagyságrendben mikrokszkópikus nagyságrendűnek mondható.)
Az Orlay egyebekben is fontos szerepet töltött be a jelenleg 39 éves politikus életében: az iskola jelöltjeként 1994-ben diákpolgármesterré választották, a harmadikos szakközepes Czeglédyt az akkori városvezető, Wagner András (SZDSZ) iktatta be, a fiú az ünnepségen egyebek mellett azt mondta: semmiképpen sem akar olyan lenni, mint a politikusok, akik csak ígérgetnek, és nem cselekednek, igaz, neki könnyű, ő pártsemleges.
Nem sokkal később a médiában látott fantáziát, az egyik úttörő vidéki hírportált, a mostani nagyinterjút is közlő Nyugat.hu-t megjelentető Nyugat Média és Világháló Egyesület alapítója volt – mint utóbb több helyen hangsúlyozta, kiszállt belőle politikusi pályája kezdetén, csakhogy van némi zavar az időben: a bíróság 1999-es bejegyzéssel tartja nyilván az egyesületet, a politikus ellenben már 1998-ban, akkor 22 évesen a városi közgyűlés MSZP-s tagja lett.
Utóbb cége révén közvetve a helyi rádiózásba is beszállt, a Nyugat Rádió Kft. egyik tulajdonosa jelenleg is a Humán Operátor Zrt., amelyben Czeglédy az igazgatóság elnöke és a vállalat 28 százalékos részvényese. A munkaerő-kölcsönző Humán Operátor egyébiránt jól prosperál: 2013-ban 3,3 milliárdos árbevétel mellett 67,4 milliós nyereséget ért el, s a politikusnak több mint tisztes, havi 2,4 millió forintos bruttó jövedelmet nyújt.
A jelek szerint ingatlanhalmozó – hat szombathelyi társasházi lakásban feles vagy teljes tulajdonos – politikus ügyvédi irodája azonban mindössze havi 200 ezer forintos jövedelmet biztosít. Holott akad prominens kliense, Czeglédy ügyvédként képviseli például Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt egyebek mellett az exkormányfő pécsi szakdolgozatát ért plágiumvádak miatt indított perekben.
Magának az irodának ugyanakkor alighanem jobban megy, tavaly legalábbis kötöttek egy bombaüzletet: az önkormányzat többségi tulajdonában álló Szombathelyi Haladás Kft. és az FTC közötti ügyletben közreműködtek abban, hogy a Fradi megvegye a Haladás két labdarúgója, Bosnjak Predrag és Ugrai Roland játékjogát, amiért az iroda (sajtóhírek szerint az FTC-től) 11 millió forint honoráriumot kapott.
Noha saját pártjában is zűrös politikusnak tartják sokan, kiváló érzékkel úszta meg a botrányokat. Az MSZP-t helyben érintő alighanem legnagyobbat, a 2004-es, férfiak közötti nemi erőszak vádjával is terhelt vasi fantomtagbotrányt is. Holott legalábbis generációs értelemben egyívású volt a történetben végül bennragadt politikusokkal, az utóbb más ügyben, csalás miatt a börtönt is megjárt Zuschlag János volt országgyűlési képviselővel, a később az ösződi beszéd "alternatív" történetével házaló Szabó Bálinttal, illetve a taglétszám-duzzasztást utóbb Zuglóban tökéletesítő Tóth Csabával, aki ekkoriban Vas megyei párt-alelnök volt (jelenleg az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese).
Sőt, Czeglédy maga is részt vett politikai tematizálásban, a helyi Fideszt rendkívül kínosan érintő rejtett kamerás felvétel 2013-as botrányéban: a történetesen először szintén a Nyugat.hu által közölt videón – mint utóbb kiderült, egy luxusjacht kabinjában – Lazáry Viktor (Fidesz) akkori alpolgármester kokainszippantásként is értelmezhető tevékenységet végez.
Czeglédy friss vagyonbevallásában – a nyilatkozatokat egyébiránt éppen az ő javaslatára teszik közzé a város honlapján – a "jelentősebb értékű vagyontárgyak" rovatban szerepel például "videofelvétel örömlányok társaságában szórakozó, drogozó fideszesekről", illetve "legénybúcsúkról készült, helyi fideszesekre nézve negatív tartalmú felvételek".
Az ellenfelek szavazóit nem listázza
"A választásra jogosult szimpatizánsok listája hasznos dolog, alkalmas a célzott, az ellenfél harci kedvét nem felajzó mozgósításra. A XXI. században nem lehet kőbaltával harcolni. A Kubatov-féle módszert azért tartom erkölcstelennek, mert a nem-szimpatizánsokat, az ellenoldal szavazóit is nyilvántartja" – mondta most az Átlátszónak Czeglédy.
Példaképp saját módszereikre a legutóbbi tapolcai kampányból hozta föl, hogy a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kérdésekre önkéntesen válaszolók közül, a feleletek alapján válogatták ki, kicsodák lehetnek a rejtett tartalékok. "Saját önkormányzati választókörzetem 4,5 ezer választópolgára közül 8-900-an szoktak rám szavazni, őket zömében mind személyesen ismerem" – mondta, cáfolta ugyanakkor, hogy országos babérokra törne, csupán az történt, hogy a szomszéd megye pártelnöke, Gőgös Zoltán invitálására beszállt a közös munkába.
Az Átlátszónak nyilatkozó párttársai ugyanakkor emlékeztetnek a szombathelyi ügyvéd-politikus jó viszonyára Tóbiás József pártelnökkel – akinek a kampányszakértelemre is szüksége lehet, de legalább annyira a szövetségesekre. Tudomásunk szerint tovább dúlnak ugyanis az ellenzéki párt belső vitái, elsősorban a megyei elnökök békétlenkednek a tavaly kidolgozott, kritikusai által fideszesítésként jellemzett új alapszabály ellen.
E szerint – az új választójogi rendszerhez igazodással indokolva a lépést – gyakorlatilag kiüresítették a megyéket, a fő politikaszervező szerep a választókerületi elnökök kezébe került (közülük szombathelyi elnökként az egyik történetesen éppen Czeglédy), akik immár közvetlenül a pártközpont alá tartoznak a szervezeti hierarchiában.
Legalább ennyire fontos lehetett ugyanakkor a Tóbiás-féle vezetésnek letörni a megyei elnökök évtizedes hagyományú hatalmát – sorukban vannak régi pártmotorosok (Veres János/Szabolcs-Szatmár-Bereg, Puch László/Baranya, Boldvai László/Nógrád) éppúgy, mint a háttérszerepben nehezen akklimatizálódó Mesterházy Attila volt pártelnök bizalmasai (például a Harangozó-fivérek Somogyban és Tolnában).
E két csoport érdeke abban mindenképpen fedi egymást, hogy nehéz helyzetbe kerülnek, ha a Jókai utcában a gyakorlatban is végigverik a tervet, miszerint a központi pártpénz a jövőben a választókerületekhez kerül. Alighanem ezzel is összefügg, hogy az MSZP Fejér megyei szervezete vezetésének kezdeményezésére az Átlátszó információi szerint kedden tanácskozásra gyűlnek össze a megyei MSZP-vezetők.
Címlapkép: Vágvölgyi Bálint / nyugat.hu
|
[
"MSZP"
] |
[
"Nyugat Média és Világháló Egyesület",
"Humán Operátor",
"Szombathelyi Haladás Kft.",
"Nyugat Rádió Kft.",
"Rébusz Iskolaszövetkezet",
"Orlay Fürst Károly Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola",
"Humán Operátor Zrt."
] |
Az MDF-nek az Indexhez eljuttatott közleménye
A Magyar Demokrata Fórum frakciójának hivatalvezetőjeként a nyár elején rutinszerű belső ellenőrzést kértem a hivatal pénzügyeiről. Ennek során fiktív számlákra bukkantak az ellenőrök.
Ezt követően Herényi Károly frakcióvezető haladéktalanul mindent megtett a tényállás tisztázása és az érintett felelősségre vonása érdekében.
Én, mint a hivatal vezetője azonnal feljelentést tettem ismeretlen tettes ellen. A nyomozás eredményéről még nem kaptunk tájékoztatást.
A gyanúba keveredett személy az MDF frakció hivatalának alkalmazottja, akinek munkaviszonyát azonnal megszüntettem. Ez az ügy egy alkalmazott szabályszegése.
2004. október 10.
Székely-Gyökössy Szabolcs
az MDF frakció hivatalának vezetője
|
[
"MDF"
] |
[
"Magyar Demokrata Fórum"
] |
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) egy héten belül már másodszor jelentette fel Princz Gábort, a Postabank Rt. volt elnök-vezérigazgatóját. A mostani feljelentést saját vizsgálata alapján tette meg a hivatal. Korábban már a Pénzügyminisztérium és az ÁPV Rt. is feljelentést tett a pénzintézet volt vezetői ellen.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) pénteken feljelentést tett Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója és társai ellen több bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt - közölte Sepsey Tamás KEHI-elnök. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a Postabank és Takarékpénztár Rt.-nél folytatott vizsgálat összefoglaló jelentése alapján tette meg a büntetőfeljelentést.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az előző héten már feljelentést tett a Postabank ellen az Országos Rendőrfőkapitányságon. A korábbi feljelentést azonban még nem a saját vizsgálata alapján tette. Ezt az elmúlt napokban juttatta el a hivatal Orbán Viktor miniszterelnöknek.
A Kehi feljelentéseit megelőzően a Pénzügyminisztérium az állam nevében gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek visszaélése, számviteli fegyelem megsértése és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés alapos gyanúja miatt tett feljelentést. Ezt megelőzően egy könyvvizsgáló cég vizsgálati jelentésére alapozva - hasonló cselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt - az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és a pénzintézet jelenlegi vezetése is feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen a Postabank-ügyben.
A privatizációs törvény, az ÁPV Rt. közleményei, ajánlatai
|
[
"Postabank"
] |
[
"Postabank Rt.",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Országos Rendőrfőkapitányság",
"Postabank és Takarékpénztár Rt.",
"ÁPV Rt.",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt."
] |
A jogvédő szervezet közadatkéréssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, az Operatív Törzshöz és a Miniszterelnökséghez.
A Magyar Helsinki Bizottság közadatként kikérte a kormánytól azt a levelet, amelyben Kásler Miklós miniszter rendelkezik a kórházi kiürítésekről, írta honlapján a szervezet.
A civil jogvédők hétfőn már megjelentettek egy közleményt, amelyben azt kérték Kozma Ákos ombudsmantól, az alapvető jogok biztosától, hogy hivatalból sürgősen vizsgálja ki, a kórházak tömeges kiürítése során megfelelően érvényesül-e a betegeknek az élethez és emberi méltósághoz, testi és lelki egészséghez fűződő joga.
A Magyar Helsinki Bizottság sérelmezte, hogy "Kásler Miklós miniszter pontos utasítását eddig a közvélemény nem ismerhette meg". Ezt jegyezte meg korábban a Magyar Orvosi Kamara is, az Emmi ugyanakkor cáfolt.
Kásler Miklós utasítására a kórházaknak április 15-ig az ágyaik 60 százalékát (teljes kapacitással számolva durván 40 ezer férőhelyet) kell szabaddá tenniük. Emiatt sokan szembesültek azzal, hogy rövid időn belül maguknak, otthon kell megoldaniuk folyamatos ápolásra szoruló hozzátartozójuk ellátását. A Szent Margit Kórház főorvosa azt mondta, hogy szerinte a kötelező ágyfelszabadítás veszélyezteti a vizsgálatot, és sérül a kezelést igénylő csecsemők egészséges élethez való joga. Az RTL Klub Híradója szerint egy 79 éves beteg meghalt, miután elküldték a kórházból, a 24.hu pedig azt írta, hogy a Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyászati osztályán azt közölték a betegek hozzátartozóival, haza kell vinniük a javarészt idős, súlyos állapotban lévő rokonaikat. Később a hvg.hu olvasói közül többen is jelezték, hogy ezzel a helyzettel szembesültek.
A Magyar Helsinki Bizottság az Emberi Erőforrások Minisztériumához, az Operatív Törzshöz és a Miniszterelnökséghez fordult a közadatkéréssel.
|
[
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
[
"RTL Klub",
"Magyar Orvosi Kamara",
"Magyar Helsinki Bizottság",
"Szent Margit Kórház",
"Operatív Törzs",
"Jahn Ferenc Kórház"
] |
Újabb érdekeltségekkel gyarapodott Mészáros Lőrinc cégbirodalma az elmúlt hónapokban - vettük észre a cégkivonatokban. A két cégben egy közös van: az építőipar területén tevékenykednek, azon belül is út-, valamint vasútépítéssel foglalkoznak. Pedig Mészáros Lőrinc érdekeltségében már eddig is voltak erre specializálódott társaságok, csak a példa kedvéért említhetjük az R-Kord Kft.-t, a V-Híd Zrt.-t vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjére létrehozott RM International Kft.-t.
A cégkivonatok tanúsága szerint március 12-én a pátyi székhelyű Vágányprofil Kft-ben, április 19-én pedig a deszki Csíkszék-Gép Kft.-ben szerzhett meghatározó tulajdoni hányadot.
A régebbi szerzemény, a Vágányprofil Kft. - mint nevéből sejthető - főtevékenységként vasútépítéssel foglalkozik, de mellette jogosult számos más építőipari tevékenység folytatására is. Mint például bontás, építési terület előkészítése, lakó- és nem lakóépület építése, vagy épp festés, villanszerelés, közúti áruszállítás. A cég 20 millió forintos törzstőkével rendelkezik, melynek 40 százalékát szerezte meg a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Vagyonkezelő Zrt. A cégbíróságra benyújtott papírok szerint a V-Híd két magánszemély, Koltai Gabriella és Tarsoly Lajos mellé szállt be.
Mészáros Lőrinc érdekeltsége Koltai Gabriella tulajdonrészéből vásárolt be annak megosztása után, így az új tulajdonosi struktúra az alábbiak szerint tevődik össze:
Koltai Gabriellának van 50 százalékos,
a V-Hídnak 40,
Tarsoly Lajosnak pedig 10 százalékos részesedése van.
A Vágányprofil Kft. joggal nevezhető sikeres társaságnak, hiszen az elmúlt évek egyre jövedelmezőbbnek bizonyultak. Míg 2015-ben még csak 68 millió forint árbevételből csináltak 11,5 millió tiszta profitot, addig 2019-ben már 1,4 milliárdos árbevételt értek el, amiből a végén 109 millió forint tiszta nyereség maradt.
|
[
"Vágányprofil Kft.",
"Csíkszék-Gép Kft.",
"V-Híd Zrt."
] |
[
"RM International Kft.",
"R-Kord Kft.",
"Vágányprofil Kft-ben",
"V-Híd Vagyonkezelő Zrt."
] |
A Pallas Athéné Alapítványok 5,8 milliárd forintos áron értékesítették a Budapest belvárosában lévő befektetésüket, a Vörösmarty téren álló műemléki épületet, a Kasselik Házat, amely korábban Luxus Áruházként volt ismert - írja az MTI. A vevő a német-francia székhelyű AEW, amely az egyik európai ingatlanbefektetési alapja részére vásárolta meg az épületet.
Az Optima Befektetési Zrt. által kezelt ingatlan három évvel ezelőtt került a Pallas Athéné Alapítványok tulajdonába. Az Alapítványok hosszú távú bérleti szerződések megkötésének köszönhetően 750 millió forintos eredményt értek el ezen időszak alatt.
Fotó: Jászai Csaba
A Luxus áruház épületét 5 milliárd forintért vette meg az alapítványok cége 2015-ben, az azt üzemeltető Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő Zrt. vezetésébe pedig többek között bekerült Matolcsy György rokona, Szemerey Gabriella is.
A Kasselik-házat valaha megtöltő Luxus Áruházról, ahol Kádár János neje is vásárolt, itt írtunk részletesebben.
|
[
"Optima Befektetési Zrt.",
"Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő Zrt."
] |
[
"Luxus Áruház",
"Pallas Athéné Alapítványok",
"Luxus áruház"
] |
Tiborcz Istvánhoz és az MNV-vezér Szivek Norberthez köthető cégek szerezték meg a Pesti Vigadó melletti Mahart-házat – értesült a Válasz.hu. A projekthez a félállami Gránit Bank biztosít gigahitelt. Andy Vajna kaszinóvállalatai ugyanebben a palotában működnek.
Kezdjük gyors ingatlanleltárral és cégnév-magyarázattal; a kormányfő vejét, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatójának köreit és a filmipari kormánybiztost érintő legújabb elitingatlan-ügylet megértéshez ugyanis magánvállalkozások (alapítók, strómanok, tényleges haszonhúzók) azonosításán keresztül vezet az út.
Tavaly augusztusban jegyezte be a cégbíróság a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-t. A vállalkozást papíron egy Szabó és egy Tóth tucatnevű személy tulajdonolja, a részvénytársaság bejegyzésekor fizetett illetéket azonban Tiborcz István bankszámlájáról utalták el. Azóta az egyik BDPST-alegység átmeneti ügyvezetője, Sajti András megerősítette az Átlátszónak, hogy pozícióját Tiborcznak köszönheti. Ezzel kettőre nőtt a bizonyítékok száma; kijelenthetjük tehát, hogy a BDPST-csoport a miniszterelnök vejének befolyási övezetébe tartozik. Azt is dokumentumok igazolják, hogy a BDPST-érdekkör keze alatt eddig öt nagy értékű villa, kastély vagy palota "ment át":
1. Ezek közül a volt Postabank-székházat mára továbbszármaztatták az FBI által űzött szaúdi Ghaith Pharaonnak.
2. A Városligeti fasori Spitz-villát (a volt Rátkai klubot) a BDPST idén októberig közösen birtokolta egy török csúcsgazdaggal, Adnan Polattal – ám ma már az Erdoğan-holdudvarba tartozó üzletember hollandiai cége a kizárólagos tulajdonos.
3. A turai Schossberger-kastélyt jelenleg is a BDPST-csoport tulajdonolja.
4. Ugyanez a helyzet a bodajki Hochburg–Lamberg-kastéllyal.
5. És, miként látni fogjuk, egy hónappal ezelőtt a belváros egyik ékköve, a Pesti Vigadóval szomszédos Mahart-ház is bekerült a BDPST-portfolióba. Utóbbi palota megszerzésében az MNV-vezérhez köthető vállalkozások is aktív szerepet játszottak. Itt jegyezzük meg, hogy az Együtt elnöke már tavasszal látni vélte, ahogy Tiborcz és az állami vagyonkezelő élén álló Szivek Norbert ötcsillagos körülmények között bizalmas egyeztetést folytat "valamiről". A két házszámmal (Apáczai Csere János utca 11. és a Vigadó utca 2.) is rendelkező, független piaci értékbecslések alapján 1,5 milliárd forintot érő Mahart-sarokházban van egyébként Andy Vajna kaszinó- és egyéb cégeinek központja, illetve maga a Tropicana Casino is.
A Mahart-ház az Apáczai Csere János utcában Forrás: Google Map
És akkor a legutolsó ügylet részletei: a hajózás egykori központi irodaházának kilenctized része 2004-ig állami tulajdonban volt, majd az ír ingatlanfejlesztők által ellenőrzött Apáczai 2005 Ingatlanhasznosító Kft.-hez került. Az egytizednyi épületrész közben 2001 óta Andy Vajnáé (a Bár-Co. Vendéglátóipari Kft.-n keresztül). Az Apáczai 2005 Kft.-t – tehát a Mahart-ház kilenctizedét – idén júliusban két vállalkozás, a Fortuna Prince és a Viona Projekt nevű kft. vette meg az írektől. A két kft.-ről annyit érdemes tudni, hogy a Hercegprímás utca 12. magasföldszinti irodarészében, az MNV-vezér magánbirodalmában működnek. (A ház belső postaládáján a háromtucatnyi cégnév mellé – a félreértések elkerülése végett – ki is írták, hogy Dr. Szivek Norbert; erről nyilván fotónk is van.) A Fortuna Prince tulajdonos-ügyvezetője máig az a Bajor András Gyula, aki állandó üzlettársi viszonyt ápol Szivekkel. A Viona Projekt Kft. viszont október 11-én kikerült ebből az érdekkörből, és a Tiborcz-féle BDPST Zrt.-re szállt.
Mára tehát a Mahart-ház tulajdonosi köre így néz ki: az egytized Andy Vajnáé, a kilenctized kétharmada Tiborczéké, a maradék pedig a Szivek-stábba tartozó Bajor András Gyuláé.
A cégbíróságra a minap érkezett változásbejegyzési kérelem arról is tanúskodik, hogy az Apáczai 2005 Ingatlanhasznosító Kft.-t birtokló Tiborcz–Szivek-kör négy beruházási kölcsönszerződés alapján összesen 1,95 milliárd forintnyi hitelt kapott a projektre a félig állami tulajdonban lévő Gránit Banktól.
Ami tehát az ír ingatlanfejlesztőknek nem sikerült, az állami hátszéllel indulóknak most sikerülhet. Pontosabban: csak nekik sikerülhet. Make Mahart-ház Great Again!
|
[
"Gránit Bank",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt."
] |
[
"Apáczai 2005 Kft.",
"Tropicana Casino",
"MNV) Zrt.",
"Bár-Co. Vendéglátóipari Kft.",
"Viona Projekt",
"Google Map",
"Apáczai 2005 Ingatlanhasznosító Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (",
"Fortuna Prince",
"Viona Projekt Kft.",
"Rátkai klub"
] |
Pár nap múlva lejár Zuschlag János előzetes letartóztatásának első harminc napja, ezért az ügyészség további hatvan napot javasol a politikus fogva tartására.
A Zuschlag-ügy csalással gyanúsított szereplőjéről a Csongrád Megyei Bíróság is úgy vélte, hogy tartani lehet a szökésétől.
Gyurcsány már tavasszal tudott a Zuschlag-ügyről, ami a Fidesz szerint leleplezte a kormányfőt, ugyanakkor a HVG már 2005-ben írt az ügyről.
Takács elvi jogsértést emleget, Szekeres szerint a kormányfő nem avatkozhat bele az igazságszolgáltatás munkájába.
A volt kormányfő szerint az elmúlt három év elvesztegetett idő, és az ország fizikai állapota jobb, mint amilyen a közérzete.
A választásra jogosultak 38 százaléka érzi kedvenc pártjának a Fideszt, az MSZP-t pedig csak 22 százalékuk.
Az ügyészség indítványozta Zuschlag János előzetes letartóztatásának hatvan nappal történő meghosszabbítását, közölte Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese hétfőn. Az ügyészség indítványáról a nyomozási bíró dönt majd, mondta Szabó Ferenc.
Zuschlag János előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról Szegeden döntenek, mert az ügyben a Kecskeméti Városi Bíróság még februárban elfogultságot jelentett be, s az ítélőtábla a Szegedi Városi Bíróságot jelölte ki eljáró hatóságként.
Az ügyészség indítványára a Szegedi Városi Bíróság szeptember 21-én helyezte harminc napra előzetes letartóztatásba a gyanúsítottat. A tervek szerint a nyomozást november 17-éig fejezi be az ügyészség.
A Bács-Kiskun Megyei Ügyészség Zuschlag Jánost és hét társát különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsítja. A gyanúsítottak közül Zuschlag János mellett személyi titkára, Lados István és Katus Ferenc, az MSZP Bács-Kiskun megyei közgyűlési frakciójának tagja is előzetes letartóztatásban van. Az MSZP Bács-Kiskun megyei közgyűlési frakciója Zuschlag Jánost és Katus Ferencet kizárta a képviselőcsoportból.
Az MSZP kiskunhalasi szervezete és önkormányzati frakciója szeptember 27-én kizárta soraiból Zuschlag Jánost (a szervezet elnökét) és Weiszenberger Lászlót, a helyi önkormányzat MSZP-Sikeres Halasért Társaság frakciójának két tagját, a hozzájuk kapcsolódó botrányos ügyek miatt. Önkormányzati képviselői mandátumáról egyikük sem mondott le; a jogszabályok a visszahívást nem teszik lehetővé.
Szombaton a párt országos etikai bizottsága a kiskunhalasi szervezet feloszlatásáról döntött.
A Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, amelynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot, számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok több mint 60 millió forint pályázaton nyert pénz "rendeltetésszerű használatával" nem tudnak elszámolni.
|
[
"MSZP"
] |
[
"MSZP-Sikeres Halasért Társaság",
"Kecskeméti Városi Bíróság",
"Kiskunhalasi Városi Ügyészség",
"Bács-Kiskun Megyei Ügyészség",
"Szegedi Városi Bíróság",
"Csongrád Megyei Bíróság",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
Több lap is a BKV vezetőinek távozásáról írt csütörtöki számában. Demszky Gábor főpolgármester annyit közölt, hogy ahogy a felügyelő bizottság vizsgálata lezárul, tisztázni lehet a személyi kérdéseket. A busztender a közgyűlés pénteki rendkívüli ülésén napirendre kerülhet, a pártok nyílt színen csaphatnak össze.
65-70 millióért vettek a volántársaságok új csuklóst az utóbbi években, ami a BKV szerint 90 millió.
A BKV felügyelőbizottsága a busztender lezárása után teszi közzé, mit lép az ügyben.
Pénteken a főváros rendkívüli közgyűlést tart, ahol bár nincs napirenden, de várhatóan téma lesz a használt buszok beszerzésének ügye. Az érintettek között is nagy a zavar, mert sem az MSZP-ben, sem az SZDSZ-ben nincs végleges álláspont, ráadásul a két kormánypárt egymással is vitatkozik.
A Fidesz jó eséllyel kihasználja a helyzetet, ugyanis nyilvánvalónak tűnik, hogy az ellenzéki párt szívesen látna új vezetőket a közlekedési társaság élén. Az MDF-ről nem tudja senki, mi az álláspontja a korábban amúgy teljes összhangban megszavazott busztenderrel kapcsolatban.
A BKV felügyelő bizottsága közben vizsgálja a használt buszok beszerzésének ügyét, csak ennek befejezése után, a vizsgálat eredményének ismeretében kerülhetnek szóba személyi kérdések, mondta csütörtökön Demszky Gábor.
A főpolgármester közölte, a felügyelő bizottság a beszerzés minden elemét kivizsgálja, így például azt, hogy jogszerű volt-e a tender kiírása, megvolt-e a fedezet a vásárlásra, illetve tisztázni kell az esetleges személyi összeférhetetlenséget. Demszky Gábor ismét hangsúlyozta, a teljes igazság kiderítését kéri a felügyelő bizottságtól.
A BKV-vezetés leváltásának előkészítéséről szóló egyeztetésről különböző változatok keringenek. A Magyar Nemzet Regőczy Miklós értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettes beáldozásáról írt, a Magyar Hírlap csütörtöki számában viszont már a teljes cégvezetés bukását jósolta. Így Antal Attila vezérigazgató mellett a gazdasági, a stratégiai, a műszaki, valamint a közlekedési vezérigazgató-helyettes is távozhat.
|
[
"BKV"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Magyar Hírlap"
] |
Az ügyben a rendőrök csütörtökön csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt vettek őrizetbe három embert, köztük a Quaestor-cégcsoport elnök-vezérigazgatóját, Tarsoly Csabát.
Az ügyészség indítványozta mindhárom gyanúsított előzetes letartóztatását. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője szombaton az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a védelem további bizonyítékok ismertetését kérte, ezért a nyomozási bíró a törvényes határidőn belüli időpontra, vasárnapra halasztotta az döntést. Az ügyészség a tisztességes eljárás maximális tiszteletben tartásával intézkedik, hogy a védelem a kért további adatokat is megkapja – közölte.
Március 9-én Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató arról tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank illetékes vezetőjét, hogy a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények miatt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A cég indoklása szerint "a Buda-Cash-botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. (...) A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor-csoport likvid pénzügyi eszközeit."
Az MNB másnap felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez, amelynek tevékenységét felfüggesztette. A jegybank honlapján közöltek szerint a felügyeleti biztos átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit. Március 11-én a rendőrség házkutatásokat tartott, többek között a Quaestor-cégcsoport Váci úti székházában.
A hvg.hu március 23-án arról számolt be, hogy cégbírósági adatok szerint távozott Tarsoly Csaba, a felesége és az apja is a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. éléről. A cég március 16-án tartott közgyűlési jegyzőkönyve szerint megszűnik az igazgatóság, és Tarsolyék helyett a cég vezérigazgatója Orgován Béla lesz. A tápiósági férfiről a helyiek azt mondják, élete nagy részében munkanélküli volt, középfokú végzettsége sincs, és korábban közmunkás is volt.
Tarsoly Csaba az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, hibát követett el, amikor a reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő elfogadásakor. A Quaestor-csoport fő tulajdonosa közölte, úgy döntött, hogy vezető tisztségeit visszaveszi annak érdekében, hogy ne merülhessen fel kár okozásának gyanúja. A cégvezető ennek érdekében intézkedett a szükséges közgyűlések és taggyűlések összehívásáról.
|
[
"Quaestor Financial Hrurira Kft.",
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt."
] |
Információink szerint a fővárosi önkormányzatból nemcsak a városrendészeti, hanem a társadalmi kapcsolatok bizottsága is támogatta korábban a Zuschlag-ügyben elhíresült Biztos Pont Egyesületet. A Marsovszky Balázs MSZP-s politikus által jegyzett szervezet félmillió forintot kapott táboroztatásra 2004-ben. Loppert Dániel (Fidesz) szerint erős a gyanú, hogy a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták központi nyári táborát többek között ebből a pénzből finanszírozták három évvel ezelőtt, teljesen szabálytalanul. A legnagyobb ellenzéki párt ifjúsági tagozatának vezetője – aki a fővárosi önkormányzat esélyegyenlőségi és kisebbségi bizottságának a tagja – lapunkat arról is tájékoztatta, hogy a 2004-es támogatással kapcsolatos részletes dokumentációhoz azért nem lehet már hozzáférni a városházán, mert a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség minden olyan papírt lefoglalt, amely a szocialistákhoz köthető fiktív szervezetek pályázataival kapcsolatos. A Zuschlag-ügybe keveredett "civil" szervezetek – mint például a Biztos Pont, a Hoppá, a Vörösfenyő, az Atlasz vagy a XXI. Század Kulturális Egyesület – egyébként több mint 20 millió forintot kaptak 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben csak a fővárosi önkormányzat városrendészeti bizottságának közbiztonsági pályázatain.
A Biztos Pont Ifjúsági Egyesület hét éve létezik, a szervezet elnöke 2006 végéig Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal budapesti elnöke, az MSZP budapesti elnökségi tagja volt. Az ifjúsági egyesület vezetését Zuschlag személyi titkára, Lados István vette át tőle, aki jelenleg is előzetes letartóztatását tölti. Marsovszkyt azért nem helyezte az ügyészség előzetesbe, mert állítása szerint a Zuschlag-ügy kirobbanása után visszafizette a Biztos Pont által különféle minisztériumi és fővárosi pályázatok során elnyert mintegy hatmillió forintot, s bár a büntetőjogit nem, az erkölcsi és polgári jogi felelőségét elismerte.
Eközben Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettes úgy nyilatkozott: február közepén fejeződhet be a Zuschlag János és társai ellen folyó bűnügy nyomozása. A gyanúsítottak száma 11-re emelkedett, de az ügy jelenlegi állása szerint nem valószínű, hogy további gyanúsítások lesznek. A legújabb gyanúsítottakat "járulékos bűnsegédi magatartással" vádolják. Egy kiskunhalasi ügyvéd készítette azoknak a cégeknek a szerződéseit, amelyeknek a nevében számlákat állítottak ki a pályázaton kapott pénzek dokumentálásához, amiket aztán benyújtottak a minisztériumokba a támogatások elszámolásához, egy másik személy a számlázást végezte, a harmadik pedig egy román állampolgárságú férfi, aki a letartóztatásáig körözött Lados Istvánt – Zuschlag személyi titkárát – bújtatta Romániában. Zuschlagon kívül Lados István és Katus Ferenc (MSZP) tölti jelenleg is előzetes letartóztatását. A vizsgált szervezetek mintegy 75 millió forint pályázaton nyert pénzzel nem tudnak elszámolni.
Pál Gábor
|
[
"MSZP",
"Fiatal Baloldal",
"Biztos Pont Ifjúsági Egyesület"
] |
[
"Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták",
"Biztos Pont Egyesület",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség",
"XXI. Század Kulturális Egyesület"
] |
- Védekező vagy támadó taktikával készült az egy héttel ezelőtti fel-ügyelőbizottsági meghallgatásra, ahol a vezérigazgatói állása megtartása érdekében be kellett bizonyítania, hogy valóban nincs és nem is volt köze a brit bejegyzésű, offshore hátterű Jadran Investments Limited céghez?
- Sem védekezni, sem támadni nem akartam. A sajtóban megjelent alaptalan vádaktól és vádaskodásoktól elhatárolódom. A támadások mindennaposak, mindig jelen voltak az életemben Pakson is, az MVM-nél is, és jelen vannak a BKV-nál is. Egy állami cég vezetőjének mindig számolnia kell a kritikával, akár jogos, akár nem. A rágalmazások miatt viszont bizonyos sajtóorgánumokkal szemben elindítottam a peres eljárást a jó hírnév megsértéséért, mert a valótlan állításokért is kell valakinek vállalnia a felelősséget.
- Akkor csak újságírói kitaláció, hogy egy bizonyos Mrs. Istvan Kocsis a tulajdonosa annak az offshore vállalkozásnak, amely tavaly mintegy egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM egyik leányvállalatának, de szerződésbontás után nem fizette vissza a bérleti díjat?
- Tudomásom szerint sem a BKV-nak, sem az MVM-nek nincs offshore cége. Ugyanezt tudom elmondani családom tagjairól és magamról is.
- Egy normálisan működő vállalatnál kizárt, hogy valakit elbocsátanak, kifizetnek, utána tovább foglalkoztatják. Az is elképzelhetetlen, hogy egy beosztott vezető öt év munka után 94 millió forint búcsúpénzt kapjon. Miért hunyt volna szemet az egész felett, ha nem szivárog ki a sajtóhoz?
- A HR-igazgató végkielégítéséről a megállapodás, illetve annak kifizetése jóval a BKV-hoz kerülésemet megelőzően történt. Engem úgy tájékoztattak, hogy minden jogszerű volt, a szerződések szerint a HR-igazgatónak ez az összeg járt. Ennek ellenére elfogadhatatlannak tartom az eljárást.
- Mégis hogyan hozható ez a botrány párhuzamba az ésszerű és költséghatékony gazdálkodással?
- Sehogy, ezért az ügy tisztázása érdekében július 23-án vizsgálatot indítottam, amelyet azóta kiterjesztettem az öszszes felső vezetői végkielégítés kifizetésére, és felhatalmaztam a belső ellenőrzést azok teljes körű, időkorláttól független átvilágítására. Szabálytalanság megállapítása esetén személyi felelősségre vonás történik. Időközben, július 27-én a korábbi közös megegyezés módosításával Szalainé Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgató távozott a BKV-tól. A távozó igazgató semmiféle további járandóságban nem részesült, így céges autóját sem kapta meg. A megüresedett posztra pályázatot írtunk ki.
- Az idén várhatóan közel 30 milliárdos veszteséget termel, és horribilis állami támogatásban részesül a BKV. A vállalat jelenlegi pénzügyi helyzetére milyen jelzőt lehetne használni: lélegeztetőgépen van, műtét előtt áll, vagy éppen várólistán vesztegel?
- A BKV pénzügyi helyzete egyre nehezebben kezelhető. Az ebben az évben lejáró közép- és hosszú lejáratú hiteleink nagyságrendje meghaladja a 10 milliárd forintot, a folyószámlahitelekkel együtt pedig több mint 40 milliárd az összeg. Ezeket refinanszírozni kell, ami a jelenlegi pénzpiaci helyzetben nem könnyű, hiszen ha lehet egyáltalán felvenni hitelt, azt csak nagyon magas kamatterhek mellett adják. Amennyiben nem tudunk pótlólagos forrásokhoz jutni, a társaságnak az év utolsó negyedében likviditási problémákkal kell szembenéznie. Éppen ezért tárgyalunk a tulajdonos fővárossal és a kormányzattal is a probléma megoldásáról. Megítélésem szerint nagyságrendileg 30 milliárd forintos forrásra van szükségünk ahhoz, hogy a következő év végéig stabil állapotban tudjuk tartani a céget.
- Tehát úgy érzi, hogy a főváros és a kormányzat felől még van akkora bizalom ön iránt, hogy ehhez az összeghez hozzájusson a BKV?
- Igen. Tavaly is egy hosszú tárgyalássorozat után kapott a BKV 10 milliárd forintot, amelyet működtetésre fordítottunk. Ezzel stabilizáltuk az idei év indítását.
- Mire lenne elég a 30 milliárd forint?
- Ennek ismerni kell az előzményeit. Korábban az elővárosi közlekedés finanszírozási problémáival kapcsolatban a kormányzattal olyan megállapodás született, hogy a HÉV-üzletág külön cégbe történő szervezése esetén a kormány a BKV-tulajdonú társaságban egy 30 milliárd forintos nagyságrendű üzletrészt vásárolna. Az előkészületek januárban elkezdődtek, de egyelőre nem tudunk továbbhaladni, mert az még nem tisztázott, hogy részvény- vagy eszközvásárlás legyen. Az is kérdés, hogy ez milyen mértékű tulajdonrészre terjedjen ki. Ha a tranzakció létrejött volna az idén, akkor a 30 milliárd a BKV bevételét gyarapította volna. Ez stabilizálta volna a pénzügyi helyzetünket. Megítélésem szerint azonban erre az idén már egyre kisebb az esély.
- Közel egy éve igen nagy ívű tervekkel látott munkához. Volt szó a tanácsadói szerződések átvizsgálásáról, átszervezésről, holdinggá alakításról, átláthatóvá tételről. Ezekből mi valósult meg?
- Én mindig pozitívan állok a dolgokhoz. Olyan helyzetben vettem át a vezérigazgatói széket, amikor a sztrájk elháríthatatlannak tűnt, így az a veszély fenyegetett, hogy a BKV-nál a múlt év vége a sztrájkok jegyében telik el. Szívós és korrekt tárgyalásokkal sikerült elkerülni a munkabeszüntetéseket. A holding struktúrával kapcsolatos elképzelések szakmailag korrektek. Sikerként élem meg, hogy bebizonyítottuk: a mai felállás nem szakszerű, és ezáltal nem is lehet versenyképes. Ráadásul a holding struktúrával a cég évi 5-6 milliárd forintos megtakarítást érhet el. Következetesen haladunk az átlátható struktúra kialakítása felé, de úgy gondolom, lehetetlen elvárni, hogy fél év alatt egy ilyen rendszert létrehozzunk. Ehhez reálisan legalább két évre van szükség.
- Az utasok azonban nem két év múlva, hanem most szeretnének normális körülmények között közlekedni.
- Nem kell szégyenkeznünk: a budapesti közlekedési lefedettség és menetsűrűség nemzetközi szinten is igen jónak mondható. Az összes költségen belül a menetdíjbevételünk aránya 42 százalék körül mozog, ez nemzetközi viszonylatban nagyon jó, bár a költségeink felét sem fedezi.
- Nem érzi kicsit soknak, hogy 9400 forintot kell fizetni egy havi bérletért?
- Véleményem szerint nem kell tovább emelni, mert a világon sehol sem kizárólag a menetdíjakból finanszírozzák a közösségi közlekedést. Azt hiszem, hogy a mai árszint – a 10 ezer forint körüli összeg – ott van, ahol lennie kell. Tudom, hogy sokaknak ez komoly kiadást jelent, de a tulajdonos főváros tarifára vonatkozó döntése indokolt volt. Az a célunk, hogy a teljesítményarányos viteldíjrendszer irányába mozduljunk el. A jelenlegi tarifarendszer is tartalmaz teljesítményarányos elemeket – példaként említhetném a metrószakaszjegyet. Ezt az irányt akarjuk tovább erősíteni, ehhez azonban jelentős techno-lógiai fejlesztésekre van szükség. Hasonló fejlesztés bevezetésén dolgozunk annak érdekében is, hogy a metró zárttá tételével csökkentsük a bliccelők arányát.
- Ezeket a célokat saját tudásból próbálják elérni, vagy továbbra is tanácsadói segítséget vásárolnak?
- Arra törekszem, hogy csak olyan tudást vásároljunk meg a tanácsadóktól, amellyel mi nem rendelkezünk. Emellett fokozatosan csökkentjük a tanácsadói szolgáltatásokra fordított összeg nagyságát. Sokan a külső tanácsadók közreműködését bűnnek állítják be, de állítom, hogy szükség van a tudásukra. A tanácsadásra és a szakértésre 2007-ben 800 millió forintot fordított a BKV, míg 2008-ban ez az összeg már alig haladta meg a 400 milliót. Ugyanebben az évben, a munkába állásom utáni időszakban – szeptembertől az év végéig – ebből az összegből kevesebb mint 10 százalékot használtunk fel. Ezen a területen is időről időre felmerül az offshore cégek szerepe, ezek mögött azonban reális tulajdonosok vannak, reális tudással.
- Valóban elhagynak két megállót a 4-es metró második szakaszának a nyomvonalából? Így könnyebben tartható a határidő?
- A főváros kérésére a DBR szakértői jelenleg azt vizsgálják, hogy a Bosnyák térig tartó második szakasz költségeit hogyan lehetne csökkenteni. A meghoszszabbításnak nincs hatása az első szakasz véghatáridejére. Aki percre pontos dátumot tud mondani a határidőkkel kapcsolatban, az valószínűleg jós, hiszen ez annál sokkal összetettebb, sokkal több szereplős projekt. Az a célunk, hogy 2012-ben a 4-es metró már utasokat szállítson. Ennek szem előtt tartásával a lehető legjobban végezzük a munkánkat, de nehezítő körülmények természetesen mindig adódhatnak. Az északi pajzs is eléri néhány napon belül a Fővám téri állomást, azaz hamarosan már a pesti oldalon folytatódhat a munka.
- Nem bánta meg, hogy elvállalta a vezérigazgatói posztot? Az elmúlt időszakban nem sok öröme lehetett benne...
- Nem bántam meg, miért tettem volna? Ez egy kihívás volt számomra. Izgalmas feladatnak találtam, hogy egy nehéz helyzetben lévő cég sorsán javítsak. Úgy látom, hogy máris sokat tettünk azzal a szemléletváltással, amelyet a cég életébe hoztam. A munkatársaim örülnek annak, hogy egyértelműen próbálom képviselni a szakmai öszszefüggéseket, mert ez szolgálja mindannyiunk érdekét.
Névjegy Kocsis István 1976-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán végzett, doktori
fokozatát is ugyanott szerezte. Szakmai pályafutásának kezdete a Műegyetemhez kötődik, ahol másfél évtizedet töltött oktató-kutató munkával.
Az államigazgatással a rendszerváltást követően, 1991-ben került kapcsolatba, amikor először főosztályvezetőként, majd helyettes államtitkárként irányította a "piszkos tizenhármak" néven elhíresült vállalatok reorganizációját.
1993–97 között az Állami Vagyonkezelő Rt.-nél, illetve a jogutód Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél vezérigazgató-helyettesként, majd vezérigazgatóként dolgozott.
Ezt követően Európa egyik legjelentősebb energetikai óriásvállalatánál, az RWE-nél helyezkedett el főosztályvezetőként Németországban, valamint a hazai leányvállalatnál dolgozott 2002-ig, amikor a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatójává nevezték ki.
2005-től 2008-ig látta el a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatói tisztségét.
A BKV Zrt. vezetőjeként 2008. szeptember 1-jétől tevékenykedik.
Paksi Atomerőmű Zrt. - az elmúlt évek árbevétele
Szerző: Andó Patrik–Vég Márton
|
[
"Jadran Investments Limited",
"Magyar Villamos Művek Zrt.",
"BKV"
] |
[
"Állami Vagyonkezelő Rt.",
"Paksi Atomerőmű Rt.",
"Paksi Atomerőmű Zrt.",
"Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kara",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt."
] |
Bírósági felülvizsgálatot kér az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a vények előállításával kapcsolatos közbeszerzési eljárással kapcsolatban, miután azt az egyik pályázó megtámadta, majd a Közbeszerzési Döntőbizottság részben elmarasztalta az egészségpénztárt.
A 216 millió vény előállítására kiírt közbeszerzés során a döntőbizottság határozatában megállapította, hogy az Állami Nyomda Nyrt. ajánlatában benyújtott vények papír alapanyaga nem felelt meg az OEP által előírtaknak. A döntőbizottság ezzel megerősítette az egészségpénztár korábbi állítását, miszerint az Állami Nyomda Nyrt. nem az OEP által előírt, hanem egy rosszabb minőségű vényre tett ajánlatot – írja közleményében Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatója.
A döntőbizottság ezenfelül helybenhagyta az OEP döntését, mely szerint a Szenzor Kft. ajánlatát érvényesnek és alkalmasnak találta, "azaz nem vitatta, hogy az OEP döntése megalapozott volt a nyertes ajánlattevő kiválasztásának tekintetében". Mindezek ellenére a döntőbizottság végül azt mondta ki, hogy az OEP-nek hiánypótlásra kellett volna kérnie az Állami Nyomda Nyrt.-t, és csak a hiánypótlás eredménytelensége esetén lehetett volna érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatát.
"Az OEP a határozat azon pontjai tekintetében, amelyekben elmarasztaló döntés született, bírósági felülvizsgálatot kezdeményez" – jelentette be a főigazgató.
A Magyar Nemzet március végén írt arról, hogy közbeszerzési vita miatt akadozik a vényellátás. A közbeszerzés során a két pályázó által benyújtott ajánlat közül a szakértői vélemény alapján az egyiket érvénytelennek minősítették. Ez az ajánlattevő először előzetes vitarendezési kérelemmel, majd a Közbeszerzési Döntőbizottságnál jogorvoslati kérelemmel élt az eljárás ellen.
Az OEP ekkor "kiemelten fontos érdekre történő hivatkozással" azonnal kérte a szerződés megkötésének engedélyezését. A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága március 26-i végzésében engedélyezte a szerződés megkötését. Ennek megfelelően haladéktalanul aláírták a szerződést, majd másnap ismét szállítani kezdték az orvosspecifikus vényeket a megrendelést leadó orvosok részére.
|
[
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár"
] |
[
"Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága",
"Magyar Nemzet",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Állami Nyomda Nyrt.",
"Szenzor Kft."
] |
Gyanús körülmények közt, ráadásul a cégek méretéhez képest hatalmas állami támogatásokat zsebelt be a Laposa-cégcsoport.
A balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa Bence érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ), miközben ő a szervezet tanácsadója, és a hírek szerint ő tett javaslatot a támogatottak névsorára is – írta meg a 24.hu.
A Laposa-érdekeltségek támogatásával azonban nem csak az a baj, hogy gyanús körülmények közt jutottak a pénzhez, hanem az összeg is, amely enyhén szólva vaskosnak tűnik.
Két cég, egy cégcsoport
Technikailag két Laposa-cég kapja a támogatást:
Laposa Gasztro Kft.,
Laposa Friss Kft.
A Gasztro 71,5 milliót kap a badacsonytomaji "Laposa borterasz teljes körű felújítására", míg a Friss 71,5 milliót kap a "Friss terasz funkcionális bővítése, szolgáltatáskínálat növelésére". Nem csak technikai különbségről van szó, ez két külön terasz – azt azért érdemes megjegyezni, hogy a Friss és a Gasztro testvércégek, mindkét kft. a Laposa család tulajdonában álló Laposa Birtok Kft. leányvállalata.
Külön nézve a támogatások összege hatalmas, a Friss 2019-ben 72 millió forintos árbevételt ért el, a megelőző évben pedig 79 millió forintosat, 1,2–1,3 millió forint nyereség mellett (2020 a járvány miatt biztosan gyengébben sikerült). Vagyis az állami támogatás mértéke nagyobb, mint a cég éves árbevétele. A helyzet a Gasztro esetében sem nagyon más, az 2019-ben 120 millió forintos árbevételt könyvelt 14 millió forint nyereséggel.
Sok eszköz egyik cégben sincs, az ingatlanok is a Laposa Birtok Kft.-ben vannak. Apropó Laposa Birtok: az összesen 143 millió forint állami támogatás még a főcég méretéhez képest sem elhanyagolható. A Birtok 2019-ben 446 millió forintos árbevételből ért el 46 millió profitot – a megelőző évek szép növekedése után, 2015-ben még csak 182 millió forint volt az árbevétel és 21 millió a profit.
A bővülésnek persze ára volt, 2019 végére már bő félmilliárd forint adósság halmozódott fel a cégben. A befektetett eszközök értéke (ide könyvelik az ingatlanokat is) 604 millió forint volt – a 173 millió forintos fejlesztési támogatás ehhez képest sem csekély.
Nem ez az első nagy támogatás
Az MTÜ összesen csaknem 1,5 milliárd forint egyedi támogatást ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Balatoni Kör és a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) negyven tagjának. A Balaton Kör elnöke pedig nem más, mint Laposa Bence. Laposa a 24.hu szerint egy titkos találkozót szervezett tavaly augusztusban, ahova csak azokat hívta meg, akiket a Balatoni Kör elnökeként érdemesnek tartott az MTÜ pénzosztására, a találkozón az MTÜ képviselői ismertették, hogyan juthatnak a kiválasztottak egyedi támogatáshoz. Ezután novemberben a kiválasztottak kaptak egy levelet, ami után pár nap állt rendelkezésükre a pályázat beadására, majd hamarosan megkapták a támogatási okiratokat.
A cikk megjelenése után Laposa egy közleményt juttatott el a lapnak, melyben arról ír, hogy az egyesület elnöke és teljes elnöksége felajánlotta lemondását, az elnökség ügyvivőként folytatja tovább a munkáját a következő közgyűlésig.
Laposáék ráadásul nem most kaptak először támogatást az MTÜ-től. A Laposa Birtok Kft. 2019-ben 173,2 millió forint állami támogatást kapott a szintén a cégcsoport tulajdonában levő Hableány panzióra a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programjának pályázatán. A borászati cég 2019 nyarára egymilliárd forintból újította fel Badacsony ikonikus éttermének, a Hableánynak az épületét, ahol konferenciáknak is helyet akarnak adni.
|
[
"Laposa Gasztro Kft.",
"Laposa Birtok Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség",
"Laposa Friss Kft."
] |
[
"Stílusos Vidéki Éttermiség",
"Balaton Kör",
"Balatoni Kör",
"Hableány panzió"
] |
Elkészült az MSZP tavalyi évre vonatkozó pénzügyi elszámolása, amelyben bevételi oldalon 1,4 milliárd, míg a kiadási rubrikában 2,1 milliárd forint szerepel.
A törvény szerint minden év április 30-ig kell a politikai szervezeteknek az előző év gazdálkodásáról szóló zárszámadást elkészíteniük és közzétenniük. Az MSZP zárszámadásának főbb számai szerint a párt tavaly az előző évhez képest majd egymilliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatott - igaz, 2007-ben az összeg kiugróan magas volt, mert akkor adták el a Köztársaság téri székházat. Tavaly 1,42 milliárd forint folyt be az MSZP kasszájába.
A szocialista párt tavaly 953 millió forint állami támogatást kapott, az "egyéb bevétel" rubrikában 285 millió forint áll. Az MSZP bevételei közt - minden más párthoz hasonlóan - magánszemélyek által fizetett adományok is szerepelnek, ezeket ötszázezer forint felett kötelesek közzétenni.
A magánadományokból származó bevételhez elsősorban - a párt belső szabályainak eleget téve - a szocialista EP-képviselők járulnak hozzá. (Egy megállapodás értelmében a hazai és a brüsszeli képviselők kötelesek fizetésük bizonyos százalékát befizetni a pártkasszába.
Tavaly egyébként Fazakas Szabolcs - az európai parlamenti delegáció tagja - adta a legtöbb pénzt pártjának: 1,2 millió forintot. Az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György 850 ezer forintot tett a közösbe.
A korábbi években is komoly összegek kerültek vissza a párthoz a szocialista képviselőktől. 2004-ben Göndör István frakcióvezető-helyettes, Hagyó Miklós, Tüttő Katalin, Botka László és Szili Katalin is a komolyabb támogatók között volt, 2005-ben Kovács László ex-pártelnök, az Európai Unió adóügyi biztosa fizette a legtöbbet: 3,5 millió forintot.
2006-ban, a választás évében a tavaly 1,2 milliót fizető Fazakas Szabolcs négymillióval támogatta a pártot, a nagy befizetők közt volt Hiller István (1,1 millió), Szili Katalin (1,4 millió), Hunvald György (1,1 millió), Nyakó István (953 ezer forint) és Hagyó Miklós is (641 ezer forint). A Brüsszelben dolgozó Kovács László akkor csak 832 ezer forintot dobott a közösbe.
Ami a kiadási oldalt illeti, tavaly a szocialista párt bevételeihez képest sokat, egészen pontosan 2,1 milliárd forintot költött. A legtöbb kiadás a székházvásárlás, felújítás kapcsán keletkezett, csak az "eszközvásárlás" rubrikában 943 millió forint kifizetés szerepel ehhez kapcsolódóan. Működésre 580 milliót, politikai tevékenységre (kampányok, konferenciák, kongresszus) 577 millió forintot költöttek. A kiadási oldalt növelte az a kedvezményes hitel is (nagyságrendileg 700 millió forint), amelyet ingatlanvásárlásra fordítottak. Összességében az MSZP tavaly majd hétszázmillióval költött többet a bevételeinél.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Európai Unió"
] |
Hivatali visszaélés miatt tett feljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellen Horváth András volt adóellenőr. Azt állítja, hogy az adóhatóság szemet huny a kiemelt adózók áfacsalásai felett. A kár becslése szerint ezermilliárdnál is nagyobb összeget jelent évente. Horváth az Indexnek beszélt a letelefonálásokról, a lebonthatatlan falakról, a hivatal öncenzúrájáról és a belső tisztogatásokról. Most a kormánytól vár segítséget, és azt mondja, az időzítés ellenére nincs politikai célja. Viszont gond lehet, hogy szerinte több kormánytag is az oligarchák láncolatainak a foglya.
Végiggondolta ezt az egészet? Mit érhet el egy adórevizor az ön szerint ezermilliárdos károkat okozó csalók és a nagy hatalmú NAV ellen?
Ha ezt átgondoltam volna, akkor én sem léptem volna ki a nyilvánosság elé.
Szóval nem túl optimista. Egyáltalán mire számít?
Úgy érzem, most sokan gondolják a hivatalon belül is, hogy azzal, hogy felvetődött ez a téma, végre történhet valami. Megtisztulhat a szervezet.
Kiktől?
Nevesíteni is tudnék rengeteg embert, de az egész rendszer működésével baj van. A NAV több mint húszezer alkalmazottjából több száz vezető beosztású alkalmazott van, akik pontosan tudnak mindenről. Ők a felelősök.
Pontosan miről is tudnak ezek a vezetők?
Arról, hogy a kiemelt adózókkal, akik a legnagyobb Magyarországon működő cégek, elnéző a hivatal. Konkrétan túl alacsony összegeket szab ki nyilvánvaló adócsalások miatt. Évente közel ezermilliárd forintot csalnak el a legnagyobbak, de még több ezer közepes méretű vállalkozás is van, ami haszonélvezője az egésznek.
Összesen mennyi pénzről van szó?
Az összes kár, ami a költségvetést éri évente, elérheti az 1700 milliárd forintot. Ez nemcsak az én becslésem, hanem az Európai Bizottságé is.
Nincs kinek elmondja? Pedig lenne egy érdekes NAV-os története, hasonlókat tapasztalt, mint a mindent kiteregető adóellenőr? Írjon nekünk a tema@mail.index.hu-ra!
Pedig vannak vizsgálatok és büntetések, ezzel védekezik az adóhivatal is.
Mutatóban vannak megállapítások, vizsgálatok, nem igaz az, hogy nincsenek, ilyet nem is állítok. Persze biztos vagyok abban, hogy a NAV majd ezzel is támad. A gond az, hogy a megállapított büntetési tételek nevetségesek. Minden évben van sok vizsgálat, és vagy 70-80 milliárd forintnyi megállapítás is ebben a nagycéges körben. De itt nem pár tízmilliárdnyi pénz tűnik el évente, és nem csak a kiemelt adózói körben vannak gondok. Ahogy mondtam, én 1700 milliárd elcsalt forintról beszélek.
Mit csinált a NAV-nál, hogy ezt így meg tudja becsülni?
Főként a határon átnyúló áfacsalásokat vizsgáltam. Az élelmiszeripar hálózatait próbáltam felderíteni.
És milyen eredménnyel?
Az utóbbi években sokszor leállítottak a feletteseim, és volt olyan adónyomozás is, amiből kizártak, miután nagyon komoly visszaélésekre bukkantam.
Tudna példákat mondani?
Egyelőre nem adhatok ki mindent a nyilvánosságnak. De a mechanizmusról beszélhetek. Készítettem egy ábrát is, itt van.
Mit látunk pontosan?
Az áfacsalás tipikus láncolatát. A módszer primitív. Az esetek jelentős részében nemcsak arról van szó, hogy a cégek nem fizetik be az adót, hanem arról, hogy olyan áfát is visszaigényelnek, amit be sem fizettek. Tehát először megrövidítik, aztán meglopják az államot.
Elmagyarázná részletesebben?
Tegyük fel, hogy egy csomag kristálycukrot egy szlovák cég legyárt, és papíron nettó 100 forintért elad egy magyar cégnek. A vásárló cég összeköttetésben áll egy fiktív számlákat kibocsátó céggel, amelytől kap egy számlát 100 forint értékben. Ezután visszaigényli az áfát, és a két összeg – a befizetett és a kifizetett 21,6 forint – kiütik egymást.
Ezután papíron a cukrot továbbadja egy közvetítő cégnek, amely nagyon gyakran aztán eladja egy másik közvetítőnek. Ők az áfát befizetik, aztán visszaigénylik, általában alacsony haszonkulccsal dolgoznak, amiből a strómanokat és az adminisztratív költségeket fizetik. A szerepük csak az, hogy a lánc hosszabb és átláthatatlanabb legyen, semmi más.
A láncolat végén a kiskereskedő áll, nagy magyar cégek és multik, ők az igazi haszonélvezői az ügyletnek. A 100 forintos terméket ugyanis nettó 82 forintért kapják, tehát jóval nagyobb haszonnal tudják eladni, mint becsületes versenytársaik. A gyakorlatban az árut nagyon gyakran persze a szlovák gyártó raktárából egyből a kiskereskedőhöz szállítják. A közvetítő cégek sokszor csak papíron léteznek, infrastruktúrájuk nincs.
Ki a felelős ezekért a rendszerekért, ki szervezi a láncokat?
Jellemzően mindig az, aki a legnagyobb hasznot húzza belőlük.
Tudna konkrét cégneveket mondani?
Egyelőre inkább csak annyit, a láncok végén, a szervezetek csúcsán tulajdonképpen a kiskereskedők, kiskereskedelmi láncok állnak. Ezek nagyrészt a legnagyobb multik, de vannak köztük magyar cégek is. A NAV azonban ezeket csak a legritkább esetben vizsgálja, az ellenőrzések általában megállnak a hierarchia alacsonyabb szintjein. Én mindig küzdöttem azért, hogy ne álljunk meg a fantomcégeknél, vizsgáljuk a valódi haszonélvezőket.
Az adóhivatal az ön vádjaira cáfolatot adott ki. Azt írták, sok ügyben tehetetlenek.
Nem igaz, hogy ez ellen nem lehet mit csinálni. Az áfacsalásnak ez a módszere egy nagyon primitív módszer, az adóhatóságnak pedig az a dolga, hogy ezeket felderítse. A probléma szerintem az, hogy az egész láncolatot nem egyben kezeljük, nem megyünk végig az egész láncon, nem próbáljuk megkeresni a szervezőket.
Ez egyébként nagyon egyszerűen az áruk szállítási papírjai alapján nem lehetséges?
Kétségtelen, gyakran ezeket a mozgásokat tökéletesen lepapírozzák, mindegyik közvetítőnek van menetlevele, és nagyon nehéz megállapítani a csalást. De sokszor nem ilyen elővigyázatosak. Arról nem is beszélve, hogy ha a végső kereskedő, ahogy a fenti ábrán is, átveszi a terméket 82 forintért, miközben tudja, hogy a gyártási ár és a gyártó nyeresége összesen nagyjából 100 forint, az egészen biztos lehet abban, hogy a termék adócsaló láncolatból származik.
És akkor a multit is le lehet buktatni?
A láncolat végén álló cégek felelőssége akkor vethető fel, ha be lehet bizonyítani, hogy tudta vagy tudhatta, hogy mennyi volt a termék eredeti ára. Ezt részben a fuvarlevelek alapján lehet ellenőrizni, részben pedig a kapcsolatok feltárásával, a tényleges összeköttetések leleplezésével. Sajnos a NAV a legtöbb esetben bele sem kezd a vizsgálatba. Ha idáig jutunk a láncolatok ellenőrzésében, falakba ütközünk.
Milyen falakba?
A kiemelt adózókkal a NAV minden évben megállapodik, hogy mennyi az úgynevezett elvárt adó, amit be kell fizessenek, és akkor békén hagyják őket. A dolog most így működik, és nem mer senki hozzányúlni.
Nagyon erős gazdasági érdekcsoportok irányítanak különböző adóhivatali felső vezetőket. Ezek az erők már lassan a politika felett is állnak.
Foglyul ejtették a NAV-ot?
A szervezeten belül lehet tudni, hogy ki kinek az embere?
Vannak, akikről lehet sejteni, de a legtöbb esetben nem tudni. Csak annyit lehet érzékelni, hogy bizonyos ügyeknél odatelefonálnak, hogy ezzel most nem kellene foglalkozni. Mindenki tudja, hogy mi az elvárás, nem kell mindenkit külön megkeresni. A felelősök látják, hogy ki egy adott cég ügyvezetője, és nem is rendelnek vizsgálatot, vagy eredménytelenül zárják le az ellenőrzéseket, megállapítások nélkül.
Ezt jelezte valakinek a NAV-on kívül is?
Leveleket írtam, a legmagasabb kormányzati szintig elmentem.
A kormány vezetői tudnak ezekről a visszaélésekről.
Orbán Viktornak, Lázár Jánosnak? Kinek írt konkrétan?
Az egyiküknek, és úgy tudom, hogy célba is ért az üzenetem. Úgy tudom, hogy a Fidesz-frakció tárgyalt is a témában még 2011-ben, és az információm szerint az volt az álláspont, hogy nem lehet mit tenni, mert minden oldalon vannak olyan szereplői a történetenek, akik a legmagasabb politika szinteken is rendelkeznek kapcsolatokkal. Így volt ez az előző kormány idején is.
De jeleztem korábban egy fideszes felső vezetőnek is. Ő egyébként lépett is az ügyben, 2011 decemberében beindult pár multinál néhány nagyon komoly vizsgálat. Egyébként éppen ez volt az a projekt, amely közeléből végül eltávolítottak.
Ki volt a segítőkész fideszes felső vezető?
Őt sem szeretném most megnevezni.
És hogy segített magának?
A szóban forgó politikus tudta, hogy csak akkor lesz eredménye a három cég vizsgálatának, ha nemcsak a kiemelt adózók osztályán dolgozó beavatottak vizsgálódnak, hanem ha külső ellenőröket is behoznak. Ezért kirendeltek melléjük másokat is, revizorokat vidékről. A régióból én is így kerültem az egészbe. Az ügy még most is folyamatban van, de már alig van valaki a csoportban a külsős ellenőrökből, mindenkit eltávolítottak.
A projekt irányítására is kívülről hoztak új embert, aki eltökélt volt az ügy felgöngyölítésében. Fél évig maradt, de úgy döntöttek, inkább felajánlanak neki egy igazgatói állást máshol a hivatalban, csak ne dolgozzon ezen a projekten.
Amúgy kér egy kis ásványvizet? Mondjuk lehet, hogy ennek is elcsalták az áfáját.
Alig lehet olyan terméket mondani, amit ez nem érint.
Ön tíz évet töltött a szakmában. A témában készült tanulmányában azt írja, hogy 2007-től kezdődően romlott nagyot a helyzet az ellenőrzésekben. Mi történt akkor?
A hivatalt 2007-ben Gyurcsány Ferencék alatt átszervezték, ekkor kerültek a megyei igazgatóságok fölé a régiós igazgatóságok. A régióknál és a kiemelt adózók igazgatóságán kerültek gyenge vezetők a hivatalba. De ebben az esetben az általánosítással azért vigyáznék, mert én főleg a közép-magyarországi területet ismerem, így most inkább csak erről beszélek. Itt főosztály- és osztályvezetőket rúgtak ki. Voltak jogos elbocsátások is, de az új vezetők körében hatalmas kontraszelekció volt. Ezek annyira lerontották a működést, hogy egy nagyobb távozási hullám indult be a hivatalban a következő években. Főleg azokról a területekről távoztak, ahol a kényes ügyek jöttek szembe sorozatban.
Hogy érzi, a mostani kormányzati ciklusban tovább romlott a helyzet?
Nem mondanám, hogy bármi romlott, csak azt, hogy javulás sincs. Mondok egy példát. A kiemelt adózók igazgatóságán belül 2007 vége után létrejött egy új terület, a központosított ellenőrzési szakterület, ahol kimondottan a láncolatba szerveződő csalásokkal foglalkoztak lényegében országos hatókörrel.
2010-től ezt a szervezeti egységet megpróbálták leépíteni, ami 2012 végére sikerült is. Most már nincs ilyen osztály a hivatalban, az itt dolgozókat különböző területekre szétszórták. A leépítés 2011-ben indult, sok kollégát egyszerűen visszaminősítettek.
És most közülük kik vannak önnel?
Sok száz ember támogatását érzem magam mögött. Amíg a NAV-nál voltam, hát, kicsit olyan intézményszerűen működtem. Saját munkamódszert dolgoztam ki, ezt pedig folyamatosan továbbfejlesztettem. Sok hálózatos munkát tettem le az asztalra.
Olyan jellegű közvetlen és hatékony működést alakítottunk ki a kollégákkal országosan, amit az utóbbi három évben nagyon üldözött a vezetés. Ezzel az információkat nagyon gyorsan és hatékonyan ki tudtuk cserélni, ami csípte a szemét a vezetőségnek.
Tettek lépéseket Önnel szemben?
Többször bepanaszoltak engem igazgatók amiatt, hogy nem egyeztetek velük, és az ellenőrzések kapcsán közvetlenül keresem meg az országban máshol dolgozó kollégáimat.
Ez vajon miért fájt?
Mert nem tudtak biztosan közbelépni a kényes ügyekben, a kényes területeken folytatott vizsgálatainknál.
Kormányzati vezetőkön túl bárkinek jelezte a visszaéléseket a NAV-on kívül?
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament adócsalásos ügyekben illetékes szakszerveinél jeleztem a problémát.
Mit segíthet ebben Brüsszel? Valamilyen eljárást indítanak majd Magyarország ellen?
Hát akár az is lehet, de vannak javaslataink is, illetve az Európai Bizottság nyomás alá helyezheti a kormányt azzal, hogy a közösségi alapelveket azért illene betartani. De akár vizsgálóbizottságot is küldhetne Brüsszel.
Amióta kiállt a nyilvánosság elé, érzett bármilyen nyomást, kapott telefonokat, hogy ezt ne folytassa?
Azt tudom, hogy több ezen a területen dolgozó volt kolléga nehéz helyzetbe került. Tudják, hogy kivel voltam jóban. Lehet, hogy őket ki fogják dobni, de legalábbis összehívnak majd értekezleteket, ahol mindenkinek megtiltják, hogy kibeszéljen.
És miért pont most, az induló választási kampány elején jött elő ezzel a történettel? Nem az a célja, hogy az egész minél jobban ráégjen a mostani kormányra?
Már egy éve eldöntöttem, hogy valamit lépni kell. De egészen mostanáig vacakoltam. Próbáltam másokat is bevonni, de ez nem sikerült, így most álltam csak ki. Ez magyarázza az időzítést.
Az LMP vizsgálóbizottságot akar. Ez már politikai támogatás. Nem szervezett?
Nem kerestem meg pártokat. A Levegő Munkacsoport állt mögém, ami régóta küzd az adózás tisztaságáért és a korrupció ellen. Az LMP-t nem én kerestem meg, és ők sem engem. Ettől függetlenül titkon nagyon reméltem, hogy valamelyik párt előáll ezzel az ötlettel.
Mit gondol, ha nem gátolná az adóhivatal az ön és társai munkáját, mennyit lehetne beszedni?
A teljes említett összeget sajnos nem, nincs ország, amelyik fel tudta számolni végérvényesen az adócsalást és az áfatrükközést. De ha a NAV komolyabban venné a feladatát, 30-50 százalékot meg lehetne állapítani akár a kiemelt adózók ezer, akár az összes érintett 1700 milliárdjából.
Az áfa mellett egyébként a járulékfizetés az a frekventált terület, amit nem lehet vizsgálni rendesen. A kollégáktól úgy tudom, hogy a munkaerőkölcsönző cégeknél nagyon sok a hasonló, láncolatos adócsaló eset.
Mit gondol, mit érhet el ezzel az egésszel?
Hangsúlyoznám még egyszer, hogy semmiféle kormánybuktató szándék nincs bennem. A kormánytól inkább segítséget várnék, mert a mindenkori kormányzat a NAV fölött van, így bármilyen eredményt csak a kormány támogatásával lehet elérni. Csak a kormány képes az oligarchákat megfékezni.
Ön azt gondolja, hogy ez a kormány szándéka?
Tudom, vannak fideszes oligarchák, de nem csak fideszesek vannak benne. A pártok háttéremberei ezen a szinten már jellemzően együttműködnek, és a saját érdekeiket védik, nem az országét. Ha a kormányt nem sikerül megnyerni ennek, akkor az egészet megette a fene.
Ha viszont nem támogatnak és visszatámadnak, akkor kevés az esély a sikerre.
De azért bízom abban, hogy a kormány meglátja azt, hogy most akár ebből az apropóból felléphet olyanok ellen, akikkel szemben eddig valami visszatartotta.
Vannak egyébként a felvázoltnál rafináltabb csalási módok is, de ha csak ezeket a nagyon primitív és átlátszó értékláncokat felszámolhatnánk, amelyek már szinte húsz éve ismertek, nagyot lépnénk előre.
És mi lesz, ha visszatámadnak?
A maffia érdekeit sértem. Nem tudom, hogy mi lesz, bármi megtörténhet.
Izgalmas elbeszélgetni önnel, de milyen bizonyítékai vannak? Van közöttük olyan, ami ezeket a nagyon kemény állításokat pontról pontra és megcáfolhatatlanul alátámasztja?
Az ügyészségi beadványban olyan tényeket írtam le, melyek alapján a nyomozást szerintem mindenképpen el kell majd indítani. Aztán hogy annak mi lesz a vége, nem tudom. Persze nem vagyok ezzel kapcsolatban túl optimista, de az eljárás megindításában azért bízom nagyon, mert akkor tanúkihallgatásokra is sor kerülhet majd. És nekem nagyon sok koronatanúm van, akiket ha megkérdeznek, nem fognak az ügyészségnek hazudni. És akkor vége, ezzel célt is érnék.
A hivatal szerintem pontosan a nyomozati szakasztól tart.
Engem ugyanis le lehet állítani, őrültnek lehet nyilvánítani, fel lehet jelenteni (ami a beszélgetés rögzítése után meg is történt) és ki lehet kezdeni akárhogy, de ha több kollégám is megszólal az ügyben, mert kikérdezik őket, akkor már nem lehet mindezt eljátszani.
Talán lesz egy olyan politikai-korrupciós ügy végre, aminek következménye lesz, amiben valamilyen felelősségre vonással fejeződik be a történet.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"Európai Bizottság",
"Levegő Munkacsoport",
"Európai Parlament"
] |
440 millió forinttal drágult az új komáromi Duna-híd, mert az egyik pillér építéséhez szükséges pallókat elsőre nem sikerült elég mélyre leverni. A hidat Mészáros Lőrinc cége építi konzorciumban, jelen állás szerint 2020. május végére fog elkészülni.
Alaposan felment a komáromi Duna-híd építésének ára, a számla már 92,5 millió eurónál (31 milliárd forintnál) jár – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
Az ár azért ment fel, mert a híd 3. pilléréhez műszigetet kell építeni úgynevezett szádfalas technológiával (lényegében acélpallókat vernek le a talajba, jelen esetben a Duna medrébe, így hoznak létre vízmentes területet, ahol dolgozni lehet). Menet közben azonban kiderült, hogy a tervezett (vibrációs) technológiával nem lehet a szádpallókat elég mélyre leverni, annak ellenére, hogy az előzetes talajvizsgálati jelentés adatai szerint ennek mennie kellett volna. 13 méter helyett csak 1-4 métert sikerült elérni, ráadásul a lemezek többször roncsolódtak a nagy igénybevétel miatt. A lemezeket ezért más technológiával kellett leverni, mindez pedig késést is okozott az ütemtervhez képest.
A hidat építő vállalkozások 1,56 millió euróval szerették volna megemelni a díjukat, ebből az építtető NIF (Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő) Zrt. 1,3 milliót (440 millió forintot) hagyott jóvá. A híd jelen állás szerint május végére fog elkészülni.
A hidat építő vállalkozások egyébként:
Mészáros Lőrinc Mészáros és Mészáros Kft.-je,
illetve a Hídépítő Zrt.
Az új átkelő a meglévő vasúti hídtól 170 méterrel nyugatra helyezkedik majd el, 2017 nyarán indult a beruházás. A hídszerkezet egypilonos, ferdekábeles híd, acél pályalemezzel. A 600 méter hosszú átkelőn kétszer egysávos főút vezet majd át a Duna felett, kerékpárutat, gyalogos járdát, közvilágítást is kialakítanak. Az egyedi szerkezet miatt a pilon és a kábelek díszkivilágítást kapnak.
A hídnak eredetileg 2019 őszére kellett volna elkészülnie, árának körülbelül háromnegyede uniós forrásból származik.
|
[
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Hídépítő Zrt."
] |
[
"NIF (Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő) Zrt."
] |
Most már közel 270 milliárd forintos vagyonnal rendelkeznek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok 3,156 milliárd forinttal gyarapították vagyonukat az alapításuk óta – közölte a jegybank alapítványainak vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. az MTI-vel pénteken. A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank a 2014. május 15-én közzétett alapokmányában hirdette meg a Pallas Athéné közgondolkodási programot.
A szeptember 30-i állapot szerint a Pallas Athéné Alapítványoknak juttatott összesen 266,4 milliárd forint alapításkori vagyon értéke 269,5 milliárd forintra nőtt. A hat alapítvány és az általuk alapított gazdasági társaságok 39,59 milliárd forintot magyar állampapírokban, 106,07 milliárd forintot bankbetétben, 83,97 milliárd forintot ingatlanban tartanak, 39,91 milliárd forintot pedig vállalati kötvényekbe fektettek be – közölte az Optima Befektetési Zrt.
Kiemelték: az Európai Központi Bank elveivel összhangban a Pallas Athéné Alapítványok tovább csökkentették állampapír portfoliójukat, 82,9 milliárd forintnyi állampapírt értékesítettek a harmadik negyedévben. A közlemény szerint az alapítványok úgy tudták elérni a vagyonnövekedést, hogy 5,6 milliárd forint értékben közel 1200 oktatási, tudományos pályázatot támogattak.
Kiemelt kép: Berecz Valter/24.hu
|
[
"Pallas Athéné Alapítványok"
] |
[
"Optima Befektetési Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Európai Központi Bank"
] |
Jócskán megcsappant a jövedelme, mégis most kezdi mutatni a gazdagodás jeleit Érd egyik legélelmesebb fideszes politikusa. Az elérhető vagyoni adatok alapján kérdéses, hogy Érd volt fideszes alpolgármesterének honnan volt annyi mozgósítható pénze, amennyiből házat tudott vásárolni a Pest megyei városban a nemrég alapított cégének 2020. elején. Bács István a Facebookon válaszolt kérdéseinkre.
A helyi médiában sokat szereplő Bács István 2019. október 13-án bukott meg az önkormányzati választásokon egy szinte teljesen ismeretlen ellenzéki jelölttel szemben a 4.sz. egyéni választókerületben. Távoznia kellett az alpolgármesteri székből, és ezzel alaposan megcsappant az egyszerű adófizető állampolgár számára látható jövedelme.
A sokmilliós végkielégítés és szabadságmegváltás mellett a havi egymilliós politikusi jövedelem az egyharmadára csökkent, ennek ellenére a figyelemre méltó rokoni kapcsolatai mellett szélsőséges kijelentéseiről elhíresült Bács vagyoni helyzete 2020 elején a jelentős gazdagodás jeleit kezdte mutatni.
Érd fideszes alpolgármestere a káosz és az anarchia megteremtésében érdekelt csürhének titulálta az ellenzéket Korm. rendeletek – NAIH véleményezés Korm. rendeletek – NAIH véleményezés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Miskolci gyalogos-átkelőhelyek baleseti helyzete Közérdekű adat igénylése – Volánbusz Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NGM – támogatások NGM – szerződések Külügyminisztérium – támogatások
Az Átlátszó értesülései szerint Bács cége 2020. elején vásárolhatott egy házat nem messze jelenlegi lakhelyétől Érden, a Thököly u. 4/A-ban – a tulajdonos változását legalábbis február elején jegyezték be az ingatlannyilvántartásba. A nagyjából 700 négyzetméteres telken ház és gazdasági épület áll. Piaci becslések szerint az ingatlan több tízmillió forintot érhet.
A jogvégzett politikus vagyonnyilatkozati adatai szerint nem világos, hogy az adásvételhez szükséges pénzt Bács – mint a cég tulajdonos-ügyvezetője – milyen forrásból teremtette elő.
Az Aequivalentia Kft.-t tavaly november 9-én jegyezte be a cégbíróság. Rövid 2019-es története alatt az egyebek mellett építőipari és ingatlanforgalmazási tevékenységet regisztráló, hárommillió forintos jegyzett tőkével induló cég 3,5 millió forintos nettó árbevétel mellett közel hárommilliós adózott eredményt ért.
A tevékenységi körei közé a PR-munkát és a kommunikációt is felvevő, ugyanakkor internetes honlappal nem rendelkező Aequivalentia (ez a latin szó egyenértékűséget, megfelelést jelent) egyszemélyi tulajdonosa a hárommilliós nyereséget nem vette ki a cégből.
Bács István 2019. október 13-ig Érd alpolgármestereként költségtérítéssel és nyelvpótlékkal együtt nagyjából egymillió forintot keresett havonta. A választási vereség után a képviselői illetménye 231 ezer forint lett – természetesen ez ugyancsak bruttó összeg.
Remek üzlet polgármesternek lenni Érden – megválasztottnak és elbukottnak egyaránt Érd előző polgármesterének közel egymillió forinttal csappant meg a havi jövedelme. A megyei jogú városok polgármesterei közül októberig egyik leggazdagabbnak számító T. Mészáros András négymillió forinttal hízlalta a bankszámláját, és végkielégítésként, valamint szabadság-megváltásként összesen nettó 6,9 millió forint felvételére vált jogosulttá.
A cégalapítás és az ingatlanozás mellett Bács a jogászi munkába is belevágta a fejszéjét. A volt budaörsi alpolgármester, Kálóczi Imre tulajdonában álló Real History Nonprofit Kft-nél havi 150 ezer forint jövedelmet keresett tavaly.
A legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint a történelem iránt lelkesen érdeklődő Bács 2019-ben 15 millió forintos biztosítási összeg és 500 ezer forint készpénz fölött rendelkezett, továbbá egy 76 négyzetméteres és 54 négyzetméteres társasházi lakás – utóbbinak felerészt – tulajdonosa. Autója vagy nagyobb értékű ingósága nincs.
A 76 négyzetméteres társasházi lakás különös története már az országos sajtót is megjárta. A lakást 2018. augusztusa óta a női kézilabdacsapata révén közismertté vált Érdi Sport Kft. bérelte figyelemre méltó bőkezűséggel Bácstól. A veszteséges cégnek az az önkormányzat – az érdi – a száz százalékos tulajdonosa, amelynek a fideszes politikus volt akkor az alpolgármestere.
Egyebek mellett a – Bács testvérének cégét szintén érintő – Érdi Sport Kft-s lakásbérleti visszásságok miatt tavaly ősszel tett feljelentés után a rendőrség nyomozást rendelt el vagyon elleni bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden Korm. rendeletek – NAIH véleményezés Korm. rendeletek – NAIH véleményezés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Miskolci gyalogos-átkelőhelyek baleseti helyzete Közérdekű adat igénylése – Volánbusz Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NGM – támogatások NGM – szerződések Külügyminisztérium – támogatások
Bács frissen alapított cége, az Aequivalentia az adásvétel nyélbe ütése után az új házba tette át székhelyét abból a családi házból, ahol Bács a családjával lakik. Ez utóbbi lakóházas ingatlan nem Bács tulajdona. Ingatlannyilvántartási adatok szerint a Bács és a családja által használt ingatlan egyik közeli hozzátartozójának a tulajdona.
Az ingatlanhasználat joga úgynevezett vagyoni értékű jog. Ezért Bácsnak a vagyonnyilatkozatában ezt az ingatlant és az azon fennálló használati jogát fel kellett volna tüntetnie. Ezt a volt alpolgármester azonban nem tette meg.
Hiányos vagyonnyilatkozatok
A használati jog egyik speciális változatának vagyonnyilatkozati bevallásával egy fideszes politikusnak már meggyűlt a baja. A Direkt36 tényfeltáró portál 2016-ban mutatott rá, hogy Pesti Imre fideszes parlamenti képviselő a vagyonnyilatkozatában nem szerepeltette az egyik ingatlanon fennálló haszonélvezeti jogát. A képviselő változtatott az eddigi kitöltési gyakorlatán, és a legfrissebb vagyonnyilatkozatban is feltüntette az ingatlant és az azt terhelő holtig tartó haszonélvezeti jogot.
Bács egykori mentorának és főnökének, az ugyancsak fideszes T. Mészáros Andrásnak ugyancsak gondjai támadtak a vagyonnyilatkozataival. Az Átlátszó kiderítette, hogy a fideszes politikus 3,4 millió forintos jövedelmet felejtett el feltüntetni a 2017-es vagyonnyilatkozatában.
A 2019. őszi választások legnagyobb érdi vesztesének számító T. Mészáros vagyonnyilatkozataiban azonban más, alapvető bajok érzékelhetőek. Mint összeállításunkból kiderült, a megyei jogú városok polgármesterei közül ő az egyik leggazdagabb. A legalább 100 milliós vagyon, a jelentős gazdagodás forrása azonban nem látszik, a korábbi vagyonnyilatkozatait pedig nem adja ki. (2019-ben egy 55 négyzetméteres érdi társasházi lakás felének tulajdonát szerezte meg).
Feltűnően vagyonosodik az érdi polgármester, de nem hozzáférhetőek a korábbi vagyonnyilatkozatai Erdő, lakások, szántóföldek tizenkét tételben, 66 millió forintos pénzintézeti követelés, neobarokk nappali, és legalább 6000 kötetes könyvtár: egyebek között ezek szerepelnek T. Mészáros András érdi polgármester 2017-es vagyonnyilatkozatában.
A másként gondolkodókat lecsürhéző kirohanásával annak idején nagy felháborodást kiváltó Bácsot 2019. szeptember óta politikai ellenfelei élesen támadták lakásbérleti és rokonságának közbeszerzési ügyei miatt.
A női kézilabdacsapatáról ismert, száz százalékos önkormányzati tulajdonban álló Érd Sport Kft. nemcsak Bács, hanem testvérének – korábban offshore társaság tulajdonában álló – cégétől is bérelt lakást hosszú évek óta több tízmillió forint összegben.
Fordulat a választások után
A cégtulajdonos testvér férjének testvére (vagyis Bács István sógorának testvére) pedig annak az építési cégnek a tulajdonosa, amely Érden 2011-től 1,5 milliárd forintnyi összértékben főleg építési szerződéseket nyert el. A közbeszerzési pályázatokat az a fideszes érdi önkormányzat írta ki, amelynek Bács kezdetben tűz közeli háttérembere, 2014-től pedig alpolgármestere lett.
A General-Invest Bau Kft. – mert erről a cégről van szó – kizárólag Érden nyert el közbeszerzési pályázatokat – többnyire meghívásos eljárásokban. A Érdi Sport Kft. Bácstól azt a lakást bérelte, amelyet a politikus évekkel korábban a General-Invest Bautól vásárolt meg.
Bács politikai pályafutásában az elvesztett önkormányzati választás jelentős fordulatot okozhatott. A saját cég alapítása mellett egy, a Budapesti Aranykéz utcában fellelhető cégtől jogászként a korábbiakhoz képest szerény havi jövedelmet kap.
A Real History Zrt. jelenlegi tulajdonosa-ügyvezetője Budaörs – a női kézilabdáért szintén rajongó – volt alpolgármestere, akinek távoznia kellett a Fideszből, miután Budaörs liberális polgármestere, Wittinghoff Tamás ajánlatát elfogadva alpolgármesterként beszállt a városvezetésbe.
A fő tevékenységi köre szerint történelmi helyek és látványosságok működtetésével foglalkozó cég másik ügyvezetője széles körű ismertségét a Survivor és a Konyhafőnök VIP című reality bulvárműsorok szereplőjeként szerezte meg. Dr. Panyik Anita az Instagramm-oldalán látható adatok és képek tanúsága szerint egyszerre munkajogász, sportoló és celeb.
Levélszemétben a kérdések
Bács István emailben feltett kérdéseinkre először nem reagált, azonban később (még cikkünk megjelenése előtt) Facebook oldalán megjelentetett egy kiírást, amely szerint megtalálta a levelünket a “spam" mappában, és ezúton válaszol rá.
Bács szerint sem az ő, sem pedig a családjának vagyoni helyzete nincs összefüggésben a cégének vagyoni helyzetével. És bár a cég üzleti stratégiájáról és gazdasági ügyeiről nem kíván beszámolni, annyit elárulhat, hogy a Kft. az ingatlan megvásárlását jelentős részben hitelből fedezte.
Arra a kérdésre, hogy vagyonnyilatkozatában miért nem tüntette fel az ingatlant, amelyen vagyoni értékű joga fennállt, Bács azt válaszolta, nem tud arról, hogy olyan vagyoni értékű joga lenne, amelyet kellett volna, de nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában.
A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta.
Fotó: A volt alpolgármester időseknek telefonál 2020 áprilisában. Forrás: Bács István közéleti oldala
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"Érdi Sport Kft.",
"Aequivalentia Kft.",
"General-Invest Bau Kft.",
"Real History Zrt."
] |
[
"Érd Sport Kft.",
"Real History Nonprofit Kft-nél",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Érdi Sport Kft-s",
"Opten Kft."
] |
Rendkívül hízelgő interjút közölt a horvát Sportske novosti napilap online kiadása az eszéki futball eddigi sikereiről és jövőbeli terveiről azzal a Mészáros Lőrinccel, aki papíron fél éve kiszállt a csapatból. Az együttest fenntartó cég tulajdonosi viszonyai azóta is alakultak, a csapat mostanra tisztán magyar lett, de a felcsúti milliárdosnak nincs látható nyoma a vállalat mögött. A csapat honlapján ennek ellenére még pár héttel ezelőtt is tulajdonosként hivatkoztak rá.
Luka Modric Felcsútról vonulna vissza
A Sportske novosti interjúja egy rövid bevezetővel kezdődik, amelyben bemutatják, milyen fejlődésen ment keresztül a néhány éve még csőd szélén álló eszéki csapat az elmúlt idényekben. A lap előszava szerint mindez Mészáros Lőrincnek köszönhető, aki néhány éve megvette az együttest, és azóta többet is tett érte, mint amit előzetesen ígért. Az írás úgy fogalmaz, hogy a milliárdos
megváltást, pénzt, életet, reményt, stadiont, akadémiát
adott Eszéknek. Azt is megemlítik, hogy Mészáros már bizonyított üzletemberként, vagyona pedig becslések szerint egymilliárd euró körül lehet.
A korábbi felcsúti polgármestert – akire tévesen úgy is hivatkoznak mint a Puskás Akadémia tulajdonosára – főleg sportszakmai dolgokról kérdezték, de mivel jelentős részben ő finanszírozta az elmúlt években az eszéki focit, a fejlesztésekről és a tervekről is szó esett. Mészáros azt mondta: reményei szerint az NK Osijek már jövőre megnyerheti a horvát bajnokságot. Ha így lenne, a győzelmet az új arénában ünnepelhetnék, a tervek szerint ugyanis a több mint 10 milliárd forintból épülő létesítmény még az idén elkészül.
Jelen állás szerint októberi stadionavatással számolnak, de a járványhelyzet miatt benne van a pakliban némi csúszás.
Közben épül a helyi futballakadémia is, amelyre azonban nemcsak a felcsúti milliárdos, hanem a magyar kormány is jelentős összeget szánt. Ezek a befektetések Mészáros szerint egyébként megtérülhetnek, és jó játékospolitikával az Eszék a jövőben önfenntartó lehet.
A felcsúti milliárdos arról is beszélt, hogy a horvát futball követendő példa lehet a magyar számára, és viccesen még azt is megjegyezte, hogy örülne, ha a 2018-ban aranylabdával díjazott Luka Modric Eszéken, vagy még inkább Felcsúton fejezné be a pályafutását.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár egy hónapja épül a horvát Felcsút, jobb lesz, mint az eredetiSzükség is van a fejlődésre, mert itthon valami nagyon nem működik. Mészáros Lőrinc horvát csapata egyelőre mégis a magyar modellt követi.
Mint főszponzor nyilatkozott
Az interjú – és különösen annak tartalma – azért furcsa, mert Mészáros Lőrincnek papíron már nincs köze az NK Osijekhez. A felcsúti milliárdos ugyanis – ahogy erről akkor beszámoltunk – nyáron kényszerűségből teljesen kiszállt a csapatból. Az előző szezonban a Puskás Akadémia és az Eszék egyaránt kiharcolta az Európa Liga részvételt, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) előírásai szerint pedig az általuk szervezett nemzetközi ligákban nem indulhat egyszerre két olyan csapat, amelyek között tulajdonosi összefonódás van. Sőt, már arra sincs lehetőség, hogy egy sorozatban két olyan csapat rajthoz álljon, amelyeknél azonosítható egy döntő befolyással rendelkező személy vagy szervezet, tehát olyan valaki, aki a két csapat esetleges mérkőzésének kimenetelére hatást gyakorolhat.
Mészáros Lőrinc pedig ilyen volt a nyáron, így eladta részesedését az NK Osijekben, és lemondott az ott betöltött pozícióiról is. Ez még a korábbi hetek kommunikációjához képest is komoly fordulat volt, hiszen semmi jel nem utalt ilyen változásra.
Más kérdés, hogy a tranzakció után az nem derült ki pontosan, kihez is került a részvénycsomag. A vevő ugyanis egy magántőkealap volt, amelynek egyik legfontosabb jellemzője, hogy hacsak nyilvánosságra nem hozza, nem tudni, kinek a pénzét forgatja.
Mindenesetre úgy tűnt, hogy Mészáros Lőrincet Horvátországban továbbra is mindenki tulajdonosként kezeli.
A csapat hivatalos honlapján még december 1-jén is így hivatkoztak rá egy hírben, ami arról szólt, hogy a város díszpolgárává avatták.
A furcsa helyzet miatt megkérdeztük a Mészáros csoportot, hogy pontosan milyen szerepben nyilatkozott a felcsúti milliárdos a horvát újságnak, illetve mi köze van most a csapathoz, tulajdonos-e közvetve, például a nyáron belépett tőkealapon keresztül. A csoportnál azt mondták, hogy Mészáros Lőrinc mint a klub főtámogatója adott interjút a Sportske novostinak, és a csapat honlapján is tévedés miatt hivatkoztak rá tulajdonosként.
Csak Szíjj László maradt látható
Az interjú azonban így is kifejezetten furcsa. Egy csapat főtámogatójának ugyanis ritkán szoktak ilyen kérdéseket feltenni az adott együttessel kapcsolatban. Ez olyan, mintha a Magyar Telekom vezetőjét megkérdezné valaki, hogy mikor újítják fel a Fradi stadionját, vagy az Emirates menedzsmentjénél érdeklődnének, hogy mikor lesz nyereséges a Real Madrid. Arról nem is beszélve, hogy
mennyire kínos, ha egy klub honlapján a csapat tulajdonosaként hivatkoznak valakire, aki nem az.
Utóbbi ugyanakkor elég jól mutatja, mennyire zavaros jelenleg az Eszék tulajdonosi háttere. Ráadásul az elmúlt hónapokban a helyzet csak tovább bonyolódott. Tavaly év közepéig a csapatot működtető cégnek egy másik vállalaton keresztül három magánszemély tulajdonosa volt: Mészáros Lőrinc, a volt felcsúti polgármester helyi üzlettársa, Ivan Mestrovic és gyakori magyarországi partnere, Szíjj László.
Júliusban azonban kiszállt Mészáros Lőrinc, és a Béta Magántőkealap érkezett a helyére. Majd év végén Ivan Mestrovic is eladta a részesedését, így némi kavarás után jelenleg Szíjj László, a Béta és egy másik, Open Innovation névre hallgató magántőkealap a három tulaj.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHeti 60 millióért bérelhető egy olyan luxusjacht, amilyennel Szijjártó utazott, de ő nem is fizethetett érteA korábban a luxust bíráló, plebejuskormányzásra vágyó Szijjártó Péter négyéves fizetéséből tudna egy hétre kibérelni egy hasonló jachtot.
A Bétáról már nyáron megírtuk, hogy esetében annyira nem nehéz kapcsolódási pontot találni Mészáros Lőrinchez, az Open Innovationnek pedig lényegében ugyanaz a háttere. A Mészáros csoportnál rákérdeztünk az Eszék aktuális tulajdonosi viszonyaira is, de annyit mondtak, hogy a magántőkealapok befektetői nem nyilvánosak.
Jelenleg tehát magánszemélyként kizárólag Szíjj Lászlót lehet beazonosítani az NK Osijek mögött. Idővel azonban a nyáron Szijjártó Péter jachtoztatásával a hírekbe kerülő Szíjj is hasonló helyzetben találhatja magát, mint Mészáros Lőrinc a közelmúltban. Az egykori felcsúti polgármesterrel baráti kapcsolatban lévő tiszakécskei milliárdos ugyanis nemrégiben szerzett részesedést a diósgyőri futballcsapatban. Bár erre szinte biztosan nem ebben a szezonban kerül sor, de ha a miskolciak is kiharcolnák a nemzetközi kupaszereplést, akkor valamelyik futballérdekeltségétől Szíjj Lászlónak is meg kellene válnia.
Vállalat eszék Mészáros Lőrinc NK Osijek Szíjj László Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"NK Osijek"
] |
[
"Európai Labdarúgó-szövetség",
"Real Madrid",
"Magyar Telekom",
"Mészáros csoport",
"Puskás Akadémia",
"Béta Magántőkealap",
"Open Innovation",
"Sportske novosti"
] |
Megvannak a belügy új, várbeli épületeinek kiviteli tervei, de hogy az átcuccolás mikor történhet meg a jelenlegi, József Attila utcai épületből, nem tudni. Többek között ezek derültek ki a tárca Átlátszónak adott tájékoztatásából.
“A Belügyminisztérium 2017. szeptember 15-ig 1 271 057 000 forint kifizetést teljesített" – közölték a tárca részéről a tervezett Várba költözés kiadásaira vonatkozó kérdésünkre. Ahogy a belügy válaszában is szerepel, a dolgozókat egyrészt az Országház és az Úri utca közötti, volt MTA épületegyüttesben, másrészt a Nándor utca 5–7. szám alatti épületben helyezik majd el.
Mint májusban megírtuk, a Belügyminisztérium (BM) az eredeti tervek szerint idén vehette volna birtokba az új helyét, de az év elején kiderült, hogy ebből legkorábban 2018 decemberében lehet valami. A tárca Budára való átköltöztetése addig 803 millió forintba került. A végösszegre vonatkozóan a minisztérium illetékesei nem tudtak válaszolni, és azt sem tudták megadni, hogy költözés után mi lesz a BM jelenlegi, József Attila utcai épületével, mert annak "hasznosítása nem a minisztérium kompetenciájába tartozik".
Mostani megkeresésünkre adott tájékoztatásukban a következőket írták:
"A két ingatlanról eltérő időpontban született döntés, így azok előkészítése is eltérő szakaszban van. A volt MTA épületegyüttes átépítésére az építési engedély hatályba lépett, teljes körben elkészültek a kiviteli tervek. A Nándor utcai épület építési engedélye ugyancsak hatályba lépett, a belsőépítészet kiviteli terve elkészült, azonban egyes szakági kiviteli tervek készítése még nem történt meg."
A BM beszámolt arról is, hogy "a Nándor utcai épület kiviteli tervezési feladataira, valamint a volt MTA épületegyüttes és a Nándor utcai épület teljes körű kivitelezésére kétfordulós közbeszerzési eljárást indított a lebonyolító Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. Az eljárás első, úgynevezett részvételi szakaszában érvényes ajánlat nem érkezett, ezért az illetékes bizottság eredménytelennek nyilvánította az eljárást, a BMSK új eljárást fog indítani.
A költözés várható időpontjára vonatkozóan a BM részéről azt írták, hogy azt a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatása után tudják megválaszolni.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Belügyminisztérium"
] |
[
"Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt."
] |
Nyomozás az MSZP-közeli egylet miatt
Sikkasztás bűncselekményének gyanújával nyomozást indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a szocialista Lévai Katalin által megálmodott Budapesti Nőház Közhasznú Egyesület gazdálkodásával összefüggésben – értesült a Magyar Nemzet. Információnkat a BRFK sajtóosztályán megerősítették. Tájékoztatásuk szerint a büntetőeljárásnak egyelőre nincs gyanúsítottja, megkezdődtek a tanúkihallgatások, a nyomozás határideje pedig április 23.
A 2003 végén megalapított nőház ügyében az egyik károsult tett feljelentést a közelmúltban, akit 2004-ben az egyesület óvónőként alkalmazott. Feljelentésében azt sérelmezte, hogy miután a nőház 2004. november 30-án – a kormányzati támogatás elapadása miatt – feloszlatta magát, nem fizették ki neki, illetve egy másik óvónőnek a határozott idejű szerződésük alapján nekik járó összeget – írja a hétfői Magyar Nemzet, melyből további részleteket is megtudhat.
|
[
"Budapesti Nőház Közhasznú Egyesület"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Belső konfliktusokat okoz a szélsőjobboldali Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnál, hogy a szervezet pénzügyei nem átláthatóak. Már az ügyészség is vizsgálódik.
Kiverte a biztosítékot a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnál, amikor néhány hete az Átlátszó oknyomozó portál utánament, hogy a szervezet és a hozzá köthető alapítványok milyen forrásokból kapnak pénzeket.
Arról az Átlátszó is beszámolt, hogy már néhány HVIM-tag szemét is csípi, hogy nem tudják, mi lesz a befizetett pénzük sorsa. Sőt, a portál munkatársai álnéven ajánlottak fel pénzt a szervezetnek, amit online szerettek volna befizetni. Bankszámlaszámot azonban nem kaptak, helyette a HVIM egyik emberének személyesen kellett odaadni a pénzt, aki azt egyszerűen csak zsebre tette.
Az Indexnek a szervezethez közel álló forrásai megerősítették, hogy a mozgalmon belül egyre nagyobb feszültséget szül az, hogy nem tudni, honnan jönnek és mire mennek el a befizetett összegek. Az Átlátszó írása csak olaj volt a tűzre – állítják forrásaink, ráadásul a portál nem állt le: bejelentést tett a Csongrád Megyei Főügyészségnél, amely így megindította a törvényességi eljárást.
Az Átlátszó munkatársai azért tettek bejelentést, mert a HVIM és a hozzá kötődő szervezetek sem adták be a bíróságnak a beszámolói kötelezettségeiket, noha erre törvény kötelezné őket. Az ügyészség törvényességi vizsgálata ezért nemcsak a HVIM-re, de a Hatvannégy Vármegye a Magyarság Önszerveződéséért Alapítványra, valamint egy másik, ugyanehhez a körhöz köthető Innovatív Kommunikáció Alapítványra is kiterjed.
Utóbbiról keveset tudni, miközben információnk szerint kulcsszerepet játszik a finanszírozásban. Ez az alapítvány adja ki az ásotthalmi önkormányzat lapját, amit a helyiek ingyen kapnak meg. A település polgármesetere pedig nem más, mint Toroczkai László, aki a HVIM egykori vezetőjeként ezer szállal kötődik a mozgalomhoz.
Forrásaink állítják, hogy a szervezetek vezetői közötti összefonódásoknak is jelentősége lehet a pénzek áramlásában. A HVIM alapítványának elnökét, Varga Lászlót például üzleti szálak kötik Toroczkai Lászlóhoz. És Varga egyik korábbi érdekeltségében volt az a vagyonvédelmi cég is, amit az ásotthalmi önkormányzattól vette át egy időre a helyi strand üzemeltetését.
Az Átlátszó egy korábbi cikkében a HVIM, a Jobbik és a Dextramedia Kft. kapcsolatát is boncolgatta. Utóbbi IP-címén több olyan honlap is található, amely szorosan kötődik a HVIM-hez, a céggel pedig a Jobbik parlamenti frakciója is szerződést kötött. De nemcsak a Jobbiknál fekszik jól a cég, hanem a közmédiánál is, amely 2010 óta közel 400 millió forintnyi megbízást adott a társaságnak.
Toroczkai szerint ők betartják a törvényt Cikkünk megjelenése után Toroczkai László levelet írt, melyben azt állítja, a Hatvannégy Vármegye a Magyarság Önrendelkezéséért Alapítvány a hatályos törvények betartásával működik, a NAV felé pedig eleget tettek beszámolási kötelezettségüknek, szerinte ez csupán még nem látszik az OBH honlapján.
|
[
"Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom"
] |
[
"Innovatív Kommunikáció Alapítvány",
"Dextramedia Kft.",
"Csongrád Megyei Főügyészség",
"Hatvannégy Vármegye a Magyarság Önrendelkezéséért Alapítvány",
"Hatvannégy Vármegye a Magyarság Önszerveződéséért Alapítvány"
] |
A történetek csak úgy zuhognak egymás után az off-shore cég tulajdonába került és plázaalapnak szánt nagymúltú Csepel-pályától a fiktív, ámde több tízmillió forintnyi közpénzt felemésztő útfelújításig
Csepeli szenny...
Bár a XXI. kerületben járunk, a nemrégiben megjelent Vörös Csepel című dokumentumkötet a XX. század ötvenes éveibe repít vissza bennünket. Olyan időszakba, amelyre a városrészt 1948 és 2010 között szinte megszakítás nélkül uraló kommunisták és szocialisták mai örökösei alighanem nosztalgiával gondolnak; különben aligha hívnák még mai is egymást büszkén elvtársnak a helyi alapszerv tagjai és vezetői. Aki túlzásnak érzi a "Gyilkosság, visszaélések, mutyivilág a XXI. kerületben" alcímet viselő kötet fenti summáját, aligha tudja, hogy a csepeli szakiskolában elkövetett gyilkossággal vádolt Deme Gábornak már a nagyapja is karhatalmista volt.
De hasonló összefonódásokat, személyi kontinuitást még többet is lehetne sorolni a könyvből, amelynek azonban nem is ezen részei a legmegdöbbentőbbek. Hanem az a hányavetiség, ahogy a kerületet uraló szocialisták a közvagyont felélték, s ahogy a legsúlyosabb esetet, a 2009. januári gyilkosságot kezelték. Podolák György volt országgyűlési képviselő csupán egy évvel az eset után, Kálmán Olga ATV-s műsorában ismerte be a nyilvánosság előtt azt a csöppet sem mellékes tényt, hogy közvetlenül a gyilkosság előtt járt nála a vádlott Deme Gábor, a csepeli MSZP oszlopos tagja. A kötetből az is kiderül, Deme bírósági vallomásában azt állította, a szakképző iskola révén a helyi szocialista pártszervet is finanszírozták.
Megdöbbentőek a kötetben alaposan, esetenként közhiteles dokumentumokkal alátámasztott beszámolók a kerület vagyonának köddé válásáról. A történetek csak úgy zuhognak egymás után az off-shore cég tulajdonába került és plázaalapnak szánt nagymúltú Csepel-pályától a fiktív, ámde több tízmillió forintnyi közpénzt felemésztő útfelújításig. Hogy mennyibe kerülhetett a kerületi vörös polip működése, jól szemlélteti a tény: a kerület új vezetése 2010 végére az előzetesen 4,3 milliárdos hiányt 2,4 milliárdra csökkentette. Méghozzá úgy, hogy nem zengett a helyi közélet intézmények összevonásától, nadrágszíj-meghúzástól. Csupán a felesleges, pazarló szerződések megszüntetésével, a negyven esetben feljelentéssel zárt mutyigyanús ügyletek eliminálásával sikerült megspórolni több mint kétmilliárd forintot. Egy példa: korábban 170 millió forintért hoztak össze egy szinte használhatatlan, a kerületiek által gyakran felpanaszoltan rosszul működő önkormányzati honlapot. Utóbb 500 ezer forintból készült a már jóval kézreállóbb és összehasonlíthatatlanul olcsóbb weboldal.
|
[
"MSZP"
] |
[] |
Hogy a kormány nem talál korrupciós ügyeket az EU-támogatásoknál, nem jelenti azt, hogy nincsenek ilyenek – mondták el európai bizottsági vezetők egy budapesti konferencián. Az is kiderült: Brüsszel nem lát kifogást az Altus támogatásában.
Nem sértett az Európai Bizottság uniós szabályokat, amikor az Altus vezette konzorciumnak támogatást ítélt – utasította vissza a magyar kormány vádjait Walter Deffaa, a bizottság Regionális és Városfejlesztési Főigazgatóságának vezetője. A szakember az uniós források felhasználásának korrupciós kockázatairól szóló konferencián kifejtette: Gyurcsány Ferenc cégének ajánlata volt gazdaságilag a legelőnyösebb, és a pénz tanulmány megírását támogatja, semmi köze döntéshozatalhoz. "Az nálunk nem kizáró ok, ha egy céget politikus vezet" – mondta.
Arról is beszélt, hogy a magyar kormány nem fejtette ki kérdésére, pontosan milyen szabályt is sértett meg Brüsszel az Altus támogatásával. A cég támogatásának kérdéséről a konferenciát megnyitó Csepreghy Nándor is nyilatkozott. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint elfogadhatatlan, hogy Brüsszel közvetve egy ellenzéki pártot támogat azzal, hogy a Demokratikus Koalíció elnöke által vezetett cégnek biztosít uniós forrást.
Walter Deffaa az uniós források felhasználásával kapcsolatban kiemelte: Magyarországon eddig 400 millió eurónyi, szabálytalanul felhasznált támogatás ügyében járt el Brüsszel. A legfontosabb súlyos és ismétlődő szabálytalanságok között a hátrányos megkülönböztetést és a túlárazást említette. (Előbbi kategóriába tartozik például az úgynevezett aszfaltkeverő ügy, ahol a bizottság azt kifogásolja, hogy az útépítésekre vonatkozó pályázati kiírásokban csak egy meghatározott távolságon belül működő cégek számára tették lehetővé az aszfalt szállítását. A túlárazás miatt utasította vissza Brüsszel az M4-es autópálya építésének finanszírozását, de emiatt állították le vállalkozásfejlesztési projektek támogatását is.)
Giovanni Kessler, az EU csalásellenes hivatalának, az OLAF-nak a vezetője azt rótta a kormány szemére, hogy rendkívül kevés esetben tettek bejelentést gyanús esetek miatt. Ezek a bejelentések mindössze a támogatások 0,42 százalékát érintették, miközben az uniós átlag 1,65 százalék. Az is sokatmondó a főigazgató szerint, hogy magyar bejelentés alapján mindössze 3 millió eurónyi támogatást vontak vissza, miközben a teljes összeg 400 millió volt. Az is sokatmondó szerinte, hogy Románia után Magyarországon zárták le a legtöbb, 13 vizsgálatot.
Martin József Péter, a Transparency International ügyvezetője is arról beszélt, hogy a hatóságok nem érdekeltek a szabálytalanságok kivizsgálásában. A nem megfelelő felhasználás egyik krónikus problémájaként ő is a rendszerszintű túlköltést nevezte meg, és kiemelte: akadt eset, ahol öt-hatszoros túlárazást is felfedeztek.
|
[
"Altus"
] |
[
"Európai Bizottság",
"Transparency International",
"Regionális és Városfejlesztési Főigazgatósága",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Nemsokára Szolnokon is megszólalhat a Rádió 1, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a héten úgy döntött ugyanis, hogy a helyi 90,4 MHz-es frekvenciára egyedüliként pályázó LB Rádió Kft. kapja meg a hullámsávot. A társaság 90,4 Rádió 1 névvel tervezi elindítani az adását – közölte a hatóság.
Ahogy számtalan vidéki városban, Szolnokon is hálózatba kapcsolódik az új rádió, és elég lesz helyben négyórás műsort készíteni.
A 2017-ben alapított LB Rádió Kft. két tulajdonosa a Céginfo.hu adatai szerint Litter Zsuzsanna és Bíró Balázs, akik sajtóinformációk szerint Vajnának dolgozó ügyvédek.
A Médiatanács múlt héten hozzájárult ahhoz, hogy az LB Rádió Kft. 2018. január 2-a helyett február 1-jén kezdje meg médiaszolgáltatását a hajdúnánási, a hajdúböszörményi és a hajdúszoboszlói frekvenciákon, amelyeket tavaly nyertek el. Ezek is a Rádió 1 hálózatához tartoznak majd.
|
[
"Rádió 1",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság",
"LB Rádió Kft."
] |
[] |
Az MSZP nagyon beleállt a Volánbusz Zrt. és a Vivenvíz Kft. ásványvízüzletének felgöngyölítésébe, a munkát végül siker koronázta: hosszas huzavona után a Fővárosi Ügyészség nyomozást rendelt el az ügyben.
Az ügy ott kezdődött, a nyáron a Volánbusz Zrt. nem vallotta be MSZP közadatkérésére, hogy a MÁV-hoz hasonlóan vásárolt a Mészáros Lőrinc családi érdekeltségétől, a Vivienvíz Kft.-től védőitalként használható ásványvizet. Pedig vettek, mégpedig 4188 darab félliteres palackot 268 ezer forint plusz áfa értékben. A vásárlásra úgy derült fény, hogy Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési ügyekért felelős államtitkára az MSZP által küldött másik kérdésre megadta az adatokat.
Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető feljelentését tett közérdekű adattal való visszaélés miatt.
A rendőrség azonban annak ellenére, hogy kiderítette, a cég öt alkalommal is rendelt vizet Mészároséktól, lezárta a nyomozást. A rendőrség szerint megállt a Volánbusz érvelése, hogy a vásárlások eseti jellegűek voltak, nem szerződésesek, ezért nem titkolták el a közérdekű adatot, csak másképp értelmezték a kérdéseket.
Az MSZP azonban nem hagyta annyiban, és megszerezte az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalását arról, hogy az ilyen típusú beszerzéseket is szerződésnek kell tekinteni.
Ibolya Tibor, főügyész a napokban tájékoztatta a szocialista frakcióvezetőt, hogy felülvizsgálták a BRFK korábbi döntését, és hatályon kívül helyezték a feljelentés elutasítását, így nincs akadálya a nyomozásnak.
|
[
"Volánbusz Zrt.",
"Vivienvíz Kft."
] |
[
"Igazságügyi Minisztérium",
"Fővárosi Ügyészség",
"Vivenvíz Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Lezárult a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 2012-2015 közötti időszakra vonatkozó ÁSZ-ellenőrzése, a leglényegesebb területek rendben vannak, de a számvevőszék kisebb szabálytalanságokat talált többek között a vagyongazdálkodás és a belső kontrollrendszer terén - derül ki az ÁSZ csütörtöki sajtóközleményéből.
A jelenleg az NGM alá tartozó KEF-et a kormány hozta létre 1996-ban a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága néven, elnevezése 2011. május 1-jétől változott Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságra. A KEF központi beszerző szervként végezte a központosított közbeszerzési eljárások lebonyolítását, a központosított közbeszerzési rendszer működtetését, és biztosította - a Honvédelmi Minisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium külképviseleteinek kivételével - a minisztériumok és a Miniszterelnökség működéséhez szükséges munkakörnyezetet.
Az ÁSZ-vizsgálat arra jutott, hogy a KEF irányító szerveinek feladatellátása, valamint a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A pénzügyi gazdálkodás összességében szabályszerű volt, de a 2015. évi felhalmozási és a 2014-2015. évi működési kiadási előirányzatok felhasználásához kapcsolódó közbeszerzési szabálytalanságok miatt nem volt biztosított a közpénzekkel történő felelős gazdálkodás.
A vagyongazdálkodás feltételeinek kialakításánál és a vagyonelemek hasznosítására kötött szerződéseknél feltárt hiányosságok miatt a vagyongazdálkodás nem volt szabályszerű. Az ÁSZ álláspontja szerint az integritásszemlélet erősítése érdekében az intézménynél még további lépések megtétele indokolt. Az ellenőrzés részletesebb eredményeiről az ÁSZ honlapján lehet olvasni.
|
[
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság"
] |
[
"Honvédelmi Minisztérium",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága"
] |
Jász-Nagykun-Szolnok megyében adta el a magyar állam a legtöbb földrészletet (1.110 db) a tavalyi és tavalyelőtti földárveréseken. Fejér megye után itt vált meg a második legtöbb földterületétől (18.698 hektár) az állam. A földek java része néhány érdekcsoport kezébe került Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár legfrissebb elemzése szerint.
Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára, a tőle megszokott alapossággal elemezte egy újabb megye földárverésének adatait. Ezúttal az agrárminiszter, Fazekas Sándor szűkebb pátriájának számító Jász-Nagykun-Szolnok megyét vette górcső alá. Az elemzés összefoglalójában ezeket írja Ángyán:
A "Földet a gazdáknak!" programban sajnos az a megyei tapasztalás sem példátlan, hogy nem helybeli gazdacsaládok, hanem nagy külföldi érdekeltségek illetve politika-közeli rokoni, baráti gazdasági érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez.
Ebben a megyében is a legtöbb területet – 68 birtoktestből álló 1.345 hektárt – két olasz tulajdonú cég, a Palotási Mezőgazdasági Zrt. és a Tiszamenti Agrár Kft. jelenlegi és korábbi vezetői alkotta érdekkör szerezte meg.
A legnagyobb árverési nyertesek között ott találjuk pl. a megye két – a 100 leggazdagabb magyar listáján előkelő helyen szereplő – FIDESZ közeli multi-milliárdos nagyvállalkozóját éppen úgy, mint Fazekas Sándor és Varga Mihály miniszterek számos patronáltját, a CITY-cégcsoport tulajdonosától, Tomajmonostora polgármesterének közvetlen rokonságán át, Fazekas Sándor unokatestvérének gyermekeiig, vagy éppen az Orbán család szűkebb baráti köréhez tartozó volt párizsi magyar nagykövet közvetlen családtagjait.
Találunk köztük emellett szép számmal nagybirtokosokat, de sok stróman-gyanús nyertes árverezőt illetve mezőgazdasági előélettel vagy kapcsolatokkal nem rendelkező "földművest" is: vasútbiztonsági mérnököt, adótanácsadókat, bankárokat, pénzügyi befektetőket, ingatlanforgalmazó nagyvállalkozókat, nagy- és kiskereskedőket, nemzeti dohányboltok (trafikok) tulajdonosait, mi több sportszakosztály-vezetőket vagy éppen a vezető politikai és gazdasági elit által is látogatott klub- illetve szálloda tulajdonosait.
No és erre a megyére is jellemző, hogy az itt található nagy agrárcégek, vállalatcsoportok által bérelt állami földekből szemmel láthatóan jószerivel csak azokat a területeket bocsátotta az NFA árverésre, amelyeknek zömét azután e cégek (pl. Palotási Mezőgazdasági Zrt., Tiszamenti Agrár Kft.) vezetői/munkatársai és/vagy azok rokonai illetve strómanjai vásárolták meg, általában ugyancsak kikiáltási áron.
Vannak persze köztük itt is "nem baráti" (pl. Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt.) vagy esetleg valami miatt "a mi kutyánk kölyke" státust elveszítő (pl. Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.) cégek, amelyek bérelt földjeit megkísérli az állam alóluk kihúzni, értékesíteni, ám ezek árverését általában érdektelenség kíséri, azaz ezekkel szemben a vásárlás "kalandjába" csak kevesen bocsátkoznak, kevesen mernek e cégek tulajdonosaival és vezetőivel ujjat húzni.
A magánszemélyek esetében pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében is általánosan jellemző megoldás, hogy a kedvezményezett kiválasztottak vagy cégeik előbb – 2012 és 2015 között – bérbe, majd 20 éves földbérlettel a zsebben most tulajdonba kapják az állami földeket.
Nem lehet nem észrevenni azt sem, hogy a megye állami földterületeinek legnagyobb – részben külföldi – bérlőit, tőkés társaságait nagyrészt elkerülte a privatizáció, azok – a kormányzati kommunikációban persze sokat emlegetett kis/közepes családi gazdaságok, a gazdálkodó családok helyett – változatlanul az agrár- és vidékstratégia kivételezett szereplői. Bérelt területeik szinte egyáltalán nem kerültek kalapács alá.
Mindez azt is jelenti, hogy változatlan – általában igen kedvező, számukra komoly versenyelőnyt biztosító – feltételekkel, akár 580 Ft/Ak bérleti díjért, és akár évtizedeken keresztül továbbra is használhatják az állami földterületeket, sőt pl. mintagazdaságokká vagy éppen integrátorokká válva egyéb jelentős állami kedvezményben is részesülhetnek.
Az elemzett adatok alapján megállapítható, hogy bár a nyertes árverezők 40,5%-a, 180 fő 10 hektár alatti területet vásárolt, ám ezek az értékesített területeknek csupán 5,4%-át adják. Ennek a jelenségnek az inverze is megfigyelhető. A 100 hektár feletti területhez jutott árverezők száma mindössze 59 fő, azaz 13,3%, ám az ő szerzeményeik adják az elárverezett összes terület 56,1%-át.
Az elárverezett területek közel kétharmadát, a 12.186 hektár összterületű 312 db birtoktestet mindössze 45 nagy – száz hektár fölötti földterülethez jutott – érdekeltség 95 nyertes árverező tagja szerezte meg. Az érdekeltségek legerősebb, felső 12,8%-a tehát az összes aranykorona értéknek 60,5%-át, a földterületnek pedig 65,1%-át vásárolhatja meg.
Az árverseny sem volt erős, mert a birtoktestek közel 75, és a területek több mint 70%-ában a vételár egyenesen megegyezett a kikiáltási árral, vagyis egyáltalán nem volt licitálás.
Tanulságosak az elkelt területek hektáronkénti árai is, különösen összehasonlítva azokat a nyugat-európai földárakkal. Az átlagos vételár 1.047.000 Ft/hektár.
A legalacsonyabb nyertes árajánlatot (880.000 Ft/hektár) egy Abádszalókon található 40 hektáros erdő és legelő művelési ágú területért, dr. Bánfi Zsuzsanna, Tomajmonostora "miniszteri patronált" polgármesterének felesége adta. A legmagasabbat pedig (3.356.000 Ft/hektár) egy Zagyvarékason található három hektáros szántóért, a befektetési cégtulajdonos, 250 hektár fölötti nagyvásárló Tolnai Tamás.
Beszédes az is a tervezett integrátor törvény tükrében, hogy mely szereplők által bérelt földek nem kerültek eladásra.
Ángyán szerint a mai mezőgazdasági jövedelmi viszonyok között ekkora százmilliós nagyságú összegeket a családi gazdaságok, a gazdálkodó családok és/vagy fiatalok nem tudnak földvásárlásra fordítani. A spekuláns tőkének viszont az európai a hektáronkénti tíz-harminc millió forintos földárak árak töredékéért (az elárverezett terület közel 80%-a esetében) hektáronként két millió forint alatti áron megszerezhető állami földek megvásárlása kiváló befektetési lehetőséget kínált az állam a földárveréssel.
A földforgalmi törvény ellen már megindult kötelezettségszegési eljárásnak ugyanis a tőkeerős befektetési csoportokhoz tartozó föld-spekulánsok számításai szerint a földpiac liberalizációja és ezzel az európai földárak kiegyenlítődése lesz a következménye Ángyán szerint.
Az európai mércével potom pénzért most megszerzett földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított, befektetett tőkét, a közösség vagyonához olcsón hozzájutó "politika-közeli, rokoni, baráti" körök akár mesés haszonnal is túladhatnak majd azokon.
Nem meglepő tehát, hogy a valóban helyben élő, gazdálkodó családok használható méretű birtoktestek megvásárlásához alig jutottak, az árverező, licitáló külső tőkeerő az esetek többségében a föld közelébe sem engedte őket.
Márpedig ha közvetlenül, vagy a strómanjaikon keresztül a spekuláns tőke szerzi meg ezt a nemzetbiztonsági jelentőségű, stratégiai erőforrásunkat, akkor nem csak a gazdatársadalom és a vidék, a helyi gazdaság és társadalom stabilitása, de mindannyiunk élelmezési, élelmiszer- és környezetbiztonsága is végveszélybe kerül – Ángyán meglátása szerint.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"FIDESZ",
"Tiszamenti Agrár Kft.",
"Palotási Mezőgazdasági Zrt."
] |
[
"Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.",
"Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt."
] |
A John Henry Newman Felsőoktatási Képzési Központ december másodikán az MTA-n fog konferenciát tartani a Matolcsy-féle Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával – írja a A Magyar Narancs. A sikkasztás és csalás gyanújával, valamint többmilliós adósság felhalmozásával véget ért főiskola anyacége még indulásakor csaknem harmincmilliót kapott az MNB alapítványaitól.
A John Henry Newman Oktatási Központ alapítója Kertész-Bakos Ferenc, aki úgy állítja magáról, hogy doktor, hogy nincs meg hozzá a megfelelő tudományos végzettsége. Csak egy kamudoktori címet lobogtat, amelyet egy diplomagyárban szerzett – írja a Magyar Narancs.
Kertész-Bakos oktatási központjának működési engedélyét a közelmúltban az Oktatási Hivatal visszavonta, a John Henry Newman Oktatási Központot a közösségi felsőoktatási képzési központokról vezetett nyilvántartásából törölte.
Erre azután került sor, hogy a fenntartó egyesület egyik tagja tízmilliós nagyságrendű sikkasztás és csalás gyanúja miatt feljelentést tett a központ két vezetője ellen. Sümeg önkormányzata ezután felszámolási eljárást kezdeményezett a központot működtető kft. ellen. Az intézményt működtető kft. február óta kilencmillió forintos tartozást halmozott fel az önkormányzattal szemben, ez az összeg a főiskola könyvtárépületének felújítási költsége.
A John Henry Newman Oktatási Központ zavaros hátterű anyacége már alakulásakor 28 millió forintos támogatást nyert el az MNB-alapítványoktól.
Az MTA a lapnak megerősítette, hogy lesz ilyen konferencia. Az esemény leírása szerint "az argentin szuverén adósság kezelésének alternatív módszertana és annak tanulságai a magyar párhuzamok tükrében című kutatási program eredményeit a kutatási programban részt vevő és meghívott nemzetközi szakértők közreműködésével szakmai zárókonferencián mutatják be".
|
[
"John Henry Newman Felsőoktatási Képzési Központ",
"Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány"
] |
[
"John Henry Newman Oktatási Központ",
"Oktatási Hivatal",
"Magyar Narancs"
] |
A MÁV Informatika Zrt.-nél hűtlen kezelés gyanúja miatt zajlik rendőrségi eljárás. Vizsgálják azt is, hogy a cég által kiírt gépjárműflotta-tender mennyire volt szabályos – tudta meg a hvg.hu. Kétségtelen, hogy mivel állami cég, azaz a MÁV leányvállalatáról van szó, a törvény szerint megteheti, hogy meghívásos alapon írja ki a pályázatot, ne kelljen versenyeztetni az ajánlattevőket. Ez azonban – pályázók és szakértők szerint is – a korrupció melegágya lehet. Egy szakértő-ügyvéd segyítségével nagyító alá vesszük a gépjármúflotta vásárlására kiírt, több sebből vérző pályázatot.
Meghívásos pályázatot írt ki gépjárműflottájának cseréjére a MÁV Informatika Zrt. tavaly december 10-én. A cég 43 áruszállító járművet és autót lízingelne, s a gépkocsik átadásának idén májusban kellene megkezdődnie.
Varga Tamás,a közbeszerzési eljárásokra is szakosodott ügyvéd a pályázati anyag áttekintése után úgy nyilatkozott, hogy a kiírás a közbeszerzés megkerülésére szolgálhat. Az állami cégek 100 százalékos tulajdonú leányvállalatai – így a MÁV Informatikai Zrt. is -- közbeszerzés alá esik, ha az alaptevékenység ellátásáról van szó. Kérdés, hogy a MÁV Informatika esetében mi minősül alaptevékenység ellátásának és mi nem – jegyezte meg Varga. "Több legfelsőbb bírósági döntés van a MÁV-leánycégére vonatkozóan. Többször támadták már a céget, azzal, hogy ílyenformán a közbeszerzést megkerülve tudnak vásárolni. Nem egyszer merült fel a gyanú, hogy egyes informatikai beszerzések mögött esetleg maga a MÁV áll, amely így akarja elkerülni a közbeszerzést."- tette hozzá.
A MÁV Informatika Zrt. "A társaság a hazai IT outsourcing, a közlekedésinformatikai és a hitelesítésszolgáltatási piac meghatározó szereplője. E területen végzett tanácsadási, fejlesztési, működtetési és rendszerfelügyeleti szolgáltatásait a MÁV vállalatcsoport társaságain kívül a kormányzati és a nagyvállalati szektor is igénybe veszi" – szerepel a cég honlapján. A céget 2007 márciusa óta Hosszú Sándor vezérigazgató mellett öt igazgató irányítja.
A MÁV Informatika által kiírt flottabeszerzés jogszerű , fejtegette az ügyvéd, "ám más a helyzet, ha a járművek utóbb az anyavállalatnál kötnek ki, vagyis a MÁV Informatika csak transzferállomásként szolgál mert ilyen esetben, ahogy mondtam, a Közbeszerzési törvény (Kbtv) alá tartozó beszerzést kellett volna lefolytatni, hiszen értéke meghaladja a törvényben megszabott 50 millió forintot ."
A pályázattal kapcsolatban számos kérdés felmerül. A flottakezelési szolgáltatások között szerepel az európai autómentő szolgálat, holott az teljesen felesleges, mivel a a MÁV Informatika járműveinek 95 százaléka nem fog külföldön járni, és ráadásul minden járművet m megillet két-három éves ingyenes gyári garancia-szolgáltatás. A felsővezetők járművei esetében ez akár jogos is lenne, de a kis haszonjárműveknél, amelyek itthon futnak majd, érthetetlen ez a kitétel. Mint az is nehezen magyarázható, miért kell a kis haszonjárművel vezetőinek vezetéstechnikai tréninget tartani, ami fejenként 70-80 ezer forintba kerül? Ráadásul több szolgáltatásról olyan kritériumokat fogalmaztak meg, amelyeket mindenki úgy érthet, ahogy akar. Ilyen a félévenkénti flottariport – nem tudni, mit ért ezen a vállalat. Az sem világos, hogy a a cégnek hány üzemanyagkártyára lesz szüks0ége, és adhat-e ajánlatot olyan cég, amelyik árban ugyan versenyképes, de rszágos kúthálózattal nem rendelkezik. .Mit jelent az, hogy " magas színvonalú ügyintézést" várnak el a flottakezelési szolgáltatások terén ? Hogyan lehet ellenőrizni, mi a magas színvonal, vagy mi az alacsony? - tette hozzá Varga Tamás.
Varga szerint a kiírás utolsó bekezdésében szakmai tévedés a finanszírozás módjára vonatkozó megfogalmazás, nem lehet érteni, hogy fix vagy változó kamatozásról van-e szó, mi a báziskamat, valamint, hogyan hasonlítják össze a a forint alapú finanszírozási ajánlatot az euró alapúval. "Az értékelési módszer teszi fel a koronát a felhívásra, mert azzal, hogy"a legkedvezőbb ajánlat nyer", teljesen szubjektívvá teszi a döntést. Nem lehet ugyanis tudni, a nyertes mitől lesz nyertes, milyen szempontok érvényesülnek az áron kívül. De az sem derül ki, mely cégeket hívtak meg, s azok milyen ajánlatott tettek."
Emiatt a tender átláthatatlam, a mutyi melegágya – összegezte véleményét az ügyvéd. Végül megjegyezte, elég hosszú lefutású lesz pályázat, mert a kiírás negyedik pontja szerint a cégeknek a műszaki tartalommal kapcsolatos kérdéseiket 2010. december 22-ig kell elküldeniük.
A MÁV Informatika Zrt. a tenderre vonatkozó kérdéseinkre közölte, hogy annak dokumentációját is vizsgálja a hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozó Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Gazdaságvédelmi Főosztálya. A zrt. részéről kérdéseinkre írásban annyit közöltek, hogy "a MÁV Zrt. az ügy mielőbbi tisztázása és lezárása érdekében február 3-án a rendőrség rendelkezésére bocsátotta a kért dokumentumok fénymásolatait, melyek eredetijét a rendőrség február 4-én házkutatás során lefoglalta. Az eredeti dokumentumok között szerepelt a MÁV Informatika Zrt. gépjármű tartós bérletére és flottaszerű üzemeltetésére kiírt beszerzési eljárás dokumentációja is." A MÁV leányvállalata a nyomozásra való tekintettel ennél többet nem kívánt nyilatkozni.
Tafferner Éva, a BRFK szóvivője pedig emlékeztetett arra, hogy a nyomozás a közlekedési miniszter 2009. november 16-án megtett feljelentése nyomán kezdődött. Felmerült a gyanú ugyanis arra, hogy a MÁV Informatika Zrt. jelenlegi vezetőjének döntései, humánpolitikája, valamint a cég gazdálkodása jelentős kárt okozott a társaságnak és a MÁV-nak. "Jelenleg szakértők nézik át a cég Krisztina körúti székházában megtartott házkutatáson lefoglalt tanácsadói szerződéseket, végkielégítéseket és munkaszerződéseket. Ez azonban hosszabb időt vesz igénybe, hiszen három zsáknyi iratot foglaltunk le."
|
[
"MÁV"
] |
[
"Gazdaságvédelmi Főosztálya",
"MÁV Informatikai Zrt.",
"MÁV Informatika",
"MÁV Informatika Zrt.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Budafok-Tétényben az útfelújítási projekt legnagyobb részét a városfejlesztési iroda vezetője volt cégtársának (egyúttal rokonának) a cége kapta.
Bő másfél éve, hogy felfigyeltünk egy 1,1 milliárd forintos egybeesésre. Budapest XXII. kerülete, Budafok-Tétény önkormányzata úgy halmozta el útépítési projektekkel a Nova Bau Hungary Kft.-t, hogy az önkormányzat városfejlesztési és -üzemeltetési irodájának vezetője és a nyertes cég ügyvezető-tulajdonosa régóta közelről ismerik egymást, több éven át cégtársak voltak, ráadásul rokoni kapcsolatban is állnak (a cégtulajdonos, Novák Zoltán Nándor az irodavezető, Wohner Zsolt felesége testvérének a fia). Az önkormányzat a 2019 őszi választások előtt beindított projektben ráadásul egy trükköt is bevetett, részekre bontotta a közel 40 útszakaszt érintő építkezési programot, így pedig egyenként nem érte el az építkezési projektek becsült értéke a 300 millió forintot, ezzel pedig lehetővé vált, hogy ne indulhasson bárki a versenyben, hanem csak kiválasztott cégeket hívjanak meg. Ez után nyerte el a legnagyobb összegben a munkákat a Nova Bau Hungary Kft.
A cég életében ez hatalmas megbízásnak számít, nem is csoda, hogy a 2019-es évet rekorddal zárta, a másfél milliárd forintos forgalomhoz közel 230 millió forintos adózott eredmény társult. Ebből 180 millió forintot ki is szedett osztalékként a cégtulajdonos. Tavaly pedig történetének második legjobb évét zárta a vállalat, bő 600 milliós árbevétel mellett 140 milliós profit jött össze. Ebből pedig 130 millió forintot vesz ki osztalékként Novák.
Cikkünk megjelenése után a Transparency International a Közbeszerzési Hatósághoz fordult, a folyamat végén aztán a Közbeszerzési Döntőbizottság is talált hibát az eljárásban. Határozatuk szerint az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy
figyelmen kívül hagyta a közpénzekkel való felelős gazdálkodás egyik alapvető rendelkezésének számító részekre bontás tilalmát, és az ezzel szoros összefüggésben álló egybeszámítási kötelezettséget.
Ezért 3 millió forintos bírságot szabott ki az önkormányzatra. (A cégre nem.)
A fideszes polgármester, Karsay Ferenc vezette önkormányzat nem nyugodott bele a büntetésbe, fellebbezett, a bíróság pedig új eljárás lefolytatására utasította a Közbeszerzési Döntőbizottságot. Karsay a Facebook-oldalán is felemlegette, hogy korábban ellenzéki sivalkodás zajlott az ügyben.
Csakhogy a megismételt eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság újra megbüntette az önkormányzatot, lényegében hasonló indoklással, mint az első eljárásban. Igaz, ezúttal 2 millió forintos bírságot szabott ki az önkormányzatra.
Megkerestük a városvezetést, elfogadja-e a határozatot, azt válaszolták, ezt a döntést sem hagyják annyiban, ám a bíróság még nem hozott ítéletet.
Mindenesetre az önkormányzatot nemrég egy másik közbeszerzésnél is megbüntették. 2020 őszén írt ki pályázatot a kerület, hogy a polgármesteri hivatalba és más önkormányzati intézményekhez recepcióst, portást találjanak. A nyertesként kihirdetett cég ajánlatát azonban a második legjobb ajánlatot benyújtó vállalkozás megtámadta, az önkormányzat pedig elfogadta az érvelést, mondván, a nyertesként kihozott cég pályázata mégis érvénytelen. Ezután a harmadik legjobb pályázatot benyújtó cég is panaszt nyújtott be, mivel szerintük az újonnan befutott cég pályázata sem megfelelő. Az önkormányzat elutasította a panaszt, de ez az ügy is a közbeszerzési hatóság elé került. A döntőbizottság helyt adott a panasznak, és megállapította, hogy az önkormányzat nem megfelelően vizsgálta meg az ajánlatokat, és ezzel megsértette a közbeszerzési törvényt. A mulasztás miatt 2 millió forint bírságra, továbbá 438 ezer forint eljárási költség megfizetésére kötelezte az önkormányzatot – olvasható a kerületi ellenzék Facebook-bejegyzésében.
"Kiábrándító, hogy miközben a közbeszerzéseket felügyelő bizottság tagjai sok százezres fizetéseket visznek haza, újabb anyagi kár éri az önkormányzatot" – írta saját oldalán Tóth Endre, a Momentum elnökségi tagja, a kerület önkormányzati képviselője. Ezzel arra utalt Tóth, hogy a közbeszerzési bizottságban két olyan tag képviseli papíron az ellenzéket, akik ugyan az ellenzéki szövetség tagjaiként jutottak mandátumhoz, az önkormányzati választások után mégis átálltak a kormányoldalhoz, ezért az ellenzéki oldalon árulóknak tartják őket.
|
[
"Nova Bau Hungary Kft."
] |
[
"Közbeszerzési Hatóság",
"Transparency International",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Előbb a Gyurcsány-kormány, majd az Orbán-kormány is spórolni szeretett volna a szolgálati autókon, ám az elrendelt költségstop felemásra sikeredett. Az állami gépkocsibeszerzések az utóbbi években újabb és újabb botrányokat okoztak: most a Fidesz azt kapja vissza, amit ellenzékben maga is művelt a korábbi kormányokkal szemben.
Hatszázmillió forintért 97 új szolgálati autót vásárolt a kormányzati vezetőknek a kocsikat üzemeltető Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) – számolt be a HVG Cégautó 2011 különszáma az új állami beszerzésről. Az új autók már nem a korábbi kormányok által kedvelt Audi felsőkategóriás modelljei közül kerültek ki, a KEF helyettük az olcsóbb, hatmillió körüli összegbe kerülő Skoda Superbet választotta.
Az MSZP hétfőn közleményben bírálta az újabb autóbeszerzést, kifogásolva, hogy "a kormány a nagy spórolás jegyében 600 millió forintért közel 100 luxusautót gördít le saját magának". A KEF szerint az új autókra azért volt szükség, mert az állami vezetőket már régi, többéves járművek szolgálták ki, amelyek sokszor lerobbantak, javíttatásuk pedig sokba került. A HVG Cégautó információi szerint az elhasznált kocsikat bontási áron adják majd el.
Az állami autóbeszerzéseket évek óta skandalum övezi, tavaly decemberben az okozott botrányt, hogy a Magyar Posta új Skoda Fabiákból és Octaviákból álló flottát vásárolt, pedig a fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás korábban letiltatta a beszerzést.
Átértelmezett költségstop
A szolgálati kocsik lecserélése rendszerint azért kap ilyen nagy sajtóvisszhangot, mert a második Orbán-kormány közvetlenül a hivatalba lépése után spórolási programot hirdetett meg. A miniszterelnök az első akcióterv bejelentésekor tavaly júniusban azt mondta, a kabinet 120 milliárdos megtakarítást remél a telefonokra, bútorokra és autókra kivetett "költségstoptól".
Így néznek ki az új miniszteri kocsik © Autómenedzser
A miniszterelnöki bejelentés után a kormány rendeletet adott ki, amelyben szabályozta az állami vezetőknek járó juttatásokat, benne azt is, kinek milyen autó jár. Eszerint csak a miniszterek és az államtitkárok kaphatnak felső kategóriás kocsit, sofőrrel. A közigazgatási államtitkárok, a helyettes államtitkárok, kabinetfőnökök, kormánybiztosok és közigazgatási hivatalvezetők középkategóriás autóra jogosultak, sofőr nélkül. Igaz, a rendelet egy pontja azt is tartalmazza: gépjármű-vezetési pótlékot ugyan nem kapnak, de a gépkocsi magáncélú utazásra is igénybe vehető.
Ennek ellenére úgy tűnik, a tavaly bejelentett költségstop idén már nem érvényes: míg tavaly összesen 703 millió forintot költött a kormány az állami autóflotta fenntartása, most csak a beszerzésekre 600 milliót fordítanak.
Jönnek a 200 lóerős Skodák
Az új Skodákból a miniszterek és az államtitkárok részesülhetnek. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) sajtóirodája a hvg.hu-nak augusztus elején azt közölte, hogy Navracsics Tibor igazságügyi, Fellegi Tamás fejlesztési, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterek, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a régi autója helyett a 200 lóerős kétliteres benzinmotorral, duplakuplungos DSG-váltóval szerelt, közepes felszereltségű Skodát kap, amely olcsóbb, mint a 16 millió körüli áron beszerezhető Audik.
Audi Q7 - a terrorelhárítók kocsija © Autómenedzser
Nemcsak a kormány és a Posta autóbeszerzései okoztak botrányt, áprilisban feszültséget okozott a rendőrök és a kiemelt költségvetési támogatással bíró Terrorelhárítási Központ (TEK) között, hogy a TEK vezetői Audi Q7-es terepjárókat kaptak.
A terrorelhárítók vezetője – a Fidesz korábbi biztonsági főnöke – Hajdú János akkor azt nyilatkozta, hogy azért van szükség ezekre az autókra, hogy a kommandósok épségben és gyorsan juthassanak el egy-egy akció helyszínére. A piacon 17 és 55 millió között árusított Q7-ek beszerzési ára titok maradt.
Luxusautózás minden mennyiségben
A második Orbán-kabinet most azt kapja vissza az MSZP-től, amit ellenzékben maga is művelt a Gyurcsány-kormány autóbeszerzéseikor. 2007-ben Lázár János, akkor az Országgyűlés rendészeti bizottságának elnöke luxusbeszerzésnek titulálta a MSZP–SZDSZ-kormány autóvásárlását.
Az Audi A8-as műszerfala - Gyurcsányék ezt kedvelték © Autómenedzser
Négy évvel ezelőtt a kabinet 471 millió forint értékben összesen 14 darab járművet, köztük páncélozott luxusautókat kívánt vásárolni, a közbeszerzési eljárás megkerülésével, ami kiváltotta a Fidesz tiltakozását. Az Index akkor arról írt, hogy a kormányfő és az államfő Audi A8-ait cserélték le új A6-os páncélozott limuzinokra, melyek a hírportál becslései szerint 40-50 millió forintba kerülhettek. Lázár János azért is tiltakozott a beszerzés ellen, mert szerinte elfogadhatatlan, hogy a kormány pár éven belül lecserélte az állami autókat: az első Gyurcsány-kormány 2005 őszén már vásárolt 30 járművet, amelyek között biztonsági autók is voltak.
Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc a 2006-os kampányban személyesen is összekülönbözött az autóbeszerzéseken. Az MSZP–SZDSZ-kormány feje a tévévitában azzal vádolta ellenzéki kihívóját, hogy 1998 és 2002 közti hivatali idejében tíz autót használt el, mire Orbán azzal vágott vissza, hogy egy autója volt, hiszen az ember egyszerre csak egy autóval tud járni.
Valójában Orbánnak korábbi miniszterelnöksége idején 9 darabos autóflotta állt a rendelkezésére, Gyurcsány pedig 2006-ig 3 szolgálati Audit használt el. Egyébként Orbán 1998 és 2002 között – ha éppen nyilvános eseményre érkezett – rendszeresen használta a saját Golfját, sőt időnként egy Opel Corsával jelent meg. Jelenleg a miniszterelnök csak Volkswagen kisbusszal jár, melyet a Terrorelhárítási Központtól bérelnek – a kormányzati kommunikáció szerint – "egy jelképes összegért".
|
[
"MSZP",
"Terrorelhárítási Központ",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Fidesz",
"Magyar Posta"
] |
[
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"HVG Cégautó",
"Skoda Superbet"
] |
Főkert: hűtlen kezelés után természetkárosítás a gyanú
Nemcsak hűtlen kezelés megalapozott gyanújával, hanem a Feneketlen-tó környéki park fenntartása közben elkövetett természetkárosítás miatt is nyomoz a BRFK a fővárosi tulajdonú Főkert Zrt.-nél – tudtuk meg. Eközben a városvezetés meg sem kísérelte visszaszerezni a társaságból kiszervezett közvagyont, a Főkert nemrég több tíz milliós plusztámogatást is kapott.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Részletek a Magyar Nemzet 2010. június 9-i számában.
|
[
"Főkert"
] |
[] |
Az információt egészen véletlenül az M1 Híradója hozta le. (A köztévé korábban is "ütötte" az RTL Klubot, a szabálytalannak nevezett sugárzási pályázattól kezdve a kormány bíráló műsorokig.) A csatorna a péntek esti adásban számolt be arról, hogy úgy tudja, az adóhatóság azt vizsgálja, volt-e tényleges gazdasági tevékenység a tranzakciók mögött.
Információik szerint ha a NAV adóelkerülést állapít meg, akkor 20 milliárd forinttal kell korrigálni a társaság adóalapját, ami után több milliárd forintnyi közterhet fizethet az RTL.
A műsorban felidézték, hogy a portfolio.hu júniusi cikke szerint a csatorna 2012-ben - 6,6 milliárdos bevétel mellett - csak 5,5 millió forint társasági adót fizetett be. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezt követően egy sajtótájékoztatón vizsgálatra szólította fel az illetékeseket. Az M1 információi szerint ez a NAV-vizsgálat a végéhez közeledik, és felmerült annak lehetősége, hogy az említett vásárlások mögött nem volt tényleges gazdasági tevékenység, hanem csak az adózás elkerülését szolgálták.
A Híradó megkereste az adóhatóságot, azonban azt közölték, hogy konkrét adózóra vonatkozóan - az adótitok megtartása miatt - nem áll módjukban nyilatkozni. Az RTL Klubot is keresték, de az adásig nem válaszoltak.
|
[
"RTL Klub"
] |
[
"M1 Híradó"
] |
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára a karácsonyi ünnepi álománygyűléssel egybekötött fogadáshoz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása,
illetve a beszerzési igény kielégítése érdekében írásbeli konzultáció lefolytatása. Ezt a feladatot fogják elvégezni 22,4 millió forint plusz áfáért a kormány kommunikációs beszállítói. A projekt a 30 milliárdos keretszerződés része, amelyet a Rogán Antal által vezetett Nemzeti Kommunikációs Hivatal jegyez. A nyertes pedig a hasonló tendereken rendre befutó New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. alkotta konzorcium – mindkét cég Balásy Gyula érdekeltsége.
Legutóbb a két cég plakátkampányos nyereményéről számoltunk be, akkor 1,7 milliárd forintos megrendelést húztak be a Rogán-hivatal keretéből.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal gyors ütemben költi a pénzt propagandára, hogy mennyit szórt ki október közepéig, és kik nyerték el az egyes megrendeléseket, arról itt írtunk:
Az ITM karácsonya egyébként nem is olyan drága, legalábbis ha ahhoz hasonlítjuk, hogy tavaly a Nemzetgazdasági Minisztérium több mint 42 millió forintot költött el karácsonyi ünnepségre.
Kiemelt kép: Pál Anna /24.hu
|
[
"New Land Media Kft.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Lounge Design Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] |
[
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] |
2009. november 21., szombat 20:28
A 200 elcsalt meccs között 13 idei magyar NB I.-es van, a Bild úgy tudja, az Újpest is érintett.
Német sajtóértesülés szerint az Újpest az egyik magyar csapat, amely érintett az európai labdarúgás történetének eddigi legnagyobb bundabotrányában. A pénteki bejelentés alapján 13 magyarországi, első osztályú találkozó is szerepel a több mint 200, manipulált végeredményű mérkőzés között. A Bild szombaton úgy fogalmazott: az NB I.-ből többek között az Újpest érintett.
Az Újpest nem kapott hivatalos értesítést
A klub szombat este
Sallói István, a klub sportigazgatója: "Erősen sérelmezzük és kikérjük magunknak, hogy az Újpest nevét felhozzák egy ilyen ügy kapcsán, mindaddig, amíg nem tudnak erről bizonyítékokat is fölmutatni. Az ártatlanság vélelme mindenhol fönnáll és mindenkit megillet, így az Újpestet is, ezért nagyon nehezményezem azt, hogy bármelyik hírforrás meg meri említeni a klubot. Ha nem lesz bizonyítékuk erre, akkor biztos, hogy következményei lesznek az ügynek." A klub szombat este hivatalos honlapján közleményt adott ki , melyben kijelenti, hogy az Újpest FC nem kapcsolható össze a nemzetközi fogadási botránnyal, a mérkőzések manipulálásával. Az Újpesthez hivatalos értesítés nem érkezett, így a klubtól érdemi reakció nem is várható. Ha hivatalos felkérést kapnak, készek együttműködni az európai és a magyar szövetséggel, illetve az illetékes hatóságokkal.: "Erősen sérelmezzük és kikérjük magunknak, hogy az Újpest nevét felhozzák egy ilyen ügy kapcsán, mindaddig, amíg nem tudnak erről bizonyítékokat is fölmutatni. Az ártatlanság vélelme mindenhol fönnáll és mindenkit megillet, így az Újpestet is, ezért nagyon nehezményezem azt, hogy bármelyik hírforrás meg meri említeni a klubot. Ha nem lesz bizonyítékuk erre, akkor biztos, hogy következményei lesznek az ügynek."
A fogadási megvesztegetések kilenc országra terjedtek ki, a listán Németország, Belgium, Svájc, Horvátország, Szlovénia, Törökország, Ausztria, Bosznia-Hercegovina és Magyarország szerepel.
Állítólagos megvesztegetések történtek három Bajnokok Ligája- és 12 Európa Liga-mérkőzésen is. A gyanúsítottak száma meghaladja a 200-at.
A gyanú szerint egy nemzetközi bűnbanda fogott össze a mérkőzések eredményeinek manipulálására, hogy a fogadásokkal csillagászati haszonra tegyenek szert. Ebből a célból 9 országban állítólag játékvezetőket, edzőket, játékosokat és klubvezetőket vesztegettek meg különböző nagyságú összegekkel.
A gyanús meccseket 2009 elejétől játszották, és a bochumi ügyészség szinte az év elejétől folytatott nyomozást. A botrány felgöngyölítésébe az év közepén bekapcsolódott az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA is. A vizsgálatok az év eleje óta játszott mérkőzésekre terjedtek ki, de nem zárták ki, hogy az elmúlt években ugyancsak hasonló fogadási megvesztegetések voltak.
Törökországban több mint 30 első ligás mérkőzést befolyásoltak, de a gyanú szerint első osztályú mérkőzésekre kötöttek csalással létrejött fogadásokat Horvátországban, Szlovéniában, Boszniában, Ausztriában. A rendőrség szerint Horvátországban 14, Ausztriában pedig 11 mérkőzés szerepel a gyanús meccsek között.
Megvesztegetések történtek németországi, svájci és belgiumi mérkőzéseken is, ezek esetében azonban másod-, illetve harmad osztályú, továbbá regionális találkozókról van szó. Ezekből 32 mérkőzést Németországban játszottak. A Kicker című német lap szerint 32 hazai bajnoki szerepel a listán, ebből négy másod-, három harmad- és 18 negyedosztályú találkozó mellett öt Oberliga és két U19-es találkozón történhetett vesztegetés.
A nyereség állítólag mintegy 10 millió euróra rúg. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és az Országos Rendőr-Főkapitányság (ORFK) egyelőre semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a futballmérkőzésekkel kapcsolatos nemzetközi fogadási botrány kapcsán.
"Elébe menni semminek nem tudunk, de természetesen, ha hivatalosan értesítenek bennünket, mindenben maximálisan együttműködünk majd" - nyilatkozta az MTI-nek Serényi péter, az MLSZ sajtófőnöke.
|
[
"Újpest FC"
] |
[
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Országos Rendőr-Főkapitányság",
"Európai Labdarúgó-szövetség"
] |
Tanúként hallgatta meg a rendőrség a fóti hangfelvétel egyik szereplőjét, majd a nála elrendelt házkutatás során újabb kazettát foglaltak le, amely megerősítheti a bűncselekmény gyanúját az úgynevezett "pótmunkaügyben". Eközben a város polgármesterének felfüggesztéséről ma újabb bírói ítélet várható. Mádly Zsolt a jegyző kirúgását kezdeményezte.
Tanúként hallgatta meg a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya Simó Attilát, a Fóti Közszolgáltató Kft. ügyvezetőjét az úgynevezett "pótmunka-ügyben" - tudtuk meg. Simó egyike azoknak, akik szerepelnek az elhíresült fóti hangfelvételen. Ezen - Simó mellett - Kalló Richárd, a közszolgáltató cég felügyelőbizottságának a Fidesz által delegált és azóta lemondott elnöke, illetve Szilos József ügyvéd tárgyal, utóbbi állítólag a helyi útfelújítási beruházásban érdekelt egyik cég képviseletében.
Szilos az iránt érdeklődik, miként lehetne "pótmunkázással" elkölteni azt a közel ötvenmillió forintot, amely a cég által benyújtott 108 milliós - a legolcsóbb és így nyertes - ajánlata és az önkormányzat 152 milliós keretének különbözete. Szilos a felvételen azzal győzködi a pótmunkázást elvben jóváhagyni hivatott Simót, hogy "ebben érdekeltté tudnálak téged tenni, vagy én téged érdekeltté teszlek, hogy milyen úton-módon, azt majd megbeszéljük veled".
A beszélgetés egy részében utalnak arra, hogy ezt a technikát már más városoknál is alkalmazták - a felvétel ezen részében elhangzik Kövér László, a Fidesz választmányi elnökének neve is, mint akihez fordulni lehet hasonló ügyekben. A Fidesz ezt, a hangszalagon elhangzó kijelentést azóta sem kommentálta.
Lapunk úgy értesült, hogy Simót tanúként hallgatták meg az ügyben, aki közölte: ő készítette a hangfelvételt attól tartva, hogy a korrupciósnak látszó ajánlat provokáció. A Simó lakásában tartott házkutatáson a rendőrség lefoglalt egy másik hangfelvételt is, amelyen Simó és Szilos egy későbbi beszélgetése hallható. Állítólag az itt elhangzottak alátámaszthatják a vesztegetési kísérlet gyanúját.
Eközben a fóti polgármester, Mádly Zsolt (KDNP-Fidesz) korábbi, a képviselő-testület többsége által kezdeményezett felfüggesztéséről ma újabb bírósági tárgyaláson mondhatnak ítéletet. A hét elején egy hasonló eljárásban a Pest Megyei Bíróság - Mádly panaszbeadványa nyomán - már visszahelyezte hivatalába a városvezetőt azzal, hogy felfüggesztését nem indokolták kellően.
Ma ugyanez a bírói tanács hoz döntést ugyanebben az ügyben, immár a fóti képviselő-testület indítványa nyomán. Úgy tudjuk, hogy Mádly tegnap - hivatalát is elfoglalva - arra utasította személyzeti főnökét, hogy szüntesse meg a jegyző munkaviszonyát, holott ezt csak a képviselő-testület tehetné meg. Állítólag Mádly kezdeményezi két alpolgármestere, Bartos Sándor (Fidesz) és Földi Pál (Civilek Fótért) helyettesi jogköreinek megvonását is.
A lépés mögött egyes, az érintettek által meg nem erősített információink szerint az húzódik meg, hogy Mádly felfüggesztésének ideje alatt Bartos és Földi is hajlandóságot mutatott arra, hogy a polgármesterrel szembeni második fegyelmi eljárás megindítását támogassák.
Lapunk kereste Mádly Zsoltot, eredménytelenül. A polgármester szeptember 30-ra rendkívüli testületi ülést hívott össze, amelyen ismét kezdeményezi a testület önfeloszlatását.
Nagykanizsán elmaradt az önfeloszlatás
Nem oszlatta fel magát a nagykanizsai közgyűlés, még csak nem is szavaztak erről a képviselők, pedig épp emiatt hívtak össze soron kívüli ülést tegnap. A közgyűlés feloszlatására tett fideszes javaslathoz hónapok óta tartó csatározások vezettek.
A testületben 2006-ban a jobboldal szerzett többséget. Azóta viszont többen is kiléptek a Fidesz-frakcióból, amellyel szakított a jobboldal támogatásával megválasztott polgármester is. Mindez közrejátszott abban, hogy érdemi munka helyett egyre inkább politikai harcok színterévé vált a közgyűlés.
A testület feloszlatásának napirendre vételét nem támogatták csütörtökön a szocialista képviselők, holott korábban ők tettek javaslatot erre. Mindezt azzal magyarázták: korábban támogatták volna a közgyűlés feloszlatását, de most már túl közel vannak a választások.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Fóti Közszolgáltató Kft.",
"Pest Megyei Bíróság",
"Civilek Fótért",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Nekünk is újdonság volt: Hajdú Péter tévés celeb egyik rendezvénycége Mészáros Lőrinc közelébe zsilipelt még tavaly. Minket, miskolciakat azonban inkább az izgat, meddig kell álmatlanul hánykolódunk az általuk szervezett szeptemberi sörfesztivál idején. A hivatalosságok válaszaiból kb. az derül ki: akár a végtelenségig. Gyakorlatilag semmilyen zajszint-korlátot nem támasztottak a Septemberfest Kft.-vel szemben. Most már legalább értjük, miért.
A Szigeten a legdrágább előadó koncertjén is kihúzzák a drótot a konnektorból este 11-kor a nagyszinpadon, mert csak addig kaptak engedélyt a szervezők. Miskolcon viszont nincs semmilyen szabályozás, a Miskolci Sörfesztivál szervezői hajnalig nyűhetik a szomszédban lakók idegrendszerét, ha éppen ehhez van kedvük.
Hét évvel ezelőtt kötött szerződést a miskolci önkormányzat a Septemberfest Kft.-vel meglehetősen kedvező feltételekkel – konkrétan ingyenes területhasználatot engedélyezve. Minden évben egy hétig lefoglalhatják a belvárosban található Népkert majdnem teljes területét, és ott egy vurstli, vidámpark és Dáridó jellegű rendezvény mixet működtetnek, természetesen belépti díj ellenében. A városnak nem is nagyon akarózott nyilvánosságra hozni az engedélyeztetés részleteit, azt csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság határozata nyomán tette meg.
Már az első rendezvényen kiderült, a szomszéd utcában lakóknak nem érdemes jegyet váltani, mert a késő éjszakáig tartó rendezvény annyira hangos, hogy az ágyukban fekve is úgy érezhetik magukat, mintha a színpad előtt csápolnának. A zaj legfeljebb a közelben lévő temetőt nem zavarja, de sokan a pár tucat méterre lévő kórházból, sőt a város távolabbi részeiről is jelezték éjszakai koncert-élményeiket. Volt, aki a telefon után kapott, de a rendőrség jelezte, szó sincs csendháborításról, engedéllyel folyik a rendezvény.
A környékben lakók nem akkreditált, de profi géppel zajmérést is végeztek a tavalyi sörfesztivál idején. Az eredmény 82,2 decibel a szomszéd utcában éjféltájt. Ezen az oldalon lehet összevetni mi, mit jelent decibelben: a 70 az "idegesítő" a 80 a "kellemetlen", például a teherforgalom zaja.
Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a környékbeli lakók érdeklődésére azt jelezte, csak ipari eredetű zaj esetében tudnak méricskélni, alkalmi rendezvénnyel (vendéglátóiparral?) kapcsolatos panaszok esetében nem.
Tavaly megcsillant a remény, hogy megszűnik a sokakat zavaró zajforrás.
“Lejárt a szerződésünk, és egészen egyszerűen nem hosszabbították meg velünk. Öt évvel ezelőtt megálmodtuk ezt a fesztivált, ez volt a célunk, hogy Magyarország legnagyobb sörfesztiválja legyen, ami a miskolci közönségnek köszönhetően meg is valósult", mondta Hajdú Péter a Blikknek.
Miskolc önkormányzata valóban nem hosszabbította meg szerződését Hajdú Péter cégével, nyilatkozta az önkormányzat.
Aztán mindenki visszavonulót fújt, és jött a bejelentés, hogy ismét lesz Sörfeszt. Vajh, mi történhetett? – a háttérben találgatnak a miskolciak azóta is.
Mi most alighanem megfejtettük a titkot: a Septemberfestbe 2017 júliusában új tulajdonos érkezett, az Event-Immo Kft. Ez a cég számos, az egyszerűség kedvéért Mészáros-portfolióba sorolt ingatlan, elsősorban szállodák üzemeltetője. Bár a tulajdonosok között nem szerepel Mészáros, ellenben két "intézője" igen: közvetlenül Schmidl Péter, közvetve pedig Csík Zoltán. Schmidl egyébként magánszemélyként régóta, a 2012-es alapítástól fogva tag a Septemberfestben, akárcsak Hajdú Péter tévés celeb.
Kriza Ákos polgármester pedig továbbra is szaporán osztotta meg Facebook-bejegyzéseit, hogy mondjuk a fellépő Pataki Attilával parolázik.
A környéken élő lakók egy része az első év sokkja után minden évben a rendezvény idejére tervezi elutazását. Többen petíciót fogalmaztak meg, amit eljuttattak önkormányzati képviselőjük, Eperjesi Erika operaénekes részére. Ő megígérte, hogy próbál segíteni, de úgy tűnik, a hangerő kérdésében kevés a személyes varázsa.
A következő évben megismétlődött minden. A tiltakozás nyomán a rendezők az egyik évben egy hangszakértő segítségével a szomszédok jelenlétében nappal hangpróbát tartottak, és úgymond “belőtték" az esti maximális hangerőt, de ebből a panaszosok semmit nem érzékeltek az este folyamán. Volt aztán egy olyan kísérlet, hogy aki nagyon “fújta a tüzet", az kapott ingyen belépőt, de aztán később már ilyen sem volt. A panaszok nyomán néhány éve a városháza közleményben próbálta mentegetni magát:
“Minden, a rendezvénnyel kapcsolatos szabály betartása a rendezvényszervező, a rendezvény lebonyolításában közreműködő feladata, kötelessége és felelőssége is egyben, függetlenül attól, hogy erre bármely hatóság külön figyelemfelhívással élne – kezdte válaszát Koczák Szilvia városházi szóvivő 2017-ban. – A különböző engedélyek kiadásakor a városháza egyetlen esetben sem hívja fel külön a kérelmezők figyelmét valamennyi betartandó jogszabályra. Szabálysértés esetén ezek ismeretének hiánya nem mentesít a felelősségre vonás alól."
Arról viszont nem esett szó, hogy kinek a feladata az ellenőrzés. Korábban volt “zajkommandó " a városban, ami ilyen esetekben eldöntötte a vitákat, de ezt jó érzékkel megszüntették.
A lakók végül elunván a dolgot, saját méréseket végeztek, amiből kiderült, hogy volt olyan, hogy éjfél környékén a szomszédos utcákban 80 decibellelel dübörögtek a zenekarok. Az önkormányzat helyi rendelete szerint viszont a területen este 10 után maximum 40 decibel lehet a zaj, afelett jön a büntetés.
Pontosan fogalmazva:
“A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által okozott zajterhelés mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel előírt környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket".
Próbálkoztak a lakók birtokvédelmet kérni, de hiába.
Az idén szerettek volna bejelentkezni ügyfélnek az engedélyezési eljárásba. Nem utasították el őket, hanem jelezték, még nem kezdődött el az eljárás, tehát ügyféli jogkört sem adhatnak, de azt nem közölték, hogy ha indul az engedélyezési eljárás, majd értesítik erről őket.
A lekoptató elutasítást egy újabb beadvány követte a sörfesztivál károsultak részéről, amelyben a panaszosok az összes, zajjal járó népkerti rendezvény engedélyezésére kértek ügyféli jogállást. Erre még nem jött válasz.
Időközben egy, a város jegyzőjétől érkező tájékoztatás szerint az általuk kiadott Sörfesztivál engedélyében nincsen szó semmilyen zaj korlátozásról, ergó meg sem lehet sérteni. A város különböző területeire előirt maximális hangerő-értékek a Sörfesztiválra nem érvényesek, legalábbis a hivatal jogértelmezése szerint.
A hivatalos álláspontok tanulságosak. Itt elolvashatók:
Fotó: Hajdú Péter rajongójával fotózkodik Lagzi Lajcsi koncertjén a 2015-ös Miskolci Sörfesztiválon. Forrás: sorfesztivalmiskolc.hu
|
[
"Septemberfest Kft."
] |
[
"Event-Immo Kft.",
"Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Kövér László házelnök személyesen vonta felelősségre a Fidesz fóti politikusait, amiért nem támogatták elég lelkesen a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat terjeszkedési terveit. A legmagasabb szintű politikai kapcsolatokkal rendelkező szervezet 99 évre kapta meg a gyermekváros egyik részét, de a terület már nem volt elég a lovasterápiához és a díjlovas versenyekhez. Miközben az állami gondozott és menekült fiataloknak távozniuk kell Fótról, mert a kormány megszünteti a régi gyermekvárost, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat újabb 11 hektár állami földet kapott, hogy szállót, uszodát és fedett lovardát építhessen.
Ledózerlolják az iskolaépületeket és a lakásokat
Mindenkinek mennie kell, megszűnnek a munkahelyek
A gyermekvárosban lakó nyugdíjas nevelők és családtagjaik az utcára kerülnek
Leginkább ettől a három dologtól félnek Fóton, amióta Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár bejelentette, hogy megszüntetik a gyermekvárost.
Az alkalmazottak januárban egy állománygyűlésen kaptak tájékoztatást a kormánydöntésről, de a tervekre vonatkozó részletes információkat hiába várták. A beszédekből azt szűrték le, hogy 2018 nyarán, tehát közvetlenül az országgyűlési választás után a Károlyi-kastély területén bezárják az összes állami fenntartású oktatási és szociális intézményt, az 1950-es évek óta felhúzott épületeket pedig lebontják, hogy a felújított kastély mellett visszaállítsák a 60 hektáros park régi formáját. Hamarosan meg is indultak a találgatások, melyik milliárdos nézte ki magának a történelmi arisztokrata család birtokát.
Bár Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a múlt héten azt állította, hogy a bérlők maradhatnak – a kastélyparkban működik az ország legnagyobb a Waldorf-iskolája –, a bizonytalanság nem múlt el. Az ellentmondásos, homályos nyilatkoztatok miatt megmaradtak a kérdőjelek az ingatlanegyüttes 2018 utáni sorsát illetően.
A helyiek szerint a gyermekváros területén egyetlen bérlő van, amelynek semmilyen körülmények között nincs félnivalója az Orbán-kormánytól.
Akik ismerik a gyermekváros belső viszonyait, egybehangzóan állítják, hogy a kastélypark jelentős, lekerített darabját bérlő Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat olyan befolyásos támogatókkal rendelkezik, hogy az nem csupán a fennmaradást, de a háborítatlan és dinamikus terjeszkedést is biztosítja számára.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot (NGYSZ) a rendszerváltás idején alakult. Akkoriban szinte az egész demokratikus ellenzék melléállt, mert az egyik első civil szervezet volt, amely igyekezett megszervezni a hazai és főleg az erdélyi hátrányos helyzetű gyermekek támogatását. Az NGYSZ tevékenysége az elmúlt két és fél évtizedben egyre szerteágazóbb lett, éves költségvetése messze meghaladta a félmilliárd forintot, reprezentatív rendezvényein pedig egyre nagyobb lett a Fidesz prominensek túlsúlya.
A szervezet vezetője, Edvi Péter közismerten az Orbán család barátja. Nem véletlenül, hiszen az alapítók között ott volt Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó is. Az NGYSZ egyesületének elnöki posztját Kövér László házelnök tölti be.
Információnk szerint éppen Kövér László volt az, aki két éve megfenyegette a fóti fideszeseket, mert keresztülhúzták a gyermekmentő szolgálat terjeszkedési terveit.
Fóton a képviselőtestületben megvolt a kormányoldali többség, de a belső ellentétek miatt nem szavazták meg az NGYSZ új, 11,3 hektáros szántóföldjének belterületbe vonását. A szervezet 2015 tavaszán kérte az önkormányzattól a különleges területi besorolást. Az államtól kapott földek átminősítésével a birtok megengedett beépíthetőségének mértéke 20 százalékra emelkedett volna, a zöldfelületnél pedig 50 százalékot kellett volna tartani.
Az NGYSZ Fóton a fiókszervezetén, a Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítványon keresztül épített ki egy lovasközpontot. A Gyermekvárostól szinte hermetikusan leválasztott, Jövő Park névre keresztelt lovardában beteg és nehezen kezelhető gyermekek számára biztosítanak lovas foglalkozásokat. A kétségtelenül magas szintű terápiás ellátás mellett évente szerveznek díjlovas versenyeket is, amelyek alkalmat adnak a kormányzati elit felvonulására.
A lovarda működtetésére az NGYSZ évente 60-70 millió forintot költ, ám az államtól az ingatlanokon kívül további pénzeket is vár. Edvi Péter 2016-os éves beszámolójában nekiment Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárnak és helyettesének, mert nem tartották jó ötletnek, hogy OEP-finanszírozás alá vonják a lovasterápiát. Edvi azt írta, hogy "az Emmi kézzel-lábbal tiltakozik, az egészségügyi államtitkárság mindenhol keresztbe tesz", ezért felszólított mindenkit, hogy főnöküket, Balog Zoltán minisztert bombázzák levelekkel.
Máshol sikeresebb volt az NGYSZ adományszerzése: az állammal jó kapcsolatban álló nagy cégek rendszeresen szponzorálják a rendezvényeit, a lovarda energetikai modernizálására pedig három éve 55 millió forintis uniós támogatást nyertek, amiből napkollektorokkal szerelték fel az egész telepet. Ezek után vetődött fel, hogy újabb és nagyobb épületek is jól jönnének.
A fóti önkormányzat előtt egy szálló, terápiás uszoda, európai szabványnak megfelelő fedett lovarda és istálló részletesen kidolgozott terveit mutatta be a szervezet az átminősítési kérelemmel együtt.
A fóti képviselők elmondták, hogy az NGYSZ egyik alkalmazottja végül prezentációt is tartott az ingatlanfejlesztési elképzelésekről, a pénzügyi források azonban homályban maradtak. A 24.hu-nak nyilatkozó ellenzéki testületi tagok több milliárdosra becsülték a beruházást.
Az azonnali és feltétlen támogatásáért viszont több okból sem lelkesedtek a testületben. A beszámolók tanúsága szerint sokan zokon vették az NGYSZ hangnemét. Többen is szóvá tették, hogy Edvi Péter lekezelően kommunikált a testülettel. Az sem kedvezett, hogy éppen akkoriban mondtak fel az NGYSZ-elnök által beprotezsált városi főépítésznek, mert rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy alkalmatlan a feladatra. De leginkább a fideszes polgármester és a szintén kormánypárti testületi tagok ellentéte ártott a beruházást támogató kedvnek.
Fóton 2015-ben zajlott a brókerbotrányban elbukott önkormányzati pénzek vizsgálata körül a huzavona. A város egymilliárd forintot vesztett a Hungária Értékpapír Zrt. csődjén. Ám miközben a fideszesek is Bartos Sándor polgármester felelősségét firtatták, éppen a polgármester támogatta az NGYSZ terület-átminősítési kérelmét.
A 2015 tavaszi ülésen kiderült, a képviselőtestület kormánypárti tagjainak végül Kövér László és Edvi Péter előtt is magyarázkodniuk kellett, mert azzal vádolták őket, hogy a jó cél helyett a magánérdekeket hagyták érvényesülni. Az egyik képviselő a nyilvános testületi ülésen beszélt a háttérben lezajlott eseményekről. Nem zárta ki azt sem, hogy a későbbiekben személyes következményei is lehetnek az ügynek. A fideszes testületi tag szerint ugyanis
burkoltan elhangzott, hogy ilyen képviselő-testületet nem fognak támogatni, amennyiben ez a viszonyulás.
A fóti közjáték megakasztotta ugyan a lovardabővítés lendületét, de nem hiúsította meg végleg a terveket. A 24.hu információi szerint az elmúlt hónapokban az átalakítási munkák már megkezdődtek. Birtokunkba került képek is bizonyítják, hogy a gyermekváros területén az NGYSZ elkezdte a régi épületek bontását. A szervezet mégis azt írta lapunknak, hogy csak egy legelővel tervezik bővíteni a lovastelepet.
Évi 250 forintért lett kapták meg a használati jogot A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a 24.hu kérdésére azt írta, hogy ők sem kaptak előzetes tájékoztatást a fóti gyermekváros bezárásáról, a hosszú távú tervekről csak a sajtóból értesültek. A Lovasterápiás és Oktató Központ területére először a Nemzeti Vagyonkezelővel, majd 2007-ben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel kötöttek vagyonkezelési szerződést, amely kimondta, hogy a szervezet lett a terület vagyonkezelője, amiért évi nettó 250 forint vagyonkezelői jog gyakorlásáért járó díjat fizet. A Gyermekmentő Szolgálat szerint állami feladatot vállalnak át: saját erőből végzik többek között különféle fogyatékkal élő, speciális nevelési igényű gyermekek fejlesztését, rehabilitációját, illetve akkreditált lovasterápiás képzést, oktatást, valamint parasportoktatást is nyújtanak a szakembereknek. Ennek ellenére – bár az elmúlt nyolc évben többször pályáztak az OEP-nél – nem fogadják be a lovasterápiát. Az NGYSZ szerint az uniós pályázatokkal sem kényeztették el őket, sok pályázatuk volt, de csupán az 55 millió forintos energetikai tendert kapták meg. A díjlovas és lovasterápiás verseny céljáról azt írták, hogy azzal akarják felhívni a lovas társadalom és főként az egész közvélemény figyelmét a fogyatékkal élő gyerekek magyarországi helyzetére, a lovasterápia szerepére. A versenyekre az ország minden területéről hívunk fogyatékkal élő gyerekeket. Az NGYSZ az ingatlanberuházásról nem írt. A szervezet azt állítja, hogy "a központ lovas pályái nem bővülnek, de reméljük, hogy a további területeket tudunk bevonni legelőnek, amire a lovaink még jobb ellátása érdekében van szükség. Most tárgyalunk arról, hogy egy 5,5 hektáros területtel növeljük a legelőket. A tárgyalásokat még nem zártuk le, úgyhogy erről a kérdésről valószínűleg egy-két hónap múlva tudunk csak nyilatkozni."
|
[
"Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat"
] |
[
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Nemzeti Vagyonkezelő",
"Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány",
"Hungária Értékpapír Zrt."
] |
Mondok József izsáki polgármesternek vissza kell fizetnie a vadászháza építésére felvett támogatást, 35 millió forintot – közölte a Miniszterelnökség.
A Magyar Államkincstár a támogatási jogosultság megszüntetésével egyidejűleg a kifizetett támogatás visszafizetésére kötelezte a Mondok Kft.-t, Mondok József izsáki polgármester cégét – írta közleményében a Miniszterelnökség.
Felidézték, hogy a Miniszterelnökség kérésére a Magyar Államkincstár már januárban rendkívüli ellenőrzést folytatott le az üggyel kapcsolatban.
"A vizsgálat megállapította, hogy a szálláshelyet szabálytalanul, magáncélra használják, az ingatlant túlnyomóan Mondok József és ismeretségi köre veszi igénybe" – írták. Ezért kell most visszafizetnie a polgármesternek a 35 milliót.
A vadászházairól elhíresült polgármesterről korábban többször is írtunk.
Mondok József EU-pénzből két vadászházat épített magának: két céggel összesen 85 millió forint uniós támogatást nyert vadászpanzió építésére, de az ingatlanokat nem a pályázati feltételeknek megfelelően hasznosította.
Arról a 24.hu számolt be márciusban, hogy az ügyében a Kecskeméti Járási Nyomozó Ügyészség is nyomoz többrendbeli költségvetési csalás gyanújával. A Mondok Kft. ráadásul úgy nyert 35 millió forintot 2014-ben, hogy a településvezető maga is tagja volt a helyi LEADER-pályázatokról döntő testületnek.
Korábban a 444.hu derítette ki, hogy a vadászházban egy turista sem lakott, maga Mondok József él benne, bár a házat az önkormányzat honlapján mint szálláshelyet vették nyilvántartásba. Azt pedig az Index szúrta ki, hogy az N1 tévének nyilatkozva a polgármester már elismerte, valóban a vadászpanzióban lakik.
A Miniszterelnökség a hétfői közleményben most arról is beszámolt, hogy a Mondok Kft. jogi képviselője az elsőfokú határozatok ellen fellebbezést nyújtott be, de a Miniszterelnökség Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságán helybenhagyták az elsőfokú határozatokat, így jogerőssé vált a 35 millió forint visszafizetéséről szóló kötelezettség.
|
[
"Mondok Kft."
] |
[
"Miniszterelnökség Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság",
"Magyar Államkincstár",
"Kecskeméti Járási Nyomozó Ügyészség"
] |
A Budai Központi Kerületi Bíróság csütörtökön elutasította az ügyészség előzetes letartóztatásra tett indítványát, így szabadlábra helyezte Veres Istvánt, a Zóna Taxi kedden őrizetbe vett tulajdonosát és társait, köztük a Budapest Airport (BA) volt jogi igazgatóját, Rényi-Vámos Krisztinát és helyettesét, Sziebert Györgyöt, valamint a BA volt kereskedelmi igazgatóját, Lévay Zsoltot – erősítette meg csütörtök délután a még javában tartó bírósági meghallgatásról szerzett értesülésünket Papp Gábor.
Az ügyvéd Veres István és Sziebert György védelmét is ellátja. Papp közölte: a bíróság semmiféle kényszerintézkedést nem tartott indokoltnak, így sem házi őrizetet, sem lakhelyelhagyási tilalmat nem rendelt el a gyanúsítottakkal szemben. Ügyészségi forrásaink azonban már a döntés bírói indoklása előtt jelezték: fellebbeznek, így várhatóan csak két hét múlva derül ki, hogy szabadlábon maradhatnak-e a gyanúsítottak.
Veres Istvánt – a Zóna Taxi tulajdonosa számos, viharos múltú vállalkozás, egyebek közt az engedély nélkül megépített, majd látványosan elbontott Citadella-terasz révén vált országosan ismertté – és társait kedden vette őrizetbe a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI). Vele egy időben kopogtattak a nyomozók a BA három volt vezetője és egy adminisztrációs munkatárs otthonában is. Valamennyiüket őrizetbe vették. A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint Veres megvesztegette a BA önálló döntésre jogosult vezető munkatársait, így szerezte meg a Zóna Taxi számára 2006-ban a kizárólagos jogot a repülőtéri taxiszolgáltatásra. Később ugyancsak kenőpénzzel érte el a szerződés számára egyoldalúan előnyös módosítását. Az MTI Hírcentrum értesülése szerint Veres prostituáltakat fogadott a BA-vezetők számára, valamint összesen 11 millió forintot fizetett ki, egyiküknek autót is adott. Ezt az értesülést más források egyelőre nem erősítették meg, de nem is cáfolták.
Az egykori repülőtéri vezetők bűne pedig a gyanúsítás szerint az, hogy Veressel összejátszva megtévesztették főnökeiket, a BA menedzsmentjét és ezzel összességében mintegy 671 millió forint kárt okoztak a cégnek.
Amennyire meglepte a gyanúsítottakat és környezetüket a keddi őrizetbe vétel, annyira természetesnek vették, hogy a bíróság nem rendeli el a letartóztatásukat. Több forrásunk is emlékeztetett rá, hogy tavaly februárban a "Zóna Taxi-üggyel összefüggésben" házkutatást tartott a rendőrség egyebek között Veresnek az egykori Kádár-villában lévő rezidenciájában és más irodákban is. Akkor más nem történt az ügyben. Ha Veres vagy társai közül bárki meg akart volna szökni, bizonyítékokat akart volna megsemmisíteni, esetleg bármilyen más módon megpróbálta volna ellehetetleníteni a nyomozást, nyilván megtették volna, vagy meg is tették. Ezért voltak biztosak a dolgukban a védők.
A repülőtéri rendőrség valójában már 2006 óta "dolgozik" Veresre és a Zónára. Lényegében azóta, amióta a társaság megnyerte a repülőtéri tendert, rendszeresen lehetett hallani szóbeszédeket, hogy a társaság tulajdonosa ki mindenkit vett meg, kinek mennyit fizetett vagy milyen ellenszolgáltatást nyújtott. Forrásaink szerint e nyomozás "mellékszálaként" derült fény arra, hogy Rényi-Vámos és Sziebert több ügyvédi irodával úgy kötött szerződést a BA nevében, hogy előre megmondták: a kifizetett összeg öt-tíz százalékát zsebbe visszakérik. Ugyancsak a Zóna-ügy mellékszálaként futott rá a hírek szerint a nyomozó hatóság egy korábbi BKV-s ügyre, amelyben Sziebert és a BKV volt informatikai igazgatója, Fruzik Zsolt kenőpénzt kértek egy informatikai cégtől egy megbízás fejében. Sziebert Györgyöt egy óbudai bevásárlóközpont mélygarázsában akkor fogták el a nyomozók, amikor 12 millió forint kenőpénzt vett át a vállalkozótól. Ő azt mondta, ez baráti kölcsön volt.
Információink szerint a repülőtéri rendőrségen folyamatban van még egy-két (lehet, hogy több is), a BA-t érintő gazdasági ügy, ezekről azonban a hatóság a nyomozás érdekeire hivatkozva nem beszél.
Egyes, a gyanúsítottakkal kapcsolatban álló források szerint a rendőrség részben egy olyan szakértői véleményre alapozza a gyanúsítást, amelynek készítője a Zóna helyébe lépő Főtaxi repülőtéri forgalmi adataiból állapította meg, hogy Veres és a megvesztegetett alkalmazottak mekkora kárt okoztak a BA-nak. Csakhogy egy volt zónás vezető azt állítja, hogy a forgalmi adatokat rögzítő számítógépeket a BA kezelte, így az abba felvitt adatokat a taxitársaság nem is manipulálhatta. Az ügy pikantériája, hogy Verest egy nappal az előtt vették őrizetbe, hogy az általa bérelt Citadella visszaadásáról tárgyalt volna (immár negyedik körben) a kormány illetékes hivatalával. Veres környezetében többen azt állítják, hogy ez nem véletlen. A hatóságok nem kívántak reagálni a fenti összeesküvés-elmélettel kapcsolatos kérdéseinkre.
|
[
"Zóna Taxi",
"Budapest Airport",
"BKV"
] |
[
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Repülőtéri Rendőri Igazgatóság",
"MTI Hírcentrum"
] |
Közgép: 3 év felfüggesztett
Figyelő Online 2015.07.18 08:17
A Közbeszerzési Döntőbizottság bizonyítottnak találta azt, hogy a Közgép Zrt. hamis adatot szolgáltatott a gönyűi kikötő fejlesztésére kiírt tenderen, ezért a társaság három évig nem indulhat közbeszerzésen.
Több hírportál is írt a döntőbizottság pénteki határozatáról, amely a Közbeszerzési Hatóság honlapján jelent meg, és idézték a Közgép közleményét is, amely szerint a cég valamennyi jogorvoslati lehetőséggel élni kíván a határozat ellen.A határozat a közbeszerzési törvénynek arra a passzusára hivatkozik, amely szerint közbeszerzésen nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező és alvállalkozó az, aki korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták. A határozat ellen bírósághoz lehet fordulni, de ennek nincs halasztó hatálya annak végrehajtására.
Az origo.hu-nak eljuttatott közleménye szerint a Közgép a bíróság előtt védi meg igazát. A cég úgy véli, hogy már a jogorvoslati kérelmében és a Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalásán is bebizonyította, hogy a törvényeknek megfelelően, jóhiszeműen és az elvárható gondossággal járt el ajánlatának benyújtásakor. A cég szerint a döntőbizottság határozata önmagában is ellentmondásos, mert bár több ponton is megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás során nem jogszerűen jártak el a Közgéppel szemben, mégis helybenhagyta az ajánlatkérő jogsértő döntését - írta a hírportál.
Az index.hu szerint a cég úgy véli, "ez a közigazgatási határozat még a sokat látott közbeszerzési szakértők szerint is kirívóan sérti az magyar és az európai uniós jogszabályokat". A közbeszerzést az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság írta ki Vállalkozási szerződés a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális továbbfejlesztése megvalósításához szükséges kiviteli tervek elkészítésére és építési munkák elvégzésére címmel.
A felhívásra négy ajánlat érkezett, ezek közül a Közgép Zrt. és a Kötiviép'B Kft. közös ajánlata volt a legolcsóbb, 6 milliárd 673 millió forinttal, de a többi ajánlat is csak pár százalékkal volt több ennél. Az ajánlattevők kapacitást biztosító szervezetként vonták be az Ortacko Drustvo Kompanija Stokic céget. Ennek két kompját kívánták használni az építéshez, de a fedélzet méretét másként határozták meg az ajánlattevők és az ajánlatkérő. Az ajánlatkérő ezért kizárta a közös ajánlattevőket az eljárásból.
címkék: Gazdaságközbeszerzés
|
[
"Közgép Zrt."
] |
[
"Figyelő Online",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Kötiviép'B Kft.",
"Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Ortacko Drustvo Kompanija Stokic"
] |
Ez már a Liget Projekt második szimbolikus épülete, korábban a Néprajzi Múzeum engedélyét is visszavonták. Per folyik továbbá a Dózsa György úti mélygarázsról is.
Elvesztette építési engedélyét egy per nyomán az új Nemzeti Galéria ligetbeli épülete. A kivitelezési terveibe a CivilZugló Egyesület jogi képviselője még tavaly nyáron akart betekinteni, ezt azonban Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala jegyzőkönyvben megtagadta. A CivilZugló ez ellen benyújtott keresete nyomán
a bíróság hétfőn az ügyféli jogok súlyos korlátozása miatt az új Nemzeti Galéria építési engedélyét megsemmisítette, és az V. Kerületi Hivatalt új eljárás lefolytatására utasította.
A hatósági eljárás során elkövetett, kisebb technikai hiba miatt vonta vissza a bíróság az engedélyét, amit a megismételt eljárásban a hatóság minden bizonnyal korrigálni fog - fogalmazott finoman az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a beruházó Városliget Zrt. Szerintük az új Nemzeti Galéria kivitelezési munkálatainak előkészítése az előzetes terveknek megfelelően halad, mivel a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése annak szakmai tartalmát nem érinti.
A Petőfi Csarnok helyére épülő 50 ezer négyzetméteresre tervezett kiállítóteret egyébként egy ismert japán iroda, a SANAA tervezte. A korábbi elképzelések alapján idén nyáron kéne megnyitnia kapuit
Nem ez az első épület a 250 milliárd forintos Liget-projekt történetében, ami így járt: a CivilZugló korábban a pár száz méterrel arrébb épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezési terveit sem nézhette meg. Akkor is pereltek, és novemberben abban az ügyben is nyertek, a bíróság pedig azt az építési engedélyt is megsemmisítette.
Ezek az épületek közpénzből épülnek, ezért mindenkinek joga van látni, hogy mit, ki és mennyiért tervez
- mondta el Várnai László, a CivilZugló Egyesület elnöke az RTL Híradónak. A szervezetnek a Dózsa György úti mélygarázzsal kapcsolatban jelenleg is folyik egy pere, így - az előzőek alapján - az lehet a következő engedélyét vesztő eleme a Liget-projektnek.
|
[
"Városliget Zrt."
] |
[
"Néprajzi Múzeum",
"Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala",
"V. Kerületi Hivatal",
"Nemzeti Galéria",
"CivilZugló Egyesület",
"RTL Híradó",
"Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság"
] |
Varga Judit igazságügyi miniszter egy számára sértő Facebook poszt miatt tett feljelentést, a Budapesti Rendőr-főkapitányság pedig azonnal nyomozást indított az ügyben. Ugyanezen a napon megszüntették az eljárást az Audi győri Logisztikai Központjának létesítése előtti földügyekben, amely kapcsán Borkai Zsolt volt győri polgármester neve is felmerült. A korrupciós ügybe keveredett Völner Pált a mai napig nem tartóztatták le, miközben a Városháza "eladása" kapcsán össztűz alá került a budapesti városvezetés. Dokumentált esetek kerülnek süllyesztőbe, miközben a bolha olykor elefántnak látszik.
Sajtóközleményt adott ki január 5-én a Fővárosi Főügyészség, amely szerint nyomozást rendeltek el az igazságügyi miniszter feljelentése alapján.
A közleményben az áll, hogy Dr. Varga Judit nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést az ügyészségen, miután 2021. december 27-én valaki "Az ördög ügyvédje" elnevezésű közösségi oldalon valótlan állításokat tett a szexuális orientációjára vonatkozóan, valamint arról, hogy egy korrupciós ügyben közvetlenül érintett.
A sértett indítványozta, hogy a magánvádas eljárásban az ügyészség a vád képviseletét vegye át. A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség a vádképviseletet átvette, és
a nyomozást nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt elrendelte,
amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg – áll a közleményben.
"Az internetes közösségi hálózaton létrehozott "Az ördög ügyvédje" elnevezésű profil felhasználásával kapcsolatos más bűncselekmény miatt a Fővárosi Főügyészség a közelmúltban vádat emelt. Az ugyanazon internetes profillal elkövetett újabb bűncselekmény esetében az ügyészség által történő vádképviselet eljárási, bizonyítási szempontból célszerű és indokolt" – szerepel továbbá a szövegben.
Ugyanezen a napon egy másik ügy lezárult: megszüntette ugyanis az eljárást a rendőrség az Audi győri Logisztikai Központjának létesítése előtti földügyekben. A Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályának határozata szerint "a cselekmény nem bűncselekmény".
A polgármester rokonai, barátai és üzletfelei – lerajzoltuk a "Győrt behálózó polipot" | atlatszo.hu Borkai Zsolt viselt dolgairól néhány napja kezdett publikálni egy anonim blog: a nyilvánosságra került fotók tanúsága szerint Győr fideszes polgármestere tavaly szexpartin vett részt az Adrián Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, valamint Szabó Ervin üzletember társaságában. Cégnyilvántartási adatok szerint Győr fideszes polgármesterének fia több cégen keresztül kötődik apja útitársához: Rákosfalvy Zoltánnal közös vállalkozása is volt Borkai Ádámnak.
A 444.hu emlékeztet: "Borkai Zsolt yachtos szexbotrányának folyományaként bukkant elő újra az a 2012-es történet, mely szerint Borkai Zsolt, Győr polgármestere megsúgta bizalmasának és a jachtos szexfilm másik főszereplőjének, dr. Rákosfalvy Zoltánnak, hogy az Audi mely területen – az ipari parkkal határos ingatlanon – tervezi megépíteni új logisztikai központját. A sajtóbeszámolók szerint Rákosfalvy az információ birtokában 1,5 milliárd forintért felvásárolta az érintett ingatlanokat, hogy azokat az átminősítésük után, rövid időn belül már 7 milliárd forintért adja tovább."
Feljelentés: elutasítva
Az ügybuzgóság dicséretes, egy jogállamban nyomozás indul, amennyiben felmerül egy vétség vagy bűncslekmény gyanúja. Ami sokkal inkább figyelemre méltó, az az, hogy ennél jóval megalapozottabb ügyekben mintha nem működne ilyen jól az állami igazságszolgáltatás.
Szeptemberben húsz olyan ügyet szedtünk össze, amelyekben évek óta látványosan nem történt semmi: így többek között a Öveges-program, a Híd a munka világába program vagy a Microsoft licenszvásárlások.
Elszabotált nyomozások: 20 fontos ügy, ami megakadt az ügyészségen | atlatszo.hu A Fidesz pártkatonájának tartott legfőbb ügyész, Polt Péter előszeretettel hangoztatja, hogy a magyar nyomozóhatóságok milyen remek munkát végeznek. Az elmúlt években azonban több olyan nagy ügy is volt, amelyben vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást "bűncselekmény hiányában", vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni.
Több ügyben nem is indult nyomozás, vagy idő előtt lezárult. Az egyik ilyen a Budapest-Belgrád vasútvonal, amit a kormány 85 százalékban kínai hitelből, kínai cégekkel épít a jelen állás szerint körülbelül 700 milliárd forintból. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, ám a KNYF elutasította a feljelentést.
Ugyanez lett a sorsa a Demokratikus Koalíció feljelentésének is, amit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett a párt, miután a kormány a koronavírus-járvány első hulláma óta 16 ezer lélegeztetőgépet vett összesen 300 milliárd forint értékben. A "brutálisan túlárazott" ügylet vizsgálatát az NNI 2020 októberében elutasította.
És persze lehet folytatni a sort.
Magánügy maradt
Itt van mindjárt Szijjártó Péter esete. 2020 augusztusában munkatársunk lefényképezte a külügyminisztert a Lady MRD nevű luxusjacht fedélzetén az Adrián. A máltai bejegyzésű luxusjacht értéke 7 milliárd forint, tulajdonosa Szíjj László, Magyarország negyedik leggazdagabb embere, és akinek építőipari cége, a Duna Aszfalt a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után egyre több közpénzes megrendelést kapott, nyeresége pedig az egekbe szökött.
És bár a külügyminiszternek a vagyonbevallása szerint nem lett volna elég pénze kibérelni – az amúgy nem is bérelhető – jachtot, tehát valószínűleg ajándékba kapta az utat az állami közbeszerzéseken taroló cég tulajdonosától, az esetet senki sem volt hajlandó kivizsgálni.
Sem az ügyészség, sem a parlament nem hajlandó kivizsgálni Szijjártó Péter jachtozását | atlatszo.hu Polt válasza után egy nappal, szeptember 11-én Stummer János jobbikos országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tette közzé, hogy hiába kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást Szijjártó ellen a jachtozás miatt. Hargitai János, az illetékes Mentelmi bizottság Kdnp-s elnöke ugyanis elutasította Stummer beadványát azzal a maga módján brilliáns indoklással, hogy a képviselő nem jelölte meg, hogy pontosan mi hiányzik Szijjártó Péter vagyonnyilatkozatából.
Lehallgatás után hallgatás
Nyáron derült ki, hogy világszerte több száz ellenzéki politikust, aktivistát és kritikus újságírót figyeltek/figyelnek meg egy izraeli gyártású Pegasus informatikai kémfegyverrel, köztük magyar üzletembereket és újságírókat is. Kósa Lajos ugyan elkotyogta, hogy a Belügyminisztérium vette meg a programot a gyártó NSO-tól, a Fidesz-politikus állításáról az ügyészség később azt mondta, hogy nem igaz.
Bár több beadvány is érkezett az adatvédelmi hatósághoz a lehallgatási botránnyal kapcsolatban, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke először szabadságát töltötte, és csak utána, augusztus 6-án indította el a vizsgálatot. Azóta nagy a csend az ügyben. A 444.hu legutóbb december elején írt arról, hogy Péterfalvi Attila lassan fél éve képtelen végére jutni a Pegasus-ügy vizsgálatának.
Amikor ez a kép készült, éppen Pegasus kémprogrammal figyeltek minket | atlatszo.hu Munkatársunk véleménycikkben reagál arra, hogy több volt és jelenlegi munkatársunkat is megfigyelték a Pegasus kémszoftverrel, az egyik feltört telefonon keresztül pedig a nyári összetartásunkon résztvevő több tucatnyi munkatársunk és barátunk is célkeresztbe kerülhetett, köztük Kőszeg Ferenc, aki a múlt századi pártállamban egyszer már átélt ilyesmit.
Vakcina-biznisz
A rendőrség kínai vakcinák ügyében sem akart nyomozni. Az "ország feljelentője", Tényi István a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) tette bejelentést hűtlen kezelés bűntett gyanújával, miután úgy látta, hogy a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, ezért Magyarország Alaptörvénye értelmében a központi költségvetésből nem lehetett volna kifizetést teljesíteni a cég számára.
A beadványt a hatóság – ahogy első alkalommal is – elutasította. A beszerzésen túl további problémát jelent, hogy egy novemberi kutatás szerint a Sinopharm adja a legkisebb védettséget, miközben az ára annak a legmagasabb (kb. 18 ezer Ft/dózis).
A Külügyminisztériumtól és a Miniszterelnökségtől sem kaptuk meg a kínai és az orosz vakcinák beszerzéséről szóló szerződéseket | atlatszo.hu Mindkét oltóanyag beszerzését Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, ezért joggal gondolhattuk, hogy az ő tárcájánál vannak az iratok. A külügy azonban azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem adatgazda a kérdésben, és ugyanezt írta vissza adatkérésünkre a Miniszterelnökség is. Nem adjuk fel, több állami szervtől is kikértük a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinák vásárlásáról szóló szerződéseket, hogy megtudjuk a beszerzések részleteit.
"Csak kétségeket ébresztenek"
"Undorító, tenyérbemászó" – mondta Szabó István (Fidesz-KDNP), a Pest Megyei Közgyűlés elnöke az Átlátszó újságírójáról egy lakossági fórum szünetében, amikor azt hitte, ki van kapcsolva a mikrofonja. Nem volt, így az online közvetítés hallgatói hallhatták azt is, amint Magyari László, a Magyar Közút Zrt. Pest megyei igazgatója erre úgy reagál: "csoda, hogy még nem verték meg".
Bondár Zsuzsa kollégánk "bűne" annyi volt, hogy kérdéseket tett fel, valamint, hogy jó ideje figyelemmel kíséri a gödi Samsung-gyár viselt dolgait. Így például azt, hogy a magyar hatóságok tiltása és büntetései ellenére, használatbavételi engedélyek hiányában, tűzvédelmi berendezések nélkül is működtette több gyáregységét.
"Undorító, tenyérbemászó" – az Átlátszó újságíróját gyalázták a lakossági fórumon | atlatszo.hu Bekapcsolva hagyott mikrofon buktatta le Szabó Istvánt, a Pest Megyei Közgyűlés elnökét és Magyari Lászlót, a Magyar Közút Zrt. Pest megyei igazgatóját, amint lapunk újságírójára tettek becsmérlő megjegyzéseket. Ugyan a beszélgetést nem a nagy nyilvánosságnak szánták, a gödi lakossági fórum online hallgatói mindent hallhattak, mivel a mikrofonokat elfelejtették kikapcsolni. Nem ez az első eset, hogy az Átlátszó munkatársait gyalázzák.
Vélhetően emiatt is tavaly a Fidesz helyi szervezete lejárató kampányt indított újságírónk ellen. Egy helyi közéleti lapban Csabai Márk, a Fidesz helyi választókerületének szóvivője sajtóközleményt jelentetett meg, amelyben felszólította Bodnárt, hogy fejezze be a "gödiek ellen folytatott uszító hadjáratát". A sajtóközlemény megjelenésével egy időben "leleplező" szórólapok is megjelentek a városban. Ezek miatt szerzőnk ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen.
A Dunakeszi Rendőrkapitányság azonban a megindított eljárást néhány hónap múlva bűncselekmény hiányában megszüntette.
Indoklásuk szerint szerzőnk, aki egy helyi civil egyesületnek is vezetője, a gödi közéletben "önkéntesen szerepet vállaló közszereplő", akinek el kell viselnie a tevékenységét negatív módon értékelő kritikát. A szórólapon olvasható állítások – Hazudik! Megtéveszti a gyanútlan embereket! Álcivil provokátor! – a rendőrség szerint csupán "túlzó negatív kritikát" fogalmaznak meg, és mindössze arra alkalmasak, hogy "kétségeket ébresszenek az újságírói tevékenység hitelességével összefüggésben".
Lejáratókampányt indított a Fidesz helyi szervezete az Átlátszó újságírója ellen Gödön | atlatszo.hu Nyomtatott önkormányzati lapban, majd postaládákba dobott szórólapokon támadták a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület vezetőjét, az Átlátszó külső munkatársát, helyi tudósítóját, Bodnár Zsuzsát. A lejáratókampány mögött a Fidesz választókerületi szervezete áll.
Ha kell, bevetik a nehéztüzérséget is
Persze azért nem minden pattan le a magyar hatóságokról.
Novemberben jelent meg az Indexen, hogy Karácsony Gergelyék eladnák a Városházát, és ennek érdekében már több lépés is történt. A főváros többször is leszögezte, hogy nincs szándék a Városháza értékesítésére, bár korábban valóban született erről egy előkészítő anyag, a lehetőséget később elvetették.
Ennek ellenére a Magyar Nemzet hamarosan már arról számolt be, hogy "befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt eljárásokat folytatunk ismeretlen tettes ellen." Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő két feljelentést is tett az ügyben, akárcsak Tényi István.
Szintén Budai Gyula tett feljelentést a NAV-nál költségvetési csalás gyanúja miatt a Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin ellen, akiről a kormánysajtó azt írta, a cégei több milliárd forint uniós forrásokhoz jutottak. A NAV Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntette miatt, ismeretlen tettessel szemben meg is indította a nyomozást. A hatóságok különösen nagy vehemenciával estek neki az ügynek: a NAV mellett a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Hatóság is vizsgálódik, sőt, Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is eljárást indított.
És miközben a hatóságok serényen dolgoznak az ellenzék botrányos ügyeinek feltárásán, Völner Pál volt Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárt, aki rendszeresen fogadott el kenőpénzt a végrehajtói kar elnökétől, továbbra sem vették őrizetbe. Simonka György képviselő, akit különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással, sikkasztással és okirat-hamisítással vádolnak, június 6-i tárgyalása helyett inkább szavazni ment a parlementbe, hogy meglegyen a Fidesznek a kétharmad, Boldog István fideszes képviselő pedig azért nem indul újra a választáson, mert neki a család a legfontosabb. A politikus a visszavonulásáról szóló bejelentésében arra nem tért ki, hogy tavaly decemberben a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt ellene és nyolc társa ellen.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség napja alkalmából rendezett ünnepségen Budapesten, az Igazságügyi Palota dísztermében 2016. június 9-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán
|
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
[
"Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség",
"Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya",
"Dunakeszi Rendőrkapitányság",
"Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület",
"Danubia Pharma Kft.",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"Audi győri Logisztikai Központ",
"Duna Aszfalt",
"Mentelmi bizottság",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Pest Megyei Közgyűlés",
"Demokratikus Koalíció",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Magyar Közút Zrt.",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Magyar Nemzet",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Nem tudok róla, hogy fedezet nélküli kötelezettségvállalás miatt költségvetési csalással vádoltak volna hivatalosan egyetlen kórházi vezetőt is Magyarországon - mondta lapunknak Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász. Ma két tűz között vannak az intézményvezetők. Ha nem teremtik meg a gyógyítás feltételeit, vagyis nem rendelik meg az ellátáshoz szükséges eszközöket és gyógyszereket, akkor biztos, hogy rövid időn belül tragédiák sora következik be, aminek szintén súlyos büntetőjogi következményei lehetnek. Rendszerszintű problémákat nem lehet a valós gondokat figyelmen kívül hagyó üzenetekkel kezelni, látszatintézkedések helyett valódi átszervezés kellene – összegzi a Kovácsy, amikor a kormányzati maszatolásra utalva felteszi a kérdést: milyen egészségügyet hazudunk magunknak?
A szakjogász Varga Mihály szavaira reagált. A nemzetgazdasági miniszter nyíltan költségvetési csalással vádolt meg minden kórházigazgatót az RTL Klub hétfői adásában. A kijelentés mögött meghúzódó végtelen cinizmusra persze mindenki felkapta a fejét, de nevüket nem vállaló informátoraink szerint nem véletlen, hogy a Magyar Kórházszövetség vezetése nem utasította vissza csípőből a kijelentést, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) pedig a kórházak adósságkonszolidációjára szánt pénz kétharmadáról nem akar tárgyalni a kis- és közepes beszállítókkal, ezt a jogosítványt visszaadta az intézményeknek. Sok kórház ugyanis a központi adósságrendezésre várva állítólag trükközött a kifizetésekkel: azokat a számlákat sem egyenlítették ki, amelyekre ott volt a fedezet az intézményeknél.
A szövetség a hét második felére ígér választ Varga miniszter üzenetére, addig is meglepő módon Holchacker Péter, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének vezetője védi meg őket, amikor lapunknak azt mondja: nem hiszi, hogy a fekvőbeteg intézmények kasszájában ott lehet a 60 milliárdos állami konszolidációs keret és a több mint 90 milliárdos tényleges tartozás különbözete, legfeljebb pár milliárdot tehettek félre a kórházak.
Miután sem a Magyar Kórházszövetség, sem a több tucat megkeresett kórházigazgató nem adott választ kérdéseinkre, megkerestük Katona Tamás egykori pénzügyminisztériumi államtitkárt, a Magyar Államkincstár korábbi vezetőjét, aki megerősítette, hogy formálisan nézve fedezetlen kötelezettségvállalásokat írnak alá az igazgatók, amikor több pénzt költenek, mint amennyi a kasszájukban van. A szocialista politikus ugyanakkor álságosnak tartja Varga Mihály hozzáállását, mert a káoszt nem lehet egyedül a kórházi vezetők nyakába varrni. Ha emiatt eljárás indul, akkor az állam lesz az elsőrendű vádlott – teszi hozzá, mert a kormány szembemegy saját alaptörvényével, amikor nem gondoskodik állampolgárai megfelelő színvonalú egészségügyi ellátásáról.
A beszállítók nevében Holchacker Péter megerősítette lapunknak, hogy teljes a tanácstalanság a kórházakban: senki nem tudja, milyen ütemezéssel, milyen szempontok alapján üljenek le a kifizetésekről egyeztetni a beszállítók 85 százalékával. Mankó kellene, mert most még azt sem tudják a tárgyalófelek, hogy a nagy cégek a kamatok mekkora hányadáról mondtak le az ÁEEK-ban annak érdekében, hogy a tartozáshoz hozzájussanak.
G.E.
|
[
"Magyar Kórházszövetség"
] |
[
"RTL Klub",
"Magyar Államkincstár",
"Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] |
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa is megszólalt a norvég pénzek elosztása ügyében. Nils Muiznieks aggódik a magyarországi civil szervezetekkel szembeni "megbélyegző retorika" miatt. A biztos hivatala tegnap hozta nyilvánosságra a közte és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közti júliusi levélváltást. Muiznieks eszerint azt nehezményezte, hogy a magyar kormányzat politikai tevékenységgel hozta összefüggésbe a Norvég Civil Támogatási Alapból (NCTA) támogatott "civileket".
Lázár János viszont hangsúlyozta, a kormánynak kötelessége a közpénzek felhasználásának ellenőrzése, márpedig szerinte az egyik érintett, az Ökotárs Alapítvány tevékenysége az elmúlt időszakban aggodalomra adott okot. Az Ökotárs tegnapi közleményében azt állította: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) az ellenőrzés címén visszaél a hatáskörével, és a célja olyan információk begyűjtése, amelyek lehetővé teszik a civil alap lejáratását, a civil szervezetek, aktivisták megfélemlítését és a szabadon szerveződő civil hálózatok feltérképezését, "listázását". Lapunk tegnap számolt be arról, a Kehi-vizsgálatot akadályozza, hogy néhány szervezet – így az Ökotárs is – nem adott át minden kért dokumentumot. Az Ökotárs azzal védekezik, ők nem adatkezelők. Eközben lapunk kiderítette, elenyésző a társadalmi beágyazottságuk azoknak a balliberális kötődésű "civil" szervezeteknek, amelyek az NCTA révén több száz millió forinthoz jutottak az előző időszakban.
Miközben ezek a szervezetek politikai semlegességüket, "civilségüket" hangsúlyozzák, a birtokunkba került adatok szerint éves bevételeikhez képest elenyésző összeget kaptak támogatóiktól egyszázalékos adófelajánlásként, tehát szinte semmilyen kapcsolatuk sincs a társadalommal. Ha nem kapnának külföldről, jellemzően Soros György érdekeltségeitől vagy az NCTA-ból milliókat, alighanem képtelenek lennének fennmaradni. Bár a valódi civil szervezetek is indulnak pályázatokon, bevételeiknek jóval nagyobb részét teszik ki az adófelajánlások. Információink szerint a Norvég Alapból 36 millió forinthoz jutó Krétakör Alapítvány bevételeinek csak 0,1 százalékát tette ki 2010 és 2012 között az egyszázalékos felajánlás, és 2010-ben is csak négy ember támogatta őket ily módon. (Ismeretes, a Gulyás Márton vezette szervezet norvég pénzből tüntetett Lázár János ellen.)
A norvégoktól szintén 36 millió forinthoz jutó Demokratikus Ifjúságért Alapítvány bevételeinek 0,3–0,8 százalékát tették ki ezek a tételek a korábbi években. Az NCTA-ból 33 millióhoz jutó Transparency Internationalnél és a 36 millióval megtámogatott K-Monitor Közhasznú Egyesületnél ugyanez az arány egy-két százalék között mozgott 2010 és 2012 között. A kormányt talán legvehemensebben támadó Társaság a Szabadságjogokért bevételeinek 2,3–3,3 százalékát jelentették az adófelajánlások, míg a Patriarchátust Ellenzők Társaságánál ez az arány nem érte el az egy százalékot. Viszont a Labrisz Leszbikus Egyesület 2012-ben 8,5 százalékos eredményt ért el, így ezen a téren kiemelkedik a többi norvég-finanszírozott közül. A Liberális Fiatalok Egyesületének – amelyről szerdán megírtuk, cigire, sörre és hamburgerre költötte a norvég támogatás egy részét – 2009-ben mindössze négy ember ajánlotta fel adója egy százalékát.
Eközben az Átlátszó.hu reagált a lapunk keddi számában megjelentekre, s tagadta, hogy ne tette volna közzé a Norvég Alapból támogatott projektjének nyilvános adatait. Ehhez képest tegnap lapzártánkig sem tették fel honlapjukra a projektben részt vevők bérköltségének elszámolását, s a teljesítéseket igazoló dokumentumokat, pedig a támogatási szerződés szerint ezt július elsejéig meg kellett volna tenniük. Emiatt továbbra sem tudni, mire költötték el az NCTA-tól kapott pénzt. Ismert, az Asimov Alapítvány csaknem 32 millió forintnyi norvég pénzhez jutott az Átlátszó.hu internetes portál "közpénzügyi módszertanának továbbfejlesztésére és továbbadására." A jelek szerint az Asimov Alapítványt csak strómanként használták, hogy a pályázati szabályokat megkerülve hozzáférjenek a norvég pénzekhez.
A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatja.
|
[
"Ökotárs",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Norvég Alap"
] |
[
"Demokratikus Ifjúságért Alapítvány",
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Krétakör Alapítvány",
"Liberális Fiatalok Egyesülete",
"Ökotárs Alapítvány",
"Transparency International",
"Labrisz Leszbikus Egyesület",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Európa Tanács",
"Patriarchátust Ellenzők Társasága",
"K-Monitor Közhasznú Egyesület",
"Asimov Alapítvány"
] |
2011. január 20., csütörtök
Címkék: Keller László; Csányi Sándor; Horváth József; Kelemen András; UD Zrt.; Tóth János; Antalik László;
Zaklatás miatt bíróság előtt áll az a férfi, akit a világhálóra feltett hanganyagok szerint az UD-cégcsoport emberei kívántak megleckéztetni.
"Adót fizetni nem szeretnénk túl sokat. Sehová, senkinek" – magyarázta Tóth János, a 2008-as megfigyelési botrányban ismertté vált UD Vagyonvédelmi Zrt. társtulajdonosa megbízójának, Csányi Sándor bankárnak, az OTP elnök-vezérigazgatójának a YouTube videomegosztóra a napokban rövid szünet után ismét felkerült hangfelvételek szerint. Csányi nem annyira kuncsaftként, sokkal inkább befektetőként viselkedett: részletezni kérte Tóthék elszámolását, amelyben bérköltség címén 12 millió forint szerepelt. Tóth válaszul bemutatta a cégcsoportot – miközben emlékeztetett, hogy a részletes ismertetőt már korábban elküldte a bankár bizalmasával, Ecsedy Ferenccel –, amelynek vagyona elmondása szerint az UD Logisztika Kft.-ben található, azért, hogy "ha az rt-t beperlik, ne vihessenek el cégvagyont". A több mint hatszáz dolgozót a csoport más vállalkozásai foglalkoztatják, a cégek nullszaldósak, ez – Tóth szavaival – "ki van gazdálkodva". Bár a felvétel még az UD-botrány kipattanása előtt készülhetett, az üzletfilozófia nem sokat változott azóta. Az időközben a cégcsoportból kivált UD Logisztika ellen egyébként azóta adóvégrehajtás indult, az elektronikusan hozzáférhető legfrissebb – 2008-ra vonatkozó – mérlege pedig veszteséget mutat.
Fotó: Dudás Szabolcs
A beszélgetések fő témája azonban egy kellemetlen – egyébiránt kezelt személyiségzavarban szenvedő – banki ügyfél leszerelése volt. A kliens – a HVG tudomása szerint jelenleg a fővárosi közterület-fenntartónak dolgozó, 39 éves Antalik László – több mint 15 évvel ezelőtt kért szponzori segítséget és depozitos devizaszámla-nyitást az OTP-től túraautós Guinness-rekordja felállításához. A bank elutasította a kérelmét, de Antalik szerint csak a szponzorációt, a számlanyitást nem, és a hitegetéssel kárt okozott, ami miatt 34 millió forintot követelt. A módszere változatos volt: az OTP-nek, bankvezetőknek, családtagjaiknak, részvényeseknek, hatóságoknak – köztük az Europolnak is – írt, telefonálgatott. A törvényt azonban az eddigi ismeretek szerint nem szegte meg az adatgyűjtéssel: a családtagok elérhetőségét például internetes közösségi oldalak adatlapjain találta.
Üzeneteiben nem volt fenyegetőzés, s éppen ez okozta a legnagyobb fejtörést a Csányinak dolgozó UD-nek. A hangfelvételek szerint ugyanis a rendőrség erre hivatkozva visszadobta a zsarolás miatt tett bejelentéseiket, mondván, a történtek jogilag zaklatásként értelmezhetők, ami viszont csak magánindítványra büntetendő, márpedig azt Csányi vonakodott megtenni. Tóth és a másik UD-tulajdonos, Horváth József – jelenleg a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-helyettese – a hangfelvételek szerint sokat gondolkodott a megoldáson. Olyan ötlet is felmerült, hogy meg kellene a férfit fenyegetni, "ha még egyszer ír, az agyát kiszedjük a fején keresztül", úgyse hisz majd neki senki, esetleg lófejet, döglött patkányt vagy marhamájat kellene küldeni neki. "Az effélékkel három dolgot lehet csinálni: beperelni, elmegyógyintézetbe csukatni, vagy eltemetni három méter mélyre" – fejtegette az egyik beszélgetésben Horváth.
Szolidabb megoldásként felmerült bizonyíték hamisítása a rendőrség részére: Antalik e-mail címéről immár fenyegető tartalommal készült üzenetet küldeni az OTP-be (ezt a tervet Tóth Csányi feleségével is megosztotta, aki azonban elvetette az ötletet), vagy munkát ajánlani neki. Utóbbi Tóth elgondolása volt: újságírónak tervezte magát kiadni, s adatgyűjtést kért volna Antaliktól például Kóka Jánosról vagy a "faszkalap" nagykanizsai polgármesterről, azzal a feltétellel, hogy a férfi befejezi Csányiék molesztálását. Utóbbi tervet a jelek szerint végre is hajtották. Antalik bemutatott a HVG-nek egy elektronikus levelet, amit 2008 nyarán bizonyos Kelemen András írt neki, aki magát a HVG és A tévé ügyvédje című tévéműsor bedolgozójaként mutatta be, és munkát ajánlott. Antalik – elmondása szerint – átlátott a szitán, miután ekkor már tudta, hogy figyelik, ismerőseinél kérdezgetnek felőle. Ekkoriban találkozott is az UD-sekkel: a közzétett beszélgetésekben is szereplő Hoffmann Jánossal és Varga Ádámmal az újpesti Burger Kingben. Antalik elmondása szerint Hoffmann – akivel utóbb még egyszer összefutott – előzékeny volt, Varga ellenben durván, fenyegetően lépett föl. Ő volt az egyébként, aki végül elkészítette a rendőrségnek szánt hamis leveleket.
Hogy végül felhasználták-e vagy sem Varga munkáját, arról nincs hiteles információ. Valószínűleg nem, többszöri üzengetés után Csányiék ráálltak ugyanis a feljelentésre, a Nemzeti Nyomozóiroda pedig – amely az UD-sek szerint "partner az ügyben" –, mint Hoffmann mondta, beérte azzal is, ha egy ügyvéd fordul hozzájuk. Így beindult Antalik ügye, amely jelenleg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon első fokon folyik. A perben Antalik ellen vallott Csányi és Jakab Géza is.
A rendőrség a múlt héten elrendelte a nyomozást a hangfelvételek ügyében, de nem azok tartalma – például a bizonyíték-hamisítási előkészületek – miatt, hanem azért, mert vélelmezi, hogy visszaéltek az UD-sek személyes adataival, amikor feltöltötték a netre a felvételeket. Ez a kettős mérce egyidős az UD-üggyel. 2009 decemberében például az ügyészség azzal utasította vissza Keller László (MSZP) akkori országgyűlési képviselő feljelentését – Keller eredetileg írásban kérdezte Kovács Tamás akkori legfőbb ügyészt, aki feljelentésként értékelte a kérdést –, hogy az UD-sek "kértek intézkedést Keller Lászlóra vonatkozó adatok beszerzésére", de ezzel nem sérült a politikus személyes adatainak védelme. Történt ugyanis, hogy meg nem nevezett, Kellerrel perben álló megbízójára hivatkozva Tóth arra kérte adóhivatali kapcsolatát, "figyelőztesse", hogy a politikus milyen adatokra kíváncsi náluk. Keller korábban, még közpénzügyi államtitkárként kutakodott ugyanis, hogy kik és milyen feltételekkel vadásznak állami földeken, ami közvetve érintette Csányi érdekeit is – ez ügyben most, mentelmi joga elvesztése után vádlott is lett a volt államtitkár.
RÁDI ANTÓNIA
|
[
"UD Vagyonvédelmi Zrt."
] |
[
"Katonai Biztonsági Hivatal",
"UD Logisztika",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Nemzeti Nyomozóiroda",
"UD Logisztika Kft."
] |
Még csak találgatják, ki áll a Klubrádió frekvenciáján februártól működő rádió mögött. Az új tulajdonosok elérhetetlenek.
A médiahatóság szerdai döntése értelmében, a hazai médiavilágban eddig ismeretlen Autórádió Kft. nyerte meg a budapesti Klubrádió frekvenciájára kiírt pályázatot. Az egymillió forintos alaptőkével létrehozott Autórádió Műsorszolgálató Kft.-t az e-cégjegyzéken tárolt információk szerint 2011. február 16-án jegyezték be. Székhelye Budapesten, a Bécsi út 50-52. szám alatt van. Többségi tulajdonosa a dunakeszi illetőségű Tamás Hajnalka, kisebbségi tulajdonosa a nyíregyházi Szerémi Nóra.
Az ukránok megint a spájzban vannak?
Tamás Hajnalkát a nol.hu újságírója a döntést követően próbálta megkeresni, de dunakeszi lakcímén nem találta. A Hír 24 értesülései szerint Tamás Hajnalka a fővárosi Roxy Rádiót működtető, majd csődbe vivő ukrán cégnél dolgozott az ügyvezető közvetlen segítőjeként, afféle mindenesként. Egykori kollégái úgy tudják, jelenleg is Ukrajnában van. Az ő személye miatt tartja magát az a hír, hogy az új frekvencia mögött az egykori Roxy tulajdonosai állnak.
Az ismeretlenségből felbukkant Autórádió Kft. kisebbségi tulajdonosa egy fiatal műsorvezető, akinek állandó lakcíme - a nyilvános a cégadatok szerint - Nyíregyházán, a Szalag utca 11. szám alatt, egy második emeleti panellakásban van. Bár a postaládán három név – köztük Szerémi Nóráé - van feltüntetve, információink szerint az édesanyja lakik itt, ő a fővárosban él, albérletben.
Nyíregyháza-Budapest oda vissza
A 30 év körüli Szerémi Nórát a nyíregyháziak az egyik helyi, kereskedelmi csatornán ismerhették meg: korábban műsorvezető volt a Sunshine Rádióban, legutóbb pedig programmenedzserként inkább háttér- és szervezőmunkát végzett. A két beosztás között néhány évig a fővárosban élt, ahol egy lemezkiadónál dolgozott, majd 6 éves kislányával, akit egyedül nevel, visszaköltözött Nyíregyházára. Akkori visszatérésekor úgy fogalmazott egy helyi portálnak: a főváros számára túlontúl zsúfolt, a munkahelyen pedig mindenki álarcot visel. "Ez a tipikus bohócszindróma, a kötelező mosollyal. Ezt és a régebben hőn áhított pörgést megelégelve döntöttem úgy, hogy visszatérek a gyökereimhez."
A visszatérés azonban nem tartott sokáig, mert idén július óta ismét a zsúfolt, álarcos bohócvilágban él. Pestre vágyott és jobb fizetésre. Egy internetes cégnél helyezkedett el, amelyiktől jobb ajánlatot kapott, mint amennyit Szabolcsban kereshetett volna. Teljesen nem szakadt azonban el szülőföldjétől, mert a kisvárdai Vár FM-en – mint a rádió honlapján olvasható – délelőtti műsort vezet, az online változatban receptrovata is van.
Jó szakember, agilis munkatárs
Szerémi Nóra tíz éve dolgozik a médiában. Aki már dolgozott vele, úgy jellemezte: jó szakember, megbízható, szorgalmas, agilis, bájos teremtés, akit kollégái szeretnek. Egymilliót cégalapításra letenni nem nagy művészet – mondta név nélkül egy rádiós, hozzátéve: az induláshoz viszont "kell vagy húszmillió". Ismerősei szerint annyi pénze, hogy rádióadót működtessen, biztosan nincs Szerémi Nórának, gyaníthatóan mindenképpen áll az Autórádió mögött valaki: egy befektető, vagy egy befektetői kör. Egyik volt munkatársa úgy fogalmazott: "elképzelhető, hogy Nóra egy olyan projektben vesz részt, amely támogatja a rádiós ilyen jellegű ambícióit." Konkrétumot senki sem tud, de folynak a találgatások. Olyat is hallottunk, hogy Szerémi Nóra elég szoros kapcsolatot ápol a Juventus Rádió programigazgatójával, Bolla Zsolttal. Bolla a Hír24 kérdésére annyit mondott: nem keresték meg a frekvencia új tulajdonosai, de ha megkeresnék sem mondana igent.
Szerettük volna megkérdezni a tervekről Szerémi Nórát, de telefonját, bár kicsörgött, nem vette fel. Mint kiderült, ismerősei sem tudják elérni, hiába hívják. Szerdán a Facebookról is törölte magát.
|
[
"Autórádió Kft.",
"Klubrádió"
] |
[
"Hír 24",
"Autórádió Műsorszolgálató Kft.",
"Sunshine Rádió",
"Roxy Rádió",
"Juventus Rádió"
] |
Az ügyészség február eleje óta nyomoz a nemzetbiztonsági hivatal egykori vezetője, Laborc Sándor és az alvilágba sorolt Portik Tamás közötti megbeszélések ügyében.
Hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt február óta nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóinak ügyében - írja a Magyar Nemzet és a Népszabadság. Fazekas Géza ügyészségi szóvivő mindkét lapot arról tájékoztatta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH) érkezett bejelentés nyomán rendeltek el nyomozást, amelyet a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója és egy magánszemély két egyeztetése alapján folytatnak.
Az ügyészségi szóvivő elmondása szerint csak a Portik és Laborc két találkozásán elhangzottak tartalmát vizsgálják, még nincs gyanúsítottja az ügynek.
A két szóban forgó beszélgetés 2008 nyarán zajlott. Akkor Laborc a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője volt, Portik Tamást pedig az alvilág egyik fontos figurájának tartják.
Amíg az AH nem oldotta fel a találkozók leiratának titkosságát, a nyomozás egésze is titkos volt. Az ügynek egyelőre nincs gyanúsítottja, a meghosszabbított idejű vizsgálat június 7-ig tart - derül ki a cikkekből.
|
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] |
Jogszabályellenes a pátyi önkormányzat az úgynevezett golfpályaprojekttel kapcsolatos eljárása - állapította meg Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa frissen lezárult vizsgálatában. A beruházó Grupo Milton egy székesfehérvári ingatlant ajánlott fel a pátyi önkormányzatnak jelzálogként fedezetül, ha nem építené meg a beruházáshoz kapcsolódó elkerülő utat.
Fülöp Sándor
Az ombudsman kezdeményezte, hogy 2010. március 30-ig a pátyi önkormányzat rendkívüli képviselőtestületi ülésen helyezze hatályon kívül a golfpályaprojekt megvalósítását lehetővé tevő rendeletét. Fülöp Sándor felhívta az önkormányzat figyelmét, hogy amennyiben nem fogadja el az állásfoglalásban javasolt intézkedéseket, az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi az önkormányzati döntések megsemmisítése érdekében.
Amint arról korábban már beszámoltunk, golfpályáról beszél, de több ezer lakásos lakóparkot, két hotelt, konferenciaközpontot, éttermeket és óriásplázát terveztetett a Grupo Milton egy Páty külterületén fekvő, százhúsz hektáros, Telkivel határos földterületre. A beruházás ellenzői kaszinóvárost, vigalmi negyedet emlegetnek és törvénytelenségekre gyanakszanak. A földterületeket a terézvárosi ingatlanpanamában is érintett belga tulajdonú cég vásárolta fel, a terveket a Balatonring spanyol kivitelezői készíttették a 100 milliárd forintos projekthez.
A pátyi önkormányzat február 22-i rendkívüli ülésén módosította a korábbi - 2006-ban elfogadott - településszerkezeti tervet, illetve rendeletet alkotott a helyi építési szabályzat módosításáról. A döntések következtében lehetővé válik újabb funkciók elhelyezése a golfpályaprojekt területén, és bővülhet az igénybe venni kívánt terület nagysága. A projekt keretében golfpálya, kiszolgáló létesítmények, szálloda, továbbá háromszáz üdülőegység és mintegy 1400-1600 lakás megvalósítását tervezik.
A projektre vonatkozó új szabályozás tervezetével szemben az utóbbi hónapokban nagyarányú lakossági tiltakozás alakult ki. Ennek ellenére fogadta el Páty képviselőtestülete a beruházást lehetővé tevő, Fülöp Sándor szerint jogszabályellenes szabályozást.
A zöldombudsman alkotmányos visszásságról beszél
Fülöp Sándor álláspontja szerint az önkormányzat új szabályai több szempontból is ellentétesek a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvénnyel, a többi között a fenntartható fejlődést és a környezet védelmét szolgáló garanciális rendelkezésekkel. Ezért az önkormányzat jogalkotása az egészséges környezethez való joggal összefüggő alkotmányos visszásságot idézett elő.
Az ombudsman vizsgálata megállapította, hogy a szabályozás Telki közigazgatási határától számított 200 méteren belül jelölt ki új beépítésre szánt területet, ami megsérti a törvény harmonikus térszerkezet kialakítására vonatkozó előírását. Továbbá a szabályozás a korábbi golfpályaprojekt teljes területét beépíthetővé minősítette, amely szintén ellentétes a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény előírásaival.
Az ombudsman vizsgálata megállapította, hogy a 2006. évi szabályozás elfogadásának időpontjában a hazai jogszabályi környezet nem tette lehetővé a projektben megjelölt területen golfpálya elhelyezését. Ennek ellenére a 2006.-ban elfogadott szabályozás lehetőséget teremtett a pálya megvalósítására.
Az ombudsman megállapította azt is, hogy az önkormányzat nem vette figyelembe a Pest Megyei Földhivataltól érkezett, a termőföld védelmét szolgáló, a termőfölddel való gazdálkodásra vonatkozó, ezért a fenntartható településfejlődést szolgáló észrevételt.
Az ombudsman szerint alkotmányossági szempontból aggályos, ha a településrendezési eljárást és a településrendezési döntéseket a közösségi érdek háttérbe szorulásával a beruházói érdekek elsődleges érvényre juttatásának rendelik alá; kivált, ha a lakossági észrevételeket nem veszik figyelembe a döntéshozatalban.
Az országgyűlési biztos megállapította, hogy az eljárás során nem tárták fel megfelelő mélységben a beruházás összetett, kumulatív hatásait. A golfpályaprojekt megvalósítását lehetővé tevő településrendezési döntésekkel egy olyan mértékű fejlesztést célzó beruházás valósulhatna meg az agglomeráció környezeti szempontból egyik leginkább igénybe vett területén, ami hozzájárul a térség környezeti problémáinak súlyosbításához, sőt újabb környezeti konfliktusokat idéz elő, ezért nem felel meg a fenntartható fejlődés és településfejlesztés követelményeinek. Így a döntés az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesülésével kapcsolatos visszásságot okoz.
A Grupo Milton fedezetet ajánlott
Egy 64 hektáros székesfehérvári ingatlanját ajánlotta fel fedezetként a Grupo Milton cégcsoport a pátyi önkormányzatnak arra az esetre, ha ígérete ellenére nem építené meg a tervezett golfberuházáshoz kapcsolódó elkerülő utat.
Bognár András, Páty polgármestere az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy mivel Páty számára nagyon fontos, hogy a nagyberuházás első lépcsőjeként megépüljön az elkerülő út, jelzáloglehetőséget kért a beruházótól. Bognár szerint a spanyol cég megígérte ugyan, hogy időben elkészül az út, ám ha ez mégse történne meg, megépítené azt a falu. A költségeket a jelzálogként felajánlott - a Milton tulajdonában lévő - 64 hektáros székesfehérvári ipari parki ingatlanból fedeznék. Bognár szerint az ingatlan 3 milliárd forintot érhet.
Az Index úgy tudja, hogy a polgármester becslése erősen túlzó, a székesfehérvári ingatlan ennél sokkal kevesebbet ér.
A Grupo Milton cégcsoport Pátyra tervezett nagyberuházása hatalmas vihart kavart, több civil szervezet demonstrált a projekt ellen, a spanyol nagykövetség előtt kedden tüntettek is. Az önkormányzat és a Milton szerződéstervezetével kapcsolatban jogi aggályait fejezte ki több ügyvédi iroda, Tollner József pátyi önkormányzati képviselő szerint "kilóra" több az ügyvédek által javasolt módosítás, mint maga a szerződéstervezet.
A Grupo Milton cégcsoportnak ez már a második vitatott óriásberuházása, a Magyar Fejlesztési Bank hosszas huzavona után két hete jelentette be, hogy nem kap 15,3 milliárdos állami hitelt a cégcsoport a Balatonring sávolyi motorversenypálya megépítéséhez.
A cikket itt lehet kommentálni
|
[
"Grupo Milton"
] |
[
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Pest Megyei Földhivatal"
] |
A Magyar Állami Operaház zenekari öltözőjét felújítják, a munkára hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kerestek kivitelezőt.
Ez azt jelenti, hogy nem volt nyílt pályázat, a munkára olyanok jelentkezhettek, akiket az Operaház meghívott.
A pályázatra 4 cég adott be érvényes ajánlatott, ebből a 4 cégből bizonyult a legjobbnak a a Market Építő Zrt. A társaság neve onnan lehet ismerős, hogy ez a cég húzta fel a Groupama Arénára átnevezett Fradi-stadiont és ez a cég építheti meg a vizes VB helyszínét is, 38 milliárd forintért. A Marketet nemrégiben vette meg Orbán Viktor barátja, Garancsi István.
Mint a Közbeszerzési Értesítőből kiderül, a felújítás során fontos szempont, hogy az értékes műemléki részek ne sérüljenek, azokat eredeti állapotukban állítsák helyre. A munkát eredetileg 47 millió forintra becsülték, a Market 31 millióért vállalta.
Nem ez az egyetlen tender, amit a Market mostanában megnyert.
A cég dolgozni fog a Városliget-projekten is, 148 millió forintért. A Közbeszerzési Értesítőben pénteki dátummal jelent meg a hirdetmény, amelyből kiderül, hogy ezért a munkáért Garancsi cégének ugyancsak nem kellett nyílt eljárásban versenyezni. A pályázatot hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban hirdették meg, mert a becsült érték nem érte el a 150 millió forintot (alig 1,1 millió forinttal maradt el az értékhatártól.)
A Market ezért a pénzért a Liget Budapest beruházáshoz kapcsolódó “komáromi Csillag Erőd" műemléki rekonstrukcióját végzi el. A pályázatra a Marketen kívül két cég adott be érvényes ajánlatot.
|
[
"Market Építő Zrt.",
"Magyar Állami Operaház"
] |
[
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
X MOST ÉRKEZETT
2012. június 02., szombat
Címkék: felsőoktatás; Bánki Erik; PhD; politikai karrier;
Számos közéleti szereplő szerzett kétes értékű, ám az önéletrajz fényezésére megfelelőnek látszó külföldi diplomát vagy megtévesztésre alkalmas "tudományos" címet.
"A Newport International University az U.S.A. Kalifornia Államában törvényesen működő nem akkreditált intézmény. BBA, MBA, PhD és DBA fokozatát State of California által Apostille okirattal ellátott formában adja ki. Ez a nem akkreditált külföldi oklevél és tantárgyi melléklete az elvégzett tanulmányok dokumentálására szolgál. Nem használható a hazai Bologna-i rendszer, pl. tudományos Ph.D., fokozataként."
Ez a betűhíven közölt figyelmeztetés áll a budapesti Econovum Akadémia honlapján. Nem teljesen önkéntesen. A Professzorok Vezetőképző Központja Kft. által működtetett, felnőttképzésben akkreditált Econovum továbbra is dicsekszik ugyan a Newport-kapcsolattal (ahogy az is hirdeti az econovumos partnerséget), ám – mint az idézet is jelzi – ma már igencsak óvatosan. A váltás előzménye, hogy a kft-t engedély nélküli felsőoktatási tevékenység miatt 2011 márciusában eltiltotta bizonyos kifejezések (például a "Felnőttképzésben PhD-képesítés") használatától Réthelyi Miklós akkori nemzetierőforrás-miniszter.
A Newport-diploma és az Econovum-PhD meglehetősen népszerű volt a közéleti szereplők körében. Nem a múlt héten a Jobbik által kérdőre vont Bánki Erik (Fidesz) parlamenti képviselő az egyetlen, akinek fejfájást okoztak az efféle papírok. Az államfővé választott Áder János helyére az Európai Parlamentbe kiküldött Bánki egyébként visszautasította, hogy diplomát hazudott volna magának, önéletrajzi elírásra hivatkozott (amit gyorsan javítottak), s arra, hogy felsőfokú közgazdász-képesítése valóban van. Mint fejtegette, econovumos felnőttképzése nem szakdolgozattal, hanem záródolgozattal fejeződött be, melyre ötöst kapott, s azt a megjegyzést, hogy a turizmusbankról szóló anyag kidolgozottsága "PhD-szintű".
A politikai szerepvállaláshoz, ideértve a parlamenti képviselőséget is, nem kell felsőfokú végzettség. Ennek ellenére a képviselőházi tagok túlnyomó többsége, 80-90 százaléka a rendszerváltás óta hagyományosan diplomás (lásd ábránkat), jó részük doktor is. Az utóbbiakból a hvg.hu például az általa feltárt Schmitt-féle kisdoktoridolgozat-plágium után 136-ot talált az Országgyűlésben. Ez nem is csoda, hiszen 2010-ben 99 jogász, orvos és gyógyszerész végzettségű politikus szerzett mandátumot, nekik pedig a diplomához automatikusan jár a "dr.".
A Lázár Mózes végzettségét igazoló egyik irat / Kovács Tamás
Az önéletrajzok fényezésére a jelek szerint nagy a hajlandóság (lásd Felében, harmadában? című írásunkat). Miután köztudott, hogy orvosdiplomát levelezőn nem lehet szerezni, a külföldi jogászpapír pedig önmagában semmit sem ér Magyarországon, a munka mellett szerzett okiratok közül főleg gazdasági képzésekkel elérhető papírosok díszítik a cv-ket. Lázár Mózes vezérigazgató, 1998–2006 közötti fideszes képviselő neve mellett például a Newportra utalva ott virít az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. honlapján, hogy "felnőttképzésben akkreditált PhD, N.I.U.". De a sajtó – például az ÉS – foglalkozott már a számvevőszéki főigazgató és egykori, 1990–1994 közötti MDF-képviselő Becker Pál vagy éppen a volt SZDSZ-elnök Retkes Attila Newport-diplomájával, ahogy azzal is, hogy Szabó Zsolt (Fidesz) és Tóth József (MSZP) ugyancsak volt "Econovum-hallgató". Az utóbbinál egyébként ez a 2010-es "MBA" most is szerepel az államilag elismert iskolai végzettségek között az országgyűlési honlapon, míg Szabónál ez a rovat üres, ám 2010. májusi parlamenti önéletrajzában így ír: "2002-ben Ph.D. fokozatot szerzett a Newport University-n."
A PhD-üzletnek a Réthelyi-döntés vetett véget. E lépés előzménye, hogy még 2010 júliusában a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke, Bazsa György levélben felhívta a miniszter figyelmét, hogy az Econovum PhD-képesítést ad ki. Ezt követően az Oktatási Hivatal törvényességi ellenőrzést indított, amit a cég képviselője megtámadott ugyan, de jogi kacskaringók után decemberben már Réthelyi asztalán volt a hivatali jelentés. Ő végül 2011 tavaszán határozatában leszögezte, hogy az Econovum "nem minősül felsőoktatási intézménynek", s "megtévesztésre alkalmas" módon tüntette fel képzési programjait.
Bánki Erik, a parlamenti válogatott kapusa / Kovács Tamás
Különös lenne persze, ha éppen törvényhozók vagy más politikusok volnának könnyen megtéveszthetők. Nehezen hihető ugyanis, hogy a PhD-re hajtó közéleti szereplőknek ne tűnt volna fel például, hogy egy magán-kft-től kaphatnak tudományos fokozatot, s utánanézhettek volna a Newport jogállásának is. Az életrajzok furcsa metamorfózisai ugyancsak kétséget ébresztőek. Az első körben többnyire hangsúlyosan szerepelnek bennük a "tudományos címek" és a külföldi diplomák, ám a vitatott esetekben gyakran finomodtak a megfogalmazások (mint Bánkinál), vagy egyes hivatkozások el is tűnnek.
Nem csak a Newport kapcsán. Bebes István (Fidesz) körmendi polgármester parlamenti honlapja például a Nyugat-magyarországi Egyetemen szerzett 2006-os területfejlesztési diplomáról tudósít, francia végzettségéről különös módon hallgat. A társalgási szinten németül és angolul beszélő politikus életrajza azonban városa internetes oldalán nem ilyen szűkszavú: az ottani verzió szerint Bebes "2006-ban a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Településmenedzsment, városgazdálkodási szakán egyetemi településmenedzsment, városgazdálkodási szakértői diplomát szerzett. Ugyanebben az évben a párizsi Sorbonne Egyetemen végzett Európai Uniós településfejlesztési szakon." Valójában azonban ehhez nem kellett a francia fővárosban egyetemistáskodnia, ezt az újabban nem nagyon hangoztatott külföldi papírt is ugyanott szerezte, ahol a magyart.
|
[
"Econovum Akadémia",
"Newport International University"
] |
[
"Oroszlányi Szolgáltató Zrt.",
"Európai Parlament",
"Newport University",
"Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság",
"State of California",
"Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar",
"Európai Uniós",
"Nyugat-magyarországi Egyetem",
"Professzorok Vezetőképző Központja Kft.",
"Sorbonne Egyetem",
"Oktatási Hivatal"
] |
Első fokon két év letöltendő börtönre ítélte Kaszab Csabát a Fővárosi Bíróság, illetve négy évre nem jogerősen eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság több mint 4 millió forint megfizetésére is kötelezte a politikust.
Mint ismert, egy szocialistákhoz közel álló vállalkozó feljelentése alapján 2005-ben vesztegetés, hivatali hatalommal való visszaélés és 17 millió forint kenőpénz átvételének gyanúja miatt indított eljárást az ügyészség Kaszab Csaba szocialista alpolgármester ellen. Kaszab Csaba, Andó Sándor és Novák Gyula (az MSZP kőbányai szervezetének elnöke) már több korrupciógyanús ügy főszereplői voltak. (Az Állami Számvevőszék 500 millió forintos kárt állapított meg a Kőbányai Vagyonkezelő Rt.-nél, 3 milliárd forinttal ragadt be átmenetileg az önkormányzat a K&H–Kulcsár Attila-ügyben, stb.)
Novák és Kaszab fő szervezői voltak a kőbányai fiktív tagtoborzásnak, és ezzel sikerült átvenniük a hatalmat a X. kerületben. A sajtóban is megjelent hírek szerint úgy duzzadt 1500 főre a kerületi MSZP taglétszáma, hogy a kőbányai önkormányzat által megbízott vállalkozóknak nemcsak pénzt kellett visszafizetniük az illetékeseknek, de még a munkásaikat is be kellett léptetni papíron a megfelelő szocialista alapszervezetbe, akik nevében azután Kaszabék elvárásai szerint szavaztak és szavaznak a mai napig – számolt be korábban Weeber Tibor és Révész Máriusz kőbányai fideszes politikusok sajtóközleménye.
Az ügy előzménye, hogy két éve, szeptember végén házkutatást tartottak a kőbányai polgármesteri hivatalban, s a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal iratokat foglalt le. Az egyik internetes portál akkor azt írta, hogy az ügy hátterében fiktív épületfelújítások álltak, és az el nem végzett munkák után számlákat fizettek ki. Kőbánya korábbi alpolgármesterét még szeptember 20-án elsőfokú, nem jogerős döntésében mondta ki bűnösnek a Fővárosi Bíróság. A testület két év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és egyben 4,43 millió forint vagyoni előny megfizetésére kötelezte.
A vesztegetés miatt első fokon két évre ítélt, MSZP-s Kaszab Csaba kőbányai szocialista politikushoz köthető gyanús helyi tagfelvételek miatt ugyan már 2003-ban elrendeltek vizsgálatot a szocialisták, de ezt éppen maga az érintett végeztethette el. A szocialista pártvezetés tudott az elítélt kőbányai képviselő ügyeiről, mégsem tettek semmit – állítják az MSZP helyi szervezetének egykori tagjai, és ezt látszik igazolni egy lapunk birtokába került dokumentum is.
(MNO/hírTV)
|
[
"MSZP"
] |
[
"Kőbányai Vagyonkezelő Rt.",
"Fővárosi Bíróság",
"Állami Számvevőszék",
"Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal"
] |
Hagyó Miklós észrevételezte: őt egyedül Antal Attila vallomása alapján gyanúsították, majd vádolták meg, de a nyomozás során sohasem szembesítették vele.
Antal Attila volt BKV-vezérigazgató nyomozati vallomásainak ismertetésével folytatódott tegnap a Hagyó-per a Kecskeméti Törvényszéken. Mint arról beszámoltunk, Antal Attila az összes nyomozati vallomását visszavonta, amelyekben Mesterházy Ernőre, Demszky Gábor volt főpolgármester tanácsadójára és Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettesre vallott. Hadnagy Ibolya tanácsvezető tegnap további nyomozati vallomásokat ismertetett.
Antal Attila a BKV által kötött számos konkrét szerződésről azt mondta a nyomozóknak, hogy azok szükségtelenek voltak a cég számára, és csak Hagyó Miklós, Mesterházy Ernő, illetve a nevükben fellépő más személyek nyomására engedélyezte a kifizetésüket. Amikor kinevezték vezérigazgatónak, minden hétfő reggel találkoznia kellett dr. H. Iván ügyvéddel és H. Sz. Jánossal az utóbbinak az irodájában, ahol hosszú listákat soroltak fel neki, hogy kikkel kell a BKV nevében szerződést kötnie. Azt mondták, ha ők kérik, az olyan, mintha a Hagyó úr kérné.
Antal Attila visszavont vallomása szerint Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő nyomására kötött szükségtelen szerződéseket
Egy alkalommal maga Demszky Gábor hívta fel Antal Attilát telefonon, hogy a szállító céggel hosszabbítsák meg a szerződést, mert a főpolgármester meggyőződése szerint kiváló az az adalékanyag, amit szállít. Antal csodálkozott is, hogy miért személyesen a főpolgármester telefonál emiatt, de miután Mesterházy Ernő kétszer is sürgette, hogy aláírta-e már a szerződést, nem ellenkezett tovább. Antal vallomása szerint később Hagyóék meghatározták a BKV-nál azt a személyi kört, amely intézte a részben fiktív munkavégzésre vonatkozó szerződéseket. Ezt követően a vezérigazgató az előkészítésben nem vett részt, és bár gyakran ő írta alá a szerződéseket, nem vizsgálta, hogy melyik mögött van valós teljesítmény.
Antal Attila minden kihallgatás végén megígérte, hogy a további kérdésekre is őszinte, feltáró jellegű vallomást tesz, ha biztosítják, hogy tovább végezhesse a munkáját – vagyis lakhelyelhagyási tilalomra enyhítik a mozgását korlátozó intézkedéseket. Védője ez irányú indítványához csatlakozott az ügyészség is. A bírónő kérdésére, hogy miért változtatta meg teljes mértékben a vallomását, Antal Attila ismételten a nyomozás körülményeire, rendőrségi nyomásgyakorlásra hivatkozott.
Mesterházy Ernő másodrendű vádlott közölte: elfogadja Antal Attila bocsánatkérését, amiért ellenük vallott a nyomozó hatóság előtt. A másodrendű vádlott kijelentette: attól függetlenül, hogy Antal Attila mást vallott a bíróság előtt, a nyomozati vallomásai sem alkalmasak arra, hogy bizonyítsák az ő bűnösségét. Sohasem találkozott Antal Attilával négyszemközt, és szerinte nem véletlen, hogy a nyomozó hatóságok nem hallgatták meg azokat a személyeket, akik rajtuk kívül jelen voltak a megbeszéléseiken.
Hagyó Miklós észrevételezte: őt egyedül Antal Attila vallomása alapján gyanúsították, majd vádolták meg, de a nyomozás során sohasem szembesítették vele. Mind a BKV-nak, mind a fővárosi önkormányzatnak olyan volt a szervezeti és működési szabályzata, amely eleve kizárta, hogy ő túlterjeszkedjen a hatáskörén. Szerződés volt érvényben a főváros, a kormány és a BKV között, így a személyi döntésekbe a kormány képviselői, például Veres János pénzügyminiszter is beleszólhattak. Hagyó szerint Mesterházy Ernő a főváros érdekeit képviselte a kormány és a minisztériumok felé. Sokszor jelen volt, amikor tárgyaltak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Kóka János és Bajnai Gordon miniszterrel. Nem volt közös érdekköre Mesterházy Ernővel, hangsúlyozta Hagyó – véleménye szerint Antal Attila azért vallotta ezt, mert a nyomozók ezt sugallták neki.
A szerződések ügyét egyébként alaposan kivizsgálta a BKV felügyelőbizottsága, amelynek az elnöke Székely Gábor volt, és rendben találták őket. Egy évvel később viszont ugyanezek miatt a szerződések miatt büntetőfeljelentést tettek. Hagyó minden egyes vádponttal kapcsolatban megismételte: soha senkit nem kért és nem utasított semmire a vád tárgyává tett cselekmények közül.
Jövő csütörtökön a tárgyalás Balogh Zsolt BKV-s vezérigazgató meghallgatásával folytatódik, aki vallomása és a választási kampány idején tett sajtónyilatkozatai szerint nokiásdobozban adott át Hagyó Miklósnak 15 millió forintot, amit a volt főpolgármester-helyettes követelt ki tőle.
|
[
"BKV"
] |
[
"Kecskeméti Törvényszék"
] |
Különös módon egy helyre koncentrálódnak a Liget-projekt félmilliárd forintnál kisebb fejlesztéseinek költségei. Öt olyan beruházást is találtunk, amit 295 és 299 millió forint közötti összegért vállalt el a nyertes kivitelező, és további egyet, aminek a végső ára kevés híján 285 millió forint volt. Mindez azért érdekes, mert az építési beruházásoknál a 300 millió forint elég fontos értékhatár: ez alatt lehetőség van kiválasztani azokat a cégeket, akiket a kiíró – jelen esetben a Városliget Zrt. – szeretne meghívni a tenderre. Azaz a közbeszerzésen nem indulhat el akárki.
Így lehet kiiktatni a versenyt
A jogszabály értelmében az ajánlatkérő ilyen eljárás esetében is köteles biztosítani a versenyt, azzal, hogy legalább öt piaci szereplőt felkér ajánlattételre. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy nem közzéteszik a felhívást, hogy azt mindenki lássa, hanem az öt kiszemelt cégnek írásban megküldik, és megszabnak nekik egy határidőt, amíg árajánlatot adhatnak. Elvileg ez bőven elég lehet ahhoz, hogy valós verseny alakuljon ki, különösen, hogy nálunk a nyílt, azaz mindenki számára elérhető közbeszerzéseken is sokszor csak egy-két (jellemzően kormányközeli) vállalat indul. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban nem mindig ez történik.
Sokszor előfordul ugyanis, hogy nem mindenki él a lehetőséggel, ahogy az is, hogy egyes indulóknak nem sikerül megugrani az akadályt, és így nem fogadják be az ajánlatukat. Ez pedig azt eredményezi, hogy nem öt, csak két-három pályázó közül lehet választani, vagy akár választási lehetőség sincs, mivel mindössze egy érvényes ajánlat fut be.
A városligeti projekteknél is ezt láthattuk. Bár a hat beruházás mindegyikénél legalább három cég adott ajánlatot, az esetek felében egy kivételével minden indulót kizártak, így nem volt tényleges verseny.
Olyan eset is előfordult, hogy csak a legdrágább cég ajánlata maradt bent.
A többi eljárásnál sem volt sokkal jobb a helyzet: mindössze egy olyan tender akadt, ahol négy vállalat közül is lehetett választani. A maradék két közbeszerzésnél pedig ugyan volt két ajánlat, de így is olyan, mintha leosztották volna a szerepeket. A 297,5 millióból "rehabilitált" Vakok Kertjére és a 295,5 millióért épülő sportpályákra kiírt közbeszerzések ugyanis párhuzamosan zajlottak, nagyon hasonló volt az ajánlattevésre felkért cégek köre, és végül kizárólag ugyanaz a két vállalat, a Rönk-Vár Kft. és a Diqpib Kft. maradt versenyben mindkét tenderen. Az ajánlatokat 2017 októberében ugyanabban az irodában bontották fel mindössze fél óra eltéréssel, és az egyik munkát a Rönk-Vár, a másikat a Diqpib kapta.
Amikor kellett, akkor jól tippeltek
Az ezekhez hasonló, tulajdonképpen meghívásos tendereket pont az ilyen esetek miatt nézik mindig gyanakodva a szakértők. Különösen igaz ez akkor, amikor ennyire közel van a törvényi határként megadott 300 millió forinthoz a projektek értéke. A kiírók ugyanis legtöbbször nem tudják jól felmérni, hogy mennyibe is kerülhet az adott beruházás. Számtalan példát láthattunk a közelmúltban arra, hogy a tényleges beruházás milliárdokkal drágább lett a becsült értéknél, vagy egy fejlesztés azért nem valósult meg eredeti formájában, mert az elkülönített keret kevésnek bizonyult.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgymás torkának estek, mert elfogyott a pénz a túlárazások miattHáromszor drágább a vasútfelújítás, mint Lengyelországban, nem csoda, ha hamar elfogy a pénz. A maradék balatoni felhasználása körül forrnak az indulatok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlig 13 milliárdról indult, már a 20-at közelíti a fehérvári stadionCsak a stadionépítésről szóló szerződést hatszor módosították, de lesz még stadion sétány és iszapkotrás is.
Az érintett ligetes tendereken induló cégek vezetői között is volt olyan, aki lapunknak külön hangsúlyozta, hogy az állami szereplők általában rosszul mérik fel, alábecsülik a költségeket. Ehhez képest a Városliget Zrt.-nek nagyon szépen sikerült belőnie a várható árakat. A már említett sportpályákra például
úgy választották a kizárólag 300 milliós korláttal alkalmazható eljárást, hogy a projektre megadott fedezet 299,89 millió forint volt.
És véletlenül sem ez az egyetlen ilyen eset: egy kármentesítésre és részleges rekultivációra kiírt közbeszerzésnél ugyanis 299,5 milliós keretet adott meg az állami cég, egy víztározók és kutak építésére meghirdetett tendernél 299 milliósat, az Olof Palme-ház mögötti Rózsakert kivitelezésénél pedig 298 millió forint volt ez az összeg.
Ezeknél a tendereknél nem is tévedtek sokat, ami nem meglepő, hiszen ha véletlenül csak milliókkal magasabb ajánlatok érkeznek, akkor bukik az eljárás. Bár előfordult, hogy az indulók többsége jóval 300 millió feletti árat adott meg, mindig akadt egy szereplő, aki behúzta a maximális összeg alá a végső költségeit. A kármentesítésnél a győztes ajánlat például 299,8 millió forint lett.
Érdekes módon akkor,
amikor alacsonyabbra becsülte a költségeket a Városliget Zrt., már nem voltak ennyire pontosak az előrejelzések.
A Vakok Kertjénél például durván 216 milliós keretet adtak meg, de így is épphogy befért 300 millió alá a projekt, a közbeszerzés során még kutyafuttatóként emlegetett, azóta élményparkra átkeresztelt létesítmény pedig szűk negyedmilliárd helyett lett végül 281 millió*Igaz, itt pótmunkák is voltak, az eredeti 268 milliós nyertes ajánlat közelebb volt a becsléshez..
A Városliget Zrt.-nél, illetve az állami cég közbeszerzéseit lebonyolító tanácsadó cégnél is érdeklődtünk, hogy miért ilyen eljárást választottak, illetve kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy ki becsülte meg ilyen pontosan néhány beruházás értékét, ám válaszokat nem kaptunk.
Jól megválogatták, kit hívnak
Ahogy arra sem, hogy ki és mi alapján választotta ki ezeknél a tendereknél az ajánlattételre felkért cégeket. Pedig ez elég kardinális kérdés, hiszen azzal könnyen vissza lehet élni, ha valaki olyan vállalatokat hív meg, amelyekről tudja, hogy nem lesznek képesek teljesíteni az elvárásokat. Ez pedig akár itt is felmerülhet, hiszen
mind a hat közbeszerzés esetében akadt olyan meghívott cég, amelynek a tender előtti év egészében sem érte el az árbevétele az általa erre az egy projektre adott ajánlatot vagy a végül győztes árat.
Sőt, olyan is volt, amikor egy nem igazán profilba vágó munkára hívtak egy céget, amely nem is adott le végül ajánlatot. Az alapvetően fuvarozással foglalkozó tokodi Farkas-Transz Kft.-t a kármentesítési projektnél kérték fel, és bár a cég tevékenységi körei között szerepel a veszélyes hulladék gyűjtése és kezelése, és a társaság ügyvezetője is megerősítette lapunknak, hogy csináltak már ilyet, végül mégsem vállalták az indulást. Szabó László lapunknak azt mondta, hogy mivel vannak fix megbízásaik, nem lett volna elég kapacitásuk a feladathoz.
A hat projektre egyébként összesen 22-26 céget hívtak meg. Pontos számot azért nem lehet mondani, mert nem mindegyik eljárásnál sikerült feltölteni az összes dokumentumot a nyilvános adatbázisokba, így van, ahol csak azokról esik szó, amelyek ajánlatot is adtak be. Így is van négy olyan vállalkozás, amelyiket legalább két közbeszerzésre hívtak.
Ami azonban ennél is érdekesebb, hogy a 22 ismert vállalat közül hétnek nem érte el az árbevétele a tender előtti évben a 300 millió forintot. Volt olyan cég, amelynek az 50-et sem, a már emlegetett Rönk-Vár Kft. pedig úgy nyerte el két éve a sportpályák építésére kiírt beszerzést, hogy 2016-ban mindössze 70 milliós forgalmat hozott össze.
Hasonló bravúr volt a hatból két projektet, a kutyás élményparkot és a Rózsakertet is elnyerő Green Art Kft. teljesítménye is. A cég ugyanis úgy húzta be ezeket alig több mint egy év alatt, hogy 2016-ban még csak 285 milliós bevétele volt. Azóta a vállalat a háromszorosára nőtt, tavaly már a 900 milliós forgalmat ostromolta, és társaság ügyvezetője, Török Csaba lapunknak azt mondta, hogy idén is ilyen, ha nem jobb teljesítményt vár. Most a cég állítása szerint többnyire a piacra dolgozik, van megrendelésük a Richter gyógyszergyártól, és dolgoztak a Haris Parkon is. Más kérdés, hogy teljesen nem sikerült elszakadni az államtól, hiszen részt vesznek a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd vasútprojektjeinek*Ahol végső soron az állam a megrendelő. bozótirtásaiban is.
Mészáros Lőrinc-álarc
E kapcsolat ellenére semmi nem utal arra, hogy valamilyen séma szerint kérték volna fel a cégeket ajánlattételre. Valójában egy-két kivételtől eltekintve nem igazán vannak ismerős nevek sem a vállalatok, sem azok tulajdonosai között*Akadt néhány cég, mint például az ÁR-LA Magyarország Kft., az S-Tér Kft. vagy éppen a Collas Altera Zrt., amelyek más, nagyobb megbízásokat is kaptak a Liget-projektben. Sőt, utóbbi cég egyéb közbeszerzésekről is ismert lehet, mert viszonylag fontos szereplője a hazai építőiparnak a maga 20 milliárdos bevételével. Akárcsak a Városligetben a víztározók és kutak építésére felkért, sőt a munkát el is nyerő Sade Magyarország Kft., amely tavaly bő 8 milliárdos forgalmat hozott össze.. A nyerteseknél pedig végképp ez a helyzet.
Próbáltam a cégeknél is érdeklődni, hogy szerintük hogyan kerültek be a szórásba, de lényegében senki nem tudott erre válaszolni. A 22 vállalatból több mint egy tucatnyit kerestem meg telefonon, és nagyjából felükkel beszélni is sikerült, de erre a kérdésre senki nem tudott válaszolni, többen azt mondták, hogy meglepetésként érte őket a dolog.
A nagy lehetőség ellenére érdekes módon úgy tűnt, hogy a többség nem követte a közbeszerzések fejleményeit. Leadták az ajánlatot, utána viszont már nem nézték meg, hogy ha nyertek, mennyivel nyertek, illetve, ha lemaradtak, akkor miért. Volt, aki azt sem tudta megmondani, miért zárták ki a tenderről, míg másnak azzal mondtam állítása szerint újdonságot, hogy a legdrágább ajánlattal nyert.
Az eljárást egyébként a többség szokványosként írta le, más kérdés, hogy ez nem mindenkinél jelentett dicséretet. Olyan cégvezető is volt, aki úgy fogalmazott:
Magyarországon, ha valakinek nincs Mészáros Lőrinc-álarca, akkor elég nehéz bármit megnyerni.
Ugyanakkor a vesztes sem mindig bukott el mindent. Az egyik cég ügyvezetője például azt mondta, hogy alvállalkozóként dolgozott azon a projekten, aminek a közbeszerzésén korábban meghívottként elindult, de nyernie nem sikerült.
A szóban forgó projektek egyébként már vagy megvalósultak, vagy közel járnak hozzá, és amúgy sem tartoztak igazán a vitatott elemek közé, így nem érinti őket a Liget-projekt felülvizsgálata. A Fővárosi Közgyűlés tegnap szavazta meg, hogy ne kezdődjön el olyan épületek kivitelezése a Városligetben, amelyeknél ez még nem történt meg. Ha a kormány tartja magát ahhoz, hogy Budapest ellenkezése dacára nem akar átnyomni fejlesztéseket, akkor az új Nemzeti Galéria, a Városligeti Színház, valamint a Magyar Innováció Háza nem fog megépülni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fővárosi sportberuházások lefújásával oda léphetnek Orbánnak, ahol fájNem csak a sok-sok milliárdos építményekről van szó, hanem magukról a sportrendezvényekről is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKártérítés nélkül felmondhatók a Liget-projekt gigafejlesztései, de így sem éri megA folyamatban lévő építkezések közül van, amit már biztosan nincs értelme leállítani, de ez a többinél is kétséges. Az el sem kezdődött beruházásoknál az a kérdés, engedi-e a kormány a szemezgetést.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem felelt meg az üveg, 1,7 milliárddal lett drágább a Liget óriásberuházásaA Magyar Zene Háza nemcsak drágább lett, de jóval később is készül el. Ha lehet hinni a tender kiírásának, négyzetméterenként félmillió forinttal drágult az üveg.
Közélet közbeszerzés Liget Projekt Városliget városliget zrt. Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Városliget Zrt."
] |
[
"S-Tér Kft.",
"Rönk-Vár Kft.",
"Collas Altera Zrt.",
"Haris Park",
"Liget Projekt Városliget városliget",
"Farkas-Transz Kft.",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Diqpib Kft.",
"Green Art Kft.",
"ÁR-LA Magyarország Kft.",
"Sade Magyarország Kft."
] |
2010. április 01., csütörtök, 13:54 • Utolsó frissítés: 2010. április 01., csütörtök, 14:13
Címkék: ingatlan; Sávoly; SEDESA; Páty; Sebők János; Fadesa; spanyol modell;
Az ingatlan beruházások kapcsán elhíresült a "spanyol modell" saját hazájában és Európában is megbukott. Lényege: a jutányos áron megvett szűz területeken ambiciózus mega-projektek felépítését ígérik, hogy azután, kijárva tetemes állami, illetve EU-s támogatásokat befolyásos politikusoktól, az átminősített területen a beruházást el sem kezdik, illetve félbehagyják, vagy az ingatlanokat hatalmas haszonnal továbbadják. Ez a módszer idehaza sem ismeretlen. Hazánk ideális terep, tekintettel a politikai és gazdasági érdekek szoros összefonódására.
A spanyol cégek az évtized közepén váltak az európai ingatlanbiznisz piacvezető hatalmasságaivá. Spanyolországban 2006-ban 850 ezer új lakás építettek, többet mint a britek, a franciák és a németek együttvéve. Ám az alig egy év múlva a kirobbant pénzügyi és gazdasági válság a spanyol nemzeti össztermék ötödét kiadó ágazatot is hónapok alatt tönkrevágta. A kereslet visszaesésével a megépített ingatlanok jelentős része eladatlan maradt, az ingatlan-lufi kidurrant. Tavaly 1,5 millió új építésű lakás várt vevőre. Mindhiába. A forgalom az évtized vége felé az előző évek 10 százalékára esett vissza. Sorra bedőltek olyan nálunk is jól ismert, nagy ingatlanfejlesztő cégek mint az Astroc, a Sadesa és a Tremon. Csődbe ment 2008-ban a korábbi versenytársakból létrejött cégóriás, a Martinsa-Fadesa is.
A padlóra került spanyol ingatlanbiznisz képviselői, miután kimerítették a hazai lehetőségeiket, új piacok (beruházási, pénzszerzési lehetőségek) után néztek. Afféle "kalandortőkésként" (igen korlátozott saját tőkével és még kevesebb spanyol hitellel) közismerten korrupt országok (Marokkó, Mexikó, Brazília, Románia, Bulgária és Magyarország) felé kezdtek el terjeszkedni.
Pátyi tervek
Magyarországon az első spanyol ingatlanos cég még az évtized közepén, a prosperálás időszakában jelent meg, majd tömegesen érkeztek a többiek is (Fadesa, Sedesa, Gestesa, Astroc, Colonial, Habitat, Diursa, Tremon stb.), amelyek hamarosan komoly konkurenciát jelentettek a már itt lévő briteknek, íreknek, izraelieknek. Az első nagyobb üzletet a Fadesa kötötte, amely a Király utcában kezdett egy botrányos beruházásba (Central Passage). Más spanyol cégek is belvárosi, VI-VII kerületi ingatlanok iránt mutattak érdeklődést. Jó pénzt láttak a történelmi városrészek régi, polgári házainak átalakításában, felújításában, illetve a folyó- és tóparti telkek felvásárlásában, panorámát kínáló ingatlanok, lakóparkok, építésében. A budapesti megtelepedés után a vidéki, zöldmezős beruházások iránt is megnőtt az érdeklődés, elsősorban a Balaton menti ingatlanok, illetve olyan régiók iránt, ahol szórakoztató és logisztikai központokat, ipari parkokat, esetleg lakóparkokat lehetett megálmodni.
Sedesa és Fadesa: mernek nagyot álmodni
A Sedesa is kezdetben a belvárosi ingatlanokra vetődött, majd azok megszerzése után Észak-Csepelre koncentrált, ahol a Fadesa-val, illetve a helyi önkormányzat együttműködésével tervezett nagyobb fejlesztéseket, amelyeknek finanszírozását saját forrásból, illetve konzorciális pénzforrásokból ígérte meg. A cég hazai képviselői szociális és környezetvédelmi vonatkozású elképzelésekkel is előálltak. Budapesti és vidéki önkormányzatokkal tárgyaltak, bérlakás programot hirdettek (Egy 150 millió euró értékű projekt keretében ötezer alacsony költségű bérlakást ígértek az ország 12-15 településén). Elképzelésükkel megkeresték a Miniszterelnöki Hivatalt is (államtitkár az MSZP-s Kolber István) abból kiindulva, hogy a politikusok "segítenek megtalálni" azokat a településeket, amelyek készek befogadni a fejlesztéseket. A Sedesa Hungary Kft ügyvezetője, Szabó Flóra ekkor még a szociális lakásprogram, és az ipari-logisztikai parkok kialakítása mellett környezetvédelmi beruházásokról is beszélt, s interjúkban példaként a kommunális hulladék- és az akkumulátor-feldolgozást említette.
2006-ban az elhagyott taszári légibázis logisztikai szempontok miatt került a Sedesa látókörébe (a taszári repülőtér hasznosításával miniszterelnöki megbízottként szintén Kolber István foglalkozott), ám néhány hónappal később a kormányzati negyed felépítésének megpályázása már kifejezetten a politikával összekapcsolható "big biznisznek" ígérkezett.
A kormányzati negyed felépítésére és működtetésére kiírt közbeszerzésen – 26 más ajánlattevő mellett – a Fadesa, Sedesa és Astroc cégek által létrehozott konzorcium is pályázott, s az akkor már birtokukban lévő észak-csepeli területen kívántak "egy Manhattan-szerű" negyedet építeni. Szabó Flóra egyik nyilatkozatában elmondta: a Fadesa tulajdonában lévő 270 hektárnyi területhez a konzorcium további 100 hektárt vásárolna az önkormányzattól, hogy azután 160 ezer négyzetméternyi területű irodákat, ugyanilyen nagyságban konferencia-, oktatási-, és sportlétesítményeket is építsenek. Ezeket a kormányszervek alkalmanként vehetnék igénybe, de kiszolgálnák azt az egymillió négyzetméternyi területű lakásállományt is, amit szintén a területre terveztek. A megszólaltatott szakértők közül Leitner József ingatlanszakértő, a nemrég megszüntetett Országos Lakás és Építésügyi Hivatal elnökhelyettese, egy évvel később már a Sedesa üzletfejlesztési igazgatója, jónak találta a tervet. A pályázaton végül is a Nyugati mögötti területre tervezett kormányzati negyedet sorolták előre, a konzorcium pedig visszalépett a pályázattól.
Balaton a célkeresztben
A Fadesa azonban e kudarcok után is folytatta a nyomulást, s tovább építve szakmai-politikai kapcsolatait. 2007-ben megcélozták a Balatont. Beígérték a pangó idegenforgalom, azon belűl is a minőségi turizmus fellendítését. A spanyol beruházók főbb célpontjai Siófok, Balatonfüred, Balatonalmádi, Keszthely voltak, de a tárgyalások során a térség egyéb városai, turistavonzó régiói is szóba kerültek. 2007. július közepén bejelentették be, hogy a cég nyolcmilliárd forint értékű ingatlanfejlesztési programba kezd a siófoki Ezüstparton, többek között négycsillagos szállodát, egy villaparkot, valamint kereskedelmi és vendéglátó egységeket és egy pálmaházat építenek. A helyhatóság pályázaton hirdette meg az Ezüstpart Hotel közelében levő több mint 10 500 négyzetméteres területet, amelyért a Fadesa 311,5 millió forintot ajánlott.
Ezzel csaknem egyidőben a Sedesa is a nyilvánosság elé lépett. 2007 július 13-án Sávolyon Vicente Cotino, a Sedesa-csoport elnöke és Kolber István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára bejelentették, hogy a falu határában mintegy 500 millió eurós beruházással ingatlankomplexumot építenek. A Balatontól, illetve a sármelléki repülőtértől alig 15 kilométerre lévő 252 hektáros területen 18 lyukú golfpálya, ipari és logisztikai központ, 150 ezer négyzetméternyi sor- és ikerházakból álló lakó- és üdülőövezet, valamint két ötcsillagos termálszálloda, wellness-központ, továbbá a dolgozóknak és a térségbe települőknek 200 szociális bérlakás épül. Jelezték, a beruházást, amelyet 2008 nyarán kezdenek, konzorciális tőkével illetve spanyol bankhitellel fogják finanszírozni. Kolber István kifejtette: a spanyol befektetők által megvalósítandó célok - turisztikai és logisztikai beruházások - az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is kiemelten szerepelnek, jól illeszkednek a kormányzati törekvésekbe, ezért a rendelkezésre álló eszközökkel támogatják ezeket. A Sedesa projektjét hamarosan külföldön is népszerűsíteni kezdték. Leitner József 2007 októberében – immár a cég üzletfejlesztési igazgatójaként – egy bukaresti kongresszuson a Sedesa beruházási projektjei között, a Finta stúdió sávolyi beruházással kapcsolatos tervét is bemutatta a résztvevőknek.
A spanyolok hasonló lehetőségekkel kecsegtettek más önkormányzatokat is. Horváth István, Balatonberény polgármestere arról beszélt, hogy a Sedesa golfpályát és golffalut tervez a településen. Balatonszemesen, miután egy nagyobb mezőgazdasági területet átminősített a képviselői testület, a Sedesa egy 67 hektáros területen ügető és galopp versenyek, valamint, lovaspóló megrendezésére alkalmas pályát ígért, multifunkcionális szórakoztatóközponttal. A lóversenypálya és a rádpusztai lovas tanya közé eső területre a tervezők megálmodtak egy, a Balaton térségét ellátó agrárlogisztikai központot, illetve nagybani piacot is álmodtak.
S hogy a mézesmadzag még édesebb legyen, a Sedesa 2008. március 31. és április 3. között vendégül látott egy magyar küldöttséget Spanyolországban, hogy a helyszínen – Madridban és Valenciában – győződjenek meg a megvalósítandó projektek nagyszerűségéről. Tagjai voltak Kolber István, a Miniszterelnöki Hivatal fejlesztéspolitikai államtitkára, Kiss Béla, a sávolyi Termálcentrum Kft. ügyvezető igazgatója, Takács József Balatonszemes, Horváth László Balatonberény, Komári József Szőkedencs, Bobek József Sávoly polgármestere. , A vendégek nemcsak traktában részesültek, de az egyik résztvevő beszámolója szerint a cég ideológiáját – "merjünk nagyot álmodni!" – is folyamatosan sulykolták beléjük.
A beruházók helyzetbe hozásához azonban a helyi döntéshozók szimpátiája, együttműködése kevés volt. Szükség volt a politikai elit, a jogszabályalkotók megnyerésére és közreműködésére is. A Balaton-törvény módosításával, amelyet az Országgyűlés 2008 tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadtak el a képviselők, ehhez is megnyílt az út. Kormányzati részről ekkor már a Balatoni Fejlesztési Tanácsot irányító Suchman Tamás, illetve Újhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, majd a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára (2009-től a Nemzeti Turisztikai Bizottság elnöke) bábáskodott a fejlesztések fölött.
Balatonring terve Fotó: Marton Szilvia
A kedvező politikai hátszelet észlelve a Sedesa étvágya jelentősen megnőtt. Nemcsak a sávolyi beruházás egészült ki – Talmácsi Valenciában szerzett világbajnoki címét követően – a tervezett Moto GP pályával (ennek az átalakulásnak a részleteiről a hvg, hu is részletesen írt), hanem újabb projektek is születtek. A cég projektcégek, strómanok, zsebszerződések segítségével a magyar autópályák mentén telkek, ingatlanok vásárlásába kezdett, ám ezekről Cotino elnök akkoriban csak annyit mondott, hogy tucatnyi városban 6-7 ezer szociális bérlakást szeretnének építeni az elkövetkezendő években, mert a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások után ebben is üzletet látnak.
Ám 2008. július közepére a Fadesa a csőd szélére került, az év tavaszán még elindította a Riviera Park Siófok beruházásait, július elején átadta az angyalföldi Foka öböl melletti Danubio Park első lakásait, ám ezzel a fejlesztések kifulladtak. A spanyol ingatlanpiaci válság ismeretében magyar szakértők jelezték, akár 6-7 spanyol ingatlancég hazai vállalatának felszámolása is megkezdődhet a közeljövőben. Mindez azonban nem zavarta a kormányt és a beruházásokban érintett hivatalokat (Turizmus Zrt., sávolyi önkormányzat), hogy a fentiek ismeretében megmagyarázhatatlan módon hurráoptimizmussal, teljes mellszélességgel kiálljanak a Sedesa, a frissen gründolt Grupo Milton és a különböző projektcégek beruházásai mellett. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008. július 23-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Sávoly község mellett több mint nyolcvanmillió eurós beruházás keretében a Sedesa Moto GP-pályát épít fel. A későbbi alapkőletételnél már ott volt mellette Suchman Tamás, Ujházi István, Gyenesei István akkori önkormányzati miniszter is.
Huzavona Sávoly körül Fotó: Túry Gergely
A sávolyi történet későbbi részletei a zsebszerződésekkel felvásárolt, átminősített és milliárdos hasznot ígérő földterületektől a tervezett állami hitelezésekig immár jól ismertek, s a sorban következő pátyi mutyi részletei is a nyilvánosság elé kerültek. A spanyol modell a Zsámbéki medencében is hasonlóképpen működik, mint Sávoly esetében – felvásárolták a földeket, képviselőket utaztattak Spanyolországba, megnyerték a szimpátiájukat, beindult a szavazógépezet, átminősítették a földeket, leígérték a csillagokat az égről, s minden szakértői, környezetvédelmi, ombudsmani szakvéleményt félretolva a helyi önkormányzat vakon jár azon az úton, amelyen Spanyolországban és itthon is számos elődje végighaladt a más ismertetett eredménnyel.
Személyes kapcsolatok
Páttyal a sorozatnak azonban nincs vége, hiszen a korábbi ígéretek beváltására, a látványos fejlesztésekre a beharangozott projektek esetében nem került sor, s a további, bedőlésre váró dominók között emlegetik a Sedesához, illetve a Grupo Miltonhoz kapcsolható pécsi ingatlancsomagot (benne a Magasházzal), az adonyi magtárházat (hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak) vagy az M43-as autópálya visszásságait (amelyekből akár uniós botrány is lehet).
Közben Spanyolországból újabb riasztó hírek érkeztek. Az erőltetett és átgondolatlan beruházások sok esetben visszafordíthatatlan természeti károsodással jártak, s nemcsak termő és zöld területek vesztek el, de a lakóparkok, golffaluk környékén felborult a talaj vízháztartása, lakatlan betonrengetegek maradtak a fejlesztők levonulása után, félig felépített kísértetvárosok csúfítják el a vidéket, s egyre szaporodó bűnügyekre is fény derült. A Fadesa után a Sedesának is meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással, mert további négy másik nagy építőipari céggel együtt a 2008. márciusi választások kapcsán kampányfinanszírozási ügybe keveredett. Valenciában a cég ellen ügyészi vizsgálat kezdődött, amely ezúttal nem az építkezésekkel kapcsolatos törvénytelenségekkel, hanem a politikai korrupcióval, megvesztegetési botránnyal kapcsolódott össze. A válsággal küzdő ingatlanosoktól 1 millió euró megvesztegetési pénz vándorolt valenciai néppárti (jobboldali) politikusok zsebébe, hogy azok a Sedesát és más építőipari vállalatokat közel 1 milliárd eurós megrendeléshez juttassák.
Mindez nem rendítette meg a magyar intézményi és kormánykörök bizalmát a spanyol beruházók iránt. A Sedesával vagy a Grupo Miltonnal kapcsolatos ügyekben a pártok feltűnően hallgatnak vagy maszatolnak, legyen szó Sávolyról vagy Pátyról. Csupán Gyenesei István független és Gulyás Dénes fideszes képviselő törte meg a csendet. Gyenesei azóta is mondja a magáét, de Gulyás – a személyét ért halálos fenyegetés miatt vagy ellenére – a választások közeledtével elhallgatott, nem tett feljelentést, nem csinált ügyet. A pártokhoz közelálló mainstream média sem ír érdemben a fejleményekről, nem bolygatja sem a pátyi, sem az egyéb gyanús ügyeket. Pedig volnának szétbogozandó szálak akár a projektcégekkel, akár az ügyekben érintett személyekkel kapcsolatban.
Kovács Bence János bekapcsolódott több, országos szempontból is jelentős ingatlanfejlesztésbe, és a jelek szerint továbbra is élvezi miniszterek, államtitkárok kitüntető bizalmát. Ezek a politikusok erős motiváltsággal és elkötelezettséggel vagy látszólagos közömbösséggel állnak ki a Sedesa projektjei, elképzelései mellett (Érdemes felfigyelni a somogyi szálra, hiszen Kolber, Suchman, Gyenesei is Somogy megyei kötődésű szocialista képviselők.) Érdekes következtetésekre ad okot a második vonal, a. háttéremberek kapcsolódása is a Sedesa ügyeihez. Mint korábban említettem, a cég fejlesztési igazgatója az a Leitner József lett, aki korábban az Országos Lakás és Építésügyi Hivatal elnökhelyettese volt, az ügyvezető igazgató szerepkörét pedig a kezdetektől az a Szabó Flóra töltötte be, akinek a lánya Goldfárth Józsefnek, a parlamenti MSZP-frakció gazdasági igazgatójának az élettársa. Goldfárth néhány éve még együtt ült Újhelyi Istvánnal a szocialista Táncsics Mihály Alapítvány felügyelő bizottságában, amely Gyurcsány Ferenchez köthető. Újhelyi az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, majd a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként a kezdetektől mentora volt a sávolyi beruházásnak (amelynek botránya után feltűnően csendben maradt), s jó kapcsolatokat ápolt a Grupo Miltonnal is.
A Grupo Miltonnak dolgozik az Advocon Kft. tulajdonosa, Nagy Balázs is, aki korábban Újhelyi kabinetfőnöke és titkárságvezetője volt. Újságírói kérdésre válaszolva Nagy Balázs elmondta, hogy Kovács Bence Jánossal és a hozzá köthető spanyol beruházói körrel még akkor ismerkedett meg, amikor az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban dolgozott. Amikor Kovács megtudta, hogy elhagyja az államigazgatást, tanácsadói szerződést ajánlott neki, amit elfogadott. "Azóta elsősorban én tartom a kapcsolatot a politikai és államigazgatási szereplőkkel, köztük Ujhelyi Istvánnal is, akivel jó viszonyban váltunk el." – nyilatkozta Nagy. Nagy Balázs utóbb igazgatósági taggá emelkedett a Grupo Milton Zrt.-ben és a Balatonring Zrt.-ben is, mert "munkám során egyre jobb viszonyba kerültem a Mervó testvérekkel, a spanyolokkal és Kovács Bence Jánossal is. Mára kevés olyan projektje van ennek a beruházói körnek, amihez ne lenne valami közöm".
Az elmúlt napokban felszínre került egy SZDSZ-es vonal is a Sedesa-val kapcsolatban. Kiderült, hogy Törő Csaba, az SZDSZ holdudvarához tartozó üzletember 2008-ban, két részletben, 300 ezer eurót kapott a sávolyi motorpályát megépíteni tervező Sedesától egy környezeti hatástanulmány elkészítéséért. Érdekesség, hogy a mérnökként végzett, ismert informatikai szakember (Euroweb Internet RT. elnök-vezérigazgató, Navigátor Informatika Zrt. vezérigazgató, Wallis csoport)) jó barátja és támogatója volt az akkori környezetvédelmi és vízügyi miniszternek, Fodor Gábornak (Törő 2007 tavaszán támogatta Fodor SZDSZ elnökségért folytatott kampányát).
Egyesek úgy vélik, a választási küzdelemben győzni akaró Fidesznek éppúgy van takargatnivalója ezekben az ügyekben, mint a mutyizások posványában lassan elsüllyedő szocialistáknak. Az ilyen ügyeket tehát – érintettség okán – altatni kell. A választásokig az ellenzék nem akar velük foglalkozni, az MSZP-nek pedig nem érdeke, hogy a kelleténél több részlet is napvilágra kerüljön. Patthelyzet.
Spanyolországban hasonló esetekben már régen ügyészi vizsgálatot rendeltek el volna el a történtek kivizsgálására, Magyarországon azonban az ilyen ügyek legfeljebb abbamaradnak, ha már végképp tarthatatlan a helyzet. S jöhet a következő történet. Sávoly után Páty. Páty után Pécs. Pécs után, ki tudja ... Ez is körmagyar. Soha nincs vége. Mondhatnánk úgy is, hogy a "spanyol modell" sikeresen alkalmazkodott a magyar modellhez.
Sebők János
|
[
"SZDSZ",
"MSZP",
"Fadesa",
"SEDESA",
"Advocon Kft.",
"Fidesz",
"Grupo Milton"
] |
[
"Danubio Park",
"Sedesa Moto GP-pálya",
"Balatoni Fejlesztési Tanács",
"Riviera Park Siófok",
"Országos Lakás és Építésügyi Hivatal",
"Balatonring Zrt.",
"Turizmus Zrt.",
"Nemzeti Turisztikai Bizottság",
"Finta stúdió",
"Wallis csoport",
"Sedesa Hungary Kft",
"Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium",
"Euroweb Internet Rt.",
"Moto GP",
"Termálcentrum Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Táncsics Mihály Alapítvány",
"Navigátor Informatika Zrt."
] |
Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció vezetője arról beszélt, hogy az MSZP korábban 3 milliárd forintért kampányolt. Ha ez így van, akkor többet költöttek a szabályosnál. A Fidesz feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.
A Fidesz feljelentést tesz Gyurcsány Ferenc, az MSZP volt elnöke, a Demokratikus Koalíció vezetőjének nyilatkozata miatt - jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője.
A párt ismeretlen tettes ellen tesz legkésőbb hétfőn feljelentést csalás, költségvetési csalás, magán- és közokirat-hamisítás, valamint hivatali visszaélés gyanújával az ügyészségen - közölte Gulyás Gergely a sajtótájékoztatón.
A kormánypárti politikus felidézte Gyurcsány Ferencnek a héten elhangzott szavait, amelyek szerint "jobb, ha nem tudjuk", hogy korábban honnan érkeztek pénzek az MSZP-hez, valamint annak elismerését, hogy a szocialisták többet költöttek kampányra, mint amennyit a párttörvény lehetővé tett volna.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Demokratikus Koalíció"
] |
Nincs prémiumstop?
Miskolc - Nekiestek a Miskolc Holding Zrt.-nél megítélt prémiumok miatt Kriza Ákosnak polgármesternek a helyi szocialisták. Az MSZP a Blikk cikkén háborodott fel, miszerint a holding és a tagvállalatok 9 vezetőjének 34 milliót kalkulált ki az igazgatóság.
– Kriza Ákos év elején prémium- és jutalomstopot rendelt el, de ennek sehol nincs nyoma – mondta Földesi Norbert, a miskolci szocialisták frakcióvezetője. – Vagy nem döntött a tiltásról, vagy ha igen, felszólítjuk: állítsa le a kifizetést.
A jutalmazást Kriza a Blikk cikke alapján tiltotta meg. Februárban megírtuk: a holdingnál öt vezető 8 millió forint jutalmat kapott. Kerestük Kriza Ákost, de ő miost szabadságon van. A Miskolc Holding Zrt. tegnap közleményt adott ki. Tavaly 1,1 milliárddal faragták le a személyi juttatásokat, s "a prémiumkifizetésre egyelőre engedélyt nem adott az igazgatóság".
Blikk-információ
|
[
"Miskolc Holding Zrt."
] |
[] |
1 milliárdért reklámozza Rogán szomszédja a Liget Projektet
Jól alakul ez a hét Csetényi Csaba cégeinek.
Nettó 970 millió forintért fogja elvégezni a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. a Liget Budapest Projekthez kapcsolódó kommunikációs feladatokat - találtunk rá az összefoglaló tájékoztatásra a Közbeszerzési Hatóság oldalán.
A tendert a Nemzeti Kommunikációs Hivatal folytatta le, és a 25 milliárdos központosított közbeszerzés keretén belül. Vagyis a nyertes vállalkozó 3 jelölt közül kerülhetett ki:
a Rogán Antal Pasa parki szomszédja, Csetényi Csaba cégei, a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft.,
a gyűlöletkampányról elhíresült Balásy Gyula cége, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft.,
valamint Szijjártó Péter barátja, Kuna Tibor két cége, a Trinity Kft. és a Young&Partners Kft., és a SPRINT NYomdaipari Kft. volt a képzeletbeli kalapban.
Csetényi Csaba
Közülük végül a Csetényi Csaba lett a szerencsés befutó, aki cégeivel igazán jó hetet tudhat magáénak. Szerdán számolhattunk be ugyanis arról, hogy a Miniszterelnökség 6,5 milliárdos 2020 végéig szóló keretszerződést kötött Csetényi cégeivel az uniós társfinanszírozásban megvalósuló fejlesztések és azok hatásának kommunikációjára.
A mostani munka viszont már ismerős lehet a cégek számára, hiszen tavaly március végén a Városliget Zrt.-vel kötöttek szerződést a mostanival megegyező feladatokra. A különbség annyi, hogy akkor "csupán" nettó 390 millió forintos egyéves keretszerződésről volt szó. Vélhetően ennek lejárta miatt kellett újra felelősőket keresni a Liget-projekt kommunikációjára.
|
[
"Network 360 Kft.",
"Affiliate Network Kft.",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] |
[
"Young&Partners Kft.",
"New Land Media Kft.",
"Liget Projekt",
"SPRINT NYomdaipari Kft.",
"Lounge Design Kft.",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Városliget Zrt.",
"Trinity Kft."
] |
Az uniós pénzek lenyúlása körüli példátlan korrupciós botrány nemcsak Mengyi Rolandot és a Fideszt érinti kellemetlenül, hanem a politikus választókerületében élőket is. A Borsod megyei hátrányos helyzetű falvak polgármesterei aggódnak, mert ha a képviselőjük valamiért nem tud értük lobbizni a minisztériumokban, akkor az önkormányzataik kevesebb szociális tűzifát fognak szétosztani az idei télre, és nem tudnak majd karácsonyi támogatást adni a legszegényebbeknek. Bár sokan úgy látják, hogy a kormánypárt Voldemortja eddig sem törődött a nem fideszes vezetésű községekkel, találtunk olyan ex-szocialista városvezetőt, aki szerint több olyan remek ember kellene a parlamentbe, mint Mengyi. A borsodi kistelepüléseket járva az is kiderült, hogy mikor füllentett Mengyi a Facebookon, és hogy hat év alatt mit tett le a választói asztalára. A rövid válasz: nem sok mindent.
Mengyi Roland 2010 óta képviselő a parlamentben, de országosan csak akkor vált ismertté, amikor néhány hete százmilliós EU-s pályázatok elcsalásának gyanújába keveredett. Azóta kiderítettük, hogy a Voldemortként elhíresült politikus (tanúvallomások szerint így hívatta magát) korábbi pályafutása elég sokszínű: az első Orbán-kormány idején dolgozott a Köztársasági Őrezredben, testőrként és sofőrként szolgált a Legfelsőbb Bíróság egyik elnöke mellett, de egy milliárdos üzletember táskahordó strómanja is volt.
Bár Mengyi politika előtti kalandos életét már megismertük, arról szinte semmit sem tudunk, hogy mit csinált az elmúlt hat évben a Fidesz-KDNP színeiben. Leszámítva, hogy kormányoldalon példátlan botrány dagad éppen körülötte, miután Polt Péter kezdeményezte a mentelmi jogának felfüggesztését, Lázár János pedig bejelentette, hogy ezt biztosan támogatni is fogja.
A bajban csak Mengyire számíthatnak
Mengyi az ország egyik legszegényebb régiójában, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6-os számú választókerületből szerzett parlamenti mandátumot 2010-ben és 2014-ben. A választókerülete nagyobb az átlagosnál, több mint 81 ezer szavazó és 42, zömével kis település tartozik ide.
A politikus eddigi munkájáról a térség tíz polgármesterével beszélgettünk, röviden összefoglalva az a benyomás alakult ki bennünk, hogy
a polgármesterek félnek Mengyi Rolandról beszélni.
Hozzá kell tenni, hogy nem azért, mert Mengyit félelmetesnek tartják, hanem mert kiszolgáltatott helyzetben vannak. "A térség országgyűlési képviselőjeként ő közvetíti a munkánkat a kormány felé, ő az egyetlen kapcsolatunk a minisztériumokkal. Ha bajban vagyunk, csak az ő segítségére számíthatunk" – foglalta össze a félelmeket egy ezer főnél nagyobb község vezetője.
Egy másik falu, Taktaszada polgármestere névvel is vállalta a nyilatkozatát, de Filep András csak annyit mondott nekünk, hogy "Mengyi Roland 2010-től a térség közös megelégedésével végezte a munkáját."
A független polgármester, aki úgy tesz, mintha fideszes lenne
A Mengyivel kapcsolatos hangulatot talán a következő két szituáció írja le legjobban.
Az egyik, hogy amikor Gesztely polgármesteri hivatalában álltunk, a titkárság vezetője felhívta a polgármestert: "Újságírók jöttek hozzád Budapestről, azt kérdezik, hogy mikor jössz vissza" – majd a vonal másik végén valószínűleg megkérdezte a polgármester, hogy mi a téma.
Mengyi Rolandról akarnak veled beszélgetni...ja, akkor ma már nem jössz vissza?
– mondta a titkárnő, majd letette a telefont, és közölte, hogy sajnos ma már nem érjük el a főnökét. Telefonon sem, mert egész nap tárgyal.
A másik sokat mondó helyzetben egy ezer főnél kisebb település polgármesterével beszélgettünk az irodájában. Se jót, se rosszat nem mondott Mengyiről, de érezhető volt, hogy nincs igazán megelégedve a képviselőjével. A végén megkérdeztük, hogy szeret-e Mengyivel dolgozni, a független polgármester pedig pont úgy kezdett kínosan nevetni, ahogy a politikusok szoktak, amikor szorult helyzetben valamiért fizikailag képtelenek hazudni, de igazat sem mondhatnak.
Független vagyok, de Mengyi és a Fidesz vezetése úgy tudja, hogy velük szimpatizálok
– magyarázta ez a polgármester, aki szerint függetlenként csak így tudja vezetni a faluját, színjáték nélkül még annál is nehezebb helyzetbe hozná az ott élőket, mint amiben most vannak.
Ha nem lobbizik Mengyi, szomorú lehet a karácsony
A Voldemort-ügy nemcsak Mengyit és a korrupciós büntetőügyeket eddig megúszó Fideszt hozta kellemetlen helyzetbe, hanem a Mengyi választókerületébe tartozó településeket is. Tíz polgármesterből egy sem örült a képviselő körüli helyzetnek, többen pedig kifejezetten panaszkodtak arra, hogy mekkora szívás lehet ez a falujuknak.
"Mióta kipattant a botrány, több pályázatunkat is visszadobták, mert úgy érzem, hogy
a minisztériumokban a látszatát is el akarják kerülni, hogy pénzt osszanak Mengyihez köthető településeknek,
nem akarnak zűrös ügybe keveredni" – mondta egy dél-kelet-borsodi község polgármestere, aki azért megjegyezte, hogy nem bizonyítható az összefüggés a Voldemort-botrány és a sikertelen pályázataik között.
Egy másik, taktaközi település polgármestere szerint Mengyi eddig sem segítette őket zsíros pályázatok megnyerésében. Szerinte csak a közmunkával kapcsolatos pályázatokon jutott fejlesztési forrás a faluba, ebben viszont nem érzi, hogy Mengyinek bármilyen szerepe lett volna.
Ha Mengyi urat lefoglalja a saját ügye, akkor nekünk nagyon kellemetlen lesz az év vége. Rendkívüli önkormányzati támogatást akarunk kérni a Belügyminisztériumtól, hogy karácsonykor legyen miből adni a rászorulóknak, szociális tűzifát tudjunk venni, támogathassuk az időseket
– mondta ez a taktaközi polgármester, aki szerint ugyan a rendkívüli önkormányzati támogatást szabályos pályázaton lehet igényelni, fontos lenne, hogy Mengyi lobbizzon az érdekükben, hogy minél nagyobb részét megkapják az igényelt támogatásnak. "Tavaly év végén a kért összeg kevesebb mint tíz százalékát kaptunk meg, ennél idén többet szeretnénk" – mondta a vezető, aki szerint Mengyi azért nem iparkodik annyit a falujukért, mert az önkormányzati választásokon másik (végül vesztes) polgármester-jelöltet támogatott.
Pedig ez a legutóbb említett falu is benne van abban a Mengyi által idén tavasszal létrehozott taktaközi településeket tömörítő egyesületben, amivel együtt próbálnak pályázni a rendkívül szegény térség fejlesztésére. "Eddig nem értünk el kézzelfogható eredményt, de ha sikerülne tíz kilométer utat leaszfaltozni, már boldog lennék" – mondta a polgármester.
Hat év alatt egy dolgot ért el a térségben, de annak mindenki örül
Mengyi eddig nem igazán vétette magát észre az országos politikában, a választókerületében viszont rendkívül aktív. Legalábbis a Facebook-oldala alapján úgy tűnik, szinte felszántja a vidéket, minden nap egyeztet valahol a térségben. Ehhez képest tíz polgármester összesen egy jelentős ügyet tudott említeni, amiben Mengyi eredményt ért el a térségben.
Azóta nem repedeznek a házak falai, hogy Mengyi úr segítségével kitiltották a húsz tonnánál nehezebb kamionokat a 35-ös útról. Ennek minden lakó nagyon örül a környéken
– mondta az egyik polgármester, akinek szavait több kollégája is megerősítette.
A nehézgépek tiltása idén tavasszal lépett életbe, mert évek óta probléma volt Tiszaújváros környékén, hogy a kamionok takarékosságból elkerülik az autópályát és átrobognak a falvakon. Mengyi felkarolta és átvitte a lakossági elégedetlenséget, de nem sokkal a rendelet életbe lépése után a helyi ellenlobbi foltot ejtett a sikersztorin.
Hejőbába és Hejőkeresztúr polgármestere ugyanis elérte, hogy indokolt esetben mégis behajthassanak a kamionok. A két falu azért ment szembe a környéken lakók többségének akaratával, mert náluk több vállalatnak is fájt az új szabályozás. (Hejőkeresztúr polgármesterének férje is fuvarozással foglalkozik, a politikai és gazdasági szándékok valószínűleg a családi vacsoraasztalnál feszülhettek egymásnak.)
Mengyi képviselői munkájának másik eredményeként többen említették, hogy a politikus mennyire sokat tett a Taktaközért, mert látszik is, hogy
arra felé nem kolbászból, hanem napkollektorból van a kerítés.
Valóban szembetűnő volt, hogy néhány faluban a templomtól az önkormányzati épületeken keresztül sok épületen feltűntek a napkollektorok az elmúlt pár évben, de nem derült ki számunkra, hogy ebben mekkora szerepe volt Mengyinek. Több érintett településen megemlítették, hogy a napkollektoros épületek átadóin Mengyi is rendszeresen megjelent, de ez a térség országgyűlési képviselőjeként alapvetően természetesnek tekinthető.
A képviselő, aki nem akart találkozni a választóival
Ugyan a Facebook-oldala alapján Mengyi az ország egyik legaktívabb képviselőjének tűnhet, több polgármester is mesélte, hogy a valóságban Mengyi vidékjárása nem volt olyan pezsgő, mint virtuális. Ketten arra is panaszkodtak, hogy a képviselő nem kért engedélyt tőlük, hogy fotókat tegyen fel róluk az internetre, állításuk szerint azt sem vették észre, hogy Mengyi titkára fotózza őket, miközben tárgyaltak.
Másrészt Mengyiék a képekhez sem mindig azt írták, ami valóban történt. Volt olyan fotó, amihez Mengyiék azt a kommentárt fűzték, hogy éjszakába nyúlóan egyeztettek egy-egy polgármesterrel, miközben az érintett szerint valójában csak egy óráig beszélgettek, és annak se lett eredménye.
A Mengyi által magáról kialakított lelkes országjáró képét tovább árnyalja, hogy voltak települések a választókerületében, ahol csak hírből ismerik a képviselőt.
Nem találkoztunk még vele, de mi csak ilyen bevándorlók vagyunk itt
– mondták Sajóörösön a kocsmában, ami azért érdekes, mert Mengyi ebben a faluban élt, mielőtt Budapestre költözött. A magukat viccesen bevándorlónak nevező "gyüttmentek" pedig nem tegnap, hanem már húsz éve költöztek a faluba.
"Hat év alatt egyszer sem jött el lakossági fórumot tartani, még a választások előtt sem. Kérdeztem tőle, hogy nem akarsz beszélni az emberekkel, de ő 2010-ben és 2014-ben is azt felelte, hogy nem szükséges" – mondta nekünk Oszlár polgármestere, Tóth László.
Oszláron történt meg az is nemrég, hogy Mengyi az utolsó pillanatban lemondta az önkormányzati épületek felújítása után szervezett átadót, pedig azt direkt a képviselő programjához igazították, már jó előre tudott róla.
Egykor kezdődött az ünnepség, 12:55-kor kaptam tőle egy SMS-t, hogy lerobbant az autója, nem tud jönni. Felhívtam, hogy küldjük-e érte egy autót, de mondta, hogy már sikerült megoldani, átült egy másik járműbe. Kérdeztem, hogy akkor jön-e, de az volt a válasz, hogy nem, mert nem szeret késve érkezni
– mondta Tóth, aki szerette volna, ha Mengyi elmegy az átadóra, mert ez is emelte volna a település életében kiemelkedő beruházás fényét.
Egy másik településen független polgármestere is elpanaszolta, hogy Mengyi az utolsó pillanatban lemondott egy hasonló átadót, amit direkt az időbeosztásához igazítottak. A polgármestert a rendezvény előtti nap még azzal hívta Mengyi titkára, hogy sajnos nem tudnak megjelenni, majd pár órával később váratlanul megint hívták. "Ott leszünk, nem hagy cserben a főnök" – mondta a polgármesternek a titkár. Az átadóünnepség előtt tíz perccel aztán megint telefonáltak, hogy mégis lemondják a programot.
Egy országgyűlési képviselő programjában nyilván előfordulnak váratlan változások, de többen mondták, hogy a szomszédos választókerület képviselőjét, Tállai Andrást nem lehet úgy meghívni egy helyi rendezvényre, hogy ne menjen el. Pedig neki NAV-elnökként és miniszterhelyettesként nyilván több elfoglaltsága van, mint Mengyinek. (Tállai lelkes vidékjárására szép bizonyíték a 444 hiánypótló összeállítása is.)
Érdekesség, hogy a 168 óra cikke szerint Tállai éppen akkoriban lett a NAV elnöke, amikor az adóhatóság nyomozói kenőpénz átvételekor letartóztathatták volna Mengyit, de az akció végül meghiúsult, mert a készenlétben álló nyomozók nem kaptak engedélyt a feletteseiktől.
Roland elhitette az emberekkel, hogy kitörhetnek a szegénységből
A velük szóba álló polgármesterek többsége ugyan nem szidta különösebben, de nem is dicsérte Mengyit. Volt azért olyan, aki a helyi ellenzék miatt nem akart névvel nyilatkozni, de azt mondta, hogy amikor baj volt és el kellett érni Mengyit, akkor rendelkezésre állt. "Árvíz vagy nagyobb árhullám idején akár naponta hatszor is telefonált, kérdezte, hogy van-e szükségünk bármire" – mondta a térségben közepes méretűnek számító falu polgármestere.
Elég régóta vagyok már polgármester, sosem volt szükségem Mengyire a pályázatoknál. Viszont mióta kikerültünk a hátrányos helyzetű települések közül, kevesebb támogatást kaptunk, és szeretnénk visszakerülni, mert valójában elég szegények vagyunk
– mondta ugyanez a polgármester, aki szerint jól jönne, ha ebben az ügyben lobbizna értük a képviselő, de tudja, hogy most a Voldemort-ügy leköti Mengyi figyelmét, aminek ő sem örül.
Két nap alatt mindössze egy olyan polgármesterrel találkoztunk, aki kifejezetten dicsérte Mengyit. Füzesséri József, Szikszó első embere nem fukarkodott a szép szavakkal:
Roland kulturált, értelmes, okos, talpraesett, rendkívül művelt, élmény volt vele beszélgetni
– mondta a környék legnagyobb városának polgármestere, akitől azért is meglepő ez a dicséret, mert 2006-ban még szocialista támogatással választották meg, azóta pedig függetlenként politizál.
Füzesséri szerint Mengyit mindig el lehetett érni, minden rendezvényükön megjelent, de képzéseken és előadásokon is felszólalt. A polgármester szerint Mengyi legnagyobb érdeme, hogy szót ért az itteni emberekkel, akik több türelmet és odafigyelést igényelnek, mint a jobb helyzetű régiókban.
Ez a térség rendkívül pesszimista, az emberek el vannak kedvetlenedve, nem hiszik el, hogy bármit lehet itt csinálni. El kell velük hitetni, hogy képesek változtatni a helyzetükön, Roland pedig nagyon sokat tett ebben az együttműködésben
– összegzett Füzesséri, aki reméli, hogy a korrupciós gyanúba került képviselőnek sikerül tisztáznia magát a vádak alól, ugyanis szerinte sokkal több olyan képviselőre lenne szükség az országban, mint Mengyi.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Köztársasági Őrezred",
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
Ahogy nyár közepén írtuk, Andy Vajna filmipari kormánybiztos régi szívügye megszerezni a TV2-t.
Az érzelmi mellett van más szempont is: Orbán Viktor politikailag megbízható kézben akarja tudni a csatornát, és helyet kell csinálni a 25 milliárdnyi állami reklám elköltéséhez.
Simicska Lajos és Simon Zsolt elköszönhet, helyettük a volt RTL-es Dirk Gerkens és Rákosi Tamás lehet meghatározó a tévénél.
Egyelőre sem a hozzáértő szakmai háttér, sem az "új TV2" finanszírozása nincs biztosítva.
Vajna cége, a Magyar Broadcasting Co. Kft. szándéknyilatkozatot tett arról, hogy hamarosan megvásárolná a TV2-t üzemeltető cégeket. Ezt írta kedden a vs.hu. A lap szerint annyira előrehaladottak az egyeztetések, hogy a cég már hitelért is folyamodott egy osztrák tulajdonú magyarországi bankhoz. A hír egy nappal azután szivárgott ki, hogy Orbán Viktor kormányfő finoman szólva baráti hangulatú interjút adott a csatornának.
photo_camera Andy Vajna és a Nemzeti Érdek!
A TV2-t jelenleg Simon Zsolt vezérigazgató és Yvonne Dederick ügyvezető igazgató viszik, akik egy tulajdonosi kölcsön eredményeként jutottak hozzá a vállalathoz. A német ProSiebenSat1 még 2013 karácsonyán adta el a cégvezetőknek a TV2 csatornacsaládot, azzal a feltétellel, hogy az ehhez folyósított hitelt 2017-ig visszafizetik, máskülönben az visszakerül eredeti tulajdonosához.
Más szelek fújtak még, és a piacon arról beszéltek, hogy Simicska Lajos, Fidesz-pénzember áll az üzlet mögött, a cég pedig a növekedő állami reklámpénzeken keresztül finanszírozza majd a hitelt. Akkoriban egy belsős értekezleten
maga Simon is beszélt arról, hogy a végső tulajdonosok nem ők lesznek, hanem "egy magyar befektető".
Zsarolási potenciál
Konkrét bizonyíték sosem került elő, de azóta is több fejlemény utalt arra, hogy Simicskának lehetett valami köze a csatorna tulajdonosi mozgásaihoz. A nagy Orbán-Simicska háború után idén 2014-hez képest arányosan negyedére estek vissza az állami reklámköltések a TV2-nél. Ebbe nyilván belejátszott az is, hogy a földi sugárzás megszűnésével a piac alaposan átrendeződött, de még inkább az, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal felállításával a reklámköltések egyetlen állami kézbe kerültek. Az állami pénzosztási rendszer átalakításának egyik – ki nem mondott – célja éppen a kormány számára megbízhatatlanná vált Simicska-média kiszorítása volt.
2014. szeptemberében aztán a kormány rendelethez kötötte a terjesztési díj bevezetését. A kábeldíjnak is nevezett tarifát a kábelcsatornák szedik a szolgáltatóktól. A digitális átállás óta elvileg a nagy kertévék is jogosultak díjat szedni, ami 6-8 milliárdos bevételt jelentene az RTL-nek és a TV2-nek is – feltéve, hogy a kormány rendeleti úton ezt engedélyezi.
Eddig nem engedélyezte,
ami mindkét tévének fáj, de főleg a TV2-nek, amelynek törlesztenie kell a tulajdonosi hitelt. Ha ez nem lett volna elég, a kormány egy módosítással megakadályozta azt is, hogy a tévé külföldről sugározzon, és ezzel kivonja magát adófizetési kötelezettségei alól.
Tapogatóztunk Simicska köreinél, de továbbra sincs teljesen egyértelmű jele annak, hogy a volt pártpénztárnok állna most a tévé (és Simon) mögött. Logikus viszont, hogy Simicskáék – ha volt is nekik - nem verték nagy dobra szerepüket, így könnyebben tarthatták bizonytalanságban a politikát. Akár Simicskát, akár csak a menedzsmentet akarták ellehetetleníteni,
jelenleg minden abba az irányba mutat, hogy a kormány azért véreztette ki a TV2-t, hogy könnyebb legyen megszerezni.
A hvg.hu tavaly év végén derítette ki, hogy a teljes cégcsoport vételára a korábban kalkuláltanál sokkal alacsonyabb – a becsült 10-15 milliárdhoz képest csak 5 milliárd volt. Az összeget a Róna utcában sem tagadták. A kormány 2013 végén a reklámadó lebegtetésével sikeresen ijesztette el a befektetőket, és nyomta le az árat a németeknél. Az új tulajdonosok még a TV2 köré épített cégek a működésre is kaptak kölcsönt az eladótól, ennek összege nem pontosan ismert, de a tévés források 1-2 milliárd forintot emlegetnek.
A TV2 környékéről most azt a megerősítést kaptuk, és a Figyelő is úgy tudja, hogy Simonék (vagy akik mögöttük állnak) augusztusban utaltak át egy újabb vételárrészletet a németeknek. Viszont a cég veszteséges, hatalmas adósságot görget maga előtt, és ilyen állapotában kérdéses, képes-e rendszeresen, szabályosan törleszteni a hitelt.
De ha nem képes fizetni, vajon ki segíti a háttérből a menedzsmentet?
Alkudozás
Az ügylet azért is komplikált, mert egy új vevőnek – a cégre terhelt jelzálog miatt – a németekkel is meg kell állapodniuk. Vagy az történt, hogy a késedelmes fizetés (és szerződésszegés) miatt Vajnáéknak már elég volt közvetlenül a németekkel tárgyalniuk, vagy végül a három oldal között jött létre az egyezség. Információink szerint a hitelt eddig fizette a menedzsment, tehát utóbbi verzió léphetett életbe.
Meglehet, Simicskának egyszerűen már nem érte meg önteni a százmilliókat egy olyan üzletbe, amit később sem lehet nyereségesen működtetni. A B-verzió inkább spekuláció. Eszerint Orbán és Simicska között nem szűnt meg teljesen a kommunikáció, és nagyobb volumenű esetekben köttethet még egyedi alku. Ilyen lehet például az a tegnapi hír, hogy a bíróság szerint a Közgép mégis indulhat közbeszerzéseken, mert "ezt diktálja a közérdek"".
Információink szerint tavaly óta Vajna többször is tárgyalt a német médiakonszern unterführing-i főhadiszállásán
arról, hogy milyen áron vásárolhatná ki a kötelezettséget, de sokallta még a nyomott árat is. A filmügyi biztost az aggasztotta, tudja-e majd úgy finanszírozni a csatornacsaládot, hogy az a hitel 2017-es kifutásáig fizetőképes maradjon.
Simon mehet, Dederick maradhat
Simon Zsoltnak van fideszes kötődése: a 2010-es kampányok idején feleségével közös budakeszi könyvesboltja fideszes kopogtatócédula-gyűjtőhelyként működött. De az régen volt, és Orbán köreiben tavaly óta mindenki gyanúsnak számít, aki valaha kötődött Simicskához vagy éppen együtt üzletelt vele.
Akár van kapcsolat a milliárdos üzletember és az igazgató között, akár nincs, Simonnal szemben Vajna, Habony és Orbán is bizalmatlan. Simon Zsolt és a TV2 nem akart nyilatkozni az ügyben, de forrásaink szerint a cégvezető már belátta, hogy nem maradhat a Róna utcai bázison, és csak abban bízik, hogy kedvező feltételekkel állhat tovább.
A bulvár- és celebvilág ismerői azt mesélik, hogy Simon az utóbbi időben eltűnt a partikról, annál gyakrabban tűnik fel a Vajna-házaspár oldalán a másik tulajdonos, Yvonne Dederick. Yvonne Dederick. Fotó: Facebook.
Az amerikai Yvonne Dederick lassan huszonöt éve él Budapesten, tökéletesen beszél magyarul. Eleinte az Arthur Andersen könyvvizsgálónak dolgozott, 1998-tól lett a közép-európai HBO stratégiai igazgatója. 2011 óta a ProSiebenSat.1 munkatársa, korábban pénzügyi igazgatóként, most ügyvezetőként dolgozik a TV2-nél, amelyben Simon társtulajdonosa is egyben. Szerepe az üzletben valójában formális, és valójában férje, David Dederick intézi a tévé eladásával kapcsolatos intéznivalókat.
David Dederick feleségével együtt érkezett Magyarországra, és a New York-i Weil Gotshal and Manges LLP jogi tanácsadó cég budapesti irodáját vezeti. Egykori ügyfelei szerint az egyik legjobb akvizíciós szakértőnek számít a térségben. Nyílván nem véletlen egybeesés, hogy a Weil Gotshal ma ugyanúgy a Szabadság téri Bank Centerben székel, ahol a tulajdonos TV2 Média Csoport Kft.
A piaci információk arról szólnak, hogy Dederick valamilyen formában marad a tévé kötelékében az új vállalatnál is, és akár tulajdonrészhez is juthat. A hvg.hu már idézett cikke szerint Dederickék cége korábban többször is dolgozott már Vajnának jogi tanácsadóként, aki pénzügyi és jogi hozzáértésük miatt egyaránt számítana a házaspárra.
Volt RTL-es nagyágyúk érkezéséről beszélnek
Vajnáéknak a pénzügyi gondok mellett szakmaiakkal is szembe kell nézniük. Hiába kerülhetne az újra nagyon kormányközelivé váló TV2 kifejezetten barátságos üzleti környezetbe, kaphatna milliárdokat az államtól és az államhoz vagy a politikához kötődő cégektől, ahhoz, hogy ezt a médiavállalkozást sikerre vigyék, betonkemény menedzsment és még egy kis szerencse is kell. A TV2 története során, egy rövid időszaktól eltekintve, szinte mindig veszteséges volt, még a legjobb éveiben is elfolyt belőle a pénz. Egy ilyen, most már majdnem két évtizedes vállalati kultúrát fölszámolni, egy ilyen céget megfordítani elképesztő bravúr lenne.
A filmügyi biztos és Habony ehhez keres embert. A Fidesz környékén pedig nem találnak olyan kaliberű médiavezetőt, aki képes lehet ekkora bravúrra.
És itt jön a képbe két olyan médiaguru, aki kulcsszerepet játszott a nagy konkurens, a kormánnyal szemben is sikeresen csatázó RTL Klub diadalmenetében. Egyre több forrásból hallani, hogy Vajnáék fölvették a kapcsolatot Rákosi Tamással és Dirk Gerkensszel. Előbbi az RTL alapító társtulajdonosa és legsikeresebb gyártócégének milliárdos producer-tulajdonosa, az utóbbi a nemrég távozott vezérigazgató.
A Világgazdaság kedden azt írta, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. egykori résztulajdonosa, és a csatorna korábban legtöbbet foglalkoztatott gyártócége, az IKO Csoport vezetője Rákosi Tamás szerepe is felmerült az "új TV2" környékén. Amióta Dirk Gerkens vezérigazgató távozott a magyar RTL éléről, a Gerkensszel nagyon közeli, baráti kapcsolatban lévő Rákosi és a csatorna viszonya váratlanul és rohamosan romlani kezdett. Az IKO neve egyre kevesebbszer szerepel az RTL-műsorok gyártók között, Rákosi cégei kiszorultak néhány régebbi műsor készítéséből is, szeptember eleje óta például már más gyártja az Éjjel-Nappal Budapest és a Hungary's got talent adásait.
Ha Vajna és Rákosi tárgyalásai eredményre vezetnek, ő lehet a TV2 csoport egyik fő műsorbeszállítója. Rákosi a Világgazdaságnak azt mondta: "nincs szándéka beszállni a TV2-be, de szponzorált műsorok szállítására tett ajánlatot a csatornának"".
photo_camera Dirk Gerkens, az RTL Klub egykori vezérigazgatója.
Sokan beszélnek Dirk Gerkens szerepéről is. A belga-spanyol menedzser korábban tizennégy éven keresztül vezette az RTL-t, de márciusban viharos körülmények között távozott. A válásért nem csak a politikát – elsősorban Lázár Jánost Miniszterelnökséget vezető minisztert - tartotta felelősnek, hanem Andreas Rudas igazgatósági elnököt, az RTL Group alelnökét is. (Helyzete ebben is hasonlít Rákosiéra.)
Gerkens visszatérésének esélyét viszont csökkenti, hogy az imázsára mindig kényes vezető furcsa színben tűnne fel, ha hirtelen ő lenne az új kormánypárti kertévé első embere, miután annak idején a brutális reklámadó bevezetését követően épp ő állította át erősen kormánykritikussá az RTL-t. Egy forrásunk szerint épp ezért felmerült, hogy Gerkens egyfajta láthatatlan tanácsadóként, "a TV2 Habonyaként" segítse a munkát.
Gerkens jelenleg Dubaiban él családjával, és a 444 érdeklődésére azt közölte, nem találkozott Vajnával, márciusi távozása óta alig járt Budapesten. Azt is mondta, hogy noha vannak ajánlatai, év végéig biztosan marad jelenlegi lakhelyén. Szerződése értelmében arra nem válaszolt, hogy távozásakor írt-e alá olyan megkötést, amely kizárja, hogy a konkurenciának dolgozzon.
Vajnáéknak mindenesetre sürgős a dolog, mert a régi álom hirtelen szivarnyújtásnyira került, miközben egyelőre sem a finanszírozási konstrukció, sem a szakmai stáb nem áll készen.
Egy befolyásos tévés vezető szerint október elején pont kerül a történet végére. Akkor fogjuk biztosan tudni, hogy Vajnáé a tévé, amikor a csatornának 6-8 milliárdos bevételt jelentő kábeldíjról szóló rendeletet módosítják. A történet úgy lenne kerek, ha ezt Vajna jóbarátja, a szerdán kormányzati funkciót kapó Rogán Antal nyújtaná be.
|
[
"TV2",
"Magyar Broadcasting Co. Kft."
] |
[
"Arthur Andersen",
"TV2 Média Csoport Kft.",
"Weil Gotshal and Manges LLP",
"Hungary's got",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"RTL Group",
"RTL Klub",
"Weil Gotshal",
"Nemzeti Érdek",
"TV2 csoport",
"TV2 Habonya",
"IKO Csoport",
"Magyar RTL Televízió Zrt."
] |
A Honvédelmi Minisztérium szerint a Hír Televízió mai hírösszefoglalójában valótlanul állította, hogy a tárcs csak tegnap ismerte el a vesztegetési ügyben történt előzetes letartóztatásokat. A valóság ezzel szemben az, hogy a minisztérium már február 17-én közölte ezt, hivatalos sajtóközlemény formájában - írja a HM.
A Honvédelmi Minisztérium emlékeztet rá, hogy február 17-én hivatalos sajtóközleményben adott tájékoztatást arról, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal több hónapos felderítő munkáját követően feltárt egy olyan vesztegetési ügyet, amely a HM egyik közhasznú társaságánál – nevezetesen a HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft-nél – történt. Közöltük azt is, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal kezdeményezésére a Budapesti Katonai Ügyészség több héttel ezelőtt őrizetbe vett és eljárás alá vont hivatásos katonákat, vesztegetés gyanúja miatt.
A közleményt a minisztérium az MTI Országos Sajtószolgálat útján tette közzé, de megküldte azoknak a szerkesztőségeknek is, amelyek munkatársai a témával kapcsolatban kérdéseket tettek fel. "A fenti információk egyébiránt elhangzottak az egyik kereskedelmi csatorna aznapi – azaz február 17-i – híradójában is, ami szintén alátámasztja a Hír Televízió mai állításának valótlan mivoltát" - írja a minisztérium.
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[
"Katonai Biztonsági Hivatal",
"MTI Országos Sajtószolgálat",
"Hír Televízió",
"HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft-nél",
"Budapesti Katonai Ügyészség"
] |
Nem 800 forintos háztartási halogén égőket szereltek be a sanghaji expo magyar pavilonjába darabonként 13 ezer forintért, hanem különleges kivitelű, számítógéppel vezérelt LED-izzókat tartalmazó egységet, derül ki a magyar részvételt szervező Genexpo 2010 Hungary Kft. közleményéből.
A Genexpo 2010 szerint téves az az állítás, hogy a sanghaji expo magyar pavilonjába olcsó tömegcikknek számító halogén égőket szereltek be, és darabonként 13 ezer forintot számláztak ezekért.
Pénteken a távozó elszámoltatási kormánybiztos, Papcsák Ferenc azt közölte: az állami vagyon elherdálásának példája, hogy 790 forintért beszerezhető izzókat 13 ezer forint darab áron vásároltak meg Kínában.
A cég - egy korábbi tévétudósítás 885 forintról szóló állítására reagálva - vasárnap azt közölte: a beépített eszköz egy LED-izzókat tartalmazó egyedi egység, amely számítógépes hálózatban, elektronikus vezérléssel állítható be, és több színben illetve színhőmérsékleten képes világítani akár váltakozva is. Ez az elektronikai világító egység a beszereléssel - 5-10 méter hosszú fa hangdobozokba - együtt került 13 ezer forintba - írja közleményében a Genexpo.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hűtlen kezelés és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt feljelentést tett a magyar pavilon ügyében.
|
[
"Genexpo 2010 Hungary Kft."
] |
[
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció és a kormányváltók országgyűlési képviselőjelöltje, Rogán belvárosi ellenfele azt mondta, kedden vagyonosodási eljárást kezdeményeztek az ügyben, de eddig nem kaptak választ beadványukra. Szerinte ebből világosan látszik, hogy itt is működik a kettős mérce, bizonyos ügyekben mindent megtesznek a vizsgálatok elkerülése érdekében.
Rogán Antal, a főváros ötödik kerületének polgármestere, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az utóbbi másfél hétben többször is javítani kényszerült bevallását, ami az ellenzék szerint nehezen indokolható gazdagodásról, luxus életmódról árulkodik. Pontosította, hogy 149 négyzetméteres lakása, szerinte egy télikert kialakítása miatt, valójában 185 négyzetméteres, és kiderült, van garázsa, tárolója is. A javításokkal egy időben derült ki az is, hogy a Rogán család egy másik ingatlant is vásárolt a Pasa Park nevű budai exkluzív, uszodával, portaszolgálattal is rendelkező lakóparkban. Ebben a lakásban Rogánnak nincs tulajdonrésze, csak feleségének: 52 százalékban birtokolja az ingatlant. (A másik fele a belvárosi önkormányzat egyik alpolgármesterének párjáé.)
Érdemes megemlíteni: Rogán ügyének kipattanása után Varga Mihály gazdasági miniszter – akinek szintén a lakóparkban van lakása – módosította a vagyonnyilatkozatát, mert kifelejtett abból egy 41 négyzetméteres teremgarázsrészt.
A szerdai sajtótájékoztatón az ellenzéki politikusok mellett kifeszítettek egy molinót, amire azt írták: "Nem jön ki a matek! Honnan van a pénz?"
Ezzel arra utaltak, hogy kedden Juhász Péter azt mondta: Rogán nem keresett annyit, amiből meg tudta volna venni a százmilliós értéket képviselő ingatlanjait. Ráadásul a politikus szerint Rogán fizetése jelenlegi életvitelének fenntartására sem elég. Számítása szerint Rogán mintegy 1,2 milliós nettó fizetése nem fedezheti a család körülbelül 60 milliós hitelének törlesztését, a luxuslakások közös költségét, az Audi lízing- és a magánóvoda díját, a rezsit, és a vidéki ház meg a balatoni nyaraló fenntartási költségeit.
Juhász Péter és Kerék-Bárczy Szabolcs a sajtótájékoztató során bement a polgármesteri hivatalba, hogy betekinthessen Rogán Antal és szomszédja, az alpolgármester vagyonnyilatkozatába. Erre szerdán nem volt lehetőség, de a kerület jegyzője azt ígérte, csütörtökön bemutatják a két vagyonnyilatkozatot.
Rogán Antal lapunk kérdéseire – egyebek mellett arra, hogy mennyibe kerültek a lakások – tegnap nem válaszolt, kedden csak az MTI-nek adott nyilatkozatot, amelyben konkrétumok említése nélkül visszautasította a vádakat, s pereket helyezett kilátásba. Szerdán, a kormányváltók sajtótájékoztatója után szintén megkerestük, hogy a tetőkertről kérdezzük. Amint kapunk tőle választ, azt közzétesszük.
A 444.hu is számolgatta Rogán Pasa parki ingatlanvagyonát. Arra jutottak, hogy mindösszesen akár 160 millió is lehet az érték. (Úgy jött ki, hogy a Pasa Parkban a lakások négyzetmétere 600 ezer forintba kerül. Rogán és neje – immár egybenyitott – lakásai (149+71 négyzetméter) ez alapján elvileg 90+44, azaz együtt 134 millió forintba kerülhettek. Ehhez jön még a télikert és a lépcsőház 36 négyzetméterének, illetve a tetőkert 95 négyzetméterének az ára. Ha ezeket a lakáshoz képest harmadáron számoljuk is, ez akkor is még 25 millió forint, mindösszesen tehát akár 160 millió.)
Rogán keddi közleménye szerint a család 60 millió forinttal tartozik a bankoknak. Kaptak családi segítséget és baráti kölcsönöket is. Hogy mennyit, azt nem írta. Ehhez képest a vagyonnyilatkozatában 30 millió forintos banki adósság és 16,8 millió forint magánszemélyekkel szembeni tartozás van feltüntetve. A tulajdoni lapok szerint pedig Rogán lakására 111 ezer euró (kb 33 millió forint), Rogán Gaál Cecília lakására pedig 30 millió forint jelzálog van bejegyezve – derül ki a tulajdoni lapokból és a 444.hu összegzéséből.
A választások után elégtételt fog venni
Megkeresésünkre a Fidesz-frakció közleményben reagált. Azt írták: "A baloldal reménytelen helyzetben lévő politikusai újabb kétségbeesett hazugságokkal álltak elő a választások előtti utolsó napokban. Ez a támadás nyilvánvalóan a kampánynak tudható be. A Fidesz frakcióvezetője saját maga kezdeményezte maga ellen az adóhivatal vizsgálatát, minden fillérrel el tud számolni, ezért nyugodtan áll a vizsgálat elébe – olvasható a közleményben.
Kitértek arra is: Rogán Antal vagyonnyilatkozatát kijavította, az abban foglaltak mindenben megfelelnek a közhiteles tulajdoni nyilvántartáson szereplő adatoknak. A vagyonnyilatkozatot ugyanis a közhiteles tulajdoni nyilvántartás alapján kell kitölteni, abban mindent fel kell tüntetni, ami az érintett tulajdonában áll és külön tulajdoni nyilvántartásban szerepel. A társasház teraszai és tetőkertjei azonban a társasház osztatlan közös tulajdonába tartoznak, nem szerepelnek külön tulajdoni lapon. A frakcióvezető vagyonbevallása tehát pontos és törvényes. Minden ezzel kapcsolatos dokumentumot bemutatott a pontosításkor a Mentelmi Bizottságnak.
"A Fidesz frakcióvezetőjének lakásvásárlása mindenben tisztességes és törvényes volt, családja óriási hitelt vett fel, amit a mai napig is fizet. Ellentétben a baloldali politikusokkal, akik a bankokban titkos számláik között tologatnak százmilliókat, a Fidesz frakcióvezetője súlyos tízmilliókkal tartozik a pénzintézeteknek. A baloldali politikusok nyilvánvaló hazugságaival és egyes sajtóorgánumok téves állításaival szemben pedig az április 6-i országgyűlési választások után jogi úton fog elégtételt venni" - írták.
Puskás András: Juhászék tele vannak hazugságokkal
– Nyolc éve vagyok a Belváros alpolgármestere. Életem, családom, munkám nyitott könyv az emberek előtt. Úgy gondolom, hogy alpolgármesterként jelentős eredményeket értem el az V. kerületben. Miután munkámba nem tudtak belekötni, most személyemet és családomat támadják – közölte lapunkkal Puskás András, az V. kerületi önkormányzat egyik alpolgármestere, s hozzátette: – Egyértelmű, hogy ezek a támadások a kampányról szólnak, amelyek reménytelen helyzetben lévő baloldali politikusok utolsó, kétségbeesett próbálkozásai. Juhász Péter és társai állításai tele vannak hazugságokkal, rágalmakkal és csúsztatásokkal, ezért jogi útra terelem az ügyet. Elfogadhatatlan, hogy baloldali politikusok és a sajtó egyes szereplői a szomszédaink és barátaink ingatlanjait egybe mosva, azokat közös vagyonnak tekintik.
Puskás András közölte, rágalmazásért feljelenti Juhász Pétert.
Az alpolgármesternek feltettük azt a kérdést, hány darab és mekkora lakásuk van a Pasa Parkban, illetve mikor és mennyiért vették azokat. Írásban feltett kérdéseinkre azt írta: "2008. novemberében vásároltam feleségemmel közös (50-50%) társasházi lakásunkat. A társasházi lakás árának kifizetése nagy erőfeszítést jelentett számunkra. Döntő részben banki hitelből, kisebb részben ingatlan eladásból származó bevételből vásároltuk. Ezt követő évben 25 nm-rel bővítettük lakásunkat a teraszunk terhére. Így alakult ki a földhivatali nyilvántartásban ma szereplő állapot."
Ezt követően – folytatta az alpolgármester – 2012 februárjában felesége és Rogán Antal felesége közösen (48-52%-ban) vásároltak egy lakást ugyanebben a társasházban. A vételnek, mint írta, két célja volt: egyrészt Rogán Antalék – gyermekük születése miatt – bővíteni kívánták meglévő lakásukat, tekintettel arra, hogy a két ingatlan "falszomszédos." Hozzátette: "Másrészt felesége a megmaradt, külön bejárattal rendelkező kisebb lakást bérbe tudta adni, így azóta ez az ingatlan bevételt termel. Feleségem nagyrészt banki hitelből, kisebb részt ingatlan eladásából vásárolta a leválasztott lakást."
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Mentelmi Bizottság",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Két részletben is beszállt az állam egy kis magyar bankba, a Gránit Bankba, 2013-ban és 2015-ben összesen 4,3 milliárd közpénzt toltunk az intézménybe, furcsa indokokkal. Most kiszállt az állam, a bank vezérigazgatója, Hegedüs Éva vette meg a teljes állami részesedést.
Mennyiért?
A legfontosabb kérdés persze ilyenkor leginkább az, hogy mennyiért privatizálhatott Hegedüs:
Ha ezt 4,3 milliárdot kockázatmentes kamattal fialtattuk volna az elmúlt években, akkor 4,6 milliárdunk lenne most. Magyar kereskedelmi bankban kisebbségi részvényesnek lenni pedig nagyon kockázatos, tehát ennél jóval magasabb hozamot várhattunk volna.
most. Magyar kereskedelmi bankban kisebbségi részvényesnek lenni pedig nagyon kockázatos, tehát ennél jóval magasabb hozamot várhattunk volna. Ha a bank saját tőkéje alapján nézzük meg az állami részesedés értékét, akkor az legalább 4,85 milliárd forintot érhetett ma.
Pénteken pedig Varga Mihály nagy sikerként bejelentette, hogy 4,5 milliárdért adta el az állami tulajdonrészt a nyereséges bank vezérigazgatójának, Hegedüs Évának. Az ügyről itt írtunk legutóbb, lehetett sejteni korábban is, hogy gyanús Vargáék egész manővere, az állam ugyanis bejelentetten gyorsan le akarta zárni a privatizációt, eleve nem kalkulálhattak igazán részletes és mély átvilágítással.
Az államok persze az ilyen furcsa államosításoknál jellemzően egyéb célokra szoktak hivatkozni, amik miatt pénzt kell költenünk egy kijelölt magáncégre. De itt mondjuk eleve elég érthetetlen volt, hogy az államnak egyáltalán milyen érve lehetett 2010 után nem sokkal beszállnia két magánbankba, a Széchenyi Bankba és a Gránit Bankba. Nem is erőltették meg magukat különösebben az indoklással. Most a kiszállásnál se tették, annyit árult el az NGM, hogy
érdemesnek tartották
a beszállást a bankba, illetve azért, hogy "megfelelő súlyban kapjanak szerepet a hazai tulajdonú pénzintézetek".
A személyének kéne örülnünk
A nyilvános, kétfordulós privatizáció nehezen sikerülhetett volna rosszabbul: a kiszállásnál végül valamiért nem volt verseny, csak egy kötelező érvényű ajánlat érkezett, Hegedűs Éváéké.
Varga Mihály szerint Hegedüs további "tulajdonszerzése által nem csak hazai kézben maradnak az állam Gránit-részvényei, hanem olyan tulajdonosa lesz az állami részesedésnek, akinek személye garancia a bank további fejlődéséhez és sikeres működéséhez".
Hegedüs a Portfoliónak adott pénteki interjújában sem kommentálta az árat, annyit jelzett, hogy a 4,5 milliárd forint nominálisan több, mint az évekkel ezelőtt a bankba tolt 4,3 milliárd forint közpénz.
Rövid Gránit-történelem A Gránit Bank fiatal intézmény, bár elvileg régóta működik, de a mindenféle jogelőddel, amelyeknek ÁVB, West LB, Milton volt a neve, nem nagyon érdemes foglalkozni, ezek ugyanis nem voltak aktívak. A bankban leginkább Demján Sándor látott fantáziát, aki régóta szeretett volna magának egy bankot. Már a német West LB eladási kísérletekor bejelentkezett, de akkor még Veres Tibor (Wallis) megelőzte. Veres azonban gyorsan kiszállt, legalábbis pillanatokkal a vásárlása után eladta részvénycsomagját Demján részére (nyilván némi felárral). Demján már ekkor a bankot ma is vezető és immár meghatározó tulajdonos Hegedüs Éva vezetésével futtatta fel a bankot, aki rögtön részvényeket vásárolt Demjántól, de szavazati többséget akkor szerzett, amikor ő vette meg a kiszálló Demján Sándor pakettjét is. Hegedüs Éva és családja komolyan elkötelezett a bank iránt, hiszen piaci információk alapján úgy tudjuk, hogy ma már egyik fia is a bankban dolgozik és a család több tagja is tulajdonos.
|
[
"Gránit Bank"
] |
[
"Széchenyi Bank",
"West LB"
] |
Az MSZP július 10-én vagy 11-én választ új elnököt illetve elnökséget - jelentette be a párt leköszönő elnöke szombaton a választmányi ülés után. Lendvai Ildikó hozzátette: júniusban is lesz kongresszus, ám akkor csak az elmúlt évek értékelése, illetve az új ellenzéki stratégia lesz napirenden. Amennyiben az MSZP köztársasági elnököt jelöl, akkor erről is a júniusi kongresszus dönthet.
A MSZP stratégiai bizottsága szerint egy leváltott igazgató ne akarjon újat kinevezni.
Az MSZP 29, a Jobbik 21, az LMP 11, a Fidesz-KDNP 3 mandátumot szerzett.
A frakció döntött arról is, hogy tanácsadó testületeket alakítanak azoknak a képviselőknek, akik most nem kerültek be a parlamentbe.
Ő és volt kommunikációs igazgatója azért vallomást tett, ám volt sajtósa azt megtagadta.
Az MSZP még az önkormányzati választások előtt teljes tisztújítást tart. A párt országos választmányának szombati döntése alapján július 10-ére vagy 11-ére hívta össze a soron kívüli kongresszust, amelyen megválasztják a párt új elnökét is. Lendvai Ildikó utódjáról eredetileg június 6-án döntöttek volna.
Június 6-án más lesz napirenden: három hét múlva is lesz kongresszus, amelyen értékelik az elmúlt 4 év kormányzati és kormánypárti tevékenységét, de döntenek a következő évek új ellenzéki stratégiájáról is.
A szombati választmányi ülésen a tagok döntő többsége támogatta a mihamarabbi tisztújítást. Az elnökség tagjai szombaton megerősítették lemondási szándékukat, amelyet a választmány tudomásul vett. A távozó elnökség a júliusi tisztújításig már csak a kongresszus előkészítésének, illetve a párt működésének törvényességéhez szükséges döntéseket hozhatja meg.
A Hagyó-ügyet nem kommentálta Lendvai
Az MSZP frakciója még nem döntött arról, hogy támogatják-e a kijelölt miniszterelnök, Orbán Viktor pénteken benyújtott: a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozatát. Lendvai Ildikó azonban úgy fogalmazott, hogy a párt nem írhat alá olyan nyilatkozatot, amely sárba tiporja az elmúlt évek kormányzati eredményeit.
A parlament létszámának csökkentéséről szóló fideszes javaslatról csak akkor tudnak véleményt mondani, ha megismerik a javaslat részleteit is - mondta Lendvai Ildikó.
A távozó pártelnök nem kívánta kommentálni Hagyó Miklós, korábbi szocialista főpolgármester-helyettes őrizetbe vételét, mert szerinte rossz gyakorlat lenne, ha egy párt beleszólna egy nyomozás folyamatába. Lendvai Ildikó azonban megnyugvással fogadta, hogy Hagyó Miklós nem próbált meg kibújni a felelősség alól.
|
[
"MSZP"
] |
[] |
Megkezdődött a felszámolás alatt álló Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet egykori vezetője és két vállalkozó ellen indított per szerdán a Kecskeméti Járásbíróságon, a vád szerint a vezető kenőpénzért, értéken alul adta el a takarékszövetkezeti követelést.
A másodrendű vádlott, K. Szilárd – aki Magyarország moszkvai nagykövetségének korábbi mezőgazdasági attaséja – érdekeltségébe tartozó cég 2010-ben 500 millió forint kölcsönt vett fel egy takarékszövetkezettől. A kölcsön biztosítékai a cég tulajdonában álló ingatlanok, illetve nagy értékű, főként borászati ingóságok és borkészlet voltak, összesen 1,2 milliárd forint értékben.
A kölcsönt azonban nem törlesztették rendesen, 2012 nyarára tartozásuk már 600 millió forint volt. Ekkor a takarék a követelést, a fedezetekkel együtt az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetre engedményezte. Erről értesült K. Szilárd, aki tudott arról, hogy egy nyíregyházi vállalkozó ismerőse, Sz. Gyula elsőrendű vádlott és a követelést megszerző pénzintézet vezetője, G. Imre harmadrendű vádlott jól ismerik egymást.
Ezért K. Szilárd 2013 nyarán ismerőse közbenjárását kérte, hogy a takarékszövetkezet a fenti követelését áron alul adja el a saját, vagy az Sz. Gyula érdekeltségébe tartozó cégnek.
Ennek érdekében ismerőse és a pénzintézet vezetője több alkalommal tárgyalt. 2013. augusztus 28-án meg is állapodtak abban, hogy a takarékszövetkezet követelését Sz. Gyula egyik közeli ismerősének cége vásárolja meg 335 ezer euróért. Ezen túlmenően Sz. Gyula további 135 ezer euró kenőpénzt ígért a pénzintézeti vezetőnek, hogy ne vasalják be rajtuk a tartozást. A pénzt a takarék vezetője elfogadta.
A felajánlott 135 ezer eurót készpénzben K. Szilárd utasítása szerint egy hozzátartozója adta át egy benzinkútnál a nyíregyházi vállalkozónak, aki azt 2013. szeptember 4-én továbbadta G. Imrének. A járási ügyészség a két vállalkozót minősített vesztegetéssel, a pénzintézeti vezetőt pedig minősített vesztegetés elfogadásával vádolja. Magyarország moszkvai nagykövetségének korábbi mezőgazdasági attaséját és Sz. Gyula nyíregyházi vállalkozót, a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga egykori alelnökét.
Az elsőrendű vádlott megtagadta a vallomást, annyit mondott, hogy nem követte el a bűncselekményt. Sz. Gyulát 2015. január 12-én gyanúsítottként hallgatták ki. Vallomásában elmondta, hogy ismerte Tarsoly Csabát, aki 2008-ban Moszkvában, a Bajnokok Ligája döntőjén mutatta be Kiss Szilárdnak.
Szintén Tarsoly révén ismerte meg G. Imrét 2012-ben, akkor, amikor a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet csődbe ment. A nyomozati vallomásában Sz. Gyula indítványozta Tarsoly Csaba, a Quaestor cégcsoport vezetőjének a tanúkihallgatását.
Az attasé K. Szilárdot egyébként január 15-én tartóztatták le. (Sorozatunkat ügyeiről itt, itt, és itt olvashatja.) A Fazekas Sándor vezette Földművelésügyi Minisztérium korábban miniszteri biztosnak is nevezte őt, a tárcavezető később tagadta a kinevezést.
|
[
"Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet"
] |
[
"Kecskeméti Járásbíróság",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga",
"Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet"
] |
Több mint egy évig tartó pereskedés után a Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján a Centrumnak nyilvánosságra kell hoznia a bevételeire vonatkozó adatokat.
Közérdekű adat a fővárosi közterületi parkolóhelyek üzemeltetéséből származó bevételekre vonatkozó információ – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság a TASZ által képviselt Lát-Kép Egyesület és a Centrum Parkoló Rendszer Kft. közötti jogvita lezárását jelentő döntésében.
Az elsőfokon megnyert, majd a Fővárosi Bíróság előtt meglepő módon elveszített eljárás már több mint egy éve húzódott, azonban a most hozott ítéleten már nem tud változtatni a titkaihoz foggal-körömmel ragaszkodó parkolási cég.
A helyi közutak, közterületek fenntartása önkormányzati feladat, az önkormányzat feladatkörébe tartozó tevékenységgel kapcsolatos adat pedig közérdekű adat. Ez akkor is így van, ha a fenntartást és hasznosítást ténylegesen nem az önkormányzat, hanem egy magáncég, jelen esetben a Centrum Parkoló Rendszer Kft. végzi. Mivel a cég köztulajdonnal gazdálkodik, továbbá bevételekre a parkolási rendet szabályozó jogszabályok alapján tesz szert, egyértelmű, hogy tevékenységével kapcsolatos adatok közérdekűek, tehát nyilvánosak. Ezzel az érveléssel összhangban kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a Centrumot, hogy a 2000-2006. évig terjedő időszakban keletkezett bevételeire vonatkozó adatokat közölje a Lát-Képpel.
A TASZ egy másik eljárásban a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás ellen is nyert pert, amelyben a bíróság arra kötelezte a Társulást, hogy a parkolási helyek üzemeltetési jogának átruházásáról szóló szerződést adja ki.
|
[
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] |
[
"Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás",
"Fővárosi Bíróság",
"Lát-Kép Egyesület",
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
A Siemens magyarországi részlege közölte, beperli azt a vállalkozót, aki zsarolás miatt feljelentést tett ellene. A cég bejelentette azt is, a rendőrség rendelkezésére bocsát minden olyan iratot, amely az üggyel kapcsolatos.
Önként átadja a rendőrségnek a Siemens az összes iratot, amely segítheti az ellene folyó vizsgálatot - közölte az iparvállalat magyarországi részlege. A hajdani Satelit TV-t működtető TVegy Rt. tulajdonosa, Farkas Imre vádolja azzal a Siemens vezetőit, hogy zsarolással visszakövetelték tőle a csatornának juttatott támogatás egy részét.
A Siemens egyúttal azt tervezi, hogy a nyomozás lezárulta után polgári pert indít Farkas Imre ellen, mivel a cég szerint az egykori televíziótulajdonos a médiában is hangoztatott vádjaival jelentős kárt okozott a vállalat jó hírnevének.
A rendőrség szeptember eleje óta nyomoz Farkas Imre feljelentése alapján. A médiavállalkozást működtető cég tulajdonosa a Népszabadságnak azt mondta, zsarolás miatt tett feljelentést a csatornát valaha anyagilag támogató cég ellen, mivel szerinte a Siemens azzal a feltétellel segítette a televíziót, hogy az évi mintegy másfél milliárd forint szponzori díj egy jelentős hányadát vissza kellett fizetnie a Siemens vezetőinek. Ezt a cég tagadja.
A Siemens a néhány hete Németországban kirobbant vesztegetési ügyek kapcsán került itthon is a figyelem középpontjába. Kiderült például, hogy a cég neve szerepel egy másik magyarországi büntetőügyben is. Ebben az eljárásban a Siemens vidéki laktanyák modernizálására nyert el megbízást. A gyanú szerint két honvédségi köztisztviselő bizalmas információkat adott át a cégnek, cserébe különböző juttatásokat, pénzt és műszaki cikkeket kapott.
|
[
"Siemens",
"Satelit TV"
] |
[
"TVegy Rt."
] |
Karácsony Gergely adott még egy esélyt Barts Balázsnak, aki a főpolgármester szavai szerint hibázott, és a főváros vezetésének akaratával ellentétesen tárgyalt a Városháza eladásáról. Pénteki sajtótájékoztatóján a főpolgármester válaszolt az újságírók kérdéseire, de az Indexnek nem árulta el, szerinte hazudott-e Barts, amikor azt állította, a döntéshozók jóváhagyták a Városháza eladását. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgatója, Barts J. Balázs írásbeli fegyelmit kapott.
"Barts J. Balázst csőbe húzták, amikor hangfelvételt készítettek róla, de a főváros vagyonkezelőjének vezérigazgatója hibázott, amikor a Városháza eladásáról is beszélt, ezért fegyelmit kapott" – mondta el Karácsony Gergely pénteki sajtótájékoztatóján, és kijelentette: Barts kiváló szakember, akinek korábbi érdemei miatt, és mivel soha semmilyen korrupciós vád nem érte korábban, jár még egy esély. A Városháza értékesítésének a sajtóban forgó ügye a főpolgármester szerint nem Barts J. Balázsról szól, hanem arról, hogy le akarják járatni a főváros vezetőjét.
A kormánypárti sajtó és a kormánypártok az ég adta világon semmilyen korrupciós bűncselekményt nem tudtak fellelni, ezért kreáltak egyet
– vélekedett Karácsony Gergely. A városvezető összefoglalta, hogy a vagyonkezelő vezérigazgatója a pénteken közzétett jelentése szerint 2021. május 5-én találkozott potenciális ügyfelekkel, akik az orosz Rahimkulov család képviselőjének mondták magukat. A találkozón Gansperger Gyula és Berki Zsolt is részt vett. Utóbbiról a vagyonkezelő vezérigazgatója azt írta, több alkalommal is közvetített befektetői érdeklődést a vagyonkezelő felé.
Barts Balázs jelentésében az áll, hogy a mintegy egyórás találkozó során többször is jelezte, pusztán piackutatási céllal beszélget a jelenlévőkkel, akik a májusi találkozó óta nem jelentkeztek a Városháza megvételének szándékával a főváros vagyonkezelőjénél.
"A fővárosi kabinet a tanulmányban szereplő B verziót támogatta, és abban nem szerepel értékesítés" – válaszolta lapunknak Karácsony Gergely, amikor azt kérdeztük, kijelenthető-e, hogy hazudott Barts Balázs, amikor – egy szintén pénteken nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerint – a főváros által kedden közzétett döntés-előkészítő tanulmány D forgatókönyvét ismertetve arról beszélt, hogy a politikai döntéshozók jóváhagyták a Városháza eladását.
Miután visszakérdeztünk, Karácsony Gergely nem válaszolt az Index kérdésére, hogy hazudott-e Barts Balázs. A főpolgármester kitérő válasza így hangzott:
A különböző verziók közül, amelyeket a főpolgármesteri kabinet megtárgyalt, minden olyan eshetőséget kizártunk, ami az értékesítésről szól, és minden olyan lehetőségre, ami a hasznosítás lehetőségeit vázolja föl, nyitottak vagyunk.
Azt is megkérdeztük Karácsony Gergelytől, nyilvánosságra hozzák-e részletesen, mely fővárosi ingatlanok eladásánál közvetített Berki Zsolt, aki korábban szerződést kötött a Beák és társa ingatlanközvetítővel a Városháza eladására. Karácsony Gergely erre a kérdésünkre azt mondta: "Minden ingatlanértékesítésről és vagyonhasznosításról szóló döntés nyilvános. Én nem tudom megmondani, hogy melyek azok az értékesítések, amelyek kapcsán különböző ingatlanközvetítő szereplők megjelentek, és ez nem is különösebben érdekes."
A főpolgármester elmondta, minden értékesítés nyilvános licittel történik. A városházának nincs tudomása arról, ki kereste meg az egyes ügyekben korábban a vagyonkezelőt.
Ekkor azt kérdeztük, hogy szerinte Barts Balázsnak mint a fővárosi vagyonkezelő igazgatójának nyilvánosságra kell-e hoznia, melyik ügyleteknél közvetített Berki Zsolt. A főpolgármester szerint erre azért nincs szükség, mert csak az számít egy ilyen döntésnél, hogy milyen célokat szolgál egy ingatlan értékesítése, és hogy milyen árat fizettek.
Karácsony Gergely lapunknak válaszolva azt is elmondta, soha nem találkozott Gansperger Gyulával, és nem is tárgyalt vele, mert főpolgármesterként soha nem tárgyalt olyan piaci szereplőkkel, akik a saját érdekeiket fontosabbnak tarthatnák a közösségi érdeknél. "Gansperger Gyuláról azt tudom, amit a Wikipédia ír róla" – mondta a főpolgármester.
Berki Zsolt és Gansperger Gyula személye azért fontos a Városháza ügyében, mert előbbi cége, a Northern Rock Kft. szerződött az ingatlan eladására, utóbbi pedig egy hangfelvételen arról beszélt, hogy ugyanez a Berki Zsolt segített neki elintézni egy ingatlan megszerzését a fővárosnál.
A Nagytétényi úton lévő, hétezer négyzetméteres telek megvásárlásakor a hangfelvételen elhangzottak szerint Berki Zsolt a főváros vagyonkezelőjének "intézi az ügyeit". A hangfelvételen az is elhangzik, hogy Berki Zsolt közbenjárásáért kifizettek 2,5 millió forint előleget, majd egy másik összeget is.
Barts Balázs írásbeli fegyelmit kapott a fővárosi kabinettől, közölték a Budapest Városháza közösségi oldalon.
(Borítókép: A Városháza épülete. Fotó: Róka László / MTI)
|
[
"Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt."
] |
[
"Northern Rock Kft."
] |
Hétfőre módosította vagyonbevallását Simon Gábor, az MSZP volt alelnöke. A javított kiadás érdekessége, hogy az Ausztriában eldugott negyedmilliárd forintnyi valuta miatt lemondani kényszerült szocialista politikus új bevallásában kevesebb lett a megtakarításainak összege, mint a régiben volt. Ott van viszont az 50-60 milliót érő budai ház. 8 négyzetméterrel növekedett január 27. óta.
Az osztrák bankban tartott pénz Simon Gábor új bevallásában sem szerepel.
Simon átírta viszont a megtakarításaira és az adósságaira vonatkozó tételek szinte mindegyikét.
Több mint 6 millióval nőtt bevallott biztosításának értéke, lakáskassza-megtakarítása is 0,8 milliós növekedést mutat. A korábbi 5,5 milliós pénzintézeti számlakövetelése pedig 9 120 329 forintra emelkedett.
Alig több mint egy hét alatt jelentősen nőttek a politikus adósságai is. Eddig 12 millióval, módosított bevallása szerint viszont már 20 millióval tartozik egy magánszemélynek, amihez még 240 000 forint banki tartozása is jött.
Összességében 1,7 millió forinttal romlott a korábbi bevalláshoz képest Simon anyagi helyzete.
Eddig nem firtatták, de a vagyonbevallásaiból kitűnik, hogy éppen az eltitkolt milliók megjelenésével párhuzamosan Simon ingatlanokat is kezdett vásárolni.
A volt képviselő 2012 végén vásárolt meg magának egy jelentős méretű XII. kerületi sorházi lakást. A budai hegyekben, a Farkasréti temető fölött található ingatlan értéke az Index forrásai szerint egymagában 50-60 millió forint lehetett. A nagy revízióban egyébként a lakás területnagysága is változott, a januárban még 120 négyzetméteres ingatlan februárra 128 négyzetméteresre nőtt.
Simon két évvel korábban Balatonszemesen egy 55 négyzetméteres üdülőt is vásárolt. Mindkét ingatlannak ő az egyedüli tulajdonosa.
|
[
"MSZP"
] |
[] |
Nem tudta a tábornok, hogy bűn a kenőpénz
Kaposvár - Nem tudta, hogy bűncselekményt követ el – ezzel védekezett tegnap a bíróságon Huszti András nyugalmazott tábornok, aki 2005 és 2011 között a Honvédelmi Minisztérium egyik igazgatóság-vezetője volt.
A Központi Nyomozó Főügyészség három dandártábornok, hat ezredes, két alezredes, egy őrnagy ellen emelt vádat vesztegetés miatt, mert a honvédségi intézményekkel szerződő vállalkozásoktól visszakérték a minisztérium által kifizetett összegek egy részét.
– Az egyik pénzátadáskor rákérdeztem Oláh János dandártábornoknál, hogy mi ez, és ő azt válaszolta, hogy nyugodjak meg, teljesen szabályos és törvényes, ez olyan, mint az orvosoknak adott hálapénz – állította Huszti.
Hozzátette, azt, hogy csak később, fokozatosan vált világossá számára a bűn. Azért, hogy kilépjen ebből a körből, elvállalta a tatai dandárparancsnoki beosztást. – Tudtam, hogy bizonyos elvárásoknak meg kell felelni, ha ezt nem teszem, akkor könnyen az utcára kerülök" – hozta fel mentségként a tábornok.
Blikk-információ
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Előző számainkban megírtuk: a jelenlegi miniszterelnök leginkább ismert cégét, az Altus Rt.-t a 90-es évek vadkapitalista időszakában alapozta meg. 1992-ben az állami szférában dolgozó ismerősei segítségével megvásárolt egy már működő, a cégbirodalmának felépítésében később jelentős szerepet játszó vállalkozást, a – később Aldo névre keresztelt – Szenzor Kft.-t. A vásárlás körülményei jelzik a baloldaliságát mindig is hangsúlyozó miniszterelnök módszereit: miután névértéken hozzájutott a Szenzor többségi tulajdonához, a kisebbségbe szorult tulajdonostársainál, azaz a dolgozóknál kikényszerítette, hogy potom pénzért adják el neki üzletrészüket.
Cikkeinkből az is kiderült, hogy Gyurcsány egy vállalkozásán, a Nomentana Kft.-n keresztül vásárolt be a Szenzor (Aldo) Kft.-be, a Nomentana Kft. azonban a valóságban egyáltalán nem is létezett.
Az Aldo Kft. komoly vagyongyarapodásnak indult. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) futószalagon kötötte az Aldóval az állami tulajdonban lévő ingatlanok eladására vonatkozó szerződéseket. 1994-ben pedig a MeH és Gyurcsány érdekeltsége, az Aldo két olyan lízingkonstrukciós ügyletet kötött meg, amelyek a magyarországi privatizáció legsötétebb korszakát idézik. Gyurcsány ezen időszakban figyelmen kívül hagyta a cégbíróság jogerős határozatát, amelynek értelmében a Nomentana Kft. nem jött létre. A jelenlegi miniszterelnök a fantomcéget ugyanúgy tovább működtette, önmagát pedig törvényes ügyvezetőnek adta ki. Ezzel nemcsak üzleti partnereit és a hatóságot tévesztette meg, hanem a törvényellenes állapot miatt az Aldo Kft. privatizációs vagyonszerzéseinek jogszerűsége is megkérdőjeleződik.
A 01-09-261025 számmal jelölt Nomentana Kft. még a cégbírósági bejegyzésének elutasítása előtt lett az Aldo Kft. tulajdonosa. Az átalakulás alatt álló Nomentana Kft.-t az Aldo tagjaként abban az időpontban a cégbíróság jogszerűen jegyezte be. Az elutasító határozatot követően Gyurcsánynak haladéktalanul közölnie kellett volna ezt a tényt az Aldo Kft. ügyvezetőjével, akinek jogszabályi kötelessége lett volna írásban bejelenteni a cégbírósághoz, hogy a Nomentana Kft. nem jött létre. A cégiratokból megállapítható, hogy a cégbíróság felé ilyen intézkedés nem történt, így az Aldo cégbírája – aki nem volt azonos a Nomentana Kft. ügyeiben eljáró bíróval – nem észlelte, hogy a nem létező Nomentana Kft. 1993. szeptember 17-től már nem lehetett jogszerűen az Aldo Kft. tagja. Gyurcsányéktól nemhogy bejelentés nem érkezett a kft. bejegyzésének elutasításáról, hanem ezzel éppen ellentétes tartalmú iratokkal próbálták alátámasztani a fantom-kft. létezését.
Gyurcsány Ferenc tehát annak érdekében, hogy egy törvényesen működő társaság látszatát keltse, attól sem riadt vissza, hogy a nem létező Nomentana Kft. nevében rendszeresen hamis papírokat nyújtson be a hatóságnak. Ennek bizonyítékai a cégbírósági iratok között érhetők tetten. 1994. május 30-án a fantomügyvezető Gyurcsány aláírta és leadta nem létező cégének 1993. évre vonatkozó mérlegét a cégbíróságon. A mérlegbeszámoló kiegészítő mellékletében rögzítette, hogy a társaságnak sem fő-, sem mellékfoglalkozású alkalmazottja nincs, ami egy nem létező cég esetében egyáltalán nem meglepő. Az már annál inkább, hogy a miniszterelnök írásbeli nyilatkozata szerint a fantomcég költségeinek 98 százalékát alvállalkozói díjak alkották, továbbá az, hogy a nem létező társaság könyvelésében jelentős tételt tett ki egy külföldi ügylettel kapcsolatos áfa-visszaigénylés. A következő évi mérlegleadási időszakban szintén megérkezett az illegális cég mérlege a cégbíróságra. A mérlegben – a korábban szerződéskötésnél már bevált módszer szerint – a nem létező Nomentana Kft. nem létező székhelyét Gyurcsány másik cégének, a létező Aldo Kft.-nek Budapest, Havanna u. 18. szám alatti székhelyével helyettesítették. A mérleg szerint a kft.-nél 1994-ben minden rendben ment, a cég folyamatosan működött, árbevétele volt, kötelezettségeket vállalt és követelései voltak, csak éppen mindehhez maga a valóságos cég hiányzott, mivel nem létezett. Vajon a cégbíróság miért nem észlelte mindezt? A válasz az iratkezelési rendben rejlik. Amikor egy társaság leadja az éves mérlegét, akkor azt a kezelő irodán automatikusan hozzáteszik a cég aktáihoz, de ha nincs módosítás a társaság ügyeiben, az akta nem kerül bíróhoz, aki ellenőrizhetné azt, hanem az irattárban marad. A Nomentana Kft. esetében is ez történhetett. Gyurcsány – egyéb módosítás hiányában – évekig nyugodtan küldözgethette az álmérlegeket a cégbírósághoz, mivel az akta nem került bíróhoz, így a törvénytelenséget sem lehetett észrevenni. A beküldött ál-mérlegbeszámolókat szép sorban lerakták az elutasított Nomentana Kft. lezárt aktájába. Kizárólag arra az egyre kellett Gyurcsányéknak ügyelni, hogy semmilyen módosítás ne történjen az álcégben, és így elkerülhessék a cégbíróval történő, nagyon komoly következményekkel járó találkozást.
A Nomentana Kft. még a bejegyzése elutasítását megelőzően, 1993-ban a hatóságoktól adószámot, társadalombiztosítási törzsszámot és statisztikai számot is igényelt. Miután a Nomentana Kft. bejegyzését elutasította a cégbíróság, Gyurcsánynak kérnie kellett volna az adó- és tb-szám törlését. A miniszterelnök nem létező cége azonban valószínűleg ezeket a hatósági azonosítószámokat használta tovább.
A fantom Nomentana Kft. napjai zavartalanul teltek, mígnem 1995. december 30-án váratlan fordulat következett be a cég megszokott illegális életében. Gyurcsányék feltehetően nagyobb méretű tranzakcióra készültek a Nomentanával, így megpróbálták valamilyen formában kezelni a törvénytelen helyzetet, és vállalták annak a veszélyét, hogy előbújnak az illegalitásból. A megoldást a törvényesen létező, de sehol meg nem jelenő alvó cégükben, a Nomentana Betéti Társaságban vélték megtalálni. A Nomentana Bt. három év elteltével egy elutasított átalakulással a háta mögött ismét elhatározta, hogy Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven korlátolt felelősségű társasággá alakul át. A betéti társaság tagjai, Somorai László és Gyurcsány Ferenc úgy tüntették föl, mintha három éven keresztül nem is működtettek volna illegálisan ugyanezen a néven egy nem létező céget. Az 1995. decemberi átalakulási tervben Gyurcsány és Somorai írásbeli nyilatkozatban kijelentették, hogy az eddig betéti társaságként működő céget kft.-vé kívánják alakítani. A miniszterelnök, aki 1993– 1995-ben fantomtulajdonosként tagja volt a nem létező Nomentana Kft.-nek, 1995 decemberében – mintha addig mi sem történt volna – írásban benyújtotta a cégbírósághoz azon szándékát, hogy a létrehozandó Nomentana Kft. tagja kíván lenni. Az 1995. év végi átalakulás során a betéti társaság másik tagja, Somorai László azonban kijelentette, hogy az igazi Nomentana Kft.-ben már nem kíván tagként részt venni. Somorait feltehetően megviselte az illegalitásban töltött, hamisításokkal terhes három év, és minél messzebb kívánt kerülni a törvénysértő eseményektől.
Gyurcsánynak Somorai pánikszerű távozása nem jelentett gondot, hiszen kéznél volt a jó öreg Altus Rt. Az igazi Nomentana Kft.-be Somorai helyett tehát az Altus Rt. lépett be tagként. A legális Nomentana Kft. ügyvezetője azonban nem az ál-Nomentanát képviselő Gyurcsány lett, hanem Földi Tibor magánszemély. A cégbíró, akinek fogalma sem volt róla, hogy egy ál-Nomentana Kft. működött az elmúlt évek alatt, jóváhagyta a Nomentana Betéti Társaság átalakulását, és az 1996. január 1-jén létrejövő Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t a cégnyilvántartásba a betéti társaság jogutódjaként bejegyezte. Gyurcsány tehát annak érdekében, hogy elleplezze azt a tényt, hogy három éven keresztül egy nem létező kft.-t működtetett, annak fantomügyvezetőjeként különböző hivatalos dokumentumokat írt alá, ugyanazon a néven létrehozott egy másik kft.-t. Ezzel az akcióval azt a látszatot próbálta kelteni, hogy az illegálisan működő fantom-kft. és a később törvényesen létrehozott cég egy és ugyanazon társaság. Ennek érdekében az érintettek még attól sem riadtak vissza, hogy a cégbíróságnak a nem létező Nomentana Kft. – törvényellenesen megtartott 1993-as – adószámát jelentsék be a valódi Nomentana Kft. hatósági azonosítószámaként. A cégbíróság megtévesztésén kívül ezzel a jogellenes lépéssel még azt is sikerült elérniük, hogy sem az adóhivatali, sem a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem tűnhetett fel, hogy kétféle – egy fantom és egy törvényes – Nomentana Kft.-ről van szó. Mivel a cégbíróságon a Nomentana Betéti Társaság aktáit elkülönítve kezelték az 1993-ban elutasított Nomentana Kft. dokumentumaitól, az 1995. decemberi átalakulás során a cégbíró nem észlelhette, hogy megtévesztés áldozata lett. Ugyanakkor az ál és az igazi Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. cégbejegyzési száma, székhelye, ügyvezetője és tulajdonosi köre is eltérő volt. A két cég neve, az adószáma, társadalombiztosítási törzsszáma és statisztikai azonosítószáma megegyezett, tehát egy külső szemlélő a két társaságot azonosnak hihette. Az viszont már kivitelezhetetlen volt Gyurcsányék számára, hogy az igazi Nomentana Kft. ugyanazt a cégjegyzékszámot kapja, mint amivel fantomtársa rendelkezett. Mint utóbb kiderült, a félrevezetés sikeréhez erre már nem is volt szükség. Gyurcsányék eljárása nem csak a cégbíróságnál működhetett hatékonyan. A jelenlegi miniszterelnök – még fantomügyvezetőként – feltehetően azt is el tudta érni, hogy nem létező cége éveken keresztül bankszámlát tartson fent Magyarországon, anélkül, hogy az adott pénzintézet bekérte volna a cég bejegyző végzését. Mert vagy ez történt, vagy pedig a cég bankszámla nélkül kizárólag házipénztárból működött. Ez mára valószínűleg kideríthetetlen.
A valódi Nomentana Kft. végül 2002-ben – éppen úgy, mint az adócsalásgyanús Fittelina Kft. – beolvadt a Gyurcsány-birodalom nagy olvasztótégelyébe, az Altus Rt.-be, és ezáltal eltűnt a kíváncsi szemek elől. A cég a beolvadásig azonban számos nagy értékű ügylet lebonyolításában vett részt úgy, hogy végig a jogilag nem létező, Gyurcsány Ferenc fantomügyvezetése alatt álló Nomentana Kft. jogellenesen megtartott adószámát és társadalombiztosítási törzsszámát használta. Az 1993–1995 között illegálisan működő Nomentana Kft. végérvényesen köddé vált.
(Folytatjuk)
|
[
"Nomentana Kft."
] |
[
"Altus Rt.",
"Nomentana Bt.",
"Aldo Kft.",
"Szenzor (Aldo) Kft.",
"Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.",
"Szenzor Kft.",
"Nomentana Betéti Társaság",
"ál-Nomentana Kft.",
"Fittelina Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Az index jó egy hónapja tudósított arról, hogy egy közel hatszáz oldalas jelentést készített az Operaház akkori miniszteri biztosa, amelyben több mint egy milliárd forintnyi visszaélésgyanús ügyet gyűjtött össze. Sajtóhírek szerint a Kormány a 2011. június 7-i ülésén megtárgyalta a miniszteri biztos ‘beszámolóját’.
A jelentést a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól szerettük volna elkérni, de a sajtófőnökük az alábbi e-mailben tagadta meg annak kiadását.
Tisztelt Bodoky Tamás úr! A Magyar Állami Operaházzal kapcsolatban az Ön által kért dokumentumokat jelenleg nem áll módunkban kiadni, tekintettel arra, hogy a MÁO vizsgálata az irányító szerv részéről még nem zárult le, ráadásul a MÁO működésének KEHI általi vizsgálatát is kezdeményeztük.
A kiadni kért jelentés az irányító tárca további intézkedéseinek, döntéseinek előkészítéséhez készült. Mindezek miatt az Ön által előterjesztett megismerés iránti igénnyel a vizsgálat befejeződése után lehet érdemben foglalkozni. Kérjük válaszunk szíves tudomásul vételét. Üdvözlettel: Lövei Tünde
sajtófőnök
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Sajtó és Kommunikációs Főosztály
1052 Budapest, Arany János u. 6-8.
Szerintünk a jelentésben található tények nem minősülhetnek döntés megalapozását szolgáló adatnak, így legalább azokat (a jelentés egyéb részeinek kitakarásával) mindenképpen meg kellett volna kapnunk. A tényekből levont következtetések és javaslatok esetében pedig tételesen, egyenként bizonyítania kellene a minisztériumnak, hogy a külső befolyástól mentes, zavartalan működését veszélyeztetné azok nyilvánosságra kerülése. A magunk részéről nehezen tudjuk elképzelni, hogy a közpénzek nem hatékony vagy akár törvénysértő felhasználásával szembeni javaslatok nyilvánosságra hozatala miként veszélyeztetne bárkit vagy bármit is.
Éppen ezért keresetet adtunk be a Fővárosi Bíróságra annak érdekében, hogy az Operaház korábbi működéséről készített jelentés nyilvánosságra kerülhessen.
A keresetlevelet itt töltheti le.
|
[
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium",
"Magyar Állami Operaház"
] |
[
"Fővárosi Bíróság",
"Sajtó és Kommunikációs Főosztály"
] |
Töretlen a karrierje a miskolci Schweickhardt Gyulának, aki a fideszes Kriza Ákos polgármesteri biztosa lett 2017-ben, majd idén januárban helyettes államtitkárrá nevezték ki az innovációs minisztériumban. Schweickhardt felelt a miskolci számozott utcák kiürítéséért is. Az Átlátszó birtokába jutott ítélet szerint a sokoldalú politikust korábban csődbüntettért jogerősen elítélték, de ez látszólag senkit sem zavar.
“Schweickhardt Gyula személyében mai hatállyal új helyettes államtitkárt nevezett ki az Innovációs és Technológiai Minisztériumba Orbán Viktor. A kiválasztott leendő tevékenységet a határozat nem pontosítja" – írta januárban a Népszava. A miskolci politikus addig a Miskolc Holding cégének, a Miskolci Városgazda NKft. vezetője volt. Az őt ismerők szerint 2017-ben vett gyökeres fordulatot a karrierje, amikor a polgármester felfedezte, és kinevezte közlekedésért és városüzemeltetésért felelős polgármesteri biztosnak.
Schweickhardt már 2014-ben jó szolgálatot tett a fideszes Kriza Ákos polgármesternek, ő vezényelte az úgynevezett számozott utcák, más néven a roma nyomortelep felszámolását. Az eszakhirnok.com akkori cikke szerint 135 kilakoltatást terveztek 2014 év végéig, amit aztán végre is hajtottak.
Erről a TASZ hosszas pereskedése után a Debreceni Ítélőtábla kimondta, a Miskolci Önkormányzat és a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MIÖR) megsértette a miskolci romák emberi méltóságát, egyenlő bánásmódhoz való jogát a szegénytelepeken folytatott razziákkal, és egyéb, a cigány lakosok elüldözését szolgáló intézkedésekkel. Ideértve az önkormányzat és polgármester nyilvános kommunikációját is. Az Ítélőtábla ezért helybenhagyta a tízmillió forintos közérdekű bírságot.
Schweickhardtot a Miskolci Városgazda NKft. vezetése mellett városüzemeltetéssel és közlekedéssel kapcsolatos feladatok ellátásával is megbízták 2017 májusától 2018. december végéig – ez az Átlátszónak küldött közadatigénylésből derült ki. A szerződés szerint Schweickhardtnak havi bruttó 500 ezer forintért kiemelt feladata volt a közterületek fenntartása és üzemeltetése, közút- és járdafenntartás, a közterülteti parkolás, a helyi tömegközlekedés, valamint a piacüzemeltetés területével kapcsolatos stratégiaalkotás, döntéselőkészítés és szervezetfejlesztés.
Eközben Schweickhardt vezette a városi céget is 2018. december 31-ig: a cég honlapja szerint itt közterület-gondozással, út, híd, belvíz-létesítmények kezelésével, állategészségügyi telep fenntartásával és piacüzemeltetéssel foglalkoznak. És a városháza idei döntése kapcsán az is kiderül, hogy a cég feladata nem csak a munkavégzés, hanem a városüzemeltetési feladatok irányítása, szervezése, működtetése is.
Schweickhardt az önkormányzat szerint – ez is a fenti közadatigénylésből derül ki – folyamatosan a város rendelkezésére állt, TOP-os pályázatok és e-jegy egyeztetésben vett részt 2017-től. Utóbbiról, vagyis a papír alapú jegyek kivezetéséről 2018 novemberében írt a boon.hu, a cikk szerint “Miskolc a Modern Városok Programban nyert el egymilliárd forintot is meghaladó támogatást. A projekten már hosszú ideje dolgozik a város, a holding és az MVK csapata". De hiába telt el újabb egy év, az e-jegy leginkább csak kampánytéma, még mindig nem készült el.
Kriza Ákos régi munkatársa január óta már az Innovációs és Technológiai Minisztérium erősíti. A felfelé ívelő karriert az sem befolyásolta, hogy az Átlátszó birtokába jutott iratok szerint Schweickhardt Gyulát 2000. október 9-én csődbűntett miatt tettesként jogerősen elítélték. Az ítélet szerint 1 év börtönt kapott, végrehajtásában három évre felfüggesztve.
Az indoklásban az áll, hogy Schweickhardt felszámolóbiztosként dolgozott, majd az egyik felszámolása alá került cégből, az Agrolizing jogtalanul pénzt fizetett ki. Mégpedig olyan személyeknek, akiknek egyébként is a felszámolással kapcsolatos volt a munkájuk. A bíróság szerint Schweickhardt színlelt ügyleteket kötött, tényleges munkavégzés nem történt, közel 5 millió forintot fizetett ki a másodrendű vádlottnak, valamint saját magának is elszámolt és kifizetett 513 ezer forintot gépkocsihasználatra.
A bírósági ítélet szerint Schweickhardt Gyula összesen 6,8 millió forintot fizetett ki jogtalanul az általa felszámolt Agrolizing Kft. vagyonából.
Egy hónapja keressük az ITM-et, hogy az államtitkár gazdasági bűncselekmény miatti ítélete ismert-e a minisztérium előtt, de nem válaszoltak kérdésünkre.
Címlapkép: minap.hu
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"Agrolizing"
] |
[
"Miskolci Önkormányzati Rendészet",
"Miskolci Városgazda NKft",
"Debreceni Ítélőtábla",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Miskolc Holding",
"Miskolci Önkormányzat"
] |
Harsány antikommunizmusa és radikálisnak nevezett nacionalizmusa sem gátolja meg a Jobbikot abban, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség érdekeit vagy akár a nemzet biztonságát is beáldozzák, csak hogy bizonyítsák oroszbarátságukat.
Szabad és igazságos választás – így vette védelmébe a megannyi kérdőjellel kísért, orosz "győzelemmel" végződött krími népszavazást Kovács Béla, a Jobbik EP-képviselője, aki megfigyelőként a helyszínen kísérte figyelemmel a népszavazást. Párttársai sem várattak magukra: Gyöngyösi Márton, a párt frakcióvezető-helyettese szintén legitimnek és eredményesnek nevezte a referendumot. Szerinte "az Ukrajnában élő kisebbségek – köztük a magyarok – jogaiért küzdő Oroszország" felcsillantotta a reményt a kárpátaljai magyarság területi autonómiájára.
Erre válaszul a kárpátaljai Beregszászon jelképesen lepecsételték Kovács Béla irodáját. "Kovács Béla Krímben tett nyilatkozatai és az úgynevezett népszavazás melletti kiállása jelzi, hogy ki pénzeli a képviselőt és talán a pártját is. Már hagyománnyá vált, hogy a Jobbik március 15-e után felröppent valamilyen kacsát az ukrán fél számára" – írta hétfőn a KarpatNews kárpátaljai hírportál, utalva arra, hogy szerinte a magyarországi iskolásokat tavaly március 16-án Ungváron ért inzultust a Jobbik szervezte. A híroldal azt állítja, Kovács "európai léptékű provokatőr", aki a baloldalnak dolgozik, így felmerül vele kapcsolatban a kérdés, hogy mit keres egy nacionalista pártban. A hírportál beregszászi tudósítója úgy véli, a székely zászlóval fellobogózott EP-képviselői iroda magára vonhatja különböző országok titkosszolgálatainak figyelmét, amelyek azt provokációkra használhatják fel. A Kárpátalján befolyásos Egységes Centrum párt beregszászi önkormányzati képviselői be is jelentették, hogy beadvánnyal fordulnak az ukrán titkosszolgálat és az Európai Parlament vezetéséhez, valamint Magyarország külügyminisztériumához, hogy vizsgálják meg, törvényesen működik-e Kovács Béla európai parlamenti képviselő ügyfélfogadó irodája Beregszász központjában.
Nem fogadták kitörő lelkesedéssel a jobbikos nyilatkozatokat a kárpátaljai magyarok sem. "Számunkra biztonságpolitikai tényező, hogy ne lehessen bennünket irredentizmussal, szeparatizmussal vádolni. Ezért arra kérjük a magyarországi politikai pártokat, hogy ezt messzemenőkig vegyék figyelembe" – mondta a Heteknek Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Egyesület elnöke, aki annak sem örült, hogy néhány ukrán politikus összekeverte a jobbikos Kovács Bélával.Gulyás József, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának volt tagja szerint az ilyen kijelentéseikkel a jobbikosok egyenesen az oroszok kottájából játszanak, ugyanis Moszkva elemi érdeke, hogy élezze az ukránok konfliktusait más határaikon belül élő nemzetiségiekkel, nemcsak az orosszal, hanem a magyarral is.Megjegyezte: már az előző ciklusban is közbeszéd tárgya volt a parlamenten belül, hogy a Jobbik egyik finanszírozási szála az orosz kapcsolatból táplálkozik. Ugyanakkor – tette hozzá – a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok feladata értékelni, ellenőrizni a magyar nemzetbiztonsági stratégiával ellentétes nézeteket képviselő Jobbik kapcsolatrendszerét és azt, hogy ez mennyiben közvetlen gazdasági érdeken nyugszik, jutnak-e illegális pénzek a párthoz.Az is érdekes – mondta –, hogy Kovács Béla bár indul a hazai parlamenti választásokon, de egyéni körzetből nem tud nyerni, listán sem valószínű, hogy helyzetbe hozná a pártja, pláne olyan bizottságban, mely nemzetbiztonsági átvilágítást igényel, mert Gulyás szerint jó eséllyel egy ilyen átvilágításon a jobbikos EP-képviselő nem menne át. Helyette inkább az Európai Parlamentben tevékenykedik, és ott fogják újra jelölni és bejuttatni, ahol viszont ilyen átvilágítástól nem kell tartania.Kovács Bélát Brüsszelben csak a Gazprom, illetve az oroszok lobbistájaként emlegetik. Azt a gyanút, hogy – Gulyás szavaival élve – nem feltétlenül "autonóm személyiség", életútja is erősíti. Mint korábban a Hetek megírta, a hat nyelven beszélő férfi japán és amerikai tanulmányait követően, 1986-ban Moszkvában szerzett nemzetközi közgazdászdiplomát a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. Erről az egyetemről köztudott, hogy a szovjet érában szorosan együttműködött a diktatúra állambiztonsági szervezetével, a KGB-vel. Kovács 1986-ban hazaköltözött, ám 1988-ban homályos okokból visszatért a Szovjetunióba, és csak 2003-ban jött haza Magyarországra. A Jobbikba két évvel később lépett be, ezt követően erősödött a párt oroszbarát politikája. A párt mostani választási programjában nem meglepő módon szintén hangsúlyt kap Oroszország, amellyel – Németország és Törökország mellett – kiemelt kapcsolatot tartanának fenn.De vajon milyen érdekei lehetnek az oroszoknak egy magyar neonáci párttal való kapcsolatban? Gulyás József szerint gazdasági és politikai szempontból is komoly fegyvertény, ha az Európai Unión kívüli, ám gazdasági érdekeit tekintve a térségben erősen érintett Oroszország "talál magának" egy EP-képviselőt, aki az orosz ügyek, érdekek szószólója, és pozícióját, kapcsolati hálóját is Moszkva szolgálatába állítja. Moszkván kívül Kovács Béla és a Jobbik más politikusainak a megnyilatkozásait értékelve például Irán számára is jól jöhet egy olyan "szövetséges", amely az EU-t mint értékközösséget belülről gyengíti, megkérdőjelezi a közösség létjogosultságát, alapértékeit, vagy olyan kérdésekben, mint például az izraeli–palesztin konfliktus, egyértelműen a zsidó állammal szemben foglal állást.A szakpolitikus szerint ugyanakkor az orosz érdekek kiszolgálása egyrészt logikailag nem fér össze a Jobbik melldöngető, szélsőséges nacionalizmusával a magyar történelmi előzmények ismeretében, másrészt pedig szembemegy Magyarország hatályos Nemzeti Biztonsági Stratégiájával is, hiszen a 2012-ben elfogadott dokumentum a magyar biztonságpolitikát kizárólag a NATO- és EU-tagság keretében tekinti értelmezhetőnek.
|
[
"Gazprom",
"Jobbik"
] |
[
"Egységes Centrum",
"Európai Parlament",
"Európai Unió",
"Nemzetközi Kapcsolatok Intézete",
"Kárpátaljai Magyar Kulturális Egyesület"
] |
Lopott pénzből alapította a Lungo Dromot Farkas Flórián, Orbán Viktor milliárdokat elsíboló szövetségese – állítja a Célpontnak "Miniszter Flóri" egykori politikai szövetségese, akivel a kilencvenes évek legelején még egy másik cigány politikai szervezetet gründoltak. A férfi azt állítja, hogy 1992-ben a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségétől sinkófált el Farkas 2 millió forintot, amiből aztán megcsinálta a Lungo Dromot. A férfi, aki a börtönt is megjárta Farkas Flóriánnal, azt állítja, hogy Farkas azért fontos a Fidesznek, mert fixen tud szállítani több százezer roma szavazatot, ami kulcskérdés a Orbánéknak.
hirdetés
Ez lehet a magyarázat arra, hogy a korábban a Hazafias Népfornttól, a kisgazdapárton és a szocialistákon át a Fideszig minden politikai szervezetnél bepróbálkozó Farkas miért lehet a stratégiai szövetségese Orbán Viktornak, annak ellenére, hogy a közelmúltban az általa vezetett ORÖ 1,7 milliárd forint közpénzt tüntetett el, a parlamentben pedig nyolc év alatt egyszer sem szólalt fel.
Lakatos Oszkár, aki 25 évig volt Flóri hevesi embere, a Célpontban azt állította, hogy a roma politikus 1994-ben még Horn Gyulával akart szövetséget kötni, de a volt miniszterelnök visszautasította, hogy büntetett előéletű embert segítsen a parlamentbe. Farkas Flórián ezek után kötött életre szóló szövetséget Orbán Viktorral. Ám a Fidesszel kötött szövetsége is kalandos volt. Korabeli politikai szövetségesei szerint a miniszterelnökkel folytatott tárgyalások során Farkas a vakmerőségével annyira felbőszítette az érintetteket, hogy még tettlegességre is sor került. Nem sokkal később valakik Farkast elrabolták, fogva tartották, majd a hatóságok is rászálltak: sikkasztás, hűtlen kezelés és áfacsalás miatt nyomoztak, illetve több eljárás is indult ellene. Végül 1998 tavaszán Göncz Árpádtól eljárási kegyelmet kapott, és az összes vele kapcsolatos ügyet titkosították 30 évre.
A cigány politikusok kész tényként kezelik, hogy Farkas és a Lungo Drom megkérdőjelezhető módszerekkel ugyan, de majdnem 0,5 millió roma szavazatot tud szállítani a Fidesznek. Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője szerint, ha ez a félmillió szavazat 2014-ben nem lett volna meg a Fidesznek, nagyon távol lettek volna a kétharmadtól. Ez megmagyarázza, hogy a viselt dolgai ellenére miért olyan fontos a Fidesznek Farkas Flórián.
|
[
"Lungo Drom",
"Fidesz"
] |
[
"Závecz Research",
"Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége",
"Hazafias Népfornt"
] |
Habár kedden a bíróság jogsértőnek ítélte, hogy a kormány azzal a szlogennel kampányol, mint a Fidesz, a köztévében szerda reggel is sugároztak egy olyan kormányhirdetést, amelyben a "Magyarország jobban teljesít" jelmondat szerepelt. A szlogen továbbra is megtalálható a kormany.hu oldalon is.
A Kúria kedden olyan döntést hozott, amely elvileg alaposan átrendezi a kormányzati kommunikációt. A Kúria ugyanis jogsértőnek ítélte a TV2-n sugárzott kormányzati kampányt, amelyben szerepel a "Magyarország jobban teljesít" szlogen, mivel ez nagyon hasonlít a Fidesz hirdetéseire. A Kormányzati Információs Központ a döntésre úgy reagált, hogy tiszteletben tartja azt, és nem használja többet a "Magyarország jobban teljesít" szlogent.
Ennek ellenére az M1-en szerda reggel még mindig sugározták a hirdetést. A köztelevízió által leadott kormányzati hirdetésben továbbra is szerepelt a "Magyarország jobban teljesít" jelmondat.
Megkérdeztük a közmédia műsorait készítő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (az MTVA-t), hogy a TV2-ről szóló döntés után miért adják le továbbra is ezeket a hirdetéseket, és meddig láthatjuk a kormányhirdetéseket ezzel a szlogennel. Amint válaszol a sajtóosztály, közöljük.
A Kormányzati Információs Központtól pedig azt kérdeztük, hogy szóltak-e a köztelevíziónak, hogy ne sugározzák a hirdetéseket, illetve hogy a kormany.hu oldalról leszedik-e ezt a szlogent a Kúria döntése miatt. A központ válaszát is közöljük, amint megkapjuk.
|
[
"TV2",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap",
"Fidesz"
] |
[
"Kormányzati Információs Központ"
] |
Egymásnak esett Lados és Ocsovai a Zuschlag-per tárgyalásán + Képriport
• Zuschlag-per: Gyurcsányék elvették a pénzt a civilektől? + Videó A Zuschlag-per másodrendű vádlottja, Lados István ellentmondott Ocsovai Tamás délelőtti tanúvallomásának. Szerinte a tanú nem egyeztetett a minisztérium vezetőivel a pályázatok támogatásáról. Ocsovai Tamás válaszul hazugságnak nevezte Lados megjegyzését a per hétfői tárgyalási napján Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
Lados István szerint éppen Ocsovai Tamás volt az, aki segítette Zuschlag Jánost abban, hogy a hozzá tartozó szervezetek nyerjenek a pályázatokon. A másodrendű vádlott – aki szabadlábon védekezhet, mert feltáró, minden részletre kiterjedő vallomást tett – elmondta: Zuschlag János és Ocsovai Tamás között voltak négyszemközti találkozások a képviselői irodaház 116-os szobájában. Egyszer floppyt vitt a tanú az elsőrendű vádlottnak, a lemezről adatokat töltöttek le a számítógépre, és Ocsovai aggodalmaskodott azon, hogy ennek valami nyoma marad – mondta Lados István. "Én nem tudok arról, hogy Zuschlag János azokkal a politikusokkal egyeztetett volna, akikről a tanú beszámol" – fogalmazott a vádlott. Ocsovai Tamás reagálásában hazugságnak nevezte Lados állítását, és megkérdezte: "Ha én Zuschlag Jánossal négyszemközt beszéltem, akkor azokat az információkat Lados úr honnan tudja, amit most elmondott?"
Fodor Endre tanácsvezető bíró eredménytelennek nevezte a szembesítést. A negyedrendű vádlott, Őri András egyetértett Ocsovai Tamás vallomásának azzal a részével, amely rá vonatkozott: csak a készülő ifjúságitörvény-javaslatról folytattak szakmai megbeszélést, pályázatokról szó sem volt közöttük. A per szerdán tanúkihallgatásokkal folytatódik a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és 15 társa ellen.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak fiktív civil szervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlan megszerzésében működtek közre. Zuschlag János – aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt – 2007. szeptember 21-étől előzetes letartóztatásban van.
(MTI)
|
[
"MSZP"
] |
[
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
Várhatóan a jövő hét elején Áder János államfő az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének előterjesztésére a bírósági igazgatási szervezet elnökhelyettesévé nevezi ki Erőss Monikát, értesült az Index. Információinkat az OBH többszöri kérdésünkre sem cáfolta, annyit pedig megerősítettek, hogy Erőss Monika pályázott az OBH elnökhelyettesi posztjára, Senyei György OBH-elnök pedig:
a helyetteseire vonatkozó kinevezési javaslatokat az OBH elnöke a vonatkozó törvények alapján a köztársasági elnökhöz 2020. március 31. napján felterjesztette.
Fotó: kuria-birosag.hu Dr. Erőss Monika
Kérdésünkre, hogy az OBH függetlenségét érintően Erőss Monika elnökhelyettesi pályázata során nem merült-e fel, hogy kinevezése esetén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt, bármely kizáró ok állhat fenn, az OBH nem válaszolt érdemben. Ahogyan arra sem, nem sérti-e az OBH függetlenségét az, hogy az új elnökhelyettes
Varga Judit igazságügyi miniszter anyósa, tehát nyilvánvalóan rokoni, családi kapcsolatban áll a végrehajtó hatalom képviselőjével, éppenséggel azzal, aki az igazságügyért felelős jelenleg.
Arra kérdésünkre ellenben válaszoltak, hogy nem merült-e fel az OBH elnökének felterjesztése előtt, hogy Erőss Monikával szemben összeférhetetlenségi aggályok vannak. A válasz röviden összefoglalva nem, azt írták ugyanis:
Az OBH elnöke a törvényi rendelkezéseknek megfelelően 2020. március 10. napján a bírósági közlönyben nyilvános pályázatot írt ki az OBH két elnökhelyettesi tisztségére, amelyre dr. Erőss Monika is pályázatot nyújtott be.
Rákérdeztünk arra is, hogy miközben az OBH elnökévé jelölt személy Országos Bírói Tanács (OBT) általi meghallgatását a bírói szervezeti és igazgatási törvény előírja, helyetteseinél nincs ilyen követelmény, Erőss Monika esetében, éppen a személyét érintő kérdésekből fakadóan pedig nem gondolják-e, hogy az elnökhelyettest is érdemes lenne meghallgatnia a bírók saját igazgatási szervének, azaz az OBT-nek. Erre azt válaszolták:
Az OBH elnökhelyettesi tisztségére pályázó személyek vonatkozásában a jogszabály ilyen hatáskört nem telepített az OBT-hez.
A válasz alapján azt, hogy egy pályázó az adott tisztséget betöltheti-e, a kinevezőnek kell megvizsgálnia, aki az OBH elnökhelyettese esetén a köztársasági elnök.
Erőss Monika jelenleg a Kúria főtitkára. A bírósági önéletrajza szerint 1982-ben szerzett diplomát "summa cum laude" minősítéssel az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán. Több bírósági igazgatási pozíciót is betöltött, majd:
közreműködött polgári jogi és polgári eljárásjogi tárgyú, valamint a civil szervezetek érintő jogszabálytervezetek véleményezésében, esetenként közvetlen közigazgatási- és igazságügyi minisztériumi felkérés alapján.
Erőss az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, 2012-től pedig az Országos Bírósági Hivatal elnökének megbízásából egyes bírósági eljárások elektronizálását célzó uniós forrásokból megvalósuló projektekben a megrendelői oldalon szakmai közreműködőként jár el. Ráadásul a bíró 2012. január 1. napjától 2013. augusztus 31. napjáig a Kúrián beosztott bíróként - címzetes táblabíróként - dolgozott, 2013. szeptember 1. napjától a Kúria Polgári Kollégiumában kúriai bíró.
A Kúrián bírói feladatai mellett, megbízás alapján igazgatási feladatokat is ellát, 2012. július 15. napjától a Kúria főtitkára
– írja az önéletrajz.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György mellett három elnökhelyettesi poszt van. Ezek egyikére Áder János idén február 6-án nevezte ki Harangozó Attilát, aki 2018-tól a Szegedi Ítélőtábla tanácselnöke, illetve 1996 óta a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának oktatója, címzetes egyetemi docens. Mellette korábban Répássy Árpád és Vajas Sándor voltak helyettesek, mindkettő posztra pályázatot írt ki az OBH elnöke március 10-én, erre nyújtotta be pályázatát az igazságügyi miniszter anyósa is. Kinevezési javaslatát pedig az OBH elnöke tehát már felterjesztette Áder Jánoshoz.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után Varga Judit Facebook-posztban reagált a hírre, és közölte álláspontját, miszerint:
|
[
"Országos Bírósági Hivatal"
] |
[
"Kúria Polgári Kollégiuma",
"Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala",
"Országos Bírói Tanács",
"Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara",
"Szegedi Ítélőtábla",
"ELTE Állam-és Jogtudományi Kara"
] |
A budapesti városvezetés péntek délután jelentette be, hogy lehívhatja a BKV a metrókocsi-szerződés bankgaranciáját, miután a másodfokon eljáró versailles-i bíróság jogerősen elutasította a gyártó, a francia Alstom Transport kérelmét. A Bayerische Landesbank már aznap átutalt 21 milliárd forintot, kedd estig pedig a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank is teljesítette a fizetési kötelezettségét - közölte Szűcs Somlyó Mária, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója.
Az Alstom 2006-ban kötött szerződést a BKV-val a 2-es és a 4-es metró vonalára szánt metrószerelvények gyártására. A francia cég már legyártott 22, a 2-es metró vonalára szánt szerelvényt, a közlekedési vállalat pedig már átutalta a vételár felét, mintegy harmincmilliárd forintot. A metrókocsik azonban nem kapták meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) a végleges típusengedélyt, így nem futhatnak a magyar vonalakon. Ez tavaly július végén derült ki, a hatóság azt kifogásolta, hogy a metrókocsik fékrendszere és biztonsági szintje nem felel meg a magyar előírásoknak. Az Alstom fellebbezett az NKH döntése ellen, de másodfokon sem kapott engedélyt.
A BKV az önkormányzati választások után, tavaly októberben felmondta a metrókocsik gyártására kötött szerződést, és megpróbálta lehívni a felmondás esetére a közlekedési társaságnak járó, 130 millió eurós (mintegy 35 milliárd forintos) bankgaranciát. Az Alstom szerint azonban a szerződés felmondása jogtalan volt, ezért a francia bíróságtól azt kérte, hogy fagyassza be a bankgaranciát. Ennek a nanterre-i bíróság decemberben helyt adott, de ezt másodfokon a versailles-i bíróság felülbírálta.
|
[
"Alstom"
] |
[
"Alstom Transport",
"Crédit Agricole Corporate and Investment Bank",
"Bayerische Landesbank",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] |
Szerdán a Szegedi Városi Bíróság hivatali visszaélés miatt elsőfokon elítélt két adóellenőrt. A gyanúsítottak egy hódmezővásárhelyi cég munkatársától kétszer egymillió forintot kaptak, hogy a cégnek kedvezzenek egy vizsgálat során.
P. Zoltán és J. Attila adó-ellenőrök az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának felszámolási osztályának munkatársai voltak. Mikor az adóhatóság egy hódmezővásárhelyi betéti társaság ellen indított vizsgálatot, a cég egyik kültagja, N. Boldizsár megkereste a revizorokat. Egy Baks melletti halastónál megegyeztek, hogy N. Boldizsár 1 millió forintot ad az ellenőröknek, hogy ők a cég érdekében befolyásolják a vizsgálatot és tájékoztassák őt az ügy állásáról. Az adóellenőrök szolgálataikért később újabb egymilliót kértek. A megvesztegetett ellenőrök akkor váltak gyanússá, amikor az APEH-nél munkájukat nem érintő ügyek iránt érdeklődtek. P. Zoltánt a bíróság 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, J. Attilát 5 évre felfüggesztett 1év 10 hónapra ítélte. N. Boldizsár vesztegetés miatt szintén 1 év 10 hónapot kapott, felfüggesztve. A vádlottak fellebbeztek, az ítélet nem jogerős.
(MTI)
|
[
"APEH"
] |
[
"APEH Csongrád Megyei Igazgatósága",
"Szegedi Városi Bíróság"
] |
Orbánnak panaszkodó kínaiakról, izzasztó tárgyalásokról, titokzatos háttéremberekről suttognak abban a minisztériumban, amelynek a vezetéséről decemberben mondott le Fellegi Tamás. A kormány pénzosztó minisztériumát irányító Fellegi őszre úgy érezte, a belső hatalmi harcok miatt egyre több elképzelése nem válik valóra. Ráadásul nem volt erős bázisa a Fideszben sem, sőt még a kormánypárti képviselők is a gyanús ügyeiről beszéltek. Mi vezetett a lemondásához?
Fellegi Tamás hosszú távra tervezett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vezetőjeként. Erre utalt legalábbis, hogy a nyáron átépítették a minisztérium I. kerületben található Vám utcai épületét. Fellegi dolgozószobája korábban a hetedik emeleten volt, a miniszteri szintté azonban a nyolcadik emeletet alakították át, egyedileg berendezett szobákkal, mágneszáras ajtókkal. Fellegi környezete az Indexnek azt állította, az átépítés oka mindössze az volt, hogy méltó elhelyezése legyen a miniszternek függetlenül attól, hogy ki tölti be a posztot. Kormányzati források szerint azonban Fellegi sikeres miniszter akart lenni, aki komolyabban berendezkedik a Vám utcában.
Fellegi december 8-án jelentette be: felmentését kéri arra hivatkozva, hogy túl nagy terhet jelent a számára az IMF-tárgyalások vezetése, illetve a minisztérium irányítása. Orbán Viktor kormányfő elfogadta a lemondást, és néhány nappal később az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszterré nevezte ki Fellegit. A lemondás okait firtató decemberi újságcikkek szerint Fellegi a Malév és a közösségi közlekedés sikertelen átalakítása, a magyar-kínai kapcsolatok eredménytelensége, az uniós források lassú kifizetése miatt távozott. Egy befolyásos kormányzati tisztviselő ehhez annyit fűzött hozzá, hogy több miniszterről is el lehet mondani, hogy nem teljesítettek a várakozásoknak megfelelően, így valószínűleg Fellegi távozása sem kizárólag ezzel függött össze.
Már ősszel sejteni lehetett
Az Index arra volt kíváncsi, hogy a lemondása előtti hónapokban milyen konfliktusokba keveredett a miniszter, illetve hogy a kormány tagjai közül miért ő távozott elsőként, miközben az NFM kifelé egy szakmailag viszonylag összeszedett minisztérium képét mutatta. Az elmúlt másfél hónapban tizenegy olyan vezető beosztású kormányzati tisztviselővel és az NFM ügyeit közelről ismerő forrással beszélgettünk, akik ráláttak a miniszter tevékenységére, a téma érzékenysége miatt azonban valamennyien a nevük elhallgatást kérték. A beszélgetésekből az rajzolódott ki, hogy Fellegi ősszel két tűz közé került: komoly vitái voltak Matolcsy György gazdasági miniszterrel, a Fidesz több képviselőjével, ráadásul az általa vezetett tárcát egyre nagyobb nyomás alá helyezték a kormánypártokhoz közel álló gazdasági érdekcsoportok.
Bár a miniszter távozása látszólag váratlan volt, az Index forrásai szerint ez korántsem volt előzmény nélküli, sőt már ősz eleje, szeptember óta lehetett hallani erről szóbeszédeket. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csak később, november 17-én jelentette be, hogy a kormány az IMF segítségét kéri, így a tárgyalódelegáció összetétele csak ezt követően állt össze. Az NFM működését közelről ismerő források szerint a pletykákat az indította el, hogy a miniszter "nem érezte jól magát a bőrében", ősszel több esetben is előfordult, hogy feszültebb volt, felemelte a hangját, ez pedig azért volt szokatlan, mert a Fellegit ismerő források a minisztert türelmes, higgadtan érvelő embernek írták le.
Munkatársai szerint Fellegi az NFM irányítójaként jól tudta ötvözni tanári és üzletemberi tapasztalatait. Az 1980-as években a Bibó István Szakkollégiumban tanított, ahol jó kapcsolatba került a Fidesz alapítóival, köztük Orbánnal is. 1996-tól a Magyar Telekomnál dolgozott, előbb ágazati igazgatóként, majd kormányzati kapcsolatokért felelős vezérizgató-helyettesként, 2009-ben pedig megalapította az Infocenter nevű céget, ami többek között a Heti Válasz című hetilapot is birtokolja. Egyik munkatársa szerint Fellegitől sokat lehetett tanulni. Jellemző történetként mesélte, hogy az egyik külföldi tárgyalás során a tárgyalópartner sokat követelt, és nehéz volt leszerelni. Fellegi a helyzetet úgy oldotta meg, hogy a tárgyalás alatt elővett egy darab papírt, aminek az egyik oldalára a külföldi, a másikra a magyar követeléseket jegyzetelte le. Miután az előbbi lista jóval hosszabb volt, a tárgyalópartner néhány dologban kénytelen volt engedni.
Ki vigye le a balhét?
Az Indexnek több forrás is arról beszélt, hogy Fellegi lemondásában szerepe volt a kormányzati struktúrából adódó nézeteltérésnek. A jelenlegi csúcsminisztériumi rendszerben Matolcsy felelt a költségvetésért, Fellegi pedig a források elosztásáért, a fejlesztésért. A két tárca között már 2010 őszén konfliktusok alakultak ki, amelyekből akkor úgy tűnt, Fellegi került ki győztesen, az általa vezetett tárcához egyre több hatáskör került át Matolcsytól, többek között az orosz és a kínai ügyek. A kormányhoz közel álló Magyar Nemzet 2010 októberében arról írt, hogy napirenden van Matolcsy leváltása, ugyanezen az oldalon a napilap egy másik cikkben cselekvő miniszterként írt Fellegiről. A konfliktus 2010 végére alábbhagyott, tavaly ősszel viszont a költségvetés összeállítása során újra felszínre kerültek az ellentétek.
Az NFM és az NGM kölcsönösen egymást bírálta. Fellegi információink szerint ősszel egyre több gazdaságpolitikai döntéssel nem értett egyet. Nehezményezte, hogy a finanszírozási problémák miatt a kormány novemberben kénytelen volt az IMF-hez fordulni, és kritizálta az egykulcsos szja bevezetése körüli nehézségeket is. Matolcsy ezzel szemben több kormányzati forrás szerint az uniós források lassú kifizetését rótta fel Felleginek. A gazdasági miniszter szerint az uniós forrásokra a gazdasági növekedés beindítása miatt lett volna szükség. A Fidesz parlamenti képviselői ugyancsak türelmetlenkedtek amiatt, hogy az uniós források lassú érkezése miatt nem indultak meg választókerületeikben a fejlesztések.
Az NGM többször felrótta azt is, hogy nem jöttek azok az eredmények, amelyeket Fellegi a Széll Kálmán-terv keretében vállalt. Az NFM a széttagolt közlekedési vállalatok (MÁV, Volán, viszont a BKV nem tartozott volna ide) holdingba szervezésével tudott volna évi több milliárdot spórolni. A fejlesztési minisztérium azzal védekezett, hogy a közlekedési koncepció május óta a kormány asztalán van, amelyet azóta sem tárgyaltak. Valószínűleg azért, mert a koncepció a járatok felülvizsgálata, az egyes mellékvonalak megszüntetése miatt számos helyi érdeket sértett volna. Egy gazdasági területen dolgozó kormányzati forrás szerint a Fellegi és Matolcsy közti vita összességében arról szólt, hogy ki legyen a felelős, ha a kormányzati gazdaságpolitika a következő választásokig mégsem hozza meg a várt eredményt. A jelenlegi gazdaságpolitikában ugyanis benne van a kudarc kockázata, fogalmazott a kormányzati forrás.
Kudarcok
Ráadásul Fellegi nem volt elég erős ahhoz, hogy több fontos elképzelését keresztül tudja vinni. Több forrás példaként a negyedik mobilszolgáltatóról szóló pályázat kiírását említette. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) január végén jelentette be, hogy a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek (MVM) és a Magyar Fejlesztési Bank alkotta konzorcium lesz a negyedik mobilszolgáltató, mivel ők tették a legjobb ajánlatot. Felleginek annak ellenére nem tetszett a koncepció, hogy 2008-ban maga is képviselt egy befektetőcsoportot, ami a negyedik mobilszolgáltató frekvenciájára pályázott. Információink szerint a miniszter az állami szerepvállalással nem értett egyet. Úgy vélte, a telített mobilpiac miatt a több milliárdos állami beruházás (vezetékhálózatok, adótornyok építése) hosszú éveken keresztül nem lenne kifizetődő. A jelenlegi három szolgáltató annyira lefedi a piacot, hogy az első években az új szolgáltató valószínűleg csak állami alkalmazottak körében tudna előfizetőket szerezni.
Másképp alakult a kormányzati informatikai hálózat fejlesztése is, amely Fellegi terveivel szemben nem a kormányzati portált működtető Kopint Datorg Zrt-nél maradt, hanem átkerült az MVM-hez. Az erről szóló vita tavaly augusztusban vett különös fordulatot, amikor a Magyar Hírlap az MVM-es koncepciót támogató Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár lehetséges menesztéséről írt. A Magyar Nemzet egy nappal később megvédte Nyitrait, és Fellegi korábbi munkahelyére, a Magyar Telekomra utalva azt írta, hogy üzleti körök akarják elmozdítani az államtitkárt. Bár Nyitrai szeptemberben átkerült a Miniszterelnökséghez, információink szerint Fellegi úgy érezte, hogy a kormányzaton belüli hatalmi harcok többször az ő meggyengítésére irányultak.
Presztízsveszteséget jelentett az NFM-nek az is, hogy nem tudtak befektetőt találni a Malévnak, amely végül február elején be is dőlt. Bár a kínai Hainan-csoporttal tavaly előrehaladott tárgyalások folytak, a kínai befektetők mégis visszaléptek arra hivatkozva, hogy a jelenlegi világgazdasági helyzetben nem találtak megfelelő üzleti modellt. A koncepció az volt, hogy a magyar állam csak kisebb tulajdonrésszel száll be a nemzeti légitársaságba, a fő befektető a kínai Hainan-csoport és Demján Sándor lesz. A megállapodás azért bukott meg, mert Demján egy drágább megoldásban, nagyobb kapacitású gépekben gondolkodott. A kínaiak ezzel szemben kisebb, a Malév által is használt repülőgépekkel működtették volna a légitársaságot.
Az Index információi szerint Fellegit kellemetlenül érintette, hogy a kínai befektetők ráadásul ősszel egy Orbánnak is elküldött levélben részletezték, hogy szerintük a magyar fél hozzáállása miatt hiúsult meg az üzlet. (A kínai levélről vasárnap beszámolt az atlatszo.hu is) A feszültség Fellegi válasza után oldódott ugyan, és nyilvánvalóvá vált, hogy a kínaiak nem a miniszterre orroltak meg, hanem a Demján által képviselt drágább modellel nem értettek egyet. Egy kormányzati tisztviselő szerint azonban Orbán később egy szűkebb körű beszélgetésen is szóba hozta a kínaiak levelét.
A bizalmatlan frakció
A miniszter helyzetét nem könnyítette meg az sem, hogy nem volt erős bázisa Fideszben; a Bibó szakkollégiumos időkből inkább a párt alapítóival, a régi fideszesekkel ápolt jó viszonyt. Kormányzaton belüli befolyását a Fidesz egyik meghatározó politikusa szerint annak köszönhette, hogy az üzleti életből érkezett. Egy másik kormánypárti képviselő szerint mivel Fellegi külföldi útjai miatt keveset járt be a parlamentbe, nem alakult ki közvetlenebb kapcsolat a miniszter és a frakció között. Ráadásul a képviselő szerint Fellegi lemondása állítólag nem volt beszédtéma a kormánypárti frakcióban. Több képviselő viszont olyan pletykákat emlegetett Fellegiről, hogy a miniszter korábbi üzlettársainak cégeit ajánlotta a kínai befektetők figyelmébe. Fellegi egyik korábbi munkatársa tagadta ezt, azt állítva, hogy az NFM-en belül működő kínai kormánybiztosság nem kötött szerződéseket. A kínaiak pedig magyarországi tárgyalásaik során, többek között a Malév átvilágításakor, a saját embereikkel dolgoztak, nem vették igénybe magyar cégek segítségét.
Fellegi legszűkebb környezetét így főként olyan emberek alkották, akiket korábbi cégeiből hozott magával. Ez nagyjából arra a 8-10 fős csapatra korlátozódott, akiket tárca nélküli miniszterként azután is maga mellett tartott, hogy átköltözött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kossuth téri épületébe. Több munkatársát a kommunikációs tanácsadással foglalkozó EuroAtlanticból hozta, ahol Fellegi a Figyelő róla szóló portréja szerint az 1990-es és a 2000-es években is felbukkant. Korábbi cégtársa, a pr-szakember Gelényi Csaba személyi titkárként, az ugyancsak az EuroAtlanticban tisztséget vállaló, korábbi rádiókuratóriumi elnök Szadai Károly politikai főtanácsadóként dolgozik Fellegi mellett. A kabinetfőnök Komondi Zsolttal pedig a híradás-technikai berendezéseket gyártó Kapsch Telematic Services Kft-nál dolgozott együtt a 2000-es évek végén. Bánhegyi Zsófia szóvivő korábban a Heti Válasz lapigazgató-helyettese volt, illetve egyike annak a négy magánszemélynek, akiktől Fellegi 2009-ben megvásárolta a hetilapot.
A láthatatlan háború
A Fellegi által irányított minisztérium rendelkezett a legtöbb forrással (az idei költségvetés szerint például az NFM 565 milliárd, miközben az NGM 61 milliárd forint felett rendelkezik), a lobbik jelentős része így értelemszerűen az NFM-re zúdult, ami még több konfliktust generált a miniszter körül. Sőt, több kormányzati tisztviselő azt állította, hogy Fellegi lemondásához nagyban hozzájárultak a Fidesz mögött álló gazdasági érdekcsoportokkal folytatott csatározások.
Az egyik forrás szerint a tavaly januárban indult konfliktus (ekkor terjesztette be Lázár János Fidesz-frakcióvezető – valószínűleg a holdudvarnak kedvezve – a kötelező áramátvételi rendszer átalakításáról szóló javaslatát, amellyel nem értett egyet Bencsik János, az NFM energetikai államtitkára) őszre valóságos háborúvá fordult át. Az őszi eseményekből konkrét ügyeket azonban arra hivatkozva nem akartak vagy nem tudtak mondani, hogy a kormánypárt gazdasági holdudvara szűk, zárt körként működik, amelynek ügyeit kevesen látják át. A gazdasági holdudvart azonban olyan befolyásos körnek írták le, amelynek jó kapcsolatai vannak Orbánnal, a törvényjavaslatok módosításánál is latba tudják vetni a befolyásukat, a hozzájuk lojális emberek kezét pedig hamar elengedik, ha az érdekeik úgy kívánják.
Fellegi számára ez a kör nem volt ismeretlen, az Infocenterben lévő érdekeltségét ugyanis még miniszteri kinevezése előtt Nyerges Zsoltnak adta el. Nyergesről elsőként a Figyelő közölt portrét 2010 júniusában: ebből olyan befolyásos üzletember képe rajzolódik ki, aki kiváló kapcsolatokkal rendelkezik az üzleti világban, illetve a Fidesz környékén. Nyerges több szállal kötődik Simicska Lajoshoz, akit a Fidesz egyik legbefolyásosabb háttéremberének tartanak. Simicska korábban a Fidesz gazdasági igazgatója, majd az első Orbán-kormány idején az adóhivatal elnöke volt. A két, nyilvánosságot kerülő üzletember viszonyáról a Figyelő azt írta: egy körben dolgoznak, ahol Simicska a főnök, de Nyerges szerepe is meghatározó. A hetilap szerint Fellegin kívül ehhez a körhöz tartozik Töröcskei István bankár, az Állami Adósságkezelő Központ vezérigazgatója, illetve Kalmár István, Simicska korábbi adóhivatali helyettese.
Fellegi és a holdudvar konfliktusát valószínűleg az okozta, hogy a tárca vezetése nem tett eleget minden kérésnek, mivel nem akarták vállalni az összes ezzel járó felelősséget. A lobbi ennek ellenére a kormány megalakulása óta tetten érhető volt. Látványosan megerősödött a Nyerges Zsolt által irányított Közgép, amelynek felemelkedéséről az Origó közölt több cikket. Az Origó foglalkozott azzal is, hogy a kormányváltás után több nagy állami vállalat a korábbiaknál jóval nagyobb összegeket kezdett el köztéri reklámokra fordítani, és ezek egy olyan cég felületein jelentek meg, amelyben Simicskának és Nyergesnek is tulajdonrésze van. A lobbira (különösen a Közgépére) utaltak azok az Index által megismert jelentések is, amelyeket egy külsős cég készített az NFM számára. A források szerint a lobbi ráadásul intézményesült is, az érdekcsoport több embere a minisztériumban dolgozott, példaként említették, hogy a Fellegit váltó Németh Lászlóné mellett főtanácsadóként ott tevékenykedik Nyerges testvére, Nyerges Attila is.
Az átizzadt ing
A lobbiharc a minisztériumi dolgozók között is beszédtéma volt. Egy minisztériumi forrás szerint többször szóba került például, hogy a minisztérium vezetői közül kik büszkélkednek azzal, hogy rendszeresen járnak a Radóc utca 8-ba, ahol több, Simicskához köthető cég székhelye található. Egy másik minisztériumi forrás pedig egy olyan pletykáról számolt be, hogy Fellegi egyik munkatársa átizzadt inggel jött ki egy olyan tárgyalásról, amelyen a holdudvar egyik ismertebb tagja is jelen volt. De nemcsak a minisztériumban, a kormánypárti képviselők között is többször beszédtéma volt a gazdasági érdekcsoportok ereje. Az egyik képviselő szerint ezek a beszélgetések úgy néztek ki, hogy egy kormányzati döntés után az egyik képviselő megkérdezi a másiktól, hogy valójában mi történt, erre a megkérdezett politikus megemlíti a holdvar egyik ismert tagjának a nevét, mire a képviselő azt feleli, igen, ő is úgy tudja.
A szóbeszédek egy része lehet, hogy nem igaz, de tény, hogy a téma a képviselőket, a kormányzaton belüli dolgozókat is foglalkoztatja. Több befolyásos kormányzati forrás is megerősítette, hogy maga Nyerges Zsolt is megjelent a minisztériumban. Eszerint Nyerges akkor bukkant fel, amikor több kínai befektető érkezett Magyarországra, akik magyar üzletemberekkel találkoztak az NFM-ben. A magyar delegációnak tagja volt Nyerges is. A tárgyalásokat ismerő egyik forrás szerint többek között a ferihegyi gyorsvasút építése volt a téma. Fellegi tavaly júniusban a Magyar Nemzetnek mondta azt, hogy kínai befektetők építhetik a Ferihegyet Budapesttel összekötő gyorsvasutat, illetve részt vehetnek nagyobb pályaudvarok felújításában is. A fejlesztések iránt pedig az Origó szerint a Közgép is érdeklődött. Mindezekkel kapcsolatban szerettük volna megkérdezni Nyergest, az üzletember megkeresésünkre azonban egyelőre nem reagált.
Fellegi nem kívánt interjút adni az Indexnek lemondása körülményeiről. Szűkebb környezete megerősítette ugyan a cikkben említett információk nagy részét, de állította: a miniszter távozásának nem volt köze sem a kormányzaton belüli, sem a holdudvarral folytatott vitákhoz. Azzal érveltek, hogy az NFM zöldmezős minisztériumként jött létre, a kialakítása során máshonnan kellett területeket elvonni, emiatt pedig kódolva voltak a konfliktusok. Ráadásul mivel a kormányzati források nagy része a misztériumhoz volt csoportosítva, a politikai és gazdasági konfliktusok is tömegesen jelentkeztek. De hiába állandósultak a konfliktusok, ezek nem befolyásolták a miniszter döntését, állították. Ha pedig a miniszter valóban keményen kritizálta volna a gazdaságpolitikát, akkor Orbán nem bízta volna rá az egyik legkényesebb feladatot, az IMF-tárgyalások levezénylését, érvelt Fellegi környezete. Hozzátetették: a kínai, orosz ügyek vitelével járó rengeteg utazás kimerítette a minisztert.
Fellegi a Figyelőnek adott januári interjúban (ahol főként az IMF-tárgyalásokról beszélt) a jövőjére vonatkozó kérdésre azt felelte: önálló egzisztenciával rendelkezik, így sem anyagiakban, sem karrierjében nem függ a politikától. Az Orbánnal való megállapodás értelmében pedig addig marad, amíg szükség van rá. Egy befolyásos kormányzati forrás szerint Fellegi az IMF-tárgyalások lezárulása után egy létrejövő energetikai, közlekedési holdingot vezethet, vagy nemzetközi szintéren kaphat posztot, a nyárra várható kormányátalakítás során azonban nem valószínű, hogy komolyabb kormányzati pozícióba kerül. Hozzátette: a nemzetközileg elismert, jó kapcsolatokkal rendelkező, kiváló tárgyalónak tartott Fellegi jövőjét mindenképpen meghatározza, hogy milyen eredményeket ér el a Valutalappal folytatott tárgyalásokon.
|
[
"Fidesz",
"Közgép",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
[
"Bibó István Szakkollégium",
"Kapsch Telematic Services Kft-nál",
"Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Telekom",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Kopint Datorg Zrt-nél",
"Magyar Hírlap",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Heti Válasz",
"Állami Adósságkezelő Központ",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"Magyar Posta",
"Magyar Villamos Művek"
] |
Helyi adókat sem fizettek Simonék?
Budapest - Újabb kínos részlet derült ki a kétszázmilliós külföldi bankszámlával lebukott Simon Gáborról. A volt szocialista politikus nemcsak a vagyonnyilatkozata tekintetében volt feledékeny, hanem a helyi adók fizetéséről is elfeledkezett.
Simon Gábor kétszázmilliós külföldi bankszámlával bukott le/
A Blikk információi szerint nem fizetett sem kommunális adót, sem építményadót a saját és felesége nevén levő XII. kerületi ingatlanai után, ezért adóigazgatási eljárás zajlik ellene.
– Az önkormányzatnak ezzel kapcsolatban nem áll módjában információt kiadni, mivel a kért adatok adótitoknak minősülnek – válaszolt a Blikk érdeklődésére a XII. kerületi polgármesteri hivatal.
Az egyik önkormányzati dolgozó azonban nem tagadta, hogy Simonék társasházában két olyan lakás van, amely után nem fizették be a helyi közterheket. A Blikk számításai szerint Simonék adótartozása százezer forintra rúghat, ami a büntetőkamatokkal, mulasztási bírságokkal akár a többszörösére is nőhet.
Simon Gábor már másfél hete teljesen elérhetetlen, így ügyvédjét kerestük az ügyeivel kapcsolatosan. Ő azonban lapzártánkig nem hívott vissza.
Nemcsak az ügyészség, hanem a mentelmi bizottság is vizsgálja a volt képviselő vagyongyarapodását, és ezért ügyészségi segítséget kértek a munkájukhoz. Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke továbbá az MSZP-t is megkereste, hogy adják nekik oda Simonnak a pártnak tett bevallását.
Blikk-információ
|
[
"MSZP"
] |
[] |
Feljelentést tesz a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ), mert a birtokába jutott dokumentumokra alapozott gyanúja szerint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kéményseprő munkatársai egy magáncég nevében is végeznek főmunkaidőben kéményellenőrzési munkákat az állami szervezet eszközeivel, felszereléseivel – tudtuk meg a KOSZ elnökétől. Vámos Csaba elmondta: az OKF csak a lakossági füstelvezetőket ellenőrizhetné a jogszabályok szerint, mégpedig tavaly július óta ingyenesen. A közelmúltban azonban – gyaníthatóan az OKF közreműködésével – létrejött egy szövevényes tulajdonosi hátterű vállalkozás, amely az egész országra vonatkozó szolgáltatói engedélyt kapott a vállalkozások, vagyis az üzleti szektor kéményeinek ellenőrzésére. Ez pedig jelentős piac, mivel az ingyenes lakossági kéményvizsgálattal ellentétben a cégektől kéményenként akár 15-20 ezer forintot is elkérhetnek az ellenőrzésekkor a kéményseprő-szolgáltatók.
hirdetés
Így az elnök úgy látja: most menetrend szerint az történhet, hogy az OKF szakemberei az állami szervezet egyenruhájában, felszereléseivel, autóival a rendes munkaidejükben megjelennek a lakásokban, és elvégzik a füstelvezetők ellenőrzését. Azokban az ingatlanokban azonban, ahol kiderül, hogy valamilyen vállalkozás is be van jelentve, ott az OKF dolgozói "személyiséget váltanak", s az új, magántulajdonú kéményseprő kft. nevében kiállítják a borsos kéményellenőrzési számlát a tulajdonosoknak. Vagyis ugyanazok a dolgozók, az állami cég felszereléseivel más társaság javára végeznek munkát. Ami amellett hogy felveti a hűtlen kezelés gyanúját, egyéb törvényeket is sért, megjelenik például az összeférhetetlenség kérdése is.
A szakember megjegyezte: idén a tavalyihoz hasonló nagyságú összegbe, mintegy 6,5 milliárd forintjukba kerül az adózóknak az OKF "ingyenes" kéményellenőrzése. Ami 4,2 millió háztartással számolva hozzávetőleg évi 1500 forint kiadást jelent. Az OKF jelentős nagyságú közpénzből felszerelt dolgozói pedig az állami szervezet tulajdonában lévő nagy értékű felszerelésekkel végeznek munkát egy magáncégnek. – Így gyakorlatilag az adózók finanszírozzák egy kusza tulajdonosi hátterű vállalkozás hasznának megtermelését – fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki úgy véli: az OKF támogatásával megalakított társaság, amelybe az állami szervezet egyes esetekben elbocsátással fenyegetőzve toborozta a munkatársakat, az üzleti szektor letarolására készül. Vagyis az egyik "egyszerű" kéményseprő által jegyzett új országos vállalkozás, amelynek semmilyen, a szakmában kötelezően előírt eszköz-, felszerelés- és műszerparkja, továbbá ügyfélszolgálati hálózata, valamint honlapja nincs, az évi 15–18 milliárd forint bevételt termelő kéményseprési ágazat teljes lefölözésére törekszik az OKF segédletével. Emlékezetes: az OKF korábban kategorikusan cáfolta, hogy bármilyen módon terjeszkedni kívánna az üzleti szférában, vagy köze lenne a cégalapításhoz.
A Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke hozzátette: tudomása szerint az OKF jelenleg arra készül, hogy "bérel" magának egy szakszervezetet, amely néhány kéményseprőt magához csábítva eljátssza majd a szakma legális érdekképviseletének szerepét.
Cikkünk megjelenését követően közleményben reagált az OKF: határozottan cáfolják azt a kéménysepréssel kapcsolatban megjelent alaptalan és félrevezető hírt, amely szerint közreműködött volna egy piaci szolgáltató létrehozásában. Közölték: a szervezet visszautasít minden olyan vádat és rágalmat, amely azt sugallja, hogy bármelyik vezetője tisztességtelen módon anyagi haszonra tenne szert. Mint írják, a katasztrófavédelem minden olyan ügyben vizsgálatot indít, amelynél felmerül az összeférhetetlenség gyanúja vagy más, etikailag kifogásolható körülmény. Ilyen esetekben haladéktalanul és az előírásoknak megfelelően jár el a szervezet – tették hozzá.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.04.13.
|
[
"Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság"
] |
[
"Kéményseprők Országos Szakszervezete"
] |
Felső-középkategóriás autókat béreltek kormányhivatalok az Út a munkaerőpiacra elnevezésű uniós projektben. De azt, hogy ki és mire használta őket, titkolják – legalábbis az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre egyik érintett kormányhivatal sem válaszolt. Pedig több tízmillió forint uniós támogatás ment el minderre abból a pénzből, amit az álláskeresők és inaktívak, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javításához, nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésének támogatásához szükséges eszközök hatékonyságának javítására szántak.
"Magyarország Kormányának felhívása az álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása hatékonyabb aktív eszközök segítségével" – ezzel vezette be a kormány az Út a munkaerőpiacra uniós projektet (GINOP-5.1.1-15) pár évvel ezelőtt. A kormányzati pályázati portálon ma is elérhető dokumentum szerint "a projekt a munkanélküliek és regisztrált álláskeresők számának csökkenéséhez, a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás bővítéséhez járul hozzá részint személyre szabott, foglalkoztatást támogató eszközök nyújtása (...), másrészt az álláskeresőknek és a munkáltatóknak nyújtott szolgáltatások minőségének, hatékonyságának javítása révén". A programra 246,6 milliárd forintot irányoztak elő.
A 2016-ban indult uniós pénzköltést azzal is indokolták, hogy 2015 első negyedévére a munkanélküliek száma 347 ezer főre csökkent, ami 7,8%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. A javulás 2016-ban tovább folytatódott, a foglalkoztatási ráta 2016 második negyedévére 66,4%-ra nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig 5,1%-ra csökkent. De ezt tovább kellett csökkenteni.
A KSH 2021 augusztusi adatai szerint a munkanélküliek száma 2021 augusztusában 194 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,0% volt. Miközben munkaerőhiány is van: a portfolio.hu a napokban arról írt, hogy a járványügyi korlátozások feloldásával több ágazat is újraindult, a vállalatok bátrabban mertek tervezni, így erős munkaerőhiány alakult ki a piacon. A verseny a munkavállalókért a járványhelyzet előtti, 2019-es évnél is erősebb.
Hiába azonban a (COVID-időszak után újra) csökkenő munkanélküliség, az Út a munkaerőpiacra a jelek szerint nem ért véget. A közbeszerzési értesítő szerint a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal "GINOP-5.1.1 projekt keretében bérleti szerződés" tárgyban írt ki közbeszerzést. A műszaki leírás szerint 2021. 11. 1-étől 14 hónapra bérelnének egy kombit:
kivitel: ötszemélyes kombi felépítésű személygépkocsi
motor: benzines full hibrid
teljesítmény: min. 70 és max. 100 kW
váltó: automata váltó
minimum felszereltség:
LED-es nappali menetfény és első fényszórók
automata légkondicionáló berendezés
tolatókamera
fűthető első ülések
tempomat
infotainment rendszer képernyőtükrözéssel (Android Auto és Apple CarPlay);
és egy SUV-ot az alábbi paraméterekkel:
kivitel: ötszemélyes SUV felépítésű személygépkocsi
motor: benzines enyhe hibrid
teljesítmény: min. 70 és max. 100 kW
váltó: automata váltó
minimum felszereltség:
LED-es nappali menetfény és első fényszórók
automata légkondicionáló berendezés
tolatókamera
fűthető első ülések
tempomat
infotainment rendszer képernyőtükrözéssel (Android Auto és Apple CarPlay).
A kiíró úgy számol, hogy a kocsik havonta 2500 km-t futnak majd. A kombi "az állami normatíva alapján felső-közép (7.) kategóriájú személygépkocsi", a SUV "egyterű (1.) kategóriájú, emelt terepjáró képességű személygépkocsi".
Nem tudni, mire használták
Az, hogy autót bérel a kormányhivatal, nem új. A projektben a tényleges, akár személyeknek juttatott támogatáson túl – mint minden pályázatnál – költségeket is el lehet számolni. Ilyen lehet az autóhasználat, ami a leírás szerint abban az esetben indokolt, ha az a "gépjárműbérlet a szakmai megvalósítók és a projektmenedzsment részére" történik.
A kategória viszont újdonság. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal 2018-ban középkategóriás autót bérelt volna szintén az Út a munkaerőpiacra elnevezésű projektben, de nem tudott, mert nem volt rá fedezet. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 2020-ban szintén felső-középkategóriás autót bérelt, kettőt. A szerződés szerint mindezt havi 489 ezer forintért, amiben 4 ezer kilométer szerepelt. Alul- és túlfutás esetén is a kormányhivatal fizet a nyertesnek. A Fejér Megyei Kormányhivatal is ebben az uniós pályázatban bérel autót: a szerződés szerint havi bruttó 210 ezer forintért használnak egy Škoda Karoq Ambition 1.5 TSI-t.
A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal nem első alkalommal bérel autót a projektben. 2018-ban már béreltek két autót összesen havi 387 ezer forintért. A közbeszerzésből nem derül ki, milyen típusút. Akkor havi 3 ezer kilomtéres futást terveztek, a szerződés összértéke pedig nettó 10 376 800 forint volt.
Hogy mégis mire használták a felső-középkategóriás autókat, nem tudni. Hiába küldtünk ugyanis megkeresést mind a négy kormányhivatalnak, nem válaszoltak arra, ki és mennyit használta az autókat, és azoknak milyen haszna volt az Út a munkaerőpiacra elnevezésű projektben. Ezért most közadatigénylést nyújtunk be, hátha így kiderül, mire mentek el tízmilliók az uniós támogatásból.
Nyitókép: Egy Škoda Karoq Ambition 1.5 ACT TSI bemutatója (2018) (forrás: Youtube/Hirudov)
|
[
"Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal"
] |
[
"Magyarország Kormánya",
"Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal",
"Fejér Megyei Kormányhivatal"
] |
Meghosszabbították P. Tamás előzetes letartóztatását, P. a rendőrség gyanúja szerint felbujtóként vett részt a Seres-, a Prisztás- és a Boros-gyilkosságban is. P. korábban az olajügyekben elhíresült Energol Rt. egyik igazgatója volt.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság meghosszabbította P. Tamás előzetes letartóztatását, erről a férfi ügyvédje tájékoztatta csütörtökön az MTI-t. Bánáti Kristóf közölte, hogy hivatalos értesítést még nem kapott a szerdán hozott döntésről, így további részleteket nem tud közölni a meghosszabbításról. A PKKB először július 15-én rendelte el P. Tamás előzetes letartóztatását a Fővárosi Főügyészség indítványára, amely a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) előterjesztése alapján született.
Az NNI akkor azt közölte, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) összesen öt embert fogott el több budapesti és vidéki helyszínen, összehangolt akció keretében. Közlésük szerint P. Tamás mellett F. Ferenc, K. Tibor, H. István és L. János előzetes letartóztatását is elrendelték akkor.
Bánáti Kristóf ez után a Hír TV-nek azt nyilatkozta, hogy két gyanúsítást közöltek védencével. Egyrészt az Aranykéz utcában megölt - Boros Tamás néven ismert - Boros József Károly meggyilkolásával kapcsolatban felbujtóként gyanúsították meg, és szintén felbujtóként gyanúsították meg Prisztás József meggyilkolásával kapcsolatban is. P. Tamást augusztusban Seres Tamás meggyilkolásával kapcsolatban is felbujtással gyanúsították meg. P. Tamás egy időben a körözött magyarok listáján a legkeresettebbnek számított. Ő volt az olajügyekben játszott állítólagos központi szerepe miatt elhíresült Energol Rt. egyik igazgatója.
|
[
"Energol Rt."
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Terrorelhárítási Központ",
"Hír TV",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
A Magyar Államkincstár az uniós pénzeszközök felhasználásához kapcsolódó közbeszerzési-jogi szakértői tanácsadásra kért ajánlatokat, és a beérkező kettő közül azt találta jobbnak, amit a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, az Imperial Tender Kft. és az Ész-Ker Zrt. nyújtott be. Feladatuk lesz az ellenőrzés, valamint szakvélemények, állásfoglalások készítése, és konferenciákon előadásokat kell majd tartaniuk.
A pályázat keretszerződés, 30 százalékos opciós részt tartalmaz, amit nem feltétlenül kell lehívni. A munkát összességében épp annyiért fogja elvégezni a nyertes hármas, plusz az alvállalkozóik, mint amennyire a kincstár becsülte: 1,7892 milliárd forintért. Az ár volt egyébként az elbírálásnál a döntő.
A Lázár János holdudvarához sorolt Ész-Ker Kft. (az Ész-Ker Zrt. jogelődje) korábban is adott már tanácsot uniós pályázatokhoz, konzorciumban: a kancellária 4,8 milliárd forintot fizetett külső tanácsadóknak azért, hogy az uniós támogatások felhasználása szabályos legyen. Csakhogy a brüsszeli auditorok a 29 projektből álló mintában 24 súlyos hibát találtak. Az egyik kifogásolt szerződés éppen a szóban forgó 4,8 milliárdos keretmegállapodás volt, amelyet maga az uniós támogatásokat menedzselő csúcsszervezet, a Miniszterelnökség kötött. És vaskos kártérítés lehet az ügyből:
Százmilliárdos kártérítést is követelhetnek az Orbán család ügyvédjétől és társaitól Ezer hiba kellene ahhoz, hogy felmondják a 4,8 milliárdos külső tanácsadói szerződést. Nem elég hozzá az Európai Bizottság javaslata a több mint 100 milliárdos támogatásmegvonásról.
Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI
|
[
"Magyar Államkincstár",
"Imperial Tender Kft.",
"Ész-Ker Zrt.",
"Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda"
] |
[
"Európai Bizottság"
] |
Egy bikával és két borjúval jelentek meg a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) debreceni székháza előtt azok a felháborodott gazdák, akik azt sérelmezik: mivel nem nyertek a HNP által kiírt állami földbérletpályázatokon, az állataikat nem tudják majd hol legeltetni, s így nemcsak az eddig évtizedeken át bérelt legelőiket veszítik el, hanem a megélhetésüket is.
A Sumen utcai igazgatóság előtt mintegy negyvenen demonstráltak, a helyszínt a rendőrség nagy erőkkel biztosította.
Mint korábban beszámoltunk róla: a HNP tavaly szeptemberben hirdetett meg több ezer hektár állami földet Hajdú-Biharban, ám a nyertesek idén januárban nyilvánosságra hozott listája számos furcsaságot tartalmaz. Voltak olyan győztesek, akik nem azon a lakcímen élnek, ahová be vannak jelentve, s amelynek révén földhöz jutottak, s ezzel a trükkel Furtán vagy Derecskén olyanok elől nyerték el a földeket, akik valóban az adott településen laknak és gazdálkodnak. Különös az is, hogy összesen több száz hektárt nyert két olyan hajdúszoboszlói cég, amelyet a pályázat kiírása után két héttel alapítottak.
A tegnapi tüntetésen részt vett Kucskár István a debreceni Dombos-tanyáról, aki darutollas Mihalkó-kalapjában azt magyarázta: eddig kétszáz anyajuhot tartott tizenhét hektáron, de a pályázaton az összes bérleményét elvesztette.
– Mit csináljak a kétszáz birkával? Menjek a fára véle? Egyem meg mindet? Vagy az jobb lesz az államnak, ha leteszem a darutollas kalapot, és elmegyek tarlót kaparni? – kérdezte, s azt mondta, hogy csak akkor volna elégedett, ha a nemzeti park új pályázatot írna ki.
A tüntetésen egy új pályázat kiírása mellett kardoskodott a Tóth család is a hortobágyi Dinnyés-tanyáról. Tóthéknak csaknem ötszáz tehenük van, de nem tudják, mi lesz a jószággal. A családi gazdálkodó felesége egy táblát tartott maga előtt, amelyre ezt írták: "476 állat legelő nélkül marad", míg a lánya, Tóth Erika egy olyan táblát tartott a magasba, amely a velük szemben nyertes pályázó sikerére hívta fel a figyelmet: "8 db állat megkap 170 hektár legelőt". Tóthék szerint nevetséges, hogy csak azért utasították el a pályázatukat, mert elmulasztották csatolni személyi igazolványuk másolatát.
– Úgymond formai hibára hivatkozva olvasatlanul dobták vissza a pályázatunkat – panaszolta Tóth Erika –, holott majdnem ötszáz állat más elbírálást igényelne.
A helyszínen több politikus is megjelent, többek között Varju László, a Demokratikus Koalíció (DK) berettyóújfalui parlamenti képviselőjelöltje, valamint Varga Zoltán, a baloldali DISZ debreceni képviselője. A politikusok közbenjártak abban, hogy a HNP vezetése fogadja a vesztesek ötfős delegációját. A demonstrálók a tiltakozó petíciójukat Szilágyi Gábornak, a HNP vezetőjének akarták átadni, az igazgató azonban beteget jelentett, így helyettese, Olajos Péter tárgyalt a gazdákkal.
A hajdú-bihari gazdálkodók végezetül azt mondták: a debreceni tüntetés csak a kezdet, mert azt tervezik, hogy legközelebb több ezer birkával tiltakoznak a Parlament előtt.
|
[
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] |
[
"Demokratikus Koalíció"
] |
Mind az öt parlamenti párt támogatta a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom kezdeményezését a gyerekvállalás támogatásáról. A papíron ott szerepel minden frakcióvezető, így Mesterházy Attila és Vona Gábor aláírása is.
A hír még januári (a találat innen), és csak azért került elő, mert elég világos példája annak, hogy az MSZP az áfacsalások ügyében
nagyon-nagyon cikin sunyít.
Az MSZP most azt próbálja elhitetni, hogy ha az a kérdés, hogy mennyi kettő meg kettő, és a Jobbik azt mondja, hogy négy, akkor ők nem mondhatják ugyanezt. És természetesen véletlenül sem az a probléma, hogy a Horváth András által megjelölt, milliárdos áfacsalásokkal terhes évek közül
elég sok MSZP-kormány alatt volt.
photo_camera Forrás: Mesterházy Attila Facebook
Ahogy pedig a Vastagbőr levezette, az MSZP azzal előzi pofátlanságban a Fideszt az ügyben, hogy a pártelnök azért elmegy fényképezkedni Horváth Andrással, miközben ahogy lehet, akadályozza a bizottság felállítását.
Nem mintha egyébként csodát kellene várni egy parlamenti bizottságtól. Ennek ellenére is egyértelmű: aki nem támogatja ennek az ügynek a kivizsgálását, az aláír egy papírt arról, hogy Magyarország rohadjon tovább csendben.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom"
] |
A DK ismét pert nyert a Felcsút ellen – írja az ellenzéki párt közleményében. A bíróság kimondta: a TAO közpénz, ezért ki kell adni, mire költötték.
Az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány évek óta a legtöbb közpénzt kapja TAO-támogatás keretében. A DK több, mint egy éve pereskedik azért, hogy megtudják: mire költi Orbán és Mészáros klubja az adóforintokat. A most érintett időszakot tekintve ez egy elsőfokú döntés, amelyet a Székesfehérvári Törvényszék hozott meg. Ez két időszakra vonatkozik: 2011. júliusától 2012. decemberéig, valamint 2015. novemberétől 2017. februárjáig. A két időszak közti intervallumot érintően korábban a Fővárosi Ítélőtábla döntött ugyanúgy, mint most, de ott már másodfokon.
A bíróság – ahogy korábban – most is kimondta: mivel az állam egy bevételi forrásáról mondott le, a TAO “közvetett állami támogatás", tehát közpénz. A Demokratikus Koalíció felszólítja Orbán Viktort, hogy ne titkolózzon és ne bújjon az ügyvédei mögé, hanem teljesítse a bírósági döntést! Az embereknek joguk van tudni, hogy kaptak-e a Felcsúthoz jutott közpénzekből Mészáros Lőrinc vagy az Orbán-család vállalkozásai.
A felcsúti per mellett a DK számos másik adatkikérési pert is folytat a futballklubok ellen. Tudni akarjuk, hogy mire költötték azt a közpénzt, amit az oktatásra és az egészségügyre kellett volna fordítani. A DK azért is üdvözli a bíróság döntését, mert ezek az adatok fontosak lehetnek a 2018 utáni felelősségre vonásnál - írja a párt közleményében.
|
[
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] |
[
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Székesfehérvári Törvényszék",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Szerdára tűzte ki az első tárgyalást a Fővárosi Törvényszék a százmilliós nagyságrendű költségvetési csalással vádolt Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő, államtitkár, az MSZP egykori elnökhelyettese, illetve választmányi elnöke elleni büntetőperben.
A vád szerint Simon Gábor 2008 és 2012 közötti jövedelemként vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban kizárólag az
országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel, holott más országban nyitott bankszámláin ismeretlen forrásból százmillió forintnál is magasabb összeget helyezett el különböző valutában.
Később Simon Gábor és K. J. másodrendű vádlott különböző időpontokban hamis bissau-guineai útlevelet készített, amelynek felhasználásával különböző bankfiókokban újabb számlákat nyitott és azokon jelentősebb pénzösszegeket helyezett el.
A büntetőper első, szerdai tárgyalásán a vádirat ismertetését követően a vádlotti vallomások következhetnek.
Az ügyről szóló első hírek 2014-es választások előtt két hónappal, februárban kerültek elő. Ezek szerint Simon Gábor több száz millió forintot tart egy bécsi bankszámlán, melyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát, amelyen szintén milliók vannak.
Sajtóhírek szerint Simon Gábor 2014. március 10-ei őrizetbe vételét megelőzte a Welsz Tamás vállalkozónál tartott házkutatás. Március 12-én Simon Gábort a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.
Welsz Tamás néhány nappal később egy rendőrautóban meghalt, miközben kihallgatásra vitték.
Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) idén márciusban emelt vádat. Akkor Keresztes Imre főügyész, a KNYF vezetője a vádat ismertetve sajtótájékoztatóján elmondta: Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Hamis magánokirat felhasználásának vétségével pedig azért vádolják, mert 2008 és 2012 közötti adóbevallásaiban és képviselői vagyonnyilatkozataiban kizárólag a képviselői tisztségéből, valamint államtitkári megbízatásából származó jövedelmeit tüntette fel, ezeket az ismeretlen forrásból származókat nem.
A főügyész hozzátette: kiterjedt vagyonkutatást folytattak, de az inkriminált jövedelmek forrása ismeretlen maradt.
Simon Gábor az eljárás során befizette az államkasszába a hiányzó összeget. Ezzel kapcsolatban Keresztes Imre márciusi sajtótájékoztatóján azt mondta: a bűncselekménnyel okozott hátrány megtérítése a büntetés korlátlan enyhítését is lehetővé teszi a bíróság számára, ám az ügyészség szerint letöltendő szabadságvesztés indokolt az eset tárgyi súlya miatt.
Simon Gábort egy másik ügyben ez év április 8-án első fokon, nem jogerősen kétszázezer forintos pénzbüntetésre ítélte háromszázezer forintos csalás és hamis okirat felhasználása miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Abban az ügyben azt rótta a volt politikus terhére az ügyészség, hogy 2008 és 2010 között munkaügyi államtitkárként megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal, egyebek mellett vezetői készségek fejlesztésére és rendszeres tanácsadásra, ám a teljesítésigazolásokban öt olyan napot is feltüntettek, amikor Simon Gábor nem is tartózkodott Magyarországon.
(mti)
|
[
"MSZP"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
9,5 millió forintra bírságolta a Duna Takarék Bank Zrt.-t a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi szabálysértések miatt - közölte a jegybank a honlapján.
A hitelintézetnek a jegybanki kötelezés alapján legkésőbb október 31-ig meg kell szüntetnie a pénzforgalmi jogszabálysértéseket. Az MNB azt is előírta, hogy a hitelintézet legkésőbb december 10-ig adatok és dokumentumok beküldésével igazolja a feltárt 12 jogszabálysértés megszüntetését.
Az MNB határozata szerint a Duna Takarék Bank Zrt. megsértette a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény keretszerződés módosítás hatályba lépésére vonatkozó, továbbá a határozott időre kötött pénzforgalmi keretszerződés felmondására, illetve az utólagos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírásokat fogyasztó és mikrovállalkozás ügyfelei esetében, valamint esetenként a számlanyitásra, illetőleg a hatósági átutalások teljesítésére vonatkozó előírásokat.
A pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB-rendelet szabályai közül pedig a visszautasításra, sorbaállításra, a forint és deviza fizetési megbízások teljesítésére vonatkozó előírásokat, valamint a haladéktalan jóváírásra vonatkozó rendelkezéseket, illetve utóbbiaknál esetenként a megfelelő értéknap használatára vonatkozó rendelkezést sértette meg a bank - közölte az MNB.
A döntésben a jegybank a hitelintézet terhére rótta fel, hogy a feltárt 12 jogszabálysértés felénél a jogszabálysértő állapot huzamosan, a hitelintézet szerződési feltételeit rögzítő dokumentumokba, számlavezető rendszerébe, illetve belső eljárásrendjébe építetten állt fenn, és az évek óta változatlan tartalommal fennálló jogszabálysértések esetenként az ügyfelek széles körét, illetve a nem haladéktalan jóváírás esetében a fizetési műveletek jelentős hányadát érintette.
Szerző: MTI
|
[
"Duna Takarék Bank Zrt."
] |
[
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.