text
stringlengths 288
82.3k
| positive_institutions
list | negative_institutions
list |
|---|---|---|
Ha nagyot bukik a baloldal, akkor az MSZP mostani évi egymilliárd forintos állami támogatása harmadára-felére csökkenhet, és nem lesz képes finanszírozni veszteségeit. A szocialisták 2008-at körülbelül hétszázmillió forint veszteséggel zárták. A párt működtetéséhez felvett hitelek forrásaink szerint ennél jóval többre rúgnak, és egy részük a vidéki pártingatlanokat terheli. Azaz ha a támogatás megcsappanása miatt az MSZP nem képes törleszteni, a bankok elvihetik a helyi pártszékházakat, és több száz pártközeli alkalmazott kerülhet utcára.
7,5–11 milliárd forint – belső becslések szerint ennyit költött az MSZP a 2006-os országgyűlési kampányra. Aminek ereje és népszerűsége teljében, feltöltött pártkasszával futott neki. Most viszont erős mínusszal kénytelen nekimenni a 2010-es választásnak, és népszerűségével együtt a potenciális adományozók köre is erősen megcsappant. Következésképpen, vélekednek MSZP-s forrásaink, mindenképpen hitelre lesz szükségük a kampányhoz és a párt működtetéséhez. (Hivatalosan ilyesmiről persze szó sincs, elvben az MSZP-nek elegendő a korteshadjáratához a törvényben megengedett 386 millió forint.)
A kifacsart párt
Csakhogy az MSZP büdzséjét már így is jelentős kiadások terhelik. A párt bevételei tavaly 1,422 milliárd forintra rúgtak, de közben 2,1 milliárd forintot költött. A hétszázmilliós hiányt a pártnak egyébként nem kellett egy az egyben benyelnie, 2007-ben nagyjából egymilliárd forintért adta el a Köztársaság téri székházát, így abban az évben körülbelül 2,3 milliárd forint bevételt könyvelhetett el. Költeni pedig csak 1,9 milliárd forintot költött (az új, Jókai utcai székházat 700 millióért vették, 100 milliót vitt el a felújítása), tehát maradt négyszázmillió forintjuk, a párt valós 2008-as hiánya csak háromszázmillió forint.
Ám amikor tavaly lehetővé vált, hogy a pártok kedvezményes hitelből vásároljanak ingatlanokat, az MSZP hétszázmillió forint kölcsönt vett fel, hogy megszerezzen több tucat épületet. Előbb-utóbb tehát egymilliárd forintot kell törlesztenie, amit megfejelnek majd a 2009-es év túlköltései. Forrásaink szerint, ha a központ érdemben működtetni akarja a pártot, két-háromszázmillió forintos hiánnyal kell számolniuk. Az áthidaló megoldást újabb hitelek jelenthetik. (Ezek fedezetéül többek között a párt tulajdonában lévő épületek szolgálhatnak, ahogy szolgáltak már a nagyarányú ingatlanvásárlás előtt is. A Jókai utcai székház szintén a párt tulajdona.) De aztán az áthidaló hiteleket is törleszteni kell, a tavaly megvásárolt ingatlanokra felvett hitelekkel együtt.
Zsugorodó támogatás, sorvadó szervezet
Azonban ha az MSZP nagyon rosszul szerepel a 2010-es választásokon, drasztikusan csökken a szavazatarányosan járó állami támogatás is, ami most évente 953 millió forint. Ha az MSZP csak húsz százalékát szerzi meg az országgyűlési választásokon a szavazatoknak, akkor ez az összeg egy hárompárti parlament (Fidesz, MSZP, Jobbik) létrejöttekor ötszázötvenmillió forintra csökken, négypárti (Fidesz, MSZP, Jobbik, MDF) esetében körülbelül ötszázmillió forintra.
Forrásaink attól tartanak, hogy az MSZP-nek nem telik majd a különböző törlesztőrészletek visszafizetésre, a bankok elviszik a párt vagyontárgyait, elsőként az ingatlanokat, és gyakorlatilag eltűnnek a pártélet helyszínei, a rendezvényekhez is bérelni kellene helyiségeket. Amit súlyosbíthat, hogy különböző aggodalmak szerint a pártnak az alkalmazottait is szélnek kell ereszteni, akár több száz embert. Előállhat egy olyan helyzet, hogy az MSZP mint párt hetven-nyolcvan fővel lesz bent a parlamentben, de a képviselők mögött nem működik országos pártszervezet.
|
[
"MSZP"
] |
[] |
Márciusban kapott 1,6 milliárdos fizetési felszólítást a kormánytól az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A Híd a munka világába programra kapott pénzt követelte vissza a tárca, miután érdemi tevékenységet nem végeztek. A minisztérium tizenkét gyanús ügyben vizsgálódott, összesen 860 millió forintnyi kifizetést kétesnek tartottak, nem beszélve arról, hogy a bérkifizetés is meghaladta a 700 millió forintot.
Nem mellékes szál, hogy a szervezetet akkor Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő vezette, és az ügyben az OLAF, az unió csalás elleni hivatala is vizsgálódik. Az Emmi viszont csak a szerződést bontotta föl a feltárt szabálytalanságok miatt, büntetőfeljelentést nem akart tenni az ügyben. A tárca fogadkozott, behajtja a pénzt, bár az sohasem látszott, miből tudná ezt megtenni az ORÖ. Most itt a megoldás: a hétfői Magyar Közlönyben megjelent határozattal 1,3 millárd forintot kapott az Országos Roma Önkormányzat, "speciális támogatások" megnevezéssel, még idei kiutalással.
A kormány több civil és egyéb szervezetet is támogatott ugyanebben a körben, de ilyen kiugró támogatást csak kevesen kaptak, speciális támogatást viszont rajtuk kívül senki sem. A tételt a HírTV vette észre, és a RomNet írt róla bővebben.
|
[
"Országos Roma Önkormányzat",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
[
"Magyar Közlöny"
] |
Magyarország honosította az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként működő üzletember, Adnan Polat családjának egyes tagjait – értesült török forrásból a Válasz Online. Sőt: meg is találtuk azt az okmányt, amely igazolja, hogy a "trónörökös", Kerim Polat legalább 2018 óta kettős állampolgár. A kormányzat mindemellett a magyar erőműpiac tekintélyes hányadát is átengedte a korábban Orbán Ráhel társaságában lefotózott apának és fiának. Gyűjtésünkből kiderül: egy-két éven belül megyényi területek villamosenergia-ellátása múlik majd rajtuk, illetve most épülő, "fél paksnyi" kapacitású napelempark-hálózatukon.
Szűk két éve még csak annyit állítottunk Adnan Polatról, hogy török létére bizalmába fogadta a hatalom, azaz igyekezett minden hatósági porszemet eltakarítani a projektjei elől. Továbbá a kormányzat azt a törekvését is támogatta, hogy energiapiaci kulcsszereplővé váljon Magyarországon. Mostanra erősebb tényekkel is elő tudunk rukkolni. Egyrészt igazolni fogjuk, hogy Polaték magyar (és ezzel EU-s) állampolgárságot kaptak; a "trónörökös" fiú, Kerim honosításáról papírunk van. Másfelől bemutatjuk, hogy miért fog ezen az isztambuli családon múlni több megyényi magyar terület villamosenergia-ellátása. Történetünk hősei annak ellenére haraphatnak óriásit az itteni szolárpiacba, hogy Orbán Viktor 2018-as eskütételét követően nemzetstratégiai ügyként, kvázi szuverenitáskérdésként beszélt a napelempark-telepítésekről.
A keleti mogulok "becsatornázására", honosítására nem egy példát tudunk hozni a 2010 utáni Magyarországról. Négy éve a Heti Válaszban írtuk meg, hogy a kormánnyal békésen üzletelő, az Orbán család budai házának tőszomszédságában ingatlant vásároló Ghaith Pharaont annak ellenére tartózkodási engedéllyel jutalmazták a magyar hatóságok, hogy az FBI épp csalás, zsarolás és felbujtás miatt körözte. Később kiderült, hogy a szaúdi-libanoni "olajfáraó" honosítási kérelmet is benyújtott, de a folyamat végül elakadt, ráadásul a milliárdos időközben meghalt. Szintén megjárta a sajtót, hogy egy tajvani csúcsgazdag, a Kövér László házelnök bizalmát élvező Frank Liu sikeresen szerzett magyar állampolgárságot.
Hogy a Polat család egyes tagjai is hasonló kegyben részesülhettek, először török forrásból tudta meg a Válasz Online. Írtunk is levelet az állampolgársági ügyekben illetékes fővárosi kormányhivatalnak; próbáltunk hivatalos úton a végére járni, mikor nyújtott be – ha benyújtott – honosítási kérelmet, illetve mikor lett magyar állampolgár Adnan és/vagy Kerim Polat. Arról is érdeklődtünk, az állampolgárság megszerzéséhez szükséges mely feltételek alól kaptak – ha kaptak – mentességet az említett üzletemberek.
Adnan Polat és Kerim Polat a magyar miniszterelnök 2018-as beiktatási beszédén a Parlamentben.
Kérdéseinket arra alapoztuk, hogy a két Polat kvázi közszereplőként mozog a hazai nyilvánosságban. Együtt vettek részt Orbán Viktor 2018-as parlamenti beiktatási beszédén – ahol a miniszterelnök a jövőnk egyik zálogaként szólt a napelemparkokról (mára kiderült: az ő napelemparkjaikról is). Adnan Polat ráadásul a magyar kormány által alapított és pénzelt Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnöke, továbbá tulajdonosa a külügyi tárca török, görög és ciprusi partnerirodáinak. Mi több: a Magyar Narancsban négy éve olyan sajtófotók is megjelentek, amelyek Orbán Ráhel és a miniszterelnöki főtanácsadóként jegyzett Rahói Zsuzsanna tárgyalópartnereiként ábrázolják a Polat-apát és -fiút. Ekkoriban ugyan volt közös vállalkozása a török félnek Tiborcz Istvánnal, arra azonban máig nincs magyarázhat, miféle megbeszélnivalója lehetett Adnannal és Kerimmel a semmilyen céges és közfunkciót nem viselő Orbán Ráhelnek, illetve az őt kísérő állami alkalmazott Rahóinak.
Noha Pharaon-témában annak idején a Belügyminisztériumtól még érkeztek érdemi válaszfoszlányok, az állampolgársági ügyeket 2017-ben átvevő kormányhivatal most csak annyit felelt az általunk feltett Polat-kérdésekre: "a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok értemében személyes adatok harmadik félnek nem adhatók ki". Persze a török családnak ugyancsak címeztünk egy elektronikus levelet: tőlük is igyekeztünk megtudni az állítólagos honosításuk részleteit, valamint, hogy a rokonaik közül mások is folyamodtak-e magyar állampolgárságért. A Polat Holding nevében érkezett válasz így szólt: "a kért szenzitív személyes adatokkal kapcsolatban nem tudunk tájékoztatást adni".
Ettől függetlenül az immár harminc magyarországi érdekeltségből álló Polat-csoport cégbírósági aktái között felleltük Kerim Budapesten kiállított személyi igazolványának hiteles másolatát. A két és fél éve érvényes okmányon pedig minden kétséget kizáróan szerepel, hogy a kártya gazdája magyar állampolgár (nyilván a török mellett).
Kerim Polat magyar személyi igazolványa (a személyes adatokat szándékosan tettük felismerhetetlenné)
Ugyanilyen fontos fejlemény az is, hogy – miként az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható – a Polat család mára a Nemzeti Együttműködés Rendszere egyik legfontosabb tartóoszlopává vált. Ott vannak a magyar hadiipari beszerzéseknél, egész városrészt készülnek felépíteni a budapesti Soroksári úton (magánprojektjüket a kormány természetesen nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé minősítette), és immár a Türk Tanáccsal való együttműködésben is ők segédkeznek. A leglényegesebb azonban, hogy a magyar sajtóban már beharangozott napelempark-hálózatuk egy-két éven belül működni kezd.
Mostani összeállításunkból válik először nyilvánvalóvá, hogy Polaték foltszerűen fejlesztenek: Bács, Borsod, Jász, Nógrád, Pest és Vas megyét már biztosan beveszik, és összességében jóval nagyobb erőművi rendszert építenek, mint a többi NER-szereplő, az állami Magyar Villamos Művek, a Mol és a Kaposváron nyomuló kínaiak együttvéve.
Csak Mezőcsátra például öt szolárparkot terveznek; e beruházás elektromosáram-termelése elegendő lesz 195 ezer család éves energiaszükségletének kielégítéséhez. Mindez a teljes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei háztartási villamosáram-igény közel 68 százalékát jelenti. Ám mostani tudásunk szerint a Polat-csoport legalább négy mezőcsátnyi napelemparkot létesít szerte az országban.
Az alábbiakból továbbá kiderül, hogy a török terjeszkedésnek lehetnek nemzetbiztonsági vetületei is. Hiszen szó sincs arról, hogy a félig "magyarrá lett" Polatok csak a saját pénzükkel segítik az itteni haza gyarapodását. Az ő társaságukban más Erdoğan-lekötelezett oligarchák is benyomultak a vidéki erőművi és a budapesti városfejlesztési projektekbe. Tehát érdemes rögzíteni: nem családi, hanem török nemzeti előretörés terepe lett Magyarország.
A Polat család stratégiai befektetései Magyarországon
I. Energetika
Az otthonában inkább szélturbinákat telepítő Adnan Polat maga jelentette be néhány éve a Forbes magazin török kiadásában, hogy 1000 megawattos napelempark-hálózatot szervezne Magyarországon; ez a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os kapacitástömegének a felét jelenti. A gyakorlatban az isztambuli üzletember nem egyetlen gigantikus energetikai létesítményt álmodott ide, hanem 50 MW-os kapacitású fotovoltaikus kiserőművek "tömegét" (az ország különböző pontjain). Ha az 1000 MW-os célszám igaz, akkor legalább húsz ilyen szolárparknak kell kinőnie a földből mostanában, illetve az előttünk álló egy-két évben. A Válasz Online egyelőre kilenc fejlesztési zónában 16 erőművi egységet azonosított különböző hatósági, önkormányzati, földhivatali, cégbírósági adatbázisok átfésülése után – ezek mindegyikére önálló projektcéget alapított/vásárolt a török-magyar potenát.
Íme az érintett területek (zárójelben a fejlesztést végző társaságok neve):
Bács-Kiskun megye
• Kiskunhalas: egy napelempark (Naboo SolarPark Kft.)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
• Mezőcsát: öt napelempark (Alderaan Solarpark Kft., Mithra Solar Kft., Aton Solar Kft., Theia Solar Kft., Boreas Solar Kft.)
Jász-Nagykun-Szolnok megye
• Szolnok északi határa: két napelempark (Ganymede SolarPark Kft., Transdate Time Kft.)
• Túrkeve: egy napelempark (Jupiter Solution SolarPark Kft.)
• Szászberek: egy napelempark (Callisto SolarPark Kft.)
• Ismeretlen megyei helyszínen egy további napelempark (Tatooine Solarpark Kft.)
Nógrád megye
• Szügy, Csesztve: egy napelempark (PowerWatt Kft.)
• Inárcs: két újabb napelempark (a fejlesztést végző Virgin Solar Kft.-ben egyelőre nem vezették át Polaték tulajdonjogát, de a cégbíróságon iktatott zálogszerződés bizonyítja, hogy hamarosan ez az érdekeltség is török kézre kerül)
Vas megye
• Gersekarát, Sárfimizdó: két napelempark (HSE Europa Solar Kft., Jupiter Flex SolarPark Kft.)
A Polat-csoport idén négy újabb kiserőművi projekttársaságot hozott létre (Titan SolarPark Kft., Pandora SolarPark Kft., Rhea SolarPark Kft., Mimas SolarPark). Ezekhez egyelőre nem tudunk megyéket, helyszíneket rendelni, de a fenti 16-tal együtt már biztosan meglesz a húsz darab 50MW-os egység az országban, vagyis a "fél paksnyi" beépített kapacitás. Polaték egyébként egy hollandiai "fejcégen" (HSWE Investments B.V.) keresztül törtek be a magyar energiapiacra; ez az amszterdami vállalat alapította a fenti projekttársaságok munkáját összehangoló "holdingokat" (DNN Solar Partners Kft., KP Solar Kft., PolSolar Kft.), illetve a közös brandért és szakmai munkáért felelős SolServices Kft.-t is. Vagyis jelenleg mindösszesen 22 darab magyarországi érdekeltség tartozik a Polat-féle napbirodalomba. Lényeges ugyanakkor, hogy a török óriásvállalkozó nem önállóan, hanem más honfitársaival közösen hódította meg hazánkat. A cégbírósági dokumentációból kiderül, hogy például a Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyei napelemparkok finanszírozásába (szintén egy amszterdami cégen keresztül) beszállt a világhírű Federal-Mogul autóalkatrészgyár törökországi partnereként ismert Dereli család. A Nógrád, illetve Pest megyei projektekhez pedig az a Demirer família társult (egy török és egy holland vállalat "takarásában"), amellyel Polaték odahaza is kötelékben repültek az erőműpiacon.
II. Hadiipar
Miként a honvédség modernizálásáról szóló minapi cikkünkben megírtuk, a magyar kormány Törökországból vásárol kerekes gyalogsági harcjárműveket. A Nurol Makina nevű vállalat által gyártott terepjárók beszerzését – a HVG írása szerint – az állami útépítőtendereken hasító Szíjj László által résztulajdonolt HT Division Zrt.-n keresztül intézik. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ez utóbbi céget a Polat Holding budapesti főhadiszállására, a Városligeti fasor 38. szám alá jegyezték be, és Szíjj tulajdonostársa nem más, mint Suat Gökhan Karakus. Aki pedig Adnan Polat bejáratott magyarországi ügyintézője. A harcjárműveket gyártó Nurol tulajdonosi köre egyébként a Polat-csoport budapesti városrészfejlesztési projektjében is jelen van – de erről már a következő pontban írunk.
III. Ingatlanfejlesztés
Bontás alatt a Soroksári úti Közvágóhíd-terület. Fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs
A Polat-féle új városrész látványterve
A) Új városrész a pesti Közvágóhíd területén. Polaték itt az isztambuli Piyalepaşa-projektjükhöz hasonló átalakítás keretében lakóparki, szállodai, sétálóutcai hátteret akarnak biztosítani a Nemzeti Színház és a Müpa zónájának. Vállalatuk (APD Real Estate Kft.) a védett terület szinte egészét leradírozta – az ikonikus víztorony, bálterem és bikaszobrok kivételével –, és már "csak" az építkezés van hátra. A "városmodernizálásba" Adnan Polat befektetőtársként a Çarmikli és az Özaltın családot is bevonta (mindenkinek egyharmadnyi üzletrésze van különböző holland és luxemburgi érdekeltségeken keresztül). Ők olyasféle tényezők odahaza, mint Mészáros Lőrinc és Szíjj László mifelénk; a két török família konzorciumban bonyolította le az egyik legjelentősebb sztrádaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését (a bő 400 kilométeres autópályának része egy óriáshíd is, amely a Márvány-tengert íveli át). És nem mellékesen: a Çarmikli család gigantikus cégcsoportjába tartozik az a Nurol Makina is, amelyet híres harcjárműgyártóként említettünk az imént.
B) Spitz-villából Polat-irodaház. A már szintén emlegetett Városligeti fasori főhadiszállást annak idején Tiborcz Istvánnal együtt szerezte meg Adnan Polat, ám 2016 őszén a kormányfő veje kiszállt az épületet birtokba vevő és felújító társaságból (mai nevén: Polat Hungary Kft.).
C) KISZ-székházból lakó- és szállodatömb. A Duna Pearl néven futó fejlesztés már bőven a lakásértékesítés fázisában tart – a "Duna új ékkövének" óriásplakátjaiba, hirdetéseibe szinte bárki belebotolhat a fővárosban. A pesti, Pozsonyi úti telken korábban a KISZ KB székháza, majd a K&H irodaháza magasodott. A projektcég (PD Real Estate Development Kft.) felerészben Polaté; tulajdonostársa a Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyei napelemparkoknál már említett Dereli család.
Az egykori KISZ KB-székház helyén épülő Duna Pearl lakópark és szálloda látványterve
IV. Kereskedelem, külkapcsolatok
A 2018-i tartó ciklusban Polat cégét (ALX Magyar-Török Kft.) választotta hivatalos török, görög és ciprusi partneréül a külügyi tárca, pontosabban a mára megszüntetett Magyar Nemzeti Kereskedőház. Az utód, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség persze továbbra is pénzeli (havi 77 millió forinttal) Adnan Polat irodahálózatát – amely ma már a Türk Tanáccsal való kapcsolattartásért is felel. Mindemellett a magyar állam Polat irodaházában működteti az isztambuli magyar intézetet, a főkonzulátust, továbbá az Eximbank helyi képviseletét is.
V. Kerámiaibiznisz
A hadiipari pontnál emlegetett ügyintéző, Suat Gökhan Karakus visz Magyarországon egy olyan céget is (Ege Tile Kft.), amely a kelet-közép-európai térségben kizárólagos forgalmazója a fali és padlóburkolatokat gyártó Ege Seramiknak, a Polat család egyik legrégebbi vállalatának. Az Ege már 1993-tól jelen van a magyar piacon, volt például a Vasas labdarúgócsapat mezszponzora – köszönhetően az edzőként a török válogatottnál is megfordult Mészöly Kálmánnak. Állítólag 2005-ben a focilegenda mutatta be Orbán Viktort Adnan Polatnak.
VI. Kultúra
Adnan Polat, Recep Tayyip Erdoğan török köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök Gül Baba felújított türbéjének felavatásán Budapesten 2018. október 9-én. Fotó: Anadolu Agency/Murat Cetinmuhurdar
Adnan Polat korábban szponzorálta a Kurultáj "törzsi gyűlést", de a török nemzeti missziót folytató Magyar-Török Gül Baba Baráti Egyesület képviselőjeként, illetve a magyar állam által alapított (a külügyi tárca pénzéből működő) Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnökeként is ő funkcionál. Utóbbi feladata a Gül Baba Türbéje és az azt körülvevő kert, valamint az ezekhez kapcsolódó kulturális értékek megóvása, üzemeltetése fenntartása. Ugyanebben az alapítványban kurátor a magyar kormányfő nemzetközi főtanácsadója, a nagy lélegeztetőgép-üzletről szóló cikkünkben felemlegetett Rahói Zsuzsanna. Aki, mint nyitóképünkön is látszik, már évekkel ezelőtt Orbán Ráhel "segítőjeként" tárgyalt Adnan Polattal és fiával.
Nyitókép: Orbán Ráhel, Rahói Zsuzsanna, Adnan Polat és Kerim Polat a budapesti Gresham-palota teraszán. Fotó: Németh Dániel (2016)
Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen "előfizetőnk" akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!
|
[
"ALX Magyar-Török Kft.",
"Aton Solar Kft.",
"Theia Solar Kft.",
"Tatooine Solarpark Kft.",
"HSE Europa Solar Kft.",
"Transdate Time Kft.",
"KP Solar Kft.",
"APD Real Estate Kft.",
"Mimas SolarPark",
"Mithra Solar Kft.",
"Titan SolarPark Kft.",
"Ege Tile Kft.",
"Rhea SolarPark Kft.",
"Virgin Solar Kft.",
"PowerWatt Kft.",
"DNN Solar Partners Kft.",
"PolSolar Kft.",
"Jupiter Flex SolarPark Kft.",
"SolServices Kft.",
"Callisto SolarPark Kft.",
"Jupiter Solution SolarPark Kft.",
"Pandora SolarPark Kft.",
"PD Real Estate Development Kft.",
"Alderaan Solarpark Kft.",
"Naboo SolarPark Kft.",
"Polat Hungary Kft.",
"HT Division Zrt.",
"Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány",
"HSWE Investments B.V.",
"Ganymede SolarPark Kft.",
"Boreas Solar Kft."
] |
[
"KISZ KB",
"Nurol Makina",
"Adnan Polat",
"Magyar Narancs",
"Válasz Online/Vörös Szabolcs",
"Duna Pearl",
"Türk Tanács",
"Magyar Villamos Művek",
"Polat Holding",
"Paksi Atomerőmű",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház",
"HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség",
"Magyar-Török Gül Baba Baráti Egyesület",
"Ege Seramik",
"Válasz Online",
"Nemzeti Együttműködés Rendszere"
] |
Nem fukarkodik a szolgáltatásokért kifizetett pénzekkel az új testnevelési stratégia készítője. A Magyar Diáksport Szövetség uniós forrásból kapott 2,2 milliárd forintot a "T.E.S.I. – Mindenki testnevelése" elnevezésű projektre, amelyből az idén 700 millió körüli összeget sikerül majd elkölteni. A testnevelési koncepciót gyártó szövetség főleg közbeszerzés nélkül, a maga által kiválasztott cégeknél költi a pénzt, miután a szolgáltatások többségét, grafikai tervezést, fotózást, IT-szolgáltatást, rendezvényszervezést épp a 25 milliós közbeszerzési értékhatár alatt rendelték meg.
Egy fóti kft. dokumentálhatja az új testnevelési koncepció születését. A Magyar Diáksport Szövetség az elmúlt hetekben bízta meg a Lizzy Trade Kft.-t fényképek készítésével – derül ki a szövetség szerződéseiből.
A fóti mikrovállalkozás így nagyvonalúan díjazott megbízáshoz jutott, legalábbis annak fényében, hogy a naponta több diplomáciai és közéleti eseményen részt vevő miniszterelnök fotózása is jóval olcsóbb az adófizetőknek. Orbán Viktor fotósának tavaly nettó tízmillió forint körüli összeggel kellett megelégednie. A Lizzy Trade megbízása idén októbertől 2014 végéig szól, és nettó 24,2 millió forintot kap a munkáért.
A Magyar Diáksport Szövetség a tavasszal az NFÜ pályázatán nyert el 2,2 milliárd forintot a "T.E.S.I. – Mindenki testnevelése" elnevezésű kiemelt projektre. Az uniós tenderen kifejezetten az új stratégia és a fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása tárgyában lehetett pályázni. A pénzt egyetlen pályázóként teljes egészében a Balogh Gábor miniszterelnöki tanácsadó elnökletével működő szövetség nyerte el.
Mint arról korábban hírt adtunk, az iskolai programírásban kiugróan magasnak számító összegből a szervezet már a nyáron alaposan felszerelte a Sportok Házában lévő irodát. Az első hónapokban több mint 100 milliót kötöttek le vagy költöttek el technikai eszközök beszerzésére, szerverekre, számítógépekre, fénymásolókra, irodai telefonokra, valamint hét KIA Ceed személyautó hosszú távú bérletére.
Az MDSZ honlapján közzétett éves közbeszerzési tervből kiderül, hogy az idén mintegy 700 millió forintot költenek el a rendelkezésre álló keretből (az összeg áfa nélkül értendő).
A szervezet által kötött szerződések nagy része nyílt közbeszerzés nélkül jött létre. A hatályos rendelkezések ugyanis lehetővé teszik, hogy 25 millió forintos értékhatár alatt úgynevezett hirdetmény nélküli meghívásos eljárást folytassanak le, ami lényegében azt jelenti, hogy megrendelő maga választhatja ki, melyik céggel akar megállapodást kötni.
A szövetség – ahogy a fotózásra kötött szerződés esetében is – számos alkalommal használta ki maximálisan a törvény adta lehetőséget. 24,9 millió volt a grafikai tervezésre szánt összeg, 24,3 millió forintos szerződést írtak alá PR-szolgáltatások biztosítására, és ugyanennyiért vettek IT-szolgáltatásokat. 24,2 milliót fizetnek oktatásszervezésre, és ugyanennyit fényképezésre. 23,9 millió megy szoftverfejlesztésre, 23,7 millió rendezvényszervezésre, 23,3 millió egyedi csomagolási szolgáltatásokra, 21,9 millió internetes és intranetes szolgáltatásokra, továbbá 21,5 millió illusztrációs alkalmazott grafikára.
A cikkünk után helyreigazítást jelenettünk meg.
|
[
"Lizzy Trade Kft.",
"Magyar Diáksport Szövetség"
] |
[] |
A körzetben évente 20-30 bérlakás válik igényelhetővé, és az önkormányzat mintegy 900 lakáskérelmet utasított vissza, négyet, két-két SZDSZ-es, illetve MSZP-s kerületi képviselőjét azonban befogadta – jelentette be Sasvári Szilárd, a Fidesz budapesti alelnöke, Fröhlich Péter kerületi elnök és Perlaki Jenő volt polgármester. Ismertették, hogy a szocialista Keszthelyi Zoltán, a szabad demokrata Fityik György és Benes Géza, illetve az MSZP-s Schercz Gyuláné fia jutott önkormányzati lakáshoz, melyek lakbérét a hátrányos helyzetűek pénztárcájához szabták.
Fröhlich közölte, hogy az SZDSZ kizárta soraiból a visszaélésen kapott két képviselőjét, ám az MSZP módosította a lakásrendeletet és ismét kiutalta a korábbi botrány után visszavett lakást a képviselőjének.
A XX. kerület Hiller István képviselői körzete, és Fröhlich ismertette, hogy petícióval fordulnak az MSZP elnökéhez, járjon közben annak érdekében, hogy a helyi luxusbaloldal visszaadja a lakásokat – olvasható a fideszfrakcio.hu-n. A petíciót eddig több mint ezren írták alá.
(Forrás: Hír TV)
|
[
"MSZP",
"SZDSZ"
] |
[
"Hír TV"
] |
Újabb festményt vásárolt meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjában, ezúttal Jan Van der Heyden Városlátkép című munkáját. Ahogy eredetileg tervezték, nettó 400 ezer euróért, azaz mintegy 128 millió forintért vették meg a képet a londoni Johnny Van Haeften Limited’ kereskedőcégtől, akik kizárólag XVI. és XVII. századi holland művészek festményeivel foglalkoznak.
Ezen a képen kívül még Csernus Tibor Saint-Tropez című festményének megvásárlásáról van döntés (110 millió forintért), valamint Giovanni Battista Pittoni: Szent József halála című festményét is megveszik (20 millió forintért) és Rippl-Rónai József: Medgyessy Ferenc Rippl-Rónai szobrával című képét (45 millió forintért) kívánja megszerezni a tulajdonostól az MNB, számolt be tavaly év végén az Mfor.
Az MNB 2014-ben indította a programot. Oldalukon azt írják, más európai központi bankok műkincsvásárlási gyakorlatához hasonlóan törekednek arra, hogy felkutassák és gyűjtemény formájában megőrizzék a nemzeti és más kiemelkedő értékű műkincseket, kulturális javakat, művészeti és hagyatéki értékeket, ezekből pedig olyan gyűjteményt hozzon létre, amely széles körű kulturális, művészeti és társadalmi elismerésre tarthat számot. Az eddig megvásárolt festmények és gyűjtemények is fent találhatóak weboldalukon.
Köztük például a Munkácsy Mihály trilógiájának egyik darabja, Krisztus Pilátus előtt című alkotása, amelyet 5,7 millió dollárért (1,6 milliárd forint) vett meg a jegybank a kanadai Hamilton galériától. Ez ugyanúgy a debreceni Déri Múzeumba került, mint a trilógia másik tagja, a Golgota, amelyet nemrég vett meg 3 milliárd forintért a magyar kormány Pákh Imrétől.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
|
[
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
[
"Johnny Van Haeften Limited",
"Hamilton galéria"
] |
Sukoró helyett más ingatlan is szóba jöhet a nagy port felvert King's City helyszínéül. A beruházáshoz adandó kaszinókoncesszió ugyanis nem kifejezetten a Velencei-tó menti földekre, hanem a Közép-Dunántúl régióra szól. Mintha a Pénzügyminisztérium is hajlana már erre a megoldásra. Már csak a beruházót kell meggyőzni.
Joav Blum kerüli a nyilvánosságot, a sajtónak eddig két interjút adott (egyiket lapunknak), de csak úgy járult hozzá a közléshez, hogy a fotósok nem készíthettek képeket róla. Úgy tűnik, a Pénzügyminisztériumnak (PM) sincs kapcsolata a gigaberuházás ügyében eljáró üzletemberhez: Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap levélben kérte fel Blumot, hogy vegye fel vele a kapcsolatot. A nyilvánosságra hozott levél végén pedig megadta a telefonszámot, ahol az üzletember jelentkezhet a pénzügyminisztériumi titkárságon.
Ha az ügy titokzatos szereplője tud olvasni a sorok között, megérti, a Pénzügyminisztérium már nem ragaszkodik foggal-körömmel ahhoz, hogy Sukorón valósuljon meg a kaszinóberuházás. Oszkó Péter például azt írja: "...figyelemmel arra is, hogy a telekcsereügyletet jelentésében az Állami Számvevőszék is jogi értelemben semmisnek minősítette, felvetődik, hogy a jogi kétségek és aggályok tisztázása a telekcserében érintett ingatlanok korábbi tulajdoni viszonyainak helyreállításával biztosítható".
A mondat sokféleképpen értelmezhető. Akár úgy is, hogy a PM kihátrálna a beruházásból: a tárca számára nyilván kínos a számvevők pár napja publikált jelentése, melyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2008. évi tevékenységét vették górcső alá. Ebben sok más ügylet mellett a sukorói beruházásról is elmarasztalóan, a felelősségre vonást is felvetve emlékeztek meg. Kormányzati forrásunk szerint azonban továbbra is kitartanak a beruházás mellett - azt viszont a lehetőségek közé sorolta, hogy esetleg mégsem a sukorói telken, hanem máshol épüljön meg a King' City részét képező kaszinó. A beruházók cége által megnyert koncessziós pályázat ugyanis a Közép-Dunántúl régióra szól, vagyis nem lenne jogi akadálya egy másik helyszín kijelölésének.
Úgy tűnik, a PM mindenképpen visszamenne a kályhához, azaz azt szeretné, ha a jelenlegi telekcsere-szerződéstől közösen állnának el a felek: mindketten visszakapnák a cserébe vitt földterületüket, és innen tárgyalnák újra a beruházást. De azt már akkor is egy új ingatlanszerződés alapozná meg, ha a sukorói terület lenne a helyszín. A korábbi tulajdoni viszonyok helyreállítása alatt érthetné a minisztérium azt is, hogy Joav Blum újra legyen tulajdonosa a cserébe felkínált Pest megyei területnek (azokat ugyanis a nyáron egy ideig az eredeti tulajdonosokra jegyezték vissza), ez azonban már megtörtént, hiszen néhány napja a földhivatal újra az ő nevére jegyezte be az érintett Pest megyei ingatlanokat.
A csereszerződés előzményeként az üzletember a vétel útján megszerzett albertirsai és pilisi ingatlanjait kínálta fel a sukorói területért az államnak, amelynek az M4-es építéséhez lenne szüksége ezekre vagy legalábbis ezek egy részére. A jelenlegi állapot szerint tehát Blumnak megvannak a Pest megyei, az államnak pedig a Velencei-tó menti ingatlanjai. Az ezekre kötött csereszerződést azonban a földhivatalok nem jegyezték be, mert a helyi hatóságokkal folyó egyeztetések miatt elhúzódik a tópart menti sáv leválasztása, ami feltétele az üzletnek. Úgy tudjuk, egyelőre nem vetődött fel, hogy Blumnak visszafizessék azt a mintegy 300 millió forintot, amit az ingatlancsere értékkülönbözete miatt fizetett a vagyonkezelőnek, de ha Blum hajlik az eredeti állapotról való újratárgyalásra, akkor erre is szükség lesz.
Forrásaink cáfolták azt a tegnapi lapértesülést, hogy a kaszinóberuházásra kiszemelt sukorói földek környezetvédelmi szempontból védettek lennének, azok nem tartoznak a Natura 2000-területeket felsoroló listába. Úgy tudjuk, a szomszédos területek tartoznak ebbe a körbe, amint ez eddig is ismert volt. Mivel azonban a környező területek védettséget élveznek, nyilván ennek a területnek a sorsa is fontos természetvédelmi szempontból.
|
[
"Pénzügyminisztérium",
"King's City"
] |
[
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
Az Állami Számvevőszék vizsgálatából az derült ki, hogy nem volt minden rendben 2008 és 2013 között a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának működésével: hiányosságokat találtak a hivatal gazdálkodásában, de különösen az nem volt rendben, hogy újdonságkutatási munkákat szerveztek ki a Hipavilonnak, egy állami cégnek, amin keresztül visszafoglalkoztatták a saját munkavállalóikat. Ez még annak a gyanúját is felvetheti, hogy így csináltak közpénzből magánpénzt, de az ügyészség nem nyomoz az ügyben.
Egyáltalán nem talált mindent rendben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) működésével kapcsolatban az Állami Számvevőszék (ÁSZ): a nemrég lezárult vizsgálat alapján a hivatal törvénytelenül szervezett ki a szingapúri szabadalmi hivatal megrendelésére elvállalt újdonságkutatási munkákat egy cégnek, amely többek között a hivatal kormánytisztviselő munkatársait is alkalmazta.
Az ÁSZ az igazságügyi miniszternek egy, a hivatal elnökének tizenkilenc, a szingapúri munkákat végző Hipavilon Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának pedig négy javaslatot fogalmazott meg. A számvevőszék vizsgálatának gyakorlati következménye így az, hogy nekik intézkedési tervet kell készíteniük, amelyet csütörtökig kötelesek elküldeni az ÁSZ-nak.
Trócsányi László igazságügy-miniszter Szabó Szabolcs, az Együtt parlamenti képviselőjének írásbeli kérdésére azt válaszolta, hogy az Igazságügyi Minisztérium felügyeleti jogkörében a vonatkozó jogszabályok adta lehetőség keretein belül minden szükséges esetben eljár, és ha az ügyben intézkedni kell, akkor intézkedni fognak. Az Index megkereste az igazságügyi tárcát azzal kapcsolatban, hogy milyen konkrét intézkedésekre lehet számítani, de a megkeresésünkre nem érkezett válasz.
Nem volt minden rendben a gazdálkodással
Az ÁSZ május 31-én hozta nyilvánosságra a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2008 és 2013. közötti gazdálkodását és a Hipavilon Nkft.-vel fennálló kapcsolatát értékelő jelentését. A jelentésből az derült ki, hogy a hivatal gazdálkodásával ebben az időszakban nem volt minden rendben.
Az ÁSZ jelentéséből konkrétan az derül ki, hogy a Bendzsel Miklós SZTNH-elnök által felügyelt Hipavilon Kft. az SZTNH megbízásából alvállalkozóként végzett újdonságkutatást – tehát eldöntötte, hogy egy találmány újszerűnek számít-e annyira, hogy szabadalmat kapjon – a szingapúri szabadalmi hivatal számára 2013 áprilisától kezdve. A jelentésből az is kiderül, hogy maga Bendzsel engedélyezte az SZTNH alkalmazottjainak, hogy ezeket a munkákat elvállalják. A jelentés azt kifogásolja, hogy a cégnek kiszervezett feladatok elvégzésére a cég nem lett volna jogosult.
A jelentés többek között azt is megállapítja, hogy Bendzsel Miklós "nem gondoskodott arról, hogy tevékenységében és céljaiban a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményei érvényesüljenek". A jelentés a kritikák mellett azt is megállapítja, hogy a szervezet korrekten ellátta a feladatait, és a működése szabályos volt a vizsgált időszakban.
Az ÁSZ ezért azt javasolja a hivatalnak, hogy ne szervezzen ki a Hipavilonnak újdonságkutatási munkákat, illetve csak olyan munkákat szervezzen ki, amiket az alapító okiratában foglaltaknak megfelelően elvégezhet. Ezen túl ugyanakkor azért is problémás lehet a Hipavilon bevonása, mert ameddig a hivatal munkatársai a hivatalnak dolgozva a költségvetés számára csinálnak bevételt, egy magáncég bevonásával ez a pénz nem a költségvetésben, hanem magánkézben landol.
Ez alapján az ÁSZ javasolta a igazságügyi miniszternek, hogy intézkedjen a feltárt hiányosságok, szabálytalanságok tekintetében az esetleges munkajogi felelősség tisztázására irányuló eljárás megindításáról, és ennek eredménye ismeretében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ahogy azt már említettük, Trócsányi erre ígéretet tett, de a konkrét tervezett lépésekről egyelőre nem lehet tudni.
Hova lett a pénz?
Úgy tudjuk, a Nemzeti Adó- ás Vámhivatalnál (NAV) viszont történt egy ÁSZ-tól független feljelentés költségvetési csalás gyanúja miatt. A feljelentés arra alapozza ezt a gyanút, hogy a szabadalmi hivatalnál mostanában rekordalacsony számú szabadalmi bejelentés született (2009 és 2014 között 786-ról 619-re csökkent, 2015-ben pedig kicsivel nőtt, 633-ra).
A feljelentés szerint ezért a szabadalmi elbíráló kormánytisztviselők rengeteg szabad munkaidővel rendelkeznek, így a szingapúri hivatal felkérésére végzett munkát, amit az SZTNH állítása szerint munkaidők kívül csinálnak, valójában munkaidőben végzik el.
Az indoklás szerint pedig az is a költségvetést károsítja, ha a költségvetésből származó pénzeket a hivatal céljaitól eltérően használják fel, és ha az SZTNH munkatársai munkaidőben olyan munkát végeznek, amit a törvények alapján – a Hipavilon megbízásából – nem is végezhetnének, akkor ez az eset állhat fenn. A feljelentés szerint nagyjából 1 milliárd forinttal károsította meg a költségvetést ez a jelenség.
A NAV-nál rákérdeztünk, hogy nyomoznak-e már költségvetési csalás gyanúja miatt ebben az ügyben, ott azonban azt a választ kaptuk, hogy "az Állami Számvevőszéknek van jogosultsága bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tenni az illetékes nyomozó hatóságnál". Az ügyészségnél is rákérdeztünk, hogy érkezett-e feljelentés az ÁSZ-tól: azt írták,
az ÁSZ nem tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségnél, így az ügyészség a megbízási szerződésekkel kapcsolatban nem is folytat vizsgálatot.
A 2015-ös céges beszámolója alapján a Hipavilonnak egyébként elég radikálisan, csaknem 5 millió forinttal (4 millió 842 ezer forinttal) csökkent a mérleg szerinti eredménye 2015-ben 2014-hez képest, így a cég eredménye tavaly 301 ezer forint volt. A cég bevételeinek a nagy része az SZTNH-tól érkezett megbízásokból származott, ugyanakkor 360 ezer forint értékben a Szerencsejáték Zrt.-nek, 926 ezer forint értékben pedig a Design Terminálnak is dolgoztak.
Az SZTNH kiakadt
Az ÁSZ vizsgálatának megjelenése után a szabadalmi hivatal közleményben jelezte, hogy szerintük megalapozatlan kritikákat is tartalmaz a számvevőszék jelentése. "Úgy tűnik az ÁSZ nem értette meg a pontos jogszabályhelyekkel is alátámasztott részletes érveket" – írták.
A szabadalmi hivatal szerint az ÁSZ észrevételei bizonyos esetekben ellentmondásban állnak önmagukkal: az SZTNH szerint a vizsgálat például egyszerre állítja, hogy a szervezet működését támogató belső kontrollrendszerben hiányosságok vannak, és azt is, hogy ez a rendszer szabályosan működött az ellenőrzött időszakban.
A gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeinek érvényesüléséről azt írták, "az ÁSZ nem tud mit kezdeni az önmaga által is feltárt és az SZTNH részéről is többször hangoztatott tényekkel", mivel a hivatalnak zavartalan működés mellett még nőtt is a vagyona, és nincsenek kifizetetlen számlái sem.
A Hipavilonnak kiszervezett munkákkal kapcsolatban azt írják, a kiszervezés "mindenben összhangban van a jogszabályokkal", és az ÁSZ figyelmen kívül hagyja azt a jogi szabályozást, ami alapján a hivatal ezeket a munkákat szabályosan szervezte ki.
Az ÁSZ közleményében reagált az SZTNH kifogásaira: eszerint a számvevőszék továbbra is fenntartja a jelentésében szereplő megállapításait, javaslatait, az ellenőrzést a vonatkozó törvények és egyéb szabályozók maradéktalan figyelembevételével folytatta le.
A hivatal egyébként nem csak az ÁSZ-ra akadt ki: jó hírnév megsértéséért perelték Szabó Szabolcsot, miután az Együtt parlamenti képviselője írásban kérdezte Trócsányit a hivatal ügyeiről. A pert azóta már másodfokon is elvesztették.
|
[
"Hipavilon",
"Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala"
] |
[
"Hipavilon Nkft.",
"Állami Számvevőszék",
"Legfőbb Ügyészség",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Design Terminál",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Nemzeti Adó- ás Vámhivatal",
"Hipavilon Nonprofit Kft."
] |
2010. április 14., szerda 11:25
Hanganyag: Szépvölgyi István
Pontosan két éve indult nyomozás a MÁV Általános Biztosító Egyesület intézőbizottságának elnöke, korábbi elnök-vezérigazgatója és társai ügyében, sikkasztás és pénzmosás bűntett gyanúja miatt.Az előzetesen adatok alapján megállapították, hogy a MÁV ÁBE bankszámlájáról az elkövető részletekben 358 millió forintot, majd színlelt szerződés alapján egy összegben 666 millió forintot utalt át egy budapesti székhelyű betéti társaság hazai bankszámlájára. Az utóbbi összeget még ugyanaznap továbbutalták az egyesület vezetője és egy hozzá köthető személy hazai magánszámlájára.A VPOP közlése szerint felvetődött, hogy egy budapesti ingatlan értékesítéséből származó 358 millió forintos vételár eredetét az eladók fiktív kölcsönügylettel offshore cégek és más tagállamban vezetett bankszámlák közbeiktatásával próbálták leplezni. Az összeget további nyereség érdekében magáncélra fordították.A nyomozók megállapították, hogy a korábbi elnök-vezérigazgató családtagjai, ismerősei és érdekeltségi körébe tartozó cégek igénybevételével vette ki az egyesület vagyonából a több mint 1 milliárd forintot.A MÁV ÁBE intézőbizottságának elnökét 666 millió forintos sikkasztással, pénzmosással, valamint 24 millió forint értékű csalással és 481 millió forint hűtlen kezeléssel gyanúsítják. További öt embert gyanúsítanak csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés és pénzmosás elkövetésével.A bizonyítékok alapján a hat gyanúsítottat őrizetbe vették, közülük a bíróság ötük előzetes letartóztatását rendelte el. Jelenleg már csak a MÁV ÁBE intézőbizottságának elnöke áll kényszerintézkedés hatálya alatt. Ő 2009. március 12-ig volt előzetesben, ekkor azonban befizette az óvadékot, így szabadulása óta lakhelyelhagyási tilalom vonatkozik rá.Az eljárásban a bíróság zár alá vett egy hatmillió forint értékű ingatlant, valamint tíz bankszámlát az azokon szereplő 371 millió forint erejéig. Biztosítási intézkedésként foglalt le a hatóság további bankszámlákat is, amelyek feloldása után 666 millió forintot visszautaltak az egyesületnek a biztosítóval szemben fennálló követelések kielégítésére.A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve a Hitelintézeti Felszámoló Közhasznú Társaság vezetője az általuk bűncselekményre utaló esetekről többször tájékoztatták a nyomozó hatóságot, illetve több esetben tettek feljelentést - olvasható a VPOP közleményben.
|
[
"MÁV ÁBE"
] |
[
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete",
"Hitelintézeti Felszámoló Közhasznú Társaság",
"MÁV Általános Biztosító Egyesület"
] |
A Kúria elutasította a Földalapkezelő felülvizsgálati kérelmét, így nyilvánosságra kell hozni az állami földbérleti pályázatok értékelési pontszámait és bírálati lapjait. Az adatigénylést két éve nyújtotta be Szabó Rebeka, aki ígéri, mindent dokumentumot nyilvánosságra hoz.
"Vége az NFA titkolózásának! A Kúria nem adott helyt a Földalapkezelő időt húzó felülvizsgálati kérelmének, így most már nincs több kibúvó, nyilvánosságra kell hozniuk az állami földbérletpályázatok értékelési pontszámait és bírálati lapjait" – írja Facebook-oldalán Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért képviselője.
Szabó Rebeka két évvel korábban kérte ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől, hogy milyen indokkal adta oda az állami földeket húszéves bérletbe. Miután adatigénylését elutasították, bírósághoz fordult, az első- és másodfokon eljáró bíróság is neki adott igazat, de az NFA hiába nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához, az nem adott neki helyt.
Szabó Rebeka a Népszabadság Online-nak azt mondta, hogy az összes megkapott dokumentumot haladéktalanul nyilvánosságra fogja hozni. A NOL szerint a Földalapkezelőnek az összes pályázatot, bírálatot és adatot ki kell adnia Szabó Rebeka számára. Szabó első, 2012 márciusában beadott kérelmét áprilisban utasította el az NFA, többek között arra hivatkozva, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése személyiségi jogokat sértene, és nehezítené az NFA működését.
A földbérleteket rengeteg visszásság kísérte. Magyarország ötmillió hektár földterülettel rendelkezik, amelyből 500 ezer hektár az állami szántóföld. A kormányváltás után az NFA és a Vidékfejlesztési Minisztérium mintegy 65 ezer hektár föld hasznosítását hirdette meg pályázati úton.
Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca volt államtitkára azért mondott le tavaly januárban, mert azt tapasztalta, hogy az általa képviselt kis- és középbirtokokra építő agrárpolitika kisiklott, és a húszéves haszonbérletre kínált 65 ezer hektárnyi állami földterületet a gyakorlatban "zöldbárók" és "oligarchák" szerzik meg nagy többségben.
Ángyán szerint a rendszert a különféle érdekcsoportoknak juttatott területek aránytalan és igazságtalan elosztása, a családi gazdálkodók háttérbe szorítása jellemzi. Ángyán szerint néhány, kormányhoz közel álló "nagykutya" kapta a legnagyobb földterületeket (Ángyán elemzéséről itt olvashat bővebben).
A Vidékfejlesztési Minisztérium tavaly leváltotta Sebestyén Róbertet, az NFA elnökét.
|
[
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] |
[
"Párbeszéd Magyarországért",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Népszabadság Online"
] |
Hosszú, hétoldalas szövegben írta le álláspontját Horváth Csaba, Zugló ellenzéki polgármestere arról, hogy egy tanúvallomás miatt belekeveredett egy korrupciógyanús ügybe. A szöveget elküldte a sajtónak, és írásbeli vallomásként elküldte az ügyészségnek is.
Emlékeztetőül: egy nagy számlagyáras nyomozás során az egyik gyanúsított, Fuzik Zsolt azt vallotta, hogy korrupciós pénzeket fizettek Horváthnak, mint ahogy több másik MSZP-s politikusnak is. Az ügyészség azóta gyanúsítottként hallgatta ki Horváthot. Az ügyről itt olvashatja el a cikkeinket.
Horváth a dokumentumban továbbra is mindent tagad, azt írta, soha nem követett el bűncselekményt, nem kért és nem kapott pénzt senkitől. A részletekről azt írta, hogy
Fuzikot csak 2016-ban ismerte meg.
Fuzikkal többször találkozott, ekkor Fuzik több, használható információt is adott neki a fideszes fővárosi ügyekről (lásd az alábbi képet). Több ilyen találkozón Tóth Csaba is ott volt.
Horváth vallomása arról, milyen információkat kapott szerinte Fuziktól
A szóban forgó időszakban Horváth a fővárosi közgyűlésben ült, nem volt köze Zuglóhoz, zuglói döntéshozatalhoz.
2020-ban megszűnt a kapcsolata Fuzikkal.
Az ügyészség mindeddig nem adott át Horváthnak érdemi információkat az ügyről, így a terhelő bizonyítékokról sem közöltek semmit, illetve Fuzik Zsolt vallomását sem küldték el neki.
A gyanúsításban egy kivétellel nem szerepel, hogy Fuzik szerint mikor adta át a kenőpénzeket, a megnevezett egyetlen konkrét alkalommal pedig Horváth szerint ő bizonyíthatóan nem találkozhatott Fuzikkal.
Fuzik szerinte vádalkut kötött, és úgy tudja, külföldre távozhat a magyar hatóságok engedélyével.
Kéri a Fuzikkal való szembesítést.
Este Horváth az ATV Egyenes Beszéd című műsorában volt vendég, itt megismételte a fő állításokat, azt mondta, a Fidesz "nokiásdobozos" ügyet kreált, hogy aztán azt lehessen mondani, hogy "nem zörög a haraszt". Holott – mondta Horváth – már senki nem emlékszik, hogy a nokiásdobozos vallomásról kiderült, hogy hamis vallomás volt.
A Fidesz módszere, hogy az ilyen ügyekkel bizonytalanítsa el a választókat, akik majd erre azt mondják, hogy az ellenzék sem különb, mondta Horváth.
A Fuziktól kapott információk kapcsán úgy fogalmazott, Fuzik egy időben az belső informátora volt, akit természetesen nem nevezett meg soha a nyilvánosságban.
|
[
"Fidesz"
] |
[] |
Rágalmazás miatt büntetőfeljelentést tett, jó hírnév megsértése miatt polgári peres eljárást kezdeményez Kósa Lajos ellen az MSZP, amiért a Fidesz ügyvezető alelnöke a közelmúltban egy rendezvényen azt mondta: a 2002-es parlamenti választást visszaélések döntötték el a szocialista párt javára.
Legény Zsolt, az MSZP Demokrácia Központjának vezetője a Központi Nyomozó Főügyészség előtt hétfőn tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: rendkívül sérelmesnek tartják, hogy Kósa Lajos évek elteltével megkérdőjelezte egy törvényesen és demokratikusan lezajlott választás eredményét. Hozzátette, hogy a 2002-es parlamenti választás lebonyolításáért belügyminiszterként Pintér Sándor felelt, szerinte a Fidesz alelnöke így valójában őt vádolta meg.
A szocialista politikus bocsánatkérésre szólította fel Kósa Lajost, és visszautasította szavait. Az MSZP a büntetőfeljelentés mellett polgári peres eljárást kezdeményez a Fővárosi Törvényszéken a fideszes képviselő ellen, és egymillió forint nem vagyoni kártérítést követel tőle, amit jótékony célra ajánlanának fel – közölte Legény Zsolt.
Kósa Lajos október 3-án a Bibó István Szakkollégium rendezvényén a választási eljárás átalakításának egyik céljaként a csalások megakadályozását nevesítette. Azt mondta, a 2002-es választást a visszaélések döntötték el a szocialisták javára, és azok a 2006-os eredményt is befolyásolták. Véleménye szerint a javasolt változtatások – elsősorban az előzetes regisztráció – meggátolják majd a láncszavazást, valamint azt, hogy "gulyást osszanak a cigánysoron vagy bárhol" a szavazás napján, amivel szerinte főként az MSZP élt. Vitapartnere, Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese erre azzal reagált, hogy szavazatvásárlás miatt a rendszerváltás óta csak a fideszes Papcsák Ferenc 2002-es kampányfőnökét ítélték el.
2012. október 15-i "Még Kósa sem beszélhet büntetlenül akármit" című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy Dr. Papcsák Ferenc 2002-es kampányfőnökét választási csalás miatt elítélték. A valóságban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2004-ben jogerősen egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Baktalórántháza volt alpolgármesterét választás rendje elleni bűncselekmény miatt. A bíróság jogerős ítéletében kimondta: a választási csalást Dr. Papcsák Ferenc fideszes képviselő érdekében követték el, Dr. Papcsák Ferenc ugyanakkor az ügynek nem volt terheltje, személye ellen ezen üggyel összefüggésben semmilyen eljárás nem folyt. A választási csalás miatt elítélt személy nem azonos dr. Papcsák Ferenc 2002-es kampányfőnökével.
|
[
"MSZP",
"Fidesz"
] |
[
"Bibó István Szakkollégium",
"Fővárosi Törvényszék",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Demokrácia Központja"
] |
Néha több volt a jegybevétel, mint az üzemeltetési költség, de összességében így is csak nyeli a pénzt a kisvasút. Lázár János szerint megtérülő beruházás, a számok alapján viszont úgy tűnik, hogy soha nem fog megtérülni.
Július elején közadatigénylésben kértük ki a Vál-völgyi kisvasutat üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól a kisvonattal kapcsolatos bevételek és kiadások listáját havi bontásban. Az alapítvány némi késéssel ugyan, de megküldte az általunk kért adatokat egy táblázatban.
Voltak olyan hónapok, amikor a jegybevétel meghaladta az üzemeltetési költséget, de 2016-os indulása óta így is 4,1 millió forint veszteséget termelt a felcsúti kisvasút.
A jegyeladásból származó bevétel 2016 augusztusában volt a legnagyobb, 2,9 millió forint. Az üzemeltetési költség pedig 2017 júniusában volt a legmagasabb, közel 3,4 millió forint.
Korábban több cikkben foglalkoztunk azzal, hogy hányan utaznak a felcsúti stadiontól az alcsútdobozi arborétumig közlekedő kisvonaton. Legutóbb július közepén tettük közzé a legfrissebb utasforgalmi adatokat, amelyekből az látszott, hogy 2016. április 30-i elindulása óta összesen 48.533 utas volt a vonalon. Tavaly 30.219, idén 18.314.
Lázár János azt mondta július közepén, hogy a felcsúti kisvasút megtérülő beruházás. A bevételi/kiadási adatok alapján viszont nincs igaza a miniszternek, és ha így folytatódik, soha nem is fog megtérülni a felcsúti kisvasútra fordított 600 millió forint EU-támogatás.
“Én úgy gondolom, ha Magyarországon egy fél év alatt 20 ezer ember használ egy kisvasutat, az megtérülő dolog. Én ebben semmi kivetnivalót nem látok, ez egy politikai hecckampány, ha nem Felcsúton épült volna a kisvasút, akkor senkit nem érdekelne. Csak Orbán Viktor miniszterelnök miatt érdekes."
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] |
[] |
A kémkedéssel meggyanúsított nemzetbiztonsági vezetők tárgyalása zárt ajtók mögött zajlik, Galambos Lajost és társát védőjük indítványára engedték ki az előzetes letartóztatásból.
Védői indítványra csütörtökön előzetes letartóztatásból házi őrizetbe került a Debreceni Törvényszéken tárgyalt nemzetbiztonsági kémügy első- és harmadrendű vádlottja, azaz a Nemzetbiztonsági Hivatalt 2004 és 2007 között vezető Galambos Lajos és Püski László vállalkozó - írja a Hajdú Online.
A Nemzetbiztonsági Hivatalt 2004 és 2007 között vezető Galambos Lajost még tavaly decemberben vádolta meg kémkedéssel a Budapesti Katonai Ügyészség. Az ügy másodrendű vádlottja a korábban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Szilvásy György, ellene felbujtóként elkövetett kémkedés, Püski László ellen bűnsegédként elkövetett kémkedés, az NBH korábbi főigazgatója, Laborc Sándor István ellen pedig kémkedéssel kapcsolatban hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt nyújtották be vádiratot a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsához.
Galambos Lajost és Püski Lászlót akkor előzetes letartóztatásba helyezték, a másik két vádlott szabadlábon védekezhet.
A büntetőper Debrecenben teljes titoktartás mellett, zárt ülés keretében zajlik, mert a per során több államtitkot is érintenek. A Hajdú Online szerint a büntetőper májusban tanúbizonyítással folytatódik.
|
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
[
"Katonai Tanácsa",
"Hajdú Online",
"Fővárosi Bíróság",
"Budapesti Katonai Ügyészség",
"Debreceni Törvényszék"
] |
Hivatalos információja nincs a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) arról, hogy az Omninvest Kft. megkezdte volna annak a kétmilliárd forintos közpénznek a visszafizetését, amelyet 2006-ban nyújtott számára a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) – válaszolta a Világgazdaság kérdésére a Kehi kommunikációs osztálya. Ám a Kehi felé ismertetett ajánlatuk nem azt tartalmazta, hogy egy összegben fizetik vissza a támogatást. Több év alatt, részletekben teszik azt – közölték lapunkkal.
Az Omninvest ügyében ez év július 26-án rendelte el a Kehi-vizsgálatot a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Lehetségesnek tűnt ugyanis, hogy a cég 2006-ban önmagát bízta meg az új influenzajárvány elleni oltóanyag kifejlesztésével, s azért is, mert az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága szintén vizsgálatot folytat az oltóanyaggyártónak akkor juttatott kétmilliárdos állami pályázati pénz ügyében.
Azért kérdeztük meg a Kehit, mert az Omninvest Kft. a napokban közleményben tudatta: viszszafizeti az összeget. Szerettük volna megkérdezni annak részleteiről a céget, de Németh Zsolt szóvivő elhárította a kérésünket. Közölte, hogy arról a pénzt a számukra juttató NKTH elnökségét kérdezzük, "a megállapodás részleteiről nélkülük nem áll módunkban nyilatkozni".
Megfogadva a tanácsot, ezt napokkal ezelőtt meg is tettük, de választ máig nem kaptunk, ismételt érdeklődésünkre türelmünket kérték.
Egyébként az Omninvestnél a helyszíni vizsgálatot és a dokumentumok ellenőrzését a Kehi befejezte. A végleges jelentés megírásán az ellenőrök még dolgoznak, a jelentéstervezeteket az érintettek hamarosan megkapják s észrevételeket tehetnek. A Kehi úgy látja, hogy a vizsgálat eredményesnek mondható, mivel az Omninvest Kft. és az Omninvest Development Kft. (amely az Omninvest leányvállalata) az ellenőrzés lezárulta előtt felajánlotta, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnak közel kétmilliárd forint közpénzt visszafizet.
A társaság közleménye szerint az összeg visszafizetésére vonatkozó kötelezettségvállalásról az új magyar tulajdonosok döntöttek. Egyrészt a cégnél lévő több száz munkahely megőrzése érdekében, valamint azért, mert nem akarták, hogy a pályázati kifizetések elszámolása során a magyar állam konfrontálódni kényszerüljön az Európai Unió illetékes szervezetével.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az Omninvest Development Kft. pályázaton való részvétele, a támogatási szerződés megkötése az akkor hatályos magyar jogszabályoknak megfelelt. Hozzátették azt is: csak ez év tavaszán vált ismertté, hogy az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága vizsgálatot folytatott a támogatással kapcsolatban, s ennek során megállapította, hogy a szóban forgó kutatási tevékenység elszámolása uniós rendeletbe ütközik.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal egyébként az új típusú humán influenzavírus elleni védekezésre vonatkozó összes kormánydöntés végrehajtását s a feladat ellátásához rendelt források felhasználását ellenőrzi. Azt a 2004–10 közötti időszakot, amikor összesen 7,7 milliárd forint közpénzt használtak fel ezzel kapcsolatban. Az Omninvestnek a 2006-ban nyújtott kétmilliárd forintból olyan gyártástechnológiát kellett kialakítani, amely alkalmassá tette a céget az oltóanyag tömeges előállítására – mondta a Kehi.
Ez megtörtént – jelentette ki Rácz Jenő, az Egészségügyi Minisztérium akkori vezetője, aki lapunk kérdésére elmondta: akkor a pandémiás tervnek megfelelően kellett felkészülni az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által jelzett esetleges madárinfluenza-világjárványra, a védőoltások tömeges gyártására, de az Omninvest a nagyipari előállításra akkor még nem volt felkészülve. A WHO a vakcinagyártáshoz szükséges vírust a világ több laboratóriumába, így hozzánk is elküldte, és a cég ezzel kapcsolatos kísérletei eredményesek voltak, ennek alapján az egészségügyi tárca szakmailag támogatta a tömeggyártás fejlesztését. A pályázati pénzekről nem ők dönthettek. Igaz, a világjárvány szerencsére elmaradt, de a fejlesztés fontos volt, mert az akkor létrehozott technológia ma is alkalmazható. Csak az aktuálisan fertőző vírustörzset kell kicserélni a gyártónak, ez történt tavaly, a H1N1 vírus elleni védőoltás előállításakor is – tette hozzá Rácz Jenő.
A vakcinagyártó szakmai munkájával kapcsolatban az ágazat irányításáért jelenleg felelős egészségügyi államtitkárság is többször kijelentette: a pénzügyi vizsgálódások nem kérdőjelezik meg a nemzetközi hírű magyar védőoltási rendszert. Lapunk továbbra is várja a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal válaszát egyebek között arra, milyen feltételekkel írta ki a pályázatot az NKTH, amelyet az Omninvest nyert meg, s megismerhető-e a szerződés?
Szerző: Nógrádi Tóth Erzsébet
|
[
"Omninvest Kft.",
"Omninvest Development Kft."
] |
[
"Egészségügyi Világszervezet",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Egészségügyi Minisztérium",
"Európai Unió",
"Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága"
] |
Luxuslakások a minisztertől
Egyedi engedélyekkel segítették az ingatlanok elkótyavetyélését az MSZP-s vezetők
vehette meg töredék áron nagy értékű szolgálati lakását az előző ciklusokban. Sok esetben a szocialista honvédelmi miniszterek segítették a Honvédelmi Minisztérium luxusingatlanjainak elkótyavetyélését azzal, hogy az egyedi engedélyükkel idegenítették el az ingatlanokat, több száz milliós vagyonvesztést okozva az államnak – közölte tegnap Fodor Lajos. A HM közigazgatási államtitkára arra a cikkünkre reagált, amelyben megírtuk, hogy a szaktárca felső vezetőinek soratöredék áron nagy értékű szolgálati lakását az előző ciklusokban.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Többször módosították a hatályos jogszabályokat, illetve egyedi engedélyeket adtak az elidegenítésre Juhász Ferenc és Szekeres Imre szocialista politikusok minisztersége idején, hogy töredék áron vehessék meg a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a honvédség felső vezetői a számukra bérbe adott szolgálati luxuslakásokat – közölte tegnap Fodor Lajos, a szaktárca közigazgatási államtitkára. A vezérezredes sajtótájékoztatón reagált csütörtöki cikkünkre, amelyben megírtuk, hogy több száz milliós vagyonvesztés érhette a szaktárcát az előző választási ciklusokban a honvédségi vezetőknek áron alul eladott szolgálati ingatlanok miatt. Fodor közölte: sok esetben felmerülhet a hivatali befolyással való visszaélés is – olvasható a Magyar Nemzet pénteki számában, melyből további részleteket is megtudhat.
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[
"Magyar Nemzet"
] |
2011. július 20., szerda, 20:03
Címkék: BKV; metró; Alstom; szerződés; Tarlós István főpolgármester; Patrick Kron;
Aláírta a metrószerződés módosítását Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, az Alstom elnök-vezérigazgatója. Ha a francia cég tartani tudja a szerződésben vállaltakat, pont kerülhet az elmúlt hónapokban egyre kilátástalanabbnak tűnő metróügy végére.
"Tavaly ősszel 20 fillérben sem fogadtam volna arra, hogy eljutunk idáig" - mondta csütörtök esti sajtótájékoztatóján Tarlós István, miután Patrick Kronnal, az Alstom elnök-vezérigazgatójával aláírták a metrószerződés módosítását. A főpolgármester szerint a júniusban megkezdett tárgyalások eredményeképpen sikerült az eredeti szerződésből olyan pontokat törölni, amelyek "nem voltak odavalóak".
Tarlós István elmondta: az aláírással megteremtették a szükséges feltételét annak, hogy 2012 végén a piros metró vonalán, 2014 első felében pedig a 4-es metró vonalán új metrókocsik közlekedhessenek. Hozzátette: a mostani módosítást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek még ellen kell jegyezni, ezzel azonban valószínűleg nem lesz gond.
Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, az Alstom elnök-vezérigazgatója / Kovács Tamás
Patrick Kron szerint az elsődleges feladat az, hogy az Alstom megszerezze a metrókocsik típusengedélyét a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH); szerinte az engedélyeztetési eljárás zavartalanul zajlik majd. Mint mondta: az Alstom az előírásokat teljesítette, ám ha újabb módosításokra lesz szükség, azokat megvizsgálják, és ha kell, végrehajtják.
Nehéz szülés
A főváros és az Alstom közötti egyeztetési folyamat a múlt hét elején zárult le, amikor a felek az utolsó vitás kérdésben is megállapodásra jutottak. Eszerint kikerült az Alstom szerződésből a vis maiorra vonatkozó kitétel. Az eredeti szerződés szerint vis maiornak számított, ha a francia cég nem tudja határidőre megszerezni a metrókocsik típusengedélyét.
A szerződésmódosítás szerint az Alstom által vállalt kötbér és a kárfelelősség mértéke a korábbi 20 helyett a szerződés értékének 30 százaléka lesz, a teljesítési biztosítás 10 százalékról 15 százalékra emelkedik. Az előleg mértéke a korábbi 50 százalék helyett 20 százalékra csökkent; a maradék összeget a főváros akkor fizeti ki, ha a metrókat a BKV átveszi, illetve ha azok üzembe állnak.
A főpolgármester egy múlt heti sajtótájékoztatón azt mondta: a megállapodás egyik legfontosabb része, hogy az Alstom vállalta a metrókocsik fékrendszerének a hazai szabványoknak megfelelő átalakítását, s csak ezt követően nyújtja be a típusengedélyre vonatkozó kérelmet a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz (NKH).
Az Alstom vállalta, hogy a szerződés módosítását követő 300 napon belül megszerzi a 2-es metróra szánt vonatok végleges típusengedélyét, 330 napon belül leszállítja az első metrószerelvényeket, 548 napon belül pedig az utolsót is; a gyártónak ekkorra már rendelkeznie kell a 4-es metró szerelvényeinek típusengedélyével is. Az új vonal első metróinak 600, az utolsónak 750 napon belül kell Budapestre érkeznie. Ha az Alstom bármelyik határidőt 60 nappal túllépi, a szerződés felbontható.
Fotó: HVG
Kényszerek...
A Fővárosi Közgyűlés múlt csütörtöki ülésén jelentős többséggel megszavazta a szerződésmódosítást. A főváros szűk határidőt szabott: a módosítást az Alstomnak július 26-áig alá kellett írni, ellenkező esetben Budapest elállt volna a megállapodástól, és új közbeszerzést írt volna ki metrókocsik beszerzésére. A főváros a biztonság kedvéért elkészíti egy új pályázat dokumentációját, hiszen elvileg lehetséges, hogy az Alstom nem teljesíti a szerződésben foglaltakat.
Erre azért van szükség, mert a 4-es metró első szakaszának építését 2015-ben be kell fejezni, a járműbeszerzés pedig része a 4-es metró beruházásnak, s ha az új metrók nem érkeznek meg határidőre, Budapest elbukhatja a projekt mintegy 180 milliárd forintos uniós támogatását; ez nemcsak a 4-es metróra nézve, hanem egész Budapest számára beláthatatlan következményekkel járna.
A francia vállalattal való megegyezést az is sürgette, hogy a Budapesten közlekedő 30-40 éves metrószerelvények szavatossága lejárt, felújításuk nem gazdaságos, üzemeltetésük pedig egyre kockázatosabb. Emlékezetes: áprilisban egy szerelvény két kocsija is kiégett, aminek eredményeképpen a főpolgármester kivonatott a forgalomból 43 darab, 40 évnél idősebb metrókocsit. Jelenleg is zajlik további 111 darab, ugyancsak roncstelepérett kocsi felülvizsgálata.
Tarlós István a metrógyártó céggel való megállapodást korábban "maximális sikernek" nevezte, egy más témában tartott sajtótájékoztatón csütörtökön közölte: az Alstommal kötött megegyezés a ciklus legnagyobb sikere. Tény, hogy Budapest a lehetőségekhez mérten a legjobban jött ki az évek óta húzódó, és egyre kevesebb sikerrel kecsegtető Alstom-ügyből.
Az is vitathatatlan, hogy a módosított szerződés a főváros számára előnyösebb, mint annak korábbi verziója, igaz ugyanakkor, hogy ehhez – illetve ahhoz, hogy az Alstomnak a budapesti ügyhöz való hozzáállása megváltozzon – kellett az is, hogy a francia cég Versailles-ban jogerősen elveszítsen egy első fokon már megnyert, 30 milliárd forint felhasználásáról szóló pert.
...és helyzetek
Az Alstom-ügy 2006-ban kezdődött, amikor a BKV 65 milliárd forint értékű szerződést kötött a céggel 37 metrószerelvény vásárlásáról; ebből 22 ötkocsis vonat a 2-es, 15 négykocsis szerelvény pedig a 4-es metró vonalán közlekedik majd. Az Alstom már a gyártással is sokat késett: az első metrónak 2008 májusában kellett volna Budapestre érkeznie, ehhez képest az első szerelvényt az év szeptemberében mutatták be.
A Fővárosi Közgyűlés tavaly nyáron döntött arról, hogy ha az Alstom rövid határidőn belül nem szerzi meg a végleges típusengedélyt, a BKV felmondja a szerződést. A típusengedélyre való kérelmet az NKH elutasította, elsősorban arra hivatkozva, hogy az Alstom-metrók fékrendszere nem felel meg a hazai szabályozásnak. A döntést tavaly októberben közölték, a BKV pedig a közgyűlési döntésnek megfelelően felbontotta a szerződést.
A BKV ezzel párhuzamosan lehívta a szerződésben foglalt 30 milliárd forintos bankgaranciát, emiatt az Alstom Franciaországban beperelte a BKV-t. A cég a nanterre-i bíróságon tavaly decemberben első fokon megnyerte a pert. A versailles-i bíróság azonban egy hónapja a BKV-nak adott igazat.
Ha a metróbeszerzés ezúttal végre sikerrel zárul, Budapest lesz a 46. azon világvárosok sorában, amelyekben az Aéstom metrói közlekednek. Jelenleg körülbelül négyezer ilyen metrókocsi fut világszerte.
|
[
"Alstom",
"BKV"
] |
[
"Fővárosi Közgyűlés",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon ítéletet hirdettek Zuschlag János és tizenöt társa büntetőperében. A volt szocialista parlamenti képviselőt nyolc és fél évi börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Hét társának büntetése szintén letöltendő börtönbüntetés, valamint vagyonelkobzás. Az ítélet nem jogerős.
Jelentős médiaérdeklődés mellett hirdettek szerdán ítéletet a Bács-Kiskun Megyei bíróságon a különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt Zuschlag János büntetőperében. Fodor Endre, a büntetőtanács elnöke Zuschlag Jánost, a per elsőrendű vádlottját bűnösnek találta folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalásban és ezért őt nyolc és fél évi, kedvezmények nélküli börtönbüntetésre és tíz év közügyektől eltiltásra, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték.
Zuschlag egykori titkárát, a másodrendű Lados Istvánt - aki kezdettől fogva együttműködött a hatóságokkal és már az ügyészségi nyomozás során teljes körű, feltáró vallomást tett - folytatólagosan elkövetett csalásért, magánokirathamisításért két évi börtönre, két év közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték.
A harmadrendű Katus Ferencet - az MSZP Bács-Kiskun Megyei Közgyűlésének egykori frakciótagját - folytatólagosan elkövetett csalásért öt és fél évi börtönre, hat év közügyektől eltiltásra, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték, egyúttal megszüntették két és fél év óta tartó előzetes letartóztatását.
A negyedrendű Őri Andrást - a Fiatal Baloldal volt Zala megyei elnöke, aki nem jelent meg az ítélethirdetésen -, folytatólagosan elkövetett csalásért, számviteli fegyelem megsértéséért négy évi börtönbüntetésre, négy év közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. (Mivel Őri előzetes indoklás nélkül nem jelent meg a tárgyaláson, elfogatóparancsot adtak ki ellene.)
Az ötödrendű Krausz Csabát - volt újbudai szocialista önkormányzati képviselőt - folytatólagosan elkövetett csalásban találták bűnösnek ezért három év börtönre, három év közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A hatodrendű Marsovszky Balázs - a Fiatal Baloldal volt fővárosi elnöke - folytatólagosan elkövetett csalásért két év négy hónapi börtönbüntetést, három év közügyektől eltiltást, valamint vagyonelkobzást kapott.
A hetedrendű Kullai Tamást - volt kecskeméti szocialista önkormányzati képviselőt - folytatólagosan elkövetett csalásban találták bűnösnek, ezért őt három év négy hónapi börtönbüntetésre, négy év közügyektől eltiltásra, valamint vagyonelkobzásra ítélték.
A nyolcadrendű Vámosi Zsolt János, az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány kuratóriumi elnöke csalásért, számviteli fegyelem megsértéséért egymillió forint pénzbüntetést kapott. A kilencedrendű Prácser László, a Nemzeti Civil Alapprogram egyik kollégiumi tagja folytatólagosan elkövetett csalásért egy év négy hónapi börtönbüntetést és két év közügyektől eltiltást kapott.
A tizedrendű Szente Zsolt kiskunhalasi ügyvédet bűnpártolásért, okirathamisításért és hamis tanúzásra felhívásért négyszázezer forint pénzbüntetésre ítélték. A tizenegyed rendű Győrfi Ludovicot - Zuschlag személyi trénerét, aki segítette Lados István bújtatását - bűnpártolásban találták bűnösnek és tíz hónapi - három évre felfüggesztett - fogházbüntetésre ítélték.
A tizenketted rendű Kubatov Iván kiskunhalasi vállalkozót bűnpártolásban, magánokirat-hamisításban és csalásban találták bűnösnek, ezért két évi - négy évre felfüggesztett - börtönre ítélték. A tizenharmad rendű Horváth Tibort - bizonyítékok elégetése miatt - bűnpártolásért tíz hónapi, három évre felfüggesztett börtönre ítélték. A tizennegyed rendű Földes Gábor Miklós fővárosi vállalkozó - hamis számlák kiállítása miatt - bűnpártolásért, magánokirathamisításért kettőszázezer forint pénzbüntetést kapott.
A tizenötöd rendű Kemecsei Árpádot - a szocialisták zuglói szervezetének volt elnökségi tagját, a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának volt elnökét - magánokirat-hamisítás és csalás büntette miatt háromszázezer forint pénzbüntetésre ítélték. A tizenhatod rendű Szilágyi Gabriella Andrea fővárosi ügyvédet - Kemecsei volt élettársa - felmentették a bűnpártolás vádja alól.
A bírói ítélet indoklása több mint öt órán át tartott. Ebben egyebek között elhangzott: a vádlottak által benyújtott pályázatok és beszámolók "egytől egyig fércmunkák voltak."
- Miért nem fektettek ebbe megfelelő energiát? - tette fel a kérdést a bíró, majd meg is adta a választ: azért, mert Zuschlag János kapcsolatrendszere szerint működött a bírálat és a döntés. Fodor Endre bíró megjegyezte: az arcátlan minőségtelenségnek és a pályázatok azonosságának fel kellett volna tűnnie a pályázatkezelőknél.
A tanács elnöke hangsúlyozta: a perben mind a vádlottak, mind a védők megpróbálták az ügyet bagatellizálni, mondván: vannak ennél sokkal nagyobb súlyú, milliárdos csalások.
- Kétségtelen - reagált minderre Fodor bíró -, de ebben az ügyben annak a háttérnek, a célzatosságnak van jelentősége, amellyel szervezték a pályázatokat, valamint amivel megpróbálták eltüntetni a bizonyítékokat, eltussolni a büntetőeljárást.
A bűnszervezet vádjával kapcsolatban elmondta: ezt a minősítést azzal támadta a védelem, hogy ebben az ügyben nem beszélhetünk maffiatípusú bűncselekményekről.
- Ami ebben az ügyben zajlott, nem is maffiatípusú, hanem fehérgalléros bűnszervezetként elkövetett folytatólagos csalás - tette hozzá a bíró, akinek indoklása szerint megvalósult a bűnszervezeti jelleg, volt összehangoltság, amelyet Zuschlag irányított, mások pedig aláírtak, utasításra utaltak és végezték a fiktív munkát.A vádlottakra kiszabott szigorú, kedvezményeket, feltételes szabadlábra helyezést kizáró börtön a bíró véleménye szerint elegendő a büntetéshez.
Az ügy érdekessége egyébként, hogy a bíró a bűnszervezet létrehozását, mint súlyosbító körülményt nem az ítélet rendelkező részében, hanem csak annak indoklásában említette, ami ellentétes a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásával. A verdiktet ez érdemben nem érinti, hiszen másodfokon a hibát biztosan korrigálni fogják.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész - Lados István és Szilágyi Gabriella Andrea kivételével - valamennyi vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett. A per másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.
A büntetőper előzménye, hogy a Kiskunhalasi Városi Ügyészség 2005 nyarán törvényességi felügyeleti eljárást indított néhány helyi alapítvánnyal szemben. A rutinellenőrzés során több kirívó szabálytalanságot találtak, amely miatt számviteli fegyelem megsértése miatt büntetőfeljelentést tettek.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon a nyomozás lassan haladt, ezért az eljárást 2007 elején a kecskeméti ügyészség a saját hatáskörébe vonta. Néhány hónap múlva több baloldali ifjúsági szervezet vezetőjét csalással gyanúsították meg, szeptemberben pedig Zuschlag Jánost és Katus Ferencet letartóztatták.
Végül tizenhat személy ellen emeltek vádat. A kárérték mintegy hetvenötmillió forint, amelyből Zuschlag János ötvenmillió forintot megtérített.
A bírósági eljárás per 2008 őszén kezdődött, s azóta 98 tárgyalási napot tartottak, s több mint 150 tanút hallgattak ki.
|
[
"MSZP",
"Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány",
"Nemzeti Civil Alapprogram"
] |
[
"Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Fiatal Baloldal",
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság",
"Kiskunhalasi Városi Ügyészség",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Bács-Kiskun Megyei Közgyűlése",
"Szegedi Ítélőtábla",
"Zuglói Vagyonkezelő Zrt."
] |
A BKV vezérigazgatója, Kocsis István szerint nem aggályos, hogy a cég offshore hátterű cégekkel kötött tanácsadói szerződéseket. Kocsis ezzel a hvg.hu-n megjelent cikkre reagált, amely részeletesen beszámol a közlekedési vállalat első embere által kötött kontraktusokról.
Mintegy egymilliárd forint "kophat" el úgy a BKV-nál, hogy az nem a cég érdekeit szolgálja, s ennyit lehetne megtakarítani a működésen a jövőben – mondta Kocsis István, közlekedési cég vezérigazgatója szerdai sajtótájékoztatón.
A vezérigazgató a vitatott, offshore-hátterű tanácsadói szerződések kapcsán azt mondta, hogy míg 2007-ben mintegy 730 millió forintot költött a cég tanácsadásra, 2008. január és augusztusa között 383 milliót, szeptember és december között 35 milliót, idén január és február között pedig mintegy 27 millió forintot fordított ugyanerre. Kocsis István egyben ígéretet tett arra, hogy a 2008 szeptemberétől megkötött és lekönyvelt különféle tanácsadói szerződéseket a cég nyilvánossá teszi, felteszi azokat saját honlapjára.
A vállalat vezérigazgatója szerint nem aggályos, hogy a BKV offshore cégekkel kötött tanácsadói szerződéseket, mert, mint fogalmazott, a befektetés már megtérült és a gazdasági válság bebizonyította, hogy a nagy múltú pénzintézetek sem biztonságosak.
Megjegyezte, hogy szerinte mégis vannak olyan politikai körök és lobbisták, akiknek nem érdeke például a cég átalakítása, vagy a tanácsadói szerződések átláthatóvá tétele. Épp ezért elmondta: azt szeretné elérni, hogy a BKV "kivéreztetése szűnjön meg".
Kocsis István szólt arról is, hogy egyelőre nincs döntés a belga buszok beszerzéséről. Amint a döntés megszületik, a használt buszok egy éven belül megérkezhetnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Van Hool által tett ajánlat értelmében a BKV 32 darab 8 éves buszt vehetne darabonként 20 millió forintért. A HÉV kiszervezésével kapcsolatban elmondta, hogy az üzletág kiválása kedvező körülmények között augusztus végére valósulhat meg.
|
[
"BKV"
] |
[
"Van Hool"
] |
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Egy helyi politológust kértünk meg, hogy elemezze az elmúlt hetekben Pécsen kialakult helyzetet, amelyhez foghatóra még nem volt példa magyar nagyvárosban. Páva Zsolt gyámság alá helyezése, a folyamatosan növekedő hiány, az újabb értelmetlen tényfeltáró bizottság mind hatással lehet a közelgő országgyűlési választásokra, ahol már 2014-ben is rezgett a léc a fideszes jelöltek számára.
Augusztus végén jelentette be Csizi Péter pécsi fideszes országgyűlési képviselő, hogy a pécsi önkormányzat irányítását új, stratégiai kérdésekben a döntéseket előkészítő, de sok esetben döntéshozó elnökség segíti a jövőben. Ezt az ellenzék úgy értékelte, hogy megpuccsolták Páva Zsolt polgármestert. A lépés előzménye, hogy egyre vadabb számok láttak napvilágot a város költségvetési hiányáról, ami az utolsó hírek szerint 7,5 milliárd forint, de az ellenzéki képviselők az önkormányzati cégeknél 17-18 milliárdos mínuszt emlegetnek.
A pécsi események egyik sarkalatos pontja, hogy egy demokratikusan megválasztott polgármester fölé lehet-e helyezni egy olyan testületet, amelyre senki sem szavazott. Horváth Csaba politológus, a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának a docense sommásan úgy fogalmazott a Zoom.hu-nak, hogy nem, mert nem lehet korlátozni egy polgármester jogkörét. Azzal, hogy kiskorúsították Pávát, azzal megsértették az egyébként a Fidesz kormány által elfogadott önkormányzati törvényt. A politológus szerint normális esetben egy polgármester ilyenkor lemond, és a testület feloszlatja magát.
Orbán – Páva ellentét?
Horváth az események mögött egyértelműen a miniszterelnököt látja, szerinte a gyámság alá helyezés lehetett az egyik feltétele a hiány eltüntetésének. A lemondás-leváltás elmaradásáról kijelentette, a választások előtt nem vállal be a Fidesz egy akkora presztízsveszteséget, mint egy nagyváros polgármesterének a bukását. A politológus arról is beszélt, hogy az Orbán-Páva viszony finoman szólva sem nevezhető harmonikusnak: az ellentét 1995-re datálható, amikor az MSZP-SZDSZ összeborulásnál a polgármester maradt a helyén. (Páva Zsolt első polgármesteri ciklusa 1994-1998 között volt – a szerk.) Akkor Orbán Viktor "megkérte" Pávát, hogy mondjon le, de ő maradt, mert úgy gondolta, hogy a közgyűlésben többségben levő szocialistákkal és szabad demokratákkal is el tudja vezetni a várost. Páva 2009-ben jobb híján lett a jelölt, aki helyben nagyon népszerű volt, de a bizalmatlanság fennállt vele szemben a miniszterelnök felől és
az a megalázó bánásmód, ahogy most kvázi megvonták a jogköreit erre is visszavezethető.
A politológus az egész eseménysorban a legmeglepőbbnek a Fideszre egyébként nem jellemző átgondolatlan kommunikációt említette. Elmondta, ha a Csizi-féle elnökségről azt kommunikálják, hogy csak tanácsadóként működnek, nem pedig döntéshozóként is, akkor egészen más kicsengése lett volna a gyámság alá helyezésnek. A szocialisták kikiáltása bűnbaknak már csak a hab a tortán, senki sem veszi komolyan, hogy az utóbbi nyolc évben egy Fidesz vezetésű városban közük lenne a hiányhoz, úgy, hogy a város adósságát az állam lenullázta.
A Hoppál Péter által vezetett tényfeltáró bizottságról úgy nyilatkozott Horváth, hogy már 2011-ben is volt egy hasonló, akkor is a jelenlegi kulturális államtitkár volt a vezetője és akkor sem volt semmilyen látható eredménye a működésének. A tagokat elnézve most sem számít másra, mert nem gazdasági szakemberek próbálják kideríteni a város pénzügyi hanyatlásának okait.
Elbukhatják a választást Csiziék
Ki lehet a nyertese a helyzetnek? Horváth szerint helyben a Jobbik erősödését hozhatja Pécsen a városvezetésre ráégő botrány az ellenzéki pártok közül. Ellenvetésünkre, hogy a józan hangként fellépni kívánó Összefogás Pécsért Egyesület (az ellenzékből egyedüliként nem szólította fel a városvezetést a testület feloszlatására) is nyerhet ezzel, azt mondta, ő úgy látja, hogy az ÖPE csak egy szatelitszervet a városvezetés mellett, hasonló, mint a Fidesz és a KDNP viszonya a parlamentben, önálló erőként nem lehet rá tekinteni.
A közelgő országgyűlési választásokra jóval komolyabb hatással lehetnek az események, Csizi Péter és Hoppál Péter indul két egyéni körzetben Baranyában. A szavazók többsége pécsi és már az előző választáson is csak pár százalékon múlt, hogy a két szocialista jelölt nem győzte le a Fidesz jelöltjeit. Horváth elmondta: ha a baloldali ellenzéki pártok és a civil szervezetek meg tudnak egyezni a közös jelöltállításban, akkor könnyen verhetőek a jelenlegi kormánypárti képviselők, akik most már csak a törzsszavazóikra számíthatnak.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara",
"Összefogás Pécsért Egyesület"
] |
A Magno Studio Kft. a semmiből érkezett meg a kormányközeli üzletek közelébe. A társaság 2016-ban még csak 30 millió forintos nyereséget termelt, tavaly már több mint 1 milliárd forintot.
Nemhogy haladékot nem kért beszámolója leadására, de idő előtt közölte 2020-es számait a Magno Studio Kft. Ezekből kiderül, hogy a tulajdonos, Horváth László a válság évében milliárdossá lépett elő.
A Magno Studio Kft. egy papíron 4 főt foglalkoztató cég. Először úgy került be a hírekbe, hogy az Átlátszó megírta, ők is részesülnek a propagandaköltségekből. A Stop Soros kampányból például a lap szerint majdnem 700 millió forintot kaptak, a 2018-as választás előtt pedig csaknem 4 milliárd forintot.
A cégről ezután sokan próbáltak részleteket kideríteni, jórészt sikertelenül. Annyit sikerült megtudni róla, hogy a tulajdonosa egy bizonyos Horváth László, aki egy békásmegyeri panelba van bejelentve. Egy másik fontos információ pedig a hvg.hu adatkérése nyomán derült ki. Lapunk a Rogán Cecíliához köthető fitneszrendezvények után érdeklődött az egyik állami szponzornál, az MVM-nél, amely el is küldte a vonatkozó szerződéseket. Ebből látszott, hogy a rendezvényekre szánt szponzorpénzt nem Rogán Cecíliáék cége kapta, hanem szervezőként a Magno Studió Kft. A Magno Studio Kft. szervezte tehát a Rogán Cecília-féle fitneszrendezvényeket.
Hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, azt nem tudni, az viszont tény, hogy a cég a semmiből érkezett meg a propagandapénzekhez, utána nem sokkal pedig az derült ki róla, hogy a propagandaminiszter – ma már csak volt – feleségének rendezvényei is éppen őket kérték fel egy igen fontos feladatra.
Hogy miért épp a Magno Studio Kft.-t választották partnernek, Rogán Antal azt mondta, a magyar kormány összes kampányát egy ügynökség szervezi, akik szabadon választhatják meg, hogy milyen alvállalkozókkal dolgoznak. Azt is hozzátette, ő még sosem járt a cégnél, azt pedig a kérdéses ügynökség tudja megmondani, miért pont ez a céget foglalkoztatják.
Ez azóta sem derült ki, az viszont igen, hogy a Magno Studio Kft. szárnyalása tovább folytatódott a válság évében, sőt, tavaly rekorderedményt ért el: a 2019-es 170 milliós nyereség 2020-ban 1,142 milliárd forintra duzzadt. A pénzt Horváth úgy, ahogy volt, fel is vette osztalékként. Egészen pontosan 1,14 milliárd forintot.
Íme a cég elmúlt évekbeli fejlődése:
Ahogy a számokból látható, a cég 2016-ban még mindössze 30 millió forint profitot termelt, ez lett több mint 1 milliárd forint 2020-ban. Ez 37,5-szeres emelkedést jelent. A bevétel hasonlóan kilőtt, a 2016-os 2,5 milliárd forintból 2020-ban 16,5 milliárd forintra.
A beszámolóban kitérnek a vírushelyzetre is, erről a cég azt írja: "A Covid–19 koronavírus-világjárvány okozta helyzet a Magno Studio Kft. gazdálkodására is hatást gyakorol, de az a gazdálkodás folytatásával kapcsolatban lényeges ismert bizonytalanságot nem jelent."
|
[
"Magno Studio Kft."
] |
[
"Magno Studió Kft."
] |
6,5 milliárd forinttal drágult a Pénzügyminisztérium felköltözése a Várba
Az emelkedő költségekre hivatkozva 6,5 milliárd forinttal nagyobb összeget terveztek be a 2020-as büdzsében a Pénzügyminisztérium költözésére a Budai Várba, mint amennyivel idén februárban számolt a kormány a középtávú költségvetési kitekintésben - bukkantunk rá a tételre a törvényjavaslatban.
Még várni kell a minisztériumok Várba költözésére Még várni kell a minisztériumok Várba költözésére
Konkrétan ez szerepel a tárcáról szóló fejezetben, a 2019-2021 közötti időszak tervezett összegeitől való eltérés indokásában:
A Pénzügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházások, felújítások kiadásainak többletforrás igénye 2020. évben 6,5 milliárd forint.
A dokumentumból az is kiderül, hogy jövőre 18,586 milliárdra emelkedik a keret. Az elmúlt években egyébként erre a célra ezen a soron a pénzügyi tárca büdzséjében összesen 29,4 milliárd forintot költöttek, illetve terveztek elkölteni (csak a 2017-es kiadás tekinthető véglegesnek, a többi tétel tervezett összeg, amelyekről majd a zárszámadási törvényekből tudunk meg többet). Ehhez jön hozzá a jövő évre ezen a soron betervezett további összeg.
A kiadások emelkedésének okát nem részletezi a dokumentum - mindössze annyit írnak, hogy a végrehajtási ügyek ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések terhére emelkednek a kiadások -, mint ahogy arról sem esik szó a szaktárcáról szóló fejezeti kötetben, hogy jövőre végre felköltözik-e az apparátus a Szentháromság téri épületbe, amire egyébként évekkel ezelőtt sort kellett volna már keríteni. Az építőipar helyzetét ismerve ugyanakkor nem meglepő, hogy drágul a kivitelezés, az árak - nagyrészt a kapacitáshiány miatt - az elmúlt években brutálisan elszálltak. Illetve felmerülhettek olyan igények, amelyek szintén drágíthatják a beruházást.
A parlament előtt lévő javaslatból az viszont kiderül, hogy a követkető évben közel 18,2 milliárd forint felhalmozási kiadás áll rendelkezésre erre a célra, amihez jön még 457,5 millió forint működési kiadás.
Ugyanakkor a Belügyminisztérium büdzséjéből eltűnt ez a kiadási tétel. A javaslat erről annyit közöl, hogy a Várba költözéssel kapcsolatos intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján az elmúlt években bázis szinten biztosított 7 milliárd forint kivezették a tárca költségvetéséből. Más helyütt viszont úgy fogalmaznak a dokumentumban erről a 7 milliárd forintról, hogy "a BM budai Várnegyedben történő elhelyezése miatti kivezetésről van szó" - ami érthető úgy, hogy a költözésre e tárca esetében belátható időn belül sor kerül, ezért nem kell már ezzel a kiadási tétellel tervezni 2020-ban. A 2019-es költségvetésben egyébként már úgy terveztek, hogy 2020-tól nem lesz szükség kifizetésre a belügy Várban történő elhelyezésével összefüggésben. A tervek szerint az erre rendelkezésre álló 14 milliárd forintot az idei évvel bezárólag felhasználják.
Tovább bonyolítja a képletet, hogy egy idén februári kormányhatározatban visszavonták a költözéssel összefüggő korábbi jogszabály több pontját is, amelyek a Várban található Nádor utcai épület elfoglalását tették volna lehetővé (ez nem érinti a másik, szintén várbeli leendő minisztériumi épület sorsát). Figyelemre méltó az is, hogy az elmúlt időszakban nem érkezett hír a költözésről, nagy a csend a projekt körül, nem tudni, mikor teheti át a székhelyét a BM a Várba.
A jelek szerint tehát nem halad a tervezett ütemben a kormányzat Várba költöztetése. A miniszterelnök irodája ugyan már birtokba vette új szálláshelyét a volt Karmelita kolostorban, de a kijelölt tárcák még nem kezdhették el a pakolást. Mint jeleztük, erre már évekkel ezelőtt sort kellett volna keríteni, legutóbb pedig Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta azt egy tavaly tavasz végi Kormányinfón, hogy a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egy éven belül felköltözik a Várba. Ezt a határidőt sem sikerült tartani.
Természetesen megkerestük a belügyi tárcát, hogy információkat kérjünk a költözésről, napirenden van-e még. Amint válaszolnak, visszatérünk a témára. Nem hivatalos információnk szerint azonban tényleg csúszásban van - a sokadikban - a projekt, nincs határidő, egy forrásunk meglepőnek tartaná, ha a következő két évben megtörténne a székhelyváltás, vagyis nem valószínű, hogy a BM egyhamar be tud költözni a Várba. Állítólag döntések és források is hiányoznak ehhez.
|
[
"Pénzügyminisztérium"
] |
[] |
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Debreciner.hu cikkében olvasható, félreérthető és téves állításokról ír, de nem nevezi meg, hogy pontosan mely mondatokat kifogásolja. Közölték, hogy a 2017-ben indított huszonkét férőhelykiváltó program keretében eddig 92 helyszínen összesen 1092 személy költözhetett új lakásba, de azt már nem árulták el, hogy melyik konkrét projektek esetében, milyen településeken történtek a beköltözések.
A Debreciner.hu cikkét a Szabad Európa új sorozatában, a Szabad oldalban közöljük. Ebben a sorozatban az ország független szerkesztőségeinek írásait, tartalmait vesszük át, hogy saját olvasóikon túl a szélesebb nyilvánossághoz is eljussanak.
Augusztus 11-én részletesen bemutattuk a 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kiírt EFOP-2.2.2. pályázatot, valamint az annak keretében elindult Jobb, mint az otthon – támogatott lakhatás Hajdú-Bihar megyében című, 2,41 milliárd forint európai uniós támogatásból finanszírozott programot. A projekt során Bárándon, Derecskén, Püspökladányban és Szerepen épültek fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg személyek számára olyan, tizenkét férőhelyes lakóházak, amelyek a hagyományos, nagy bentlakásos szociális otthonokat hivatottak kiváltani. Egyes házak már 2019-re elkészültek, azonban még egyetlen lakó sem költözhetett be az épületekbe.
Ugyancsak beszámoltunk arról, hogy az EFOP-os pályázat keretében 2017 óta elindult összesen huszonkét projektből még egyet sem zártak le, többszöri határidő-tologatás után a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) honlapján olvasható információk szerint a várható befejezés dátuma 2022. december 31.
Nem mondták meg a csúszások okát
Megkérdeztük az SZGYF-et, mi az oka annak, hogy egyetlen projektet sem sikerült még befejezniük. A főigazgatóság cikkünk megjelenése után egy nappal, augusztus 12-én reagált levelünkre. Azt írták, az említett projektek mindegyikében a meghatározott céloknak megfelelően, az érintett emberek érdekében zajlik a források felhasználása, a konkrét kérdésünkre, tehát a huszonkét projekt befejezetlenségének okára azonban nem válaszoltak.
"A cikk félreérthető, téves állításai arra vezethetők vissza, hogy a benne említett projektek még nem fejeződtek be. A projektek akkor fejeződnek be, amint minden szükséges engedély rendelkezésre áll, valamint ha az eltervezett valamennyi projektelem együttesen megvalósul" – írták. Arra az SZGYF nem tért ki, hogy cikkünk pontosan mely állításait tartják félreérthetőnek vagy tévesnek.
Minden épület az eredetileg tervezett funkciót fogja betölteni – állítja a főigazgatóság
Azt is kifejtették, hogy vannak olyan projektelemek, amelyek teljesülése folyamatban van, ezért csak a projektelemek együttes teljesítését követően lesz lehetőség a projektek befejezésére. "Így azelőtt minden olyan jellegű állítás, hogy nem valósultak meg a célok – alaptalan. Amit a projektekben vállaltunk, az mind megvalósul. Továbbá az összes épület az eredetileg tervezett funkciót fogja betölteni – minden ezzel ellentétes állítás tévedésen alapul" – közölte az SZGYF, minden bizonnyal arra, az általunk is megemlített derecskei szóbeszédre utalva, miszerint bizonyos személy(ek) a projektet kihasználva arra játszhat(nak), hogy a program befejezését követően csak öt évig kell az eredeti rendeltetésüknek megfelelően hasznosítani az ingatlanokat. Természetesen nem állítottuk, hogy ennek a híresztelésnek lenne szilárd valóságalapja, azonban cikkünk megjelenését követően is kaptunk olyan megkereséseket, amelyek alapján mindenképpen kijelenthető, hogy ez a téma része a városi közbeszédnek.
Nem közölték, mely helyszínekről és projektekről van szó
Az SZGYF-től azt is megkérdeztük, hogy az említett huszonkét program között vannak-e olyanok, amelyek keretében már költözhettek be lakók, és ha igen, akkor mely projekt kapcsán, mely településeken. A főigazgatóság válasza szerint 92 helyszínen összesen 1092 személy költözhetett be a lakásokba, a konkrét projekteket és az érintett településeket azonban nem nevezték meg.
|
[
"Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság"
] |
[
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
Pótmunkákra hivatkozva az eredeti 70 milliárd forintos keretösszeget 104,99 milliárdra emelték az észak- és közép-dunántúli térségben megvalósítandó szennyvízelvezetési és -tisztítási, hulladékgazdálkodási, és ivóvízminőség-javító beruházásoknál. A kivitelezőket már 2016-ban kiválasztották, és nem meglepő módon Mészáros Lőrinc egyik cége is köztük van.
Ahogy arról akkor beszámoltunk, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) 2016-ban írt ki hat regionális, egyenként 70 milliárd forint keretösszegű tendert a 2020-ig a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében megvalósítandó szennyvízelvezetési és -tisztítási, hulladékgazdálkodási, és ivóvízminőség-javító beruházások kivitelezésére.
Az összesen 420 milliárdos gigatenderen a Mészáros és Mészáros Kft. az észak-magyarországi régióban, valamint az észak- és közép-dunántúli térségben is a szerencsés kiválasztottak közé került.
Itt vannak a 420 milliárd forintos építőipari gigatender első nyertesei Megszülettek az első eredmények a Nemzeti Fejlesztési Programiroda 420 milliárd forintos gigatenderén. A felcsúti polgármester cégén kívül megbízást kapott az EuroAszfalt Kft., Swietelsky, a Penta, és az A-Híd is. A Penta és az A-Híd két-két régióban, az EuroAszfalt háromban is nyert a térségenként 70 milliárd forintos keretösszegű közbeszerzéseken.
Az uniós közbeszerzési értesítőben most megjelent egy tájékoztató arról, hogy nemrégiben módosították az észak- és közép-dunántúli térségre vonatkozó megállapodást.
A módosítás értelmében a nettó 70 milliárd forintos keretösszeget 104,99 milliárd forintra emelték. Vagyis csaknem másfélszeresére.
Azonban, ahogy a tájékoztatóban is írják: a drágulás nem éri el az eredeti 70 milliárdos keretösszeg 50 százalékát, ugyanis nem 35 milliárd forintot, hanem csak annál egy forinttal kevesebbet, pontosan 34.999.999.999 forintot emeltek.
Indoklásként – ahogy az gyakran előfordul a közbeszerzési drágulásoknál – előre nem látható okokra hivatkoznak. Többek között arra, hogy a keretmegállapodás részeként kötött konkrét projektekre vonatkozó egyedi szerződések során pótmunka-igények merültek fel, “amelyek a projekt megvalósíthatósága, elszámolhatósága és fenntarthatósága szempontjából nem hagyhatóak figyelmen kívül".
Jávor Benedek, a Párbeszéd akkori EP-képviselője 2017-ben feljelentést tett a 420 milliárdos gigatender miatt, mert kifogásolta, hogy ilyen hatalmas összegű európai uniós támogatás sorsáról döntött a magyar állam évekre előre, és kormányközeli cégek javára. Jávor tavaly arról írt a blogján az Európai Bizottság dokumentumai alapján, hogy az uniós támogatások szabálytalan felhasználása miatt Magyarországnak 500-600 milliárd forint közötti összeget kell büntetésként visszafizetnie az EU-nak.
Az Átlátszónak adott interjúban Jávor azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban, hogy “A 420 milliárdos keretösszegű víziközmű projekteknél, ahol Mészáros Lőrinc érdekeltségei mindent letaroltak, az egész alkalmazott rendszert, azaz hogy a kormány előtenderen választotta ki azokat a cégeket, akik aztán egyáltalán pályázhattak a konkrét projektekre, mindenestül szabálytalannak találták. Ezért itt még súlyosabb, 25 százalékos általánybüntetést szabtak ki. "
Címlapkép: Mészáros Lőrinc, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédet mond a Kokas Ignác festőművész műveit bemutató Felcsúti Képtár átadóünnepségén 2019. szeptember 28-án. (fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
Támogatási kampány – fektess be a demokráciába, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.
|
[
"Mészáros és Mészáros Kft."
] |
[
"Európai Bizottság",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda",
"EuroAszfalt Kft."
] |
2010. február 19., péntek, 13:20 • Utolsó frissítés: 2010. február 19., péntek, 13:36
Szerző: Csizmadia Ervin
Címkék: MSZP; Gyurcsány Ferenc; Csizmadia Ervin; Méltányosság Politikaelemző Központ; pártrendszer; BKV botrány;
A pártrendszer szétesésének 2009 elején meginduló folyamata 2009 őszére produkálta az első tüneti elemeket, a korrupciós botrányokat: a pártrendszer eresztékeinek szétesése nélkül valószínűleg nincs BKV-ügy és nincs a nyomában járó tömérdek (szinte iparszerű) feljelentés. Napjainkban nem a korrupció abszolút mértéke növekszik, hanem a korrupciós ügyek feltárására irányuló politikai szándék erősödik - írja Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője, három részes sorozatunk első darabjának szerzője.
A hazai politikát örökösen csak követni szándékozó elemzői attitűdök közül az egyik legvitathatóbb az, amelyik nem sokra tartja a "történeti" szemléletet, s kizárólag csak a napi jelenben él. Ez akár jó viszonyítási terep is lehetne, feltéve, hogy az elemzésekből fontos, valóban húsbavágó tanulságok adódnak. De nemigen adódnak.
Itt van mindjárt – napi példát választva – az ominózus BKV-botrány. Amióta kirobbant, a következő gondolati bűvkörben élünk: 1. Hagyó Miklós nem látta el megfelelően felügyeleti jogát s ezért a közlekedési vállalatnál csúnya dolgok történtek. 2. A főpolgármester jobb kezének számító Mesterházy Ernő maga is vastagon benne volt az ügyekben. 3. Demszky Gábor is politikai felelősséget visel a történtek miatt.
Csizmadia Ervin Fotó: Szakács barbara
Az ország jobboldali érzelmű fele meg van győződve róla, hogy a városvezetés baloldali része korrupt, az ország baloldali és liberális érzelmű részén belül pedig nyilván azt találgatják, hogy most akkor ki és milyen arányban viseli a történtekért a felelősséget.
De vajon megérthető-e a BKV-ügy (és temérdek más ügy is) önmagában? Beszélhetünk-e értelmesen akármiről, ha nem tágítjuk ki nézőpontunkat legalább oly mértékben, hogy a problémák gyökerét azonosítani tudjuk? Itt kezdődik az elemzők dolga. Ám mintha nálunk nem lenne nagy divat "történetileg" hozzászólni a jelenhez. Ez régi és nagyon mély magyar hagyomány. Ha viszont képesek vagyunk feloldani a történeti nézőpont tabuját, akkor értelmezhetővé válnak a dolgok. Például az, hogy a magyar pártrendszer 2009 tavaszán lényegében szétmorzsolódott, a gazdasági válság, a Gyurcsány-kormány bukása és a társadalmi elégedetlenség hatására. Ez felkorbácsolta az elmúlt húsz évben kialakult állóvizet.
Az "állóvíz" kialakulásának alapvetően három oka volt:
1. 1994 és 1998 között állandónak tűnő nagy pártok jöttek létre a négyévenkénti "normális" váltógazdasági ciklus levezénylésére: az MSZP és a Fidesz. Ez a "dogma" 2006-ig kiszámíthatóan működött.
2. A baloldalnak az új magyar demokrácia születése óta majd mindig volt egy "töltelék-pártja", (az SZDSZ), amely identitását a reformok majdhogynem kritikus tömegének képviseletéhez kötötte (hogy Bokrost is megidézzem). Ez befagyasztotta a pártrendszert, de csak addig, amíg világossá nem vált, hogy az MSZP túlélését segítő "társutasság" és "reformidentitás" az SZDSZ-t végveszélybe sodorja.
3. A parlamenti pártok az elmúlt két évtizedben ezernyi dologban vitában álltak egymással, de (a MIÉP kivételével) egyetlen parlamenten kívüli pártot sem engedtek bejutni a parlamentbe.
Az állóvíz meghaladására irányuló mozgások előidézői:
1. Az MSZP 2006-ban ismét győzött. Az egymás utáni szocialista párti győzelmek latens, majd később elementáris ellenmozgást váltottak ki, s megteremtették a pártrendszer felfordulásának egyik előfeltételét.
2. Az SZDSZ koalícióból való kilépése a magyar pártrendszer "felszabadításának" második fontos eleme volt.
3. Azzal, hogy a válság felszínre hozta a pártrendszer ballasztjait, megnyíltak a zsilipek és bejutásra esélyes pártok jelentek meg a politikai piacon.
A megroppanás
Látnunk kell, hogy ami húsz évig a baloldal előnyére vált, hogy ugyanis az MSZP nagy párt, az az utóbbi hónapokban súlyos válságba sodorta a szocialistákat. A BKV-ügy egy másik "történeti" tanulsága tehát még messzebb vezet, egészen az MSZP születéséhez, ahhoz a pillanathoz, amikor a párt születésénél bábáskodók ezt a pártot platformpártként identifikálták. Egy platformpárt persze sokáig viszonylag simán létezhet (és az MSZP simán létezett is), de két veszélynek egy ilyen alakulat "születésileg" ki van téve. Az egyik, ha ezt a pártot valaki platformpártból "vezérpárttá" kívánja átformálni; a másik, ha a párt mellől ellép az a szövetséges, amely hosszú időn át a domináns MSZP-platform külső szövetségese volt. Az első veszélyt Gyurcsány Ferenc jelentette, a másodikat az SZDSZ már említett dezertálása. Közös bennük, hogy (szimbolikusan Őszödtől kezdődően) kiélezték a "mindenki harca mindenki ellen" motívumát, felbolygatták a "platformbékét", és a pártot megfosztották legalább viszonylagos indulási egységétől. A magyar pártrendszer tavalyi szétesése ezen elemek nélkül nem következett volna be.
Nem véletlen, hogy a két korábbi kormányzó párt súlyos megroppanása felerősítette új alakulatok formálódását. Sem a Jobbik, sem a "Bokros-párt", sem a Lehet Más a Politika csillagának felemelkedése nem képzelhető el ezen előzmények nélkül. Csakhogy a pártrendszer szétesése épp úgy frusztrálja a magyar társadalmat, mint korábbi működésképtelensége.
Jobbik, MDF, LMP
Nem véletlen, hogy az elmúlt hónapoknak ez a három részben új párt a főszereplője. A Fidesznek (mint oly sokan és joggal leírták), nem kell sokat tennie, az MSZP nem tud sokat tenni, ellenben ezek a pártok sokszorosan élvezik azt, hogy végre helyzetbe kerültek és mondanivalójukkal a média állandó érdeklődésének előterében állnak.
Elemzői vétek a Jobbikot pusztán csak a végeredmény felől nézni. A Jobbik a hazai pártrendszer gyenge hatásfokú innovációjának logikus következménye. A Jobbik megjelenése nem választható el a pártrendszer teljesítőképességétől illetve teljesítő-képtelenségétől. Ha a hazai pártrendszer képes lett volna folyamatos megújulásra, ha a pártok változtak volna, ha haladnak a korral, ha új és új pártok jönnek létre (miközben mások megszűnnek), ha egyesek másokkal összeolvadnak, megint mások szétválnak –ha tehát sokféle átrendeződést kipróbált volna a magyar pártrendszer, akkor nem szakad a nyakába egy olyanfajta radikalizmus, mint amelyet most mindenki el akar tolni magától.
Természetesen a téma messzebbre vezet: kérdés, hogy megérthető-e a Jobbik jelensége az itthon megszokott "szélsőjobb" és "fasizmus" címszavak mentén? Sajnálatos módon, nem. Bármennyire is meglepő, Magyarországon szinte teljesen ismeretlen az az értelmezési keret, amely a domináns konfliktust a "liberális" és a "totális" demokrácia képviselői között érzékeli. A populizmus voltaképp totális demokrácia. A totális demokraták a nép nevében utasítanak el mindent, ami az elithez köthető. Talán ezt a kódot is érdemes lenne használni a Jobbik értelmezéséhez.
De lépjünk tovább az MDF-hez. Ha Magyarországon a pártrendszer nyitottabb, inkább képes a megújulásra, akkor nem lett volna szükség arra, hogy Bokros Lajos egy olyan pártba ékelődjön be és csináljon belőle hovatovább "elnöki" pártot, amely a rendszerváltás idején a 30-as évek magyar falukutatói hagyományait akarta életre kelteni. Megértem, hogy a lakitelki sátorverő Lezsák Sándort (és nyilván még nagyon sokakat) mindez mérhetetlen módon a "bokrosi-dávidi" MDF ellen hangolja. De egy higgadtabb – mondhatni: elemzői – diskurzusban pillanatok alatt fel lehetne tenni egy fontos kérdést: miért nem tudta "normális" módon kivajúdni magából a pártrendszer, hogy egy Bokros filozófiájához közel álló párt megjelenjék és ütőképessé váljék? Miért nem tudott Bokros pártjává válni az SZDSZ? Vagy egy átalakított MSZP? Vagy miért nem bontott zászlót a parlamenten kívül egy Bokrost éltető párt?
A kérdések jogosak, s a válasz valahol ott keresendő, amire korábban kitértem: egy zárt, állagőrző pártrendszer képtelen fejlődni, alternatívákat kivajúdni, s az ilyen politikai kultúrában bizony a megújulás olykor "abnormális" kizárásokat, pártfoglalásokat, identitás- és arculatváltásokat hozhat. Látnunk kell azonban, hogy ez a magyar pártrendszer és politikai kultúra szerkezetéből és hagyományaiból következik.
Mint ahogy az is, hogy eddig nem volt túl kifizetődő vállalkozás parlamenten kívüli párttal próbálkozni. A Centrum Párt 2002-ben ugyan majdnem meglepetést okozott, de azóta ebben a szférában néma csend honol. A Munkáspárt, a Kapolyi-féle párt meglehetősen esélytelenek a bejutásra, amelyre legalább elvi esélye van a Lehet Más a Politikának. (LMP) De azt is látni kell, hogy – ellentétben számos európai példával - ennek a pártnak egyelőre roppant kezdetleges az infrastruktúrája és gyenge a szellemi hátországa. Néhány szociológus és elemző leigazolása ugyan növelte a háttér potenciálját, de az LMP-nek átütő, sőt váratlan kampányra van szüksége a bejutáshoz. Hogy nem lehetetlen ez a feladat, arra két európai példát is lehet hozni. Az egyik Silvio Berlusconié, aki az olasz pártrendszer romjain, 1993 végén felépítette, sőt 1994-ben választási győzelemre is vezette a Forza Italiát. A másik Robert Ficoé, aki a 90-es évek második felében volt képes kormányképes új pártot összerakni, a Smert. Az, hogy ezekből mi lett később? Fontos, de nem ide vágó kérdés. Indulásuk pillanata az érdekes számukra, mert ez azt mutatja, hogy új pártokat is sikerre lehet vinni.
Nem tanulunk hibáinkból?
Végül hadd térjek ki a nyilván mindenkit érdeklő kérdésre: ki fog és hogyan nyerni? Meglesz-e a kétharmad avagy sem? A Méltányosság Politikaelemző Központban fontosnak tartjuk ugyan, mégis igyekszünk "relativizálni" ezeket a kérdéseket. Természetesen nekünk is vannak értékeink, s a választásokon magunk is részt veszünk. Azt is tudjuk, hogy sokan riogatnak, és apokaliptikus jövőképeket vázolnak fel. Ezt az utat mi nem tudjuk és nem is akarjuk járni, hiszen a "ki fog nyerni és miért" kérdésénél számunkra van egy még fontosabb: milyen feltételei vannak a valóban érdemi változásoknak? Az MSZP társadalmi válasszal próbálkozik: kövessük a társadalomból érkező jelzéseket, s fordítsuk az emberek felé tekintetünket. A Fidesz azt mondja, hogy a változás alapja politikai: végre jöjjön egy olyan kormány, amely a politikát újraértelmezi és azt az erősek kezébe teszi le. Az MDF válasza gazdasági, s (Bokrossal) azt mondja: a versenyképesség megteremtéséhez a reformok kritikus tömegére van szükség.
Ezek a válaszok pártpolitikusoktól teljesen elfogadhatóak, az elemzőknek azonban rá kell mutatniuk, hogy egy szempontból azonos hibától szenvednek: alig segítenek hozzá, hogy az ország jobban értse magát. Magyarország legfőbb problémáinak egyike, hogy lakóinak önképe pillanatnyi, pillanatfelvétel-szerű, a mélyebb önelemzést illetően elutasító. E tekintetben még a legnagyobb önértelmező igénnyel fellépő Bokros Lajos "évértékelője" sem merte kimondani a lényeget: Magyarország politikai tradíciójából egyszerűen hiányzik saját maga folyamatos újraértékelése, a hibákból való tanulás és a megújulás. Talán ezekre is meg kellene valakinek tanítani a magyar társadalmat.
|
[
"BKV"
] |
[
"Lehet Más a Politika",
"Forza Italia",
"Méltányosság Politikaelemző Központ",
"Centrum Párt"
] |
Orbán Viktor miniszterelnök személyesen falaz azoknak, akik nem fizetik meg az adókat, és hozzáállása aláássa a közbizalmat - mondta ma Józsa István, a szocialista párt frakcióvezető-helyettese.
Orbán Viktor "Waterloojának" nevezte az adócsalási botrányt Józsa István szocialista országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes vasárnap. A politikus budapesti sajtótájékoztatóján úgy ítélte meg: az, hogy a miniszterelnök "rendszeresen hárít", szerinte azt igazolja, hogy érintett lehet az ügy elleplezésében.
Józsa István emlékeztetett arra, hogy az MSZP eddig hét kezdeményezést tett a vádak kivizsgálása érdekében, ezek egyike, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kedden az állítólagos áfacsalások ügyében több állami szerv vezetőjét és a vádakat megfogalmazó Horváth Andrást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egykori munkatársát is meghallgatja.
A szocialista politikus ugyanakkor sérelmezte, hogy a miniszterelnök rendre "szabotálja" a kezdeményezéseket, például azzal, hogy lehetetlen feltételeket szab. Józsa István ilyennek ítélte a konkrétumok megfogalmazását, mivel azok adótitkot érinthetnek. Szerinte a miniszterelnök hozzáállása aláássa a közbizalmat, cselekedeteivel pedig azt mutatja: "személyesen falaz azoknak, akik nem fizetik meg az adókat".
Fidesz: akkor kell levonni a következtetést, ha valami disznóság történt
A Fidesz továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy az adócsalási vád ügyében az igazság kiderítése és az esetleges bűncselekmények megállapítása az ügyészségre tartozik - közölte a kormánypárt szóvivője. Zsigó Róbert a szocialista Józsa István vasárnapi sajtótájékoztatójára reagált, amelyen az MSZP-s politikus Orbán Viktor "Waterloojának" nevezte az adócsalási botrányt.
A Fidesz szóvivője Budapesten, újságírók előtt azt mondta: ideje lenne, ha az MSZP is megértené a demokrácia játékszabályait, és azt, hogy "nem az ötvenes években vannak, amikor kényükre-kedvükre rángathatnak valakit politikai bíróságok elé".
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egykori munkatársa, Horváth András által megfogalmazott adócsalási vádak ügyében is az ügyészségre tartozik az igazság kiderítése - erősítette meg a kormánypárt álláspontját Zsigó Róbert, aki szerint, ha az ügyészség arra jut, hogy "valamiféle disznóság történt", akkor utána kell levonni a politikai következtéseket is. Kijelentette, hogy az adócsalóknak a rács mögött van a helyük.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[] |
Egy Amerikában élő magyar férfi beállított a Tokaji Kereskedőházhoz, hogy eladna a tengerentúlon 1,2 millió palack háromputtonyost. Így kezdődtek a bonyodalmak, amik miatt már a rendőrség is nyomoz, és még azt sem tudni, ki vert át kit. A tokaji borospalackban nem mindig az van, amire számítunk, az új menedzsment most a cég teljes, hárommilliárd forint értékű készletét átvizsgálja, és nem engedi piacra, ami nem megbízható. A Kerház volt vezére szerint a borok papírjaival nincsen semmi baj, az amerikai manőver pedig összességében jó üzlet volt.
Nagy erőkkel nyomoz a rendőrség a Tokaj Kereskedőház ügyei miatt, miután a tavaly kinevezett menedzsment hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, mondta Illés Géza, a kereskedőház jogi képviselője egy sajtóbeszélgetésen.
Az állami pincészet új vezetése szerint addig nem lehet azt várni, hogy kitörnek a Tokaj névhez méltatlan, tömegtermelésre átállt szocialista nagyüzem szerepéből, amíg maguk körül és a cégben nem tesznek rendet.
Illés szerint fontosak a bortermelést érintő szabályozói változások is, de mindennek a kulcsa az, hogy meg tudják-e változtatni a Tokajban uralkodó, a bor hírnevének rendkívül sokat ártó kultúrát, elővesznek-e korábbi, szőnyeg alá söpört történeteket.
Ilyen történet például a 2010-es amerikai eset, amely miatt az egyik oldalról most dollármilliós kártérítést követelnek a Kerháztól, másik oldalról pedig maga a kereskedőház tett feljelentést. És egyelőre még csak az sem világos, hogy pontosan ki vert át kit.
Frissítés: Megszólalt a Vinum Tokaj International Balla cége egy ügyvédi irodán keresztül cikkünk megjelenése után nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták: ők minden előírásnak megfeleltek, a szerződést betartották, a borokat határidőre kifizették. Egy nem nevesített probléma miatt a borok mégsem kerültek forgalomba az amerikai piacon, így a cég továbbra is tárolási költséget fizet. A VTI szerint a Kerház jogalap nélkül mondta fel a korábban kötött szerződést, most peren kívül próbálnak megegyezni, kártérítésként pedig kizárólag a szerződésben rögzített költségeket és a borok ellenértékét követelik. Balla cége szerint az ügy sokat árt a magyar borágazat és a tokaji bor jóhírének, ők ezért eddig direkt kerülték a nyilvánosságot.
Biblia és bor
Az események egyik kulcsembere egy Balla Attila nevű, Romániából az Egyesült Államokba költözött középkorú férfi, akiről azt mesélik, született vállalkozó. A borbiznisz előtt VHS-kazettákon terjesztett megfilmesített bibliai történetekben utazott.
Ballát állítólag a korábban boros körökben jól ismert üzletember, a volt párizsi nagykövet, Kékessy Dezső segítette, többször is együtt jelentek meg az üzleti tárgyalásokon. A férfi feltűnt a Kerház környékén is, és váltig állította, neki a tokaji az élete, és hogy szerinte a tengerentúlon odalennének a 2001-es háromputtonyos aszúért. Azt mondta, ha kapna belőle 252 ezer palackot, egy év alatt eladná. Kiss István, a Kerház akkori vezére az Indexnek elmondta, Balla ugyan boros referenciákat nem tudott felmutatni, de meggyőző kereskedelmi kapcsolatai voltak.
Noha Ballának akkor még a helyi engedélyei sem voltak meg, a Kerháztól kizárólagos forgalmazói jogot kapott az Egyesült Államokba, Kanadába és Mexikóba. A jogokon kívül pedig kapott durván havi 5 millió forintot különböző költségekre, marketingre, raktározásra. És természetesen elvitte a 252 ezer palack 2001-es, háromputtonyos aszút is, durván 1,5-2 millió dolláros értékben.
Vagy legalábbis ennyi palack bort ezen a néven.
Nem lett nagy siker
A történet ugyanis itt kezd igazán zavaros lenni. Utólag Balla azt mondja, hogy amit kapott, valójában hamisítvány, rossz minőségű, és azért nem tudta eladni. Korábban azonban a Tokaji Kereskedőház szerint Ballának nem volt baja a bor minőségével, sőt, versenyre is nevezte, bemutatókra, protokolleseményekre vitte, és emailen is azt írta, amikor Tokajból érdeklődtek, hogy már adott el belőle.
Egy év elteltével azonban kiderült, a 2001-es háromputtonyos aszú nagyjából úgy fogy Kaliforniában, mint Iklódbördöcén. A Kerház szerint Ballán rajta maradt a készlet nagy része.
Jöttek a feltételek
Mivel a szerződés egy éven belüli értékesítésről szólt, Ballának fizetnie kellett volna, ő azonban inkább újabb feltételeket szabott. Azt akarta, hogy hosszabbítsák meg a szerződését, ismerjék el a költségeit, adjanak neki még kétszer ötszázezer palackot.
Kiss belement az alkuba, aztán nem sokkal később mégis meghiúsult a dolog. Az első 500 ezer palackos megrendelést a Tokaj Kereskedőház visszaigazolta, de végül nem szállították ki, a második ötszázezret pedig le sem gyártották. 2012-ben némi huzavona után Kiss, látva az ügylet üzleti létjogosultságának a hiányát, felmondta a szerződést. Gyanúra adhatott okot az is, hogy Balla felmutatott egy dokumentumot 1 millió 250 ezer palack megrendeléséről, ám mint kiderült, a megrendelőként feltüntetett raktárcégnek még szeszforgalmazási engedélye sem volt.
Balla a leszállított palackok árát ugyan végül kifizette, de kissé furcsa módon, magánemberként utalta át, nem pedig a szerződést kötő Vinum Tokaj International nevű cég nevében.
Noha látszólag nagyjából most mindenki a pénzénél van, mindkét fél úgy érzi, a néhány éves huzavonával kárt okozott neki a másik. A Kerház új vezetése szerint eleve értetlen, miért kötöttek szerződést annak idején Ballával, Balla pedig a felmondott szerződés miatt háborog, illetve amiért nem megfelelő bort kapott – állítólag szóban 13 millió dolláros kártérítést is követelt. Kiss István, a Tokaji Kereskedőház előző vezére szerint egyébként összességében a cég jó üzletet kötött, hiszen Ballával megsokszorozták az exportjukat amerikai irányba, és tulajdonképpen végül a borokat is kifizették, vagyis a Kerház nem vesztett az üzleten.
Szörnyű állapotok
De valóban hamis volt-e az a 2001-es aszú, amit Balla kapott? A zűrös történet mögött húzódó nagyobb kérdés ugyanis ez, még akkor is, ha egyébként nem a minőségi kifogások miatt nem vitték kartonszámra az amerikaiak.
A hivatalos papírokat végigkövetve úgy tűnik, nem, a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hatóság (Nébih) legalábbis többször is bevizsgálta a bort, és megállapította, hogy jogi szinten minden stimmel. Csakhogy ez nem mindenre biztosíték. Balla Attila a későbbi viták során is többször utalt arra, hogy probléma van a borral, és hogy erről Kiss Istvánnak, az akkori Kerház-vezérnek is tudomása van.
Ez pedig tulajdonképpen nem elképzelhetetlen annak ellenére sem, hogy a papírok rendben vannak. Az azóta leköszönt főborász állítólag közjegyző előtt is nyilatkozott arról, hogy milyen utasításokat kapott a Balla által elvitt borral kapcsolatban. Próbáltuk elérni telefonon, egyelőre nem tudtunk beszélni vele, ahogyan magával Ballával sem. Kiss István ugyanakkor tagadja, hogy a borral bármilyen probléma lett volna. Szerinte Balla nemcsak hogy jó, de egyenesen kiváló bort kapott, és a főborász nem kapott utasítást arra, hogy bármit is átöntögessen.
Illés, a Kerház jogi képviselője elismerte, saját készletükben, a cég nyilvántartási rendszerében számos visszásságra akadtak, amelyek legfőképpen a tragikus helyi gyakorlatból adódtak. Sokan mondják – és bárki, aki Tokajon eltöltött egy kis időt, tapasztalhatta –, az elmúlt évtizedekben általánossá vált, hogy mindenből van bármennyi, amit a vevő akar, és hogy a minőségi elvek nagyrészt kivesztek a hétköznapokból.
Emellett az állami pincészet vállalatirányítási rendszeréből kiderül, sokszor ide-oda öntögettek – a valóságban vagy papíron – 90-150 literes tételeket is, néha alapvető házasítási szabályokat megszegve, csak hogy éppen megfeleljen a készletnyilvántartási vagy éppen analitikai paramétereknek.
A teljes készletet átvizsgálják
Ilyen borból vitt Balla is? Tudott arról, hogy a 252 ezer palack eredete nem kifogástalan, vagy később tudta meg? És az előző vezetés tudott erről? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása a nyomozókra vár.
Közraktárból kivont tételek Az új vezetés megállapította, jelentős közvetlen anyagi kárt okozott a Tokaj Kereskedőháznak, hogy a társaság előző menedzsmentje 2012 januárjában, illetve 2012 márciusában összesen mintegy 255 millió forint értékben vásárolt olyan szeszes italokat, amelyeket az élelmiszer-biztonsági hatóság már kivont a forgalomból, vagy nem sokkal később hozott erre vonatkozó határozatot, közölte közleményében a Tokaj Kereskedőház. Azt írták, a vásárlások egyikénél az is dokumentálható, hogy a vételár átutalása napján a társaságnak már rendelkezésére álltak a borok származási bizonyítványai és minőségtanúsítványai is, amelyek a borok részbeni meg nem felelősségét mutatták. A társaság tulajdonába került borok forgalomba hozatalával kapcsolatos közigazgatási eljárás eredményeként a Nébih végül az eredetileg forgalomból kivont bortételek egy részét alacsonyabb minőségi kategóriákban engedte forgalomba hozni. A Tokaj Kereskedőház vélhetően bűncselekmény áldozata lett, ezért a megújult vezetés még 2013-ban rendőrségi feljelentést tett az ügyben.
Úgy tűnik, az új menedzsment próbálja menteni a menthetőt, a helyzetet nekik kell kezelniük. Részben az amerikai exportügylettel összefüggésben, de részben ettől függetlenül, egy átfogó belső auditfolyamat megállapításainak folyományaként úgy döntöttek, hogy amíg ennyire bizonytalan a saját, mintegy 3 milliárd forint értékű borkészletük minősége, addig nem lehet továbblépni.
A következő hetekben így a legnagyobb részletességgel át fogják vizsgálni a Kerház teljes készletét. Amelyik tételről nem tudják teljes biztonsággal kijelenteni, hogy megfelel az elvárható termékmegjelölési és eredetbeli követelményeknek, azt le kell majd értékelniük.
De ezen túlmenően is rengeteg változtatásra van még szükség. A Tokaji Kereskedőház évek óta részben szociális intézményként működik: felvásárolja mintegy ezerötszáz kistermelő szőlőjét. Sokan adják el a Kerháznak azok közül is a szőlőjüket, akiknek nincs saját feldolgozó kapacitásuk, vagy nem termelnek elég jó minőségű szőlőt ahhoz, hogy el tudják adni a magasabb minőségi követelményekkel dolgozó borászatoknak. Ez nagyvonalú az államtól, de tönkreteszi azoknak a termelőknek a munkáját, akik saját pénzüket kockáztatva törekednek egyre jobb borok elkészítésére. A jövőben a Kerház is megpróbál akár kevesebb, de jobb alapanyagból dolgozni.
Hasonló változtatás, hogy idén nyártól csak helyben lehet palackozni a helyi borokat, és betiltották a sűrítmény használatát, de fontos az is, hogy végre felmérik, egyáltalán mennyi föld tartozik pontosan az állami pincészethez. Az új vezetés állítja, számukra legfontosabb szempont újra a minőség lett, és minden áldozatot meg akarnak hozni azért, hogy a Tokaj újra elfoglalhassa méltó helyét a világ borpiacán.
|
[
"Tokaj Kereskedőház"
] |
[
"Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hatóság",
"Vinum Tokaj International Balla",
"Tokaji Kereskedőház",
"Vinum Tokaj International"
] |
A rendőrség egyelőre ismeretlen tettes ellen indított eljárást – tudta meg az Átlátszó. A háttérben a női kézilabda-csapat működésével összefüggésben kifizetett megbízási díjak állhatnak, amelyek teljesítését vitatják. Az Érdi Sport Kft. nemrég kinevezett társügyvezetője a napokban lemondott, a korábbi ügyvezető így újra egyedül áll a lassan két éve tartó botránysorozat terhe alatt megroggyant cég élén.
“A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán csalás bűntettének gyanúja miatt van folyamatban eljárás jelenleg ismeretlen tettes ellen" – közölte a Pest megyei rendőrség sajtóosztálya az Átlátszó megkeresésére, amikor arról érdeklődtünk, indult-e büntetőeljárás, és ha igen, milyen tényállás alapján azzal az esettel összefüggésben, amelyről Érd polgármestere május 30-án egy Facebook bejegyzésben beszélt.
Csőzik László a következőket írta ki közösségi oldalára:
“feljelentést [tettem] egy másik fontos ügyben, a Sport Kft.-t és a kézilabdasport-menedzsmentet érintő elképesztő visszaélésben, ahol egy közel 100 milliós hűtlen kezelés és költségvetési csalás történhetett a gyanú szerint, melyet a NAV megállapítása is igazolni látszik."
Csőzik az Átlátszó érdeklődésére nem kívánta megosztani a feljelentés részleteit. Más forrásból annyit tudtunk meg, hogy a feljelentéssel érintett szerződést (vagy szerződéseket) az előző menedzsment idején kötötték. Az eddig feltárt tények alapján kétségesnek találták, hogy a női kézilabda-csapat működésével összefüggésben kifizetett, az érdi polgármester által százmilliósra taksált megbízási díjat valós teljesítés ellentételezte volna.
Mint arról többször írtunk, 2019. őszén már indult egy nyomozás az Érdi Sport Kft. ügyeivel összefüggésben. Nemrég a Pesti Hírlap változatlanul arról tudott beszámolni, hogy a Budaörsi Rendőrkapitányságon hűtlen kezelés miatt folyamatban lévő nyomozásnak nincs gyanúsítottja.
Azt a feljelentést ősszel, az önkormányzati választások előtt az érdi ellenzék tette, amit az előző menedzsment 2018 kora nyarán eltávolított ügyvezetőjének Facebook-posztjára alapoztak.
Szántó Erzsébet a közösségi oldalon élesen bírálta az akkor még hivatalban lévő, fideszes polgármestert. A botrányos körülmények között kirúgott ügyvezető azt írta sok más mellett, hogy az “állására vonatkozó zsarolással" T. Mészáros arra kényszerítette 2017-ben, hogy az aláírjon három, egyenként egymillió forintról szóló támogatási nyilatkozatot az Összefogás egyesület javára. Szerinte azért, hogy így mossanak tisztára korrupciós pénzeket.
Szántó a később nyomozás elrendelésére okot adó posztjában felemlegette a Sport Kft. zűrös lakásbérleti ügyeit is: a cég – kirívóan magas áron – lakást bérelt például a város fideszes alpolgármesterétől.
A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden Korm. rendeletek – NAIH véleményezés Korm. rendeletek – NAIH véleményezés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Miskolci gyalogos-átkelőhelyek baleseti helyzete Közérdekű adat igénylése – Volánbusz NGM – támogatások NGM – szerződések Miniszterelnökség – támogatások Miniszterelnökség – szerződések Külügyminisztérium – támogatások
Az Érdi Sport Kft. az érdi Fidesz-éra egyik legátláthatatlanabb cége volt – és jelenleg is az. Az október hatalomváltás után sokan azt várták, hogy az átláthatóság alapelvét egyik legfontosabb választási programjának meghirdető ellenzéki koalíció megválik a jelenlegi ügyvezetőtől, aki egyetlenegy adatigénylésre, sajtó-megkeresésre sem válaszolt.
A cég a honlapján a közzétételi kötelezettségének egyáltalán nem tesz eleget, holott évekkel ezelőtt a számvevőszék a kft-t emiatt megrótta. A honlapon nem látszanak a közzétételi értékhatárt meghaladó szerződések. Az Érdi Sport Kft-t a közbeszerzési döntőbizottság korábban közbeszerzési eljárás elmulasztása miatt milliókra bírságolta meg.
A jelenlegi ügyvezető volt az, aki szerződést kötött Érd fideszes alpolgármesterével, hogy lakást béreljenek tőle (ez az alpolgármester, aki lecsürhézte a másként gondolkodó érdieket). Ugyanezen ügyvezető volt az, aki az alpolgármester testvérének cégével kötött lakásbérleti szerződés összegét megkétszerezte. Ő Boldog Anna, az egykori SZDSZ-es politikus, aki a Fidesz-érában T. Mészáros András polgármester bizalmi embereként emlegettek.
Érd fideszes alpolgármestere a káosz és az anarchia megteremtésében érdekelt csürhének titulálta az ellenzéket Korm. rendeletek – NAIH véleményezés Korm. rendeletek – NAIH véleményezés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Miskolci gyalogos-átkelőhelyek baleseti helyzete Közérdekű adat igénylése – Volánbusz NGM – támogatások NGM – szerződések NFM – szerződések Külügyminisztérium – támogatások Külügyminisztérium – szerződések
Ezért is okozott meglepetést, amikor tavaly decemberben az összellenzéki többség a posztján tartotta dr. Boldogot – igaz, csak 2020. június 30-ig. Társügyvezetőt választottak mellé, Varga Andrást, aki az új polgármester, Csőzik László kabinetfőnöke – és most váratlanul lemondott.
Lemondott a társügyvezető
A cégadatok szerint 2020. február 1-től cégjegyzésre jogosult Varga távozását még nem regisztrálták a cégbíróságon, ő maga pedig nem válaszolt megkeresésünkre.
Csőzik polgármester ugyanakkor azt nyilatkozta az Átlátszónak Varga távozásáról, hogy a “kabinetfőnöki teendői teljes embert kívánnak." Más, magukat meg nem nevező, de a városházi történésekre rálátó források a Varga és a dr. Boldog közötti személyi konfliktusokban látták a kabinetfőnök “menekülésének" okát. Így Boldog egyedül marad a cég élén, és eléggé kétségessé vált, hogy távozik-e június 30-án a lassan két éve tartó botránysorozat terhe alatt megroggyant cégtől.
Nem elég, hogy szinte teljesen átláthatatlan, még közpénz-szivattyúként is működik az Érdi Sport Kft. – ezt maga a polgármester állította tavasszal, amikor közölte, radikálisan megvágják a cég önkormányzati támogatását. A csapat jelentős része szétszéledt, az edző perrel fenyegette meg a szerződésének részleteit kiteregető polgármestert.
2017-ben 275 millió, 2018-ban 359 millió, 2019-ben 388 millió forint önkormányzati támogatás ment a működtető Sport Kft.-nek az érdi adóbevételek terhére. Az érdi az egyetlen klub, amelyet kizárólag adóforintokból finanszíroznak. A kft. 2020-ra 700 milliós igénnyel állt elő – írta Csőzikre hivatkozva az index.hu április végén.
Fotó: Csőzik László polgármester egy februári kézilabda mérkőzésen Érden. Forrás: Csőzik László közéleti Facebook-oldala
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"Érdi Sport Kft."
] |
[
"Pesti Hírlap",
"Összefogás egyesület",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya",
"Budaörsi Rendőrkapitányság",
"Érdi Sport Kft-t"
] |
Manipuláltnak, versenyszűkítőnek nevezte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) közbeszerzéseit Hadházy Ákos, az LMP társelnöke, hangsúlyozva: nyár óta összesen százmillió forintnyi bírságot kapott az intézmény a szabálytalan tenderei miatt.
A társelnök hétfőn sajtótájékoztatón közölte, kikéri az ellátó külső tanácsadókkal kötött szerződéseit azt követően, hogy a legutóbbi büntetés kiszabása után a központ közleményében azzal érvelt: külső tanácsadói szabályosnak ítélték a pályázatokat.
Hadházy Ákos azt is furcsállja, egyáltalán miért van szükség külső tanácsadó cégekre, de kíváncsi arra is: felelősségre vonják-e a tanácsadókat a büntetés után.
Emlékeztetett: nemrég ápolási eszközökre kiírt tender miatt kapott 10 millió forintos büntetést a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a "visszaeső" ÁEEK, nyáron azonban egy ízben 50 millió forintra is megbüntették az intézményt lélegeztetőgépekre kiírt tendere miatt.
Kiemelt kép: Lénárt Endre, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgató-helyettese (b4) térdműtétet végez a Bács-Kiskun Megyei Kórház Kiskunfélegyházi Kórház Telephelyén újonnan kialakított egynapos sebészeti osztályon 2017. október 17-én. MTI, Ujvári Sándor
|
[
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] |
[
"Bács-Kiskun Megyei Kórház",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
A kancellária a küszöbönálló államreformhoz kormányközeli magáncégektől kér tanácsokat - értesült a Heti Válasz. A vitatható értelmű, százmillió forintos pályázat várható nyertesei közt feltűnik László Csaba volt pénzügyminiszter és Medgyessy Péter fia is. Az olcsóbb állam jelszavával meghirdetett bőkezű ajánlat kiírásán a közigazgatási reform atyja, Sárközy Tamás is meghökkent.
A kormány jó másfél hónapja dolgozik azon, hogy a 2006-os választások utáni első száz nap ne a könnyen teljesíthető szociális lépésekről szóljon, hanem elkezdődhessen az államigazgatási reformok sorozata - jelentette be Gyurcsány Ferenc 2005 decemberében a Magyar Televízióban. "Csak akkor alakítok kormányt, ha a frakciók aláírják ezeket a törvényeket. Ha nem támogatják, akkor majd keresnek maguknak más kormányfőt" - fogadkozott a miniszterelnök a képernyő előtt ülőknek. Aztán megnyerte a 2006-os választásokat, és híre-hamva sem volt az államigazgatás átfogó reformjáról szóló törvényjavaslatnak vagy frakciómegállapodásnak. Olyannyira nem, hogy a kormány tavaly decemberben szükségét érezte rendeletben utasítani a minisztereket: 2007. május 31-ig vizsgálják felül a hatáskörükbe tartozó közfeladatok körét, és tegyenek javaslatot a módosításokra.
FIZETÉSÜK TÖREDÉKÉÉRT?
A Miniszterelnöki Hivatal azonban nem érte be ennyivel. Információink szerint a kancellária február elején ugyanezen feladat elvégzésére - hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében, vagyis a nyilvánosság elől elzárva - tíz tanácsadó cégtől kért ajánlatot. "A közfeladatok felülvizsgálatának célja, hogy az állam a megfelelő tevékenységeket optimális szinten és a leghatékonyabban végezze el. A kulcsfontosságú feladatokra koncentrálva, növelje azok elvégzésének hatékonyságát, míg az ebbe a körbe nem tartozó feladatok, tevékenységek kiszerződésre, privatizálásra, decentralizálásra vagy adott esetben elhagyásra kerüljenek" - áll a lapunk birtokában lévő ajánlattételi dokumentációban.
A hatékony működés általános kívánalma mellett az államreform tervezete mögött konkrét indok is meghúzódik, nevezetesen a pénzszűke. Ezt a Miniszterelnöki Hivatal sem rejti véka alá, és a kiírásban magyarázatként hozzáteszi, hogy az eddigi megszorításokon túl "a 2008-as költségvetés kiadási oldalon további jelentős megtakarításokat igényel". A pályázat emellett utal az Európai Uniónak tavaly benyújtott konvergenciaprogram vállalásaira, melyek szerint a következő években jelentősen - a 2006. évi 18,4 százalékról 2009-ig a nemzeti össztermék (GDP) 15,2 százalékára - vissza kell nyesni a közszféra kiadásait.
A 104 millió forint értékben kiírt pályázatra végül három tanácsadócég nyújtott be ajánlatot: az AAM Zrt., a Provice Kft., valamint egy - a KPMG Hungária Kft., a Telkes Zrt. és az IFUA Horváth & Partners Kft. alkotta - konzorcium. Értesüléseink szerint majdhogynem eldöntött tény: az utóbbi csapat lesz a győztes, így mindenekelőtt az e trióban érdekelt személyeket érdemes szemügyre venni. A KPMG pályázatában az államháztartási reform avatott szakértőjeként tüntette fel például László Csabát, a cég ügyvezető igazgatóját - azt a korábbi pénzügyminisztert, akit 2004-ben a vártnál magasabb államháztartási hiány miatt menesztett Medgyessy Péter. Az IFUA Horváth & Partners Kft. egyik munkatársa pedig nem más, mint - március 19-től - a kormányfő kabinetjének szakpolitikai igazgatója, Tóth András. "A Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs csapatát új, a piacon már bizonyított szakemberek erősítik, az eddigi fizetésük töredékéért" - áll a kancellária múlt heti közleményében; ám amennyiben az IFUA és társai jutnak a megrendeléshez, kijelenthető: ha Tóth András személyesen nem is, a pályázat jóvoltából volt cége azért a pénzénél maradhat.
A Telkes Zrt. is régi motoros a tanácsadói világban. A cég most pályázatában Medgyessy Gergelyt - a TGG & Partners Kft. néven uniós lobbicéget működtető szakértőt - jelölte meg külügyi tanácsadójaként. "Hat évig dolgoztam a Külügyminisztériumban, most időm nagy részét Brüsszelben töltöm európai uniós ügyekkel, így a felkérés erre a területre vonatkozik" - mondja lapunknak a volt miniszterelnök fia. Érdeklődésünkre pedig, hogy a külügyben szerinte mit lehetne privatizálni vagy kiszervezni, így felel: "Ennél a tárcánál valóban nem nyílik széles terep bármiféle outsourcingra. Mindazonáltal a teljes képhez érdemes feltérképezni ezt a minisztériumot is, mert hátha akad olyan részterület, amelyet hatékonyabban is lehetne működtetni."
A SPÓROLÁS KÉPESSÉGE
"A konzorcium három tagja már több mint egy éve külön-külön és közösen is készült a közigazgatás átalakításával összefüggő feladatokra, így természetes volt, hogy a mostani közbeszerzésen is együtt induljunk. Elképzeléseinket a potenciális megbízók számára is igyekeztünk bemutatni, ami nem jelenti azt, hogy a szóban forgó közbeszerzés tartalmára bármilyen befolyásunk lehetett volna" - állítja lapunknak Both Vilmos, a Telkes Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója. Emellett, mint mondja, azért sem önállóan pályáztak, mert egy ekkora feladathoz szükség van a három vállalkozás tapasztalataira és erőforrásaira.
Kétségtelen: a Telkes régi motoros a tanácsadói világban. Kóka János például gazdasági miniszteri kinevezése után, 2003-ban velük kötött szerződést a minisztérium felső vezetőinek kiválasztására, "a jelöltek felkutatására, a pályázatok szakmai szűrésének elvégzésére". És hogy miért őket választotta? Ebben szerepet játszhatott, hogy a cég közvetve Kóka volt egyetemi évfolyamtársához, majd üzlettársához és vitorláspartneréhez, Zsolnai Gáborhoz - a Telkes ellenőrzése alatt álló Telkescare Kft. ügyvezetőjéhez - köthető. Kóka emellett ígérete szerint azért lobbizik, hogy a tanácsadás műfaja kerüljön be a kormányzat központosított közbeszerzéseinek körébe. "Erre jó oka is van a miniszternek, mert így például könnyebben tudna szerződni "házi tanácsadó " cégével, a Telkes Tanácsadó Kft.-vel" - értékelte a bejelentést közelmúltbeli elemzésében a Századvég Közigazgatási Akadémia.
A mostani közbeszerzési eljárásban nem csak az ajánlattevők köre érdekes - sokkal inkább vetődhetnek fel kérdések a pályázat értelméről és áráról. "Miközben a nemzeti jövedelem felét költi el az állam, durván tízezermilliárd forintot évente, mintha genetikusan hiányozna belőle a spórolás képessége" - írta Kóka János 2005 júniusában a Népszabadságban, amellett érvelve, hogy miért kellene az államigazgatásnak példát vennie az üzleti világtól. A szóban forgó közbeszerzési eljárás alkalmasint azon alapelvekkel megy szembe, amelyeket a kicsi, takarékos és hatékony államért síkraszállók a zászlajukra tűznek. Mert ugyan miért állította fel a kormány a Draskovics Tibor vezette Államreform-bizottságot, ha nem arra a feladatra, amelyet most százmillió forintért kiszerveznek? Aztán: se szeri, se száma azon javaslatoknak, amelyek az utóbbi években születtek a közigazgatás átalakítására - hogy sokuk, ha nem is a szemétkosárban, de az asztalfiókok mélyén végezze. Csak a Belügyminisztérium IDEA munkacsoportja több tucat tanulmányt rendelt meg a témában, de az IFUA és a KPMG is kivette részét a papírgyártásból. Az előbbi cég számos állami megbízatása egyikeként 2004-ben a közigazgatási reform "vezetési és szervezési eszközrendszerének kiterjesztésére" tett javaslatot a kabinetnek, tavaly pedig A kormányzás ára - Hatékonyabb közszolgáltatások megszorítások idején címmel dobta piacra kötetét. A KPMG is számtalan állami pályázat győztese volt; hogy csak egyet említsünk: a kancellária 2005-ben a cég javaslatai alapján állított össze útmutatót az állami szerepvállalás felülvizsgálatához, benne az átalakításra tett javaslatokkal.
Sőt Draskovics Tibor pénzügyminiszterként már 2004-ben megbízta az államháztartási reformok összehangolásával Aradi Zsolt főosztályvezetőt, aki a munkáért másfél év múlva Heller Farkas-díjat is kapott. Hogy ezek után mégis mi szükség van az újabb, bizonytalan hatékonyságú pályázatra? Both Vilmos szerint "a korábbiak főként elméleti munkák voltak, most viszont eljutottunk az eddigi elképzelések operacionalizálási szakaszába, amikor az összes állami intézmény átvilágítása után konkrét javaslatokat kell tenni az átalakításra. Azt pedig nem lehet elvárni a kormányzati tisztségviselőktől, hogy hatáskörük megnyirbálását maguk végezzék el; ezért kell a külső kontroll" - állítja lapunknak, hozzátéve: a százmilliós összeg a huszonöt szakértő közel háromnegyed éves munkájára nemhogy sok, de a piaci árak alatt marad.
E vélekedés nem kisebb tekintély, mint az első Gyurcsány-kormányban a közigazgatás reformjával megbízott Sárközy Tamás véleményével ütközik. A jogászprofesszor - az Államrefombizottság tagjaként is - lapunktól értesült a közbeszerzési eljárásról, és annak hallatán kijelentette: a maga részéről nem írt volna ki pályázatot, mert a tárcák javaslatai után szerinte elég lenne a Miniszterelnöki Hivatalban elvégezni az összeállt anyag kontrollját. A százmilliós összegről pedig kérdésünkre így vélekedik: "Nem tudom, mit lehetne ennyi pénzért csinálni. Az én másfél éves munkám az összes szakértő díjazásával nem került többe 12 millió forintnál."
BARÁTOK KÖZT
Pedig a professzor nem kis feladatot végzett. Elkészítette a kormány szervezeti rendszeréről, a költségvetési szervekről és az állami vagyonról szóló törvény tervezetét, 2005 őszén jelentéssel zárta a kormányzati felépítésre vonatkozó munkát, és Államszervezetünk potenciazavarai - a betegség okai, a beteg állapota, a gyógyulás útjai címmel könyvben foglalta össze javaslatait. Amint Sárközy Tamás mondja, munkájának egyik tanulsága, hogy nincs recept a magán- és az állami szerepvállalás helyes arányára. "Egy főszabály lehet: az állam közhatalmi feladatait nem privatizálnám, de a gazdasági és egyéb infrastrukturális tevékenységeket nyugodtan ki lehet szervezni. Mert hol van előírva, hogy egy minisztériumi villanyszerelőnek köztisztviselőnek kell lennie?" - érvel, hozzátéve: minden azon múlik, hogy a kormány jó szerződésekkel, szabályozásokkal, hatósági eszközökkel megfelelően tudja-e felügyelni a magánkézbe adott feladatokat.
És ezzel nem értünk a pályázat körüli ellentmondások végére. A sürgősséggel kiírt közbeszerzési eljárás indoklása szerint "mielőbb el kell kezdeni a - minimum négy hónapot igénybe vevő - közfeladat-felülvizsgálat végrehajtását... ha ugyanis a külső tanácsadó bevonására később kerül sor, az a felülvizsgálat csúszását, s így közvetetten a konvergenciaprogramban megfogalmazott vállalások teljesítését is veszélyeztetheti". Ez azért is lényeges, mert a kancellária azzal számol, hogy a javaslatoknak be kell épülniük a kormány 2007. őszi törvényalkotási programjába és a 2008-as költségvetés tervezésébe.
Nos, a nagy sietségben a Miniszterelnöki Hivatalnak sikerült úgy megfogalmaznia a pályázatot, hogy semmiképpen sem lesz ki a négy hónap. A közbeszerzési eljárást a kancellária február elején írta ki, az ajánlatokat a hónap végéig lehetett beadni, eredményt március 7-én terveztek hirdetni, így a május 31-i határidőig barátok közt sincs hátra több szűk három hónapnál. Mivel azonban az eredményhirdetést - a vállalkozói díj forrásaként meghatározott uniós pénz akadozása miatt - múlt szerda helyett április elejére halasztották, a tervezett időnek a fele sem áll majd rendelkezésre. Ez persze csak akkor veszélyezteti a konvergenciaprogramot, ha a pályázatot egyáltalán komolyan lehet venni, és nem ugyanaz történik, mint amit Sárközy Tamás szokott mondani az állami bürokráciára: az íróasztal magának csinál munkát - ez esetben a győztes magáncégek legnagyobb örömére.
|
[
"KPMG Hungária Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Telkes Zrt.",
"IFUA Horváth & Partners Kft."
] |
[
"AAM Zrt.",
"Magyar Televízió",
"Századvég Közigazgatási Akadémia",
"Provice Kft.",
"Telkes Tanácsadó Zrt.",
"Európai Unió",
"Heti Válasz",
"Telkescare Kft.",
"TGG & Partners Kft.",
"Telkes Tanácsadó Kft."
] |
Megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújításáért - közölte a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága szombat este az MTI-vel.
A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról a magyar és a kínai kormány 2015. november 24-én, Szucsouban kötött egyezményt. A 2016-ban hatályba lépett szerződésnek megfelelve a magyar vasúttársaság és a kijelölt kínai társaságok – China Railway International Corporation és a China Railway International Group vegyesvállalatot – alapítottak
85%-os kínai és 15%-os magyar részvételi aránnyal. A társaság neve Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
A közös vállalat feladata tenderek előkészítése és lefolytatása a tervező és kivitelező kiválasztására, a szerződések megkötése, valamint a megvalósításnál a projektmenedzsment és monitoring ellátása. A vegyesvállalat nem végezhet kivitelezési feladatokat, a tervező és fővállalkozó munkáját koordinálja majd – a független mérnök és európai uniós tanúsító szervezetek mellett. Mint írják, a nemzetközi szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi a projektre vonatkozó beszerzési szabályzat is, amelynek alkalmazásával választhatják ki a felújítás, a korszerűsítés tervezőjét és kivitelezőjét. A beszerzési szabályzat EU-konform, megfelel az Európai Unió előírásainak – hangsúlyozzák.
A tájékoztatás szerint a tervezési és a kivitelezési munkák tendereztetése a jövő év folyamán kezdődik meg. A magyar vonalszakaszon az Európai Unióban és a Magyarországon hatályos műszaki előírásoknak kell érvényesülniük.
Belgrádig fogunk repeszteni, de az EU nem lelkes
A projekt célja a Budapest és Belgrád közötti 350 kilométeres szakaszon emelt szintű vasúti összeköttetés biztosítása, csökkentve a két főváros közötti személy- és áruszállítási menetidőt. A fejlesztésre kijelölt magyar szakasz: a 150-es számú Budapest-Kelebia vasútvonal 166 km hosszban. A műszakilag elvárt cél: kétvágányúsítás, 160 km/órás sebesség. A pálya legfeljebb 740 méter hosszú vonatok közlekedtetésére lesz alkalmas az Európai Unió műszaki előírásainak megfelelve – olvasható a közleményben.
Korábban a Magyar Nemzet arról írt, hogy az Európai Bizottság korrupció gyanúja miatt hozzálátott a kötelezettségszegési eljárás előkészítéséhez a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai fejlesztésével összefüggésben.
A brüsszeli korrupciógyanúra a tendereztetés hiánya ad okot, illetve az, hogy nem tisztázott, milyen szerepe van a MÁV-nak a kivitelezést vállaló konzorciumban.
Az EU májusban elkezdte a kötelezettségszegési eljárás első, úgynevezett pilot fázisát. Ebben a felek tárgyalások alapján próbálják tisztázni a felmerült kérdéseket, és ha ez nem sikerül, elindítják a tényleges kötelezettségszegési eljárást.
A kormány tíz évre titkosította a projektről készült megvalósíthatósági tanulmányt, ám szakértők szerint erősen vitatható, hogy egyáltalán megtérül-e az 550 milliárdosra becsült beruházás.
|
[
"Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.",
"MÁV Zrt."
] |
[
"China Railway International Corporation",
"Magyar Nemzet",
"Európai Unió",
"Európai Bizottság",
"Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság",
"China Railway International Group"
] |
Az LMP bírósághoz fordul, mert a Külgazdasági és Külügyminisztérium indoklás nélkül megtagadta "a moszkvai vízumkiadási botrány" ügyében született belső vizsgálati eredmények kiadását - tájékoztatta a párt társelnöke szombaton az MTI-t.
Szél Bernadett közleményében azt írta, közérdekű adatigénylésben akarta megtudni, mire jutott a minisztérium "az Orbán-kormányok idején a moszkvai magyar konzulátuson zajló visszaélések nyomán indított belső vizsgálatában". A minisztérium "értékelhető érvelés nélkül" elutasította a vizsgálati eredmények ismertetését - tette hozzá a politikus. Az LMP szerint a külügyminisztérium húzza az időt, ha kérdéseket kap, és "olykor a jogsértésektől sem riad vissza". Miközben a kormány "a bevándorlók nem létező veszélyétől óvná az országot, lapít, amikor a valós biztonsági kockázatokról kérdezik" - áll Széll Bernadett közleményében.
|
[
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] |
[] |
Tovább emelkedett a gyanúsítottak száma a Simonka György, Békés megyei fideszes országgyűlési képviselőt érintő nyomozásban – értesült a 24.hu. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tájékoztatása szerint már 15 személyt hallgattak ki gyanúsítottként a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő bűnügyben. Az eljárás a többek közt a Simonka tulajdonában álló – mára felszámolás alá került – Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél zajlik. A cégtulajdonosok közül korábban ketten is előzetes letartóztatásban voltak – mindketten a kormánypárti képviselő üzlettársai –, jelenleg viszont egy személy van házi őrizetben.
Letartóztatták egy fideszes képviselő üzlettársát A férfi egy felszámolás alatt álló céget birtokol Simonka Györggyel közösen, költségvetési csalás ügyében hallgatták ki.
A szóban forgó társaság a legfőbb ügyész korábbi tájékoztatása szerint 973 millió forint kárt okozott Magyarország és az Európai Unió költségvetésének. Polt Péter azt is megjegyezte, hogy a csaknem egymilliárd forintos kárt eddig nem térítette meg senki, s az összeg a nyomozás során akár emelkedhet is. Ugyanakkor fontos körülmény az ügyben, hogy a Fidesz országgyűlési képviselőjét gyanúsítottként egészen biztosan nem hallgatták ki, ugyanis őt védi a mentelmi joga, tehát legfeljebb csak tanúként hallgathatták ki az ügyben.
973 millió forint kárt okozott a fideszes Simonka cége Költségvetési csalás gyanúja miatt folytatnak nyomozást Simonka György rokonainak és cégeinek érintettségével. A fideszes képviselőt azonban védi a mentelmi joga.
Az már 2016 óta ismert, hogy Simonka Györgyöt is érinti az eljárás. Ezt pedig onnan lehet tudni, hogy Bod Tamás, az Együtt Békés megyei szervezetének volt képviselője a fideszes politikus ellen tartozás fedezetének elvonása miatt feljelentést tett. Noha ezt az ügyészség elutasította, arról tájékoztatta a korábbi ellenzéki képviselőt, hogy feljelentését "szoros tárgyi és személyi összefüggés folytán" egy a költségvetési csalás büntette miatt már folyamatban lévő bűnügyben vizsgálják.
Bod Tamás azért fordult a hatóságokhoz, mert szerinte Simonka György vagyonkimentést hajtott végre azzal, hogy eladta újkígyósi házát az egyik rokonának. Úgy vélte, ezt azért tette a fideszes politikus, mert felszámolási eljárás alá került a már említett Magyar Termés TÉSZ Kft., amiben Simonkának is tulajdonrésze van, az ingatlanügylettel pedig rajta nem lehet behajtani az adósságot.
Kiemelt képünkön Simonka György és Budai Gyula dinnyét kóstol. / Kallos Bea
|
[
"Magyar Termés TÉSZ Kft."
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Európai Unió"
] |
Félmilliárdos egészségügyi pályázatról döntenek
A második forduló előtt két nappal hirdetnek eredményt • A Fidesz halasztást vagy beleszólást akar
A jelenlegi kormányzati ciklus végnapjaiban dönt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal egy félmilliárd forint értékű, kommunikációs feladatokra, egészen pontosan szűrőprogramok népszerűsítésére kiírt pályázatról. A Fidesz felháborítónak tartja, hogy az új kormány felállása előtt még egy ilyen hatalmas összeg elköltéséről határoznak, s azt javasolja, bízzák ezt az ágazat leendő irányítóira.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Részletek a Magyar Nemzet 2010. április 21-i számában.
|
[
"Országos Tisztifőorvosi Hivatal"
] |
[
"Magyar Nemzet"
] |
Több tízmilliárdos tételek esetén teszi lehetővé a közpénzek eltüntetését a kormány egy hétfőn benyújtott, kivételes eljárásban tárgyalt törvényjavaslatban - hívta fel a figyelmet az MSZP. A javaslat szerint a sportszövetségek további tízmilliárdos adóbevételekhez jutnának, amelyekről azonban nem kellene beszámolniuk, mert nem vonatkozna rájuk az információszabadsággal kapcsolatos törvény.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese hétfőn sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Fidesz hétfő reggel "puccsszerűen" benyújtott egy javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a szerencsejáték-adóból befolyó bevételeket közvetlenül a sportági szakszövetségek kapják meg, amelyek ezt a nyilvánosság teljes kizárásával költhetik el, mert az információszabadságra vonatkozó törvények nem vonatkoznak majd a szakszövetségekre.
Az egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról közölte, a jövőben nem kérhet senki információkat a szövetségek gazdálkodásáról, vagyis a törvény alapján jövőre már csak az ügyészség és a rendőrség kérhet majd információt arról, hogy mire megy el a pénz.
Harangozó felhívta arra a figyelmet, hogy jövőre játékadóból 37,9 milliárd forint bevételt terveznek, de nemcsak ezzel gazdálkodnak a szakszövetségek, hanem a társasági adóból is jutnak bevételhez, illetve kapnak költségvetési támogatásokat, valamint az állami cégek is reklámoznak náluk.
Harangozó Tamás szerint az újabb "mutyi" vagy "pénzszivattyú" úgy fog működni, hogy a szakszövetségek vagyonértékű jogként értékesíthetik a működési területükön lévő sportág tekintetében a szerencsejáték-jogokat. Ezt a fogadásszervező cég ki fogja fizetni - folytatta - , és azt saját adójából leírhatja. Nem az adóalapból a törvény értelmében, hanem közvetlenül az adó nagyságát csökkentheti ezzel az összeggel - tette hozzá.
A frakcióvezető-helyettes arra is felhívta a figyelmet, eddig csak inkasszót lehetett benyújtani a bírságok teljesülése érdekében a cégek számlájára, a törvényjavaslat elfogadása esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a vállalkozók termelési eszközeit, árukészletét is lefoglalhatja. Közölte, módosító indítványokban kezdeményezték a törvényjavaslat két említett részének törlését.
Az RTL Klub megkérdezte Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselőtől, hogy miért van szükség arra, hogy a pénzek elköltéséről ne lehessen tájékoztatást kapni, de a hétfő reggel benyújtott, és kedden már szavazásra bocsátott törvényjavaslatról a politikus azt mondta, nem ismeri a törvényjavaslatot, ezért nem tudja megmondani. A tévécsatorna sem a Fidesz-frakciótól, sem az NGM-től, sem az Emmitől nem kapott egyelőre választ.
A törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn benyújtott kérésére kivételes tárgyalási rendbe vették, vagyis kedden fognak róla tárgyalni és szavazni is.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"RTL Klub",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
A Századvég Politikai Iskola Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. az EU 28 országában kutatja majd a migrációt, erre alapozva pedig tanácsokat adnak és tanulmányt készítenek (országonként legalább 20 oldal terjedelemben) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, az Európai Unió Lapjában megjelent hirdetmény szerint 905,5 millió forintért. Az összeg magában foglalja bizonyos projektmenedzsment feladatok elvégzését is.
A 905 millió forintos megbízási díjban nincsen egyetlen euró uniós pénz sem, a teljes összeget a magyar államkasszából kapja a Századvég. A szerződást március 8-án írták alá. Ez már a harmadik a sorban, az előző két évben is a Századvég Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató szondázta a migrációs helyzetet.
A Századvég és a kormányzat között nem nehéz kapcsolatot találni, elég egy mai hírre gondolni, miszerint a Századvégtől igazol új helyettest a Miniszterelnökség.
Kiemelt képünkön Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója felszólal a társaság turisztikai konferenciáján a budapesti Larus rendezvényközpontban 2017. március 23-án. MTI Fotó: Kallos Bea
|
[
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] |
[
"Századvég Alapítvány",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Kiváló cégben gyakorolja a tulajdonosi jogokat Szíjjártó Péter miniszter úr, és remek céget vezet Ducsai-Oláh Zsanett vezérigazgató asszony. Úgy hívják, hogy MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Van több mint száz bankszámlájuk és százötven alkalmazottjuk, az Ipar utca 5. szám alatt egy fél irodaházat elfoglalnak.
Mint korábban megírtuk, az elmúlt két évben két és fél milliárdos veszteséget termelő állami cég nem volt hajlandó elárulni, hogy mennyi fizetést kapnak közpénzből a munkatársaik, és milyen kocsikat vezetnek és mennyit tankolnak azokba a mi pénzünkből.
Kamu indokra hivatkoztak az adatigénylés megtagadásában, és annak ellenére titkolóznak tovább, hogy beadványunk alapján az Adatvédelmi Hatóság felszólította őket a kért információk közzétételére. Indítunk egy pert, aminek költségei sajnos megint az adófizetőket fogják terhelni.
A cég tavalyi bérköltsége 668 millió forint volt, az évet 36 alkalmazottal kezdték, akik száma folyamatosan nőtt, nyáron 50 felé ment, majd októberben meghaladta a 130-at, és év végén 150 alkalmazottjuk volt.
Az egy alkalmazottra jutó átlagos éves bérköltségük meghaladta a 7.4 millió forintot, ami havi szinten nagyságrendileg bruttó hatszázezer forintos átlagfizetést jelent. Az átlag magyar fizetésnél ez lényegesen magasabb, és persze járhat ehhez telefon, kocsi, miegymás is.
Mint megírtuk már, a 2014-ben igénybe vett szakértők díja a bérköltségnél is több volt, 739 millió forintot tett ki. Hirdettek is 281 millióért. Ehhez képest állítottak elő tavaly közel két és félmilliárd forintos veszteséget.
Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy a Quaestor botrányban végtelenül szerencsésen járt cég mégis mire költi ezt a rengeteg pénzt. Ezért az alábbi adatokat kértük közölni:
A társaság megalapítása óta kötött polgári jogi szerződések listáját a szerződés kelte, tárgya, összege, a szerződéses partner megnevezésével Az alkalmazottak számát a megalakulás óta havi bontásban A cégnél létező munkaköröket azok típusai és az egyes munkakör-típusokban foglalkoztatott alkalmazottak számának megjelölésével 2014. január 1., 2014. június 30., 2015. január 1. és 2015. június 30. napján A havi bérköltséget a cég megalakulása óta, havi bontásban A vezető állású munkavállalók fizetését és esetleges egyéb juttatásait 2014. január 1., 2014. június 30., 2015. január 1. és június 30. napján Az adatkérés napján a cég mobiltelefon-előfizetéseinek számát, valamint a 2015. 1., 3. és 6. havi mobilköltségét A magáncélra is használható telefonok számát a költségkeret megjelölésével A vásárolt gépjárművek típusát és könyv szerinti értékét, bérlet esetén a havi bérleti díjat és futamidő megjelölésével, és amennyiben a gépjármű magáncélú használatra engedélyezett, annak feltüntetésével
Semmit nem árultak el arra hivatkozva, hogy üzleti adataik kiadására nem kötelesek, mert ezzel kapcsolatban per van folyamatban. Azt elfelejtették közölni, hogy a Vácért Lokálpatrióta Egyesület által indított perben a Kúria megállapította, hogy a Nemzeti Kereskedőház túlnyomóan állami pénzből működik, ezért a közérdekű adatait köteles megismerhetővé tenni.
De nem nagyon érdekli őket sem ez, sem az, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is megállapította, hogy jogsértő a titkolózásuk. És annak ellenére, hogy a NAIH augusztus 31-én felszólította őket az összes kért adat kiadására, ezt nem tették meg. Így a NAIH november 30-án nyilvánosságra hozott jelentésében kötelezte a céget a teljesítésre.
Erre azóta sem került sor, így pert indítunk az információkért. Ha nyerünk, annak költségei is az adófizetőket terhelik, a cégvezetés pedig röhöghet egy nagyot, hogy számukra minden hátrányos következmény nélkül ezt el lehet játszani itthon.
Így működik az átláthatóság és a jogállamiság mellett elkötelezett, többmilliárd forintnyi közpénzből alapított cég ma Magyarországon.
M. Tóth Balázs
|
[
"MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt."
] |
[
"Adatvédelmi Hatóság",
"Vácért Lokálpatrióta Egyesület",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Mészáros Lőrinc vízminőség-javításban is jeleskedik. Ezúttal Békés megyében nyertek meg egy 25,8 milliárdos közbeszerzést konzorciumi partnereikkel.
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cége konzorciumi tagként csaknem 26 milliárd forintos munkával járulhat hozzá a békési vízminőség javulásához. Az Orbán Viktor személyes jóbarátjaként ismert felcsúti vezető cége, a Mészáros és Mészáros Kft. egy tiszakécskei és egy békési céggel nyert.
Két konzorcium nyerte az Országos Vízügyi Főigazgatóság által a Békés megyei ivóvízminőség-javító programra kiírt nyílt közbeszerzést, amelynek értéke nettó 34 milliárd forint – az eredmény a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. A két részből álló munka a tervezést és a kivitelezést is magában foglalja. Az összességében legelőnyösebb ajánlat nyert, az értékelésnél hangsúlyosan vették figyelembe az árat – írja az MTI. Az első rész nyertese – nettó 8,2 milliárd forinttal – a Drén-Aqua Konzorcium, amelynek tagjai a Békés Drén Kft. és az Aquaprofit Zrt. A becsült ellenérték 8,3 milliárd forint.
A második rész nyertese – 25,8 milliárd forinttal – a tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt Kft., a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. valamint a békési székhelyű Békés Drén Kft., mint közös ajánlattevő volt. Az eredetileg becsült tervezési és kivitelezési érték itt 22,1 milliárd forint volt. A második részre ajánlatot tett még a BKE Konzorcium, amelynek tagjai a következők voltak: Betonútépítő Zrt., Közmű-Alagút Zrt. valamint az EuroAszfalt Kft. A tender eredményéről december 12-én döntött az ajánlatkérő, de az csak most jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.
|
[
"Mészáros és Mészáros Kft."
] |
[
"Közmű-Alagút Zrt.",
"Közbeszerzési Értesítő",
"BKE Konzorcium",
"Drén-Aqua Konzorcium",
"Duna Aszfalt Kft.",
"Békés Drén Kft.",
"Aquaprofit Zrt.",
"EuroAszfalt Kft.",
"Országos Vízügyi Főigazgatóság",
"Betonútépítő Zrt."
] |
|
2012. 02. 03., 16:29
Utolsó módosítás:2012. 02. 03., 17:33
Fotók is készültek arról, ahogy Habony Árpád, Orbán Viktor tanácsadója és Rogán Antal V. kerületi polgármester meglátogatott Abu-Dzabiban egy orvosi egyetemet. A látogatásról még azt sem lehet biztosan tudni, hogy magán- vagy hivatalos út volt-e, és a Semmelweis Egyetem nem tud róla, hogy delegációja járt volna az Emirátusokban, pedig állítólag ennek élén utazott ki az arab országba Habony.
Fotók is készültek Rogán Antal V. kerületi polgármester és Habony Árpád, a miniszterelnök tanácsadója útjáról az Egyesült Arab Emírségekben. Bár több arab hírügynökség is beszámolt arról, hogy Habony vezetésével magyar delegáció járt Abu-Dzabiban az ottani orvosi egyetemen, Rogán és Habony nevében a miniszterelnöki sajtóosztály azt közölte, hogy utazásuk magánjellegû volt.
Erről a látogatásról adott ki fotókat a Gulf Medical University pénteken, és azok megjelentek több arab híroldalon, például itt. A fotókon Habony és Rogán fél tucat öltönyös férfi és egy nő társaságában nézegeti az egyetem makettjét. Az egyik csoportképen pedig Habony Árpád egy nyitott, piros dobozkát tart közösen az egyetem vezetőjével, Thumbay Moideennal, mögötte Rogán Antal mosolyog.
A képen a piros dobozt tartja balról Habony Árpád, mögötte Rogán Antal látszik
A látogatásról szóló hírek említik Velez Béla konzult, és azt is állítják, hogy Habony Árpád a Semmelweis Egyetem delegációjának vezetőjeként járt a Gulf Medical Universityn. Velez Bélát sem csütörtökön, sem pénteken nem sikerült elérnünk, a Semmelweis Egyetem (SE) sajtótitkárságán pedig azt közölték, tudomásuk szerint nem járt delegációjuk az Emirátusokban a közelmúltban.
Velez Béla is látszik a látogatásról készült fotókon, tehát ő is részt vett a találkozón. Az SE és a Gulf Medical University közötti kapcsolatra pedig azt utal, hogy tavaly márciusban - mint azt maga az SE tette közzé Facebook-oldalán - az emirátusokbeli egyetem küldöttsége járt Magyarországon, és körbevezették őket az SE épületein. Sőt ezen a magyarországi találkozón is jelen volt Velez Béla konzul a hír tanúsága szerint.
Nem világos, hogy miért Habony vezette a magyar delegációt az orvosi egyetemre Abu-Dzabiba. Rogán saját részvételéről csütörtökön azt közölte, hogy a meghívást az Országgyûlés gazdasági bizottsága elnökéként kapta, a célja pedig az Országgyûlés elnökével közös hivatalos látogatás előkészítése, az előzetes kapcsolatfelvétel volt. (További részleteket ebben a cikkünkben talál.)
|
[
"Semmelweis Egyetem"
] |
[
"Gulf Medical University"
] |
Az MSZP a leghatározottabban visszautasítja "a Fidesz és a Magyar Nemzet közös lejárató kampányát", amely Nyakó István közlése szerint szemenszedett hazugságokra, illetve gátlástalan csúsztatásokra épül.
Az MSZP szóvivője a lap Regőczi Miklóssal, a BKV volt vezérigazgató-helyettesével, a közlekedési vállalatnál folyó nyomozás egyik gyanúsítottjával készült interjúja kapcsán beszélt erről, hozzátéve: jogászokkal is megvizsgáltatják a szöveget.
Elmondta: még nem dőlt el, hogy a Regőczi Miklós által az interjúban megnevezett három szocialista politikus - azaz Lendvai Ildikó pártelnök, Lamperth Mónika elnökhelyettes, illetve Nyakó István - közül ki keres jogi úton is elégtételt.
Nyakó István a róla szóló állításokat "szemét mondatoknak" nevezte. Ezt azzal indokolta, hogy az igazságot forgatják ki úgy, mintha valami erkölcstelen, vagy rossz dolgot tettek volna. A valóság azonban ennek az ellenkezője, közölte.
Úgy fogalmazott: a nagy leleplezés az, hogy néhány alkalommal buszokat kértek kölcsön hátrányos helyzetű gyerekek táboroztatásához. Megjegyezte, évek óta segít és "nincs az a forint, amiért le ne hajolna, ha kell, akkor ingyenbuszokért is kuncsorog".
"Kértem, és eszem ágában sem volt fizetni. Épp azért kértük a buszt, mert bérelni nem volt pénzünk" - magyarázta. Kiemelte: büszke arra, hogy hátrányos helyzetű gyerekeknek segít, és a jövőben is fog ilyet csinálni, mert egy politikusnak ez is a dolga.
Rémisztő hadjárat
Kérdésre válaszolva felidézte: amikor segítséget kértek cégektől, szervezetektől, akkor előfordult, hogy segítettek, de az is, hogy nem. A táboroztatások nem profitorientált módon működnek - jelentette ki egy másik kérdés kapcsán.
Nyakó István szerint ezzel újabb határt lépett át a jobboldali lejárató hadjárat, amit rémisztőnek tart. Ezek szerint olyan ország vár ránk, ha a Fidesz kerül hatalomra, ahol tollba mondanak az újságíróknak, az ügyészségnek és a rendőrségnek - vélekedett. Arra a kérdésre, hogy ez vonatkozik-e a Népszabadságra is, hiszen ott is megjelent egy interjú Regőczi Miklóssal, azt felelte: nem a Népszabadságban próbáltak besározni szocialista politikusokat.
Reményét fejezte ki, hogy a köztársaság még van olyan erős, hogy az igazságszolgálás szervei "képesek ellenállni a diktálásnak, és nem a politikai megrendelések szerint kezelik az ügyeket".
"A Fidesz táncát járják"
Úgy látja: "a Fidesz már próbálkozik, és baj, hogy van a sajtónak olyan része, amely a Fidesz táncát járja, maga is fütyülve az igazságra". Nyakó István ezzel összefüggésben sérelmezte, hogy a Magyar Nemzet nem kereste meg őket. Szavai szerint ez a kötelező gesztus látványosan és szándékosan maradt el, így "nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy a Magyar Nemzet kampányeszközként működött".
A szóvivő kitért arra: Lamperth Mónikát a lap belekeverte ugyan a BKV-ügybe, de valójában a "koronatanú" sem állítja, hogy találkozott volna vele.
Arra a kérdésre, hogy szerinte Regőczi Miklós a Fidesz megbízásából mondott-e dolgokat vezető szocialista politikusokról a Magyar Nemzetnek, igennel válaszolt. Egy másik újságírói felvetésre, hogy nem lenne-e szerencsésebb, ha a történtek miatt Lendvai Ildikó háttérbe vonulna, úgy válaszolt: érzik, hogy ez a cél, de a "túrót".
A szerdán a Népszabadság és a Magyar Nemzet is interjút közölt Regőczi Miklóssal, a BKV volt vezérigazgató-helyettesével, aki azt állítja: az elmúlt húsz évben a BKV a fővárost irányító koalíció kifizetőhelyeként működött.
|
[
"MSZP",
"BKV"
] |
[
"Magyar Nemzet"
] |
Ömlenek a milliárdok a turizmusba, miközben a stratégia nem készült el, a turizmusdiplomáciában pedig egyre több a szakmai tapasztalat nélküli dolgozó. Mégis egyre több külföldi választja Magyarországot.
Az idegenforgalomi gyakorlatban járatlan miniszteri biztost neveztek ki a turizmusdiplomácia élére – írta meg a HVG. Bár új stratégia még nincs, az ágazatba számolatlanul öntik az uniós és állami milliárdokat.
A Magyar Turisztikai Ügynökségnél (MTÜ) megkezdték azoknak az állásoknak a feltöltését, amelyekből az elmúlt másfél évben kirúgták a régieket. Helyükre pedig nem feltétlenül szakembereket ültettek. Így nem csoda, hogy olyan levelek születtek, mint amilyet a legfőbb pozsonyi idegenforgalmi irodának küldött el az MTÜ vezérigazgatói tanácsadói testületének egyik tagja, aki segítséget kért ahhoz, hogy Magyarország bővíteni tudja az ideutazók piacát. Csakhogy a Bratislava Convention Bureau feladata nem a pozsonyiak magyarországi üdültetése, hanem éppen ellenkezőleg, a turisták odacsábítása a szlovák fővárosba, akár a budapesti konkurencia kínálatával szemben.
Részben ezekkel az ifjú munkatársakkal kell összehangolnia a tevékenységét Boros Emesének, aki a Külgazdasági és Külügyminisztérium turizmusdiplomáciáért felelős főosztályát irányítja miniszteri biztosként. Ő a Pázmányon szerezte jogi diplomáját, és nem számít idegenforgalmi szakembernek. A turizmus több százmilliárd forinthoz jut a következő években, részben állami, részben uniós forrásokból – ez utóbbi azért is fontos, mert Boros férje a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára, Rákossy Balázs.
Az új turisztikai stratégiát még mindig csak ígérgetik, először tavaly őszre, most idén szeptemberre, és habár a megbízott nemzetközi tanácsadó cég, a PwC elkészült a munkával, a hazaiak most újraírják azt. A vendégek ennek ellenére is jönnek – az Accent Hotels marketingigazgatója, Kerek Péter erről azt mondta a HVG-nek: a közösségi oldalak egyértelmű nyertese Budapest, mert "jó ár-érték arányú, nyugati színvonalú szolgáltatást kínál", amit a vendégek úgy díjaznak, hogy ismerőseiknek is ajánlják, sőt hajlandók valamelyest többet is fizetni érte.
További részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.
|
[
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
[
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Bratislava Convention Bureau",
"Accent Hotels"
] |
az utasítást maga Orbán Viktor írta alá.
A TASZ összefoglalja, hogy 2014 áprilisától kezdve több mint félszáz törvényesen működő hazai civil szervezetet hurcolt meg a kormányzat. Két év alatt összesen 62 civil szervezetet vont be vizsgálatába a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Négy alapítvány adószámát próbálta meg felfüggeszteni 15 hónapon át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendőrség körülbelül 16 hónapon át nyomozott, 7 szervezetet vizsgált kiemelten egy éven keresztül a NAV, és 7 szervezetet ellenőrzött az ügyészség.
Az eljárások nyomán egyetlen civil szervezetet sem marasztaltak el, és legalább egy esetben bíróság is kimondta, hogy
az eljárás indokolatlan és törvénytelen volt.
Az eset azért is pikáns, mert a 444.hu emlékeztetett rá, hogy 2015 februárjában Orbán interjút adott a Franfurter Allgemeine Zeitungnak, és abban arra a kérdésre, hogy követ-e politikai utasításokat az ügyészség, kijelentette: ilyen utasítást adni és elfogadni bűncselekmény. "Ezt most hallom először" – mondta arra a felvetésre, hogy csak a véletlen műve volt-e, hogy a civil szervezetek szerepét taglaló beszéde után hatósági eljárások kezdődtek az egyik érintett szervezetnél.
A TASZ Lázárt sejtette a háttérben
– Rendkívül meglepett minket, hogy maga a kormányfő adott utasítást az ellenőrzésre, mert mindvégig azt hittük, a KEHI-t irányító Lázár János kezdeményezte azt – mondta kérdésünkre Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója.
Az ügynek szerinte az egyik eredménye mindenképpen az, hogy világossá vált: kinek kell vállalnia a felelősséget azért, hogy civil szervezeteket hurcoltak meg, s gyanúsítottak bűncselekmények elkövetésével. Sajnálatosnak tartja, hogy gyakorlatilag
pártpolitikai célokra használta fel a kormány a saját ellenőrző apparátusát, de még a rendőrséget is.
Amúgy a civilekkel a KEHI-nek nemigen van dolga – hangsúlyozta Szabó Máté Dániel –, mert a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást kellene ellenőriznie. Ezért sem adtak át annak idején egyetlen iratot sem, bár részben a TASZ is felhasznál közpénzeket, a támogatási alapból származó forrásokat.
Szabó Máté Dániel szerint azonban ezekkel nem a KEHI-nek, hanem a közvéleménynek tartoznak elszámolással. Ezért a vizsgálat megindulása után a gazdálkodásukkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot nyilvánosságra hozták, és utána a TASZ-t már nem is vegzálták.
A jogvédő szervezet még egy dolgot elért: kiderült, hogy a döntés-előkészítő iratok körét szűkebben kell értelmezni, és a kormány nem titkolhatja el, hogy egy-egy intézkedésnek ki volt a kezdeményezője. Szabó Máté Dániel ezért úgy látja, precedensértékű pert nyertek.
Ráadásul kiderült – tette hozzá –, hogy nem jött be a KEHI-nek az a védekezése, amely szerint az adatot nem ott, hanem az ellenőrzésre utasítást adó személy által vezetett szervezetnél kezelik. Ami egyébként igen jónak tűnő ötlet volt, mert ha nem tudják, ki kezdeményezte az ellenőrzést, elég nehéz pert indítani ellene.
Hogyan működik a KEHI?
"A kormányzati ellenőrzés az ellenőrzött szerv szervezetétől függetlenül működő, elsősorban a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység" – ez áll a KEHI működését szabályozó kormányrendeletben.
A hivatalt különben a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter" – vagyis Lázár János – irányítja, s ő tesz javaslatot a szervezet elnökének személyére is. Ugyancsak Lázár nyújtja be a kormánynak az éves ellenőrzési tervet, illetve a KEHI beszámolóit is.
A kormány eseti döntése, a miniszterelnök vagy a miniszter utasítása alapján a hivatal elnöke soron kívüli kormányzati ellenőrzést rendel el. Az e körbe tartozók ugyanakkor a "már folyamatban lévő kormányzati ellenőrzés kiterjesztésére, módosítására vagy megszüntetésére" utasítást adhatnak.
A Miniszterelnökségtől szerettük volna megtudni, mennyire gyakori, hogy Orbán Viktor maga ad utasítást ellenőrzés lefolytatására. Érdemi válasz helyett Havasi Bertalannak, a Miniszterelnök Sajtóiroda vezetőjének szűkszavú közleményére hívták fel a figyelmünket: "A magyar állam azért tart fenn ellenőrző szerveket, hogy ellenőrizzék a közpénzek törvényes felhasználását és a szervezetek jogszerű működését. Természetesen a jövőben is ez fog történni".
|
[
"Miniszterelnökség"
] |
[
"Miniszterelnök Sajtóiroda",
"Franfurter Allgemeine Zeitung",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
2011-05-09 05:34:00
Budapest - Változnak az idők! Néhány éve még a Fidesz lopásnak nevezte, amikor egyes állami cégek vagy közintézmények külsős szerződéseket kötöttek feladataik ellátására, ám kormányra kerülve, úgy tűnik, már nem ellenzik annyira ezt a gyakorlatot.
Pintér belügyminiszternek nem mindegy, mit ír a sajtó, a cikkek elemzésére milliókat költ a tárca
Újabb két tárca, a Belügyminisztérium (BM) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) is nyilvánosságra hozta külsős szerződéseit. A dokumentumok között néhány különös megállapodást is találni.A Pintér Sándor vezette BM például EU-s pályázatokkal összefüggésben tavaly december és idén április vége között rendezvényszervezésre összesen 88 millió forintot fizethet ki. A BM dokumentációjában csak sorszámmal szereplő pályázat valószínűleg egy bűnmegelőzési projektet takar, ennek kommunikációjára is szépen költhet a kormányzat; a papírok szerint 16 millió forintot. Persze a pályázat kiírása sem "két fillér", közbeszerzési tanácsadásra ugyanezen projektnél 3,8 millió forint mehet el.A rendőrminisztérium persze a rendőrökre is költhet, pontosabban új egyenruhák tervezésére, összesen közel 5 millió forintot március végétől, január óta pedig 2 magánszemély közel 9 millió forintért koordinálja és ellenőrzi az egyenruha-ellátást.A BM-nek – legalábbis a szerződések alapján – az sem mindegy, mit gondolnak róluk az emberek, így nem csoda, hogy sajtófigyeléssel, -elemzéssel 3 különböző cég is foglalkozik a tárca megbízásából január óta, összesen 7,4 millió forintot kaphatnak.Az egyik ilyen vállalkozás, a Médianéző Kft. nemcsak itt, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban is favorit. A Médianéző Kft. a Nézőpont cégcsoport tagja, korábban itt dolgozott Navracsics Tibor igazságügyi miniszter felesége és egyik unokaöccse is. A BM-mel egyébként nemcsak a Médianéző Kft.-nek, de a Nézőpont Intézetnek magának is van szerződése, május közepéig 1,2 millió forintért. A tárca a szerződéseket lapunk kérésének eleget téve nyilvánosságra hozta, ám külön magyarázatot nem fűzött azokhoz.Nehezebb kiigazodni a Nefmi külsős szerződései között. A tárca által nyilvánosságra hozott listából ugyanis sok esetben egyáltalán nem lehet megmondani, pontosan mire fizetik ki a közpénzeket. "Részfeladat megvalósítása" címen például négy kifizetés is szerepel, összesen 128 millió forintért. Zavaros tételekben egyébként ezen kívül sincs hiány, így például nehezen megfejthető, vajon mit takarhat a "miniszteri díjak bonyolításának díja" tétel 400 ezer forintért.A Fidesz 2009-ben, még ellenzéki pártként egyébként ellenezte, hogy a közintézmények, illetve állami vállalatok külsős szerződéseket kössenek. – Az elmúlt hét év szocialista–kormányzása alatt sok közintézmény és vállalat kifizetőhelyként működött – mondta akkor Szijjártó Péter fideszes szóvivő. A külsős megbízások kapcsán úgy fogalmazott: " (...) az elmúlt években lett gyakorlat, hogy kiszervezték azokat a munkákat, amelyeket a vállalatoknál dolgozóknak kellett volna elvégezniük." Úgy vélte, ellopták az adófizetők pénzét.E. S. P.
|
[
"Médianéző Kft.",
"Belügyminisztérium"
] |
[
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"Nézőpont Intézet",
"E. S. P.",
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium"
] |
A NAV szerint fennáll a különösen nagy értékben elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja a "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" sok milliárdos EU-s projektjeinél, írja Hadházy Ákos a Facebook oldalán.
Hadházy az EU-s vizsgálat eredményei alapján tett bejelentést Polt Péter legfőbb ügyésznél, aki a bejelentést továbbította a NAV felé, és nyomozáskiegészítést rendeltek el.
"Mostani levelükben már ők is költségvetési csalás gyanúról beszélnek és mivel nagyon nagy értékben és nyilvánvalóan szervezetten ment a csalás, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához tették át az ügyet" - írja Hadházy.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) hivatalnokok képzésére kapott 17,5 milliárd forintnyi uniós támogatást 2015-ben, amiről költségtervet is készítettek. Pechjükre az EU ellenőröket küldött, akik megvizsgálták és könnyűnek találták a számításokat.
Szemet szúrt nekik, hogy az elszámolás alapján:
|
[
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] |
[
"Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztálya"
] |
Egy pénzmosás miatt indult nyomozásban érintett pakisztáni cukorbáró.
A Hezbollah félkatonai szervezet pénzelése miatt perbe fogott libanoni bank vezére.
Egy hamis tanúzással vádolt osztrák cégvezető.
Egy mesegazdag orosz polgármester-feleség, akinek férje vesztegetés miatt ül börtönben.
Mi a közös bennük? Magyarország mindegyiküket tiszteletbeli konzullá nevezte ki, hogy képviseljék a magyar érdekeket a saját hazájukban. Ezt a diplomáciai pozíciót arra találták ki, hogy a jó kapcsolatokkal rendelkező, ideális esetben gazdag és befolyásos kinevezettek segítsenek építeni a kapcsolatokat a két ország között. Fizetést ugyan nem kapnak a munkáért, de a diplomaták világába való bejárást, megbecsülést és privilégiumokat általában igen. Nemzetközi szerződés mondja ki például, hogy irataikat és levelezésüket tilos átkutatni, ahogy a csomagjaikat sem ellenőrizhetik a hatóságok.
Csakhogy a rendszer átláthatatlan, a pozíciókat gyakran adják-veszik, a kiválasztást sokszor senki nem ellenőrzi, és ez – a kiváltságokkal párosulva – visszaélésekre is lehetőséget ad. Ennek köszönhető, hogy a világ tiszteletbeli konzuljai között – bár nagy többségük feltehetően tisztességesen ellátja a feladatát – hemzsegnek a kétes figurák. Ez derült ki az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű tényfeltáró hálózat és az amerikai ProPublica nevű szerkesztőség által vezetett nemzetközi nyomozásból, amelyben Magyarországról egyedül a Direkt36 vett részt.
A nemzetközi újságírócsapat több ezer tiszteletbeli konzult vizsgált meg, és mintegy 500 olyan személyt talált közöttük, akik ellen eljárás indult bűncselekmények gyanúja miatt, vagy valamilyen módon visszaéltek a pozíciójukkal. Akadnak köztük fegyver- és drogkereskedelemmel, csempészettel, pénzmosással, terrorizmus támogatásával, korrupcióval gyanúsított vagy ezek miatt elítélt, szankcionált emberek.
Magyarországon 68 tiszteletbeli konzul képvisel más országokat, világszerte pedig több mint 267 tiszteletbeli konzul képviseli Magyarország érdekeit. A számuk annak ellenére dinamikusan nő, hogy húsz évvel ezelőtt országos nyilvánosságot kapott botrány tépázta meg a tiszteletbeli konzulok tekintélyét, amely azóta sem állt helyre. Ekkor derült ki ugyanis, hogy egy nagy vihart kavart bűnügy gyanúsítottja a letartóztatása előtt úgy tudta elhagyni az országot, hogy jogtalanul megszerzett papírok segítségével egy tiszteletbeli konzul sofőrjének adta ki magát.
Az ügy nyomán az akkor még szocialisták vezette külügy elvette a tiszteletbeli konzulok addigi kiváltságait, akiknek ezeket azóta sem sikerült visszaszerezniük. A ma Magyarországon tiszteletbeli konzuli címet viselők között ott van a jordán üzletember Zaid Naffa, akinek átvilágításakor nemzetbiztonsági kockázatot jelzett a titkosszolgálat. És ott van Veres János is, Gyurcsány Ferenc egykori pénzügyminisztere, aki moldáv tiszteletbeli konzul – a szabolcsi kisvárosban, Nyírbátorban.
A cikkünkben említett tiszteletbeli konzulok nagy része nem reagált a kérdéseinkre, és a Külgazdasági és Külügyminisztérium sem válaszolt.
Terrorizmus, drogkereskedelem, csempészet
Az ICIJ hónapok óta kutatja a tiszteletbeli konzuli intézménnyel visszaélők ügyét. A kibontakozó nemzetközi nyomozásban résztvevő 160 újságíró több ezer tiszteletbeli konzult ellenőrzött a világ hat kontinenséről. A munkához bírósági iratokat, hírarchívumokat, kormányzati jelentéseket és egyéb dokumentumok sorát kutatták át. Ehhez hasonlóra az elmúlt hatvan évben, amióta a tiszteletbeli konzuli intézmény létezik, még nem volt példa. Egyetlen nemzetközi szervezet sem ellenőrzi ugyanis őket. Számos állam közzé sem teszi az általa megbízott tiszteletbeli konzulok listáját, sem életrajzát, és nem is vizsgálja rendszeresen, hogy kinevezettjei méltók-e a tisztségükre. A Shadow Diplomats (Árnyék Diplomaták) nevet kapott projekten dolgozó újságírók arra jutottak, hogy legalább 500-an viselik vagy viselték ezt a címet, akik ellen nyomozás indult különféle bűncselekmények elkövetése miatt, vagy pozíciójukkal visszaélve kétes célokat támogattak. A felkutatott erőszakos, veszélyes vagy korrupt emberek közt vannak:
önkényuralmi rendszerek támogatásával,
csempészettel,
csalással,
szexuális visszaéléssel,
gyilkossággal,
fegyverkereskedelemmel,
drogkereskedelemmel,
terrorista csoportokkal való kapcsolattal
gyanúsított, vádolt vagy elítélt, illetve szankciós listára került tisztségviselők. 57 olyan tiszteletbeli konzult sikerült azonosítani, akiket pozíciójuk betöltése közben elítéltek. Többen voltak köztük, akik diplomáciai megbízólevelükre hivatkozva próbálták elkerülni a felelősségre vonást, adóvizsgálatokat, házkutatásokat vagy akár egy egyszerű parkolási bírságot. (A nemzetközi nyomozás eredményeiről további részletek olvashatók ebben a cikkben.)
A ProPublica és az ICIJ kilenc olyan tiszteletbeli konzult is azonosított, akiket különböző bűnüldöző szervek és kormányok terrorista csoportokkal vagy azok finanszírozásával hoztak kapcsolatba. A legtöbbjük a Hezbollahhoz, egy libanoni síita félkatonai szervezethez kötődött. Köztük van Magyarország kinevezettje is. A gazdag libanoni bankár, Adel Kassar Magyarországot képviseli tiszteletbeli konzulként Libanonban.
Kassar az egyik legnagyobb libanoni bank, a Fransabank vezérigazgatója, és a libanoni üzleti világ befolyásos alakja. Több magyar kötődése is van, egy rokoni szálon túl évtizedeken át vezette a magyar Malév-kirendeltséget Bejrútban, és a Kassar család bankja, a Fransabank korábban Budapesten is működtetett egy fiókot. 2013-ban állami kitüntetést is kapott a testvérével, Adnannal együtt a magyar–libanoni kapcsolatok fejlesztéséért. Orbán Viktor miniszterelnök azzal méltatta őket, hogy
Magyarország érti a Keletnek azt az üzenetét, hogy fontos a pénz, fontos a siker, de "az egész nem ér semmit barátság nélkül".
Orbán hozzátette, hogy Magyarország kitüntetett országnak érezheti magát, mert Keleten sok tekintélyes barátja van.
Csakhogy 2019-ben a New York-i szövetségi bíróságon a Hezbollah iraki terrorakcióiban elhunyt amerikai katonák családjai (több mint 1000 ember) közösen indítottak pert a Fransabank és egy tucat más libanoni pénzintézet ellen, amiért állítólag részt vettek a Hezbollah és Irán által szervezett terrorcselekmények finanszírozásában, segítve ezzel a szervezet fegyverhez jutását és a hozzá befolyó pénzek tisztára mosását – derül ki a per irataiból. Adel Kassar nem válaszolt sem a Direkt36, sem az ICIJ kérdéseire.
Egy éve a pakisztáni Karacsiban is Kassarhoz hasonlóan gazdag és befolyásos támogatót szerzett a magyar diplomácia, amikor az ország egyik nagy cukortermesztő óriáscégének, a RYK Csoportnak a vezetőjét, Makhdum Omar Shehryart nevezték ki tiszteletbeli magyar konzulnak. Az üzletembert a pakisztáni sajtóban időnként az ország egyik cukorbárójaként említik, akinek befolyása azonban nem csak üzleti jellegű: két testvére is aktív politikus, a központi kormányban, illetve Punjab régióban is miniszterek. Annak nem találtuk nyomát, hogy Shehryarnak ezt megelőzően köze volt Magyarországhoz , az viszont kiderült a pakisztáni sajtó hírei alapján, hogy az üzletember ellen pár évvel ezelőtt nyomozás indult Pakisztánban.
A pakisztáni Szövetségi Nyomozó Ügynökség csalás és pénzmosás gyanúja miatt kezdett nyomozni 2020-ban. A gyanú szerint a nagy cukortermesztő cégekből összeállt csoport tagjai összejátszottak azért, hogy mesterségesen felhajtsák a cukor árát. Bár a cukorkészletek eladatlanul hevertek raktáraikban, a gyanú szerint ők mégis a termék közelgő hiányát híresztelték, ezzel még nagyobb keresletet létrehozva a cukor iránt. A nyomozók szerint nemcsak becsapták a fogyasztókat, hanem az így szerzett bevételt hozzájuk nem köthető számlákra rejtették. A stratégiát Whatsapp csoportokban egyeztették, ennek a Ryk Csoport képviselője is tagja volt a gyanú szerint. Ebben az ügyben több más, a cukoriparban érintett üzletember és politikus mellett Shehryart is felelősként kezelik a hatóságok.
2020-ban pedig azért indult vizsgálat Shehryar két, politikus testvére ügyében, mert a pakisztáni Nemzeti Elszámoltatási Iroda (NAB) szerint családjuk vagyona robbanásszerű gyarapodásba kezdett rögtön a politikai szerepvállalásuk után. A nyomozások még nem zárultak le, Makhdum Omar Shehryar nem reagált a Direkt36 megkeresésére.
Elada Nagornaja, a korábbi Nyizsnyij Novgorod-i magyar tiszteletbeli konzul neve akkor szerepelt a magyar sajtóban, amikor 2017-ben Nagornaja férjét, az orosz nagyváros polgármesterét, Oleg Szorokint letartóztatták különösen nagy értékű vesztegetés miatt. Az orosz hatóságok azt gyanították, hogy Szorokin 1 millió dollárnak megfelelő vesztegetési pénzt fogadott el. Nagornaját nem gyanúsították meg az ügyben, Szorokint azonban azóta 10 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték emberrablásért és vesztegetésért, Nagornaja pedig családjával külföldre távozott – írta korábban az orosz Kommerszant. Nagornaja ellen később adóelkerülés miatt indult eljárás, de 215 millió rubel (több mint 1,4 milliárd forint) befizetésével rendezte a tartozását. Tiszteletbeli konzuli megbízatását 2019-ben megszüntette a magyar külügyminisztérium, így Nyizsnyij Novgorodban ma már nincs tiszteletbeli magyar konzul.
Az nem világos, hogy Nagornaja felmentése összefüggésben áll-e a férje elleni eljárással, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanis nem reagált a Direkt36 kérdéseire. Nagornaja azonban részletes választ küldött, és elküldte a felmentéséről szóló dokumentumot is. Abból azonban nem derül ki, hogy mi volt a felmentés oka, de
Nagornaja szerint a megbízatását azért vonták vissza, mert – "gyermekei és saját életét féltve" – külföldre távozott, ahonnan nem tudta ellátni feladatait.
Hangsúlyozta, hogy őt nem gyanúsították meg a férje bűnügyében, aki pedig máig tagadja bűnösségét. Nagornaja szerint a családja (közelebbről meg nem nevezett) "esküdt ellenségei" sok éve próbálják besározni őt és tönkretenni az üzleteit.
Az osztrák Bettina Glatz-Kremsner, a Casinos Austria nevű, részben állami tulajdonú osztrák szerencsejáték vállalat korábbi igazgatója ellen jelenleg is zajlik egy nyomozás, mert a gyanú szerint hat ponton is hamisan tanúskodott, amikor az osztrák politikai életet megrázó CASAG botránnyal kapcsolatban kihallgatták, amely egy évek óta húzódó, a politikai elitig érő korrupciós ügy.
Glatz-Kremsnert 2013-ban nevezték ki magyar tiszteletbeli konzullá. Bécsben született, de gyermekkorát Magyarországon töltötte, az anyanyelve mellett magyarul is beszél.
A gazdasági bűncselekményekkel és korrupciós ügyekkel foglalkozó osztrák nyomozó ügyészség, a WKStA nyomoz a CASAG-ügyben, amelynek középpontjában a Casinos Austria online szerencsejáték-monopóliuma körüli háttéralkuk állnak és több vezető politikus is érintett lehet benne. Az ügy mellékszálaként a WKStA 2020-ban egy kiszivárgott dokumentum szerint hatrendbeli hamis tanúzással gyanúsította meg Glatz-Kremsnert, akinek a hatóság által megszerzett mobiltelefon-üzenetei több ponton ellentmondanak annak, amit az ügyben tett vallomásában állított. 2021-ben vádat is emeltek ellene az ügyben. A bírósági iratok szerint Glatz-Kremsner tagadja, hogy hamisan tanúskodott volna, a Direkt36 megkeresésére azonban nem reagált.
A tiszteletbeli konzul sofőrje
2022. szeptember 29-én a Maldív-szigetek budapesti nagykövete fogadást adott a Nemzeti Múzeumban, hogy ünnepélyesen megnyissa új budapesti konzulátusát, amelyet tiszteletbeli konzul vezet majd. Radu Morar rövid beszédet olvasott fel angolul , aztán az elegánsan öltözött társaság félrevonult a cigányzenével kísért pezsgős állófogadásra. Néhány nagykövet mellett több tiszteletbeli konzul is eljött. Köztük volt egy alacsony, idős férfi, Erdős Endre, aki évtizedek óta Kirgizisztán tiszteletbeli konzulja. Erdős keveset szerepel a nyilvánosság előtt (a Direkt36-nak sem akart nyilatkozni), pedig a Magyarországon kinevezett tiszteletbeli konzulok között mindenki ismeri a nevét és azt a régi történetet, amelynek szereplője volt , és amely máig árnyékot vet mindannyiukra.
A 2000-es évek egyik leghírhedtebb, politikai hullámokat is vető csalási ügyéről van szó, amely brókerbotrányként és Kulcsár-ügyként is ismert. Az egyik főszereplője Kulcsár Attila volt, aki a K&H Equities brókereként kiemelt ügyfelek – köztük állami vállalatok, önkormányzatok – pénzét forgatta jogosulatlanul, offshore cégeken keresztül, kiemelt hozamot ígérve, és ezzel legalább 8 milliárd forint kárt okozott. A bírósági ügy végül 2017-ig húzódott, amikor Kulcsárt jogerősen öt év börtönre ítélték sikkasztásért (a büntetés nagy részét addigra már leülte ).
A történet egy rendszámmal kezdődött. 2003-ban még járt egyfajta diplomata rendszám a tiszteletbeli konzuloknak is: piros rendszámtábla volt, HC (azaz honorary consul) betűkkel kezdődött és minden konzulátusnak kettő járt belőle. A számozás egymást követte, úgy 30-40 ilyen rendszám lehetett forgalomban, amikor egyszer csak felbukkant Budapest utcáin egy 600-as Mercedes a HC-0077-es rendszámmal – mesélte a Direkt36-nak egy forrás , aki akkoriban közelről ismerte a magyarországi tiszteletbeli konzulok világát.
A tiszteletbeli konzulok – akik tartották egymással a kapcsolatot – csak találgattak, ki lehetett a szerencsés, akinek a számozás alapján egy harmadik rendszám is jutott, míg végül kiderítették, hogy az Erdős Endre vezette kirgiz konzulátushoz tartozik a kocsi, és Kulcsár Attila vezeti.
Kulcsárnak igazolványa is volt arról, hogy a konzulátusi sofőrként dolgozik, ezt és a rendszámot is az akkor Kovács László vezette Külügyminisztériumban hagyták jóvá.
Mindez a brókerbotrány kirobbanásakor nyert különös jelentőséget. Mielőtt ugyanis a nyomozók letartóztathatták volna Kulcsárt, a diplomata rendszámos tiszteletbeli konzulátusi autóval elhagyta az országot Ausztria felé. (Kulcsár Attila nem akart nyilatkozni a Direkt36-nak.)
A történtek után Kovács László külügyminiszter felülvizsgáltatta a tiszteletbeli konzulok jogosítványait. Az államtitkára, Fekszi Márta irányította folyamatnak az lett a vége, hogy elvették a diplomata rendszámot és később megszüntették a tiszteletbeli konzuloknak addig járó adókedvezményeket.
A konzulok – és szervezetük, a Tiszteletbeli Konzuli Testület (TBKT) – hiába próbált lobbizni, hogy visszaszerezze ezeket a kiváltságokat. Több miniszternél és államtitkárnál is próbálkoztak, sikertelenül.
Azóta sem sikerült áttörést elérni, az után sem, hogy a szocialistákat a Fidesz váltotta a hatalomban. Bár Szijjártó Péter minisztersége alatt néhány évre külön miniszteri biztosa volt a tiszteletbeli konzuloknak Suha György, Gambia korábbi tiszteletbeli főkonzulja személyében, neki sem sikerült elérnie, hogy visszakapják a korábbi jogosítványaikat.
Ennek oka, hogy a Kulcsár-ügy óta nem állt helyre a tiszteletbeli konzulok tekintélye. Áder János korábbi államfő például sosem hívta meg őket a Magyarországra akkreditált diplomatáknak adott szokásos újévi fogadására. A rendszert ismerő forrás úgy értelmezi a helyzetet, hogy
a magyar külügy afféle "másodosztályú nagykövetnek", "szerencselovagnak", rosszabb esetben "futottak még bűnözőnek" tekinti őket
akkor is, ha az őket megbízó államnak nincs saját nagykövetsége Magyarországon, tehát senki más nincs, aki őket képviselje az országban.
50 ezer euró egy tiszteletbeli konzuli címért
Tény, hogy a tiszteletbeli konzulok kinevezése nem átlátható folyamat. A cím vonzerejét a világon sehol sem a pénz jelenti, fizetés ugyanis nem jár hozzá, inkább a különféle kiváltságok, mentességek és a vele járó presztízs.
Ezért vannak, akik fizetni is hajlandóak érte. Működik egy közvetítői piac: ha például Magyarországon szeretne valaki tiszteletbeli konzul lenni, akkor akad néhány olyan, a diplomácia világába beágyazott ember, akit érdemes megkeresnie. Ez a közvetítő igyekszik tiszteletbeli konzuli pozíciót keresni olyan államoknál, amelyek nyitottak arra, hogy tiszteletbeli konzult nevezzenek ki. A segítségért cserébe 50-300 ezer eurót (mintegy 20-120 millió forintot) kérnek a közvetítők – mondta a Direkt36-nak Suha György, aki szintén foglalkozik ilyesmivel, afféle fejvadászként tekint magára. Ő azonban inkább külföldi államok nagyköveteinek segít ideális jelöltet találni a tiszteletbeli konzuli posztra, és ezt sem Magyarországon, hanem inkább ázsiai és közel-keleti államokban.
Ilyen esetben a közvetítés ára általában 20-100 ezer euró (mintegy 8-40 millió forint) között mozog.
"Ez egy piac" – mondta Suha.
A tiszteletbeli konzuli címek körüli pénzmozgásokat azonban a hatóságok bizonyos esetekben gyanúsnak tartják. Erre példa, amikor távoli afrikai országok tisztviselői pénzért árulnak ilyen pozíciókat és okmányokat. Szeptemberben a Központi Nyomozó Főügyészség tartóztatott le egy férfit, aki 50 ezer eurót fogadott el egy másik férfitól azért, hogy afrikai országok diplomatáitól tiszteletbeli konzuli címet vásároljon neki. A HVG szerint a letartóztatott magyar férfi, B. János Burundi nagyköveteként dolgozott Bécsben, de korábban Sierra Leone tiszteletbeli konzulja is volt Budapesten. A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte a Direkt36-tal, hogy B. Jánost üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel és hivatali vesztegetéssel gyanúsítják, és jelenleg is előzetes letartóztatásban van.
Suha György szerint a befolyással üzérkedés és a "közvetítői" munka között az a különbség, hogy utóbbi esetben szabályozott kapcsolatról, például egy tanácsadói szerződés révén nyújtott szolgáltatásról van szó. Szerinte a magyar gyakorlatban olyan is előfordul, hogy egy-egy magyar nagykövet, felismerve, hogy nem győzi a rá bízott munkát, keres valakit az adott országban, aki tehetős, lehetőleg vannak magyar gyökerei és érdekli a pozíció. Magyarország azonban tudomása szerint közvetítőknek sosem fizet. A Magyarország által megbízott tiszteletbeli konzulok szakmai irányítója mindig a hozzájuk legközelebbi ország magyar nagykövetségét vezető nagykövet, így a tiszteletbeli konzulok szerinte "az ő jobbágyaik", akik felé gyakran elvárás, hogy követségi rendezvények megszervezését anyagilag támogassák, például kifizessenek egy-egy díszvacsorát. A nagyköveteken kívül, a külügyminisztériumból senki nem felügyeli a ma már több mint 270, Magyarország által felkért tiszteletbeli konzul szakmai munkáját, visszahívásokra pedig ritkán van példa.
A tiszteletbeli konzuljelöltek átesnek egy egyszerű nemzetbiztonsági átvilágításon, és elméletileg néhány évente meg kell újítani a kinevezésüket, de a terület összességében ellenőrizetlen, a kiválasztást pedig közvetítők vagy nagykövetek intézik informálisan. A magyar külügyminisztérium honlapján ugyan kikereshetők az aktuális tiszteletbeli konzulok elérhetőségei, életrajzot vagy egyéb információt azonban nem tesznek közzé róluk. A munkájukról hivatalos forrásból így semmit nem lehet tudni. A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak számos kérdést küldtünk a tiszteletbeli konzuli pozíciók odaítélésével, a folyamat átláthatóságával és a konzulok munkájának ellenőrzésével kapcsolatban, de nem érkezett reakció.
Az utóbbi évek egyik legtöbbet emlegetett magyarországi tiszteletbeli konzulja Zaid Naffa, aki Jordániát képviseli itthon 2003 óta ebben a pozícióban (egyik testvére ma már magyar nagykövet az Egyesült Arab Emirátusokban , másik testvére pedig Akabában képviseli Magyarországot tiszteletbeli konzulként ).
Naffa vagyonos tiszteletbeli konzulként egyik vacsorát adta a másik után az üzleti és politikai élet fontos szereplőinek – mondta egy, a tiszteletbeli konzulok világát ismerő forrás, aki szerint Naffa annyira aktív volt, hogy "nagyobb missziót csinált, mint egy nagykövet".
Közben azonban gondja akadt a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges nemzetbiztonsági átvilágításán. A befolyásos, egyébként évtizedek óta Magyarországon élő jordán üzletember magyar állampolgárság igénylését kétszer is elutasították azért, mert nemzetbiztonsági kockázatot jeleztek a titkosszolgálatok – ezt ellenzéki országgyűlési képviselők kérdéseire árulta el a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Nem derült ki azonban, hogy konkrétan milyen kockázatot láttak nála a titkosszolgák.
Mindennek ellenére Naffa látványosan jó kapcsolatot ápolt a miniszterelnökkel és családjával: lefotózták például Tiborcz Istvánnal közös ebédelés közben; a jordániai konzulátus épülete, amely az ő tulajdona, Orbán Viktor Cinege utcai házának közelében áll, a Béla király úton; Orbán több esetben is együtt mutatkozott vele nyilvános rendezvényeken.
A miniszterelnök legalább egyszer a vendége is volt Naffának. Orbán részt vett ugyanis Naffa egy 2014-es partiján a jordán konzulátus épületében. Itt találkozott Ghaith Pharaonnal, a pénzmosás és terrorszervezetek finanszírozása miatt körözött szaúdi olajmilliárdossal, akinek magyar vízumkérelmét Naffa személyesen intézte és ő mutatta be őket egymásnak a miniszterelnökkel. Miután Pharaonról kiderült, hogy évtizedek óta keresi az FBI, a kormány magyarázkodni kényszerült az ügy miatt. Zaid Naffa ma is tiszteletbeli konzulként képviseli Jordániát , a pozíciójával és a nemzetbiztonsági átvilágításával kapcsolatos kéréseinkre nem válaszolt.
Gyurcsány minisztere, akit a Fidesz-kormány tiszteletbeli konzuli címhez segített
A Magyarországon dolgozó, más államokat képviselő mintegy hetven tiszteletbeli konzul között helyet kapott az Orbán-kormány legnagyobb politikai ellenfelének, Gyurcsány Ferencnek az egykori pénzügyminisztere, Veres János is. A szocialista politikus 2021 vége óta a Moldovai Köztársaság megbízott tiszteletbeli konzulja, a székhelye pedig egy 12 ezres szabolcsi kisvárosban, Nyírbátorban van.
A helyszínválasztás szokatlan, legalábbis a kutatásaink során nem találtunk példát arra, hogy megyeszékhelyeknél alacsonyabb rangú városokban nyitott volna bármely ország konzulátust Magyarországon. Veres kinevezése azért is figyelemre méltó, mert a tiszteletbeli konzulok kinevezéséhez a fogadó állam beleegyezésére is szükség van. Ez azt jelenti, hogy a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium belement abba, hogy Nyírbátorban nyíljon konzulátus, és hogy ilyen diplomáciai rangot kapjon egy közismert szocialista politikus.
"Nincs ebben semmi bombasztikus" – mondta Veres János a Direkt36-nak a nyírbátori városháza földszintjén berendezett irodájában. A helyiséget a különleges tömörfa irodabútorok és a moldáv zászló mellett a falon bekeretezett emlékek uralják. Veres parlamenti képviselői igazolványai, oklevelek, ünnepélyes átadókról megőrzött szalagdarabok, díszkardok, fényképek például a parlamenti fociválogatottról, amelyben valaha Orbán Viktorral csapattársak voltak.
Veres azt mondta, nem itt lakik, hanem Budapesten, de azért rendszeresen megfordul az irodában. Nyírbátor ugyanis a szülővárosa, ahol az önkormányzat főtanácsadójaként is dolgozik (emellett két üzleti vállalkozása is van) A tiszteletbeli konzuli iroda azért pont Nyírbátorban van, mert ő csak így vállalta el a feladatot, amikor a moldáv nagykövet felkérte.
Hozzátette, hogy ő és felesége – a külügyes Dobolyi Alexandra – "tizenöt éves jó kapcsolatban vannak Moldovával", amely akkor kezdődött, amikor a Szocialista Internacionálén keresztül megismerkedtek a ma budapesti moldáv nagykövetként dolgozó Oleg Tuleával.
2017 környékén kérte fel a nagykövet tiszteletbeli konzulnak – mondta Veres –, de csak 2020-ban alakult úgy, hogy amikor Szijjártó Péter Moldovába ment tárgyalni, az asztalnál ülő nagykövet Veres személyének jóváhagyását kérte tőle. "Én voltam az első napirend, és Szijjártó állítólag egy perc alatt rábólintott a kinevezésemre" – mesélte Veres, amit a találkozóról hallott a nagykövettől. A nyírbátori nagykövetség megnyitójára Varga Tamás fideszes külügyi államtitkár is elment, a moldáv államtitkárt kísérte el.
A kérdésre, hogy a politikai szembenállás ellenére miért volt ilyen sima a kinevezése, az egykori pénzügyminiszter azt felelte, nem tud erre válaszolni, de szerinte ez a hozzáállás a normális. Hozzátette, hogy a helyi politikában is az a tapasztalata, hogy vannak olyan ügyek, amelyekben a pártpolitika ellenére lehet együttműködni a kormánypárti politikusokkal. Elmesélte, hogy egy dán orvosi műanyagtermékeket gyártó cég Nyírbátori üzemnyitásában neki még a 2000-es években szerepe volt, és amikor újabb üteme valósult meg a Coloplast nevű cég itteni beruházásának, akkor az átadó ünnepségen odament hozzá Orbán Viktor kezet fogni, és személyesen mondott köszönetet neki a szerepéért.
Veres azt mondta, ő a moldáv-magyar gazdasági kapcsolatok élénkítését vállalta Kelet-Magyarországon tiszteletbeli konzulként. Ezért utaztatott már ide moldáv üzleti delegációt, igyekszik többek között konzervipari, szőlőtermesztési együttműködéseket tető alá hozni. Egyszer segített elintézni, hogy az ukrajnai háború kitörését követő káoszban a szlovák-magyar határon ragadt moldáv kamionosok rendőri felvezetéssel áthaladhassanak az országon és hazatérhessenek. Azt mondta, hogy a kamionosok ugyan soha nem tudták meg, hogy az ő közreműködésének is köszönhetik a hazatérésüket, jó érzés volt jót tenni. A munkában Verest többek között az motiválja, hogy ezzel a vidéki konzulátussal "Nyírbátort valamiben első helyre tettem". Hozzátette, hogy a munkát "nem jutalékért végzi", hanem azért, mert mindig igyekezett a saját eszközeivel "jobbá, kerekebbé tenni a világot". Ehhez pedig szerinte "nem hiányzik a diplomatarendszám".
A cikk elkészítésében közreműködött Johanna Mattinen (YLE, Finnország), Will Fitzgibbon (ICIJ), Hala Nasreddine (Daraj Media, Libanon), Umar Cheema (The News, Pakisztán), Besar Likmeta (BIRN, Albánia), Michael Nikbakhsh (Profil, Austria)
|
[
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] |
[
"Szövetségi Nyomozó Ügynökség",
"Moldovai Köztársaság",
"K&H Equities",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Elszámoltatási Iroda",
"Tiszteletbeli Konzuli Testület",
"Casinos Austria",
"The News",
"Ryk Csoport",
"Bettina Glatz-Kremsner",
"Daraj Media",
"RYK Csoport",
"International Consortium of Investigative Journalists"
] |
Két rutinos pályázó nyerte a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet felújítására kiírt tendert. A közbeszerzésen ezúttal közösen induló cégek már jól ismertek a piacon: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a Szeivolt-család Épkar Zrt.-je lett a befutó. Még úgy is ők nyertek, hogy a becsült összegnél 10 milliárd forinttal drágábban vállalták a munkát.
A "Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet fejlesztés I. ütem: "B" épület: új gyermeksürgősségi – baleseti – sebészeti és fekvőbeteg ellátó tömb építése" tárgyú beruházás generálkivitelezői feladataira írt ki közbeszerzési eljárást a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet áprilisban. A jelentkezőknek egy hónapjuk volt, hogy beadják ajánlataikat. Három cég pályázott, a nyertesek nevét most tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben.
A ZÁÉV Építőipari Zrt. és az Épkar Zrt. a tervezettnél drágábban: 21 milliárd forint helyett 31 milliárdért végezheti el a munkát.
A kettős a SWIETELSKY Magyarország Kft.-t és a Laterex Építő Zrt.-t utasította maga mögé a versenyeljárás során. Ők még drágábban vállalták volna a feladatot: a Swietelsky nettó 32,2 milliárd forintos, a Laterex nettó 33,5 milliárdos ajánlatot tett. A projekt európai uniós alapokból finanszírozott (EFOP-2.2.1-VEKOP-16-2016-00001).
A nyertesek feladata lesz a "Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet (Gyermekkórház) fejlesztés I. ütem: "B" épület: új gyermeksürgősségi – baleseti – sebészeti és fekvőbeteg ellátó tömb építése" tárgyú beruházás generálkivitelezői feladatainak ellátása. "A kivitelezés a Gyermekkórház és a környező városrész folyamatos rendeltetésszerű működésének biztosítása mellett, az épületre és a környezetre és a városrészre vonatkozó munkaszervezési, műszaki ütemezési előírások betartásával valósítandó meg" – olvasható a dokumentumban.
A felújítási beruházás alapparaméterei a következők:
pince, földszint, 7 emelet (tetőszinttel együtt): összesen 9 db használati szintű, új építésű egészségügyi ellátást szolgáló épület minden szakágra kiterjedő, rendeltetésszerű használatra alkalmas megépítése összesen 20 694 m2 összes bruttó szintterülettel, összesen 16 731 m2 nettó hasznos alapterülettel.
Az alagsorban kiszolgáló műszaki területek, gépészeti és villamossági központok létesülnek, a földszinten SBO és Trauma osztály lesz, CT, MRI, röntgen vizsgálókkal, elkülönítőkkel és kórtermekkel. Az első emeleten 8 db műtőt, valamint fekvőbeteg osztályokot építenek összesen 124 ággyal. A további szinteken: "2. em.: intenzív terápiás, 3. em.: traumatológiai, 4. emelet: sebészeti, 5. em.: fül- orr- gégészeti, 6. em.: urológiai osztályok. 6. emeleten központi sterilizáló, 7. emeleten lépcsőházi tetőkijárat építendő."
A 7. emeleti tetőszinten Heliport (mentőhelikopter leszálló) is lesz komplett rámparendszerrel együtt 572,93 m2 bruttó alapterülettel.
Az új épületet zártsorúan össze kell építeni és össze kell nyitni a meglévő "A" épülettel. A teljesítés véghatárideje a munkaterület átadásától számított 21 hónap.
A Heim Pál mellett több másik kórház is megújul. Az erről szóló határozat októberben jelent meg a Magyar Közlönyben. Akkor a Portfolio.hu azt írta, a kórházfelújítási program második üteméhez összesen 14,805 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre.
Van mit a tejbe aprítani
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV gyakran kap nagy összegű állami megbízásokat. Ők építhetik fel például nettó 5,4 milliárd forintért a szekszárdi interaktív könyvtárat és levéltárat, de a zrt. többek között részt vett a Magyar Építővel közösen a Puskás Aréna környékének fejlesztésében és a Közszolgálati Egyetem műemléképületének átépítésében is.
Szintén érintettek a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya építésében, emellett a Magyar Építő Zrt.-vel közösen az atlétikai stadionra kiírt 150 milliárdos közbeszerzést is ők nyerték el. Sőt, a 35 milliárd forintra drágult új Néprajzi Múzeum építésében is érdekeltek szintén a Magyar Építő Zrt.-vel együtt. Legutóbb a kaposvári 120 szobás, négycsillagos szálloda kapcsán írtunk róluk:
Mészárosék tizenöt évre kibérelték, majd közpénzből megépíthetik a superior hotelt | atlatszo.hu A napokban felkerült az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára a döntésről szóló dokumentum, így már tudható, ki fogja megépíteni Kaposváron a régóta beharangozott 120 szobás, négycsillagos szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV. A cég nettó 12,9 milliárd forintért végezheti el a munkát. A dolog pikantériája, hogy az már korábban kiderült, ki fogja üzemeltetni a szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest hotellánc. A beruházást az állam állja.
A ZÁÉV értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 72,9 milliárd forint volt, a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, míg tavaly 52,7 milliárdos forgalom mellett 7,1 milliárdos adózott eredményt értek el.
Az Építő-és épületkarbantartó Zrt.-t (Épkar) sem kell azonban félteni. A cég szintén gyakran felbukkan a tendernyertesek között, néha éppen a ZÁÉV mellett. A zrt. többek között részt vett a Puskás Aréna kivitelezési munkálataiban, a ZÁÉV Zrt.-vel közösen pedig a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális sportcsarnokának tervezési és kivitelezési munkáiból is részt vállalt. Emellett a dubaji világkiállításra készülő magyar pavilont a WHB Zrt.-vel alapított közösen alapított cégük építhette összesen 10,6 milliárdért. Szintén ők újíthatják fel a Diósgyőri várat nettó 12 milliárd forintért egy másik céggel közösen.
Közel 8 milliárd forintért építhet sportcsarnokot Rákosmentén a ZÁÉV és az Épkar | atlatszo.hu A két vállalkozás közösen nyerte el a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális csarnok tervezésére és kivitelezésére kiírt tenderét. A beruházás keretében a két cég egy multifunkciós sportcsarnokot épít meg mászófallal, valamint a közvetlenül hozzá kapcsolódó csapatöltözőkkel, raktárral, sportszertárakkal, továbbá kialakít egy fitnesz-zónát. A háromszintes csarnoképület tervezett hasznos alapterülete mintegy 7 727 négyzetméter lesz.
A jelenleg 181 főt foglalkoztató zrt.-nek 2016-ban 3,8 milliárdos éves forgalma volt, majd ez először 16 milliárdra, aztán 25,5 millárdra nőtt. 2019-ben ugyan csökkent kicsit a nettó árbevételük, 19,7 milliárdra, de az adózott eredményük még így is 2,8 millárd forintra rúgott. Tavaly 24,4 milliárdos forgalom mellett 3 milliárd forintos adózott eredményt értek el.
A cég tulajdonosa a SZEIVOLT Holding Vagyonkezelő Kft., ami a Szeivolt-család tulajdonában van. Az Épkar Zrt. többségi részvényesének, Szeivolt Istvánnak a fiáról, ifjabb Szeivolt Istvánról a Heti Válasz korábban azt írta, hogy feleségével Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott voltak.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet infektológiai osztályának felújítás alatt lévő épülete az egészségügyi intézmény fővárosi Üllői úti telephelyén 2020. október 2-án. MTI/Máthé Zoltán
|
[
"ZÁÉV",
"SZEIVOLT Holding Vagyonkezelő Kft.",
"Épkar Zrt."
] |
[
"Szeivolt-család Épkar Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"ZÁÉV Építőipari Zrt.",
"SWIETELSKY Magyarország Kft.",
"Építő-és épületkarbantartó Zrt.",
"Heim Pál",
"Magyar Közlöny",
"Közszolgálati Egyetem",
"Heti Válasz",
"Laterex Építő Zrt.",
"Magyar Építő",
"Opten Kft.",
"Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet",
"WHB Zrt."
] |
Egy lépéssel közelebb került Tombor András volt miniszterelnökségi főtanácsadó, Habony Árpád hitelezője a Mandiner bekebelezéséhez: céget gründolt Mandiner Press Kft. néven. A polgári konzervatív véleményportált kiadó Mandiner Kft. ügyvezetője, Gerényi Gábor érdeklődésünkre egyelőre nem kívánt nyilatkozni a fejleményekről.
A napokban jegyezte be a cégbíróság a Habony Árpád hitelezőjeként elhíresült Tombor András Mandiner Press Kft. néven május elején létrehozott új cégét. A kft ügyvezetője Szalai Zoltán, a Tombor által alapított konzervatív tanintézmény, a Mathias Corvinus Collegium ügyvezetője, az egyetlen tulajdonos maga Tombor.
A 3 millió forint törzstőkéjű cég fő tevékenység a vagyonkezelés, a székhelye pedig Tombor budai lakcíme.
A Mandiner hírportál kiadója azonban egyelőre nem ez, hanem az eddigi cég, a meglehetősen hasonló nevű Mandiner Kft. – legalábbis ez szerepelt kedd este még az impresszumban. A kiadó 2015-ben csaknem 30 millió forintos veszteséget termelt, saját tőkéje mínusz 40 millió forint volt, a cégre végrehajtást jegyeztetett be a NAV.
Először több mint két évvel ezelőtt lehetett hallani, hogy Tombort érdekli a Mandiner megszerzése. Akkor úgy tűnt, közel a megállapodás, majd minden maradt a régiben. Ismételten pedig most télen hírlett, hogy megkezdődtek a tárgyalások.
Időközben Tombor milliárdos forgalmú, a Habony-Vajna-duóhoz kötődő TV2-nek beszállító reklámcéget vett, és a neve felmerült a Népszava-Vasárnapi Hírek-Szabad Föld értékesítésekor is, hogy aztán az eladók a Tomborhoz köthető "liechtensteiniek" helyett végül Puch László MSZP-s oligarchát válasszák.
Megkérdeztük Gerényi Gábort, a Mandiner Kft. ügyvezetőjét a témáról, de ő egyelőre nem kívánt nyilatkozni a fejleményekről.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
[
"Mandiner Press Kft."
] |
[
"Mathias Corvinus Collegium",
"Népszava-Vasárnapi Hírek-Szabad Föld"
] |
Az MSZP győri frakciója vizsgálóbizottság felállítást kezdeményezi az önkormányzat gazdasági bizottsága által fideszes politikusok cégeinek megítélt támogatások miatt. Ezt a szocialista párt győri szervezete közölte szerdán az MTI-vel.
Németh Zoltán, a Fidesz győri alelnöke reagálásában elmondta: kezdeményezik az MSZP-SZDSZ többségű önkormányzati ciklusokban kötött beruházási, építési, üzemeltetési, tanácsadási és pályázati támogatási szerződések tüzetes átvizsgálását.
Az MSZP nem fogja hagyni, hogy Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője, a győri önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke kitérjen a személyes felelősség elől - olvasható a közleményben.
A győri szocialista frakció ezért vizsgálóbizottság felállítást kezdeményezi, amelynek feladata az önkormányzat által kötött szerződések, megállapodások, támogatások felülvizsgálata lenne.
Neupor Zsolt, az MSZP győri szervezetének elnöke kedden azt mondta, a győri önkormányzat gazdasági bizottsága, amelyet Szijjártó Péter vezet, súlyos milliókat ítélt meg fideszes politikusok és családtagjaik tulajdonában lévő cégeknek. Neupor Zsolt elmondta: a gazdasági bizottság két tagja - Radnóti Ákos, a Fidelitas győri elnöke és Velin Csaba, aki Győrben többször is elindult a választásokon a Fidesz színeiben - dolgozta ki a pályázat szempontrendszerét, amelynek alapján saját, illetve családjuk tulajdonában lévő cégek nyertek a pályázaton.
Németh Zoltán, a Fidesz győri alelnöke válaszában szánalmas és nevetséges lejáratási kísérletnek nevezte a szocialisták állításait, amelyekkel - mint mondta - Szijjártó Pétert akarják besározni.
A győri Fidesz alelnöke kitért arra, hogy ugyanezen pályázati kiírás alapján 2006-ban, még az MSZP-SZDSZ közgyűlési többség idején is kapott 500 ezer forintos támogatást a Radnóti Ákos érintettsége miatt most kifogásolt cég. Németh Zoltán ugyanakkor arról is beszélt, hogy ebben az időszakban egymillió forintot nyert a Szenior 2003 Kft., amelynek ügyvezetője a szocialisták önkormányzati képviselőjelöltje volt 2006-ban, édesapja pedig a gazdaság bizottság tagja. Szintén - 600 ezer forintot - nyert a KIR Kft., amelynek ügyvezetője a szocialista képviselő Kun András fia - tette hozzá.
Az MSZP győri szervezete szerdai közleményében a KIR Kft.-nek megítélt támogatás kapcsán azt írta, a támogatások megítélése és jóváhagyása nem tarozott Kun András hatáskörébe, sőt, a megítélt 600 ezer forintot sem vette fel a cég.
A győri szocialisták szerint az is tény, hogy a Senior 2003 Kft. ügyvezetőjének édesapja 2002 és 2006 között tagja volt a gazdasági bizottságnak, de a támogatásokat nem ez a bizottság osztotta el, hanem a jobboldali többségű idegenforgalmi bizottság.
A Fidesz győri alelnöke, Németh Zoltán reagálásában az MTI-vel közölte: a korábbi MSZP-SZDSZ többségű önkormányzati ciklusokban, 1994 és 2006 között több szocialista érintettségű cégnek is nagy összegű támogatásokat ítéltek meg, ezért kezdeményezik az akkor kötött beruházási, építési, üzemeltetési, tanácsadási és pályázati támogatási szerződések tüzetes átvizsgálását.
A közleményből kiderül, hogy a Fidesz győri szervezete a vizsgálat által feltárt esetleges jogsértések ügyében haladéktalanul az illetékes hatóságokhoz fordul és megteszi a szükséges feljelentéseket. Németh Zoltán hangsúlyozta: az MSZP által kifogásolt mostani döntéseket a győri önkormányzat gazdasági bizottságának MSZP-s tagjai kétszer is megszavazták.
|
[
"Szenior 2003 Kft.",
"MSZP",
"KIR Kft.",
"Fidesz"
] |
[
"Senior 2003 Kft."
] |
Fidesz: megdöbbentő, hogy Simon Gábor megúszhatja
A Fidesz szerint jogos társadalmi igény, hogy ha Simon Gábornak, az MSZP volt elnökhelyettesének eltitkolt százmilliói bűncselekményből származnak, akkor a bűncselekmény elkövetőjét büntessék meg.
Szűcs Lajos, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón emlékeztetett: sajtóhírek szerint elképzelhető, hogy a volt szocialista politikus az egész ügyet megúszhatja. A Fidesz ezt felháborítónak, megdöbbentőnek tartja, illetve a közélet tisztasága elleni merényletnek tekinti - hangsúlyozta. Azt mondta, ha Simon Gábornak tényleg tiszta a lelkiismerete, akkor mondja meg, honnan származnak az eltitkolt százmilliók.
Szűcs Lajos szerint Simon Gábor pártból való kilépése sem szünteti meg az MSZP felelősségét, mert a volt politikus abban az időben helyezte el bankszámláján ezeket az összegeket, amikor államtitkár, illetve az MSZP második embere volt. Szerinte mindenkinek joga lenne megtudni, hogy Simon Gábor honnan szerezte a több száz millió forintot, és mit akart vele kezdeni. Az is kérdés, hogy az MSZP tudott-e a bankszámláról? Tudott-e arról, honnan, milyen forrásból származnak az összegek? - vetette fel Szűcs Lajos, aki szerint ha kiderül, hogy bűncselekményből származtak a pénzek, akkor az MSZP-nek el kell számolnia azzal is, hogy a párt második emberének abban milyen szerepe volt.
Szűcs Lajos a pénz eredetéről azt is mondta, lehetséges, hogy ezek az összegek azok, amelyről Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök egyszer azt mondta, "jobb, ha nem tudjuk, honnan vannak". Vagy ez a összeg abból a Zuschlag János volt MSZP-s képviselő által említett páncélszekrényből eredt, amelynek a létezését mindig is tagadták a szocialisták? - kérdezte. Azt is firtatta, Simon Gábor lebukása óta hol őrzik "az MSZP-s titkos pénzeket"? Hány szocialista politikusnak van még ilyen bankszámlája? - sorolta kérdéseit. A kormánypárti politikus hangsúlyozta, hogy nem akarnak beleszólni az igazságszolgáltatásba, de ha bűncselekmény történt, annak elkövetőjét meg kell büntetni.
MSZP: Szűcs inkább a brókerügyről számoljon be!
Az MSZP szerint a Simon-ügy kivizsgálása "a fideszes főügyészség dolga", Szűcs Lajosnak, a nagyobbik kormánypárt képviselőnek pedig inkább a brókerbotrány felelőseinek kellene utánajárnia. Az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott az MSZP: "ha Szűcs Lajos az igazságszolgáltatás helyett bűnösök után akar kutatni, akkor a brókerbotrány felelőseit feltáró parlamenti bizottság elnökeként annak járjon utána, hogy a mai napig miért nincsenek felelősei az évszázad brókerbotrányának, például annak, hogy a Földművelésügyi Minisztérium elbukott 410 millió forint közvagyont kockázatos befektetésein".
A szocialisták közölték: a Fidesz felelőssége nem áll meg ott, hogy kormányzati szinten beismerték a pénz elbukását, és hogy ma már úgy tesznek, mintha soha nem ismerték volna a Quaestor-cégcsoport vezetőjét, Tarsoly Csabát. Az MSZP szerint jogos társadalmi igény, hogy megtalálják a fideszes bank- és brókerbotrány felelőseit.
Simon Gáborról tavaly február elején derült ki, hogy több száz millió forintot tart egy bécsi számlán, és azt nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban. Az ügyészség költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítja. A volt politikus pénteken a TV2-nek azt mondta, lelkiismerete tiszta, sem takargatni valója, sem félni valója nincs. Közölte azt is: az ügyben végig ártatlannak vallotta magát. Ugyanakkor a pénz eredetéről nem beszélt.
Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a Tényeknek csak annyit mondott, hogy a nyomozás június végéig tart és meghosszabbítható. A Napi Gazdaság pénteken írt arról, hogy lényegében lezárult az MSZP egykori elnökhelyettesének ügyében folytatott nyomozás, Simon Gábor akár meg is úszhatja az ügyet, amelyben okirat-hamisítás, adócsalás és más bűncselekmény gyanúja miatt indult eljárás vele szemben.
atv.hu / MTI
|
[
"MSZP",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Fidesz"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Napi Gazdaság"
] |
Míg Heves fideszes polgármestere az egri Markhot Ferenc kórház üzemeltetésének magánkézbe adása ellen tüntet, saját városában egy magáncégre bízza a Városi Egészségügyi Szolgálat működtetését, és a szervezet vagyonát. A nyertes cég tulajdonosa pedig a Fidesz egri elnöke, aki egyébként a Markhot Ferenc kórház orvosa.
A Fidesz hazug politikát folytat az egészségügyben, ugyanis csak akkor ellenzi a magántőke bevonását, ha nem az ellenzéki párt, illetve holdudvara száll be az egészségügyi bizniszbe, mondta Nyakó István. Az MSZP szóvivője úgy érzi, igazát egy hevesi történet bizonyítja, ugyanis a város vezetése egy, a párthoz közeli cég kezére játszotta a helyi egészségügyi szolgáltatásokat.
Míg Heves fideszes polgármestere az egri Markhot Ferenc Kórház üzemeltetésének magánkézbe adása ellen tüntet, hívta fel a figyelmet Nyakó, addig saját városában a fideszes többségű képviselő-testülettel közösen úgy döntött: egy olyan magáncégre bízza a Városi Egészségügyi Szolgálat egészségügyi szakfeladatainak ellátását és az ehhez kapcsolódó vagyonkezelői jogot, amelynek tulajdonosa a Fidesz egri elnöke.
Nyakó szerint ugyanis az egri Fidesz-elnök, Magyar István (aki az egri Markhot Ferenc Kórház orvosa is egyben) az egyik tulajdonosa annak az Agria Ügyelet Kft.-nek, amelyik megkapta a hevesi egészségügyi intézményeket. "Egerben ugyanazok tiltakoznak a kórházi ellátás kiszervezése ellen, akik most kaparintották meg Hevesen nem csak az egészségügyi szolgáltatási jogot, de az egészségügyi intézmények vagyonát is" - kommentált Nyakó.
A szóvivő szerint egyébként Magyar már rutinos a magántőke bevonásában, hiszen az egri Fidesz elnökének cége már több szakrendelő üzemeltetését vette át az elmúlt évben, és Egerben is ők látják el a felnőtt orvosi ügyeletet. Itt volna az ideje, hogy Orbán Viktor és a Fidesz egészségpolitikusai színt valljanak: akkor is helyeslik-e a magántőke bevonását az egészségügybe, ha nem az ő embereik húznak hasznot belőle, mondta Nyakó.
|
[
"Fidesz",
"Városi Egészségügyi Szolgálat",
"Agria Ügyelet Kft."
] |
[
"Markhot Ferenc Kórház",
"Markhot Ferenc kórház"
] |
A Transparency International Magyarország (TI) tavaly a Kúrián is megnyerte a sportszövetségek elleni pert az általuk kezelt TAO-adatokért. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azonban ennek ellenére sem adta ki a dokumentumokat, hanem 400 ezer forint költségtérítést követel a TI-tól, és titoktartási nyilatkozatot akar aláíratni a korrupcióellenes civil szervezettel.
Az Orbán-kormány 2011-ben vezette be a TAO-rendszert, aminek az a lényege, hogy a cégek a társasági adójuk (TAO) egy bizonyos részét nem az államkasszába, hanem egy általuk kiválasztott látványcsapatsport-egyesületnek (labdarúgás, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) vagy kulturális egyesületnek adhatják.
A rendszer bevezetése óta a sport-TAO legnagyobb része, többszáz milliárd forint a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül különböző focicsapatokhoz került, azok közül pedig a felcsúti Puskás FC kapta a legtöbbet.
Azt évekig nem lehetett tudni, hogy melyik csapatba melyik cég mennyi TAO-támogatást irányított, és a csapatok mire költötték ezeket az összegeket. A kormány végig azzal érvelt, hogy ez nem közpénz, mert a cégek “adják". Tavaly azonban Magyarország legfelsőbb bírósági szerve, a Kúria is kimondta, hogy a TAO az ország adóbevételeit csökkenti, vagyis közvetett állami támogatás, tehát közpénz. Ebből az következik, hogy nyilvánosságra kell hozni a vele kapcsolatos adatokat.
A Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes szervezet 2016 júliusában közadatigénylésben kérte ki a sportszövetségektől az általuk kiállított támogatási igazolásokat, hogy kiderüljön, milyen cégek mennyi TAO-támogatást irányítottak az egyes csapatokhoz, és azok mire költötték ezeket a pénzeket.
A sportszövetségek adótitokra és a személyes adatok védelmére megtagadták a választ, ezért a TI beperelte őket. Az elsőfokú ítélet a sportszövetségeknek adott igazat, másodfokon azonban a TI megnyerte a pert: a bíróság a támogatási igazolások kiadására kötelezte a labdarúgó-, jégkorong-, kézilabda-, kosárlabda- és vízilabda-szövetséget is.
A jogerős ítélet ellen a sportszövetségek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúrián, amely 2018 májusában döntött az ügyben. A kötelezően végrehajtandó, megfellebbezhetetlen Kúria-döntés helybenhagyta a másodfokú ítéletet, és kötelezte az adatok kiadására a sportszövetségeket.
Azonban a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), amin a legtöbb TAO-pénz folyt keresztül a cégektől a focicsapatokig, a Kúria döntése ellenére sem adja ki az adatokat a TI-nak.
2018. december elején az MLSZ arról tájékoztatta a TI-t, hogy a Kúria ítélete értelmében 40.000 oldalnyi támogatási igazolást kell kiadniuk, ez pedig anyagköltséggel és munkaerőigénnyel is jár. Erre hivatkozva az MLSZ oldalanként 10 forint, vagyis összesen 400 ezer forint költségtérítést kér a TI-tól azokért a közérdekű adatokért, amiknek a kiadására a Kúria döntése kötelezi a labdarúgószövetséget.
Emellett az MLSZ azt akarja, hogy a TI írjon alá egy titoktartási nyilatkozatot, mert a támogatási igazolásokon személyes és védett adatok vannak.
A TI az MLSZ-nek írt válaszlevelében rákérdezett, hogy milyen személyes adatokról van szó, és kérte a 400 ezer forintos költségtérítését elengedését. Egyrészt azért, mert a TI nem tudja azt kifizetni, másrészt azért, mert a Kúria kötelezte az MLSZ-t az adatok kiadására, amikért a TI hosszú ideig pereskedett.
A TI jogi igazgatója, Ligeti Miklós által jegyzett levél cinikusnak nevezi, hogy az MLSZ a Kúria döntése után még pénzt kér, mert “ez tovább akadályozza a közpénzből fizetett látvány-csapatsport támogatások átláthatóságát". A levél végén Ligeti hozzátette, hogy
“Az MLSZ kicsinyessége különösen annak fényében visszás, hogy a labdarúgó ágazatba eddig közel 230 milliárd forint összegű TAO-támogatás érkezett. Csodálkozom, hogy az MLSZ ebből a hatalmas összegű közpénzinjekcióból nem tudta félretenni a szóban lévő adatok térítés nélkül történő kiadásához szükséges összeget."
December végén az MLSZ erre azt válaszolta a TI-nak, hogy ragaszkodik a költségtérítéshez és a titoktartási nyilatkozat aláírásához is.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója ezzel kapcsolatban az Átlátszónak elmondta, hogy talán arról lehet szó, hogy a Kúria döntése nem rendelkezik arról, hogy az MLSZ takarja ki a támogatási igazolásokon található számlaszámokat és adószámokat, és az MLSZ talán ezeket tekinti személyes és védett adatnak. Ligeti szerint viszont ennek nincs jelentősége, mert a társasági adóalanyok cégek, amelyeknek a számlaszáma és adószáma a cégjegyzékben bárki számára elérhető, nyilvános adat.
“Másra nem tudok gondolni, mert a támogatási igazolás amúgy azt tartalmazza, hogy melyik cég adományozott, mennyi pénzt adományozott, és melyik sportszervezet javára. Ezek az adatok pedig nem védett, hanem a Kúria döntése szerint közérdekű adatok." – mondta Ligeti az Átlátszónak.
Az Átlátszótól egyébként tavaly az MLSZ 2,5 millió forintot kért a támogatási igazolásokért, majd végül per nélkül és ingyen kiadta a NER erős embereinek tulajdonában lévő focicsapatok (Felcsút, Fradi, Kisvárda, Mezőkövesd, Videoton) TAO-igazolásait a a 2015-2016-2017-es évekből.
|
[
"Magyar Labdarúgó Szövetség"
] |
[
"Magyar Labdarúgó Szövetsége",
"Transparency International Magyarország",
"Puskás FC"
] |
Bûnlajstrom az önkényeskedéstől a tiltott dohányzásig
Két félévre eltiltást kapott a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói önkormányzatának elnöke, Török Márk első fokon az egyetem fegyelmi bizottságától. Török fellebbez a döntés ellen, amely jogerőre emelkedése esetén jó eséllyel hökös karrierje végét jelentheti - más kérdés, hogy a nagy nyilvánosságot kapott ügy egyáltalán nem tett jót az SZTE megítélésének.
Egy kezelhetetlen hallgató vagy koncepciós per?
Õk vajon hol dohányoznak? (Fotó: Járdány Bence)
Az egyetem és annak jó híre
Hogyan csináljunk ki egy hököst?
A Szegedi Tudományegyetem és hallgatói önkormányzata csatájának első fordulóját az egyetem nyerte, miután az SZTE fegyelmi bizottsága tegnapi ülésén két félévre szóló eltiltással sújtotta a hallgatói önkormányzat elnökét "hallgatói kötelezettségeinek hétrendbeli megsértése miatt". Török Márk a határozat kihirdetése után bejelentette, hogy fellebbez.Az SZTE vezetése két hete döntött úgy, hogy hivatalos eljárás keretében fegyelmezik meg a diákvezetőt, akinek az egyetem álláspontja szerint igen sok volt a számláján. A vádak szerint Török többek között saját hatáskörben intézkedett a szociális ösztöndíjak kiosztásáról, engedély nélküli felújítási munkálatokat rendelt el a bölcsészkar épületében, megfenyegetett egy egyetemi alkalmazottat, illetve dohányzott az irodájában.Az ügy nagy port vert fel, miután a vádakat a média bevonásával tagadta Török: az SZTE EHÖK elnöke a rektori hivatal előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol tételesen igyekezett megcáfolni a vádpontokat, azokat egyben nevetségesnek minősítve. Mint kiderült, az egyetem vezetése nem díjazta a hatékony kommunikációt.A meglehetősen nagy visszhang valószínûleg annak is köszönhető, hogy Török az ország legismertebb hallgatói vezetői közé tartozik. Szervezésében Szegeden mind tavaly, mind idén nagyszabású hallgatói tüntetések zajlottak a tandíj ellen: idén ezt ráadásul tandíjellenes kiállítással is megfejelték.Az ügyet ráadásul a Hallgatói Önkormányzatok Konferenciája országos szintre emelte, miután egy múlt héten kiadott állásfoglalásában a hallgatói önkormányzatok autonómiájának megsértéseként értelmezte a Török ellen folyó eljárást. "Az intézményi hallgatói önkormányzatban végzett munkáért, az ott született döntések képviseletéért senki ellen nem indítható fegyelmi eljárás, és az azzal való fenyegetés sem tartozik a törvényes, etikus eljárási formák közé." - szögezte le a HÖOK elnöksége közleményében.Miskolczi Norbert HÖOK-elnök kérdésünkre nem kívánta most bővebben kommentálni a fegyelmi bizottság döntését: mint mondta, ebben nem a HÖOK kompetens. Hangsúlyozta: a kiadott állásfoglalásnál jobban nem kívánnak belefolyni Török Márk és a szegedi egyetem ügyébe.Annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárás a kívülállók számára koncepciós pernek hasson, az SZTE vezetése is sokat tett. A súlyos vádpontok közé sikerült becsempészni a dohányzással kapcsolatos, meglehetősen komolytalanul hangzó vétséget (a fegyelmi bizottság elnöke, Újvári József szerint ez "jól jellemzi Török Márk attitûdjét"), ráadásul a bizottság az utolsó pillanatban zárt tárgyalást rendelt el múlt heti ülésén.Valószínûleg az sem növeli az egyetem jó hírét, hogy egy újabb vádpont került elő, amely szerint Török megsértette az egyetem jó hírét azzal, hogy nevetségesnek nevezte sajtótájékoztatóján az ellene felhozott vádakat.A felelősségre vont hallgatói vezető egyébként azzal látta bizonyítottnak az ellene folyó eljárás fabrikált mivoltát, hogy az ítélet mértéke nincs arányban a vádpontok súlyosságával: Török szerint amennyiben a vádak valósak lennének, akkor kizárással, avagy büntető feljelentéssel kellett volna sújtani őt.Az SZTE jogi karának dékánja, Szabó Imre ezt máshogy látja: indoklása szerint nem kívánták derékba törni a 21 éves hallgató életpályáját, épp ezért döntött a bizottság az enyhébb büntetés mellett.Egy volt hallgatói vezető egy másik körülményre hívta fel a Hírszerző figyelmét: értelmezésében a döntés révén az egyetem megszabadulhat a problémás hallgatói vezetőtől, hiszen az eltiltás a hallgatói jogviszony megszûnésével jár, és így Török nem láthatja el az SZTE EHÖK elnöki feladatait.Az elnök számára az jelenthet némi haladékot, hogy a döntés még nem jogerős: 15 napon belül lehet fellebbezni. Amennyiben viszont ezután a fegyelmi bizottság kitart döntése mellett, amire jó esély mutatkozik, a szegedi összegyetemi hallgatói önkormányzaton új elnök után kell nézni.
|
[
"Szegedi Tudományegyetem"
] |
[
"SZTE EHÖK",
"Hallgatói Önkormányzatok Konferenciája",
"Szegedi Tudományegyetem Hallgatói önkormányzata"
] |
"Az én fejemből indult el az egész, hogy úgy mondjam, mert én az Orbánnal jóban vagyok."
Ezt az Újvidéken élő legendás fociedző, Árok Ferenc mondja, amikor a szerb harmadosztályban játszó csapat, a Topolya TSC focicsapatának hárommilliárd forintos magyar állami támogatásáról kérdezzük. Hozzá azután jutottunk el, hogy a Vajdaságban próbáltunk utána járni, miért megy a magyar adófizetők pénze a Topolyának.
"A kormány nemzetpolitikai célja a határon túli magyarok segítése, a nemzeti összetartozás erősítése, a fiatalok sport iránti elkötelezettségének növelése."
Ez a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hivatalos válasza a támogatás ügyében, amit az RTL Híradónak küldtek.
A hárommilliárdos döntést nem verte nagy dobra a kormány. Tavaly decemberben az “egyes kiemelt sportcélú fejlesztési beruházások forrásszükségletének biztosításáról" szóló kormányrendelet 35 elemből álló mellékletének közepén volt egy sor, ami a Délvidék Sport Akadémia 3 milliárd forintos támogatását írta elő. Akkor valószínűleg a döntést jegyző Orbán Viktor miniszterelnökön kívül nagyon kevesen tudták, hogy a mellékletben szereplő Délvidék Sport Akadémia tulajdonképpen micsoda, honlapjuk nincs, sőt 2016 decembere előtt egyáltalán semmilyen említés nem található róluk az interneten.
Végül a Szabad Magyar Szó című vajdassági újság fejtette meg a rejtélyt, észrevették ugyanis, hogy a Topolya nevű 14 ezres vajdasági kisvárosban, 2016 utolsó önkormányzati ülésén egy helyi vállalkozó és tanácstag, bizonyos Zsemberi János büszkén mesélte el, hogy a “Magyarország támogatja egy labdarúgó-akadémia létrehozását Topolyán."
Valószínűleg már azzal is sokan vitatkoznak, hogy kell-e a magyar adófizetők pénzéből 3 milliárd forinttal támogatni egy harmadosztályú szerb focicsapatot, még ha ez is erősítené a legjobban a határon túli magyarok nemzeti összetartozását. Miután viszont február közepén pár napot Vajdaságban töltöttünk, egyre inkább úgy tűnt, hogy a Topolya ámogatása a legkevésbé sem erősíti a nemzeti összetartozást, sőt, feszültségeket teremt a helyi magyar közösségben. Az is kiderült, hogy a most magyar állami pénzesőben fürdetett Topolyától 42 kilométerre már évek óta működik egy másik, lényegesen szerényebb fociakadémia is, szintén magyar állami támogatással.
Ahol az erősödő nemzeti összetartozásból csak a magyarok hiányoznak
Topolya 14 ezres kisváros a Vajdaságban, a magyarok aránya itt 59 százalék. A város központjában, a lebontásra váró Vénusz fürdő mellett található a “városi stadion", a Topolya TSC hazai pályája. A Szabad Magyar Szó cikke szerint a felnőtt csapatban csak egy magyarul beszélő játékos kap helyet, az edzés, amit végignéztünk, szerbül folyt. Miközben a Vajdaságban mindenki őszinte áhítattal beszélt arról, hogy a magyar kormány milyen sok pénzzel támogatja a focit, azért látszik, hogy Szerbiában van, amiben előttünk járnak: a harmadosztályú csapat játékosainak kettő kivételével az a kenyérkereső főállása, hogy a Topolyában játszanak.
A Topolya TSC stadionja a vajdasági Topolya központjában - Fotó: Botos Tamás
A csapat tulajdonosa Zsemberi János milliárdos vállalkozó, aki kábeltévés és parabolaantennás cégéből szedte össze a vagyonát, és évek óta sok pénzzel támogatja a vajdasági sportot. Zsemberi a Fidesz által preferált vajdasági magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség színeiben ül a topolyai községi tanácsban. Topolya egyébként azon kevés vajdasági települések egyike, ahol magyar a polgármester.
A csapat környékén dolgozók alig tudnak valamit az odaítélt 3 milliárdos magyar állami támogatásról. Először úgy nézett ki, hogy Palágyi Szabolcs, a Topolya TSC sportigazgatója leül velünk beszélgetni, de ő az előre megbeszélt időpont után 20 perccel telefonon lemondta a dolgot, azt mondta, hogy személyes ügy jött közbe, és később sem ér rá. Akkor viszont már ott voltunk a stadionnál az edzésre készülődő csapattal, úgyhogy egy pár emberrel azért sikerült beszélni. Ők ugyan kivétel nélkül hallottak már valamit a magyar állami támogatásról, de a részletekkel aligha voltak tisztában. Egyáltalán, olyan feltételes módban beszélt mindenki, “Igen, talán" pedig a kormányhatározat megvan, ezt a pénzt minden bizonnyal nekik szánja a magyar állam. Senkin sem látszott, hogy fejben már elköltötte volna a milliárdokat, persze egy ekkora sztori messzebb is van az edzőktől, játékosoktól, pálya melletti segítőktől, és sokkal közelebb a tulajdonos szintjéhez.
A Topolya TSC játékosai edzenek a csapat egyik külvárosi pályáján - Fotó: Botos Tamás
A Topolya TSC-nek a stadion mellett még legalább két edzőpályája van a városban. Hiába kerestük viszont a csapat támogatását ünneplő szurkolókat a stadion melletti, Egység nevű kocsmában vagy a pálya melletti Jail Piano Bar-ban. Mindenhol zavartan néztek ránk, hát a Topolyának úgy nincsenek szurkolói, mármint persze drukkolnak nekik, de azért főleg a játékosok rokonai, barátai járnak csak ki megnézni a harmadosztályú meccseket.
Annyit azért a városban is hallottak, hogy lesz támogatás, arról beszéltek a helyiek, hogy a pénzből a stadiont meg az edzőpályákat is rendbe raknák, és többen is arra tippeltek, hogy a nagy része az akadémia és kollégium felhúzására menne. Volt, aki tudni vélte, hogy ennek a város szélén, egy dombos területen néztek ki telket.
A Szabad Magyar Szó szerint négy új pálya, egy új stadion és egy az akadémia is megépülhet a magyar állami pénzből.
A fontos dolgok a felcsúti Pancho aréna tetején dőlnek el
Miként talált egymásra a magyar állam, és a Topolya TSC harmad osztályú csapata? Ezt a kérdést az Újvidéken élő Árok Ferenc, Orbán Viktor miniszterelnök személyes jó barátja segített megválaszolni, aki újvidéki lakásában ült le beszélgetni velünk.
Orbán Viktor miniszterelnök háza a felcsúti Pancho Aréna mellett - Fotó: Botos Tamás
Árok az 1950-es években volt labdarúgó, aztán edzőként Ausztráliában csinált nagy karriert. Ott ligagyőztes klubcsapat és a nemzeti válogatott edzője is volt . 2014-ben egy Magyar Szóban publikált cikkében maga írta le, hogyan ismerkedett meg Orbán Viktor miniszterelnökkel a felcsúti Pancho Aréna tetején, pont ott, ahol a kormányfőt a napokban Adnan Polat Tiborcz-közeli török milliárdossal is lefotózták.
Azt mesélte, hogy az átadás előtt akarta megnézni a már elkészült felcsúti stadiont, amikor összefutott Szöllősi Györggyel, a FourFourTwo focimagazin akkori, a Nemzeti Sport jelenlegi főszerkesztőjével, aki már írt róla, így ismerték egymást. Szöllősi felajánlotta neki, hogy felviszi az aréna tetejére.
Árok Ferenc, legendás futballedző újvidéki lakásában - Fotó: Botos Tamás
"Ahogy felértünk – én már kapkodtam levegő után, mert bizony nagyon sok lépcsőt kell megmászni –, szinte beleütköztünk Orbán Viktor elnökbe, aki egy csoport külföldivel jött felénk. Szöllősi bemutatott, s máris jött a kérdés: "Látta a meccseket, mit szól hozzá, meddig marad?" "Pénteken megyek vissza Újvidékre." "Nem megy maga sehova, itt kell hogy legyen a stadionavatón, meg holnap Székesfehérváron a Puskás meccsén, hallani akarom a véleményét az Akadémia játékáról." S odaszólt Szöllősinek, "intézd el a kocsit"..."
Árok nem sokat kertelt, amikor a Topolya támogatásának ötletéről kérdeztük.
"Az én fejemből indult el az egész, hogy úgy mondjam, mert én az Orbánnal jóban vagyok."
Arról beszélt, hogy a magyar kormány már sok külföldi focicsapatot támogatott, és őt zavarta, hogy a Vajdaságnak, ahol mondjuk Eszékkel szemben tényleg sok magyar él, szerinte nem jutott pénz. Azt mondta, hogy még fiatalabb korából ismerte a Topolya tulajdonosának, Zsemberi Jánosnak a testvérét, a vállalkozót pedig rajta keresztül, igazán jó embernek ismerte meg.
“Mindig a saját pénzéből, egyetlen forintot sem kap senkitől az ég világon, mindent ő fizet. Én ezt elmondtam ott is [Felcsúton] és meggyőztem magamat is, hogy hát az ilyeneket kell segíteni, nem azokat, akik ott is az államtól kapják, és aztán még akarnak. Ez semmit nem kap az államtól, az ég világon semmit. (...) Szerintem igazán megérdemelte ő."
Árok szerint Zsemberi is utat keresett, hogy a csapata együtt játszhasson néha a Felcsúttal, és ő is érdemesnek találta, hogy beajánlja. Az idős edző szava valószínűleg tényleg sokat számított a Pancho aréna környékén, ahová szabad bejárása van.
Amikor megkérdeztük, hogy van-e ma a a Vajdaságban más olyan hely, ahol gyerek focizni tanulhatnak, akkor csak a Vojvodina csapatáról beszélt, illetve arról, hogy a pénzhiány miatt igazából már ott sincs lehetőség. Ez azért furcsa, mert Topolyától 42 kilométerre már évek óta működik egy fociakadéma magyar állami támogatással.
Éveken át apránként építkeztek
"Itt van egy általános iskola, egy kollégium, a fociakadémia, pályák, pár kilométerre egy kis gazdaság. Próbálunk minél inkább önellátóak lenni, de persze az még messze van."
Ezt Utasi Jenő atya, Tóthfalu plébánosa magyarázta nekünk, amikor a 99 százalékban magyar lakta vajdasági településen jártunk. Tóthfaluban a magyar állam segítségével még 2002-ben kezdtek előbb iskolát, közösségi konyhát, kollégiumot építeni, aztán 2010 után jött a sportakadémia ötlete, amit a vajdasági magyar kötődésű focistáról, Nyers Istvánról neveztek el.
Edzés a Nyers István Akadémián, a vajdasági Tóthafaluban - Fotó: Botos Tamás
Ide szinte csak magyar gyerekek járnak az egész Vajdaságból, az akadémia szakmai vezetője, Volford Tibor szerint egyre nagyobb lett a túljelentkezés, ahogy az elmúlt években híre ment a magyar családok körében, hogy milyen tehetséggondozás folyik a faluban.
"Mi a Ferencvárossal vagyunk szakmai kapcsolatban, ők támogatnak bennünket. Nagy kiugrási lehetőség az itt tanuló tehetséges fiataloknak felkerülni esetleg hozzájuk."
- mondja Volford Tibor, aki közben egy percre sem csinál úgy, mintha a Vajdaság helyett csak Magyarországon vagy Budapesten lenne értelmes az élet.
"Aki szorgalmas, tehetséges, aki érvényesülni akar, az itthon is meg tudja tenni"
- magyarázza.
Gyerekek a Nyers Itván Akadémián, a vajdasági Tóthafaluban - Fotó: Botos Tamás
Tóthfaluban van zenei program is a tehetséges diákoknak, szociális alapon is segítenek néhány gyereknek a hozzájuk járó 60-ból. Persze a foci egy erős kitörési lehetőség, de Jenő atya és Volford Tibor is láthatóan büszke rá, hogy emellett mást is adnak. Tisztában vannak vele, hogy nagyon kevés gyerekből lehet magyar NB1-es focista, ami Tótfaluból nézve az álmok netovábbja.
"Az életre próbáljuk őket felkészíteni"
- mondják. Szerintük így, egy jó iskolával, tehetséggondozással, sportlehetőséggel, akadémiával lehet a magyarság megtartó erejét érvényesíteni a vajdasági közösségekben.
Utasi Jenő atya, Tóthfalu plébánosa a Nyers István Akadémián - Fotó: Botos Tamás
A Fradi mellett a magyar állam, egészen pontosan a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez tartozó nemzetpolitikáért felelős államtitkárság támogatja őket minden évben, és igyekeznek minél több pályázaton is indulni. Így, magyar állami támogatással kerültek új laptopok az iskola informatika teremébe, csinálták meg a kamerarendszert, épül majd egy kis öltöző az egyik focipálya szélén. A legnagyobb álmuk most a kollégiumi, iskolai épületektől a pályákig vezető ösvény lebetonozása, hogy esős időben se legyen mindenki nyakig sáros, és talán egy fedett tornaterem, hogy hidegben is tudjanak gyakorolni a gyerekek. Jenő atyának azért vannak nagyszabású tervei. Arról beszél, hogy ha meglenne a fedett tornaterem és a kis öltöző, akkor talán be tudnának néha húzni egy-egy külső csapatot,hogy tartsa náluk az edzőtábort. A közeli Magyarkanizsán van termálvizes gyógyfürdő is - teszi hozzá. Abban bízik, hogy így sikerülhetne valamennyi extra bevételt szerezni, amit aztán vissza lehetne forgatni az iskolába.
Az akadémia és kollégium ma 30 helybelinek ad munkát. A magyar állam és a Fradi támogatásának köszönhetően a szülőknek csak 20 ezer forintnyi szerb dinárt kell fizetnie havonta, ebből kijön a gyerekek szállása, étkezése, az iskola, az utaztatás költségei és persze az akadémiai program.
Volford Tibor, a Nyers István Akadémia szakmai vezetője - Fotó: Botos Tamás
Jenő atya azt is elmondta, hogy az akadémia és a kollégium éves költségvetése durván 200 ezer euró. Ebből könnyen ki lehet számolni, hogy a Topolyának adott 3 milliárd forint (10 millió euró) 50 év zavartalan működést biztosítana Tóthfaluban. Az ő álmaikra, betonösvényestől, tornatermestől ennek a pénznek a tizede is bőven elegendő lenne.
Egyébként erről, mármint a Topolya 3 milliárdos támogatásáról sem Jenő atya, sem Volford Tibor nem szól egyetlen rossz szót sem. Abban bíznak, hogy nekik is marad hely a hamarosan kiépülő új akadémia mellett.
Jaj, nagyon tetszik az ötlete! Nem bánja, ha megvalósítom?
Az Új Magyar Szó támogatásról írt cikkében szerepel, hogy a tóthfalusi akadémia egyik kulcsembere, Bontovics István koordinátor, a magyarkanizsai önkormányzatban az UKROK – Községi Összefogás képviselőcsoport tagja, ők pedig szemben állnak a hatalmon lévő Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ), ami Orbán Viktor magyar miniszterelnök preferált vajdasági pártja. Ez a politikai szál legalábbis nem javította a már évek óra működő Nyers István Akadémia pozícióit. Az is fontos körülmény lehet, hogy miután Árok bemutatta a Topolya tulajdonosát, Zsemberit a felcsúti társaságban a vállalkozó harmad osztályban játszó csapata a felcsúti Puskás Akadémia partnere lett, 2015 novemberében már egymással gyakorolt a két csapat.
Útjelző tábla a Topolya TSC stadionjához - Fotó: Botos Tamás
Miközben Árok láthatóan jószándékkal beszélt arról, hogy muszáj a magyar államnak fejleszteni a Vajdaságban, különben még inkább elmennek a fiatalok, a Topolyának juttatott három milliárd forint egyáltalán nem látszik erősíteni a nemzeti összetartozást.
A Topolya játékosainak többsége és az utánpótlásban játszó fiataloknak is jelentős része szerb, őket aligha tehetik ki azért a csapatból, mert most a magyar államtól érkezik egy rakás pénz. Ehhez képest a tóthfalusi tehetséggondozóba szinte csak magyar gyerekek járnak. Az sem világos, hogy fér majd meg egymástól 42 kilométerre a két akadémia. A Vajdaságban összesen 250 ezer magyar ember él, ami persze nem kevés, de közülük a fociban kiemelkedően tehetséges gyerekek száma azért véges. Ha a gyerekek támogatása lenne az elsődleges szempont, akkor kézenfekvőbb lett volna az évek óta sikeresen működő Nyers István Akadémiának utalni a milliárdokat. Ők egyébként a tavaly decemberi kormányrendeletben szétoszott pénzből egy fillért sem kaptak.
Azért lehet érvelni a Topolya támogatása mellett is.
A kormány és a környékén mozgó szereplők egy ideje nagyon is tudatosan öntik a pénzt a határon túli fociba. Ez üzleti szempontból lehet érdekes, a sikeres külföldi játékosokat felszívhatja a Felcsút, esetleg jó pénzért adhatják el őket külföldre. Ebben a dimenzióban a felnőtt játékosokkal, és bejáratott felcsúti partnerséggel rendelkező Topolyának egyértelmű előnye van a Nyers István Akadémiával szemben.
A másik, hogy a tóthfalusi plébános évtizede épülgető álmait tulajdonképpen Topolyán is meg lehet valósítani. Ha egyenesen a Pancho Aréna tetejéről küldenek hozzá milliárdokat, akkor nem is kell majd annyit szöszölni vele, mint Utasi Jenő atyának.
(Fotó és videó: Botos Tamás)
|
[
"Délvidék Sport Akadémia"
] |
[
"Nyers István Akadémia",
"Nyers Itván Akadémia",
"Vajdasági Magyar Szövetség",
"Puskás Akadémia",
"Szabad Magyar Szó",
"Topolya TSC",
"Új Magyar Szó",
"RTL Híradó",
"UKROK – Községi Összefogás",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Patonai Péter, az MFB volt vezérigazgatójának cége nyerte azt a bruttó 800 millió forint keretösszegű tendert, amelyben a Miniszterelnökség a kormányzati intézkedések népszerű formába foglalt magyarázó kampányaira adtak megrendelést. Az I.M.G. Inter Media Group Kft.-nek erősítenie kell a "versenyképes Magyarország" és a "jó állam" brandet, és fel kell építeni a "működőképes egészségügy" és a "kulturált állam" brandeket is. A cég, amely két éve sorban nyeri a kormányzati pályázatokat, a kormányváltás utáni hetekben került Németh Lászlóné fejlesztési miniszter egykori főnöke többségi tulajdonába.
Újabb jelentős összegű állami megrendelést könyvelhet el magának az I.M.G. Inter Media Group Kft. A cég információink szerint tavaly három-négyszeresére növelte a korábbi évek 1,5 milliárdos átlagához képest az éves forgalmát.
Pénteken az MTI adta hírül, hogy az I.M.G. Inter Media Group Kft. bruttó 800 millió forint keretösszegű szerződést kötött a miniszterelnökséggel médiastratégia-alkotási, médiatervezési és vásárlási, reklámügynökségi, telemarketing és online kommunikációs feladatok elvégzésére. A kormányzati portálon nyilvánosságra hozott – hirdetmény közzétételével indított, tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött – szerződés az áfával együtt 800 millió forint keretösszeg teljes felhasználásáig, de legfeljebb az aláírástól számított egy évig hatályos azzal, hogy az utolsó pénzügyi teljesítésre 2013. június 30-ig kerülhet sor.
Fotó: Mészáros János Kormányzati kommunikáció működésben: Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára, a térség országgyűlési képviselője (j) is segít az adomány kiosztásában Abádszalókon, ahol a Minden Gyermek Lakjon Jól! Alapítvány először osztott ki 82 család részére malacot.
Januárban számoltunk be a miniszterelnökség által kiírt tender részleteiről. A médiastratégia-alkotási és médiatervezési keretszerződés útmutatója szerint jelentkezési feltétel volt, hogy a pályázók egy-egy nemzeti konzultációs tervet tegyenek le az asztalra. A kormány ugyanis akkor már márciusi kezdéssel tervezte egy, a közbiztonság helyzetére fókuszáló egyhónapos kampány indítását. A kiírás szerint a kriminalisztikai témájú konzultáció célközönsége elsősorban a vidéki kistelepülések lakossága lesz, ezért a pályázóknak kistelepülések jövőjéért aggódó kormány képét is be kell mutatnia.
A szerződés szerint a kormányzati kommunikáció alapvető célja, hogy bemutassa: a kormány összefüggő döntések sorozatával tudatosan építi az erős, jól működő, nemzeti érdekeket képviselni és érvényesíteni képes Magyarországot. A gazdaság talpraállítása, valamint a jó és erős állam megteremtése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a nemzeti együttműködés rendszere hosszú távon is szilárd és működőképes kormányzati bázis maradjon, írják a kommunikációs stratégiai irányról szóló részben. E szerint az emberek többsége támogatja a kormány munkáját és elégedett annak intézkedéseivel, azonban ahhoz, hogy "ez a hallhatólagos támogatás tevőleges összefogássá váljon, egy új, átfogó meggyőződés megalapozása szükséges".
Az anyag fontos feladatként jelöli meg, hogy meghatározott intézkedések köré brandeket építsenek fel, amelyeket az emberek egyértelműen a kormányhoz kötnek. Már megalapozott brandként beszél a leírás a "Versenyképes Magyarország" és a "Jó állam" brandekről, a felépítésre várók között említi a "Működőképes egészségügy", a "Kulturális állam", a "Zöld állam" és a "Lehetőség" brandeket. A következő időszak kiemelt feladatának nevezik a bulvársajtó tudatos használatát és azt, hogy lehetőséget adjanak a visszacsatolásra, a kétirányú kommunikációra. A szóhasználatról a Miniszterelnökség megjegyzi, a kormány arculatát erősítendő továbbra is használni kell "a már bejáratott, jobboldalhoz kötődő olyan kifejezéseket, mint a nemzet, haza, erkölcs, felelősség, józan ész".
A nyertes pályázó cég az utóbbi hónapokban egymás után nyerte el a különféle állami és kormányzati szervek és cégek kommunikációs pályázatait. Az I.M.G.-t találta a legalkalmasabbnak többek között a KIM, a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. és az MNV Zrt. is.
Az I.M.G. 2010 nyarától többségi tulajdont szerzett Patonai Péter, aki az első Orbán-kormány idején a Magyar Fejlesztési Bank élén állt. Az Index információi szerint Patonai vezérigazgatósága idején került a pénzintézethez hitelezési igazgatónak Németh Lászlóné.
Úgy tudjuk, Patonai kifejezetten személyes és bizalmi viszonyban állt a jelenlegi miniszterrel, akivel a 90-es években még az izraeli hátterű Leumi Hitelbanknál kezdték a közös munkát.
Somogyi Miklós, az I.M.G. alapítója egy 2010-es interjúban a Kreatívnak azt mondta, Patonai kapcsolatrendszere stabilabbá tette a céget, így azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy az I.M.G. a következő másfél évben forgalom alapján az első öt médiaügynökség közé kerüljön. Patonai Péter néhány hónapja az A38 Hajó egyik tulajdonoscégét is megvette.
|
[
"I.M.G. Inter Media Group Kft."
] |
[
"A38 Hajó",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Minden Gyermek Lakjon Jól! Alapítvány",
"Leumi Hitelbank",
"Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft.",
"MNV Zrt."
] |
Az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke, Veress László családja használ egy II. kerületi ingatlant, amit egy elvben határon túli magyarokat támogató alapítvány vásárolt meg. Az alapítvány egy Kövér Lászlóval baráti viszonyt ápoló tajvani milliárdos közbenjárásával jutott hozzá több mint 300 millió forinthoz, a külföldről támogatott szervezetek listájára mégsem került fel. A pénzből a villalakáson túl egy Audi A6-osra is futotta, amit a kuratórium elnöke használ, a sógornője pedig 1,8 millió forint adományt kapott, bár nem is határon túli.
Több mint 320 millió forint érkezett külföldről egy olyan alapítvány bankszámlájára, melyet határon túli magyarok támogatására hoztak létre. Csakhogy az adomány jelentős részét nem erre a célra költötték, hanem egy budai ingatlant vásároltak belőle. Mint a 24.hu kiderítette, a II. kerületi villában található lakást Veress László családja használja. Veress Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a kabinetfőnöke, az alapítvány kuratóriumi elnöke, Visontai Kálmán pedig Veress munkatársa az Országházban.
Az erdélyi gyökerekkel rendelkező, külhoni munkájáért kitüntetett Veressnek hivatalosan ugyan semmi köze a 2019-ben vásárolt ingatlanhoz, amikor fölkerestük azt, mégis az anyósa nyitott ajtót. Az asszony elmondta, hogy Romániából érkeztek, és a lakásban szálltak meg, ám annak valódi tulajdonosáról semmit sem tudott. Azt viszont elmondta, hogy valószínűleg a veje, Veress László és családja költözik majd be a lakásba.
A szóban forgó Lorántffy Zsuzsanna úti villában
az ötszobás, 164 négyzetméteres lakást 240 millió forintért vásárolta meg 2019 nyarán a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány.
Arról, hogy ki és milyen jogon használja a lakást, a helyszínen ajtót nyitó anyósa után elsőként Veress Lászlót kérdeztük meg. A beszélgetés leiratát szó szerint közöljük.
Ha jól tudom, van egy Visontai Kálmán nevű munkatársa, aki egy alapítványt vezet. Tud esetleg erről?
Nem. Nem tudok erről. Visontai Kálmán nevű munkatársamat ismerem, de nem ismerem, hogy milyen közéleti tevékenységet végez.
A Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítványt vezeti, erről hallott?
Tudom, hogy támogatják a külhoni magyarokat. De nem vagyunk annyira közeli munkakapcsolatban. De mi közöm van nekem ehhez?
A II. kerületben van egy ingatlan, amit megvásárolt ez az alapítvány 240 millió forintért, ezt információink szerint az ön családja sajátjaként használja. Arra volnék kíváncsi, hogy hogyan és miért?
Ezt nagyon rosszul tudja, semmilyen ilyen információ nem helytálló. Nem tudom, honnan veszi ezeket, de beszéljen Visontai Kálmánnal.
Amikor becsöngettem ebbe a lakásba, akkor az ön anyósa nyitott ajtót.
Hát... Ő az, az én anyósom.
Értem, de most mondta, hogy nem helytállók az információim, miközben az anyósa nyitott ott ajtót.
Várjon, egy pillanat. (...) Ezek beteg emberek, hagyja ki őket az üzelmeiből!
Ezután Veress László bontotta a vonalat.
Anyósa mellett a körülmények is ellentmondanak Veress állításainak. A villa lakói közül többen azt mondták lapunknak, hogy Veress családtagjai jönnek-mennek a lakásban, mással nem is találkoztak ott. Ezt tapasztaltuk mi is, amikor ott jártunk: akkor Veress László felesége is az ingatlanhoz érkezett. Az asszony a két gyerekével lépett be a kapun, a kódot ismerve. Ő és a gyerekei is otthonosan mozogtak a villa kertjében, ami közel is van nekik, hiszen – mint azt Veress anyósától megtudtuk – a Veress család most a szomszéd házban lakik.
Az épületen egyébként ottjártunkkor semmi sem utalt arra, hogy egy alapítványnak ad otthont. Sem a lakáshoz tartozó kaputelefonon, sem a postaládára nem volt kiírva semmi. Csak a földhivataltól kikért tulajdoni lapról lehet tudni, hogy az ingatlan ezé a szervezeté. Látogatásunk – valamint Veress Lászlóval folytatott telefonszbeszélgetésünk – után viszont valaki filctollal annyit kiírt, hogy MTHA, ami a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány rövidítése.
Láthatatlan alapítvány a külhoni magyarokért
De nem csupán a II. kerületi luxuslakás környékén, máshol sincs nyoma a szervezet érdemi tevékenységének. A Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítványt két évvel ezelőtt alapították, azonban honlapja, sőt bírósági bejegyzése szerint még e-mail címe sincs. Híradások nem jelentek meg a tevékenységéről. Tavalyi és tavalyelőtti pénzügyi beszámolóit jelentős késéssel, idén októberben adta csak le. A kuratóriumot a már említett Visontai Kálmán vezeti, másik két tagja az erdélyi Czegő Piroska és Czegő Krisztina, anya és leánya. Mindketten Veress László feleségének ismerősei.
A szervezet hivatalosan határon túli magyar fiatalok támogatásával foglalkozik. Az alapítvány bírósági bejegyzésében meghatározott célként az olvasható: "Lehetőségei szerint támogatni kívánja a Magyarországon, a Kárpát-medencében vagy a nagyvilágban bárhol magyarul tanuló, önmagukat magyar nyelven képezni akaró fiatalokat, a magyar kultúrával és tudománnyal összefüggő ismereteik elmélyítését, valamint külhoni magyar fiatalok kapcsolatainak erősítését Magyarországgal, a magyarországi fiatalok kapcsolatainak erősítését pedig a külhoni magyarsággal. A Kárpát-medence magyar kulturális örökségének megőrzése, ezzel kapcsolatosan filmek, videók, könyvek, egyéb kiadványok készítésének támogatása."
E magasztos célokhoz képest 2019-es beszámolója alapján az alapítvány
13 millió forintért beszerzett egy Audi A6-os gépjárművet. Ezt Visontai Kálmán használja.
240 millió forintért megvásárolta az eredetileg két helyrajzi számon nyilvántartott budai luxuslakást. Ezt használja jelenleg a Veress család.
12,5 millió forintot fordított egy visegrádi erdőszéli telek megvásárlására.
4 millió forint volt az ingatlanvásárlások jogi költsége.
2,4 millió forintot (fejenként 600 ezret) költöttek négy magánszemély támogatására – látszólag ez a tevékenység felel meg az alapítvány deklarált céljának.
Továbbá 35 millió forintot adtak az Erdélyben bejegyzett Ábel Egyesületnek. Az egyesület elnöke az a Stefán Károly Róbert, aki megalapította a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítványt.
A felsorolt tételek alapján az alapítvány a beérkezett adomány meghatározó részét nem határon túliak támogatására fordította.
Honnan van a pénz?
Az alapítvány pénzügyi beszámolója szerint mindössze egyetlen, méghozzá nemzetközi forrásból kapott adományt, összesen 322 millió forintot. A támogató megnevezéséhez csak annyit írtak, hogy egy Probillion Limited nevű cég adta a pénzt, a cég székhelyét, adószámát, ügyvezetője vagy tulajdonosa nevét nem közölték. Csakhogy ilyen nevű céget nem találtunk sem internetes kereséssel, sem a legnagyobb nemzetközi cégadatbázisokban. Mindössze két hasonló nevű társaságra bukkantunk: az egyik egy 2015-ben megszűnt hongkongi vállalat, a másik egy szintén megszűnt, Malajziában bejegyzett cég volt.
A hongkongi társaság után kutatva több forrásunk jelezte, hogy a támogatás feltehetően Frank Liu tajvani milliárdos üzletember köréből érkezhetett, aki Magyarországon is ismert adományozó és befektető hírében áll, és ő mentette meg a csődtől a pápai húsipari vállalatot. A vállalkozó az Index tavalyi cikke szerint jó barátja Veress László főnökének, Kövér László házelnöknek, aki Pápáról származik.
Frank Liu Kövértől kapta meg ünnepélyes keretek között a magyar állampolgárságot. Idén nyáron a magyar-kínai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez hozzájáruló munkája elismeréseként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Magyar Arany Érdemkereszttel jutalmazta az üzletembert, ugyancsak Kövér kezdeményezésére.
Liunak az állami Magyar Fejlesztési Bankkal is van közös üzlete: egy 200 millió eurós alapot hoztak létre, amelybe Frank Liu és a magyar állami bank fele-felerészben szállt be.
Miután az alapítvány támogatásával kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük Liu érdekeltségeit, cégei képviseletében a Magyarországon alapított Chi Fu Investment Fund Management Zrt. vezérigazgatója válaszolt. Austin Jieh először azt írta:
Az említett alapítványról nincs tudomásunk, és nem adományoztunk ennek a szervezetnek.
Néhány nappal később a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítványnak is feltettük kérdéseinket. Ezután újabb levél érkezett Frank Liuéktól. Már emlékeztek az alapítványra, és közölték, üzleti partnereikhez fordultak azzal, hogy támogassák a külhoni magyarokat segítő szervezet létrejöttét. Újabb levelükben ez áll:
A teljes cégcsoportra kiterjedő kutatást végeztem. Ennek eredményeként feltűnt, hogy 2019-ben adományokat kértünk több olyan cégtől, amelyekkel kapcsolatban álltunk. Abból a célból kértünk támogatást, hogy létrejöhessen a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány. Ám nincs információnk arról, hogy pontosan melyik cég döntött végül úgy, hogy adományoz az alapítványnak.
A tajvani érdekeltségű cégcsoport levelével szinte egy időben érkezett meg a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány válasza is, ebben hasonló magyarázatot adtak a több százmilliós adományra.
A Magyarországon egyéb adományozásairól is ismert Frank Liu úr magánbefektető közreműködésével, az ő külföldi partnereitől kapott az Alapítvány 2019-ben magántámogatást
Azt tehát egyikük sem tisztázta, hogy pontosan mely cégtől érkezett az adomány, és annak ki a tulajdonosa. De a válaszokból az körvonalazódik, hogy a Kövérrel jó kapcsolatot ápoló Frank Liu üzleti köre finanszírozta azt a luxuslakást, amit a házelnök beosztottja, Veress László és családja használ – miközben a támogatott, Veress munkatársa által elnökölt alapítvány elvileg külhoni magyar fiatalokat segít.
Nem regisztrálták magukat külföldről támogatott civil szervezetként Érdekes szála a történetnek, hogy a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány 2019-ben kapott külföldi forrásból 322 millió forintot. Ekkor a Fidesz által alkotott civiltörvény értelmében köteles lett volna regisztrálnia magát külföldről támogatott civil szervezetként. A 2017-ben elfogadott törvény ugyanis kimondta, hogy minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap külföldi forrásból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában, és ezt honlapján és kiadványain is feltüntetni. Arra a kérdésre, hogy ezt miért nem tette meg az alapítvány, azt a választ kaptuk, hogy az előírt kötelezettséget egy adminisztratív hiba miatt nem tudták teljesíteni, késedelembe estek. Utóbb pedig okafogyottá vált a hiánypótlás, mivel a jogszabály megváltozott, hatályon kívül helyezték a hivatkozott adatszolgáltatási kötelezettséget. Csakhogy a jogszabályt 2021 májusában vonta csak vissza a törvényhozás. Tehát az alapítványnak majdnem két év alatt nem sikerült eleget tennie a fenti szabálynak.
A kuratórium elnöke magának is ellentmond
Visontai Kálmán telefonon és írásban adott válaszai merőben eltérnek egymástól. A kuratóriumi elnök telefonon – csakúgy, mint Veress László – először tagadta, hogy Veress családja használja a II. kerületi lakást, majd miután neki is jeleztük, hogy parlamenti munkatársának anyósa nyitott ajtót, elismerte, hogy valóban Veress László rokonai vannak az ingatlanban.
3-4 napja vannak ott, és mondjuk, még egy hétig
– vallotta be.
Egy nappal később írásban ugyanakkor Visontai már azt közölte – Veress anyósa és apósa említése nélkül –, hogy szeptember 1-je óta "egy külhoni magyar házaspár" részére biztosít az alapítvány térítésmentes elhelyezést, mindaddig, amíg a súlyos, krónikus betegségben szenvedő egyik házastárs magyarországi gyógykezelése ezt szükségessé teszi. Vagyis az első állításával szemben nem 3-4 napja, hanem két hónapja vannak az ingatlanban Veress szülei, már amennyiben Visontai ezúttal igazat állított.
Az ingatlanvásárlásról szólva Visontai azt mondta, befektetésként vették a 240 milliós lakást, mert amikor az alapítvány elkezdte a működését, akkor a koronavírus-járvány is elindult, ez a befektetés pedig jobb döntésnek tűnt, mint hogy bankban álljon a pénz.
Abban sem voltam biztos, hogy a bankok létezni fognak
– jelentette ki.
Ennek ellentmond az a tény, hogy az ingatlant 2019 júliusában vásárolták meg, miközben a koronavírus-járvány első fertőzöttjeit csak 2019 legvégén azonosították Kínában. Világjárvánnyá pedig csak 2020 márciusában nyilvánították, Magyarországon is ekkor jelentek meg az első betegek.
Visontai arról is szólt, hogy befektetésük idővel más célokat fog szolgálni, arra utalva, hogy esetleg eladhatják az ingatlant. Ehhez képest írásos válaszában azt közölte, hogy a megvásárolt lakás rendeltetése az alapítványi célok segítése, közösségi központként.
A kuratóriumi elnök állítása szerint nem kap fizetést az alapítványnál végzett munkájáért, amit négy évre vállalt. Cserébe a 13 millió forintért vett Audi A6-ost ő használja, ez az ő "tiszteletdíja, kompenzációja", mondta.
Természetesen megkérdeztük az alapítvány vezetőjét a támogatást nyújtó Probillion Limitedről is, ám nem árult el részleteket. Azt mondta, azt kihagyná a történetből, mert meg akarja védeni őket. Csak annyit tudtunk meg tőle a titokzatos vállalatról, hogy az alapítványnak juttatott 322 millió forint – akkori árfolyamon egymillió euró – ennek a cégnek nem tétel.
Arról is érdeklődtünk, hogy a beérkezett támogatáshoz képest miért csekély összeggel támogattak magánszemélyeket. Ekkor Visontai ismét a koronavírus miatti leállásokra hivatkozott, de azt mondta, a kapott pénz várakozik, nem elköltött összegként tartják nyilván. Szerinte azért van ez így, mert "nincs logikusan hogyan osztani a pénzt", bár hogy a Covid-járvány miért zárja ki a határon túli fiatalok támogatását, nem teljesen világos, még ha a kapcsolattartás esetleg nehezebbé is vált.
Az már a szervezet 2020-as pénzügyi beszámolójából derült ki, hogy a korábbi négy támogatott magánszemély mellett további három is pénzhez jutott az alapítvány jóvoltából. Közülük 1,8 millió forint adományban részesült Kovács-Darnót Renáta, Visontai Kálmán feleségének a testvére, vagyis az alapítvány vezetőjének sógornője, aki ráadásul nem határon túli magyar. A családon belül kiosztott támogatást firtató kérdésünkre Visontai azt mondta:
Ő és a férje is elvesztette a munkáját a koronavírus-járvány idején, amit kapott, azt majd támogatás formájában vissza fogja adni valamikor az alapítványnak. Ezek nem olyan pénzek, amelyek eltűntek, vagy el lettek herdálva.
Hozzátette, az övék egy magánalapítvány, amiben magántámogatás van.
Ez nem az a klasszikus történet, hogy az állami pénzeket jól lenyúlták, ami egyébként rendszeres
– zárta rövidre az ügyet a házelnök kabinetfőnökének munkatársa.
|
[
"Ábel Egyesület",
"Chi Fu Investment Fund Management Zrt.",
"Probillion Limited",
"Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány"
] |
[
"Magyar Arany Érdemkereszt",
"Magyar Fejlesztési Bank"
] |
Csak a paszomány milliókba kerül a házőrségnek
Elkezdték az új egyeruhák készítését és díszítését a 339 tagú új Országgyűlési őrség tagjainak
Budapest - Figyelnek a részletekre a még meg sem alakult Országgyűlési Őrségnél: csak a ruházati kiegészítőkre tízmilliókat költenek. A díszgombokra közel 7 millió, a paszományokra 9,8 millió forintot fizet az Országgyűlés Hivatala, összesen pedig bruttó 215 millió forintba kerül a 339 házőr felruháztatása, vagyis fejenként 635 ezer forintba kerül a teljes öltözet.
– Bordó alapon aranyszínű vállfődísz lesz minden egyenruhán, a díszfeladatot ellátó őrök pedig bordó színű zsinórövet is kapnak a derekukra – mondta el a Blikknek Tóth János paszománykészítő-mester, aki nem árulhatta el, hogy összesen hány díszt készít az őröknek.
Őrök külföldön. A londoni Westminsterben őreinél a piros szín dominál (képen). A görög parlament előtt bojtos cipőben állnak őrt, míg a pápa svájci gárdistái kékcsíkosban feszítenek
Az Országgyűlés Hivatala a tartalék ruhákkal együtt összesen 390 egyenruhát rendelt, tehát átlagosan 40 ezer forintba kerülhettek a díszítések és kiegészítések.
Nemcsak a külcsínre adnak, hanem a belső ruházatra is: pólókra 9,3 millió forintra szerződtek a Vektor Munkavédelmi Kft.-vel. A szállító cégtől kértünk árajánlatot a náluk forgalmazott pólókra: ha száznál többet rendelnénk, 2070 forintért adnák. Ha ezernél is többet kérnénk, további engedményt is adnának, de ebbe a gyártót is be kell vonni. Mivel az Országgyűlés Hivatala nem válaszolt kérdéseinkre, hány darab pólót rendeltek, így csak becsülni tudjuk, hogy egy házőrnek hány póló juthat: számításaink szerint legalább 14, összesen közel ötezer.
A legnagyobb tétel természetesen a zöld-fekete egyenruha lesz: azokat 68,5 millió forintért szerzik be. A díszelgési feladatokat ellátó őrök két garnitúra társasági egyenruhát is kapnak 25 millióért, valamint kapnak még gyakorlóruházatot további 19 millió forintért.
Szerettük volna megmutatni az olvasóinknak, hogyan festenek majd a házőrök az új egyenruhában, azonban még látványtervek sincsenek.
– Jelenleg az anyagbeszerzés zajlik, egyelőre csak a ruhakészítők számára beszédes szabásmintával szolgálhatnánk – mondta a Blikk érdeklődésére az egyenruhát beszerző cég illetékese, megkeresésünkre pedig az Országgyűlés Hivatala nem is reagált.
Az Országgyűlési Őrség Kövér László házelnök kezdeményezésére január elején áll majd fel, hogy legyen egy olyan, reprezentatív feladatokat is ellátó biztonsági személyzet, amely akár a mentelmi joggal rendelkező renitens képviselők ellen is felléphet, ha szükséges, testi kényszert is alkalmazhat.
Mint korábban megírtuk, bérezésükre több mint 2,1 milliárdot különítettek el a jövő évi költségvetésben, és fizetésük az országos átlagkereset közel duplája, több mint 400 ezer forint lesz.
Blikk-információ
|
[
"Országgyűlés Hivatala"
] |
[
"Vektor Munkavédelmi Kft.",
"Országgyűlési őrség",
"Országgyűlési Őrség"
] |
Megváltoztatta a Fővárosi Bíróság korábbi döntését csütörtökön az Ítélőtábla a Postabank-ügyben. Hanyag kezelés vétsége miatt pénzbüntetésre ítéltek a per hét vádlottja közül négyet, köztük Princz Gábort, a pénzintézet egykori elnök-vezérigazgatóját. Princznek 3,6 millió forintnyi büntetést kell fizetnie.
Princz Gábort 3 millió-hatszázezer, a másik három vádlottat másfél-másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtották. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész az ítélet súlyosbításáért, az ügyvédek felmentésért fellebbeztek.
Princz Gábor és társai ellen összesen 34,5 milliárd forint, vagyis különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás.
A hatályos törvények szerint ilyen esetekben akár kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Az ítélet szövege és annak indoklása a törvényeknek megfelelően hatvan napon belül lesz – nevek nélkül – elérhető a nyilvánosság számára.
Öt éve emeltek vádat
Mivel a másodfokú ítélet a korábbi döntéssel szemben bűnösnek mondott ki négy vádlottat, az érintettek a hatályos jogszabály szerint fellebbezéssel élhetnek.
Princz Gábor a bíróságon ()
A Fővárosi Főügyészség 2003-ban a Postabank és Takarékpénztár Rt. egykori elnök-vezérigazgatója és a pénzintézet korábbi hat vezető beosztású tagja ellen azért emelt vádat, mert álláspontjuk szerint a vádlottak még 1995 és 1997 között szándékosan megszegték a törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet. Nem képeztek céltartalékot és jól prosperáló bank látszatát keltették.
A Postabank-sztori
Mint emlékezetes, 1997 februárjában azt követően rohanták meg a betétesek a Postabank fiókjait, hogy egy tudatosan terjesztett hír szerint a pénzintézet csődközelbe jutott, s így fizetésképtelenné vált. Néhány nap alatt az akkor második legnagyobb lakossági banknak számító intézetből 70 milliárd forintnyi betétet vettek ki tulajdonosaik, ami így valóban a fizetésképtelenség szélére sodródott, amit csak a Horn-kormány állami mankójával került el.
A Postabank híres macija 1995-ben még büszkén hirdetette a pénzintézetet ()
Természetesen a “számla kiegyenlítése" sem maradt el, noha a bank könyvvizsgálója ’98-ban 20 milliárdos hiányt állapított meg a Postabanknál – később 30 milliárdos kárról beszéltek –, az Orbán-kormány mégis 170 milliárd forint állami pénzből konszolidálta a bankot. Ezért a lépéséért számos támadás érte az akkori kormányt, vitatták, hogy valóban ennyi pénzre volt szükség a Postabank talpraállításához. Válaszul 20 évre titkosították a konszolidáció részleteit.
Ma is sok a kérdőjel
Később arról is ellentmondó információk láttak napvilágot, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) folytatott-e vizsgálatot a konszolidáció ügyében, készült-e erről jelentés. A kormány akkori tagjai szerint nem volt ilyen jelentés, s így nem is marasztalta el a Kehi az eljárást. Mindenesetre 2003-ban az Állami Számvevőszék nem talált igazán kivetnivalót a konszolidációban.
Az ügyhöz tartozik, hogy a magyar állam 132 milliárd forint értékben jelenleg is tartó kártérítési pert indított a Postabank három könyvvizsgáló cége ellen, mondván hogy felületes ellenőrzésük járult hozzá a Postabank hanyag gazdálkodásához.
|
[
"Postabank"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Postabank és Takarékpénztár Rt.",
"Fővárosi Bíróság",
"Állami Számvevőszék"
] |
Magyarország áramellátását az sem lehetetlenítené el, ha nem épülne új atomerőmű. Mivel a Paks II. csúszik, komoly szándék mutatkozik a Paks I. élettartam-hosszabbítására, ami a leggazdaságosabb megoldás. Nem meglepő, hogy az orosz terveket nehéz engedélyeztetni az EU-ban, Finnországban a Paks II. Zrt. ottani megfelelője ugyanígy kínlódik.
További értékeléseket lát szükségesnek, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), ezért nem adta meg a Paks 2 engedélykérelmét, hanem hiánypótlásokat rendelt el – erről a hivatal közleményben számolt be. Abban azt írták, "a benyújtott dokumentáció több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről,
néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség,
figyelembe véve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából származó ajánlásokat".
© Paks II. Zrt.
Az OAH aligha fogja a végtelenségig húzni
A nagy kérdés persze, hogy mi lesz így a létesítési engedélyezési eljárással? Ez ugyanis az építendő új erőmű legfontosabb engedélye - számos kisebb mellett (amelyekből több szintén az OAH-ra tartozik). A hivatalnak alapesetben egy éve lett volna elbírálni a kérelmet – miután a korábbi 18 hónapos határidőt a második Orbán-kormány 2011-ben lecsökkentette. Az egy évet egy alkalommal meg lehet hosszabbítani 3 hónappal. Ezzel a lehetőséggel az OAH élt is, így szeptember 30-ára módosult az eljárás lefolytatására rendelkezésére álló határidő.
Elvileg az idő lejárt, ám az OAH eljárásaiban több ízben élhet hiánypótlási felhívással – ez nincs így minden hivatal, és minden eljárás esetében, más eljárásokban csak egyszer lehet hiánypótoltatni.
A hivatal a hiánypótlásokat minden bizonnyal nem fogja a végtelenségig húzni, különösen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök épp a létesítési engedélyezési eljárás vége előtt egy nappal nevezett ki új főigazgatót
a szervezet élére Kádár Andrea személyében. Kádár alapvetően nem nukleáris szakember, végzettségét tekintve biomérnök és vegyész üzemmérnök, de azért otthonosan mozog az energetika területén, hiszen 2014 óta energiaügyért/energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár a kormányban. Tehát
egyrészt ért a területhez, másrészt politikai kinevezett.
Kádár Andrea © Túry Gergely
Hova lett a régi főigazgató?
Az előző főigazgató, Fichtinger Gyula, április 29-ével indoklás nélkül lemondott posztjáról. Azóta sem tudni, mi áll ennek hátterében. Még főigazgatóként annyit elismert, hogy a szervezetnél bevezetett létszámstop legalábbis erősen megnehezíti a paksi engedélykérelem elbírálását – pedig ez az OAH történetének legnagyobb ilyen feladata.
A Direkt36 névtelenül nyilatkozó forrásai szerint Fichtingert politikai nyomás is érte a bővítésért felelős projektcég, a Paks II. Zrt., illetve Süli János bővítésért felelős tárca nélküli miniszter részéről. Állítólag végül azért mondott le, mert a kormány az OAH átalakítását tervezi, ami egyrészt a hivatal kormány alóli kivonásával, hatásköreinek bővítésével jár, másrészt azonban a kilenc évre kinevezett főigazgató bebetonozásával. Fichtinger pedig úgy érezte, ez az atombiztos állás már nem rá vár.
Ugyan az OAH szakmaiságával szemben egyelőre nem vetődött fel kétely, legalábbis nem fest jól, hogy Aszódi Attila kormánybiztos/államtitkár után Fichtinger Gyula személyében még egy nagy megbecsülésnek örvendő nukleáris szakember tűnt el ismeretlen körülmények közt a paksi projektből, illetve felügyeletéből.
A finn Paks II. Zrt. ugyanebben a cipőben jár
Abban egyébként nincs semmi meglepő, hogy az OAH hiányosnak ítélte az új erőmű engedélyezési dokumentációját. A kivitelező orosz Roszatom tervei alapból nem egyeznek az uniós előírásokkal, így azokat át kellett dolgozni az EU-szabványokra. A Roszatom Finnországban, a Hanhikivi-félszigeten épít atomerőművet ugyanolyan, VVER-1200 típusú reaktorblokkokkal, mint amiket Paksra szánnak. Mármint építene, de ott is ugyanolyan gondok vannak, mint Magyarországon. A finn projektcég, a Fennovoima (a Paks II. Zrt. ottani megfelelője) nyíltan elismerte, hogy a vártnál több időbe telik az orosz tervek átdolgozása a helyi elvásárok szintjére.
A Hanhikivi-erőmű felépítéséről 2010-ben született döntés, jelen állás szerint a Fennovoima azt reméli, 2022-ben megszerezheti az engedélyeket, a kivitelezés 2023-ban elindulhat, az erőmű pedig 2029-ben állhat kereskedelmi termelésbe.
A magyar országgyűlés 2009-ben fogadott el előzetes elvi hozzájárulást, és 2014 elején iktatták törvénybe, hogy a kivitelezéssel verseny nélkül a Roszatomot bízzák meg. Az elképzelések szerint a két új blokk közül az elsőnek már 2026-ban üzembe kellett volna állnia. Idővel aztán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a projekt – ahogy az egyébként az atomerőmű-projekteknél teljesen szokványos – csúszik. A csúszásért a kormány az uniós vizsgálatok elhúzódását tette felelőssé, ami csak részben igaz: a beruházás 2016-ban megkapta a brüsszeli engedélyt, a Paks II. Zrt. azonban csak 2020 közepén tudta beadni az OAH-nak az új erőmű 283 ezer oldalas engedélykérelmi dokumentációját, miután maga is sokat dolgozott azon, hogy az megfeleljen az uniós és magyar szabványoknak.
© Paks II. Zrt.
2030 után állhat termelésbe, de az se baj, ha nem
Az, hogy a létesítési engedélyezési eljárás is húzódik, nyilván nem segíti a kivitelezés mihamarabbi elkezdését. Különösen, hogy egyéb engedélyek megszerzése sem halad simán, például a gödörásáshoz szükséges talajszilárdítási és résfalazási engedélyeké. Holott a kormány törvényt is módosított és brüsszeli engedélyt szerzett, hogy a gödörásással kapcsolatos munkákat még a létesítési engedély megszerzése előtt el lehessen kezdeni.
Jelen állás szerint az új erőmű a 2030-as évek elejére épülhet fel – ha egyáltalán. Legalábbis az Oroszország által nyújtott, 10 milliárd eurós hitel feltételeit a kormány úgy tárgyalta újra, hogy azt 2026 helyett 2031-től kell törleszteni. Viszont a futamidő is rövidül 5 évvel. A hitel kamata a jelenlegi környezetben magas, azonban van lehetőség az előtörlesztésre, a magyar állam ezzel él is, eddig minden lehívott hitelrészletet azonnal visszafizetett, kedvezőbb kondíciójú forrásra cserélt.
Az ország áramellátása szempontjából nem katasztrófa, ha a Paks 2 csak a 2030-as években áll termelésbe, sőt az sem, ha soha. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) modelljei szerint Magyarországnak nincs szüksége Paksra, illetve egyáltalán olyan "alaperőműre", amely önmagában és állandó jelleggel a termelés felét adja. Az ország hálózati összeköttetései nagyon jók, a szükségletek importból kényelmesen fedezhetők – mondta a HVG-nek Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa.
Emellett persze biztonságpolitikai és nemzetstratégia döntés, hogy egy ország mekkora importarányt tart elfogadhatónak. A kormány rendszeres érve az "energiaszuverenitásra" hivatkozás, ami annyiban némileg sántít, hogy az atomerőművek fűtőelemeit is be kell valahonnan szerezni, illetve az elhasznált fűtőelemektől meg kell szabadulni.
További érv az új atomerőmű felépítése ellen, hogy borzasztó drága, és nem feltétlenül passzol a kormány naperőmű-központú energiastratégiájába. Ahogy arra Felsmann Balázs a 2020 tavaszi termelési adatok, illetve a termelés okozta piaci jellegzetességek alapján felhívta a figyelmet: a nehezen és lassan szabályozható nukleáris erőművek nem alkalmasak az ingadozó naperőművi termelés kiegyenlítésére.
Pazarlás lenne Paks 1-et nem addig hajtani, amíg elmegy
Feltéve, hogy a Paks 2 megépítése csak csúszik, de nem esik kútba, azért sem gond, ha csak a 2030-as években vagy később készül el, mert ott a működő atomerőmű Pakson. A dolgok mostani állása szerint a négy blokk 2032-től 2037-ig megy nyugdíjba egymás után. Vagyis jelen állás szerint a két Paks 2-es blokk legfeljebb csak minimális átfedésben fog párhuzamosan termelni velük. Ez sok szempontból kimondottan üdvös fejlemény, a párhuzamos üzem ugyanis számos problémát felvet, például:
Fejleszteni kellene a hálózatot, hogy elbírja a két erőmű párhuzamos termelését – a négy régi blokk teljesítménye darabonként 500 MW, a két újé darabonként 1200 MW lenne.
Arról nem beszélve, lenne-e egyáltalán piaci igény ennyi termelésre, és hogyan hatna ez az erőművek által termelt áram árára. Utóbbi különösen a Paks 2 esetében kulcskérdés, annak ugyanis még ki kell majd termelnie az erőmű árát. Vagy legalábbis jó lenne, ha kitermelné.
Mindkét erőmű a Dunát használná hűtésre – márpedig alacsony vízszint és nagy meleg mellett már csak a Paks 1-nél is majdnem túl magasra nőtt a Duna hőmérséklete.
Komoly humánerőforrás-problémákat vet fel, hogy Magyarországon jelenleg egy atomerőmű üzemeltetéséhez, ellenőrzéséhez stb. elég szakember van, de egy ideig két atomerőműre elég szakember kellene, aztán megint csak egy erőműnyi.
Egyébként
a négy Paks 1-es blokknak csak az engedélye jár le a 2030-as években, ez nem jelenti feltétlenül, hogy fizikailag ne lehetne őket biztonságosan tovább üzemeltetni.
Úgy tűnik, egyre komolyabb szándék mutatkozik az üzemidejük meghosszabbítására. Legalábbis erről beszélt az Indexnek Kóbor György, az erőmű anyavállalata, az MVM Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója (azóta leváltották közös megegyezéssel távozott posztjáról – nem tudni, miért, de azt hangoztatták, hogy nem ezért). Szintén az üzemidő-hosszabbítás fontosságáról beszélt a Portfolio konferenciáján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Horváth Péter János.
Az erőmű pedig már megrendelte az élettartam-hosszabbításhoz szükséges hatástanulmányt.
A jelek szerint az élet utólag igazolja Mártha Imrét, az MVM volt vezérigazgatóját, aki már évekkel ezelőtt amellett kardoskodott, hogy gazdaságossági szempontból teljesen irracionális nem addig üzemeltetni a működő blokkokat, amíg csak ez biztonságosan megtehető.
A kerítésen túl már épülnek dolgok
Ugyan maga az erőmű még a létesítési engedélyt sem kapta meg, ez nem jelenti, hogy a paksi beruházás ne haladna. A bővítés másik állami projektcége a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Kft. Míg a Paks II. Zrt. magáért az erőműépítésért felel, a PIP intézi a "kerítésen kívüli" fejlesztéseket – az erőmű építéséhez és majdani működéséhez ugyanis munkásszállásokra, raktárakra, irodákra stb. van szükség. Méghozzá sokra. A PIP 3,3 milliárd forintos veszteséggel zárta 2020-at.
Júniusban pedig letették a Kalocsa-Paks Duna-híd alapkövét. A híd várhatóan 2024 nyarára készül el. A kivitelezést a Fidesz-közeli Duna Aszfalt Zrt. végzi, a híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat kivitelezésének összértéke 92 milliárd forint.
Az átkelőre azért is van szükség, mert az építkezésen tömegek fognak dolgozni, a Roszatom szerint a csúcspontján 12-13 ezer ember. 3-4 ezer munkavállalót adhatnak magyar vállalkozások, leginkább a környékről, de így is sok ezer embert kell elszállásolni. A sok plusz ember elszállásolását részben a kalocsai oldalon oldanák meg, a használaton kívüli Foktői úti laktanyában.
Az eljövendő központi erőműberuházással kapcsolatban némi aggodalomra adhat okot, hogy nem csak a Duna Aszfaltnak jutott máris egy nagy szelet a tágabb projektből, de Mészáros Lőrinc gyerekeinek érdekeltsége is ott van már az egyik PIP-es tervezési keretbeszerzésben.
|
[
"Országos Atomenergia Hivatal",
"Nemzetközi Atomenergia Ügynökség"
] |
[
"MVM Magyar Villamos Művek",
"Paks I.",
"Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Paks 2",
"Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont",
"© Paks II. Zrt.",
"Duna Aszfalt",
"Paks II. Zrt.",
"PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Kft."
] |
Sokak nyertek üzlethelyiség és tapasztalat nélkül, de titok, hogy ki miért kapta meg a koncessziót.
Az euró 300 fölött, készpénz nélküli bankot próbáltak kirabolni, csúcson az államadósság. A hét mégis az egyre csak duzzadó trafikbotrányról szólt.
Az V. kerültben Rogán Antal polgármester szomszédja és annak üzlettársa viheti a trafikokat. A CBA igazgatósági tagjai és rokonaik is kiélvezhetik az állami monopóliummá tett dohányárusítás előnyeit.
A trafiktörvénnyel pont azoknak akartak segíteni, akik eddig is ezt csinálták. A CBA is reagált.
Ő segített megírni a törvényt, az ő cége jár vele a legjobban, és még a koncessziók egy része is a környékén landolt. A hódmezővásárhelyi Continental dohánycég is nyert a trafiktörvénnyel.
Egy nagyon sikeres vietnami kereskedő családtagjai, alkalmazottai és üzlettársai is kivehetik a részüket a trafikbizniszből. CBA-szál itt is van.
A párt szerint felveti a bűncselekmény gyanúját, hogy helyi fideszes vezetők dönthettek arról, kik nyerjék meg az egyes pályázatokat.
Az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség véleménye szerint a dohány kiskereskedelmi koncessziók odaítélése kimeríti a hivatallal való visszaélés fogalmát. A szervezet ezért hétfőn ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Az MSZP a legfőbb ügyészséghez fordult az ügyben, szerintük befolyással való üzérkedés is történhetett.
Karácsony Gergely, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, több portál is megírta: a Fidesz választókerületi elnökei és a fideszes önkormányzati testületek is foglalkoztak az üggyel és "valójában ők döntöttek arról, hogy ki kaphat koncessziót". A független képviselő hangsúlyozta: a portálok fideszes forrásokra hivatkoznak. A PM politikusa szerint hivatallal való visszaélés történt, "mert a pályázatot politikai alapon befolyásolták, annak érdekében, hogy a Fidesz országos kampányhálózatát erősítsék".
A rendőrség dolga a nyomozás, a magyar jogrend működése felett őrködő képviselőknek pedig az a kötelességük, hogy feljelentést tegyenek az ügyben - válaszolta ara a kérdésre, hogy feljelentését csak a sajtóinformációkra alapozta-e. Egy szombati sajtótájékoztatóján a Fidesz kommunikációs igazgatója szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy helyi fideszesek döntöttek volna a trafikpályázatok ügyében. Mind az Együtt 2014 - PM, mind az MSZP felszólította a kormányzatot és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t, hogy vonják vissza a pályázatot és írjanak ki újat.
A legfőbb ügyésznek és Gyulay Zsoltnak, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. vezetőjének is küldött levelet az MSZP a dohánykoncessziók kiosztásával kapcsolatban – jelentette be Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető egy sajtótájékoztatón.
A legfőbb ügyésztől azt kérte az MSZP, ha eddig hivatalból nem indított eljárást, akkor most indítson, mert ha valóban Fideszes képviselők döntöttek a koncessziók kiosztásáról, akkor felmerül a hivatallal való visszaélés és a befolyással való üzérkedés gyanúja.
A Gyulay Zsoltnak küldött levélben az MSZP három kérdést tett fel. Egyrészt azt firtatták, hogy kik voltak a pályázatokat elbíráló bizottság tagjai, kik delegálták őket és milyen szakmai szempontok érvényesültek a kiválasztásuknál; másrészt rákérdeztek, kapott-e Gyulai politikai iránymutatást a bíráláskor, és ha igen, kitől. A szocialisták azt is megkérdezték az NDN ZRT. vezetőjétől, hogy kívánja-e nyilvánosságra hozni a pályázatokat.
Korábban a Jobbik közölte, bűncselekmény gyanúját veti fel, hogy bizonyos hírek szerint helyi fideszes vezetők dönthettek, illetve tehettek javaslatot arra, kik nyerjék meg az egyes pályázatokat. Álláspontjuk szerint amikor ilyen hírek jelennek meg a médiában, akkor az ügyészségnek hivatalból kellene vizsgálatot indítania.
|
[
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.",
"Fidesz"
] |
[
"Együtt 2014",
"NDN ZRT.",
"Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt."
] |
Csetényi Csaba, Rogán Antal propagandaminiszter szomszédjának két cége nyerte el a Miniszterelnökség 6,5 milliárd forintos megbízását – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A pályázatok elbírálásánál a legfontosabb szempont a jó ár-érték arány volt, a legjobb ajánlatot egyértelműen a Network 360 Reklámügynökség Kft. és az Affiliate Network Kft. alkotta konzorcium adta, minthogy más jelentkező nem volt.
A közbeszerzés két részből áll. Az első rész értéke nettó 5,3 milliárd forint (a Miniszterelnökség ennek 70 százalékáig vállalt biztosan megrendelést), ezért a pénzért cserébe Csetényi cégeinek az alábbi feladatokat kell majd elvégezniük eseti megbízások alapján:
Kreatív stratégiák, tervek készítése és megvalósítása,
Kampányokhoz kapcsolódó online faladatok ellátása,
Kiadványok, szórólapok, és egyéb nyomdai termékek tervezése, előkészítése és kivitelezése,
Dekorációs és marketing eszközök, illetve reklámajándék tárgyak tervezése és kivitelezése,
Médiavásárlás.
A második rész értéke 1,2 milliárd forint (szintén minimum 70 százalékos kötelezettséggel a Miniszterelnökség részéről), az alábbi feladatok vannak benne:
Különféle rendezvények megszervezése, teljes körű előkészítése és lebonyolítása budapesti és vidéki helyszíneken,
Piac- és közvéleménykutatás (kvalitatív és kvantitatív kutatások egyéni mélyinterjúval, fókuszcsoportos felméréssel, kreatív csoportos felméréssel, szemkamerás kutatással, valamint online, telefonos, személyes adatfelvétellel.
Nem hajol el az állami megbízások elől
Csetényi Csaba enyhén szólva nagy sikerrel indul kormányzati és állami megrendelésekért. Ott van elsősorban a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 25 milliárdos keretszerződése, amin keresztül a közintézmények kommunikációs szolgáltatásokra szerződhetnek. A NKOH három konzorciummal szerződött:
Csetényi Csaba Network 360 – Affiliate Network tandemje,
A New Land Média Reklám Kft. és Loung Design Kft. által alkotott konzorcium, mindkét cég tulajdonosa Balásy Gyula,
A Trinity International Communikcations Kft., a Young and Parners Komunikációs és Tanácsadó Kft. és a Sprint Nyomdaipari Szolgáltató és Ügynöki Kft. alkotta konzorcium. A Trinity és a Young Kuna Tibor nevéhez köthető, ő 2003 és 2008 között a Fidesz-frakció kabinettitkára volt és Szijjártó Péter külügyminiszter barátjaként emlegetik.
Bár a közpénzes píár-tendereken az utóbbi időben a Balásy-érdekeltségek vannak nyerőben, összességében még Csetényi cégei vezetnek. Az Affiliate Network és a Network 360 2014 óta nagyjából 23 milliárd forint állami megbízást nyertek, ők intézték a “Tudta?" és az "Üzenjünk Brüsszelnek" kampányát is a kormánynak, írta még júniusban a 444. De 2016. óta a Network 360 csinálja például a paksi bővítés projektcége, a Paks II. rendszeres közvélemény-kutatásait.
|
[
"Affiliate Network Kft.",
"Miniszterelnökség",
"Network 360"
] |
[
"Sprint Nyomdaipari Szolgáltató és Ügynöki Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Young and Parners Komunikációs és Tanácsadó Kft.",
"Network 360 Reklámügynökség Kft.",
"Trinity International Communikcations Kft.",
"Csetényi Csaba Network 360",
"Paks II.",
"New Land Média Reklám Kft.",
"Loung Design Kft."
] |
A BKV korrupcióval terhes elmúlt négy évének történetét elbeszélő tényfeltáró kötettel jelentkezett Schmidt Gábor, a Népszabadság volt budapesti tudósítója. A könyvben a történtekről megjelent sajtóbeszámolók rendszerezett közlése mellett 13 évi tudósítói tapasztalata alapján a városvezetés működését is bemutatja az újságírói karrierjét egy ideig szüneteltető szerző.
"Egy este a híradó nézése közben hívott egy szocialista politikus, hogy valami csúnyát írtam róla a Facebookon, és ha nem veszem le, akkor csúnya dolgok fognak történni velem" - mesélte Schmidt Gábor első könyve bemutatóján a Parlament Caféban. A Népszabadság - jelenleg felmondását töltő - budapesti tudósítója Baloldali Korrupciós Vállalat címen jelentette meg az Éghajlat kiadó gondozásában tényfeltáró kötetét.
A mű a BKV elmúlt négy évének történetét meséli el a Combinók beszerzésétől Hagyó Miklós őrizetbe vételéig. "Nem botránykönyvnek szántam, de maga a történet, már csak az ügyletekben forgó közpénz nagysága miatt is botrányos" - mondta Schmidt. A mű ötletét elbeszélése szerint egyik forrása, a BKV egyik volt vezérigazgatója vetette fel egy konspirált háttérbeszélgetés közben.
A mű a kiadó igazgatója, Kovács Lajos Péter szerint alapvetően "az újságolvasatokat foglalja magában, de azokon túl is mutat". A sajtóban megjelent információk rendszerezett közlése mellett a könyvben megjelennek Schmidt a városvezetés működéséről fővárosi tudósítóként szerzett tapasztalatai is.
"13 évig dolgoztam fővárosi tudósítóként, ez idő alatt többször is előfordult, hogy a cikkeim csípték a politikusok szemét. Fenyegettek, próbáltak kirúgatni. Ezután a könyv megírásakor már nem féltem" - felelte kérdésünkre, hogy kellett-e bátorság a könyv megírásához. Aztán az első bekezdésben elmesélt történettel illusztrálta a rá, illetve a politikai újságírókra általában nehezedő nyomást.
És hogy miért most jelentette meg a könyvet? "A nyomozás eljutott addig, hogy most már talán teljes képet lehet alkotni a történtekről. Nem mellesleg egy hónap múlva önkormányzati választások lesznek" - felelte. Kovács Lajos Péter, az Éghajlat kiadó igazgatója annyit finomított ezen, hogy a könyvpiacon alapvetően tavasszal vagy ősszel érdemes megjelenni, "nyáron meg se rendelték volna tőlünk".
Schmidt reményei szerint a könyve sikeres lesz. Amikor a volt BKV-vezér felvetette a könyv ötletét, azt mondta, a vállalat dolgozói biztos megveszik. "Az tizenkétezer ember" - mondta Schmidt.
|
[
"BKV"
] |
[] |
MSZP: felelős döntés született
Demszky nem lepődött meg
Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest az MSZP fővárosi elnöksége hétfőn kérte fel visszalépésre az egyéni képviselő-jelöltségtől. A testület azt is kérte, hogy a politikus mondjon le budapesti listás helyéről és fővárosi közgyűlési mandátumáról.Hagyó Miklós a XII. kerületben (Budapest 18. választókerületében) volt képviselőjelölt, és harmadik helyen állt az MSZP fővárosi választási listáján, ami biztos befutó helynek számít.Burány Sándor fővárosi szocialista elnök szerint Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes nehéz helyzetben felelős politikai döntést hozott. A szocialista politikus úgy fogalmazott: Hagyó Miklós nem akarta, hogy az MSZP-nek ártson küzdelme az igazságáért. Döntését megértem és köszönöm - mondta.Lendvai Ildikó pártelnök közleményben közölte az MTI-vel: az MSZP országos vezetése egyetért a fővárosi elnökség kérésével, a döntést "szükségesnek és elkerülhetetlennek" tartják a jelenlegi helyzetben. A XII. kerületi szervezet viszont kiállt a politikus mellett.Demszky Gábor nem tartja meglepőnek Hagyó Miklós lemondását közgyűlési tagságáról. Minderről az Ulmban tartózkodó főpolgármester kedden nyilatkozott az MTI berlini irodájának, hangsúlyozva, hogy nem érte meglepetésként a hír.Demszky úgy vélte: Hagyó Miklós szerepét nyilvánvalóan a rendőrségi, ügyészségi és fővárosi vizsgálatok együttesen tisztázhatják majd. "Addig senki felett nem szabad ítéletet mondani, amíg az igazságszolgáltatás a megfelelő vizsgálatokat nem folytatja le" - tette hozzá.Az atv.hu szombaton rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írta: Antal Attila korábbi BKV-vezérigazgató és Balogh Zsolt volt megbízott vezérigazgató is terhelő vallomást tett Hagyó Miklósra. Antal Attilát milliós végkielégítésekkel és a fiktív tanácsadói szerződésekkel is kapcsolatba hozták, ám az ügyészség a BKV tulajdonosi jogait gyakorló fővárosi vezetők - a mentelmi joggal rendelkező Hagyó Miklós - felelősségét is vizsgálja - írta a portál.
|
[
"BKV"
] |
[] |
2010. 01. 25., 8:06
Utolsó módosítás: 2010. 01. 25., 9:18
Önállósította magát a nagykövet a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladásánál, és az épület vételárát még a Külügyminisztérium államtitkárai is elfogadhatatlanul hátrányosnak tartották - derül ki egy, az [origo] birtokába került külügyminisztériumi levélből. Az ingatlant 21,3 millió dollárért adták el 2008-ban. Az [origo] információi szerint azonban a vevő eredetileg 23,6 milliót ajánlott az épületért, és a külügyi államtitkárok által kifogásolt szerződés is a nagyobb összegről szólhatott.
Székely Árpád, a szerződés aláírója Ajánlat A témában készült összes cikkünket itt talája! JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki OK.hu
"Az adásvételi szerződésben meghatározott vételár összege a Magyar Állam számára elfogadhatatlan módon hátrányos" - olvasható abban a 2008. május 15-én kelt levélben, amelyet Horváthné dr. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium korábbi államtitkára és Faller Jenő, a minisztérium szakállamtitkára küldött Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) akkori vezérigazgatójának. A levél - melynek másolata került az [origo] birtokába - a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének eladásáról szól.
Az épület értékesítését 2005-ben határozta el a Külügyminisztérium, végül 2008-ban 21,3 millió dollárért - akkori árfolyamon 3,5 milliárd forintért - értékesítették. Az eladás zavaros körülményeire először az MNV tevékenységét vizsgáló Állami Számvevőszék (ÁSZ) hívta fel a figyelmet. Később kiderült, hogy az eladásról legalább két adásvételi szerződést készült (erről itt olvashat részletesen), és arra utaló információk is az [origo] birtokába kerültek, melyek szerint az épületért az ÁSZ-jelentésben szereplő összegnél többet, 23,6 millió dollárt ajánlott a Svájcban bejegyzett, de orosz érdekeltségû vevő. A 2,3 millió dolláros, akkori árfolyamon 392 millió forintos előlegnek azonban semmi nyoma (erről itt olvashat).
Keveslik az árat
Fekszi és Faller levele a 2008 márciusában aláírt, első adásvételi szerződésről szól. A levél megjegyzi, hogy az aláírt adásvételi szerződésben szereplő ár megegyezik egy 2005-ös árajánlatban található összeggel. Az [origo] korábbi információi szerint a 2005-ös ajánlatban 23,6 millió dolláros vételár szerepel. Ha a külügyi államtitkárok ezt is elfogadhatatlannak tartották - amit azzal indokolnak, hogy 2005 és 2008 között a dollár árfolyama jelentősen zuhant, így a dollárban meghatározott vételár értékét vesztette -, akkor érthetetlen, hogy végül miért értékesítette az állam az ingatlant ennél 2,3 millió dollárral alacsonyabb áron.
A második, 2008 novemberében megkötött szerződésben - amelyet az [origo] munkatársa megtekintett az MNV-nél - ugyanis már csak 21,3 millió dollár szerepel vételárként. Az Országgyûlés külügyi bizottsága előtt Faller decemberben azt állította: a Külügyminisztériumnak nincs olyan információja, amely szerint a 2,3 millió dolláros előleget valóban kifizette volna a vevő, bár ezt a lehetőséget nem is tagadta.
A két államtitkár levele felveti Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet felelősségét is. "A Magyar Állam számára hátrányos vételárra tekintettel több ízben szóbeli utasítást kapott a Magyar Állam nevében eljáró nagykövet, hogy az adásvételi szerződés vonatkozásában semmilyen intézkedést nem tehet" - áll a levélben. A két államtitkár nem részletezte, hogy pontosan mire kapott utasítást Székely.
Nem találták a felhatalmazást
Az államtitkárok nehezményezik azt is, hogy Székely úgy írta alá a szerződést, hogy csak általános felhatalmazása volt, miközben szükség lett volna a tulajdonos MNV hozzájárulására is. A felhatalmazás hiányát felveti az ügyet vizsgáló külügyminisztériumi jelentés összefoglalója is, amely korábban került az [origo] birtokába. A vizsgálati anyagból nem derült ki, hogy Székely milyen felhatalmazás alapján írta alá a szerződést, mindössze az olvasható az összefoglalóban, hogy a tárca az ügyben megkereste az MNV-t. Erre utal a két államtitkár levele is, amely azzal zárul, hogy a helyzet mielőbbi tisztázását kéri Tátraitól és jelzik, hogy hajlandóak akár soron kívüli egyeztetésre is.
A Külügyminisztérium eddig nem magyarázta meg, hogy miért készült két adásvételi szerződés. A minisztérium egy neve elhallgatását kérő vezetője az [origo]-nak azt állította, hogy az első szerződés aláírása előtt még nem érkezett meg az orosz kormány jóváhagyása, ezért kellett újabb szerződést kötni. Faller pedig - annak ellenére, hogy a két szerződésben eltérőek az árak - a decemberi bizottsági meghallgatáson azt állította, hogy a két dokumentum azonos. Úgy fogalmazott: a Külügyminisztérium összehasonlította a két szerződést egy táblázatban, és arra jutott, hogy a két dokumentum minden eleme azonos.
Székely korábban az [origo]-nak azt állította, mindig felhatalmazásra cselekedett. A Külügyminisztérium belső jelentéshez csatolt levelében pedig azt írta, az utasításokat írásban és szóban kapta, így az írásos utasítások csak részben adnak eligazítást arról, hogy milyen utasításokat hajtott végre.
A moszkvai ingatlan eladásáról szóló cikkeinket itt találja.
|
[
"Külügyminisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
[
"Magyar Állam",
"Állami Számvevőszék"
] |
Budai Gyula szerint nem történt kartellezés a dinnyetermesztők védelmében született megállapodás során. Az államtitkár egy algyői fórumon a Népszabadság szerint korábban elismerte, hogy kartelleztek, a "magyar dinnyetermelők érdekében".
Arra kérték a nagy üzletláncokat, hogy ebben az évben is a tavalyihoz hasonló árban indítsák és fejezzék be a dinnye értékesítést, és külföldről ne vásároljanak – mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A Gazdasági Versenyhivatal az ügyben nem vizsgálódik, a hivatal adatokat kért be az üzletláncoktól. Budai Gyula jelezte, hogy az üzletláncokkal történt megbeszélésen "árakról nem is volt szó".
Hangsúlyozta, hogy az akció részeként megkezdték a nagybani piac megtisztítását a tisztességtelen viszonteladóktól, akik áron alul vásárolják fel a termékeket a magyar vidéki termelőktől, és átcsomagolt, ismeretlen eredetű külföldi terméket értékesítenek magyarként. Ez egy többmilliárdos piac – hívta fel a figyelmet. Az almánál is ugyanolyan promóciót folytatnak majd, mint a dinnyénél – tette hozzá az államtitkár.
A Népszabadság hétfőn arról írt, hogy Budai egy Csongrád megyei gazdakörök előtt tartott algyői fórumon beismerte, hogy "kartelleztek", de a magyar dinnyetermelők érdekében. "A Gazdasági Versenyhivatal is azt mondta, hogy én kartellezek. Igen? És akkor mit tudnak velem csinálni? Vagy a minisztériummal? Vagy a kormánnyal?" – fogalmazott a fórumon az államtitkár.
|
[
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] |
[
"Gazdasági Versenyhivatal"
] |
Összeférhetetlenségi eljárást indítottak Martina Dalic, horvát gazdasági miniszterrel szemben, mert férje az INA igazgatóságának tagja, miközben a miniszter vezeti azt a kabinetet, amely a horvát olajipari vállalat részvényeinek visszavásárlásáról tárgyal.
A bizottság a rendelkezésére álló nyilvános adatokból nem tudta eldönteni, hogy az INA visszavásárlását illetően a gazdasági miniszter részt vett-e a határozat meghozásában, és amennyiben igen, közérdekű feladatai ellátásában mennyire befolyásolták magánérdekei. Az ügy tisztázása érdekében a testület eljárást indított Dalic ellen. Dalicnak a bizottság rendelkezésére kell bocsátania minden, az ügyet érintő dokumentumot a vizsgálat alatt.
A parlamentben heves vita alakult ki arról, hogy a kormány a Horvát Elektromos Művek (HEP) 25 mínusz egy százalékos részvénycsomagjának eladásából szerezze vissza az INA részvényeit a Moltól. Andrej Plenkovic kormányfő széles konszenzust akar elérni a visszavásárlást illetően miután Horvátország elvesztette a döntőbírósági eljárás a Mol-INA-ügyben. Ugyanakkor kiemelte, hogy az akvizíció nem terhelheti az állami költségvetést. Hozzátette: egyelőre senki sem állt elő jobb ötlettel a már említett modellnél.
Davor Bernardicnak, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke viszont úgy látja, a visszavásárlás modellje nem jó. A HEP szerinte nem áll készen az eladásra, és legalább két év előkészület kell a részvények nyilvános kibocsátásra. Továbbá szerinte a HEP eladásából származó pénz nem lesz elég az INA 49 százalékos részvénycsomagjának visszavásárlására. A visszavásárlás témáját boncolgató cikkünket alább olvashatják.
|
[
"INA"
] |
[
"Horvát Elektromos Művek",
"Szociáldemokrata Párt"
] |
Elindult a Korrupciókutató Központ Budapest egyik fontos fejlesztése, a Közpénzkereső. Ez egy alkalmazás az átláthatóságért, ahol bárki megnézheti, hogy ki mikor mennyiért nyert végül közbeszerzést az elmúlt években.
Sokadik, de fontos lépés A magyar közbeszerzési adatok nyilvánosságának biztosítására irányuló munkában, az adatok tisztítására, elemezhető tételére és közzétételére vonatkozó erőfeszítésekben nem állnak egyedül, és a kozpenzkereso.eu létrehozása sem első lépés ebben az irányban. Először 2013 februárjában tették közzé az általuk feldolgozott 2010-11-es adatbázis egy részletét . Ezt követte a CEU kutatócsoportjának 1997-2012-re vonatkozó adatközlése , majd 2014 januárban a 2009-2012 közötti adatbázis több adatát tették elérhetővé bárki számára . Külföldi példákra is érdemes felhívni a figyelmet. A világban ugyanis már több országban létezik a kozpenzkereso.eu-hoz hasonló, a közbeszerzések nyilvánosságát bárki számára megteremtő, online alkalmazás. Itt mindössze kettőt szeretnénk említeni, amelyek mintaként szolgáltak számunkra: egy cseh és egy amerikai alkalmazásról van szó, írják az oldalon Korrupciókutató Központ munkatársai.
Ez azért is fontos lépés, mert a magyar hatóságok egyébként iszonyatosan megnehezítik a közbeszerzési információkhoz való hozzáférést: nehezen kezelhető formában, hibásan és inkonzisztensen teszik közre a közbeszerzési szerződések, módosítások és végleges szerzdések jelentős részét, és az még a jobbik eset, ha egyáltalán közre adják őket valahogy. Maga az adatbázis összeállítása is óriási munka volt tehát.
Ennek eredményeképp gyakorlatilag lehetetlen önállló érdeklődésből megtudni, hogy mondjuk a Közgép vagy a Strabag mennyi közbeszerzést visz el össszesen évente, ezen segít most általában 2013-ig az új bétaoldal.
A korrupciókutatók emellett még a legtöbb közbeszerzés mellé tettek egy 0-1 közötti korrupciós kockázati indexet, ami különböző jellemzők alapján azt mutatja, hogy mekkora veszély volt korrupcióra, az értéke 0,3 felett már nagyon magasnak számít.
Ha nem a tipikus slágercégeket választjuk, hanem megnézzük például a Bell & Partners kommunikációs tanácsadó céget, akkor láthatjuk, hogy 2010-től igen sikeressé váltak a közbeszerzéseken.
Átlagosan 86,5 fél milliót nyertek, elképesztően magas korrupciós kockázati index mellett, szerette őket az Állami Autópályakezelőtől a Pilisi Parkerdőn át a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is. De a legnagyobbat a "Kelet-magyarországi közutak, gyorsforgalmi utak és vasutak fejlesztésével kapcsolatos beruházásokat támogató rendezvényszervezési feladatok ellátásán" kaszáltak, az Issues Managementtel együtt majdnem 600 milliót.
|
[
"Bell & Partners"
] |
[
"Issues Management",
"Pilisi Parkerdő",
"Korrupciókutató Központ",
"Állami Autópályakezelő",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság"
] |
Százmilliók a holdudvarnak
A balliberális média kifizetőhelyévé vált a kancellária alá tartozó Ecostat
Döbbenetes mértékben áramlik a közpénz a balliberális oldalhoz köthető cégekhez, szervezetekhez, a négyéves ciklus végének közeledtével egymást érik a sokmilliós kifizetések. Megtudtuk, hogy akkor kapott többmilliós megbízást Bökönyi József bőrárukban utazó cége a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától, amikor a szervezetet még testvére, Bökönyi István vezette.
Mivel a szerződés nem érte el az ötmilliós értékhatárt, ezért a BVOP honlapjára nem került fel, és lapunk is csak a véletlennek köszönhetően bukkant a nyomára. Bökönyi József most is nagy tételben szállít a fegyveres testületeknek, testvére ma már az MSZP közeli In-Kal Security stratégiai igazgatója. Megkeresésünkre Bökönyi József úgy nyilatkozott: nem érti, miért lenne összeférhetetlen az említett megrendelés. Szalai Tímea, a BVOP sajtóosztályának vezetője közölte: azért a (Bökönyi József vezette) Baléder Kft. nyerte az említett pályázatot, mert övék volt a legalacsonyabb összegű ajánlat.
A Magyar Nemzet megtudta, hogy százmilliók vándoroltak tavaly a holdudvarhoz a Miniszterelnöki Hivatal alá rendelt Ecostat gazdasági és társadalmi kutató intézettől. A kedvezményezettek között, élen a Népszavával, feltűnik a balliberális sajtó színe-java; arra vonatkozó információt viszont nem közöl a kormányzati intézet, hogy milyen munka elvégzéséért fizetett a médiumoknak – további részletek a Magyar Nemzet szerdai számában.
|
[
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága",
"Baléder Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Ecostat"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"In-Kal Security"
] |
Itthon szokatlan hangvételű céges közleményt tett közzé november 30-án a tőzsdén jegyzett CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Az itt olvasható szöveg szerint a társaság beperelte a 100 százalékos leányvállalatának, az EMABIT vagyonbiztosítónak három korábbi vezetőjét, Busa Zoltánt, Kádár Gabriellát és Barta Miklóst. A közlemény szokatlan, de valójában a kár is, ami miatt született, a milliárdos káresemény eddig inkább csak bankokhoz, brókercégekhez kötődött, nyilvános tőzsdei cégek életében nem volt jellemző itthon.
Barta Miklós, a CIG korábbi vezetője – Fotó: Marjai János / MTI
A történet előzménye az, hogy a CIG-csoport hatalmas veszteségbe lavírozta magát, mert az olasz szerencsejátékpiacon vállalt viszontbiztosítói feladatokat, de alighanem rosszul mérte fel a kockázatokat és akár csalás áldozatává is válhatott, mindenesetre ma még felmérhetetlen, de milliárdos nagyságrendű vesztesége keletkezett. Ráadásul a zavaros ügyletek miatt még az MNB is megbüntette a társaságot, ezekért a károkért lépett most fel a CIG kártérítési igénnyel.
Úgy tudjuk, hogy a történet hátterében az áll, hogy a CIG irányítása nemrégiben a Bayer József médiavállalkozó meghatározta korábbi cégvezetéstől, Mészáros Lőrincék (Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.) közvetlenebb irányítása alá került
A CIG-nek volt a Colonnade nevű biztosítóval egy vezetői felelősségbiztosítása, a fedezet mértéke vitatott, de legalább egymilliárd forint. Ez a biztosítás lehet a mostani közlemény fókuszában. A CIG új vezetése ugyanis egy MNB vizsgálati jelentés alapján érezte úgy, hogy "nem tud nem pert indítani", mert a jegybanki vizsgákat a három felsorolt vezető személyes felelősségét állapította meg.
Kádár Gabriella, a CIG korábbi vezetője – Fotó: Marjai János / MTI
Azt hallottuk, hgy úgy érezték, hogy a részvényesek felé nem teheti meg a vezetés, hogy nem tesz semmit. Állítlag az MNB döbbenetes erőkkel szállt ki, levelezéseket vizsgált, iratokat foglalt le, elkérte a testületi ülések jegyzőkönyveit, kifejezetten az érintettek (az eljárásban az ügyfelek) személyi felelősségét is vizsgálta.
Erről elkészült a 470 oldalas jelentés, amellyel kapcsolatban a három magánszemély "ügyfél" és a CIG is tehetett észrevételeket, de a tapasztalat az, hogy ettől az anyagtól a végző határozat nem szokott elérni. Ráadásul a biztosítói igényérvényesítésre közeledett a határidő, ezért a CIG-nek már lépnie kellett.
A CIG valójában aligha a vezetők magánvagyonának megszerzésében bízik, a felelősök, ha akartak, már akár gondlskodhattak is a privát vagyonuk biztonságba helyezéséről, megóvásáról. Úgy tudjuk, hogy a CIG nem is kért zárolást a magánszemélyek vagyonára, vagyis nem próbálta meg biztonságba helyeztetni az esetleges vagyontárgyakat, értékpapírokat, ingatlanokat.
A CIG nyilván abban bízik, hogy első körben a felelősségbiztosító (Colonnade) fizet a CIG-nek, aztán majd ő azt követelheti a magánszemélyektől, de a három embertől reálisan a kár töredékének megtérítése sem várható, ha valamikor majd egy eljárás esetlegesen meg is állapítja a kártérítési felelősséget.
Eleinte úgy tűnt, hogy a régi és új menedzsment között nincsen harag, a régi vezetőknek ugyan az irányítási pozíció megváltozásának környékén távozniuk kellett, de úgy tűnt, hogy még egy évig az új vezetés is igényt tart rájuk tanácsadóként. Például éppen azért, hogy a bonyolult olasz és brit jogi eljárásokban segítsék a társaságot. Mára a kapcsolat elromlott, a CIG immár nem tart igényt Kádár Gabriella segítségére, ami egy ilyen hatalmas per mellett érthető. Az ugyanis elég furcsa lenne, ha a cég nagy összegre perelné a magánszemélyt, de közben az ő tanácsai mentén haladna a jogi eljárásokban
|
[
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.",
"CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt."
] |
[] |
MOST ÉRKEZETT
2010. március 24., szerda, 15:11 • Utolsó frissítés: 2010. március 24., szerda, 15:13
Címkék: Demszky Gábor; Regőczi Miklós; BKV-botrány;
Demszky Gábor szerint valótlanságokat állított ma megjelent nyilatkozataiban Regőczi Miklós, a BKV volt vezérigazgató-helyettese, a főpolgármester ezért megteszi "a szükséges jogi lépéseket".
Demszky Gábor szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja: Regőczi Miklóst a BKV ügyeivel összefüggő nyomozás gyanúsítottjaként "igazmondási kötelezettség nem terheli", védekezése érdekében akár valótlanságot is állíthat. A főpolgármester szerint "ez történt most is". Közleményében Demszky Gábor leszögezi: nem voltak lobbistái a BKV-nál, így sem rajtuk keresztül, sem személyesen nem fogalmazott meg kérést vagy kívánságot Regőczi Miklós felé.
Mint írja, a volt vezérigazgató-helyettessel kizárólag kabinetülések és más hivatalos események alkalmából találkozott. "Ha szükségét látom, hogy sürgős ügyben egy fővárosi társaság vezetőjével telefonon beszéljek, akkor a vezérigazgatót hívom, nem a beosztottját" - közölte Demszky Gábor, hozzátéve: sem Regőczi Miklóst, sem Antal Attila vezérigazgatót nem kérte, hogy kössenek szerződést a Sawyer Miller Group tanácsadó céggel.
Demszky Gábor azt írja: a BKV több vezetőjének jelenlétében csak annyit mondott a céggel kapcsolatban, hogy elégedett a munkájukkal, amit a BKV kommunikációs tevékenységéről nem tud elmondani. A közlemény arra is kitér, hogy a Sawyer Miller Group a 4-es metró tájékoztatási feladatait nyílt közbeszerzési pályázaton nyerte el 2005-ben, a legolcsóbb ajánlatot adva. Ezen túlmenően a kommunikációs cég Regőczi Miklós hivatali idejében "összesen fél évig dolgozott a BKV-nak havi 750.000 forint + áfa összegért", munkájukkal kapcsolatban sem akkor, sem azóta panasz vagy szabálysértésre utaló körülmény nem merült fel - olvasható a főpolgármester közleményében.
Demszky Gábor kifogásolja, hogy Regőczi Miklós nyilatkozataiban nem tett említést arról, hogy "ebben az időszakban viszont köttettek olyan nagy összegű kommunikációs szerződések, amelyeket a rendőrség vizsgál, mert a gyanú szerint a kifizetést nem előzte meg érdemi munka". Ahogyan hallgat arról is - folytatódik a közlemény -, hogy 2008-ban a BKV megbízási szerződéseinek listáját az akkori menedzsment "jelentősen megcsonkítva" tárta a Fővárosi Közgyűlés elé, "elhallgatva a tulajdonos elől a jelenleg vizsgált szerződések egy részét."
A főpolgármester szerint Regőczi Miklós megtévesztő szándékát példázza azon valótlan állítása is, hogy a 4-es metró Rákóczi téri állomását egy nem létező lakossági tiltakozás miatt át kellett volna terveztetni. Ezzel szemben - írja - az állomást nem kellett átterveztetni, hanem a beruházáskor "már az eredeti engedélyes tervekben meg kellett felelni azon hatósági elvárásának, hogy a fokozottan védett platánokat nem szabad kivágni".
A kiválasztott technológia valóban költségesebb, mint a fák kivágásával járó, felszínről történő építkezés, de utóbbira engedélyt sem kapott volna a beruházó - áll a főpolgármester közleményében. Regőczi Miklós, a BKV volt vezérigazgató-helyettese a Népszabadságban és a Magyar Nemzetben szerdán megjelent interjúiban arról beszélt, hogy az elmúlt húsz évben a BKV a fővárost irányító koalíció kifizetőhelyeként működött.
A Népszabadságnak azt mondta, főként Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes kabinetjének tagjai, az SZDSZ részéről pedig leginkább Tóthfalusi György igazgatósági elnök intézett hozzá utasításokat. Elmondása szerint Demszky Gábor egyszer hívta személyesen, hogy a Sawyer Miller Grouppal kössön szerződést, de "ők legalább megdolgoztak a pénzükért".
|
[
"Sawyer Miller Group",
"SZDSZ",
"BKV"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Szándékosságot gyanít a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. korábbi vezetője annak hátterében, hogy utódai idején visszacsempésződött az útépítési közbeszerzési feltételek közé a beruházás vonzáskörzetében működő aszfaltkeverő üzem. A döntést a magyar adófizetők 48 milliárd forintja bánja – ennyire bírságolta az Európai Bizottság Magyarországot a korrupciótól bűzlő beszerzések miatt.
"Ránéztünk a térképre, beszurkáltuk az aszfaltkeverő telepeket és pontosan meg tudtuk jósolni, hogy ki nyer, vagy legalábbis ki lesz nélkülözhetetlen konzorciumi partner" – mondta most az Átlátszónak Reményik Kálmán, a NIF Zrt. "elmúltnyolcéves" elnök-vezérigazgatója.
Reményik idején – az exvezér elmondása szerint az ő kezdeményezésére -, 2006-ban került ki a NIF által közzétett építési pályázatokból az a műszaki alkalmassági feltétel, hogy a majdani nyertesnek (vagy a konzorcium egyik tagjának) az építés helyszínétől meghatározott, nagyjából 30-50 kilométeres körzetben aszfaltkeverő teleppel kell rendelkeznie.
Nagyon úgy fest azonban, hogy a fenti feltételt valakik visszacsempészték a kiírások közé. A Portfolió gazdasági portál a napokban közzétette az Európai Bizottság által kifogásolt munkák listáját. A 71 – összesen 784 milliárd forintos keretösszegű – szerződésből csak azok voltak 2010 előttiek, amelyeket (zömében ekkor már fideszes vezetésű) önkormányzatok írtak ki.
Az útépítések legnagyobb megrendelője ugyanakkor az autópálya-beruházások gazdája, a NIF volt és maradt. Írásban kérdeztük az állami infrastruktúra-céget, mikortól meddig szerepelt a kiírásaikban az aszfaltkeverő telep megléte, mint feltétel és milyen indokokkal vezették be, illetve ki ezt a kitételt, pontosan ki dönt a kiírások tartalmáról/szövegéről – egyelőre várjuk válaszukat.
Reményik nem zárja ki, hogy szakértőik kezdetben jóhiszeműen ragaszkodtak az aszfaltkeverőkhöz: az európai műszaki szabványok és egyéb, hazai minőségi előírások szerint a 170 Celsius-fokosnál hidegebb aszfalt használata minőségromlással jár. Csakhogy létezik úgynevezett mobil keverő telep is – ami ugyancsak garantálja az aszfalt minőségét, viszont nem jár a verseny korlátozásával.
2006-2010-ben a NIF Zrt. például műszaki alkalmassági feltételként ennek meglétét írta elő a pályázóknak, mondta most az ex-NIF-vezér. A Portfolió-cikk szerint a Bizottság levelében az szerepelt, hogy elő lehet írni fix vagy mobil aszfaltkeverő telepek meglétét is a munkák kezdetére, de azt nem, hogy már a pályázat benyújtásakor rendelkeznie kell ilyennel a jelentkezőnek.
Az aszfaltkeverő építése nem olcsó, a számos kötelező szakengedély miatt nem is prompt beruházás, ráadásul azokban az években, amikor éppen kötelező volt, kiépült rájuk egy másodlagos üzlet: a nagy infrastruktúra-beurházók egymás között adták-vették a keverőtelepeiket. A Közgép-utódként emlegetett Duna Aszfalt például saját honlapján népszerűsíti magát úgy jelenleg is, hogy munkáikat "8+1" aszfaltkeverő telep szolgálja ki.
Reményik már az ő idejében is érzékelte a lobbit, miszerint erre a kitételre nagy szükség van a kiírásokban, látta ugyanakkor a kockázatát is, így 2006-2010-ben biztosan nem írt ki ilyen tendert a NIF.
Utóbb viszont alighanem igen. Az Európai Bizottság például 2014 elején jelezte, hogy vizsgálat alá von emiatt magyarországi beruházásokat. A HVG akkori cikke szerint a rendre hoppon maradt, német érdekeltségű Bilfinger Construction bejelentése alapján.
Lázár János kancelláriaminiszter akkor nyomban ellentámadásba lendült: szerintük az EB vizsgálata alapján az fog kiderülni, hogy az "elmúlnyolcévben" mely külföldi cégek nyerték degeszre magukat az útépítő tendereken. Aszaftkeverőügyben szintén visszamutogatott, mondván, a gyakorlat már 2007 óta zajlott, ráadásul 2010 után "projektenként" dőltek el a feltételek és nem zárták ki a mobilkeverőkkel pályázókat.
Erre Reményik már akkoriban is reagált, mondván, éppen ő töröltette a feltételt. Most azzal toldja meg a mondandóját, hogy amennyiben – márpedig nagyon úgy fest – a kitétel mégis visszakerült a pályázatokba, az felveti a szándékos károkozás, hűtlen kezelés, korrupció gyanúját.
A kormányzat mindenesetre most arra büszke, hogy az EB végül is "csak" 48 milliárd forintra meszelte el Magyarországot, az eredetileg kilátásba helyezett 140-150 milliárdos tétel helyett.
Ami biztos, a NIF 2010 után erősen Simicska-közelben volt, Reményik utódát, a zrt.-t 2010-2012 között vezető Orosz Ferencet – az első Orbán-kormány idején, illetve 2010-2014-ben a Magyar Fejlesztési Bank igazgatósági tagja – legalábbis oda sorolják építőipari bennfentesek. Az Orosz-vezette NIF idejére esik például a Közgép diadalmenete az infrastruktúra-beruházásokban.
Rádi Antónia
|
[
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt."
] |
[
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Bilfinger Construction",
"Európai Bizottság",
"NIF Zrt.",
"Duna Aszfalt"
] |
Jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt elrendelte a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Fővárosi Cigány Önkormányzat támogatási pénzének ügyében - közölte a Jobbik szerdán az MTI-vel. A rendőrség az ügyben későbbre ígért tájékoztatást.
A Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) tavaly 7,334 millió forint költségvetési támogatást és 2 millió forint pályázati forrást kapott, novemberben pedig további négymillió forintot kért a fővárostól működésre és irodája fenntartására. Az utóbbi összeggel többszöri felszólítás ellenére nem számolt el időben, valamint 1,125 millió forintot nem a szerződésben meghatározott célokra használt fel.
A főváros vezetése súlyos szerződésszegésnek minősítette az esetet, s jelezte, hogy a főváros jogosult lenne a támogatási szerződés azonnali felbontására és a kamatokkal növelt teljes összeg visszakövetelésére.
Egy a jövő szerdai közgyűlésre készült, az MTI birtokába került előterjesztés szerint Csomós Miklós oktatási és kulturális főpolgármester-helyettes az FCÖ helyzetét mérlegelve azt javasolta, hogy csak azon összeg visszafizetésére kötelezzék a szervezetet, amelyet az nem szerződésszerűen használt fel. A több mint egymillió forintot a legkésőbb augusztus 1-jéig kellene megfizetnie az FCÖ-nek.
A Jobbik fővárosi képviselője, Szabó György ugyanakkor szerdai közleményében a "megkülönböztetés minden formájának eltörlését, a mindenkire egyformán alkalmazott törvények betartását" követelte.
Álláspontja szerint Budapest vezetése "meghátrálni látszik, és megengedő módon a nyilvánvaló csaláshoz úgy asszisztál, hogy a jelentősen határidő után érkezett beszámolót, annak számszaki hibáit, a pénzügyi sorok közötti túlköltéseket, a jogtalan kifizetéseket hivatali szakemberekkel igyekeznek elfogadhatóvá szerkeszteni". A Jobbik fővárosi szervezete úgy véli, ha ez megtörténik, az "leegyeztetett csalás".
Az ellenzéki párt április végén jelentette fel a Fővárosi Cigány Önkormányzatot az elszámolási ügyben.
|
[
"Fővárosi Cigány Önkormányzat"
] |
[
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Alapvető biztonsági szabályokat sértettek meg Érden a városligeti játszótér 2019. szeptemberi megnyitásakor – derül ki at Átlátszó birtokába került dokumentumokból. A használatbavételi ellenőrzés elmulasztása miatt egyetlen gyermek sem léphetett volna a játszótér területére. Az akkori fideszes polgármester az önkormányzati választási kampány hajrájában olyan helyre hívta a Pest megyei város lakóit, köztük gyerekeket, ahol balesetveszélyesen huzalok és csavarok ágaskodtak a burkolatból.
Ötven nappal a botrányos, 2019. szeptember végi avatási rendezvény után végezték el Érden a városligeti játszótér játékainak kötelező biztonsági ellenőrzését – derül ki az Átlátszónak eljuttatott dokumentumokból. Az ellenőrzési jegyzőkönyv elkészítése nélkül azonban senkit, főként gyermekeket nem lett volna szabad beengedni.
A játszótér átadása a 2006. óta kormányzó fideszes városvezetés egyik legfontosabb kampányeseményének ígérkezett ősszel, a legbusásabb politikai hasznot pedig a Fidesz polgármesterjelöltje, az akkor kormányzó városvezető, T. Mészáros András remélhette a gyermekbarát rendezvénytől.
A játszótér átadásának ellentmondásos körülményei a 2019-es őszi önkormányzati választási kampány egyik sorsdöntő botrányát robbantották ki Érden. Helyi véleményformálók azt mondták az Átlátszónak, hogy az országos sajtóban hatalmas nyilvánosságot kapott játszótér-botrány döntő hatással volt az önkormányzati választások végkimenetelére Érden. Az összellenzéki jelöltjei súlyos vereséget mértek a Fideszre Érden 2019. október 13-án.
Az ellenzéki nagykoalíció politikusai a kampány hajrájában azzal vádolták T. Mészáros András polgármestert, hogy egy félkész, balesetveszélyes játszótér átadására hívta meg a 70 ezer lelket számláló Pest megyei város lakóit.
Az egyik kereskedelmi tévécsatorna többször beszámolt az érdi játszótér szeptember 28-i megnyitása körül kipattant botrány fejleményeiről. A RTL Klub Híradó felvételein (a videókat itt és itt, valamint itt tudja megnézni) közelről látni lehet az önmagukban veszélyes csavarokat és huzalokat a gyerekek előtt megnyitott játszótér területén.
Az Átlátszó által feltárt tények alapján ki kell jelenteni: nem pusztán a testi épséget veszélyeztető huzalokkal és csavarokkal volt probléma 2019. szeptember végén. Az érdi városligeti játszótérre úgy engedték be a városlakókat, hogy a legalapvetőbb biztonsági előírásoknak nem tettek eleget a döntéshozók.
Biztonsági szakértők az Átlátszónak elmondták: üzembehelyezési ellenőrzés nélkül egyetlen városlakót sem szabad beengedni a játszótér területére. Az üzembehelyezési ellenőrzést hetekkel később, novemberben végezték el. Ehhez képest Érd fideszes polgármestere, T. Mészáros András az önkormányzati kampány hajrájában felhívásban csődítette az érdieket, köztük gyerekeket a játszótérre.
Egy 2003-as rendelet így fogalmaz: “A játszótéri eszközt új létesítés [...] esetén használatba venni a kijelölt szervezet által végzett, a biztonságossági követelményeknek való megfelelést, valamint a megfelelőségi nyilatkozat vagy a megfelelőségi tanúsítvány meglétét ellenőrző vizsgálatot követően lehet."
Senkit nem engedhettek volna a játszótérre
A játszóterek üzembehelyezési ellenőrzését a fővárosi kormányhivatal egyik osztálya által kijelölt szervezetek végzik. Az érdi játszótér esetében ez a szervezet a martfűi Tisza Park Kft. Dénes Zoltán ügyvezető az Átlátszónak azt nyilatkozta: “a használatbavétel a játszótéri eszközök biztonságosságát bizonyító – kijelölt szervezet által készített – ellenőrzési jegyzőkönyv birtokában végezhető el". Dénes szavaiból egyértelműen következik: az ellenőrzés elvégzése nélkül nem lehet beengedni embereket a játszótérre.
Mészáros a játszótér megnyitása előtt pár nappal azt állította: “Örömmel jelentjük, hogy szombatra elkészül a játszótér a területen!"
A játszótér nem készült el. Ezt a korábbi években csaknem kizárólag a Fidesz álláspontját visszhangzó helyi közmédia riportjában is elismerték (a videón 1:32-től): “Játszótéren még néhány simítást végeznek az elkövetkező hetekben..."
Az Átlátszó úgy értesült, hogy a játszótér közelében elmulasztottak rögzíteni egy aknafedelet, amely alatt egy vasrúd ágaskodott, ez adott esetben az aknába zuhanó embert könnyen felnyársalhatta volna. Sajtóbeszámolók szerint az esemény másnapján gyerekek estek az egyik “munkagödörbe", az egyiküket az apja szerint majdnem felnyársalta két betonvas.
Érd polgármestere azzal védekezett, hogy a 2018. szeptember 28-i esemény nem átadás, hanem egy avatás volt, amely után pár napig próbaüzemet tartottak.
Security Check Required null
Később kétségbe vonta, hogy bárki megsérült volna. Mészáros lényegében ugyanezt ismételte meg, amikor az átadás, illetve az önkormányzati kampány esetleges összefüggéséről kérdezték: “Nem volt se korai, se késői átadás, avatás és próbaüzem volt."
Arra a kérdésre, hogy ki engedélyezte a játszótér terveit, azt válaszolta: “A játszótér építése nem engedélyköteles, a játszóeszközök pedig uniós normáknak megfelelő engedéllyel rendelkeznek."
Nem ismeri a Ptk. a próbaüzemet
Mészáros utolsó kijelentése különösen azért ellentmondásos, mert ugyan a játszótéri eszközök tanúsítványai tényleg rendben voltak a később elkészült ellenőrzési okmányok szerint, de a kormányhivatal által kijelölt szervezet, a Tisza Park Kft. csak november 14-ben (tehát bő másfél hónappal a botrányos avatás után) kezdte meg a használatba vételt megelőző ellenőrzést.
Az október 13-án megbukott érdi fideszes polgármester próbaüzemmel kapcsolatos kijelentése más szempontból önellentmondó és értelmezhetetlen.
A 2014. márciusában hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv nem ismeri a próbaüzem fogalmát, azt a valamennyi vállalkozási szerződésre alkalmazandó átadás-átvételi eljárás váltotta fel. Vagyis egy olyan eljárás, az átadás, amelynek lefolytatását T. Mészáros váltig tagadta.
A kivitelezés mérnöki feladatait ellátó cég tulajdonosa, Benkó István az Átlátszónak azt mondta: “Határozottan állítom, hogy nem történt meg az átadás-átvétel."
Az pedig teljesen életszerűtlen, hogy a “próbaüzem" pár napig tartson, aztán pedig lezárják a területet. A játszóteret azóta sem nyitották meg az érdiek előtt. (A záportározóról két hónappal ezelőtt készült drónvideót itt nézheti meg.)
Májusi özönvíz után őszi kampánykudarc
A tahitótfalui székhellyel bejegyzett Wood Fun Kft. működése egyik legnagyobb üzletét szerezte meg, amikor megnyerte az érdi városligeti játszótér megépítésére kiírt közbeszerzési pályázatot 38 ezer forint híján 300 millió forint értékben.
Cégadatok szerint az egy alkalmazottat foglalkoztató Wood Fun 2014-ben 3,4 millió forint árbevétel mellett 800 ezer forint adózott veszteséget szenvedett el. Azóta töretlen a főtevékenységként bútorgyártással foglalkozó kisvállalkozás pénzügyi karrierje. 2018-ra 58,5 millióra emelkedett az árbevétel, míg az adózott eredmény 30 millió forinta ugrott a legutolsó cégbírósági beszámoló szerint.
Az érdi úgynevezett Papi Földeken, a záportározónál hidak és speciális játszótér megépítésére kiírt közbeszerzést kivételesen alkalmazható szabályok szerint, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban bonyolította az ajánlatkérő Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás.
A társulás elnöke Érd akkori polgármestere, T. Mészáros András volt, a legfontosabb döntésekért ő a felelős, a Wood Fun szerződéseit ő írta alá 2019. elején.
Ha a beszerzés végleges összértéke meghaladta volna a 300 millió forintot, akkor nyilvános hirdetménnyel kellett volna az eljárást megindítani. Ám a végleges összérték 38 ezer forint híján nem érte el a törvényi értékhatárt.
A közbeszerzés két részből állt: hidak, kikötők és támfalak, valamint a játszóterek megépítéséről kötöttek szerződést a Wood Fun Kft-vel 2019. elején. A tahitótfalui cégnek 2019. augusztus 30-ig kellett volna befejeznie az építkezést.
2019. májusában Érden az átlagosnál 300 százalékkal több eső esett. Egy közbeszerzési dokumentum szerint a talaj 20 centiméteres mélységtől annyira átvizesedett, hogy nem lehetett munkát végezni az a Papi Földeken. Augusztus 14-én ezért módosítani kellett a Wood Fun-szerződéseket.
Feltűnően vagyonosodik az érdi polgármester, de nem hozzáférhetőek a korábbi vagyonnyilatkozatai Erdő, lakások, szántóföldek tizenkét tételben, 66 millió forintos pénzintézeti követelés, neobarokk nappali, és legalább 6000 kötetes könyvtár: egyebek között ezek szerepelnek T. Mészáros András érdi polgármester 2017-es vagyonnyilatkozatában.
Nyomás hatására cselekedtek
A hidakról, kikötőkről és támfalakról szóló szerződés esetében november 15-re módosították a teljesítési határidőt. A játszóterekről szóló részszerződés teljesítési határidejét ugyancsak november 15-ben határozták meg, ám a játékokat és a burkolatokat szeptember 25-ig – tehát 18 nappal az önkormányzati választások előtti időpontban – át kellett volna adnia a Wood Fun Kft-nek.
A játszótér azonban nem készült el. Szeptember 28-án mégis beengedték az embereket a befejezetlen játszótérre. Pár napra rá kitört a botrány, és alighanem ezzel megpecsételődött az érdi Fidesz sorsa az október 13-i önkormányzati választások előtt.
Az új polgármester október 31-én járt a helyszínen. “Elhűlve hallgattam az érintettektől, mekkora nyomás alá helyezték őket a kampányban, hogy nyissák meg idő előtt a játszóteret. Nem tudok másképp fogalmazni, igazi disznóság és iszonyatos felelőtlenség, amit elkövettek!" – írta a Facebookon Csőzik László, a helyi összellenzék közös jelöltje.
Egy forrásunk azt mondta, hogy az avatás előtti éjjelen az ügy egyik érintettje próbálta elfogadható állapotba hozni a játszóteret, de arra nem maradt ideje, hogy az aknákat betömje homokkal. Ezt az információt névvel senki nem erősítette meg.
Név nélkül többen nyilatkozták, hogy teljesen életszerű az a feltevés, amely szerint kampányérdekek miatt hozták előre augusztusban szeptember 25-re a játszótéri játékok és a burkolat átadását. A megkeresett érintettek egyike sem erősítette meg ezt a feltételezést.
“Bemutató" volt az avatás
Megszólalt viszont a Papi Földek játszótér-beruházásának társulási projektfelelőse, aki a Wood Fun kft. győzelmével végződött közbeszerzési eljárás kapcsolattartója volt. Kovács Péter Barna az Átlátszónak azt nyilatkozta, a játékok és maga a játszótér átadásának időpontját azért választották ketté augusztusban, mert az őszi időjárás beköszöntével technikailag problematikus lett volna a gumiburkolat lefektetése.
Kovács Péter Barna szerint a szeptember 28-i esemény valójában “egy bemutató volt, amelyet egy emléktábla átadásával kötöttek egybe". Kovács nem talált kivetnivalót abban, hogy “T. Mészáros politikusként avatásnak, illetve azt azt követő három napot ‘próbaüzemnek’ nevezte".
Kovácsot a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt indult nyomozásban a ráckevei rendőrség tanúként kihallgatta, és a nyomozók adatokat is kértek tőle. A projektvezető – aki éveken át az október 13-i önkormányzati választáson megbukott fideszes polgármester, T. Mészáros András közeli munkatársa és beosztottja volt az önkormányzati társulásnál – úgy vélekedett, hogy semmilyen politikai oka nem lehetett annak, hogy szeptember végére, tehát két héttel a választás előtti napra időzítették a játszótér megnyitását.
Az augusztus 14-én tető alá hozott szerződésmódosítás szövege kifejezetten az átadás szót használja: “... a felek a szerződés teljesítési határidejét a Mérnök által elfogadott indokolás alapján 2019. november 15-ben határozzák meg úgy, hogy a játékok, burkolatok átadásra kerülnek legkésőbb szeptember 25-ig".
Amikor a projektvezetőt erre a szerződésmódosítási rendelkezésre emlékeztettük, Kovács azt mondta: nincs semmilyen ellentmondás, hiszen az ilyen építkezéseken folyamatos részátadások történnek. Amikor a részátadás dokumentációjáról kérdeztük, a projektvezető azt válaszolta, hogy erről a beruházás mérnöke tudna felvilágosítást adni.
A helyszínen készült felvételeken kör alakú aknák, valamint az aknák mélyén függőleges fémrudak látszanak, továbbá kilógó csavarok és vezetékek. Kovács elmondta a kinyúló csavarok és vezetékek a később felszerelendő kandeláberek működtetését szolgálják, de “ezek nem estek a játéktérbe, hanem a parkba".
A 18 centméter átmérőjű aknákat fedlapok fedték. A projektvezető elismerte, hogy hibát követtek el, amikor az aknák fedlapjait nem rögzítették. Kovács úgy vélekedett: valószínűleg gyerekek mozdították el a fedlapot. Ugyanakkor arról nincs tudomása, hogy bárki megsérült volna.
A játszótéri eszközök használatba vételi ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvet és dokumentumokat Kovács Péter Barna juttatta el az Átlátszónak.
Az ellenőrzési dokumentumokon üzemeltetőként a Zöld Határ Komposzt Kft. szerepel, amelynek egyszemélyes tulajdonosa az önkormányzati szervnek minősülő Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás, vagyis a játszótéri közbeszerzés ajánlatkérője. A Zöld Határ Komposzt ügyvezetője ugyanaz a Kovács Péter Barna, aki a társulás projektvezetőjeként a közbeszerzési eljárás kapcsolattartója volt.
Kovács az Átlátszónak nyilatkozva utólag jobbnak tartotta volna, ha nem 2019. szeptember 28-án, hanem legalább egy hónappal később, az ellenőrzés lezárása után mutatták volna be a közönségnek a játszóteret.
A projektvezető-ügyvezető szerint a játszótér “bemutatását" azért tartották helyesnek, mert az egyes játszótéri eszközök tanúsítványai a rendelkezésükre álltak – ezt az állítást a Kovács által átadott dokumentumok alátámasztják. De, mint írtuk, ez önmagában nem elegendő, az üzembehelyezési ellenőrzés előtt senki nem engedhettek volna a játékokhoz.
Kovács szerint azért is határozták el, hogy beengedik a városlakókat, mert át kellett adniuk az emléktáblát (itt nézheti meg az átadásról készült videót, az emléktábla a felvétel elején látszik.)
“Ők, a vírus kollaboránsai"
Kovács szerint akkora volt a városban az érdeklődés a játszótér iránt, hogy a lezárt területre többször beszökdöstek. Kovács szerint a játszótér megnyitásával akarták csillapítani a felfokozott érdeklődést. “Ez egyébként sikerült is, azóta a játszótérre nagyon ritkán jönnek be illetéktelenek" – jegyezte meg a projektvezető-ügyvezető.
“Nincs titkolni valóm. A hibák akkor is hibák maradnak, ha én mondom vagy ha más leplezne le, minden munkán vannak hibák, tévedések, de összességében büszke vagyok a munkámra és eredményekre, amit a városért tehettem, nevezetesen erre a játszótérre is" – nyilatkozta Kovács Péter az Átlátszónak.
Az ügy érintettjei közül – így például a Wood Fun Kft. ügyvezetője, a játszótér építése műszaki ellenőre – nem nyilatkoztak az Átlátszónak. Volt olyan érintett, aki azt mondta, azért nem beszél, mert nyomást gyakoroltak rá a hallgatás érdekében.
Érd volt polgármesteréhez írásban több kérdést eljuttattunk. Más mellett arra voltunk kíváncsiak, hogy az üzembehelyezési ellenőrzés hiányában miként engedhették be a embereket, köztük a gyermekeket a játszótérre. Kértük, T. Mészáros András adjon magyarázatot a nyilatkozatai között fennálló ellentmondásokra.
T. Mészáros 2018. nyara óta nem válaszolt az Átlátszó egyetlen kérdésére sem. Most megtörte a csendet: válaszként a játszótér-ügyben feltett kérdésekre egy csoportképet küldött a parlament ellenzéki képviselőiről. A fotó alatt ez a szöveg olvasható (betűhíven közöljük):
“ŐK AZOK! IDŐRŐL, IDŐRE A NEMZETRE RONTÓ SZÉLSŐSÉGESEK, ŐK, A VÍRUS KOLLABORÁNSAI, ŐK, AKIK A VÍRUSRT TÁMOGATTÁK."
A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden Bánhorvátiban 2017 évi XI. és 2018 évi XII. lángos fesztivál megrendezés költségei annak tételes fel sorolása Volt-e NAV-eljárás 2017-ben a Gyulai Várfürdővel kapcsolatban?
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
[
"Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás",
"Wood Fun Kft.",
"Zöld Határ Komposzt Kft."
] |
[
"Wood Fun Kft-vel",
"RTL Klub Híradó",
"Wood Fun Kft-nek",
"Tisza Park Kft.",
"Papi Földek"
] |
Házkutatást tartottak az EMFESZ Kft.-nél a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai a cég eladásával kapcsolatban, de az ügyfelek gázellátását ez nem érinti - közölte az EMFESZ szerdán.
A házkutatást a cég eladásával kapcsolatban korábban, ismeretlen tettes ellen indított nyomozás miatt tartották.
Az EMFESZ közleménye hangsúlyozza, hogy a folyamatban lévő eljárás az EMFESZ Kft. működését, ügyfeleinek biztonságos gázellátását semmilyen módon nem befolyásolja.
A vizsgálatok további folyamatáról a társaság tájékoztatja majd a közvéleményt, amennyiben az eljáró hatóságoktól hivatalos információkat kap.
|
[
"EMFESZ Kft."
] |
[
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
A Schmitt Pál köztársasági elnök borát kínáló CBA résztulajdonosai, a Lázár fivérek domonyvölgyi lovasparkjában is lesznek a magyar uniós elnökséghez kapcsolódó rendezvények. Az esemény lebonyolítására nem írt ki nyílt pályázatot a Külügyminisztérium.
Nyolc, a magyar uniós elnökséghez kapcsolódó rendezvény vendéglátó-szolgáltatásának lebonyolítására kapott megbízást a Lázár és Fiai Kft. A külügy honlapjára a napokban felkerült szerződésben keretösszeg nincs megjelölve, a társaság a már lebonyolított események után, a fogyasztás alapján számláz a minisztérium felé.
A szolgáltatást a minisztérium hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzés alapján rendelte meg. A Közbeszerzési Törvény (kbt) szerint erre többek között akkor van lehetőség, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni.
Darázs György, a Lázár-lovaspark igazgatója a Népszabadságnak elmondta: a nyolc eseményre kötött megbízás egy keretszerződés, ebből jelenleg hat esemény az, ami biztosnak mondható, az eddigi jelzések szerint ötven és háromszáz fő közötti részvevőre számítanak.
Korábban nyílt közbeszerzésben választotta ki a külügyi tárca a helyszínt – vélhetőleg azért, mivel a gödöllői EU-elnökségi központtól néhány kilométerre van Domonyvölgy - a mostani szerződés pedig az ezekhez a rendezvényekhez kapcsolódó vendéglátó szolgáltatást foglalja magában. Darázs György elmondta: a külügyi tárcával az elmúlt tíz évben számtalan rendezvényt bonyolítottak már le.
Nem ez volt az első, a magyar uniós elnökséghez kapcsolódó catering megbízás. A Külügyminisztérium március közepén hirdetett eredményt EU-rendezvénykre kiírt közbeszerzésen. Ezen négy cég, a Gasztronómia Klub Étterem Kft., a Bonus Party Service Kft., a Protokoll Event Rendezvényszervező Kft., illetve a Debreceni Gyógyfürdő Kft. kapott összesen 755 millió forintos megrendelést. A társaságok összesen 250 rendezvényt szolgálnak ki. A 755 millió forint csak keretösszeg, a tényleges teljesítés - a fogyasztástól függően - ennél lényegesen alacsonyabb is lehet.
|
[
"CBA",
"Külügyminisztérium"
] |
[
"Gasztronómia Klub Étterem Kft.",
"Bonus Party Service Kft.",
"Lázár és Fiai Kft.",
"Debreceni Gyógyfürdő Kft.",
"Protokoll Event Rendezvényszervező Kft."
] |
Nemrég írtunk arról, hogy 288 millió forintért vesz fűvédőt a nemzeti cirkuszcég a stadionokban tartott előadásokra. A munkát egy viszonylag ismeretlen pályázó, a békéscsabai Filó és Társa Bt. nyerte el. Az olvasók hívták fel a figyelmünket arra, hogy Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos korábban a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója volt és színházigazgatóként többször is szerződött a békéscsabai céggel. Sőt, 2019-ben ki is tüntette annak vezetőjét a színházi produkciók létrehozásának segítése terén kifejtett több évtizedes munkájáért.
Márciusban számoltunk be arról, hogy a nemzeti cirkuszcég cirkuszi, színházi és koncert-produkciókat kíván megvalósítani sportlétesítményekben, ám ehhez a füves pályákat fűvédő rendszerrel kell lefedni. A közel nettó 300 millió forintos munkát a békéscsabai Filó és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. nyerte el.
A nemzeti cirkuszcég előadásokat akar tartani a stadionokban, fűvédőt vesznek 288 millióért A nemzeti cirkuszcég cirkuszi, színházi és koncert-produkciókat kíván megvalósítani sportlétesítményekben, ám ehhez a füves pályákat fűvédő rendszerrel kell lefedni. A közel nettó 300 millió forintos munkát a békéscsabai Filó és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. nyerte el. Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!
A nyílt pályázatra két cég jelentkezett. A Filó és Társa lett nyertes, ugyanis az értékelési szempontokra tekintettel (költségek, jótállás, leszállítás határideje) a legkedvezőbb ajánlatot tette. A szentendrei Cory Car Kft. ajánlatát nem vonták be a bírálat körébe, ugyanis az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot.
A pályázatot elnyerő cégről nem sokat lehetett eddig hallani, az olvasóink viszont felhívták a figyelmünket arra, hogy
a békéscsabai cég nem ismeretlen Fekete Péter számára, aki jelenleg az EMMI kultúráért felelős államtitkára, illetve a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos.
Hogyan kapcsolódik az EMMI a fűvédős tenderhez? A cégadatbázis szerint a pályázatot kiíró, hosszú nevű állami cég az Előadó- és Cirkuszművészeti Eszközkezelő és Szolgáltató Nonprofit Kft. volt, amelynek a tulajdonosa a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. Utóbbi a magyar államé, amit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képvisel, a felettes, felügyeleti és törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
"A nyertes Filó és Társa gyártotta a díszletet a Békéscsabai Jókai Színház számára, ahol korábban Fekete Péter államtitkár úr igazgató volt. Ebben a cikkben pedig egy szép államtitkári oklevelet is tart a kezében a cég vezetője" – írta olvasónk.
Fekete Péter hosszú évekig (2007–2015 között) vezette a Békéscsabai Jókai Színházat. A Jászai-díjas rendező 2015. július 31-én távozott, utána művészeti tanácsadóként tevékenykedett a színházban.
A Békéscsabai Jókai Színház jelenlegi igazgatója adta át Filó Attilának 2019-ben Fekete Péter elismerő oklevelét, "a kultúra és színházművészet, a színházi produkciók létrehozásának segítése terén kifejtett több évtizedes megbízható és eredményes munkájáért"– olvasható a színház honlapján. A Filó és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. többségi tulajdonosa Filó Attila (67 százalék), a másik tulajdonos Filó Tünde (37 százalék).
A közbeszerzési értesítőben három olyan pályázatot találunk, amit a Filó és Társa nyert el a békéscsabai intézményben.
Levélben kerestük meg a békéscsabai céget, arra voltunk kíváncsiak, honnan értesültek a pályázatról és milyen a kapcsolatuk Fekete Péterrel, az EMMI kultúráért felelős államtitkárával. A cég cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Fekete sem hagyta ki a cirkuszművészet kormányzati megszállását
A Színház.net cikke szerint a NER kultúrpolitikájának fontos törekvése, hogy minden művészeti ágat kormányzati kinevezett irányítson. A cirkusz jelenleg Fekete Péter felségterülete, neki jutott a főszerep, amikor a kormány úgy döntött megreformálja a teljes cirkuszművészeti ágat – írja a portál.
Fekete 2015-ben hagyta ott a békéscsabai igazgatói posztot, amikor is "a nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felelős miniszteri biztos" lett belőle, majd az év közepén megnyerte a MACIVA (Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.) igazgatói pályázatát, decemberre pedig kinevezte magát a Fővárosi Nagycirkusz élére. Amikor otthagyta a békéscsabai igazgatói posztot, akkor azt nyilatkozta, hogy
"a kormány tervei szerint egy új nemzeti előadó-művészeti központ jön létre, amelynek az egyik lába Békéscsaba lesz".
2011 és 2018 között az EMMI Színházművészeti Bizottság tagja is volt, mielőtt kinevezték volna kultúráért felelős államtitkárrá. A Nemzeti Színház átadását, az Alföldi-Vidnyánszky-váltás idején Fekete Péter miniszteri biztosként segítette. A sajtóban nem véletlenül hívják "Vidnyánszky jobbkezének".
Fekete Péter 2018 óta az EMMI kultúráért felelős államtitkáraként végzi munkáját és jelenleg is a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztosként segíti a cirkuszművészet ügyét. A Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.-t 2019-ben átnevezték Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.-re, az intézményt jelenleg Dr. Borsós Beáta vezeti.
Fekete munkája kifizetődő volt, tavaly áprilisban a kormány nem feledkezett meg a cirkuszosok támogatásáról. A koronavírus-járvány idején a kormány 1 millió euróval támogatta meg a magyar cirkuszművészeket.
A kormánypárt színházguruja elfoglalta az egyetemet is – utánajártunk Vidnyánszky Attila jövedelmeinek Vidnyánszky Attila a Fidesz 2010-es kormányra kerülése után a párt hátszelével fokozatosan átvette a magyar színházi szakma feletti irányítást. Ennek legutolsó lépése, hogy őt nevezték ki a Színház- és Filmművészeti Egyetemet tulajdonló alapítvány kuratóriumának vezetőjévé.
Átlátszó
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára. Forrás: Facebook
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
[
"Békéscsaba",
"Filó és Társa Bt."
] |
[
"Cory Car Kft.",
"Előadó- és Cirkuszművészeti Eszközkezelő és Szolgáltató Nonprofit Kft.",
"Filó és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.",
"Fővárosi Nagycirkusz",
"Nemzeti Színház",
"Színház- és Filmművészeti Egyetem",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Békéscsabai Jókai Színház",
"Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.",
"EMMI Színházművészeti Bizottság",
"Opten Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Van egy hely, ahol szinte biztosan nem örülnek annak, hogy Mészáros Lőrinc megvásárolja az ország egyik legnagyobb ásványvíz-gyártó üzemét. Az albertirsai gyárat a 40-es főúttal összekötő útszakaszon lakók ugyanis hosszú ideje panaszkodnak már a hatalmas kamionforgalomra. Amikor ott jártunk, előfordult ugyan, hogy akár 15-20 percig sem jött hangosabb jármű, de olyan is volt, hogy gyors egymásutánban három-négy kamion dübörgött át a településen.
A G7-nek nyilatkozó helyiek többsége szerint az ő szempontjukból az elmúlt években kissé javult a helyzet, most kisebb a forgalom, mint 3-4 esztendővel ezelőtt. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy a település határában található gyárat működtető cég megroppant, megrendelései jelentős részét elvesztette, így kamionból is kevesebb kellett. Az új tulajdonos, az üzemet némi kormányzati hátszéllel olcsón megvásároló Mészáros Lőrinc érkezésével azonban biztosan változni fog a helyzet.
Ebben a szektorban ugyanis a mennyiségnek nagyon fontos szerepe van. Egy gyár akkor tud hatékonyan működni, ha minél jobban kihasználja a rendelkezésre álló kapacitásokat. Márpedig az üzem az elmúlt időszakban legfeljebb alapjáraton pörgött, a mostaninál sokkal többet is tudna termelni.
Más kérdés, hogy egyáltalán nem biztos, hogy kizárólag ásványvizet. Bár a gyárat eddig üzemeltető Aquarius Aqua – ahogy a neve is mutatja – egy időben főleg erre koncentrált, de az egységben üdítő- és energiaital is készült nagy mennyiségben, már korábban is. Mészáros Lőrinc legújabb felvásárlása így tulajdonképpen három piacot is megbolygathat. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy az ágazati szereplők várakozásai szerint az ásványvízpiacon milyen hatása lehet a felcsúti milliárdos érkezésének (a másik két szegmenssel külön cikkben foglalkozunk majd).
Közel mindenkihez
Akármennyire zavarja a helyieket az átmenő forgalom, az albertirsai üzemnek az elhelyezkedése az egyik legnagyobb versenyelőnye. Amikor ugyanis ásványvizet veszünk, akkor legkevésbé magát a vizet kell megfizetnünk, sokkal inkább a csomagolást, illetve azt, hogy a palack az adott üzletbe kerül (meg persze a gyártó és a kiskereskedő hasznát). Márpedig az albertirsai üzemhez a legtöbb kiskereskedelmi lánc központi raktára viszonylag közel van, vagy ha nincs is annyira közel, akkor is elég könnyen elérhető az M0-áson.
Tulajdonképpen az Aquarius-Aqua is jelentős részben erre építette a stratégiáját, árban próbált meg a konkurensek alá vágni, nagyon sokáig sikerrel. Ennek megfelelően lényegében minden termékük esetében a legolcsóbb szegmensben voltak a legerősebbek: nem elsősorban önálló márkákat építettek, hanem tulajdonképpen bérgyártást végeztek a kiskereskedelmi cégeknek. Magyarul ők gyártották szinte minden lánc sajátmárkás termékeit, például az Aldi-, a Spar- és a Tesco-vizeket. Illetve az energiaitalokat és üdítőket is, de a legerősebben az ásványvíz-szegmensben érvényesült ez.
Az alacsony logisztikai költségek pedig ebben sokat segítettek. A láncok éves tendereken választják ki azt a céget, amely a saját termékeiket gyárthatja. Az ilyen tárgyalásokon pedig
az ásványvíz esetében különösen fontos szempont az ár, szinte csak az számít, nem forintok döntenek, hanem gyakran néhány tíz fillér.
Egy távolabbi, például debreceni ásványvízgyártó nem tudott versenyezni az Aquarius sokkal alacsonyabb szállítási költségeivel, az albertirsai cégnek csak a környékbeli konkurenseit kellett megvernie.
Más kérdés, hogy a vállalat még így is sokszor érthetetlenül olcsón szállított. Már évekkel ezelőtt jelentek meg cikkek arról, hogy néhány ásványvízgyártónál nagyon nem jön ki a számolás, mert az ár, amiért a terméküket adják, egyszerűen nem fedezheti a csomagolási és szállítási költségeket. Éppen ezért sokan áfa-trükközésre gyanakodtak, és ezt visszaigazolva is látták, amikor az Aquaris-Aquánál néhány éve problémákat talált a NAV*A 2012 és 2016 közötti évekre az adóhatóság több mint három milliárd forintnyi adóhiányt, bírságot, illetve késedelmi kamatot állapított meg a cégnél, a társaság azonban természetesen vitatta ennek jogosságát..
Nagyjából ekkor indult meg tényleg látványosan az Aquarius vesszőfutása. A vállalat a láncoknak gyártott több tízmillió palack vízzel még 4-5 évvel ezelőtt is a piacvezetői pozícióért küzdött, mennyiségben a 30 százalékot közelítette a részesedése. Az elmúlt években azonban a legtöbb lánc elpártolt tőle, nagy részük a szintén közeli Magyarvízzel állapodott meg.
Nyomás a láncokon
Ez azonban nem végleges állapot: az éves tendereken az új tulajdonos megpróbálhatja majd visszaszerezni a korábbi vevőket. Abban eléggé eltért a G7-nek nyilatkozó piaci szereplők vélekedése, hogy erre milyen eszközei lehetnek. A kormányközeli körökből legutóbb tavaly év végén érkezett elég egyértelmű jelzés, hogy a kabinetnek vannak tervei a kiskereskedelemmel. Lázár János egy konferencián azt mondta, hogy a jövőbeli tervek között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása.
Egy ilyen környezet sok szempontból kedvező helyzetbe hozhat akár ártárgyalásokon is olyan szereplőket, amelyek jobban be vannak kötve a kormányhoz. Az albertirsai gyár új tulajdonosánál jobban pedig valószínűleg senki nincs oda bekötve. A szektorban tulajdonképpen mindenki érzékeli ennek a kockázatát, de a rizikót elég eltérően ítélik meg. A többség inkább arra hajlik, hogy emiatt még nem fogják drágábban megvenni Mészáros Lőrinc ásványvizét a multik.
Ez nem közbeszerzés, nem állami tender, nem igazán lehet nyomást gyakorolni a piacra, a fogyasztóra meg végképp nem
– fogalmazott lapunknak egy ágazati szereplő.
Persze erre nem is feltétlenül van szükség. Halottunk olyan véleményt is, hogy Mészárosék az Aquarius stratégiáját vihetik tovább: egy ideig akár veszteséget is felvállalhatnak, hogy kiszorítsák a konkurenseket a főbb láncokból. Ez azonban épp az éves tenderek miatt nem tűnik kifizetődő üzletnek, hiszen ha az idén olcsón megnyernek egy vevőt, azt jövőre simán elveszíthetik.
Épp ezért a többség szerint nem ebbe az irányba indulnak. Még akkor sem, ha például a Spar tapasztalatai alapján a járvány megtörte a drágább márkázott termékek fokozatos térnyerését, és újra az olcsó vizeknek adott lökést, azaz az Aquarius által korábban megcélzott szegmens most épp nem teljesít rosszul.
A Viviennel nem sikerült
Az ásványvízpiaci terjeszkedés másik iránya egy erősebb saját márka felépítése lenne, amihez az alapok elvileg meg is lehetnének. Ezen a területen azonban Mészároséknak nincsenek jó tapasztalatai.
A csoport ugyanis néhány éve már megszerezett egy kisebb márkát, a Vivient, ám felfuttatniuk nem sikerült. Bár a Vivien forgalma most látványosan nagyobb, mint a felcsúti milliárdos belépése előtt*a céget az Aquariushoz hasonlóan felszámolásból megszerzett eszközökből építették fel, de ez jelentős részben annak köszönhető, hogy 2017 óta a MÁV tőlük vásárolja a vizet. A bevételük ráadásul ágazati összevetésben még így sem jelentős.
Egy saját márka felépítése tehát valószínűleg nagyon komoly marketing-erőfeszítéseket igényel, ám egyáltalán nem biztos, hogy megtérül. A hazai ásványvízpiacban ugyanis túl sok növekedési potenciál nincs, sőt a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség legfrissebb adatai szerint tavaly elég látványosan visszaesett a fogyasztás. A trendekben pedig érdemi változást nem várnak a szervezetnél, ahol a G7 kérdésére azt írták,
új szereplő belépése sem fogja a fogyasztás mértékét jelentősen megváltoztatni, a jelenleginél lényegesen több ásványvizet nem fognak a fogyasztók inni. A változás legfeljebb az egyes palackozók forgalmának átrendeződését jelenti.
Azaz Mészárosék csak mások kárára terjeszkedhetnének, ami elég bizonytalan, és mindezt úgy, hogy a márkaépítésre, illetve a most megvett gépekre is jelentős összeget kellene költeniük.
Pár év múlva
A gépeket viszont – ha már úgyis felújítják – az olcsó vizek palackozásánál hatékonyabban is lehet használni, például üdítő gyártásra. Épp ezért az ágazatban inkább az a várakozás, hogy Mészárosék rövidtávon nem fogják lerohanni az ásványvízpiacot, ehelyett rámennek a magasabb nyereséget biztosító termékekre, vagyis az üdítőkre, esetleg az ízesített vizekre.
A helyzet akkor változhat meg, ha életbe lépnek a műanyag palackok újrafeldolgozását szabályozó uniós előírások.
Négy év múlva ugyanis minden új PET-palacknak 25 százalékban hulladékból nyert alapanyagot kell tartalmaznia. Az hagyján, hogy a piaci szereplők szerint ez jelentősen növelni fogja az ásványvizek árát, de komoly versenyelőnyt biztosíthat annak, aki rendelkezik újrahasznosító kapacitással.
Márpedig az Aquarius-Aquának volt egy ilyen érdekeltsége Karcagon, igaz, ez nem képezte a részét annak a csomagnak, amit most a Mészáros-csoport az Aquariusból megvásárolt. Idővel azonban ez az újrahasznosító üzem is gazdát fog cserélni, mivel az egységet birtokló cég is felszámolás alatt áll.
Ha olyasvalaki szerzi meg, akinek ásványvízgyártó kapacitása is van, akkor az két-három év múlva komoly versenyelőnybe kerülhet. A lapunknak nyilatkozó piaci szereplők szerint ugyanis – mivel sok ilyen üzem nincs Magyarországon – a feldolgozó tulajdonosának komoly ráhatása lehet arra, hogy a konkurensek mennyiért jutnak hozzá az ásványvíz árában abszolút meghatározó palackok alapanyagához.
Közélet Aqua Lorenzo Aquarius-Aqua ásványvíz Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában
|
[
"Aquarius-Aqua"
] |
[
"Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség",
"Aquarius Aqua"
] |
Elkezdte a héten a Norvég Alapot érintő vizsgálatának második szakaszát a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – tájékoztatta lapunkat a hivatal. Ezúttal azt térképezik fel, hogy a támogatáshoz jutó kedvezményezettek az elnyert pénzeket mire költötték.
Az Index tegnap arról írt: egyes támogatottak – például a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) – nehezményezték, hogy a Kehi a "belső" levelezésükre is kíváncsi volt. A Magyar Nemzet ezzel szemben megtudta: a Kehi valójában csak a támogatási pénzek felhasználását alátámasztó leveleket, illetve a támogatásközvetítő szervezetekkel (köztük az Ökotárs Alapítvánnyal) váltott levelek megküldését kérte.
Amennyiben az érintetteknek – ahogy ezt többen is hangsúlyozták – nincs titkolnivalójuk, nehezen érthető, miért nem akarják a támogatás elnyerésével és a pénzek felhasználásával kapcsolatos dokumentumokat átadni a hivatalnak.
Mint arról beszámoltunk, a Norvég Alaptól mintegy 300 millió forint támogatás áramlott tavaly balliberális kötődésű, Soros György amerikai spekuláns által is pénzelt szervezetekhez, amelyek többsége élesen bírálja a kormányt. Így jutott több tíz millió forinthoz például a TASZ, a Krétakör Alapítvány vagy a Labrisz Leszbikus Egyesület. A pénzek odaítélését vitató Miniszterelnökség a finanszírozásról szóló államközi szerződés újratárgyalását kezdeményezte, a Kehi pedig vizsgálatot indított, ami várhatóan ősz elején zárulhat le. Előzőleg a magyar és a norvég külügyminisztérium is bekérette a másik ország nagykövetét.
|
[
"Norvég Alap"
] |
[
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Krétakör Alapítvány",
"Magyar Nemzet",
"Ökotárs Alapítvány",
"Társaság a Szabadságjog",
"Labrisz Leszbikus Egyesület"
] |
Továbbra is jár az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György (MSZP) erzsébetvárosi polgármesternek az alapilletménye az önkormányzattól
A VII. kerületi képviselő-testület pénteki ülésén 10 igen, 9 nem és 3 tartózkodás mellett elutasította azt a fideszes indítványt, hogy a polgármester alapilletményének kifizetését függesszék fel, költségátalányát pedig vonják meg.
Az indítvány ellen szavazók elsősorban a jogszabályi háttér hiányosságával indokolták döntésüket. A képviselők ugyanilyen arányban utasították el azt a fideszes módosító indítványt is, amely arra vonatkozott, hogy a testület kérje fel Hunvald Györgyöt a mandátumáról való lemondásra.
A polgármester költségátalányával kapcsolatban Gergely József MSZP-s alpolgármester emlékeztetett: Hunvald György saját kezűleg írt nyilatkozatában már korábban kifejezte, hogy a részére megállapított költségátalányt nem kívánja felvenni és kérte, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás jogerős befejezéséig ez az összeg az önkormányzat által nyitott letéti számlára kerüljön.
|
[
"MSZP"
] |
[] |
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint munkájukat minden esetben a jogszabályoknak és szerződéses kötelezettségeiknek megfelelően végzik, visszautasítják Mellár Tamásnak kijelentéseit, amelyeket a Népszabadságnak adott interjújában tett, és pert indítanak ellene.
Mellár Tamás, a Századvég korábbi kutatási igazgatója a Népszabadságnak a többek között úgy fogalmazott a kutatóintézetről: "Az egész műhely csak egy pénzmosoda. Jöttek a megrendelések a minisztériumoktól, hogy csináljunk ilyen kutatást, meg olyant, én meg kutatási igazgatóként azt mondtam, hogy nem tudjuk megcsinálni, mert ehhez nem értünk. Ne törődj vele, mondták, akkor is meg kell csinálni, valamit kaparjatok össze, aztán majd úgyis ki fogják fizetni."
Polgári peres eljárás indul
A Századvég Gazdaságkutató közleményben tudatta, hogy "a fenti hazugságot a leghatározottabban visszautasítja". Azt írták: minden esetben a jogszabályoknak és a szerződéses kötelezettségeknek megfelelően végzik munkájukat. Kitértek arra is, hogy Mellár Tamás 2010. május 12-től 2011. március 31-ig dolgozott a Századvégnél, munkaviszonya a munkáltató kezdeményezésre szűnt meg közös megegyezéssel.
Mint írták, a kutatóintézet ebben az időszakban "egyetlen minisztérium részéről sem rendelkezett megbízással". Hozzátették: a Századvég Gazdaságkutató Zrt. jó hírnév megsértése miatt polgári peres eljárást indít Mellár Tamás ellen.
|
[
"Századvég Gazdaságkutató Zrt."
] |
[] |
"Pintér Sándor, Csányi is jött vadászni az elmúlt hetekben, már nem sokáig járhatnak Bélmegyerre" – fakadt ki az egyik bélmegyeri vadász, amikor szerdán kijött a tárgyalóteremből. Most azt remélik mindhárman, hogy a tavasszal induló idényben már nem a Mészáros család és az általa vendégül látott "nagyúri közönség" lőhet az őzbakokra. Bár egyszer már jogerősen is nekik adtak igazat júniusban (tehát elvileg már rég nekik kellene vadászniuk a bélmegyeri vadászkastély környékén), de egyelőre mégis Mészárosék viszik a puskát, mert időközben ellentámadást indítottak, így a hatóság még mindig nem függesztette fel a vadászati jogukat. A három vadász ismét nyeregben érezheti magát, mert a Békési Járásbíróságon megint nekik adtak igazat.
Mészárosék nem engedik a koncot
Két évvel ezelőtt szerezte meg a Mészáros család a bélmegyeri vadászterületet, a korábban itt vadászó társaság szerint jogtalanul, ezért támadták meg a földtulajdonosok döntését a bíróságon. Hiába van jogerős ítélet nyár óta az ügyben, a Fejér megyei oligarcha családja és vendégei azóta is gátlástalanul vadásznak a területen, sőt, még pályázati pénzből utat is építettek időközben Tarhoson.
Vadászat A Mészáros család már évekkel ezelőtt létrehozta a Vért Vadászati Kft.-t, honlapjukon nem csak a dunántúli vadászházakat, de a bélmegyeri kastélyt is feltüntetik a kínálatban, mintha mi sem történt volna. Most éppen a fácánnak és a nyúlnak van az idénye, csak a részvételért tízezer forintot kell fizetni egy napra, de a kilövés darabonkénti ára 10-15 ezer forint, ha el is viszik, azért pluszpénz dukál, tehát igencsak jó üzlet a vadásztatás. Ebbe nem is számoltuk bele a luxuselhelyezést, összességében egy hétvégén több százezer forintot le lehet akasztani egy vadászról. 2016-ban kétmillió, 2017-ben, amikortól elkezdődött a vadásztatás, már közel 150 millió forint volt a cég árbevétele.
Univerzális összefogás
Szerdán egyszerre két perben is jelenésük volt a vadászoknak a Békési Járásbíróságon. Róluk még februárban írtuk meg, hogy szembeszálltak a békési Mészáros birodalommal, pert indítottak ellenük. Ezt a pert ugyan már júniusban jogerősen megnyerték, de hiába, mert a vadászati jogukat hivatalosan még mindig nem gyakorolhatják. Ennek az oka az, hogy Mészárosék ellencsapásként minden jogi lehetőséget bevetettek.
A szerdán tárgyalt első pert a bélmegyeri vadászkastély vadászati vezetője indította, abszurd módon, az ellen a földtulajdonosi közösség ellen, amelynek ő maga is tagja, és amelyik két évvel ezelőtt kitúrta a helyi vadászokat, és Mészáros Lőrinc fiának vadásztársaságával kötött szerződést. A Hidasháti Zrt. tulajdonában levő vadászkastélyban van bejegyezve Mészáros Lőrinc fiának vadásztársasága, amiben nincs semmi különös, hiszen az agrárcég is az övé. A furcsa az, hogy a vadászkastély vadászati vezetője perelte be azt a földtulajdonosi közösséget, amely szerződést kötött főnöke vadásztársaságával, és amelynek vadásztatását most éppen ő maga bonyolítja a kastélyban. A pert nem ebben a minőségében indította, hanem mint a vadászati jogra szerződött földtulajdonosi társaság egyik tagja. Annál is inkább abszurd a perindítás, mivel ő maga is ott volt a gyűlésen, aminek a semmissé nyilvánítása miatt perel, ráadásul, ő maga is igennel szavazott, tehát a saját szavazatát is megkérdőjelezi.
Most azzal hozakodtak elő, hogy a per szüneteltetését jelentették be. Ez annyit jelent a polgári eljárásokban, hogy amíg a felek másképp nem gondolják, addig szünetel, majd egy év után meg is szűnik az eljárás, ha ez alatt az idő alatt nem mozdul semmi. Ennek ment elébe a most a Békési Járásbíróság, amikor kimondta, hogy nincs helye a szüneteltetésnek, mivel ez azt feltételezné, hogy valamiféle megegyezésre törekszenek peren kívül, de itt még csak ellenérdekeltség sem merült fel. Ezért a a bíró ezt a pert megszüntette. Ezen a felperes ügyvédje akadt ki, és kifogást nyújtott be az eljárás szabálytalansága miatt, ugyanis szerinte a szüneteltetést a felek bejelentették, és punktum, ahhoz a bírónak semmi köze nincsen. Magyarul, ebben az ügyben is várni kell a jogerős döntésre.
A második pert a bélmegyeri vadászok indították, de nem önszántukból. A Békés Megyei Kormányhivatal vadászati hatósága utasította őket arra, hogy bíróságon bizonyítsák, hogy jogszerűen őket illeti a vadászati jog. A bélmegyeriek nem is nagyon értették, hogy miért kell ezt tenniük, hiszen kezükben volt a jogerős ítélet arról, hogy nem zárhatták volna őket ki két évvel ezelőtt, márpedig akkor automatikusan övék a vadászati jog, mivel a területek többségét ők birtokolják. Teljesen érthetetlen volt számukra, hogy miért nem függesztették fel a Hidashát Bélmegyeri vadásztársaság, azaz ifjabb Mészáros vadászati jogát. Miért kell nekik bíróságra menni?
Most ez utóbbi perben is a helyiek mellé állt a bíróság azzal, hogy őket illeti a jog, azt be kell végre jegyeznie a vadászati hatóságnak is. Ezzel még nincs vége, elképzelhető ugyanis, hogy fellebbezést fog benyújtani a döntés ellen mind a földtulajdonosi közösség, mind a Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság.
Mire lehet jó az időhúzás?
Azon kívül, hogy jókat vadászhatnak Mészáros Lőrinc és exkluzív vendégei, szépen kereshet a társaság a vadásztatáson. Ráadásul a parlament éppen a szerdai botrányos ülésén szavazta meg a Földforgalmi Törvény módosítását, és egy, az agrárcégek versenyképességéről szóló csomagot, ez utóbbi néhány passzusa pedig a Vadászati Törvényt módosítja. Az előbbi az előhaszonbérlet feltételein változtatna úgy, hogy arra nem pusztán a szomszédság okán lehetne jogot szerezni, de ahhoz köti az előjogot, hogy három éve állattartó üzemet kell működtetni. A Versenyképesség csomagban pedig a vadászati törvény úgy módosulna, hogy az üzemi ciklus közben is lehetne a vadászterület határait módosítani, igaz, azt meg is kell indokolni.
Ha továbbra sem függeszti fel a hatóság a Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság vadászati jogát, hanem megvárja a jogerős ítéletet, ami hónapokba telhet, akár a most megszavazott módosításokba is belekapaszkodhatnak Mészárosék.
|
[
"Vért Vadászati Kft."
] |
[
"Hidasháti Zrt.",
"Békési Járásbíróság",
"Békés Megyei Kormányhivatal",
"Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság",
"Mészáros birodalom",
"Hidashát Bélmegyeri vadásztársaság"
] |
Továbbra is az egyik legnagyobb földesúr az országgyűlésben, de több mint százmilliós tartozása is van.
Vagyonnyilatkozatok 2022 Friss cikkek a témában
A friss építési és beruházási miniszter idén nem vett új földeket, így a februárban leadott vagyonnyilatkozatához hasonlóan 36 ingatlannak a tulajdonosa. Tavaly viszont vásárolt, így tulajdonának nagy részét 24 szántó és több erdő, illetve szőlő teszi ki, de benne van 50 százalékban tulajdonolt hódmezővásárhelyi háza és XII. kerületi társasházi lakása is. A tavalyi gyarapodás két hódmezővásárhelyi szántóban, valamint szintén egy hódmezővásárhelyi, de nem specifikált (leírása alapján jó eséllyel szántó) ingatlanban merült ki, ezzel az összes mezőgazdasági földterülete bőven több mint 160 hektár.
Ingatlanaival szemben készpénzállományának növekedése nem állt le: két éve 12, év elején 14,5, most már 18 milliót vallott be vagyonnyilatkozatában, és megmaradt a 8 milliós számlakövetelése is, miközben könyvkiadásból származó bevétele 7,7-ről 8,12 millió forintra nőtt.
Mindezt azonban nem tartozásai kifizetésére fordította, sőt, január óta lényegében semmit nem törlesztett, így továbbra is van 18 millió forintnyi személyi kölcsöne, 38,9 milliónyi beruházási hitele, míg lízingköltségei 7,7 milliósok. Magánszemélynek tavaly 40 millióval tartozott, idén ez 50 millióra nőtt, így az összes adóssága közel 115 millió forintot tesz ki.
Pedig bevétele lett volna törleszteni: országgyűlési képviselőként 1,58, kormánybiztosként 1,31 millió forintot kap, ezen felül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítványtól további 1 millió, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványtól pedig 950 ezer forintnyi havi bevétele van. Ennyi földterületet és ingatlant bűn lett volna nem bérbeadni, ebből Lázárnak 17 millió forintnyi bevétele van, ám az a vagyonnyilatkozatból nem egyértelmű, hogy ezt az összeget milyen gyakorisággal kapja, hiszen a havi, az eseti és az időszakos jelzőt is bejelölte.
Védett műalkotásai változatlanok; egy kéziratot és egy karosszéket említ, pluszban műtárgyai is vannak, de ezek egyikénél sincs megadva érték.
|
[
"Jövő Nemzedék Földje Alapítvány",
"Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány"
] |
[] |
A Hír TV-nek nyilatkozott először Csepreghy Nándor a Voldemort néven elhíresült csalási ügyben. Lázár János helyettese azt mondta: a Miniszterelnökség belső vizsgálatot indított, hogy kiderítsék, az érintett cégek milyen formában indulhattak uniós pályázatokon. Egy hete a 168 Óra írta meg nyomozati iratok és lehallgatási jegyzőkönyvek alapján, hogy a fideszes Mengyi Roland állítólag kenőpénzt kért vállalkozóktól nyertes uniós pályázatokért.
"Nincs olyan képviselő, akinek a középiskolai osztálytársainak a száma ne lenne 300-nál több. Tehát annyi ilyen típusú visszaélés van, mint égen a csillag" – Így kommentálja Mengyi Roland ügyét a Fidesz frakcióvezetője.
A 168 Óra írt arról, hogy a Fidesz borsodi erős embere nyomozati iratok szerint 10 millió forintos alkotmányos költségnek nevezett kenőpénz fejében juttatta volna előnyhöz egy fél milliárd forintos keretösszegű pályázat indulóit. A cikk szerint az elnyert támogatás jó részét is vissza kellett volna osztani.
"Ő maga azt nyilatkozta, hogy súlyosan visszaéltek a nevével és egyébként mindenben jogszerűen járt el és minden vizsgálatnak áll elébe. Hogyha a parlamenttől a mentelmi jogát kikérik, akkor ő azt kéri a parlamenttől, hogy adjuk ki" – közölte Kósa Lajos.
A lehallgatási jegyzőkönyvek alapján viszont a szocialisták egyértelműnek tartják, hogy a fideszes képviselő pénzt kért az indulóktól. "Egyértelműen többször említik adott összefüggésben Mengyi Roland nevét is. Én azt gondolom, hogy ez nem egy egyszerű találkozó volt, hanem a konkrét ügy körülményeiről és hát, ugye, az elosztásról szóló találkozók. Az ügyészségnek volna dolga ezzel, azt várjuk az ügyészségtől, hogy ugyanolyan hatékonysággal végezze a munkáját ebben a konkrét ügyben, mint például Rogán Antal joghurtos támadóinak az ügyében" – közölte az MSZP frakcióvezető-helyettese. Varga László levélben kérte az emberi erőforrások miniszterétől is a szóban forgó uniós pályázat részleteinek tisztázását.
Az ügyet leplező oknyomozó újságíró szerint azonban nemcsak Mengyi Roland lehet érintett – a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint ugyanis a már előzetes letartóztatásban lévő pályázatíró többször is hivatkozik Csepreghy Nándorra. A miniszterhelyettes a Hír TV-nek elismerte, hogy ismerte B. Szilviát, de szerinte az ő nevével is visszaéltek.
"Amennyiben ez szükséges a rendőrség szerint, akkor én nagyon szívesen állok a rendelkezésükre. Sőt! Én, amennyiben nekem erre van jogosultságom, én azt kérem a rendőrségtől, az illetékes szervektől, hogy minden olyan dokumentumot, ami rám vonatkozik, teljes egészében hozzanak nyilvánosságra" – nyilatkozta Csepreghy Nándor.
Azt viszont már a Miniszterelnökség miniszterhelyettese is aggályosnak tartja, ha egy politikus és uniós pénzekre pályázók találkozóin magánérdek is szóba kerülhet.
– Ez a rendszer, hogy kormánypárti szereplők egyeztetnek pályázókkal, ez rendben van?
– Nézze, egy országgyűlési képviselőnek az a feladata, hogy uniós fejlesztési forrásokat a saját választási körzetébe vigyen. Ami azt jelenti, hogy a választókörzetében épüljenek az utak, jöjjenek létre új munkahelyek. Ha ehhez pályázatírókkal kell találkozni, mert az elmúlt rendszerben ők megkerülhetetlen szereplők voltak, ez rendben van. Ezeknek a beszélgetéseknek azonban nem lehet tartalma magánérdeknek, csak közérdekű ügyekben egyeztethetnek, és szerintem az rendben van, hogy európai uniós pályázatok kapcsán olyan forrásoknál, ahol Brüsszelben lehet, hogy Brüsszelben kellett volna pályázni is, találkozni kell ilyen szereplőkkel. Még egyszer mondom, a határvonal, ameddig ez rendben van, az az, ahol közügyekről egyeztetnek, ahogy túllépik ezt a határt, szerintem az nincs rendben. Gondolom, hogy a rendőrségi nyomozás ki fogja azt deríteni ebben az esetben, hogy ez megtörtént-e vagy sem.
Az államtitkárságon egyébként vizsgálat indult. Csepreghy Nándor utasításba adta kollégáinak, hogy vizsgálják ki, az ügyben érintett cégek milyen pályázatokon indultak vagy nyertek.
|
[
"Miniszterelnökség"
] |
[
"168 Óra",
"Hír TV"
] |
A Budapesten kisvárosnyi embert ellátó Univerz-Med Kft. értékesítéséről a hazánkban élő, német származású Heinz Friedrich Grein már tárgyalt Kozma Imre atyával, az irgalmasok magyarországi vezetőjével. Greint az Egyesült Államokban a bíróság gazdasági visszaélés miatt korábban elmarasztalta, és tízmillió dollár megfizetésére kötelezte.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) helyszíni ellenőrzést rendelt el az Univerz-Med Kft.-nél, amely Budapesten, a XI. kerületben körülbelül húszezer ember járóbeteg-ellátását végezte. A revizorok súlyos szabálytalanságokra bukkantak, amelyek miatt 2004 szeptemberében felbontották a céggel a finanszírozási szerződést – erősítette meg a lap értesüléseit Bartucz Attila, az OEP szóvivője.
A lap birtokában lévő jelentés szerint a betegdokumentáció sokszor nem egyezett azokkal az adatokkal, amelyeket a kft. az egészségbiztosítónak jelentett az elszámoláshoz. Az ellenőrök megállapították, hogy el sem végzett vizsgálatokat is ki akartak fizettetni az OEP-vel. Feltehetőleg többször előfordult, hogy a finanszírozási összeget fölvették olyan betegek után, akik az adott napon nem jártak a rendelőben. Erre utal, hogy a taj-számokat tartalmazó korábbi elszámolásokból egész blokkokat másoltak át úgy, hogy a páciensek sorrendjét nem változtatták meg. Előfordult az is, hogy olyan orvos pecsétje szerepelt a dokumentáción, aki már régen nem dolgozott a cégnél.
Az Univerz-Med Kft. ügyvédje, Kiss Elemér, a Medgyessy-kormány volt kancelláriaminisztere levélben fordult az egészségbiztosítóhoz. Ebben elismeri a hibákat, és közli, hogy a túlszámlázások ellenértékét a cég visszafizeti. A jogi képviselő szerint a szabálytalanságok miatt még nem kellett volna felmondani a finanszírozási szerződést. A biztosító azonban hajthatatlan volt, és fölmondta az együttműködést a kft.-vel.
Az Univerz-Medet épp most próbálják eladni. Vevőként az irgalmas rendi kórházat szemelték ki. A rend magyarországi vezetőjével, Kozma Imre atyával már tárgyalt a cég képviseletében a Magyarországon élő, német származású Heinz Friedrich Grein. A kórháznak tett ajánlatban az áll: "Az Univerz-Med tulajdonosa egészségi állapotára való tekintettel úgy határozott, hogy befejezi üzleti tevékenységét, és ezért értékesíteni kívánja egészségügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozását." Arról az írásos anyagban nem tájékoztatta a reménybeli vevőt, hogy az OEP szerződést bontott a céggel, mert egy vizsgálat súlyos szabálytalanságokat tárt föl.
Az ajánlat szerint értékesíteni kívánják a pácienskört, a rendelő gépeit, műszereit és eszközeit (ezek többsége lízingelt). Ezenkívül továbbfoglalkoztatásra átadnák az orvosokat és szakdolgozókat. Mindezt összesen 284,5 millió forintért. Az irgalmas rendnek elküldött dokumentumban könyvelési adatok támasztják alá a cég nyereségességét. Ezek azonban az OEP-finanszírozáson alapulnak, így valódiságuk az említett ellenőrzés eredményeinek ismeretében megkérdőjelezhetők.
Heinz Friedrich Grein nemrég egy másik magán-egészségügyi szolgáltatóval, a Medicina Kft.-vel is megpróbált üzletet kötni. A cég többek között a fővárosi Skála Áruház több ezer dolgozójának foglalkozás-egészségügyi ellátását végzi. A laphoz eljutott dokumentumok szerint fejenként 1550 forintért többtucatnyi szűrővizsgálatot végzett volna az Univerz-Med Kft. a Skála alkalmazottain. Ehhez a taj-számukat és a személyes adataikat tartalmazó adatbázist kellett volna átadni neki. Kérdés, hogy miért, hiszen ezeket a vizsgálatokat az OEP nem finanszírozta volna. A Magyar Nemzet megkereste Olajos Attilát, a Medicina Kft. ügyvezetőjét, aki elmondta: "Grein úr jelentkezett nálam. Megpróbált meggyőzni, hogy fogadjam el az ajánlatot, hiszen ezzel szélesebb körű szolgáltatást kínálhatok a velem szerződésben álló cégeknek." Olajos Attilát meglepte, hogy az Univerz-Med olyan vizsgálatokat is elvégezne – az OEP finanszírozásnál is olcsóbban –, amelyeket csak bizonyos tünetek esetén szokás. Nem értette azt sem, miért van szüksége Greinnek több ezer taj-számra, ha a szűrések költségét úgysem állja az OEP.
A Magyar Nemzet lehetőséget kívánt adni Heinz Friedrich Grein úrnak álláspontja kifejtésére, ám az üzletembert sem a cégiratokban feltüntetett lakcímein, sem az Univerz-Med Kft. székhelyén, sem a cég telephelyein nem sikerült megtalálnunk. A lap a továbbiakban is készséggel helyet ad a német vállalkozó észrevételeinek.
|
[
"Univerz-Med Kft."
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Skála Áruház",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár",
"Medicina Kft."
] |
Szocialista felügyelettel kaszál milliárdokat a lottón egy Fidesz-közeli cég. Évi 150-170 milliárdos árbevételéből rendre mindössze 5-6 milliárd forint adózott nyereséget produkált az állami tulajdonú hazárdjáték-monopólium, a Szerencsejáték Zrt. az elmúlt években. Most kezdődő cikksorozatunkban annak járunk utána, miért folyik be olyan kevés osztalék a kvázi-monopolhelyzetben lévő állami óriáscégektől a központi költségvetésbe, mire költik ezek a köztulajdonban lévő vállalatok a bevételeiket. A Szerencsejáték Zrt. esetében elsőként a sorsolási műsorok elkészítésének költségét vizsgáltuk.
Kevesen tudják, hogy a Szerencsejáték Zrt. (cégtörténet, PDF) az ország egyik legnagyobb tévéműsor-megrendelője. A sorsolási műsorokra idén közel 3 milliárd forintot költ el az állami cég közbeszerzési eljárás nélkül, a beszállító pedig egy sok szempontból politikaközeli műsorkészítő, a Hung-Ister Zrt. (cégtörténet, PDF), melynek tulajdonosai 50 százalékban a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó B-Reklám Kft. (cégtörténet, PDF), 50 százalékban pedig a szövevényes (új-zélandi, majd osztrák) offshore hátterű, Bányai Péter ügyvédhez köthető Thyramos Kft. (cégtörténet, PDF).
Illusztris társaság
A Hung-Ister Zrt. felügyelőbizottságában korábban szerepelt Nyúl Sándor, a Trigránit csoport vezérigazgatója, Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet tulajdonos-főszerkesztője, és Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelenlegi elnöke is. A 2010-es kormányváltás óta a felügyelőbizottság tagjai Dávid Gyula ügyvéd, az MSZP pártalapítványa, a Táncsics Alapítvány felügyelőbizottsági tagja, Nyerges Zsolt ügyvéd, a Fidesz háttérembere, és a bécsi illetőségű Aczél Zoltán, aki korábban a Strabag osztrák építőipari konszern magyarországi kijáróembereként tett szert kétes hírnévre.
Nyerges és az anno a Heti Válasz által leleplezett Aczél a 2010-es kormányváltás után együtt kerültek be a Magyar RTL Televízió Zrt. igazgatótanácsába is. A Hung-Ister Zrt. vezérigazgatója 2005 – 2010 októbere között, majd 2011. márciusa óta ismét az a Fazekas Csaba, aki a közbeeső időszakban a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), korábban pedig a Hír Televízió vezérigazgatója volt.
A Szerencsejáték Zrt. és az 1998-ban alakult Hung-Ister Zrt. kapcsolata még az első Orbán-kormány idején kezdődött, először 1999-ben kötöttek tízéves szerződést a sorsolási műsorok gyártására. A 2009-ben lejárt szerződéseket még abban az évben új szerződésekkel hosszabbították meg. Hogy kiderítsük mi áll ezekben a szerződésekben, Hanzély Ákos 2011. tavaszán közérdekű adatigényléssel fordult a Szerencsejáték Zrt.-hez a szerződéseket kérve, amit az állami vállalat határidőn belül teljesített is, rendelkezésünkre bocsátva a tetemes mennyiségű iratanyagot.
Szövevényes konstrukció
A Szerencsejáték Zrt.-től megkapott szerződések arról tanúskodnak, hogy a két cég szövevényes konstrukciót dolgozott ki a sorsolási műsorok elkészíttetésére. Eszerint a Szerencsejáték Zrt. a Pólus Centerben bérel egy 4000 négyzetméteres stúdiókomplexumot évi 370 millió forintért, amelyet alvállalkozóval üzemeltet. A stúdiókomplexum üzemeltetését alvállalkozóként a Hung-Ister Zrt. végzi évi 408,7 millió forintért. Ezért cserébe a Hung-Ister Zrt. biztosítja a technikát és a szerződés mellékletében meghatározott létszámú üzemeltető személyzetet (üzemeltetési szerződés, PDF).
A stúdió, a technika és az üzemeltető személyzet megléte azonban nem jelenti azt, hogy a műsorok el is készülnek, hiszen a gyártásra külön szerződést kötöttek a felek. A vállalkozási szerződés (PDF) szerint a Szerencsejáték Zrt. – az általa bérelt és a Hung-Ister Zrt. által 408,7 millióért üzemeltetett stúdióban – leforgatott műsorokért újabb vagyonokat fizet. A heti 68 perc sorsolási műsor elkészítése heti több mint 30 millió forintba kerül, ami évente közel 1,6 milliárd forintot tesz ki.
A vállalkozási szerződés szerint a Hung-Ister Zrt. biztosítja a szükséges technikát és személyzetet – amelyet az üzemeltetési szerződés szerint a Szerencsejáték Zrt. egyszer már kifizetett neki – míg a számhúzókat, a sorsolási bizottság tagjait a közjegyzőt és a sorsolást lebonyolító technikai személyzetet a Szerencsejáték Zrt. biztosítja. A 2009-ben újrakötött szerződés még alacsonyabb összegről szólt, de 2010 decemberében módosítottak a szerződésen (szerződésmódosítás, PDF). A szombati sorsolási műsor 15 perccel hosszabb lett, a vállalási ár pedig hetente 10,5 millió forinttal növekedett.
Ha egy üzlet beindul
A két fél közötti gyümölcsöző kapcsolatnak itt azonban még nincs vége, a kormányváltás óta további szerződéseket is kötöttek. A hetente megjelenő Szerencse Híradót további bruttó 5,5 millió forintért gyártja a Hung-Ister Zrt., ez a tétel 2011-re vonatkozóan újabb 231,4 millió forintot jelent (vállalkozási szerződés [PDF], szerződésmódosítás [PDF]). 2010. decemberében újabb 395 millió forint + áfa összegű keretszerződés kötöttek a felek, amely szerint a Hung-Ister Zrt. készíti a Szerencsejáték Zrt. reklámanyagait is (vállalkozási keretszerződés, PDF).
A keretszerződés alapján az "Üldözi a szerencse" kampány reklámanyagai bruttó 61,6 millió forintért készültek (vállalkozási alkeretszerződés, PDF). A "Rendezze Ön az életét" kampány pedig bruttó 113,9 millió forintba került (vállalkozási alkeretszerződés, PDF).
A sorsolási műsorok elkészítésére a Szerencsejáték Zrt. 2011-ben összesen bruttó 2,276 milliárd forintot költ, és ezen felül fizeti még a Fortuna Stúdió bérleti díját is. Mindezek alapján számításaink szerint a Szerencsejáték Zrt. egy percnyi sorsolási műsorért több mint 561 ezer forintot fizet a Hung-Ister Zrt.-nek. És ezzel még nem fogytunk ki a szerződésekből.
A Szerencsejáték Zrt. által bérelt stúdiókomplexumban ugyanis hetente mindössze nettó 80 percnyi műsort vesznek fel, így sok szabad kapacitással rendelkezik. Ezt a szabad kapacitást a megállapodás értelmében a Hung-Ister Zrt. hasznosíthatja. A bérleti szerződés értelmében (bérleti szerződés, PDF) a Hung-Ister Zrt. bérli a Fortuna Stúdió szabad kapacitásait évi 100 millió forintért. Márpedig a szabad kapacitások nem maradnak kihasználatlanul, hiszen korábban hat évig itt vették fel a Fábry Show és a Legyen Ön is Milliomos műsorok epizódjait is. Azt nem tudjuk hogy a Hung-Ister Zrt. mennyiért értékesíti ezeket a szabad kapacitásokat, de nagyon meglepődnénk ha nem térülne meg busásan az a 100 millió forint.
(Folytatjuk)
|
[
"Hung-Ister Zrt.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Thyramos Kft.",
"B-Reklám Kft."
] |
[
"Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap",
"Magyar Nemzet",
"Trigránit csoport",
"Fortuna Stúdió",
"Hír Televízió",
"Pólus Center",
"Heti Válasz",
"Szerencse Híradó",
"Táncsics Alapítvány",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Magyar RTL Televízió Zrt."
] |
Fuzik Zsolt levelében leírja: ártatlannak tartja magát, de belehalna testileg-lelkileg az előzetes letartóztatásba. Állítólag hazajött.
Hazajött, ártatlan, beteg, és belehalna, ha előzetes letartóztatásba kerülne, ez áll abban a golyóstollal aláírt levélben, amit az Index kapott borítékban. A Budapest 62-es postán feladott levél feladója Fuzik Zsolt Béla, a BKV informatikai igazgatójaként mutatkozik be. A levélben utal arra, hogy ügyvédje Zamecsnik Péter. Megkerestük Zamecsnik Pétert, aki azt mondta, hogy beszélt Fuzikkal telefonon, és elképzelhető, hogy ő lesz a védője, de megállapodást még nem kötöttek. A levelet ő is megkapta.
Levelet kaptunk Fuzik Zsolt, a BKV Zrt. informatikai igazgatójának aláírásával, aki ellen a rendőrség körözést adott a BKV-t és a Budapest Airportot érintő vesztegetési ügyben. Levelében azt írja, hogy december 6-án este értesült arról, hogy házkutatás van a BKV székházában. Bent levő informatikus kollegájától kérdezte meg, hogy mi történik. Kollégája továbbadta a telefont egy rendőr nyomozónak, aki megkérte, hogy amennyiben lehetősége van, menjen be, mert sok szobát kell átvizsgálni.
Mint Fuzik írja, egy tervezett síelés előtt volt, és semmi nem utalt rá, hogy ez nem kérés, hanem rá is vonatkozó házkutatás. Hozzátette, hogy mivel tudja, hogy az ilyen házkutatások reggelig eltartanak, ezért nem jelent meg. A levél szerint vasárnap reggel már 39 fokos láza volt, erősen köhögött, begyulladt a torka. Hétfőn elment egy ausztriai kórházba, ahol a főorvos megállapította, hogy valószínűleg H1N1 vírusos fertőzése van. Kedden hazaérkezett Magyarországra, ahol a háziorvos is megerősítette az osztrák orvos diagnózisát.
A levélben Fuzik kijelenti, hogy ezután otthon feküdt, senki nem kereste, nem menekült semmi elől. Szerdán olvasta az interneten, hogy körözést indítottak, és elfogatóparancsot adtak ki ellene. Teljesen összetört: mint írja, nem elég, hogy semmi köze a vesztegetési ügyhöz, ráadásul nagyon beteg és még gyanúsítottként is kezelik.
Belehalna a letartóztatásba
A levél szerint Fuzik egészségi állapota miatt nem tud bemenni a rendőrségre. Beszélt ügyvédjével, Zamecsnik Péterrel, aki azt mondta neki, hogy előzetes letartóztatással kell számolni az ilyen esetekben. Mint írja, belehal testileg-lelkileg amíg kiderül, hogy semmilyen bűnt nem követett el, és kiengedik az előzetesből. Mivel azonban szeretné a nyomozást segíteni (a levél fejlécén a Tisztelt Rendőrség felirat szerepelt, amelynek aláírt másolatát kaphatta meg az Index), és a gyanút eloszlatni, leírja mindazt, amit személyesen el tud mondani vallomásként a vesztegetési üggyel kapcsolatban.
Eszerint 2009 nyarán Sz. György (a BKV előzetes letartóztatásban ülő jogi igazgatója) megkereste Kocsis István vezérigazgatót, hogy a jogi igazgatóságnak különálló iktatórendszerre van szüksége. Kocsis István engedélyezte a program beszerzését. Ezután Sz. György megkereste Fuzikot is, hogy van a Budapest Airportnál jól működő iktatórendszer, amit ő korábban használt, és ami maximálisan megfelelne az elvárásoknak. Mivel a programra az igény a jogi igazgatóságon keletkezett, így nem vonta kétségbe a szükségességét.
Az Index úgy tudja, hogy a BKV-székház december 4-i házkutatásakor bemutatott házkutatási parancsban (jegyzőkönyvben) az áll, hogy a rendőrség azzal gyanúsítja Fuzik Zsoltot, hogy az informatikai cégtől kapott 10 millió forint kenőpénzt meg kívánták osztani vele.
Mint Fuzik írja, nem tudta, hogy mennyibe kerül a program, és nem szerette volna magas áron megvásárolni, ezért ajánlatot kértek több cégtől is, hogy valós verseny legyen. A levél szerint helyettese részt vett az egész eljárásban, ő igazolta vissza a program helyes működését, valamint, ha Fuzik, ha jól emlékszik, majdnem kétmillió forintot le is alkudtak a végső nyertes Quartit Kft. árából. (Az Index úgy tudja, hogy a cég vezetője vagy munkatársa szintén előzetesben ül.)
Mint Fuzik állítja, soha nem találkozott, nem beszélt a Quartit cég vezetőivel vagy alkalmazottjaival. Hozzáteszi, hogy semmilyen más jellegű fejlesztés nem volt a jogi igazgatóság és az informatikai főosztály között.
Ha pénzt kapott volna, maga tesz feljelentést
Fuzik azt írja, soha egyetlen mondat nem hangzott el Sz. Györgytől személyesen vagy telefonon, ami bűncselekményre utalt volna. Sőt, Fuzik állítja, hogy amennyiben pénzt kapott volna a cégtől, úgy személyesen tett volna feljelentést a rendőrségen. Fuzik utolsó mondatában kéri, hogy a leírtakat tekintsék vallomásnak, és a vallomás alapján mérlegeljék a gyanúsítás elvetését.
Az Index megkereste a levélben említett Zamecsnik Péter ügyvédet, aki elmondta, hogy Fuzik Zsolt valóban megkereste a napokban, hogy legyen az ügyvédje. Valószínűleg igent is mond, de egyelőre nem született erről konkrét megállapodás. Közölte, hogy Fuzik Zsolt telefonszámát, tartózkodási helyét nem tudja. Hozzátette, hogy a levelet ő is megkapta (ugyanarról a postáról), de egyelőre nem tud vele mit kezdeni, mert nem bizonyosodott meg száz százalékig, hogy azt valóban Fuzik Zsolt írta.
A levelet az Index is fenntartással kezeli, mert bár az ügy ismeretének mélysége, az aláírás és az ügyvédre tett utalás miatt nagy valószínűséggel eredeti, ám ezt egyelőre száz százalékosan igazolni nem lehet.
Megkerestük az ügyet kezelő Repülőtéri Rendőr Igazgatóság szóvivőjét, aki elmondta, hogy egyelőre nincs információja arról, hogy érkezett volna levél Fuzik Zsolttól a rendőrségre.
|
[
"Quartit Kft.",
"BKV"
] |
[
"Budapest Airport",
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság"
] |
Sokat fogyott az előzetes letartóztatásban az éhségsztrájkoló főorvos, aki tagadja, hogy felbujtó lett volna egy sikkasztási ügyben. Igaz, azóta kiderült, hogy tényleg nem volt sikkasztó, sem sikkasztás.
November végén tárgyal újra a bíróság a Honvéd kórház meggyanúsított főorvosának előzetes letartóztatásáról. A főorvos letartóztatásakor éhségsztrájkba kezdett, amit azóta is folytat. Ügyvédje szerint sokat fogyott és legyengült, de ennek ellenére úgy tűnik, szellemileg és fizikailag is jól van.
Gyanúsított sincs
Paraizs József ügyvéd szerint a főorvost felbujtóként gyanúsítják egy sikkasztási ügyben, amelynek még egyébként nincs gyanúsítottja. A védő szerint jogilag lehetetlen helyzet, hogy előbb elfognak egy felbujtót és utána keresnek hozzá gyanúsítottat úgy, hogy ráadásul semmi sem tűnt el abban a projektben, ami kapcsán előzetesbe helyezték ügyfelét.
Mint a Független Hírügynökség már hírül adta, a főorvost október végén helyezték előzetes letartóztatásba sikkasztás miatt. Az ügy hátterében egy úgynevezett Telepíthető Gyorsdiagnosztikai Laboratórium fejlesztési projektje áll. A katonai ügyészség szerint a projektben fiktív kifizetések történtek. Az ügyvéd szerint azonban ügyfele szakmai projektvezető volt, kifizetésekre nem is volt joga. Esetleges kifizetésekkel kapcsolatos döntéseket egy, a professzor mögött álló grémium hozott. A főorvos azóta éhségsztrájkot folytat az előzetesben.
Paraizs József ügyvéd hétfőn azt közölte a Független Hírügynökséggel, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elutasította az előzetes letartóztatás elleni panaszát, erről hétfőn kapta kézhez a határozatot. Az indokolás szerint a főorvossal szemben a jelentős értékre felbujtóként elkövetett sikkasztás megalapozott gyanúja fennáll.
Nem volt sikkasztás
Az intézményben, ahol a gyanú szerint a sikkasztás történt, nemrég átfogó, belső pénzügyi ellenőrzést tartottak. Az ellenőrzés nem talált szabálytalanságot. Röviddel ezután külső ellenőrök is vizsgálatot folytattak és szintén nem találtak problémát. Így jelenleg a sikkasztási ügynek nincs gyanúsítottja, de eltűnt pénz sincs, csak egy felbujtó, aki a nem létező sikkasztásra rávette a nem létező gyanúsítottat.
Paraizs József elmondta, hogy védence a letartóztatása óta továbbra sem vesz magához szilárd élelmet, csak folyadékot. Sokat fogyott, legyengült, de úgy tűnik, szellemileg és egyelőre fizikailag is jól van. A börtönben, ahol előzetesét tölti, természetesen nem engedhetik meg, hogy baja legyen, ezért az ottani egészségügyi dolgozóktól időről-időre infúziót kap. Az előzetese az első határozat szerint november 28-ig tart. Ez azt jelenti, hogy a kényszerintézkedés meghosszabbításáról, vagy megszüntetéséről addig újra döntenie kell a bíróságnak. Ügyvédje reméli, nem hosszabbítják meg újra.
|
[
"Honvéd kórház"
] |
[
"Telepíthető Gyorsdiagnosztikai Laboratórium",
"Katonai Tanácsa",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Független Hírügynökség"
] |
Igen jól profitálhattak a közvetítőcégek a letelepedési államkötvények értékesítéséből: csak tavaly 50 milliárd forint folyhatott be a cégekhez, amelyért cserébe 172 milliárd forint névértékű magyar állampapírt értékesítettek. Nem tűnik rossz üzletnek 29 százalékos haszonkulccsal dolgozni, főleg annak tükrében, hogy a globális szereplők beérik 0,2–0,3 százalékkal is.
Májusban újabb 74 külföldi jegyzett le a közvetítővállalkozásokon keresztül magyar letelepedési államkötvényt, összesen 22,2 millió euró, vagyis 6,9 milliárd forint értékben – közölte a Magyar Nemzettel az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). Érdekesség, hogy a múlt hónap volt az első, amikor már csak a drágább, 300 ezer eurós névértékű papírból értékesített az ÁKK. (Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, az áprilisban eladott 67 kötvényből öt darab még a régi, 250 ezer értékű állampapír volt.) Ezzel május végére 2528 külföldi vásárolt letelepedési kötvényt, névértéken számolva 641,45 millió euróval, tegnapi árfolyamon számítva 199,5 milliárd forinttal gazdagítva a magyar államkasszát.
A valóságban ugyanakkor ennél sokkal kevesebb bevétele származott a magyar államnak. Ha csak a tavaly év végéig értékesített 2213 kötvényből indulunk ki, akkor az ÁKK adatai szerint 172 milliárd forint névértékű állampapír fogyott. A valóságban azonban csupán 152,8 milliárd forint folyt be az államkasszába, 19,2 milliárd forintot hagyott ott az állam a közvetítővállalkozásoknál. A háromszázezer eurós letelepedési kötvények után járó hozamot azonban nem a külföldi befektetők, hanem többségében azok a közvetítővállalkozások fölözik le, amelyek – egy kivételével – az offshore cégek körében népszerű szigeteken vannak bejegyezve. A letelepedési kötvény kamata ugyanis az ötéves eurókötvények hozamát követi, pontosabban a másodpiaci hozamnál 1,5 százalékkal olcsóbb befektetési formát jelent a külföldieknek. A külföldi befektető – miután átad a közvetítőcégnek 300 ezer eurót – jelenleg csupán 271 ezer euróért vesz kötvényt, mivel diszkontáron jut hozzá, ugyanis az állampapír öt év múlva fog 300 ezer eurót érni. A 29 ezer eurós különbséget a magyar adófizetők állják.
A törvény ugyanakkor – a kamatkörnyezet változásától függetlenül – kétszázalékos minimumhozamot garantál a vásárlóknak. Az alacsony kamatkörnyezet hatására ugyanakkor az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az ötéves euróalapú magyar kötvény már 1,8 százalékos hozam körül cserél gazdát a másodlagos piacon, vagyis jelenleg olcsóbban tudná magát finanszírozni az állam piaci körülmények között.
Kötvények és letelepedés
A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A 2013-ban hozott törvény ugyanakkor előírja, hogy csak a parlament jelenleg Rogán Antal (Fidesz) vezette gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítőcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az ÁKK-nál, és a külföldi befektető a cég által kibocsátott értékjegyet kap. A vállalkozások amellett hogy olcsóbban jutnak a kötvényhez, de – a papír diszkont jellege miatt – drágábban adják azt tovább, ráadásul még 45 ezer euró, 14 millió forintnyi közvetítői díjat is kérnek az ügyfelektől. Tavaly a Kajmán-szigeteken, Máltán, Cipruson, Szingapúrban és Schaanban (Liechtenstein) bejegyzett cégeknek – a 19,2 milliárd forintos hasznon túl – további közel 31 milliárd forintos bevételt jelenthetett a kötvényekkel való kereskedés. Igaz, hogy a cégeknek költségeik is vannak.
A gyakorlatban mindez annyit tesz, hogy az állam 172 milliárd forint névértékű államkötvény-értékesítéséhez 50 milliárd forintos marketing- és egyéb költség társul. A konstrukciót éppen e miatt a 29 százalékos haszonkulcs miatt kritizálják, mivel a korábbi dollárkötvény-kibocsátások alkalmával a globális szereplők – a Goldman Sachs vagy a Deutsche Bank – mindezt például 0,2–0,3 százalékos haszonkulcs mellett bonyolították le. Az már csak hab a tortán, hogy a vállalkozások által kibocsátott értékpapírokkal kapcsolatban az ÁKK-nak nincs információja. Sőt, a vállalkozások az értékesítési folyamataikkal, stratégiájukkal, kibocsátási terveikkel kapcsolatban az engedélyre való jelentkezésük keretében a parlament gazdasági bizottságát tájékoztatják.
|
[
"Államadósság-kezelő Központ"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Deutsche Bank",
"Európai Unió",
"Goldman Sachs"
] |
Nem tartja valószínűnek az országgyűlés alkotmányügyi bizottságának egyik fideszes tagja, hogy a testület tagjai közül bárki is a büntetőtörvény visszamenőleges módosításával akarná "megfogni" az államadósság megugrásáért felelősnek tartott Gyurcsány Ferencet. Igaz, "számtalan más megoldásra látna lehetőséget". Ahogy a bizottság jobbikos tagja is.
"Mindent el tudok képzelni a Nemzeti Együttműködés Kormányáról, de nincs alkotmányos lehetőség arra, hogy visszamenőlegesen nyilvánítsanak valamilyen magatartást bűncselekménnyé" – mondta a hvg.hu-nak Schiffer András. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának LMP-s tagja annak kapcsán nyilatkozott erről, hogy Szijjártó Péter a köztévében talányosan arról beszélt: felkéri a parlament alkotmányügyi bizottságát, hogy állapítsa meg, milyen jogi lépések szükségeltetnek ahhoz, hogy az "államadósság megnövekedésért felelős egykori kormánytagok politikai felelőssége jogi felelősséggé váljon"; ha pedig erre nics mód, akkor a "bizottság vizsgálja meg, hogyan lehet rá módot találni".
Az LMP frakcióvezetője azt mondta, ha a bizottság visszamenőleges törvénymódosítást kezdeményezne az ügyben, akkor a kormányzat azt a határvonalat lépné át, amely a demokrácia és a diktatúra között húzódik. Az LMP-s politikus szerint az államadósság helyett a kormány inkább a Margit híd, a 4-es metró és egyéb korrupciógyanús beeruházások ügyében kellene, hogy vizsgálódjon, "ezekkel ugyanis még mindig adós".
"Az államadósság kérdése nem büntetőjogi, hanem gazdaságpolitikai kérdés. Egy elhibázott gazdaságpolitika miatt nem a bíróságnak, hanem a választóknak kell ítéletet mondania. Anélkül, hogy az egyébként elhibázott orbáni gazdaságpolitika miatt bilinccsel fenyegetnék bárkit is, a választók majd ki fogják mondani az ítéletet anélkül, hogy bárki is büntetőeljárást indítana" – fogalmazott Schiffer. A politikus emlékeztetett arra, hogy az alkotmányügyi bizottság nem a miniszterelnök tanácsadó szerve.
Schiffer optimizmusa azon nyugszik, hogy a Btk.-t ugyan eddig még visszamenőlegesen nem módosították, ám például a kétmillió fölötti végkielégítéseket sújtó különadót is visszamenőlegesen szabták ki, s hiába semmisítette meg azt az Alkotmánybíróság, a kormánypártok újra elfogadták, sőt az "okvetetlenkedő" Ab hatáskörét is megnyirbálták.
Nemcsak a büntetőjogi felelősség jöhet szóba
"Sem a jelentést, sem a felkérést nem láttam még. Így kicsit idő előttinek tűnik, hogy erre reagáljak" – mondta a hvg.hu megkeresésekor Gruber Attila, a bizottság egyik fideszes tagja. Mint mondta, csak akkor tudja megmondani, hogy az erkölcsi felelősségen túl szóba jöhet-e egyéb felelősség, ha elolvasta az eseti bizottság által készített záródokumentumot. Gruber hangsúlyozta, hogy a "mostani tudásával" nem szűkítené le ezt a kérdést pusztán büntetőjogi kategóriára. "Itt mindenki vért akar látni, rabláncokat, vesszőt és derest, de polgárjogi felelősségről senki nem beszél. Pedig adott esetben meg lehet állapítani polgári jogi felelősséget, például anyagi kártérítést. Ami tényleg érdekes, hogy vajon tudunk-e e tekintetben normális módon gondolkodni. Nem hiszem, hogy bárki is visszamenőlegesen bűncselekménnyé akar nyilvánítani valamit, ami korábban nem az volt" – fogalmazott a fideszes politikus. "Ha a büntetőjogi lehetőségekről beszélünk, akkor érdemes megnézni a mai jogszabályokat a hazaárulástól a lopásig. Utána a nagy kérdés az, hogy elévülési kérdések mennyire kötik majd meg a jogalkalmazók kezét. Nem a bizottság fog ebben ítélkezni, hanem az ügyészség és a rendőrség" – tette hozzá.
Trükköztek-e a számokkal? Szijjártó Péter "vérszagot érez" © MTI - Soós Lajos
Gruber szerint "van annek egy sármja", hogy miniszterelnökön, pénzügyminisztereken kérnek számon egy ilyen dolgot. "Ennek a jelentősége számít inkább. Az, hogy ebben a bizottságban valamennyi frakcióból nagy tapasztalattal rendelkező jogász, ügyvéd kollegák vannak delegálva. Fontos, hogy ne politikai boszorkányüldözésnek tűnjön az egész. Erkölcsileg egyértelműen elitélendő az ország adósságspirálba kergetése. Izgalmas kérdés, hogy egy képviselőkből álló szakmai csapat jól meg tudja-e ezt ítélni. Mi inkább szakmai véleményt fogunk erről mondani" - állította a Fidesz politikusa.
Steiner Pál megdöbbent
"A legnagyobb döbbenettel tudok erre reagálni, mind politikai, mind közjogi szempontból ez teljesen nonszensz" – reagált megkeresésünkre Steiner Pál, a bizottság MSZP-s tagja. Mint mondta, az európai jogrendszer sarkalatos alapelve, hogy a jogalkotónak előre meg kell mondania, mi az a cselekmény, amit büntetni rendel. "Ha ezt az alapelvet a Fidesz át akarná lépni, azzal visszamenőlegesen 300 évre kiírná magát Európából" – közölte.
Steiner szerint Szijjártó ötlete "akkora butaság, hogy nem is lehet vele szakmailag komolyan foglalkozni". Az MSZP-s politikus nem tartja kizártnak, hogy a kormánypárti többségű bizottság képes lesz olyan döntést hozni, amelyik megfelel Szijjártó Péter szája ízének. "Én már az alaptörvény elfogadásánál is azt mondtam, hogy ez már Kadhafi Zöld könyvének a szintje. Az emberek előbb-utóbb a legteljesebb engedetlenséggel fognak válaszolni arra a felfogásra, hogy a Fidesz sutba vág mindent, ami egy jogszabály előkészítésénél kívánatos" – közölte az ellenzéki politikus.
Gaudi-Nagy üdvözli a kezdeményezést
Gaudi-Nagy Tamás, a bizottság jobbikos tagja örül Szijjártó Péter kezdeményezésének. "Üdvözlöm az állami vagyon és a nemzet jelenlegi helyzetét előidéző személyek büntetőjogi felelősségének vizsgálatát. Amit meg kell vizsgálni, az az, hogy mi ennek a jogszabályi kerete" – közölte a politikus. Szerinte a visszaható hatály a büntetőjogban főszabályként nem alkalmazható. "Felmerülhet a btk, államelleni vagy vagyonelleni bűncselekmények körében, de ezt meg kell vizsgálni. Biztos, hogy készséggel fogok ebben részt venni. Eddig nem láttuk ilyen kormányzati akaratot. Rendet kell tenni, a múlt felelőseit felelősségre kell vonni, a koncepciós eljárásokat meg kell szüntetni!" – tette hozzá. "Ha a bizottság elé kerül, akkor nem hajtanám el ügyrendi kérdésekre hivatkozva ezt a kérdést" – mondta.
Arra a kérdésünkre, hogy lehet-e új törvényt hozni Gyurcsány Ferencékre szabva, a jobbikos politikus azt mondta, hogy szerinte a jelenlegi Btk.-ban meg lehet találni a gyanúsítás alapját, "hűtlen kezelés és társai környékén". "Társadalmi érdek és jogállami elvek ütköznének, ebben a helyzetben az embernek a belső meggyőződésére kell hallgatni, ezt pedig csak abban az időben és térben lehet eldönteni" – válaszolta Gaudi-Nagy arra a kérdésünkre, hogy ha a Fidesz a jelenlegi jogalkotási gyakorlat kevésbé dicsőséges momentumaira emlékeztető módon hozna új törvényt Gyurcsányék ellen, azt támogatná-e.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Nemzeti Együttműködés Kormánya"
] |
Ha Orbán Viktor miniszterelnök két évvel ezelőtt indított Modern városok program (MVP) című vidéki turnéjának célja a szórakoztatás lenne, akkor talán jókat mosolyoghatnánk némely kiszólásán. Érden például kifejezetten jó formában volt 2015 nyarán. Sok hasonlóságot vélt például felfedezni a politika és a hentesszakma között, elvégre a hentes sem a vevő előtt készíti a virslit, amelyet aztán elad a pultnál. Ugyanott azon is élcelődött, hogy Varga Mihály gazdasági miniszter majd az orrára koppint a sokmilliárdos ígérethalmaz miatt. Nem tette. A program kezdetben 1000 milliárd forintra becsült költségkerete napjainkra több mint a háromszorosára hízott.
A kormány úgy indította útjára az MVP-t, hogy fogalma sem volt, miből állja majd a cechet. Orbán még biztatta is a polgármestereket, hogy merjenek nagyot álmodni: "Könnyebben állunk rá egy komoly, drágább és nagyobb beruházásra, mint egy kisebbre, annak szegényszaga van." A magukat örökké hátrányos helyzetűeknek érző vidéki városvezetőknek se kellett ezt kétszer mondani. Álmodtak. Vásárcsarnokot 6,5 milliárdért, színházfelújítást 9 milliárdért, azonkívül új fürdőt, multifunkcionális központot, sokcsillagos szállodát, campust, zarándokközpontot, angol iskolát, repülőteret, hangversenytermet, ligetet, művésztelepet, kastély-, kaszinó-, képtár- és várfelújítást, kisvasutat, üveg alagutat, viaduktot, kalandparkot, no és persze sok száz hektár ipari parkot, csodauszodákat, sportcsarnokokat, illetve utat, ahová a szem ellát. Mindenféle országos, illetve távlati stratégiai terv nélkül.
Csepreghy Nándor miniszterhelyettes Sopronban leteszi a program alapkövét. Körbejárták az országot © Fazekas István
A meghirdetett cél, hogy a megyei jogú városok térségük meghatározó gazdasági központjaivá váljanak. Csakhogy a települések kívánságaiból összeállt programok nem alkotnak koherens, egymást erősítő országos gazdasági egységet. A HVG kérdésére a Miniszterelnökség sem tagadta: a polgármesterek javaslatai szinte teljes egészében beépültek a megállapodásokba, amelyek meghökkentően egyszerű szerződések. A kétoldalas dokumentumok első része üres propagandaszöveg, benne a modern magyar város meghatározásával, amelyet "a magyar temperamentum és észjárás alakít". Ezt követően sorakoznak az adott városnak tett ígéretek – pontos számok és határidők nélkül. A kormány csupán "támogatja", "elősegíti", "fejleszti" a projekteket, illetve "munkacsoportot állít" fel.
Csepreghy Nándor miniszterhelyettes először tavaly júniusban vallotta be, hogy nem tudja, miből lesz pénz az ígérethalmaz megvalósítására. Egy hónappal később jött a hideg zuhany: a kormány tucatnyi infrastrukturális beruházást törölt, köztük több MVP-programot is. Veszprém listájáról például lehúzták az aranyosvölgyi völgyhidat és a 8-as és a 82-es út összekötését. Mindkettő évtizedes ígéret volt, ráadásul ez utóbbi nélkül kérdésessé vált a beharangozott sportlétesítmények felépítése is, amelyeket ezen az úton lehetett volna megközelíteni – de az uszodát mégis megépítik.
A lista kurtításánál jóval fenyegetőbb volt azonban a kormányhatározatban szereplő azon kitétel, miszerint az MVP beruházásai közül kizárólag azok valósulnak meg, amelyek költségei elszámolhatók az uniós operatív programokban. Az önkormányzatoknak ehhez illeszkedve kellett módosítaniuk a terveiket. Később kiderült, hogy a pénzt Orbán látogatása után már a zsebükben érző településeknek minden elképzelésüket be kell mutatniuk egy bizottságnak, amely ellenőrzi, hogy a szükséges uniós források valóban rendelkezésre állnak-e. Ha igen, az önkormányzatok megkapják a támogató okiratot. Ilyenek azonban – ahogy a HVG korábban megírta – tavaly decemberig nemigen születtek. Akkor viszont a programba addig bekapcsolt 19 város közül 14 település 30 programja kapott zöld utat. Pécs 11,2, Székesfehérvár 7,5, Zalaegerszeg 6, Sopron 4,5 milliárd forinthoz jutott. Veszprém számlájára alig 70 millió érkezett, míg Tatabányának 20 millióval kellett beérnie. Az eltérés oka részben a beruházások előkészítettsége közötti különbségekben kereshető. Néhány város már megkezdett fejlesztéssel nevezett be a programba, míg másutt csak halvány elképzelések léteztek a valós tartalomról, vagy az előkészítésnél tartanak.
© hvg
A nagyszabású programban szereplő 245 beruházás 3200 milliárd forintra becsült összköltségéből a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint eddig 208,7 milliárdot fizettek ki. Az idénre 152 milliárdot terveztek be, a jövő évi költségvetési tervben 150 milliárd szerepel. Ez még akkor is kevés, ha az útépítésekre külön pénz van. Csepreghy szerint a kifizetések jövőre felpörögnek, de néhány beruházás befejezése átcsúszhat 2022 utánra. A tárcák mindenesetre úgy dobálják a programot egymás között, mint a forró krumplit: a megvalósulásért a belügy-, a fejlesztési, a nemzetgazdasági és az emberierőforrás-minisztérium együtt felel. Az összehangolással Lázár János Miniszterelnökségét bízták meg. Ő maga egyébként azzal aligha vádolható, hogy a saját városát tolná előre. Hódmezővásárhelyre a program utolsó állomásaként – tavaly június helyett – május végén érkezik Orbán Viktor.
Hende Csaba, a térség fideszes országgyűlési képviselője Répcelak határában. Sima út a választási győzelemig? © MTI / Krizsán Csaba
A beruházások java csak most indul, de már felsejlik a jóllakó vállalkozások köre. Az első tendernyertesek között ott találjuk például a Duna Aszfaltot, amelynek tulajdonosa Szijj László, aki több vállalkozásban is üzlettársa Mészáros Lőrincnek. A cég Szolnok, Kecskemét és Szekszárd MVP-programjaiban is szerepet kap. Feltűnik a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton-Sec is, amely Miskolc számára készít tervet az integrált kamerarendszer létesítésére, míg a 67-es gyorsforgalmi utat a Strabag vezette konzorcium építi.
|
[
"Strabag",
"Duna Aszfalt",
"Valton-Sec"
] |
[] |
Politikusként felhalmozott vagyonát félti Kósa Lajos (Fidesz) Debrecen polgármestere, ezzel magyarázható nyers kirohanása a vagyonadóval szemben - mondta Varga Zoltán, a szocialisták debreceni alelnöke keddi sajtótájékoztatóján.
Varga Zoltán Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján felidézte, hogy Kósa Lajos 20 évvel ezelőtt fiatal politikusként egy debreceni Hatvan utcai bérház lakásából indult, s mára jelentős vagyonra tett szert.
A szocialista politikus - az Országgyűlés honlapján olvasható vagyonnyilatkozatra hivatkozva - utalt arra, hogy Kósának 300 négyzetméteres háza van Debrecenben, miközben a jelenlegi pénzügyminisztert 330 négyzetméteres háza miatt ostorozta.
Varga Zoltán hozzátette: Kósa Lajos saját bevallása szerint több mint 77 millió forint bankhitelt és 10 millió forint magánszemélytől felvett kölcsönt jegyez.
"Ha a pénzintézettől felvett hitelét nézzük, akkor - ismerve a bankok hitelezési gyakorlatát - feltételezhetjük, hogy ingatlanjainak értéke bőven meghaladja a 120 millió forintot, amire bizony jelentős vagyonadó-teher fog hárulni" - tette hozzá.
Varga Zoltán szerint nem vitatható, hogy Kósa Lajos politikusként eltöltött 20 éve feltétlenül jövedelmező volt. "Azonban elgondolkoztató, hogy vajon miből él Debrecen vezetője" - fogalmazott.
Információi szerint ugyanis a 80 millió forintnyi hitel törlesztőrészlete akár százezrekkel is meghaladhatja a havi félmillió forintot, miközben Kósa Lajos havi polgármesteri- és országgyűlési képviselői tiszteletdíjainak nettó összege - nem számolva a képviselői munkával kapcsolatos költségtérítést - ez alatt marad.
A szocialisták szerint a vagyonadó éppen az ilyen különös esetekre keresi a megoldást. "Mindezen tények ismeretében talán érthető Kósa Lajos miért tiltakozik a vagyonadó bevezetése ellen" - mondta az MSZP debreceni alelnöke.
Kósa negyedrészben tulajdonosa egy közönséges folyami motorcsónaknak
Semmiféle jachtom nincs, nem is volt soha - közölte Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke annak kapcsán, hogy a szocialisták - mint mondta - az ingatlanadó népszerűsítésére indított országos telefonos kampányban azt állítják, hogy jacht van a tulajdonában. "A szocialisták nem mondanak igazat; nem először, és vélhetően nem utoljára, rá akarják szedni az embereket" - mondta a politikus. Kósa Lajos megjegyezte: vagyonbevallása nyilvános, abból világosan kiderül, hogy negyedrészben tulajdonosa egy "hat és fél méter hosszú, közönséges folyami motorcsónaknak". "A többi tulajdonostárs a sógorom, az apósom és a nővérem. Igazi családi motorcsónak!" - mondta, majd hozzáfűzte: "A jachthoz annyi köze van, mint az 1200-as Zsigulinak a Ferrarihoz. Ami tény az tény: ez is vízen úszik".
|
[
"Fidesz"
] |
[] |
Az SBGK Ügyvédi Iroda és az Ész-Ker Kft. fog közbeszerzési és jogi tanácsokat adni a Miniszterelnökségnek hét hónapon át nettó 670 millió forintért. Májusban ők ketten nyerték a Miniszterelnökség ugyanilyen feladatokra kiírt 5 milliárd forintos közbeszerzését is, az Ész-Ker pedig egyike a Nemzeti Fejlesztési Programiroda 5 milliárd forintos tenderét megnyerő cégeknek is.
Nincs megállás a közbeszerzési tanácsadásra vonatkozó tenderek sorozatában: miközben a Miniszterelnökség nemrég kiírt 1,8 milliárd forintos pályázatának eredményét várjuk, döntés született egy másikon.
A Miniszterelnökség még április végén jelentette meg ajánlattételi felhívását, miszerint nettó 669,2 millió forintért keresnek vállalkozót közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadásra. A nyertes feladata a felhívás szerint előreláthatólag legalább 1 500–2 000 eljáráshoz kapcsolódó legalább 10–12 ezer ellenőrzési dokumentum tartalmának véleményezése. A kiírás szerint a nyertessel 7 hónapra, a 2016. június 1-e, és december 31-e közötti időszakra kötnek szerződést, de a megbízás egy alkalommal, maximum 2017. március 31-ig meghosszabbítható.
A tanácsadókat nyílt, de gyorsított eljárásban kereste a Miniszterelnökség, mert
“Fennállnak a Kbt. 81. § (10) bekezdés szerinti kivételesen indokolt és sürgős körülmények, tekintettel arra, hogy a 1.11.2015. napján hatályba lépett Kbt., valamint a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X.30.) számú új Korm. rendelet rendelkezései értelmében Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárás tárgyával érintett ellenőrzési feladatai megnövekedtek. Mivel Ajánlatkérő nem rendelkezik a folyamatosan fennálló feladat maradéktalan ellátásához szükséges és elégséges saját szakértői létszámmal, így mindenképpen szükséges tárgyi eljárás mielőbbi eredményes lezárása az ellenőrzések zavartalan és szakszerű lefolytatásához."
Nemrégiben megjelent a tender eredménye, miszerint június közepén szerződést kötöttek a közbeszerzést egyetlen ajánlattevőként megnyerő KÖF 2016 Konzorciummal. A konzorcium két tagja az SBGK Ügyvédi Iroda és az Ész-Ker Kft., amelyek korábban is nyertek már nagy összegű tanácsadói megbízásokat.
Májusban szintén ők ketten KFF-2016 Konzorcium néven nyerték a Miniszterelnökség nettó 4,8 milliárd forintos tenderét.
Az Ész-Ker Kft. ezenkívül egyike azoknak, akik a 420 milliárd forintos építőipari tenderhez kapcsolódó tanácsadói megbízást nyertek tavasszal a Nemzeti Fejlesztési Programiroda által kiírt 5 milliárd forintos közbeszerzésen. A cég többségi tulajdonosán, Kárpáti Péter Györgyön keresztül kapcsolatba hozható Garancsi Istvánnal és Tiborcz Istvánnal is.
Az SBGK Ügyvédi Iroda meghatározó szerepet betöltő egyik ügyvédje Bajkai István, aki a kormánypártok színeiben alpolgármester a VII. kerületben, a Bibó Szakkollégiumba járt és a Fidesz alapító tagja.
A céginformációt az Opten szolgáltatta.
|
[
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda",
"SBGK Ügyvédi Iroda",
"Fidesz",
"Miniszterelnökség",
"Ész-Ker Kft."
] |
[
"KÖF 2016 Konzorcium",
"Bibó Szakkollégium"
] |
2012. február 25., szombat • Utolsó frissítés: 2012. február 25., szombat, 08:02
Szerző: Juhász Gábor
Címkék: Gyurcsány Ferenc; képviselői juttatások; Puch László; Papcsák Ferenc; képviselői jövedelmek;
Jól jártak a parlamenti képviselők az szja-változásokkal és az egykulcsos adóval, némelyek pedig milliókat takarítottak meg devizahitelük kedvezményes végtörlesztésével.
Fényes jövő vár egyes településekre, ha az élükön álló politikusok ugyanolyan ügyesek lesznek az önkormányzati adósságok eltüntetésével, mint amilyen hatékonyak saját magántartozásaik csökkentésében voltak. Az élbolyba tartozik Józsefváros fideszes polgármestere, Kocsis Máté. A 31 éves kerületvezető 40 millió forintnyi devizaadósságától szabadult meg tavaly, lakásvásárlásra felvett hitelét két kisebb ingatlan árából és egy családi kölcsönből végtörlesztette. Zuglói kollégájának és párttársának, Papcsák Ferencnek 21 millió forinttal volt kevesebb terhe 2011 végén, mint egy évvel korábban, a belvárosi Rogán Antalnak pedig 10 millióval. Halász János államtitkár (Fidesz) is szép eredményt ért el, igaz, ő forinthitelt is kénytelen volt felvenni a törlesztéshez. Az exszocialista, ma független Vadai Ágnes 10 millió forint devizahitelt "dolgozott le", míg az MSZP-s Gőgös Zoltán 6 milliót. Az LMP-s Karácsony Gergelyt 32 millió forinttal kevesebb hitel terheli, mint egy éve.
Jégpálya a Parlament előtt. Csusszan, csöppen Fotó: Bánkuti András
De nemcsak ők, hanem az érintett törvényhozók többsége is igyekezett élni a kedvező lehetőséggel. Ma valószínűleg többen vannak a végtörlesztők listáján, mint ami a vagyonnyilatkozatokból kiderül, azok ugyanis a december 31-ei állapotot tükrözik. A politikusok az ingatlaneladástól a forinthitelen át a családi kölcsönig mindent bevetettek, hogy a forint "elszállása" miatt megdrágult devizaadósságuktól kedvezményesen megszabaduljanak. Nem élt viszont ezzel az alkalommal a fizetési listát vezető egykori MSZP-s miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc (független), aki december végi bevallásában közel 70 milliós adósságot jelez kötcsei házára.
Az exkormányfőnek pedig az átlagos képviselőknél kisebb gondot okozott volna a pénz előteremtése, hiszen tavalyi bruttó havi átlagjövedelme meghaladta a 6 millió forintot. A forrás – ahogy évek óta – cége, az Altus Befektetési Zrt. osztaléka, amiből szinte pontosan annyit, 69,6 millió forintot kasszírozott 2011-ben, amennyi az eurótartozásának értéke. Mögötte üzletemberek, ügyvédek állnak a lista élmezőnyében. Puch László (MSZP) csak havi 700 ezer forinttal maradt le az elsőségről; az MSZP gazdasági főembere kft-je, az M-Luxor osztalékából él, a cég 58 millió forintot hozott neki tavaly. A bronzérmes Papcsák Ferencnek a képviselői juttatásain túl havi 587 ezer forintos polgármesteri javadalmazására és évi 40 milliót jövedelmező ügyvédi irodájára is szüksége volt a dobogós bevételhez. A 4-5-6. helyen is kormánypárti ügyvédek állnak, Rubovszky György (KDNP) havi összjövedelme is kétmillió fölé ugrott a jogászkodás segítségével.
Kattintson teljes listánkért!
Kattintson teljes listánkért! Fotó: HVG
A pusztán politikából élőknek sem havi bruttó 47 ezer forintból kell elindulniuk a "biztonságos megélhetés" Matolcsy-féle útján. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos például havi 2,2 milliós állami jövedelemhez jut, megelőzve ezzel a miniszterelnököt vagy a házelnököt is. Az üldözőcsapatot, jellemzően havi 1,5–1,9 millió forintos bevétellel, jórészt olyan képviselők alkotják, akik egyúttal önkormányzati vezetők is, így itt abszolút Fidesz–KDNP-túlsúly van, egyedül a Szegedet irányító Botka László (MSZP) tudott befurakodni a 29. helyre. Általában is elmondható, hogy a politikai "mellékesek" (ilyen-olyan kormányzati megbízatások, parlamenti és önkormányzati tisztségek) hiánya miatt az ellenzéki képviselők a toplista végén tanyáznak. Ott sem kell azonban attól tartani, hogy nem jön össze legalább havi félmillió forint. Az szja-változások, az egykulcsos adó miatt e körben is emelkedtek a nettó jövedelmek – ha nem is mindenkié, hiszen pártja választási bukása után számos ismert szocialista politikus, Hiller Istvántól Lendvai Ildikóig, a fizetési lajstrom végére csúszott. Ezen a tájon csupán elvétve találhatók fideszesek, inkább csak olyanok mint az esztergomi Meggyes Tamás, azon kevesek egyike, akik az Orbán-párt jelöltjeként is képesek voltak elveszteni a polgármester-választást 2010 őszén.
Így aztán már nehezebben érthető az a vehemencia, amivel a kormánypárti frakciókban támadták az átláthatóságot szorgalmazó Lázár János fideszes frakcióvezető ötletét a törvényhozói javadalmazás átalakítására. Ő 750 ezer forint körüli havi fixszel számolt (ma a 231 900 forintos – 2008 óta változatlan – alapdíjból, valamint pótdíjakból, pótlékokból jön össze a képviselők pénze), politikai elvbarátai azonban ez ügyben vitába szálltak vele, ami amúgy igencsak ritkaság a Fidesz–KDNP háza táján. Pluszjuttatásokat (akár 200 ezer forintnyi havi benzinpénzt, több tízezres telefonköltség-térítést) követeltek, ami már a mezei képviselők jövedelmét is egymillió forint körülire lökné fel. Ez viszont jócskán megdrágítaná a Ház működését, amit az olcsó államot hirdető Fidesz aligha engedhet meg magának, így az idénre tervezett juttatásreformot most jegelik. Lehet, hogy egészen 2014-ig. Akkor már lehet majd emelni a képviselők pénzét, hiszen – ha minden a terv szerint halad – majdnem megfelezik az Országgyűlés létszámát, így mindkét ígéret egyszerre teljesülhet. Abban az esetben pedig biztosra vehető a fizetésemelés, ha összeférhetetlen lesz a törvényhozói és a polgármesteri munka, hiszen akkor a Kossuth térről kiszoruló önkormányzati vezetőket és a mellékes nélkül maradó képviselőket egyaránt ki kell fizetni.
A Házban egyre erősebb a helyhatósági lobbi, miközben az üzletember képviselők – még ha vezetik is a listát – háttérbe szorulnak. Pedig a Fidesz is bejuttatott ismert nevet, a borász Tiffán Zsoltot a parlamentbe, de ő mindössze havi 175 ezer forintot könyvelt el saját bt-jétől (amit nem kell feltétlenül teljes összegnek tekinteni, mert megjegyezte, hogy "évenként változó" őstermelői jövedelme is van a Tiffán's Bt.-től). Hozzá képest a számszerű adatok szerint még az ugyancsak őstermelő párttárs Simonka György is jól keresett, havi 217 ezer forintról szól a bevallása, az MSZP-s Iváncsik Imréről nem is beszélve, aki havi 250 ezer forintnyi osztalékot kapott feles tulajdonú kft-jétől, a 2-Konzulenstől.
A politikusi nyugdíjakról is lehet némi fogalmat alkotni, bár egyes bevallásokból éppen a tekintélyesnek számító külföldi juttatások maradtak ki. Horváth János (Fidesz) már csak "nyugdíjas tanárként" határozta meg magát, összeg említése nélkül, miközben 2007-re még havi 5 ezer dolláros amerikai nyugdíjról számolt be (HVG, 2008. április 19.). A 72 éves Kovács László (MSZP) egykori uniós biztos is hallgat "búcsúpénzéről" (ahogy 2010-ben is tette), mondván, nincs kereső foglalkozása a képviselőségen túl. Harrach Péter KDNP-frakcióvezető viszont beszámolt havi 214 480 forintnyi saját jogú nyugdíjáról, ahogy Fónagy János fideszes államtitkár is bevallott 197 186 forintot e címen.
A felejtős esetek is jelzik, hogy a vagyonnyilatkozatokat nem azonos elvek alapján töltik ki (lásd Módszertan című írásunkat), ráadásul a hibáknak, elhallgatott tényeknek nincs komoly következményük. Se jogi, se politikai értelemben. Minden további nélkül megtehető, hogy egy "lebukott" törvényhozó egyszerűen csak kicseréli a bevallását, az ilyen határidőn túli javítás is belefér a szabályokba. Ennél is aggasztóbb, hogy a nyilatkozatszabályok egyszerűen kicselezhetők, mert nem naprakész dokumentumokról van szó. A legáttekinthetőbb akkor lenne, ha online nyilvántartásként működne a rendszer úgy, hogy például három napon belül minden változást be kellene jelenteni. Ez azért is fontos, mert az irat egyben érdekeltségi nyilatkozat is, vagyis látni lehet belőle, kinek éppen milyen cégtulajdona vagy -tisztsége van. Vagy inkább csak lehetne, hiszen ma törvénysértés nélkül eljátszható például az a trükk, hogy valaki január 1-jén vállal posztot egy gazdasági társaságnál, majd december 30-án lemond, s így e tisztsége az évzáró vagyonnyilatkozatból sosem derül ki.
JUHÁSZ GÁBOR
|
[
"Parlament"
] |
[
"Tiffán's Bt.",
"Altus Befektetési Zrt."
] |
Távozik a posztjáról a metró-projektigazgatóság második embere, Gulyás László. Az egykori metróbiztos január 2-ától tölti a felmondását és közel 12 millió forint végkielégítést kap. A Népszabadság szerint Gulyás távozásának oka, hogy a 4-es metró építése kapcsán több, a főváros számára előnytelen szerződés kötött.
Közös megegyezéssel távozik a DBR Metró Projekt Igazgatóság igazgatóhelyettesi posztjáról Gulyás László - olvasható a BKV kedd délutáni közleményében. Gulyás, aki január 2-ától tölti a felmondását, a munkaszerződése alapján kevesebb, mint 12 millió forint végkielégítést kap. A közlemény azt nem részletezi, hogy miért távozik Gulyás.
A keddi Népszabadság már azt írta, hogy a 4-es metró építése körüli fisakok miatt a metró-projektigazgatóság második embere, Gulyás László viheti el a balhét. Gulyás kötötte meg ugyanis a Fővám téri állomásról szóló szerződést is, mely a beruházás kritikus pontja. Ezt ugyanis csak egyéves késéssel tudná befejezni a Hídépítő, ami azt jelentené, hogy a metróvonal még 2011-re sem készül el. Szintén időveszteséget hozna, ha új kivitelezőt kellene keresni.
Lakos Imre, a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottságának szabad demokrata elnöke szerint nem elegáns, hogy a város irányításáért felelős fővárosi képviselők csak a BKV közleményéből értesültek arról, hogy Gulyás január 2-a óta felmondását tölti. A politikus meglepőnek tartja a BKV közleményét azért is, mivel a főpolgármesteri kabinet hétfői ülésén minderről nem szólt a közlekedési vállalat. Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője pedig a végkielégítés összegét kifogásolta.
Gulyás tíz évig vezette a DBR Metró Projekt Igazgatóságot, amíg tavaly tavasszal le nem fokozták a főváros számára előnytelen szerződések megkötése miatt. A lefokozás napján jelentette be Demszky Gábor főpolgármester, hogy nem tudják tartani a 2009-es átadási határidőt, amelyet azóta már 2011-re módosítottak.
|
[
"BKV"
] |
[
"Fővárosi Közgyűlés",
"DBR Metró Projekt Igazgatóság"
] |
Korábban már lebontottak egy istállót, de a majorságának juhakolja is eltűnt.
Hadházy Ákos tavaly mutatta be drónfelvételeit, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek a hatvanpusztai birtoka fölött rögzítettek. A független képviselő felvételein látható, hogy a felszín fölött öt jókora épület található, de a talajszint alá is nagy alapterületű garázsok és ismeretlen rendeltetésű helyiségek kerültek.
A 444 bemutatott egyet a Hadházy által a napokban publikált új fotók közül, amelyeken az látható, hogy két műemlék épületet is eltüntettek az Alcsút közelében elterülő majorság területéről.
Hadházy azt írja, hogy a hatóság indoklása szerint az első épületet, egy "L" alakú istállót azért bontottak el, mert villámcsapás érte az épületet, és jelezték, hogy az eredeti állapotban fogják visszaépíteni.
A független képviselő megkereste a Fejér Megyei Kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi főosztályát, hogy miért rombolhatták le földig a második műemlék épületet.
A Kormányhivatal válaszában azt közölte, hogy
a József nádor majorságának juhakoljaként funkciónáló XIX. századi műemlék épületet azért bontották le, mert megkapták rá az engedélyt egy "tartószerkezeti szakvélemény alapján." A hivatalos levél úgy fogalmaz, hogy az engedély birtokában "az épület falszerkezete és alapozásának egy része elbontásra kerül."
A 444 által leközölt hivatalos levélből az is kiderül, hogy még az sem volt feltétel, hogy az elkészült épület kívülről pontosan úgy nézzen ki, mint az eredeti műemlék.
|
[
"Fejér Megyei Kormányhivatal"
] |
[] |
Nyolcmillió forintért készíttetett arculati kézikönyvet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME).
A brosúrában a bírósági ügyfélközpontok egységes megjelenését írják le, ebből idézte a hvg.hu a legérdekesebb részleteket. Úgy mint: öltözzenek fekete-fehérbe, ne legyen műkörmük, rikító színű csatjuk és kócos hajuk, ne használjanak túl erős parfümöt, a férfiak pedig ne legyenek borostásak.
A "megértést segítő brossúra" előírja, hogy egy munkahétre milyen ruhatárra van szüksége egy bírósági alkalmazottnak, a többi között "öt bugyira, lehetőleg fekete, fehér vagy testszínben". A projekt gazdája az OBH-nál az a Polgárné Vida Judit volt, aki még a Fővárosi Törvényszék elnökhelyetteseként Paulo Coelho-idézeteket közölt a sajátjaként.
A 8 milliós arculati kézikönyv további érdekességeiről ide kattintva olvashat!
|
[
"Országos Bírósági Hivatal"
] |
[
"Fővárosi Törvényszék",
"Moholy-Nagy Művészeti Egyetem"
] |
Korrupt APEH-est kaptak el
SALGÓTARJÁN — Kommandósok rontottak rá a salgótarjáni APEH-iroda egyik főosztályvezetőjére a hivatal épületében. A férfit azért vették őrizetbe, és tartottak több helyen házkutatást, mert a gyanú szerint megvesztegették.
Blikk információja szerint G. József, az APEH észak-magyarországi régiójának egyik vezetője több millió forintot fogadott el vállalkozóktól, hogy elkerüljék az adóügyi felelősségre vonást.
- Az egyik dolgozónkat a múlt hét folyamán a rendőrség valóban letartóztatta korrupció miatt. Felfüggesztettük állásából - erősítette meg a Blikk információit Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője. - Évente nagyjából negyven kisebb ügye van a belső ellenőrzésünknek. Reméljük, hogy a lebukások elrettentésül szolgálnak.
Úgy tudjuk, hogy a nyomozók régóta figyelték G. József tevékenységét. Mostanra gyűlt össze elég bizonyíték az elfogásához.
- A Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság gazdaságvédelmi osztálya egy összehangolt akcióban múlt hét folyamán kutatást végzett, amelyben átvizsgáltuk az érintett személy irodáját, benne iratait s számítógépét - mondta Némedi Gábor, a kapitányság bűnügyi igazgatója, aki hozzátette, számos tanút meghallgattak már az ügyben, ám a nyomozás érdekeire hivatkozva egyelőre ennél többet nem közölhet.
Információink szerint az egyik megvesztegető is együttműködik a rendőrséggel, így egészen biztos, hogy nem futottak lyukra a zsaruk. A nyomozás során vizsgálják G. vagyongyarapodását is. Sőt még a hozzátartozójáét is.
Az elmúlt időszakban ő a második olyan APEH-os, akit korrupció, vagy hivatali visszaélésen kaptak a zsaruk. Mint megírtuk, 2008 szeptemberében a rendőrség Teve utcai székházától nem messze érték tetten az APEH egyik osztályvezetőjét, amikor kétmillió forint kenőpénzt vett át egy korábban magas beosztásban lévő rendőr fiától. Az osztályvezetőt azonnali hatállyal elbocsátották. A lebukott korrupt APEHosok miatt, nem megerősített információink szerint, az adóhatóság szigorítani fog a belső ellenőrzésén.
K. Sz.
|
[
"APEH"
] |
[
"Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság"
] |
Folytatódik az állami beruházásdömping, a kedd esti Magyar Közlönyben kijött határozatok szerint a Budapest-Belgrád vasútvonalra és a ferencvárosi atlétikai stadionra is újabb milliárdokat csoportosít a kormány.
A Budapest-Belgrád vonal építése miatt a kormány álláspontja szerint a Soroksár–Kunszentmiklós–Tass szakaszon további 240 parkolóra, valamint 300 kerékpártárolóra lesz szükség. A különböző fejlesztések összesen 2,63 milliárd forintot ad a kormány 2025-ig bezárólag.
Vaskosabb összeg a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő ferencvárosi stadionra és környékére szánt pénz. A határozat szerint a Nemzeti Atlétikai Központ melletti szabadtéri atlétikai edzőpályákra, az azokhoz kapcsolódó sport- és egyéb létesítményekre 24,5 milliárd forintot különítenek el.
Emellett 2,5 milliárd forintot juttat a kormány a Beruházási Ügynökségen keresztül a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Magyar Diplomáciai Akadémia felújítására.
|
[
"Nemzeti Atlétikai Központ"
] |
[
"Külügyi és Külgazdasági Intézet",
"Beruházási Ügynökség",
"Magyar Közlöny"
] |
A strandidő és a hosszú hétvége ellenére nagyjából 200 ember gyűlt össze Aligán augusztus 22-én délelőtt az Aligai Fürdőegyesület lakossági fórumán. A terem megtelt helyi lakosokkal és üdülőtulajdonosokkal, sokaknak ülőhely sem jutott már. Nem véletlen a nagy érdeklődés: a tét a Balaton-part hozzáférhetősége.
A Balatonvilágoshoz tartozó, 47 hektáros Balaton-parti üdülőövezet, a Club Aliga sorsa épp tavaly ilyenkor került a figyelem középpontjába, amikor az egyesület arról tájékoztatta a lakosokat: egy kormányrendeletnek köszönhetően elzárhatják a lakosok hozzáférését a tóparthoz. Sajnos az újabb fejlemények is ebbe az irányba mutatnak, a civilek azonban a végsőkig harcolnak, a helyieknek pedig láthatóan nagy a bizodalmuk bennük.
Az egykori zárt pártüdülő teljes területe – amely az egyesület küzdelmeinek köszönhetően vált szabadon hozzáférhetővé a lakosság számára – a rendszerváltástól 2007-ig az állam tulajdonában volt. A terület részleges privatizációja 2007-ben történt meg, ekkor 37 hektár a Pro-Mot Hungária Kft.-hez került, 10 hektár pedig továbbra is állami tulajdonban maradt, de 49 évre a Pro-Mot lett a vagyonkezelője. A maradék 2 hektár az önkormányzaté és – egy ott álló templom okán – a Református Egyházé lett. Azóta a partra csak a Pro-Mot területén keresztül lehet lejutni, az ügyben pedig kulcsfontosságú szerepe van annak, mi számít valójában közútnak, illetve közterületnek.
Fontos adalék, hogy a cég kezdetben kifejezetten együttműködő volt az önkormányzat és a helyiek elképzeléseit illetően, és egészen 2018-ig úgy tűnt, minden biztosított ahhoz, hogy az aligaiaké maradhasson a part, ekkor azonban Mészáros Lőrinc és Tiborcz István cége, az Appeninn Nyrt. közvetett többségi tulajdonos lett a Pro-Motban. "Azóta Balatonaliga újra kanosszát jár" – fogalmaznak a civilek, miután az új tulajdonos sokáig nem közölte változtatási-fejlesztési szándékait, majd tett néhány, a község érdekével durván ellentétes próbálkozást, ezek azonban erős helyi ellenállásba ütköztek.
Az egyesület szerint vélhetően a befektető kérésére született meg végül az a kormányrendelet, melynek értelmében a Club Aliga fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítették, és egyben teljességgel bizonytalanná tették a lakosság hozzáférhetőségét a Balatonhoz.
A rendelet ugyanis különösebb indoklás nélkül kijelenti: nem kell fenntartani a korábban az önkormányzatnak ígért területek közterület jellegét. Sőt: kifejezetten megtiltja azt.
Mészáros és Tiborcz tavaly tavasszal szálltak ki a cégből, a miniszterelnök veje ezt úgy indokolta, "nem szeretnék egy olyan cégben tulajdonos lenni, amely közpénzeket nyer".
"Azért gondoljuk, hogy így van, mert a helyiekkel (önkormányzat, főépítész, civil szervezetek) a kormányrendelet elfogadását megelőzően semmiféle szakmai egyeztetés nem történt és még próbálkozás sem volt arra, hogy a helyi lakosok és üdülőtulajdonosok véleményét megismerjék" – fogalmaznak a civilek. Bukovszki András, az egyesület alelnöke, helyi önkormányzati képviselő szerint az Appeninn átvette a hatalmat az önkormányzatban, amikor úgynevezett bennfentes szerződést íratott alá a képviselő-testület tagjaival, amely a beruházással kapcsolatos titoktartásra kötelezi őket. Ezt négyen aláírták, Bukovszki és másik két képviselő viszont nem. Az Appeninn ügyvezetője, Budvári Róbert szerint erre azért volt szükség, mert a tárgyalásokon olyan kényes információk hangzottak el, amelyek alkalmasak lehetnek az anyavállalat részvényei értékének befolyásolására.
"Minden jogunk szerződésben rögzítve van, csak az új befektető, aki két éve megjelent a településünkön, nem tartja magára kötelezőnek. Ő törvény feletti" – mondja Bukovszki, majd a megjelent lakosok tapsának kíséretében a képviselő-testület tagjaival szemben is felszólal:
"Valaki vagy a falu szolgálatára esküszik fel, vagy az Appeninn szolgálatára".
Arról is beszámolt: a titoktartást vállaló négy képviselő tavaly novemberben megszüntette a településfejlesztési bizottságot, aztán neki is kezdtek a titkos tárgyalásoknak a beruházóval. A befektetői szándéknak ellenálló képviselőkkel azóta nem sok mindent oszt meg a testület "bennfentes" fele. "Ez az önkormányzat elvesztette a közbizalmat, a közhitelességét. (...)El fogjuk veszíteni a partot. Ez biztos" – emeli fel a hangját az alelnök.
A közterületek, amik mégsem közterületek
A Pro-Mot a Club Aliga nagy részének felvásárlását követően szerződésben jelentette ki, hogy tudomása van arról, hogy a területén átvezető utak a vízpart megközelíthetősége miatt közterület besorolást kapnak majd, és azokon biztosítania kell a szabad közlekedést mindenki számára. Csakhogy ahhoz, hogy valami hivatalosan közterületnek minősüljön, az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni – ez azonban a mai napig nem történt meg. Helyette a partra vezető út állami tulajdonban lévő, de saját használatú útként szerepel a nyilvántartásban.
Vagyis hivatalosan közterületen nem közelíthető meg a part, így jelen pillanatban is csak a tulajdonos jóindulatán múlik, hogy beengedi-e a lakosokat. A szóbeli ígéret azonban – érthető módon – kevés nekik, ők garanciát szeretnének.
A sors fintora, hogy a garanciát valójában érvényes szerződések biztosítják, Rada Enikő, az egyesület titkára szerint mégis azt mondhatjuk, hogy minden eredményt elvesztettek, amit eddig elértek. "Hiába dolgoztunk 2007-től 2020-ig, ezzel a kormányrendelettel mindent felülírtak" – mondja.
A 2008-as válságot követő pangás után 2013-ra körvonalazódtak a befektető szándékai a Club Aliga jövőjét illetően. Ekkor az önkormányzat és a Pro-Mot településrendezési szerződést kötött, melyben – a helyiekkel való egyeztetést követően – megállapodtak a hely fejlesztéséről. Ezt követően életbe lépett az új helyi építési szabályzat, melyben ismét leszögezték, mely területeknek kell közterületként funkcionálniuk. Az önkormányzattal kötött szerződés szerint a Pro-Mot vállalta, hogy kb. 7 hektárnyi területet önkormányzati tulajdonba bocsát (többek közt a tóparti 30 méteres sávval, közparkkal és a partra levezető utakkal), valamint egy kötelezően megtartandó közterület is kijelölésre került. A cég azt is vállalta, hogy a helyiek kedvelt horgászhelye, a móló egy része is szabadon hozzáférhető marad. A cég mindezt közjegyző előtt is megerősítette, ennek azonban úgy tűnik, már semmi jelentősége, hiszen az akkor megnevezett területekkel kapcsolatban a kormányrendelet tételesen leírja: közhasználat céljára nem alakítható ki rajtuk strand, közút, parti sétány – vagyis tulajdonképpen semmi sem.
Különösen fájó, hogy a Pro-Mot egy tulajdonában álló 540 méter hosszú parti sétány hozzáférhetőségének biztosítását is vállalta korábban, ennek ellenére ide mostanra magánterület tábla került, és mint az ingatlan-nyilvántartásból kiderült, a korábban egy helyrajzi szám alatt megtalálható partszakaszt felparcellázták 15 építési telekre. "A magánterület tábla már előre vetíti, hogy mi lesz ennek a területnek a sorsa." – mondja Rada Enikő, aki szerint abban a pillanatban kerítést húzhatnak fel a telkek köré, ahogy a Pro-Mot értékesíti őket. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy maga a cég is kijelentette: "a fejlesztés ezen szakasza olyan vonzó építési telkek kialakítását célozza, amelyeknek az értékesítése segíti a teljes komplexum átfogó felújításának a finanszírozását." Vagyis a cég az évtizedekig az aligaiak által használt parti sétány kiárusításával szerzett haszonból kívánja fejleszteni a területet, nem pedig önerőből.
Az ígéret szép szó
A kormány nemcsak az aligaiak számára komoly aggodalmat okozó rendelettel, hanem némi forrással is megtámogatta a nagyszabású projektet:
a Club Aliga felújítására 2020 áprilisában közel 1 milliárd forint, májusban 7,35 milliárd forint, idén márciusban pedig 1,29 milliárd forint, vagyis összesen 9,6 milliárd forint támogatást kapott az államtól a beruházó.
Bár a meghívás ellenére nem jelent meg a lakossági fórumon Budvári Róbert, néhány nappal korábban a cég képviselői hajlandóak voltak megosztani az egyesülettel az engedélyezésre váró terveiket, melyek közt szerepel egy 104 szobás magasparti luxusszálloda és 58 apartmanház, panorámalift, étterem, kávézó, lakóingatlanok és egy 300 férőhelyes parkolóház is. Utóbbi 4 családi ház szomszédságában épülne, ami miatt már most aggódnak a környékbeliek, akik megnövekedett zaj- és légterhelésre számíthatnak. Budvári ugyanakkor a Portfolionak adott interjújában csak a strand hozzáférhetőségéről tesz említést, a Club Aligához tartozó számos másik területről azonban nem beszél.
Az Appeninn ügyvezetője csupán annyit közölt: "A fejlesztés egyik központi eleme a jelenlegi strand, amely a jövőben is látogatható lesz a nagyközönség számára. Nincs, és nem is volt szándékunkban elzárni a fürdőzők elől a strandot. Minden ezzel kapcsolatos híresztelés csupán hangulatkeltés."
Csakhogy a szándék még semmire sem garancia – nyomatékosítják a helyi civilek, megismételve a lakossági fórum kulcsmondatát: "Mi nem mondtuk, hogy ez a strand el lesz zárva valaha is. Mi annyit mondtunk, hogy amennyiben nem megközelíthető közterületen a Club Aliga, abban az esetben csak a tulajdonos jóindulatán múlik, hogy hozzáférhetünk-e" – mondja Rada Enikő. Az utak közterületi besorolását azonban jelenleg a kormány rendeletben tiltja.
"Milyen kormány az, amelyik egy falu köztereit megtiltja használni? Egy kormánynak meg kell védeni az állami vagyont"
– mondja felháborodva Bukovszki. A tervekből az is kiderül: vannak területek, amikkel tulajdonképpen még bármi történhet. Az egyik parti területtel kapcsolatban például úgy fogalmaznak, azt vagy beépítik, vagy nem, egy parti sétány megtartása pedig csupán "tervezett". Ezzel szemben az például borítékolhatónak tűnik, hogy két helyi védelem alatt álló villa útban lesz a területre tervezett új épületeknek.
Egységben az erő
"Milyen társadalomban élünk, ahol érvényes törvények, kormányhatározatok, közjegyző előtt írt szerződések hatályukat veszíthetik, túllépnek rajtuk? Milyen társadalomban élünk, amikor a civilek újra nullák lesznek?" – kérdezi az egyesület tiszteletbeli alelnöke, Veres Lászlóné Marica, emlékeztetve: az Aligai Fürdőegyesület óriási ázsióval rendelkezett 30 éven keresztül, ma viszont zárt ajtók fogadják mindenhol, a hivatalos leveleire nem kap választ. Mindeközben a falu polgármestere, Takács Károly a civilek szerint megszüntette a kapcsolatot a helyiekkel, eddig nem jött el egy rendezvényükre sem.
"Itt kéne ülnie, mert 30 évvel ezelőtt az aktuális polgármesterek velünk együtt ültek itt. Hol vannak a képviselők? Hol van az országgyűlési képviselőnk?" – kérdezi, majd hozzáteszi: a most meg nem jelent meghívottak azt ígérik, szeptember közepén Budvári Róbert és az önkormányzat a térség országgyűlési képviselőjével, Witzmann Mihállyal (Fidesz) közösen, saját lakossági fórumon mutatja be az Appeninn terveit.
Szerinte most arra van szükség, hogy mindenki tekintse személyes felelősségének a Club Aliga sorsát: "a korábbi elzárás egy diktatúra volt, ma demokrácia van. Mi nem kérünk a másodrangú állampolgár szerepéből. Legalább lehajtott fővel ne adjuk oda a területünket. Tessék tudomásul venni, nem lesz újabb államosítás. Örökre veszítjük el!" – mondja.
A fórumon megjelent Molnár Zsolt szocialista országgyűlési képviselő is. Emlékeztetett: nincsenek egyedül az aligaiak, 52 ellenzéki képviselő ugyanis az Alkotmánybírósághoz fordult, miután bebizonyosodott: hiába tiltja a Balaton-törvény a vízparti 30 méteres védősáv beépítését, miniszteri és kormányrendelettel ki lehet játszani a szabályokat, és be lehet építeni a partot. A nyomásgyakorlásban számíthatnak az ellenzéki képviselőkre – mondta.
Mivel az egyesületet és a vele egyetértő lakosságot rendszeresen támadják azzal, hogy a baloldali pártok érdekeiért politizál, többekben felmerült a kérdés, mennyiben a helyiek és mennyiben az országos politika harca a Club Aliga ügye.
"Én tudom, hogy vannak itt jobboldaliak is, na de könyörgöm, ők is ugyanúgy fürödni szeretnének"
– mondja egy Kecskemétről érkező férfi, országos összefogásra buzdítva a megjelenteket.
"Az a vízióm, hogy később elköltözöm a lassan ölő gázkamrából, Budapestről, és majd itt szeretnék élni. Ha nem lesz part, akkor ez már nem tűnik olyan barátságos és idilli képnek" – mondja egy helyi nyaralótulajdonos, aki – többekkel egyetértésben – arról is beszél: a helyieknek kell kiállniuk magukért, a civil erőben van minden remény.
"Itt nem jobboldal és baloldal van. Együtt küzdünk a vízpartunkért. Végtelenül fel vagyok háborodva, amikor valaki azt mondja egy civil szervezetre, aki küzd a vízpartjáért, hogy politizál. Dehogy politizálunk. Add vissza a vízpartunkat, menj el innen, nem kellesz nekünk! Hozunk ide új vagyonkezelőt, aki betartja a szerződéseket!" – csatlakozik Bukovszki.
Mint arról a Mércén beszámoltunk, volt már rá példa, hogy a balatonvilágosiaknak sikerült a kormányt jobb belátásra bírniuk: nemrég egy 92 lakásos, hétszintes, Balatonba nyúló luxus apartmanház megépülését sikerült megakadályozni, amit korábban a Club Aligához hasonlóan szintén nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított egy kormányrendelet. A betonmonstrum széleskörű tiltakozást váltott ki: abban az ügyben szintén az Aligai Fürdőegyesület indított petíciót, melyet rövid időn belül több mint tízezren írtak alá, de a tiltakozáshoz Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő és az önkormányzat is csatlakozott. Az ellenállást látva módosították a kormányrendeletet, így a beruházás már nem nemzetgazdaságilag kiemelt, vagyis a tóparti telekre ismét az eredeti építési szabályozás vonatkozik, ami nem engedi meg a 30 méteres parti sáv beépítését.
A következő hónapok nagy kérdése, hogy sikerülhet-e ugyanez Aligán – vagy legalább ki lehet-e csikarni valamiféle hivatalos, a tulajdonost kötelező megállapodást a befektetőből a part szabad hozzáférését illetően.
|
[
"Pro-Mot",
"Appeninn Nyrt."
] |
[
"Pro-Mot Hungária Kft.",
"Club Aliga",
"Aligai Fürdőegyesület",
"Református Egyház"
] |
Kizárólagos tulajdonosa lesz Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb izocukor-előállítójának, a Kall Ingredients Kft.-nek Mészáros Lőrinc cégbirodalmának egyik legfontosabb cége, az Opus Global Nyrt. A cég közleménye szerint a gabonafeldolgozó kisebbségi tulajdonosa a Trigo Kft. volt, amely 25 százalékos részesedéssel bírt, viszont most ezt is eladta Mészároséknak.
A Kall Ingredients nem akármilyen cég, a tiszapüspöki gabonafeldolgozót a kormány például nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítette, állami támogatást és az állami Eximbanktól hitelt is kapott a cég, a gyárat maga Orbán Viktor adta át tavaly októberben. A beruházás 45 milliárd forintba került, az üzemben, amely állítólag az egyik legnagyobb ilyen a régióban, kukoricából izocukrot állítanak elő, a tervek szerint félmillió tonnát évente, emellett pedig egyéb élelmiszer-, gyógyszeripari és állati takarmány-alapanyagokat is gyártanak. Korábban arról is lehetett olvasni, hogy a cég elszámolási vitába került az üzemet építő egyik vállalattal.
A kedden bejelentett tranzakció két lépésben valósul meg: a Konzum PE Magántőkealap (amely ugye, mint kiderült, teljes egészében Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában van) a Trigo Kft.-től megvásárolja annak Kall Ingredients Kft.-ben lévő, 25 százalékos üzletrészét, így összesen 70 százalékos tulajdonossá válik, ezt a 70 százalékos üzletrészét pedig nem vagyoni hozzájárulás formájában az OPUS Global Nyrt. rendelkezésére bocsátja.
|
[
"Trigo Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"Kall Ingredients Kft."
] |
[
"Konzum PE Magántőkealap"
] |
Jóval nagyobb kár érhette a magyar államot a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása miatt, mint amit eddig számoltak - közölte az ügyészség. A két fő gyanusított elleni eddigi fő vádat ejtették, de helyette másikat támasztott az ügyészség.
Az eddigi hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolással gyanúsítja az ügyészség Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját és Császy Zsolt értékesítési igazgatót a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladásának ügyében - közölte az ügyészség.
Az ügyészség összegzése szerint Tátrai Miklós és Császy Zsolt többszörösen megszegte vagyonkezelési kötelezettségét, az adatok alapján pedig a magyar államot mintegy 80 millió dollár - mai árfolyamon átszámítva mintegy 17 milliárd forint - vagyoni hátrány érte, amely nagyobb, mint az eljárás elején feltételezett, hétmilliárd forintos kárösszeg.
A Népszabadság szombaton arról írt, hogy megszüntette a gyanúsítást Tátrai Miklós és Császy Zsolt ellen a moszkvai Kereskedelmi Kirendeltségnek (Kerki) egykor helyet adó épület ügyében a különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés miatt vizsgálódó nyomozó hatóság. Ugyanakkor az ügyészség Tátrait és Császyt meggyanúsította bűnpártolással, azt vizsgálják, hogy tevékenységükkel tudták-e leplezni a Külügyminisztérium törvénysértő eljárását.
Tátrai és Császy mellett még két gyanúsítottja van az ügynek, Fekszi Márta volt külügyi államtitkár és Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövet. A volt külügyi államtitkár korábban azt nyilatkozta, hogy őt csak azért rángatták az ügybe, mert kellett egy politikai szál is. Fekszi Márta azt is mondta, hogy az épület eladásáról legfelsőbb szinten döntöttek, a Külügyminisztérium megkerülésével.
Az ügyészség úgy magyarázta az új fejleményt, hogy Tátrai és Császy gyanúsítását nem szüntették meg, csak annak minősítésén változtattak. Hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolás lett a gyanú tárgya, amelyet - ahogy eddig is - folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás egészít ki.
Az ügyészség az orosz hatóságoktól kért jogsegélyt, és az onnan szerzett adatokból azt állapították meg, hogy az ingatlant még a magyar vagyontanács döntése előtt eladták, a vételárat átutalták Magyarországra, az orosz hatóságok pedig be is jegyezték az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonosváltozást. Vagyis előbb megérkezett a vételár, mint hogy arról a vagyonkezelő döntött volna.
A gyanú szerint a magyar vagyonkezelő akkori vezetői, Tátrai Miklós és Császy Zsolt valótlan tartalmú okiratokkal azt akarták elérni, hogy a vagyontanács - dacára annak, hogy a vételárat már átutalták, és a tulajdonosváltozást is bejegyezték - hozzon döntést az ingatlanértékesítésről.
Az ügyészség nem zárta ki, hogy lesznek még újabb gyanúsítottak. (Az ügy részleteiről itt olvashat bővebben.)
|
[
"Külügyminisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
[
"Kereskedelmi Kirendeltség"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.