text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Az adatok szerint a szocialista politikus 2003 és 2009 között mintegy húszmillió forintot kapott költségtérítésként, majd a jogszabályváltozás nyomán 2010-től választókerületi pótlékként közel harmincmilliót, tehát összesen mintegy ötvenmilliót. Ennek az összegnek egy tekintélyes részét annak a trükknek köszönheti, hogy bár saját bevallása szerint is 2003 óta egy érdi családi házban lakik, eközben az állandó lakcíme nyíregyházi. Tóbiás József lapunknak nyilatkozva "emberi, családi okokkal" magyarázta, hogy az elmúlt tizenegy esztendőben miért nem jelentkezett át az érdi lakcímre.
A sajtóiroda tájékoztatása szerint Tóbiás József 1998-as képviselővé választása óta vett fel költségtérítést, és miután úgy nyilatkozott, hogy lakóhelye Budapesttől kétszáz kilométernél messzebbre esik, költségtérítése a képviselői alapdíj 60 százalékát tette ki. Ha 2003-tól módosította volna a nyilatkozatát, és jelzi, hogy immár a főváros száz kilométeres vonzáskörzetén belül lakik, onnantól képviselői alapdíjának "csupán" 40 százalékát kapta volna költségtérítésként. Ez 2003-tól 2009-ig többmilliós összeget jelent.
Tóbiás ugyanis 2003-ban családjával bérlőként beköltözött Hagyó Miklósnak a fővárostól 22 kilométerre fekvő, érdi villájába.
A sajtóiroda közlése szerint a 2006-os választáson Tóbiás József a Pest megyei területi listáról szerzett mandátumot, így az akkori szabályoknak megfelelően már hetvenszázalékos költségtérítési átalányra volt jogosult. 2010-ben országos listáról került a parlamentbe a szocialista politikus, és a módosult jogszabály alapján az állandó lakóhelye szerinti települést (vagyis Nyíregyházát) kellett figyelembe venni. Ennek következtében négy évig képviselői alapdíjának 135 százalékát tehette zsebre választókerületi pótlékként Tóbiás József – miközben érdi lakcímnél csupán a képviselői alapdíj 75 százalékára lett volna jogosult. Az Országgyűléstől kapott tájékoztatás szerint Tóbiás József május 6-a óta havi bruttó 997 ezer forint választókerületi pótlékot kaphat.
Lapunk múlt szerdán írta meg: Tóbiás József annak ellenére vett föl évekig költségtérítést nyíregyházi állandó lakcímére hivatkozva, hogy közben Érden lakott Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes egykori családi házában. Cikkünk nyomán a Fidesz arra szólította fel Tóbiást, hogy számoljon el a költségtérítésével, és amit törvénytelenül vett fel, fizesse vissza. A nagyobbik kormánypárt kommünikéje kiemelte: úgy látszik, a szocialistáknál bevett gyakorlat, hogy hamisan vesznek fel költségtérítést. Az MSZP egy egymondatos közleményben reagált: "Tóbiás József minden vonatkozó jogszabályt betartott." | [
"MSZP"
] | [] |
Bruttó 800 millió forint keretösszegű szerződést kötött a Miniszterelnökség az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel médiastratégia-alkotási, médiatervezési és vásárlási, reklámügynökségi, telemarketing és online kommunikációs feladatok elvégzésére.
A kormányzati portálon nyilvánosságra hozott - hirdetmény közzétételével indított, tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött - kontraktus az áfával együtt 800.100.000 forint keretösszeg teljes felhasználásáig, de legfeljebb az aláírástól számított egy évig hatályos azzal, hogy az utolsó pénzügyi teljesítésre 2013. június 30-ig kerülhet sor.
A cég eseti megrendelések alapján dolgozik, feladata a Miniszterelnökség integrált kommunikációs kampányaihoz kapcsolódó stratégiai tervezési, tanácsadási, kreatív tervezési, médiavásárlási és -gyártási, szervezési, produkciós, valamint telemarketing feladatok ellátása.
Az I.M.G. dolgozhat ki média- és márkakommunikációs stratégiát, tervezhet médiakampányokat, részt vehet rádióreklámok és reklámfilmek elkészítésében. Utóbbi kapcsán a keretszerződéshez kapcsolódó műszaki leírásban az olvasható: a Miniszterelnökség arra törekszik, hogy a társadalmi célúság követelményeinek megfelelő, kis költségvetésű reklámfilmeket tegyen közzé. Az I.M.G. a dokumentáció alapján call centeren keresztüli kutatásokat és automata hívásokat is lebonyolít majd a Miniszterelnökség részére.
Az Index azt írja: az I.M.G. 2010 nyarától többségi tulajdont szerzett Patonai Péter, aki az első Orbán-kormány idején a Magyar Fejlesztési Bank élén állt. Az Index információi szerint Patonai vezérigazgatósága idején került a pénzintézethez hitelezési igazgatónak Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Úgy tudják, Patonai kifejezetten személyes és bizalmi viszonyban állt a jelenlegi miniszterrel, akivel a 90-es években még az izraeli hátterű Leumi Hitelbanknál kezdték a közös munkát.
A dokumentum szerint a kormányzati kommunikáció alapvető célja, hogy bemutassa: a kormány összefüggő döntések sorozatával tudatosan építi az erős, jól működő, nemzeti érdekeket képviselni és érvényesíteni képes Magyarországot. A gazdaság talpra állítása, valamint a jó és erős állam megteremtése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a nemzeti együttműködés rendszere hosszú távon is szilárd és működőképes kormányzati bázis maradjon - írják a kommunikációs stratégiai irányról szóló részben. E szerint az emberek többsége támogatja a kormány munkáját és elégedett annak intézkedéseivel, azonban ahhoz, hogy "ez a hallhatólagos támogatás tevőleges összefogássá váljon, egy új, átfogó meggyőződés megalapozása szükséges".
Az anyag fontos feladatként jelöli meg, hogy meghatározott intézkedések köré brandeket építsenek fel, amelyeket az emberek egyértelműen a kormányhoz kötnek. Már megalapozott brandként beszél a leírás a "Versenyképes Magyarország" és a "Jó állam" brandekről, a felépítésre várók között említi a "Működőképes egészségügy", a "Kulturális állam", a "Zöld állam" és a "Lehetőség" brandeket.
A következő időszak kiemelt feladatának nevezik a bulvársajtó tudatos használatát és azt, hogy lehetőséget adjanak a visszacsatolásra, a kétirányú kommunikációra. A szóhasználat kapcsán a Miniszterelnökség megjegyzi, a kormány arculatát erősítendő továbbra is használni kell "a már bejáratott, jobboldalhoz kötődő olyan kifejezéseket, mint a nemzet, haza, erkölcs, felelősség, józan ész".
A tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában ügynökségi mintafeladatot írtak ki, amelynek kidolgozása a közbeszerzési eljárásban való részvétel egyik alapfeltétele volt. Témája a "Nemzeti Konzultáció a közbiztonságról" volt, a kampány fiktív költségvetését 50 millió forintban jelölték meg. | [
"I.M.G. Inter Media Group Kft.",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Leumi Hitelbank"
] |
Egy felelőtlenül kötött határidős devizaügylettel 1,9 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a HungaroControl Zrt. számára a társaság időközben menesztett gazdasági vezérigazgató-helyettese és a cég befektetéseiért felelős munkatársa.
T. Cs., a hazai légiirányítást végző HungaroControl befektetésekért felelős munkatársa 11 nappal azután kötött határidős devizaügyletet két magyarországi pénzintézettel, miután az amerikai Lehman Brothers csődvédelmet kért maga ellen. Ha a Lehman Brothers csődjével nem veszi kezdetét a világméretű pénzügyi válság, T. Cs. akár az év dolgozója is lehetett volna, mivel az általa kötött határidős ügyletnek köszönhetően erős forint esetén a cég jelentős haszonnal adhatott volna el eurót egy éven keresztül. (A HungaroControl bevételeinek döntő hányada euróban keletkezik, kiadásait viszont forintban kell fizetnie, így különösen fontos a cég számára, mennyiért tudja eladni az eurót.)
T. Cs. úgy kötött határidős szerződést, hogy semmilyen módon nem korlátozta a HungaroControl kockázatvállalását, míg a vele szerződött bankok megfelelő garanciákkal védték saját pénzügyi érdekeiket. T. Cs. abban a reményben írta alá a megállapodásokat, hogy az akkor már kibontakozóban lévő pénzügyi válság ellenére a forint folyamatosan erősödni fog, de legalábbis erős marad az euróval szemben.
Amikor a cég vezetői észlelték a veszteséget, belső vizsgálatot rendeltek el, majd megváltak a befektetésekért felelős dolgozótól, és a gazdasági vezérigazgató-helyettestől, aki – bár már októberben értesült a szerződésekről és az esetleges veszteségekről – nem tájékoztatta "megfelelő módon" a cég vezetőit. Mind a befektetési felelőst, mind pedig a gazdasági vezérigazgató-helyettest elbocsátották, majd feljelentették a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI).
Mint azt Ivánfi Sándor alezredes, az NNI gazdaságvédelmi főosztálya illetékes alosztályvezetője elmondta: a nyomozás megállapította, hogy a határidős ügyletek megkötésekor T. Cs. nem tartotta be a HungaroControl amúgy kellően részletes és szigorú befektetési és egyéb szabályzatait, elmulasztotta tájékoztatási kötelezettségét és késve intézkedett az előnytelen szerződések felülvizsgálatáról.
Ezért az NNI T. Cs. ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, a volt gazdasági vezérigazgató-helyettes ellen pedig gazdálkodó szervezet vezető állású tisztségviselőjének visszaélése gyanújával javasol vádemelést. A két gyanúsított a rendőrség tájékoztatása szerint tett vallomást, de büntetőjogi felelősségüket az ügyben nem ismerték el. | [
"HungaroControl Zrt."
] | [
"NNI T. Cs.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Lehman Brothers"
] |
A csütörtök esti Magyar Közlönyben két kormányhatározat is megjelent, melyekben a sportra különítenek el költségvetési támogatást. A kézilabda összesen 1,6 milliárd forintot kap, míg az atlétikára 1,998 milliárd jut.
Az atlétikai stadion látványterve Az atlétikai stadion látványterve
Utóbbi közel 2 milliárd forintot a 2023-as atlétikai világbajnokság otthonának szánt új aréna előkészítésére különítette el a kormány. A Csepel-sziget északi részére tervezett, a Fővárosi Önkormányzat által vitatott beruházással jönne létre a Nemzeti Atlétikai Központ. A friss kormányhatározat az árvízvédelmi és távközlésikábelhálózat-kiváltási munkálatokra szánja ezt az összeget.
A közlöny alapján "a részfeladatok előrehozott megvalósítását" célozza az intézkedés, ami újabb jel arra, hogy a koronavírus-járvány ellenére a kormány nem tett le a beruházás megvalósításáról. Lapunk egy korábbi Kormányinfón kérdezte meg Gulyás Gergelyt, hogy jelen helyzetben a kormány fenntartja-e döntését a nemzetközi sportesemények - kézilabda Eb 2022-ben, atlétikai vb 2023-ban - megrendezéséről. A miniszter szerint nincs ok ezek felülvizsgálatára, a kormány bízik abban, hogy mihamarabb túljutunk a járványhelyzeten, vagyis az előkészületek folyhatnak tovább.
Az előkészítő munkákból "természetesen" a befolyásos kormányközeli vállalkozások is részt kapnak, az előző hónapokban lezárult közbeszerzések alapján. A most megszavazott összeggel egyébként 7,768 milliárd forintra emelkedik az ilyen jellegű munkákra szánt költségvetési keret, amelyet a Beruházási Ügynökség (BMSK Zrt.) használhat fel. Időközben a kivitelezésre is kiírták a pályázatot.
Az mindenesetre kérdés, hogy a járványhelyzet alatt mennyire tudnak haladni a munkával. Az építőiparban tapasztalataink szerint kevésbé lassította a kivitelezést a rendkívüli helyzet, de a kapacitásokra mindenképpen hatással vannak a koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések. A vb rendezéséig alig három év van, ugyanakkor a kormány gazdaságélénkítő programjának sikeréhez elengedhetetlenül fontos, hogy akár állami megrendelések útján, de minél gyorsabban visszaépüljenek a kapacitások ebben az ágazatban (is).
A kézilabda esetében nincs konkrét projekt, amire pénzt ad a költségvetésből a kormány. A sportág idei szakmai feladataira és működési költségeire, továbbá a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési fealadatinak támogatására biztosítanak öszesen 1,68 milliárd forintot a határozat értelmében. A pénz célba juttatása érdekében egy új jogcímet hoznak létre az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetén belül: a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai feladatainak támogatását. A sportakadémiák támogatására ebből az összegből 300 millió forint jut. A támogatásból a fel nem használt összeget vissza kell fizetnie a szövetségnek.
Lapunk ebben a cikkben összegezte, hogy a veszélyhelyzet március közepi kihirdetése óta mennyit költött a sportra a kormány, miközben más területeken megszorításokat hajtott végre. | [
"Magyar Kézilabda Szövetség"
] | [
"Fővárosi Önkormányzat",
"Nemzeti Atlétikai Központ",
"BMSK Zrt.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Beruházási Ügynökség"
] |
Több embert becsapott és anyagilag megkárosított a neves magyar színész, Koltai Róbert ügyvezetése alatt álló Első Magyar Médiaakadémia Kft. – állítják a dabasi és a gyöngyösi kapitányságon csalás gyanúja miatt feljelentést tevők.
"A szerződésben vállaltak ellenére nem tartott meg az Első Magyar Médiaakadémia Kft. minden beígért tanfolyamot, és a szülők, akik szerint ezzel kár érte őket, a rendőrséghez fordultak" – ezért indított nyomozást a gyöngyösi rendőrkapitányság. Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője tájékoztatta minderről a hvg.hu-t, hozzátéve, a cég ügyiben nemcsak ők, hanem – tudomásuk szerint – a Dabasi Rendőrkapitányság is nyomoz.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Beluzsárné Belicza Andrea közlése alapján, a Dabasi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán 2010. május 20-án indult büntetőeljárás csalás gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. "Az ügynek jelenleg egy sértettje van, a cselekménnyel okozott kár közel 1 millió forint. Bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy kihallgatására eddig nem került sor."
Koltai Róbert színész-rendező, a médiaiskola ügyvezetője és művészeti irányítója az üggyel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, ő teljesen ártatlan, és hogy az iskola szerinte korrektül működött. Úgy vélte, a bajok akkor kezdődtek – ám ő minderről csak utólag értesült –, amikor vidéki helyszíneken tartottak toborzásokat, s azokon a szervezők valótlan dolgokkal szédítették a szülőket.
A hvg.hu értesülései alapján is a hatóságok valóban nem Koltait látják a történtek mögött, hanem egy romániai származású szervezőnőt. A színész állítja, nem tudja, hova tűntek az intézmény tulajdonosai. A 2009. május 6-án létrehozott Első Magyar Médiaakadémia Kft. tagja a szintén tavaly tavasszal alapított, jelenleg egy ukrán állampolgár kezében lévő Media School Group Kft., valamint a Wellnes & Thermal Hotels Szállodaipari és Üdülésszervező Kft.
Hogy a médiaiskola elindulása nem volt sima, mutatja a cégnyilvántartás adata is: az "akadémia" ellen az APEH végrehajtást rendelt el a vállalkozás egyik tulajdonosa, a Media School Group üzletrészére. A problémák miatt Koltai állítólag már tavaly le akart mondani az ügyvezetői posztról, amit épp az adóhivatal eljárása akadályozott meg. Koltai iskolája körül tavaly nyáron pattant ki botrány, amikor a résztvevők azt panaszolták, hogy a mintegy másfél millió forintos tandíj – amelyet készpénzben kellett odaadniuk – ellenében az oktatás színvonala kritikán aluli.
Nemcsak Gyöngyösön és Dabason, hanem Tatabányán és Kecskeméten is kereste a tehetséges gyerekeket az "akadémia", s több helyszínen botrány tört ki. Kecskeméten tavaly a castingon veszett össze egy szülő és egy szervező. A Bács-Kiskun megyei székhelyen az előbbi félrevezetés, az utóbbi pedig garázdaság miatt emelt panaszt a rendőrségen.
Az akadémia tulajdonosa, a Marshall-szigeteken bejegyzett Emuna Holding volt egyébként egy másik olyan vállalkozásnak is a tulajdonosa, amelynek ténykedésével kapcsolatban ugyancsak kétségek merültek föl: a Next modellügynökség, amint arról tavaly beszámoltunk, bepalizható kisgyerekes szülőket próbált rávenni arra, hogy horribilis összegért, 150-180 ezer forinért készítessenek csemetéjükről amúgy csekély összegért is előállítható fotóalbumot. | [
"Első Magyar Médiaakadémia Kft.",
"Emuna Holding"
] | [
"Dabasi Rendőrkapitányság",
"Magyar Nemzet",
"Heves Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Media School Group Kft.",
"Wellnes & Thermal Hotels Szállodaipari és Üdülésszervező Kft.",
"Dabasi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya",
"Media School Group",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
A Csongrád Megyei Főügyészség azt közölte honlapján, hogy a vádirat szerint "Czeglédy mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője a 2011. évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése általános forgalmi adó adónemben, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt."
Czeglédy Csaba a hvg.hu-nak reagált a vádemelés hírére, ezt itt olvashatja el!
Az ügyészség szerint az általa irányított bűnszervezet működése során több Magyarországon működő multinacionális vállalatnak, illetőleg vállalkozásnak közvetített diákmunkaerőt 2011 és 2017 között. "Az ehhez kapcsolódó közterhek megfizetésének elkerülése céljából Czeglédy iránymutatásai alapján létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelynek alsó szintjén iskolaszövetkezetek, középső szintjén ténylegesen gazdasági tevékenységet nem, csak átszámlázást végző gazdasági társaságok, míg a legfelső szintjén a Humán Operátor Zrt. állt. A bűnszervezet által folytatott módszer szerint a döntően diákmunka közvetítéshez kapcsolódóan az általános forgalmi adót az iskolaszövetkezetek az egyes esetekben bevallották az adó megfizetésének szándéka nélkül, más esetekben az ezzel kapcsolatos bevallási kötelezettségüknek sem tettek eleget. Ugyanígy jártak el az iskolaszövetkezetek a diákok foglalkoztatása után járó más közterhek, így jellemzően a személyi jövedelemadóval kapcsolatos adóbevallási és adófizetési kötelezettség teljesítése során is."
A vádlott a bűnszervezet egy részét közvetlenül, míg más részét közvetítőkön keresztül irányította, az iskolaszövetkezetek elnöki tisztségét betöltő strómanoktól át egészen a Humán Operátor Zrt. alkalmazásában álló vagy a részvénytársaságban más vezetői tisztséget betöltő vádlottakig.
A bűnszervezet működtetésében a vádirat szerint 21 személy vett részt 8 iskolaszövetkezet, 2 korlátolt felelősségű társaság és 1 részvénytársaság keretében. A vád szerint az évek alatt 3 milliárd 254 millió 729 ezer, míg egyéb adók és járulékok tekintetében 2 milliárd 960 millió 976 ezer forint, azaz mindösszesen 6 milliárd 215 millió 705 ezer forint vagyoni hátrányt okoztak így az államnak.
Czeglédyt és társait – egyebek mellett – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják.
Czeglédyvel kapcsolatban korábban megírtuk, hogy: | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Csongrád Megyei Főügyészség"
] |
A Pető Intézet "kétségbeesett dolgozóinak egy csoportját" annyira felháborították az intézet fokozódó pénzügyi problémái, és az a mód, ahogy a korábbi figyelmeztetéseket szőnyeg alá söpörte a menedzsment, hogy a napokban feljelentették a vezetőséget. Az ügyészségnek és a rendőrségnek megküldött levél szerint a Pető-menedzsment ténykedésével kapcsolatban több esetben felvetődhet a sikkasztás, a hűtlen kezelés és az okirathamisítás alapos gyanúja is.
Tizenegy pontos feljelentést kaptak a hatóságok a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének vezetőiről. A feljelentők magukat az intézet kétségbeesett dolgozóiként jelölik meg, azzal magyarázva névtelenségüket, hogy az elmúlt hónapokban "az intézet vezetése kivétel nélkül mindenkit eltávolított vagy ellehetetlenített, akinek ellenvéleménye volt".
A feljelentéshez fűzött kísérő szöveg szerint a Pető dolgozói az elmúlt három évben értetlenül szemlélték, hogy öt gazdasági igazgató fordult meg gyors egymásutánban az intézetben, akik egytől egyig elmenekültek. Közben sorban születtek a megalapozatlan gazdasági döntések, egyre romlott a pénzügyi helyzet, de a vezetőség nem vette komolyan a figyelmeztetéseket és a különböző szakemberektől érkező megoldási javaslatokat, hanem szőnyeg alá söpörte a problémákat. A bajokról egészen addig nem is beszéltek, amíg az Index cikke nyomán botrány nem lett az ügyből.
A Pető Közalapítvány megszűnése után egy állami tulajdonú kft. lett az intézet fenntartója. A nonprofit céget egy nyugdíjas orvos vezetésre bízták. Az intézet vezetése azonban ezt a hierarchiát nem fogadta el, folyamatossá vált a viszály és a bizonytalanság, ami tovább csökkentette az esélyt, hogy racionális döntések szülessenek.
A feljelentés írói a korábbi szakértői véleményekre hivatkoznak. A hatóságoknak küldött levélben azt állítják, hogy a feltárt esetek súlyára való tekintettel jelentős vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés, számviteli fegyelem megsértése, okirat-hamisítás és egyéb törvénytelenségek alapos gyanúja miatt szükséges a vizsgálat lefolytatása.
A levél szerint az okirat-hamisítás gyanúja az üzemi és műszaki vezetéssel megbízott társaság tevékenysége kapcsán vetődött fel. A cég az intézet nevében írt alá hivatalos dokumentumokat és igazolt számlákat. Sikkasztás a konyhapénztár kezelése körül történhetett, mivel a napi bevételeket rendszeresen és hosszú ideig nem fizették be a házipénztárba.
Gyanúsnak találják a feljelentők az intézet bevételeinek meghatározó részét adó külföldi projektek pénzeinek kezelését is. A levél szerint többször jöttek be pénzek ismeretlen cégektől, személyektől, az átutalások beazonosíthatatlanok voltak. Volt eset, amikor a Western Unionon keresztül küldtek Magyarországra több ezer dollárt, de a pénzeket nem az intézet számlájára fizették be, az csak kerülő úton jutott a Pető kasszájába.
A Fővárosi Főügyészség szóvivőjének tájékoztatása szerint a Pető Intézet ismeretlen dolgozói által hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt tett feljelentés alapján a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség november 22-én feljelentéskiegészítést rendelt el, amelynek teljesítésével a Budapesti XII. kerületi Rendőrkapitányságot bízta meg. A feljelentéskiegészítés határideje 15 nap azzal, hogy azt a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatóság vezetője indokolt esetben 15 nappal meghosszabbíthatja.
Az Index augusztusban írt arról, hogy az új tanév elejére csődközeli helyzet alakult ki a világhírű oktatási intézményben. A finanszírozási gondok olyan súlyosak voltak, hogy a konduktorlétszám leépítése is szóba került mint olyan megoldás, amely egy időre fékezheti a pénzügyi problémák fokozódását. A kormány először beígért egy 420 millió forintos plusz támogatást, amely az intézet vezetése számára felcsillantotta a reményt, hogy az állam kihúzza az intézetet a bajból. Kiderült azonban, hogy a pénz lényegében nem extra támogatás, csak a 2013–2014-es tanévre szóló keretösszeg. Az intézet ügyét az ellenzék is megpróbálta támogatni, de az újabb pluszpénzekre szóló javaslatok is elbuktak a parlamenti szavazáson. | [
"Pető Intézet"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség",
"Pető Közalapítvány",
"Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete",
"Budapesti XII. kerületi Rendőrkapitányság",
"Western Union"
] |
Sokat köszönhet Semjén Zsolt a Dunagép Zrt-nek – derül ki az N1TV vidóösszeállításából.
hirdetés
A cég fizette a születésnapi buliját, a büfésátoros KDNP-s összejöveteleket, de még az édesanyja házát is féláron újították fel.
Cserében a Dunagép vezérigazgatója is jól járt, amikor szemet vetett egy zirci vadászterületre.
Az N1TV-nek kitálalt a cég alapító-tulajdonosa, Győri Imre, akit ma már be sem engednek a Dunagép székházába, amiért nem értett egyet az országot vezető politikus dotálásával.
Győri Imre a riporternek elmondta, hogy a Dunagép Zrt. eredetileg egy három fős vállalkozás volt, ám 2015 januárjában rájött, hogy egyik tulajdonostársa, Benkovics Antal a cég könyvvizsgálója segítségével arra készül, hogy kiforgassa őt részvénytulajdonából, ami meg is történt.
Mint Győri elmondta, Benkovics egyre inkább azzal foglalkozott, hogy fontos ismerősöket gyűjtsön maga köré, így jó kapcsolatot ápolt vállalatok és intézmények középvezetőivel, sőt, a helyi rendőrséggel is, egészen addig, mígnem horgára akadt maga Semjén Zsolt is.
Benkovics "onnantól azt csinált, amit akart" – mondta el Győri Imre, még vezérigazgatónak is kinevezte magát, és a feleségének is több milliós fizetést adott.
Győri feljelentette tulajdonostársát sikkasztásért, ám a nyomozást a Semjénnel ekkor már baráti viszonyt ápoló Benkovics ellen előbb lezárták, aztán újraindították, végül a Legfőbb Ügyészség akadályozta meg a vádemelést az ügyben.
Győri Imre azt is részletezi az interjúban, hogy a Dunagép a Semjén család egy házát és egy balatoni nyaralóját is féláron újította fel, amint ezt a számára utólag hozzáférhetővé vált számlák is bizonyítják.
Az N1TV a miniszterelnök-helyettest is faggatta az ügyekről, aki azt nyilatkozta nekik, hogy "szabályos szerződést kötöttünk, és édesanyám, meg a család kifizette". Arra nem emlékezett Semjén Zsolt, hogy mennyibe kerültek a felújítások, de kizártnak tartotta, hogy féláron dolgozott volna a cég. A Dunagép mindenesetre a nyaralón dolgozókkal még titoktartási nyilatkozatot is aláíratott.
A riportból kiderül továbbá, hogy ugyancsak a vállalat fizette 2015-ben és 2016-ban Tökölön a KDNP-napok összes költségét, sőt, a második alkalommal még a szervezést, a megrendezést, és a teljes lebonyolítást is elvállalta a Dunagép, akinek az alkalmazottai sárga színű egyenpólóban segítettek a szabadtéri mulatság lebonyolításában.
Sermjén Zsolt ezt azzal magyarázta, hogy
"a Dunagép valószínűleg szimpatizált a KDNP-vel, a KDNP-nek vannak szimpatizánsai, egyébként nagyon sok ember beszállt, ki pálinkával, ki borral, ki egy kis felvágottal. Mi ezzel a probléma, ha önszántukból egy KDNP-s nap szervezésében részt vettek?"
A helyettes kormányfő szerint a finanszírozás egyébként is a pártigazgatóra tartozik, "semmilyen anyagi részhez nincs közöm", mondta.
A Dunagép a Fidesz-KDNP színeiben megválasztott tököli polgármester Hoffmann Pált is segítette a kampányában, amikor még 2010-ben a parlamenti képviselői posztért küzdött. A cég 1,3 millió forintért 35 ezer szórólapot és kártyanaptárakat rendelt és fizetett ki a politikus számára.
Győri Imre szerint azonban Semjén sem volt hálátlan, hiszen neki köszönhető, hogy Benkovics Antal Zirc mellett bérelhet évi több mint 4 millió forintért egy vadászterületet, amelyért megintcsak a Dunagép fizet.
Az ÁFA-csalás gyanúja is belengi azt a közös mulatozást, amelyen Semjén Zsolt, Benkovics Antalnéval, és még egy sor meghívottal együtt ünnepelte az ötvenedik születésnapját a Bikalon lévő Puchner kastélyszállóban. Három napig tartott a dínomdánom, a filmben bemutatott számlák szerint 2012. szeptember 18-ától 20-áig, ám az 1 millió 550 ezer 142 forintos számlát visszadátumozták egy hétköznapra, hogy még az ÁFÁ-t is visszaigényelhessék a "Dunagép-konferencia" néven elkönyvelt eseményről.
Az N1TV azt ígéri, még folytatják Győri Imre vallomásait Semjén Zsolt és a Dunagép Zrt. gyümölcsöző kapcsolatáról. | [
"KDNP",
"Dunagép"
] | [
"Dunagép Zrt-nek",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Juhászné Lévai Katalin (MSZP) ellen magánokirat-hamisítás miatt is indult nyomozás 2005. május 11-én – derült ki egy lapunkhoz eljuttatott rendőrségi anyagból. A dokumentum szerint a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. 2003. március 17-én új ügyvezetőt választott, az erről készült alapító okirat rögzítette, hogy Vámosi Róbertet bízzák meg 2003. április 30-ig. Az ügyvezető az alapító okiratban kijelentette, hogy más gazdasági társaságban nem tölt be vezető tisztséget. A dokumentumot az egyszemélyes kht. alapítójaként a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács képviseletében az akkori elnök, Juhászné Lévai Katalin írta alá, aki a megbízás lejárta után, 2003. április 30-án Vámosi Róbert ügyvezetői megbízását május 15-ig egyszer, majd 2003. május 13-án másodszor is meghosszabbította. Az erről szóló kérelmet és okiratokat az ellenjegyző ügyvéd benyújtotta a Hajdú-Bihar Megyei Cégbíróságra, amely be is jegyezte azokat.
Az ügyben tett feljelentés szerint azonban Vámosi Róbert a szóban forgó időpontokban – a társasági törvény alapján összeférhetetlen módon – két másik helyen is ügyvezetői pozíciót töltött be, ráadásul a két másik cégnél azonos tevékenységi körök szerepelnek, mint a kht. esetében. A dolog érdekessége, hogy Vámosi Róbert a pályázatában is elismerte, hogy két kft.-ben is dolgozik.
A rendőrségi anyagból kiderül, hogy az április 30-i és május 13-i ügyvezetői meghosszabbításáról szóló alapító okiratot készítő ügyvéd, Dobrossy István is tudott arról, hogy Vámosi Róbert másik két cégben ügyvezető, és ezért Juhászné Lévai Katalinnal egy hozzájáruló nyilatkozatot is íratott 2003. május 1-jén. Tehát Juhászné ennek, valamint Vámosi Róbert pályázati anyagának birtokában, és a pályázó személyét, múltját ismerve írta alá az alapító okiratokat, nagyvonalúan eltekintve az általa támogatott ügyvezető összeférhetetlenségétől. A rendőrségi anyag úgy fogalmaz, hogy Juhászné Lévai Katalin terhére megállapítható a bűncselekmény gyanúja.
Megkerestük a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészséget, ahol elmondták, a magánokirat-hamisítási és a közokirat-hamítási ügy együtt került fel a Központi Nyomozó Főügyészséghez, arra azonban nem tudtak pontost választ adni, hogy a mentelmi jog felfüggesztését miért csak a közokirat-hamisítás ügyében kérték. A pontos tájékoztatásért a Központi Nyomozó Főügyészséghez irányítottak minket, onnan azonban lapzártánkig nem érkezett válasz.
Megkerestük Cservák Csaba alkotmányjogászt, hogy megtudjuk, Juhászné Lévai Katalin lemondhatna-e mentelmi jogáról azok után, hogy az Országgyűlés hétfőn nem függesztette fel azt. Az MSZP-s politikus többször hangoztatta, szeretné tisztázni magát. Cservák Csaba úgy fogalmazott, miután büntetőügyről van szó, egy országgyűlési képviselő nem mondhat le mentelmi jogáról, illetve a parlament jóváhagyása nélkül nem teheti meg azt. Az alkotmányjogász ugyanakkor úgy véli, a dolog alkotmányjogilag aggályos, mert az általános személyiségi jog, és ennek részjogosítványa, az önrendelkezéshez való jog szenved csorbát. – A képviselőnek saját személyét illetően ilyen kérdésben tehát nincs döntési lehetősége – fűzte hozzá.
Ismeretes, hétfőn 161 igen, 48 nem szavazat és 115 tartózkodás mellett nem függesztette fel Juhászné Lévai Katalin mentelmi jogát a parlament. A politikusnak így az MSZP-s képviselőknek köszönhetően nem kell az igazságszolgáltatás előtt felelnie, az ügy érdekessége, hogy tizenhárman a frakció többségi véleménye ellen szavaztak. Simon Gábor, az MSZP választmányi elnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva a szavazás másnapján úgy vélekedett, hogy jobb lett volna, ha nem ilyen döntés születik. Juhászné Lévai Katalin a szavazás előtt elmondta, nem zárkózik el mentelmi jogának felfüggesztése elől, mivel hivatalos eljárásban kívánja tisztázni az esetet.
Emlékezetes, hogy a szocialista képviselőt, a megyei közgyűlés akkori elnökét társtettesként elkövetett közokirat-hamisítással vádolja a Hajdú-Bihar Megyei Ügyészség, amiért szabálytalanul bízott meg egy könyvvizsgáló céget a megyei pályázati pénzeket elosztó szervezetnél. | [
"MSZP"
] | [
"Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Hajdú-Bihar Megyei Ügyészség",
"Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht.",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács",
"Hajdú-Bihar Megyei Cégbíróság"
] |
Az állam és a közérdek számára pazarlóak a Művészetek Palotájának és a felsőoktatási kollégiumok ppp-szerződései - közölte az Állami Számvevőszék, amely a szerződések felülvizsgálatát és a felelősség megállapítását szorgalmazza.
Több ponton közérdeket sértenek a Művészetek Palotája, illetve a felsőoktatási kollégiumok üzemeltetésére kötött szerződések - derül ki az Állami Számvevőszék vizsgálatából. A projektek úgynevezett ppp-konstrukcióban, magáncégek bevonásával jöttek létre 2004-2005-ben. Az ÁSZ szerint a szerződéseket az állam számára előnytelenül kötötték meg, így viszont nem gazdaságos a közpénzek felhasználása.
Az ellenőrzött projektek során a magánpartnerek - saját forrásból, valamint bankhitelből - hosszú lejáratú szerződések alapján építették meg, vagy újították fel, és üzemeltetik a létesítményeket bérleti-szolgáltatási díj fejében. A mostani ellenőrzés célja annak kiderítése volt, hogy a projektek során érvényesületek-e az állam érdekei, vagyis, hogy a közpénzeket gazdaságosan, ellenőrzötten, a társadalom számára hasznosan használták-e fel - közölte az ÁSZ.
Előnytelen a MÜPA-szerződés
A Művészetek Palotája (MÜPA) rendelkezésre állási díja és közműköltsége a 2005. évi átadástól 2010 végéig 40,4 milliárd forint költségvetési kiadással járt. A 2035-ig tartó futamidő alatt a prognosztizált rendelkezésre állási díj - 2011-es átlagárfolyamon - várhatóan további közel 200 milliárd forint költségvetési kiadást jelent - mondta a vizsgálatról Makkai Mária a felügyeleti vezetője és hozzátette: a Művészetek Palotájára fordított állami kiadások összege az ellenőrzött - 2007-2010 közötti - időszakban évente átlagosan 13,3 milliárd forint volt.
Az ÁSZ szerint MÜPA szerződései nem biztosítják az állami megrendelő, ezáltal a társadalom érdekeinek érvényesülését. Ezt példázza, hogy a MÜPA esetében a szerződés szerint az állam euróban fizet a működtető cégnek, holott a díj több mint 50 százalékban olyan üzemeltetési és felújítási tételekre nyújt fedezetet, amelyek a magánpartnernél forintban merültek fel. Ez az ÁSZ szerint kockázatos, valamint az államnak árfolyamveszteséget jelent. További probléma, hogy a szerződésben nem határozták meg részletesen a műszaki üzemeltetés elvárt szolgáltatási paramétereit, így azokat nem is lehet ellenőrizni. Az egyösszegű, átalányjellegű üzemeltetési díjtétel pedig nem teszi lehetővé a részfeladatok gazdaságosságának megítélését.
Az ÁSZ jelentésében rámutat arra is, hogy a Művészetek Palotája kulturális tevékenysége eredményes volt, a látogatottság, a jegybevétel alapján biztosított volt a közpénzfelhasználás társadalmi hasznosulása. A létesítmény kihasználtsága a 2007-2010 közötti időszakban átlagosan 80 százalék feletti volt. A kultúráért felelős minisztérium ugyanakkor nem határozta meg a létesítmény működtetésével elérni kívánt kulturális, gazdasági és társadalmi célokat - áll az ÁSZ közleményében.
Rizikós kollégiumok
Az ÁSZ közleménye szerint a felsőoktatás kollégiumberuházási programja keretében a 2004-2011 közötti időszakban 15 felsőoktatási intézménynél 24 projekt - ezen belül 8 diákotthon létesítése és 16 kollégium rekonstrukciója - valósult meg ppp-konstrukcióban. A jellemzően 20 éves kötelezettségvállalással járó fejlesztések eredményeként az új diákotthonokban 4460 férőhelyet alakítottak ki és közel 13 ezer kollégiumi férőhelyet korszerűsítettek. A 2006-2010 között a létesítmények üzemeltetésére 10,3 milliárd forintot költött az állam, és a futamidő végéig várhatóan további 65,3 milliárd forint központi költségvetési forrásra lesz szükség - áll az ÁSZ-jelentésben.
A vizgsálat megállapította, hogy a kollégiumi beruházási program projektjeinél a kockázatok megosztására vonatkozó szerződéses rendelkezések nem feleltek meg a közszféra érdekeinek. A szerződések szerint ugyanis a felsőoktatási intézmények viselik a pénzügyi kockázatok - árfolyam, kamat, infláció - többségét, ami a megrendelő intézmények számára a kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt jelentős többletterhet jelentett a tervezetthez képest.
Az ÁSZ szerint a diákotthonok és felújított kollégiumok műszaki üzemeltetése megfelelt a szerződésben foglaltaknak, a megrendelői és felhasználói elvárásoknak, a ppp-konstrukció gazdaságossága azonban nem igazolódott - értékelte a vizsgálatot Horváthné Herbáth Mária ellenőrzésvezető. Az egy férőhelyre jutó üzemeltetési és közüzemi kiadások ugyanis a ppp-konstrukcióban megvalósult diákotthonoknál 17 százalékkal, a felújított kollégiumoknál 2,2 százalékkal magasabbak voltak a hagyományos működtetésű kollégiumok fajlagos mutatóinál. A jelentésből kiderül továbbá, hogy a fejlesztések eredményeként javultak a hallgatók lakhatási feltételei. A ppp-konstrukcióban működő létesítmények kihasználtsága az ellenőrzött időszakban összesen 95 százalékos volt. Az ÁSZ szerint jelzésértékű ugyanakkor, hogy 2011-ben alacsony, illetve csökkenő mértékű volt a vidéki, kisebb vonzáskörzetű felsőoktatási intézmények diákotthonainak, korszerűsített kollégiumainak kihasználtsága. Ez annak a következménye, hogy a projektek kidolgozása során nem vettek figyelembe hosszú távú - például demográfiai - folyamatokat.
Intézkedéseket javasolt az ÁSZ
Az ellenőrzések alapján az ÁSZ azt javasolta a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy tegyen intézkedéseket a MÜPA üzemeltetési szolgáltatások tartalmának, paramétereinek tételes, ellenőrizhető meghatározására, a teljes körű elszámoltathatóság biztosítására.
Az ÁSZ indítványozta az ellenőrzött kulturális és felsőoktatási projektek előnytelen szerződéses feltételeiből eredő károk miatt a felelősség kivizsgálását, a vizsgálat eredményének ismeretében a felelősségre vonásra és a károk enyhítésére irányuló intézkedések megtételét. | [
"Művészetek Palotája"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
A bíróság úgy döntött, hogy a Szeviép-ügy vádlottjai nem hagyhatják el otthonukat, kettőnek közülük nyomkövetőt is viselnie kell. A másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék elrendelte a Szeviép-ügy vádlottjainak bűnügyi felügyeletét, írja az MTI a bíróság tájékoztatása alapján.
A bíróság magatartási szabályként a vádlottaknak előírta, hogy lakóingatlanukat nem hagyhatják el, kettőjüket pedig a mozgásukat nyomon követő technikai eszköz viselésére is kötelezte. A Szegedi Járásbíróság első fokon november 20-án mondta ki bűnösnek a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben a Szeviép Zrt. egykori vezetőit.
Az elsőrendű vádlottat öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. A szabadságvesztés mellett a bíróság a vádlottakat öt évre eltiltotta a gazdasági szervezet vezetésétől, valamint egymillió, illetve 1,25 millió forint pénzbüntetés megfizetésére is kötelezte őket.
A Szeviép-ügyről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. Illetve előzményeket talál itt, valamint itt és itt.
A három férfi a milliárdos forgalmat lebonyolító, útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó társaság vezetője volt. A részvénytársaság gazdasági mutatói a 2008-tól romlani kezdtek, legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, és az esedékes tartozásait nem tudta határidőben teljesíteni. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a felszámolását. A felszámolási eljárásban mintegy 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.
Az ítélet szerint a jelentős vagyonvesztését az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként, egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, valamint magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak - és sportszervezeteknek. A több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már a kölcsönadáskor jelentős összegű tartozást halmoztak fel a céggel szemben, és így a visszafizetésre sem volt reális esélyük.
A vádlottak a hitelnyújtásról hozott döntéseikkel a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették a bíróság szerint. A másodrendű vádlott emellett még több mint 80 millió forintnyi, más cégeknek nyújtott hitelt is elengedett. A felszámolási eljárás során az okozott kárból 745 millió forint térült meg.
Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlottak védői fellebbezést jelentettek be, így a döntés nem jogerős. Az ügyészség indítványozta a másodrendű vádlott - aki ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletének gyanúja miatt már egy másik büntetőeljárás is folyik - letartóztatását, valamint az első- és harmadrendű vádlott bűnügyi felügyeletének elrendelését. A járásbíróság az indítványt elutasította. A törvényszék másodfokon ezt a végzést változtatta meg. | [
"Szeviép Zrt."
] | [
"Szegedi Járásbíróság",
"Szegedi Törvényszék"
] |
A kedden éjszaka megjelent Magyar Közlönyben olvasható kormányhatározat arról rendelkezik: a Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló MANEVI Zrt.-t 5 milliárd forintos tőkeemeléshez juttatják. A pénz forrása a költségvetésben a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetében található Határon túli gazdaságfejlesztő programok támogatása jogcímcsoport. A MANEVI saját tőkéje egy korábbi állami injekciónak köszönhetően már eddig is 10,5 milliárd forint fölött volt. Bemutatkozása szerint eredetileg nemesfém tárgyak, termékek hitelesítésével és nemesfémtartalmuk tanúsításával foglalkozott, de fő profilja jelenleg, hogy a külügy különféle projektjeit előkészítse és végrehajtsa, amelynek keretében tranzakciós és vagyonhasznosítási feladatokat lát el.
Fotó: Őry Gábor/Privátbankár.hu Fotó: Őry Gábor/Privátbankár.hu
Ezzel együtt életet lehelnek a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványba is. A külügyhöz tartozó, idén nyáron megalapított alapítvány indulásakor már megkapta a most tőkeemelésben részesülő MANEVI Zrt. valamint a Comitatus-Energia Zrt. részvényeit is, a friss kormányhatározat pedig az alapításhoz szükséges 600 millió forint rendelkezésre bocsátására hívja fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert.
A Közlönyben most bejelentett, összesen 5,6 milliárd forint közpénzt érintő lépések célját a kormányhatározatban csak nagvonalakban nevezik meg: ez pedig a határon túli gazdaságfejlesztési és nemzetpolitikai célok hatékony megvalósítása. Ahogy arról az alapítvány júniusi alapításakor beszámoltunk: arra van felhatalmazásuk, hogy bármilyen magyar vonatkozással rendelkező ingatlant megszerezhessenek Közép-Európában. | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"MANEVI Zrt."
] | [
"Comitatus-Energia Zrt.",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány"
] |
Két éve írtunk az OTT-ONE Nyrt.-ről a G7-en, miután a társaság növekedése és bejelentései furcsának tűntek. Egy alapvetően online videó streaminggel foglalkozó társaságról volt szó, amelyik igen jelentős profitot mutatott ki az erős versennyel és alacsony nyereségrátával jellemezhető piacon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy kis magyar cég, amely minden divatos dologhoz értKolumbiai hadsereg, kongói kórházak, vénaszkenner, blokklánc. Valójában szolgáltatásokat értékesít tovább a pesti tőzsdén forgó OTT-One Nyrt., mégis 54 évnyi profitra értékelik a befektetők.
A cég részvényeivel való kereskedést felfüggesztette a Budapesti Értéktőzsdén az MNB április 15-én. A tőzsdefelügyeletért is felelős jegybank emellett büntetőfeljelentést is tett. Az okokról keveset tudni (a vállalat nem válaszolt kérdéseinkre), de a leglényegesebb körülmények az alábbiak lehetnek, amiket a cikkben részletesen is bemutatunk:
Az OTT-ONE egzotikus, távoli országokba értékesített bejelentései szerint olyan szoftvereket, licenceket, amiknek megléte és átadása nehezen ellenőrizhető nyilvános forrásokból. A növekvő árbevétel jelentős részét nem fizették meg a vevők. Az állam 2020-ban legalább 13,2 milliárd forint megrendelést adott le és támogatást ítélt meg a cégnek.
Nehezen látható üzleti modell
Az OTT-ONE Nyrt. (ejtsd: ott-van) minden munkatársára több üzletág jutott kis túlzással, hiszen az utolsó adatok szerint 10 fős cég többtucatnyi területen, országban adott hírt szerződésről, fejlesztésről informatikai területen. Egy jellemző példa, hogy 2020 októberében arról számoltak be, hogy egymillió euró értékben értékesítettek egy online oktatási licencet, de a cég honlapján gyakorlatilag semmit nem lehet megtudni arról, hogy milyen megoldásuk van, vagy éppen ki a vevő és melyik országból. Ez egy tőzsdei cégnél igazán furcsa, az informatikai piacon bevett, hogy a szoftverről legalább képernyőképek vagy egy rövid technikai leírás elérhető.
Ám nemcsak a termékről, a vevőről sem derül ki semmi érdemi, és ez más esetekben is így van – szintén egy oktatási rendszer értékesítés kapcsán jelent meg az a tájékoztatás, hogy egy horvát partner 400 ezer eurót fizetett a digitális platformért. A vevő neve, a rendszer részletei azonban nem ismertek.
A cég az Egyesült Arab Emirátusoktól Kolumbián át Kongóig jelentett be olyan projekteket és együttműködéseket korábban, amelyek nagyon felkapott témákban születtek, mint a blokklánc vagy a big data, mesterséges intelligencia, vagy éppen újabban az online oktatás. A közös az volt bennük, hogy nem látszott, hogy ezekben bármilyen érdemi tapasztalata lenne a 2019-ben 16 fős cégnek. Ilyen összetett informatikai megoldásokat sokkal nagyobb cégek is évekig fejlesztenek, az OTT-ONE azonban villámgyorsan tudott egy-egy új területen megjelenni.
2019-re már 2,86 milliárd forint árbevételt értek el – a 2020-as adatokat viszont még nem ismerhetjük, mert a cég könyvvizsgálója felmondta a szerződést, és azt nem készíthette el.*Az éves beszámoló leadásának általánosságban május vége a határideje, de a tőzsdei cégek valamivel korábban, előre meghatározott időpontban szokták nyilvánosságra hozni eredményeiket. Erre hivatkozva pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) április 16-án felfüggesztette a cég papírjainak kereskedését a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT).
Ez még egy akár napok alatt javítható adminisztrációs feladat is lehetne, hiszen új könyvvizsgáló auditálhatná az éves jelentést. Ritkán fordul elő azonban, hogy egy könyvvizsgáló felmondja a szerződést egy beszámoló auditálása közben. Olyan esetben jellemző ez, ha a könyvvizsgáló számára vállalhatatlan és elfogadhatatlan könyvelési tételeket talál.
Az MNB közleményéből nem derülnek ki részletek, hogy mi is lehetett a felmondás hátterében. Azt azonban, hogy nem kisebb adminisztrációs hiba állhat a háttérben, jól szemlélteti a közlemény alábbi mondata:
Az MNB a már beszerzett információk elemzését követően – a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseinek eleget téve – az OTT-ONE Nyrt. tevékenységével összefüggésben feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen.
A társaság elképesztően gyors növekedést tudott az elmúlt években maga mögött, a 2019-es 2,86 milliárd forintos forgalom mellett elért 247 millió forintos üzemi eredmény ráadásul igen magas profitárát is jelent.
2020-ban pedig egyenesen kilőtt az árbevétel, az első háromnegyed évben 11,2 milliárd forint bevétele volt a társaságnak. Ez régiós szinten is kiemelkedő, hiszen
2020 első háromnegyed évében meghétszerezték az árbevételüket az előző évi hasonló időszakhoz képest.
Ezzel a 613 százalékos eredménnyel a Deloitte régiós leggyorsabban növekvő technológiai cégeit rangsoroló Fast 50 Central Europe ranglistáján a 41. helyre tudott volna felférni az OTT-ONE.
Adódik a kérdés, hogy hol lehet akkor a probléma? Ami igazán világraszóló: ebben az időszakban 1,2 milliárd forint árbevétel jutott minden munkavállalóra. Az is igen nehezen érthető, hogy a munkatársak létszámának csökkenése hogyan járhat együtt a kirobbanó árbevétel-növekedéssel.
Befolyt vagy lekönyvelt árbevétel?
A gyors növekedést mutató árbevétel mellett párhuzamosan nőtt a vevői követelés értéke is a cégnél. Magyarán a cég ugyan egyre több számlát állított ki negyedévről negyedévre, de ebből nem igazán jöttek be a bevételek.
Ennek lehet piaci oka, például az új vevőknek nagyon hosszú fizetési határidőket adtak, vagy a partnereik átmeneti fizetési nehézségbe ütköztek. Ahogy a Wirecard esetében azonban az egész világ megismerte, ez tőzsdei cégek buborékfújásának is egy lehetséges módja lehet: valós árbevétel nélkül, csak a lekönyvelt bevétel nő.
Az OTT-ONE esetében az árbevétel és a vevői követelés is gyorsan nőtt, 2019 harmadik negyedévéig eléggé párhuzamosan. Az év utolsó negyedévében azonban fordulat történt, 2019 egészében már csak a teljes év árbevételének kevesebb mint felét tették ki a követelések. Igazság szerint azonban ez is igen nagy összeg, ez azt jelenti, hogy a lekönyvelt (azaz ténylegesen befolyt) éves árbevétellel azonos nagyságrendű összegnél várták, hogy elutalják nekik.
A követelések szintje pedig 2018-tól, az árbevétel gyorsabb növekedése óta folyamatosan nagyon magas volt az árbevételhez mérve. Ami nem látszik a beszámolókból, hogy ezeket a követeléseket végül kifizették a vevők, vagy egy idő után kivezették a könyvekből. Az is jelentősen rontotta az üzleti eredményt már 2020 első felében, hogy 167 millió forint értékben kellett leírni terven felüli értékcsökkenést licencek és egyéb immateriális javak után, amit a társaságnál aktiváltak.
Bár a cég igen sok egzotikus országban létrejött üzletről és egyre újabb területekről számolt be, a profitból ezek nem sokat adtak. Az egyedi szoftvermegrendelések egymilliárd forintos árbevétel mellett 69 milliós eredményt adtak az utolsó, 2019-es éves beszámoló szerint. A videotartalom és kiszolgálás 500 millió forintos árbevétele 101 milliós profitot ért, az igazán sok bevételt és profitot a biztonságtechnika hozta: 1,3 milliárdos bevételt és 333 milliós profitot. Az egyéb területek és a fel nem osztható költségek 255 milliós kiadást jelentettek. Az informatikai biztonsági megoldásokról – hogy ezek mit is takarnak – azonban sem az éves, sem a negyedéves jelentések, sem a cég honlapja nem árul el semmilyen kézzelfogható részletet.
Állami hátszéllel
Az árbevétel a tavalyi első kilenc hónapban szinte teljes egészében az államtól jött, mégpedig a koronavírus-járvány kapcsán kapott megbízásokból:
A Külgazdasági és Külügyminisztérium március 26-án írt alá szerződést a céggel 500 lélegeztetőgép megvásárlására, amit június 23-án szállítottak le 4,7 milliárd forint értékben. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) április 23-án írtak alá 300 lélegeztetőgép leszállítására szerződést, aminek a teljesítését 2021. január 28-án igazolták le. Az ügylet értéke körülbelül 4,5 milliárd forint volt. 2020. októberében 3 millió maszkra is szerződtek az ÁEKK-val, A 2020 második negyedéves beszámoló szerint az ÁEEK-ügyletek összesen 7,7 milliárd forintot tettek ki, így erre 3,2 milliárd forint juthatott. Ezzel megegyezik a cég 2020 harmadik negyedéves beszámolója, ahol 8,9 millió euró szerepel a tételre, amit októberben fizetettek ki.
Az OTT-ONE tehát 2020-ban 12,4 milliárd forint értékben szerződött a magyar állammal lélegeztetőgépekre, de 100 ezer maszkot az állami útépítési munkákkal jól ellátott Duna Aszfalt Kft.-nek is szállítottak 2020 áprilisában. Azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy a 2020. első háromnegyed éves árbevétel mekkora részét tette ki az állami megbízás, de mivel a KKM megrendelése teljes mértékben teljesült, már csak ez önmagában a teljes árbevétel 42 százalékát tette ki.
Mivel az ÁEEK honlapján, a közbeszerzési dokumentumokat tartalmazó portálokon nem lehet a szerződést elérni, nem ismert az ütemezés. De feltehetően nem egyszerre adták át a lélegeztetőgépeket, és a maszkok leszállítására is sor került. Annyit azonban tudni lehetett, hogy az összesen 7,7 milliárd forintos szerződést előre fizette ki az állam.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsengtuban üzletelt egy kis informatikai cég, és egyszer csak beleesett a lélegeztetőgép-bizniszbeNem tudni, kik az OTT-One Nyrt. tulajdonosai. De amióta szerződtek a Külügyminisztériummal, a részvények a háromszorosára emelkedtek.
Mivel június végén 7,7 milliárdos beszállítóknak fizetett előleg szerepelt a cég könyveiben, ami szeptember végére 5 milliárdra csökkent, szinte biztosan erről a szerződésről lehet szó. Bár a pénzt előre megkapták, árbevételként csak a leszállítás után jelenhet meg ez a cég könyveiben.
Ezek alapján feltehetően 2,7 milliárdnyi kínai áru érkezhetett meg a harmadik negyedév végéig – ennyivel csökkent a szállítóknak fizetett előleg. Ha ez befolyt árbevételként is, akkor az állami megbízások 7,4 milliárdos bevétele*4,7 milliárd a KKM-től, 2,7 milliárd az ÁEEK-tól mellett 3,8 milliárd egyéb árbevétele lehetett az OTT-ONE-nak szeptember végéig.
Ez is jelentős növekedés, 2019-ben 2,9 milliárd forint árbevétele volt a cégnek az első három negyedévben. Azonban ha a nem állami bevételhez hasonlítjuk az 1,6 milliárd forintos kinnlévőséget, még mindig nagyon sok olyan kiszámlázott tétel van, amit nem fizettek ki a vevők – pedig ekkor messze nem volt olyan gyors a növekedés a cégnél, mint a korábbi években.
EU támogatással gyorsítva
A növekedést 2020-ban jelentős uniós támogatás is segítette. Négy projektre összesen 856 millió forintos támogatást kapott a cég. Ebben igen sokszínű témák jelennek meg, a smart city és a kamerás tárgyfelismerés mellett például az értékláncfejlesztés is.
A projektekre legalább 273 millió forintot előlegként ki is fizettek a pályázati adatbázis alapján, már 2020 őszéig. Ezek az összegek a számviteli szabályok szerint nem az árbevételben, hanem az egyéb bevételek során kell, hogy jelentkezzenek, de ezt nem lehetett a beszámolóból kiolvasni.
A foglalkoztatásbővítés azonban nem lehetett túl sikeres, mivel a 2020 szeptemberében elnyert projekt idején még 12 fős állomány 2021 januárjára 10 főre apadt.
Árszakadás
Az OTT-ONE tőzsdei kereskedése is érdekes. Ahogy az alábbi ábrán látható, a tőzsdei felfüggesztést megelőzően viszonylag intenzív kereskedés zajlott a cég papírjaival: áprilisban 15 nap alatt annyi részvény cserélt gazdát, mint előtte 27 nap alatt.
A 900 ezer részvény adás-vétele a 35,6 millió tőzsdén forgalmazott részvényhez képest így sem óriási, hiszen azok az összes részvény 2,5 százalékát teszik ki, ám mégis kevés olyan aktív nap volt az elmúlt években, mint az MNB-felfüggesztés előtti. Az árfolyam csökkenése pedig arra enged következtetni, hogy sok részvényt adhattak el áprilisban.
Kérdés, hogy a cég hogyan tudja az MNB lépéseit követően a tevékenységét folytatni, és hogy az állami sok milliárdos megbízások haszna elér-e a részvényesekhez is – hiszen az állami milliárdok ellenére a profit a 2020-as év első háromnegyed évében alig 1,8 százalékra töpörödött.
A BÉT aktuális kimutatása szerint nincsen jelentősebb tulajdonos kezében nagyobb részvénycsomag, mivel egyetlen 5 százalék feletti tulajdonos sem ismert. Korábbi cikkünk írásakor a két jelentősebb tulajdonos még az iSRV Szolgáltató Zrt. (10,54 százalék) és Tűzkő Nándor (6,27 százalék) volt. Tűzkő Nándor nőgyógyász, és több vállalkozásban volt érdekeltsége, az iSRV pedig egy informatikai vállalkozás, ügyvezetője és tulajdonosa Kósa Gábor, aki több vállalkozást is indított már, 2008 és 2012 között a felnőttfilmek streamelésével foglalkozó LUXx Video Kft. ügyvezetője is volt, de több informatikai vállalkozásban is érdekelt.
A cég árazása kapcsán már 2019-ben felvetettük, hogy nem tűnik megalapozottnak: akkor 7,4 milliárd forintra értékelték a céget, ami 54 éves profitnak felelt meg. A cég növekedése ellenére a részvényérték nem nőtt igazán az elmúlt években, így már "csak" 27 éves profitra értékelték a céget az utolsó, április 15-i kereskedési napon.
Vállalat feljelentés lélegeztetőgép mnb OTT-ONE tőzsde tőzsdefelügyelet Olvasson tovább a kategóriában | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"OTT-ONE Nyrt.",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Duna Aszfalt Kft.",
"Fast 50 Central Europe",
"Budapesti Értéktőzsde",
"LUXx Video Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Egyesült Arab Emirátus",
"iSRV Szolgáltató Zrt."
] |
Tovább bővült a BKV-ügy gyanúsítottjainak száma, miután a főügyészség három olyan cégvezetőt is eljárás alá vont, akik a nyomozók szerint felesleges szerződéseket kötöttek a közlekedési céggel. A BKV közben kárigényt jelentett be, ez lehetővé teszi, hogy olyan vagyontárgyakat is zároljanak, amelyek már nincsenek Hagyó Miklós korábbi főpolgármester-helyettes nevén. | [
"BKV"
] | [] |
Új szintre emelte a közérdekű adatok kiadásának megnehezítését a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (NMRVA). A közpénzekből, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány országos hálózatának tagjaként működő szervezethez a 10 millió forintig terjedő mikrohitel program kapcsán fordult a Jobbik alelnöke, hogy a nyilvánosság megtudhassa, kik és milyen szempontok alapján kapták meg a kedvezményes kamattal támogatott hitelt.
A közérdekű adatok kiadásától ódzkodó szervezetnek ilyenkor több lehetősége van:
egyszerűen elutasítja a kérést – aztán, ha elég kitartó az adatigénylő, bírósági döntés alapján végül mégis kiadja azokat;
konstruktívnak mutatkozik, de jelentős összeget kér az adatok kiadásáért, mondván, azok összegyűjtése jelentős munkaerőt von el a szervezet eredeti feladatainak teljesítésétől – az adatigénylő ezután vagy kifizeti, vagy lásd fent.
Az NMRVA egy harmadik utat választva Sneider Tamással közölte: ahhoz, hogy az adatokat kiadhassák, a kedvezményezettek hozzájárulását is ki kell kérniük. Ennek beszerzése az alapítvány szerint 250 ezer forintba kerül.
Semmi sem zárja ki, hogy az alapítvány által kiküldött levélre a kedvezményezettek nem járulnak hozzá a kéréshez, tehát lehet, hogy
az NMRVA azért kér negyedmillió forintot, hogy a végén végül arra jusson, nem adja ki az adatokat.
Ez már csak a kiküldésre szánt levél megfogalmazásából is valószínű: az NMRVA a kedvezményezett kisvállalkozókhoz azzal fordult, hogy a Jobbik "személyes hiteladataikra" kíváncsi, emiatt kéri hozzájárulásukat az adatok kiadásához.
A személyes hiteladatra való hivatkozás és a hozzájárulás kérése az információs törvény alapján is egyértelműen is megalapozatlan, hiszen az kimondja:
"Az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan - erre irányuló igény esetén - bárki számára tájékoztatást adni."
Egyébként sem világos, mit ért "személyes hiteladat" alatt az alapítvány. Szakértők szerint ez olyan, mintha banktitokra utalna – erre hivatkozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is, amikor "közpénzjellegét elveszítő" pénzekkel támogatta meg a neki kedves alapítványokat – de ez ott sem állta meg a helyét, még kevésbé lehet érvényes egy alapítványra, amely még csak nem is bank.
Nem csak az információs törvény, de az alkotmány szerint is közérdekű nyilvános adat, hogy kik kaptak EU-s forrásból vagy költségvetésből, magyar hatóságok által elbírált juttatást – jelen esetben kedvezményes kamattámogatással nyújtott hitelt. Jogalap az adat kiadására megvan, azt nagyon alaposan kellene megindokolni – ha egyáltalán lehetséges –, miért tartható egy ilyen adat titokban.
Telefonon nem sikerült elérnünk az NMRVA ügyvezetőjét, Varga Béla Csabát, akitől egyelőre írásban elküldött az kérdéseinkre sem jött válasz a szokatlan költségtérítési igénnyel kapcsolatban.
Alkotmányellenes és nem is szabályos
Bár az információs törvény módosítása valóban lehetőséget ad arra, hogy a közfeladatot ellátó szerv pénzt kérjen akár a közérdekű adatok kiadásáért, amennyiben az nem tartozik alapfeladatai közé, ez azonban bizonyosan nem vonatkozhat az alapítvány által megadott előzetes hozzájárulás összegyűjtésére. Igaz, az is vitatható, hogy bármelyik közfeladatot ellátó szerv kérhet pénzt a közérdekű adatok kiadásáért.
Ez a gyakorlat "az információs szabadsággal kapcsolatos alkotmányos elveket sért, mert abból a nonszensz feltételezésből indul ki, hogy a közhivataloknak nem alapfeladatuk a közvélemény tájékoztatása" – mondta Majtényi László. Az adatvédelmi biztos pozícióját 1995 és 2001 között betöltő szakember szerint "minden közintézménynek nyilvánvalóan alapfeladata a közvélemény tájékoztatása, ez másképp nem lehet jogállamban."
Az MTA doktora szerint világos, hogy ha alapfeladat az EU-s vagy költségvetési forrásból származó pénz elosztása, akkor alapfeladat az ezzel kapcsolatos tájékoztatás is. Ha ez nem lenne így, akkor ebből az következne, hogy az információ szolgáltatása alapfeladatként kizárólag az MTI-re vonatkozna.
Majtényi álláspontját erősíti, hogy a bíróság is szűken értelmezi a költségtérítés kiszabását az adatok kiadásához. Tényleg csak a válaszolással közvetlenül felmerülő költséget engedi megtéríteni – fénymásolás, postaköltség –, de sokszor még az sem, mondván, állami szerveknek feladatuk a tájékoztatás.
(Borítókép: A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány székhelye Salgótarjánban- forrás: Google Street View) | [
"Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány"
] |
Több figyelmeztető telefonhívást is kapott az olajbűnözéssel foglalkozó cikkeink miatt Arnold Mihály, a Vám és Pénzügyőrség volt parancsnoka. Nógrádi Zsoltot kinyírással fenyegették meg.
A ma is hatalomban lévő személyekre is veszélyes dokumentumok egy része kerül csak elő az olajügyek ismerői szerint az akták titkosításának feloldásakor. Hiába kezdik meg már júliusban a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, azt már most tudni, hogy azok ötöde páncélszekrényben marad. A bennfenntesek célirányos iratismertetésre számítanak.
Egy olajbűnöző, aki elmesélte, hogyan működött a szőkítés, de végül csak ő, és a parlamenti bizottság elnöke járt rosszul.
Rá akartak ijeszteni a volt vámparancsnokra az olajügyekben tett nyilatkozata miatt. Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) volt vezetője több telefonhívást is kapott, arra figyelmeztették, veszélyes dolog ilyen nyilatkozatokat tenni. A baráti megjegyzésekbe burkolt fenyegetés mellett azonban többen gratuláltak is neki.
Arnold Mihályt, a VPOP volt parancsnokát már az olajbűnözésel foglalkozó cikksorozatunk megjelenése előtt telefonon figyelmeztették, nem lesz jó vége, ha szóba áll a témában az Indexszel. (Úgy tudjuk, szinte kivétel nélkül minden informátor kapott hasonló tanácsokat. Nógrádi Zsoltnak konkrétan azt mondták a videóanyagok leforgatása után: "kinyírunk", de ő rutinos versenyzőként nyugtázta a dolgot.) Arnold sem lépett vissza, s mint mondja, örül neki, hogy ez az írás 17 évvel az olajbűnözés kezdete után végre megjelenhetett.
"Hivatalban lévő miniszter viselt dolgairól nem illik nyilatkozni. Aggódunk érted!"- mondta Arnold Mihálynak egy másik, ismeretlen telefonáló, majd megszakadt a vonal.
Arnold Mihály az Indexnek adott interjújában az olajbűnözésről beszélt, és Draskovics Tibor, akkori pénzügyminisztériumi közigazgatási államtitkárt dicsérte. "A legjobb közigazgatási államtitkár volt, tudta kezelni az apparátust, és a közigazgatási államtiktárnak az a dolga, hogy dolgoztassa az apparátust. - A kérdés, hogy milyen céllal" - mondta sokat sejtetően.
Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség volt parancsnoka (1992-2003)
Arnold szerint Draskovics legtöbbször szóban adta az utasításokat, rendkívül agresszív vezető volt.
A volt vámparancsnok felidézte, hogy annak idején a jövedéki tanács elnöke egy szocialista képviselő volt. A jövedéki tanács a Pénzügyminisztériumban olyan találkozók voltak, ahol azok az emberek is ott voltak, akiket be akartak csukatni. Ezen a találkozón állítólag a VPOP következő féléves ellenőrzési terveit kérték, de Arnold Mihály inkább távozott az ülésről. | [
"Pénzügyminisztérium"
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága",
"Vám és Pénzügyőrség",
"Vám- és Pénzügyőrség"
] |
Fifi kutya, Kathy cica, a Pupu Produkció Filmgyártó, Andy Vajna, az Antenna Hungárián keresztül az állam: ez csak néhány szereplő, aki feltűnik abban a közbeszerzési kartell-ügyben, amiért a versenyhivatal most összesen csaknem 82 millió forintnyi bírságot osztott ki. A GVH dokumentumaiból egészen elképesztő részletek derülnek ki a csalásra készülő pályázók bénázásairól.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Finella Investment Kft. (a HTD Szaknévsor Kiadó Kft. jogutódja), a JRM Produkció Kft., a Liga TV, a Pupu Produkció Filmgyártó Kft. és a Nosztalgia-Design Kft. kartellezett a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által kiírt közbeszerzési eljárásokon. A cégeket összesen csaknem 82 millió (81 millió 970 ezer 500) forintra bírságolta a GVH. Az ügyet több mint két éve kezdte vizsgálni a versenyhivatal.
A GVH dokumentumaiból kiderül, hogy a Liga TV kezdeményezte 2013-ban, hogy a cégek egyeztessenek, mielőtt beadják a pályázatot az MTVA közbeszerzésére. A pályázatok konkrét formájára és tartalmára vonatkozóan egyeztettek, együtt készítették el a pályázatokat úgy, hogy a Liga TV minden esetbe mindannyiuk esetében alvállalkozóként vehessen részt az MTVA pályázatain. A cégek korábban különböző szálakon egyébként is kapcsolatban álltak már egymással.
forrás: GVH
A cél az volt, hogy a második pályázati körre már ne legyen ellenfele a Liga TV-nek. Ezt úgy akarták elérni, hogy a pályázat első körében az első négy helyen végeznek, így a Liga TV már versenytárs nélkül nyerte volna a második kört.
Mennyi bírságot kaptak? LIGA TV: 40 millió forint,
Finella Investment Kft.: 32 millió 500 ezer forint,
JRM Produkció Kft.: 8 millió 751ezer 500,
PUPU Produkció" Filmgyártó Kft.: 669 ezer 500 forint,
Nosztalgia-Design Kft.: 49 ezer 500 forint.
A bírság azért is érdekes, mert a sport és kulturális eseményközvetítést végző Liga Tv-nek az a V2 Investments Kft. volt a tulajdonosa, ami az Andy Vajna kaszinóit tulajdonló cégek tulajdonosa is a Luxemburgban bejegyzett Las Vegas Casino S.á.r.l. nevű cégen keresztül (részletesebben a Hvg.hu írt ezekről az összefonódásokról). Idén januárban az állami Antenna Hungária vette meg a LIGA TV mobil közvetítési szolgáltatási üzletágát, amit a GVH jóvá is hagyott.
Az MTVA 2013 novemberében hirdetett meg két közbeszerzést, amiért a cégek most büntetést kaptak. A pályázatok alapvetően SD és HD technológiát alkalmazó mobil közvetítőkocsik bérlésére vonatkoztak. Az ilyen közvetítőkocsikat különböző sport- és kulturális események (koncertek, színházi előadások), valamint egyéb események helyszíni közvetítésénél használják.
Egyenborítékban adták le az egyenpályázatokat
A GVH oldalán elérhető dokumentumokból az derül ki, hogy a kartellt egészen komikus módon bonyolították a cégek:
a közbeszerzési pályázatokat konkrétan ugyanolyan típusú borítékban adták be. A borítékon szereplő adatok feltüntetése, a címzés, valamint a használt betűtípus is teljesen megegyezett. Kizárólag az egyes vállalkozások bélyegzőlenyomata volt különböző. A cégek ajánlatai a megszövegezésben, a használt betűtípust tekintve, oldalszámozásban, terjedelemben, és a tartalomjegyzéket tekintve szinte teljesen megegyeztek.
A Liga TV képviseletében eljáró Váradi Vilmos, és a JRM képviseletében eljáró Rácz Gábor együtt adták be a pályázatokat. A HD közvetítőegységek bérlésére vonatkozó pályázatokat Váradi Vilmos, az SD közvetítőegységek bérlésére vonatkozó pályázatokat pedig Rácz Gábor adta le az ENYD, a közbeszerzési eljárást lefolytató társaság hivatalos helyiségében.
A két férfi több pályázó céget egyszerre képviselve adta be a papírokat. Ezzel kapcsolatban a dokumentumban ez a legérdekesebb rész: "Váradi Vilmos elmondása szerint ennek az volt az oka, hogy találkoztak Rácz Gáborral a Gyarmat utcában, amikor elindult a beadásra. Rácz Gábor látta, hogy szétcsúszik Váradi Vilmos kezében a tíz boríték, és felajánlotta, hogy segít. Ezért adták be együtt. Elmondta, hogy nem így történt volna, ha tudja, hogy ilyen jelentősége lesz ennek a mozzanatnak. Nem volt vita arról, hogy ő adja be a pályázatokat. Egyik cég sem kételkedett abban, hogy ez időben meg fog érkezni. Elmondta, hogy Rácz Gáborral napi szinten együtt dolgoznak, mert ő szállítási szolgáltatást nyújt nekik, ezért természetes, hogy találkoznak".
Szintén vicces részlet, hogy a pályázaton induló cégek közül olyan is volt, aminek bár tevékenységi körében szerepel filmes utómunka, videógyártás, de a fő tevékenysége "iparcikk jellegű bolti kiskereskedelem".
Fotó: Liga TV Ltd. / Facebook
A nagyrészt lakberendezési cikkekben utazó Nosztalgia-Design Kft. egyik tulajdonosa a pályázatot beadó Váradi Vilmos, és a cég holnapján szereplő leírás alapján a cég története
Fifi kutyával, Kathy cicával, Brúnó és Bruna mackókkal kezdődött,
és a cég honlapja alapján elég nehéz felfedezni bármit, ami arra utalna, hogy a cég eséllyel indulhat az MTVA közbeszerzésén. A GVH-dokumentumokból az is kiderül, hogy a Nosztalgia-Design másik tulajdonosa Váradi felesége.
A szerencséjük az volt, hogy végül nem lett belőle semmi
A GVH az előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatok alkalmával több, a jogsértéseket alátámasztó bizonyítékot foglalt le, köztük a kartelezés közvetlen bizonyítékát, a Liga TV ügyvezetőjének jegyzetét.
A GVH a kiszabott bírság alapösszegének megállapításához a tenderek kiírási/ajánlatkérési értékének háromszorosát vette figyelembe, majd értékelte a súlyosító és az enyhítő körülményeket. A GVH a bírság nagyságának meghatározásánál – többek között – az alábbi körülményeket vette figyelembe:
a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó, az ajánlati árakra vonatkozó egyeztetés a versenyjog egyik legsúlyosabb megsértésének minősül, nemcsak a kiíró érdekei, hanem a közbeszerzéssel megvalósítani kívánt társadalmi érdekek szempontjából is;
a megállapodások végül nem valósultak meg, és ezáltal ténylegesen bekövetkezett piaci hatásuk sem volt.
A GVH figyelembe vette, hogy a Liga TV aktív felbujtói és szervezői szerepet játszott a jogsértőnek minősített magatartások kialakításában és összehangolásában. | [
"Antenna Hungária",
"Liga TV",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap",
"Nosztalgia-Design Kft.",
"JRM Produkció Kft.",
"Pupu Produkció Filmgyártó",
"Finella Investment Kft."
] | [
"PUPU Produkció\" Filmgyártó Kft.",
"Liga TV Ltd.",
"Andy Vajna",
"V2 Investments Kft.",
"Las Vegas Casino S.á.r.l.",
"HTD Szaknévsor Kiadó Kft.",
"Gazdasági Versenyhivatal"
] |
Rágalmazás miatt perli az Advenio Dávid Ibolyát
Rágalmazás miatt jelentette fel az Advenio Zrt. Dávid Ibolyát. A cég megbízásából eljáró ügyvéd, Futó Barnabás az MNO-nak elmondta, hogy az MDF elnökének a Sláger és a Danubius rádiókhoz írott nyílt levele miatt perelnek, ahol Dávid többek között politikai korrupciót emleget az Advenio győzelme kapcsán.
Futó Barnabás a részletekről szólva közölte, hogy a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz nyújtotta be a feljelentést a rágalmazás minősített esete miatt. Az Advenio az MDF elnökének a két megszűnő kereskedelmi rádióhoz címzett nyílt levele miatt perel, amelyben többek között Dávid azt írja, hogy a Fidesz és az MSZP delegáltjai szemrebbenés nélkül hirdették ki győztesnek a szabálytalan pályázatokat. Dávid Ibolya arról is írt, hogy az Advenio olyan pályázatot nyújtott be, amit nem lehet teljesíteni és a pályáztatási folyamatot "politikai korrupciógyanútól bűzlő eljárásnak" titulálta.
A nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett és jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásért legfeljebb két évet lehet kapni, de az ügyvéd szerint csak akkor haladhat tovább ez az eljárás is, ha a választások után Dávid Ibolyának megszűnik majd a mentelmi joga. Mint ismert, a jelenlegi MSZP-s többség az UD Zrt. ügyében sem adta ki az ügyészség kérésére az MDF elnök asszonyát.
Nincs baj, Dávid Ibolya tag a sióagárdi alapszervezetben | [
"MSZP",
"Fidesz",
"Advenio"
] | [
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"UD Zrt."
] |
Az Állami Számvevőszék hétfőn feljelentést tett a Postabank vezetői ellen többek között csalás és sikkasztás miatt.
Feljelentést tett az Állami Számvevőszék a Postabank vezetői ellen
1999. augusztus 10., kedd, 16.45
Az Állami Számvevőszék hétfőn feljelentést tett a Postabank vezetői ellen többek között csalás és sikkasztás miatt.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) augusztus 9-én feljelentést tett az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságán a Postabank és Takarékpénztár Rt. elnök vezérigazgatója, vezető tisztségviselői, egyes banki vezetőállású személyek és a pénzintézet ügyfélkörét alkotó egyes vállalkozások vezetői ellen. A számvevőszék a lefolytatott vizsgálatok alapján gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése, hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás és tartozás kezelésének elvonása, valamint számviteli fegyelem megsértése bűncselekmények alapos gyanúja miatt tette meg a feljelentést. Az ÁSZ feljelentése elsősorban a Postabank és ügyfelei egyes konkrét kockázatvállalási ügyeire vonatkozik, amelyek a bank hitelezési, befektetési gyakorlatához, valamint a szerződéseket biztosító mellékkötelezettségekhez kapcsolódnak. | [
"Postabank"
] | [
"Postabank és Takarékpénztár Rt.",
"ORFK Bűnügyi Főigazgatósága",
"Állami Számvevőszék"
] |
Építészeti és műemlékvédelmi gigaprojektre készül a Magyar Művészeti Akadémia és ehhez milliárdokat is kaptak. Mindez csak előleg lehet.
Fekete György tiszteletbeli elnökként az MMA által fenntartott Magyar Építészeti Múzeummal szeretne foglalkozni. Ezt nyilatkozta az MMA elnöki székét hat évig elfoglaló belsőépítész lapunknak Vashegyi György elnökké választása után. Lesz is miből gazdálkodnia.
Létrejön ugyanis az építészettörténeti és műemlékvédelmi tudományos gyűjtemények egy intézményben való kezelésére a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM-MDK), és megkapják a Városligeti fasor 9–11. szám alatti ingatlant, a volt BM Kórházat. Az ezekkel kapcsolatos feladatok ellátására első körben több mint 2,3 milliárd forint szerepel a következő évekre egy kedden megjelent kormányhatározatban, illetve 2019-től évente 264 millió forint forrásra számíthatnak a MÉM-MDK működtetésére. Ebben még nincs benne az az összeg, amelyből a nagyon rossz állapotban lévő épületet újítják majd fel.
Az 1968-ban alapított Magyar Építészeti Múzeum a 2016 végén megszüntetett Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtól került át az MMA-hoz. A múzeum megnevezés csalóka, a gyűjteménynek nem volt állandó kiállítóhelye, főleg raktárakban tárolták azt. Az építészeti múzeum terve a Liget-projektben is benne volt, de onnan kikerült. Októberben derült ki, hogy az MMA számos más ingatlanja (Hild-villa, Ybl-villa, a volt MÚOSZ-székház, a Bajza utca 31. szám alatti lakóház, Pesti Vigadó) mellé megkapja a rossz állapotú volt BM Kórházat is, amelyhez egy Bajza utcai Bauhaus-villa és egy szanatóriumi szárny tartozik. Felújítása óriási összeg lehet, ez onnan is tudható, hogy eredetileg a Budapest Környéki Törvényszék költözött volna ide, és 2013-ban úgy becsülték, 15 milliárdba kerülne a rekonstrukció.
A 2017-ben 10 milliárd, 2018-ban 6 milliárd forintos költségvetésű MMA viszont a pénzszerzésben elég hatékony a kormány már meg is nyitotta a pénzcsapot. Ugyanis nemcsak a Magyar Építészeti Múzeum kezelésére és az új ingatlan felújítására kapnak pénzt, hanem egy nagyobb projektről van szó, amely magában foglalja a műemlékvédelmet és a kulturális örökséget is. A határozat szerint az MMA fennhatósága alatt jön létre a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM-MDK), amelynek feladata az építészettörténeti gyűjtemény megóvása és bemutatása, valamint műemlékvédelmi tudományos gyűjtemények (tervtár, fényképtár, könyvtár, archív irattár és kézirattár) kezelése, ehhez kapcsolódóan pedig létrehoznának egy országos hatáskörű közlevéltárat is. Az MMA az elmúlt években jelentős befolyásra tett szert a kultúrafinanszírozás területén és most a kulturális örökségvédelmet célozzák meg: az Akadémia ugyanis a MÉM-MDK-n keresztül segíti majd a kulturális örökségvédelmet érintő feladatokat szakértői és tudományos tevékenységgel. 2017-ben az eddig említett feladatokra, az ingatlanátadás előkészítésére és a MÉM-MDK működtetésére több mint 390 millió forintot kapnak. Utóbbira 2018-ban több mint 400 millió, 2019-től pedig 269 millió forintnyi forrásra számíthatnak. Az ingatlan átalakításának előkészítésére 2018-ban további 465 millió megy el.
A gyűjtemények gondozása és megóvása mellett a bővítés is cél, ehhez pedig további építészeti, építészettörténeti dokumentumokot, alkotói hagyatékokat és életműveket vesznek majd át, illetve vásárolnak meg. Ehhez jövőre 274 milliót kapnak, a kormányhatározatban pedig az is szerepel, hogy 2019-től 2021-ig évente ugyanennyit.
A tételek között szerepel még, hogy 2017-ben valamivel több mint 10 millió, jövőre pedig 124 millió forintot csoportosítanak át a Miniszterelnökségtől, ez annak a 20 főnek bére, akit a MÉM-MDK a Miniszterelnökségtől vesz át.
Ugyan örvendetes, hogy a sanyarú sorsú építészeti gyűjtemény állandó kiállítóhelyet kaphat, azzal azonban, hogy a több gyűjteményt és kulturális területet integráló projekt a kormányzathoz hű MMA kezében van, az Akadémia a kultúra újabb területét gyarmatosíthatja. Ráadásul mivel Makovecz Imre organikus építészeti öröksége - amelynek gondozására a kormány jövőre másfél milliárdot szán - az MMA művészetfelfogásának egyik non plus ultrája, kérdéses, mennyire lesz kiegyensúlyozott az építészet reprezentálása.
Magyar Építészeti Múzeum A múzeum az egykori Országos Műemléki Felügyelőségen (OMF) belül jött létre 1968-ban, 1975-től országos gyűjtőkörű szakmúzeumként sorolták be. Fenntartója az OMF volt, később a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Forster Központ, majd az MMA. Gyűjtőköre építészeti és építészettörténeti emlékekből áll: 264 polcfolyóméter kézirat, 20 ezer darab fotónegatív, 34 polcfolyóméter archív fotónagyítás, 280 polcfolyóméter építészeti szakkönyv, folyóirat és album, makettgyűjtemény, festmények, szobrok, építészeti rajzeszközök tartoznak a gyűjteményhez. A múzeumnak nem volt állandó kiállítóhelye, a gyűjteményt nagyrészt raktárakban, lakóházban tárolták, majd egy részét a Forster Központ aulájában, de egyik helyszín sem volt alkalmas erre. Több ötlet merült fel arra, hogy hol lehetne állandó jelleggel elhelyezni a gyűjteményt, felvetődött a Divatcsarnok épülete, legutóbb pedig a Liget-projektben szerepelt. A Dózsa György út mellé tervezett két kockaépület egyike lett volna az építészeti múzeum, azonban ez - a fotómúzeummal együtt - kikerült a tervekből. Ezek után a Ráth György Múzeum is felvetődött, de ez sem valósult meg. Októberben szivárgott ki a hír, hogy a kormány a volt BM Kórház épületét adja az MMA-nak erre a célra.
Urbán Csilla | [
"Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ",
"Magyar Művészeti Akadémia"
] | [
"BM Kórház",
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal",
"Ráth György Múzeum",
"Forster Központ",
"Országos Műemléki Felügyelőség",
"Budapest Környéki Törvényszék",
"Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ"
] |
"Az MSZP–SZDSZ vezetői bűnszervezetet működtettek a BKV-nál" + Videó
• BKV-ügyek: bűnszervezetben csinálták? A Fidesz szerint kiderült, hogy bűnszervezetben történt a közpénzek kitalicskázása a BKV-ból az MSZP–SZDSZ-es városvezetés és az általuk delegált igazgatótanácsi tagok utasításai szerint. Papcsák Ferenc, a Fidesz fővárosi képviselője csütörtökön Budapesten azt mondta: minél nagyobb felhatalmazást kap pártja a parlamenti választás második fordulójában, annál előbb tud majd rendet tenni a fővárosban.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A politikus sajtótájékoztatóján mindezt azzal kapcsolatban mondta, hogy bűnszervezetben való részvétellel egészítette ki Antal Attila, a BKV korábbi vezérigazgatója, Zelenák Tibor volt főosztályvezető és Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főpolgármester tanácsadója gyanúsítását a rendőrség. Papcsák úgy fogalmazott: ma már senki sem vitatja, hogy az MSZP és az SZDSZ iparszerűen lopta ki a pénzt a BKV-ból a lehető legmagasabb szintű utasítások alapján. "Bebizonyosodott, hogy a két párt vezetői bűnszervezetet működtettek a BKV-nál" – tette hozzá.
A fideszes politikus azt mondta: a közpénzek ilyen típusú, "gátlástalan eltulajdonításának, kitalicskázásának" eredménye az, hogy az emberek ilyen rossz körülmények között élnek Magyarországon. A Fidesz véget fog vetni a közpénzek ellopásának, le fogja zárni a korrupciós csatornákat, meg fogja szüntetni a BKV-típusú szerződéskötési gyakorlatot, a jogellenesen kifizetett végkielégítéseket pedig visszaköveteli – sorolta, hangsúlyozta azonban: az, hogy ezt milyen gyorsan és hatékonyan tudják majd megtenni, a felhatalmazás mértékén, a "nemzeti egységen" múlik.
"Minél nagyobb felhatalmazást kapunk tíz nap múlva a választáson, annál előbb fogunk rendet tenni a fővárosban is és az országban is" – jelentette ki Papcsák Ferenc. Arra a kérdésre, hogy mennyi esélyt lát az "eltűnt" pénzek visszaszerzésére, a képviselő úgy válaszolt: biztos benne, hogy vissza fogják tudni szerezni a jogellenesen felvett végkielégítéseket.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerdán az MTI megkeresésére küldött válaszában emlékeztetett: Antal Attilával, Mesterházy Ernővel és Zelenák Tiborral szemben hűtlen kezelés bűntett elkövetése megalapozott gyanúja miatt folyik büntetőeljárás. "Az eljárásban fokozott ügyészi felügyeletet gyakorló Fővárosi Főügyészséggel szakmai egyetértésben, a gyanúsításban szerepel a bűnszervezetben való részvétel minősítő körülménye" – tartalmazta a rendőrségi válasz.
A BRFK közlése kitért arra is, hogy a hatályos büntetőeljárási szabályok szerint a bűnszervezetben történő elkövetés általános minősítő körülmény fennállása esetén az adott bűncselekmény büntetési tételének felső határa kétszeresére emelkedik.
(MTI) | [
"MSZP",
"SZDSZ",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Volna rá lehetőség, hogy André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője Magyarországon, magyar bíróság előtt tárja fel bizonyítékait és védje meg álláspontját a beutazási tilalommal kapcsolatban - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az M1 Ma Reggel című műsorában.
A miniszter kifejtette: a Bécsben 1961-ben aláírt nemzetközi szerződés rendelkezik a diplomáciai mentességről. Ez azt jelenti, hogy a diplomaták mentesek a fogadó ország joghatósága alól - mondta a külügyi tárca vezetője, de hozzátette: a küldő állam lemondhat bizonyos ügyekben a diplomáciai mentességről.
Szijjártó Péter kiemelte: ha egy magyar nagykövet nyíltan, nyilvánosan súlyos gyanúba keverné, fogalmazna meg súlyos vádat fogadó államának egy kormányzati tisztségviselőjével szemben, arra biztatná, hogy lemondva a diplomáciai mentességről, a fogadó ország szervei, bíróságai előtt bizonyítsa be igazát.
Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés plenáris ülésén felszólította az amerikai ügyvivőt, hogy ne bújjon a diplomáciai mentesség mögé. Egyúttal azt mondta: ha Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke nem pereli be André Goodfriendet, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivőjét, Orbán Viktor miniszterelnök leváltja őt az adóhatóság éléről.
Reagálásában az MSZP-s Bárándy Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán Viktor által emlegetett pert nem lehet Magyarországon megindítani. Az egyetlen megoldás szerinte az, hogy a NAV elnöke vízumkérelmet nyújt be az Egyesült Államok nagykövetségénél.
André Goodfriend Twitter-bejegyzésében azt írta, az Egyesült Államok és Magyarország között kiváló a jogi együttműködés, beleértve a kölcsönös jogsegélyegyezményt.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn az MTI-nek viszont azt mondta: van jogi lehetőség arra, hogy André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője bíróság előtt bizonyítsa a beutazási tilalom ügyében tett állításait. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Félrevezették a politikusokat a Sukoró-ügy kapcsán – nyilatkozta lapunknak Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezére,aki lapunknak adott először interjút azt követően, hogy a bíróság megszüntette előzetes letartóztatását. Nem kevesebbet állít, mint hogy az ügyészségi nyomozást a politika befolyásolja, bűncselekmény pedig nem történt.
– A közvélemény szemében ma a Sukoró-ügy nem több, mint egy bűnös ingatlanügy, amelyben Tátrai Miklós a főbűnös. Ön hogy látja?
– A Sukoró projekt kezelése semmiben sem különbözött más, jelentős működőtőke-befektetések kezelésétől. Adott egy befektető egy konkrét beruházási szándékkal. Megkeres kormányzati intézményeket, a gazdasági és pénzügyekkel foglalkozó minisztériumok látnak fantáziát a projektben, ezért a befektetők és a kormány között létrejön egy protokolláris találkozó. A kormány kijelöl egy kapcsolattartót, s felkéri az állami szereplőket, hogy segítsék elő a beruházás megvalósulását. Így történt ez a kecskeméti Mercedes, és a győri Audi esetében is.
– Ez a módszer, amit a fideszes politikusok támadnak. Hiszen jogos elvárás, hogy a kiemelt beruházások esetében még körültekintőbben tartsák be a magyar törvényeket.
– Az ügyet támadók szemléletéről és világképéről sokat elmond, hogy abból indulnak ki: a kiemelt kormányzati támogatás egyben azt is jelenti, hogy semmibe vesszük a szabályokat és a törvényeket, hiszen a kormány szava "szent". Úgy gondolom: a kiemelt kormányzati kezelés sem jogosít fel senkit a jogszabályok átlépésére. De a törvény adta lehetőségeken belül, az állam megkönnyítheti a befektető dolgát! Ne feledjük: 1 milliárd eurós beruházást és 3000 munkahelyet teremtenek. A már sokat emlegetett, ám igen rövid találkozón a Parlament Nándorfehérvári termében a miniszterelnök üdvözölte ezt a szándékot, kijelölte a gazdasági minisztert kapcsolattartónak, és felkérte az érintett intézményeket, hogy segítsék elő a fejlesztés megvalósítását – a jogi kereteken belül.
– De a befektetők földterületeket kértek az államtól. Méghozzá a Velencei-tóhoz közel eső telkeket!
– Azt kérték, hogy a tulajdonukban lévő földeket az értékkülönbség megfizetésével, piaci alapon elcserélhessék. De mind a Mercedes, mind az Audi gyárának felépítéséhez a befektető választott ki állami tulajdonú földeket, melyeket aztán megvásárolhatott.
– A két autógyár világhíres, míg a sukorói "befektető"-ről ez nem mondható el. Az sem szokványos hogy az állami vagyonért felelős szervezetet a kormány utasítsa.
– Minden kormányzati szinten létrejött beruházás esetében le vannak osztva a feladatok. S nyilván azt senkinek sem kell külön utasításba adni, hogy a törvények szerint járjon el. Amíg a sukorói esetben a miniszterelnök szóban kérte fel a vagyonkezelőt a csere –lehetőségek szerinti – lebonyolítására, addig idén nyáron a jelenlegi kormány már írásos utasítást adott az MNV-nek, hogy az Audi által kiszemelt földeket adja a német cég tulajdonába. S ez az árat is tartalmazta. Ami a befektetők hírnevét illeti: Lauder és Langhammer urak nem ismeretlenek az üzleti életben, szavuk sok országban garancia, világhíres cégük, az Estée Lauder okán. Lauder nevéhez magyar iskola is fűződik
– Valami oka csak van annak, hogy az ügyben immár két éve nyomoz az ügyészség...
– "Félreértés" történt, de még inkább félrevezetés. Hallottam például egy olyan, a beruházásban ellenérdekelt csoportról, akik az ingatlancsere szerződés aláírása után azzal keresték meg az akkori ellenzéket, hogy jogsértések történtek, melyekben Gyurcsány Ferenc felelőssége megfogható. Csakhogy, ezt elfelejtették ellenőrizni... Egy idő után az ügy túlnőtt önmagán, s a politikai kommunikációban a volt miniszterelnök végleges kiiktatásának szinonimájává, presztízs üggyé vált.
– Emlékeztetném: nem csak fideszes politikusok támadták ezt a beruházást.
– Vannak jelek, hogy 2009 tavaszától mind a kormányban, mind az MSZP vezetésében voltak olyanok, akik a saját jövőjük érdekében különalkut próbáltak kötni. Ezek tárgya Gyurcsány feje is lehetett. Ezek az emberek készséggel asszisztáltak az ügy felfújásához.
– Kikre gondol?
– Aki végignézi az egyes politikusok akkori cselekedeteit, ezt könnyen meg tudja ítélni.
– Komolyan gondolja, hogy eleve Gyurcsány volt a célpont?
– Nehéz mást gondolni. A nyomozást kezdettől a Központi Nyomozó Főügyészség végzi, melynek csak akkor van hatásköre, ha kormányzati vezető érintett. Az más kérdés, hogy már a legelején összekuszálták a szálakat. A nyomozás ugyanis hűtlen kezelés miatt folyik, ezt azonban a kormányzatban nem lehetett elkövetni, elvégre az ingatlancseréről a vagyonkezelő döntött saját hatáskörében. Így nyomozati szempontból a BRFK lenne illetékes. A közigazgatási ágon ebben az ügyben nem jöhet szóba a hűtlen kezelés.
– Az ügyészség szerint ön szándékosan úgy alkalmazta a szabályokat, hogy előnytelen szerződést kössön.
– A hűtlen kezelés azt jelenti, hogy szándékos károkozás történt: az ügyészség azt állítja, hogy az állami és magántulajdonú ingatlanokat direkt valótlan értéken cserélte el az MNV. A gyanúsításban, illetve a kihallgatások 4 hónapja alatt semmilyen konkrétumra nem hivatkoztak, ami mindezt alátámasztaná. A cseréről nem személyes, hanem a szabályzatok szerint testületi döntés született.
– De ha a Vagyongazdálkodási Tanács tagjai szembesülnek egy irattal, amelyből jól kivehető a kormányzat támogatása, az befolyásolhatja döntésüket.
– A Vagyontanács tájékoztatást kapott a beruházási szándékról, és annak kormányzati támogatásáról, ahogyan ez elvárható. Ez azonban nem befolyásolás, hiszen a jogszabályok alapján a tanácsnak döntési lehetősége és felelőssége kizárólag a telekcsere ügyében volt, a beruházásról nem kellett és nem lehetett véleményt alkotnia.
– A hűtlen kezelés kísérlete is bűncselekmény. De menjünk sorban. Az ügyészség szakvéleménye szerint az ingatlancsere valós és szerződött értéke között 1,3 milliárd forint különbség van.
– Az állam kezében ma a kérdéses ingatlanról öt szakértői vélemény, illetve becslés van. Három a tranzakció előtt készült, noha a jogszabály egyet ír elő. Az állam számára legjobb értékben szerződött az MNV. Másfél évvel ezt követően az ügyészség előállt egy gyökeresen eltérő értékbecsléssel, a vagyonkezelő pedig megrendelt egy kontroll-szakvéleményt, melynek igazságügyi szakértő készítője a szerződött értéket igazolta vissza. Felelős vagyonkezelőként az MNV egyet tehetett: pert indított annak érdekében, hogy az egyedüli feljogosított döntési fórum, a bíróság állapítsa meg az ingatlan értékét. Ezzel szemben az ügyészség úgy döntött, csak az általa megrendelt szakvélemény helyes, a másik négy biztosan nem. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben a bíróság még első fokon sem állapította meg a telkek értékét, az ügyészség nem csak abban biztos, hogy a szerződött ár rossz, de abban is hogy bűncselekmény történt.
– Az ügyészség nyilván a saját szakértőjének hisz, például azért is, mert Ön elé is tártak olyan korábban készült értékbecsléseket, amelyek ugyanazt azt értéket hozták ki, de a szakmai indoklásuk különböző volt.
– Az ügyészeknek is elmondtam: csak azt az anyagot ismerem ezek közül, amely a vagyontanácsi előterjesztés része volt. Nemkülönben, e dokumentumok közül láthatóan csak egy volt iktatva az MNV-ben. Több dokumentumon ugyanazok az aláírások szabad szemmel láthatóan más személyektől származtak. Vagyis, ezek eredetisége minimum kétséges.
Ráadásul, miközben az egész ellenem folyó büntetőeljárás alapja a vélt értékkülönbség, a szakvélemény készítői ellen az elmúlt 2,5 évben sem büntető, sem kártérítési eljárást nem indított az állam. Nyilván, mert nincs miért.
– Abban hogy lehet biztos, hogy az államot nem érte kár?
– Jelenleg is folyik az a per, melyet az MNV a szocialista kormány időszakában, miniszteri utasítására indított, az ügyészségi értékbecslés alapján. Ha a bíróság kimondja, hogy a szerződött értékek helyesek, akkor nyilván nincs kár. Ha azt mondja ki, hogy az értékek hibásak, akkor megsemmisíti a szerződést és helyreáll az eredeti állapot.
– Nemrégiben felkerültek az internetre a kihallgatásának jegyzőkönyvei. Ez befolyásolhatja a nyomozást?
– Nem, hiszen nem történt bűncselekmény. Ha valaki áttanulmányozza az iratokat, világossá válik számára az egész eljárás abszurditása. A kérdések 80-90 százalékának ugyanis semmi köze a velem szemben megfogalmazott gyanúhoz.
– Átolvastam: az ügyészséget három dolog érdekli: Gyurcsány Ferenc szerepe, az MNV döntéshozatali eljárása és a csere célszerűsége.
– Mindennek semmi köze a gyanúsításomhoz. Ami Gyurcsány szerepét illeti, az nem volt. A többi irány azt mutatja, hogy az ügyészség szereptévesztésben van. Nincs ugyanis jogköre azt vizsgálni, hogy az MNV milyen megfontolásból szerződött, hiszen egy ingatlan-tranzakció célszerűségének megítélése a jogszabályok alapján a Vagyontanács kizárólagos hatásköre. A nyomozók azt állítják szándékosan kárt okoztam. Erről azonban szeptember 9-e óta nem kérdeztek. Ugyanakkor például az MNV iktatási rendszerének működését már alaposan kiveséztük.
– Szembesítették tanúkkal?
– Szembesítés nem volt és kizárólag olyan hivatalos dokumentumokat tártak elém, melyek az én álláspontomat erősítik, s melyeket másfél éve az MNV-től kapott meg az ügyészség.
– Valamiért mégis csaknem négy hónapot töltött előzetesben.
– Pedig az érdemi nyomozati tevékenység már a letartóztatásom előtt lezárult. Régóta nyilvánvaló, hogy a politika ebben az ügyben meg akarja állapítani a volt miniszterelnök felelősségét. Szerintem, már rég világos, hogy nem történt bűncselekmény, de nincs mód arcvesztés nélkül visszavonulni. A letartóztatásom ideális volt arra, hogy az őszi hónapokra az eredmény látszatát produkálja. Feltételezhették, hogy a valódi célszemélyre terhelő vallomást tudnak belőlem kicsikarni.
– Azt állítja, hogy az ügyészség politikai megrendelésre dolgozik?
– Nem. De hogy az egész rendszer, amit igazságszolgáltatásnak hívunk, igyekszik megfelelni politikai elvárásoknak, abban biztos vagyok. A nyomozati cselekményekhez időzítve a nyomásgyakorlás demokráciákban szokatlan eszközei is előkerültek.
– Súlyos kijelentéseit tényekkel is alá tudja támasztani?
– Augusztusban már másfél éve folyt a nyomozás, nehéz tehát azt gondolni, hogy a letartóztatásom halaszthatatlan nyomozati cselekmény lett volna. Mégis, "véletlenül" éppen aznap került rá sor, mikor a családom elutazott, amikor a velem együtt letartóztatott Császy Zsolt a legközelebbi hozzátartozóját temette volna. A kamerák előtt rabláncon vezetésnek, a közeli ismerőseim nyomás alá helyezésének, nem lehetett más célja, mint hogy leválasszanak rólam mindenkit, aki támogatást adhat. Hogy egyedül maradjak, megtörjek, és az elvárt vallomást tegyem – a tényektől függetlenül.
– Mit ért az ismerősei nyomás alá helyezésén?
– A letartóztatásomhoz időzítve egyes lapok rágalmazó cikket közöltek a magánéletemről. Kikezdték a vállalkozásomat. A várandós feleségemet folyamatosan figyelték. A letartóztatásom napján az öcsémet kirúgták attól az állami cégtől, ahol tíz éve megelégedésre dolgozott. Nem csináltak titkot abból, hogy mindez miattam történik. A hozzám közel állók számára egyértelművé tették, hogy velem való kapcsolat nem kívánatos. Amikor pedig novemberben egyértelművé tettem, hogy nem tudok olyan adattal szolgálni, mely bárki által elkövetett bűncselekményről szólna, az ügyészség olyan indítványt tett a letartóztatás meghosszabbítására, ami alapján a fiam januári születésekor is rács mögött maradtam volna.
– Ha az ügyészség szemére veti, hogy nem vonultatnak fel konkrétumokat, állításait – miszerint a nyomozást a politika befolyásolja – illene tényekkel alátámasztani.
– A letartóztatásom hivatalos indoka az volt, hogy szabadlábon bizonyítékokat tüntetnék el és befolyásolnám a tanúkat. De ez egy húsz hónapja tartó nyomozás, amely zömmel azon dokumentumok alapján zajlik, melyeket 19 hónappal ezelőtt én magam adtam át az ügyészségnek. Amíg tagja voltam a Vagyongazdálkodási Tanácsnak, hozzáfértem valamennyi irathoz, akkor bármit eltüntethettem volna, mégsem tettem. Most viszont azt állítják, hogy állami cégek és hivatalok irattárába behatolva megsemmisítenék bizonyítékokat. Ez nonszensz.
Aki valaha kapcsolatba került az üggyel, azt már az én meggyanúsításom előtt kihallgatták, több mint 30 embert. Másfél évem lett volna rá, hogy befolyásoljam őket. Ha a vallomások megtétele előtt nem tettem, utána miért tenném?
– Az ügyészségnek nyilván megfelelő indokai lehettek az előzetesre...
– Semmivel nem indokolták. Ezt nem én állítom, hanem a Fővárosi Bíróság, mely azt is kimondta jogerős végzésében, hogy nincs és nem is volt indoka az előzetes letartóztatásnak.
– Még vádirat sem készült az ügyben, de mire számít a jövőben?
– Bármi elképzelhető. Akár az, hogy ellenem, vagy ellenünk újabb ügyeket kreáljanak. De vannak jelek arra is, hogy a nyomozati iratok közé 2008-ben még senki által nem látott papírok kerülnek. Lehet, hogy újabb, gyengének vélt láncszemeket szemelnek majd ki, mint a napokban Markó Andreát. Neki sincs biztos egzisztenciális háttere, neki is kiskorú gyermekei vannak. Nincs kétségem, hogy ha nem születik meg a bírói döntés a mi kiengedésünkről, ma ő is előzetesben ülne.
– Ez feltételezés...
– Ez az eljárás már egy jó ideje független a tényektől. Várom azt az időt, amikor a nyomozás teljes anyaga nyilvános lesz. Legkésőbb majd akkor mindenkinek el kell majd számolnia a szakmai becsületével és a lelkiismeretével. Az enyém tiszta. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Estée Lauder",
"Vagyongazdálkodási Tanács",
"Fővárosi Bíróság"
] |
Fejenként több százezer forintot számláztak ki három hónapig dolgozó közmunkások nevére benzinköltség címén Farkas Flórián elnöki keretéből. A pénzt természetesen nem a közmunkások kapták meg. Az ORÖ gyanús pénzköltéseit felfejteni próbáló képviselők megmutatták, mire mehetett el az a háromszázmillió körüli összeg, amivel Farkas több éve nem számol el.
Azután, hogy durva visszaélések gyanúja merült föl az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) egyik, nagyrészt uniós finanszírozású programjával − Híd a munka világába − kapcsolatban, az is kiderült: miközben ORÖ-elnökként közel 300 millió forintnyi elnöki kerettel rendelkezhetett Farkas Flórián, a féléves kötelező beszámolókat egyszer sem sikerült benyújtania. Arról tehát, hogy azt a pénzt hová tette, mire költötte, senki nem tud semmit.
Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, Lakatos Oszkár, az ORÖ Lungo Drom-os tagja, illetve Vajda László, a Lungo Drom alelnöke mai sajtótájékoztatójukon azt mutatták be, hogyan költhette el Farkas Flórián az elnöki keretét úgy, hogy a papíron kedvezményezettek egy fillért se láttak a pénzből.
Az ORÖ és Farkas Flórián gyanús pénzköltéseit kritizáló roma önkormányzati képviselők által felállított vizsgálóbizottság elmondásuk szerint súlyos törvénysértéseket tárt fel, melyek alapján a napokban megteszik a feljelentéseket. Lakatos Oszkár prezentációjából az derült ki, hogy több ORÖ-tisztségviselőnek mentek furcsa kiutalások: Dombóvári Ildikó hivatalvezetőnek például belföldi kiküldetés címén 2011. május elején 696 277 Ft, július közepén 734 070 Ft. De Makaiék azt is állítják, hogy 2011 és '12 között közgyűlési döntés nélkül részesültek közel 140 millió forint jutalomban az ORÖ hivatalának vezetői.
A legdurvábbnak az az adatsor tűnt, ami szerint 2012-ben és '13-ban közfoglalkoztatottak, önkéntesek számára több mint 113 millió Ft-ot fizettek ki utazási költség címén. Ebben az időszakban 360 közfoglalkoztatottról tudnak. Az adatok szerint van olyan személy, akinek a nevére a 3 hónapos közfoglalkoztatása idején több mint négymillió forintot könyveltek el. Ezeknek az embereknek egy része minderről semmit sem tudott, csak a nevüket és adataikat használták fel arra, hogy a kifizetéseket lepapírozzák, mondták Makaiék.
A listán szereplő emberek azonosítása folyamatban van, eddig több mint tíz emberről tudják biztosan, hogy nem is hallott arról, hogy a havi hatvanezer forinton túl bármit is kapott volna. A képen részlet látható két adatsorból is, a neveket adatvédelmi okokból nem szerepeltették a listán. A képviselők szerint az adatok az ORÖ könyveléséből származnak.
A másik elszámolási furcsaság, hogy önkéntesek, közfoglalkoztatott, ÁROP, TÁMOP programban részt vevő személyek részére több mint százmillió forintot számoltak el költségként, amiről a listán szereplő személyek szintén egyáltalán nem tudtak: fejenként 6-7-800 ezres posta- és levélköltségtételekről van szó. A képviselők szerint azok, akiket megtaláltak, hajlandók a nyomozó hatóság felé igazolni, hogy a számukra elszámolt pénzből egy forintot sem kaptak.
Vajda László elmondta, úgy tudja: Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter arra kérte az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Hegedűs Istvánt, hogy váltsa le a Híd a munka világába foglalkoztatási program vezetését, ami azt jelentené, hogy Farkas Flóriánt is, hiszen ő a foglalkoztatási szövetkezet elnöke. Vajdáék szerint a foglalkoztatási szövetkezet vezetői egyben az ORÖ vezető tisztségviselői is, így azt szeretnék, ha a szervezet egy teljes tisztújításon esne át.
Balog Zoltán kéréséről természetesen megkérdeztük az Emberi Erőforrás Minisztériumát is. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Ahogy megkerestük az Országos Roma Önkormányzatot is, hogy valósak-e ezek az adatok, és ha igen, mi a magyarázat ezekre az összegekre: ha válaszolnak, cikkünket frissítjük.
A szövevényes feljelentéseket, vizsgálatokat és nyomozásokat a Romnet.hu próbálta kibogozni ebben a cikkében. Azt írják például, hogy igazat mondott Balog Zoltán, amikor azt állította április 2-án, hogy a NAV nyomozati szervétől arról értesült, hogy költségvetési csalás ügyében nem látnak okot a nyomozás megindítására a Híd a munka világába programmal kapcsolatban. Azt viszont Balog elfelejtette hozzátenni, hogy a NAV csak hatáskör és illetékesség hiányában mondta ezt, és a feljelentés átkerült a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájához.
UPDATE: Választ kaptunk az Emberi Erőforrás Minisztériumától. Levelükben azt írják, a Balog Zoltán által elrendelt vizsgálat lezártakor a minisztérium azt is kérte Hegedűs Istvántól, hogy szakmai észrevételeiknek megfelelően alakítsa át a Híd a munka világába program szervezetét is.
Hozzátették, "amennyiben szabálytalansági gyanú merül fel az uniós támogatású projektek elszámolása során, a kifizetéseket a minisztérium felfüggeszti, a szabályos kifizetéseknek és a program folytatásának azonban nincsen akadálya". A levélben azt is tisztázza a minisztérium, hogy az Emmi hatásköre nem terjed ki az országos nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó vizsgálatára: azt csak az erre törvényben feljogosított szervek végezhetik. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Lungo Drom",
"Roma Polgári Tömörülés",
"Emberi Erőforrás Minisztériuma",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
A Legfőbb Ügyészség bekérte a Miniszterelnöki Hivataltól az Országimázs Központ Happy End Kft.-vel kötött szerződéseit. Szerda délelőttig azonban ezek nem érkeztek meg, így egyelőre a vizsgálatok megkezdésére is várni kell. Amint azonban kézhez kapják a kért dokumentumokat, azonnal elkezdik azok ellenőrzését. Az ügyészségi eljárás Keller László MSZP-s képviselő kérésére indult, mivel szabálytalanságokat gyanít az ügyben, ezért kérte Polt Pétert, hogy vizsgálja ki az ügyet.
Kedden Polt Péter legfőbb ügyész bekérte a Happy End Kft. és a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó Országimázs Központ közötti szerződéseket. Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az [origo]-nak elmondta, hogy még nem érkeztek meg a kért dokumentumok az ügyészségre. Amint megkapják, azonnal elkezdik vizsgálni őket. A szóvivő azt nem tudta megmondani, hogy mikorra várható eredmény az ügyben. Egyelőre ugyanis nem tudják, hány szerződést kell majd vizsgálniuk - mondta a szóvivő. A vizsgálatok után - amennyiben beigazolódik, hogy szabálytalanok a szerződések - elképzelhető, hogy semmisnek nyilvánítják a szerződések egy részét.
Az ügyészségi eljárás előzménye, hogy Keller László (MSZP) korábban írásban kérte Poltot, hogy vizsgálja meg a szerződéseket. Azt gyanította ugyanis, hogy a Happy End Kft. és az Országimázs Központ közötti szerződések körül szabálytalanságok történtek. Keller ezért azt kérte az ügyészségtől, hogy nyílvánítsa semmisnek a szerződéseket, a Happy End pedig fizesse vissza a kapott pénzt az államnak.
A szabálytalanságokat megállapítja az Állami Számvevőszék augusztusi jelentése is. A számvevők szerint a Happy End Kft. Országimázs Központnak benyújtott árajánlata hiányos volt, és a cég nem minden esetben igazolta számlákkal a költségeket. Az ÁSZ megállapítása szerint emellett a közbeszerzési eljárás és annak kihirdetett eredménye nincs egymással összhangban.
Polt Péter legfőbb ügyész az ÁSZ által feltárt szabálytalanságok miatt bekérte a szerződések másolatait a Miniszterelnöki Hivataltól. Az ügyészség ellenőrizni fogja a szerződéseket megelőző közbeszerzési eljárásokat és a szerződések tartalmának részletes elemzését. Ezután dönti el Polt, hogy kéri-e a bíróságtól a szerződések semmisségének megállapítását.
Kertész Viktória, az Országimázs Központ szóvivője korábban a tv2-nek elmondta, hogy a legtermészetesebbnek találja, hogy a legfőbb ügyész bekérette a Miniszterelnöki Hivataltól a Happy End Kft.-vel kötött szerződéseket, miután szerinte nyilvánvaló: Polt Péter csak akkor tudja megvizsgálni a dokumentumokat képviselői kérésre, ha azok rendelkezésére állnak. | [
"Happy End Kft.",
"Országimázs Központ",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Országimázs Központ Happy End Kft.",
"Állami Számvevőszék",
"Legfőbb Ügyészség",
"Happy End Kft. Országimázs Központ"
] |
Kikértük a szerződést, amelyben a minisztérium a földügyekkel kapcsolatos cikkeket rendelt a kormánypárti kötődésű online újságtól.
Január utolsó napján hozta le az RTL Klub, hogy a “földrablásokról" szóló cikksorozatért fizetett a Földművelésügyi Minisztérium a Pesti Srácoknak. A kereskedelmi tévé híradója azt állította, hogy a fideszközeli portálon megjelent írások kizárólag a szocialista kormányokkal és Simicska Lajossal foglalkoznak, ám Huth Gergelyék ezt másnap hosszasan cáfolták.
Mi pedig kikértük a KiMiTud-on a szerződést a minisztériumtól, hogy lássuk, kinek van igaza. Meglepő módon az FM rövid időn belül megválaszolta adatigénylésünket, meg sem próbálta eltitkolni a megállapodást.
A szerződés legfontosabb részei:
– a Földművelésügyi Minisztérium 12 cikket rendelt a Pesti Srácoktól 2015. november 20. és december 31. közötti megjelenéssel, összesen nettó 1,5 millió forintért
– a megjelenések időpontját, és “azok pontos szövegszerű tartalmát" az FM és a PS egyezteti
– ha egy adott cikkel a minisztériumnak gondja van, akkor szól, és a PestiSrácok 2 napon belül köteles kijavítani a “hibát"
Kikértük a szerződéshez kapcsolódó teljesítési igazolásokat is, így tudjuk, hogy melyik volt az a bizonyos 12 cikk, amelyeknek megjelenéséért fizetett a Pesti Srácoknak a Földművelésügyi Minisztérium. Ezek voltak azok:
1, Szinte ingyen jutott több ezer hektárhoz az olasz hátterű társaság
2, Wilkommen in Ungarn! – Nyolcezer hektár fenyvesi föld 130 évre, tíz forintos bérleti díjért
3, Laci és Anett korzikai repülőjegye – Így nyúlták a vidékfejlesztési pénzeket
4, Több mint egymillió hektár magyar földre akarták rátenni a kezüket az osztrákok
5, Hátrább az agarakkal – politikai üzenet Csányinak és Simicskának
6, Simicska a földjeit akarja, vagy 65 milliárdot
7, A “Földet a gazdáknak" program első üteme
8, A "Földet a gazdáknak" program második üteme
9, Bitay Márton: Az adu ászok nem a Simicska Lajosoknál, hanem a kisbirtokosok kezében lesznek (PS-interjú!)
10, Állami kölcsönből százmilliók a felszámolónak – A Bábolnai Ménesbirtok ügye
11, IKR Zrt. és Bábolna: milliárdok az offshore tulajdonú cégnek
12, A szociknak köszönhetően kaszált százmilliókat a nagyiváni agrárcsászár
A Huth Gergely főszerkesztő által írt teljesítési igazolás:
Vagyis tényleg nem csak a szocialista kormányokról és Simicskáról írtak, hanem a Fidesz földprogramjának bemutatásáról is.
A Földművelésügyi Minisztérium és a GerillaPress által kötött megállapodás teljes szövege, és a teljesítési igazolás:
Erdélyi Katalin | [
"Földművelésügyi Minisztérium",
"GerillaPress"
] | [
"IKR Zrt.",
"Bábolnai Ménesbirtok",
"RTL Klub",
"Pesti Srácok",
"Wilkommen in Ungarn"
] |
Több ügy is érkezett a rendőrségtől a Híd a munka világába elnevezésű programmal kapcsolatban, az adóhatóság ezeket egyesítve nyomoz – tájékoztatta lapunkat Sárközi Alexandra alezredes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi szóvivője.
A Farkas Flórián vezetésével gründolt foglalkoztatási program az Országos Roma Önkormányzat részvételével zajlik. Az RTL Klub a múlt hónapban tudósított arról, hogy – az LMP-s Hadházy Ákos feljelentése nyomán – a Fővárosi Főügyészség elrendelte a nyomozást, amit az adóhatóság folytat le. Nem sokkal később a RomNet hírül adta, hogy a költségvetési csalás gyanúja miatt zajló nyomozás részeként a NAV emberei iratokat foglaltak le az ORÖ Dohány utcai székházában. A Magyar Nemzet most csütörtökön már házkutatásokról írt.
Farkas Flórián nem tükörbe néz
A NAV bűnügyi szóvivője lapunknak azt mondta: "A pénzügyi nyomozók házkutatásokat, lefoglalásokat hajtanak végre, tanúkihallgatások történnek." A nyomozás érdekeire hivatkozva Sárközi nem mondta el, hol – illetve kinél – tartottak házkutatásokat.
Kiderült viszont, hogy tulajdonképpen három ügyről beszélünk. "A nyomozás elrendelése óta további két ügy érkezett a rendőrségtől a Híd a munka világába projekttel kapcsolatban. Ezeket az ügyeket a folyamatban lévő nyomozáshoz egyesítették nyomozóink" – közölte Sárközi. A korrupciógyanúsnak tartott tíz- és százmilliós tételek miatt az ORÖ ellenzéki képviselői is feljelentéseket tettek. Egyikük pár hete azt nyilatkozta lapunknak: információi szerint hat esetben várható nyomozás indítása.
És ebben még nincs benne az a friss feljelentés, amit a Népszabadság pénteki számában ismertettünk: az ellenzéki roma politikusokból alakult alternatív vizsgálóbizottság több mint kétmilliárd forint felhasználását tartja jogsértőnek. Szokásos sajtótájékoztatóján Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, ha az érintettek loptak és csaltak, akkor jogi, ha hazudtak, akkor politikai felelősséget kell viselniük.
A miniszter a "kevésbé kellemes témák" között magától hozta szóba az ügyet. Aztán megkérdezték tőle, a kormány mikor engedi el Farkas Flórián kezét. Lázár megfordította a kérdést. Nem elengedjük a kezét, hanem az az elvárás, hogy ne kelljen fogni a kezét – mondta. Hozzátette, Farkasnak a tisztességét magának kell bizonyítania, magát kell megvédenie. Ha nem lesz rá képes, akkor a törvények fognak érvényesülni. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"RTL Klub",
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
A Budapest2024 Zrt. pénzt kért a közérdekű adatokért, de a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólította a céget, hogy adjon ki mindent ingyen.
A Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság 2016 januárjában hozta létre a budapesti olimpiai pályázatot koordináló Budapest 2024 Zrt.-t. A cég törzstőkéje 250 millió forint, egyik vezetője Fürjes Balázs, a kiemelt fővárosi beruházásokért felelős kormánybiztos, de az igazgatóság tagja Schmitt Pál egykori köztársasági elnök is.
A cég 2016. április 14-én tartotta a Helló Budapest 2024! Fesztivált, ahol a Budapest 2024 pályázatot kívánták ünnepelni. Az eseményen különböző sportprogramok voltak fővárosszerte, este pedig hatalmas buli zárta a rendezvényt.
Másnap, április 15-én közadatigénylésben kértük ki a Budapest 2024 Zrt.-től, hogy mennyibe került a fesztivál.
Egy héttel később a cég közölte, hogy meghosszabbítja a válaszadási határidőt 15 nappal, de azt is írták az erről szóló levélben, hogy
“A Budapest 2024 Nonprofit Zrt az olimpiai pályázatot nemzeti ügynek tekinti, ezért törekszik a pályázati folyamat során keletkezett minden olyan iratot, dokumentumot és információt megosztani a nyilvánossággal, amelyek nyilvánosságra kerülése nem veszélyezteti a pályázat sikerét, vagy nem rontja versenyhelyzetünket a versenytársakkal szemben."
Vártunk tehát türelmesen.
Május 10-én meg is érkezett Fekete Miklós, a Budapest 2024 Zrt. vezérigazgatójának levele. Ebben Fekete elnézést kért a kései válaszért, és közölte, hogy összegyűjtötték a kért adatokat, ám mivel ez többlet-munkaerőforrás igénybevételével járt, fizessünk 25 ezer forint költségtérítést.
Visszaírtunk a vezérigazgató úrnak, hogy nem értünk egyet a költségtérítéssel, mert egyrészt a cég közpénzből működik, másrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalása szerint munkaerőforrás igénybevételéért nem lehet költségtérítést felszámolni.
Erre a levelünkre már nem kaptunk választ, ezért panaszt tettünk a NAIH-nál. Beadványunkban arra hivatkoztunk, hogy a cég nem tudta, hogy ki fogjuk-e fizetni a költségtérítést, mégis összeállította a kért adatokat, vagyis nem járhatott számára túlzott mértékű munkaerőforrás-igénybevétellel, továbbá a kért adatok közérdekű adatok, és a vezérigazgató levele szerint rendelkezésre is állnak.
Augusztus elején megérkezett a Hatóság hét oldalas válasza, miszerint a Budapest 2024 Zrt. köteles költségtérítés felszámolása nélkül kiadni az általunk kért közérdekű adatokat.
Hasonló döntést hozott a NAIH júliusban is a Népszabadság beadványa nyomán. A lap a Budapest 2024 Zrt. által kötött szerződésekre volt kíváncsi, ám a cég csak 110 ezer forintért cserében akarta kiadni az adatokat. A NAIH azonban akkor is felszólította a főváros és a MOB tulajdonában lévő zrt.-t, hogy haladéktalanul és költségmentesen teljesítse az adatigénylést.
Erdélyi Katalin | [
"Budapest2024 Zrt."
] | [
"Budapest 2024 Zrt.",
"Fővárosi Önkormányzat",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Magyar Olimpiai Bizottság",
"Budapest 2024 Nonprofit Zrt"
] |
Meghökkentő információkkal találkozik, aki részletesen elolvassa a Közbeszerzési Döntőbizottság legutóbbi határozatát a Budapesti Közlekedési Központ busztendere ügyében. Ez a határozat és a beszerzés volt a mai Fővárosi Közgyűlés legpikánsabb vitatémája. A botrány Dabóczi Kálmán hétfői kirohanásával vette kezdetét, amivel a BKK-vezér a döntőbizottság 40 millió forintos bírságot kirovó határozatát kritizálta. Az iratból ugyanakkor kiderül: az elmeszelt közbeszerzéssel Tarlós István hivatala 97 milliárd forintért (!) bérelte volna ki sofőrrel és szervizzel a 150 csuklós buszt, a 3-as metró ideiglenes pótlását is szolgálva. A főváros ezzel a PestiSrácok.hu számításai szerint felállította az eddigi “kiszervezés-rekordot". Összehasonlításul: a teljes metrófelújítás várható költsége 200 milliárd forint, míg a 150 buszt 13 milliárdért örökre meg is vehetné a főváros.
Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója hétfőn a Népszavának nyilatkozva azt mondta:
“mondvacsinált, szakmailag elfogadhatatlan okra hivatkozva semmisítette meg a 3-as metrópótlóbusz-tendert a Közbeszerzési Döntőbizottság".
A D.8444/13/2016. számú döntés ugyanakkor nyilvános, a 38 oldalas indoklást végigolvasva pedig számos meglepő információt találunk a főváros által beszolgáltatott adatok között. A határozat 37. oldalán olvashatunk arról, hogy a főváros a döntőbizottság eljárásában úgy nyilatkozott, hogy a 150 csuklós busz üzemeltetési szerződésének értékét a 4 éves futamidőre 39,1 milliárd forintra becsüli, de a buszokat összesen 10 évre kívánja bérelni, 97,8 milliárd forintért. Bár a fő vitatéma a kormány és Tarlós István között az, hogy Budapest miért nem vásárol inkább magyar buszokat a kormány támogatásával, ez esetben maradjunk a Demszky-korszak óta ismert kiszervezéses megoldás vizsgálatánál. Azaz amikor a BKV infrastruktúráján üzemeltetett saját buszok helyett inkább szolgáltatást vásárol a főváros, s kilométerdíjat fizet a szervizelt, sofőrrel ellátott buszok használatáért. Korábban több közgyűlésen, legutóbb például tavaly júniusban is éles vita pattant ki a drága szolgáltatásvásárlásokról, de akkor még az volt a kritika tárgya, hogy például a VT-Transmantól, vagy a Volán társaságoktól drágán, 7-800 forint kilométeráron rendeli meg a szolgáltatást a főváros. Az akkori adatokból tudjuk, hogy egy-egy busz esetében évi 60 ezer kilométeres átlagos futásteljesítménnyel szokás számolni.
Így könnyen kiszámolható, hogy a Dabóczi Kálmán vezette BKK ezúttal felállította a költségrekordot, hiszen a megadott árakból és buszszámból 1.088 forintos kilométerdíj jön ki.
Ráadásul a főváros először még kölcsönzés helyett lengyel buszokat vett volna a 3-as metró felújítása idején szükséges pótlóbuszok biztosítására. Az akkori sajtónyilatkozatokból kitűnik, hogy 13,2 milliárd forintos áron jutottak volna hozzá a 150 új csuklós járműhöz, amihez a kormány ugyanakkor nem kíván segítséget nyújtani, mert a magyar buszgyártás támogatását venné szívesebben. Az is igaz, hogy forrásaink szerint a magyar buszok valamivel drágábbak, miközben csak az összeszerelés egyes fázisait végzik hazánkban.
Hiába kerestük a vezérigazgatót
Ma délelőtt telefonon kerestük Dabóczi Kálmánt, hogy miként drágult meg ennyire a buszok kölcsönzési díja és van-e értelme egyáltalán egy-egy busz életciklusa teljes időtartamára bérelni azt? Továbbá, hogy mennyibe kerülne a fővárosi adófizetőknek a saját buszok rezsiköltsége a BKV-nál? A vezérigazgatót ugyan elértük, de írásban ígért választ, amely délután ötig nem érkezett meg.
A döntőbizottság határozatát olvasva egyébként felmerül a gyanú, hogy “testre" szabták a méregdrága busztendert, azon ugyanis a legesélyesebb, legkomolyabb gépparkkal bíró hazai szereplő, azaz a Volánbusz Zrt. nem is tudott elindulni. A Közbeszerzési Döntőbizottság hosszan sorolja a BKK busztenderénél tapasztalt súlyos visszázsságokat. Felróják például: az ajánlattevőknek úgy kellett volna a százmilliárd forintos tenderen elindulniuk, hogy
a június 17-i kírásban nem szerepeltek olyan alapvető információk, minthogy kell-e sofőr a buszra, vagy, hogy mikortól és napi hány órában kell rendelkezésre állniuk a buszoknak? A bizottság törvénysértőnek ítélte azt is, hogy a BKK az ajánlatkérésben nem adta meg a közbeszerzés becsült értékét, azt csak külön felhívásra a döntőbizottságnak árulta el. Ekkor derült ki az is, hogy egy 42 oldalas dokumentációt készítettek elő a pályázati felhíváshoz, a pályázók mégis csak egy fél oldalas tájékoztatót ismerhettek meg belőle.
Az ominózus Népszava cikkben amúgy Dabóczi ezt is visszautasította, közölve: ők megadták, hogy olyan pályázó indulhat, aki képes 4-500 sofőrt felmutatni, ebből pedig szerinte következtetni lehet az árra és az igényekre.
A miniszter kezdeményezte az eljárást
A közbeszerzési eljárást Seszták Miklós fejlesztési miniszter kezdeményezte hivatali úton, éppen a felügyelete alatt működő Volán-társaságok kiszorítása miatt. Dabóczi mindezek ellenére úgy nyilatkozott a Népszavában, hogy ha a megsemmisített tender helyett ismét szolgáltatásvásárlásra kell pályázatot kiírniuk, a korábbin érdemben nem tudnának mit módosítani.
A hétfői vezérigazgatói nyilatkozat egyébként futótűzként terjedt el a médiában, olyan címekkel, mint a “pótlóbuszok helyett 40 milliós bírság". Csakhogy utánajártunk, s kiderült: a Közbeszerzési Döntőbizottság igencsak kesztyűs kézzel bánt a közbeszerzési törvényt számos ponton megsértő fővárossal, hiszen a 4 éves beszerzési érték (39,1 milliárd forint) 0,1 százalékára rúgó bírságot rótt ki. Úgy tudjuk, a bírság általában 1-2 százalék körül mozog, például a Magyar Nemzeti Bank alapítványai is ekkora büntetést kaptak, pedig ott nem törvénysértést, csak adminisztratív szabálytalanságokat talált a döntőbizottság. A törvény amúgy 10 százalékos, esetünkben tehát 4 milliárd forintos bírság kirovását is lehetővé tenné.
Több fővárosi politikust is felhívtunk az ügyben. Az ellenzék részéről eddig nem kaptunk választ kérdéseinkre, míg több fideszes polgármester azt mondta: ez eddig is Tarlós István és a kormány csatája volt, szeretnének belőle kimaradni.
Ma mindenki hátrébb lépett egyet
A Fővárosi Közgyűlésben ugyanakkor körvonalazódik a kompromisszum: ma 23 igen, 2 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett fogadták el azt a határozatot, hogy
“a BKV és a BKK vezérigazgatója útján gondoskodjon a 3-as metró felszíni pótlásáról a metróvonal infrastruktúra rekonstrukciójának kezdő időpontjáig, és a végrehajtás érdekében szükséges intézkedések haladéktalan megtételéről. A járműpótlást a BKV a jelenlegi járműállománya forgalomszervezési átcsoportosításával, illetve a rendelkezésre álló beruházási források igénybevétele mellett járművásárlással és felújítással, továbbá a BKK a jelenleg már megkötött, érvényes és hatályos szolgáltatásbeszerzési szerződések opcióinak kihasználásával teszi meg." Azt is tartalmazza a határozat, hogy a “járműpótlás ne a korábbi közgyűlési határozaton alapuló, új szolgáltatás megrendelése útján valósuljon meg, ugyanakkor a BKK a jogsértés hiányának megállapítása és a bírság eltörlése érdekében kezdeményezzen jogorvoslatot a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával szemben."
Na erre varrjatok gombot! – mondhatnánk, remélve, hogy Dabóczi Kálmán egyelőre késlekedő nyilatkozata segít eligazodni: orvosolja-e a főváros a jogsértést, vagy kitart a méregdrága és a hazai szereplőket kiszorító elképzelése mellett?
(Az egyes bal- és jobboldali körökben is otthonosan mozgó Dabóczi Kálmán BKK-vezér kalandos előéletével a PestiSrácok.hu több cikkben is foglalkozott, többek között ebben.)
A vezető képet Dabóczi Kálmánról és Tarlós Istvánról az MTI/Illyés Tibor készítette. | [
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Budapesti Közlekedési Központ"
] | [
"Volánbusz Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Fejbe dobta egy mikrofonnal Fót szocialista alpolgármesterét a város kereszténydemokrata vezetője egy képviselő-testületi ülésen, miután az a kezére csapott. Az esetről készült videofelvételen látszik, hogy a baloldali politikus orra felrepedt.
Botrányba fulladt Fót város önkormányzatának keddi képviselő-testületi ülése. A tanácskozáson készült videofelvétel szerint Mádly Zsolt polgármester (KDNP-Fidesz) szándékosan a szocialista alpolgármester Fábry Béla arcába vágott egy mikrofont, akinek ettől felrepedt az orra.
Aczél Sándor, a fóti önkormányzat ügyrendi bizottságának szocialista elnöke lapunknak elmondta: már több alkalommal kezdeményezték, hogy a képviselő-testület vegye napirendre a polgármester törvénysértő ügyeinek megtárgyalását, Mádly Zsolt azonban ezt rendre megakadályozta. A szocialisták szerint Mádly sorozatos törvénysértésekkel akadályozza a város működését: idő előtt berekeszti az üléseket, visszatartja az alkalmazottak fizetését, önhatalmúlag elvonja a képviselő-testület jogkörét.
A törvény értelmében a testület többségének kezdeményezésére kötelező összehívni a rendkívüli ülést, ezt kedd délutánra meg is tették. Aczél szerint a tanácskozás határozatképes volt, a polgármestert támogató képviselők is megjelentek; igaz, a jelenléti ívet nem írták alá. A képviselő szerint Mádly többször is hangosan követelte, hogy zárják be a szerinte törvénysértő módon összehívott ülést, és a képviselők hagyják el az épületet. Fábry Béla szocialista alpolgármester felolvasta a napirendi pontokat, amelyeket megszavazott a testület többsége. Eszerint kezdeményezik a bíróságnál a polgármester megbízatásának megszüntetését, és az elindítandó eljárásig kérik Mádly Zsolt felfüggesztését.
A polgármester erre Aczél Sándor szerint kezdte kihúzogatni Fábry mikrofonját, hogy így vonja meg tőle a szót. Miután többszöri kérésre sem hagyta abba, Fábry alpolgármester a kezére csapott, Mádly Zsolt erre kitépte a mikrofont, és szándékosan az arcába vágta. Az alpolgármester orra vérezni kezdett. - Az ezt követő hangoskodásban is jól hallottam, ahogyan Mádly nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illette az alpolgármestert - nyilatkozta lapunknak Aczél, hozzátéve, hogy az esetről videofelvétel is készült.
Aczél kérdésünkre elmondta, hogy az önkormányzat folyosóján ekkor már dulakodás kezdődött a polgármester támogatói és néhány civil között. A rendbontásnak a kiérkező rendőrök vetettek véget. Aczél Sándor tegnap késő délutánra összehívta az ügyrendi bizottságot, hogy a testületi döntés értelmében elkészítsék a bírósági beadványt Mádly Zsolt ellen - a tanácskozás lapzártánk idején még tartott.
Fábry Béla a Népszabadságnak nyilatkozva azt mondta: az eset után látleletet vetetett, és könnyű testi sértés miatt feljelentést tett a dunakeszi rendőrségen. "Bennünk továbbra is megvan az együttműködési hajlandóság a polgármesterrel. Ugyanakkor, miközben Mádly Zsolt azt hirdeti, hogy jogkövető ember és nem követett el szabálytalanságot, immár nemcsak jogi, hanem fizikai eszközökkel is azon van, hogy megakadályozza a tisztázó eljárást" - fogalmazott lapunknak Fábry. Hozzátette: emberileg meg tud bocsátani, de a jogi következményektől nem tekinthet el.
Szerettük volna az ügyben megszólaltatni Mádly Zsoltot is, a polgármester azonban tegnap egyik telefonját sem vette fel. Nyilatkozott viszont Cselőtei Erzsébet fideszes önkormányzati képviselő (egyben a nemrég újjáalakult fóti Fidesz elnöke), aki jelen volt az ülésen, de - mint lapunknak elmondta - az incidenst nem látta minden részletében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ülés összehívása az aljegyző szerint is törvénytelen volt. "Valóban volt némi dulakodás, de az eset véleményem szerint véletlen volt, az alpolgármester sérülése is csak felületi" - fogalmazott, majd kérdésünkre hozzátette: szomorú, hogy idáig fajultak a fóti események; jó lenne, ha a testület feloszlatná magát, ahogyan Mádly Zsolt ezt már többször is kezdeményezte. Arra a kérdésünkre, hogy a fizikai támadás miként egyeztethető össze a közszereplés erkölcsi kívánalmaival, Cselőtei azt válaszolta: "Nyilván nem helyénvaló ez a viselkedés. Mindannyian különböző vérmérsékletűek vagyunk, a polgármester úr ingerküszöbe alacsonyabban van. De a másik oldalnak is megvan a maga felelőssége" - fogalmazott a helyi Fidesz elnöke.
Fóton régóta tart a jobb- és a baloldal éles szembenállása. Néhány hónapja azért volt szükség időközi polgármesterválasztásra (ezen nyert nagy fölénnyel Mádly), mert a korábbi polgármestert elmozdították székéből. A sok szálon futó történet egyik kiindulópontja, hogy az előző fóti fideszes polgármestert (korábban független városvezető és a radikális Magyar Út Körök mozgalom tagja), Szent-Iványi Gézát a Fővárosi Ítélőtábla hetvenkét rendbeli, folyamatosan elkövetett törvénysértés miatt felmentette, pontosabban kimondta szakmai alkalmatlanságát. Szent-Iványit kétszer is felfüggesztette a helyi képviselő-testület, és fegyelmit is indított ellene. A felfüggesztést a szocialisták mellett a helyi Fidesz képviselői közül is többen megszavazták, köztük Móczár Béláné, a párt akkori helyi elnöke; jelenleg a fóti MDF vezetője. (Móczárnét épp azért távolították el és azért oszlatták fel a helyi Fidesz-szervezetet, mert együttműködött a szocialistákkal.) A Szent-Iványi eltávolítása után megüresedett fóti polgármesteri székre a szocialista Fábry és Móczárné is elindult, utóbbi ekkor még függetlenként. A kereszténydemokrata színekben ringbe szálló Mádly korábban kevésbé volt ismert a helyi politikai életben. Kampányában többek között arra épített, hogy korábbi jegyzői tevékenysége miatt jártas a közigazgatásban. Mádlyt támogatta a helyi egyházközösség is, fórumokat tartott a katolikus és a református plébánia közreműködésével. | [
"Fidesz"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Magyar Út Körök"
] |
Nem mintha sok kérdés lett volna azzal kapcsolatban, ki lesz a befutó a Magyar Honvédség június végén meghirdetett újabb – öt hét alatt, magyar nyelven benyújtandó – helikopter-nagyjavítási tenderén, de a felek most már arra sem vették a fáradságot, hogy legalább egy közleményt kiadjanak róla – mint legutóbb.
Szóval a lényeg: az orosz állami Vertoljoti Rosszii nyerte a Honvédség 12 darab Mi-24-es harci helikopterének nagyjavítására kiírt, 70 millió eurós (nagyjából 21 milliárd forintos) pályázatot; a szerződést november 8-án írták alá. Mindez egy rövid Magyar Idők-cikkből derült ki, amely arról számol be, hogy az első négy forgószárnyast szerdán már fel is pakolták Kecskeméten egy An-124-es szállítógépre, amely Szentpétervárra vitte őket, ahonnan tíz hónap múlva érkeznek vissza. A jellemzően 40 év körüli matuzsálemek – amelyek nagy része a Szovjetunióból, később pedig NDK-s örökségből került a Magyar Légierőhöz – közel öt éve nem repültek, a felújításukhoz rendelt képességeket pedig a szocialista kormányok alatt leépítették.
Noha a Magyar Nemzetnek nemrég egy kormányzati forrás igen prózaian ecsetelte, miért jó, hogy újra leszerződünk az oroszokkal – "tizenkét Mi–24-es pont tizenkét harci helikopterrel több, mint amivel most rendelkezünk" –, a dolog több sebből vérzik.
Megkerüljünk a szankciókat. A Krím 2014-es orosz megszállása miatt bevezetett büntetőintézkedések értelmében kizárólag a meglévő haditechnika fenntartására lehet szerződést kötni Oroszországgal, korszerűsítésére nem, az új eszközök és berendezések beszerzése ugyanis tilalom alá esik. Az oroszokkal korábban nagyjavíttatott Mi-17es szállítóhelikopterek esetében ez oda vezetett, hogy a legalapvetőbb korszerűsítéseket sem hajtották végre rajtuk. Magunk előtt görgetjük a gondokat. Teljesen világos, hogy egy nagyjavítás nem jelenthet tartós megoldást a Honvédség helikopteres képességeinek – helyesebben: azok hiányának – orvoslására. A Mi-24-esek esetében a mostani felújítás további nyolc év és/vagy 2000 repült óra üzemidő-hosszabbítást jelent. Stratégiai léptékű megoldást leginkább új – s lehetőleg NATO-országból származó – gépek beszerzése jelentené, amit a kormány évek óta halogat. Egyszerűen nem elegáns. Egy olyan geopolitikai helyzetben, mint a mostani – egyik szomszédunk háborúban áll Oroszországgal és NATO-ország vagyunk –, minimum érdekes, hogy egy, a saját szövetségünket veszélyeztető államot bízunk meg ilyesmivel, hogy aztán azt mondhassuk, közelítünk a NATO-ban elvárt 2 százalékos védelmi büdzséhez. Ha már mindenáron 40 éves gépeket szeretnénk ideig-óráig újra rendszerbe állítani, azt más, szövetségen belüli – például lengyel vagy bolgár – vállalatokkal is képesek lennénk megoldani.
Egy dolog viszont biztos, hiszen ezt a tender előírta: Magyarország a legolcsóbb ajánlatot választotta. Kár, hogy az már nem fog kiderülni, hányból. | [
"Magyar Honvédség",
"Vertoljoti Rosszii"
] | [
"Magyar Légierő",
"Magyar Nemzet"
] |
Takarékosság és átszervezések a HM-nél
Kevesebb jut honvédelemre jövőre, de ez nem veszélyezteti a haderő alapfeladatainak végrehajtását – hangsúlyozta Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tegnapi ülésén. A takarékoskodás miatt átszervezik a HM számos hivatalát is.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Takarékos költségvetése lesz a HM-nek a jövő évben. A NATO-elvárások szerint a mindenkori nemzeti össztermék (GDP) két százalékát kellene honvédelemre fordítani, jövőre azonban ez az arány a GDP egy százalékát sem éri el. A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságában többször is elhangzott ezzel kapcsolatban, hogy az előző évek pazarló gazdálkodása és a honvédelmi tárcánál korábban jelentősebb mértékben is tapasztalt korrupció, illetve a gazdasági válság együttes hatása miatt jóval kevesebb forrás jut a Magyar Honvédségre és a szaktárca intézményeire – olvasható a Magyar Nemzet szerdai számában, melyből további részleteket is megtudhat. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magyar Honvédség",
"Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottság"
] |
Milliárdokat talicskázhatnak ki évente az egészségügyből orvosi üzleti körök
Minden év végén állandó téma a hazai kórházak adóssága, az egészségügy alulfinanszírozottsága, az ellenzék pedig éppen ezért, szinte képtelen leszállni az oktatás-egészségügy két bites, minden primitivitást alulmúló kampányáról. Ha azonban elkezdjük felfejteni a szálakat, akkor hamar kiderül, hogy a problémák forrása legkevésbé valamely Orbán-kormány munkájában, mint inkább a "haladó, európai", balliberális kabinetek és a hozzájuk köthető csatlós cégek, vállalkozások körül keresendő. Az egészségügyi intézmények és a magántulajdonú egészségügyi vállalatok homályos összefonódásai azonban egy évi kétezer milliárd forintból működő állami terület költségvetésének zabrálására adhatnak lehetőséget. A tapasztalatok szerint pedig ahol megvan a lehetőség, ott mindig lesznek élelmes vállalkozók is annak kihasználására.
Adódik a kérdés: vajon mi köti össze egy nyírségi állami egészségügyi holding jogerősen elítélt vezérigazgatóját, egy jelenleg is nyomozás alatt álló miskolci onkológiai vonalon működő magánvállalat tevékenységét és a kórházak minden évben felhalmozódó jelentős hiányát? A rövid válasz: hasonló profilú cégek. A történet megértéséhez azonban fel kell idéznünk a hírhedt kórház privatizációt és a Gyurcsány-kormány működésének éveit. Az ötlet az volt, hogy a PPP beruházási kontrukcióhoz hasonlóan az addig csak állami kézben lévő és kizárólag a költségvetés által finanszírozott egészségügybe beszáll a magántőke is, ezzel fejlesztve a színvonalat és a úgy kompletten mindent is. Persze a gyakorlatban a kisebbségi tulajdonos magánvállalatok kapták a profitot termelő tevékenységeket, az államra maradt a veszteség vállalása, a rendszer pedig az összeomlás irányába haladt.
4 MILLIÁRD UGROTT NYÍREGYHÁZÁN
2009-ben, az aprófalvas Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egészségügyi intézmények centralizációja mellett döntöttek és egy gigaholding formájában olvasztották egybe az addigra gazdasági társasággá alakult kórházakat és rendelőintézeteket. Az akkor még erős szocialista fellegvárnak számító Nyíregyházán megalakult holding élére Kiss Zoltán Tamás került. A cég működése azonban hamar botrányba fulladt. 2012-ben Kiss már a rendőrség őrizetében várta a vele szembeni büntetőeljárás megindulását különböző közbeszerzési visszaélések miatt. Végül jogerősen 2017-ben ítélték el az egykori orvos-cégvezért három évre.
MISKOLCON JELENLEG IS ÁLL A BÁL
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház sem maradt ki az egészségügy átszervezésének kalandos történetéből. Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy a miskolci megyei kórházban miként kerülhetett az onkológiai ellátás egy bizonyos Medcenter Kft-hez, amelytől csak főigazgató váltások és hosszas huzavona után sikerült az intézménynek búcsút mondania. Ebben az esetben is milliárdos kár érhette a kórházat, így a magyar államot, az előnytelen szerződési konstrukciók miatt. A gyakorlat megértésének kulcsa az a tény, hogy tudjuk, itt zajlott hazánk történetének legdrágább sugárterápiája, valamint itt volt a legmagasabb az ilyen kezelések után járó állami támogatás. Közben viszont persze az érintették minimalizálták költségeiket, így az ott dolgozók elmondásaiból tudjuk, hogy például a rákos betegek kezelését szolgáló eszközök alkatrészei között szivárgó vizet az egészségügyi személyzet kénytelen volt konyhai mosogatószivaccsal megpróbálni felszívni.
MINDEN KONC SZÁMÍTOTT
Talán nem az ország legismertebb települése a Sárrét festői városa, Püspökladány, de a 16 ezer fős település rendelkezik egy bizonyos orvosi rendelőintézettel, aminek az átszervezése körül újabb lehetőségek nyíltak a szociálliberális üzleti körök számára. Történt ugyanis, hogy a 2000-es évek végére már igencsak ramaty állapotban lévő intézményt a városi önkormányzat fel szerette volna újítani. Azonban a kormányzati támogatás feltétele volt, hogy a városi egészségügyi szolgáltatóban kisebbségi tulajdonosként meg kell jelenjen a magántőke. Annak rendje és módja szerint, a magántőke meg is jelent egy bizonyos Mappet Kft. formájában – természetesen érezzük, hogy milyen háttérrel vehet egy magáncég bagóért 49 százalékos tulajdonrészt egy önkormányzati cégben arra alapozva, hogy ez majd százmilliós léptékű támogatást jelent annak. A rendszerbe azonban homokszem csúszott, ugyanis a cég nem kapta meg a remélt kormányzati támogatást, ellenben a kisebbségi tulajdonos "rajta maradt" Püspökladányon.
"VÉLETLENEK" EGÉSZ SORA
Az egészségügyi privatizáció kormányprogramként történő csúcsrajáratása idején későbbi elítélt holdingvezérünk, Kiss Zoltán Tamás céget alapít, amelyet tovább ad kinevezése idején bizonyos Szimilkó Tamásnak. Szimilkó ebben az időben jegyzi többek között a püspökladányi projektbe belépett Mappet Kft-t. A projekt bukásakor, miután kiderül, hogy a kormányzati támogatást a cég nem nyerte el, Szimilkó kiszállt és a Mappet egy bizonyos Dombi Imre irányítása alá és tulajdonába került. Hogy, hogy nem, de Dombi Imre már kapcsolatba kerül történetünk többi szereplőjével is. 2013-tól ugyanis tulajdonos és vezető egy Deb Consult Kft. nevű cégben, amelynek már akkor tulajdonrésze volt a miskolci botrányokban abban az időben még szintén aktív Medcenterben. A cégtől 2016-ban válik meg, méghozzá Kiss Zoltán Tamás javára – aki jelenleg is tulajdonos és vezető tisztségviselő a cégben. De ne feledkezzünk meg Szimilkó Tamásról sem, aki idővel szintén túlad portfólióján, ezek pedig egy bizonyos Gubacsi Lászlóhoz kerülnek, méghozzá ahhoz a Gubacsihoz, aki jelenleg is a Medcenter meghatározó alakja. Miután halmozni kell az élvezeteket, érdemes megállapítani, hogy Gubacsi Medcenteres érdekeltségének szintén jelentős közös üzleti érdekeltsége volt az elítélt holdingvezér által tulajdonolt és igazgatott cégekkel.
A SZÁLAKAT IS ELVARRJÁK
Feltehetné a kérdést az olvasó, hogy mi végre idéztük a milliárdos botrányok történetébe Püspökladány rendelőintézetének ilyen szemmel nézve marginálisnak tűnő kálváriáját. Nos a válasz az, hogy az elsőre gyakran megfoghatatlannak tűnő milliárdos károkozások mellett így lehet szemléletesen érzékeltetni, hogy a kellően kártékony, élősködőkhöz hasonlítható módon működő cégek miként tudják a szakadék szélén hagyni tízezrek egészségügyi alapellátását. Emellett pedig azért is érdemes ezt az esetet megvizsgálni, mert ha valakiben kételyek merülnének fel, hogy a fentebbi összefüggések mindössze egy rosszindulatú oknyomozás által láttatni akart helyzetet írnak le, akkor érdemes a püspökladányi egészségügyi szolgáltató cég ügyvezetői székének sorsára fordítani figyelmünket. Rövid közjátékot követően ugyanis a cég élére – immár a Mappet kiszállása után, de egyben a megdöbbentő, hogy ennek ellenére is – egy bizonyos Komróczy Károly került. Komróczy azonban szintén nem tűnik egy véletlenül érkező jelentkezőnek, hiszen éppenséggel három céget is közösen jegyzett a múltban Kiss Zoltán Tamással. Komróczy jelenleg is tartó ügyvezetői megbízatása ennek fényében pedig szintén érdekes kérdéseket vet fel.
Természetesen a fentebb leírt tényszerű adatok és összefüggések ugyan mindenben megfelelnek a valóságnak, de a szükséges konzekvenciák levonása már kizárólag az olvasó és a döntéshozók kompetenciája.
Ha ezidáig nem lett volna elég hajmeresztő, hogy az egészségügyet milyen hasonló profilú cégek karjai fonhatják át, akkor érdemes ezen vállalkozások természetéről is szót ejteni. A rákbetegek szenvedéseivel egyidejűleg nagyot szakító Medcenter múltjából ugyanis minden oldalról csontvázak dőlnek ki. Tragikomikus, egyben elképesztő körülmény ugyanis, hogy az onkológiai ellátásban résztvevő cég életét papíron hosszú évekig igazgatta egy Hosszúpályiban főállású tanyagondnokként dolgozó férfi.
A cégek számokban
Pontosan az üzleti titkok miatt megbecsülni sem tudjuk, hogy a bevezetőben említett három szereplő körüli egészségügyi üzlet milyen nagyságrendben szivattyúzhatott ki közpénzeket az egészségügyből, de sokat mondó információ, hogy a biznisznek elvileg a leszálló ágát jelentő 2018-as esztendőben is, pusztán az említett szereplők között kapcsolatot jelentő cégek árbevétele meghaladta a 3 milliárd forintot, de a cégek még névértéken is legkevesebb 2 milliárd forintot értek. Mindezek pedig felvetik a kérdést: valóban alulfinanszírozott a magyar egészségügy egyes része? Valóban kevés az a mára nagyságrendileg 2 ezer milliárd forint évente, amiből működhet ez a szektor? Vagy esetleg néhány igencsak problémás elem csapolja a közös kasszát?
A vezető képen Kiss Zoltán Tamás látható. Fotó: szon.hu | [
"Medcenter"
] | [
"Mappet Kft-t",
"Deb Consult Kft.",
"Medcenter Kft-hez",
"Mappet Kft.",
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház"
] |
Az eseményen feltűntek a 2018-as választás kamupártjaihoz köthető figurák is.
November 5-re hirdetett tüntetést Gődény György testépítő-gyógyszerész-járványszkeptikus a Kossuth térre. Az tüntetést unortodox módon nem Facebook-eseményben hirdette meg, hanem a Facebook-oldalára töltött fel egy videót, ami jeleneteket tartalmaz a V mint vérbosszú című filmből, részleteket mindenféle tünetésekből; a videó másik felének zenei aláfestése pedig a Tankcsapda Mi a fasz van című slágere.
A videóban többek között a V mint Vérbosszú fináléjának egyik kulcsmomentuma is feltűnik, ami után Gődény megkérdezi, hogy "Értitek?". Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy fel akarja robbantani a parlamentet, ehelyett azonban a tüntetésen a változás elérésnek egy sokkal szelídebb módját jelentette be:
a pártja elindul a 2022-es választáson és mind a 106 választókerületben egyéni képviselőjelöltet is állít.
A pártját úgy hívják, hogy Normális Élet Pártja, és már 2020 nyarán bejegyezték.
Gődénynek már volt dolga pártokkal
Mint ismert, Gődény György a 2018-as választáson is elindult a Közös Nevező Párt listavezetőjeként. A választáson sikertelenül szereplő párt nem fizette vissza kampányra kapott 153 millió forintos állami támogatást, ami miatt költségvetési csalás gyanújával folyik nyomozás ellene. A Partizán oknyomozása szerint a Közös Nevező Párt együttműködött egy az állami támogatás lenyúlására szakosodott kamupártokat működtető hálózattal. Ezt a hálózatot a Partizán szerint a 2009-es, képviselői költségtérítéses népszavazást megszervező Seres Mária és férje, Stekler Ottó politikai kalandor tarthatja össze;
az utóbbi szintén jelen volt Gődény péntek esti tünetésén.
Róluk Gődény az Azonnalinak a tüntetés előtt azt mondta: ők nem vesznek részt a pártban, bár Steklerről elismerte, "ő általában segít a szervezésben, mert rutinja van ebben." Az Azonnalinak arra a kérdésére, hogy a Normális Élet Pártja 2018-hoz és a Közös Nevező Párthoz hasonlóan tagja lesz-e egy "pártcsaládnak", Gődény úgy fogalmazott:
"Nincs család, nincs szórakozás, csak a Normális Élet Pártja. Nagyon sok munkák van benne, hogy felállt a 106 egyéni jelölt."
Mint elmondta, nem bízzák a véletlenre, már decemberben elkezdik keresni a támogatókat, akik majd aláírják a jelölőíveket. Gődény kiemelte: a 106 képviselő egyike sem párttag.
A vírusszkeptikus gyógyszerész kifejette: a párt által meghirdetett polgári engetlenséggel a kormányrendeletre reagálnak, ami a munkáltatók kezébe adja annak lehetőségét, hogy kötelezővé tegyék az oltást a munkavállalóiknak.
Arra a kérdésünkre, hogy a nyugat-európai több tízezres tüntetésekhez képest Magyraországon a járványügyi intézkedések ellen miért lépnekl fel viszonylag kevesen, Gődény azt mondta: a magyaroknak nem sikerült az "átalakulás" a sziocialista érából, és
"a magyarok egyszerűen félnek".
Best of járványszkepticizmus
A délután négy órára meghirdetett eseménynek több felszólalója is volt.
Gődény György egy talkshow keretében meginterjúvolta Szilviát, a párt debreceni képviselőjelöltjét. Ő az egészségügyben dolgozott, de ezen a területen nem folytathatta a munkát, mert nem volt hajlandó beoltatni magát. Elmondta, hogy emiatt miféle sérelmek érték más emberek részéről, illetve azt is, hogy ő megtiltotta a családjának, hogy beoltassák magukat.
Szerinte ami folyik az oltások kapcsán, az
"rohadt nagy népbutítás".
Azt állította, hogy egészségügyisként csak oltottakkal volt dolga, illetve azt is kifejtette, hogy ha valakinek nincs baja az oltástól, az azért van, mert placebót kapott.
Gődény ezután kifejtette, hogy "országos felelőtlenség" volt kötelezővé tenni az egészségügyi dolgozók oltását, amikor ugyanis véget ér a veszélyhelyzet, az egészségügyből emiatt távozók visszamehetnének dolgozni, erre már biztosan nem lennének hajlandók. Gődény szerint a beoltottak ugyanúgy továbbadhatják a fertőzést, mint a nem beoltottak.
Ezt követően a párt egy másik képviselőjelöltje, Tomasovszki László klinikai szakpszichológus tartott egy hosszú és roppant szerteágazó beszédet, amiben különféle statisztikákkal igyekezett cáfolni a járvánnyal és az oltásokkal kapcsolatos hivatalos kommunikációt, majd Gődény vele is elbeszélgetett a tömegmanipulációról,
amiben Tomasovszki goebbelsi módszereket fedez fel.
Gődény szerint "úgy működik az oltás, mint Magyarország". Elmondta: változást fognak generálni ebben az országban, meg akarják akadályozni a politikusok ámokfutását. A maszkot marketingeszköznek tartják, ami szerintük csak azért van, hogy lássuk, hogy járvány van.
Az eseményen felszólalt Victor C. Fields "alkalmazott táplálkozás tanácsadó, életmódszakértő, epidemiológus hallgató és gyakorló természetgyógyász" is. Az angolszász neve ellenére tökéletes magyarsággal beszélő fiatalember a kormányrendelet bírálta, ami lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy az alkalmazottaikat kötelezzék az oltásra.
Kristóf, a párt egyik budapesti képviselőjelöltje a saját környzetéből vett példáit helyezte bele a járványszkepticizmus széles keretébe: állítása szerint a gyermekének az iskolájában a tanárok 98 százalékát beoltották, mégis kötelező lesz a maszkviselés és az egyik osztály karanténba megy. Kristóf szerint ez azt mutatja, hogy az oltás nem működik.
Az esemény sztárfelszólalója dr. Tamasi József volt, aki Gődénnyel együtt alapította meg Orvosok a tisztánlátásért nevű szervezetet, és Gődény mellett a járványszkepticizmus egyik arca. Tamasi beszédében birkáknak nevezte azokat, akik hisznek az oltásban és a járvány létezésében.
Az esemény végén néhány spontán felszólaló is megosztotta a közönséggel az oltással és a járvánnyal kapcsolatos tapasztalatait és gondolatait, majd
Gődény még bejelentette, hogy népszavatást kezdeményez arról, hogy legyen minden nap állami ünnep, hiszen azokon nem kötelező betartani a járványügyi intézkedéseket.
A tüntetést közvetítettük az Azonnali Facebook-oldalán, alább lehet teljes egészében visszanézni:
NYITÓKÉP: Tóth Csaba Tibor / Azonnali | [
"Normális Élet Pártja"
] | [
"Közös Nevező Párt",
"Orvosok a tisztánlátásért"
] |
Blikk-exkluzív! "Kéne valamiféle rendelet, amit k.rva gyorsan össze kell pakolni" – Itt a Völner-ügy lehallgatott hívásainak 2. része – Íme, az újabb felvételek!
Itt vannak az újabb részletek azokból az exkluzív hanganyagokból, amely a Schadl–Völner-ügyben jutott a Blikk birtokába. Elnéző egyetemi vizsgáztatás, végrehajtói helyekre kiírt pályázatok, nem kívánt végrehajtó ellen rendeletalkotás. Hallgasson bele!
A megszerzett hanganyagok alapján hétfőn megírtuk többek között Völnerék sértettségét amiatt, hogy lefoglalták a drága autójukat, illetve, hogy mennyire nem ment egy virágnyelven folytatni próbált beszélgetés Schadlék széfjével kapcsolatban.
Blikk-exkluzív! Hallgassa meg a Völner-ügy lehallgatott anyagait – Íme, a felvételek!
Ezek mellett a lehallgatások révén nyoma maradt annak is, miként lökdösik át a hallgatókat az egyetemi vizsgákon a végrehajtási jogász szakjogász-képzésen. A KNYF tájékoztatása alapján egyébként emiatt nem nyomoznak.
Völner: "Meg azt mondom, az egyetemekre nem panaszkodhatnak a hallgatók, mert amíg tudták, azért tartották őket, tehát nem mondhatni, hogy rosszindulatúak voltak."
Schadl: "Hát, most nem is kérdés. Őszintén itt beszámoltak olyan dolgokat is, hogy ha valaki 15 éve elvégezte az igazságügyi szakértői képzést, s anno mondjuk megcsinálta a régi Ptk., régi Be. vagy a régi Btk. alapján, még azt is beszámolták neki... Sőt, egyébként ettől eltekintve Pécsett mindenkit, aki egy kicsit bizonytalan volt, mindenkit kimostak a sz.rból, hogy jó, van némi esély, akkor csináljuk. Olyat is, aki egy kicsit billegett, és mondták, hogy nem valószínű, hogy be fogja fejezni."
Továbbá végig lehet követni a beszélgetések által azt is, miként zajlott a végrehajtói pályázatok kiírása, mert Völner Pál és Schadl György folyamatosa egyeztettek arról, mi lenne jó számukra.
Völner: "Szerintem így egyben jobb, mert egybe írjuk ki, és akkor gyakorlatilag nem kell ugyanazokat az embereket többször..."
Schadl: "Ez így van, ez így van, mert egyébként, aki ugye, nem kerül be, ha négy csomagba írjuk ki, akkor mind a négyszer el fog jönni, mind a négyszer meg kell hallgatni."
Egy másik beszélgetés során az alábbiak hangzottak el a volt miniszterhelyettes és Schadl György között:
Schadl: "Bocsánat, csak közben mi is a Katival helyzet értékeltünk. Mondtam neki egy dolgot, amit te említettél, hogy igazából a hülye előzetes jogvédelmük miatt gyakorlatilag nem üres a hely.
Völner: "Igen, ilyen van, de mondom akkor legfeljebb azt a kettőt nem írjuk ki, de a többit ki tudjuk írni attól... Akkor mondom, azt a kettőt, nem indítjuk, hogy ha véletlenül fellebbezés onnan befut, akkor utána meg rögtön ki kell írni... De elvileg azt kellene végiggondolnunk, hogy a közjegyzőknél kiírnak olyan helyet is, ami még betöltött hely, csak látszik, hogy mikor üresedik. Tehát gyakorlatilag még azt is megtehetjük, hogy kiírunk egy helyet, és nem hirdetünk eredményt... Csinálhatjuk azt is, hogy az eredményhirdetésnél, tudod, egy lyukat hagyunk, és gyakorlatilag mindenki egy sorral hátrébb kerül."
A pályázatok kiírásával kapcsolatban Schadl György több utasítást is adott a végrehajtói kar hivatalvezetőjének (K.-nak).
Schadl: "Na, visszahívott a Pali. Abban maradtunk, hogy a Sz. benne legyen, ez a négy ne legyen benne. Ez a kettő, amit jóváhagytak, a másik kettő, ahol még nem volt döntés... És küldjük be szépen, és ő hétfőn aláírja, és akkor hozhatjuk is el."
Amire Völner Pál egy másik hívásban így reagált "Na akkor átküldtem a levelet K.-nak, illetve most már átküldi T. is azzal a négy hellyel kapcsolatban.... És az tud indulni."
A pályázatok kiírása után bőven akadt jelentkező. Egy idősebb férfi is köztük volt. Az illetőnek Schadl György semmit nem ígért, de aztán egy ismerősével folytatott beszélgetés alapján jól kiröhögték az illetőt.
X.: "Gyuri, figyelj, megmondom őszintén, hogy a pályázatról lenne szó, és akkor te is el tudod dönteni. Most láttam, hogy kiírtak 35 helyet, hogy arról tudnánk-e beszélni."
Schadl: "Persze, bár azt nem tudom, hogy mennyiben tudok újdonságot mondani neked..."
X.: Gondolom, azért ha valaki tud ebben újdonságot mondani, akkor az úgy vélem, te vagy."
Schadl: "Részemről abszolút támogatandó az ügy, nem gondolom, hogy az IM-nek ellenvetése lesz."
Aztán szó esik arról is, hogy miként kell fellépni egy végrehajtó ellen, ha az érdek éppen azt diktálja. Erről Schadl nemcsak Völner Pállal beszélgetett, hanem az Igazságügyi Minisztérium más munkatársaival is.
Schadl: "Ha felfüggesztenek vagy valakit felállítanak, akkor mindenkit a saját irodája helyettesít. Mert ugye, gyakorlatilag a Vh. (A bírósági végrehajtásról szóló törvény a szerző.) ezt nem szabályozza. Csak az van benne, ami arra vonatkozik alapvetően, hogy ha 30 napon belül van távol a végrehajtó, akkor saját irodáján keresztül kell helyettesíteni. És R. (egy felfüggesztett végrehajtó) ugat, hogy a saját irodáján át helyettesítsék, és őt illesse meg az árbevétel, amihez nyilván nem fogunk hozzájárulni. De addig is kéne valamiféle rendelet, amit k.rva gyorsan össze kell pakolni. Mi összerakunk egy tervezetet, de nagyon égeti a talpunkat a sztori, mert a..."
X.: Nálunk marad a sztori, az IM-ben marad ez a rendelet. Nem kell vele megvárni a hatóságot."
Schadl: "Nem. Ezt egy hónapon belül meg kell szülnünk. Meg addig is gondolkodjál már rajta légy szíves, milyen állásfoglalást, akármit tudunk kiállítani, mert a P. lett helyettes (P. egy másik végrehajtó), és elvitte az iratokat, és az R. már ott tart, hogy feljelentette a P.-t, bűnpártolásért már feljelentette K.-t, és előre fenyegetőzik, hogy feljelenti a Varga Juditot bűnpártolással, meg a Völnert is."
Tavaly decemberben írtuk meg, hogy a végrehajtói helyekre pályázók közül jórészt azokat hirdették ki nyertesnek, akik elfogadták Schadl György feltételeit, így beindíthatták a praxisukat. Az irodák beindításához Schadl még pénzt is adott, hogy aztán az osztalék nagy részét magának követelje.
Ismert, a KNYF korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen. A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával.
Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt adott a politikusnak – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot –, hogy az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását felhasználja az elnök érdekeiért. Az ügyészség Schadlra 10 év, míg Völnerre 8 év börtönbüntetést kért, továbbá 200, illetve 25 millió forint megfizetését.
Elég volt egy telefon... de vajon dől-e tovább a dominó a Völner-ügyben? | [
"Igazságügyi Minisztérium"
] | [
"Varga Judit",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] |
A BKV-vezetők évi hat nap plusz szabadságot kapnak a stresszre, és arra hivatkozva, hogy otthon is sokat dolgoznak, derül ki abból a jelentésből, amelyet a cég felügyelőbizottsága számára készítettek. A BKV-nál az RTL híradó megkeresésére azt mondták, hogy csak a vezérigazgató nyilatkozhat a plusz szabadságokról és a végkielégítésekről, azonban Kocsis István nem állt kamera elé.
Vitézy Dávid, a BKV Felügyelőbizottságának tagja
azt nyilatkozta az RTL-nek, hogy a következő FB ülésen hétfőn azt
javasolja, hogy minden 5 millió forint fölötti összegről készüljön
lista. A fővárosi közgyűlés egyébként augusztus 27-én foglalkozik a
BKV-s végkielégítések ügyével.
Kocsis István a BKV Zrt. vezérigazgatója az ATV Pont7 című műsorában az esetleges távozását firtató kérdésre azt válaszolta: nem foglalkozik politikai torzsalkodással, a tulajdonos bármikor leválthatja. Kiemelte, hogy a tulajdonossal együttműködésre törekszik és a BKV előtt álló nagy feladatokra igyekszik koncentrálni. "Számomra ez egy kihívás, szeretném bebizonyítani, hogy ha hagyják, akkor lehet segíteni a cégen és a tulajdonoson is" - mondta a BKV vezérigazgatója.
Arra a kérdésre, hogy miért ilyen nagyok a prémiumok a BKV-nál, azt válaszolta: a határozatlan idejű szerződésekkel való foglalkoztatást megszüntető új struktúrát 2007-ben, két évvel az ő kinevezése előtt hozta létre a vezérkar. Mint mondta, az akkori vezetés azt vizsgálhatta a döntéskor, hogy az alapbér legyen kisebb, a prémium pedig inkább nagyobb.
Kocsis István leszögezte, hogy a jelenlegi rendszert nem tartja jónak, ezért azt javasolja majd az igazgatóságnak, hogy térjenek vissza a határozatlan idejű szerződésekre, titoktartás nélkül. Kiemelte, hogy működése alatt negyedére szorította vissza a tanácsadói kifizetéseket. | [
"BKV"
] | [] |
Négy építési megbízás után, újfent konzorciumi tagként, a legnagyobb hazai stadionberuházás, az új Puskás Stadion bontási munkálatait is a ZÁÉV Zrt. nyerte el. Ezúttal a Föld-Trans 2001- Kft.-vel együtt dolgozik a cég, hogy mennyiért, azt egyelőre nem hajlandó elárulni a Nemzeti Sportközpontok. Az új, 68 ezer férőhelyes Puskás Stadionnak 2019-re kell elkészülnie, legalább százmilliárd forintba fog kerülni, a korábbi terveknél kevesebbet fog tudni és csak a futballnak fog otthont adni. A ZÁÉV tavaly tulajdonost váltott, emögött sokan Mészáros Lőrincet vélték felfedezni, de a menedzsment két tagja lett a tízmilliárd forint feletti bevételű építőipari cég új tulajdonosa.
Február közepén adták a munkaterületet, és nem sokkal később meg is kezdődött a leglátványosabb hazai stadionberuházás, az új Puskás Stadion építésének előkészítése. Ha elkészül, egy 68 ezer férőhelyes futballstadion fog itt állni, és a jelenlegi tervek szerint százmilliárd forintba fog kerülni.
A napokban megkezdték az 1953-ban még Népstadionként átadott és mostanra vészesen elhasználódott aréna bontását, a kerítésen túlról is jól látszódik, hogy a székek már eltűntek az egykor százezer embert is befogadó létesítmény lelátóiról.
A munka nyolc hónapig fog tartani, október 5-ig kell elvégezni a bontást, körülbelül 50 ezer köbméter betont és vasbetont kell szétszedni és ezt száz százalékban újrahasznosítják. El kell hordani 175 ezer köbméter földet is; ennek egy részét visszatöltik a területre, részben pedig máshol hasznosítják újra, illetve lerakóhelyre kerül.
A terület kerítésén látható nagy táblákról kiderül, hogy a bontást a ZÁÉV Zrt. és a Föld-Trans 2001 Kft. végzi közösen, hogy milyen összegért, azt nem árulta el a munkálatok megrendelője.
A Puskás Stadion beruházója a Nemzeti Sportközpontok, míg az NSK honlapjáról is kiderül, hogy a "projekt programja és felügyelete dr. Fürjes Balázs egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházások irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos alá tartozik." Az NSK-nak több mint két hete küldtük el a kérdéseinket a nyílt közbeszerzési eljárás eredményét illetően, de választ nem kaptunk, és a Közbeszerzési Értesítőben sem jelent meg hirdetmény az eredményről.
Viszont mindenközben megjelentek termelési riport jellegű híradások a Magyar Időkben, illetve az M1 Híradójában. Ezek a beszámolók azonban szemérmesen hallgattak a munka összegéről és a kivitelezőkről egyaránt.
A hasonló munkálatok értékéből, valamint a Puskás léptékéből kiindulva legalább 500 millió és egymilliárd forint közötti lehet a megbízás értéke.
Tovább száguld a ZÁÉV
Aki kicsit is figyeli a tavaly ősz óta ismét felpörgött stadionépítési lendületet, annak nagyon ismerős lehet a ZÁÉV Zrt. neve: a cég konzorciumi partnerekkel elnyerte már az MTK stadionjának kivitelezését (6,1 milliárd forint – partner: West Hungária Bau Kft.), a szombathelyi Haladás-sportkomplexum munkálatait (13,1 milliárd forint – partner: Swietelsky Magyarország Kft., ennek a beruházásnak a részleteiről itt olvashatnak bővebben), illetve a ZTE zalaegerszegi stadionjának a befejezési munkálatait (1,148 milliárd forintért a Pharos ’95 Kft.vel, amely cég történetesen a stadiont használó ZTE-t is birtokolja és tulajdonosa a jelek szerint jó viszonyt ápol Mészáros Lőrinccel is.).
Vagyis a ZÁÉV a Puskás-bontáson kívül is több mint 20 milliárd forint feletti stadionépítésben vesz részt négy helyen.
A ZÁÉV-vel kapcsolatban nem ez az egyetlen érdekesség. A zalaegerszegi székhelyű céget, Zala megye legnagyobb nettó árbevételű vállalkozását már a Simicska-Orbán konfliktus nyílt kirobbanásakor úgy emlegették, mint a Közgép utáni időszak egyik potenciális főszereplőjét a magasépítési közbeszerezések terén. Ezzel egy időben tulajdonosváltáson is átesett.
A vezérigazgató Peresztegi Imrére hivatkozva tavaly áprilisban a Napi.hu azt írta, hogy "a részvények többségét birtokló tulajdonosok értékesítették részvényeiket egy nemrég alakult vagyonkezelő cégnek, amelyet – az építőiparban is érdekelt – magyar magánszemélyek alapítottak. Hogy mely társaság a vevő, azt az értékesítés lezárásáig nem kívánta elárulni a vezérigazgató, a folyamat várhatóan a félév végéig lezárul."
A tulajdonosváltással kapcsolatban elterjedt az a szóbeszéd az iparágban és Zalaegerszegen is, hogy a vevő vagyonkezelő cég tulajdonosai között ott van a Mészáros és Mészáros Kft., valamint maga Mészáros Lőrinc is. Ezt a pletykát azonban Peresztegi cáfolta a Napi.hu-nak, és a cégadatokban sincs ennek nyoma.
A 2013-ben 11,47 milliárd forint, 2014-ben 13,309 milliárd forint nettó árbevétellel zárt ZÁÉV jegyzett tőkéje 1,041 milliárd forint, a cég főrészvényese július óta a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. A tavaly márciusban bejegyzett Pannon Speed Pro többségi tulajdonosa a fentebb idézett vezérigazgató, Peresztegi Imre, és vétójogot biztosító részvénnyel bír a cégben Istenes István, a ZÁÉV termelési igazazgatója is.
Vagyis a menedzsment két tagja tavaly többségi tulajdonos lett az akkor 641 millió forint jegyzett tőkéjű társaságban, majd közel 400 millió forintos tőkeemelést hajtott végre.
A Puskás-bontásban érdekelt másik szereplő, a Föld-Trans 2001 Kft. kisebb volumenű vállalkozás, bár 2013-ban és 14-ben is egymilliárd forint feletti nettó árbevételt ért el. A Föld-Trans sem teljesen ismeretlen stadionügyben, 2013-ban a Fradi-pályát bontotta el. Arról cikkezett tavaly szeptemberben a Menedzsment Fórum, hogy az FTC labdarúgó-szakosztályát 2013-ban 52 millió forinttal támogatta a cég. De a Föld-Trans felbukkant a Puskás Akadémia támogatói között is 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben egyaránt.
A Föld-Trans nem szokott nagy megbízásokat elnyerni közbeszerezési eljárásokon, tavaly egyetlen munkához jutott így: a Liget Budapest részeként épülő "Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK)" bontását végezheti nettó 148 millió forintért. A hatalmas méretű múzeumi raktárat a Városliget szélén, a volt Szabolcs utcai kórház területén építik fel.
Még 2011-ben vágtak bele
Embert próbáló lenne röviden bemutatni, hogyan jutottunk el az elaggott Népstadion lebontásáig, elég, ha felelevenítjük, hogy az Orbán-kormány 2011-ben döntött a Puskás Stadion és környékének megújításáról.
Az elhatározásból 2013-ra lettek konkrét tervek és már ekkor 100 milliárd forintos bekerülésről volt szó – csak éppen a koncepció volt teljesen más. A "stadion a stadionban" koncepciót választották (némileg hasonlatosan ahhoz, ami Lipcsében történt az egykori Zentralstadionnal), vagyis a Népstadion betonkarimáján belül alakították volna ki az új stadiont, adta hírül a Nemzeti Sportközpontok.
"Az új nemzeti stadion alkalmas lesz a legrangosabb labdarúgó-mérkőzések, valamint nagyszabású koncertek megrendezésére, és egyben – a régi stadion lelátója és az újonnan épülő lelátó közötti rész befedésével – létrejön egy több tízezer négyzetméteres edzőközpont" – áll az NSK honlapjának 2013-as beszámolójában.
Eleinte 2016, illetve 2017 hangzott el a befejezés időpontjaként, de a kezdés egyre jobban csúszott. Aztán az MLSZ 2014-ben megpályázta, majd elnyerte a 2020-as futball-Eb négy mérkőzésének rendezési jogát (ezt az Eb-t nem egy országban, hanem Európa több országában, "szétszórva" rendezik majd), így sürgetővé vált a beruházás. Közben be is mutatták az új épület látványterveit.
2015 májusában azonban Fürjes Balázs a Népszabadságnak nyilatkozva bejelentette, hogy a százmilliárdos keretbe nem férne bele egy ennyire összetett koncepció megvalósítása, így a futballstadion ötletére rárakódott elemeket "le kell hántani".
Vagyis kimarad az új Puskásból a korábban ígért funkciók sora: így nem lesz benne 180 szobás szálloda, konferenciaközpont, irodaház, sportmúzeum, diagnosztikai labor, üzletek, éttermek, mélygarázs, panoráma futópálya, konditerem, kisebb sportcsarnokok és rendőrőrs sem. A látványtervek szerint a stadion a stadionban koncepcióból pedig annyi marad, hogy a Népstadion jellegzetes pilonjait mintázó (feltesszük, az elhasználódott betonépítményeket elbontják) lépcsőházak fogják kívülről övezni az új arénát és ezzel a korábbit idéző homlokzatot adnak neki.
3,5 milliárd már elment a tervezésre
Az új Puskás tervezése tehát pont ellentétes utat jár be, mint a másik most zajló nagy budapesti sportberuházásé, a Dagályé: az úszókomplexumnál ugyanis pont, hogy bővítettek az eredeti elképzelésen, azért mert időközben a főváros pályázott a 2024-es olimpia megrendezésére. A Puskás esetében azonban lesz egy százmilliárdos, csak futballra használható stadionunk, így ha Budapest olimpiának ad otthont, akkor kell egy másik ugyanekkora aréna a játékok főstadionjának. Az újabb legalább 100-140 milliárd forint lesz.
A Puskás Stadionra eddig legalább nettó 3,5 milliárd forintot költött az állam, ez a tervezésre ment el. Mivel a Népstadiont az egykori Középülettervező Vállalat tervezte, a kizárólagos jogok védelmére hivatkozva csak a cég jogutódjával, a Középülettervező Zrt.-vel (Közti Zrt.) tárgyaltak az új tervek elkészítéséről.
Ahogy a Napi.hu összefoglalta, 2013-ban nettó 2 milliárdért szerződtek a Köztivel, 2014-ben nettó 650,8 millió forint, míg 2015-ben 801,6 millió forint értékben kapott megbízást a tervek kiegészítésére.
Az építkezés – amelyre idén 35,888 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés – legkorábban októberben kezdődhet, egyelőre nem indult el a közbeszerzési eljárás a kivitelező kiválasztására. A tippeken azonban nem kellene sokat gondolkodnunk.
Csepregi Botond | [
"Nemzeti Sportközpontok",
"Föld-Trans 2001 Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ",
"Pharos ’95 Kft.",
"Pannon Speed Pro",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Középülettervező Zrt.",
"West Hungária Bau Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Magyar Idők",
"Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt.",
"Swietelsky Magyarország Kft.",
"Menedzsment Fórum",
"Föld-Trans 2001- Kft.",
"Puskás Akadémia",
"Közti Zrt.",
"Középülettervező Vállalat"
] |
Három ponton is módosít az Orbán-kormány a magyarországi EU-támogatási rendszeren, így nagy valószínűséggel elkerülhető, hogy Brüsszel felfüggessze az EU-s pénzek kifizetését - írja a Portfolio.
Módosítja a kormány az állami pályázatértékelői rendszer egyik alappillérét és összességében gyengül a Miniszterelnökség befolyása a pályázati döntéshozatalra. A változtatások a brüsszeli kritikákra adott konkrét lépések. Több területen is jelentős problémákat lát ugyanis az Európai Bizottság a hazai EU-támogatási rendszerben, és ha egy végső jelentés is ezeket állapítja meg, akkor Brüsszel az összes uniós támogatás kifizetését automatikusan felfüggeszti Magyarország felé – írja a Portfolio.
A magyar hatóságok a hónapok óta zajló komoly vitákra tekintettel nem merték kiküldeni az itthon keletkezett támogatási számlákat brüsszeli kifizetésre, ezért elkerülhető volt a felfüggesztés megindítása. Emiatt azonban lefogyott a pénz az itthoni támogatás-kifizetési számlákról és egy minapi kormánydöntéssel 800 milliárddal felfelé ki kellett nyitni az uniós programokkal kapcsolatos költségvetési fejezet felső korlátját.
A rendelettel a 2014-2020-as ciklus forráselosztásának szabályai három ponton változnak.
A területi Irányító Hatósági (IH) vezetői maguk dönthetnek a nyertes projektek végső listájáról, nem kell egyeztetniük a Miniszterelnökséggel, bár az előzetes szakmai ellenjegyzést továbbra is az uniós forrásokat koordináló vezetőtől kell beszerezniük.
Az egyes projektek projektértékelőit ezentúl szintén az IH-vezetők jelölik ki, nem a Miniszterelnökség. Ráadásul már ők határozzák meg azt is, hogy egy projektet hány embernek kell értékelnie.
A kormánynak ezentúl írásban kell megindokolnia, ha valamelyik állami intézményt ki akarja zárni egy pályázatból. Ráadásul a kiemelt projekteket is értékelnie kell az IH-vezetők által kijelölt legalább két főnek. Erre azért volt szükség, mert a kormány eddig viszonylag sok projektnél előre eldöntötte, hogy mely állami intézmények lehetnek a nyertesek. Ezt előre nem is kellett írásban indokolni, és a pályázatot sem kellett értékelni – írja a Portfolio. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Európai Bizottság",
"Irányító Hatósági"
] |
Mester László, az MSZP egyik legsikeresebb polgármestere nem indul el ősszel újra a tisztségért. Döntésének okairól levelet írt a pártvezetésnek. Most lapunknak is kifejti.
– Tizenhat év után nem indul polgármesterjelöltként a XVIII. kerületben. Ön egyike a legrégebben hivatalban lévő szocialista városvezetőknek. Viszszavonulásának indokaként főként az MSZP-n belüli állapotokat említette. Mit értett ez alatt?
– Remélem, hogy talpra tud még állni az MSZP. Ahogyan az a levelemből is kiderül, érkeztek hozzám megkeresések az elmúlt években, és sokan biztattak, induljak el független jelöltként, hiszen így is nagyobb volna a támogatottságom, mint a pártomnak. Az MSZP-nek alapító tagja vagyok, itt a kerületben én voltam az első elnök. Az elmúlt húsz évben nemcsak sikeres esztendők voltak, az én értékrendemmel és gondolkodásmódommal nem fér össze az, hogy azért, mert az MSZP-t elhagyva esetleg könnyebben újraválasztanának, ott hagyjam a pártomat. 1994-ben választottak meg Pestszentlőrinc–Pestszentimre polgármesterének – akkor a párt felszálló ágban volt –, az első önkormányzati ciklusban még egyedüli szocialistaként ültem a képviselő-testületben. 1998-ban sem volt könnyű szocialista jelöltként elindulni, 2006-ban pedig ebből a szempontból kifejezetten kemény volt a helyzet: olyan polgármesterek kényszerültek megválni hivataluktól, akikről mindenki azt gondolta, erős a helyi beágyazottságuk, és helyben rendkívül sikeresek. A XVIII. kerületet akkor is sikerült "megtartani". Az áprilisi országgyűlési választásokon azonban már látszott, hogy a politika szinte teljesen átszőtte a közgondolkodást, még helyben is. A választások után ismerősök és ismeretlenek is megállítottak, és azzal vigasztaltak, hogy a szavazatuk nem nekem, hanem a pártomnak szólt. Ettől még a tényt, hogy nem sikerült mandátumhoz jutnom, tudomásul kell vennem, és abból le is kell vonnom a megfelelő következtetéseket.
– A hétvégén tisztújító kongresszust tart az MSZP. Elemzők és párton belüliek is azt mondják, a szocialista párt történetének legnagyobb válságát éli át, a következő években akár a szétesésig is eljuthat. Az angyalföldi "győzők", Tóth József és Szanyi Tibor is azt említették, hogy a jelenlegi pártvezetésben és a parlamenti frakcióban ülők nem hiteles személyiségek, nincs iránya, miként és kikkel újuljon meg az MSZP, amelyet sokak szerint a Hagyó Miklóshoz hasonló "hatalombrókerek" szálltak meg. Mi erről a véleménye?
– Komoly fenntartásaim vannak az MSZP jelenlegi működésével kapcsolatban. A visszavonulásomról szóló döntésemben közrejátszott az is, hogy az MSZP az országgyűlési választások óta nem hogy növelte volna a bázisát, a támogatottságát, hanem, ha lehet, inkább csökkentette. Nem kérdéses, hogy az elmúlt években a Hagyó-jelenség nagyon komoly kárt okozott az egész MSZP-nek, és nemcsak itt, a fővárosban, hanem országosan is. A választók visszajelzése alapján úgy vélem, ez okozza az MSZP egyik legnagyobb problémáját, és ez okolható leginkább a választási kudarcért. Azt is hozzá kell tennem, hogy az elmúlt 16 évben, amióta polgármester vagyok, a 2006-ban kezdődött ciklusban volt a legrosszabb a viszonyom azMSZP fővárosi vezetésével, ami a korrektséget és az eredményeket illeti. A fővárossal kerületi polgármesterként hivatalba lépésem óta komoly vitáim voltak, de mindig sikerült valami eredményt kiharcolni. A főváros szocialista vezetői sorra fordultak meg a kerületünkben 2006 óta, ígérve a csatornázottság kiépítésének folytatását, az infrastruktúra és a közlekedés fejlesztését, de ebből semmi sem valósult meg, amit még csak minősíteni sem szeretnék. Felháborítónak tartom egyes fővárosi párttársaim magatartását abban az ügyben, hogy a kerületi Cséry-telep üzemeltetője, a főváros egyik cége 600 millió forint adóhátralékkal tartozik a kerületünknek.
– Mi lehet a kiút az MSZP számára?
– Addig nincs kiút, amíg nincsenek személyi változások, és különösen a fővárosi MSZP-ben olyan emberek ülnek, akik az egyéni sérelmeiket akarják megtorolni, illetve csak az egyéni érdekeik mentén politizálnak. A parlamenti frakciónk összetételét elnézve is erősen csalódott vagyok, sajnálom, hogy a kerületben rám adott több tízezer szavazatnak is köszönhetően olyanok is bejutottak az MSZP színeiben az Országgyűlésbe, akik ezt egyáltalán nem érdemelték meg. Országos és fővárosi szinten is csere kell és fiatalítás, új emberek kellenek, akik hajlandóak az összefogásra és hitelesek, olyanok, akik visszatudják szerezni a párt által elvesztett bizalmat. A következő egy-két év kritikus lesz abból a szempontból, hogy végre talpra tud-e állni az MSZP. Ez lényeges volna, mert akárhogy is nézzük, mégiscsak ez a párt Magyarországon a baloldali értékrend hordozója és letéteményese. Teljesen érhetetlennek tartom, hogy szinte mindenki a maga külön útját keresi most a párton belül, a mostani helyzetben pont azt kellene félretenni, hogy miben nem értünk egyet. Nem külön mozgalmak szervezésére, platformok létrehozására volna szükség, azoknak úgyis csak az a lényegük, hogy valaki vagy valami ellen vannak. Nem a saját hatalmi pozícióink megtartása a fontos, hanem a baloldali értékek képviselete, ehhez pedig az ellentéteinket félre kell tudnunk tenni.
– Visszavonulása indokaként említette, hogy az országgyűlési választásokon helyben is megjelent az addig ismeretlen hangvételű és hőfokú negatív kampány. A Hír TV Célpont című műsorában rejtett kamerás felvételek alapján beszámoltak arról, hogy az önkormányzat támogatásával működő ifjúsági szálló gyakorlatilag kuplerájként működik, meghatározott tarifáért prostituáltakat is igénybe vehetnek a bérlők. Erre az esetre gondolt?
– Az említett rejtett kamerás felvételeken csupán annyi látszik, hogy egy arccal nem mutatott, eltorzított hangon beszélő nő nyilatkozik. Mind össze ez a "bizonyíték" arra, hogy ott állítólag kupleráj működött volna. Ilyen bizonyítékokat én is bármikor tudok fabrikálni. Az ügygyel kapcsolatos rendőrségi eljárás még nem zárult le, mégis kész tényként beszéltek arról, hogy "önkormányzati bordélyház" működött a XVIII. kerületben. Ez a fajta negatív kampány, amelynek a Szac-szállós ügy volt a nyitánya, a kerületben mindeddig idegen, általam nem tapasztalt jelenség volt. Ráadásul mindezzel le tudták rombolni mindazokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt 16 évben együtt értünk el. Ha a választási kampányban az eredmények, a tettek és a programok mérettetnének meg, akkor nem is volna kérdés, hogy harcba szálljak. A XVIII. kerületiek döntő többsége ugyanis elégedett a városrésszel, amelyet otthonosnak és biztonságosnak tartanak, legalábbis a közvélemény-kutatások ezt igazolják. | [
"MSZP"
] | [
"Hír TV"
] |
Bővíteni akarta járműparkját a BKV, ezért azt tervezte, hogy harminckét darab csuklós buszt szerez be. Ki is választott egy céget, a belga Van Hoolt, amely 20 millió forintért kínálta a járművek darabját, csak azt nem tudni, honnan értesült a BKV a kedvező árajánlatról. Az ugyanis egészen addig nem szerepelt a Van Hool weboldalán, amíg a sajtó nem kezdte firtatni az ügyet.
A Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) új buszok beszerzését fontolgatta, mégpedig gyorsított, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A közbeszerzési döntőbizottsághoz – a hvg.hu birtokában lévő dokumentumok szerint – azért fordult a társaság, mert a "beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn", és ezek igénybe vétele más eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna. Vagyis, ha pályázatot írnának ki a buszok beszerzésére, akkor kifutnának abból az időből, amíg az ajánlat fennáll.
A kihagyhatatlan ajánlatot tevő cég a belga Van Hool, amely harminckét darab, nyolc éves csuklós buszt kívánt értékesíteni, darabonként húsz millió forintért. Minderről a BKV – a döntőbizottság számára készítendő anyag szerint – a Van Hool weboldaláról értesült, ám ez az ajánlat egészen február 25-én reggelig, az első sajtóérdeklődések idejéig – nem szerepelt a Van Hool weboldalán.
A közlekedési vállalat beszerzési tervezetében összehasonlította más gyártók járműveit a Van Hooléval. Ennek eredményeként azt állapították meg, hogy a Mercedes-Benz hasonló paraméterekkel rendelkező csuklós busza kétszer annyiba kerülne, a Volvo 7700-as típusú jármű pedig a Van Hool ajánlatához viszonyítva 80-90 százalékkal lenne magasabb. Megvizsgálták még a Neoplan 4421-es autóbuszait is, amelyek olcsóbbak voltak ugyan, de sérültek, így a javításukra sokat kellene fordítani, valamint csak három sebességi fokozattal rendelkeznek, ami kevés egy városi forgalomban közlekedő jármű számára.
Nincs döntés autóbusz beszerzésről – a BKV reagálása
A BKV Zrt. nem rendelkezik elegendő járművel a Paraméterkönyvben előírt szolgáltatások teljesítéséhez, ezért 40 autóbusz azonnali beszerzésére van szükség. Jelenleg vezetői döntés semmilyen autóbusz-beszerzésről nincs; a Társaság műszaki és gazdasági vizsgálatokat folytat arról, hogy milyen törvényes konstrukció keretében kerülhet sor a járművek megvásárlására.
Az BKV Zrt. Igazgatóságának jóváhagyásával jelenleg folyamatban van egy 20+50% darabszámú, maximum 3 éves csuklós autóbuszok beszerzésére irányuló nyílt közbeszerzési eljárás, melyben az ajánlatok benyújtásának határideje február 25-e volt. Ebben a közbeszerzési eljárásban egy ajánlat érkezett, amely járművenként több mint 80 millió forintos ajánlati árat tartalmaz.
A BKV Zrt. szakemberei az új és használt autóbuszpiacot folyamatosan figyelik, kedvező lehetőségek után kutatva, melyet a Társaság autóbuszainak műszaki állapota és magas életkora indokol, valamint az is, hogy a Társaság nem rendelkezik elegendő járművel a Paraméterkönyvben előírt szolgáltatások teljesítéséhez. A BKV Zrt. információt kapott a Belga Nagykövetségtől arról a lehetőségről, hogy a belga Van Hool autóbuszgyártó cég kedvező áron értékesíteni kíván több használt autóbuszt. Ennek kapcsán jelenleg a BKV szakemberei olyan műszaki és beszerzési vizsgálatot tartalmazó elemzés elkészítésén dolgoznak, amely megvizsgálja a járművek paramétereit, valamint összehasonlítást tartalmaz a piacon beszerezhető hasonló felszereltségű és életkorú járművekről.
A BKV Zrt 2008-ban nyílt közbeszerzési eljárás keretében kívánt maximum 6 éves használt autóbuszokat beszerezni, ez az eljárás azonban végül az ajánlattevő visszalépése miatt meghiúsult.
A Van Hool által eladni kívánt – EURO 3-as motorral felszerelt – autóbuszok életkora 8 év, hozzávetőlegesen 300 ezer kilométert futottak forgalomban, vételáruk pedig igen kedvező, körülbelül járművenként 20 millió forint. Ez az összeg közel azonos azzal a költséggel, amennyibe a 15-20 éves Ikarus buszok felújítása kerül a Társaságnak. | [
"BKV"
] | [
"Van Hool",
"BKV Zrt. Igazgatósága",
"BKV Zrt",
"Belga Nagykövetség",
"Budapesti Közlekedési Zrt."
] |
"A Kúria elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában" – közölte közleményében a Kúria hétfőn. Arra reagáltak, hogy nemrég kiderült: a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, annak ellenére is, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint egy másik jelölt. A Hvg.hu azt írta, hogy a szavazáson 14-en szavaztak a nyertes pályázóra, 36-an pedig ellene.
A Fővárosi Ítélőtábla elnöke már visszautasította, hogy politikai kinevezés történt volna, és azt mondta, azért lett Kovács Helga Mariann a tanácselnök a szavazás eredménye ellenére is, mert képzettebb.
A Kúria szerint Magyarország alkotmányos rendje nem engedi a bírák családi kapcsolatainak vizsgálatát pályázatok elbírálása során. "Képtelenség is lenne a bírósági vezetők hozzátartozóit sajátos végzettségüktől, hosszú tanácselnöki és több évtizedes bírói tapasztalatuktól függetlenül kizárni a pályázatokból. Össze nem függő események összekapcsolt bemutatása érdekes lehet, de valós nem" – írták. Az ügyben korábban kérdéseket is küldtünk, de erre nem válaszoltak. | [
"Kúria"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma",
"Fővárosi Ítélőtábla"
] |
Közvetve Csík Zoltán exrendőr, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester bizalmasának érdekeltségébe került a takarékszövetkezetek egységes informatikai rendszerének kidolgozásával megbízott Dom-P Zrt. A cégre eddig Spéder Zoltán kegyvesztett bankárnak volt erős befolyása.
Folytatódik Spéder Zoltán vesszőfutása: a közelmúltban szóltak arról a hírek, hogy ingatlanbefektetései egy részét átadta a kormány-közeli új-oligarchák közé sorolható Horváth László tiszteletbeli kazah konzulnak.
Az Átlátszó most megtudta, egy még zsírosabb, Spéder-közeli üzletben szerzett szeptember elején közvetett érdekeltséget Csík Zoltán – az egykori gyilkosságis nyomozó, akit újabban Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségeiben tölt be különféle pozíciókat. Mészáros embere ezúttal a tavaly 5,8 milliárd forint árbevétel mellett 750 milliós profitot elért Dom-P Informatikai és Szolgáltató Zrt.-be vásárolt be.
A Dom-P kulcsszereplő a Spéder nevével fémjelzett FHB-takarékszövetkezet-Magyar Posta konglomerátumban. A cég tavaly megbízást szerzett az ekkor még a takarékszövetkezetek egységes informatikai rendszerének kidolgozására, nem kevesebb, mint 6,7 milliárd forintos ellenszolgáltatásért. A zrt az idén májusban 10 százalék tulajdont szerzett a nemrégiben zrt-vé alakult Magyar Posta Takarék Oktatási Szolgáltató Kft.-ben is.
A Dom-P ezer szállal kötődik Spéderhez: szeptemberig fő tulajdonosa a TE-BIT Zrt. volt, amely Bán Zoltán cége. Bán számos Spéder-vállalkozásban tölt be vezető pozíciókat. Ezen felül Dom-P-részvényes az FHB Invest Kft., a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrált Szervezete, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., illetve (szintén szeptemberig) kisrészvényes volt a szintén FHB-s Mártonné Uhrin Enikő érdekeltségében álló SD-Pro Invest Zrt. is.
Most a TE-BIT és az SD-Pro adta át részvényét – a birtokukban lévő összes papírt – egy Easy Holding Zrt. nevű cégnek, amely így többségi, 52, 1 százalékos tulajdonos lett a Dom-P-ben. Az Easy Holding közvetve Csíké és a vele más vállalkozásokban együttműködő Balczó Péteré – lásd ábránkat.
Rádi Antónia | [
"Magyar Posta Takarék Oktatási Szolgáltató Kft.",
"Dom-P Zrt."
] | [
"Easy Holding Zrt.",
"FHB Invest Kft.",
"TE-BIT Zrt.",
"Szövetkezeti Hitelintézetek Integrált Szervezete",
"SD-Pro Invest Zrt.",
"Easy Holding",
"Dom-P Informatikai és Szolgáltató Zrt.",
"Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt."
] |
A világsajtó figyelmét is sikerült magára felhívnia a Euronewsnak azzal, hogy 88 százalékos tulajdonrészét egy a magyar kormányközeli gazdasági körökhöz, azaz a NER-hez sok szálon kötődő portugál vagyonkezelő, az Alpac Capital kívánja megszerezni.
Konkrétumot még alig lehet tudni az üzletről, ami tovább tüzelhette a találgatásokat. A hírt a Le Figaro francia napilapban jelentették be, de arra hivatkozva, hogy ez még csak szándéknyilatkozat, az ügylet lezárultáig nem árulnak el további részleteket. A bejelentés azonban úgy tűnik, nem volt pontos, mert nem az alapkezelő, hanem egy általa kezelt alap veszi meg a tévécsatornát – ez pedig számos félreértésre adhatott okot. Az Alpac Capitalt több hazai és nemzetközi lap is kapcsolatba hozta a NER-rel, de a jelenlegi üzlet hátterét nem igazán tárták fel.
Az általunk feltárt nemzetközi cégadatok és információk alapján feltehetően nem lesz a magyar államnak, de még közvetlenül NER-vállalkozóknak sem egyelőre kimutatható részesedése a Euronews-ban. Elképzelhető viszont, hogy a magyar média megszállása kapcsán már használt módszerrel állhatunk szemben, amikor a NER érdekében lép fel egy a piacon önállóan is aktív szereplő.
Az ügylet kapcsán talán a legérdekesebb, hogy bár a a Politico és a Szabad Európa is lehetséges Orbán-befolyásról írt az európai eszmeiség közvetítésére létrejött tévénél, addig az Európai Bizottságot, a Euronews televízió fő finanszírozóját egyelőre láthatóan nem hatotta meg a kérdés. Maga a tévécsatorna sem győz mindenkit megnyugtatni, hogy nincs mitől tartani – hiába áll nagyon bizonytalan lábakon az érvelésük, és megnyugtató tényeket sem sorakoztatnak fel.
Az európai ügyekre érzékeny Politico és néhány, hasonlóan szűk olvasórétegnek szóló lapon kívül ugyanis a vezető lapok és portálok, illetve a hírügynökségek sem találták elég érdekesnek a hírt, hogy foglalkozzanak vele. Ha a NER van a felvásárlás mögött, ha nem, egy biztosan kiderült: megfelelő csomagolás esetén Európában nem lenne túl nagy visszhangja annak sem, ha Orbán Viktorhoz köthető vállalkozók vennék meg a páneurópai hírtelevíziót.
Belátható nagyságrend
A Euronews érvelése arra vonatkozik, hogy – ahogy telefonon kérdésünkre elmondták – az Alpac Capital vezetője, Pedro Vargas David biztosította őket, semennyi magyar kormányzati forrás nincsen a felvásárlás mögött. Azt azonban kérdésünkre nem voltak hajlandók elárulni, hogy mely vállalkozás, illetve mely befektetési alap vásárolná meg a lyoni székhelyű társaságot.
Arról sem lehet még semmit tudni, hogy mekkora összegű tranzakcióról van szó. Az ügylet során az egyiptomi Sawiris család luxemburgi Media Globe Networks S.A. (MGN) cége adja el 88 százalékos részesedését. Ezt az MGN 2020-as beszámolója szerint 58 millió eurós áron tartották nyilván. Emellett 2020 végével még 8,5 millió euró tulajdonosi hitelt is kimutattak. Ebből kiindulva 66,5 millió eurós ár felett már biztosan megérte eladni az MNG-nek az Euronews S.A.-t, még ha a hitelt át se vállalják.
Ez pedig egyáltalán nem beláthatatlanul nagy összeg a NER médiafelvásárlásaihoz képest. Jelenleg 25 milliárd forint körüli értéke lehet a Euronews többségi üzletrészének, miközben a NER 30 milliárdot költött a magyar online és nyomtatott média jelentős részének megvásárlására. A TV2-t Andy Vajna érdekeltsége 2016-ban 20 milliárd forintért szerezte meg. Ha pedig külsős segítséget szeretnének bárhol ehhez igénybe venni, felmutathatják Heinrich Pecina esetét: a Népszabadság bezárásban felejthetetlen érdemeket szerzett osztrák befektető 4 milliárdot tehetett zsebre ténykedésével, ahogy az korábban kiszámoltuk.
Nem nyilvános alapok
A vásárlóként megnevezett Alpac Capital egy vagyonkezelő társaság, de nem ők fogják megvenni a Euronewst, hanem egy általuk kezelt alap. Portugáliában 2016 óta egy hasonló törvény van érvényben, mint a magyar magántőkealapokra vonatkozó: az alapkezelők tulajdonosát meg lehet ismerni, de maguknak az alapoknak, tehát a valós vagyonnak a végső haszonhúzóját nem.
Az alapok esetében Portugáliában csak a felügyelet ismeri a valós tulajdonosokat, de az nem nyilvános információ. A felügyelet pedig üzletfeleknek sem adhatja ki a tulajdonosok személyét, az csakis hatósági eljárás keretében megismerhető.
Az Alpac Capital többségi tulajdonosa a portugál végső tényleges tulajdonos adatbázis szerint Pedro Vargas David, kisebbségi tulajdonosként pedig Luís Santos. Előbbi neve onnan lehet ismerős, hogy a NER-zászlóshajó 4iG Nyrt. kisebbségi tulajdonosának, az 5,25 százalékkal rendelkező Bartolomeu Investments Kft.-nek az ügyvezetője, illetve a 4iG igazgatósági tagja. Ennek a cégnek a portugál Luso – Pannon Venture Capital a tulajdonosa.
Emellett a portugál fiatalember a határkerítés-bizniszen 2021-ben egy 15 tagú konzorciummal 16 milliárd forintos közbeszerzést elnyerő, korábban már a határkerítésen 6,5 milliárd forintos megbízást kapó Metalcom Zrt. igazgatóságának tagja.
Az Alpac Capital kapcsán azért merült fel a magyar kötődés, mert a 17 millió eurós, 6 milliárd forintos East West Venture Capital Fund nevű befektetési alap kezelője. Ennek a tőkéjét negyedrészt*4,5 millió euró az állami Magyar Export-Import Bank Zrt. biztosította, de beszállt a Mol és az OTP is. Az OTP-nél kérdésünkre megerősítették, hogy az általuk is finanszírozott alap nem vesz részt a Euronews felvásárlásban, de arra nem válaszoltak, hogy mekkora részesedésük van, ahogy a Mol sem adott választ ezen kérdésünkre.
A felvásárlásban azonban nem a két, NER-kötődésű befektetési alap fog részt venni, hanem egy új, European Future Media nevű befektetési alap. Ezt ugyan már engedélyezte a portugál felügyelet, de a mai napig nem aktív. Bejegyzését a fellelhető adatok szerint 2021. december 15-én kérték.
Az új alapnak nem ismert a tulajdonosa, és bár lehet, hogy új befektetői köröket találtak, az nem tűnik túl életszerűnek, hogy 25 milliárd forint nagyságrendű forrással maga Pedro Vargas David és üzlettársa rendelkezne, hiszen a portugál cégadatok alapján nincsen olyan vagyonelem sem az ő, sem az Alpac Capital nevén, ami hasonló nagyságrendű befektetést lehetővé tenne.
A Euronewst megvásárló új alap valós befektetői ismeretlenek, de nem valószínű, hogy Pedro Vargas David és üzlettársa lenne az egyedüli befektető.
Az Alpac Capital vezetője a portugál gazdaglistákon sosem tűnt fel, üzleti sikereiről sem lehet fellelni híreket a helyi sajtóban, ahogy a sikeres és gazdag vállalkozókat minden országban jó érzékkel felkutató Forbes helyi kiadásában sincsen találat a nevére. Mivel az Alpac Capital mindkét eddigi aktív alapja kötődik a NER-hez, és Pedro Vargas David Budapestre költözött, nem tűnik életszerűtlennek, hogy a Euronews-dealben is NER-közeli körökkel dolgoznak együtt. Az Alpac Capital véleményét nem tudjuk bemutatni, mert megkeresésünkre nem reagáltak.
A Telex információi szerint magyar bankhitelnek is szerepe lehet a vásárlásban. A Euronews a közvetlen magyar állami és közvetlen magyar részvételt cáfolta, de azt a kérdést eddig elkerülték a szereplők, hogy közvetett magyar szála lehet-e az üzletnek. Senki sem cáfolta, hogy például az Alpac Capital vagy az alapjának befektetői kaptak-e magyarországi finanszírozást. Ezt már csak azért sem tehetnék meg, mert ha történt is volna ilyen, arról feltehetően az ügylethez kötődő titoktartás miatt nem beszélhetnének. Sőt, az alap befektetőiről maguk az Alpac vezetői sem oszthatnak meg információt. A magántőkealapok szépsége pedig az is, hogy ha időközben a mostani tranzakcióban érdekelt felek értékesítenék részesdésüket, akkor az sem derül ki – hiszen nem nyilvános a befektetők személye.
Nagy ismertség, kevés néző
Ami a csatornában értékes lehet, hogy az európai háztartások 68 százalékában elérhető. A nézettsége viszont csapnivaló: a csatorna ugyan azt teszi közzé honlapján, hogy 145 millió európait elér havonta, a valóságban a nézettsége 0,1 százalék, tehát a statisztikai hibahatár körül alakul. Aki megveszi, annak sokkal inkább a brand lehet fontos, mint a valós piaci elérés.
A Euronews gazdálkodása nem igazán transzparens, annak ellenére, hogy alapvetően uniós támogatásból működik. A tévé ugyan közzétesz egy átláthatósági jelentést, de ebben a pénzügyekről nincs információ. A D&B céginformációs rendszerében az lelhető fel, hogy a 442 főt foglalkoztató Euronews S.A. utolsó éves árbevétele 42,3 millió eurót tett ki. A Reuters szerint a csatorna idén várhatóan 13-14 millió euró veszteséget termel, évek óta nem tud nyereséget felmutatni, és 2022-re is 8 milliós ráfizetéssel számol.
Az Európai Számvevőszék 2014 és 2018 között vizsgálta a csatorna támogatását, és nyolc támogatási forrást talált. Ezek alapján ebben az öt évben 122 millió euró támogatást fizetett az Európai Bizottság a lyoni társaságnak, ami évi 24,5 millió eurós átlagnak felel meg. Ez nem kevés pénz, de a Euronews éves 8,6 milliárd forintos támogatási igénye eltörpül a magyar közmédia 2021-es 130 milliárdos büdzséje mellett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg olyan nagy a kormányzat médiatúlsúlya?Tényleg. Az interneten, a tévében, a rádióban és a nyomtatott lapoknál is megszerezte a többséget a kormánypárt hátországa.
A Euronews hirdetési és terjesztési díjból származó bevételeit nem lehet megismerni, az EU-s számvevőszéki jelentés szerint az uniós támogatás adta 2014-ben az összes bevétel 30, 2017-ben 38 százalékát. A csatornának 2024-ig élő szerződései vannak az EU-val, így aki megveszi, nemcsak egy világszerte ismert – ha nem is túlzottan nézett – csatornát kap, hanem gyakorlatilag egy csekket legalább 24 milliárd forintnyi támogatásról.
Mindezek fényében a Euronews üzleti vállalkozásként nehezen értelmezhető, hiszen esélytelennek tűnik, hogy rövid távon nyereségesen működjön. Leginkább olyan befektetőnek érdemes megvásárolnia, akinek PR- vagy egyéb, nem szigorúan üzleti szempontból van erre szüksége. Igaz, ha a Euronewst a magyar közmédia hangvételére állítanák át, azzal veszélyeztetnék a bevétel közel felét kitevő uniós támogatást. Enélkül pedig már nem évi 8-10, hanem 30-40 millió euró lenne a veszteség.
Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor évzáró sajtótájékoztatóján a Financial Times kérdésére – lesz-e a Euronews-nál befolyásolási kísérlet vagy valamifajta kontroll Fideszhez köthető üzleti körök részéről – azt mondta:
a Fidesz nem szül világbirodalmi terveket, ezt biztosan mondhatom, és az üzleti cégek nevében sem tudok nyilatkozni, de nekünk nincsenek ilyen terveink. A szóban forgó úrnak*Pedro Vargas David – a szerk. az édesapját jól ismerem, mert együtt voltunk alelnökök az Európai Néppártban, és most is együtt vagyunk alelnökök a Kereszténydemokrata Internacionáléban. De ennyi, és nem több.
Az üzlet lezárulása után mindenesetre érdemes lesz figyelni a Euronews hangvételét, hiszen a kormányközeli tulajdonosok érkezése után eddig idehaza általában nem sok idő telt el a könnyen észrevehető változások elindulásáig.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízszeres áron is hirdetnek az állami cégek a baráti médiábanEgy fillért sem próbálnak megtakarítani az állami cégek, ha reklámról van szó. 5 állami hirdetési forintból 4 a kormánypárti médiafelületeknél köt ki.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelértékelték a Fideszes médiabirodalmat: 14 milliárdot ért az önkéntesen adott ajándékcsomagAlig négy hónap alatt 14 milliárdnyi adományt szedett össze a fidesz-közeli médiumokat összefogó alapítvány. Kiadásaik nem nagyon voltak, így a profit is ennyi lett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKormányközeli üzleti körök tarolták le a közéleti lapok piacát, aztán állami pénzből tőkésítik felNagy pénzt lehet csinálni közéleti nyomtatott lapokkal Magyarországon. A baj csak az, hogy a nyereség forrása túlnyomó részt az állami támogatás.
Világ euronews európai bizottság Európai Unió közmédia média ner sajtó Olvasson tovább a kategóriában | [
"Alpac Capital",
"Európai Bizottság",
"Metalcom Zrt.",
"4iG Nyrt."
] | [
"Magyar Export-Import Bank Zrt.",
"European Future Media",
"Európai Számvevőszék",
"Szabad Európa",
"Bartolomeu Investments Kft.",
"Európai Unió",
"Luso – Pannon Venture Capital",
"Media Globe Networks S.A.",
"Le Figaro",
"Európai Néppárt",
"Euronews S.A.",
"Kereszténydemokrata Internacionálé",
"East West Venture Capital Fund",
"Financial Times"
] |
A tárca arra hivatkozik az ügyben, hogy a kért iratok döntés-előkészítő anyagok, és különleges adatokat tartalmaznak. A NAIH állásfoglalásából ugyanakkor kiderült az is, hogy a vele folytatott levelezésben milyen további érvekkel védte álláspontját a Miniszterelnökség. Lázárék szerint "a különleges adatok felismerhetetlenné tétele olyan aránytalan nehézséggel járna, amely nem várható el a Miniszterelnökségtől". Vagyis a nevek, számok kitakarása túl sok munka lenne.
A NAIH arra is emlékezteti a Miniszterelnökséget, hogy az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez. Idézi az Alkotmánybíróság határozatait, amelyek kimondták: ez az alapjog lehetővé teszi a parlament és a kormány hatékony ellenőrzését.
Szigorodó szabályok
Péterfalvi Attila néhány nappal azután, július 8-án fogalmazta meg ezt az állásfoglalását, hogy az Országgyűlés a korábbinál is szélesebb körűen fizetőssé tette a közadatigénylést. Immár nemcsak a szkennelésért, fénymásolásért kérhet pénzt az állam, hanem például az ezen dolgozó köztisztviselők munkáját is kifizettetheti az adatigénylővel. Ráadásul több eszközt is ad a hivatalok kezébe, hogy megtagadják a közadatkérés teljesítését.
Ezt a törvénymódosítást néhány héttel azt követően nyújtotta be a kormány, hogy a bíróság munkatársunk, Joó Hajnalka javára döntött a Századvég-perben. A jogerős bírósági döntés szerint a kormánynak ki kell adnia azokat a tanulmányokat, amelyeket a Századvég többmilliárdos tanácsadói szerződés keretében készített. A perben a jogi képviseletet a TASZ látta el.
Péterfalvi a törvénymódosításról azt mondta, felelőtlenség lenne előre azt állítani, hogy aggályos a törvény, és bízik benne, hogy nem fog az állam az új lehetőségekkel visszaélni, például túl magas díjakat megállapítani.
Megkérdeztük a módosítást kezdeményező Igazságügyi Minisztériumot, mit terveznek annak érdekében, hogy a kormányzati szervek, például a Miniszterelnökség betartsa a törvényi előírásokat. A minisztérium szerint | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium"
] |
26 millió forint kenőpénzt fogadott el Romhányi Zoltán, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház kórház tavaly leváltott főigazgatója 7 évvel ezelőtt a vádirat szerint, hogy egy számára kedves cég nyerjen meg egy 2010-ban megpályázott 1,3 milliárd forintos uniós támogatásból induló felújítást. A vállalkozás mégsem nyert, de Romhányit és társait első fokon már elítélték.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt indult ügyben indítványozta a három vádlott bűnösségét megállapító és végrehajtandó börtönt kiszabó bírósági ítélet helybenhagyását – derül ki az ügyészség közleményéből.
Azt írták, hogy egy Bács-Kiskun megyei egészségügyi intézmény nonprofit cége uniós pályázati felhívásra 2010 februárjában pályázatot nyújtott be 1 milliárd 342 millió forint értékű fejlesztéshez szükséges összeg megszerzésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. Az ügynökség a pályázatot támogatandónak ítélte.
Az eljárás egyik vádlottja – aki később az intézmény főigazgatója lett – a vádbeli időszakban a nonprofit cég ügyvezetője volt. Az ügy másik két férfi vádlottja 2010-ben ismerkedett meg az ügyvezetővel, közöttük baráti viszony alakult ki. A másik két vádlott azt kérte a nonprofit cég ügyvezetőjétől, hogy a pályázat kivitelezési munkáinak elnyerése érdekében támogassa a közbeszerzési eljárás során az általuk képviselt építőipari céget.
A két vádlott felajánlotta az ügyvezetőnek, hogy "baráti kölcsön" címen adnak neki pénzt, amelyet ő az építőipari cégnek nyújtandó "segítség" ellentételezéseként kap. Az ügyvezető az ajánlatot elfogadta, így 2011 augusztusában először 10 millió forint, majd 2011 novemberében 16 millió forint készpénzt vett át.
A vádlottak 2012 augusztusában, a közbeszerzési eljárással kapcsolatban az egészségügyi intézményben meghirdetett tárgyalás előtt találkoztak. Megállapodtak abban, hogy az ügyvezető a szóbeli forduló során különböző jelzésekkel fogja segíteni építőipari cég képviselőjét, hogy elnyerje a pályázatot. Az ügyvezető azonban mégsem tudott jelzéseket adni, és a pályázatot egy másik cég nyerte meg.
Az ügy eddig titokban maradt, éppen ezért rejtély, hogy az ügyészség miért adott ki ma közleményt. Az elsőfokú tárgyalásról, de még a vádemelésről sem tudósított eddig senki. Nem nehéz kitalálni, hogy a márciusban első fokon börtönre ítélt vádlottak közül, az 5 évet kapott ügyvezető nem más, mint a tavaly decemberben leköszönt Romhányi Zoltán.
Romhányi Zoltán – a cégadatok szerint – a Semmelweis Halasi Kórház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak volt az ügyvezető igazgatója 2009-től a 2013-as megszűnésig. Az intézmény támogatásáról 2011-ben döntött az akkori DARFÜ, Struktúraváltás a “Halasi kórházban" projektjükre összesen 2,8 milliárd forintot kaptak.
A közbeszerzéseket több részletben írták ki, a vádban szereplő 1,3 milliárd forintos értékre, ami többek között a szabadon álló, többszintes kórház épület "torony" épületrészének a 3. szinttől a 6. szintig (összesen 4 szint újépítés) történő bővítése. A "torony" épület meglévő részének, a hotelrészleg, a központi technológiai tömb és a rendelőintézet átalakítása, korszerűsítése, a járóbeteg szakellátás épületrészéhez tartozó árkádsor 66 m2-es beépítése volt – 2011-ben írták ki. 10-en pályáztak, végül CFE Hungary Építőipari Kft. nyert, 1,19 milliárd forintos ajánlattal.
Romhányi Zoltánnal kapcsolatban a pecsistop.hu 2008-as cikkében az áll, hogy Romhányi korábban, még, mint a váci kórház gazdasági igazgatója saját cégének adott megbízásokat, s emiatt, állítólag, most egy ügyvédi iroda feljelentette őt.
A váci MSZP frakció 2010-es közlemény pedig azt tartalmazta, hogy “2007 szeptemberében az akkori gazdasági igazgató, dr. Romhányi Zoltán, hirtelen távozását követően hogy-hogy nem a Hospinvest leányvállalata által működtetett kiskunhalasi kórház vezetője lett. 2010. november 24-én az országos sajtóban is bejelentésre került, hogy államtitkár úr feljelentést tett a Hospinvest ellen, közel négy és fél milliárdos hűtlen kezelés, a számviteli fegyelem megsértése, csalás gyanúja miatt." Hogy ezzel az üggyel mi lett, nem tudni.
A bíróság első fokon az egykori főigazgatót vesztegetés elfogadásának bűntettében, míg a másik két vádlottat vesztegetés bűntettében, illetve egyiküket hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért a bíróság az ügyvezető vádlottat 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, míg bűntársait 3, illetve 2 év börtönbüntetésre és ugyanekkora tartamú közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfok a Kecskeméti Törvényszéken folytatódik, valószínűleg nagyobb nyilvánosság előtt.
Fotó: halasinfo.hu | [
"Kiskunhalasi Semmelweis Kórház"
] | [
"Semmelweis Halasi Kórház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Kecskeméti Törvényszék",
"CFE Hungary Építőipari Kft.",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
Folytatódik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztése.
Márciusban írtunk arról, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségének tartott Magyar Építő Zrt. 6 milliárd forintért végzi el a Ludovika Campus bővítését. Akkor még nem volt nyilvános, hogy ki nyerte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által lovardaépítésre és az Orczy-park átépítésére novemberben kiírt közbeszerzést.
Augusztus elején kiderült, hogy a nettó 2,99 milliárd forintos megbízást a ZÁÉV Zrt. nyerte.
Építenek majd egy 1.500 négyzetméteres fedett lovardát, egy 1.200 négyzetméteres istállót, és egy zsűritornyot is. Ezenkívül készül egy díjlovagló- és ugró pálya is, ahol oktatás, bemutatók és versenyek lesznek. A tóparton épül egy büfé és egy mosdóblokk, a dísztéren pedig lesz egy 23 méter magas talpazatra felhúzott országzászló.
A beruházás érdekében az Üllői út északi irányából építenek egy visszafordító sávot, az Üllői út – Telepy utca csomópontba pedig egy kihajtó utat a parkolóból. Mindez jelentős forgalmi változásokkal, útlezárásokkal és új jelzőlámpák telepítésével, valamint a meglévők átprogramozásával fog járni.
A stadionépítésekben is jeleskedő ZÁÉV mellett a West Bau Kft. pályázott még a munkára. A két cég közösen végzi például a Fertődi-kastély felújítását, és együtt építik az MTK-stadiont, most azonban a West Bau nem járt sikerrel.
A ZÁÉV-nek kifejezetten jó éve van idén is: 1,5 milliárd forintért újítják fel a Nemzeti Kézilabda Akadémiát, 13 milliárdért építik a szombathelyi stadiont a Swietelskyvel közösen, 1,1 milliárdért dolgoznak a Pharos 95 Kft.-vel a zalaegerszegi stadionon, közel 4 milliárdért bontják a Népstadiont a Föld-Trans 2001 Kft.-vel, a West Bau Kft.-vel közös fertődi kastélyfelújításért pedig 1 milliárd forintot kapnak.
A 3 milliárdos NKE-lovardával együtt összesen már 23,6 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert a ZÁÉV 2016-ban.
Címlapkép: tervlap.hu | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"West Bau",
"Pharos 95 Kft.",
"Föld-Trans 2001 Kft.",
"Nemzeti Kézilabda Akadémia",
"West Bau Kft.",
"Magyar Építő Zrt."
] |
Reggel 4 hírlevél Amit 2021-ben tudni kell, minden reggel.
Ugyan szokott arról szó esni, hogy a kormány nem nyújt túl sok segítséget a járvány miatt bajba jutott turizmus képviselőinek, azért ez nem minden esetben igaz: egy januári összesítés szerint például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 17,7 milliárd forintos állami támogatást kapott felújításokra.
Fotó: Bodnár Boglárka/MTI/MTVA
A társaság tavaly kinevezett vezérigazgatója, Détári-Szabó Ádám most a Világgazdaságnak nyilatkozott a támogatásokról. Détári-Szabó elmondása szerint a hazai szállodatörténet legnagyobb felújítási programjába kezdtek bele. És ugyan valóban a Hunguest nyerte el a legnagyobb támogatási összeget, de ez szerinte nem meglepő, hiszen ők a legnagyobb vidéki szállodalánc, és szállodákra lebontva a támogatás 1,26 milliárd forintra jön ki, ami nem kiugró a támogatások között, a fajlagos költség nem nálunk a legnagyobb, a pályázati keretből összesen 35 projekt kapott támogatást, és a 14 szállodájuk a teljes összeg mindössze egyötödét hozta el. A vezérigazgató elmondta azt is, hogy önerőként közel 30 milliárd forintot a cég fog belerakni a felújításokba.
A kormányközeli Mediaworks alá tartozó Világgazdaság újságírója ezután az év eufemizmusát dobja be, amikor így vezeti fel a kérdését:
"Köztudottan tőkeerős a cégük. Ha beindul egy esetleges eladási hullám a Covid-hatás nyomán, vásárolnak-e hoteleket?"
Détári-Szabó pedig elmondja, hogy "mint minden piaci szereplő, és mint Magyarország egyik vezető turisztikai vállalata, természetesen mi is folyamatosan nézzük az akvizíciós lehetőségeket, és vizsgáljuk az optimális belépési pontokat. Ugyanakkor a tőzsdén lévő Opus Global Nyrt. leányvállalata vagyunk, ezért bennfentes információnak minősülne bármilyen egzakt válasz, ami befolyásolhatná a részvényárfolyamot. Az nyilvánvaló, hogy mind az ingatlanpiac, mind a turisztikai szektor változásban van, és mindig vannak lehetőségek."
A vezérigazgató konkrét számokat nem mondhatott, de annyit elárult, hogy a járvány nagyon negatívan érintette a cég teljesítményét, a nyárra fellendülő belföldi turizmus ellenére is.
Az interjúban szóba került az is, hogy a Hunguest ugyan kapott bértámogatást, mégis feleannyian dolgoztak az év végén a cégnél, mint a járvány előtt. Détári-Szabó ezzel kapcsolatban elmondta, hogy létszámleépítésre a felújítási munkálatok miatt került sor, de ez akkor is így történt volna, ha nincs a járvány, hiszen ezek a projektek esetenként két-három évig is eltartanak, addig zárva vannak az érintett hotelek. Ugyanakkor jelenleg is több mint ezer főt foglalkoztatnak, pedig november óta zárva vannak a hotelek, és a tervek szerint idén 200 embert vesznek majd fel.
Azzal kapcsolatban, hogy voltak vélemények, melyek szerint a a szállodafelújításokra kiosztott állami támogatást lehetett volna a nehéz helyzetbe került turisztikai dolgozók megsegítésére fordítani, Détári-Szabó elmondta, hogy az állam több eszközzel is próbálja enyhíteni a károkat, és a Kisfaludy szálláshelyfejlesztési konstrukció programját 2019-ben, még a járvány előtt hirdette meg a Magyar Turisztikai Ügynökség, így ezt csúsztatás összemosni a 2020-as helyzettel.
"Politikai indíttatású megszólalásokra gazdasági szereplőként nem tisztünk reagálni. Annyit azonban hangsúlyoznék, hogy több vidéki településen a szállodaláncunk az egyik legnagyobb munkaadó és adófizető. Ezért az ilyen jellegű támadásokkal a hotelek dolgozóit, a munkahelyeiket és a befizetett adókból megvalósuló közösségi célokat is támadják" – mondta még el a Hunguest vezetője. | [
"Hunguest Hotels"
] | [
"Opus Global Nyrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Bejelentette lemondását kedden Li Kun- hi, a Samsung csoport elnöke. A legnagyobb dél-koreai konglomerátum vezetője ellen befolyással való visszaélés és adócsalás miatt folyik vizsgálat.
Li bejelentése után lemondott a cégcsoport alelnöke, valamint az elnök fia is, aki a Samsung Electronics-nál volt vezető. A Samsung csoportot ideiglenesen a Samsung Life Insurance biztosító elnöke képviseli. Hírek szerint számos középvezető is lemondott. A 66 éves üzletember a közszolgálati televízió által közvetített sajtótájékoztatón kijelentette, hogy "erkölcsi és jogi felelősséget vállal" mindenért.
A vállalatvezető 20 évig állt a Samsung csoport élén. Li Kun-hit valóságos nemzeti hősként tisztelik Dél-Koreában a Samsung sikeréért. A Samsung cég adja a dél-koreai export mintegy ötödét. Termékskálája igen széles, a számítógépes chipektől kezdve a maroktelefonokon át az olajszállító hajókig sok mindent gyárt. Zászlóshajója a Samsung Electronics Co.
A Samsung cég vállalatai adják a szöuli értéktőzsde teljes piaci értékének a 20 százalékát. A Samsung csoport 250 ezer embert foglalkoztat, éves bevétele 160 milliárd dollár körüli, ami közel megegyezik Szingapúr éves hazai össztermékével. | [
"Samsung"
] | [
"Samsung Electronics",
"Samsung csoport",
"Samsung Electronics Co.",
"Samsung Life Insurance"
] |
Három főiskolán talált gazdálkodási szabálytalanságokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - tájékoztatta az intézmény kedden az MTI-t.
A közlemény szerint az ÁSZ befejezte a Kecskeméti Főiskola, a Szolnoki Főiskola és az Eötvös József Főiskola utóellenőrzését, és megállapította, hogy az intézkedési tervekben meghatározott feladatok jelentős részét egyik intézmény sem hajtotta végre, így nem biztosították a közpénzekkel való gazdálkodás elszámoltathatóságát és az átláthatóságot. Az ÁSZ által azonosított szabálytalanságok egy része továbbra is fennállt.
Kifejtették, hogy a 2015. február 24. és 2016. július 1. közötti időszakra vonatkozó utóellenőrzés megállapította, hogy a Kecskeméti Főiskola - a Neumann János Egyetem egyik jogelődje - egyebek mellett nem újította meg a gazdálkodási, a vagyongazdálkodási, a leltározási és az önköltségszámítási szabályzatát, ezzel nem biztosította az elszámoltathatóság feltételeit, és nem dolgozta ki a likviditási tervet sem.
A 2014. július 31. és 2016. július 1. közötti vizsgált időszakban a Szolnoki Főiskola - a Neumann János Egyetem másik jogelődje - más mellett nem biztosította rendszeresen a pénzügyi és vagyongazdálkodásnak a folyamatába épített és a vezetői ellenőrzését sem. Az éves ellenőrzési terveket nem hajtotta végre teljes körűen, így nem valósult meg maradéktalanul a belső kontrollrendszer jogszabályoknak megfelelő működtetése.
A 2015. február 24. és 2017. május 30. közötti vizsgált időszakban az Eötvös József Főiskola sem gondoskodott a belső kontrollrendszer megfelelő működéséről. A szolgáltatási díjakat nem támasztotta alá önköltségszámítás és az egyes tevékenységhez kapcsolódó utókalkulációt nem készítették el. Mindemellett a tervszerű és megalapozott vagyongazdálkodás megvalósításához nem készítettek vagyongazdálkodási tervet - írta az ÁSZ.
Az ÁSZ 2014-ben és 2015-ben végezte el mind a 28 állami és két egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény átfogó ellenőrzését. | [
"Kecskeméti Főiskola",
"Szolnoki Főiskola",
"Eötvös József Főiskola"
] | [
"Neumann János Egyetem",
"Állami Számvevőszék"
] |
Gyanúsítottként hallgatták ki tegnap a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) munkatársai Simon Gábort – közölte Keresztes Imre, az ügyészség vezetője. A Magyar Nemzet információi szerint a százmillióit osztrák számlán rejtegető korábbi szocialista politikus kihallgatása csaknem két órán keresztül tartott. Az MSZP volt országgyűlési képviselője, egyben a szocialista párt eddigi második embere ellen a megalapozott gyanú az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette, valamint két-rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége.
Simon Gábor – ahogyan arról a Magyar Nemzet számolt be elsőként nyilvánosan – még 2008 januárjában egy osztrák bankszámlára először 575 ezer eurót, 2009 áprilisában pedig további csaknem 163 ezer dollár készpénzt fizetett be. A forintra átszámolva csaknem negyedmilliárdos összeget az adóbevallásaiban nem tüntette fel, így be sem fizette az adót. Ráadásul az Országgyűlés mentelmi bizottságának leadott képviselői vagyonnyilatkozataiban sem említette az osztrák bankszámlán parkoltatott vagyonát, vagyis 2012-ben és 2013-ban is valótlan tartalmú bevallást tett.
A KNYF közleménye szerint Simon Gábor a gyanúsítotti kihallgatáson tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, és a gyanúsítással szemben panasszal élt. A lap úgy tudja, hogy a kihallgatás egy része azzal ment el, hogy panaszát indokolta védője, Sáros Péter társaságában. Az ügyészség közlése szerint a gyanúsított szabadlábon védekezik. Arról azonban – a nyomozás érdekeire hivatkozva – nem tájékoztattak, hogy Simon Gábor nyilatkozott-e vagyona eredetéről.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a Simon Gábort érintő botrány kirobbanásának másnapján – két hete – jelentette be, hogy a KNYF tavaly november óta nyomoz az ügyben. Az akkori közlés szerint ugyanis adataik alapján a több száz milliós vagyon nem származhatott Simon Gábor bevallott és adózott jövedelméből. Ráadásul a korábbi MSZP-s képviselő több mint ötvenmillió forint jövedelemadó-bevallási és -befizetési kötelezettségének sem tett eleget. A legfőbb ügyész kezdeményezte is Simon Gábor – akkor még országgyűlési képviselő – mentelmi jogának felfüggesztését, a szocialisták bukott elnökhelyettese ugyanakkor múlt csütörtökön – a ciklus utolsó parlamenti napján – önként lemondott mandátumáról, és ezzel búcsúzott is a mentelmi jogától.
Már aznap házkutatást tartottak az ügyészségi nyomozók XVIII. kerületi és XII. kerületi lakásaiban, illetve az MSZP székházából is elvitték Simon Gábor alternatív, a pártvezetés számára leadott vagyonnyilatkozatát.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója a történtek kapcsán úgy fogalmazott: Simon Gábornak és Mesterházy Attila MSZP-elnöknek egyetlen dolgot kellene megválaszolnia, azt, hogy honnan van a pénz az osztrák bankszámlán.
További részletek a Magyar Nemzet szerdai számában. | [
"MSZP"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Előző számunkban megírtuk: Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a közvélemény előtt leginkább ismert Altus Rt.-je nem a semmiből született. Ennek a ma is jól működő vállalkozásnak az alapjait az egykori ifjú kommunista a 90-es évek vadkapitalista időszakában építette ki az állami szférában dolgozó ismerőseivel. 1992-ben segítségükkel vásárolt meg egy már működő, a majdani cégbirodalmának felépítésében jelentős szerepet kapott vállalkozást, a – később Aldo névre keresztelt – Szenzor Kft.-t. A kormányfő elszántságát és módszereit jelzi, hogy a vásárlás vadkeleti körülmények között zajlott: miután hozzájutott a Szenzor többségi tulajdonához, a kisebbségbe szorult tulajdonostársaitól, azaz a dolgozók kezéből gyakorlatilag kicsavarta üzletrészüket.
Tegnapi cikkünkből az is kiderült, hogy Gyurcsány a Szenzorhoz nem mint magánszemély jutott hozzá, hanem egy vállalkozásán, a Nomentana Kft.-n keresztül, amelyik így tulajdonossá vált a Szenzor (Aldo) Kft.-ben. A Nomentana Kft.-nek azonban volt egy kis "testi hibája": a valóságban nem létezett.
Gyurcsány Ferenc 1992 novemberében az Altus Rt. megalapítása mellett majdani cégbirodalmának másik, meghatározó alapkövét is lerakta. 1992. november 23-án kültagként belépett az 50 ezer forint alaptőkével rendelkező Nomentana Tanácsadó Betéti Társaságba. A Nomentana Bt.-t még 1991-ben hozta létre két magánszemély. Az alapítók közül a beltag személye már egy év elteltével megváltozott. A cég beltagja és képviselője Somorai László lett, aki a társaság vagyonából 20 ezer forintot mondhatott magáénak. A kistőkés Somorai feltehetően jó kapcsolatot ápolt a nagytőkéssé érlelődő, volt KISZ-titkár Gyurcsánnyal, hiszen 1992 novemberében az Altus alapításakor annak felügyelőbizottságában kapott helyet. Ugyanebben az időben azonban – feltehetően aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli alapon – Gyurcsány is beszállt Somorai cégébe, és megszerezte a Nomentana Bt. 30 ezer forint értékű kültagi tulajdonrészét. A Nomentana Bt. székhelyét a tőkéstársak Somorai lakására, a XIII. kerületi Jéggyár utca 3. szám alá jelentették be. Gyurcsány és Somorai még az ünnepek előtt, 1992. december 23-án elhatározták, hogy megkezdik cégük bevezetését a pénzügyi nagytőke világába és így a társaságot egymillió forint törzstőkéjű, korlátolt felelősségű társasággá alakítják át Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven. A Nomentana Kft. 90 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője Gyurcsány lett, de a társaság székhelye változatlanul a Jéggyár utcai lakásban maradt. A kft.-vé alakulás iránti kérelmet benyújtották a cégbírósághoz, ahol a Nomentana Kft. a 01-09-261025 nyilvántartási számot kapta. 1993. április 22-én a cégbíróság hiánypótlásra szólította fel a Nomentana Kft. képviselőjét azzal, hogy amennyiben nem tesz eleget a bíróság előírásainak, úgy elutasítják a kft. cégbejegyzését. A társaság a felszólítást nem teljesítette, így a cégbíró a Nomentana Kft. bejegyzési kérelmét 1993. szeptember 17-én elutasította. A bíróság a cégnyilvántartásban is közzétette, hogy 01-09-261025 szám alatt a Nomentana Kft. cégbejegyzése nem történt meg. A cégbírósági határozat azt eredményezte, hogy a kérelem szerinti Nomentana Kft. soha nem jött létre, soha nem létezett. A Nomentana Kft. részére megküldött elutasító határozat felhívta a társaság figyelmét arra, hogy a továbbiakban változatlanul betéti társaság formájában működhet, és kizárólag a bt. képviselője írhat alá a cég nevében. A Nomentana Bt. esetében ez a személy Somorai László volt.
1992. december 23., a kérelem benyújtása és 1993. szeptember 17., a kft. bejegyzésének elutasítása közötti időszakban azonban a kft.-vé alakuláshoz félúton megrekedt Nomentana életében sok minden történt. Gyurcsány Ferenc a bt. és a kft. közötti lét határán tántorgó Nomentana ügyvezetőjeként ugyanis számos, számára rendkívül előnyös üzletet ütött nyélbe. Több adásvételi szerződés megkötésével megszerezte azt az Aldo (korábbi nevén Szenzor) Kft.-t, amely a miniszterelnök vagyonfelhalmozásának kulcsszereplőjévé vált. A Nomentana Kft. nevében Gyurcsány aláírta az Aldo Kft. társasági szerződésének módosítását is, amely aktussal jelentős döntéseket hozott az Aldo életében.
A Nomentana Kft. bejegyzését elutasító határozat után a Nomentana Bt. tagjainak, Somorainak és Gyurcsánynak – ha a törvények előírásait követik – a következőket kellett volna tennie. Az akkor hatályos, a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a Nomentana a továbbiakban csak betéti társaságként működhetett volna tovább. Arra az időszakra vonatkozóan, amíg a kft.-vé alakulás iránti kérelme elbírálás alatt volt, éves beszámolót kellett volna készítenie, és feltüntetnie a cég vagyongyarapodását. Az elszámolási mérleg elkészülésével egyidejűleg az adóhatósággal is el kellett volna számolni a társasági adót és az egyéb adókat, valamint el kellett volna készítenie az adótörvény szerinti adóbevallásokat. A továbbiakban pedig kizárólag Somorai László írhatott volna alá dokumentumokat a Nomentana Bt. nevében.
A jelenlegi miniszterelnök azonban nem a jogkövető magatartás mellett döntött, hanem a vagyonfelhalmozás útján átlépett egy olyan – a jogszabályok által tiltott – világba, ahová törvénytisztelő állampolgár soha nem követheti. Gyurcsány ugyanis, teljesen figyelmen kívül hagyva a cégbíróság döntését, a továbbiakban a nem létező Nomentana Kft. ügyvezetőjének adta ki magát, és illegálisan működtette a törvényen kívüli fantomcéget. Gyurcsány Ferenc ezzel a magatartásával több éven keresztül megtéveszthette a Nomentana Kft.-vel kapcsolatba kerülő üzleti partnereket. A folyamatos törvénysértések egyik legdurvább következménye azonban az lett, hogy a birodalom alapcége, az Aldo Kft. ebben az időszakban jogszabály-ellenesen működött, hiszen egyik tulajdonosa nem létezett. Ez abból a szempontból is súlyos, mert ebben a törvényen kívüli időszakban az Aldo komoly vagyongyarapodáson ment keresztül. A cégbe új tulajdonosként belépő Tervező, Tanácsadó és Információs Rt. például 2,4 millió forintos értéken apportálta a cégbe azt a balatonszemesi villát, amely korábban állami tulajdonban állt, és amelyet Gyurcsány tanácsadói közreműködésével privatizáltak. Természetesen az apportáláshoz szükséges társasági okiratokat Gyurcsány Ferenc fantomügyvezető is aláírta a nem létező Nomentana Kft. nevében. A további eseményekből kiderül, hogy a tervező rt. közreműködése az Aldo Kft.-ben az ingatlan átjátszására irányulhatott, hiszen az ingatlanapportálást követő 25 nappal a tervező rt. üzletrészét a nem létező Nomentana Kft. vásárolta meg.
A törvénybe ütköző és így érvénytelen adásvétel alapján a miniszterelnök fantomcége már csaknem 40 százalékos arányban volt boldog és jogellenes tulajdonosa az Aldo Kft.-nek. Gyurcsány Ferenc fantomügyvezető – a félrevezetéshez elengedhetetlenül szükséges – körültekintő eljárását mutatja, hogy az üzletrész adásvételi szerződésben a nem létező Nomentana Kft. székhelyeként a létező Altus Rt. Budapest, Szt. István krt. 11. szám alatti székhelyét tüntette fel.
A szemesi villa megszerzését követő 1994. év piros betűs dátum volt a nem létező Nomentana Kft. tulajdonlása alatt álló Aldo Kft. életében. A Miniszterelnöki Hivatal ugyanis futószalagon kötötte az Aldóval az állami tulajdonú ingatlanok eladására vonatkozó szerződéseket. 1994. január 26-án a balatonőszödi kormányüdülő lízingszerződését, 1994 májusában a Budapest, Szalay u. 4. szám alatti 319 négyzetméteres ingatlan lízingszerződését, valamint szintén a Szalay u. 4. szám alatti ingatlan több mint 500 négyzetméteres V.–VI. emeletének adásvételi szerződését írták alá. Ezeket a beruházásokat az Aldo Kft. taggyűlésének a társasági szerződés szerint határozattal kellett jóváhagynia. A taggyűléseken a nem létező Nomentana Kft. mint tulajdonos vélhetően aktívan részt vett a döntéshozatalban.
Az állami ingatlanokat zsinórban értékesítő Miniszterelnöki Hivatal eljárása mellett sem lehet azonban szó nélkül elmenni. A privatizációs eljárásban a pályázó Aldo Kft.-nek nyilvánvalóan be kellett nyújtania elbírálásra a cég dokumentációit. Az állami szervnek ezek szerint "nem tűnt fel" az a – cégnyilvántartásból bár nehezen, de egyértelműen megállapítható – tény, hogy a pályázó Aldo Kft. egyik tulajdonosa, a Nomentana Kft. egész egyszerűen nem létezik. A Miniszterelnöki Hivatal tehát egy hang nélkül hozzájárult ahhoz, hogy a rendkívül értékes állami ingatlanok egy teljes mértékben törvényellenesen működő társasághoz kerüljenek.
Az ingatlanok megszerzését követően a jelenlegi miniszterelnök elérkezettnek láthatta az időt arra, hogy a fantomcégét megpróbálja eltüntetni az Aldo Kft.-ből. Ehhez azonban még egy törvényellenes ügyletet végre kellett hajtania.
1994. november 22-én Gyurcsány a fantom Nomentana Kft. nem létező ügyvezetőjeként eladta az akkor már jelentős vagyonnal rendelkező, 2,9 millió forint névértékű Aldo-üzletrészt – mindössze kétmillió forintos vételáron – Molnár Attilának. Molnár Attila ebben az időben a miniszterelnök tulajdonostársa volt az Altus Rt.-ben. Gyurcsány a törvénytelen adásvételi szerződéshez mellékelte az ál-Nomentana Kft.-nek az ügylet megkötéséhez hozzájáruló hamis taggyűlési jegyzőkönyvét. A szerződő felek feltehetően amúgy is csak színlelték az adásvételi szándékot, hiszen az Aldo-üzletrészt röpke egy éven belül Molnár Attila már viszsza is adta Gyurcsány Ferencnek. Az üzlet igazi célja azonban megvalósult, a fantomcég kikerült az Aldo Kft.-ből. Azt, hogy az Aldóból eltüntetett, nem létező Nomentana Kft. milyen további illegális üzleti tevékenységet végzett, csak egy hatósági vizsgálat tudná kinyomozni. Egy profi módon végrehajtott megtévesztéssorozathoz azonban az üzletfelek félrevezetése még nem elegendő, ugyanis a hatóságokkal is kell valamit kezdeni. Ez okból történhetett meg, hogy a jelenlegi kormányfő – a nem létező cég illegális ügyvezetőjeként – a cégbírósághoz is rendszeresen nyújtott be hamis dokumentumokat.
A hatóságok megtévesztésének technikáit a következő számunkban olvashatják.
(Folytatjuk) | [
"Nomentana Kft.",
"Aldo",
"Altus"
] | [
"Szenzor) Kft.",
"Altus Rt.",
"Nomentana Bt.",
"Tervező, Tanácsadó és Információs Rt.",
"Nomentana Tanácsadó Betéti Társaság",
"Szenzor (Aldo) Kft.",
"Szenzor Kft.",
"Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.",
"ál-Nomentana Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közleménye szerint a budapesti V. és XIII. kerületi ügyészség még 2013 őszén emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ (a mai Magyar Honvédség Egészségügyi Központ - Honvédkórház) volt főigazgatója, egy egykori határőr tábornok és két társa ellen hűtlen kezelés miatt.
Fotó: Halász Júlia
2019-ben a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon a három vádlottat felmentette a vád alól, az ügyészi fellebbezés után pedig másodfokon 2020-ban a Fővárosi Törvényszék bűnösnek találta az egykori főigazgatót és a kórház egyik volt főorvosát. A volt főigazgatót 400 ezer forint, a volt főorvost 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.
Az ítélet szerint az elsőrendű vádlott a kórház főigazgatójaként 2008 februárjában jogellenesen, színlelt foglalkoztatásként osztályvezető főorvosnak nevezte ki közalkalmazottként a harmadrendű vádlottat, akinek azonban a főigazgató-helyettes hatáskörébe tartozó stratégiai és tudományos fejlesztési feladatok ellátása volt a feladata. Ezért 2008 februárja és októbere között kétmillió forintnál több munkabért vett fel, miközben az osztályvezetői főorvosi feladatait nem teljesítette.
A napokban kihirdetett és jogerős harmadfokú ítélet szerint az elsőrendű vádlott 300 ezer forint pénzbüntetést kapott, a kórház egykori osztályvezető főorvosaként dolgozó harmadrendű vádlottat pedig felmentették. (MTI) | [
"Állami Egészségügyi Központ"
] | [
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Törvényszék",
"Magyar Honvédség Egészségügyi Központ",
"Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség"
] |
A pécsi vendéglős felemelkedésének története igazi gyöngyszem, még a csodálatos NER-karrierek világában is. Miniszteri engedéllyel hosszabbítgatott, ideiglenes igazgatói megbízással megszerzett szakmai tapasztalat, amivel már teljesíthető a "rendes" megbízás feltétele, majd még egy ugrás a színházvezetéstől a miniszteri biztosságig – mindezt három év alatt. A 32 éves Fülöp Péter pályaképe.
A kaposvári Csiky Gergely Színház három évtizedes Babarczy-korszakának lezárulta után egy évvel Schwajda György lett az igazgató. Schwajda 2011-ben váratlanul elhunyt. Ekkor– alig titkoltan Schwajda végakaratának megfelelve – Rátóti Zoltán került a helyére, aki egy ciklust le is vezényelt Kaposváron, majd 2016-ban, alig több mint egy évvel azután, hogy elnyerte és megkezdhette a második igazgatói ciklusát, családi okokra hivatkozva váratlanul lemondott.
Közben persze változások sora zajlott a kulisszák előtt is: számos rendező, színész távozott a színháztól, s ebben nem lehetett nem meglátni a koncepciót:
Rátóti Zoltán le akart számolni azzal a szerinte hamis mítosszal, ami Kaposvár-jelenségként vonult be a köztudatba. Ennek többször nyíltan hangot is adott, ténylegesen pedig távozásra bírta Mohácsi Jánost, Kocsis Pált, Csapó Virágot, Réthly Attilát, Rusznyák Gábort, Kőrösi Andrást s másokat.
Ennek a folyamatnak, vagyis a 2009 előtti társulat és színházvezetési koncepció szétverésének Szita Károly polgármester sem állta útját, talán azért sem, mert a váltás a városnak megtakarítást jelentett: míg a színházi és politikai életben kiválóan beágyazott Schwajda György idejében a színház költségvetése meghaladta az egymilliárd forintot – ennek jelentős része önkormányzati támogatás volt –, addig Rátóti idejében ez az összeg folyamatosan csökkenve néhány év alatt hatszáz millióra redukálódott. Erre utalva jegyezte meg cinikusan Szita Károly egy közgyűlésen, hogy "ismerve Rátóti igazgató úr tehetségét, meg fogja oldani".
A színház anyagi ügyei azonban nem a polgármester várakozásának megfelelően alakultak: folyamatos pénzhiány, kifizetetlen számlák, elmaradó személyi juttatások terhelték a mindennapokat.
Ráadásul Rátóti 2014-ben kirúgta a színház évtizedek óta megbízhatóan, szakmailag kifogástalanul teljesítő gazdasági vezetőjét, s felvett a helyére egy korábban fodrászként dolgozó nőt, akinek színházi pénzügyekben semmiféle tapasztalata nem volt.
A későbbi fejlemények felől nézve nagyon úgy tűnik, közvetetten ez a kinevezés nyitotta meg az utat Fülöp Péter előtt.
Hogy ennek a lépésnek volt-e köze ahhoz, hogy az illető hölgy a kaposvári NB I-es kosárlabdacsapat – Szita Károly kedvenc csapata – edzőjének a húga, ezt nem tudjuk, mindenesetre a kölcsönös bizalom viszonylag hamar, néhány hónap alatt elfogyott.
A korábbi gazdasági vezetőt Rátóti a bevett, mondhatni szokásosan erkölcstelen módon, átszervezés címén rúgta ki, ezért az utódját már nem vehették fel a megszüntetett gazdasági vezetői pozícióba – így lett a fodrászból stratégiai igazgató. Rátóti a színházat kezdettől a racionális megfontolásokat félretéve, kézből próbálta irányítani, és ezt az újsütetű stratégiai igazgató sem tolerálta – a vége az lett, hogy a hölgy 2015 elején közös megegyezéssel távozott.
Ekkor lépett színre dr. Fülöp Péter, akit állítólag a pécsi színház igazgatója hozott össze Rátótival. Fülöp a pécsi Maláta Bisztró egyik irányítójaként tett szert ismeretségekre befolyásos helyi körökben. (Némi ellentmondást jelent, hogy Fülöp neve a Malátával kapcsolatban nem található meg a cégadatbázisokban, viszont egy riportban a tulajdonosok nevében többes szám első személyben nyilatkozik.)
Úgy tűnik, Rátóti meglátta a jövő emberét az ekkor mindössze 30 éves vendéglősben, így a Csiky Gergely Színház Közhasznú Kft. közérdekű adatait ismét átírták: a fodrász ment, helyette a semmilyen színházi, kulturális menedzsment-tapasztalattal nem rendelkező Fülöp Péter lett a gazdasági és produkciós vezető.
Nem árt megjegyezni itt, hogy például a kecskeméti Katona József Színház hasonló posztjára ez idő tájt hivatalos pályázatot írtak ki – Kaposváron ez szóba sem került.
2016-ban aztán – látszólag legalábbis – váratlan fordulat történt: Rátóti Zoltán éppen egy évvel az újabb, amúgy öt évre szóló kinevezése után lemondott, családi okokra, konkrétan nemrég született gyermekére hivatkozva. Ezt a magyarázatot tartotta a legkevésbé valószínűnek a helyi és a tágabb színházi közvélemény: azt már inkább, hogy éppen felfedezettje, az újdonsült produkciós igazgató fúrta meg Rátótit. Legalábbis erre következtethetünk abból, hogy Fülöp két évvel későbbi, 2018-as pályázatában csúnyán lehúzta volt főnökét:
"2015 nyarán a korábbi rossz gazdálkodási döntések és a fegyelmezetlen gazdálkodás következtében a teátrum gazdaságilag igen nehéz helyzetben volt. Likviditási helyzete instabil, 2015. évi költségvetése az év 1-6. hónapjainak számait figyelembe véve tarthatatlan volt. Gyakorlatilag teljes átstrukturálásra, újratervezésre volt szükség."
Fülöp narratívája szerint persze ő tette rendbe a színház pénzügyi helyzetét, a kialakult válságot pedig nyilván nem varrhatta más, mint Rátóti nyakába, aki akkor már négy éve igazgató volt.
Természetesen más szcenáriók sem kizártak: elképzelhető, hogy Rátóti már 2015-ben sem akart újból pályázni, csak rábeszélték, s vállalt egy évet. Például Szita Károly is sakkozhatott így, mert a ciklus közbeni, 2016-os lemondás lehetővé tette a városnak, hogy megbízza Fülöp Pétert egy évre, majd miniszteri engedéllyel egy újabbra 2017-ben.
Az eseményekből kitűnik, hogy Fülöp személye, s az, hogy pályázati megmérettetés nélkül is a színház vezetője maradhasson, nagyon fontos lett Kaposvár vezetésének, holott a polgármester 2016-ban, a megbízásakor még a közgyűlésben is megígérte, hogy az év végén kiírják a színház vezetésére a pályázatot. Csakhogy ezen Fülöp – kellő szakmai tapasztalat híján – el sem indulhatott volna.
Így viszont előállt az a helyzet, hogy a pályázat tényleges kiírásának idejére Fülöp Péter – a fenntartó város hathatós segítségével –éppen meg tudta szerezni azt a három év vezetői gyakorlatot, amely a vonatkozó szabályok szerint a kiemelt támogatású színházak esetében pályázati feltétel.
Fülöp Péter igazgatói működését eddig leginkább két botrány tette emlékezetessé: tavaly kirúgott négy idősebb színészt, s felvett a helyükre négy, frissen végzett Vidnyánszky-tanítványt. Az elbocsátottak az egyenlő bánásmód-törvény megszegése miatt pereltek – másodfokon nekik adott igazat a Pécsi Ítélőtábla.
Fülöp igazgatása alatt történt az emlékezetes kaposújlaki törmelék-botrány is: az átépítés alatt lévő színház bontási hulladékát egy Kaposvár környéki erdei vízmosásba rakták le. Habár ehhez inkább a fővállalkozó ZÁÉV-nek van köze, az építkezés ideje alatt Fülöp Péter látja el koordinációs feladatokat.
Akárhogy is, Fülöp a négy színész kirúgásával bizonyította, hogy hűséges katonája a rendszernek, így a tavaszi újabb kétharmad nyomán már látható volt, hogy a határ a csillagos ég: abból, ahogyan Fekete Péter cirkuszművészből néhány év alatt színházi tótumfaktum lett, sejthető volt, hogy Fülöp karrierje is beindul.
Sokat nem is kellett várni: a helyi lapoknak az új évadról szóló sajtótájékoztatón Fülöp megerősítette, miniszteri biztossá nevezte ki Fekete Péter kulturális államtitkár.
Arról viszont, hogy megszerzett tudását pontosan mely területen hasznosítja, nem nyilatkozott.
Így a harminckét éves fiatalember, aki – színházszakmai értelemben legalábbis – három éve látott először belülről színházat, hamarosan talán a magyar színházi élet egyik kulcsembere lesz.
Fotó: Fülöp Péter igazgató avatósisakban, a kép bal szélén Szita Károly polgármester. Kép forrása: Somogy Megyei Kormányhivatal | [
"ZÁÉV",
"Csiky Gergely Színház Közhasznú Kft."
] | [
"Somogy Megyei Kormányhivatal",
"Maláta Bisztró",
"Pécsi Ítélőtábla",
"Katona József Színház"
] |
4,8 milliárd forint tagdíjat nem fizettek be a kamarának, és Szatmáry Kristóf a szervezet elnöke, fideszes politikus semmit sem tett ennek behajtása érdekében. Ezt állítja az egyik tag. Szatmáry Kristóf szerint egész egyszerűen nem igaz az egész. A budapesti iparkamaránál pénteken tartanak tisztújítást.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) egyik tagja hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a Fővárosi Ügyészségen Szatmáry Kristóf elnök ellen, aki a Fidesz országgyűlési képviselője és korábban a Miniszterelnökség miniszteri biztosa volt. A feljelentés szerint 2012 óta 4,8 milliárd forintnyi kamarai hozzájárulást nem fizettek be a regisztrált gazdálkodó szervezetek, és az elnök, valamint a BKIK vezetősége nem tett semmilyen lépést ennek behajtására – derül ki az Indexhez eljuttatott friss feljelentésből.
A feljelentésben azt állítják, hogy 2015-ben nagyságrendileg 100 ezer tag nem fizette be az 5000 forintos díjat a 244 ezer regisztrált szervezetből. Ez összesen 1,2 milliárd forintnyi tartozást jelentett tavaly, ami négy évre vetítve 4,8 milliárd forintos hiányt jelent. A bejelentés szerint a hűtlen kezelés nemcsak azért áll fent, mert a BKIK maga nem ment a pénze után, hanem azért is, mert Szatmáry nem fordult a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, amely a kötelezettséget adók módjára hajthatná be. A működési szabályzat szerint egyértelműen az elnök feladata lenne, hogy a tartozásokat beszedesse és így a költségvetést fenntartsa.
Szatmáry Kristóf szerint ez egyáltalán nem igaz. Évek óta együttműködnek a NAV-val a végrehajtások behajtása érdekében. Az együttműködésre a BKIK szerint jó példa, hogy a budai irodaházukban még külön NAV-iroda is van.
Szatmáry: Minden alapot nélkülöz a feljelentés Szatmáry Kristóf szerint minden alapot nélkülöz az ellene tett feljelentés, amely kimeríti a rágalmazás fogalmát. A kamarai hozzájárulás ugyanis köztartozásnak minősül, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) inkasszó formájában szedhet be a vállalkozásoktól. Egyáltalán nem igaz az, hogy a BKIK nem hajtatná be a NAV-val a tartozásokat. A feljelentésben megfogalmazott állítás már csak azért is felháborító, mert a köztartozások behajtásáról a kamara rendszeres időközönként tájékoztatja a nyilvánosságot- egyebek között sajtóközlemények formájában is. A BKIK szorosan együttműködik a NAV-val a köztartozások behajtása érdekében, ugyanis rendszeresen több 10 ezer cég marad el a fizetéssel. 2014 decemberétől 2015 novemberéig a kamara összesen 10.239 behajtási kérelmet adott át a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak 169 millió forint értékben. Azért csak ennyit, mert az adóhatóság fővárosi kirendeltségei –érthető okokból - hetente mindösszesen 450 végrehajtási ügyet képesek kezelni a BKIK részéről. A NAV-val külön megállapodást is kötött a BKIK a behajtások nagy száma miatt, emellett csak azért nyitott az adóhatóság külön irodát a kamara budai irodaházában, hogy minél hatékonyabban tudja ezeket az ügyeket kezelni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal általi behajtásokból tavaly összesen 31 millió forint folyt be. Ez a BKIK költségvetésének mindössze 1,2 százaléka. Keretes szöveg.
A budapesti iparkamaránál pénteken lesz tisztújítás. A mostani elnök, Szatmáry Kristóf fideszes politikus, aki korábban a Miniszterelnöksége kereskedelempolitika kormányzati összehangolásával kapcsolatos feladataiért felelős miniszteri biztosa volt. Az elnöknek több kihívója is van, komoly ellenzéke van a kamarán belül.
Szatmáry ellenfelei és kamarai ellenzéke szerint az elnök és rokonai több szálon is kézben tartják a szervezetet.
Nemrég Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetője is nyíltan kritizálta az állapotokat, mondván a BKIK a Szatmáry-család saját bizniszévé alakult át.
Parragh azt is kritizálta, hogy a budapesti cégeknek csupán néhány százaléka tag, a legjelentősebb vállalkozások látványosan távol maradtak a szervezettől. A Napi.hu úgy tudja, hogy Szatmáryék nemrégiben két hét alatt csaknem 50 új tagot léptettek be, míg egy sor jelentkezőt formai okok miatt utasítottak el. Ezek a szervezetek így nem vehetnek majd részt a szavazásban. A sok újonnan belépett tag a lap szerint befolyásolhatja a szavazás végkimenetelét, mert a kamarában az egy tag, egy szavazat elv érvényesül.
Szatmáry szerint minden rendben van
Szatmáry az Index egy korábbi cikkére reagálva levélben cáfolta, hogy két hét alatt csaknem félszáz új tagot léptettek volna be, és ez a jelenlegi kamarai tagság jelentős része lenne. Szerinte 50 cég beléptetése egyébként sem befolyásolná a választás kimenetelét. A beléptetésekről pedig azt írta 1200 felszámolás alatt álló társaság felvételét utasították el formai okok miatt. De csak azért, mert "Nagy Elekék úgy próbáltak csalni," hogy 5-6 felszámolóhoz tartozó cég felvételét kérték.
Nagy Elek magát Szatmáry kihívójának nevezte, szerda reggelre sajtónyilvános vitára hívta a BKIK jelenlegi vezetőjét, aki állítása szerint visszalépett ettől. Szatmáry erre reagálva azt közölte, hogy Nagy Elek csak aznap reggel szólt a vitáról, aminek meghirdetésére "sem ismerete, sem jogalapja nem volt." Ráadásul a jelenlegi elnök szerint egyáltalán nem számít a riválisának, mivel nem is hivatalos jelölt. Elnököt ugyanis csak a küldöttek jelölhetnek, majd a közgyűlés dönt a pozíció betöltéséről. | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara"
] | [
"Fővárosi Ügyészség",
"Magyar Kereskedelmi és Iparkamara",
"Nemzeti Adó-és Vámhivatal",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Vadászható lesz a jövőben a nyári lúd, több faj, köztük a kercerésze és a menyét viszont védelmet kap. Bár tavaly Semjén Zsolt egy vadásztársaság nevében több faj vadászhatóvá tételét is kérte a vidékfejlesztési minisztériumtól, a most megjelent jogszabálytervezet szerint a minisztérium a kérések többségét elvetette.
Vadászható lesz a jövőben a nyári lúd, több faj, köztük a kercerésze és a menyét viszont védelmet kap. Bár tavaly Semjén Zsolt egy vadásztársaság nevében több faj vadászhatóvá tételét is kérte a vidékfejlesztési minisztériumtól, a most megjelent jogszabálytervezet szerint a többségét elvetette.
Továbbra is védett faj marad azoknak a madaraknak a többsége, amelyek vadászhatóvá tételét kérte tavaly Semjén Zsolt a vidékfejlesztési minisztériumtól (VM). A VM kedden hozta nyilvánosságra a kormány honlapján a védett és fokozottan védett növény- és állatfajok jegyzékét felsoroló rendelet tervezetét, amely egy sor új fajnak is védettséget ad.
Semjén Zsolt az Országos Magyar Vadászati Védegylet nevében levélben azt kérte a vidékfejlesztési minisztertől, hogy állítsák vissza az erdei szalonka vadászatát, és fontolják meg a nyári lúd, a kanadai lúd, a barátréce, a menyét, a nyuszt, a fenyőrigó, a vadgerle és a fürj vadászhatóvá tételét is. (Ezekről a fajokról ebben a korábbi cikkünkben olvashat bővebben.)
Az új rendelet szerint ezek közül a fajok közül egyedül a nyári lúd lesz korlátozottan vadászható, mivel annyira megnőtt a hazai nyári lúd-állomány, ami időnként már komoly gondot jelent a szárazföldi növénytermesztésben.
Továbbra is védett marad viszont faj marad az egerészölyv, a barna rétihéja, a héja, a holló és a nyuszt, valamint fürj, a vadgerle és a fenyőrigó is. Néhány új faj is védelem alá kerül: a menyét, amely az indoklás szerint azzal érdemelte ki a védetté nyilvánítást, hogy a mezőgazdaság szempontjából is fontos pocok- és egérpusztító; továbbá a hazánkon átvonuló csörgő és kerceréce, mert jelentősen lecsökkent az állományuk.
A rendeletmódosítás bizonyos esetekben egyszerűbbé teszi a trófeák behozatalát. A könnyítés kizárólag olyan fajokra vonatkozik, amelyek Magyarországon nem honosak vagy már gyakorlatilag eltűntek, más európai országokban viszont nagy állományban élnek, így például a hazánkban kóborlóként előforduló, és védett barnamedve külföldön jogszerűen elejtett példány trófeáját be lehet hozni az országba.
A minisztérium szerint a rendelettervezetet arra a megállapodásra alapozták, amelyet a természetvédelemmel és vadgazdálkodással foglalkozó civil szervezetekkel írtak alá februárban. A megállapodást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Országos Magyar Vadászkamara, a WWF Magyarország, valamint az érintett fajok kutatásával foglalkozó egyetemek mellett aláírta a z Országos Magyar Vadászati Védegylet is. | [
"Országos Magyar Vadászati Védegylet"
] | [
"Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület",
"Országos Magyar Vadászkamara",
"WWF Magyarország"
] |
A fővárosi közszolgáltató cégek nemrég lecserélt vezetése ez elmúlt egy hónapban számos gyanús szerződést talált a főpolgármester-váltás előtti időszakból. Az új fővárosi vezetés átalakította a teljes cégstruktúráját, ami feltételezése szerint üzleti érdekeket sért, ezért szerinte megkezdődött a támadás az új vezetők ellen.
A vezetőcserén átesett közszolgáltató cégekben elindult a korábbi időszak gyanús szerződéseinek felkutatása, jelentette be György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes. Az első jelzések alapján október 27-e óta 22 gyanús szerződéssel találkoztak, hétmilliárd forint értékben.
Egyelőre nem hozzák nyilvánosságra ezeket az ügyeket, ha befejeződik a vizsgálatuk, és a gyanú megerősítést nyer, akkor megteszik a szükséges hatósági lépéseket. Hozzátette: az érintett szerződéseknél nagy árérték-arányeltérés, hiányos teljesítés, közbeszerzési szabálytalanság gyanítható.
György István szerint a struktúraváltás komoly kihívás az üzleti világnak, ami érzékenyen reagál erre. Számos esetben üzleti érdekek sérültek, ezért komoly támadások indultak egyes nemrég kinevezett cégvezetők ellen. A főváros ezekben az esetekben kivizsgálj, van-e alapjuk.
A főpolgármester-helyettes szerint egyes cégvezetők múltjával kapcsolatban egyes üzleti körök megpróbálnak ügyeket kreálni, nyilvánosságra hozni, ám ez nem tántorítja el a városvezetést abban, hogy haladjon a kijelölt úton. Támadásokra továbbra is számítanak.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a város által kötött szerződések nyilvánosak lesznek. Ide tartozik az összes közpénzből működő közszolgáltató cég által kötött szerződés is.
A váltás előtti időszakot úgy jellemezte György István, hogy a közszolgáltató cégeknél be volt dobva a gyeplő a cégvezetés nyakába, nem koordinálta, ellenőrizte senki a működést. Tavaly nyár óta egyértelmű volt a BKV-botrány kapcsán, hogy nem jól mennek a dolgok. Ezt követően több fővárosi közműcégnél nyomozások indultak.
Eddig egy-egy közszolgáltató céget különböző irányokból érték a befolyásolások, a városvezetés, a közgyűlés, a cég igazgatósága, vagy más cégek irányából. A főváros intézményrendszerét egy vödörhöz hasonlította György István, amiből több lyukon keresztül is spriccel a víz. György István szerint eddig politikai zsákmányszerzés folyt, de a rendszer recsegve-ropogva összedőlt.
A városvezetés szándéka szerint az új intézményi struktúra felállításával hadat üzentek a korrupciónak. Két nagy holdingcég alakult, a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK Zrt.) és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK Zrt.). Ezek alá tagozódnak be a város közmű- és közlekedési cégei.
A struktúra célja, hogy a közszolgáltatások hatékonyabban működjenek, felszámolják a korrupciót, és átlátható legyen a közpénzek áramlása. Ez lesz a hiányzó szint a politika és a közműcégek között, feladata a stratégia-alkotás, a megrendelői, igazi tulajdonosi szerep. A két holdingcég felügyelőbizottságaiban az ellenzék egyértelmű ellenőrző szerepet kapott.
A BVK-t nagyrészt a nyolc uralt közszolgáltató cég (FKF Zrt., Főtáv Zrt, Főkert Zrt., stb) finanszírozza, valamint a vegyes tulajdonú cégek (például Vízművek, Csatornázási Művek, Főgáz) még nem kitalált formában, esetleg az osztalék terhére. A holding alakulóban van, a végleges működési rendje 2011 második negyedévére áll össze.
A BKK-hoz a közlekedéssel kapcsolatos cégek felügyelete került (a BKV, a megalakítandó Budapesti Autóbusz Zrt, a Parkolási Zrt., vagy a BKSZ). Egyelőre az még nem tiszta, hogy a BKV milyen konstrukcióban működik majd az állammal közösen. A BKK a fenti cégektől, valamint az FKF-től, a főpolgármesteri hivataltól mintegy 1500 embert vesz át, akik főleg a közlekedésszervezési kérdésekkel, forgalomirányítással, ellenőrzéssel foglalkoznak majd.
A céget az egységes közlekedési kasszából finanszírozzák, ide ömlik majd a menetdíj, az állami és önkormányzati támogatás, a parkolási bevétel, vagy a teherforgalmi díj. A BKK a BVK-hoz hasonlóan jövő év második félévének végére nyeri el végleges működési formáját. | [
"BKV"
] | [
"Budapesti Autóbusz Zrt",
"Budapesti Közlekedési Központ",
"Budapesti Városüzemeltetési Központ",
"Csatornázási Művek",
"FKF Zrt.",
"Főkert Zrt.",
"Főtáv Zrt",
"BKK Zrt.",
"Parkolási Zrt.",
"BVK Zrt."
] |
Megkérdezték a BRFK-t, vizsgálja-e őket a rendőrség, de nem kaptak választ, derült ki a Cemi Kft. keddi sajtótájékoztatóján. A cég vezetője elképzelhetőnek tartotta, hogy Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes javasolta az FKF igazgatójának őket, de kizártnak tartotta, hogy utasította volna a megbízásukra.
A Cemi Kft. 3 fővárosi cégnek nyújtott cégátalakítási tanácsadást az elmúlt három évben, a BKV-nak 287 millió forintért, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek 400 millió forintért, és a Főtávnak 191 millió forintért. Vadas László, a Cemi igazgatója elmondta, hogy tanácsaik összesen 18 milliárd forintos megtakarítást eredményeznek a három közművállalatnál évente.
A Cemi Kft. neve az elmúlt hónapokban többször is előkerült. Először februárban, amikor a BKV vezérigazgatója hét másik cég szerződésével együtt elküldte a Cemi-vel kötött szerződést is a budapesti rendőr-főkapitánynak egy feljelentés kíséretében. A BRFK ekkor már vizsgálta a cég szerződéseit. Az ügyben folytatott és az Index birtokába került BKV-s belső vizsgálati szerint jelentős eltérés állapítható meg a szerződések becsült értéke és a tényleges kifizetések között.
Vadas László elmondta, hogy a 287 millió forintért végzett tanácsadás eredményeként a BKV évente 11,5 milliárd forintot spórolt. Ilyen tanács volt például, hogy a 12 belső céges kiskirályságot 4 projektigazgatósággá alakították, megemeltették a pótdíjakat, vagy a kisebbek közül, hogy megszüntették a HÉV-vonalakon az elavult lassító táblákat (lassújeleket).
Vadas hozzátette, hogy az éves megtakarítást a belső kontrolling jelzései alapján követték, de az kiszámolható a bevétel-emelkedésből is. Kérdésre elmondta, hogy sajnos a megtakarítás jelentős része elszállt például akkor, amikor a vezérigazgató egy éven belül másodszor is megemelte a dolgozók bérét.
Azt is elismerte, hogy a mintegy ezer ember elbocsátásából származtak egyszeri költségek is, mint például 3 milliárd forintnyi kifizetett végkielégítés. De hozzátette, hogy az ominózus végkielégítés jellemzően az általuk javasolt irodai és fizikai munkások szerződéséből adódott, nem pedig a felsővezetők szerződéséből származott. (A felsővezetői szerződések felbontására és a kifizetésekre inkább 2008-ban került sor, míg a Cemi munkája 2007 év végén zárult.)
A Cemi Kft. neve másodszorra áprilisban, Bielek Péter, az FKF Zrt. vezetőjének kiszivárgott rendőrségi vallomásában került elő. Az igazgató lapértesülés szerint azt állította, Hagyó Miklóstól a főpolgármester-helyettes városházi irodájában kapott megrendelést a CEMI Kft. megbízására, s a találkozón részt vett a tanácsadó cég vezetője is.
Vadas elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy Hagyó Miklós, vagy más javasolta őket a munkára, hiszen jó hírük van a piacon, de azt kizártnak tartja, hogy a főpolgármester-helyettes utasította volna az FKF igazgatóját, kössön velük szerződést. Hozzátette, hogy a hír után megkeresték a BRFK-t, de nem kaptak arra választ, hogy vizsgálják-e őket.
Vadas kérdésünkre közölte, hogy a BKV és az FKF indultak a pályáztatáson, és megnyerték azt, míg a Főtávnál a közbeszerzési értékhatár alatt maradtak a szerződéskötési összegek. A főbb számokat ismertetve elmondta, hogy a három közműcégnél összesen 120 szakértői megbeszélést, 2100 operatív projekttalálkozót, 340 felsővezetői találkozót tartottak, 570 javaslatot tettek, 133 megvalósított projektjük, 550 elemzésük volt, és 18 milliárd forintos megtakarítást értek el.
Vadas érthetetlennek tartotta, hogy a Magyarországon bejegyzett Cemi-t folyamatosan támadják, míg például a Boston Consulting delaware-i offshore céget nem, ami 226 millió forintért készített közlekedési tanulmányt (elért megtakarítás nélkül) a főpolgármesteri hivatalnak, nem. | [
"Cemi Kft.",
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.",
"BKV"
] | [
"Boston Consulting",
"FKF Zrt."
] |
Másfél milliárd forintra pályázhatnak civil szervezetek a Nemzeti Együttműködési Alap szakmai pályázatain – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Soltész Miklós, talán a pályázók körére utalva, köszönetet mondott azoknak a civil szervezeteknek, amelyek "valóban a civil világot" támogatják, és "nem kerítést akarnak bontani, nem az illegális migrációt akarják törvénytelenül segíteni, nem az anarchiát, illetve a felfordulást akarják az országban". | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Nemzeti Együttműködési Alap"
] |
A kilencvenes évek és az ezredforduló olasz sajtójának több tucatnyi bűnügyi tudósítása szerint kétes hátterű személyek kerültek be a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara tavaly novemberben megújított vezetőségébe. Gyilkosság, gondatlanságból elkövetett emberölés és csalás – ilyenekkel vádolták a 90-es évek közepén és a 2000-es évek elején az olasz ügyészek az érintett új vezetőket, ám az esetek többségében sikerült elkerülniük a felelősségre vonást.
Helyreigazítás Valótlanul állítottuk, hogy "maffiózók és csalók állnak az olasz-magyar kereskedelmi kamara élén". Cikkünkben továbbá azt a hamis látszatot keltettük, hogy a Magyarországi Kereskedelmi Kamara élén olyan személyek állnak, akik bűncselekményt követtek el. Azon állításunkkal, miszerint "tavaly novemberben a kamaránál új vezetőséget választottak, a tisztújításon több mint 300 szavazatképes tagvállalat közül csak 97 volt jelen, információink szerint ebből körülbelül 50 meghatalmazással vett részt a szavazáson. Forrásunk szerint Bernardio Pusscedu a ComAgro Sardo Kft. agrárvállalkozás vezetője – rendelkezett e meghatalmazások többségével , így nem volt nehéz beválasztania magát a 15 tagú vezetőségbe, akik maguk közül választják meg az elnököt, azt a hamis látszatot keltettük, miszerint a Magyar-Olasz Kereskedelmi Kamara 2012. novemberi választásai nem szabályosan zajlottak volna le.
A kilencvenes évek, illetve az ezredforduló olaszországi bűnügyi tudósításai alapján úgy tűnik, hogy meglehetősen furcsa hátterű vállalkozók kerültek be a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara tavaly novemberben megújított vezetőségébe.
Tisztújítás, rengeteg meghatalmazással
A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara egy 1992-ben Budapesten alapított, 1998 szeptembere óta az olasz kormány hivatalos elismerésével működő privát szövetség, amely közel 300 tagvállalatból álló olasz-magyar vállalkozói közösség találkozási helyeként szolgál, elősegítve annak integrációját és fejlődését. A kamara elnökei között prominens személyiségeket is találhatunk, 1995 és 1999 például között Zwack Péter volt a szervezet vezetője. Az olasz kamara fajsúlyos kamarának számít, mivel Olaszország hazánk egyik legnagyobb külkereskedelmi partnere – a kétoldalú kereskedelem mértéke tavaly meghaladta a 2 ezer milliárd forintot –, emellett a legrégebbi kereskedelmi kamara is.
Tavaly novemberben a kamaránál új vezetőséget választottak, a tisztújításon a több mint 300 szavazóképes tagvállalat közül csak 97 volt jelen, információnk szerint ebből körülbelül 50 meghatalmazással vett részt a szavazáson. Forrásunk szerint Bernardino Pusceddu – a ComAgro Sardo Kft. agrárvállalkozás vezetője – rendelkezett e meghatalmazások többségével, így nem volt nehéz beválasztatnia magát a 15 tagú vezetőségbe, akik maguk közül választják meg az elnököt.
Bernardino Pusceddu, Giuseppe Mario Cammisa és Adriano Ruchini a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara honlapján © hvg.hu
Az új vezetőkkel valószínűleg semmi probléma nem lenne, ha nem derült volna ki a múltjuk, amelyet több tucat olasz újságcikk is taglal (a névazonosság kizárt, az újságcikkekből és az elérhető önéletrajzokból nyilvánvaló, hogy az újságokban szereplő olasz nevek mögötti személyek megegyeznek a kamarai tisztségviselőkkel és Magyarországon tevékenykedő olasz üzletemberekkel). E cikkek szerint pedig igen komoly kérdések vetődnek fel Bernardino Pusceddu elnök, Giuseppe Mario Cammisa és Adriano Ruchini alelnökök alkalmasságával kapcsolatban.
Jupiter kalandjai
A három kamarai vezető közül kétségkívül Giuseppe Mario Cammisa alelnök életútja a "legvadregényesebb". Cammisát, aki ma a Biatorbágyon székelő, Iveco tehergépjárműveket forgalmazó European Truck Center ügyvezető igazgatója, korabeli olasz sajtóértesülések összefüggésbe hozták Mauro Rostagno olasz újságíró 25 éve történt meggyilkolásával. A szicíliai Trapaniban működő RTC rádió munkatársaként dolgozó Rostagno műsorában rendszeresen a maffia, helyi politika és a drogkereskedelem viszonyát boncolgatta.
Az újságírót 1988. szeptember 26-án lőtték le munkahelyéről hazafelé tartva. Bár Bettino Craxi olasz miniszterelnök és jobbkeze, Claudio Martinelli a gyilkosság után szinte azonnal a maffia felelősségét vetették fel, soha senkit nem ítéltek el az ügyben. 1996-ban ráadásul egy olasz ügyész azzal vádolta meg a két szocialista politikust, hogy csak a maffiára történő utalással "mellékvágányra" akarták terelni a nyomozást.
A kamara alelnökéről, akit "Jupiter" néven emleget az olasz sajtó, több olasz lap is úgy írt, hogy a kisfőnök szerepét töltötte be az akcióban. Cammisát 1996 júliusában le is tartóztatták a gyilkosságban való részvétel gyanújával, ám ugyanezen év augusztusában elengedték, mivel nem volt ellene terhelő tanúvallomás. A korabeli sajtóorgánumok megjegyzik azt is, hogy a gyilkossággal kapcsolatban akkor letartóztatottak mindegyike drogfüggő volt korábban, Cammisát pedig az egyik kiugrott maffiózó, Rosario Spatola azzal is meggyanúsította, hogy a maffia számára droggal kereskedett. Az idézett maffiózó szerint Cammisa a heroinkészítés szakértőjének is számított. Cammisa mindemellett korábban a Saman di Valderice központba is járt, mely kábítószereseket kezelt, később itt dolgozott.
A kamara alelnökét egy másik gyilkossággal is kapcsolatba hozták. Ilaria Alpi olasz újságírót operatőrével együtt egy olasz parlamenti vizsgálat szerint egy rosszul sikerült emberrablási akcióban ölték meg még 1994 márciusában a polgárháborútól sújtott szomáliai Mogadishuban. A két újságíró a vélekedések szerint Olaszországból Szomáliába szállított fegyverek és mérgező hulladékok útját követte.
Olasz sajtóinformációk és könyvek szerint Cammisa is Szomáliában volt az adott időszakban, többen látták is az országban, ráadásul ő lehetett az utolsó ember is, aki élve látta Alpit. Az ügyet, amelyet korábban lezártak, 2007-ben egy római bíró újranyitotta, mivel szerinte információkat hallgattak el az olasz közvélemény elől fegyverek kereskedelmével és toxikus hulladék illegális módon történő lerakásával kapcsolatban.
Cammisa mindemellett az olasz titkosszolgálatok irányába is rendelkezhetett kapcsolatokkal. Az Il Fatto Quotidiano napilap egyik videóján az hallható, hogy Jupiter a hidegháború alatt a Nyugat-Európában "Gladio" fedőnév alatt működő titkos félkatonai kommunistaellenes szervezet tagja is volt, ebbe az irányba is rendelkezett kapcsolatokkal. A Gladioról tudni kell, hogy rengeteg piszkos ügyben felbukkant a szervezet neve a hidegháború alatt, például az 1980-as bolognai robbantásnál, vagy Aldo Moro miniszterelnök meggyilkolásánál. A szervezet érintettségét az ügyekben ugyanakkor sohasem sikerült bizonyítani.
Váltók, csekkek és egy üzemi baleset
A kamara elnöke, a szardíniai Bernardino Pusceddu korábban szállodákban dolgozott, majd a 80-as években saját autókereskedést nyitott. Annyira jól ment az üzlet, hogy Pusceddut a legjobb Hyundai-kereskedőnek is választották Olaszországban. A kereskedő önéletrajza szerint 1994-ben egy baleset következtében hét hónapra kiesett a munkából, és ekkor állást ajánlottak neki Magyarországon. Pusceddu önéletrajzában azt írja, hogy sokat gondolkodott azon, hogy elvállalja-e a munkát, 1995-ben azonban úgy döntött, hogy visszatér a mezőgazdasághoz, ahol az apja is dolgozott. Ennek eredményeképpen ugyanebben az évben hazánkba költözött.
Az önéletrajzból ugyanakkor egy kisebb esemény hiányzik pont ebből az időszakból. 1993-ban Pusceddu – akinek korábban egy uzsorával kapcsolatos ügye is volt a bíróságon, de felmentették – több autót is vásárolt 250 millió líra értékű váltókért és csekkekért cserébe, a váltókat ugyanakkor a beváltáskor a bank elutasította. Ennek oka pedig az volt, hogy a váltók és csekkek egy tűzesetben elégtek, aminek nyomán a bank lenullázta ezeket. A közvetítő, akin keresztül Pusceddu az autókat vásárolta, ugyanakkor hozzá tudott jutni pénze egy részéhez. Az ügy végül a bíróságon kötött ki, ahol csalással vádolták meg Pusceddut. A bíróság a volt autókereskedőt – aki nem jelent meg a tárgyaláson, hanem ügyvédjének adott különleges felhatalmazást, hogy a nevében eljárjon – mindössze 7 millió líra büntetés megfizetésére kötelezte.
A kamara másik alelnöke, Adriano Ruchini – aki 2012-ig egy Olaszországban székelő cég, a goriziai Minerva elnöke és vezérigazgatója volt 12 éven keresztül, most pedig a budapesti Idea Future Kft.-t vezeti – neve pedig akkor került a bűnügyi tudósításokba, amikor alkalmazottja, David Brumat szlovén munkás egy üzemi baleset során vesztette élet még 2003-ban. Az ügyben Ruchini ellen 2009-ben született elmarasztaló ítélet – a vállalkozó eközben már 2006 óta a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara igazgatótanácsának tagja volt.
Ruchininek saját, angol nyelvű Wikipédia oldala is van, mely elég szelektíven idézi föl a vállalkozó életének eseményeit (a Giorgio Napolitano olasz államfőtől kapott kitüntetésről még közös kép is van). Arról például szó sem esik, hogy Magyarországon él, és hogy Olaszországban vizsgálat volt ellene a cégénél dolgozó munkás halála miatt.
Mindhárom kamarai vezetőnél fontos megjegyezni, hogy egyikük hivatalos önéletrajzában sincs szó arról, hogy valaha összeütközésbe kerültek volna a törvénnyel, sőt Cammisa és Pusceddu esetében az önéletrajzok egyes részeknél igen elnagyoltak: az 1985 és 1995 közötti részeket Cammisa például azzal a mondattal intézi el, hogy szociális munkás volt egy drogfüggőket kezelő központban. Emellett pedig érdemes hozzátenni, hogy Pusceddu és Cammisa a 90-es évek közepén érkeztek Magyarországra, mégpedig úgy, hogy korábban nem volt nyoma annak, hogy Magyarországon tevékenykedtek, vállalkozásuk lett volna, esetleg hazánkban dolgoztak volna.
Nem véletlenül volt itt rengeteg olasz étterem
Az olasz állampolgárok és cégek magyarországi tevékenységét jól ismerő forrásunk szerint a fenti ügyek megértéséhez hozzátartozik, hogy a 90-es években Magyarországra érkező olasz állampolgárok egy része korántsem volt makulátlan háttérel rendelkező ember. Sokan az olasz állam, igazságszolgáltatás elől igyekeztek az akkor még Olaszországból távoli vadkeletnek tűnő Magyarországon elbújni. Ennek eredményeképpen nem véletlenül nyílt például rengeteg olasz étterem a kilencvenes évek Budapestjén: nem a kereslet hajtotta ezt, hanem az elbújni igyekvő olaszok igyekeztek pénzüket megforgatni.
Forrásaink szerint azért is igyekeztek az említett személyek fontosabb pozícióba jutni Magyarországon, hogy ezzel tudják bizonyítani, ők Magyarországon megbecsült vállalkozók, rendesen végzik a munkájukat, és nagy presztízst is elértek. Emellett a hazai sikerek nem jönnek rosszul Olaszországban sem, ahol az újra megnyitott ügyekben a magyarországi, presztízzsel bíró pozíciók minden bizonnyal jobb színben tüntethetik fel az elnököt és a két alelnököt az ottani közvélemény előtt.
Megkerestük a kamarát és a nagykövetséget is A vezetőség érintett tagjaival kapcsolatban megkerestük a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamarát és a budapesti olasz nagykövetséget is, hogy tudtak-e arról, milyen hátterű emberek kerültek a kamara élére és a kamara vezetőségének önéletrajzát és múltját átvilágította-e az olasz belügyminisztérium, egyáltalán, szükséges-e ilyet tenni hasonló esetben. A csütörtök délután feltett kérdéseinkre egyelőre csak a nagykövetségtől érkezett válasz, amely úgy szól, hogy a kamara nem kormányzati szervezet, hanem vállalkozók magántársulása, amely önkormányzati eljárásokat alkalmaz egy olyan etikai kódex alapján, melynek tiszteletben tartása a szervezeti alapszabály alapján a felügyelőbizottság feladata. A kamarától továbbra is várjuk a választ, amint megérkezik, közöljük.
Cikkünkhöz többek között a La Repubblica, Il Fatto Quotidiano, La Nuova Sardegna, Corriere della Sera, L’Espresso, Il Piccolo olasz napi- illetve hetilapok archív cikkeit is felhasználtuk. Az Alpi-ügyről és hátteréről pedig több könyv is született. | [
"Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara"
] | [
"Idea Future Kft.",
"European Truck Center",
"ComAgro Sardo Kft.",
"La Repubblica",
"Corriere della Sera",
"Magyar-Olasz Kereskedelmi Kamara",
"Magyarországi Kereskedelmi Kamara"
] |
Szeptember 13-án írtuk meg, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi polgármester jelentős földterületeket vásárolt a Bakonyban, miközben a vagyonnyilatkozata alapján nem lekövethető, honnan teremtette elő ennek fedezetét. Másnap a Momentum bejelentette, hogy a rendőrséghez fordul. A nyomozó hatóságnál szeptember 16-án megállapították, hogy az "újságcikkben foglaltak nem a rendőrség hatáskörébe tartozó vagyon elleni bűncselekmény, hanem költségvetési csalás egyszerű gyanúját vetik fel, amennyiben Szentgyörgyvölgyi Péter be nem vallott – s vagyonnyilatkozatában sem feltüntetett – jövedelme után a személyi jövedelem adót nem fizette meg." A rendőrség szerint a "tévedésbe ejtéssel, tévedésben tartással, valótlan tartalmú nyilatkozat tételével, vagy a valós tény elhallgatásával elkövetett költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt" indított vizsgálatra a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) van hatásköre. "A költségvetési csalás és az azzal összefüggésben elkövetett hamis magánokirat felhasználás bűncselekmény kapcsán a nyomozást (...) kizárólagosan a NAV végzi."
Az ügy kipattanásától számítva bő két hét telt el, és szeptember 29-ére a NAV már meg is állapította, hogy nincs mit vizsgálniuk. – A rendőrségtől hivatalból áttett feljelentést a NAV elutasította – válaszolta az adóhatóság sajtóosztálya a 24.hu-nak.
A NAV azt egyelőre nem közölte, hogy milyen indok alapján utasították el a feljelentést, ha megteszik, frissítjük cikkünket. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Orbán ismét megszólalt a korrupciós botránnyal kapcsolatban
Figyelő Online 2014.12.24 13:04
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Egyesült Államok befolyást akar szerezni Közép-Európában, és ehhez használja fedőtörténetként a korrupciót. A kormányfő kedden az M1 Az este című műsorában felvételről sugárzott interjúban arról is beszélt, hogy nem tulajdonít nagy jelentőséget a fideszes politikusok közti vitáknak. A 2018-ig tartó ciklus céljául a bérből és fizetésből élő családok anyagi biztonságának megerősítését fogalmazta meg.
Orbán Viktor a tévéinterjúban azt mondta, szerinte azért is volt sűrű 2014, mert az év második felében két okból át kellett alakítaniuk a terveiket: az orosz-ukrán konfliktus miatt, és "előkerült a nemzeti függetlenség kérdése" is.
"Valóban, az ember azt gondolta volna, hogy három választás után a dolgok nyugodtabbak lesznek (...), én is azt gondoltam, hogy nyugodtabb idők jönnek, de be kell látnunk, nem mi tehetünk arról, hogy olyan időket élünk, amilyeneket" - fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint az egész világon most osztják újra a lapokat. Az általános feszült európai hangulat pedig Magyarországon is érezteti hatását - tette hozzá.
Az amerikai kitiltási üggyel kapcsolatban a kormányfő azt mondta, minden gondolkodó ember tudja, hogy az Egyesült Államok részéről megfogalmazott korrupciós vád "fedőtörténet". Valójában arról van szó - folytatta -, hogy az Egyesült Államoknak új keletű érdekei lettek ebben a térségben, befolyást akar szerezni, és ehhez használja fedőtörténetként a korrupciót. Ezt szerinte onnan lehet tudni, hogy amikor a kormány konkrétumokat követel az Egyesült Államoktól, akkor az "valahogy sohasem történik meg". Ez egy tipikus titkosszolgálati befolyásszerző akció kísérőjelensége - jelentette ki.
Szerinte "új korszakba léptünk", az Egyesült Államok "nem egyszerűen beleavatkozik, hanem aktív és cselekvő részese" a közép-európai országok belpolitikai életének. A kormányfő ennek okát az orosz-ukrán konfliktusban, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok között zajló szabadkereskedelmi tárgyalásokban látja.
Két ügyet, az energia- és a kereskedelempolitika ügyét jelölte meg, mint ahol markánsan megmutatkoznak amerikai érdekek.
Úgy látja, "bennünket bele akarnak rángatni egy olyan konfliktusba, amelyből mi csak rosszul jöhetünk ki". Magyarország nem akar részese lenni az Egyesült Államok és Oroszország közötti hidegháborús hangulatnak - tette egyértelművé.
Közölte, a magyar külpolitika leginkább a némettel mutat hasonlóságot, vagyis hogy az orosz-ukrán konfliktust az oroszok ellenére nem, csak velük közösen lehet megoldani. Ez eltér az amerikai állásponttól - jegyezte meg.
Azt is mondta, hogy az amerikaiak szerettek volna atomerőművet építeni Magyarországon, de nem ők építik, ami fáj nekik.
Arra a kérdésre, hogy tervben van-e esetleg André Goodfriendnek, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége ideiglenes ügyvivőjének kitiltása Magyarországról, Orbán Viktor azt felelte: nincs ilyen konkrét tervük, de a kormánynak minden alkalommal olyan válaszlépéseket kell adnia, amelyek megfelelnek Magyarország tekintélyének.
A Fidesz népszerűségvesztéséről és az elmúlt hónapok demonstrációiról szólva a kormányfő felidézte az előző ciklus tüntetéseit - például a fegyveres szervek dolgozói korkedvezményes nyugdíjának megszüntetése ellenit -, amelyekhez képest most csak "verbális durvaságot" lát.
Hangsúlyozta: demokráciában a kormánnyal egyet nem értőknek joguk van kifejezni véleményüket.
Vezető fideszes politikusok vitáiról a pártelnök-miniszterelnök azt mondta: nem tulajdonít nagy jelentőséget ezeknek, teljesen mindegy, hogy a Fidesz politikusai kedvelik-e egymást, mert a politika nem személyes ügy, nem a politikusokról szól, hanem az országról, az emberekről. Hogy közben "szólogatnak-e egymásnak az urak", mindig érdekes, mert "a politikában is a peep show a legizgalmasabb", de valójában ez nem fontos - fogalmazott, megjegyezve, hogy ez is egy munkahely, és minden munkahelyen vannak súrlódások.
Azt elismerte, hogy vannak generációs különbségek a Fideszben, de úgy példázott: "ha az ember egy tisztességes házban akar lakni, akkor nem érdekli, hogy a kőműves, a burkoló meg az épületgépész kedveli-e egymást (...), hanem azt szeretné, hogy legyen villany, fűtés meg víz, meg működjenek a nyílászárók".
Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kérdésre, tervez-e kormányátalakítást.
Megjegyezte, van egy feltörekvő nemzedék a politikában, ahogy az egész országban is, és ezeket a fiatalokat támogatni kell, mert tehetségesek, szorgalmasak, "bátor fiúk", hazafiak, "hagyni kell őket dolgozni", ezért "egyelőre inkább mindenkit bátorítanék, nem pedig cserélnék".
A következő évekről szólva a kormányfő azt mondta: 2014-18 között a cél a bérből és fizetésből élő családok anyagi biztonságának megerősítése, ami magában foglalja a rezsicsökkentés megvédését, a devizahitelesek ügyét, a béremeléseket, az életpályamodelleket. A következő négy évben szerinte azokra kell összpontosítani, akik ma "a létre alsóbb fokain állnak", hogy évente egy-egy fokkal feljebb kapaszkodhassanak.
Úgy látja, a szegénység elleni legjobb politika a munkahelyteremtés, amelyben az államnak igenis van feladata. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi törvényhozási munka - benne a vasárnapi pihenőnappal - elősegíti-e a munkahelyteremtés folyamatát, úgy reagált: "legjobb tudásunk szerint igen".
Jelezte végül, azt várja, hogy a magyar gazdasági növekedés 2015-ben is az európai átlag felett legyen. Ha pedig a magyar gazdaság jól teljesít, indokolt lehet bizonyos adófajták csökkentése - mondta.
| [
"Fidesz"
] | [
"Figyelő Online",
"Európai Unió",
"Egyesült Államok"
] |
Több mint háromszorosan túlteljesült a határon túlra, és hétszeresen az egyházaknak a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül juttatott állami támogatások összege 2020-ban, a koronajárvány legkeményebb évében. Összesen 250 milliárd forint pluszkiadás jött össze, főként egyedi döntések nyomán.
“A magyar külpolitika mindenkori fókuszában kell lennie a határon túl élő magyar nemzeti közösségek támogatásának" – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter, miután fogadta az EBESZ kisebbségügyi főmegbízottját. A tárcavezető alapvetően nem a pénzről beszélt, de akár beszélhetett is volna: a kormány enyhén szólva nem fukarkodott 2020-ban (sem), ha a határon túli támogatások osztogatásáról volt szó.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Kairat Abdrahmanovot, az EBESZ kisebbségi főbiztosát 2021. augusztus 26-án © MTI / Soós Lajos
Bort iszik, vizet prédikál
A határon túlra irányuló támogatások osztásának elsődleges eszköze a Bethlen Gábor Alap, illetve az azt kezelő állami cég, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA). A BGA közhasznúsági jelentésének tanúsága szerint az alap kiadási előirányzata 2020-ban 140,6 milliárd forint volt, amiből összesen 140 milliárd forint kifizetés teljesült is. A központi költségvetésben a Bethlen-alapon túl is vannak határon túli programok, de ez a legnagyobb és központi eszköz.
Igaz, a 140 milliárdban nemcsak a szó szoros értelmében vett határon túli támogatások vannak benne, hanem például a működési kiadások és az iskolások kirándulásait finanszírozó Határtalanul-program. Ezek azonban kis részét teszik ki az alapnak, a legnagyobb szelet, 2020-ban 128 milliárd forint a “nemzetpolitikai célú támogatások".
Lehet persze amellett érvelni, hogy Magyarország részéről erkölcsös és hasznos támogatni a határon túli kisebbségeket, területeket. Bár tegyük hozzá, a magyar kormány ugyanakkor kikéri magának, hogy egy tőle független szervezet támogatásokat osszon Magyarországon, így esett el hazánk a Norvég Alap pénzeitől. Egyébként a szomszédos országokban sem feltétlenül nézik jó szemmel a Budapestről odaosztott pénzeket. Ludovic Orban román miniszterelnök augusztus elején azt nyilatkozta,
a támogatások nem nyújthatók etnikai alapon, azoknak minden román állampolgárt kell célozniuk.
Ludovic Orban © AFP
Odáig azonban nem ment el, hogy elítélje a Magyarországról érkező támogatásokat.
Évek óta nem sikerül előre eltalálni a számot
Nehéz belátni, hogy a határon túli támogatások kiosztásakor miért kell immár hosszú évek óta a tervezett költségeket többszörösen túllépni. Avagy megfordítva, miért nem lehet már az első pillanattól magasabb összeggel tervezni az alap büdzséjét a központi költségvetésben. 2020-ban a Bethlen-alap összbüdzséje eredetileg 46,5 milliárd forint volt, ez hízott az év végére a háromszorosára.
A “nemzetpolitikai támogatások" előirányzata 37,8 milliárdról hízott 127,7-re, vagyis több mint háromszorosára.
És ez a helyzet nem egyedi, hanem menetrendszerű, az alap keretét 2016 óta sikerül minden évben többszörösen túlkölteni. A “nemzetpolitikai támogatásoknál" maradva, a bő háromszoros túlköltés még csak nem is rekord, 2016-ban 12 milliárd helyett ment el 59, egy évvel később pedig 22 helyett 81. Ugyanakkor
a 127,7 milliárdos kiadás eddig a valaha volt legnagyobb.
És minden bizonnyal ugyanez lesz a helyzet idén is, a 2021-es központi költségvetésbe sikerült mindösszesen 25 milliárd forint “nemzetpolitikai támogatást" betervezni a Bethlen-alaphoz, az alap összkiadásához pedig 31,5 milliárdot.
Közönség a Kolozsvári Magyar Opera The Symphonic Rock Show című előadásán Kolozsvár Fő terén 2020. szeptember 5-én. A koncert az Iskola Alapítvány szervezésében, a nemzeti összetartozás évének rendezvényeként, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg © MTI
Kérjetek és adatik néktek
A menetrendszerű túlköltekezés magyarázata, hogy
az alapon átfolyó pénzek nagy része nem pályáztatás útján kerül a kedvezményezettjéhez, hanem egyedi támogatási kérelem alapján. 2020-ban összesen 117 milliárd forint ment ki ilyen módon.
Ezek a kérelmek nem a BGA-hoz, hanem a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságára érkeznek be, onnan a Bethlen-bizottság már “szakmai javaslattal ellátva" kapja meg és hagyja jóvá őket. A kormány aztán határozattal átcsoportosítja a szükséges forrást a központi költségvetésben a Bethlen-alaphoz. Az alap 2020-ban az immár szintén szokványos, és a pandémiában sem elmulasztott nagy évvégi kormányzati pénzszórás egyik nyertese volt, december 24-én 64 milliárdot kapott.
Egyebek mellett az alábbi projektek kapta pénzt egyedi kérelemre:
Az Erdélyi Református Egyházkerület 650 millió forint támogatásban részesült az Ajtoni Magyar Református Családgondozó Központ megvalósításának folytatására. (Ugyanerre a projektre a megelőző évben is járt támogatás, akkor 250 millió.)
A Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete az "Összefogás Háza" felépítésének és a kapcsolódó eszközfejlesztések támogatása céljából 128 millió forint támogatásban részesült.
A Székelyföldi Jégkorong Akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány működésre és eszközfejlesztésre 600 millió forint támogatásban, valamint a nemzetpolitikai államtitkárság “szakmai iránymutatása" alapján előrehozott támogatásként a 2021. évre vonatkozóan további 300 millió forint támogatásban részesült. (A hokiakadémiára 2019-ben 420 millió forint ment.)
A komáromi Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 419,9 millió forint támogatásban részesült az iskola épületének felújítása, valamint atlétikai és multifunkcionális pálya kialakítása céljából.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 800 millió forint támogatásban részesült a Szatmárnémeti Református Gimnázium felújításának folytatására.
A Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem és a Sapientia Alapítvány-Partiumi Keresztény Egyetem a 2020. évre vonatkozóan összesen 3,5 milliárd forint támogatásban részesült. A szervezet az államtitkárság “szakmai iránymutatása" alapján előrehozott támogatásként a 2021. évre vonatkozóan további 1,8 milliárd forint támogatásban részesült.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2,5 milliárd forint támogatásban részesült a 2020. évi működésének, programjainak és fejlesztéseinek megvalósítása céljából. A főiskola előrehozott támogatásként a 2021. évre vonatkozóan további 1,2 milliárd forint támogatásban részesült.
Ami az egyedi támogatások kiosztásának földrajzi megoszlását illeti, messze Erdély a legnagyobb kedvezményezett:
Egyház, sok pénz
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. portfoliója az elmúlt években az alap kezelésén messze túlmutató feladatokkal bővült. 2018 folyamán kapta meg az egyházi és (a roma nemzetiség kivételével) a nemzetiségi támogatások kezelését. 2019 január elsejével pedig átvette a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatainak kezelését. Ezek szintén tízmilliárdos keretek, amely összegek nincsenek benne a fent részletezett Bethlen Gábor Alapban.
2020-ban nem csak a határon túli támogatások büdzséje szállt el durván, de az egyházi támogatásoké is. Sőt ami azt illeti, azoké még sokkal durvábban,
a 24,5 milliárdos keret a végére 180 milliárd forintra hízott. Ami több mint hétszeres növekedés.
Az ok nagyjából ugyanaz, mint a határon túli támogatások esetben. Az egyházi támogatásokon belül leginkább az “egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások" keret teljesült túl, 7,3 milliárd forint helyett 85,6 folyt ki. Ebből egyedi döntés alapján 84,6 milliárd forint, 145 támogatói okirattal, az államtitkárság 38 döntést kezdeményezett.
Az “egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása" előirányzat 810 millió forint helyett 27,6 milliárd forintra teljesült. Lényegében a teljes összeg egyedi támogatási kérelemre. Az “egyházi közfeladatellátási és közösségi célú beruházások támogatása" előirányzat 12 milliárd forint helyett 53,5 milliárdra teljesült.
Az egyházi és a határon túli támogatások együttesen mintegy 250 milliárd forinttal teljesültek túl.
Ez már az államháztartás léptékében is egy szabad szemmel jól látható szám: 2020-ban a költségvetés hiánya 5549 milliárd forint volt (miután a kormány hagyta elszállni – a fele épp decemberben jött össze, jórészt a nagy év végi pénzszórásnak köszönhetően). A kormány a járványválság előtt már épp azon volt, hogy az éves hiányt mindössze pár száz milliárd forintra szorítsa le, ezzel érdemben csökkentve az államadósságot.
Vagy egy konkrét (még ha kicsit demagóg is) példa: az egészségügyben végrehajtott jelentős bérfejlesztés 300 milliárd forinttal terheli a központi költségvetést. Jelentős emelést az orvosok kaptak, a szakdolgozók nem.
(Kiemelt képünkön: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. / Czeglédi Zsolt) | [
"Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete",
"Bethlen Gábor Alapkezelő",
"Sapientia Erdélyi Tudományegyetem",
"Sapientia Alapítvány",
"Királyhágómelléki Református Egyházkerület",
"Sapientia Alapítvány-Partiumi Keresztény Egyetem",
"Bethlen Gábor Alap",
"II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Együttműködési Alap",
"Erdélyi Református Egyházkerület",
"Mens Sana Alapítvány",
"Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola"
] | [
"Ajtoni Magyar Református Családgondozó Központ",
"Székelyföldi Jégkorong Akadémia",
"Norvég Alap",
"Szatmárnémeti Református Gimnázium",
"Kolozsvári Magyar Opera",
"Nemzetpolitikai Államtitkárság",
"Iskola Alapítvány"
] |
Harangozó Tamás azonnali kérdése láthatóan meglepte a Parlamentben Orbán Viktort. A fiatal MSZP-s képviselő ezt kérdezte: "Miért tűri, miniszterelnök úr, hogy a saját kormánytagjai meghazudtolják?" A kormányfő is csak ezt láthatta a monitorján. Amikor Harangozó szólásra emelkedett, nem tudta, hogy pontosan miről lesz szó.
– Azzal kezdtem, hogy idéztem egy tavalyi, október 18-i napirend előtti felszólalásából – idézte föl a heves parlamenti csörte előzményét a 32 éves képviselő. – Akkor Orbán Viktor arról beszélt, hogy ki kell söpörni a magánérdekeket az állami vállalatok világából is. Merthogy a magyaroknak elegük van abból, hogy az ő szolgálatukra létrehozott, az ő pénzükön működtetett vállalatokat bűnözők szállják meg, s szervezetten hordják ki belőlük a közpénzt. Felszólalásomban magát Orbán Viktort szembesítettem a saját szavaival, amikor közöltem a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hírt: a Civil Biztonsági Szolgálat (Pintér Sándor belügyminiszter egykori cége) két másik kft.-vel együtt elnyerte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV Zrt.) fennhatósága alá tartozó állami vagyon őrzését 2014. december 31-éig, havi 100 millió forintos értékben. Hozzátettem, hogy a munkáért öt cég indult, ez volt a legdrágább ajánlat. A legolcsóbb ajánlat havi 60 millió forint volt.
– A hangulat akkor forrósodott föl, amikor fölvetette Orbán Viktor büntetőjogi felelősségét.
Harangozó Tamás
– Ezzel csak utaltam az utóbbi hetek jogfejlődésének alakulására. Azt mondtam, amennyiben nem határolódik el ettől az üzlettől, az fölveti büntetőjogi felelősségét is. Bűnpártolással – mint oly sokszor elhangzott – az őrizetbe vételt is meg lehet alapozni.
– Miért emlegette Pintér Sándort, amikor ő a kinevezése előtt eladta a Civil Biztonsági Szolgálatot?
– Eladta, de a másfél milliárdos vételárat még nem fizették ki a cégért. És akkor egyszer csak az történik, hogy a belügyminiszter "volt" vállalkozása sima nyertesként befut egy gigantikus üzletben. Úgy éreztem, a közpénzek ellopásáról oly nagy élvezettel szónokló kormányfőnek erre mindenképpen válaszolnia kellene.
– Válaszolt is. Konkrétan ugyan nem gyanúsította meg magát, de azt mondta, a rivális üzletcsoportok érdekében szólalt fel. És ez méltatlan, tette hozzá Orbán.
– Két perc állt volna rendelkezésére a válaszra, fél percet sem használt el. A konkrét kérdésre nem válaszolt. Csak azt mondta, egy olyan párt nevében beszélek, amely kilopta az ország szemét és sportot űzött a korrupcióból. Na most az üzleti érdekemről annyit, hogy nemrég javaslatot tettem, ha már annyira dolgoztatni akarják a nyugdíjas rendőröket, itt az alkalom. Magyarul: az állam újra vegye kézbe az állami tulajdonú cégek őrzés-védelmét. Az, hogy az elmúlt nyolc évben részt vettem volna az ország szétlopásában, eléggé fura, mert képviselő sem voltam.
– Mivel foglalkozott?
– Kezdetben egyetemista voltam, aztán az igazságügyi és rendészeti minisztériumban dolgoztam.
– Meglepte az ingerült miniszterelnöki válasz?
– Én is láttam, hogy mennyire meghökkent. Aztán pedig az, hogy mennyire nincs érdemi válasza. Csak rá szerettem volna világítani arra, hogy a pofátlanságnak is van határa. A legdrágább ajánlatot választották, miközben harciasan védik az állami vagyont. Kíváncsian várom a folytatást. | [
"Civil Biztonsági Szolgálat",
"Parlament",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"MNV Zrt.",
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
Mészáros érdekeltségét 1,7 milliárddal támogatja az NGM
A salgótarjáni Wamsler SE háztartástechnikai cég pénteken 1 milliárd 786 millió forint összegű támogatási szerződést kötött a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) - közölte a tulajdonos, az Opus Global Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján pénteken.
A támogatási szerződést az "Intelligens gyártó és innovációs központ létrehozása a Wamsler SE Részvénytársaságnál a hatékonyság és versenyképesség növelése érdekében" nevű projekt megvalósítására írták alá. A Wamsler a mintegy 3 milliárd 572 millió forint összköltségű projekt megvalósításához veszi igénybe a támogatást.
A projekt keretében a Wamsler SE termelési folyamat-reorganizációt hajt végre, gyártócsarnokokat épít és korszerűsíti termelési eszközeit, valamint bővíti kapacitását.
Az Opus Global Nyrt. igazgatósága kedden döntött az ázsiós alaptőke-emelésről és a 3,6 milliárd forintos fejlesztésről. A Wamsler SE 2016-ban 6,95 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 347 millió forint veszteség mellett. Az előző évben a nettó árbevétel 6,935 milliárd forint volt, az adózott eredménye 30,78 millió forint volt.
| [
"Wamsler SE",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Opus Global Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde"
] |
VIP kaszinót indítottak Andy Vajna örökösei, a riválist felfüggesztették
Hiányosságokat talált a Szerencsejáték Felügyelet a debreceni focicsapatot is tulajdonló Szima Gábor online kaszinójának működésében, ezért felfüggesztette az engedélyét. Örülhetnek viszont a rivális nélkül maradt Vajna-örökösök, hiszen ők épp ellenkezőleg, új online kaszinóhoz kapták meg az állami hozzájárulást.
Sűrű napokat élt át a hazai online kaszinópiac, ugyanis a Szerencsejáték Felügyelet (SZF) február 14-én előbb engedélyt adott a Vajna-hagyatékhoz tartozó LVC Diamond Kft.-nek a vipcasino.hu nevű online kaszinó működtetéséhez, majd február 15-én felfüggesztette a debreceni Cívis Grand Casino Kft. engedélyét a grandcasino.hu nevű online kaszinó üzemeltetéséhez – derül ki az SZF honlapjáról. Azt nem tudni, hogy a két eseménynek van-e egymáshoz köze, mindenestre szokatlannak nevezhető, hogy a felügyelet ilyen egymáshoz közeli dátumokon ad ki, illetve függeszt fel engedélyeket, hiszen mindkét döntést hosszadalmas eljárásnak kell megelőznie. Így meglehetősen kicsi volt rá az esély, hogy az egykori Vajna-birodalom éppen egy nappal azelőtt gyarapodik egy újabb online kaszinóval, amikor a debreceni focicsapatot is tulajdonló Szima Gáborhoz köthető rivális online kaszinót felfüggeszti a hatóság.
"A Szerencsejáték Felügyelet a grandcasino.hu oldalon elérhető online kaszinó engedélyét a vonatkozó ellenőrzési célvizsgálati jegyzőkönyvben foglalt hiányosságok kiküszöböléséig felfüggesztette. A bejelentkezés és a kifizetés funkció ez idő alatt is elérhető" – olvasható az online kaszinó oldalán. A döntés csak az online kaszinóra vonatkozik, a Cívis Grand Casino Kft.-nek a debreceni plázában található hagyományos kaszinóját nem érinti, így oda nyugodtan mehetnek a szerencsejátékosok. Azt nem tudni, hogy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozó SZF pontosan milyen hiányosságot talált az online kaszinó működésében.
Legálisak és megbízhatók
Ugyanakkor a Napi.hu írta meg tavaly decemberben, hogy a magyar állam által engedélyezett online kaszinózásból egy Venezuela partjainál fekvő, adóparadicsomnak számító Curacao szigetén bejegyzett cég is profitál. A grandcasino.hu oldalt a Cívis Grand Casino Kft. üzemelteti ugyan, de üzemeltető partnere a Techzia Kft. is, amely egy 2019 nyarán bejegyzett szombathelyi cég. Tulajdonosa pedig az FFster Investments B.V. nevű, Curacao szigetére bejegyzett társaság. A cég elérhetőségeként pedig egy medencés luxusvilla címe van megadva, nem messze a Karib-tengertől. A sziget amúgy a Holland Királyság alkotmányos része, igazi adóparadicsomnak számít, még Andy Vajna filmügyi biztosnak is több cége ide volt bejegyezve.
Elég rosszkor jött a felfüggesztés a grandcasino.hu-nak, ugyanis éppen túl vannak egy közterületi kampányon. BKV megállókban is hirdették, hogy Magyarország legújabb online kaszinójaként állami engedéllyel rendelkeznek, legálisak és megbízhatóak. Mindent tudnak is, amit egy kaszinónak tudnia kell: nyerőgépek, rulett, póker és közel száz valódi tétes játék közül lehetett választani az oldalon. A nyereményeket pedig az OTP segítségével fizették ki. Ha a felügyelet által feltárt hiányosságokat csak sokára tudják kiküszöbölni és a felfüggesztés hetekig, hónapokig érvényben marad, akkor az a cég bevételeit is komolyan érintheti. A Szima Gábor tulajdonában lévő Cívis Grand Casino Kft. szépen gyarapodott eddig: 2018-ban már 1,8 milliárd forint árbevétel után 233 millió forint nyereséggel zártak. Ennek jelentős részét azonban nem az online, hanem a hagyományos kaszinó termelte ki Debrecenben.
Eddig sem volt nagy verseny a hazai, legális online kaszinópiacon, jelenleg viszont semmilyen nincs. Akik otthonról akarnak játszani, azok most csak az egykori Vajna-birodalom oldalait választhatják törvényesen. Az LVC Diamond Kft. üzemelteti a vegas.hu oldalt és az új vipcasino.hu-t is. A cég a Las Vegas Casino Zrt. tulajdonában van, amely a tavaly januárban elhunyt Andy Vajna tulajdonában volt, most pedig egy luxemburgi cégen keresztül ismeretlen vállalkozókhoz tartozik, köztük lehet Vajna özvegye is. Fő szabály szerint pedig csak annak lehet online kaszinója, akinek hagyományos kaszinója is van. Ilyen koncesszióval pedig még a győri, pécsi és miskolci kaszinót birtokló Rákosfalvy Zoltán, győri ügyvéd (aki a Borkai-videóval híresült el), valamint a Garancsi István nagyvállalkozóhoz köthető soproni kaszinó büszkélkedhet, de ők egyelőre még nem láttak fantáziát abban, hogy az online térben is beindítsák a nyerőgépeket. | [
"FFster Investments B.V.",
"LVC Diamond Kft.",
"Cívis Grand Casino Kft.",
"Techzia Kft."
] | [
"Szerencsejáték Felügyelet",
"Las Vegas Casino Zrt."
] |
Mintegy 4 milliárd forint bírságot szabtak ki szabálytalan foglalkoztatás miatt 2011 óta az adóhatóság revizorai és a pénzügyőrök - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az MTI-vel.
A NAV az elmúlt mintegy négy és fél évben százezernél is többször vizsgálta a munkaadóknál a foglalkoztatást. Az ellenőrzéseknél a NAV a társhatóságok adatai mellett a közérdekű bejelentések információit is felhasználta. A tapasztalatok szerint jellemzően azoknál a munkáltatóknál a leggyakoribbak a visszaélések, ahol az átlagosnál több munkavállalóra van szükség: a mezőgazdasági idénymunkánál, egyéb szezonális munkáknál, vendéglátóhelyeken, strandokon, piacokon, a termelő- és feldolgozóiparban, és különböző szolgáltatási ágazatokban, fuvarozó cégeknél, valamint építőipari vállalkozásoknál.
A legjellemzőbb jogsértés, hogy a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak késve jelenti be a foglalkoztatást. Sokszor a bejelentés ugyan megtörténik, de nem a valós munkaidőről szólnak a leadott adatok. A legtöbb szabálytalanság az egyszerűsített foglalkoztatásnál fordult elő.
A közlemény szerint a revizorok évente átlagosan 23-25 ezer foglalkoztatásra vonatkozó vizsgálatot végeztek. 2011-ben majdnem 3 ezer vizsgálat, míg 2012-től évente nagyjából 5 ezer ellenőrzés tárt fel szabálytalanságot.
2011-ben csaknem 1 milliárd forint, 2012-ben több mint 422 millió forint, 2013-ban majdnem 760 millió forint, 2014-ben több mint 1,3 milliárd forint, míg 2015 augusztusáig mintegy 205 millió forint nettó adókülönbözetet állapított meg a NAV.
A jogsértések miatt 2011-ben több mint 635 millió forint, 2012-ben majdnem 808 millió forint, 2013-ban mintegy 942 millió forint, 2014-ben majdnem 1,3 milliárd forint, továbbá 2015 augusztusáig több mint 533 millió forint mulasztási bírságot szabott ki a NAV.
Az adóhatóság felhívja a figyelmet, hogy a feketefoglalkoztatás a munkavállalóknak is problémát okozhat, akit ugyanis munkáltatója nem jelent be, annak veszélybe kerül a nyugdíja, nem kaphat táppénzt, ha megbetegszik, és hiteligényléskor hiába kér jövedelemigazolást a NAV-tól. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Szivek Norbert két és fél éve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja. Jelenlegi alapbére vezérigazgatóként havi bruttó 5 millió forint. Ebben a béren kívül adható juttatások, illetve az esetleges prémium nincs benne.
Magasabb plafon Az Orbán-kormány 2015 őszén tette lehetővé, hogy a pénzügyi szektorban havi bruttó öt-, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél négy-, míg a többi állami vállalatnál hárommillió forint legyen az alapbér plafonja. Korábban – bár egy ideje már nem jogszabályi előírásként, hanem a szokásjog alapján – kétmillió forintban maximálták az állami cégek vezetőinek a fizetését.
Szivek azonban főállása mellett számos kiemelt jelentőségű gazdasági társaságnál tölt be valamilyen tisztséget. Tagja az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta, valamint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség igazgatóságának éppúgy, mint a Richter Gedeon Nyrt. és a Panrusgáz igazgatóságának. Ezek mellett a Mol felügyelőbizottsági tagja.
Mindezekért busás tiszteletdíjat kap vagyonkezelői fizetése mellé. Az alábbiakban összeszedtük, összesen mennyit.
Szivek Norbert állásai és juttatásai
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., 2015 februárjától vezérigazgató: havi 5 millió, egy év alatt 60 millió forint
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., 2015 februárjától igazgatósági tag: havi 350 ezer forint, egy év alatt 4,2 millió forint
Mol Nyrt., 2015. áprilisától felügyelőbizottsági tag – tavaly összesen 14,9 millió forint
Richter Gedeon Nyrt., 2016. áprilisától igazgatósági tag: havi 520 ezer forint
Magyar Posta Zrt., 2016 augusztusától igazgatósági tag: havi 450 ezer forint
Magyar Villamos Művek, 2015 májusától igazgatósági tag: havi bruttó 180 ezer forint, de a tiszteletdíját nem veszi fel
Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség, 2015 decemberétől igazgatósági tag, havi 395 ezer, évi 4,7 millió forint (nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy felveszi-e a tiszteletdíját)
Panrusgáz Gázkereskedelmi Zrt., igazgatósági tag – nem tudni, mennyit keres, mert megkeresésünkre nem válaszoltak.
Mindezek alapján Szivek legalább 7,5 millió forintot keres havonta különböző, döntően állami tisztségei után.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Szivek korábban számos más kiemelt gazdasági társaságnál volt igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag. A Rábánál idén áprilisban mondott le igazgatósági tagi tisztségéről. A Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-nél felügyelőbizottsági elnök volt tavaly február és szeptember között (havi 120 ezer forintos tiszteletdíját nem vette fel).
Sziveket idén májusban megválasztották a Magyar Golf Szövetség elnökévé is, a szervezet tájékoztatása szerint az elnöki feladatait tiszteletdíj nélkül látja el.
Ingatlanbiznisz és energetika
Amellett, hogy Szivek halmozza a jól fizető állásokat, vállalkozóként is aktív. Két területen számít specialistának: ingatlanbizniszek és energetikai befektetések. Legutóbb azzal kerül be a hírekbe, hogy jogerősen elbukta a Heti Válasz elleni sajtóperét, az állami vagyonkezelő vezetője megpróbálta letagadni, hogy ellenőrzése alatt tart egy céget, amely Zugban, a híres-hírhedt svájci offshore-paradicsomban működik.
Ahogy a lap írta:
Szivek a svájci cégjegyzék szerint Cretum GmbH néven máig ellenőrzése alatt tart egy társaságot, amely Zugban működik – abban a városban, ahová a Rogán Antal "kávépartnereként" emlegetett Kertész Balázs is befészkelte magát.
a svájci cégjegyzék szerint Cretum GmbH néven máig ellenőrzése alatt tart egy társaságot, amely Zugban működik – abban a városban, ahová a "kávépartnereként" emlegetett is befészkelte magát. Az MNV-vezér 2010 előtt még az MSZP pénztárnoki vonalával kooperált. Részt vett például az Elmib nevű, közvilágítással foglalkozó cég privatizációjában, értsd: Puch László holdudvarába menekítésében.
holdudvarába menekítésében. Nemcsak a belpesti Mahart-házat, hanem az azt körülölelő teljes tömböt megszerezte egy Szivek Norberthez és Tiborcz Istvánhoz köthető cégcsoport. A Vörösmarty térrel összeérő épületegyüttest ötcsillagos óriásszállóvá fejleszthetik – az állami Eximbank 15 és a Gránit 2 milliárdjából.
és köthető cégcsoport. A Vörösmarty térrel összeérő épületegyüttest ötcsillagos óriásszállóvá fejleszthetik – az állami Eximbank 15 és a Gránit 2 milliárdjából. Szivek magánstábja emellett luxuslakópark kialakítására készül a Duna-part XIII. kerületi szakaszán, tárgyal egy félbemaradt, szintén ötcsillagos visegrádi hotel befejezéséről, továbbá egy lehetséges dombóvári bevásárlóközpont-helyszínt is bekebelezett.
Orbán főkincstárnoka vállalkozóként 300 milliót keresett az államon A svájci lakcímmel is rendelkező főhivatalnok nagyot kaszált az állam kárára.
Szivekről MNV-s kinevezésekor a Vs.hu közölt portrét, a többi között azt állítva, győzködni kellett, hogy üljön be a vagyonkezelő vezérigazgatói székébe, ahonnan ezermilliárdos nagyságrendű vagyont felügyelhet. A cikkben szó volt arról, hogy Szivek ugyanazzal a körrel üzletelt, mint a quaestoros Tarsoly Csaba, illetve hogy hol Porschéval, hol Aston Martinnal jár.
Az MNV élére egyébként Seszták Miklós kérte fel Sziveket, és általában is a fejlesztési miniszter környezetéhez sorolják. A Népszabadság 2015 nyarán pedig arról is írt, hogy Szivek menyasszonya, Bentzik Réka lett az MVM Magyar Villamos Művek kommunikációs vezetője. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"MVM Magyar Villamos Művek",
"Magyar Posta Zrt.",
"Magyar Golf Szövetség",
"Richter Gedeon Nyrt.",
"Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.",
"Cretum GmbH",
"Mol Nyrt.",
"Heti Válasz",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Posta",
"Panrusgáz Gázkereskedelmi Zrt.",
"Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség",
"Magyar Villamos Művek"
] |
Újabb 2,3 milliárd forintot költ el a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda az "állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására". A kommunikációs közbeszerzéseken ez a kódneve a kék plakátokkal fémjelzett kampányoknak, amelyek eddig leginkább a kormány aktuális ellenségeiről szóltak, mint Soros György, Brüsszel vagy a migránsok. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) számozása szerint ez már a nyolcadik ilyen lesz (bár mi csak hétről tudunk).
A tendert ráadásul alig három nappal az ehhez szükséges keretszerződés aláírását követően írták ki. Újabb hat nappal később pedig már a győztes is megvolt: ezt a munkát is a korábbi hatból öt ilyen megbízást behúzó Balásy Gyula ügynökségei végezhetik el.
Persze nem meglepő, hogy Balásy cégei nyertek, hiszen most már csak ők (New Land Media, illetve Lounge Design) vannak benne az NKOH-s keretszerződésben. Bár azon a közbeszerzésen első körben Balásy cégei mellett két másik kormányközeli vállalkozó, Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeit is nyertesként hirdették ki, ám velük egy nappal a szerződés aláírása után szerződést bontottak.
A (korábban?) több miniszterrel is jó kapcsolatban lévő Kuna, illetve a Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi cégeit ugyanis elmarasztalta a Közbeszerzési Hatóság, így velük nem lehetett szerződni. Mivel a rendszer úgy működik, hogy a keretmegállapodás után csak az kaphat állami kommunikációs megbízásokat, akivel ezt a szerződést aláírták, így most évekre monopolizálódhatott a piac, minden ilyen állami kiadás az egyébként legdrágább ajánlatot beadó Balásy Gyulánál landolhat. Természetesen ez a mostani is.
Az új keretszerződésre egyébként azért volt szükség, mert az előzőt kimerítette az NKOH: lényegében másfél év alatt elverték az eredetileg 3 évre szánt 75 milliárd forintot. Az elmúlt hónapokban emiatt látványosan vissza is esett az állami kommunikációs költés: miközben tavaly csak decemberben 11 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket, és idén január, illetve április között is 3 milliárd körül volt az átlag, májusra, illetve júniusra már csak fél-félmilliárd forintnyi megrendelés jutott.
Valószínűleg ez a magyarázata annak is, hogy a másfél éve tartó kormányzati plakátdömpingben még soha nem volt ilyen hosszú szünet. A legutóbbi, elvileg hatodik ilyen közbeszerzést még tavaly decemberben zárták. Előtte rendre néhány havonta követték egymást a hasonló megállapodások*A decemberi 8 milliárdos megrendelés előtt például novemberben is volt egy bő 3 milliárdos.. Ezek a megbízások azonban mindig milliárdos nagyságrendűek – a mostani 2,3 milliárddal összességében már átléptük a 30 milliárd forintot – ez pedig már nem fért volna bele az előző keretbe.
Közélet Pénz Balásy Gyula Kuna Tibor Nemzeti Kommunikációs Hivatal NKOH Olvasson tovább a kategóriában | [
"Lounge Design",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"New Land Media",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Közbeszerzési Hatóság",
"Kuna Tibor Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] |
Nem sokkal a 18 hónapos eltiltásának a lejárta után indult el a Csongrád megyei ügyészség közbeszerzésén a Szituációs Nyelviskola Kft., amelytől a röszkei tömegzavargási ügy perében előkerült, hozzáköltésekkel teli fordítást megrendelték. Az eltiltást azért kapták, mert egy pályázatban olyan fordítókat, tolmácsokat tüntettek fel partnerükként, akiknek erről fogalmuk se volt. Hogy a munkát ténylegesen ki végezte volna el, ha ők nem, nem tudni. Az NNI nemrég zárta le vádemelési javaslattal azt a nyomozást. A röszkei botrány kihozta a szakmán belüli elégedetlenséget és aggodalmakat. A problémák túlmutatnak ezen az egy cégen - 1988 óta csak tizenegyen tettek tolmács- és hatan szakfordítói vizsgát arab-magyar nyelvpárból. Ki fordít a több ezer menekült hivatalos eljárásaiban?
Nem most először találja magát kínos helyzetben az a fordítással, tolmácsolással foglalkozó cég, amelynek a neve a röszkei tömegzavargási ügy fordítási botrányában előkerült. A Szituációs Nyelviskola Kft.-t 2013 nyarán 18 hónapra eltiltotta a közbeszerzésektől a Közbeszerzési Döntőbizottság, és abban az ügyben, amellyel ezt kiérdemelte, jelenleg is büntetőeljárás folyik költségvetési csalás gyanújával.
Tolmácsot kért a NAV
A NAV 2013 áprilisában írt ki közbeszerzést erre a munkára: "fordítási, tolmácsolási és lektorálási feladatok ellátása a NAV Központi Hivatal részére". Június 5-én értesítették az eredményről a pályázókat, a Szituációs Nyelviskola Kft. nyerte az eredetileg 19 millió 280 ezer forint értékűre becsült munkát.
A fordítási, tolmácsolási közbeszerzéseknél bevett szokás, hogy a pályázóknak fel kell tudni mutatni azokat a szakembereket, akik rendelkeznek a kiírásban megkövetelt képesítéssel, végzettséggel, tapasztalattal. Így volt ebben az esetben is. A Szituációs Nyelviskola Kft. meg is nevezett egy sor tolmácsot, fordítót, beadta az alkalmasságukat igazoló dokumentumokat is, önéletrajzot, okiratmásolatokat, miegymást.
Véletlenül derült ki, hogy közülük jó pár ember nemhogy nem járult ehhez hozzá, de egyenesen fogalma sem volt az egészről. Egy botlás miatt ugyanis nyilvánosságra kerültek a nevek.
Két vonalon lettek következmények. Az egyik konkurens, vesztes pályázó jelzése után az eredményt érvénytelenítették, a NAV másik nyertest hirdetett. A Közbeszerzési Döntőbizottság a "hamis nyilatkozattételére tekintettel" 2013. július 31-én 18 hónapra eltiltotta a céget a közbeszerzéseken való részvételtől.
Már az ügyészségnél az akta
Másrészt indult egy büntetőeljárás is. Az érintett tolmácsok egy része, 7 ember megbízott egy ügyvédet, Molnár T. Józsefet, aki feljelentést tett személyes adattal visszaélés gyanúja miatt. A nyomozást 2013. július 12-én elrendelték. Elég régóta húzódik tehát, és volt benne pár kanyar is: először az V. kerületi rendőrkapitányságnál volt, aztán áttették az ügyet a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságára, onnan pedig végül a Nemzeti Nyomozó Irodánál landolt. Ők 2015. december 15-én vádemelési javaslattal fejezték be a nyomozást, az akta már az ügyészségen van, mondta az Indexnek Molnár T. József.
Kecskeméten nyomoznak Mostanra meg is indult már a büntetőeljárás a röszkei migránsperben előkerült különös fordítás ügyében is. A Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztályán úgy határoztak, hogy az eljárást a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség folytassa le, felettesként pedig a Bács-Kiskun Megyei Főügyészséget jelölték ki. A kiküldött ügyészi határozat indoklása szerint a Csongrád megyei főügyész az elfogultság látszatának elkerülése érdekében kérte, hogy a hamis tanúzás miatt indult büntetőeljárás lefolytatására másik megyében működő ügyészi szerveket jelöljenek ki, hiszen Csongrád megyében rendszeres munkakapcsolatban állnak a Szituációs Nyelviskola Kft.-vel. A döntéshozó egyetértett azzal, hogy ez a körülmény "a büntetőeljárás pártatlanságába vetett bizalmat valóban megingathatja", ezért jelölték ki Kecskemétet és Bács-Kiskun megyét.
Időközben megváltozott, hogy milyen gyanúval folyik az eljárás. A rendőrség arra jutott: "megalapozottan feltehető, hogy a pályázat benyújtásához az eljárásban érintett szakemberek részvételére volt szüksége a Szituációs Nyelviskola Kft.-nek ahhoz, hogy a pályázat sikeres legyen", ezért nevezték meg őket a tudtuk nélkül, ezért nyújtottak be olyan dokumentumokat, amelyeket nem ők írtak alá. A rendőrség értelmezés szerint mindez költségvetési csalás gyanúját alapozza meg.
Lejárt az eltiltás, új esélyt kapott
Időközben a Közbeszerzési Döntőbizottság szankciója, a 18 hónapos eltiltás lejárt 2015. január 31-én. Mióta újra megnyílt a pályázás lehetősége, újra vannak sikerei a Szituációs Nyelviskola Kft.-nek. Két fordítási munkát is elnyert, nagyon hasonlóakat: az egyiket a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségtől, a másikat a Csongrád Megyei Főügyészségtől.
Az utóbbi, 49,9 millió forint összértékű keretmegállapodás teljesítése közben készült az a munka, amelynek a kapcsán a múlt héten hamis tanúzás gyanúja miatt feljelentést tett a Szegedi Járásbíróság bírája. A fordításról ugyanis a lektorálás azt mutatta ki, hogy helyenként teljesen átköltötte a bíróság előtt álló szír migráns szavait, sőt, van olyan része is, amely "kreált szöveg, nem fordítási munka".
Nyerő széria
A Szituációs Nyelviskola Kft.-t 1997-ben jegyezték be, és - a 18 hónapos kényszerszünetet leszámítva – öt és fél éve nyeri sorra a közbeszerzéseket, számításaink szerint több mint tíz eljárásban hirdették ki eddig nyertesnek. Hol képzést, oktatást, hol fordítást, tolmácsolást vállal. Fordítottak például a Budapesti Gazdasági Főiskolának, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak.
A cég nettó árbevétele nagyságrendileg 100 millió forint körül alakult ezekben az években, a mérleg szerinti eredmény ehhez képest nem volt túl nagy, 2013-ban például a majdnem 105 milliós árbevétel mellé alig több mint 1 millió forintos eredményt mutattak fel a beszámolójuk szerint. Az eltiltás ezt is visszavetette, a 2014-es évről szóló, a céginfóból elérhető legutóbbi beszámolóban 60 millió 335 ezer forintos nettó árbevétel és 446 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepel.
A cég családtagok kezében van. A Szituációs Nyelviskola Kft. Váci úti címén működik egy másik, fordításban utazó cég is, a Fordítunk Tolmács és Nyelvoktató Kft. is. A két cégben a cím mellett az egyik tulajdonos is közös. A Fordítunk Kft.-nek is jól megy a pályázás, 2014-ben és '15-ben összesen 5 közbeszerzést nyertek meg, 4-et a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnál, 1-et a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál.
Lejárató kampánynak érezte
Ruszkai Juditot, a Szituációs Nyelviskola Kft. ügyvezetőjét a röszkei ügy kapcsán az elmúlt napokban többször is kerestük, azonban úgy döntött: az eljárás jelenlegi szakaszában egyáltalán nem kíván nyilatkozni a sajtóban.
Korábban lejárató hadjáratnak nevezte, ami a NAV-os ügy után a Szituációs Nyelviskola Kft-vel történt. Az eltiltás pedig szerinte "kizárólag az MFTE (Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete) mögé bújt cégek mesterkedésének eredménye" volt. Egy 2014 nyarán írt Facebook-posztban úgy fogalmazott, hogy az MFTE valójában "egyes fordítóirodák gazdasági érdekeit" védi, és a lejáratás "egyetlen célja" a cége ellehetetlenítése a közbeszerzési piacon, "csak azért, mert cégem nem 1000%-os haszonnal működik és nem egyetlen célja a hatalmas profit realizálása."
Ruszkai akkor kijelentette, hogy 10 éve, mióta fordítással és tolmácsolással foglalkoznak, egyetlen ügyfelük sem tett minőségi kifogást a munkájukra, és minden általuk elvállalt munkát "kizárólag végzettséggel rendelkező szakfordító és tolmács végez". A cég egyébként a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt azzal védekezett, hogy jóhiszeműen jártak el: külsősök végzik a szakemberek szervezését, ők szerzik be az alkalmassági nyilatkozatokat, és mivel korábban is működtek már együtt a szóban forgó tolmácsokkal, nem merült fel bennük kétség.
A NAV-os ügy kapcsán - nemcsak a Szituációs Nyelviskolát érintően - viszont adódik két nagyon fontos kérdés:
Nem lehetséges-e, hogy ami ebben az ügyben véletlenül kiderült, elő szokott fordulni máskor is, csak akkor nem derül ki?
Ha így van, ki végzi el valójában a fordítási munkát a pályázatban megnevezett, előírt képzettséggel bíró szakemberek helyett?
Zameczné Lázár Tünde, a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesületének (MFTE) elnöke szerint a NAV-os eset kapcsán felmerült, hogy nem ez az egyetlen ügy, úgy tudja, a nyomozás során a nyomozók további hasonló eseteket is feltártak.
Könnyű visszaélni
Nem a Szituációs Nyelviskola volt az egyetlen, aki tudtukon kívül vont be a pályázatába szakembereket, a szakmán belüli zuhanyhíradó szerint szinte mindenki ezt csinálta: ez a magánvéleménye Schaffler Györgynek, aki 1979 óta fordításból él, korábban, a NAV-os ügy idején az MFTE elnöke volt, és a lánya volt az egyik olyan tolmács, akinek a nevével, adataival visszaéltek.
Aki esetleg vissza akar élni szakemberek nevével, annak viszonylag könnyű dolga van. Az internetről anélkül össze lehet szedni az önéletrajzi, végzettségi adatokat, hogy valaha is felkeresték volna az adott fordítót, és még könnyebb a dolog akkor, ha egy cég korábban már volt munkakapcsolatban az illetővel. Pedig attól még, hogy a fordítók egyszer adták a nevüket egy adott pályázathoz, az nem jelenti azt, hogy a következőben is pályázni akarnak, ugyanazzal a céggel, de ha mégis, minden pályázathoz új nyilatkozatok megadása szükséges, magyarázta Zameczné, az MFTE vezetője.
"Nemcsak a nevünkkel éltek vissza, hanem beadták az életrajzunkat is, a mi büntetőjogi felelősségünk tudatában nyilatkoztak helyettünk, és alá is írtak helyettünk" - mondta az Indexnek a NAV-os ügyben érintett tolmácsok egyike, aki konkrétan tudja is, melyik korábbi pályázatból szedték az önéletrajzát.
Az MFTE elnöke szerint úgy lehetne kivédeni, hogy ilyesmi újra megtörténjen, ha a pályázati rendszer részévé válna a becsatolt, szakemberek által aláírt dokumentumok valódiságának ellenőrzése, akár szúrópróbaszerűen. Az is egy módszer lehetne, ha a számlázás dokumentálását szigorítanák, megkövetelve, hogy párosítsák össze az adott megbízáshoz, pályázathoz tartozó, a megbízó és a fordítást, tolmácsolást végző szakemberek számláit.
A visszaélésben érintett tolmács annak örülne, ha nyilvános lenne a pályázatoknál a szakemberek listája, különben "ha senki nem látja, azt írnak bele, amit akarnak", "ezért lehet ezt egyáltalán megcsinálni".
Az olcsóságnak ára van
A probléma gyökere az árnál van, értettek egyet a fordítási szakmában dolgozó szakemberek, akikkel az Index az elmúlt napokban beszélt. A fordítási munkákra kiírt közbeszerzéseknél döntő, vagy legalábbis meghatározó tényező az ajánlati ár, a nyomott áron dolgozó cégek visznek mindent. A közbeszerzéseken nyertes cégek sokszor a piaci ár felével nyernek, elképzelhető, hogy ebben az esetben is ez történt.
Hogy majdnem kizárólagosan az alacsony ár dönt, az rendszerszintű kockázatot rejt magában,
áll a Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesületének (Proford) a röszkei ügy kapcsán kiadott állásfoglalásában. A szervezet szerint az árközpontúság oda vezet, hogy "a komoly szakmai múlttal, megfelelő fordítói kapacitással és minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező fordításszolgáltatók ma már el sem indulnak a közbeszerzési eljárásokon", mert tisztában vannak azzal, hogy ilyen áron nem tudnak megfelelő szakembereket alkalmazni, nem lehet biztosítani pontos, lektorált, minőségileg ellenőrzött fordítást. Az eredmény: "A minőségi szolgáltatók kivonulása a közbeszerzési eljárásokból jelentősen növeli annak kockázatát, hogy az iparági sztenderdeknek nem megfelelő minőségű fordítások szülessenek" - írják.
Bán Miklós, a Proford vezetője szerint erős szakmai konszenzus van arról, hogy a jogi anyagoknál a fordítást egy független lektor lektorálja, és még egy minőségellenőr ellenőrizze. Így, ha az anyag 3 különböző ember kezén átmegy, "bőven, 100 százalékosan kiszűri" a rendszer a durva ferdítéseket, nem születhetne szakmailag elfogadhatatlan szöveg.
Csakhogy olyan árakon, amilyeneken a közbeszerzéseket megnyerik, ezt a munkafolyamatot egyszerűen nem lehet végigcsinálni, és professzionális fordítókkal pedig végképp nem, magyarázta.
Ha kiesnének, 188 másik cég lépne a helyükbe
Ha viszont rossz minőségű fordítás születik, a gyakorlatban annak sem igazán szokott következménye lenni. "Én azt szeretném már látni egyszer, hogy a közbeszerzést kiíró hivatal fogja magát, és nem megfelelő teljesítés jogcímén felbontja a szerződést" - mondta Schaffler György. Ő nem tud róla, hogy ilyen előfordult volna.
Schaffler szerint az MFTE 1989-ben azért jött létre, hogy megcsinálják a fordítók, tolmácsok szakmai kamaráját, politika függetlenül minden kormányzattal beszéltek erről, de "megsimogatták a fejüket", és aztán nem történt semmi. "Itt az eredménye" - mondta a röszkei botrányra utalva.
Azt mondja, nincs értelme a Szituációs Nyelviskola ellen hadakozni, mert "a helyébe 188 másik cég lép", ők inkább a kiírói oldalt szeretnék észre téríteni, hogy lássák, mivel játszanak akkor, amikor felelőtlenül bírálják el a közbeszerzéseket, csak az árat figyelve.
Csak 6 sikeres szakfordítói vizsga arabból
Az MFTE jelenlegi elnöke, Zameczné szerint elképzelhető, hogy a feltűnően olcsón dolgozó cégek arra alapoznak, hogy a ritka, és ezért drágábban fordíttatható nyelvekből úgysem lesz olyan sok megbízás, és - ha egységes díjakkal dolgoznak - ez egyenesbe hozza a mérleget. Csakhogy most, amikor a menekültválság miatt hirtelen óriási szükség lett az egyébként ritkának számító arab nyelvre, borul ez a rendszer, ami sajnos minőségi problémákat okozhat.
Az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a nyilvántartásuk szerint az országos szakfordítói és tolmácsvizsgákon 1988-tól napjainkig sikeres tolmácsvizsgát 11 fő, szakfordítói vizsgát pedig 6 fő szerzett arab-magyar nyelvpárból. Az MFTE-nek például nincs is arab nyelvvel foglalkozó tagja.
Eközben a menekültválság kirobbanása óta ezerszám zajlanak a büntetőeljárások a déli határon migránsok, többségében arab nyelven beszélő migránsok ellen.
"Felmerül a gyanú, hogy ilyen válságos helyzetben nem csak szakképesített emberek dolgoznak, például a határon, ahol nincs mindig mód a munkavégzés előtt ellenőrizni az előírt követelmények betartását" - mondta Zameczné.
Előkerülhet még pár
A konkrét ügy részleteit a szakmai szervezetek vezetői sem ismerik, nem látták sem a forrásnyelvi, sem a célnyelvi szöveget, így arról véleményt mondani nem tudnak.
A röszkei botrány kapcsán abban ugyanakkor egyetértés van, hogy a szakma egészének nagyon rosszat tesz az ügy, és fontos lenne mielőbb tisztán látni, mi történt. Vannak, akik szerint az sem kizárt, hogy nem a fordító a hibás, hanem a bíróság elé került szöveg eltér a fordítástól. "Azt feltétlenül meg kell vizsgálni, hogy ténylegesen az a konkrét anyag került-e a bíróság elé, amit a fordító elküldött" - véli az MFTE elnöke is.
"Akármi történt, annak a veszélye, hogy ilyen rossz fordítások előkerülhetnek még, az abszolút fennáll" - mondta Bán Miklós, a Proford elnöke. A Profordnál egyébként már dolgoznak egy, a közbeszerzési eljárások kiíróinak szánt ajánláson. Azt ígérik, júliusban fogják publikálni.
(Borítókép: Vádlott a röszkei összecsapás körülményeit vizsgáló tárgyaláson, Szegeden, 2016. március 17-én. Fotó: Segesvári Csaba / Délmagyarország) | [
"Szituációs Nyelviskola Kft."
] | [
"Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztálya",
"Budapesti Gazdasági Főiskola",
"ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszék",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség",
"Fordítunk Kft.",
"Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"NAV Központi Hivatal",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesülete",
"Fordítunk Tolmács és Nyelvoktató Kft.",
"Csongrád Megyei Főügyészség",
"Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség",
"Szituációs Nyelviskola Kft-vel",
"Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség",
"Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ",
"Szegedi Járásbíróság"
] |
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó CIG Pannónia biztosításaival házal a Nemzeti Közművekhez tartozó NKM Plusz Zrt. A fogyasztókat telefonon keresik meg és például az állami egészségügy hiányosságaival érvelnek a privát egészségbiztosítás megvásárlása mellett. A biztosító elégedett, hiszen az ügyfélkör óriási, pénzügyi kockázat pedig nincsen.
Március elején az NKM Földgázszolgáltató Zrt. nevében érdeklődtek olvasónknál telefonon, hogy a későbbiekben a cég keresheti-e bizonyos ajánlatokkal. Igent mondott, arra gondolt, hogy ezek az ajánlatok a közműszolgáltatáshoz kapcsolódnak majd és talán spórolhat így. Április végén már egy konkrét ajánlattal keresték: a Nemzeti Közművek képviseletében egy magán-egészségbiztosítási konstrukciót ajánlottak figyelmébe.
Arról beszélt a hölgy, hogy az állami egészségügyben milyen sokat, akár hónapokat kell várni CT- vagy MR-vizsgálatra, de ezzel a biztosítással napok alatt sorra kerülök a privát szolgáltatóknál. Azt is mondta, hogy a csomagban többek között diagnosztika és egy telefonos ügyfélszolgálat van, ahol megmondják például, hol van a legközelebb ügyeletes orvos. De azt nem mondta, melyik biztosítóról van szó
– elevenítette fel a második beszélgetést olvasónk, aki e-mailben szeretett volna pontosabb tájékoztatást kérni. Az NKM munkatársa viszont azt állította, erre nincs mód, a cég honlapján, az ajánlatok között kell megnézni, miről van szó.
Mészáros biztosító, Mészáros bankkártya
Az NKM honlapján megnéztük, milyen portékával kereste meg fogyasztóját az állami cég, ami földgáz- és áramszolgáltatást végez, és földgázszolgáltatóként több mint 3,4 milliós ügyfélköre van. Kiderült, hogy nem közvetlenül a földgázosok keresték meg az olvasónkat, hanem egy másik cég, a Nemzeti Közművekhez tartozó, annak 100 százalékos közvetett tulajdonában álló NKM Plusz Zrt. Az NKM Plusz Zrt.-t jelölték ki arra, hogy
megszervezze az Nemzeti Közművek lakossági ügyfelek részére szóló hűség- és kedvezményprogramját. Az NKM Plusz Zrt. további feladata, hogy a Nemzeti Közművek többi tagvállalata, illetve a Nemzeti Közművekhez nem tartozó, de azzal partnerségi viszonyban levő harmadik felek kedvező üzleti ajánlatait eljuttassa a Nemzeti Közművek lakossági ügyfeleihez.
Az Opten céginformációs adatbázis szerint a céget 2014-ben alapították, először 2017-ben bonyolított forgalmat, szerény, 11,5 millió forintot könyvelt el.
Bár a leírás szerint az egyéb ajánlatok mellett az NKM Plusz hűség- és kedvezményprogramokat is kínál, a külső szolgáltatóktól független kedvezményprogramról nem találtunk információt, míg a külső partnerek termékeiről rengeteg tájékoztatás elérhető.
Például arról az Otthon Vitál nevű csoportos egészségbiztosításról, amellyel olvasónkat is megkeresték, és amely a csatlakozási nyilatkozat szerint a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. terméke. Ahogyan a honlapjukon található Otthon Gondoskodás csoportos baleset- és számlavédelem biztosítás is.
A jegybank tavaly áprilisban engedélyezte, hogy Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, a Konzum Nyrt. 24,85 százalékos minősített befolyást szerezzen a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. és leányvállalata, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító fölött.
Az NKM Plusz Zrt. honlapján egyetlen olyan biztosítási termékcsoport, az Otthon SOS szerepel, amely mögött nem a CIG Pannónia, hanem a francia Europe Assistance S.A. áll. További érdekesség, hogy amikor felhívtuk a Nemzeti Közművek ügyfélszolgálatát arról érdeklődve, hogy milyen kedvezményt kaphatunk a szolgáltató vagy a biztosító oldaláról, ha megkötjük az egészségbiztosítást, azt a választ kaptuk, hogy semmilyet.
Aki kedvet érez, a Nemzeti Közművek által egy speciális MKB Bankos, úgynevezett Energia Plusz Kártyát is igényelhet. Itt van némi kedvezmény: a tulajdonos havonta maximum 1000-1000 forintot takaríthat meg az NKM Földgázszolgáltató Zrt. és az NKM Áramszolgáltató Zrt. közüzemi szolgáltatókra leadott sikeres csoportos beszedések után. Az Energia Plusz kártya klasszikus hitelkártyaként is működik, teljes hiteldíjmutatója 36,1 százalék.
Tavaly augusztusban vált hivatalossá, hogy két tőkealapon keresztül az MKB Bank több mint fele Mészáros Lőrincéké. A felcsúti milliárdos és felesége körülbelül 48 százaléknyi tulajdonrésszel rendelkeznek, üzlettársa, Szíjj László pedig egyre nagyobbakat harap a pénzintézetbe:
Meghívásos pályázaton nyertek
A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. határozatlan időre szerződött az NKM Plusz Zrt.-vel mint úgynevezett függő közvetítővel, call-centeren keresztül történő értékesítésre — közölte a biztosítótársaság kérdésünkre. A szerződés keretében a piaci gyakorlatnak megfelelő jutalékot fizetik a cégnek. Ezenkívül az NKM Áramszolgáltató Zrt.-vel és az NKM Földgázszolgáltató Zrt.-vel csoportos biztosítási keretszerződéseket írtak alá 2018-ban.
A CIG Pannóniától tudjuk azt is, hogy az NKM meghívásos pályázatát megnyerve jutottak lehetőséghez, amivel elégedettek. Mint írták:
Az NKM Plusz Zrt. call centeren keresztül értékesíti a CIG Pannónia baleset- és egészségbiztosításait, ami rendkívül hatékony csatorna, hiszen egy kiemelkedően nagy ügyfélkörrel rendelkező partner végzi az értékesítést, ráadásul pénzügyi kockázat nélkül.
Szerettük volna megtudni a Nemzeti Közművektől, hogy pontosan milyen kondíciókkal, milyen ellentételezés mellett szerződtek a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő céggel, de levelünkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Biztosítási területen nem ez az egyetlen terep, ahol a Mészáros-birodalom és az állam, vagy akár az állami egészségügy kapcsolatba kerül. Tavaly az állami egészségügyi intézmények tulajdonosi jogait gyakorló Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix érdekeltségébe tartozó Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re bízta a kórházak biztosításainak alkuszi feladatait. A Hungarikum Alkusznak az ÁEEK alá tartozó 91 kórház számára kellett a legkedvezőbb biztosítási konstrukciót megtalálni. Ezzel az egyetlen megbízással százmilliók üthették a cég markát. | [
"NKM Plusz Zrt.",
"CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító",
"NKM Földgázszolgáltató Zrt.",
"CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt."
] | [
"Nemzeti Közművek",
"NKM Áramszolgáltató Zrt.",
"Konzum Nyrt.",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.",
"MKB Bank",
"Hungarikum Alkusz",
"Nemzeti Közműv",
"Europe Assistance S.A."
] |
MDF: Kövér tisztázza magát! A fóti korrupciógyanús ügy csak a "jéghegy csúcsa", Kövér László pedig tisztázza, hogy kellett-e intézkednie ilyen ügyletekben - vetette fel az MDF közleményben csütörtökön.
2009. július 9. csütörtök 11:20 - HírExtra
"Az MDF szerint a fóti aszfaltozási botrány önmagában is felháborító, de a jelek sajnos arra utalnak, hogy ezzel csak a jéghegy csúcsa bukkant elő. A felvétel szereplői ugyanis utalást tettek arra, hogy a fóti eset bizony nem az első; más településeken is bevetettek már hasonló módszereket. Ezzel kapcsolatban elhangzik a Fidesz Választmányi Elnökének neve is (...) Felszólítjuk Kövér Lászlót, hogy tisztázza: kellett-e intézkednie korrupciós ügyletekben? Szerepet vállalt-e - akárcsak közvetítőként is – közpénzek illetéktelen felhasználásában? Tárgyalt-e önkormányzati vezetőkkel, felügyelőbizottsági tagokkal vagy önkormányzati pályázatokon induló cégekkel korrupciós ügyekben? Volt-e tudomása olyan törvénytelen ügyletekről, amelyek súlyosan megkárosították az adófizető állampolgárokat, és ha igen, megtette-e a szükséges jogi lépéseket a hatóságnál?" - sorolja a kérdéseket az MDF közleménye.A párt elfogadhatatlannak tartja, hogy az ügyben éppen azok nem szólalnak meg, akik feltehetően a leginkább érintettek.A demokrata fórum szerint a "Fideszt érintő korrupciógyanú" mellett tisztázni kell az ügy "MSZP-s szálát" is."Elkeserítő, hogy nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amely arról tanúskodik, hogy a magyar önkormányzatokban nemzeti sporttá vált a közpénzek zsebre vágása, és az ügyet mégis mély hallgatás övezi" - áll az MDF közleményében, amely felidézi, hogy hétfőn a fóti alpolgármester bemutatott egy hangfelvételt, amely a fóti útfelújítás érintettjeinek egyezkedését rögzíti.Az MDF közleményében idézett hanganyag szerint a pályázó cég képviselője, az önkormányzati cég vezetője és a fideszes felügyelőbizottsági elnök tárgyal arról, hogy miként lehetne a pótmunkáért felvett összeg egy részét egymás között elosztani. Az egyezkedés így hangzik: "ebben érdekeltté tudnánk téged tenni, vagy én téged érdekeltté teszlek, hogy milyen úton-módon, azt még megbeszéljük veled külön vagy akár a város vagy a te általad megnevezett jogi személyt..., vagy mit bánom én. A lényeg, hogy ezt le kéne pótmunkázni" (...) "a végén kellett hozzá Kövér Laci, de azért elintéztük" (...) "honorálunk már mindenkit, a Hír TV-től kezdve a Lánchíd Rádión át, mindenkit".A 300 millió forintos útfejlesztéssel kapcsolatos gyanús körülmények miatt Fót fideszes polgármestere már ügyészségi bejelentést tett, az ügy hátteréről pedig a Pest megyei város szocialista alpolgármestere tartott hétfőn sajtótájékoztatót. | [
"Fidesz"
] | [
"Lánchíd Rádió",
"Fidesz Választmányi Elnöke",
"Hír TV"
] |
Információink szerint szélesebb körű nyomozást folytat a rendőrség a BKV-val kapcsolatban. A rendőrök péntek estétől reggel hétig folytattak házkutatást a BKV székházában. Keresik az informatikai igazgatót is, aki nem jelent meg a rendőrség kérésére. A gyanús szerződések jogi tanácsadói és informatikai jellegűek.
Az Index információi szerint a rendőrség péntek este jelent meg a BKV székházánál a házkutatási paranccsal. A BKV vezetése a parancsból értesült arról, hogy nyomozás folyik a BKV jogi igazgatója, Sz. György ellen. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) emberei egész éjszaka kutattak az irodákban, adathordozókat, pendrivokat, dokumentumokat foglaltak le, végül reggel hétkor távoztak.
A sajtóban eddig az jelent meg, hogy a Budapest Airport jogi igazgatóját, R-V. Krisztinát és a BKV jogi igazgatóját tartóztatták le, mert összejátszva pénzért belső információkat szivárogtattak ki, hogy egyes cégek a megrendelésekhez tudjanak jutni.
Úgy tudjuk, hogy a megbundázott szerződések mind a BKV-nál, mind a Budapest Airportnál cégnél jogi tanácsadás, ügyvédi megbízás jellegűek voltak. A BKV-nál évek óta nagyon sok külső jogi tanácsadó dolgozik, a cég százmilliós nagyságrendben költ ilyen típusú szerződésekre.
Információink szerint a jogi szerződések mellett a nyomozás informatikai szerződést is érint, amelyet még az idén kötöttek. Ezért a rendőrök az Index értesülése szerint behívták az informatikai igazgatót is, aki telefonon megígérte, hogy bemegy, de végül nem tette meg. A rendőrség még keresi.
Értesüléseinket Horváth Katalin Fanni, az RRI szóvivője nem kommentálta. Annyit mondott, hogy részletes tájékoztatást hétfő reggel adnak az ügyről. | [
"Budapest Airport",
"BKV"
] | [
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság"
] |
Az korrupciós ügyön Bob McDonnell nemcsak a szabadságát bukta el, hanem a feleségét is, aki a vesztegető üzletemberrel szűrte össze a levet.
Korrupció miatt ítélték két év börtönre Bob McDonnell volt virginiai kormányzót. McDonnell és felesége ellen tavaly januárban emeltek vádat, miután a férj egy kormányzói ciklus letöltése után távozott hivatalából.
A héten börtönbe vonul
Az ügyészség szerint a pár 165 ezer dollár értékben fogadott el ajándékokat Jonnie Williams étrendkiegészítő-forgalmazótól, cserében az Anatabloc cég üzleti érdekeinek támogatásáért, de az esküdtszék szerint az említett összegből legfeljebb 121 ezer dollár igazolható.
A 60 éves volt képviselő még a héten meg is kezdi büntetésének letöltését, de McDonnell fellebbez az ítélet ellen.
A Fehér Ház volt a cél
Az exkormányzó felesége, Maureen is börtönbüntetésre számíthat, számára februárban hirdetnek ítéletet. Az ügy érdekessége, hogy Maureen és a kenőpénzt juttató üzletember között annak idején románc is szövődött, és a McDonnell-pár házassága zátonyra futott.
A Republikánus Pártban 2012-ben komolyan felmerült, hogy Bob McDonnell Mitt Romney elnökjelölt helyetteseként harcba szálljon a Fehér Házért. | [
"Anatabloc",
"Jonnie Williams"
] | [
"Fehér Ház",
"Republikánus Párt"
] |
Vádat emeltek kémkedés miatt
Budapest – Benyújtotta vádiratát a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsához a kémbotrány ügyében a vádhatóság.
Galambos Lajost kémkedéssel vádolják
Budapesti Katonai Ügyészség július 8-án indított nyomozást, ennek eredménye a vádemelés. Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóját kémkedés, Szilvásy György volt titokminisztert felbujtóként elkövetett kémkedés, Püski Lászlót, egy biztonsági cég társtulajdonosát bűnsegédként elkövetett kémkedés, Laborc Sándort, az NBH egykori főigazgatóját hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás miatt szeretné felelősségre vonatni az ügyészség. Galambos és Püski előzetes letartóztatásban, Szilvásy és Laborc szabadlábon van – emlékeztetett Margl Zoltán, a katonai ügyészség helyettes vezetője.
A kémbotrány néven elhíresült, június 28-án kirobbant ügy részleteiről a széles nyilvánosság 29 évig még semmit sem tudhat meg, ugyanis 2040-ig államtitoknak minősítették.
A Heti Válasz írta meg először, hogy az NBH-ba beengedtek egy részben orosz tulajdonú külső céget, hogy végezzen poligráfos vizsgálatot, mert a hivatal vezetése azt gyanította: valaki információkat szivárogtat ki az akkor ellenzéki Fidesznek.
Blikk-információ | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Katonai Tanácsa",
"Budapesti Katonai Ügyészség",
"Heti Válasz"
] |
Közbeszerzés nélkül, havi nettó 10 millió forintért takaríttat az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Rendelőintézet a Nagyvárad téri intézményében. A szuperkórház másik telepe, a Merényi Gusztáv Kórház volt az, ahol nemrégiben patkány esett ki az álmennyezet alól. A részletekről Hadházy Ákos, az LMP társelnöke számolt be szokásos korrupcióinfóján.
Miközben egyre több a kórházi fertőzés, és tavaly több mint 1400, multirezisztens kórokozóval megfertőződött beteg vesztette életét magyar kórházakban, nagyot szólt a hír: patkányok, tetvek és egyéb rágcsálók, élősködők vertek tanyát a Merényi Gusztáv Kórház gerontológiai osztályán.
Az RTL Klub szeptemberi riportja szerint a patkányok például az álmennyezet alatt hemzsegnek a tavaly felújított épületben. Az egyik patkány, vagy mint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a tévétársaságnak fogalmazott, "egy kisméretű állat" éppen a szolgálatos ápoló elé esett a plafonról.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szokásos csütörtöki korrupcióinfóján a Merényit is magába foglaló Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Rendelőintézet takarítási megrendelésével kapcsolatos furcsaságokra hívta fel a figyelmet. Az Állami Számvevőszék a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, kérve, állapítsák meg, hogy jogszabályt sért az egyesített kórház takarítás-szolgáltatás beszerzési gyakorlata.
Az intézmény a Szent István Kórház nagyvárad téri ingatlanait 2004 óta, többször meghosszabbított szerződéssel a német érdekeltségű P. Dussmann Kft. takarítja. Mint a Hadházy által közadat-igénylésben kikért szerződésekből kiderült, az utolsó, idei szerződésmódosítás szerint havi nettó 10 millió forint ellenében.
A döntőbizottság szeptember 1-jei határozatával az ÁSZ beadványát érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Mondván, 2004 óta áll fenn a jogviszony, így a számvevők évekkel lekésték a rendelkezésre álló határidőt.
"Az állam tehát 13 év múlva vette észre, hogy a gigakórházban a közbeszerzési törvényt kijátszva takarítanak, de úgy tűnik, innentől kezdve ez így is marad" – értékelte a történteket Hadházy. A politikus emlékeztet: a kórházi fertőzések számának alakulásában aktív és passzív módon közrehat a takarító személyzet. A takarítás hiányosságai miatt kevesebb fertőzés előzhető meg, de a szakszerűtlenül vezényelt személyzet önmaga is terjeszthet kórokozókat.
Az érintett cégnek egyébként nem fut rosszul, számos közbeszerzést elnyernek, árbevételük tavaly 8,5 milliárd forintot tett ki. Hadházy ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a céggel szemben "intézkedéssel árult" a munkaügyi felügyeletként eljáró kormányhivatal 2015-ös vizsgálata. A munkaidő nyilvántartásával kapcsolatos szabálytalanságokat tártak fel akkor, most pedig, a politikus bejelentése alapján új ellenőrzést ígértek, ezúttal a munkavállalók bejelentése is terítékre kerül a tervek szerint.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Állami Számvevőszék",
"P. Dussmann Kft."
] | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ",
"Egyesített Szent István és Szent László Kórház",
"RTL Klub",
"Merényi Gusztáv Kórház",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Szent István Kórház",
"Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Rendelőintézet"
] |
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök hajdani személyi titkárát, főtanácsadóját, kabinetvezetőjét, a miniszterelnöki hivatal több más munkatársát, valamint Joav Blum izraeli üzletember egyik tanácsadóját is meghallgatták ma Szolnokon, az úgynevezett Sukoró-per tárgyalásán.
Az ügy előzménye, hogy az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói külterületi ingatlanegyüttes, valamint az említett üzletember tulajdonában lévő, Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást indított az említett ingatlanok cseréjével összefüggésben. A nyomozást hivatalból rendelték el a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán. Az ügyészség szerint a csereszerződésben a sukorói területeket 734,3 millió forinttal alulértékelték, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanokat 593,5 millió forinttal túlértékelték. A főügyészség szerint így olyan szerződést hagytak jóvá, amelynek teljesülése esetén az államot több mint 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés érte volna.
Schiffer András, az LMP akkori szóvivője tett feljelentést 2009 októberében Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt, arra hivatkozva, hogy a sukorói King's City beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. (2010. szeptember 23-án az Orbán-kormány hatályon kívül helyezte a projektet kiemelt beruházássá nyilvánító 2009-es kormányrendeletet.)
A Központi Nyomozó Főügyészség 2011. október 3-án hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfőt a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben, majd 2012. július 20-án bizonyítottság hiányában megszüntette ellene a nyomozást.
Június 13-án a Fővárosi Ítélőtábla a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyva jogerősen semmisnek mondta ki a tervezett sukorói King's City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést. A másodfokú, jogerős ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot.
A kormánypárti kommunikáció dacára végül nem vált vádlottá Gyurcsány Ferenc, akit a Központi Nyomozó Főügyészség korábban gyanúsítottként hallgatott ki hivatali visszaélés miatt, amit a volt kormányfő cáfolt. Bíróság elé kell állnia viszont mások mellett a cserét bonyolító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatójának, Tátrai Miklósnak és az akkori értékesítési igazgató Császy Zsoltnak.
A politikai vonatkozásokkal terhelt ügy külön érdekessége, hogy az eljárást furcsa körülmények között, túlterheltségre hivatkozva helyezte át Budapestről Szolnokra az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke - Szájer József fideszes EP-képviselő felesége -, Handó Tünde.
A tegnapi tárgyaláson Gyurcsány Ferenc korábbi közvetlen munkatársai - akik adataik zárt kezelését kérték - egybehangzóan állították: a sukorói telekcsere, s a Velencei-tó mellett megvalósítandó kaszinóberuházás nemzetgazdasági érdekeket szolgált, s közel 3500 ember foglalkoztatását jelentette volna. A miniszterelnöki hivatalban emlékeik szerint egyetlen egyeztetés zajlott ez ügyben több minisztérium munkatársai és más szakértők részvételével 2008 tavaszán, amikor a befektetők bemutatták az épületegyüttes látványtervét, s vázolták az ingatlannal kapcsolatos elképzeléseiket. Sem a beruházásról, sem a későbbi telekcseréről nem született döntés ezen a találkozón - erősítették meg többen is -, annak célja részben protokolláris volt, demonstrálandó, hogy az állam elkötelezett a gazdaságot erősítő beruházás mellett.
Ilyen egyeztetések zajlottak egyébként más külföldi befektetőkkel, köztük például az Audival, a Suzukival és a Mercedessel is - erősítette meg az egyik tanú. Joav Blum üzletember tanácsadója, akit a sukorói beruházás projektmenedzselésével bíztak meg, hangsúlyozta: a külföldi befektetők kínos precizitással ügyeltek arra, hogy a befektetés jogszerű legyen, ezért más szakértők mellett népes ügyvédcsapattal vették körbe magukat. Közölte: hiányolta az írásban megkapott rendőrségi tanúvallomásából azt a részt, amikor kifejtette: Joav Blum valóban szándékozott letelepedni Sukorón, ennek érdekében telket vásárolt a településen, s egy kisebb parasztportát is megvett, hogy háza elkészültéig itt tartózkodhasson.
A tárgyalás szünetében tudósítónknak azt mondta: egyes sajtótermékekben tendenciózusan olyan képeket közölnek erről az ingatlanról, amelyen csak a melléképületek látszódnak, azt sugallva, hogy ebben a házban nem lehet lakni. Vallomásában elhangzott: a sukorói beruházásról egy fényképekkel és térképekkel gazdagon illusztrált prezentáció is készült Gyurcsány Ferenc számára, a később lefoglalt iratok között azonban ugyanezt a prezentációt már a volt New York-i kormányzónak, a republikánus George E. Patakinak is megcímezték, akivel Orbán Viktor köztudottan jó kapcsolatokat ápolt. Mindez a tanú szerint arra utal, hogy a befektetők nem zárták ki egy esetleges kormányváltás lehetőségét, így a beruházással kapcsolatos elképzeléseiket az akkor még ellenzékben, ma kormányon lévő jobboldali körökhöz is eljuttatták. | [
"King's City",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fejér Megyei Bíróság",
"Fejér Megyei Főügyészség",
"Országos Bírósági Hivatal",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"MNV Zrt."
] |
Egy vállalkozó, aki tisztességesen elvégzi a munkát, úgy viszi el a 25 millió alatti zárt közbeszerzéseket, hogy 40-50 százalékot vissza kell osztania a minisztériumnak, és ez nem egyedi eset. Többször a projektre szánt pénz 80 százaléka vándorolt a korrupt vezetők zsebébe. Már az is elképesztő, hogy az adóhatóság a csúcsvezetők irányításával képes cégek ellen menni – mondja Jancsics Dávid. A New Yorkban dolgozó korrupciókutató azt mondja, ha a kitiltási botrányt elaltatják, akkor a rendszer simán beállhat egy dél-amerikai típusú, félautoriter működésre. Több száz korrupciós esetet lehet összegyűjteni mindössze néhány havi kérdezősködéssel. Interjú.
hvg.hu: A kitiltási botrányról a napokban azt írta, két amerikai cég panaszolta be az Egyesült Államokban a magyar hatóságokat, mert a magyar kormányhoz közel álló szereplők megzsarolták őket, és kenőpénzt követeltek tőlük. Ez egy egyedi eset volt, vagy a kutatásai során már találkozott hasonlókkal az elmúlt években?
Jancsics Dávid: Azt gyanítom, hogy ez nem egy egyedi jelenség, és a módszer sem új, inkább egy intézményesült mintázatról lehet szó. A korrupciós esetekről készített interjúim alapján tudok olyan sikeres – nem nemzetközi – magyarországi cégekről, ahol nagyon hasonló zsarolásos módszerekkel próbáltak megszerezni cégrészesedéseket vagy cégeket. Az interjúalanyok olyan történeteket meséltek, hogy ha az illető nem volt hajlandó kötélnek állni, akkor kapott egy óriási inkasszót a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), még akkor is, ha nem volt jogalap rá. Egy ilyen eljárásban hónapokba vagy akár évekbe telik míg a cég tisztázza magát, és addig gyakorlatilag fizetésképtelen, mivel nem rendelkezhet az inkasszózott összeg felett.
hvg.hu: Hány ilyen esettel találkozott, amikor az interjúkat készítette?
J. D.: Nagyon sokan mesélnek ilyeneket, de nem akarok számot mondani. Ez egy létező jelenség, de nem tudom, mennyire elterjedt, mert mérhetetlen. Ez egy titkos műfaj, mindenki óriási konspirációban dolgozik, még a kis információmorzsákat is nehéz kiszedni az emberekből. Viszont az, hogy hány ilyen eset van, már nem is a legfontosabb kérdés, ha tényleg lehetséges, hogy a NAV a csúcsvezetők irányításával képes cégek ellen menni. Az önmagában brutális lehetőség, ha a NAV-ot lehet erre használni. Azt jelenti, hogy az államot egészen magas szinten teljesen behálózza a korrupció, és ha egy ilyen eset megtörténik, azután már jó eséllyel akárhányszor megtörténhet.
Jancsics Dávid © hvg.hu
hvg.hu: Mégis, hány korrupciós történetről tud?
J. D.: Nagyon sokról, százas nagyságrendű számot kellene mondanom, ha összeszámolnám. Valahol száz és kétszáz között lenne a végeredmény. Persze ezek között vannak kis korrupciós esetek, a rendőr vagy a parkolóőr megkenése, és vannak egészen nagyok, komoly, milliárdos projektek.
hvg.hu: Hány év kellett a több száz eset összegyűjtéséhez?
J. D.: Nagyjából négy-öt éve kutatom ezt a területet, de ez néhány havi intenzív terepmunka eredménye, 2011-ben készítettem az utolsó interjúmat. Ha otthon kutatnék, és lenne pénz rá, brutális mennyiségű empirikus anyagot lehetne gyűjteni.
Jancsics Dávid Jancsics Dávid az ELTE-n szerezte szociológusi diplomáját, és egy éve doktorált a City University of New Yorkon. Doktori disszertációját a magyarországi korrupcióról írta. A kutatás során interjúkat készített olyan emberekkel, akik személyesen részt vettek korrupcióban vagy közelről látták a jelenséget. Az interjúk alapján azt vizsgálta, hogy milyen eltérő korrupciótípusok, mintázatok figyelhetők meg különböző társadalmi státuszú és szervezeti pozíciójú szereplők között. Idén augusztusban Jávor Istvánnal együtt rangos amerikai díjat nyert egy tanulmánnyal, amit itthon meg sem akartak jelentetni. 2012-ben mindkét kutató írt a hvg.hu korrupcióval foglalkozó cikksorozatába, Jávor cikke itt, Jancsicsé itt olvasható. Arról, hogy mi idézi elő Magyarországon a korrupciót, itt olvashat.
hvg.hu: Azon kívül, hogy a NAV-ot egyes befolyásos emberek időnként magánhadseregnek használják, találkozott más, hasonlóan riasztó, nagyobb korrupciós példákkal?
J. D.: Ismerek néhány olyan esetet, ahol az állami projektre szánt pénz 70-80 százaléka ment a korrupt szereplők zsebébe. Ezek még 2010 előtti történetek, de nem gondolom, hogy az ilyen mértékű lenyúlás általános volt.
hvg.hu: A kitiltási botrány miatt most úgy tűnik, Magyarország az EU-ban az egyetlen ország, amellyel szemben ezt a drasztikus diplomáciai lépést alkalmazták az amerikaiak. Ilyen súlyos a korrupciós helyzet nálunk? Más EU-s tagállamok még soha nem lépték át ezt a határt? Romániában, Bulgáriában vagy akár Csehországban is vannak súlyos korrupciós esetek.
J. D.: Nehéz erre válaszolni, mert ezt nem lehet úgy mérni, mint például a hőmérsékletet. Ha kinézel az ablakon, nem tudod megmondani, hogy ma nagyobb a korrupció, mint tegnap. Persze, vannak nagyon hasonló jelenségek a közép-kelet-európai országokban. Két-három éve részt vettem egy nemzetközi kutatásban, amiből úgy tűnt, hogy a csehek és a lengyelek jobban állnak, mint mi, a szlovákoknál viszont nagyon sok hasonló történet jött elő. Az nagyjából látszik, hogy Európa posztszocialista régiójában komoly korrupciós problémák vannak. Hiába veszik át az uniós intézményrendszereket és normákat, sok esetben ezek nem teljesülnek és nem működnek, mert korrupt klikkek foglyul ejtik az államot.
hvg.hu: Milyen mértékű a korrupció Magyarországon? Korruptabbak vagyunk, mint négy vagy akár tíz éve?
J. D.: Magyarországon most minőségileg lényegesen rosszabb a helyzet, mint a környező országokban. Elsősorban a kétharmad miatt, ugyanis a kormánypártok nagyon könnyen tudnak törvényeket módosítani mindenféle ellenzéki kontroll nélkül, ráadásul sok, elvileg kontrollként működő szervezetet is kézi vezérlésre állítottak.
A Fidesz 2010-es kormányalakítása egy jelentős minőségi változást hozott. Addig az volt a módi, hogy egy-egy korrupt csoport megkaparintott egy-egy projektet, vagy például a BKV-botránynál azt láttuk, hogy az egész önkormányzati cégre rá tudták tenni a kezüket. Az erzsébetvárosi ingatlanpanamánál pedig az önkormányzati struktúrát is megkaparintották. A Fidesz-kormány előtt volt egy többé-kevésbé eldöcögő intézményrendszer, és egyes pontjain deviáns csoportok jelentek meg. Ez 2010 óta megfordult, és úgy tűnik, hogy informális érdekek alapján irányítanak számos állami intézményt. Ez önmagában még nem egyenlő a korrupcióval, de óriási korrupciós kockázatot rejt magában, ugyanis az informális klikkek általában szeretik saját partikuláris igényeik mentén elosztani a köz javait.
hvg.hu: Ez milyen tipikus korrupciós eseteket, helyzeteket eredményez?
J. D.: Nemrég beszéltem egy vállalkozóval, aki mondjuk X szektorban tevékenykedik. Ő szinte mindig 25 millió alatti zárt közbeszerzéseken viszi el a melókat és 40-50 százalékot kell visszaosztania a minisztériumba. Az adott szektorban úgy tűnik, ez az általános. Az is igaz, hogy a munkát mindig tisztességesen el kell végeznie. Úgy is felfoghatjuk, hogy a korrupció a minőségbiztosítás fontos eszköze ebben az esetben.
hvg.hu: Hova vezet az a folyamat, amit a 2010 óta tartó minőségi romlással kapcsolatban említett?
J. D.: Az egyik legfontosabb kérdés, hogy honnan szereznek erőforrásokat a korrupt klikkek. Az jól látszik, hogy óriási harc folyik például azért, hogy ki kontrollálja az EU-s pályázati forrásokat, valószínűleg ott óriási pénzek folynak el. Amíg van erőforrás, addig szivattyúzzák, és a rendszer eldöcöghet így jó pár évig. Mindig találnak valamit, megfejnek egy-két bankot, esetleg más szektorokra is rámennek. Az EU a 2014–2020-as időszakra is jelentős támogatást ítélt meg nekünk, ebből is éveken át lehet majd csipegetni egészen komoly összegeket.
Persze kérdés az is, hogy mi lesz a kimenetele a jelenlegi kitiltási botránynak, és annak, hogy az amerikaiak bekeményítettek Magyarországgal szemben. De ha ennek nem lesz következménye, ez a rendszer simán beállhat egy hosszú távú, dél-amerikai típusú, félautoriter működésre.
hvg.hu: A hazai korrupciós helyzet alapján reálisnak érzi, hogy az amerikai kitiltással a magyar elit néhány tagja drogbárókkal és diktátorokkal került egy kategóriába?
J. D.: Ez nyilvánvalóan nem reális, Magyarország nem azon a szinten van. Azonban a kitiltási botrány éppen ezért nagyon érdekes eset. Sokan mondják, hogy putyinizálódik a magyar rendszer, ami valószínűleg igaz, de ez azért különösen érdekes, mert ezt meg tudták csinálni Európa közepén, európai uniós tagállamként. Ez valószínűleg óriási csemege lesz egy-két kutatónak. Hogy mi történik Magyarországon, miért történhetett meg, miért nem működnek az EU mechanizmusai, amik elvileg arra hivatottak, hogy ezt megakadályozzák, és miért kell az amerikaiaknak egy ilyen drasztikus lépést tenni, hogy az emberek egyáltalán felkapják a fejüket? Nem túl hízelgő ránk nézve, de Magyarország téma lett a nemzetközi korrupciókutatásban. Megjelennek például magyar esettanulmányok az egyik nagyszabású, hosszú évekig tartó európai korrupciókutatásban, az ANTICORRP-ban is, amiben több országból sok-sok egyetem vesz részt, és úgy néz ki, hogy ez a kutatás fogja meghozni a korrupcióval kapcsolatos tudományos eredményeknek egy új hullámát. A projektet a magyar oldalon egyébként Fazekas Mihály és Tóth István János képviselik.
hvg.hu: Milyen következményei lehetnek a kitiltási botránynak Magyarországon?
J. D.: Azt erősen kétlem, hogy emiatt elindul egy földcsuszamlásszerű változás. Az Egyesült Államokban pár hónappal ezelőtt az adóhivatal belekeveredett egy nagy ügybe, ami arról szólt, hogy a republikánus, tehát jelenleg ellenzéki Tea Party mozgalom mögött álló civil szervezeteket sokkal nagyobb arányban kezdte ellenőrizni más szervezetekhez képest. Az esetet az adóhivatal belső auditja tárta fel, tehát gyakorlatilag az adóhatóság nyomta fel saját magát. Ebből olyan botrány kerekedett, hogy felbolydult a sajtó, vizsgálatot indított az FBI, több csúcsvezető lemondott, és kongresszusi meghallgatás is volt. A nagy különbség az, hogy amikor egy ilyen szintű botrány kirobban az Egyesült Államokban, akkor azt nagyon nehéz elmismásolni, és kormányzati kommunikációval elaltatni – szemben azzal, ami Magyarországon történik.
hvg.hu: Miért kételkedik abban, hogy Magyarországon érdemi változásokat indít el egy ilyen botrány?
J. D.: Azért, mert nagyon korrupt a magyar kormányzati intézményrendszer. Tavaly kirobbant a Horváth András-féle NAV-botrány, ami szintén úgy tűnt, hogy megrengeti a kormányt és az egész struktúrát, mégis sikerült elaltatni az ügyet, sőt a botrány kirobbantója ellen indult eljárás, amiben azóta sincs fejlemény. Ez egyébként is teljesen abszurd, hiszen nálunk elvileg törvény védi az ilyen jellegű bejelentőket. De úgy tűnik, ez az adott esetben senkit nem érdekelt. A sajtó el fogja felejteni, jönnek majd új témák, valószínűleg erre játszik a kormány is.
hvg.hu: Amerikában a politikusok nem próbálták elaltatni a Tea Party-ügyet?
J. D.: Amerikában ebbe az ügybe republikánus és demokrata politikusok is nagyon komolyan beleálltak, és követelték a vizsgálatot. Itt senkinek nem jó, főleg politikusoknak nem jó, ha rájuk vetül a gyanú árnyéka. Ezt ajánlott tisztázni, és ajánlott leszögezni a választóik felé, hogy ezzel egyáltalán nem értenek egyet. Ez nem történik nálunk, nyomát se látom.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál! | [
"Fidesz",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"City University of New York",
"Tea Party"
] |
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, Agócs János ellen – írja az ügyészség közleményében.
A nyomozó ügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövető elfogása érdekében összehangolt eljárási cselekményeket hajt végre, amelyek jelenleg is folyamatban vannak.
A nyomozó ügyészség által őrizetbe vett Országos Roma Önkormányzat elnökét érintő ügyről az elsődleges nyomozati cselekmények elvégzését követően – várhatóan holnap – ad a vádhatóság részletes tájékoztatást.
Az egyelőre homályos – várhatóan csak holnap derül ki –, valójában mivel gyanúsítják Agócsot, az ugyanakkor szinte tény, hogy az ORÖ elnöke több szempontból szúrhatja a kormány szemét. Január elején kiszivárgott például egy hivatali visszaélés gyanúját felkeltő hangfelvétel, amin a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Sztojka Attila szerződéseket és támogatásokat ígért a "körön belül lévő" ORÖ-képviselőknek. A kormánybiztos egy budapesti szállodában találkozott az Országos Roma Önkormányzat Lungo Dromhoz tartozó képviselőivel, szerződéseket és támogatásokat helyezett kilátásba a résztvevők számára, ha a kormány számára kedves jelölt lesz az ORÖ listavezetője.
A kormány a Fideszhez közel álló roma szervezet, a Lungo Drom jelöltjét, Farkas Félixet szerette volna a roma nemzetiségi listavezetőnek, azonban az Országos Roma Önkormányzat végül Agócs János elnököt választotta helyette.
Az eredményt eljárási szabálytalanságokra és jogtalanul leadott voksokra hivatkozva a Lungo Drom és szövetségesei később bíróságon támadták meg, azonban a Fővárosi Törvényszék elutasította a beadványt. Az Alkotmánybíróság viszont alaptörvény-ellenesnek ítélte az Országos Roma Önkormányzat nemzetiségi listaállításról hozott közgyűlési döntését.
Februárban írtunk arról, hogy az ORÖ újabb jelöltállító közgyűlése botrányba fulladt, így végül nem tudtak nemzetiségi listát állítani. A konfliktus a két potenciális listavezető, Agócs János és Farkas Félix között robbant ki, ugyanis egyik sem volt hajlandó visszalépni a másik javára. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Lungo Drom",
"Fővárosi Törvényszék",
"Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség"
] |
A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet gazdálkodásával összefüggésben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai 2015. szeptember 8-án összehangolt akció keretén belül három budapesti és három vidéki helyszínen tartottak házkutatásokat, tájékoztat az ORFK Kommunikációs Szolgálata.
Hat embert állítottak elő
A házkutatások során iratokat és adathordozókat - vagyonvisszaszerzési eljárás keretében ékszereket és több millió forint értékű készpénzt - foglaltak le. A KR Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai hat személyt állítottak elő, akiket gyanúsítottként hallgattak ki hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt. A gyanúsítottak szabadlábon védekeznek.
Felszámolás alatt
A takarékszövetkezet egyébként felszámolás alatt áll, 2014 elején záratta be a felügyeleti jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank 2013. november 5-én rendelt ki felügyeleti biztosokat a pénzintézethez. Az MNB a takarékszövetkezetnél megállapított jogsértések miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett a nyomozó hatóságnál. A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Töröcskei István érdekeltségébe tartozik. Töröcskei 2015 elejéig az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója volt, azután jelentette be a lemondási szándékát 2014. december elején, hogy az MNB visszavonta a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. tevékenységi engedélyét. A bank többségi tulajdonosa Töröcskei István, mellette 49 százalékos tulajdonos a magyar állam. | [
"Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | [
"Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Államadósság Kezelő Központ",
"ORFK Kommunikációs Szolgálata",
"KR Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Állami pénzből épülhet négycsillagos szálloda, kikötő és 16 teniszpálya a Fertő tó partjára. A nemzeti park területén Mészáros Lőrinc cége vezényli a beruházást, amely ellen hiába tiltakoztak a helyiek. A közpénzből pörgő gigaprojekt a világörökségi védettségben szerepet játszó cölöpházakat sem kíméli. A beruházást egy 2017-es tűzvész is megkönnyíti.
Testes, bakancsos biztonsági őr jön felénk: "Ti drónoztok? Na menjetek a picsába innen!" Nem hatja meg az érvünk, hogy semmi illegálisat nem csinálunk, látszik rajta, hogy parancsot kapott, aminek a végrehajtásán az állása múlhat:
Nem érdekel, hogy ezt szabad-e. Amit a Kárpáti úr kitalál, az van!
– dobja be a főnöke nevét, akit az egész környék hasonlóan, urazva emleget. Hiába állunk egy nemzeti park területén, itt két éve így zajlik az élet, a partot sorompó és őrbódé zárja el. Nem véletlenül: sok milliárdos állami projektet terveznek a Fertő tó mellé, a tóparti nádas csendjét hamarosan munkagépek moraja váltja fel.
A nyertes: Mészáros Lőrinc
A Fertő tó magyar oldalán egyetlen hely van, ami jól megközelíthető, és nem kifejezetten védett természetvédelmi terület. Ez a strand és vízitelep területe, ahol mintha megállt volna az idő 1982-ben, igaz, így a romantikája is megmaradt. A helyiek is azt mondják, hogy rendbe kellene rakni, de úgy érzik, valakinek inkább egy megalomán gondolat fogalmazódott meg a fejében. Csónak- és vitorláskikötőt, 100 szobás szállodát, kempinget, ökocentrumot, üdülőházakat, sportpályákat, 16 teniszpályát, új strandot, sétányokat és még egy lagúnát is terveznek az elhanyagolt terület helyére.
A helyiek ellenérzésének világos az oka: az elmondottak alapján ez a projekt mintapéldája lehet annak, ahogy a kormányközeli elit kihasít egy újabb darabot a közös értékeinkből. Eddig 500 forintos lángosért jártak a partra, hamarosan a négycsillagos szálloda vendégeinek és a vitorlások tulajdonosainak játszótere lehet a tó.
A Fertő tó élvezetére eddig nagyon kevés embernek, csak a kiváltságosoknak volt lehetősége
– nyilatkozta a Mandinernek Sopron fideszes polgármestere, Farkas Ciprián, a helyiek viszont kínjukban nevetnek ezen, mert szerintük éppen a komplexum megépülte után lesz ez a helyzet.
A projekt kivitelezésével az állami tulajdonú, nyárig a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ), július óta a Miniszterelnökség alá tartozó Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t bízták meg, aminek az élére a KDNP soproni alelnökét, a már emlegetett Kárpáti urat, Kárpáti Bélát nevezték ki, bár sokan sejtik úgy, hogy nála nagyobb erők mozognak Fertőrákos határában.
Először 2015-ben – nem sokkal Orbán Viktor soproni látogatása után – vetődött fel, hogy fejlesztenék a Fertő partját a Modern Városok Program keretében. 7,9 milliárd forintról, és kisebb léptékű, egy szezon alatt befejezhető beruházásról volt szó, aminek megvalósítását javarészt uniós támogatásból képzelték el.
Aztán egy évvel később kormányhatározatban rögzítették, hogy kiemelt kormányzati beruházás lett a tervből, és a korábbi összeg majdnem háromszorosából – immár kizárólag állami pénzből –, 23 milliárd forintból épülhet meg a fent részletezett komplexum. A helyiek csak találgatják, kinek köszönhető a nagy ugrás, és ahogyan a hasonló turisztika fejlesztéseknél oly gyakran, emlegetik a miniszterelnök lányát, Orbán Ráhelt, többen mondják, hogy az utóbbi időben látták is a tó környékén.
Ugyanakkor bár a tervek arról szóltak, hogy a beruházásnak 2020-ra el kell készülnie, még egy kapavágás sem történt, pedig a strandot már két éve bezárták, a büféseket elküldték. A Mazsola büfé tulajdonosa azt mondta, olyan gyorsan kellett távozniuk, hogy még mindig náluk van a kulcs, mert leadni sem tudták senkinek.
Állítólag engedélyeztetési gondok akadtak, ezért kellett többször módosítani a tendereket. Ami biztos, hogy az első komolyabb közbeszerzést az idén október elején zárták le: a nyertes a Mészáros és Mészáros Kft. lett. Mészáros Lőrinc cége lenyomta a Strabagot, így ő kezdhet bele a projektbe. Az első körben 9,3 milliárdból építhet kikötőt 813 vitorlásnak és 500 csónaknak. Emellett Mészáros cége a meder kotrását, a partfal kialakítását, a tereprendezési munkákat és a közművesítést végezheti el a strand területén. Arról nincs szó, hogy a strandot rendbe raknák, hogy újra kijárhassanak a tóhoz a fürdeni vágyók.
Régen határsávi engedélyre és párttagkönyvre volt szükség, ma jó kapcsolatokra, a jövőben pedig sok pénz kell majd ahhoz, hogy lemehessünk a tópartra
– mondta Major Gyula, aki a civil ellenállást szervezi Fertő tó barátai néven, arra utalva, hogy a rendszerváltás előtt szigorúan őrizték a vasfüggöny vízi határát.
A strand területét már két éve körbekerítették, néhány hete pedig az őrbódéval megtámogatott sorompón is csak néhányakat engednek át a parthoz "Lemotoroztam, hogy megnézzem mi folyik ott, de azt mondta az őr, csak akkor mehetek be, ha horgász vagyok, vitorlás, vagy rajta vagyok a VIP-listán" – mesélte egy fertőrákosi férfi.
Bele a nemzeti park közepébe
Nem tudunk semmit. Alapvetően semmilyen kérdésre nem kap választ senki, sehonnan
– magyarázta Major Gyula. Kárpáti Béla viszont arról beszélt a soproni televíziónak, hogy minden engedélyt megszereztek, és a látványtervek előtt ülve nem hagyott kétséget afelől, minden meg fog épülni előbb-utóbb.
52 hektárnyi terület átalakításáról van szó, amelynek során 100 ezer négyzetméternél nagyobb területet terveznek leburkolni. A tervek ugyan folyamatosan változtak, de – ha lehet hinni Kárpátinak – végül a jelenleg érvényben lévők valósulhatnak meg. Ezek szerint pedig jelentősen megváltozik majd a környék: összesen 880 autónak épül parkoló, nem spórolnak a térkővel, jelentősen hozzányúlnak a parthoz, és a szállodáról se feledkezzünk meg. Mindez a Fertő-Hansági Nemzeti Park területén történik.
De ez még nem minden: Natura 2000-es besorolású, Ramsari területről van szó, ami 2001 óta az UNESCO világörökségi védelme alatt álló kultúrtáj, és a környezetvédelmi engedélyeket megalapozó tanulmány szerint is kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen, illetve különleges madárvédelmi területen fekszik.
Tegyük hozzá, hogy egy feltöltött területről van szó, ahol évtizedek óta vízi telep és strand működik, nem háborítatlan természeti környezetről. "Puffer zóna, amely a szelíd tájhasználat, valamint az ökoturizmus számára is jó lehetőségeket nyújt" – áll az egyik tanulmányban, nem véletlenül, hiszen egy nemzeti park közepén járunk, ahol a drasztikus változás a környező ökoszisztémát is felboríthatja.
Az érintett természetvédelmi terület jelenlegi állapotától függetlenül a tervezett beruházást itt egyáltalán nem lenne szabad megvalósítani. Egy rossz álom, hogy a nemzeti park területén belül épülhet egy szálloda, teniszpályák, sportcentrum és 880 autónak parkoló
– mondta Kun Zoltán természetvédelmi szakember, aki évek óta küzd a projekt ellen. Elismeri ő is, hogy a magyar oldalon ez a nemzeti park "legkevésbé értékes területe", de szerinte a meglévő strandot, turisztikai infrastruktúrát kellene feljavítani, és nagyjából itt megállni.
A nemzeti park előző igazgatója sem repesett a beruházásért, beszélik, hogy Reischl Gábort ezért is távolították el a posztjáról 2018-ban. Annyi biztos, hogy utódja, Kulcsárné Róth Matthaea nem ellenkezik hevesen. Megkérdeztük a Fertő-Hansági Nemzeti Parkot arról, mit szólnak az építkezéshez, de nem kaptunk választ.
Százával jönnek majd a teherautók minden nap
"Az I. és II. ütem várható napi tehergépjármű-forgalma összesen 300 tehergépkocsi lesz" – olvasható az egyik Natura 2000-es hatásbecslési dokumentációban. Mivel reggel 7 és délután 6 közötti forgalommal számoltak, ezért könnyen ki lehet matekozni, hogy hónapokon keresztül átlagosan kétpercenként fog elrobogni egy teherautó az építkezéshez.
Mivel tehermentesítő út nem épült, és a tervek sem szólnak róla, ezért nem nagyon látszik más megoldás, mint hogy ezek Fertőrákos főutcáján közlekedjenek, ahol az út mellett 100-150 éves házak is állnak.
Azt a hatástanulmányok írói is elismerik, hogy az építési időszakban nagy lesz a zaj, a por, és a kipufogógáz miatt a nitrogén-dioxid szintje meghaladja majd az egészségügyi határértéket. Mégis arra a következtetésre jutottak, hogy "a közvetett hatásterületen a területi igénybevétel, a mechanikai károsodások, szennyeződések már kizárhatók vagy minimális valószínűségűek, de a zavarás növekedésével kell számolni". Vagyis a beruházás nem a legjobb a nemzeti parknak, de "csak" a közeli lakosság és az állatvilág zavarása feltételezhető, a nemzeti park ökoszisztémájára nem lesz jelentős hatással a projekt.
Azt is leírták, hogy az építkezéssel okozott károkat kompenzálják. Ugyanakkor rögzítették, hogy a beruházáshoz nem fűződik kiemelt gazdasági vagy társadalmi érdek, márpedig ha ilyen nincs, akkor hiába a kompenzáció, nem adható ki építési engedély olyan építkezésre Natura 2000-es területen, ami bármilyen negatív hatással jár. E miatt Kun Zoltán panaszlevelet küldött az Európai Bizottságnak, ahonnan felvették a magyar kormánnyal a kapcsolatot.
Az üzemelési időszakban a teherautó-forgalom ugyan megszűnik, de az autóforgalom jelentős megugrását prognosztizálják: napi 4400 látogatóval számolnak a korábbi 1800 helyett. Az egyik hatástanulmány szerint ez "nem okoz érzékelhető mértékű változást", de "a zajvédelmi határérték módosítása iránti kérelem beadása válhat szükségessé".
A házsor maradhatott volna, de az épületek fele leégett
Ez az utólagos módosítgatás egyébként sem idegen a projekttől. A soproni önkormányzat – a tópart közigazgatásilag a városhoz tartozik – 2018-ban úgy változtatta meg a fertői vízi telep fejlesztését lehetővé tevő szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot, hogy a Natura 2000-es védettségű részen eredetileg beépítésre nem szánt zöldterületet átminősítettek beépíthető területté, megnövelték az építhető szálloda magasságát 10-ről 11,5 méterre, és lehetővé tették azt is, hogy a cölöpökre felépítendő szálláshelyek mentén parkoló épülhessen.
A cölöpházak elbontásával viszont a tűzzel játszanak. A cölöpházak ugyanis az UNESCO világörökségi kezelési tervében megőrzésre érdemes épített örökségként vannak felsorolva, amit az előkészítő dokumentumok is rögzítenek. "Az üdülőépületek egységes és illeszkedő megjelenése, a sajátos vízre telepítés, a megközelítésüket szolgáló stégrendszer megjelenése a terület egyedi megjelenésének, arculatának hordozói" – írják egy helyen. A cölöpházak jövője mégis erősen kétséges.
Aki erre jár, megdöbben, hogy ezt lebontják
– mesélte az egyik cölöpház tulaja.
A helyzet bonyolult, mert a háznak papíron bérlői – a tómedrek állami tulajdonba tartoznak, a ráépült cölöpházak viszont a bérlők tulajdona –, de 99 évre kötöttek szerződést, lényegében örökbérletre, ezért sokan rengeteget költöttek is az ingatlanokra. Ezen felül komoly bérleti díjat is fizetnek a cölöpházak használói, félévente 400 ezer forint körül.
2016-ban azonban egyoldalúan szerződést módosított az állam: a kvázi örökbérletet kihúzták belőle, a helyére azonnali felmondási lehetőséget írtak.
Ha holnap pakolni kell, akkor holnap pakolni kell. Semmi információnk nincs, mindenki meg van félemlítve
– mondta az egyik bérlő, aki a nevét sem merte vállalni.
Összesen 21 cölöpház épült 1966-ban a Fertőre. Sokak – így a projektért felelős vezető Kárpáti Béla – szerint a házaknak meg sem szabadott volna épülniük, csak az államszocializmus zavaros természetvédelmi viszonyai miatt volt erre lehetőség. Ugyanakkor tény, hogy építési engedélyt kaptak a házakra.
A házak megépültek, és a nádtetős nyaralók turisztikai látványosságok lettek. Az UNESCO világörökségi kezelési tervében "a cölöpházak megőrzését/esetleges bővítését, valamint a közterület megfelelő rendezését irányozza elő" – írják a szállodaépítés hatásait latolgató tanulmányban is. Ezért arra a következtetésre jutottak ebben a dokumentumban, hogy "a cölöpházas üdülősor megtartandó". A szállodának kijelölt terület viszont a házsor mögött fekszik, így az nem megy, hogy a cölöpházak is maradnak, és a szálloda is megépül.
2017. június 28-án reggel az egyik cölöpház lakói füstszagot éreztek. Először azt hitték, nádat égetnek a közelben, de sajnos nem erről volt szó.
Nem lehetett kilátni az ablakon, dőlt be a füst, rémisztő volt a helyzet
– emlékeztek vissza.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park által bérelt ház kapott lángra, és mire megfékezték a tüzet, a 21 házból 10 teljesen leégett. A tűz a feltehetően úgy keletkezett, hogy munkavégzés közben – valószínűleg flexeltek – a szél a nádtetőre fújta a szikrákat, és ez terjedt tovább. Ezzel a magyarázattal szemben sokan szkeptikusok, de azt csak suttogva merik kimondani, hogy gyújtogatás történhetett, mert ezt egyetlen tény sem támasztja alá. Beszélnek arról, hogy a nagy szélben nem is lett volna szabad olyan munkát végezni, ami szikrázással jár. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy nem egymás melletti házak égtek le. Megint mások arra, hogy leégett olyan ház is, ami tűzvédő szerrel volt impregnálva, mellette sértetlenül megmaradt olyan, ami nem.
Egy dolog biztos, a tűz utáni hatásbecslési dokumentációba már ez a szöveg került:
A telepítési koncepció a tervezési területen az infrastruktúra és tájépítészeti környezet átfogó rekonstrukciójával összhangban a meglévő teljes épületállomány bontásával és újrastrukturálásával számol. (Az eredetileg megtartandónak tervezett cölöpházas üdülősor 2017-ben részben leégett.)
Ezzel a megmaradt cölöpházak sorsa megpecsételődött, amit a soproni önkormányzat is jóváhagyott. Ebből a szempontból külön érdekes, hogy a Magyar Posta nemrég árulni kezdte 42 millió forintért a cölöpházát, amit hamarosan le kell bontani.
A bérlők között van még néhány állami szerv, magáncégek, illetve magyar és osztrák magánszemélyek. Azt sem lehet tudni, hogy a házak elbontásának költségét kinek kell állnia, és az állami kárpótlás is kétséges, mivel bérleményekről van szó.
Valaki nagyon jól fog járni
"A terület mai képét a szomorú elhanyagoltság, az építészeti igénytelenség és zavarosság jellemzi mind a meglévő épületállomány mind a közterületek állapotát illetőleg" – írták le a gigaberuházás szükségességét magyarázva az egyik dokumentumban, hozzátéve, hazai és külföldi turisztikai igényeket is magas színvonalon kiszolgálni tudó Fertő tavi ökoközpontot képzelnek el, "amely gazdag funkció- és programkínálatával egész évben akár több napos lehetőséget nyújt a szabadidő aktív eltöltésére, egyben vonzó és versenyképes alternatívát kínál az osztrák oldal üdülőhelyeinek is".
A tó osztrák oldalán ugyanis több helyen működnek hasonló komplexumok, amelyeket Kárpáti és a beruházás támogatói is rendre felhoznak az őket ért kritikákra. Azt már nem teszik hozzá, hogy ezek jellemzően nem természetvédelmi területeken épültek. Hiába két ország közös ügye a Fertő, Ausztriát nem vonták be a beruházás előkészítésébe, amit úgy magyaráztak, hogy "a beruházás kapcsán az országhatáron átnyúló hatások kialakulása nem valószínűsíthető".
Ezt Kárpáti Béla is hangsúlyozza, aki szerint Ausztriában is csak zöldpárti politikusok kritizálják a projektet. Ahogy a külföldi, úgy a magyar részről érkezett bírálatokat is "alapvetően politikai támadásnak" tekinti, és a már idézett interjúban úgy fogalmazott: ezektől "igyekszik távol tartani magát".
A magyar beruházással kapcsolatosan a jogorvoslati lehetőségek határideje lejárt. Változtatást elérni csak államközi kapcsolatokon és nemzetközi szervezetek bevonásával lehet. Ilyen a már említett európai bizottsági vonal, Christian Schuhböck osztrák természetvédő pedig az UNESCO kongresszusa elé vinné a beruházás ügyét.
A magyar kormány viszont tántoríthatatlan.
A tervezett építkezések nem veszélyeztetik a világörökségi státuszt, a fejlesztés rendelkezik is egy előzetes és egy részletes környezetvédelmi hatásvizsgálattal, amely semmilyen negatív hatást nem mutatott ki
– írta a Miniszterelnökség nyáron a Népszava kérdésére. Hogy negatív hatást ne mutattak volna ki, annak ellentmondanak a fent idézett dokumentumok. Az is ide tartozik, hogy a beruházás ellen húsz országból harminc szervezet tiltakozik.
Van ennek jó meg rossz oldala is. Az jó, hogy munkahelyek lesznek meg turisták, de az rossz, hogy a tópartra épül ez az egész, aztán ki tudja, a környékbeli vendéglősök, panziósok nem járnak-e rosszul
– latolgatta Valika, a fertőrákosi dohányboltos a helyzetet. A körülötte állók szerint viszont rossz a beruházás, úgy ahogy van, mert "a luxusszálló vendégei nem Fertőrákosnak termelik majd a pénzt, hanem a szállodásnak".
Azt még nem lehet tudni, hogy ki lesz "a szállodás", azaz ki üzemeltetheti az állami pénzből felhúzott komplexumot. Mert az biztosnak látszik, hogy nem az állam vállalja majd magára a feladatot. Azaz várhatóan egy szerencsés kiválasztott – akit megkímélnek a kivitelezéstől – üzemeltethet majd egy 100 szobás szállodát egy természetvédelmi területen, világörökségi helyszínen.
Ennek a szerencsés valakinek az érdekei pedig olyan fontosak, hogy Ausztriával, az UNESCO-val, a helyiekkel és a természetvédőkkel is vállalja miatta a konfliktusokat az állam. És még az sem tántorítja el a beruházót, hogy a Fertő nem a Balaton. "A hosszú idejű csapadékadatok alapján kijelenthető, hogy az elmúlt évekhez hasonló, sőt annál súlyosabb aszály is kialakulhat a Fertő tó vízgyűjtőjén, tehát az elmúlt évekhez hasonló mértékű vízszintcsökkenés is kialakulhat" – olvasható az egyik tanulmányban, ami miatt a most is csak kisebb vitorlásoknak megfelelő tó a későbbiekben ezekkel is nehezebben lehet használható.
Kerestük kérdéseinkkel a nemzeti parkot, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t, valamint Sopron, illetve Fertőrákos polgármesterét is, hogy mondják el, szerintük azon túl, hogy körülbelül 150 munkahelyet teremt és turistákat vonz a beruházás, mi indokolja, hogy egy ilyen hatalmas komplexum épüljön egy természetvédelmi területen. Válasz egyik helyről sem érkezett.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Európai Bizottság",
"Magyar Posta",
"Fertő-Hanság Nemzeti Park",
"Fertő-Hansági Nemzeti Park"
] |
Sorra hajtja fel a jobbnál jobb ingatlanokat az állami vagyonkezelő vezérigazgatója, Szivek Norbert, többek között Orbán Viktor vejének és üzleti körének.
Sármos mosolyával, férfi- és női szíveket egyaránt megdobogtató autóparkjával lehengerlő tárgyalópartnerként festik le Szivek Norbertet azok, akik személyesen is ismerik. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) másfél éve hivatalban lévő, amúgy cseppet sem rivaldafényben tevékenykedő vezérigazgatója az utóbbi hetekben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy közvetítőként szerepel egyes ingatlanügyletekben. Ő is tulajdonos volt például abban a cégben, amelynek felszámolási eljárásában a seregélyesi Zichy–Hadik-kastélyhoz jutott az FBI által körözött szaúdi milliárdos, Ghaith Pharaon. A Heti Válasz pedig azt derítette ki, hogy a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe, a BDPST Zrt.-be került a Vigadó tér melletti volt Mahart-székház. Az eladó ebben az esetben is az MNV-vezér üzleti körében működő gazdasági társaság volt, konkrétan a Viona Projekt Kft., amely Szivek tucatnyi cégével azonos székhelyre van bejegyezve. Úgy tűnik azonban, hogy további ingatlanügyletek előkészületei is folynak ugyanebben a körben.
Az évek során több tucat cég kötődött Szivek nevéhez. Volt olyan, amelyet valóban a csődtől mentett meg, például a Várda-Drink, amelyet szlovák befektetőknek adott el. A kisvárdai likőripari vállalat talpraállításánál került közelebbi kapcsolatba Seszták Miklóssal, aki fejlesztési miniszterként kinevezte őt az állami vagyonkezelő élére. A pozícióval azóta olyan nagyvállalatok legbelső bugyraiba lát bele, mint a Mol, ahol az állami részvénycsomag tulajdonosának képviselőjeként a felügyelőbizottság tagja lett. Részt vesz a Budapesti Értéktőzsde tanácsadó testületének a munkájában, és az állami szponzorcégek képviseletében részese lett a VIP-páholyok társadalmi életének is: párjával, az MVM Magyar Villamos Művek kommunikációs igazgatójával rendszeresen megjelennek a Fradi arénájában és a veszprémi kézilabdacsarnok lelátóján is.
Tiborcz Istvánnal könnyű volt közös nevezőre jutnia Sziveknek. Nemcsak a koruk miatt, hanem azért is, mert hasonló üzletekben utaznak: ingatlanpiac és energetika. Találkozójukat tavasszal egy ellenzéki politikus, az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor leplezte le a Four Seasons éttermében, éppen egy héttel az előtt, hogy Szivek megvált a seregélyesi kastélyhotel cégének üzletrészétől. A Szivek üzleti köréhez kötődő Enerin vállalatcsoport pedig éppen akkortájt kezdett tarolni az önkormányzatok közvilágítási közbeszerzésein, amikor a túlárazott uniós projektek miatt Tiborcz kénytelen volt megválni részesedésétől saját közvilágítási cégében, az Eliosban. Kérdés, hogy ennyi sikeres magánprojekt mellett mikor van ideje Sziveknek, hogy munkaköri leírásának megfelelően az állami vagyonra is odafigyeljen.
További részletek az e heti HVG-ben. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"MVM Magyar Villamos Művek",
"Four Seasons",
"BDPST Zrt.",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Heti Válasz",
"Viona Projekt Kft."
] |
63 milliárd forint támogatást osztott ki április 15-ig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) az igazgatási területéhez tartozó különböző szervezeteknek. Ugyanakkor nagyjából 300 milliót kivontak a magyar kulturális folyóiratok idei támogatásából – ez az összeg pedig a fele annak, amennyivel Matolcsy jegybankelnök alapítványai támogatták Matolcsy jegybankelnök unokatestvérének médiavállalkozását. Közben átszervezték a támogatásokról döntő Nemzeti Kulturális Alapot, így a szakmai szervezetek kisebbségbe kerültek. És már meg is vannak az új feltételrendszer első áldozatai: az eddig évi 11 millió támogatásból élő Revizornak például, úgy tűnik, vége van.
63 milliárd forint szétosztásáról döntött április 15-ig az EMMI. Van ebben a háromszáz tételes támogatási listában minden, az egyházaknak különböző jogcímeken járó péterfillérektől az első kategóriás művészeti intézményeket (Müpa, Nemzeti Színház sat) így-úgy kistafírozó milliárdokon át az MTK 300 milliós apanázsáig.
A lista korántsem jelenti a kultusztárca irányítása alatt álló területek összes finanszírozásának időarányos részét: nincsenek benne például a színházak vagy a filmfinanszírozás; de az egyházak más csatornákon keresztül is kapnak támogatást, ahogy a sporttámogatások is jóval szélesebb körűek.
A támogatási lista publikálásával egy időben jelentek meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) szakmai kollégiumainak döntései az adott területhez tartozó folyóiratok támogatásáról. Az eredmény a várakozásokat meghaladóan rossz lett.
Kevesebb pénz, felbukkan Doncsev András és Fekete György
Kultúrpolitika – elevenített fel egy már-már elfelejtett szót a mindig kéznél levő kórusvezető, és gyorsan hozzá is tette, az MMA (Magyar Művészeti Akadémia) bolsevikjai még többet akartak, de Balog miniszter úrral ők ketten ellenálltak. Hoppál Péter államtitkár azt próbálta megmagyarázni tavaly novemberben, miért jó kompromisszum az, hogy az NKA-törvény módosítása értelmében az MMA jelölheti a szakmai kollégiumok tagjainak harmadát.
Ezzel az összesen mintegy 10 milliárd forint kulturális célú támogatásról döntő kollégiumokban egyharmadra csökkent a szakmai szervezetek súlya. További egyharmadnyi döntnököt az EMMI-miniszter nevez ki, egyharmadnyit pedig az MMA. A művészeti szervezetek halkan, de határozottan tiktakoztak. A törvénymódosítás persze különösebb lárma nélkül átment, és február közepén Balog Zoltán miniszter kinevezte az NKA-kollégiumok új tagjait.
Az MMA beengedése a kultúrafinanszírozásba olyan jól sikerült, hogy például az Építőművészet Kollégium hat tagjából öt az MMA rendes vagy levelező tagja. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az érintettek már-már nosztalgiával emlékeznek vissza arra az időre, amikor még a progresszív L. Simon László volt az NKA alelnöke.
Merthogy történt itt más is amellett, hogy a csillapíthatatlan étvágyú MMA-t ráengedték az addig a szubszidiaritás netovábbját jelentő NKA-ra. Három évvel ezelőtt L. Simon, akit a kremlinológiai szakértők Fekete György udvari ellenlábasának szoktak tartani, még meg tudta akadályozni többek közt a folyóiratok támogatásáról döntő kollégium szétverését.
L. Simon távozása után erre nem akadt elegendő szándékkal és befolyással rendelkező szereplő, így a folyóiratok támogatása átkerült az egyes "ágazati" kollégiumokhoz. Vagyis nem elég az MMA-EMMI döntnökök kétharmados túlsúlya, a vegyes profilú portálok – mint a Librarius, a prae.hu vagy a Revizor – mostohagyerekké váltak a saját szakterületüket preferáló kollégiumokban. És ha ez nem lenne elég, az MMA-sokkal felálló új NKA 350 millióra, vagyis nagyjából a tavalyi felére csökkentette a folyóirat-támogatási keretet.
2014 nyarán a lelépő L. Simon helyett Doncsev Andrást nevezte ki Balog miniszter az NKA elnökhelyettesének – mivel a miniszter a testület elnöke, Doncsev afféle helytartóként irányítja a szervezetet. Doncsev a Népszabadság újságírójából lett Orbán Viktor egyik beszédírója, néha munkaviszonyban, néha munkaviszony mellett, külsősként, a Qualiton Kft tulajdonosaként.
A céget 2012 ősze óta a felesége, Gergely Éva vezeti: ő az egyik szerzője a mára méltatlanul mellőzött Összetartozás dalának, amelyből végre megtudhatta a világ, hogy mi magyarok örömünkben egymás talpára lépünk. Doncsev elkötelezett funkcionárius: négy év kulturális államtitkárkodás után az MTVA kulturális főszerkesztője lett: működése nyomán a Magyar Rádióból szinte eltűntek a nem kormánypárti szerzők.
A revizor.hu főszerkesztője érthető szívósággal nem nyugodott bele sem az eljárásba, sem az eredménybe: február közepén még semmit nem lehetett tudni az ez évi támogatásokról, az illetékesek pedig nem válaszoltak a megkereséseikre. Április 18-án aztán kiderült, a Revizor nem kap egy forintot sem. Hogy a többi vegyes profilú folyóirat és portál hasonlóképp jár-e, az csak akkor derül majd ki, ha az NKA Szépirodalom Kollégiuma nyilvánosságra hozza a döntéseit.
Addig meg kell elégednünk azzal, hogy ha a Revizor nem is, de a Magyar Teátrum továbbra is szolgálni fogja a magyar színház ügyét. Igaz, ehhez portált működtető, Vidnyánszky Attila elnökölte Magyar Teátrumi Társaság is csak kétmilliót kapott – az összeg az egész szektor mélységes megvetését mutatja inkább, mintsem Vidnyánszky lobbierejét.
A minisztériumi bőségszaru
A kegyvesztettek klubja után itt van viszont a bőkezűen támogatottak nem jelentéktelen listája. Csak hogy a nagyságrendi különbséget érezzük: az EMMI támogatási listáján a legcsekélyebb összeggel támogatott kulturális projekt "A Barátság című kulturális és közéleti folyóirat szerkesztősége informatikai rendszerének megújítására" nyújtott 1,5 milliós támogatás. A kulturális és közéleti folyóiratot a Filantróp Társaság Barátság Egyesülete adja ki – ha valaki nem halott volna a szervezetről, magára vessen, az EMMI tavaly 12 millióval támogatta a filantrópokat.
Az EMMI támogatási listáján található célokat és szervezeteket öt nagyobb csoportba soroltuk, a 63 milliárd forint elosztásával kapcsolatban az alábbi eredményt kaptuk:
az országos jelentőségű kulturális intézmények , illetve projektjeik összesen 8,4 milliárd
, illetve projektjeik összesen a különböző egyházak és felekezetek , illetve projektjeik 11,1 milliárd
, illetve projektjeik sport egyesületek, sportági szervezetek, a MOB és ezek projektjei 18,8 milliárd
egyesületek, sportági szervezetek, a MOB és ezek projektjei egyéb társadalmi célok : fogyatékos szervezetektől a budajenői önkormányzat német közösségi házáig 1,6 milliárd
: fogyatékos szervezetektől a budajenői önkormányzat német közösségi házáig határon túli szervezetek és emlékezetpolitikai projektek 7 milliárd
A maradék mintegy 20 milliárdot jellemzően köznevelési, illetve felsőoktatási megállapodások alapján kapták a kedvezményezettek. Az pedig már csak anekdotikus elem, hogy az EMMI támogatási listáján 132 millióval ott találjuk az agárdi székhelyű Pro Rekreatione Közhasznú Nonprofit Kft-t. Ez a szervezet működteti L.Simon egyik kedvenc projektjét, a Velencei-tavi Vízi Sportiskolát.
A szervezet korábban többször kapott 100 milliós nagyságrendű támogatást, 2013-ban 2,3 milliárd uniós forrásból kezdhettek neki a gárdonyi vitorlásközpont felújításának – a létesítményt tavaly decemberben adta át Balog Zoltán miniszter volt államtitkára, L. Simon László jelenlétében.
kép forrása: vvsi.hu | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Magyar Művészeti Akadémia",
"Nemzeti Kulturális Alap"
] | [
"Pro Rekreatione Közhasznú Nonprofit Kft-t",
"NKA Szépirodalom Kollégiuma",
"Nemzeti Színház",
"Építőművészet Kollégium",
"Magyar Teátrumi Társaság",
"Magyar Rádió",
"Qualiton Kft",
"Filantróp Társaság Barátság Egyesülete",
"Magyar Teátrum",
"Velencei-tavi Vízi Sportiskola"
] |
A csődöt jelentő Szeviép cégről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. A cég többmilliárdos adósságot hátrahagyva ment csődbe, így tönkretéve több száz vállalkozót. A cég több szálon is kötődik az MSZP-hez.
379 kisvállalkozót tett tönkre a Szeviép, amely mintegy 11 milliárd forint adósságot hagyott maga mögött, erről beszélt Kósa Lajos frakcióvezető. Az adóhatóság 2013-ban csődbűncselekmény miatt nyomozást indított, a büntetőeljárás most is zajlik a cégvezetőkkel szemben, akik több szálon kötődnek a szocialistákhoz, kiemelten Ujhelyi Istvánhoz, az MSZP alelnökéhez.
11 milliárdos tartozással ment csődbe a Szeviép több száz kisvállalkozót tett tönkre az építkezési projektekkel foglalkozó Szeviép évekkel ezelőtti bedőlése. A büntetőügy napjainkban is zajlik. A károsultakat képviselő ügyvéd szerint a több mint 11 milliárdos tartozást maga után hagyó vállalkozás központi szerepet tölthetett be az MSZP finanszírozásában. A cég az alvállalkozók segítségével tolhatta ki a pénzeket Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő sofőrjének. Botka László egyébként a mai napig egy önkormányzati cég élén tartja Ujhelyi volt sofőrjét, akin keresztül eltűnt a pénz egy jelentős része.
Mint arról az Origo beszámolt, több száz kisvállalkozót tett tönkre az építkezési projektekkel foglalkozó Szeviép évekkel ezelőtti bedőlése. A büntetőügy napjainkban is zajlik. A károsultakat képviselő ügyvéd szerint a több mint 11 milliárdos tartozást maga után hagyó vállalkozás központi szerepet tölthetett be az MSZP finanszírozásában. A cég az alvállalkozók segítségével tolhatta ki a pénzeket Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő sofőrjének. Botka László egyébként a mai napig egy önkormányzati cég élén tartja Ujhelyi volt sofőrjét, akin keresztül eltűnt a pénz egy jelentős része.
"Eltűnt milliárdok az MSZP kasszájában"
Közölte, amikor a Szeviép a nagy pénzeket kapta, egy olyan ember volt az aláírási joggal rendelkező vezetője, aki Botka László szegedi szocialista polgármesterrel is szoros kapcsolatot ápolt, Ujhelyi Istvánnak pedig üzlettársa volt. Kósa Lajos szerint a mostani tárgyalásokon kiderült: "az eltűnt milliárdok az MSZP kasszájában végezték". A Szeviép alvállalkozóinak képviselője azt mondta, hogy a cég milliárdokat nem fizetett ki nekik, miközben a Szeviép több nagyberuházáskor olyan cégeket segített kölcsönökkel, amelyek Ujhelyi Istvánhoz köthetőek – mondta.
A tárgyaláson elhangzottakat idézve közölte, a szegedi uniós beruházásokat kivétel nélkül a Szeviép vitte el, amely az alvállalkozókkal megcsináltatta a munkát, de őket nem fizette ki, "helyette kitolta a pénzeket Ujhelyi István sofőrjének és a cégének". 2008-tól 2010-ig heti, havi rendszerességgel milliós és tízmilliós nagyságrendben, összességben félmilliárd forintot "talicskáztak ki" ebből a cégcsoportból – tette hozzá.
Kósa Lajos ugyancsak a tárgyalásról idézve közölte, a Szeviép cégcsoporttól a pénzek különböző baloldali pártokhoz, elsősorban az MSZP-hez és az MDF-hez vándoroltak. A frakcióvezető szerint miközben a szocialisták előszeretettel vagdalkoznak a korrupcióval, nem válaszolnak arra, hogy a Szeviéptől elvitt pénzek valóban hozzájuk kerültek-e. De hallgatnak a 4-es metró kapcsán is – mondta.
Tuzson: Ilyen visszaélések soha korábban nem voltak
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szerint ez az ügy azt mutatja, hogyan működött 2010 előtt Magyarország. A metróaktákból is látszik – folytatta –, hogy azok a pénzek, amelyeket közcélra kellett volna fordítani, máshova vándoroltak, vagy a fővárosi önkormányzat, vagy a szocialisták környékére. Hangsúlyozta, keményen fel kell lépni ezekkel az ügyekkel szemben; az ügyészségnek, a bíróságnak az a feladata, hogy igazságot szolgáltasson.
Szerinte azok szoktak korrupció ügyében a legjobban kiabálni, akik sárosak. Ilyen nagymértékű visszaélések soha korábban nem voltak – hangoztatta. Tuzson Bence azt is mondta, a pénzek útját meg kell találni, tudni kell, kik a felelősök, és a pénzeket vissza kell szerezni az országnak.
Az MSZP-közleményben reagált, azt írják, "a szegedi önkormányzat, Botka László vezetése alatt, semmilyen szerződéses kapcsolatban nem állt a Szeviép nevű céggel". | [
"Szeviép",
"MSZP"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
Banális bakit vétettek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékesei: lebuktatták a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát, amely az utolsó szóig meghatározná a tárcák közléseit.
Miniszteri körlevélben küldte szét a tárcáknak a Miniszterelnöki Kabinetiroda azt, hogy miként tagadják meg az adatközlést Heringes Anita szocialista képviselő írásbeli kérdésére - derült ki a parlamenti honlapon vélhetően véletlenül közzétett dokumentumból, amely a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) írásbeli válaszának csatolmánya volt.
Szerdán jelent meg a parlament honlapján valamennyi minisztérium válasza Heringes Anita kérdésére. Megírtuk: az államtitkárok, közigazgatási államtitkárok, helyettes államtitkárok igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagságai után érdeklődő, közérdekből nyilvános adatok kiadását azonban kettő kivételével valamennyi tárca megtagadta. Pintért Sándor belügy-, és Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől eltekintve valamennyi tárcavezető mellőzte az érdemi válaszadást.
Indoklásuk szóról szóra azonos volt azzal, mint amit a Miniszterelnök Kabinetirodát vezető Rogán Antal nevében Dömötör Csaba államtitkár adott. Ez úgy szólt: az államtitkárok és helyettes államtitkárok kinevezéséről szóló miniszterelnöki határozat a Magyar Közlönyben jelenik meg, nevük a kormány honlapján (www.kormany.hu) szerepel, a cégjegyzékben pedig egyenként ellenőrizhető az, hogy bármely gazdasági társaságnak tisztségviselője, illetve felügyelő bizottsági tagja-e valamely állami vezető. Mindezek alapján a kompaktszöveg állította: a minisztériumnak nem kötelessége a válaszadás, hiszen "minden kért adat nyilvános".
Noha már a szövegegyezés is jelezheti, hogy a Miniszterelnök Kabinetiroda adta a sorvezetőt a tárcáknak, ezt más is bizonyítja. A fejlesztési tárca ugyanis közzétette sajátja mellett a Dömötör-választ is, amelyen szerepel a minisztériumi iktatószám. Ebből az következtethető: előre megkapták a Rogán-tárca sorvezetőjét, méghozzá belső miniszteri körlevélként.
A helyzet pikantériája, hogy a propagandaminisztérium szövegét egy az egyben átvette a többi tárca aligha mérlegelve a jogsértést, amelyet elkövetnek az adatkiadás megtagadásával. A szöveg jogi érvényét ráadásul épp Lázár János cáfolta meg, amikor közölte: csak az államtitkárok vagyonnyilatkozata nyilvános, a közigazgatási és helyettes államtitkároké nem, sőt a nem politikai állami vezetőkről sok esetben semmit sem tudni. Márpedig a politikai és állami vezetők fizetési, valamint pluszkereseti adatai közérdekből nyilvánosak, hiszen fizetésüket az állami költségvetés, azaz az adófizetők állják.
Éppen ezért Lázár közölte is, hogy - mint azt megírtuk - a Miniszterelnökségnél nyolc felsővezetőnek is van igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagsága a főállása mellett. Kiemelkedik közülük Bartal Tamás, a kabinetügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár, aki öt helyen tag. Ezek közül pénzt két helyről vesz fel: a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. igazgatósági elnökeként bruttó 600 ezret, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Zrt. felügyelőbizottsági elnökeként pedig bruttó 590 ezret kap havonta.
A minisztériumi belső körlevélre, valamint a tárcáknak adott kommunikációs utasításokra vonatkozó kérdéseinkre a Miniszterelnöki Kabinetiroda úgy válaszolt: "Teljesen természetes, hogy ha minden minisztérium ugyanazt az írásbeli kérdést kapja meg, akkor a tárcák egyeztetnek egymással. Ez az egyeztetés kiterjed az adott témával kapcsolatos adatvédelmi és egyéb jogszabályokra (pl. személyes adatok védelme, van-e az igényelt adatok között minősített adat). Az egyeztetésnek ezen kívül célja az is, hogy a különböző minisztériumokhoz benyújtott azonos kérdésekre azonos szerkezetben adjanak választ, segítve ezzel az újságírók és az érdeklődő képviselők munkáját."
Aligha az újságírók munkájának segítése lehet azonban a célja a propagandaminisztérium adatkiadást megtagadó válaszának. Már csak azért sem, mert mint kormányzati forrásaink elismerték: rendszeresen kapnak kommunikációs utasításokat a Rogán-minisztériumtól, a legtöbbször éppen azt a célt megjelölve, hogy miként hallgassanak; vagy egyáltalán ne reagáljanak, vagy érdemi adatot ne adjanak ki.
Heringes nem nyugszik bele - Akár közigazgatási pert is indítok, nem fogok leállni, hiszen közpénzköltésről van szó, a kormány tagjai pedig felelősek a nyilvánosságnak, kötelességük elszámolni - mondta lapunknak Heringes Anita. Az MSZP képviselője nem fogadja tehát el a "birka módon átvett" miniszteri, államtitkári válaszokat, kivéve persze Lázár Jánosét és Pintér Sándorét, akik - mint mondta - a propagandaminisztérium átláthatóságot és a kormányzat ellenőrizhetőségét romboló tevékenységével és utasításaival szemben betartották a jogszabályokat. Heringes emlékeztetett: parlamenti képviselő által kért adatokat a minisztereknek kötelező átadni, akkor pedig, ha ezek az információk közérdekből nyilvánosak - tehát közpénz-felhasználáshoz van közük - alapjában véve kötelességük lenne kiadni. Mivel a propagandaminisztérium rendszeresen megtagadja az érdemi válaszadást, s nem gyűjt össze kért adatokat, hanem a kormányzati honlapra, valamint a Magyar Közlönyben való visszakeresésre irányítja az érdeklődőket, Heringesék az adatvédelmi és információszabadság hatósági vizsgálatát is fontolgatják. Heringes azt is elmondta, biztosan okkal titkolózna a Kabinetiroda, hiszen már a Lázár-válaszból is kiderült: van olyan helyettes államtitkár, aki állami fizetése mellett havi 600 és 590 ezer forintnyi felügyelő bizottsági tiszteletdíjat is felvehet, más megbízásaival együtt pedig akár 2 millió forint felett is kereshet. Az MSZP képviselője emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány korábban a politikusi álláshalmozás tilalmát hangoztatta, elvileg törvényt is hoztak erre, de a szigort önmagukra nem tartják érvényesnek.
Biró Marianna | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Zrt.",
"Miniszterelnök Kabinetiroda",
"Magyar Közlöny",
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt."
] |
Jövő márciusig meghosszabbították a nyomozást, de ez nem jelenti azt, hogy addig be is fejezik.
Az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt februárban indított nyomozását most 2015. március 14-éig hosszabbították meg, de mint megjegyezték: ez szükség esetén tovább hosszabbítható.
Az ügyben két gyanúsított van. Simon Gábort szeptember 22-én hallgatták ki utoljára - közölte a szóvivő.
Simon Gáborról február elején derült ki, hogy több száz millió forintot tart egy bécsi számlán, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók vannak. A gyanú szerint Simon Gábor a hamis útlevéllel történő bankszámlanyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el "Gabriel D" névaláírással. A KNYF csaknem 100 millió forintos költségvetési csalással és ötrendbeli hamismagánokirat-felhasználás vétségével gyanúsítja a volt képviselőt.
A Simon Gábor ügyével összefüggésbe hozott Welsz Tamás vállalkozó márciusban meghalt.
Az MSZP volt elnökhelyettesét március 12-én helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság, két hónappal később azonban a házi őrizetét rendelte el. A házi őrizet 2015. január 12-ig tart, és a kényszerintézkedés szabályainak megtartását a gyanúsított mozgását nyomon követő technikai eszközzel köteles ellenőrizni a rendőrség. | [
"MSZP"
] | [] |
A Strabag konzorciuma folytathatja az M0-s gyorsforgalmi út déli szakaszának rekonstrukcióját: ezúttal 12 kilométer tervezésére és kivitelezésre nyertek el nettó 27 milliárd forintot.
A közbeszerzési hirdetmény szerint a meglévő autóút bal pályáját bővítik, a 11,65-23,2 km közötti szakaszon. Itt tíz felüljárót, két aluljárót, és egy pihenőt is építenek, felújítják a szalagkorlátokat, és betonra cserélik az aszfaltutat.
Mindezt kilométerenként 2,2 milliárd forintból.
Az M0-s teljes rekonstrukciója magas költségekkel számol a 2×1 sáv ellenére is. Ugyanis a budai hegyek alatt több helyen kilométeres alagutakban futna a gyorsforgalmi út, de viaduktok is kellenek majd a Biatorbágy és Budakalász közötti szakaszon.
A fenti szakasz rekonstrukciójára összesen hárman adtak be ajánlatot, a Strabagon kívül a Colas-Euroaszfalt-A-Híd és az SDD konzorciuma. A szerződést tavaly decemberben írták alá a Strabaggal, eredetileg 25 milliárd forintról, ez most felcsúszott 27 milliárdra.
A Duna Aszfaltnak is leeshet 4,5 milliárd forint a zalaegerszegi próbapálya kiépítésére (eredetileg nettó 3,3 milliárdról szólt a szerződés, de a keretösszeget – opciós értékkel növelve – végül 4,47 milliárdra emelték).
Kiemelt képünk illusztráció. / H. Szabó Sándor | [
"Strabag",
"Duna Aszfalt"
] | [] |
Az eddigi 2-3 éves csúszás mellé újabbakat gyűjtött be a közelmúltban a tervezett atomerőmű-bővítés: egymás után válnak eredménytelenné a beruházás stratégiai fontosságú közbeszerzései. A mostani eset arra is rávilágít, hogy hamis az a kormányzati érv, amely szerint a biztonság előtérbe helyezése a késedelmek oka.
Az első négy év alatt – az Orbán-Putyin atompaktum 2014-es aláírása óta –, közel három évvel maradt le az eredeti menetrendtől Paks 2 tervezése és előkészítése. A vesszőfutás most folytatódik: ahogy Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az orosz közbeszerzési portál alapján a blogján írja : eredménytelenül zárult egy újabb paksi tender, mivel nem sikerült olyan céget találni, amelyik megtervezné a paksi hűtővízcsatorna bővítését az új paksi blokkok Duna-vizes hűtéséhez. Az EP-képviselő emlékeztet rá: a hűtővíz kérdése a paksi bővítés egyik legkritikusabb pontja: idén nyáron az alacsony vízállás és a Duna magas hőmérséklete miatt a most működő 4 blokk is olyan mértékben melegítette fel a folyót, hogy csak intenzív trükközéssel lehetett elkerülni az erőmű egyes blokkjainak leállítását. Elképzelhető, hogy milyen súlyos korlátot jelenthet ez majd, ha Paks2-vel több mint megkétszereződik az erőművek teljesítménye (2000-ről 4400 MW-ra) és hűtővíz-igénye (100 m3/s-ról 232 m3/s-ra).
A jelenlegi tervek szerint Paks 2 a jövőben Paks 1 meglevő, a Dunából kivezetett hűtővízcsatornájából kapna hűtővizet. Annak kapacitása azonban nem elegendő a több mint kétszeresére növekvő vízigény kiszolgálására, ezért jelentős mértékben ki kéne bővíteni. "Erre Paks 2 tervezői azt a szédületes, Mekk mestert állva hagyó megoldást eszelték ki, hogy Paks 1 folyamatos üzeme, azaz az üzemvízcsatorna folyamatos használata közben fogják duplájára növelni annak kapacitását. Kb. mintha az autópályán 130-cal száguldva bemásznának a motorba, hogy hengerfejet szereljenek. Nagyon teoretikusan nézve akár még jól is elsülhet. Mondjuk ha nem jön be az a fél százalék valószínűség, hogy minden pont úgy zajlik, ahogy tervezték, akkor azért elég nagy baj van. De miért ne hinnénk el annak a csapatnak, hogy mindent nagyon pontosan előre tudnak tervezni, egy sima engedélyezési eljárás időigényét is képtelenek nagyságrendileg megbecsülni?" - teszi fel a kérdést a politikus. Augusztus végén írta ki a Roszatom leánycége a tendert az üzemvízcsatorna-bővítés kiviteli tervezésére és megvalósítására. Az orosz közbeszerzési honlapon a napokban közzétett közlemény szerint nem érkezett egyetlen, a tender feltételeknek megfelelő ajánlat sem a projektre. Az egyik pályázó, a Főmterv, a beadási határidőt sem tudta tartani, a másik, határidőn belül érkezett orosz ajánlat viszont nem teljesíti a speciális szakértőkre vonatkozó előírásokat, így el kellett utasítani. Azaz érvényes pályázat híján a közbeszerzés eredménytelenül zárult.
"Erősen aggasztó, hogy az egész építkezés nukleáris biztonság szempontjából egyik legkritikusabb lépésére, az üzemvízcsatorna működés közbeni kibővítésére szemmel láthatólag nem tolonganak a megfelelő, hozzáértő pályázók. Márpedig itt tényleg nem lehet hibázni. Nem férnek bele olyan balesetek, mint a Paks 2-vel azonos típusú belorusz asztraveci, vagy szentpétervári Leningradszkaja2 erőművek építésénél, ahol túl széles vasúti rakománnyal kaszáltak el oszlopokat, meg leejtették a reaktortartályt a magasból. Ha egy munkagép építkezés közben megcsúszik, és befordul a hűtővízcsatornába, vagy suvadni kezd a part, és akadály képződik a csatornában, váratlanul lehetetlenné téve a biztonságos üzemhez szükséges vízmennyiség eljutását az erőműbe, akkor legjobb esetben le kell állítani Paks 1-et (az ország villamosenergia-igényének 40 százaléka hirtelen kiesik), de ha nem történnek megfelelő időben megfelelő lépések, ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető. És azt már a 2003-as súlyos üzemzavarnál is láthattuk, hogy ha valamivel, hát azzal nem lehet Paks 1-et vádolni, hogy vészhelyzetben professzionálisan és a helyzetnek megfelelően járna el" – figyelmeztet Jávor Benedek. Mint a blogbejegyzés összefoglalja, a paksi bővítés haldoklása hónapok óta nyilvánvaló. A durva késé miatt a finanszírozási szerződést a projektért felelős miniszter szerint is módosítani kell; a miniszterelnök szerint a határidők már nem is érdeklik őket, annyira reménytelen a helyzet; és sorban érkeznek a hírek az eredménytelen közbeszerzésekről. Nyár végén az atomerőmű létesítéséhez és üzembe helyezéséhez kapcsolódó dokumentumok véleményezésére, illetve a személyzetképzéshez szükséges tananyagok szakmai felülvizsgálatára vonatkozó közbeszerzési tenderek zárultak eredménytelenül, most pedig az üzemvízcsatorna bővítése szenved késedelmet a megfelelő jelentkezők hiánya miatt. "A közbeszerzések sorozatos eredménytelensége nem csak az okozott késés miatt veszélyezteti az egész beruházást. Arra utal, hogy komoly piaci szereplők egyszerűen nem érdeklődnek a projekt iránt, és nehézséget okozhat a megfelelő felkészültségű cégek és szakemberek bevonása az építkezésbe (...) Biztos vagyok benne, hogy a közbeszerzés ajánlattételi árát legfeljebb kétszeresére kéne növelni ahhoz, hogy Mészáros Lőrinc, Garancsi 'Luxusgépenröptetemaminiszterelnököt' István, vagy valamelyik másik oligarcha meg ne lássa benne a fantáziát. Az ő gazdagodásuk pedig, mint tudjuk, a Fidesz politikájának lényege. Ezért a célért egy nukleáris baleset kockázatát szívesen venné nyakába az ország" – olvasható a blogbejegyzésben. Jávor szerint jó hír is van azért Pakson: takarításra, őrző-védő szolgáltatásokra és fordításra sikerült érvényes közbeszerzéseket kiírni az idén. | [
"Roszatom"
] | [
"Paks 2",
"Paks 1"
] |
Nem adta föl a kormánypárt, hogy keresztbe tegyen Simicska Lajosnak és minden más, már nem baráti oligarchának a földprivatizációban, ezért újra benyújtottak egy törvényjavaslatot, amivel az új földtulajdonosok egyoldalúan fölemelhetnék a földjük bérleti díját.
Győrffy Balázs fideszes képviselő, aki egyben a Nemzeti Agrárkamara elnöke most benyújtott javaslata szerint, amiről az agrárszektor.hu írt, a földtulajdonos és a földbérlő a legalább 10 éves időtartamú haszonbérleti szerződéseknél a megkötéstől számított legfeljebb öt év múlva, majd további maximum ötévenként kezdeményezhetnék, hogy a bérleti díjat a piaci árakhoz igazítsák.
Ráadásul ha a bérleti díj a megállapított piaci ártól 20 százalékkal eltér, akkor akár fel is mondhatják a felek a bérleti szerződést.
A bérlő persze fordulhat bírósághoz, de ha a bíróság is azt állapítja meg, hogy legalább 20 százalékkal kevesebbet fizet most, mint ami a piaci ár, akkor nem marad más választása, mint fizetni vagy felmondani a szerződést.
A törvényt szinte biztos, hogy Simicskára és az érdekeltségében lévő Mezort Zrt-re írták, ami több ezer hektárt kapott bérbe még az első Orbán-kormánytól 2001-ben, mélyen a piaci áron alul. Győrffy még október végén beadott egy módosító javaslatot arra, hogy az új tulajdonosok megemelhessék a bérleti díjat, de ezzel félre lőttek, mert ahogy arra a Mezort Zrt. vezérigazgatója, Purgai Ferenc föl is hívta a figyelmet:
Győrffy első módosítója nem volt érvényes a 2013 előtt bérbe adott, úgyhogy Simicskáék eszerint tovább bérelhetnének a piaci ár alatt.
A Mezort aranykoronánként évente 580 forintért bérel 2001 óta, ami, ahogy Purgai eldicsekedte, annyira nem jó üzlet azoknak, akik megveszik most az államtól a földeket, hogy még a földvásárlásra kapott hitel kamataira sem elég. Nem is csoda, hogy nem tolongtak az emberek akkor, amikor a Mezort földjeit árverezték el. Most viszont ezzel a módosítóval a Fidesz hatalmas szívességet tesz az árverezőknek, ráadásul az új módosítóhoz elég az egyszerű többség, úgyhogy ez biztos, hogy át is megy majd a parlamenten. | [
"Mezort Zrt."
] | [
"Mezort Zrt",
"Nemzeti Agrárkamara"
] |
MNB-s kádertemető?
Gyurcsány Ferenc volt tanácsadója a jegybanknál landolt
Pályáztatás nélkül került a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) Braun Róbert, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő korábbi stratégiai főtanácsadója, aki kommunikációs tanácsadói munkakörben került alkalmazásra "további munkaviszony keretében". Braun nemcsak Gyurcsány bizalmasa volt, hanem 2003-tól a Miniszterelnöki Hivatalban Medgyessy Péter kormányfősége alatt kommunikációs helyettes államtitkárrá nevezték ki, sőt, korábban a Szabad Demokraták Szövetsége kabinetfőnöki pozícióját is betöltötte.
Lapunk kérdésére, miszerint milyen alapon választották ki a tanácsadót, a sajtóosztály közölte: "az MNB mindenkori munkavállalóit szakmai tapasztalatuk és rátermettségük alapján választja ki". Szerettük volna megtudni, hogy Gyurcsány Ferenc egykori stratégiai tanácsadója milyen okból kifolyólag került az MNB-hez, hogy szerződése meddig szól, hogy miért van szükség a tanácsaira, és milyen javadalmazást kap az adófizetők pénzéből, az ezekre a kérdésekre adandó válaszok azonban a jegybank sajtóosztályának közlése szerint személyes titoknak minősülnek, így erről nem tudtak információt kiadni.
Braun tanácsadói tevékenysége szakértők szerint abból a szempontból aggályokat vethet fel, hogy a jegybank működésének politikailag függetlennek kell lennie.
Mint arról korábban már beszámoltunk, február elsejével Braun feleségét, Rozgonyi Krisztinát a Nemzeti Hírközlési Hatóság tanácsának elnökévé nevezte ki a miniszterelnök. Rozgonyi kinevezése 2013 végéig szól.
A Fidesz etikátlannak és a következő kormány mozgástere szűkítésének tartotta a kinevezést, és szakértők szerint is szerencsésebb lett volna, ha az új elnököt már az új kormányfő nevezi ki. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Szabad Demokraták Szövetsége",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Nemzeti Hírközlési Hatóság"
] |
Jó évet zárt decemberben Szijjártó Péter: miközben "csak" 9,7 milliót keresett, több mint 12,5 millió forintot tudott félretenni. A tehetős családból származó miniszterelnökségi államtitkár jelentős vagyont halmozott fel 2002 óta, amióta politikusnak állt: megtakarításai 5,3 millióról 62,7 millióra növekedtek. Nem ő az egyetlen politikus, akinek vagyonnyilatkozatából nem derül ki, honnan származtak a pluszbevételei.
Több mint 12,5 millió forinttal, 50,23 millióról 62,75 millióra nőtt Szijjártó Péter megtakarítása 2011-ről 2012-re – derül ki a Miniszterelnökség külügyi államtitkárának február elsején nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatából. A félretett összeg megugrását sem az államtitkár fizetése, sem pedig a befektetések hozama nem indokolja. Szijjártó több mint tízszeresével növelte befektetéseit azóta, hogy országos politikusnak állt.
Szijjártó a Miniszterelnökségen bruttó 997 200 forintot keres, amihez még jön havi 231 900 forint képviselői tiszteletdíj. Ebből összesen havonta 815 ezer forintot visz haza, ami éves összesítésben nettó 9,78 millió forint (a nettober.com kalkulátora szerint). Tehát ha minden fillért félretenne, akkor sem gyűjthetett össze 12,5 milliót. 2011 elején még képviselői költségtérítésben is részesült, de azzal átütötte azt a kétmilliós plafont, amit még Orbán Viktor határozott meg a 2010-ben az első akcióterv keretében. Ekkor Szijjártó egy olyan törvényt nyújtott be a parlamentnek, amely előírta, hogy az egyes kormányzati posztokat betöltő képviselőknek csak az alapdíj jár – így saját képviselői tiszteletdíját is csökkentette.
Szijjártó Péter - megéri politikai pályára lépni © Stiller Ákos
Az államtitkár óvatos befektető. Megtakarításait 2011-ben olyasmibe helyezte, ami nem jár túl nagy kockázattal: életbiztosítás, takarékbetét, tőkevédett alap, egyszerű bankszámla. Ám ezek a kockázatkerülő befektetési formák nem is hoznak túl sok pénzt a konyhára. Még ha kiugró 7-8 százalékos kamattal számolunk, akkor is legfeljebb 4 milliós többletről lehet szó, nem 12,5 millióról. Ugyanakkor hitelt nem vett fel, ami igazolná a vagyonnövekedést.
Szijjártó Péter reakciója - a hvg.hu érszrevételei "A cikk írója alábecsüli a befektetések hozamát, államtitkár úr tavalyi befektetési döntései jobban sikerültek, mint ahogyan az a cikkben szerepel" – reagált a cikkünkben foglaltakra Szijjártó Péter sajtósa hétfőn késő délután. Az államtitkár nem részletezte, pontosan melyik befektetése mekkora hasznot hozott. (Az ügyben pénteken és hétfőn is kerestük a Miniszterelnökségen keresztül Szijjártó Pétert is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.) A hvg.hu a piacon kiugrónak számító 8 százalékos kamattal számolt, amikor azt állította, a 2011-es 50 milliós befektetésnek megközelítőleg, átlagosan 4 milliós hozama lehetett. Ha a 12,5 milliós növekmény kamatokból, hozamokból keletkezett, akkor ez azt jelenti, hogy Szijjártó talált egy olyan befektetési formát, amely egyik évről a másikra 25 százalékos hozamot hajtott. Csakhogy – mint írtuk –, az államtitkár megtakarításait 2011-ben olyasmibe helyezte, ami nem jár túl nagy kockázattal, de nem is hajtanak kiugró hasznot: életbiztosítás, takarékbetét, tőkevédett alap, egyszerű bankszámla. A legnagyobb összegeket életbiztosításban - 16,67 milliót –, illetve takarékbetétben – 16,65 milliót – tartotta. 2012-es vagyonnyilatkozatában már azt írta, hogy a félretett pénzéből 29,3 millió K&H értékpapírokban van. A bank oldalán nem találtunk olyan befektetési formát, ami 25 százalékos hozamot hozna, sőt a kockázati alapok (melyek például részvényeket tartalmaznak) közül több mínuszra áll. Ezért hétfőn újra visszakérdeztünk, Szijjártónak melyik befektetése sikerült ilyen jól, milyen értékpapírokat vásárolt, amik ilyen jól futnak, mire sajtósa korrigálta korábbi válaszukat ekként: "nagyjából fele-fele arányban származik a fizetéséből félretett összegből és a befektetési döntései eredményéből".
Kevés fizetésből nagy vagyon
Nem most először ugrottak meg Szijjártó megtakarításai, amióta 2002-ben bekerült az Országgyűlésbe. 2005-ről 2007-re vagyonnyilatkozatai szerint 17,3 millió forint nőttek, 2007-ről 2008-ra (a válság kirobbanásának évében) 6,3 millióval. Bár 2008-ról 2009-re közel 20 millióval csökkentek a megtakarításai, a kormányváltás évére ismét megugrott a befektetése: 6, 3 millióval növekedett. Pedig az államtitkár soha nem tartozott a legjobban kereső képviselők közé – még azzal az összeggel együtt sem, amit győri önkormányzati képviselőként keresett 2010-ig (ez bruttó 150-190 ezer forint körül mozgott). 2007-ben csak 189., 2012-ben pedig 198. volt a képviselők jövedelmi toplistáján, melyet a HVG állított össze a bevallások alapján.
Már akkor sem volt "szegénynek" tekinthető, amikor 24 évesen bejutott a parlamentben, hiszen volt 5,3 millió forintnyi megtakarítása, és két lakás is volt a nevén. Győrben övé volt egy 371 négyzetméteres családi ház 3/5-e, illetve a fővárosi nyolcadik kerületben egy 69 négyzetméteres lakás. Vélhetően családja vette neki az ingatlanokat, hiszen a győri 16 éves korában, a józsefvárosi 19 éves korában került a nevére. Ebben az időszakban gimnazista, majd egyetemista volt – életrajza szerint nem folytatott kereső tevékenységet.
Parlamentbe való bekerülése után, 2003 végére úgy tudta közel 10 millió forinttal növelni a félretett pénzét, hogy közben Dunakeszin vett egy 140 négyzetméteres garázzsal is rendelkező házat magának. 2009-2010-ben – amikor növekedtek a megtakarításai – újabb ingatlanokat vásárolt: Balatonedericsen vett zártkertet, üdülőt és szőlőt. A budapesti lakás 2011-ben viszont már nem szerepelt a vagyonnyilatkozatában – ez akár magyarázhatná, hogy 2010-hez képest 2011-re miért nőtt 14,2 millióval a félretett pénze.
Szijjártó úgy tudta növelni évek alatt a vagyonát, hogy közben nincs hitele.
Vagyonos család Szijjártó Péter szülei tehetős győri vállalkozók. Mindketten évekig tulajdonosok voltak az előző kormányzati ciklusban jelentős közbeszerzési tendereken induló Vasútépítők Kft.-ben. A Gazdasági Versenyhivatal 2010-ben 7 milliárdra büntetett négy vasútépítő céget, mert 2004-2005-ben megállapodtak a szakasz-felújítási tenderek egymás közötti felosztásáról. A tenderek összértéke 24 milliárd forint volt. A vállalkozások elsődleges célja az volt, hogy a fenti közbeszerzési eljárások nyertesei közülük kerüljenek ki. A megállapodás része volt, hogy az abban részt vevő többi tagot alvállalkozóként vonják be a projekt megvalósítása során vagy egy másik közbeszerzési eljárást nyerjenek meg. Ebben érintett volt a Vasútépítők Kft. is, de Szijjártó István cégét a GVH nem büntette meg, mert ez a cég volt az, amely az egész vizsgálatot elindította, bizonyítékokat szolgáltatott a Versenyhivatalnak a kartellezésről. Ma Szijjártó szülei a 2011-ben alapított, 15 millió forintos alaptőkéjű SZI-GEO Mérnöki Tanácsadó Kft. tulajdonosai. Szijjártó félretett pénzének növekedése azért is megmagyarázhatatlan a vagyonnyilatkozat alapján, mert ha családi kölcsönből növelte befektetéseit, akkor ennek meg kellene jellenie a "tartozások" menüpont alatt. Ha ajándékról van szó, akkor is bele kellett volna írni a bevallásba. Ugyanis a képviselők jogállását szabályozó törvény szerint minden olyan ajándékról kötelesek kimutatást készíteni, melynek értéke eléri a tiszteletdíjuk 1/12-ed részét, ami Szijjártó esetében 19 ezer forintot jelent. Az sem lehetséges, hogy eladott valamilyen értéktárgyat, hiszen arra is van külön űrlap, de az évek óta üres az államtitkárnál. Cégekben pedig soha nem volt érdekeltsége.
40 milliós ház, 20 milliós Merci
Nem Szijjártó Péter az egyetlen, akinek úgy nőtt a vagyona, hogy vagyonnyilatkozata alapján erre sem elég forrása, sem elég jövedelme nem volt. A Blikk február 11-én kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást a miskolci fideszes képviselő, Zsiga Marcell ellen, aki messze erején felül, 40 millióért vásárolt házat feleségével együtt. Zsiga határidőre elküldte válaszát az Országgyűlés mentelmi bizottságához, a vizsgálat még tart. A hvg.hu-nak adott nyilatkozatában Zsiga azt mondta, ő csak a lakás felét birtokolja, de érdemi választ arra a kérdésre, honnan lett rá pénze, nem adott.
Zsiga Marcell - kis fizetés, nagy lakás © Stiller Ákos
Szintén a Blikk derítette ki, hogy Papcsák Ferenc zuglói polgármester nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában a listaáron 20 millió forintba kerülő új Mercedes-Benzét. Az autóhoz meg nem erősített hírek szerint 2012. júliusban jutott Papcsák ügyvédi irodáján keresztül.
Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős miniszter vagyona is nőtt 2011-hez képest. Varga tavaly júniusi és év végi vagyonnyilatkozatát összehasonlítva az derül ki, hogy a miniszter alig fél év alatt nettó 6 millió forintot keresett, de vagyona 6,5 millió forinttal nőtt, főleg azért, mert jelentősen csökkent a tartozása. Varga a Blikknek azt mondta, a felesége 1,5 milliót örökölt, így az 5 milliós hitelt együtt törlesztették.
A HVG múlt héten hozta nyilvánosságra, hogy Szili Katalin is tévesen töltötte ki bevallását, az osztalékjövedelméről pedig nem számolt be. Ezt a független – volt MSZP-s politikus – a hetilap cikke nyomán pénteken javította: beleírta utólag, hogy 2012. júniusában az OTP-részvényei után 85,4 ezer forint osztalékot kapott.
Mint a hvg.hu korábban megírta, a nyilatkozatok sokszor nem tükrözik a politikusok valós anyagi helyzetét, minden évben botrányt okoznak azok a képviselők, akik ezt-azt "kifelejtenek" a bevallásból. A kitöltésre vonatkozó szabályok hézagosak, a parlament illetékes bizottsága pedig csak akkor indít vizsgálatot, ha bejelentést kap és a bejelentő bizonyítani tudja, hogy a politikus "tévedett" vagy "lódított". | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"SZI-GEO Mérnöki Tanácsadó Kft.",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Vasútépítők Kft."
] |
Út, híd, vasút, hulladéklerakó: "mindent" a Közgép épít?
Megélénkült az élet a siófoki teherpályaudvaron, vagonokba rakodják a vasútépítésre szánt köveket: elkezdődött a dél-balatoni vasútfejlesztés.
Ettől a héttől nem járnak a vonatok Siófok és Balatonszemes között. A tervek szerint eltérő pályaszakaszokon 2015. június 13-ig, a jövő évi nyári forgalom kezdetéig tartanak a munkálatok, a mostani felújítási fázisban a december 13-ai menetrendváltozásig helyettesítik Siófok és Szemes között a vonatokat autóbuszok. A Balaton déli partján futó, a nyári időszakban a második legforgalmasabb hazai vonalon jelentős pályakorszerűsítés utoljára közel ötven éve történt, azóta a pálya állapota annyira leromlott, hogy a 100 kilométeres sebességű közlekedésre alkalmatlanná vált. A fejlesztés keretében 32 kilométeres szakaszon a vasúti pálya teljes egészében megújul, eltűnnek a lassújelek és újra 100 kilométeres sebességgel közlekedhetnek majd a vonatok.
Ahogyan már többször is megírtuk, a 29,9 milliárd forintos beruházás kivitelezője az osztrák Swietelsky és Strabag, valamint a magyar Közgép által alkotott konzorcium. A Közgép külön üdülőt bérel Siófokon a dolgozóinak, elvégre akad a cégnek bőven feladata a környéken: a zrt. építheti az új, acél szerkezetű Sió-hidat a hozzá tartozó 400 méternyi úttal (ez lesz a Siófokot délről tehermentesítő út első szakasza), de a Simicska-cégként emlegetett társaság kezdte meg a somi térségi hulladéklerakó fejlesztését is (korábban a régi szeméttelepek rekultivációja során kapott szerepet). Nem sokkal távolabb, a Balatonboglár-Lengyeltóti út mentén is ott a Közgép-tábla; 14 kilométer hosszan történt teljes felújítás.Felmérések szerint a közbeszerzések szereplői változatlanul úgy érzik, hogy sokszor nincs valódi verseny – elemezte a 2010 és 2014 közötti négy év közbeszerzéseit a K-Monitor, megállapítva, hogy "a 2010-es kormányváltás előtti eljárásokon sikeresen szereplő cégek részesedése 2010 után jelentősen csökkent, míg a korábban kevésbé eredményesek meghatározó szereplővé váltak. Gyanítható tehát, hogy létezik összefüggés a közbeszerzések eredményei és a politikai erőviszonyok átalakulása között."Helybéli vállalkozóktól tudjuk: amikor kiderült a pályázati kiírásból, hogy acél szerkezetű hidat kell építeni a Sió-csatorna fölé, számukra nyilvánvalóvá vált, hogy esélyük sincsen és az is, hogy a győztes csak a Közgép lehet. A Magyar Narancsban megjelent összegzés szerint "1997 és 2013 között nagyjából 16 ezer közbeszerzést nyertek politikai kötődésű cégek, baloldali kormányok alatt a baloldali, jobboldali kormányok alatt pedig a jobboldali győztesek aránya nőtt".A K-Monitor azt gyanítja, hogy "a pártok az elmúlt két évtizedben jelentős részben a közbeszerzéseken keresztül csatornázzák át a közpénzeket a pártkasszákba, vagy olyan érdekkörökhöz, amelyek részt vesznek a politikai holdudvar, vagy a kampányok finanszírozásában." Az elemzés – mely szerint a Közgép és a részvételével induló konzorciumok tavaly az összes közbeszerzés értékének nagyjából 14 százalékát nyerték el – felveti azt is, hogy ha a politika segítségével a piac átrendeződése és a klientúra megerősödése is lezajlik, a közben esetleg túlzottan is megerősödő cégek nem jelentenek-e később már terhet a politikának?...
Pedig még völgyhíd se épül...
Ahogy a Gyurcsány-kormányé a kőröshegyi völgyhíd volt, már az Orbán-kormánynak is van csúf szimbóluma – írta Jávor Benedek, az Együtt-PM politikusa a miniszterelnöknek. Arra emlékeztetett: az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza (mely alföldön épül, igaz, részben ártéri területen és a Tiszát is keresztezve) "átvette a vezetést" a Zamárdi és Balatonszárszó közötti, viadukttal tarkított szakasztól, hiszen kilométerenként 3,79 milliárd forintért épül, míg a somogyi M7-es szakasz kilométere a kőröshegyi völgyhíddal együtt is "csak" 2,8 milliárdba került. Az M4-es sztráda építésében is részt vesz a Közgép.
Az árutermelő gazdák is örülnek
Több évnyi szünet után élénkült meg a siófoki teherpályaudvar: kicserélték az elkorhadt talpfákat, onnan indulnak azok a vagonok, melyek a hegyekbe hordott követ szállítják a dél-balatoni vasútfejlesztéshez. Érdekes módon ennek a környékbeli gazdák örülnek a legjobban. Egy mezőgazdasági termelő azt mondta lapunknak: arra számítanak, hogy a másfél éves vasútépítés után nekik is lehetőségük lesz majd a terményeiket feladni a siófoki teherpályaudvaron, akár csak régen. Az export-árurakodás most igen csak nehézkes, hiszen Kaposvárra kell vinni a terményt, ráadásul a megyeszékhely teherpályaudvara meglehetősen zsúfolt. | [
"Közgép"
] | [
"Magyar Narancs"
] |
Nincs még egy parlamenti képviselő, aki annyi állami és uniós támogatást kapott volna tavaly, mint ő. Ráadásul nem csak 2016-ban, hanem a korábbi években is sikeresen gyűjtötte az állami pénzeket: a résztulajdonában lévő cég 2012 óta kiemelkedően sok, összesen több mint 2,5 milliárd mezőgazdasági támogatást szerzett. Ebből azonban csak 925,5 milliót tüntetett fel, a pénz többi része sehol sem jelenik meg a vagyonnyilatkozataiban.
A fideszes Farkas Sándorról van szó, aki nem tartozik sem a sokat szereplő, sem a legvagyonosabb képviselők közé. A képviselőség mellett azonban meglehetősen aktív a politikai és az üzleti életben is: vezeti a csongrádi Fideszt, kormánybiztos, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke.
Farkas azzal magyarázta a 1,5 milliárdos különbséget, hogy minden évben csak az arra az évre megítélt támogatásból már megkapott pénzeket vallotta be, a később kifizetetteket nem. Arra a felvetésünkre, hogy így viszont a támogatás egy része sehol sem jelenik meg a nyilatkozataiban, annyit felelt: "Ha most beírok 300 millióval többet, mi van akkor? Semmi."
Ez azért komoly probléma, mert a vagyonnyilatkozati rendszer célja éppen az lenne, hogy követhetővé tegye a képviselők anyagi gyarapodását. A Direkt36 több cikkben foglalkozott már a képviselő vagyonnyilatkozatok hiányosságaival. A legfrissebb bevallások pedig ismét rámutatnak, hogy a rendszer lazasága miatt nem tudja betölteni feladatát. A nyilatkozatok kitöltésének szabályai nem teljesen egyértelműek, ami miatt könnyű hibázni. Aki pedig szándékosan közöl félrevezető információkat, annak nem kell szembenéznie semmilyen komolyabb retorzióval.
Másfél milliárddal kevesebb lett. Maradhat?
Az országgyűlési képviselőknek a vagyonnyilatkozatuk utolsó pontjában kell feltüntetniük, hogy kaptak-e akár a saját nevükben, akár cégeiken keresztül uniós vagy állami támogatást. Ez lehet akár egy vállalkozásfeljesztési uniós pályázatból származó támogatás is, de a vagyonnyilatkozatokban leggyakrabban a különféle agrártámogatások bukkannak fel. Akinek földbirtoka van, vagy a mezőgazdasághoz más módon köthető tevékenységet végez (például méhészkedik), az különböző jogcímeken részesülhet támogatásból.
A kifizetett agrártámogatások listája nyilvános, a támogatások adatai a Magyar Államkincstár honlapján érhetők el éves bontásban. Az agrártámogatásokat mindig egy adott évre ítélik meg, de egy részét csak a következő évben fizetik ki. A kincstár listája az egy adott évben kifizetett támogatásokat sorolja fel, függetlenül attól, hogy melyik évre ítélték meg. A Direkt36 a kincstár kifizetési listáját vetette össze a képviselők legújabb, február 1-jén nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozataiban szereplő adatokkal. Mivel a vagyonnyilatkozatban a képviselőknek is az egy év során megkapott támogatásokat kell feltüntetniük, a nyilatkozatuknak elvileg egyeznie kell az online elérhető állami adatbázissal.
Az agrármérnök végzettségű Farkas Sándor résztulajdonosa és igazgatósági elnöke az évente 80-300 millió forint nyereséget termelő fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt-nek, ahol a felesége vezérigazgató. Az államkincstár adatai szerint 2016-ban több mint 243 millió forint mezőgazdasági támogatást fizettek ki a cégnek, ami területalapú támogatásokból, tejtámogatásból, húsmarhák és tejtermelő tehenek után járó támogatásból, illetve cukorrépa és fehérjenövények termesztésére adott támogatásból jött össze. Farkas a januárban leadott vagyonnyilatkozatában több részben összesen 145 189 343 forint támogatást vallott be, ami majdnem százmillióval elmarad a kincstár adataitól.
Ráadásul nem csak idén követte el ezt a hibát, korábbi bevallásaival is hasonló a helyzet. Tavaly az adatbázis szerint 489,3 millió forintot kapott a Kinizsi 2000 Mgzrt, Farkas viszont csak 162 millió forintot írt be ebből a vagyonnyilatkozatába, azaz több mint 327 milliót kihagyott. 2012 óta minden évben az állami adatbázisban szereplőnél kevesebb támogatást vallott be, a különbség azóta több mint másfél milliárd forint.
Melyik képviselő mennyi támogatást hagyott ki a vagyonnyilatkozatából? Forrás: Direkt36
Farkast megkérdeztük az eltérés okáról előbb írásban, utána pedig személyesen is. A különbséget azzal magyarázta, hogy "a 2016. január 1. és december 31. között érkezett pénznek egy része nem a 2016. évi, hanem a késedelmesen kifizetett 2015. évre szóló támogatás", és úgy értelmezte a szabályokat, hogy a vagyonnyilatkozatban csak az adott évre megítélt és ki is fizetett támogatásokat kell bevallani. Ugyanígy járt el a korábbi években is. A Parlament folyosóján ehhez annyit tett még hozzá, hogy nem tartja lényeges különbségnek, ha beírt volna a vagyonnyilatkozatában még 300 millió forintot, mert neki abból a pénzből "tíz fillér nem jár, mert osztalék nincs a cégben, én fizetést nem kapok a cégből".
Kihagyott cégek, elfelejtett fizetés
Farkas a vagyonnyilatkozata többi részét is felületesen töltötte ki. Idén és tavaly is két céges érdekeltséget tüntetett fel benne: a Kinizsi 2000 Mgzrt. mellett a feleségével közös tulajdonában lévő Magrárius Kft-t. A cégadatbázis szerint azonban Farkas ezeken kívül több más cégben is jelen van. Résztulajdonosa a durva helyesírási hibát tartalmazó néven bejegyzett Fábiáni Lovas-túrizmus Kft-nek, ami válasza szerint "tévedésből maradhatott ki" a vagyonnyilatkozatából. A cégadatbázis szerint résztulajdonos a Szentesi Árpád Nagybani Piac Kft-ben is, amiről pedig azt mondta, "én komolyan mondom, hogy az életemet tettem volna rá, hogy nekem ott nincs részem", ezért nem is írta be a vagyonnyilatkozatába. Miután írásban megkérdeztük, ellenőrizte, és kiderült, hogy 16 éve a feleségével együtt beléptek a cégbe, de azóta nincs kapcsolata vele, és a részesedése is elenyésző, jóval kevesebb, mint egy százalék. Farkas megígérte, hogy ennek ellenére javítja a vagyonnyilatkozatát, és beírja ezt a céget.
Farkasnak a Kinizsi 2000 Mgzrt-n keresztül két további cégben, az Alföldi Tej Kft-ben, illetve a Fábiánsebestyéni Húsüzem Kft-ben is van tulajdonrésze. Magyarázata szerint ezeket azért nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, mert nem közvetlenül tulajdonos, semmi kapcsolódása nincs a cégekhez, és Kinizsi 2000 sem kapott semmit ezekből a cégekből tavaly.
Egyéb jövedelmeinél is hibázott. Mindössze annyit tüntetett fel idén, hogy földművelő, egy családi gazdaság tagja, és ebből a tevékenységből a felvásárlók kifizetéseinek köszönhetően volt 5,1 millió forint jövedelme. Pedig amellett, hogy ő a Fidesz csongrádi elnöke, 19 éve képviselő és ugyanennyi ideje a parlament mezőgazdasági bizottságának a tagja, Farkasnak egy sor egyéb tisztsége is van: tavaly óta ő az elnöke a Magyar Állattenyésztők Szövetségének, ő vezeti a tavalyelőtt fogathajtó vb-t rendező Kinizsi Sport Klubot és kormánybiztosként irányítja a mezőhegyesi ménesbirtok újraszervezését. Utóbbi tisztségéért a törvény szerint államtitkári illetmény illeti meg, ami jelenleg 997 200 forint.
A vagyonnyilatkozatban a képviselőknek fel kellene tüntetni minden olyan jövedelmet, amit az országgyűlési munkájukon felül kapnak. Farkas válasza szerint a kormánybiztosi megbízásáért járó jövedelmet haladéktalanul pótolni fogja a vagyonnyilatkozatában, míg a két civil szervezetben betöltött elnöki posztért nem kap juttatást.
Egy államtitkár, aki szerint az nem úgy van
Bár Farkas esete a legkirívóbb, nem ő az egyetlen, akinek a nyilatkozatában szereplő agrártámogatási adatok nem egyeznek meg az állami adatbázisban megtalálhatókkal. Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium fideszes államtitkára saját és két cége nevében is kapott támogatásokat. A saját nevében kapott 150 ezer forintot pontosan tüntette fel. Két cége után összesen 76 millió forint támogatást vallott be, de az állami adatbázis szerint 95,7 milliót kaptak. A korábbi években pedig csak annyit írt be az agrártámogatásokhoz, hogy "jogszabály szerint" kapott ő is és a cégei is.
Jeleztük Czervánnak, hogy a nyilatkozatában és az állami adatbázisban szereplő összegek nem egyeznek és megkérdeztük tőle, hogy mi az eltérés oka. Erre annyit válaszolt írásban, hogy a vagyonnyilatkozataiban szereplő összeg azonos a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által tavaly kiadott határozatokban, valamint a bankszámlakivonatokban szereplő összeggel, és ezek egyeznek a hivatal oldalán január 11-én szereplő adatokkal is. Czerván válasza után újra ellenőriztük az adatbázist, de ott továbbra is közel 20 millióval több támogatás szerepel, mint amennyit az államtitkár bevallott. Kérdésünkre a Magyar Államkincstár is azt állította: kizárt, hogy az ő adatbázisukban olyan összegek szerepeljenek a kifizetések között, amelyeket még nem utaltak el a képviselőknek.
Elrontotta a nyilatkozatát Sallai R. Benedek, az LMP képviselője is, pedig láthatóan nagyon igyekezett, ugyanis még a családtagjai által megszerezett támogatásokat is felsorolta a vagyonnyilatkozatában. Így is van azonban eltérés a bevallott összeg és az állami adatbázis számai között. Sallai tavaly magánemberként 6,2 millió forint agrártámogatást kapott, de ennek a vagyonnyilatkozatában csak alig több mint fele, 3,2 millió forint szerepel. Cége a nyilatkozata szerint 10,7 millió forint támogatást kapott, míg az adatbázisban 28,2 millió szerepel, azaz a vagyonnyilatkozatából hiányzik 17,5 millió forintnyi támogatás.
A képviselő azzal magyarázata a különbséget, hogy ügyvédje tanácsára csak a 2016-os évre megítélt támogatásokból már megkapott összeget írta be a vagyonnyilatkozatába, a 2015-ös támogatásból tavaly folyósított részt nem. Mint mondta: "lehet, hogy ebben tévedtem".
Farkason, Czervánon és Sallain kívül még 15 képviselő nyilatkozta azt, hogy kapott állami vagy EU-s támogatást. Közülük csak háromnál egyeznek a nyilatkozatban és az állami adatbázisban szereplő adatok: ők Győrffy Balázs, Simonka György és Tiffán Zsolt fideszes képviselők. Az állami adatbázisban szereplőnél kevesebb támogatást vallott be a fideszes L. Simon László és Pócs János. Az eltérés mindkettőjüknél jóval kisebb, mint Farkasnál, és a különbséget mindketten azzal magyarázták, hogy az állami táblázatban lehet olyan összeg, amit ők majd csak idén kapnak meg. L. Simon azonban következetes volt és 2016-ról szóló nyilatkozatában feltüntette az egy évvel korábban megítélt, de csak tavaly kifizetett pénzeket. Pócs pedig bankszámlamásolatokkal igazolta, hogy a kifizetések és a nyilatkozatában szereplő összegek megegyeznek. Két képviselő, Földi László és Bányai Gábor kérdésünk után rögtön javították a vagyonnyilatkozatukat, és beírták a hiányzó összegeket.
Vannak olyan képviselők is, akiknél a másik irányba van eltérés. Az egyik ilyen kivétel Tasó László volt államtitkár, akinek tavalyig többször is hiányos volt a vagyonnyilatkozata, de miután a Direkt36 rámutatott ezekre, javította dokumentumokat. Tasó idén nem kevesebb, hanem 300 ezer forinttal több támogatást vallott be, mint amennyit a hivatalos adatbázis szerint kapott a földjei után. Megkérdeztük tőle, hogy ennek mi az oka, de egyelőre nem válaszolt. Font Sándor fideszes képviselő is pluszban tévedett, igaz, ő csak néhány tízezer forintot.
Olyan képviselők is vannak, akik az állami nyilvántartás szerint egyáltalán nem kaptak támogatást, mégis bevallottak valamennyit. Ilyen a fideszes Selmeczi Gabriella, aki félreértette a vagyonnyilatkozat sorait, tévesen írt be támogatásnak egy másmilyen bevételt, de jelezte, hogy hamarosan javítja a vagyonnyilatkozatát. Az LMP-s Hadházy Ákos pedig beírta, hogy kap évente 40 ezer forint földalapú támogatást, amit azzal indokolt, hogy a nevén lévő fél hektáros földet a szülei művelik, de a bevételt megkapja tőlük. | [
"Fidesz"
] | [
"Magrárius Kft-t",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Kinizsi 2000",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal",
"Fábiáni Lovas-túrizmus Kft-nek",
"Kinizsi 2000 Mgzrt",
"Szentesi Árpád Nagybani Piac Kft-ben",
"Fábiánsebestyéni Húsüzem Kft-ben",
"Kinizsi Sport Klub",
"Magyar Állattenyésztők Szövetsége",
"Magyar Államkincstár",
"Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt",
"Alföldi Tej Kft-ben"
] |
Egy éjszakába nyúló buli után, Zuschlag János javaslatára alapították meg a Fiatal Városért Egyesületet, amelyről minden jelenlévő tudta, hogy pénzszerzési céllal alakult meg - mondta a keddi tárgyaláson az egyik tanú. A tárgyalás délután éles szóváltássá fajult. Frissítve.
A NATO-csatlakozás körül alapították meg a Fiatal Városért Egyesületet, a zuglói MSZP-irodán volt egy éjszakába nyúló buli, aminek a végén előkerültek papírok, azért, hogy alapítsanak egyesületet - mondta a jelenleg bankmenedzserként dolgozó tanú a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, a per keddi tárgyalási napján. Az egyesület alapítása "emlékeim szerint Zuschlag János ötlete volt" - fűzte hozzá.
Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére a tanú elmondta: a jelenléti ívet aláírók közül mindenki tudott arról, hogy pénzszerzési céllal hozták létre az egyesületet. A bíróság előtt tett tanúvallomásból kiderült: "a szokásos baráti kör" vett részt ezen a rendezvényen, ahol Zuschlag János mellett többek között ott volt Arató Gergely, jelenlegi oktatási államtitkár, "valószínűleg" Tüttő Kata, aki jelenleg a fővárosi közgyűlés MSZP-frakciójának a tagja, valamint Krausz Csaba ötödrendű vádlott is.
A bíróság folytatta annak a tanúnak a kihallgatását, aki a másodrendű vádlott, Lados István előtt Zuschlag János ügyeit intézte.
A tanácsvezető bíró emlékeztette a tanút arra, hogy a nyomozati szakban valótlan dolgokat is állított a kiskunhalasi ügyészségen. "Amit elmondtam az ügyészi kihallgatáson, azt elvtársi és baráti szolidaritásból tettem, amivel Őri Andrást (negyedrendű vádlott) akartam segíteni" - mondta a tanú. Határozottan tagadta, hogy felkészítette volna Zuschlag János arra, hogy mit kell vallania az ügyészségen, de azt elismerte: kihallgatása előtt beszélt az elsőrendű vádlottal. "Az első ügyészségi kihallgatásomkor reális veszélyként értékeltem azt, hogy Zuschlag János politikai kapcsolatait kihasználva bosszút áll, ha neki nem megfelelő vallomást teszek" - mondta kérdésre válaszolva a tanú.
A per délután folytatódott, amikor is éles szóváltás alakult ki Prácser László kilencedrendű vádlott védője és az egyik tanú között. Fodor Endre tanácsvezető bíró szerint a védő a tanút vallomásában össze akarta zavarni, ezért a tanú egyre ingerültebbé vált, és az eljárás rövid időre hangos vitává fajult. A tanácsvezető bíró rendreutasította az ügyvédet, a tanút pedig nagyobb türelemre intette.
A tanú kihallgatásának elhúzódása miatt a bizonyítási eljárás tervezett menete csúszott. Fodor Endre bíró a tárgyalást 15 órakor befejezte, így Tüttő Katának, az MSZP Budapesti Területi Szövetsége elnökségi tagjának, a Fővárosi Közgyűlés tagjának kihallgatására egy későbbi időpontban kerül sor. A tárgyalás csütörtökön újabb tanúk kihallgatásával folytatódik.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és 15 társa ellen. Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt, 2007. szeptember 21-étől előzetes letartóztatásban van. | [
"MSZP"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság",
"MSZP Budapesti Területi Szövetsége",
"Fiatal Városért Egyesület",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
2010. március 17., szerda, 15:30 • Utolsó frissítés: 2010. március 17., szerda, 18:30
Szerző: Babarczy Eszter
Címkék: Orbán Viktor; Pintér Sándor; Eclipse-ügy;
A magyar közönségnek az eclipse, napfogyatkozás szóról Stephanie Meyer (szerintem nyálas) regényfolyamának legújabban megfilmesített változata jut eszébe. Annyiban helyes is ez, hogy a jövő a tiniké, és ők ezen az Eclipsen nevelkednek. Azért mi foglalkozzunk inkább a másik Eclipse üggyel, annál is inkább mert nem pusztán egy újabb korrupciós ügyről van szó. A kérdés inkább az, vajon Pintér Sándor lehet-e ezek után belügyminiszter (amit ő, a szóbeszéd szerint, még néhány hónapja is biztosra vett), pontosabban: a kérdés az, Orbán-e az úr a saját házában?
A Fidesz eddigi stratégiája az volt, hogy azonnal megszabadult azon párttagoktól vagy jelöltektől, akire a gyanú árnyéka vetült, netán kifejezetten gusztustalan kijelentéseket tettek, vagy egyszerűen odáig merészkedtek, hogy állítottak valamit a Fidesz jövőbeni terveiről.
A kis halakat azonban könnyű visszadobni a vízbe. Pintér Sándor (vagy más nagyágyuk, akik megnevezésétől az esetleges rágalmazási pert elkerülendő tartózkodnék, mondjunk csak annyit, hogy Centrum Kft.) egészen más kategória. A rendőri pálya, amelyben a korai nyugdíjazás lehetősége még egy főkapitány előtt is nyitva áll, gyakran vezet új és pénzügyileg gyümölcsözőbb élethez egy őrző-védőcég alapításával. Akár azt is az őrzés-védés kiváló minőségének és Pintér szakmai tapasztalatának tudhatjuk be, hogy a cégalapítás után alig néhány évvel az OTP biztonsági tanácsadója és igazgatósági tagja lett. Azt is könnyű megmagyarázni, miért emeli a Fidesz a szakmai kiválóságot többszörösen is bizonyító életút után belügyminiszterré.
Legalábbis a Fidesz szóvivő, ha egyáltalán engedi, hogy ilyesféle kérdést tegyenek fel neki, minden bizonnyal ezt válaszolná.
A szóbeszéd persze másként írja le Pintért: rutinos "üzletemberként", aki a virágzó őrző-védő üzletágban szerzett ismeretségek és a rendőrsé- gi kapcsolatok virtuóz összefonásával afféle klasszikus fővédnökké nőtte ki magát. "A Sanyi elintézi" – ilyesféle mondatokra gondol a szóbeszéd. De ki hallgat a szóbeszédre? Magát komolyan vevő, kormányzásra készülő párt semmi esetre sem.
És itt jön az Eclipse eset. Akár ügyesen időzített bomba, akár a rendőrség és az ügyészség általam már elemzett és dicsőített megtáltosodása okozta, az Eclipse két botrányos ügyével kapcsolatban a VPOP és a rendőrség is nyomoz, előzetes letartóztatásban van egy kupac ember, és olyan autókat koboztak el, amelyek árát nagyjából úgy tudom csak fogadni, mint Wagner úr, aki szerint ennyi nulla nem lehet egy számjegy után.
Persze mindenki olyan autót tart, amilyet megengedhet magának, és olyan közbeszerzést szerez, amelyről meg tudja győzni az érintetteket – a meggyőzés módszerét nem ismerjük – egy 2007-es szoftver dokumentációjával. Pláne, ha csak őt hívják meg ajánlattételre. Minden nagyon legális, még ha – mint Orbán Viktor mondaná – morálisan nem is egészen elfogadható.
Az érdekes kérdés pedig éppen ez. Vajon ki vagy mi az erősebb – Orbán vagy Pintér. Képes-e Orbán Viktor megszabadulni saját klientúrájának fajsúlyosabb elemeitől, olyan elemektől, akik mindenféle ügyről tudhatnak mindenféle dolgot?
Két próbája lesz ennek a harcnak. Az első viszonylag egyszerű: lehet-e ezek után Pintér még belügyminiszter? Sejtésem szerint aligha, de ha mégis az lesz, biztosak lehetünk abban, hogy a Fideszben legalább annyi disznóság bújik meg, mint ahány csontváz kipotyoghat a szocialisták szekrényeiből.
A második próba már kétségesebb. Mire a Pintér-féle ügyek eljutnak a vádemelésig (ha eljutnak odáig), Orbán a ciklusa legkedvezőbb pillanatait élvezi: az ország szanálásán, amelynek Bajnak Gordon megágyazott, már túlesett (reménykedjünk), és eljöhet a nagy és örömteli békesség, netán még némi fellendülés is.
Vajon lesz-e vád, és ha lesz, mi áll majd benne? Vajon, ha netán bizonyos tényállások bizonyítást nyernek, netán olyan tényállások, amelyek a Btk. szabályai szerint szigorú elbánás követelnek – nem a Btk. szigorítását ígéri Orbán? –, nos, akkor mi lesz a per kimenetele? A független ügyészség és a független bíróság Princz-jellegű megoldást talál? Vagy elindul a korrupt szocialistákra és szabaddemokratákra váró szigorú, méltó büntetéshez vezető úton, amelyet a Fidesz ígér nekünk? (Ennek megfogalmazása kisebb pártrendezvényeken a közönség soraiból úgy tör fel spontán haraggal, hogy "börtönben fogtok megrohadni").
Ha – csupa feltételes mód. Egy dolog biztos viszont, feltételes mód nélkül. Az Eclipse-botrány következményei rávilágítanak Orbán erejére. Ha nem dobja Pintért – már csak a gyanú árnyéka miatt is –, akkor Orbán, minden látszat ellenére, foglya a saját kilentúrájának. | [
"Fidesz"
] | [
"Centrum Kft."
] |
A friss rendőrségi határozatból derül ki, hogy a TMT Technics nevű cég tavaly tavasszal 226 ezer euróért vette azt a kínai maszkgyártó gépsort, amit 600 ezerért adott tovább azonnal a magyar államnak. Vagyis majdnem pont háromszoros áron.
Szintén kínai, hasonló kapacitású gépet ugyanabban az időben netes piactereken ennek az árnak az egytizedéért, 60 ezer euróért lehetett találni.
Több kereskedő is jelezte, hogy a biznisz megkötésének idején konkrét üzleteket lehetett kötni a 600 ezres ár tizede és negyede közötti összegért.
A magyar hatóságok meghökkentő indoklásokkal szüntették meg a költségvetési csalás gyanújával indult nyomozásokat.
Ritka az olyan, költségvetési csalás - és indirekt módon korrupció - gyanúját felvető ügy, amiben olyan világosan ismerhetők lennének a tények, mint Orbán miniszterelnök maszkgyártó csodagépének az ügyében, és amiben a hatóságok ennek ellenére ilyen nyíltan tagadnák meg a közbelépést.
Csodagyerek, csodaló, csodamasina
A sztori azzal indult, hogy Orbán Viktor miniszterelnök fb-oldalán tavaly, 2020. április 4-én közzétettek egy videót, ami arról szólt, hogy a kormányfő a sátoraljaújhelyi börtönbe látogatva megtekintette azt a rabok által működtetett, nemrég beszerzett kínai maszkgyártó gépsort, ami - a filmben ez többször elhangzik - havonta 2,8 millió maszkot képes gyártani.
Augusztus végére kiderült, hogy ez a szám nem volt tűpontos. Az ügyet kapásból büdösnek érző Hadházy Ákos független képviselő érdeklődésére ekkor derült ki, hogy a szerkezet a valóságban az ígért mennyiség egyhatodát, havi 450 ezer darabot volt képes legyártani.
Ezen a ponton úgy tűnt, hogy az ügy a propaganda nagyotmondásáról szól. De másfél hónappal később, 2020. októberének elején kiderült, hogy valószínűleg sokkal komolyabb dologról: extrém, 4-5-10-szeres túlárazásról lehet szó.
Ekkora derült ki ugyanis Hadházy és az RTL Klub érdeklődése nyomán, hogy szintén kínai, hasonló kapacitású maszkgyártó gépeket az üzlet megkötésének idején, majd az év során végig, tizedáron lehetett találni kínai online piactereken. De az persze egy dolog, hogy mennyiért raknak ki valamit, de több olyan magyar üzletember is jelentkezett ekkor, akiknek konkrét üzleti ajánlataik voltak hasonló kínai gépekre, vámmal és szállítással együtt is töredékáron.
A sátoraljaújhelyi eszközt nem maga a BV vásárolta Kínából, hanem az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vette meg, a TMT Technics nevű közvetítő magáncég segítségével. Ez a TMT Technics, melynek egyik tulajdonosa Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke, a járvány legnagyobb kormányközeli nyertesei közé tartozik, a lélegeztetőgép-beszerzési akcióban ők hozták be a legtöbbet, 1200 darabot. Ami elképesztő profitot hozhatott nekik. Bár a pontos adat nem ismert, a 24.hu korábbi cikke szerint a kormányközeli lélegzetetőgép-bizniszben résztvevő 10 legnagyobb cég közül az a 7, amely határidőre leadta az éves beszámolóját összesen 28,3 milliárd forint tiszta nyereséget ért el tavaly. | [
"TMT Technics",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [
"RTL Klub",
"Magyar Judo Szövetség"
] |
Újabb közbeszerzési eljárást ír ki a Miniszterelnökség, ezúttal a 2013-2014 évre vonatkozó kommunikációs feladatokkal összefüggésben. Összesen hétszázmillió forintot költenének el propagandára.
Két részből álló közbeszerzési eljárást tervez a Miniszterelnökség a 2013-2014. évi kommunikációs feladataival összefüggésben: az egyik, a szervezet kreatív feladatainak ellátásához kapcsolódó beszerzésre nettó 150 millió forint, a másik, médiavásárlásról szólóra nettó 550 millió forint áll rendelkezésre, a keretösszegtől mindkettő esetében plusz 90 százalék erejéig lehet eltérni.
Mindez abból a miniszterelnökségi tájékoztatásból derül ki, amelyért azért fordult az MTI a Kormányszóvivői Irodához, mert a közelmúltban – a kormányzati portálon – megjelent a szervezet idei évi közbeszerzési tervének második módosítása. A közzétett információk azt rögzítették, hogy a Miniszterelnökség vállalkozási keretszerződés megkötésére készül 2013-2014. évi kommunikációs feladatainak ellátására, az eljárást 2012 negyedik negyedévében indítják meg, a szerződés időtartama 2014. május 31-ig szól, és a módosítást "új igény felmerülése" indokolja.
A Miniszterelnökség a részleteket illetően azt közölte az MTI-vel, hogy hirdetmény közzétételével induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárást indítanak, amely két részből áll. Az egyik vállalkozási keretszerződést a Miniszterelnökség következő kétéves – 2014 májusának végével záruló – kreatív feladatainak ellátáshoz szükséges munkák (kreatív marketingkommunikációs stratégia és márkakommunikáció tervezése, üzenetek megfogalmazása) elvégzésére kötik, 150 millió forint "plusz 90 százalék eltérés erejéig". A másik keretmegállapodás médiavásárlási, médiakampány-tervezési, médiastratégia-kidolgozási feladatokra vonatkozik majd, a keretösszeg itt nettó 550 millió forint plusz 90 százalék lehetséges eltérés.
Az MTI-nek adott tájékoztatás alapján ezúttal nem egy konkrét cél indokolja a közbeszerzési terv módosítását, mint az IMF/EU-megállapodással kapcsolatban október első felében rendelt médiakampány esetén, hanem a 2010 júniusa óta eltelt időszak hasonló jellegű beszerzéseinek visszamenőleges vizsgálata és a jövőben esetlegesen felmerülő kommunikációs tevékenység összevetése alapján vetődött fel az új igény.
A Miniszterelnökség a vonatkozó törvény értelmében legkésőbb 2012. március 31-ig köteles volt elkészíteni közbeszerzési tervét. Azóta azonban egyrészt egy 2012. június 27-től hatályos kormányrendelet bővítette a Miniszterelnökség kommunikációs tevékenységét, másrészt lehetségessé vált az eljárás megindításának feltételét képező költségvetési fedezet igazolása – olvasható a Miniszterelnökség igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárának, Mikecz Péternek az MTI érdeklődésére adott tájékoztatásában, amelyből kiderül az is, hogy a hirdetményt a közeljövőben közzéteszik. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Kormányszóvivői Iroda"
] |
S ha már ennyi klasszis érkezett a céghez, a Népszabadság információi szerint meg az idén megválnának több tucat munkavállalótól. De nem együtt, csoportos létszámleépítés keretében, hiszen akkor egyeztetni kellene a szakszervezetekkel is, hanem egyenként. Ennek érdekében olyan helyzetet teremtenek, hogy a munkavállaló maga mondjon fel, ha ezt nem sikerül elérni, akkor hatékonyságnövelésre hivatkozva küldik el őket sorban.
Szabó István a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete elnöke szerint a felmondássorozat az érdekvédelmi szervezeteket is utolérte, a BTDSZ egyik bizalmija már megkapta az elbocsátó szép üzenetet. Szabó úgy tudja, hogy a kirúgottaknak nem ajánlanak fel a cégen belül más munkakört.
Amint arról a Népszabadság a múlt héten beszámolt: teljesítménycsökkenés miatt bocsátaná el 111 dolgozóját a BKV. Bolla Tibor múlt csütörtökön jelentette be a csoportos létszámleépítést. Indoklása szerint a buszágazat nagy arányú kiszervezése, illetve az új bérleti konstrukció miatt már nincs szükség ennyi karbantartóra. Csakhogy a karosszéria lakatosok és a szerelők már most is túlóráznak, jövőre pedig az átmeneti teljesítménycsökkenés után a jelenleginél is több karbantartóra lesz szükség a metrópótlások miatt - értetlenkedik Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke, aki a vezérigazgatói kérésnek eleget téve, hétfőre elküldte javaslatait a csoportos létszámleépítés elkerülésére.
Ebben többek között azt javasolta, hogy a Fővárosi Közgyűlés döntése miatt így is-úgy is újtratárgyalandó bérleti szerződésbe vegyék bele, hogy a karbantartást a BKV végezze a jövőben a bérelt buszokon is, így legalább saját munkavállalók használhatnák a cég infrastruktúráját. Nemes szerint a téli időszakban megnövekvő karbantartó feladatok miatt felelőtlenség elküldeni ennyi dolgozót, akiknek megtartása a 3-as metró közeledő rekonstrukciója miatt hamarosan a jelenleginél is nagyobb szükség lesz.
A BKV munkaadói és munkavállalói képviselőkből álló állandó bizottsága mindenesetre a tervezett létszámelépítést is felvette holnapi ülésének napirendjére. | [
"BKV"
] | [
"Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Egységes Közlekedési Szakszervezet"
] |
Már hallhatók az egyetlen országos kereskedelmi rádiós frekvenciára költözést népszerűsítő promók. Ám még lehet gond a Retro névből, hiába a Médiatanács hozzájárulása a POP FM/Retro névváltáshoz.
Egy olvasónk telefonált ma reggel, hogy már hallotta a bejelentést az adásban, majd nem sokkal később egy olyan YouTube-linket is kaptunk, mely egy olyan hangzó rádiós promót tartalmaz, melyben a mostanáig ingyenes budapesti FM 99,5 MHz-en fogható, Andy Vajna közeli Retro Rádió nyilvánosan azt népszerűsíti: átköltözik egy másik frekvenciára, mivel ők lesznek az új országos kereskedelmi rádió. A rádiós szpotok azóta ma már többször is hallhatók voltak.
A költözés után Budapesten a 103,3 MHz-en lesz hallható a Retro. Pontosan ott, ahol a Class FM szólt 2016 novemberéig, amíg el nem némította azt a Médiatanács.
A Retro Rádió mostani bejelentése tehát hivatalosan is megerősíti a 24.hu a témával kapcsolatos korábbi értesülését. Többek között azt írtuk, hogy a május 22-én lezárt országos rádiós médiatanácsi pályázatot még POP FM névvel megnyerő Hold Reklám Kft. máris módosíttatta a Médiatanáccsal villámgyorsan (már május 25-én) aláírt hatósági szerződését, és végül nem a pályázatában vállalt néven indítja el a sugárzást, hanem Retro Rádió néven. Az eddigi budapesti frekvencia, a 99,5 MHz tulajdonosa Magyar FM-re változtatja nevét, míg a nyíregyházi Retro Rádióból Best FM lesz várhatóan. (Debrecenben létezik már Best FM néven rádió, de ennek titokban Andy Vajna cége lett a tulajdonosa tavaly.)
Az ügyet az teszi különösen furcsává, hogy a máskor nem túlságosan gyorsan cselekvő Médiatanács ezúttal turbó fokozatba kapcsolva cselekedett és már az előtt leszerződött a Hold Reklám Kft.-vel az országos sugárzásra, hogy a frekvenciát korábban használó, valamint azért újból pályázó, de a pályázatból végül kizárt Class FM-et működtető Advenio Zrt. a médiatanácsi döntések elleni fellebbezéseit a bíróság megvizsgálhatta volna. A Médiatanács ezzel a gyors lépésével a bíróságot kiiktatva éri el, hogy a kormányközeli, Andy Vajnával és Mészáros Lőrinccel is összefüggésbe hozható rádiós cégé legyen Magyarország egyetlen országos vételkörzetű kereskedelmi rádiós frekvenciája, és a Class FM így várhatóan már nem tudja visszaszerezni frekvenciáját, és legfeljebb kártérítésre számíthat, ha a bíróság neki is ad igazat.
Íme a Retro-költözés promója:
Még lehet gond a névvel, hisz a Retro FM védett
További érdekesség, hogy a kormányközeli cég annak ellenére használja a Retro Rádió nevet, hogy mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) adatbázisában észrevettük, a konkurens, Budapesten piacvezető Sláger FM tulajdonosa, a Tematic Media Group még évekkel ezelőtt levédte a Retro FM nevet, így akár védjegyoltalmi per is lehet az ügyből. Kerestük az ügyben a Tematic Media Group tulajdonosát, Radu Morart, hogy a védjegyükhöz hasonló név használata miatt jogi lépéseket tesznek, de a cégnél későbbre ígértek választ. Egyébként a Magyar FM név sem tűnik túl eredetinek, hiszen Magyar Zene FM néven már működik egy internetes rádió.
A Retro Rádió tavaly decemberben kezdte meg a sugárzást a budapesti 99,5 MHz-en, amikor is megszerezték a Rádió Q Kft.-t, az ingyenes közösségi frekvencia tulajdonosát. A frekvencián annak közösségi jellege ellenére kereskedelmi rádiózásra hajazó műsort kezdtek el sugározni, emiatt bírságolta is őket a Médiatanács nemrég. Nem sokkal később a nyíregyházi Retro Rádió is Vajna közelébe került.
Az eddigi budapesti Retro Rádió stúdiója egyébként ugyanott található, ahol a Rádió 1 hálózat központi műsora is készül a fővárosban. A műsorait is ugyanaz a Radio Factory Kft. nevű műsorgyártó cég készíti, mely a Rádió 1 műsorait, a kft. tulajdonosa egyébként a Rádió 1 programigazgatója. Az ugyanott működő rádiók reklámértékesítő cége is azonos: a Media Time Kft. értékesíti a Rádió 1 és a Retro reklámidejét is. Ezen a cégnek a tulajdonosa Andy Vajna kormánybiztos. A Médiatanács azonban nem látott összeférhetetlenséget.
Az országos frekvenciát elvivő Hold Reklám Kft. egyébként Mészáros Lőrinc MKB Bankjától kapott hitelt a médiatanácsi pályázaton való elinduláshoz. A Hold Reklám Kft.-nek sokáig Andy Vajna volt a tulajdonosa a Lucky Ventures cégen keresztül, de a pályázat előtt átírták a céget a Rádió 1 volt társügyvezetőjének, Bakai Mátyásnak a nevére, aki egyúttal ügyvezetője is lett. Bakai egyébként régi barátja Vajnának.
Hepi Endre és Hudák Anita vezeti majd a reggeleket
Értesülésünk szerint az induló országos rádióban várhatóan Hepi Endre és Hudák Anita lesz a reggeli műsor vezetője. Bakai Mátyás, a rádiós cég ügyvezetője azonban nem válaszol az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Úgy tudjuk, eredetileg az is felmerült, hogy Sebestyén Balázsék vinnék a reggeli műsort, ám a Rádió 1 hálózattól nem engedik át őket, mondván, az ő reggeli műsoruk eltűnése miatt csatlakozott sok helyi rádió a Rádió 1 hálózathoz. Sebestyék Balázst is kerestük, de nem válaszolt az e-mailre, melyben arról érdeklődtünk, nem csalódott-e emiatt, hogy az országos rádióhoz képest ők a jóval kisebb vételkörzetű, bár így is 30 körüli frekvenciával rendelkező Rádió 1-nél ragadnak, és új konkurenciát kapnak.
Botrányos körülmények között indul az új országos kormányközeli rádió A Médiatanács már azelőtt aláírta a kormányközeli, napokon belül elinduló POP FM/Retro Rádió médiaszolgáltatási szerződését, hogy a frekvenciára szintén pályázó Class FM fellebbezéseit a bíróság elbírálhatta volna. | [
"Rádió 1",
"Lucky Ventures",
"Hold Reklám Kft.",
"Radio Factory Kft.",
"Media Time Kft.",
"Rádió Q Kft.",
"Médiatanács"
] | [
"Class FM",
"Retro FM",
"Magyar FM",
"Best FM",
"MKB Bank",
"Advenio Zrt.",
"Sláger FM",
"Retro Rádió",
"Tematic Media Group",
"POP FM/Retro Rádió",
"Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala"
] |
Mészáros Lőrinc lányának férje 3 milliárd forintból szerelőcsarnokot építhet, a szegedi üzemben a tram-train szerelvényeit tartják majd karban. A milliárdos rokona három évvel ezelőtt alapított vasútépítő céget, három év alatt több ezerszeresére nőtt a vállalat árbevétele.
Hárommilliárd forintból épít szerelőcsarnokot Szegeden Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc lányának férje, a Homlok Építő Zrt. a tram-train beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzésen nyert, maga mögé utasítva még a Fidesz szegedi polgármester-jelöltjeként beharangozott Nemesi Pál cégét, a Ferroép Zrt.-t.
A Swietelsky Vasúttechnikai cégtől induló Homlok 2016 novemberében alakította meg cégét, a Homlok Építő Zrt-t, az első évben hatszázezer forint árbevételt ért el, de már 2017-ben 650 millió forintra rúgott a cég bevétele, tavaly pedig már közel négymilliárd forintot sikerült bezsákolnia. Nem az első vasútépítési projekt, amelyben a nemrég bejegyzett cég részt vesz, a MÁV Zrt. tenderein már nem egyszer befutó volt, vasbetonalj javítására, váltófa cseréjére nyertek már közbeszerzéseket. A cég tevékenysége nem szűkült be a vasútra, Szombathelyen az Aranypatak revitalizáció építési munkálataiban, a sportliget fejlesztésében, bölcsődefelújításban is részt vehetett, de legutóbb víztorony turisztikai fejlesztésében kapott feladatokat.
A Homlok Építő Zrt. tulajdonosa egy vagyonkezelő cég, amelyben Homlok Zsolt és felesége, Homlok Mészáros Beatrix a tagok. A cég székhelye egyébként Nagysimonyban van bejegyezve, de a tulajdonosok Felcsúton élnek a cégadatbázisban bejegyzett adatok szerint, bár ahogy a hvg.hu írta, talán éppen költözhet a pár az új budai villába. | [
"Homlok Építő Zrt."
] | [
"MÁV Zrt.",
"Swietelsky Vasúttechnikai",
"Ferroép Zrt.",
"Homlok Építő Zrt-t"
] |
Régi vágású oligarchák, figyelemre méltó orosz kapcsolatokkal rendelkező, alapvetően az "elmúltnyolcévhez" kötődő üzleti machinátorok érdekeltségei is szerepelnek a Panama iratokban. Minden út Moszkvába vezet?
Zsurki vodkagyár, orosz államadósság-lebontás, olajügyek: érdemes átismételni ezeket 10+ éves mutyikat, amikor a Panama-iratok magyar dossziéját nézegetjük. Mint a közzétevő The International Consortium of Investigative Jounalists oldalán olvasható, a napokban nyilvánosságra hozott offshore-adatbázis legfrissebb adatai tavalyiak, a Magyarországgal kapcsolatba hozott off-shore cégek 1994-2009 között alakultak – mindazonáltal érdemes egy kis időutazást tenni.
1997-ben, egy évvel a helyi Preservation of Confidential Relationships International Finance Act (a tényleges tulajdonosok kilétének titokban tartását garantáló törvény) hatályba lépése után alapították például a trópusi St. Vincent és Grenadine szigetek fővárosában, Kingstownban a Loyal Bankot. Dacára a szigorú titoktartásnak, a HVG 2002-es riportja mégis megírta, hogy a nemzetközi pénzintézet hátterében a liechtensteini Ost-West Stiftung (Kelet-Nyugat Alapítvány) áll, amit ekkoriban az MSZP vállalkozói tagozatában hajdan elnöklő, olajtározó-építéstől a bioenergián át a harci helikopterek kereskedelméig számos üzletben próbálkozó Hujber Ottó irányított.
Az elmúlt 14 évben változhatott a helyzet persze, de úgy fest, Hujber nem került messze a kingstowni banktól: személyesen ő követte például a Loyal Bankot 2013-ban az építési projektszervezésre alakult budapesti EPC European Property and Capital Befektetési Kft. taglistáján. Ezzel együtt a Panama-iratok nem kötik Hujbert a Loyal Bankhoz: utóbbiról annyi szerepel az adatbázisban, hogy a Loyal Agency and Trust Corporation tulajdonában lévő panamai Loyal Agency Corporation közvetítője.
Piramisjáték és államadósság
Hujber saját nevén, a Loyaltól Banktól függetlenól bekerült végül a Panama-iratokba, mint a Vanuatu-beli Nesita Manceau tulajdonában lévő, de a Panama-papírok tanúsága szerint orosz kötődésű, brit Virgin-szigeteki Isabelle Inc. Ltd. úgymond kedvezményezettje.
A Loyal Banknak is figyelemre méltó egyébiránt az orosz kötődése: túl azon, hogy a HVG riporterének annó oroszul köszönt be a telefonos kisasszony a Loyal Bank zuglói irodájában, a kétezres évek elején úgy hírlett, hogy a GTS nevű moszkvai piramisjáték szervezői a pénzintézet által kibocsájtott bankkártyát ajánlottak a láncba belépőknek.
Hujber egy évtizeddel korábban, az úgynevezett orosz államadósság-biznisz idején már szem előtt volt a közéletben. Az 1,7 milliárd dolláros moszkvai tartozás lebontásáról az Átlátszó is írt a mostani metrófelújítás kapcsán:
A szocialista vállalkozói párttagozat egykori vezetője volt az egyik fő haszonélvezője annak az 1995-ös titkos kormányhatározatnak, amely részletezte, magyar vállalkozások hogyan vehetik meg az állami követelést pályázat nélkül. Az ügy miatt később indult büntető eljárások érdemi eredmény nélkül múltak ki.
Orosz műtrágya és Berlusconi-kölcsön
Oroszországhoz kötődik a 2013-ban gigantikus, 37 milliárdos adózás előtti eredményt elkönyvelt, egy évvel később azonban már több száz milliós mínuszba fordult IBE Kft. is: a cég az ex-szovjet térségben vásárolt műtrágyával kereskedett, legalábbis papíron. A hasonló nevű amerikai műtrágyagyár tulajdonában lévő IBE ugyanakkor figyelemre méltóan gazdálkodott: a 2013-as profit például az árbevétel 540-szeresére rúgott, és a korábbi években is volt pár hasonló attrakciójuk.
Az ügyvezető, George Roth az egykori Szovjetunióban, Kárpátalján született, jelenleg az Egyesült Államokban él. Fivére Alexander Rovt néven a nemzetköri Forbes magazinban jegyzett dúsgazdag, vagyonát a gazdasági magazin 1,2 milliárd dollárra becsülte. A 2014-ig George Roth által vezetett, off-shore hátterű magyarországi Alfapapír Kft.-ről írta a Blikk, hogy 2011-ben 25 millió eurót kölcsönzött Silvio Berlusconi akkori olasz miniszterelnök szintén off-shore cégének, ráadásul a pénz a bulvárlap dokumentumai szerint Dmitrij Firtas ukrán oligarchától származott.
Azt pedig az Átlátszó derítette ki, hogy Róth üzlettársa egy megszűnt angol cég nevében üzletelt, amiért a bíróság csalással és okirat-hamisítással vádolja a férfit:
A Panama-dossziéban szereplő IBE Kft. kétséget kizáróan azonos a magyarországi műtrágya-kereskedővel – árulkodó például a ferencvárosi székhely.
Magánkórház, magánmúzeum
2014 óta nem tulajdonosuk a Panama-adatbázisban jegyzett Trewfield Corporation – ezt a szűkszavú magyarázatot kaptuk érdeklődésünkre a Kovács Gábor, egészségügyi és ingatlanbefektetéseiről ismert pénzember érdekeltségébe tartozó, magyar közpénzből kormányoktól függetlenül bőkezűen támogatott Kogart kiállító termet üzemeltető cégnél.
Aki alaposabban elmélyedne a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében végzett, a budaörsi központú Sasad-csoport termőföldjeinek ingatlancélú privatizálásával ismertté vált, majd a Telki magánkórházzal is próbálkozó üzletember viselt dolgaiban, olvasgassa például az Élet és Irodalom portré-sorozatát.
A bonyolult átalakulások nyomán változó cégcsoport négy tagja is szerepel a Panama-dossziéban: a Kogart Ház Kft., a Kogart Park Kft., a (jelenleg ciprusi tulajdonú) Bankár Holding Zrt., illetve a ma már Kakasszéki Fejlesztési Nonprofit Kft. néven futó, telki székhelyű P-Agárd Kft.
Valamennyit a Trewfieldhez linkeli az adatbázis, amely Trewfield-részvényesnek mondja a Bahamákon működő Nottingham Holding Ltd-t. Utóbbi főállású befektetőnek tűnik: a száznál több érdekeltsége zömét áttekintve közös pont, hogy a professzionális off-shore-gründoló, a panama-iratokban 603 linkkel büszkélkedő Laveco Ltd. szerepel közvetítőként a cégügyleteikben.
Az 1991-ben, elsőként éppen Budapesten irodát létrehozott, ciprusi érdekeltségű nemzetközi hálózat magyarországi honlapján Váradi László budapesti ügyvezető magyarázkodik a Panama-botrány kapcsán, miszerint az off-shore nem illegális és nem azonosítható az adókerüléssel, pénzmosással.
A Laveco orosz kötődése sem érdektelen: az ltd 1998-ig magyarországi kereskedelmi képviseletet is fenntartott, amelyet a moszkvai Szergej Csolokov vezetett, s 2013-ig pedig magyar kft-ben érdekelt volt Váradi Jekatyerina Szergejevna.
Vajon még kik vannak a spájzban?
26 off-shore cégalapításban közvetítőként eljárva nem elhanyagolható off-shore-támasznak tűnik a Panama-papírokban még korábbi nevén, Intel-Kit-ként nyilvántartott budapesti Kit Investment Kft., amely történetesen szintén orosz kézen van. A céget 1994-ben alapította a moszkvai Szergej Grebelszkij és Alekszandra Csisztyakova, jelenleg pedig a budapesti címen élő Mihail Nagyel és Vlagyimir Luzin érdekeltsége.
A Kit Investment már túl lehet a fénykorán: a közreműködésükkel 1998-2002-ben létrejött – zömében brit Virgin-szigeteki, Niue-szigeti és panamai – vállalkozások ma már nem működnek, a magyar kft évek óta veszteséges.
Felbukkan az adatbázisban bizonyos A&L Kft. neve is – itt azonban csak találgatni tudtunk, hogy vajon a tényfeltáró-bűnügyi cikkarchívumokból ismerős tiszakürti A&L maga, esetleg valami érdekeltsége szerepel-e a listán.
A tiszakürti A&L a volt Szovjetunióba exportált nagy mennyiségben silány minőségű vodkát a kilencvenes években, az ukrán hatóságok kérték is a magyar társszervek együttműködését, ami azonban rendre elakadt, meglehet, azon, hogy a tulajdonosok másik cégében felügyelő-bizottsági tisztségben maszekolt a szeghalmi rendőrség akkori közrendvédelmi osztályvezetője.
Az A&L részvényes volt a záhonyi Hunalco Rt.-ben, amely 1995-ben a Baja Ferenc (MSZP) által vezetett környezetvédelmi tárcától jelentős, akkori értéken több tízmilliós támogatást kapott a zsurki vodakagyár megépítésére – ekkoriban nem kis botrányt kavarva (a felvett támogatást a cég utóbb visszafizette). A Pentatron névre átnevezett egykori Hunalco tavaly szűnt meg felszámolással, utolsó tulajdonosa a dominikai Magic Investment Ltd volt.
Közreműködött: D. Kovács Ildikó | [
"Bankár Holding Zrt.",
"A&L Kft.",
"Kogart Park Kft.",
"Kogart Ház Kft."
] | [
"IBE Kft.",
"Loyal Agency Corporation",
"Laveco Ltd.",
"Hunalco Rt.",
"Nemzetközi Kapcsolatok Intézete",
"Loyal Agency and Trust Corporation",
"Nottingham Holding Ltd-t",
"Ost-West Stiftung",
"Loyal Bank",
"P-Agárd Kft.",
"Nesita Manceau",
"Isabelle Inc. Ltd.",
"EPC European Property and Capital Befektetési Kft.",
"Kit Investment Kft.",
"Alfapapír Kft.",
"Trewfield Corporation",
"Kakasszéki Fejlesztési Nonprofit Kft.",
"Magic Investment Ltd",
"Kelet-Nyugat Alapítvány",
"Kit Investment"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.