text
stringlengths 288
82.3k
| positive_institutions
list | negative_institutions
list |
|---|---|---|
A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet (MGFI), Matolcsy György mostani jegybankelnök cége a választások előtt a Fidesz gazdasági műhelyeként is működött.
Az MGFI 2009-ben több anyagot készített és készíttetett a fiatalkori dohányzás visszaszorításáról.
Ezekből az anyagokból kiderül, hogy Matolcsyék már 2009-ben a dohányárusítás államosítására készültek.
Részben az akkor készült anyagokra épül a július 1-én életbe lépő trafiktörvény
A munkába már 2009-ben bekapcsolódott a Continental Dohányipari Zrt.
Amikor 2009-ben a még a legkisebb éjjelnappaliban is hegyekben állt a malbilight, nem sok dohányos aggódott azért, hogy hol veszi majd meg a cigit, és a trafikosok sem tartottak tőle, hogy kihúzzák alóluk az üzletüket. Pedig a 2010-es választási győzelmében joggal bízó Fidesz környékén már akkor megkezdődött a mostani dohánytörvény előkészítése, a munkába pedig a Continental Dohányipari Zrt is bekapcsolódott.
Google keresések a “trafik" szóra 2009 januárja és 2013 májusa között
Az MGFI a dohánytörvény szellemi műhelye
Az Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet Kft. Matolcsy György jegybankelnök cége. Az intézet – legalább is a nyilvánosság előtt – főleg a Fidesz 2010-es választási győzelme előtt volt aktív.
Akkor egyre-másra jelentek meg a különböző tanulmányok, elemzések, főleg gazdasági témákban. Bár a cég honlapja elég üres, de munkáik egy részét itt például el lehet olvasni.
Készültek viszont olyan tanulmányok is, amiknek mi a neten nem bukkantunk nyomára. Ilyen például “A fiatalkori dohányzás visszaszorítása" című, 2009-ben készült dolgozat.
Az anyagban semmilyen, a mostani botrányokat előrejelző kitétel nincs. Ellenben egyértelműen leírja, hogy kívánatos a dohánytermékek kereskedelmének állami monopóliuma, sorra veszi a hasonló nemzetközi példákat, érinti a jogszabályi környezet előkészítését, a kialakítandó pályáztatási rendet és a kiskereskedőkre vonatkozó szabályokat is.
A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet konzultációk alapján témavázlatokat, előtanulmányokat végzett a dohányzási szokásokról –
válaszolta a 444-nek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóosztálya, amikor arról érdeklődtünk, pontosan milyen szerepe volt a munkában Matolcsy Györgynek.
Valamiben segít a Continental
Információink szerint a munkába a Continental Dohányipari Zrt. már akkor, 2009-ben bekapcsolódott, ezt pedig az MNB sajtóosztálya sem cáfolta.
Mikor arról érdeklődtünk Matolcsyéknál, hogy pontosan milyen kapcsolat volt a Continental és az MGFI között és milyen szerződéseket kötött a két cég, azt a kurta választ kaptuk, hogy
A téma szerződéskötésig nem jutott el.
Az MGFI-Continental együttműködéssel kapcsolatban hasonlóan szűkszavú volt Reiniger Balázs, a Continental ügyvédje, aki információink szerint részt vett a munkában. Mikor az saját szerepéről érdeklődtünk nála azt közölte, hogy a Continental képviselőjeként köti az ügyvédi titoktartás, így semmilyen felvilágosítást sem adhat.
Sánta János, a Continental Dohányipari Zrt. vezetője többszöri megkeresésünk ellenére sem nyilatkozott a 2009-es MGFI-vel közös munkáról.
A dohánytörvény alapjai
Az MGFI-nél készített és készíttetett anyagok – nyilván más munkák mellett – a mai dohánytörvény alapját képezték. Olyannyira, hogy egyes részek felépítésükben, néhol pedig szövegszerűen visszaköszönnek a Lázár János által benyújtott, és idén július 1-én hatályba lépő dohánytörvényben.
A trafiktörvény és a Continental
Az egyébként, hogy Sánta részt vett a törvény előkészítésében, már február óta nem titok, igaz akkor nem Matolcsy, hanem Lázár János oldalán említették a lapok. A Napi Gazdaság írta meg először, hogy a trafiktörvény Brüsszelbe kiküldött változatát egy “Sánta János" nevű felhasználó hozta létre. Akkor Sánta azt mondta: badarság lenne azt gondolni, hogy a teljes törvényt ő írta volna. Azt ugyanakkor elismerte, hogy időről időre kapott szövegtervezeteket szakmai egyeztetésre, véleményezésre a törvényhozóktól.
Sánta környezete egyébként nem járt rosszul a trafikpályázaton. A hvg.hu információi szerint 25 olyan céget jegyeznek be egy bajai lakásba, amelyek több mint 90 leendő trafikot irányítanak majd. A koordináló cég és a bejegyzés alatt álló betéti társaságok tagjaikon keresztül szorosan kapcsolódnak a hódmezővásárhelyi Tabán Trafik Zrt.-hez, a Continental dohánygyár terjesztő és forgalmazó cégéhez.
Dohánypiaci forrásaink szerint azonban nem a trafiküzemeltetés az igazi győzelem a Continentalnak.
Sokkal nagyobbat nyer a cég azzal, hogy a Nemzeti Dohányboltok megnyitása után várhatóan nem kell majd milliós polcdíjat fizetnie a különböző szupermarketekben, hogy termékeik kikerüljenek. Erről egyébként a múlt héten maga a Continental adott ki közleményt. Azt írták:
A nagy dohányipari multinacionális cégek folyamatosan olyan (összehangolt) tisztességtelen gyakorlatot folytattak, hogy ők biztosították a cigarettapolcot az értékesítési helyeken, a polc kihelyezéséért további igen jelentős (milliós) éves díjat fizettek, és cserébe azt kérték, vagy elvárták a kereskedőktől, hogy az általuk jóvá nem hagyott gyártó termékét nem helyezhetik ki az üzletekben legfeljebb a pult alól árulhatták azokat.
A 444 nagy trafiktérképét itt találja, az összes dohányos / trafikos anyagunkat meg errefelé.
|
[
"Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet",
"Fidesz",
"Tabán Trafik Zrt.",
"Continental Dohányipari Zrt."
] |
[
"Nemzeti Dohányboltok",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Napi Gazdaság",
"Continental Dohányipari Zrt"
] |
2009. 11. 17., 13:28
Utolsó módosítás: 2009. 11. 17., 14:34
"Sétáltam a pécsi plázában, és megláttam ennek a cégnek az irodáját" - mesélte az [origo]-nak Horváth Zoltán, az Egészségügyi Minisztérium közgazdasági szakállamtitkára, hogyan bukkant rá a készételeket gyártó Star Menü Kft.-re, amely - mint arról az RTL Klub Híradó-ja a múlt kedden beszámolt - hétfőtől két kórházba, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe és a kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórházba szállítja az ennivalót. Vicián Gábor, a Star Menü Kft. munkatársa érdeklődésünkre megerősítette, hogy a szakállamtitkár kezdeményezésére indult a kísérlet.
Horváth szerint a hûtött, vákuumcsomagolt készételek láttán rögtön az jutott eszébe, hogyan lehetne ezt az egészségügyben használni, ezért érdeklődni kezdett, mire meghívták a cég sármelléki üzemébe. "Nem mondtam, hogy ki vagyok, és akkor még nem tudtam, hogy ki a tulajdonos" - mondta a szakállamtitkár. A cég tulajdonosa Csobánczy Gábor, XII. kerületi SZDSZ-es önkormányzati képviselő, Dobolyi Alexandra korábbi MSZP-s európai parlamenti képviselő férje.
A kedvenc cég
A Star Menü Kft.-t 2005-ben alapították, a céget akkor még Pro Food Hungary Kft.-nek hívták, 2006 óta viseli a mai nevét. Fő tevékenységei húsáru-nagykereskedelem és máshová nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása. A kft.-t hárommillió forint alaptőkével hozták létre, de 2007-ben 150 millióra, majd tavaly 152 millióra emelték a tőkét. A kft. fő tulajdonosa eredetileg egy német cég volt, de Csobánczy Gábor tavaly többségi részesedést szerzett, ma pedig már ő az egyetlen tulajdonos a cégnyilvántartás szerint. A cégnyilvántartásban fellelhető mérlegadatok szerint 2007-ben kétmilliárdos beruházást hajtott végre.
Csobánczy Gábor SZDSZ-es önkormányzati képviselő a XII. kerületben. Ma is elérhető 2006-os kampányanyagában büszkén állítja, hogy szinte mindent meg tud főzni, mivel "iskolás éveim alatt elvégeztem a vendéglátó iskolák minden szintjét, és megszereztem a szak- és főiskolai bizonyítványokat". 1997-ben alapította meg családi cégét, a Gold Flame Kft-t, amely 2006 óta részvénytársaságként mûködik, és amely több vendéglátóhelyet üzemeltet a Déli pályaudvari restiktől kezdve egy házasságkötő teremként is mûködő hegyvidéki villáig.
A kft. több partnercégen keresztül vállal ételszállítást vendéglátóhelyeknek, panzióknak és magánszemélyeknek is. Ételei a cég honlapja szerint "egy Magyarországon először alkalmazott csomagolási technológiának köszönhetően" hûtve akár 30 napig is eltarthatók. Ez magyarázhatja, hogyan szállíthatnak ételt Sármellékről Kisvárdára, hisz a két település közt közúton 470 kilométer a távolság. "Én kipróbáltam, valóban eláll, jó ízû és változatos, adalékanyag-mentes" - mondta Horváth, aki szerint a cég képes biztosítani azt is, hogy négy hétig ne ismétlődjön a menü (Vicián szerint több mint 160-féle ételt készítenek).
Az államtitkár ajánlásával
A korábban kórházigazgatóként dolgozó szakállamtitkár szerint a magyar egészségügyi rendszerben a gyógyításra szánt pénz 6-7 százalékát az étkeztetésre kell fordítani, mert a fejenkénti és naponta 550 forintos étkeztetési normatívából (két éve, Horváth Ágnes akkori miniszter rendeletére emelkedett erre a szintre, korábban 350 volt) nem lehet kihozni a napi háromszori étkezést. Egy ember ellátása ennivalóval szerinte a különböző kórházakban 1200-1500 forintba kerül naponta, de így is állandóan panasz van a kórházi kosztra (korábbi, egy kórházi konyhán készült riportunkat itt olvashatja).
A két összeg közti különbözetet vagy a gyógyításra szánt pénzből kell lecsippenteni, vagy a fenntartó önkormányzatoknak kell kifizetniük. Horváth szerint a Star Menü Kft. naponta és személyenként körülbelül 900 forintért tudná ellátni a kórházakat. A készételek beszerzése a szakállamtitkár szerint megkímélné a kórházakat a konyhák drága felújításától is, hiszen azt csak melegíteni és tálalni kellene. Ez a megoldás kevesebb teret adna a visszaéléseknek is - mondta Horváth -, mert az étel adagonként pontosan nyilvántartható.
"Ez az egy cég tudja ezt szolgáltatni. Vannak ugyan hasonlók, de azok sokkal drágábbak" - mondta Horváth arra a kérdésre, miért csak a Star Menü Kft. vesz részt a kísérletben. A szakállamtitkárnak nincsenek aggályai a cég kijelölése miatt, mert úgyis minden kórházfenntartónak (ezek főként az önkormányzatok) magának kell közbeszerzést kiírnia. Azt ugyanakkor elmondta, hogy a közvetlenül a minisztérium alá tartozó országos intézetek esetében kezdeményezték, hogy azok közösen szerezzenek be bizonyos eszközöket és szolgáltatásokat, így az étkeztetést is. A december 31-ig tartó kísérlet során az intézmények maguk fizetnek a Star Menü Kft. által szállított ételért. Horváth szerint épp az a kísérlet lényege, hogy össze tudják hasonlítani a korábbi költségszintet a cég által kínált szolgáltatáséval.
Ellenvélemény
Gyuricza Ákos dietetikus, élelmezésvezető, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének vezetőségi tagja szerint a szakállamtitkár által megadott összeg úgy lehet igaz, ha a költségekhez nemcsak az alapanyagok beszerzését (erre vonatkozik az 550 forintos norma), hanem a munkabért, a rezsiköltségeket és az úgynevezett társüzemi szolgáltatások díját is hozzászámolják. Utóbbi valószínûleg jelentős összegre rúgna, ha pontosan meg lehetne mondani, a fûtés- vagy a villanyszámla mekkora része esik a konyhára. Ezek a költségek akkor sem tûnnének el teljesen, ha egy központi gyárból hoznák az élelmet, hiszen azt tárolni, melegíteni és tálalni kell.
Gyuricza szerint a betegeknek általában az a legjobb, ha minél közelebb van hozzájuk az élelmiszer előállítása, hiszen akkor a dietetikusok ki tudják választani az állapotuknak legmegfelelőbb diétát, hogy az élelmezés valóban gyógytényező legyen. Minél messzebb van a konyha, annál rugalmatlanabb lesz a rendszer és korlátozottabb a választék - mondta a dietetikus. A spórolás kényszere miatt az utóbbi években több kórházban is magánvállalkozásba adták a konyhát, aminek szerinte épp az lett a következménye, hogy sok esetben jelentősen csökkent a választék, illetve romlott a színvonal. Helyenként még a tea mennyiségét is korlátozták. Épp ezért volt szükség a 2007-es egészségügyi miniszteri rendeletre, ami meghatározta, hogy mennyi az a napi pénzkeret, amit kötelezően a betegétkeztetésre kell fordítani. Ennek hatására a legtöbb intézményben azonnal 30-40 százalékkal nőtt a norma.
A Star Menü Kft. ételeivel kapcsolatos tapasztalatokról szerettük volna megkérdezni a kísérletben részt vevő két intézmény vezetőit is. Bálint Éva, a rehabilitációs intézet kommunikációs referense azonban az [origo]-nak azt mondta, a Star Menü Kft. csak a múlt hétfőn kezdett ételt szállítani a rehabilitációs intézetbe. A kísérlet a tervek szerint december 31-én ér véget, és Bálint szerint leghamarabb december elején tudnak nyilatkozni a tapasztalatokról. A kisvárdai kórház főigazgatóját, Harsányi Imrét is kerestük, és titkárságán visszahívát ígértek ugyan, de nem jelentkeztek.
|
[
"Egészségügyi Minisztérium",
"Star Menü Kft."
] |
[
"Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet",
"RTL Klub Híradó",
"Pro Food Hungary Kft.",
"Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége",
"Gold Flame Kft-t"
] |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei jogosultak fegyverhasználatra, a biztonságos használathoz viszont gyakorlatozniuk kell. A lőszert a NAV-nak kell biztosítania, ezért folytattak le közbeszerzési eljárást. A nyertes Milipol Zrt. nettó 79,5 millió forintért szállíthatja le a kért 1 millió darabos mennyiséget, ha a fizetéshez szükséges forrás a NAV rendelkezésére áll majd.
Fegyverzeti alapellátás lőszer beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Mint írják, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény és a pénzügyőri intézkedések és a kényszerítőeszközök alkalmazásáról, valamint az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzésének és kísérésének eljárási szabályairól szóló rendelet szerint a pénzügyőr jogosult a jogszerű (és szakszerű) fegyverhasználatra. A biztonságos fegyverhasználathoz azonban szükséges a lőkészség elsajátítása, begyakorlása. A fegyver megfelelő használatához pedig elengedhetetlen feltétel a szituációs lőgyakorlatok, valamint az ezekhez a lőgyakorlatokhoz szükséges lőszermennyiség biztosítása.
Továbbá a NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha, valamint szolgálati fegyver viselésére és használatára jogosultak. A rendszeresített fegyverzeti és kényszerítő eszközök biztosítása, a meglévő eszközök pótlása, kiegészítése, kibővítése pedig a munkáltató feladata.
Ezért kerül sor az közbeszerzési eljárásra, amelynek tárgya 1 millió db 9 mm Luger lőszer.
A pontos részletekről a NAV azt írja, a beszerezni kívánt termék "9×19 mm-es lőszer teljes köpenyes (FMJ) ólom magvas 8g-os változat".
A kiírásra öt cég jelentkezett: a HM ARZENÁL Elektromechanikai ZRt., az S.C. MATERIAL GROUP S.R.L., a HTI Haditechnikai Intézet Kft., a Vadász és Hajós Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Milipol Zrt. nyújtott be árajánlatot. Utóbbi lett a nyertes nettó 79,5 millió forinttal.
A Milipol Zrt. tulajdonosa a Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft., amelynek tulajdonosa a Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt., amit idén januárban jegyeztek be.
A cég a magyar állam tulajdona.
A NAV ugyanakkor azt is közli a leírásban, hogy a közbeszerzési eljárás feltételes: a szerződés hatálybalépésének feltétele a szerződés mindkét fél által történő aláírása, és a fedezet rendelkezésre állását biztosító döntés ajánlatkérő általi kézhezvétele.
A tájékoztató szerint a felek július 22-én kötöttek egymással szerződést, onnantól számítva 90 napja van az adóhivatalnak, hogy értesítse a nyertes Milipolt a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról. Ha ez nem történik meg, mert nem kap pénzt erre a NAV, akkor a szerződés nem lép életbe.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Varga Mihály pénzügyminiszter (j3) hallgatja egy vám- és pénzügyőr jelentését a magyar-ukrán határátkelőhelyen Záhonyban 2022. március 12-én. Az orosz-ukrán háború miatt a NAV pénzügyőrei megerősített szolgálatot látnak el a határnál. (fotó: MTI/Balázs Attila)
|
[
"Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft.",
"Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt.",
"Milipol Zrt.",
"Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"S.C. MATERIAL GROUP S.R.L.",
"HM ARZENÁL Elektromechanikai ZRt",
"Vadász és Hajós Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Opten Kft.",
"HTI Haditechnikai Intézet Kft."
] |
Azt hiszik, ő nagybirtokos, de ha meglendül a fokos, nem lesz itten kegyelet, lecsap a jó Benedek. Bíróságra uccu, uzsgyi, elsőfokon pert kell nyerni!
Nagybirtokot akar kiépíteni az LMP-s Sallai Benedek, legalábbis a kormányoldal ezzel vádolta az ellenzéki képviselőt, aki folyamatosan ekézi a földjeit és mellesleg a kormány földpályázati rendszerét. Az LMP közleménye szerint azonban meghúzódott a veres vonal, Sallai pert nyert az időközben nyílt pártlappá alakult Napi Gazdaság (azaz Magyar Idők) ellen.
Egy nap alatt lezajlott a per, aminek a végén a bíróság kötelezte a lapot, hogy fizesse meg a perköltségeket és előírtaa valótlanságokat cáfoló nyilatkozatok közzétételét a nyomtatott és az online felületein is öt napon belül.
|
[
"Magyar Idők"
] |
[
"Napi Gazdaság"
] |
Mulasztásai miatt menesztik a Pécs-Pogányi reptér vezetőjét
Ács Gyula, a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. ügyvezetőjének felmentését kezdeményezi a pécsi városvezetés – tájékoztatott közleményében Nagy Csaba (Fidesz) alpolgármester szerdán. "Ács Gyula menesztését azért kezdeményeztük, mert a vizsgálatok során olyan mulasztásokat, rossz üzletpolitikára és cégvezetésre utaló nyomokat tártak fel a szakértők, amely ezt a döntést szükségszerűvé teszi" – áll a közleményben.
Nagy Csaba levelében azt írta: Páva Zsolt polgármester utasítására írásban kérte a Baranya Megyei Önkormányzat elnökét, Hargitai Jánost mint a pécsi önkormányzat tulajdonostársát, hogy járuljon hozzá a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. ügyvezetőjének felmentéséhez. Ács Gyula elmondta: a város revizorai által végzett vizsgálat valóban azt állapította meg, hogy 2005 óta jelentős mennyiségű üzemanyag tűnt el a reptér benzinkútjáról. Egy másik vizsgálat azonban ezt nem erősítette meg, a pécsi vagyonkezelő Pécs Holding szakemberei mindent rendben találtak – tette hozzá. "Amíg azonban engem nem hallgatnak meg a kérdésben, erről nem tudok a döntéshozókkal beszélni, így addig az sem derül ki, hogy eltávolításom mögött milyen más okok állnak" – fogalmazott.
A pogányi légikikötő eladása június végén sikertelenül zárult, senki sem jelentkezett a pécsi önkormányzat befektetői felhívására. A tulajdonosok 3 milliárd forintért kínálták eladásra, plusz át kellett volna vállalnia a vevőnek a repülőteret működtető társaság működésre és fejlesztésre korábban felvett 1,1 milliárd forintos hitelét. A vevőnek 25 évig kellett volna működtetnie a légikikötőt. Az új befektetőre azért lenne szükség, mert a tulajdonosok (a pécsi, a megyei, a pogányi önkormányzat, valamint a Pécs Holding Zrt.) egyre nehezebben tudják finanszírozni az üzemeltetést, emellett nincs elegendő forrásuk a fejlesztésre, így a kifutópálya meghosszabbítására, amely a nagyobb gépek le- és felszállását tenné lehetővé.
A megye elvileg a fenntartás 20 százalékát fizeti, de már 75 millió forinttal tartoznak Pécs városának. Nagy Csaba alpolgármester korábban úgy nyilatkozott: sürgős az eladás, hiszen a létesítmény mintegy havi tízmillió forintos fenntartását jelenleg is hitelből finanszírozza a pécsi önkormányzat, a keret várhatóan az ősz elejére teljesen kimerül. Addigra mindenképpen megoldást kell találni a légikikötő számára: a jelenleginél is takarékosabban kell működtetni, de az is szóba került, hogy csak üzemeltetési szerződést kötnének a jelentkezővel.
(MTI)
|
[
"Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft."
] |
[
"Pécs Holding Zrt.",
"Baranya Megyei Önkormányzat",
"Pécs-Pogányi Repülőter Működtető Kft.",
"Pécs Holding"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Hírszerző 2011. február 08. 13:15
Frissítve: 2011. február 08., kedd, 19:45
Őrizetbe vette a Központi Nyomozó Főügyészség Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát kedden a moszkvai magyar nagykövetség egyik ingatlanának eladásával összefüggésben.
Kihallgatása után őrizetbe vette a Központi Nyomozó Főügyészség Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát, Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet és Tátrai Miklós volt MNV Zrt.
A Fővárosi Főügyészség esti közleményében az áll, Horváthné Fekszi Márta volt államtitkár és Székely Árpád egykori moszkvai magyar nagykövet panaszt jelentett be a házkutatási és az őrizetbe vételi határozatok, valamint a gyanú közlése ellen, míg Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója a gyanú közlése és az őrizetbe vételi határozat ellen élt panasszal. A közlemény szerint a gyanúsítottak vallomást tettek, s tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését.
A gyanú
Hónapokkal ezelőtt felröppent a hír, hogy a korábban a Külügyminisztérium államtitkári posztját is betöltő Fekszi Márta tudhat a legtöbbet a korábban nagy port kavart moszkvai ingatlaneladásról. A Központi Nyomozó Főügyészség 2009. november óta vizsgálja a moszkvai ingatlan eladásának körülményeit, ezzel kapcsolatban hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak, a Hírszerző információi szerint az akkori külügyi államtitkárt, a volt moszkvai nagykövetet és az MNV Zrt. volt vezérét is kihallgatták a hatóságok.
Az ügyészség azt gyanítja, hogy ha a jogszabályoknak megfelelő módon adták volna el a moszkvai ingatlant, akkor magasabb áron lehetett volna értékesíteni a korábban állami tulajdonban lévő épületet. Ezen kívül magánokirat-hamísítás gyanúja miatt is nyomoznak az ügyben. Az ügyészég gyanúja szerint ugyanis az épület eladásáról szóló első adásvételi szerződést nem a jogszabályok betartásával kötötték meg.
Egy korábbi, a Hír Televízió birtokába jutott nemzetbiztonsági jelentés szerint három adásvételi szerződés is született, egy 2005-ben, kettő pedig 2008-ban, mert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV Zrt.) vezetése színlelt pályázattal akarta eltussolni a korábbi eladást. A moszkvai épület eladásáról szóló adásvételi szerződést csak három évvel később, 2008-ban írták alá a vevővel, pedig az előleg már 2005-ben megérkezett: a Diamond Air ekkor utalta át a 21,3 millió dollárt.
A korábbi kormány annak ellenére váltig állította, hogy nem érkezett előleg, és kitartott a 2008-as dátum mellett, hogy a 2008. márciusi szerződésben az állt: a vevő a vételáron felüli összeget - 2,3 millió dolláros előleget - már korábban átutalta a magyar államnak. Az akkori kabinet azt állította: nincs tudomásuk az előleg megérkezéséről.
Megy az egymásra mutogatás
Nemcsak a kormány, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. illetékesei is kötötték az ebet a karóhoz és állították, hogy nem érkezett előleg. Faller Jenő, a Külügyminisztérium korábbi államtitkára az Országgyűlés külügyi bizottságána meghallgatásán (2009. decemberben) azt mondta: az eladás során történt pénzmozgásokra csak az MNV látott rá.
MNV Zrt. még 2009. júniusában az [origo] kérdésére megismételte: 2008 március előtt nem érkezett utalás a Diamond Airtől. Az MNV ezt az állítását idén júniusban is fenntartotta hozzátéve: előlegről nem kaptak tájékoztatást a Magyar Állami Kincstártól (MÁK) sem. A lap hiába kérdezte több alkalommal a MÁK-ot, a válasz minden esetben az volt, nem áll módjukban tájékoztatást adni. (Az eladás idején Tátrai Miklós volt az MNV vezérigazgatója, akit 2010. szeptember elején őrizetbe vettek a hatóságok a sukorói kaszinóberuházást megelőző ingatlancserékkel kapcsolatban).
Mégis jött előleg, de nem adtak rá magyarázatot
Székely Árpád volt moszkvai nagykövet a Hír Tv-nek, tavasszal adott interjújában nem adott magyarázatot arra, hogy az általa "tervezetnek" nevezett 2005-ös megállapodás után miért utalt a vevő 500 millió forintos előleget a Kincstári Vagyoni Igazgatóság számlájára. Székely ugyanakkor a Hír Tv-nek leszögezte: az akkori külügyi államtitkár, Horváthné Fekszi Márta utasítására járt el a volt moszkvai nagykövet az orosz fővárosban található magyar kereskedelmi képviselet eladásakor. Az évekig tartó huzavona után a szerződést aláíró Székely az [origo]-nak elismerte, 2005-ben jött előleg.
A magát "csak végrehajtónak" nevező volt nagykövet viszont nem adott választ arra a kérdésre, miért offshore cégnek adták el az épületet az orosz állam jóváhagyásával, miközben azóta már a vevő az orosz államnak továbbadta az ingatlant.
Orbánék azonnal hazarendelték Fekszit
Többek között Horváthné Fekszi Márta New York-i ENSZ-nagykövetet is hazarendelte az új Orbán-kormány. Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium korábbi államtitkárát tavaly ősszel a Bajnai-kormány nevezte ki New York-i ENSZ-nagykövetnek. Nem sokkal korábban indított a tárca belső vizsgálatot a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásának ügyében. A vizsgálat befejezése után tavaly novemberben a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el az ingatlan eladása miatt.
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Külügyminisztérium",
"Diamond Air"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Hír Televízió",
"Kincstári Vagyoni Igazgatóság",
"Hír Tv",
"Magyar Állami Kincstár",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"MNV Zrt."
] |
Előzetes letartóztatásba helyezte 30 napra a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) Fazekas Árpádot, a VIX Kft. ügyvezető igazgatóját pénteken. A Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény alapos gyanúja miatt indítványozta csütörtökön Fazekas Árpád előzetes letartóztatását. A gyanúsítottat kedden vette őrizetbe a rendőrség.
Az ügyvezető igazgató közreműködött a Korompai Nicolette ügyben ismertté vált 54 millió forintos vagyoni hátrányt okozó tranzakcióban. A bíróság indoklása szerint fennáll a tárgyi bizonyítékok eltüntetésének és az összebeszélésnek a veszélye, a gyanúsított szabadlábra helyezése veszélyeztetné a büntetőeljárás sikerét.
Fazekas Árpádot összesen mintegy hetvenmillió forint vagyoni hátrányt okozó bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel vádolják, ugyanis azzal gyanúsítják, hogy fiktív számlákra pénzt vett fel a Concordia Rt. többségi tulajdonában álló GMS-96 Kft.-től.
A PKKB indoklásából kiderül, hogy Fazekas Árpád közreműködött abban, hogy a GMS-96. Kft. ügyvezető igazgatója Böröczky Csaba 1999-ben fizessen ki közvetítői jutalékot a VIX. Kft. részére annak ellenére, hogy a cég ténylegesen ügynöki tevékenységet nem végzett. Fazekas cégének köze volt ahhoz a búzaügylethez is, amely miatt a napokban gyanúsítottként hallgatták meg a Ploy Kft. ügyvezetőjét.
Az ügy hátterében - mint ismert - egy tízezer tonnás búzaeladás húzódik. A GMS annak idején ugyanis megállapodott egy másik céggel, az Agrograin Rt.-vel a gabona eladásában, ám a Concordia azóta előzetes letartóztatásba helyezett vezetője, Korompai Nicolette utasította a kft.-t, hogy a búzát 340 millió forintért a Ploy-nak adja el. A búzát végül az Agrograin Rt. vette meg 54 millió forintos felárral. Ezt a pénzt a Ploy öt különböző vállalkozásnak utalta tovább, cserébe a cégeknek marketingmunkát, piackutatást és üzleti hálózatszervezéssel kapcsolatos munkát kellett volna elvégezniük, de ezeket nem teljesítették. A nyomozati eljárás során Fazekas, Korompai és Böröczky mellett több személyt helyeztek előzetes letartóztatásba.
Fazekas Árpádot a Budai Központi Kerületi Bíróság 1998-ban bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt pénzfőbüntetésre ítélte. A gyanúsított ellen jelenleg a PKKB-n sikkasztás miatt van folyamatban eljárás.
Korábban:
|
[
"Concordia Rt.",
"Ploy Kft.",
"VIX Kft."
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"VIX. Kft.",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Agrograin Rt.",
"GMS-96 Kft.",
"GMS-96. Kft."
] |
Az M3-autópálya egyik szabolcsi szakasza 32 milliárd forintba kerül, de ennyi pénzből máig nem sikerült kifizetni több alvállalkozót. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. egyeztetést ígér.
Szováty Józsefné és Gyulai Péter az M3-as autópálya építésénél dolgoztak alvállalkozóként, ám a mai napig nem kapták meg a munkájuk ellenszolgáltatását, elmondásuk szerint hat és fél millió forintot – írja mai számában a Nyíregyházán szerkesztett Kelet-Magyarország.
A megyei lap az ügyben megkereste a Közgép Zrt.-t, amelynek kommunikációs igazgatója elmondta: a megbízójukkal, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-vel kötött szerződés szerint hivatalos nyilatkozatot nem tehetnek az autópálya építésével kapcsolatban. A lapnak nyilatkozó NIF Zrt. szerint a fővállalkozónak a társaság kifizette a kérdéses összeget, így a NIF Zrt. az ügyben meg fogja hallgatni az érintetteket.
A NIF Zrt. honlapján található információk szerint ezen a szakaszon – vagyis az M3-as autópálya és a 49. számú főút között – gőzerővel zajlik az építkezés. A 33,8 kilométer hosszban kiépülő síkvidéki autópályát 2013 első félévében adják át a forgalomnak.
A beruházás egyébként hamarosan folytatódik: múlt hónapban megjelent a 49-es főút és Vásárosnamény közötti szakasszal kapcsolatos közbeszerzési kiírás. A fejlesztés során kétszer két forgalmi sávos, leállósávval ellátott, aszfaltburkolatú autópálya épül, az ajánlattételi határidő 2012. november 29. A beruházás tervezett befejezése 2014 vége.
|
[
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Közgép Zrt."
] |
[
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"NIF Zrt."
] |
A Budapest és Vác közötti szakasz 2×2 sávos bővítését előzetesen 31 milliárd forintra becsülte a NIF, de a Strabag 3,5 milliárddal drágább ajánlattal nyerte a tendert.
A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) tavaly májusban írt ki nyílt közbeszerzést az M2-es gyorsforgalmi út Budapest és Vác közötti szakaszának 2×2 sávos bővítésére. A tender eredménye február 17-én jelent meg az uniós értesítőben.
A megbízást az STR+S-M2 Konzorcium kapta, melynek két tagja a STRABAG Építő Kft. és az osztrák STRABAG AG. A konzorcium nettó 34,6 milliárd forintos ajánlattal nyerte el a munkát, melynek költségét a NIF előzetesen 3,5 milliárddal kevesebbre, nettó 31,1 milliárdra becsülte. A tájékoztatás szerint a beruházással érintett úthossz összesen 19,6 kilométer, vagyis a Strabag kilométerenként 1,76 milliárd forintot kap. A munkálatok előreláthatólag bő két évig fognak tartani.
A tenderen ajánlatot tett még a Duna Aszfalt Kft. és Penta Kft. páros, illetve az SDD Konzorcium (Dömper Kft., Subterra – Raab Kft., Pannon-Doprastav Kft.) is.
A Strabag Építő Kft. tavaly robbant be a közbeszerzési piacra: akkor egy hét alatt két projektet is elnyert, összesen 5,7 milliárd forint értékben. A Városligettől egy másik Strabag-leánycég 4 milliárdos megbízást kapott tavaly, és a mezszponzor Strabag cége bontja Garancsi klubjának, a Videoton stadionját is.
Többször írtunk már arról, hogy az MSZP/SZDSZ-közelinek tartott Strabag és Swietelsky a Fidesz hatalomra kerülése óta sem panaszkodhat, sorra kapják a megrendeléseket.
A Heti Válasz épp a minap készített egy összesítést arról, hogy a 4-es metrós botrányban is érintett cégek a 2010-es kormányváltás óta még többet is keresnek, mint korábban. A lap szerint ennek az az oka, hogy hatalmas összegekkel támogatják a Fidesz-közeli focicsapatokat: “A Strabag a miniszterelnök két kedvenc focicsapatának, a felcsúti Puskás Akadémiának és a székesfehérvári Videotonnak is kiemelt támogatója, a Swietelsky pedig a Haladásba önt százmilliókat."
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Strabag"
] |
[
"SDD Konzorcium",
"Strabag Építő Kft.",
"STR+S-M2 Konzorcium",
"Duna Aszfalt Kft.",
"Penta Kft.",
"Heti Válasz",
"Puskás Akadémia",
"STRABAG Építő Kft.",
"STRABAG AG.",
"Dömper Kft.",
"Pannon-Doprastav Kft.",
"Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.",
"Raab Kft."
] |
A Fővárosi Bíróságon pénteken volt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen közérdekű adatkérés ügyében indított perünk első – és egyben utolsó – tárgyalása. A Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos által kijelölt 85 magántulajdonú cég és az állami vállalatok 2002-2010 közötti szerződéseinek azokra az adataira voltunk kíváncsiak, amiket az MNV egy idén július 13-i keltezésű levélben bekért. Az adatok miatt először július 16-án fordultunk e-mailben az MNV-hez, majd amikor erre a levélre elutasító választ kaptunk, július 28-án hivatalos adatkérést is eljuttattunk az MNV-hez. Miután augusztus 12-én ennek a kérésnek a teljesítését is elutasították – bár nem vitatták, hogy ezek közérdekű adatok –, szeptember 1-jén a TASZ-szal karöltve bírósághoz fordultunk. A bíróság elfogadta az MNV védekezését, miszerint az első, július 16-i levelünk adatkérésnek minősült. A végzésben kimondta: a felperesi keresetet a rendelkezésünkre harminc napon túl adtuk be, így az eljárást megszüntette. A határozat ellen fellebbezünk.
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
[
"Fővárosi Bíróság"
] |
A központi rendezvényekért felelős Miniszterelnöki Hivatal (MeH) az augusztus 20-i ünnepségek tételes elszámolására korábban hatvan napot kért, ám a határidő lejárta után az ígért részletes beszámoló helyett az előzetesen már közölt szűkszavú adatokat ismertették, melyek szerint a Hungexpo Vásár és Reklám Rt. költhette el az ünnepségekre szánt 140 millió forintot. Augusztusban a sajtó érdeklődésére a MeH még azt közölte, hogy a közbeszerzési rendelkezések értelmében október 20-ig van idejük a számlák ellenőrzésére és a kiadásokra vonatkozó részletes tájékoztatásra. A tíz százaléknál nagyobb részesedésű alvállalkozók ismertetésére a MeH a tűzijátékot lebonyolító és a rendezvények költségvetéséből a legnagyobb arányban részesülő Mafilm Rt.-hez irányította lapunkat.
Korábbi ígéreteivel ellentétesen nyilatkozott azonban tegnap Tolmár Tamás, a Mafilm Rt. vezérigazgatója is, aki a Magyar Nemzet érdeklődésére közölte: nem tudja, kinek a kötelessége megtenni az elszámolást. Tolmár egyben nyomatékosan megkérte a lapot, ne zavarja tovább az ünnepségek kiadásaival kapcsolatos adatkéréssel.
A Magyar Nemzet szerette volna megszólaltatni az elszámolásban szintén érintett Hungexpo Rt.-t, ám az ügyben illetékesnek jelölt Rózsa Edit rendezvényszervezési igazgató többszöri hívás ellenére sem reagált a megkeresésre.
Emlékezetes: az Orbán-kormány idején az akkor ellenzékben lévő szocialisták minden esetben tételes elszámolást kértek az augusztus 20-i ünnepségekről, amelyet a Stumpf István vezette MeH részletes közleményekben és parlamenti beszámolókban meg is tett. A központi kiadásokkal kapcsolatban támadások érték a Happy End Kft.-t is, amely korábban az országos ünnepekkel kapcsolatos feladatok húsz százalékát látta el, megbízását közbeszerzési pályázat útján elnyerve.
(Magyar Nemzet)
|
[
"Hungexpo Rt.",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Mafilm Rt."
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Hungexpo Vásár és Reklám Rt.",
"Happy End Kft."
] |
Nemrég húzott be két zsíros azbesztmentesítő közbeszerzést az a cég, amelynek ügyvezetője az azbesztmentesítők szövetségének elnökeként a Magyar Időkben mosdatta az Országos Széchényi Könyvtár azbesztkezelési szokásait. A cikk címe azt volt, hogy nincs komoly az azbesztveszély az épületben. Korábban éppen a szövetség előzetes szakvéleménye állította az ellenkezőjét. A könyvtári dolgozók továbbra sem nyugodtak.
Egészségügyi határérték, a magyar szabályozás szerint köbcentinként 0,01 darab rost alatt van az azbesztszennyezés az Országos Széchényi Könyvtárban – ezt a friss, május végi szakvéleményt küldte szét a dolgozóknak nemrég a könyvtár vezetése. A jó hír ellenére sem nyugodtak meg teljesen a kedélyek. Továbbra is többen akadnak a dolgozók között, akik nem értik az ellentmondást a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége tavalyi előzetes szakvéleményével.
Ebből a dokumentumból korábban részletesen idéztünk. A lényeg: egészségre veszélytelen azbeszt mennyiséget még semmilyen tudományos vizsgálat sem állapított meg, akad helyiség, ahol csak védőfelszerelésben ajánlott tartózkodni, akkor is csak rövid ideig, és olyan is, amit teljesen le kellene zárni.
Megpróbáltuk feloldani az ellentmondást, elkerülve a pánikkeltést, de azt is, hogy ok nélkül asszisztáljunk egy komoly kockázat esetleges bagatellizálásához. A könyvtár ugyanis épp arra készül, hogy digitalizáló munkaállomásokat hozzon létre az egyik, azbeszttel érintett helyiségben. A leendő dolgozókkal információink szerint már folynak a felvételi beszélgetések. (A könyvtártól ezúttal nem kérdeztünk, egyelőre beérnénk azzal is, ha áprilisi, szintén azbeszt-témában írt kérdésünkre érkezne végre válasz.)
Veszélytelen mennyiség nem létezik
A WHO a fő egészségügyi kockázatok közé sorolja az azbesztózist. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre a témában 2005-ben készült doktori értekezés (szerző: dr. Jäckel Márta) pedig külön fejezetet szentel az egészségügyi kockázatoknak. A dolgozat részletes ugyan, de a szakszöveg nem éppen laikusoknak szánt. Az értelmezéshez segítséget kértünk egy orvosszakembertől, akit arról is kérdeztünk: kinek lehet igaza az azbesztvitában, létezik-e egészségügyre ártalmatlan mennyiség.
Az inkognitót kérő doktor – egyetemi tanár – szerint az orvosszakma válasza a kérdésre egyértelmű "nem". Így fogalmazott: bár a kockázat mértéke függ a mennyiségtől és a kitettség időtartamától, de veszélytelen mennyiség nem létezik. Egy alkalommal egyetlen rost belélegzése is egy életre szóló kockázatot jelent számos tüdőmegbetegedésre, köztük a tüdőrákra.
Méghozzá nem szép lefolyású megbetegedésre. Úgy képzelhetjük el, mint amikor a szálka beleáll az ujjunkba, de nem tudjuk kipiszkálni. Idővel meggyűlik, és kellemetlenül feszül ugyan, de a váladékkal távozik is a testből. Valami hasonló történik, akár évtizedek alatt a rostszállal a tüdőben, csakhogy annak nincsen merre távoznia, ez okozza a szövődményeket.
Akkor viszont mi értelme van az "egészségügyi határérték" meghatározásának? – merülhet fel. Sajnos szintén nem találtunk névvel válaszoló szakembert. Az egyik, azbesztmentesítéssel foglalkozó, de az OSZK-projekttől független vállalkozó azt magyarázta, hogy a 0,01 rostnál kevesebbet kimutató mérés akkor jelent valódi biztonságot, ha az eredményt már a mentesítés után kapják. Amíg az azbeszt a helyiségben van, a porladás, a légmozgás, az épület rezgése révén nagy eséllyel (bizonyosan) tovább szennyez. Az ilyen mérés pillanatnyi állapotot mutat, erre egyébként az OSZK-nak végzett mérés készítői is emlékeztetnek.
A zárt terület természetesen fokozott kockázatot jelent, de az utcán is ki van téve azbesztveszélynek a járókelő: húsz év alatt csak tetőszerkezetbe 200 millió négyzetméternyi azbeszt került Magyarországon a szakember elmondása szerint. Ennek a mennyiségnek a fele, becslése szerint még mindig a helyén lehet. Egy német kimutatás szerint 1 négyzetméter azbesztből évente 3 gramm por távozik a levegőbe. Kiszámolható, ez csak a tetőkről évi 300 tonna levegőbe (esővízbe, talajba) távozó azbesztport jelent minden évben.
Mindez persze egy vállalkozó mondása, akár csak a már emlegetett szövetségi előzetes szakvélemény. Azaz a mentesítésben érdekeltek véleménye, mondhatnánk az ördög ügyvéde szerepében. Attól azonban az ördög ügyvédei is zavarba jönnének, hogy a szakmai szövetség elnöke, szintén mentesítő vállalkozás fő tulajdonosa, Hanvai Zsombor májusban azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy nincs komoly veszély az OSZK épületében.
Illetve, bár sokan, például belső fórumokon OSZK-sok is így hivatkozzák, ez "csak" a cikk címe volt. Hanvai egészen pontosan azt mondta, hogy a szövetségi szakvélemény és a könyvtár által rendelkezésére bocsájtott adatok szerint "egészségre veszélyes azbesztszintet csak a mindenki elől elzárt, és egyébként is használaton kívüli egyetlen területen találtak" (azaz valahol mégis csak mértek ilyet).
Az ellentmondások feloldására kérdéseket írtunk Hanvai Zsombornak, egyelőre várjuk a választ. Hanvai az azbeszt- és egyéb kármentesítéssel foglalkozó Ignis Értékmentő Kft. tártulajdonos-ügyvezetője, május közepe óta többségi üzletrész-tulajdonosként tartja nyilván a cégjegyzék.
Legalább tizenöt éve halogatják
Az Ignis a kétezres évek első felében dolgozott a Széchenyi Könyvtárnak, az olvasóterem fölötti kupolatérből távolították el az azbesztet (a Közbeszerzési Értesítőben nem találtuk ezt a munkát, de referenciaként hivatkozza az Ignis oldala, illetve Hanvai azbesztszövetségi bemutatásában is szerepel rá utalás).
Értesüléseink szerint egy könyvtáros szakember egy Facebook-kommentben meg is jegyezte, hogy "jó lenne, ha az azbesztszövetségi elnök konzultálna az édesapjával, mert ő – aki ekkoriban vezette az Ignist – már 2003-ban kicsit rosszabbnak ítélte a helyzetet, mint most a fia". A kommentet már nem találtuk, de az utalást rá az OSZK-dolgozók belső levelező fórumán volt módunkban látni.
A tizenöt évvel ezelőtti mentesítésre a régi dolgozók úgy emlékeznek, hogy egyrészt szakszerű volt. Másrészt van egy olyan érzésük, hogy – nem a cég hibájából, de – a problémának csak egy részét sikerült orvosolni:
"Az azbeszt ott van a VII. emeleti olvasótermek felett, melyeknek nincs zárt mennyezete. A födém alatt szabadon található és minél előrébb megyünk az időben, annál inkább porlik le arról és szép csöndben hullik le az olvasótermekbe. A VIII. emeleti olvasó feletti födémről 2003-4-ben eltávolítattunk kb. 800 m2-t, máshol még van cca 3500 m2. Erről bizalmasan jelentettem annak idején xxx-nak, majd 2010 elején a xxx felé is, mivel én nem akartam pánikot és főképp, hogy az akkori közegészségügyi felügyelet lezárja a fölső szinteket. Azóta sem változott semmi. Egy a szerencse, hogy nem a legártalmasabb kék azbeszt van a felületeken, de az oda felhordott változat sem az egészség garanciája".
A birtokunkba került az Ignis 2005-ös árajánlata, amelyet a fennmaradó munkák elvégzésére tett. Egyebek mellett az olvasható benne:
"A Széchenyi Könyvtár "F" épületében az irodák állmennyezete feletti térben, ill. a gépházakban szabadon hozzáférhető helyeken azbeszt szigetelést alkalmaztak. A szigetelés a bejárt helyiségekben szabadon található, és igen erőteljesen elkezdett porlódni. Annyi bizonyos azonban, hogy a gépészeti helyiségben állandó légmozgás van – főként a nagyteljesítményű villanymotorok hűtése miatt –, így a már nagy felületeken porladó azbesztbevonatból a szálkiválás folyamatos."
Az ajánlatot a jelenlegi azbesztszövetségi elnök édesapja, a cég korábbi ügyvezetője, Hanvai Pál jegyezte.
Ifjabb Hanvai sem járatlan az állami munkák világában, az Ignis például az idén két nagy értékű közbeszerzést is elnyert. Legutóbb pár napja, június 12-én jelent meg, hogy vihetik az MNV-tulajdonú Kézmű Fővárosi Kézműipari Közhasznú Nonprofit Kft. veszélyesanyag-mentesítését nettó 98,3 millióért.
Január végén hirdettek eredményt a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. által a cég I. kerületi irodájának azbesztmentesítésére nettó 95,7 millió forint értékben.
Százmilliós mentesítés Seszták-közelből
A BMSK szintén állami cég, felügyeletét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gyakorolja – legalábbis jelenleg is ez olvasható a cég honlapján. Alighanem még nem dőlt el, az új kormány megalakulásával, és az NFM megszűnésével hová kerüljön a sportberuházásokat vezénylő társaság.
A közbeszerzés idején mindenesetre még az NFM volt a gazda. Iparági források szerint pedig Hanvai egészen közeli jó viszonyt ápol Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter politikai tanácsadójával és kisvárdai földijével, Kelemen Diána Valériával.
A könyvtár dolgozóit azonban a közbeszerzési bulvárnál jobban érdeklik a rostszámok. A Magyar Idők cikk után tudomásunk szerint volt is egy jelentős polémia az OSZK egyik alfőnöke és a dolgozók között. A PR-ügyekkel is foglalkozó vezető "hivatalos tájékoztatás" címmel osztotta meg a kormánylap írását, amiben az Átlátszó által ismertetett előzetes szakvéleményt például “egy dolgozó által kilopott" dokumentumnak minősítik. Emiatt számos értetlen hozzászólás jelent meg a könyvtár intranetjén.
Egyik munkatársuk például egyenesen úgy fogalmazott: "az egészségünk fontosabb, mint az OSZK külső megítélésén esett csorba a szivárogtatás miatt."
Rádi Antónia
|
[
"BMSK",
"Országos Széchényi Könyvtár"
] |
[
"Közbeszerzési Értesítő",
"Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége",
"BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.",
"Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem",
"Magyar Idők",
"Ignis Értékmentő Kft.",
"Széchenyi Könyvtár",
"Kézmű Fővárosi Kézműipari Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Nyílt háború tört ki a cigánypolitika erős emberei között, Farkas Flórián egy állítólagos hangfelvételen magas rangú kapcsolataira hivatkozva megszüntetéssel fenyegeti az Országos Roma Önkormányzatot. A kormányzati pénzcsapok átirányítása roma belháborúkhoz vezetett, Farkas kezét a botrányok ellenére sem engedték el egyelőre.
Farkas Flóriánról kompromittáló hangfelvételek vannak az Országos Roma Önkormányzatnál (ORÖ), melyek azt bizonyítják, hogy maga a miniszterelnöki megbízott akarja megsemmisíteni a nemzetiségi önkormányzatot — mondta az ORÖ elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. Hegedüs István szerint Farkas Flóriánnak azonnal távoznia kell a roma közéletből.
Hegedüs István azt állítja, olyan hangfelvétel van a birtokában, melyen Farkas Flórián arról beszél, hogy ő
bizalmi viszonyban van olyan magas rangú személyekkel, akik, ha kell, megszüntetik az Országos Roma Önkormányzatot.
Hegedüs szerint Farkas akár az egész nemzetiségi önkormányzati rendszert, és a legszegényebb településeket segítő programokat is el akarja lehetetleníteni. A hangfelvételeket az ORÖ elnöke egyelőre nem akarja nyilvánosságra hozni, de azt mondja, egyértelművé vált, hogy Farkas Flórián áll amögött, hogy a nagyösszegű EU-s pályázatokat egy friss kormánydöntés értelmében elvonták az Országos Roma Önkormányzattól.
Fenyegetések és demonstráció
Hegedüs arról is beszélt, hogy életveszélyes fenyegetéseket is kapott, azt azonban, hogy kiktől, nem mondta el, és egyelőre feljelentést sem tett emiatt. "Farkas Flóriánnak ki kell vonulnia a roma közéletből, ő az egyetlen akadálya az integrációnak. Ha Farkas picit is szereti a roma embereket, még ma lemond, ha nem, megkérjük a miniszterelnököt, hogy azonnal szüntesse meg Farkas miniszterelnoki megbízását."
Hegedüs István ORÖ-elnök hétfői sajtótájékoztatóján demonstrációs céllal felvonultatta a fél roma képviselőtestületet is. Az újságírók mögé beültetett, a sajtótájékoztatót hosszas tapsokkal színesítő roma politikusok azt voltak hivatottak szemléltetni, hogy az ellenkező hírekkel ellentétben a mostani elnöknek még vannak támogatói. A jelenlévő képviselők körében a legnagyobb tetszést az aratta, amikor Hegedüs arról beszélt: arra kéri a miniszterelnököt, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg Farkas Flórián miniszterelnöki megbízását.
Ugyanezeknek a képviselőknek a jelentős része néhány hónappal ezelőtt még Farkas Flórián feltétlen hívének számított, azóta azonban kicsit megváltoztak a dolgok. Az ORÖ előző és mostani vezetője között most már nyílt konfrontáció van.
Nincs miből etetni a klikkeket
Azzal, hogy a kormány sok milliárdos EU-s programokat vett el tőlük a sorozatos botrányaik után, elzáródtak a szervezet pénzügyi csapjai, így most borulnak a korábbi erőviszonyok. A csődközelbe jutott szervezet információink szerint már most is gyakorlatilag fizetésképtelen, így nincs miből finanszírozni az eddigi bejáratott patrónus-kliens rendszereket sem.
Az ORÖ-n belüli klikkek konfliktusa csütörtökön — a Romnet információi szerint utolsó pillanatokban is tartó szavazatvásárlásokkal — egy tökéletesen eredménytelen közgyűléshez vezetett, ahol már a napirendi pontokat sem sikerült megszavazni. Miközben a roma képviselők egymással küzdöttek, a szervezet székházában az adóhatóság nyomozói éppen iratokat foglaltak le. Ez itt nem ritkaság, már velünk is megtörtént, hogy miközben az ORÖ gazdasági vezetőjével készítettünk interjút arról, hogy szerinte náluk minden a legnagyobb rendben van, a NAV nyomozói furgonnyi papírt vittek el egy emelettel lejjebbről.
A NAV ezúttal a 2011 és 2014 közötti gazdálkodással összefüggő iratokat foglalt le, melyek azokból az évekből származnak, amikor Farkas Flórián volt az ORÖ teljhatalmú vezetője. Miután 2014 októberében az új összeférhetetlenségi törvények miatt Farkas már nem lehetett egyszerre fideszes országgyűlési képviselő és a névleg független legnagyobb nemzetiségi önkormányzat vezetője, ő most már csak romaügyi miniszterelnöki biztos, a Fidesz-szövetséges Lungo Drom elnöke, valamint annak a Foglalkoztatási Szövetségnek a vezetője, amelynek az ügyében a NAV hónapok óta nyomozást folytat.
Vezéráldozatra várva
Az ORÖ-t tavaly október óta vezető Hegedüs István megválasztásakor Farkas hű emberének számított, annyira, hogy akkor még azt is nyilatkozta, csak addig marad elnök, amíg kitart Farkas belévetett bizalma. Ezután azonban gyors egymásutánban derültek ki újabb és újabb részletek az ORÖ botrányos pénzügyeiről, ami egy idő után egyre mélyülő konfliktushoz vezetett Hegedüs és Farkas között.
A nyílt törés ezen a most hétfői sajtótájékoztatón következett be a roma politikában. Farkas Flórián emberei és Hegedüs István jelenlegi ORÖ-elnök alkalmi támogatói most nagyjából ugyanannyian vannak, de az erőviszonyok napról-napra változnak, meg nem erősített hírek szerint annak függvényében, hogy melyik vezető ígér többet, és kitől remélik a — saját névre szóló, valamint a képviselők családtagjait kedvezményező — szerződések, pályázati forrásokból származó jövedelmek, alkalmazások folytatását.
Fotó: Ujvári Sándor Farkas Flórián
Azt független források is megerősítették az Indexnek, hogy a most kirobbant konfliktusok mögött Farkas áll. Ez azt jelenti, hogy — bár a mostani botrányos ügyek döntő hányada Farkas Flórián elnökségéhez köthető —, a balhét megpróbálja utódjával elvitetni, ha pedig az ORÖ-t és a legnagyobb ORÖ-frakciót ebben nem tudja maga mellé állítani, akár az évekig általa vezetett intézményt is kész beáldozni. A további események szempontjából a fő kérdés az lehet, hogy tervéhez az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is talál-e kellő kormányzati támogatást a roma politikáért felelős miniszterelnöki megbízott.
|
[
"Országos Roma Önkormányzat"
] |
[
"Lungo Drom",
"Foglalkoztatási Szövetség"
] |
Közel félmilliárd forintot kapott a Bethlen Gábor Alap nemzetpolitikai támogatások forrásából Lévai Anikó kedvenc erdélyi arisztokratáinak alapítványa. Az alapítvány székhelyén kastélyszálló működik.
Ingatlan és eszközfejlesztés támogatására kapott július közepén 481,8 millió forintot az erdélyi Zabolán, a Mikes kastély címén működő Roy-Chowdhury-Mikes Alapítvány. Az alapítványt a kastély ura, Roy Chowdhury Aron Gregor vezeti.
Roy Chowdhury Aron Gregor Ugron Zsolna férje, bár információink szerint az utóbbi időben különváltan élnek. A kastélyban, amely jelenleg exkluzív szállodaként üzemel, megfordult Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége is. Innen a remek barátságuk Ugronnal, illetve Ugron rokonával, Molnár Bánffy Katával, amiről korábbi cikkünkben számoltunk be:
Lévai Ugron Úrilányok Erdélyben című könyvének egyik bemutatóján elmondott köszöntő beszédében hangzott el:
"Olyan szerencsés vagyok, hogy jártam Zabolán, ahol Zsolna és a férje, Gergely családjuk támogatásával egy letűnt világot épít újjá. Jártam ott, és láttam, mennyi, de mennyi munka van már mögöttük és lesz még előttük. Egy élet is kevés hozzá."
Az arisztokrata Mikes-família által kárpótlási eljárásban visszakapott kastélyban korábban állami kórház működött. A most magyar közpénzzel bőkezűen megtolt alapítvány tavalyi jövedelme mindössze 2 millió forint volt.
A Lévai-közeli arisztokraták által létrehozott egyéb szervezeteknek is jutott közpénz, erről írtunk korábban is, bár ezek a juttatások néhány tízmilliós tételt tettek csak ki eddig.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Roy-Chowdhury-Mikes Alapítvány",
"Bethlen Gábor Alap"
] |
[] |
És még drága is. Csak Szijjártó Péter barátjának, Kuna Tibornak a cégétől rendelhetnek nyomtatványokat a Pécsi Tudományegyetemen, ha a különböző pécsi egyetemi karok, tanszékek, szervezetek az egyetemi nyomdától már nem tudnak annak alacsony kapacitása miatt rendelni, értesült a hírről a Szabad Pécs. És nagyon sok esetben nem tudnak. Ugyanakkor Kuna Tibor budapesti cége, a Trinity International Communications Kft. nem egy olcsójános, tudunk olyan esetekről, amikor a korábbiakhoz képest két-háromszoros, sőt olyanról is, amikor tízszeres áron lehet lényegében ugyanazt a terméket megrendelni a fővárosi cégtől.
Több pécsi egyetemi karról és tanszékről is keresték a Szabad Pécset az elmúlt hetekben felháborodott munkatársak a Trinity térnyerése miatt. Többen azt mondták, hogy nagyon komoly anyagi terhet ró rájuk, ha a jövőben valóban csak a Trinityt bízhatják meg a nyomtatványok elkészítésével. Vagy nem rendelik meg a szükségesnek tartott nyomtatványokat, vagy kevesebbet kérnek belőlük, vagy máshonnan kell majd elvenni a pénzt.
A Szabad Pécs úgy tudja, hogy elviekben már az előző évben is így kellett volna mindennek működnie, azaz ha az egyetmi nyomda nem tudja vállalni határidőre egy nyomtatvány elkészítését, akkor a Trinityvel kell szerződni, de sokan megoldották ezt másképpen, mással, például kisebb, de jó minőségben, gyorsan és korrekt áron dolgozó pécsi cégekkel szerződtek.
Ahogyan azonban az egyik forrásunk fogalmazott, a “próbaév" lejárt, már nem elkerülhető, hogy a közbszerzésen kiválasztott beszállító, Kuna Tibor Trinity international Communicatons nevű kft.-je legyen az a cég, amelytől rendelnek. Pontosabban a közbeszerzésen, amelyen kiválasztották a kizárólagos beszállítói munkára, a keretszerződés aláírtására Kuna Tiborékat, a Trinity egy hármas konzorciumot vezetett, a két másik cég közül az egyik ugyancsak Kuna cége volt, a Young and Partners, a harmadik egy miskolci társaság, a Sprint Nyomdaipari Szolgáltató és Ügynöki Kft. Vélhetően utóbbi egységében végzik el ténylegesen a Pécsi Tudományegyetemtől kapott nyomdaipari megrendeléseket.
A közbeszerzést nem a Pécsi Tudományegyetem írhatta ki, hanem a kormány 2014-ben felállított “reklámipari központja", például a CÖF-öt is százmilliókhoz juttató Nemzeti Kommunikációs Hivatal. Kötelezően most már ők írhatják ki a költségvetési szervk kommunikációs tendereit. Ők írták ki tehát a PTE számára is a Pécsi Tudományegyetem 2017. és 2018. évi külső kommunikációs tevékenységét támogató gyártási, médiatervezési és –vásárlási feladatok teljes körű ellátását célzó, versenyújranyitásos közbeszerzést, amelynek nyertese lett Kuna Tibor cége.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal korábban a Miniszterelnökséghez és Lázár Jánoshoz tartozott, mostanra azonban már a helikopterezésben jártas propagandaminiszter, Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá szervezték. A Young and Partners és a Trinity az elmúlt években sorra nyerte az állami kommunikációs megbízásokat, így a közpénzhalomnak köszönhetően pár év alatt tízmilliárddal tudta növelni éves bevételeit.
"Kuna Tibort, a cég főnökét nagyon régóta ismerem. Az ifjúsági minisztériumban dolgozott, amikor 1998 és 2002 között kormányon voltunk, és én ifjúsági vezetőként kerültem kapcsolatba vele. Azóta jóban vagyunk, mondhatom azt is, hogy barátok vagyunk" – vallotta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy, a 444-nek adott interjúban.
Aki azonban Kuna Tiborról többet is szeretne megtudni, annak ajánljuk például a 444 róla készített portréját, ITT olvashatják. ITT pedig a megrendeléseiről van szó.
|
[
"Pécsi Tudományegyetem",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Trinity International Communications Kft."
] |
[
"Sprint Nyomdaipari Szolgáltató és Ügynöki Kft.",
"Szabad Pécs",
"Young and Partners",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Trinity international Communicatons"
] |
Balogh Zsolt nyomozati vallomásainak ismertetésével folytatódott csütörtökön a Hagyó-per tárgyalása Kecskeméten.
A vádiratnak igen nagy része alapul Balogh vallomásaira. Ezekben több alkalommal elmondta ugyanazokat az eseményeket. Olykor már a nyomozati vallomásai közt is megfigyelhető némi különbség, de a bíróságon általa október 9-én elmondottak nagy része éles ellentétben áll korábbi vallomásaival. Míg a nyomozóknak azt hangsúlyozta, hogy a vád tárgyává tett szerződések fölöslegesek voltak, a bíróságon már azt mondta: szükség volt rájuk, és értékarányosak voltak a teljesítménnyel.
A nyomozati vallomásában kijelentette, hogy Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő – továbbá a megbízásukból többen mások – operatív módon beleszóltak a BKV ügyeibe, elsősorban abba, hogy a cég kikkel kössön szerződést, mire és mennyiért. A bíróság előtt ezt már tagadta. A nyomozás során szó szerint is kijelentette, hogy bűnszervezet működött a Fővárosi Önkormányzat egyes vezetői és a BKV vezető beosztású dolgozóinak közreműködésével. A törvényszék előtt ezt is tagadta.
A bíróságnak egyebek közt azt kell tisztáznia, hogy Balogh Zsolt kitől félt jobban: Hagyótól és Mesterházytól, vagy az ügyészségtől?
A nyomozás során – önmagát is vádolva – az előbbit, a bíróságon az utóbbit állította. Mivel a fővádlottak – akik a nyomozás során, még a szembesítéskor is teljesen ellenérdekű személyeknek mutatkoztak –, a tárgyaláson úgyszólván egybehangzó vallomást tettek, a bíróság azt próbálja kideríteni, hogy mikor mondtak igazat. Hagyó és Mesterházy védői a nyomozati vallomásban található kisebb eltérések miatt Balogh Zsolt szavahihetőségét igyekeznek megkérdőjelezni. Az ügyészség képviselője a nyomozati vallomás olyan részleteit kérte ismertetni, ahol Balogh szavain kívül okirati bizonyítékok is alátámasztják, hogy utasították a bűncselekmények elkövetésére.
Többek között emiatt olvastak föl számos e-mailt, amelyet Baloghnak írtak, amikor Antal Attila betegsége idején a BKV első számú vezetője volt. Egyikhez például 26 szerződést csatoltak, amelyeket Balogh vonakodott aláírni. Kérték, követelték, burkoltan fenyegették, hogy engedélyezze ezek kifizetését. Más elektronikus levelekben például a paraméterkönyvre, vagy a szervezeti és működési szabályzat módosítására vonatkozó kérések érkeztek Horváth Éva hatodrendű vádlottól, akinek ehhez semmi köze nem lehetett volna, és akit Balogh a nyomozati vallomásában még úgy jellemzett: ő volt a csendőr kalapja, amelytől akkor is félni kell, ha nincs ott a csendőr.
A tárgyalás jövő kedden folytatódik. Akkor befejezik Balogh nyomozati vallomásainak ismertetését. Ezekre Hagyó Miklós, Mesterházy Ernő és Antal Attila tehet észrevételt – ha akar. Mivel nem tudni, hogy a bíróság végül mekkora hitelt ad Balogh Zsolt és Antal Attila "őszinte, feltáró jellegű" nyomozati vallomásának, valószínűleg akarni fognak.
|
[
"BKV"
] |
[
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
2008-ban a fővárosi közgyűlés felkérte a BKV-t számoljon be az összes 2007. január 1. és 2008. március 25. kötött tanácsadói szerződésről, ám a lista az elmúlt hónapokban kiderülthöz képest jóval kurtább volt, derült ki a BKV vizsgálóbizottsági ülésén, ahol Demszky Gábor főpolgármestert hallgatták meg.
A főpolgármester elmondta, hogy jelenleg 306 tanácsadói szerződésről lehet tudni a BKV listája szerint, ám 2008 őszén csak egy 56 tanácsadói szerződést tartalmazó listát mutatott be a BKV vezetése a fővárosi közgyűlésnek.
Demszky szerint elképzelhető, hogy a listát összeállító korábbi menedzsment elhallgatott kényes szerződéseket. A 2008-as lista nem tartalmazza például a luxusmetró-tanulmányról szóló szerződést sem, holott a rendőrség konkrétan annak a szerződésnek a kapcsán gyanúsít több volt BKV-st hűtlen kezeléssel.
A főpolgármester elmondta, hogy 2008 őszén, a sajtóból hallott először a BKV megkérdőjelezhető végkielégítési gyakorlatáról. Hagyó Miklós sajtósa, Horváth Éva tevékenységéről először Gulyás Lászlótól, a DBR Metró Projektigazgatóság korábbi vezetőjétől hallott, méghozzá azt, hogy önjelölt felettesként, komisszárként jár el a BKV ügyeiben.
Ezt szóvá tette Hagyó Miklósnak, aki később közölte vele, hogy a problémát megoldotta, Horváth Éva már nem a BKV sajtósa. Demszky elmondta, hogy a BKV szakmai felügyelete egyetemlegesen Hagyó Miklóshoz tartozott, akivel többször közölte, hogy irányítási hibákat vét, túlterjeszkedik a hatáskörén.
Ennek ellenére, mint egy kérdés nyomán kiderült, Hagyó többször kapott jutalmat Demszkytől. A főpolgármester ezt azzal magyarázta, hogy ösztönözni akarta helyettese munkáját, mert tudta, hogy nem keres sokat. Letartóztatott korábbi tanácsadójával, Mesterházy Ernővel kapcsolatban Demszky közölte: nem tud arról, hogy lenne olyan kifogásolható ügy, amiben érintett lehet.
|
[
"BKV"
] |
[
"DBR Metró Projektigazgatóság"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Máriás Leonárd 2009. december 22. 07:14
A MÁV mintegy 22 milliárd forintért 25 mozdonyt vesz a Bombardier-től és további 25 vásárlását tervezi, annak ellenére, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vizsgálata - amit maga a MÁV rendelt meg - megállapította: a kiválasztott típus annyi energiát pazarol el kiszórt versenytársához, a Siemens Taurusához képest, hogy abból 40 év alatt 18 újabb mozdonyt vehetnénk. A kutatás zárójelentése azonban különös módon elakadt, a döntéshozók pedig egyetlen alkalommal sem reagáltak érdemben a kutatók értetlenségére az irracionális döntés láttán.
Ésszerűtlenül döntött a MÁV?
> 40 év alatt 18 mozdonyt pazarlunk el Az optimalizált energiafelhasználás legegyszerűbb módja a mozdonyok úgynevezett kifuttatása, melynek során a mozdony vonóerőkifejtését a célállomás előtt bizonyos távolságban lekapcsolják, és a vonat így enyhén lassulva gurul az állomásra. Ez némi menetidő növekedést okoz, ami azonban az energiamegtakarítással többszörösen megtérül.
Ezzel a módszerrel a nagyobb névleges teljesítményű Taurusok 8-12 százalékkal kevesebb villamosenergiát használnak fel, mint a kisebb névleges teljesítményű Traxxok - állapította meg a Műegyetem tanulmánya. Mai energiaárakkal számolva ez szélső esetben annyit jelent, hogy például Budapest-Miskolc közötti személyvonati üzemben a 25 Traxx évente mintegy 400 millió forinttal több villamosenergiát fogyaszt el majd, mint ugyanennyi Taurus. Az így 40 év alatt felhalmozódó összegből 18 újabb mozdonyt vásárolhatnánk.
Elfektették a tanulmányt
Az új mozdonyok a jelenleg használt, elavult V43-as mozdonyok egy részét váltják ki (Fotó: Magócsi Márton)
A MÁV hárít
Billeg a vasút érvelése
Tovább is van...
November végén vált ismertté, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vasúti Járművek Tanszéke a MÁV megrendelésére az elmúlt három évet átfogó számítógépes vonattovábbítási energetikai szimulációsorozatot végzett, hogy feltárja a MÁV mozdonyaival továbbított személy- és tehervonatok, valamint a villamos motorŹvonatok energiafelhasználási különbségeit.A kutatás célja a MÁV energiaköltségének csökkentésére módot adó intézkedések megalapozása volt. A kutatómunka időzítése egybeesett a MÁV által beszerezni kívánt új villamosmozdonyok műszaki követelményrendszerének meghatározásával, ahol is alapvető kérdésként merült fel az új mozdonyok névleges teljesítményszintjének körültekintő megválasztása.A kutatás harmadik zárófázisát 2007 nyarán kezdték. A MÁV igénye az volt, hogy egy 6,4 megawatt és egy 5,6 megawatt névleges teljesítményű villamosmozdony vonattovábbítási sajátosságait vizsgálják a kutatók. Meg kellett határozniuk például, hogy különböző üzemmódok és vonatösszeállítás esetén mennyi lesz a vonattovábbítás ideje és villamosenergiaigénye. A kutatási zárójelentést 2008 tavaszán adták le a vasút vezetőségének.A MÁV által időközben kiírt villamosmozdony beszerzési tenderre három cég nyújtott be érdemi ajánlatot: a Siemens Taurus névleges teljesítménye 6,4 megawatt, az Alstom Prima mozdonyé 6 megawatt, a Bombardier Traxx-é pedig 5,6 megawatt volt. Ezek az értékek megfeleltek az említett zárójelentésben vizsgáltaknak, tehát a nekik megfelelő villamosenergiaköltségekkel együtt a helyes döntés alapját képezhették volna.A zárójelentés megállapítása szerint egyértelműen a 6,4 megawattos névleges teljesítményű mozdony esetén adódik kisebb energiafogyasztás, amennyiben az előírt vonattovábbítási idő az 5,6 megawattos mozdonnyal még elérhető legrövidebb menetidőt vesszük figyelembe. Ennek ellenére a MÁV a Bombardier, hosszabb távon drágább mozdonyaiból vesz 25 darabot 22 milliárd forintért, és még ugyanennyi vásárlását tervezi. Az új mozdonyok a nemzetközi forgalomban alkalmasak lesznek a határokon átmenő vonatok továbbítására is, amelyre jelenleg csak a MÁV 10 Taurus mozdonya alkalmas.A vasúti vontatási energetika alaptétele szerint egy nagyobb névleges teljesítményű jármű kevesebb energiát fogyaszt. Ez a témában tájékozatlanok számára meglepőnek tűnhet, mert sokan azt gondolhatják, hogy a kisebb teljesítményű mozdonynak kellene kevesebb energiát fogyasztania. A laikus gondolkodás azonban figyelmen kívül hagyja a menetidőt: a Taurus mozdony erőltetett menetben maximális teljesítménnyel percekkel rövidebb menetidő alatt teljesíti az előírt vonal befutását, mint a Traxx mozdony szintén erőltetett menetben.A Traxx hosszabb menetidejének teljesítéséhez azonban a Taurusnak már nem kell erőltetett menetben dolgoznia: a menet egy részében szabad kifuttatást alkalmazva, a vontatási teljesítmény kifejtése nélkül is teljesíteni tudja versenytársa legrövidebb menetidejét. Sok országban ma már ilyen kifuttatásokkal optimalizált menetet alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a mozdonyokat úgy vezetik, hogy minimális menetŹidőveszteség mellett a lehető legtöbb energiát takarítsák meg.A kutatást végző Vasúti Járművek Tanszéknél érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy bár a kutatási munka részeredményeit és következtetéseit 2007-től kezdődően 2009 júliusáig számos esetben írásos formában jelezték a MÁV felső vezetőinek, "valamilyen érthetetlen, irracionális oknál fogva mégis a Traxxokra esett a MÁV választása". A kialakult kép az, hogy a MÁV vezetése a kutatási jelentést valamilyen okból elfektette, még a MÁV Zrt. felügyelőbizottsága sem tudott a zárójelentésbe foglalt megállapításokról. A felügyelőŹbizottság pár hete kapta meg az anyagot és vizsgálatot indított az ügyben - közölte a Hírszerző kérdésére Gaskó István.Sajtóértesülések szerint a szóban forgó kutatást végző tanszék júliusban levélben jelezte Andrási Miklósnak, a MÁV új elnök-vezérigazgatójának az 5,6 megawattos mozdony választásának hátrányát és leírta neki is a vizsgálat eredményeit. A mozdonybeszerzés döntési folyamatában egyébként Andrási Miklós nem vett részt, ugyanis az a korábbi MÁV-vezér, Heinczinger István idején zajlott. Andrási Miklós megköszönte a levelet és továbbította az illetékeseknek, ott azonban elhalt a dolog.A Vasúti Járművek Tanszék a felelős kormánybiztost Antali Károlyt is értesítette júliusban hivatalos levélben, de választ egyáltalán nem kapott. Ismeretünk szerint Hónig Péter közlekedés, hírközlési és energiaügyi minisztert is értesítette a felügyelőbizottság egyik tagja, aki udvariasan megköszönte a tájékoztatást.A MÁV most azzal hárít, hogy a BME tanulmánya pusztán elmélet: a vasúttársaság szerint a dolgozat elvi síkon, kizárólag energia-megtakarítás alapján közelíti meg a kérdést, és figyelmen kívül hagyja a teljes beszerzési, üzemeltetési és karbantartási költségeket, amelyek alapján az európai vontatási piac is a Traxx-hoz hasonló paraméterű mozdonyokat preferálja.A mozdonyok kiválasztásának elsődleges szempontja a magas szintű műszaki megbízhatóság, a legalacsonyabb ár, valamint a legrövidebb szállítási határidő volt. A Bombardier mozdonyok beszerzése a legkedvezőbb a vállalat számára - állítja a MÁV. A TRAXX típusú mozdonyok alacsonyabb karbantartási költséggel rendelkeznek és energiatakarékosabbak - fogalmaz november végén kiadott közleményében.A vállalat visszautasítja a mozdonybeszerzések tisztaságát megkérdőjelező vádakat is, mondván, a 2007 szeptemberében kiírt pályázatra október 3-áig lehetett jelentkezni és a határidőig három pályázó jelezte részvételi szándékát. Különböző hiányosságok miatt mindhárom pályázó felszólítást kapott a pótlásra, ennek azonban csak a Bombardier Transportation tett eleget maradéktalanul, ezért a MÁV a Bombardier-t kérte fel ajánlattételre. A másik két jelentkező pályázata az előírásoknak nem felelt meg minden szempontból, így azok érvénytelenek lettek. A döntés miatt sem a Közbeszerzési Döntőbizottság, sem a kiesett pályázók nem emeltek kifogást – érvel a MÁV.A vállalat megjegyzéseire Zobory István professzor, a szóban forgó kutatás vezetője közölte: az általuk alkalmazott szimulációs módszer a vasúti menetdinamika és energetika szilárd alapján álló, korszerű és teljesen egzakt módszer. Egyszerűen arról van szó, hogy számítógépi szimulációval végig lehet vinni egy vonatot az adott pályán, és a számítógép kiadja a szükséges eredményeket. A szimuláció során a mozdony vonóerőkifejtését tetszőlegesen vezérelni lehet, tehát a kifuttatások hatása pontosan követhető.Ami pedig az európai vontatási piac preferenciáit illeti, Németországban például a Traxx-oknak körülbelül 10 százalékát használják személyvonati üzemben, a többivel tehervonatokat vontatnak. Csakhogy a MÁV-nak jövő évtől nem lesz szüksége teherszállító mozdonyokra vagy valószínűleg nem ennyire mint most. A Cargóval kötött szerződésben ugyanis a MÁV eladta a magyarországi árufuvarozás jogát azzal a kitétellel, hogy 2010-ig még a MÁV-Trakció végzi a Cargo-szerelvények vontatását, utána viszont az osztrák társaság maga dönthet arról, igénybe veszi-e ezt a szolgáltatást vagy saját mozdonyokkal oldja meg a fuvarozást.Ráadásul a MÁV úgy veszi meg a 22 milliárd forint értékű 25 mozdonyt, hogy nem is ismeretes a Traxx-ok tényleges hatásfokfüggvénye, vagyis az, hogy a hálózatból felvett villamos energiából a lehetséges üzemállapotok során mennyit képesek valójában hasznosítani a vonattovábbításra és mennyi az energiaveszteség.A mozdonybeszerzésekkel kapcsolatosan nemzetközi gyakorlat a pályázó mozdonytípusok élettartam költségének összehasonlítása. Mivel a Traxx mozdonyokra energiafelhasználási értékeket a MÁV döntéshozói egyáltalán nem vettek figyelembe, érdemi élettartamköltség-elemzés nem készülhetett. Szakértők szerint a mozdonyok élettartamköltségének az egész élettartam, körülbelül 30-40 év alatt elfogyasztott villamosenergia árának mintegy 30-40 százalékos súllyal kellene szerepelnie.Azonban ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon 3 év alatt a vontatási villamosenergia ára megkétszereződött (15 Ft/kWh-ról 30 Ft/kWh-ra), az energiaköltségek 30-40 százalékos súlya még kevés is lenne egy gondos elbírálási folyamatban.
|
[
"MÁV",
"Bombardier"
] |
[
"Bombardier Transportation",
"Bombardier Traxx",
"Alstom Prima",
"Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Vasúti Járművek Tanszék",
"Siemens Taurus",
"Siemens Taurusa"
] |
Az MNB 14,5 millió forint bírságot szabott ki a Kinizsi Bankra a felügyeleti vizsgálata során feltárt problémák miatt és kötelezte a jogsértések megszüntetésére – írja a jegybank sajtóközleményében.
A Magyar Nemzeti Bank rendszeres ellenőrzései keretében célvizsgálatot folytatott a veszprémi Kinizsi Bank Zrt.-nél. A vizsgálat a 2015. december 31-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át. A vizsgálat során az MNB megállapította, a Kinizsi Banknál a vállalatirányítás kapcsán egyebek közt a részvénykönyvi adatok, a felügyelő bizottság működése, a vezetői felelősségi körök elhatárolása, illetve a belső kontroll funkciók kapcsán merültek fel hiányosságok.
A hitelkockázatok kezelésénél a jegybank az egyes halasztott fizetéssel kapcsolatos ügyfeleket érintő kockázatfeltáró és döntési gyakorlatot, néhány problémás ügylet kezelését, az értékbecslőkkel kapcsolatos gyenge kontrolltevékenységet, illetve az jogszabály által előírt ügyletminősítési rendszer hiányát kifogásolta. A bank emellett nem felelt meg teljes körűen a jogszabályoknak az adatszolgáltatás minősége és belső szabályozottsága terén, az informatikai biztonság vonatkozásában pedig az MNB egyebek közt a kiszervezésre vonatkozó gyakorlat és a kritikus üzleti folyamatok támogatása kapcsán tárt fel jogsértést.
Mindezek alapján a jegybank kedden publikált határozatában a büntetésen felül (a különböző határozati pontoknál) 2018. április 20. és 2019. február 28-ig közötti teljesítési időpontokkal kötelezte a Kinizsi Bankot a feltárt hiányosságok megszüntetésére.
|
[
"Kinizsi Bank"
] |
[
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
Simon állítja: elfelejtette a 240 millióját
Budapest — Hajmeresztő védekezéssel állt elő csütörtökön Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese. A politikus azt állította: jóhiszeműen hibázott, amikor vagyonnyilatkozatát "nem kellő alapossággal" töltötte ki. Vagyis azzal takarózott, hogy elfelejtette bevallani azt a 240 millió forintnak megfelelő devizát, amelyet egy osztrák bankban tartott.
Simon azt állította: minden fillérrel el tud számolni, ehhez képest drasztikus lépésre szánta magát.
– A személyemet érintő helyzetre való tekintettel korábban felfüggesztettem párttagságomat, most pedig bejelentem, hogy minden, pártban viselt tisztségemről lemondok, és kilépek a Magyar Szocialista Pártból. Egyben visszalépek képviselői jelöltségemtől, és 2014. február 12-i hatállyal lemondok parlamenti mandátumomról is – írta Simon csütörtöki közleményében.
A döntést a politikus valószínűleg nem egyedül hozta meg. Csütörtök reggel a Hír Tv megtalálta Simont, aki azonban azt állította: addig nem nyilatkozik, amíg nem beszélt Mesterházy Attila pártelnökkel. Mesterházy azonban csak csütörtök délben jött haza Amerikából. A pártelnök viszont csak órákkal a landolás után érkezett meg a szocialisták Jókai utcai székházába, ahol a párt vezetői tanácskoztak a Simon-ügyről. Az érintett azonban nem ment el a székházba, így valószínű, hogy Simon telefonon vagy még a repülőtéren egyeztetett.
Mesterházy napközben újságíróknak úgy nyilatkozott: biztos, hogy nem az MSZP pénze van Simon Gábor eltitkolt bécsi számláján. Este hat óra felé, amikor a székházból távozott, már több részletet is elárult a hatalmas összegről.
Simon Gábort a Hír Tv találta meg, de az elnökhelyettes nem nyilatkozott a televíziónak, csak annyit mondott: előbb Mesterházyval kell egyeztetnie
– Simon Gábor azt mondta: a pénz még a képviselősége előtti időkből származik – mondta a pártelnök, aki hozzátette: ha az elnökhelyettes magától nem mondott volna le pártbeli tisztségeiről, úgy ők rúgják ki.
Az, hogy Simon a pénzre még a képviselőség előtt tett szert, meglepően hangzik, s akkor sem menti teljesen a politikust, ha ez igaz. Simon 2002-ben lett képviselő, míg a számlát a botrányt kirobbantó Magyar Nemzet szerint 2008-ban nyitotta. Vagyis legkevesebb hat éven át itthon is rejtegethette a pénzt, s egyetlen vagyonnyilatkozatában sem számolt be róla. A párt vezetői szerint a továbbiakban Simon ügye a pénzzel kapcsolatos magyarázat és a nyomozás – a politikus mentelmi jogának felfüggesztését adócsalás és magánokirat-hamisítás gyanújával szerdán kezdeményezte az ügyészség.
Blikk-információ
|
[
"MSZP"
] |
[
"Magyar Szocialista Párt",
"Hír Tv",
"Magyar Nemzet"
] |
Az MTVA újfent megtagadta a közérdekű adatigénylésünket, ezúttal a közrádiók új szignáljaival kapcsolatban. A zenei darabok szerzőjét, Kovács Ákost is megkerestük, hogy segítsen, azonban több megkeresésünkre sem válaszolt, így bepereljük a közmédiumok felügyeleti szervét.
Kovács Ákos átveszi a Kossuth-díjat 2012-ben, kép innen
2013. március 7-én közérdekű adatigényléssel fordultunk a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz (MTVA), hogy adják ki a közrádiók új szignáljaira vonatkozó szerződéseket. Mint ismeretes, az MTVA Kovács Ákos zenészt kérte fel arra, hogy a közrádiók számára új szignálokat írjon, aki végül 320 darabot komponált. Az MTVA közleményben tudatta, hogy a zenész nagy vonóskarral és "zseniális zenészekkel" dolgozhatott együtt, hogy a "rendszer 22 témából és további variánsokból áll, minden egyes eleme tíz különböző hangszerelésben jelenik meg, minden adót külön megszólalás azonosít. A remek hangulatú munkálatokat werkfilm örökíti meg", arról azonban egy szó sem esett, hogy mennyibe is kerültek az új szignálok és hogy milyen feltételekkel kötötték a szerződéseket.
Az MTVA az adatigénylés beadását követően 2013. március 18-án arra hivatkozva tagadta meg az adatok kiadását, hogy az üzleti titkot sértene. Ez nem volt újdonság számunkra, hiszen korábban is ilyen indokkal utasították el az adatigényléseinket, később azonban bíróság kötelezte az MTVA-t arra, hogy kiadják a kért dokumentumokat. Most azonban nem akartunk rögtön a bírósághoz fordulni, ezért inkább megkerestük azt, akinek az érdekeit az MTVA leginkább védeni szerette volna, Kovács Ákost. Április 2-án e-mailt küldtünk, amelyben leírtuk, hogy közérdekű adatigénylésünket az MTVA megtagadta, és ugyan neki, mármint Ákosnak semmiféle kötelezettsége nincs velünk szemben, de szerzőként és előadóként számos jogosultságot megőrzött a művekkel kapcsolatban, valamint a szerződés egy hosszabb távú együttműködés alapjaként szolgál. Azt is hozzátettük, hogy szerintünk Kovács Ákos nem csak a magyar zenei életnek, de a magyar közéletnek is fontos szereplője, így ha módjában áll, hozza nyilvánosságra a szerződéseket. Levelünket azzal zártuk, hogy a nyilvánosságra hozatalnak az MTVA nyilvánossággal kapcsolatos magatartására vonatkozóan a szerződés gazdasági súlyát meghaladó pozitív hatásai lennének, növelve a közmédia átláthatóságát.
Levelünkre semmilyen reakció nem érkezett, ezért egy héttel később újra elküldtük azzal a kiegészítéssel, hogy két napon belül kérjük jelezni, hogy megkapjuk-e a dokumentumokat vagy sem. Mivel erre sem érkezett válasz, mi pedig mindenképpen tudni szeretnénk, hogy mennyi közpénzt költött az MTVA az új szignálok elkészítésére, a bírósághoz fordultunk. Tekintse meg keresetlevelünket:
|
[
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap"
] |
[] |
Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy
messziről bűzlik
az ezer roma nő képzését és elhelyezkedését célzó Nő az esély program megvalósítása. Az Országos Roma Önkormányzat és a Türr István Képző és Kutató Intézet által végrehajtott 1,5 milliárd forintos program keretében dajkának vagy gyermekfelügyelőnek egymillió forintért képeztek ki nőket, miközben a képzési piacon ezek a tanfolyamok 50-60 ezer forintért érhetőek el Hadházy szerint.
Az ellenzéki politikus szerint
a program nyitó rendezvényére 1,1 millió
rendezvényszervezésre 25 millió
érzékenyítő tréningekre 10 millió
projekt menedzselésre 100 millió forintot költöttek.
Hadházy bírálta Farkas Flóriánt is, mivel szerint neki havi 1,2 millió forintos fizetésért az lenne a dolga, hogy feltűnjenek ezek a költések.
Az LMP szerint a roma felzárkóztatási forrásokat a jövőben nem átláthatatlan projektekre kellene fordítani, hanem ösztöndíjrendszert kellene kidolgozni és tanárokat kellene motiválni belől.
Az ORÖ Híd a munka világába nevű 5 milliárd forintos programja miatt költségvetési csalás gyanújával nyomoznak, erről ebben a cikkünkben olvashatnak bővebben.
|
[
"Országos Roma Önkormányzat",
"Türr István Képző és Kutató Intézet"
] |
[] |
A gyanú szerint pénzt fogadott el külföldiektől a Záhonyi Járási Hivatal egyik kormánytisztviselője azért, hogy a vesztegetők jogszabályi feltételek hiányában is megkapják a magyar állampolgárságot - hangzott el az M1 csütörtök esti Híradójában.
A hírműsor közlése szerint a 45 éves kormánytisztviselő decemberben hétszáz eurót fogadott el azért, hogy egy magyarul nem beszélő, tehát a honosítás törvényi feltételeit nem teljesítő külföldi megkaphassa a magyar állampolgárságot. A pénz átvételekor a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) elfogta a nőt, aki kihallgatásakor bevallotta, hogy már többször fogadott el pénzt olyan külföldiektől, akik nem feleltek meg az egyszerűsített honosítási eljárás törvényi feltételeinek.
Szilágyi László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szóvivője a műsorban elmondta, hogy az NVSZ azt a civil közvetítőt is leleplezte, aki megkereste az ügyintéző számára az ilyen kérelmezőket.
A Híradó értesülései szerint a korrupt tisztviselőt az NVSZ megbízhatósági vizsgálata leplezte le. Információik szerint ő az első a kormánytisztviselők közül, aki fennakadt a korrupciós teszten azután, hogy tavaly nyáron a kormányzati jogviszonyban álló tisztviselők és ügyintézők is az NVSZ által védett és ellenőrzött emberek közé kerültek.
|
[
"Záhonyi Járási Hivatal"
] |
[
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat"
] |
Szakmai indokokkal magyarázza a kormány a bírói pályázatok elbírálási szabályainak átírását, de az indoklás mögül kilóg a politikai lóláb.
Továbbra sem elégedett a kormány a bíróságokkal és a bírókkal – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy immár sokadik alkalommal próbálkozik saját embereivel vagy a kormánypárthoz lojális személyekkel feltölteni a bírói szervezetet. Most a bírói pályázatok elbírálásának szabályait írta át a kabinet, ráadásul úgy, hogy az érintettek - a bírók - javaslatait nem vette figyelembe. Az Igazságügyi Minisztérium ugyanis az október 31-én kiadott rendeletéről - (14/2017. X. 31.) "a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet módosításáról" - október 26-án kelt meghívójában október 27-ére hívta össze szakmai egyeztetésre a szakmai szervezeteket, időt sem hagyva az érdemi párbeszédre.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke mellett meghívták a bírói érdekképviseleti szervek vezetőit, így a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) elnökét is. "A szakmai egyeztetés előzményei, körülményei, a tervezet megismerésére biztosított és megalapozott észrevétel előterjesztését lehetetlenné tevő rövid idő, majd a módosító rendelet napokon belül történő kibocsátása megkérdőjelezi a szakmai egyeztetés komolyságát, különösen annak fényében, hogy a kiadott rendeletben csupán minimálisan tükröződnek vissza a megbeszélésen elhangzottak" - közölte pár nappal későbbi állásfoglalásában a MABIE.
Bírósági titkár volt korábban az összes tavaly kinevezett új bíró Az OBH elnöke tavaly 122 bírói álláspályázatot írt ki, amelyek közül 28 volt eredménytelen, 59 bíró kinevezésére tett javaslatot – melyeket a köztársasági elnök el is fogadott –, 35 esetben pedig bíró áthelyezéséről döntött (sikeres pályázat alapján a bíró másik bíróságon folytatja az ítélkezést). Egy bíró áthelyezésére a Kúria elnökének javaslatára került sor (a Kúriára kiírt pályázatot a Kúria elnöke bírálja el - a szerk.) . Az 59 bíróvá kinevezett személy közül korábban valamennyi pályázó bírósági titkárként dolgozott. A 122 pályázatból 88 esetében a bírói tanácsok rangsorával egyezően hozta meg döntését Handó Tünde, az OBH elnöke, a bírói tanács által felállított rangsortól való eltéréshez pedig 6 esetben kérte az OBT egyetértését, amelyet valamennyi esetben meg is kapott. A pályázat elbírálása a következő menetben zajlik. A pályázót meghallgatja az érintett bíróság bírói tanácsa, ami ennek alapján felállít egy rangsort a pályázók között. A rangsorolást a törvény és az említett IM-rendelet részletesen szabályozza. A törvényszék, illetve az ítélőtábla elnöke egyetérthet, illetve - írásban indokolva -javasolhatja a második vagy harmadik helyen álló pályázót. Ha az OBH elnöke a rangsor első helyén álló olyan pályázót választ, aki nem bíró, bírói kinevezésére tesz előterjesztést az államfőhöz, ha viszont bírót választ, akkor maga dönt áthelyezéséről. Ha az OBH-elnök a rangsor második vagy harmadik helyén szereplő pályázót választja, szükséges az OBT egyetértése.
Az egyeztetésről egyebet hivatalosan nem tudni, de lapunk értesülései szerint nem csak a bírói egyesület fejezte ki egyet nem értését az IM-rendelettel kapcsolatosan, az OBH és az OBT vezetői sem örültek a jogszabálynak. Ami nem is csoda, hiszen a rendelet lényege, hogy a pályázatok elbírálásánál eddig a legfontosabb szerepet betöltő bírói tanácsok véleményének csökken a súlya, a közigazgatásban való jártasság viszont többet nyom majd a latban. Mint a MABIE fogalmazott: "A meghívó mellékletét képezte egy merőben új, a KIM rendeletet alapvetően megváltoztató, a pályázati rangsor kialakításában a bírói jogállási törvény szerint meghatározó szerepet játszó bírói tanácsok jogosítványait lényegesen korlátozó normaszöveg-tervezet."
A közigazgatásban való jártasság felülpontozása azt jelenti, hogy a jövőben a kormány- vagy egyéb hivatalban dolgozók, a minisztériumok alkalmazásában lévők, ha jogi végzettséggel rendelkeznek, eséllyel pályázhatnak bírói állásokra. Elvben eddig is indulhattak a pályázatokon, de szinte soha nem nyerték el a bírói státuszt, mert a pályázók addigi bírósági gyakorlata (fogalmazó, titkár) és a bírói tanácsok véleménye volt a döntő. A jövőre induló új közigazgatási perrendtartás miatt mindenképpen szükség lesz új bírókra, egy korábbi OBH-anyag mintegy 200-ra becsülte számukat, s a közigazgatási tapasztalat valóban nem árt a közigazgatási pereknél. A kormány pedig pontosan ezzel érvel.
Amikor nyár közepén a 444.hu először írt arról, hogy változtatna a kormány a bírói pályázatok elbírálásán, az IM közlemény adott ki, amelyben nem is tagadta ezt a szándékát, inkább a szakmaiságra hivatkozott: "Az IM fontosnak tartja, hogy közigazgatási bírói álláshelyre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők, és a pályázatok elbírálásakor elsődleges jelentőségűek legyenek a szakmai követelmények." Azt is írták, hogy "a jelenleg hatályos pontozási rendszerben nem kellőképpen elismert a közigazgatásból pályázók közigazgatási szakismerete, valamint olyan kritériumokat is tartalmaz - például részvétel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) képzésén, instruktori feladatok ellátása -, amelyeket nem tudnak teljesíteni".
Az IM mostani rendeletéről, amelyre ugyancsak a 444.hu hívta fel a figyelmet, Völner Pál a tárca parlamenti államtitkára azt mondta a Magyar Hírlapnak, hogy szakmai egyeztetések után változtattak a pontozási rendszeren. A szubjektíven adható pontokat éppen azért felezték meg, hogy a bírói tanács "ne írhassa totálisan felül" az objektív kritériumok szerint elérhető eredményeket, és a külsős pályázóknak is legyen esélyük a bírói posztok elnyeréséhez. "Mutassanak egyetlen személyt a bírói karból, akit a Fidesz küldött!" – tette hozzá Völner, aki szerint teljes mértékben biztosított az igazságszolgáltatás függetlensége.
Mindez akár igaz is lehetne a közigazgatási bíráskodásra, ahol valóban előny a közigazgatási jártasság, ám az IM-rendelet en bloc változtatott a bírói pályázatok elbírálási szabályain - mondta egy budapesti - névtelenséget kérő – bíró. A kormányzati szereplőkkel szemben ő úgy vélte, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta próbálja a bírói kart saját képére formálni, de szerinte szerencsére eddig nem járt sok sikerrel, amit a megújuló befolyásolási kísérletek is igazolnak.
Nem a szakmaiságot, a jogszerűséget kell vizsgálni Fleck Zoltán szerint is az lehet a rendeletmódosítás oka, hogy a kormányzat próbálja saját embereit helyzetbe hozni. Mint fogalmazott, a bírói hatalom kényes terület, ahol a függetlenség az egyik legfontosabb szempont. A bírói hatalommal szemben világszerte a legkönnyebben elérhető befolyásolási eszközt használják a kormányzatok, ez pedig nem egyéb, mint a bírók kinevezésére, előmenetelére vonatkozó szabályok megváltoztatása. A törekvés az OBH-elnök személyi döntéseinél is érvényesül, amikor belenyúl a pályázatokba, sok esetben eredménytelennek nyilvánítva azt - tette hozzá a jogszociológus. A jövőre induló közigazgatási bíráskodás miatt szükség lesz mintegy 200 új bíróra, az ő kiválasztásukkal indokolta a kormány a bírói pályázatok elbírálása szabályainak megváltoztatását, azt, hogy a közigazgatási tapasztalat a jövőben nagyobb súllyal szerepel majd az értékelési szempontok között. Ám Fleck szerint szó sincs erről, a közigazgatási döntések bírói felülvizsgálatához sem annyira szakmai, hanem jogi jártasság szükséges. Hiszen a közigazgatási szervezetek döntéseivel szembeni jogovoslatról van szó a közigazgatási perek esetében, márpedig a bíróságoknak nem a döntések szakmaiságát, hanem jogszerűségét kell vizsgálnia - tette hozzá Fleck. Magyarázata szerint itt olyan perekről van szó - például adóügyekről -, amelyekben az állam valamely szervének a döntése ellen az állampolgár bírósághoz fordul. Márpedig a mai közigazgatási kar a politikai lojalitás alapján állt össze, egy külön államtitkár foglalkozott azzal a kormányban, hogy főosztályvezetői szintig megtisztítsák a közigazgatást a hatalomhoz nem lojális emberektől. Fleck úgy látja, ezek a hatalomhoz hű személyek kerülnek most előnybe a bírósági pályázatok elbírálásánál. Kérdésünkre, hogy egy miniszteri rendelet, amely objektív szempontokat ad meg az értékeléshez, s továbbra is a bírói tanácsokra bízza a rangsorolást, valóban befolyásolni tudja-e a bírói kar összetételét, határozottan igennel felelt, mondván: az eddig zárt bírói pálya megnyitása mögött jelentős politikai érdekek állnak. Nem csak Fleck Zoltán kifogásolja Handó Tünde gyakorlatát. Több példa van arra, hogy az OBH-elnök eredménytelennek minősített bírói vezetői pályázatot, majd egy évre megbízott valakit a feladat ellátásával. Egy év után viszont csak az pályázik már, vagy az kerül előnyös helyzetbe, akit ő megbízott. Erről a gyakorlatról beszélt Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírója a 444.hu-nak, hozzátéve: "Ha nem a pályázaton dől el, hogy kiből lesz vezető, hanem olyan kerül pozícióba, aki nem pályázott, akit Handó Tünde nevezett ki egy évre, akkor csorbul az állampolgár érdeke, mert nem biztos, hogy a legszakmaibb ítéletet kapja." Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája pedig be is perelte Handó Tünde OBH-elnököt - és a Fővárosi Ítélőtábla elnökét -, mert hiába rangsorolták első helyre két, a Fővárosi Ítélőtábla bírói posztjára kiírt pályázaton is, mindkét pályázat eredménytelenül zárult, mégpedig azzal, hogy indokolatlanná vált az álláshely betöltése.
Simon Zoltán
|
[
"Igazságügyi Minisztérium",
"Országos Bírósági Hivatal"
] |
[
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Magyar Bírói Egyesület",
"Országos Bírói Tanács",
"Magyar Hírlap",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Budai Központi Kerületi Bíróság"
] |
Az elszámoltatási kormánybiztos megsértette a bábolnai MSZP-s polgármester jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete megállapította: Budai 2009 decemberében valótlanul állította, hogy Horváth Klára földügyletekbe keveredett. A Fideszt is elmarasztalták, mert a párt honlapja közreadta az elszámoltatási kormánybiztos nyilatkozatát, emellett valótlanul híresztelte, hogy a városvezető 2007-es vagyonnyilatkozatával közokirat-hamisítást követett el és a nevéhez korrupciós ügyek sorozata fűződik. Miután Budai Gyula és a Fidesz a honlapján közzétette az ítéletet, Bábolna polgármestere az ügyet lezártnak tekinti.
Budai Gyula a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének szövetségi igazgatójaként 2009-ben csalás miatt tett feljelentést Horváth Klára ellen, mert úgy vélte, hogy a polgármester egy, a magyar állam tulajdonában lévő 85 hektáros földterületet nem a legjobb pályázati ajánlatot benyújtónak adott bérbe.
Az önkormányzat akkor "értelmezhetetlennek" nevezte a feljelentést, mivel nem földhaszonbérletről van szó, így csak részszempont volt a fizetendő díj mértéke.
Ezt követően Budai bemutatott egy kölcsönszerződést, amely szerint Horváth Klára 20 millió forintos magánkölcsönt vett fel a földbérleti jogot elnyerő társaság egyik vezetőjétől és a hitelt nem szerepeltette a vagyonnyilatkozatában. Horváth Klára akkor azt mondta, a nyilvánosság előtt bemutatott irat hamisítvány.
|
[
"Bábolna"
] |
[
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége"
] |
A lágymányosi öbölben végrehajtott beruházás ügyében tett feljelentést Schneller Domonkos, újbudai fideszes önkormányzati képviselő, a Fidelitas budapesti elnöke. Az ellenzék szerint a XI. kerület 10-15 milliárd forint haszontól esett el a kerületi önkormányzat vezetésének hibás ingatlanhasznosítási döntései miatt.
A Leisztinger-féle lágymányosi beruházás mellett a kamaraerdei és a madárhegyi projekteket is vizsgálná a Fidesz.
Az ellenzék szerint elővásárlási joga lett volna Újbudának Leisztinger tranzakciói közben, a polgármesteri hivatal szerint nem.
Hivatali visszaélés és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanújával tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen ismeretlen tettes ellen Schneller Domonkos, újbudai fideszes önkormányzati képviselő, a Fidelitas budapesti elnöke.
A feljelentés a lágymányosi öbölben végrehajtott beruházást érinti. Leisztinger Tamás vállalkozó 2006-ban néhány milliárdért forintért szerezte meg a XI. kerületi önkormányzattól a területet, majd annak többségi részét több tízmilliárd forintért adta el egy portugál cégnek. A XI. kerületi Fidesz és KDNP képviselői hétfőn azt közölték: Újbuda 10-15 milliárd forint haszontól esett el a kerületi önkormányzat vezetésének hibás ingatlanhasznosítási döntései miatt.
A feljelentés az Index információi szerint az ügynek azt a részét érinti, amikor Leisztinger Tamás az eredetileg önkormányzati tulajdonú Öböl XI. Kft-ben többségi tulajdont szerzett. A feljelentés szerint az Öböl XI. Kft. taggyűlésén Molnár Gyula, Újbuda szocialista polgármestere a képviselőtestület felhatalmazása nélkül szavazott.
A feljelentésben az is szerepel, hogy az önkormányzat egy olyan jogszabályra hivatkozva engedett el 30 millió forint telekadót az Öböl XI. Kft-nek, amely ebben az esetben nem lett volna alkalmazható.
Az önkormányzat korábban azt közölte, a beruházásnál a vonatkozó jogszabályok betartásával jártak el.
|
[
"Öböl XI. Kft."
] |
[
"Öböl XI. Kft-ben",
"Öböl XI. Kft-nek",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság Szepessy Zsolt volt monoki polgármestert, az élettársát és annak fiát, mert azzal gyanúsítják őket, hogy több száz ukrán állampolgárnak ígértek pénzért közbenjárást a magyar állampolgárság megszerzésében.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság Szepessy Zsolt volt monoki polgármestert, az Összefogás Párt elnökét, valamint az élettársát és annak fiát – erősítette meg az Origo kérdésére a volt politikus ügyvédje, Futó Barnabás.
Ügyintézésben segítettek
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Főügyészség – neveket nem említő – közleménye szerint az ügyész indítványára a Nyíregyházi Járásbíróság előzetes letartóztatásba helyezte azt a férfit és élettársát, valamint az élettárs fiát, akik 2013-ban közel 600 ukrán állampolgárnak pénzért azt ígérték, hogy a törvényi feltételek hiányában is segítenek megszerezni nekik a magyar állampolgárságot.
Szepessy Zsolt (balra), az Összefogás Párt elnöke előzetesbe került Forrás: MTI/Vajda János
A gyanú szerint Szepessy 2013-ban megismerkedett két ukrán állampolgárral, akikkel megállapodott abban, hogy hivatali kapcsolatai révén segít a honosítás révén állampolgárságot szerezni olyan ukránoknak, akik egyébként törvényesen nem kaphatnák meg az állampolgárságot.
200 milliót szedtek össze
Az "ügyintézésért" fejenként mintegy 1000 eurót kért. Szepessy élettársa és annak fia a pénz és az okiratok átvételében segített. Az ügyészség szerint 2013 végéig a társaság mintegy 600 ukrán személy honosítását "vállalta", és 200 millió forint körüli összeget szereztek meg.
A három gyanúsítottat üzletszerűen elkövetett befolyással való üzérkedés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt hallgatták ki.
Szepessy most is aktív
Szepessy Zsolt 2006–2010 között volt Monok polgármestere, majd a tavalyi parlamenti választáson az Összefogás Párt színeiben indult, de nem jutott be a parlamentbe. Ám azóta is aktív volt a közéletben. Legutóbb akkor lehetett hallani róla, amikor a vasárnapi boltzár ügyében nyújtott be több – egymásnak ellentmondó – népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
Idén júniusban azzal is a hírekbe került, hogy a menekültekről, a szociális kártyáról és többek között a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáról kezdeményezett népszavazásokat. A pártelnök többek között arról akart referendumot, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország ne fogadjon be menekülteket?"
|
[
"Összefogás Párt"
] |
[
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Főügyészség",
"Nyíregyházi Járásbíróság"
] |
Lepődjünk meg: engedélyezte a Nemzeti Média- és hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, hogy a szegedi Európa Rádió bekapcsolódjon a Rádió 1 hálózatába; erről pénteken tájékoztatta közleményben az MTI-t az NMHH. A Mária rádió működtetője is kedvező elbírálásban részesült a tanácstól.
Mint írják, az eddig a debreceni Európa Rádióval hálózatban működő adó a Radio Plus Kft.-vel együttműködve a korábbi napi négy órányival szemben negyven perccel több saját műsorral jelentkezik, egyben november hetedikétől nevét 87,9 Rádió 1-re változtatta.
Közölték azt is: a testület a Telkibánya 100,6 MHz közösségi rádiós frekvencia eljárásában a Mária Rádió Zemplén néven tervezett szolgáltatásával pályázó Médiahíd Kft.-t nyilvánította nyertesnek, amely a fővárosi Mária Rádióval hálózatba kapcsolódóan nyújtotta be ajánlatát.
A kisvárdai Friss FM közösségi rádió szolgáltatójára pedig egy augusztusi hatósági ellenőrzés miatt tízezer forint bírságot szabott ki a tanács. A rádió kevesebb szöveget, magyar zenét, helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő, közszolgálati és hírműsort, valamint több ismétlést tett közzé a szerződésében vállaltakhoz képest.
|
[
"Médiahíd Kft.",
"Nemzeti Média- és hírközlési Hatóság",
"Rádió 1",
"Radio Plus Kft."
] |
[
"Friss FM",
"Telkibánya 100,6 MHz",
"Mária rádió",
"Európa Rádió",
"Mária Rádió Zemplén",
"Mária Rádió"
] |
A korrupció gyanúja miatt előzetesben lévő Schadl György ügye hívta fel a figyelmet arra, hogy a Végrehajtói Kamara elnöke és Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke útjai időnként összefutnak. Legyen szó egyetemi vizsgákról vagy ingatlanügyekről.
Az utóbbi vonalon talált újabb érdekes szálat Hadházy Ákos. De itt fontosak az előzmények is.
Az ellenzéki politikus derítette ki még januárban, hogy Rogán kabinetfőnökének cége vette meg a Végrehajtói Kar több százmilliós budapesti irodaházát tavaly októberben. Nem kis ingatlanról van szó, a Szegedi út 35–37. alatti iroda 1800 négyzetméteres. Azt nem árulták el, hogy mennyiért vette meg Nagy Ádám cége, a Nadan az irodaházat, de több százmillió forint lehetett az ár. A Nadan azt állította, kölcsönből és a cég bevételeiből fedezték a vásárlást. (A 2019 végén alapított Nadan teljes árbevétele 2020-ban 58 millió, 2021-ben 99 millió forint volt. A cégnek a nemrég közölt mérlege szerint tavaly 163 millió forinttal nőttek a kötelezettségei. A másik oldalon a tárgyi eszközöknél is növekedés volt, plusz 239 millió 2020-hoz képest. Ez lehet például a Szegedi úti ingatlan miatt is.)
Balról jobbra: Rogán Antal az akkori feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával és Nagy Ádámmal a Gundel étterem előtt 2014 májusában Fotó: 444
A végrehajtók nemcsak a Szegedi úti irodaházat adták el, hanem a Váci úti volt lóvasúti indóházat is. A HVG még márciusban írta meg, hogy a tulajdoni lap tanúsága szerint a 638 négyzetméteres épület 2021 végén került át a Lóvasút Indóház Szolgáltató Kft. kezéből (amiben többségi tulajdonos a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, de számos végrehajtó közvetlenül is tulajdonos benne) a Monk Property Kft.-hez. Akkor még csak annyit lehetett tudni a vásárlóról, hogy a veresegyházi Lotharidesz Balázs cége. (Januárban a NAV végrehajtást indított a cég ellen, ez áprilisban lezárult.)
Ezt a Váci úti ingatlant vette meg a Monk Property Kft. tavaly év végén a végrehajtóktól Fotó: Google Street View
Hadházy ugyanakkor számos gyanús összefonódást talált Rogán kabinetfőnökének cégei (Nadan és Asztalkultúra Kft.) és Lotharidesz cégei (Monk Property Kft. és Monk Solutions Kft.) között.
Ugyanazt a könyvelőt fizeti Nagy Ádám és a veresegyházi Lotharidesz.
Nagy Ádám adott székhelyhasználati jogosultságot egy budapesti címre a Monk Solutions-nek 2017-ben.
Ugyanaz az ügyvéd járt el Nagy Ádám cégeinek és Lotharidesz cégeinek az ügyében.
Ez utóbbi igazán vicces helyzetet is teremtett. Az ügyvéd ugyanis Nagy Ádám (a nem ingatlanos, hanem lakberendezős) Asztalkultúra nevű kft.-jének fejléces papírján adott be a Lotharidesz cégének törzstőkéjéről szóló dokumentumot még 2017-ben.
A végrehajtók nemcsak eladtak egy Váci úti ingatlant a veresegyházi cégnek, de Hadházy szerint a kar bérel is irodát a Monk Property Kft.-től, "egy exkluzív, Hermina úti irodaházban (a Liget sarkán, néhány méterre a Széchenyi Fürdőtől) három emeletet". Mint Hadházy írja, "többek között itt van a »Panasziroda« (ahova viszont halandó be nem teheti a lábát, mert csak elektronikus úton lehet panaszt benyújtani)".
Nagy biznisz
Nemcsak Rogán kabinetfőnöke, az apja is ingatlanban utazik. Sőt, Rogán Antal propagandaminiszter éppen tőle bérli azt a Csalán úti lakást, ahová a válása után költözött. De ugyanúgy Nagy Ádám apja volt az is, aki a válás után 143 millió forintért megvette Gaál Cecília balatoni nyaralóját. A Nagy család ingatlanporfóliója akkor is bővült, amikor Nagy Ádám felesége megszerzett egy 131 négyzetméteres önkormányzati lakást az V. kerületi Mérleg utcában, amihez a hitelt maga az önkormányzat biztosította. (2006 és 2014 között Rogán Antal volt a Belváros polgármestere.) Ennyi összefonódás után már az sem meglepő, hogy
|
[
"Lóvasút Indóház Szolgáltató Kft.",
"Asztalkultúra",
"Nadan",
"Monk Property Kft.",
"Monk Solutions Kft."
] |
[
"Végrehajtói Kar",
"Nadan és Asztalkultúra Kft.",
"Végrehajtói Kamara",
"Google Street View",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] |
Jóval többről van szó, mint a meghirdetett médiaháborúról, véli Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. Semmilyen szempontból nem normális ez a helyzet, és nagyon komoly válságot jelez – Simicska Lajos az utóbbi időben jól láthatóan kényelmetlenné vált a kormány számára, cégbirodalma messze túlnyúlik a médián, és az államigazgatástól a törvényhozásig túlzottan nagy erőt képviselt. Ez válhatott kényelmetlenné a miniszterelnöknek, aki Seszták Miklós kinevezésével, s így Simicska embereinek fontos pozíciókból történő eltávolításával egy ideje már kinyilvánította szándékát: egykori jó barátja hatalmának meggyengítését.
"A kormánynak jelenleg az az érdeke, hogy ne egyetlen egyeduralkodó, hanem több üzleti érdekeltség vegye körül. A miniszterelnök valószínűleg már túl nagy kihívást, veszélyt érzett ebből az irányból, ezért próbálta meg letörni Simicska Lajos hatalmát. Ezt jelezte az is, amikor az uniós pénzek elosztását Lázár János kezébe adta, ami komoly érvágást jelentett a Közgép urának", magyarázza az elemző.
Valószínűnek tűnik egyébként, hogy a miniszterelnök érdekköre is túlment egy határon, amikor Simicska Lajos megregulázásáról volt szó – ezért szakadhatott el a cérna.
Jelenleg túl vagyunk a racionalitáson, így szinte megjósolhatatlan, hogy mi történik az elkövetkező napokban. Amikor ugyanis az a kérdés, hogy a politikai hatalom milyen eszközökkel küzd meg a gazdasági hatalommal, nem mindegy, hogy előveszik-e a nehézfegyvereket. Nagyon valószínű, hogy mindkét fél bőséggel rendelkezik olyan információkkal, amelyek végzetesek lehetnek a másikra nézve, de egyelőre nem tudni, hogy be merik-e egyáltalán vetni azokat. Az biztos, hogy mindkét félnek nagyon nehéz lesz innentől az élete. "Azt nem mondanám, hogy a háborút Orbán Viktor nyerte meg, de az biztos, hogy ezt a fontos csatát Simicska Lajos vesztette el" – mondja Krekó Péter. A legfőbb kérdés viszont az, hogy egyedül Orbán marad-e a porondon, vagy mindketten elesnek-e. Mert az legyen egyértelmű, hogy Simicska rengeteg kárt tud okozni a kormánynak. Mindenesetre a kormány egyelőre hallgat.
Krekó Péter szerint "azt nem tudjuk, hogy a színfalak mögött mi folyik, de az biztos, hogy a kormány több elég kétes ügyből is ki tudott jól jönni azzal a stratégiával, hogy érdemben nem reagáltak a felmerülő vádakra – ilyen volt a NAV körüli botrány vagy az ingatlanügyek esete".
Ráadásul egy nyers, hatalmi konfliktust látunk, amelyben az a groteszk helyzet állt elő, hogy egy minimum megkérdőjelezhető hitelességű ember, mint Simicska Lajos, a transzparenciát és a demokráciát tűzi a zászlójára... Az elemző szerint ez minimum furcsa, mint ahogy az is, hogyan reagál ezekre a hívószavakra például a baloldal. Akik egyrészt hátradőlve nézik a műsort, másrészt egyfajta áldozati szerepben látják Simicskát. Egyik sem tűnik túl jó megoldásnak.
A fő kérdés természetesen az, hogy a bizonytalan szavazók, a pártkötődés nélküliek hogyan reagálnak majd erre az esetre, melyik párt tud profitálni a mostani, felfokozott hangulat szülte lehetőségekből.
--------------------------------------
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
|
[
"Közgép"
] |
[
"Political Capital"
] |
A botrányos látkép a balatoni műútról kifejezetten feltűnő: Ranolder János egykori veszprémi püspök késő klasszicista villája tető nélkül, az időjárás viszontagságainak kiszolgáltatva várja a dicstelen véget. Évek óta áll így a hegyoldalt uraló pompás épület, egyelőre dacolva a pusztulással, ám nem kétséges, ha emberi kéz nem avatkozik közbe, előbb-utóbb kénytelen lesz feladni a küzdelmet. A tulajdonosi gondatlanság joggal háborítja fel a szemtanút, különösen akkor, ha tudja, hogy a tető megbontása, de akár teljes eltüntetése sajnos régi bevált módszere mindazoknak, akik meg akarnak szabadulni a tulajdonukban lévő, felújítás esetén irdatlan mennyiségű pénzt felemésztő műemléktől. Ha az állagromlás nyomán az épület életveszélyessé válik, már a műemlékesek sem nagyon tehetnek semmit, a házat mások testi épségére hivatkozva el lehet tüntetni a föld színéről. Láthattuk, hogyan alkalmazták a receptet a két és fél éve ledózerolt, eredetileg klasszicista budapesti Király utca 40. esetében. De nem véletlenül aggódnak olyan sokan a szintén a fővárosban, a Dózsa György út 74. alatt található Csengery-villáért, amelynek tetőzetét még 2016 őszén, tehát a rossz időjárás beállta előtt közvetlenül bontotta le az egyiptomi tulajdonos, Youssef Takla cége, a Zenobia Hungary Kft.
hirdetés
A szebb napokat látott Ranolder-nyaraló a história szerint a veszprémi főpásztor egyik bérmakörútjának köszönheti létét. A püspök Badacsonyban fölment a hegyre, a bazalttornyok alá. Mindaddig azt hitte – írja Eötvös Károly a Balatoni utazásban –, hogy Nápoly és Sorrento vidéke a világ legszebb tája. Amikor körülnézett, magához intette jószágkormányzóját, és azt mondta: "A mi országunk a legszebb ország, s ez a hely, ahol állunk, a világ leggyönyörűbb vidéke. Ide építsetek nekem lakóházat, s fölöttem, a bazalttorony tetejére emeljetek egy óriási keresztet a mi Üdvözítőnk emlékezetére. És vegyétek meg nekem az elpusztult szőlőket, és tanítsátok meg az embereket az okos szőlőművelésre. Egykor az idegen nemzetek utazói ezren és százezren jönnek ide majd, hogy amikor már minden szépet láttak: minden szépséget itt együtt lássanak!"
Az 1864-ben Szentirmay József tervei alapján emelt nyaralónak a belsejét is szinte teljesen szétverték: se ajtó, se ablak, az emeletre, de még a földszintre sem lehet fölmenni, csak a pinceszintről tudjuk megbámulni az űrt Fotó: Székelyhídi Balázs/ Magyar Nemzet
A kereszt ma is ott áll a bazalthalmok felett; megérkezve a Ranolder-villa romjaihoz viszont nemcsak a megjósolt külföldieket, de egy árva lelket sem láttunk a csupaszra vetkőztetett téglafalak közelében. Az 1864-ben Szentirmay József tervei alapján emelt, eredetileg finom lejtésű tetővel borított nyaralónak, amelynek az államosítást követő legutolsó tulajdonosa a Badacsonyi Állami Gazdaság volt, a belsejét is szinte teljesen szétverték: se ajtó, se ablak, az emeletre, de még a földszintre sem lehet fölmenni, csak a pinceszintről tudjuk megbámulni az űrt, a fölöttünk néhány födémdarabra támaszkodó belső falakat. Az épület mögött a hegyből kifaragott néhány négyzetméternyi területecskét látunk; nemrégiben kotorhatták ki, állaga alapján ezt sejtjük. Hamarosan többet is megtudunk váratlanul mellénk szegődő önkéntes idegenvezetőnktől. Sok száz köbméternyi bazaltkövet bányászott ki a hegyből a legutolsó tulajdonos, a házat és a telket 2008 óta birtokló, Póczik Péter vezette Ranolder Badacsony Kft., így akarván megnagyobbítani a pince szintjét. Ehhez általános meglepetésre akkor engedélyt is kapott, holott 1964 óta törvény tiltja a tanúhegyek bazalt- és bazalttufakőzetének kitermelését és elhordását, ráadásul a nyaraló a legszigorúbb jogszabályokkal védett Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban fekszik. Az akkor még létező Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) időközben jóváhagyta a villa – jelentős beavatkozást igénylő – üdülővé alakítását. Kis Péter építész, megváltoztatva az eredeti architektúrát, panorámaablakot tervezett az épület lábazatához, az emeleti vaskorlátos erkély helyére pedig az egyébként a Balaton menti településkép természetes részét képező (jelen esetben azonban történetileg idegen) faverandát kívánt emelni. A munkálatok megkezdődtek ugyan, ám a KÖH az engedélyt kénytelen volt visszavonni, ugyanis hozzájárulása nélkül elbontották a nyaraló fából készült, eredeti belső lépcsőházát.
A munka hamarosan leállt, a püspöki nyaraló pedig ott maradt fedél nélkül, a későbbi tervezgetések megragadtak az ötletelés szintjén. Mindebben közrejátszhatott az is, hogy a rövid ideig üzlettárs Póczik Péter és Laposa Bence útjai elváltak, előbbi viszont még hosszú időn keresztül birtokolta a neves bormárkanevet, a "Laposát". Erről áldatlan pereskedést követően Póczik aztán kénytelen volt lemondani, ráadásul pénzzavarba keveredve nemrégiben Badacsonyt is elhagyta.
Lassan két éve már, hogy Tiborcz István belevágott nagy kastély- és villaprojektjébe Fotó: Székelyhídi Balázs / Magyar Nemzet
A miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. információink szerint idén júniusban banki követelésként vette meg a Ranolder-villát és a hozzá tartozó birtokot. Az önkormányzat ugyan hivatalból elővásárlási joggal rendelkezik, ám ettől elállt. A polgármester, Krisztin N. László kérdésemre ezt azzal indokolta, hogy nincs százmillió forintjuk a vételár kifizetésére és további pénzük sem a felújításra.
Az adásvétel könnyen lehet, hogy megmentette a kibelezett épületet a végső pusztulástól. Tiborcz István ugyanis valószínűleg a mielőbbi felújításban és hasznosításban érdekelt, másrészt apósára való tekintettel egyelőre azt a blamázst sem engedheti meg magának, hogy országosan ismert műemlék omoljon össze a keze között. Hogy tervei vannak a villával, az azokból a rendszerbe összeálló tranzakciókból is kitűnik, amelyek részeként a kormányfő bizalmasai épített örökségünk becses darabjait a "nemzeti burzsoázia" megteremtésének ürügyén összevásárolják. Persze nem marad feltétlenül örökre a birtokukban: a részben EU-támogatással véghez vitt felújítást követően esetleg – talán ez lesz a sorsa a Ranolder-nyaralónak is – tetemes haszonért továbbadják.
Csak emlékeztetőül: lassan két éve már, hogy Tiborcz István belevágott nagy kastély- és villaprojektjébe. Ezek megvásárlásában központi szerepet játszik a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt., amely, mint Bódis András Heti Válaszban napvilágot látott írásából kiderül, hivatalosan egy Szabó, illetve egy Tóth nevű ember nevén van, ám a bejegyzéshez szükséges illetéket Tiborcz számlájáról utalták át. A rendkívül bonyolult, adásvételekkel, vállalatalapításokkal kísért művelet révén így-úgy Tiborcz István és a vele "együtt munkálkodó" jordániai üzletemberek érdekeltségeinek közelében landolt többek között a turai Schossberger-kastély, a Városligeti fasori Spitz-villa, a bodajki Hochburg–Lamberg-kastély, az azóta hivatalosan továbbadott Postabank-székház, a seregélyesi kastély, a hőgyészi Apponyi-kastély, a félkész Hotel Visegrád. A másik nagy vásárló a miniszterelnök közismert barátja, Mészáros Lőrinc, aki szinte az összes Balaton-parti településen megvetette már a lábát, szállodák, kempingek garmadája tartozik hozzá Balatonalmáditól Tapolcáig és Hévízig.
"És vegyétek meg nekem az elpusztult szőlőket, és tanítsátok meg az embereket az okos szőlőművelésre" Fotó: Székelyhídi Balázs / Magyar Nemzet
Tiborcz és Mészáros bekerítő hadműveleteik során nemegyszer válnak közeli szomszédokká a Balaton vidékén. Így történt ez például Keszthelyen, ahol éppen két éve szerezte meg Tiborcz István a jachtkikötőt, hogy nem sokkal később megérkezzen Mészáros is, és felvásárolja a patinás Hullám, a Balaton, illetve a Helikon és a Via szállodát. Hasonló módon "találkoztak" a Badacsony vidékén: az egykori badacsonyörsi kocsma régi emeletes épülete ma már felújítva Mészáros panziója, de övé a korábban Leisztinger Tamás birtokolta helyi kemping, a Badacsonyi Pincegazdaság (vele a zánkai borhotel). Ha megállunk a bazalttornyok mentén a Balaton felé nézve, jól látszik a pincegazdaság és az úgynevezett Esterházy-pince, amely pedig a Ranolder-villa mellett nemrégiben jutott Tiborcz István érdekeltségébe.
Mindez önmagában persze nem baj, ám a legvadabb egész pályás letámadásokat idéző, a közvéleményt egyre inkább foglalkoztató vásárlássorozat felettébb gyanús. Nemcsak a kettejük közti összekötő kapocs, a kormányfő személye, hanem sokkal inkább a kiskapuk lehetősége miatt. A műemléki ingatlanok felújításának költsége ugyanis egy parlamenti döntés értelmében ma már levonható a társaságiadó-alapból. Vagyis, ahogy az LMP képviselője, Sallai R. Benedek logikusan rátapintott a következményekre: "A kastélyok felújításának technológiai feladatai ellenőrizhetetlenül sok pénzt igényelnek. Ez tökéletesen alkalmas adócsalásra. Ide bármennyi költséget el lehet számolni."
Ha az országos érdeket nézzük, egyik szemünk sír tehát, a másik nevet. Örülünk annak, hogy műemlék épületeink egy része, így remélhetőleg a Ranolder-villa is megmenekül a pusztulástól, ugyanakkor az átláthatatlan folyamatok, a mohó, egyben rejtélyes szerzési vágy, a csalás lehetősége előtt megnyitott kiskapuk hosszabb távon az ország balkáni jellegét erősítő áldatlan gazdasági háborúk, váratlan leszámolások rémképének lehetőségét vetítik elénk.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.08.
|
[
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt."
] |
[
"Badacsonyi Pincegazdaság",
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal",
"Zenobia Hungary Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Hotel Visegrád",
"Badacsonyi Állami Gazdaság",
"Ranolder Badacsony Kft."
] |
A Mészáros és Mészáros Kft., és a Duna Center Therm is tartolt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által kiírt közbeszerzéseken. Folytatódik Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek paksi menetelése.
Jól alakul az év vége a felcsúti üzletembernek: a Mészáros és Mészáros Kft.-vel épp kedden nyert el egy 4 milliárdos tendert hulladékgazdálkodási rendszer kipítésére Zala és Vas megye egyes térségeiben, szerdán pedig a Paksi Atomerőmű három közbeszerzését húzta be összesen 4,7 milliárd forint értékben.
A Mészáros és Mészáros Kft. nettó 3,2 milliárd forintért alakíthatja át a víziközműveket az atomerőmű területén. A felhívással induló tárgyalásos eljáráson csak ez az egy cég vett részt, így szinte borítékolható volt a győzelem.
Szintén nem volt nagy a verseny a gőzrendszer és hőközpontok átalakítására kiírt pályázat esetében: csak a Duna Center Therm Üzemi Szolgáltató Kft. és a Kópis és Társa Szerelő és Karbantartó Kft. által beadott pályázatott tárgyalták majd kiáltották ki nyertesnek. A két cég együtt nettó 359 millió forintért dolgozhat a paksi atomerőmű székhelyén.
A 10 fős Duna Center Therm húzta be a csővezetékek, hírközlési és villamos vezetékek építésérére kiírt tendert is, amely alapján erősáramú és tűzjelző rendszerek bontása, a villamos energiaellátó hálózat átalakítása, a megmaradó épületek hálózati csatlakozásának kiváltása, a távközlési és informatikai kábel- és alépítmény hálózat átalakítása, valamint további vagyonvédelmi átalakítások lesznek a feladatai. A megbízás összege nettó 1,2 milliárd forint.
Ez az összeg biztosan jól jött most a cégnek, hiszen önmagában majdnem kitesz annyit, mint amennyi a kft. 2018-as teljes árbevétele volt: akkor ugyanis 1,4 milliárdos éves forgalmat bonyolítottak (2017-ben 590 millió forint, 2016-ban pedig 390 millió forint bevételt értek el).
A Duna Center Therm Üzemi Szolgáltató Kft. még csak idén márciusban került a V-híd Vagyonkezelő tulajdonába (amelynek egyedüli tulajdonosa a V-Híd Zrt., vagyis Mészáros Lőrinc és felesége), de már több közbeszerzést is megnyertek.
A most behúzott pályázatokkal folytatódik tehát Orbán Viktor barátjának paksi menetelése: novemberben a Mészáros és Mészáros Kft. Pintér Csaba egyéni vállalkozóval közösen nyert el egy 15,7 milliárdos megbízást a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítése kapcsán, majd pár nappal később nettó 3,1 milliárd forint értékű mélyépítési tenderrel gazdagodtak.
A cégadatokat az OPTEN Kft. biztosította. videó
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"Duna Center Therm",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Kópis és Társa Szerelő és Karbantartó Kft.",
"V-Híd Zrt."
] |
[
"V-híd Vagyonkezelő",
"Paksi Atomerőmű",
"Duna Center Therm Üzemi Szolgáltató Kft.",
"OPTEN Kft.",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] |
Ennyi adat egy helyen történő őrzése rendkívül aggályos, és megfelelő szabályozás hiányában rengeteg visszaéléshez vezethet – figyelmeztet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a hvg.hu birtokába került előterjesztésre reagálva, miszerint a kormány egységes adattrezor létrehozására készül.
Ebben minden állampolgár és számos állami szerv adatait és ügyeit archiválnák, s nemcsak az államigazgatási szervek, hanem önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek, közjegyzők, de még a közüzemi szolgáltatók birtokában lévő adatokat is feltöltenék. A TASZ hangsúlyozta: ez óriási hatalmat biztosít az adatkezelőnek (vagy a rendszer feltörőjének), így könnyen kiszolgáltatottá teheti az állampolgárokat az állammal szemben.
Az előterjesztésben szereplő elképzelés egyértelműen az utóbbi időszak egyik legnagyobb és legdrágább informatikai projektje lenne – állapította meg eközben a hvg.hu. A rendszer kialakításához egy júniusban elfogadott kormányhatározat már biztosított 10 milliárd forintot a Belügyminisztérium részére. Éppen ezért Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke a testület jövő heti ülésén tájékoztatást kér a tervezett beruházásról, amely óriási adatvédelmi és biztonsági kockázatot jelenthet.
A közigazgatásban január elsejétől szintet lép az elektronikus ügyintézés, a biztonsági mentés és az adattárolás az eddiginél is fontosabbá válik – mondta a Népszavának Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) és vezetője is megkapta ugyanis véleményezésre az előterjesztést. Az adatközponttal és a tárolás módjával Péterfalvi szerint első ránézésre nincs különösebb probléma, az adatvédelmi hatóság elsősorban a "jogi konstrukciót" fogja vizsgálni.
Cz. G.
|
[
"Belügyminisztérium"
] |
[
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság"
] |
Százévnyi tanári fizetésből jön össze 240 millió
Budapest — Sok ezer tanár tehetné fel a kérdést Simon Gábornak (49): árulja el a spórolás titkát! Hiszen, ha igaz az MSZP bukott elnökhelyettesének állítása az osztrák bankszámlán tartott 240 millió forintnyi titkos vagyonáról, úgy az egykori középiskolai tanár nagyon tud valamit.
A politikus a tisztázatlan forrású pénzről az MSZP vezérkarának úgy nyilatkozott: az még politikusi munkássága előttről származik. Márpedig Simon mielőtt politikusnak állt volna, egyszerű tanárként dolgozott: és ha az átlagos tanári fizetést vesszük alapul, száz év kemény munkája kell, hogy ekkora summára tegyenek szert pályatársai.
– A személyemhez kötődő összeggel el tudok számolni, eredetének semmilyen közéleti, politikai aspektusa nincs – írta közleményében Simon Gábor, aki csütörtökön kilépett az MSZP-ből, s párttisztségeitől és mandátumától is megvált. Igaz, utóbbitól csak jövő csütörtöktől, így viszont a parlament mentelmi bizottsága még hétfőn meghallgatná a gyanús vagyonról.
Simon szerint pénzének nincs köze a politikához
Simon tehát állítja: a 2008-ban és 2009-ben félretett 575 ezer euró és 169 ezer dollár (akkori árfolyamokon összesen 185 millió forint) teljesen legális forrásból származik. A politikus önéletrajza alapján egyetlen olyan állással rendelkezett, amely nem tekinthető politikainak vagy közéletinek: középiskolai tanár volt 1988-tól néhány évig. 2008-ban, akkor, amikor a pénz a titkolt számlára került, egy negyvenéves középiskolai tanár nettó 150 ezer forintot keresett a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikája szerint, így 103 éves tanári fizetéséből kaparhatott volna össze 185 milliót (amely mára az árfolyamváltozásnak hála lett 240 millió), s akkor is csak úgy, ha ebből egy forintot sem költ el. Igaz, az évek folyamán Simon volt egyesületi titkár is, de így még hosszabb ideig, 110 évig spórolhatott volna, s 2008-as, körülbelül 430 ezres politikusi kereset esetén is 26 éven keresztül tehette volna élére a garast. Ezenfelül úgy tűnik: tanácsadásból is csak "aprópénz" jöhetett össze.
– 1999-től havi 150 ezer, később 250 ezer forintért adott tanácsokat az akkori polgármesternek. Összesen 9,25 millió forintot (ez nettóban legfeljebb 5 millió lehet) fizettek ki Simon Gábornak – tájékoztatta a Blikket a XVIII. kerületi önkormányzat, amellyel egykor a politikus szerződést kötött.
Tovább súlyosbítja a politikus helyzetét, hogy nem úgy tűnik: megfogta volna a forintokat. Több ingatlant is vásárolt: egy balatonszemesi nyaralót, valamint egy XII. kerületi 120 négyzetméteres lakást, így utóbbiért legalább 30-40 milliót kellett kiadnia, vagyis rejtély, honnan van a közel negyedmilliárd.
Blikk-információ
|
[
"MSZP"
] |
[
"Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat"
] |
A külügy cége és az Orbán rokonaihoz kötődő vállalat is titkolózik a tavalyi évéről
Program indul a magyar borok hitelességének erősítésére, ennek során egy modern eljárás segítségével megalkotják a magyar borok eredetmintázati térképét, amely a borok származási helyét és összetételét mutatja – mondta a földművelésügyi miniszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón az MTI tudósításában.
A program nyertese a Diagnosticum Zrt., amely 4 milliárd forintot kap a megvalósításra a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretéből.
A részvénytársaság biztosítja a magyar borok eredetmintázati térképének felrajzolásához szükséges technikai hátteret, és így létrejön egy olyan – matematikai modell számítás alapján elkészített – adatbázis, amely nemzetközileg is hiteles. A Földművelésügyi Minisztérium szerint ez az “ujjlenyomat" nagyon jó lesz, mert “erősítheti a fogyasztói bizalmat".
A Diagnosticum a Fideszhez közeli, régi ismerős cég, a közbeszerzéseknek most is az egyik legnagyobb nyertese. Az alapító Kékessy Dezső Orbánék szorosabb bizalmasa, egy ideig üzlettársa volt Orbán feleségének, személyesen Lévai Anikónak is, írta az Index. Mi arról írtunk, hogy Kékessyék bevásároltak az állami földből:
Orbánék barátai bevásároltak állami földből Kékessy Dezsőnek Lévai Anikóval volt közös szőlője. A család most a Tisza-tó körül építgeti birtokát.
(Képünk illusztráció)
|
[
"Diagnosticum Zrt."
] |
[
"Földművelésügyi Minisztérium"
] |
Közzétesszük a 96 BKV-s vezető fizetését és végkielégítését tartalmazó, 80 oldalas listát. Böngéssze kedvére!
Az Index birtokába került az a lista, amelyet a BKV a felügyelőbizottság kérésére összeállított a 2003. január 1. utáni, 10 millió forintot meghaladó juttatásokról. A 96 BKV-s vezető pénzügyi juttatásait tartalmazó listából eddig több médium is szemezgetett, teljes egészében azonban még sehol nem tették közzé.
Az erről a linkről letölthető listát a BKV felügyelőbizottsága hétfői ülésén tárgyalja. A lista több részből áll. Először azokat veszi sorra, akik menedzserszerződéssel rendelkeztek, de már nem dolgoznak (inaktívak) a BKV-nál, ilyen például Aba Botond, vagy Antal Attila korábbi vezérigazgatók. A következő részben a még a BKV-nál dolgozó, menedszerszerződéses vezetők következnek, például Kocsis István, jelenlegi vezérigazgató.
A harmadik csoportba "a 10 millió forint feletti végkielégítésűek és egyéb kifizetésűek" tartoznak, a negyedikbe pedig a BKV kft.-inek (Hajózási, Mozgólépcső, GJSZ, VJSZ) vezetői.
A letölthető pdf egy-egy vezetővel két egymást követő lapon foglalkozik. Az elsőn szerepel az érintett neve, életútja a BKV-nál, és az, hogy milyen igazgató ideje alatt dolgozott a cégnél.
A rákövetkező lapon a pénzügyi adatok táblázata látható: az SAP elektronikus vállalatirányítási rendszerben rögzített eseti éves bérek, valamint a mellette levő táblán a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó adatok, juttatások.
Az anyag lábjegyzetében az áll, hogy a 1992. évi LXIII. törvény 19/A. paragrafus (1) bekezdés alapján nem nyilvános. A hivatkozott bekezdés szerint az állami és önkormányzati szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.
Az Index álláspontja szerint a BKV végkielégítési botránysorozata után egyértelműen az mindenkinek az érdeke, hogy a BKV, mint közpénzből gazdálkodó társaság vezetőinek a végkielégítésekkel és fizetésekkel kapcsolatos adatai minél hamarabb nyilvánosságra kerüljenek.
|
[
"BKV"
] |
[] |
A Pesti Központi Kerületi Bíróság megszűntette H. Éva, Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes tanácsadójának előzetes letartóztatását, és elrendelte házi őrizetbe vételét, mert együttműködő volt a magatartása a bíróság szerint. A rendőrség szerint H. Éva összesen 24 millió forint munkabért, prémiumot és jutalmat vett fel a BKV-tól úgy, hogy azért ténylegesen nem végzett munkát.
Megszűntette H. Éva előzetes letartóztatását, és házi őrizetbe vételét rendelte el a Pesti Központi Kerületi Bíróság - olvasható a Fővárosi Bíróság szerdai közleményében. Hagyó Miklós volt szocialista tanácsadója, H. Éva és társai ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomoznak a hatóságok. A bíróság szerint H. Éva házi őrizete legfeljebb október 22-ig tart.
A közlemény szerint az előzetes letartóztatás megszűntetését a Központi Nyomozó Főügyészség indítványozta. A bíróság szerint a nyomozáskor mutatott együttműködő magatartása és gyanúsított egészségi állapota miatt szüntették meg H. Éva előzetes letartóztatását.
H. Évát májusban vette őrizetbe a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Hagyó Miklóssal és L. Ottóval, Hagyó kommunikációval foglalkozó munkatársával együtt. A rendőrség szerint H. Éva 2008 februárja és 2009 szeptembere között összesen 24 millió forint munkabért, prémiumot és jutalmat vett fel a BKV-tól úgy, hogy azért ténylegesen nem végzett munkát. Végül Kocsis István BKV-vezérigazgató menesztette.
Balogh Zsolt, a BKV korábbi megbízott vezetője a Magyar Nemzetnek adott interjújában - amelyben a Hagyónak Nokia-dobozban állítólag átadott 15 millió forintról is beszélt - úgy írta le, mint azt a személyt, aki a BKV-nál a politikus érdekeit menedzselte, Balogh szerint minden apró szervezeti és személyi döntésről egyeztetnie kellett vele, és sokszor a nevében osztott utasításokat neki. H. Éva korábban tagadta, hogy csupán látszatmunkát végzett volna a BKV-nál, és boszorkányüldözésnek nevezte az ellene felhozottakat.
A H. Éva elleni májusi gyanúsítás arról szólt, hogy Hagyó tanácsadója kihasználva pozícióját rábírta a BKV vezetőit, hogy "szükségtelen és indokolatlan" szerződéseket kössenek. Ilyen volt például egy kft.-vel kötött szerződés a "BKV kismamabérlet" című promóciós film elkészítésére, melynek értéke mintegy 10 millió forint volt. A BKV soron kívül kifizette a pénzt, holott a kisfilm meg sem született. Egy másik esetben H. Éva elintézte, hogy egy Mikulás napi rendezvény szerződése létrejöjjön 11 millió forint értékben. Ezt is soron kívül fizette ki a BKV, pedig nem történt teljesítésigazolás.
|
[
"BKV"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Bíróság",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Az Index információi szerint emelt hangú szóváltás kerekedett a Fidesz-frakció elnökségi ülésén Kövér László ás Orbán Viktor között az Egymásért Egy-Másért Alapítvány miatt. A pártelnök vizsgálóbizottságot akart indítványoztatni a Fidesz nevében, a volt titkosszolgálati miniszter szerint viszont egy ilyen csetepaté komolyan veszélyeztetné a szolgálatok működését.
Mit keresnek az NBH-sok egy olyan alapítványban, ahol gyanús pénzeket osztanak szét? - kérdezte Demeter Ervin.
Demeter Ervin egykori titokminiszter már többször kérdőre vonta Szilvásy György kancelláriaminisztert a csempészettel és adócsalással gyanúsított Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében. A fideszes politikus természetesen arra hívta fel a figyelmet, hogy a Távol-Keletről származó, adománynak feltüntetett élelmiszer-szállítmányokkal üzletelő szervezet több tagja a jelenleg Szilvásy felügyelte alá tartozó szolgálatokból került ki, és a miniszter testvérei is kapcsoltba kerültek az alapítvánnyal.
Belső vizsgálat az NBH-nál Részletes vizsgálatot rendelt el a Nemzetbiztonsági Hivatalnál a titkosszolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter, erősítette meg a miniszter az Indexnek az RTL Klub információit. Szilvássy György április 26-án már elrendelt egy vizsgálatot az Egymásért Alapítvány és az NBH munkatársainak érintettsége ügyében, a részletes vizsgálatot ennek megállapításai alapján rendelte el. Szilvásy kifejtette, a jövő héten a nemzetbiztonsági bizottságot tájékoztatja.
Nyílt vizsgálat
A milliárdos adócsalás gyanújával indult eljárás további politikai kiaknázhatóságáról viszont megoszlottak a vélemények az ellenzéki párt vezetésében. Az Index információi szerint Orbán Viktor pártelnök a Fidesz képviselőcsoportja elnökségi ülésén azt javasolta, hogy a párt kezdeményezze egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, ahol a képviselők is utánajárhatnának az egykori nyomozó, Földesi-Szabó László vezette szervezet és a fegyveres testületek közötti esetleges összefonódásoknak. A már leszerelt illetve jelenleg is aktív nemzetbiztonságiakból, egykori rendőrökből létrejött Egymásért Egy-Másért Alapítvány ugyanis kiemelt jótékonykodási területének tekintette a fegyveres testületeket, néhány nappal letartóztatásuk előtt, Földesi-Szabóék épp a Szilvásy testvére által vezetett BM-kórházban osztottak pénzjutalmakat az alkalmazottaknak.
Beáldoznák a szervezetet
Úgy tudjuk, Orbán javaslata nem kapott osztatlan támogatást. Különösen az egykori titkosszolgálati miniszter ellenezte a nyilvános vizsgálódást. Kövér László azzal érvelt, hogy a szolgálatok működőképességét nem lehet feláldozni azért, hogy a párt politikai előnyt kovácsoljon magának az ügyből. Az Indexnek több forrásból is megerősítették, hogy az alapítvány miatt végül éles hangú vita alakult ki a testületi ülésen.
Navracsics Tibor frakcióvezető az Index kérdésére elismerte ugyan, hogy felvetődött a vizsgálóbizottság ötlete, de mint mondta, arról nem tud, hogy az ügyben komolyabb vita zajlott volna.
|
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
[
"RTL Klub",
"Egymásért Alapítvány",
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány"
] |
Kijárási korlátozásról szóló plakát az újpalotai Késmárk utcában 2020. március 27-én.
Újabb több mint 6 milliárd forintot költ el az állampolgárok tájékoztatására a kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda. A Rogán Antal vezette tárca még április elején állapodott meg az állami hirdetési pénzeket felszívó cégcsoporttal, de a szerződést csak most töltötték fel az erre a célra létrehozott felületre (pdf).
Ez már a huszadik olyan közbeszerzés volt, amit az "állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására" írtak ki, és amelyek eredményeként az országot ellepték az először kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, majd pedig mémmé vált stockfotókat használó plakátok. Pár éve pedig a hasonló tenderek kiegészültek még egy feladattal: a magyar állampolgárok tájékoztatása mellett már az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációt" is lefedik. Az áprilisban lezárt közbeszerzés utóbbiból is már a tizenkettedik volt.
A mostani hatmilliárdból vélhetően a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatókat és a kormányzat gazdaságélénkítőnek szánt, legalábbis akként kommunikált intézkedéseit – például a 13. havi nyugdíj "visszaépítését" – népszerűsítő plakátokat, illetve egyéb hirdetéseket finanszírozzák . Egész biztosat azonban azért nem lehet mondani, mert Rogán Antal minisztériumát hiába kérték korábban többször is, hogy árulja el, melyik kampányt melyik közbeszerzésből fizették, ezt eddig a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem tette meg.
A megbízást ezúttal is Balásy Gyula médiaügynökségei kapták, ami azért sem meglepő, mert más nem is kaphatta volna. A tendert ugyanis a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül intézte Rogánék minisztériuma, márpedig az állami kommunikációs költést felügyelő hivatal egy ideje már csak Balásyékkal szerződik le. Ennek eredményeként a néhány éve még csak néhány százmilliós bevételt csináló ügynökségek mostanra több mint 150 milliárdnyi állami megrendeléshez jutottak.
Ezeknek pedig elég jelentős része épp Rogánéktól jött. A minisztérium ugyanis eddig – az opciós részekkel együtt – 93,3 milliárd forintnyi szerződést kötött a plakátokról ismert kampányokra. Ezeket a megbízásokat pedig egy kivételével Balásy Gyula ügynökségei kapták.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az államBár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.
Közélet Balásy Gyula koronavírus miniszterelnöki kabinetiroda NKOH plakátkampány Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
[] |
A Fonyódi Polgári Egyesület 8 millió forint támogatást kapott a 4,4 milliárdos Városi Civil Alapból. Ebből a pénzből 12 polgári estet szerveznek a Balaton-parti városban, kettő már le is ment. A közpénzből megtámogatott beszélgetéseken kiderült, hogy Budapesten borzalmas állapotok vannak, a Pesti TV munkatársai pedig azt is elárulták: fél évük van minden rosszat kideríteni Márki-Zay Péterről.
Miután kiderült, hogy Magyarország végleg lemondhat a Norvég Alap forrásairól, a helyére állított, a Miniszterelnökség által biztosított támogatásból meghirdették a 4,4 milliárdos Városi Civil Alapot. Ez az összeg a magyar adófizetők pénzéből van, és a külföldi támogatással ellentétben egyedül a kormány alá tartozó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. dönthetett a kedvezményezettek köréről. A Válasz online és az Átlátszó is arról írt korábban, hogy a pénzeket a kormánypárt kampányához használják majd fel.
Azt nem tudjuk, hogy mindenhol kampánycélokat szolgálnak-e a kiosztott milliók, de az biztos, hogy Fonyódon igen. A Fonyódi Polgári Egyesület 8 millió forintos támogatásban részesült, az egyesület elnöke, Farkas Gábor fideszes önkormányzati képviselő kérdésünkre elmondta: ebből a pénzből egy Polgári Estek Fonyódon elnevezésű rendezvénysorozatot szerveztek meg. Két esemény már le is ment, és az látszik, hogy
leplezetlen módon tolják meg közpénzből a Fidesz-propagandát az ingyenes eseményeken.
Az első esten Szentesi Zöldi László kormánypárti újságíró beszélgetett Rudán Joe énekessel. Hamar rátértek a politikára, miután Szentesi feldobta, hogy sorsdöntő választás előtt vagyunk, hiszen látni, milyen erők szövetkeztek a világban.
Rudán arról kezdett el beszélni, hogy annak idején beleugrottak egy svájci frank alapú lakáshitelbe, és csak az Orbán-kormánynak köszönhetik, hogy kimásztak belőle. Később arról beszélgettek, hogy milyen jól élnek a magyarok, jöttek is az érvek: tele vannak az utak, az autópályák, a bevásárlóközpontok, az embereknek sokkal több pénze van, mint 10-12 éve. Kitárgyalták azt is, hogy jó szakembert alig lehet találni, és mindenkinek van munkája, "a pedagógusoknak a kormány hatszor emelte a fizetését", de rendezték a béreket az egészségügyben is, majd jót mulattak azon, hogy Gyurcsányék idejében 300 forintos vizitdíj volt.
Mi a tétje a választásnak?
– kérdezte Szentesi. Rudán szerint elég csak megnézni Budapestet, ő járt ott párszor, nem lehet közlekedni, kosz van, nem lehet parkolni. Nem látja, hogy épült volna valami Budapesten.
Ám ha marad ez a kormány, akkor épülnek, szépülnek a dolgok, ha váltás lesz, akkor "minden le fog zombulni" – foglalta össze gondolatait a zenész. Szentesi arról beszélt a közönségnek, hogy hatalmas erők mozdultak meg, és már globális érdek az Orbán-kormány elmozdítása. "Ezt talán nem kellene hagynunk", tette hozzá.
A második esten a Pesti TV két munkatársát látta vendégül Farkas Gábor. Az eseményen ott volt Móring József Attila fideszes országgyűlési képviselő és Fonyód kormánypárti polgármestere, Hidvégi József is. (Ők láthatók a kiemelt képünkön.) Bohár Dánielt és Szarvas Szilvesztert először arról kérdezték, hogyan készülnek az "üldözéses interjúk", majd Bohár elmondta, mennyire szeretett fonyódi gimnazistaként Siófokra elmenni és berúgni.
Majd ők is rátértek a lényegre.
Mekkora tétje van a választásnak? Mit kell tenni ahhoz, hogy megvédjük az értékeinket, az életünket?
– kérdezte a helyi fideszes politikus.
Bohár elmondta, hogy nemcsak a gazdaságunk, hanem az identitásunk is erősödik. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy ha ma elmegy egy magyar ember külföldre, büszkén vállalhatja, hogy magyar. "Most már tudják, hogy hol van Magyarország, tudják, hogy Orbán a miniszterelnök" – tette hozzá.
Szarvas Szilveszter arról beszélt, nagy tragédia, hogy már nem Tarlós István Budapest főpolgármestere. Szerinte elég megnézni, mi történt a fővárosban, és abból már látni is, mi a jövő évi választás tétje. A beszélgetésben kész tényként kezelték, hogy Karácsonyék el akarták adni a Városházát, Szarvas így tájékoztatta a fonyódiakat a fővárosi fejleményekről:
Budapest szörnyű állapotba került, és most a Városházát fogják ellopni, és zsebre tenni az abból járó összegeket.
Majd felhívta a figyelmet arra, hogy "ezeknek" még véletlen se adjunk hatalmat. "Kik a bábfigurák? Milyen embereket keres a baloldal?" – tette fel a kérdést a beszélgetést levezénylő Farkas Gábor.
Arra jutottak, hogy Karácsony és Márki-Zay Péter is egy báb, akiket bármikor le lehet venni a sakktábláról és "Gyurcsány már üzent is Márki-Zaynak, hogy ne nagyon pattogjon". Márki-Zaynak felrótta Farkas, hogy Brüsszelben tárgyalt, és azt állította, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester ki akarja szolgálni a liberális nagytőkét.
Bohár szerint Márki-Zay egy lényegtelen karakter, és nem ő az ellenfél, sőt nagyobb összeget tenne arra, hogy februárban már nem ő lesz a miniszterelnök-jelölt. Felidézte azt is, hogy sokszor kérdezik tőle, hogy "ezt a propagandát hogyan tudjuk csinálni".
Itt majd nem nagyon kell csinálni propagandát, mert ez olyan hülye, hogy magát képes kinyírni azzal, hogy csak beszéli a hülyeségeket
– jelentette ki meglepő őszinteséggel Bohár. Szarvas pedig elárulta, nekik mi a feladatuk most:
Nem ez volt a képlet, nem ezt akarták, a másik négy közül akartak valakit. Erre nekünk is kell készülni, mert ő azért egy sötét ló, de most lesz fél évünk mindent kideríteni róla. Készülni kell Márki-Zayra, egy szövetségi kapitány pedig akkor tudja felkészíteni a csapatot, ha tudja, ki az ellenfél.
Ami az előválasztás többi jelöltjét illeti, Szarvas Szilveszter Fekete-Győr Andrást a világ legbutább kisfiújának nevezte, Karácsonyt a nagymamák kedvencének, Jakab Pétert pedig körömtépőnek.
A Polgári Estek Fonyódon rendezvénysorozat következő vendége december 3-án Varga Miklós lesz. Farkas Gábort lapunknak elmondta, hogy jelenleg Eperjes Károllyal tárgyalnak, és szeretnék majd vendégül látni Mocsay Lajost és Csókay András professzort is a 12 előadásból álló eseménysorozaton. Arra a kérdésünkre, nem gondoltak-e esetleg arra, hogy a fonyódiakkal a másik oldal álláspontját is megismertetik a közpénzből tartott rendezvényen, a fideszes politikus így reagált:
Ez a Fonyódi Polgári Egyesület rendezvénye, így ez már determinálja, hogy kiket hívunk meg. Jobboldali gondolkodású színészeket, közéleti személyiségeket, újságírókat, sportolókat szeretnénk vendégül látni.
Az egyesület 15 eseményre pályázott, ebből 12 polgári estet, két polgári pikniket és egy szezonindító sajtótájékoztatót tartanak. Farkas elmondta, hogy a 8 millió forint reklámra, az előadókra, a fellépőkre és a vendéglátásra megy el.
|
[
"Pesti TV",
"Norvég Alap",
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Fonyódi Polgári Egyesület",
"Városi Civil Alap"
] |
[] |
nepszava.hu;
Mészáros Lőrinc;Konzum Nyrt;Opus Global;
2018-11-26 10:15:05
Külföldi körútra indulnak Mészárosék
Frankfurtban, Stockholmban, Londonban, Helsinkiben és Tallinban is bemutatkoznak a társaságok.
Öt állomásos befektetői körútra indul a Konzum-Opus csoport, a fúzió előtt álló társaságok Frankfurtban, Stockholmban, Londonban, Helsinkiben és Tallinban mutatkoznak be – közölték a társaságok.
Az Opus honlapján is megjelent közlemény szerint a Goldman Sachs és a Renaissance Capital szervezésében indul körútra a Konzum Nyrt. menedzsmentje.
A közlemény szerint a Konzum-csoport vezetői bemutatják az érintett vállalatokat, azok működési területeit, főbb eredményességi mutatóit, valamint növekedési kilátásait.
Mint megírtuk, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) negyedik legnagyobb forgalmú papírja jöhet létre, ha megvalósul az a fúzió, amelyről nemrég a Napi.hu szokásos évi tőzsdei konferenciáján számoltak be. Az Orbán Viktor kormányfő közeli barátjaként nyilvántartott Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó többségi tulajdonában lévő tőzsdei cégek, az Opus Global Nyrt. és a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. 2019 március végéig létrejövő egyesülése révén egy olyan társaság jön létre, amelynek piaci értéke hozzávetőleg elérheti az egymilliárd eurót.
|
[
"Opus Global Nyrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt."
] |
[
"Goldman Sachs",
"Nyrt;Opus Global",
"Konzum Nyrt.",
"Konzum-Opus csoport",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Renaissance Capital"
] |
A vádirat szerint 2012-ben döntött úgy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal akkori elnökhelyettese, hogy megcsapolja a területalapú támogatások kasszáját – az ügy nemrég került bírósági szakaszba. A hamis támogatási kérelmek benyújtása előtt néhány hónappal készült el az a jelentés, amelyik többek közt az ilyen jellegű visszaélések kockázataira hívta fel a figyelmet – mint látjuk, hiába.
Keltezése szerint 2012. március 2-én látott napvilágot egy "Jelentés a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal működéséről és hatékonysági racionalizálási lehetőségeiről" címet viselő anyag. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) átvilágítására Búsi Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium akkori helyettes államtitkára adott megbízást, de az auditnak van egy további megrendelője is, a VM Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Intézete.
A jelentést (PDF) a Ki mit tud közadatigénylő oldalon keresztül kértük és kaptuk meg az agrártárca háttérintézményétől.
A testnevelés-tanító, illetve földrajztanár alapvégzettségű Búsi Lajos 2010-től volt helyettes államtitkár a VM-ben, az azt megelőző 15 évben jellemzően politikai tisztségeket töltött be. Búsi politikai karrierje jelentős részben kötődik a Jász-Nagykun-Szolnok megyei erős emberekhez: Nyerges Zsolthoz éppúgy, mint Varga Mihályhoz és Fazekas Sándorhoz.
2014-ig az ő felügyelete alatt működött az MVH – a 2012-es audit által feltárt problémák kezelése nyilvánvalóan a helyettes államtitkár feladat lett volna, de információink szerint a jelentést nem követte semmiféle intézkedés. Különös módon Búsi felelőssége az ügyben fel sem vetődött – igaz, az MVH-t átvilágító tanulmányról sem tudtak sokan.
A 2015-ös új kormányban aztán Búsi nem kapott tisztséget, jelenleg a "zöldhatóság", az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója. Az előző főigazgatónak vélhetően az Átlátszó által feltárt kamudoktorija miatt kellett távoznia a zöldhatóságtól.
Átvilágítás ellenszélben
Dacára annak, hogy a jelentés elkészítésével az MVH-t felügyelő kormánytisztviselő bízta meg az auditorokat, a hivatal részéről csekély volt az együttműködési készség, sőt, esetenként kifejezetten ellenséges, elutasító reakciók születtek. A másfél évvel később kirobbant csalási botrány némileg magyarázza a motivációkat.
A jelentés 9. oldalán például ezt olvassuk: "Az MVH kirendeltségein a fenti ügykörben vizsgálat nem került lefolytatásra, mivel a kockázatelemzéssel a vizsgálatra kiválasztott, irányadó mintának tekintett MVH B.-A.-Z. Megyei Kirendeltsége (...) a vizsgálattól elzárkózott." "Ugyancsak nem került sor a belső szabályozó átvilágítására sem, (...) mivel ezek az MVH jelzésével ellentétben nem találhatók meg a Hivatal honlapján." "A vizsgálat során a [Jogi] Főosztállyal közvetlen kapcsolatfelvétel nem történhetett."
Akárhogy is, de a jelentés készítői mintegy három hónap alatt átvilágították az MVH működését, abban számos hiányosságot és kockázati elemet feltártak, és javaslatot is tettek ezek kezelésére. A jelentés alapján egy klasszikus 19. századi bürokratikus szervezet képe rajzolódik ki, ahol folyamatirányításról, ügyfélbarát és hatékonyságcentrikus működésről, szervezeti integritásról, kockázatelemzésről csak azok hiánya kapcsán lehet beszélni.
Mint a jelentés megállapítja, ennek részben magyarázata, hogy az MVH az uniós csatlakozásig működő Sapard Hivatalból jött létre, de úgy, hogy az átalakulás nem járt semmilyen szervezetfejlesztéssel. Így a teljes, gigantikus összegű mezőgazdasági és vidékfejlesztési finanszírozás egy olyan közigazgatási egységhez került, amelynek működésében nem jelennek meg szempontként például a vállalkozási és gyakorlati ismeretek.
A 2007-es törvényi szabályozás és a végrehajtásról szóló kormányrendelet ezt a helyzetet csak megerősítette.
A jelentés átfogóan elemzi az MVH működését, az észrevételek közül számos hangsúlyosan is utal korrupciós kockázatokra. A jogszabályi környezetet illetően például az alábbi megállapítást teszi: a túlszabályozott és gyakran változó jogi környezet – például az indokolatlanul sok támogatási jogcím – veszélyezteti a szervezet átláthatóságát, és gátolja a megfelelő ellenőrzések lefolytatását.
Ezért a jelentés javasolja a vonatkozó joganyag felülvizsgálatát, és egységes kódex létrehozását, melyben a hatékonyság növelése mellett "meg kell alkotni a korrupcióellenes és szigorú összeférhetetlenségi szabályokat."
Az audit – igaz, általánosságban, és nem konkrétan a korrupciós kockázatok vonatkozásában – kimondja, hogy "A hivatal jelenlegi gyakorlata nem biztosít megfelelő jogi kontrollt, a hivatal mindenféle következmények nélkül szegi meg a rá vonatkozó szabályokat."
Ráadásul az auditorok nem találtak arra vonatkozó adatot, hogy a hivatal milyen rendszerszintű visszacsatolási mechanizmusokkal kezeli a működése során felmerült hibákat, szabálytalanságokat, milyen eljárások csökkentik ezek ismétlődésének a valószínűségét.
Végül egy megállapítás, melynek következményei egyértelműen összefüggésben vannak a néhány hónappal később indult visszaéléssorozattal: "A leginkább égető probléma (...) a visszaélések kiszűrésének eljárásrendje, illetve azok hiánya. A támogatási kifizetések folyósítását megelőzően a rendszerbe épített ellenőrzés hiánya számos visszaélésre, illetve később nem korrigálható hiányosság befogadására ad lehetőséget, amelyek orvoslása nem, vagy kizárólag az ügyfelek fokozott sérelmére oldható meg jelenleg."
Ahogy az meg is történt a rá következő évben: több ezer földhasználó nem kapta meg időben a területalapú támogatást, miután 2013 őszén nyomozás indult az MVH-nál jogosulatlan igénylések miatt.
A bűnszervezet, amelyet a vádirat szerint a hivatal elnökhelyettese és egy másik, vezető beosztásban lévő kollégája irányított, 117 millió forintot nyúlt le, és további 1,4 milliárd forintot próbált megszerezni. A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős kárt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt zajló, nyolcvannégy vádlottas ügy tárgyalása nemrég kezdődött a bíróságon.
Belülről támadtak
Bő három évvel ezelőtt vette észre az MVH akkori elnökhelyettese, D. Miklós, és kollégája, H. Nándor, az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatóságának igazgatója, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott egységes területalapú támogatási rendszerben sok olyan földterület van, amelyre a jogosultak nem nyújtanak be támogatási kérelmet – derült ki az Átlátszó birtokában lévő vádiratból, amely alapján az alábbiakban rekonstruáljuk a történteket.
Ebből a felismerésből jött az ötlet, hogy ezeket a területalapú támogatásokat megpróbálják maguknak megszerezni.
D. régi, vele bizalmas kapcsolatban lévő ismerőseit kereste meg azzal, hogy kutassanak fel olyan megbízható személyeket, akik – adott esetben a cégeik nevében – névlegesen megigénylik a támogatásokat. Az egykori elnökhelyettes ügyelt arra, hogy a szervezőkkel se osszon meg minden információt. Így nem beszélt nekik munkatársa, H. Nándor szerepéről sem, és arra is figyelt, hogy az általa felkért szervezők ne ismerjék egymást.
Indulásképpen a két vezető adatokat kért le az MVH rendszeréből a támogatható területekről és az igénylésekről. Ezután megállapodtak az időközben felajánlkozó cégvezetőkkel arról, hogy a szervező jutaléka az elnyert támogatások tíz százaléka, míg D. Nándornak harminc százalék jár.
A vádhatóság által leírtak alapján D. sietett a bonyolítással, mert már a vállalkozások regisztrációs lapjának beérkezése előtt arra utasította egyik munkatársát, hogy vegye azokat nyilvántartásba. A cégek meghatalmazott képviselőjének pedig mindenféle okmány nélkül, bemondásra beírt egy "Nagy Péter" nevű személyt.
Ezt követően H. Nándor közreműködésével benyújtották a társaságok támogatási kérelmeit az előzetesen kiszűrt földterületekre.
A Silver Forrest Kft., az Erdőgépészeti Kft., az Ezüst Szakáll Kft., a BaromfiPiac Kft. és az Erdő-Mező-Gépészet Kft. nevében sikerrel jártak – annak ellenére, hogy a cégek az igényelt területekre nem rendelkeztek földhasználati jogosultsággal, és a támogatás feltételeinek semmiben nem feleltek meg. A hamis igénylésekkel a költségvetésnek 117 millió forint hátrányt okoztak – áll a vádiratban.
A kérelmeket persze a benyújtási határidő után adták be, hiszen csak ekkora derült ki, hogy mely földterületekre nem nyújtottak be támogatási igényt. D. viszont vérszemet kapott, és több cégvezetőtől a késedelem miatt "kártérítést" kért, mondván, "lassúságuk és nemtörődömségük" miatt buktak napi egymillió forintot, az eredeti megállapodás tehát már nem él közöttük.
A támogatást elnyerő cégektől D. több részletben mintegy 35 millió forintot kapott, amit megfelezett H. Nándorral. (A vállalkozások közül az Erdőgépészeti Kft. idén november 7-én kényszertörlés alá került, míg az Ezüst Szakáll Kft. két hónapja felszámolás alatt áll.)
D. Miklós és H. Nándor azért is bízhatott abban, hogy sikeresen csapolhatják meg a támogatások kasszáját, mert – mint azt a vádirat is megemlíti – az MVH-nál elég gyenge volt a támogatások ellenőrzése: évente az igénylések mindössze öt-tíz százalékát ellenőrizték szúrópróbaszerűen – ironikus, hogy épp ezt nevezte a szervezetet átvilágító jelentés néhány hónappal korábban a legégetőbb problémának.
Sokat markoltak
Tegyük hozzá, meglehetősen óvatos, de amatőr bűnözőkről van szó: összesen mintegy másfél milliárdnyi támogatásra nyújtattak be kérelmet, de ebből mindössze 117 milliónyi jutott el a kifizetésig. Számos esetben az történt ugyanis, hogy egy adategyeztetésre való felhívás vagy jogszerű földhasználati vizsgálat megindulása miatt D. visszavonatta a kérelmeket.
A csalásban mintegy ötven cég és három tucat magánszemély működött közre, a nyomozás tizenötezer hektárnyi földterületre és mintegy ötven vállalkozás jogosulatlanul benyújtott kérelmére terjedt ki.
D.-ék üzelmeire Gőgös Zoltán, MSZP-s politikus akkori nyilatkozatai szerint az hívhatta fel a figyelmet, hogy 2013 augusztusában több vállalkozás is visszavonta a támogatási kérelmét. Később híre ment, hogy az MVH-nál vizsgálódnak a gyanús ügyek után. Az ellenzéki képviselő biztosra vette, hogy a fiktív igényléseket nem lehetett lebonyolítani magas szintű MVH-s kapcsolatok nélkül – mint kiderült, nem tévedett.
Gőgös szerint nem véletlen, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal egy nappal azelőtt tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen a jogosulatlanul igényelt támogatások miatt, hogy a botrányt nyilvánosságra akarta hozni.
Ugyanakkor a Földművelésügyi Minisztérium közleménye azt állítja, már 2013. február közepe óta rendelkeztek információval az ügyben, a hatóságok fél éven keresztül vizsgálódtak, és október elejére jutottak odáig, hogy a Fővárosi Főügyészség elrendelhette a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a költségvetési csalás, illetve hivatali visszaélés gyanúja miatt.
Gőgös a csalássorozattal kapcsolatban három érdekcsoportot nevezett meg, ezek egy-egy szervezőhöz kapcsolódtak.
Ezek egyike a sárvári BaromfiPiac Kft. tulajdonosa, Sz. Ákos, a büntetőeljárás hatodrendű vádlottja. Sz. 27 cég nevében, több mint hatezer hektár után igényelt földalapú támogatást úgy, hogy a vállalkozásoknak nem sok közük volt a mezőgazdasághoz. A nyertesek egyike a Vasi Elektro-Ép Kft. – a cég főtevékenysége a villanyszerelés. A társaság ügyvezetője és tulajdonosa B. József sárvári volt fideszes önkormányzati képviselő. A férfi Szolnok megyében, fia Pest megyében található földterületre igényelt támogatás – jelenleg mindketten vádlottak az ügyben.
Sz. Borsod, Heves és Komárom megyében lévő területek támogatásainak megszerzésével is próbálkozott. A férfi édesapja 1998-2002 között az egyik legnagyobb állmai tulajdonú mezőgazdasági társaságot irányította, ahol a D. Miklós is dolgozott – feltehetőleg innen származik az ügyészség által is emlegetett jó viszony.
A jogosulatlanul földalapú támogatást igénylők másik érdekcsoportjába főleg a budapesti cégek tartoztak, a harmadik társaság pedig magánszemélyekből állt.
Az ügy érdekes fejleménye – mint azt a Népszabadság megírta –, hogy a másodrendű vádlott, H. Nándor a botrány kirobbanása után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója lett. Új posztján jelentős költekezésbe kezdett (32 járműből álló autóflottát és több száz méregdrága laptopot rendelt), de rövid idő után innen is távozott.
Az elsőrendű vádlott, D. Miklós szeptemberben azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy a csaknem másfél milliárd forintos csalási kísérlet "valójában az MVH informatikai rendszerének biztonsági tesztje volt", amelyet ő maga rendelt el, az akkori igazgató, Palkovics Péter utasítására. Ezt azonban a nyomozás során a volt elnök cáfolta.
Becker András – Csikász Brigitta
|
[
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] |
[
"BaromfiPiac Kft.",
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara",
"Magyar Idők",
"Európai Mezőgazdasági Garanciaalap",
"Fővárosi Főügyészség",
"Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"MVH Közvetlen Támogatások Igazgatósága",
"Erdőgépészeti Kft.",
"Vasi Elektro-Ép Kft.",
"Silver Forrest Kft.",
"MVH B.-A.-Z. Megyei Kirendeltsége",
"Erdő-Mező-Gépészet Kft.",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Sapard Hivatal",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Ezüst Szakáll Kft.",
"VM Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Intézete",
"Jogi] Főosztály"
] |
Szokatlan beszélgetés zajlott le pár évvel ezelőtt a paksi atomerőműbővítésben kulcsszerepet játszó hatóság óbudai székházában. Az Országos Atomenergia Hivatal nyilvánosság előtt mindig visszafogottan nyilatkozó és általában szakmai kérdésekre koncentráló főigazgatója, Fichtinger Gyula tőle meglepő módon arról kezdett el beszélni, hogy milyen politikai konfliktusok várhatnak rájuk.
A beszélgetés egyik résztvevője szerint ez körülbelül három évvel ezelőtt történt, amikor az oroszok elakadtak a magyar szabványoknak megfelelő atomerőmű megtervezésével. Fichtinger azt mondta, ha egyszer majd elkezdenek ömleni a dokumentumok az oroszoktól, akkor a nagy mennyiségű anyagot nem lesz egyszerű határidőre feldolgozni. Fichtinger úgy vélte, egy ilyen helyzetben nyomás alá is kerülhet az OAH, ha a kormány a hivatal munkáját túlzottan kukacoskodónak találja. "Nem biztos, hogy innen megyek nyugdíjba" – fogalmazott az OAH főigazgatója a beszélgetés egy pontján, arra utalva, hogy ezek miatt a későbbiekben el is távolíthatják a hivatalából.
Fichtingert végül nem menesztették, viszont idén tavaszra olyan helyzet állt elő, hogy ő maga döntött úgy, hogy lemond. Ez a miniszterelnök április 28-i határozatából derült ki. Ráadásul mindez akkor történt, amikor az állami hivatal harminc éves történetének legfontosabb munkáját végzi, éppen ezekben a hónapokban bírálja el azt a kérelmet, amely megnyithatja az utat a két új paksi blokk felépítése előtt, ami az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar beruházása lenne.
Ezt az engedélykérelmet, amely az új atomerőmű orosz terveit is tartalmazza, a projektért felelős magyar állami vállalat, a Paks II. Zrt. tavaly nyáron nyújtotta be az OAH-nak. A Direkt36 információi szerint a hivatal azonban a dokumentumot rossz minőségűnek tartja, és több komoly problémára is rámutatott. Nehezményezte például, hogy az egyik új blokk pont azon a területen épülne fel, amely alatt a földtani kutatások szerint aktív törésvonal fut. Problémának tartja emellett az OAH azt is, hogy a benyújtott anyag nem elég alapos, és a hivatal szerint egyes abban szereplő állítások nincsenek kellően alátámasztva.
A hivatalnak idén szeptember végéig van ideje arra, hogy elbírálja a kérelmet, és a projektet ismerő források szerint ez a folyamat már egy ideje komoly vitákat okoz az OAH és a kérelmet beterjesztő, Süli János miniszter felügyelete alá tartozó Paks II. Zrt. között.
Ezzel párhuzamosan a kormány tavaly év végén nekiállt kidolgozni egy törvényjavaslatot, amely átalakítaná az OAH-t. Ennek egyik legfontosabb része, hogy egy Orbán Viktor miniszterelnök által kinevezett személy vezetné a hivatalt kilenc évig, és az OAH kikerülne a közvetlen kormányzati ellenőrzés alól. Mivel Fichtinger úgy érezte, hogy ezt a pozíciót nem rá szabták, benyújtotta a lemondását. Ezzel egy időben azonban tanácsadói posztot kapott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mellett.
Minderről több kérdést is feltettünk az OAH-nak, az ITM-nek és Süli minisztériumának is, ezekre azonban egyik helyről sem kaptunk választ. Fichtinger szintén nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Problémás az engedélykérelem
Süli János, a paksi bővítésért felelős miniszter tavaly június 30-án büszkén jelentette be, hogy beadták az OAH-nak az új paksi blokkok legfontosabb dokumentumait, az úgynevezett létesítési engedélykérelmet. Ebben a meglehetősen hosszú, 283 ezer oldalnyi anyagban azt kell igazolni, hogy az atomerőmű felépíthető és biztonságosan üzemeltethető. A beruházást végző orosz Roszatom állította össze a dokumentációt, amelyen az atomerőművet megrendelő magyar állami tulajdonú Paks II. Zrt. tovább finomított, és hivatalosan a magyar állami vállalat nyújtotta be a végső verziót az OAH-nak.
A Direkt36 információi szerint azonban az engedélyező hatóság a dokumentummal nem volt maradéktalanul elégedett. Erre utal, hogy a kérelemről szóló márciusi közmeghallgatás során az OAH azt közölte, két hiánypótlást is kértek a Paks II. Zrt-től. "A kérelem lehetne jobb minőségű is. Emiatt az OAH aggályokat fogalmazott meg" – mondta egy, a hivatal tevékenységét ismerő forrás. Szerinte a hatóság egyik kifogása a telephely földrengésbiztonságával függ össze.
A földrengésbiztonság kérdése azt követően került előtérbe, hogy az Átlátszó 2017-ben megszerzett egy, a paksi projekt számára készült geológiai tanulmányt. Eszerint az építkezés helyszíne alatt – konkrétan ott, ahol az egyik blokk épülne – olyan földrengés nyomait találták, amely felszínig hatoló elmozdulásokat okozott. Egy kormányrendelet szerint azonban olyan helyre tilos atomerőművet építeni, ahol tektonikailag aktív törésvonal van.
A kormány ezt a felvetést arra hivatkozva utasította el, hogy nemcsak egy kormányrendeletet, hanem az összes témába vágó jogszabályt figyelembe kell venni. Egy másik jogszabály szerint pedig ez az egész nem probléma, mert nem az aktív törésvonal a kizáró ok, hanem az, ha ez a törésvonal olyan komoly földrengést tud okozni, ami veszélyezteti a leendő atomerőművet. A kormány szerint a földtani vizsgálatok arra jutottak, hogy ez utóbbi veszély nem áll fenn, vagyis lehet építkezni.
Mindezek ellenére – a projektet ismerő források szerint – OAH munkatársai kifogásolják, hogy az egyik új blokkot az oroszok miért pont az aktív törésvonal fölé akarják építeni. Az OAH korábban már kiadott egy telephelyengedélyt, vagyis azt gondolják, hogy azon a területen el lehet helyezni a blokkokat, de nem feltétlenül azon a ponton, amit a tervek javasolnak. Az OAH-nak azonban nem feladata alternatív megoldással előállni, ezt a problémát a Paks II. Zrt.-nek kell kezelnie.
Az OAH működését ismerő források szerint a hivatalban "aggályokat" váltott ki az is, hogy a kérelemben a tervezéssel kapcsolatos állítások egy része nincs kellően levezetve. Ez a probléma az orosz és a magyar szabványok közötti különbségekből adódik. A magyar szabványok ugyanis jóval szigorúbb dokumentációs követelményeket írnak elő. Egy, az orosz anyagok előzetes átvizsgálásában résztvevő szakember tipikus problémaként mesélte, hogy az orosz mérnökök egy-egy állítás alátámasztására egy konkrét vizsgálati anyagra szoktak hivatkozni, ezt azonban az esetek többségében már nem küldték el nekik. "Higgyük el, hogy jó lesz" – a forrás szerint az oroszoktól ilyen típusú válaszokat szoktak kapni.
A források szerint a kérelemben az is probléma, hogy az abban szereplő adatok egyes esetekben nem passzolnak. Az egyik forrás ezt olyan példával érzékeltette, mintha egy autó megtervezése során a motorért felelős részleg 18 colos kerékben gondolkodna, a hajtásláncért felelős csapat pedig 17 colos adatot használna a tervek elkészítéskor. Miközben pedig fontos lenne, hogy ezek az adatok stimmeljenek.
A felmerülő problémák miatt éles, feszült viták voltak az elmúlt egy évben az OAH és a Paks II. Zrt. képviselői között. "Ezek sosem egyszerű beszélgetések" – mondta az egyik forrás arról, hogy az állami cég képviselői hogyan reagáltak a hatóság által felvetett kritikákra. Nem újkeletű dolog, hogy a két szervezet között konfliktusok alakulnak ki. Korábban maga Fichtinger beszélt arról a Direkt36-nak, hogy egy jogszabályváltoztatás miatt "hosszú, heves vitáik voltak" az állami céggel.
Alakítsuk át az OAH-t
A kérelem tavaly nyár óta zajló vizsgálata még nem fejeződött be, az OAH-nak összesen 15 hónapja van erre. Ez a határidő pedig szeptember utolsó napjaiban fog lejárni. A kormány ennek a konfliktusos folyamatnak a közepén döntött úgy, hogy eljött az OAH átalakításának ideje, ennek részeként pedig orvosolják a hivatal évek óta sérelmezett panaszait is.
Fichtinger például több éven keresztül arról beszélt, hogy létszámhiánnyal küszködnek. Ennek oka, hogy alacsony fizetéseik nem versenyképesek, ráadásul egy jogszabály miatt a betöltetlen státuszaikat is elveszítették. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség OAH-t vizsgáló 2018-as jelentésében a bérezési probléma mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó OAH egyedül még bútorok és mobiltelefonok beszerzéséről sem dönthet.
A kormány tavaly év végén kezdte el kidolgozni az új koncepciót, amelynek lényege, hogy az OAH kikerül az ITM és a kormány alól, és az Országgyűlésnek tartozik majd beszámolási kötelezettséggel. A kormány szerint ez az OAH függetlenségét erősítené, ugyanakkor az átalakítás elvenné a következő kormányok lehetőségét attól, hogy ugyanolyan befolyást és ellenőrzést gyakoroljanak a hivatal fölött, mint a mostani kormányzat. A létszámmal és az anyagi forrásokkal kapcsolatos problémákat pedig azzal kezelnék, hogy az OAH maga szabhatna ki különböző díjakat, az ebből befolyó összeggel szabadon gazdálkodhatna, és a saját létszámáról is maga dönthetne.
A koncepcióba bekerült egy olyan elem is, ami nem ezeknek a problémáknak a kezelésével függött össze. Ez pedig arról szólt, hogy a mostani határozatlan időre kinevezett főigazgató helyett az OAH-t az Orbán Viktor miniszterelnök által pályázat nélkül kilenc évre kinevezett elnök irányítaná. Az elnök pozícióját a javaslat annyira megerősíti, hogy egy esetleges kormányváltás után se lehetne elmozdítani. A leváltása csak olyan esetekben lehetséges, ha például a bíróság elítéli vagy ha hosszabb ideig nem látja el a feladatait.
A javaslat egészen május közepéig nem volt nyilvános, az OAH azonban értesült a készülő koncepcióról. Fichtinger egyik ismerőse szerint mivel a főigazgató érzékelte, hogy a tervezet már nem vele számol, ezért február óta gondolkodott a lemondásán. "Egy ilyen mértékű átalakítást nem olyan emberre kell bízni, aki 63 évesen közel áll a nyugdíjhoz, hanem olyan valakire, aki a következő kilenc évben is ott tud lenni" – ismerőse szerint Fichtinger ezzel magyarázta neki a távozási szándékát.
Majd április végén be is nyújtotta a lemondását, két héttel azelőtt, hogy a tervezetet beterjesztették volna a parlamentnek. A lemondással nagyjából egyidőben pedig egy nukleáris tanácsadói posztot is felajánlottak neki a Palkovics László vezette ITM-ben, amit Fichtinger el is fogadott. Ismerősei szerint a volt főigazgató azóta nyugodtabb, mivel "sokkal kevesebb konfliktus van az életében".
A lemondás azonban nemcsak a külső szemlélők számára volt váratlan, arra felfigyelt az Európai Bizottság is. A Bizottság tevékenységét ismerő forrás szerint a testület az ügyben május végén levélben kereste meg a magyar kormányt, többek között arra voltak kíváncsiak, a jövőben is biztosított-e lesz a hivatal független működése. A magyar kormány erre válaszolva igyekezett megnyugtatni a Bizottságot, amely azt kérte, a későbbiekben is tájékoztassák őket az ügy további fejleményeiről.
Az OAH átalakításáról szóló törvényt a parlament még nem fogadta el. Annak fontosabb elemei pedig csak jövőre lépnének hatályba, vagyis azt követően, hogy az OAH elbírálta a jelenleg is a hivatal előtt lévő kérelmet. Egészen addig a hivatalt Fichtinger egykori helyettese, Hullán Szabolcs irányítja. A paksi bővítéssel összefüggő, további fontos engedély elbírálása során azonban az OAH már a miniszterelnök által kilenc évre kijelölt vezető irányítása alatt fog működni.
Közben meg is indult az arról szóló ötletelés, hogy ki lesz a miniszterelnök jelöltje. A projektet ismerő források szerint lehetséges utódként felmerült Süli János egyik államtitkárának, Kovács Pálnak a neve. Őt azonban a kormány összeférhetetlenségre hivatkozva elvetette, mivel az engedélyeztetési eljárás másik oldalán áll, államtitkárként Kovács felügyeli az engedélyeket beadó Paks II. Zrt.-t.
Az egyik forrás legvalószínűbb utódnak Kádár Andrea Beatrixot nevezte, aki 2014 óta az ITM energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára. Ezt megelőzően 2012 és 2014 között pedig a Miniszterelnökségen belül működő, a hírszerző jelentések koordinálását végző Nemzetbiztonsági Irodát vezette.
|
[
"Országos Atomenergia Hivatal"
] |
[
"Európai Bizottság",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Paks II. Zrt-től",
"Nemzetbiztonsági Iroda",
"Paks II. Zrt.",
"Nemzetközi Atomenergia Ügynökség"
] |
34,6 milliárd forintos szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs feladatok ellátására a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. cégekkel a 2021-2024 közötti négy éves időszakra - derül ki az állami szerencsecég januári szerződéseiből.
Kell a reklám Kell a reklám
Régi partnerekről van szó, hiszen például a 2018-2019-es időszakra is ezt a két társaságot választotta a Szerencsejáték Zrt., akkor 13,6 milliárd forintról szólt a szerződés.
A New Land Media 2013-ban alakult. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat médiatervezésre és médiavásárlásra specializálódott ügynökségként működik. Cégünk a kommunikációs csatornákat minden ügyfél számára egyedi, hajszálpontos kutatási eredmények alapján tervezi és alkalmazza.
- vallja magáról a cég.
A Lounge Design 2004-ben alakult. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat mára diverzifikált szolgáltatási portfólióval rendelkező, full service ügynökséggé bővült. Az ötletek megálmodásától azok megvalósításáig segíti Ügyfeleit, legyen szó kreatív anyagok tervezéséről, nyomdai, online anyagok, felületek készítéséről, reklámfilm kidolgozásáról és gyártásáról, komplex kampányok kivitelezéséről
- vallja magáról a másik cég.
A kormány kedvenc ügynökségeiről van szó. A kormány reklámjait és propagandaanyagait legyártó New Land Media Kft. 2018 óta szinte konkurencia nélkül kapja a megrendeléseket a kormánytól, hogy eljutassa a Rogán Antal által irányított kormányzati kommunikáció legfontosabb üzeneteit az emberekhez. (Balásy Gyula két cége, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. 2019-ben a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéslistája szerint 40,5 milliárd forintnyi megbízást kapott a kormánytól.) A New Land a 2019-es 5,8 milliárdos nyereségből 4 milliárd forintos osztalékot szavazott meg magának. A Balásy-cég forgalma 2019-ben 70,3 milliárd forintra nőtt, ami 18 milliárddal több mint 2018-ban.
Nagy a verseny
A Szerencsejáték Zrt. pedig egy monopolhelyzetben lévő állami cég. Tehát kommunikációs és marketing kampányoktól függetlenül csak ennél a cégnél lehet például legálisan lottózni. A koronavírus-járvány ellenére szárnyal is a társaság. Czepek Gábor vezérigazgatóval március elején készített interjút a Figyelő, amit az MTI szemlézett. Az interjúból pedig kiderült: a járvány kitörése súlyos nehézségeket okozott, hiszen a sportesemények elmaradása ellehetetlenítette a sportfogadási üzletágat, a lottó- és sorsjegy-értékesítését pedig a kijárási korlátozások nehezítették.
A visszaesést ugyanakkor a következő hónapokban sikerült ellensúlyozni, így 2020-ban az előző évi rekordot 6 százalékkal meghaladva 574 milliárd forintos árbevétellel zártak, és 190 milliárd forinttal a tiszta játékbevétel is megközelítette a csúcsot. A forgalom pedig Czepek Gábor vezérigazgató szerint idén 15 százalékkal bővülhet, vagyis meghaladhatja a 650 milliárd forintot, ezzel együtt pedig a tiszta játékbevétel is csúcsot dönthet.
A cégvezető szerint a Szerencsejáték Zrt. 30 év alatt kiépítette a szükséges szakmai alapokat, tapasztalattal és tőkével is rendelkezik a külföldi megjelenéshez. A terjeszkedés a térség országaiban kezdődhet online sportfogadásokkal. Az első bejelentés a következő hónapokban várható, addig még vizsgálják a lehetséges új piacok üzleti környezetét. Ugyanakkor az állami cég is említést tesz az oldalán, hogy a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmas és szenvedélybetegség kialakulásához vezethet.
|
[
"Szerencsejáték Zrt.",
"New Land Media Kft.",
"Lounge Design Kft."
] |
[
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
A szocialista Horváth Csaba főpolgármester-helyettesnek adta ki Demszky Gábor a BKV felügyeletét, miután a korábbi felelős, Hagyó Miklós lemondott a feladatról. Demszky szerint a végkielégítési botrányba keveredett BKV ügye olyan fontos, hogy mindenképpen főpolgármester-helyettesnek kell foglalkoznia vele.
Horváth Csaba (MSZP) főpolgármester-helyettes látja el csütörtöktől a BKV felügyeletével összefüggő feladatokat, amelyekről Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes hétfőn mondott le - nyilatkozta Demszky Gábor csütörtökön. A főpolgármester elmondta, hogy a jogszabályban hozzá telepített feladatokat munkahelyi vezetőként egy úgynevezett "500-as hivatali intézkedésben" átruházta a szocialista politikusra.
Demszky a hatáskör kiadását azzal indokolta, hogy a BKV ügye olyan fontos kérdéskör, amely nem maradhat főpolgármester-helyettesi felügyelet nélkül. Közölte, hogy döntése nem érinti az MSZP-SZDSZ koalíciós szerződést, mert továbbra is is a szocialistáknál van ez a feladat. A főpolgármester már korábban jelezte, hogy szeretné, ha a BKV felügyelete a szocialistáknál maradna, Horváth pedig előre kijelentette, hogy ha felkérik, elfogadja a feladatot.
Demszky Gábor ugyanakkor közölte: arra is nyitott lenne, ha a szocialisták egy újabb főpolgármester-helyettesnek kívánnák átadni a BKV felügyeletét. Hozzátette: a jelenleg Hagyó Miklósnál lévő közlekedési, beruházási feladatok felügyeletének sorsa a további tárgyalásoktól függ.
Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes hétfőn mondott le a BKV szakmai felügyeletéről. Burány Sándornak, az MSZP budapesti elnökének írt levelében a lépést azzal indokolta, hogy "a BKV körül kialakult helyzet már a budapesti közlekedés biztonságát veszélyezteti". Hagyó Miklós úgy fogalmazott: reméli, hogy a valódi felelősök is hasonló lépéseket tesznek, és lemondanak a BKV-val kapcsolatos pozíciójukról, arra azonban nem tért ki, hogy kiket tart valódi felelősöknek.
A BKV körül a július végén kipattant végkielégítési botrányok miatt lett forró a talaj, miután kiderült, hogy a cégtől több vezető is jelentős végkielégítésekkel távozott. Az ügy egyik legbotrányosabb résza a humánpolitikai igazgató, Szalainé Szilágyi Eleonóra esete volt, akit tovább foglalkoztattak, miután kifizették neki a 100 millió forintos végkielégítését. Mint kiderült, a közlekedési vállalatnál összesen több mint 3 milliárd forintot fizettek ki végkielégítésekre 2007 óta. A rendőrség végül hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást indított az ügyben.
|
[
"BKV"
] |
[] |
2011. február 9., szerda 18:16
Az egykori Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet vizsgálata még novemberben indult, mert Egerben a rendőrség két orvos szakértőt vesztegetésen kapott.A két orvos - akik most előzetes letartóztatásban vannak - esetenként százezer forintot fogadtak el azért, hogy leszázalékolási eljárásokat befolyásoljon. A rendőrség hivatalos személyként hivatali hatalommal üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel gyanúsítja őket.Az Intézet belső vizsgálatából kiderült: kétszázhat rokkantosítási eljárásból huszonnyolc esetben vetődött fel a gyanú, hogy a két orvos hamis diagnózist adott a leszázalékolási eljáráshoz.A Magyar Nemzetnek a szociális államtitkárság egyik illetékes elmondta: azok a doktorok, akik pénzért készítik el a szakvéleményt a rokkantnyugdíjról, évente legalább harmincmilliárd forintos kárt okoznak az államnak.Korábban már szóba került, hogy munkaszimulátorral, vagyis egy diagnosztikai műszerrel kiküszöbölhető lenne a visszaélés. A szerkezet megvizsgálja a megváltozott munkaképességűek izomerejét, a reflexképességét, és az érzékszervek működését. Az így kapott adatokkal az orvosoknak objektív képe lenne a páciens valós állapotáról.Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter vizsgálatot rendelt el az ország valamennyi kirendeltségén, ahol szúrópróba szerűen világították át az elvégzett leszázalékolási eljárásokat - közölte az InfoRádióval a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vezetője.Az országos vizsgálat január 31-én fejeződött be, jelenleg a begyűjtött adatok feldolgozása zajlik, eredmény néhány nap múlva várható. Amennyiben felbukkannak visszaélésgyanús esetek, akkor ezeknél is elrendelik a rendkívüli felülvizsgálatot - közölte a szakember.Pósfai Gábor azt nem tudja pontosan, a szóban forgó egri eseteknél mi volt a diagnózis. Azt azonban elmondta, hogy a leggyakoribb leszázalékolási okok Magyarországon a különböző pszichés, mozgásszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségek, amelyek közül akadnak olyanok, amelyek nincsenek megfelelően dokumentálva. Ilyen eseteknél felvetődhet, hogy a vélemények nem a valós állapotot tükrözik - fűzte hozzá.
|
[
"Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal"
] |
A 2018. április 7. napján az index.hu internetes portálunkon közölt, "480 milliós tanácsadás: az államtitkár barátjáéké a gigatender"című cikkünkben azt a valós tényt, hogy a Csendes Consulting Zrt. az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szakértői tanácsadás és szolgáltatás nyújtására kiírt közbeszerzési eljárást a nyertes konzorcium tagjaként megnyerte, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ez annak köszönhető, hogy a Csendes Consulting Zrt. tulajdonosa, Dr. Csendes Richárd és az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára, Dr. Illés Boglárka között személyes kapcsolat áll fenn. A valóság ezzel szemben az, hogy a Csendes Consulting Zrt. tulajdonosa, Dr. Csendes Richárd és az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára, Dr. Illés Boglárka között a tárgybeli uniós közbeszerzés időtartamát megelőzően és az alatt személyes jellegű kapcsolat nem állt fenn.
|
[
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Csendes Consulting Zrt."
] |
[] |
Egy hangszerész végzettségű férfi készítette azt a kormányzati személyügyekkel foglalkozó tanulmányt, amelyet a kormányzás utolsó hónapjaiban vásárolt több mint 11 millió forintért a Miniszterelnöki Hivatal. Ismerősei nem tudnak arról, hogy a nemrég még szaxofonokat javító férfi foglalkozott volna kormányzati személyügyekkel, ő maga pedig nem válaszol azokra a kérdésekre, hogy van-e a témához kapcsolódó tudományos tapasztalata. A kancellária szerint minden rendben zajlott a beszerzésnél.
A kormányzati ciklus végéhez közeledve a Bajnai-kormány többször jelezte, hogy már nem tervez nagyobb kiadásokkal járó lépéseket tenni, és a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által április végén közzétett úgynevezett üvegzsebadatok is azt mutatják, hogy az utóbbi két hónapban csak néhány szerződést kötöttek. Ezek között van A kormányzati személyügyi szolgáltató rendszer kiterjesztése című projekthez készült tanulmány, amelyre március elsején kötött megállapodást a MeH nettó 9,25 millió forint (mintegy bruttó 11,5 millió) értékben.
A kormányszóvivői iroda szerint a tudományos dolgozatot azért rendelték meg, mert szükség volt egy úgynevezett megvalósíthatósági tanulmányra egy "korszerű HR-rendszer" bevezetéséhez kért uniós támogatás elbírálásához. A tanulmány elkészült, az uniós pályázatokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is elfogadta azt, és a MeH intézkedett a kifizetéséről is - derül ki a kormányszóvivő iroda tájékoztatásából, az [origo] által összegyűjtött információk alapján azonban ellentmondásosnak tűnik a kormányzás utolsó hónapjaiban született megállapodás.
Ingatlanok és hangszerek
A kancellária a tanulmányról szóló szerződést egy Vis Verum Kft. nevű céggel kötötte, amely a honlapja alapján ingatlanforgalmazással és -fejlesztéssel, valamint társasházak közös képviseletének ellátásával foglalkozik. Az [origo] a múlt hét kedden kereste meg először a MeH-et azzal a kérdéssel, miért egy ilyen profilú céget választottak ki egy személyügyi fejlesztésről szóló tanulmány elkészítésére, a hivatal azonban több mint egy héten keresztül nem válaszolt levelünkre, és nem reagáltak arra a kérésre sem, hogy bocsássák rendelkezésünkre a megbízási szerződést és a kft. által készített tanulmányt.
A két dokumentumot cikkünk megjelenése után elküldték, és a szerződésben ugyan az szerepelt, hogy a tanulmányt a céggel "jogviszonyban álló szerzők" készítik el, a Kft. többségi tulajdonosa, az ügyvezetői tisztséget is betöltő Máté Balázs az [origo]-nak szerdán azt mondta, hogy ő készítette a tanulmányt. Azokra a kérdésekre azonban már nem kívánt válaszolni, hogy egy ingatlanforgalmazó cég vezetőjeként milyen tapasztalatokkal rendelkezik a kormányzati személyügyek terén. Annyit közölt, hogy a cége minőségbiztosítással és tanácsadással is foglalkozik, a képzettségére vonatkozó kérdéseknél azonban kinyomta a mobiltelefonját.
A cég másik tulajdonosa Máté édesanyja, akit szintén telefonon értünk el, és ő elmondta, hogy fia hangszerész mester végzettséggel rendelkezik, bár hozzátette, hogy "sok minden mással is foglalkozik". A Vis Verumban tulajdonrésszel rendelkező nő arról nem tudott, hogy fia tanulmányt írt kormányzati személyügyi témában és arról sem, hogy a cég megbízási szerződést kötött a Miniszterelnöki Hivatallal. Állítása szerint ő nem folyik bele a munkába, csak a kft.-nek érkező iratokat szokta átvenni.
Megszakított beszélgetések
A hangja alapján középkorú Máté Balázs a hangszerész végzettséget a Liszt Ferenc Zeneakadémián működő szakközépiskolában szerezte, majd több éven át dolgozott egy hangszerek forgalmazásával és javításával foglalkozó üzlet fafúvósokra szakosodott műhelyében. Az [origo] beszélt több egykori kollégájával, akik szerint Máté a közelmúltban felhagyott a hangszerészettel, arról ugyanakkor egyikük sem tudott, hogy bármikor is foglalkozott volna olyan ügyekkel, amelyekről a MeH által vásárolt tanulmány szólt.
Néhányan hallottak arról, hogy ingatlanokkal kapcsolatos vállalkozást indított, de egyikük megjegyezte azt is, hogy a műhelyben nem szoktak a munkán kívüli ügyekről beszélni. Egy másik hangszerész megjegyezte, hogy Máténak a szaxofon volt a specialitása. A korábban őt foglalkoztató üzlet egyik munkatársa arra ugyan nem emlékezett, hogy pontosan mikor lépett ki Máté, de úgy fogalmazott, "tavaly még itt dolgozott, idén pedig már biztosan nem". Több forrás is azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét, miután meghallották, hogy egy kormányzati megbízás miatt érdeklődünk egykori kollégájukról.
A hangszerészekkel folytatott beszélgetések után újra megkerestük Mátét, aki azonban ezúttal sem volt hajlandó válaszolni a személyügyi rendszerekkel kapcsolatos tapasztalataira vonatkozó kérdéseinkre. Kérdeztük tőle, hogy a hangszerészi iskolán kívül végzett-e más, a MeH által rendelt dolgozat témájába vágó tanulmányokat is, illetve van-e esetleg valamilyen tudományos előélete, ő azonban ezeket is válasz nélkül hagyta. Közölte, hogy "egyéb információk alapján" is lehet ilyen tanulmányt írni, majd ismét megszakította a beszélgetést.
Egy visszahúzódó cég
Nem sokat tudni a 2007-ben alapított Vis Verum tevékenységéről és üzleti eredményességéről sem, az igazságügyi minisztérium nyilvántartásában ugyanis nincs nyoma az amúgy minden évben kötelezően leadandó beszámolóknak. A tudakozóban nincs telefonszám a céghez, amely az elmúlt egy hét során a honlapját is megváltoztatta. Míg korábban egy részletes tájékoztató szerepelt rajta a cég tevékenységéről, addig ma már csak egy oldalt lehet elérni, amelyen csak a hivatalos információk (például a cégjegyzékszám, a levelezési cím, bankszámlaszám szerepelnek).
Az sem világos, hogy miért éppen ezt a céget választották ki a tanulmány elkészítésére, amikor az országban több olyan egyetemi műhely, valamint kutatóintézet és cég van, amelyek foglalkoznak a HR-területtel, vagyis az úgynevezett emberi erőforrásokkal. Máté annyit elmondott, hogy az év elején kereste meg őt Makszin Péter, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyekért felelős szakállamtitkára a tanulmánykészítés ötletével. Kerestük Makszint, de titkárságán azt közölték, hogy a kormányszóvivői iroda az illetékes. Ők a szerdán délután elküldött válaszaikban annyit közöltek, hogy Makszin írta alá a szerződést, és kérdésünkre elmondták azt is, hogy két másik, informatikai profilú cégtől is kértek be ajánlatot a tanulmányra, de a Vis Verum győzött a legalacsonyabb összegű ajánlattal.
Voltak már tanulmányos problémák
Szerdán a Miniszterelnöki Hivatalt is megkerestük újra azzal, hogy miért épp egy hangszerész végzettségű ember által készített tanulmányt vásároltak kormányzati személyügyi témában, erre a kérdésre azonban már nem válaszoltak. A cikk megjelenése után órákkal küldtek egy e-mailt, amelyhez csatolták a közel 200 oldalas tanulmányt és a róla szóló szerződést. Korábban azt közölték, hogy a tanulmányt nem adják ki, mert az döntésmegalapozó dokumentum, így a jogszabályok szerint nem nyilvános. A cég vezetője szintén elzárkózott attól, hogy rendelkezésünkre bocsássa a dolgozatot.
Bár a tanulmány beszerzésének több körülménye sem ismert, a MeH-ben volt már példa arra, hogy ellentmondásos módon szereztek be tudományosnak beállított dolgozatot. Az [origo] 2007 decemberében számolt be arról, hogy a kancellária egy elavult információkat és értelmetlen mondatokat tartalmazó tanulmányt vásárolt 6,5 millió forintért egy olyan cégtől, amelynek egy targoncakereskedéssel foglalkozó férfi volt a tulajdonosa. A MeH kezdetben védelmébe vette a megállapodást és jogosnak, törvényesnek nevezte azt, később azonban az ügy miatt elbocsátották posztjáról a szerződésért felelős szakállamtitkárt, aki Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök szűkebb stábjának is tagja volt.
|
[
"Vis Verum Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
[
"Liszt Ferenc Zeneakadémia",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
A Jobbik szerint a Magyar Hajnal fő motivációja, hogy az új kampányfinanszírozási rendszert kihasználva egyfajta "kamupártként" komoly anyagi forrásokhoz jussanak.
A Jobbik szerint a szerdán alakult Magyar Hajnal komolytalan formáció, a tíz alapító tagon kívül nem rendelkeznek se alapszervezetekkel, se tagsággal, de híján vannak képviselőjelölteknek és aktivistáknak is - tudatta közleményében a Jobbik álláspontját Dúró Dóra, az ellenzéki párt szóvivője csütörtökön az MTI-vel. Jelezte, pusztán a sajtómegkeresések miatt reagálnak a hivatalosan még be sem jegyzett Magyar Hajnal elnevezésű párt megalakulásának bejelentésére.
A Jobbik közleményében emlékeztet rá, hogy a bejegyzésre váró párt alapító tagjai közül többen a Jobbikból kizárt vagy kilépett "sértett emberek", akik egymással is nehezen összeférhető személyiségek, így a pártba már induláskor bele van kódolva annak szétesése is. Erkölcsileg pedig komoly teher, hogy az új párt elnöke olyan személy, aki Szent Koronára tett esküjét megszegve nem adta vissza mandátumát.
A Jobbik szerint a Magyar Hajnal fő motivációja, hogy az új kampányfinanszírozási rendszert kihasználva egyfajta "kamupártként" komoly anyagi forrásokhoz jussanak.
Az ellenzéki párt azonban így is azt kívánja a Magyar Hajnalnak, hogy az állami kampánytámogatás megszerzésén túl találjanak maguknak hasznos nemzeti és társadalmi célokat is - zárul a Jobbik közleménye.
Kisgergely András a Magyar Hajnal elnöke, korábbi jobbikos politikus bemutatkozó sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a párt, amely indulni akar a következő választásokon, magyar, nemzeti, keresztény és szociális alapokon áll. Egyelőre bejegyzés alatt áll, a bíróság hiánypótlásra szólította fel őket.
|
[
"Magyar Hajnal"
] |
[] |
Feljelentést fontolgat Tarlós István a fővárost politikai összeesküvéssel vádló Alstom ellen. Az is valószínű, hogy új tendert írnak ki a 4-es metró szerelvényeire.
Rágalmazás és hatóság félrevezetése miatt feljelentést fontolgat a főváros vezetése a francia Alstom ellen, jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Tarlós István, Budapest főpolgármestere. A 4-es metró vonalára szánt szerelvények bankgaranciájának lehívása miatt indított perben az Alstom képviselői azzal vádolták a BKV-t és a magyar hatóságokat, hogy tudatosan nem működtek együtt velük, hogy megtorpedózzák és az oroszok kezére játszák a 65 milliárd forintos üzletet.
A BKV 2010. október 18-án mondta fel az Alstommal kötött szerződést, miután a Nemzeti Közlekedési Hatóság a fékrendszer hibái miatt nem adott típusengedélyt a szerelvényekre. A BKV októberben, a szerződés felmondásával egy időben előkészületet tett a már kifizetett 108 millió euró visszafizettetésére, valamint a jólteljesítésre vonatkozó bankgaranciák lehívására, és bejelentette a BKV kötbér- és kárigényét a szállítónak.
Az ügyben indított pert első fokon az Alstom nyerte, a másodfokú tárgyalás szerdai napján a francia vállalat csalásokról, bűncselekményekről beszélt és a kádárizmusra meg a leninizmusra is utalgatott. Az ügyvédjük konkrét politikai összeesküvés-elmélettel állt elő, amelynek a lényege az, hogy a BKV és a magyar hatóságok tudatosan nem működtek együtt az Alstommal, hogy megtorpedózzák és az oroszok kezére játsszák a bizniszt.
"Nem igaz, hogy az új városvezetés megállapodott volna az oroszokkal az olcsóbb szerelvények beszerzéséről, a BKV-nál az Alstom állításával ellentétben nem volt általános sztrájk, és a szerelvények beszerzésének összegét nem a BKV működésére akarják fordítani" - tagadta az Alstom vádjait pénteki sajtótájékoztatóján Tarlós.
Azt is bejelentette, hogy a főváros valószínűleg új tendert ír ki a metrókocsikra, mert a főváros elvesztheti a 4-es metró uniós támogatását, ha kicsúszik a határidőből. Erről a főpolgármester a jövő héten egyeztet Orbán Viktor miniszterelnökkel.
|
[
"Alstom",
"BKV"
] |
[
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] |
Papp Zsolt;
privatizáció;részvény;MOL;vagyon;Richter;vagyonkezelő;alapítvány;állami;
2021-04-13 06:40:00
Kimenti a kormány a közvagyont
Az elmúlt egy évben az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. több száz milliárd forintnyi vagyonát adta át fideszes káderekkel kitömött alapítványoknak. Ilyen mértékű privatizáció nem volt a Horn-kormány óta, de akkor legalább volt bevétel.
Kedden tárgyalja az országgyűlés gazdasági bizottság az állami vagyonkezeléséről szóló 2019-es kormányzati beszámolót, amit várhatóan csont nélkül elfogad a fideszes többségű testület. A bizottság előtt fekvő anyag szerint 2018 végén a nemzeti vagyon körébe tartozó eszközök értéke vagyis praktikusan az állami vagyon értéke 10 380 milliárd forint volt, egy évvel később pedig már 10 371 milliárd forint. A csökkenés nem vészes alig pár milliárd forint, ám Mager Andrea tárca nélküli miniszter előterjesztésből az is kiderül, hogy az állam befektetett pénzügyi eszközei 1200 milliárd forintról 737 milliárdra olvadtak 2019-ben. A 240 oldalas anyag egy lábjegyzetéből kiderül, hogy vagyoncsökkenés oka nem más, mint a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetemnek juttatott ingyenes vagyonátadás. Igaz, azt még a lábjegyzet sem említi, hogy ezzel az akcióval több száz milliárdnyi Mol és Richter részvény került ki az állami szervek fennhatósága alól. Könyvvitelileg az átadott vagyonnak jelentős részét átvezették egy másik sorra – a vagyonkezelésben lévő eszközök közzé, így a mérlegben nem olyan látványos a vagyonvesztés, mint valójában. Ugyanis azzal, hogy a kormány elajándékozta a Mol és a Richter részvényeket, gyakorlatilag a tulajdonjogról és annak osztalékiról is lemondott.
A gazdasági bizottság elé kerülő jelentés itt véget ért, ugyanis a 2020. évi vagyonpolitikai beszámolót még el sem készítette a vagyonkezelést felügyelő tárca nélküli miniszter, pedig az azóta eltelt időszakban további számottevő vagyonvesztést szenvedett el a magyar állam a kormány döntései miatt. 2020-ban tovább folytatódott az állami részvények ajándékozása, ezek következtében az elmúlt két évben a kormány az állami kézben lévő mintegy 25-25 százaléknyi Mol és Richter részvényekből 20-20 százalékot ajándékozott el a már említett Budapesti Corvinus Egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak, illetve a magát "tehetséggondozó műhelyként" definiáló Mathias Corvinus Collegium nevű alapítványának, amelyek közös ismérve, hogy a kuratóriumaikban többségben vannak a Fidesz delegáltjai, így a jövőben az állami vagyonnal kapcsolatos döntésekbe sem a parlament, sem a kormány nem tud beleszólni, hanem azokról a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban döntenek. Az ügylet piaci értéke mintegy 700 milliárd forint volt. Így az állam részesedése mind a Molban, mind a Richterben 5-5 százalékéra csökkent, ám ez sem tartott sokáig. Jelenleg tárgyalja a parlament a Mol maradék 5,2 százaléknyi részesedésnek (piaci értéken) mintegy száz milliárd forintnyi részvénycsomag elajándékozását a most létrehozandó Mol – Új Európa fantázianevű alapítvány számára, így piaci értéken két év alatt mintegy 800 milliárd forintnyi részvényvagyontól szabadította meg a kormány az MNV-t, s ezen keresztül az adófizetőket.
További vagyonvesztéssel jár parlament előtt fekvő tucatnyi törvényjavaslat, amely főleg egyetemek frissen létrehozandó alapítványaiba adna több száz milliárdos ingatlanvagyont.
Pedig az MNV-nek a vagyonkezelési alapelvek, és az állami vagyonról szóló törvény szerint is az állami vagyont gyarapítania kellene. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett privatizáció egyedül az 1995-ös magánosításokkal vethető össze, amikor is a Horn-kormány több közüzemi szolgáltatót értékesített, igaz akkor több száz milliárd forintnyi bevételre tett szert a magyar állam, amit jelentős részben az államadósság csökkentésére fordított. A mostani privatizációval azonban a kormány nem könnyíti meg jövőbeni kormányok helyzetét, hisz mind a Corvinus Egyetem, mind a parlament előtt levő tervezetek alapján létrehozandó tucatnyi egyetemi alapítvány a jövőben is megkapja a költségvetési támogatást, vagyis nem csökkennek a büdzsé terhei.
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
[
"Mathias Corvinus Collegium",
"Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány",
"Mol – Új Európa",
"Corvinus Egyetem",
"Budapesti Corvinus Egyetem"
] |
Nyomoznak a Kopaszi-gát ügyében A Fővárosi Főügyészség döntése alapján a BRFK kezdi meg a nyomozást a Kopaszi-gát környékére tervezett beruházásokkal összefüggésben. A célkeresztben Molnár Gyula szocialista polgármester áll. Fekete Gy. Attila | Népszabadság | 2007. október 5. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
HIRDETÉS Különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség ismeretlen tettesek ellen Schneller Domokos újbudai ellenzéki önkormányzati képviselő feljelentése nyomán, melyre a BRFK gazdaságvédelmi osztályát jelölte ki. Morvai Attila ügyészségi szóvivő a Népszabadságnak elmondta: a feljelentő tizenkét oldalon sorolta föl azokat a döntéseket és gazdasági tranzakciókat, amelyek következményeként a Kopaszi-gátra tervezett beruházásokkal öszszefüggésben számításai szerint hat-hétmilliárd forintnyi vagyoni hátrány érte Újbuda Önkormányzatát. A szóvivő a feljelentésből részleteket nem árult el, más forrásokból szerzett információink szerint azonban Schneller egyebek mellett azt kifogásolta, hogy Molnár Gyula (MSZP) polgármester közgyűlési határozat nélkül adott túl az önkormányzat Öböl XI. Kft.-ben lévő tulajdoni hányadán, emellett a helyhatóság - indokolatlanul - 30 millió forintnyi telekadót is elengedett. A Kopaszi-gátra megálmodott 35 milliárdos beruházás megvalósítására az MSZP-közelinek tartott milliárdos vállalkozó, Leisztinger Tamás és Újbuda Önkormányzata közös vállalkozást hozott létre. Kezdetben fele-fele arányban volt tulajdonos Leisztinger érdekeltsége és az önkormányzat, napjainkra Újbuda része egy százalékra apadt. A projekt a politikai csatározások kereszttüzébe került. Az ellenzék előbb azt sérelmezte, hogy "Molnár Gyula", azaz a kerületet irányító kormánypárti többség könyv szerinti értéken és nem piaci áron vitte vállalkozásba a 36 hektáros területet. Később már azt is, hogy miközben Leisztinger milliárdokat keresett az ügyleten, az önkormányzat alig valamit. Morvai Attila szerint mindenekelőtt azt kell tisztáznia a rendőrségnek, történt-e bűncselekmény. Azaz, hogy a feljelentésben felsorolt ügyletek és döntések törvénysértők-e, s okoztak-e vagyoni hátrányt. Ennek megállapítására nyilván több igazságügyi szakértőt is ki kell majd rendelnie a BRFK-nak. A szakértői vizsgálatok hónapokig is eltarthatnak. Ha törvénysértést állapítanak meg, következő lépésként azt kell majd tisztázni, kit terhel ezért felelősség. Kinek a mulasztása, szabályszegése miatt állt elő ez az állapot. Nyilvánvaló, hogy a feljelentés Molnár Gyula szocialista polgármester ellen irányul. Annak oka, hogy mégis ismeretlen tettes ellen tették, az lehet, hogy így egy esetleges nyomozásmegszüntetés után senki nem indíthat viszonteljárást hamis vád címén a feljelentő ellen.
HIRDETÉS
.
|
[
"Öböl XI. Kft."
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Újbuda Önkormányzata"
] |
Szalai Anna;
bánya;Tiborcz István;
2021-07-12 06:20:00
Fiúk a kavicsbányában
Legóként egymásra épülő lépésekkel foglal el újabb ágazatot a NER. A kormányfő édesapjának kőbányái után most a legígéretesebb kavicsbánya lett egy Tiborcz-közeli vállalkozóé.
Újabb sorral egészült ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek listája – derül ki az erről szóló kormányrendelet friss módosításából. Ez önmagában nem lenne meglepő, hiszen a normál engedélyezési ügymenetből kiemelt projektek száma gyorsuló ütemben nő a Fidesz kormányzása alatt, de az már ritkább, hogy stadionok, Polat- meg Tiborcz István-szállodák és más NER-beruházások után a bányák kerülnek kedvezményezetti körbe.
A kormánydöntéssel több mint 250 kiskunlacházi és délágyházi ingatlant emeltek ki az országos, valamint a helyi építési és egyéb hatósági szabályozás hatálya alól. Az egyedi rendelkezéssel a hatalmas, több mint 438 hektáros, részben erdővel borított, részben mezőgazdasági művelés alatt álló terület teljes egészét "építési hellyé" nyilvánították, ahol egyenként 500 négyzetméteres épületek húzhatóak fel. A "beruházással érintett ingatlanok (...) területein ásványi nyersanyag kitermelésére és feldolgozására, humusz és meddő depónia elhelyezésére, bányászati hulladék kezelésére, valamint járulékos tevékenységet kiszolgáló területek és építmények létesíthetőek".
Még ennél is fontosabb, hogy a beruházás környezetvédelmi hatósági engedélyeztetési procedúrája is lényegesen egyszerűbbé, gyorsabbá válik, márpedig az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület esetében ez különös jelentőséggel bír. A régióban zajló mértéktelen kavicsbányászat pusztító hatása ellen ugyanis rendszeresen felléptek a környezetvédő szervezetek. (A Levegő Munkacsoport a kiskunlacházi bányanyitás ügyében is fellépett.) A területen korábban bányászati jogot szerző cég, a német tulajdonú Duna-Dráva Cement (DDC) leányvállalatának így hiába volt bányászati joga, a szükséges engedélyeket nem sikerült megszerezniük, így a bányát sem nyithatták meg a törvényben meghatározott 5 éves alatt.
A bányászati jogot egyébként a Telex beszámolója szerint annak lejárta előtt a DDC megpróbálta átjátszani a Hódút Freeway Kft.-nek, amely a Szijj László érdekeltségbe tartozó Duna Aszfalt tulajdonában van, de a manőver megakadt a bányafelügyeleten. Ebből azért már kiolvasható volt, hogy a kormánynak saját tervei vannak a bányával, hiszen Szijj a NER oszlopos tagja, akinek adriai jachtján Szijjártó Péter külügyminiszter is pihengetett. Sőt Szijj cégét meg sem hívták a bányaterület kitermelési jogának értékesítésére kiírt zárt körű tenderre. Nem ez az egyetlen különlegesség az ügylet körül. Sőt valójában nem is ez volt az első lépés az építőipar számára nélkülözhetetlen alapanyagnak számító kavics és homok hazai bányászatának NER-érdekkörbe vonzására. (Orbán Viktor édesapjának bányacége kőkitermelésre szakosodott.)
A kormány még az önkormányzati választások előtt, 2019 nyarán tette meg az első lépéseket. Egy júliusi kormányrendelet arra kérte fel Palkovics László akkor is minisztert, hogy állítsa össze azoknak a közép-magyarországi kavics- és sóderbányáknak a listáját, ahol a kitermelés mértéke jelentősen növelhető, egyúttal beharangozta a bányanyitások és bővítések jogszabályi előírásainak módosítását annak érdekében, hogy az építőipar elengedhetetlen alapanyagaiból legyen elég. Holott akkor még szó sem volt az építőanyag-árak elszabadulásáról, bár ennek egyik faktora éppen a kormány által meghirdetett otthonteremtési támogatás, amely óriási lakossági keresletet generált a továbbra is pörgő állami beruházások mellett.
Az Átlátszó már akkor attól tartott, hogy ezek az intézkedések az építőiparban és bányászatban érdekelt oligarcha-körnek fognak leginkább kedvezni, miközben a környezetvédők kezdhetnek aggódni a jogszabályok egyszerűsítése miatt. S lőn: a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke még azon a nyáron eltörölte a bányafelügyelet által hozott határozatok közzétételének eddigi formáit, amivel lehetővé vált, hogy a lakosság, illetve a környezetvédelmi szervezetek már csak akkor értesülnek egy-egy bányanyitási vagy bővítési szándékról, ha az már meg is kapta az engedélyt. A kormányhatározatban megjelölt közép-magyarországi területen – köztük Kiskunlacházán – rögvest meg is indultak a kavics- vagy homokbányák bővítését célzó hatósági eljárások. A már említett, friss kormányrendelet-módosítás egyébként azt is kimondja, hogy a különleges szabályok a már megkezdett eljárásokra is vonatkoznak, így a kiemelt üggyé vált kiskunlacházi és délegyházi bányák engedélyezése pillanatok alatt lepöröghet. (A nyitást legkésőbb 2022 tavaszára teszi a bányászati jogot most megszerző cég.) S ha mindez nem lenne elég: eljáró hatóságként azt a Pest megyei kormányhivatalt jelölték ki, amely a Sára Botond vezette fővárosi hivatallal együtt ritkán tesz keresztbe a kormánynak kedves beruházásoknak.
Mindezzel tág teret nyitottak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által a kiskunlacházi bányaterület kitermeléséi jogának értékesítésére idén kiírt zárt körű tender győztesének. Az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület kitermelési jogát a Bayer Construct cégcsoporthoz tartozó Kvarchomok Kft. nyerte el. (A Telex információját a Portfóliónak megerősítette a cég. A cégről keretes írásunkban olvashat.)
Itt ismét érdemes megállni egy pillanatra, mivel a kormány-játszma újabb legójához érkeztünk. A koronavírus járvány egymást követő hullámai alatt az Orbán-kabinetnek jutott ideje arra is, hogy rendeletben módosítsa a bányászatról szóló törvényt. A "nyersanyag-ellátás veszélyhelyzet időszaka alatt történő megfelelő biztosítása érdekében" lehetővé tette, hogy bányászati jogot zárt körű eljáráson értékesíthesse, amelyen eleve csak azok a cégek vehetnek részt, amelyeket az állami tulajdonos meghív. Másrészt lehetővé vált a bányászati jog bérbeadása is, így a tulajdonjog az államnál marad, de egy bánya esetében ez nem sok haszonnal jár, hiszen a visszavétel után rekultiválni kell a meddővé vált bányaterületet. A rendelet egyébként arra is alkalmas, hogy a magánkézben lévő bányákat az állam felvásárolhassa: bizonyos ásványi anyagok esetén ugyanis – érdemi indoklás nélkül – az állam elővásárlási jogot jegyezhet be.
Közben – könnyen elérthető jelzésként – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly októberben versenyfelügyeleti eljárást indított a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével – például az ügyben feltűnt Duna-Dráva Cement Kft.-vel – szemben, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt, az eljárás még zajlik. Júniusban pedig közleményben tudatta, hogy "a drasztikus építőipari alapanyag-áremelkedés okainak feltárására külön vizsgálói csoportot hozott létre, amelynek elemzése szerint elérkezett az idő egy nemzeti stratégia megalkotására a fontos bányászati nyersanyagok kitermelésével és hasznosításával kapcsolatban."
|
[
"Bayer Construct",
"Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat",
"Kvarchomok Kft."
] |
[
"Duna-Dráva Cement",
"Hódút Freeway Kft.",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Duna-Dráva Cement Kft.",
"Duna Aszfalt",
"Levegő Munkacsoport"
] |
A BKV használtbusz-beszerzési tenderének egyetlen indulója, az Alfa Busz Kft. visszavonta pályázatát. A FigyelőNet értesülései szerint a székesfehérvári cég a "politikai támadások miatt" hátrált ki a mintegy 80 alacsonypadlós busz beszerzésével kecsegtető üzletből.
Mint arról korában beszámoltunk, a közlekedési vállalat autóbuszparkja fiatalítására vásárolt volna 4-5 éves, környezetkímélő járműveket. A beszerzési pályázat 4 érdeklődője közül azonban csak egy, a Volvóval szoros kapcsolatban álló székesfehérvári Alfa Busz Kft. tett ajánlatot.
Üzlet vagy korrupció?
"A fiam soha nem volt alkalmazottja az Alfa Busz Kft.-nek. Egy olyan cégnél dolgozott, amelyik alvállalkozója az Alfa Busznak. Ezerötszáz buszunk van, ebből háromszáz kifejezetten környezetszennyező, öreg busz. Ezeknek a cseréjére rövid távon nincs más lehetőségünk. Szerintem teljesen tartható, hogy 40-50 százalékkal csökkentett árral beszerzünk Nyugat-Európából jó minőségű buszokat. Ezek alacsonypadlós, légkondicionált, utastájékoztatással ellátott buszok" – nyilatkozta lapunknak Antal Attila még pénteken.
Korábban a Heti Válasz arról írt, hogy a használtbusz-tender egyszereplős versenyeljárás, a BKV-vezér fia pedig a nyertes cégnél dolgozik; a lap azóta újabb kérdéseket tett fel az ügyben több állami szervnek.
Döntés nem volt
A bírálóbizttság a BKV költségvetésének elfogadásáig felfüggesztette a buszbeszerzésről szóló döntést, de az Alfa Busz visszavonulása miatt az ügyben már nem kell határoznia.
A jelenleg még Genfben közlekedő buszok ára az új ár fele lett volna. A beszerzés után a BKV 110 elöregedett buszt tudott volna kiselejetezni saját flottájából.
|
[
"Alfa Busz Kft.",
"BKV"
] |
[] |
Csókakő - A több, mint egyéves pénzügyi nehézségek felőrölték az intézményt, sikkasztás miatt vizsgálat folyik.
Tavaly év elején már mutatkoztak a foglalkoztatóból és lakóotthonból álló, impozánsra épült és a térségben modellértékűnek szánt Autifarm gazdálkodási nehézségei. A szülőegyesület akkori elnökasszonya már ezt megelőzően, nyáron is elismerte: több kifizetetlen számlájuk van az építkezésből (az elmaradt munkadíjak miatt két per még most is folyik ellenük). 2010 januárjában a fenntartó szülőegyesület közgyűlést hívott össze, ezen már felmerült a fenntartóváltás szükségessége. Időközben magát az egyesületet új vezetőség irányítja, az intézménynek jelenleg is megbízott vezetője van. Az állandó bentlakásért, ellátásért, foglalkoztatásért a felvételkor nagy összegű beugrót, majd havi hozzájárulást is fizető szülők legnagyobb félelme, hogy az autista fiatalok hol találnak maguknak biztonságot - ennél a kórképnél ugyanis elengedhetetlen a megszokott, folytonos körülményeket biztosító tárgyi és emberi környezet. Ám most mindenkinek mennie kell...
Foglalkozás közben az Autifarmon - az ott lakókat, dolgozókat most valószínűleg el kell küldeni, így nem lehet tudni, hol találnak maguknak biztonságot az autista fiatalok (Fotó: FMH-archív)
Az Autisztikus Gyermekek Szüleinek Egyesülete által fenntartott farmon jelenleg is 7 fiatal lakik és 12-en dolgoznak a foglalkoztatóban - a dolgozói létszám a szakmai munkatársakkal 30 fölötti. A héten sajnos valószínűleg valamennyien megkapják az értesítést, hogy nem dolgozhatnak tovább Autifarmon, mondta el Zarándok Jánosné, az egyesület jelenlegi, egy éve megválasztott elnöke. A megszokott környezethez ragaszkodó fiatalokat azonban nem kellene kényszerszabadságra küldeniük, ha az idén meg tudtak volna egyezni az adóhatósággal. A csókakői intézmény mintegy ötvenmilliós tartozást halmozott fel, miközben számmottevő bevételüket ma már gyakorlatilag csak az államtól kapott foglalkoztatási járulékok jelentik. Az elnökasszony azonban hétfőn reggel egy sms-ből értesült, hogy a májusi támogatást azonmód leemelte számlájukról az adóhatóság, érvényesítve a már korábban a számlára tett inkasszót.
- Januárban leültünk az Apeh illetékesével és abban egyeztünk meg, hogy a legégetőbb 14 milliós tőketartozás 1,8 millió forintos késedelmi kamatát elengedik, ha 2,1 milliót leteszünk. Ezt a minket támogató holland alapítvány kifizette. Ám kiderült, nincs kamattörlés, csak csúsztatták a tranzakciót az újabb első késedelmünkig. Ki vagyunk szolgáltatva, csak akkor tudunk fizetni, ha hozzánk is beérkezik az állami támogatás - amely januárban például három hetet keringett a hivatalok között -, így nemrég négy napot csúsztunk a dolgozói járulékok kifizetésével. Ezen buktunk el, mivel az adóhatóság ezután azonnal érvénybe helyezte a késedelmi kamatot is. Mivel nem tudunk a dolgozóinknak fizetni, be kell zárnunk a farmot.
Az elnök szerint ha sikerült volna kivárásra ösztönözni a feleket, a korábban már pedzegetett fenntartóváltás megvalósításával a legkevesebb sérelmet kellene elszenvedniük azoknak, akikért az intézmény létesült: az autista fiataloknak. A katolikus egyház azonban csak hónapok múltán tudná átvenni az Autifarmot akkor is, ha erről már konkrét megegyezés született volna. Hogy addig mi lesz az érintett autista fiatalokkal, kérdéses.
Zarándok Jánosné ismeretlen tettes ellen pénzügyi visszaélések miatt tett feljelentést. A megyei rendőrkapitányság nyomozó osztálya jelenleg is folytatja sikkasztás miatt a nyomozást. Mint Németh-Kész Mónika főkapitánysági sajtószóvivőtől megtudtuk, az eljárás azért húzódik el, mert a feljelentés még akkor történt, mikor az Állami Számvevőszék vizsgálódott az egyesület pénzmozgásaival kapcsolatban.
Címkék: csókakő, autizmus, autifarm
|
[
"Autifarm"
] |
[
"Autisztikus Gyermekek Szüleinek Egyesülete",
"Állami Számvevőszék"
] |
Az amerikai törvényhozás alsóháza, a képviselőház kedden nem kötelező érvényű határozatban ítélte el a magyar Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) legutóbbi rádiós műsorszolgáltatási döntéseit, egyben a jogállamiság tiszteletben tartására ösztönzi Magyarországot.
A Magyarország ösztönzése a jogállamiság tiszteletben tartására, a külföldi befektetők tisztességes kezelésére és a szabad, független sajtó előmozdítására című határozatot a képviselőház 333 igen szavazattal 74 ellenében fogadta el.
A Joe Donnelly képviselő által jegyzett és hét további indianai képviselő támogatásával beterjesztett határozat első pontja szerint a képviselőház elítéli az ORTT-nek a frekvenciapályázatokról hozott közelmúltbeli döntéseit. A második pont azt tartalmazza, hogy a képviselőház a jogállamiság tiszteletben tartására és a külföldi befektetőkkel való tisztességes bánásmódra ösztönzi a Magyar Köztársaságot. A harmadik, utolsó pont szerint a képviselőház arra ösztönzi Magyarországot, hogy tartsa fenn a szabad és független sajtó iránti elkötelezettségét.
A határozat preambulumában egyebek mellett az szerepel, hogy az Egyesült Államok több mint 9 milliárd dollárt fektetett be Magyarországon 1989 óta; az Egyesült Államok a negyedik legnagyobb és a legnagyobb nem európai külföldi befektető.
A szöveg hivatkozik a Financial Times üzleti lap 2009. november 6-i cikkére, amely szerint a rádiós frekvenciapályázatokról szóló döntés előtt magukat az MSZP és a Fidesz képviselőinek nevező személyek keresték meg a szóban forgó két rádióállomást, amelyeknek alkut ajánlottak: akkor hosszabbítják meg számukra a működési engedélyeket, ha a pártok a cégek vagyonából 50 százalékot kapnak. A rádiók visszautasították a zsarolási kísérletet, amelyet követően az MSZP-s és a fideszes ORTT-tagok a működési engedélyeket két másik, politikai kötődésű pályázónak szavazták meg.
A határozattervezet szerint a külföldi vállalatokkal szembeni tisztességtelen eljárás elijeszti a befektetőket és akadályozza Magyarország gazdasági növekedését, ezzel szemben a jogállamiság, továbbá a szabad és független sajtó tiszteletben tartása fokozza a befektetői bizalmat Magyarország iránt.
Dennis Kucinich demokrata párti ohiói képviselő, a kongresszus magyar baráti csoportjának elnöke - aki nemmel szavazott - felhívta a figyelmet: Magyarországon vizsgálat kezdődött a rádiópályázatok odaítélése ügyében és ügyészi eljárás várható. A politikai élet tagjai minden oldalról aggodalmukat fejezték ki a rádióengedélyek kiadásának módját illetően, és egy amerikai központú médiavállalat pert indított egy magyar bíróságnál. "Akkor miért kérjük Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiságot és bánjon tisztességesen a külföldi befektetőkkel, amikor éppen ezt teszi?" - kérdezte a politikus, aki a határozat képtelenségéről igyekezett meggyőzni képviselőtársait.
Kucinich kifejezte meggyőződését: nem szabadott volna beterjeszteni a képviselőházban ezt a határozatot, amely elítéli Magyarországot, az Egyesült Államok egyik legerősebb, a demokrácia mellett kiálló szövetségesét. A politikus leszögezte: a képviselőház nem engedheti meg, hogy egy szervezet vitatott döntése nyomán bármilyen módon vagy formában elutasítsa az Egyesült Államok és Magyarország közötti történelmi kapcsolatokat és barátságot. Érvei azonban nem győzték meg a képviselők nagy többségét.
A washingtoni magyar nagykövetség a határozat kapcsán kibocsátott állásfoglalásában rámutatott: az ORTT független testület, a magyar kormánynak nincs beleszólása a rádiós engedélyek odaítélésébe, nem tudja befolyásolni a testület döntéseit. Magyarország kiemelt figyelmet fordít a külföldi befektetőkkel - köztük több mint 600 amerikai vállalattal - való tisztességes bánásmódra és az üzletbarát jogi környezet biztosítására - tartalmazza az állásfoglalás.
|
[
"MSZP",
"Fidesz",
"Országos Rádió és Televízió Testület"
] |
[
"Egyesült Államok",
"Financial Times",
"Magyar Köztársaság"
] |
Lázár vagy Süli tudja jobban, mennyi pénz kell idén a paksi beruházásra?
Valami nem stimmel a kormányzati számításokkal a paksi atomerőmű új blokkjait illetően. Mást mond a várható költségekről a Miniszterelnökség és mást a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter.
Süli János
Az idei költségvetésben 99,7 milliárd forintot terveztek be a paksi projekttel összefüggő kiadásokra. Azonban márciusban arról beszélt egy tájékoztatóján a nemzetgazdasági miniszter, hogy a kormányzaton belülről érkező jelzés szerint valószínűleg több pénzre lesz szükség, néhány százmillió euróval emelkedhet a forrásigény. Varga Mihály közlése szerint Lázár János hívta fel a figyelmet arra, hogy több utalásra lehet szükség.
Lázár később alátámasztotta ezt a bejelentést. Az egyik Kormányinfón került szóba a téma, s akkor elmondta, hogy valóban emelkedhetnek ezek a kiadások. Ez a projekt haladásával áll összefüggésben - derült ki akkor.
Néhány hete kérdésekkel fordultunk a beruházásért felelős tárca nélküli miniszterhez, Süli Jánoshoz, mert kíváncsiak voltunk arra, ő hogyan látja a projekt alakulását, várható költségigényét. A válasz most érkezett meg.
Süli ebben az írta portálunknak, hogy az idei évre Magyarország költségvetésében a Paks II projekttel összefüggésben 99,7 milliárd forintos keretösszeg szerepel, amely a projekttársaság működési költségein túl biztosítja a fővállalkozói kifizetések fedezetét is. Vagyis a projektfelelős miniszter szerint nem lépik túl idén a büdzsében előirányzott keretet, szemben azzal, amit Lázár mondott korábban.
Süli azt is közölte az mfor-ral, hogy a magyar-orosz államközi finanszírozási egyezmény értelmében minden egyes fővállalkozó által kibocsátott számla összegének 80 százalékát az orosz államközi hitelből fedez a kormány. Ugyanakkor az ősz elején még azt hallottuk Lázár Jánostól, hogy addig az időpontig nem került sor lehívásra az orosz hitelkeretből. Vagyis ha lesz is idén lehívás - amint azt Lázár is valószínűsítette - akkor arra az év utolsó negyedében nyílik lehetőség. A számlaforgalom az év utolsó heteiben lehet aktív.
A vita tehát eldőlni látszik abban a kérdésben, hogy a magyar kormány a kezdeti kiadások finanszírozására is már igénybe veszi-e az orosz hitelt, vagy amíg lehet, önerőből, a költségvetésből teremti elő a forrásokat. Utóbbit Varga Mihály tartotta megfontolásra alkalmasnak, de a büdzsé első kilenc havi helyzetét ismerve - a szeptember végi hiány meghaladja az egész évre tervezettet - jelenleg nem látszik elegendő likvid forrás.
Ennek oka pedig az, hogy az uniós támogatások egyelőre gyéren érkeznek: a magyar kormány előlegezi meg a projekteket, ami viszont a költségvetés helyzetét rontja. Átmenetileg, amíg a pénz meg nem érkezik Brüsszelből. Lázárék szerint jó esély van rá, hogy az év utolsó periodusában beesik 2 milliárd euró, s akkor a pénzforgalmi elszámolás szerint is jó helyzetbe kerül a büdzsé. Ebben az esetben pedig december környékén valóban lehetőség nyílna arra, hogy saját forrásból fizessék ki a paksi beruházás fővállalkozóját, a Roszatomot.
Azt érdemes még megemlíteni Paks kapcsán, hogy a tényleges munkálatok jövő év elején indulhatnak el, addigra meglesz az építkezéshez szükséges összes engedély. A folyamatot azonban nem is ez lassította le igazán, hanem az, hogy Brüsszel 22 hónapon keresztül vizsgálta a projektet, hogy az megfelel-e minden uniós előírásnak.
Végül sikerült minden aggályt eloszlatni, de közben eltelt közel két év. Ezt a lemaradást kellene most behozni. Süli Jánosék szerint a lemaradás egy része ledolgozható, de azért maradtak kétségek, hogy sikerül-e tartani a 2026-os határidőt a blokkok átadására.
Ha nem, akkor pedig az a kérdés vetődik fel, hogy ez milyen hatással lesz a finanszírozási egyezményben foglaltakra. Az oroszoknak akkor is el kell kezdenünk törleszteni a 10 milliárd eurós hitelt, ha addigra nem fejeződik be a beruházás. Lázárék szerint ezen egyelőre nem érdemes aggódni, a kormány ezt nem tekinti olyan fenyegető problémának, ami miatt külön foglalkoznia kellene ezzel a kérdéssel. Fix áron, fix határidővel rendeltünk erőművet, ehhez tartjuk magunkat - fogalmazott kérdésünkre egy korábbi kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
mfor.hu
|
[
"Miniszterelnökség"
] |
[] |
"Végül a szükséges iratok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalnia a nyomozóknak" – olvasható a NAV közleményében.
Lapunk információi szerint ez a DatAdat által be nem jelentett iroda található az eldugott kis Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, ahol a múlt héten ismét kutatást tartottak az adóhatóság emberei. Mindez azért is meglepő, mert egy az idei választási kampány hajrájában kiadott datadatos közleményben Bajnaiék úgy fogalmaztak:
"Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt 6 év során sikerült felépítenünk egy nemzetközileg is eredményes vállalkozást: a cég a rövid idő alatt egy magyar kisvállalkozásból Európa egyik meghatározó kampánytechnológiai cégévé nőtte ki magát."
Meglehetősen érdekes, hogy amennyiben valóban jelentős nemzetközi vállalkozásnak tekinthető a DatAdat, miért rejtegetik így az adataikat ahelyett, hogy egy komoly, ismert könyvvizsgáló vállalkozásra bíznák azok kezelését.
A furcsaságra magyarázatot adhat, hogy az adóhatóság gyanúja szerint a DatAdat Professional Kft. 2020-ban illegális módon csökkentette fizetendő adóját, és a cég valótlan tartalmú nyilatkozatot tett bevallásában, így a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozhatott.
Mint ismert a 2022-es kampányban a baloldal hozzávetőleg egymillió választót érhetett el telefonhívásokkal, sms-üzenetekkel, de fölmerült a gyanú, hogy az akciót lopott adatbázisok felhasználásával hajtották végre, hiszen olyan kormánypárti szimpatizánsok is kaptak hívásokat Márki-Zayéktól, akik bizonyosan nem adták meg nekik a telefonszámukat. Az eset után a gyanú a DatAdatra terelődött, mivel maga a baloldal miniszterelnök-jelöltje is elismerte, hogy Bajnaiék cége dolgozott a kampányán. A DatAdat hevesen tagadta, hogy érintett lett volna az ügyben, amelyben már a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is vizsgálódik.
|
[
"DatAdat Professional Kft."
] |
[
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
A múlt héten beadta a bírósági keresetet a Sukoró-ügyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) ZRt., a vagyonértékelés nyilvánosságra hozataláról szóló elsőfokú bírósági döntéssel kapcsolatban azonban még mérlegelik a lehetőségeket - mondta el Kamarás Miklós, a szervezet vezérigazgatója szerdán az MTI-nek.
Az MNV a múlt héten jelentette be: azt kéri a bíróságtól, hogy állapítsa meg a sukorói szerződés érvénytelenségét, és ezzel összefüggésben állítsa helyre a szerződés megkötése előtti eredeti állapot. Azzal kapcsolatban még nem döntött a vagyonkezelő, hogy fellebbez-e a Lehet Más a Politika (LMP) indította perben, amelyben első fokon a bíróság arra kötelezte az MNV-t, hogy hozza nyilvánosságra a sukorói telekügylet értékbecslését, valamint a telekcserével kapcsolatban a földhivatalokhoz benyújtott valamennyi dokumentumot.
Kamarás Miklós hangsúlyozta: megvárják a bírói határozat indoklását. Alaposan megfontolandónak nevezte a kialakult helyzetet: eddig ugyanis a döntéselőkészítő anyagok üzleti titoknak minősültek, és a vagyonértékelés is ebbe a kategóriába tartozik. Úgy vélte a verseny megszűrését jelentené, ha a közbeszerzésen pályázó vagyonértékelőkkel közölnék, hogy az általuk készített dokumentum ilyen célra is nyilvánossá válik. "Ilyen eddig nem fordult elő" - mondta. Példaként említette, hogy a sukorói üggyel kapcsolatban több igazságügyi szakértőt is megkerestek, hogy a korábbi ingatlanértékelési véleményt felülbírálja. Többen jelezték azonban, hogy "nincs az a pénz" amiért ezt a feladatot a jelenlegi helyzetben elvállalnák. Kamarás Miklós szerint hasonló a helyzet a vagyonértékelés alapdokumentumával is, senki nem számít arra, hogy azt később egyfajta "médiaőrület" veszi majd körül.
Mindezek mellett a vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az MNV valamennyi döntése megfelelő nyilvánosságot kap. Az ellenőrző bizottságban valamennyi parlamenti párt képviselője jelen van, és az Állami Számvevőszék éppen csak lezárja az előző évi vizsgálatot, amikor már meg is kezdi az újabbat; így az MNV ellenőrzése szó szerint folyamatos.
A múlt héten leleplezett, Pest megyei földterületekre kiírt szabálytalan pályázattal kapcsolatban azt mondta: érvénytelenítették a pályázatot, újat írnak ki. Sajnálatosnak nevezte, ha az MNV olyan hibát követ el, amely megrendítheti a bizalmat iránta, de hangsúlyozta: hogy az ügyet részletesen kivizsgálták, a szükséges intézkedéseket pedig meghozták. Erkölcsi kár érte a vagyonkezelőt - ismerte el.
Megemlítette, hogy az esetnek van még egy olyan aspektusa, amelyet meg kell vizsgálni. "Van egy működő szervezet, közlönyben kihirdetett szabályokkal, amelyeket megsértenek valakik, és ezt a tényt valaki képes azonnal lekérdezni a szervezet informatikai rendszeréről, és egy órán belül kiadni" - mondta. Kamarás Miklós úgy gondolja, hogy ebben az ügyben is meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Megerősítette: a földekkel és a pályázókkal az MNV-nek nincs problémája, így semmi ok arra, hogy ezt a földterületet újabb hasznosításra ne írják ki. Az eljárás nem sérthet gazdálkodói érdekeket - szögezte le.
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
[
"MNV) ZRt",
"Állami Számvevőszék",
"Lehet Más a Politika"
] |
Kelemen János, a Coop Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondása szerint minden lépésüket a törvények betartásával tették. A Földi Annamária által felvetett kérdések szerinte nem tényeken, hanem rosszindulatú feltételezéseken alapulnak, ezért azokra nem kívánt részletesen válaszolni.
- A kérdésekben megfogalmazott csúsztatásokat kénytelen vagyok visszautasítani. Az érintett kérdéskörökhöz tartozó információk részben egyes részvényeseink védett személyi adatait érintik, részben társaságunk üzleti titkait képezik. Az ilyen információk titoktartási kötelezettsége részvényeseinkre is vonatkozik - fogalmazott az elnök-vezérigazgató.
A cég zártkörű részvénytársaságként működik, ami azt is jelenti, hogy a cégjegyzékben és az éves beszámolókban fellelhető és mindenki számára hozzáférhető nyilvános információkon túli adatok kizárólag a társaság részvényeseire tartoznak, akik kérésükre hozzáférhetnek a számukra fontos információkhoz. Kelemen János hangsúlyozta: Földi Annamária a cég harmadik legnagyobb tulajdonrésszel rendelkező részvényese, aki korábban a társaság vezető munkatársa volt, és részt vett azoknak a tulajdonosi kondícióknak a kidolgozásában, amelyeket most kifogásol. Később, amikor a korábban jó munkakapcsolat megváltozott köztük, a volt elnökhelyettes többmilliós végkielégítéssel távozott a Coop Szegedtől. Távozása után írt leveleit megválaszolták, részvényesként betekintési lehetőséget ajánlottak fel neki a cég irataiba és a részvénykönyvbe, ezzel a lehetőséggel azonban nem élt.
Kelemen János kiemelte: Földi Annamária a meglévő tulajdonrészével sem tekinthető nagy részvényesnek, mint ahogy egyetlen tulajdonos sem rendelkezik meghatározó mértékűnek minősíthető részvénycsomaggal. Földi Annamária az általa kifogásolt tárgykörökben pert indított volt munkahelye ellen. Az eljárás folyamatban van. Az elnök-vezérigazgató erre való tekintettel is indokolatlannak tartja a most felvetett kérdések nyilvánosság elé tárását, hiszen bármilyen állásfoglalás kialakításához szükséges a per kimenetelének ismerete. Az elnök-vezérigazgató szerint a felperes nyilvánvaló célja az előzmények alapján, hogy részvényeit a kialakult árfolyamnál lényegesen magasabb áron értékesíteni tudja. Erre vonatkozóan jóval korábban a társaságnak is szóbeli ajánlatot tett ügyvédje útján.
Kelemen János elmondta: a közelmúltban elhatározott részvénycserére a vonatkozó jogszabályok alapján azért kell sort keríteni, mert az eltelt tíz év alatt egyszerűen elfogytak a részvényekhez tartozó osztalékszelvények. Ha a részvényesek élnek a csere lehetőségével, státuszuk nem változik. Aki nem cseréli ki a részvényét, tulajdonrészének ellenértékéhez továbbra is hozzájuthat, miközben a törvény erejénél fogva elveszíti részvényesi jogait. Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: a Coop Szeged csak a zártkörűség törvényben biztosított lehetőségeivel élve volt képes helytállni a rendkívül erős kereskedelmi versenyben. A volt szövetkezeti üzletrészek, majd a részvénytársaság részvényeinek piaci árfolyama az eltelt több mint tíz év alatt 30-35 százalék körül alakult ki. A jövőben is az alapszabályban rögzített elővásárlási szabályok és részvényszerzési korlátok keretei között forgathatók a cég részvényei.
|
[
"Coop Szeged Zrt."
] |
[] |
Mit csinált a politikus, mikor civil volt? Mit tesz a hivatalos élete mellett? Izgalmas kérdések ezek, s nem csak kíváncsiságból fakadnak, hanem részét képezik a demokratikus játékszabályoknak. Tudnunk kell, kire szavazunk. Dobolyi Alexandra, az Európai Parlament szocialista képviselőjének életrajza látszólag hibátlan. Mindaddig, amíg csak egyet olvasunk el. Ott kezdődik a gond, amint többet.
Best of D. A. "Anyukám ikertestvérének velem egykorú gyerekeivel nagy kalákát csaptunk! (...) Kína az enyém... pontosabban az Európai unió és a Kínai népköztársaság közti reláció. (...) Sokat voltam Tibetben, rengeteg buddhista szerzetessel beszéltem, és ők bizony minden ellenkező híreszteléssel szemben kapnak vízumot, utazhatnak a dalai lámához Dharamsalába, és tanítják a tibeti nyelvet. A népi Kína nagyon sok turizmust fejlesztő beruházást eszközöl Tibetben, Lhasának olyan reptere van, hogy bármelyik európai város megirigyelhetné. Egy szó, mint száz, jól élnek a tibetiek, oldódik a feszültség..." (...) Nem véletlen, hogy a külügy az a diplomáciai [sic! – A szerk.] terep, ahol a nők, valljuk be, ügyesebben mozognak, lavíroznak, mint a férfiak. És innentől kezdve nő vagyok, a nőiességemet abszolút kihasználom... A Külügyi Bizottság elnöke férfi, persze, hogy rámosolygok, és nem fontoskodok marcona arccal. Elkapom a tekintetét, és azonnal szót kapok..." [Mix, 2007. május]
"Már Kovács László – édesapám egykori évfolyamtársa – volt a külügyminiszter, amikor összefutottunk vele a Fény utcai piacon. Beszélgetés közben fölvetette: ha jól beszélek nyelveket, miért nem foglalkozom külügyekkel." [168 Óra, 2007. április 19.]
"[Dobolyi] elmeséli az egyik élményét, amit Dél-Afrikában élt át. Fokváros feketenegyedéhez közel kaptak szállodát. Késő este igyekezett volna haza a munkatársával. Amikor a taxis megtudta, hová mennének, megállt a feketenegyed határán, mondván, ő nem mer tovább menni, itt bármi megtörténhet. Ott álltak egy téren, körbevették őket a gyanakodó feketék. Mosolyogtak. Nem féltek. Leültek egy padra, és beszélgetni kezdtek velük. Röpke tíz perc múlva a rendkívül rossz hírű környék valamennyi nehézfiúja előkerült. Á! Hiszen ez fantasztikus! Méghogy magyarok?! – szállt el a gyanakvás, és azóta is barátok." [Népszava, 2006. november 4.]
"Egyre inkább hiszem, hogy Izrael biztonsága nem a telepek megtartásában, hanem a konfliktus megoldásában van." [Felszólalás az EP-ben 2006. április 5.]
Az alábbiakban egy regényes karrier állomásait próbáljuk meg rekonstruálni. Nem lesz könnyű, mert politikusunk, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójában ülő Dobolyi Alexandra hivatalos önéletrajzaiban és interjúiban szinte követhetetlenül kavarognak az időpontok és események.
A politikus élete a demokráciákban nyitott könyv. Előélete, iskolai vagy éppen tudományos karrierje nem a privát szférához tartozik, hanem közérdekű adat. Ma a politikust leginkább saját szavai hitelesítik, ha azok a személyes történéseket illetően (is) kétségesek, oda a hitelessége. A politika posztmodern időszakában nem lehet és nem is érdemes titkolózni, aki mindenképpen leplezni vagy ködösíten akar, legjobb, ha maga szalad az események elé, és saját szája íze szerint ő tálal ki. Dobolyi előéletéről több verzióval állt elő, aki tájékozatlan, könnyen fogyaszthatja őket. Mi rágósnak találtuk a falatokat.
Egyvalami biztos, a kis Alexandra 1971-ben látta meg a napvilágot, az I. kerületben gyerekeskedett, és mai is ott él. Szoros kapcsolatát szűkebb pátriájához mi sem bizonyítja jobban, minthogy az EP magyar képviselőkről szóló 2004-es kiadványának tanúsága szerint egyenesen a kerület díszpolgára. Csakhogy erről a Budavári Önkormányzat portálján semmit sem látni, az Egerszegi Krisztina sportfenoméntől Sediánszky János rádiósig terjedő névsorban Dobolyit egyáltalán nem találni. Mint ahogy a Pro Urbe-, a Virág Benedek-, a Budapestért-díjasak vagy a Színes diplomások, illetve a Budavári emlékérem díjazottjai közül is hiányzik. A képviselőnő mindezt azzal magyarázta a hvg.hu-nak, hogy az európai választást követően Nagy Gábor Tamástól, a kerület polgármesterétől Barsiné Pataky Etelka és Harangozó Gábor mellett ő is kapott valamiféle oklevelet, mint olyan budavári lakos, "akire büszkék". Meglehet, ám képviselőtársai nem hivatkoznak erre az EP bulletinjében, különösen nem kérkednek azzal, hogy budavári díszpolgárok lennének.
Dobolyinak, mint ahogy a Mix Magazin májusi címlapsztorijából kiderül, pompás gyerekkora volt, a festő "nagymama körüli szellemi zsongásban nőtt fel". Tőle tanulja azt a kínai bölcsességet, hogy "légy olyan, mint a víz, vedd fel az edény formáját, de ne veszítsd el a lényeget". Dobolyinak a rendszerváltás idején szakadt a nyakába a pályaválasztás, de mielőtt még beiratkozott volna valamelyik felsőfokú oktatási intézménybe, Ausztriában és Írországban csiszolgatta német és angol nyelvtudását. Nem hiába, mert mindkét nyelven kiválóan beszél, s mellettük még újgörögül is társalog.
Aztán jöttek az egyetemi tanulmányok, és életének e szakaszával kapcsolatosan tornyosul a legtöbb kérdőjel. A hivatalos életrajzok sem igazítanak el bennünket, az interjúk pedig, fájdalom, még több kétséget ébresztenek. A korábban idézett EP-bulletin tanúsága szerint Dobolyi 1993 és 1998 között járt a Janus Pannonius Tudományegyetemre, ahol szociológus diplomát szerzett, ugyanezt írja az Európai Parlament honlapja is. A 168 Órának is 1998-as államvizsgáról beszél. Ehhez képest saját weboldalán, önéletrajzában azt írja hogy 1993-ban beiratkozott a Külkereskedelmi Főiskolára, majd 1995 és 2000 között járt a pécsi főiskolára, később pedig egyetemre, ahol a bölcsészkaron szerzett diplomát. Ugyanez szerepel az MSZP honalapján is, azzal a kiegészítéssel: 4,25-os dicséretes átlageredménnyel zárta tanulmányait. Sajnos, ezeken a helyeken már nem írja meg, hogy milyen szakon.
A Mixnek viszont már arról csacsog, hogy a társadalomtudomány izgatta, és a Külker Főiskolát ezért hagyta ott a pécsi egyetemért. "Először személyügyi szervezés-andragógia szakra jártam, s mivel az utóbbi interdiszciplináris szak, tanultam szociológiát, szociálpolitikát, pszichológiát, társadalomlélektant... nagyon élveztem."
Elgondolkodtató, hogy a honlapján is szereplő Mix-interjú szerint egyik tantárgya volt csupán a szociológia, és nem abból szerzett oklevelet. Kisebb nyomozás után a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara (FEEFK) dékániájától azt a tájékoztatást kaptuk: Dobolyi a karon tanult 1998 és 2001 között, és kiegészítő levelezős hallgatóként szerzett humán szervezői diplomát. Azt viszont nem tartják nyilván, hogy mi volt az alapdiplomája, hol és mikor szerezte meg azt.
A szocialista politikus a hvg.hu kérésére megpróbált rendet vágni az életrajzok kuszaságában. Eszerint ő előbb szociológia és személyügyi szervezés szakon végzett Pécsett 1998-ban, s eztán jött a FEEFK-n szerzett másoddiploma. A hvg.hu az alapdiplomát illetően tudakozódott az egyetemen, ám megkeresésünkre Somos Róbert, a pécsi bölcsészkar dékánja e-mailen - jogalap megjelölése nélkül - csak annyit válaszolt: "A kért adatot a legnagyobb sajnálatomra nem adhatjuk meg."
D. A. nem dr. (Oldaltörés)
Dobolyi Alexandra.
Többszörös © mszp.hu
Dobolyi – legalábbis életrajzai és a róla szóló írások tanúsága szerint – 2000 (?) után sem hagyott föl tanulással, doktori iskolába járt. Nem teljesen világos, hogy hol, és mit is tanul/tanult. Az MSZP-s életrajz szerint a pécsi egyetem Társadalomtudományi Karán vett részt PhD-képzésben 2000 és 2003 között. Ilyen szervezeti fakultás azonban nincs a baranyai egyetemen, az FEEFK-n pedig nincs doktori képzés. Az EP-bulletin és -honlap némileg mást mond: ott 1999 és 2002 között járt doktori iskolába. Vannak olyan dokumentumok, amelyek szerint a szocialista képviselőnő az ELTE-n folytatta tudományos fokozatszerzését, mégpedig történelmi témában Az újkori szociáldemokrácia Magyarországon címmel. Dobolyi honlapján megnevezi a tanszéket is, Újtörténeti, ahol tanul/tanult, csakhogy ilyen szervezeti egység sincs az ELTE-n. Mindez persze lehet elírás is, de azt már végképpen nehéz hova tenni, hogy a dobolyi.hu nyitóoldalának alján hősünk miért szerepel dr. Dobolyi Alexandraként.
Az EP-képviselő a hvg.hu-nak elmondta: először Pécsett járt a Természettudományi Kar (!) doktori képzésére, majd átjelentkezett az ELTE-re, ám elfoglaltsága miatt még valóban nem fejezte be a doktori tanulmányait. Arra viszont nem adott magyarázatot szerkesztőségünknek, miért szerepel a honlapján dr. Dobolyiként.
Dobolyi gyors karriert futott be az MSZP-nél. 1998-ban a Kovács László vezette Külügyminisztériumban még csak fogalmazó volt, aztán a Horn-kormány bukása után a szocialista frakcióhoz került. Kovács pártelnöksége alatt MSZP-s külügyi titkári megbízatással és több nemzetközi szocialista ösztöndíjjal melegített az Európai Parlamentre, ahol a kilencfős MSZP-delegáció tagja a jelenlegi EP 2004-es megválasztása óta. Agilitása sokaknak feltűnt, noha nyilatkozatai a saját delegációján belül is vihart kavartak. Ezek közül a legkínosabb a tavaly május 8-iki volt, amikor a kolozsvári Krónika szerint Dobolyi a Babes–Bolyai Egyetemen tett villámlátogatásán kijelentette: a romániai magyar nyelvű felsőoktatást rengetegen bírálják, ezért azt próbálta kideríteni, hogy mi igaz az egyetemet érintő kritikus véleményekből. Egyelőre csak a BBTE vezetőségével volt alkalma találkozni, akiktől viszont megnyugtató képet kapott az intézményben zajló magyar nyelvű oktatásról. Csak azt tette szóvá – amit a magyar külügyminisztérium is kifogásolt –, hogy hiányoznak a magyar nyelvű feliratok a különböző karokon. De mindenkinek módja van magyar nyelven tanulni - állította a szocialista EP-képviselő. Éppen azon a napon, amikor a Bolyai Kezdeményező Bizottság az ENSZ-hez fordult a romániai magyarokat sújtó oktatási diszkrimináció miatt. Tabajdi Csaba, az MSZP delegációjának vezetője ezen annyira felháborodott, hogy nyilvánosan bírálta Dobolyit. A képviselőnő visszautasította a bírálatokat.
S ha már a delegációnál tartunk, újabb elírással találkozhatunk Dobolyi honlapján, amely szerint a politikus a delegáció helyettes vezetője lenne, csakhogy, úgy tudni, ez a posztja már tavaly ősszel megszűnt. Dobolyi maga is megerősítette a hvg.hu-nak, hogy jelenleg Fazakas Szabolcs az MSZP-delegáció második embere.
Az se stimmel, hogy a saját weboldalán a szocialista politikus a külügyi bizottság tagjaként tünteti föl magát, miközben annak egyelőre csak póttagja. Dobolyi ezt a különbséget jelentéktelen apróságnak tartja, mivel póttagként, ha hiányoznak az állandók, teljes szavazati joggal rendelkezik, és mint mondja, "mindig vannak hiányzók". Elgondolkodtató viszont, ha ez így van, miért nem viszonos a megjegyzés, (és a valóságnak megfelelően) miért a petíciós és a fejlesztési bizottság tagjaként jelenik meg Dobolyi a honlapján, miért nem póttagként.
A képviselő a sajtóval kétségtelenül jó kapcsolatokat épített ki, mindenütt hírt adtak például arról, hogy őt választották a tavalyi év legjobb magyar szocialista EP-képviselőjének. Arról azonban már nem szól a fáma, hogy az adományozó civil szervezetet lényegében sehol sem jegyzik. A Mix Magazinnak adott – feltűnően hagiografikusra sikeredett – interjújában pedig újságírói reakció nélkül maradt az az állítása, hogy férje "nagy ívben kerüli a politikát". Eközben Csobánczy Gábor 1998 és 2006 között az SZDSZ színeiben volt önkormányzati képviselő a XII. kerületben, és tavaly is indult a választáson (ekkor már MSZP-s támogatással is), de elbukott. Emellett a vendéglátó-ipari nagyvállalkozóként is ismeretes közgazdász rajta volt a liberálisok 2002-es országos listáján, igaz, csak a 75. helyen.
Számos meglepő kijelentése dacára (ezekről lásd keretes írásunkat) Dobolyi neve a kormányátalakítás kapcsán több sajtóorgánumban is megjelent, mint a külügyminiszteri poszt várományosáé. Szerinte ő azért jöhetett szóba, mert Gyurcsány Ferenc pártelnökké választása után a párt nemzetközi igazgatójává nevezte ki őt, tehát ő a felelőse az MSZP testvérpárti kapcsolatainak.
Való igaz az is, hogy ambíciónak biztosan nincsen híján Dobolyi. "Két továbblépési lehetőség van. Az egyik az Európai Parlament külügyi bizottságának vezetése. A másik a külügyminiszteri pozíció. Külügyesként álszerénység lenne bármi mást mondani" – nyilatkozta két hónapja a 168 Órának. "Nincs ebben semmi csodálatos, tíz éve foglalkozom külügyekkel, balett-táncos már nem lehetek" – indokolja a hvg.hu-nak ambicióit Dobolyi. Azért előtte jobb lenne, ha még az életút folytonossági hiányait kipótolná, és legalább a hivatalos életrajzokat egységesítené, a felfelé "stilizálást" pedig minél előbb abbahagyná. Ez utóbbit szerettük volna a magunk szerény eszközeivel elősegíteni.
Zádori Zsolt
|
[
"MSZP",
"Külügyminisztérium"
] |
[
"Bolyai Kezdeményező Bizottság",
"Külügyi Bizottság",
"Európai unió",
"Európai Parlament",
"Janus Pannonius Tudományegyetem",
"Külker Főiskola",
"Társadalomtudományi Kara",
"Kínai népköztársaság",
"Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara",
"Természettudományi Kar",
"Budavári Önkormányzat",
"Babes–Bolyai Egyetem",
"Külkereskedelmi Főiskola"
] |
A pécsi Volvo-gate-tel kapcsolatos különös részletekre hívja fel a figyelmet Hadáházy Ákos vasárnapi Facebook-posztjában. A képviselő állítása szerint a vádiratban (amelyhez hozzájutott) nem vizsgálják, hogy kicsoda valójában az ügy harmadrendű vádlottja, és hova kerülhetett az a pénz, amihez a korrupciós ügyben hozzájutott, holott csak be kellett volna írni a férfi nevét a netes keresőbe, hogy kiderüljön: egy olyan emberről van szó, aki korábban egy Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő tulajdonában álló cég ügyvezetője volt.
A pécsi buszbeszerzési botrány lényege, hogy a buszflotta 2015-ös lecserélésekor több százmillió forinttal drágábban vásárolt használt Volvo-buszokat a városi tömegközlekedést fenntartó Tüke Busz, mint az eredeti ajánlat volt. A haszon egy érdemi munkát a folyamatban nem végző közvetítőcégnél csapódott le, az eset 700-850 millió forintos kárt okozott Pécsnek (az összeg attól függ, akkori, vagy mai árfolyamon számolunk). A korrupciós pénzt Hollandiában akarták tisztára mosni, de egy ottani banktisztviselőnek feltűnt a dolog és nyomozás indult előbb ott, aztán Magyarországon is.
A szövevényes üggyel a Szabad Pécs foglalkozott a legrészletesebben, de a történetünk szempontjából most a lényeg a vádlottak személye. Három ember került a vádlottak padjára, Paiger István Péter (a Tüke Busz korábbi vezérigazgatója), Csengő András (Hollandia egykori tiszteletbeli konzulja) és egy bizonyos Paczek Endre Tibor. Utóbbi egy thaiföldi cég (a Taki Company Limited) képviselője volt, amelynek részére átutaltak 172 millió forintnak megfelelő, a korrupt ügyeltből származó összeget. Paczek Endre Tibor korábbi harmadrendű vádlottról sok egyéb nem szerepel a vádiratban – írja az ahhoz hozzájutott Hadházy –, kapcsolatait nem vizsgálták, holott csak rá kellett volna keresni a férfi nevére, hogy kijöjjön: korábban ügyvezetői pozíciót töltött be egy németországi cégben, amelynek Bánki Erik volt a 91 százalékos tulajdonosa. Erről a 444 írt még 2016-ban, cikkük alapján Patzek Budaörsön illetve Floridában is élt, számos cég ügyvezetője és tulajdonosa volt, többek között a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től tavaly nyáron két közbeszerzést nyerő Fine Consultingé. Bánki Erik egyébként amellett, hogy az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, a Fidesz fürdőügyi szakpolitikusa is.
A Volvo-per elsőrendű vádlottja, Paiger István nemrég váratlanul meghalt, maradt volna tehát a másod- és harmadrendű vádlott. Paczek Endre Tibor azonban az előkészítő tárgyaláson elismerte, hogy pénzmosást követett el, így két év felfüggesztett börtönre ítélték, és már csak tanúként tér vissza a tárgyalásra, ami elvileg márciusban folytatódik. Paiger és ügyvédje beidéztette volna tanúnak Bánki Eriket a tárgyalásra, ez azonban nem történt meg, csak Csizi Péter korábbi fideszes képviselőt és Páva Zsolt korábbi polgármestert hívták be.
Küldtünk kérdéseket Bánki Eriknek azzal kapcsolatban, milyen viszonyban áll Patzekkel és van-e tudomása bármilyen, a pécsi buszügyhöz kapcsolódó összeg sorsáról. A Pécsi Járási Ügyészséget pedig arról kérdeztük, miért nem vizsgálták részletesebben Patzek kapcsolatrendszerét, és miért nem hallgatják meg tanúként Bánki Eriket. Ha válaszolnak, közöljük.
|
[
"Taki Company Limited",
"Tüke Busz"
] |
[
"Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.",
"Fine Consulting",
"Szabad Pécs",
"Pécsi Járási Ügyészség"
] |
Hat pontot dolgoz ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azért, hogy a jövőben a cégeknek ne legyen lehetőségük visszaélniaz adók egy százalékával. Ezt Doncsev András, az Emmi államtitkára jelentette be hétfőn a parlamentben, egy kormányzati interpellációra válaszolva.
A tervezet szerint:
– szűkül a jövőben a működési költségek elszámolhatósága, ez 25 százalék lesz;
– reklámra legfeljebb 10 százalékot költhetnek;
– nem számolhatják el a székhelyhasználattal kapcsolatos költségeket, ha a székhelyet vezető munkatársuk lakásként használja;
– elszámoláskor egybe kell számítani a bejelentett támogatásokat és az egyszázalékos felajanlásokat, ha pedig a támogatás 50 milliónál több, a szervezet vezetőjének vagyonnyilatkozatot kell tennie;
– vagyongyaropodási vizsgálatot folytathatnak a cégeknél;
– előzetes regisztrációhoz kötnék a felajánlások fogadását.
November elején ismertette Varga András, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) osztályvezetője annak a vizsgálatnak az eredményeit, amely az adó 1 százalékainak felhasználását követte nyomon. Varga két olyan meg nem nevezett szervezetről számolt be, amelyek kiemelkedő támogatásokat kaptak. Négy év alatt együtt közel egymilliárd forintot, amelyből közvetlenül a támogatottakhoz csupán 68 millió jutott el. Mindkét szervezet hirdetett tevékenysége a gyermekmentés, viszont az alapítványoknál egyetlen mentőautót sem találtak, és gyermekmentő tevékenységből sem túl sokat.
|
[
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
[
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
Továbbra is nehéz pénzügyi helyzetben van az MSZP, amelynek vezetői most döntöttek: székházukat és több tucatnyi pártingatlanjukat eladják az OTP-nek. Így némi pénzhez juthat a párt, ahol helyben több szervezet már rezsijét sem tudja mindig befizetni. Amikor Tóbiás József közölte a döntést a megyei elnökeivel, sokan kiakadtak, a vagyon elherdálását emelgették.
A menekültválság kellős közepén az MSZP vezetése nem elsősorban a menekültekkel volt elfoglalva. A pártvezetés idejét és energiáját sokkal jobban lekötötték az MSZP nem épp rózsás helyzetben lévő pénzügyei.
Az MSZP hatalmas adóssága nem újdonság, már Mesterházy Attila az elnöksége idején is azzal vesződött, hogyan mérsékelje az előző években felhalmozódott, nagyjából kétmilliárdosra duzzadt tartozást. Folyószámlahitelből, ingatlanokra felvett jelzáloghitelekből és persze elsősorban a pártszékházra felvett devizahitelből jött össze ez az irdatlan adósság.
A tavalyi választások után ráadásul az MSZP bevétele valamelyest csökkent is (a pártalapítvány bevételeivel együtt nagyjából félmilliárdra rúghat most). Vagyis a helyzet nem lett egyszerűbb, számos helyi pártszervezet nem hogy a politikai munkát nem tudja végezni, a számláit nem tudja rendszeresen fizetni.
Tóbiás József MSZP-elnök és Katona Tamás pártigazgató most talált megoldást arra, hogyan juthat levegőhöz és persze némi pénzhez a párt. Az Index több szocialistától úgy értesült, hogy a pártvezetés döntött:
a párt vagyonának jó részét eladják az OTP-nek.
Katona Tamás a Népszavában pár hete bejelentette, hogy még idén eladják a Jókai utcai székházat. A szocialista ügyekben mindig jól értesült lap pedig hozzátette, hogy az OTP lehet a vevő. Katona azt is mondta, hogy néhány településen lecserélik "azokat a helyiségeket, amelyek nem szolgálják megfelelően a politikai munkát", de más ingatlanok eladásáról nem beszélt.
Messze nemcsak a székházat adják el
Az Index információja szerint viszont az MSZP korántsem csak a székházát adja el, bár kétségtelenül ez a legnagyobb tétel. Országszerte 38 ingatlantól is megszabadul a párt, ezek között budapesti és vidéki pártirodák is vannak szinte minden megyéből. Mivel az MSZP-nek összesen nagyjából 150 ingatlana van, ez nem elhanyagolható tétel: konkrétan az ingatlanvagyon negyede.
A dolgot hivatalosan nem erősítette meg az MSZP, hiába kértük. Háttérben viszont másról sem sutyorognak hetek óta a szocialisták, mint az ingatlanvagyon értékesítéséről/elherdálásáról - ki-ki a szája íze szerint kommunikálja. A pletykákból a következő dolgokat hámoztuk ki:
Az MSZP az OTP Faktoringnak ad el 38 budapesti és vidéki ingatlant, amelyeken amúgy is jelzálog van. (A Faktoring az OTP követeléskezelő leányvállalata.)
Az OTP Faktoring tehát a követeléseket veszi meg, majd így nyomott áron jut ingatlanokhoz.
A pártirodák nagy részét ezután az MSZP visszabérli az OTP-től, vagyis sok helyen észre sem veszi a külső szemlélő, hogy tulajdonosváltás történt.
Az OTP jól jár, mert olcsóbban jut ingatlanokhoz, és a legtöbbre azonnal bérlője is akad.
Az MSZP jól jár, mert egyszeri pénzhez jut (mivel még nem írták alá a szerződést, nem tudni mennyihez, de 100 milliós nagyságrendről beszéltek forrásaink), és szabadul a törlesztőrészletektől.
Leforrázta a megyei elnököket
Vannak viszont, akik kiakadtak a tranzakción: természetesen a megyei elnökök egy része. Érthető a felháborodás, hiszen ezzel tovább vesztenek a befolyásukból. Tóbiás József még szeptember elején összehívta a megyei vezetőket, ahol bejelentette a terveit az ingatlaneladásról. Az Indexnek több résztvevő is azt mondta, hogy többen értetlenkedtek a döntésen, mert szerintük így potom áron eladja az MSZP számos irodáját, amely talán az utolsó nagy helyzeti előnye a többi baloldali párttal szemben. Az értékesítésről döntő párttanácsi szavazáson többen információnk szerint tartózkodtak is.
Többen felidézték azt a kínos jelenetet, amely Veres János volt pénzügyminiszter, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnök és Tóbiás pártelnök között zajlott. Veres ugyanis állítólag megjegyezte, hogy néhány ingatlant a párttagok adományából vettek korábban, nem központi pénzből, "ízléstelen" ezeket eladni. Tóbiás erre csak annyit tudott mondani, hogy a tulajdoni lapon egyértelműen az áll, hogy az MSZP a tulajdonos.
A tranzakció még nem történt meg, az MSZP a tervek szerint év végéig írja alá a szerződést Csányi Sándorékkal. A dolog viszont már most megosztja a pártot, a pártvezetés és a Mesterházyt támogató szocialisták között nagy a feszültség.
Egy elnökségi tag szerint az ingatlaneladás nem néz ki jól, de hasznos. Így a párt pénzhez jut, és ezt szét lehet és szét is fogják osztani a választókerületekben, ahol több helyen akkora a baj, hogy rezsitartozásokkal küszködnek. Egy kritikus megyei vezető szerint viszont "őrültség" így "eltékozolni" a vagyont, a visszabérlések miatt nem jut nagy pénzhez a párt, ráadásul az MSZP így a szervezeti hátterét gyengíti, és szolgáltatja ki egy bankvezérnek.
|
[
"MSZP"
] |
[
"OTP Faktoring"
] |
Elkészült Sopron első mélygarázsa, ám nem tudni, hogy mikor vehetik birtokba az autósok. Az önkormányzat és a beruházó közötti - politikai felhangokkal kísért - konfliktust a Győri Ítélőtábla oldhatja fel.
Sopron belvárosában, a Petőfi tér alatt magánberuházásban elkészült a város első mélygarázsa, ám a létesítményt egyelőre nem vehették birtokba a polgárok. Ennek az az oka, hogy a beruházó SPT Mélygarázs Kft. még nem kapta meg a létesítmény használatbavételi engedélyét. A cég szerint ezért a soproni önkormányzatot terheli a felelősség.
Hosszú ideig a mélygarázs feletti felújított útszakaszt sem használhatták az autósok, mivel a beruházó a munkálatok befejeztével nem adta viszsza a közterületet a tulajdonos önkormányzatnak, mondván: a város sem adta meg a létesítmény használatbavételi engedélyét. Néhány nappal ezelőtt aztán a soproni polgármester kezdeményezésére a helyi védelmi bizottság lebontatta a közutat elzáró kordonokat. Most már csak a mélygarázszsal kellene kezdeni valamit.
Amint arról már beszámoltunk, a soproni mélygarázs ügyét a 2006-os helyi politikai váltás után az új fideszes vezetésű önkormányzat terelte jogi útra, mivel szerintük a korábbi - szocialista-szabad demokrata - városvezetés által a Petőfi tér alá tervezett mélygarázs-beruházásra kidolgozott jogi konstrukció törvénysértő volt. Fodor Tamás polgármester egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy az ügyben hűtlen kezelés miatt büntetőfeljelentést tesznek, ezenkívül polgári peres eljárásban az önkormányzat és a beruházó cég közötti szerződés felbontását kérik a bíróságtól.
A büntetőeljárást először a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) zárta le még 2007 tavaszán azzal, hogy nem történt bűncselekmény, mivel nem érte anyagi kár az önkormányzatot. A soproni városvezetés nem nyugodott bele a döntésbe, panasszal élt a nyomozást megszüntető határozat ellen, amit a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség vizsgált ki - ám a NNI-vel hasonló következtetésre jutott. Ezután a soproni városvezetés pótmagánváddal élt, amit az ősszel a megyei bíróság szintén elutasított, most a fellebbezés után a Győri Ítélőtáblánál van az ügy.
Szintén az ítélőtábla dönt a polgári perben, amelyben tavaly októberben első fokon a megyei bíróság úgy ítélt, hogy a mélygarázsépítés jogi konstrukciója nem ütközött jogszabályokba. A fideszes városvezetés elsősorban azt kifogásolta, hogy a beruházó cég a kivitelezés idejére földhasználati jogot kapott a Petőfi térre, ebből a jogból elővásárlási jog keletkezik, így a társaság idővel akár meg is vásárolhatná a teret. Az új felállású soproni önkormányzat szerint a kétmilliárd forint eszmei értékű Petőfi térre bejegyzett földhasználati jogért a korábbi városvezetésnek 1,1 milliárd forintot kellett volna kérnie.
Az elsőfokú ítélet szerint valóban nem volt szükség a földhasználati jog bejegyzésére, ám arról szó sincs, hogy a beruházó elővásárlási jogot szerzett volna a Petőfi térre, így nem is kerülhet a tulajdonába a forgalomképtelen közterület. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a földhasználati jogért nem illeti meg pénz az önkormányzatot, így tehát kár sem érhette a várost.
Az önkormányzat fellebbezett, ám megkeresésünkre Kuslics Balázs, a városháza sajtóreferense nem kívánta kommentálni az első fokú döntést. Mint mondta, folyamatban lévő ügyről van szó, az önkormányzat a nyilvánosság számára csak a jogerős ítélet kihirdetése után értékeli majd a kialakult helyzetet.
Szalma Miklós, a projektet finanszírozó bank jogi képviselője szerint az elsőfokú ítéletből az is kiolvasható, hogy az elkészült mélygarázst a beruházó tulajdonaként önálló helyrajzi számon kell majd bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Hozzátette, az ítélet azt is kimondta, hogy a létesítmény azon részei, amelyek a föld felszínén vannak - a lift és a lejárat - továbbra is közterületnek számítanak, azokat bárki korlátlanul használhatja.
Szalma Miklós ellen egyébként összeférhetetlen ügyvállalás miatt fegyelmi eljárást indított a Budapesti Ügyvédi Kamara, mivel korábban a mostani felperes - a soproni önkormányzat megbízásából - vállalt szerepet a mélygarázsügyben. Szalma szerint nincs szó összeférhetetlenségről, mivel évekkel ezelőtt csak a mélygarázsépítés jogi konstrukciójának kidolgozásában vett részt, a beruházás idején viszont már nem dolgozott az önkormányzatnak.
A városban élőkkel beszélgetve a legtöbben azt tették szóvá: a soproniak nem értik, miért nem használhatják a Petőfi téri mélygarázst, amikor láthatóan már hónapokkal ezelőtt befejeződött a kivitelezés. Slosár Gábor, az SPT ügyvezetője szerint az ügyben az építéshatósági feladatokat ellátó győri polgármesteri hivatal kizárólag a soproni önkormányzat elutasító magatartása miatt nem tudja kiadni a létesítmény használatbavételi engedélyét.
Dobos József, Sopron jegyzője ugyanakkor azt mondja, több hatóságnak is kifogásai vannak a létesítmény műszaki megvalósításával kapcsolatban. Dobos kérdésünkre elismerte, az önkormányzat valóban nem adta meg a hozzájárulását a mélygarázs használatbavételi engedélyéhez, aminek két oka volt: egyrészt az építkezés során számos eltérést tapasztaltak az engedélyezett tervekhez képest, valamint a kordonbontásig az építménynek nem volt közvetlen közterületi kapcsolata.
Slosár Gábor kérdésünkre elmondta, beadvánnyal fordultak a győri építésügyi hatósághoz, mivel álláspontjuk szerint a használatbavételi engedély kiadásához nincs szükség a soproni önkormányzat hozzájárulására. A cégvezető szerint optimális esetben is hónapokba telhet, amíg megkapják a jogerős engedélyt, azaz leghamarabb a nyáron vehetik birtokba a soproniak a már elkészült létesítményt. Slosár Gábor hozzátette, a késlekedés több száz millió forintos kárt okoz a beruházónak, amit a későbbiekben az önkormányzattal szemben érvényesíteni kívánnak.
Kránitz László, soproni MSZP-s országgyűlési képviselő, a párt városi elnöke szerint az önkormányzat politikai okokból szándékosan akadályozza a mélygarázs átadását. Úgy véli, a jobboldali városvezetők sértve érzik magukat, mivel az eddig megszületett bírósági ítéletek nem igazolták viszsza az általuk indított bűnbakkeresést. Hozzátette, amennyiben jogerősen is elbuknak az önkormányzat által indított perek, úgy - a fölöslegesen kifizetett perköltségek és ügyvédi munkadíjak miatt - több tízmillió forintos kár érheti Sopront.
|
[
"SPT Mélygarázs Kft."
] |
[
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Budapesti Ügyvédi Kamara",
"Győri Ítélőtábla",
"Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség"
] |
Feljelenti a rendőrségen a terézvárosi önkormányzatot a "Kincsünk a piac - Hunyadi tér" elnevezésű alakulat - jelentette be a civil szerveződés tegnap, a VI. kerületi polgármesteri hivatal előtt. Az indok: úgy látják, hogy a kerület vezetősége nem bánik megfelelően a rá bízott közvagyonnal.
A csoport ezer aláírást gyűjtött, így tiltakozva az ellen, hogy a Hunyadi téri csarnokot egy befektető a mostani profilt jórészt megváltoztatva hasznosítaná, Európa Ház néven. A szóban forgó befektető ugyan október elején azt kérte, hogy bontsák fel a hasznosításról szóló szindikátusi szerződést - a képviselő-testület tegnap bele is egyezett ebbe - a civilek azonban úgy tudják, a kerület nem mondott le az Európa Házról, csak éppen új befektetőt keres hozzá. A tiltakozóknak az sem tetszik, hogy a projekt részeként mélygarázst építenének a Hunyadi térre, amely szerintük nyilvánvalóan a fák - legalábbis egy részének - kivágásával jár.
Tegnap ugyanakkor és ugyanott a Nagymező utcaiak is felvonultak, ugyancsak tudatva, hogy a rendőrséghez fordulnak. Mint ismert, a Nagymező utcában korábban mélygarázst kezdtek építeni; a munkát a lakók fellépésére leállítottak, de a kiásott árkokat azóta sem temették be, így - mondják - veszélybe kerültek a fák. Ők ezért tesznek feljelentést. Mint arról korábban többször beszámoltunk, a környező lakosok többször is tilatkoztak a beruházás ellen, többnyire környezetvédelmi szempontok miatt.
|
[
"Európa Ház"
] |
[] |
A Norvég Alap továbbra is az Ökotárs Alapítvány mellett áll, még akkor is, ha az ellen éppen a norvég pénzek kezelésével kapcsolatban most már rendőrségi nyomozás is indult sikkasztás gyanúja miatt – tudta meg a hvg.hu. A brüsszeli székhelyű forráselosztó irodájukat még nem érte le a hatósági eljárás, pedig az Ökotárstól bekért dokumentumok közül az alapítvány szerint több az ő birtokukban van.
"Az Ökotárs Alapítvány a Norvég Alap forráskezelő partnere, így teljes mértékben élvezi a támogatásunkat" – válaszolta csütörtökön a hvg.hu kérdéseire a brüsszeli székhelyű Financial Mechanism Office (FMO), aki a civil szervezeteket támogató Norvég Civil Támogatási Alap pénzének elosztására közvetlen szerződésben áll az Ökotárssal.
Az szervezet az Ökotárstól már értesült a rendőrségi feljelentésről és a nyomozás elindulásáról, de a magyar hatóságok még semmilyen formában nem keresték meg őket, bár a rendőrség által a magyar féltől bekért dokumentumok közül több az FMO birtokában van.
Az FMO válaszlevelében azt írja: nem egyértelmű számukra, miről is szólnak pontosan a vádak, mindenesetre "a Financial Mechanism Office-nak semmilyen, a támogatási alap kezelésével kapcsolatos visszaélésről nincs tudomása".
A hvg.hu kérdésére azt is kifejtették, hogy az Ökotárs elleni nyomozásnak semmilyen hatása nincsen a Norvég Alaptól Magyarországra érkező nem civil támogatások érvényben lévő felfüggesztésére, melynek előzménye az volt, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálni kezdte a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott civil szervezeteket. Ennek a norvégok szerint jogtalanul elrendelt vizsgálatnak a leállítását kötötték ki annak feltételeként, hogy a Norvég Alap megszüntesse a több tízmilliárdos támogatás felfüggesztését.
A 444.hu kedden adta hírül, hogy a rendőrség sikkasztás gyanúja miatt nyomoz az Ökotárs Alapítvány ellen, majd a vs.hu kiderítette, hogy a feljelentő Tényi István, az V. kerületi Fidesz szervezet tagja, aki állítólag személyes okból tett feljelentést.
A feljelentés és a vizsgálat tényét csütörtökön a Fővárosi Főügyészség is megerősítette az MTI-nek. Bagoly Bettina, a főügyészség sajtószóvivője közölte, hogy a feljelentés alapján a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség július 15-én feljelentés-kiegészítést rendelt el, amelynek teljesítésével az V. kerületi kapitányságot bízta meg. Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata pedig arról tájékoztatott, hogy az ügyet az ORFK a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hatáskörébe utalta. A feljelentés-kiegészítés határideje augusztus 14.
|
[
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapesti V. és 13. Kerületi Ügyészség",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Ökotárs Alapítvány",
"Financial Mechanism Office",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata"
] |
Feljelentést tett hűtlen kezelés gyanúja miatt a III. kerületi önkormányzat vezetése, a kerület pénzügyi befektetéseit kezelő brókercég ellen. A képviselők szerint több mint 70 millió forint hiányzik abból az összegből, amit a brókercégre bíztak.
Márkus András, az MSZP III. kerületi elnöke elmondta: a Bre-Wor Observer Brókerház Rt.-t tavaly nyáron pályázat útján bízta meg az önkormányzat a kerület 127 millió forintos vagyonának kezelésével.
December közepén, a szerződés lejártakor, még úgy tűnt, miden rendben van a brókercég körül. A kerület azt tervezte, hogy januárban újabb szerződést köt a céggel. Arról, hogy mégsem ment minden rendben, január 24-én a letétkezelő Raiffeisen Banktól értesült az önkormányzat.
Egy decemberi irat alapján ugyanis a bank arra a következtetésre jutott, hogy az elvárhatónál kevesebb önkormányzati pénz van a brókercégnél.
Márkus András szerint bizonyíték ekkor még nem támasztotta alá a szabálytalanságokat. A letétkezelő bank csak ezen a héten szerda este tájékoztatta az önkormányzatot arról, hogy több mint 70 milliós vagyon hiányzik a brókercég által kezelt önkormányzati portfóliócsomagból. Tarlós István Óbuda polgármestere ezután feljelentette a céget.
Pánczél Ferenc, a Bre-Wor Observer Brókerház Rt. igazgatótanácsának elnöke, korábbi kerületi képviselő az ügy lezárásáig nem kívánt nyilatkozni.
Ajánló:
|
[
"Bre-Wor Observer Brókerház Rt."
] |
[
"Raiffeisen Bank"
] |
Az utolsó jogállami bástya, a független igazságszolgáltatás is áldozatául esett a Fidesz hatalmi törekvéseinek – állítja a MoMa, miután álláspontjuk szerint szerdán mindjárt két politikai indíttatású ítélet is született.
sukorói földeladás kapcsán, valamint a két volt MDF-es vezető ellen az UD Zrt.-ügyben hozott bírósági ítéletek bizonyították, hogy az utolsó önálló hatalmi ág, az igazságszolgáltatás is áldozatul esett a hatalom kizárólagos megszerzésére törekvő Fidesznek. Azaz, az utolsó jogállami bástya is elesett – állítja közleményében Kajdi József, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) elnökségi tagja.
Állítja, hogy a Sukoró esetében az állítólagos bűncselekmény kísérlete miatt kiszabott megdöbbentően szigorú, négyéves szabadságvesztés, valamint az UD Zrt. lehallgatási ügyében Dávid Ibolyával és Herényi Károllyal szemben hozott elmarasztaló ítélet az ékes bizonyítéka az előbbi megállapításnak.
A Sukoró-ügyben Kajdi szerint az egymásnak gyökeresen ellentmondó szakértői vélemények ellenére, bűncselekmény hiányában született meg a minden valószínűség szerint politikai indíttatású ítélet. Az UD Zrt. esetében pedig azokat a személyeket ítélték el – fogalmazott –, akik egy olyan parlamenti párt vezetői voltak, akiket kívülről, titkosszolgálati eszközök felhasználásával akartak leváltatni.
Tanúvallomásában még a per során tanúként kihallgatott Boross Péter volt miniszterelnök is kijelentette, hogy a vádlottak helyén a tanúként meghallgatott személyek egy részének kellene ülnie – emlékeztetett a MoMa politikusa. Utalt rá, hogy erre a korábbi elsőfokú eljárásban meghozott felmentő ítélet is utalt.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"UD Zrt.-ügy",
"Modern Magyarország Mozgalom",
"UD Zrt."
] |
Állami támogatást is kap Burger Barna legújabb kiállítása, legalábbis az esemény Facebook-oldala szerint a "kiállítás az Exim felajánlásával" jön létre augusztus 3-24. között. Burger évek óta Orbán Viktor hivatalos fotósának számít, szinte minden fontos külföldi utazására is elkíséri a miniszterelnököt. Cége, a Fókusz-Pókusz Kft. a kormányportálon fellelhető tavaly év végi adatok szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodával állt szerződéses viszonyban. A Fókusz-Pókusz adózott nyeresége valamivel több mint 15 millió forint volt tavaly, szemben az egy évvel korábbi több mint 10 millióval.
|
[
"Fókusz-Pókusz Kft."
] |
[
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
Az interneten is nyilvánosságra hozott jelentés számos szabálytalanságot tár fel az Országimázs Központ mûködésében. Az ellenőrzés során elsősorban a 2000. évet vizsgálták, de kitértek 1999-es és idei pénzügyi-gazdasági eseményekre is. Szervezetlenség jellemzi az OK munkáját A 2000. évi költségvetésben 4,3 milliárd forintot különítettek el az OK számára. Az ÁSZ megállapította, hogy az OK-nak nincs jóváhagyott ügyrendje. Így nincs részletes és számon kérhető feladatmeghatározása, a hatás- és felelősségi körök nincsenek pontosan definiálva. A feladatok nagyságrendje és bonyolultsága, a pénzügyi tranzakciók magas száma és értéke pénzügyi és gazdasági tapasztalattal rendelkező köztisztviselők alkalmazását kívánta volna meg, ám az ÁSZ szerint a pénzügyi feladatokkal szakirányú gyakorlattal nem rendelkező személyt bíztak meg. Nagy Bernadett pénzügyekért felelős osztályvezetőnek ugyanis csak tanári oklevele van. Az OK négy fő feladatcsoportot határozott meg 2000-ben. Magyarország marketing- és kommunikációminőségi fejlesztésére, az ország és az OK saját kommunikációjának tervezésére és megvalósítására 2,1 milliárdot, a kormányzati dokumentációs tár kialakítására 277 milliót, az állami ünnepekre 1123 milliót, míg egyéb feladatokra 800 millió forintot különítettek el. Az ÁSZ szerint a keretszámok kialakítását nem előzte meg stratégiai tervezés. Nem készültek el a feladatok megvalósítási tervei, illetve a részfeladatokra szánt összegeket sem támasztották alá számítások. A kommunikációs stratégiai terv elkészítésére kiírt közbeszerzési pályázatot a Klapp Ügynökség Kft. nyerte 2,4 millió forint + áfa ellenében. A cég a megbízást a kiírt határidő letelte után teljesítette csak, és az ügynökség által készített költségtervezet jelentősen eltér az OK vezetője által aláírt költségvetéstől. A tervezett összeg duplája ment el augusztus 20-ra Bár a nemzeti és egyéb állami ünnepekre 1123 millió szerepelt a tervekben, a stratégiai tervben azonban már minden magyarázat nélkül 1523 millió szerepelt, és végül csak nemzeti és állami ünnepre - március 15, augusztus 20, október 22-23 és november 4 - 1282 milliót költöttek. Ebből tavaly augusztus 20-ra 1013 millió ment el, ami az OK által tervezett összeg két és félszerese, az éves felhasználható keret negyede, de a kormány elé jóváhagyásra benyújtott összeget is meghaladta. A pénz döntő hányadát a Happy End Kft. kapta meg. Csak a tûzijáték 260 millióba került. Azt nem lehet tudni, miért lépték túl az előre meghatározott költségeket. Az OK 2000 novemberében megbízta a Cross-Audio Bt-t, hogy vizsgálja felül az augusztus 20-i rendezvények költségvetését. A cég 500 ezer forintért egy hatoldalas elemzést írt arról, hogy minden rendben van, az összeg reális. A további rendezvényekre 1230 millió ment el. Terven felüli kiadás volt például a köztársasági elnök beiktatási ceremóniája, amely 125 millióba került, illetve a Sidneyben megtartott Magyar Kulturális Napok, amely 285 millióba került az OK-nak. Az eredeti tervekben nem szerepelt további három rendezvény: a korona átszállítása a Parlamentbe 50 millióért, a "szabad parlament első ülésnapja" és a miniszterelnöki nyílt nap. Az ÁSZ megállapította: számos esetben közbeszerzési eljárás nélkül kötött az OK eseti szerződéseket, így nem feltétlenül a legkedvezőbb ajánlat mellett döntöttek. A kifizetések nem álltak összhangban a közbeszerzési törvény előírásaival. A vizsgálatok során az ÁSZ olyan kötelezettségvállalásokra bukkant, amelyek nem feleltek meg az előírásoknak, mivel az OK munkatársa és a politikai államtitkár együttes aláírása helyett csak az egyikük aláírása szerepelt, és gyakran hiányzott a pénzügyi fedezetet igazoló ellenjegyző aláírása is. Kifogások a Happy End és az Ezüsthajó ellen Az OK összes kiadásának 87,4 százaléka a Happy End Kft-hez, mígy 6,6 százaléka az Ezüsthajó Kft-hez került. Az ÁSZ a Happy End Kft.-vel kötött szerződést is kifogásolja. A Happy End nyerte 4 évre a kormányzati kommunikatív feladatok külső munkáinak elvégzésére kiírt közbeszerzési pályázatot. A tárgyalás és az eljárás kihirdetett eredménye nem egyezett meg. Ugyanis ellenszolgáltatásként 3 millió forintot jelöltek meg, ugyanakkor 1999-ben 30 millió + áfa, 2000-ben pedig 36 millió + áfa került kifizetésre. A teljesítést az ÁSZ kérésére nem tudta az OK igazolni. Az Ezüsthajó Kft. nyerte a kormánytagok tevékenységéről szóló videofilmek elkészítéséről szóló pályázatot. Az ÁSZ megállapította, hogy nem az Ezüsthajóé volt a legkedvezőbb ajánlat. A MeH ellenőrzési főosztálya is vizsgálatot folytatott. Ebben hasonló megállapításokra jutott, mint később az ÁSZ. Javasolta, hogy az ellenőrizhetőségre helyezzen nagyobb hangsúlyt az OK, illetve legyen pontos ügyrend. Hiányzik néhány számla A Sidneyben megrendezett Magyar Kulturális Napok esetében az ÁSZ kifogásolta, hogy az OK a Happy End Kft-t nem számoltatta el még a ténylegesen ellenőrizhető költségekről sem - hány fő utazott ki, mennyibe került a szállás, a repülőjegy. Az OK rendelkezett részleges információkkal, az ÁSZ rendelkezésére bocsátott elszámolás nem tükrözte a végleges állapotot. A tényleges elszámolást pedig az OK nem csatolta. A március 15-i ünnepségekről szóló számlák esetében nem állapítható meg, hogy a kifizetett anyagokat - díszletek, jelmezek, kellékek - véglegesen felhasználták-e vagy egy része állami vagyon maradt-e. Az operaházi ünnepség számláiról a szervezési díj maradt le. A köztársasági elnök beiktatásakor pedig 24 millióba kerültek a zászlók, azonban nyoma sincs annak, mi történt végül a zászlókkal. A hannoveri világkiállításra elkészített kiadványokról, szórólapokról szóló számlákat szintén úgy fizette ki az OK, hogy a Happy End Kft. nem mellékelte a szállítóleveleket, amelyek a teljesítést igazolták volna. Orbán hozatta előre a vizsgálatokat Orbán Viktor kormányfő tavaly decemberben levélben kérte Kovács Árpádot, az ÁSZ elnökét - tekintettel az Országimázs Központot ért ellenzéki és sajtókritikákra -, hogy a zárszámadás keretében történő - körülbelül 70 szervezet vizsgálatából - az OK vizsgálatát hozzák előre. A vizsgálat januárban el is kezdődött, és augusztus végéig tartott. Az OK vizsgálata eredetileg is szerepelt a számvevőszék idei tervei között, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) gazdálkodásának ellenőrzésekor, vagyis a tavalyi költségvetési törvény végrehajtásával kapcsolatban. Az OK ugyanis a Miniszterelnöki Hivatalon belül önálló fejezeti kezelésû szervezeti egységként mûködik. Eredetileg a MeH vizsgálatát szeptember és május közöttre tervezték. Orbán kérésére azonban az OK-t kiemelték, és már januárban megkezdték a vizsgálatot a központban. A szeptemberi MeH-vizsgálatban így az OK már nem fog szerepelni. Idén kétszer fordult elő, hogy Orbán előrehozott ÁSZ-vizsgálatot kért, az ÁPV Rt. és az OK esetében. Az OK szerint minden rendben "Az Állami Számvevőszékkel folytatott egyeztetések során az ÁSZ munkatársai is megbizonyosodhattak arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a nemzetközi szakmai standardoknak megfelelő monitoring vizsgálatokkal is dokumentálja az egyes feladatok teljesítését, hatékonyságát és eredményességét. Az ÁSZ-vizsgálat ugyanakkor rámutatott arra, hogy az Országimázs Központ által használt nemzetközi standardok nem minden esetben illenek a hazai közigazgatás eszköztárába, ezért azok adaptálására van szükség" - írta közleményében Tóth István Zoltán, az OK vezetője. Tóth szerint az ÁSZ nem talált nagyobb hiányosságokat. "Az elmúlt tíz esztendőben nem készült még olyan ÁSZ-jelentés, amely ne tárt volna fel a közigazgatási egységeknél kisebb-nagyobb hiányosságokat. Megnyugtató számunkra, hogy esetünkben csak néhány kisebb számvitel-technikai hiányosságról van szó. A hibaszázalék valóban elenyészőnek tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy az OK - megalakulása óta - kampányai és rendezvényei során bel- és külföldön több mint százmillió 'kontaktust' létesített, holott feladatait mindössze 4 főállású tisztviselővel látja el. Az OK természetesen arra törekszik, hogy az ellenőrzés során feltárt számviteli hiányosságokat maradéktalanul pótolja." Kapcsándi Dóra Ajánlat: Az ÁSZ jelentése Korábbi cikkünk: ÁSZ-kritika az imázsközpontnak Orbán kérésére szeptember helyett már most vizsgálja az ÁSZ az Országimázs Központot [origo]
|
[
"Happy End Kft.",
"Ezüsthajó Kft.",
"Országimázs Központ",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
[
"Happy End Kft-t",
"Ezüsthajó Kft-hez",
"Cross-Audio Bt",
"ÁPV Rt.",
"Klapp Ügynökség Kft.",
"Állami Számvevőszék",
"Happy End Kft-hez"
] |
Die Siemens AG soll im Jahr 2006 versucht haben, dubiose Zahlungen zu vertuschen, die über eine Tochtergesellschaft in der Schweiz abgewickelt worden waren. Ein Mitarbeiter der Wirtschaftsprüfungsfirma KPMG sagte nach Informationen der Süddeutschen Zeitung als Zeuge bei der Münchner Staatsanwaltschaft aus, Siemens habe im April 2006 eine konzerninterne Finanzprüfung gestoppt.
Außerdem habe Siemens Nachforschungen der KPMG, so der Verdacht des Zeugen, "abwürgen wollen. Die KPMG testiert seit langem die Bilanzen des Konzerns. Die Staatsanwaltschaft ermittelt wegen schwarzer Kassen und weltweiter Korruptionsdelikte bei Siemens. Mit einer Großrazzia im November 2006 wurde der Schmiergeldskandal publik.
Im Konzern waren der Anti-Korruptions-Abteilung Compliance schon im Februar 2006 dubiose Zahlungen der Schweizer Tochterfirma Intercom aufgefallen. Das berichtete ein Compliance-Mitarbeiter, den die Ermittler ebenfalls als Zeugen befragten. Mit Hilfe der Intercom waren von der Siemens-Sparte Telekommunikation (Com) bis Anfang 2006 Beträge in Höhe von insgesamt gut 30 Millionen Euro über Briefkastenfirmen in Liechtenstein, Panama und der Karibik weltweit verteilt worden. Womöglich handelt es sich um Schmiergelder. Com steht bislang im Zentrum des Skandals.
Der KPMG-Prüfer sagte als Zeuge aus, Verwaltungsratsmitglieder der Intercom hätten Anfang 2006 eine Untersuchung veranlasst. Daraufhin habe die KPMP einen Sonderbericht mit dem Titel "Opera anfertigen wollen. Die Siemens-Abteilung Compliance habe aber die Arbeit der KPMG monatelang blockiert und sogar den Auftrag erteilt, "Opera nicht fertigzustellen.
Die KPMG habe Einwände vorgetragen, sei bei Compliance jedoch auf "taube Ohren gestoßen. Deshalb sei es bei einem "Berichtsentwurf geblieben. In dem sind viele dubiose Zahlungen notiert. Siemens wollte sich dazu nicht äußern.
(SZ vom 17.12.2007)
|
[
"Siemens AG"
] |
[] |
Nemrég romantikusan hangzó történet jelent meg a sajtóban a kecskeméti Sáfrány Tamásról (31): a tizenévesen a Tiszakécske focistájaként korábban a megyei bajnokságban játszó, ma hotelvezetőként dolgozó közgazdász többmilliárdos összeget nyert turisztikai támogatásra egy frissen alapított céggel. A téma mindenképpen felkelti az érdeklődést, így megkerestük az üzletembert, hogy mondja el a körülményeit.
Kezdjük a focival, már csak időrendben haladva is. Karrier vagy hobbi?
Volt, amikor szerettem volna profi focista lenni, de ez inkább csak olyan fiatalkori terv volt, mint sokaknál. Az általános iskola alsó tagozatában kezdtem el focizni, először Tiszakécskén, majd bekerültem Kecskemétre, utána pedig vissza Tiszakécskére, ahol a megyei osztályban játszottam. Végül 2010-ben egy sérülés és egy térdműtét után hagytam abba.
Tehát nem karrier.
Nem, ez már egy tízéves történet, bár máig szeretem a focit és sok jó emlékem fűződik hozzá. Azt mondhatom, hogy a versenyszellem megmaradt bennem abból az időből. Ezt követően mentem pénzügy-számvitelt tanulni, a Szent István Egyetemre.
Hogyan jutunk el arról a pontról oda, hogy három különböző hotel fejlesztését irányítod, nyolcmilliárd forintnyi állami támogatással?
Ez azért nem volt egy rövid történet. Miután befejeztem a pénzügy mesterszakot, 2015-ben kezdtem a munkát a Duna Aszfalt Kft.-nél. Itt számviteli ügyintéző voltam, az egész cégcsoportot érintő ügyekkel foglalkoztam. Innentől kezdve kisebb megszakításokkal folyamatosan kapcsolatban voltam a cég tulajdonosával, Szíjj Lászlóval. Gyakorlatilag ott kezdődött a turisztikai karrierem: ő a cégcsoportja induló szálloda üzletága élére keresett vezetőt, így érkezett a megkeresés.
Azért ez egy elég nagy és hirtelen váltás. Hogyan váltottál pénzügyről turizmusba és rögtön magas pozícióba?
Az első felvetésre válaszolva: ahogy a munkámat végeztem, sokat gondolkoztam, és rájöttem, hogy a pénzügy mellett - talán még jobban is - tudok azonosulni a szervezetfejlesztéssel. Szervezetfejlesztőként is tudok működni. Amikor megérkezett a megkeresés, akkor ez volt a fő oka. A szervezetfejlesztéshez van érzékem és erre volt szükség az új státuszomban is. A szállodák tulajdonosától a MINERVA Befektetési Alapkezelőtől pedig minden támogatást megkaptam.
Mivel a bükfürdői, keszthelyi és soproni szállodák számára készített átfogó fejlesztési terveimet a tulajdonos elfogadta ezért kaptam egy lehetőséget, hogy a 20 milliárd forintot meghaladó beruházás lebonyolításához alapítsak egy vállalkozást és abban megvalósíthatom a szervezetfejlesztési terveimet. Mint a tulajdonos képviselői elmondták, így, ha személyesen is érdekelt vagyok a több éves projekt lebonyolításában, akkor számukra a sikeres megvalósítás is jobban garantált.
Ennek a folyamatnak a végén jelent meg a pályázati lehetőség egy 45 %-os intenzitású forrás elnyerésére. Mivel a fejlesztési tervek készen voltak, nem volt megoldhatatlan feladat összeállítani a pályázati dokumentációt. Érthetőnek látom, hogy ha röviddel az alapítása után egy cég egy 8 milliárdos pályázaton nyertes, az felkelti a figyelmet, de természetesen a pénzügyi garanciát a tulajdonos biztosította.
A kiírás pedig nem a pályázó cég múltjára, hanem a konkrét garanciákra fókuszált, így a frissen alapított cégem minden szempontból alkalmas volt. Azért, hogy én is biztonságban érezzem magam, a cégnek a felét a MINERVA Befektetési Alapkezelő által kezelt Themis Magántőkealap megvásárolta. Persze mindez felesleges lett volna, ha nem nyer a pályázatunk, de szerencsére sikerrel vettük ezt a lehetőséget.
A megjelent cikkek persze azzal nem foglalkoznak, hogy most még további 12 milliárd forintnyi forrást kell megszereznem, hogy a fejlesztést meg tudjuk valósítani. Ehhez banki kölcsönt és további finanszírozókat kell még bevonnom.
Mik a csoport tervei a fejlesztésekkel?
Kezdő lépésként: ez a három szállodafejlesztés együtt ugyan több mint 450 ágyat képvisel, ezek közül a Greenfield az, amelyik nem új fejlesztés, hanem ügyvezetésemmel üzemel – azaz a koronavírus előtt üzemelt. Mivel Bükfürdő az ország nyugati határán fekszik, ezért a Greenfieldbe a vendégek körülbelül 50 százaléka külföldről érkezik. Ezt a járvány rögtön megállította, ahogy a teljes ágazatot is.
Jó időszak a mostani a felújításra. Itt már el is kezdtük a munkát – ugyan nem akkor fogunk kinyitni, mint a többi hotel, várhatóan június végén, július elején, hanem ősszel – de így is jelentős előny, hogy a kényszerszünet alatt fejlesztünk.
Keszthelyen már befejeződtek az előkészítési munkák, Sopronban is el fog indulni a tervek megvalósulása. A cégcsoport emellett megvásárolt egy Visegrádon épülő hotelt is: ugyan a közös cégcsoporton belüli tagságon kívül formális kapcsolatban nem vagyok a tulajdonos vállalattal, de megkérték már a tanácsomat, hogy üzemeltetői szemszögből mondjak véleményt a tervekről.
Itt egy mintegy 200 szobás, négycsillagos hotelről van szó, a tervek finomhangolása nagyon fontos. Hosszú távon pedig van okom bízni benne, hogy együtt fogom kezelni a többivel, egy üzletágként, ami több mint 600 szobás szállodaportfóliót jelent. Ez a magyar piacon egyáltalán nem elhanyagolható.
|
[
"MINERVA Befektetési Alapkezelő"
] |
[
"Szent István Egyetem",
"Duna Aszfalt Kft.",
"Themis Magántőkealap"
] |
Negyvenöt perc
A szegedi végállomás (Indóház tér) és vásárhelyi végállomás (Nagyállomás) közötti 30 kilométeres távolságot 45 perc alatt teszi majd meg a tramtrain, amelynek Szegeden 15 perc, Vásárhelyen pedig 10 perc lesz a menetideje. A városban 50 kilométer per órás sebességgel, a nyílt pályán pedig százzal száguldhat majd a villamos motorvonat.
Összehasonlító adatok
Citylink Hybrid Tramtrain
Hossza: 37,2 méter
Szélessége: 2,6 méter
Magassága: 3,8 méter
PESA villamos
Hossza: 30,1 méter
Szélessége: 2,4 méter
Magassága: 3,7 méter
A Magyar Államvasutakkal jó üzleti kapcsolatban álló Stadler nyerte meg a MÁV-START Zrt. tramtrain beszerzésére kiírt pályázatát. A nyolc jármű Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedik majd.A MÁV egyenként 30-40 méter hosszú, száz kilométer per órás utazósebességgel közlekedő hibrid járműre várta a gyártóktól az ajánlatokat. Bár a kiírásban konkrét összeg nem szerepelt, korábban a járművek beszerzésére 10 milliárdos tételt, a pálya kiépítésére pedig 13,2 milliárd forintot állítottak be. Februárban a szakági portál, a kozlekedesvilag.hu is 23 milliárd forintból megvalósuló beruházásról írt.A közbeszerzésen csak a Stadler Rail Valencia S.A.U tett ajánlatot, amely egyenként 6,4 millió euróért (közel 2 milliárd forint) gyártja le a 202 férőhelyes, dízel és villamos üzemmódú járműveket. Opcióként szerepel a cég ajánlatában, hogy a járműveken mozgássérültek által is használható vécét is kialakít, darabonként 1,2 millió euróért (mintegy 370 millió forint).Szerettünk volna többet megtudni a járművekről, illetve az uniós támogatásból megvalósuló beruházás finanszírozásáról, arról, ki biztosítja a pluszforrást a járművek megvásárlásához, de a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága türelmet kért, és azt válaszolta, a részletekről csak a szerződés aláírása után tájékoztatják a nyilvánosságot.Tavaly ősszel Berlinben tartották a világ egyik legnagyobb vasúti szakkiállítását. Ekkor írta az Index vasúti szakági hírekre hivatkozva, hogy Szeged és Hódmezővásárhely között várhatóan olyan villamos motorvonat közlekedik majd előreláthatólag 2019-től, mint amilyen már a kelet-németországi Chemnitzben fut, amit a Stadler által megvásárolt Vossloh cég tervezett. A Citylink Hybrid Tramtrainen vécé is van.Lapunk információja szerint arról még nem született döntés, hogy a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő tramtrainen lesz-e vécé. Úgy tudjuk, a Stadler nem nulláról kezdi el tervezni a szegedi hibrid járművet – bár a kiírás szerint a szerződés aláírásától 47 hónapja van, hogy forgalomba állítsa az első magyar tramtraint –, hanem már meglévő járműtípus, nagy valószínűséggel a chemnitzi villamos motorvonaton módosít majd, és bőven a határidőn belül leszállítja a járműveket.Bár információink szerint a Stadler 202 férőhelyes tramtrainje hosszabb és szélesebb lesz, mint a 209 férőhelyes szegedi PESA villamos, nem kell szétverni és átépíteni a szegedi peronokat, csak kisebb korrekciókat kell végrehajtani.
|
[
"MÁV",
"MÁV-START Zrt.",
"Stadler Rail Valencia S.A.U"
] |
[
"Magyar Államvasutak",
"Citylink Hybrid Tramtrainen"
] |
A külügyminiszterré kinevezett Szijjártó Péter évek óta milliókkal többet tesz félre, mint amennyit keres. Azt állítja, hogy korábbi lakását és családi házát teljes egészében a szülei vették neki, és a most megvásárolt luxusvillához is 79 millió forinttal járultak hozzá. Szijjártó megtakarításai közben 7 év alatt megduplázódtak: idén már 82 millió forintja volt a bankban. De akkor miből él a külügyminiszter és gyesen lévő felesége? A külügy szerint a jelentős családi segítség mellett a jövedelméből és befektetései hozamából. Valami nem stimmel.
Szijjártó Péter mostanáig egy 140 négyzetméteres családi házban lakott Dunakeszin. Ez nem egy luxusingatlan: egy zöldövezeti lakópark egyik ikerházának feléről van szó. Ide született 2011-ben első, idén pedig második gyermeke.
Úgy tűnik, mostanra kinőtték a 140 négyzetmétert. Idén tavasszal ugyanis Szijjártó egy háromszor nagyobb, 400 négyzetméteres házat vett meg Dunakeszi kis forgalmú, jól szituált részén. A ház a Google-térképen ugyan látható, kertjét azonban nem lehet megnézni – fehér folt takarja ki. Nem tudni, mi lehet ott, és azt sem, hogy ezt még az előző tulajdonos kérte vagy már a két napja kinevezett külügyminiszter védelmét szolgálja. (Cikkünk megjelenése után a Külügyminisztérium sajtófőnöke azt közölte, hogy Szijjártó nem kért kitakarást. A kert más online térképeken látszik is.)
Fotó: Google Street View A Szijjártó Péter által most megvett, 400 négyzetméteres dunakeszi ház.
A luxusvilla megvásárlása épp szerdán derült ki, amikor a politikus a kormány új külügy- és külgazdasági minisztereként letette az esküt. Az RTL Klub szerint a ház vételára 167 millió forint volt, amit Szijjártó nem cáfolt. Mint kiderült, a házra még rá is kell költeni. A Blikk szerint május óta folynak a felújítások a villában. Az ott dolgozó emberek azt mondták: csak három fürdőszoba van a házban, de ezt Szijjártóék kevesellhették, mert állítólag ötöt szeretnének. Ezt Szijjártó sajtósa ugyanakkor határozottan cáfolta.
Kisfiam, vegyétek meg, segítünk!
De honnan van ennyi pénze Szijjártó Péternek? A jelentős vagyongyarapodásáról beszámoló RTL Klubnak az új miniszter először azt mondta: a 167 millió forint felét, 80 milliót saját zsebből fizette ki, a felesége és felesége szülei pedig összesen 20 millióval járultak hozzá a vételhez. A fennmaradó 67 milliót (!) Szijjártó szülei adták össze: 33 milliót ajándékba, 34 millió forintot pedig családi kölcsön formájában.
Csütörtök este azonban Szijjártó egy másik verzióval állt elő. A "pontosítás" szerint saját megtakarításaiból csak 68 millió forint származott, 10-10 milliót felesége és annak szülei adtak,
Szijjártó Péter szülei pedig 79 millió forinttal járultak hozzá a fényes politikai karriert befutó, 36 évesen külügyminiszterré kinevezett gyermekük nagyobb fészekbe költözéséhez: a fiatalok 45 millió forintot kölcsönbe kaptak, 34 milliót pedig ajándékba .
Vajon miért módosította úgy a ház finanszírozásáról szóló magyarázatot, hogy szülei többet, ő viszont kevesebbet adott bele? Pedig Szijjártónak a 2014 májusában leadott vagyonnyilatkozata szerint értékpapírokban, biztosítási eszközalapokban és takarékbetétben lett volna 82 millió forint megtakarítása.
Kell egy lakás, ha Pestre mész tanulni
A család nagyvonalú segítsége a kezdetektől kíséri Szijjártó Pétert. Eleve nem üres zsebbel indult neki az életnek. Már 16 éves korában a Szijjártó család átlagos, győri kertes házának 3/5-e az ő nevére került. Akkoriban az örökösödési adó népszerű elkerülési módja volt, hogy a házat adásvételként írták a gyerekek nevére, a szülők pedig haszonélvezeti jogot kaptak
Egy féléves amerikai tanulmányút után Szijjártó Péter 1997-ben érettségizett a győri bencés gimnáziumban. Ebből az alkalomból 19 évesen egy 69 négyzetméteres, VIII. kerületi lakás boldog tulajdonosa lehetett. Ekkor még semmilyen jövedelme nem volt, így semmi különös nincs abban, hogy ezt a szülei vették neki.
Közgázos tanulmányaival egy időben azonban beindult Szijjártó politikai karrierje is. Győrben önkormányzati képviselő lett, 1999-ben megalapította a Fidelitas győri csoportját, 2002-re pedig a Fidelitas országos alelnöke és országgyűlési képviselő lett. Ekkor még csak 24 éves.
Első vagyonnyilatkozata szerint ekkor már 4,8 millió forintos megtakarítása van. Honnan? A Külügyminisztérium válasza szerint ez is "szülői segítséggel állt elő azzal együtt, hogy Szijjártó előtte már négy évig önkormányzati képviselő volt".
Csendes vidéki környezetre vágysz, távol a város zajától?
Egy évre rá, 2003-ban Szijjártó Péternek lett egy szép családi háza Dunakeszin is. Ez az a ház, ahol mostanáig lakott. Vajon miből tudott megvenni 25 évesen egy 140 négyzetméteres házat a hozzá tartozó 357 négyzetméteres telekkel, amit egy ingatlanszakértő kérésünkre akkori áron átlagosan 25 milliósra becsült? Nem fogják kitalálni. A Külügyminisztérium válasza nem okoz nagy meglepetést, és a pontos vételárat is elárulja:
Az ingatlant 2003-ban szülei vásárolták Szijjártó Péter részére, és a vételár teljes egészét ők finanszírozták, ami akkor 27,5 millió forint volt.
A fiatal politikus karrierje közben töretlenül ível felfelé. A Fidelitas országos elnöke, a Fidesz győri elnöke lesz, 2005-ben pedig a Fidesz országos szóvivője és kommunikációs igazgatója. 2006-ban Szijjártó a párt "rosszabbul élünk, mint négy éve" kampányának szócsöve. Ez rá biztosan nem vonatkozott. Akkori vagyonnyilatkozata szerint ugyanis
a 28 éves Szijjártó Péternek ekkor már 29 millió forintos megtakarítása volt értékpapírban, és három ingatlan tulajdonosa volt.
Az MSZP ifjúsági szervezete a kampány kellős közepén kérdőre is vonta a luxusbaloldalozó Fidesz-szóvivőt: vajon hogyan tudott egy négyéves ciklus alatt több mint 20 millió forintot megtakarítani. Szijjártó akkor is családja adományozó kedvére hivatkozott. Azt állította, hogy nagyszülei születésétől fogva egy betétkönyvben gyűjtötték neki havi megtakarításaikat, amit nagymamája halála előtt át is adtak neki.
Apu, el kéne adni a pesti lakást!
2006-ban másodszor is veszített a választáson a Fidesz. Szijjártó ekkor adta el a budapesti lakást. Ez elvileg látható vagyonbevallásában, a következő évben ugyanis megtakarításai 14 millió forinttal emelkednek. Ekkor már 43 milliója volt a bankban.
A következő nagyobb fordulópont Szijjártó életében a 2009-es év volt. Megnősült és vett egy 91 négyzetméteres nyaralót Balatonedericsen, aminek 4/5 részben lett tulajdonosa. A nyaraló mellett több mint 10 ezer négyzetméternyi, több helyrajzi számon szereplő földet, szőlőt vesz, amelynek felerészben lesz tulajdonosa.
A vásárlás után Szijjártó megtakarításai ugyan 20 millió forinttal csökkentek, de ezt két év alatt vissza is tudta pótolni:
2010-ben 6 milliót tudott félretenni, 2011-ben pedig 14 milliót – mindezt úgy, hogy közben további földeket vásárolt Balatonedericsen.
2011-ben vagyunk. Szijjártó ekkor országgyűlési képviselő, miniszterelnöki biztos, a miniszterelnök szóvivője, a miniszterelnök sajtó- és szervezési stábjának vezetője. Ez így együtt soknak tűnik, de nem jár olyan sok pénzzel, mint ahogy azt az ember gondolná. Összes jövedelme ekkor havi bruttó 1 229 100 forint, ami nettóban 800 ezer forint körül van.
Ekkor egy évben tehát összesen kb. 9 millió forintot kereshetett. Igen érdekes, hogy a 9 milliós összjövedelme mellett hogyan tudott földeket venni a Balatonnál és közben 14 millióval növelni a megtakarításait.
A Szijjártó-féle gazdasági csoda az ezután következő két évben is folytatódott. Ugyan 2012 májusától a Miniszterelnökség, valamint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal irányításáért felelős államtitkára lett, a jövedelme az előző évekhez képest nem változott jelentősen. Ekkor évi nettó 10 milliós fizetése mellett
2012-ben 12 millióval
2013-ban 15 millióval
gyarapította megtakarításait. Így érkezünk el 2014 májusához.
Az országgyűlési ciklus végén leadott vagyonnyilatkozatában már 82 milliós megtakarításról számol be.
Szijjártó Péter tehát 2006 óta megduplázta a pénzét a bankban.
Vajon hogy lehet ez? Az összes fizetését a bankba tette? De akkor miből élt közben gyesen otthon lévő felesége és a gyerekei? Vagy tényleg a szülei tartották el a külgazdasági államtitkárt?
Ezeket a kínzó kérdéseket Szijjártó Péternek is feltettük. Ezt a választ kaptuk:
Szijjártó Péter anyagi helyzete változását három tényező alakította:
fizetésből megtakarított összegek
befektetések hozamai (ezeknek mindig az aktuális piaci értékét vette számításba a vagyonnyilatkozat leadásakor)
szülők által biztosított anyagi háttér.
Rendben, a hozamok. Szijjártónak valóban végig tekintélyes tőkéje volt a bankban, ami egy éven belül hozhatott néhány millió forintot. Nézzük meg ebből a szempontól az egyik legsikeresebb évét. 2013-ban a megtakarításai az előző évhez képest 15 965 882 forinttal emelkedtek. Ha valóban az összes jövedelemét betette a bankba, akkor befektetései 9 százalékos hasznot hoztak egy év alatt. Ha csak éves jövedelme felét tette félre, abban az esetben évi 17 százalékos hozamot ért el. Ez nagyon ügyes és bátor befektetési tevékenységet feltételez.
Segítőkész és módos szülők
Akkor marad a család. Szijjártó Péter édesapja valóban jól menő győri vállalkozó. Édesanyja az egyik győri szakközépiskola tanára volt, de az utóbbi időben ő is beszállt az idősebb Szijjártó egyik cégébe.
Szijjártó István vasúti beruházások mérnöki munkáival foglalkozik. Korábban a jól menő Vasútépítők Kft. egyik tulajdonosa volt, de később eladta részesedését, és csak alkalmazottként maradt a kft.-ben. Közben azonban megalakította a 15 millió forintos alaptőkéjű SZI-GEO Mérnöki Tanácsadó Kft.-t, amelyben Szijjártó édesanyja és testvére, Sarolta is tulajdonos. A 2011-es indulás ellenére hamar megugrott a cég forgalma, a cégadatok szerint tavaly már több mint 240 milliós árbevételt könyvelhettek el. A cégből azonban a szülők nem vettek ki nagy pénzeket. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint 6 milliót vettek fel osztalékként, 33,5 milliót pedig átvezettek az eredménytartalékba.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"SZI-GEO Mérnöki Tanácsadó Kft.",
"RTL Klub",
"Google Street View",
"Nemzeti Külgazdasági Hivatal",
"Vasútépítők Kft."
] |
Elnöki keret, postaköltség, reprezentáció, közfoglalkoztatottak útiköltsége: néhány ügy abból a kilencből, melyek miatt a közelmúltban született feljelentés az Országos Roma Önkormányzat működésével összefüggésben. A színfalak mögött forrnak az indulatok: az ORÖ ellenkeresetet indít, miközben az önkormányzat "belső ellenzéke" ugyanúgy kormánypárti, mint a hatalmon lévő szárny.
"Ebbe belebuknak", mondta a Heteknek az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ) kapcsolatos feljelentések egyik aláírója, Vajda László roma önkormányzati képviselő, miután lapunk rendelkezésére bocsátotta azt a listát, melyben összegezték, milyen ügyekben fordultak a hatóságokhoz. Vajda szerint a Hegedűs István által elnökölt ORÖ körül olyan sok a visszaélésgyanús ügy, hogy azt már nem lehet eltussolni. Vajda Lászlót nem lehet ellenzékiséggel vádolni, legalábbis az országos politikai mezőbe helyezve, hiszen a Fidesszel szövetséges roma szervezet, a Lungo Drom egyik alapítója és országos alelnöke, ráadásul a Zala megyei közgyűlés fideszes tagja. A feljelentők között van a szintén Lungo Drom-os Lakatos Oszkár, továbbá Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke és Dancs Mihály, az OCÖ (az ORÖ elődje) korábbi alelnöke is.
AZ ORÖ tevékenységét kifogásolók március 10-én fordultak Polt Péter legfőbb ügyészhez az önkormányzat által meghirdetett Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezetek ügyében. Az összességében – sajtóhírek alapján – 5 milliárd forintos állami támogatásból a főkedvezményezett ORÖ több mint 600 millió elköltéséről rendelkezik. A feljelentők szerint tavaly 270 milliót költöttek el a keretből közbeszerzési eljárások során, ám úgy látják: "az egyes közbeszerzések adatait megnézve kirívóan korrupciógyanús eljárásokat láthatunk".
Autóbérlés és székházvásárlás
A feljelentésben két konkrét ügyet tárnak fel. Az egyik, hogy az ORÖ több mint 22 millió forintos bérleti szerződést kötött tíz darab alsó kategóriás Opel Corsára 2015 januárjától július végéig. Átlagosan tehát havi 320 ezret fizetnek az autókért, miközben 100 ezer forintért "percek alatt" található hasonló színvonalú bérautó, ráadásul használt Opel Corsákat 500 ezer forintért már vásárolni is lehet. A feljelentők szerint az ORÖ közgyűlése "nem bír tudomással arról, hogy a bérelt gépjárműveket kik és milyen célra használják". Talán azért nem, mert az ORÖ vezetősége sem a bérleti szándékáról, sem annak megvalósulásáról nem tájékoztatta az önkormányzat képviselőit, így természetesen a képviselők nem is szavaztak a kérdésről.
A legfőbb ügyésznél tett feljelentés második pontja az ORÖ székházvásárlását és felújítását sérelmezi. A Gellért-hegyi ingatlant az Index februári cikke szerint több mint 200 millió forintért vette meg az önkormányzat, majd további 19 milliót költött a felújítására. Mindez szintén kapcsolódik a Híd a munka világába programhoz, amelyről korábban Hadházy Ákos, az LMP politikusa azt állította, hogy a program során sok mindenre költöttek, csak éppen munkahelyteremtésre nem. A feljelentők szerint sem az adásvételről, sem a felújításról nem tájékoztatták az ORÖ közgyűlését, így aztán határozatot sem hozhattak, pedig ez előfeltétele lenne egy ilyen ügyletnek. Mindezek alapján a feljelentők hivatali visszaélés, hűtlen kezelés, sikkasztás és költségvetési csalás miatt fordultak a legfőbb ügyészhez.
Mire futotta az elnöki keretből?
Április közepén Dancs és Makai feljelentéskiegészítéssel fordult a Fővárosi Főügyészséghez, ebben Farkas Flórián korábbi ORÖ-vezető elnöki keretének felhasználását sérelmezték. (Farkas Flórián 1995 és 2003 között, majd 2011-től 2014 decemberéig vezette az ORÖ-t. Azért adta át az ORÖ vezetését Hegedűs Istvánnak, mert az országgyűlési képviselőség tavaly óta nemcsak a polgármesteri tisztséggel, de a nemzetiségi önkormányzatok vezetői funkcióival is összeférhetetlen. Farkas december óta miniszterelnöki megbízottként tevékenykedik.)
Az ORÖ 2011-ben döntött úgy, hogy a szervezet mindenkori működési támogatásának 10 százaléka az "elnöki keret" alapját képzi. Az ORÖ bevételei alapján 2011 és 2013 között az elnök kerete 108 millió forint volt. A kifizetések vonatkozásában a tavalyi év adatai is rendelkezésre állnak: ezek alapján négy év alatt 52 és fél millió forintot fizettek ki Farkas Flórián elnöki keretéből: "szervezetek" körülbelül 34 milliót, magánszemélyek 18 milliót kaptak. A feljelentők szerint nincsenek releváns információk a 108 millióból fennmaradt több mint 50 millió forint sorsáról, illetve az elnöki keret 2014-es összegéről, de ennél is érdekesebb, hogy – mint írják – a nemzetiségiek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény alapján az ORÖ a működési támogatás terhére létre sem hozhatott volna elnöki keretet.
Mint a Romnet.hu megírta, Bence Gáborné, az ORÖ gazdasági vezetője a fenti vádakra reagálva kijelentette: Farkas Flórián szóban számolt be az elnöki keret felhasználásáról "minden közgyűlésen". A gazdasági vezető szerint Farkas írásban nem köteles beszámolni az elnöki keret sorsáról, a közgyűlésekről pedig nem készül szó szerinti jegyzőkönyv, így előfordulhat, hogy azokban nem szerepelnek az erre vonatkozó adatok.
360 = 0
A feljelentéskiegészítéssel azonos napon, április 13-án Vajda László és Lakatos Oszkár a Nemzeti Nyomozó Irodánál is feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen hivatali visszaélés, sikkasztás, hanyag kezelés és költségvetési csalás miatt. Ennek tárgya az ORÖ elődje, az OCÖ által alapított Kisebbségi Kulturális Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózat (KFMI) működése, pontosabban annak átláthatatlansága. A KFMI feladata alapvetően a romák munkába állásának segítése.
Vajda és Lakatos szerint az elmúlt négy évből egyetlen negyedéves beszámoló sem lelhető fel. Ezt erősíti, hogy közérdekű adatigénylésükre a Magyar Államkincstár azt írta, hogy náluk nem található sem az ORÖ beszámolója, sem adatszolgáltatása – olvasható a feljelentésben. Vagyis nem tudható, pontosan mire költötték a 2012–2014 közötti 330 millió forintos költségvetési támogatást. További kérdés, hogy miként lehetséges, hogy a tavalyi 44 milliós költségvetésből 205 milliót fizettek ki 45 ORÖ-képviselő részére, akik mentorként vesznek részt a romák munkába állását segítő programban. A program egyik célja egyébként 360 fő közfoglalkoztatása, amint arról az ORÖ Európai Út című lapjában olvashatunk. Csakhogy – ez ismét a feljelentésben olvasható –, a KFMI 2013-as elemi költségvetési beszámolója nulla fő közfoglalkoztatottról ír.
A titokzatos 49 fillér
Lakatos Oszkár (b), Vajda László és Makai István, a feljelentők.
Ha mindez nem lenne elég, április 14-én az ORÖ vizsgálóbizottsága közfoglalkoztatottak útiköltség-térítése ügyében tett feljelentést: eszerint 2012–2013 során – papíron – 382 fő részesült összesen 98 millió forintnyi ilyen támogatásban. A feljelentők eddig 30 személyt azonosítottak, akik egytől egyig azt állították, egyetlen forintot sem kaptak. Az ORÖ egyik illetékese magyarázatként azt mondta: teljes félreértésről van szó, a feljelentők elnézték a táblázatban szereplő számokat, minek következtében a valódi összegek ezerszeresét sérelmezik: például a dokumentumban olvasható "500000" forint valójában 500 forintot jelent, és hasonlóan a többi összeg is a pontig jelenti a forintot, utána fillér értendő. A szürreális magyarázatra Lakatos Oszkár kérdéssel felelt lapunknak: ha ez igaz, hogy magyarázzák ugyanebben a táblázatban az "1490" forintot? Valaki 1 forint 49 fillér útiköltséget kapott?"A postaköltséggel még bőkezűbben bánt az ORÖ, legalábbis a szervezet Vizsgáló Bizottsága szerint: 640 magánszemély, illetve közfoglalkoztatott részére 109 millió forintot fizettek ki. A "kedvezményezettek" beazonosítása folyamatban van, miként a Nemzeti Nyomozó Irodánál tett feljelentés elbírálása is.A birtokunkba került összegzés szerint feljelentés tárgya lett – többek között – az ORÖ-dolgozók, szervezetek és magánszemélyek számára elszámolt 27 millió forintnyi reprezentációs pénz, a közgyűlési határozat nélkül jutalomként kifizetett közel 140 millió forint, illetve a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia támogatására fordított 450 ezer forint is. Bence Gáborné a RomNet.hu szerint erről azt mondta: "a könyvelésben nem jártas vádaskodó" abszurd számokra hivatkozik, a "tizedesvesszőkkel vannak problémái". Bencéné szerint az ORÖ nem 140 milliót fizetett ki jutalomként, hanem 14 milliót.Farkas Flórián miniszterelnöki megbízott, a Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet elnöke és Hegedűs István, az Országos Roma Önkormányzat elnöke húsvéti közös üzenetükben az ORÖ képviselőinek azt írták, hogy "a méltatlan támadások" miatt elrendelt vizsgálatok lezárultak, és kiderült, "nemhogy bűncselekmény, de még törvénysértés sem történt, semmilyen módon és semmilyen szinten". Az ORÖ múlt héten "a méltatlan és igaztalan vádaskodásaik miatt" megbízást adott Futó Barnabás ügyvédi irodájának Vajda László, Lakatos Oszkár és Makai István ellen a büntetőjogi és polgári peres eljárások megindítására.
|
[
"Országos Roma Önkormányzat"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Kisebbségi Kulturális Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózat",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia",
"Lungo Drom",
"Roma Polgári Tömörülés",
"Vizsgáló Bizottsága",
"Híd a munka világába",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Magyar Államkincstár"
] |
Szabadlábra helyezték a Főtáv Zrt. idén július 23-tól előzetes letartóztatásban levő vezérigazgatóját, Kovács Lajost – tudta meg a hvg.hu. Értesüléseink szerint a személyi szabadságot a legsúlyosabban korlátozó előzetes letartóztatást lakhelyelhagyási tilalomra változtatta a bíró.
A főváros tulajdonában lévő Főtáv Zrt. első embere, Kovács Lajos ellen májusban a vállalattól elbocsátott egyik dolgozó tett feljelentést. Eszerint a céget jelentős kár érte azzal, hogy 122 millió forintért megvásárolta a Rákóczi Liget lakópark hőellátására létrehozott Csepeli Hőszolgáltató Kft.-t.
A megvásárolt hőszolgáltatási jogot vagyoni jogként kellett volna apportálni a Csepeli Hőszolgáltató Kft.-be, de mivel ezt Kovács nem tette meg, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi osztályának munkatársai szerint csalást követhetett el. A Főtáv első emberének felelősségét a JRC-vel megkötött reklámszerződés kapcsán is vizsgálják a rendőrök. Emiatt a távhőszolgáltatót - a nyomozó hatóság szerint - mintegy húszmillió forintos kár érte.
A hvg.hu úgy tudja, hogy a hirdetéssel a távhőszolgáltató szintén a hálózatáról való újabb leválásoknak akarta elejét venni. Emellett maga a vezérigazgató járt a rendőrségen, kérve annak kivizsgálását, hogy a Csepeli Hőszolgáltató megvétele miatt a Főtávot valóban vagyoni hátrány érte. Június 10-én pedig csatolta azokat az anyagokat 220 melléklettel együtt, amelyek az ügyre vonatkoztak. A vezérigazgató hat ügyben feljelentést is tett. Ezek ugyanis akkor kerültek elő, miután kinevezték a Főtáv vezetőjének, s belső vizsgálatot rendelt el. Ezek a régi történetek - mint a revizorok megállapították - jelentős kárt, mintegy kétmilliárd forintos kárt okozhattak a cégnek, tehát a tulajdonos fővárosnak is.
Egyelőre a rendőrség még nyomoz a Kovács Lajossal szemben felmerült ügyekben ugyanúgy, mint az általa tett feljelentések kapcsán. Hogy mi lesz ezeknek az eljárásoknak a vége, még nem tudni, de a bíróság a Főtáv vezérigazgatójának újabb, az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról való döntéskor nem a vádhatóságnak, hanem Kovács védőjének adott igazat. Mondván, nem látja szükségesnek a személyi szabadság korlátozásának a legszigorúbb fokozatát fenntartani, hanem elég, ha a cégvezető lakhelyelhagyási tilalom alá kerü,l és Pest megyén belül szabadon mozoghat - tudta meg a hvg.hu.
|
[
"Csepeli Hőszolgáltató Kft.",
"Főtáv Zrt."
] |
[
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) munkásságát elemző írásunk első részében azt néztük meg, mi egy számvevőszék feladata, és hogyan kommunikálja az ÁSZ vizsgálatainak eredményét politikailag kényes ügyekben.
Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogyan ellenőrzi a számvevőszék az állami támogatásban részesülő pártokat.
Pártok ellenőrzése
Ami a pártok ellenőrzését illeti, 2010 nem hozott változást, pedig lett volna mit ellenőrizni. A 2014-es választások után a Transparency elemzése arra jutott, hogy (az LMP kivételével) minden párt többet költött, mint amit a törvények megengedtek. A túlköltések ellen azonban nem lépett fel az ÁSZ.
Horváth Bálint, a számvevőszék szóvivője azt mondta a Szabad Európának, hogy az ÁSZ ellenőrzési tevékenységében történt előrelépést a 2010 előtti időszakhoz képest Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) is elismerte, amikor 2015-ös jelentésében azt írta, hogy "az Állami Számvevőszék figyelemreméltó előrelépést ért el a kampánypénzek és pártok ellenőrzése területén."
"A számvevőszék nem használta ki a lehetőségeit. Tulajdonképpen csak azt vizsgálták, hogy a pártok által bemutatott elszámolások formailag rendben voltak-e. Azokat azonban nem vetették össze a valósággal, hogy megnézzék valóban csak annyit és annyiért hirdetett-e egy párt, amennyit bevallott", mondta Ligeti Miklós a Szabad Európának.
"Korábban az ÁSZ emberei kijöttek az irodába, és személyen nézték át a dokumentumokat. Ekkor volt lehetőség párbeszédre, például ha egy szerződést azért nem tudtunk megmutatni, mert a másik fél még nem írta alá, akkor volt pár napunk elintézni. 2015 körül azonban ez megváltozott. Mindent online kell feltölteni, hiánypótlásra pedig nincs lehetőség. A pártokat kétévente ellenőrzik, ennyi dokumentáció pedig akár tízezer oldalt is kitehet. A feltöltésre öt nap áll rendelkezésre", mondta lapunknak Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció (DK) pártigazgatója.
Ez a vizsgálat első szakasza, ami után az ÁSZ még bekérheti egy-egy ügylet teljes dokumentációját, amit egy személyes ellenőrzés követhet. Ez után küldi meg az ÁSZ a jelentéstervezetet az ellenőrzöttnek, amit a vizsgált szervezet véleményezhet. A végső, nyilvánosságra kerülő jelentés csak ez után készül el, a teljes vizsgálat pedig több hónapot vesz igénybe.
"Egy ilyen vizsgálat alapvetően párbeszéd a két fél között. A végső jelentésbe jellemzően bevesznek valamit az ellenőrzöttől kapott válaszokból, de megjegyzésként azt is feltüntetik mi az, amit nem fogadtak el", magyarázta a szervezet munkáját követő forrásunk.
"Az viszont gyanús, amikor nem megy le rendesen ez a párbeszéd, amikor nem adnak időt a válaszra, az nagyon rossz jel", tette hozzá.
Ilyenre pedig egyre gyakrabban van példa, tavaly a Párbeszéd és a Momentum is arra panaszkodott, hiába próbálták különböző csatornákon, akár személyesen elérni a számvevőszéket útmutatás vagy hiánypótlás miatt, választ nem kaptak.
Sebián-Petrovszki pedig arról számolt be, hogy az ÁSZ olyan papírokat is bekért a párttól, melyek megsemmisültek, mikor leégett a DK irodája 2018 végén. "Még ki sem hunyt a tűz, mikor jeleztük az ÁSZ-nak, hogy fontos irataink semmisültek meg".
A pártigazgató azt is hozzátette, hogy a legutóbbi ÁSZ-jelentésre hétoldalas reakciót küldtek, de abból "egy betűt sem vettek figyelembe" a végső jelentésben.
Amikor Horváth Bálint szóvivőnél rákérdeztünk a ÁSZ és a pártok közötti kommunikációra, azt felelte hogy az ÁSZ tavaly nyáron konzultációs lehetőséget hirdetett, hogy segítse a pártok és alapítványaik jövőbeli gazdálkodásának törvényességét. Ezzel a lehetőséggel pedig majdnem minden állami támogatásban részesülő párt és alapítvány élt is.
A Jobbik gigabírságának tanulságai
Az igazi váltás az ÁSZ munkájában azonban 2017-ben történt, amikor a Jobbikra egy addig soha nem látott mértékű bírságot szabtak ki. Ez az ügy több szempontból is mérföldkő, a bírság mértékén túlmenően is.
A számvevőszék a választások előtt tartott ellenőrzése során azt találta, hogy a Jobbik "politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján" mintegy 331 millió forint tiltott párttámogatást fogadott el.
A törvény ugyanis tiltja, hogy a pártok gazdasági szereplőktől támogatást fogadjanak el, a kedvezményes plakáthelyeket pedig támogatásnak ítélte az ÁSZ. Ezért ekkora összeget az Államkincstár visszatartott a pártnak járó állami támogatásból, plusz ugyanennyi pénzt büntetésként is be kellett fizetni, így összesen 663 millióval lett szegényebb a párt – ez az összeg több volt, mint a Jobbik egy éves összes bevétele.
A Jobbik bírsága volt az első eset, amikor az ÁSZ továbblépett, és nem csak a párt által benyújtott számlákat ellenőrizte. Ez önmagában egy jó irányba tett lépés lenne, a probléma az, hogy nem tudni, pontosan miként számolta ki az ÁSZ, hogy épp 331 millió forint kedvezményt kapott a párt.
Hasonló logikával indokolva később több más ellenzéki párt is kapott büntetést, a DK például kedvezményes irodabérlet miatt. "Akkor volt mintegy 40 pártirodánk, az sose derült ki, az ÁSZ melyik iroda miatt büntetett, ahogy az sem, hogy jött ki a büntetés összege", mondta Sebián-Petrovszki. A Jobbik bírsága azonban rávilágított egy komoly jogi hiányosságra is.
Kiderült ugyanis, hogy az ÁSZ határozataival szemben nincs jogorvoslati lehetőség. Az ÁSZ ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint nem közigazgatási szerv, hanem az Országgyűlés része. Mivel az Országgyűlés nem perelhető, ezért az ÁSZ és annak határozatai sem vihetők bíróság elé.
"Ez alkotmányos szürkezóna", fogalmazott Ligeti a Szabad Európának. Szerinte senki nem vette észre korábban ezt a joghézagot, de ezt minél hamarabb orvosolni kellene, mert a "fellebbezés lehetősége nélkül sérül a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jog".
A külföldi számvevőszékek be vannak kötve az igazságszolgáltatásba, itthon az Alkotmánybíróság rendezhetné a helyzetet, de lehetne külön törvényben is szabályozni ezt a kérdést, tette hozzá Ligeti.
2017 óta számos ellenzéki párt állami támogatását függesztették fel egy-egy ÁSZ jelentés nyomán. A Párbeszéd és a Momentum azért nem kapta meg hónapokig a törvény szerint nekik járó pénzt, mert miután megváltozott a székhelyük, a bíróság még hónapokig nem jegyezte be a változást. Az ÁSZ azonban a régi címen kereste a pártokat, melyek viszont nem válaszoltak a nekik küldött levelekre, hisz meg sem kapták azokat.
A kérdés azonban az, hogy ki függesztette fel a pártoknak járó pénzt? A választásokon egy százalék feletti eredményt elért pártoknak négy éven át jár az állami támogatás. Ennek mértékét a Nemzeti Választási Iroda határozza meg, és a költségvetési törvényben is benne van, kinek mennyi jár. A pénzt pedig az Államkincstár utalja, minden hónapban. Azt viszont nem tudni, ki dönt arról, amikor egy ÁSZ jelentés után elmaradnak a kifizetések.
"Az ÁSZ azt mondja, nem közigazgatási határozatot hoz a felfüggesztésről, hanem csak egy jelentést tesz, amit kitesz a honlapra. Pereltük már emiatt a számvevőszéket, de azokat elvesztettük. Most az Államkincstárat pereltük be, hogy kiderüljön, hol születik meg a támogatások felfüggesztéséről szóló döntés. Ez a per még folyamatban van", mondta a DK pártigazgatója.
Az ÁSZ szóvivője a bírságokkal kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, hogy az "Állami Számvevőszék nem hatóság, nem rendelkezik szankcionálási jogkörrel, ezért nem szab ki semmilyen »büntetést«, vagy »bírságot«. Az ÁSZ jogosítványai arra terjednek ki, hogy a párttörvény előírásai alapján amennyiben a pártok tiltott támogatást fogadtak el, akkor a törvény szerint rendelt módon megállapítsa annak az értékét. A tiltott támogatás mértékének meghatározásakor az ÁSZ a széles körben elfogadott összehasonlító árak módszerét alkalmazza."
Ami pedig a párttámogatások felfüggesztésének mikéntjét illeti, Horváth úgy fogalmazott, hogy ha az szükséges, akkor az ÁSZ "az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez fordulhat, és kezdeményezheti az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztését". Azt is hozzátette, hogy az ellenőrzött szerv mégis tudja igazolni, hogy szabályosan működött, akkor utólag megkapja visszatartott támogatást. Az viszont továbbra sem derült ki, ki dönt a felfüggesztésről.
Az is látványos változás az utóbbi években, hogy az ÁSZ rendre csak az ellenzéki pártoknál talál kifogásolni valót. A Fidesz-KDNP gazdálkodásban viszont maradéktalanul betartják a jogszabályi előírásokat és biztosítják "a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát".
Az ÁSZ viszont sorra utasítja vissza azokat a vádakat, melyek részrehajlónak ítélnék a szervezet munkáját. Horváth azt mondta, hogy a pártok ellenőrzése közérdek, a számvevőszék pedig minden ellenőrzését "szigorú, nemzetközi szakmai standardok alapján, a jogállam keretei között végzi. Az ÁSZ független a párpolitikától, ellenőrzési tevékenysége során nem mérlegel pártpolitikai szempontokat. Az Állami Számvevőszékkel szembeni közbizalom aláásására alkalmas kijelentések, az ÁSZ jó hírnevét sértő pártpolitikai nyilatkozatok és valótlanságokat tartalmazó közlések a magyar demokratikus jogállam alapjait kerülik meg. Sajnálatos, hogy egyes pártok megpróbálnak pártpolitikai hasznot húzni az ÁSZ ellen indított támadásokkal."
|
[
"Állami Számvevőszék"
] |
[
"Szabad Európa",
"Nemzeti Választási Iroda",
"Demokratikus Koalíció",
"Európa Tanács"
] |
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter utasította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezetését azonnali vizsgálat elrendelésére egy nagy értékű budapesti, XII. kerületi állami ingatlan ingyenes alapítványi tulajdonba adásáról szóló döntés időzítésével és egyéb körülményeivel kapcsolatban, közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
A szaktárca állásfoglalásában emlékeztet arra, hogy Kamarás Miklós, az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatója a távozása előtti napokban írta alá állami ingatlan átadásáról szóló szerződést. A Budakeszi úti épület térítésmentesen került a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány tulajdonába.
Az állásfoglalásban a szakminisztérium cáfolja Kamarás Miklósnak a sajtóban megjelent állítását, amely szerint Halasi Tibort, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárát előzetesen szóban tájékoztatta az ügyről.
Az NFM emlékezet: a vagyonkezelői intézkedés jogszabályi alapját a 2010-es költségvetéshez kapcsolódó, a korábbi parlamenti többség által megszavazott törvénymódosítás adta.
Kulturális, szociális és hitéleti célokra
Idézi a 2009. november 10-én hatályba lépett rendelkezést, amely szerint az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi törvény alapján úgy rendelkezik, hogy a Magyar Állam tulajdonában lévő Budapest, XII. kerület Budakeszi út 32. szám alatti ingatlan térítésmentesen a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány tulajdonába kerül, kulturális, szociális és hitéleti célokra.
A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére alkalmas szerződést a Magyar Állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg. A közalapítvány a célok elérése érdekében az ingatlant értékesítheti. Ha az értékesítésre a tulajdonba adástól számított 5 éven belül kerül sor, a közalapítvány köteles az értékesítésből származó bevétel 50 százalékát a központi költségvetés javára befizetni - emlékeztet a minisztérium a jogszabályban foglaltakra.
560 milliót ér
A Magyar Nemzet szerdai számában a szerkesztőség birtokába került szerződésre hivatkozva azt írta, hogy Kamarás Miklós leváltása előtt három nappal írta alá azt a szerződést, amellyel a XII. kerületi állami ingatlant térítésmentesen átadják a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnak. A 4500 négyzetméter alapterületű ingatlan bruttó értéke 560 millió forint.
Az MNV volt vezetője azt állította, egyeztetett a tranzakcióról az állami cég új vezetésével, Halasi Tibor, az MNV igazgatósági elnöke, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azonban erre nem emlékszik - olvasható a lapban. Kamarás Miklós arra is hivatkozott, hogy a szóban forgó ingatlan átadására "törvényi kötelezettsége" volt, így nem mérlegelhettek.
Egyházi menedékház volt
Zoltai Gusztáv, a közalapítvány társelnöke elmondta: az ingatlan a második világháború előtt az izraelita hitközség tulajdonában lévő egyházi menedékházként működött, majd az 1945-ös államosítás után a kanadai nagykövetség költözött ide. Miután a diplomáciai testületnek már nem volt szüksége az ingatlanra, azt az államtól visszaigényelte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége.
Zoltai Gusztáv emlékeztetett: a közalapítvány 1997-es alapító okiratában az állam vállalta, hogy induló vagyont bocsát rendelkezésre, amit eddig nem teljesítettek maradéktalanul. A mostani ingyenes átadás ezt a hiányt pótolta - olvasható a lapban.
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
[
"Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány",
"Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Állam",
"MNV Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A Matolcsy-rokon Szemerey Tamás bankjától kapott több százmilliós hitel egyik fedezete az a balatonfüredi ingatlan, amire az állami autóbeszállító Porsche Hungária ügyvezetője és családja épített szállodát.
Kurzusfüggetlen állami beszállító a Porsche Hungária. Az Antall-kormány regnálása óta nem okoz meglepetést, ha cégük nyer a közigazgatás járműszállításra kiírt közbeszerzési pályázatain. Nincs ez másképpen a NER-ben sem. Tavaly, mint írtuk, már az első félévben milliárd feletti értékű közmegrendelésen diadalmaskodtak.
A Porsche Hungária ügyvezetője, Eppel János a jelek szerint nem fekszik rosszul a NER-ben. 2014-ben bekerült például a rezsim egyik fő pénzosztója, az Eximbank felügyelő-bizottságába. A Mészáros-klánnal szoros viszonyban álló Flier Nikolettel közös tulajdona – a 2015-ös mérlegzáráskor legalábbis még az volt – az IVF Holding Zrt. nevű cég. Eppel családtagjai összesen több mint félezer hektár állami földet nyertek Fejér megyében a földárveréseken.
Eppel Jánosé az a balatonfüredi 3,5 hektáros szőlő és legelő birtok, amelynek csücskét kivették a művelési ágból és engedélyezték, hogy "szállás épület és egészségügyi szolgáltató ház" címen hasznosítsák.
A füredi dűlőkön meglehetősen ritka ez a nagyvonalú engedélyezés – mondta az Átlátszónak egy helyben érdekelt gazdálkodó. Ahogyan az sem mindennapos az északi part szőlőbirtokain, hogy egy ingatlanhoz aszfaltos út vezessen.
Ezzel együtt a földbirtokon Villa Vitae néven üzemelő luxusszálló, úgynevezett boutique hotel épült. A telket összesen 395 millió forint – más ingatlanokkal egyetemleges – jelzálog terheli. A kölcsönt a Matolcsy-rokon Szemerey Tamás nevével fémjelzett NHB Növekedési Hitel Bank adta az E55 Tanácsadó Kft.-nek. Az adós kft a két Fejér megyei ingatlannyertes Eppel-fivér, Eppel Dániel Soma és Eppel Krisztián Péter tulajdona.
A Villa Vitae "feltöltés alatti" honlapján az is szerepel, hogy a hotel több mint 400 millió forint uniós támogatást is elnyert, a kedvezményezett megint csak az E55 Kft., a projektet ugyanakkor Füred Medihotelként emlegetik.
A kormányzati "támogatásnyilvántartó" oldal projektkeresője szerint Füred Medihotel létrehozására 2013-ban lényegesen több pénzt, összesen 968,4 millió forintot nyert, nem az E55, hanem a füredi Kent Magyarország Kft. Az ellentmondások feloldását kérve írtunk a Villa Vitae címére, válaszukat várjuk.
Rádi Antónia
|
[
"Porsche Hungária",
"NHB Növekedési Hitel Bank",
"Kent Magyarország Kft.",
"E55 Kft."
] |
[
"Villa Vitae",
"IVF Holding Zrt.",
"Füred Medihotel",
"E55 Tanácsadó Kft."
] |
Újabb fél tucat gyanúsítottja van a BKV-ügyeknek; a rendőrség 12 kommunikációs és tanácsadói szerződés kapcsán hűtlen kezeléssel gyanúsítja Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor főtanácsadóját, Tóthfalusi Györgyöt, a közlekedési vállalat korábbi SZDSZ-es igazgatósági elnökét, Regőczi Miklós korábbi vezérigazgató-helyettest, Zelenák Tibor volt kommunikációs főosztályvezetőt, Horváth Évát, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes egykori sajtósát, valamint utóbbi élettársát, a stop.hu hírportál korábbi főszerkesztőjét, Mátay Lászlót.
Közülük szerda délutánig három embert vett őrizetbe a Budapesti Rendőr-főkapitányság: Mesterházy Ernőt, Regőczi Miklóst és Zelenák Tibort. Tafferner Éva, a BRFK szóvivője megerősítette az őrizetbe vételeket. Közlése szerint mindhárom gyanúsított vallomást tett, de a gyanúsítás ellen panasszal éltek.
A BRFK közleménye szerint Regőczit és Zelenákot azzal gyanúsítják, hogy egykori vezérigazgató-helyettesként, illetve főosztályvezetőként a társaság veszteséges működése ellenére a vagyonkezelési kötelezettségük megszegésével a BKV nevében szükségtelen és indokolatlan kommunikációs szolgáltatások igénybevételére vonatkozó vállalkozói és megbízási szerződéseket kötöttek illetve igazoltak különböző teljesítéseket. Regőczit hűtlen kezelés bűntettének elkövetése, Zelenákot pedig bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt hallgatták ki. Regőczi 12 cégget érintően, mintegy 81 millió forint, Zelenák 6 cégért érintően, több mint 30 millió forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak
A nyomozók ismételten gyanúsítottként hallgatták ki Horváth Évát, felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés gyanújával. A nyomozás adatai szerint szándékosan rábírta a BKV vagyonkezelési kötelezettséggel rendelkező vezetőit, hogy kötelességüket megszegve a társaság veszteséges működésével össze nem egyeztethető, szükségtelen és indokolatlan szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéseket kössenek. 12 cég vonatkozásában mintegy 81 millió forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
A délelőtt folyamán a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki Mátay Lászlót, bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt. A férfi egy kommunikációs betéti társaság vezetőjeként szándékosan segítséget nyújtott a BKV vezetőinek vagyonkezelési kötelezettségük megszegésében, ezzel mintegy 27 millió forint vagyoni hátrányt okozva a közlekedési társaságnak.
A nyomozók Tóthfalusi Györgyöt szintén gyanúsítottként hallgatták ki felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés bűntett elkövetése megalapozott gyanúja miatt. A férfi a BKV igazgatóságának egykori elnökeként a társaság veszteséges működése ellenére a BKV vagyonkezelési kötelezettséggel rendelkező vezetőit szándékosan rábírta arra, hogy megszegjék kötelezettségüket. A nyomozók a férfi városházán lévő irodájában házkutatást hajtanak végre.
Őrizetbe vétele előtt felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés elkövetése megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki a gazdaságvédelmi nyomozók Mesterházy Ernőt, aki az igazgatóság egykori tagjaként a fentiekhez hasonlóan szándékosan rábírta a BKV vezetőit, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve, indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződések megkötésével kötelezettségüket megszegjék.
A hat gyanúsított kihallgatásával párhuzamosan folynak a házkutatások.
|
[
"BKV"
] |
[
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Vizsgálatot indított az ügyészség, mert a Zuschlag-ügy nyomozásánál felmerült, az MSZP volt országgyűlési képviselője tudott arról, hogy titkos módszerekkel gyűjtenek adatokat róla – erősítette meg a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a távirati irodának az index.hu internetes portálon megjelenteket szerdán.
Fazekas Géza azt mondta: a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen folyamatban lévő, Zuschlag János és 15 társa ellen indított nyomozás befejeződött, jelenleg a nyomozás iratait ismertetik a gyanúsítottakkal és védőikkel. "A nyomozás során történtek utalások tanúvallomásokban, hogy Zuschlag János tudomást szerzett a vele szemben foganatosított titkos adatszerzésről" – közölte a szóvivő. Hozzátette: ilyen információk alapján az ügyészségnek ezt törvényes kötelessége megvizsgálni.
Az index szerdán azt közölte: az ügyészség vizsgálja, miként értesült idő előtt Zuschlag János arról, hogy lehallgatják. A cikk kitér arra is, hogy a Zuschlag-ügy nyomozásánál arról is kérdezték a tanúkat, hogy Szilvásy György polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter szerepet játszhatott-e az egykori MSZP-s képviselő informálásában.
Az internetes újság meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta: "az ügyészség korábbi vallomások alapján szerzett tudomást Zuschlag jól informáltságáról: az ex FIB-es letartóztatása előtt állítólag azzal hencegett, hogy olvasta a róla szóló lehallgatási jegyzőkönyveket". A Zuschlag János és 15 társa ellen indított nyomozás határidejét május 19-ig hosszabbította meg a Legfőbb Ügyészség a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség előterjesztésére. Az ügyben eljáró főügyészség tájékoztatása szerint az érdemi nyomozás befejeződött, viszont a 16 gyanúsított és védőik részére az iratismertetésekhez idő kell, mert lehetnek további indítványok és bizonyítás-kiegészítési javaslatok.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványára a Szegedi Városi Bíróság tavaly szeptember 21-én rendelte el Zuschlag János előzetes letartóztatását. Az MSZP volt országgyűlési képviselőjét, a kiskunhalasi szervezet korábbi elnökét, az MSZP megyei szervezetének volt ügyvezető elnökét – társaival együtt – a megyei főügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítja, társadalmi szervezetek költségvetési támogatásainak szabálytalan felhasználása miatt.
Zuschlag ügyében a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, melynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 75 millió forint pályázaton nyert pénz "rendeltetésszerű használatával" nem tudnak elszámolni.
Az ügynek 16 gyanúsítottja van, közülük Zuschlag János mellett Katus Ferenc is előzetes letartóztatásban van. Katus Ferenc – Zuschlag Jánossal együtt – az MSZP megyei közgyűlési frakciójának tagja volt. A harmadik letartóztatottat, a Zuschlag János személyi titkáraként is tevékenykedő Lados Istvánt, a kecskeméti ügyész indítványának megfelelően a szegedi nyomozási bíró házi őrizetbe vette. A bíróság jogerős határozatának indokolása szerint Lados István az eljárásban önmagára nézve teljes körű beismerő, társaira nézve terhelő vallomást tett.
A szakszolgálat visszautasít
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy az úgynevezett "lehallgatási jegyzőkönyveket" közvetlenül a lehallgatást megrendelő szervezetnek juttatja el. A jegyzőkönyv egy példányban készül, másolatot a szakszolgálat nem készíthet, és nem tárolhat. A fentiekből következően a lehallgatási jegyzőkönyveket a megrendelő szervezeten kívül más személy, beleértve az irányító minisztert nem látta és nem kaphatta meg – olvasható a közleményben. A szakszolgálat szerint "amennyiben a gyanúsított valóban azt állította, hogy a jegyzőkönyveket olvasta, a nyomozást folytató ügyészeknek a helyzet tisztázása érdekében minden lehetősége megvan arra, hogy Zuschlag Jánostól megkérdezze, hogy ez valóban így történt-e, és ha igen, e jegyzőkönyveket kitől kapta".
A közlés szerint az államtitoknak minősülő jegyzőkönyvek átadást követő szabályszerű kezelésére a szakszolgálatnak nincs ráhatása, az a megrendelő szervek feladata és felelőssége. Azon ritka esetekben, amikor lehallgatási jegyzőkönyvek napvilágra kerültek, minden esetben bebizonyosodott, hogy azok nem a szakszolgálattól kerültek ki. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat bármilyen tisztázó vizsgálat lefolytatásához – amennyiben azt az ügyészség szükségesnek tartja – minden segítséget megad. Az index.hu internetes portálon megjelent "burkolt gyanúsítgatást" a szakszolgálat visszautasítja.
(MTI)
|
[
"MSZP",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat"
] |
[
"Legfőbb Ügyészség",
"Kiskunhalasi Városi Ügyészség",
"Szegedi Városi Bíróság",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
Gázhálózatok távfelügyeletét végezheti el a cég, amelyben ifjabb Orbán Győzőnek is tulajdonrésze van. A miniszterelnök családtagjai ritkán nyernek közbeszerzésen fővállalkozóként, általában alvállalkozóként vagy beszállítóként szoktak dolgozni.
Nettó 268 millió forintos megbízást nyert el egy közbeszerzésen az ifj. Orbán Győző kisebbségi résztulajdonában álló Gamma Analcont Kft. az E.On dél-dunántúli leányvállalatától – írta a Direkt36. A cég egy másik vállalattal közösen pályázott 270 nyomásszabályozó állomás távfelügyeletére. A Gamma Analcont feladata a rendszer telepítése, üzembe helyezése és dokumentálása lesz, a másik cég a hardvert és szoftvert szállítja. Az nem derült ki, hogy a munkáért kapott pénz milyen arányban oszlik meg közöttük.
A miniszterelnök családtagjainak cégei rendszeresen részt vesznek állami projektekben, de általában alvállalkozóként vagy beszállítóként, így a megrendeléseikről nem érhetőek el nyilvános adatbázisban információk. A mostani közbeszerzésen azonban a Gamma Alcont fővállalkozóként nyert. Ebbe a cégbe a miniszterelnök öccse 2015-ben vásárolta be magát, jelenleg a vállalat 26 százaléka az övé.
A német magántulajdonban álló gázszolgáltató, amelytől a megbízást nyerték, hamarosan részben állami cég lesz, a magyar állam az E.On itteni érdekeltségeiben egy keretmegállapodás szerint 25 százalékos tulajdonrészt szerezhet.
(Képünk illusztráció.)
|
[
"E.On",
"Gamma Analcont Kft."
] |
[
"Gamma Alcon"
] |
Három hullámban 19 ezer hektár állami földet árvereztek el Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a terület kétharmada a licitálók tíz százalékához került – olvasható Ángyán József professzor újabb földügyi jelentésében, amelyet a Greenfo.hu oldalán ismertetett a volt vidékfejlesztési államtitkár. Ángyán József összesítése szerint ezzel a mennyiséggel Jász-Nagykun országosan a második Fejér megye után az eladott földek területét tekintve; a 19 ezer hektár az országosan értékesített mennyiség 10 százalékát teszi ki.
hirdetés
A jelentés kiemeli, hogy a megyében lévő földek 444 nyerteshez kerültek, a megvásárolt területek átlagos mérete 42,1 hektár volt, ez az adat azonban csalóka: a területek kétharmada ugyanis a licitálók mindössze 10 százalékához került, vagyis a 100 hektár feletti, értékesebb birtoktesteken alig 45 nagy érdekeltség osztozott. A nyertesek 58 százaléka 20 hektár alatti területet vehetett meg, így jön ki az átlag. A jelentésben az áll, hogy a megyében a területek csaknem ötöde olyan nyertesekhez került, akik a megszerzett birtoktól a megengedett 20 kilométernél messzebb laknak, van közöttük olyan vásárló, aki 230 hektárt szerzett, miközben valójában onnan száz kilométerre lévő budai luxus társasházi lakásban él. A legtöbb és legnagyobb területű földet – mintegy 1345 hektárt – két olasz tulajdonú cég, a Palotási Mezőgazdasági Zrt. és a Tiszamenti Agrár Kft. jelenlegi és korábbi vezetői alkotta érdekkör szerezte meg, és a nagy területhez jutók közt ott találjuk a megye több Fidesz-közeli nagyvállalkozóját, valamint egyes politikusok családi, baráti köreit – állítja a jelentésben Ángyán József, aki szerint ebben a megyében is általánosan jellemző megoldás, hogy a kedvezményezett kiválasztottak vagy cégeik 2012 és 2015 között előbb bérbe, majd később tulajdonba is megkapták az állami földeket.
Ángyán József szerint a helybeli gazdálkodó családok elől a földek többségét külső, tőkeerős árverezők szerezték meg, akad közöttük vasútbiztonsági mérnök, adótanácsadó, bankár, pénzügyi befektető, ingatlanforgalmazó nagyvállalkozó, valamint sportszakosztály-vezető is. Ez nem csupán a most vizsgált Jász-Nagykun-Szolnok megyére érvényes, hanem az ország egyéb területein is általános gyakorlatként figyelhető meg.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.19.
|
[
"Tiszamenti Agrár Kft.",
"Palotási Mezőgazdasági Zrt."
] |
[] |
ÍRTA Vigh
Végrehajtói Kamara: feljelentették a miniszteri biztost
"Befolyásolni akarta" a kamarai közgyűlést, "üzlettársait és az általa preferált jelölteket akarta jogtalan előnyhöz juttatni", olvasható abban a feljelentésben, amelyet magánokirat hamisítás és hivatali visszaélés gyanúja miatt tettek Szekér Judit ellen.
Magánokirat hamisítás és hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tettek Szekér Judit miniszteri biztos ellen- derül ki az atv.hu birtokába jutott dokumentumokból.
"Schmidt Zoltán nevét odahamisították"
A feljelentő szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) mellé kirendelt miniszteri biztos "befolyásolni akarta" az április 24-ére összehívott kamarai közgyűlést, "üzlettársait és az általa preferált jelölteket akarta jogtalan előnyhöz juttatni". A feljelentő szerint ehhez Szekér felkért egy ügyvédet, "hogy a kamarai választáson jelenjen meg és annak kimenetelét akképp befolyásolja, hogy az általa preferált jelölteket válassza meg a közgyűlés".
A feljelentő állítása szerint "Szekér Judit iratokat adott át felhatalmazás nélkül" az ügyvéd irodája részére, valamint a "meghatalmazásokra Schmidt Zoltán nevét hamisította az aláíráshoz" és ez kimeríti a magánokirat-hamisítás bűntényét. A feljelentő közlése szerint hivatali hatalommal való visszaélés gyanúját az veti fel, hogy "Szekér Judit úgy akarta jogellenesen előnyben részesíteni (...) az általa preferált jelölteket, hogy (...) az ügyvédet arra utasította, hogy jelenjen meg a közgyűlésen és az összes tisztségviselőnek a választhatóságát tiltsa meg akképpen, hogy a jelölőlapokra se kerülhessenek fel ezek a jelöltek".
Hangfelvétel
Az atv.hu birtokába került egy hangfelvétel is, melyen Schmidt Zoltán a közgyűlésen történteket ismerteti. Az MBVK korábbi elnöke hallgatóságának azt mondta, hogy az említett szerződést, melyet a nevében valaki aláírt, nem látta, tartalmát nem ismerte. "Senkivel erről nem beszéltem, ehhez képest minden lap alján ott van, hogy Schmidt Zoltán elnök és a végén is. Mellette, hogy átvettük és Dr. Szekér Judit aláírása"- hangzik el a hangfelvételen.
Megkerestük Schmidt Zoltánt a történtekkel kapcsolatban, azonban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara volt elnöke nem kívánt nyilatkozni.
Cikkünk megjelenése után közleményt adott ki a végrehajtói kamara, melyben azt írják, hogy a miniszteri biztossal szemben ők semmilyen feljelentést nem tettek. "A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, valamint a 2015. április 24. napján megválasztott elnöksége elhatárolódik a feljelentéstől"- áll a közleményben. Hozzáteszik: a kamara "az igazságügyi kormányzattal, valamint dr. Szekér Judit miniszteri biztossal továbbra is folyamatos együttműködésre és kommunikációra törekszik, amelyre irányuló szándékát ezúton is visszavonhatatlanul kinyilvánítja".
Az ügyészség vizsgálódik, a tárca bizalma töretlen
Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője az atv.hu-val közölte, hogy megkapták a feljelentést és vizsgálják annak tartalmát. Hozzátette: először azt vizsgálják, hogy a hatáskörükbe tartozik-e a döntés, ha igen, akkor három napon belül kell dönteniük arról, hogy nyomozást, vagy feljelentés-kiegészítést rendelnek el, vagy elutasítják a feljelentést.
Szekér Judit az Igazságügyi Minisztérium sajtófőnökéhez irányított kérdéseinkkel, aki közölte, hogy a tárca még nem értesült a feljelentésről. Kaleta Gábor hozzátette: "az Igazságügyi Minisztérium elkötelezett a magyar bírósági végrehajtói rendszer reformja mellett, a tárca bizalma Szekér Juditban töretlen".
A sok panasz miatt jött a miniszteri biztos
Ahogy nemrég beszámoltunk róla, tavaly év végén az igazságügyi miniszter miniszteri biztost nevezett ki a végrehajtói kamara élére, azzal indokolva a döntést, hogy sok panasz érkezik a végrehajtásokkal kapcsolatban és a rendszer nem úgy működik, ahogy kellene. Szekér Judit széles jogköröket kapott az MBVK pénzügyi, jogi és informatikai átvilágítására, melynek eredményeképpen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt feljelentést is tett a tárca, majd nyomozás is indult az ügyben.
A miniszteri biztos kinevezése óta a kamara befolyásos tagjai és a kormány között egyfajta versenyfutás bontakozott ki: előbbiek az április 24-i tisztújítással szerették volna lezárni a botránysorozatot, utóbbi viszont eldöntötte, hogy újraszabályozza a végrehajtók működését és gyakorlatilag bedönti az MBVK-t. Szekér koncepcióját a múlt héten a kormány el is fogadta.
Hiába a jogszabály, Császtiékat újra megválasztották
A parlament idén már egyszer módosította a végrehajtókról szóló törvényt és megszavazták például, hogy a kamara tisztségviselői csak egyszer legyenek újraválaszthatók. Ezzel szemben az április 24-ei közgyűlésen megválasztották a kamara elnökségi tagjait, akik között több olyan személy is van, akik korábban többször is töltöttek be már vezetői tisztséget a kamaránál. Ilyen például Császti Ferenc és Orell Zsolt is.
Az elnökség saját tagjai közül végül Tóth Dénest választotta meg elnöknek, a kamara alelnöki tisztségét pedig Várady Zoltán töltheti be.
Az Igazságügyi Minisztérium a döntésekkel kapcsolatban egyelőre csak annyit közölt, hogy megvizsgálják a MBVK közgyűlésén hozott határozatok törvényességét. Ha valamelyik ellentétes a bírósági végrehajtásról szóló törvénnyel, akkor a minisztérium felhívja a kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére – tették hozzá.
|
[
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Igazságügyi Minisztérium"
] |
A Paralimpiai szövetség fizette az elnök végtörlesztését című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy az elnökön kívül a vezetés másik három tagja nem tudta volna magától kifizetni a végtörlesztést, ezért több millió forintot az általuk elnökölt szervezet fizetett be. A valóság ezzel szemben az, hogy nem a Magyar Paralimpiai Bizottság vezetésének három tagja, hanem a bizottság további két munkatársa kapott segítséget a végtörlesztéshez, hitelének rendezéséhez.
|
[
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] |
[
"Paralimpiai szövetség"
] |
A Microsoft árengedményt adott az állami beszerzésekre, de ezek a pénzek üzletemberek és miniszterek zsebében kötöttek ki.
A 2009-ben kormányon lévő jobbközép Demokrata-Liberális Párt választási kampányát finanszírozhatták azokból a kenőpénzekből, melyek a Microsoft szoftvereinek megvásárlásakor folytak be – derült ki az ügy tárgyalásának kezdőnapján a román legfelsőbb bíróságon.
A korrupcióellenes ügyészség tavaly ősszel indított bűnvádi eljárást kilenc volt miniszter ellen, azzal gyanúsítva őket, hogy csúszópénzért részesítettek előnyben bizonyos cégeket az általuk vezetett minisztériumok számítástechnikai közbeszerzéseinél. Az ügyészek szerint több volt minisztériumi vezető is csúszópénzt fogadott el, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek és akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló szerződéseket hagyjanak jóvá.
A licenceket közvetítő cégeken keresztül vásárolták. Dorin Cocos üzletember elmondta, hogy 2009-ben négymillió euró jutalékot kapott a szoftverlicencek megújításából, amit a párt kampányköltségeire fordított. Gabriel Sandu korábbi távközlési miniszter is arról beszélt, hogy négymillió eurós jutalékot irányított a pártkasszába. "Belementem, hogy segítsem a Microsoft-ügyletet, mert pénzt kellett szereznem a pártnak" – mondta.
Az állami beszerzésekre a Microsoft 15-20 százalék árengedményt adott, de az üzletben részt vevő cégek vezetői ezeket az összegeket jutalék gyanánt zsebre tették, illetve a politikai döntéshozók megvesztegetésére fordították.
|
[
"Microsoft"
] |
[
"Demokrata-Liberális Párt"
] |
Adócsalás miatt 1 év 3 hónap börtönre ítélt ma egy 42 éves zamárdi férfit a Kaposvári Városi Bíróság. A vádlott egy értelmi fogyatékos ismerőse nevén 1994-ben egy betéti társaságot alapított, majd üzlettársaival Ausztriából 12 kamion benzint hozott be. A több mint 20 millió forint értékű üzemanyagot Székesfehérvárott, Mosonmagyaróváron, Baján és Szekszárdon értékesítették.
A férfi elmulasztott befizetni mintegy 5 millió forint áfát, 700 ezer forint fogyasztási adót, 400 ezer forint környezeti termékdíjat, valamint 300 ezer forint útalapot.
(HavariaPress)
|
[
"Kaposvári Városi Bíróság"
] |
[] |
A szocialisták akár ügyeket is gyártanának csak azért, hogy eltereljék a figyelmet a Gyurcsány-Bajnai-korszak letartóztatott, valódi ügyekbe keveredett polgármestereiről - így reagált Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője arra, hogy baloldali szervezetek kiváló úttörő emléklapot adtak Kövér Lászlónak.
Galba-Deák Ádám, a Demokratikus Hálózat elnöke sajtótájékoztatón elmondta, az oklevelet a fóti ügy kapcsán azért adományozzák a fideszes politikusnak, mert "a jó úttörő ott segít, ahol tud". Az elnök közölte, a napokban nyilvánosságra került hangfelvételen egy fóti prominens fideszes politikus felhívott egy, "szintén a Fideszhez közeli embert", és elbeszélgettek arról, hogyan kellene megegyezni a pályázati pénzekről. Hozzátette: ezen a beszélgetésen felmerül Kövér László neve is, aki - mint mondták - majd segít megoldani a problémákat.
Cser-Palkovics András közleményében nyilvánvaló provokációnak és "szánalmas figyelemelterelési" kísérletnek nevezte a szocialisták hétfői akcióját. Úgy fogalmaz: az "MSZP zsugorodik és radikalizálódik, kétségbeesésükben pedig semmilyen eszköztől nem riadnak vissza". Akár ügyeket is gyártanának csak azért, hogy eltereljék a figyelmet a Gyurcsány-Bajnai-korszak letartóztatott, valódi ügyekbe keveredett polgármestereiről, valamint az offshore politikusok korszakáról - teszi hozzá az ellenzéki képviselő.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Demokratikus Hálózat"
] |
Vesztegetés gyanúja miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség Botka László és társai ellen hivatalos személyeknek ingyen juttatott parkolóbérletek miatt - mondta Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője a Gyulai Járásbíróság épülete előtt.
Szabó elmondta, ő már hónapokkal ezelőtt azt mondta, hogy nemcsak hűtlen kezelés, hanem vesztegetés alapos gyanúja miatt is eljárást kellene indítani, szeptember 25-én ez megtörtént. Néhány nappal az eljárás megindítása után Botka László bejelentette visszalépését a miniszterelnök-jelöltségtől - jegyezte meg. A szocialista politikus"saját korrupciós botrányaiba fulladt bele"- fogalmazott.
Szabó Bálint szerint felesleges hétfőn és szerdán a Gyulai Járásbíróságon meghallgatni a szegedi parkolóbérletek ügyében az érintetteket, Botka Lászlónak kellene vállalnia a felelősséget. Az ügyvéd közölte, mivel a szegedi polgármester nem válaszolt érdemben a korábbi ultimátumára, miszerint le kell mondania a városvezetésről, hétfőn összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez Botka Lászlóval szemben.
Népi kezdeményezés
Azt kéri, hogy a soron következő közgyűlés október végén, november elején hívja vissza a polgármestert olyan módon, hogy kezdeményezze önmaga feloszlatását, így nyissák meg az utat az időközi választások kiírásának. Ezzel párhuzamosan Szeged 18 pontján aláírásgyűjtésbe is kezdenek. Elmondta, ez egyfajta népi kezdeményezés, "amelynek nem titkolt célja, hogy az ügy, ha kell, az Országgyűlés elé kerüljön".
A szegedi parkolóbérletek miatt indult büntetőperben a vádirat szerint a vádlottak - mások mellett Botka László kabinetfőnöke, általános helyettese és Szeged címzetes főjegyzője - 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet biztosítottak természetes és jogi személyeknek úgy, hogy erre képviselő-testületi felhatalmazásuk, vagy egyéb jogszabályi alapjuk lett volna. Így a város tulajdonában álló Szegedi Közlekedési Kft.-nek mintegy 41 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.
|
[
"Szegedi Közlekedési Kft."
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Gyulai Járásbíróság",
"Likvid Kontroll Kft."
] |
A Strabag építheti meg 12 milliárd forintért a sokat bírált Liget Budapest projekt keretében létrehozandó Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot (OMRRK). Az osztrák vállalat az európai közbeszerzési értesítő szerint Garancsi István cégét, a Market Zrt.-t győzte le a mintegy 37 ezer négyzetméter alapterületű épületegyüttesre kiírt tenderen.
A Városliget elmúzeumosítását vezénylő projektiroda szerint az OMRRK "A Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria műtárgyainak megőrzéséhez biztosít kiemelkedő szakmai feltételeket és technikai hátteret". Az öt tagból álló épületegyüttes a Városliget közelében, a Szabolcs utcai egykori kórház területén épül fel.
A közbeszerzési felhívás szerint az épületegyüttes három tagja már meglévő, felújítandó ingatlan, a maradék kettőt újonnan fogják felhúzni. Ezek egyike az új, 30 ezer négyzetméteres központi épület, ami messze a beruházás legnagyobb tétele lesz. A Liget elmúzeumosítása tehát gőzerővel halad, bár az emberek nem feltétlenül ezt szeretnék, hanem fákat meg zöldet meg nyugalmat.
A Strabag pedig hiába sározódott be legutóbb a négyes metró beruházása kapcsán, és hiába volt a nyolc évvel ezelőtti elmúltnyolcév egyik prominens beruházócége, a Fidesz alatt is megtalálta számítását, sőt soha nem ment ilyen jól a biznisz itthon az osztrákoknak.
|
[
"Strabag"
] |
[
"Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ",
"Szépművészeti Múzeum",
"Magyar Nemzeti Galéria",
"Market Zrt.",
"a Néprajzi Múzeum"
] |
Belső vizsgálatot indított a MÁV azért, hogy kiderítse: szabályosan kötött-e 6 milliárd forintos szerződést a vasúttársaság előző vezetése vasúti kocsik bérléséről. Egy MSZP-s politikus szerint egy olyan cég szállíthatja a kocsikat, amelyik nem is indult a MÁV pályázatán, így a szerződés törvénysértő.
Belső vizsgálatot indított a MÁV vezetése egy 6 milliárd forintos, vasúti kocsik bérlésére kötött szerződés miatt. Erre azután került sor, hogy Juhászné Lévai Katalin MSZP-s politikus hétfőn azt állította, hogy szerinte törvénysértő az ügylet, mert a vasúti kocsik gyártására a megrendelést egy olyan cég kapta, amelyik nem is indult a vasút által kiírt pályázaton. Ráadásul mivel a győztes cég nem MÁV-alkalmazottakat foglalkoztatna, több ezer vasutas válhat munkanélkülivé a döntés következtében.
MÁV Rt. vezetése az ügy tisztázása miatt a 150 darab négytengelyes vasúti teherkocsi bérletére vonatkozó pályázati kiírással kapcsolatban belső ellenőrzési vizsgálatot indított. A vasúttársaság vezetői csak a vizsgálat lezárása után nyilatkoznak arról, hogy a pályázat lebonyolítása megfelelt-e a hatályos jogszabályoknak - közölte a MÁV sajtóosztálya.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban egyelőre nem tudták megmondani, terveznek-e lépéseket az ügyben, felülvizsgálják-e a szerződést.
|
[
"MÁV"
] |
[
"Gazdasági és Közlekedési Minisztérium",
"MÁV Rt."
] |
Csak a felét kapták meg a kért állami kártalanításnak a Szeviép-károsultak Csongrád megyében. A kormánymédia évek óta Botka Lászlót láttatja a csőd mögött, ehhez hatékony segítséget kap a kalandos múltú Szabó Bálinttól. A tavaszi választások előtt Lázár János is csatlakozott ehhez a narrációhoz, ő jelentette be a kártalanítást. És hiába hosszabbították meg a kárrendezés határidejét, csak felszámolásra jelentkezők harmada kért az állami segítségből.
A kormány 200 ezer euró értékig, vagyis mintegy 62 millió forintig teljes kártérítést biztosít a Szeviép károsultjainak – jelentette be március elsejei sajtótájékoztatóján Lázár János, akkor még, mint Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az MTI szerint a társaság csődje mintegy félezer dél-alföldi, jellemzően kis- és közepes vállalkozás számára jelent veszteséget, a Szeviép tartozása összesen 11 milliárd forint. Mindenki kaphatott pénzt, akiket a felszámoló nyilvántartásba vett, vagy pedig polgári eljárásban, esetleg büntetőügyben bejelentett polgári jogi igénye áll fenn. Kivéve a bankokat és a Szeviép saját cégeit.
A pénzük nélkül maradt vállalkozások a megyei kormányhivatalhoz adhatták be kártalanítási kérelmüket.
A kormányhivatal kérdésünkre küldött válaszából viszont az derült ki, hogy messze nincs félezer károsult. Mindössze 121 kérelmet adtak be, amelyből 100 esetben a Csongrád Megyei Kormányhivatal járt el, 21 esetben az igénybejelentéseket továbbították az illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalok felé.
De nekik sem kell mindent kifizetni: 90 vállalkozó 1,8 milliárd forintot kért az államtól, de gyorsan kiderült: harmincan nem is jogosultak a kárrendezésre. A maradék 60 kérelmezőt pedig csak 825 millió forintig kártalanítják. Ennyit találtak jogosnak.
A Szeviép-ügy és Lázár János fellépése azért érdekes, mert a Szeviép-csődöt évek óta próbálják a szegedi szocialista polgármester, Botka László nyakába varrni. Ehhez nagy segítség a kormánymédiának Szabó Bálint. Ő állítja folyamatosan, hogy a Szeviép-csőd a szocialisták bűne, ehhez a narrációhoz csatlakozott a választások előtt Lázár János. Szabó állításai alapján a kormánypárti origo.hu azt írta, “Tönkretett kisvállalkozók pénzéből finanszírozza Botka László az MSZP-t?", majd ezt helyre is igazította, mert egyszerű hazugság volt.
A Szeviép csődje és felszámolása az egykor Lázár János vezette Hódmezővásárhely K’Art-ügyével szinte egyidős. A K’Art-ügyben is feltűnik Szabó, csakhogy nem Lázárt, hanem a feburár 25-én kétharmados többséggel megválasztott Márki-Zay Pétert támadja. Igaz, a feljelentéseit első körben mindenhonnan visszadobták.
A Szeviépnek évekig jól ment, a cég folyamatosan növekedett. Egyik legnagyobb projektjük, az M43-as autópálya építése közben jött a baj. A részvénytársaság gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, és az esedékes tartozásait nem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni.
Eközben viszont saját cégeiket hitelezték – áll a vádiratban. Kaptak pénzt a Szeviép román és horvát cégei, valamint a diósgyőri labdarúgó klub üzemeltetője is, bár utóbbi időre törlesztett. A céget időközben felszámolták, ebből mintegy 430 millió forint térült meg.
A Szeviép 2010-ben azt állította, többek között azért mentek csődbe, mert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., azaz az állam nem fizetett nekik. Több, mint egy milliárd forintot tartottak vissza.
A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba. Ez hétszer annyi, mint amennyi kártalanítást a vállalkozók az államtól kaptak. Tehát vagy nem jelentkezett mindenki az állami felhívásra, vagy a valóságban sokkal kevesebb a károsult, mint azt korábban a kormánysajtóban állították.
A cég vezetői ellen csődbüntett miatt indult eljárás, szabadlábon vannak, ügyüket Szegeden tárgyalják.
Frissítés (2018. június 17.): Cikkünk korábbi verziójában pontatlanul fogalmaztunk. Cikkünk megjelenése után a Csongrád Megyei Kormányhivatal jelezte, a tőlük kapott adatok kizárólag a hivatal illetékességi területén beadott kérelmekre vonatkozik. Vagyis, Csongrád megyében 121 kérelmet adtak be, amelyből 100 esetben a Csongrád Megyei Kormányhivatal járt el, 21 esetben az igénybejelentéseket továbbították az illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalok felé. De, kártalanítási ügyben az ország összes kormányhivatalához lehetett kérelmet beadni. Azt is írták, hogy mivel a kifizetést nagyságát a kormányrendelet maximalizálta, ezért a kár, az igényelt összegek többszöröse is lehet. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az állami kártalanításból a már megszűnt vállalkozások, valamint a már vállalkozást nem végző magánszemélyek is kiszorultak. A kormányhivatal cikkünk megjelenése után azt is írta, hogy a károsultak jelentkezésének határidejét két hónappal meghosszabbították, ennek ellenére a felszámolásban jegyzett vállalkozások harmada kért kártalanítást.
|
[
"Szeviép"
] |
[
"Csongrád Megyei Kormányhivatal",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt."
] |
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester beszállt a fegyverneki Kunhalom Agrária agrárcégbe. A távozó tulajdonosok között van Ökrös Imre cége is. Ökrös Orbán-rokon: Lévai Anikó nővérének az élettársa. Hozzá került nemrég az egyik Kunhalom-tulajdonos cég, a Dráva Kalász Zrt. többsége is.
Növénytermesztésben és tejtermelésben erős, de lovardát is működtet Törökszentmiklóson a fegyverneki Kunhalom Agrária Kft. A cég 2015-ben 862 milliós forgalmat produkált, eszközállományát 3 milliárd forintban határozta meg a mérlegbeszámoló, tavaly 270 millió forint agrártámogatást kaptak.
A Kunhalom Agrária Kft.-ben – cége, a Juharerdő Vadászati Kft. révén – januárig érdekelt volt Ökrös Imre. A szolnoki vállalkozó az Orbán-családdal áll közeli rokonságban: Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak a sógora (Lévai Anikó nővérének, Lévai Gizellának az élettársa). A Juharerdő, egy másik, debreceni tulajdonossal együtt kiszállt a Kunhalom Agráriából. Helyükre Mészáros Lőrinc érkezett.
Sokadik eset ez, hogy Mészáros az Orbán-családdal üzletel. Ökröshöz köthető például az a Cider Alma Kft., amely horror-összeggel, 3,2 milliárd forinttal maradt adósa az állami tulajdonú MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek. A Hír TV közlése szerint a Mészáros-közeli Hórusz Faktorház vette meg az MNKH követelését.
Hasonló családbarát üzletfilozófia volt megfigyelhető az alcsútdobozi majorság (kuvasz-gate) esetében is. Az ingatlan a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző érdekeltsége, miközben Mészáros cége használja.
Kunhalom-tulajdonos maradt Mészáros mostani belépése után is a komlói Dráva Kalász Zrt., amelyről azt érdemes tudni, hogy a bedőlt Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet adósa volt. A 658 millió forintos, 2022-ben lejáró hitelt 527 millió forintért adta volna a felszámoló tavaly nyáron, de nem akadt rá érdeklődő. A Körmend és Vidéke hitelezési gyakorlatát, kapcsolatrendszerét és tulajdonviszonyait említettük a kamu-vakszoftveres cikksorozatunkban.
A Dráva Kalász a licit hirdetményében még komlói székhelyű cégként szerepel, az árverés kezdőnapja után két nappal azonban az ország átellenes tájára, Debrecenbe költözött a társaság. A tulajdonosok már egy hónappal korábban, 2016 júliusában megváltoztak. Ökrös Imre és az ő Juharerdője vette meg a részvények többségét, a kisebb pakett a Juharerdő ügyvezetőjéé, Kovács Tiboré lett.
Kovácsot a Magyar Narancs cikke, mint korábbi Kelet-magyarországi takarékszövetkezeti vezetőt (Pocsaj és Vidéke, Alföld) említi a Hortobágyi Nemzeti parki földmutyit ismertető cikkében. Kovács tavalyig ügyvezető volt a Drogida Hungaro Kft.-ben is. Ez a cég 2015-ig Ökrösé, illetve Szeghalmi Márk Ádámé volt, aki Lévai Gizella fia. A Dogida Hungaro jelenleg az MNKH-adós Cider Almáé.
A Szolnok környékén az ex-közgépes Nyerges Zsoltéhoz hasonlóan legendás hírű Ökrösnek egyébként már az érkezése is talányos volt a Kunhalom Agráriába. A Népszabadság 2013-as cikke sejteni engedte, hogy a korábbi osztrák tulajdonos, Frank Hornich nem feltétlenül teljes jókedvéből hagyta ott a vállalkozást.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Dráva Kalász Zrt.",
"Kunhalom Agrária"
] |
[
"Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet",
"Juharerdő Vadászati Kft.",
"Hórusz Faktorház",
"Drogida Hungaro Kft.",
"Hír TV",
"Pocsaj és Vidéke",
"Körmend és Vidéke",
"Cider Alma Kft.",
"Dogida Hungaro",
"MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt."
] |
Hogyan ússzunk meg egy kartellezést: keresztapák a magyar egészségügyben (2. rész)
Hangzatos jelszavak és mutyizós hétköznapok, innovatív világcég, amely nemcsak a technológiában, de a nyelvújításban is éllovas. A PestiSrácok.hu februárban indított cikksorozatot a magyar egészségügy Microsoft-botrányaként emlegetett kartellügyben. Első írásunkban az értelmi szerző t, Harmat Sándort mutattuk be a cseppet sem bizalomgerjesztő előéletével együtt, most a lezsírozott tender másik piacszervező koordinátoráról és motivációs tréneréről rántjuk le a leplet. Egy igazi nagyhalról, a magyarországi Siemensről van szó.
Tavaly novemberben átfogó elemzés jelent meg az orvoslásban használt képalkotó diagnosztikai eszközök globális piacáról. A kutatás valóban alapos, minden tényezőt végigvesz a statisztikai adatok történeti áttekintésétől kezdve a régiós piacok méretén, szabályozási jellegzetességein át a gyártók termelési kapacitásáig, valamint az ár, költség- és profitmutatókig. A General Electricet (GE), a Siemens–t és a Philips–t az elemzés a globális piac nagyhalai közé sorolja. Az említett multik idén januárban szintén elvitték az első három helyet egy ugyancsak átfogó, bár más típusú piaci elemzésben, csak a sorrend volt más: Siemens, GE, Philips. Ez az analízis Magyarországon készült, és igencsak alapos munka, hiszen négy év hatósági vizsgálatainak eredményeit összegzi. Ezt a multik mégsem teszik ki a kirakatba, a 140 oldalas dokumentumban ugyanis a piacbefolyásolási gyakorlatukat leplezi le a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
Tolvajtempó
A magyar egészségügy Microsoft-botrányaként elhíresült kartellügyet nagyvonalakban már ismertettük a cikksorozatunk február 5-én megjelent első fejezetében. Bemutattuk, hogy a radiológiai eszközöket gyártó multik és hazai forgalmazóik miként zsíroztak le egy közel 50 milliárd forintos üzletet egy jogerősen elítélt szélhámos, Harmat Sándor iránymutatásával és kórházi vezetők segédletével. A PS postaládájába bedobott irat alapján Harmat ténykedését jóval részletesebben tártuk fel, mint más szerkesztőségek.
Megírtuk róla, hogy az egészségügyi kormányzat koordinátorának adta ki magát, és egy hamis megbízólevél másolatával férkőzött a kartell résztvevőinek bizalmába. Hogy ezt a bizalmat pusztán a rokonszenv vagy valami más mozgatta, máig rejtély, amire a versenyhivatal vizsgálati jelentése sem ad ésszerű magyarázatot. A GVH egyszerűen tényként rögzítette, hogy Harmat Sándor már korábban is az egészségügyi piac prominens szakértőjének számított, ezért hitelességét és hozzáértését a kartell résztvevői nem kérdőjelezték meg. Pedig lett volna miért gyanakodniuk, a férfi ugyanis – ipari kémkedés vádjával – időről időre szerepelt a bűnügyi krónikákban.
Nem túl életszerű, hogy egy olyan kis országban, mint Magyarország, épp a Siemens-hez, a GE-hez vagy a Philips-hez hasonló világcégek képviselői ne ismernék az iparági pletykákat, vagy ne olvasnák az eléjük tett napi sajtószemlét. Bár Harmat Sándor törekedett arra, hogy a kartell szereplőivel magánjellegű kapcsolatot alakítson ki, kevéssé hihető, hogy megnyerő személyisége önmagában elegendő lett volna a szálak mozgatásához. A színfalak mögött valami olajozhatta a gépezetet ahhoz, hogy Harmat megbízhatóságát a Siemens egyik akkori munkatársa garantálja a kartell más szereplői előtt. Mert a visszaéléssorozatban nem Harmat Sándor volt az egyedüli koordinátor. Hanem a Siemens, amiről a világcégnek most már papírja is van.
Elkendőzött valóság
"Csak tiszta üzlet a Siemens üzlet" – vallja magyarországi honlapján a németországi központú világcég. Mint minden nagyvállalatnak, a Siemensnek is van compliance rendszere. Ebben – némiképp leegyszerűsítve – a gazdasági társaságok arról nyilatkoznak, hogy működésük során betartják a jogszabályokat, illetve a saját maguk által elfogadott etikai kódexet. Lássuk hát a Siemens fogadalmát!
A Siemens nem tűri el a korrupciót, a tisztességes verseny alapelveinek megsértését és egyéb jogszabályszegéseket – ha ez mégis megtörténik, azonnal cselekszünk. (...) A Compliance kulcs az üzleti feddhetetlenséghez.
Az egyszerre határozott és fennkölt üzleti hitvallást a cég maga tette idézőjelbe a GVH által feltárt kartellügyben, amelyben amúgy a versenyhivatal innovatív gyártóként jellemzi a Siemenset és a nemzetközi konkurenciát is. Nemhogy tisztességes versenyről, de versenyről sem volt szó, az általunk megismert dokumentumok alapján pedig inkább úgy fogalmaznánk: üzleti feddhetetlenség helyett a mutyizás vagy a panamázás kifejezés illik az ügyletre. A világcéget is elhagyta az innováció, a kreativitás; a szereplők ténykedése leírható az ismert gyermekmondóka segítségével: "ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megsütötte, ez az iciri-piciri pedig mind megette". A különbség annyi, hogy a kartellügyben a szereplők összedolgoztak, így a "workshopok" és a "teammunkában végzett project management" eredményeként a végén mindannyian belakmározhattak a pecsenyéből. A know-how-t a GVH vizsgálati anyaga szerint Harmat Sándor hozta, aki a pénzvadászat szervezésébe már az elején bevonta a Siemens–t (is).
A Siemens koordináló szerepe kimutatható azzal kapcsolatban, hogy a gyártók a piaci részesedésüket fenntartsák
– olvasható a GVH-verdiktben az 1. számú védett tanú nyilatkozata. Az összekapaszkodás mindkét fél szempontjából ésszerű volt. Az orvosi diagnosztikai eszközök magyarországi piacán a Siemens diktál, ezért is jegyezhette fel magának a kartell egyik szereplője, hogy a tenderek felét a Siemens viszi el, a másik felét pedig a versenytársai. De a tender akkora volt, a klinikák, kórházak, rendelőintézetek olyan sok MR, CT, röntgen beszerzésére írtak ki pályázatot, hogy a Siemens egymaga nem győzte volna a szállítást.
A multicég felismerte, hogy – kapacitások híján – piaci részesedését növelni nem tudja, így piaci pozíciójának megőrzése – a status quo fenntartása – vált számára elsődlegessé. És a Siemens vélhetően úgy volt vele, hogy ha már a tendereket le kell egymás között pacsizni, akkor pacsizzák le azokat a legnagyobb hal irányításával. A GVH határozatában olvasható a Siemens egyik akkori vezetőjének határidőnapló-bejegyzése. Ez nem más, mint egy csinos kimutatás arról, hogy hány CT-t, illetve MR-t szállít a Siemens és hányat a konkurencia. A piac felosztásához és a verseny korlátozásához a társkoordinátor szállította a muníciót. Harmat Sándor nem gépekkel, hanem információkkal kereskedett. Ő fogta össze a "piackutatás" szálait, magyarán vagy ő, vagy az ő megbízásából szondázták előzetesen a kórházi vezetőket arról, hogy milyen típusú és gyártmányú berendezést preferálnak, a gyártókat és a szállítóikat pedig arról, hogy ki és mit tud azokból beszerezni. Az óriástender előkészítésének és kiírásának heteiben Harmat olyan sokszor telefonált, sms-ezett a siemenses kapcsolattartójával, hogy az érezhetően messze túlmutathatott a sima szakmai érdeklődésen.
No-go zóna
A kifejezés jelentését migrációs vonatkozásban valamennyien megtanultuk az elmúlt évek híradásaiból. Hagyományos értelemben olyan településeket, városrészeket értünk alatta, ahol az állami rendfenntartás helyére az önbíráskodás lépett. A Siemens-t e téren nem hagyta el az innovatív gondolkodás, amikor megalkotta a magyar egészségügy "no-go" zónáit. A világcég "no go/no bid" bejegyzésekkel különböztette meg belső munkaanyagaiban azokat a pályázatokat, amelyeken nem indult ajánlattevőként. Mégpedig azért nem, mert az érintett kiírások műszaki tartalmát a kórházak a konkurencia termékeire szabták.
K eresztapa 2.
"Mi történt Frank Pentangelivel, Michael? A testvére eljött segíteni." Ez a párbeszéd a maffiafilm-trilógia második részében zajlott Michael Corleone és a felesége között, miután a Keresztapa majmot csinált az amerikai szenátus vizsgálóbizottságából. A hallgatás szabálya a magyar egészségügy Microsoft-botrányát is átjárta. Ha nem így lett volna, a résztvevők nem a belső munkaanyagaikat dekorálják "no go/no bid" kommenttel, hanem jogorvoslati beadványokat fogalmaznak a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, és közben értesítik újságíró ismerőseiket. Itt azonban a koordinátorok semmit nem hagytak a véletlenre, a "ius murmurandi" jogának (az ókori Rómában az elégedetlenség kifejezésének joga) korlátozását sem. A kartell szereplői abban is megállapodtak egymással, hogy nem panaszkodnak a hatóságoknak, hanem fegyelmezetten "lenyelik a békát", nehogy a jogorvoslati eljárás megakassza a bizniszt. A belső csatornákon persze kieresztették a gőzt. Maradt fenn olyan levelezés, amelyben az egyik cég illetékese háborogva ismeri el, hogy azért nem adtak árajánlatot, mert a pályázatot a Siemensre írták ki.
Csicskáztatás
Miközben a Siemens a saját útját egyengette, a disztribútorainak esetenként akadályversenyt rendezett. A globális cégekhez hasonlóan a német társaság sem maga forgalmazza az általa gyártott diagnosztikai eszközöket, hanem közvetítők révén. A kórházak a pályázat kiírása előtt a beszerzendő berendezés műszaki tartalmának meghatározására vagy a specifikáció véleményezésére megkérték a forgalmazókat. (Külön cikket ér, hogy a kórházak eljárása jogszerű volt-e vagy sem.) A disztribútorok ilyenkor megkeresték a gyártót, és kértek tőle műszaki leírást. És itt jött a Siemens-trükk: a világcég "hozott is, meg nem is", mert ugyan valamennyi disztribútor kívánságát teljesítette, ám egyikét sem maradéktalanul. Mindenkinek adott műszaki leírást, de úgy, hogy azok különböztek egymástól. Amikor a pályázati kiírás megjelent, a műszaki tartalom átolvasása után a Siemensnél azonnal tudták, hogy melyik disztribútoruk "lobbizta be" eredményesen a kapott műszaki leírást a tenderbe. A jutalom nem maradt el: a Siemenstől az élelmes forgalmazó kapott egyedül ajánlatot a pályázatban szereplő diagnosztikai eszköz szállítására. Furfangért persze a magyar forgalmazók sem mentek a szomszédba. Ők a disztribútori piacot osztották fel egymás között, amint kiismerték a Siemens eljárását. A Siemens a versenyhivatali eljárás során úgy viselkedett, ahogy a Frank Pentangelihez hasonló pentitók szoktak: "feladta magát", majd aktívan együttműködött a Gazdasági Versenyhivatallal, amely cserébe 40 százalékkal csökkentette a cégre kirótt bírságot. A GVH megállapította ugyan, hogy a multicég tevékenysége a vizsgált időszakban folyamatosan és minősítetten korlátozta a versenyt, ám a bűnbánó Siemens 256 millió forint befizetésével megúszta az egész botrányt. A versenyhatósági eljárás Magyarországon véget ért. A tengerentúlon viszont fut egy másik történet jórészt ugyanezekkel a szereplőkkel. Az FBI és az amerikai tőzsdefelügyelet gyanúja szerint ugyanis a világcégek Kínában és Brazíliában kormányzati hivatalnokokat fizettek le, hogy a diagnosztikai eszközök beszerzése során nekik lejtsen a pálya. Mindezek után hamisan és cinikusan csengenek Dale A. Martin, a Siemens magyarországi elnök-vezérigazgatójának szavai, aki éppen tavaly októberben gondolta úgy, hogy a Piac és Profitnak beszél a korrupcióról és a közbeszerzések átláthatóságáról, no meg a politika miatt Magyarország megítéléséről a német befektetők körében. Martin úr – magyar felmenőinek is köszönhetően – ékes anyanyelvünkön mondott lesújtó véleményt. "A rossz országimázs nem segít" – mondta a hazai állapotokról szólva a Siemens első embere. Aki szerint "minden országnak megvannak a saját kihívásai", de a Siemensnél "zéró tolerancia van" a korrupció témájában, amit "nagyon komolyan vesznek", és ennek ellenére is "jelen tudnak lenni a piacokon". Na, igen. Ez tényleg érzékelhető, tisztelt vezérigazgató úr...
Egymás ellen dolgozó magyar hatóságok , a Siemens most is megúszta
A GVH által Harmat Sándorral egy szinten, azaz a kartell szervezőjeként kezelt Siemens Healthcare Kft. az elmúlt években, a hatósági nyomozás ellenére is sorra nyerte a közbeszerzési pályázatokat. A cég 2019-ben szállított CT-t a miskolci megyei kórháznak és a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központnak is. Mégpedig jogszerűen. A törvény ugyanis a kartellező vállalkozásokat csak az ügy jogerős lezárulta után tiltja el – tudtuk meg a Gazdasági Versenyhivataltól. És mivel a hatóság majdnem négy évig nyomozott, így csak tavaly decemberben született meg a szereplőket elítélő határozat.
A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok szerint három évig sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként nem indulhat hazai vagy uniós forrásokat érintő tendereken olyan cég, amelyik versenyfelügyeleti eljárásban bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el. A Siemens Healthcare pedig éppen ilyen vállalat. A passzus alapján joggal gondolhatjuk, hogy a céget a hatóságok jó időre "kivonták a forgalomból", és a Siemens 2023-ig biztosan nem kerülhet egészségügyi közpénzek közelébe. Nos, ez hatalmas tévedés. Az uniós jogalkotók ugyanis gondoskodtak arról, hogy a nyugat-európai multinacionális vállalatok számára kiskapukat biztosítsanak ilyen helyzetekre is. Az európai jogrenddel összhangba hozott hazai jogszabályok szerint ugyanis az elítélt cégeknek lehetőségük van "öntisztázásra", amely annyit jelent, hogy a közbeszerzési hatóság előtt kell bizonyítaniuk, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során közreműködőek voltak, minden birtokukban lévő információt megosztottak a nyomozást végző szervvel, és tevékenységükkel nem okoztak kárt. Ezek után nem meglepő, hogy a Siemens is éppen így cselekedett: nemcsak együttműködött a GVH nyomozóival, hanem a versenyhivatali határozatot követően azonnal öntisztázó eljárást indított a Közbeszerzési Hatóságnál. Ennek eredménye pedig éppen a napokban vált ismerté: a Siemens Healthcare Kft.-t a Közbeszerzési Hatóság bírája mentesítette a jogkövetkezmények alól, így a társaság továbbra is indulhat közbeszerzéseken. A mindezek után most némi csalódást érző olvasóknak enyhülést hozhatna, hogy az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint még 2016-ban nyomozást rendeltek el a GVH feljelentése alapján "versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban" bűntettének gyanújával; erről még a nyomozás érdekeire hivatkozva nem adtak számunkra bővebb felvilágosítást. A versenyhivatal lezárt eljárása pedig jogalapot biztosíthat a nyomozó hatóságok számára, hogy eredményesen lépjenek fel az ügyben.
Folytatjuk!
|
[
"Siemens Healthcare Kft.",
"Siemens"
] |
[
"Piac és Profit",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"General Electric",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Frank Pentangeli",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
MÁV Informatika: előállították az újabb gyanúsítottat
Hűtlen kezeléssel és orgazdaság elkövetésével gyanúsította meg kedden a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya Cs. Sándort, a MÁV Informatika Zrt. tanácsadási és alkalmazásfejlesztési divíziójának igazgatóját, akit a nyomozók a munkahelyéről állítottak elő – tudta meg a Magyar Nemzet. Értesüléseik szerint Cs. Sándor kihallgatása összefügg a cégnél tavaly november óta hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával folytatott nyomozással, amelynek Hosszú Sándor volt vezérigazgató már február óta gyanúsítottja. Cs. Sándort 2007-ben nevezték ki a divízió élére, de a cég honlapján fellelhető adatok szerint 2001 óta dolgozik az informatikai társaságnál.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel További részletek a Magyar Nemzet szerdai számában.
|
[
"MÁV Informatika"
] |
[
"Magyar Nemzet"
] |
A legtöbb járási hatóság elveszti nyomozati feladatkörét, a Központi Nyomozó Főügyészség és alosztályai veszik át a munkát.
Megváltozik az ügyészség nyomozás rendszere, az eddig széttagolt struktúrát a Központi Nyomozó Főügyészség és a hozzátartozó régiós osztályok alá sorolják át - jelentette be pénteken a Legfőbb Ügyészség.
A módosítást Polt hivatala az új Büntetőeljárási törvénnyel magyarázza, mondván, a törvény az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozását nagyobb részt a rendőrség hatáskörébe utalta. Így már a rendőrök foglalkoznak az olyan, korábban vádhatósághoz tartozó ügyek vizsgálatával, mint többek között hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, ügyvédi visszaélés vagy a zugírászat.
A Legfőbb Ügyészség részben a feladatok átadására, részben a hatékonyság növelésére hivatkozva törli a járási ügyészségek nyomozati megbízását, de megszűnik az eddigiekben szintén nyomozást végző Pestvidéki Nyomozó Ügyészség és Budapesti Nyomozó Ügyészség is.
Helyettük a Fővárosi Nyomozóügyészség áll fel, ami a Polt-féle Legfőbb Ügyészségnek alárendelve dolgozik majd. A KNYF és régiós osztályai pedig átveszik az összes olyan nyomozási megbízást a járási szervektől, melyek kizárólag ügyészségi hatáskörbe tartoznak: ilyen például a vesztegetés, a befolyás vásárlása, a befolyással üzérkedés, valamint a bíró, az ügyész, a rendőrség és a NAV hivatásos állományú tagja ellen elkövetett kiemelt súlyú bűncselekmények.
A KNYF nemrég országos ismertséget kapott, amikor megállapították, hogy az MTVA-székház őrei jogszerűen rángattak, vonszoltak országgyűlési képviselőket – sőt, közérdekű üzem megzavarásáról beszéltek annak kapcsán, hogy pár ellenzéki politikus petíciót szeretett volna beolvastatni a közmédiában.
|
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
[
"Fővárosi Nyomozóügyészség",
"Pestvidéki Nyomozó Ügyészség",
"Budapesti Nyomozó Ügyészség"
] |
Vajon miért nyomulnak a NER fővállalkozói az Andrássy út világörökségi környezetébe, néhai arisztokraták-gyárosok egykori villáiba? A műemlékekkel sok a macera, a hasznosítás korlátos, a felújítás drága, de úgy látszik, mindez nem csökkenti a szerzési kedvet. Mint korábbi cikkeinkben számba vettük, a NER összes nagyágyúja bevásárolt már a nemzet sugárútján, a dollármilliárdos Csányi Sándor OTP-vezér és Mészáros Lőrinc miniszterelnöki bizalmas éppúgy benne van a bizniszben, mint Orbán Viktor veje, Tiborcz István és az ingatlanágon milliárdos Schmidt Mária, nemkülönben Garancsi István és az építőiparban sztár Paár Attila.
A NER főutcája lett az Andrássy, bevásároltak a főoligarchák a világörökségbe Mindenkinek van már villája az Andrássy úton, aki számít. A NER nagyrészt bekebelezte Budapest fő sugárútját.
Presztízsszempontokból bizonyosan jó a frekventált helyen szerzett épület, luxushotelnak, tőzsdei cég székházának, puccos ügyvédi vagy más irodának, diplomáciai célra egyaránt alkalmas. Az is igaz, hogy a világörökségi környezetben némelyik ingatlant elég jó áron lehetett megszerezni. A Csányi-Garancsi-Hernádi trió például durván 600 millió forintért juthatott hozzá két épülethez: az önkormányzat valaha alig több mint 300 millió forinton számította be egy csereügyletbe a 8-as és az 52-es szám alatti ingatlanokat. Az utóbbi, közel 3000 négyzetméteres háztömb utolsó 318 négyzetméterért ugyan 269,9 milliót fizettek, ami 878 742 ezer forintos négyzetméterárat jelent, de a korábbi csereügyletből inkább 100 ezer forint alatti átlagár adódik.
Ami a megtérülést illeti, az Andrássy út 8.-ból varázsolt luxushotel, a Hotel Moments Budapest egy év alatt már többet hozott, mint amennyiért anno két ingatlant cseréltek az önkormányzattal.
Nagy trió az Andrássyn: 3 milliárdos, 3 közös palota Garancsi István, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt, a magyar gazdaság három meghatározó figurája magánemberként együtt birtokol három Andrássy úti bérházpalotát.
Aki korán kezdte, 100 ezer forintért is bevásárolhatott
A négyzetméterárak amúgy igen változatosak, a nyilvánosságra került ügyletek alapján 100 ezertől 1,2 millió forintig szóródnak. Az utóbbi időkben eladott darabok közül a legolcsóbban Paár Attila vásárolt be, Weiss Manfréd iparmágnás egykori villájáért ugyanis 723,6 millió forintot fizetett. Ha a jó állapotúként hirdetett, Andrássy út 116. alatti épület helyiségeinek majdnem 1200 négyzetméternyi területével számolunk, akkor picivel 530 ezer feletti négyzetméterárat kapunk. A szomszédban a másik Weiss-villáért kicsit többet, egymilliárd körüli összeget adott a katari állam, igaz, vagy 300 négyzetméterrel nagyobb telken fekszik az épület.
Tavaly év végén 1,68 milliárdot fizetett a felszámolásból vásárló rejtélyes hongkongi vevő az egykori Aranymúzeumért, az Andrássy út 110-ért, a felszámolási hirdetmény alapján ezért 1404 négyzetméteres telken álló nettó 1062 négyzetméter felépítményhez jutott egy kis terasszal megtoldva. Néhány hete a Miniszterelnökség majdnem kétszer ennyiért szerzett ingatlant az Andrássy út 70.-ben, az 1,2 milliós négyzetméterár Gulyásék szerint nem nevezhető kiugróan magasnak. Olcsóbb volt Mészáros és Tiborcz tőzsdei cége, az Appeninn ingatlana, ha elhisszük a 2,2 milliárd forintos vételárat a mintegy 3000 négyzetméteres az Andrássy út 59. alatti Dávid-házért, akkor 733 ezerért mérték négyzetméterét.
Ingatlanszakértők szerint – akik persze az oligarchák ingatlanügyleteit firtató cikkekben nem szeretnék látni a nevüket – nehéz megítélni, hogy adott pillanatban olcsón vagy drágán vásároltak a befektetők. Ez különleges piac, hiszen Andrássy út csak egy van, nincs viszonyítási alap, a patinás villa, palota még szűkebb szegmens, így végképp nincs mihez hasonlítani. Ilyen épületekbe jellemzően presztízsokokból vásárolnak be, ott az ár másodlagos tényező, piaci logikát hiába keresnénk.
Átlagos négyzetméterár becslésére nem is vállalkoznak az ingatlanszakértők, mondván, a sugárút minden villája, palotáját egyedi darab. Kicsit sem hasonlít a lakáspiachoz, ahol a hasonló adottságú lakóingatlanok között 10-20 százalék különbség jellemző. A villáknál, palotáknál viszont akkor sem kell feltétlenül áreltérítésre gyanakodni, ha két ugyanakkora területű épület között 50, sőt 100 százalék a különbség – hangzik a jóindulatú megközelítés.
A kereslet határozza meg az árat, és figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években bőven volt példa arra, hogy a kutyának sem kellett valamelyik épület. A volt diplomata Zelnik István 15 milliárd forintra tartotta az Aranymúzeum épületét, a felszámoló 2,5 milliárd forintért kezdte hirdetni, végül évekkel később alig több, mint 1,5 milliárd forintért kelt el. Évekig hirdette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az Andrássy út 114., illetve 116. alatti épületeket is, míg katar állam, illetve Paár Attila ráugrott a lehetőségre.
Hitelfedezetnek se utolsó a világörökség egy darabja
Ha a vételárak, négyzetméterárak eltérnek is, fedezetnek egyformán kiválóak az Andrássy úti villák:
5 milliárd, 10 milliárd, de még 41 milliárd forintos jelzálogjog-bejegyzés is akad a patinás ingatlanok némelyikén.
A fénysebességgel növekvő West Hungária Bau csoport tulajdonosa, Paár Attila bő 700 millió forintos szerzeményének tulajdoni lapján például idén januárban 5 milliárd forint jelzálogjog jelent meg az Unicredit Bank Hungary Zrt. javára. Ezek szerint fedezetként elfogadta a bank az ingatlant, mégpedig a vételárnál sokszorosan nagyobb hitel mögé.
Az ingatlanpiacon terjeszkedő miniszterelnöki vej, Tiborcz István a 43-as szám alatti épületben az első emeleten vásárolt vagy 600 négyzetmétert tavaly, és néhány hónap múlva már fel is bukkant egy 400 millió forint keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzés a lakás-irodán.
Prudens bank másképp számol a palotákkal A nagyobb kölcsönök mögé előszeretettel fogadnak el a bankok ingatlanfedezetet. Palotáknál a menet ugyanaz, mint a lakásoknál, az ingatlanbecslő megállapítja a piaci értéket, majd kikalkulálják a hitelbiztosítéki értéket, magyarul azt, hogy az adott ingatlan fedezete mellett mennyi hitelt nyújt a bank. Lakásoknál a piaci érték 70-80 százaléka jellemzően a nyújtott hitel összege, a bankok azzal számolnak, hogy viszonylag gyorsan pénzzé tehetők a lakóingatlanok, és nem is kell nagy árengedményt tenni. A villák és paloták esetében azonban szakértőnk úgy véli, egy prudens bank alacsonyabban, a piaci érték 50-60 százalékában állapítja meg a hitelfedezeti értéket. Azért, mert nagyon is kétséges a gyors értékesítés, kevesebb a potenciális vevő és bizonytalanabb az elérhető ár is.
Brutális összeg, 137 millió euró, több mint 41 milliárd forint jelzálogteher szerepelt egy időben például a luxemburgi gyökerű ingatlanfejlesztő, az Orco érdekeltségébe került 2404 négyzetméteres ingatlan tulajdoni lapján. Az Andrássy út 111. számról van szó, amelyet az Orco újított fel és jelenleg a felsőkategóriás butikhotel, a Mamaison Hotel Andrássy épülete. (Az Orco a frekventált helyszíneket preferálta, több befektetésük is volt az Andrássy úton: megvették a Divatcsarnokot és az ő székhelyük volt a 70-es szám alatti épület, amelyet nemrég vett meg a Miniszterelnökség.) A Schmidt Máriáék tulajdonába került 82-es számú ingatlanon 42 millió eurós jelzálogjog volt egy időben. Ezeknél azonban keretbiztosítéki jelzálogjogról van szó. Ilyen bejegyzés akkor keletkezik, amikor egy nagy összegű hitel mögé több ingatlant állítanak be fedezetnek, ezekben az esetekben sok köze nincs az adott ingatlan értékének a hitelösszeghez. Mindegyik ingatlanra ráterhelik a brutális keretösszeget, és bármelyik ingatlant eladhatják, ha gond támad az adós fizetőképességével.
Mit vásárol még vissza az állam?
Nagyon is elképzelhető, hogy a Miniszterelnökség kibővített közbeszerzési főosztálya és a Magyar Művészeti Akadémián kívül mások számára is venne az állam épületet élve az örökségvédelmi elővásárlási jogával. Hiszen itt olyan villák sorakoznak, mint például a 100-as szám alatti palota, amely most ugyan irodaház, de eredetileg miniszterelnöki rezidenciának épült 1890-ben. Az elővásárlási jogot pedig azért iktatta jogszabályba az Orbán-kormány, hogy beszállhasson az ingatlanvásárba, ha indokoltnak találja. Hogy minden adás-vétel esetében él-e az elővásárlási jogával és megad-e minden pénzt, azt nem tudhatjuk, de volt már rá példa: az eladó svéd cég a könyveiben 1,7 milliárd forintra értékelt irodaházára 2,9 milliárd forintos ajánlatot adott az OTP egyik cége, és a csaknem dupla árat a Miniszterelnökség szakértői nem tartották rossz vásárnak.
Gulyás minisztériuma 3 milliárdot adott a Lukács Cukrászda épületéért Az év végén még 1,7 milliárdra becsülték az Andrássy úti tömböt. Az MSZP feljelentést tesz.
Az MSZP minden esetre feljelentést tett az ügylet miatt. Időközben egyébként a K-Monitor megszerezte a házról készült értékbecslést. A 2018. májusi szakvélemény szerint a Hauszmann Alajos által tervezett palota, amelyet az Orco megerősített és irodaházzá alakított, statikailag kifogástalan műemlék épület. Forgalmi értékét 3 milliárd forintra becsülte a szakértő. Ehhez képest viszont a 9 millió eurós (mintegy 2,9 milliárd forint) vételár kedvezőnek mondható.
Kiemelt kép: Ruzsa István/ MTI
|
[
"Miniszterelnökség"
] |
[
"Magyar Művészeti Akadémia",
"Hotel Moments Budapest",
"West Hungária Bau csoport",
"Unicredit Bank Hungary Zrt.",
"Lukács Cukrászda",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Gyanúsítottként hallgatták ki Laborc Sándort + Videó
• Laborc Sándort is őrizetbe vették Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóját szombaton gyanúsítottként hallgatták ki, majd vették őrizetbe – erősítette meg a volt főigazgató ügyvédje vasárnap az MTI-nek a hírt. Az őrizetbe vételről elsőként a Hír Televízió és a Magyar Nemzet Online adott hírt.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Tekintse meg itt a Hír Televízió felvételét! Laborc Sándor Szilvásy György minisztersége idején irányította a hivatalt. Szilvásy Györgynél pénteken tartottak házkutatást, majd a volt titokminisztert kihallgatták és őrizetbe vették. A volt NBH-s vezető meggyanúsításáról egyelőre nem lehet tudni részleteket, de a HírTV szerint az feltehetően összefügg Szilvásy György és Galambos Lajos (Laborc elődje) ügyével. A kémkedéssel gyanúsított Galambost pénteken helyezte házi őrizetbe a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa.
A Budapesti Katonai Ügyészség továbbra sem ad tájékoztatás az ügyben, annyit azonban tudni lehet, hogy az ügyészség eddig nem tett indítványt a bíróságnak sem Laborc Sándor, sem pedig Szilvásy György előzetes letartóztatására – hangzott el az MR1-Kossuth rádió Déli krónikájában.
Az MTI Hírcentrum értesülései szerint a nemzeti védelmi szolgálat több hónapig tartó, titkosszolgálati eszközök alkalmazásával végzett felderítés után, néhány héttel ezelőtt tett feljelentést az ügyészségen. A feljelentés alapján a védelmi szolgálat által összegyűjtött bizonyítékokra építve rendelte el a Budapesti Katonai Ügyészség a nyílt nyomozást, az ügy továbbra is szigorúan titkos minősítésű.
Gyurcsány Ferenc volt kormányfő szombaton Facebook-oldalán, miután beszélt Szilvásy családjával, azt közölte: Szilvásy Györgyöt államellenes bűncselekménnyel, szerinte kémkedéssel gyanúsítják, mint korábbi beosztottját, Galambos Lajost.
Szilvásy György 2007. július 1. és 2009. április 16. között volt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter. Az általa felterjesztett jelölés alapján Gyurcsány Ferenc 2007. december 17-én nevezte ki Laborc Sándort az NBH főigazgatójának.
Laborc előzőleg a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgató-helyettese, majd megbízott főigazgatója volt. Laborc az UD Zrt.-üggyel összefüggésben 2009. július 20-án szeptember 1-jei hatállyal lemondott hivataláról, amit Bajnai Gordon akkori miniszterelnök elfogadott.
Az 1958-ban született Laborc a moszkvai KGB-egyetemen, azaz az orosz rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán tanult az 1980-as években. Kinevezése előtt több napilap is arról írt, hogy nemzetbiztonsági szakértők kockázatosnak tartják kinevezését az NBH élére.
Megszólalt Vadai
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista elnöke hétfő délelőttre rendkívüli ülésre hívta össze a testületet. Vadai Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője vasárnapi sajtótájékoztatóján hihetetlennek nevezte, hogy az elmúlt hat napban olyan személyeket gyanúsítottak meg államellenes bűncselekménnyel, akiknek hivatalból feladatuk az ilyen bűncselekmények feltárása. Mint mondta, a bizottságnak nemcsak joga, de kötelezettsége is megismerni az ügyet.
Vadai Ágnes jelezte: a hétfőn 11 órára meghirdetett rendkívüli, zárt ülésen az állami szervek részéről megjelenési kötelezettség terheli Pintér Sándor belügyminisztert, Bolcsik Zoltánt, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatóját, Kovács Árpádot, a legfőbb ügyész helyettesét, a katonai főügyészt és az ügyekben eljáró ügyészeket.
(MTI)
|
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
[
"Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága",
"MTI Hírcentrum",
"Katonai Tanácsa",
"Hír Televízió",
"Fővárosi Bíróság",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"UD Zrt.-ügy",
"Budapesti Katonai Ügyészség",
"Magyar Nemzet Online"
] |
Megúszhatja a Buda-Cash botrányt a főbróker!
Budapest — Pont a fővezér ússza meg a Buda-Cash Brókerház százmilliárdos botrányát?
A Magyar Nemzet információit ugyanis megerősítette a Blikknek a rendőrség, amely szerint Pintér Zoltán nem gyanúsítottja az ügynek, miközben három másik vezetőtársát tartják előzetesben a rács mögött már hónapok óta. A Buda-Cash-ügynek további hat gyanúsítottja van.
– Semmilyen intézkedés nem történt Pintér Zoltánnal és vagyonával szemben – jelentette ki a Blikk érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság, azonban a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kívántak válaszolni arra a kérdésre, hogy miért pont az alapító-igazgatósági elnök maradt ki a gyanúsítottak köréből.
Különös tekintettel arra, hogy a cégnél a visszaélések a Magyar Nemzeti Bank szerint legalább 15 éve folytak, amelynek során legalább százmilliárd forintot csalhattak el az ügyfeleiktől.
Pintér "érinthetetlensége" azért is furcsa, mert a jó kormányzati kapcsolatokkal bíró Quaestor-vezért, Tarsoly Csabát is meggyanúsították végül, és rács mögé helyezték a 200 milliárdos bukta után a cégvezetésben szintén benne levő feleségével és egy másik kollégájával együtt. De a többi brókerbotrány érintettjével sem kívételeztek a hatóságok. A bedőlt kisebb brókercég, a Hungária Értékpapír vezetői, K. Lászlóné és M. Ádám sem úszták meg előzetes letartóztatás nélkül. Nem beszélve a karcagi Kun-Mediátor Kft.-ről, amelynek vezetőjét, Dobrai Sándornét – ismertebb nevén Bróker Marcsikát – már az Interpol is körözi, ugyanis szökésben van.
– A nyomozó hatóság azt vizsgálja, hogy Pintérnek volt-e közvetett vagy közvetlen köze azokhoz a döntésekhez, amelyekkel megkárosították, becsapták az ügyfeleiket. Amennyiben ezt nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani, addig az ártatlanság vélelme alapján nem lehet meggyanúsítani – próbált magyarázatot találni a történtekre Kamarás Péter büntetőügyvéd.
Mindenesetre Pintér Zoltán érdekesen védekezik. A Figyelő másfél hónapja ugyanis azt írta, hogy a cégvezér azt állítja a nyomozóknak, hogy alkoholproblémái vannak, ezért azt se tudta, hogy mi folyik a cégénél.
Pintér egyébként az évek alatt egész vállalatbirodalmat épített ki a brókercége segítségével, nagy agrárcégei is voltak, építőipari vállalata, kandallógyára, ausztriai szállodája, pesti irodaháza. A napi.hu Pintér vagyonát 18,5 milliárd forintra becsülte tavaly, amellyel a 33. leggazdagabb volt az országban.
Itt mindent megtalálsz a brókerbotrányokról!
Blikk-információ
|
[
"Buda-Cash Brókerház"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Hungária Értékpapír",
"Kun-Mediátor Kft."
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.