text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Nem fogja kifizetni az LMP azt a 8,8 millió forintos büntetést, amit az Állami Számvevőszék helyezett kilátásba. Ungár Péter, a párt elnökségi tagja a HírTV pénteki műsorában azt mondta,
“abszurd lenne kifizetni valamit, amit mi ilyen szinten cáfolunk."
Az LMP egyébként ma küldte meg észrevételeit a számvevőszéknek, amely azzal vádolja a pártot, túl alacsony áron bérel irodát. Kanász-Nagy Máté, a párt szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, tételesen cáfolták a számvevők megállapításait arról, hogy alacsony lenne az LMP 400 ezer forintos irodabérlési költsége.
A szóvivő koncepciós eljárásnak nevezte a vizsgálatot, és kijelentette: az ÁSZ a törvényi előírások ellenére sem hozta nyilvánosságra, milyen módszertan szerint nézte át a pártok irodabérlésének pénzügyi adatait. Még azt az értékbecslői véleményt sem adták át számukra, amely alapján 600 ezer forintra taksálták a bérleti díjat – fűzte hozzá.
A Mérce írta meg elsőként, hogy a számvevőszék karácsony előtt öt ellenzéki párt, a DK, az LMP, a Párbeszéd, az Együtt és a Liberálisok esetében is többmilliós bírságokat helyezett kilátásba. Mindezt azután, hogy a Jobbikot 660 milliós büntetéssel sújtotta az egykori fideszes politikus, Domokos László által vezetett testület.
“A Párbeszédnek nincs mitől tartania"
A másik zöldpárt, a Párbeszéd csütörtökön küldte meg észrevételeit az ÁSZ-nak. Béres András, a tömörülés elnökségi tagja közleményében azt kifogásolta,
“nem ismerhetjük meg annak az okiratnak a megállapításait, amelyre alapozza a bírságot az ÁSZ, így ezzel vitába szállni sem tud a párt."
Azt is hozzátette, az “ÁSZ megállapításai a Párbeszédet olyan dolgokért sújtaná bírsággal, amelyeket az előző ellenőrzés során, amikor 3 revizor hónapokon keresztül személyesen is ellenőrizte a pártot, rendben lévőnek talált."
A pártnak kéthavi működési költségébe kerülne kifizetni a kilátásba helyezett büntetést, de Béres leszögezi, ha a számvevőszék törvényesen és méltányosan jár el, a Párbeszédnek nincs mitől tartania.
Az adatvédelmi hatóság vizsgálódik az ÁSZ-nál
A Magyar Nemzet információi szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indít a számvevőszéknél, mert az Együtt ellen megfogalmazott egyik vádjuk különösen védett személyes adaton alapszik, amelyről a testületnek nem lehetne tudomása. Az ÁSZ ugyanis azt állítja, az Együtt adományként könyvelt el 2015-ben 62 ezer forintnyi tagdíjat, pedig arról nem is lehetne tudomása, ki tagja a pártnak, így arról sem, hogy a kérdéses összeg tagdíj-e.
Az Együtt elnöke, Juhász Péter szerdán ezzel szembesítette is az ÁSZ szóvivőjét, Horváth Bálintot, ám ahogy az a pártelnök által nyilvánosságra hozott videófelvételből kiderül, a szóvivőnek nem voltak megnyugtató válaszai a törvénysértés gyanújára.
(Mérce / MTI / HírTV / Magyar Nemzet) | [
"Állami Számvevőszék",
"LMP"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Ma kiderülhet, hány, jogilag aggályos menedzserszerződést kötöttek a BKV-nál az elmúlt időszakban. A belső vizsgálati jelentés ugyanis mára elkészül, azt azonban még nem tudni, a cég felügyelőbizottsága mikor hajlandó napirendre venni a témát.
Mára elkészül a BKV belső ellenőrzése által készített anyag arról, hogy a korábban feltárt menedzserszerződések közül melyek aggályosak és szükséges-e jogi lépések meghozatala. A cég belső ellenőrzési osztálya szeptember elején készített egy anyagot a felügyelőbizottság (fb) számára, amely azokat a dolgozókat gyűjtötte össze, akik menedzserszerződéssel dolgoztak, vagy dolgoznak a cégnél, illetve akik 10 millió forint feletti végkielégítést kaptak.
A listán a 96 volt, vagy jelenlegi dolgozón kívül szerepelnek a fizetéssel, illetve az elbocsátott dolgozóknál a végkielégítéssel kapcsolatos adatok is.
Vitézy Dávid Fidesz által delegált fb-tag nemrég azt mondta: nagyon sok olyan részlet előkerülhet a szerződésekről, amely "az egyébként is arcpirító számokat bűncselekménnyé teheti". Közölte: ki kell deríteni, voltak-e olyanok, akik többet kaptak közös megegyezéssel történő felmondás esetén annál, mint ha rendes felmondással elküldték volna őket. Úgy tűnik, voltak ilyen vezetők, ez viszont felveti a hűtlen kezelés gyanúját.
Az MTI úgy értesült: bár a kontrolling osztály az fb-ülésére is készítette az anyagot, Székely Gábor fb-elnök eddig nem hívott össze új ülést, a Fővárosi Közgyűlés pedig csak október 12-én ül össze. Ezen a BKV igazgatósága és felügyelőbizottsága tagjainak cseréjéről, illetve a cég hatékonyabb működéséről is tárgyalnak majd.
Késik a kisbusz-tender
Ismét elhalasztották a BKV városi kis autóbuszok üzemeltetésére kiírt tenderének ajánlati tárgyalását. A Népszava szerdai írása szerint parkolópályán áll az úgynevezett midibuszok üzemeltetésére júliusban kiírt tender. Pedig nagy az érdeklődés, hiszen 40 darab midibusz üzemeltetését akarjk alvállalkozásba adni, ami évi 1-1,5 milliárd forintos üzlet. Vagy még ennél is több, mert további 60 járművet is igénybe venne a cég a nyertestől járműpótlás céljára, de azok már lehetnek szóló- vagy csuklós buszok is.
Az első körben hét jelentkező is akadt, ám a műszaki követelménylista meglepte őket: a feltételek egyetlen Magyarországon futó midibusz típusra sem illenek teljesen. A jelentkezők visszajelzései nyomán a BKV a műszaki tartalmat átdolgozásra visszavonta, és október 2-ára ígérte a módosított adatokat, ám a héten a BKV közölte: ismét halasztás lesz – ezúttal már új időpontot sem jelölt meg.
A műszaki paramétereket a kiírás további követelményeivel összevetve felmerül az a gyanú, hogy a tender célja mégsem a midibusz-üzemeltetés. A Magyar Buszgyártók Szövetségének elnöke, Vincze-Pap Sándor szerint szembetűnő, hogy az előírt 2,55 méteres szélesség midibuszoknál elképzelhetetlen, a visszapillantó-tükrök nem helyezhetők el a pályázatban kiírt módon, továbbá, bár a pályázat akár 7-8 éves járműveket is befogad, Euro 5-ös motort követel meg, ilyennel pedig még egy évvel ezelőtt sem szereltek fel autóbuszokat. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés",
"Magyar Buszgyártók Szövetsége"
] |
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter rengeteg programot támogatott milliókkal az elmúlt években a miniszteri keretéből, az elszámolással azonban gondjai akadnak.
Hiába kéri hónapok óta Harangozó Tamás MSZP-s képviselő több program dokumentációját, azok – saját bevallásuk szerint – nincsenek meg a minisztériumban.
A szocialista képviselő olyan, milliókkal támogatott programokra kérdezett rá, mint például "a vidéki retorikai képességek fejlesztése", a magyar kézműves stratégia vagy a " mintapéldák elemzése a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztésére vonatkozóan " .
A több mint ezerből találomra 11 programot választottak ki, közülük csak egyetlen egynek a dokumentációja van meg a minisztériumban. A többi, ha létezik, a háttérintézményeknél lehet, ám nem árulják el, melyiknél.
Az adatok megismeréséért per indult a Fővárosi Törvényszéken.
Meglepő állításokat vágott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter fejéhez az MSZP-s Harangozó Tamás a parlamenti azonnali kérdések órájában múlt héten. Harangozó kifogásolta, hogy a miniszter nem tud elszámolni azokkal a pénzekkel, amelyeket a miniszteri keretéből adott különböző szervezeteknek.
Harangozó ugyanis elfogadhatatlannak tartja, hogy 11 pályázat dokumentációját kérte ki, ám a minisztérium csak egy esetben teljesítette a kérését, a többi pályázatról – amelyre tehát a minisztérium adta a pénzt – nem tud számot adni. "Ez elfogadhatatlan" – mondta Harangozó, és megkérdezte, kinél vannak a pályázatok megvalósulását igazoló dokumentumok.
Még meglepőbb volt Fazekas Sándor válasza. A miniszter egy másodpercig sem tagadta a dokumentumok hiányát a minisztériumánál, de szerinte minden támogatással el tud számolni. Fazekas azt mondta, hogy "a pályázati rendszer összetett struktúra", a kikért dokumentumok pedig "háttérintézményben, esetleg megszűnt intézményben fellelhetők, ezek megkereshetőek, nyilván több idő kell".
Aztán egy jókora elmúltnyolcévezéssel terelte el a szót: szerinte nem jogos a szocialista politikus számonkérése, "miközben a vidéket tönkretették, kormányzásuk idején cukorgyárakat zártak be, a munkanélküliség hihetetlen magasságokba emelkedett vidéken".
Kíváncsiak voltunk, pontosan milyen pályázatokról, dokumentumokról van szó, ezért megnéztük közelebbről, mire célzott Harangozó. A képviselő elküldte nekünk a teljes, hónapok óta húzódó levelezését a minisztériummal, sőt, kiderült, hogy már bírósági eljárás is zajlik a kérdéses támogatások megismerhetőségéért.
A dokumentumokból az az elsőre meghökkentő következtetés vonható le, hogy
a földművelésügyi miniszter milliókat adott olyan projektre, rendezvényekre, stratégiaalkotásokra, amelyek eredményéről – saját bevallásuk szerint – nincs semmilyen papír, feljegyzés a minisztériumban.
Miközben a bíróságon elismerték, hogy valamilyen írásos nyomnak azért akkor is kellene lennie, ha háttérintézmény foglalkozott a feladattal. Azt viszont nem árulják el (vagy nem is tudják), hogy van-e valahol nyoma, hogy ezek a milliókkal támogatott projektek rendben lezajlottak.
Érdemes röviden áttekinteni a kronológiát, hogyan jutottunk erre a súlyos következtetésre.
1. 2017 elején Harangozó Tamás megkérdezte a miniszterektől, milyen szervezeteket, szövetkezeteket támogattak "egyedi döntés alapján" a minisztériumi pénzügyi keretükből 2010 és 2016 között. A földművelésügyi minisztertől nem kapott választ.
2. 2017 februárjában így még egyszer rákérdezett a támogatásokra. Így február végén a képviselő kapott is egy 146 oldalas listát több mint ezer támogatott pályázat nevével (itt lehet böngészni a parlament honlapján). Nehéz és értelmetlen is kiemelni, mire ment el a pénz, de érdekes látni, hogy például 10 millió forint feletti támogatásban részesültek olyan – az elnevezésük alapján furcsa – programok, mint a
Hal az udvarban – legyen tavad neked is – multifunkcionális tanyató mintaprogram" (10,13 millió forint támogatás).
3. A listát persze Harangozó is átnézte, és nagyjából találomra rákérdezett 11 támogatási szerződésre 2017 márciusában. A képviselő azt szerette volna látni, hogy pontosan hogyan valósultak meg és milyen eredményt hoztak ezek a programok. Így kíváncsi volt például a következő projektek dokumentációjára:
A vidék hangja – vidéki közösségfejlesztés, retorikai képességek fejlesztése (bruttó 4,9 millió forint, GAMMA Film, 2013)
Magyarország kézműves stratégiájának elkészítése (10,03 millió, Hagyományok háza, 2013)
Elemző háttéranyag készítése a dél-dunántúli helyi termelői piacokról (9,9 millió, Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Közhasznú Nonprofit Kft., 2013)
Cselekvési tervek elkészítése, mintapéldák elemzése a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztésére vonatkozóan (10,09 millió, Zempléni Mérnöki és Vidékfejlesztési Kft., 2012)
4. Harangozó májusban kapott választ, amelyet túlzás lenne kimerítőnek nevezni.
A Földművelésügyi Minisztérium egy kivételtől eltekintve a kért adatokkal és dokumentumokkal nem rendelkezik
– írták a képviselőnek. Harangozó csak a "Karcagi Birkapörkölt – mint hungarikum – megfőzése és szétosztása Guinness-rekord kísérlet kapcsán" dokumentációját kapta meg, ezt a Magyar Piac Szövetkezet készítette el 4 millióért. A többi kért dokumentáció, beszámoló tehát nincs meg a minisztériumban.
5. Ez azért meglepő, mert évekkel ezelőtti programokról beszélünk, amiket feltehetően lezártak már. Így a képviselő még egyszer rákérdezett, hogyan fordulhat elő, hogy nincs semmilyen dokumentáció olyan programokról, amelyekre a minisztérium a saját nyilvántartása szerint támogatást nyújtott.
Harangozó amúgy a Magyar Piac Szövetkezet egy másik programjára is rákérdezett, de csak a birkapörköltes dokumentációt kapta meg, a "Helyi gazdaságfejlesztési mintaprogram a zempléni térségben, valamint a Nagykunságon" projektről (6,3 millió) nincs semmi a minisztériumban.
6. Pontosan ezt választolta a minisztérium júniusban. "A Földművelésügyi Minisztérium megerősíti, hogy a kért dokumentumok nincsenek a birtokában." Erre persze lehet az a logikus magyarázat, hogy a minisztérium valamelyik háttérintézményében állnak a vastag papírhalmok például a kézműves stratégiáról, netán valaki még hasznosítja is az abban foglaltakat. Egy gyors internetes keresés alapján erről lehet szó, tehát a stratégia a jelek szerint elkészült.
Ám a minisztérium nem volt hajlandó elárulni, kinél lehetnek papírok, beszámolók ezekről a programokról. Ezeket azért lenne érdemes megismerni, hogy megtudjuk, pontosan mire ment el a pénz, és hogyan hasznosult.
7. Harangozó ezért pert indított a közérdekű adat kiadásáért, és szeptemberben meg is tartották az első tárgyalási napot a fővárosi törvényszéken. Megnéztük a szeptember 8-i tárgyalás jegyzőkönyvét, ahol az alperes minisztérium jogi képviselője a következőket mondta a bírónak:
" Az alperes (minisztérium) a kért adatok vonatkozásában nem minősül adatkezelőnek, mivel a kért adatok nincsenek a birtokában."
Az alperes (minisztérium) a kért adatok vonatkozásában nem minősül adatkezelőnek, mivel a kért adatok nincsenek a birtokában." " A Minisztérium meghozza a döntést a támogatás megítéléséről, majd a végrehajtást valamilyen közvetítő szervezethez küldi. Ugyanis a Minisztériumnak nincsen arra kapacitása, hogy a lebonyolítást, annak ellenőrzését is végig kísérje. Miután a projekt megvalósul, valamilyenfajta visszaigazolást természetesen arról kap az alperes (a minisztérium), de a megvalósítás során egy másik szerv jár el."
De miért nem árulják el, hogy melyik intézménynél vannak a dokumentációk? A bíró is feltette a kérdést:
" Nem kívánom azt most elmondani, részben pedig nem biztos, hogy helyesen tudom, hogy mely szervhez továbbítottuk a felperes által kért közérdekű adatokat, illetve az azok alapját képező dokumentációnkat."
Nem kívánom azt most elmondani, részben pedig nem biztos, hogy helyesen tudom, hogy mely szervhez továbbítottuk a felperes által kért közérdekű adatokat, illetve az azok alapját képező dokumentációnkat." " Lehetséges, hogy ezek az alperes által támogatott projektek még folyamatban vannak, és azért nem tudunk a támogatás sorsáról többet."
Itt tartunk tehát, a bíró december elejére tűzte ki a következő tárgyalást, akkor lehet ítélet első fokon. Ezután talán megtudhatjuk, melyik háttérintézménynél vannak ezek az anyagok.
(Borítókép: Fazekas Sándor / Facebook) | [
"Földművelésügyi Minisztérium"
] | [
"Magyar Piac Szövetkezet",
"Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Fővárosi Törvényszék",
"Zempléni Mérnöki és Vidékfejlesztési Kft."
] |
2009. február 2., hétfő 11:26
Kálló Izabella
Legutóbb tavaly januárban hozott ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a Postabank-ügyben. Akkor hanyag kezelés miatt bűnösnek találta a bíróság a Postabank egykori vezérigazgatóját és vádlott-társait. Ezért Princz Gábort 3,6 millió, míg három társát - vagyis a bank helyettes vezetőit - 1,5 millió forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a bíró.A bíróság úgy vélte, hogy a vádlottak nem szándékosan okoztak vagyoni hátrányt, az ügyészség viszont úgy látja, hogy nem hanyag, hanem hűtlen kezelés történt; ezért fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. A vádhatóság azzal sem elégedett meg, hogy a vádlottakat pénzbüntetésre ítélte a bíróság, ezért most azt kérik, hogy Princz Gábor és társai felfüggesztett börtönbüntetést kapjanak.A vádlottak is fellebbezést nyújtottak be az ügyben, ők a felmentésüket kérik.A bíró már a tavalyi ítélethirdetéskor precedens nélkülinek minősítette, hogy a Postabank-ügyben indult eljárás 11 éve húzódik.A Fővárosi Főügyészség 2003-ban emelt vádat Princz Gábor és társai ellen. A Postabank elnök-vezérigazgatóját és hat egykori vezető beosztású munkatársát azzal vádolták meg, hogy 1995 és 1997 között szándékosan megszegték a törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, és mindezzel 34,6 milliárd forintos különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést követtek el.A Legfelsőbb Bíróság kedden folytat le új eljárást az ügyben. Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor hirdet most már jogerős ítélet az ügyben a bíróság. | [
"Postabank"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
A Fidesznek nem lett volna meg a kétharmad, így egy feles törvénybe zsúfolta a plakátpiac szabályozását, és a parlament a pénteki rendkívüli ülésén elfogadta a kormánypárt módosítóját. A Fidesz elérte, hogy a Jobbik nehezebben hirdethessen Simicska Lajos plakáthelyein, ám koránt sem biztos, hogy alkotmányos ez a módszer. A Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordul.
A Fidesz úgy döntött, kikerüli a kétharmadot a plakáttörvényes módosítások elfogadásánál, és egy váratlan – egyelőre nem is biztos, hogy alkotmányos – trükköt bevetve viszi véghez az akaratát.
Még a címet is megváltoztatták. A településkép védelméről szóló törvény módosításába zsúfolták a plakáttal kapcsolatos módosításokat, már az előterjesztés címe is megváltozott, és ezt feles többséggel szavazták meg a parlament pénteki rendkívüli ülésén.
A parlament 123 igen és 68 nem szavazattal fogadta el a törvényjavaslatot.
A parlamenti többség előzőleg a törvényalkotási bizottság feles többséget igénylő - előbb említett, papíron városképet érintő - módosítóit is ugyanezzel az aránnyal fogadta el, a maradék kétharmados részek viszont értelemszerűen nem mentek át. Hét fideszes képviselő, köztük a Brüsszelben tartózkodó Orbán Viktor nem szavazott.
A HírTv már csütörtök este megszerezte a kormánypárti javaslatot, amely szerint
a költségvetési támogatásban részesített szervek és jogi személyek, így a pártok is az előző üzleti évi listaáron hirdethetnek csak, kedvezményt közbeszerzési eljárással lehet elérni.
A plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi.
Ha a szerződésátadás nem teljesül, akkor a hatóság két napon belül eltávolítja a plakátokat.
A renitensek plakátonként 150 000 forintos bírságot kapnak.
Civil szervezetekre, például a CÖF-re nem vonatkozik a szabály. A korábban megkötött szerződések szerint csak július 15-ig helyezhetőek ki plakátok.
A Fidesz nem is titkolt célja, hogy meg akarja akadályozni, hogy a Jobbik ezernyi plakáttal árassza el az országot Simicska Lajos mahires tábláin.
A lex csicskának is nevezett (Kósa Lajos szavajárása) módosítás lényege az volt: kampányidőszakon kívül betiltották volna a politikai plakátokat a köztereken, ám ehhez nem volt meg a szükséges kétharmados többség.
Eddig mi történt?
A Fidesz első plakáttörvényes javaslatához az LMP nyújtott be módosítókat, ám a Fidesz kiherélte a javaslatot, így az LMP-sek nem voltak hajlandóak megszavazni.
A múlt szerdai szavazáson az ellenzék egységesen elutasította a javaslatot, és a vesegörcsöt kapó DK-s Oláh Lajos hiányzásával együtt is megakadályozták a törvény megszavazását.
A kétharmados részek tehát buktak. Az így értelmetlenné váló, feles többséget igénylő részek átmentek. Ám az értelmetlenség miatt Áder János államfő visszaküldte a törvényt a parlamentnek.
Így tehát újra a törvényhozás elé került a plakáttörvény, a Fidesz pedig rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett péntekre.
A fideszesek MSZP-sekkel kezdtek egyeztetni, és már körvonalazódott is egy megállapodás a két párt között. Ám Botka Lászlónak nagyon nem tetszett a formálódó alku, így kedden közbelépett.
A Fidesz számára tehát a héten világossá vált, hogy nem lesz meg a kétharmados többség (időközben meghalt a KDNP-s Rubovszky György, Orbán Viktor pedig a brüsszeli EU-csúcs miatt nem tud szavazni, így még több ellenzéki átszavazó kellett volna). Így benyújtották a most megszavazott, feles többséget igényló módosítót.
Aligha alkotmányos
Csakhogy nem biztos, hogy alkotmányos a szabályozás, hiszen a pártok gazdálkodását érintő módosításokat az alaptörvény szerint csak kétharmaddal lehet módosítani – hívta fel a figyelmet az Atv.hu. Márpedig törvénymódosítás kétségtelenül érinti ezt a terület, illetve a politikai hirdetések területét, a kormánypárti képviselők is arról beszéltek, például Kósa Lajos, hogy a pártok körüli korrupciót akarják ezzel a húzással csökkenteni/kiküszöbölni. Kérdés, hogy ha az Alkotmánybírósághoz kerül a törvény, hogy dönt majd a testület.
Áder János államfő ezt már nem küldheti vissza a parlamentnek (egyszer már megtette), vagy aláírja, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul. Ha az államfő aláírja, akkor is persze eljuthat Alkotmánybíróságra a kérdés, a jobbikos Volner János napirend előtt ezt már be is lengette.
A Párbeszéd szintén Alkotmánybírósághoz kíván fordulni. De így nyilván sokkal több időt vesz majd igénybe a döntés. Addig viszont a szabályozás hatályba lép, és a Fidesznek éppen ez a célja, hogy a kampány kezdetéig megnehezítse a Jobbik plakátolását.
Az ellenzék jogtiprásról, a kormány korrupcióról beszélt
A plakáttörvény napirend előtt is téma volt. Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője "szánalmas oligarchaháborúnak" nevezte az javaslat körüli történéseket. Szerinte "kollektív hegesztéssel alaptörvény-ellenes javaslatot" fogad el a fideszes többség. Volner János, a Jobbik frakcióvezetője szerint "jogtiprást" követ el a Fidesz, amely "szégyellheti magát", ezért fordul a Jobbik az Alkotmánybírósághoz.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint a Jobbik "a legdurvább korrupcióban érintett, hiszen egy pártot szőröstül-bőröstül felvásárolták". Szerinte a Jobbik "Simicska plakátfelületein sütkérezik", ami miatt "burkolt pártfinanszírozás gyanúja áll fenn". A kormánypártok pedig az "ilyen jellegű korrupciót" akarják meggátolni. Ez a megszólalás is bizonyítja, hogy nem a településkép védelme miatt nyújtották be a javaslatot.
Fotó: Huszti István A parlament 123 igen és 68 nem szavazattal fogadta elfogadta a plakáttörvényt
A Fidesz úgy döntött MSZP-s módosítónak tekint egy e-mailt
A törvényalkotási bizottság ülésén délelőtt egy teljesen szürreális eset is történt: a testület kormánypárti többsége megszavazta az MSZP-nek tulajdonított módosító javaslatokat is, amelyek kétharmados támogatást igénylő passzusokat is tartalmaznak. Holott az MSZP-s Bárándy Gergely jelezte, hogy nem nyújtott be javaslatot hivatalosan. Csak a korábbi, ötpárti egyeztetésre küldte Tóth Bertalan frakcióvezető az MSZP koncepcióját, majd ezután lépett ugye közbe Botka László.
A Fideszt ez nem érdekelte, hivatalos indítványoknak tekintette az e-mailen az egyeztetésre küldött javaslatokat. Az erről szóló szavazáson a szocialista bizottsági tagok már nem voltak jelen, kivonultak, mivel jelezték, hogy semmilyen módosítójuk nincsen.
"Aljas húzás" - mondta a plenáris parlamenti vitában erről Tóth Bertalan. Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke szerint viszont mivel a szocialista frakcióvezetőtől kapta a javaslatot, nem tehetett mást, mint hogy napirendre tűzi. Épp az lett volna a törvénytelen, ha figyelmen kívül hagyja. Hivatalosan a bizottság indítványaként terjesztették elő a plenáris ülésen.
Ez az eset tűnik ugyanakkor a legjobb bizonyítéknak arra, hogy a háttérben valóban volt valamilyen egyeztetés fideszesek és szocialisták között, és a Fidesz szorgalmazta az MSZP-s módosítók benyújtását. | [
"Fidesz",
"Jobbik"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
Annak idején, amikor előkészítették az átállást az online kasszás rendszerre, még nem értette a szakma, miért csak olyan adatszolgáltató nyújthatja a kapcsolatot, amely mindhárom mobilszolgáltató hálózatára rá tud kapcsolódni. Mint később iderült, ez a kritérium a Mobil-Adat Kft.-nek kedvezett, mert ők teljesíteni tudták a feltételt, nagyjából konkurencia nélkül – emlékeztetett a Népszabadság. A lap arra is visszautal, hogy a cég egyik alapítója a NAV informatikai vezetőjével jó kapcsolatot ápolt. Az egyetlen konkurenciát pedig elmeszelték.
Az online kasszák dömpingje 2014-ben volt, és ez már jócskán meg is látszott a cég forgalmán – másfél milliárd forintos árbevételt könyvelhettek el. És tavaly történt az is, hogy az Orbán Viktorral kötélbarátságban lévő milliárdos vállalkozó Garancsi István 90 százalékos tulajdont vásárolt a Mobil Adat Kft.-ben. Hogy mennyiért, azt nem tudni. De a 220 millió forintos osztalékból 198 forint már az ő markát ütötte. | [
"Mobil Adat Kft."
] | [
"Mobil-Adat Kft."
] |
A Puskás Akadémiánál már keresik, hogy ki léphet az őrizetbe vett Tóth Csaba és teamje helyére. Egy Mészáros Lőrinchez köthető vállalkozás hírlik az örökösnek. A magánbiztonsági szektor aktualitásairól szóló cikkünkben egy, az Egymásért-ügyhöz köthető, a dunaújvárosi kopaszfelvonuláshoz kapcsolódó vállalkozás is előkerül.
Új biztonságpiaci szereplő nyomulhat be Tóth Csabáék helyére, miután a többek között focimeccsek biztosításával komoly üzleti és informális pozíciókat kivívott biztonsági főembert és társait két hete őrizetbe vették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kommandósai.
Az egykor a Ferencváros labdarúgóklub biztonsági főnökeként dolgozó, a Városliget átépítése miatt tiltakozó Ligetvédők elleni 2016-os fellépést is vezénylő Tóth biztonsági szakértőként országszerte megjelent különféle sportrendezvények biztosításánál: a Honvédnak, a Siófoknak, a szombathelyi Haladásnak is dolgozott, sőt, a Puskás Akadémia környékén is megfordult.
A biztonsági szektor környékén az a hír járja, hogy Tóthék üresen maradt helyére a Mészáros Lőrinc több érdekeltségét is védő Eurovéd Security Zrt. apellál. Az Eurovéd feltűnése már csak azért is pikáns volna, mert a cégről a biztonsági piacon az a hír terjedt el, hogy különösen jó adóhatósági kapcsolatokkal rendelkezik –, amelyekből rossz nyelvek szerint az Eurovéd piaci előnyt is kovácsol.
A felcsúti illetőségű Talics Norbert tulajdonában álló, 2014-ben alapított vállalkozás a kezdetektől jellemzően Mészáros-érdekeltségek védelmével foglalkozik, ők látják el például a Puskás Akadémia meccseinek biztosítását is. Az Eurovéd nemrégiben azzal került be a hírekbe, hogy az ő embereik védelmezik azt a budai villát is, ahova a leggazdagabb magyar, egyszersmind Orbán Viktor gyerekkori barátja új asszonyával, Várkonyi Andreával fog beköltözni.
Úgy beszélik, hogy az Eurovédnél az őrző-védő munka mellett minden irányba terjeszkednek: próbálnak – nem is eredménytelenül – belépni minél több biztonsági részpiacra. Az évről évre növekvő forgalom a cég beszámolóiból is látszik, a 2015-ös 268 millió forinthoz képest a vállalkozás tavalyra egymilliárd forintot is meghaladó árbevételt ért el, bár elhanyagolható nyereség mellett. Idén takarítási főtevékenységgel egy újabb, Eurovéd Security Group Zrt. nevű céget jegyzett be a tulajdonos Talics.
Az Eurovéd nyomulása nem az egyetlen jele annak, hogy Mészáros Lőrinc környezetében ráfordultak a biztonsági piacra: az üzletember családjának tőzsdén kívüli érdekeltségeit összefogó Talentis Group Zrt. tavaly szintén magánbiztonsági leánycéget indított, a vezérigazgató Hampó Norbert rendőrségi és ügyészségi nyomozói háttérrel rendelkezik.
A Talentis Protect környékén látványos az építkezés. Máris 19 fős létszámmal dolgoznak, és noha szűk fél éves működés alatt 238 milliós veszteséget sikerült összehozniuk, ez nem zavarja a tulajdonost: a Talentis Protect az anyacégtől ugyanis kerek egymilliárd forintos, hosszútávú kölcsönt kapott az építkezésre. Úgy hírlik, hogy – a hvg szerint a Mészáros-család és -birodalom védelmére létrehozott – Talentis Protect és az Eurovéd között szoros kapcsolat áll fenn. Ebből annyi egészen biztos, hogy a Puskás Akadémia meccseit is biztosító társulat a Talentis Group egyes érdekeltségeinek védelmét is adja.
Az Eurovédnél viszont nem tudnak arról, hogy ők pályáznának Tóth Csaba helyére. Az Átlátszó kérdésére Benedek Imre ügyvezető azt mondta, hogy az Eurovédnek Tóth teamje segített be korábban a Puskás Akadémia meccseinek biztosításában, az Akadémia vezetése pedig jelenleg is tárgyal azokkal, akik a csapat helyére léphetnek.
Így csalnak a biztonsági piacon
Tóthot és társait 800 millió forint értékű áfacsalással gyanúsítják. Ugyanakkor a biztonsági szektor zavarosában a nagy pénzek jellemzően nem áfacsalásból, hanem a munkavállalók után be nem fizetett járulékok lenyeléséből származnak. Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy az ügyfelekkel szerződő biztonsági cég papíron alvállalkozóval dolgoztat, és néhány hónap alatt komoly köztartozást halmoz fel, majd egy elérhetetlen (például hajléktalan, ukrán állampolgár stb.) stróman nevére íratva csődbe megy.
A főnök ezután új alvállalkozóhoz lépteti be a tápláléklánc alján lévő dolgozókat, majd az új cég rövidesen szintén bebukik. A folyamatosan cserélődő alvállalkozók felett a fővállalkozó biztonsági cég papíron tiszta marad.
Milliárdos költségvetési csalást leplezett le, aztán sittre került a stróman Köpött a hatóságoknak, ezért bosszút álltak rajta. Ez a meggyőződése K. Attilának, akit miután milliárdos kárt okozó járulékcsaló bandáról osztott meg információkat a rendőrséggel, elítéltek sikkasztás miatt. A férfi úgy véli, hogy emögött az a vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó milliárdos vállalkozás állhat, amelynek alvállalkozóit felnyomta a hatóságoknál.
A magyar biztonsági piacon ez a – néha áfacsalással, keresztbeszámlázással körített – bukócéges járulékcsalás hagyományosan elterjedt. A NAV-nál ezért új eljárásrenddel próbálkoznak: a friss módszertan nem a folyamatosan cserélődő fantomcégeket próbálja hajkurászni, hanem azoknak a biztonsági dolgozóknak a tágabb céges környezetére figyel, akik visszatérően járulékproblémás cégek alkalmazottjaként kerülnek az adóhatóság szeme elé. Ilyenkor adott esetben nem csak a nyílt eljárás játszik, hanem operatív felderítési eszközöket is bevethetnek az adónyomozók.
Úgy tudni, hogy Tóth Csabáék ügyének is hasonló a háttere, noha a Fővárosi Törvényszék közleményében kifejezetten áfáról írt. Eszerint a gyanúsítottak "2019 januárja óta egy hierarchikusan felépített, konspiratívan szervezett, többszintű céghálózatot működtettek abból a célból, hogy vagyonvédelmi szolgáltatások nyújtása kapcsán keletkező áfafizetési kötelezettségek alól mentesüljenek".
Fantomcégek a postatelepen – a Civil Biztonsági Zrt.-től az Új Hebridákig tart a vagyonőrök alvállalkozói lánca Feljelentésre készül költségvetési csalást gyanítva az állami Magyar Posta Zrt. objektumait őrző féltucatnyi vagyonőr – foglalkoztatási viszonyaik kétesebbek nem is lehetnének: többüket pár év alatt 9-10 cégecske is foglalkoztatta, csak remélik, hogy a járulékaikat rendben fizették, bár sok az aggasztó jel.
A hvg és a Blikk egyaránt a váci székhelyű NBH Vagyonvédelmi Kft.-t azonosította, mint a Tóth ügyében szereplő céget. A 2015-ben alapított vállalkozás csak 2017-től kezdett jelentős éves forgalmakat elérni. Érdekesség, hogy egy hasonló nevű, azonos címen működő vállalkozás viszont ekkortájt bukott be. A mára megszűnt egykori NBH Security Kft. 2016-ban még 436 millió forintos árbevételt jelentett, azóta nem adott le beszámolót, és miközben több tulajdonosváltáson ment keresztül, a székhelye a hírhedt tatabányai cégtemetőbe került.
Fiktív számlás ügyben vádlott a Valtonnal együtt dolgozó őrző-védő cég vezérigazgatója A Target Group Facility Management Zrt. árbevétele 2017-ben mintegy 1,6 milliárd forint volt. A cégnek azóta megy ilyen jól, mióta együtt dolgozik a Fidesz kedvenc biztonsági vállalkozásával, a Valton-Sec Kft.-vel. A két cég számos állami megbízást nyert el közösen, pedig a Target vezérigazgatója, Balázs Róbert egy mintegy 900 millió forintos költségvetési csalási ügy vádlottja.
Egymásért-szál a dunaújvárosi gyárfoglalási kísérletben
Nem a nevén, hanem a volt tulajdonosain keresztül kapcsolódik az egykori Nemzetbiztonsági Hivatalhoz az a másik váci illetőségű biztonsági vállalkozás, amely a Mikó István által szervezett dunaújvárosi felvonulás ügyébe keveredett bele. (Mikó és Tóth gyakorta mozognak együtt, 2017-ben az Átlátszó Tóthtól kért, és végül Mikótól kapott interjúlehetőséget).
Nem vagyunk Kubatov katonái – állítja a kormánybarát sportembereket foglalkoztató cég tanácsadója Teljesen törvényesen, a megbízójuk jogos érdekei alapján jártak el Tóth Csaba és társai a Patrol Group Kft. nevében idén április elején az V. kerületi Sas utcában, amikor önhatalommal átvették a Godunov éttermet – ezt mondta a cégnek tanácsadóként dolgozó Mikó István az Átlátszónak adott interjújában.
Április során emlékezetesen autókonvojban haladó, kisebb hadseregnyi biztonsági ember jelent meg Dunaújváros határában azért, hogy átvegyék a Dunai Vasmű területét, a menetet végül a rendőrség állította meg. Van egy olyan elképzelés, hogy a helyismerettel nem rendelkező csapatot lokálisan beágyazott szereplő vezette a 6-os főútról a Dunaújváros belterületét elkerülő Dózsa György út felé. A helyszínen készült fotókon is jól látható, hogy a legelső megállított jármű a VIP Security Group 24 Kft.-hez tartozik.
A vállalkozást az teszi érdekessé, hogy a jelenlegi kizárólagos tulajdonos Bódi Zsolt mellett az Egymásért-ügy érintettjeinek környezete is ott bábáskodott a 2013-as alapításnál, köztük Gyarmati György, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt műveleti osztályvezetője is. A Heti Válasz egykori megfogalmazásában a "Medgyessy-Gyurcsány-időszak titkosszolgálati elitjéhez" kötődő pedigré ellenére a VIP Security 24 védi a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, a Várkert Bazár egyes rendezvényeit, továbbá az Újpest labdarúgómeccseinek biztosításában is van feladata.
Az Átlátszó kérdésére viszont Bódi a leghatározottabban tagadta, hogy cégének vagy a rendőrségi útlezárásba "véletlenül" belekeveredett területi vezetőjének bármilyen köze volna a felvonuláshoz. Hasonló értelmű választ kaptunk Mikó Istvántól is.
A kérdés eldöntése akadémikus marad, a rendőrség ugyanis szűkszavú az esettel kapcsolatban. A Fejér megyeri rendőrkapitányság kérdésünkre annyit válaszolt, hogy miután "információ merült fel arra vonatkozólag, hogy Dunaújvárosban többen jogellenes magatartásra készülnek", a rendőrség "személyeket igazoltatott, gépjárműveket ellenőrzött. Ezek alapján egy esetben közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklása miatt szabálysértési eljárást kezdeményezett. Bűncselekmény gyanúja nem merült fel."
A Ligetben is felvonuló volt ultrához kötődő biztonsági cég védte a WHB-s alapkőletételt Szegeden Dunántúli biztonsági cég vigyázott a szegedi uszoda alapkőletételénél a rendre, a céget a kormánykedvenc WHB hívta Szegedre. A biztonságisoknak dolgozik, sőt a Marcus-csoport egyik szatellitjében tulajdonos is az az Őze Balázs, aki korábban a ligetvédők elleni balhénál is feltűnt. A WHB sem ismeretlen: ők vásárolták meg a miniszterelnök vejétől az Elios Zrt.
Úgy tudjuk, hogy a jobbikos Stummer János képviselő egyebek mellett a szóban forgó cégnek az ügyben játszott szerepéről is kérdezte volna az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának májusi ülésén a titkosszolgálatok képviselőit, ám a fideszes képviselők szabotálták az ülést, így Stummer végül nem kapott választ a kérdésre.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A címlapképen a Kispest labdarúgómérkőzésének szurkolói és a biztosítás látható, forrása az NBH Security. | [
"Talentis Group Zrt.",
"Eurovéd"
] | [
"Magyar Posta Zrt.",
"Eurovéd Security Group Zrt.",
"NBH Security",
"Civil Biztonsági Zrt.",
"NBH Security Kft.",
"NBH Vagyonvédelmi Kft.",
"VIP Security 24",
"Talentis Protect",
"Target Group Facility Management Zrt.",
"Nemzetstratégiai Kutatóintézet",
"Puskás Akadémia",
"Opten Kft.",
"Patrol Group Kft.",
"Fővárosi Törvényszék",
"Elios Zrt.",
"VIP Security Group 24 Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Eurovéd Security Zrt.",
"Valton-Sec Kft.",
"Átlátszó Tóth",
"Új Hebrida",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Hiteltelennek, önellentmondásokkal telinek tartja Zuschlag János egykori személyi titkára vallomását. A volt szocialista politikus úgy véli: Lados István vádalku reményében hazudik. Zuschlag elismerte: a nyomozás kezdete óta instruálta a tanúkat, és meg akartak semmisíteni bizonyos, az MSZP-re nézve kényes dokumentumokat.
A másodrendű vádlott vallomása önellentmondásokkal van tele, s több alkalommal tételesen nem mond igazat - jelentette ki Zuschlag János meghallgatásának hatodik napján.
Az egykori szocialista politikus szerint a Lados István által elmondottakból kitűnik, hogy több esetben a vádalku reménye hajtotta egykori személyi titkárát. A kihallgatási jegyzőkönyvekben nyomon követhető, hogy a másodrendű vádlott számos alkalommal jelezte együttműködési szándékát, s érdeklődött a vádalku lehetősége felől.
Az elsőrendű vádlott cáfolta, amire Lados István többször hivatkozott vallomásában, hogy őtőle tudott meg bizalmas információkat az üggyel kapcsolatban. Hangsúlyozta, arra törekedett, hogy bizonyos információkat senkivel ne osszon meg, a szabálytalanságokról csupán a lehető legszűkebb kör tudjon.
A másodrendű vádlott információinak egy részét Zuschlag János Lados István kitalációjának tartja. Ezzel az volt a célja, hogy többet mondjon el, mint amit tud, annak reményében, hogy enyhébb büntetést kapjon - tette hozzá.
Számos apró részlet tartozik ebbe a körbe, például, hogy az egyesületi vezetők mennyit tudtak a pályázati tevékenységről, illetve, hogy a befolyt támogatásokból kaptak-e 10 százalékos jutalékot - mondta Zuschlag János, aki - ahogy korábban is - hangsúlyozta, a pénzből nem fordítottak magáncélokra.
Zuschlag hallgat a lehallgatott telefonokról
Zuschlag János nem sorolta a bizalmas információk közé, hogy Lados szerint tudomása volt arról, telefonját lehallgatják. Legalább tíz tanú vallomásában fordul elő ez az állítás - mondta az elsőrendű vádlott, hozzátéve, hogy a telefonlehallgatásokkal kapcsolatban továbbra is megtagadja a vallomást.
Annyit azonban elmondott, szerinte a rendőrség nem használt föl minden olyan eszközt a nyomozás során, melyet a büntetőeljárás lehetővé tett volna. Példaként azt említette, hogy az eljárás kezdete után másfél évig nem tartottak házkutatást egy olyan ügyben, ahol tárgyi bizonyítékok megléte is felmerülhetett.
"Összenézték" a vallomásokat
Fodor Endre bíró kijelentette, számára úgy tűnik, Zuschlag János igyekezte "instruálni" a tanúkat. Az elsőrendű vádlott elismerte, előfordult, hogy "összenézte" a vallomásokat, egyeztetésre azonban nem került sor, csupán bizonyos dolgokat igyekezett "beleszuggerálni" például az ügy ötödrendű vádlottjába, Krausz Csabába.
Egy felolvasott beszélgetésben Zuschlag János arra figyelmeztette Krausz Csabát, hogy amennyiben meghallgatása során meggyanúsítják, tagadja meg a vallomástételt, "ne kezdjen egyéni akcióba", s ha szükség lesz rá, kap ügyvédet.
Zuschlag János a lehallgatási jegyzőkönyvek kapcsán sem tudta felidézni, mikor találta ki, hogy a szabálytalanságok elkövetésével Kisbaranyi Lászlót vádolják vallomásaikban. (Kisbaranyi László kiskunhalasi lakos végezte egy ideig az egyesületek könyvelését, részt vett az egyesületekkel kapcsolatos munkálatokban, de 2004-ben meghalt.) Hozzátette: az egyesületi elnökök nem voltak tisztában azzal, hogy ez csupán fikció.
Meg akartak semmisíteni kényes dokumentumokat
Az elsőrendű vádlott elismerte, az volt a szándékuk, hogy megsemmisítenek MSZP-re vonatkozó kényes dokumentumokat, illetve több, az egyesületekkel kapcsolatos anyagot.
"Az életemben az egyesületekkel kapcsolatos tevékenység a pár százalékos kategóriába tartozott" - fogalmozott Zuschlaazzal kapcsolatban, hogy az idézett beszélgetések több részletéről nem tud felvilágosítást adni. Közölte, miután megindult a nyomozás, megkérte személyi titkárát, Lados Istvánt, hogy a Köztársaság téri irodából eltüntetett papírokat égesse el. Ez meg is történt, a másodrendű vádlott kerepesi otthonában a kazánban semmisítette meg a dokumentumokat.
Úgy tudták, jogszerű
Több, Katus Ferenccel és Őri Andrással folytatott beszélgetésre utalva Zuschlag János hangsúlyozta, az egyesületi elnökök úgy tudták, a civil szervezetek tevékenysége jogszerű, a pályázatokon támogatott programokat rendben megtartották, s ezekről valós beszámolók készültek.
Őri András ugyanúgy tartott a büntetőeljárástól, mint az ügy más érintettjei, ráadásul ellene már 2006 nyarán büntetőeljárás indult, s erről fel is röppentek a pletykák az MSZP-n belül - közölte az elsőrendű vádlott, hozzátéve, ezért igyekezett megnyugtatni az ügy negyedrendű vádlottját.
Zuschlag János nem kívánta kommentálni azt az Őrivel folytatott beszélgetése során tett kijelentését, mely szerint "a rendőrséget tudja fogni". A vádlott ahhoz a tárgyaláson idézett beszélgetéshez sem kívánt megjegyzést fűzni, melyben Őri András arra kérte, beszéljen Lusztig Péterrel a rendőrségi nyomozás ügyében. (Lusztig baranyai rendőrfőkapitány, majd szocialista képviselő volt.)
"2007-től fordult élesbe a csata"
"A csata élesbe 2007 januárjában fordult" - indokolta bírói kérdésre Zuschlag azt, hogy miért nem kérték büntetőjogász segítségét az eljárás kezdeti szakaszában.
Pánikszerű "rendrakás" a per közeledtével?
A nyomozás előrehaladtával, 2007 elején már "pánikszerűen" igyekeztek rendezni a civil szervezetek ügyeit - közölte Zuschlag János.
Ekkoriban már Katus Ferenc harmad- és Kullai Tamás hetedrendű vádlott igyekeztek szabadulni az egyesületek elnöki posztjától - mondta Zuschlag János meghallgatásának hatodik napján.
A vádlott beszélt arról is, hogy próbáltak beszerezni a civil szervezetek köztartozás-mentességét bizonyító APEH-igazolásokat.
Fodor Endre bíró szavaira, mely szerint a vádlott "Egészen határozottan a szájukba rágta, mit kell mondani". Zuschlag János hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy meggyőzte az egyesületi elnököket, hogy az általuk ismertekkel ellentétes tényeket állítsanak a kihallgatások során, hanem fiktív információkkal látta el őket. Ezeket el is hitték, mivel nem ismerték a civil szervezetek tevékenységét.
Az eljárás kezdetén az egyesületek vezetői nem voltak tisztában azzal, hogy a támogatásokkal kapcsolatos beszámolókhoz fiktív bizonylatokat csatoltak be. A nyomozás végső szakaszában azonban már mindenkinek világossá váltak a számlahamisítások - tudatta.
Zuschlag János arra már nem emlékezett, hogy fiktív tartalmú könyvelést készítetett volna azért, hogy ezzel alátámassza a civil szervezetek működésének jogszerűségét. Hozzátette: ennek ellenére elképzelhetőnek tartja, hogy történt ilyen.
Mivel a nyomozás idején már "senki nem emlékezett rá", milyen számlákat nyújtottak be a pályázati beszámolókhoz, a dokumentumokat ki kellett kérniük a minisztériumtól, hogy informálódjanak - mondta az elsőrendű vádlott.
Lados István vallomásában szóba került: Zuschlag János kapcsolatai révén elérte, hogy bizonyos iratokat kicseréljenek a benyújtott pályázati anyagokban. Az egykori szocialista politikus azonban cáfolta ezt. Kijelentette, ez technikailag is lehetetlen volt, hiszen ekkor már a pályázati szervezet az egységes szociális tárca felügyelete alatt működött.
Zuschlag Jánost, 2007. szeptember 21-e óta előzetes letartóztatásban van, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják. | [
"MSZP"
] | [] |
Lassan alig találni olyan borhetet, fesztivált, zenei rendezvényt a Balaton körül, ahol támogatóként vagy koprodukciós partnerként ne jelenne meg a Nagyon Balaton logója.
A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán szerint is az egyik legfontosabb turisztikai kezdeményezés főszervezője a fesztiválpiacon már versenyhelyzetben is bizonyított Volt Produkció Kft. és két tulajdonosa, Lobenwein Norbert és Fülöp Zoltán. A miniszterelnök lányával, Orbán Ráhellel és másokkal egyetemben ők jelentik ma a turisztikai márkaépítés agytrösztjét. A szponzor pedig az ország legnagyobb vállalata, a Mol.
A Nagyon Balaton oldaláról a Siófok 50 logóra kattintva a Helló Siófok portálra lehet jutni, ahol elsőként a Mészáros Lőrinchez kötődő Mirabella és Aranypart Kemping tűnik fel az ajánlott szálláshelyek között. A Nagyon Balaton oldalán pedig nemcsak hirdet a Balatontourist, amelynek kilenc kempingjét szintén Mészáros üzemelteti, hanem kiemelt támogatóként, főpartnerként is szerepel.
A Nagyon Balaton több prospektust is kiad a rendezvények, helyszínek és szolgáltatások népszerűsítésére, ilyen a Mol-kutakon kapható Balaton Magazin vagy a programajánló Best of Summer. De nem csak ezek gyűjtik össze a balatoni eseményeket: Mészáros Lőrinc médiavállalatának, a Mediaworksnek is van saját balatonos magazinja, a likeBalaton. A lap ajánlásai között olyan bornapokra, -hetekre hívják fel a figyelmet, amelyeken a szintén Mészáros tulajdonában lévő Dereszla vagy Canter Borházak nedűi is bemutatkoznak. További részletek az e heti HVG-ben. | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Nagyon Balaton",
"Canter Borház",
"Volt Produkció Kft."
] |
Újabb bűncselekmények: 10 cég ügyében tett feljelentést Kocsis
pénteki Magyar Nemzet megírta, az érintett cégek többsége ahhoz a kommunikációs és marketingterülethez kapcsolódik, amelyet Regőczi Miklós felügyelt. A BKV Zrt. belső kontroll igazgatósága által lefolytatott vizsgálat alapján 10 cég 14 szerződésével kapcsolatban merült fel gyanú a Btk. több paragrafusába ütköző bűncselekmények megvalósulása miatt – közölte a BKV. Mint azt a, az érintett cégek többsége ahhoz a kommunikációs és marketingterülethez kapcsolódik, amelyet Regőczi Miklós felügyelt.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Kocsis István vezérigazgató pénteken ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, mellyel egyidejűleg a BKV Zrt. átadta a vizsgálati jelentést és az ezzel kapcsolatos teljes dokumentációt CD-n a nyomozó hatóságnak.
A közlemény kitér arra is, hogy a közlekedési társaság továbbra is mindenben segíti a rendőrség munkáját, hogy a gyanús ügyek mielőbb tisztázódjanak.
(MNO) | [
"BKV Zrt."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
A Kecskeméti Városi Bíróság után a Kecskeméti Törvényszék nyomozási bírója is elutasította a korrupció gyanúja miatt házi őrizetben lévő szegedi bíró előzetes letartóztatását; a kényszerintézkedés elrendelését a Szegedi Nyomozó Ügyészség kezdeményezte újabb bűncselekmények gyanúja miatt - közölte a Kecskeméti Törvényszék szóvivője csütörtökön.
A Szegedi Nyomozó Ügyészség előtte azért vette ismét őrizetbe, mert N. Norbertet, a Csongrád Megyei Bíróság bíróját további négyrendbeli vesztegetés gyanúja miatt hallgatták ki. A Kecskeméti Városi Bíróság nyomozási bírójának március 28-án meghozott döntése ellen az ügyészség fellebbezett, mert a bíró mentelmi jogát egy korábbi ügyben már felfüggesztették, és álláspontjuk szerint ez kiterjed az összes további ügyre is.
Sárközy Szabolcs szóvivő elmondta, hogy a Kecskeméti Törvényszék hasonló indokkal utasította el a bíró előzetes letartóztatását, mint amivel a városi bíróság nyomozási bírója indokolta a döntését.
A szóvivő a városi bíróság nyomozási bírójának a döntését ismertetve azt mondta, hogy "a jelen gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmények vonatkozásában a mentelmi jog felfüggesztése nem történt meg", ezért a bíróság álláspontja szerint érdemben nem lehet tárgyalni azt sem, hogy a megalapozott gyanú fennáll-e, ezért a letartóztatást kezdeményező ügyészségi indítványt el kellett utasítani.
A korábbi ügyben a szegedi bíró mentelmi jogát felfüggesztette a köztársasági elnök - fűzte hozzá a szóvivő. A Kecskeméti Törvényszék döntése alapján a bíró továbbra is házi őrizetben marad.
A Kecskeméti Városi Bíróság 2011. december 26-án helyezte harminc napra előzetes letartóztatásba a szegedi bírót, akit egyebek mellett többrendbeli vesztegetés, hivatali visszaélés, valamint okirat-hamisítás bűntettével gyanúsítottak meg, majd január végén - fellebbezés után - április 26-ig házi őrizetbe helyezték.
A Szegedi Nyomozó Ügyészség a K. Zoltán szegedi ügyvéd ellen indult nyomozás kapcsán tavaly november 30-án kezdeményezte a szegedi bíró mentelmi jogának a felfüggesztését. Az ügyészség hivatali vesztegetéssel gyanúsítja K. Zoltánt és ügyvédjelöltjét, K. Lászlót.
Az ügyvéd a gyanú szerint egy kiemelt jelentőségű, több száz millió forintos adócsalási ügyben felajánlotta segítségét az ügy előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottjának. Azt mondta neki, néhány millióért el tudja intézni, hogy szabadlábra kerüljön.
Az ügyészség a korrupciós ügyben az eddig két szegedi ügyvéd ellen indult eljárásban jutott el a mentelmi jogot élvező tanácsvezető bíróig. A szegedi bírót december 23-án vették őrizetbe. A rendszerváltozás óta magyar bíró ellen korrupció gyanújával nem indult eljárás. | [
"Csongrád Megyei Bíróság"
] | [
"Kecskeméti Törvényszék",
"Kecskeméti Városi Bíróság",
"Szegedi Nyomozó Ügyészség"
] |
Itt az Ángyán-Fidesz házasság vége: a volt földügyi államtitkár ma kilépett a frakcióból. Villáminterjú.
Sokadjára beszélünk. Hónapról hónapra egyre keményebb hangot ütött meg, s ma pontot tett a fideszes korszaka végére. Már az elején látszott: szakítás lesz a vége. Megérte ennyit várni?
Meg. Végig kellett próbálnom minden lehetőséget visszafordítani a szekeret. Hiszen én csináltam a Fidesz vidékfejlesztési programját, én is ígéretet tettem az embereknek. Még ma reggel fél kilenckor is volt egy Fidesz-KDNP mezőgazdasági kabinetülés, ahol utoljára előadtam a bajaimat.
És?
Amolyan nem kell rá reagálni, essünk túl rajta hangulat uralkodott.
Kik ültek a bizottságban?
Font Sanyi az elnök, és ott volt a Rogán meg a Lázár is. Gyorsan ment, ismerik jól a véleményemet. Kérdeztem tőlük, tudják-e, mivel jár, hogy eztán valójában nem ezerkétszáz hektár lesz a birtokok felső határa, hanem bármennyi, hiszen családon belül apa, anya, nagypapa, nagymama, mindenki külön földbirtokos lehet, de persze egybe művelik majd a területet. Kérdeztem azt is, miért törölték el, hogy egy érdekeltség egy adott település külterületéből legföljebb huszonöt százalékot szerezhetett meg. Utóbbira azt mondták, nincs érdeklődés a földre, és ha maradna a limit, parlagon heverne minden. Na, hát erre nem mondok én semmit... Ott állnak sorban az emberek! Ne szórakozzunk már egymással. Azt is a szemükre vetettem, hogy eztán a bankok elvihetik a jelzálogos földet, ha az adós bedől.
Fotók: MTI/Kovács Tamás
Bank nem tarthat meg földet, értékesítenie kell.
Persze. Potom pénzért leírja az adósságot, és többszörös áron túlad rajta. övé a hszon. Még plafon sincs a törvényben.
Mit szól ahhoz, hogy a jobbikos képviselők megszállták az elnöki pulpitust?
Nem igazán értem, beszélnem kéne velük. Az viszont feltűnt, hogy az MSZP-ből alig néhányan lézengtek az ülésteremben. Ebből arra következtetek, hogy a két nagy párt lezsugázta: mivel a jelenlévők kétharmada kell a döntéshez, jobb lenne, ha távol maradnának Mesterházyék.
A Fidesznek önállóan is megvan a kétharmada.
Ha minden ellenzéki jelen van, és nemmel szavaz, akkor mindössze négy darab fideszes kiszavazás megvétózza a törvényt. A Jobbik ezt látva juthatott arra: legalább cirkuszt csinál, mert megakadályozni úgysem tudja az egészet.
Vonáék nyomtatott molinóval érkeztek, jó pár napja készülhettek az akcióra.
Lehet. Tényleg nem tudom, mi volt.
A Jobbik szerint külföldiek kezére kerülhet a magyar föld. Orbán meg azt mondja: nem kerülhet külföldiek kezére a magyar föld.
Kész átverés, ugyanis a külföldi kifejezés jelentése a törvényben: EU-n kívüli állampolgár. Vagyis nálunk az osztrák nem külföldi, így ötszázmillió ember szerezhet magyar földet a magyarokkal azonos feltételek mellett. De nem is a külföldiek itteni földvásárlása a fő baj, hanem a magyar spekulánsok megerősítése.
Erre mondja a Fidesz: a lényeg, hogy magyar kézben maradjon a magyar föld.
És vajon boldogítja azokat, akik zsellérek lesznek, hogy nem osztrák az úr, hanem magyar? Boldogítja őket, hogy Csányi a gazda, s nem Strauss?... Elegem lett. Tizenhárom óra nulla-nulla perckor Kövér titkárságán beadtam a frakciótagságról való lemondásomat. Leigazoltattam az időpontot, pecsét is van rajta. Ami pedig az ülésteremben történteket illeti, nagy szívfájdalmam, hogy nem jött össze a név szerinti szavazás. Szerettem volna, ha videó örökíti meg a történelemnek, ahogy egyesével fölállnak, s arccal vállalják ezt a rettenetes földtörvényt.
Komolyan gondolja, hogy a képviselők átlátnak egy ilyen bonyolult törvényt?
Persze hogy nem értik. De hogy lehet részt venni egy ilyen létfontosságú kérdés eldöntésében úgy, hogy fogalmuk sincs róla?!
És most mi lesz? Kimegy a földpolitikával az utcára, ahogy ígérte?
Megmondjam, most hová megyek? Haza, szabadságra. Ki kell pihenjem magam, s át kell gondoljam a hogyantovábbot. A jövő héten még leadom a telefonomat, aláírom a papírokat. És reménykedem, hogy létrejön egy tisztességes, harmadik platform. Ezek azt kommunikálják, nincs más lehetőség: vagy az Orbán, vagy a Bajnai-Mesterházy-féle társaság. A háttérben maffiahálózat mozgatja a szálakat, az előtérben pedig váltogatja egymást a délelőttös meg a délutános politikai műszak. Na, ezzel szemben kell fölállni egy tisztességes emberekből szerveződő szövetségnek. Aki 1990 óta részt vett a kormányzásban, szóba sem jöhet, mert mind sáros, mind összefonódott a többivel.
Vagyis bentről csak az LMP és a Jobbik partiképes.
Az LMP stimmelhet. És a Jobbik is stimmelhet. Kint pedig az Élőlánccal és a Váralja Szövetséggel, valamint a Gazdálkodók Egyesületével dolgoztam. Hamarosan bejegyzik őket, s remélem, végigfutnak az országon, és kisöprik a MAGOSZ-t meg a kapcsolt agrárkamarás cirkuszolóikat.
Hogyan férne össze az LMP meg a Jobbik?
Tudom, számos kérdésben teljesen eltérő irányt képviselnek, de ha ki akarjuk söprűzni ezt a tróger váltógazdálkodást, akkor félre kell tenni az ellentéteket. Ügyekben kell megegyezni. De lehet, ez csak az én fantazmagóriám.
Mindkét oldalt maffiának tartja?
Igen. Hát a háttérben ott a közös gazdasági érdekháló: Leisztinger, Csányi, Nyerges. Miről beszélünk? Azért nincs elszámoltatás, azért nem lehet megszabadulni ezektől a köröktől, mert ott a maffia minden pártban. Le kéne váltani a rendszert. Tulajdonképpen rendszerváltás kéne. | [
"Fidesz"
] | [
"Váralja Szövetség",
"Gazdálkodók Egyesülete"
] |
A Terrorelhárítási Központ elfogott egy férfit, aki a Nemzeti Nyomozó Iroda szerint megalapozottan gyanúsítható a Seres-gyilkosság elkövetésével - közölte honlapján a rendőrség kedden. Az elfogásra még hétfőn került sor egy étterem teraszán.
Az ügy előzménye, hogy 1999. április 12-én Tahitótfaluban ismeretlen tettesek több lövést adtak le egy Bentley típusú gépkocsira, amelynek következtében a gépjárművet vezető Seres Zoltán és utasa életét veszítette. A hétfőn elfogott férfit előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntett elkövetésével gyanúsítják. Az elfogást követően a Nemzeti Nyomozó Iroda a Seres-gyilkossággal kapcsolatban Portik Tamást felbújtóként előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntett-tel gyanúsítja.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) felkérésére a Terrorelhárítási Központ (TEK) július 14-én öt embert fogott el 1990-es években elkövetett emberölések felderítésével összefüggésben. Az elfogott emberek egyike Portik Tamás, aki az 1990-es években az olajügyekben játszott állítólagos központi szerepe miatt elhíresült Energol Rt. egyik igazgatója volt. Portikot az Aranykéz utcai merénylettel és a Prisztás-gyilkossággal összefüggésben is felbújtással gyanúsítják. | [
"Energol Rt."
] | [
"Terrorelhárítási Központ",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Mind a négy, a Budapest Airportot (BA) és a BKV volt jogi vezetőit érintő korrupciógyanús ügybe keveredett személy előzetes letartóztatásának meghosszabbítását kérte az ügyészség a bíróságtól – tudta meg a Népszava Horváth Katalin Fannitól, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság szóvivőjétől.
A szóvivő a lap csütörtöki számában elmondta: indokoltnak tartják a január 7-én lejáró előzetesek fenntartását. A BA – időközben felfüggesztett – jogi igazgatójáét és a BKV – azóta menesztett – jogi igazgatójáét, akiket bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítanak.
Előzetesben van egy olyan vállalkozás ügyvezetője is, amely mindkét cégnek szállított szoftvert. A gyanú szerint ezzel lehet összefüggésben az a 11,8 millió forint, amely átvételénél tetten érték a BKV volt jogi vezetőjét, aki állítólag a vesztegetési pénzen Fuzik Zsolttal, a BKV informatikai igazgatójával osztozott volna. A pénz átadója is előzetesben van.
Gyanúsított egy ügyvéd is, aki ellen lakhelyelhagyási tilalom van érvényben. Fuzik ellen európai és nemzetközi körözést adtak ki, de a rendőrség továbbra sem találja.
A lap úgy tudja, a BA volt jogi igazgatója újabb vallomást tett a napokban, s abban megerősítette: képtelenségnek tartja, amivel vádolják.
A vesztegetési ügy december 4-én pattant ki, amikor a rendőrség házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában. A székházat megszálló rendőrök egy informatikai szerződést kerestek először. A feltételezés szerint a 28 millió forintos szerződésből osztottak volna vissza több millió forintot, ezt vehette át a szintén 4-én, vesztegetés közben tetten ért BKV-s jogi igazgatót. | [
"Budapest Airport",
"BKV"
] | [
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság"
] |
Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a külügy tavaly problémás FFP2 maszkok szállítására szerződött. A minisztérium és a beszállító most azt állítja: végül nem szállítottak a konkrét típusból. Ez ismereteink szerint akár lehetséges is lenne, ugyanakkor nem változtat azon a tényen, hogy a külügyminisztérium által aláírt szerződésben ez a maszk szerepel.
Szerdai cikkünkben arról írtunk: a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tavaly szerződött egy magyar céggel, hogy rajtuk keresztül egy olyan a kínai gyártótól származó FFP2 maszkokat fog vásárolni, amelynek a termékével kapcsolatban világszerte számos probléma merült fel.
Ahogy akkor is jeleztük, a szerződésben nem szerepelt, hogy ettől a gyártótól konkrétan hány maszkot kell hoznia a beszállítónak. Az szerepelt benne, hogy a szóban forgó Ouleok (Tangshan) Technology Co. Ltd. egyike annak a három gyártónak, amelyeknek a termékeiből összesen 7,8 millió darab maszkot vásárol a külügy. (Ez látható címlapképünkön, valamint lentebb is).
Ezt megelőzően, hétfőn, emailben kérdeztük a KKM-et, a beszállító Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-t és a Országos Kórházi Főigazgatóságot is egyebek mellett arról, hogy végül pontosan hány darabot szállítottak ezekből a maszkokból. A kérdésekre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Azt mondják, nem szállítottak. Akkor miért szerződtek?
Csütörtökön a KKM közleményt adott ki, melyet az Átlátszóhoz nem juttatott el, így azt csak az állami hírügynökség által kivonatolt formájában ismerjük. Az MTI úgy idézi a közleményt: "a KKM kiemelte ugyanakkor, hogy a nem megfelelő terméket kínáló céggel megállapodás nem született, tehát ettől a cégtől maszkot nem vásároltak".
A beszállító Gyömrői-Sarok Projekt Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Vu Quoy Duong cikkünk megjelenése után emailben azt írta: az Ouleok (Tangshan) Technology Co. Ltd. FFP2-esnek mondott maszkjából a Gyömrői Sarok Projekt Kft. "nem szerzett be, és nem szállított egyetlen darabot sem". Vu urat viszontválaszunkban arra kértük: biztosítson lehetőséget olyan okirati bizonyíték megtekintésére, ami alátámasztja ezt az állítást. Erre a kérésünkre még várjuk a választ.
A KKM és a Gyömrői-Sarok megnyilatkozásaiból azt lehet kihámozni: a kérdéses típusból végül egy darabot sem szállítottak.
Ez ismereteink szerint akár igaz is lehet. Semmilyen információnk sincsen sem nekünk, sem a magyar nyilvánosságnak több mint egy évvel a koronavírus-járvány magyar megjelenése után arról, hogy konkrétan hány darab és milyen maszkot szállítottak le a kormányzati megrendelések következtében.
Azt azonban sem a beszállító, sem a minisztérium kijelentései nem magyarázzák meg, hogy miért szerződtek ennek a típusnak a szállítására, és hogy miért szerepel ez a maszk a szerződésben, ha aztán nem szállítottak belőle, továbbá hogy milyen maszkot szállítottak, ha nem a szerződésben szereplő típust.
A felek közt 2020. március 31-én kötött szálítási keretszerződésben az szerepel: "jelen Szerződés elválaszthatatlan részét képezi az alábbi melléklet: 1. Számú Melléklet: Szolgáltató Ajánlata".
Az Ouleok cég ebben az 1. számú mellékletben tűnt fel a szerződés legelső módosításában 2020 áprilisában. A szerződés szövege az alábbit tartalmazta: "Megrendelő [a KKM] megbízza Szolgáltatót [a Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-t], hogy a jelen szerződés 1. sz. mellékletét képező megrendelése alapján a COVID-19 járvány megfékezéséhez szükséges egyes eszközöket részére beszerezze".
A szerződés tartalmát ezután még kétszer módosították. Az ismert legutolsó állapot a 3. számú módosítás után alakult ki. De ebben a verzióban is szerepel a szállítandó áruk listája, köztük az Ouleok maszkjának megnevezésével. Rögtön ezután a melléklet után szignálta a papírt a KKM nevében Balog Csaba közigazgatási államtitkár, május 21-én.
Ahogy korábbi cikkünkben említettük: a belga hatóságok az ezt megelőző, áprilisi közleményükben tették feketelistára a gyártó maszkját.
Címlapkép: a szerződés idevágó részlete
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Gyömrői-Sarok Projekt Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Országos Kórházi Főigazgatóság",
"Gyömrői Sarok Projekt Kft.",
"Ouleok (Tangshan) Technology Co. Ltd."
] |
Véletlenül visszahívta az [origo] munkatársát Balázs József Heves megyei fideszes képviselő, akiről a Jobbik azt állítja, megfenyegette Gyöngyöspata jobbikos polgármesterét. A politikust egy hete nem lehet elérni, a telefonját eddigi próbálkozásainkra soha nem vette fel. A készülék feltehetően Balázs zsebében vagy táskájában lépett működésbe.
Feltehetően nem szándékosan, de visszahívta munkatársunkat Balázs József fideszes országgyűlési képviselő, akit azóta nem tudtunk utolérni, hogy egy múlt hét elején nyilvánosságra került hangfelvétel szerint megfenyegette a jobbikos gyöngyöspatai polgármestert, Juhász Oszkárt. A felvételt Juhász készítette, amikor Balázs még a múlt heti gyöngyöspatai választások előtt felhívta őt. Többek között azt mondta neki, hogy "forrás oda megy ebben a térségben, akit én jóváhagyok. Akit nem hagyok jóvá, oda nem megy forrás. (...)" (bővebben a felvételről itt). A Jobbik feljelentést tett az ügyben.
Az [origo] számos alkalommal kereste a politikust a telefonján, de ő egyszer sem vette fel. Munkatársaink személyesen keresték őt a lakásánál és Nagyrédén is, ahol polgármester, de nem találták meg. Legutóbb szerdán próbáltuk hívni a mobilján, de nem vette fel a telefont. Kora délután viszont Balázs telefonja visszahívta munkatársunkat: a politikus nem szólt bele, csupán zörejek voltak hallhatók a vonalban. A jelenség ahhoz hasonlított, amikor valaki a táskájában vagy a zsebében hagyja a telefonját, amely véletlenül felhív valakit. Ezután ismét próbáltuk hívni, de megint nem vette fel a telefont.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a fenyegetőző felvétel nyilvánosságra kerülése után csak annyit nyilatkozott, hogy "nem a szavak, sokkalta inkább a tettek beszélnek", ugyanakkor nem cáfolta a felvétel valódiságát. Nem tette ezt Balázs sem. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pedig azt mondta, nem az a baj, ha valaki felindultan helytelen dolgokat mond, hanem az, ha ezt később sem teszi helyre. "Fejlesztési pénzek nem múlhatnak egy polgármester pártállásán" - fogalmazott Lázár.
Balázs Józsefről és a hangfelvételről minden hírt megtalál itt. | [
"Fidesz"
] | [] |
Jogerősen négy és fél évre súlyosbította Kiss Ernő vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt kiszabott börtönbüntetését a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön. A nyugalmazott rendőr dandártábornok leghamarabb büntetése kétharmadának letöltése után kerülhet szabadlábra.
A bíróság öt évre eltiltotta a vádlottat a közügyek gyakorlásától is, és több mint 36 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Az ítélet szerint Kiss Ernő közvetítőként tüntette fel magát egy olyan ügyben, amelyben pénzt kértek Kocsis Istvántól, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatójától, hogy az ellene indult büntetőeljárás számára kedvező fordulatot vegyen.
A Fővárosi Törvényszék korábban három év börtönre ítélte Kiss Ernőt, ezt a döntést változtatta meg a táblabíróság, mondván, az elsőfokú bíróság törvénysértően enyhe büntetést szabott ki, az még a középmértéket sem érte el. Az ítélőtábla tévedésnek minősítette, hogy a törvényszék enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott ténybeli beismerését, mert az szerinte nem az, hanem a védekezés egyik formája. Kiss Ernő korábban azt mondta: nem vesztegetési pénzt vett át, hanem szaktanácsadói díjat. Súlyosbító körülményként értékelte a táblabíróság, hogy Kiss Ernő korábban magas rendőri beosztásokban dolgozott, ezért vele szemben magasabb elvárások fogalmazódnak meg. Enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor a tábla az időmúlást.
Kiss Ernő a per csütörtöki tárgyalásán azt mondta: nem követett el bűncselekményt, szándéka kizárólag Kocsis István vesztegetési ügyének bizonyítása volt, és nem ígért olyat, hogy bárki is a jogszabályokkal ellentétesen járna el. Ott követte el a hibát, hogy "személyes averzióit félre kellett volna tennie és a hatóságokhoz kellett volna fordulnia", ezt nem tette meg, most ennek következményeit viseli - fogalmazott.
A bíróság szerint Kiss Ernő a vesztegetési pénz részeként 2011-ben az otthonában átvett 120 ezer eurót Szász Andrástól, Kocsis István volt főtanácsadójától, aki szintén gyanúsított a Kocsis István ellen indult büntetőeljárásban. Az ügyészség szerint egy a perben ismeretlenül maradt, Szabó nevű ember 6 millió eurót (mintegy 1,8 milliárd forintot) követelt a büntetőeljárás "elintézéséért". Az ügyben Kocsis István 2011 decemberében tett feljelentést a főügyészségen zsarolás miatt.
MTI Fotó: Soós Lajos
Kocsis István a perben tanúként azt mondta: Kiss Ernőt "közismert szakemberként" tartották számon, úgy ítélték meg, érdemi segítséget nyújthat az ellene felhozott hűtlen kezelési vádakkal szembeni védekezés összeállításához.
Kocsis Istvánt 2011 augusztusában hallgatták ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrség szerint a két terhére rótt ügylettel az MVM-nek - amelynek 2005 és 2008 között volt a vezérigazgatója - legalább kétmilliárd forint kárt okozott. Az ügyben idén júniusban született elsőfokú, nem jogerős ítélet, amelyben Kocsis Istvánt felmentették, az MVM volt főtanácsadóját, Szász Andrást ugyanakkor több vádpontban bűnösnek mondta ki a Kaposvári Törvényszék, és két év felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki rá.
Az ítélethirdetés után Kiss Ernő újságíróknak azt mondta: tudomásul veszi a bíróság döntését, de nem kell vele egyetértenie, és megvizsgálják, milyen jogi lehetőségeik vannak még ebben az ügyben. Mit szól ahhoz, hogy Kocsis Istvánt első fokon felmentették? - kérdezték tőle. Erre annyit mondott: ezért ő nem kapott munkadíjat, neki ez a négy és fél év a "munkadíja".
korábban: 3 év börtönt kapott Kiss Ernő | [
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék",
"Kaposvári Törvényszék"
] |
1,7 milliárd forint állami támogatással épül a hotel, ahová élsportolókat és magas jövedelmű vendégeket várnak, a rehabilitációs központ 1,5 milliárd forint uniós pénzt is kapott.
Vagács András, a balatonudvari Balaton Golf Club tulajdonosa az 1,7 milliárdos állami támogatás mellé uniós pénzt is felmarkolt cégével az ötcsillagos Royal Golf Hotel megvalósításához. Utóbbit mindössze egy apró, a lenti képünkön a jobb alsó sarokban látható tábla jelzi, e szerint az X. Center Irodaház Kft. 1,5 milliárd forintot igényelt egy szállodai színvonalú "Post-Operatív Rehabilitációs Központ" megépítésére.
Az uniós projekt összefoglalója alapján egy olyan ötcsillagos hotel kialakítását tervezik Udvariban
ahol élsportolók és magas jövedelemmel rendelkező magányszemélyek sérülés és műtét utáni rehabilitációja, elsősorban golf és egyéb sportolási lehetőségek, valamint wellness szolgáltatások érhetők el egy helyen, luxus körülmények között.
A balatonudvari golfpályát 2017-ben vásárolta meg Vagács cége, a Vaperty Investment Zrt. 390 millió forintért, majd két évvel később az X. Center Irodaház Kft. a vételár több mint négyszeresét, 1,7 milliárd forint állami támogatást kapott egy ötcsillagos szálloda megépítésére, ehhez jött hozzá az uniós támogatás.
Honnan jön az uniós pénz? A gazdaságfejlesztési opeartív program "intelligens szakosodási tőkeprogramjából" érkezik a támogatás az X. Center Kft.-be, tőkeágon, a tulajdonostárs közvetítésével: tavaly októberben jegyezték be a cég tulajdonosának a Finatech II Kockázati Tőkealapot, ez hozza magával az uniós forrást. Az alap felett a Finatech Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. diszponál, ennek dolga, hogy ígéretes hozammal kecsegtető kis és közepes vállalkozásokat hajtson fel, és helyezze ki ezekbe a közpénzt. A tőkeprogram honlapja szerint 2-7 évre tervezik a beszállást, arra nézve nincs kapaszkodó, mekkora hozamot várnak el a visszavásárlás időpontjában. A megcélzott iparágak között található a leírás szerint az "egészséges társadalom és jólét", erre húzták fel a rekreációs központ tervét.
A Balaton északi partján, Balatonudvari és Örvényes között fekvő golfpálya igazi közpénznyelő vállalkozás. A 2000-es évek közepén fejlesztett komplexum az akkori tudósítások szerint 1,3 milliárd forintos beruházással készült el, és csaknem 300 millió forint állami támogatáshoz jutott a Széchenyi-terv keretében, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. pedig egymilliárd forintnyi euróalapú hitellel finanszírozta. Ebből a pénzből nem sokat láthatott viszont az állam: 2016-ban legalábbis kamatokkal együtt megközelítőleg 1,5 milliárd forint tartozásról tudott a HVG, és ennek ötödéért kelt el végül a vagyon a felszámolás során. A kormány 2015 nyarán stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a tulajdonost, a Royal Balaton Golf & Yacht Zrt.-t, amely ekkor már felszámolás alatt állt.
A golfkomplexum uniós támogatására rákérdeztünk a forrást biztosító Finatech II Kockázati Tőkealapnál. Arra voltunk kíváncsiak:
milyen szolgáltatások lesznek a rehabilitációs központban?
Hogyan kapcsolódik ez a szolgáltatás a golfhoz és a Kisfaludy-program támogatásával megvalósuló hotelépítéshez?
Ki lesz a rehabilitációs központ vezetője?
A Finatech néhány napos gondolkozás után úgy döntött, hogy nem nyilatkozik az uniós pénz felhasználásáról. Kerestük a Balaton Golf Clubot is, sikerült Tringer László elnököt elérnünk, de a beszélgetésünk rövid lett.
24.hu? Jaj, az nem
– mondta, majd letette a telefont.
Tringer Füred Golf Kft.-je egyébként júniusban 6,7 millió forint uniós pénzt nyert földmunkagép beszerzésére. A céget 2018-ban alapította, és még abban az évben át is vette az udvari golfpálya üzemeltetését.
Minden szál Szivekhez vezet Tringer László mesteredző 2013-ban érdemkeresztet kapott, jelenleg a Magyar Golf Szövetség elnökségi tagja. Annak a szövetségnek, amelynek 2017-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója, Szivek Norbert lett az elnöke. Szivek megbízását követően Vagács pár hónappal később tulajdonosa lett az udvari golfkoplexumnak, mégpedig egy olyan üres céggel, amelynek tevékenységi köre a vagyonkezelés, jegyzett tőkéje pedig akkor ötmillió forint volt. Szivek már korábbról köthető Vagácshoz, aki az állam fővagyonkezelőjének ingatlanjaival foglalkozó cég portfóliójában is feltűnt. Az alapkezelő Finatech Capital igazgatósági elnöke is összehozható Szivekkel: Kornis Gábor igazgatósági tag az Editus Befektetési Alapkezelő Zrt.-ben, amely a Lexan Holding érdekeltsége. Utóbbit személyi szálakon Szivek Norberthez szokták kötni. A Finatech Capital tulajdonosa a nagy-britanniai lakcímmel bejegyzett Bende-Nagy János, akiről érdemi információt nem találni az interneten.
Elmaradt a környezeti hatásvizsgálat
A szállodaépítés miatt a tulajdonos kérésére változtatni kellett a helyi építési szabályokon, miután a hotelt olyan helyre álmodták meg, amely különleges nyersanyaglelőhely, rekultiválandó bányaterület építési övezetbe tartozott, és amelyen így épületet nem lehetett létesíteni. A módosítás nem ment simán. Ahogy közérdekű adatigénylésünkből kiderült, a veszprémi járási hivatal természetvédelmi főosztálya ugyanis környezeti vizsgálat lefolytatását szorgalmazta, különös figyelemmel a tervezett beépítettség és építménymagasság tájképre gyakorolt hatására.
Szabó László polgármester viszont ezzel nem értett egyet, és az osztályvezetőnek egy kormányrendeletre hivatkozva azt válaszolta, "a jelenlegi, részterületre készülő módosítás esetében eseti meghatározás alapján dönthető el a környezeti értékelés szükségszerűsége". Az utolsó szó végül Németh Zsolt állami főépítészé volt, aki azt írta, a tervezett módosítás várható hatása nem jelentős, ezért a településrendezési tervek módosítása során környezeti vizsgálat lefolytatása nem szükséges. A volt kőbánya területe így településközponti vegyes terület lesz, 70 százalékos beépítettséggel és 12 méteres épületmagassággal. A golfpálya területéből pedig kialakítanak egy magánutat, és egy 3000 négyzetméteres parkoló is tervben van. A pénzt begyűjtötték, lassan az építkezés is megkezdődhet.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu | [
"Finatech II Kockázati Tőkealap",
"X. Center Irodaház Kft.",
"Vaperty Investment Zrt."
] | [
"Balaton Golf Club",
"Magyar Fejlesztési Bank Zrt.",
"Tringer Füred Golf Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Finatech Capital",
"Royal Golf Hotel",
"Magyar Golf Szövetség",
"Editus Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Post-Operatív Rehabilitációs Központ",
"Lexan Holding",
"Royal Balaton Golf & Yacht Zrt.",
"Finatech Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt."
] |
Információink szerint Lázár Jánost egy-egy stábtagja kísérte el azokon az utakon, amelyeken kirívóan magas szállásköltségek keletkeztek. Egyikük már legalább tíz éve segíti az államtitkár munkáját, a másik pedig a Fidesz külügyi titkára volt, és feltehetően közös vadászaton is részt vett már Lázárral.
Kiderült, kik kísérték Lázár Jánost azon a három utazáson, amelyeken közel kétmillió forintba került a szállás. Egy, a kiküldetések részleteit ismerő névtelenséget kérő forrás szerint a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt tolmácsolás céljából kísérte el egy-egy munkatársa. Egyikük Sonkodi Balázs, aki egy korábbi kimutatás szerint a Miniszterelnökségen dolgozik politikai tanácsadóként, a másik pedig Perényi Zsigmond, aki a Lázár János által felügyelt Magyar Holokauszt 2014 - Emlékbizottság titkáraként dolgozik.
A forrás azt nem közölte, hogy a három utazás közül melyiken vett részt Sonkodi és melyiken Perényi. Mindketten tolmácsolással segítették Lázár Jánost, aki a parlament oldalán található adatok szerint angolul "társalgási szinten", németül pedig középfokon beszél. Megkerestük a Miniszterelnökséget az információval kapcsolatban, illetve a két kísérőnek az elérhetőségéért, de egyelőre nem kaptunk választ.
Kedden született elsőfokú részítélet abban a perben, amelyet az Origo munkatársa indított a Miniszterelnökséggel szemben az utazások részleteinek megismeréséért a Transparency International nevű antikorrupciós szervezet segítségével. A hivatal még tavaly év végén adott ki kérésünkre egy összesítést vezetőinek 2012-es és 2013-as külföldi utazásairól, és ebben feltűnő volt, hogy a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kiküldetéseinél több esetben is jóval nagyobb összeg szerepelt, mint más hivatali vezetők utazásainál.
Egy 2012 november végi háromnapos (tehát vélhetően csak két éjszakát jelentő) angliai utazáson 920 ezer forint volt a szállásköltség, egy tavaly márciusi kétnapos svájci úton 469 ezer forintba, egy tavaly júliusi, szintén kétnapos olaszországi úton pedig 582 ezer forintba került a szállás. Ehhez hasonló nagyságú szállásköltségek még csak megközelítőleg sem szerepeltek más hivatali vezetőknél, pedig többen közülük Lázárral azonos tisztséget viseltek.
A Miniszterelnökség korábban csak annyit árult el a költségekről, hogy azok nem egyedül Lázár János szállását fedezték, azt azonban nem, hogy hány másik ember osztozott a költségeken. A Fővárosi Törvényszéken zajló per keddi tárgyalásán a Miniszterelnökség jogi képviselője ugyanakkor elárulta, hogy mindhárom kiküldetésen kétfős delegációk vettek részt, tehát a több mint 1,97 millió forintos költségen ketten osztoztak.
Az egyik kísérő, Sonkodi Balázs politikai tanácsadóként szerepel egy olyan táblázatban, amelyet a Miniszterelnökség 2012-ben adott ki a személyi állományáról. Sonkodi 2012 nyarán került a Miniszterelnökséghez, nem sokkal az után, hogy Lázár átvette a hivatal irányítását. Sonkodi már akkor is Lázár környezetéhez tartozott, amikor a politikus Hódmezővásárhely polgármestere volt. Lázár egy 2004-es interjúban úgy emlegette őt mint egészségügyi szakmai tanácsadóját. Sonkodi jelenleg tagja a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságának is.
Perényi Zsigmond korábban a Fidesz külügyi titkára volt. Ebben a minőségében utazott például 2012 júniusában a párt delegációjának tagjaként Kínába. Lázár Jánossal összefüggésben eddig egy alkalommal merült fel a neve. A Cink.hu számolt be idén januárban egy olyan vadászatról, amelyen Lázár János is részt vett. A beszámoló egy azóta eltávolított Facebook-galérián alapult, amelyet a vadászat egy másik résztvevője tett közzé, és a képaláírások szerint a vadászok között volt egy Perényi Zsigmond nevű férfi is (akit az újoncoknak kijáró módon el is fenekeltek egy bottal a vadászat végén).
A Miniszterelnökség az Origo munkatársának kérdéseit az ügy kezdete óta azzal hárította el, hogy Lázár János a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatalt felügyelő államtitkárként vett részt az utazásokon. A Lázár utazásait ismerő forrás szerint más hasonló kiküldetéseken előfordult, hogy az államtitkárt titkosszolgálati tiszt kísérte, de a per tárgyát képező három utazáson Sonkodi, illetve Perényi vett részt.
A Miniszterelnökség elleni perben a bíró a keddi tárgyaláson részítéletet is hozott. Kimondta, hogy a svájci és az olaszországi utazások esetében a Miniszterelnökségnek részletesebb tájékoztatást kell adnia arról, hogy Lázár János mit csinált a kiküldetései során, és válaszolnia kell azokra a kérdésekre is, hogy mely szállodákban szállt meg, illetve hogyan alakult a szállásköltség a hotelek és az utazások bontásában. Ez a döntés első fokon született meg, így nem jogerős, a Miniszterelnökség dönthet úgy, hogy fellebbez. Az angliai út ügyében a per még folytatódik, mert arról a kiküldetésről létezik egy minősített irat, amelynek megismerhetőségéről később születik döntés.
Lázár János a keddi tárgyalásról szóló cikk megjelenése után bejelentette, lemond a neki járó utazási költségtérítésről. Közölte azt is, hogy a három utazáson keletkezett közel kétmilliós hotelszámlát befizeti a költségvetésnek, ami a Kormányszóvivő tájékoztatása szerint azóta meg is történt. Lázár azt is közölte, hogy készséggel áll a bíróságok rendelkezésére az utazási szokásaival kapcsolatban, de a Miniszterelnökség nem válaszolt az Origónak arra a kérdésére, hogy ez mikor és milyen formában fog megtörténni. “Nem áll módunkban tájékoztatást adni, tekintettel arra, hogy a bíróság előtt még folyamatban van a hivatkozott peres ügy" - írták pénteken. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Transparency International",
"Fővárosi Törvényszék",
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.",
"Információs Hivatal",
"Magyar Holokauszt 2014 - Emlékbizottság"
] |
– Hogy rendszeresen, az újságíró számlájára utaljon pénzt a cég? Ezt nem tartom életszerűnek. Alkalmanként előfordulhat, hogy bizonyos összegek megmozduljanak egy cikk érdekében, ezt nem zárom ki, bár én még ilyenről sem hallottam – csodálkozott el az egyik magyarországi top pénzügyi befektető lapunk kérdésén, hogy mennyire korrumpálható a magyar sajtó, annak is a gazdasággal foglalkozó ága.
– Az üzleti életben megvannak a fogások arra – fűzi tovább a válaszát –, hogy a zsurnalisztát "elkényeztessék", de ez nem pénzes borítékok formájában történik, hanem szakmainak álcázott utaztatásokkal, alkalomhoz illő ajándékokkal, illetve "tesztüzemre" az újságíró rendelkezésére bocsátott eszközökkel, amelyek aztán huzamosabb ideig a sajtómunkásnál maradnak. Főleg a számítástechnikával, mobil technológiával foglalkozó iparágak próbálnak – mivel adottsá gaik miatt erre a leginkább alkalmasak – utóbbi módon jó kapcsolatot fenntartani az újságírókkal. Ennek különböző módozatai vannak: lehet célja az, hogy a technikai újdonsággal megismertessék a hírlapírót, és adott esetben valamilyen haszonszerzés – például a kedvező színben való feltüntetés – is motiválhatja a céget.
– Abban biztos vagyok – állítja a magát megnevezni nem kívánó pénzügyi befektető –, hogy egy ízig-vérig korrupt kapcsolat nem tud huzamosabb ideigműködni, előbb-utóbb úgyis kiderül, mi áll a háttérben. Vagy a lapnál, vagy a cég konkurensei körében, és ennek következményeit sem a sajtótermék vezetősége, sem az érintett vállalat menedzsmentje nem vállalja szívesen. Ez ugyanis stigmaként rajta marad a szereplőkön.
Megvan egyébként a közvetett módja is annak, hogy az információszerzésen túl, más érdekeltségeket is szem előtt tartva ápolja a kapcsolatot az újságíró és a területéhez tartozó vállalat. A magyar sajtóban legendák keringenek olyan újságírókról, akik a munkájuk során kiépült kapcsolatrendszerüket felhasználva, arra alapozva működtetnek saját vállalkozást marketing- és PR-területen. Ennek etikai megítélése változó a szakmában, folyosói beszélgetéseken inkább elíté lően beszélnek róla, hivatalosan viszont visszafogottabbak a vélemények. Aztán vannak azok az újságírók, akik a pénz- vagy részvénypiacon hasznosítják az újságírói tevékenységük során beszerzett, s az olvasókkal nem mindig megosztott információkat. Ez már problematikusabb, hiszen ráillik a bennfentes információval való kereskedés vádja, ám emiatt kirobbant sajtóetikai vagy más eljárásról is nagyon ritkán lehet hallani.
Emlékezetes, nagy nyilvánosságot kapott ügy – amelyben újságírók is érintettek voltak – az utóbbi két évtizedben a Postabank VIP-listája volt. A Princz Gábor irányította pénzintézet a kilencvenes évek közepén a "mezei" ügyfélnél jóval kedvezőbb kamatokat kínált "kiemelt" partnereinek, akik között szerkesztők is megtalálhatóak voltak. Ha nem is teljesen ebben a konstrukcióban, de szintén volt újságíró szereplője a Kulcsár Attila-féle K & H bankbotránynak. Mindkét esetben privilegizált helyzetben voltak a sajtószakmát képviselők, akik anyagi előnyben részesültek. S bár ez a helyzet visszavezethető volt a társadalmi státuszukra is (a szakma csúcsán lévők otthonosan mozognak az üzleti és politika élet elitjében), nehéz eloszlatni a gyanút, hogy valamilyen módon meghálálják a különleges bánásmódot. A két bankbotrány közt egyébként különbséget kell tenni, mivel a K&H Bank esetében a korábbi gyanú szerint sikkasztás útján szerzett pénzeket osztottak vissza a kiemelt ügyfeleknek, míg a Postabanknál rendkívül kedvezményes kamattal jutottak hitelhez a "szerencsések".
Egy biztos, a sajtó egyik feladata lenne, hogy őrködjön a társadalom etikai normái felett, márpedig ezekkel az esetekkel nem erősítette meg a hitet, hogy ezt a feladatot becsülettel képes ellátni. | [
"Postabank"
] | [
"K&H Bank"
] |
Eredménytelen a Disco Magic Kft. ellen elrendelt inkasszó – tájékoztatott az uniós gazdaságfejlesztési pályázatokat kezelő Magyar Gazdaságfejlesztési Központ szakmai ügyvezető igazgatója. Novák Csaba elmondta: a kiskunhalasi vállalkozás még 2004-ben nyert el több mint 24 millió forintot, a pályázati feltételeket azonban végül nem teljesítette.
Mivel nem volt megfelelő biztosíték és nem találtak a kft. számláján annyi pénzt, hogy inkasszót nyújthattak volna be, így peres úton próbálják behajtani a pénzt.
Az ügyvezető igazgató hozzátette: elenyésző azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ visszakövetelni kényszerül a forrásokat.
Az Európai Csalásellenes Hivatal adatai szerint egyébként az uniós országokban a lehívható pénzek összegének másfél százalékát érinti valamilyen szabálytalanság.
(radio.hu) | [
"Disco Magic Kft."
] | [
"Magyar Gazdaságfejlesztési Központ",
"Európai Csalásellenes Hivatal"
] |
Újabb 48 millió amerikai dollárral nőtt a sydneyi olimpia szervezőbizottságának (SOCOG) költségvetési hiánya, miután a belépők értékesítéséből a vártnál kevesebb pénz folyt be. Közben New Yorkban az FBI folytatta Samaranch meghallgatását.
A Daily Telegraph című ausztrál napilap szerint a jegyeladásából származó bevételre vonatkozó becslés rossz volt. A SOCOG már eddig is pénzhiánnyal küszködött, miután több támogató visszalépett. A 48 milliós kieséssel a szervezőknek összesen 128 millió dollár mínusszal kell számolniuk. A SOCOG legközelebbi ülésén az újabb kiesés pótlásának lehetőségeit vitatják meg az érintettek.
"Minden úgy történt, ahogy vártam, teljesen normálisan, bár a találkozó nem volt éppen barátinak mondható" - jelentette ki a spanyol El País című napilapnak adott villáminterjújában Juan Antonio Samaranch. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke akkor nyilatkozott így, amikor visszatért New Yorkból, ahol az FBI igazságügyi osztálya előtt felelt a NOB korrupciós ügyeiről, a Salt Lake City-i 2002-es téli olimpiai játékokkal kapcsolatban feltett kérdésekre.
Samaranch elmondta az El Paísnak, hogy az FBI-meghallgatás mintegy 5 órán át tartott, és "a vártnál hamarabb fejeződött be". A találkozón Samaranchon kívül a NOB-ot két amerikai ügyvédje, valamint Francois Carrard vezérigazgató és Samaranch titkárnője képviselte.
Az egyetlen témát Salt Lake City korrupciós ügye jelentette, a részletekről az elnök nem nyilatkozott, hisz a találkozó - az előzetes megállapodás alapján, az FBI kérésére - titkos volt. Az El País riporterének azon kérdésére, hogy lezártnak tekinti-e az ügyet, a NOB elnöke így válaszolt: "Nem tudom. Beszámoltam a NOB-on belüli változásokról, amelyek alapján elkerülhetjük, hogy a jövőben is előfordulhassanak hasonló, sajnálatos esetek. Arról is biztosítottam az FBI-t, hogy bármikor újra megjelenek, ha szükséges."
A pénzhiánnyal küszködő olimpia | [
"NOB"
] | [
"El País",
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság"
] |
Egy 1,6 milliárdos telekvásárlásba vágott családjával és két másik magánszeméllyel Rogán Antal új felesége, pár héttel a propagandaminiszterrel kötött házassága előtt. A csak néhány hónapja gazdává vált 28 éves nő a szüleivel együtt több mint hatszáz, de személyesen is több mint kétszáz hektárnyi borsodi erdőre, mezőre, szántóra és egyéb mezőgazdasági földterületre tett szert – a gigantikus vételárból azonban csak 5 százalékot kellett letenniük, a többit az állami tulajdonú Budapest Bank hitelezi a vevőnek.
Biztos futja a magániskolára? Kell a villára az a csok? És az az erdő is családi hitelből lett, ugye? - a politikusok valós vagyoni helyzetét ugyan nehéz átlátni, de a saját éves jövedelembevallásaik önkéntelenül is görbe tükröt állítanak választott képviselőink elé. Idén sem adjuk fel és megkíséreljük feltérképezni, összhangban van-e politikusaink vagyoni helyzete a fizetésükkel.
A feleségem nem kíván közszereplő lenni és élni kívánunk a joggal, ami a magánélet védelméről szóló törvény alapján mindkettőnket megillet. Bármilyen, a magánéletünkre vonatkozó információ jogosulatlan közlése esetén bírósághoz fogunk fordulni – ezt a fenyegetésnek beillő választ adta hétfőn a hvg.hu-nak a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, amikor azt kértük, erősítsék meg, hogy a miniszter új felesége Obrusánszki Barbara.
A 28 éves nő és Rogán Antal kapcsolatáról a nő nevének említése nélkül már tavaly márciusban megjelent néhány, fényképpel illusztrált cikk, de az, hogy a politikus feleségül is vette őt, csak a miniszter frissen leadott vagyonnyilatkozatából derült ki, a vele egy háztartásban élők sorában a politikus ugyanis új nevet tüntetett fel: Rogán Barbarát.
Bár a feleség születési neve a dokumentumból nem derül ki, az interneten korábban megjelent információk alapján a nő egyértelműen beazonosítható, amiért pedig a minisztert ennek megerősítésére kértük, az egyáltalán nem magánéleti ok: Obrusánszki Barbara 2020 novemberében ugyanis nem szokványos mennyiségű: nyolc településen összesen több mint ezer hektárnyi ingatlant – erdőt, szántót, rétet, legelőt és épületeket – vásárolt ötödmagával Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
A vásárlásra egy, a földtörvény alapján kötelezően kifüggesztendő adásvételi szerződésből derült fény: az egyik érintett község honlapján közzétett dokumentum szerint Obrusánszki a szüleivel, valamint apja üzlettársával és annak sógornőjével közösen, egy amerikai–magyar házaspártól és a velük azonos címre bejelentett, szintén magyar–amerikai apától és fiától vásárolta az összesen 209 különböző helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanegyüttest. A szerződés szerint az öt vevő 1/5-öd–1/5öd arányban osztozik a szerzett tulajdonon – alighanem azért, mert így nem haladják meg a törvényesen birtokolható 300 hektáros fejenkénti limitet.
A 2020. november 20-án kelt szerződésből nemcsak az derül ki, hogy az egész Obrusánszki család frissen vágott bele a gazdálkodásba (csak 2020 augusztusában jegyezték be őket a földműves-nyilvántartásba, ami a földtörvény szerint a gyorstalpalón is megszerezhető aranykalászos gazda végzettség mellett a földvásárlás feltétele), hanem az is, hogy az összesen 1,6 milliárd forintnyi vételárból mindössze 83,2 millió forintot kell előteremteniük, a többit – több mint másfél milliárd forintot – az állami tulajdonú Budapest Banktól felvett termőföldvásárlási kölcsönből fedezik.
A dokumentumban Obrusánszki Barbara ugyan még leánykori nevén szerepel (a Blikk kedd reggeli információja szerint Rogánék decemberben tartottak titkos esküvőt), banki forrásaink szerint "erős" kapcsolatok nélkül nemigen képzelhető el, hogy valaki alig 5 százaléknyi önerővel jusson ekkora hitelhez.
A földvásárlók közül többet is megkerestünk kedd délelőtt, hogy megtudjuk, hogyan akarják hasznosítani az óriási, eltérő adottságú részekből álló területet, de egyikük sem akart nyilatkozni. Elértük Obrusánszki Barbara édesapját, Obrusánszki Zsoltot is, aki azt mondta, a földvásárlásról hajlandó később telefonon beszélni, a lányáról azonban csak személyesen.
Az Átlátszó nem a vevőket, hanem a földektől megváló magyar–amerikai házaspár egyik tagját érte el, akiknek vállalkozásában Obrusánszki Zsolt évekkel korábban kézbesítési megbízottként szerepelt. A nő a lapnak azt mondta: még gyerekkorából ismeri Barbarát és egy közös ismerősüktől éppen aznap tudta meg, hogy a nő Rogán Antal felesége lett. Az Átlátszó más forrásai szerint Obrusánszki Zsolt a közelmúltban többeknek is beszélt arról, hogy a lánya várhatóan férjhez fog menni egy "nagy emberhez".
Obrusánszkiék szerződésben szereplő címén, Dédestapolcsányban és környékén a család több távolabbi rokona él. A hvg.hu-nak közülük ketten annyit árultak el, hogy Obrusánszkiék portáján felújítások zajlottak a nyáron, de ott tudomásuk szerint csak Obrusánszki Zsolt édesanyja él életvitelszerűen, a férfi és lánya a fővárosban lakik, csak ritkábban vannak a településen. (Obrusánszki Zsolt Facebook-profilján valóban Budapest van lakóhelyként feltüntetve.)
Rogán Antal apósát egyébként egy másik szál is köti a családjával közösen földet vásárló két további magánszemély egyikéhez: Farkas Zsigmond az ügyvezetője és Obrusánszki Zsolthoz hasonlóan 25 százalékos tulajdonosa egy olyan, oktatással és tanácsadással foglalkozó kft.-nek, amely többek között egyébként aranykalászos gazdatanfolyamokat is szervez, illetve hirdet az interneten. Mindketten 2020 augusztusában szálltak be a vállalkozásba, amely 2020 októberében 240 + 70 millió forintos eseti, illetve beruházási kölcsönt vett fel ugyancsak a Budapest Banktól, szintén nem szokványos feltételekkel: a fejenként mindössze 750 ezer forintos üzletrészek zálogjogáért cserébe. Farkasnak öt évvel ezelőtt egy másik – tésztagyártóból üzletviteli tanácsadóvá lett – vállalkozásáról szúrta ki a 444.hu, hogy százmilliónál is nagyobb értékű közbeszerzést nyert el különböző, TÁMOP-os pályázatok keretében tartandó képzésekre, 2012-ben pedig egy Magy községben építendő egészségturisztikai élményközpontra nyertek el 48 millió forintnyi uniós támogatást, amelynek akkor sem volt és azóta sincs nyoma a településen.
Rogán Antal 13 év után tavaly novemberben vált el második feleségétől, Rogán-Gaál Cecíliától. 2007-ben kötött házasságukat nagy részben a nyilvánosság előtt élték, a (kormányközeli) bulvárlapokban életük minden nagyobb – sőt, sokszor a legapróbb – mozzanatatát is kiteregették. Új feleségétől viszont láthatóan nemcsak szavakban igyekszik távol tartani a sajtót a miniszter: a korábban szépségversenyeken induló 28 éves nő korábbi Facebook és Instagram-profilját – a Google róla szóló fényképtalálataival együtt – törölték. | [
"Budapest Bank"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
Nemrég pénzbírsággal büntettek ásotthalmi mezőőröket, amiért a határsértőkkel szemben túlléptek a hatáskörükön, most viszont az állam jelentős támogatást nyújt a MI Hazánk elnöke, a volt polgármester által gründolt szervezetnek és más, a déli határnál működő mezőőrségeknek.
Mintegy 80 millió forintot oszt szét egy friss kormányhatározattal a kabinet több mint féltucat mezőőrségnek. Ahogy a hvg.hu is beszámolt a Magyar Közlönyben megjelent döntésről: az Agrárminisztérium költségvetéséből községenként néhány millió forintos összeget kapnak a következő déli határmenti települések mezei őrszolgálatai: Mórahalom, Röszke, Zákányszék, Ruzsa-Öttömös, Bácsalmás, Ásotthalom és Domaszék.
A legtöbbet, 26,5 millió forintot a mórahalmi mezei őrszolgálat kapta működési költségei fedezésére, a második legnagyobb összeget, 15,9 milliót pedig az ásotthalmi szervezet. A szerb határtól alig pár száz méterre fekvő, alig négyezer fős Ásotthalmot augusztusig a Mi Hazánk elnök-frakcióvezetője, Toroczkai László (képünkön) vezette polgármesterként, a parlamenti képviselővé választott politikus összeférhetetlenség miatt mondott le a településvezetői pozícióról.
Toroczkai egy parlamenti felszólalásában az őszi ülésszak egyik ülésén is szóba hozta a déli határhoz közeli községek mezőőrségeit, mondván: a nagy számú illegális határátlépő miatt sok dolga van a mezőőröknek. Az ásotthalmi mezőőrök egyébként az utóbbi időben azzal is a hírekbe kerültek, hogy két emberükre "közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése" miatt a rendőrség pénzbírságot rótt ki, a szabálysértést pedig a bíróság is helybenhagyta, bár az érintettek fellebbeztek ez ellen, mondván: mindent szabályszerűen tettek.
Ügyükben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet kérte a rendőrség vizsgálatát egy tavalyi videó nyomán, amelyet Támadások után embervadászat a határon címmel tettek közzé az ásotthalmiak. A film bemutatja, miként kutatnak a mezőőrök a határon átjutott migránsok után, ám a TASZ álláspontja szerint a mezőőröknek – miként a vonatkozó törvény is körülírja – a termőföld és az ott lévő értékek, épületek, termény védelme a feladatuk, nem több.
Önbíráskodás és kényszerítés gyanúja miatt egyébként már 2017-ben is érkezett panasz, sőt feljelentés is az ásotthalmi mezőőrökre, akik állami pénzt sem először kapnak: idén januárban a mostaninál nagyobb, 25 milliós összeghez jutottak. Amúgy Toroczkai már alapból részben állami pénzből indította útjára 2014-ben az ásotthalmi mezőőrséget – ugyanilyen szervezet pedig Gyöngyöspatán már 3 évvel korábban alakult.
A kormányzat tavaly ősszel frissítette a gumibot, gázspray, bilincs és sörétes vadászpuska használatára is jogosult mezőőrökre vonatkozó szabályokat. A mezőőrök is hatósági szamélyek, de nem rendőrök, ha például illegális határsértőkre bukkannak, intézkedni velük szemben csak a rendőröknek van joguk. A mezőőrségeknél – amelyek létrehozására a települési önkormányzatok jogosultak – országszerte mintegy 750-en szolgálnak, 98 százalékuk 20 ezer lakos alatti településen, ezen belül is, 75 százalékuk 5000 lakos alatti településen. | [
"Mi Hazánk",
"Agrárminisztérium"
] | [
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Magyar Közlöny",
"mi haza"
] |
A két pályázó cég üzleti kapcsolatban áll, az egyik Tiborcz István üzleti köre, a másikat Mészáros Lőrinc környékén emlegetik.
A gyakran Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó környezetében említett, papírforma szerint Peresztegi Imre érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. bővíti ki a zalaegerszegi uszodát. A beruházásra a Modern Városok Program keretében kapott ígéretet a város,
a ZÁÉV 8 milliárd 868 millió forintért vállalta el a munkát.
A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció (pdf-ben itt találja) szerint az új uszoda a FINA köetelményeinek is megfelel majd, tehát nemzetközi versenyeket is rendezhetnek benne. A kompexumban kialakítanak egy 10 pályás versenymedencét, egy melegvizes tanmedencét, egy kültéri medencét, illetve napelemes kiserőművet építenek ki. A ZÁÉV több részfeladathoz is alvállakozót vesz igénybe, a dokumentációban egyetlen válalkozást, a Zala-Elektro Kft.-t jelölték meg amely a ZÁÉV-csoport tagja. Az uszodakomplexumot 137 millió forint + áfa áron a TSPC Hungary Kft. tervezte.
A zalegerszegi uszodakomplexum kivitelezési munkájára a ZÁÉV mellett a miniszterelnöki vej Tiborcz István, illetve a WHB-tulaj Paár Attila érdekkörével összeköthető Fertődi Építő és Szolgáltató (FÉSZ) Zrt. is pályázott.
A két cég nem először találkozik nagyértékű közpénzes megbízás apropóján:
A ZÁÉV 3,4 milliárd forintért építi fel Sárvár új kulturális és sportcentrumát. A megbízásra a másik ajánlattevő a FÉSZ Zrt. volt.
Együtt kivitelezik a 4000 férőhelyes Kaposvár Arénát, amit a tervek szerint idén év végén adnak át.
A FÉSZ, a Swietelsky és ZAÉV konzorciuma 4,3 milliárdért építette fel a győri Arénát.
A ZÁÉV vitte el a FÉSZ elől a zalaegerszegi tesztpálya kivitelezésére kiírt 40 milliárd forintos megbízást.
Tavaly a Magyar Narancs írt arról, hogy pár hét alatt lezárta a nyomozást a rendőrség abban a kaposvári ügyben, amelyet egy helyi portál, a Kapost.hu tárt fel. Eszerint a Csiky Gergely Színház felújításából származó sittet egy helyi erdőbe vitték és pakolták le. A felújítást a ZÁÉV végezte. Az RTL Klub Híradója is az ügy nyomába eredt, a riportjukban elhangzottak szerint a fővállalkozó ZÁÉV nem kérte az alvállalkozótól, hogy erdőbe vigye a törmeléket. A ZÁÉV és a Magyar Építők 11,3 milliárdért újította fel a kaposvári Csiky Gergely Színházat.
Egy másik ZÁÉV-munka kapcsán az Átlátszó tárt fel szemétlerakási visszaélést: bár a Népstadion bontására 3,9 milliárd forint közpénzt költöttek el, ez mégsem volt elég a törmelék törvényes elhelyezésére. A sittet vagy annak egy jelentős részét illegálisan dolgozták fel, illetve rakták le a Határ út ferencvárosi oldalán, egy használaton kívüli ipari területen. A bontás a ZÁÉV – Föld-Trans 2001 konzorcium végezte.
Kiemelt kép: Peresztegi Imre, a kivitelező ZÁÉV Építőipari Zrt. vezérigazgatója (elöl b), Fülöp Péter színházigazgató és Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester a megújuló kaposvári Csiky Gergely Színház bokrétaünnepségén 2018. június 14-én. A 9 milliárd forintból megújuló teátrum a tervek szerint a 2019/2020-as művészeti évad megnyitása előtt elkészül. MTI Fotó: Varga György | [
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Föld-Trans 2001",
"Magyar Építők",
"Magyar Narancs",
"Zala-Elektro Kft.",
"ZÁÉV Építőipari Zrt.",
"FÉSZ Zrt.",
"Fertődi Építő és Szolgáltató (FÉSZ) Zrt.",
"RTL Klub Híradó",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Csiky Gergely Színház",
"TSPC Hungary Kft."
] |
Az MSZP véleménye szerint a honvédséget pártpolitikai propagandára használták, amikor a Honvédelmi Minisztérium megszervezte, hogy Gripen vadászrepülőgépek húzzanak át a Ferencváros stadionja felett, annak vasárnapi avatóünnepségén – mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Demeter Márta.
"Ezzel a Fidesz átlépett egy határt" – mondta Demeter Márta szocialista politikus, aki szerint a "vasárnapi attrakció" a legszerényebb számítások szerint is legalább 30 millió forintjába került az adófizetőknek. Gyenge érvnek és félrevezetésnek nevezte, hogy a gépek egy állami beruházás ünnepsége miatt szálltak fel, ahogy azt is, hogy a repülés beleszámít a pilóták gyakorló- és repült idejébe.
A vasárnapi esemény újabb kérdéseket vet fel – folytatta a politikus, aki korábban az ügyben már kérdésekkel fordult a honvédelmi tárca vezetőjéhez. Például azt, hogy pontosan mennyibe került a Gripenek repülése, azok pilótái milyen kiképzési tárgykör szerinti repülést hajtottak végre, illetve hogy ki dönti el, hogy a ezek a gépek a jövőben milyen rendezvényeken "valósíthatnak meg áthúzást" – sorolta.
Az MSZP elvárja, hogy a Honvédelmi Minisztérium azzal foglalkozzon, hogy az elmúlt négy év hibás honvédelmi politikáját követően végre érdemben javítsa a katonák élet- és munkakörülményeit, és tartsa fent a honvédség azon képességeit, amelyet a megszűnés határára sodortak – mondta Demeter Márta. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Fidesz"
] | [] |
Az Együtt szerint elfogadhatatlan, hogy a Magyar Nemzeti Bank 190 millió forint fizetés kiegészítést nyújtson saját dolgozóinak az MNB Sportkörön keresztül a társadalmi felelősségvállalásra és jótékonysági célra szánt pénzekből. Ennek révén minden sportköri tag évi 120 ezer forint adó és járulékmentes támogatáshoz jut, miközben a jegybanki dolgozók lényegesen jobban keresnek, mint a közalkalmazottak és a köztisztviselők, a jegybanki felsővezetők jövedelme pedig akár a havi 5-9 millió forintot is elérheti.
Mint írtuk, a sportra egészen nagyvonalúan költ az MNB:
Matolcsy bankjának dolgozói chartergépen utaztak volna versenyezni a CEU-tüntetések idején Majdnem akkora MNB-delegáció vett volna részt idén májusban a jegybankosok olimpiáján, mint ahány magyar sportoló versenyzett tavaly a riói olimpián. Sőt, úgy volt, hogy chartergéppel utaznak ki Franciaországba. Már lefoglalták az utat, amikor a jegybank vezetésében valaki észbe kapott, így borult a forgatókönyv, és csak ötvenen utazhattak el, ők is busszal. Hetven ember nevezési díját és némi szállásköltséget elbukott a jegybanki sportkör. Gerhardt Ferenc alelnök pedig hirtelen elveszítette a sportkör vezetését és az alelnökként felügyelt egyik területet is.
Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja szerint a Magyar Nemzeti Bank nem azért kapott egyedülálló intézményi függetlenséget, hogy az adófizetők pénzét szabadon költse. Márpedig a 24.hu által feltárt történet az MNB Sportkörének kiugró támogatásáról és a sportköri tagok külföldi utazásáról egy újabb példája annak, hogy az MNB vezetői játékpénz nyomdának nézik a független jegybankot. Ha már Budapesten nem lett olimpia, akkor legalább a jegybankosok olimpiáján hadd vegyenek részt – gondolhatták az MNB-ben. Eredetileg 120 főt fizettek be, majd a botrány kockázatát megérezve végül "csak" 50 embert küldtek ki a több napos franciaországi kiruccanásra, természetesen az adófizetők pénzéből. Így emelkedett a Sportkör éves támogatása 190 millióra, ami tagonként évi 120 ezer forint.
Spät Judit szerint is fontos az egészséges életmód, de semmi sem indokolja, hogy a bankszektor átlagát is meghaladó fizetések mellé a Nemzeti Bank dolgozóinak uszodabérletét vagy hobbi sportversenyeit is közpénzből finanszírozzák. Ezért az Együtt követeli, hogy az MNB fejezze be a pénzszórást és számoljon el, hogy mire költenek sportköri tagonként évi 120.000 forintot. Még fontosabb, hogy tegyék végre átláthatóvá a jegybanki dolgozók javadalmazását, hiszen egyre több extra juttatás kerül napvilágra, a szinte ingyenes lakáshitelektől kezdve a tiszaroffi kastélybéli vakációkon át az ingyen sportolásig.
Az MNB 2017. első félévében 1,3 milliárd forintot szánt jótékonysági, oktatási és kulturális célokra, ennek 15 százaléka jutott a Sportkörnek. Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy a világ talán legpatinásabb jegybankja, a Bank of England ennél jóval kevesebbet, a tavalyi évben körülbelül 320 millió forintnak megfelelő összeget költött ilyen célokra. Ezt viszont nem véletlenszerűen osztogatta szét, hanem elsősorban az angol jegybank dolgozóinak saját pénzbeli adományait egészítették ki, illetve további önkéntes munka megvalósulását tették lehetővé. A Bank of England dolgozói pedig maguk szerveznek jelentős jótékony célú projekteket. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"MNB Sportkör",
"MNB Sportköre",
"Bank of England"
] |
Kifizetetlen alvállalkozók, rendőrségi vagyonlefoglalás, nyomozás tartozás fedezetének elvonása miatt - ezek az állomásai a fűtésszerelőből lett milliárdos cége utolsó hónapjainak.
Több tíz, akár 100 milliós nagyságrendű elvégzett munka nincs kifizetve a Széll Kálmán teret felújító alvállalkozóknak, mindenki fut a pénze után és várja a csodát – érkezett az információ lapunkhoz az érintettektől. A teret felújító konzorcium két tagja közül csak a Wis Holding van bajban: a cég vezetőjének vagyoni részesedését a cégadatok szerint lefoglalta Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvisszaszerzési Hivatala.
Kérdésünkre a rendőrség kommunikációs szolgálata közölte: az ügyben a BRFK nyomoz különösen nagy értékre elkövetett tartozás fedezetének elvonása bűntett miatt. Az eljárásnak egy gyanúsítottja van, akit már ki is hallgattak.
Btk. 405. § Tartozás fedezetének elvonása 405. § (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy. vagy azt meghaladó értékre követik el.
Mivel a rendőrség a cég részvényesének vagyonát foglalta le, nem nehéz kitalálni, hogy a magyar milliárdosról, W. J.-ről van szó, hiszen a cégnek ő az egyetlen részvényese is.
Fűtésszerelőből milliárdos
A miskolci származású, fűtésszerelőként indult W. J. vagyonát építőipari tevékenységgel és építőanyag kereskedelemmel alapozta meg, majd ingatlanfejlesztések, később energetikai beruházások következtek, írta róla a napi.hu. Az üzletember A 100 leggazdagabb című 2014-es kiadványában a 64. helyen állt 10,2 milliárd forintra becsült vagyonnal. Árulkodó, hogy a 2015-ös kiadványban már nem is szerepel.
A státusz elvesztésének minden bizonnyal egyik fő oka lehetett, hogy, mint a napi.hu beszámolt róla, 2014-ben fizetésképtelenné vált és elindult a Váci úti Európa Center logisztikai és üzleti parkot fejlesztő Terra Invest Zrt. felszámolása. A milliárdos W. J. érdekeltségébe tartozó társaságnak tízmilliárdos hiteltartozása volt. A Terra Invest 51 százalékos tulajdonosa a saját ingatlan adásvételével foglalkozó Ladent Kft., amely a Wis Holding Zrt.-n keresztül W. J. üzletember érdekeltségébe tartozik. A Céginfo.hu adatai szerint W. J. a Terra Invest igazgatóságának tagja volt a társaság felszámolásának elindulásáig, 2014 október 17-ig.
Épp hogy Terra Invest felszámolását megkezdték, egy hónapra rá W. másik cége, a Wis Holding Zrt. (a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-vel konzorciumban) 5,3 milliárd forintos megbízást nyert el a Széll Kálmán tér felújítására. A szerződés szerint februárra be kellett volna fejezni a munkát, de az átadás három hónapot csúszott. Ezt a kivitelező azzal indokolta, hogy eredetileg nyári munkakezdéssel számoltak, de csak télen tudták elkezdeni a munkát, ami lelassította a folyamatokat.
A Széll Kálmán téri meló A WIS Holding Zrt. a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-vel konzorciumban (Széll Kálmán tér 2014 Konzorcium néven) nyerte el a budapesti Széll Kálmán tér (régen Moszkva tér) felújítását. A kivitelezési munkák 2015. januárjában kezdődtek el, az ünnepélyes átadásra 2016. június 17.-én került sor. 9 Galéria: Hivatalosan is átadták a Széll Kálmán teret Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A Széll Kálmán téri felújítás részletes számláit az Index kiperelte a BKK-tól. Az első négy mérföldkő számlái rendben meg is érkeztek (itt megtekinthetők). Az árak azonban az utolsó, ötödik mérföldkő, valamint a pótmunkák elszámolása után látszanak majd igazán. Ám ezeket a számlákat egyelőre pont a Wis Holding pénzügyi zavarai miatt még nem küldte el lapunknak a BKK.
Mint megtudtuk, olyan szerződést kötöttek, ami alapján abban az esetben, ha az alvállalkozóknak nem fizet a fővállalkozó, akkor a BKK kihagyhatja őt, és egyenesen az alvállalkozóknak utalhat. Ezt történt most is, de ez az elszámolás jóval bonyolultabb, mintha egy számlára fizetnének be mindent, és mindegyik alvállalkozót még így sem tudják bevonni. | [
"Wis Holding",
"Terra Invest Zrt."
] | [
"Európa Center",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvisszaszerzési Hivatala",
"Ladent Kft.",
"KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.",
"Széll Kálmán tér 2014 Konzorcium",
"W. J."
] |
Még nagyobb szava lenne a Parragh-féle kamarának, mi legyen a vállalkozóktól követelt hozzájárulás sorsa
Az idei évtől megváltozik a kötelező kamarai hozzájárulás beszedése. Már nem a területi kamarákhoz kell a vállalkozóknak befizetniük az 5000 forintot, legkésőbb március 31-ig, hanem központilag a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához (MKIK), egy a Gránit Banknál vezetett számlára. Mint a Klubrádió először lehozta, az a Gránit Bank gyűjtheti be tehát a kamarai hozzájárulásokat, amelynek többségi tulajdonosa Tiborcz István, a miniszterelnök veje lett nemrégiben. A kamarai hozzájárulás összege durván 3 milliárd forintot tehet ki egyébként, mintegy 600 ezer vállalkozóval számolva.
Megnéztük, a területi kamarák bankszámlaszámlalistáját, és összevetettük az MNB listájával, amiből az derült ki, hogy a 23 szervezet közül egyik sem vezeti a számláját a Gránit Banknál. Vagyis eddig a kamarai hozzájárulásból semennyi nem folyt be a Gránit Bankhoz, de most, hogy a Parragh László vezette MKIK-hoz kell érkezniük a befizetéseknek, az 5000 forintok mind a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő pénzintézetnél fognak landolni.
A törvényjavaslatot, amivel központosítani kívánta a kormány a kamarai hozzájárulás beszedését, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavaly márciusban nyújtotta be. Az eredeti indoklás szerint erre a források hatékonyabb felhasználása érdekében van szükség, hiszen amennyiben a kamarai hozzájárulások egységesen a Magyar Kereskedelemi és Iparkamarához folynak be, mód nyílik azon régiók fejlesztésére, forráshoz juttatására is, melyek jelenleg forráshiányosak.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara márciusi felmérése szerint a válaszadók 84 százaléka nem értett egyet azzal, hogy módosítsák a gazdasági kamarákról szóló törvényt úgy, hogy az 5000 forintos kamarai hozzájárulás beszedése és újraosztása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hatáskörébe kerüljön.
A gazdálkodó szervezetek akkor úgy nyilatkoztak: fontosnak tartják, hogy az általuk befizetett kamarai hozzájárulási díjat helyben, a területi kamaráknál használják fel és azt ne a Parragh László vezette MKIK ossza el. Úgy látszik, ez a kérés meghallgattatott, abban ugyanis nincs változás, hogy a beszedett kamarai hozzájárulások 90 százaléka továbbra is a területi kamarákat illeti meg, úgy, ahogyan eddig is. Csak eddig a területi kamarák utalták át a díj 10 százalékát a központnak, most a 90 százalékot utalja a központ.
A vállalkozásoknak azt érdemes még tudniuk, hogy akiknek a korábbi évekről tartozásuk van, azokat az 5000 forintokat továbbra is a területileg illetékes kamarákhoz kell utalniuk. Csak a 2022-től esedékes kamarai hozzájárulásokat kell az MKIK Gránit Banknál vezetett számlájára küldeni. | [
"Gránit Bank",
"Magyar Kereskedelmi és Iparkamara"
] | [
"Magyar Kereskedelemi és Iparkamara",
"MKIK Gránit Bank",
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara"
] |
Úgy látszik, egy bizonyos cég adott termékére írta ki a kormány az Otthon melege program keretében csütörtökön elindított, majd péntek délelőtt fel is függesztett gázkonvektorcsere-pályázatot – hívta fel lapunk figyelmét az egyik pályázó. A hirdetményben szereplő műszaki követelményeknek – például teljesítmény, energetikai besorolás, beállíthatóság – ugyanis mindössze három gázkonvektortípus felel meg a piacon lévők közül, ám ebből kettőnek az ára messze meghaladja a bruttó 150 ezer forintot, vagyis az elérhető legmagasabb támogatás összegét. Így egyetlen gyártó, a FÉG konvektora az, amelyre igazán megéri igénybe venni a vissza nem térítendő forrást. Nem ez lenne az első ilyen eset: több szakember egybehangzóan állítja, hogy a 2014 szeptemberében indult készülékcsere-programok valódi célja nem a lakosság megsegítése, hanem különféle – sokszor kormányközeli – üzleti körök nagyvonalú támogatása közpénzekből, környezetvédelmi köntösbe bújtatva.
hirdetés
Ez esetben a legkedvezőbb árú készülék gyártója az MFP-FÉG Kft., amelyet egy szingapúri offshore (bizonytalan tulajdonosi hátterű) cégen keresztül egyes információk szerint Felcsuti Zsolt birtokol, aki a leggazdagabb magyarok listáján a hetedik helyet foglalja el. A FÉG bevétele tavaly valamivel meghaladta a 26,2 milliárd forintot. A társaság idén tovább gyarapíthatja a hasznát, miután a hét magyarországi régióra tervezett konvektorpályázat mögött 1,5 milliárd forint központi forrás áll. Vagyis akár milliárdos nagyságrendű összeget is zsebre tehet a szokatlanul jól időzítve, éppen a megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező készülékkel piacra lépő vállalat.
A nyertes pályázó egyébként – maximum 80 százalékos támogatási arány mellett – legfeljebb 500 ezer forintot kaphat, ami lényegében három konvektort jelent. Az elnyert összeget az új készülékek beépítését követően, utólag kapják meg a szerencsés igénylők.
A FÉG új, úgynevezett parapetes, vagyis fali égéstermék-kivezetésű konvektora – amelynek a beépítését a pályázatot meghirdető fejlesztési tárca is ajánlja az útmutatójában – éppen az elérhető támogatás maximumába, azaz 150 ezer forintba kerül, és a gyártó éppen egy nappal a pályázat közzététele előtt dobta piacra. Érdekes módon a szaktárca előre ismerte a készülék műszaki jellemzőit, mivel már a korábban közzétett tájékoztatójában ajánlotta a berendezést a pályázóknak. A gyártó pedig jó előre pontosan tudhatta a gyártmánnyal szemben támasztott minisztériumi követelményeket, miután pont a megfelelő termékkel állt elő a kellő pillanatban. A készüléket forgalmazó egyetlen épületgépészeti és fürdőszoba-szaküzletlánc általunk felhívott munkatársa viszont semmilyen felvilágosítást nem tudott adni a berendezésről. Azt közölte, hogy eddig még nem látták a készüléket, a gyártmány első darabja csak hétfőn érkezik majd az üzletükbe.
A fokozatosan megnyíló program első két térségéből, a Közép-magyarországi és a Nyugat-dunántúli régióból megközelítőleg kétezer pályázat érkezett be a fejlesztési minisztériumhoz. Ám a hazai lakóingatlanokban csaknem hárommillió korszerűtlen gázkonvektor működik. Így az egyes szakértők által egyszerűen "kamupályázatoknak" minősített, alig egy-egy napig létező igénylési lehetőségek aligha segítenek a háztartások többségén, mivel az egész országban mindössze néhány ezer család kaphat a támogatásokból.
Hozzáértők úgy vélik: az utólagos finanszírozás miatt csak azoknak érdemes pályázniuk az ilyen kiírásokra, akik egyébként maguk is képesek finanszírozni a tervbe vett beruházást, vagyis minden költséget saját zsebből kell kifizetni. Ezután lehet bízni abban, hogy az állam visszatéríti a kért összeget. Fontos még, hogy a beruházás csak a pályázat benyújtását követően kezdhető meg. Abban az esetben pedig, ha valaki nagyon rászorul a pénzre, akkor a konvektorcserét csak a "miniszteri támogató döntés és a Támogatói Okirat kézhezvételét" követően kezdje meg, mert könnyen lehet, hogy végül nem jut hozzá a remélt több százezer forintos pénzügyi segítséghez, és emiatt anyagi nehézségei keletkezhetnek. Elemzők azt is hozzáteszik: az ilyen "kamukiírások" kedvezőtlen velejárója, hogy a lakosság egy része túlzott várakozásokat támaszt az "ingyenpénz" iránt. Emiatt halogatja a készülékcserét, a többség számára szinte borítékolható csalódás esetén pedig sokan végképp lemondanak az új berendezések beszereltetéséről. Ugyanakkor az is fontos körülmény, hogy az ilyen programokban csak a családok vehetnek részt. Az olyan ingatlanok tulajdonosai magánszemélyként sem pályázhatnak, ahol valamilyen vállalkozás működik. Emellett az is gondot okozhat, hogy a pályázat ugyan már lezárult, de az elbírálás a korábbi hasonló tenderekről kapott jelzéseink alapján akár három hónapot is igénybe vehet, a jövő év elején pedig újabb szigorítás lép életbe a konvektorokra. Ennek ellenére a fejlesztési tárca rendre azt fejtegeti, hogy "az Otthon melege program keretében meghirdetett családbarát pályázati konstrukciók célja, hogy gyors, megfelelő intenzitású támogatáshoz juttassák a lakosságot az ország egész területén." Hozzátéve: "a támogatások révén jelentősen javulhat a lakossági energiafelhasználás hatékonysága, nagymértékben hozzájárulva a hazai klímavédelmi célok eléréséhez".
Az általunk megkérdezett szakértők szerint azonban a valóságban ezek a jobbára csupán néhány óráig, csekély számú igénylő által elérhető kiírások inkább szolgálják a kormány propagandacéljait és a kormányzati körök üzleti érdekeit, mint a háztartások energiahatékonyságának a növelését. Ezen támogatások környezeti hatásai alig mérhetők, miközben egyes gyártók zsebében jól érzékelhető profit jelentkezik. Iparági forrásaink úgy vélik: már a korábban meghirdetett háztartásigépcsere-támogatások is "meghatározott gyártókra és forgalmazókra lettek kiírva".
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.23. | [
"MFP-FÉG Kft."
] | [] |
A Magyar Nemzeti Bank hat Pallas Athéné alapítványa tavaly feltűnően nagy összeggel, 430 millió forinttal támogatta a Vs.hu hírportál kiadóját, a New Wave Production Kft.-t, hogy fontos társadalmi és gazdasági jelenségeket, problémákat mutassanak be a honlapon. Az összeget dokumentumfilmek és egyéb multimédiás tartalmak gyártására kapta a vállalkozás – közölte kérdésünkre az alapítványokat összefogó Optima Befektetési Zrt. Szerettük volna megtudni, mire költötték a hatalmas összeget a portálnál, de a szűkszavú válaszok miatt nem sikerült, így szakértőket kérdeztünk meg, mennyibe is kerülhet egy-egy film, illetve egyéb tartalom gyártása. Az eredmény azt mutatja, a csaknem félmilliárdos összeg negyedénél kevesebből is elő lehetett volna állítani az anyagokat. Azért különösen érdekes a támogatás felhasználása, mert a mintegy 270 milliárd forintból létrehozott alapítványok éppen annak a cégnek juttattak közpénzt, amely mögött egyes feltételezések szerint közvetve Szemerey Tamás, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére áll, bár Szemerey ezt tagadta.
A legfontosabb kérdésre nem érkezett válasz
Amikor nekiálltunk a vizsgálódásnak, azt hittük, egyszerű lesz a dolgunk, hiszen az Optima kérdésünkre közölte, az alapítványok minden támogatási szerződés elszámolását szigorúan ellenőrzik, és minden esetben számlákkal alátámasztott tételes elszámolást kérnek. Meglepő volt, hogy ezek után mindössze négy használható adatot kaptunk, azt is egy hónap után, mert az Optima szerint túl sok mindenre kérdeztünk rá. Eszerint a 430 millió forint felhasználásával 68 videó készült, amelyből 29 dokumentumfilm, ezenkívül 232 cikk és 10 egyéb multimédiás anyag. A legfontosabb kérdésre, nevezetesen hogy mely filmeket és egyéb tartalmakat gyártottak a támogatásból, s azok egyenként mekkora költségvetéssel készültek, nem kaptunk választ.
Ezért filmes, dokumentumfilmes szakértőkhöz fordultunk, hogy a Vs.hu honlapon a video- és dokumentumfilm néven megjelentek gyártási költségét becsüljék meg. Az egyik, több évtizedes gyártási tapasztalattal rendelkező filmstúdió a videók és dokumentumfilmek gyártását darabonként 300 ezer és 1 millió forint körüli összegből vállalná. A cég vezetője hozzátette, azt is bele lehet magyarázni, hogy ennél sokkal többe került a gyártás, de a tényleges költségre vonatkozó becslésük reális. 1 millió forint körüli összeget mondott Sós Ágnes Balázs Béla-díjas dokumentumfilm-rendező is a filmek darabonkénti gyártási költségvetésre. Ő kiemelte, bár a filmek hossza néhány perctől egy óráig terjed, a költségeket nem ez határozza meg, hanem az elkészítésére fordított munkaidő, és a forgatáshoz, vágáshoz használt eszközök díja, amely jól megbecsülhető a megtekintett filmek alapján. Hozzátette, a honlapon megjelent filmek nem dokumentumfilmek, sokkal inkább tévés riporthoz hasonlíthatók. Kérdésünkre elmondta, negyedszázados szakmai pályafutása alatt készített húsz nagy dokumentumfilmet és számtalan kisebb alkotást, s azok költségvetése összesen nem éri el a 100 millió forintot. Mindez úgy, hogy a két utolsó alkotás európai szintű költségvetéssel készült, így jelentősen meghaladta a hazai finanszírozási szintet. E két film költségvetése magasabb, mint az általa készített összes többire fordított teljes összeg. Az arányok érzékeltetésére hozzátette, a dokumentumfilmek gyártási ideje minimum egy év, de akadt olyan is, amelyet hét évig forgattak. Kovács Kristóf Besence Open című, számtalan rangos fesztiválon sikeresen szereplő alkotása például négy évig készült, és mindössze 6 millió forintos támogatást kapott a mecenatúrától.
A negyedébe sem került
Ha mindezek alapján a videotartalmakat és "dokumentumfilmeket" is egységesen 1 millió forinttal számoljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy 68 millió forintból legyárthatók lettek volna. Ez persze lehetett volna kicsit több, hiszen vannak a filmek között külföldön forgatott alkotások is, de lényegesen nem emelkedhet az összeg. Az Optima által exkluzív multimédiás nagyriportnak – ez bújik meg az egyéb multimédiás tartalom kifejezés mögött – nevezett tíz alkotás költsége nehezen becsülhető, hiszen kérésünk ellenére azok címét és költségvetését sem közölték, de a honlapon a Mega kapcsoló alatti tartalmakról lehet szó. Ezen tartalmak az Optima tájékoztatása szerint az újságírói szövegen túl álló- és mozgóképes anyagok, hanghatások, animációk, térképes ábrázolások, adatmegjelenítések. Talán nem tévedünk sokat, ha úgy számolunk, hogy azok sem lehettek drágábbak a filmeknél, azaz a tíz nagyriport hozzávetőleg 10 millió forintba kerülhetett. A 232 cikket darabonként 15 ezer karakteres terjedelemmel – ez egy hagyományos újságoldalnak felel meg – és cikkenként 50 ezer forintos, tisztességes szerzői díjjal számolva 11,6 millió forintot kapunk.
Mindezt összeszámolva arra juthatunk, hogy a becsült gyártási költség valahol 90 és 100 millió forint között lehet, s akkor az esetlegesen megkövetelt önrészt még figyelembe sem vettük. Vagyis amíg a kifejezetten a fenti célokra kapott összeg 430 millió forint volt, addig a becsült gyártási költségük ennek a negyedét sem érte el.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 11. 19. | [
"Optima Befektetési Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Vs.hu",
"New Wave Production Kft."
] | [
"Pallas Athéné"
] |
A BKV vezérigazgatója feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen a menedzserszerződések kapcsán, különösen nagy vagyoni kárt okozó bűncselekmény gyanúja miatt. Kocsis István ezt a lépését szerdán sajtótájékoztatón jelentette be Budapesten.
A BKV belső ellenőrzése szerdára készült el azzal a 400 oldalas vizsgálati anyaggal, amely annak a 96 volt vagy jelenlegi dolgozónak a foglalkoztatásával, bérével, premizálásával foglalkozik, aki menedzserszerződéssel volt a cégnél vagy 10 millió forintnál nagyobb összegű végkielégítést kapott. Kocsis István e vizsgálat nyomán tett feljelentést.
A vizsgálati anyagot a cég a honlapján is közzé fogja tenni - mondta a vezérigazgató, aki szerint a feljelentés nyomán az elmúlt három év vezetői közül bárki felelősségre vonható, de ez a rendőrség feladata.
Az ellenőrzés mind a 96 munkavállaló foglalkoztatását egyenként vizsgálta meg, és ennek alapján megállapítható: 48 esetben történt olyan többletkifizetés, amely a társaság számára előnytelen és nem volt benne a szerződésekben - ismertette Kocsis István. Konkrét neveket azonban a sajtótájékoztatón nem mondtak.
Trükköztek a végkielégítések növelése érdekében - mondta a vezérigazgató. Úgy fizettek ki titoktartási pénzt, hogy az nem szerepelt a szerződésben, a szerződés szerinti 12 havi átlagbérhez plusz kéthavi keresetet adtak, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt röviddel elbocsátották a dolgozót, és így járt a munkavállalónak a végkielégítés.
Voltak olyanok is, akiknek bár határozatlan idejű szerződésük volt, mégis a jóval kedvezőbb, határozott idejű megállapodásra vonatkozó feltételeket alkalmazták, és többen voltak, akiknek egyéves felmondási idejük volt. Mindezzel mintegy félmilliárd forint kárt okoztak a cégnek - közölte Kocsis István. A vezérigazgató elmondta azt is, hogy 15, átlagosan egy évig a cégnél dolgozó munkavállaló több lelépési pénzt kapott, mint 51 olyan, aki 30 évet dolgozott a cégnél. Nehéz elhinni, hogy ezeket a szerződéseket tévedésből kötötték volna - tette hozzá.
A vezérigazgató közölte továbbá: a BKV minden élő - több mint ezer - szerződést kitett a honlapjára, ezek tartalmazzák, hogy ki, mit, mennyiért, milyen határidővel csinál. Felkerülnek a honlapra a 2006 januárjától megkötött tanácsadói szerződések is. Annak érdekében pedig, hogy a jövőben ne legyenek ekkora összegű kifizetések, a BKV új koncepciót készít a menedzserszerződésekre.
Mint azt Kocsis István elmondta, a jelenlegi határozott idejű szerződések helyett a határozatlan idejűekre szándékoznak áttérni, a munkaviszony megszűnése esetén pedig a munka törvénykönyvét tekintik majd mérvadónak. Közölte továbbá, a koncepció szerint a jövőben csak előre kiírt, majd elbírált feladatok után volna adható prémium, amelynek összege nem haladhatja meg a bruttó keresetet. A tervek szerint a távozó vezetők a jövőben nem kaphatják meg ingyen az általuk használt szolgálati gépkocsit és az egyéb nagy értékű használati tárgyakat.
Kocsis István a sajtótájékoztatón bejelentette: harminc vezetőtársával együtt lemondtak a negyedik negyedéves prémiumuk 50 százalékáról. Ezt az 55 millió forintot a cég a buszpark javítására fogja fordítani - tette hozzá.
Tarlós: és mi van a tanácsadói szerződésekkel?
Alapvetően pozitív Kocsis István BKV-vezérigazgató feljelentése a menedzserszerződések ügyében, de a nagyobb hányadot kitevő tanácsadói szerződésekről még mindig nem beszélnek, pedig ezek az ügyek hárommillárd forintot jelentenek - közölte Tarlós István, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A politikai felelősség megkerülhetetlen, nyilvánvalóan látszik, hogy "talicskával tolták kifele a pénzt" a BKV-ból - jelentette ki. Tarlós szerint hihetetlen, hogy ezekről az ügyekről a főpolgármester-helyettes nem tudott, mert informálisan ezekről évek óta hallani lehetett. Mint mondta, a szocialistáknak 15 évük volt, hogy rendbe tegyék a vállalatot, de azokkal az intézkedésekkel, amelyekkel most akarnak segíteni, "esélye sincs" a BKV-nak arra, hogy kilábaljon a helyzetből. | [
"BKV"
] | [] |
– Rendesen belekerültek a politikai darálóba azzal, hogy a Miniszterelnökség kijelölte a KEHI-t a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára.
– A KEHI felállítása óta eltelt húsz évben példa nélküli az a támadás, amit ennek az ügynek a kapcsán ki kell állniuk a munkatársainknak. Ellenőreink nem közszereplők, hanem állami tisztviselők, akiket ehhez képest újságírók, fotósok és kamerák hada vár, amikor az előre bejelentett vizsgálatra megérkeznek. Ez egy hivatalos eljárás, a politikai csatát vívják meg másutt az érintettek.
– A KEHI jogosult vizsgálni ezeket a szervezeteket, ez egyértelműen levezethető a jogszabályból. Abból az 58 szervezetből, amelyeket az első körben megkerestünk, a többség nem is kifogásolta ezt. Szeretném hangsúlyozni, hogy a KEHI semmi mást nem kér be, mint közérdekből nyilvános adatokat. Azt gondolom, hogy akinek nincs takargatnivalója, annak egy pénzügyi ellenőrzéstől sem kell tartania.
– Azt mondja, csak közérdekből nyilvános adatokat kérnek be, de 2010 óta egészen a legutolsó számláig, alvállalkozói-beszállítói szintig ellenőrizhetnek.
– Így van. És ennek köszönhető például, hogy két, egymással szorosan összefonódó alapítványnál is fel tudtuk deríteni az 1 százalékos adófelajánlásokkal kapcsolatos visszaéléseket. Ezek az alapítványok, és ezt csak zárójelben jegyzem meg, szintén minden követ megmozgattak, hogy akadályozzák a munkánkat. A két alapítványnál a számlákat egyenként ellenőrizve derült fény arra, hogy az évek során az adó egy százalékából összesen hozzájuk befolyt 966 millió forintból mindössze 68, azaz hatvannyolc millió forintot fordítottak a beteg gyerekek és családjaik közvetlen pénzügyi támogatására, ezzel szemben közel 270 millió Ft-ot a működésükre és a saját reklámozásukra használtak fel. De a számlaellenőrzések során bukkantunk olyan esetre is, hogy különböző cégek közbeiktatásával papíron kétszer annyiért adományozott egy orvosi eszközt egy kórháznak egy alapítvány, mint amennyit a valóságban kifizetett érte a beszállítónak. A beszámolókban persze minden rendben volt, és a kórház is hozzájutott a műszerhez, csak éppen az adóforintokból folyt el több tízmillió forint magáncélokra. Az ördög tehát sokszor a részletekben rejlik, és ez nyilván nincsen másképp a Norvég Alappal kapcsolatban sem. A KEHI 2008 és 2010 között már folytatott az Alapnál úgynevezett mintavételes ellenőrzést, de akkor még nem vizsgálódhattunk ilyen mélységben, mert nem volt erre jogszabályi felhatalmazásunk.
– Mennyi idő múlva csitulhatnak a kedélyek, mikorra zárulhat le a Norvég Alap vizsgálata?
– A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen nagy, sok szervezetet érintő, áttekintő vizsgálat legalább három hónapot vesz igénybe, persze, ha csúszik az adatok kiadása, csúszhat az ellenőrzés is.
– Az elmúlt négy évben hány ügyben vizsgálódott a KEHI?
– Csaknem száz ellenőrzést folytattunk, amelynek során több mint ezer állami tulajdonú, vagy azokkal kapcsolatban lévő, illetve költségvetési pénzt felhasználó céget, szervezetet ellenőriztünk. A négy év alatt 118 feljelentést tettünk, ez összesen 95 milliárd forint elkövetési értéket jelent, ekkora az a vagyoni hátrány, ami szerintünk érte, vagy szerencsés esetben, mert nem történt még kifizetés, érhette volna az államot. Mindössze három esetben nem rendeltek el nyomozást, ami, azt gondolom, nagyon szép eredmény és a kollégáim szakmai munkáját dicséri.
– A KEHI által vizsgált és nyilvánosságra került ügyek között gyakorlatilag csak olyat találni, kivéve mondjuk, a Hortobágyi Nemzeti Parkot érintő földhaszonbérleti szerződéseket, amelyek nem az előző kormány idejére nyúlnának vissza.
– Mivel 2010-ben kormányváltás volt, természetes, hogy az az óta indított vizsgálatok főként az előző kormány idején zajló ügyleteket érintik. Sőt, számos ügy előzménye egészen a 90-es évekre nyúlik vissza.
– Nincs tehát semmilyen politikai nyomás felülről a KEHI-n?
– Az elmúlt négy évben egyszer sem kaptam utasítást arra, hogy mit írjak le. Biztos furcsának hangzik ez kívülről, de az, hogy jelentéseink a kormánynak készülnek, és nem nyilvános, döntéselőkészítő anyagok, teszi igazán lehetővé, hogy mindenfajta befolyástól mentesen dolgozzunk, és jelentéseinkben az igazat írjuk le.
– Akkor most majd akár a stadionépítésekre költött költségvetési forintok felhasználását is alvállalkozókig menően vizsgálhatják.
– Vizsgáljuk is, ha erre utasítást kapunk és van hatáskörünk. Azt azért reálisan kell látni, hogy ennél lényegesen kisebb költségű beruházásnál, a sanghaji világkiállítás pavilonjánál máig igazságügyi szakértők vitatkoznak azon, hogy a beépített anyagok milyen értéket képviseltek, pedig a pavilont már rég elbontották.
Névjegy Gaál Szabolcs Barna (40)
1998 és 2000 között ügyvédjelöltként dolgozott a Radnai-Tóth Ügyvédi Irodában.
2000-től 2001-ig a Központi Kárrendezési Iroda főigazgatói titkárságát vezette.
2001 és 2007 között már volt a KEHI munkatársa, jogászként, később jogi osztályvezetőként, majd főosztályvezető-helyettesként.
2007 és 2010 között a Pokorni Zoltán polgármester vezetése alatt álló XII. kerületi Önkormányzat jegyzőjeként dolgozott.
2010 júniusától a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke.
Szerző: Haiman Éva | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Norvég Alap"
] | [
"Radnai-Tóth Ügyvédi Iroda",
"Központi Kárrendezési Iroda",
"Hortobágyi Nemzeti Park",
"XII. kerületi Önkormányzat"
] |
Amikor három hete Németh Szilárd benyújtott egy törvényt, ami a Magyar Postát lényegében felmentette a közérdekű adatok közlése alól, akkor azt írtuk, hogy "e törvény szellemisége jobban fenyegeti a magyar demokráciát, mint száz másik, amit az utóbbi években hoztak". Azért aggódtunk, mert már akkor terjedtek olyan hírek, hogy ez csak a kezdet, és újabb állami cégek következnek, és a Fidesz végső célja a közérdekű adatok megismerhetőségét előíró törvény szétrombolása, csak ezúttal nem a törvény szűkítésével, hanem azzal a módszerrel, hogy sorra szedik ki a fontos állami cégeket a törvény hatálya alól.
Nem kellett sokat várni, máris itt a következő hasonló törvény, ami alapján
a Magyar Nemzeti Bank az érdekeltségébe tartozó gazdasági vállalkozások és alapítványok dokumentumait titkosíthatja.
Az MNB-s cégek esetében a magyarázat nagyon hasonló mint a Posta esetében volt: a gazdasági érdekek védelme. Központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekekre és üzleti titkokra hivatkoznak, ami teljesen érthetetlen egy jegybank esetén, aminek nincsenek piaci versenytársai, a devizapolitikai tevékenységét pedig nem külön cégekben folytatja.
Az MNB alapítványai esetében még hajmeresztőbb az érvelés, ott egészen konkrétan az van, hogy attól kezdve, hogy az MNB alapítványokba önti a pénzét, az a pénz megszűnik közpénznek lenni. Szó szerint ez szerepel a törvény indoklásában:
"Alapítvány létesítése esetén tehát a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján az is megállapítható, hogy az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Annak ellenére tehát, hogy az alapító korábban közvagyonként gazdálkodott az alapítvány javára juttatott vagyonnal, ez a vagyontömeg — kikerülve az alapító vagyonából és annak felügyelete alól — egy újonnan létrejövő jogi személy tulajdonába kerül, ezáltal pedig köztulajdon jellegét is elveszíti."
Ez egy jogerős bírósági ítéletnek mond ellent!
A törvényt megfogalmazók azt nem vették figyelembe, hogy a Fővárosi Törvényszék ezt egyáltalán nem így gondolja. A bíróság másodfokon, és így jogerősen is arra kötelezte az MNB-t, hogy adja ki az alapítványa gazdálkodására vonatkozó adatokat, mert azok közérdekű adatok.
Nem néhány fillérről van szó, hanem óriási pénzről. Az MNB-s alapítvány esetében konkrétan 250 milliárd forint elköltéséről van szó.
A bíróság nem fogadta el az MNB érvelését, miszerint az alapítványi pénzek nem közpénzek. Az ítéletben többek között ez áll:
"amellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank vagyona nemzeti vagyon, a Magyar Nemzeti Bank közpénzből is gazdálkodik", továbbá "minden kizárólagosan állami tulajdonban álló szervezethez az állam által juttatott, vagy oda bármilyen más forrásból beérkező pénzeszköz közpénz".
A Bánki Erik fideszes képviselő által hétfőn benyújtott törvény ezt a bírósági ítéletet akarja felülírni.
Hozott tehát egy magyar bíróság egy jogerős ítéletet, ami nem tetszik az MNB-nek, ezért a parlament most hoz egy törvényt, ami arról szól, hogy amit a bíróság mond, az nem is úgy van.
Az MNB-s alapítványokkal kapcsolatos információkat Tóth Bertalan szocialista politikus perelte ki, ahogy a Postát is ugyanő perli közérdekű adatokért.
Úgy tűnik, ha Tóth kérdez, akkor a Fidesz törvénymódosítással válaszol.
Az összefüggés azért is valószínű, mert ahogy a postatörvényben, úgy az MNB-s törvényben is világosan benne van, hogy a titkosítás a folyamatban lévő adatkérési ügyekre is vonatkozik.
A fideszesek nem vacakolnak, gyorsan biztosra akarnak menni, nehogy kiderülhessen, hogy Matolcsy György vezetésével a jegybank hogyan forgatja az állami százmilliárdokat.
Bánki Erik sürgősséggel nyújtotta be a törvényt, vagyis kedden már a posta szerződéseinek titkosításával együtt ezt is megszavazhatja a parlament. Így még azelőtt titkosítani lehet az MNB pénzének a sorsát, hogy azt a bírósági végzés nyomán a banknak ki kellene adnia.
Ugyanez a törvénymódosító javaslat egyébként Matolcsy György fizetését megduplázza, Papcsák Ferenc fizetését pedig megháromszorozza. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Magyar Posta",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett az Együtt a milánói expóra készült, 60 millió forintba kerülő 16 film miatt, és választ várnak Szőcs Géza kormánybiztostól: elkészültek-e egyáltalán az alkotások. Feljelentést tesz az expó magyar pavilonjának költségvetése miatt a Demokratikus Koalíció is. A Liberálisok az Állami Számvevőszéktől követelnek vizsgálatot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint nem igaz, hogy "senki által nem látott filmek készültek a világkiállításra".
Az Együtt hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést a rendőrségen a Focus Media Center Kft. hatvanmilliós szerződései kapcsán. Az Együtt fölszólítja Szőcs Géza kormánybiztost, hogy bizonyítsa be: a filmek valóban elkészültek a milánói világkiállításra, és azokat be is fogják mutatni.
60 millió 16 kisfilmért
Az Együtt arra figyelt fel, hogy az Index.hu azt írta, a Focus Media Center Kft. 59 630 000 forintért készíthetett "a lombard–magyar, illetve a milánói–magyar kapcsolatokról szóló 16 darab filmalkotást" a milánói világkiállításra, ám a portál szerint a filmeket senki sem láthatta.
Az Együtt fölszólította Szőcs Géza kormánybiztost, hogy bizonyítsa be: a filmek valóban megfelelő minőségben elkészültek, és azokat be is fogják mutatni. Amennyiben ezt nem teszi, úgy azt feltételezik, hogy ez nem történt meg. Szőcs egyébként a portálnak azt ígérte, elküldi a filmeket.
A DK is feljelent
A Demokratikus Koalíció (DK) szintén feljelentést tesz a milánói világkiállítás ügyében. Varju László, a DK alelnöke közölte azt is, hogy az expó ötmilliárd forint feletti költségei miatt kérdéssel fordul Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterhez is. Szerinte nem tudnak elszámolni a költségekkel.
ÁSZ-vizsgálatot követelnek
A Liberálisok pedig arra kérik Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, hogy indítson vizsgálatot a pénzügyi visszaélések gyanúja miatt. Az ellenzéki párt ezt azzal indokolta, hogy a pavilon építésének 2 milliárdos költségén túl 2,3 milliárdot költöttek a programokra, amit 900 millió forintos pótköltségvetéssel egészítettek ki. | [
"Focus Media Center Kft."
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Állami Számvevőszék",
"Demokratikus Koalíció"
] |
A multik profitéhségében találta meg nemrég a miniszterelnök a kórházak eladósodásának fő okát. Orbán Viktor szó szerint azt mondta, hogy "olyan nagy értékű, külföldi tulajdonú cégektől befogadott szolgáltatások okozzák az adósság nagy részét, amelyek egyébként ezeknél a cégeknél extraprofitot eredményeznek". A kijelentés értelmezésében sajnos a kormány nem sietett a segítségünkre, ezért megpróbáltam megnézni, hogy mi lehet mögötte.
A kórházi tartozásokkal kapcsolatban indított központosított adósságrendezés – ennek hátteréről nemrég írtunk cikket – során vannak olyan külföldi tulajdonú cégek, amelyek részt vesznek a tárgyalásokon, mivel több mint 100 millió forinttal tartoznak nekik az egészségügyi intézmények. Igaz, az nem látszik, hogy ezek kifejezetten szolgáltató társaságok lennének, de talán nem kell ragaszkodni a pontos miniszterelnöki szóhasználathoz, érdemes mindenféle egészségügyi beszállítót megvizsgálni.
Az adósságrendezési tárgyalásokkal kapcsolatban kommunikáló Orvostechnikai Szövetségnek egyaránt vannak magyar tulajdonú és multinacionális hátterű tagjai. Sokan részt vesznek a tárgyalásokon, és még többeket érint a kórházak késve fizetése. Noha nem tagja a szervezetnek a tárgyalásokban érintett összes vállalat, de a tagság jó keresztmetszetét adhatja a problémával érintett céges körnek. Ezért megnéztem a honlapon feltüntetett összes tagvállalat 2014 és 2018 közötti gazdálkodását*A tavalyi adatokat csak május végéig kell leadniuk a cégeknek., legyűjtve az árbevételt, az adózott eredményt, illetve kiszámolva az ezekből adódó profitrátát. Az összesítés során külön néztem meg a 26 magyar tulajdonú és a 14 nemzetközi hátterű társaságot.*A dán Coloplast magyarországi képviseletének nem elérhetők a számai.
A multik számai alapján egyáltalán nem látszik, hogy kiemelkedő profitot érnének el, sőt nyereségrátájuk kifejezetten szerénynek mondható, lényegében végig a 2-3 százalékos sávban alakult az említett öt évben.
Bár a kormányzati kommunikációban ezúttal nem került elő, a sok országban működő cégek esetében gyakran felmerül, hogy mennyire lehet megbízni a magyarországi kimutatásaikban. A transzferárak által lehetővé tett széles mozgástérről korábban több cikket is írtunk, a tavalyi sztrájk idején pedig érdekes módon az Audi maga jött elő ilyen érvekkel. Esetünkben most az a legnagyobb kérdés, hogy a csoporton belül, de külföldről beszerzett árukat – legyenek azok gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök, műtéti fogyóanyagok – piacinak tekinthető áron vásárolják-e meg a magyarországi leányvállalatok, vagy valamivel drágábban, ami csökkenti az itteni profitot (és növelheti a magyar kórházak kiadásait).
Ezt nem lehet megítélni a cégek kiegészítő mellékletei alapján sem, arról viszont lehet némi képet alkotni, hogy csoporton belül kifizetett menedzsmentdíjak, onnan vett szolgáltatások révén csökken-e a magyarországi profit. Az öt legnagyobb árbevételű külföldi hátterű cég legutóbbi kiegészítő mellékletei alapján az látszik, hogy van arra példa, hogy egyik évről a másikra szinte pontosan annyival*339 millió forinttal ugrott meg "az egyéb tanácsadásra, szakértői tevékenységre" kiadott összeg, mint az adott cég 2018-as profitja, amely árbevétel-arányosan 3,6 százalék volt.
Ennyi alapján persze nem lehet megítélni, hogy mennyire volt üzletileg szükségszerű vagy indokolt ez a kiadás, annál az esetnél pedig pláne nem, ahol az egyéb ráfordításokon belüli "egyéb" kategória összege közelítette meg az éves profitot. Ahogy arról is csak sejtésünk lehet, hogy mennyire boldogulna egy másik cég a nyeresége közel felébe kerülő menedzsmentszolgáltatások nélkül.
Az ilyen tételek nélkül valószínűleg néhány százalékponttal magasabb lehetne a multi hátterű cégek magyarországi profitja, de azért ez nagyságrendi eltérést önmagában nem okoz. A magyar tulajdonú cégek profitrátájához kerülnének sokkal közelebb, igaz, ehhez is tartozik némi módszertani kiegészítés. A tavaly óta csődvédelem alatt működő debreceni Dispomedicor ugyanis 2016 és 2018 között már olyan nagy veszteséget termelt, hogy az teljesen eltorzítaná a teljes magyar mezőny számait*A legnagyobb különbség 2018-ban adódik, amikor a Dispomedicor számait is figyelembe véve mindössze 1,5 százalék lenne a magyar tulajdonú cégek nyereségrátája., ezért ezt a céget kivettem az elemzésből.
Az mindenesetre nem látszik, hogy olyan extraprofit lenne akár a multiknál, akár a magyar cégeknél, ami a kórházak kiszipolyozására utalna. A multiknál a cégek közötti szórás sem nagy, 0,05 és 6,77 százalék között voltak 2018-ban a profitráták. A magyar tulajdonúaknál már jobban kileng az inga, -10,58 és 30,87 százalék között, de az utóbbi vállalkozás nem is nyert közbeszerzést, és a követelések alacsony állománya is arra utal, hogy nincs kapcsolatban az állami egészségüggyel.
Érdemes emellé odatenni azt a grafikonunkat, amely a legmagasabb árbevétel-arányos eredményt felmutató építőipari cégek 2018-as nyereségrátáját mutatja. Jelentős részben ezek is közpénzes megbízásokból jöttek össze (uniós, állami, önkormányzati forrásból származik a bevételük), a profitráta sokkal magasabb az egészségügyinél, mégsem hallottuk még, hogy akár egyetlen kormányzati ember is ostorozta volna ezeknek a cégeknek az extraprofitját.
Hasonló a helyzet az állami kommunikáció kizárólagos beszállítójának számító Balásy Gyula-féle ügynökségekkel (New Land Media, Lounge Design) is, amelyek együtt 2018-ban 18 százalékos profitrátát értek el. Szinte kizárólag állami bevételekből, mégse hallottunk egy rossz szót sem az extraprofitjukról, miközben nyíltan azt talán kormányzati oldalról sem kérdőjeleznék meg, hogy a kórházi ellátás színvonala fontosabb, mint a kék plakátoké. (A grafikonon a nyilakkal lehet lépni az árbevétel, a profit és az osztalék között.)
Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne mit megreformálni a kórházak gazdálkodásában, ne lehetne valamennyi pénzt megfogni a beszerzéseknél. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) miniszterelnök által is többször emlegetett jelentéseiben indokolatlanul drágán beszerzett szolgáltatásoknak ugyan konkrétan nincs nyomuk*Legalábbis a közzétett dokumentumokban én nem találtam ilyesmit., olyan megállapításokban azonban nincs hiány, amelyek alapján előfordulhat ilyesmi.
"Több esetben előfordult, hogy a jogszabályban előírtak ellenére elmaradt a közbeszerzési eljárás lefolytatása" – írta például az ÁSZ a Bács-Kiskun és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházzal kapcsolatban. "A közbeszerzési szabályok sorozatos megsértése ugyanúgy jellemző volt, mint az, hogy a konszolidáció ellenére folyamatosan újratermelődött a szállítói tartozásállomány" – írta egy másik jelentésben a szervezet. A feltárt hiányosságok komoly korrupciós veszélynek teszik ki az érintett társaságokat, valamint kaput nyitnak a pazarló és átláthatatlan közpénz-felhasználás előtt – mondta Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök hét kistérségi egészségügyi szolgáltató ellenőrzése után.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvek óta tudható, hogy "botrány és anarchia" van a magyar kórházakbanAz Állami Számvevőszék már évekkel ezelőtt leírta a magyar kórházakról azokat a megállapításokat, amelyek miatt most Domokos László nagy sajtóvisszhanggal bírálta az intézményeket.
A legutóbb ellenőrzött kórházak esetében is mindig vannak hiányosságok. "A kórház pénzügyi gazdálkodása nem volt szabályszerű, az elszámolt bevételek és kiadások esetében nem rendelkezett bizonylattal" – írta az ÁSZ a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórházról. "A kórház a bevételek beszedése és a kiadási előirányzatok felhasználása során nem tartotta be a jogszabályi előírásokat. A gazdálkodási jogkörgyakorlás nem volt szabályszerű az ellenőrzött időszakban, aminek következtében nem volt biztosított, hogy a közpénz felhasználására a közfeladat ellátása érdekében került sor" – írták a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházról.
De nem kapott jobb értékelést a kórházak felett álló*Középirányító szerepet betöltő. állami szervezet, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), illetve jogelődje, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) sem.
"Négy kórháznál az ÁSZ azt is ellenőrizte, hogy a központosított közbeszerzéseket a GYEMSZI lefolytatta-e. A GYEMSZI – a létrehozásáról szóló kormányrendelet előírása ellenére – nem gondoskodott a gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök és a fertőtlenítőszerek vonatkozásában a közbeszerzések központosított lefolytatásáról, amelynek következtében elmaradt a központosított közbeszerzésekből fakadó előnyök kihasználása. A központosított közbeszerzések elmaradása – a korrupciós veszély mellett – együtt járt a magasabb beszerzési árak kockázatával, a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetősége így nem volt biztosított"
– írta az ÁSZ. Itt a válasz arra, hogyan fordulhat elő az a Gulyás Gergely által megemlített*A felvételen 1:17:10-től. jelenség, hogy egyes kórházak egészen eltérő áron szereznek be lényegében ugyanolyan terméket.
A szervezet ellenőrzésekor a kórházi beszerzésekről nem írt, de az ÁEEK-ról is leszedte a keresztvizet az ÁSZ. A vizsgálat megállapítása szerint 2015 és 2016, illetve 2017 között nem volt szabályszerű a központ pénzügyi, illetve vagyongazdálkodása.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a kormányzatnak először a saját oldalán kéne rendet tennie, a beszerzési anomáliák jó része ezáltal meg is szűnhetne. Több magyar tulajdonú cégnél abban bíznak, hogy ezáltal jobb esélyekkel indulhatnának a tendereken, mert jelenleg elég alacsony, 18 százalék körüli a beszállítói arányuk a magyar egészségügyben, és míg egyes kórházakban tárt karokkal fogadják nemzetközi színvonalú termékeiket, máshova képtelenek bekerülni.
A beszerzések megreformálása azért is jobb módszernek tűnik, mint a multik nyomasztása, mert az utóbbi visszaüthetne a külföldön terjeszkedő magyar cégekre. Az átlátható versenyre épülő tenderek valószínűleg abban is segítenének, hogy még akkor is többet ki lehessen hozni a magyar egészségügyből, ha nem szán rá több pénzt a kormány. Az más kérdés, hogy ez önmagában aligha elég a kórházak jövőbeni eladósodásának megakadályozásához.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUgyanilyen kevés pénzből is lehetne jobb egészségügyet működtetniVannak még európai országok, amelyek olyan keveset költenek egészségügyre, mint mi, de szinte kivétel nélkül jobb szolgáltatást hoznak ki belőle, és náluk az emberek is tovább élnek.
Vállalat adósság egészségügy extraprofit kórházak profitráta Olvasson tovább a kategóriában | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ",
"Lounge Design",
"Bajcsy-Zsilinszky Kórház",
"New Land Media",
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház"
] | [
"Szent Lázár Megyei Kórház",
"Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet",
"Orvostechnikai Szövetség",
"Állami Számvevőszék"
] |
A Nakama már több mint 2600 milliós forgalmat hozott össze, és ez még csak nem is az üzletasszonyok legjövedelmezőbb közös vállalkozása.
A törvényi határidő után, de közzétették Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília közös cégének mérlegét: a Nakama & Partners Kft. tavaly 375,2 millió forintos nettó értékesítés mellett a korábbiakhoz képest szerény, 9,1 millió forintos adózott eredményt ért el. A 2015 decemberében alapított, az Opten szerint kilenc főt foglalkoztató reklámügynökség fennállása óta összesen 2634 millió forintos bevételt hozott és 700,5 millió forint nyereséget termelt, a jövedelmezőségre összességében tehát nem lehet panasz.
A tavalyi év után az üzletasszonyok nem szavaztak meg maguknak osztalékot, nem úgy, mint a 2019-es év után, amikor is a cég mindössze 24,3 forint nyereséget mutatott ki, mégis 160 millió forintot vettek ki a cégből.
A Nakama & Partners története nem csak Rogán Antal korábbi feleségének jelenléte miatt izgalmas. A vállalkozást Sarka Kata még Hajdú Péter feleségeként alapította a jelenlegi férjével, az ekkor már a NER legfelsőbb köreiben emlegetett Bessenyei Istvánnal. 2016-ban Bessenyei Rogán-Gaál Cecíliának adta el üzletrészét, a tulajdonosi felállás azóta mindössze annyiban változott, hogy Rogán-Gaál Cecília többségi tulajdonos lett az egykori szépségkirálynő mellett.
A Nakama volt a főszereplője az úgynevezett helikopteres botránynak: Rogán Antal és családja luxuskörülmények között, helikopterrel utazott egy lakodalomba a Nyírségbe, és a miniszter azt állította, hogy nem ő, hanem felesége cége, a Nakama & Partners barterezte le az utat. Később az is kiderült, hogy a helikopterezést Bessenyei István intézhette el a párnak. Bonyolítja a kapcsolatokat, hogy Bessenyei és Rogán-Gaál Cecília üzleti kapcsolata nem ért véget a Nakamával, együtt vágtak bele a városmajori teniszbizniszbe: az üzletember üzemeltetőként, Rogán-Gaál Cecília pedig felügyelőbizottsági tagként.
A Nakama & Partners mellett az üzletasszonyoknak van egy jobban jövedelmező vállalkozásuk: a twn.hu nevű online bulvároldalt kiadó, 2018-ban alapított Top News Hungary Kft. Ez a cég tavaly 679,8 millió forintos forgalom mellett 571,4 millió forint nyereséget termelt, azaz a forgalom több mint 84 százaléka profittá vált. A tavalyi évre vonatkozó mérlegük szerint a tulajdonosok 560,1 millió forint osztalékot szavaztak meg maguknak.
Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata külön-külön is üzletelnek, igaz, előbbi érdekeltségei mára az említett két cégre korlátozódtak. Rogán Antal korábbi felesége ugyan idén januárban alapított egy logisztikai céget, amelyben előbb kisebbségi tulajdonos lett, majd teljesen ki is szállt a DCL Logisztika Kft.-ből. Tulajdonrészét júliusban dr. Boross Ildikó vásárolta meg.
Sarka Kata ennél jóval aktívabbnak tűnik az üzleti életben. Ügyvezetőként van jelent a luxemburgi hátterű Smart Development Kft.-ben, amelynek valódi tulajdonosáról semmit sem tudunk. A cég neve felbukkant egy offshore hátterű cégekben érintett ügyvéd környékén. Hozzá, dr. Kiss Viktorhoz futottak a szálak, amikor azt mutattuk be, hogy a NER egyik legtitokzatosabb milliárdosa hogyan kapott állami támogatást és nyomott áron telket egészségipari beruházásához. A titokzatos milliárdos, Horváth László cége szervezte a védjegyjogokon keresztül Rogán-Gaál Cecíliához köthető Fitbalance Aréna Tavasz és a Fitbalance Kids nevű sporteseményeket, amelyekre százmilliókat dobtak össze állami cégek. Rogán-Gaál Cecília férje akkoriban még Rogán Antal volt. A szövevényes kapcsolatokról bővebben korábbi cikkünkben olvashat.
A legújabb meghódítandó terület pedig az ingatlanpiac, ehhez nem is akárhonnan szerzett szövetségeseket Sarka Kata: | [
"Nakama & Partners Kft.",
"Smart Development Kft.",
"DCL Logisztika Kft.",
"Top News Hungary Kft."
] | [] |
Vlagyimir Putyin hétfői villámlátogatása után most már teljesen biztos, hogy célegyenesbe fordul a Paks II. beruházás, az orosz elnök talán még el se ment Budapestről, mikor Szijjártó Péter kijelentette, hogy "a Paks II. atomerőmű építését nem állíthatja meg most már semmi", az építkezés januárban elindul. Az pedig nem csoda, hogy a tízmilliárd eurós orosz hitelből megvalósuló beruházástól a magyar nemzeti tőkésosztály is sokat remél, nemhiába vett nemrég atomerőműveknek dolgozó céget például Mészáros Lőrinc.
Orbán Viktor bizalmas jó barátja mellett pedig most a sógora tűnt fel egy kecsegtető paksi beruházás mögött.
A két új erőműblokk építése évekig eltart majd, és sok szakembert von Paksra, akiknek egyelőre nincs hol lakniuk. Azt már most érzik a paksi ingatlanosok, hogy az orosz vevők elkezdtek érdeklődni a kisváros lakásai iránt. Ezekre a vevőkre csapna le a Gesztenyés Park projekt, amely "Paks jelenlegi legjelentősebb egységes lakópark-fejlesztéseként" hirdeti magát magyar, angol és orosz nyelven. A projekt keretében öt épületben összesen 77 lakást építenének föl, 152 parkolóhellyel és 5 üzlethelyiséggel Paks Újváros nevű részén.
A lakóparkot egy bizonyos EPI Első Paksi Ingatlanfejlesztő Kft. kivitelezi, a lakásokat és üzlethelyiségeket pedig két cég, a Centrál-Ing Ingatlaniroda és az Openhouse Ingatlaniroda értékesíti. Az EPI és a Centrál-Ing adataiba és kapcsolataiba mélyedve Lévai Anikó sógorával, Ökrös Imrével, és unokaöccsével, Szeghalmi Márk Ádámmal is találkozni lehet.
Ökrös Imre, aki korábbi sajtóhírek szerint Lévai Gizella, Lévai Anikó húgának élettársa, először a Cider Alma Kft.-vel kapcsolatban került be a köztudatba, a céggel, amely 3,2 milliárd forinttal tartozott a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak, és amelynek a tartozását végül egy Mészáros Lőrinchez köthető cég fizette ki. A Cider Alma tulajdonosai, Borbély Ferenccel és Puskás Dénes László több cégben is tulajdonostársai Ökrösnek és Lévai Gizella fiának, Szeghalmi Márk Ádámnak. Legutóbb pedig Mészáros Lőrinc egyik megvásárolt cégével kapcsolatban került be a hírekbe Ökrös.
A Centrál-Ing Kft. tulajdonos egy cégben, a Central Fert Kft.-ben, amelynek a másik tulajdonosa Ökrös Imre. A két cég ugyanabba az irodába van bejelentve az Aulich utca 3.-ban (ugyanabban az épületben, de egy másik emeleten, mint ahol Kertész Balázs tanácsadó cége is található), és a vállalkozást a taggyűlésen ugyanaz a Kiss Regina képviselte a 2016-os beszámolója szerint, aki a paksi lakásokat áruló Centrál-Ingnek is a tulajdonosa és vezetője. A Central Fert Kft.-t amúgy az a Borbély Ferenc alapította, aki a fentebb emlegetett Cider Alma Kft.-nek is tulajdonosa, a Central Fertben lévő részét pedig látszólag Ökrösnek adta át még 2014-ben.
A kivitelező EPI történetében is lehet találni nyomokat, amelyek Lévai Anikó unokaöccséhez, Szeghalmi Márk Ádámhoz vezetnek vissza. Szeghalmi 2016-ban alapított egy Paks Ház Ingatlanfejlesztő és Ingatlanforgalmazó Kft. nevű céget egy bizonyos Sebestyén Rolanddal. Ez a cég azóta végelszámolás alatt van, így nem fog profitálni a paksi ingatlanboomból, viszont Sebestyén a Real Rent Kft. nevű cégén keresztül alapította 2016-ban az EPI-t, majd adta át a céget egy bizonyos Amalfi Hungária Kft.-nek.
Szintén Sebestyén alapított egy Atompark Kft. nevű céget még 2016-ban, ami ugyanoda van bejegyezve, mint a tervezett lakópark a paksi Gesztenyés utcában. Ebből a cégből Sebestyén ugyanakkor szállt ki, mint amikor az EPI-ben lévő részétől megvált. Sebestyén mellett még egy bizonyos Kovács Gábor is benne volt az EPI-ben, még tovább is, mint Sebestyén Roland, aki pedig 2003-tól 2007-ig tulajdonos volt a paksi lakásokat áruló Centrál-Ing Kft-ben és cégjegyzésre jogosult a Central Fert Kft.-ben, Ökrös Imre és Kiss Regina mellett.
Borítókép: http://gesztenyespark.hu | [
"Central Fert Kft.",
"EPI Első Paksi Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Amalfi Hungária Kft.",
"Centrál-Ing"
] | [
"Cider Alma",
"Atompark Kft.",
"Real Rent Kft.",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház",
"Centrál-Ing Ingatlaniroda",
"Openhouse Ingatlaniroda",
"Centrál-Ing Kft-ben",
"Cider Alma Kft.",
"Paks Ház Ingatlanfejlesztő és Ingatlanforgalmazó Kft."
] |
Az Európai Unió szerint az Apple jogtalanul kapott Írországban hatalmas adókedvezményt.
Akár 14,5 milliárd euróra (plusz kamatok) is megbüntethetik az Apple-t azért, mert Írországban kedvezményesen adózott – mondta el sajtótájékoztatón Margrethe Vestagen, az Európai Unió versenyjogi biztosa. Vestagen szerint a világ leggazdagabb cégének számító Apple-t különleges adózási eljárásnak vetették alá, ennek révén jókora előnybe került a többi céggel szemben.
Az EU három éve vizsgálja a speciálisan adózó cégeket, az azóta eltelt időben ez a legnagyobb büntetés, amelyet kiszabtak. Mind az Apple, mind az ír kormány kijelentette, hogy nem nyugszik bele a döntésbe – írja a Bloomberg.
Az Apple üzleti modellje a következőképpen néz ki: az európai eladásokból származó profitot a cég írországi leányvállalatához, az Apple Sales Internationalhez (ASI) küldik. Az Apple profitjának nagy része az ASI-en belül az úgynevezett “head office"-hoz kerül, amely csak papíron létezik, nincsenek alkalmazottai és nem adózik, bár időnként tartanak vezetőségi üléseket.
Az ASI maradék profitja után ugyan kell adót fizetnie, de mivel 2014 óta 0,05 százalékos a vonatkozó adókulcs Írországban, ez sem túl jelentős összeg. Az amerikai Apple Inc.-nek még átutalnak egy bizonyos összeget (2011-ben 2 milliárd dollárt) kutatás-fejlesztésre, de a profit legnagyobb része Írországban marad, adómentesen.
Nem az Apple az egyetlen, amely kihasználja ezt a kiskaput, az alacsony adók az ír gazdaság fontos építőelemei, ez csábította oda a Facebookot és a Google-t is, valamint további 700 amerikai céget, amelyek összesen 140 ezer embert alkalmaznak az országban.
D. Kovács Ildikó | [
"Apple"
] | [
"Európai Unió",
"Apple Sales International",
"Apple Inc."
] |
Nagyon úgy tűnik, hogy két éve lényegében azért került be a tao-támogatásokat szabályozó kormányrendeletbe néhány új bekezdés, hogy a felcsúti futballakadémia tulajdonképpen bármikor újabb milliárdokhoz juthasson. Legutóbb a 2018/2019-es támogatásukat módosította utólag a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), úgy, hogy a korábban megítélt 2,4 milliárd forint helyett végül közel dupla ennyi közpénzt kapott az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt alapítvány.
Egyéb épületre kellett
A módosítás még december közepén történt, és a Futballsznob blog be is számolt róla, ám a történet akkor – vélhetően az ünnepek miatt – nem kapott különösebben nagy sajtóvisszhangot. Pedig az összeg még a tao-támogatással masszívan kitömött Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) számára sem jelentéktelen. Különösen úgy nem, hogy
hivatalosan nem is árulták el, pontosan mire kapták ezt a pénzt.
Az elérhető iratok szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a FUNA tavaly november 25-én utólag kérte az egy évvel korábban jóváhagyott támogatási összeg növelését. Ezt 2018 eleje óta megtehetik, két éve ugyanis a kormány módosította a tao-támogatásokat szabályozó rendeletét. A változtatások eredményeként pedig lehetővé vált a sportszervezetek számára, hogy utólag kérjék a már jóváhagyott sportfejlesztési programjuk értékének növelését, ha annak műszaki, illetve szakmai tartalma megváltozott. Magyarul évekre visszamenőleg bármikor lehet plusz tao-támogatást kérni, már persze ha azt jóváhagyja az MLSZ.
A Felcsútnak természetesen jóváhagyták, méghozzá elég gyorsan, hiszen nagyjából három hét alatt megszületett az a döntés, amire az eredeti programnál 2018-ban még majdnem nyolc hónapot kellett várnia az alapítványnak. Ám az rejtély, hogy mire kapta az újabb 2,4 milliárdot a FUNA. Bár az MLSZ határozata szerint az alapítványnak a honlapján közzé kellett volna tennie az új fejlesztési programját, nekünk azonban csak a régit sikerült az oldalukon megtalálnunk (pdf), és kérésünkre sem küldték meg a dokumentumot. Az MLSZ kétoldalas jóváhagyó végzéséből (pdf) pedig
csak annyi derül ki, hogy valamilyen "egyéb épület" építésére kellett a pénz.
Az eredeti programban is volt egy egyéb épület néven futó beruházás, ez akkor egy "ifjúsági sport szálláshely" építését takarta. Elképzelhető, hogy erre kellett a tervezettnél több pénz, ám ha így van, akkor eléggé megszaladtak a költségek. Két éve ugyanis még csak 1,5 milliárd forintnyi támogatást kért rá az alapítvány, a vége viszont 3,9 milliárd lett, ha erre kellett a pluszpénz.
A Felcsútra szabták a módosítást
A Felcsút újabb milliárdjai kapcsán megnéztük, hogy az elmúlt években hányan vették igénybe az utólagos támogatás lehetőségét. Az eddigiek alapján pedig egyértelműen az látszik, hogy az új szabályozást a több ezer érintett sportszervezetből csak néhány tudja kihasználni, a legnagyobb haszonélvezője pedig egyértelműen a FUNA.
A szövetségek adatbázisából konkrétan azt nem lehet megállapítani, hogy kinek módosították utólag a sportfejlesztési programját, de ha az igénybe vett támogatás jelentősen meghaladja az eredetileg jóváhagyott összeget, akkor azért vélhetően erről van szó. Az MLSZ-nél ilyen eset a 2016 és 2018 közötti három idény közel négyezer sportprogramjából nagyjából három tucatnál fordult elő, de ezek között is akadnak olyanok, ahol inkább adminisztratív hibáról, semmint módosításról lehet szó. Tízmillió forintot meghaladó értékű különbség húsz esetben volt, a százmilliót pedig ötször lépte át ez az eltérés, abból kétszer a Felcsút esetében. A FUNA ugyanis már egy évvel korábban is kihasználta ezt a lehetőséget, akkor még nagyobb mértékben, 3,6 milliárd forinttal nőtt a támogatásuk.
A miniszterelnök által alapított akadémia két év alatt tehát 6 milliárd forinthoz jutott utólag, majdnem négyszer annyihoz, mint az összes többi labdarúgó-szervezet együttesen.
A többi sportágnál pedig ennél is kevesebben éltek a fejlesztési program módosításának lehetőségével. A vízi-, a kosár- és a kézilabda esetében 2016 és 2018 között évente két-három sportszervezet kapott több pénzt, mint amennyit eredetileg jóváhagytak számára, a röplabdában pedig összesen egy ilyen volt eddig. Ráadásul ezeknél jellemzően az összegszerű eltérések is sokkal kisebbek voltak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz UEFA szerint nincs még egy olyan csapat Európában, mint a FelcsútA Puskás Akadémia bekerült a húsz legnyereségesebb európai futballcsapat közé. Bár az akadémia tényleg kilencmilliárdos profitot csinált, akadnak gondok a módszertannal.
Minden nyolcadik fociforint a Felcsúté
Korábban is többször írtunk már róla, hogy a Felcsút mennyire domináns a tao-rendszeren belül, az utólagos módosítgatások pedig még inkább ráerősítettek erre. Az alapítvány mindennel együtt már több mint 29 milliárd forintnyi közpénzhez jutott a tao-támogatási rendszernek köszönhetően. Egészen pontosan 28,85 milliárd forintot utaltak az államkassza helyett Mészáros Lőrinc alapítványának a profitjuk után fizetendő adóból különböző, nem ritkán kormányközeli vállalatok.
Az ezres nagyságrendű futballcsapathoz áramló tao-pénznek nagyjából a nyolcada került Felcsútra, de az összes jogosult sportágat figyelembe véve is nagyjából 5 százalékos a FUNA részesedése az eddigi tao-támogatáson belül. Összehasonlításképpen, 2018-ban a kormány ennél kicsit kevesebb pénzt szánt a védőnői szolgáltatásra, illetve anya-, gyermek- és ifjúságvédelemre.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMéretes aknát hagynak Orbánék a következő kormányra a sporttámogatásbanSzámításaink szerint 80-100 milliárd forintnyi olyan tao-támogatás lehet, amit már kifizettek, de amiért még nem vettek igénybe adókedvezményt a támogató cégek.
Közélet Felcsút Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány labdarúgás tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Puskás Akadémia",
"közélet Felcsút Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] |
Életritmusuk és munkarendjük bemutatása által a szocialista és szabad demokrata politikusokat népszerűsítő munkafüzet impresszumában a kulturális tárca vezetőjének felesége mellett fellelhetők az oktatási tárca háttérintézményének, a Sulinova Kht. szakmai igazgatóinak és a lektorként közreműködő munkatársak neve. Köztük található a Sulinova Nemzeti fejlesztési terv koordinációs központ vezetője, Puskás Aurél is, aki az előző ciklusban és most is részt vett az SZDSZ választási programjának elkészítésében. Az átdolgozásra begyűjtendő tankönyvek kidolgozását, megjelentetését és terjesztését teljes mértékben az oktatási tárca háttérintézménye irányította és finanszírozta közpénzből egy több milliárd forintot felemésztő oktatási program keretében.
Mint arról beszámoltunk, a szabad demokrata és szocialista politikusokat – heti életritmusuk, munkarendjük által – népszerűsítő, tizennyolc oktatási intézményben terjesztett tankönyet hamarosan újranyomtatja a Sulinova, de előtte átírják a politikusokra vonatkozó fejezetet.
A munkafüzet egy táblázaton keresztül mutatta be az egyik anonim miniszter heti menetrendjét: hétfőn a parlamentben dolgozik, szerdán kora este a Klubrádiónak nyilatkozik, csütörtökön üzemcsarnokot avat, pénteken közvetlenül beszélget munkatársaival, és az MSZP kongresszusán vesz részt, szombaton pedig a piacon vásárol, és a barátaival vacsorázik. A másik példa az SZDSZ vezetőségi tagjáról, a párt ifjúsági tagozatának elnökéről, városi alpolgármesterről szólt, amiből egyértelműen Csőzik László szabad demokrata ügyvivőre lehet ráismerni. Utóbbi példában Kuncze Gábor pártelnök neve is felbukkant.
Sió László, a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője szerint ha először történt volna ilyen eset, hajlamosak lennének azt hinni, hogy véletlen hiba csúszott a gépezetbe.
Emlékeztetett ugyanakkor, hogy ebben a ciklusban már más tankönyvekben is szerepeltek kormánypárti politikusok. Megjegyezte: minimum hanyagságnak lehet tekinteni, hogy milliárdos ráfordítással, közpénzből, tisztán állami intézmény által kidolgozott tankönyvben kormánypárti politikusokat reklámoznak. A diktatórikus rezsimekre jellemző, hogy saját magukat tankönyvekben népszerűsítik, és szobrokat állíttatnak vezetőikről – tette hozzá Sió László, majd közölte: kíváncsian várják mikor avatják föl az MSZP vagy az SZDSZ elnökének emlékművét. | [
"Sulinova Kht."
] | [] |
Happy Fortuna néven vendéglátós céget alapított a Belvárosban Habony Árpád ismerőse, a húsáfa-ügyben emlegetett Eduard Uszikov ukrán üzletember.
Ukrajna emberi jogi országgyűlési biztosa járt közben a Figyelő 2015-ös cikke szerint, hogy a magyarországi húsipar meghatározó alakjának mondott ukrán üzletembert, Eduard Uszikovot kiengedjék a magyarországi előzetes letartóztatásból. Uszikov cégei egy nagyszabású húsáfa-csalás nyomozásán akadtak fenn, a cégcsoport rózsadombi székhelyén tartott házkutatásról 2014-ben a hvg.hu számolt be. Szintén a Figyelő írta, hogy a bíróság elé állított vádlottak között azonban már nem szerepelt Uszikov.
Az ukrán üzletember a magyar bulvársajtóban arról szerzett hírnevet, hogy egy időben lányával, Krisztinával járt Habony Árpád Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója, friss jogosítványos fia pedig egy matt lila Bentleyvel jár a budai elitgimnáziumba.
A 444 a Vizoviczki László elleni büntetőügy hátterét bemutató cikksorozatában említette, hogy földhivatali papírok átböngészése után úgy tűnik, a diszkópápa egykori belvárosi vendéglátóhelyeinek szomszédságában, főképp az Október 6. utca elején, feltűnően gyakran szereztek ingatlant Uszikov érdekeltségei.
A tavalyi cikk szerint Uszikovék központi cégének, a Giant Hungary Kft.-nek több mint 5 milliárd forintos az ingatlanvagyona, ennek zöme az V. kerületben található.
Szintén a Belvárosban, a Sas utca 4. szám alatt működik majd Uszikovék új cége, a Happy Fortuna Kft. A 3 millió forint törzstőkéjű vállalkozás fő tevékenysége az éttermi és mozgó vendéglátás, a tulajdonosok Eduard Uszikov és Olena Uszikova.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Happy Fortuna",
"Giant Hungary Kft."
] | [] |
Pár száz millió forinttal drágult a Budai Vigadó felújítása
4,6 milliárd forintról 4,9 milliárd forintra drágult a Hagyományok Házának otthont adó Budai Vigadó – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A drágulás indoklása szerint a “beruházás teljesítéséhez, és a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges további pótmunkák" miatt fizet többet a Hagyományok Háza a kivitelezést végző Épkar Zrt-nek.
A Budai Vigadó felújítása nem csak drágult, de csúszik is. Az Épkar a “teljesítési határidő megtartására kiható akadályokat közölt", amiket a Hagyományok Háza elfogadott.
A felújítás összesen 7,1 milliárd állami forintból zajlik, az eredeti tervek szerint 2018 tavaszára kellett volna elkészülnie, jelen állás szerint szeptember elejére lesz teljesen kész. | [
"Épkar"
] | [
"Épkar Zrt"
] |
Minden vádlottat felmentett a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa a tábornokperként elhíresült ügyben – közölte a sonline.hu Somogy megyei híroldal. A felmentés két vádlottat nem érint, mert az ő ügyüket betegség miatt különválasztották.
A katonai ügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolt meg katonákat és civileket, akik a vád szerint visszakérték a honvédség beszállítóinak kifizetett közpénz egy részét – idézte fel a sonline.hu. A bíróság viszont nem találta megalapozottnak a vádpontokat.
A vád képviselői tizenkét vádlottra – köztük tábornokokra, főtisztekre, valamint Fapál Lászlóra, a Gyurcsány-kormány egykori honvédelmi államtitkárára – fegyházat, négy vádlottra pedig felfüggesztett börtönbüntetést kértek korábbi vádbeszédükben, indítványozták az ügyben érintett katonák lefokozását, és tizenhárom vádlott ellen több mint kétszázmillió forintnyi vagyonelkobzást javasoltak. Utóbbi ellen a Honvédelmi Minisztérium (HM) jogi képviselője kifogást emelt, ugyanis szerinte erre az összegre a polgári perek fedezeteként lesz szükség.
A bíróság nem látta bizonyítottnak az ügyészség által benyújtott bizonyítékokat, így tizenöt vádlottat felmentett az ellenük felhozott vádak alól. A grémium elutasította a HM polgárjogi igényét is, sőt a minisztériumnak kell kifizetnie a többmilliós ügyvédi költséget is.
A büntetőügy tárgyalása tavaly január 30-án kezdődött a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán.
A vádirat szerint három dandártábornok – L. I. A. első-, H. A. negyed- és O. J. tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének – ezek a Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal nemzetközi igazgatósága, a védelemgazdasági főosztály, valamint a Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatóság (2005 áprilisától Nemzetközi Rendezvényszervező Hivatal) – különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik nyújtott megrendelések fejében a HM által kifizetett összegek egy részét visszakérik.
A vádhatóság szerint az ötletadó az elsőrendű vádlott volt. A cégektől kapott összegből 20 százalékot elkülönítettek a közös költségekre, a fennmaradó részt pedig elosztották. Ez változott, miután a harmadrendű vádlott, N. D. közreműködésével bevonták Fapál László másodrendű vádlottat, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt, és aki az ügyészség szerint a visszaosztott pénz felét kérte, így összességében több millió forintot kapott.
A védők közül korábban, a vádirat ismertetésekor többen is felvetették, hogy noha a vádirat bizonyítékok sorát hozza fel, azok egyetlen ember, a HM Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatósága gazdasági alosztályának vezetésével 2001-ben megbízott dandártábornok, O. J. vallomásán alapulnak. (O. J. szolgálati viszonyát Áder János köztársasági elnök – Hende Csaba honvédelmi miniszter előterjesztésére – méltatlanság megállapítása miatt tavaly májusban megszüntette.)
A katonai tanács az elsőrendű vádlott védőjének, Zamecsnik Péternek a kezdeményezésére korábban tanúként meghallgatta Juhász Ferenc egykori honvédelmi minisztert, aki 2002 májusától 2006. június 9-ig volt a szaktárca vezetője. A szocialista országgyűlési képviselő akkor tagadta, hogy pénzt fogadott volna el. Közölte, nem tudott visszaosztott pénzekről. Arról, hogy whiskysdobozban vitt volna neki pénzt az államtitkár, miként ezt O. J. állította, azt mondta: "népmesei elem". | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"HM Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatósága",
"Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal",
"Nemzetközi Rendezvényszervező Hivatal",
"Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatóság",
"Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa"
] |
Lemond posztjáról a Bács-Kiskun megyei MSZP szervezet három vezetője is, azután, hogy a párt etikai bizottsága dönt a kiskunhalasi szervezet megszüntetéséről. A lépéssel a leköszönő vezetők azt szeretnék elérni, hogy összehívható legyen a rendkívüli tisztújítás, ahol megszüntetnék az ügyvezető elnöki posztot, amit jelenleg Zuchlag János tölt be.
A parkettázott szabadulócellában egy volt fegyőrrel együtt tölti idejét a politikus.
Az MSZP elnökségének nem volt elég Zuschlag és Weiszenberger kizárása.
Hideg zuhanyként érte az MSZP-seket Gyurcsány hétpontos csomagja, ami, ha lenyelik a békát, még Orbánnak is jól jöhet.
Még egy gyanúsított, az egyesületek millióival kavaró Katus Ferenc sétált be a kecskeméti kelepcébe.
Az MSZP Bács-Kiskun megyei elnökségének választott tisztségviselői lemondanak posztjukról, amikor a párt etikai bizottsága döntést hoz a kiskunhalasi szervezet feloszlatása ügyében - közölte Nyakó István, az MSZP szóvivője kedden az MTI-vel.
A választott vezetői posztok közé tartozik az elnöki, az alelnöki, illetve a választmányi elnöki poszt - mondta a pártszóvivő. Nyakó István kitért arra, hogy az MSZP elnöksége a Bács megyei vezetők döntését tudomásul vette.
Az MTI úgy tudja, a megyei vezetők döntésével lehetőség nyílik arra, hogy összehívják a megyei küldöttgyűlést, így módosíthatják a szervezeti és működési szabályzatot és törölhetik abból az ügyvezető elnöki posztot, amelyet most Zuschlag János tölt be.
A szóvivő délelőtt jelentette be: az MSZP országos elnöksége "a párt elveit és érdekeit súlyosan sértő jelenségek" miatt a párt etikai bizottságánál kezdeményezi a kiskunhalasi pártszervezet feloszlatását és újjászervezését. Az etikai bizottság várhatóan jövő szombaton dönt a kérdésről.
Elfogadják a kiskunhalasi alapszervezet tagjai az MSZP országos elnökségének azt a döntését, amely a helyi szervezet feloszlatását és újra alakítását kezdeményezte a párt etikai bizottságánál - közölte az MTI-vel kedden Váradi Krisztián, az MSZP kiskunhalasi szervezetének ügyvezető elnöke. Váradi Krisztián szavai szerint "politikai, erkölcsi megtisztulásnak tekintjük ezt a folyamatot", mely megteremti annak a lehetőségét, hogy 2010-re, a választásokra sikeres pártszervezetet fel tudjanak építeni.
Zuschlag János volt szocialista parlamenti képviselőt, az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnökét és hat társát különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítja az ügyészség, alapítványoknak nyújtott állami pénzek szabálytalan felhasználása miatt.
Az MSZP kiskunhalasi szervezete és önkormányzati frakciója szeptember 27-én kizárta soraiból Zuschlag Jánost (a szervezet elnökét) és Weiszenberger Lászlót, a helyi önkormányzat MSZP-Sikeres Halasért Társaság frakciójának két tagját, a hozzájuk kapcsolódó botrányos ügyek miatt. Önkormányzati képviselői mandátumáról egyikük sem mondott le; a jogszabályok a visszahívást nem teszik lehetővé. Zuschlag Jánost, aki előzetes letartóztatásban van, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés MSZP-frakciója is kizárta tagjai közül. | [
"MSZP"
] | [
"MSZP-Sikeres Halasért Társaság"
] |
Március végéig az Európai Bizottság illetékesei elé tárják a lex Mahir ügyét – közölte lapunkkal Magyar György, a Magyar Nemzettel közös tulajdonosi körhöz tartozó Mahir Cityposter Kft. jogi képviselője. Elmondta: ügyvédi irodájuk felhatalmazást kapott, hogy tételesen megfogalmazzák észrevételeiket ahhoz a már elfogadott törvényhez és kormányrendelet-tervezethez, amellyel el akarják lehetetleníteni a közterületi reklámok piacát. A fővárosi önkormányzat az oszlopháborúval több mint százmilliós kárt okozhatott, de lapunk információi szerint máris közeleg az újabb botrány: Budapest összes tömegközlekedési eszközének, illetve a megállóknak, kiemelten a metrók reklámhelyeinek hasznosítását nyolc évre koncesszióba adnák, a parlamenti választás előtt egy esztendővel.
Magyar György az oszlopháború utóéletéről szólva kérdésünkre kifejtette: miután a kormánypárti többségnek Budapesten nem sikerült bírósági úton ellehetetlenítenie megbízónkat, ugyanezt most jogalkotással akarják végigvinni.
A településkép védelmére hivatkozó törvény és a végrehajtására készített tervezet súlyosan diszkriminatív, az európai jogba és a magyar alaptörvénybe is ütközik – szögezte le az ügyvéd, aki szerint mindezt részletesen a brüsszeli illetékesek tudomására hozzák.
Azok a részletszabályok, amelyek egy tollvonással megszüntetnék a jelenleg ismert hagyományos hirdetőoszlopokat, illetve meg is tiltanák, hogy az úgynevezett utcabútorokon politikai hirdetéseket lehessen közzétenni, korábban a Magyar Reklámszövetség tiltakozását is kiváltották.
Magyar György hangsúlyozta: miután február végén a Debreceni Ítélőtábla jogerősen is hatálytalannak és érvénytelennek mondta ki a Fővárosi Közgyűlés 2015. szeptemberi döntését a Mahir 2006-ban kötött és 2031-ig érvényes szerződésének a felmondásáról, eljött a kárérvényesítés ideje. – A perköltségek összeadódnak, így a követelésünk eléri a 6,5 millió forintot, aminek, akárcsak a többi kártételnek, az érvényesítésére szintén meghatalmazást kapott az ügyvédi irodánk. A dúvad módjára tavaly januárban kitépett oszlopokkal okozott dologi kár, valamint az elmaradt üzleti haszon számszerűsítése még néhány napig eltart. Az viszont már látszik, hogy jóval 100 millió fölött lesz a fővároson behajtandó összeg.
A fővárosi reklámpiac teljes átszabásának azonban még nincs vége, ugyanis több mint egy éve húzódik az a közbeszerzési pályázat, amivel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV nyolc évre koncesszióba adná az összes közösségi közlekedési jármű és megálló reklámhelyét 96 hónapra. Korrupciógyanú is felvetődhet a fővárosi ellenzék szerint a hatalmas üzletnél, amelynek számai is beszédesek: a metrókocsikra darabonként és havonta kétmillió forintnál alacsonyabb ajánlatot el sem fogadnak, az állomások reklámhelyeinek díja minimum 12 millió forint havonta. A tíz évnél fiatalabb buszokon és trolibuszokon egyenként havonta több mint 31 ezer forintért, az újabb villamosokon 25 ezerért lehet a plakáthelyeket kiadni. Összesen csaknem 3000 járműről, a közlekedési közterületeken pedig több mint 12 ezer négyzetméternyi reklámfelületről van szó. Információnk szerint a BKK és a BKV még idén tavasszal dönthet a 2018-as és a 2022-es parlamenti választást is befolyásoló kiszervezésről.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 14. | [
"Mahir Cityposter Kft.",
"Budapesti Közlekedési Központ",
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Európai Bizottság",
"Magyar Reklámszövetség",
"Debreceni Ítélőtábla",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Az amerikai cégek megfelelő bánásmódban részesültek – erre jutott Vida Ildikó NAV-elnök a kitiltási botrány miatt házon belül indított vizsgálat során. Igaz, azért találtak 5 esetet, amelynél hibát találtak – de a felülvizsgálat még tart.
"A vizsgálat az összes amerikai érdekeltségű céget érintő konkrét ügy tételes felülvizsgálata eredményeként megállapítja, hogy a rendelkezésre álló vizsgálati dokumentáció alapján – ... még felülvizsgálat alatt álló ügyeken kívül – az állami adó- és vámhatósági eljárásai során nem merültek fel olyan információk, tények vagy körülmények, amelyek arra utalnának vagy arra utaltak volna, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a vizsgált időszakban
az amerikai érdekeltségű cégekkel szemben bármilyen diszkriminatív intézkedést alkalmazott/megkísérelt volna alkalmazni a vizsgálat alá vont eljárási típusokban, vagy
mellőzte volna az amerikai cégek által tett közérdekű bejelentések kivizsgálását és ezzel ... törvényi kötelezettséget sértett volna, vagy
bármilyen az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló jogi eszköz, akár törvényes, akár jogtalan alkalmazásával megkísérelt volna amerikai érdekeltségű cégeknek adózási, pénzügyi, illetve gazdasági hátrányt/érdeksérelmet okozni."
Ez áll abban a jelentésben, amelyet Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) elnöke írt alá, és amely azt a vizsgálatot zárja le, amelyet a Vida-vezette munkacsoport végzett a kitiltási botrány kapcsán. A jelentést a Nemzetgazdasági Minisztérium hozta nyilvánosságra, itt olvasható a sok kitakarással tarkított 18 oldalas dokumentum. (A NAV honlapján a jelentés nincs kinn.)
A vizsgálat azért pikáns, mert Vida egyike annak a pár személynek (ezt maga ismerte el november elején, hozzátéve, hogy rajta kívül vannak még adóhatósági alkalmazottak a listán), akiket az Egyesült Államok kitiltott a területéről, pontosabban megtagadta az országba való automatikus belépésüket azért, mert gyanújuk szerint korrupcióval kapcsolatos ügyekbe keveredtek. A vizsgálatot november elején, vagyis négy hónappal ezelőtt rendelte el Vida, és ezek szerint most jutott el a folyamat odáig, hogy nyilvánosságra hozták. Pedig két hete a NAV egyik elnökhelyettese és szóvivője lefagyott a hvg.hu videósának kérdésére, amely azt feszegette, hogyan áll a vizsgálat, és azt mikor teszik közzé. A NAV-ot megkerestük másnap írásban is, de arra sem reagált az adóhatóság.
A jelentés úgy zárul, hogy
Összefoglalóan megállapítható, hogy a külön szempontok szerint kiválasztott amerikai érdekeltséget mutató cégek adóhatósági kapcsolatai (ellenőrzöttségi szint, megállapítások, stb.) átlagosnak mondhatók a többi "nem amerikai" érdekeltségű cégekhez képest. A vizsgálat tapasztalatai szerint az amerikai érdekeltségű cégek adóteljesítményüknek, működési kockázatuknak stb. megfelelő – más adózókkal ekvivalens – adóhatósági bánásmódban részesültek/részesülnek."
A jelentés az elején felemlegeti, hogy a NAV külső megítélése "egyes sajtótermékekben különböző forrásokból származó információk ... hatására az utóbbi időben negatív jelleget öltött." A NAV odabök Horváth Andrásnak is, annak a volt munkatársának, aki 16 hónapja robbantotta ki az áfabotrányt, állítva, akár 1000 milliárd forintnyi áfa esik ki évente, egy részében pedig szerepe lehet annak, hogy az adóhatóság szelektív módon ellenőriz cégeket, bizonyos ügyek, cégek adókerülő gyakorlata felett szemet huny, míg más vállalkozások esetében szigorúan lép fel.
De hiszen sokan ellenőriznek minket, tuti nincs baj
A jelentés kiemeli, hogy milyen sok szervezet ellenőrzi a NAV-ot (Állami Számvevőszék, ügyészség, alapvető jogok biztosa, Nemzeti Védelmi Szolgálat), és hogy ezek az intézmények "egyetlenegy esetben sem állapítottak meg olyan általános jellegű hibát, vagy hiányosságot, amely az állami adó- és vámhatóság által folytatott visszaélésszerű joggyakorlás gyanúját vetette volna fel, sem általános jelleggel, sem meghatározott cégcsoportok vonatkozásában."
Közel 850, amerikai érdekeltségű adózót, illetve azok ügyeit nézte át a Vida-féle vizsgálat.
A vizsgáltak az esetek többségében adókötelezettségeiknek rendszeresen eleget tettek, és az elrendelt ellenőrzések során néhány kivételtől eltekintve rendszeresen együttműködtek a NAV-val, írja a dokumentum.
5 különös eset
Az anyagban a NAV elismeri, hogy a felülvizsgálat során 5 esetben (több mint tízezer ügyből) tapasztaltak az általános eljárási rendtől eltérő szokatlan körülményt, így ezeknek a soron kívüli kivizsgálását a NAV elnöke, illetve az illetékes főigazgató elrendelte. (11. oldal) Ezeket az ügyeket – anonimizálva – ismertetik, egyiknél például kiutaltak, visszaadtak úgy közel 42 millió forintot az egyik cégnek, hogy az ellenőrzést nem zárta le a NAV. Azt, hogy mi a következménye ezeknek a hibáknak, a jelentés nyitva hagyja, mert azt írják, hogy a "jelentés lezárásakor a Biztonsági Főosztály, illetve a főigazgatóság által folytatott vizsgálatok még folyamatban vannak."
Azt is írják, hogy amerikai érdekeltségű cégek ellen érkeztek közérdekű bejelentések, de csak kis számban, a NAV néhány esetben ellenőrzést folytatott le. Közülük voltak, amelyek alaposnak vagy részben alaposnak bizonyultak, de két esetben a bejelentő nem működött közre. Több esetben az ellenőrzés folyamatban van, vagy ezután kezdődik, írják.
A bejelentések másik részében azért nem indult vizsgálat, mert vagy kiderült, hogy korábban már volt ellenőrzés és az nem talált jogszabálysértést, vagy kiderült, hogy a bejelentés alaptalan volt.
A dokumentum utal arra, hogy a Bunge amerikai étolajgyártó cég juttatott el a NAV-hoz információkat arról, hogy anomáliákat tapasztal az étolajpiacon. Az ügyben büntetőeljárás van folyamatban, állítja a NAV, és azt is mondják, hogy már "a bejelentést megelőzően is .... a megjelölt társaságokkal szemben is eljárások voltak folyamatban."
A NAV belső ellenőrzési szerve, a Biztonsági Főosztály "nem talált olyan, az adóhatóság informatikai adatbázisait érintő jogosulatlan (célhoz nem kötött) lekérdezést, amely felvetette volna az amerikai cégekkel szemben folytatott visszaélésszerű eljárás gyanúját". A saját dolgozók ellen tett, több mint 4100 bejelentésnél is hasonló nemleges megállapítást tett a NAV belső szerve.
A NAV-nál két év alatt, 2013-2014-ben 35 embert bocsátottak el "a hivatás gyakorlásával összefüggő és egyéb vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegése miatt, ideértve ezek részeként a korrupciógyanús ügyeket is, azonban ebből több esetben nem bűncselekmények elkövetése miatt került sor a jogviszony megszüntetésére" – állítja a NAV. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhatóság",
"Egyesült Államok",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Biztonsági Főosztály",
"Állami Számvevőszék"
] |
38 millióból újították fel Áder rezidenciáját
Budapest - Hosszú hónapok után csak most kezdhetik élvezni az elnöki rezidencia kényelmét Áder Jánosék. A Blikk megtudta: bár az államfő már nyolc hónapja tölti be hivatalát, alig néhány hete sikerült véglegesen berendezkednie családjával a neki járó villában.
A Béla király úti rezidencia átvétele több okból is nehézkes volt. Mint a Blikk is beszámolt róla: Áder kezdetben azért sem gondolhatott a költözésre, mert elődje, Schmitt Pál - bár áprilisban mondott le - csak június végén tudott kiköltözni. Ekkor viszont a szerelők szállták meg az épületet.
- A rezidencián számos javítást kellett végrehajtani - mondta a Blikknek a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatósága. - A ház az 50-es évek elején épült, a pincében azóta sem cserélték le a villanyvezetékeket, s azok már életveszélyesek voltak. A rossz nyílászárók és a szigeteletlen falak miatt a pince ráadásul beázott, ami így már súlyos kockázatot jelentett. Ezért komolyabb felújításra volt szükség, az elektromos rendszert is korszerűsíteni kellett a tisztasági festés, a parkettafelújítás és a közművek átalakítása mellett. A munkákra 38,5 millió forintot fordítottunk.
A köztársasági elnök családjával a Béla király úti rezidenciában él. A több száz négyzetméteres épület egy 13 hektáros parkban fekszik
A szakembereknek a ház körül is akadt tennivalójuk. Az utolsó nagy felújítás még az első Orbán-kormány alatt volt, amikor a 13 hektáros terület villáiba költözött a miniszterelnök, az államfő és a házelnök is, aki akkor éppen Áder János volt. A három ingatlanon végzett munkák összesen majd 150 millió forintba kerültek. Mára azonban kiürült a terület: az előző miniszterelnökök, házelnökök már nem itt laktak, s csak az államfőt kötelezi törvény arra, hogy a rezidenciában éljen. Ezért - akárcsak több épület - a hatalmas telek nagy része is elhanyagolt, a lyukas kerítéseken át bejártak a vaddisznók és a rókák.
Végezetül a mesterembereknek a belső részt is át kellett alakítani, mert több szoba kellett. Ádernek és feleségének, Anita asszonynak négy gyermeke van, akik szintén odaköltöztek. Ezért Borbálának (23) és Andrásnak (21) a földszinten, a hatalmas fogadóterem mellett rendeztek be szobát. Orsolya (18) és Júlia (9) viszont felköltözött a szülőkkel az emeletre.
Áder és felesége négy gyermekével költözött az elnöki rezidenciára
A helyzetet nehezítette az is, hogy az Áder famíliának - a családfő elnökké választása előtt Brüsszelben uniós képviselő volt – külföldről is haza kellett költöznie. Először fővárosi otthonukban éltek, de a budai lakásban már nem volt értelme kicsomagolni. Így előfordult, hogy Anita asszonynak a számtalan dobozból kellett előkeresnie ruháit egy-egy olyan rendezvényre, ahol már mint a magyar First Lady jelent meg. Végül a dobozok a rezidenciában is csak karácsony előtt pár nappal tűntek el, s került minden az új helyére. Ennek ellenére az elnöki villa az új lakóknak egyelőre kicsit szokatlan.
- Hiányzik a kertészkedés - árulta el a Blikknek Áder János. Az elnök korábban szívesen töltötte szabadidejét kerti munkával. Saját házuk telkén mindig levelet söpört, virágot gondozott, vagy gyomlált. Az államfői munka mellett az új lakhelyen azonban aligha lesz lehetősége arra, hogy a tavaszt az ültetésekkel kezdje.
Maros László | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [] |
A Fidesz az egészségügyi minisztertől szeretné tudni, miért Kovács Attila, a tárca távozó államtitkárának volt cége kapta a legnagyobb támogatást a rendelőintézeteknek kiosztott pénzből. Kovács Attila az Indexnek azt mondta: a Budaörsi Egészségügyi Központ az egyik legnagyobb ilyen intézmény, s egy képlet alapján ennyi támogatásra jogosult. A kiosztás elveit nem az ő államtitkársága idején, hanem 2004-ben határozták meg, s azok azóta nem változtak.
Az SZDSZ-ben jelenleg Kovács Attila, a budaörsi nőgyógyász és rendelőigazgató a legbiztosabb befutó az államtiktári posztra.
Az egészségügyi tárca búcsúzóul jól megdicsérte Kovács Attilát, akit a Magyar Nemzet szerint a lemondás előtt jól ki is stafíroztak.
Fidesz tudni szeretné, igaz-e a Magyar Nemzet információja, hogy Kovács Attilának, az Egészségügyi Minisztérium volt államtitkárának a szakrendelői több mint 12 millió forint állami támogatásban részesültek.
Az utolsó negyedévben 43 rendelőintézet, szakszerűbb nevén járóbeteg szakellátást végző intézmény kapott kiegészítő támogatást az egészségbiztosítótól. A pénzt, összesen 130 millió forintot az Egészségbiztosítási Alap idei megtakarításából osztják ki az intézmények között.
Az intézetek közül a legnagyobb összeget, 9 millió forintot az a Budaörsi Egészségügyi Központot működtető Europ-med Kft. kapta. A cégnek korábban Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára volt az ügyvezetője. A szülész-nőgyógyász Kovács Attila a Budaörsi Egészségügyi Központból került az államtitkári székbe öt hónappal ezelőtt.
3,5 millió forintot kapott a százhalombattai Egészségügyi Központban nőgyógyászatot működtető Men for Care Kft. is, amely szintén Kovács Attila érdekeltsége. Kovács Attila szeptember elején benyújtotta lemondását, és mint az Indexnek elmondta, tervei szerint visszatér az Europ-med Kft. élére és szülősz-nőgyógyászként dolgozik tovább.
Pesti Imre írásban azt kérdezi Horváth Ágnes egészségügyi minisztertől, nem tartja-e etikátlannak, hogy Kovács Attila részt vett a támogatási összegek odaítélésében. A képviselő tudni szeretné, ez volt-e az oka az államtitkár távozásának. Ha ez így van, akkor ez Pesti Imre szerint csak egy újabb hazugság volt, hogy Kovács Attila az egészségügy központi irányítása helyett inkább újra gyakorló orvosként szeretett volna dolgozni.
Az elosztás a 2007. április-június között elvégzett teljesítmények arányában történt, ez az oka annak, hogy az ebben az időszakban a legnagyobb teljesítménnyel működő EUROP-MED Kft. kapta a legnagyobb támogatást, válaszolta az Index kérdésére a minisztérium.
"Nemcsak az én volt kft-m kapott támogatást, hanem összesen 124 egészségügyi intézmény, ezen belül 43 járóbeteg intézmény" - mondta az Index kérdésére Kovács Attila. A volt államtitkár kérdésünkre elmondta, a Budaörsi Egészségügyi Központ az egyik legnagyobb járóbeteg szakellátó intézmény és egynapos sebészeti ellátást is végez.
A 130 millió forint elosztásakor a tárca a szakmai szervezetek, így a Magyar Kórházszövetség, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség, Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete véleményét is figyelembe vette, közölte azu Egészségügyi Minisztérium. Azok az intézményeknek kaptak támogatást, melyek önálló járóbeteg-szakrendelést működtetnek, a településen nem működik aktív fekvőbeteg-ellátás, legalább 5 szakmában és a hét öt munkanapján végeznek rendelést.
A pénz kiosztásának elveit nem most, hanem 2004-ben határozta meg a minisztérium kérésére a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség, mondta kérdésünkre Varga Imre, a szervezet elnöke. Akkoriban az volt az elv, hogy a maradványösszegeket ne aprózzuk fel, hanem minőségi indikátotorok alapján a legjobban teljesítő intézmények között osszuk szét, tette hozzá. Varga Imre tudomása szerint az egészségbiztosító idén is ezen elvek alapján osztotta ki a pénzt, s nincs tudomása arról, hogy ezeket az elveket módosították volna.
Megkérdeztük Kovács Attilát is, hogy a mostani osztozkodásnál államtitkársága idején változtak-e az elvek vagy belenyúltak-e az indikátorokba, de ő azt válaszolta: a pénzt ugyanazon elvek alapján osztották ki, mint korábban. | [
"Europ-med Kft.",
"Men for Care Kft."
] | [
"Budaörsi Egészségügyi Központ",
"Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség",
"Magyar Nemzet",
"Egészségügyi Minisztérium",
"Magyar Kórházszövetség",
"Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete",
"Egészségügyi Központ",
"Egészségbiztosítási Alap"
] |
Filvig Géza, Kalocsa fideszes polgármestere egy olyan videót tett közzé a Facebook-on, amelyben a megkapott állami támogatást a város kormánypárti irányultságával köti össze közvetlenül. Azt mondja ugyanis:
Tájékoztatás bértámogatásról (2020.07.23.) Kedves kalocsaiak!Ez a jó hírek hete! Kedden örömmel jelentettem be, hogy Kalocsa Város Önkormányzata 138 millió forint egyedi kormánytámogatást kapott az óvodaépítésre.Most pedig arról szeretném tájékoztatni Önöket, hogy az önkormányzatunk további 50,5 millió forint támogatást kapott a kormánytól.A 305/2020. (VI.30.) Kormányrendelet, illetve kincstári elektronikus rendszer adatai alapján Kalocsa Város Önkormányzata 50 478 199 Ft összegű kiegészítő támogatásban részesült.2020. évben a kötelező béremelések miatt a települési önkormányzatok által biztosított egyes közszolgáltatásokat érintő bérintézkedések kiadásainak támogatásáról a központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosított a települési önkormányzatok számára a minimálbér és a garantált bérminimum 2020. január 1-jétől történő emelésének kompenzálásaként. Köszönöm a kormányzati támogatást!Ugye milyen jó, hogy nem ellenzéki város vagyunk! Közzétette: Filvig Géza – 2020. július 23., csütörtök
Kedden örömmel jelentettem be, hogy Magyarország Kormányától Kalocsa megkapta a 138 millió forint támogatást az óvodaépítéshez. Most egy újabb 50,5 milliós kormányzati támogatásról tudok beszámolni.
– kezdi beszédét.
Ez a támogatás nagy segítség városunknak, mert így a kötelező béremeléseknek a pluszfinanszírozását nem a városi, nem az önkormányzati költségvetésből kell finanszíroznunk, nem azt terheli. Köszönöm szépen ezt a kormányzati támogatást is. Ugye milyen jó, hogy nem ellenzéki város vagyunk?
Filvig ezzel egyértelműen arra utal, hogy az állami támogatások megítélésénél az önkormányzat kormánypárti, illetve nem kormánypárti volta meghatározó, és az ilyen döntéseknél ez lehet a legfontosabb szempont.
A kalocsai közgyűlésben egyébként hét fideszes és négy nem kormánypárti képviselő ül tavaly ősz óta.
Kiemelt kép: A Fidesz központi kampányzáró rendezvényének kezdésére várakozók Székesfehérváron, a Városház téren az Országalmánál 2018. április 6-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt | [
"Kalocsa Város Önkormányzata"
] | [
"Magyarország Kormánya"
] |
Kitálalt a NAV újabb munkatársa, aki jelenleg is a hatóságnál dolgozik. Tőle korábban már közölt egy levelet az Átlátszó, szerda este Skype-on is lehetett vele beszélni. Azt mondta, az a cél, hogy minél több kollégát rávegyenek arra, hogy borítsanak.
Mindaddig, amíg az adóhatóság nem különül el a mindenkori kormányzattól és a pártoktól, nem lehet elkerülni a maffiaszerű adócsalást, ami jelenleg jellemző a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra – mondta szerdán este a NAV újabb kitálaló munkatársa az Atlatszo.hu oknyomozó portál rendezvényén. A megszólaló, akit az egyszerűség kedvéért egyelőre "N. úrnak" neveznek, jelenleg is az adóhatóságnál dolgozik, ezért vett részt az eseményen anonim módon (Skype-on keresztül, az arcát nem lehetett látni).
Annyit árultak el róla, hogy a NAV és jogelődje, az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságának is munkatársa volt. Ő az első NAV-os, aki kiállt Horváth András mellett, és gyakorlatilag ugyanazokkal vádolja az adóhatóságot, mint ő. Az Átlátszón hétfőn már megjelent N. úr levele, aki Horváth Andráshoz hasonlóan jelezte a kormányzatnak az adóhatóságnál zajló visszaéléseket. Kérdésre válaszolva elmondta, előbb-utóbb el fog jönni annak az ideje is, hogy nyilvánosság elé áll. Addig viszont az a cél, hogy minél több volt kollégát bevonjanak a háttérből, akik igazolhatják az állításaikat a saját történetükkel.
Túlteljesített a NAV elit osztálya
A NAV munkatársa a Kiemelt Ügyek Igazgatóságáról, és a szervezeti egység ellehetetlenítéséről beszélt, mint múlt héten Horváth András is.
Horváth András november 27-én az Országgyűlés költségvetési bizottságának termében. Meghallgatásra hívták, de a Fidesz és az MSZP megfúrta a kezdeményezést azzal, hogy nem jelentek meg a képviselők. © Túry Gergely
Az igazgatóságot az országos, illetve a határon átnyúló adócsalások felderítésére állították fel 2007-ben. Ez volt a NAV több mint 200 fős elit osztálya, kitűnő szakemberekkel, amit hamar elkezdett leépíteni az előző és a jelenlegi kormány. Végül 70 fő alá esett az osztály létszáma, és a feladatát már nem tudta ellátni, majd tavaly egy rendelettel a kormány megszüntette.
N. úr elmondása szerint a szervezet rendkívüli hatékonysággal működött: az egy revizorra jutó teljesítmény 234 millió behajtott forint volt, és amikor csökkentették a létszámot, 300 millió forint fölé emelkedett ez az összeg. Egy megyei revizor 30-50 darab vizsgálatot végzett az igazgatóságnál.
Végül az igazgatóságot megszüntető kormányrendelettel visszaállt a 2007-es helyzet: a NAV jelenleg nem képes ellátni az országos és nemzetközi ügyekkel kapcsolatban a feladatát. A Nemzetgazdasági Minisztérium érvelése, hogy indokolt volt megszüntetni az igazgatóságot, a mese kategóriájába tartozik – mondta N. úr.
A kitálaló NAV-os szerint ezeknek az állításoknak, és Horváth Andárs állításainak a vizsgálata nem szabad, hogy a NAV-on belül történjen, mert érdemi ellenőrzésre ettől a szervezettől most nem lehet számítani, részben a politikai befolyás, részben a szakemberek hiánya miatt. Ebből a szempontból az ügyészség állománya sem megfelelő – mondta.
Elakadtak a vizsgálatok
N. úr szerint számtalan lyuk tátong az adóhatóság szervezetén. A NAV-igazgatókra, főigazgatókra jellemzőek a hatáskörtúllépések, és akár a legalsó szintig is képesek lenyúlni, hogy munkatársakat bocsássanak el. A NAV munkatársa szerint ezek a szereplők meggyengítik az adóhatóság ellenőrzési képességét.
Horváth András ehhez kapcsolódva hangsúlyozta, hogy az adóhatóság teljes átvilágítására van szükség, ezt meg kell lépnie a kormánynak.
A NAV volt munkatársa kitért arra a módszerre is, amelyet a kiterjedt adócsalások felderítésére dolgozott ki. A hálózatelemzési módszerrel pusztán a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján országos láncolatokra bukkant, és nagy eredményességgel tudta kimutatni az összefüggő adócsalásokat. Horváth András szerint ezzel teljesen fel lehet deríteni a maffiahálózatokat, és meg lehet találni azokat a személyeket, akik felelősek a láncolatok működéséért.
Az új módszer alapján feljelentést tett a NAV vezetőségénél. Ez egy hosszú tanulmány volt az adócsaló hálózatokról, azonban azóta sem történt semmi azokban az ügyekben, amelyek a feljelentésben szerepeltek. "A szervezett bűnüldözés nincs a helyén, soha nem is volt a helyén. A NAV bűnügyi igazgatóságán foglalkoznak ilyen ügyekkel, de nincsenek olyan produktumai, amely azt mutatná, hogy eredményesen működik" – mondta.
Horváth András az első jelentése után a nagy gabonakereskedőket kezdte vizsgálni. A 15 legnagyobb gabonakereskedő cégnek 250-300 milliárd forint áfát utaltak vissza 2007 és 2012 között, pedig több mint 30 százalékuknál olyan adócsalások voltak, amelyekben büntetést is kiszabhatott volna a hatóság.
Miután szólt Rogán Antalnak, három multinacionális cég ellen is vizsgálat indult, ami azóta is tart. Horváth András szerint ezt az adóhatóság soha nem tudta megbocsátani, és egyre inkább ellehetetlenültek a vizsgálatai. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Kiemelt Ügyek Igazgatósága",
"APEH Kiemelt Adózók Igazgatósága"
] |
Botrány! Arcunkba hazudik a BKV-vezér A HírExtra cikke nyomán több médium is foglalkozott a Magyar Villamos Művekben (MVM) lezajlott pénzügyi visszaélésekkel. Mind a Niker-botrány, mind a Kapolyi László-féle trükksorozat Kocsis István időszakában zajlott. Ám Kocsis erre máshogy emlékszik.
2009. március 13. péntek 13:27 - Pénzes Dávid
A Magyar Nemzet csütörtöki számából: Kocsis István az MVM volt vezérigazgatója megkeresésünkre annyit közölt: a Kárpát energoval kötött hitelszerződés ügye számára ott befejeződött, hogy a villamos művek közgyűlése meghozta a döntést a kölcsön megítéléséről. Ahhoz semmi köze, ami ezt követően a Kárpát Energonál történt, március 13-tól már nem is volt vezérigazgató az MVM-nél.
Kocsis István jelenleg a BKV vezérigazgatója. Az MVM vezetését 2005 januárjában vette át majd 2008. május 31-én távozott. Cikksorozatunk nyomán az index hírportál, a Népszabadság, majd a Magyar Nemzet is foglalkozott az MVM-ben lezajlott ügyekkel. A Magyar Nemzet ezzel kapcsolatban meg is kereste Kocsist, aki kijelentette március 13-tól már nem is volt az MVM élén.Nos, ez nem más, mint szemenszedett hazugság. Ugyanis Kocsis urat minden hivatalos MVM dokumentum szerint is 2008. május 31-i hatállyal mentették fel a vezérigazgatói posztjáról, utódja Mártha Imre június 1-én foglalta el helyét. Ezen nincs mit vitázni, ez tény.Ezért érdekes kérdés, hogy Kocsis István miért is jelentette ki az egyik legismertebb magyarországi sajtótermékben, hogy ő bizony már március 13-tól nem volt a cég vezére. Ennek lehet egy naivabb, és egy valós oka. A naiv, hogy rossz ez emlékezete: ennek megoldására Cavintont ajánlanánk. A másik lehetőség súlyosabb.A HírExtra két anyagából világosan látszik, hogy azok a törvénytelen ügyletek, melyek az MVM-ben zajlottak, Kocsis István regnálása alatt mentek végbe. A birtokunkba jutott dokumentumok alapján – ahogy azt cikkeinkben is jeleztük – a Niker-ügy 2008. január-július időszakban játszódott, a Kapolyi cégbirodalommal kapcsolatos történetek szintén.Kocsis Magyar Nemzetbeli megszólalása gyakorlatilag felér egy beismerő vallomással. Azzal, hogy ennyire igyekszik magát kihúzni a felelősség alól, éppen az ügyek törvénytelen voltát erősíti meg. Ha ugyanis minden jogszerűen ment volna, akkor nem magát kellett volna mentenie, hanem csak tisztáznia a félreértést.Elgondolkodtató, hogy ez az ember ilyen kijelentések, illetve ilyen homályos és minden gyanú szerint törvénytelen eljárások után még mindig egy hatalmas állami vállalat vezetője lehet. Még akkor is felelnie kell az MVM vezérként elkövetett ügyek miatt, ha most már mindent törvényesen végez a BKV-nál. Ám, ha hirtelen meg is változott a magatartása, egy ilyen fontos posztot bizonyosan nem lehetne rábízni. | [
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Kárpát Energo"
] |
Duplájára emelkedtek a kettes metró felújításának költségei a tavalyi szakaszban. Noha az állomások különbözőek, az építőipari árak alig drágultak, sőt az autópályaépítés még olcsóbb is lett, írja a Magyar Hírlap szombati száma.
Kivetnivalót pedig még mindig bőven találni a nyáron felújított állomásokban.
"2007-ig az Örs vezér tere kivételével mindenhol lesz lift a kettes metró vonalán" – ígérte 2004-ben Aba Botond mozgáskorlátozottaktól és kismamáktól szorongatva. Metrólift idén sehol sem lesz.
A törvény szerint 2010. január elsejéig kell akadálymentessé tenni a tömegközlekedést. A metróliftek ötször annyiba kerülnének, a 2-es vonal két állomásán viszont elkezdődik az építkezés. Mi a helyzet máshol?
A miértre nem talált egyértelmű magyarázatot a lap: a BKV nem ad érdemi felvilágosítást, a kivitelező nem tud minden kérdésre értékelhető választ adni, a szerződéseket pedig a fővárosi ellenzéki politikusok sem ismerik.
"Gyakorlatilag titkolják, hogy mi történik a mélyben" - fogalmazott a fideszes Szálka Miklós.
A lap által megkérdezett Deák András volt közbeszerzési bizottsági elnök szerint a beruházások műszaki színvonala - amelynek gyatra színvonaláról az Index is többször megemlékezett - nem indokolja a drágulást, mint ahogy az is szokatlan, hogy a Strabag Építő Zrt. "zsinórban nyerje a pályázatokat".
Kérdések és válaszok
A lap a 2005-ben 3 milliárd forintból felújított Keleti pályaudvari, Batthyány téri és Astoria állomások felújítását hasonlította össze a Déli pályaudvari, a Moszkva téri és a Deák téri állomások tavalyi 5,5 milliárd forintos felújításával. BKV szerint a későbbi szakasz sokkal több munkát kívánt.
A Strabag ezen túl az acéliparban történt árrobbanással, a forint tízszázalékos gyengülésével magyarázza a drágulást, illetve azzal, hogy az előző években az alvállalkozók alulárazták a munkát.
A lap azt írja, a kő viszont sokkal olcsóbb lett, a forintgyengüléssel a tenderkiírásnál még nem lehetett számolni, az pedig természetellenes, hogy évekig alulárazzák a munkát az alvállalkozók.
A BKV eközben már kiírta a 2-es metró újabb állomásaira a közbeszerzési eljárást. A Stadionok, a Pillangó utca és az Örs vezér tere felújítására kiírt tenderről május közepén döntenek, a második fordulóba nyolc cég - köztük a Strabag - jutott be. | [
"Strabag",
"BKV"
] | [
"Magyar Hírlap",
"Strabag Építő Zrt."
] |
Origo
2013. 09. 09., 11:23
Minden, 2007 óta uniós pályázaton támogatást nyerő levelet kap a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ). A Papírkapitalizmus blog szerint már vannak pályázók, akikhez a múlt héten eljutott a felszólítás, hogy töltsön ki egy nyilatkozatot arról, hogy kik a pályázó társaság tulajdonosai.
Csepreghy Nándor fejlesztési államtitkár-helyettes augusztus 16-án jelentette be, hogy az NFÜ-irányítását átvevő Lázár János iránymutatásának megfelelően átvizsgálják az összes, ebben a ciklusban nyertes pályázatot, hogy kiszűrjék az offshore cégeket. Lázár múlt héten beszélt arról, hogy postázzák a nyilatkozatokat 44 ezer pályázónak.
A NFÜ nyilvános statisztikájában hétfő délelőtt 57 534 hatályos szerződés szerepelt, ebben az állami-, önkormányzati és magánnyertesek is benne vannak. Ennél valójában még több nyertestől lehet begyűjteni a nyolcoldalas nyilatkozatokat, mert egy projektet több kedvezményezett is megvalósíthat, és mindnek külön-külön nyilatkoznia kell. A blog nyilvánosságra hozta az NFÜ felszólítását is, amely szerint a pályázóknak a kézhezvételtől számítva 8 munkanapjuk van visszaküldeni a papírokat.
A nyilatkozattal a magánpályázóknak azt kell bizonyítaniuk, hogy átlátható társaságok, vagyis hogy világos tulajdonosi szerkezettel rendelkeznek. A szöveg szerint fel kell tüntetni mindenkit, aki legalább 25 százalékos tulajdonosi részesedéssel bír a pályázó társaságban.
Csepreghy Nándor augusztusban arról beszélt, hogy minden pályázót átvizsgálnak. A nyilatkozat két 2011-es törvényt idéz, Csepreghy pedig azt mondta, hogy az ezek hatályba lépése után pályázóktól el is vehetik a pénzt, ha kiderül, hogy offshore-társaságok. Lázár János múlt héten azt mondta, nem boszorkányüldözésről van szó, a magyar cégeknek pedig alig néhány percébe kerül kitölteni a papírt. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [] |
Az MSZP után a Fidesz is átlépte a törvényes 386 millió forintos határt, már 475 millió 619 ezer forintot költöttek a kampányt monitorozó civil szervezetek szerint. Az MSZP 652,5 millió forintnál tart, azaz a két nagy párt együtt már több mint egymilliárd forintot kampányolt el.
A törvényesen engedélyezett 386 millió forinttal szemben már 475 millió 619 ezer forintot költött a Fidesz a kampányt monitorozó civil szervezetek, a Transparency International Magyarország, a Freedom House Europe és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet által közösen jegyzett Képmutatás oldalon közölt adatok szerint. Az MSZP március végén, a 15-i ünnepségek és a februári hirdetések költségeivel lépte túl a törvényes limitet, a jelenlegi adatok szerint már 652.5 millió forintot kampányoltak el, azaz a két nagy párt együtt már jóval több, mint egymilliárd forintot költött.
A pártok összesen 1 594 777 000 forintot költöttek el eddig. A két nagy pártot a közvélemény-kutatók szerint parlamentbe jutásra esélytelen MDF követi, ők 169,897 millió forintot kampányoltak el. A Jobbiknak eddig 150,759 millió forintba került a kampány, az LMP 103,992 milliót költött, az MDF-fel közösen induló SZDSZ 32 milliót. A választáson induló pártok közül egyedül az LMP vállalta, hogy nyilvános kampányszámlát vezet a költéseiről. A honlapjukról elérhető összesítés szerint a civileknél becsültnél jóval kevesebbet, eddig összesen 34,871 millió forintot költöttek. Február végén az MDF is közzétette honlapján a kampányköltéseket, a frissített adatok szerint a párt március 23-ig nettó 94 millió forintot költött, ez áfával együtt körülbelül 117,5 millió forint.
A három civil szervezet által jegyzett, elsősorban a kampányok költségeinek felmérésére koncentráló projekt célja az, hogy végre teljesebb képet kaphasson minden választó a politikai pártok kampányainak működéséről és azok valós költségeiről. A Transparency International Magyarország ügyvezetője, Alexa Noémi szerint egyáltalán nem meglepő, hogy a két nagy párt már az első forduló előtt túllépte a költési plafont, mert az országos kampányt folytató pártok számára gyakorlatilag lehetetlen a törvényileg engedélyezett összegből hatékony korteshadjáratot folytatni.
A végső összeget várhatóan május 26-án publikálják, a csúszásnak az az oka, hogy a reklámköltések adatait egy hónapos átfutással tudják feldolgozni, a jelenleg publikált adatok sem tartalmazzák még a márciusi reklámköltések összegét. Molnár Bálint, a Freedom House Europe igazgatója nem lenne meglepve, ha a végleges összegek a nagy pártoknál a milliárdos nagyságrendet közelítenék vagy azt akár jelentősen meg is haladnák, és azt valószínűsíti, hogy a két nagy párton kívül a Jobbik és az MDF is átlépi majd a 386 milliós plafont a végső összesítéskor. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Freedom House Europe",
"Transparency International Magyarország",
"Eötvös Károly Közpolitikai Intézet"
] |
Újabb furcsa esetek derülnek ki Borsod megyében a földek bérbeadása körül.
A dél-borsodi legelőkre húsz évvel ezelőtt virágzó családi gazdaságokat, állattartást, rehabilitált, élettel teli tavakat, turizmust és fejlődést álmodtak azok, akik kínnal-keservvel próbálták meg talpra állítani az ország egyik legszegényebb térségét. "Cötkény" – így nevezték el a komplex természeti-gazdasági és tájrehabilitációs programot, e vidék jellegzetes növénye, a szamárkóró után.
A Tisza keletkezési legendája szerint, amikor a teremtő kijelölte a folyó vonalát, egy csacsi vontatta eke vájta volna a medret, ám a szamár minduntalan kitérőket, kanyarokat tett, hogy kedvenc kóróját legelhesse, ettől lett annyira kanyargós a Tisza.
Nem vezetett egyenes út a mezőségi tájvédelmi területek korábbi és mostani bérbeadásához sem. A kilencvenes évek közepén egy olasz vállalkozás, most, húsz évvel később pedig jobboldali kötődésű, a gazdálkodáshoz olykor még csak nem is konyító pályázók szerezték meg a bérleti jogot. Mivel a legelők nagy része az agrár-környezetvédelmi és a túzokvédelmi programhoz is kötődik, a kiegészítő támogatásokkal akár száz-százhúszezer forintot is kaphatnak a bérlők egy hektárért az államtól, miközben bérleti díjként 1250 forintot fizetnek aranykoronánként.
Mondhatnánk, hogy a két összeg közti különbséget elviszi majd a kötelező állatvásárlás költsége – két hektáronként egy nagy állat (jellemzően szarvasmarha, szürke marha) tartását írják elő a bérleti pályázatban –, ez azonban legfeljebb az első esztendőre igaz, a második évben a szaporulatból akár vissza is termelheti a kiadások egy részét egy ügyesebb gazda.
Jó biznisznek tűnik tehát az állami földek bérlése, főként nemzeti parkos, természetvédelmi területeken. Itt ugyan korlátokkal kell számolni: nem lehet például vegyszerrel kezelni a földeket. Erre azonban amúgy sincs pénzük a gazdálkodóknak, már ott sem használnak műtrágyát, ahol egyébként szabad lenne – mondták tudósítónknak térségbeli szakértők, vagyis így a nyertes pályázóknak sem okozhat különösebb gondot az előírások betartása. Miként megírtuk, a Bükki Nemzeti Park dél-borsodi, a korábbi olasz bérlőtől visszavett négyezer-kétszáz hektáros területét nemrég újból hasznosításra hirdették.
A gazdák korábban kidolgoztak egy előzetes megállapodást, amely szerint mindazok, akik valóban a térségben élnek, s a mezőgazdasággal foglalkoznak, esélyt kaphattak volna, hogy legeltetéshez területet szerezzenek. Minden jelentkezőnek ez alapján sem jutott volna föld, hisz a száz-száztíz pályázóból ötven-hatvan család kaphatott húsz-harminc hektáros birtoktesteket. Az első pályázatot azonban váratlanul visszavonta a vidékfejlesztési tárca, a gazdákkal egyezségre törekvő nemzeti parki igazgatót, Duska Józsefet pedig menesztették.
A második körben is újra pályáztak több mint százan, ám itt mindössze 10-15 "kisember" jutott földhöz, a terület nagy részén három-négy "nagygazda" osztozott. Közülük is kiemelkedett – főként váratlan székhely- és profilváltásával – a Start 2003 Bt., amely fuvarozócégből lett marhatenyésztő.
A betéti társaság tulajdonosa és ügyvezetője Kanyok Attila fideszes tiszaújvárosi önkormányzati képviselő, a Borsod megyei közgyűlés fideszes elnöke, Mengyi Roland kampányfőnöke és munkatársa, míg a második és a harmadik legnagyobb földterületet elnyert pályázó, vagyis Demeter Péter, valamint a Hagyacki József által képviselt Puszta Agro 2010 Kft. baráti vagy egyéb munkatársi kapcsolatok révén Tállai András fideszes belügyi államtitkárhoz, mezőkövesdi országgyűlési képviselőhöz köthető.
Kanyok Attila azonban nem csak a most meghirdetett földeken gazdálkodhat. Tavaly szeptemberben százhúsz hektárnyi területet vett bérbe a Tiszatáj Környezet- és Természetvédelmi Közalapítványtól – néhány nappal azelőtt írták alá a haszonbérleti szerződést, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium visszavonta a mezőségi földekre első alkalommal kiírt pályázatot.
A gazdák ezt azért is fájlalják, mert annak idején többen is segédkeztek abban, hogy az alapítvány madárvédelmi és tájrehabilitációs céljaihoz földekhez jusson, volt, aki pénzzel is támogatta ezt a programot, nekik azonban nem ajánlott hasonló bérleti lehetőséget az alapítvány, pedig égető szükségük lenne legelőre.
A tiszadobi önkormányzat és a Magyar Madártani Egyesület által alapított Tiszatáj Közalapítvány titkára, Bodnár Mihály korábban a Bükki Nemzeti Parknál dolgozott mint a borsodi mezőségi és a kesznyéteni tájvédelmi körzet vezetője – ez a megbízatása idén januárban szűnt meg.
Ezt megelőzően a Vidékfejlesztési Minisztérium is vizsgálta a nemzeti park és az alapítvány közötti összefonódást, s megállapította, hogy a viszonyrendszer nehezen áttekinthető, különös tekintettel a védett természeti területek tulajdonosi és vagyonkezelői összetételére. A jelenlegi állapot – noha esetenként kétségkívül kedvező lehet – alkalmat adhat visszaélésre – summázta a tárca jelentése.
Kesznyéteni gazdálkodók feljelentése alapján nemrég a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség is megvizsgálta az alapítvány működését. Megállapították: az előzetes ígéret – amely szerint helyi gazdáknak adnak majd alapítványi földeket bérbe – be nem tartása csak morálisan kifogásolható, jogilag nem.
De miként kapcsolódik össze a Tiszatáj Közalapítvány és Kanyok Attila személye? Nos, úgy tűnik, nem csak ennek a százhúsz hektáros földnek az ügyében. Mindenképpen valamiféle kapocs Bodnár Mihály személye is. Mégpedig azért, mert magánemberként ő maga is pályázott a Bükki Nemzeti Park által meghirdetett földterületek egyikére – tudomásunk szerint épp arra, amelyet a szociálpedagógus végzettségű Kanyok Attila végül elnyert.
Úgy tudjuk, a két pályázat gazdálkodási tervezete szinte szóról szóra megegyezett: erre a részre szubjektív szempontrendszer alapján adhattak pontot az ítészek, s ugyanarra a szövegre az évek óta e szakterületen tevékenykedő Bodnár Mihály tíz pontot kapott, míg a gazdálkodásba épphogy belecsöppent Kanyok Attila hatvanat – ez el is döntötte, melyikük nyer.
Megkérdeztük Bodnár Mihályt, mit szól a végeredményhez, s a pályázati szövegrészek megegyezéséhez? Azt válaszolta: "vannak furcsa véletlenek". Hozzátette: miután menesztették a nemzeti parktól, "jövő nélküli emberként" úgy gondolta, hogy a gazdálkodásból el tudja majd tartani a családját, ám annak eleve nem sok esélyt adott, hogy nyerni tud a pályázaton. Kérdésünkre, hogy miért gondolta ezt, hisz szakmailag igen színvonalasnak látták többen is a munkáját, azt felelte: inkább nincs véleménye.
Mezőcsáti fórum: Nem ilyen lovat akartunk – mondták a gazdák Budai Gyulának
Szabó Rebeka LMP-s, Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő és a "baloldali médiák"– Budai Gyula parlamenti államtitkár szerint ők okolhatók a dél-borsodi földek haszonbérleti szerződései körül kialakult helyzetért. A helyi gazdák meghívására tegnap egy mezőcsáti fórumon részt vevő államtitkár elmondta: a saját szemével akarta látni, kik azok az "oligarchák", akik megszerezték a Bükki Nemzeti Park haszonbérletre meghirdetett mezőségi területeit. Közölte: lehet, hogy követtek el hibákat a pályázatoknál, de ezeket orvosolni lehet. Szerinte a helyi gazdáknak meg kellene egymással egyezniük, hogy a 2014-ben felszabaduló újabb bérbe adandó területeknél ne egymásra licitáljanak. A fórumon felszólaló gazdák egyike elmondta: ők épp ezt tették, nagy körültekintéssel egyeztettek az első pályázat kiírásakor, figyelembe vették egymás érdekeit, lehetőségeit – ám ezt a hatalom egy mozdulattal lesöpörte, amikor visszavonta a pályázatot, s második körben már 4-500 hektáros területeket juttatott egy-egy, a jobboldalhoz köthető pályázónak. "Államtitkár úr, az itteni gazdák nyolcvan százaléka a Fideszre szavazott, mert elhitte, hogy a családi gazdaságokat fogják fejleszteni. De most a szemébe kell mondanom: mi nem ilyen lovat akartunk!" – mondta az egyik gazda. (D. J.) | [
"Start 2003 Bt.",
"Bükki Nemzeti Park",
"Puszta Agro 2010 Kft.",
"Fidesz",
"Tiszatáj Környezet- és Természetvédelmi Közalapítvány"
] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség",
"Magyar Madártani Egyesület",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Tiszatáj Közalapítvány"
] |
Erőszakkal eltávolított demonstrálók, egymásnak ellentmondó építési adatok, dupla kordon mögött, éjjel-nappal zajló munkavégzés – megkezdődött a Ligetben a Magyar Zene Háza építése.
Augusztus utolsó hetében új állomásához érkezett a Városliget átalakításáért felelős Liget Projekt: megkezdődtek a Magyar Zene Háza előkészítő munkálatai. A médiában nagy csinnadrattával beharangozott épület és építkezés helyszíne a Városligeti-tó közelében lévő ún. Hungexpo-telek.
Az elnevezés arra utal, hogy ezen a kerítéssel körbevett parkrészen álltak a Hungexpo egykori irodaépületei, melyeket 2016 nyarán bontottak le. A terület többször volt a Liget Projekttel szembeni ellenállás helyszíne. Az augusztus végén megkezdett munkálatokat is egy tiltakozó csoport demonstrációja kísérte, amit azonban az építő cég rendőri segítséggel gyorsan felszámolt. Cikkünkben az események hátterének feltárása mellett igyekeztünk összegyűjteni az építkezés elleni tiltakozás eddigi eredményeit is.
Természetközeli élmény a föld alatt
A Liget Budapest honlapja szerint a Magyar Zene Háza “a magyar zenei örökséget komplexen bemutató közösségi hely" kíván lenni, aminek az egyik legfontosabb feladata a magyar zene megszerettetése és népszerűsítése lesz a fiatalok körében. Bár az épület átadására a mostani tervek szerint csak 2020 végén kerül sor, a Zene Háza stábja addig is különböző budapesti helyszínekre szervez programokat, melyekről a Facebook-oldalukon is informálódhatunk.
A leendő létesítmény vezetői, Batta András és Horn Márton (akikkel itt és itt olvasható interjú) szerint az igazi komplex élményt maga a természetbe helyezett épület fogja nyújtani. A japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett létesítmény ugyanis átlátszó üvegfalai és más technikai megoldásai révén szinte összeolvad majd a parkkal – fogalmazta meg maga a tervező az Octogonnak adott interjújában.
A nyilatkozatok arra nem térnek ki, hogy egy park közepén lévő üvegcsodában miért lesz jobb a zenét élvezni, mint a szabadban vagy egy zárt épületben, ahogy arra sem kapunk választ, hogy a föld alá kerülő kiállítótermek miféle természetélményt fognak nyújtani. A parkból a múzeumba besétáló, s így mintegy “önkéntelenül" kultúrafogyasztóvá váló látogató ideája viszont nemcsak ennek az építménynek, hanem az egész Múzeumi Negyednek valamiféle kötelező ideologikus eleme.
Sok egyéb szempont mellett talán ez is oka lehet, hogy bár első körben nem sikerült hazai kivitelezőt találni az üvegpalota megépítéséhez, a projekt képviselői ragaszkodtak az eredeti tervek megvalósításához.
Csak a tervezés egymilliárdba fájt
Mindenesetre néhány hete Baán László miniszteri biztos örömmel jelentette be, hogy az eredeti elképzelések szerint, "kompromisszumok nélkül" fog megépülni a Zene Háza. Holott nemcsak a tervek változtak, de a tervezés és a kivitelezés ára is jelentősen megnőtt. A legújabb, immár ötödik szerződésmódosítás szerint – számolt be erről elsőként a Zoom – a Sou Fujimoto Architects 740 millió forintról 1 milliárd forintra növelte a tervezés díját. A kivitelezés – melyre végül a Magyar Építő Zrt. kapott megbízást – költsége pedig 17,5 milliárdra emelkedett.
A leendő épület pedig mintha máris változásban lenne. Ahogy telik az idő, legalábbis, egyre grandiózusabb látványtervek jelennek meg a médiában: a fejlődés megfigyelhető itt, majd, az egy évvel későbbi cikkben itt például.
A létesítmény pontos méreteiről egyébként kevés biztosat lehet tudni. A projekt képviselői ugyan azt állítják, hogy az új épület 3000 négyzetmétert, azaz pontosan akkora helyet foglal majd el, mint a korábban ott álló irodaépületek. Az UNESCO Világörökségi Bizottság számára készített tanulmányban viszont 4210 négyzetméter az épület alapterülete.
De Baán László hangzatos ígérete – “a tízezer négyzetméteres telekből hétezret visszaadunk a parknak" – azért sem stimmel, mert a Gardenworks Kft. környezetrendezési tervei szerint – melyeket egy ideje eltávolítottak a Liget Budapest honlapjáról – a Hungexpo-telek egy jelentékeny része le lesz burkolva, igaz, a térkövek között növényzetet is elhelyeznek.
A számokkal való, már jól ismert trükközésre valószínűleg ez esetben is azért van szükség, hogy a Liget 60%-ról 65%-ra való zöldfelület-növekedését igazolni lehessen. A Hungexpo-telek beépítettségének változását és a tervezett zöldfelületi arányokat közérdekű adatként kikértük a Városliget Zrt.-től, de a cég arra hivatkozva utasította el választ, hogy mivel a terület "nem önálló telek", erről nincsenek adataik.
Még kevesebbet lehet tudni az építkezés útjában álló fák sorsáról. Pedig a 2016 márciusában itt megkezdett fakivágások miatt indult el a Ligetvédők tiltakozó mozgalma, mely mind a mai napig tart. A Liget Budapest honlapján most is megtalálható, 2016. március 17-ei engedély szerint – melyhez a Gardenworks Kft. készítette el a kivágási engedélyeztetési tervet, ez magából magából a linkelt engedélyből derül ki – 40 db fát akartak eltávolítani az építkezés miatt. A fakivágásokat azonban a civilekből álló Ligetvédők csoport leállíttatta, és a további fairtások megakadályozása céljából el is foglalta a területet.
A történet további fordulatai valószínűleg elég jól ismertek: a Ligetvédőket néhány hónap után rendőri és biztonsági erőkkel eltávolították. A Városliget Zrt. vezetése viszont a fakivágások elleni tiltakozások hatására kijelentette, hogy az egészséges fákat a jövőben nem fogják kivágni, hanem átültetik azokat. A faátültetésekhez azonban 2016 decemberében előkészítés nélkül, szakszerűtlenül fogtak hozzá a Hungexpo-telken, állította mások mellett Bardóczi Sándor tájépítész és a Levegő Munkacsoport, s a Ligetvédők megpróbálták megakadályozni a fák elmozdítását.
A Néprajzi Múzeum építése során, 2017 júliusában, a koros fák elmozdításakor pedig a ligetvédő aktivisták tiltakozása mellett a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport is nyílt levélben fordult a munkálatokat megrendelő Városliget Zrt.-hez. A két zöld szervezet nemcsak a park idős, vagy történeti értékű fáinak bolygatása ellen emelte fel a szavát, hanem a Liget Projekt építkezései által érintett összes fa pontos listáját és a faátültetésekre vonatkozó minden adat nyilvánosságra hozatalát kérte.
A Városliget Zrt. azonban elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy "az egyes épületek tervezése, illetve a park megújításának, kiviteli terveinek készítése még folyamatban van". Ugyanakkor válaszlevelükben azt írták, hogy "amint a tervezési folyamatok olyan fázisba kerülnek, hogy ezek az információk pontosan meghatározhatóak, a Városliget Zrt. azonnal, részletes dokumentációval alátámasztva nyilvánosságra fogja hozni azokat honlapján."
Ennek ellenére nemcsak a Zene Háza munkálatait, de az Új Nemzeti Galéria építése miatti faeltávolítási munkákat is megkezdték néhány hete anélkül, hogy bármiféle, a park fáira vonatkozó tájékoztatást adtak volna. De megtagadták a válaszadást a Ligetvédők faátültetésekre vonatkozó, 2017 tavaszán beadott közérdekű adatigénylésére is. Az elutasítás miatt a civil mozgalom aktivistái a Nemzeti Adatszolgáltatási és Információszabadság Hatósághoz fordultak; az ügyben a NAIH részéről még nem született állásfoglalás.
Erőszak a békés demonstrálók ellen
Az építkezés elleni tiltakozásul a Ligetvédők egy csoportja békés tüntetést jelentett be augusztus 27-étől kezdődően a Hungexpo-telek melletti parkrészre – ahol hónapok óta egy másik aktivista csoport is demonstrált.
A rendezvény bejelentésére a rendőrség mint kérelemre reagált, s azt "hatáskör hiányában" elutasította, indoklásuk szerint ugyanis a Magyar Építő Zrt. augusztus 22-től a területre "kizárólagos használati jogot" kapott.
Az aktivisták ennek ellenére augusztus 27-én reggel a helyszínen megkezdték a demonstrációt. Délelőtt 11 óra körül azonban a Városliget Zrt. és az építő cég megjelenő emberei nekiálltak egy parkrész építési területként való körbekerítésének. A demonstrálók, akik nem akartak távozni a helyszínről, és a cég képviselői egyaránt kihívták a rendőrséget. A kiérkező rendőrök pedig a tüntetés zavartalan biztosítása helyett az építő cég biztonsági embereit segítették abban, hogy a kordonokkal lezárt területről az ott lévő tüntetőket, akár erőszakkal is, eltávolítsák.
Az eljárás miatt a Ligetvédők a TASZ-hoz fordultak, s a jogvédő szervezet megállapította: a rendőrség megtagadta a tüntetők alapjogainak védelmét s hagyta, hogy a biztonsági cég emberei testi erőszakot alkalmazzanak a demonstrálókkal szemben.
Veszélyes bontási törmelék a helyszínen?
A Ligetvédők azért is fordultak a rendőrséghez, mert állításuk szerint a Hungexpo-telken a korábbi szabálytalan bontások miatt – melyeket folyamatosan dokumentáltak és több rendőrségi bejelentést is tettek – azbesztes építési törmelék maradt, s azt az építési terület lekerítéséig sem távolították el. Minderről számos fotót és videót készítettek és a rendőrségnek bejelentést is tettek, hatósági intézkedés azonban nem történt.
A 2016 nyarán zajló bontás idején az ott demonstráló aktivistáknak sikerült elérniük, hogy a helyszínen maradt sittet megvizsgálja a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének képviselője. A sittel telepakolt teherautókon, melyeknek az útját az aktivisták eltorlaszolták, ilyen vizsgálatot nem végeztek, bár a Városliget Zrt. képviselője erre ígéretet tett.
A MASZ csak a sajtónak adott tájékoztatást a területen még ott lévő törmelék vizsgálatának eredményéről – eszerint a bontási anyagba 1-2 köbméter azbesztpala keveredett, 10-20 kg azbesztcement törmelék pedig szétszóródott a területen – , de hivatalos szakvéleményt nem jelentettek meg. Az ügyben levélben és telefonon is kerestük az Azbesztmentesítők Szövetségét, de sem írásos választ nem kaptunk, sem az ígért visszahívásra nem került sor.
A Városliget Zrt. közleménye ugyan arról szólt, hogy független vizsgálatok szerint nincs azbesztcement a területen – vizsgálati eredményeket azonban sem akkor, sem azóta nem tettek nyilvánossá.
Az augusztus utolsó napjaiban dupla kordonnal körbevett építési területen megindult a lázas munkavégzés. Hogy mi zajlik az OSB-lapokkal felszerelt kerítések mögött, abból látni viszonylag keveset, hallani viszont annál többet lehet. A faárkoló markolók és más munkagépek ugyanis szó szerint éjjel-nappal dolgoznak: tanúi voltunk, hogy a Zene Háza építési területén, reflektorok fénye mellett is folytak a munkálatok. S hogy mi marad a parkból a Zene Háza felépülése után? Ez már a jövő zenéje.
A szerző és a fotós a Ligetvédők civil csoport aktivistái. Fotó: 2018. augusztus 27. a Ligetben, Keresztes Magdi felvétele. | [
"Városliget"
] | [
"Gardenworks Kft.",
"Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége",
"Liget Projekt",
"Nemzeti Adatszolgáltatási és Információszabadság Hatóság",
"Azbesztmentesítők Szövetsége",
"Levegő Munkacsoport",
"Sou Fujimoto Architects",
"Magyar Építő Zrt.",
"UNESCO Világörökségi Bizottság"
] |
A főpolgármester szerint egyetlen ügy van a jelentésben, ami a 2010 utáni érához kapcsolódik: ez egy közbeszerzés megkerülése, amikor ellenőrző mérnöknek a BKK Közutat nevezték ki.
Teljesen érintetlennek nevezete Budapest jelenlegi vezetését Tarlós István főpolgármester az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a 4-es metró beruházásáról szóló jelentésében észrevételezett szerződések ügyében. A főpolgármester kedden a Lánchíd Rádió reggeli műsorában kiemelte: egyetlenegy kivétellel valamennyi megállapítás a 2010. évi választást jelentősen megelőző időpontokat érinti. A legsúlyosabbak – így az Alstom-szerződések ügye is – még a 2006. évi választások előtt születtek meg – mondta.
"Nem nagyon hiszem, hogy van miről beszélni" – fogalmazott a főpolgármester, rámutatva arra, hogy az egyetlen 2010 utáni észrevétel az OLAF részéről "pusztán" az ellenőrző mérnök cseréjére vonatkozik.
Erről az ügyről Tarlós azt mondta, az ellenőrző mérnökkel a szerződést 2006 júniusától kötötték meg határozott időre 2012-ig. Az OLAF-jelentés szerint a mérnök szerepét egy olyan vállalat töltötte be, amely komoly összeférhetetlenségben állt több kivitelezési alvállalkozóval is, és szabálytalan kifizetéseket eszközölt.
Mint kifejtette, a mérnököt le akarták cserélni, ezért 2010 után kétszer is kiírtak közbeszerzést, de ezeket megtámadták feltehetően időhúzás céljából. A mérnök "in-house" beszerzése 2012 decemberében történt meg, amikor is a BKK Közutat – kormányzati hozzájárulással – megbízták az ellenőrzői tevékenységgel. Ezzel kapcsolatban az OLAF a közbeszerzési eljárás elmaradását helytelenítette, de egyúttal megállapította, hogy a mérnökcserével megszüntettek egy súlyos szabálytalanságot.
Tarlós István azt mondta, hogy a jelenlegi városvezetés rengeteg pénzt visszaszerzett a 4-es metró beruházáshoz kapcsolódó "borzalmas szerződések újratárgyalásával". Emlékeztetett arra is, hogy 2011 januárban feljelentést tettek. Tarlós István szólt arról is, hogy Demszky Gábor volt szabad demokrata főpolgármester idején a főváros vezetése egy metrószerződést sem vitt be a Fővárosi Közgyűlés elé. Nem tudni, kik és hol döntöttek – jegyezte meg.
Tarlós István furcsának nevezte, hogy Demszky Gábor anélkül, hogy meggyanúsítanák, ügyvédet fogad és hirtelen kijelentik, hogy semmihez nincs köze. Az a furcsa, hogy pont az ellenkezője hangzik el, mint korábban, azaz, hogy Demszky Gábornak van a legtöbb köze a 4-es metróhoz, és most az OLAF-jelentéssel 180 fokot fordult a dolog – mondta a főpolgármester, megjegyezve: ezzel semmi olyat nem akar állítani, hogy Demszky Gábort "konkrétan és biztosan jogi felelősség terhelné, de ez a magatartás furcsának tartható". Demszky már közölte, elmegy a metrójelentést vizsgáló bizottság ülésére.
Annak kapcsán, hogy a kormány nyilvánosságra hozta az OLAF-jelentést, azt mondta: a lényeg az, hogy a jelentés megjelent és hogy abban mi áll. "Ideje lenne nem a különböző véleményekről, fantazmagóriákról beszélni, hanem megnézni a jelentést" – fogalmazott Tarlós István. | [
"BKK Közút"
] | [
"Lánchíd Rádió",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] |
Feljelentést tesz az Együtt-PM; visszaéléseket gyanítanak a napenergia-fejlesztési pályázatoknál.
A Fővárosi Főügyészséghez és az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatalához fordult Jávor Benedek független országgyűlési képviselő, az Együtt-PM szövetség társelnöke, mert álláspontja szerint rendszerszerű visszaélések történtek a napenergia-fejlesztési pályázatok elbírálása során.
Az ellenzéki politikus pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, két hete az atlatszo.hu-n jelentek meg információk a KEOP napenergia-fejlesztési pályázatokkal kapcsolatban. A portál szerint ezeket olyan cégek nyerték meg, amelyeknek semmilyen tapasztaltuk, múltjuk nem volt.
A politikus emlékeztetett rá, hogy a cikk megjelenése után Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár vissza is vonta a pályázatokat, amit akkor azzal indokolt, hogy a pályázat részvevőit téves információk alapján tájékoztatták.
Jávor Benedek szerint a portál információjával szemben az elnyert pályázati támogatások összege nem három-, hanem legalább kilencmilliárd, a pályázat egészét tekintve pedig inkább 14 milliárd forint.
Az ellenzéki politikus szerint "a pályázatok elbírálása során elkövetett hibák tényszerű törvénysértéseket tartalmaznak". Olyan pályázatok nyertek, amelyek nem feleltek meg az előírásoknak. Álláspontja szerint maga a pályáztató Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is úgy gondolta, hogy kizárja ezeket a pályázatokat, ám néhány esetben mégis befogadta, sőt győztesnek hirdette ki.
Az ellenzéki politikus szerint bizonyos pályázói csoportok különböző helyszínen megvalósuló, különféle cégek által, más-más műszaki tartalommal készített pályázatait pontosan ugyanakkora beruházási összeggel adták be. Így feltételezhető, hogy egy beruházói kör gyakorlatilag fénymásolón gyártotta le, mert másként kizárt egy ekkora egyezés - tette hozzá.
Jávor Benedek "érdekesnek" nevezte, hogy az elnyert támogatási összegek is több helyen megegyeztek, így álláspontja szerint a támogatási döntések is hasonló módon történtek. A politikus saját blogjában nyilvánosságra is hozta az információkat.
Jávor Benedek azt mondta, olyan dokumentumok birtokában van, amelyekben hivatalosan értesítették a pályázókat a döntésről. Véleménye szerint a pályázatokat nem lehet egyszerűen visszavonni, hiszen így a korábban nyertesnek kikiáltott cégek a visszavonás miatt akár perre is mehetnek. Ha pedig mégis érvényesek a pályázatok, akkor a jogszerűtlen elbírálás miatt a vesztes pályázók kérhetnek jogi elégtételt - tette hozzá.
Jávor Benedek emiatt az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatalához, az OLAF-hoz fordult, hogy az uniós pénzekkel visszaélés gyanúja miatt vizsgálják meg a magyarországi napenergiás pályázatokat.
A politikus a Fővárosi Főügyészségtől ugyanakkor azt kérte, hogy hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt folytasson le vizsgálatot a pályázatok ügyében és állapítsa meg, hogy kik voltak a felelősek az ügyben. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatala"
] |
Sok évre nyúlik vissza az ország egyetlen, Szombathelyen működő faforgácslapgyártó üzeme, a FALCO Zrt. és a helyi lakosság közti ellentét: utóbbiak régóta panaszkodnak az egyre nagyobbra növő üzem zajkibocsátása és légszennyezése miatt, a cég viszont folyamatosan bővíteni szeretné a kapacitását. Az évek során számos vizsgálat történt, bírósági perek zajlottak le, a FALCO pedig környezetvédelmi beruházásokat hajtott végre. Úgy tűnt, lassan csillapodik az üzem működése miatti hangos elégedetlenség. Csakhogy az utóbbi évek lakossági panaszai és hatósági végzései arról tanúskodnak, hogy a gyár okozta környezetterheléssel továbbra is bajok vannak.
Több mint másfél évtized óta tart az a vita, ami a helyi lakosság és szombathelyi FALCO-gyár között zajlik. A lakók nyugalmukat és az egészségüket féltik a házaik közelében lévő fafeldolgozó üzem káros hatásaitól, a cég viszont bővülni, terjeszkedni szeretne. A vitában fontos szerepet játszottak – és játszanak most is – a politikai élet szereplői: szombathelyi városvezetők, országgyűlési képviselők és az őket támogató politikai pártok. Az évek során persze egyes politikusok és pártok eltűntek a süllyesztőben, más szereplők esetleg pártot cseréltek, vagy épp oldalt váltottak a vitában. A FALCO és a lakók konfliktusa viszont megmaradt.
Történelmileg kialakult ellentét
A FALCO közvetlen közelében nem véletlenül vannak lakóházak. A mostani gyár helyén ugyanis az 1920-as évektől kezdve egy fűrészüzem állt, az üzemet alapító Pick György szombathelyi vállalkozó pedig lakásokat is építtetett a munkásai számára. Ezt a körülbelül 80 házból álló, a Kolozsvár, Sziget, Szabadka, Torockó és Sárvár utcák alkotta területet nevezik mai is Pick-telepnek.
Az iparterület terjeszkedésével aztán az 1960-as években építési tilalmat rendeltek el a lakóövezetre, és a meglévő házakat is szanálni akarták. Végül mégsem került sor az ingatlanok szanálására, sőt 1998-ban az építési tilalmat is visszavonták. Addigra viszont a Pick-telepet jócskán körbenőtte a FALCO-gyár.
Az ellentét tehát már több évtizedre nyúlik vissza. Ráadásul a gyár bővülésével jutott jócskán füst és por a város távolabbi területeire, főképpen Szombathelynek az úgynevezett Keleti városrészébe. A városnak ezen a részén egyébként több ipari és kereskedelmi vállalkozás található, de a FALCO gyára a legjelentősebb.
A cég jelenleg jelenleg két üzemmel végez tevékenységet Szombathelyen. A Zanati úti telephelyen forgácslap-gyártással és cementkötésű lapok gyártásával, valamint impregnálással és laminálással foglalkozik, a Puskás Tivadar utcai telephelyen pedig bútorlapok csiszolását és méretre darabolását végzi.
A szombathelyi FALCO Forgácslapgyártó üzem 1992-ben alakult részvénytársasággá, majd 2007-ben lett a Kronospan holding tagja. A cégnek a szombathelyi telephelyen kívül Tárnokon van még fióktelepe. A Kronospan a világ legnagyobb faalapú burkolóelem-gyártója. A tényleges tulajdonosi szerkezetet nehéz felmérni a ciprusi és a Csatorna-szigeteki holding társaságokkal rendelkező összetett vállalati struktúra miatt. A Kronospan társaságok 40 gyárat működtetnek Európában, részben Ázsiában és Észak-Amerikában. A céget számos kritika érte üzleti gyakorlata és gyárai szennyezőanyag-kibocsátása miatt. 2015-ben a romániai sebesi telephely lakói, 2018-ban pedig a lengyel Mielec város lakói tiltakoztak a cég ellen, szigorúbb környezetvédelmi előírásokat követelve – írja a német nyelvű Wikipédia. Az orosz Igazság Pillanata tévéstáb egy Moszkva melletti és két másik orosz Kronospan-gyárban készített dokumentumfilmet, hogy bemutassa, miként mérgezik a levegőt, a talajt és a vizet ezek az üzemek. Az Opten cégadatbázisa szerint a FALCO Zrt. nettó árbevétele 2020-ban 33,9 milliárd forint volt, mégis 8,1 milliárdos veszteséggel zárta az évet. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a céget 1998 óta tíz alkalommal büntették meg a környezetvédelmi előírások megsértése miatt. 2021-ben a cégre összesen 1,2 millió forintos bírságot is kiszabtak munkaügyi és/vagy munkavédelmi jogsértés miatt.
A problémák 2005 és 2007 között erősödtek fel. 2006-ban az alon.hu számolt be arról a lakossági fórumról, ahol a Keleti városrész lakói a zaj- és a porkibocsátás ellen tiltakoztak. A gyárnak ugyanis nappal 50, éjjel 60 decibeles határértéket írt elő a hatóság, a zajt azonban a közelben élők elviselhetetlennek találták.
Az akkoriban MSZP-SZDSZ vezetésű szombathelyi önkormányzat igyekezett a lakók panaszaival foglalkozni, ugyanakkor fontos szempont volt a városvezetés számára, hogy a gyár – amely az iparűzési adó révén jelentős összeget fizet Szombathelynek – folytathassa a működését, sőt jelentős fejlesztéseket hajthasson végre. Kompromisszumos megoldásként a képviselőtestület a Pick-telepnek "településközponti vegyes" besorolást adott a korábbi "különleges, lakó, kereskedelmi, szolgáltató egyéb ipari vegyes" besorolás helyett. Így az üzem zajkibocsátását nappal 55, éjjel 45 decibelre csökkentették – ezeket a határértékeket azonban a gyár nem tudta betartani.
Megszoksz, vagy megszöksz
A Pick-telep több lakójával beszéltünk, akik elmondták: a zaj- és porszennyezés miatt végtelen kálváriát jártak, és akik maradtak a telepen, azok számára most is komoly gondot okoz a gyár környezetterhelése. A lakossági panaszok nyomán nagy nehezen sikerült elérni, hogy a hatóság 2011-ben zajméréseket végezzen, melyek során kiderült:
az üzem éjjelente 1-9 decibellel túllépi a számára engedélyezett 45 decibeles határértéket.
A környezetvédelmi hatóság ezért zajcsökkentési intézkedési terv készítését írta elő, amit négy év alatt kellett teljesíteni. “A hatóság ezzel gyakorlatilag 4 évre ‘bianco csekket’ adott a FALCÓ-nak arra, hogy úgy zaklassa zajjal a lakókat, ahogy csak akarja, hiszen ebben az időszakban még mérés sem lehetséges" – mondta el az egyik lakó.
Hogy a zajcsökkentés nem volt sikeres, azt nemcsak az újabb lakossági panaszok és mérések igazolták.
A Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztálya 2016-ban 3,4 millió forintra büntette a céget a zajvédelmi követelmények megszegése miatt
– olvasható az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisában.
A helyzet pedig azóta sem változott lényegesen. A telepen egyre több az idős lakó, akik közül sokan már belefáradtak a hiábavaló küzdelembe. Az egyikük elpanaszolta, hogy mivel 2016-ben a hozzá látogatóba érkező unokái több alkalommal nem tudtak aludni az éjjeli bűz és zaj miatt, ezért a távol élő családja kénytelen szállodába menni, ha ünnepek idején több napot kíván kívánnak Szombathelyen tölteni a nagyszülőkkel.
A lakosok közül többen rendelkeznek saját zajmérő készülékkel; látogatásunk idején este 10 órakor az egyik ház udvarán 55 decibelt mutatott a készülék, ez azonban természetesen nem tekinthető hivatalos mérési adatnak.
A környezetvédelmi hatóság 2016-tól újabb zajcsökkentési intézkedési tervet írt elő a FALCO számára, de ez sem volt sikeres. És jelenleg is zajlik egy újabb, hatósági végzés nyomán előírt zajcsökkentés: ez 2019-ben kezdődött és 2023 december végéig kell a cégnek a hatósági előírásokat teljesítenie. Azaz a FALCO újabb négy évet kapott az engedélyező hatóságtól a zajhatárértékek teljesítésre.
Addig az érintett lakosoknak tűrniük kell – ők azonban az eddigi tapasztalataik alapján nem látnak igazán esélyt arra, hogy a határidő letelte után megfelelően csökkenni fog a zajszint. És hiába hivatkoznak a 284/2007. (X.29.) számú kormányrendeletre, amely sikertelen zajcsökkentési intézkedési terv esetén korlátozza, 10 dB túllépés felett pedig megtiltja a zajkeltő létesítmény tevékenységét.
Az éjszakai működést ugyan 2016-ban egyszer megtiltotta a hatóság, később azonban ezt a tiltást feloldották.
Nappal egyébként csendes, sőt kihalt a környék. Ez azonban nem véletlen: mint megtudtuk, a gyárhoz legközelebb eső utcákban a cég több ingatlant megvásárolt, főként a rosszabb állapotú házakat. “Leszalámizzák a lakókat" – állítja az egyik panaszos, aki szerint a házak megvásárlásával leginkább az elégedetlenek számát lehetett csökkenteni. Azokat viszont, akik a korábbi években nyilvános fórumokon is hangoztatták, hogy a gyár szennyezi a környezetet, rágalmazás miatt több esetben feljelentette a cég. Igaz, a bíróság egyetlen esetben sem adott igazat a FALCÓ-nak, az elégedetlenségüket hangoztató lakók száma mindenesetre lecsökkent.
De mit mond a cég?
Mielőtt a további lakossági panaszokra rátérnénk, érdemes a gyár álláspontját is ismertetni. Abban a “kivételes" helyzetben vagyunk ugyanis, hogy a FALCO képviselői személyesen kívántak válaszolni az általunk feltett kérdésekre. A gyárlátogatás során aztán kiderült, hogy az üzemben nem mehetünk be és felvételeket sem készíthetünk – ehhez ugyanis külön engedélyt kellett volna kérni. Megtudtuk azt is, hogy “normál esetben" nem szoktak újságírókat fogadni, s hogy a mostani beszélgetés célja elsősorban a cég tevékenységének hiteles bemutatása.
Kovács Tamás PR-vezető, és az üzem műszaki igazgatója, Talasz Marcó hosszasan ismertette a gyár történetét és folyamatos technológiai fejlesztéseit. Elmondták azt is, hogy a cég több száz millió forintért hajtott végre környezetvédelmi beruházásokat: többek között zajvédő paneleket, porvédő elemeket épített, modern szárító- és szűrőberendezéssel csökkentette a környezeti terhelést és egy 30 méter hosszú, úgynevezett LEGO-falat is felhúzott, hogy védje a lakóövezetet a korábban valóban gondot okozó faportól. Hangsúlyozták, hogy “Magyarország a FALCO Zrt. segítségével tudja teljesíteni az Európai Unió újrahasznosuló faanyagok mennyiségére vonatkozó elvárását."
A cég képviselői szerint helyi és országos szinten is elismerik, hogy milyen fontos nemzetgazdasági szerepet tölt be a gyár, s hogy mindent megtesz a lakosság elégedettsége érdekében. Minderről azonban a cég honlapján, imázsvideóiban és a sajtóban megjelenő fizetett tartalmakból is lehet informálódni.
Kérdéseinkre válaszolva elmondták, a lakossági panaszokat nem tartják megalapozottnak.
A por- és zajszennyezés szerintük rendszerint üzemzavar esetén fordul elő, ez azonban nem állandó probléma. “Még egy háztartásban is elromlik néha valami" – jegyezték meg. Állításaik szerint a panaszokat minden esetben kivizsgálják és meg is oldják, “de egy szűk kör számára semmi nem elég, bármit teszünk, támadnak minket" – hangzott el.
Hogy milyen szándék húzódhat meg a szerintük alaptalan támadások mögött, arra nem kaptunk egyértelmű választ. A gyár körüli ingatlanok megvásárlásának témájánál végül kiderült:
szerintük vannak, akik vélhetően “többet szeretnének kapni" a házaik valós értékénél,
ezért panaszkodnak a Facebookon. A házak felvásárlásával kapcsolatban elmondták: azokra jellemzően nem a lakossági panaszok miatt kerül sor, csupán így kívánnak segíteni azoknak, akik “nem szívesen laknak egy gyár közelében".
Arra a kijelentésünkre, hogy egy gyár-közeli ingatlan udvarán a saját fülünkkel hallottuk az éjjeli zavaró zajt, és személyesen győződtünk meg a közeli utcákat elborító faporról, a műszaki igazgató kijelentette: ezek szerinte nem a FALCÓ-tól származnak.
Valami van a levegőben
A zajkibocsátás mellett a levegőszennyezés is komoly gondokat okozott a FALCO és Szombathely viszonyában. Ez pedig annak a rendkívül sokféle szennyező- és környezetterhelő anyagnak a levegőbe kerülésével függ össze, amit a forgácslapgyártás során használ fel az üzem.
Az ezzel kapcsolatos panaszokhoz elegendő visszamennünk 2016-ig, amikor is dr. Hende Csaba, országgyűlési képviselő (FIDESZ) vette fel a harcot a gyár által kibocsátott légszennyezés ellen.
Mi kerülhet a levegőbe falemezek gyártása során? A faforgácsgyártás során nagyon sokféle vegyi anyagot használnak fel, emellett a tárolás, szállítás és faapríték-előállítás során jelentős mennyiségű fapor keletkezik. A faforgács-szárításhoz különféle gyanták, formaldehid, fenol-vegyületek, ammónia és sósav szükségesek. A falapok préselésénél az alkalmazott kötőanyagtól függően használnak metanolt, formaldehidet, fenolt, izocianátokat. A forgácslap-csiszolás során ún. csiszolatpor keletkezik, amely kb. 20 százalékban műanyagot (műgyantát) tartalmaz. Ezen kívül a különböző fahulladék- anyagok, illetve az üzemen kívülről származó hulladékok elégetésénél – az alkalmazott tüzelőanyagtól, az égetés módjától, az égés szabályozásától és a kibocsátások csökkentésére alkalmazott berendezések módjától függően – por, hamu és el nem égett farészecskék, kátrányszerű aeroszolok, szerves anyagok, formaldehid, CO, SO2, NOx, ammónia, sósav, hidrogén-fluorid, nehézfémek, CO2, policiklusos aromás szénhidrogének, (PAH vegyületek) keletkeznek, részecskékhez kötötten és gáz formában. A dioxinok és furánok nagyobb részt szilárd részecskékhez kötötten, kisebb részt gáz formában távoznak; ez utóbbiak rendkívül rákkeltőek és a határértékek nanogramm-töredékben mérhetők.
“Jobban szennyez a FALCO-gyár, mint az ózdi acélművek" – ezzel a sokkoló kijelentéssel vezette fel Hende azokat a mérési eredményeket, melyeket a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának akkori vezetője, Lenkei Péter végzett Szombathelyen. A mérés célja az volt, hogy kimutassák, mennyi ultrafinom részecske van a levegőben a FALCO gyár közelében és a város tisztább pontjain.
Az eredmény megdöbbentőnek bizonyult: az üzem közelében rendkívül magas volt a porrészecskék aránya a levegőben, míg Szombathely más, a gyártól távolabbi pontjain jóval tisztább volt a levegő – mondták el a sajtótájékoztatón.
Akkor Hende vezetésével aláírásgyűjtés is indult, hogy a gyár szereljen fel szűrőket és mérőműszereket a légszennyezés nyomon követése és csökkentése érdekében. A FALCO Zrt. végül csak azzal a feltétellel egyezett bele ezekbe a környezetvédelmi fejlesztésekbe, ha az önkormányzat és a lakók, akik korábban fellebbeztek az egységes környezethasználati engedély gyárnak való megadása ellen, visszavonják a fellebezésüket. Ez valójában visszalépés volt a korábbi lakossági követelésekhez képest, hiszen a tiltakozók azt szerették volna, ha semmiféle feltételhez nem köti a cég a mérő- és szűrőberendezések megépítését.
“A világ legmodernebb UTWS szűrőberendezésének" felszerelésére végül 2018-ban került sor – adta hírül büszkén a cég. Csakhogy a levegő károsanyag terhelésével azóta is bajok vannak. A Vas Megyei Kormányhivatal többek közt ezért utasította el legutóbb a FALCO kérelmét egy új, MDF farostlemezgyártó technológia létesítésére. Az elutasító határozat szerint ugyanis
a gyár által kibocsátott formaldehid levegőterheltségi értékei 2019-ben 158 alkalommal haladták meg az előírt 24 órás határértéket.
Ezek a mérési adatok ugyan kedvezőbbek az előző évihez képest, amikor is 234 alkalommal fordult elő határértékek túllépése. Ennek ellenére az UTWS szűrőberendezés alkalmazás nem tűnik elegendőnek – állapítja meg a hatóság.
Magyarországon többek között a FALCO gyára bocsát ki az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Hivatala által 2004-ben emberi rákkeltő hatású anyagnak minősített formaldehidet. Ebből az anyagból, amely huzamosabb kitettség esetén légcsőhurutot, sőt asztmát okozhat, a FALCO telephelye közel 3000 kilogrammot bocsátott ki 2020-ban, derül ki az OKIR adataiból.
“A kiporzás megakadályozása sürgető feladat"
De gond van faporkibocsátással is. A telephelyről a gyár környékére kikerült jelentős mennyiségű fapor miatt a környezetvédelmi hatóság 2021 novemberében eljárást indított és megbírságolta a céget. A porkibocsátás egyik oka annak a szállítószalagnak a gyakori meghibásodása, amely az üzem “A" és “B" telephelye között, egy közterületi utca felett húzódik – olvasható a FALCO egyik legújabb engedély-módosítási kérelmében. A kérelemben további légszennyezettség-csökkentő technológiák bevezetését ígéri a cég.
A hatósági szigor akár összefüggésben lehet azokkal a 2021 őszén készült videókkal és az ezek nyomán a sajtóban megjelent beszámolókkal, amik elég meggyőzően mutatták be a gyár környezetébe kerülő pormennyiséget. Ezek nyomán a Greenpeace is felhívta a figyelmet a por- és egyéb légszennyező anyagok kibocsátásával járó egészségügyi kockázatokra.
A panaszok sokasága miatt az évek során több ombudsmani jelentés is készült.
A legutóbbi, Bódi Cecília, Bándi Gyula és Székely László által készült 2018-as közös jelentés megállapítja: “a hatósági engedélyekkel rendelkező, jogszerűen és szabályosan működő gyár nem okozhatna olyan problémákat, amelyek szemmel láthatók, érzékelhetők. A szombathelyi lakosok szempontjából egyelőre úgy tűnik, nincs arra kilátás, hogy a szálló por, illetve levegőbe jutó anyagok kellemetlen, illetve akár egészségre káros hatása, továbbá a közelben lakók számára a zajártalom minden kétséget kizáróan csökkenjen, mivel az UTWS technológiával együtt kapacitás bővítésére kért engedélyt a gyár.
A korszerűnek minősített technológia alkalmazása mellett a faaprítók, forgács depónia “hegyek" bármilyen levegőből készült felvételeken, illetve szemmel láthatóan a sportpálya és a lakóingatlanok mellett magasodnak. A kiporzás megakadályozása sürgető feladat."
Megállíthatatlan terjeszkedés
A kormány számára fontos a FALCO támogatása. 2021 év elején jelentette be Szijjártó Péter, hogy a magyar kormány 1,2 milliárddal támogatja a gyár 8,2 milliárdos fejlesztéseit. Az erről szóló rendezvényen Novák Tibor cégvezető köszönte meg a támogatást, amire nem először került sor. A cég 2007 óta 49 milliárd forintot költött fejlesztésekre, ugyanis a cégvezető szerint a falemezgyártás rendkívül tőkeigényes iparág, és “könnyen kieshet a piacról az, aki lemarad" – olvasható a nyugat.hu tavaly év eleji beszámolójában.
A panaszokat megfogalmazó lakók viszont úgy érzik, hogy magukra maradtak a problémáikkal, és a szombathelyi önkormányzat sem lép fel kellő hatékonysággal az érdekükben. Kerestük Nemény András polgármestert, aki 2019-ben az ellenzéki pártok támogatását élvező Éljen Szombathely! Egyesület képviseletében nyerte meg a választást. Tőle azonban nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
A körzet helyi képviselőjétő, Putz Attilától viszont megtudtuk: jól ismeri a helyiek gondjait és 2019 óta minden lakossági panaszt továbbított a FALCO felé. Szerinte a problémák forrása a legtöbb esetben a FALCÓ-nál néha fellépő üzemzavar, viszont a cég folyamatosan végez beruházásokat a kiporzás és zajterhelés csökkentése érdekében. A hivatalos városházi nyilatkozatok is arról tanúskodnak, hogy
az önkormányzat együttműködésre törekszik a gyárral, amely szerintük jó irányban halad a környezetvédelem terén.
A panaszosok azonban nem így gondolják. “Romló egészségi állapotunkat és a rendszeresen brutális zajjal megkeserített életünket, valamint alapjogaink súlyos sérelmét tekintve is sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az elmúlt tíz esztendőben tovább romlott a helyzet" – olvasható egy 2021-es panaszlevélben.
A FALCO ugyanakkor további bővítéseket tervez. Megvásárolta az ombudsmani jelentésben említett sportpályát és a gyár közelében lévő hajléktalanszállót is, s bár ezeken a telkeken fákat is ültetett, az ingatlanokat az önkormányzat ipari övezetbe sorolta át. Úgy tűnik, a gyár lassan “felfalja" a még megmaradt lakóövezetet – a helyzet megnyugtató rendezésére azonban még nem született átfogó koncepció.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A FALCO szombathelyi gyára. Fotó: Bodnár Zsuzsa
Ez a cikk hat szerkesztőség közös projektje, a Helyközi Járat keretében, a Partizán támogatásával készült. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo. | [
"FALCO Zrt."
] | [
"Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztálya",
"Éljen Szombathely! Egyesület",
"Átlátszónet Alapítvány",
"Európai Unió",
"FALCO Forgácslapgyártó",
"Igazság Pillanata",
"Vas Megyei Kormányhivatal",
"Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodája",
"Helyközi Járat",
"Opten Kft.",
"Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Hivatala",
"Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer"
] |
A cég nem tette közzé többéves jelentését, és ezt akkor sem pótolta, amikor az MNB felszólította erre.
Már 2016-ban felfüggesztette a felszámolás alatt álló Közép-európai Gázterminál Nyrt. (KEG Nyrt.) részvényeinek tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó nem tette közzé a 2015-ös pénzügyi évről készített éves jelentést – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB szerint mivel a KEG Nyrt. több jegybanki felszólítás ellenére sem tett eleget több, a tőzsdei szereplőkre vonatkozó közzétételi kötelezettségének, így a felfüggesztés érvényben volt egészen mostanáig, amikor az MNB úgy döntött, törli a céget a tőzsdéről.
A jegybank 2016 óta összesen 12 esetben intézkedett, és közel 45 millió forint bírságot szabott ki a KEG-re, és egyúttal kötelezte a jogsértő állapot megszüntetésére. A cég azonban nem változtatott magatartásán, így az MNB a kibocsátó igazgatótanácsi és auditbizottsági tagjainak személyes felelősségét is megállapította és összesen 10 millió forint bírságot szabott ki, továbbá törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása miatt, és megkereste az adóhatóságot, illetve gazdasági bűncselekmények gyanújával több feljelentést is tett.
Mivel a kibocsátó továbbra sem tett eleget kötelezettségeinek, az MNB 2018. május 7-én célvizsgálatot indított. Kiderült, hogy a cég továbbra sem tette közzé az elmúlt négy évre, illetve 2017 és 2018 első félévre vonatkozó jelentéseit, emellett semmilyen formában nem tájékoztatta a nyilvánosságot például arról, hogy a működése alapját jelentő gázüzemi tevékenységi engedélyét a bányafelügyelet felfüggesztette.
Az MNB szerint bebizonyosodott, hogy a KEG Nyrt. a súlyos jogsértések miatt továbbra sem tud megfelelni a tőzsdei követelményeknek, így a jegybank 2018. december 18-ai hatállyal elrendelte a KEG Nyrt. részvényeinek tőzsdei terméklistáról történő törlését. A részvények utolsó kereskedési napja 2018. december 14. lesz. Miután azonban a fennálló jogsértések miatt a részvényforgalmazás visszaállítására nincs lehetőség, ez csupán technikai dátum, az értékpapírokkal a tőzsdei forgalomban már nem lehet kereskedni. | [
"Közép-európai Gázterminál Nyrt."
] | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"KEG Nyrt."
] |
Feljelentettek a rendőrségen egy projektcéget, amely több mint 84 millió forinttal tartozik egy kivitelezőnek. A bepanaszolt Coral Construction Kft. ahhoz a cégcsoporthoz tartozik, amelynek egyik tagja kapcsán már tavaly megírtuk: eltűnt a lakók – közös számlájukra befizetett – több millió forintja.
A debreceni Hajdúsági Minőségért (HM) Kft. három vállalkozási szerződést kötött a Coral Construction Kft-vel budapesti építkezések (a City Center Park, a Topáz Ház és a Mátyás udvar) kivitelezésére, az általa végzett munkák teljesítését a Coral leigazolta. A számlákat is befogadta, ám azokat még felszólítás ellenében sem fizették ki. A HM Kft. követelése mintegy 84,5 millió forint.
A HM Kft. tulajdonosai, Dobos Attila és Dobos László a hvg.hu-nak elmondták, a Coral Construction ügyvezetőjével, Shimon Hovavval utoljára tavaly novemberben találkoztak, ám semmiben sem tudtak megállapodni. Sőt, inkább az látszott, hogy nem akarnak nekik fizetni. Az ügyvezető közölte, Hovavék a tartozás rendezéseként azt ajánlották, fizessék be a lakások hitelét, aztán ha túladnak a lakásokon, pénzükhöz juthatnak. Ebbe azonban nem akartak belemenni, minthogy abba sem, hogy egy másik építkezés, a József Ház telkét elfogadják. Miután világossá vált számukra, hogy nem jutnak pénzükhöz, mégis ráálltak volna a telek megszerzésére. Csakhogy addigra már az ingatlant eladták a BP Assestnek – állította a hvg.hu-nak Dobos Attila.
"Hovav és társai akkor tűntek el, amikor kiderült, hogy a bank nem fogja őket tovább finanszírozni. Éppen ezért azt javasolták nekünk, hogy próbáljunk a pénzintézettel megegyezni, ám banktitokra való hivatkozással elutasítottak minket" - mondta Dobos. A bank ráadásul már be sem engedi a Mátyás téri építkezésre a HM Kft-t. Ezek után Dobos László a VIII. kerületi önkormányzat jegyzőjénél bejelentette, hogy birtokháborítás történt, illetve feljelentést tett a józsefvárosi rendőrkapitányságon csalás és csődbüntett gyanúja miatt. Eddig egyik helyről sem kapott tájékoztatást arról, hogy milyen lépéseket tettek az ügyben.
A feljelentők vélekedései
A CC elérhetetlen illetékesei Mindezekkel kapcsolatban természetesen szerettük volna megkérdezni a Coral Construction egyik illetékesét, a műszaki vezető Madarasi Attilát és a cég, illetve a City Center Park kapcsán a pénzügyeket intéző asszisztenst, de mind a kettejük – általunk ismert – számán az előfizető nem volt kapcsolható.
A HM Kft. tulajdonosai szerint egyértelmű, hogy az általuk leszállított anyagot felhasználták, ám nem fizették ki. A fedezetként felajánlott ingatlanokat pedig Hovav vállalkozásai – a BP Assets Kft. és a Floor Plan Kft. – részére valós ellenérték nélkül eladták, amivel bűncselekményt követtek el. A rendőrségen megtett feljelentésben a cégvezető hangsúlyozta, hogy a beépített anyagok tulajdonjoga a kft-t illeti meg addig, amíg ki nem fizetik. A Mátyás téri építési terület lezárása kapcsán pedig a feljelentő azt a gyanút fogalmazta meg a rendőrség felé, hogy azt a célt szolgálta, az anyagbeszállítók és a vállalkozók ne jussanak hozzá anyaguk és munkadíjuk ellenértékéhez. Ezt többek között azzal indokolták, hogy a bank tudott a Coral Construction fizetési problémáiról, ám addig várt a terület lezárásával, amíg a társasház szerkezetileg elkészült.
Dobos László azt kérte a nyomozó hatóságtól, vizsgálja meg, hogy "a projektcég sikkasztotta-e el a banktól kapott hitel összegét, vagy a bank szintén a vállalkozók terhére akar jogosulatlanul vagyont felhalmozni, a Ptk. 361. §-a alapján ugyanis aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni."
A HM Kft. vezetői szerint ugyanakkor a Mátyás téri építkezés beruházó cége, a Mátyás Residence 2004, a bankot és őket is tévedésbe ejtette azzal a tájékoztatásával, hogy a felépítendő lakásokra megvannak a vevők, mert a valóságban nem így volt. Dobos Attila elmondása szerint a Mátyás tér 10-11. szám alatti társasház esetében például 51 külföldi vevő jelezte vásárlási szándékát a földhivatal felé. Azonban a hivatal a bejegyzéseket egytől egyig elutasította, ám a döntés ellen sem a vevők, sem az ügyükben eljáró ügyvédek nem éltek panasszal. Ennek fényében pedig megkérdőjeleződik, hogy valós vevőkről és valós szerződésekről van-e szó.
Negatív tőke ellenére hitel
A bankkal kötött szerződés kapcsán a vállalkozó furcsának találta azt is, hogy a projektcégek úgy kaptak jelentős hitelt, hogy a a vállalkozások mérlege szerinti tőkéi 2008-ban és 2009-ben is negatívak voltak. Két éve a Coral Construction esetében 7,7 millió forint, a Coral Holding Kft-nél 16 millió, a City Center Parknál 240 milliós mínusz állt fenn. "Azt a tényt figyelembe véve, hogy az előírt feltöltést, átalakulást vagy megszűnési eljárást nem folytatták le, nem is volt reális esély arra, hogy a tartozásokat kifizessék" – vélekedett Dobos László a hatóságnál megtett feljelentésében. Hozzátette: mivel a Coral Constructiom felszámolását idén január 24-én elrendelte a bíróság, nem is fogja tudja rendezni az adósságát.
Shimon Hovav másik projektje, a szintén VIII. kerületi City Center Park kapcsán a lakók feljelentése alapján sikkasztás gyanúja miatt nyomozás indult a józsefvárosi kapitányságon – mint arról tavaly beszámoltunk. A társasház tulajdonosainak egy része azért fordult a rendőrséghez, hogy kiderüljön, ki sikkasztotta el a közös számlára befizetett több millió forintjukat. A számlához állítólag a közös képviselő és az izraeli beruházó, Shimon Hovav megbízottja fért hozzá – mint azt a lakók korábban a hvg.hu-nak elmondták.
A két ügy különbözik egymástól, de a személyes és céges összefonódások révén kapcsolat mutatkozik közöttük. Ezért szerettük volna megtudni, hogy a rendőrség összevonja-e az eljárásokat. A Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya megkeresésünkre azt közölte, hogy az eljárásokat nem egyesítették. A City Center Parkkal kapcsolatban ismeretlen tettessel szemben vizsgálódnak sikkasztás gyanúja miatt. A Hajdúsági Minőségért ügyében pedig csalás gyanúja miatt február 15-én elrendelték a nyomozást. | [
"Coral Construction Kft."
] | [
"Hajdúsági Minőségért (HM) Kft.",
"Coral Constructiom",
"Mátyás Residence",
"Floor Plan Kft.",
"HM Kft.",
"City Center Park",
"BP Assest",
"HM Kft-t",
"Hajdúsági Minőség",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Coral Construction Kft-vel",
"BP Assets Kft.",
"Coral Holding Kft-nél"
] |
Simicska Lajos és Orbán Viktor szakítása miatt a Fidesz az állami médiát tekinti első számú tájékoztatási csatornájának. A szolgálatért a kormány kiemelt támogatást biztosít a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA), amely idén több mint 80 milliárd forintból gazdálkodhatott. Ráadásul a kormány átvállalta az MTVA 47 milliárdos adósságát. Összehasonlításképp: az RTL Klub és a TV2 együttes éves árbevétele 2014-ben nem érte el a 40 milliárd forintot.
A simicskátlanítás az állami médiánál is megtörtént. Az MTVA szakított Simicska cégévél, a Hung-Isterrel, a társaság által gyártott Maradj talpon! vetélkedőt és a Magyarország, szeretlek! show-t belső gyártásba vitték. A cég milliárdos nagyságrendű megbízástól esett el. Egy produkcióból még nem sikerült kitúrni a Hung-Istert: 15 éve gyártja a köztévének a lottósorsolást a Szerencsejáték Zrt. megbízásából, s erre 2019-ig szerződése van.
Bakikkal kezdett a hírcsatorna
Az év bukása az M1 hírcsatorna március 15-i elindítása volt. Elsötétedés, kínos bakik, káosz, amatörizmus, összeomlás – ezek voltak a leggyakrabban használt kifejezések, amelyekkel a sajtó illette a hírcsatorna kezdeti produkcióját, miközben az MTVA többmilliós nézettséget és sikert próbált kommunikálni. A számok azonban mást mutatnak: összeomlott az M1 fél nyolcas híradójának nézettsége is. A március 15-i héten a híradót még átlagosan 332 ezren nézték, három hétre rá már csak 187 ezren, aztán még kevesebben. A legutóbbi, 51. heti adat szerint az M1 fél nyolcas főhíradójára átlagosan 149 ezren voltak kíváncsiak. A Duna TV esti híradóját több mint 200 ezren nézik, az RTL Klub és a TV2 híradóit 700-800 ezren.
A júliusban elindított M4 Sport a labdarúgó-mérkőzések és a Forma–1-es futamok közvetítésekor tud kiemelkedő nézettséget hozni.
Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója nyáron bedobta a törülközőt. Döntésében az állami média átalakítása körüli botrányok és az M1 nézettségi mutatói mellett közrejátszhatott, hogy majdnem kiszaladtak a költségvetésből. Azóta az Origótól beejtőernyőzött Vaszily Miklós vezeti az MTVA-t. | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap"
] | [
"RTL Klub",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Duna TV"
] |
Eredménytelen volt a Duna Aréna üzemeltetésére kiírt pályázat a budapesti vizes világbajnokság idejére. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. három hétre keresett üzemeltetőt, de nem talált, ha nem oldódik meg a helyzet, akkor nem lehet megrendezni a világbajnokságot.
Muszbek Mihály sportközgazdász szerint öngyilkossággal ér fel egy ilyen feladat elvállalása. Bár a Közbeszerzési Értesítő szerint azért volt sikertelen a pályáztatás, mert túl sokat kértek a jelentkezők az üzemeltetési feladatok ellátásáért, a szakember úgy gondolja, más lehet az ok.
"Azt gondolom, hogy nem volt egyetlen jelentkező sem, és ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen ilyen feladatot senki sem vállal el három hétre, ezen csak bukni lehet – mondta Muszbek a Népszavának. - Én üzemeltettem uszodát, ez rendkívül összetett feladat, amit nem szabad olyanokra bízni, akik korábban nem foglalkoztak ilyesmivel. A takarítástól kezdve a víz vegyszerezéséig szinte minden beletartozik az üzemeltetésbe, én sem vállalnám annak a terhét, hogy 150 tévétársaság előtt kövessek el valami hibát. Azt pedig végképp nem értem, miért most kezdenek el üzemeltetőt keresni, három hónappal a vb előtt."
A sportközgazdász hozzátette: ebből még akkor sem lehet jól kijönni, ha valaki az önköltség tizenötszöröséért vállalja el az üzemeltetési feladatokat. Az üzemeltetéshez tartozik az őrzés-védelemmel kapcsolatos biztonsági feladatok ellátása is, de erre a Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. írt ki pályázatot, amit a kormány közeli Valton-Sec Kft. nyert el közel 250 millió forintért.
"Az egész teljesen kaotikus és értelmezhetetlen, hiszen, ha megvan a biztonsági cég, akkor miért elvárás a pályázóktól az őrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása is – vetette fel a szakértő. - Ami biztos: üzemeltető nélkül nem tud működni egy uszoda. Feltételezem, az már eldőlt, hogy a világbajnokság után ki üzemelteti a Duna Arénát, ki dönt például arról, hogy melyik úszóiskola, mikor használhatja a vízfelületet. Viszont a világbajnokság egészen más kihívást jelent, amit ezek szerint nem vállalt a későbbi üzemeltető. Ennek azonban nem három hónappal a vb előtt kell kiderülnie, mert most már nem lesz más, mint kapkodás."
Lapunk megkérdezte a vizes vb lebonyolításáért felelős céget, a pályázatot kiíró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t is. Szerettük volna megtudni, hogy kik pályáztak, miért három hónappal az esemény előtt kezdtek el üzemeltetőt keresni a vb idejére, illetve mi történik akkor, ha nem lesz üzemeltető, valóban előfordulhat, hogy azért marad el a vb, mert nincs takarító és recepciós a Duna Arénában?
Kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk válaszokat.
Üzemeltetői feladat a szemétszállítás megoldása is A Vagyonkezelő az alábbi feladatok végrehajtását várja el a Duna Aréna üzemeltetőjétől a vizes világbajnokság alatt: 1. Műszaki üzemeltetés ; 2. Takarítási szolgáltatás (napi, heti és nagytakarítási feladatok, nappali/ügyeletes és éjszakai, illetve helyiségek szerinti bontásban); 3. Gondnoki tevékenység ellátása ; 4. Recepció, portaszolgálat ; 5. Uszoda és Úszómesteri feladatok, medence felügyelet ; 6. Egészségügyi szolgáltatások ; 7. Kertészeti feladatok ; 8. Szemétszállítás ; 9. Biztonság, őrzés-védelem ; 10. Szabályzatok, utasítások, folyamatszabályozások készítése ; 11. Tűz-, munka-, és környezetvédelmi feladatok ellátása ; 12. Hatósági kapcsolattartás, felülvizsgálatok, adatszolgáltatás, továbbá a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet és a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendeletben meghatározott üzemeltetési feladatok ellátása.
Bernau Péter | [
"Valton-Sec Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t"
] |
Fenntarthatatlanná vált a fenntarthatónak vélt járművek üzemeltetése, a rendbetétel árából három busz is kijönne. A cseréért azonban nem mindenki lelkesedik.
Nemrég Wiesbaden városa úgy döntött, hogy elektromos buszok helyett inkább dízeleket vásárolna, mert sokkal fenntarthatóbb a régebbi technológia, mint az új. Bár a német város nagyon elkötelezett volt az elektromobilitás terén, a megvásárolt Mercedes eCitaro buszok nagyon messze kerültek a nem is túl magas elvárosoktól. Ezért a városi közlekedési cég, az ESWE a következő években nem vásárol több elektromos buszt, visszatérnek inkább a dízel Mercedes Citaróhoz.
Budapestnek ennél is sokkal nagyobb problémát okoznak az elektromos buszai. Ugyanis a 2016-ban vásárolt, magyar gyártású, Modulo C68e típusú autóbuszok annyira megbízhatatlanok és rosszak, hogy az egyetlen észszerű megoldás az lenne, ha mindet selejtezné a BKV. De ne szaladjunk ennyire előre! Nézzük át előbb röviden, hogyan lett az egyetlen üzemeltetője a BKV ennek az elfuserált konstrukciónak.
Modulo C68e típusú elektromos busz töltése a Kelenföldi Buszgarázsnál © Túry Gergely
Mészáros Csaba cége, az Evopro 2013-ban mutatta be a teljesen újszerű, kompozit karosszériás, modulokból felépülő, midi (7,5–11 méter közötti) járműcsaládját. Az új jármű kifejlesztésére 400 millió forintos EU-támogatást kaptak, majd később összesen újabb 1,2 milliárd forintnyi EU-s és állami támogatást zsebeltek be autóbuszok gyártására és fejlesztésére. A hazai buszos szakma már a legelső prototípus innovatívnak kikiáltott járművét is kétkedve fogadta, ami valójában olyan újdonságokat vonultatott fel, amelyek korábban a nagy járműgyártóknál is megbuktak. Ilyen volt többek között a kompozit karosszéria, ami drága és nem hasznosítható újra, vagy az első ajtó elé helyezett mellső tengely, ami megnöveli a busz fordulókörét, a sofőr pedig az ilyen kialakításnál nehezen vagy egyáltalán nem tudja az utazásra jogosító okmányokat ellenőrizni.
Mindeközben a kiváló politikai kapcsolatokat ápoló Mészáros Csaba megvásárolta az Ikarus egykori mátyásföldi, Újszász utcai buszgyártó üzemét és egy új céget is alapított MABI Bus Kft. néven. Az új cég az Újszász utcai telephelyen rendezte be a kompozit karosszériás Modulók buszgyártó üzemét. A cég vezetése több ezer kompozit karosszériás autóbusz eladásáról ábrándozott, főként Oroszországba, ahol egyébként a karosszéria moduljai is készültek. A 2014-es évben elkészültek a prototípus kompozit C típusjelű Modulók, hibrid, elektromos, gáz és troli hajtású prototípusai, különböző hosszúságokban.
Bár külföldi érdeklődő továbbra sem akadt a MABI kompozit buszaira, de a magyar kormány átcsoportosította az elektromosautó-töltők kihelyezésére kapott négymilliárd forintnyi EU-s támogatást és ezzel megteremtődött a lehetősége és a pénzügyi háttere annak, hogy a BKV kiírjon egy elektromosbusz-tendert a Budai Vár kiszolgálására. Ezzel tulajdonképpen a főváros ingyen juthatott hozzá 20 darab elektromos buszhoz.
A Modulo C68e-k 2016 tavaszán érkeztek a fővárosba © Buga Bence
A tendert természetesen Mészáros Csaba cége nyerte el és 2016 áprilisában meg is érkeztek Budapestre az új kompozit karosszériás elektromos Modulo C68e típusú midibuszok. Hamar kiderült azonban, hogy a papíron jól működő dolgok a valóságban nem szuperálnak olyan jól. Elsőként az jelentett gondot, hogy a C68-asnak túl nagy lett a tengelytávja és a szélessége, így pedig a jármű nem tud a direkt neki épített buszfordulóban megfordulni, ezért egy közel másfél kilométeres kerülőt kellett tennie, hogy visszafordulhasson a Vár felé. A technológia hiánya és a nem megfelelő minőségellenőrzés miatt több alkatrész is kirázódott a buszokból, a dugattyús kompresszor pedig olyan hangos lett, hogy a jármű mellett állva olyan érzése volt az embernek, mintha dízelmotor dolgozna benne. Az alultervezett és a MABI által átépített futóművek pedig szó szerint darabokra hullottak. A téli időszakban pedig, az olajkályhának köszönhetően, hatalmas füstöt eregetve cammogtak fel a Várba a Modulo C68-asok.
A kormány buszcsereprogramja fényévekre van attól, amiről eddig szó volt A kormány elfogadta a nemzeti buszstratégiát. A korábban elhangzottakhoz képest nem háromezer buszt cserélnek környezetbarátra, nem három év alatt, és jórészt nem saját pénzből. És 2021-ig az se baj, ha az új busz dízelmotoros.
Az időközben Ikarus Egyedi Kft.-re átkeresztelt MABI Bus sorra kapta a megrendeléseit a hazai városoktól, rendelt többek között Nyíregyháza és Pécs is a C típuscsaládból, miközben a BKV-nak egyre több bosszúságot okozott ezeknek a járműveknek az üzemeltetése. A rengeteg hibát, ha lassan is, de próbálta a gyártó elhárítani, egészen 2018 tavaszáig, amikor is az Ikarus Egyedi a rengeteg megrendelés ellenére csődbe ment, majd megkezdték a cég felszámolását. A BKV-n kívül más megrendelők buszai nem készültek el, így egyedül a fővárosi cégnek jutott az átkozott típusból húsz darab.
Így a BKV elektromos buszai gyártói támogatás nélkül maradtak és mivel nem maradt más választásuk, az egyik, elektromos tűz miatt korábban félreállított, 2018 végén leselejtezett Modulóból szerelték ki a szükséges alkatrészeket. De a maradék 19 busszal továbbra is bajok voltak, az alkatrészek drágák és mivel nagyrészük egyedi és átalakított volt, így a piacról nem lehet azokat beszerezni, ezért a BKV megpróbálja házon belül megoldani ezen alkatrészek javítását, újragyártását. Mivel ez nem megy zökkenőmentesen, így újabb kettő C68-as Modulót kellett selejteznie a cégnek.
A kompozitba laminált fémalkatrészek már az első napokban kirázódtak. Ma is gondot jelent a BKV-nak az, hogy a gyártónál súlyos technológia hiányosságok voltak © Buga Bence
Értesüléseink szerint a BKV nemrég felmérte a buszok állapotát és arra jutottak, hogy egy-egy C68-as rendbetétele (ami magába foglalja az elöregedett akkupakkok cseréjét is) eléri 200 millió forintot, de az alapvető tervezési és technológia hiányosságokat még így sem tudnák orvosolni. Ez az összeg pontosan annyi, mint amennyiért a buszokat vásárolták 2016-ban. Ezért a főváros közlekedési cége most azt fontolgatja, hogy dízelre cserélné az alig hatéves elektromos buszflottáját, ugyanis fenntarthatatlan a járművek további üzemeltetése.
A lépés teljesen logikusnak tűnik, hiszen 200 millió forintból a nemrég tesztelt, dízel Otokar Vectio C LE típusból három darab is kitelne, legalábbis egy pár hónappal ezelőtti csehországi tendert alapul véve. Ez azt jelenti, hogy ebből a négymilliárd forintból a teljes midiflottáját lecserélhetné a BKV és évekig nem jelentene gondot ezen buszok üzemeltetése.
Úgy tudjuk azonban, hogy a főváros és a BKK hallani sem akar erről az ötletről, hiszen szerintük a füstokádó dízel nem való a Várba. Pedig a dízelek közül például egy új Euro VIe besorolású autóbusz károsanyag-kibocsátása szinte nulla. A városháza inkább azt javasolja a BKV-nak, hogy a C68-asokat új elektromos buszokra cserélje.
Otokar Kent C LE próbán a Várban. Ez lehetne a C68-asok váltótípusa? © Stahl Csaba
Ezzel két gond is van: az egyik az, hogy azzal még nem lesz megoldva a midibuszok problémája, ha 20 darabot lecserélünk (több mint negyven darab midibusza van a BKV-nak), mert az öreg és sok bosszúságot okozó midik továbbra is velünk maradnának. A másik gond pedig az, hogy jelenleg a fővárosnak nincs pénze olyan úri huncutságra, mint amilyenek az elektromos buszok. Amúgy ha a főváros valóban elektromos buszokat szeretne, akkor a trolihálózat fejlesztése kézenfekvőbb lenne, mint a midibuszok villamosítása, hiszen jól látható, hogy a Modulós kísérlet mivé vált.
Bárhogyan is dönt a hivatal, a BKV elektromos buszainak cseréje, esetleges felújítása és új akkupakkok beszerzése égető lenne, ugyanis ezek a buszok egyre kevesebb kilométert (jelenleg maximum 40–80) tudnak megtenni, az alkatrészeik pedig folyamatosan fogynak és hamarosan eljöhet az az idő, hogy vagy semmi, vagy pedig huszonéves, tényleg füstokádó buszok mennek fel a Várba. | [
"Evopro",
"Ikarus Egyedi Kft.",
"BKV"
] | [
"MABI Bus Kft.",
"Mercedes eCitaro",
"Kelenföldi Buszgarázs",
"MABI Bus"
] |
Hatalmas összegeket tol bele a kormány az elkövetkező bő évtizedben az idegenforgalomba. Kérdés, ki jár majd jól?
Annyit már most is látni, hogy a fejlesztési irányvonalak kijelölésében és a pályázati pénzek elosztásában kiemelt szerepet játszik a tavaly tavasszal létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). Az MTÜ ötlete annak idején Rogán Antal fejéből pattant ki, de a kormányzati csúcsszerv felállításáról szóló megbeszélésen többek között a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel is részt vett. Hozzá, illetve férje, Tiborcz István érdekköreihez számos vendéglátó-ipari beruházás kapcsolódik.
Most pedig – a turisztika innentől kiemelt területként való kezelését is jelezve –, személyesen Orbán Viktor ismertette a MTÜ által kidolgozott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát. A kormány által már elfogadott dokumentum nagy számokkal dolgozik: az elkövetkező 13 évben - a hazai és az uniós forrásokat együttvéve - összesen több mint 828 milliárd forintot öntenek majd a magyar turizmusba: csakis olyan fejlesztésekre, amelyek összhangban vannak a stratégiával. A kitűzött célokban is mertek nagyot álmodni: 2030-ra megduplázódik a hazánkban eltöltött vendégéjszakák száma, 100 ezer új munkahely jön létre az ágazatban. A turizmus hozzájárulása a GDP-hez a jelenlegi 10 százalékról 16 százalékra nő, 30 ezer vendégszobát újítanak fel, 400 turisztikai fejlesztési projekt valósul meg - az ügynökség közreműködésével.
Az MTÜ ugyanis nem csupán az általa kezelt hazai pályázati források elosztásáért lesz felelős, de közvetlenül is részt vesz a turisztikai fejlesztésekben, a kiemelt fontosságú turisztikai beruházások megvalósításában - olvasható a stratégiában. Gyakorlatilag minden, a turizmust érintő kérdés az ügynökség kezében összpontosul: feladatai közé tartozik még a fentieken túl a turizmust érintő folyamatok feltérképezése, a fejlesztési elképzelések kidolgozása, az ágazat szereplőinek informálása, a turizmus marketing-kommunikációjának irányítása, a minősítési rendszerek – védjegyek, díjak – kidolgozása, a turisztikai képzések összehangolása, megvalósítása.
Az MTÜ az első lépést már megtette: az általa kidolgozott stratégia egyik kulcseleme a turizmusfejlesztés desztinációkra bontása. Ennek lényege, hogy az eddigi egyedi, szétaprózott fejlesztéseket olyan, földrajzilag behatárolható területekre koncentrálják, amelyek a turisztikai kínálati piacon egységes fogadóterületként jelenhetnek meg, és ahol a turista az adott "márkaprofilnak" megfelelő élménycsomagot kap.
Tavaly már el is kezdték ezeket a területeket behatárolni. A stratégia a desztinációs fejlesztési célokat – kevés konkrétummal, de annál több vízióval –, fel is sorolja. Elsőként említi a Balatont – ahol a miniszterelnök jó barátja, Mészáros Lőrinc vásárolt be tavasszal: az érdekeltségébe került Balatontourist 12 tóparti kempinget működtet. Itt a térség jövőbeni márkapozíciója a "Balaton egész éven át" lenne, ezt segítenék például az új látogatóközpontok Badacsonynál és a Kis Balatonnál, illetve a négy évszakos családi wellness hotelek. Sopron-Fertő térsége "a történelmi séták egybeolvadnak a felfrissüléssel, regenerációval és gyógyulással" szlogennel versenyez majd a turisták kegyeiért, Tokaj-Zemplén térsége – ahol többek között Mészáros Lőrinc szintén terjeszkedik - "Tokaj, több, mint bor" üzenettel "állítja fókuszba az aktív turisztikai kínálatot". A Felső-Tisza térségében az aktív- és ökoturizmus lenne az elsődleges termék: javítanák a tiszai vízitúrázás feltételeit, fejlesztenék az egészségturizmust. A Nyírség térségben a Nyíregyházi Állatpark mellett új tematikus park jöhet létre, így a Nyíregyháza- Sóstógyógyfürdő egészségturisztikai szolgáltatásának és a térség zarándok vonzerőinek (Máriapócs, Mária út) fejlesztésével "három generációnak térben koncentráltan élményt biztosító, családbarát desztináció" képe rajzolódhat ki a turistákban.
A Dunakanyar a Grand Budapest koncepció részeként a "Budapest plusz egy nap" lehetőségét kínálja majd, ennek érdekében fejlesztenék a dunai gyorshajózást és "felszámolnák a dunai átkelés problematikáját" is. Debrecen-Hajdúszoboszló térségben erősítenék az egészségturisztikai pozíciót, a Hortobágy-Tisza-tó térséget pedig Európa egyik kiemelkedő vonzerővel bíró síkvidéki kerékpáros desztinációjává tennék.
Tokaj szállodái már pályázhatnak
A vidéki szálláshelyek megújítását célzó Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció első ütemét október 5-én hirdette meg az MTÜ: valamennyi vidéki panzió megújítására, valamint a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség térségek szállodafejlesztéseire lehet támogatást nyerni. A pályázók a beruházás értékének a 70 százalékát is megkaphatják vissza nem térítendő támogatásként, az önerő egy részének biztosításához kedvezményes hitelt kaphatnak az MFB-től.
Hazai forrásokból 2030-ig több mint 574 milliárd forintot terveznek szétosztani turizmusfejlesztésre: ebből már jövőre 53,5 milliárdot. Az uniós források alapját három operatív program képezi – a célok között szerepel a kastély- és várprogramok, a nemzeti parkok, a világörökségi helyszínek fejlesztése, lehet pályázni nemzeti turisztikai marketing programra, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztésre. Ezekre 2023-ig 253,6 milliárd forint áll rendelkezésre.
Balaton - A "Zimmer Ferik" szezonja volt? Egyes vendégvárók szerint régen tapasztalt tömeg kereste fel idén nyáron a Balatont, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból azonban ez nem, vagy csak alig tükröződik. Siófokon egyenesen politikai purparlé lett abból szezonzárás után, hogy a KSH 9 százalékos visszaesést mutatott ki a vendégéjszakák számában tavalyhoz képest. A balatoni települések egyébként soha nem is voltak kibékülve a KSH-számokkal, hiszen azok csak a kereskedelmi szálláshelyek - hotelek, panziók - vendégforgalmát mutatják. Az önkormányzatok adatai ezzel szemben az idegenforgalmi adóbevételein alapulnak, amelyben a magánszálláshelyek vendégforgalma is szerepel. Egyes településeken ezért - így például Balatonbogláron, ahol kevés a kereskedelmi szálláshely - a valós vendégforgalom több mint a duplája a KSH által közzétettnek. De Siófok számára is kedvezőbb volt a kép a "Zimmer Ferikkel" együtt: így már 3 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma július végén, augusztus végén pedig egy százalékkal. -Tavaly év végén váratlanul bezárták az Erzsébet-szállodát, amely önmagában 6-10 százalékos vendégéjszakaszám-kiesést jelent. Meglehet az is, hogy azok a családos vendégek, akikre a bulituristák helyett koncentrálunk, inkább a magánszálláshelyeket keresik és nem a wellneszszállodákat - ad magyarázatot Lengyel Róbert siófoki polgármester a KSH által jelzett mínuszra. Zamárdit nem bolygatta fel a KSH július végi számsora, pedig az ott még jelentősebb, 11 százalékos vendégéjszaka-visszaesést mutatott. Csákovics Gyula polgármester szerint ők "pénzüknél vannak", az idei nyár is hozta a tervezett bevételt. Ennek egy igen jelentős részét a Balaton Sound adta – a fesztivál ma már legalább felerészben külföldi vendégserege is zömmel a helyi szálláskiadóknak generált forgalmat. A KSH – csak a kereskedelmi szálláshelyeket figyelembe vevő - adatai szerint a belföldi turistaforgalom júliusban és augusztusban minden hazai régióban nőtt, kivéve a Balatont. A szakemberek azonban nem aggódnak. Az évek óta tartó stagnálást látva azt mondják: a balatoni régió jól bejáratott célállomás, kiugróan magas vendégforgalma látványosan már nem növelhető. Mindenki örül azonban annak, hogy hosszú idő után az idén végre érezhetően nőtt a Balatonra érkező külföldi turisták száma, az első nyolc hónapban 10,4 százalékkal - meghaladva a 8,9 százalékos országos átlagot is. - F.I.
Mindenki léphet egyet előre
A jelenlegi munkaerőt megtartani is nehéz lesz a bérek növelése nélkül a turizmusban – véli Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
- Nagyszabású terveket sző a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia. Reális célkitűzések ezek?
- Reálisak lehetnek, ha a szükséges feltételek - fejlődő gazdaság, a beruházásokhoz szükséges építőipari kapacitás, a beruházási és foglalkoztatási kedvet segítő adókörnyezet, a nemzetközi utazási kedv, hazánk emelkedő népszerűsége, békés politikai körülmények Európában – teljesülnek. De legfontosabb a munkaerőhelyzetre adott hosszú távú megoldás.
- A stratégia 100 ezer új munkahelyet is vízionál, miközben az ágazat most is munkaerőhiánnyal küzd. Ki tölti majd be ezeket a helyeket?
- Nehéz kérdés. Azon küzdünk, hogy a jelenlegi alkalmazotti számot megtartsuk, pótoljuk. Az oktatás reformja lehet az egyik eszköz. Fontos a bérek növelése, az ehhez szükséges adóváltozások, a folyamatos fehérítés és a munkába bevonhatók rétegének szélesítése. Ezek nélkül nehéz lesz, nemcsak bővíteni, de a jelenlegi munkaerőt is megtartani.
- Az ügynökség dönt majd gyakorlatilag minden turisztikát érintő kérdésben. Ilyen erős központosítás szükséges a kitűzött célok megvalósításához?
- Az egy kézben tartás segítheti a hatékonyság növelését. A szakminisztériumok közötti egyeztetések évtizedek óta akadályozzák a turizmusban a gyors döntéseket; nem volt igazán gazdája a turizmusnak. Ennek végre vége szakad, és átlátható módon lehet tervezni.
- Máris kezdenek felbukkanni azok a teóriák, miszerint ez is csak a kormányközeli vállalkozások kistafírozását szolgálja.
- Nem véleményezünk semmilyen spekulációt. A Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Programból ugyanakkor látszik, hogy az mindenki előtt nyitva áll. A hangsúly most a kis és középvállalkozásokon van. A panziók felújítása erős pillére lesz a programnak, amely az egész országra kiterjed és erősíti a kormányzati célt, hogy minden turisztikai szereplő előre tudjon lépni egyet a saját területén. - V. A. D.
Varga Dóra | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Központi Statisztikai Hivatal",
"Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége"
] |
A szegedi KDNP elnökségi tagja volt, Szíjj Lászlóval is dolgozott, Fehéroroszországban pedig biztos politikai hátteret, rendet és tisztaságot látott Varga Róbert.
Amint megírtuk, a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) úgy szervezték ki az évi 750 millió forintot felemésztő takarítást, hogy nem írtak ki rá közbeszerzést, noha az összeg jóval a törvényben előírt értékhatár felett van. Ráadásul a megbízáshoz jutó cég, a Clean Star Complex Kft. korábbi tulajdonosa, Fülöpné Zimacsek Anikó az egyetem közbeszerzési osztályán dolgozik, ez pedig az általunk megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint összeférhetetlen, főleg úgy, hogy Fülöpné – az Opten cégadatai szerint – 2020. december 30-án is a cég tagja volt még, amikor a havi bruttó 62,2 millió forintról szóló szerződést szignózták. Az SZTE továbbra sem válaszolt arra, hogy ekkora összegnél miért kerülték ki a közbeszerzést, ahogy a Fülöpné szerepét érintő kérdéseinkre sem reagáltak. További részletek szerdai cikkünkben:
Kapcsolódó Közbeszerzés nélkül papírozta le a 750 milliós takarítást az alapítványi formába tartó szegedi egyetem A Szegedi Tudományegyetem megspórolta a tendert, és helyette az év végén egy olyan céget bízott meg a takarítással, amelynek akkori tulajdonosa az egyetem közbeszerzési irodáján dolgozik.
Kormánypárti jelöltként vesztett
A január 1-jén életbe lépett takarítási megbízást a Clean Star részéről a tulajdonos Varga Róbert írta alá.
Vargáról pedig azt érdemes tudni, hogy a 2014. őszi önkormányzati választáson a szegedi 12-es választókörzetben indult a Fidesz-KDNP és a L.É.T. Egyesület jelöltjeként, ám veszített: 34 százalékot kapott az 55 százalékot gyűjtő baloldali jelölttel szemben.
Egy róla megjelent választási riportban az is szerepel, hogy a KDNP szegedi szervezetének munkáját "már 2006 óta segíti a háttérből, és a kormánypártok helyi képviselői már tavaly felkeresték arra kérve, hogy induljon az önkormányzati választáson". Egy vele készített interjúban így fogalmazta meg kritikáját a Botka László vezette önkormányzat működésével szemben: a "rendszerben van pénz, vagyis sokkal jobban, hatékonyabban lehetne dolgozni az itt élő emberekért. A fő problémát abban látom, hogy nem úgy és nem arra költik a forrásokat, amire kellene. Egyszerűen rossz az irány, nincsenek olyan fejlesztések, amelyek cégeket vonzanának ide, s ezzel munkahelyeket teremtenének.
Én tipikus megoldóember vagyok, aki nem retten meg a feladatoktól, azért is vállalkoztam közéleti szerepvállalásra, hogy bebizonyítsam, igenis orvosolni lehet a problémákat.
Az Állami Számvevőszék adatai szerint a 2014-es kampány során a Varga résztulajdonában álló Clear Star négy alkalommal, összesen 1,6 millió forint értékben fizetett a szegedi Délmagyaroszág nevű napilapnak, hogy a Fidesz-KDNP-s jelöltről politikai hirdetések jelenjenek meg.
Miután nem választották meg képviselőnek, a nagyváradi születésű Varga nem távolodott el a politikától.
Hódolat Lukasenkának
2018-ban azt nyilatkozta a G7-nek, hogy a szegedi KDNP elnökségi tagja. (Ez ma már feltehetően nincs így, a 2019-es tisztújításról szóló hír nem említi a nevét a megválasztott elnökségi tagok között.) A gazdasági portál három éve annak apropóján kereste meg a KDNP-s vállalkozót, mert Fehéroroszországba utazott, hogy onnan hozasson építőanyagot és munkást a paksi bővítéshez. Az Aljakszandr Lukasenka által irányított diktatórikus rezsimről pedig azt mondta a politikában és a takarító cég tulajdonosaként a tisztaság dolgában sem járatlan Varga: "Az terjeng róluk, hogy borzalmas diktatúra az ország, de semmi erre utalót nem érzékeltem. (...) Biztos politikai háttér, rend és tisztaság van."
Arról ugyanakkor nem találtunk információt, hogy Varga cége bárhogy is beszállt volna a paksi bővítésbe.
A portálnak a hazai munkákról Varga azt mondta: Szíjj László cége, a Duna Aszfalt alvállalkozójaként is dolgoztak korábban, ők építették ki például a pihenőket az M43-as autópálya Makó és a határ közötti szakaszán.
Emellett:
2012-ben 38 millió forint állami támogatást kaptak munkahelyteremtésre a Nemzetgazdasági Minisztériumtól,
2014-ben 59 milliós támogatást kaptak szintén az NGM-től,
2015-ben uniós támogatással közel egymilliárd forintból építettek lakóingatlanokat pszichoszociális ellátottaknak Szentesen és Nagymágocson,
2015-ben 1,2 milliárdért Győrben építettek kormányablakot,
szintén 2015-ben konzorciumban fejlesztették a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szegedi ingatlanját,
ezen túl Algyőn is nyertek közbeszerzést, és a Szegedi Úszó és Vízilabda Tömegsport Egylet megbízásából közel 700 millió forintért bővítették a Borbála Fürdőt.
Korábbi cikkünkben megírtuk: a Clean Star Complex 2019-ben közel 2 milliárdos árbevétel mellett 516 millió forint adózott eredményt produkált. 2018-ban közel egymilliárdos árbevétel mellett ez az összeg 43 millió forint volt, 2017-ben 663 milliós bevétel mellett mindössze 4,5 millió.
Kerestük a Clean-Star tulajdonosát, hogy a szerződés körülményeiről, Fülöpné Zimacsek Anikó távozásának okáról, illetve kormánypárti kötődéséről kérdezzük, ám csak munkatársával tudtunk beszélni, aki azt ígérte, továbbítja érdeklődésünket Varga Róbertnek, ő azonban nem hívott vissza minket.
Modellváltás megszavazva
Az SZTE szenátusa január végén 29 igennel, 19 nem és 2 tartózkodás mellett megszavazta a modellváltást, így az egyetem költségvetési intézményből állami alapítású közhasznú alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménnyé alakulhat. Az alapítvány kuratóriumi összetételéről a hvg.hu korábban azt írta: Rovó László jelenlegi rektor mellett helyet kaphat Szabó Gábor korábbi rektor, Nemesi Pál, a 2019-es önkormányzati választás független, de a Fidesz-KDNP támogatását élvező szegedi polgármesterjelöltje, illetve Novák Katalin tárca nélküli miniszter. Ezek jelen pillanatban egyelőre csak feltételezések – ettől függetlenül megkérdeztük a 750 milliós szerződés közbeszerzés nélküli kiszervezéséről Novák Katalint, kormánytagként mennyire tartja ezt elfogadhatónak, de cikkünk megjelenéséig a családügyi miniszter nem reagált. | [
"Clean Star Complex Kft.",
"Szegedi Tudományegyetem",
"Duna Aszfalt",
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] | [
"Szegedi Úszó és Vízilabda Tömegsport Egylet",
"Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal",
"Clear Star",
"L.É.T. Egyesület",
"Állami Számvevőszék"
] |
Ungár Péter, az LMP országos elnökségének tagja szerint a magyar kormány a német származású Klaus Mangold üzletember segítségével fizetett le brüsszeli döntéshozókat, hogy az ügyben indított kötelezettségszegési eljárást megszüntessék.
"Sérült-e államtitok akkor, amikor egyébként titkos szerződéseket megmutattak egy olyan embernek, aki nem volt átvilágítva? Hogy erre a kérdésre választ kapjunk, Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság tagja kezdeményezni fogja, hogy betekinthessen ezekbe a szerződésekbe illetve, hogy a nemzetbiztonsági bizottságnál számoljon el a Miniszterelnökség, számoljanak el azok, akik ezt a teljesítési igazolást kiállították. Hogy hogyan férhetett hozzá egy erre felhatalmazással nem rendelkező ember. Államtitkokhoz" – fogalmazott Ungár Péter.
A Liberálisok követelik, hogy ezeket a szerződéseket hozza nyilvánosságra a kormány, már csak azért is, mert Mangold nem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon.
"Látjuk azt, hogy az ügy egyre szövevényesebb, egyre kétesebb. Követeljük azt, hogy a szerződéseket hozzák nyilvánosságra! Hiszen, hogyha egy olyan ember is hozzáférhetett ezekhez, akinek nincs nemzetbiztonsági átvilágítása, akkor nem indokolható az, hogy miért nem ismerjük meg. Ha azonban ez valóban érdekeket sért, akkor viszont államtitok megsértése történt, hiszen egy olyan ember fért hozzá, akinek ehhez semmilyen jogosultsága nincs, ellenőrzésen sem esett át" – közölte Szent-Iványi István, az MLP külügyi szakpolitikusa, aki Ungár Péterrel tartott sajtótájékoztatót.
Mangold jó kapcsolatokat ápol Valgyimir Putyinnal, de többször találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel is. A magyar kormány négy szerződést is kötött Mangolddal, de azok tartalma titkosított. | [
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Állami milliók az NBH volt főnökének
Mintegy tizenötmillió forintnyi állami megbízást kapott az elmúlt két évben Galambos Lajosnak, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatójának a cége a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. Eközben egy ugyancsak Galambos által vezetett cég engedélyeket kért és kapott a hatóságtól, de a volt titkosszolgálati vezető szerint ebben nincs semmi összeférhetetlenség.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A cikket a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja. | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Ez a cikk nem rövid, de megéri elolvasni a következők miatt:
Milyen Lamborghinije van Palkovics Lászlónak?
Ha a miniszter nem ideologizál, és nem szeret uszítani, akkor mi a legdurvább eszköze?
Kinek a virágoskertjébe gyalogolt bele sáros csizmával a Fudan Egyetem-projekttel?
Hogyan lehet megtanulni három nyelvet felsőfokon?
Hogy találta meg a Fidesz Palkovicsot, és ő hogy találta meg a közös hangot Orbánnal?
Mit szokott válaszolni a miniszter, ha politikailag kínos feladat teljesítésével bízzák meg?
Kinek a köreit nem akarja zavarni a kormányban, és mit tesz, ha a politika lenyomja a kezdeményezéseit?
A traktoros akadémikus Palkovics László innovációs miniszter talán egyszerre a kormány legintelligensebb, legalábbis a legjobb matematikai és műszaki ismeretekkel rendelkező tagja, és egyszerre a "legpuritánabb" alakja. Barátai szerint a Pölöskéről, vagyis a szörpjéről ismert kis létszámú, de nagy kiterjedésű zalai faluból érkezett "Laci" legalábbis a szülőföldi környezetében ma is hétköznapi maradt, nem játssza meg magát. Vagyis nem adja a miniszter urat, nem vesz fel pózokat, hierarchikus szerepet, de a fővárosban a legelegánsabb étteremben is képes rántott húst rendelni, ugyanis azt szereti.
Ennek a portrénak a megírásához Palkovics László sok kollégájával és pályatársával beszéltünk, körbenéztünk Pölöske környékén is. Próbáltuk elérni és megszólaltatni a minisztert is, de nem kaptunk választ a megkeresésünkre.
Még pár éve is legendás volt a miniszterről a társaságában, hogy azzal kapcsolta ki magát a tudományos, akadémikus vagy éppen politikai ügyek közben, hogy felült a Lamborghini márkájú, ősrégi traktorára, és szántott. Gyönyörű környékről, varázslatos dimbes-dombos zalai környezetből érkezett, ahol májusban csodás színeket fest a sok repcemező. Az Egerszeg–Letenyei-dombságban járunk, a szomszéd falut, Búcsúszentlászlót Bödőcs Tibor tette ismertté, de a környék tele van mesés nevű, dimbes-dombos falvakkal, mint Alsónemesapáti, Alibánfa, Vöckönd vagy Kemendollár (nem, nem az amerikai fizetőeszközről nevezték el a települést, hanem Kemend és Ollár egyesült ilyen mókás néven).
A "Lacinak" ma már erdeje, szántója van errefelé, ő lett a környék legsikeresebb embere. Ipari karrierje révén már a politikai pályája előtt is anyagilag függetlenként élt. Megvolt a családi ház, a lakás, a motor, az autó, ami csak kellett. Egy anekdota szerint amikor először oktatási vonalon bekerült a politikába, számon is kérte a sajtó, hogy miként értheti meg valaki a tanárok anyagi gondjait, ha ő maga Lamborghinivel jár – Palkovicsot különösebben nem zavarta, hogy összemosták a traktorát és a luxusautó-márkát.
2019. május 2-án Orbán Viktor a Karmelitában tárgyalt Heinz Hermann Thielével, a Knorr-Bremse AG felügyelőbizottságának tiszteletbeli elnökével. A két hónapja elhunyt Thiele volt a multiviszonylatban kisebb családi cég vezető tulajdonosa, az egyik legfontosabb német iparbáró, aki halálakor 13 milliárd dolláros vagyonával a leggazdagabb németek egyike volt.
Az eseményről készült hivatalos MTI-fotón az látható, hogy Thiele és Orbán beszélgetnek, Palkovics László, illetve Lepsényi István volt államtitkár pedig áhítattal figyel. Korábban Palkovics és Lepsényi is a hazai Knorr-Bremse vezetői voltak. Előbbi kutatási igazgató, utóbbi 1995 és 2015 között a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója volt.
Orbán Viktor és Heinz Hermann Thiele megbeszélést folytat a Karmelitában 2019. május 2-án. Jobbról Palkovics László, balról Lepsényi István. – Fotó: Szecsődi Balázs / MTI
Ennél a képnél talán semmi nem írja le jobban Palkovics Lászlót, az 56 éves innovációs minisztert. A tárgyaláson a felek megbeszéléseket folytattak a magyar járműipar fejlesztéséről, többek között egy járműipari tesztpályáról, ami történetesen Zala megyében, azaz Palkovics szülőhazájában valósult meg. Palkovics igazi sikereit a Knorr-Bremsénél érte el, rengeteget dolgozott tesztpályákon, a cégnél Lepsényi volt a főnöke, de apa-fiúi közelségbe került a cég ikonikus vezetőjével, Thielével is, majd amikor a politikába váltott, Orbán Viktor feltétlen kiszolgálójává vált.
A katona Kiszolgáló és kiszolgáló között is lehet persze különbség. Palkovics viszonylag önállóan végzi a feladatait, tevékenységét és minisztériumát alapvetően elkerülik a más tárcáknál (KKM, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség) gyakran felbukkanó agitproposok, a többi minisztérium által csak szemlesütött feszengéssel szemlélt szónokok és propagandisták. Palkovics nem ideologizál, nem szeret uszítani, az ő legdurvább eszköze a cinizmus vagy a széttartó kommunikáció. Ennek legszebb példája az volt, amikor 2018-ban azt bizonygatta: a CEU nem költözik el a Magyarországról, de a kormány természetesen tiszteletben tartja az egyetem döntését, ha néhány tevékenységét áthelyezi Bécsbe. Ahogy ismerősei mesélik, ilyenkor is nagyon komoly arcot vág, de egy kicsit jobban hadar, viszont sosem neveti el magát.
A híresen nagy munkabírású Palkovics a menedzseri világból a pragmatizmust, a hatékonyságot, a gyorsaságot is magával hozta. Minisztériumában szokták idézgetni híres mondását: "egy nap lehet 24 órát dolgozni, vagy akár egy kicsit többet is". Palkovics rengeteg politikailag nehéz vagy akár kínos ügyet volt kénytelen kőkeményen, buldogmentalitással végigvinni: ilyen volt
a CEU kiűzése,
az MTA kutatóintézeteinek átalakítása,
az egyetemi modellváltás áterőltetése, amelyben a sikeresebb (Corvinus, agrár) és a nagyon kellemetlen (SZFE, Miskolc) történetek keveredtek,
a Fudan Egyetem, illetve az energiaügyek képviselete és a Mátrai Erőmű visszavétele, ami már nem is "kínos", hanem több annál.
A hazai felsőoktatás vagy a hazai kutatóvilág természetesen nem volt tökéletes – mesélte egyik forrásunk. Ezer sebből vérzett a régi rendszer is, nem voltak nemzetközi kapcsolatok, kevéssé találkozott a magángazdaság és az oktatás igénye. Ismerői szerint Palkovics Lászlót nagyon érdekli az innováció. Őszintén hisz abban, hogy a magyar szürkeállomány nagyon erős, sok mindenben önálló sikerekre lehetünk képesek, de tudja, hogy sok területen Magyarország nem éllovas. Ehhez kellenek a nemzetközi együttműködések, össze kell kapcsolódni a legjobbakkal, mert úgyis ők vezetik majd be a nagy innovációkat, és itt is lehet magyar pozíciót fogni.
Palkovics társaságban, szabad idejében is szívesen beszél arról, hogy hol tart majd öt-tíz év múlva a világ. A nagy elődöket nem nagyon tiszteli. A gyorsan változó világban szerinte a régi intézményeket is "ki lehet hívni", a temető tele van nélkülözhetetlen emberekkel, a könyvtárak meghaladott kutatásokkal, az idős kutatók, a megkövesedett intézetek, szaktekintélyek nem olyan érdekesek, mint a tehetség, a lendület, a megváltozott digitális tér kooperációs fejlesztései – mesélt egy ismerőse a gondolkodásáról.
Az aztán egy másik kérdés, hogy a Fidesz örökös taktikája, vagyis az erő az egyeztetések helyett mennyire kóser dolog. Egy bennfentes ezt így magyarázta a Telexnek: "a sok okoskodás veszélyes, mert elvesznek a célok, mindenki megindokolja, hogy az ő szelet tortáját miért kell békén hagyni".
Palkovics állítólag azt tartja, hogy lehet őt támadni, csak azt kéri, hogy ez ne ab ovo politikai alapon történjen – mutassák be, hogy szakmailag miért rossz az, amit csinál. Voltak persze olyan lépések is, ahol világít, hogy nemcsak politikai, de szakmai alapon is indokolt a kritika, például ahogyan a magyar állam visszavásárolta Mészáros Lőrinctől az elavult és szennyező Mátrai Erőművet. "Meg lehet magyarázni, hogy ez Mager Andrea vagy az MVM vezetésének felelőssége, de adófizetői és zöld szempontból ennyire kártékony lépések nem jellemzőek a kormányzatra, és az energiaügy Palkovicshoz tartozott ekkor" – vélte egy kritikusa az üzleti életből.
Palkovics bírja a konfliktusokat, feltehetően ezért is bízzák meg gyakran ilyen feladatokkal. Nemrég újabb feladatot kapott: április 16-án kinevezték a kínai Fudan Egyetem és a Budapest Diákváros megvalósításáért felelős kormánybiztossá, de a sajtóban arról is írtak, hogy a Budapest Airport "visszaszerzése" is az ő feladata. A miniszter a Fudan Diákváros-projektbe importálásával Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár és Vitézy Dávid BFK-igazgató szépen gondozott virágoskertjébe gyalogolt bele sáros csizmával.
A főváros egyik legfontosabb és legnagyszabásúbb területfejlesztési projektje a Soroksári-Duna ferencvárosi és csepeli partjaira tervezett Déli Városkapu – Diákváros – Csepeli közpark egymással összefüggő fejlesztése volt. A Fürjes–Vitézy duó ennek megfelelően nagy feneket kerítve az ügynek, nemzetközi pályázatot írt ki a koncepcióra, amit a nyertes oslói Snøhetta építésziroda magas színvonalon, mindkét politikai oldal szakmai elismerése mellett el is készített.
Palkovics azonban a Magyar Nemzeti Bankkal közösen vitt keleti nyitás program keretében kinézte az értékes helyszínt (vagy legalábbis annak jelentősebb és legszebb részét) a kínai Fudan Egyetem számára. Fürjest – általános meglepetésre – fel is mentették a Diákváros-p rojekt felügyelésének feladata alól, a beruházást pedig átvette Palkovics. Új felelősként Palk ovic s pont az ellenkezőjét tette a Fudan elhelyezését tekintve , amit Fürjes bejelentett. Ezért a főváros és az érintett kerület vezetői már nem hisznek neki: népszavazással akadályoznák meg az átrajzolt egyetemi projektet. Érdekes volt látni, hogy miközben a Budapest–Belgrád vasútvonal még nem kavarta annyira fel a közvéleményt, addig a Fudant már méretesebb tiltakozás, utcaátnevezés, demonstráció kísérte.
Emlegették a miniszter nevét egy másik, korábban sztárolt vezérprojektnél is: a HÉV-fejlesztésnél is odavágott a MÁV–BFK-kommunikációban már szépen felépített 200 milliárdos járműcserének. A HÉV járműcseretender lefújása ugyan papíron Gulyás Gergely és Mager Andrea miniszterek neve alatt futott, de mindenki tudta, hogy a hazai vasúti járműgyártás fejlesztéséért felelős Palkovics mozgatta a szálakat – ráadásul úgy, hogy akarva-akaratlan az orosz érdekeknek kedvezett.
A jövő mérnöke Palkovics László egy fiatalkori interjúja alapján legelőször orvosnak készült, de ennek csak annyi alapja volt, hogy a falujában az orvos járt a legjobb autóval, egy Simcával. Valójában hamar a műszaki pálya felé fordult, sokat és jól tanult, kiváló tanulmányi eredménye miatt kitüntetéssel diplomázott 1989-ben. Amikor 1990-ben a Jövő Mérnöke című újságban interjút készítettek vele, azt mondta: ha nem lett volna kari KISZ-titkár, akkor az orosz felsőfokú mellett angolból is meg tudta volna szerezni a nyelvvizsgát. Mostani életrajza szerint az angol, német, orosz felsőfok mellett olaszul is beszél alapfokon.
Jóval később, amikor a kormány nyelvvizsgához kötötte az egyetemi felvételit, Palkovics azt képviselte:
nem siránkozni, hanem tanulniuk kellene a diákoknak.
A nyelvtudás ugyanis szerinte nem drága nyelvtanfolyamokon szerezhető meg. Itt van például ő, aki úgy tanulta meg a nyelveket, hogy maga elé vette a szótárt és a nyelvtant, és bebiflázta, amit kell.
Palkovics László előadást tart az 56. Közgazdász-vándorgyűlésen a debreceni Kölcsey Központban 2018. szeptember 6-án. – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A mérnöki diploma megszerzése után a Műegyetemen maradt. Már nagyon fiatalon sikeres lett, ő volt a BME legfiatalabb tanszékvezetője, 1994 és 2002 között vezethette a Gépjárművek Tanszéket, elsősorban járműdinamikával, ilyen rendszerekkel, irányításelmélettel foglalkozott.
Meghatározó professzora volt Bokor József akadémikus, aki szerény, de nagyon szigorú, iskolateremtő tanár volt. Palkovics maga is kiváló matematikai képességekkel rendelkezett, hamarosan le is doktorált, ő ugyanakkor már csak életkoránál fogva is inkább egy laza, közvetlen környezetet teremtett maga körül. Egykori munkatársai közül van, aki pályája későbbi állomásain is mellette dolgozott, vagy dolgozik ma is.
Palkovics hamarosan az üzleti világban is kipróbálta magát. Amikor a német családi tulajdonban álló járműdinamikai cég, a Knorr-Bremse Magyarországra jött, 1995-ben egyetemi feladatainak megtartása mellett a céghez igazolt. Ezekben az években nagyon sokat dolgozott, rengeteg tudományos publikációt írt, de neki és csapatának több ipari szabadalma is volt. Egyszerre csinálta az elméleti (egyetemi) és a gyakorlati (ipari) feladatait.
Mozgó, dinamikus rendszerek – ez volt a fő szakterülete, a csapata matematikai egyenletekkel modellezett, felfüggesztések, kamionok borulása, stabilizálása volt a legnagyobb erőssége, vagyis mindenfajta intelligens fékrendszerekre alapuló dinamika. Az elméleti munka után a kamionokkal szimulációkat végeztek, elsősorban a kiskunlacházi reptéren dolgozott ilyenkor a csapat.
Közben az egyetemen a műszaki felsőoktatás problémái is érdekelték. Ekkor még különösen kevés volt a magyar műszaki egyetemeken a nemzetközi kapcsolat, és nehezen kooperált az ipar az egyetemekkel. A tanszékvezető és a német cégnél dolgozó kutatási vezető személye valamelyest ötvözte ezt. Később a Mercedes és a Knorr-Bremse jóvoltából indult egy sokkal célorientáltabb duális képzés a Kecskeméti Főiskolán, ahol Palkovics rektorhelyettes lett. A Knorr-Bremse kutatási vezetőjeként jól ismerte a már említett Thiele urat, a cég vezetőjét, aki állítólag "kiváló fiatalembernek" tartotta.
A Fidesz technokratája Palkovics a Fidesszel több mint egy évtizede ismerkedett meg. 2010 előtt már bekapcsolódott abba a gondolkodásba, hogy mi legyen a magyar iparral, ha nyer a Fidesz, miket lenne érdemes csinálni. Ahogy egy ismerőse mondta erről az időszakról "Laci ekkora már kinőtte a Knorr-Bremsét, a magyar felsőoktatást, de a negyvenes évei közepén volt benne tenni akarás, a jobboldal pedig rátalált".
Ismerősei szerint nem volt erősebb ideológiai kötődése, de ahogy hallottuk, a műszaki világban nem is annyira téma ez, a közvetlen kutatótársak sem feltétlenül tudták, hogy a másik hova húz. Először talán Matolcsy György emlegette a nevét, volt, aki úgy emlékezett, hogy ő mutatta be a csapatnak a fiatal, tehetséges titánt, de hamar személyes viszony alakult ki közte és Orbán Viktor miniszterelnök között, Palkovics jól megértette magát a "Főnökkel".
Amikor később a legközvetlenebb csapat tagja lett, már teljesen lojális katona volt, de továbbra sem elvakult, fideszes meggyőződésből cselekedett. A politikában is azt alkalmazta, amit az üzleti világban megtanult: az ő feladata nem a menedzsment döntéseinek felülbírálata, a morális kérdések feszegetése, hanem a végrehajtás.
Kevesen hitték volna a 2014-ben felsőoktatási államtitkárnak kinevezett mérnökről, hogy hét évvel később ő lesz az egyik legbefolyásosabb kormánytag. Palkovics szívós munkával, lépésről lépésre araszolt előre. Az egyik fontos ráosztott szerep a "Problémamegoldó" volt: a kormányzatban elakadt nagyprojekteket vette át és vitte végig. Lassan haladt és nem jól alakult a közoktatás államosítása Hoffmann Rózsa, majd Czunyiné Bertalan Judit alatt, Palkovics elintézte.
Felsőoktatási államtitkárból 2016-ban a hazai képzés teljes spektrumát felügyelő oktatási államtitkár lett, 2018-ban pedig saját minisztériumot kapott. De itt se állt meg, minisztériuma ezután még egymás után vett át területeket (szakképzés, egyetemek, K+F) Kásler Miklós meglehetősen lomha Emberi Erőforrások Minisztériumától. Ahogy egy korábban még az Indexre írt cikkünkben forrásunk fogalmazott:
"Palkovics egyre többet szeretne, invazívan terjeszkedik."
A terjeszkedés ellenére Palkovics mindvégig hűséges beosztottja maradt Orbán Viktornak. Azt mondják róla, erénye, hogy nincsenek a jelenlegi pozícióján túlmutató politikai ambíciói, nem exponálja magát. Ő nem akar miniszterelnök vagy nem akar általános politikai megmondóember lenni. Őt nem nagyon hallani a normalitás vagy a keresztény Európa megvédéséről szónokolni.
Orbán Viktor évértékelő beszéde előtt Palkovics László társaságában a Várkert Bazárban 2019. február 10-én. – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Palkovics egyszerre terminátor és egyszerre önmagával teljesen elégedett ember, legalábbis környezete szerint magával örökké békében levő ember. Nincsenek róla sztorik, pletykák, a kormányban csak "Palkovicsnak", olykor "Palkónak" nevezik. "Normális", nincs üldözési mániája, hagyja a kollégáit dolgozni, még akkor is, ha az olyan balhéba vezet, mint a Boros Anita által összerakott és alkotmányellenesnek bizonyuló hulladéktörvény.
Nem féltékeny más emberekre, és nem kapaszkodik a székébe, hiszen nem megélhetési politikus. Róla nem terjednek korrupciós utalások – bárcsak minden politikustársáról el lehetne ezt mondani!
Inkább technokrata beállítottságú. Nem a hatalmi logika alapján végzi a feladatát, hanem a hatékonyságot keresi. Az a fajta ember, aki tud és szeret dönteni, de semmilyen problémát nem okoz neki, ha az értelmes szakmai döntést felülírják politikai szempontok. Ő úgy érzi, hogy ha segített a döntést jól előkészíteni, akkor elvégezte feladatát, nem nagyon zavarja, ha aztán nem az ő akarata érvényesül. Legalábbis így írta le az egyik ismerőse a "kissé érzelemmentes" Palkovics működési mechanizmusát. "Neki a politikai elvárás egy teljesen elfogadható adottság, ugyanolyan, mint az, hogy a féktervezésnél csúszhat az aszfalt. Olyan megoldást kell kitalálni, amit ez a keretrendszer megenged."
Ha ráosztják a feladatot, hogy reformálja meg a felsőoktatást, ebrudalja ki Magyarország egyik legmagasabb szintű, nemzetközileg is jegyzett képzését nyújtó egyetemét, alakítsa át az akadémiai kutatóintézeteket, szétverve ezzel évtizedes, évszázados múlttal rendelkező műhelyeket, vagy hozza ide a kommunista Kínából az amúgy a világ egyik legjobb felsőoktatási intézményeként jegyzett Fudan Egyetemet, akkor ő nekiáll dolgozni. Ha a miniszterelnök ráosztja, hogy ő hagyja jóvá a külföldi cégek felvásárlásait, az ő válasza az, hogy "köszönöm miniszterelnök úr, vállalom". Nincs visszakérdezés, nincs szakmai aggály. Ő megpróbálja letenni a javaslatokat, de tudja, hogy nem ő dönt, ahogy egy barátja mondta róla "ő csak egy miniszter, de nem politikus."
A párton belül olyannak ismerik, aki tud és szeret hullámokat vetni, ami jó esetben változást hoz, elindíthat egy értelmes vitát, de lehet veszélyes is, ha túl nagy az a bizonyos hullám. Az ellenzéki vélemények szerint ez buldogmentalitás, a moralitás hiánya, a mindenen átgázoló Fidesz-hadjáratok végrehajtása, amely minden szektort, egyetemet, kutatót is csak úgy tud elképzelni Magyarországon, ha minden és mindenki közvetlenül a Fidesz-kormány jóvoltából működik, ha mindenki onnan eredeztetheti a munkahelyét.
Egy magas rangú fideszes harcostársa is kritizálja Palkovics politikai mozgását. "Palkovics nem rosszindulatú ember, de nem politikus, nem tud mit kezdeni a rábízott portfólióval, mert nem veszi figyelembe, hogy a közigazgatási döntések mindig társadalompolitikai következményekkel járnak. Ő a szakpolitikát érti, de a big picture-ben nem erős. Pedig minden politikának van makrociklusa, egy négyéves ciklusban eleinte jogszabályokat alkotunk, majd politikai termékeket generálunk. Ő ezt a lüktetést kevésbé ismeri, nem csodálom, ha vereségként éli meg az uniós pénzek elvételét, mert az tényleg kritika, vagyis vereség volt."
Az opportunista Kapcsolatairól, barátairól túl sokat nem tudtunk meg. Állítólag ahhoz, hogy valakire azt mondja, közel áll hozzá, el kell érni egy magas intellektuális szintet. A rang, a kor mindegy, a tehetség viszont fontos, vagyis ha valaki fiatal, és még sok mindent nem érhetett el, az nem zavarja, viszont nagyon idegesítik azok, akik semmihez sem értenek, semmit nem tettek le az asztalra, és nem a tehetségük révén érvényesültek. Ezek a tehetségtelen, politikai kapcsolatokkal dobálózó emberek zavarják a legjobban legújabbkori munkája során, őket levegőnek nézi, nem harcol ellenük, de nem áll velük szóba.
Egyik forrásunk a kormányban rajta kívül Süli Jánost, a "paksi" minisztert és Nagy István agrárminisztert tekinti szellemi társnak, őket sem fogjuk hallani sorosozni, migránsozni, brüsszelezni. Arra ott vannak a fiatal harcosok, Varga Judit, Szijjártó Péter, Rogán Antal és Gulyás Gergely majd osztja eleget az ellenzéket és a külföldieket.
Egy másik ismerője így foglalta össze a szerepét: "Mit vársz egy akadémikustól? Azt, hogy viselkedjen úgy, mint egy úriember, akit a racionalitás vezet. Mit vársz egy politikustól? Feltétlen hűséget a politikai családhoz, és ha a hűség azt követeli, tökéletesen irracionális döntéseket és érveket."
Palkovics László ilyen alapon mégiscsak egy politikus. Egy akadémikus politikus, aki mindkét szerepet jól hozza. E forrásunk szerint Palkovics még azt is elfogadta, hogy a kormányfő egy hadvezér, akinek a kulcseleme a hódítás. Mivel kifelé nem tud hódítani, így a magyar gazdaság, az oktatás, a kutatók meghódításában segít neki.
A keményen végigvitt ügyek mellett a miniszter néha akár gyengének is tűnhet. Van, amikor jól megrángatják, elvesznek tőle területeket, forrásokat, elzavarják az embereit az energiaügyből vagy az informatikából, máskor meg kap ilyeneket. A pragmatikus szemléletére jellemző például, hogy bár személyesen fontosnak tartja a tárcájához tartozó klímaügyeket, a kormányban nem lobbizott nagy erőkkel, hogy több forrást és nagyobb hangsúlyt kapjon a téma. Ezt több minisztériumi vezető is sérelmezte, mondván, remek dolgokat csinálnak, csak erről a kommunikációs kormányzás miatt nem tájékoztathatják a nyilvánosságot.
Ugyanakkor Palkovics zöld elköteleződését mutatta például, amikor 2019 nyarán bejelentette, hogy 2050-ig klímasemlegessé akarunk válni. Négy nappal később azonban Orbán az EU-ban megvétózta a közös 2050-es tervet. Elég ellentmondásos a helyzete, mert miközben érdekli a zöld téma, még azt a kevés zöld apparátust is teljesen szétszedték alóla, aminek köze lehetett a 2020 végi kormányon belüli konfliktusához.
Bár őhozzá tartozik az energiaügy, azért az energetika legizgalmasabb területeit (Paks 2, gázvezetékek, hosszú gázszerződések) nem bízza rá Orbán, arra ott van Süli és Szijjártó. Mivel nem tekinti magát energetikai szakembernek, az energetikai kérdések első körében nem is volt soha aktív, eddig mindig az a Kaderják Péter ment elöl, aki teljesen lojális volt ugyan a Fideszhez mint alapító, de nagyon szakmai szinten gondolkozott. Aki évtizedeken át volt kutató, tanácsadó, az már soha nem tagadja meg magát, ezért Kaderjákot igazán nem tudta se kiköpni, se lenyelni a politika. Palkovics ameddig tudta, védte, de olyan lobbierő állt fel ellene, hogy be kellett áldozni.
Palkovics László meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén 2019. december 2-án. Mellette Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára – Bruzák Noémi / MTI
Palkovics nagyon tisztelte Kaderjákot, és megbízott benne. Jött helyette Steiner Attila, aki új ember, inkább az uniós forrásokhoz ért, de ebből az egész váltásból meglepő módon senkiben nem lett sértődés. Kaderják tanácsadó maradt, nem romlott meg a viszonya az őt megvédeni képtelen, gyenge miniszterrel, de maga az ITM-re testált új ember, Steiner is jól kijön Kaderjákkal, illetve Palkoviccsal is. Steiner nem is bolygatott meg semmit, ugyanazok a helyettes államtitkárai (közülük Botos Barbara és Kádár Andrea a legfontosabbak).
Egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy bár Palkovics jóban van az energetikai iparág nagykutyáival, Hernádi Zsolttal, Homolya Róberttel, Kóbor Györggyel vagy Mager Andreával, ez a jó viszony nem elég arra, hogy mindig ugyanazt is gondolják. Ha pedig Orbán Viktor előtt van egy ilyen vita, Palkovics véleménye csak egy vélemény, nem sokkal erősebb, mint a többieké. Ha például az MVM, Paks, a Mol egyaránt lehurrogja, akkor nem tudja átvinni akaratát. Ha pedig a politika lenyomja, akkor annyit mond, hogy "oké, főnök, ahogy te akarod".
Az ellenzéki politikai oldal szerint Palkovics olykor gyenge, máskor gumigerincű, nincs meg benne a kellő elkötelezettség a szakma felé. Hívei és barátai szerint Palkovics László egy nagyon sikeres, szuperintelligens ember, aki semmit nem változott személyes kapcsolataiban, és már rengetegszer bizonyított.
Az egyik politikai harcostársa szerint azzal is tisztában van, hogy ő nem topfideszes, rá nem kell úgy vigyázni. Tudja, hogy kikkel nem érdemes harcolni. Rogán Antalnak, Pintér Sándornak, Gulyás Gergelynek a saját hatókörüknél is szélesebb befolyásuk van, neki nincs. Ha Rogán más embereket lát szívesen az informatikában, akkor az ITM nem harcol, meghunyászkodik, nem védi meg például az úgynevezett Fauszt-birodalmat. Idén januárban elterjedt, hogy Palkovics 2020 decemberében benyújtotta felmondását, mert a miniszterelnök elkezdte visszavágni a jogosítványait. Nem tudni, mi igaz ebből. A kormány összezárt, álhírnek minősítette ezt az információt, és maga Palkovics is azt mondta a Telexnek, hogy nem akart lemondani.
Palkovics László megértette a kormányzat dinamikáját, elfogadta, hogy neki nem a főasztalnál van a helye. De vajon mi lehet ennek a pályának a folytatása? Ismerősei szerint ez egy nagyon nehéz kérdés, mert aligha fog visszamenni a céges világba. Nincsenek anyagi célkitűzései, nem akar helikoptert, jachtot venni. De már igazán kutatói, egyetemi ambíciói sincsenek. Ahogyan nem lát maga előtt további politikai karriercélokat sem, nem akar uniós képviselő lenni (korábban Németországban, illetve Kanadában már élt külföldön), nem akar miniszterelnök lenni.
Palkovics hamar elérte az eredményeit, talán hamarabb is, mint hogy kifulladt volna az aktivitása. Nagyon nem zavarja, ha vége lesz ennek az állomásnak, de ameddig dolgozni kell, mindent belead. Ha ráengedik egy újabb nagy átalakításra, az elégedett buldog örömmel veti rá magát a következő feladatra. | [
"Fudan Egyetem",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium"
] | [
"Budapest Diákváros",
"Budapest Airport",
"Kecskeméti Főiskola",
"Gépjárművek Tanszék",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Mátrai Erőmű",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Knorr-Bremse AG",
"Fürjes–Vitézy duó",
"Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft."
] |
Egy fél perces hangfelvételt tett közzé a Jobbik, amin állításuk szerint Hosszú József, a Tiszavasvári Járási Hivatal vezetője beszélget egy meg nem nevezett emberrel.
A Hosszúnak mondott férfi arról beszél, hogy a cél Fülöp Erik (Tiszavasvári jobbikos polgármestere) megbuktatása, majd jövőre egy új polgármester-választás, "ahol én leváltom Fülöp Eriket".
"Ha te ezzel azonosulsz, akkor nem paktálsz a Jobbikkal, ha nem azonosulsz, akkor paktálsz a Jobbikkal" - mondja a Jobbik által Hosszúként azonosított férfi.
Ennek módja az lehet, hogy Fülöp Eriket lemondásra kényszerítik.
És ezt nem adhatjuk fel, ez öngyilkosság lenne. Ezt kell elérni. Ezt kell elérni.
- mondja a férfi.
Fülöp és Hosszú között eddig is voltak súrlódások.
Hosszú József 2014-ben függetlenként, Fidesz-KDNP támogatással indult a város polgármesteri székéért, de 52-46 százalékos szavazataránnyal alulmaradt. A járási hivatal vezetőit az illetékes miniszter nevezi ki, de az államigazgatás részeként pártfüggetlenül kell dolgozniuk.
Fülöp Erik most lemondásra szólította fel őt.
Hosszút kerestük telefonon, és küldtünk neki kérdéseket emailen is, de egyelőre nem sikerült elérnünk. Amint kapunk válaszokat, közöljük. | [
"Tiszavasvári Járási Hivatal"
] | [] |
Tízből mindössze négy képviselő vett részt az Orbán-bizottság mai ülésén: Szabó Zoltán (MSZP), Török Zsolt (MSZP), Eörsi Mátyás (SZDSZ) és Herényi Károly (MDF). A testület ugyanakkor még így is határozatképes volt, mivel az elnökké avanzsált Szabó helyettesítette Molnár Lászlót, Török pedig Kovács Tibort.
Herényi Károly MDF-frakcióvezető – aki nélkül szintén határozatképtelen lett volna a testület – autóbalesete ellenére jelen volt az ülésen: feltételei ugyanis teljesültek, mert az Orbán-bizottság elnöke, a szocialista Molnár László, aki korábban a bíróság többször jogerősen elítélt, átadta az ülésvezetést párttársának, Szabó Zoltánnak. A házszabály szerint erre akkor van lehetőse, ha az alelnök, Répássy Róbert nincs jelen. Ismert: a Fidesz már korábban jelezte, hogy távol maradnak a testületi munkától.
A bizottság most a Tokaj Kereskedőház Rt. korábbi és mostani vezetőit hallgatta meg. Kiss László jelenlegi vezérigazgatónak egyebek mellett azt a kérdést tették fel, miszerint Orbán Viktornak volt-e szerepe abban, hogy a Tokaj Kereskedőház Rt. jelentős állami támogatásokat kapott. A vezérigazgató úgy válaszolt, az új vezetésnek nem volt módja részletesen kutakodni, de ő nem talált olyan nyomot, amely a közvetlen ráhatásra utalna.
Szocialista kérdésre, hogy a Tokaj Kereskedőház vásárolt-e szőlőt az Orbán, vagy Stumpf családtól, illetve azok ismerőseinek cégeitől, a vezérigazgató válasza az volt, nem zárja ezt ki, de pontos adatokat később tud adni, ha írásban megkapja a kérdést.
A vezérigazgató arról viszont részletesen beszélt, hogy 2001-ben, amikor az egész országban túltermelés volt, és az összes termelőnek másfélmilliárd forint állami támogatás jutott, a tokaji borvidékre a kereskedőházon keresztül bekerült 2 és fél milliárd támogatás. Továbbá elmondta, hogy 2001-ben jelentősen megnőtt a felvásárolt szőlő mennyisége, a Kereskedőháznak nagy fölöslegei lettek, minden termelőtől megvették a készletét, aki máshol nem tudta eladni, a cég pedig nem fejlődött.
Nem lehet tudni, hogy a Tokaj Kereskedőház Rt. szőlőfelvásárlásra vonatkozó adatai mit bizonyítanak, de az adatok elgondolkodtatóak – mondta Szabó Zoltán. Szerinte elgondolkodtató, hogy a szóba került személyek és cégeik jelentős mértékben részesedtek abból az összegből, amelyet a kereskedőház 2001-ben szőlőfelvásárlásra fordított. Elgondolkodtatónak mondta azt is, hogy a kormány által nyújtott 2,5 milliárd forintból csaknem két milliárdot fordítottak felvásárlásra, valamint hogy a kereskedőház jelentős minőségi engedményt tett az aszúszemek osztályba sorolását illetően, és ezzel 30-35 százalékkal meg lehetett emelni a felvásárolt mennyiséget.Herényi Károly szerint az Orbán család gazdagodását vizsgáló bizottság a szerdai ülésen nem érte el azt a kimondatlan célját, hogy lejárassa Orbán Viktor volt miniszterelnököt. Herényi elmondta: az ülés meghallgatásai sem adtak választ arra, hogy Orbán Viktor családjának gazdagodásában volt-e szerepük állami támogatásoknak.Forrás: Magyar Rádió, Klubrádió | [
"Tokaj Kereskedőház"
] | [
"Tokaj Kereskedőház Rt.",
"Magyar Rádió"
] |
Egy budapesti konferencián Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője és a Postabank vezérigazgatóhelyettese a bank veszteségeivel kapcsolatban arról is szóltak, hogy az alaptalan vádaskodások nem viszik előbbre a pénzügyi stabilizálást.
A polgári koalíció első éve című budapesti konferencián, amelyet a Windsor Klub, a Budapest Business Klub és a Magyar Média Műhely szervezett, a kormány hivatalba lépése óta eltelt időszakot elemző előadások hangzottak el.
Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a Postabank ügyéről elmondta: a kormány megalakulása után találkozott Princz Gáborral, a pénzintézet elnök-vezérigazgatójával, aki politikai összefonódásokról tanúskodó dokumentumokat ajánlott fel, arra az esetre, ha megtarthatja pozícióját.
A miniszter közölte: a kormány betartja a jogállam szabályait, és felelősségrevonásra csak akkor kerülhet sor, ha elegendő bizonyíték gyűlt össze.
Urbán László, a Postabank vezérigazgató-helyettese az új kormány egyik legfontosabb lépésének nevezte a pénzintézet korábbi vezetőinek menesztését. "Ma is érződik, hogy ez nem kis kockázat volt", mondta.
Urbán szerint a Postabank 150 milliárd forintos veszteségének legfeljebb 1 százaléka kapcsolható a szellemi-politikai elitnek juttatott kedvezményekhez, ezért "az ezzel történő vádaskodások azok malmára hajtják a vizet, akik a fennmaradó 99 százalék haszonélvezői voltak".
A pénzintézet vezérigazgató-helyettese alapvetően jónak ítélte a reálgazdasági folyamatokat.
Úgy látja viszont: "a pénzügyi szférát bizonyos hisztéria jellemzi, ami annak következménye lehet, hogy külföldi gazdasági elemzésekből nem derült ki, hogy a tavalyi hiány jelentős értékű növekedése a Postabank konszolidációjának következménye volt".
Urbán László 50 milliárd forintos költségvetési kiigazítást javasolt a befektetők megnyugtatására.
(MTI) | [
"Postabank"
] | [
"Magyar Média Műhely",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Windsor Klub",
"Budapest Business Klub"
] |
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Előbb államtitoknak minősítette a kormány a Hungexpo vételárát, majd maga hozta nyilvánosságra, hogy a kőbányai vásárvárost de facto tulajdonló Expo Park Kft.-t több mint 17 milliárd forintért vette meg. A költségeknek azonban ezzel nincsen végük, a kőbányai pavilonokat 2035-ig nem is használhatja az állam, ezért a gigarendezvények miatt újakat épít.
Nem is használhatják a pavilonokat
A Hungexpo privatizációja hosszas huzavona után 2005 júliusában kezdődött meg, a nyertes, a francia GL Events, a TriGránit Rt. és a West End Rt. alkotta konzorcium nyolcmilliárd forintot fizetett a részvények 77 százalékáért. A tranzakció 2008-ra zárult le, ekkorra a francia Fonciere Poligone SAS száz százalékos tulajdonosa lett a kőbányai vásárváros vagyonát birtokló FPH Kft-nek. 2009-ben a francia tulajdonosok átszervezték a cégeiket: a Hungexpo Vásár és Reklám Zrt. felelős a vásárok szervezésért, míg a kőbányai vásárváros ingatlanvagyonát az FPH Kft. kezelte.
Az ingatlanvagyont kezelő céget a Fonciere Polygone Hungária (FPH) Kft-t a kormány még 2016 áprilisában visszavásárolta a francia befektetőktől, ekkor a cég nevét a magyar állam Expo Park Kft-re módosította. A Expo Park Kft. vételára 17,28 milliárd forint volt – ez derül ki a most benyújtott, 2016-os költségvetési zárszámadásból. Korábban a fejlesztési tárca elzárkózott az ügylettel kapcsolatos adatok közlésétől, mondván, azok minősített adatok. Az ingatlanügylet a kormány azóta megbukott, 2024-es olimpiarendezési terveivel volt összefüggésben, ugyanis a vásárváros területén helyezték volna el a médiaközpontot – írta még tavaly októberben a Napi.hu.
Olimpia helyett egyházi és vadászati expó jön
A 17,3 milliárd forint vételár figyelemre méltó a cég 8 milliárd forintos eszközértékéhez viszonyítva, és kirívóan magas a 2016-os 775 millió forintos éves árbevételéhez és a 166,3 millió forintos adózás előtti eredményéhez képest. Ugyancsak kérdésessé teszi az üzlet értékét, hogy
a kőbányai pavilonokat 2035-ig bérletbe adták a francia tulajdonban maradt vásárszervező Hungexpo Vásár és Reklám Zrt.-nek.
Mindez a cég 2016-os beszámolójából derül ki. Magyarán a magyar állam úgy vásárolta meg az eszközérték duplájáért a kőbányai vásárvárost, hogy annak pavilonjaihoz nem lesz hozzáférése. Ezt nem is akarja a kormány, hanem a franciáktól függetlenül fejlesztik azt. Hiába dőlt dugába a 2024-es olimpia terve, a kormánynak továbbra is nagyra törő ötletei vannak Kőbányán: a 2020-as Eucharisztikus Világkongresszust és a 2021-es Vadászati világkiállítást akarják a vásárvárosban megtartani. Az ezekhez szükséges fejlesztésekre 9,3 milliárd forintot különített el a kormány a 2017-es és a 2018-as költségvetésben. A tervekben a pavilonépítések mellett felmerült a vásárváros régi villamoskapcsolatának felélesztése is, amely a város egyik legrövidebb vonala lenne. A mindössze kétállomásos expovillamos a Pillangó utcáig közlekedne.
Már ötvenmilliárdhoz közelítenek a költségek
A két rendezvényre, az egyházi és a vadászati expóra eddig a kormány 28,5 milliárd forintot költött, holott az események évek múlva esedékesek. Ráadásul Eucharisztikus Világkongresszusnak számos más helyszíne is lesz, ezért mindegy 20 milliárd forintot szavaztak meg templomfelújításokra és egy csepeli csarnok felépítésére. Ezzel együtt a két rendezvény indulóbüdzséje már 48,5 milliárd forintnál tart, holott még három év van a világkongresszusig. Óhatatlanul felmerül a párhuzam az idei vizes vb rendezési költségeivel: az eredetileg 20 milliárd forintos büdzsével indult rendezvény az adófizetőknek eddig 150-160 milliárd forintjába került, és még mindig drágul. | [
"Hungexpo Vásár és Reklám Zrt.",
"Expo Park Kft."
] | [
"FPH Kft-nek",
"FPH Kft.",
"TriGránit Rt.",
"Expo Park Kft-re",
"Fonciere Poligone SAS",
"GL Events",
"West End Rt.",
"Fonciere Polygone Hungária (FPH) Kft-t"
] |
Bundabotrány: újabb két focistát állítottak elő
Bundabotrány: újabb két focistát állítottak elő
Budapest – Újabb két labdarúgót állítottak elő a rendőrök a hazai fogadási botránnyal kapcsolatban. Információnk szerint S. Tamást és P. Tibort kedd reggel lakásukról vitték el. Mindketten tagjai voltak 2008-ban a REAC focicsapatának.
S. Tamást és P. Tibort otthonról vitték el A gyanú szerint a rákospalotai klub ebben az időszakban nyolc olyan meccset is játszott, amelyet az eredmény befolyásolása, manipuláció miatt vizsgálnak a nyomozók. Fazekas Géza (42), a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője megkeresésünkre nem kommentálta az előállításokról szóló információt. Blikk-információ | [
"REAC"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Fizetésemelés helyett rendezték Gömöri hitelét
Hatalmas botrány robbant ki a Magyar Paralimpiai Bizottságban (MPB), miután Gömöri Zsolt elnök devizahitelének végtörlesztéséhez is hozzájárultak.
Az elnök szerint ebben semmi szabálytalan nincs. Ráadásul azt mondja, a kormány adta lehetőséggel mindenki jobban járt. Azzal érvel: az MPB elnöksége ezzel a fizetését is befagyasztotta. Az MPB hárommillió forintot végtörlesztett helyette, s ha minden évben tíz százalékot emelkedett volna a javadalmazása, most jóval beljebb lenne ő, s kijjebb az MPB.
Fotó: Vaskó Tamás
Egyébként a végtörlesztés igénybevétele nem az ő ötlete volt, hanem Deutsch Tamásé, ezt maga az alelnök árulta el.
– Négy szövetségi munkatárs hitelét rendezte az MPB – mondta el a Borsnak Gömöri –, mégpedig azért, mert ketten közülük teljesen kilátástalan élethelyzetbe kerültek. A fizetésük több mint felét vitte el a bank. Úgy voltak vele, hogy nemzetközileg komoly megbecsülésnek örvendő szervezetben ilyen áldatlan állapotok nem uralkodhatnak, nem mellékesen pedig az előző évet 19 milliós pluszban zárta az MPB, s ebből az illetékesek jóváhagyásával 9 milliót el tudtak különíteni a törlesztésekre.
– Az elnökség nem személyekről szavazott, amikor mindezt lehetővé tette, hanem arról, hogy élünk-e a törvény adta lehetőséggel – így válaszolt Gömöri arra a felvetésre, miszerint az igazán bajban lévők mellett rajta miért kellett segíteni, amikor a 2012-es paralimpiai sikerek után 17 milliós prémiumban részesült, ráadásul elnöki és sportszakmai igazgatói tisztéért tisztességes fizetést kap.
– Ez az ügy borzasztó károkat okozott. És az egész a szövetségen belüli konfliktusra vezethető vissza, vélhetően az egyik munkatárs kiszivárogtatott félinformációi alapján kerültünk célkeresztbe – mondta Gömöri, aki cáfolta, hogy herdálnák a pénzt.
– Csak arra költünk, amire szükséges, rendre tartalékokat képezünk, tavaly 22 millióval kompenzáltuk a Gerevich-ösztöndíjak révén hiányzó összeget.
Kapcsolódó jegyzetünket itt olvashatják
| [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [] |
A Fővárosi Főügyészség 2003-ban egyebek mellett azzal az indokkal emelt vádat a Postabank akkori elnök-vezérigazgatója és a pénzintézet hat vezetőmunkatársa ellen, hogy Princz Gáborék 1995 és 1997 között szándékosan törvényt szegtek, hibás üzletpolitikát folytattak, megtévesztették a bank tulajdonosait és az ügyfeleket.
(radio.hu) | [
"Postabank"
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte a Budai Központi Kerületi Bíróság a Budapest Airport (BA) Zrt. és a BKV Zrt. jogi igazgatóját hétfőn - közölte közös ügyvédjük, Zámbó Gyula. A BKV menesztette jogi igazgatóját. Az ügyben még két ember előzetes letartóztatását rendelte el a bíróság, az ötödik gyanúsított estében pedig lakhelyelhagyási tilalmat határozott meg.
R.-V. Krisztina a Budapest Airport Zrt. és Sz. György a BKV jogi igazgatója ellen bűnszövetségben elkövetett vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indított eljárást a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI).
A rendőrség az ügyben további három ember ellen indított eljárást vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt. Zámbó Gyula közölte: közülük az egyik vállalkozó, a másik egy cég ügyvezetője, a harmadik pedig egy ügyvéd. A védő cáfolta azt a korábbi értesülést, hogy a gyanúsítottak között volna annak a szoftverfejlesztő cégnek a vezetője is, amely nemrég 28 millió forintért elkészítette a BKV szerződéseinek digitalizálását.
Négy gyanúsított esetében a bíróság azzal indokolta az előzetes letartóztatást elrendelését: előfordulhat, hogy ki akarják vonni magukat a büntetőeljárás alól, esetlegesen meghiúsítják a bizonyítást, valamint egyes esetekben újabb bűncselekményeket követnének el. A bíróság döntése értelmében az ügyben meggyanúsított ügyvéd ellen lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el.
A döntés ellen valamennyi gyanúsított és védő fellebbezett. Zámbó Gyula közölte, védencei nem ismerték el az ellenük felhozott vádakat. A BA Zrt. jogi igazgatója hosszabb vallomást tett, és elmondta: ő nem volt döntési helyzetben azokkal az ügyekkel kapcsolatban, amelyek közül az egyiknél a vesztegetést a terhére róják. A BKV jogi igazgatója azzal érvelt, hogy az egyik III. kerületi bevásárlóközpontban átvett nagyjából tízmillió forint "nem kenőpénz".
13 céget jelentett fel a BKV
A BKV újabb 13 cég ellen tettek feljelentést, mert a belső kontrolling szerint ennyi esetben merült fel gyanú bűncselekmény elkövetésére. Kocsis István ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, és átadta a vizsgálati jelentést is, valamint az ezzel kapcsolatos teljes dokumentációt, közölte a cég.
A BKV hétfőn bejelentette, hogy Kocsis István vezérigazgató aláírta Sz. György jogi igazgató menesztését. Az előzetes letartóztatásba helyezett egykori vezető rendkívüli felmondással távozik a cégtől. Mivel rendkívüli felmondásról van szó, Sz. György nem kap végkielégítést.
Horváth Katalin Fanni, az RRI sajtószóvivője vasárnap arról számolt be, hogy a rendőrség egy magánszemély feljelentése alapján, április 15-én kezdte meg a nyomozást. A feljelentő a BA Zrt.-vel szerződésben álló gazdasági társasággal kapcsolatos korrupciós cselekményekre hívta fel a nyomozóhatóság figyelmét.
Hozzátette: a rendőrség az elmúlt hónapokban adatokat és bizonyítékokat talált arra, hogy a BA jogi igazgatója - összejátszva korábbi beosztottjával, a BKV jogi igazgatójával - a Budapest Airporttal szerződésben álló ügyvédi irodáknak teljesítés címén kifizetett összeg jelentős részét jogtalan előny formájában visszakapta. Felmerült a gyanú, hogy ezek az ügyvédi irodák túlszámláztak, azaz el nem végzett teljesítést is kiszámláztak a repülőteret üzemeltető társaságnak. Arra is bizonyítékokat talált a rendőrség, hogy a BKV jogi igazgatója hasonló jellegű bűncselekményeket követ el.
Amikor a BKV jogi igazgatóját tetten érték, amint egy III. kerületi bevásárlóközpont mélygarázsában nagyjából tízmillió forint összegű kenőpénzt vett át egy, a közlekedési társasággal szerződésben álló cég munkatársától, Sz. György passzív ellenállást tanúsított, a pénzt átadó pedig megpróbált autójával elmenekülni. Őt a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális egységének segítségével fogták el.
A nyomozás jelenlegi szakaszában a lefoglalt bizonyítékokat értékelik. Ezzel összefüggésben Horváth Katalin Fanni azt közölte, hogy a házkutatás során az egyik gyanúsítottnál csekély mennyiségű, saját fogyasztásra szánt kábítószert is talált a rendőrség. | [
"Budapest Airport Zrt.",
"BKV Zrt."
] | [
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"BA Zrt.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Minden bizonnyal már azt megelőzően is dolgozott a Széchenyi-terv népszerűsítésével kapcsolatos feladatokon a kormánynak a Happy End Kft., hogy elnyerte volna az országkép építésére kiírt 4,6 milliárd forintos tendert. Erre utal legalábbis az, hogy a Széchenyi-terv arculati elemei visszaköszönnek egy olyan kiadványról, amely még azelőtt jelent meg, hogy a cég szerződött volna az országimázs kialakítására.
Valószínűleg már az országimázstender megnyerése előtt is végzett kreatív munkát a kormánynak a Happy End Kft. A megbízatást azonban nem pályázaton nyerték el, hiszen a Közbeszerzési Értesítőben sem tavaly, sem az idén nem írtak ki tendert a Széchenyi-terv marketingjére, sem pedig az ahhoz kapcsolódónak tekinthető részfeladatokra.
Az országimázstender 2001. február 19-i lezárása előtt, még január 15-én adott ki a Gazdasági Minisztérium (GM) - több hasonló mellett - egy, a Széchenyi-tervhez kapcsolódó pályázatokról szóló 200 oldalas kötetet. Ez vizuális jegyeit tekintve meglepő hasonlóságot mutat a Happy End Kft. jelenlegi Széchenyi-terv-plakátjaival. A könyv második kiadásán viszont egyszerűen nem szerepel, ki tervezte a borítót. Márpedig az ilyen mértékű hasonlatosság az általunk megkérdezett szakemberek szerint csak abból fakadhat, hogy azonos a két reklámtermék készítője.
Eszerint vagy a GM-nek korábban dolgozó, ismeretlen stúdió végzi jelenleg is a Széchenyi-terv kampányának vizuális tervezését, vagy a tender megnyerése előtt is kapott az ország imázsához szorosan kapcsolódó megbízatásokat a Happy End Kft. Az előbbi azért valószínűtlen, mert az országkép-alakítási pályázatkiírás komoly feltételeket szab annak, hogy a megbízott alvállalkozókat foglalkoztasson. (Alvállalkozó foglalkoztatásának ismereteink szerint az Országimázs Központnál az minősül, ha a tenderkiírásban szereplőkkel azonos tevékenységi körben - példáfikai tervezésben - foglalkoztat más cégeket a nyertes. Csupán szerződött partner az a vállalat, amely kiegészítő feladatokat - például nyomtatást - vállal a nyertes kérésére.) A másik változat szerint pedig a Happy End Kft. meglehetős veszteséggel dolgozott, ami sokak szerint szintén valószínűtlen. Kérdéseinkre sem a reklámstúdiónál, sem a minisztériumnál nem kaptunk választ.
Az idei év elején, a kiadvány készültekor mindössze 3 millió forintos havi átalánydíjazású, négyéves keretszerződése volt a Happy End Kft.-nek a kormánnyal. (A kormányzati kommunikációs feladatok külső munkáinak elvégzésére vonatkozó 1999. márciusi közbeszerzési eredményhirdetés értelmében.)
Ugyanakkor a könyvesboltokban is kapható 3500 forintos Széchenyi-terv könyvnek már a nyomdaköltsége is feltételezhetően meghaladja a 3 milliós átalány mértékét. Ezt alátámasztani látszik legalábbis, hogy csak a Líra és Lant Rt., amely nem egyedüli forgalmazója a jó minőségű papírra nyomtatott kiadványnak, mintegy 2000 példányban terjeszti a pályázati kalauzt. Ennél valószínűleg lényegesen több példányt nyomtak, mivel - mint a kiadvány nyomdájának, a BETŰ Stúdió Bt.-nek egyik dolgozójától megtudtuk - több kiadás is született gyártósoraikon. Emellett már nem nagyon futhatta a kreatív munka díjazására. Ha viszont több pénzt igényelt volna a kiadvány előállítása, közbeszerzési pályázatot kellett volna kiírni rá. Ilyen tenderkiírás azonban sem tavaly, sem idén nem jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.
További furcsaság a Széchenyi-terv korábbi és jelenlegi marketingje körül, hogy nem a gazdaságfejlesztési program "gazdájának", a GM-nek kommunikációs ügynöksége, az Ogilvy and Mathers végzi. A Széchenyi-terv marketingje utóbb ugyan hivatalosan is átkerült az Országimázs Központ (s ezáltal az országképépítő Happy End Kft.) fennhatósága alá, ám a kiadvány kiadásának időpontjában még a Gazdasági Minisztérium felelt a terv kommunikációjáért. Ugyanakkor viszont már 2000 júliusa óta szerződéses viszonyban volt a minisztérium az Ogilvy and Mathers nemzetközi reklámügynökség magyar leányvállalatával. A tenderkiírás szerint a cég feladata az, hogy egy integrált kommunikációs kampány keretében megismer
(2001. június 21.) | [
"Happy End Kft.",
"Országimázs Központ",
"Gazdasági Minisztérium"
] | [
"Líra és Lant Rt.",
"Közbeszerzési Értesítő",
"BETŰ Stúdió Bt.",
"Ogilvy and Mathers"
] |
A főpolgármester a Balogh Zsolt volt BKV-vezérrel készült, Magyar Nemzetben megjelent interjút "egy megtört ember vallomásának" tartja, amely "hiteles, elhihető". Demszky állítja, semmiről sem tudott, ha pedig Balogh őt kereste volna meg, akkor maga tett volna bejelentést a rendőrségen.
Egy "megtört ember vallomása, amely hiteles, elhihető a történet" - mondta Demszky Gábor hétfőn az RTL Híradónak a Magyar Nemzetben szombaton megjelent Balogh Zsolt volt BKV-vezér interjúról. A főpolgármestert bevallása szerint "sokkolta" az interjú, mert "ilyesmi a magyar közéletben nem történt még."
Demszky szerint ugyanakkor a nyomozó hatóságoknak kell eldönteniük, hogy pontosan mi történt és mi nem. A főpolgármester úgy fogalmazott: az ő felelőssége abban merül ki, hogy hagyta, hogy "szuper-főpolgármester-helyettest hozzon az MSZP", illetve hagyta, hogy kinevezzék Antal Attilát, majd Balogh Zsoltot, bár egyikükről sem hitte, hogy törvénytelenségeket követnek el.
A főpolgármester leszögezte: nem tudott a BKV és Hagyó Miklós körüli ügyekről, ezekről nem is tudhatott, hiszen szándékosan el akarták azokat titkolni. Demszky hangsúlyozta: nem tud egyetlen fillérről sem, ami pártokhoz került volna és Balogh Zsolt sem említett ezzel kapcsolatban konkrétumokat.
A főpolgármester úgy véli: Balogh Zsolt megkereshette volna őt, amikor az első törvénytelenség a tudomására jutott, és akkor Demszky maga tett volna bejelentést a rendőrségen. Ezzel le lehetett volna állítani a folyamatot - mondta a főpolgármester. | [
"BKV"
] | [
"RTL Híradó"
] |
A miniszterelnök apja, Orbán Győző több, milliárdos forgalmú bányacégben tölt be tulajdonosi vagy vezető szerepet, van azonban egy viszonylag kicsi, de stabil bevételt termelő vállalkozása is. A CzG Ingatlanforgalmazó Kft. évek óta mással sem foglalkozik, kizárólag azzal, hogy beszedjen és elszámoljon 15,5 millió forintot.
A pénz az Alcsútdoboz külterületén található Hatvanpuszta major bérleti díjából származik.
Az Orbán család idén 77 éves feje még 2011 nyarán vásárolta meg a történelmileg is jegyzett egykori Habsburg-uradalmat. Mészáros Lőrinc, a mostanra a leggazdagabb magyarok toplistájának élmezőnyébe tartozó felcsúti polgármester-vállalkozó pedig azóta – a megállapodás szerint tíz éven át – minden évben kifizet Orbán Győző kft.-jének 15,5 millió forintot.
Az Orbán család dácsája?
A konstrukció hátteréről nincsenek pontos információk. Nem tudni, hogy a Mészáros mezőgazdasági cége által művelt földek közé ékelődött egykori Habsburg-birtokkal és a rajta álló ingatlanegyüttessel mi volt Orbánék terve, és azt sem, hogy miért adták aztán mégis bérbe. Mészáros Lőrinc meggazdagodása korai szakaszában azt állította:
azért bérelte ki a 13 hektáros uradalmat, hogy ott tárolhassa a mezőgazdasági gépeit.
Mezőgazdasági gépeket viszont nemigen látni a területen azóta sem.
A major birtokviszonyaira akkor terelődött a figyelem, amikor 2016-ban kiderült, hogy az a kutya, amelyet Orbán Viktor a sajátjaként mutatott be egy Facebook-posztban, valójában nem a felcsúti stadion szomszédjában álló, ismert családi házat őrzi, hanem a hatvanpusztai birtokot.
Ekkor derült ki az is, hogy a gazdasági épületek, istállók mellett, de azoktól elkülönülten álló 300 négyzetméter alapterületű uradalmi épületet – amely 2011 előtt meglehetősen lepusztult állapotban volt – teljesen renoválták, és a tetőterét is beépítették.
A sajtóban hosszú ideig találgatták, hogy Hatvanpuszta valójában Orbánék titkos dácsája-e, ám a miniszterelnök nem volt hajlandó még meghallani sem a birtokkal kapcsolatos kérdéseket. Az LMP-s Hadházy Ákos az Országgyűlésben is próbálkozott, de a kormányfő nem adott érdemi választ neki.
A birtokról megjelent hírek hatására a környék ellenőrzését megerősítették, sőt két újság légi fotózásra alkalmas drónját el is kobozták a járőröző rendőrök.
A 24.hu most kigyűjtötte, hogy az Orbán család tulajdonában lévő Hatvanpusztát hogyan vásárolta körbe, költségeket nem kímélve, Mészáros Lőrinc és családja.
Mészárosék 2016 elejére már milliárdos nagyságrendben gyűjtötték be a Felcsút és Alcsútdoboz melletti földeket. Tavaly tavasszal aztán – a Hatvanpusztára irányuló médiafigyelem lecsengése után – a major mellett is megvettek minden, addig állami kézben lévő terület.
Mészáros és lánya
Májusban a birtok déli és észak-keleti oldalán ugyanazon a napon licitáltak sikeresen szántókra. (Előbbit a 4-es, az utóbbit az 1-es szám jelöli az alábbi térképen.) A déli terület Mészáros Beatrix – a legidősebb lány – tulajdona lett, az észak-keleti az apjáé, Mészáros Lőrincé. A jelek szerint abban a pillanatban a milliárdosnak sem volt épp elég pénze, ezért a földre 99,3 millió forint hitelt vett fel az OTP-től.
Mészárosék ezután sem álltak le a földvásárlással, és megszerezték a nyugati oldali területeket (2-3). Ott két további szántó és erdő került a felcsúti polgármester kezébe.
A birtokot övező Mészáros-gyűrű – egyelőre – csak azért nem zárulhatott be, mert két, Hatvanpusztával határos terület a 2000-es évek elejétől magánkézben van. Így ezek nem kerültek be az elárverezett állami területek közé.
(Kiemelt kép: Berecz Valter) | [
"CzG Ingatlanforgalmazó Kft."
] | [] |
Információinkat a Coop Hungary Zrt. nem kívánta kommentálni. Megkérdeztük Mészáros Lőrincet is, aki tömören úgy reagált: nem vásárolt semmit a Coop Zrt.-től, és nem is áll szándékában. Ugyanakkor nem cáfolta a korábbi tárgyalások tényét.
Annyi biztos, hogy Mészárosnak nem lenne könnyű dolga bevásárolnia magát egy ilyen hálózatba. Bár több kisebb, regionális Coop-cégről is úgy tudni, hogy eladó, ezek megszerzése révén még nem tudna érdemi befolyáshoz jutni a hálózatban. Ugyanakkor a szövetkezeti tulajdonú boltokból a 90-es években megalakult, a Coop-hálózatot összefogó Coop Hungary Nagykereskedelmi Zrt.-hez csak úgy tudna betársulni, ha annak öt nagyobb tulajdonosával – a Coop öt nagy regionális méretű cégével – előbb megegyezik.
Nagyra nőtt rokonság Gyakorlatilag az összes, jobb helyen lévő trafik kormányközeli pályázóknál landolt: országszerte az összes, Auchan áruházakban meghirdetett koncessziót Mészáros Lőrinc szűk környezetéhez tartozók nyerték meg.
Évekkel korábban a másik hazai láncot, CBA-t is a szájára vette az iparági pletyka, miszerint ott is jelentkeztek kormányközeli kérők. Lapunknak adott korábbi interjújában Baldauf László, a CBA elnöke tagadta ezeket a feltevéseket, és azt is érzékeltette: egy hazai láncot pusztán felvásárolni nem lehet. Ezeket a jellemzően kis, családias környezetből kinőtt cégeket az alapító-tulajdonosok a saját képükre formálták. Baldauf úgy látta: egy ilyen lánc az eredeti üzemeltetők nélkül egy év alatt lehúzhatná a rolót.
Az Orbán-portré megvan, a következő trófeára még várni kell
Mint arról már írtunk, Orbán Viktor szűk körben már többször is kifejezte óhaját egy magyar hipermarket-, illetve áruházlánc létrehozására. Úgy tudni, kifejezetten e célkitűzésnek volt része az is, hogy 2012-ben a CBA és a Coop közös cégbe tömörülve szövetkezett az akkor kivonuló Cora hipermarketlánc felvásárlására, ám végül az Auchan vette meg. A CBA és a Coop a Profi és Match-üzletekhez jutott hozzá.
Nemrégiben Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a vasárnapi zárva tartás elrendelésének célja valójában az, hogy a nagy láncokat háttérbe szorítsák, és létrejöjjön egy olyan magyar áruházlánc, amely tovább bírja az esetleges veszteséget, mint a törvényekkel és sarcokkal sújtott többi cég. Demján Sándor szerint ez a lánc előbb-utóbb "monopolhelyzetbe kerül, és megemelheti az árakat".
Marad a cégér
A felcsúti polgármesternek és környezetének nem ez lenne az első találkozása a kiskereskedelemmel. Korábban megírtuk: a trafiktenderen az Auchan áruházak dohányboltjait a Mészáros Lőrinc köréhez tartozók nyerték el. Később az utcai trafikosok lobbija miatt nekik is menniük kellett, ám a szakmában adu ásznak tartott elárusítóhelyekből így is szépen szakítottak. A Mészáros László felcsúti alpolgármester fia, Mészáros Roland által üzemeltetett Lando-Ker Bt. öt Auchan-trafikja fél év alatt 580 millió forintos forgalmat bonyolított le, 26 milliós adózott nyereséget termelt. | [
"Lando-Ker Bt."
] | [
"Coop Hungary Nagykereskedelmi Zrt.",
"Coop Zrt.",
"Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége",
"Coop Hungary Zrt."
] |
Felmentette a bíróság a Sukoró-per fővádlottjait
Bűncselekmény hiányában felmentette a Sukoró-per két fővádlottját, Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot a hűtlen kezelés bűntettének kísérlete alól a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két volt vezetője. A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén.
A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Joav Blum ingatlanjaival. Ha az üzlet megvalósul, akkor a vád szerint kár érte volna a magyar államot. A Szolnoki Törvényszék mindezekért tavaly szeptemberben első fokon négy év börtönre ítélte különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját. Császy Zsolt egykori értékesítési igazgató három év hat hónap börtönt kapott bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérletéért. Emellett mindkettőjüket négy évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották. A bíróság kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt bűnösnek mondta ki az ötödrendű vádlottat, V. Bálint ügyvédet is. A törvényszék ugyanakkor felmentette Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt is. Az ügyész már a tárgyaláson bejelentette, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség pedig májusi közleményében tudatta, hogy Tátrai Miklós és Császy Zsolt esetében a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az értékbecslőt érintő felmentő rendelkezésekkel szemben – a tényállás megalapozatlansága miatt – az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
Az ügyészség súlyosabb büntetést, a védelem hatályon kívül helyezést kért
A Szegedi Ítélőtáblán az ügyészség képviselője perbeszédében azt mondta, az ügyben első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék megalapozott tényállás alapján, helyesen állapította meg az MNV Zrt. korábbi vezetőinek bűnösségét, amikor négy év, illetve három és fél év börtönbüntetést szabott ki rájuk. Hozzátette: ezek a büntetések azonban aránytalanul enyhék ahhoz, hogy másokat visszatartsanak hasonló bűncselekmények elkövetésétől. A fellebbviteli ügyész ezért azt javasolta, az ítélőtábla a két vádlott szabadságvesztésének hosszát növelje a középmértékhez – hét és fél, illetve nyolc évhez – közelítő időtartamra. Tátrai Miklós védője, Dezső Antal ugyanakkor 120 oldalas fellebbezését ismertetve, illetve kiegészítve kifejtette, a telekcseréről – gazdaságpolitikai szempontok alapján – a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött. Az elsőfokú ítélet a folyamatból kiragadva csak a csereügyletet vizsgálta, semmilyen formában nem vette figyelembe, hogy ez egy nagyszabású turisztikai beruházás alapját jelentette volna. Hozzátette, a vádlottaknak nem volt érdekük megtéveszteni az állam képviselőit, hiszen a kormány valamennyi vezetője egyetértett a beruházás szükségességével. Az ügyvéd megkérdőjelezte a Szegedi Ítélőtábla illetékességét. Dezső Antal közölte, az ügyészi fellebbezés is olyan sok eljárásjogi szabálysértést tárt fel az elsőfokú eljárásban, hogy önmagukban azok is megalapoznák a hatályon kívül helyezést. Szabó M. Attila, Császy Zsolt ügyvédje hangsúlyozta a Szolnoki Törvényszék eljárásjogi hibáit, amelyeket álláspontja szerint csak új eljárásban lehetne orvosolni.
Gyurcsány szerepét is vizsgálták
A bűnügyben Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök felelőssége is felvetődött és a telekcserével összefüggésben, hivatali visszaélés bűntette miatt 2011. október 3-án gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen. De vádlott nem lett a bukott miniszterelnökből, mert az ügyészség 2012 júliusában megszüntette ellene az eljárást azzal a magyarázattal, hogy "nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a telekcseréről hozott döntésben".
Címlapfotó: MTI | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Szolnoki Törvényszék",
"Szegedi Fellebbviteli Főügyészség",
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács",
"Szegedi Ítélőtábla",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"MNV Zrt.",
"King’s City"
] |
Újabb pert indít a fővárosi önkormányzat, ezúttal a kultusztárcával szemben, ha a kormány nem fizet kötbért az el nem készült Erzsébet téri konferencia-központ után. Az önkormányzat szerint a gödör helyére kerülő, föld alatti konferencia-központ a határidő lejártával sincs készen, a minisztérium viszont így szeretné átadni azt a fővárosnak.
Levélben szólítja fel fizetésre a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát a fővárosi önkormányzat. Ma ugyanis lejárt az Erzsébet téri gödör beépítésének határideje, és a főváros naponta 1000 dollár kötbért számít fel a beruházás befejezéséig. Az Erzsébet tér alatt konferencia-központot és mélygarázst alakít ki a kultusztárca, a kész építményt átadja az önkormányzatnak, s miután értékesítették azt, megosztoznak a bevételen. Ez áll a tárca és a főváros között két éve megkötött szerződésben, valamint az 1000 dolláros kötbért is említi a dokumentum. Bőhm András, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, most már bizonyos, hogy fizetnie kell a kormánynak, hiszen nem készült el időre a beruházás.
Az önkormányzat egy szerződésmódosítási javaslattal kereste meg a minisztériumot, amely szerint jelenlegi, "félkész állapotában" adnák el az ingatlant, a vevő befejezné, addig pedig a tárca kötbért fizetne. A javaslatra nem válaszolt a minisztérium, ezért kedden fizetési felszólításról szóló levelet postáz az önkormányzat a kultusztárcának. Eszerint: ha nyolc napon belül sem kezdi a kötbér fizetését a minisztérium, pert indít a főváros. A fizetési kötelezettség akkor is vonatkozik a tárcára, ha időközben kormányváltás történne - jegyezte meg Bőhm.
A városháza szerint annyira félkész állapotban van a beruházás, hogy akár kilenc hónapot is igénybe vehetnek a befejezéshez szükséges munkálatok. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium vitatja ezt. Ács Tamás gazdasági helyettes államtitkár állítja: a föld alatti konferencia-központ már szerkezetkész állapotban van, a tárca megkapta a használatbavételi engedélyt, így át tudják adni a létesítményt az önkormányzatnak. Ács szerint ha elköltenének még sok százmillió forint közpénzt a föld alatti építményre, az kidobott pénz lenne, hiszen nem tudható, mire akarja majd használni az ingatlant a leendő vásárló. A mintegy 4 ezer négyzetméterből 1200 van még csak szerkezetkész állapotban, ám így értékesíthető leginkább az ingatlan - vélekedik az államtitkár.
A tárca nem zárkózik el a tárgyalástól. A főváros levelét kedden kapták kézhez, s hétfőig válaszolnak is az önkormányzatnak. Ács megjegyezte, tavaly ők már kétszer is javasolták a szerződésmódosítást a fővárosnak, ám az önkormányzat egyszer sem válaszolt a megkeresésre. A tárca szeretne végre pontot tenni az ügy végére - tette hozzá. Az államtitkár állítása szerint az Erzsébet téri közpark is elkészült. Azért kellett csak bezárni a megnyitó után a látogatók előtt, hogy utólag kijavíthassák a hibákat. Április közepétől már mindenki számára látogatható a park - ígéri az államtitkár. Hozzátéve, nem zavarják a pihenni vágyókat a hátralévő föld alatti munkák.
A felszín alatti építményben 200 főt befogadó, úgynevezett audiovizuális központ is helyet kap, amelyet az különböztet meg egy konferencia-teremtől, hogy technikai felszereltségével akár vetítésre és koncertek szervezésére is alkalmas. Lesz továbbá egy konferencia-terem, étterem, s egy kereskedelmi funkciókat ellátó létesítmény, azaz olyan helyiségek, amelyeket üzletek számára adnak majd bérbe. Egy szinttel lejjebb 134 férőhelyes mélygarázst alakítanak ki. A fölötte lévő park jellemzői: 5300 négyzetméter zöld felület, 5600 négyzetméter burkolt felület, azaz díszkő járda, fa, sok szökőkút, nagy vízfelülettel. Az egyiket például csak egy üvegfal választja majd el a föld alatti konferencia-központtól, s rajta keresztül árad majd be a napfény az épületbe. A kultusztárca eddig mindösszesen 2,5 milliárdot költött a beruházásra.
Búcsú a "Nemzeti gödörtől" | [
"Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma"
] | [
"Magyar Hírlap"
] |
A fővárosi közgyűlés átvágta a gordiuszi csomót a 4-es metró ügyében: a BKV átveszi a független mérnöki teendőt ellátó Eurometro 65 emberét, hogy a beruházás folytatódhasson. A cégnek ugyanis lejárt a szerződése, a meghosszabbításra viszont pályázatot kellene kiírni, ami legalább fél év szünetet jelentene az építkezésben. Kiderült, hogy az épíkezés vezetője nem közbeszerzési dzsungelharcos.
Klados Gusztáv, a 4-es metró beruházás projektigazgatója az előállt helyzetzetről a fővárosi közgyűlés ülésén elmondta: már 2009 elején tudtak arról, hogy az építkezés elhúzódása miatt baj lesz független mérnök cég, az Eurometro megbízásával. A szerződést ugyanis fix díjra kötötték, a kilenc milliárdos keret pedig mára kimerült, de munka lenne még.
Klados szerint tavaly tárgyaltak arról, hogy a szerződést meghosszabbítják, ám a közbeszerzési döntőbizottság végül közbeszólt: a munkára új közbeszerzést kell kiírni. Mivel azonban az új független mérnök cég kiválasztása legalább fél évig tart, az építkezést ennyi időre le kellett volna állítani, ami "elképesztő méretű" pluszköltséget jelentett volna.
A projektigazgató kérdésre elmondta, úgy járt, mint az ablakos tót: ha tudta volna, hogy elesik, leült volna. Csakhogy ő alagútépítő szakember, nem közbeszerzési dzsungelharcos, ezért meglepte a közbeszerzési döntőbizottság vétója. A rendkívüli helyzetre a következő megoldást dolgozták ki: az Eurometro szerződése megszűnik, ám 65 mérnökét átveszi a BKV-hoz tartozó DBR Metró Projektigazgatóság.
A mérnökök ideiglenesen addig dolgoznak a BKV-nak, amíg a most kiírandó közbeszerzési pályázat nyertesét meg nem találják. Klados szerint ez minimum fél év. A megoldás mellett szól az is, hogy így az ellenőrző mérnökök az év hátralevő részében már csak 700 millió forintba kerülnek, szemben azzal, hogy a BKV eddig évi 1,5-2 milliárd forintot fizetett az Eurometrónak.
Ellenzéki képviselők több alkalommal tiltakoztak, mert véleményük szerint ha a mérnökök saját foglalkoztatása ilyen olcsó és jogszerű, akkor eddig is ezt az utat kellett volna járni. Ha pedig nem jogszerű az, hogy most fél évig a BKV maga foglalkoztatja a "független" mérnököket, akkor viszont ez később nagy problémákat okoz majd.
Az Eurometróval kapcsolatban elhangzott az is, hogy egy 2007-es belső vizsgálat megállapította: a cég függetlenként egyfelől ellenőrizte és átvette a kivitelezők munkáját, másfelől viszont egyes kivitelezőkkel szerződésben állt, mint tanácsadó. Az összeférhetetlenséget Gulyás László, akkori projektvezető kirúgásával orvosolták, ám a továbbni a felelősségre vonás elmaradt. | [
"Eurometro",
"BKV"
] | [
"DBR Metró Projektigazgatóság"
] |
Ha részvényt és hasonlókat akar venni, akkor kell a brókercég. Nagyon durva, hogy ennyit lophattak.
Tizenháromezer befektetőt és a DRB-csoport 120 ezer ügyfelét érintheti a brókercég és a hozzá tartozó négy bank zárolása. A befektetőket és a betéteseket is egy-egy pénzügyi alap védi. A kérdés, mire elég a pénz, és hogy ki állja a cechet, ha az elfogy
Nagyon erős pletykák keringenek a brókerkörökben arról, hogyan csalhatott el a cég tízmilliárdokat.
Vasárnap kora este elkezdtek beállni a fekete autók a Buda-Cashhez, és laptoptáskás, alkalmazottnak tűnő, jól öltözött emberek mentek csapatostul a cég épületébe – állítja egy vasárnap este arrafelé kocogó olvasónk. Még meg is állt megnézni, hogy miféle konferencia kezdődhet vasárnap este, de nem derült ki.
A szokatlan időpontban berendelt munkatársak vagy egyéb szakértők megjelenése azért különösen erős, mert alig 18-20 órára rá már a rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda fegyveresei szállták meg a brókercéget, ahogy azt hétfőn megírtuk. Ráadásul az utóbbi idők egyik legnagyobbnak tűnő magyar pénzügyi csalását jelentette be utána a felügyelet.
Hasonlóról számol be a Hvg.hu, nekik egy szemközt lakó nő mesélt ilyesmiről. "Hétfő hajnali 2 óra tájban hat sötét színű autót láttam a Buda-Cash Brókerház Ménesi úti parkolójában" – mondta.
Először az vált számára gyanússá, hogy az épület legalsó szintjén fel volt kapcsolva a villany, hétvégén általában senkit sem lehetett látni az irodaház környékén. Ami ennél is furcsábbnak talált, hogy a szomszédos épület egyik emeleti helyiségében világos volt, és egy férfit látott kijönni a házból, aki egy láthatóan nehéz fekete kukászsákot húzott maga után. "Azt gondoltam, ilyenkor csak nem takarítanak" – mesélte a szemtanú. Nem látta, hogy az egyik parkoló autóba rakták-e be a zsákot. A nőt mindenesetre eddig még nem kérdezték ki a rendőrök.
A Buda-Cash minden számláját zárolták, így mintegy 13 ezer ügyfél vagyona ragadt benn bizonytalan ideig. Ami még nagyobb baj, hogy a brókercég tulajdonosaihoz köthető kisebb, takarékokból átalakított DRB Bankcsoportot is lekapcsolták, ott már 100-120 ezernyi gyanútlan ügyfél ébredhetett kedden arra, hogy nem egy jó darabig nem fog tudni hozzájutni az ott tárolt betéteihez teljes mértékben.
Kétségbe vagyok esve, a pénzemet szeretném
A felügyelet azt jelentette be, hogy a Buda-Cashnek akár szinte minden adata meg volt hamisítva, akár 15 éven keresztül folyamatosan, és a 100 milliárd forintos nagyságrendet is elérheti a kár. | [
"Buda-Cash Brókerház"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"DRB Bankcsoport"
] |
Szombaton kezdődik hivatalosan a választási kampány, jövő hétfőtől pedig a választópolgárok már ajánlásokat is tehetnek arra, hogy kik szerepeljenek a szavazólapokon az október 12-i önkormányzati választáson. Noha a választási eljárási szabályokat a Fidesz-KDNP teljesen a saját kedvére alkotta meg, a kormánypárti jelöltek mégsem képesek a betartásukra, ám ennek következménye nem lesz. Nem sok jóra lehet tehát számítani a következő ötven napban.
Semmiféle retorzióra nem kell számítania a Fidesz-KDNP-nek azért, mert számos településen és fővárosi kerületben a saját maga által megalkotott választási eljárásokkal szemben, idő előtt megkezdte a kampányt. Erre lehet legalábbis következtetni abból, ami a budapesti belvárosban történik, ahol a kormánypárt jelölje minden létező plakáthelyen feltűnt a napokban, de az ország számos más településén is teleszórta a postaládákat a helyi fideszes polgármester-aspiráns és csapata.
Csongrádban például, miután a helyi Fidesz már a múlt hét végén ellátta a postaládákat a kampányanyagaival, a Jobbik, az MSZP és egy magánszemély panaszt tett a helyi választási bizottságnál, mondván a kormánypárt ezzel megsértette a választási törvényt. A testület csütörtökön ült össze az ügyben, ám határozathozatalról lapzártánkig nem érkezett hír. Hogy azonban súlyos elmarasztalásra nem kell számítani a kormánypárt helyi szervezetének, azt megelőlegezhette már, hogy a delmagyar.hu kérdésére a Nemzeti Választási Iroda kommunikációs főosztályvezetője, Listár Dániel azt mondta, "semmi nem tiltja, hogy a pártok választási kampányidőszakon kívül is tájékoztassák a választópolgárokat programjukról, mint ahogy erre több esetben is látunk példát országszerte". Magyarán bárki, bármit megtehet már most is, noha hivatalosan az október 12-i önkormányzati választás előtti 50. napon, azaz csak szombaton kezdődik az önkormányzati és nemzetiségi választás kampánya.
Az új választási eljárási törvény értelmében legalábbis ekkortól lépnek életbe a kampányra vonatkozó szabályok, amelyek kikötik, kampánytevékenység minden olyan cselekmény, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. A Fidesz annak idején azzal indokolta a kampányidőszak korlátozását, hogy olcsóbb és a választópolgárokat kevésbé zaklató kampánytevékenységet szeretnének kikényszeríteni a pártoktól. Úgy tűnik, e követelmény alól ezúttal is kizárólag a kormánypártok mentesülnek, így például Szentgyörgyvölgyi Péter, a Belváros mai alpolgármestere és fideszes polgármesterjelöltje, aki megszámlálhatatlan mennyiségű V. kerületi hirdetőoszlopon és egyéb plakáthelyen tűnt fel az elmúlt napokban azt üzenve: "Bízzon a Fideszben!"
Nem tesznek bejelentést, mert a jogászaik szerint semmi értelme - mondta lapunknak Juhász Péter. Az Együtt-PM társelnöke, a baloldali pártok belvárosi polgármesterjelöltje kiemelte: a Fidesz eljárásmódja mindenképpen etikátlan, de a rafináltan megfogalmazott jogszabály miatt nem jogszerűtlen. Juhász egyébként nemcsak a plakátok megjelenéséből "fedezte fel", hogy a kormánypárti jelölt megkezdte a kampányt, hanem már több lakossági jelzést is kapott arról: telefonon, a postaládába szórt kiadványokkal népszerűsíti magát ellenfele, s igyekszik lejáratni Juhászt. A polgármesterjelölt kiemelte: a Fidesszel szemben az Együtt-PM a jogszabályokat betartva, nyilván sokkal szerényebb eszközökkel készül a kampányra. Hozzátette: azt mindenképpen megköveteli, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter számoljon be arról, milyen forrásból árasztotta el a Belvárost plakátjaival, mert azt csak remélni tudja, hogy a fideszes kampányhoz nem tapad közpénz.
Az tehát egyértelmű, hogy a kormánypárt idő előtt látott neki a kampánynak, egyelőre azonban kérdéses, hogy ezt egyeztette-e bármilyen választási szervvel, hiszen az eljárási törvény azt is kiköti, csak a kampányidőszakban adott a lehetőség a jelölőszervezeteknek és a jelölteknek, hogy engedély nélkül készíthetnek plakátot. Az egyéb, sajtóban megjelenő reklámokat úgy korlátozták a kormánypártok, hogy az újságokat és online médiumokat hirdetési árlistájuk bejelentésére kötelezte, ennek határideje szintén szombaton jár le. A szabályok szerint a plakátokon és a szórólapokon minden esetben fel kell tüntetni, hogy ki készítette a hirdetményt. A titkolózásra egyébként sincs oka egyetlen jelöltnek sem, hiszen a szombati hivatalos kampányrajt után már hétfőtől, augusztus 25-től ajánlásokat kell gyűjteni. Erre két héten át, szeptember 8-ig lesz lehetőség, azt, hogy egy adott településen mennyi ajánlásra van szükség az induláshoz, a jegyzőnek kellett megállapítani augusztus 18-ig.
Mégis összeül a közgyűlés A határidő lejárta előtt hat nappal lehet helyi választási bizottsága Budapestnek. Megírtuk, csak egyetlen területi választási bizottság nem működött az országban, a fővárosi, mert tagjainak száma a törvényben előírt három alá csökkent. Emiatt nem lehetett nyilvántartásba venni a fővárosi kompenzációs listákat és a főpolgármester-jelölteket. A bizottsági tago(ka)t a fővárosi közgyűlés választhatná meg, de Tarlós István, arra hivatkozva, hogy a nyári szabadságok miatt nem lenne határozatképes, nem hívta össze a testületet. A budapesti főjegyző ezért már korábban az Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult, hogy az bízzon meg tagot, amit a múlt héten meg is tett. Ez azonban a főváros fideszes vezetésének nyilván nem tetszett, Tarlós István kezdeményezésére ugyanis hétfőn rendkívüli ülést tart a fővárosi közgyűlés, hogy megválassza a választási bizottság tagjait és póttagjait.
Menetrend - Az értesítőknek legkésőbb augusztus 25-re meg kell érkezni a polgárokhoz
- Ugyanaznap megkezdődik a pártok és jelöltek aláírásgyűjtése, mely szeptember 8-ig tart
- A nemzetiségi választói névjegyzékbe szeptember 26-ig lehet jelentkezni
Perelik a civilek az Államkincstárt Beperelte a Magyar Államkincstárt a K-Monitor a TASZ jogi képviseletével, mert az nem adta ki az egyéni képviselőjelöltek kampányköltéseiről készült számlaösszesítő adatlapokat. Az első tárgyalást a Fővárosi Törvényszék szeptember 24-re tűzte ki, az ügyben a civilek szerint a tavaly módosított információszabadság törvény és az Alkotmánybíróság is vizsgázik. A MÁK ugyanis arra hivatkozva utasította el az adatigénylés teljesítését, hogy "a jelölteknek, illetve jelölő szervezeteknek nyújtott támogatás felhasználására vonatkozó elszámolás átfogó, tételes, számlaszintű ellenőrzésére kizárólag a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék jogosult, más szerv illetve személy nem." A két szervezet azt kérte a Törvényszéktől, hogy éljen speciális hatáskörével, s forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), az ügyben eljáró bíró ugyanis akár már elsőfokon úgy dönthet, hogy felfüggeszti a pert és az Ab-hez fordul, ha úgy ítéli meg, hogy az eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabályt kellene alkalmaznia.
B.I.M. | [
"Magyar Államkincstár",
"Fidesz"
] | [
"információszabadság törvény",
"Fővárosi Törvényszék",
"Nemzeti Választási Iroda",
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Állami Számvevőszék"
] |
Rákay Philip lesz az egyik producer. Korábban úgy volt, hogy film készül majd.
Februárban még arról számoltunk be, hogy film készülhet az Aranybulláról, Rákay Philip lesz az egyik forgatókönyvíró. A filmszakmai döntőbizottság egyik dokumentumából akkor kiderült, hogy az Aranybulla című pályázat 4 millió forintot nyert forgatókönyv-fejlesztésre, most azonban közölte a Nemzeti Filmintézet, hogy
az Aranybulláról tévésorozat készül.
Mint írják, "a magyar jogrendszer egyik első mérföldköve, az Aranybulla történetéről készül négyrészes tévésorozat Kriskó László rendezésében az NFI 600 millió Ft-os gyártási támogatásával. A kalandos úton trónra került II. András király az ország létét veszélyeztető belső és külső ellenségek legyőzésére 1222-ben olyan korszakalkotó törvénycsomagot fogadott el, amely egyensúlyt teremtő, új gazdaságpolitikát hozó, jogbővítő és a kontinentális Európában egyedülálló dokumentum volt".
Az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója 2022 áprilisában lesz. A jubileumra készülő tévésorozat forgatókönyvét Kis-Szabó Márk és Trux Béla jegyzi, a producerek Hábermann Jenő, Csincsi Zoltán, Rákay Philip, Kriskó László lesznek – derül ki a határozatból.
A Filmintézet közölte továbbá, hogy Táncház – egy szép történet címmel Sebő Ferenc rendezésében készül dokumentumfilm a 70-es évek elején ellenálló mozgalomként indult és 30 évvel később nemzetközi modellként elismert közösségteremtő módszerről. "A ma is virágzó magyar táncház módszert 2011-ben a az UNESCO felvette a szellemi kulturális örökség listájára, mint védett hagyományőrző módszert. A Filmintézet 27 millió forintos támogatásával készülő alkotás 4 évtized történetét meséli el, a forgatás erdélyi és magyarországi helyszíneken lesz", a Kossuth-díjas Csík zenekar pedig "szokatlan felállásban pendíti meg a szív húrjait A fény felé című, méltán népszerű adventi műsorában a versek, a népzene és improvizációk ötvözetével. A különleges műsor filmfeldolgozása a Nemzeti Filmintézet 7 millió forintos támogatásával készül".
Az erdélyi magyarok, székelyek és csángók életét és múltját kutató dokumentumfilmes, Faragó Annamária új alkotása az egykori jászberényi ÁVH börtönből indul, és a világtörténelem emberi kegyetlenségeit, történéseit mutatja be az azt megéltek és leszármazottaik elbeszélésein keresztül. Az Embernek farkasa című dokumentumfilm gyártását 45 millió Ft-tal támogatja a Nemzeti Filmintézet.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: | [
"Nemzeti Filmintézet"
] | [] |
Egy nagymegyeri borász februárban búcsúlevelet hagyott hátra, de a holtteste máig nem került elő. Egy másik szlovákiai magyar vállalkozót március közepén áfacsalás miatt letartóztattak, de a vizsgálati fogságban állítólag meghalt. Az Index úgy tudja, mindketten a rejtélyes körülmények között elhunyt Welsz Tamás szlovákiai kapcsolatai közé tartoztak, egy dunaszerdahelyi borozóban korábban többször találkoztak hármasban. A szálak az alvilághoz vezetnek.
Egy nappal azután, hogy február 4-én a Magyar Nemzet megnevezte, hogy az MSZP elnökhelyettese, Simon Gábor 240 millió forintnyi devizát tart egy osztrák bankszámlán, a szlovákiai Nagymegyeren nyoma veszett egy helyi vállalkozónak. A 43 éves Dömény Zoltán a szlovákiai székhelyű Feed Trade cég tulajdonosa, ismert borász. Három nappal eltűnése után a vállalkozó a szlovákiai Izsán bukkant fel. Egy idős bácsi látta, amint a töltésnél a férfi leparkolta az autóját, majd a Duna felé futott. A szemtanú szerint Dömény nagyon furcsán, zaklatottan viselkedett. "Rám dobta a kabátját, és azt mondta, hogy beleugrik a Dunába" – emlékezett vissza a bácsi a találkozásukra egy helyi tévének.
Azóta Döménynek se híre, se hamva, csak annyit lehet tudni, hogy a töltés mellett leparkolt autójában egy búcsúlevelet hagyott hátra. A levél létezését az Indexnek Dömény felesége is megerősítette. Arról is beszélt, hogy a rendőrség nem mond neki semmit, így nem tudja, mi lehet a férjével. Tény, hogy a holttestét a mai napig nem találták meg. Úgy tudjuk, a szlovák nyomozók azzal a verzióval is számolnak, hogy Dömény csak az öngyilkosság látszatát keltette, de valójában felszívódott.
Egyszer már elrabolták
Bármi is történt a borásszal, az valószínűleg összefüggésben lehet azzal az áfacsalással, amibe információnk szerint ő és a cége belekeveredett. Úgy tudjuk, az áfacsalásban érintett szlovák és magyar cégek nevét Dömény a búcsúlevelében is megnevezte, sőt, a csalás folyamatát is leírta, azt, hogy melyik cég kinek számlázott. A levél tartalmáról a felesége nem akart az Indexnek beszélni. De nem csak ő volt szűkszavú. Néhány, neve elhallgatását kérő, Dömény környezetéhez tartozó informátoron kívül mindenki más hallgat. Van, aki bevallottan fél, nehogy fecsegésével kiváltsa a nagy volumenű áfacsalás mögött álló magyar alvilági körök haragját.
Félelmük nem alaptalan: a vállalkozó környezetéből úgy tudjuk, Döményt tavaly ősszel elrabolták, összeverték és csak napokkal később, Magyarországon, egy erdőben engedték szabadon. Akkor kórházba került, és kis időbe telt, mire felépült. A borász ezután a szűkebb környezetének beszélt a csalásban érintett szlovákiai és magyar cégekről.
Dömény környezetében többen megerősítették az Indexnek, hogy eltűnése előtt rettegett azoktól, akik az áfacsalásba állítása szerint belerángatták. "Az utolsó percig a helyi és a győri alvilág itt ült a nyakán, nehogy valamit elköpjön" – mondta róla az Index egyik informátora. Szerinte az áfacsalást, amibe Dömény belekeveredett, Magyarországról irányították.
Letartóztatták, aztán meghalt
Dömény eltűnése azért (is) érdekes, mert a nagymegyeri vállalkozót információnk szerint még 2012-ben a nemrég rejtélyes körülmények között elhunyt Welsz Tamás is legalább háromszor felkereste. Welsszel volt egy másik szlovákiai vállalkozó, B. Gyula is. Információnk szerint B. Gyula, Dömény és Welsz egy dunaszerdahelyi borozóban találkozgatott és beszélt üzleti ügyekről. B. Gyulát idén március 17-én fogta el a szlovák rendőrség egy 1,6 millió eurós áfacsalási ügy nyomozásakor, miután razziát tartottak Nagymegyeren, Nádszegen, Galántán és Felsőszeliben. A rajtaütéskor bizonylatokat, iratokat, adathordozókat foglaltak le. B-t előzetes letartóztatásba helyezték, de néhány nappal később a vizsgálati fogságban elhunyt.
Egyelőre nem tudni, van-e összefüggés a Simon-ügy és a Welsz elleni vizsgálat, valamint B. Gyula elfogása között, a dátum mindenesetre érdekes: március elején a magyar rendőrség már javában Welsz nyakán lógott, az érdi vállalkozó három nappal B. elfogása után halt meg, nem sokkal később pedig a szlovákiai vállalkozó is elhunyt. Legalábbis ha igazak az ezzel kapcsolatos hírek.
Fotó: Index Mentők és rendőrök az állomáson, ahová Welsz Tamást szállították, miután rosszul lett a rendőrautóban
B. Gyula halálának körülményeiről ugyanis keveset, sőt szinte semmit sem tudni, mivel azt hivatalosan nem erősítették meg. A Parameter nevű szlovák lap írt ugyan a cukorbizniszben érdekelt "B. Gyula" haláláról, de Adrián Baláž, a szlovákiai Büntetés-végrehajtási Őrök Testületének vezetője azzal hárította el a szlovák lap megkeresését, hogy "sem a kérdéses személy, sem a hozzátartozói írásos beleegyezésével nem rendelkezik, így nem közölhet információt a személyét illető kérdésekben".
B.-t a rendőrség azzal gyanúsította, hogy egy olyan áfacsaló bűnszervezet tagja volt, amely elsősorban Nagyszombat, Pozsony és Nyitra megyében tevékenykedett, pontosan szervezve és megtervezve az egyes lépéseket. Rajta kívül még két gyanúsítottja van az ügynek. Több beszállítótól nagy mennyiségű cseh kristálycukrot vittek be Szlovákiába, majd hamis adóigazolásokkal és adóbevallásokkal 1,6 millió euró adót igényeltek vissza az államtól.
Amíg tartott a védelem
Szűkebb környezetének Dömény is hasonló csalásokról számolt be, de azokban az ügyletekben a saját cégén kívül szlovákiai és magyar cégeket nevezett meg. Az egyik magyar céget sikerült is beazonosítanunk, ám a cég vezetőjének hollétéről semmit nem tudni. A cég ellen a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) felszámolást indított, de a felszámolóbiztos sem tud semmit arról, hol lehet a társaság ügyvezetője, a kft. papírjait sem kapta meg. A NAV-nál érdeklődtünk, van-e vagy volt-e olyan büntetőeljárás folyamatban, amiben ez a cég érintett, de az adóhatóság közölte, hogy "konkrét céggel kapcsolatban" nem tudnak információt közölni.
Ha igazak azok az értesülések, hogy közvetlenül a halála előtt Welsz Tamás olyan dokumentumokat adott át a rendőröknek, amelyekből kiderül, kikkel és mit üzletelt, akkor akár azokra az ügyletekre is fény derülhet, amelyekbe Dömény és B. Gyula keveredett. De az sem kizárt, hogy Dömény eltűnése és B. halála, valamint a Welsz Tamás körüli felhajtás között összefüggés van. Úgy tudjuk ugyanis, hogy a Dömény-féle ügyletekben Welsz feladata volt biztosítani a politikai védelmet a különféle hivatalokban. Így könnyen lehet, hogy amikor tavaly novemberben az addig sérthetetlennek hitt Welsz ellen az Interpol körözést adott ki, majd a Simon-ügy kirobbant, több üzleti partnere is aggódni kezdett, hogy bajba kerülhet.
Egyelőre nem tudni, mi okozta Welsz halálát, de továbbra is erős a gyanú, hogy nem természetes ok miatt halt meg. Információnk szerint élettársa is azt vallotta, hogy Welsz a Simon-ügy kirobbanása után már nem tudta bizonyítani üzletfeleinek, hogy bármilyen politikai vagy titkosszolgálati háttere lenne, ezért egyre többen fenyegették meg azok közül, akiket több százmilliós összegekkel vert át.
A Sólyom légitársaság egykori vevőjelöltje, akit egy panamai csalás miatt az Interpol is körözött, egy rendőrautóban halt meg, amikor a hatóságokkal együttműködve Simon Gábor volt MSZP-s képviselőre terhelő bizonyítékokat adott át a rendőrségnek egy olyan bankszámlával kapcsolatban, amit egy hamis afrikai útlevéllel ő nyitott meg. | [
"Feed Trade"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Büntetés-végrehajtási Őrök Testülete",
"Nemzeti Adó-és Vámhivatal"
] |
Hétfőn várhatóan kihirdeti elsőfokú ítéletét a Pesti Központi Kerületi Bíróság abban a büntetőperben, melyben a megfigyelési ügy kapcsán hivatali visszaéléssel és jogosulatlan adatkezelés vétségével vádolják Bédi Csaba rendőr századost, a Köztársasági Őrezred egykori tisztjét.
A megfigyelési ügy Orbán Viktor miniszterelnök 1998 augusztusi bejelentése nyomán pattant ki. A kormányfő akkor úgy fogalmazott: az előző ciklus idején közpénzekből törvénytelen és titkos adatgyűjtés folyt fideszes politikusok ellen.
A miniszterelnöki bejelentés nyomán parlamenti vizsgálóbizottság alakult, amely meghallgatta többek között Bédi Csabát is. A bizottság munkáját összegző országgyűlési határozat tartalmazza: Bédi Csaba közvetítette Faragó Lajos magánnyomozó felé Czégé Zsuzsannának, a Félix Film Kft. vezetőjének a fideszes politikusok megfigyelésére vonatkozó megbízását. A határozat tartalmazza azt is, hogy törvénytelen megfigyelés folyt az előző ciklusban Pokorni Zoltán korábbi frakcióvezető-helyettes ellen.
Az ügyben szigorúan titkos büntetőeljárás is indult, amelyről korábban egy ügyészségi vezető úgy nyilatkozott: a nyomozás adatai szerint a rendőrtiszt bizonyos személyek adatait jogosulatlanul kérte le és adta tovább illetékteleneknek.
Nehéz-Posony István ügyvéd, Bédi Csaba védője áprilisban, a nyilvánosság kizárásával folyó büntetőper első tárgyalását követően annyit mondott: a bíróság meghallgatta Bédi Csabát, aki a vádat ténybelileg beismerte, azaz nem vitatta, hogy egy adatbázisban, melyhez egyébként joga volt hozzáférni, kikereste Pokorni Zoltán lakcímét, ugyanakkor bűnösségét illetően nem foglalt állást.
A bíróság tanúként hallgatta meg Faragó Lajos magánnyomozót, a szintén tanúként idézett Czégé Zsuzsanna azonban nem jelent meg az áprilisi tárgyaláson, egyes hírek szerint külföldön él.
Az ügyvéd akkor elmondta: a vádban foglalt cselekmények miatt a Büntető törvénykönyv alapján akár hároméves szabadságvesztés is kiszabható. Ám jelen ügyben, figyelemmel arra, hogy 1996 decemberében történt kis tárgyi súlyú cselekményről van szó, abban a nem várt esetben is csak próbára bocsátás várható, ha a bíróság megállapítja Bédi Csaba bűnösségét.
A megfigyelési ügy kapcsán számos bírósági eljárás indult. Faragó Lajos jó hírnevének megsértése miatt kezdeményezett személyiségi jogi pert az Országgyűlés ellen, ám a Pesti Központi Kerületi Bíróság a napokban első fokon elutasította keresetét.
A Fővárosi Bíróság pedig a Bédi Csaba által indított munkaügyi perben mondta ki jogerősen, hogy jogszerű volt az egykori kormányőr szolgálati viszonyának fegyelmivel történő megszüntetése.
(2001. május 22.) | [
"Félix Film Kft."
] | [
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Bíróság",
"Köztársasági Őrezred"
] |
Horváth Zsolt volt fideszes képviselő offshore-ügyéről kérdezte a kormányt a parlamentben a Jobbik. Dömötör Csaba államtitkár egyenes válasz helyett az elmúltnyolcévet ostorozta, és a jobbikos Kovács Bélára mutogatott. A Fidesz jelezte, Horváth párttag, de a párt jó ideje nem áll vele kapcsolatban.
Várható volt, hogy a parlamentben is előkerül a vasárnap este kirobbantott offshore-botrány. Világszerte, így Magyarországon is attól hangos a sajtó, hogy 11,5 millió titkos dokumentum szivárgott ki offshore cégekről, a forrás egy panamai ügyvédi iroda belső iratanyaga.
Több tucat ismert ember titkos üzlete lepleződött le, az érintettek között van Vlagyimir Putyin, Lionel Messi, de kiderült, hogy Horváth Zsolt volt fideszes parlamenti képviselő 2013 októberében – tehát még képviselőként – lett az egyik igazgatója egy Seychelles-szigeteki cégnek.
A jobbikos Szilágyi György ezt az ügyet ismertette napirend előtt, és azzal vádolta a Fideszt, hogy az ügy is bizonyítja, hogy "a fideszes prominensek kitömték a zsebeiket az ország érdekeit figyelmen kívül hagyva". Szilágyi bejelentette, hogy a Jobbik képviselői aláírnak egy nyilatkozatot, hogy nincs a tulajdonukban offshore cég.
Erre kérik a fideszes képviselőket is. A Jobbik emellett benyújt egy törvényjavaslatot, hogy azok a képviselők, akik ilyen cégekkel rendelkeznek, veszítsék el a mandátumukat.
Az államtitkár reagál: Simon Gábor és Kovács Béla
A Jobbik felszólalására a kormány részéről bárki reagálhatott. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kért szót, és védekezés helyett támadásba lendült: az MSZP-kormányok alatt lévő vélt vagy valós offshore-ügyeket támadta.
Dömötör szerint az előző szocialista kormányok időszakában (korábban ezt hívták fideszesek elmúltnyolcévnek, de Dömötör most nem használta a kifejezést)
mindennapos gyakorlat volt, hogy közpénzeket visznek ki offshore cégeken keresztül az országból,
szerinte sok milliárd forint landolt így külföldi számlákon. Dömötör szerint az MSZP egykori elnökhelyettese Simon Gábor "fekete öves offhore-os", ráadásul a baloldal olyan miniszterelnököt adott, akinek a lakása is offshore-hátterű volt (itt feltehetően Bajnai Gordonra célzott).
Ezen a helyzet szerint változtatott a Fidesz, 2010 után ugyanis a közbeszerzéseknél fel kell fedni a tulajdonosokat, és az online pénztárgépek bevezetése, illetve új közbeszerzési törvény is segíti az átláthatóságot. A Jobbiknak is odaszúrt a végén Dömötör. Szerinte a párt a "politikai offshore legnagyobb bázisa", hiszen nem tudjuk, hogy Kovács Béla mennyi pénzt hozott külföldről, ráadásul szerinte egy jobbikos képviselő környékén cégtemető működött.
Horváth Zsoltról, illetve az offshore cégéről egy szót sem ejtett. Tehát nem tudhattuk meg, hogy ha a kormány mit szól ahhoz, hogy egy volt fideszes képviselő is érintett az offshore-botrányban. A parlamenti szabályok miatt Szilágyi nem tudott erre reagálni, és a szocialisták sem kaphattak szót.
Párttag, de a párt nem áll vele kapcsolatban
A Fidesz a Vs.hu kérdésére konkrétabban reagált az ügyre. A párt azt írta, hogy "a baloldal kormányzásával ellentétben ma sem a kormányban, sem a kormánypárti frakcióban nincs helye offshore lovagoknak" - írták.
Horváth Zsolt ugyan tagja maradt a pártnak, de a Fidesz már jó ideje nem áll vele kapcsolatban.
Horváth semmilyen tisztséget és szerepet nem tölt be a pártban, nem képviselő, nem kormánytag - írta a Fidesz. "Így mint minden más állampolgár, egyedül ő maga felel tetteiért, a Fidesznek semmi köze magánügyeihez" - fogalmaztak. | [
"Fidesz"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
A nyomozó hatóság figyelmeztetése ellenére sem függesztette fel az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Mengyi Roland által kijárt, szociális szövetkezetekre gründolt kamupályázatot, hanem az egyik jelentkezőt támogatásban részesítette. A Voldemorték körén kívül eső szervezet nem tudott elszámolni a milliókkal, és azt sem tudni, mennyit teljesített a kiírásból. A jogi huzavonára az adóhatóság tett pontot azzal, hogy a szociális szövetkezet adószámának törlésével megszüntette annak működését. Az Emmi futhat a pénze után.
Kik döntöttek a Voldemort-ügyben ismertté vált támogatási programról, a nyertes szervezetekről, milyen szempontok alapján választották ki őket, hányan részesültek és milyen mértékű támogatásban? Hány esetben kellett a kedvezményezett szervezeteket a támogatás visszafizetésére kötelezni, és összességében eredményesnek ítéli-e meg a programot a kiíró Emberi Erőforrások Minisztériuma? – ezeket a kérdéseket tette fel írásban nemrég Harangozó Tamás szocialista képviselő a parlamentben. A Balog Zoltán miniszternek címzett kérdésekre Rétvári Bence, a tárca államtitkára csak részben válaszolt. Erre a szocialista képviselő újra feltette a kérdéseit, de azokra ismét csak ugyanazokat a válaszokat kapta az államtitkártól, aki mélyen hallgatott arról, milyen felelőssége van az ügyben a minisztériumnak, illetve mindazoknak, akik részt vettek az ominózus pályázat kiírásában. Ezt egyébként máig homály fedi, és – bármennyire életszerűtlen is – a Központi Nyomozó Főügyészség vádiratából sem derül ki.
Ebben Mengyi Rolandot bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolják. Pedig Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a vádemelésről szóló MTI-közleményében azt írta: "Mengyi Roland és társai 2015 tavaszán elhatározták, elérik azt, hogy szociális szövetkezetek számára európai uniós forrásból származó pályázatot írjanak ki azért, hogy az azon elnyerhető összeget jogellenesen, valós teljesítés nélkül, saját maguk megszerezzék."
De hogyan, kiknek az együttműködésével érték el ennek a kamupályázatnak a kiírását? – vetődik fel minden alkalommal a kérdés az üggyel kapcsolatban. Lehetséges válaszként szerepelhetne a vádiratban az is, hogy "Mengyinek az eljárásban ismeretlenül maradt társai segítségével", csakhogy ebben az esetben a főügyészségnek nyomoznia kellett volna a humántárcánál, de ez a vádhatóság számára láthatóan a politikai határvonalat jelentette. Nem is lépte át.
Rétvári Bence parlamenti válaszából annyi kiderült, hogy a Mengyi Roland képviselő által kenőpénzért, illetve a további visszaosztásért preferált, idő hiányában teljesíthetetlen Modellprogram a szociális szövetkezetek hálózatosodása érdekében elnevezésű, 2015 októberében meghirdetett minisztériumi kamupályázatra kilenc pályázótól kértek be nyilatkozatot arról, hogy saját kockázatukra az év végéig megvalósítják-e a projektben vállaltakat.
A kilencből egyetlen nyilatkozat érkezett be határidőig, ezért csak ez az egy pályázat részesült támogatásban. Azt már nem tette hozzá az államtitkár, hogy olyan nagy tolongás nem is lehetett a visszajelzéseknél, mert azokat a szociális szövetkezeteket, amelyekre Mengyi Roland és társai közbenjárására kiírták a pályázatot, gyorsan kiszórták. A tárca azért lépett, mert az ügyben közben nyomozást végző NAV Bűnügyi Igazgatósága 2015 szeptemberében egy minősített iratban figyelmeztette Balog Zoltánt: a megjelölt szervezetek a támogatások megcsapolására jöttek létre. A NAV-levél tartalma kiszivárgott a tárcától, Mengyi Roland és társai így megtudták, hogy a háttérben eljárás folyik ellenük, amint ez az egymás közötti – lehallgatott – telefonbeszélgetéseikből is kiderült. Az ügyben minősített adattal visszaélés bűntettében indult eljárás, de mivel a Központi Nyomozó Főügyészség számára a minisztérium tabunak számított, így ez az eljárás sem járt sikerrel: a szivárogtató – annak ellenére hogy az érintettek körét jól be lehetett határolni – nem lett meg.
Az egyetlen nyertes pályázó a 2013-ban alapított Radócsay Szociális Szövetkezet lett. A cég székhelye a Pécs melletti üdülőterületen, Orfűn van, fő profilja reklámügynöki és egyéb kiadói tevékenység, továbbá film-, video- és televízióműsor-gyártás.
A szövetkezet 44 633 800 forint támogatást nyert el arra, hogy december 15-ig "olyan szakmai hálózatokat és együttműködési csatornákat alakítson ki, amelyek elősegítik a fenntarthatóságot, a szociális gazdaság fejlesztését célzó beavatkozások eredményeinek rendszerszerű hasznosulását". A támogatási szerződés október végi megkötése után 26 725 642 forintot utaltak át a szövetkezetnek, további kifizetés azonban már nem történt. A minisztérium sajtóosztálya a kifizetés leállításával kapcsolatos kérdéseinkre csupán annyit válaszolt: "A projekt ellenőrzése során szabálytalansági gyanú merült fel, az ellenőrzést végző irányító hatóság emiatt írásbeli megkeresést intézett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz."
Akadozik a pályáztatás Az infrastrukturális átalakítások, a retorziók, valamint a központosítás miatt nem működik olajozottan a pályázati rendszer, főleg a képzések terén. A Széchenyi 2020 keretében megjelent Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára című (GINOP-6.1.5-17 kódszámú) és Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára című (GINOP-6.1.6-17 kódszámú) felhívások 2017. március 29-én jelentek meg. A pályázatokat április 26-án felfüggesztették, azóta semmi hír róluk. A Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára című (VEKOP-8.5.2-17 kódszámú) és a Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára című (VEKOP-8.5.3-17 kódszámú) felhívások 2017. június 23-án jelentek meg. A pályázatokat június 28-val felfüggesztették. Mindkét pályázattal kapcsolatban azonos szövegű közlemény jelent meg, miszerint nagyszámú ügyfélszolgálati megkeresés érkezett be. (Ez zömében kérdéseket jelent a pályázattal, illetve annak ellentmondásaival kapcsolatban. – R. A.). Mindezek alapján az irányító hatóság a támogatási kérelmek beadhatóságának kezdeti határidejét elhalasztotta a felhívások felülvizsgálata és pontosítása idejére.
Az Opten céginformációs rendszer adatai szerint a Radócsay Szociális Szövetkezet ellen a NAV Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatóságának hátralékkezelési osztálya 2015. október 18-án végrehajtást rendelt el. A dátumok összevetéséből az valószínűsíthető: a szövetkezet a pályázat beadásakor eltitkolta, hogy NAV-tartozása van, de ez később kibukott. Az állami költségvetésből származó támogatásoknál rendszerint hivatalos NAV-irattal kell igazolni, hogy a kérelmezőnek nincs köztartozása.
A Radócsay Szociális Szövetkezet a pályázati elszámolását 2016. július 31-én nyújtotta be. Június 25-én viszont nevet változtatott: Szociális Háló Szociális Szövetkezetre. Lehet, hogy ennyi volt csupán a hálózatosodás? Mindenesetre a cég orfűi székhelye, valamint a cégbíróság által közzétett elektronikus levelezési címe is megmaradt. A Szociális Háló Szociális Szövetkezet adószámát a NAV 2016. november 11-én törölte, így az már nem működik. A kiutalt csaknem 27 millió forint sorsáról – a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva – nem kaptunk információt. Nem mellékesen ha a pályázatot elbíráló minisztérium körültekintően jár el, akkor a céginformációs rendszeren keresztül ellenőrizhette volna, hogy a pályázó szociális szövetkezet vezető tisztségviselőinek vállalkozásai korábban sorra bedőltek vagy kényszertörlés alatt állnak, így megelőzhették volna a projektkudarcot.
Írásban megkérdeztük a Radócsay, későbbi nevén a Szociális Háló Szociális Szövetkezetet, hogy milyen formában értesültek az ominózus hálózatosodási pályázatról. Felhívta-e erre bárki is a figyelmüket? Milyen alapon gondolták, hogy a szoros határidő ellenére is meg tudják valósítani a pályázatot, mit sikerült teljesíteniük, és mit nem? Miért nem adták le időben a pályázati elszámolást, miért indult ellenük eljárás, és az hol tart most, valamint miért változtatták meg a pályázó szociális szövetkezet nevét? Eddig egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ.
A Radócsay Szociális Szövetkezet neve egyébként egyszer sem merült fel a Mengyi Roland-féle büntetőeljárásban, amelynek tárgyalása július 12-én kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A vádlottak többsége fenntartotta a lehallgatási jegyzőkönyvekkel egybevágó, az országgyűlési képviselőre korábban tett terhelő vallomását. Mengyi viszont tagadta a vádat, elmondása szerint félreértették a vádlottak a jó szándékát, mivel ő csak választókörzetének szociális helyzetén akart segíteni, és a helybéli kapcsolattartójának, a szintén vádlott K. Péternek a magánakciója volt az ötmillió forintos kenőpénz kérése.
Mindez – a vádirat szerint – nem igaz. Egyrészt az érintett szociális szövetkezetek nem borsodiak. Az ötmillió forint előteremtésének a nehézsége miatt az érintetteknek valóban voltak kétségeik, hogy ez K. Péter magánakciója, éppen ezért szorgalmazták: mindezt személyesen a képviselő is erősítse meg. Ez a megerősítés a részletes vallomások szerint Tiszaújvárosban meg is történt. Miután pedig igent mondtak az ötmillió forintos kenőpénzre, a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére megjelent a rájuk kiírt minisztériumi kamupályázat. | [
"Szociális Háló Szociális Szövetkezet",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Radócsay Szociális Szövetkezet"
] | [
"Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatósága",
"Fővárosi Törvényszék",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"NAV Bűnügyi Igazgatósága",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Tanúvallomást tett a csepeli kettős gyilkosság büntetőperében Csepel volt polgármestere, alpolgármestere és a szocialisták jelenlegi helyi elnöke is, aki felidézte, hogy az egyik vádlott második Zuschlag-ügy kirobbantásával fenyegetőzött a gyilkosság előtti napokban. Nem sikerült kibogozni az áldozat utolsó napjáról szóló beszámolók ellentmondásait.
Szenteczky János, a csepeli MSZP jelenlegi vezetője nyitotta csütörtökön a csepeli kettős gyilkosság büntetőperében tanúskodni hívott politikusok sorát. 2009. január 7-én, amikor a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolába agyonlőtték az intézményvezetőt, Takács Józsefet és munkatársát, Szenteczky a csepeli MSZP elnökhelyettese és a helyi vagyonkezelő vezérigazgatója volt.
Szenteczky állítása szerint baráti kapcsolatban volt Takáccsal, aki az MSZP-ben politizált, és a gyilkosság bűnsegédletével vádolt Deme Gábort is a pártban ismerte meg. Szenteczky azt vallotta: az iskolai feszültségekről először 2008 végén hallott Takácstól, aki akkor még csak munkaügyi jellegű mulasztások miatt panaszkodott Demére, az iskolaigazgatóra. Arról, hogy pénzügyi visszaélések is történtek az iskolában, Szenteczky állítása szerint magától Demétől hallott először. A politikus elmondta, hogy Deme és az elsőrendű vádlott, a biztonsági őr K. Tamás felkeresték őt január 5-én, két nappal a gyilkosság előtt.
Nem látott bizonyítékot második Zuschlag-ügyre
Az ügyészség jelenleg Demét vádolja az emberölés bűnsegédlete mellett pénzügyi visszaélésekkel is. A vádirat és a korábbi tanúvallomások szerint Takács rájött, hogy Deme csalt, sikkasztott, és halála előtt arra készült, hogy feljelenti a rendőrségen. Ugyanakkor Deme a bíróságon azt vallotta, hogy valójában maga Takács állt a pénzügyi visszaélések hátterében, az iskolából lenyúlt pénzek részben pártfinanszírozási célokat szolgáltak, ő pedig csak az utasításokat követte, neki kellett “lepapíroznia az ügyleteket".
Szenteczky vallomása megerősítette, amit más tanúk is említettek már, hogy Deme nem a bíróságon állt elő először ezzel a verzióval. A politikus szerint január 5-én nála is Takácsot vádolta visszaélésekkel Deme, aki megemlítette Kosik György, az iskolát felügyelő alapítvány kuratórium egyik tagjának nevét is. Deme második Zuschlag-ügyet emlegetett, és azt mondta, nem fogja hagyni, hogy őt tönkretegyék, tette hozzá Szenteczky. Szerinte Deme azt állította, hogy bizonyítékai is vannak állításai igazolására, de ezeket nem mutatta meg.
Szenteczky szerint Deme ezen a találkozón csak azt kérte tőle: járjon közbe Takácsnál, érje el, hogy leüljön vele beszélni. A csepeli MSZP jelenlegi vezetője azt mondta: nyilvános körben egyébként ekkoriban nem beszéltek az MSZP-ben a Deme-Takács-ügyről. Deme Szenteczky vallomása után megismételte, amit korábban is mondott már: voltak bizonyítékai elektronikus formában Takács ellen, de azok szerinte eltűntek.
Homályos maradt Takács utolsó napja
Szenteczky után a bíróság a ma már nyugdíjas Orosz Ferencet hallgatta meg, aki a gyilkosság idején alpolgármester volt. Orosz Takács legjobb barátjának tartotta magát, a meggyilkolt intézményvezető heti rendszerességgel járt be hozzá a hivatalba, az iskolai ügyekről is rendszeresen beszámolt neki. Orosz is azok között volt, akik tudtak arról, hogy Takács feljelentésre készül Deme ellen az iskolából hiányzó pénzek miatt.
Fotók: Máthé Zoltán
Utoljára Takács halála napjának reggelén találkoztak. Az áldozat hozzátartozói korábban azt vallották: Takács József azzal indult el aznap reggel otthonról, hogy először elmegy az önkormányzatba, onnan pedig a csepeli rendőrkapitányságra, és megteszi a feljelentést. Takács járt is aznap délelőtt a rendőrségen, feljelentést azonban nem tett. Cs. Mihály, az akkori rendőrkapitány kedden azt vallotta: eredetileg egy betörés miatt kereste fel őt január 7-én Takács, és csak mellékesen hozta szóba, hogy fel akarja jelenteni Demét. A volt rendőrkapitány azt állította: ő biztatta Takácsot, hogy ha már itt van, tegye meg a feljelentést, de szerinte Takács azt mondta: előbb még át kell mennie Ferihez, vagyis Orosz Ferenchez megbeszélni a dolgot.
Orosz csütörtöki vallomása nem oldotta fel azt a problémát, hogy ha reggel már volt nála Takács, miért akart volna még egyszer visszamenni hozzá. Orosz szerint tőle ment át a rendőrségre Takács, és utána már nem ment vissza, sőt, szóba sem került, hogy visszajönne még.
Orosz szerint alaptalan belekeverni a pártot
Deme a tárgyaláson megpróbálta szóra bírni Oroszt az állítólagos pártfinanszírozási ügyletekről. Azt mondta, hogy 2008-ban másfélmillió forint érkezett az alapítványnak egy cég felajánlásaként, és Takácstól ő azt az információt kapta, hogy a pénzt Orosz intézte az alapítványnak, és az valójában az MSZP szeptemberi rendezvényéhez szükséges. Deme szerint Takács fel is vette a pénzt a bankból, és Orosznak adta át. Deme megkérdezte Oroszt, emlékszik-e erre. “Ebbe a bűncselekménybe belekeverni a pártot, az MSZP-t, az minden alapot nélkülöz" – felelte felháborodottan Orosz, aki képtelenségnek nevezte Deme állításait.
Oroszt a tanúk sorában Csepel előző polgármestere, Tóth Mihály követte, aki szintén Takács régi barátja volt. Ő is ott volt Orosszal január 7-én reggel, amikor állításuk szerint utoljára beszéltek Takáccsal. A volt polgármester megerősítette, hogy Takács a rendőrségre indult tőlük. Azt mondta: nem volt szó arról, hogy visszajönne még aznap, és nem is látta már később, bár elvileg elképzelhető, hogy visszament a hivatalba. Tóth kijelentette: nem hiszi el Deme vádjait Takácsról.
Elfogadhatatlan mértékű sikkasztás
Tóthnak volt egy érdekes mondata, amikor arról beszélt, mit mondott neki Takács a sikkasztásra vonatkozó gyanújáról. A volt polgármester felidézte, hogy Takács január 5-én mondta el neki és Orosznak: feleségével összeállítanak egy anyagot Deme viselt dolgairól. “Deme olyan mértékű sikkasztást követett el, ami már elfogadhatatlan" – Tóth megfogalmazásában ezt látták Takácsék, amikor átnézték a számlákat, az iskolai papírokat. K. Tamás volt az, aki fennakadt ezen a mondaton, és feltette a kérdést: mi az a mértékű sikkasztás, ami még elfogadott.
A csütörtökön meghallgatott tanúk közt volt az a boltos házaspár is, akiknek az iskola melletti üzletébe ment segítségért a lövöldözés után a sebesült kezű K. Tamás. A férfi kötözte be a vérző biztonsági őrt, ő hívott mentőt is. A gyilkos lövések leadásával vádolt K. Tamás nekik is azt mondta, amit a rendőröknek, és ami mellett azóta is kitart, hogy egy ismeretlen csuklyás támadó lövöldözött. A boltos korábban kórházban dolgozott, és a tárgyaláson azt mondta: tudja, hogy viselkedik valaki, aki sokkos állapotban van, de K. Tamás nem ilyennek tűnt. Felesége, aki a tárgyaláson már szinte egyáltalán nem emlékezett a történtekre, szintén azt mondta, a csuklyás lövöldöző történethez képest elég nyugodtnak tűnt K. Tamás. “Szerintem én rémültebb voltam, mint ő" – fogalmazott a nő.
Kicsit haragszok rá
Beidézték tanúnak csütörtökön azt a fiatalembert is, akire a lövöldözés után elsőként terelődött a rendőrök gyanúja. A fiú, aki még ma sem töltötte be a tizennyolcat, az iskola tanulója volt abban az időben. A rendőrök a gyilkosság estéjén bevitték a Teve utcába, kihallgatták, de hamar sikerült tisztáznia magát. Ő a bíróságon azt mondta: neki a rendőrök azt mondták, hogy Deme Gábor nevezte meg őt fő gyanúsítottként. “Egy kicsit haragszok rá, mert nem gondoltam volna, hogy ilyet fog mondani" – mondta a fiú Deméről, aki szerinte azért tette ezt, hogy “a saját bőrét mentse". Deme a tárgyaláson tagadta, hogy ő valaha megnevezte volna a fiút a rendőröknek.
Nem vetett jó fényt Demére annak a tanárnőnek a vallomása sem, aki azt mesélte: Deme megpróbálta összehozni őt a csepeli rendőrkapitánnyal, annak ellenére, hogy sem ő, sem a rendőr nem akarta ezt. "Velem a Deme üzletelt, felkínált engem" – mondta a tanárnő felháborodástól elcsukló hangon.
Csütörtökön kihallgatták még az iskolát felügyelő kuratórium egy újabb tagját is. Az ő vallomása után kifakadt K. Tamás. Szerinte az iskola három éven át úgy működött, hogy a fiktív számlák, fekete kifizetések részei voltak a rendszernek. Felháborítja, hogy a tanúk most azt állítják, nem tudtak semmiről. “Itt érdekes módon senki semmiről nem tudott" – mondta. K. Tamás részletes vallomást még mindig nem tett, bár a tárgyalások során többször is megígérte, hogy később beszélni fog. Csütörtökön azt mondta: hisz abban, hogy mire végigtárgyalják az ügyet, minden kiderül magától, neki egy szót sem kell szólnia. Újra megígérte viszont, hogy a végén, ha marad még a bírónak kérdése, ő válaszolni fog. | [
"MSZP",
"Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola"
] | [] |
Lassan megszokottá vált, hogy a ZÁÉV Zrt. a nagy építőipari beruházások piacán felzárkózott a korábbi csúcsragadozók mellé. A cég 2016-os eredményéből az is kiderül, hogy e mellett a közbeszerzéses piac gyilkos árleszorító hatását is ki tudják védeni, hiszen miközben rendre olcsóbb ajánlatot tesznek a konkurenciánál, két év alatt négyszeresére növelték a cég jövedelmezőségét.
Sovány esztendeje volt tavaly az építőipari cégeknek, közel 20 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye, döntő mértékben az uniós finanszírozású projektek 2015 végi lezárulása miatt. A miniválság persze nem sújtott minden céget egyformán, Mészáros Lőrincnek például volt olyan építőipari vállalkozása, az R-Kord Kft., amelyik megháromszorozta az árbevételét, és 3,6 milliárd osztalékot fialt a serény gázszerelőnek. A kivételesen jól teljesítők közt feltűnik a közvetetten Garancsi István többségi tulajdonában lévő Market Zrt., amelyik tavaly 60 százalékkal, nettó 87 milliárd forintra tudta növelni az árbevételét, 2 milliárd forintnyi adózott eredményt hozva a tulajdonosoknak.
A nagyok versenyében igazi sötét ló a ZÁÉV Zrt. – a cég többségi tulajdonosa 2015 nyara óta a nem sokkal korábban alapított Pannon Speed Pro Bizalmi Vagyonkezelő Zrt., amelynek a cég korábbi és jelenlegi vezérigazgatója, Peresztegi Imre az egyedüli tulajdonosa.
A Pannon Speed tehát mint bizalmi vagyonkezelő formálisan is valaki más vagyonát kezeli, azaz jogilag sem Peresztegi a cég vagyonának végső tulajdonosa. Hogy ki lehet a titokzatos tulaj, arról a cégnél is csak pletykák vannak, igaz, ezek elég határozottan egy személyre utalnak.
Annyi bizonyos, hogy a Pannon Speed mint új tulajdonos 2015 nyarán 400 milliós tőkeemelést hajtott végre, ma már a részvények 97 százaléka a Peresztegi nevén levő cég tulajdonában van.
Az elmúlt két év nagy ugrást az árbevétel tekintetében nem hozott, 2015-ben 14,9 milliárd, tavaly 15,4 milliárd volt a nettó árbevétel. Annál drámaibban emelkedik ugyanakkor a ZÁÉV jövedelmezősége: a tulajdonosváltás előtti utolsó évben 13 milliárd árbevételre 287 millió adózás előtti eredmény jutott; ugyanezek a számok 2015 ben: 14,9 milliárd és 555 millió, 2016-ban pedig 15,4 milliárd árbevétel és 1275 millió adózás előtti eredmény.
A ZÁÉV 2014-es közbeszerzési eredménye a CRCB tisztított adatbázisából van, a többi saját gyűjtés, tartalmazza a konzorciumban elnyert pályázatok értékét is. A cég 2017-es eredménye előirányzat, a közbeszerzési piacon elnyert munkák értéke nyilván az év első 5 hónapjára vonatkozik. A nyereségesség változását a könnyebb ábrázolhatóság kedvéért a millió forintban számolt adózás előtti eredmény és a milliárd forintban számolt nettó árbevétel hányadosaként mutatja a grafikon.
A tulajdonosváltást követő évben a ZÁÉV megduplázta, majd két évre rá már megnégyszerezte a jövedelmezőségét, közel 10 százalékos árbevételarányos eredményt hozva a tulajdonosoknak.
Mindez azért különös, szinte megmagyarázhatatlan, mert a cég tevékenységében nem történt semmilyen drámai változás, ugyanazt és ugyanúgy csinálják, mint korábban, a bevétel túlnyomó részét pedig a cég a közbeszerzéses piacon abszolválja.
Vagyis úgy ugrott nagyot a ZÁÉV jövedelmezősége, hogy közben kíméletlen árversenyben utasítja maga mögé a konkurenseit, alacsonyabb árajánlatával nyerve el a megbízásokat.
A jövő pedig még ígéretesebb, hiszen a cég olyan megbízásokat kaparintott meg, mint a Nemzeti Táncszínház új épülete a Millenárison, a Gül Baba-türbéjének rekonstrukciója, a kecskeméti Matolcsy-féle alapítványi egyetemi campuson építése, vagy a legnagyobb zsákmány, a 200 milliárdos új Puskás Stadion kivitelezése. Tehát nemcsak a jövedelmezőség javult látványosan, a ZÁÉV megrendelés-állománya is durván emelkedik: információink szerint jövőre 30 milliárd feletti árbevétellel számolnak. Szűkülő piac ide vagy oda, a rejtélyes új tulajdonos csodát tett.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Pannon Speed",
"R-Kord Kft.",
"Market Zrt.",
"Pannon Speed Pro Bizalmi Vagyonkezelő Zrt."
] |
A Magyar Nemzet birtokába került dokumentum szerint: "Jászapátin senki nem tett többet a roma családokért, mint mi, az MSZP"; "mikor ezt a levelet kibontották, találnak benne 400 ft-ot és ez csak egy kis ajándék!"; azokat, akik "az MSZP-re szavaznak, az MSZP aktivisták további 5000, azaz ötezer ft-al jutalmazzák a segítségüket!" A levélben fenyegető éllel, vastag betűvel szedték az alábbi mondatot: "Mi figyelünk minden cigány családot!" Az ingyensörön kívül többek között Lajcsi szuperbuliját ígérik.
A lapot több jászapáti roma család is arról tájékoztatta, hogy szerdán kapták meg a levelet, amelyet a postás hozott. A borítékokban a legtöbbször két darab kétszáz forintos volt. – A levélen nincs feltüntetve a feladó – mondta a Magyar Nemzetnek Kállai Ágoston helyi lakos. Farkas Andor, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke közölte: tudomása szerint például a Dankó Pista utca roma lakói megkapták a küldeményt, amelyet felháborítónak tart.
– A választói akarat ilyen módon történő befolyásolása szerintem sérti a választások tisztaságának elvét, és felveti a választási csalás bűntettének gyanúját is, de ennek megítélése a büntetőbíróság hatásköre – jelentette ki Csermák Csaba, az Országos Választási Bizottság tagja. Szerettük volna megkérdezni Szekeres Imrét, a körzethez kötődő MSZP-s képviselőt, ám az államtitkár lapzártánkig nem reagált. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Országos Választási Bizottság"
] |
Végzetes csapás a Vértesi Erőműre?
Újabb hatmilliárd forintot kell kifizetnie a Vértesi Erőműnek a Kapolyi László szocialista nagyvállalkozó cégével 2008-ban kötött előnytelen szerződések miatt – közölte tegnap a társaság. A Vértesi Erőmű korábbi vezetése – tulajdonosi felhatalmazás nélkül – még 2008-ban több milliárd forint értékben kötött a Kapolyi érdekeltségébe tartozó System Consulting Zrt.-vel áramvásárlási szerződést.
A cég azonban időközben elállt áramvételi szándékától, így a korábban kötött megállapodásokat az erőmű kénytelen volt felmondani. Emiatt viszont az érintett áramkereskedők egy része pert indított a Vértesi Erőmű ellen.
Részletek a Magyar Nemzet 2010. október 13-i számában. | [
"Vértesi Erőmű"
] | [
"Magyar Nemzet",
"System Consulting Zrt."
] |
A Pilvax köz alatti pincefödém beázik, amelynek feltételezhető oka az, hogy a legutóbb a 21 évvel ezelőtt elvégezett födémrekonstrukciónál alkalmazott bitumenes szigetelés elöregedett. Ezen kívül gond van a pince szellőztetésével is, ami miatt az acél-beton tartószerkezet több helyen korrodálódott. Jelenleg emiatt a födém alatti pinceterület használata korlátozott.
Belváros-Lipótváros önkormányzata rendbe szeretné hozatni a hibákat, és már meg is van a közbeszerzési pályázat nyertese, a Penta Általános Építőipari Kft., aki az egyedüli ajánlattevő volt. Az eredetileg becsült 180 millió forintnál kicsit olcsóbban, 172 millió forintért vállalták el a munkát. Az ár egyébként 70 százalékban volt döntő szempont.
Az egykori térköves céget sikerei alapján Kisközgépnek nevezte el az Átlátszó. A Penta nyerte el például József nádor tér felszínrendezését, de jól szerepeltek Óbudán és Békéscsabán is.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Komka Péter / MTI | [
"Penta Általános Építőipari Kft."
] | [] |
Budai Gyula miniszterelnöki megbízott szerint egyértelműen megállapítható, hogy a Pénzügyminisztériumból irányították a törvénytelen sukorói telekcserét. A fideszes képviselő szerint dokumentumok bizonyítják, hogy a versenyeztetés elkerülésére a telekcserét a befektetők kérték, és a szükséges iratokat a PM-be adták be, ahonnan utasították a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt.
A fideszes országgyűlési képviselő szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: minden kétséget kizáróan kiderült, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tudott arról, hogy csak a jogszabályok megszegésével bonyolítható le az említett ügylet.
A befektetők egyik fő kérése ugyanis az volt a kormányhoz, illetve a miniszterelnökhöz, hogy a Velencei-tó partján lévő telket csere útján szerezzék meg, kizárva ezzel a nyilvános pályáztatást és a versenytársakat - fűzte hozzá.
Állításait Budai Gyula a Pénzügyminisztérium belső levelezésére, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) elektronikus iktatására, valamint Joav Blum, a Sukoróra tervezett kaszinóberuházás egyik befektetőjének jogi képviseletét ellátó Bárd Károly levelezésére alapozta, amelyeket elmondása alapján szeptember 8-án át is adtak az ügyészségnek.
Ezen dokumentumok alapján világosan látszik, hogy a telekcserére vonatkozó iratokat a Pénzügyminisztériumba adták be. Tátrai Miklós, az MNV akkori vezérigazgatója később onnan kapta az erre vonatkozó utasításokat - hangsúlyozta a kormányfő megbízottja. A politikus szerint ezt a szabálytalan eljárást egy kézzel írt, a sukorói telkek helyrajzi számát tartalmazó levél is bizonyítja, amelyet Árvai Csaba pénzügyminisztériumi főosztályvezető küldött Váry Andrásnak, az MNV igazgatójának.
Budai Gyula szerint szintén a Pénzügyminisztérium irányító szerepét támasztja alá az a levél is, amelyet Bárd Károly címzett Tátrai Miklósnak. Joav Blum ügyvédjének levelezése megdönti továbbá Bajnai Gordon volt kormányfő azon állítását is, hogy ő semmiről se tudott volna. Bárd Károly levelében úgy fogalmaz, hogy Bajnai Gordon "már kezdettől fogva ismeri a projektet" és korábban is találkozott Ronald S. Lauder üzletemberrel - fejtette ki.
A miniszterelnöki megbízott kiemelte: Árvai Csaba a vagyonkezelőhöz küldött levelében arról is ír, hogy a kaszinóberuházás befektetői szeretnék elkerülni a nyilvános versenyeztetést, vagyis cserét szeretnének. Budai Gyula szerint Gyurcsány Ferencnek tudnia kellett volna arról, hogy ez csak a jogszabályok megszegésével történhetett, de a volt kormányfő elfogadta Tátrai Miklós ellenkező tartalmú felvilágosítását a befektetőkkel tartott 2008. május 21-i találkozón. A fideszes képviselő szerint Gyurcsány Ferenc így hivatali helyzetével visszaélve döntött ebben a kérdésben, esetleges büntetőjogi felelősségének megállapítása pedig az ügyészség feladata lesz.
Matolcsy György gazdasági miniszter hétfőn a parlamentben közölte: utasítást adott a King,s City kaszinóváros kiemelt beruházási státusának visszavonására. A tárcavezető hangsúlyozta: a Velencei-tó körül kaszinó- és gyárváros sem lesz, hanem olyan fejlesztésekre lehet számítani, amelyek - hasonlóan nyugat-európai példákhoz - a vízre, a tóra valami különlegességet építenek. Megemlítette a Bodeni és a Genfi tavat, amelyek "okos, intelligens tavak". Ezt azzal indokolta, hogy a tó körül lehet pihenni, de vannak például kutatási beruházások, amelyek nem szennyezik a környezetet.
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta nyomoz ismeretlen tettes ellen a King,s City kaszinóberuházáshoz köthető sukorói, albertirsai és pilisi ingatlanok cseréje ügyében. A nyomozás során Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök is tanúvallomást tettek. Az eljárás jelenlegi adatai szerint Császy Zsolt, az MNV akkori értékesítési igazgatója és Tátrai Miklós olyan szerződést hagyott jóvá, amelynek teljesülése esetén az államot 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés éri.
Az ügyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálatot folytat. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"King,s City",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
A Zuschlag-perben az egyik tanú kihallgatásakor elmondta, nem tudott arról, hogyan működött az egyik civil szervezet, amelyiknek az elnöke volt. Erről a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó per szerdai tárgyalási napján vallott a tanú.
Az alapvető problémája az volt, hogy olyan egyesületnek volt az elnöke, amelyről semmit sem tudott - mondta a tanú, aki 2002-ig volt a perben érintett Fiatal Városért Egyesület elnöke. A tanú emlékezete szerint Arató Gergelytől vagy Zuschlag Jánostól kapott felkérést az egyesület elnöki tisztére, ami 1999-ben történhetett.
Formális elnökválasztás, közgyűlés nem volt, de arról sem volt információja, hogy az egyesület az elnöksége előtt milyen tevékenységet folytatott - fűzte hozzá. A tanú beszámolt arról: az egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot úgy szerezte meg, hogy "Arató Gergellyel elsétált" az egyik pénzintézet fiókjába és "elintézték a hivatalos papírokat".
"Ha pénz érkezett a bankszámlára, akkor az esetek többségében Zuschlag János, esetenként Krausz Csaba (ötödrendű vádlott) értesített, hogy megjött a pénz. Elmentem a bankba, találkoztam Krausz Csabával, majd felvettem a pénzt és odaadtam neki" - mondta a tanú.
A tanú nem tudta megmondani, hogy Zuschlag vagy Krausz milyen kapcsolatban voltak az egyesülettel, de ha megjött a pénz, arról tudtak. Azt sem tudta megmondani, hogy a pénz felvétele mennyire kötődött a programokhoz, mert azok finanszírozásába nem látott bele.
A tanú elé tárt bűnjeleken, a Fiatal Városért Egyesület által a Madárgyűrűző tábor, Az egészséges életmód a Velencei-tónál, valamint a Hagyományőrző zöldek címmel beadott pályázatokon szereplő aláírások nem tőle származnak - közölte.
Elmondta, hogy az ELTE kollégiumában együtt lakott Zuschlag Jánossal, így az együttműködés még akkor alakult ki közöttük. 2001-után azonban már nem akart az egyesület elnöke lenni, mert állítása szerin túl sok pénz érkezett a különböző pályázatokon keresztül, de nem tudta követni, hogy ténylegesen mire fordítják. Hozzátette: 2001-ben kérte az elsőrendű vádlottat, hogy keressen helyette mást elnöknek, amit Zuschlag János tudomásul vett.
Egy idő után szóltak a tanúnak, hogy már nem ő az elnök, de utódjával nem találkozott. Az egyesület okiratai szerint Katus Ferenc, harmadrendű vádlott követte az egyesület elnöki posztján. Zuschlag János elsőrendű vádlott a tanú által elmondottakra reagálva kijelentette: a Fiatal Városért Egyesület által elnyert pályázati pénzek mindössze öt százaléka képezi a vád tárgyát.
A vádat képviselő Német Zsolt ügyész válaszában kiemelte: az, hogy elévülés, vagy egyéb ok miatt nem került az egyesület mindegyik pályázatának ügye a vádiratba, nem jelenti, hogy azok felhasználása törvényes volt.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és 15 társa ellen. Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt, 2007. szeptember 21-étől előzetes letartóztatásban van. | [
"MSZP",
"Fiatal Városért Egyesület"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
nepszava.hu;
ügyészség;gyanúsítás;hivatali vesztegetés;Országos Roma Önkormányzat;Agócs János;
2022-09-01 10:22:00
Hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsította meg az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat elnökét
A vád szerint 30 millió forintért árulta a posztját. Az ügyészség egy elfogáskor készült felvételt is mellékelt bejegyzéséhez, rajta rengeteg 20 ezres bankjeggyel.
Vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsította meg a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét – derül ki az ügyészség Facebook-bejegyzéséből.
Mint írják, a megalapozott gyanú szerint az elnök (Agócs János) 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy
Az ajánlat lényege szerint az összeget oly módon kellett volna kifizetni, hogy 18 millió forint járt volna a lemondáskor, míg a fennmaradó 12 millió forintot 2022 decemberéig kellett volna átadni.
A gyanú szerint
Az ORÖ elnökének szerdai elfogását követően a nyomozó ügyészség elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki, és indítványozza letartóztatásának elrendelését. A kényszerintézkedésről a bíróság pénteken dönt.
A gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele, továbbá a gyanúsítás ellen.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a minősített korrupciós bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Roma Önkormányzat;Agócs János",
"Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.