text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Alkoholt és valószínűleg kábítószert árult a raboknak a tököli börtönben egy őr, aki ellen hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt folytatnak eljárást, számolt be az MTV kedd esti Híradója.
Az árut a rabok megrendelték, az őr beszerezte, egy kinti közvetítő pedig kifizette. A törzsőrmestert a katonai ügyészség múlt héten buktatta le.
A nyomozás eddigi adatai szerint a 31 éves törzsőrmester alkohollal, mobiltelefonnal és valószínűleg kábítószerrel is ellátta a rabokat.
Ács Tibor, a Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője a Híradónak elmondta, hogy az őr múlt hét péntek óta előzetes letartóztatásban van, ellene hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt folytatnak eljárást.
Mint beszámoltak, előzetesben van az az ember is, akitől az őr a pénzt kapta.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által az MTI-hez is eljuttatott közleményben az írták: "a cselekmény felderítését nagy mértékben segítette az adott büntetés-végrehajtási intézet vezetése, és a jövőben is megteszünk minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az ilyen esetekre a legrövidebb időn belül, lehetőleg még az esemény bekövetkezése előtt fény derüljön".
Mint a Híradó is emlékeztetett, nem ez az első vesztegetési ügy a tököli börtönben; márciusban kezdődött meg a vesztegetéssel vádolt büntetés-végrehajtási ezredesek pere. A Budapesti Katonai Ügyészség vádirata szerint az ügynek 11 vádlottja van. Az ezredeseken kívül ügyvédek, orvosok is közreműködtek a vesztegetési ügyben. | [
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága"
] | [
"Budapesti Katonai Ügyészség"
] |
Házi készítésű tábla fogadja a járókelőt egy elágazásnál, arra figyelmeztetve, hogy a hegyoldalban felfelé induló kis utca magánterület, úgyhogy innentől
illetékteleneknek tilos a belépés!
Budapest egyik legszebb helyén járunk, a Rózsadomb Center felett, a Látó-hegyen, kilátással a városra. Két szomszédos telek miatt jöttünk, mindkettőn építkezés kezdődött. A telkek közvetlenül az erdő szélén, az Árpád kilátó alatt vannak, de olyannyira, hogy a kőből készült kilátó töve és a telek kerítése között talán ha 4-5 méter lehet.
A turistautak közvetlen az épülő házak felett vezetnek, az épülő, brutális méretű házak beletakarnak a kilátóból nyíló panorámába, tisztán hallani a munkások beszélgetését. Fölöttünk-mellettünk már nincsenek ingatlanok, alattunk kanyarog a Duna, velünk egy szintben a távolban a Szabadság-szobor.
Eredetileg egy felháborodott olvasói levél miatt néztük meg az ingatlanokat. "Biztos, hogy szabálytalan, ami zajlik, nem létezik, hogy az erdő és a kilátó alá engedélyezzenek egy építkezést" – írta szerkesztőségünknek. Az ügynek utánajárva szabálytalanságot ugyan nem találtunk, még a szomszédok szerint is rendben megy minden, de a két ingatlan története ettől függetlenül izgalmas, talán érdekesebb, mint egy "sima" erdőbe építkezés:
mindkettő tökéletesen jelzi az éppen aktuális korszakok elitjét és elitváltásait.
Politika, nagymenők, oligarchák, zár alá vételt megelőzendő villámeladás, offshore cég mögé rejtett tulajdonlás, gyors ellehetetlenülés miatti kényszerértékesítés.
Kádár-ügyész, Rác fürdő és MSZP
A kilátótól távolabbi telek területén egykor, az 1900-as évek első felében a Guggerhegyi Kioszk volt. A kilátó alatti vendéglő-szórakozóhely teraszáról az egész várost látni lehetett, aztán a háború után a helyet államosították, majd a '60-as években leégett.
A telket 1975-ben vette meg egy magas rangban lévő ügyész, épített magának rá egy házat, a korabeli fotók alapján konkrétan a kioszk helyére, majd 1987-ben bevásárolta magát az ingatlanra Móna István olimpiai bajnok öttusázó is. A fenti részen az ügyész élt, Móna és családja pedig az osztatlan közös tulajdonú telekre egy kicsivel lejjebb húzott fel egy házat.
2006-ban az ügyész házát – ami ekkor már az unokái nevén volt – Prekuta Bálint vállalkozó vette meg. Ő a Rác fürdő projektje révén lett ismert, társával, Valkó Csabával a fürdőt akarta magánbefektetőként felújítani, és mellé ötcsillagos szállodát építeni az akkori SZDSZ-MSZP vezetésű fővárossal jó kapcsolatot ápolván, állami hitel segítségével. Miután megvette a Látó-hegyi telket, az építészmérnök édesapja a következő években tervezett rá egy hatalmas kétszintes házat, 70 négyzetméteres nappalival. A tervek mind a mai napig nyilvánosan elérhetők a neten (1, 2, 3)
2007-et írunk tehát. Mi történt ekkoriban a szomszéd, a kilátóhoz közelebbi ingatlannal?
Az éppen a szoci főpolgármester-helyettes Hagyó Miklóséké volt.
Pár évvel azelőtt vette egy azóta már borászkodással foglalkozó tőzsde-bróker-nagyágyútól, Debreczeni Kálmántól. Három különböző néven volt az MSZP-s politikus családjáé a panorámás ház, egy családi cége és két magánszemély rokon voltak a tulajdonosok.
2009 decemberében, amikor már forrósodott a helyzet körülötte, megvált a vagyonnyilatkozatban amúgy nem szereplő háztól, az adásvételről a HírTv is tudomást szerzett. Az akkori hírt eredetiben már nem találtuk, de az egyik szélsőjobbos portálon, vagy épp ebben a fórumbejegyzésben még elolvasható. Az új tulajdonos az Adventum nevű befektetési alap lett, ami egy Albrecht Ottó nevű milliárdos vállalkozóhoz tartozik. Albrechtet a sajtó a közös üzleteik miatt rendszeresen együtt emlegeti az (akkor) MSZP-közelinek tartott Leisztinger Tamással.
A 2010-es kormányváltás így éri tehát a két ingatlant. Az egyik az állammal-fővárossal egyetértésben vitt Rác Fürdő projekt vezéréé, másiktól pedig épp csak megszabadult Hagyó, és lett egy MSZP-holdudvarral jó kapcsolatokat ápoló befektetői köré.
Változnak az idők, jön a NER
Prekutáék projektje nehézségekbe ütközött a kormány- és főpolgármester-váltás után. A Rác fürdő 2010-re elkészült ugyan, de a fővárosi Fidesz, majd a Kehi is feljelentésekkel torpedózta meg az egész projektet hétmilliárdos hűtlen kezelésre, rosszul kihelyezett MFB-hitelekre hivatkozva - az eljárások egyébként mind megállapítások nélkül lezárultak. A fürdő 3 év előkészítő munka után 5 évig épült, és már lassan 10 éve áll, illetve rohad.
A vállalkozó mindezek miatt felfüggesztette az építkezését. Közben illusztris szomszéd költözött a közös telekre: 2014 májusában bevásárolta magát az akkor épp hatalma csúcsán lévő Fonyó Károly, Simicska Lajos barátja-üzlettársa. A Móna család házát vette meg, a jó állapotú épületen minimális változtatásokat hajtott csak végre, és megszüntette az osztatlan közös tulajdont: leválasztotta a házát külön helyrajzi számra.
Prekuta azonban nem sokáig élvezhette a saját telkét, kénytelen volt megválni tőle. A Rác fürdő projektbe besegítő, az ingatlanon 450 milliós jelzálogjoggal rendelkező Töröcskei-féle Széchenyi Bank zuhanórepülésbe fordult, majd 2015 novemberében egy 693 milliós NAV-végrehajtást jegyeznek be az ingatlanra.
És ekkor elindult egy kis kavarás.
Az ingatlan egy erre létrehozott cég, a V122 tulajdonába került. A cég a Lexan Holdingon keresztül Szivek Norberthez köthető. A volt tulajdonos és Szivek között a közös pont Prekuta egy régi ismerőse, Komonczy Zsolt. A Lexannak például akkor még nem, de ma már a Komonczy a vezérigazgatója, mint ahogy több Lexan-cégnek az ügyvezetője is. Prekutával pedig közös cégük is volt.
Komonczyt újabban már a NER-lovagok között emlegetik, de amúgy már 2010 előtt is ingatlanbizniszekben utazott. Itt olvashatnak bővebben egy új projektjéről, de a bedőlő Rác fürdő folytatása kapcsán is felmerült a neve az ex-MNV-vezér Szivek Norbertével és Tiborcz Istvánéval együtt. Utóbbi két vállalkozó más bizniszben, például ebben is rövid úton összeköthető, máskor pedig együtt ebédelnek.
Csóri, Szivek és Tiborcz Csórinak több felszámolt Szivek-érdekeltségben volt szerepe, egy Csengery utcai hotel-kollégium körüli kavarás után a cégvezetéstől el is tiltották. A Csóri-Szivek-Tiborcz háromszögről a seregélyesi kastélyt illetően például a Narancs írt cikket.
Az ingatlanra 2016 márciusában a tulajdoni lapok szerint Komonczy haszonélvezeti és elővásárlási jogot is kapott, majd a V122 az év szeptemberében tulajdonost vált: egy Csóri Lajos Tibor nevű férfi (róla jobboldali keretesünkben) és egy offshore cég kezére került, majd csődbe ment. A csőd miatt 2017-ben a felszámolóbiztos nyílt pályázaton 70 millióért értékesítette az ingatlant.
Hogy hogy nem, a pályázatot Komonczy Zsolt cége, a Costa Immobilia nyerte, övé lett 2017 októberében az ingatlan, egy év múlva pedig százmilliós jelzálogjogot, elidegenítési, terhelési tilalmat jegyeztek be egy másik cég javára. Ennek a tulajdonosi láncának a végén szintén egy Komonczyhoz (is) köthető cég áll. Két hete megkérdeztük a pályázatot kezelő kormányzati EER-t, hogy hány ajánlat érkezett, azt írták, "a válasz előkészítését és az adatgyűjtést megkezdtük. A válasz elkészültéig szíves türelmét kérjük". A válasz a cikk megjelenéséig nem érkezett meg.
Tehát akkor még egyszer, hogy mi történt, sorrendben:
Az ingatlant megvette egy Szivek-cég. Szivek cégbirodalmához rengeteg szálon kötődik Komoncy Zsolt. Komonczy magánszemélyként haszonélvezeti és elővásárlási jogot kapott. A cég tulajt cserélt, majd csődbe ment. A csőd miatt árverezett ingatlan nyílt pályázaton egy Komonczy-céghez került.
Komonczynak több kérdést is feltettünk az ingatlan kapcsán. Volt, amire ezek közül nem válaszolt, másra igen. Azt állította, hogy az ingatlant "a Costa Immobilare Kft. egy Cégközlönyben közzétett nyilvános, bárki számára elérhető felszámolási vagyonértékesítési pályázaton vásárolta a felszámolási jogszabályok szerint üzemeltetett on-line licitfelületen tett legjobb ajánlattal.
Arról, hogy az ingatlan korábbi tulajdonosa milyen okból és körülmények között került felszámolás alá, semminemű információm nincs.
Azt is elárulta még, hogy "az ingatlan vonatkozásában sem dr. Szivek Norbertnek, sem Fonyó Károlynak semmiféle érdekeltsége nincs".
Bár erre nem válaszolt, de úgy tudjuk, a cég nem befektetési, hanem a tulajdonos saját céljaira vásárolta és alakítja át, fejezi be a házat, amit az is erősíthet, hogy Komonczy a tulajdoni lapok szerint még évekkel ezelőtt a telkekre vezető, külön helyrajzi számon futó kis magánutat magánszemélyként vette a nevére.
Hagyótól Leisztingeren át a Leroyig
A szomszéd ház, Hagyó egykori ingatlana a fideszes kormányváltást Albrecht Ottó cégénél vészelte át, 2013-ban pedig egy Krimár nevű ingatlanforgalmazó kft vette meg. A cégadatok szerint a Krimár pont ekkortájt éppen több szálon is Leisztingerhez volt köthető. Legalábbis mind a vezetés, mind a tulajdonosok, mind a kézbesítési megbízott ügyvéd részt vett más Leisztinger-érdekeltségekben is.
2014 januárjában innen Fintha-Nagy Ádám köreihez, egész pontosan egy családi cégéhez került az ingatlan. Fintha-Nagy Ádám tőkepiaci ügyvéd, vállalkozó is régi nagy játékos, több nagy üzletben, cégben felbukkant a neve – például a Quaestorban, Synergonban is –, bennfentes információkkal való kereskedés miatt is elmeszelték már, bevásárolt a Rogán Antal idején zajló belvárosi ingatlaneladásokban is, de még a kétezres években Albrechttel is üzletelt.
2016-ban az Átlátszónak azt mondta,
amennyiben az a kérdés, hogy jóban vagyok-e a jelenlegi hatalommal, akkor azt válaszolom, hogy az általam képviselt ügyek mennyisége és mérete jelentős kapcsolatrendszert biztosít, és az azokban szereplő személyek közül lényegében mindenkivel jó vagy baráti a kapcsolatom.
A Fintha-Nagy cégtől aztán úgynevezett vagyonbevitellel 2014-ben a Verecke120 Zrt. tulajdonába került az ingatlan. A cég ügyvezetője Lefkovics Szonja, aki a Leroy tulajdonosa, Lefkovics "Lecsó" György lánya. Lefkovics a belvárosi vendéglátás nagymenője, jóban volt-van a mindenkori V. kerületi önkormányzattal, így Steiner Pál után Rogánékkal is, sok V. kerületi ingatlanja és étterme van, köztük egyebek mellett az Ötkert, a TG Italiano, az Innió.
Amikor a ház története után kérdezősködtünk a helyi viszonyokat ismerők között, ketten is egymástól függetlenül azt mondták, hogy "Lecsó" lakik majd ott. Megkérdeztük őt is erről, szűkszavúan annyit mondott, hogy "nem ő, hanem egy zrt. építkezik", és téved, aki azt állítja, hogy ő fog beköltözni, de ennél többet nem tudtunk meg tőle. Mivel Lefkovics Szonja hotelek menedzsmentjével foglalkozik, akár az is elképzelhető, hogy ilyen céllal építkezik.
Lefkovics egyébként egyszer már bekerült a hírekbe a házával: korábban egy pasaréti ingatlanban lakott, amit szívesen be is mutatott az olvasóknak. | [
"MSZP",
"Costa Immobilare Kft.",
"Fidesz",
"Lexan Holding"
] | [
"Rác Fürdő",
"Verecke120 Zrt.",
"TG Italiano",
"Széchenyi Bank",
"Costa Immobilia"
] |
Újabb elemei derültek ki annak a keretszerződésnek, amelyet a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tavaly nyáron kötött az Antenna Hungária Zrt.-vel. A legutóbb közzétett tájékoztató szerint 2019 utolsó negyedévében összesen 2,8 milliárd forintot költöttek az állami cégek és szervek rendezvényeire.
Tavaly nyáron számolt be a Napi.hu arról, hogy a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) nettó 30 milliárd forintos keretszerződést kötött az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt.-vel, amely a megállapodás szerint állami szervezetek rendezvényeit fogja lebonyolítani.
Az uniós közbeszerzési értesítőben napokban közzétett adatok szerint az NKOH 2019 végén az Antenna Hungáriát a keretmegállapodás terhére az alábbi feladatokkal bízta meg (a számok minden esetben keretösszegek, melyeknek 30 százaléka csak opció):
A 2020-as Vízilabda Európa-bajnokság kapcsán rendezvényszervezői és kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátása a Nemzeti Sportügynökség számára: nettó 444,1 millió forint
NISZ FÓRUM szakmai ügyfélrendezvény és a NISZ évzáró partnerrendezvény rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs feladatainak ellátása a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. részére: nettó 20 millió forint
Mikulás ünnepség és évzáró munkavállalói rendezvény rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs feladatainak ellátása a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. részére: 23,95 millió forint
Év végi állománygyűlés rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs feladatainak ellátása az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára: nettó 33 millió forint
A Q2020 nemzetközi konferencia megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos rendezvényszervezési feladatok ellátása a Központi Statisztikai Hivatal részére: nettó 80 millió forint
Rendezvényszervezési és komplex kommunikációs feladatok ellátása az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. részére: nettó 30,2 millió forint
A kft. korábban komplex kommunikációs feladatok ellátása az aktív- és ökoturisztikai fejlesztések népszerűsítése kapcsán is kapott Rogánéktól 235 millió forintot. A cég Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztoshoz köthető, és már az első ütemben 196 millió, a másodikban pedig 786 millió forintot biztosított számára a kormány.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai tevékenységéhez kapcsolódó kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása: 28 millió forint
Az ITF FED Kupa döntőhöz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Kft. részére: 757 millió forint
Rendezvényszervezéshez kapcsolódó háttérszolgáltatások biztosítása a Hungarofest Kft. számára: nettó 1,08 milliárd forint
Az Ázsia-Európa Találkozó decemberi Közlekedési Miniszteri Értekezlet és a 2020. I. félévében megrendezésre kerülő follow-up szakértői ülésének teljes körű megszervezése és lebonyolítása, valamint a kapcsolódó komplex kommunikációs feladatok ellátása az Innovációs és Technológiai Minisztérium részére: nettó 206 millió forint
Rendezvényszervezési feladatok ellátása a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 2020. évre tervezett eseményei vonatkozásában: nettó 100 millió forint
Az Antenna Hungária Zrt. a hazai műsorterjesztési és telekommunikációs szektor meghatározó szereplője: 2018-ban a cég nettó árbevétele (a korábbi 44, illetve 23 helyett) 38 milliárd forint lett, az adózott eredménye pedig 50 millió forint volt.
A rendezvényszervezés (pontosabban konferencia és kereskedelmi bemutató szervezése) azonban csak tavaly, éppen az NKOH-val aláírt 30 milliárd forintos keretszerződés megkötése idején került fel a cég tevékenységei közé. Erről, valamint arról, hogyan költött el 363,5 millió forintot a Nemzeti Kommunikációs Hivatal – az Antenna Hungária Zrt. révén – az Orbán Ráhel barátnője vezette Magyar Divat & Design Ügynökség rendezvényeire, itt írtunk bővebben:
2019 harmadik negyedévében 1,8 milliárd forintot költöttek Rogánék az állami cégek rendezvényeire 363,5 millió forintot költött el a Nemzeti Kommunikációs Hivatal az Antenna Hungária Zrt. révén az Orbán Ráhel barátnője vezette Magyar Divat & Design Ügynökség rendezvényeire, de közel 173 millió jutott a miniszterelnök fogorvosa, Bátorfi Béla által szorgalmazott 2020-as Giro d’Italia kerékpárverseny kommunikációjára is. [featuredbox text=
A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: NISZ Fórum, 2019 (fotó: NISZ / Facebook)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Antenna Hungária Zrt.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] | [
"Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Kft.",
"Központi Statisztikai Hivatal",
"Nemzeti Sportügynökség",
"Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Kft.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Magyar Divat & Design Ügynökség",
"NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.",
"Hungarofest Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"OPTEN Kft."
] |
A legnagyobb vállalatok nem maradhatnak ki a jótékonykodásból, az elesetteket, a sportot vagy a kultúrát támogatniuk kell. A kormányhoz közel álló legnagyobb cégek ugyanakkor nem térnek le a Fidesz által kijelölt csapásvonalról: a Közgép főként a csapatsportokra, míg a CBA Orbán Viktor főtanácsadójának az alapítványára áldoz. Multinacionális versenytársaikkal ellentétben művészetekre, betegekre, fogyatékkal élőkre nem nagyon költenek.
Mi a közös Fa Nándor vitorlázóban, Hosnyánszky Norbert vízilabdázóban és Ungvári Miklós cselgáncsozóban, azon kívül persze, hogy mindannyian sportolók? A helyes válasz, hogy mindhármukat név szerint említi a Közgép a cég szponzoráltjai és támogatottjai között. Kis csalással ugyan, hiszen Fa nevét egy interneten elérhető dokumentumban találtuk, míg a másik kettőt a cég maga küldte el a szponzorációval kapcsolatos érdeklődésünkre, de mindez jól mutatja, hogy a kormányváltás óta több százmilliárd forintnyi közpénzt elnyert építőipari vállalatnak mi a fő csapásiránya, amikor társadalmi felelősségvállalásról van szó.
"A Közgép Zrt. régóta elkötelezett a különféle sportágak támogatása mellett. Cégünk elsősorban csapatsportokat - kosárlabda, vízilabda, jégkorong, futball - szponzorál, és kiemelt támogatóként büszkén osztozik az elért sikerekben", írta a vállalat az Origo megkeresésére, hozzátéve, hogy a világbajnok vízilabda-válogatottat is két éve támogatják. A cég két csapatnak is névadó szponzora, a Szolnoki Dózsa-Közgép vízilabdacsapatnak, és a Ceglédi VSE-Közgép dzsúdószakosztályának. Előbbiben az említett, olimpiai bajnok Hosnyánszky mellett a szintén válogatott Vámos Márton és Decker Attila is játszik, utóbbinak a tagja Ungvári, akit egyénileg is szponzorál a cég.
A vállalat elegáns szerénységgel, az "emellett kisebb sportegyesületeket is támogatunk" fordulattal kerülte meg a kérdést, hogy hova adnak még pénzt, így a hivatalos válasz helyett az internetről és a mezeken látható logókból derül csak ki, hogy például az Orbán Viktor alapította Puskás Akadémiát, valamint a Szijjártó Péter államtitkárt is leigazoló dunakeszi futsalcsapatot is támogatja a vállalat.
Ezzel a Közgép - amely több szálon kötődik a kormányhoz és a Fidesz egyik legfontosabb gazdasági háttéremberének számító Simicska Lajoshoz - ugyanazon a csapásirányon mozog, mint a kormányzat, illetve a fideszes parlamenti többség, amely megszavazta a látványcsapatsportok adótámogatási rendszerét. A kormányváltás után bevezetett lehetőségről Orbán Viktor azt mondta, "az Európában egyedülálló támogatási rendszer nélkül a magyar versenysport aligha tudna kikerülni abból a gödörből, amelyben jelenleg van".
Jól járnak emellett a soroksári óvodák és alapítványok is - itt van a Közgép székhelye - , mert, mint a megkeresésünkre adott válaszlevélből megtudtuk, a Közgép "felelős vállalatként rendszeresen támogat soroksári intézményeket, például helyi alapítványokat, óvodákat vagy közösségi rendezvényeket".
Sajnos hiába kértük, összegeket nem árult el a cég, így azt sem tudtuk meg, hogy mekkora anyagi segítséget jelent egy fotókiállítás, a helyi gyermekétkeztetés vagy a falunap közgépes támogatása. Ilyen is van ugyanis, igaz, nem mindenkinek jut a jóból, csak azokon a településeken számíthatnak ilyesmire, ahol a cég egyéb projektjei miatt is megjelenik, azaz építtet vagy épít.
A konkurens a kultúrát erősíti
Hogy legyen összehasonlítási alapunk, legalább a támogatási irányokról, lekértük több nagy építőipari cég szponzorációs adatait is. A Colas egyáltalán nem válaszolt, a Strabag a nyári szabadságolások miatt csak későbbre ígért választ, amit sajnos nem tudtunk megvárni, a Swietelskytől viszont érkeztek adatok. Ezekből az derült ki, hogy a cég elsősorban a kultúrára és a populáris művészetekre áldoz, például Havasi Balázst és a Havasi Symphonic koncertjeit segítette, illetve "a közeljövőben tervezi Rúzsa Magdolna zenei tevékenységének szponzorációját".
A sport is számíthat a Swietelsky segítségére, a szokásos csapatsportok mellett a korcsolyaszövetséget, a magyar raftingcsapatot és a vitorlásegyesületet is támogatják, emellett alapítványokra is jut pénz, mint a cég írta, adományozási tevékenységük "a teljesség igénye nélkül a következő szervezeteket érinti: Mentőöv Gyermekeinkért, Down Egyesület, Nem Adom Fel Alapítvány, Reménycsillag Gyermekekért Alapítvány, Nyírségi Diabetes Egyesület, KUL Alapítvány, Magyar-Japán Baráti Társaság a Szökőár Áldozatainak Megsegítéséért".
A Közgép és a Swietelsky is támogatja a mérnöki, építőipari szakmát, az előbbi cég programokra, konferenciákra, szakkiadványra áldoz, utóbbi pedig a műszaki felsőoktatást segíti, például a Magyar Mérnökhallgatók Egyesületén, a Magyar Mérnöki Kamarán keresztül.
A CBA Hegedűs Zsuzsát választotta
Egy másik nagy, vállaltan a Fidesz felé húzó, magyar tulajdonú nagy cég, a CBA támogatási politikájára is kíváncsiak voltunk. Itt már legalább közelítőleg megtudtuk, mennyit költ a cégcsoport: "mindenképpen évi tízmilliós nagyságrendről van szó", írta Fodor Attila szóvivő.
Az élelmiszer-kereskedelmi hálózat bevallottan fő támogatottja a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány, amelynek vezetője, Hegedűs Zsuzsa egyébként Orbán Viktor tanácsadója. A CBA eleinte egészséges élelmiszereket tartalmazó csomagokat adott a hátrányos helyzetű kistérségben a szegény családoknak, aztán a "halak helyett hálót" jegyében jöttek a kishaszonállatok - például malacok, kecskék - és a vetőmag, közölte a cég.
"Emellett boltjainkban gyűjtőurnákat helyeztünk/helyezünk ki, ezzel vásárlóinknak is lehetőséget kínálva a segítségre. Ily módon negyedévente körülbelül 1 millió forintos plusztámogatást sikerül összegyűjtenünk", írta Fodor Attila. A CBA logisztikai és marketingtámogatást is ad az alapítványnak, amelynek működéséről ide kattintva olvashat cikkeket.
A cégcsoport helyszínt és publicitást ad a véradásra biztató Ments Életet Alapítványnak. Ami az egyedi segítségeket illeti, a 2010-es árvízben Gelejen két családnak épített házat a CBA, pénzt adott a vörösiszapömlés károsultjainak, az idei árvízben pedig ételt a védekezésben részt vevőknek.
Máltaiak, baptisták
A CBA társadalmi felelősségvállalási programjait az Auchannal és a Sparral is össze tudjuk hasonlítani, mivel két utóbbi cég meglehetősen részletesen beszámolt a saját jótékonysági tevékenységeiről.
Az Auchan válasza szerint a cég alapítványa évente több projektet is támogat egyenként változó, több ezer eurós összeggel, elsőként a miskolci Szimbiózis Alapítvány nyert el egy 4 milliós támogatást, ezzel "120 kisiskolásnak lehetősége nyílik arra, hogy bekapcsolódjon a Szimbiózis alapítványnál lakók életébe, és a sérültek és egészségesek együtt végezhessenek értékteremtő munkát".
Maga az áruházlánc az SOS Gyermekfalu támogatója, az idén 8 millió forinttal segítette a hátrányos helyzetű gyerekeket, továbbá együttműködnek a Vöröskereszt szervezeteivel és a Baptista Szeretetszolgálattal is. Áruházankénti eseti támogatások is léteznek, legutóbb néhány napja a Tímár utcai gázrobbanás károsultjainak az óbudai áruház ajánlott fel "azonnali, igény szerinti termékeket az érintetteknek".
A Spar válasza szerint a cég "legfontosabb stratégiai partnere több mint másfél évtizede a Magyar Máltai Szeretetszolgálat". 2012 karácsonyán az adománygyűjtő akcióban 170 tonna élelmiszer gyűlt össze, a cég emellett a hátrányos helyzetű és nincstelen emberek szemüveghez jutására 2012-ben 7,5 millió forintot gyűjtött, ehhez a Spar még 7 millió forintot tett hozzá.
Saját elmondása szerint a Spar és az Auchan is odafigyel emellett a fogyatékkal élő dolgozókra, az előbbi cég 2010-ben elnyerte a Fogyatékosságbarát munkahely címet, mely cím használati jogát 2012 végén további két évre meghosszabbíthatták. Az Auchan pedig azt hangsúlyozza, hogy több mint 120 megváltozott munkaképességű munkatársat foglalkoztat, "például rendkívül sikeresen dolgoznak dunakeszi áruházunkban siket és nagyothalló pénztáros kollégáink". A CBA - bár levelünkben rákérdeztünk - nem közölt hasonló adatokat.
A dohánygyárak titokban adakoznak
Megkerestük emellett a trafikokkal kapcsolatos változások nagy nyertesének kikiáltott, szintén magyar tulajdonú Continental Dohánygyárat is, de ők nem reagáltak kérdéseinkre. Ezzel nem voltak egyedül: a BAT és a Philip Morris sem válaszolt érdemben a társadalmi felelősségvállalást firtató levelünkre. Úgy tudjuk egyébként, a dohánytermékek reklámjára és az ágazat szponzorációs tevékenységére vonatkozó szigorú szabályok miatt a dohányipari cégek kifejezetten elzárkóznak az ilyen nyilatkozatoktól, még ha ezt hivatalosan nem is ismerik el. | [
"Fidesz"
] | [
"Philip Morris",
"Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete",
"Magyar-Japán Baráti Társaság",
"Szimbiózis alapítvány",
"Magyar Máltai Szeretetszolgálat",
"Puskás Akadémia",
"Közgép Zrt.",
"Ceglédi VSE-Közgép",
"Baptista Szeretetszolgálat",
"Down Egyesület",
"Reménycsillag Gyermekekért Alapítvány",
"Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány",
"SOS Gyermekfalu",
"Nem Adom Fel Alapítvány",
"Szimbiózis Alapítvány",
"Continental Dohánygyár",
"Ments Életet Alapítvány",
"Havasi Symphonic",
"Mentőöv Gyermekeinkért",
"Szolnoki Dózsa-Közgép",
"Szökőár Áldozatainak Megsegítésé",
"Nyírségi Diabetes Egyesület",
"KUL Alapítvány",
"Magyar Mérnöki Kamara"
] |
Hivatali vesztegetés miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség egy volt pénzügyőr ellen, aki a vádhatóság szerint milliós vagyoni előnyért adott ki minősített adatokat - közölte a főügyészség vezetője, Keresztes Imre.
Pénzért adott ki adatokat
A vádirat szerint a pénzügyőr hadnagy, aki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának állományába tartozott, milliós nagyságrendű vagyoni előnyért minősített adatokat tett hozzáférhetővé olyanok részére, akik ellen a NAV valamely részlege titkos nyomozást folytatott.
A vádlott az ügyészség szerint olyan emberekkel vette fel a kapcsolatot, akikről tudta, hogy titkos információgyűjtés folyik ellenük. Felajánlotta, hogy egy általa meghatározott összegért tájékoztatást ad számukra az őket érintő minősített bűnügyi adatokról.
Pénzt adtak az adatokért
Az ügyben szereplő két másik vádlott olyan civil ember, aki fizetett a pénzügyőr hadnagynak a minősített adatok megismeréséért. Mivel az ügyben minősített adatok szerepelnek, a vádirat is minősített, és az ügyben az ügyészség zárt tárgyalást indítványozott. A vádlottak tagadják a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését - ismertette a főügyész. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Bűnügyi Főigazgatósága"
] |
Józsa István az azonnali kérdések órájában a miniszterelnököt kérdezte a paksi fejlesztéssel kapcsolatban, aki szerinte felhatalmazás nélkül kötött titkos szerződést az oroszokkal. Az MSZP-s képviselő szerint a bővítésre 10 évvel később lett volna rá szükség, fele ekkora összegért. Kifogásolta, hogy a sarokpontokat a kormány 10 évre titkosította.
Fideszesek az MSZP pálfordulásáról beszéltek a paksi bővítés ügyében, Balla György rájött az okra is: az azonnali kérdések órájában azt mondta, a szocialista Józsa István résztulajdonosa volt a Gépkar kft-nek, amely 2000-2010 között jelentős összegű megbízásokat kapott Pakstól. Fónagy János államtitkár válasza szerint a cégnek 6 milliárdnál forintnál is több bevétele volt a Paksi Atomerőműtől, főként földrengésvédelmi munkákban vettek részt. 2010-re "lanyhult a cég tevékenysége", 2011-ben megindult a felszámolása.
A miniszterelnök szerint Józsának "miért paksolják el a jövőmet" címmel kellett volna kérdeznie. Azt mondta, nincs oka feltételezni, hogy a Gépkar szerződései mögött visszaélés húzódna meg, az ellen sem emel kifogást, hogy tulajdona volt a cégben. "Ott van kivetnivaló, hogy egy még el sem kezdődött beruházás ügyében visszaéléssel gyanúsítja meg a kormányt." Ez is rendben lenne, ha nem lett volna személyes érintettsége - mondta a miniszterelnök, aki azt tanácsolta Józsa Istvánnak, legközelebb járjon el körültekintőbben.
mediátorként
a témában működő civil kerekasztal segítését. Elismerte, hogy az MVM nem adott időpontot a kerekasztal tájékoztatására, de saját hatáskörben összehívta a testületet február végére.
Mivel az orosz-magyar államközi szerződésről a parlament mondja majd ki a végső szót, ezért a legitimitást feszegető minden kérdés zárójelbe kerül - mondta válaszában a miniszterelnök. "Ha úgy gondolják, hogy a szerződés nem egyezik Magyarország nemzeti érdekeivel, utasítsák el!" - mondta a szocialistáknak, hozzátéve, "nem vall körültekintésre" részükről az egész eljárás jogi alapjainak a megkérdőjelezése. A miniszterelnök szerint a szocialisták és a Fidesz-KDNP között valójában nincs véleménykülönbség a nukleáris energia kérdésében, "és április 7. után önök ismét támogatni fogják Paks fenntartását, sőt talán még a bővítését is".A felszólalás alatt a képviselők füttyögtek, fújoltak. Balla György azt mondta, 2010-ig a szocialisták a bővítés mellett álltak, a cég megszűnése után ellenzik a bővítést. Már érti a képviselő egy korábbi kérdésének címét: "mit, mikor és mennyiért?"Józsa István a szabályok miatt ekkor nem reagálhatott, viszont amikor nem sokkal később Paksról kérdezte a miniszterelnököt, akkor válaszolt Balla kérdésére. Azt mondta, "köszöni, hogy megsztárolták, büszke rá, hogy ért a kérdéshez".Varga Mihály szerint Oroszország részvétele a projektben "kifejezetten indokolt", hiszen Paks I. is orosz technológiával épült, és "most is összetalálkoztak" a két ország érdekei. Magyarországnak ugyanis szüksége van olcsó áramra, Oroszországnak pedig egy referencia-erőműre. Varga szerint a kialkudott feltételek igen kedvezőekk, hiszen az orosz fél olcsó, euró alapú hitelt kínál 30 éves futamidőre, amelyből egy termelő beruházás valósul meg, vagyis jelentősen nő az állami vagyon. A beruházás ráadásul 40 százalékos hazai kivitelezéssel készülhet el.Szél Bernadett egy 2011-es ombudsmani vizsgálatra hívta fel a figyelmet, amely alaposabb vizsgálatra és új parlamenti előterjesztésre tett javaslatot. A képviselő kérte azt is, hogy a bővítésről szóló határozat és az atomtörvény legyen összhangban. Az LMP-s politikus azt kérdezte, az ombudsman szerint a kormány mennyire vette figyelembe az ajánlásait. Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának helyettese szerint nincs további feltétele és akadálya annak, hogy a paksi bővítésről az Országgyűlés szabadon dönthessen, ugyanakkor a pontos tájékoztatást nagyon fontosnak nevezte. Az ombudsmani hivatal ezért is vállaltaA ciklus utolsó ülésszakának első napjáról szóló tudósításunkat itt olvashatja | [
"Gépkar"
] | [
"Paksi Atomerőmű",
"Gépkar kft-nek"
] |
Ellenőrizhetetlen módon bánt az állami vagyonnal a Magyar Turisztikai Ügynökség és elődje, a Magyar Turizmus Zrt. - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a szervezetek 2012-2015 közötti gazdálkodásának vizsgálatát lezáró jelentésében.
Ebben az időszakban nem volt megfelelő célkitűzése a turisztikai cégnek, az állandó átszervezés, a felügyeleti szervek többszöri cseréje miatt az egyes időszakok tevékenysége összehasonlíthatatlanná vált. Összességében, "a társaság működésének szabályozottsága nem felelt meg az előírásoknak" - írta jelentésében az ÁSZ. Volt olyan időszak, amikor pénzkezelési szabályzatuk sem volt, az önköltségszámítást is meglehetősen lazán kezelték, és a felügyelő bizottság is csak két fővel működött. | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség",
"Magyar Turizmus Zrt."
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Bejegyezte a cégbíróság Liszkay Gábornak az új cégét, a Media Fundamentum Nonprofit Zrt.-t – derül ki a friss cégközlönyből. Liszkay egyedüli tulajdonosa és vezérigazgatója a friss vállalkozásnak.
A cég fő tevékenysége vagyonkezelés, de a többi tevékenységi köre – ahogyan a neve is utal rá – nem hagy kétséget afelől, hogy a médiában lesz érdekelt Liszkay új vállalkozása.
Ami már csak azért is érdekes, mert Liszkay a Mészáros Lőrinc érdekeltségének számító, tucatnyi újságot kiadó Mediaworks irányítója, és a Magyar Idők impresszumában felelős kiadóként ő van feltüntetve. Pár napja, amikor a Hír TV-t visszafoglalták a Simicska-körtől az Orbánhoz húzó körök, és az új tulajdonos, Nyerges Zsolt vezetésével bevonultak a tévé épületébe, Nyerges bejelentette Liszkay érkezését is. | [
"Media Fundamentum Nonprofit Zrt."
] | [
"Magyar Idők",
"Hír TV"
] |
Pintér Attila dunaújvárosi MSZP-elnök a társtulajdonosa annak a cégnek, ami az MTI néhány nappal ezelőtti híre szerint 662 millió forintnyi uniós támogatást nyert el. Az uniós támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlapról kiderül, hogy az elmúlt két évben Pintér cégének más projektjeit is támogatta a kormány EU-s pénzzel. Dunaújvárosban régóta pletykálnak az MSZP és a Fidesz együttműködéséről, 2013-ban például Pintér Attila sógora három trafikkoncessziót is elnyert.
Néhány napja az Index szemlézte azt az MTI-hírt, miszerint a dunaújvárosi Clasman Kft. 662 millió forint uniós támogatást nyert el többfunkciós mobilépületek fejlesztésére. A cikk szerint az új mobil épületek elsősorban rendvédelmi, katasztrófavédelmi, katonai és egészségügyi célokra lehetnek alkalmasak, de akár hosszú távú lakhatást is biztosíthatnak.
A fejlesztést a cég szerint a piaci igények indokolják, és a sorozatgyártásra alkalmas technológiát 412,06 millió forint vissza nem térítendő és 249,93 millió forint visszatérítendő támogatásból fejlesztik.
Az kimaradt az MTI-hírből, hogy a Clasman Kft. 50 százalékos tulajdonosa Pintér Attila dunaújvárosi önkormányzati képviselő, a helyi MSZP elnöke.
Az uniós támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlap szerint a cég 2018. december 18-án nyerte el a most említett 412 millió forintos vissza nem térítendő támogatást a mobilházakra. A fejlesztés pontos neve “Újszerű elektromechanikai nyitószerkezettel alapterület módosítására képes önfelépülő, modulárisan bővíthető, többfunkciós mobil ház – Clasman MobilHome".
A projekt teljes költsége 749,2 millió forint, ennek 55 százalékát kapta meg a cég vissza nem térítendő támogatásként egy GINOP-program keretében.
Az MTI által említett 249,93 millió forint visszatérítendő támogatásnak nincs nyoma sehol, viszont a kormányzati honlapról kiderül, hogy a Pintér Attila 50 százalékos tulajdonában lévő Clasman Kft. az elmúlt két évben összesen 544 millió forint uniós támogatást nyert el:
37,45 milliót kapacitásbővítésre és eszközfejlesztésre
14,75 milliót adaptív technológiai innovációra
79,75 milliót a beszállító képességeinek fejlesztésére
412 milliót a mobilház-projektre
Honlapján ezek közül csak kettő szerepel, de a 412 milliós összeg a cég mérlegadataihoz viszonyítva is kiemelkedően magas. A 2018-as számok ugyan még nem állnak rendelkezésre, de az előző évben 707,7 millió forint árbevétele volt a Clasman Kft.-nek, és 13,4 millió forint lett az adózott eredménye. Az Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint 11 zálogbejegyzés van a cégen összesen 1,4 milliárd forint értékben.
Dunaújvárosban régóta az a szóbeszéd járja, hogy a helyi MSZP együttműködik a Fidesszel.
Az együttműködés valóban gyanús több okból is. 2013-ban a HVG írta meg, hogy Dunaújvárosban a helyi fideszes kötődésű emberek mellett Pintér sógora is nyert 3 trafikkoncessziót.
Emlékezetes volt a 2016-os időközi választással kapcsolatos botrány is: a Fidesz jelöltje nyert, a DK-s második lett 21 százalékkal, harmadik a Jobbik 17 százalékkal, az MSZP pedig negyedik helyen végzett mindössze 8,5 százalékkal. A párt számára megalázó vereség miatt Tóbiás József MSZP-elnök lemondásra szólította fel Pintér Attila helyi elnököt, aki a kampány finisében külföldön raftingolt. Pintér bizalmi szavazást kért maga ellen, de a tagság mellette voksolt, így a posztján maradt.
Pintér Attila 2002 óta, közel 17 éve önkormányzati képviselő Dunaújvárosban. A települést a fideszes Cserna Gábor polgármester vezeti, az összesen 17 tagú testületből vele együtt 12-en a Fidesz képviselői, emellett van 3 MSZP-s, valamint 1-1 jobbikos és PM-s. Az önkormányzat honlapján közzétett jegyzőkönyvek szerint az utóbbiak valódi ellenzék módjára kérdeznek, tiltakoznak, és nemmel voksolnak a testületi üléseken, Pintér és a többi MSZP-s azonban legtöbbször a fideszesekkel együtt szavaz minden kérdésben.
Cége uniós támogatásával kapcsolatban telefonon megkerestük Pintér Attilát, aki meglehetősen ingerülten reagált a kérdéseinkre. Azt közölte, hogy ő évek óta ebből, mármint az acélipari munkákból él, és azt mondta, fejezzük be a beszélgetést, mert az uniós támogatásnak semmi köze ahhoz, hogy ő politikus. Ezután rákérdeztünk a sógora által elnyert 3 trafikkoncesszióra, erre lecsapta a telefont.
Címlapképen Pintér Attila (forrás: a politikus Facebook-oldala) | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Clasman Kft.",
"Országos Közjegyzői Kamara"
] |
A Mathias Corvinus Collegium 5,4 milliárd (adófizetőktől származó) forintért megszerezte a Libri-Bookline Zrt. közel harmadát. Ám a tavaly méretes veszteséget generáló tehetséggondozó egy ekkora befektetés után valamiért mintha nem szeretne osztalékjövedelmet realizálni, hiszen éppen ő ellenezte a többi tulajdonos által támogatott osztalékfizetést.
Mi történik itt? Ebben a kérdésben jelent meg a régi és új tulajdonosok közötti konfliktus? Nem egy irányba tolják a szekeret?
Megkérdeztük az MCC-t az osztalékkal kapcsolatos álláspontjukról. Valentinyi Pál, a tulajdonos képviselője így indokolt:
"Stratégiai döntésünk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a Libri-Bookline Zrt. kapcsán a felelős gazdálkodói viselkedés az osztalék kifizetése helyett a tartalék képzése lehet. A Librinek fel kell készülnie a következő időszakra: növekvő nyersanyagárak, infláció, gazdasági kihívások állnak előttünk. Az ilyen környezetben is meg kell teremteni a biztos alapot ahhoz, hogy a könyvkiadás és -árusítás, a Libri működése és alkalmazottainak munkahelye kiszámítható maradjon."
Az érvekkel aligha lehet vitatkozni, a többi tulajdonos valamiért mégis máshogy látta a helyzetet, megpróbáltunk rájönni, miért.
Spéderék helyett MCC
A tőzsdét is megjárt Libri-Bookline sokáig két toplistás milliárdos, Balogh Ákos és Spéder Zoltán közös irányítása alatt állt, de voltak más tulajdonosai is. 2020 végén Spéder és egy hozzá közel álló kisebb tulajdonos kiszállt a cégből, és eladták a részesedésüket.
Nagyon jó árat kaphattak, hiszen ha az MCC által kifizetett összeget elosztjuk a megszerzett részvényszámmal, akkor nagyságrendileg részvényenként 3600 forint jön ki. A Libri-Bookline fő tulajdonosai ezek után jelenleg:
Balogh Ákos (az SQ Invest Kft.-n keresztül 67,48 százalékkal); és
az MCC (az MCC Liber Invest Kft. cégen és az általa tulajdonolt Axialis Holding Zrt.-n keresztül 30,9 százalékkal).
Utóbbi pakett összesen nagyjából 1,517 millió részvény.
Vétójog
Információink szerint az MCC a spéderes időkből megörökölhette azt a szerződést is, amellyel kisebbségi tulajdonosként vétójoga van bizonyos kérdésekben. Azaz csak háromnegyedes többséggel lehet dönteni olyan lényeges üzletpolitikai kérdésekben, mint az osztalékfizetés, vagy például a cégvásárlások (akvizíciók).
A cégbírósági anyagok és az MCC oldalára feltöltött dokumentumok alapján a következő kép rajzolódik ki:
Az első, 2022. május 25-i közgyűlést az osztalékfizetési napirendi pontnál a részvényesek felfüggesztették, ezért a második, június 22-i, folytatólagos közgyűlésnek kellett volna döntenie a témában.
Ám ez ekkor sem sikerült. Hiába szavazta meg ugyanis a részvényesek közel 69 százaléka a részvényenként 163 forintos osztalék kifizetéséről szóló javaslatot, azt a kisebbségi tulajdonos MCC ellenállása miatt nem sikerült elfogadtatni, hiszen nem jött össze az e napirendi pontban előírt háromnegyedes többség.
Libri-Bookline könyváruház a fővárosi Rákóczi úton – Fotó: Róka László / MTI bizományosi
Forrás lett volna rá
Több mint 240 millió forint osztalék az MCC mércéje szerint nem gigantikus összeg, de a többi tulajdonos szerint az osztalék mindenkinek jól jött volna, a Libri részéről pedig bőven "belefért" volna.
A Libri mérlege alapján ugyanis a cég eredménytartaléka 2021. december 31-én 4,76 milliárd forint volt. A tervezett 800 milliós összesített osztalék így csak az eredménytartalék hatodának kifizetését jelentette volna.
Ráadásul, ha kívülről nézzük, ez az összeg már csak azért is jól jött volna az MCC-nek, mert – mint a HVG cikke írja – bár beszámolója alapján az MCC tavaly 11,986 milliárd forint osztalékbevételt ért el, még azzal együtt is 8,752 milliárd forint veszteséget termelt.
Információink szerint a közgyűlésen és a cégvezetővel folytatott többkörös tárgyalások során is az MCC akvizíciós tervekkel és általános tartalékolással indokolta az osztalék visszatartását.
Az alapítvány ugyanakkor nem általában látta ennyire nehéznek a gazdasági helyzetet, hiszen nem volt ellenvetése, amikor a Mol Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. osztalékát kellett megszavazni a két cég közgyűlésén. Előbbitől 24,5 milliárd, az utóbbitól pedig 4,2 milliárd forint áramlik majd be az MCC kasszájába, vagyis a 2022-es gazdálkodás még jóval erősebb, majdnem tripla osztalékbevétellel leírható pozícióból indul.
De akkor mégis miért?
A Libri-Bookline működése egyébként gazdaságilag sikeresnek látszik. 2021-ben csoportszinten a Libri-Bookline Zrt. 28,8 milliárd forint árbevételt ért el (ez 12,5 százalékos növekedés a megelőző évhez képest) és hajszál híján 2 milliárd forint (pontosan, 1,99 milliárd forint) profitot realizált, ami 26,7 százalékos növekedés.
Mi azt hallottuk, hogy egyelőre a 2022-es év is ígéretesnek tűnik, igaz, a könyvpiac jelentős szezonalitást mutat, az év utolsó negyedévben bonyolódik le a forgalom oroszlánrésze, a jó vagy rossz karácsonyi szezon meghatározó.
Annak, hogy az MCC miért ellenzi az osztalékfizetést, ezer és egy oka lehet, mindenesetre akadt, aki a hivatalos magyarázat mellett úgy értékelte nekünk a helyzetet, hogy talán az MCC-nek további részesedésnövelési tervei vannak.
Ha ez igaz, akkor jelzésértékű lehet a részvényeseknek, hogy érdemes eladniuk a saját paketteket, mert az eladáson kívül egyéb jövedelemszerzési mód mostanában nem ígérkezik. De az is lehet, hogy az MCC elégedetlen az eddig elért "kultúrmissziós" eredményekkel. | [
"Mathias Corvinus Collegium",
"MCC Liber Invest Kft.",
"Libri-Bookline Zrt."
] | [
"SQ Invest Kft.",
"Richter Gedeon Nyrt.",
"Axialis Holding Zrt.",
"Mol Nyrt."
] |
A szocialista Harangozó Tamás csütörtökön kijelentette, hogy nem volt jelen az utóbb oktatófilmnek bizonyult bajai választási videó átadásánál. Aki mást állít, azt bepereli.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese közleményben írta: "az első perctől kezdve világosan elmondtam, hogy a felvétel átadásánál nem voltam jelen. Ezt megdönthetetlen bizonyítékokkal (tárgyi bizonyíték és tanúvallomások) igazolni tudom".
Hozzátette: a napokban számos médium és politikus mégis olyan hamis látszatot keltő kijelentéseket tett, melyek szerint személyesen jelen volt a bajai videó átadásánál. Voltak, akik ezt egyszerű tényállításként közölték - jegyezte meg.
Harangozó Tamás tudatta, felszólít mindenkit, hogy haladéktalanul közöljön helyreigazítást és kérjen bocsánatot tőle az állítások miatt. Amennyiben a személyét érintő valótlan, rágalmazó állítások miatti helyreigazítások nem történnek meg, illetve ha bárki a továbbiakban a személyével kapcsolatban ezeket az állításokat megfogalmazza, jogi úton vesz elégtételt - tette hozzá.
A hvg.hu-ra pénteken került fel egy videó a bajai választással összefüggésben, amelyről a rendőrségi nyomozás kiderítette, hogy hamisítvány, az azon szereplők megrendezett helyzetet játszottak el a megismételt önkormányzati képviselő-választás után. A videón egy közvetítő 200 ezer forintot ad át néhány helyi férfinak, és további pénzt és tűzifát ígér nekik, ha ők és családtagjaik is elmennek szavazni a bajai időközi választásra. A méltatlankodó férfiak többször is rákérdeznek, és a közvetítő megerősíti, hogy a pénzt Kovács Csaba, a Fidesz jelöltje, illetve Zsigó Róbert, Baja polgármestere, a Fidesz szóvivője küldte.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság hétfőn közölte, hogy a felvételt egy a készítésekor is jelen lévő ember átadta egy ismerősének, aki egy további közreműködővel közösen elvitte a Magyar Szocialista Párt székházába, ahol két embernek adták át.
Török Zsolt, az MSZP szóvivője aznap azt mondta: a felvételt Király György, az MSZP sporttagozatának alelnöke adta át Szakács Lászlónak, Mesterházy Attila kabinetfőnökének, aki azt Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettessel együtt nézte meg. Az MSZP elnöke kedden megismételte, hogy sem a szocialista pártnak, sem egyetlen politikusának nincs köze a bajai választással kapcsolatos videó elkészültéhez.
A Fidesz szerint biztosan megáll a hamis vád bűntettének alapos gyanúja a videó ügyében. A kormánypárt emiatt bejelentést tesz a rendőrségnél, a felvételt bemutató és kommentáló hvg.hu hírportált pedig beperli. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Szocialista Párt",
"Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
2009. május 13., szerda, 07:08 • Utolsó frissítés: 2009. május 14., csütörtök, 12:14
Címkék: zsidónegyed; VII. kerületi panama; Óvás! Egyesület; műemlékvédelem; KÖH;
A jelenlegi szabályozás nem alkalmas, a hatóságok nem képesek, sokszor nem is akarnak gátat szabni a régi pesti zsidónegyed eltüntetésének. Bár a 226 épületből álló együttesből 92 háznak egyedi műemléki védettsége van, a terület átfazonírozását ez nem akadályozza. Kinek jó ez? Közéleti vitával zárult az Óvás! Egyesület kiállítása a Centrális Galériában.
Erste Lakáshitel forint alapon
Hirdetések
Hat meghívottból mindössze egyetlenegy jelent meg az Óvás! Egyesület invitálására azon a vitán, amelynek a régi pesti zsidónegyed sorsa volt a témája. Mezős Tamás eljött, s noha szavait a szép számú közönség nem fogadta kitörő lelkesedéssel, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke legalább szívósan állta a sarat, ám szerepléséről más pozitívumot nehéz lenne mondani. Mit kezdjünk például azzal, hogy a terület 226 épületére vonatkozó értékvizsgálatot a KÖH titkosította, mondván, az döntés-előkészítő anyag, és még a szakértők se biztosan értik; Mezős most mégis arról beszélt, hogy a dokumentumnak "nincs jelentősége". Az biztos, ameddig a mundér mellett hasonló vehemenciával védi az épített örökséget, addig nem lehet baj.
A műemléki hivatal vezetéséhez képest Hiller István oktatási és kulturális miniszter csak egyik alacsony beosztású munkatársát delegálta, akinek a megszólalásra se volt mandátuma, igaz, annyit elárult, hogy jövő januárban a parlament elfogadhatja a világörökségi törvényt, a koncepció már kész. Ha így lesz, a negyedik efféle lesz a világon. Ami dicséretes, csakhogy a miniszteri követ elfelejtette megjegyezni, hogy a törvényt éppen az erzsébetvárosi rombolás nyomán elkészített UNESCO- (más néven Polge-) jelentés javasolta nyomatékkal a kormánynak. Hiller küldöttje azt is leszögezte, a miniszternek ma nincs hatásköre abban, mi történik a védett területekkel és épületekkel, a világörökségi területen s azon túl, ott, ahol a kis buldózer túr. Ezek után akár el is mehetett volna, ehhez képest tisztességgel végigülte a háromórás purparlét.
Akácfa u. 59. Védőangyal © Stiller Ákos
Nem tűnt kompetensebbnek Soós Gábor sem, aki Fejérdy Tamást, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság titkárságvezetőjét helyettesítette. Ő azzal keltett kisebb feltűnést, hogy azt állította, a műemlékek már ma is bonthatók gazdasági okokból. A teremben erre zavar támadt.
A Centrális Galériában támadt káosz azonban semmi ahhoz a zűrzavarhoz képest, amit a nagyobb részt az Erzsébetvárosban, kisebb részt a Terézvárosban elterülő zsidónegyed kapcsán élünk át az utóbbi években. A 2002-ben a világörökség részének nyilvánított Andrássy út műemlékvédelmi pufferzónájában XIX. századi házak tucatjai tűntek el, hogy helyükre akár háromszoros beépítéssel újak épüljenek.
Aki nem járt a területen, annak a változásokat jól szemlélteti, hogy míg korábban a negyed – a beépítettség töménységét mérő – szintterületi mutatója 2–2,5 volt, addig a VII. kerületi önkormányzat építésügyi szabályozási terve 4,5–6 engedélyez, amit az ingatlanberuházók maradéktalanul ki is használnak: az egykori egy-, két-, háromemeletes házak vagy az udvarok helyére nyolcemeletes monstrumokat húznak. Mindeközben Párizs régi részein most csökkentették 3,5-ről 3-ra az előírásos mutatót – tudhattuk meg Perczel Anna építésztől, az Óvás! Egyesület spiritusz rektorától.
Vasvári Pál u. 4. Van grund © Stiller Ákos
A hatóságok, intézmények képviselői többnyire csak széttárták a karjukat, miszerint ők tehetetlenek, bár "érzékelik" az anomáliákat. Mezős elnök úr még azt is készséggel elismerte, hogy a Klauzál utcában épülő egyik ház "randa lesz". De legalább jogszerű. A Demszky Gábor főpolgármestert képviselő Beleznay Éva fővárosi főépítész több, az utóbbi időben készült tervről is beszámolt, amelyek a terület áldatlan állapotán változtattak volna, de szavaiból kiderült, leginkább a kerületek feküdtek keresztbe a nemes, ámbátor erőtlen erőfeszítéseiknek.
Mert hát, ahogy nálunk ez már lenni szokás, leginkább azokon verték el a port, akik nem voltak jelen. Nem mintha nem érdemelték volna meg a távolmaradók. Az sem lehet véletlen, hogy az időnként túlfűtött hangulatú, lakógyűlésre emlékeztető tanácskozásra nem jött el senki sem a VI. és a VII. kerület önkormányzati vezetői közül. Erre még az sem magyarázat, hogy Hunvald György erzsébetvárosi polgármester előzetes letartóztatást tölti. A városvédők régóta mondják, mindenki megéri a pénzét a szereplők közül, de a kerületek hibáztathatók leginkább. Az anarchisztikus önkormányzati rendszer ugyanis hozzájuk telepítette a legfontosabb jogosítványokat, miközben alig van mód döntéseik kontrolljára. – Az országos, sőt világörökségi szintű épített örökségünkről jelenleg a kerületek döntenek – fogalmazott Beleznay. Márpedig – láthatóan – rosszul sáfárkodnak a rájuk bízott értékekkel. Hozzá nem értés, bürokratikus, sőt antidemokratikus hozzáállás, túlzott megfelelés a befektetőknek, korrupció – néhány a teremben elhangzott megfejtés az okokra.
A vita témájának eredetileg az Óvás! alternatív városrész-fejlesztési terveit szánták, amelyekről a kiállítás is szólt, ám ezeket alig sikerült érinteni. Mezős Tamás és Beleznay Éva leginkább a gazdasági számításokat hiányolta a tervek mögül, miszerint azok nélkül az elképzelések nem elég "profik". Soós Gábor is felvetette, hogy érdekeltté kellene tenni a beruházókat, mert különben nem fektetnek be, és elrohadnak a műemlékek. A Polge-jelentés megállapításai közül Mezősék leginkább a felújításra, rehabilitációra adott adókedvezmények bevezetését szorgalmazták. A fővárosi főépítész elárulta, ők is ajánlották ezt a megoldást a kormánynak, ám az mostanában utasította el ötletüket.
Ladányi János szociológus – egyébként kerületi lakos –, aki részt vett az alternatív tervezet elkészítésében, élesen ellenezte, hogy a befektetőket újabb kedvezményekhez juttassák. Véleménye szerint az önkormányzati vagyon példátlan kiárusítása, a bagóért megszerzett telkek, a laza építésügyi előírások mind-mind a befektetők érdekeit szolgálták, míg a kedvezményes áfa csak növelné eddigi busás hasznukat, és semmi nem áramlana vissza belőle a területre. Az Óvás! tehát ellenzi az adókedvezményt. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az ingatlanberuházók a zsidónegyedben nem vesznek részt a házak működtetésében, nem akarnak háztulajdonosok lenni, és a gyors profitrealizálás érdekében továbbadják házaikat. Talán ennek is köszönhető, hogy az új házakban a négyzetméterárak akár az egymilliót is elérik.
Rumbach Sebestyén u. 8. © Stiller Ákos
"Halott város épül a régi pesti zsidónegyed helyén" – véli Perczel Anna, mert a bontott épületekben már nem, az új épületekben még nem laknak. A hvg.hu tudósítója csak megerősíteni tudja, a legújabb házak jó része üres, a legtöbb értékesített lakás külföldié, akik befektetési céllal vásárolták meg őket.
"Alkotmánymódosítás kellene." "Fejlesztési társaság kellene." "Városrészmenedzsment kellene." "A műemléki területek direkt finanszírozása kellene." Mondták a meghívottak. Perczel Annáék szerint azonban erre már nincs idő, jelenleg is 15 házat ürítenek vagy ürítettek ki, miközben 37 telek áll teljesen üresen. A belső részek negyven százalékának beépítése megváltozott, és a kerületi szabályozás nemhogy mederbe terelné, egyenesen erősíti a rombolási folyamatot. Az Óvás! állítja: most már egyáltalán nem lenne szabad bontani, mert végképp eltűnik az, ami a területet értékessé, egyedivé teszi.
Zádori Zsolt | [
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal"
] | [
"Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság",
"Óvás! Egyesület"
] |
A Magyar Triatlon Szövetség és a Lupa-tó (melynek negyedét tavaly vette meg a budakalászi önkormányzattól Gerendai Károly) közötti megállapodás alapján nemzetközi edzőközpontot és mix váltó versenyhelyszínt, illetve egy fedett multifunkcionális komplexumot, Nemzeti Triatlonközpontot hoznak létre.
De nem ám akármilyen egyszerű, hétköznapi központ jön majd létre, hanem olyan, amilyen "az egész régióban, sőt Közép- és Kelet-Európában, de még Oroszországban sincs" - derül ki a pár nappal ezelőtti közleményből.
Milliárdok mennek a hazai triatlonsportba
Alapvetően két fejlesztésről van szó, melyek szervesen illeszkednek abba a koncepcióba, melyet a szövetség a 2016-2024 közötti sportágfejlesztési stratégiában határozott meg - tájékoztatta az mfor.hu-t a Nemzeti Triatlon Szövetség.
Az MTSZ kérdésünkre elárulta a két fejlesztés 2018-ban és 2020-ban készülhet el, a cél pedig az, hogy
"a tokiói Olimpiát olimpiai pontszerzéssel vagy pontok szerzésével, a párizsi olimpiát pedig pont szerzéseken túl dobogós helyezéssel zárja a magyar válogatott. A Nemzeti Triatlonközpont és a Lupa-tavi edzőközponton túl, ezt követően 2024-ig további három helyszínre tervezünk edzőközpontot és professzionális versenyhelyszínt létrehozni: Tisza-tó, Velence és Balaton."
Ami a Lupa-tavi komplexumot illeti, a szövetség tájékoztatása szerint lesz itt:
versenyuszoda,
kerékpárpálya,
kardió és erőnléti edzőterem,
magaslati ház, benne edzőmedencével, futópadokkal, kerékpár-szimulátorokkal. Lupa-tó ()
Az edzésre alkalmas helyszínek és berendezések mellett saját rendszert szeretnének kiépíteni a sportmozgások elemzésére. Az MTSZ válasza szerint ez a rendszer segítheti sportigazgatónkat, edzőinket a versenyzőkkel kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalában, a teljesítmény objektív értékelésében, a részsportágak (úszás, kerékpár, futás) egymásra épülő fizikai követelményeinek meghatározásában, mellérendelésben. A mechanikai és lokomotorikus teljesítmény folyamatos mérésével megelőznénk a túlterhelésből fakadó sérüléseket, illetve pl. szülési szabadságot vagy sportsérülést követően a fokozatos terhelésadagolás nyomon követésével megkönnyítenénk versenyzőink visszatérését. Pl. a triatlonsport női versenyzői közül többen gyerekvállalás után lettek világbajnokok.
Arra, hogy várhatóan mennyibe fog kerülni a beruházás, nem kaptunk választ a szövetségtől. Egyedüli támpont a szövetség sportág-fejlesztési stratégiai, melyben azt írják, az új edzőközpontok és professzinális versenyhelyszínek 6 milliárd forintból valósulhatnak meg. Így talán nem tévedünk túl nagyot, ha a Lupa-tavi fejlesztést is milliárdos költségűnek nevezzük.
Miért pont a Lupa-tó?
A Lupa-tó 25 százaléka 2017 februárjában került Gerendai Károly tulajdonába, amiért 118 millió forintot fizetett, ráadásul azt sem egy összegben, hanem három évre elosztva, részletekben. Igaz, egyes vélemények szerint az eladás meglehetősen furcsa körülmények között zajlott. A 2016. decemberi közmeghallgatáson még 136 millió forintos árajánlatról volt szó, az önkormányzat ennek ellenére akkori közlése szerint visszavonta az eladási szándékot. Erre 3 hónappal később mégis az járta körbe a sajtót, hogy Gerendaiék megvették a több mint 20 hektáros ingatlant.
A Magyar Triatlon Szövetség kérdésünkre azt közölte, azért pont a Lupa-tóra esett a választás, mert
"2016-ban a sportági stratégiában Budapest környékére ezt jelölte ki a szakmai bizottság, mint legideálisabb triatlon helyszín, kristálytiszta tóval".
(szerk.: a sportági stratégia elkészültéről 2016. októberi közleményt találtunk, erre alig fél évvel később Budakalász eladja Gerendainak a Lupa-tavat)
mfor.hu | [
"Magyar Triatlon Szövetség"
] | [
"Nemzeti Triatlonközpont",
"Nemzeti Triatlon Szövetség"
] |
A 35 ezer hektár állami földre kiírt haszonbérleti pályázat azonnali hatállyal történő visszavonását követeli a Magosz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től (MNV). Szorgalmazzák azt is, hogy a vagyonkezelő hirdessen moratóriumot.
Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója pénteki budapesti sajtótájékoztatóján követelését azzal indokolta, hogy szerinte valamennyi területi irodára beérkező pályázatok esetében hasonló visszaélések érhetők tetten, mint amilyenek miatt az MNV vezérigazgatója a napokban érvénytelenítette a Pest megyei 2.500 hektár állami földterületre kiírt haszonbérleti pályázatot.
Az igazgató szerint a Pest megyei területi irodán történtek igazi felelőse Kamarás Miklós, az MNV vezérigazgatója és Benedek Fülöp vezérigazgató-helyettes, akiknek távozniuk kellene a közéletből.
Hozzátette: a legnagyobb felelősség Oszkó Pétert, az MNV-t felügyelő "alkalmatlan" pénzügyminisztert terheli. Amióta ugyanis ő felügyeli az MNV-t, "szabályos ámokfutás történik a vagyonkezelőben az állami földek értékesítése és a haszonbérleti pályázatok kiírása" ügyében - mondta Budai Gyula, aki szerint a pénzügyi tárca vezetőjének vissza kellene mennie adótanácsadó cégébe, és "folytassa inkább az offshore cégek létrehozását".
A magoszos úgy tudja, három emberrel akarják "elvitetni a balhét": Balogh Tamással, a Pest megyei területi iroda hétfőn kirúgott vezetőjével, Tóth Évával, a Nemzeti Földalap jelenlegi igazgatójával és Horgosi Zsolttal, az erdőgazdasági igazgatóság igazgatójával. Ezek az emberek csak a munkájukat végezték, utasítás alapján jártak el - vélekedett Budai Gyula.
Hangsúlyozta: mind Kamarás Miklós, mind pedig Benedek Fülöp tudatában volt annak, hogy visszadátumozott okiratot írnak alá a Pest megyei haszonbérleti pályázatok ügyében.
Úgy vélekedett, a kormány nem képes megállítani az állami földek kiárusítását, és hagyja, hogy "a szocialista agrárlobbi nyomuljon, és megszerezze az állami földeket".
Budai Gyula szombaton sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy büntetőfeljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, mert álláspontja szerint "trükköznek" az állami földek haszonbérletére kiírt pályázatok érkeztetésével, elbírálásával az MNV-n belül.
A konkrét esettel kapcsolatban azt mondta: a 2 500 hektáros Pest megyei terület haszonbérletére érkezett pályázatokat idő előtt felbontották, s a felbontás tényét visszamenőleges dátummal próbálták legalizálni.
Kifejtette: november 9-én a beérkezett pályázatokat a Pest megyei területi irodán arra nem jogosult emberek felbontották, felbontva juttatták el az MNV-hez. Ez után, november 10-én, egy visszamenőleges dátumú ügyirattal próbálták legalizálni a jogtalan lépést úgy, hogy visszamenőlegesen nevezték ki annak a kétfős értékelő bizottságnak a tagjait, amely minden pályázat felbontásánál jelen van.
Ezt az utólag készített ügyiratot aláírta Benedek Fülöp és Kamarás Miklós is - hívta fel akkor a figyelmet.
Hétfőn az MNV arról adott tájékoztatást, hogy a vagyonkezelő vezérigazgatója belső vizsgálatot rendelt el, és azonnali hatállyal felmentette a Pest megyei területi iroda megbízott vezetői munkaköréből Balogh Tamást.
A belső ellenőrzési vizsgálat eredményeinek ismeretében szerdán az MNV vezérigazgatója érvénytelenítette a 2 500 hektáros Pest megyei terület haszonbérleti pályázatát.
A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a terület haszonbérletére érkezett pályázatokat arra illetéktelenek idő előtt felbontották, a felbontás tényét pedig visszamenőleges dátummal próbálták legalizálni. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Nemzeti Földalap",
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége"
] |
Lemondott Kálomista Gábor kormánybarát filmproducer a Magyar Sí Szövetség éléről a botrányosra sikerült hétfői közgyűlésen. A szövetség ellen az egyik sportklub törvényességi felügyeleti eljárást kért az adatkezelési gyakorlata miatt, ugyanis könyvelési, gazdálkodási adatokat szerettek volna látni, de hiába.
Szakvezetők, edzők díjazása, versenyrendezési költségek, világkupa csapat költségek – egyebek mellett ezen költségvetési tételeket alátámasztó dokumentumokba kívánt betekinteni a Nivelco SE sportklub a Magyar Sí Szövetségnél, amelynek tagja.
Miután többszöri próbálkozásuk is eredménytelennek bizonyult, április végén törvényességi felügyeleti eljárást kértek a szövetség ellen a Fővárosi Törvényszéken – derült ki az Átlátszó birtokába került iratokból.
Ez a beadvány is szóba került tudomásunk szerint a szövetség hétfői, éles vitákkal terhelt közgyűlésén, amelynek fő epizódjaként lemondott az elnökségről a kormányejtőernyős elnök, Kálomista Gábor kormányközeli filmproducer.
Kerestük Kálomistát, hogy kommentálja az eseményeket, de azt mondta, hogy az Átlátszónak nem nyilatkozik.
A szövetség ezzel szemben közleményt adott ki, amelyben az elnök lemondásáról nem esik szó, ellenben arról részletesen, hogy a Nivelco sportolói – a férfi alpesi versenyzők közül legeredményesebbnek számító Szőllős-testvérek – ellen sportfegyelmi vizsgálat zajlott, mivel "alapos gyanú merült fel arra vonatkozóan", hogy a sportolók valótlan papírokkal igényeltek NOB-os ösztöndíjat.
Ezt Szőllősék cáfolják, szerintük a fegyelmi összefügg a kutakodásukkal, amit viszont a szövetség cáfol.
A hétfői közgyűlésen felmerült, hogy Kálomista utóda Megyesy Jenő volt denveri tiszteletbeli konzul lehet, aki egy 2014-es kimutatás szerint havi csaknem egymillió forintért adott tanácsokat Orbán Viktor miniszterelnöknek a nyugati magyarságot érintő ügyekben. A végső döntést a következő közgyűlés hozza meg a tervek szerint 30 nap múlva.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Magyar Sí Szövetség"
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Nivelco SE"
] |
A vádirat szerint a Nagymester Kft. vezetője összesen 62 millió forint értékű fiktív számlát vásárolt egy erre szakosodott "számlagyártól". Az ügynek kilenc vádlottja van.
Az adóbevételt jelentősen csökkentő adócsalás elkövetésének vádjával áll bíróság elé Nagy István, a debreceni Nagymester Kereskedőház Kft. vezetője, aki egy csaknem 200 millió forintos fiktív számlázási per hatodrendű vádlottja.
Nagy István a cívisváros egyik legismertebb nagyvállalkozója. Főleg autópálya-építéssel, gépi földmunkával, aszfaltozással és épületbontással foglalkozó cégének olyan referenciái vannak, mint a Debreceni Ipari Park és a Debreceni Repülőtér, ahol utakat épített. A társaság a debreceni belvárosban ipari beruházásokat hajtott végre, s dolgozott az M35-ös autópályán, valamint az M3-as autópálya nyíregyházi elkerülőjén.
Mint a Debreceni Törvényszéken megtudtuk: a büntetőügy első- és negyedrendű vádlottja 2006-ban szállt be egy 2003-ban alapított cégbe, amely a vádirat szerint öt százalék részesedés fejében olyan számlákat bocsátott ki, amelyek mögött nem volt valódi teljesítés.
A vádhatóság szerint a cégtől összesen hat társaság vásárolt számlákat mintegy 195 millió forint értékben. Ezek közül a legnagyobb tétel Nagy István debreceni cégével hozható összefüggésbe: a Nagymester Kereskedőház Kft. - a vádirat szerint - mintegy 62 millió forint értékben vásárolt kilenc darab számlát 2007-ben, amivel jelentősen megkárosította a költségvetést.
A fiktív számlákat kibocsátó cég felszámolását 2008-ban rendelték el. A büntetőügynek összesen kilenc vádlottja van, a bírósági tárgyalás idén februárban kezdődött. A per következő tárgyalása november 22-én, délelőtt 10 órától lesz a Debreceni Városi Bíróságon. | [
"Nagymester Kft."
] | [
"Debreceni Ipari Park",
"Nagymester Kereskedőház Kft.",
"Debreceni Városi Bíróság",
"Debreceni Repülőtér",
"Debreceni Törvényszék"
] |
Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos feljelentést tett a a Központi Nyomozó Főügyészségen Kósa Lajos feleségének egy gyanút keltő cégvásárlási ügye miatt – derül ki az RTL Klub Híradó riportjából. A Modern Városok programért felelős tárca nélküli miniszter hitvese hatmillió forintot adott az üzletviteli tanácsadással foglalkozó cégért, a Tócó-Pece Kft.-ért, amelynek évek óta nem volt bevétele, de 139 millió forint a vagyona. A cég korábbi tulajdonosa – hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos –, Fiák István, akinek egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céghálózatban is vannak érdekeltségei, őt pedig előnyös helyzetbe hozza az a törvénymódosító javaslat, amelyet nem sokkal a cégvásárlás után éppen Kósa Lajos nyújtotta be a nyugdíjas szövetkezetek megalakításának a lehetővé tételéről. Fiák István nem mellesleg a Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) elnöke is, amely a diákmunka-közvetítéssel foglalkozó szervezeteket fogja össze. Az LMP társelnöke szerint az ügyben vesztegetésről lehet szó.
Kósa Lajos a cégvásárlást korábban azzal magyarázta, hogy bár a Tócó-Pece Kft. vagyona 139 millió forint, majdnem ekkora ugyanekkora adósságot görget maga előtt. Arra hivatkozva, hogy a felesége nem közszereplő, mást nem akaert mondani az ügyről. Mint ismert, ezt az érvet vette elő januárban is, azután, hogy kiderült, a 82 éves, nyugdíjazása előtt védőnőként és bölcsődevezetőként dolgozó édesanyja egy cég résztulajdonosaként 123 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert egy sertéstartó telepek korszerűsítését támogató pályázaton. | [
"Tócó-Pece Kft."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Tócó-Pece Kft.-",
"RTL Klub Híradó",
"Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége"
] |
Az MSZP szóvivőjének közlése szerint egyelőre az MSZP sem tudja, mi a helyzet azzal kapcsolatban, hogy Simon Gábor a hírek szerint eltitkolt külföldi bankszámlával rendelkezik. Veres Gábor szerdai budapesti sajtótájékoztatóján csütörtökre ígért tájékoztatást Simon Gábor ügyében.
A Magyar Nemzet kedden forrásmegjelölés nélkül írta meg, hogy Simon Gábor 2009. április 10-én 575 ezer eurót és 163 ezer dollárt helyezett el Ausztriában nyitott értékpapírszámláira, 2013. október 16-án betétszámlájának egyenlege 770 ezer eurót tett ki, több mint 240 millió forintot. A napilap szerint Simon Gábor korábbi vagyonbevallásai alapján sem mutatható ki, hogy honnan származik a pénz, és a képviselő jelenlegi bevallásában sem szerepelteti azt.
Simon Gábor kedden felfüggesztette párttagságát és párttisztségeit. Az MSZP illetékes testületei csütörtökön hallgatják meg.
Veres Gábor más témában tartott sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva cáfolta azt, hogy válságtanácskozás lett volna kedden az ügy miatt. Úgy folytatta, ha válságtanácskozás lett volna, amelyen a vezetők összeülnek és ezt a témát megbeszélik, akkor azon ő is ott lett volna, de nem volt ilyen. Az MSZP nincs válságban, egy helyzet van, amit meg kell oldani - hangsúlyozta. Csütörtökön amikor Mesterházy Attila pártelnök hazaérkezik washingtoni látogatásáról, a kompetens testületek, így a párt országos választási bizottsága (ovb) is, összeülnek a helyzet kezelése érdekében, a tanácskozás vége után adnak tájékoztatást - közölte.
Simon Gábor választási listás helyével összefüggésben a szóvivő azt mondta, ha Simon Gábor csütörtökön személyesen megerősíti, hogy párttisztségeiről lemond, akkor az MSZP országos listájának módosítását a párt országos választási bizottsága és az országos elnökség hajthatja végre.
Egy másik kérdésre azt mondta, a pártelnök nélkül nem döntenek ebben a kérdésben, Simon Gábornak pedig minimum joga van ahhoz, hogy el tudja mondani az álláspontját. Hozzátette: eddig annyi történt, hogy Simon Gábor közölt információkat egyes MSZP-s vezetőkkel, de igazából még nem tudják, mi a helyzet. Veres Gábor tudomása szerint Simon Gábor még nem beszélt Mesterházy Attilával, Molnár Zsolttal, az MSZP kampányfőnökével beszélt telefonon.
Az Index arról írt kedden: ugyanaz az osztrák bank finanszírozott egy XVIII. kerületi kötvénykibocsátást, amelynél Simon Gábor szocialista elnökhelyettes számlát nyitott nagyjából akkor, amikor a kibocsátás megtörtént. (Simon 2006-ban a XVIII. kerületben szerzett egyéni parlamenti mandátumot és abban a ciklusban önkormányzati képviselő is volt.)
| [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
A Kúria szerdai döntése értelmében nyilvánosságra kell hozni a kormánnyal stratégiai megállapodást kötött nagyvállalatoknak nyújtott adókedvezményeket.
Az LMP társelnöke, Szél Bernadett szerint precedens értékű ítéletet hozott a Kúria, a kormány ugyanis innentől nem hivatkozhat adótitokra a társasági adóból nyújtott adókedvezmények esetén. A Kúria fenntartotta az első- és másodfokú bírósági döntéseket. Szél közleménye szerint a bíróságok kimondták, az adókedvezmények is közpénznek minősülnek, így az ilyen formában nyújtott támogatások összege is nyilvános adat.
"Az NGM minden lehetőséget kihasznált, még az infótörvényt is módosította annak érdekében, hogy az adatok titokban maradjanak" – fogalmazott Szél Bernadett, aki beszámolt arról is: a Kúria osztotta az LMP érvelését, hogy fontosabb, alkotmányos érdek fűződik a közpénzek felhasználásának megismeréséhez, mint az adótitok megőrzéséhez. A tárcának 15 napon belül kell kiadna az adatokat, így Szél szerint hamarosan kiderül, hogy
"mekkora összegről mondott le az elmúlt években a kormány kedvenc multijai érdekében, és a KKV-kel szemben mekkora támogatást kaptak egy munkahely létrehozásáért."
Az LMP még 2014 őszén fordult közérdekű adatkéréssel a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz a stratégiai partnereknek nyújtott adókedvezmények miatt, a minisztérium viszont adótitokra hivatkozva utasította el az adatkérést. | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] | [] |
Új részletek derültek ki arról, hogy mit takartak azok a több mint 800 ezer forintos dologi kiadások, amelyek Lázár János két 2013-as útján keletkeztek.
A zürichi látogatáson elköltött 280 ezer forint a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint autóbérlésre ment el, a milánói mintegy 450 ezer forintot pedig a sofőr szállására, valamint "vendéglátói kiadásra" költötték.
Lázár János egy csütörtöki sajtótájékoztatón a Direkt36 kérdésére azt mondta, hogy nem emlékszik, milyen autót béreltek Zürichben. "Nem hagyott mély nyomokat bennem" – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár annak ellenére nem emlékszik a kocsira, hogy korábban nagy autókedvelő hírében állt. Amikor munkatársunk ezt most felvetette, Lázár azt mondta, "leszoktam az autószeretetről". Utalt arra, hogy ennek az autóhasználati szokásait ért korábbi kritikák az okai. Az autóbérlésről annyit még megjegyzett, hogy emlékei szerint a szálloda sofőrszolgálata biztosította az autót.
A milánói költségek megoszlásáról azt mondta, "azt hiszem, a sofőr ugyanabban a szállodában lakott, mint én, az étteremben pedig jónéhányan voltunk".
Lázár ezúttal is megismételte azt, hogy arról nem akar beszélni, hogy kikkel és pontosan milyen célból találkozott a két városban. A szállodák – amelyek költsége kirívóan magas volt több más állami vezetői kiküldetéshez képest – nevét szintén nem hajlandó elárulni a miniszter, mert szerinte abból következtetni lehetne arra, hogy kikkel találkozott.
A Direkt36 munkatársa másfél évvel ezelőtt – még az Origo újságírójaként – kezdett kérdéseket feltenni a Miniszterelnökségnek Lázár János több olyan útjáról, amelyeken a szállások jóval többe kerültek más állami vezetők kiküldetéseinek hotelköltségeinél. A kormány kezdetben elzárkózott szinte bármilyen részlet kiadásától, ezért a Direkt36 újságírója több – jelenleg is folyamatban lévő – pert indított a Transparency International segítségével az adatok megszerzéséért.
Lázár ezeken az utazásokon mindig egy kísérővel vett részt, a szállásköltség pedig az eredeti miniszterelnökségi kimutatásban összesítve szerepelt. Így sokáig azt sem lehetett tudni, hogy konkréten mennyibe kerültek az ő szobái.
A Miniszterelnökség a közelmúltban egy újabb kérdéssorra válaszolva részben megadta ezeket az információkat. Közölték, hogy a 2013 júliusi olaszországi utazáson hotelre fordított 596 ezer forintnak pont a fele volt az, amelyet Lázár szobájára költöttek. Ez az összeg tartalmazza a szállás megrendelésekor elköltött közbeszerzési díjat is, amely a miniszterelnökségi kimutatás szerint 14 ezer forint volt.
Egy másik utazás esetében a Miniszterelnökség módosította a korábban adott információkat. Lázár 2013 márciusi svájci útjáról eredetileg azt közölték, hogy a szállás összesen – közbeszerzési díjjal együtt – 481 ezer forintba került, most azonban jóval alacsonyabb összeget adtak meg. A friss tájékoztatás szerint a kétfős delegáció számára a hotel összesen 189 ezer forintba került, és ebből Lázár szobájának költsége 103 ezer volt.
A Miniszterelnökség azzal magyarázta a korábbi és a mostani összeg közötti különbséget, hogy az eredeti összesítésben "a szállásköltségtől eltérő tételek, dologi kiadások is a szállásköltség rovatban kerültek feltüntetésre". Ezekre a dologi kiadásokra adott most részleges tájékoztatást a Miniszterelnökség.
Volt Lázárnak egy harmadik olyan útja is, ahol kirívóan magasak voltak a szállásköltségek. Ez egy 2012 novemberi londoni kiküldetés volt, amelyen két éjszakára 920 ezer forintra rúgott Lázár és kísérőjének szállásköltsége. A Miniszterelnökség azt közölte, hogy ebben az esetben nem tudják megmondani, hogy mennyibe került konkrétan Lázár hotelszobája, mert "a delegáció szállásköltsége együttesen került elszámolásra".
Az utazások tartalmáról eddig nagyon keveset árultak el Lázárék. Kezdettől fogva azzal érvelnek, hogy az ország érdekét sértené az, ha nyilvánosságra hoznák, mit csinált Lázár ezeken az utakon. Az információk megszerzéséért indított perek során azonban kiderült, hogy egyedül az angliai út esetében titkosította a kormány az utazások részleteit, a svájci és az olaszországi kiküldetés már nem élvez ilyen védettséget.
A bíróság egy közelmúltbeli ítéletben ki is mondta, hogy a Miniszterelnökségnek nyilvánosságra kell hoznia, hogy Lázár kikkel és miről tárgyalt ezen a két utazáson. Az ítélet nem jogerős, a Miniszterelnökség ugyanis fellebbezést nyújtott be ellene.
Lázár személyesen is jelezte, eltökélt abban, hogy ne derüljenek ki a részletek. "A bíróság nem tudja leellenőrizni a szavaim valóságtartalmát, hiszen mondhatom azt, hogy nem emlékszem, de mondhatok olyat is, ami nem igaz arról, hogy kivel voltam a hotelben" – mondta az Index szerint egy sajtótájékoztatón, amikor az ítéletről kérdezték. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Transparency International"
] |
Vajna Tímea hivatalosan is Budapest fánkoligarchája lett
Bár a Mr. Funk nevű hely eddig veszteséges volt, mostantól tulajdonképpen Budapest teljes fánkforgalma Vajna Tímeához kerül: a nő, akit hamarosan üzletasszonyként fog emlegetni a férjéhez és baráti köréhez lojális sajtó bejelentette, hogy az ő cége veszi át a városban három bolttal rendelkező Donut Library üzemeltetését.
“A The Donut Library korábbi tulajdonosai nem kívánták tovább működtetni az évek óta sikeresen működő vállalkozást, a bezárásra ítélt mindhárom üzlet üzemeltetését új tulajdonos vette át. A The Donut Library Kft. új gazdája a Mr. Funk Kft., amelyet továbbra is Vajna Tímea Gomez Norberttel közösen irányít. A fánkboltok változatlanul The Donut Library-ként működnek tovább, a fánkok az eddigi megszokott minőségben különleges recepttel készülnek" – áll a közleményben.
Jó étvágyat kívánunk! | [
"Mr. Funk",
"The Donut Library"
] | [] |
Önfeljelentést tett egy a Debrecenben és négy környező településen 58 százalékban uniós forrásokból, 32 százalékban a magyar állami költségvetésből finanszírozott, összesen 22 milliárd forintos csatornaberuházásban alvállalkozóként érdekelt budapesti cég ügyvezetője a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) – tudta meg a Népszabadság.
A vállalkozás jogi képviselője szerdán adta át a feljelentést a rendőrségnek, várhatóan a jövő hét elején dől el, megindítják-e a nyomozást, feljelentéskiegészítést rendelnek-e el az ügyben, vagy egyszerűen elutasítják a feljelentést.
D. Gábor, a KE-RO Jobs Kft. ügyvezetője lapunk kérdésére megerősítette az önfeljelentés tényét, de részleteket addig nem kívánt közölni, amíg a rendőrség ki nem hallgatta. Érdeklődésünkre csak annyit mondott: elege lett, végső elkeseredésében fordult a hatóságok. Eddig több mint hárommillió forintjába került, hogy cége elvállalt egy 110 millió forintos részfeladatot a Debrecenben és környékén zajló gigaprojektből.
Hetente legalább kétszer csak azért kellett Debrecenbe utaznia a saját költségén, hogy aláírjon pár számlát, majd elmenjen a fővállalkozó ügyvezetőjével a bankba, készpénzben felvegye az általa átutalt összeget, és azt átadja neki. A fővállalkozó is egy másik cégnek az alvállalkozója, és az is csak egy alvállalkozó a láncolatban.
Soha nem kaptak annyit, mint amennyiért megdolgoztak. Az alvállalkozók, miután szinte folyamatosan csak a működés fenntartásához minimálisan szükséges összeget kapták meg, "fellázadtak", és felszámolási eljárást indíttattak a KE-RO Jobs ellen. D. Gábor ugyanezt nem tehette meg a saját fővállalkozójával szemben. Hiába építették meg ugyanis a csatornát, fektették le a csöveket, az egyes csatornaszakaszokat elválasztó átemelőaknák nem készültek el időben – azokat más alvállalkozók építették –, ezért a már kész csatornaszakaszt nem lehetett az aknákhoz csatlakoztatni, rákötés nélkül pedig a csatorna legfeljebb félkésznek mondható. Félkész csatornára nem állítható ki teljesítés igazolás, anélkül pedig nem lehet fizetni.
D. szerint nem véletlen nem készülnek el időben az átemelőaknák. Amíg azok el nem készülnek, addig a projektgazdáknak sem kell fizetniük. Pedig a KE-RO Jobs ügyvezetője – miként azt önfeljelentésében is írta – igencsak megörült, amikor régi ismerőse alvállalkozónak hívta a projektbe. Azt hitte, egy nagyrészt uniós, kisebb részben állami s csak igen kis részben helyi önkormányzati forrásból megvalósuló beruházásnál nem lehet gond az elvégzett munkák kifizetésével.
Tévedett. A szerződés teljesítésének félidejében a "közvetlenül felettük álló" fővállalkozó közölte, hogy "bizonyos embereknek" pénzre van szükségük, fizessék ki őket, majd a végén egymás között elszámolnak. D. belement ebbe, ezért tett feljelentést szerdán önmaga ellen, s ezzel lényegében saját cégének ügyvezetését is kiadta a kezéből. Attól kezdve ugyanis az őt, azaz a KE-RO Jobs Kft-t. megbízó fővállalkozó intézte a pénzügyeit. Olykor magához rendelte D. Gábort, aláíratott vele néhány dokumentumot, majd saccra megmondta, hogy mekkora összegről kell számlát kiállítania.
D. ügyvezetői jogköre arra korlátozódott, hogy felvegye cége számlájáról az odautalt összeget, majd átadta azt a fővállalkozójának. Ő döntötte el egy személyben, hogymelyik gépbemenynyi üzemanyagra lesz szükség, és hogy a KE-RO alvállalkozói az adott hónapban mennyi pénzt kaphatnak munkájukért. Ami megmaradt, márpedig a bankszámláról felvett pénz 15-20 százaléka, olykor több is, azt a fővállalkozó egyszerűen zsebre tette. Amikor D. számon kérte fővállalkozójától, hogy mikor számolnak el már végre, a cég képviselője országosan ismert politikusokra hivatkozva igyekezett megnyugtatni, hogy minden rendben lesz.
D. szerint minden hasra ütésre lett megállapítva. A gépek benzinfelhasználása éppúgy, mint a bérek, azaz az elvégzett munkáról időről időre számlát kiállító alvállalkozók díjazása. Amikor kiderült, hogy egyes csatornaszakaszokat rosszul terveztek meg, és azokat az eredetileg előírt négy méter helyett hat méter mélyre kell fektetni, a fővállalkozó közölte, hogy a plusz kétméter ásást nem fizeti ki,mert arra nincs pénz a költségvetésben.
D. önfeljelentésében azt állítja, szemtanúja volt nem egy szakszerűtlen kivitelezésnek és annak is, hogy egyes részfeladatok végén a tényleges költségek kétszeresét számolták el, miközben az alvállalkozókat nem vagy csak jelentős késéssel fizették ki. A próbaüzemkor a szennyvízcsatorna a szakszerűtlen kivitelezés miatt "elengedte" a vizet. Ennek ellenére a hibás szakaszokat is úgy állították be, mintha azok szivárgásmentesek lennének. Szerinte mindazok a hibák és hiányosságok, amelyeket a saját szemével látott, és amelyekről másoktól hallott, szakszerű műszaki ellenőrzésselmégma is feltárhatók lennének, ám ha nem javítják ki őket, annak beláthatatlan következményei lehetnek a jövőben.
D. szerint nem volt más választása. Ha cégének nem lett volna egy másik megbízása, már rég éhen halt volna. A házassága tönkrement, miután elhordta otthonról a pénzt, s ezzel kvázi ő finanszírozta az uniós projektet. De amikor az alvállalkozói felszámolást indítottak ellene, az a másik munka is leállt, hiszen a számláján inkasszó volt, senkit sem tudott kifizetni attól kezdve. Bánja már, hogy belevágott, de azt mondja, nincs egyedül. Más cégek is hasonló cipőben járnak, legfeljebb még nem tettek feljelentést. Ő megtette, mert ha őt nem fizetik ki, ha ingyen dolgoztatják, akkor fizessenek. Ha vele nem voltak hajlandók elszámolni, számoljanak el a beruházás költségvetésével a hatóságok előtt. | [
"KE-RO Jobs Kft."
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"KE-RO Jobs Kft-t"
] |
A közpénzre vonatkozó adatok nyilvánosak, nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye – írhatnánk, ha a miniszterelnök nem cáfolta volna meg saját tételmondatát azzal az szervvel kapcsolatban is (Alkotmánybíróság), amiről a kijelentést tette.
De a szöveg jól hangzik, és úgy tűnik, hogy a közpénzek kapcsán még igaz is. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal újabb ügyben erősítette meg a langlovagok.hu tűzoltóportál főszerkesztőjének beadványa alapján, hogy semmilyen törvényi hivatkozással nem kerülhető meg a nyilvánosság előtti elszámolás. A beadványhoz az Átlátszó is nyújtott kis segítséget.
A BM Heros Zrt. 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság, elsődlegesen tűzoltóautók gyártásával és javításával foglalkozik. A langlovagok.hu főszerkesztője a társaság egyes részlegvezetőinek (pl. szervízigazgató, termelési vezető) fizetését és egyéb juttatásait szerette volna megtudni a kimittud.hu-n keresztül beadott igénylésében.
Az állami cég válaszában jelezte, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény alapján már közzétette egyes alkalmazottai jövedelmét, azon túlmenően azonban álláspontja szerint nem köteles közölni a kért adatokat, hivatkozva a munka törvénykönyvére is.
Persze egyik jogszabály sem az adatok nyilvánosságáról szól, így sok jelentőségük nem lehet egy közérdekű adatigénylés kapcsán, az Infotv. alapján viszont a közpénzekre vonatkozó adatok nyilvánosak. De ez az érv nem győzte meg az adatgazdát és megtagadta a fizetések közlését. Ezért az atlatszo.hu által nyújtott tájékoztatás segítségével a tűzoltóportál szerkesztője a NAIH-hoz fordult állásfoglalásért.
Várakozásunknak megfelelően a NAIH az igénylőnek adott igazat. Leírta azt, amit azok az atlatszo.hu olvasók, akik hajlandók jogi szöszöléseinket is elolvasni, már jól tudnak: az Alaptörvény alapján a közpénzekkel a nyilvánosság előtt el kell számolni, az Infotv. szerint pedig a közpénz kezelése önmagában megteremti a tájékoztatási kötelezettséget erre vonatkozó igény esetén.
Ezt a hivatkozást ugyan nem tartalmazza a NAIH állásfoglalás, de megjegyezzük, hogy az állami vagyonról szóló törvény 5. §-a szerint a közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat, és az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül. A kör bezárult.
A NAIH elnöke felhívta arra is a figyelmet, hogy az igényléshez nem szükséges célt igazolni, ugyanakkor jelezte azt is, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok is csak a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek, vagyis az alkalmazottak fizetése készletezés céljából ezzel együtt sem rögzíthető. A közpénzek nyilvánosságának célja az átláthatóság és a demokratikus ellenőrzés.
Ha a felszólításnak a Heros Zrt. nem tenne eleget, a NAIH pert indíthat az adatok kiadásáért.
M. Tóth Balázs | [
"BM Heros Zrt."
] | [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal"
] |
Veszélybe kerülhet a felcsúti sportcsarnok és konferencia-központ finanszírozása, miután a Puskás-akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) a sportfejlesztési programjában jóváhagyott összeg felét sem tudta április végéig összegyűjteni társaságiadó-felajánlásokból (taó). Pedig a szervezet – amelyet Orbán Viktor alapított és Mészáros Lőrinc elnököl – ezúttal minden korábbinál több pénzből gazdálkodhatna. Tavaly december elején a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2,93 milliárd forintos programra adta áldását, azaz elvileg a FUNA ennyi adóforintot próbálhat meg összekalapozni (a taópénz lényege, hogy a felajánló cégek ahelyett, hogy az államkasszába fizetnék be az adott összeget, egy sportszervezetnek adják).
hirdetés
A Felcsút a dotáció nagy részét az úgynevezett Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sportkomplexum már egy évvel korábban megkezdett építésére igényelte. A sportcsarnok és konferencia-központ befejezésére, illetve a tó kialakítását is magába foglaló parkosításra összesen 3,57 milliárd forintot szántak, amiből bő 2,5 milliárd lenne támogatás, a többi önrész. Igen ám, de szűk két hónappal a június 30-ai határidő kifutása előtt – legalábbis az MLSZ hozzáférhető adatai szerint – még csak 1,3 milliárd forinton állt a felcsúti taószámláló.
Az akadémiához irányított adóforintok látszólagos elakadása azért érdekes, mert korábban soha nem jelentett problémát a szervezetnek a támogatás begyűjtése.
Az előző szezonban például tíz nap alatt szedték össze a jóváhagyott 1,7 milliárdot. A kalapozás egyébként most sem kezdődött rosszul: december közepén volt olyan, hogy két nap alatt közel 600 millió forint érkezett Felcsútra, és "előkarácsonyi ajándékként" is kaptak 370 milliót december 22-én. Ekkor azonban elapadt a pénzcsap, és – ha lehet hinni a szövetség adatainak – a múlt év vége óta egy fillér támogatást sem kapott a FUNA.
Utóbbi egyébként annyira nem meglepő, mert bár egy ideje a jogszabályi változások következtében már év közben is lehet taópénzt gyűjteni, szakértők szerint a támogatások 85-90 százaléka még mindig a támogatók üzleti évének zárásakor, azaz december végén érkezik be. Persze pont a Felcsút képes lehet olyan támogatókat felhajtani, akik akár már az adóelőlegeket is inkább nekik utalják, de amint a mellékelt ábra mutatja, erre most nem került sor. A taórendszert ismerő forrásaink úgy vélik, Mészáros Lőrinc településén most már csak a májusi bevallási időszakban bízhatnak. Milliárdos összeg ekkor már nem igazán szokott beérkezni ugyan, de ha valamely sportszervezet, akkor a FUNA képes lehet az utolsó pillanatban is felhajtani támogatókat.
Ha azonban mégsem sikerül, akkor vagy késik a tervezetthez képest a sportcsarnok átadása, vagy az alapítványnak nagyon mélyen a zsebébe kell nyúlnia, és kénytelenek lesznek saját forrásból (már ha van ilyen) kigazdálkodni a fejlesztéshez hiányzó összeget. A létesítmény befejezését ugyanis június 30-ára ígérte a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány sportfejlesztési programjában, márpedig ha ezt tartják (és a kivitelezőket is kifizetik addig), akkor csak a folyó idényben beérkező támogatásokból fedezhetik a költségeket. Ehhez pedig jelen állás szerint valamivel több mint 1,6 milliárd biztosan hiányzik. Ha azonban úgy döntenek, hogy a következő taóidényre tolják a komplexum felavatását, akkor a szabályozás értelmében – a június 30-ai fordulónap után kiállított a számlákra – akár a későbbiekben is gyűjthetnek még adóforintokat.
Utóbbi tűnik a valószínűbb forgatókönyvnek, mert a FUNA egész biztosan az ország egyik leggazdagabb alapítványa ugyan, de 1,6 milliárd forintot ők sem tudnak egyik pillanatról a másikra elővarázsolni. Bár legutóbbi nyilvános beszámolója szerint a szervezet vagyona már 2015 végén is meghaladta a 19 milliárdot, ennek nagy része viszonylag nehezen mozdítható tárgyi eszközökben állt, például a Pancho Arénában. Az alapítványnak volt ugyan bő 900 millió forint készpénze is, de mivel az éven belül lejáró tartozásai ezt az összeget jóval meghaladták, ebből vélhetően ma már semmi nincs. Szóval hacsak Mészáros Lőrinc nem adományoz egy fél sportcsarnokot saját alapítványának, akkor legalább pár hónapot kénytelenek lesznek várni az átadással.
A FUNA-t természetesen kérdeztük arról, hogy mik a tervek a komplexummal, a taóügyekért felelős gazdasági igazgatót azonban nem sikerült elérnünk, és a sajtóosztályról sem érkezett válasz lapzártánkig.
Adótitok Azt, hogy az eddig beérkezett 1,3 milliárdot mire fordíthatta a FUNA, sajnos nem tudni, néhány hónapja ugyanis "illetéktelenek" nem tudnak hozzáférni a Magyar Labdarúgó Szövetség ezt mutató adatbázisához. Arra az érintettek a kezdetektől figyelnek, hogy véletlenül se derüljön ki, mely cégek utalják az államkassza helyett például Felcsútra adójukat, ám korábban azt legalább tudni lehetett, milyen ütemben és milyen célra érkeznek a taópénzek. A szövetség ugyanis nyilvánosan vezette a kiadott támogatási igazolások jegyzékét, amelyből ezek az adatok kiderültek. Egy ideje azonban már minden sportszervezet csak a saját adatait láthatja. Az MLSZ-nél lapunknak azzal indokolták a váltást, hogy egyes álláspontok szerint ez is adótitok, és a kérdésben jogvita zajlik, aminek lezárásáig nem nyilvánosak az adatok. A Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők szerint azonban a hivatkozott jogszabály teljesen mást mond; érthetetlen, miért próbálja valaki ezeket az adatokat is adótitokként beállítani. (J. Z.)
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.05.05. | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sportkomplexum"
] |
A széf
– A legendás széf. Ön látta nyitva? - kérdezték a Napi Gazdaság részérősl Zuschlagtól. – Persze, tele volt pénzzel, volt benne vagy pár száz millió forint - hangzott a felelet. - Ott állt a régi székház második emeletén, rajta egy MSZMP címerrel. – Ki fért hozzá ehhez a széfhez? – Akinek a pártpénztárnok megengedte. – Mire kellettek ezek a pénzek? – Mindenfélére. Fű alatti támogatásokra, zűrös ügyek elintézésre, a pártelnök költségeire, kampányokra. Ilyenekre. – Mi az ön egyenlege az MSZP-vel? Kapott egyszer ötvenmilliót nejlonszatyorban. Egy másik ötvenmilliót visszafizettek ön helyett. Ez száz. És mit adott ön nekik? – Sokat. Éveken át intéztem nekik mindent, ami csak felmerült, és amit csak kértek. Nem állítom, hogy önzetlenül, hiszen így építettem a karrieremet. Ha olyan megyéből jössz, ahol nincs esélyed egyéniben nyerni, akkor nagyon oda kell feküdnöd, hogy listán bekerülj a parlamentbe. Én pedig odafeküdtem. Mindent, érti, mindent el tudtam intézni a magam hatósugarán belül. És meg is tettem, és az ügyemben szereplő pénzekből egyetlen forint sem nálam landolt. De nem találtam a féket, ez tény. Pedig sokszor rá kellett volna lépnem, ma már tudom. Olyan pályázatokat toltunk át, sokat, amelyeket az ablakon kellett volna kidobni, olyan vacakok voltak. De nem szólt senki. Nem volt fék. Amúgy meg volt, hogy vittem abba a széfbe pénzt én is, valami negyvenmillió forintot, bevezették a kockás füzetbe azt is. Összességében biztos, hogy pozitív az egyenlegem. | [
"MSZP"
] | [
"Napi Gazdaság"
] |
Hónapokig kutattam a kémkedéssel megvádolt jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla és orosz felesége, Szvetlana Isztosina múltját, és a végén úgy éreztem magamat, mintha egy kémfilmben lennék: párhuzamos házasságra, eltitkolt japán és osztrák férjre, alvilágra, rejtélyes utazásokra bukkantam, miközben néhány volt KGB-alkalmazottnak is megeredt a nyelve. Kovács és felesége olyan tényeket titkolt és hallgatott el a múltjából, amelyek arról árulkodnak, hogy családjuk életében az egyik összekötő kapocs az orosz titkosszolgálat volt. Bár a kémügy kirobbantása a kampányban a Jobbik gyengítését célzó kormányzati húzásnak tűnt, nagyon sok jel mutat arra, hogy Kovács és felesége nem kis halak: a politikust szinte születése óta ismerte, a 80-as években pedig felesége révén be is hálózta a KGB. És az oroszoknak biztosan hozott hasznot a kétezres években indult politikai pályája is.
Döbbenet ült ki Kovács Béla jobbikos EP-képviselő arcára, amikor a strasbourgi irodájában a beszélgetésünk egyik pontján elétettem egy japán újság harmincnyolc évvel ezelőtti cikkét. Az írás egy japán férfi és egy fiatal szovjet nő házasságáról szólt, fényképpel a boldog párról. "Ez a feleségem" – ismerte el a politikus, aztán néma csendben ültünk egymással szemben. Mégis azt éreztem, Kovács Béla döbbenete nem annak szól, hogy kiderült, nem ő az egyetlen férje a feleségének, sokkal inkább annak, hogy a család egyik titkára fény derült.
Ekkor már közel öt hónapja kutattam a jobbikos politikus és orosz felesége, Szvetlana Isztosina életútját és családi hátterét, a strasbourgi találkozót pedig azért kezdeményeztem, hogy a nem mindennapi élettörténet utolsó mozaikdarabkája is a helyére kerüljön.
Megvolt az okom a kíváncsiskodásra, Kovács Bélát ugyanis májusban, még az EP-választás kampányának hajrájában azzal vádolták meg, hogy az Európai Unió intézményei ellen kémkedik. Ekkor kezdeményezték Brüsszelben a mentelmi jogának a felfüggesztését, amiről egyébként az EP-képviselők máig nem szavaztak. Kiderült, hogy a kémelhárítás – több más európai titkosszolgálatokkal együttműködve – már 2009 óta figyelte a Moszkva iránt erősen elkötelezett politikust, aki a magyar titkosszolgálat szerint konspiratív módon bonyolított le titkos találkozókat orosz diplomatákkal. Ha igaz, amivel gyanúsítják, akkor Kovács szerepe az volt, hogy befolyásoló ügynökként segítse az orosz érdekeket.
A nyitott könyv
A kémügy nyilvánosságra kerüléséig a politikus nevét jóformán senki nem ismerte az országban, ami nem is meglepő, hiszen a Jobbik kampányplakátjain nem szerepelt, interjúkat nem nagyon adott, életéről keveset lehetett tudni, önéletrajza meglehetősen rövid. Szürkesége ellenére mégsem jelentéktelen politikusa a pártnak: neki köszönhető, hogy a nacionalista Jobbik az évek alatt oroszbaráttá vált. De ténykedése túlnő Magyarországon, hiszen az ő kezdeményezésére jött létre 2009-ben az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége, amely több európai szélsőjobboldali pártot tömörít.
Azt, hogy jók az orosz kapcsolatai, és gyakran jár Moszkvába, Kovács sem tagadta, sőt, ezt hozta fel védekezésképpen is. Szerinte az élete nyitott könyv, és sosem titkolta, hogy orosz diplomatákkal találkozgat, és ezt kémkedésnek venni nonszensz. "Soha nem voltam sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működtem velük együtt és megkeresés sem volt a részükről" – mondta májusban. Akkor arról is beszélt, hogy orosz felesége sem dolgozott soha a KGB-nek.
Csakhogy Kovács Béla és felesége múltjában vannak olyan, eddig eltitkolt momentumok és tények, amelyek arra utalnak, hogy az egyik közös pont a házaspár életében éppen a szovjet titkosszolgálat, az Állambiztonsági Bizottság, közismertebb nevén a KGB volt. Az a szervezet, amely a kommunizmus és a Szovjetunió szétesését is túlélte hálózataival, hírszerzőivel és ügynökeivel együtt.
De ahhoz, hogy ezeket a titkokat megismerjük, vissza kell mennünk egészen 1960-ig.
A szovjet laktanya titka
1960 telén C., a vidéken élő fiatal lány egészséges fiúgyermeket hozott a világra. A gyermek a lány eltitkolt kapcsolatából született, az édesapa, egy orosz katonatiszt, a falu szélén lévő szovjet laktanyában szolgált. Mindenkinek úgy volt a legjobb, ha a lány a fővárosban szüli meg a babát, a lány pedig a katona nyomására hozta meg a legfájdalmasabb döntést, amit egy anya meghozhat: a kórházból egyedül ment vissza a faluba, az újszülött állami gondozásba került.
Öt hónappal később idősebb Kovács Béla és felesége, Erzsébet az egyik budapesti gyermekotthonban fogadta örökbe a csecsemőt. Bár titkos örökbefogadás volt, a gyermekotthonban elárulták nekik, ki az édesanya, és hol él. Idősebb Kovács Béla és felesége úgy döntött, hogy a titkot soha nem osztja meg az örökbefogadott fiúval, akit a nevelőapa után Bélának neveztek el.
Az a dunántúli laktanya, ahol évtizedekkel ezelőtt ifjabb Kovács Béla orosz édesapja katonaként szolgált, ma már jórészt lakatlan, omlásveszélyes épületekből áll. A területen található ingatlanok közül szinte csak azokat a panelházakat újították fel, ahol annak idején a tiszti lakások voltak. C. lakására a volt laktanya területén, az egyik ilyen paneltömbben bukkantam rá. De nem beszélhettem C.-vel, hiába próbálkoztam. Helyette a fiúunokája adta értésemre, hogy pontosan tudja, miért és ki után kutatok, azt is, hogy egy ideje "szaglászom utánuk", de jobban teszem, ha nem kérdezősködöm többet a környéken.
Egy különös anyakönyv Az orosz titkosszolgálat módszereit közelről ismerő szakértők szerint a KGB ismert technikája volt, hogy ha el akart tüntetni bizonyos információkat saját ügynöke vagy munkatársa születésével kapcsolatban, akkor módosította azt a papíralapú anyakönyvet, amelyben az illető születési adatait (édesanya, édesapa neve stb.) is rögzítették. Ilyenkor a KGB-sek a könyvben kicserélték azt a lapot, ami ezeket az információkat tartalmazza, egy olyan lapra, amelyen a kompromittáló adat már nem szerepel. Akkor is ezt a módszert alkalmazták, ha egy KGB-s munkatárs volt az édesapa – ez esetben a saját emberüket védték ezzel a trükkel. A manipuláció nyomát pedig úgy tüntették el, hogy ilyenkor az anyakönyvet újrakötötték, másképp ki sem tudták volna cserélni benne a lapot. Figyelemreméltó, hogy ugyanez történt azzal az anyakönyvvel is, amely több más, 1960-ban született gyermekén kívül Kovács születési adatait is tartalmazza. A hivatal által őrzött anyakönyvet a nyolcvanas években újrakötötték. Sem azt azt megelőző, sem az azt követő évben született gyerekek adatait rögzítő anyakönyveket nem kötötték újra, csak azt az egyet. A könyvben az édesanya neve benne van, de az édesapával kapcsolatban semmilyen adat nincsen. Amikor a hivatal egyik dolgozójánál rákérdeztem, hogy miért szükséges egy ilyen anyakönyvet újrakötni évekkel később, nem is értette a kérdést. "Mi szükség lenne újrakötni, ha nem rongálódott meg?" – kérdezett vissza.
Annak kiderítését, hogy mi történt több mint fél évszázaddal ezelőtt a dunántúli faluban, nemcsak C. titkolózása nehezítette, hanem az anyakönyv is, amelyben hiányznak az édesapára vonatkozó adatok (lásd Egy különös anyakönyv című keretes írást).
A nevelőszülők
Kovács Béla nevelőapjával már szerencsésebb voltam. Az idős férfit vidéki nyaralójában találtam meg, készségesen beszélt a múltról. Régen szakmunkásként dolgozott egy állami vendéglátóipari vállalatnál, de baleset érte, az egyik ujját levágta egy munkagép. Fél év betegállomány várt rá, majd miután a vállalathoz visszatérve nem tudott megegyezni a bérről az igazgatóval, odébbállt. Ekkor került a külügyminisztérium alá tartozó Diplomáciai Testület Ellátó Igazgatóságra (DTEI), ahol az volt a feladata, hogy melós kollégáival együtt magyar diplomaták lakásait újítsák fel, amíg azok külszolgálaton vannak.
Ez egy bizalmi állás volt, mielőtt valakit a DTEI-hez felvettek, teljesen átvilágították, nehogy nyugati kém férkőzzön a soraikba - ebből az ellenőrzésből a nevelőapa nem érzékelt semmit. A szovjet tanácsadók ott ültek minden fontosabb állami szervben, így amit a DTEI dolgozóiról tudott a magyar szocialista kémelhárítás, azt a KGB is tudta, feltéve ha számukra valamiért hasznos volt az információ.
Azért is volt ez egy bizalmi állás, mert az itt dolgozók többségét előbb-utóbb külszolgálatra küldték, hogy a külföldi magyar nagykövetségeken takarítóként, gondnokként, szakácsként segítsék a diplomaták mindennapjait. A Kovács család sem volt kivétel: 1976-ban Japánba küldték őket. A tokiói magyar nagykövetségen idősebb Kovács Béla gondnok lett, míg felesége a követség dolgozóira főzött, fiuk pedig egy kinti középiskolába járt.
Tokió
Gondnokként idősebb Kovács Béla nem volt egy feltűnő figura, azok a Japánban élő magyarok, akik akkoriban bejáratosak voltak a követségre, nem is emlékeztek a nevére, hiába is kérdeztem őket. Pedig sokan találkozhattak vele, mert ő nyitotta ki a kaput azoknak, akik a nyitvatartási idő alatt a követségre mentek ügyeiket intézni.
Miközben Tokióban a Kovács házaspár alig-alig hagyhatta el a követséget, nevelt fiuk előtt kinyílt a világ: amerikai alapítású középiskolába járt, megtanult japánul és angolul, barátokat, ismerősöket szerzett. A szülők nem néztek a fiú körmére, aki az apa elmondása szerint "reggel ment, este jött", így azt sem tudták, hogy napközben hol van, kikkel és miért találkozik.
Az apa azt is csak akkor tudta meg, hogy a fiának egy hét évvel idősebb orosz barátnője van, amikor a hosszú szőke hajú Szvetlana egyszer a követségen kereste a barátját. Amikor idősebb Kovács Béla megkérdezte, honnan ismeri a fiút, a nő azt felelte, hogy az iskolánál ismerkedtek meg – ekkor Kovács Béla már egy tokiói amerikai egyetem hallgatója volt. (Kovács Béla állítása szerint Szvetlanával egy hajóúton ismerkedtek meg, a jegyük egy adminisztrációs hiba miatt ugyanabba az ágyba szólt.)
A nevelőapa nem sokat tudott fia barátnőjéről, mint mondta, csak 1980-ban, hazautazásuk előtt árulta el neki a nagykövetségen dolgozó egyik magyar hírszerző tiszt, hogy valójában mivel is foglalkozik Szvetlana.
Szvetlana Isztosina
Amikor májusban a kémügy kipattant, az egyik sajtótájékoztatón a feleségéről is kérdeztem Kovács Bélát. A politikus elmondta, hogy 1979-ben Japánban ismerkedtek meg, a felesége pedig szovjet állampolgárként úgy került ki a szigetországba, hogy a japán közszolgálati televízió egyik orosz ajkúaknak szóló adásának műsorvezetője volt. Ezzel magyarázta azt is, hogy szovjet állampolgárként miért élhetett Japánban a hetvenes években. Kovács váltig állította, hogy nagyon jól ismeri a feleségét, és biztos abban, hogy Szvetlana sohasem dolgozott a KGB-nek.
Fél évvel később, amikor a strasbourgi irodájában Kovács Bélát felkerestem, újra megkérdeztem a feleségéről, és lényegében ugyanezeket mondta el. Arról is beszélt, hogy Szvetlanával 1986-ban házasodtak össze, majd egy félmondattal utalt arra, hogy a nő ekkor már osztrák állampolgár volt.
Ez azért is volt furcsa, mert kicsivel később azt mondta, hogy a felesége 1988-ban szerezte meg az osztrák állampolgárságot, amikor már mindketten Ausztriában voltak, és Szvetlanának nem hosszabbították meg a szovjet útlevelét. (Ugyanezt mondta az Alfahírnek adott interjújában is még májusban.) "Akkor volt egy ilyen lehetőség, hogy könnyített eljárásban megkapja az osztrák állampolgárságot" – emlékezett vissza Kovács Béla 1988-ra. Közbevetettem, hogy az előbb még azt mondta, hogy a felesége 1986-ban már osztrák állampolgár volt, erre azt válaszolta, hogy ennyi idő távlatából már valószínűleg keveri az évszámokat.
Szvetlana Ómija
Az újságcikk, amit Kovács Béla strasbourgi irodájában a képviselő asztalára tettem, a Mainicsi Simbun nevű japán újság egyik 1975. nyári számában jelent meg. Egy házaspárról, a 21 éves Szvetlanáról és japán férjéről, Ómija Maszanori boldog házasságáról szól – akkoriban Japánban még érdekességnek számított, hogyha külföldiek éltek a szigetországban. Maszanori és Szvetlana 1975-ben kötött házasságot, a cikk szerint a nő egy moszkvai egyetemen ismerte meg a japán férfit, és még Oroszországban összeházasodtak.
"A nehézkes és hosszadalmas procedúra után, amint megkapta a kiutazási engedélyt, (Szvetlana) elhagyta a Szovjetuniót, és követte férjét, aki a munkája iránt érzett felelősség miatt már hamarabb visszatért Japánba, és türelmesen várta feleségét. A pár Gamagoriban éli a friss házasok életét. Szvetlana még tanul – bár a diplomához szükséges krediteket már sikerült összegyűjtenie, még hátravan a szakdolgozat. Mivel számára most ez a legfontosabb, a japán nyelv tanulásával szemben is előnyt élvez. Szvetlana egyelőre egyáltalán nem beszél japánul, így a házaspár egymással is csak oroszul kommunikál. Szinte egyáltalán nem hagyja el a lakásukat. Reggel, miután a férje elmegy a munkába, ő tanulással tölti az idejét. Ha elfárad, szovjet zenét hallgat. Ezt a rendet követi nap mint nap" – ezt már egy másik, a Tokiótól 300 kilométerre fekvő Gamagoriban kiadott helyi újság, a Gamaguri Shimbun egyik 1975. augusztusi számában lehet olvasni ugyanerről a párról.
Akárcsak Kovács Béla, úgy egyébként Maszanori sem érdektelen figura: a férfi nukleáris ügyekkel foglalkozik, az egyik japán független kormányzati ügynökség, a Japan International Cooperation Agency munkatársaként dolgozott Kazahsztánban is.
"Most már nekem is lenne mit kérdeznem a feleségemtől, nemcsak magának" – így reagált a japán újságcikkre Kovács Béla, amikor a strasbourgi irodában beszélgettünk. Azt elismerte, hogy a felesége révén ismeri Ómija Maszanorit, de azt állította, nem tudta, hogy házasok voltak. Pedig azok voltak, sőt, jogi értelemben most is azok. De Szvetlanának volt egy harmadik férje is.
Szvetlana Schön
Amikor Kovács Béla azt állította a beszélgetésünkkor, hogy Szvetlana 1986-ban már osztrák állampolgár volt, véletlenül igazat mondott, a nő valóban nem 1988-ban szerezte meg az osztrák állampolgárságot, mint ahogy azt korábban Kovács az Alfahírnek állította. A nyolcvanas évek közepén ugyanis a nő ismerősei szerint már sűrűn használta a Szvetlana Schön névre kiállított útlevelét is. 1983-ban – tehát amikor már négy éve együtt volt Kovács Bélával – hozzáment egy osztrák férfihez, Mario Schönhöz.
A börtönviselt Schön neve ismerősen csengett akkor az osztrák alvilágban, de amikor körbekérdeztem, még a magyar alvilág öregjei közül is volt, aki tudta, kiről van szó. A férfi neve egy 1979-es bűnügyi hírben is megjelent, az akkor 20 éves, nagylábon élő Schön egy olyan erőszakos betörőbandának volt a tagja, amely a rendőrség szerint "nem válogatott a módszerekben".
A férfi kelet-európai nőkkel is névházasságokat kötött, természetesen pénzért. Schön csak papíron volt együtt a feleségeivel, így Szvetlana oldalán sem bukkant fel soha, az orosz nőnek csak az osztrák útlevél és a családnév miatt volt fontos, hogy a bűnözőhöz férjhez menjen. Így amikor Szvetlana 1984-ben megkapta az osztrák állampolgárságot, rögtön elváltak, Schön pedig újabb üzletet kötött, egy lengyel nőhöz ment hozzá pénzért. Azt, hogy tudomása volt-e arról, hogy amikor Szvetlanához hozzáment, valójában a KGB-vel üzletelt, nem tudtam tőle megkérdezni, mert már csak a sírját találtam meg a bécsi központi temetőben: két évvel ezelőtt, 51 éves korában egy balesetben elhunyt.
Egy 1979-es bűnügyi hírügynökségi jelentés, amelyben szerepel Mario Schön, mint egy erőszakos betörőbanda tagja.
Könnyen lehet, hogy Schön tisztában volt vele, kik a megbízói. Amíg a vasfüggöny állt, a KGB az osztrák alvilágban is kiépítette a kapcsolatait. Az együttműködés az ötvenes-hatvanas években kezdődött és elsősorban a csempészetre terjedt ki, a kelet-európai titkosszolgálatoknak jól jött néhány bécsi bűnözői banda segítsége. Előfordultak olyan esetek is, hogy a szovjet titkosszolgálat osztrák betörőket bízott meg azzal, hogy valakinek a lakásába törjenek be, így kevésbé volt rizikós, mintha szovjetekkel végeztetné a munkát.
A futár
Azt, hogy Szvetlana Isztosina a KGB futára volt, Kovács Béla nevelőapja árulta el nekem. Már Tokióban feltűnt az apának, hogy fia barátnője rengeteget utazik a világban, ami egy szovjet állampolgár esetén elég gyanús volt ebben az időszakban. Végül nem sokkal a család hazautazása előtt, a tokiói nagykövetségen dolgozó magyar hírszerző mondta el neki, mi az oka ennek. Ahogy azt is, hogy a fia jövőbeni pályafutása is a szovjetek kezében van, ők intézik majd el, hogy az egyetemista fiú később Oroszországban tanuljon.
Kovács Béla felesége - Szvetlana Ómija és Szvetlana Schön néven - valóban sokat utazott, szinte mindig úton volt. Rengeteget repült Tokióból Nyugat-Európába, Skandináviába, de ázsiai országokba is. Ezek drága utak voltak, a fizetéséből nehezen tudta volna finanszírozni. Szvetlana ugyanis – Kovács Béla állításával szemben – soha nem volt állásban a japán állami televíziónál, viszont dolgozott egy tésztaboltban, egy kifőzdében és egy nyelviskolában. A Szovjetunióban élő szülei sem voltak annyira tehetősek, hogy ezeket a költséges utakat fizetni tudták volna. Az utazásokat a KGB finanszírozta.
A titkosszolgálati futárok dolga, hogy információkat, üzeneteket, eszközöket szállítsanak, adjanak-vegyenek át. A találkozókat lehetőleg mindig más helyen kell lebonyolítani, a volt KGB-sek szerint ráadásul éppen azok az országok voltak a hetvenes-nyolcvanas években a futárok kedvelt célállomásai, ahol Szvetlana is rendszeresen megfordult. Ilyen munkára csak a legmegbízhatóbb embereit küldte a KGB, mert ha kellett, akár egyéb titkosszolgálati műveletekbe is bele lehetett vonni őket. A külföldi okmányokra Kovács Béla feleségének azért volt szüksége, mert a hetvenes-nyolcvanas években feltűnt volna, ha szovjet állampolgárként utazik. A KGB futárainál bevett gyakorlat volt, hogy névházasságok révén szereztek külföldi úti okmányokat.
Persze felmerülhet a kérdés, hogy ha Szvetlana kém volt, akkor miért szerepelt a japán újságokban, ezzel is növelve egy esetleges későbbi lebukás esélyét. Csakhogy nem ő volt az egyetlen szovjet kém, aki ebben az időszakban a japán médiában szerepelt. Az újságíróként Tokióban élő, de valójában a KGB munkatársaként tevékenykedő Sztaniszlav Levcsenko és felesége is szerepelt ekkoriban az egyik japán televízióban, mint a szigetországban élő külföldi, noha senki nem tudta róla, hogy valójában kém. (Levcsenko ma már az USA-ban él, ahol megírta a On The Wrong Side, My life in KGB – Rossz Oldalon, Életem a KGB-ben című önéletrajzi könyvét. A férfi 1979-ben disszidált és terített: beszervezett ügynököket, a szigetországban dolgozó KGB-sek neveit adta át az amerikaiaknak, miközben a távollétében egy orosz bíróság halálra ítélte őt.)
Az ilyen szereplések még jól is jöttek a kémeknek, hiszen ráerősítettek a fedőfoglalkozásukra, Levcsenko esetében arra, hogy ő újságíró, noha valójában KGB hírszerzője volt. Kovács Béla feleségének pedig azért is jöhettek jól ezek a megjelenések, mert a cikkekben egytől egyig csendes, visszahúzódó nőként jellemezték, aki nem mozdul ki a lakásból, noha később – mihelyst megszerezte a Szvetlana Ómija névre kiállított okmányokat – szinte állandóan úton volt.
A bázis
Japán rendkívül jelentős szerepet játszott a KGB életében a hidegháború alatt. A hetvenes-nyolcvanas években a szigetországban hemzsegtek a külföldi hírszerzők, köztük a szovjet kémek. Ez volt az az időszak, amikor a szovjet állampolgárok nem utazhattak külföldre. Azok a szovjetek, akik Japánban éltek, törvényszerűen a KGB-vel, vagy a szovjet katonai hírszerzéssel, a GRU-val működtek együtt. Aki nem hírszerző volt, az ügynökként vagy informátorként dolgozott a titkosszolgálatoknak, ez alól csak a legnagyobb fejesek, a szovjet kommunista párt központi bizottságában dolgozók jelenthettek kivételt – árulta el Konsztantyin Preobrazsenszkij, amikor erről az időszakról kérdeztem. A ma már szintén az Egyesült Államokban élő 61 éves férfit azért kerestem meg, mert ebben az időszakban élt Japánban, méghozzá ahogy Levcsenko és Kovács Béla felesége, ő is a KGB hírszerzője volt, kínaiakat kellett beszerveznie a szovjet titkosszolgálatnak.
A hidegháború idején Japán aranybánya volt a KGB-nek, az ott ténykedő szovjet hírszerzőkön és azok ügynökein keresztül Moszkva fontos gazdasági, katonai és politikai információkhoz jutott. A japán kémelhárítás a szovjethez képest viszonylag gyenge volt, és ezt Moszkva ki is használta. Annak a speciális felszerelésnek a technológiáját például, amit a KGB tokiói rezidenciáján arra használták, hogy a japán rendőrségi kommunikációt lehallgassák, a japánoktól lopták el a szovjetek – írta visszaemlékezésében Levcsenko.
Aktív intézkedések Ezt a kifejezést az ötvenes évektől használta a szovjet titkosszolgálat, a KGB-nél később külön részleg foglalkozott az aktív intézkedéssel. Azokat a titkosszolgálati műveleteket értik ezalatt a titkosszolgák, amikor a cél egy külföldi ország befolyásolása az aktív intézkedéseket folytató állam érdekében. A módszerek sokszínűek, de abban megegyeznek, hogy teljesen eltérnek attól, amit a laikusok általában gondolnak a kémkedésről. A módszerek közé tartozik például, hogy egy befolyásoló ügynök a kiszemelt országban olyan szervezeteket alapít, pénzzel vagy egyéb módon támogat, amellyel befolyásolni tudja a másik ország belügyeit vagy akár külügyeit. De az intézkedés része lehet például az is, ha a titkosszolgálat munkatársa vagy ügynöke akár közvetlenül, akár közvetítők útján újságírókat, véleményformálókat fizet le hasonló célból, vagy dezinformál, bomlaszt, esetleg zsarol vagy lejárat valakit, szélsőséges esetben meggyilkol. Az aktív intézkedéseket a szocializmus idején a szovjetekkel szorosan együttműködő magyar titkosszolgálatoknál is alkalmazták, a III/I-nél az ezzel foglalkozó részleget a hírszerzők maguk között piszkos ügyek osztályának nevezték. A módszer ma is virágzik, az orosz–ukrán háborúban tapasztalható orosz propaganda is egy az aktív intézkedések technikái közül. Amikor Kovács Bélától megkérdeztem, ismerős-e neki ez a kifejezés, nemmel válaszolt. Azt mondta, soha életében nem hallott erről.
Levcsenko írt arról is, ami a Kovács-ügyben is fontos szempont: a kém nem csak az, aki titkos információkat szerez meg, a titkosszolgálati munka ennél bonyolultabb és összetettebb szakma. A KGB legalább ilyen erős volt az úgynevezett aktív intézkedések területén. Pártokba való beépülés, szervezetek alapítása, szponzorálása, helyi véleményvezérek, politikusok, gazdasági szereplők befolyásolása, lefizetése, lejáratása, zsarolások – ezek mind aktív intézkedések voltak. A lényeg, hogy a KGB nem elégedett meg azzal, hogy kivitt információkat az országból, ezzel erősítve a Szovjetuniót, hanem a külföldi állam belügyeit is befolyásolni akarta. Az, hogy Oroszország – különböző csatornákon – most támogatja az európai szélsőjobboldalt, vagy az európai szélsőjobb köreiben terjeszti az orosz propagandát, nem más, mint egy aktív intézkedés.
Kovács Béla és a nevelőszülei 1980-ban tértek haza Japánból. Bár Kovács Béla azt mesélte nekem, hogy szerette volna Japánban befejezni az amerikai egyetemet, erre nem volt lehetősége, nem sokkal később már Oroszországban járt egyetemre. Miután végzett, rövid ideig még Magyarországon élt és dolgozott, majd közvetlenül a katonaság előtt, 1986-ban házasodott össze Szvetlanával.
Az országot végül 1988-ban hagyták el, Kovács azt állítja, hogy ekkor Ausztriába mentek. Érdekes egybeesés, de éppen ez volt az az időszak, amikor a Szovjetunióban már érezni lehetett a változásokat és a KGB visszahívta a külföldön tevékenykedő hírszerzőit. A házaspár legközelebb 2003-ban bukkant fel újra Magyarországon, ekkor már egy volt KGB-s, Vlagyimir Putyin vezette Oroszországot, és határozta meg a birodalom külpolitikai stratégiáját.
A köztes 15 évről Kovács Béla azt mondja, Moszkvában és Tokióban különböző vállalkozásokat alapított és vezetett. Az biztos, hogy Magyarországra meglehetősen jómódúan tért vissza 2003-ban, ám nevelőapja szerint ekkora már nagyon megváltozott – bár idősebb Kovács Béla szerint a változás már korábban jelentkezett, és ebben annak is szerepe lehetett, hogy fia megtudta, nem ők a vér szerinti szülei.
Az identitás
A kémügy szempontjából nem mellékes, hogy Kovács mikor és kitől tudhatta meg, hogy azok, akiket az édes szüleinek hitt, nem azok. Egyáltalán nem volt ritka jelenség ugyanis, hogy a KGB ezt az információt felhasználva hálózott be embereket, erősítve orosz identitásukat. Nem véletlen az sem, hogy amikor májusban Kovács Bélát meghallgatta a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, akkor a politikus identitása is szóba került. A Hvg.hu szerint amikor megkérdezték tőle, milyen nemzeti identitással, elkötelezettséggel rendelkezik, "elsőre zavarba jött, és csak annyit mondott, »magyar állampolgár vagyok, csak magyar útlevelem van«, majd kis szünet után tette hozzá: »és természetesen magyar identitású vagyok«." Ezt az Indexnek is megerősítette a bizottsági ülés egyik résztvevője.
Amikor Kovács Béla nevelőapjával beszéltem, az idős férfi azt állította: a fia akkor változott meg, amikor Japánban megismerkedett Szvetlanával, és amikor pedig évekkel később a Szovjetunióból hazatért, "teljesen más emberré vált, mintha kicserélték volna". Ez persze betudható annak is, hogy az időközben diplomát szerzett, nyelveket beszélő Kovács már másként tekintett az egyszerű munkásszüleire, de a nevelőapja nemcsak erre, hanem a fia identitására és a Szovjetunióhoz való viszonyára utalt, amikor erről beszélt.
Nevelőapja szerint ők sosem mondták meg fiuknak, hogy örökbe fogadták, de – nem tudni kik, miért, és honnan tudták – Japánban vagy a moszkvai évek alatt ezt megsúgták fiának. Részben ennek is tudta be fia megváltozását és kapcsolatuk elhidegülését. Strasbourgi beszélgetésünkkor Kovács Béla ezzel szemben azt állította, tíz évvel ezelőtt, Magyarországon nevelőapja üzente meg neki, hogy nem ő az igazi apja, előtte erről fogalma sem volt.
Kágébéla
Két évvel azután, hogy feleségével 2003-ban visszatért Magyarországra, Kovács Béla belépett a Jobbikba. Még abban az évben megalakította a párt külügyi bizottságát, amelynek azóta is az elnöke. A főleg bölcsészekből álló jobbikos vezetés örült a több nyelven beszélő Kovácsnak, aki nem is rejtette a véka alá, hogy remek kapcsolatai vannak külföldön. Részben ennek, részben pedig annak köszönhette előmenetelét, hogy nem volt fukar, amikor a zsebébe kellett nyúlni. Volt egy időszak, amikor magánszemélyként hivatalosan ő adta a legtöbb pénzt a Jobbiknak, több millió forintot. Azt, hogy igen bőkezűen támogatta a pártot, még Vona Gábor pártelnök is elismerte.
Kovács nyelvtudása és a kapcsolatrendszere mellett a bőkezűsége segítette abban, hogy viszonylag gyors karriert fusson be a párton belül. És emiatt az sem számított, hogy honnan jött és mit csinált korábban. Pedig a gyanú mindig körüllengte: moszkvai múltja miatt a háta mögött sokan csak Kágébélának hívták a pártban.
A messziről jött idegen pedig nem tétlenkedett. Leginkább azon munkálkodott, hogy az őszödi beszéd utáni felfordulásban egyre jobban erősödő Jobbik azokhoz közeledjen, akikkel ő is remek kapcsolatokat ápol: az oroszokhoz. 2008-ban az ő kezdeményezésére és vele utazott Moszkvába Vona Gábor pártelnök, és nagyjából ez az a pont, ahol a Jobbik külpolitikájában vállaltan is megjelent az azóta is tartó oroszbarátság. Kovács erre másképpen emlékszik, szerinte Vona Gábor szeretett volna az oroszokhoz közeledni, ő csak segített neki ebben.
2009 őszén Kovács kezdeményezésére alakult meg az európai szélsőjobboldali pártokat tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége, melynek deklarált célja, hogy előbb-utóbb frakciót tudjon alakítani az EP-ben. A régebben szebb napokat megélt, de mára már jelentéktelenné vált szervezetnek Kovács eleinte a kincstárnoka, majd az elnöke volt. Még a kémbotrány előtt megszólalt az orosz–ukrán konfliktusban, méghozzá a nemzetközi sajtóban, a krími népszavazás egyik megfigyelőjeként mondta azt, hogy a szavazás "teljesen szabad és tisztességes" lesz. Az ukrán parlament nemrég fogadott el egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi, hogy különféle szankciókkal sújtsa az ország nemzetbiztonságát, szuverenitását vagy területi integritását veszélyeztető államokat, csoportokat és személyeket, és ugyanezzel a lendülettel Kovácsnak megtiltották, hogy betegye a lábát az országba.
Itt a vége
Amikor Kovács Bélával Strasbourgban beszélgettem, megismételte, hogy ő soha, semmilyen titkosszolgálattal nem állt kapcsolatban, ahogy a felesége sem, akit állítása szerint nagyon jól ismer. Csak ezek szerint éppen azt nem tudta, hogy a nőnek jelenleg is van egy japán férje, és miközben együtt voltak, még egy osztrák is volt.
De ha Szvetlana Isztosina el is titkolta előle ezeket az információkat, akkor Kovács Bélát miért nem érdekelte soha, hogy Szvetlana hogyan lett osztrák állampolgár? Miért mondta azt a beszélgetésünk alatt, hogy mielőtt 1986-ban összeházasodtak, feleségének már megvolt az osztrák állampolgársága, miközben a kémügy kirobbanása utáni interjújában azt mondta, hogy a nő 1988-ban lett osztrák állampolgár? Tényleg csak arról van szó, hogy ennyi év távlatából már nem emlékszik rá jól? De ha így is van, Kovács akkor is nemzetközi kapcsolatokat is tanult egy moszkvai elit egyetemen (IMO), világot járt, a politikai viszonyokat jól ismerő ember. Elhitte, hogy egy szovjet nő a nyolcvanas években "könnyített eljárással" osztrák állampolgársághoz juthat? Ha tényleg ennyire tombolt a szerelem köztük, akkor miért nem érdekelte, hogy a párja miért és milyen pénzből utazik ennyit a nagyvilágban? Puszta véletlen lenne, hogy Szvetlana másik, japán férje szintén orosz egyetemen végzett és fizikusként nukleáris témákkal foglalkozik?
Ha igaz, amit a magyar kémelhárítás állít, miszerint több nyugat-európai titkosszolgálattal együttműködve 2009 óta figyelte Kovács Bélát, és felvételekkel tudják bizonyítani, hogy a politikus olyan diplomatákkal találkozott konspiratív módon, akik valójában az orosz titkosszolgálat munkatársai, akkor ezekre a kérdésekre pofonegyszerű válaszolni.
És akkor az egyben azt is jelenti, hogy 2005-ben, két évvel azután, hogy Kovács Béla és felesége hazatért Oroszországból, a Jobbikba beépült az orosz titkosszolgálat.
(A Kovács Béla és felesége életének eddig nem ismert részleteit feltáró cikkhez az információkat a politikus és feleségének környezetéből, a családot korábban ismerőktől, a hetvenes években Japánban élő magyaroktól és oroszoktól, egykori külügyminisztériumi dolgozóktól, az orosz és a magyar titkosszolgálatok működésére, azok múltjára rálátó szakértőktől, köztük a KGB volt hírszerzőitől szereztem. Az információkat több forrásból ellenőriztem. Az orosz nyelvű forrásoknál fordítóként Nyilas Gergő kollégám, a japán nyelvű újságcikkek megszerzésénél és fordításában Kuniaki Ura, Korodi Kati, Kiss Dani, Tóth Tímea, Hiller Gábor és Rácz Gergő nyújtott nélkülözhetetlen segítséget.)
A cikket a Facebook-oldalunkon kommentelheti. | [
"Jobbik"
] | [
"Állambiztonsági Bizottság",
"Európai Unió",
"Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége",
"Diplomáciai Testület Ellátó Igazgatóság",
"Japan International Cooperation Agency"
] |
Részvényenként 18 forint osztalékot fizet a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. A 94,4 millió részvényre vetítve ez 1,7 milliárd forintos kifizetés, amely meghaladja a társaság egyedi, 1,2 milliárd forintos adózott eredményét, azaz némileg az eredménytartalékba is belemar.
A cégcsoport konszolidáltan ugyanakkor 1,7 milliárd forintos nyereséget ért el, így a csoportszintű eredmény már gyakorlatilag fedezi az osztalékfizetést.
A CIG 320 forint körüli aktuális tőzsdei árára vetítve ez 5 százalék feletti osztalékhozam. Az osztalék nagyobbik része, az 54 millió darab részvénnyel rendelkező Hungarikum Biztosítási Alkuszra (Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik érdekeltségéhez) jut.
Eddig a kisrészvényesek számára kérdéses lehetett, hogy fizet-e a cég osztalékot, mert voltak olyan bejelentett tervei, hogy fejlődik, akár akvirál, vagy éppen lakossági vagyonbiztosítási üzletágat is épít, ezek a tervek pedig enni kérnek, igaz a cégnek így is komoly tartalékai maradtak.
Korábban amúgy már volt ilyen üzletága a biztosítónak, de azt eladta az Aegonnak.
Egy új üzletág felépítése mindig nehéz, a biztosító ugyanis nagyon méretgazdaságossági üzem, hiszen 10 ezer ügyfélre is szinte ugyanazokat a funkciókat fel kell építeni, mint 200 ezer ügyfélre, utóbbinál persze sokkal jobb a nyereséghányad.
A CIG jövőjét meghatározza, hogy amikor a Bankholding felépül, a bank hálózata mennyire fog biztosítási termékeket értékesíteni, ezeket ki kell alakítani, megfelelő oktatás, értékesítői képességek is kellenek hozzá.
A CIG azért addig is nyer állami szerződést, mégha nem is a világ legnagyobb üzlete, de a CIG nemrégiben azt közölte, hogy 80 milliós megbízást nyert el a Groupama társaként a Miniszterelnöki Kormányiroda központi gyermekbiztosítási tenderén. | [
"Hungarikum Biztosítási Alkusz",
"CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt."
] | [
"Miniszterelnöki Kormányiroda"
] |
Nagykanizsa megyei jogú város polgármestere zokon vette, hogy a sajtó a hétvégén negatív színben tüntette fel az új szolgálati autó beszerzését. Az "öreg vagyok már, és szeretem a biztonságot és szeretem a kényelmet" indoklást először letagadta, majd kontextusából kiragadottnak nevezte.
Nagykanizsa polgármestere szerint spórolásról és nem pénz elherdálásáról van szó az új szolgálati kocsi beszerzésekor, hiszen 10 millió forintért és nem drágábban, ráadásul használt autót vásárolnának.
Marton István (Fidesz, KDNP) hétfői sajtótájékoztatóján kiemelte: "köztudott, hogy egy luxusautó ára legalább 20 vagy inkább 30 millió forint, ezzel szemben a hivatal 10 millió forint értékben kívánja beszerezni az autót". Hozzátette: azért szeretné, ha kétéves körüli lenne az autó, mert "így az eredeti ár mintegy feléért beszerezhetjük, tehát egyáltalán nincs szó pénzherdálásról".
A polgármester megismételte az MTI-nek szombaton adott nyilatkozatát, miszerint az autót két polgármesteri ciklusra vásárolnák. "Az lenne az igazi pénzpocsékolás, ha veszek egy autót és azt két év múlva kidobják" - tette hozzá. Marton István azt mondta: biztonsági okokból fontos, hogy 220 lóerős legyen az autó, de ne legyen benne több 35 ezer kilométernél, ugyanis a jelenlegi, 8 éves Opel Vectra már 300 ezer kilométert futott, arról "a biztonság és a megbízhatóság már egyáltalán nem mondható el". Közölte, a híresztelésekkel ellentétben még nem tudják, hogy a leendő autó Audi A6-os lenne, mert három ajánlatra biztosan számítanak.
Sajnálatosnak nevezte, hogy a szolgálati autó beszerzését ilyen negatív színben tüntette fel a sajtó. "Annak ellenére, hogy pontosan arra törekszem, hogy a lehető legkedvezőbb áron olyan autó kerüljön Nagykanizsa birtokába, ami biztonságos, megbízható, és nem utolsósorban szép, egy megyei jogú város polgármesteréhez illő" - mondta. Példaként Nyíregyházát, Hódmezővásárhelyt, Győrt, Szombathelyet és Debrecent említette, ahol Audi A6-ossal közlekednek a polgármesterek.
Marton István a tájékoztatón kiosztott írásos anyagban is megfogalmazta, hogy megkéri a sajtó munkatársait, ha idéznek tőle, akkor azt írják le, amit pontosan mond, minden elferdítés nélkül. Az "öreg vagyok már, és szeretem a biztonságot és szeretem a kényelmet" sem így hangzott el, utalt arra, hogy szombaton az MTI-nek miként nyilatkozott. Miután a távirati iroda tudósítója a sajtótájékoztatón lejátszotta a szombati telefonbeszélgetés hangfelvételét, amelyben az elhangzott mondat is szerepel, a polgármester annyit mondott, hogy más volt a szövegkörnyezet.
Az MTI kérdésére elismerte, hogy a közbeszerzési kiírás valóban tartalmazza az idézett felszereltségi listát. "Sok minden benne van, ha én szerkesztem, feltehetőleg nincsen benne" - fűzte hozzá azzal, hogy a közgyűlés már februárban elfogadta a beszerzésre a 10 millió forintos keretet, csodálkozik, hogy miért nem akkor lett ebből hír.
Megítélése szerint a közbeszerzési bizottság zárt ülésén született dokumentáció kapcsán megdöbbentő, hogy ez kiszivárgott, mert ezzel a helyi közbeszerzési rendeletet és a közbeszerzési törvényt is megsértették.
Az MTI szombaton a nagykanizsai Szuperhír hírportál és a Zalai Hírlap információjára alapozva kereste meg Marton Istvánt, miután hírt adtak arról, hogy Nagykanizsa egy maximum 10 millió forintos, de számos extrát tartalmazó autót kíván közbeszerezéssel szolgálati autónak kiválasztani. A kiírás egyebek mellett sízsákot, televíziózásra is alkalmas fedélzeti képernyőt, fából vagy bőrből készült kormányt és betéteket, CD-tárat, első sportüléseket, elektromos toló- és billenőtetőt, könnyűfém keréktárcsákat is felsorol, de meghatározza az autó fantomfekete gyöngyház színét és Alcantara üléshuzatát is. | [
"Fidesz"
] | [
"Zalai Hírlap"
] |
A pénzügyminiszter pénteken felkérte a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökét, hogy a Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt. kezdjen egyeztetést Joav Blummal, a sukorói telekcseréről, hogy helyreállítható legyen az eredeti állapot – közölte a minisztérium. Ha a tárgyalások harminc napon belül nem vezetnek eredményre, a pénzügyminiszter felkérte a Tanács elnökét, intézkedjen: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tegye meg a szükséges jogi lépéseket a csereszerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében.
A Pénzügyminisztériumban a sukorói telekcserével kapcsolatos korábban megkezdett vizsgálat tovább folytatódik, annak ellenére, hogy e témában megérkezett az MNV Zrt. saját vizsgálati jelentése.
Az ügy háttere, hogy 2008. július 30-án a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ingatlancseréről szóló szerződést írt alá egy magánszeméllyel, Joav Blummal, a magyar állam így egy Sukoró külterületén, a Velencei-tó partján lévő 70 hektáros ingatlanért két gyümölcsös tulajdonjogát szerezte meg, az egyik Albertirsán, a másik a Pilisen található. Az állam az M4-es autópálya-építéssel indokolta a csere szükségességét.
A sukorói telket 1,1 milliárd forintra, a két mésik ingatlant 800 millió forintra értékelték akkor, a különbözetet kifizették az államnak. Az ügyben lezajlott vizsgálat azonban kimutatta, hogy a két ingatlan csak 193,8 milliót érnek, vagyis 800 millió forinttal túlbecsülték azokat.
Aláírt koncessziós szerződés
Miután a KC Bidding Kft. megnyerte a Közép-Dunántúl Régió területén létesítendő I. kategóriájú játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó koncessziós pályázatot, a társasággal pénteken létrejött a koncessziós megállapodás. A pénzügyminiszter a koncessziós pályázatot idén februárban írta ki, és az eredményhirdetés augusztus 14-én volt, a pályázat nyertese a KC Bidding Kft. lett.
Augusztusban a pénzügyminiszter még azt jelezte, hogy szigorú feltételek teljesítésétől teszi függővé a koncessziós szerződés megkötését a pályázóval. ilyen feltétele az, hogy a magyar állam garanciát kell kapnia a pályázó által vállalt szakmai és beruházási programnak a beadott pályázat keretei között történő megvalósítására, továbbá arra is, hogy a pályázó társaságot és tulajdonosait érintő jogügyletek rendezett helyzetűek. A feleknek az eredményhirdetés után 60 nap állt rendelkezésre a koncessziós szerződés megkötéséhez.
A pályázati kiírás alapján a koncessziós szerződésben a megvalósítás helyszíneként a Közép-Dunántúli Régió szerepel. A befektetőcsoportnak a régión belül van lehetősége a jogszabályoknak megfelelő kaszinó projekt megvalósítására, a szerződés tehát nem rendelkezik a beruházás pontos helyszínéről. | [
"Pénzügyminisztérium",
"KC Bidding Kft."
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt.",
"Közép-Dunántúli Régió",
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"MNV Zrt."
] |
Gyanúsítottak a magtárház ügyében
Több mint 665 millió forint kárt okozó hűtlen kezelés a nyomozó hatóság vádja
Összességében több mint 665 millió forint értékben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítanak három, az adonyi magtárbázis felépítésében és működtetésében szerepet vállaló személyt – közölte megkeresésünkre a Nemzeti Nyomozó Iroda. Az állami kézben lévő Magyar Fejlesztési Bank a beruházáshoz körülbelül 11,3 milliárd forint hitelt nyújtott. Az ügyben felvetődhet a pénzintézet korábbi vezetésének felelőssége is.
A teljes cikket a Magyar Nemzet 2011. május 25-i számában olvashatják. | [
"Magyar Fejlesztési Bank"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Az átültetési határidő tavaly decemberben járt le, de Magyarország mostanáig egyedüliként még egy közzétett jogszabálytervezetig vagy nyilvános konzultációig sem jutott el. Nyilvános adatokból csak annyit lehet kideríteni, hogy a feladaton elvileg – a korrupció megelőzésének nehézségeit a Völner-ügy kapcsán közvetlenül is megtapasztaló – Igazságügyi Minisztérium dolgozik.
"Elutasítjuk a megalapozatlan és politikailag motivált aggodalmakat a magyarországi korrupcióellenes fellépéssel kapcsolatban, mert Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő, részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentővédelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek" – írta Varga Judit igazságügyminiszter tavaly augusztusban az aktuális "brüsszeli támadásokra" válaszul.
Ezt azért idézzük szó szerint, mert a kormányzati honlapon az elmúlt három évben ez az egyetlen mondat jelent meg a bejelentővédelem szabályozásáról.
Hogy a "nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő" korrupcióellenes fellépés továbbfejlesztésére mégis lenne még tér, arra talán a legjobb példa az, hogy Völner Pál Varga Judit helyetteseként úgy tudott az ügyészségi gyanú szerint éveken keresztül korrupciós bűncselekményeket elkövetni, hogy azt az igazságügyi tárca nem észlelte, illetve nem akadályozta meg.
A nemzeti büszkeségnek a miniszteri nyilatkozat által mutatott szintje emellett a hatékony bejelentővédelmi rendszer kapcsán azért sem tűnik megalapozottnak, mert a magyar kormány az egyedüli az Európai Unióban, amely a visszaéléseket bejelentő személyek védelmét jelentősen kiterjesztő uniós irányelvnek megfelelő nemzeti szabályozás elfogadása érdekében mindezidáig semmilyen lépést nem kezdeményezett.
EU Whistleblowing Monitor The EU Whistleblowing Monitor is an interactive database that keeps track the progress of transposition of the EU Directive on Whistleblowing across all 27 Member States.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament 2019 őszén fogadta el az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937/EU irányelvet, amely a közbeszerzésektől a közlekedésbiztonságon át a közegészség védelméig számos területen ír elő európai minimumfeltételeket az uniós jog megsértését bejelentő whistleblowerek védelmére. E védelem többek közt a munkajogi és egyéb megtorló intézkedések alkalmazásával szemben követel meg a jogsértő munkáltatót vagy állami szervet sújtó szankciókat, részletes eljárásrendet rögzít a bejelentések transzparens, de a nyilvánosság elé lépni nem akaró bejelentő személyét védő kivizsgálására, illetve támogatási intézkedéseket – például ingyenes jogi tanácsadás, költségmentes jogérvényesítés – rendel bevezetni a bejelentők védelmére.
A szabályozás a jogsértések belső kivizsgálását adja meg ugyan főszabályként, de egyrészt a 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú önkormányzatoknál és az 50 főnél nagyobb vállalkozásoknál "valós és hatékony" bejelentési csatornákat kell majd létrehozni, másrészt a tagállamoknak "független és autonóm" külső bejelentési csatornákat is működtetniük kell.
Magyarország esetében a bejelentővédelmi irányelv átültetése a meglévő, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvényen alapuló bejelentővédelmi szabályozás teljes áttekintését kell, hogy jelentse. A hatályos törvény ugyan az irányelv minden fontos szabályozási tárgykörét szabályozza (kivizsgálás, megtorlás elleni védelem, a bejelentések nyilvántartása, illetve a jelenleg az alapjogi biztosnál lévő vizsgálati jogkör mint külső kivizsgálási eszköz), ám az irányelvi szabályozás jóval részletesebb és konkrétabb, ezért még minimalista hozzáállással is közepes terjedelmű, több tucat rendelkezést érintő törvénymódosítás szükséges.
A magyar jogharmonizációs gyakorlat és a téma érzékenysége alapján eleve valószínűtlen volt, hogy gyors lesz az átültetés, de hogy el is maradt, az még ezekkel együtt is meglepő.
Az irányelvnek megfelelően megalkotandó tagállami szabályozást 2021. december 17-étől kellene alkalmazni. Ennek ellenére még csak hét tagállam ültette át az irányelvet, azaz a jogalkotási folyamat a tagállamok többségében – jellemzően a "piacbarát" minimumszabályozás és a szélesebb körű, az irányelvi minimumot meghaladó megoldások támogatói közötti vita miatt – elhúzódott.
Ugyanakkor a többi késésben lévő tagállam mindegyikében a nyilvános szakaszában jár már az előkészítés: van, ahol már parlament előtt van a javaslat (például Szlovákiában és Hollandiában), van, ahol még csak a jogszabálytervezet nyilvános konzultációja zajlik (például Lengyelországban, Spanyolországban és Szlovéniában), a németeknél az új kormánykoalíciós megállapodásba is bekerült a feladat, de még a nyilvános jogszabálytervezetet még nem publikáló Görögországban, Olaszországban és Ausztriában is folytak már nyilvános konzultációk és viták, illetve tárgyaltak a kormánytól független testületek az átültetésről.
A magyar kormány tehát egyedül maradt az Unióban azzal, hogy – a hatékony antikorrupciós intézkedések iránti minden elvi és szóbeli elköteleződése ellenére – mindeddig egy szót sem vesztegetett a nyilvánosság előtt erre az ügyre. Annak, hogy a kormányzat egyáltalán dolgozik a – saját jogharmonizációs adatbázisában egyébként szereplő – feladaton, nyomát csak egy közérdekű adatigénylésre tavaly júniusban küldött válaszban találtuk, amely szerint az Igazságügyi Minisztériumban akkor "az irányelv átültetését végrehajtó törvényjavaslatot tartalmazó előterjesztés előkészítés alatt" állt.
A politikai logika alapján persze könnyen érthető, ha a kormány nem tartotta szerencsésnek azt, hogy az országgyűlési választás előtti hónapokban ebben a tárgyban törvényjavaslatot nyújtson be. Ennek azonban egészen biztosan nem az az oka, hogy a magyar korrupciós stratégia kiemelkedő, a bejelentővédelmi rendszer pedig hatékony.
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo. | [
"Igazságügyi Minisztérium"
] | [
"EU Whistleblowing Monitor",
"Átlátszónet Alapítvány",
"Európai Parlament",
"Európai Unió",
"Európai Unió Tanácsa"
] |
Rendőrségi ügy lett a Szegedi Tudományegyetem és a szervezet hallgatói önkormányzatának (EHÖK) elnöke közti belháborúból – tudta meg a Magyar Nemzet. Júniusban az intézmény több dékánja nyilvánosan szólította fel lemondásra Török Márk EHÖK-elnököt. Török válaszul nyílt levelet írt, amelyből a Párbeszéd Magyarországért szerint megállapítható, hogy konkrét tudomása van az egyetem alkalmazottai által elkövetett jogsértő magatartásokról, ezért feljelentést tettek, amely miatt nyomozás indult.
Nyomozást folytat a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) történt állítólagos visszaélések miatt – tájékoztatta a hatóság a Magyar Nemzetet. Emlékezetes, az SZTE tizenkét dékánja júniusban nyílt levelet írt, amelyben távozásra szólította fel az egyetemi hallgatói önkormányzat elnökét. Török Márk erre ugyancsak nyílt levélben vágott vissza, amelyből könnyen arra lehetett következtetni, tudomása van több, az egyetemen történt különös ügyről. Például arról írt, hogy ő nem jár közpénzen, családostul a moszkvai balettba, nem ad ki hivatali beosztottai gyermekének diplomát nyelvvizsga nélkül, és nem is csapta be külföldi hallgatók százait azzal, hogy a pótvizsgadíj hatvanezer forint.
Utóbbi ügyben lapunk kereste az SZTE-t. Válaszuk szerint a 2011 óta érvényes szabályzatuk szerint nem fordulhat elő, hogy ismételt vizsga jogcímén bárki is az említett nagyságrendben fizetett volna. Hozzátették: "Kétségtelen, hogy a tandíjfizetési kötelezettség elmulasztását 300 dollár (82 ezer forint), illetve a német képzésben havi 220 euró (68 ezer forint) többletdíj fizetése terheli, így előfordulhatott, hogy a késedelmi díjakkal együtt az a hallgató, akinek csak egy vizsgája volt, úgy érezte, hogy ezért kellett ennyit fizetnie."
A nyílt levél miatt a Párbeszéd Magyarországért (PM) közleményt adott ki, ebben felszólította Török Márkot, mondjon le a szerintük jogtalanul betöltött EHÖK-elnöki mandátumáról, a Szegedi Tudományegyetem vezetőit pedig arra kérte, távozzanak, ha nem tudják hitelt érdemlően cáfolni a korrupciós vádakat. Kovács Tamás, a PM szegedi elnöke rendőrségi feljelentést is tett, mert szerinte az EHÖK elnökének leveléből megállapítható, hogy konkrét tudomása van az egyetem alkalmazottai által elkövetett jogsértő magatartásokról, amelyek felvethetik az egyetemi forrásokkal való hűtlen kezelés gyanúját.
A Magyar Nemzet hiába érdeklődött, a rendőrség nem kívánt elárulni további részletet a nyomozásról – még annak határidejét sem írták meg –, miután indoklásuk szerint folyamatban lévő eljárásról nem adhatnak bővebb tájékoztatást. Török Márk az ügyről azt állította lapunknak, eredeti közleménye nem tartalmazott semmilyen vádat, csupán arról próbálta a dékánokat meggyőzni, hogy a hallgatói önkormányzat – és személyesen ő – tisztességesen próbálja a munkáját végezni. Kérdésünkre, hogy kapott-e már hatósági megkeresést a PM feljelentése miatt, nemmel felelt.
Lapunk pénteken írta meg: nem világos, pontosan milyen jogcímen fizettettek többletdíjakat eleve költségtérítéses diákokkal a Szegedi Tudományegyetem egyes idegen nyelvű, orvosi jellegű képzésein. Az intézmény válaszában azt hangsúlyozta: a hallgatói képviselők által is jóváhagyott, az idegen nyelvű térítéses képzésről szóló szabályzat rögzítette a költségeket. Ennek ellenére arról is beszámoltak: már nem szedik a kérdéses díjakat.
Harc az egyetem és az EHÖK-elnök közt hirdetés Egy tavaly szeptember elsején hatályba lépő törvénymódosítás szerint legfeljebb négy évig lehet részt venni a hallgatói önkormányzat munkájában, és ebbe az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a módosítás előtti időt is bele kell számolni – erről számolt be az Átlátszó Oktatás júniusban. Így a Szegedi Tudományegyetem megsemmisítette a 2009 óta EHÖK-elnöki pozíciót betöltő Török Márk tavaly szeptember 24-i újraválasztásáról szóló határozatot, ezután írták meg nyílt levelüket a szegedi dékánok. Ám Török azzal érvelt, egy tavaly decemberi Emmi-állásfoglalás szerint "a megbízás négyéves időtartama a rendelkezés hatálybalépését követően számítandó", vagyis a négyéves korlát csak majd valamikor 2019-ben lenne először alkalmazható. Ugyanakkor az Átlátszó Oktatás is kérte a minisztérium véleményét, amely júniusban azt írta: a négyéves korlát már tavaly szeptember óta kötelező, és az egyetem is ezt az értelmezést tekinti magára nézve kötelezőnek. Tehát Török mégsem lehetne EHÖK-elnök. Ugyanakkor emiatt a szegedi hallgatói önkormányzat vezetője bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett. Az eljárás halasztó hatályú, Török tehát egyelőre elnök maradhat. (MN)
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 10. | [
"Szegedi Tudományegyetem"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Magyar Nemzet",
"Párbeszéd Magyarországért",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Átlátszó Oktatás"
] |
A Küküm az alábbi közleményt adta ki, arra reagálva, hogy állítólag előre tudtak arról, hogy a Quaestor csődbe fog menni.
"A Külgazdasági és Külügyminisztérium minden olyan vádat a leghatározottabban visszautasít, amely szerint törvénytelen információi voltak a Quaestor pénzügyi helyzetével kapcsolatban.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak és háttérintézményeinek semmilyen törvénytelen információi nem voltak, következésképp a KKM és háttérintézményei semmilyen információt nem tudtak eltitkolni.
A Quaestor csődjét – mint az közismert – az okozta, hogy a Buda-Cash és a Hungária értékpapír bedőlése után az emberek bizalmatlanná váltak a brókercégekkel szemben, elkezdték kivenni a pénzüket a Quaestortól, és a cég egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét.
Semmilyen titkos információról nincs tehát szó, az említett ügyfelekhez hasonlóan járt el az MNKH is, amikor a miniszterelnöki utasításnak megfelelően a tőkéjét kivette a Quaestortól. Az MNKH vezetői ezt a döntést, látva a piaci folyamatokat a miniszterelnöki utasításnak megfelelően hozták meg." | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] |
– Tartjuk magunkat ahhoz, hogy feljelentést teszünk azok ellen, akik megszavazzák a tavalyi évről szóló költségvetési beszámolót, a zárszámadást. Ezzel ugyanis költségvetési csalást követnek el – jelentette ki Makai István, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) képviselője, az úgynevezett alternatív vizsgálóbizottság tagja.
Az ellenzék szerint 2014-re az ORÖ 700 millió forintos költségvetést hagyott jóvá, a zárszámadásban viszont 2,6 milliárdos kiadás szerepel: a csaknem 2 milliárdos különbözetre, a pénz elköltésére Makai és társai magyarázatot várnak. Az ORÖ ma rendkívüli közgyűlést tart Abonyban. A zárszámadást elvileg előző alkalommal, a Kisvárdára összehívott közgyűlésen kellett volna elfogadni, de az előterjesztést végül napirendre sem vették. Hegedüs István, az ORÖ elnöke akkor – visszautasítva a költségvetési csalás vádját – azt mondta lapunknak, hogy képlékeny a helyzet: a zárszámadást az államkincstár készíti, az adatok még nem véglegesek.
Hegedüs István nem aggódik
Az államkincstár ellenben kérdésünkre közölte, hogy a zárszámadást az országos önkormányzat hivatalvezetője készíti elő, majd az elnök terjeszti a testület elé: a "Magyar Államkincstárnak az Országos Roma Önkormányzat zárszámadásával kapcsolatos feladata nincs". A kisvárdai közgyűlésen amúgy a zárszámadás előterjesztője nem az elnök, hanem a gazdasági vezető lett volna. Vele viszont senki nem egyeztetett, ezért nem adta nevét a gazdasági jellegű napirendi pontokhoz. Erre Hegedüs István megszüntette a munkaviszonyát.
Abonyban, a mostani rendkívüli közgyűlésen az ellenzék a Hegedüs Istvánhoz és családtagjaihoz kötődő kifizetéseket is szóvá akarja tenni. Makai István állítja, hogy a birtokában lévő kimutatások szerint az elmúlt évek során Hegedüs, valamint felesége, fia, lánya és menye is olyan térítéseket, megbízásokat kapott, amelyekről nincs közgyűlési határozat. Összesen – mondta Makai – mintegy 30 millió forintról van szó.
Az LMP-s Hadházy Ákos feljelentése nyomán az adóhatóság más ügyben már nyomoz az ORÖ-nél. Az alternatív vizsgálóbizottság is több feljelentést tett. Ezekkel kapcsolatban a NAV bűnügyi sajtóirodájától csak annyit sikerült megtudnunk, hogy "van olyan egyéb, a roma önkormányzat témáját érintő ügy, amely éppen hatásköri, illetve illetékességi vizsgálat alatt áll". | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Magyar Államkincstár"
] |
Egész városrészek arculatát határozzák meg azok a sok száz milliós, olykor milliárdos értékű projektek, amelyeket a fővárosban egyes izraeli tulajdonosi körökhöz köthető, de offshore céghálóban végződő vállalkozások irányítanak. Kevesen tudják, kik állnak a VII. kerület egy részének bulinegyeddé való átalakulása, vagy a Kodály köröndön leégett palota ügyének hátterében. Azt pedig még kevesebben gondolnák, hogy a nemrégiben Mészáros Lőrinc által felvásárolt bicskei golfcentrum-projekt, vagy a szintén befulladt salgótarjáni gyémántcsiszoló üzem mögött is ez az üzleti kör áll. A cégháló meghatározó pontjain rendre a ’90-es évek óta aktív izraeli befektetői kör egyik prominense, Arie Yom-Tov neve sejlik fel. Úgy tűnik, Yom-Tovnak vannak még tervei Budapesten.
Mint oly sok magyar sikertörténet, ez is egy politikus barátságával kezdődik. Mégpedig a VII. kerületi ingatlanbotrányban vagy a Centrum Parkoló Kft. mára bírósági szakban lévő ügyében érintett egykori Erzsébetvárosi szocialista alpolgármester, Fürst György barátságával.
Terézváros "felszámolóbiztosa", Fürst György ekkortájt, a kétezres évek elején vette saját kezébe Terézváros ingatlanügyeit: ő tárgyalt a befektetőkkel, és néhány év alatt több tucat épülettől sikerült megszabadítania a kerületet. Köztük a Király utca 40-től és az Andrássy úti palotáktól is, amelyek aztán Fürst esküvői díszvendége, Arie Yom-Tov érdekeltségi körében kötöttek ki.
Inasévek
Arie Yom Tov már a kilencvenes években is aktív, de még korántsem meghatározó alakja volt a budapesti ingatlanpiacon előretörő izraeli befektetői köröknek. Ezek a befektetők néha rivalizálva, néha egymást segítve lettek a legnagyobb budapesti ingatlanprojektek kezdeményezői és finanszírozói. A kilencvenes években indult boom hatására megtelepedő izraeli befektetőkről nem sokat tudni, egy, az Indexen megjelent cikksorozatot leszámítva nem sokan foglalkoztak a budapesti építőipari szektorban robbanásszerűen megjelenő izraeli hátterű cégekkel.
Pedig már egy tíz évvel ezelőtti ingatlanpiaci felmérés is azt mutatta, hogy a tíz legnagyobb magyarországi lakásfejlesztő cég fele mögött izraeli érdekeltségű beruházók vannak. Egy évvel később, 2007 októberében Szilvan Salom izraeli külügyminiszter budapesti látogatásán pedig már kétmilliárd dollárnyi Magyarországra hozott tőkéről beszélt, amelynek nagy részét az ingatlanbefektetések teszik ki.
Ha a befektetők nem is, a befektetések megtestesüléseként felhúzott épületek mindenki számára ismerősek: az ötcsillagos Le Meridien szálloda, az Aréna Center, a Duna Pláza, a Csepel Pláza, számos lakópark és üzletház nőtt ki a földből e cégek irányítása alatt.
Az egyik jelentős cégbirodalom meghatározó alakja Mordechai Moti Zisser volt, a Plaza Centers irányítója. Az ő működése nyomán született többek közt az Aréna Pláza és a Duna Pláza. Ezeket – sok más bevásárlóközponttal együtt – jó néhány éve értékesítette, összesen több mint 330 millió dollárért.
Moti Zisser ingatlanmogul szárnyai alatt kezdte pályafutását 1996-ban a frissdiplomás könyvvizsgáló, Ehud Amir, aki aztán hamarosan saját érdekeltségével, az Autóker Holdinggal szállt be a budapesti ingatlanbizniszbe, a cégnek 1999-től 2007-ig elnök-vezérigazgatója volt.
Üzletemberek és segítőkész politikusok
Persze a sikeres ingatlanbefektetéshez kellettek a kapcsolatok: a közvetítő szerepet az önkormányzatok és az izraeli befektetők között David Admon, Izrael állam akkori budapesti nagykövete vállalta: ő ajánlotta fel segítségét a VII. kerület akkori polgármesternének, Hunvald Györgynek is a régi zsidó negyed rehabilitációjában. A negyed házainak tulajdonosváltásai ezt követően gyorsultak fel, miközben az offshore céghálók mögötti tényleges tulajdonos gyakran azonosíthatatlanná volt.
Az izraeli nagykövet ellen 2007-ben kezdtek vizsgálódni az izraeli hatóságok, miután izraeli oknyomozó riportokból számos visszaélésgyanús ügyre derült fény itt tartózkodása alatti időkből. Az izraeli lapok szerint Admon magánügyletekhez használta fel pozícióját. De nemcsak a saját üzleteinek egyengette az utat, hanem fiának és más izraeli vállalkozóknak is, a gyanú szerint pénzért.
Végül azonban az izraeli hatóságok bizonyíték hiányában megszüntették az ellene folyó nyomozást, 2010-ben meghalt.
Ezen a ponton kerül a képbe Arie Yom-Tov. A kilencvenes években még csupán a nagypályás izraeli befektetőcégek üzleti felhajtójaként emlegetett Yom-Tov többek között az Ehud Amir nevével fémjelzett Autókernek szerzett ingatlanbefektetési lehetőségeket, de Moti Zisserrel is üzleti kapcsolatba került.
Király utca, Gozsdu-udvar: néha épít, néha rombol
Yom-Tov a kezdetektől a legnagyobbak között mozgott, cégei mégis akkor kezdtek igazán hasítani a magyar ingatlanpiacon, amikor 90–es évek végétől fokozatosan pozícióba kerültek a VI. és a VII. kerületben a későbbi szocialista polgármesterek és a körülöttük üzletelő kétes figurák.
Az eladósodott bel-budapesti kerületekben a rehabilitációs területen zajló bérlőkivásárlások és a korábbi ciklusra jellemző, szociális célú költekezés súlyosan megterhelte a költségvetést – Hunvaldék és Fürsték egy új üzleti modellt hoztak, amely egyszerűen az épületek olcsó eladásáról szólt.
Az erzsébetvárosi házeladások 1996 végén kezdődtek, és 1998-tól gyorsultak fel, amikor Szabó Zoltán szocialista politikust polgármesterré választották, az egyik alpolgármester pedig Hunvald György lett. Arie Yom-Tov ebben az időszakban négy épületet vásárolt meg: a Király utca 13-at, a Dob utca 16-ot, illetve a Holló utca 6-ot és 14-et.
A VI. kerületben 2002 volt a fordulópont, a szocialisták ekkor szerezték vissza a kerületet a Fidesztől: Verók István lett a polgármester és Fürst György az alpolgármestere. Terézváros "felszámolóbiztosának" színrelépése teljesen új alapokra helyezte a kerület vagyongazdálkodását.
A zsidó negyed Az Erzsébetváros belső övezetét szokták a budapesti "zsidó negyedként" emlegetni: itt épültek fel a budapesti ortodox zsidóság legfőbb vallási kegyhelyei, köztük a Dohány utcai Zsinagógával, Európa legnagyobb zsinagógájával; ezen a területen volt a második világháború alatt a "nagy gettó", a Király utca, a Kertész utca, a Dohány utca és a Károly körút között. A hosszú évtizedekig elhanyagolt városrészben a kétezres évek elején vett lendületet a revitalizáció, de ez egyben az erzsébetvárosi ingatlanpanamát és házrombolási hullámot is jelentette: ekkor vette kezdetét a "bontásos városrehabilitáció".
A világörökség védőzónájában lévő ingatlanokat a pénzhiányra hivatkozva az önkormányzatok sorra eladogatták – Hunvald szavaival: "kénytelenek a rehabilitációt a befektetőre bízni". Az önkormányzat különböző eszközökkel elérte, hogy a lakók előbb ne tudjanak érdemben élni elővásárlási jogukkal, majd kiköltöztette őket.
Majd lehetővé tette, sok esetben segítette, hogy a kerület szempontjából korántsem kedvező opciós szerződésekkel tőkeerős külföldi, többnyire izraeli érdekeltségű, de offshore cégekben végződő vállalkozások telepedhessenek meg a városrészben, kedvükre átalakítva annak arculatát, sok esetben tönkre téve azokat az ingatlanokat, amelynek lakói valamilyen módon ellenálltak a törekvésnek.
Azokat az ingatlanokat azonban nagyívben kerülték a befektetők, amelyekben képviselőtestületi tag vagy országgyűlési képviselő lakott: a Király utca 17. és a Dob utca 20. így menekült meg a "rehabilitációtól".
Ekkoriban szerezte meg Arie Yom-Tov egyik ciprusi hátterű cégével, a Magyar Ingatlan Kft-vel a háttérben tevékenykedő, az Autókerhez köthető cégháló megbízásából a Gozsdu-udvarként ismert Király utca 13.-at és Dob utca 16.-ot. (A Magyar Ingatlan Kft-t 2012 végére felszámolták, a cég 2009 óta végrehajtás alatt állt.)
A Gozsdu-udvar "rehabilitációja" az önkormányzati vagyon elszórásának ékes példája volt: közel tíz évbe és másfél milliárd forintba került a lakók kiköltöztetése, míg az értékesítésből a kerületnek mindössze nyolcszázmillió forint bevétele származott. Az Arie Yom-Tovhoz köthető Magyar Ingatlan Kft 2004-ben vette meg az ingatlanokat, ám a pályázat keretein belül valahogy a céghez vándorolt a párhuzamos Holló utca négy telkének elővásárlási joga is.
Az erzsébetvárosi modell: így lehetett fillérekért házat venni a Király utcában
A 2000-es évek elején kialakult módszer a következő volt: Az önkormányzat a befektető vételi szándékának informális tisztázása után megbízza a saját vagyonkezelőjét, hogy értékelje fel az adott ingatlant. Az ingatlant felértékelő szakvélemény aztán az épület állapotára hivatkozva nyomott árat állapít meg. Ezek után zárt ülésen jóváhagyják az opciós szerződés megkötését az e célra minimális tőkével alapított projektcéggel.
Mivel a lakókat a vételár terhére költöztetik ki, az önkormányzat az üzletből nem nagyon lát pénzt. Ezt követően az opciós joggal felértékelt cégbe bevásárolja magát többségi tulajdonosként egy offshore vállalkozás, melynek végén a projektcéget is mozgató kör található. Az offshore végül továbbadja az ingatlant a beruházást ténylegesen elvégző befektetőnek.
Ekkora az üzletrész értéke már az eredeti ár sokszorosa, a vagyon pedig már nem az önkormányzathoz, hanem magánzsebekbe vándorol: az első vevők pedig az offshore cégen keresztül könnyen kivehették az óriási hasznot az értékesítésből.
A vagyonvesztés módszertanának bemutatására kiváló példa a Király utca 40. esete. Az épp fideszes vezetés alatt álló önkormányzat ekkorra kiegyezett a szocialistákkal, így Fürst György fb-tag lett a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt.-ben. Hamar elkészült a kerület új szabályozási terve, amely a Király utca 40. épületét bontásra alkalmasnak ítélte.
A bontásra – vagyis a "rehabilitációra" – a vagyonkezelő a Revital Ingatlanfejlesztési Rt.-t kérte fel, melynek felügyelőbizottságában 1995 után több fideszes képviselő is megfordult. A Medgyessy-kormány azonban nem ítélte meg a remélt támogatást a projekthez, így az ügy egy időre elsikkadt.
2003 februárjában azonban érkezett egy ajánlat az önkormányzathoz az ingatlan rehabilitálására. Ennek lényege az volt, hogy a vevő a 275 milliós vételár megfizetése helyett ekkora értékben berendez egy idősek otthonát, mely addig a házban kapott helyet.
Az ötlet jó volt, de úgy tűnik, a jelentkező vevő helyett másnak szerettek volna az ingatlant eladni, hiszen pár hónappal később az önkormányzat majdnem ugyanezekkel a feltételekkel írt ki pályázatot. Erre Arie Yom-Tov cége, az akkor épp ciprusi offshore-ban végződő Constrattic Kft. is pályázott.
Ez a cég ma már egy Marshall-szigeteki cég érdekeltségébe tartozik, de amikor a pályázatot 2003 elején beadták, Yom-Tov a cég ügyvezetője volt.
Bár az ötfős önkormányzati munkacsoport a beérkezett ajánlatok közül a Gropius Építő és Kereskedelmi Rt. pályázatát szavazta meg győztesnek, végül valahogy mégis a Constrattic került ki győztesen. Noha az elbíráláskor nem volt tudható, ténylegesen ki a cég tulajdonosa, a 2003. augusztusi szerződéskötéskor a cégben felbukkant tulajdonosként az ország egyik legnagyobb ingatlanbefektetője, az Autóker Holding Rt.
A Király utca 40 évekig az enyészeté volt, a befektetők csak azt várták, mikor omlik végre össze. Már az is az épített örökség védelmében fellépő Óvás Egyesület sikere, hogy leállították a bontást, az eredeti terv ugyanis ez lett volna. A műemlékvédők végül elérték, hogy az ingatlanfejlesztők legalább a ház eredeti homlokzatát állítsák vissza.
Az Autókerhez köthető beruházó szerint jövőre készülhet el az oda megálmodott luxus társasház, ahol egyébként kilencszázezer forintos áron adnának majd túl egy négyzetméteren.
A vállalkozó érdekelt volt abban a Szinyei Merse utcai építkezésben is, ahol a környékbelieknél másfél emelettel magasabbra tervezték a háztömböt, amibe a "kellemetlenkedő" főépítész, Tétényi Éva nem ment bele. Amikor negyedszer tűzték napirendre a beépítést, az ülés előtt egy nappal Verók polgármester értesítette a kerületi főépítészt, hogy megszünteti a tervtanácsot – később menesztette a főépítészt is, a Constrattic Kft. pedig megkezdhette az építkezést.
A cégnek nem ez volt az egyetlen ügylete a kerülettel: a Király utcában és a Vasvári Pál utcában egy-egy, a Rózsa utcában két ingatlant is vettek az önkormányzattól.
Gyémántcsiszoló Salgótarjánban Boldvai Lászlóval
2004-ben 864 millió forint vissza nem térítendő támogatást ígért a Medgyessy-kormány egy izraeli cég salgótarjáni beruházásához. A külföldi tulajdonú társaság egy gyémántcsiszoló üzemet létesített volna négymilliárd forintból a privatizációra váró ST Glass Öblösüveggyár Rt-től bérelt területen.
Akkoriban többen tudni vélték, hogy az üzlet hátterében az izraeli Arie Yom-Tov állt. Ma már csak annyi látszik, hogy a cégadatok szerint a kérdéses időszakban a mára felszámolás alá került DUNA-SILVER Kft. ügyvezetője valóban Yom-Tov volt, a cégben pedig a mai napig tulajdonos Yom-Tov Ágnes. Szintén tulaj a cégben az offshore Kosmotheory Enterprises Limited, melynek kézbesítési megbízottja a számos Yom-Tov-cég képviselőjeként felbukkanó Tomcsányi Tamás ügyvéd.
És persze ez a cég is a II. kerület, Hűvösvölgyi út 36. alá van bejegyezve, mint a Yom-Tovhoz köthető cégek túlnyomó többsége.
A nagyösszegű támogatás odaítélésének megalapozottságát ugyanakkor erősen megkérdőjelezhette volna a tény, hogy a céget a szokásos módszert követve minimális, hárommiliós törzstőkével jegyezték be, és tulajdonosi szerkezete offshore cégekben végződött.
Igaz, a gyémántcsiszoló ügyét akkoriban Boldvai László MSZP-s parlamenti képviselő erőltette, és a projektet támogatta Burány Sándor akkori munkaügyi miniszter is: május elején azonban Yom-Tovék bejelentették, hogy elállnak a projekttől.
Arie Yom-Tov és a Kodály köröndi paloták
A leégett Andrássy út 83-85. alatti palota körül mára reménytelen patthelyzet alakult ki: Yom-Tov, akinek érdekeltsége birtokolja az ingatlan egy részét, addig nem hajlandó új megállapodást kötni a lakókkal, amíg azok el nem fogadják a házzal kapcsolatos beépítési terveit.
Az ügy egészen 2000-ig nyúlik vissza, ekkor kötött szerződést a fideszes Farkas György vezette VI. kerületi önkormányzat az Arnon Epschtein vezette Király utca 20- Alfa 1. Kft-vel az Andrássy út 83-85. alatti épület felújítására. A többször módosított megállapodás szerint a ház tetőszerkezetének és függőfolyosójának felújításáért cserébe a cég – lakottan – megkapta az emeleti lakásokat. A lakások feletti tetőtér pedig a felújítás befejezése után került volna a kft. kizárólagos tulajdonába.
Az önkormányzat a társaságnak adta a Rózsa u. 91-93. alatti telkeket is. A cégnek az ott építendő házban kellett elhelyeznie a Kodály köröndi ház felső emeleti lakóit – vagyis a beruházó az üzlet részeként egy kedvező árú önkormányzati telekhez is hozzájuthatott.
Yom-Tov pozícióját erősítette, hogy a műemléképületek a műemlékvédelmi hivatal nyomására önkormányzati tulajdonban maradtak, így a bérlők nem vásárolhatták meg lakásaikat. Az önkormányzat így a cégnek tudta eladni azokat, a kivásárolt lakók pedig a Rózsa utcában vagy a ház más lakásaiban kaphattak új otthont. A 2002-es szocialista hatalomátvétel miatt azonban egy időre leállt a projekt.
2005-ben aztán Yom-Tov frissen alapított Andrássy út 83-85 Ingatlanforgalmazó Kft. nevű cége vette át a beruházást, mégpedig úgy, hogy a frissen alakult offshore hátterű cég még be sem volt jegyezve a cégbíróságon.Ugyanakkor, ahogy az Átlátszó korábbi cikkében kiderítette, valójában a korábbival azonos beruházói kör vitte tovább a beruházást.
Sajátossága a szerződésnek, hogy Yom-Tov érdekeltségébe tartozó cég tulajdonképpen a bérleti jog megváltására kapott jogot az önkormányzattól, a felújításért azonban már tulajdonjoghoz jutott. Ezen túl a szerződés értelmében még az építési tervek elkészítése és az építési engedély iránti kérelem beadása sem terhelte, ezeket az önkormányzat saját költségén, 46 millió forintért készíttette el, a kft-nek ezt csak akkor kellett volna megfizetnie, ha már birtokba vette a kiürített ingatlant.
A szerződések kísértetiesen hasonlítottak a zsidónegyedben kifejlesztett struktúrára: az önkormányzat tulajdonjogot adott a projektcégnek, amiért a lakók lelépési díja volt a vételár, úgy, hogy eredetileg az önkormányzat vállalta a velük való megállapodást. A 3. emeleti bérlőket hamar ki is vásárolta a cég, egy bérlőt kivéve, akinek a felkínált csereingatlanok minősége nem volt megfelelő.
Bár 2006 szeptemberétől az önkormányzat feladata lett volna a harmadik emelet kiürítése, és a többször módosított szerződés szerint a felújítás csak a kiürítés után kezdődhetett volna, 2007-ben mégis megkezdték a munkálatokat úgy, hogy még laktak lakók a harmadik emeleten.
Hochbaum Dániel
Ez a cikk a Transparency International Magyarország "TI Akadémia" elnevezésű projektjének keretében készült a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásával. | [
"DUNA-SILVER Kft.",
"Autóker Holding Rt."
] | [
"Magyar Ingatlan Kft-vel",
"Csepel Pláza",
"Magyar Ingatlan Kft",
"Óvás Egyesület",
"ST Glass Öblösüveggyár Rt-től",
"Transparency International Magyarország",
"Kosmotheory Enterprises Limited",
"Alfa 1. Kft",
"Terézvárosi Vagyonkezelő Rt.",
"Centrum Parkoló Kft.",
"Magyar Ingatlan Kft-t",
"Revital Ingatlanfejlesztési Rt.",
"Constrattic Kft.",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Arie Yom-Tov",
"Ingatlanforgalmazó Kft.",
"Plaza Centers",
"Gropius Építő és Kereskedelmi Rt."
] |
Hol vannak már a régi korrupciós technikák, amikor a gazdaság szereplői még egymásra licitálva próbálták megkenni a politikusokat és a köztisztviselőket? Mára a korrupció átgondolt, szervezett, rendszerszintű lett, egyúttal az állam által tervezett és vezérelt központi vagyonújraosztás szolgálatába állították, a tranzakciókat törvényhozói segítséggel legalizálták. Az így létrejött, a Fidesz által dominált magyar modellt a szakirodalom kapcsolati gazdaságnak nevezi. Jellegzetes alakja a stróman, akit a gazdasági korrupciót kezdeményező és kezelő politika mozgat. A stróman legdrágább kincse a hallgatni tudás – még sosem láttunk strómant, aki elárulta volna megbízóját.
Mikor a kilencvenes évek elején először jelenhetett meg Magyarországon a gazdagok százas listája, a szerkesztők közül valaki halkan odasúgta: ezzel még lesz egy kis munka. Öt évet sem ad, és a szereplők közül alig látunk valakit a top húszban. Igaza lett. Az elavult listákat lapozva, az emelkedéseket és eltűnéseket vizsgálva látható, mennyire más világban járunk. A 2017-es listán ötödik Mészáros Lőrincnek sokáig színét sem láttuk. Gyarapodása négy év alatt tizenötszörös: 7,7-ről 120 milliárdig jutott. Eddig. Simicska Lajos nevét 1990 körül a politikai ínyencek sem ismerték. Mészáros urat akkoriban a gázszerelői munka kötötte le, a környék falvaiban ’90 táján kezdte bekötni a gázt az állami gázprogram keretében.
Rég volt, más szelek fújnak, beköszöntött a strómanok kora. Az új rendszer (és a korrupció) jellegét a hazai ellenzéki értelmiség hat éve próbálja megrajzolni. A népszerű "maffiaállam-elmélet" kidolgozója, Magyar Bálint szerint a korrupció az új struktúrában döntően megváltozott. Átgondolt, szervezett, rendszerszerű lett. A hétköznapi, vagy szabad versenyes korrupció lassanként háttérbe szorul. A new wave az állam által vezérelt és tervezett központi vagyonújraosztás. Szabad versenyes (alsó szintű) korrupciónak a szerző a tradicionális mintát nevezi: a gazdaság szereplői egymásra licitálva környékezik meg a politikát és a közigazgatást. Szabad versenyes korrupció a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is létezik, ám döntően másról van szó. A tranzakciót, törvényhozói áttétellel, maga a politika kezdeményezi, dolgozza ki és szervezi. (Lásd például a kaszinókat, a szerencsejáték-törvényt.) A játszma többszereplős. A politikai vállalkozó (a poligarcha) üzleti értelemben érintetlen, az üzleti vállalkozó (az oligarcha) politikai szimpátiáit rejti. A politikusnak van hatalma, de nem látható a gazdagodása, az oligarcha vagyona látható, ám politikai hatalma rejtett. A nagy szakítás baljós napján Simicska nem véletlenül jelentette ki: "Én emeltem föl (Orbánt), és én fogom megbuktatni."
A folyamatot azért kellett rendszerszerűvé tenni, mert hatalmas apparátust kell hozzá működtetni. Adóhivatalt, ügyvédet, jogi szakértőt, parlamenti frakciót, szervezni információáramlást, tervezni költségvetést. Elvégre nem hagyományos korrupcióról, nem két fél között megkötött alkalmi dealről, hanem előre eldöntött elosztásról (túlárazásról, személyre szabott pályáztatásról) van szó. Az alkalmi tranzakció végén a felek fizetnek és továbblépnek, ám a NER-tranzakció után megmarad a csapat. Revanzsálnak és visszaadnak, szolgáltatnak és új zsákmány után néznek. A folyamat megállíthatatlan, a játszma sokszereplős. Az oligarcha és a poligarcha mellett felbukkan a jogi közvetítő, aki megteremti a törvényesség látszatát. Döntő feltétel az engedelmesség és a fegyelem. Amikor Spéder Zoltánt "csoportdinamikai okból" megbuktatták, a központ az államhatalmi szerveket is igénybe vette, az áldozat pedig feltett kézzel hátrált, megszavazta saját kifosztását.
Szalmabáb Stróman (német szó: szalmabáb, szalmaember) annak a személynek az elnevezése, aki mások (a háttéremberek) nevében lép fel az üzleti világban vagy más szerepben, olyanokat kiváltva, akik valami okból nem akarnak nyilvánosság elé lépni. A bábot a régi Rómában a Vesta-szüzek az emberáldozatokra emlékezve belevetették a Tiberisbe. A kifejezést Magyarországon a zsidótörvények idején is használták, amikor a zsidó származású tulajdonosok üzleti szereplését törvények korlátozták. A strómannak nevezett személyt, üzlettársat ma vagyonjogi, vagyonkezelési célból alkalmazzák.
Mivel a poligarcha rejtőzködik, a helyzet provokálja a strómanrendszer kiépítését. A stróman a politikai család tagja, de döntési jogköre korlátozott. Az egyik tényfeltáró portál munkatársa azt mondja: a stróman legdrágább kincse a hallgatás. Még sosem láttak strómant, aki elárulta volna megbízóját. S mivel az ügyletek többsége bonyolult, a stróman és az oligarcha néha talányos módon összeolvad. Simicska a kezdeti időkben egyszerre volt stróman és kezdő oligarcha, de az adóhatóság elnökeként is kipróbálta magát. Mindegy, hogy a stróman tulajdonrészt kap, vagy fizetést, a tehetséges stróman előbb-utóbb maga is oligarcha lesz.
2014 után, mikorra a rendszer kinőtte magát, a Simicska–Orbán-kapcsolat egyre kínosabb lett. Orbán a kettős (stróman, oligarcha) funkciót ezért szüntette meg. Azóta "profiltiszta" strómanokat és oligarchákat alkalmaz. Persze a szerep meg-megbicsaklik néha. Ha a vezető magánszenvedélye a futball, az oligarcha feladata egy futballcsapat adoptálása. Hogy Seszták Miklós feltörését a tao kiötlése hozta el, nem kétséges. Mészáros központi szerepét mégis futballfelvásárló képessége adja. Felcsút mellett szerte a Kárpát-medencében ma már négy akadémiája van. A leckét mindenki kívülről fújja. Seszták: Kisvárda, Tállai: Mezőkövesd, Kósa: Loki, Deutsch: MTK, Kubatov: Ferencváros. A foci olyan gyermeteg változatában is nyerő, mint a külgazdasági miniszter által gründolt dunakeszi futsalcsapat. A teremfoci Szijjártó karrierjében az elrugaszkodás politikai zsámolya.
A jelen két ikercsillagát – Hernádi Zsoltot (Mol) és Garancsi Istvánt (Market) – Orbán már az első ciklusban fölfedezte, és egy ingatlanbizniszben (CD Hungary) megfuttatta. Hernádiból stratégiai vezető, Garancsiból Orbán fehérvári futballrezidense lett. A rendszer fontos eleme, hogy ügyeibe a trafikosoktól a földbérlőkig minél több résztvevőt belekorrumpáljon.
Komoly álcázó gesztusokat a rendszer már nem tesz. A miniszterelnök pénzügyi megtakarítása, papíron, 742 000 forint. Autója, nagy értékű ingósága, gazdasági érdekeltsége nincs. 2002-ben fölvett hitelét szorgosan törleszti. Valamennyit még szegényedett is.
– Mondhat bármit az ellenzék, rázhatják csörgőiket Juhász Péterék – mondja a "gazdagügyi" kolléga. – Hiába mantrázzák, hogy Mészáros vagyonát Orbánéhoz kell hozzácsapni, hogy kijöjjön a reális eredmény – ebben a rendszerben sosem fognak ilyesmit bizonyítani.
– Ebben a rendszerben nem – ismeri el Juhász tárgyilagosan.
2000 körül még átjöttek történetek a sajtón keresztül. Írtak Kékessy Dezső és Orbán közös bizniszeiről, a sértődött titkárnő által kicsempészett szőlőtámogatási jegyzőkönyvekről. A taggyűlésről, amelyről a bíróságnak kellett eldöntenie, hogy taggyűlés-e a "tagi gyűlés", vagy csak "tagok összegyűlése". Már akkor is Orbán nyert. 2004 után az információáramlás megszűnt. A NER pedig végképp zárta sorait.
Magyar Bálint szerint a strómanrendszer megszervezését az is magyarázza, hogy az állam feletti uralom gyakorlói tudják, működésük közel sem legális. De mivel jogállami kulisszák között kell játszani, szimulálni kell a törvényes működést. Kulcsszerepet kap ebben a legfőbb ügyész, az antikorrupciós kampányok a riválisok kiiktatását szolgálják. A cél valójában nem a korrupció felszámolása, hanem a korrupció lehetőségének monopolizálása.
A "bűnöző állam" belépése bizonyos értelemben a korrupció fékje. Mert ha Garancsi besétál a hivatalba, hogy elnyerje sokadik százmilliós megbízását, ehhez már nem kell megkennie senkit. A tisztviselő tiszta marad, a pályázó törvényesen nyer. A hivatalnok jutalma az lesz, hogy megtarthatja az állását. A polgármester is polgármester maradhat, ha figyelembe vesz bizonyos mellékkörülményeket. Például ha a kormányfő vejének cége LED-es izzókkal házal, akkor "természetes módon" nyer.
A strómannak több fajtája is van, és a stróman is tart magánstrómant. Az első kör a család. Ezt a közvélemény elfogadja. Például mivel az egy birtoktestbe besorolható földbérlet nagyságát 300 hektárban maximálták, egy összetartó család a nagymama segítségével a birtokot kétezer hektárig is föltornázhatja. Szerényebb verzió a hajléktalan, aki odaadja az aláírását és az arcát egy üveg borért. Amikor a Quaestor bebukott és a háttérben kitört a pánik, Orgován Béla ötszázezerért vállalta az ügyvezető szerepét. Juhász Péter meséli: amikor az V. kerületben Rogán-ügyekben kutakodtak, kiderült, hogy a legnagyobb uniós pénzeket kezelő cég ügyvezetője egy portás. A Mészáros-féle politikai nagyvállalkozó stróman ritka, "prémium kategória". Tegyük hozzá, Mészáros a stróman kifejezést nem kedveli, az Együtt ellen indított próbaperben megtámadta. Keresetét elutasították.
A stróman szétszórt ember. Mészáros öntudattal vallja, mivel tőkegyarapodási irama a Facebook atyjáét is meghaladja, joggal mondhatja: "Lehet, hogy okosabb vagyok Zuckerbergnél." Néha azért érik meglepetések, amikor a sajtó képviselőitől tudja meg, hogy a Balaton környékén vett pár tucat kempinget. Juhász szerint egyértelmű, Mészáros sem tudhat mindent. A nevét azonban használja valaki.
A strómancég és az oligarchacég az üzleti adatok alapján könnyen fölismerhető. Gyanús, ha az állami megrendelésekből az országos szektorátlagnál jóval nagyobb arányban részesülnek. Ha irreálisan magas a cégből kivett nyereség. Normál vállalat kénytelen fejleszteni, valamit visszaforgatni, a strómancég nem strapálja magát. Gyanús, ha a felvett osztalék villámgyorsan külföldre vándorol. A bonyolult oda-vissza osztogatásban valamit vissza kell néha adni, a hasznot politikai tőkévé alakítani. De ezek fillérek.
S hogy van-e azért bármiféle vízió?
– Azért valamiféle értékrend, ideológia a korrupciós mocsárban is létezik – állítja Bokros Lajos. – Még a Fidesznek is van társadalomátalakító víziója. Ennyi pénzt nem lehet "lélek nélkül" a közkasszából kilopni. Ez nyilván egyfajta primitív törzsi nacionalizmus. A gond az, hogy a kijátszott pénz nem hasznosul értelmesen. A lojalitási verseny győztesei piaci helyzetben képtelenek boldogulni. De nincs is ilyen céljuk. Az állam nem ellentéte a piacnak. Nélkülözhetetlen feltétele. A rossz állam – mint a magyar – versenyképtelen oligarchát és monopolhelyzetet teremt.
Hogy mi lesz a korrupciós pénz sorsa, arról megoszlanak a vélemények.
– Nehéz lesz visszaszerezni – mondja Juhász Péter. – Ha egyszer nagy lesz a felzúdulás, megindul majd a külföldre tartó tőkemozgás. De egyelőre nem gondolkodnak vereségben.
Mészáros sem gyötri magát ilyesmivel. Sikeres sportvezető. Terepjáróval jár, van jachtja, stadionja. Megejtő látvány, ahogy Felcsúton az újságírók gyűrűjén átvonul. Hóna alatt rózsaszín dossziét szorongat. Lépéseinek súlya van. | [
"Fidesz"
] | [
"CD Hungary",
"Nemzeti Együttműködés Rendszere"
] |
Évek óta nem érkezett hír a nyilvánossághoz a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) működéséről, a jelenlegi kormányzati és közigazgatási szférának nincs egyetlen olyan ügye sem, amely elérné a Kehi ingerküszöbét. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hivatal honlapján nem találhatók ilyen jellegű információk. Nem tudni, hogy milyen területeken milyen vizsgálatokat folytat a hivatal, ezeknek mi az eredménye, az elmúlt másfél évben feltártak-e olyan szabálytalanságot, illetve törvénytelenséget, amely a jelenlegi kormányhoz köthető. A hivatal egyébként – honlapjának tanúsága szerint – "ellátja az államháztartási törvényben a belső ellenőrzési szerv számára meghatározott feladatokat, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások tekintetében az EU 2007–2013 programozási ciklusban az ellenőrzési hatósági feladatokat, valamint az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatások tekintetében a kormányrendeletekben meghatározott ellenőrzési feladatokat".
Van tehát munka bőven. Szerettük volna megtudni, hogy ezen sokrétű ellenőrzési feladatkör eddig milyen eredményekkel járt, de nem csak a honlaptól nem lettünk okosabbak. Az intézmény sajtóosztálya sem volt közlékenyebb. Két hét folyamatos telefonálgatás után sem sikerült egyetlen munkatársukkal sem beszélni. Végül a telefonközpontos segített: miután – érthetetlen módon – neki kellett elmondanunk, hogy melyik laptól és milyen ügyben keressük a sajtóosztályt, azt a választ adta: "Akkor küldjék el a kérdéseiket levélben." Arra nem volt hajlandó válaszolni, kinek az utasítására akadályozza meg, hogy a Magyar Nemzet munkatársa közvetlenül beszélhessen a hivatal illetékesével. A hivatal tevékenységét érintő kérdéseinket szerdán el is küldtük; "soron kívüli választ" ígértek. Ilyet azonban tegnapi lapzártánkig nem kaptunk. A hivatal a nagy titkolódzás miatt egyébként nemrégiben meg is ütötte a bokáját: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ugyanis közérdekű adatok eltitkolása miatt támadta meg a Kehit. A bíróság decemberben jogerősen a TASZ-nak adott igazat.
A Kehi korábban – a 2002-es választások után – gyorsan alkalmazkodott az új kormány igényeihez: egy – még az Orbán-kabinet idején megkezdett, de a Medgyessy-kormány regnálása alatt befejezett – vizsgálat eredményét "némileg" megváltoztatták: a Gyurcsány Ferenchez köthető, balatonőszödi kormányüdülőt érintő, zavaros privatizációs ügyben a Kehi jelentése végül az állapította meg, hogy nem történt szabálytalanság. A jobboldali kormány idején történt informatikai beszerzések ügyében viszont hadjáratot indított a szervezet, számos törvénytelenségre híva fel a figyelmet. Az ezek nyomán tett feljelentéseknek végül nem lett elmarasztaló eredménye. A 2006-os választások előtt előkerült egy ugyancsak a Kehinek tulajdonított dokumentum, amely azt "igazolta", hogy az Orbán-kabinet túlkonszolidálta a Postabankot, a feltáró jellegű vizsgálatokat pedig az akkori kancelláriaminiszter, Stumpf István állította le. Ennek az ügynek sem lett folytatása, pedig a szocialista–szabad demokrata tandemnek nyilván jól jött volna. Hiábavaló erőlködésből tehát nem volt hiány. Eredményből annál inkább.
Bodacz Balázs | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] | [
"Kohéziós Alap",
"Európai Regionális Fejlesztési Alap",
"Magyar Nemzet",
"Európai Szociális Alap",
"Társaság a Szabadságjog"
] |
Ügyvédi irodát bízott meg a fejlesztési minisztérium, hogy képviselje a trafikügyben indított adatigénylési perekben.
Bruttó 9,5 millió forintért bízta meg a Dr. Dudás Gábor Ügyvédi Irodát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), hogy a trafikügyben indított közérdekű adatigénylési perekben képviselje a minisztériumot – írta az Index. Az erről szóló értesítő a kormány honlapján jelent meg.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) több szervezetet, köztük az Origót és az Indexet is képviseli az adatigénylési perekben. Az újságok a trafikpályázatok nyilvánosságra kerülését szeretnék elérni, de erre a minisztérium nem volt hajlandó. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Dr. Dudás Gábor Ügyvédi Iroda",
"Társaság a Szabadságjogokért"
] |
A pozícióosztogatás szokása pártfüggetlen, a belőle fakadó elégedettség vagy elégedetlenség pedig egyértelműen pártszimpátia függvénye. Jó időben jó helyen lenni sokat hozhat szakmailag és anyagilag is, s a jelek szerint nem lehet elég korán elkezdeni a kapcsolatépítést.
Lelkes és tudatos fiatalként egy párt közelében szívni a levegőt, eregetni az ötleteket, megmondani a tutit vagy éppen tudni valamit, amire szükség lehet, esetleg igény teremthető rá – kifizetődő egy kormányváltás után. A legújabb hírek szerint egy ifjú "civil" sorsa fordulhat most nagyot, aki 24 éves kora ellenére vezérigazgatói posztot tölthet be. De fialt már pozíciót másnak is a kapcsolati tőke és a politikai szimpátia az elmúlt hónapokban.
Vitézy Dávid © Fazekas István
Elsőként álljon itt Vitézy Dávid neve. Ő ugyanis a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) nevű szervezet szóvivőjéből válhat a BKV-t magába olvasztó közlekedési holding vezérigazgatójává. Legalábbis Tarlós István ezt szeretné, s a fideszes többségű fővárosi közgyűlés vélhetően meg is szavazza majd. A még mindig csupán 24 éves fiatalember már évek óta hallat magáról: az előző önkormányzati ciklus nagy részében (egészen pontosan 2007 januárjától 2009 decemberéig) a BKV felügyelőbizottságában dolgozott a Fidesz-frakció delegáltjaként. Fb-tagságát a főváros új főpolgármestere, Tarlós István vetette fel, de azt tagadta Vitézy, hogy párthoz köthető lenne, vagy pártérdekeket szolgálna. (Az Örulunk, Vincent? blog ugyanakkor - a Wikipediara hivatkozva - felveti a családi "beágyazottságot": édesapja Vitézy László filmrendező, tévés szakember, édesanyja Hankiss Ágnes (Erdős Ágnes) fideszes európai parlamenti képviselő, pszichológus, író. Anyai nagyapja Erdős Péter jogász, popmenedzser, egyik apai nagybátyja, Vitézy Tamás üzletember, Magyarország 100 leggazdagabb emberének egyike. S a szerző arra is figyelmeztet, hogy a BKV vezérigazgatói posztjára 2008-ban kiírt pályázat még ötéves vezető gyakorlatot, államigazgatási tapasztalatot kért, amely Vitézynek nincs. Tegyük hozzá: Vitézy a Budapesti Közlekedés Központ Zrt., nem pedig a BKV vezérigazgatója lesz)
Több vizsgálat kezdeményezője volt fb-tagként, s a VEKE is aktív volt a BKV-vel kapcsolatos - szervezési, korrupciós - ügyek kommentálásában. A civil szervezet 2000-ben, egy Index-fórumon szivárogtató diszpécser védelmében alakult, Vitézy pedig 2002-ben már elnökségi tag lett. Négy évvel ezelőtt egy Index-interjúban azt mondta, az ő specialitása a forgalomirányítás és forgalomszervezés, s "a közlekedési szakma szégyene", ami a 4-es metró címén történik Budapesten. Idén közgazdászként diplomázott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.
Vitézy kortársa Loppert Dániel, aki szintén szemtelenül fiatalon ismertette meg nevét a közzel. A néhány hónappal ezelőtt, 2010 júliusában a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs osztályvezetőjévé kinevezett Loppert gyorsan ívelő karrierje is 2002-ben indult. Ő volt az, aki tizennyolc évesen a Művészetek Völgye rendezvényen többször "lehazaárulózta" Medgyessy Pétert. A történtek után feljelentést tett ellene a tapolcai rendőrfőkapitány, így válhatott a jobboldali sajtó bátor hősévé.
Demonstráltak mellette, s Bayer Zsolt nyilvánosan szolidarított, amikor egy sajtótájékoztatón megismételte Loppert szavait. Bár elsőfokon rendzavarás szabálysértése miatt figyelmeztetésben részesítették, másodfokon a bíróság megszüntette a pert. Ezt követően lediplomázott, majd - ahogy a Népszabadság a pályáját összefoglaló cikkében írta - a Stumpf István vezette Századvég Politológiai Intézet politológia szakos hallgatója lett. 2003-ban lépett be a Fideszbe, s 2004 és 2005 között a Fidesz kormányra kerülését előkészítő "Polgári Kormányzás 2006" munkacsoport tagja volt. A lap arra is kitért, hogy 2005 decemberében a Fidesz ifjúsági tagozatának (IT) elnöke lett, s ő volt az első olyan fideszes politikus, aki egyértelműen elhatárolódott a Magyar Gárdától.
Rákay Philip Navracsics Tiborral
Az ifjú titánok sorát megtörjük egy régi-régi arccal, aki maga Rákay Philip. "A Kossuth teret mondanám csúcspontnak, és talán a hidakon és a Duna-parton felállt gyertyás körlánccal kezdődött el visszavonhatatlanul az a csendes forradalom, ami azóta is tart. Épp a múltkor mondtam valakinek, hogy ezek a hetek, amiket akkor átéltünk, a történelem részévé váltak, és ötven év múlva olvasni fogunk róluk a történelemkönyvekben. Olyan kerek szemekkel nézett rám, mintha őrült lennék. Vannak, akik mellett elmegy a történelem. Mi nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ezt megértük és megélhettük. Az, hogy a választást mégis elveszítettük, azt hiszem, jelzés volt a sorstól" - mondta 2009-ben Rákay Philip Kálmán a Demokratának adott interjújában.
A fél ország a Z+ zenei csatorna műsorvezetőjeként ismerte meg az 1972-ben Miskolcon született, és húsz évvel később a Riporter kerestetik műsorban felbukkanó Rákayt. Ekkor választott magának művésznevet is, mert a Kálmánt bonyolultnak és nem elég fiatalosnak találta. Az ország másik fele pedig a Fidesz-rendezvények porondmestereként, s a Hír Tv műsorvezetőjeként barátkozhatott meg az arcával. Utóbbi helyről hirtelen távozott tavasszal, amikor munkáltatói - bevallásuk szerint - a sajtóból értesültek arról, hogy kormányzati kommunikációval szeretne foglalkozni. Persze tanácsadóként nem itt próbálhatta ki magát először, mert a Népszabadság januári cikke szerint saját cége többnyire fideszes irányítású önkormányzatokat segít(ett) jól jövedelmező kommunikációs tanácsokkal. Tavasz óta viszont csend van, s megkeresésünkre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkársága azt közölte, hogy sem Rákay Philippel, sem cégével, a Contact Media Tanácsadó Kft.-vel semmilyen viszonyban nincsenek - nincs náluk munkaviszonyban, s megbízási szerződést sem kötöttek az egykori tévéssel. Egyes hírek szerint az állami ünnepek egyik felelőse Rákay, de az október 23-i rendezvényekért felelős Hungarofestnél azt közöltek: nincs semmilyen szerződésük a cégével.
Nem új fiú, de szintén új pozícióba került az egykor szintén Hír Tv-s Havasi Bertalan. A párt sajtóosztályát a kormányváltásig vezető, majd a miniszterelnöki sajtóstáb vezetőjévé előlépő, helyettes államtitkárrá kinevezett Havasi 2002 és 2005 között műsorvezető volt a hírcsatornán. Előtte 1997-től 2000-ig a Magyar Nemzet és a Duna Televízió pécsi tudósítójaként dolgozott, 2000-től 2002-ig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának sajtóreferense volt, majd 2002-ben a Terror Háza Múzeum sajtófőnöke lett. A Hír Tv-től a Fidesz-frakció sajtósaként lépett tovább 2005-ben, majd egy év múlva már a párt sajtófőnöke lett. Az egykori újságíróból lett sajtós válaszaiból ritkán lehetett bármilyen konkrétumot kihámozni.
Ezt a pozíciót kinevezése után - a szintén a hírcsatornáról ismert - Krakkó Ákos vette át, aki a főleg szocialista politikusok korrupciós ügyeit leleplezni hivatott Célpont című Hír Tv-s műsor riportere volt a kormányváltásig. Krakkó egy májusi interjúban még azt mondta a kétharmados fideszes kormánytöbbség tényére oknyomozó újságíróként reagálva: "Az is a mi pénzünk, amit egy narancsszínű politikus lophat el, és az is, amit egy vörös. Nem teszünk különbséget, mert nem tehetjük meg. A választások után hosszú ideig lehet majd cikkezni az elmúlt 8 év bűnös tetteiről, lehet majd szaladni az eltűnt forintok után. De a későbbiekben ugyanúgy figyelni kell a hatalmon lévő kormányt".
A jelek szerint azonban ezt már nem ő teszi meg. Egy másik, a Metropolitának adott interjúban a magyar oknyomozó-kultúra hiányára, a politikusi hozzáállásra panaszkodott: "Prágában történt, hogy egy oknyomozó újságíró magát magándetektívnek kiadva, egy sztorit kreálva az egyik politikust bebuktatta azzal, hogy az komoly pénzt fizetne azért, hogy politikai ellenlábasairól kompromittáló adatokat gyűjtsenek. Egy kollégám itt Magyarországon ugyanígy derített fényt arra, hogy romáktól fillérekért lehet a választások idején voksokat venni. A magyar politikusok erre nem az asztalra csaptak, hogy ez megengedhetetlen dolog, hanem azon lovagoltak, hogy hogy jön ahhoz egy riporter, hogy másnak adja ki magát, mint aki valójában".
A pártkommunikációt kívülről is megtámogatták néhányan, a Fidesz értékeli is a lelkes civileket. Tomanovics Gergely Best of Gyurcsány-videóival lopta be magát a fideszes döntéshozók szívébe. A huszonévesek lelkesedését magáénak tudó Tomanoviccsal - az Index értesülése szerint - a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyáron a miniszterek és államtitkárok nyilvános szerepléseinek dokumentálására kötött szerződést.
Tomanovics cége, a Greyhound Multimédia Kft. nettó 1,13 milliót keresett a megbízással. A lap azt írja a megállapodásról: a cég az 1,13 millió forintért azt vállalta, hogy valamivel több mint egy hónapon át, 2010. júlus 15. és augusztus 19. között miniszterek és államtitkárok nyilvános szereplésein dokumentáció jellegű videófelvételeket készít, feldolgoz, konvertál és archivál a tervezett Kormányzati Dokumentációs Központ számára. Az önmagát "internetes alkotóként" aposztrofáló Tomanovicsnak nem ez az első hivatalos munkája a pártnál. Tavaly ő készítette a Fidesz európai parlamenti kampányfilmjét.
A cég oldalára kattintva egyébként - feltételezéseink szerint - rovásírással megjelenített Greyhound felirat után a következő mondattal találkozhatunk - jelentsen ez bármit is: "Hamarosan kifelé is megmutatja erejét az új rendszer. Nem kell értened, aki számít, az úgyis érti. Szerelmem, köszönöm neked, és köszönöm Istennek az új életet veled". | [
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Budapesti Közlekedés Központ Zrt.",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkársága",
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma",
"Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem",
"Hír Tv-s",
"Terror Háza Múzeum",
"Századvég Politológiai Intézet",
"Hír Tv",
"Greyhound Multimédia Kft.",
"Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület",
"Kormányzati Dokumentációs Központ",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"Contact Media Tanácsadó Kft.",
"Duna Televízió",
"Magyar Gárda"
] |
Ahogy hétfőn megírtuk, a Magyar Teniszszövetség (MTSZ) megpályázta az ITF Fed-kupa döntőjének 2020 és 2022 közötti megrendezését. A kormány összesen 20 milliárd forintot fordítana erre a célra.
Szerdán az MTSZ honlapján Richter Attila főtitkár azt mondta: a Fed-kupa lebonyolítási rendszere éppen most alakul át, így a jövő évtől egy 12 csapatos döntőben vetélkednek majd a különböző válogatottak a végső győzelemért.
Ez a torna lesz a női tenisz egyik csúcseseménye, amelyet nézők tíz- és százmilliói követnek majd világszerte a közvetítéseken keresztül, tízezrek pedig a helyszínen. Ez nagyon nagy hírverést jelent a rendező városnak és a rendező ország teniszének is – tette hozzá.
Miután tudomást szereztek a Nemzetközi Teniszszövetségtől (ITF) arról, hogy helyszínt keresnek az első ilyen Fed-kupa-döntőnek, elkezdték az egyeztetéseket a kormányzattal, hogy megpályázhassák az eseményt.
"Miután meghívtak minket is a pályázó országok közé, a magyar kormány támogatásával benyújtottuk elképzelésünket az ITF-nek a szükséges garanciákkal, most pedig bizakodva várjuk az eredményt" – magyarázta a főtitkár.
A sportvezető kiemelte, több hónapos előkészítő munka eredménye lett az a pályázati anyag, amelyről prezentációt tartottak hétfőn Párizsban az ITF illetékeseinek. A pályázati anyagnak nagyon pozitív visszhangja volt – tette hozzá.
Richter megjegyezte, nagyon erős mezőnyben kellett helytállniuk, mivel több nagyváros, például Varsó, Isztambul és Chicago is pályázott a rendezésre.
Döntés a következő napokban várható. | [
"Magyar Teniszszövetség"
] | [
"Nemzetközi Teniszszövetség"
] |
A hortobágyi földbérletpályázaton ötszáz hektárt nyert egy cég, amelyet csak a pályázat kiírása után két héttel jegyeztek be, és csaknem négyszáz hektárt egy másik kft., amely a kiíráskor még nem is létezett. Kérdés, hogy a döntéshozók a pontozáskor miért nem vették figyelembe ezt a hosszúnak nem tekinthető szakmai múltat.
A hortobágyi földbérletpályázat egyes vesztesei hívták föl lapunk figyelmét arra a cégre, amely a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) által kiírt pályázaton furcsa módon úgy volt képes mintegy kétszáz hektárt nyerni, hogy csak a kiírás után két héttel jegyezték be.
A szóban forgó cég a nádudvari székhelyű Hortobágyi Szikes-Mező Kft., amelyet a cégkivonata szerint 2013. október 10-én jegyeztek be. Csakhogy a földbérletpályázatot a HNP 2013. szept. 26-án írta ki. A kft. tulajdonosa a hajdúszoboszlói Sóvágó Kálmán, aki a cég székhelyeként egy nádudvari címet jelölt meg, ám a cégkivonat szerint a kft. központi ügyintézésének helyét a tulajdonos hajdúszoboszlói lakcímére helyezték át idén januárban.
A HNP január közepén tette közzé a nyertesek listáját, amely szerint a különösen rövid múltra visszatekintő Hortobágyi-Szikes Mező Kft. 203 hektár földet nyert 980 aranykorona értékben, s ezért a területért évente 1 millió 250 ezer forint bérleti díjat kell fizetnie. Ugyancsak a Hortrobágyi Szikes-Mező Kft. a nyertese annak a 308 hektáros földnek, amelynek aranykorona értéke 975, a bérleti díja pedig egy évre 1 millió 200 ezer forint.
Ez a cég nádudvari gazdák elől nyert el földet, olyanok elől, akik valóban Nádudvaron élnek, és a tevékenységüket nem a pályázat kiírása után kezdték meg. A panaszosok szerint ez nem fér össze azzal a kormányzati ígérettel, hogy a helyben élő, komoly szakmai tapasztalattal rendelkező gazdákat előnyben részesítik a pontozáskor.
De a nádudvari cég nem az egyetlen a nyertesek között, amelyet a pályázati kiírás után jegyeztek be. A 2013. szeptember 26-án kiírt pályzaton 378 hektárt nyert a Halasközi Agrár Kft., amelynek létesítési okirata 2013. október 9-én kelt, és a céget október 11-én jegyezték be. A székhelye Hortobágy községben van, a cég képviselője a hajdúszoboszlói Sánta Imre.
Mint beszámoltunk róla, a HNP nemrégiben nyilvánosságra került listája hatalmas botrányt kavart. A bihari gazdáknál alaposan kiverte a biztosítékot, mert vannak olyan nyertesek, akik életvitelszerűen nem a pályázatban megadott lakcímen élnek, így a helyi gazdálkodók elestek a nekik ígért földektől. Elvesztette a legelőjét az a balmazújvárosi Tóth József, aki huszonnégy éve működteti tejtermeléssel foglalkozó családi gazdaságát, a családtagjaival együtt dolgozik, hét alkalmazottja van. Csaknem ötszáz darab Holstein-fríz és magyartarka tehenet tart, de nem tudja, hogy az állatokat ezek után hova fogja tenni.
A csalódott gazdálkodók múlt pénteken forgalomlassító demonstrációt tartottak Berettyóújfalu határában a 42-es főúton. Az ügy pikantériája, hogy a nyertesek állítólag "ellentüntetésre" készülnek: úgy tudjuk, hogy ma Tiszafüred határában, a Patkós Csárda mellett kívánnak demonstrálni a HNP döntése mellett. | [
"Hortobágyi Nemzeti Park",
"Hortobágyi Szikes-Mező Kft."
] | [
"Hortrobágyi Szikes-Mező Kft.",
"Halasközi Agrár Kft.",
"Hortobágyi-Szikes Mező Kft."
] |
Alig két hónappal azután, hogy Orbán Gáspár letette az esküt és hivatásos katonává vált, máris megkezdhette tanulmányait a brit katonai elit iskolában. A 9 hónapos tanmenetet rajta kívül a Honvédelmi Minisztérium (HM) két másik ösztöndíjasa kezdte el. Orbán Viktor fia az adatok alapján december 11-én végzett. Ez onnan tudható, hogy az akadémia minden évben háromszor tart egy ceremóniát a végzettek számára "Sovereign's Parade" néven, a ceremóniák után pedig megjelentetik a végzettek névsorát a Daily Telegraph című napilapban. A január 1-i számban, melyben a december 11-i ceremóniáról számolnak be, Orbán Gáspár is szerepel.
Orbán Gáspár neve a RMAS végzősei között a Daily Telegraph 2021. január 1-jei számában
A 28 éves Orbán Gáspár katonai pályafutása 2019-ben kezdődött, amikor egy hathetes alapkiképzésen vett részt a szolnoki MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár kiképző századánál. Az év júniusában tette le az esküjét és vált szerződéses katonává.
Először a Népszava adott hírt arról, hogy az intézményben fejezte be a kurzust 2020 májusában három magyar állampolgár – ezt az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségén keresztül a brit védelmi minisztérium is megerősítette. A lapnak ezt a HM is elismerte, annyit közölve, hogy a "képzésre a magyar katonák közül bárki jelentkezhetett, akinek ilyen törekvései voltak, és alkalmasnak tartotta magát, hogy a képzésen részt vegyen. A jelentkezők közül az állományilletékes parancsnok az elvégzett szakmai munka, kiképzési eredmény, és a tiszti attitűd összesített értékelései alapján választotta ki a résztvevőket". A HM szerint a kurzus összege pedig attól függ, hogy a hallgató milyen rendfokozatú és a tanulmány során pontosan milyen kiképzésben vesz részt.
A tájékoztatás szerint a koronavírus miatt az intézmény minden hallgatójának meg kellett szakítania a tanulmányait, így a három magyar is hazautazott. Ez lehet a magyarázata annak, hogy Orbán valójában csak decemberben végzett, bár a kurzus kezdete alapján ez már hónapokkal előbb megtörténhetett volna.
Az ügyben közvetítőn és közvetlenül írásban is Orbán Gáspárhoz fordultunk, de a kormányfő fia nem reagált megkeresésünkre.
Többször érdeklődtünk a Honvédelmi Minisztériumnál, a Miniszterelnökségen, és a Sandhurs Királyi Katonai Akadémiánál is, de mindeddig nem érkezett válasz. A budapesti brit nagykövetség csak általánosságban válaszolt.
Videoton, Felcsút, Felház, ELTE, honvédség, Sandhurst
Hogy az öt gyermekes kormányfő egyetlen fia katonai pályára lép, a kívülállók számára váratlan lehetett. Futballistának készült, a Videoton FC neveltje volt, az NB II-ben 2010 őszén játszott először -csereként az utolsó négy percben. 2011-ben a Videoton FC-től profi szerződést kapott, majd az apja közreműködésével létrejött felcsúti Puskás Akadémiához került, ahonnan a Videoton második számú, az NB III-ban játszó csapatában is megfordult. A középpályás játékos az NB I-ben 2014 márciusában mutatkozott be a felcsúti csapat színeiben, – a Honvéd elleni 4-0-s hátránynál állhatott be az utolsó 12 percre – de egy hónappal később – két 12 NB II-es és két NB I-es mérkőzésen való részvétellel a háta mögött – kiújuló sérülése miatt végleg elhagyta a profi futballt.
Még abban az évben az Empower a Child keresztény karitatív szervezettel Ugandába utazott, ahol gyerekeket tanított meg futballozni. Saját bevallása szerint ekkor vált igazi hívővé. "Afrikában találkoztam Jézus Krisztussal úgy, ahogy azóta ismerem őt" – mondta erről később a Golgota rádiónak.
Hazatérte után – társaival megalapította a Felház keresztény mozgalmat, amely a Körcsarnokban, a MOM Sportban is tartott rendezvényeket. "Nem hiszem, hogy az embereknek az különleges és izgalmas, hogy valaki egy egyedüli pozíciót betöltőjének a fia...Annyira csodálatos isten gyermekének lenni, hogy ilyenkor mindig meglep, hogy a miniszterelnök gyermekének lenni, az miért olyan érdekes" – mondta az Indexnek még 2018-ban.
Három és fél év után, 2019 márciusában a mozgalom befejezte működését, azzal, hogy a keretein belül elindult missziós tevékenységek már a Felház nélkül is folytatódhatnak.
Mindeközben Orbán Gáspár az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára járt, amelyet 2018-ban végzett el. A jogi pálya helyett azonban jött a katonai, esküjét 2019 nyarán tette le. Alig két hónappal később pedig már meg is kezdhette a Sandhurst Királyi Katonai Akadémián tanulmányait két magyar társával, a HM ösztöndíjasaként.
Bal szélen Orbán Gáspár 2020. augusztus 20-án a Kossuth téri tisztavatáson – Fotó: Orbán Viktor / Facebook
Orbán Viktor fiát már a kurzus után, 2020. augusztus. 20-án avatták tisztté az ünnepnapon szokásos Kossuth téri tisztavató ünnepségen.
Királyok, hercegek, diktátorok, kormányfők a tablón
A két, 1741-ben és 1801-ben alapított intézményből 1947-ben összevont katonai akadémia nem csak a brit hadsereg tisztképzésének központja, de fontos eszköze a brit katonai, diplomáciai kapcsolatépítésnek, miután számos külföldi – az európaiak mellett számottevő közel-keleti – politikus járta meg a 44 hetes kurzust. Ennek a díja – egy 2015-ös adat szerint – fejenként 93 ezer font, jelenlegi árfolyamon több mint 37 millió forint.
Henri, luxemburgi nagyherceg, Alajos, Liechtenstein trónörököse, Hamad, bahreini király, II. Abdullah, Jordánia királya, Kuvait több sejkje, kormánytagja, emírje, Katar jelenlegi emírje, Tamim, az Egyesült Arab Emirátusok több sejkje – csak néhányan azok közül a ma is aktív vezetők közül, akik az elmúlt évtizedekben a Sandhurst Királyi Katonai Akadémián végeztek.
Harry brit herceg a Sandhurst Royal Military Academy diákjaként 2006-ban – Fotó: James Velacott / POOL / AFP)
Rajtuk kívül számos néhai államfő és uralkodó, esetleg diktátor végzett az iskolában Bruneitől Thaiföldön, Nigérián át Nicaraguáig. (A mendemondák szerint Moammar Kadhafi is tanult itt, az RMAS azonban visszautasítja, hogy a Líbiát 2011-es haláláig vezető diktátor valaha járt volna az intézményben.)
Ide járt II. Erzsébet két unokája, Vilmos és Harry herceg is. Brit kormányfőt csak egyet tud felmutatni az iskola, igaz, ő a 20. század meghatározó politikusa volt: Winston Churchill. Mellesleg ide járt Ian Fleming is, bár a James Bond alakját megteremtő író nem fejezte be a kurzust.
Az intézmény elsősorban vezetőképzőként működik – igaz, ez a külföldi hallgatók esetében azért is kézenfekvő, mert jellemzően eleve olyan otthoni háttérrel rendelkeznek, amelyből egyenes út vezet a vezetői posztra – lásd az európai és közel-keleti arisztokrata névsort.
Az RMAS rövidebb, kihelyezett kurzusokat is tart, 2016-ban Budapesten egyhetes konfliktuskezelő oktatást tartott az intézmény két előadója. "A képzés célja, hogy a résztvevők a nemzetközi konfliktuskezelés kulcsfogalmait egy új nézőpontból is megismerhessék. Több szemszögből vizsgáltak krízis és konfliktushelyzetekre adható válaszokat, beleértve a megelőzést és a közbelépést" – áll a brit nagykövetség akkori Facebook-bejegyzésében.
Katonai soft power
A 19. században sem volt mellékes, de a brit gyarmatbirodalom II. világháború utáni fokozatos megszűnésével a RMAS a katonai képzésen túl egyre inkább afféle diplomáciai kapcsolatépítő intézményként is szolgált – a szovjet blokkban, és a posztszovjet térségben részben még ma is ilyesfajta feladatot tölt be a diplomatákat, újságírókat képző moszkvai MGIMO -, hiszen az intézményből kikerült külföldiek általában katonai, diplomáciai vezető pozíciókat töltöttek be.
A brit diplomácia így olyan döntéshozókkal tárgyalhatott, akiknek személyes informális kapcsolataik is voltak az Egyesült Királysággal. "A bahreini király mindig is nagyszerű helynek tartotta Sandhurstöt" – mondta a BBC-nek Peter Sincock. Az egykori katonai diplomata – aki Szaúd-Arábiában brit védelmi attaséként is szolgált – úgy véli, ezek a személyes kötődések jól jöhetnek például, amikor egy hadiipari üzletet kell nyélbe ütni.
Hamad, bahreini király látogatása a Sandhurst Royal Military Academy elit iskolában 2006-ban – Fotó: Justin Goff / UK Press / Getty Images
Ez persze nem mindig ír mindent felül, David Cameron például 2013-ban hiába lobbizott az Egyesült Arab Emirátusoknál a Typhoon vadászgépek megvételéért. A szoros – egyesek szerint már kellemetlenül szoros – kapcsolat azonban így is megvan az emírséggel: néhány éve 15 millió fontot adott az Öböl-menti állam az iskola egyik új szárnyának felépítésére, amelyet végül az emírség egykori vezetőjéről, Zajedről neveztek el.
Az Egyesült Arab Emirátusok költséges londoni ingatlanbefektetéseit is részben ennek a kötődésnek lehet betudni. De jól jöhet az is, hogy Egyiptomban az arab tavasz utáni választásokkal hatalomra került mérsékelt iszlamista Mohamed Morszit a hatalmától megfosztó Abdel Fatah asz-Sziszi egyik bizalmas tanácsadója Mohamed Ali ezredes, aki maga is az RMAS-ban végzett.
"Husszein jordán király temetésén látta Tony Blair, hogy a brunei, ománi szultánnal, a bahreiniekkel és a szaúdiakkal beszélgetek" – mesélte a BBC-nek Arthur Denaro vezérőrnagy egy 1999-es élményét. A brit kormányfő csodálkozva kérdezte Denarótól, honnan ismeri ezeket az embereket. A közel-keleti tanácsadó válasza egyszerű volt: "Mind a Sandhurstbe jártak." | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Videoton FC",
"Daily Telegraph",
"ELTE Állam- és Jogtudományi Kara",
"UK Press",
"Sandhurs Királyi Katonai Akadémia",
"Egyesült Arab Emirátusok",
"Puskás Akadémia",
"Golgota rádió",
"Sandhurst Royal Military Academy",
"Egyesült Arab Emirátus",
"Sandhurst Királyi Katonai Akadémia",
"Getty Images"
] |
Tavaly 33,7 milliárd forint volt a V-Híd Zrt. bevétele, most csak a Szeged-Röszke vasútból többet kereshetnek majd: Mészáros Lőrinc cége építheti a Lázár János álmodta Szeged-Szabadka gyorsvasút hazai szakaszát.
120 kilométer/órás pálya, végig felsővezeték, 18 kilométernyi vasútipálya újjáépítés – tegnap hirdettek eredményt a Szeged-Röszke közbeszerzésen. A MÁV tenderére a V-Híd Építő Zrt., a Dömper Kft., valamint a Strabag Rail Kft. adott be érvényes ajánlatot. A közbeszerzést még januárban írta ki a MÁV, május 20-ig lehetett jelentkezni. A V-Híd Zrt. 44,8 milliárd, a Dömper Kft. 45,5 milliárd, míg a Strabag Rail Kft. 45,1 milliárd forintos ajánlatot adott.
A V-Híd Zrt. nyert, Mészáros Lőrinc cége építheti a vasutat a MÁV-nak. A Szeged-Szabadka vonalról éppen egy éve írtunk. Akkor már négy éve egyetlen vonat sem közlekedett arra, a MÁV adatai szerint a bezárás előtti években alig háromezren használták. Hat pár vonat zötyögött a két ország között, a Bajáig tartó meghosszabbított felújítást 2012-ben 66 milliárd forintra becsülték.
A Lázár János felügyelte projektnek hivatalosan 2022-re kész kellene lennie.
Alig volt utasa, most több tízmilliárdért újíthatják fel a Szeged-Szabadka vasutat Négy éve egyetlen vonat sem közlekedik a Szeged-Szabadka vonalon, a MÁV adatai szerint a bezárás előtti években alig háromezren használták. Hat pár vonat zötyögött a két ország között, a Bajáig tartó meghosszabbított felújítást 2012-ben 66 milliárd forintra becsülték. A Lázár János felügyelte projektnek hivatalosan 2022-re kész kellene lennie. [featuredbox text=
A nyertes cég természetesen nem ismeretlen a piacon. A 2015 nyarán alapított V-híd tulajdonosa 2016 decemberétől Sárváry István volt, akiről a Magyar Nemzet 2017-ben megírta, hogy L. Simon László volt kulturális államtitkárnak a bizalmasa.
A Zoom.hu cikke szerint a V-Híd összesen 200 milliárd forintnyi, részben uniós pénzt nyert közbeszerzéseken az elmúlt években konzorciumok tagjaként. Az R-Korddal közösen például a tervezett 69 helyett 75 milliárd forintért újítottak fel egy 31,25 km hosszú vasúti szakaszt Püspökladány és Ebes között, de a szintén megdráguló Kelenföld-Százhalombatta felújítás is a nevükhöz kötődik. Alvállalkozóként szintén érdekeltek a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél.
A vállalkozás 2018-ban olvadt be a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságba, ami szintén jó hatással volt a bevételek alakulására.
Míg a V-Híd 2016-ban közel 2 milliárd forint bevételt ért el, addig tavaly már 33,8 milliárd volt a forgalma, és 5,8 milliárd forint nyereséget produkált.
A 45 milliárdos megbízás mellett további jó hír a cégnél, hogy 45 méter hosszú vasútépítő szerkezetet vásároltak szeptemberben – erről a Magyar Építők írt. A gépből mindössze három van Európában. A kormányközeli lap elképesztő jövőt jósolt Mészárosnak: mint írták, “a vásárlással immár minden vasútépítési feladat ellátására képes magyar vállalat és társai a következő években csak Magyarországon ötezer milliárd forintnyi vasúti és közúti beruházást végezhetnek el."
Azt, hogy a szerb oldalon mikor és hogyan kezdődik az építkezés, egyelőre nem tudni. Vasúti forrásaink korábban arra utaltak, a Szeged-Szabadka vasút a Budapest-Belgrád vonal miatt fontos, ugyanis, ha a Budapest-Belgrád vonalon vágányzár lenne, akkor Szeged felé kerülhet a teherforgalom.
Beperli a Külügyminisztériumot a Budapest-Belgrád vasútvonal irataiért Szél Bernadett A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, a Kínai Exim Bankkal kötött hitelszerződést tikosították, a kérdésekre senki sem válaszol érdemben, így alig lehet tudni valamit az ország legnagyobb vasúti beruházásáról. Egy biztos: Mészáros Lőrinc ebből is profitál. Szél Bernadett parlamenti képviselő most pert indított a Külügyminisztérium ellen, hogy nyilvánosságra hozzák az iratokat.
Fotó: Szijjártó Péter és Mészáros Lőrinc a 45 méter hosszú vasútépítő szerkezetet ünnepélyes átadásán. Forrás: a külügyminiszter Facebook oldala
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | [
"V-Híd Zrt."
] | [
"Magyar Építők",
"Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Magyar Nemzet",
"V-Híd Építő Zrt.",
"Kínai Exim Bank",
"Dömper Kft.",
"Opten Kft.",
"Strabag Rail Kft.",
"Lázár János"
] |
Emlékeznek a Generál Médiára? Az ő oldalaikon hirdetett a Lázár János vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat, cserébe egy üres iskolaépületért. A cégtulajdonos H. fivéreket 2013-ban és 2014-ben fogta el a rendőrség, az ügy most jutott el a vádemelésig.
A Fővárosi Főügyészség az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt egy testvérpárral, H. Endrével és H. Jánossal, valamint hét további társukkal szemben – közölte kedden Ibolya Tibor fővárosi főügyész. E bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Látványos elfogás, szerződés Lázárékkal
Mint arról beszámoltunk, 2014 júliusában egy repülőről szedték le a nyomozók H. Endrét, aki a Portik Tamás érdekeltségébe tartozónak vélt Generál Média egyik tulajdonosa és vezetője volt. Idehaza a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) távolétében költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás gyanújával indított ellene eljárást még 2013 májusában. A nyomozás kezdetén Hódmezővásárhelyen látványos kommandós akciót tartottak, de H. Endre akkor külföldön volt, csak fivérét, Jánost tudták elfogni.
2007-ben az kavart botrányt a Generál Média körül, hogy az akkor Lázár János vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat – a polgármester javaslatára – rendkívüli zárt ülésen döntött arról, hogy eladja a H. testvérek cégének a helyi Halmay általános iskola üresen álló épületét. Az ingatlanért nem pénzt kapott a város, hanem öt éven át hirdetési felületet a cég portfóliójába tartozó weboldalakon, amelyek közé pornográf szájtok is tartoztak. "Az önkormányzat részéről ez valójában beruházás, hódmezővásárhelyi fiatalok területükön piacvezető internetes vállalkozásának támogatása" – mondta akkor a HVG-nek Lázár, hozzátéve, hogy a város nem szándékozik erotikus oldalakon megjelenni. H.-ék vállalták, hogy a következő két évben felújítják az épületet, ahol ötven-száz új munkahelyet teremtve akarják majd irányítani a vállalkozásukat.
Így "spóroltak" adót
H. Endre elsőrendű és H. János másodrendű vádlottak a mostani vádirat szerint 2009-ben elhatározták, hogy a tulajdonukban lévő két – főleg médiareklámokkal, valamint internetes oldalak üzemeltetésével foglalkozó – gazdasági társaság tevékenysége után fizetendő áfát fiktív számlák felhasználásával csökkentik.
Ennek érdekében a vádlottak két másik, színlelt vállalkozói tevékenységet végző cégtől fiktív számlákat fogadtak be egyebek mellett weboldalak készítése, fejlesztése, karbantartása, valamint piackutatás címén, majd a valótlan tartalmú számlákat szerepeltették könyveléseikben és adóbevallásaikban.
A színlelt tevékenységet H. Endre úgy leplezte, hogy a valótlan tartalmú számlákon feltüntetett összegeket látszólagos pénzügyi teljesítésként átutaltatta a fiktív számlákat kiállító két cég bankszámláira, majd ezen összegeket a stróman ügyvezetők készpénzben felvették és visszajuttatták a vádlotthoz.
Ezzel a módszerrel a testvérek 2009 októbere és 2011 szeptembere között összesen több mint 1,3 milliárd forint összegű fiktív számlát fogadtak be a két cégtől, és ezzel mintegy 260 millió forint összegű vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.
Az ügy további vádlottjai között szerepel a fiktív számlákat kibocsátó cégek tényleges irányítója, azok stróman ügyvezetői, valamint egy közvetítő személy. | [
"Generál Média"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
|
2011. 07. 23., 10:59
Utolsó módosítás: 2011. 07. 23., 16:44
Balázs József Ajánlat Feljelentette a telefonon fenyegetőző fideszes képviselőt Gyöngyöspata polgármestere
"Sok mindenre ne számítsatok" - hangfelvételen fenyegetik a gyöngyöspatai polgármestert JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki Keresés
Zavarba hozta a Heves megyei fideszes közgyûlés tagjait az a hangfelvétel, amelyet a Jobbik hozott nyilvánosságra, és amelyen állítólag Balázs József fideszes országgyûlési képviselő Juhász Oszkárral, Gyöngyöspata múlt héten megválasztott jobbikos polgármesterével beszélget.
A felvételen hallható férfi - az elmúlt egy hétben sem Balázs, sem pártja nem tagadta, hogy a fideszes képviselő az - többek között arra figyelmezteti Juhászt, hogy ha kritikát fogalmaz meg vele szemben, és nem mûködik vele együtt, akkor Gyöngyöspata nem kap pályázati pénzeket. "Forrás oda megy ebben a térségben, akit én jóváhagyok. Akit én nem hagyok jóvá, oda nem megy forrás" - jelenti ki Balázs.
Balázs József nem csupán országgyûlési képviselő, hanem a Gyöngyöspatához közeli Nagyréde polgármestere is, és tagja az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnak, amely a térségben zajló fejlesztésekkel foglalkozik. Balázst egész héten próbáltuk elérni mobiltelefonján, és Nagyréde polgármesteri hivatalában is, de nem jártunk sikerrel, egyszer sem reagált.
Pénteken ezért a nyomába eredtünk, de nem sikerült elcsípnünk:
Az etikai bizottságnál nem jelentették
A Fideszt is nehéz szóra bírni egyelőre Balázs ügyében. Kontrát Károly a Fidesz etikai bizottságának elnöke nem akart nyilatkozni az ügyről, csak annyit mondott, hogy a bizottsághoz nem érkezett Balázs Józsefet érintő beadvány. Elhárították megkeresésünket a Fidesz etikai bizottságának megkérdezett tagjai is: Németh Szilárd, Szabó Erika és Gógl Árpád.
A felvétel nyilvánosságra kerülésénen estéjén Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese közleményt adott ki, amely szerint "nem a szavak, sokkalta inkább a tettek beszélnek (...) A Fidesznél azt valljuk, hogy nem a szavak, sokkalta inkább a tettek beszélnek. A jövőben Juhász Oszkár is bizonyíthat. A Jobbik frissen megválasztott gyöngyöspatai polgármesterjelöltjének (...) most megadatott a lehetőség, hogy bebizonyítsa, a cigányozáson és zsidózáson kívül más válaszok is adhatók az ország, esetében egy helyi közösség problémáira".
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pedig csütörtökön azt mondta az MTI-nek, hogy a megbántottság, a felindultság vagy a csalódottság sokszor rossz mondatokat ad az ember szájába, és a jogos felháborodásból is születhetnek jogtalan mondatok. Ám a legnagyobb baj sosem az - folytatta -, ha rossz mondatok szaladnak ki az ember száján, hanem az, ha azokat utólag, tiszta fejjel sem teszi rendbe. "Mi azonban ezeket a mondatokat rendbe tesszük" - közölte (részleteket itt olvashat erről).
"Nyilván kérdőre vonják majd"
Az [origo] több nagyrédei önkormányzati képviselőt is utolért, ők azzal hárították el a megkeresésünket, hogy ebben az ügyben nem akarnak nyilatkozni. A Heves megyei közgyûlés fideszes tagjai közül azonban többen azt mondták az [origo]-nak, hogy meglepte őket a felvétel.
Tóth Csaba szerint nem a Heves megyei közgyûlésre tartozik az ügy, hanem a Fidesz hierarchiájában magasabb szintekre, például a választmányra, amelynek tagjai - ha a hangfelvétel valódinak bizonyul - "nyilván kérdőre vonják majd" Balázs Józsefet.
Tóth szerint az országgyûlési képviselő egyik feladata bizonyos lobbitevékenység kifejtése, mindez a politikai életben megengedett, de "nyilván visszaélni nem lehet vele". Szerinte a választások elmúltával lényegében mindegy, hogy ki melyik párthoz tartozik, a helyi politikában a pártállás nem játszik szerepet.
Sveiczer Sándor kérdésünkre azt mondta, azért nem érti az ügyet, mert Gyöngyöspatán nem is indult fideszes jelölt, ebből a szempontból a Fidesz számára "szinte érdektelen volt ez a választás". A közgyûlési tag azt mondta, nem hisz benne, hogy Balázs szájából elhangozhattak a felvételen hallott mondatok.
Oroján Sándor a közgyûlés egy másik fideszes tagja - a felvétel részletes ismerete nélkül - úgy vélte, nem lesz nagy visszhangja az ügynek, de reméli, hogy kiderül, valódi-e a felvétel. Szerinte "kellemetlen" mondatok hangzottak el, de abban nem hisz, hogy a megyei fideszes vezetésre ez rossz fényt vetne. Balázst olyan embernek nevezte, aki vállalni fogja a következményeket.
"Felismerhető a hangja"
Az [origo] több, Nagyréde és Gyöngyöspata környékén fekvő település polgármesterét megkereste, akik azt mondták, hogy "korrekt" a munkakapcsolatuk Balázzsal.
"Normálisan meg tudtam vele mindent beszélni, annak ellenére, hogy nem vagyok fideszes" - mondta Vernyihel Lívia, Gyöngyösoroszi polgármestere. Azt is hozzátette, hogy azalatt az egy év alatt, amióta Balázs országgyûlési képviselő, "nem is nagyon volt pályázati lehetőség kiírva az önkormányzatok számára".
Az [origo] által megkérdezett településvezetők nem voltak biztosak benne, hogy valóban Balázs hallható a hangfelvételen, de egy Balázzsal munkakapcsolatban álló, neve elhallgatását kérő nagyrédei vállalkozó azt mondta, hogy "felismerhető a hangja". Szerinte egyébként nem jellemző Balázsra a felvételen hallható stílus és a képviselő "el tudja fogadni az építő jellegû kritikákat". | [
"Fidesz",
"Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács"
] | [] |
Kedd délután kijött egy kormányrendelet a tranzakcióról, este már közölte is a 4iG, hogy aláírták a kontraktust.
A tavaly augusztusi bejelentésnek megfelelően a 4iG Nyrt. többségi tulajdont szerez az Antenna Hungária Zrt.-ben – közölte a 4iG kedd este. A tranzakció végrehajtásának zárásáról megállapodást írt alá Mager Andrea, az állami távközlési vállalat tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárcanélküli miniszter és Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója.
Kedd délután egy kormányrendelet is megjelent a tranzakcióról, abban az volt olvasható, hogy a 4iG tulajdonszerzése a műsorszóró cégben "közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás". Ez többek között azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatja az ügyletet, a folyamatot esetleges versenytárs nem támadhatja meg.
A kormány zöld utat adott: a 4iG felvásárolhatja az Antenna Hungáriát A döntéssel elébe ment a jogvitáknak. A rendelet már kedd délutántól hatályba lépett.
Az egyre növekvő 4iG, amelynek fő tulajdonosa Mészáros Lőrinc korábbi üzlettársa, Jászai Gellért, már korábban bejelentette vételi szándékát az Antenna Hungária többségére, bár február elején az ügy elakadni látszott. Igaz, akkor is azt közölték: "a jogi kérdések tisztázása csupán az ügylet időbeli hatályának csúszását eredményezheti".
A keddi közlemény szerint a 4iG tőkeemelést hajt végre az Antenna Hungáriában oly módon, hogy első lépésben apportálja a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.-ben, valamint leányvállalataiban (Invitel Zrt., DIGI Infrastruktúra Zrt., i-TV Zrt.), az Invitech ICT Kft.-ben, továbbá a montenegrói mobilszolgáltatóban, a Telenor Montenegróban lévő 100 százalékos részesedéseit az állami társaságba.
Azt írták, hogy a jelenlegi tőkeemelés értéke eléri a 402 milliárd forintot, az apportálási és részvényjegyzési szerződés további lehetőséget biztosít a 4iG számára, hogy a távközlési holding profiljának megfelelő társaságok további apportjával maximum 80 százalékra növelje tulajdonát az Antenna Hungária Zrt.-ben. A jelenlegi tranzakció eredményeként a vállalatcsoportban a magyar állam részesedése 28,4 százalék lesz, míg a 4iG Nyrt. 71,6 százalékos többségi irányító tulajdont szerez.
Mager Andrea azt mondta az ügyletről: "ezzel a megállapodással, az állami és a magántőke egyesítésével egy olyan stratégiai távközlési és telekommunikációs infrastruktúra szolgáltató vállalat jön létre, amely versenyképes piaci szolgáltatások mellett, kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül." | [
"DIGI Infrastruktúra Zrt.",
"Invitel Zrt.",
"Telenor Montenegro",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Invitech ICT Kft.",
"4iG Nyrt.",
"i-TV Zrt.",
"DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft."
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal"
] |
A Fidesz hatalomra kerülésével megszűnt a fékek és ellensúlyok rendszerének érvényesülése, a kormány pedig láthatóan igyekszik valós szándékait az önkormányzati választásokig titokban tartani – állítja Kovács László, az MSZP alelnöke a hvg.hu-nak adott interjúban.
hvg.hu: Múlt heti sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a Fidesz felszedte a demokrácia alapjait Magyarországon. Ezt komolyan gondolja, vagy inkább a kampány egyik hívószavának szánta?
Kovács László: Sajnos nem én gondolom, vagy állítom ezt, hanem a tények bizonyítják. A választás óta eltelt néhány hónap alatt Orbán Viktor a tényleges kormányzás, az ország problémáinak enyhítése helyett saját hatalmának betonba öntésére összpontosított. Bizalmi emberét jelölte köztársasági elnöknek, alkotmánybírónak, az Állami Számvevőszék élére, a médiahatóság elnökének, azaz lényegében minden olyan posztra, amely a demokrácia szelleme és szabályai szerint semlegességet, pártoktól való függetlenséget kívánna. Az elmúlt húsz évben a parlamenti pártok teljes egyetértése volt szükséges az alkotmánybírók vagy a közszolgálati médiát irányító testületeket elnöksége tagjainak jelöléséhez. Ezt a demokratikus szabályt megszüntették. Gondolom nem meglepő hogy a kétharmados többségben levő Fidesz-KDNP frakciók Orbán Viktor valamennyi jelöltjét elfogadták, az ellenzéki pártokat pedig a jelölési folyamatból lényegében kizárták.
Hogyan is várhatná bárki az Orbán Viktor által jelölt köztársasági elnöktől, hogy adott esetben a parlamenti többség ellensúlya legyen, amikor egyik első nyilatkozatában közölte, hogy nem kíván ilyen szerepet betölteni. Hivatalba lépése után azonnal, mondhatni gondolkodás nélkül írta alá az elé terjesztett törvényjavaslatokat. Köztük volt a médiára vonatkozó új szabályozás is, amelyet mindhárom ellenzéki párt elutasított, és amelynek a demokráciát, a sajtószabadságot, a közszolgálati média függetlenségét sértő előírásai ellen hazai és nemzetközi szakmai szervezetek, illetékes fórumok határozottan tiltakoztak. Ezekkel az intézkedésekkel Orbán Viktor megteremtette saját egyeduralmát, pártja korlátok nélküli és ellenőrizetlen hatalmát.
Cinikus módon a "Nemzeti Együttműködés Rendszerének" nevezi azt, ami a rendszerváltás előtti egypártrendszerre emlékeztet, és nem hasonlít a demokratikus jogállamok gyakorlatára. Ennek a riasztó folyamatnak külön nyomatékot ad, hogy ezrével bocsátották el indoklás nélkül az államigazgatás vezető beosztású, tapasztalt és az ország, a nemzet érdekeit sok éve tisztességgel szolgáló tisztviselőit. Mindez komoly veszélyekkel jár. Például a Külügyminisztériumban zajló politikai jellegű tisztogatás komoly zavarokat okozhat 2011 első félévében, amikor Magyarországnak kell ellátnia az Európai Unió soros elnöki feladatait. Ehhez ugyanis nem elég az Orbán Viktor és a Fidesz melletti elkötelezettség, hanem alapos szakmai ismeretek és tapasztalatok kellenek.
hvg.hu: Nem mintha a Gyurcsány-érában olyan sok fideszes tevékenykedett volna vezető pozícióban, a tisztogatás pedig 2002-ben sem volt ismeretlen. Ön egyébként kétségeit fejezte ki afölött, hogy a társadalom körében a Fidesz elsöprő többségű támogatottságot élvezne. Közvélemény-kutatások szerint azonban Orbán Viktor fölényesen vezeti a népszerűségi listát. A Medián legutóbbi kutatása szerint, a miniszterelnök támogatottsága 66% körül mozog, a Fidesz és az MSZP közötti olló pedig egyre szélesebbre nyílik.
K.L.: Ami a 2002-es "tisztogatást" illeti, az akkori személyi változtatásokkal aligha hasonlíthatók össze a mostani tömeges leváltások és elbocsájtások. Én például a Külügyminisztériumban leváltottam néhány helyettes-államtitkárt és főosztályvezetőt, de ők nagyköveti kinevezést kaptak. Akiket most utcára tett az új kormány, elégedettek lennének egy ilyen bánásmóddal. Orbán Viktor a korlátlan hatalom gyors kiépítését azzal magyarázza, hogy áprilisban forradalom és rendszerváltás történt. Valójában Magyarországon nem forradalom, hanem parlamenti választás zajlott le. Nem rendszerváltás, hanem kormányváltás ment végbe. A parlamentben valóban kétharmados a Fidesz-KDNP-többség, ám a választójoggal rendelkező 8 millió állampolgárból 2,7 millió, azaz alig több mint egyharmad szavazott rájuk. A közvéleménykutatások szerint Orbán Viktor és a Fidesz népszerűsége valóban magas, de a választások óta már valamelyest csökkent. Ennek nyilván az az oka, hogy a rájuk szavazók lassan rádöbbennek: becsapták őket. Az egységesen 16%-os szja-kulcs a magas keresetűeknél adócsökkenést, az adójóváírásra jogosult alacsony keresetűeknél és a jelenleg adómentes minimálbérnél viszont adónövekedést jelent. Így ez nem adócsökkentés csak átcsoportosítás lesz a magas keresetűek javára és az alacsony keresetűek kárára. Egy másik, ugyancsak jól hangzó választási ígéret a két hét alatt megszilárduló közbiztonság volt. A legutóbbi napok nagy vihart kavart belügyminiszteri nyilatkozata viszont az utcai bűnözés és a fegyveres erőszak szaporodását valószínűsítette. Ennek okaként pedig a lakosság várható elszegényedését említette, ami ellentétes az Orbán Viktor és a Fidesz által évek óta ígért Kánaánnal. Nincs már szó a választások után kilátásba helyezett béremelésekről, nem kap több pénzt az egészségügy, az oktatás és a rendőrség sem.
hvg.hu: Ehhez hozzátartozik, hogy a Fidesz egy lerobbant gazdaságú országot vett át, ebből nem lehet egyik napról a másikra aranyat varázsolni. Az önkormányzati választási kampányban az MSZP az ellensúlyt helyezte a középpontba. Ettől mit remélnek?
K.L.: AA Fidesz nem lerobbant gazdaságú országot vett át, hanem a világgazdasági válságot uniós vélemények szerint is eredményesen kezelő Bajnai-kormányt követte. Orbán Viktor egy televíziós beszélgetésben úgy fogalmazott, hogy "Magyarország a költségvetési hiány csökkentésének világbajnoka". Ami az önkormányzati választásokat illeti, ezek mindenkori tétje az, hogy az emberek élet- és munkakörülményei, a lakóhelyük által kínált gyermekgondozási, oktatási, egészségügyi és szociális, művelődési és szabadidő eltöltési lehetőségeik hogyan alakulnak. Ezekre ugyanis az önkormányzatok közvetlenebb befolyással vannak, mint a kormányzat politikája, mely inkább csak a kereteket biztosítja. Most azonban az önkormányzati választásoknak Magyarországon van egy sajátos, de nem kevésbé fontos tétje is. Az, hogy képesek lesznek-e az önkormányzatok a kormányzati túlhatalommal szemben, a demokrácia megvédése érdekében ellensúlyt képezni. Meggyőződésem szerint ezt az ellensúlyt elsősorban a legkövetkezetesebb ellenzéki párt, az MSZP tudja biztosítani. Ezért tartom fontosnak a szocialista és az általunk támogatott független jelöltek minél jobb szereplését.
A Fidesz láthatóan igyekszik valós szándékait az önkormányzati választásokig titokban tartani. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy ha osztogatást ígérnek, akkor a befektetőket, a nemzetközi pénzügyi köröket riasztják el az ily módon könnyen csődhelyzetbe kerülő Magyarországtól. Ha azonban elismerik, hogy a felvállalt hiánycsökkentés miatt nem tudják betartani a hangzatos ám megalapozatlan választási ígéreteiket, akkor a választók fordulhatnak el tőlük. Megpróbálják ezért az időt húzni, s mindkét irányban fenntartani a reményt. Ezt szolgálta például Orbán Viktor nyugdíjasoknak írt levele. A cél az volt, hogy elhitessék a nyugdíjasokkal: törődnek velük, fontosnak tartják sorsuk alakulását, érdekli őket a véleményük. Ugyanakkor a konkrét kormányzati elképzeléseket, csak a válaszok összegzése, azaz az önkormányzati választások után kelljen ismertetni.
hvg.hu: A nyolc év gyászos kormányzati teljesítménye és korrupciós botrányai után lát esélyt arra, hogy az MSZP vissza tudja szerezni az emberek bizalmát?
Meggyőződésem, hogy igen. Elsősorban azért mert szerintem a szociáldemokrata értékrend több embernek biztosít elfogadható életkörülményeket, mint más politikai irányzatok elképzelései. Kétségtelen hogy az elmúlt 8 év kormányzása nem volt sikertörténet. A kép azonban sokkal árnyaltabb annál, mint amit a Fidesz sikerrel táplált be a közvéleménybe. A Medgyessy-kormány kétszer 100 napos programja nagyon jó fogadtatásra talált az érintettek körében, de meghaladta az ország gazdasági lehetőségeit, komoly lyukat ütött a költségvetésen. Ám az igazsághoz tartozik az is hogy a megelőző években, az Orbán-Torgyán kormány lakástámogatási programja majdnem ugyanakkora hiányt okozott. Azonban míg a Medgyessy- kormány programja 4 millió nehezen élő ember helyzetén javított, az Orbán-Torgyán kormány az államilag támogatott, kedvezményes kamatú 30 milliós hitellel és az adókedvezménnyel néhány tízezer tehetős embert hozott még jobb helyzetbe. A költségvetési hatás nagyjából egyforma volt, a társadalmi hatás azonban nagyon is különbözött.
Kovács és Medgyessy © Túry Gergely
K.L.:
A Gyurcsány-kormány több, a fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen reformmal is megpróbálkozott. Nem rajta, nem az MSZP-n, hanem a Fidesznek még a népszavazást is fegyverként bevető ellenállásán múlott, hogy azok meghiúsultak. A Bajnai-kormány a világválság miatt a csőd szélére sodródott ország talpon maradását tűzte ki célul. Válságkezelése sikeres volt, széleskörű nemzetközi elismerést váltott ki. Közvetve ezt még Orbán Viktor is elismerte, amikor azt mondta, hogy Magyarország a hiánycsökkentés világbajnoka. A 3,8 százalékos hiányt ugyanis nem az ő kormánya, hanem a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány érte el. Az pedig az MSZP érdeme hogy a szociális megfontolások és a társadalmi igazságosság elve, ha nem is maradéktalanul, de a lehetséges mértékben érvényesültek.
A korrupciós ügyeket nem mentegetem, ezek eltűrése súlyos hiba volt. Legfeljebb annyit jegyzek meg, hogy a Fidesznek is volt és van hasonló számú ügye. Négy évünk van arra, hogy helyreállítsuk az MSZP iránti bizalmat, ami 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban a választások megnyerését eredményezte. Ehhez mindenekelőtt következetes ellenzéki politikát kell folytatni. Ennek egyik oldala, az ország, a nemzet, az emberek többségének javát szolgáló kormányzati kezdeményezések támogatása. A másik az ezzel ellentétes lépések kemény bírálata és azokkal szemben választási lehetőség bemutatása. Ezt tettük ellenzékben 1998 és 2002 között. Meg kell újítanunk a párt belső életét, erősíteni kell mozgalmi jellegét, nyitott, az emberek számára vonzó közösségként kell működnünk. A demokráciát megtartva hatékonyabbá kell tennünk a döntések végrehajtását. A döntések előtt szükség van vitára, a döntések után azonban ezeknek már nincs helyük. Az Alapszabályt úgy kell módosítanunk, hogy az ne akadályozza, hanem segítse a párt megújulását. Erősítenünk kell a párt tevékenységében a baloldali értékek szerepét, a nemzeti jelleget és az európai stílust. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Európai Unió",
"Állami Számvevőszék",
"Nemzeti Együttműködés Rendszere"
] |
A becsült értéknél jóval drágábban: 3,6 milliárd forint helyett 5,6 milliárdért építhetik meg Salgótarjánban az új onkológiai központot. Az egyik kivitelező (milliárdos állami megbízásoknak is köszönhetően) tíz alatt megszázszorozta a bevételét, de felbukkant a kormányközeli West Bau Kft. oldalán is.
Salgótarjánban, a Füleki út 54–56. szám alatt épülő ój onkológiai centrum kivietelezésére írt ki közbeszerzést a Szent Lázár Megyei Kórház. A tendert – három pályázó közül – az EB Hungary Invest Kft. és a System Bau Trade Korlátolt Felelősségű Társaság párosa nyerte el – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A cégek feladata lesz a meglévő kilencemeletes főépület és a négyemeletes gyermekgyógyászati épület közé foghíj beépítéssel (azokhoz csatlakozva, alapjaikat megerősítve, valamint a területen futó közműveik kiváltása után a talajvizes területen) az új onkológiai központra vonatkozó kiviteli tervek elkészítésének tervezési és kivitelezési munkálatainak elvégzése. Kihívás lehet, hogy a föld alatti bunkernek orvostechnológiai és sugárvédelmi követelményeknek is meg kell felelnie. A kivitelezés a kórház folyamatos működése mellett, téli időjárási viszonyokat is figyelembe véve valósítandó meg – köti ki a szerződés.
Talán utóbbi két tétel is közrejátszott abban, hogy az eredeti 3,6 milliárdos becsült érték helyett végül egy 5,6 milliárd forintos ajánlatot fogadott el a kiíró.
Bár az összeg jelentős, ennél sokkal komolyabb drágulások is előfordultak a Modern Városok Program keretén belül megvalósítandó projektek között. Ezeket és a legdurvább túlárazásokat ebben a cikkben gyűjtöttük össze.
Potyogtak az állami beruházások
Az onkológiai centrum építésének két nyertese közül az EB Hungary Invest Kft. ismertebb, nem véletlenül.
A Kft. több megbízást is kapott már a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től, mielőtt a neve 2014-ben felbukkant a West Bau Kft. odalán. Akkor a két vállalkozás konzorciumban – versenytárs nélkül – megnyerte az energiahivatal V. kerületi irodaházának belső felújítására kiírt 1,2 milliárdos tendert.
A Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában lévő West Bau népszerűsége azóta is töretlen az állami tendereken, de az EB Hungary-t sem kell félteni.
A budapesti székhelyű társaságot 2004-ben 3 millió forint jegyzett tőkével alapította Erdei Z. József és Búvár Attila. A cég árbevétele a 2009-es 89 millióról 2018-ra 8 milliárdra nőtt, vagyis tíz alatt nagyjából megszázszorozta az éves forgalmát.
A Kft. az elmúlt években több (gyakran milliárdos tételű) állami megbízást is kapott, így például a tatabányai “Tulipános ház" felújítását, a Füzérradványi Károlyi-kastély fejlesztését, vagy épp a budapesti kormányhivatal Kőrösi Csoma Sándor út 53-55. szám alatti épületének felújítását és átalakítását.
A 2011-ben bejegyzett, mindössze hatfős System Bau Trade ennél jóval szerényebb bevételekkel rendelkezik: a cég nettó árbevétele 2016-ban 66 millió forint volt, ez 2017-re 837 millióra nőtt, majd tavaly 181 millióra esett vissza.
Fotó: Google Maps. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"EB Hungary Invest Kft.",
"System Bau Trade"
] | [
"System Bau Trade Korlátolt Felelősségű Társaság",
"West Bau",
"Szent Lázár Megyei Kórház",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"West Bau Kft.",
"Google Maps",
"OPTEN Kft."
] |
Belföld Belföld | Jegyzet | Média | Budapest | Interjú | 1956-os arcképcsarnok | A nap idézete | Választás 2006 | Önkormányzati választás 2006 | Szociális népszavazás 2008 Rokkantnyugdíjas pénzét sikkasztotta el az MSZP-s képviselő
Egy rokkantnyugdíjas ember pénzét sikkasztotta el a csepeli önkormányzat MSZP-s képviselője. Gulyás G. Gábor ügyvédet azóta már kizárta az ügyvédi kamara, de a bíróság is kártérítés fizetésére ítélte. A csepeli MSZP vezetői már két éve tudnak politikustársuk sikkasztási ügyéről, ennek ellenére őt küldték az idei október hatodikai megemlékezésre is – ismertette az esetet a Csepel.info.
A jól menő ügyvéd 2004-ben nyert meg egy pert ügyfelének. A bíróság 200 ezer forintos kártérítést ítélt meg a pórul járt rokkantnyugdíjasnak. Ezt azonban az ügyvéd nem az erre szolgáló letéti számlára, hanem a pénzkezelés szabályait megszegve saját, személyes bankszámlájára utaltatta át. Ügyfelének meg sem említette, hogy az első fokon vesztes fél megfizette a kártérítést. A rokkantnyugdíjas idős ember soha nem kapta meg a pénzét – írja a Csepel.info.
A per viszont folytatódott másodfokon, majd a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta az ítéletet. Ezekről a tárgyalásokról Gulyás nem is értesítette ügyfelét. Végül az alperes szólította fel a rokkantnyugdíjast, hogy fizesse vissza a korábban átutalt összeget. Ügyvédje, Gulyás G. Gábor nyugtatta meg, hogy rendezni fogja az ügyet, de ezután már nem jelentkezett, sőt elérhetetlenné vált.
Így lehetett, hogy a becsapott embernek több mint egy évig a rokkantnyugdíjából vonták le a tartozást. Az idős embernek emiatt olyan kevés pénze maradt, hogy a szív-, érszűkület- és cukorbetegsége miatti diétás étrendjét sem tudta biztosítani, ennek következtében egészsége jelentősen megromlott. Nem csoda, hogy elkeseredettségében 2007-ben már Tóth Mihály helyi MSZP-s pártelnökhöz, a csepeli polgármesterhez fordult két levélben is segítségért. Ennek az lett az eredménye, hogy Gulyás pár percre felkereste. "Azt sem mondta, hogy elnézést, pedig már tudatában volt annak, hogy tőlem vonják az általa ellopott pénzt" – számolt be a csepel.infónak a találkozóról a károsult.
Mivel Gulyás G. Gábort többet nem tudta elérni, Németh László 2007. november 27-én lopás bűntette miatt rendőrségi feljelentést tett korábbi ügyvédje ellen. Az ügyészség 2008. márciusában megállapította a sikkasztás tényét, de azt is, hogy a bűncselekmény időközben elévült. Gulyást 2009. februárjában zárta ki soraiból a Budapesti Ügyvédi Kamara. A testület indoklásából megállapítható, hogy a döntéshozók rendkívüli módon felháborodtak ügyvédtársuk sikkasztásának módján, körülményein és következményein.
Végül 2008. november 26-án a bíróság kötelezte Gulyás G. Gábort, hogy 15 napon belül fizessen egykori ügyfelének 1 823 000 forintot, valamint 323 000 forintnak 2008 március elsejétől esedékes kamatait. A kártérítés összegét a bíróság azért emelte meg másfél millió forinttal, mert nyilvánvalóvá vált, hogy Németh László a sikkasztás miatti nélkülözésben maradandó egészségügyi károsodást is szenvedett.
Az elsikkasztott összeget, valamint a korábbi ügyfél egészségromlása miatt e fölött megítélt több mint másfél millió forintot a politikus a mai napig nem fizette vissza.
A Csepel.infón megtalálhatják az ügy dokumentumait is. | [
"MSZP"
] | [
"Budapesti Ügyvédi Kamara",
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
"Az OBH elnöke egyes személyzeti ügyekben hozott határozatait a törvényi és alkotmányos követelmények ellenére nem megfelelően indokolta meg." Egyebek között e következtetésekre jutott az idén január 30-án megalakult, új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT) által létrehozott vizsgálóbizottság, amely az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének a bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítására vonatkozó gyakorlatát ellenőrizte. A szakbizottság munkáját az OBT egyszer már meghosszabbította, mert nem kapták meg Handótól a kért adatokat, de a tanács szerdai ülésén ismertették a bizottság jelentését, amely rendkívül kritikus Handóra nézve.
Az OBT-ülés azzal kezdődött, hogy – az április 18-án bejelentett négy tag és egy póttag lemondása után – újabb három OBT-tag és öt póttag távozásáról adott hírt a soros elnök. Ismertette Handó idevágó írásbeli álláspontját is, miszerint így az OBT működésképtelenné vált, ám a jelenlévő Darák Péter, a Kúria elnöke, aki hivatalból tagja a tanácsnak, ennek ellentmondott, s az OBT ülésen megjelent 11 tag egyhangúlag úgy határozott, hogy működőképessége biztosított.
A mai OBT ülés összefoglalója itt olvasható.
Simon Zoltán | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"Országos Bírói Tanács"
] |
A 2010. december 31. és 2012. október 1. közötti időszak dokumentumait, az elobocsátásokat és a szolgálati autók használatát is vizsgálják.
Ismeretlen tettes ellen eljárást indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi főosztálya különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt a Magyar Állami Operaházban történtek miatt - írta a Népszava.
Az illetékes BRFK-főosztály a lap szerdai száma szerint dokumentumokat kért a dalszínháztól a 2010. december 31. és 2012. október 1. közötti időszakra vonatkozóan.
A megkeresés szerint valamennyi iratról szó van, amely tartalmazza a 2012 februárjában elrendelt közalkalmazotti elbocsátások dokumentumait, a szolgálati autók használati díjait bizonyító számlákat és nyilvántartásokat.
Ezenkívül kérik a jelenlegi, 2012–2013-as évadban az összes, szerződéssel foglalkoztatott operaénekes megbízási díjait fölsoroló jegyzékeket, az elbocsátások időpontjától 2012. október elsejéig, továbbá 2012. áprilisra és májusra tételes kimutatást azokról az operaénekesekről, akiket megbízási szerződésekkel újrafoglalkoztatnak - ismertette a lap. | [
"Magyar Állami Operaház"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Alapszabályellenes volt a zuglói szocialisták tagfelvételi eljárása, ezt állapította meg az MSZP Budapesti Etikai és Egyeztető Bizottsága – közölte a hvg.hu-val Molnár Zsolt, a budapesti szocialisták ügyvezető elnöke. Szücs István, a XIV. kerületi szocialisták elnöke munkatársunknak jelezte, a megállapítás ellen fellebbeznek, és ha kell, bírósághoz fordulnak.
Korábban hírül adtuk, az MSZP budapesti elnökségének felkérése alapján kezdett foglalkozni a Budapesti Etikai és Egyeztető Bizottság (BEEB) a szocialista párt XIV. kerületi szervezetének tagfelvételeit illető panaszokkal. A panaszosok vitatták a tagfelvételek regisztrálásának 2006. március 1-jén kihirdetett, és nyolc hónapon át fenntartott szüneteltetését. Nem fogadták el továbbá a zuglói MSZP elnökének, Szűcs Istvánnak azt az érvelését, hogy belépésük az alapszervezetekbe érvénytelen, mert nem jelentek meg személyesen az elnökség előtt.
Molnár Zsolt, a budapesti szocialisták ügyvezető elnöke elmondta, a döntés igazolja azt, amit az Országos Etikai és Egyeztető Bizottság korábban már megállapított, miszerint a zuglói szervezet tagfelvétele alapszabály ellenes volt. Szücs István elnök a hvg.hu megkeresésére közölte, nem olvasta még a határozatot, mert éppen Ibizán nyaral. "Néhány nap múlva már újra dolgozom. A munkatársaim elmondták, mi áll a határozatban. Ennek alapján úgy gondolom, hogy fellebbezni fogunk az OEEB-hez, és ha elutasítják, akkor bírósághoz fordulunk igazunk bizonyítására."
hvg.hu | [
"MSZP"
] | [
"Országos Etikai és Egyeztető Bizottság",
"Budapesti Etikai és Egyeztető Bizottság",
"MSZP Budapesti Etikai és Egyeztető Bizottsága"
] |
Véget ért a BZSH-Mazsihisz átvilágítása, a Szombat.org portál szerint a hitközség életét az elmúlt időszakban több kínos gazdasági ügy is beárnyékolta. Ez állhat Zoltai lemondásának a hátterében. Ezzel szemben Heisler András, a Mazsihisz elnöke azt mondta: Zoltai a Szabadság térre tervezett emlékművel indokolta a lemondását, azzal, hogy az ügy mentálisan rendkívül megterheli.
Több hónapja folyt a hitközség átvilágítása a tavaly nyáron megválasztott BZSH-Mazsihisz vezetőség által felkért cég közreműködésével, a Szombat.org információi szerint, többek között a temetői visszaélések, egy vitatott liftberuházás és a Nyári Zsidó Fesztivál gazdálkodása állt az ellenőrzés középpontjában. A BZSH-Mazsihisz legfelsőbb vezetői már áttekintették az átvilágítás eredményét, erről április 13-án vasárnap tájékoztatják a vezetőséget.
A vizsgálatot a tavaly megválasztott Mazsihisz-elnök, Heisler András kezdeményezte azzal a céllal, hogy az eredményeket a közvélemény is megismerheti majd. "Éveken át újabb és újabb ügyek, köztük bűncselekmények kavarták fel a hitközségre figyelő közvéleményt. Elsősorban a Kozma utcai temetői visszaélések vetettek árnyékot a hitközség vezetésére. Miközben voltak, akik átvilágítást követeltek a hitközségben, a vezetéshez lojális mamelukok és a hitközségi vezetés által, az érdekszövetségek révén irányított »közgyűlési szavazógép« elhárította a gazdasági vizsgálatot" – írja a Szombat.org.
Ki a felelős?
A lap szerint Heisler a napokban lemondott Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz ügyvezető igazgatóját már korábban is távozásra szólította fel, de ez hatalmi harcokat okozott a vezetők között, ami Heisler háttérbe szorításához vezetett. Azonban tavaly Heisler mögé állt két korábbi vezető, Feldmájer Péter és Tordai Péter is, aki így újra elnöki pozícióba kerülhetett, és megindulhatott a gazdasági átvilágítás is.
A portál szerint az átvilágításnak két tétje volt; az egyik az "átlátható gazdasági-döntéshozatali-ügyviteli viszonyok megteremtése", a másik pedig, hogy a kínos ügyekben megállapítható-e a legfelsőbb vezetők, köztük Zoltai bárminemű felelőssége.
Heisler ezzel indokolt
Heisler április 9-én arról beszélt, hogy Zoltai lemondása a német megszállási emlékmű és a körülötte kialakult anomáliák miatt történt. Mint hozzátette, Zoltai azzal indokolt, hogy nem akarja folytatni közéleti munkáját, mert mentálisan rendkívül megterheli. A Mazsihisz elnöke szerint Zoltai lemondása nagyon erős jelzés, mint mondta, Zoltai 79 éves, holokauszttúlélő, érthető az érzékenysége az emlékmű ügyében.
Heisler csütörtökön aztán az MTI-nek már úgy nyilatkozott, hogy a helyzet komplex értékelése vezetett Zoltai Gusztáv lemondásához. Összegzése szerint Zoltai Gusztáv döntésében szerepet játszhatott a személyes megfontolás, illetve egészségi, szakmai meggondolások, valamint a Mazsihisz gazdálkodásának átvilágítása és a jövőbeli feladatok ismerete is. | [
"Mazsihisz"
] | [] |
Bár a megrendelő Nemzeti Sportközpontok vonakodott elárulni, az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében megjelent, hogy a ZÁÉV Zrt. és a Föld-Trans 2001 Kft. konzorciuma nettó négymilliárd alatt bontja el a Puskás Stadiont. Az egykori Népstadion helyén 2019-re 63 ezer férőhelyes futballstadion épül százmilliárd forintért.
Közzétették a "Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciójához kapcsolódó bontási és egyéb előkészítési feladatok ellátása" tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás eredményét: a ZÁÉV Zrt. és a Föld-Trans 2001 Kft. alkotta konzorcium 3 988 996 178 forintért végzi el a munkálatokat. Az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében megjelent hirdetmény szerint a tavaly októberben elindult eljárásban (egy novemberi módosítás után) január 25-én hozták meg a döntést.
A bontást a kiírás szerint nyolc hónap alatt kell elvégezni, a Nemzeti Sportközpontok korábbi közlése szerint október 5. a határidő. A munkára ajánlatot tett még az A-Híd Zrt. és a Terra-21 Kft. (közösen), a Market Építő Zrt. és a Merkon Kft. (közösen), valamint a West Hungária Bau Kft.
Arról már korábban beszámoltunk, hogy a ZÁÉV és a Föld-Trans 2001 bontja az egykori Népstadiont, azt azonban az NSK többszöri kérdésünkre sem volt hajlandó elárulni, hogy milyen összegben kötöttek szerződést a két céggel. A konzorcium gépei ugyanis már február közepén felvonultak a területre.
A Figyelő is arról cikkezett nemrég, hogy hivatalos helyről – például a projektért felelős, arról rendszeresen nyilatkozó Fürjes Balázs kormánybiztos hivatalától – nem erősítették meg a két cég megbízását. A titkolózás, információ-visszatartás teljesen értelmetlennek tűnt, hiszen az uniós, illetve a hazai közbeszerzési értesítőkben előbb-utóbb meg kellett jelennie a kért adatoknak.
Most már nagy magabiztossággal kijelenthető, hogy a tavaly ősz óta felpörgött stadionépítési lendület nagy nyertese kivitelezői oldalon a ZÁÉV Zrt. A cég konzorciumi partnerekkel elnyerte már az MTK stadionjának kivitelezését (6,3 milliárd forint – partner: West Hungária Bau Kft.), a szombathelyi Haladás-sportkomplexum munkálatait (13,1 milliárd forint – partner: Swietelsky Magyarország Kft., bővebben itt), illetve a ZTE zalaegerszegi stadionjának a befejezési munkálatait (1,148 milliárd forintért a Pharos ’95 Kft.-vel, erről itt írtunk hosszabban).
A ZÁÉV tehát négy helyszínen összesen nettó 24,536 milliárd forintnyi stadionos munkát nyert el konzorciumi tagként; mivel nem adták meg egyik esetben sem, hogy a konzorciumi tagok milyen arányban osztják meg a munkát, így nem marad más, mint felezni a fenti összeget. Vagyis a 2014-es évet 13,309 milliárd nettó árbevétellel záró ZÁÉV csak stadionos megbízásból nettó 12,268 milliárd forintot gyűjtött be az elmúlt fél évben.
A Magyar Narancs már a Simicska-Orbán nyílt kirobbanásakor arról írt, hogy az átrendeződő építőipari piac egyik új főszereplője a ZÁÉV lesz. Úgy tűnik, ez bejött.
A Puskás Stadion a legújabb adatok szerint 63 ezres futballstadion lesz, 2019-re készül el, és a jelenlegi tervek szerint 100 milliárd forintba fog kerülni.
A fotó forrása: MTI
Csepregi Botond | [
"Nemzeti Sportközpontok",
"Föld-Trans 2001 Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Pharos ’95 Kft.",
"Magyar Narancs",
"Market Építő Zrt.",
"Európai Unió",
"Terra-21 Kft.",
"West Hungária Bau Kft.",
"Swietelsky Magyarország Kft.",
"A-Híd Zrt.",
"Merkon Kft."
] |
Többrendbeli hűtlen kezelésért javasolt vádemelést a Nemzeti Nyomozó Iroda Szabó Gábor ellen, akiről tavaly derült ki, hogy a Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálat igazgatójaként havi 280–350 ezer forintot fizetett Portik Tamás egykori testőrének a Józsefvárosi Jófiúk között végzett "rendfenntartó munkájáért".
Vádemelési javaslattal zárta le a Szabó Gábor ellen többrendbeli hűtlen kezelés miatt elrendelt nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). Szabót, aki 2011 novembere és 2012 júliusa között a Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálat (JVSZ) igazgatója volt, utódai jelentették fel 2012 augusztusában, majd novemberében.
A feljelentések négy szerződést kifogásoltak. Egy Szerdahelyi utcai önkormányzati bérlakás felújítását, amelyet szerződése szerint a bérlőnek kellett volna rendbe hoznia, azonban Szabó döntése alapján az építőanyagokat, a konyhai berendezést a JVSZ költségére szerezték be, a munkálatokat a szolgálat szakembereivel végeztették el. A JVSZ-t több mint 620 ezer forint vagyoni hátrány érte.
Szabó 300 ezer forintért 2012 januárjában megrendelte H.-né K.Krisztinától a JVSZ igazgatósági ügyviteli rendszerének felépítését és azt, hogy dolgozza ki a cég gazdasági működésének szabályait. A nyomozás adatai szerint H.-né K. Krisztina a Tomori Pál Főiskola és a Józsefvárosi Közterület-felügyelet már meglévő szabályzataiból ollózta össze a JVSZ által megrendelt, de sosem használt anyagokat. Több mint 400 ezer forintjába került a JVSZ-nek egy fiktív sebességváltó-csere, amelyet – a kiállított és kifizetett számla szerint – egy Szabó által a JVSZ-nek vásárolt Jeep Grand Cherokeen kellett volna elvégezni. Ugyancsak Szabó Gábor utasítására végeztek a JVSZ dolgozói kisebb felújítási munkálatokat egy X. kerületi lakásban a helyi önkormányzat kérése és felhatalmazása nélkül, illetve a JVSZ számlájára vásároltak oda bojlert és gázkazánt. Szabó Gábor a nyomozás során végig tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.
A vádemelési javaslat nem tesz említést ugyanakkor arról az ügyről, amely tavaly tavasszal országosan ismertté tette a JVSZ akkori igazgatóját. Nevezetesen, hogy előbb havi 280, majd 350 ezer forintért alkalmazta Sarkadi Józsefet, akit az éjszakában a több gyilkosság felbujtójaként 2012 óta előzetesben lévő, Prisztás József 1996-os meggyilkolásával összefüggésben nem jogerősen már elítélt Portik Tamás testőreként ismertek.
Sarkadi részt vett a megalakulása után még Józsefváros vezetésének a támogatását is bíró Józsefvárosi Jó fiúk nevű csoport rendfenntartó-rendteremtőmunkájában. Talán az ő és hasonszőrű társai miatt a kerü leti rendőrség sosem nézte jó szemmel a fekete egyenruhás Jófiúkat. Miután számos törvénysértést is felfedezni véltek a tevékenységükben, "bepanaszolták őket" az önkormányzatnál.
Szabó Gábor is az önkormányzathoz fordult azonban, hogy "állítsák le" a rendőrséget, amely együttműködés, a közös bűnmegelőzés helyett a Jó fiúk ellen dolgozik. Portik Tamás testőrének alkalmazása azonban végzetes hibának bizonyult Szabó számára. Távoznia kellett a JVSZ éléről, s utóda gyorsan megtette ellene az első feljelentéseket. | [
"Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálat"
] | [
"Józsefvárosi Közterület-felügyelet",
"Józsefvárosi Jófiúk",
"Józsefvárosi Jó fiúk",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Tomori Pál Főiskola"
] |
Tavaly április 11-én jelentette be a Közbeszerzési Hatóság, hogy különböző gyanúokok miatt vagy fél tucat ügyben büntetőfeljelentést tett az illetékeseknél. Néhány nap múlva konkrétan meg is nevezték az M4-es autópálya-projektet, ahol súlyos visszaéléseket és offshore-cégeket találtak. Közel egy évünkbe telt, mire megszereztük a Közbeszerzési Hatóságból a feljelentésre vonatkozó adatokat. Ezekből az látszik, hogy a Hatóság blöffölt: az Európai Bizottság által megfogalmazott kartellgyanú ellenére a 100 milliárdos projektben valójában nem találtak semmit.
Sokan szeretnék tudni, miképp lehet az, hogy például a kegyvesztetté vált Közgép második éve nem tud egyetlen közbeszerzést sem elnyerni, még akkor sem, ha a versenytársakénál 20-30 százalékkal olcsóbb ajánlatot tesz – míg a másik oldalon például a korábban a miniszterelnök veje által is birtokolt Elios Zrt. vagy a Mészáros-cégek sorra nyerték/nyerik egyedüli ajánlattevőként a milliárdos tendereket.
Magyarázat helyett itt egy ábra, amely a következmények felől két vonallal tökéletesen bemutatja a magyar közbeszerzési intézményrendszer, leginkább a terültért felelős "autonóm intézmény", a Közbeszerzési Hatóság (KH) csődjét:
"A Közbeszerzési Hatóság idén megkezdett ellenőrzései újabb szabálytalanságokat tártak fel. Három esetben büntetőjogi, egy törvényességi felügyeleti, több szerződésnél pedig jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Hatóság." – tavaly április 11-én jelent meg a KH közleménye.
Úgy tudtuk, hogy korábban egyetlen ügyben sem tett feljelentést a KH, ezért adatigénylésben kértük a 2010 óta tett büntetőfeljelentések adatait: ezzel közel egy évig tartó levelezés vette kezdetét a Hatóság elnökével.
A KH korábbi elnöke, Gajdos Róbert 2014 nyarán távozott a szervezet éléről, őt nem sokkal később követte Kövesdi Zoltán, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke. Egy év interregnum után választotta meg a Közbeszerzések Tanácsa Rigó Csaba Balázs korábbi alelnököt a KH elnökének.
Rigó alapvégzettsége matematikus, de 1995-ben szakközgazdász képesítést szerzett a Pénzügyi Főiskolán, majd MBA-fokozatot, ezen túlmenően van egy "közbeszerzési menedzser szakértő" végzettsége is. Rigó nem jogász, de ez nem gátolja abban, hogy afféle hobbijogászként vitasson amúgy kötelezően végrehajtandó bírói döntéseket – ahogy a velünk folytatott hosszas tusakodásban sem fukarkodott joginak tűnő, de néha teljesen inadekvát érvekkel.
Hobbijogászkodás
A tavaly április 11-én beadott adatigénylésre egy hét múlva érkezett az első vicces válasz a KH elnökétől:
"...az Ön által kért adat nem a Közbeszerzési Hatóság kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó adat, továbbá nem közfeladatának ellátásával összefüggésben (hanem tevékenysége folytán) keletkezett, ezért az nem minősül a Közbeszerzési Hatóság vonatkozásában közérdekű adatnak."
Vagyis nem kevesebbet állít a hatóság elnöke, mint hogy a KH által tett feljelentéseknek nincs köze a hatóság tevékenységéhez, továbbá nem a hatóság feladatellátásával összefüggésben keletkeztek.
Ezen a válaszon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is elakadt egy kicsit, panaszunk nyomán hozott állásfoglalása bekezdésnyi, pikírt megjegyzéseket sem nélkülöző levezetést szentel Rigó elnök érveinek:
"Az adatigénylés nem a KH munkatársai által magánéletük során (...) tett büntető feljelentések másolatát kívánta megismerni, amelyekre valós lehetne azon megállapítás, hogy "tevékenysége folytán" szerzett róluk tudomást a KH, ha például az ebédszüneti beszélgetések során merült fel ez a téma. Az adatigénylés a KH által feladat- és hatásköre gyakorlása során észlelt, a Büntető Törvénykönyvet álláspontja szerint sértő cselekményekkel kapcsolatban tett feljelentésekre irányult, amelyekről maga a KH is hírt ad időtől-időre, honlapján, valamint a korrupció megelőzésével, felderítésével foglalkozó konferenciákon a KH sikereiként tünteti fel azokat. A KH a közpénzekkel való átlátható és tiszta gazdálkodás melletti elköteleződésétől idegen azon jogértelmezés, amelynek köszönhetően a közérdekű adatok fogalmát ilyen kiforgatóan alkalmazta az adatigénylés megtagadása során."
A NAIH december 8-i állásfoglalása ezen túlmenően felszólítotja a KH-t, hogy 8 napon belül adja ki a kért dokumentumokat.
A KH elnökének azonban voltak még ötletei: december 15-i válasza részletesen leírta, mikor, milyen okok miatt tettek feljelentést, csak épp a lényeget nem árulta el, jelesül, hogy ki ellen. Újabb levél ment, melyben kértük az érintettek megnevezését, ám Rigó elnök válaszul bevetette a Csubakka-védelmet:
"Hatóságunk közreműködésével tett büntető feljelentések az érintettekre levonható következtetést nem tartalmazó személyes adatok nélküli másolatát előre egyeztetett időpontban, személyes megjelenése esetén az illetéktörvényre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint tudjuk átadni Önnek."
A válaszból csak egyvalami tűnt biztosnak: a KH elnöke az illetéktörvényre alapozva tervez valamit. Ekkor már január végén jártunk, egy újabb levéllel gyorsan tisztáztuk, hogy az adatigénylés teljesítése után kiszabható költségtérítés tekintetében nem az Illetéktörvény az irányadó, továbbá hogy jogi személyiséggel rendelkező szervezeteknek nincsenek személyes adatai, ez ügyben tehát felesleges adatvédelmi szempontokon rágódni.
Három hét múlva újabb levét jött, melyben a KH elnöke már csak a költségtérítésre koncentrált: álláspontja szerint a 14 darab feljelentés beszkennelése, illetve a személyes adatok kitakarása a "munkaerőforrás aránytalan igénybevételével jár", ezért 13 080 forint költségtérítést állapít meg.
A feljelentéseket akartuk, nem vitatkoztunk tovább, utaltunk – igaz, az elnök rosszul kalkulált, ráadásul a levélben rossz számlaszámot adtak meg. De ez már a következő levélből derül ki:
"Az előző levelemben tévesen, a bírságok befizetésére fenntartott központosított beszedési számla száma került feltüntetésre, amely számla felett a Közbeszerzési Hatóság (...) korlátozottan rendelkezik."
Hogy akkor most a KH visszautalja, mi meg fizessük be újra, de most már egy másik számlaszámra, az egyébként hibásan kiszámolt költségtérítést. Igaz, a kért dokumentumokat – egy év hadakozás után – megküldték.
Sok hűhó semmiért
A megismert feljelentésekből (amelyeket erre a linkre kattintva bárki tanulmányozhat) viszont többek között az derül ki, hogy a KH egyetlen esetben sem tett feljelentést a közbeszerzési szabályok megsértése miatt.
A 14-ből 5 esetben fiktív székhely megadása, vagyis gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása volt a feljelentés oka; kétszer "hamis magánokirat felhasználásának vétségét" orrontotta a hatóság, három esetben az a gyanú, hogy a vállalkozó olcsóbb eszközt szállított a megrendelőnek, vagyis csalást követett el.
Van még egy számvitel rendjének megsértése, egy nem túl nagy értékre elkövetett költségvetési csalás, valamint egy foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés. Ez utóbbi a fonyódi strand kivitelezése kapcsán merült fel, a feljelentés szerint a kivitelező rendkívül rossz minőségben teljesített:
"A helyszíni ellenőrzés során egyértelművé vált, hogy a vizes élményjátszótérre telepített kalózhajó az ajánlati felhívásban valamint az ajánlatban foglaltaktól eltérő, rosszabb minőségben került kialakításra."
A fonyódi strand-projekt összértéke 123 millió forint volt, mint ahogy a többi esetben is ez volt a nagyságrend, már ahol számszerűsíthető kár ért valakit.
Egy esetben éri el a milliárdos nagyságrendet a közbeszerzés értéke: a KH gyanúja szerint a Swietelsky vezette konzorcium mint generálkivitelező csúnyán lehúzta a megrendelő Semmelweis Egyetemet a Korányi-projektben (különösen nagy értékre elkövetett csalás), mert az átalánydíjas szerződésben előírtaknál gyengébb minőségű anyagokat használtak fel.
Bár a feljelentésekből mindenütt kitakarták az inkriminált szerződések értékét, a jelentősebbek visszakereshetőek a közbeszerzési adatbázisban. Így pontosan lehet tudni, hogy a Swietelsky Magyarország Kft. – Hőszer-Trade Kft. közös ajánlattevők nettó 6 586 817 001 forint értékű ajánlattal nyerték el a megbízást.
Ez igen jelentős összeg, viszont nagyjából csak a huszada az M4-es Abony-Fegyvernek közti szakasza építési költségének. 2015 tavaszán az Európai Bizottság elutasította a magyar kormány vonatkozó támogatási kérelmét, az indoklás szerint a kilométerenként 4 milliárdos bekerülési költség felveti a kartellgyanút – igaz, az építésre vonatkozó közbeszerzési eljárások simán átmentek a KH-n.
A botrány idővel elült, viszont az immár új, simicskátlanított vezetésű KH lecsapott.
"Egyre súlyosabb és kiterjedtebb jogsértésre derül fény az M4 autópálya kivitelezési munkáival kapcsolatban. A Közbeszerzési Hatóság az utóellenőrzés során feltárt számviteli fegyelem megsértése, valamint közbeszerzési jogsértés miatt tesz feljelentéseket." – tudatta a Hatóság tavaly áprilisi, kiterjedt vizsgálatot és nagy korrupciós leleplezést sejtető közleménye.
Hogy mik lehettek azok az "újabb és súlyosabb visszaélések", amelyekről a tavalyi nyilatkozat beszél, az a most megismert dokumentumokból nem derül ki, hiszen az öt darab, az M4-eshez kapcsolódó feljelentés közül háromnak fiktív székhelycím-bejelentés az oka (adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása), egy alvállalkozó megsértette a számvitel rendjét, egy alvállalkozó alvállalkozója pedig a gyanú szerint trükközni próbált a számlákkal.
Ez utóbbi két ügyet egyébiránt a NAV ellenőrei tárták fel, de valamiért a KH is úgy érezte, feljelentést kell tennie. Más problémát az M4-es közbeszerzései körül a KH ezek szerint nem talált.
Nagyon úgy néz ki, a 2016-os bejelentés blöff volt, nem több, mint az akkor már egy éve zajló Közgép- és Simicska-ellenes kampány része.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Közbeszerzési Hatóság",
"Közgép",
"Swietelsky Magyarország Kft."
] | [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Elios Zrt.",
"Európai Bizottság",
"Hőszer-Trade Kft.",
"Közbeszerzések Tanácsa",
"Pénzügyi Főiskola",
"Semmelweis Egyetem"
] |
A Buda-Cash Brókerháznál már 2008-ban is voltak hiányosságok – ezt mondta Antali Károly, aki 2004 és 2008 között volt a cég felügyelőbizottságának a tagja az M1 vasárnap esti híradójában, amit az MTI idéz. Ennek a bizottságnak a feladata, hogy ellenőrizze, törvényesen működik-e a cég, de
Antali szerint benne fel sem merült, hogy bűncselekmények történnének a cégnél.
Antali volt az, aki a Buda-Cash felügyelőbizottsága után a Bajnai-kormányhoz igazolt, ahol a közlekedési minisztériumban volt kabinetfőnök, majd a közösségi közlekedésért felelős kormánybiztos, és ő az, akinek személye a Fidesz szerint bizonyítja, hogy a a Buda-Cash-ügy egy szocialista brókerbotrány.
Antali 2008 óta nem áll már kapcsolatban a Buda-Cashsel, de magát is károsultnak tartja, mert az ő családi megtakarításai is a brókercégnél voltak. Őt is beidézte az Országgyűlés gazdasági bizottsága a brókerbotrányról tartott meghallgatására, amin Antali meg is fog jelenni, a Híradónak legalábbis ezt mondta. | [
"Buda-Cash Brókerház"
] | [] |
Bajnai Gordonnak írt levelében Mesterházy Attila nem hozta elő a nyolcéves szocialista kormányzás hibáit, az MSZP elnöke csatolta viszont azokat a korábbi beszédeket, amikor ezt megtették a párt vezetői. Bajnaiék korábban azt mondták, csak akkor fognak össze az MSZP-vel, ha a szocialisták szembenéznek kormányzásuk hibáival. A volt kormányfő mozgalma csütörtökön vitatja meg Mesterházy válaszát.
"Érdeklődéssel olvastuk a választói mozgalom által elfogadott elvi és erkölcsi alapvetéseket, amelyre a tárgyalások megkezdésének alapjaként tekintenek" – olvasható abban a levélben, amelyet Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerdán írt Bajnai Gordonnak, az Együtt 2014 mozgalom egyik vezetőjének.
Az MSZP még novemberben kereste meg a demokratikus ellenzéki pártokat és szervezeteket, hogy közösen kezdjék meg a felkészülést a 2014-es parlamenti választásra. A megkeresésre december elején válaszolt a Bajnai nevével fémjelzett mozgalom. Ennek a legérdekesebb része az volt, hogy az Együtt 2014 szerint az összefogás akkor lehet hiteles, ha szembe tudnak nézni azokkal a hibákkal, amelyeket a jelenlegi ellenzéki erők az elmúlt 22 évben, illetve nyolc éves kormányzásuk alatt követtek el. Az Együtt 2014 szerint először az erkölcsi alapelvekről kell tárgyalni az MSZP-vel, amely tartalmazza a hibákkal való szembenézést is.
Erre a levélre válaszolt szerdán Mesterházy, többek között azt írta, hogy a két szervezet céljai, értékei hasonlóak. Az MSZP elnöke szerint erre az alapján jutottak, hogy az Együtt 2014 felvetéseit összevetették a szocialisták korábbi megnyilvánulásaival. Mesterházy a levélhez csatolt egy 50 oldalas táblázatot is, amely mondatonként veszi számba, hogy Bajnaiék észrevételeihez az MSZP milyen határozatai, megszólásai passzolnak.
A hibákkal, bűnökkel foglalkozó részeknél az MSZP hosszan idéz Mesterházy márciusi kongresszusi beszédéből. "Tartozunk a választóinknak és magunknak is azzal, hogy visszatekintve saját teljesítményünkre, nemcsak az eredményeket vesszük számba, de a hibákat is. És bizony voltak a nyolc év alatt hibák" – fogalmazott akkor Mesterházy. A pártelnök a hibák között említette, hogy a 2002-es választási kampányban a gazdaság teljesítményéhez képest túl sokat ígértek, valamint, hogy 2005-ben Szili Katalint jelölték köztársasági elnöknek, miközben a parlament többsége ezt nem támogatta.
Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét konkrétan nem említette Mesterházy, erre utalva azt mondta: "Mindig, minden körülmények között őszintén kell beszélni az emberekkel, az országról. Zárt körben éppúgy, mint nyilvánosan. Ha valamit, hát ezt megtanultuk." A 2006-os rendőri visszaélésekről azt mondta: a zavargások felkészületlenül érték az országot, ami a rendőri vezetők szakmai hibáihoz, rendőri jogsértésekhez vezetett. A pártelnök szerint a rendet veszélyeztetőkkel szemben fel kellett lépniük a rendőröknek, de ezt jogszerűen kellett volna tenniük. Hozzátette: fontos felderíteni, hogy a 2006 őszén történteket, de szerinte a Fidesz és a szélsőjobboldal megpróbálja elferdíteni az igazságot.
"A párt immunrendszere nem volt kellően erős ahhoz, hogy a tisztességtelen, nyerészkedő politikusokat idejében kivesse magából. Ez a párt tisztességes emberekből áll" – mondta Mesterházy márciusban a szocialista politikusok korrupciós botrányairól. Szerinte hiba volt a "a miniszterelnök-váltás körüli huzavona" is. A hibák között említette, hogy eltávolodtak az emberektől, elfeledkeztek a pártépítésről. A választók mindezért megbüntették az MSZP-t, amiből tanultak – tette hozzá.
Az MSZP egyik befolyásos politikusa az Indexnek azt mondta: Mesterházy udvarias levelet írt, ebben azonban külön nem akarták újra felemlegetni a nyolc éves kormányzás hibáit. A szocialista politikus szerint ezt már korábban többször megtették, többek között Mesterházy fent idézett beszédében is. A szembenézés része volt a politikus szerint az is, hogy a hibákért főként felelős Gyurcsány már nem tagja az MSZP-nek. Hozzátette: Bajnainak azonban nincs jogalapja ezt felemlegetni, többek között azért sem, mert tagja volt a Gyurcsány vezette kormánynak.
Úgy tudjuk, az Együtt 2014 vezetői csütörtök délután vitatják meg, mit szólnak Mesterházy leveléhez, amelyet szerda este kaptak meg. | [
"MSZP"
] | [
"Együtt 2014"
] |
A gyors vezetőváltás után Pintér Sándor volt cégeit bízták meg az MFB és leányvállalatai őrzésével. A bank üzleti érdekekre hivatkozva nem árulta el a szerződés részleteit a Hvg.hu-nak.
Állami cégeknél kapott szerződéseket Pintér Sándor belügyminiszter volt cége, a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt. – értesült a hvg.hu. A Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) és annak több leányvállalatánál lezajlott vezetőváltások részben a CBSZ-nek adott új megbízásokkal jártak. Az MFB nem árulta el, milyen időre és mekkora összegért kapott munkát az őrző-védő cég.
AZ MFB-nél a változások június 17-én kedzdődtek, amikor Fellegi Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője Baranyay Lászlót nevezte ki bank elnök-vezérigazgatójává. Baranyay az első Orbán-kabinet idején is a ugyanebben a pozícióban volt.
A mostani vezetőcsere gyorsan lezajlott, az átadás-átvételt a Hvg.hu szerint már a Civil Biztonsági Szolgálat emberei biztosították. A váltás ugyanilyen rendszerrel zajlott le az MFB tulajdonában lévő társaságoknál, így a Kincsem Park esetében is.
A bank szóvivője, Nyiri János egyáltalán nem tartotta ezt meglepőnek. A Hvg.hu-nak elmondta, szerinte az őrzés-védelem bizalmi kérdés, amivel a gazdaság összes szereplője tisztában van, maguk a szakmabeli cégek is.
Az MFB-nél korábban a Bizalom Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft. látta el ezeket a feladatokat. A Bizalommal a szerződésnek megfelelően, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével bontotta fel a kapcsolatot az MFB – állította a szóvivő. Nyiri a Hvg.hu-nak azt is elmondta, miért nem árulja el a belügyminiszter volt cégeivel kötött szerződés részleteit. "A pénzügyi kérdésekről a Civil méltánylandó, jogos érdekeire figyelemmel kell lennünk, ezért nem tudok konkrétumokkal szolgálni."
Nyiri János megjegyezte: a 2002. évi kormányváltás után "a bank új vezetése nem volt bizalommal a tulajdonában álló Defend Kft. iránt sem, és inkább tönkretette a saját biztonsági cégét, csak hogy mással szerződhessen." | [
"Civil Biztonsági Szolgálat",
"Magyar Fejlesztési Bank"
] | [
"Bizalom Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft.",
"CBSZ) Zrt.",
"Kincsem Park",
"Defend Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Március óta új tulajdonosa van a Strategopolis Kft.-nek, amely néhány éve még fontos szakmai támasza volt a kormányzatnak. A több 100 milliós tanácsadói megrendelésekkel kitömött cég korábbi tulajdonosai között szerepelt Giró-Szász András, volt kormányszóvivő, aki azóta visszavonult a politikából. A mostani új tulajdonos is a politika világából érkezett: Bitay Márton Örs, ő a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára volt.
Bitay Márton lett a Strategopolis tulajdonosa Bitay Márton lett a Strategopolis tulajdonosa
Az Áder János köztársasági elnök által tavaly februárban felmentett Bitay Márton idén márciusban vette nevére a céget, amelynek november eleje óta már ügyvezetője is. A Strategopolis 2015-ben még 627 millió forintos forgalom mellett 280 millió forintos profittal zárt, 2019-ben viszont már csak 214 millió forint nettó árbevétel jött össze, ami 80 millió forint nyereséghez volt elég. Ebből 20 millió forint osztalékot fizettek ki.
Ez a pénz még nem az egykori földügyi államtitkárhoz vándorolt, hiszen 2017-től idén márciusig Mechler Márk ügyvéd volt a tulajdonos (ő vette meg a céget Giró-Szász András, volt kormányszóvivőtől 2017-ben), akinek az irodája dolgozott a Földművelésügyi Minisztériumnak.
Egész életemre és tanulmányaimra a gimnáziumi évek tették a legnagyobb hatást, nagyon sokat köszönhetek az esztergomi ferences Atyáknak és annak a négy évnek, amit Esztergomban a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégiumban töltöttem
- nyilatkozta az Agro Naplónak Bitay Márton még államtitkárként. A gimnázium 1999-es osztálynévsora szerint Bitay Mártonnak volt egy Mechler Márk nevű osztálytársa.
A volt államtitkárról lapunk is többször írt, például azt, hogy menesztésekor 8,8 millió forintot kapott. A legnagyobb összeg az államtitkári megbízatásának megszűnésével kapcsolatos kifizetés, ami 7 777 800 forint, a törvény ugyanis ilyen esetekben hathavi fizetéssel egyenlő juttatást írt elő. Emlékezetes, hogy Bitay Márton felelt azért a földvásárlási programért, melynek során 2015-2016-ban rengeteg termőföldet árvereztek el. A földosztásnak például Mészáros Lőrinc lett a nyertese: összesen 1391 hektár földet nyert el a volt felcsúti polgármester és családja az árveréseken.
A volt államtitkár azzal vált híressé, hogy bár vagyonnyilatkozatai szerint két helyről is milliós fizetést kapott, a vagyona a 2014-es és a 2019-es vagyonnyilatkozata alapján öt év alatt mégis csökkent a K-Monitor elemzése szerint. A nevén sem autó, sem új ingatlan nem szerepelt és nem volt egy fillér megtakarítása sem. Ugyanakkor a neve már felbukkant a nagy vihart kavart trafik-pályázatok idején is, ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kényszerűségből (bíróság kötelezte rá) 2014-ban kiadta azoknak a nevét, akik tagjai voltak a bírálóbizottságnak. A névsorban pedig szerepelt Bitay Márton is.
Cégünk piaci, önkormányzati és állami partnereink stratégiai gondolkodásához és cselekvéseihez nyújt szakmai támogatást. Célunk, hogy a kormányzat szakpolitika alkotó tevékenységét támogassuk, átfogó tájékoztatást adva az önkormányzatok és a gazdasági társaságok, vállalkozások elképzeléseiről, szükségleteiről
- szól a Strategopolis bemutatkozása. Kérdés, hogy Bitay érkezésével hogyan alakul majd a cég jövője. Az biztos, hogy még 2017-ben a Miniszterelnökség 560 milliós megbízását nyerte el a Strategopolis, a szerződés 2020-ig volt érvényes. Giró-Szász András volt kormányszóvivő korábbi érdekeltsége fejlesztéspolitikai témában adhatott külső szakértői támogatást. A Strategopolis 2012 és 2016 között több százmillió forint értéken nyert el közbeszerzési megbízásokat például az Emmi-től, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől és az Országgyűlés Hivatalától is.
A cég a legbravúrosabb szerződését viszont az MTVA-val kötötte meg. Az Átlátszó írta meg, hogy a közmédia kiszervezte a hírgyártást, amit 2014 januárjától a Strategopolis Kft. végzett évi nettó 42 millió forintért. A hírblokkokat pedig kereskedelmi rádióknak értékesítettek tovább, így országszerte 27 magánrádióban hallhatták ugyanazokat a híreket a hallgatók.
Giró-Szász András ma már kiszállt a közéletből, most a Ponton Ingatlan Kft. tulajdonosa. A cég tavaly 208 millió forintos forgalom mellett 124 millió forintos profittal zárt. Bitay Márton is aktív az ingatlanos vonalon, hiszen tulajdonos lett az idén nyáron bejegyzett Szent István Krt. 23. Projekt Kft.-ben is. A társaság főtevékenységeként ingatlan bérbeadása, üzemeltetése szerepel a dokumentumokban, de az építéstől a bontásig számos egyéb építőipari szolgáltatással is foglalkozik. | [
"Strategopolis Kft."
] | [
"Szent István Krt. 23. Projekt Kft.",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium",
"Országgyűlés Hivatala",
"Ponton Ingatlan Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Agro Napló",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Szeptember 21-én kezdődik a titokzatos külföldi bankszámláival lebukott volt MSZP-elnökhelyettes Simon Gábor büntetőpere - tudta meg az Origo az egykori politikus ügyvédjétől. A jelenleg is lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Simon Gábor egyébként időközben befizetett 128 millió forintot a NAV-nak, így lehet, hogy nem is kell börtönbe mennie.
Hamarosan bíróság elé áll a 2014-es választási kampány idején eltitkolt külföldi bankszámláival lebukott volt MSZP-s politikus. Simon Gábor büntetőpere szeptember 21-én kezdődik - tudta meg az Origo a volt politikus ügyvédjétől. Nagy István azt is elmondta, hogy védence jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt áll, vagyis nem hagyhatja el Budapestet.
Költségvetési csalás a vád
Simon Gábort más mellett költségvetési csalással vádolja az ügyészség, amiért több, a nevén lévő külföldi bankszámlán olyan összegeket tartott, amelyek forrása ismeretlen, és azokat nem is tüntette fel országgyűlési képviselőként leadott vagyonnyilatkozataiban.
Simon Gábor az MSZP elnökhelyetteseként 2013-ban és gyanúsítottként 2014-ben Forrás: MTI/Bruzák Noémi, Kovács Tamás
Korábban, a vádpontok ismertetésekor Keresztes Imre - a kezdetben parlamenti képviselőként Simont megillető mentelmi jog miatt -, a nyomozást végző Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője elmondta, hogy a költségvetési csalás büntetési tétele a vád szerinti összegnél 2–8 év közötti szabadságvesztés.
Ám ez a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a vádlott a vádirat benyújtása előtt megtéríti a kárt. Ezt pedig Simon Gábor megtette, így akár meg is úszhatja a letöltendő börtönbüntetést - bár az ügyészség szerint az ügy tárgyi súlya ezt indokolttá tenné. Mellékbüntetésként pénzbüntetést és közügyektől való eltiltást is indítványoztak.
267 millió - a forrás ismeretlen
Az ügyészség szerint
Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett,
ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel pedig 120 millió forint kárt okozott a költségvetésnek. Vagyonát zár alá helyezték, de miután megtérítette az okozott kárt, már szabadon rendelkezhetett a pénzzel.
A bécsi Volksbanknál Simon nevére nyitott számla volt a politikus távozásához vezető botrány kirobbantója.
Ezt a 240 millió forintnyi eurót tartalmazó számlát leplezte le a Magyar Nemzet 2014 februárjában. A bécsi számlán tartott pénz egy részét, 238 ezer eurót, az ügyészség zárolta. Ennyi adóhátralékot állapított meg ugyanis az eljárás korábbi szakaszában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Simon 128 milliót utalt át
Tavaly októberben ugyanerről a bécsi számláról végül 128 385 409 forintot utalt át Simon Gábor a NAV letéti számlájára adóhátralék befizetése jogcímen.
Az ügyészség elismerte: nem bizonyítható, hogy a pénz pártérdekeket szolgált Fotó: Bielik István - Origo
A vádirat összeállításakor a KNYF-et vezető Keresztes Imre elmondta egyébként azt is, nem bizonyítható, hogy a szocialista politikus kenőpénzként jutott volna a bécsi bankszámlán őrzött összeghez, és az sem, hogy a több százmillió forint pártérdekeket szolgált. Simon Gáboron kívül más politikus érintettsége nem merült fel az ügyben.
Mással is vádolják
Simon Gábort hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolja az ügyészség. A vádhatóság szerint
a volt politikus a külföldi pénzeket nem tüntette fel az adóbevallásaiban, sem képviselői vagyonnyilatkozataiban- utóbbiakba csak képviselői és államtitkári fizetését írta bele.
Keresztes Imre főügyész - a vádhatóság börtönbüntetés kiszabását kérte a vádlottra Forrás: MTI/Marjai János
Keresztes Imre főügyész korábban az Origo kérdésére azt mondta,
létezik a bissau-guineai útlevél, amellyel bankszámlát nyitottak Simonnak egy budapesti MagNet Bankban.Az ügyvédek korábban azt kifogásolták, hogy nem látták az útlevelet, a főügyész márciusban azt mondta, a tárgyaláson mutatják be.
Simon Gábor vallomásaiban mindvégig kitartott amellett, hogy csak magyar állampolgár, a magyaron kívül más útlevele nincs.
Az ügyben van még egy másik vádlott, akit eddig nem neveztek meg. Őt felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolják és pénzbüntetést indítványoznak vele szemben. A főügyész szerint ugyanis egy hamis adatokat tartalmazó útlevelet készíttetett és azzal nyitott számlát Simonnak.
Elévülhetett a csalás
Az osztrák számlán lévő pénz eredetét egyébként az ügyészség nem tudta megállapítani. Odáig jutottak, hogy Simon Gábor 2012-ben 250 ezer eurót utalt svájci számlájáról az osztrákra - ez a pénz pedig 2006-ban került Svájcba, de továbbra is rejtély, hogy honnan.
A svájci szálra utalva korábban Nagy István ügyvéd az Origónak azt mondta, a vádhatóságnak nem sikerült felderítenie a svájci számlák eredetét, ez pedig a védő szerint olyan alapvető tény, ami jelentősen befolyásolhatja a büntetőeljárás kimenetelét.
Simon Gábor távozik otthonából, miután ügyészségi nyomozók jártak nála 2014-ben Forrás: MTI/Mihádák Zoltán
Ez azt jelenti, hogy az ügyvéd az eljárásban valószínűleg azzal érvel majd, hogy Simon a pénzt a nyomozás indításától számított 8 évnél régebben szerezte, és az ügy elévült. A Simon-ügy 2014. februárjában robbant ki, de a nyomozás korábban indulhatott. | [
"MSZP"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"MagNet Bank",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Hétfőn az Alkotmánybíróság áldását adta arra, hogy a Fővárosi Közgyűlésben ezentúl a 23 kerület polgármestere és 9 kompenzációs listáról bejutott képviselőből álljon. Eddig a teljes közgyűlést pártlistáról választhatták meg a budapestiek.
A változtatással az a baj, hogy ezzel sokkal többet ér majd egy kisebb kerületben élő ember szavazata, mint egy nagyobb kerületben lakóé. A két szélsőség: a XXIII. kerületben 22 ezer ember él, míg a XI. kerületben 147 ezer. Mindkét kerületet egy-egy ember képviseli majd a közgyűlésben.
Az Alkotmánybíróság azonban elfogadta a rendszert, mondván történetileg így alakult a kerületek fejlődése, ezt el kell fogadni. Paczolay Péter alkotmánybírósági elnök kisebbségben maradt azzal a véleményével, hogy már a kétszeres eltérés is ellenkezik az egyenlő választójog elvével, itt viszont hatszorosnál is nagyobb különbség is van.
Előfordul, hogy az alkotmánybírók nem értenek egyet, másképpen értelmezik a törvényt. Paczolay azonban a határozathoz fűzött különvéleményében ennél sokkal tovább ment. Mert nem csupán szakmai érveket hozott fel a törvény ellen, hanem konkrétan odaírta, hogy kollégái nem szakmai szempontokat is figyelembe vettek. Ezt írta:
A jelen ügy nem egyszerűen alapjogi kérdést érint, hanem a demokrácia alapját jelentő választáshoz való jogot. Ezért az Alkotmánybíróságnak különös felelősséggel, az alkotmányos szempontok kizárólagos érvényesítésével kellett volna döntenie.
Ez nagyon kemény kritika. Hiszen milyen szempontok merülhettek fel az alkotmányos szempontokon túl? Paczolay ebben nem ad iránymutatást, de bármilyen egyéb szempont érvényesítése az Alkotmánybíróság tagjaira nézve rettenetesen kínos.
Politikai nyomás, anyagi érdek, politikai elfogultság? Nem világos, hogy Paczolay ilyesmire gondolt-e, de egy ilyen helyzetben ezekre a legkönnyebb gondolni.
Az alkotmánybírák többsége egyébként arra hivatkozva fogadta el az aránytalan választási rendszert, hogy az új közgyűlésben a kettős többség elve szerint lehet majd csak határozatokat elfogadni, vagyis nem csupán az lesz a kérdés, hogy a képviselők több mint fele egy irányba szavaz-e, hanem a többségnek a budapesti lakosság többségét is képviselniük kell. Vagyis a nagyobb kerületek polgármestereinek szavazatai ott már többet érnek majd. Ennek az érvnek a megalapozottságát több alkotmánybíró is vitatta.
A törvénnyel szemben Paczolayhoz hasonlóan nagyon keményen fogalmazott több alkotmánybíró is.
Bragyova András egyetért Paczolay Péter érveivel. Ő egyenesen így fogalmaz:
"A Fővárosi Közgyűlés, ahogyan e törvényhelyek alapján létrejön, sem nem választott, sem nem fővárosi." Gondolatmenetét ilyen súlyos mondattal zárja: "Röviden, szerintem a mai rendszer nem választás, sem közvetett, sem közvetlen."
Kiss László szintén keményen fogalmaz különvéleményében: a választójog közvetlenségének és egyenlőségének súlyos sérelméről ír.
Kovács Péter sem értett egyet a többséggel, és kis kiegészítéssel jelezte, hogy egyetért Paczolay érveivel.
Lévay Miklós sem tartja alkotmányosnak az új rendszert:
"Álláspontom szerint a kettős többségi rendszer teljességgel alkalmatlan az alapjogi sérelem elhárítására, vagyis az eltérő súlyú szavazatokból adódó aránytalanság kiküszöbölésére" – írja többek között.
Balogh Elemér csak annyi különvéleményt írt, hogy csatlakozik Paczolayhoz.
Érdekes még Stumpf István különvéleménye, aki általában nagyon rossznak tartja, hogy nem sokkal a választás előtt módosították a törvényt, de mégis áldását adta az új rendszerre. Szerinte az Alkotmányban rögzíteni kellene, hogy egy évvel a következő választás előtt már ne lehessen hozzányúlni a választási szabályokhoz. Ugyanakkor ezt a kérdést szerinte érdemben most nem lehetett vizsgálni, mert a törvényt megtámadó beadvány ezt nem kifogásolta. Stumpf azért is fogadta el a törvényt, mert szerinte túl nagy bizonytalanságot okozott volna, ha az októberi választás rendje nem tisztázódik mihamarább.
Stumpf döntése azért is volt fontos, mert 8:7 arányban ment át a választási törvény az Alkotmánybíróságon. Vagyis egyetlen szavazaton múlott, hogy októberben e szabályok legyenek érvényesek.
Salamon László viszont azért írt különvéleményt, mert szerinte azt se kellett volna megsemmisíteni a törvényből, amit a többség alkotmány-ellenesnek talált: hogy a kompenzációs lista elosztásakor a kerületek lélekszámával súlyozzák az egyes szavazatokat, vagyis hogy a törvény egyenesen mondja ki, más és más értéke van egy-egy szavazatnak. | [
"Alkotmánybíróság"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Milliárdos adócsalás gyanúja miatt letartóztatták az egyik legnagyobb magyar húsipari cég tulajdonosát
Milliárdos költségvetési csalással gyanúsítja az egyik legnagyobb magyar húsipari cég, a Hungary Meat Kft. olasz tulajdonosát, Piero Pinit és két társát a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága – tudta meg a PestiSrácok.hu. A korábban a Budapest Honvéd FC tulajdonosaként is ismertté vált vállalkozót még múlt héten vették őrizetbe, a bíróság pedig szombaton 30 napra el is rendelte a letartóztatását.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsítja Piero Pini olasz üzletembert, a 100 milliárdos árbevételű magyar húsipari cég, a kiskunfélegyházi székhelyű Hungary Meat Kft. tulajdonosát és két társát a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága – értesült a PestiSrácok.hu. Úgy tudjuk, Pinit és két munkatársát múlt héten vették őrizetbe a NAV nyomozói. Az ügyészség a szökés, elrejtőzés, az eljárás jogellenes befolyásolása, továbbá a bűnismétlés veszélye miatt kezdeményezte a letartóztatásukat, a Kecskeméti Járásbíróság pedig szombaton nem jogerősen úgy döntött, hogy 30 napra elrendeli Pini és egy társa legszigorúbb kényszerintézkedését, míg a harmadik személynél a korábbi házi őrizetnek megfelelő bűnügyi felügyelet elrendeléséről határozott a bíróság.
Ez már nem az első eset, hogy a Budapest Honvéd FC volt tulajdonosaként is ismert vállalkozó költségvetési csalás gyanújába keveredik, ugyanis a Figyelő még 2017 januárjában számolt be arról, hogy lengyel nyomozók rajtaütésszerű akcióban vitték el az olasz üzletembert. A lap azt írta, hogy a lengyel Központi Nyomozó Iroda akciója során több, mint 200 rendőr, határőr és adónyomozó szállta meg a Pini Polonia kutnói vágóhídi épületét. Egyebek között forgalmi adóval, valamint a munkavállalókkal, közöttük is a külföldi állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatos dokumentumokat kerestek. Lengyelország legnagyobb húsfeldolgozó üzemében ugyanis a Figyelő szerint nemcsak helyiek, hanem nagy számban ukrajnai lengyelek is dolgoztak.
Fotó: magyarmezogazdasag.hu | [
"Hungary Meat Kft."
] | [
"Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága",
"Kecskeméti Járásbíróság",
"Központi Nyomozó Iroda",
"NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága",
"Budapest Honvéd FC",
"Pini Polonia"
] |
Újabb fejleményekről számolt be a Fővárosi Főügyészség Quaestor-ügyben. Azt közölték, hogy az alapügytől korábban elkülönített, pénzmosás bűntette miatt jelenleg még nyomozati szakban folyamatban lévő bűnügyben új bizonyítékokat sikerült felderíteni arra vonatkozóan, hogy a vállalat vezetői hogyan, milyen módszerek alapján hozták a pénzügyi döntéseket.
Ezen újabb bizonyítékok szerint, a cégcsoport korábbi vezetői – köztük az alapügy vádlottjai – a befektetők pénzének a megtérülését – ahogy az ügyészséf fogalmaz – nem az üzleti tervek szerint végzett gazdasági tevékenység eredményétől,
hanem részben a természetfeletti erők beavatkozásától, így például hindu tűzszertartástól várták, illetve ezek révén remélték a leleplezés elkerülését is. A Quaestor Értékpapír Zrt. a fenti ezoterikus szolgáltatásokért 2009 júniusa és 2013 februárja között egy indiai cég külföldi bankszámlájára csaknem 72 millió forintnak megfelelő dollárt utalt.
– áll a tájékoztatásban.
Ezekről a szolgáltatásokról fiktív számlákat állítottak ki, amelyek névlegesen tanácsadásról és értékpapír ügynöki tevékenységről szóltak.
Ezen túlmenően, szintén a pénzmosás bűntette miatt folyamatban lévő bűnügyben olyan további új bizonyítékokat is sikerült beszerezni, amelyek megismerhetővé tették az alapügy vádlottjai által 2013. év közepétől folytatott titkosított e-mail levelezést, amelyek tartalma ugyancsak tovább erősíti a vádat.
A bírói szakban folyamatban lévő alapügyben tartott mai tárgyaláson a vádat képviselő ügyész az új bizonyítékok tárgyalás anyagává tételét indítványozta. | [
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
A tavalyi balatonmáriafürdői roma bulin készült képek cáfolják az OCÖ elnökének állításait. Hátrányos helyzetű gyerekek helyett Kolompárék és más vezetők nyaraltak a Balatonon.
A Magyar Nemzet birtokába került fotók cáfolják az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnökének állításait. A lap a múlt héten számolt be arról, hogy Kolompár Orbán és más roma vezetők pályázati pénzekből szórakoztak tavaly nyáron a Balatonnál.
Kolompár szerint erről szó sem volt, ő csak vendégként, pár órára jelent meg a balatonmáriafürdői táborban. A Magyar Nemzet kérdésére azt mondta, semmi köze nem volt a táboroztatáshoz, meghívták, ott volt, este elment. "Önök, akik nem tudom, milyen pénzért megvásárolták a fotóanyagot, lehet látni, hogy nadrágban megérkezem, és este hétkor még a szalonnasütéskor is nadrágban vagyok. Szeretném jelezni, ha én több napra megyek pihenni, mint mindenki, fél gatyát húz, papucsot, trikót, valamilyen mellényt" - közölte.
Balatonmáriafürdői buli
A képek tanúsága szerint Kolompár többször átöltözött, a nyilatkozatának ellentmondóan a szalonnasütéskor "fél gatyát" és trikót viselt.
Németh Erika, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (MNEKK) elnöke szerint a Bács-Kiskun megyei Cigány Önkormányzat tavaly valóban nyert 400 ezer forintot gyerekek táboroztatására, de azt vissza kellett fizetnie kamatostul, mert az elszámolásnál kiderült, hét nap helyett csak öt napig táboroztak, és ez szerződésszegésnek minősült. Az odaítélt támogatást az érdekképviselet még tavaly szeptemberben visszautalta a közalapítvány számlájára. | [
"Országos Cigány Önkormányzat"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány"
] |
Zavaros koncepció, átláthatatlan tervezési folyamat és szinte felső korlát nélküli költségek – a látványos beruházások felszíne mögött ezek a meghatározó jellemzői a budai Várban zajló fejlesztéseknek. Lehet, hogy nem a miniszterelnök és néhány állami hivatal felköltözése az egyetlen szervezőerő, de a zűrzavarban egyelőre ez tűnik a meghatározónak. Összeszedtük, amit pillanatnyilag tudni lehet a Várban zajló projektekről.
Az aktuális botrányok takarásában már nem nagyon látszik, de Orbán Viktor és a Fidesz lassan 20 éve készül arra, ami most a budai Várral, és – részint ennek következményeképp – a főváros más reprezentatív területeivel történik. Orbán Viktor ugyanis már az első kormányzati ciklusában kinézte magának a Sándor-palotát, ám a váratlan 2002-es vereség meghiúsította a költözést. "A Sándor-palotát a történelmi és közjogi hagyományainknak megfelelően a miniszterelnöki kabinet befogadására kell alkalmassá tenni. (...) A volt karmelita rendház épületét a területen elhelyezésre kerülő állami hivatalok működéséhez szükséges kiszolgáló, kapcsolódó funkciók számára kell átalakítani." – mondja ki az 1127/1999 (XII.16.) számú kormányhatározat.
Az Orbánt váltó Medgyessy Péter viszont nem akart a Várba költözni, így lett a Sándor-palotából köztársasági elnöki rezidencia. Az 1999-es kormányhatározat részletesen rendelkezik a Sándor-palota és környéke felújításáról és rendezéséről.
17 évvel ezelőtt a most 200 milliárdosra becsült végösszeg töredékéről volt szó: a Sándor-palota és a volt karmelita rendház felújításának költségeiről ugyan nem rendelkezik a határozat, de a Szent György tér, a Dísz tér helyreállítására és a Várkertbazár felújításának előkészítésére összesen 22 milliárd forintot szántak 1999-ben – ez mai áron számolva 47 milliárd forint, de emlékezetes, hogy végül csak a Várkertbazár-projekt került 20 milliárd forintba.
Az első Orbán-kabinetet váltó Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány is többször nekifutott a Vár felújításának, de ezek a kísérletek sorra kudarcot vallottak.
Ugyanazt másképpen
A 2010-es kormányváltás után egy ideig csönd volt a Vár körül, majd ahogy 2011 végére egyértelmű lett, hogy lesz Liget-projekt, és a Nemzeti Galéria kiköltözik a Várból ("újraegyesül a Szépművészeti Múzeummal"), egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Vár "visszafoglalása" nem került le a napirendről.
Ma már úgy tűnik, nem voltak alaptalanok azok a korabeli pletykák, melyek szerint a múzeumnegyed-kocepciót ("Liget Budapest") leginkább az a politikusi törekvés hajtja, hogy a Budavári Palota felszabaduljon, többek közt a köztársasági elnök számára, és a Bethlen-rajongó miniszterelnök a ’99-es koncepciónak megfelelően beköltözhessen a Sándor-palotába.
Az első lépést a 1375/2011 (XI.8.) számú kormányhatározat jelentette, amely intézkedett a Budai Várnegyed fejlesztési koncepciójának kidolgozásáról, illetve a Várkertbazár felújításáról, egyúttal rendelkezett a szóba jöhető uniós fejlesztési programok forrásainak becsatornázásáról.
Így a 14-es választási kampány leglátványosabb átadási attrakciójává vált "Várkert Bazár fejlesztése" nevű projektbe első lépésben 7,4 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztési forrást, majd a Vár közlekedésfejlesztése címén további 9 milliárdot sikerült bevonni. Más kérdés, hogy a közlekedésfejlesztés stratégiai céljai mennyiben valósultak meg ebből az összegből.
Többszöri átadás, megduplázódó költségek – így újult meg a Várkert Bazár az unió pénzéből from atlatszo.hu on Vimeo.
A budai Várnegyedet jelentősen átalakító, még a kormány által is 200 milliárdosra becsült projektről, noha az ország egyik emblematikus helyszínéről van szó, alig kerül nyilvánosságra információ: annak idején a beruházást kormányzati oldalról felügyelő L. Simon László – akkoriban a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára – a kormány Várba költöztetése kapcsán úgy fogalmazott: "sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni" .
Sokkal több azóta sem derült ki a – projekt várható végső költségéről sem.
December elején az LMP vezetői megpróbálták a helyszínen megnézni, hogy áll a leendő Miniszterelnökség építése: órákig várakoztatták, végül nem engedték be őket a területre. Kínosra sikerült a Miniszterelnökségnek helyet adó karmelita rendházba szervezett sajtóesemény is: a projektről tartott kerekasztal után sajtóbejárás volt – ezen viszont nem lehetett fényképezni.
Szél Bernadett (LMP) a budai várnegyed átalakításáról from atlatszo.hu on Vimeo.
Még inkább az ötvenes évek hangulatát idézi az Építészfórum beszámolója az új miniszterelnökségi épület kapcsán a Magyar Építőművészek Szövetsége által szervezett beszélgetésről. A tudósításból kiderül, hogy a megjelent építészek meghallgathatták Lázár János minisztert és Zoboki Gábort, az épület tervezőjét, de még a látványterveket sem lehetett megnézni – így a néhány beavatotton kívül senki nem tudja, milyen lesz a Vár látképét is nagymértékben meghatározó új miniszterelnökségi épület.
Sok jót nem ígér, hogy néhány hónappal korábban lemondott posztjáról a budavári fejlesztésekért felelős Hauszmann-bizottság három tekintélyes tagja – köztük Schneller István, Budapest volt főépítésze.
Monumentális pénznyelő
Még éppen csak elkezdődött a projekt, de már számolatlanul ömlenek a milliárdok a Várba: nemrég az Átlátszó is írt arról, hogyan költenek 360 millió forintot a Budavári palota Szent István terme kárpitjainak és függönyeinek kicserélésére – vagy hogy 628 millió forintba kerül a Belügyminisztériumnak kijelölt várbeli épület felújításának és átépítésének megtervezése.
De nemcsak a Várban lévő épületek felújítása, a kormányzati munkához és reprezentációhoz alakítása kerül sokba, hanem költséges lesz az eddig a Várnegyedben működő állami intézmények elköltöztetése is.
Az idei költségvetésben eredetileg is több mint 50 milliárd forintot irányoztak elő a Várba költözésre – ebből 5,7 milliárdot az Orbán irodájának helyet adó karmelita kolostorra, 26,7 milliárdot a régi pénzügyminisztériumi épület felújítására, és közel 20 milliárdot a Vár rekonstrukciójáról szóló Nemzeti Hauszmann tervre szántak.
Tavaly augusztusban aztán a tartalék terhére újabb tízmilliárdot csoportosított át a kormány, ebből 8,2 milliárd jut karmelita rendház átépítésére – vagyis a miniszterelnökség várbeli épületeinek egy része, a járulékos költségekkel együtt már most 25-29 milliárd forint fölötti összegbe kerül, és ehhez jön majd a titkos tervek alapján épülő új miniszterelnökségi épület egyelőre ismeretlen költsége.
De hogy az sem lesz kevés, az már csak abból is látszik, hogy a karácsony előtti utolsó napon a kormány még gyorsan hozzácsapott 3,9 milliárdot a projekt büdzséjéhez, a szerény összeg a "Budapest I. kerület Színház utca 1-3. és 5-11. alatti ingatlanban egyedi belsőépítészeti kialakítás kivitelezéséhez szükséges."
Aki szeretne valamelyest tisztábban látni a Budai Várnegyedben zajló projektek ügyében, annak fontos segítség lehet a K-Monitor interaktív térképe – azzal a megszorítással, hogy a folyamatosan növekvő költségek most naprakész értékét az általunk közölt táblázatban lehet fellelni.
Pénzügyi-finanszírozási szempontból a beruházás kísértetiesen hasonlít arra, ami az vizes vb, azon belül is az úszópalota-projekt körül zajlik: ad hoc tételekkel a józan mértékeket egyre inkább meghaladó, folyamatosan emelkedő összköltség, a nyilvánosság és mindenfajta kontroll erős korlátozására irányuló szándék, illetve az egyes projektelemek folyamatos átalakulása.
Kérdés, hogy a végeredmény is olyan távol lesz-e az eredeti tervektől, ahogy ez a Dagály-projekt esetében történt.
Szerettük volna megtudni a kormányzati költözködést felügyelő gazdasági tárcától, az ő adataik szerint mennyibe kerül összesen a dolog. Kérdésünkre válaszul az egyes fejlesztésekről határozó rendeletek listáját kaptuk meg a Miniszterelnökségen belül működő Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkári Kabinettől.
A rendeletekből többek között az is kiderül, hogy már a 2018-as költségvetésből is elköltenek 15 milliárd forintot a kormányzat Várba költöztetésére.
A budai várnegyed átépítésének költségei (kattints a nagyobb verzióért)
A táblázat soraiban egyaránt szerepelnek közbeszerzési eljárásban már leszerződött konkrét összegek, konkrét projektekre elkülönített, de még le nem kötött, illetve egy költségvetési soron összevonva szereplő projektelemekre szánt keretösszegek. Vagyis a táblázat adatait nem lehet mechanikusan összeadni a "Vár-projekt" teljes költségének kimutatására. Erre csak valamikor 2018-19-ben lesz lehetőség, a közbeszerzési eljárással már leszerződött összegek ismeretében. Persze, ha a kormány törekedne a "Nagy költözködés-projekt" átláthatóságára, akkor nyilvánosságra hozhatna egy költségvetést, amelyben szerepel az összes költségelem. Amíg ez el nem készül, addig csak az ilyen módszertanilag – épp az adatok hiányos volta miatt – kifogásolható összesítésekből lehet tájékozódni. A tervezett és folyamatban lévő beruházások térképen így néznek ki, kattints a nagyobb verzióért:
E cikk készítésekor is javában dübörögnek a munkagépek, egyebek között a 3,5 milliárd forintból megvalósítani tervezett lovarda alapjainak előkészítése és az alatta fekvő mélygarázzsal kapcsolatos munkálatok miatt. Az egész projekt közpénzköltéshez való viszonyát jellemzi, hogy a semmilyen reális funkcióval nem rendelkező épületet másfél éve még 2 milliárdból tervezték megvalósítani.
A nagy lendület számos értékes elemet is elsodor: a gigaprojekt egyik áldozata lett például az egykori Püspökkert is, melynek a helyére most egy betonkocka került. Erre azért volt szükség, hogy a látogatók elől most már elzárt, a Miniszterelnökségnek majd otthont adó egykori karmelita kolostor mellett kávézó és látogatóközpont épülhessen.
A Várnegyedre valóban ráférne a fejlesztés, ám nem a kormányzati reprezentációt szolgáló épületek felújításaként: továbbra is megoldatlan például a csúcsidőszakban ide érkező napi 3-400 turistabusz parkolása. Ezek – a magasságuk miatt– nem férnek be a 20 milliárdért felújított Várkert-bazár háromszintes földalatti parkolójába.
A Vár nyugati oldalán, a Dózsa György térnél van ugyan lift a turisták felszállítására a Tóth Árpád sétányra, ám azok olyan kis kapacitásúak, hogy egy busznyi turista felszállítása 40 percig tart.
V. Naszályi Márta, az I. kerület a PM színeiben politizáló önkormányzati képviselője attól is tart, hogy a betelepülő minisztériumok és egyéb intézmények nem fognak elférni ezekben a régi épületekben, viszont az általuk generált forgalom elviselhetetlen terhet jelent majd a környék közlekedésére. Pedig a nagyrészt a Várkertbazárra elköltött tízmilliárdos közlekedésfejlesztési projekt egyik fő célja épp a "A személygépkocsik forgalmának csökkentése, parkoló autóktól mentes környezet kialakítása" volt.
A képviselő szerint a tervezett mélygarázsok építése veszélyezteti a terület különleges barlangrendszerét, a meglévő növényzetet, a fákat, a kulturális intézmények és közösségi területek helyét pedig a nagy nyilvánosságtól elzárt, üres kormányzati reprezentáció veszi át.
V. Naszályi Márta (PM) a budai várnegyed átépítéséről from atlatszo.hu on Vimeo.
A projekt építészeti karaktere pedig a sok rekonstruált-visszaépített elem miatt – ahogy egy szakember fogalmazott – leginkább historizáló populizmusként írható le. A Hauszmann-bizottság két lemondott tagja szerint a költségek vonatkozásában a 200 milliárd forintnak nincs realitása.
Úgy látják, a Nemzeti Hauszmann Terv historizáló és aránytévesztő megoldásai mögött koncepciótlanság és gyávaság húzódik meg, ennek az ára pedig legkevesebb ezer milliárd forint lesz.
Így üzletelt a Magyar Tudományos Akadémia a kormánnyal Évek óta lehet tudni, hogy az MTA-nak mennie kell a Várból, a kérdés csak az volt, hogy mit kap az Akadémia az ingatlanaiért cserébe. Korábban az Országos Széchenyi Könyvtár és a Zenetudományi Intézet is felkerültek a listára, de őket aztán kihúzták. Az Úri utca 49-51. és az Országház utca 28-32. szám alatti ingatlanból viszont épp ezekben a napokban költöznek ki az MTA eddig ott működő kutatóközpontjai – ezek az MTA új Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóházába kerülnek. Konkrétan a IX. kerület Körúton túli részébe, a Vaskapu utcába. Az új központ felépítéséhez a kormány 8 milliárd forintos támogatást biztosított. Egy 2015. novemberi kormányhatározat rögzíti, hogy elkezdődik a várbeli ingatlanok kapcsán az egyezkedés az Akadémia elnökével. Decemberben az MTA martonvásári agrár-innovációs centrumáról szóló kormányrendeletben megint felbukkannak az Akadémiának a Belügyminisztérium számára kinézett várbeli ingatlanai, de a szöveg alapján úgy tűnik, még nincs meg a végső megegyezés. A kormányhatározat további része viszont a martonvásári projekt 7 milliárdos támogatásáról beszél. Az 1620/2016-os kormányhatározat 1.10. pontjából aztán – ami egyébként szintén a martonvásári akadémiai központra hivatkozik – feldereng az üzlet teljes értéke. Az alkuról a szöveg költői szeméremmel beszél: "(...) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy – a martonvásári agrár-innovációs centrum kialakításával (...) kapcsolatos intézkedésekről szóló 1963/2015. (XII. 23.) Korm. határozat 1. pontjában foglaltak szerint (...) gondoskodjon az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest I. kerület, belterület 6641/1 helyrajzi szám alatti ingatlan (...) legfeljebb 9400 millió forint értéken történő megszerzéséről"
A fenti tételek alapján az Akadémia nagyjából 24 milliárd forintot kapott a patinás várbeli ingatlanaiért – ezt az összeget is bátran hozzászámíthatjuk a grandiózus kormányzati cuccolás konkrét költségeihez.
Becker András – Horn Gabriella
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Magyar Tudományos Akadémia",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkári Kabinet",
"Országos Széchenyi Könyvtár",
"Magyar Építőművészek Szövetsége",
"Zenetudományi Intézet"
] |
Az Állami Számvevőszék szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem járult hozzá a központi költségvetésből származó sport célú támogatások céljainak eléréséhez.
Megvizsgálta az Állami Számvevőszék a 2020-ban folyósított, 125 milliárd forintnyi sport célú támogatás rendeltetésszerű felhasználását és átláthatóságát. Mivel a sportegyesületeknek, sportszövetségeknek folyósított állami összegeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellenőrizte, ennek tevékenysége volt a vizsgálat fókuszában.
És az ÁSZ szerint az Emmi nem végezte jól a feladatát.
A számvevőszéki jelentés kimondja: az Emmi az állami támogatásokat érintő ellenőrzési tevékenysége nem volt szabályszerű, nem járult hozzá a központi költségvetésből származó sport célú támogatások céljainak eléréséhez. Mégpedig azért nem, mert az előírások ellenére nem ellenőrizte minden esetben a támogatás jogszerű és cél szerinti felhasználását igazoló bizonylatok létezését, így azt sem ellenőrizhette hiánytalanul, hogy a bizonylatok egyeznek-e a kedvezményezett szervezet által benyújtott összesítő elszámolással.
De abban az esetben sem végeztek jó munkát, amikor a bizonylatokat ellenőrizték, mert az ellenőrzésbe bevonandó bizonylatok darabszámára, értékére, hitelességi kellékeire vonatkozó előírásokat nem érvényesítették következetesen minden esetben.
Az ÁSZ szerint a költségvetési támogatások felhasználását igazoló bizonylatokat érintő kontrollok nem megfelelő működtetése fokozta annak a lehetőségét, hogy az állami forrásokat a céltól eltérő módon, jogszerűtlenül használják fel. Az "integritás követelménye" így nem teljesült. | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Valótlan sajtóhír került ki a BKV-tól, ezért a felelősnek távoznia kell - közölte a közlekedési társaság kedden.
A BKV hétfőn közzétett sajtóanyaga szerint a felügyelőbizottság pénteki döntésében felelősnek nevezte meg a társaság vezetését a rossz jutalmazási gyakorlatért.
Kiderült, hogy a bizottság valójában azt a határozatot fogadta el, ami azt mondja ki, hogy a korábbi menedzsment jutalmazási gyakorlata előnytelen volt a társaságnak. A BKV kedden délután azt közölte, hogy a társaság menedzsmentje vizsgálja, kinek állhatott érdekében valótlan információt kiadni.
A felelősnek azonnal távoznia kell, a BKV mostani vezetése nyilvánvalóan nem felelhet a régebben történtekért. A társaság kommunikációs igazgatója egyébként korábban azt mondta, éppen azon dolgoznak, hogy a hibás jutalmazási gyakorlatot megváltoztassák. | [
"BKV"
] | [] |
Csökkentik a BKV-s vezetők fizetését, Kocsis István vezérigazgató 18 millió forinttal fog kevesebbet keresni évente.
A Fővárosi Önkormányzat közleménye szerint a szerződéseket kétoldalú megállapodás után módosítják. A BKV-nál minden vezető fizetése csökkenni fog. A vezérigazgató a közlés szerint a döntést konstruktívan fogadta. Kocsis István jelenlegi havi juttatása másfél millió forint plusz 150 százalékos prémium.
Távozott a DBR Metró Projekt Igazgatóság éléről Klados Gusztáv, mivel Kocsis István, aki ideiglenesen veszi át feladatait, nem kap külön fizetést, a BKV éves szinten csaknem százmillió forintot takarít meg Klados bérén.
A közlekedési társaságnál a szigorúbb bérpolitikának köszönhetően összesen évi 250 millió forint megtakarítást érnek el, olvasható a közleményben. | [
"BKV"
] | [
"DBR Metró Projekt Igazgatóság",
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
Költséghatékonysági okokra hivatkozva úgynevezett beolvadásos kiválást jelentett be az Opus-csoport.
Medián: A fővárosi fideszesek 22 százaléka szerint is rosszul kezeli a válságot a kormány
Az Opus Global Nyrt. és a Status Energy Kft. 50-50 százalékos tulajdonában lévő Opus Titász Áramhálózati Zrt. és az Opus Tigáz Gázhálózati Zrt., valamint az Opus Global Nyrt. és a Status Energy Magántőkealap tulajdonában lévő Optesz Opus Energetikai Támogató Zrt. igazgatóságai előkészítették az energetikai társaságok átalakítását a társaságok beolvadásos kiválásával – adta hírül a Mészáros Lőrinc nagyvállalkozóhoz köthető tőzsdei cég a bét.hu-n.
A beolvadásos kiválás során az Opus Tigáz Zrt. és az Opus Titász Zrt. fennmaradnak és a részvényeseik döntésüknek megfelelően a társaságok vagyonának egy részével az Optesz Opus Zrt.-hez, mint átvevő jogutód társasághoz csatlakozhatnak. A beolvadásos kiválás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a cégjogi eseményeket előzetesen jóváhagyó határozatától és a társaságok közgyűlésének jóváhagyásától függ.
A közlemény szerint az Opus-Csoport energetika szegmensén belül a beolvadásos kiválás gazdasági és költséghatékonysági okokból, a szegmensen belül rejlő szinergiák kiaknázása, a párhuzamosságok megszüntetése, valamint a racionális és költséghatékony működés elősegítése érdekében került előkészítésre, mely eredményeként az Optesz Opus Zrt. megkezdheti azon támogató tevékenységét, amely valamennyi érintett társaság eredményességének és a működési hatékonyságának növelését segíti elő. | [
"Opus Tigáz Gázhálózati Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Status Energy Magántőkealap",
"Status Energy Kft.",
"Optesz Opus Energetikai Támogató Zrt.",
"Opus Titász Áramhálózati Zrt."
] | [
"Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal"
] |
Az INA több vezetőjét őrizetbe vették, akik a gyanú szerint 100 millió kuna (körülbelül 5,5 milliárd forint) kárt okoztak - számolt be az Index.hu. Egyes hírek szerint a teljes kár ennek a többszörösét is elérheti.
A gázon nyerészkedtek?
A meg nem erősített információk szerint a vállalat igazgatója nyomott áron gázt vásárolt, majd ugyanazt a gázt drágábban külföldön értékesítette. A hasznot ezután társaival zsebre tették. Állítólag Damir Škugor, a kereskedelmi Szolgálat igazgatója és ügyvédje is a letartóztatottak között van.
"Nem áll módunkban nyilatkozni a folyamatban lévő rendőrségi nyomozásokról. Az üggyel kapcsolatosan teljes mértékben együttműködünk a hatóságokkal a tényfeltárás érdekében" - reagált közleményében az INA.
A horvát cégben a Mol jelenleg 49,08 százalékos részesedéssel, ám az RTL Híradó megkeresésére azt válaszolta, hogy | [
"INA"
] | [
"kereskedelmi Szolgálat",
"RTL Híradó"
] |
A felügyelőbizottságoknak nincs lehetőségük megvonni a tiszteletdíjat azoktól a tagoktól, akik nem járnak rendszeresen az ülésekre. Az RTL Híradónak nyilatkozó egyik képviselő azt mondta, sokszor azok sem járnak, akik megtehetnék, a tiszteletdíjat mégis megkapják. Hunvald György VII. kerületi polgármester is, aki fél éve van előzetes letartóztatásban. Az ő visszahívásáról csütörtökön dönthet a fővárosi közgyűlés, mert csak most érkezett hozzájuk erről szóló indítvány
"Mindazok a képviselőtársaim, akik egyébként szabadlábon vannak, azok bizony nem igazán szoktak, vagy legalábbis sokan közülük nem szoktak eljárni a felügyelőtanácsi ülésekre" - ez Havas Szófia budapesti MSZP-s képviselő véleménye. Ezért az RTL Híradó több fővárosi cégtől is kérte, mutassák meg a felügyelőbizottsági ülések jelenléti ívét.
A BKV-nál ígérték, de nem küldték el. A csatornázási műveknél azt mondták, csak a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása után adják ki a papírokat. A Főtávtól a Híradó megkapta a jelenléti íveket. Ott idén 3 ülés volt. A 9 fős testületből 4-en soha nem hiányoztak, hárman csak egy-egy ülésre mentek el.
A MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint nem rendszeresek a hiányzások. "Azt nem mondanám, hogy nem járnak be, a felügyelőbizottsági tagok végzik a munkájukat. Amennyiben képviselőtársam úgy gondolja, hogy ezzel az üggyel foglalkozni kell, akkor majd felveti frakcióülésen" - mondta Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője.
Havas Szófia, aki a Péterfy Sándor Utcai Kórház felügyelőtanácsának tagja, azt mondja, ezt már megtették. Más lehetőségük nincs. "Mi azt tudjuk tenni, ahogy ezt a bizottság elnöke már meg is tette, hogy jelezte a frakciók felé, névsorral, hogy kik azok a képviselők, akik nem járnak el ezekre az ülésekre. Ennél több eszköz, hogy úgy mondjam, retorzióra nem áll rendelkezésünkre, jogilag legalábbis" - mondta Havas Szófia.
A felügyelőbizottsági tiszteletdíjat a vezetők fizetéséhez igazítják. Önkormányzati cégeknél ez azt jelenti, hogy néhány tízezer forinttól akár százezren felül is járhat a tisztségviselőknek. Akkor is, ha nincsenek ott az üléseken.
Így kaphat pénzt Hunvald György is, aki fél éve van előzetes letartóztatásban. Az erzsébetvárosi polgármestert várhatóan visszahívják a felügyelőbizottsági tagságaiból. Az MSZP hétfőn fogja ezt javasolni, a közgyűlés csütörtökön dönthet. | [
"MSZP"
] | [
"Péterfy Sándor Utcai Kórház",
"RTL Híradó"
] |
Információink szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda csődbűntett elkövetésével gyanúsította meg a napokban a Pápai Hús 1913 Kft. korábbi két vezető beosztású dolgozóját. A nyomozó hatóság lapzártánkig nem reagált kérdéseinkre. Az ügyben Pápa önkormányzata tett feljelentést még tavaly májusban, mert a társaság korábbi menedzsmentje feltételezésük szerint hamis számokat tüntetett fel a könyvelésben a cég tavalyi átvilágítása idején. Emiatt a település vezetői úgy döntöttek a város cégben meglévő minimális tulajdoni hányadának növelése mellett, hogy nem voltak tisztában a pápai üzem valós gazdasági helyzetével. Miután a cégvezetők a valóságosnál jóval kisebbnek tüntették fel a kft. tartozásait, a társaság pénzügyi problémáit sem sikerült megoldani az önkormányzat által erre szánt 1,3 milliárd forintos tőkeemeléssel. A rendőrségnek küldött feljelentésben megfogalmazottak szerint a társaság tartozása a 2012-es decemberi átvilágítás és a négy hónappal későbbi cégátvétel között kétmilliárd forinttal nőtt. A gyanú szerint ekkora összeget titkolhattak el a település vezetői elől. Politzer József ügyvezetői megbízását tavaly május végi rendkívüli taggyűlésén vonta meg a kft. Idén februárban a Veszprém Megyei Bíróság jóváhagyta a Pápai Hús 1913 Kft.-nél született csődegyezséget, és befejezetté nyilvánította a cég tavaly júliusban indult csődeljárását. A csődegyezség január 16-án jött létre a kft. és a hitelezői között, és arról szólt, hogy a húsipari vállalat beszállítói követeléseinek mintegy ötven százalékát téríti meg.
Fontos kiemelni, hogy a pápai húsüzemben megvolt a nyereséges üzlet lehetősége, ezt a szakértők mindig is hangsúlyozták. A cég lényegében a Mónos Péter üzletember által fémjelzett Carnex cégcsoport áldozatává vált. A pápai feldolgozó ingatlanjait ugyanis a csoporthoz tartozó többi veszteséges cég miatt zálogosították el. E társaságok később csődbe mentek, s ez végeredményben a pápai üzem 2006. végi felszámolásához vezetett. A Pápai Hús Zrt. ellen nem sokkal azt követően indult el a felszámolási eljárás, hogy a francia– magyar tulajdonban lévő Carnex Kft. eladta a húsfeldolgozót a Pápainvest Kft.-nek. E tranzakció után pár nappal egyébként magát a Carnex Kft.-t is felszámolták. A Carnex vállalatbirodalom csődbe jutásával jelentős feldolgozókapacitás tűnt el a hazai piacról, többek között a Merián Rt., a Borsi Húsipari Rt., a Falcotrade, a Miskolci Hűtőipari Rt., a Békéscsabai Baromfi-feldolgozó, illetve a Zalabaromfi Rt. Ebből a helyzetből állt talpra 2009-ben a Pápai Hús 1913 Kft. Ezután a beruházások elmaradása és – a rendőrségi nyomozások szerint – feltételezhetően a vezetői visszaélések miatt került ismét csődhelyzetbe. | [
"Pápai Hús 1913 Kft."
] | [
"Merián Rt.",
"Veszprém Megyei Bíróság",
"Békéscsabai Baromfi-feldolgozó",
"Carnex Kft.",
"Pápainvest Kft.",
"Zalabaromfi Rt.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Borsi Húsipari Rt.",
"Miskolci Hűtőipari Rt."
] |
Stef Goris volt belga parlamenti képviselő nem csupán egyike annak a 13 európai politikusnak, akiket érintettnek találtak az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében, hanem az ügyről készült belső jelentés szerint “kulcsszereplője" volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek. Az Átlátszó értesülése szerint a Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány pedig 151 ezer eurót utalt 2013 és 2015 között Goris belga cégének – éppen akkor, amikor Magyarország ügyében is zajlott egy jogállamiság vizsgálat az Európa Tanács parlamenti bizottságában. A Fidesz pártalapítványa másolt tanulmányokat kapott cserében, a Miniszterelnökség nem árult el semmit az ügyről.
Az Európa Tanács 2018 júliusában kizárta 13 jelenlegi és volt tagját, akikkel szemben "erős korrupciós gyanú" merült fel az azeri kenőpénzek ügyében indult belső vizsálat során. A belső vizsgálat azt követően indult, hogy 2017. szeptemberében napvilágra került, hogy Azerbajdzsán kormánya európai politikusokat vesztegetett meg egy feketekasszán keresztül, és hogy ebből az összegből az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének (PACE) tagjai is részesülhettek.
A bakui feketekasszából egyébként Magyarországra is dollármilliók érkeztek, éppen akkor, amikor a kormány szabadon engedte Ramil Safarovot, a baltás gyilkost.
Az Európa Tanács által lefolytatott belső vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy erős a gyanú, hogy a PACE több volt és jelenlegi tagja is nyakig benne volt az azeri vesztegetési ügyben. Tényként közlik, hogy az érintettek megsértették a szervezet etikai szabályait – az ET-t 1949-ben éppen azért alapították, hogy a demokrácia és a jogállamiság felett őrködjön a 47 tagállamban. Az azeri rezsim emberijog-sértéseit azonban rendre elhallgatták vagy megszépítették, pedig rendszeresen kétségek merülnek fel a választások tisztaságával vagy a politikai foglyokkal való bánásmóddal kapcsolatban.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűléséből az azeri kenőpénz-botrány nyomán kizárt tagok egyike Stef Goris belga politikus, aki parlamenti képviselőként 1999-2007 között a PACE rendes tagja, 2007 után pedig tiszteletbeli tagja volt.
A botrányt követő belső vizsgálatot lezáró jelentés (PDF) megfogalmazása szerint Stef Goris az azeri lobbigépezet "kulcsembere" volt a testületben: tiszteletbeli tagként mandátuma lejárta után is rendszeresen látogatta az Azerbajdzsánnal kapcsolatos üléseket, aktívan lobbizott az Alijev-kormány érdekében, sőt nem-kormányzati szervezetet is létrehozott European Academy for Elections Observation (Európai Választási Megfigyelő Akadémia) néven, amely azeri választások megfigyelésében is részt vett.
Belga cégadatok szerint Stef Goris az "Európai Választási Megfigyelő Akadémia" mellett több más belgiumi bejegyzésű cégben és nem-kormányzati szervezetben is aktív, például ügyvezetője volt annak az S.C. Services BVBA nevű vállalkozásnak, amelyet az azeri kenőpénz-botrány kitörése után gyorsan fel is számoltak.
A Fidesz is pénzelte a belga politikus magáncégét
Úgy tudjuk, hogy az S.C. Services BVBA megrendelői között magyar politikai szereplők is akadtak: az Átlátszó értesülése szerint 2013 és 2015 között az akkor Lázár János által vezetett Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, az akkor Balog Zoltán által vezetett Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPMA) pedig 151 ezer eurót utalt Stef Goris belga cégének.
A belga céggel kötött szerződéseket a minisztériumtól és a pártalapítványtól is közadatigénylésben kértük.
Az SZPMA tájékoztatása szerint valóban kötöttek két szerződést a szóban forgó belga céggel, amelyeket közérdekű adatigénylésünkre válaszul meg is küldtek szerkesztőségünknek. A 2013. június 17-én kelt, Stef Goris (ügyvezető, S.C. Services) és Balog Zoltán (a kuratórium elnöke, SZPMA) által szignált első szerződésben (PDF) a Fidesz pártalapítványa jogi kutatómunkát rendel "a magyar alkotmányjogi szabályok összehasonlítása az EU szerződések jogi szabályozásával, más országok alkotmányjogi szabályozásával, és az Európa Tanács gyakorlatával" témában.
Az elkészült tanulmányt a szerződés értelmében 2013. szeptember 15-ig kellett megküldeni a megrendelő erre kijelölt képviselőjének, aki Gulyás Gergely, az SZPMA akkori igazgatója, jelenleg a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt.
A második szerződés (PDF) 2015. július 15-én kelt, az SZPMA ismét jogi kutatómunkát rendelt Goris cégétől "a magyar médiatörvény nemzetközi kontextusa és bizonyos uniós jogszabályok magyarországi implementációja" témában. A tanulmánynak 2015. október 30-ig kellett elkészülnie, a szerződés aláírói ismét Stef Goris és Balog Zoltán, témafelelőse pedig Gulyás Gergely volt.
A szerződések alapján 2013-ban 90750 eurót (mintegy 27,2 millió forintot), 2015-ben pedig 60500 eurót (mintegy 19,2 millió forintot) utalt az SZPMA a belga politikus azóta felszámolt cégének.
Ezeken felül az SZPMA 2017. áprilisában egy további támogatási szerződést (PDF) is kötött egy szintén Stef Goris-hoz köthető, általa alapított belga nem-kormányzati szervezettel, az European Heritage NGO-val 25 ezer euró (mintegy 7,7 millió forint) értékben. Erről azonban úgy tájékoztatták szerkesztőségünket, hogy "a támogatott szervezet által nem került felhasználásra, melyre tekintettel a támogatás teljes összege a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány részére 2018. november 5. napján visszafizetésre került". Emlékeztetőül: az azeri kenőpénz-botrány 2017. szeptemberében tört ki.
Másolt tanulmányokat vett a Fidesz pártalapítványa
Ismételt közérdekű adatigénylésünkre válaszul az SZPMA a belga cég által készített angol nyelvű jogi tanulmányokat is kiadta. Az első tanulmány (PDF) 103 oldalas, címe "Az új magyar alkotmány és jogi környezete – reflexiók és megjegyzések a nemzetközi kritikára".
A második tanulmány (PDF) 25 oldalas, címe "Jogi elemzés a magyar médiatörvény nemzetközi kontextusáról, és az európai jog bizonyos elemeinek magyar implementációja".
Az általunk megkérdezett jogi szakértők szerint mindkét anyag túlnyomó részben szó szerinti idézet a magyar jogi szabályozásból, illetve különböző európai intézmények a magyar szabályozással kapcsolatos kritikáiból. A fennmaradó, nem idézőjelek közti szöveg tényszerűleg ugyan helytállóan, de a viták pontos tartalmának megértéséhez szükséges részleteket mellőzve veszi számba a magyar jogrendszert ért kritikákat, illetve az azokra adott kormányzati válaszokat.
Az eseménytörténet leírásához csak néhány bekezdésnyi terjedelemben kapcsolódik önálló szerzői álláspont annak többszöri rögzítésén túl, hogy a kritikák részben félreértésen alapulnak, részben pedig már kezelték őket. Érdemi kutatás nincs a tanulmányokban, a tartalmukra pedig nem volt a Fidesznek szüksége, hiszen a saját álláspontjukat ismertetik benne.
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely jogásza szerint a médiatörvény ügyében felvonultatott szerzői kommentárok sem tartalmaznak semmilyen olyan érvet, amit a magyar kormány ne használt volna rengetegszer ebben az időben, úgyhogy ezek a tanulmányok aligha tekinthetők a külföldi cég saját szellemi termékének.
"Érthetetlen, hogy miért volt a Fidesz pártalapítányának szüksége ezekre a tanulmányokra, hasonló jellegű összefoglaló anyagoknak ugyanis a magyar kormány közelében ebben az ügyben senki nem lehett híján, hiszen a viták során ezeket a magyar kormányzati apparátus is gyártotta" – mondta Sepsi Tibor, az Átlátszó jogásza.
A második, az új médiatörvényt elemző tanulmány ráadásul duplán is másolat, hiszen az elsőből készült copy-paste módszerrel, minimális formázással és szerkesztéssel, dupla sorközzel, ám tartalmi kiegészítések nélkül.
Tehát az SZPMA még egyszer megvette oldalanként közel egymillió forintért ugyanazt a szöveget, amit két évvel azelőtt egyszer már kifizetett a belga politikusnak.
A Miniszterelnökség szerint mindez nem nyilvános
Az Átlátszó úgy tudja, hogy az S.C. Services további 255000 eurót (mintegy 82 millió forintot) bevételezett a Miniszterelnökségtől ugyanebben az időszakban. A Miniszterelnökség azonban elutasította (PDF) az erre vonatkozó közérdekű adatigénylésünket arra való hivatkozással, hogy "nyilvánosan megismerhető adat" nem áll a rendelkezésükre az ügyben. Az általunk megkérdezett jogi szakértők szerint ez jelentheti azt is, hogy az S.C. Services és a Miniszterelnökség között létrejött szerződéseket államtitoknak minősítették.
Az adatigénylés elutasítása ellen panaszt nyújtottunk be (PDF) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.
Gulyás Gergelyt és a Miniszterelnökséget többször is kerestük telefonon és emailben az ügyben, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. A Miniszterelnökség sajtóosztálya arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy erősítsék meg vagy cáfolják hogy a Miniszterelnökség is több százezer eurót utalt az S.C. Services nevű belga cégnek 2013-2015-ben.
Stef Goris telefonos érdeklődésünkre csak annyit közölt, hogy "ezek a szerződések bizalmasak, nem mondhatok róluk semmit", és letette a telefont.
A Miniszterelnökség és a fideszes pártalapítvány utalásait összesítve 406250 eurót, vagyis nagyjából 130 millió forintot kapott Stef Goris magáncége a magyar adófizetőktől.
Éppen akkor zajlott egy jogállamiság vizsgálat
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács rendszeresen foglalkozik a magyar kormány tevékenységét érintő kritikákkal: legutóbb, március elején közleményben szólították fel Magyarországot, hogy hozza nyilvánosságra az ET-n belül működő Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO) országjelentését, és hajtsa végre annak javaslatait.
2011-ben az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 24 tagja kezdeményezte, hogy induljon monitoring eljárás Magyarország ellen a jogállamiság sérelme miatt, jelentéstevői ezután többször jártak Magyarországon, állami tisztségviselőkkel és civil szervezetekkel találkoztak. A tényfeltárás eredményeképpen 2013-ban monitoring eljárást kezdeményeztek Magyarországgal szemben "a demokratikus fékek és ellensúlyok eróziója miatt", ezt azonban végül a közgyűlés leszavazta, és monitoring helyett csak az annál enyhébbnek számító "speciális vizsgálatba" kezdtek, amely 2015-ben ért véget különösebb elmarasztalás nélkül.
Címlapfotó: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. április 4-én. MTI/Illyés Tibor. Kis kép: Stef Goris belga politikus. A cikk elkészítésében közreműködött az Organized Crime and Corruption Reporting Project. | [
"Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány",
"Fidesz",
"Miniszterelnökség"
] | [
"European Academy for Elections Observation",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"S.C. Services BVBA",
"S.C. Services",
"Mérték Médiaelemző Műhely",
"Korrupcióellenes Államok Csoportja",
"Európa Tanács",
"Parlamenti Közgyűlése",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"European Heritage NGO",
"Európai Választási Megfigyelő Akadémia"
] |
2010. január 6., szerda 15:40
Panulin Ildikó
Két töltőállomást is üzemeltet az MSZP-s Laboda Gábor, aki ráadásul a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának is tagja. A fideszes Kontrát Károly az üggyel kapcsolatban kijelentette: a magyar kormány a tender feltételeinek megváltoztatásával tulajdonképpen átjátszotta az osztrák OMV-nek a 16-17 milliárd forintos megbízást, ráadásul egy MSZP-s képviselő is érintett.Kontrát Károly emlékeztetett: a Fidesz kezdeményezte a honvédelmi és rendészeti bizottság rendkívüli ülésének összehívását a benzintender ügyében, ahol meg kívánják hallgatni Molnár Csaba kancelláriaminisztert, valamint Forgács Imrét, az igazságügyi és rendészeti tárca vezetőjét, és a képviselő reméli: az érintett MSZP-s politikus is megszólal majd.A fideszes politikus azt is elmondta: a legfrissebb hírek szerint még mindig vannak OMV-kártyák a rendőrségnél, "még mindig van bizonytalanság".A kormányszóvivő december 30-án jelentette be, hogy az OMV nyerte a kormányzati szervek egységes tankolására kiírt tendert, mivel az osztrák olajipari társaság minden üzemanyag-kategóriában 2-3 forinttal nagyobb kedvezményt ajánlott a MOL-nál. Kontrát Károly ezután emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint a rendőrség, a rendvédelmi szervek, valamint a szolgálatok csak nemzetbiztonsági védelem alatt álló szolgáltatótól vásárolhatnak üzemanyagot, Magyarországon pedig egy ilyen cég van, a MOL.Szollár Domokos erre úgy reagált, hogy a köztársasági őrezred, a rendőrség, a tűzoltóság és a mentők továbbra is MOL-nál tankolnak. A kormányszóvivő hozzátette: mintegy ezer intézmény fog az osztrák olajtársaság kútjainál tankolni, mert ott sokkal olcsóbban kapják az üzemanyagot. Azok az intézmények azonban, amelyek nemzetbiztonsági szempontból érzékenyek, stratégiailag pedig kiemelten fontosak - 29 ilyet azonosított a kormányzat - továbbra is a MOL-nál fognak tankolni, az ugyanis az egyedüli üzemanyag-szolgáltató Magyarországon, amely nemzetbiztonsági védelem alatt áll.A MSZP-s Laboda Gábor az MTI-nek azt mondta: a tenderen egyszerűen az olcsóbb ajánlat nyert, egy benzinkút üzemeltető pedig érdemben nem tudja befolyásolni egy tender végeredményét. A képviselő hozzátette: a rendkívüli bizottsági ülésen nem lesz jelen, mert éppen aznap külföldre utazik. | [
"OMV"
] | [] |
Megmagyarázta a budapesti közlekedésre szánt buszok beszerzésére kiírt tenderen tetten érhető úri költekezést a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Szerintük padlófűtés, motortól független állófűtés, nélkül nem busz a busz. Akkor sem, ha közben a BKV közlekedése pénz híján összedől, vagy ha a magyar buszgyártók járművei nem jelenhetnek meg Budapesten.
A BKK magát megnevezni nem kívánó, de vitriolos stílusban fogalmazó munkatársa szerint örömmel vették, hogy lapunk foglalkozik a közpénzek elköltésére módot adó fővárosi autóbusz-fejlesztésekkel. Bizonyos jelek azonban arra utalnak, hogy ezt a cikkünkre reagáló nem gondolta igazán komolyan. Mindenesetre szerinte számos kérdést rosszul ítél meg az, aki szerint nem feltétlenül kellene a világ leggazdagabb nagyvárosainak példáját követnie Budapest, "üres zsebbel" a költségvetés támogatásáért kuncsorgó vezetésének.
Tenderük megalapozottságának alátámasztására a BKK Sajtókommunikációs Irodája mögé bújó szakértők azzal hozakodnak elő, hogy az új buszüzemeltetési modell kapcsán részletes előkészítő munkát végzetek: 2011 végén nemzetközi konferenciát tartottak, ahol London, Stockholm, Helsinki, Koppenhága és Varsó illetékes vezetői, illetve az európai piac meghatározó buszüzemeltető cégei osztották meg tapasztalataikat.
A BKK megmagyarázta azt is, hogy a járműpark fiatalítását céló "közbeszerzési eljárás részleteiről a törvények előírása alapján nem adhatnak részletes felvilágosítást, de a műszaki részletek kapcsán természetesen megindokoljuk, hogy miért igen szigorú elvárásrendszert fogalmaztunk meg."
A munkálkodásukat érő kritikák élét ugyanakkor azzal igyekzetek elvenni: tisztában vannak vele, hogy bármilyen műszaki előírások a különböző gyártók részéről vádaskodásba torkollhatnak. Vagy azért kapnak kritikát, mert alacsony elvárásrendszer mellett a budapesti igényeknek nem megfelelő, például távol-keleti típusok is megfelelnek, vagy azért, mert szigorú műszaki elvárások mellett egyes, városi alacsonypadlós buszok gyártásában referenciával alig rendelkező magyar gyártók rendelkezésre álló típusai nem tudják fejlesztés nélkül teljesíteni a kiírást. De szerkesztőségünkbe küldött levelükben hitet tettek amellett is, hogy "a BKK elkötelezett a magyar buszgyártás segítése mellett". És sajnálkoztak, hogy mindezek ellenére a közbeszerzési eljárás versenykorlátozó befolyásolására jogszerű lehetőségük nincs.
A BKK láthatólag támadásként vette, hogy leírtuk: olyan autóbuszokat akarnak látni Budapesten, amelyek motorja megfelel az EEV környezetvédelmi előírásnak. Holott ezt senki sem rótta fel nekik. Így Budapest levegőjével kapcsolatos fejtegetéseik is okafogyottá váltak.
Alapos viszont az az állításuk, hogy lapunk számos olyan jellemzőjét is megemlíti a vágyott buszoknak, amelyeket minden tenderben természetesek és amiket a BKV évekkel ezelőtt vásárolt Volvo csuklósai is teljesítenek. Ha figyelmesen olvastak volna, tudnák, hogy az utastér elrendezése, az ülő- és állóhelyek száma, a sebességváltó működése mind olyan feltételek, amelyek specifikálását nem kritizálta senki. De kinek nem inge, ne vegye magára.
Írják azt is: a cikkünk "szokatlan luxusként állítja be a motortól független hűtő- és fűtőberendezést". Holott valójában nem ezt tettük. Csupán jeleztük: az utasok meglennének az ilyenfajta kényeztetés nélkül, cserébe azért, ha a buszok egyáltalán közlekednek.
Így azt sem vitatta senki, hogy az állófűtés "nem szokatlan a modern városi buszoknál, másrészt a motortól független működtetés lehetősége csak a fűtőberendezés esetében előírás." Bizonyára nem kellő pontossággal, de csupán arra próbáltunk rávilágítani a BKK által kritizált cikkünkben, hogy ha a magyar fővárosban eddig nem használt és valójában nem is életbe vágó fontosságú rendszerek nélküli buszokkal is beérnék, a magyar gyártók is feladathoz juthatnának. Mellesleg összhangban a kormányzat törekvéseivel.
De a BKK komoly ígéreteket is megfogalmazott. Az utazóknak a következő jegyáremeléseknél érdemes lesz emlékezniük arra, hogy a fővárosi közlekedésért felelős társaság szakértői írásba adták: teljes félreértés, hogy ha a fővárosban drága buszokat állítanak forgalomba, akkor az megjelenik majd a jegyárakban. Kérünk mindenkit: ha legközelebb azt hallja: a magas költségek kényszerítik a döntéshozókat a viteldíjak emelésére, tiltakozzank! Hiszen a BKK-nál leírták, hogy "a jegyárak nem függenek direkt módon össze a költségekkel, hisz a budapesti tömegközlekedés bevételei ma is csak mintegy 40 százalékban fedezik a működés költségeit."
A BKK-nál félreértették azt is, hogy írtunk a valóban korszerű légkondícionáló berendezések iránti fővárosi igényekről. Meglepőnek tartják, hogy ez az elvárás különösnek tűnik. És furcsálják azt is, hogy ez az elvárás "majd a magyar gyártókat hozza versenyhátrányba." Szerintük tömegközlekedési járműnél minimális elvárás, hogy a jármű teljes utasterét egyenletesen hűtse a klímaberendezés. Mi több, kizártnak tartják, hogy egy "minimális felkészültségű gyártó, legyen magyar vagy bármilyen nemzetiségű, ne tudna egy új építésű autóbusznál egy általa valószínűleg külső féltől megvásárolt klímaberendezés segítségével ilyen előírást teljesíteni." Mi csak azt javasolhatjuk: ha már a külföldi városvezetők számára nem voltak restek konferenciát rendezni, talán kérdezzék meg a magyar gyártókat is, hogy mit és mennyiből tudnak kihozni. Feltéve, hogy tevékenységük felvirágoztatását valóban fontosnak tartják.
Ezzel azonban még nincs vége. A BKK-nak van magyarázata arra is, miért kell a buszok padlóját fűteni az ajtók közelében. Eláruljuk: szerintük azért, mert "télen, hideg időben a buszra történő belépés során az utasok cipőjéről a belépéskor hull le az összetaposott hó. Az ajtó közelében összegyűlt, lefagyott hó miatt az utas fokozottan ki van téve az elcsúszás veszélyének, illetve a kerekesszékkel, babakocsival közlekedő utasok számára is könnyebb igénybevételi lehetőséget jelent az, ha az ajtó közelében biztosan csúszásmentes a burkolat. E padlófűtés nem komfortos meleget biztosít, csupán azt, hogy kevéssel fagypont feletti hőmérséklet következtében a padló ne jegesedjen." A biztonság fontosságát lapunk sem vitatja. Legfeljebb azt jegyzi meg: padlófűtés nélkül még az északi országokban is közlekednek buszok. Így talán Budapest is meglenne ilyenek nélkül. Valahogy úgy, ahogy eddig megvolt.
A BKK nem tudott elmenni szó nélkül a hőszigetelt kapaszkodók kérdése mellett sem. Azt írják: ez olyasmi, ami "a 23 éves Ikarus buszokon is alapvető jellemző". Ami abban testesül meg, hogy a fém kapaszkodó rudakat műanyagbevonattal látták el". Azért, hogy a burkolatlan fém kapaszkodórudakhoz ne fagyjon oda az utasok keze. Mit is lehetne erre mondani? Talán azt, hogy egy vékony műanyagréteg aligha tekinthető hőszigetelésnek. Legfeljebb felületbevonatnak. Ha a BKK csak erre gondolt, minden a legnagyobb rendben van. Csak próbáljanak pontosan fogalmazni!
A pályázat kiírói szerint nincs semmi túlzás abban sem, hogy a fővárosi buszokat, a teljes utasteret belátó kamerarendszerrel kívánják felszetreltetni. Úgy gondolják: a kamerarendszer védi az utasokat, a járművezetőt a támadások, tolvajok, illetve a buszt magát is a rongálók ellen. Ráadásul "a kamerák ma már nem olyan drágák, hogy ha a busz gyártásakor kábelezésük biztosítható, maga a rögzítő érdemben változtasson egy tízmilliós busz árán." És hozzáteszik: London nyolcezer buszán a kamerázás ma már "alapvető". Kérdés legfeljebb az lehet, hogy pusztán azért mert Londonban így van, Budapesten is piros emeletes buszokat kell-e közlekedtetni?
A BKK minden felvetést támadásként megélő munkatársának igaza van: a műholdas követés, a GSM alapú WiFi-szolgáltatás nem az autóbuszoktól elvárt követelmény. Pályázatuk műszaki leírásában nem is ezt írták. Legfeljebb lapunk nem részletezte, hogy ezekkel az újdonságokkal egy másik fejlesztés, a FUTÁR-projekt keretében örvendeztetik meg a budapestieket és a buszokon dolgozókat. Nyilván fillérekért.
A BKK kritikus abban a kérdésben is, hogy valóban felesleges túlbiztosítás a járművezető fülkéjébe a diszpécser belehallgatását lehetővé tevő rendszer. És elárulják: ilyen a 23 éves csuklós Ikarus-buszokban is működik. Mi pedig hozzátesszük, hogy hasonló rendszer még a BKK szerint korszerűtlen buszokat beszerző Volán-társaságoknál is van. De, hogy feltétlenül kell-e, tudmásunk szerint még nem mutatták ki nagyívű tudományos elemzések.
Az utasok tájékoztatását - ahogy azt írtuk - a BKK fontosnak tartja. Szerintük amit a buszokra kérnek, "nem tér el lényegesen az elmúlt években forgalomba állított korszerű járművektől". Azt találgatják, vajon csak az Ő figyelmüket kerülte-e el 2004-ben a Combino-villamosok műszaki előírásai kapcsán a Népszabadság hasonlóan vitriolos írása.
Azt mondják: "az autóbusz viszonylatának, a főbb megállóhelyek nevének feltüntetése a jármű elején és oldalán már alapkövetelmény minden autóbusszal végzett személyszállítási szolgáltatás esetén." Súgunk: ez nem csak ma van így. Így volt fél évszázada is. Csak akkor beérték azzal, ha műanyag táblán kiírták a járatszámot. És működött!
Ugyanakkor a BKK hozzáteszi: a belső kijelzők "ma már alapvető követelmények minden hazai és európai nagyvárosi közlekedési társaságnál és járműgyártónál, tőlünk keletre és nyugatra egyaránt". Majd hosszasan magyarázzák, hogy miért is kell a hangos utastájékoztatás. Ami megint olyasmi, amit mindenki tud. Arról viszont hallgatnak, miért ragaszkodnak a legalább 65 ezer szín megjelenítésére képes, mellesleg a hírek szerint csupán egyetlen gyártótól beszerezhető "full mátrix táblák felszereléséhez.
De kitértek arra is: a vezetőfülkében elhelyezett jegykiadó és ellenőrző berendezés felszerelése nem mond ellent az elektronikus jegyrendszer bevezetésének. Szerintük, "ha kártyaalapú rendszer lesz, a ma működő elsőajtós felszállási rendszerek megmaradnak, sőt, a gyorsabb ellenőrzés miatt a kiterjesztésük is lehetővé válik. A cikkében említett, autóbuszokon a járművezető közreműködése nélkül működő automatikus rendszer számunkra nem értelmezhető." Ami elszomorító.
Végezetül a BKK leszögezi: "a pályázaton induló ajánlattevők a jelenleg folyó tárgyalásos szakasz végén nevezik meg, hogy milyen busztípusra tesznek végső ajánlatot." Szerintük "van magyar gyártó, aki a műszaki előírásoknak megfelelő busz legyártására képes. Hogy ajánlata nyertes lesz-e, ezt egy közbeszerzési eljárás közepén sem megmondani, sem befolyásolni nem tudják". | [
"Budapesti Közlekedési Központ",
"BKV"
] | [
"Sajtókommunikációs Iroda"
] |
Aggasztó, akár a budapestiek közlekedésének biztonságát is veszélyeztető műszaki hiányosságai vannak a tesztelés alatt lévő, Alstom metrókocsiknak - állítja a fővárosi Fidesz, amely 19 csoportba szedett kérdésre vár választ a főváros vezetésétől és a BKV-tól a 65 milliárd forint értékű beszerzéssel kapcsolatban.
Wintermantel Zsolt szerint aggályos, hogy a Metropolis nevű kocsitípusra sem a szerelvény egészére, sem annak részeire nem voltak referenciái a gyártónak. A kocsik ráadásul nem az Alstom franciaországi gyárában készültek, hanem a lengyelországi Wroclawban lévő üzemben, ahol nem volt erre felkészülve a személyzet, a járműveket pedig rohamtempóban szerelték össze.
A Fidesz információi szerint a Budapestre megérkezett első három kocsi egyike sem volt üzemképes. Emiatt felvetődik a kérdés, hogy a metrókocsik tesztelésére előírt 15 ezer kilométerből a francia tesztpályán lefutott 14 ezer kilométert valóban teljesítették-e.
A képviselő szerint az Alstom a kocsik befogadóképességét utólag csökkentette, amihez a BKV is hozzájárult, pedig a 2006-os pályázat során épp a kis befogadóképesség miatt utasították el az orosz ajánlatot. A kocsik menekítőajtaja sem felelt meg a magyar szabványnak, az átépítés költségeit a gyártó a BKV-val akarja kifizettetni.
A gyártó a kocsik közötti átjáró magasságát is önkényesen lecsökkentette két méterről 1,8-ra. Nem tudja igazolni a gyártó egyelőre azt sem, hogy a járművek megfelelnek a tűzvédelmi szabványnak. Problémák vannak a fékrendszerrel is: pályázati feltétel volt ugyan, hogy két, egymástól független fékberendezéssel kell felszerelni a metrókocsikat, a Metropolisoknál viszont a két berendezést ugyanaz a szoftver irányítja.
A tesztek során nagy mértékű kerékkopást észleltek, ami azt eredményezheti, hogy akár fél év után kereket kell cserélni a vadonatúj metrókocsikon. Wintermantel furcsállotta, hogy míg Európában 50-100 ezer kilométer tesztfutást ír elő a hatóság - még a Budapesten közlekedő, szovjet metrókocsiknál is ötvenezer kilométer volt a penzum -, a Metropolisoknak csak 15 ezer kilométer próbafutást írtak elő. Ebből ráadásul 14 ezret a gyártó francia tesztpályáján végeztek, amelyen a magyar fél részéről senki nem volt ott.
A hazai pályán előírt további, mindössze ezer kilométeres tesztelést sem kezdték elölről a próba során tapasztalt hiányosságok miatt, pedig ez is feltétel volna. Wintermantel ugyancsak furcsállotta, hogy egy néhány héttel ezelőtti, éjszakai tesztfutásról készült - hibaeseményeket rögzítő - jegyzőkönyvet sem a tesztelő sofőr, sem a segédsofőr nem írta alá.
György István emlékeztetett arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés a legutóbbi ülésén a Fidesz javaslatára úgy döntött, ha az Alstom június végére sem tudja engedélyeztetni a kocsikat, felmondatja a BKV és a gyártó közötti szerződést. Az Alstommel 2006-ban szerződött a városháza, hogy a francia cég 35 metrókocsit gyártson Budapestnek a kettes és az épülő négyes vonalra.
György István kiemelte, hogy a szerződéskötés után nem sokkal a főváros szokatlan módon már át is utalt ötven százaléknak megfelelő összeget, nagyjából 30 milliárd forintot. Mivel a szerződésben az Alstomnek szankcióként legfeljebb tízszázalékos kötbért kell fizetnie, egy időpont után a beszállítónak már mindegy, mekkora a késés. Ehhez képest a szerződésben szereplő összes határidő már régen lejárt: a kocsik típusengedélyét 25 hónappal ezelőtt kellett volna megszerezni, a járműveknek pedig már több mint egy éve közlekedniük kellene.
A Fidesz szerint a metrókocsi-szerződés több pontja nem a főváros érdekeit szolgálja. György István elismerte, hogy a metrókocsi-szerződés felmondása katasztrofális következményekkel járna, ez azonban, mint hangsúlyozta, a mostani városvezetés felelőssége.
A BKV a feltett mintegy hetven kérdésre június végéig írásban választ fog adni, a városháza városüzemeltetési bizottsága szerdai döntésének megfelelően - mondta lapunknak Székelyné Pásztor Erzsébet, a közlekedési vállalat kommunikációs igazgatója. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
A WHO befejezte egy gyógyszer tesztelését a koronavírus ellen
– Akad olyan felsorolás, ahol tévesen minden úti célhoz ugyanazt a jelzést festették fel. Az Istállós-kő és Tar-kői-kőfülke a letett irányítótábla pontjához képest nem ugyanabban az irányban van, hanem inkább ellentétesen. A Bél-kő, az Istállós-kő, a cserepes-kői barlangszállás is három különböző irányban van, az ennek ellentmondó tábla egy forgalmas turistaút-csomópontban informálja félre a helyismerettel nem rendelkezőket.
Ráadásul a Tar-kői-kőfülke szigorúan védett, oda nem is vezet turistaút – abból, hogy mégis jeleztek ilyet, az látszik, hogy talán még a Bükki Nemzeti Parkkal sem egyeztettek a táblák kihelyezése előtt – mondja. Kérdésünkre, hogy tapasztalata szerint milyen arányban találhatók hibás információs táblák az általa gyakran végigjárt helyeken, azt válaszolta: majdnem minden második útbaigazító jel tartalmaz megtévesztő információt.
A Heves megyei természetbarát civil szervezetek is megkeresték a táblák ügyében a Magyar Természetjáró Szövetséget (MTSZ), ahonnan azt a választ kapták: örömmel veszik, ha valaki bekapcsolódik a kihelyezett táblák ellenőrzésébe, az esetleges hibák kijavításába. "Első körben most nem lesz mód arra, hogy teljesen új táblákat helyezzünk ki, csak a valódi hibákat szeretnénk javítani. Azonban a létrejött táblázási rendszert szeretnénk kiterjeszteni a jövőben. Ebbe a munkába is bárki bekapcsolódhat" – írták válaszul.
Persze célravezetőbb lett volna mindezt megelőzni, és körültekintőbben kitáblázni a turistautakat, annál is inkább, mert a pénzhiány ezúttal nem volt akadálya a minőségi munkának. Az Átlátszó számolt be róla nemrég, hogy 2012 májusa óta, vagyis mióta a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István vállalkozó az elnök, 2,7 milliárd forint uniós forráshoz jutottak konzorciumban, és csak 2013-ban 77 millió forint adományt kaptak állami cégektől. Az oldal szerint feltűnő, hogy Garancsi megválasztása előtt a szövetség nem nyert uniós forrást, az ellenkezőjének legalábbis nincs nyoma az állami adatbázisban. A regnálása óta eltelt időszakban viszont pörögnek a pénzek. Közel 336 ezer forint uniós forrás jut a 2500 kilométer hosszú országos kékkör (korábban kéktúra) minden egyes kilométerére.
Az MTSZ az Átlátszó érdeklődésére közölte, hogy a pénzek jó részét 21 tagú konzorciumban nyerték, általában erdőgazdaságokkal, civil szervezetekkel együttműködve. Ennek része volt a kékkör teljes nyomvonalának jelzésfestése, a nyomvonal mentén mintegy kilencezer irányító- és információs tábla elhelyezése is. A Közbeszerzési Értesítő szerint az információs táblák egy részét a Pilisi Parkerdő Zrt. szerezte be és telepítette.
A bükki tapasztalatokból kiindulva kérdéses, hogy az országszerte kihelyezett kilencezer új információs tábla egyike-másika milyen irányba vezeti majd az erdőjáró embereket. Miként az egyik túravezető lapunknak fogalmazott: ha valaki most csak ezek alapján akar tájékozódni, "nagyon megszívhatja". | [
"Magyar Természetjáró Szövetség"
] | [
"Pilisi Parkerdő Zrt.",
"Bükki Nemzeti Park",
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
1,64 milliárdos szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. a Hung-Ister Filmprodukció Zrt.-vel. A cég a többek között a Hír tv-t, a Magyar Nemzetet és a Mahir Zrt.-t felölelő Nemzet-csoporthoz kapcsolódik, amely Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozik.
Jelentős üzletet ütött nyélbe a Szerencsejáték Zrt. régi partnerével, a Hung-Ister Filmprodukció Zrt.-vel az év végén. Az állami szerencsejáték-szervező vállalat saját internetes oldala szerint november 21-én kötött megállapodást a céggel "reklámok gyártására és azok közzétételére". A fellelhető adatok alapján a szerződés 2013 egészére szól, nettó összege 1,645 milliárd forint. A Hung-Ister hosszú ideje gyümölcsöző üzleti kapcsolatban áll az állami társasággal: az Atlatszo.hu által publikált szerződések értelmében a Szerencsejáték Zrt. megbízása alapján a Hung-Ister készíti a sorsolási műsorok adásait a köztévének és a kereskedelmi tévéknek. Lapunkkal az állami cégnél azt közölték, hogy a mostani megállapodás a régi sorsolási műsorok gyártására szóló szerződés meghosszabbítása, módosítása. (A társaság internetes oldalán mindenesetre e szerződés tárgyaként reklámok gyártását, közzétételét jelölték meg.)
A Hung-Ister a Fidesz holdudvarához tartozó médiabirodalmak egyikéhez, a Nemzet-csoporthoz (Magyar Nemzet, Hír TV, Hung-Ister, B-Reklám Kft., Mahir Zrt.) kapcsolódik, amely Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozik. A Hung-Ister az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint a B-Reklám Kft. tulajdonában van, amelynek tulajdonosa Simicska Lajos és a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. A Hung-Ister vezetője 2005 és 2010 között az a Fazekas Csaba volt, aki 2004-ben néhány hónapig a Hír TV vezérigazgatói posztját is betöltötte. Szalai Annamária, a Médiatanács elnöke 2010 őszén Fazekas Csabát nevezte ki a közmédia teljes (2012-ben 69 milliárd forint) költségvetésével és vagyonával gazdálkodó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójának, de ő 2011 februárjában lemondott, és visszament korábbi pozíciójába a Hung-Isterhez.
A közmédia műsorstruktúrájának 2011. őszi megújításakor az MTVA a Hung-Istert bízta meg a Magyarország, szeretlek! című show gyártásával. Az MTVA 2012. tavaszi tájékoztatása szerint a produkcióért adásonként áfával együtt 24,1 millió forintot (nettó 19 milliót) fizet a Hung-Isternek. A produkcióból éves szinten hozzávetőleg harmincöt-negyven adást készítenek, így az éves megrendelés összege megközelítheti az egymilliárd forintot. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a Magyarország, szeretlek! az egyik legsikeresebb, viszonylag magas nézettséget produkáló új műsora a közmédiának.
Az ügylettel kapcsolatban lapunk megkeresésére a Szerencsejáték Zrt. részéről úgy nyilatkoztak: a Hung-Ister Zrt.-t pályázat útján választották ki, amelyre – és a nyertes céggel történő szerződéskötésre – a tulajdonos (azaz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) döntését követően került sor. Korábban a kampányokon egy-egy ügynökség dolgozott, jelenleg a Hung-Ister végzi a kreatív tervezési feladatok nagy részét. Ennek az az oka, hogy az egységes vizuális és tartalmi arculat azzal biztosítható a leginkább, ha egyetlen ügynökség kezében összpontosul a tervezés. Emellett más kreatív ügynökségekkel is dolgoznak egy-egy kiemelt kampányon (tavaly és tavalyelőtt többek között a Carbon Group Kft.-vel, a Kiosk Kft.-vel és a Karmamédia Kft.-vel).
A keretszerződés összegét az adott évi marketingkommunikációs kampányok és akciók alapján tervezték meg – olvasható még az állami vállalat válaszában. Tartalékokkal is számolnak, mert nem lehet tudni, mikor lesz év közben halmozódás valamelyik számsorsjátékon, ezért ezek hirdetésének díját előre nem tudják pontosan betervezni. A szerződésben szereplő keretösszeg a maximális összeg, amelyet az előre nem tervezhető halmozódások miatt nem biztos, hogy teljes egészében felhasználnak – fűzték hozzá. Felvetésünkre kifejtették: míg a Hung-Isterrel éves keretszerződés alapján dolgoznak, a többi ügynökséggel egy-egy kampányra, projektre kötnek megbízási szerződést. Ilyen esetekben az ügynökséget (az összeg nagyságától függően) több árajánlat bekérése vagy pályázat útján választják ki. Azt is hozzátették: "kreatívok" (maguk a hirdetések) gyártására tavaly hozzávetőleg bruttó 800 millió forintot, médiamegjelenésekre pedig mintegy négymilliárd forintot költött a Szerencsejáték Zrt.
A mérlegadatok szerint a Hung-Isternek nem lehet oka panaszra, hiszen 2011-ben 2,73 milliárd forint árbevétel mellett (2010-ben ez még csak 1,55 milliárd volt) 715 millió forint adózott eredményt produkált, amelyet osztalékként ki is fizetett. Az utóbbi mutató több mint 100 százalékos növekedést takar a megelőző évi 339 millióhoz képest.
A témában szerettük volna megkérdezni a Hung-Istert is, de onnan előbb az állami céghez irányítottak minket, az utóbb elküldött mailünkre pedig lapzártánkig még nem kaptunk választ.
Reklámtorta
A közelmúltban a Szerencsejáték Zrt. reklámozási tevékenysége többször szóba került a sajtóban. Előbb az óriásplakátokra költött pénzek, legutóbb pedig a Class FM-nél és a Neo FM-nél leadott hirdetéseik.
Akkor a Hvg.hu egy a Szerencsejáték Zrt.-től kapott válaszra hivatkozva azt írta, hogy a társaság 2011-ben bruttó 707 millió forintot költött rádiós reklámokra, amelyből a Nyerges Zsolt vállalkozóhoz köthető Class FM-en 580 millió forint hirdetést vásároltak, míg az azóta tönkrement és elhallgatott Neo FM-en a hirdetésekre nem egészen nyolcmilliót költöttek. | [
"Szerencsejáték Zrt.",
"Hung-Ister"
] | [
"Hung-Ister Filmprodukció Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Hír tv",
"Magyar Nemzet",
"B-Reklám Kft.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap",
"Carbon Group Kft.",
"Class FM",
"Karmamédia Kft.",
"Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.",
"Neo FM",
"Hír TV",
"Kiosk Kft.",
"Mahir Zrt."
] |
Átadták a salakos focipályát, aztán rájöttek, hogy mégsem lehet használni a játéktereket. A pénzt az EU adta.
Tavaly novemberben hirdettek nyertest abban a közbeszerzésben, amit a szombathelyi Sportliget felújítására írtak ki. A rekreációs központra az Európai Unió adott pénzt, összesen 1 milliárd 155 millió forintért építhette át a közbeszerzési győztes, a Homlok Építő Zrt.
A céget 2016-ban alapították, fő profilja a vasútépítés, 2018-ban indították el magasépítési üzletágukat. Tulajdonosa Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje. Nem mellesleg a szombathelyi Haladás VSE ügyvezetője.
Nem ez az egyetlen Homlokék által elnyert helyi közbeszerzés. A cég nemrég a szombathelyi Víztorony felújítására kiírt tendert is megnyerte, itt 300 millió forintért renoválhatják az épületet.
Homlok egyébként nem csak kap a várostól, de ad is. A nagy port kavaró Szombathelyi Hírlapban – ez a Fidesz közeli újság, amit a szombathelyi polgármester sajtósának felesége ad ki – nemrég Homlok egy másik cége a Vasútvillamosító Kft. fizetett hirdetést.
Na de vissza a Sportligethez.
A projektben novemberben hirdettek győztest, a szabályozás szerint pedig a kihirdetés után a nyertesnek 60 napja van arra, hogy aláírja a szerződést. Ez azért érdekes, mert a kivitelezésre kapott 8 hónap a szerződés aláírásától lép életbe.
Homlokék nem is kapkodták el. Nem sokkal a határidő lejárta előtt, közleményben tudatták, hogy elindult a kivitelezés.
“A projekt részeként a területen található mind a kilenc sportpályát felújítják. A meglévő három kisméretű salakos labdarúgó pályát kibővítik, valamint a középső pálya nyugati oldala egy lelátóval is gazdagodik. Emellett épül egy teljesen új salakos focipálya is. Ugyancsak megújítják a park teniszpályáit, a meglévő kosárlabdapálya helyére pedig új, korszerű, streetball játékra is alkalmas pályát építenek. Új rekreációs fejlesztésként a területen kialakítanak egy aszfaltozott görkorcsolyapályát, valamint egy 9 street-workout elemből álló szabadtéri fitneszpályáját." – írták akkor Homlokék a projektet ismertetve.
Az első ütem meg is valósult, vagyis április közepén a kivitelező úgy döntött, hogy a focipályák használható állapotban vannak.
Ezeken a pályákon jászták a kispályás bajnokság meccseit. A bajnokság tavasz-ősz rendszerben zajlik, vagyis most kezdték volna a sportolók az idei szezont. A versenyt szervező Szabadidősport Szövetség azonban úgy döntött, még egy fél hónapot kivár, hátha lesznek még munkák a területen, így az első fordulót csak május elejére, pontosan május 6. írták ki.
Egy dologgal azonban nem számoltak: az esővel. Május első hétvégéjén esni kezdett az eső. Esett május 6-án, hétfőn délelőtt is, így az aznapi meccsek elmaradtak, sőt, másfél nappal az eső után még mindig használhatatlanok voltak a frissen átadott salakos pályák.
Egy, az Ugytudjuk.hu-nak nyilatkozó csapatvezető azt mondta, hogy eddig csak akkor volt gond a pálya minőségével, amikor legalább 40-50 milliméter eső esett rövid idő alatt, most viszont úgy tűnik, a múlt hétvégi 12-16 milliméter is soknak bizonyult.
Mi szerdán voltunk kint a pályáknál, de még akkor is érezhető volt, hogy laza a talaj, nem száradt ki rendesen a salak, belesüppedt a cipőnk.
Május 6-án a versenyt lebonyolító Szabadidősport Szövetség úgy nyilatkozott, hogy megtörtént a pályabejárás és ellenőrizték a villanyvilágítást is. A szervezők végül megállapították, hogy minden megfelel az előírásoknak.
A pályán állva hívtuk fel a szövetség elnökét, Gerencsér Tibort, aki annyit mondott, hogy korábban, a száraz időben nem lehetett arra számítani, hogy eső után ilyen hosszú ideig marad használhatatlan a pálya. A továbbiakban a kivitelező és megrendelő dolga, hogy ezt az állapotot megbeszéljék és orvosolják, mondta.
Nem is kellett sokat várni, még aznap az önkormányzat egy helyszíni bejáráson egyeztetett a kivitelezővel, ahol arra jutottak, hogy bár néhány nappal korábban átadták a pályákat a focistáknak, most mégis vissza az egész.
A bajnokság mégsem tud elstartolni. Hogy pontosan mikor vehetik igénybe a területet, nem tudni. Még az is elképzelhető, hogy a salakos pályákon majd csak a szeptemberre ütemezett teljes átadás után lehet megrendezni az első focimeccset.
Szombathelyen a kispályás labdarúgó bajnokság nagyon népszerű. Az idei bajnokságba 79 csapat nevezett, ami nagyjából 1200 embert jelent. A csapatok a nevezésért és az igazolásokért 70 ezer forintot fizettek be.
Frissítés (2019. május 13.): A Homlok Építő Zrt. az alábbiakban reagált a cikkre:
“Több, pontatlanságot és valótlan információkat tartalmazó írás jelent meg a médiában az elmúlt napokban a szombathelyi Sportliget rekonstrukciójával kapcsolatban. Így több cikk tévesen állítja, hogy a Homlok Építő Zrt. 1 milliárd 155 millió forintért építheti át a Sportligetet. Ehelyett a valóság az, hogy Szombathely Város Önkormányzatától a Sportliget zöldfelületi fejlesztését és ehhez kapcsolódó ingatlanfejlesztéseket magába foglaló projekt megvalósítására a – Homlok Építő Zrt. és az önkormányzati résztulajdonban lévő PRENOR Kft. alkotta – Sportliget 2018 Konzorcium kapott megbízást, összesen nettó 730,77 millió forint értékben.
A teljes beruházás befejezésének határideje 2019. szeptember 14., a konzorciumi partnerek által megkezdett munkálatok a megrendelővel közösen egyeztetett és rögzített ütemben folynak. A Sportligetben található négy salakos labdarúgó-pálya felújítása a teljes projektnek csak egyetlen eleme, amelynek kivitelezése a szerződés szerint a PRENOR Kft., mint többségi konzorciumi partner feladatkörébe tartozik.
A négy salakos sportpályán a kivitelezési munkálatokra a tavaszi kispályás labdarúgó bajnokság megkezdése előtt került sor, kifejezetten a megrendelő kérésére. Ennek célja az volt, hogy a labdarúgó-pályákat egy ún. részműszaki átadás keretében – nem teljes funkcionalitásában – már a teljes projekt szerződéses határideje előtt birtokba lehessen adni. Ezzel ugyanis lehetővé válna, hogy a Szombathelyen nagy népszerűségnek örvendő városi kispályás labdarúgó-bajnokság mérkőzéseit idén tavasszal is -, ha csúsztatva is – meg lehessen tartani. A labdarúgó-pályákat, az ezzel a feladattal megbízott konzorciumi partnerünk, a PRENOR Kft. április 30-án adta át a megrendelő, az üzemeltető, illetve a műszaki ellenőr részvételével megtartott részeljárás alkalmával. A részműszaki átadásról készült jegyzőkönyv szerint az ezzel összefüggő munkák a jogszabályoknak és a szerződésnek megfelelően, az elvárt minőségben elkészültek. Az eljárás során a kivitelező átadta az üzemeltető részére a salakos labdarúgó pályák kezelési és karbantartási dokumentumát is, amely tartalmazza mindazon üzemeltetői feladatokat, amelyeket az első hetekben, azt követően pedig folyamatában el kell végezni.
Tény, hogy a május 4-5-i hétvégén leesett több mint 40 mm csapadék feláztatta a labdarúgó-pályákat, amelyet több cikk kifogásol. Ugyanakkor a frissen megépített és átadott pályák esetében az extrém mennyiségű csapadék nélkül is idő kell ahhoz, hogy a sportpályák anyagának tömörsége elérje az optimális mértéket. A kivitelezők és a megrendelő képviselői május 8-án közös bejárást tartottak a pályák állapotának ellenőrzése céljával. Ennek során a megrendelő és a kivitelező felek között egyetértés volt abban, hogy a sportpályák jó minőségben készültek el, a továbbiakban az üzemeltető feladata a szükséges karbantartási feladatokról gondoskodni.
Tény az is, hogy a labdarúgó-pályák körül munkaterület található. Ennek már említett oka, hogy a sportpályák felújítása csak az egyik eleme a Sportliget rekonstrukciójának. Emellett a Sportliget 2018 Konzorcium kivitelezői megújítják a park teniszpályáit, a meglévő kosárlabdapálya helyére pedig új, korszerű, streetball játékra is alkalmas pályát építenek. Új rekreációs fejlesztésként a területen kialakítanak egy aszfaltozott görkorcsolyapályát, valamint egy 9 street-workout elemből álló szabadtéri fitneszpályáját. Egy új szolgáltató épülettel is bővül a liget, amelyben egy vendéglátó-egység, sporteszköz-kölcsönző és sportöltöző, valamint szociális helyiségek kapnak helyet. Egy raktár-géptároló udvar is épül a karbantartó gépek és eszközök elhelyezésére és több akadálymentesítést szolgáló fejlesztés is megvalósul. Emellett egy közel 1200 négyzetméteres alapterületű üres gyepterületen egy új pihenő- és bemutatókertet alakítanak ki, egy 3500 négyzetméteres területen pedig piknikövezetet hoznak létre, míg a Kalandpark nevű játszótér egy felnőttek és az idősebbek által is használható szabadtéri és asztali társasjátékokkal gazdagodik szeptember közepére." | [
"Homlok Építő Zrt.",
"PRENOR Kft."
] | [
"Szombathely Város Önkormányzata",
"Vasútvillamosító Kft.",
"Szabadidősport Szövetség",
"Európai Unió",
"Haladás VSE",
"Sportliget 2018 Konzorcium"
] |
Az illetmény-számfejtéssel, valamint az adó- és járulék-elszámolással kapcsolatos informatikai és biztonsági fejlesztések miatt épített a Magyar Államkincstár (MÁK) egy adatbunkert a HM EI Zrt-vel háromszáz millió forintért – közölték az Átlátszó megkeresésére. A munkát elnyert cégen kívül nem is tárgyaltak mással, mert – mint a közbeszerzési Értesítőben írták – a műszaki-technikai sajátosságok miatt más vállalkozás nem alkalmas rá.
Több panasz is érkezett a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) év elején az új, központosított illetményszámfejtő rendszer, a kira bevezetését követően. A méltatlankodások többek között azt tartalmazták, hogy sok közalkalmazott 30-50, vagy akár 100 ezer forinttal kevesebb pénzt kapott, mint kellett volna. Így járt a mentőszolgálat dolgozóinak egy része, de akadtak olyanok is, akiknek meg többet utaltak át a számlájukra, mint ami járt volna.
A Magyar Államkincstár a problémával kapcsolatban úgy reagált, hogy csak azokat a tételeket tudja számfejteni, amelyeket az intézmény rögzített a bérszámfejtési rendszerben – jegyezték meg. Hozzátették még azt is, hogy ebben az évben 290 észrevétel érkezett a kincstárhoz, amelyeket kivizsgáltak.
A rendszer azonban úgy látszik, további fejlesztésre szorul. A központosított illetmény-számfejtés, valamint az ehhez kapcsolódó adó- és járulék-elszámolás új feladatai, "a kihívások magas szintű és eredményes végrehajtása érdekében a Kincstár folyamatosan fejleszti és modernizálja informatikai rendszereit, többek között a biztonsági szakterületen is". Ezt írták az Átlátszó azon kérdésére, hogy mi indokolja egy adatbunker felépítését a MÁK-ban mintegy nettó 300 millió forintért.
A munkát a tenderen egyedüli indulóként részt vett állami cég, a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó HM EI Zrt. nyerte el, a szerződést idén március 25-én írták alá. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást pedig – mint a kiírásban szerepel – az indokolta, hogy az államkincstár szerint a NATO-szabványok szerinti, két biztonsági területből álló, 105 négyzetméteres beruházást a műszaki-technikai sajátosságok miatt csak ez a cég képes elvégezni. Alvállalkozók bevonásával, akik építőmesteri, gépészeti, valamint elektromos munkákat teljesítenek.
Az Index írta meg, hogy a HM EI volt az is, amely a déli határkerítés szögesdrótozását elnyerte. A 2 milliárd forintos megbízást úgy szerezte meg a cég, hogy nem is volt más ajánlat.
"A központosított illetmény-számfejtési rendszer révén a Kincstár több mint 12 ezer intézménynek, közel 900 ezer állami munkavállalónak végez számfejtést. A korszerű rendszerek működtetése révén a fenntartási költségek csökkennek, emellett gyorsabb, pontosabb és jó minőségű adatcsere alakul ki a szakrendszerekkel. Az Ön által konkrétan kérdezett fejlesztésre is pontosan azért kerül sor, hogy a Kincstár ügyfelei, partnerei számára nyújtott szolgáltatások a XXI. századnak megfelelő Modern Kincstár koncepció mentén, maximális biztonsági környezetben valósulhassanak meg" – közölte érdeklődésünkre az államkincstár.
Egy biztonsági szakember szerint kérdés, hogy milyen adat miatt van szükség a bunkerre, hiszen a pénzintézeteknek is elegendőek a szerverszolgáltatók, amelyek szigorú beléptetéssel és biztonsági intézkedésekkel védik az adatokat. Amelyek egy része elérhető olyan rendszerekből, amelyeknek nem a MÁK-nál van a szervere, a többi adat meg banki szervereken található, hiszen azok a végpontok a béreknél. Hozzátette: ezekre az adatokra meg rálát az adóhivatal és a társadalombiztosítás is, amelyek saját szervereket használnak.
Csikász Brigitta | [
"HM EI Zrt.",
"Magyar Államkincstár"
] | [
"HM EI Zrt-vel",
"Honvédelmi Minisztérium",
"közbeszerzési Értesítő",
"Modern Kincstár"
] |
Adócsalás alapos gyanúja miatt feljelentették Schlecht Csabát, aki annak idején egyetlen nap alatt nem kevesebb mint 14 céget adott el Kaya Ibrahimnak. Eddig a Mahir egyik vezetőjét csak tanúként hallgatták ki a közokirat-hamisítás miatt ismeretlen tettes ellen 1998 szeptembere óta tartó nyomozásban.
Az alapítói miatt úgynevezett Fidesz közelinek mondott cégek eladójával kapcsolatban a feljelentést Vida Ildikónak, az APEH elnök asszonyának címezték, aki azt az adónyomozókhoz továbbította. A magánszemélyként és az APEH üldözötteit tömörítő társadalmi szervezet elnökeként megfogalmazott beadványt az APEH Bűnügyi Igazgatóság is továbbadta, éspedig a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) "a további szükséges intézkedések megtétele céljából" - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Szerdahelyi Szabolcs. Az Apüsz elnöke azt kifogásolja, hogy miközben az APEH küzd a fantomcégek ellen, az ügyben csak a cselekmény egyik "kelléke", a közokirat-hamisítás miatt nyomoz a hatóság idestova két esztendeje." Nem folyik viszont nyomozás olyan alaposan gyanúsítható és létező személyek ellen, akik az alapcselekményt, az adócsalást feltehetően elkövették a cégek rejtélyes eladásával".
Mint emlékezetes, Schlecht Csaba első körben történt kihallgatásán nem emlékezett az eladás körülményeire, Kaya Ibrahim pedig, a nemzetközi jogsegély keretében idén tavasszal Németországban meghallgatott török vendégmunkás tanúvallomásában tagadta, hogy cégeket vásárolt volna Magyarországon. Ezt követően arra a megállapításra jutottak a hatóságok, hogy Schlecht Csaba "nem írásszakértő", nem tudhatta, hogy a papírokat az eladáskor aláíró személy hamisít-e.
Az ismeretlen tettesek, akik Kaya Ibrahim irataival visszaéltek, olyan cégeket vettek, amelyeknek tetemes adótartozásuk (is) volt. Schlecht Csaba a lapnak korábban azt mondta: csak akkor szólal meg a nyilvánosság előtt, ha az ügy nálánál lényegesebb szereplője is megteszi azt. A BRFK szóvivője a lappal közölte: nem adhat tájékoztatást arról, hol tart a nyomozás a Kaya Ibrahimnak eladott cégek ügyében.
(2000.01.04.) | [
"Mahir"
] | [
"Magyar Hírlap",
"APEH Bűnügyi Igazgatóság",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Aránytalan éves szinten mintegy 45 millió forintot kifizetni egy olyan válsághelyzetben, mint amiben a BKV jelenleg van – így reagált Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának civil tagja arra a hírre, hogy a közlekedési társaság vezérének egy bizottsági döntés érelmében megduplázzák fizetését, illetve igen súlyos prémiumra is számíthat a jövőben.
Vitézy szerint ez a budapesti utasok arcul csapása, semmibevétele. Mint az MNO-nak elmondta, ez a döntés a főváros nagyfokú érzéketlenségét mutatja akkor, amikor a drasztikus jegy- és bérletár-emelkedés, illetve járatritkítások korát éljük.
Mint a felügyelőbizottsági tag elmondta, semmi nem indokolja a juttatások ilyen mértékű emelését, miközben – mint fogalmazott – megbukott Antal Attila programja, amely szerint járatritkítás nélkül teszi nullszaldóssá a társaságot.
Mint ismert, a korábbi gyakorlattól eltérő szemléletű, hatékony gazdálkodási eredményességet és vállalatirányítást biztosító piacképes vállalati menedzsment kialakításával indokolta a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága, hogy zárt ülésén miért is szabta át a 17 budapesti gazdasági társaság első emberének javadalmazási rendszerét. Az Index úgy tudja, a grémium erről csak kormánypárti tagok szavazatival döntött. A fővárosi ellenzék szerint ez a lépés mintegy 80 százalékkal dobja meg a cégek első embereinek járandóságát.
A testület döntése értelében a BKV első embere például másfél millió forintos fizetéssel ülhet székében a korábbi 667 ezer forintos bére helyett, mindemellett a prémiumának összege az éves alapbérének 150 százaléka lesz a jövőben. Kormánypárti politikusok hivatalos verziója mindössze annyi: a cég előző vezérigazgatója menedzserszerződése alapján akár évi 20 millió forint körüli ösztönző prémiumot is megkaphatott a 8 millió forint körüli fizetése mellé. Ám az új szabályozás ennél jóval többet, akár 45 milliós juttatást is lehetővé tesz.
A bizottság egyik ellenzéki tagja egyébként megkérdezte, miért kell módosítani Antal bérét, mire a bizottság kormánypárti elnöke azt vágta oda: azért.
(Index/MNO) | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottsága"
] |
Az ügyészségnek nincs törvényben biztosított lehetősége, hogy megvizsgálja Magyar Turisztikai Ügynökség karácsonykor hotelfelújításra kiírt, feltűnően gyorsan kimerített pályázatát – derült ki a legfőbb ügyész egy kérdésre adott válaszából.
A törvények értelmében nem vizsgálhatja az ügyészség, hogy hivatalos megjelenésük előtt kikerülhettek-e a Kisfaludy-pályázatok dokumentációi a későbbi nyertes pályázókhoz. A milliárdos támogatásokra, amiket a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) írt ki, például Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor érdekeltségében található vállalkozások szembeszökően rövid idő alatt voltak képesek sikeresen pályázni.
Az ügyre korábban a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, Vadai Ágnes kérdezett rá írásban Polt Péter legfőbb ügyésznél: "Az MTÜ által lezárt Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció – nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztés és új szállodák létesítése dokumentáció kikerülhetett-e a megjelenés előtt a pályázókhoz?"
Polt Péter nemleges értelmű válaszát az Mfor.hu szúrta ki. A legfőbb ügyész ebben arra hivatkozott, hogy
az ügyészség a hatályos törvények értelmében nem vizsgálhatja az ügyet, mert a kérdéses pályázati eljárás nem tartozik a közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá, ami alapján el tudnának járni.
A képviselő azért kérdezett rá az ügyre, mert a pályázatot december 20-án írták ki, de január 7-én már fel kellett függeszteni, miután kiderült: kevés lesz a 20 milliárdos keret. A pályázok ugyanis legalább 40 milliárd forintnyi közpénzt igényeltek a két és fél hét alatt, amiben benne voltak a karácsonyi és szilveszteri munkaszüneti napok is.
Az Mfor.hu emlékeztetett, hogy ilyen rövid idő alatt nagyon nehéz összeállítani és beadni egy pályázatot – üzleti tervvel, piackutatással, nyomtatványok kitöltésével együtt –, majd felidézte, hogy a pályázaton összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás nyert Mészáros Lőrinc a Hunguest Hotels vidéki szállodái felújítására, illetve több mint 8,6 milliárd forintot egy Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándor OTP-vezérhez és Hernádi Zsolt Mol-főnökhöz köthető szállodás cég. | [
"Hunguest Hotels",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
A Gazdasági Versenyhivatal 2011. szeptember 19-én előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott az Axel Springer-Magyarország Kft. és az Inform Média Kft. üzleti helyiségeiben. A két megyei lapkiadó vállalat között 2000-ben létrejött, vasárnapi lapokkal kapcsolatos szerződések kölcsönös versenytilalomra és áregyeztetésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaztak.
A Gazdasági Versenyhivatal 2011. március 22-én indított versenyfelügyeleti eljárást az Axel Springer-Magyarország Kft., az Inform Média Kft., a Lapcom Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., valamint a Pannon Lapok Társasága Kft. ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt, amelynek keretében most előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott az Axel Springer-Magyarország Kft-nél és az Inform Média Kft-nél.
A GVH gyanúja szerint az Axel Springer és az Inform Média, illetve azok jogelődjei megállapodtak 2000-ben arról, hogy nem támadják meg egymás megyei-regionális piacait, ami nem csak a vasárnapi lapokra vonatkozik, hanem bármilyen nyomtatott és elektronikus médiára. Feltételezhető továbbá, hogy a két kiadó egyeztetéseket folytatott a lapárakról és a hirdetési árakról is, megsértették a versenytörvény versenykorlátozó megállapodások tilalmára vonatkozó rendelkezéseit.
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása azonban nem jelenti annak kimondását, hogy a kiadók a jogsértést elkövették. | [
"Axel Springer",
"Inform Média Kft."
] | [
"Inform Média Kft-nél",
"Lapcom Lapkiadó és Nyomdaipari Kft.",
"Pannon Lapok Társasága Kft.",
"Axel Springer-Magyarország Kft.",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Axel Springer-Magyarország Kft-nél"
] |
Privatizációs lépéseket is tartalmaz az az operatív intézkedési terv, amelynek végleges formájáról várhatóan ma dönt a Dunaferr Rt. igazgatósága. A testület elé kerülő tervezet a súlyos pénzügyi válságból - többek között - bizonyos vagyonelemek értékesítésében látja a kiutat. A Dunaferr menedzsmentjéhez közel álló források azonban azt sem zárják ki, hogy vagyonátmentési akciók bújnak meg a háttérben, írja a Magyar Hírlap.
Üzletrészek eladása, új befektetők bevonása egyes leányvállalatokba, ingatlanok értékesítése - többek között ezek a javaslatok is szerepelnek abban az operatív tervben, amelynek végleges változatáról várhatóan ma dönt a Dunaferr Rt. igazgatósága. A testület elé kerülő terv a súlyos pénzügyi válságban szenvedő vállalatcsoport számára bizonyos vagyonelemek eladásában látja a kiutat. Mint arról a Magyar Hírlap korábban már beszámolt: az elképzelések szerint a Dunaferr Kereskedőház Kft.-be, a Dutrade Rt.-be, a DÉG Rt.-be, a Ferromark Kft.-be és a DWA Kft.-be tőkemeléssel új tulajdonosok szállnának be.
A lap információi szerint az öt társaságban összesen valamivel több mint egymilliárd forint értékben szereznének részesedést az új tulajdonosok. Mivel a tervezett tőkebevonás értéke társaságonként 100 és 500 millió forint között mozog, végrehajtásához - az alapító okirat szerint - nem szükséges a közgyűlés hozzájárulása, elég az igazgatóság egyetértése.
Az elképzelések között szerepel az is, hogy a Dunaferr értékesítené a korábban privatizált EMA Power energiaszolgáltató kft.-ben megmaradt 16 százalékos üzletrészét, de több mint egy tucat kisebb társaságban lévő, zömmel veszteséges üzletrészétől is megválna a vállalatcsoport. Emellett ingatlanok eladása is napirendre kerülhet: összesen 1,5 milliárd forintos bevételt hozna a vállalatcsoportnak az utóbbi években feleslegessé váló, a termelésben szerepet nem játszó ingatlanok tervezett értékesítése.
A Dunaferr menedzsmentjéhez közel álló források azonban élnek a gyanúperrel, hogy a privatizációs elképzelések mögött részben a jelenlegi menedzsment vagyonmentési szándéka is megbújhat. Ezt látszik megerősíteni az is, hogy a potenciális vevők között több Fidesz közeli vállalkozó neve is felbukkant - mondta a Magyar Hírlapnak a vasmű egyik neve elhallgatását kérő vezetője.
(Márk Edina - Magyar Hírlap)
Dunaferr
Patthelyzet a Dunaferr és a MÁV között
(2002. május 10.) | [
"Dunaferr"
] | [
"Dunaferr Rt.",
"DWA Kft.",
"EMA Power",
"Magyar Hírlap",
"DÉG Rt.",
"Dutrade Rt.",
"Ferromark Kft.",
"Dunaferr Kereskedőház Kft."
] |
Mit keresett a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára tavaly december végén az azóta megszűnt Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalának helyiségeiben? Korábban ezt kérdezte az Eötvös Károly Intézet, s érdemi válasz híján feljelentést tettek, amit az ügyészség elutasított.
Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára a múlt évben a karácsonyi szünet idején előzetes bejelentés nélkül megjelent az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatalában, és államtitkári jogosítványaira hivatkozva elérte a portaszolgálaton, hogy másodmagával beengedjék az időközben megszüntetett testület bizalmas iratokkal zsúfolt lezárt hivatali helyiségeibe – emlékeztet korábbi közleményére az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet.
"Azt, hogy ott mi történt, nem tudhatjuk. Az esetet azért tartjuk súlyosnak, mert a végrehajtó hatalom képviselője jogosulatlanul hatolt be a bírói hatalom igazgatásáért felelős intézményének hivatali szobáiba" – hangsúlyozza az intézet.
A szervezet az ügyben korábban közérdekű adatigényléssel fordult Navracsics Tibor közigazgatásért és igazságügyért felelős miniszterhez, majd, miután válaszát nem tartották kielégítőnek, hivatali visszaélés bűntette miatt feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen.
A Keresztes Imre főügyész által jegyzett, 2012. február 28-án kelt, de csak most kézbesített határozata a feljelentést elutasítja. Annak ellenére is, hogy a határozat megerősíti a feljelentésben foglalt tényállást.
Az indokolás szerint ugyanakkor Szabó Erika államtitkárnak joga volt az épületben a tárca által bérelt helyiségeket megtekinteni, amivel az intézet nem ért egyet. A főügyész úgy tesz – fogalmaz a közlemény –, mint ha elfogadható lenne a KIM tényszerűségében is erősen vitatható érve, miszerint Szabó Erika azért volt jogosult az OIT helyiségeibe belépni, mert a bejárást előkészítő munkatársa nem tudta felvenni a kapcsolatot a hivatal munkatársaival.
Az ügyészség szerint a hivatali visszaélés bűntette csak egyenes szándékkal követhető el, így "abból, hogy (...) olyan helyiségeket is megnézett, amelyek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kizárólagos kezelésében voltak, nem vonható le következtetés szándékos hatásköri túllépésre, jogtalan hátrány okozására, illetve jogtalan előny szerzésére irányuló célzatra".
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet álláspontja szerint "a végrehajtó hatalom képviselőjének engedély nélküli behatolásával a bírói hatalom integritásának szándékos megsértése megtörtént, a célzat megállapításának vagy kizárásának kérdésére viszont csakis a törvény szerint független ügyészi nyomozás adhatott volna feleletet".
A határozat ellen az ügyészség szerint az intézet panasszal élhetne, erre azonban, mivel a kifogásolt cselekménynek nem a szervezet a sértettje, csak az Országos Bírósági Hivatal, mint az OIT hivatalának jogutódja lenne jogosult. | [
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] | [
"Országos Igazságszolgáltatási Tanács",
"Eötvös Károly Intézet",
"Országos Bírósági Hivatal",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Eötvös Károly Közpolitikai Intézet"
] |
A városházi vesztegetési ügy nyolc vádlottja közül hatot felfüggesztett szabadságvesztéssel és pénzbüntetéssel sújtott, kettőt felmentett a Fővárosi Bíróság csütörtökön. Az ügyész fellebbezést nyújtott be, részben súlyosításért, részben bűnösség megállapításáért. Az elítéltek többsége felmentését kérte, csak két vádlott ismerte be bűnösségét. Az ítélet nem jogerős, az eljárás a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik.
A szóban forgó vesztegetési ügy még 1996-ban pattant ki. A Főpolgármesteri Hivatal Beruházási és Közbeszerzési Ügyosztálya írt ki pályázatot több, a főváros tulajdonában lévő középület felújítására. A pályázatok kiírásakor nyilvánvaló volt, hogy aki elnyeri a megbízást, nagy haszonra számíthat. Néhány építési vállalkozó semmit sem akart a véletlenre bízni, ezért adatokat gyűjtött a rivális cégek ajánlatairól, illetve lefizették a döntéshozó hivatalnokokat.
A csütörtökön elítélt személyek közül hárman a Városháza egykori munkatársai voltak, hárman építési vállalkozók.
Az önkormányzat volt munkatársait: Tamics Gyulánét, Pálinkás Antalt és Miklóssy Bulcsút hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt, az ügyben érintett négy vállalkozót: Tamics Gyulát, Bruzsa Gábort, és Schaller Attilát pedig hivatali vesztegetés miatt ítélték el első fokon.
Az ügyosztály három korábbi tagja 1996-97-ben pénzt - összesen 300 ezer forintot - fogadott el azért, hogy előnyben részesítsen egyes jelentkezőket középiskolák, illetve a Szent Imre Kórház rekonstrukciós munkálataira kiírt pályázatok elbírálása során.
A most elítélt tisztviselők és vállalkozók közül ketten, Schaller Attila és Miklóssy Bulcsú korábban elismerték tettüket, bár ezt később visszavonták. A többiek viszont mindvégig tagadták bűnösségüket.
A per elsőrendű vádlottja Tamics Gyuláné. Őt hivatali visszaélés miatt 8 hónap, 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre és 80 ezer forint pénzbírságra ítélték. Férje, Tamics Gyula kapta a legsúlyosabb büntetést - 1 év és négy hónap felfüggesztett börtönbüntetés és 80 ezer forint pénzbírság-, mivel mindegyik vesztegetési ügyben ő volt a két fél között a közvetítő és a felbujtó.
A vádlottak közül Biri Sándort és Nedbál Ervint felmentették. A többi vádlottat 8 hónap és 15 hónap közötti felfüggesztett börtönbüntetésre és 40 ezer és 100 ezer forint közötti pénzbírság megfizetésére ítélte a bíróság.
Az ügyben Schaller Attila járt a legrosszabbul. Futárként iratokat kézbesített főnöke, Nedbál Ervin megbízásából. Többek között a kenőpénzt tartalmazó borítékot is ő vitte, más pályázati anyagokkal együtt Miklóssyhoz, az önkormányzat munkatársához. Schaller a boríték átadásért 8 hónap felfüggesztett fogházbüntetést kapott.
Miklóssy Bulcsú korábban a rendőrségen tett vallomásában beismerte, hogy pénzt fogadott el, illetve Schaller elismerte, hogy pénzt adott át. A bíróság előtt mindketten visszavonták állításaikat. Közölték: csak azért ismerték be a vádakat és írták alá a jegyzőkönyvet, hogy kiszabadulhassanak az előzetes letartóztatásból.
Biri Sándort, az önkormányzat munkatársát azzal vádolták, hogy 1996 októberében megkereste a Thália Színház felújítására pályázó Főber Rt. vezérigazgatóját, és a pályázat kedvező elbírálásáért cserébe a beruházási költség - mintegy 2 milliárd 580 millió forint - 3 százalékát kérte az osztály dolgozói számára. Kérését azonban a vezérigazgató elutasította. Az osztályvezető-helyettes a tárgyaláson tagadta, hogy pénzt kért volna a vezérigazgatótól. A bíróság végül felmentette Birit.
Az ügy fő vádlottjai, a Tamics házaspár információkat adtak el a Szent Imre Kórház épületének rekonstrukciójára kiírt pályázat benyújtási határideje előtt Bruzsa Gábor vállalkozónak. Ezzel kapcsolatban a tárgyaláson Tamics Gyuláné azt mondta: az árajánlatról egy baráti beszélgetésen szerzett tudomást, a pályázat elbírálásánál nem volt döntési pozícióban.
A Bruzsa Gábor 90 százalékos tulajdonában lévő Főépszer Rt. munkatársai tanúvallomásukban elmondták: a kórházrekonstrukció pályázatának beadása előtt főnökük utasítást adott az árajánlat részleteinek módosítására. Tamics Gyuláné pedig saját állítása szerint is a beadás előtt látta a pályázat "költségvetés és szerződés nélküli szöveges változatát". Ebben szerepelt egy 180 millió forintos főösszeg, ami a pályázat beadásakor már 14 millió
forinttal kevesebb volt.
Bruzsa Gábor értesült a rivális cég árajánlatáról. Mindezzel kapcsolatban Bruzsa Gábor elmondta: nem a már kialakított árat csökkentették az információk hatására. Inkább a pályázat "kialakulásának, finomodásának folyamatáról" volt szó. A vádlott szerint a rivális pályázat árajánlatának ismerete egyébként sem jelent segítséget, hiszen csak a legritkább esetben kapja a legalacsonyabb árajánlatot tevő a megbízást.
A bíróság a kórházfelújítási ügyben kimondta Bruzsa Gábor és a Tamics házaspár bűnösségét. Az ítélet szerint Tamics Gyuláné a Főpolgármesteri Hivatalban szerzett tudomást egy konkurens pályázat paramétereiről, és a hallottakat férje közvetítésével továbbította a szintén pályázó Bruzsa Gábornak.
A bíróság a középiskolai felújítások kapcsán megállapította Tamics Gyula, Bruzsa Gábor, Miklóssy Bulcsú, Pálinkás Antal és Schaller Attila bűnösségét, Nedbál Ervint és Biri Sándort felmentette az ellene emelt vádak alól.
Miklóssy Bulcsúnak és Pálinkás Antalnak vissza kell fizetniük a megvesztegetésért kapott 200 ezer, illetve 100 ezer forintot.
Az első fokon elítélt hat személy közül négyen három nap gondolkodási időt kértek, hogy a fellebbezésről döntsenek, ketten viszont azonnal felmentésért fellebbeztek.
Az ítélet indoklásában szó esett az eljárás egyik legvitatottabb kérdéséről, a Tamics házaspár titkosszolgálati eszközökkel rögzített telefonbeszélgetéseinek bizonyító erejéről. A nyomozati anyagban bizonyítékként szerepelt ugyanis olyan felvétel is, amelyen Tamics Gyula telefonbeszélgetését rögzítették az otthoni készülékről, abban az időszakban, amikor még a bírói engedély csak Tamics Gyuláné beszélgetéseinek lehallgatására vonatkozott.
A kérdésben még nem rögzült mindenre kiterjedően a bírói gyakorlat, a jelen ügyben eljáró bíró pedig úgy ítélte meg: azok a felvételek, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy Tamics Gyula a felesége ügyében, a felesége megbízásából járt el, törvényes bizonyítékként értékelhetők.
Dr. Rónay István, a vesztegetési pert tárgyaló bíró az [*****]-nak elmondta: a korrupciós ügyek legnagyobb részére egyáltalán nem derül fény. Nehéz ugyanis bizonyítani a vesztegetéseket. Akkor lehetne egyértelműen bebizonyítani egy vesztegetési kísérletet, ha az, akit le akarnak fizetni, a pénzesborítékkal a kezében, amint megkapta, rögtön elszaladna tanúkat keresni. Ebben az ügyben is több olyan vádpont volt, amit a bíróságnak, meggyőződése ellenére, bizonyíthatóság hiányában kellett ejtenie.
Az ítélethirdetésen jelen lévő helyettes ügyész, Bércziné dr. Molnár Judit kijelentette: mind a 8 vádlott esetében az ítélet súlyosbítását kéri. Kettő év körüli felfüggesztett börtönt, illetve fogházbüntetéseket tartana indokoltnak az ügyészség - mondta dr. Molnár Judit.
Az ügyésznő elmondta: a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szükséges a telefonlehallgatási ügyben, mivel ilyen probléma még nem fordult elő a joggyakorlatban. Az ügyészség szerint a férj beszélgetéseit is be kellene számítani bizonyítékként. Ekkor ugyanis Tamics Gyuláné is súlyosabb büntetésre számíthatna.
A Legfőbb Ügyészség számítástechnika-alkalmazási és információs főosztályán megtudtuk: 1999-ben 358 esetben indult eljárás hivatali visszaélésekkel kapcsolatban. Összesen 1456 korrupciós ügyet vizsgáltak tavaly Magyarországon, az esetek 85 százalékában vádat is emeltek.
angolul | [
"Főépszer Rt."
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"Főber Rt.",
"Thália Színház",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Fővárosi Bíróság",
"Beruházási és Közbeszerzési Ügyosztálya",
"Főpolgármesteri Hivatal"
] |
Alig ad életjeleket magáról az az intézet, melyet 1,3 milliárd forinttal indított el a kormány, tavaly pedig úgy kapott 100 milliót, hogy még csak papíron létezett. Több órás telefonálás után sem találtuk meg az irodáját, a kormányzati kommunikáció szerint viszont a Miniszterelnökségen székelnek. A kutatóintézet vezetője Kövér László régi barátja, aki havi 997 ezret kap a posztja után.
"Szerepel a névjegyzékben az intézet, de nincs szám hozzárendelve" – közölte a hvg.hu-val a Miniszterelnökség telefonközpontosa, amikor arra kértük, kapcsolja a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet (NSKI). Viszont megadta az intézmény elnökhelyettese, Fráter Olivér mobilszámát, ám amikor tárcsáztuk, akkor egy gépi hang közölte: "a szám átmenetileg ki van kapcsolva a forgalomból". Kicsengett viszont az elnök, Szász Jenő telefonja – melyen decemberben még elértük –, ám senki nem vette fel, sms-ünkre nem reagált.
A hvg.hu csütörtökön több órás keresgélés után sem tudta kideríteni, hogy lelhető fel a NSKI. A tudakozó szerint nincs is hivatalos elérhetőségük. Mivel a miniszterelnök által személyesen jegyzett, februárban kiadott alapító okirat szerint az intézet székhelye a Kossuth tér 1-3. szám alá van bejegyezve, ezért hívtuk a címen lévő Országházat is, de ott nem is halottak az NSKI-ről, sem a két vezetőjéről. Társadalomkutatói körökből azt az információt kaptuk, hogy Fráternek állítólag irodája van a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat kezelő alap Magyarság Háza nevű épületében, de ott sem tudták kapcsolni az elnökhelyettest, azt mondták, nem dolgozik ott.
Pedig a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet a kormány egyik legfontosabb háttérintézménye, alapító okirata szerint "a miniszterelnök irányítása alatt működő központi hivatal", alkalmazottai "fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek", akiknek a legmagasabb fokú titkosszolgálati átvilágításon kell átesniük. Az NSKI-t létrehozó december 11-i kormányrendelet szerint az intézet létszáma 100 fő, a kormány pedig tavaly az utolsó pillanatban úgy módosította a 2013-as költségvetést, hogy 1,2 milliárd forintot különített el a hivatal számára az idei évre.
Köd előttem, köd utánam
Nem az iroda fellelhetetlensége az egyetlen furcsaság. Szász Jenőt és Fráter Olivért a kormányfő egy 2013. február 12-i miniszterelnöki határozattal nevezte ki, de visszamenőleges hatállyal, egy nappal korábbi időponttól. Ugyanakkor egy december 18-i kormányhatározattal még a 2012-es költségvetés terhére elkülönítettek 100 millió forintot a hivatalra a Miniszterelnökség előirányzatából – azaz 6 munkanap maradt arra, hogy esetleg még abban az évben elköltsék a pénzt.
Szász Jenő Orbán mögött egy székelyudvarhelyi megemlékezésen © Túry Gergely
Tavaly decemberben viszont az intézet lényegében csak papíron létezett: az alapító okirat ugyanis február 11-én kelt. A 100 millió forint 2012-es elkülönítésekor pedig még az elnök sem volt kinevezve, márpedig hivatalosan ő gyakorolja az alkalmazottak felett is a munkáltatói jogokat, tehát februári kinevezéséig nem vehetett fel embereket sem. Szász Jenő kinevezése egyébként elhúzódott: két hónappal az intézetet létrehozó decemberi rendelet után született a kinevező határozat, miközben 2012 októbere óta lehetett tudni, hogy rá szabták a feladatot – akkor kérte fel Orbán Viktor a feladatra.
Információink szerint három hónappal az alapítás után még mindig keresik az intézethez az embereket. A hvg.hu-nak egy erdélyi szociológus és egy magyarországi kisebbségkutató is azt mondta, a Magyar Tudományos Akadémián, a pécsi egyetemen, a romániai Sapientia Egyetemen kerestek meg kutatókat, de többen visszautasították a felkérést. Az egyik szakember azt mondta, az akadémiai világban fenntartással kezelik a NSKI-t, egyfelől azért, mert Szász és Fráter is politikus volt korábban, másrészt a rendszerváltás óta kialakult egy Kárpát-medencei kutatói hálózat, folynak a kutatások, így nem értik, miért van szükség újabb, milliárdos összeget kezelő intézetre.
Államtitkári díjazás
Mivel a 2012-re elkülönített 100 millió forinttal – a kormányhatározat szerint – június 30-ig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár felé kell elszámolnia az intézetnek, megkerestük a Kormányzati Információs Központot (KIK): hol lelhető fel a hivatal, hol tart az NSKI szervezése, hányan dolgoznak ott?
A kormányzati kommunikációtól kapott válasz szerint az intézetnek valóban a Miniszterelnökségen van a székhelye, amíg "végleges székhelyét el nem tudja foglalni" – de hogy ez hol lesz, azt nem tudtuk meg. Meg nem erősített értesülések szerint jelenleg a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky úton keresnek irodahelyiséget a hivatalnak. A KIK szerint Szász Jenő államtitkári fizetést kap, ami havi bruttó 997 ezer forintot jelent.
Az NSKI-ban jelenleg 25-en dolgoznak, a kincstár folyamatosan, havi bontásban utalja a költségvetési támogatást, de várhatóan az intézetet is érinteni fogják a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett zárolások – közölték. A kormányzati kommunikáció szerint egyelőre a Székelyudvarhelyre tervezett fiókot sem nyitották meg. Igaz, mint korábban megírtuk, míg a kulturális intézetek, sőt a konzulátusok létrehozásánál rendszerint rutin az adott ország jóváhagyásának megszerzése, egy központi hivatal esetében – mint amilyen az NSKI – a szomszédos állam akár indoklás nélkül is megtagadhatja, hogy területén egy másik állam ilyet nyisson.
Halovány életjelek
A határon túli kisebbségek kutatásával foglalkozó szakemberek azért is tartanak a Nemzetstratégiai Kutatóintézettől, mert annak az alapító okirat szerint egyik feladata és célja "a nemzetstratégiai műhelyek, nemzeti kutatások és kiemelt trendkutatások koordinációja", azaz ráhatása lehet a már folyó munkákra is. Nemcsak a Külügyi Intézeten belül, az MTA Kisebbségkutató Intézetében, illetve a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetben folynak évek óta hasonló, államilag finanszírozott kutatások, hanem a kormány 2011-ben már létrehozott egy, az NSKI-hoz hasonló intézményt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is. Sőt, az utóbbi jelenleg is szervezi a július 8-ra tervezett nyári egyetemét.
Fráter Olivér Lázár balján – ismeri a szolgálatokat © MTI / Mohai Balázs
A Szász Jenő vezette, 1,2 milliárdból gazdálkodó intézet viszont hónapok óta alig ad életjelet magáról. Konkrétan: április 25-én jelent meg a Csabai Mérleg című lapban, hogy Molnár György fogja kialakítani a hivatal Kárpát-medencei hálózatfejlesztési tevékenységét. Molnár vezette a kormány felnőttképzési háttérintézetének békéscsabai központját, és a lapnak azt nyilatkozta, a Kárpát-medencei hálózat központja Békéscsabán lesz.
Az MTI hírarchívumában Szász Jenő neve egy április 13-i hírben tűnt fel, amikor az NSKI elnökeként köszöntötte az új szerbiai református püspököt. Előtte februárban robbantott ki egy vitát a határon túli politikusok között, amikor a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán a kutatóintézet nevében felvetette, hogy a nem egy tömbben élő kisebbségi magyarok esetében el kéne gondolkodni a "kontrollált visszavonulás", a "területfeladás" lehetőségén. Bár később ő cáfolta, hogy erre gondolt volna, mondatait a határon túli politikusok azért bírálták, mert szerintük hiba lenne áttelepíteni Magyarországra a kisebbségben élőket.
Orbán–Kövér vita a háttérben
A Fidesz vezető politikusai egyhangúan állítják, Szász kinevezése és az intézet létrehozása egy Orbán és Kövér László házelnök közötti egyezség része.
Szász évek óta jó viszonyt ápol Kövérrel, egymás gyerekeit keresztelték. A kutatóintézet vezetője korábban az erdélyi Magyar Polgári Pártot (MPP) irányította, amely 2004 óta van jelen a romániai politika színterén és deklaráltan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellensúlyozására hozták létre. A Fidesz, illetve a vezető kormánypárton belül Kövér volt a szervezet fő támogatója.
Szász 1996 és 2008 között Székelyudvarhely független polgármestere volt, aki nagyon jó kapcsolatot ápolt Traian Basescu román államfővel. Az MPP azonban így sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mind a 2008-as, mind a 2012-es önkormányzati választásokon rosszul szerepelt: míg tavaly nyáron az RMDSZ jelöltjeire 393 ezren szavaztak, az MPP jelöltjeire csak 39 ezren. Több ilyen sikertelen választás után tavaly nyáron a párt nagyon rossz állapotba került, sokan az elnököt bírálták az eredmények elmaradásáért, ő viszont a miniszterelnöki felkérésig ragaszkodott a posztjához. Úgy tudjuk, a székelyudvarhelyi fiók létrehozásán Orbán Balázs dolgozik, annak a romániai magyar pártnak az ügyvezetője, melynek Szász Jenő korábban az elnöke volt.
Kövér az RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor mellett – más pályán játszanak © MTI / Kovács Attila
Látva a párt sikertelenségét, Orbán már 2010-ben úgy döntött, hogy Szász helyett a Tőkés László nevével fémjelzett, frissen alapított Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) kell támogatni. Egy magas rangú, a Fidesz elnökségében zajló munkára rálátó forrás szerint Kövér ezt sérelmezte, végül Szászt az NSKI létrehozásával akarták kiemelni az erdélyi közéletből. Ám ez sem sikerült maradéktalanul: az intézet elnöke december elején felszólította ez erdélyi magyarokat, hogy az RMDSZ-re szavazzanak a romániai választásokon, mert az EMNP nem fog bejutni a parlamentbe. Tőkés februárban vágott vissza, amikor azt mondta, jó ha az intézetet létrehozó Orbán is tudja, hogy a határon túliak körében az NSKI, különösen az elnök megítélése nem kedvező. | [
"Nemzetstratégiai Kutatóintézet"
] | [
"Nemzetpolitikai Kutatóintézet",
"Magyar Tudományos Akadémia",
"Sapientia Egyetem",
"MTA Kisebbségkutató Intézete",
"Kormányzati Információs Központ",
"Romániai Magyar Demokrata Szövetség",
"Magyar Polgári Párt",
"Nemzeti Kisebbségkutató Intézet",
"Külügyi Intézet",
"Erdélyi Magyar Néppárt"
] |
Aki csak számít: Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda, Public Sector Consulting, Provital. Összegyűltek, mint bogárkák a lámpafényre a sóskúti szennyvízcsatorna-beruházás bedolgozóiként. Azon ellenben máig megy a huzavona, hogy a 2015-ben átadott közműhöz befizetett lakossági önrészt az ingatlantulajdonosok visszakapják-e.
Sóskút történetében új időszámítás kezdődik – a nem szerény mondás a Pest megyei település szennyvíz-beruházásának hivatalos oldalán olvasható a beruházás átadását bejelentő írásban. Azt is megtudni a 2015. decemberi közleményből, hogy a község mintegy 1100 ingatlanából már több mint 900 megkapta az önkormányzattól a rákötési engedélyt.
"A Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) elnyert nettó 1,9 milliárd forintos támogatás a beruházás költségeinek 95 százalékát fedezte, a fennmaradó önrészt a község kormányzati támogatásokból finanszírozta. A sóskúti csatorna-beruházás nettó összköltsége kicsit több mint 2 milliárd forint volt. A kivitelezést a Strabag-MML Kft. végezte" – összegzik a lényeget a közleményben.
Az ördög azonban ezúttal is a részletekben bújik meg. A Strabag-leány 1,7 milliárdos ajánlattal nyert 2014 októberében. A szerződést az önkormányzat közlése szerint már a közzétételt megelőzően, szeptember 18-án megkötötték kicsit magasabb, tartalékkerettel számolva 1,85 milliárdos összegről. Ez meghaladja a szerződés eredetileg becsült értékét (szintén 1,7 milliárd), holott abba a közzététel szerint beleszámolták már a tartalékkeretet.
Kicsivel több, mint egy év múlva – csaknem akkor, amikor a hivatalos beruházási oldal már a győzelmi jelentést tette közzé – még ráhúztak 65 millió forintot kiegészítő munkák címen. 2015-ben pedig született egy kormányhatározat arról, ami 61,7 millió forinttal megemelte a támogatás összegét.
Kormányközeli szakértők paradicsoma lett Sóskút
Ami a szakértői támogatást illeti, az sem hiányzott Sóskúton. A projekt bedolgozóinak listáját a Medgyessy-kormány volt közpénzügyi politikai államtitkára, a környékbe valósi Keller László adatigényelte ki a településtől. Keller pénzügyminisztériumi államtitkár, a körzet országgyűlési képviselője volt akkor, amikor Sóskút bekerült a támogatotti körbe.
Az adatigénylésre adott válaszból egyebek mellett kiderült, hogy közbeszerzési szakértés címen szerződtek 1,5 millió forint megbízási díjért az ekkoriban Tuzson Bence miniszterelnökségi államtitkár nevén futó Biczi és Tuzson (jelenleg Biczi és Turi) Ügyvédi Irodával. Az irodának projektmenedzsert és FIDIC mérnököt kellett kasztingolniuk.
Projektmenedzsmenti feladatok részleges ellátása címen kapott összesen 24,7 millió forintot, 2012-2015-ben munkanaponként közel 200 ezret a Public Sector Consulting Kft.
Ez a cég régi ismerősünk. A kft., akárcsak ikercége a Public Sector Tanácsadó 2016 végéig Holbok Sándor érdekeltsége volt. Ezek a cégek voltak a kamupályázatgyárak a fideszes Mengyi Roland büntetőügyében, azaz a Voldemort-sztoriban. A későbbiekben is fel-felbukkant a Public Sectorok neve, a leggyakrabban Hadházy Ákos Korrupcióinfóin, mint a dél-békési unióspénz-lehúzó cégcsoport tagjaié.
Holbok Szájer József kabinetfőnöke volt, majd a kétezres években Habony Árpád mellett vett részt a fideszes kampányügyek intézésében. A 168 Órának így jellemezte őt az egyik fideszes forrás: "Holbok jó srác, amióta az eszemet tudom, ő az egyik kapcsolattartó a párt vezetése és az üzleti világ között".
Hogy őket találta-e meg a Tuzson-iroda, amikor projektmenedzsert kellett keresnie, az nem egyértelmű. A sóskúti önkormányzat által Kellernek küldött válasz táblázata szerint részlegesen volt csak projektmenedzser a Public Sector, csakhogy a táblázatban más projektmenedzsert nem említenek. E szerint a közlemény szerint ugyanakkor a község közbeszerzésen választotta ki a Holbok-céget.
Nem találtuk az értesítőben a Provital Zrt. megbízására vonatkozó beszerzést. A Provital szintén közbeszerzési szakértőként tevékenykedett Sóskúton az önkormányzat táblázata szerint 5,1 millió forint ellenében.
A Provital neve is ismerősen csenghet. A cég jogelődének, a Provital Kft.-nek az egyik tulajdonosa Homolya Róbert volt. Ő később második ember lett az unióspénz-osztást felügyelő NFÜ-ben, majd nagy hatalmú államtitkár az eggyel korábbi Orbán-kormányban. Egykori cége töretlenül kaszál állami és uniós üzleteket a tanácsadás-bizniszben, olykor kétszer is számlázhatott ugyanazért a munkáért. A Provital jelenlegi fő tulajdonosa Antal Kadosa, Mészáros Lőrinc bizalmasa.
A Provital kiválasztásának módjára rákérdeztünk a sóskúti önkormányzatnál, ahol azt válaszolták, hogy hirdetmény nélküli ajánlatkérés után döntöttek a megbízásról. Ezt is fontosnak tartották hozzáfűzni: "a közbeszerzési szakértők kiválasztását a projekt megvalósításának ideje alatt a Közreműködő Szervezet három alkalommal ellenőrizte és rendben találta".
Bennragad a lakossági önrész?
Mint fentebb idéztük, a hivatalos közműoldalon jelent meg, hogy a beruházás 95 százalékban uniós, 5 százalékban állami forrásból valósult meg. Csakhogy tudomásunk szerint a lakosságtól is szedtek be önrészt annak idején. Azt is kérdeztük a polgármesteri hivataltól, hogy elszámoltak-e a lakosság által befizetett, nem kevés, portánként több, mint 200 ezer forint körüli, Keller közlése szerint 290 ezres összeggel. Ha nem tették, tervezik-e a visszafizetést, ha azt sem, miért nem.
Sóskúton is az történt ugyanis, mint az országos számos más településén: kezdetben úgy tűnt, hogy a pályázati önrészt maguknak kell állniuk, ezért határoztak arról, hogy megsarcolják a fogyasztókat. A pénz kezelésére víziközmű-társulás is alakult. Később azonban a kormány átvállalta a különbözetet, de a lakosság befizetései valahogyan mégis bennragadtak a közműtársulásnál. Erről, a számos egyéb településen akadozó elszámolásról többször cikkeztük, a tárnoki helyzetről például itt, az érdiről pedig itt.
Míg azonban más településeken erős konfliktusba torkollott az elszámolás, ilyesmiről Sóskúton nincsen szó. Mintha a helyiek beletörődtek volna abba, hogy lehet, ugrott a pénzük. A Sóskúti polgárok nevű Facebook-csoportban például mindössze egyetlen kérdés vonatkozik az elszámolásra, amit a több mint 800 tag közül négyen lájkoltak cikkünk írásakor.
Érthető, hogy sem a víziközmű-társulás, sem az önkormányzat nem kapkod, hogy fizessen. Utóbbi nem is annyira választ írt kérdésünkre, mint anonimizálva megküldte azt a levelet, amit korábban Kellernek címzett (ami egyáltalán nem baj: a közérdekű adatigénylés lényege éppen a nyilvánosság, éppen ezért mi is elérhetővé tesszük a válaszlevelet). Csakhogy ebben sincsen konkrét felelet, inkább hosszas magyarázat, amiből az következik, hogy a fennmaradó pénzeket útépítésre fordították/fordítják.
Hogy ezt tehetik-e vagy sem, vitatott. A független polgármester által vezetett és független képviselőkből álló testület mindenesetre ragaszkodik ahhoz, hogy olyan munkákat végeztek, amelyek – márpedig ezt a szabályok lehetővé teszik – "kapcsolódnak" a közműberuházáshoz, például az akkori nagyobb terhelés miatt sérült utakat javították. | [
"Provital",
"Public Sector Consulting",
"Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda"
] | [
"Közreműködő Szervezet",
"Biczi és Turi) Ügyvédi Iroda",
"Strabag-MML Kft.",
"168 Óra",
"Public Sector Tanácsadó"
] |
A Kisalföld a napokban foglalkozott vele, hogy a Kapuvári Hús Zrt. egykori gazdasági vezetőjét, Foltányi Árpádot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ötvenmillió forintos adócsalás gyanújának ügyében kihallgatta. A kapuvári húsgyár egykori gazdasági vezetője lapunknak kijelentette, amíg az említett ügy megnyugtatóan le nem zárul, nem vállal a cégben semmilyen feladatot. A magát ártatlannak valló volt vezető gazdasági igazgatói posztjáról már korábban lemondott. | [
"Kapuvári Hús Zrt."
] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
A Jobbik a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul, hogy jogorvoslatot kérjen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több mint 660 millió forintos büntetése miatt, írja az MTI.
Volner János, az ellenzéki párt frakcióvezetője hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatón ismételten törvénytelennek nevezte a számvevőszék tiltott pártfinanszírozásra hivatkozó szankcióját. Az ÁSZ jogsértő módon az előírt öt munkanap helyett mindössze két munkaórát biztosított adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére - mondta.
Fotó: Rosta Tibor Volner János a Jobbik alelnöke sajtótájékoztatót tart hódmezővásárhelyi kampányútja keretében 2018. március 11-én.
Kiemelte, a Jobbikra kiszabott büntetés párthovatartozástól függetlenül felháborodást váltott ki az emberekből. A számvevőszék ráadásul kettős mércét is alkalmazott, mivel korábban a Fidesz a Jobbiknál nagyobb kedvezménnyel bérelhetett plakáthelyeket, az ÁSZ akkor azonban azt rendben találta - tette hozzá.
Volner János kérdésekre válaszolva megerősítette, a számvevőszék szankciója után kezdett gyűjtésből befolyt összeget mindenképpen a büntetésre költik majd, ha azt a jogorvoslati eljárás lezárulta előtt be kellene fizetniük. Az ellenzéki választási együttműködésről szóló kérdésre reagálva kijelentette, a Jobbik soha nem lesz hajlandó együttműködni sem Gyurcsány Ferenccel, "sem szemkilövető társaival", a szocialista politikusokkal.
Az ÁSZ közleményben reagált a jobbikos sajtótájékoztatóra. Azt írják, "kampánycéljai érdekében ismét valótlanságokat híresztelt a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakcióvezetője. Volner János sajtótájékoztatóján törvénytelennek nevezte az ÁSZ jogszerű ellenőrzését, és újfent megrágalmazta a független Állami Számvevőszéket. Az ÁSZ nyomatékosan hangsúlyozza: a Jobbik ellenőrzése során a vonatkozó törvényi előírások maradéktalan betartásával járt el. Volner János kijelentése azért is érthetetlen, mert a Jobbik elnöke határidőben megküldte intézkedési tervét az ÁSZ részére".
A Transparency International évekig kérte az Állami Számvevőszéktől, hogy a pártok önbevallásos kampányköltéseit vesse össze a "valósággal", ne csak a számlákat ellenőrizze. A szervezet eddig folyamatosan azt kommunikálta, hogy meg van kötve a keze, nem tehet ilyet. Aztán négy hónappal a választások előtt hirtelen megtáltosodtak, valószínűleg nem függetlenül a Fidesz–Jobbik-háborútól. A Jobbik kapta a legnagyobb büntetést, de szinte az összes ellenzéki pártra kiszórták a több milliós büntetést. Ezzel párhuzamosan a Fidesz (és a KDNP) is megússza, hogy a választásokig kutakodjon a gazdálkodásukban az utóbbi időben nagyon bekeményedő Állami Számvevőszék.
Az ÁSZ röviden azt kifogásolja a Jobbiknál, hogy a párt nem igazolta, hogy törvényesen költötte volna el az államtól kapott pénzt 2015-ben és 2016-ban, nem igazolta, hogy a könyvelése, dokumentumai, szabályzatai megfelelnek a törvényileg elvártnak, és hogy az ÁSZ egy másik állami szerv kockázatjelentése alapján feltárta, hogy a párt 331,6 millió forint tiltott támogatást kapott a párt.
Az első pontok abból fakadnak, hogy az ÁSZ nem kapta meg a bekért dokumentumokat a Jobbiktól, ami a Jobbik szerint az ÁSZ hibája, az ÁSZ szerint pedig a párté. Az ÁSZ szerint a párt nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének, a párt szerint viszont ez nem igaz, az adatbekérés teljesítését maga az ÁSZ lehetetlenítette el. A tiltott támogatásról pedig feltételezhetően a NAV-tól kapott jelzést és dokumentumokat, szerződéseket az ÁSZ, a NAV ugyanis nyomozott tavaly nyáron Simicska Lajos plakátcégénél, a Mahir Cityposternél, amelytől a Jobbik a plakáthelyeit bérelte.
Az ÁSZ így felhívással fordult a Jobbik elnökéhez, hogy a párt tizenöt napon belül fizesse be a központi költségvetésbe az általa elfogadott tiltott vagyoni hozzájárulás értékét, 331 millió 660 ezer forintot. | [
"Állami Számvevőszék",
"Jobbik"
] | [
"Transparency International",
"Jobbik Magyarországért Mozgalom",
"Mahir Cityposter"
] |
Lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság Góczi Istvánnak. Az Emfesz ügyvezető igazgatóját szerdán vették őrizetbe, nagy értékre elkövetett sikkasztás gyanújával. Góczi a 27. legnagyobb magyar vállalatot, a magyar gázpiac negyedét ellenőrző céget irányítja.
Pénteken kora délután szabadon távozhatott a bíróságról Góczi István, az Emfesz szerdán őrizetbe vett ügyvezető igazgatója. A forgalma alapján a 27. legnagyobb magyar vállalat vezetőjét nagy értékre elkövetett sikkasztással gyanúsítják.
Góczi hazamegy (Fotó: Barakonyi Szabolcs)
Góczi előzetes letartóztatását az ügyészség nem kezdeményezte. Ugyanakkor a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el számára. Ez azt jelenti, hogy Budapest közigazgatási határát nem hagyhatja el.
Góczit a bíróság előtt egy nagy fekete Mercedes, és egy testőr és egy sofőr várta. Az Emfesz irodáiban szerdán a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást is tartott. Góczi visszakaphatott néhány lefoglalt anyagot, mert nagy köteg iratot raktak kocsija csomagtartójába.
Góczi István ellen május óta nyomoznak, mert furcsa körülmények között adta el az általa vezetett céget. Az Emfeszt a tulajdonos akarata ellenére, egy dollárért adta el egy svájci offshore cégnek. | [
"Emfesz"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Meghosszabbította Fővárosi Közgyűlés a BKV-bizottság lejárt mandátumát még 60 nappal, a testület munkájában azonban a Fidesz és a KDNP nem fog részt venni. A BKV-bizottság fideszes elnöke szerint ők befejezték a munkát, ezután vizsgálódjon tovább a rendőrség és a parlament.
Visszakerült a Fővárosi Közgyűlés elé a BKV ügyeit vizsgáló bizottság mandátuma meghosszabbításának kérdése, és a testület 34 igen szavazattal, második nekifutásra elfogadta a hosszabbítást.
A közgyűlés napirendről szóló vitájában Steiner Pál MSZP-s frakcióvezető jelezte: a bizottság szocialista és szabad demokrata tagjai javasolják a közgyűlésnek, hogy 60 nappal hosszabbítsa meg a vizsgálóbizottság március 26-án lejárt mandátumát. Kérte, a közgyűlés a javaslatot vegye napirendjére.
A közgyűlésben azonban reggel a javaslat napirendre vételére 33-an szavaztak igennel, ezzel szemben 26-an nemmel, négyen pedig tartózkodtak, így nem kapta meg a minősített többséget, és nem vették napirendre a kezdeményezést. Délelőtt azonban ismét szavaztak róla, és akkor a mandátumhosszabbítás megkapta a szükséges 34 igen szavazatot.
A Fidesz és a KDNP képviselői nem vesznek részt a BKV-bizottság további munkájában, a tagok lemondtak tagságukról - jelentették be az érintett képviselők a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén, azt követően, hogy második nekifutásra meghosszabbították a bizottság mandátumát.
A bizottság mandátumának meghosszabbítása után György István, a bizottság elnöke bejelentette, hogy lemond tagságáról és elnöki megbízásáról, mivel álláspontja szerint a testület befejezte munkáját, az ügyet a rendőrség és a parlament fogja tovább vizsgálni. György Istvánhoz csatlakozott és lemondott bizottsági tagságáról Papcsák Ferenc és Németh Szilárd (Fidesz), Bagdy Gábor (KDNP), valamint Bőhm András, aki a közelmúltban lépett ki az SZDSZ fővárosi frakciójából.
Autentikusan most már az új parlamentnek kell kivizsgálnia a BKV-nál történt ügyeket - jelentette ki György István, aki szerint a vizsgálóbizottság "eljutott addig, ameddig eljuthatott" és szakmailag kiérlelt tényekre épülő vizsgálóbizottsági jelentés született. Hozzátette, a vizsgálóbizottság munkájában két olyan tag is részt vett az MSZP, illetve az SZDSZ részéről, akik a BKV felügyelőbizottságának is tagjai voltak, így "tehát önmaguk munkáját vizsgálták". Szerinte ez akkor is "összeférhetetlen", ha a tagok a bizottság munkájában korrekt módon vettek részt. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
2009. november 25., szerda 15:55
A nyilvános cégjegyzékben minden adat szerepel az Omninvest Kft.-ről - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az egészségügyi miniszter, aki hozzátette: a H1N1 elleni oltóanyag gyártójának kisebbségi tulajdonosa "hús-vér ember, aki ott ült az egészségügyi bizottság ülésén".Székely Tamás elmondta: a cég többségi tulajdonosa valóban egy ciprusi cég, amelynek azonban nem ismeretes a tulajdonosi szerkezete. A lényeg, hogy a hatályos adó- és járulékfizetési kötelezettségének eleget tegyen, ezt pedig az APEH-nek kell megvizsgálnia - hangsúlyozta.Az Omninvest 13 éve szállít oltóanyagot Magyarországnak, ez idő alatt egyik kormánynak sem volt problémája a cég tulajdonosi körével - mondta a miniszter, aki szerint több száz gyógyszercég működik Magyarországon, de senki nem néz utána a tulajdonosi szerkezetüknek. | [
"Omninvest Kft."
] | [] |
Ózdon nem vették napirendre a Fidesz indítványát, hogy a helyi "morális válság" miatt mondjanak le a képviselők, és legyen új választás. A szocialista polgármesterről és egy másik MSZP-sről korábban kiderült, nincs, illetve hamis az érettségije.
Nem tűzte napirendre az ózdi önkormányzat közgyűlése szerdai rendkívüli ülésén az ellenzéki Fidesz frakció azon javaslatát, hogy a borsodi városban kialakult morális válság miatt mondjanak le mandátumokról a képviselők, és legyen új választás. A képviselők november 16-án dönthetnek majd a javaslatról. Szerdán négy napirendi pontot tárgyaltak meg az ózdi önkormányzati képviselők, akik az úgynevezett polgármester-botrány óta először üléseztek, a polgármester, Benedek Mihály (MSZP) betegsége miatt nem vett részt az ülésen.
A városvezetőtől néhány héttel ezelőtt vonta meg a bizalmat az MSZP helyi szervezete, mert hamisan állította, hogy van érettségi bizonyítványa, illetve egyeztetés nélkül, a korábban fegyelmi alatt álló jegyzőnek jutalom címén járulékokkal együtt 26,4 millió forintot fizettetett ki. Az összeg nagyságáról nem tájékoztatta a balközép képviselőcsoportot.
Később egy másik MSZP-s képviselőről is kiderült: érettségi bizonyítványa nem valódi. A szerdai rendkívüli ülésen Almási Csaba jegyző azt közölte a képviselőkkel: a szervezeti és működési szabályzat nem teszi lehetővé, hogy a Fidesz frakció javaslatát napirendre tűzzék, így azt egy másik rendkívüli ülésen tárgyalják majd meg. Ennek időpontja november 16-a. Az ellenzéki képviselők azt szeretnék elérni, hogy a kialakult morális válság miatt valamennyi képviselő egyenként mondjon le mandátumáról, így hatvan napon belül időközi választást lehetne kiírni. | [
"MSZP"
] | [] |
A titokzatos Omninvest-siker
Oszkó Péternek is szemet szúrtak a vakcinagyártó cég szerződései
Kénye-kedve szerint változtathatta az előző kormány idején az állammal kötött megállapodás tervezetét a hazai vakcinagyártó Omninvest Kft., így végül drágábban adhatta a patikákba szánt oltóanyagot - derül ki egy levélből, amelyet Oszkó Péter írt. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere nem értette, miként lehet ennyire kiszolgáltatott a kabinet ennek a cégnek.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Nem aratott osztatlan sikert az előző kormány tagjai között sem a vakcinagyártó Omninvest Kft.-vel való ködös állami együttműködés. A Magyar Nemzet birtokába került egy levél, amelyben Oszkó Péter pénzügyminiszter 2009. augusztusban azt írja Garamhegyi Ábelnek, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium akkori szakállamtitkárának: "Ha megengedsz egy személyes, de őszinte véleményt, egy ilyen cég ilyen minőségű tárgyalási folyamattal normál üzleti körülmények között már rég kiközösítette volna magát minden civilizált üzleti körből. Számomra még mindig nehezen emészthető, hogy kormányzatként olyan mértékben kiszolgáltatottak vagyunk, hogy kénytelenek vagyunk lenyelni a cég átláthatatlan tulajdoni viszonyaival kapcsolatos ködösítését és az ártárgyalásban folytatott követhetetlen, összevissza érvelését."
További részletek a hétfői Magyar Nemzetben. | [
"Omninvest Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Az ügyészség elrendelte a nyomozást az Altusnál
Megalapozott lehet a jegybank álláspontja, miszerint az Altus Portfólió jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végzett, ugyanis a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség helyt adott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) panaszának, a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentést elutasító határozatát hatályon kívül helyezte, és a nyomozás elrendelésére hívta fel a hatóságot – közölte a Magyar Idők megkeresésére Bagoly Bettina.
A Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta: a kerületi ügyészség előzőleg megvizsgálta az MNB panaszát, és megállapította, hogy a feljelentés-kiegészítés során beszerzett, valamint a panaszban szereplő újabb adatok alapján a felvetett bűncselekmény gyanúját kizárni nem lehet.
Ismert: a jegybank augusztusban 15 millió forint bírságot szabott ki a Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára vezette Altus Portfólióra engedély nélküli pénzkölcsönnyújtás miatt, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogsértő szolgáltatás folytatását, egyúttal büntetőfeljelentést tett az ügyben.
Az MNB megállapította, hogy a társaság két év alatt mintegy 400 millió forintnyi pénzkölcsönt nyújtott jogosulatlanul magánszemélyeknek, társaságoknak, köztük a mintegy 6,3 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba cégének.
A jegybank feljelentése alapján a IX. Kerületi Ügyészség rendelt el feljelentéskiegészítést, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg, ám a rendőrség bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította, hogy nyomozást kezdjen az ügyben.
Az MNB ezután élt panasszal, mondván: a lépés szakmai kötelességük, mivel a nyomozó hatóság elutasító érvei szakmailag nem megalapozottak, ugyanakkor a jogosulatlan pénzügyi tevékenység ellen nemcsak felügyeleti, hanem büntetőjogi eszközökkel is fel kell lépni.
– A rendőrség egyik érve szerint például a hitelt nyújtó cég által kikötött és az adós által elfogadott kamat nem tekinthető ellenértéknek, ilyennek csak a regisztrációs díj vagy a kezelési költség minősülne. Ez teljesen ellentétes a közgazdaság alapelveivel, a jogszabályokkal és a hazai bírói gyakorlattal is – hangsúlyozta a panasz megtételekor Barnóczki Péter.
A jegybank igazgatója az Altus által végzett jogosulatlan tevékenység nagyságrendjének érzékeltetésére kifejtette: számos, MNB-engedéllyel rendelkező, üzletszerű kölcsönnyújtást végző pénzügyi vállalkozás nem éri el az Altus tevékenységének volumenét, amely ráadásul nem rendelkezik engedéllyel.
Amikor az MNB panasszal élt, Dobrev Klára közösségi oldalán azt írta, "sok hazugság, félrevezetés után kiderült, minden erőfeszítésük ellenére még Orbán rendőrsége sem tudja bizonyítani, hogy ez akár csak felvetné bűncselekmény gyanúját. De nyugodtan támadjanak. Továbbra is erővel és sok derűvel várom." | [
"Altus Portfólió"
] | [
"Budapesti IX. Kerületi Ügyészség",
"Fővárosi Főügyészség",
"IX. Kerületi Ügyészség",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Magyar Idők",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Röviden A Publimont 1 milliárd 881 millió forintos nyereséggel zárt 2012-ben
Ebből a tulajdonosok osztalékként 1 milliárd 880 millió forintot vettek ki
A cég nyeresége 2011 és 2012 között 78 százalékkal nőtt
A közterületi cég tulajdonosai: Nyerges Zsolt, a Simicska Lajos érdekeltségű Neo-Met Kft. és a szintén Simicskához köthető Pro-Aurum Zrt.
2 milliárd 448 millió forintos mérlegfőösszeg mellett 1 milliárd 881 millió forintos adózott eredménnyel zárt 2012-ben a Publimont közterületi médiacég. Ahogy a Kreatív Online mellett az Index is beszámol róla, a Fővárosi Cégbíróság papírjaiból az derül ki, hogy a taggyűlési határozat szerint 1 milliárd 880 millió forintot fizettek ki a tulajdonosoknak osztalékként.
A közterületi vállalkozásban a Fidesz közeli üzletembernek mondott Nyerges Zsoltnak 25 százalékos, a Simicskához köthető Pro Aurum Zrt.-nek 50 százalékos, illetve a Simicska Lajos és felesége, Pusztai Zsuzsanna, valamint a több Simicska-érdekeltségű cégben is vezető tisztséget betöltő Tóth Marianne vezette, rácalmási Pro-Ráta Holding által közösen tulajdonolt Neo-Met Kft.-nek 25 százalékos tulajdonrésze van. Az osztalékot is ennek arányában fizették ki, eszerint Nyerges Zsoltnak 470 milliót, a Neo-Metnek szintén 470 milliót, míg a Pro-Aurumnak 940 milliót fizettek ki.
A vállalat nyeresége 2011 és 2012 között így 78 százalékkal nőtt. Mint azt tavaly az Origo elsőként publikálta, 2011-ben a vállalat nyeresége 1 milliárd 54 millió forint volt.
A Publimontot 2009-ben vásárolta meg az Europlakáttól az akkor a svájci Zollikonban bejegyzett Publimont AG, melynek ügyvezetője a Nyerges és Simicska több svájci vállalatában is érdekelt Walter Hediger volt. A vállalkozás végül 2010 decemberében került a Neo-Met és a Pro Aurum tulajdonába, 2011 májusában pedig Nyerges Zsolt is tulajdonrészt szerzett. A cég ügyvezetői Vámos Attila (róla bővebben itt olvashat) és Fecske Zoltán.
Az állami szektor (a kormány, a minisztériumok, önkormányzatok, állami tulajdonú vállalatok) a kormányváltás után 2012 második félévéig a Kantar Media listaáras adatai szerint 67 százalékban a Publimontnál költötte el a közterületi médiára fordított büdzséjét.
A Simicska és Nyerges érdekeltségébe tartozó közterületi médiacégek közül a Simicska száz százelékos tulajdonába tartozó Euro Publicity 216,8 millió forintos árbevétel mellett 92,9 millió forintos nyereséget termelt, Simicska azonban az eredménytartalék terhére 120 milliót vett ki a cégből. A Publimonttal megegyező tulajdonosi szerkezető A Plakát 128,5 milliós árbevételt ért el, 46,8 millió forintos nyereség mellett 46,5 millió forint osztalékot fizettek ki. A Simicska Lajoshoz, valamint az Euro-AWK-n keresztül Fonyó Károlyhoz köthető Mahir Cityposterről, valamint Fonyó Euro-AWK-járól egyelőre nem érhetők el mérlegadatok a Fővárosi Cégbíróságon. | [
"Publimont"
] | [
"Pro-Aurum Zrt.",
"Simicska Lajos",
"Kreatív Online",
"Kantar Media",
"Neo-Met Kft.",
"Pro Aurum Zrt.",
"Pro Aurum",
"Fővárosi Cégbíróság",
"Euro Publicity",
"Publimont AG",
"Mahir Cityposter",
"Fonyó Euro-AWK-járól",
"Pro-Ráta Holding"
] |
Számvitel megsértése is a gyanúk között van, amivel a NAV nekiesett a párt állítólagos józsefvárosi feketekasszájának, amiből sok mindent finanszíroztak egy hangfelvétel szerint.
Nyomozást indított a NAV a józsefvárosi MSZP-s feketekassza ügyében számvitel rendjének megsértése és más bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen – írja a Magyar Idők szerdai számában.
Az eljárást a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága folytatja le december 2-ig, ezt szükség esetén a bűnügyi igazgatóság meghosszabbíthatja. A lap felidézi, hogy október elején feljelentéskiegészítést rendelt el a NAV a VIII. kerületi MSZP-s feketekassza ügyében. Ennek határidejét a NAV november 1-ig meghosszabbította.
A lap birtokába jutott egy hangfelvétel, amin az MSZP józsefvárosi szervezetének februári tanácskozásán Komássy Ákos kerületi elnök arról beszélt az MSZP pártigazgatójának, Katona Tamásnak, hogy 2014-ben a szervezet “feketekasszájából" finanszírozták azokat a kiadásaikat, amiket nem tudtak bizonylattal fedezni. Köztük a szervezet személyi kiadásait, illetve bizonyos kampánykiadásokat is. Egy magánszemély és a Fidelitas is feljelentést tett az ügyben – írja az MTI. | [
"MSZP"
] | [
"Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága",
"Magyar Idők"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.