text
stringlengths 288
82.3k
| positive_institutions
list | negative_institutions
list |
|---|---|---|
Jogsértéseket állapítottak meg az Országos Roma Önkormányzatnál – tudta meg a Népszava. Az egyik homályos tétel az elnöki keret, amelyből a jelenlegi miniszterelnöki biztos több százmillió forintot osztott szét.
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) törvényességi felügyeletét ellátó – korábban kifejezetten megengedő módon viselkedő – Budapest Főváros Kormányhivatala kezdi elveszíteni a türelmét. A roma testületnél folytatott felügyeleti eljárása során "mulasztásban megnyilvánuló eljárási jogsértéseket" állapított meg. Tavaly nyáron ugyanis a kormányhivatal javaslatokat fogalmazott meg az ORÖ működésével kapcsolatban, amelyeket a roma testület köteles lett volna megtárgyalni, és azokról döntést hozni.
A kormányhivatal által kifogásolt pontok közé tartozik az úgynevezett elnöki keret. 2011-ben, amikor még Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő – jelenlegi miniszterelnöki biztos – volt az ORÖ elnöke, a közgyűlés úgy határozott: a roma önkormányzat működési támogatásainak tíz százaléka az "elnöki keret alapját képezi". A határozat kiterjedt arra is, hogy az elnök köteles félévenként beszámolni a pénz felhasználásáról.
Makai István, az ORÖ egyik ellenzéki tagja és képviselőtársa, Dancs Mihály pár éve feljelentést tett az elnöki keret miatt. Az ORÖ 2011 és 2014 között mintegy 2 milliárd 873 millió forint támogatást kapott, Farkas Flórián saját hatáskörben ennek tíz százalékáról, 287 millió forint felhasználásáról dönthetett.
A roma politikusok egyebek mellett azt kifogásolták, hogy a közgyűlésnek semmilyen tudomása nem volt arról, mire költi Farkas Flórián pénzt. Az elnök sem írásbeli, sem szóbeli beszámolót nem terjesztett a képviselők elé. (Az ORÖ gazdasági vezetője állította, hogy az elnök nem a teljes összeget használta fel.)
Az ügyészség megtagadta a nyomozást. Az indoklás szerint a működési támogatást nem kizárólag bérköltségre vagy rezsiköltségre szabad felhasználni. Az elnöki keret megléte önmagában nem bűncselekmény, az pedig – érvelt az ügyészség –, hogy az ORÖ támogatási szabályzata esetleg nincs a hatályos jogszabályi környezethez igazítva, "nem a büntetőjogi értékelés körébe tartozik".
Ezzel azonban az elnöki keret ügye máig nem zárult le. Bár a fővárosi kormányhivatal is úgy ítélte meg, hogy a tízszázalékos keret létrehozásának nincs jogszabályi akadálya, javasolta: az ORÖ rögzítse a szervezeti és működési szabályzatában, hogy az elnök milyen formában tesz eleget beszámolási kötelezettségének, és a beszámolót önálló napirend keretében tárgyalja a közgyűlés.
– Ez azonban mindeddig nem történt meg, mivel az elnök nem készített ilyen előterjesztést – erősítette meg lapunknak Makai István, az ORÖ egyik ellenzéki képviselője. Az ügyiratból, amelyet a fővárosi kormányhivatal bocsátott lapunk rendelkezésére, kiderült: Balogh János, az ORÖ mostani elnöke eddig hat alkalommal kért haladékot. A hivatal álláspontja szerint újabb hosszabbítás nem indokolt, a következő lépés törvényességi felügyeleti bírság kiszabása lesz.
Makai István megjegyezte: a múlt hónapban végre-valahára ezek a javaslatok is szerepeltek az ORÖ közgyűlésének kiküldött napirendjei között, aztán – mindenféle magyarázat nélkül – kikerültek onnan. Makai úgy tudja, hogy jelenleg nincs elnöki keret az országos önkormányzatban, de az ORÖ vezetője valamiért nem akarja feltárni a Farkas Flórián időszakához kötődő pénzköltéseket: ennek érdekében a kormányhivatallal szemben tudatosan vállalja a jogsértést. Szerettük volna megkérdezni Balogh Jánost, az ORÖ elnökét, de nem reagált megkeresésünkre.
Lakatos Oszkár, egy másik ORÖ-képviselő a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal véleményét is kikérte az elnöki keretről. A borsodiak "tájékoztató jellegű, jogi kötelező erővel nem bíró" állásfoglalása hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi törvény nem ismeri az elnöki keret intézményét. A nemzetiségi önkormányzat vagyonának a nemzetiségi közügyek ellátását kell szolgálnia. Szociális ellátást például nem nyújthat, mert az nem a nemzetiségi, hanem a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik.
Ennek azért van jelentősége, mert a roma ellenzék szerint Farkas Flórián a legkülönbözőbb jogcímeken osztogatta a pénzt: ezek között volt a temetési vagy például a szociális segély is.
Amikor rossz helyre tesznek egy aktát A tízszázalékos keret Farkas Flórián régebbi elnöksége idején is létezett az Országos Roma Önkormányzatban. Annak idején egy belső gazdasági vizsgálat megállapította, hogy 2002-ben például Farkas saját hatáskörben 24 millió forintról dönthetett, ám ennél 12 millióval többet, összesen 36 millió forintot osztott szét. Az Állami Számvevőszék ismeretlen tettes ellen feljelentést tett: többen ugyanazon számlák alapján, jogosulatlanul jutottak mintegy 1,9 milliós támogatáshoz. Farkas Flórián akkor a számvevőszék által feltárt szabálytalanságok jelentőségét ahhoz hasonlította, mint amikor egy minisztériumban véletlenül nem megfelelő helyre tesznek egy aktát.
Czene Gábor
|
[
"Országos Roma Önkormányzat",
"Budapest Főváros Kormányhivatala"
] |
[
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal",
"Állami Számvevőszék"
] |
Mintegy 127 millió forint értékben nyert el munkákat a Duna Aszfalt Kft. a kecskeméti önkormányzattól – derült ki az EU-s közbeszerzési értesítő legújabb számában megjelent tájékoztatóból.
A Duna Aszfalt – mint az eljárás ereményhirdetésében szerepel – egyrészt a MÁV-pályaudvar és a Kecskeméti Fürdő közötti szakaszon közbringa útvonal kijelölésére, szükség szerinti felújítására, szakadásmentes útvonal biztosítására, forgalomtechnika felülvizsgálatára kapott megbízást, aminek végleges összértéke 57 millió forint.
Emellett a cégnek egy másik szerződés révén a "Kecskemét-Hetényegyháza, Pajtás és Móricz Zsigmond utca szilárd burkolattal történő kiépítése" kivitelezési feladatait kell ellátnia mintegy 70 millió forintért.
A Duna Aszfalt Kft. a tiszakécskei vállalkozó, Szíjj László legismertebb cége, és az “új Közgép"-ként emlegetik, miután évek óta sorra kapja az állami megbízásokat. Szíjj több vállalkozásban is Mészáros Lőrinc üzlettársa, és 2017-ben az ő érdekeltségei nyerték a legtöbb közbeszerzést. Szíjj érdekeltségei csak 2017-ben 606,5 milliárd forint értékben nyertek el állami megbízásokat, és ezeknek 44 százaléka európai uniós támogatás volt.
2018 szeptemberében pedig megírta az Átlátszó, hogy Szíjj László, valamint egy kormánybiztos, és Homolya Róbert MÁV-elnök ugyanazzal a luxusjachttal hajókázik az Adrián, amin korábban Mészáros Lőrinc pihent:
A kecskeméti építési beruházással kapcsolatos közbeszerzésről közzétett tájékoztatóban szerepel az is, hogy a Duna Aszfalt a kerékpárúttal kapcsolatos munkákhoz alvállalkozókat von be, többek között az útépítéshez, az útfelújításhoz és az útkarbantartáshoz kapcsolódó munkák egyes részfeladataihoz, valamint a vízépítési és a közművezetékekhez kapcsolódó munkák egyes részfeladataihoz is.
Kecskemét szeretett volna egy további építési beruhást megvalósítani "Zöld város kialakítása Homokbányán" című TOP-6.3.2-15-KE1-2016-00002 azonosító számú projekt keretében. A szerződést azonban nem ítélték oda, mert a közbeszerzési eljárást erre vonatkozóan eredménytelennek minősítették.
|
[
"Duna Aszfalt Kft."
] |
[] |
"Nem kaptam idézést a keddi tárgyalásra" - közölte Török Zsolt annak kapcsán, hogy Budai Gyula szerint az MSZP szóvivője nem jelent meg egyik bírósági meghallgatáson sem abban az eljárásban, amely az elszámoltatási kormánybiztos feljelentése nyomán indult.
A kormánybiztos felidézte, hogy idén április 13-án és június 15-én feljelentést tett Török Zsolt ellen nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűntett gyanúja miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). A szóvivő szerint a nyílt levélben az ő korábbi lakásvásárlása kapcsán "állított valótlant, továbbá csúsztatott, amikor azt állította, hogy politikai kapcsolatait felhasználva szüntették meg az ellene indult büntetőeljárást". Ezen túlmenően fizetésével kapcsolatban is valótlan, a becsület csorbítására alkalmas dolgokat állított - tette hozzá a kormánybiztos.
Török Zsolt egy tavalyi sajtótájékoztatón © HVG Archív
Budai Gyula tudatta, hogy a PKKB-n indult eljárás során az október 4-i első meghallgatás alkalmával Török Zsolt nem jelent meg, és távolmaradásának indokoltságára azóta sem nyújtott be igazolást a bíróság részére, majd a december 6-i, keddi meghallgatáson szintén nem jelent meg, nem is mentette ki magát, "tanúbizonyságot téve ez által az igazságszolgáltatás iránti hozzáállásáról".
Török Zsolt elmondta, nem kapott idézést a keddi tárgyalásra, a korábbinál pedig írásban előre jelezte, hogy nem megy el. Kifejtette: hozzá egy értesítést postáztak, amelyben az áll, hogy a feljelentő, azaz Budai Gyula személyes meghallgatását kezdeményezi a bíróság keddre.
Budai Gyulának inkább arra kellene válaszolnia, valóban kapott-e a Honvédelmi Minisztériumtól lakást, amelyet később a piaci ár alatt vett meg, valóban magasabb volt-e a fizetése a 2 millió forintos bérplafonnál, mint ahogy az a parlamenti honlap tavaszi tájékoztatásából kiderült, illetve indít-e vizsgálatot az Azori-szigetekre ellátogató, továbbá a dupla költségtérítést felvett képviselőtársai ellen is - zárta mondandóját az MSZP szóvivője.
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[
"Pesti Központi Kerületi Bíróság"
] |
A Fidesz pécsi elnöksége arra kéri a város polgárait, vállalkozásait és szervezeteit, hogy lehetőség szerint ne adjanak lakhelyet a baranyai megyeszékhely ingatlanjaiban a Soros György-féle kampányközpontnak.
Hoppál Péter városi Fidesz-elnök, országgyűlési képviselő az MTI beszámolója szerint azt mondta, a párt elnöksége a december 14-ei közgyűlési ülésre olyan határozati javaslattal készül, amelyben markánsan elutasítják a város lakóinak nevében a Soros-kampányközpont pécsi létesítését.
Az ügy előzménye, hogy az Abcúg cikke szerint a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány több százezer dollárt fog szétosztani dél-dunántúli és észak-alföldi civil kezdeményezések között lakhatási, oktatási, egészségügyi és mindenféle, szegénységgel kapcsolatos problémák megoldására. Az egyik támogatott Az emberség erejével elnevezésű pécsi alapítvány, ami már kapott 130 millió forintot a dunántúli régió civil szervezeteinek megerősítésére.
Hoppál szerint azonban a Soros-tervről szóló nemzeti konzultációval 2,3 millió ember már kinyilvánította a véleményét, így a Soros-kampányközpont szembe megy az emberek akaratával.
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Nyílt Társadalom Alapítvány"
] |
Kit figyelnek a kamerák a MÁV-központban?
A vasúttársaság cáfolja, hogy a kényes dokumentumok kikerülését szeretnék megakadályozni
Miután a százmilliós végkielégítésekről beszámoltunk, a MÁV központi székházának bekamerázásával próbálja megakadályozni a társaság, hogy a számára esetleg kínos dokumentumok kikerülhessenek – értesültünk. A vasúttársaság állítja, rendszerük a vállalati és személyes vagyontárgyak védelmét szolgálja. A cégvezetés holnap újra tárgyalóasztalhoz ül a szakszervezetekkel, ami után eldőlhet, lesz-e sztrájk a vasúton.
Miután a BKV-botrány mintájára a MÁV-nál is kirobbant a százmilliós végkielégítések ügye, szokatlan lépésre szánta el magát a vasúttársaság: a cég központi székházának bekamerázásával igyekeznek megakadályozni, hogy a számukra esetleg kínos dokumentumok napvilágra juthassanak. Biztonsági kamerák pásztázzák nemcsak a MÁV-székház közvetlen környezetét, hanem az épületet belülről is.
Lapunk információi szerint még egyes fénymásoló berendezéseknél is elhelyeztek kamerákat, amelyek azt a célt is szolgálhatják, hogy a fontos – és a vasúttársaság számára esetleg kínos – dokumentumokról ne lehessen a vezetés tudta nélkül másolatot készíteni, illetve ettől elrettentsék a dolgozókat. A MÁV cáfol, és azt állítja, hogy az épület biztonsági védelme csupán a katasztrófahelyzetek elkerülését szolgálja, valamint a vállalati és személyes vagyontárgyak védelmét – olvasható a Magyar Nemzet hétfői számában, amelyből további részletek is kiderülnek az ügyről.
|
[
"MÁV"
] |
[
"Magyar Nemzet"
] |
A vállalkozó vagyonát elvileg zárolta az ügyészség, ezért kérdés, honnan sikerült előteremteni a 250 millió forintot.
Vizoviczki László vagyonát elvileg zárolta az ügyészség, ezért is kérdés, hogyan sikerült kifizetni a 250 millió forintos óvadékot. Ez gyakorlatilag csak a magyar hatóságokat nem érdekli. A vesztegetéssel és költségvetési csalással vádolt vállalkozó 2013-ban még arról panaszkodott az ügyészségnek címzett alkuajánlatában, hogy tönkrementek a cégei és majdnem félmilliárdos adósságot halmozott fel, noha ekkora adósságnak egyelőre nincs hivatalos nyoma.
Vizoviczki élettársa, F. Noémi irányítása alatt mostanra csak két belvárosi éjszakai klub, a Dolce Vita és a Carpe Diem, valamint egy XI. kerületi diszkó, az UP! The Club maradt. A társaság központi cége a Flyerz programajánló magazin kiadója lett. 250 millió forint viszont egyik cégben sincs.
A 444 ugyanakkor azt írja, hogy Vizoviczkinek és családjának több olyan céges érdekeltsége is van, amelyekre nem terjed ki az ügyészségi zár. A Vizoviczki-birodalom V. kerületi központi irodájában ugyanis több offshore cég iratait is lefoglalták a hatóságok.
F. Noémi anyja vallomásában azt mondta: két cégnek papíron ő a tulajdonosa, az egyik talán a Seychelle-szigetekre, a másik Ciprusra van bejegyezve, de azt nem tudta, mit csinálnak a cégek. N. Erika úgy tudja, volt egy offshore cég F. Noémi apjának nevén is.
Vizoviczkinek befolyása van több, hivatalosan külföldi tulajdonú cég működésére is. Ilyen a Germa-Lux, amelynek korábbi anyavállalatai Luxemburgba vannak bejegyezve, és bár nincs nyoma annak, hogy Vizoviczki vagy valamelyik embere tulajdonos lenne, a vallomások szerin mégis ő jelölt ki vezetőt a cég élére.
A házkutatások adataiból, a vallomásokból és a telefonlehallgatásokból az is kiderült, hogy Vizoviczki hatalmas mennyiségű készpénz felett rendelkezett, csak a II. kerületi házában 420 millió forintot találtak. Épp hogy az utalásoktól tartott, mert tudta, hogy azokat figyelik a pénzmosás ellen fellépő hatóságok. Így az is elképzelhető, hogy készpénzben rendelkezésre állt az óvadék összege.
|
[
"Germa-Lux"
] |
[
"Carpe Diem",
"UP! The Club",
"Dolce Vita"
] |
Kölcsönösen cáfolja egymást az Országgyűlés sajtóirodája és a Külgazdasági és Külügyminisztérium arról, hogy pontosan ki adott meghívót Zaid Naffa Jordánia tiszteletbeli konzuljának a Parlamentbe, akit a Terrorelhárítási Központ (TEK) 2016-ban kockázatosnak minősített, s ezért nem kaphatott magyar állampolgárságot. Ennek ellenére már a keddig alakuló ülésre is kapott Naffa meghívót, majd munkatársunk lefotózta, amint Orbán Viktor csütörtöki eskütételét is a karzatról hallgatta az üzletember.
Lapunk korábban megkereste az Országgyűlés sajtóirodáját, ahol akkor azt a tájékoztatást kaptuk, Zaid Naffa a diplomáciai testület tagjaként a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) meghívására, Jordánia képviseletében vett részt az alakuló ülésen. Ekkor megkérdeztük a KKM-et is az ügyről. Érdekes mód a tárca már máshogy tudta. Közölték, hogy a meghívotti körről az Országgyűlés döntött, a KKM pedig csak kézbesítette a meghívókat a diplomáciai testület részére. Amikor a tisztelt ház sajtóirodájánál visszakérdeztünk, hogy az "Országgyűlés" nevében ki döntött a meghívottak személyéről, akkor már nem válaszoltak nekünk.
Sem a sajtóiroda sem pedig a KKM nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy miért nem látták aggályosnak, hogy Zaid Naffa megbukott a terror átvilágításon, ahogy azt sem részletezték, hogy rajta kívül pontosan kiket hívtak meg a ceremóniákra illetve volt-e Naffán kívül más tiszteletbeli konzul a meghívottak listáján.
Ami bizonyos, hogy az évtizedek óta itt élő, a magyar-jordán üzleti kapcsolatok egyik kulcsemberének tartott üzletember kapcsolatrendszere meglehetősen izgalmas, így a tavaly elhunyt Gaith Pharaon szaúdi milliárdossal ápolt szoros, üzleti kapcsolatot. Mint kiderült, Naffa úgy egyengette Pharaon Magyarországra történő érkezését, hogy közben a szaúdi milliárdost az FBI és az Interpol is körözte. A Pharaon-Naffa duó később felbukkant Orbán Viktor miniszterelnök vője Tiborcz István társaságában is, így 2016-ban Zaid Naffát lefotózták a Gresham-palota teraszán, ahogy kávét szürcsölt Orbán vejével és Ghaith Pharaon jordán ügyvédjével.
Az ügyintéző tulajdonos és ügyvezető volt a Pharaon-cégekben, amelyek közül az egyik eladta a Postabank egykori székházát a miniszterelnöki vő egyik érdekeltségének, míg Pharaon másik cége a miniszterelnök szomszédságában vett házat és telket. A csütörtöki parlamenti ceremónián máskülönben jelen volt az Elios-ügyben kompromittálódott - emiatt a sajtó elől menekülő - Tiborcz István is. De felbukkant a Naffa társaságában feltűnt, Tiborcczal és a magyar állammal üzleti kapcsolatba került török milliárdos Adnan Polat is, akit korábban a felcsúti stadion tetején trécselve fotóztak le Orbán Viktorral.
Batka Zoltán
|
[
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] |
[
"Terrorelhárítási Központ"
] |
A Magyar Nemzet olyan nyilvános, hivatalos dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek megdöbbentő titkokról lebbentik fel a fátylat Gyurcsány Ferenc üzleti karrierjének kezdeti, azt megalapozó időszakából. Ezen tények ismeretében az olvasó betekintést nyerhet a miniszterelnök tőkefelhalmozásának vadkapitalista módszereket alkalmazó, sötét korszakába.
A ’90-es évek végére kibontakozó Gyurcsány-birodalom – a köznyelv szerint Altus-birodalom – egy olyan cég közreműködésével épült fel, amely valójában nem létezett. A nem létező Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. volt a nem létező tulajdonosa annak az Aldo Kft.-nek, amely főszerepet játszott az állami vagyon Gyurcsány-féle privatizációjában. A jelenlegi kormányfő 1993–1995 között egy olyan társaság tulajdonosának és ügyvezetőjének adta ki magát, amelyik nem létezett, azaz illegálisan, fantomcégként működött. A nem létező cég vezetőjeként Gyurcsány hatósághoz benyújtott okiratokat írt alá, szerződéseket kötött, taggyűléseken képviselte a fantomcéget. Ezekkel az okirat-hamisításokkal megtévesztette üzleti partnereit és a hatóságokat is.
Lapunk számos Gyurcsány-ügyletet derített fel, amelyekben azóta már büntetőfeljelentések születtek. Ez az ügy is megerősíti, hogy a bűncselekménygyanús tevékenység nem kivételes eseménynek számított a miniszterelnök vagyonfelhalmozása során.
Gyurcsány Ferenc egyike azoknak a hivatásos munkásmozgalmároknak, akiknek valószínűleg eszébe sem jutott, hogy a rothadó kapitalizmus, ami ellen hosszú évtizedek óta oly elszántan harcolnak, a 90-es évekre micsoda remek terepe lesz személyes boldogulásuknak. A katarzistól megfosztott rendszerváltás meghozta számukra gyümölcsét. A társadalmi berendezkedés vértelen változása és végtelen ideológiai vitái elterelték az emberek figyelmét a gazdaság, a közvagyon helyzetéről, amely vészesen fogyásnak indult. A politikai zűrzavarban az új rendszer, vagyis az MDF-kormány vezető tisztviselői, korrupt hivatalnokai, valamint a nómenklatúrának az üzleti világ felé fordult része járt a legjobban, akik a telhetetlen vagyonhabzsolás során semmitől sem riadtak vissza. Az első egymilliók keletkezésének idején járunk, amelyek megalapozták a későbbi, akár többmilliárd forintos vagyonok felhalmozását. Ezen egymilliók megszerzésének sötét és visszataszító történeteit ma már a legszívesebben mindenki feledné.
Gyurcsány Ferenc népi káder milliárdos üzletemberré válása azért különösen érdekes, mert az állatorvosi ló esetével állunk szemben. A családi villáját felújító cégével, a Fittelina Kft.-vel való adócsalásgyanús zsonglőrködés alapján nehogy azt higgye bárki is, hogy már mindent tud a Magyar Köztársaság miniszterelnökéről, a közvéleményre feltétlenül tartozó botlásairól!
A Gyurcsány-birodalom zászlóshajójának kikiáltott Altus Rt. alapját Gyurcsánynak egy másik cége, az Aldo Ingatlanfejlesztő Kft. teremtette meg. A 90-es évek vadkapitalista időszakában Gyurcsány üzleti életének középpontjában ugyanis nem az Altus, hanem az az Aldo Kft. állt, amelynek megszerzésére a volt KISZ-titkár sem időt, sem energiát nem sajnált, sőt, a fenyegetésektől sem riadt vissza.
Az Aldo Ingatlanfejlesztő Kft.-t nem mindig hívták így. 1989-ben, megalapításakor a társaság még a kevésbé jól csengő Szenzor Szervezési Kft. nevet viselte. A Szenzor (Aldo) Kft.-t a Szenzor Állami Vállalat és annak dolgozói hozták létre ötmillió forint törzstőkével. A társaság 1992-ben keltette fel Gyurcsány Ferenc érdeklődését, oly mértékben, hogy 1992 decemberében már meg is vásárolta a társaság többségi tulajdonát az időközben privatizált Szenzor Állami Vállalattól.
Felmerül a kérdés: vajon miért volt Gyurcsánynak szüksége erre a cégre? Kézenfekvőnek tűnik, hogy a miniszterelnök fejében már akkor összeállt a későbbi vagyonszerzésének alapjául szolgáló privatizációs konstrukció. A privatizációban való részvételhez nyilvánvalóan szüksége volt egy olyan cégre, amely már több éve a piacon működött, és így a pályázatokon eséllyel indulhatott.
A Szenzor (Aldo) Kft.-t Gyurcsány Ferenc nem magánszemélyként szerezte meg, hanem a Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.-n keresztül. A Nomentana Kft. 90 százalékos tulajdonosa, egyben a cég ügyvezetője Gyurcsány Ferenc volt. Miután a Nomentana Kft. megvette a Szenzor (Aldo) Kft. többségi részesedését, 1993. március 19-én taggyűlést hívtak össze a Szenzor (Aldo) Kft.-ben. Itt a Gyurcsány által képviselt Nomentana Kft.-n mint többségi tulajdonoson kívül a kisebbségi tulajdonostárs dolgozók is képviseltették magukat. Gyurcsány bejelentette, hogy bár a Szenzor (Aldo) Kft. többségi részesedését még névértéken vásárolta meg, a dolgozók tulajdonrészét már csak a névérték 20 százalékáért akarja megvenni. Gyurcsány leszögezte, hogy amennyiben a dolgozók 30 napon belül nem hajlandók eladni a Nomentana Kft.-nek az üzletrészüket a nyomott vételáron, úgy a Szenzor (Aldo) Kft.-t megszünteti. Ultimátumában kijelentette azt is, hogy ebben az esetben a tulajdonosok között szétosztható vagyon értéke nulla forint lesz, azaz egy fillért sem kap senki.
A kormányfő tehát megzsarolta tulajdonostársait, hogy ha valamennyien nem adják el neki a névérték töredékének megfelelő vételáron az üzletrészüket, akkor megszünteti a cégüket, ezáltal pedig megszűnik az ott dolgozók munkahelye is. A kiszolgáltatott alkalmazottak, akik csak a rossz és a még rosszabb között választhattak, 1993 júniusában aláírták a kikényszerített adásvételi szerződéseket. A miniszterelnök cége tehát ilyen módszer alkalmazásával jutott hozzá a Szenzor Szervezési Kft. 100 százalékos tulajdoni hányadához, azaz kizárólagos tulajdonosa lett a társaságnak. A tulajdonos Nomentana Kft. 1993. június 15-én megváltoztatta a Szenzor Kft. nevét Aldo Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft.-re, ügyvezetőnek pedig azt a Nacsáné Márki Rózsát nevezték ki, aki Gyurcsány bizalmasaként mind a mai napig betölti ezt a tisztséget. A társaságiszerződés-módosítást Gyurcsány Ferenc írta alá a Nomentana Kft. ügyvezetőjeként.
Az ilyen eszközökkel megszerzett Aldo lett az a társaság, amelyik 1994 januárjában fölöttébb gyanús körülmények között lízingszerződést kötött a balatonőszödi kormányüdülőre, továbbá ugyanezen év májusában még gyanúsabb körülmények között kötött lízingszerződést az állami tulajdonú, fővárosi Szalay utca 4. szám alatti földszinti ingatlanra. Szintén az Aldo volt az a cég, amely 1994-ben megközelítőleg 20 millió forintért juthatott hozzá ahhoz az állami tulajdonú, Szalay utca 4. szám alatti, több mint 500 négyzetméteres, rendkívül értékes belvárosi ingatlanegyütteshez, amelyet a vásárlást követően három nappal már 45 milliós értéken apportált be Gyurcsány másik cégébe, az Altus Rt.-be.
A vagyonfelhalmozásban kulcsszerepet betöltő Aldo Kft.-nek a tulajdonosa tehát a Gyurcsány Ferenc tulajdonában és ügyvezetése alatt álló Nomentana Kft. volt. Illetve lett volna, ha létezett volna. Az Aldo tulajdonosaként feltüntetett Nomentana Kft. a valóságban ugyanis nem létezett.
A jelenlegi kormányfő 1993–1995 között egy olyan cég tulajdonosának és ügyvezetőjének adta ki magát, amelyik nem létezett, azaz illegálisan, fantomcégként működött. A nem létező cég vezetőjeként Gyurcsány hatóságokhoz benyújtott okiratokat írt alá, szerződéseket kötött, és taggyűléseken szavazott. Ezekkel az okirat-hamisításokkal megtévesztette üzleti partnereit és a hatóságokat is.
A krimibe illő történet megdöbbentő részleteit következő számainkban olvashatják.
(Folytatjuk)
|
[
"Nomentana Kft.",
"Aldo Kft.",
"Altus"
] |
[
"Altus Rt.",
"Aldo Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Magyar Köztársaság",
"Aldo Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Szenzor (Aldo) Kft.",
"Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.",
"Szenzor Állami Vállalat",
"Szenzor Kft.",
"Fittelina Kft.",
"Szenzor Szervezési Kft."
] |
Az európai parlamenti képviselő súlyos állításokat tartalmazó posztban osztotta meg véleményét a labdarúgó-válogatott vereségéről, kemény szavakkal ment neki Csányi Sándor MLSZ-elnöknek és Vági Márton főtitkárnak.
"Az MLSZ, annak elnöke és főtitkára időt és energiát nem kímélve azzal foglalatoskodik, hogyan basáskodjon az ultra szurkolókkal, miközben kézen-közön, átláthatatlanul osztogatják el az utánpótlás-akadémiák fejlesztésére biztosított költségvetési forrásokat" – írta Facebook-bejegyzésében Deutsch Tamás.
A képviselő az után ragadt klaviatúrát, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkára, Vági Márton úgy értékelte a bukaresti és hollandiai vereség utáni helyzetet, hogy Egervári Sándor szövetségi kapitány elherdálta a lehetőséget.
"Hogy nem szakad rá az égbolt erre a Vági nevű bukott ÁPV-vezérigazgatóra!" – írta Deutsch, aki szerint "az MLSZ, annak elnöke és főtitkára az, akik módszeresen elherdálják a magyar labdarúgás fejlesztésére rendelkezésre álló lehetőségeket".
Deutsch az MLSZ-t a Magyar Olimpiai Bizottsággal állítja párhuzamba, azt fejtegetve, hogy mindkét szervezet "erős hátszélben" dolgozhatott, míg azonban a londoni olimpián a magyar küldöttség sikeresen szerepelt, a labdarúgók súlyos vereségeket szenvedtek.
A képviselő így zárja a bejegyzését: "Ceterum censeo: szégyen és gyalázat, amit az MLSZ, annak elnöke és főtitkára csinál!"
Nyáron egy másik fideszes, Lázár János indított verbális támadást a leggazdagabb magyar, Csányi ellen, amikor uzsorásnak nevezte. Csányi pert is indított Lázár ellen, de a bíróság szerint nem történt bűncselekmény.
|
[
"Magyar Labdarúgó Szövetség"
] |
[
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] |
Az Ökotársnál tartott szeptemberi házkutatás idején hűtlen kezelés gyanúja nem állt fenn, és jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt sem nyomoztak. Mindezért törvénytelen volt átkutatni az alapítvány irodáját, valamint több munkatárs lakását – állapította meg jogerős ítéletben a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Helyt adott az Ökotárs Alapítvány panaszának múlt pénteki határozatában a Budai Központi Kerületi Bíróság – írta közleményben a Norvég Civil Támogatási Alap pénzeinek szétosztásában részt vevő alapítvány.
Mint arról beszámoltunk, szeptember 8-án a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott az Ökotárs Alapítvány és partnerei székhelyén és az alapítvány egyes munkatársainak lakásán. Az intézkedés ellen minden érintett – mind az Ökotárs Alapítvány, mind Móra Veronika igazgató és Foltányi Zsuzsa kurátor – panaszt tett.
A bíróság megállapította, hogy a házkutatás és lefoglalás elrendelése törvénysértő volt, hiszen bűncselekmény gyanúja nem volt megállapítható.
Jogellenesen vitték el Móra Veronikát, az Ökotárs vezetőjét villogós rendőrautóval © Túry Gergely
Szemben a kormányzati vádakkal – írta az Ökotárs – a bíróság megállapította, hogy a házkutatás idején hűtlen kezelés bűntettének gyanúja egyáltalán nem állt fenn, jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt nyomozás pedig nem volt folyamatban. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
Az Ökotárs üdvözli a bíróság döntését, ugyanakkor aggasztónak tartja azt a jelenséget, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda egyértelmű politikai nyomásra törvénysértő házkutatást, lefoglalást hajt végre Magyarországon. A jogállamiság elveinek és betűjének betartása és betartatása a garancia arra, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg – írták.
Az Ökotárs elvárja a mindenkori magyar kormánytól, hogy az állami szerveket ne használja politikai nyomásgyakorlásra.
|
[
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
[
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Ökotárs Alapítvány",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Pénteken elkészült az EBESZ részletes jelentése az április 6-i magyar választásokról. A szervezetnek van egy kifejezetten választásokat ellenőrző része, ez a magyar állam meghívására választási ellenőröket küldött tavasszal Magyarországra.
Komoly problémákat találtak.
Fő megállapításuk, hogy a kormánypártok jogosulatlan előnyt szereztek, mert
a kampányra vonatkozó szabályok túl sok korlátot emeltek,
a magyar média nagyon egyoldalú,
és az állam közpénzből reklámozta a Fideszt.
Részletesebb észrevételek:
Az új választási törvényben ugyan találtak kedvező változásokat is, de összességében a hatását negatívnak találták. Elítélték azt is, hogy a törvényt kellő társadalmi konszenzus nélkül erőltették át.
Az új egyéni választókerületek határait is jobb lett volna konszenzussal meghúzni, itt felmerült, hogy a Fidesz saját politikai érdekei mentén rajzolta a térképet.
A győztes egyéni jelöltek után járó töredékszavazatok plusz hat képviselőhöz juttatták a Fidesz – KDNP szövetséget.
A választást felügyelő hatóságok tagjainak megválasztásába csak a Fidesz szólhatott bele, ezt sem látják szerencsésnek.
Sajnálják, hogy kevés volt a női jelölt, és hogy a képviselőknek a tizede sem lett nő.
Problémásnak tartják, hogy a nem Magyarországon élő állampolgárok közül a határon túliak sokkal könnyebben szavazhattak mint a külföldön dolgozó anyaországbeliek. Ezzel sérült az egyenlőséghez való alapvető jog.
A kisebbségek új választási rendszerét is kritizálják, amit szerintük igazol, hogy egyetlen kisebbségi jelölt sem kapott mandátumot.
Az állami propaganda a Fidesznek kampányolt. Ezzel Magyarország megsértette az EBESZ koppenhágai szerződését, ami a demokratikus európai választások feltételeit rögzíti, és amit Magyarország is aláírt.
A kampányfinanszírozást továbbra is átláthatatlannak, és a pártokat elszámolhatatlannak tartják.
A magyar sajtót erősen elfogultnak találják. Ennek egyik oka, hogy nagyon sok sajtótermék van Fidesz-közeli üzletemberek kezében. A másik oka, hogy az állami hirdetések súlya túlságosan nagy a reklámpiacon. A médiapiac nem plurális, a lapoknál erős az öncenzúra.
Külön rosszat tett, hogy a kereskedelmi tévékből lényegében kitiltották a politikai hirdetéseket.
Magát a választást nagyjából korrektül megszervezték, és mindenütt több jelölt között lehetett választani. Ez jó.
A teljes angol nyelvű jelentést itt lehet elolvasni.
|
[
"Fidesz"
] |
[] |
Ártatlannak vallotta magát a pécsi egyetemi vesztegetési ügy elsőrendű vádlottja a Győri Törvényszéken tartott hétfői tárgyaláson.
A Pécsi Tudományegyetem egykori gazdasági főigazgatója, I. Gábor – aki a vádirat szerint kéttucatnyi társával bűnszervezetet hozott létre, majd csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, s ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak – egyetlen vádpontban, a pénzhelyettesítővel való visszaélésben volt hajlandó nyilatkozni.
Erről azt közölte: távmunkában dolgozásának feltételeit akarta megteremteni, amikor az egyetem nála lévő bankkártyájával félmillió forintért informatikai eszközöket vásárolt, illetve hatszor ekkora értékben megrendeléseket adott le. Előbbi kapcsán I. Gábor úgy nyilatkozott: mivel munkaeszközeit az eljárás során a rendőrség lefoglalta, meg kellett teremtenie az otthoni távmunka feltételeit, a feladott, de nem teljesített megbízásoknak pedig azért olyan magas az értéke, mert – miután internetes megrendeléséről nem kapott visszaigazolást – más webshopokban is leadta azt.
A férfi mindvégig azzal érvelt: az egyetemet nem érte kár a megrendeléssel, mivel az eszközöket annak nevére vette, illetve próbálta megvenni, s azokat ugyan ő használta volna, az eszközök mindvégig az intézmény tulajdonában maradtak volna.
Amikor – a kifogásolt vásárlások előtt két és fél évvel – átvette a bankkártyát, sem jogszabály, sem az egyetem szervezeti-működési szabályzata, sem az intézmény gyakorlata nem tiltotta, hogy használja a kártyát, és meg sem szüntették a jogosultságát – jegyezte meg.
A Győri Törvényszék néhány nappal a per szeptember 18-i kezdete előtt hozta meg kizáró döntését, amely közvetve az eljárás érdemi részének tolódását is okozta: az első napon derült ki ugyanis, hogy az elsőrendű vádlott két másik védőjének egyike visszaadta megbízását, a másiknak pedig a vádlott mondott fel, így jogi képviselet híján csaknem két héttel később, október elsején indulhatott el az eljárás. Később a nagyszámú védői beadvány elbírálása miatt csúszott a vádlottak nyilatkozattétele.
|
[
"Pécsi Tudományegyetem"
] |
[
"Győri Törvényszék"
] |
Az Átlátszó birtokába került irat szerint Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal "az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás" tárgyában. A feladat pontos tartalma az iratból nem derül ki, és sem a Miniszterelnökségtől, sem a Rothschild vállalat sajtóirodájától nem kaptunk erre vonatkozó információt. Az ugyanakkor egyértelműnek látszik, hogy valamiért kifejezetten a Rothschildot akarta megbízni a kormány: bár a javasolt szerződés értéke bőven a törvényben foglalt nettó 15 millió forintos értékhatár felett volt, ezt a beszerzést mentesítették a közbeszerzési törvény hatálya alól, így nem kellett közbeszerzési eljárást kiírni a tanácsadásra legalkalmasabb vállalat kiválasztására. A Rothschild-csoport neve korábban már felmerült Paks II.-vel kapcsolatban, sajtóinformációk szerint a paksi tárgyalások a Rothschild-csoport közreműködésével zajlottak Brüsszel irányában is.
A Paks II. atomerőmű megépítésére vonatkozó szerződést 2014 januárjában Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor jelenlétében írta alá az akkori nemzeti fejlesztési miniszter és orosz állami energetikai vállalat, a Roszatom képviselője. Az ügylettel kapcsolatban az Európai Unió akkor több kifogást is emelt, ezek közül az egyik az volt, hogy a projekt az EU-ban tiltott állami támogatást tartalmaz. Az Energiaklub és Jávor Benedek EP-képviselő is azzal fordult az Európai Bizottsághoz akkor, hogy állami támogatás nélkül Paks II. várhatóan életképtelen lesz: ezt egy 2015 nyarán készített tanulmánnyal is alátámasztották.
2015 végén azonban nyilvánosságra került egy másik tanulmány is, amelyet a magyar kormány számára készített a Rothschild nemzetközi tanácsadó vállalat: ebben azt hozták ki, hogy a Paks II. projekt gazdaságilag megtérül, azaz nem szükséges a projekthez állami támogatás. A tanulmányt többen kritizálták, de a kormány eljuttatta azt a vizsgálatokat végző versenyjogi biztosnak. Az uniós vizsgálat 2017-ben zárult le, és bár a Bizottság kimondta, hogy a Paks II. projekt állami támogatást tartalmaz, ennek módját összeegyeztethetőnek találták az uniós jogrenddel, és így jóváhagyták a beruházást. Sajtóértesülések szerint az Unió jóváhagyásában nem kis szerepet játszott a Rothschild tanácsadó vállalat és a köreibe tartozó üzletemberek, lobbisták közreműködése (lásd cikkünkben lejjebb).
Nagy kérdés, hogy mire irányulhatott a 2018-ban Süli János által kezdeményezett újabb együttműködés a Rothschilddal?
Titkos szerződés több mint hárommilliárd forintról, "stratégiai tanácsadásért"
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága 2018. december 4-én részben zárt ülést tartott. Információink szerint ekkor fogadhatták el azt a határozatot, amely mentesítette a közbeszerzési törvény alól az említett "energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás" tárgyú beszerzést. A mentesítés alá eső beszerzésről a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter beszámolóját kérték egy éven belül.
Az ülés nyilvánosan elérhető jegyzőkönyve szerint az ülés nyílt részén a bizottság részéről 4 fideszes, 1 jobbikos és 1 LMP-s képviselő volt jelen. Nem ismert ugyanakkor, hogy a zárt ülésen ki vett részt, miért volt szükség a közbeszerzések alóli kivételre, illetve ki hogyan szavazott az ügyben.
Az Átlátszó értesülése szerint Süli János tárca nélküli miniszter ezután 2018. december végén szerződéskötést kezdeményezett a Miniszterelnökség és a párizsi székhelyű Rothshild & Cie pénzügyi tanácsadócég között "a miniszteri statútumában meghatározott feladatainak ellátásához kapcsolódó és ahhoz szükséges pénzügyi tanácsadási szolgáltatások nyújtása" tárgyban.
A szerződést 2019. január 1-től 2022. május 31-ig kívánta megkötni, teljes értéke bruttó 7 810 500 euró megbízási díj, plusz 615 000 euró költségtérítés, vagyis összesen 8 425 500 euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 3,2 milliárd forint. Süli kezdeményezése 41 hónapra 190 500 eurós (72 millió forintos) havidíjat, és 15 000 eurós (5,7 millió forintos) költségtérítést irányzott elő a tanácsadó cégnek.
A paksi bővítésért felelős miniszter arról is nyilatkozott, hogy a szerződés megkötése "a Miniszterelnökség alapító okiratában, illetve a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szakmai alapfeladatai ellátásához feltétlenül szükséges", továbbá hogy az általa irányított szakterületen "a szerződésben meghatározott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a Miniszterelnökség nem foglalkoztat".
De hogy pontosan mi ez a feladat, arról az Átlátszó által megismert dokumentumokban egyáltalán nem esik szó.
Korábban is szerződhettek a Rothschilddal, akkor nem mondták meg, mennyi pénzről
Az Európai Bizottság 2017. március 6-án sajtóközleményben jelentette be, hogy jóváhagyta a Paks II. atomerőmű megépítésére irányuló beruházást. Az indoklás szerint a Magyarország által a két új paksi nukleáris reaktor megépítéséhez nyújtott pénzügyi támogatás tényleg állami támogatást tartalmaz, de ez összeegyeztethető az EU jogszabályaival, így bizonyos feltételek kikötésével engedélyezte a projektet.
Az Európai Bizottság határozata egyebek mellett hivatkozza a magyar kormány által megrendelt, 2015-ös Rothschild tanulmányt is, amely racionális állami befektetésnek minősítette a paksi atomerőmű bővítését. Hogy akkor pontosan miről és mennyiért szerződött a magyar kormány a patinás nemzetközi tanácsadócéggel, nem hozták nyilvánosságra, csak a beruházást kedvező színben feltüntető pénzügyi tanulmányt tették ki az internetre.
Az azóta megszüntetett Népszabadság 2014 januárjában közölt információi szerint a magyar kormány 2012. óta tanácsadói szerződésben áll a Rothschild-csoporttal, illetve a Hengeler Mueller nemzetközi jogi tanácsadó céggel. A lap értesülései szerint a Paksi Atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó pénzügyi tárgyalások hivatalosan a Rothschild-csoport "közreműködésével" zajlottak, zajlanak, és ugyancsak a Rothschild-csoport tanácsára fogadott fel a magyar kormány egy német ügyvédi irodát, a Hengeler Mueller nemzetközi jogi tanácsadó céget. Lázár János akkori kancelláriaminiszter ezeket az információkat sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta.
A Direkt36 2017-es tényfeltáró cikkében részletesen bemutatta, milyen szerepet játszott a Rothschild bankház a paksi bővítés során. A Direkt36 kutatásai szerint Klaus Mangold , a a német sajtóban néha csak Mister Russlandnak, vagyis Mister Oroszországnak hívott befolyásos német üzletember, a Rothschild befektetési bank német társelnöke közvetítésével került képbe a Rothschild a magyar kormánynál.
A Rothschild & Co egyébként egy világszerte szinte mindenhol jelenlévő, üzleti tanácsadást és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó nagyvállalat: 2021-ben az adózás előtti eredménye 1131 millió euró volt (ez kb. 400 milliárd forintnak felelt meg). A cégcsoportot a jelek szerint a koronavírus-járvány sem rázta meg, sőt: éves bevétele 67%-kal növekedett 2020-hoz képest.
A Direkt36 nyomozása szerint Mangoldnak meghatározó szerepe volt abban is, hogy a projekt elfogadhatóvá váljon az Európai Unió és a nyugati üzleti körök számára. Magyarországon Mangold legközelebbi kapcsolata Lázár János, a paksi projektben szintén meghatározó szerepet játszó és jó német vállalati kapcsolatokkal rendelkező miniszter volt, Orbán Viktornak is ő mutatta be Mangoldot. A kormánynak aztán nagyon jól jött a nemzetközi hírű Rothschild-csoport fent említett tanulmánya, amely arra jutott, hogy a paksi beruházás megtérülésére lehet számítani piaci körülmények között.
A Rotschild-tanulmány megrendelőjével és árával kapcsolatos kérdésekre azonban akkor senki nem válaszolt az újságíróknak.
A Direkt36 kutatásai szerint Klaus Mangold jó viszonyt ápol Günther Oettingerrel, aki az Európai Bizottság energetikai biztosa volt 2014 őszéig. Az Oettinger által felügyelt főigazgatóság írta azt a 2013 decemberi levelet, amelyben az Európai Bizottság az előzetes hozzájárulását adta, hogy az oroszok bővíthessék a paksi atomerőművet. Mangold és a német biztos kapcsolatára akkor derült fény, amikor a 444.hu megírta, hogy Oettinger 2016. májusban a német üzletember magángépével érkezett Budapestre. A magánrepülőzésből európai botrány lett, mert az uniós biztosok nem fogadhatnak el 150 eurónál drágább ajándékot.
2017-ben újabb európai uniós eljárás indult a paksi bővítés ügyében, idén lesz eredménye
A cikkünk elején bemutatott 2018-as Rothschild-szerződést megelőzően, 2017 őszén Ausztria bejelentette, hogy bíróságon támadja meg a paksi bővítést jóváhagyó EU-döntést, és 2018 februárjában be is adta a keresetét az Európai Bíróságra. Az ügyet idén márciusban tárgyalták a luxembourgi bíróságon, a hírek szerint nyár elején várható a döntés.
Az Átlátszó szerette volna megtudni, hogy lehet-e összefüggés az újabb európai uniós eljárás és a Miniszterelnökség által 2018-ban kezdeményezett Rothschild szerződés között, ezért a 8,4 millió eurós megbízással kapcsolatos kérdéseket küldtünk a Miniszterelnökségnek, a Rotschild & Co sajtóosztályának és Süli János tárca nélküli miniszternek, de cikkünk megjelenéséig sehonnan sem kaptunk érdemi választ.
Stummer János jobbikos parlamenti képviselő, az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jelenlegi elnöke megkeresésünkre azt válaszolta, hogy "értesüléseit sem megerősíteni, sem cáfolni nem szeretném. Az Ön által kért információk minősített adatot érintenek, azokról tájékoztatást adni nincs módom."
Sem a Nemzetbiztonsági Bizottság határozatán, sem pedig a szerződés megkötését kezdeményező miniszterelnökségi iraton nem szerepel semmilyen minősítési jelölés, így ezek a jogszabályok alapján nem minősülnek államtitoknak. A miniszterelnökségi irat utal arra, hogy maga a Rotschildékkal kötött szerződés viszont "korlátozott terjesztésű" minősítési jelölést kapott, így ennek részletes tartalma nem ismerhető meg. A minősítés felülvizsgálata érdekében a NAIH titokfelügyeleti eljárását kezdeményezzük.
Jávor Benedek volt EP-képviselő, a fővárosi önkormányzat brüsszeli képviseletének vezetője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy "az újabb Rothschild-szerződés tovább növeli a paksi bővítés körüli titokfelhőt és korrupciós aggodalmakat is felvet. Pontosan milyen célra igényli a magyar kormány a »pénzügyi tanácsadást« a Rotschildtól 3,2 milliárd forintért? A kormánykommunikáció szerint a projekt finanszírozása megoldott, biztos lábakon áll, ráadásul egy államközi szerződésen nyugszik, ez ügyben aligha kell milliárdokért egy francia cég véleményét kikérni. A Rothschild ugyanakkor ahhoz a Klaus Mangoldhoz is köthető, akinek kulcsszerepe volt Paks2 uniós elfogadtatásában. Amíg nem tudható, hogy pontosan milyen szolgáltatást nyújtott a cég Süli Jánosék számára, addig felmerül a gyanú, hogy egyszerű lobbipénzekről van szó, ami a Rothschildon és Klaus Mangoldon keresztül juthat el a célszemélyekhez. Az ukrajnai háború fényében még fontosabb lenne, hogy minden orosz érdekeltségű európai projekt pénzügyi kapcsolatai maradéktalanul tisztázva legyenek. Paks2 trójai falován keresztül az orosz érdekek képviseletéért is eljuthattak pénzek európai szereplőkhöz, aminek ma stratégiai kockázatai vannak."
Bodoky Tamás—Fülöp Orsolya
Címlapfotó: Klaus Mangold (balra) Orbán Viktor (középen) és Günther Oettinger (jobbra) társaságában Budapesten 2016 májusában (forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.
|
[
"Roszatom",
"Rothschild & Co",
"Miniszterelnökség"
] |
[
"Rotschild & Co",
"Átlátszónet Alapítvány",
"Rothshild & Cie",
"Európai Unió",
"Nemzetbiztonsági Bizottság",
"Paks II.",
"Európai Bizottság",
"Paksi Atomerőmű",
"Európai Bíróság",
"Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága",
"Hengeler Mueller"
] |
Beperelte az egyházmegyét, de nem jelent meg a tárgyaláson Wolf
Nem jelent meg Pécsett, a munkaügyi bíróságon az általa kezdeményezett per első tárgyalási napján Wolf Gyula, a Pécsi Egyházmegye tavaly ősszel felmentett volt gazdasági igazgatója.
Wolf Gyula keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg munkaviszonya megszüntetésének jogellenes voltát, valamint kártérítést is követel volt munkaadójától. (Ennek összege nem került nyilvánosságra, a Dunántúli Napló információi szerint több millió forintról lehet szó.) A volt gazdasági igazgató ugyanakkor munkaviszonyának helyreállítást nem kérte a bíróságtól.
Az ügy részleteit illetően sokkal több nem hangzott el az alig húsz perc alatt véget ért tárgyaláson. Wolf Gyula keresetét nem olvasták fel, így annak pontos tartalma nem vált ismertté.
Wolf Gyula (jobbról) és Mayer Mihály korábbi megyés püspök egy korábbi egyházi eseményen – a volt gazdasági igazgató kártérítést követel (fotó: DN)
Ügyvédje többször is eljárási hibát említett a felmondás kapcsán a tárgyalóteremben, míg az alperes, tehát az egyházmegye képviselője azt mondta, a kifogásokat tételesen cáfolva bizonyítani kívánják a felmondás jogosságát. A bíróság szeptember 14-re napolta el a tárgyalást, addig szerződéseket, egyéb iratokat, többek között egy, a Szentszék által küldött, az üggyel minden bizonnyal igen szorosan összefüggő leirat magyar nyelvű fordítását kell benyújtania az alperesnek.
Ezzel összefüggésben a volt gazdasági igazgató képviselője megjegyezte, mivel a fordítás csak most készül, azt nem is ismerhette ügyfele a felmondás időpontjában Ez a megjegyzése erősíti azt a feltételezést, hogy a szóban forgó dokumentum kulcsfontosságú lehet az eljárás kimenetele szempontjából.
A püspökségi botránnyal kapcsolatos cikkeket itt olvashatja!
A tárgyalást követően sem Wolf Gyula ügyvédje, sem az egyházmegye jogi képviselője nem kívánt nyilatkozni arra hivatkozva, hogy nincs rá felhatalmazásuk.
Wolf Gyula 2010 szeptemberi menesztését követően maga is megerősítette, ő kérte felmentését, az egyházmegye akkori vezetője, Mayer Mihály pedig elfogadta azt. A püspökség akkor közleményt is kiadott, abban többek között megköszönték, hogy az addigi vagyonkezelő húsz éven át "lelkiismeretesen, szakszerűen szolgálta az egyházmegye érdekeit."
Januárban, a püspök lemondása után váltak el útjaik Tavaly csak a gazdasági igazgatói poszt ellátása alól mentették fel Wolf Gyulát, munkaviszonyát nem szüntették meg. Erre csak idén januárban került sor, Mayer Mihály püspök lemondása után, az ügyvivőként működött szombathelyi egyházi vezető, Veres András hivatali ideje alatt. Tehát ez utóbbi jogosságát kifogásolja a volt gazdasági igazgató, s ezt követően nyújtotta be keresetét.
Úgy tudjuk, Wolf Gyula menesztéséig az egyházmegye egyes szociális intézményeinek vezetőjeként dolgozott, s munkaviszonyát többek között a költséghatékonyabb gazdálkodásra irányuló átszervezésekkel indokolva szüntethették meg. Wolf Gyula ügyvédje a tárgyaláson ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a Skóciai Szent Margit Gondozó Otthon, valamint egy másik, időseket ellátó otthon élére a volt gazdasági vezető januári menesztését követően új vezetőket neveztek ki – ezzel feltehetően arra kívánt utalni, hogy miután másokkal töltötték be a posztokat, aligha spóroltak.
Még nincs gyanúsított Amint az ismert, többen is feljelentést tettek az egyházmegyét érintően. Az első, névtelen beadvány tavaly októberben íródott gazdasági és egyéb visszaélések vádjával. November végén két újabb feljelentést kapott az ügyészség, ezúttal gazdasági visszaélésekről. Az ügyben eljáró somogyi főügyészség különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt indított eljárást, amely jelenleg is tart, a nyomozók még senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként.
|
[
"Pécsi Egyházmegye"
] |
[
"Dunántúli Napló",
"Skóciai Szent Margit Gondozó Otthon"
] |
Borisz Fjodorov, a Gazprom igazgatósági tagja és a vállalat kisrészvényeseinek képviselője a Népszabadságnak elmondta: a Gazprom körül februárban kirobbant könyvvizsgálói botránynak egyelőre nincsenek új fejleményei, mert sem a vállalat vezetése, sem az orosz hatóságok nem reagáltak a kisrészvényesek indítványaira. Mint arról korábban az Üzleti Negyed beszámolt, az orosz gázipari óriás a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló céget - saját könyvvizsgálóját - bízta meg a vállalat és egy másik gázipari cég, az Itera közötti gazdasági és személyi összefonódások kivizsgálásával. A PwC korábban semmi kifogásolnivalót nem talált a Gazprom könyveiben, ezért a kisrészvényesek független könyvvizsgáló megbízását kezdeményezték, amit a vállalat menedzsmentje elutasított. A kisrészvényesek ezek után fordultak a felügyeleti szervekhez. Fjodorov a Népszabadságnak megerősítette gyanúját: a Gazprom profitjából évente több milliárd dollárt szivárog el, mert a gázipari óriáscég - bár nyereséges - nem fizet osztalékot, adót, és nincs pénze beruházásokra, míg a menedzsment érdekeltségébe tartozó külföldi cégek virágoznak. Az igazgatóság tagja a vállalat magyarországi befektetéseit is ebbe a kategóriába sorolta: szerinte a BorsodChem megvásárlása is a menedzsment személyes érdekeit szolgálja, mert az átláthatatlan fedőcégek miatt valójában nem is a Gazprom a magyar vegyipari cég tulajdonosa. Fjodorov a vállalat életében az utóbbi időben bekövetkezett változások közül pozitívnak nevezte, hogy először van független tagja az igazgatótanácsnak, és a testület immár rendszeresen ülésezik. Jelentős fejleménynek minősítette azt is, hogy a vállalat vezetése már nem rendelkezhet szabadon a cég vagyonával. A Gazprom gazdasági és politikai súlyát érzékeltetve Fjodorov - aki a Csernomirgyin-kormány miniszterelnök-helyettese volt - elmondta: a cég elnöke nagyjából akkora hatalommal rendelkezik, mint a mindenkori orosz miniszterelnök. A gázipari óriás vezetője ellenőrzi ugyanis az orosz GDP 8 százalékát és a költségvetési bevételek negyedét. A cég jövőjéről szólva az igazgatóság tagja elmondta: a jelenlegi elnök, Vjahirev mandátuma májusban lejár; amennyiben megbízását meghosszabbítják, vagy egyik bizalmasát nevezi ki Putyin elnöknek, a káosz és a korrupció folytatódik. Fjodorov szerint ebben az esetben Oroszországba nem érdemes befektetni, mert ha a Gazprom környékén nem sikerül rendet tenni, akkor az egész országban sem. (Üzleti Negyed) Ajánlat: Gazprom Korábban: Könyvvizsgálói botrányok a Gazprom körül
(2001. február 7.) A titokzatos Gazprom az érdeklődés középpontjában
(2000. szeptember 22.)
[origo]
|
[
"BorsodChem",
"Gazprom"
] |
[
"Üzleti Negyed"
] |
A Budapest-Kelebia-vasútvonal 750 milliárdos felújítása valószínűleg Magyarország legdrágább vasútépítése lesz. Pedig sík területen megy végig, nem kellenek hidak vagy alagutak. Kínának jól jön, az biztos, de hogy mi miért költünk ilyen sokat erre, az egyáltalán nem világos.
Hétfőn tökéletesen semmitmondó beszédekkel bejelentette Li Ko-csiang kínai miniszterelnök és Orbán Viktor, hogy elkezdődik az egyik valaha volt legfurcsább magyar óriásprojekt, a Budapest -Kelebia vasútvonal felújítása és kétvágányúsítása.
A nagy közbeszerzési kiírás kikerült a MÁV honlapjára, ők intézik majd a közbeszerzési részt, bár magát az építkezést végül egy vegyesvállalat, a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. nevű cég végzi több kínai ember, és Pafféri Zoltán, korábbi MÁV-os projektvezető vezetésével. Az egész
legalább 750 milliárd forintunkba fog kerülni,
a finanszírozás 85 százalékát Kína adja titkos kamatozású hitelkonstrukcióban.
Az óriásprojektről ugyan készült megvalósíthatósági tanulmány, de azt tíz évre titkosította a magyar kormány. Így egyelőre nem tudhatjuk, mire jutottak a tervezéskor a két legfőbb, már most jól látható problémánál:
semmi szükségünk rá, illetve
elképzelhetetlenül drágán óhajtjuk megoldani.
Egyenként is fajsúlyos állítások, érdemes ezért megnézni ezeket alaposabban.
Gondosan elkerüli a nagyvárosokat
Arra a felvetésre máig nem érkezett épkézláb válasz, hogy Magyarországnak mégis miért lehet érdeke egy ilyen beruházás. Azt tudjuk, hogy a kínaiknak fontos legalább két okból is. Egyrészt a kínai áruk így eggyel olcsóbban juthatnának el a kínai COSCO társaság által üzemeltetett athéni, pontosabban pireuszi terminálokból Nyugat-Európába. Másrészt a kínaiak ezen keresztül egyébként nehezen megszerezhető referenciát nyerhetnek más hasonló, unión belüli építkezéshez.
Nekünk viszont sajnos nincs rá szükségünk, nem véletlenül nem szerepelt a legfontosabb vasútfejlesztési céljaink közt, uniós pénzt se kértünk rá korábban. Leginkább azért lehet ez, mert
nem érint nagyvárost a vonal,
és Belgrádba se zarándokolnak Budapestről tömegek oda-vissza vonattal. Kunszentmiklós lakói vagy a kiskunhalasiak biztosan örülhetnek majd, és jó eséllyel még Kunfehértóról is gyorsabban lesz elérhető Budapest vagy Belgrád, de ilyen kis településekre nem gonoszságból nem építenek nagy kapacitásokat. Hanem mert nincs rá szükség.
Ezután se várható kirobbanó személyforgalom-növekedés, úgyhogy elég biztosan állíthatjuk, hogy döntően a tehervonatoknak építjük az egészet. Az Indóház szakújság sem látta a Budapest és Belgrád közt rendszeresen szállítandó tömegeket, a tervezett 160 km/órás pálya pedig iszonyú drágának hangzik a teherforgalomhoz szerintük.
A Mészáros-szorzónál is sokkal drágább
A projektet eredetileg 452 milliárd forintra lőtték be, de hamar felment 550-re, most nagyjából 750 milliárdos valódi teljes költségnél tartunk, pedig még egy kapavágás nem történt.
A Figyelő korábban a kamatterhek nélkül számolva megnézte, hogy érdemi forgalombővülés esetén is
leghamarabb 2400 év múlva térülhet meg Magyarországnak a gigaberuházás.
Közvetlen hasznok elhanyagolhatóak, a közvetetteket pedig nem próbáljuk felmérni A magyar oldalon 166 kilométert kell átépíteni, és 160-nal mehetnek rajta a vonatok. A Figyelő által megkérdezett vasúti szakemberek szerint pluszforgalomként irreális évi 1600 (napi 4,4) vonatnál többel számolni, hiszen például a Pireusznál nagyobb hamburgi kikötőből is csak napi egy konténervonat jár Magyarországra. Tehát ha bejön, és évi 1,6 millió tonnával lesz nagyobb áruforgalom a vonalon, akkor fog megtérülni a pályahasználati díjakból 2400 év alatt a nagy ötlet. A vasútépítési projektet egyébként valamiért a Szijjártó-féle külügy viszi. Tőlük annyit lehetett megtudni a megtérüléséről, hogy "nehezen számszerűsíthető, hogy mekkora haszonnal jár" a projekt – ezért inkább meg se próbálták számszerűsíteni. Illetve létezik a korábban említett megvalósíthatósági tanulmány valahol, csak az ugye titkosított.
A projekt léptékét jól jelzi, hogy a négyes metró megvalósult szakasza került 452 milliárdba, vagy a sokszor kinevetett Kőröshegyi völgyhíd is csak 43 milliárd volt összesen. A már eleve betervezett drágaságát viszont akkor érthetjük meg, ha összevetjük más hasonló vasútépítési projektekkel.
Bár általában nehéz összehasonlítani még két vasúti pályaszakasz felújítását is, itt most pont könnyebb helyzetben vagyunk, hiszen a Kiskunság szinte teljesen akadályoktól mentes, nem szel át folyót a vonal és ha bárhol alagutat vagy völgyhidat akarnak építeni, ahhoz előbb építeniük kell dombokat is hozzá.
Mégis, nagyvonalúan a hitelköltségektől eltekintve, csak az 550 milliárddal számolva is 3,5 milliárd forintos kilométerenkénti költségnek nézünk elébe. Ennél még az is olcsóbb volt, amikor kiderült, hogy Mészárosék 53 milliárd helyett inkább 72,4 milliárdért újítanak fel hasonló feltételek mellett 52 kilométernyi vasutat a Balatontól délre. A Szolnok-Szajol-vonal drágaságát pedig még úgy se nagyon lehetett érteni eddig se, hogy ott egy új Tisza-hidat is építettek hozzá.
Vasútfelújítások költségei PROJEKT TARTALMA HOSSZ (KM) KÖLTSÉG (MD FT) FAJLAGOS KÖLTSÉG MD FT/KM Kelenföld-Tárnok egy új vágány építése 27 31,9 1,2 Északi vasúti híd- Pilisvörösvár egy vágány felújítása 13,4 25,48 1,9 Szolnok-Szajol két vágány felújítása új Tisza-híddal 6,3 20,7 3,3 Szajol-Kisújszállás két vágányú felújítás 35,7 49,6 1,4 Ferencváros-Kelebia egy vágány felújítása, egy vágány építése 159,4 550 3,5 Dél-balatoni vasút egy vágány felújítás plusz egy építés 53 72,4 1,4
Forrás:Napi.hu - nál: NIF Zrt. / Index
Mindenesetre ebből a pénzből csak pályánk lesz, a 160-as tomboló sebességhez kellenek majd ilyesmire képes vonatok is. És akkor tényleg egy órával hamarabb juthat el majd a kínai áru Kelebiából Budapestre. A pálya egyébként jelenleg tényleg nem mondható jó állapotúnak, de ez sajnos elég sok más, minden szempontból fontosabbnak tűnő pályaszakaszunkról is elmondható.
Nehéz lesz bekerülni a tuti bizniszbe
A közbeszerzésben egyébként 3 jelentkezőt fognak kiválasztani szakmai kvalitásaik alapján, akikkel utána tárgyalni fognak. Csak nagy cégek jelentkezhetnek, kell ugyanis legalább 150 milliárd forintnyi árbevétel az elmúlt öt évből, hasonló típusú vasútépítésből. Vagy a cég vezetőjének kell, hogy legyen 150 kilométernyi hasonló vasútépítési tapasztalata az elmúlt 10 évből.
Kicsit érdekes viszont, hogy képzettség nem nagyon kell hozzá, a vezetőknek elég BA-szintű végzettség, még a fő építésvezetőknek, villamosmérnököknek is. Január 19-ig lehet leadni a pályázatokat, az ár pedig csak 50 százalékot fog számítani az értékelésnél, a többinél nehezen mérhető minőségi szempontok alapján fognak dönteni. A minőségi szempontoknál a legjobbnak ítélt kap majd 100 pontot, a többiek meg ennél kevesebbet, ennyit tudunk.
Win-win-lose-szituáció
Az érthető, hogy Kínának miért jó ez az egész, ahogy önmagában az is, hogy a kormány a kedvében akar járni a kínai politikusoknak, ugyanis az óriási lendültettel dübörgő keleti nyitásunk eddig inkább csak szavakban létezett, bántóan kevés eredményt sikerült hét év alatt felmutatni. (Itt olvashat alaposabban arról, hogy átgondolt stratégia hiányában miért ment gajra a legnagyobb horderejűnek szánt gazdasági irányváltási szándékunk.)
Orbán mindenesetre hétfői bejelentése végén elmondta, hogy az "egy öv egy út" kezdeményezésre úgy gondolunk, mint ami kölcsönös tiszteleten és kölcsönös előnyökön alapul. Most már csak azt kell megtalálni minél hamarabb, hogy a hangzatos, ám keveset jelentő szólamokon túl a mi előnyünk pontosan hol lesz ennél a lassan két négyes metrónyi pénzbe kerülő projektnél.
(Borítókép: Határrendészek a kelebiai vasútállomáson 2015. március 10-én. Fotó: Balogh Zoltán/MTI)
|
[
"Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.",
"MÁV"
] |
[
"NIF Zrt."
] |
Kis, pár fős cégekbe szervezte ki tevékenységének egy részét a BKV. A legvitathatóbbnak a cég ingatlanjainak hasznosításával, eladásával, bérbeadásával foglalkozó BKV Ingatlan Kft. megalakítása látszik, de érdekes kérdéseket vet fel például a BKV Reklám Kft. várható működése is.
Nem a kivitelező szívna, ha a Fővám térnél leállnána az alagútépítés, hanem a BKV, vagyis az adófizető.
A jövőben 667 ezer forint helyett 1,5 milliót keres a közlekedési társaság első embere. Az indoklás szerint: azért.
Idén kezdhet működni a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság négy, 2007 októberében létrehozott, új cége, a BKV Ingatlan Kft., BKV Közbeszerzés Kft., BKV Reklám Kft. és a BKV Vagyonőr Kft. A száz százalékban BKV-tulajdonú cégek megalakítása meglehetős csendben történt, a főváros két illetékes bizottságának, a gazdasági és városüzemeltetési bizottság jogszerű, de nem túl elegáns megkerülésével. Többekben felvetődött, hogy a BKV-s tevékenységek kevésbé ellenőrizhető kis cégekbe kiszervezése lehetőséget nyújt kényes szerződések "eldugására", a kötelező közbeszerzési eljárások kikerülésére.
Regőczi Miklós
A négy kft.-ből háromnak (BKV Ingatlan Kft., BKV Reklám Kft. és BKV Vagyonőr Kft.) Regőczi Miklós, a BKV-nak az értékesítésért felelős vezérigazgató-helyettese lett az igazgatója.
A kérdésre, hogy miért volt szükség a négy cég megalakítására, Regőczi kifejtette, hogy ezeken a területeken hatékonyabban tudják majd így képviselni a BKV érdekeit, mert a közelekedési vállalat jelenlegi struktúrája ezt nem teszi lehetővé.
Mivel a jegyzett tőke egyik cég esetében sem haladja meg a hárommillió forintot, így nem volt kötelező a két fővárosi bizottság elé vinni a cégalapítási terveket. "A BKV igazgatósága tavaly nyáron megtárgyalta majd elfogadta az erről szóló döntést" - mondta Regőczi az Indexnek.
Operatív tevékenység
Regőczi határozottan elutasította azt a feltételezést, hogy ezeknek a cégek a nehezen ellenőrizhető működése a közlekedési vállalat vagyonának elkótyavetyéléséhez vezethet. "Ez nem igaz, ezek a cégek nem rendelkeznek vagyonnal, csupán operatív tevékenység folyik majd bennük" - mondta a vezérigazgató-helyettes, aki saját bevallása szerint nem kap külön fizetést a három cég igazgatói posztjának betöltéséért. Regőczi szerint nem lesz gond a BKV amúgy is kifogástalan kommunikációjával sem, a négy kft. ügyeiről ugyanolyan tájékoztatást lehet majd kapni, mint a BKV eddigi más ügyeiről.
Négy cég: ingatlan, közbeszerzés, reklám, vagyonőr A BKV Ingatlan Kereskedelmi és Ingatlanhasznosítási Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzékszám: 01-09-886417) 2007. október 19-én lett bejegyezve. A cég rövidített elnevezése: BKV Ingatlan Kft. Fő tevékenysége: ingatlanforgalmazás, egyéb: ingatlanberuházás, -eladás, ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, ingatlankezelés. A cég jegyzett tőkéje: hárommillió forint. A BKV Közbeszerzés Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság - röviden: BKV Közbeszerzés Kft. - (cégjegyzékszám: 01-09-887753) 2007. október 24-én lett bejegyezve. A cég angol neve: BKV Public Procurement Services Limited Liability Company BKV Public Procurement Ltd. Fő tevékenysége: Üzletviteli tanácsadás. A cég jegyzett tőkéje: ötszázezer forint, igazgató: Miskei László. A BKV Reklám Kft., (BKV Reklám Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, cégjegyzékszám: 01-09-886420) 2007. október 8-án született, fő tevékenysége a hirdetés, hárommillió forint a jegyzett tőkéje. A BKV Vagyonőr Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzékszám: 01-09-886424) 2007. október 11-én lett bejegyezve. A BKV Vagyonőr Kft. fő tevékenysége: "egyéb szárazföldi szállítást segítő tevékenység". Egyéb tevékenységei közé nyomozási, biztonsági tevékenység is tartozik. A cég jegyzett tőkéje: hárommillió forint.
Felmerülhet az a kérdés is, hogy ha a BKV vezérigazgatóhelyettesként Regőczi amúgy is felügyeletet gyakorol ezen területek fölött, miért nem szakembereket neveztek ki e cégek vezetésére. "Reklámtevékenységben jártasnak mondhatom magam, de ha működni kezdenek ezek a cégek, akkor valószínűleg változik majd az ügyvezetők személye is. Jelenleg az éves üzleti tervek készülnek, ha ezeket elfogadja az igazgatóság, akkor indul be a munka a négy kft.-ben" - tájékoztatott Regőczi.
Jó lesz
A jelenleg még nem működő cégek várható tevékenységéről Regőczi Miklós összefoglalóan azt mondta, hogy a BKV Reklám Kft. feladata a Peron Kft. által le nem fedett területek reklámcélú hasznosítása lesz. (A fővárosi tömegközlekedési eszközökön, peronokon elhelyezett hirdetéseket értékesítő Peron Kft.-vel 2009. december 31-ig van nem túl előnyösnek tartott szerződése a BKV-nak, Regőczi szerint már folynak a tárgyalások a szerződésmódosításról.) A BKV Vagyonőr Kft. egy pár fős cég lesz, amelyik a BKV-nak jelenleg is dolgozó biztonsági alvállalkozók felügyelését, segítését hivatott végezni.
A BKV Közbeszerzés Kft. olyan közbeszerzéseket bonyolít majd le, amik révén a BKV más főváros cégekkel összefogva, együtt tud könnyebben és olcsóbban például energiát, irodaszert vásárolni. "És ez jó" - hangsúlyozta Regőczi Miklós. Arról, hogy az BKV Ingatlan Kft. keretein belül milyen BKV-s ingatlanok eladását, bérbeadását tervezik, annyit mondott, hogy egyelőre nincs konkrét elképzelés, de ha lesz, azt is csak az igazgatóság jóváhagyása után lehet majd megvalósítani.
Forgalomirányítás
A BKV több tíz-, de akár százmilliárdos piaci értékű ingatlanvagyonának sorsáért aggódók szerint ez utóbbinak némileg ellentmond, hogy tavaly decemberben, a járatritkítások apropóján, már szó volt arról, hogy két villamos kocsiszín (a Zuglói és az Orczy téri) és legalább egy buszgarázs (az óbudai) eladósorba kerül. Úgy tudni, hogy a több milliárd forintot érő telkek iránt lenne bőven érdeklődő. Regóczi tett olyan nyilatkozatot is, hogy a BKV Akácfa utcai székháza nem alkalmas irodaháznak, egy újba szeretnének költözni, de ehhez előbb el kell adni a jelenlegit.
A főváros 2007. december 20-21-i, többek között a BKV 2008-as viteldíjairól is döntő közgyűlésén egyébként szóba is került, hogy "2008-ban [...] az új menetrendek kialakítása és bevezetése legalább négy hónapot vesz igénybe, a feleslegessé váló telephely kiürítése fél év alatt lehetséges". Mindenestre vannak, akik fordított logikát emlegetnek a BKV-n belüli folyamatok mögött: azért van szükség a járatritkításokra, hogy utána el lehessen adni a feleslegessé váló ingatlanokat, és nem azért mert kevesebb az utas.
El lehet rejteni
Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának civil tagja (a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület munkacsoport-vezetője) több szempontból is különösnek tartja a négy kft. létrehozását. A BKV Reklám Kft.-vel kapcsolatban felelevenítette, hogy a Peron Kft. annak idején ugyanilyen, BKV-tulajdonban lévő cégnek indult, majd rövid időn belül magánkézbe került, és végül a BKV egy meglehetősen előnytelen szerződést kötött vele a közlekedési cég hirdetési felületeinek értékesítéséről, aminek révén a BKV még jó pár évig elég kevés pénzt lát a reklámokból. Az új reklámcég esetében is fennáll annak a lehetősége, hogy a felfuttatás után eladják, és így mint magáncég, már versenyeztetés nélkül kínálhatja a hirdetési felületeket.
Reklám a föld alatt
Vitézy szerint a BKV felügyelőbizottságának és a tulajdonos főváros két illetékes bizottságának kisebb részletességű, kevesebb belelátása lesz az új cégekben születő döntésekbe, kevesebb információ birtokában lesznek a BKV-n belüli történésekről, szerződésekről. "Könnyen el lehet rejteni szem elől a közbeszerzési és egyéb ügyleteket" - mondta Vitézy. Ráadásul a döntésekre rábólintó igazgatóság zömmel nem közlekedési szakemberekből, hanem a kormánypártok által delegált tagokból áll.
A BKV Közbeszerzés Kft. várható tevékenységével kapcsolatban Vitézy megemlítette, hogy a BKV elvileg nagyker áron szerzi be évek óta a sofőröknek készülő teához a cukrot és a citromlevet. "Egy átvilágítás után aztán Antal Attila maga ismerte el, hogy az Akácfa utcai sarki boltban harmadával olcsóbban kapható cukor és citromlé". Ilyen közbeszerzési kft. alapítására különben sem volt eddig említésre érdemes példa Magyarországon, a nagy társaságok az ilyen ügyleteiket általában mind meg tudják oldani házon belül.
Az Orczy téri kocsiszín
Vitézy ezzel összefüggően nem látja okát, hogy miért kellett mindezen tevékenységek elvégzésére külön kft.-ket létrehozni, a BKV eddigi formájában is alkalmas lett volna a feladatok ellátására. "A BKV minden szerződésére ezután külön céget hoznak majd létre?" - kérdezte Vitézy, aki szerint valóban lehet attól tartani, hogy például a járatritkítások hatására kiürített kocsiszínek és buszgarázsok zökkenőmentes eladása a célja a BKV Ingatlan Kft. létrehozásának.
Politikai kulturálatlanság
Wintermantel Zsolt, a főváros városüzemeltetési bizottságának fideszes alelnöke szerint politikai kultúra kérdése, hogy ilyen esetekben elviszik-e véleményeztetésre az illetékes bizottságok elé a döntést, bár tény, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint 3 millió forint törzstőke alatt nincs ilyen kötelezettség. "A politikai kulturálatlanság olyan válfaja honosodott meg, aminek része például a cégvezetők pályáztatás nélküli kinevezése is" - utalt Wintermantel a BKV vezérigazgatójának, Antal Attilának kinevezésére.
Mozgásban
"A főváros egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb közüzemi cége a BKV, ami ráadásul évek óta hatalmas anyagi gondokkal küzd. Nem tartom szerencsésnek, hogy a sokak által politikai komisszárnak tartott, Székesfehérváron korábban kormánypárti politikusként tevékenykedő Regőczi Miklós legyen ezeknek a cégeknek a vezetője, mint ahogy azt sem, hogy az általa igazgatott cég életében mindenféle érdemi tájékoztatás nélkül szülessenek ilyen horderejű döntések" - tette hozzá Wintermantel Zsolt.
|
[
"BKV Vagyonőr Kft.",
"BKV Közbeszerzés Kft.",
"BKV Ingatlan Kft.",
"BKV Reklám Kft.",
"BKV"
] |
[
"BKV Public Procurement Services Limited Liability Company BKV Public Procurement Ltd.",
"BKV Reklám Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Peron Kft.",
"BKV Ingatlan Kereskedelmi és Ingatlanhasznosítási Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság",
"BKV Vagyonőr Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület",
"BKV Közbeszerzés Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság"
] |
Újabb két hónappal meghosszabbították a BKV és a Budapest Airport korábbi jogi igazgatóinak előzetes letartóztatását. A két egykori vezetőt a BKV-ügy BA-val összefüggő vesztegetési ügyében gyanúsítják, a rendőrség szerint fiktív megbízásokat adtak ügyvédi irodáknak, amelyek a megbízási díj egy részét visszajuttatták.
Június 7-éig, további két hónappal meghosszabbították a BKV és a Budapest Airport (BA) egykori jogi igazgatóinak előzetesét, akiket vesztegetéssel gyanúsítanak - közölte a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI). Előzetesben marad a BKV korábbi informatikai igazgatója is, további három gyanúsított ellen pedig lakhelyelhagyási tilalom van érvényben. A reptéri rendőrség által folytatott nyomozásnak további öt gyanúsítottja van, őket szintén vesztegetés gyanújával hallgatták ki.
Az RRI 2009 tavasza óta nyomoz a BKV-t és a BA-t érintő korrupciós ügyben, amely egy feljelentés alapján indult. A gyanú szerint a BA egykori jogi igazgatója - összejátszva korábbi beosztottjával, aki a BKV jogi igazgatója lett - fiktív megbízásokat adott a repülőtérrel szerződésben álló ügyvédi irodáknak, amelyek a megbízási díj egy részét visszaadták neki.
A BKV székházában, az üggyel összefüggésben december elején házkutatást tartottak a közlekedési cég székházában és egy informatikai szerződést kerestek. A 28 milliós szerződéből, a gyanú szerint 10 milliót kaptak volna vissza a megvesztegetett vezetők.
Az RRI szerint a BKV jogi igazgatója egy III. kerületi bevásárlóközpont mélygarázsában több mint 11 millió forint kenőpénzt vett át egy, a BKV-val szerződésben álló cég munkatársától. Még aznap este házkutatást tartottak a BKV székházában, a BA és a BKV jogi igazgatóit pedig őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. Mindkettejüket bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják.
A gyanúsítottak között van, rajtuk kívül két ember a BKV-val és a BA-val szerződő irodák vezetői közül. Ugyanezzel a vesztegetési üggyel összefüggésben gyanúsítják a BKV korábbi informatikai igazgatóját is.
A BKV még decemberben menesztette jogi igazgatóját a gyanúsítás miatt. Ő és a BA egykori jogi igazgatója ügyvédjük szerint megdöbbentek a gyanúsításon, és ártatlannak tartják magukat.
Az [origo] BKV-ügyről szóló összes cikkét megtalálja itt.
|
[
"Budapest Airport",
"BKV"
] |
[
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság"
] |
A Magyar Labdarúgó Szövetség labdarúgópályák pályavilágításának kivitelezésére kiírt pályázatán megvan a nyertes az Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi, a Közép-, Nyugat- illetve Dél-Dunántúli régióban. És a tavaly márciusban alapított, mindössze kétfős Ecomanage Mérnökiroda Kft. nem akármilyen mezőnyben győzött, mind az öt régióban, hiszen lenyomta a Strabagot is.
A kft.-nek első csonka évében kicsivel több mint 59 millió forint volt az árbevétele, és rögtön nyereséges is lett, 2,1 millió forint adózott eredményt mutatott ki. A most elnyert munkáért, 14 darab pályavilágítsért összesen nettó 298 millió forintot fog számlázni, bruttóban a tavalyi forgalma bő hatszorosát.
Korábban az Elios is benne volt a pályavilágítási bizniszben, pl. Ajkán is övék lett ez a munka.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
|
[
"Ecomanage Mérnökiroda Kft.",
"Magyar Labdarúgó Szövetség"
] |
[] |
Lezárul az OPUS GLOBAL Nyrt.-nél idén februárban bejelentett tőkeemelés: a Mészáros Építőipari Holding Zrt. 51 százalékos üzletrészének apportjával, valamint a Mátrai Erőművet tulajdonló Kft. 55 százalékos tulajdonának megvásárlásával több, mint 200 milliárd forinttal nő az OPUS Global saját tőkéje – adta hírül a cég pénteken.
A Mészáros-birodalom tőzsdei cégének igazgatósága a most bejelentett tranzakciók részeként döntött arról is, hogy a Mátrai Erőmű többségi részesedésének megszerzését a Mediaworks Hungaryt is magába foglaló Opus Press Zrt. értékesítésével finanszírozza. A médiacsoportot a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. vásárolja meg a (tetemes összeget kitevő) nettó kötelezettségeken felül 7,4 milliárd forintért, illetve a csoport követeléseit további 2,5 milliárd forintért. Az adásvételi ügyleteken az OPUS közel 3 milliárd forintos profitot realizál.
Opus Global steps up from the Standard to the Premium category! The company has the 7th largest weight in the BUX index. #marketopen pic.twitter.com/1PyxQsBvPN — BudapeStockExchange (@bud_exchange) 2017. október 9.
Az OPUS igazgatósága csütörtöki döntésével hozzájárult ahhoz is, hogy az apportszerződés részeként a Konzum PE Magántőkealap a Kall Ingredients Kft. felé fennálló 4,36 milliárd forintos követelésével tőkét emeljen a tőzsdei társaságban. Az OPUS a tranzakció ellenértékét 9.314.820 darab új részvények zártkörű forgalomba helyezésével fedezi, melynek kibocsátási értékét az igazgatóság a szerdai záróárfolyamon, 469 forintban határozta meg.
A cég menedzsmentjének saját várakozásait túlszárnyalja az elmúlt 9 hónap teljesítménye, a közlemény szerint az OPUS Global Nyrt. saját tőkéje akár 250 milliárd forint fölé növekedhet.
A tranzakciók februári bejelentésekor még csak 110-120 milliárdos növekedést tervezett az igazgatóság.
A következő lépés a két nagy tőzsdei Mészáros-cég összeolvasztása: a KONZUM Nyrt. beolvad az OPUS GLOBAL Nyrt.-be. Az egyesülési folyamat elindításáról a két társaság december 3-i rendkívüli közgyűlésein határozhatnak a részvényesek. A nagy átszervezés célja vélhetően az, hogy könnyebben tudjon külpiacokra lépni az így létrejövő társaság.
|
[
"Konzum PE Magántőkealap",
"Mészáros Építőipari Holding Zrt.",
"OPUS GLOBAL Nyrt."
] |
[
"Talentis Group Zrt.",
"Kall Ingredients Kft.",
"KONZUM Nyrt.",
"Mediaworks Hungary",
"Mátrai Erőmű",
"Opus Press Zrt."
] |
Alvállalkozóként segít be a West Hungária Bau Kft. és a Pharos ’95 Kft. a pilisvörösvári tanuszoda építésébe – derült ki a közbeszerzési értesítőből. A létesítményre 2004 óta várnak a helyiek, közben az uszoda tervezett mérete egyre kisebb lett. A nemzeti uszodaépítési program újabb gyöngyszeme lehet a pilisvörösvári létesítmény.
2004 óta tervben volt egy tanuszoda építése Pilisvörösváron, ami talán 2022-re el is készül, köszönhetően a kormány nagy uszodaépítő programjának.
A grandiózus tervek eredetileg egy 3662 négyzetméteres uszodáról és egy 4844 nm-es sportcsarnokról szóltak (ld. 11. bekezdés), ám már akkor is 1-1 milliárdba került volna a két létesítmény a becslések szerint, így a tervek mentek a szekrény mélyére. Pedig 2006-ban még tervpályázatot is hirdettek, amelynek nyertese a Széll & Urbanek Kft. lett.
Az alapkövet még letették (erről a Tegyünk Együtt Vörösvárért Egyesület vezetője tett említést), de ennél több nem történt uszoda-ügyben a településen. Évekig néma csönd volt, ám 2017-ben döntött a kormány (1281/2017. (VI. 2.), hogy Pilisvörösvár is bekerült a tanuszoda építési program II.szakaszába, amelyet 10 milliárdos keretösszeggel hívtak létre. Akkor még arról beszélt Gromon István akkori polgármester, hogy másfél év múlva már nyílik is az uszoda, de ebből nem lett semmi.
Közben az uszoda mérete többször is változott: 2017 júliusában a polgármester úgy nyilatkozott a helyi újságnak, hogy: “A típusterv szerint a tanuszoda egy 15×25 m-es (2 m mély) és egy 6×10 m-es (80 cm mély) tanmedencét foglal magában. Az uszoda épülete 60×20 m-es, és nagyságrendileg 1250 m2 területet foglal el." (6. oldal), majd egy évvel később ugyanerről polgármesteri közleményében már úgy írt a 2017-es tervekről, hogy “az állam által Pilisvörösváron építeni tervezett tanuszoda területe 2589 m3". Végül a tanuszoda tervezett mérete 2020-ra 1311,8 nm-re módosult. Ez két medencét takar, egy 10×6 és egy 25×15 méteres szerepel a kiírásban, akárcsak a többi településen.
A vélhetően egy kaptafára épülő beruházásokra a pályázatot a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) írta ki, a nyílt közbeszerzésre öt pályázat érkezett be, három ajánlattevőt kizártak. Maradtak ketten, a Kova-Line Kft., illetve az uszodaépítéseknél már feltűnt Laterex, amely például Gazdagréten építhet egy létesítményt.
Gazdagréten közel egymilliárd forintért épül meg a tanuszoda, ami máshol 300 millióból kijött Úgy tűnik, végre megvalósul Gazdagréten a tanuszoda, amit elsősorban a közeli általános iskolák diákjai használhatnak majd. Csak a harmadik próbálkozásra sikerült eljutni egy érvényes közbeszerzés lezárásáig, amit a Laterex Építő Zrt. nyert meg nettó 870 millió forintért.
Végül 821,6 millió forintos ajánlattal Kovács József cége, a Kova-Line nyert. (Viszonyításképp: a 2018-ban elkészült, hasonló paraméterekkel rendelkező sárbogárdi létesítmény még csak 383 millió forintot kóstált.) A tápiószentmártoni cégről – amely ellen már többször indult bírósági végrehajtási eljárás – nem sokat tudni, nem a közbeszerzések nagyágyúja. A hat alkalmazottal működő, 2018-ban 137,7 milliós forgalmat generáló építőipari vállalkozás vélhetően ezért is vont be partnereket alvállalkozóként az üzletbe.
Ők a következőkben segítenek a Kova-Line-nak: építészeti-statikai munkák, elektromos munkák, gyengeáram alapszerelés, épületgépészeti és vízgépészeti munkák, vízgépészeti elektromos munkák, külső munkák, épületfelszerelések, berendezések, sporttechnológiai eszközök.
Nem meglepő módon rutinos versenyzőket vont be a Kova-Line: a West Hungária Bau Kft. és Pharos ’95 Kft. neve elég ismert stadionépítési körökben.
Utóbbi nemcsak a Bozsik Stadion vagy a zalaegerszegi stadion építésében érdekelt, de a vállalkozás Felcsúton sem idegen: tulajdonosa (aki egyben a ZTE tulajdonosa is), Végh Gábor egy Puskás Ferenc szobrot ajándékozott a Pancho Aréna elé. A cégnek emellett fióktelepe is van a településen, a Fő út 0228/39. szám alatt, amely a Mészáros és Mészáros kft. egyik telephelye is. A cég tulajdonosa korábbi sajtóhírek szerint a VIP páholyban szurkolt együtt a miniszterelnökkel a Pancho Arénában.
A Pharos tavaly 8,6 milliárdos forgalmat bonyolított, amellyel megduplázta 2018. évi nettó árbevételét.
A Pharos szívesen dolgozik együtt a West Hungária Bau-val (WHB) az állami építések kapcsán, amelynek neve leginkább Tiborcz Istvánnal kapcsolatban merül fel. A WHB tulajdonosa az a Paár Attila, aki korábban az Eliosban megvásárolta Tiborcz tulajdonrészét.
De ha ez nem lenne elég, a cég szintén rutinos nyertese a nagy állami beruházásoknak, mély- és magasépítésben egyaránt tarolnak. Ők nyerték többek között a kivitelezését a szegedi és a soproni uszodának, amelyek négyszeres, illetve kétszeres áron épülhetnek meg, de a West Hungária Bau a kivitelezője a jelenleg 18 milliárdnál tartó Pénzügyminisztérium felépítésének is a Várban a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen.
A WHB 2019-es éves beszámolója még nem elérhető, de 2018-ban 50, 2017-ben pedig 41 milliárdos nettó árbevételük volt, 7,3 illetve 5 milliárd forint adózott eredménnyel.
Minden gyerek úszni fog – vagy nem
2014-ben döntött úgy az állam, hogy elindítja a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programot. A cél európai színvonalú tornatermek, tanuszodák és tantermek megépítése volt. Eredetileg 51 tanuszodát építettek volna, de a második ütem harmada sem készült el a kiírt határidőre – írta meg 2018-ban a 444.hu.
Már az első ütem is csúszott, a közbeszerzéseket késve írták ki, így a 25 uszodából csak 16 épült meg időre. Ennek ellenére 2017-ben elindult a második ütem, Balog Zoltán pedig egyenesen azt ígérte meg, hogy 2018-ra minden járásban lesz tanuszoda. Ez azóta sem sikerült megugorni.
A pilisvörösvári tanuszodát most 2021-re ígérik.
Eddig több mint egymilliárd forintba került három tanuszoda, de egyikben sem lehet fürdeni Már két éve fürdőző gyerekektől kellene hangosnak lennie a sásdi, az enyingi és a balassagyarmati tanuszodának. Ehelyett kettőben csak a gaz nő szép csendben, a harmadik pedig hónapok óta átadásra vár.
Fotó: a tervezett pilisvörösvári uszodához hasonló sárbogárdi uszoda. Forrás: Nemzeti Sportközpontok
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
[
"Kova-Line Kft.",
"Pharos ’95 Kft.",
"West Hungária Bau Kft."
] |
[
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Mészáros és Mészáros",
"Tegyünk Együtt Vörösvárért Egyesület",
"Laterex Építő Zrt.",
"Nemzeti Sportközpontok",
"Széll & Urbanek Kft.",
"Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt."
] |
Egymásnak esetek az Semmelweis Egyetem Sporttudományi karának oktatói a diplomázás előtt álló hallgatók jegyeit önhatalmúlag pótló dékán, Tóth Miklós magyarázkodása miatt. A kar belső levelezőlistáján kibontakozott vitában volt, aki nevetségesnek és szakmai felkészületlenséget sugárzónak bélyegezte a felfüggesztett vezető érvelését, és volt, aki szerint teljesen jogszerű volt a diákok, köztük Lasztovicza Jenő fideszes képviselő fia diplomához juttatása. A dékán támogatói szerint egyértelmű, hogy az általa megkezdett belső vizsgálatok miatt akarták megbuktatni Tóthot.
Rajtunk fog röhögni az egész világ – írta Tóth Miklós felfüggesztett dékánnak a Semmelweis Egyetemhez tartozó Sporttudományi kar egyik oktatója.
Tóth korábbi körlevele, amelyben a kar belső listáján próbálta elmagyarázni, hogy miért írt be három végzős diáknak önhatalmúlag hiányzó jegyeket, hogy azok megkaphassák diplomájukat, nagy vitát váltott ki intézményen belül is. A dékán rendőrség által is vizsgált beavatkozásáról azt állította, hogy jogos méltányossági döntésen alapult, mert a két év után levelező szakra váltó diákok nappalis tanulmányaik idején "jelentősen nagyobb óraszámot hallgattak, mint ami a levelező tagozaton ezekből a tárgyakból elő volt írva".
Egy, a dékán érvelését névtelenül kritizáló oktató szerint az intézmény nevetség tárgya lehet, ha a vezetője "azon indokok alapján fogad el tárgyakat, illetve ad vizsgajegyeket, hogy "valakik rendszeresen jártak atlétikaedzésre".
"Ön arra hivatkozva gyakorol méltányosságot, hogy a nappali tagozat levelezőhöz képest magasabb óraszámai miatt teljesítettnek ítéli a tárgyat. Ha ezt komolyan gondolja, mi lesz itt ősztől? A nappalis hallgatók benéznek év elején 3-4 órára, majd amikor megtagadjuk az aláírást, arra hivatkoznak, hogy így is többet teljesítettek, mint a levelezősök? Dékán úr! Megbocsásson tiszteletlenségemért, de ajánlom figyelmébe a karunk tanulmányi és vizsgaszabályzatát, amit Ön szignált saját aláírásával, hogy a dokumentum súlya szerint betartandó legyen minden egyetemi polgár számára. Ki kell jelentsem, levelének ez a része szakmailag felkészületlenséget sugárzó, egy dékánhoz méltatlan!" – áll a levélben, amelynek írója azt is kétségbe vonta, hogy a dékán védekezésében szereplő, az intézmény más területeit érintő vizsgálatok valóban folynak-e a karon.
Érdekes módon a munkahelyét féltő, ezért levelét név nélkül körbeküldő oktató véleménye megmozgatta a tanárok dékán-párti csoportját. Az írásra maga Tóth Miklós is reagált. A karra felfüggesztése után is visszajáró dékán e-mailjében dokumentumokkal is bizonyította, nem a levegőbe beszélt, amikor bejelentette, hogy az egyetem Stratégiai és Nemzetközi főigazgatója a karon lezajlott vizsgálat alapján külsős auditot kezdeményezett gazdálkodási ügyekben.
Az Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék egyik női dolgozója amellett, hogy jogosnak minősítette a jegyek beírását, hosszan elemezte, hogy miként vezethettek a belső harcok a dékán – szintén névtelen – feljelentéséig. "A jelenlegi vezetés nagy ambícióval kezdte el munkáját. Ők komolyan vették azt, hogy csak úgy mint a sportban, a befektetett munka hozhat csak eredményt. Munkájuk során azonban súlyos gazdasági és tanulmányi visszaélésekre bukkantak. Ezek egy része azonnali intézkedést, más része pedig belső vizsgálatot eredményezett. Ha ezek nem történnek meg, véleményem szerint a Kar rövid időn belül szomorú véget ért volna. Azok viszont, akik valamilyen módon érintettek lehetnek, mindent elkövettek és elkövetnek azért, hogy a vizsgálatok ne folyhassanak, és főleg ne zárulhassanak le. Ennek eredménye ez a dékánbuktató akció, amelyben nem csak a dékán, hanem a visszaéléseket feltáró vezetők, a gazdasági vezető és a tanulmányi vezető is célponttá váltak. Minden befolyásukat és kapcsolatukat (média is) bevetették annak érdekében, hogy Dékán buktatásuk a fentiek okán sikerüljön. Nem érdekelte őket az sem, hogy a Kart is teljesen lejáratják, meghurcolják, annyira fontos és létkérdés számukra a vizsgálatok leállítása."
A felfüggesztett dékánt támogató levélíró szerint a botrány elhúzódásában az egyetem is szerepet játszott. A kar vezetése számára ugyanis elrendelték a nyilatkozattételi tilalmat, ezért sem cáfolni, sem védekezni nincs módjuk, az egyetem pedig elkezdett egy belső vizsgálatot, amelyet nem fejezett be arra hivatkozva, hogy a BRFK is nyomoz, de ennek ellenére felfüggesztette a dékánt és a sportszakmai dékán-helyettest úgy, hogy az érintett két vezetőt nem hallgatta meg.
|
[
"Semmelweis Egyetem"
] |
[
"Sporttudományi kar",
"Stratégiai és Nemzetközi",
"Semmelweis Egyetem Sporttudományi kar",
"Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék"
] |
Az LMP szerdán közérdekű adatkéréssel fordult az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-hez, amelyben azt kérik, hogy 15 napon belül bocsássák rendelkezésükre a cég médiaszerződéseit – jelentette be az ellenzéki párt társelnöke.
Schiffer András, aki elnöktársával, Szél Bernadettel tartott budapesti sajtótájékoztatót, azt mondta, valamennyi, a kiadókkal és műsorszolgáltatókkal kötött szerződésre kíváncsiak. Emellett kikérték azokat az ügynökségi szerződéseket is, amelyek arra szolgálnak, hogy a Zrt. a hirdetéseit elhelyezhesse a médiában.
Az LMP szerint a cég olyan politikát folytat, amelynek során "gyakorlatilag elhallgatják" az erőműbővítéssel szembeni érveket – indokolta kérésüket. A párt gyanúja szerint ezt olyan médiaszerződésekkel alapozzák meg, amelyek "gyakorlatilag lehetetlenné teszik", hogy az ellenvélemények akár csak fizetett hirdetés formájában megjelenhessenek - mondta.
Szél Bernadett kijelentette: a választóknak látniuk kell, a kormány hogyan köti meg a média kezét, annak érdekében, hogy ne eshessen szó a bővítés ellenzőiről.
Az LMP úgy gondolja, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nek a kormányváltás óta nincs más "komolyan vehető üzenete", mint a paksi bővítés - folytatta. Hozzátette, információik szerint az MVM már az előző kabinet idején is hárommilliárd forintot költött kommunikációs célokra. Elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor miniszterelnök "sunnyog" és nem áll ki a parlament vagy az ország nyilvánossága elé és nem mutatja be a bővítéssel kapcsolatos költségkalkulációkat – szögezte le.
Ha az LMP nem emelne szót a bővítés ellen, akkor nem lenne másik frakció, amelyik szóvá tenné az Országgyűlésben ezeket a kérdéseket – hangsúlyozta véleményét.
|
[
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] |
[
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] |
Közelebbről meg nem nevezett politikai-üzleti köröket sejt a BKV vezérigazgatója az ellene indult "támadások" mögött. Kocsis szerint nem ördögtől való off-shore cégekkel szerződni, ezek a tanácsadói megbízások pedig már meg is térültek. A belga használtbuszok esetleges megvásárlását még vizsgálják, szó sincs semmilyen umbuldáról. Kocsis nem számít sztrájkra, és szerinte a városháza nem utasította el a BKV holdingba szervezésének ötletét.
Politikai támadások érnek, mert igyekszem megszüntetni a BKV eddigi tanácsadói szerződéskötési gyakorlatát - mondta szerdai, rendkívüli tájékoztatóján Kocsis István vezérigazgató. Hozzátette: tavaly szeptemberi bemutatkozásakor azt ígérte, áttekinti a szerződéskötési gyakorlatot, és csökkenti a költségeket. Míg 2007-ben 700, 2008-ban 420 millió forintot költött tanácsokra a vállalat, az év első két hónapjában csupán 35 milliót fizettek ki ilyen címen.
Kocsis meglepőnek nevezte, hogy csak most támadják "bizonyos politikai és üzleti körök", és nem rögvest a kinevezését követően. Szerinte részben teljesen felesleges, nyilvánvaló igazságokat tartalmazó tanácsokra költött eddig a BKV, ennek megszüntetésével viszont sokak tyúkszemére lépett, úgy vélte, ezért támadják. A vezérigazgató szerint nagyjából egymilliárd forint "szivárgott el" ilyen okból évente a közlekedési vállalattól. Kérdésre válaszolva hozzátette: egyáltalán nem állítja, hogy elődei kárt okoztak volna a cégnek, "bizonyára ők is le akarták szorítani ezeket a költségeket, csak eddig jutottak".
Többszöri újságírói kérdésre is csak annyit mondott: "pontosan tudom, kik ezek, de ez nem barkochba". Hozzátette még: nem Hagyó Miklós (MSZP) városüzemeltetési főpolgármester-helyettesről van szó, vele "korrekt munkát végzünk", és "senki sem tud éket verni közénk".
Kocsis szerint speciális szaktudást ezentúl is fog igénybe venni tanácsadóktól a BKV, ez évre 300-350 millió forint értékben.
Az off-shore cégeknek adott több tízmilliós megbízásokkal kapcsolatban azt mondta: a két, szóban forgó megbízás már meg is térült. Kocsis szerint nem érdemes "nagy nevekkel" tanácsadói megbízásokat végeztetni, mert e cégeknél túl magas a rezsiköltség, és "a márkanevet kell megfizetni". Másrészt egyes, meg nem nevezett nagy cégek -állította a vezérigazgató - még pénzért sem hajlandóak a BKV-nak dolgozni,a közlekedési vállalat bizonytalan anyagi helyzete miatt. Közölte azt is, hogy az off-shore nem ördögtől való, csak ezt Magyarországon még kevesen értik.
A vezérigazgató ígéretet tett arra, hogy a BKV honlapján hamarosan közzéteszik az összes tanácsadói megbízást, összegekkel.
A lapunk által megírt, belga használtbuszok esetleges megvásárlásáról - amelyről úgy fogalmazott, hogy "törvénytelen umbuldát híreszteltek egyesek" - azt mondta: a BKV-nak egymilliárd forintja van, hogy buszokat vegyen, jelenleg a naponta forgalomba engedett 1200 buszhoz ugyanis egyáltalán nincs tartalékjármű, pedig negyven kellene. A Van Hool által eladásra kínált 32 busz paramétereit még vizsgálják, ha megfelelőnek találják, ki fogják írni a megfelelő közbeszerzési eljárást.
A BKV-vezér nem számít sztrájkra, reményét fejezte ki, hogy végül meg tudnak állapodni a szakszervezetekkel. Kocsis szerint célja az, hogy infláció feletti béremelés ne legyen. A sajtótájékoztatón a közönség soraiban helyet foglaló Nemes Gábor, az egyik buszos szakszervezet vezetője azt mondta: elmozdultak a kompromisszum felé, ami "eltolja egy esetleges konfliktushelyzet lehetőségét".
A főpolgármesteri kabinet által többször visszaadott holding-koncepcióról azt mondta: a városháza egyetért azzal, hogy a BKV jelenlegi struktúráját át kell alakítani, "csak a menetrendben és a feltételrendszerben nincs egyetértés". A vezérigazgató szerint már augusztusra létrejöhet a BKV - kezdetben százszázalékos tulajdonát képező - leányvállalata, amelybe a HÉV-vonalakat szerveznék ki.
|
[
"BKV"
] |
[] |
Győztünk: kiadják a földbérlők titkolt listáját
BUDAPEST – Győzött a Blikk! Úgy tűnik, nemsokára megtudhatjuk, hogy kik használhatják azokat az állami földeket, amelyeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályáztatás nélkül adott ki művelésre eddig ismeretlen személyeknek és cégeknek. Hatalmas területről, 34 ezer hektár földről van szó.
– Hamarosan közzétesszük valamennyi hatályos megbízási szerződés azon adatait, amelyek a jogszabályi előírások következtében közérdekből nyilvánosak – tájékoztatta a Blikket az NFA, miután figyelmeztettük az állami szervet, hogy lejárt a törvény által előírt 15 napos határidő, és mégsem válaszoltak arra az egyszerű közérdekű kérdésre, hogy kivel kötöttek szerződést a 091-es helyrajzi számú lepsényi földterületre.
A borsodi Csincse község határában összességében 6 Margitszigetnyi területre hiába pályáztak. Nincs nyertes, csak szerencsés kijelöltek
Két dolog miatt kérdeztünk rá erre a konkrét földbirtokra. Egyrészt, hogy megtudjuk, valós volt-e az NFA érvelése az ellenük indított perünk során, amely szerint egy konkrét földbirtokra vonatkozó kérés teljesítésének semmi akadálya, azonban a 34 ezer hektárnyi állami földterületre vonatkozó teljes lista odaadása nemcsak jogszabályilag, hanem technikailag is lehetetlen. Mint ismert, első fokon nyertünk, ám az ítéletet követően Sebestyén Róbert NFA-elnök jelezte, hogy fellebbeznek.
A másik ok pedig az volt, hogy erről a 240 hektáros birtokról tudtuk, kinek adták oda hasznosítás céljából két évvel korábban. Akkor a Dél-balatoni Agro Kft. kapta meg művelésre, amely több cégen keresztül Nyerges Zsolt kormány közeli ügyvéd és vállalkozó érdekeltségébe tartozik. A megbízási szerződéseket csak egy évre köthetik a földalapról szóló törvény szerint, azonban a helybeli gazdák szerint ezt úgy tudják kijátszani, ha minden évben újrakötik. Ez szerintük itt is így történhetett, mivel ugyanazok a traktorok és emberek művelik a területet, mint két éve.
Ha a jogi csatározások után az NFA ígéretéhez híven közzéteszi az adatokat, akkor településre és helyrajzi számokra lebontva tudhatjuk meg, hogy kik művelhetik az állami földeket, és a Kovács Jánosok sem bújhatnak el a tucatnevükkel, mert a trafikpályázattal ellentétben a lakcímük is közérdekből nyilvános adatnak számít, ahogy a földhasználatért fizetendő ellenszolgáltatás is.
Azt, hogy pontosan mikor hozzák nyilvánosságra ezeket, a földalapkezelő nem tudta megmondani.
Kozák Dániel
|
[
"Dél-balatoni Agro Kft.",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] |
[] |
Rendkívüli ülést tart az MSZP fővárosi elnöksége hétfő reggel, ahol várhatóan felkérik Hagyó Miklóst, mondjon le egyéni képviselő-jelöltségéről és a fővárosi listás helyéről.
Hétfőn az ügyészség folytatja a nyomozást, miután Antal Attila és Balogh Zsolt is vallott.
Tóthfalusi György azt mondta: nem volt önálló aláírási joga, és szerződéseket sem hagyott jóvá.
Burány Sándor budapesti szocialista elnök azután döntött a testület összehívásáról, hogy vasárnap egyeztetett Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettessel.
Az MTI úgy tudja, Hagyó Miklóst nem hívták meg a testület ülésére, amelynek egyébként nem is tagja.
Az ügy előzménye, hogy az atv.hu szombaton - rendőrségi forrásokra hivatkozva - azt írta: Antal Attila korábbi BKV vezérigazgató és Balogh Zsolt volt megbízott vezérigazgató is terhelő vallomást tett Hagyó Miklósra. Antal Attilát milliós végkielégítésekkel és a fiktív tanácsadói szerződésekkel is kapcsolatba hozták, ám az ügyészség a BKV tulajdonosi jogait gyakorló fővárosi vezetők - a mentelmi joggal rendelkező Hagyó Miklós - felelősségét is vizsgálja.
Az atv.hu úgy tudja, hogy hétfőtől már az ügyészség folytatja a történtek felgöngyölítését, amit az indokol, hogy az ügynek politikai szála van.
Nem lenne biztos befutó
A sajtóban vasárnap több, Hagyó Miklós sorsára vonatkozó lehetséges forgatókönyv is megjelent. Az országos televíziók szerint hétfőn visszaléptetik a politikust, a Népszabadság internetes oldala pedig azt írta "hátrébb húzzák" a fővárosi listáról.
Hagyó Miklós jelenleg az MSZP képviselőjelöltje a XII. kerületben (Budapest 18. választókörzetében) és harmadik helyen van a párt fővárosi listáján, ami biztos befutó hely.
Ha a főváros elnökség megkéri erre, és a politikus mégsem lép vissza, akkor a párt országos választási bizottsága visszahívhatja az egyéni képviselőjelöltségből, a fővárosi listás helyéről pedig várhatóan a budapesti küldöttértekezletnek kell dönteni.
A fővárosi MSZP a megyei pártszervezetek közül az elsők közt ért tavaly a jelöltállítási folyamat és a lista elfogadásának a végére. A fővárosi koalíció felbomlása, a BKV körüli botrányok és Hagyó Miklós miatt voltak próbálkozások arra, hogy ezek változzanak, de a kezdeményezések mögött végül nem volt számottevő erő.
Mesterházy csak általánosságban beszélt
Akit igaztalanul vádolnak, megvédjük, akiről pedig kiderül, hogy hibát vétett, nem védjük meg, és ez általánosságban igaz - mondta Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a párt Nyugdíjas szolidaritás című rendezvénye előtt.
Hagyó Miklós több hete kerüli a nyilvánosságot. Legutóbb az MSZP budapesti képviselőit bemutató rendezvényen vett részt. Ott azt mondta, a BKV-s ügyek nem rontanak a választási esélyein és nincs takargatnivalója.
|
[
"MSZP",
"BKV"
] |
[] |
Keller László és Veres János szocialista képviselő írásban kért részletes tájékoztatást az Országimázs Központ 216 szerződésével kapcsolatban Stumpf István kancellária minisztertől. A három oldalas miniszteri válaszlevél nem tartalmaz konkrét érdemi válaszokat a feltett kérdésekre. Stumpf István szerint ugyanis a kért adatok egyrésze nyilvános és hozzáférhető, míg nagyrészük "üzleti titoknak" minősül melyekről nem adhat felvilágosítást. A miniszter továbbá megnyugtatja a képviselőket, hogy a közpénzek elköltése szakszerűen történt, az ezzel kapcsolatos Állami Számvevőszéki vizsgálat pedig hamarosan nyilvános lesz.
Itt elolvashatja Stumpf István levelének teljes szövegét
Keller László és Veres János szocialista képviselő 2160, az Országimázs Központ (OK) 216 szerződésével kapcsolatos kérdésre kért választ Stumpf István kancellária minisztertől. Keller és Veres az OK szerződéseivel kapcsolatos keresetét korábban a bíróság azzal az indoklással utasította el, hogy a politikusok azt akarták elérni, hogy az OK tételesen számoljon el szerződéseivel. A bíróság elismerte, hogy az OK okot adott a pereskedésre, de nem tartotta elég pontosnak a képviselők keresetét.
A bíróság szerint a felpereseknek pontosan meg kellett volna határozniuk, hogy mi számít közérdekű adatnak ahhoz, hogy a bíróság eldönthesse, valóban közérdekűek-e az adatok. "Így azonban túl általános volt a kereset" - mondta a bíró. Az elsőfokú ítéletet követően Kellerék ügyvédje közölte: megpróbálják majd részletezni, mely adatokat tartanak közérdekűeknek. "Bár amíg nem látjuk a szerződéseket, elég nehéz megmondani, mi abból konkrétan a közérdekű" - mondta az [origo]-nak az ügyvéd.
Emiatt Keller László és Veres János írásban kért tájékoztatást a kancellária minisztertől, az ominózus 216 szerződés részleteiről. Keller László szerződésenként 10-10 kérdést tett fel a miniszternek. Stumpf Istvánnak 15 napon belül kellett válaszolnia a kérdésekre. A határidő lejárta után fél órával - hétfő reggel fél 9-kor - a kancellária miniszter egy 3 oldalas, általánosságokat megfogalmazó levélben "válaszolt" a szocialista képviselőnek. Ebben Stumpf István úgy értékeli a 2160 kérdést, hogy azokkal Kellerék megpróbálták megbénítani az Országimázs Központot, mert annak 4 fős állandó állományának erejét és terhelhetőségét meghaladja a kérés.
Stumpf István továbbá azt írja, hogy a kért adatok egyrésze nyilvánosan hozzáférhető, ezért nincs szükség ezeknek a nyilvánosságra hozatalára. Stumpf emellett arra is hivatkozik, hogy a kért adatok jelentős része viszont "üzleti titkot is tartlamaz" így azokat nem áll módjában megadni a képviselőnek.
Stumpf István közli azt is, hogy az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az Országimázs Központ szerződéseivel kapcsolatos vizsgálatának eredményét nemsokára nyilvánosságra hozzák.
A kancellária miniszter néhány az Orzságimázs Központhoz érkezett levélből idézve nyugtatja meg a két szocialista képviselőt, hogy a közpénzek elköltése szakszerűen történt.
Keller László a levél kézhezvétele után röviden cinikusnak és arrogánsnak nevezte Stumpf István válaszát.
(2001.04.17.)
|
[
"Országimázs Központ"
] |
[
"Orzságimázs Központ",
"Állami Számvevőszék",
"Állami Számvevőszéki"
] |
A kormány önti a milliárdokat a cégbe, amely átlagosan tíz embernek ad munkát. A bérek és juttatások a félmilliárdot közelítik.
Bár a hitvallása szerint a magyar divatnak irányt mutató és kereteket adó Magyar Divat és Design Ügynökség Nonprofit Zrt. tevékenysége nyomán még nem robbant be a magyar divat a világ élvonalába, ám a cég bérjellegű kifizetései már világszínvonalúak. Az Orbán Ráhel közeli, állami milliárdokkal megtámogatott divatcég most közzétett 2019-es mérlege szerint ugyanis közel félmilliárd forintot, bérjárulékokkal együtt 445 milliót költöttek el bérköltségekre a tavaly statisztikai átlagban 10 munkavállalóval dolgozó ügynökségnél. A jelenleg a Rogán Antal felügyelte Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) – amely szintén az Orbán-Tiborcz házaspár felségterületeként ismert – alá tartozó vállalkozást 2018-ban alapította az állam azok után, hogy piaci hírek szerint a turizmus után a dizájn és divatvilág is felkeltette a miniszterelnök lányának érdeklődését. Az állami cég kapott maga alá egy elegáns istenhegyi úti villát, illetve egymilliárd forint közpénzt az elinduláshoz. A cég élére Orbán Ráhel egyik barátnője, Bata-Jakab Zsófia került. Az állami divatügynökség rendezvényein rendszeresen részt vesz a miniszterelnök lánya is. A vállalkozás feladata az lett, hogy megszervezzék a magyar dizájn- és divatéletet, közvetítsenek tervezők és iparági szereplők között, kommunikálják a helyi tervezők munkáit, mentorálják őket, továbbá megalkossák a kormány számára a magyar dizájn- és divatstratégiáját.
Az állami cég kapott egy szép ingatlant is az Istenhegyi úton Fotó: Népszava
A kihívások nagyságához igazították a cég vezetésének fizetését. 2019-re a vezetői kifizetések is megugrottak: míg 2018-ban még havi átlag 1,4 millió ment vezetői bérekre, addig tavaly már 2,6 millió. Emellett igencsak zsíros tanácsadói szerződések köttethettek az ügynökségnél, mivel a mérleg szerint tavaly összesen 146 millió forintot fizettek ki tanácsadásért, illetve 73 milliót szakértői díjakra. Volt miből: a cégbe 2019-ben ömlött a közpénz, így az év során 1,8 milliárd működési és 26 milliós beruházási támogatást kaptak. A legtöbb kiadásuk rendezvényszervezéshez kapcsolódik, erre összesen 972 millió forint ment el. A cég eseménynaptára szerint 2019-ben több külföldi szakmai eseményen, így Milánóban, Ausztriában és Franciaországban is jelen voltak, illetve idehaza megszervezték a Budapest Central European Fashion Week-et és számos képzést tartottak. Bár a divatvilágon az idén végigsöpört a koronavírus – a milánói divatbemutatókat le is kellett fújni – a Zrt.-t ez valószínűleg kevésbé érinti. Legalábbis a Magyar Divat és Design Ügynökség is rajta volt azoknak az állami cégeknek, szervezeteknek a listáján, amelyek még idén áprilisban, azaz a járvány kellős közepén írtak ki öt milliárdos tanácsadói közbeszerzést "a koronavírus okozta károk mérséklésére, az ágazat rövid időn belüli talpra állítására és turizmusfejlesztési feladatok ellátására". Igaz, egyelőre tisztázatlan okokból májusban leállították a közbeszerzést, ám sírva vigad az ügynökség, mivel idén augusztusban már 2,8 milliárdos támogatást kaptak a kormánytól.
|
[
"Magyar Divat és Design Ügynökség"
] |
[
"Magyar Turisztikai Ügynökség",
"Magyar Divat és Design Ügynökség Nonprofit Zrt."
] |
2004-es az első szerződés, amely Pákh Imre milliárdos műgyűjtő és a Magyar Nemzeti Galéria között jött létre. A megállapodás szerint a Galéria négy darab Munkácsy-festményt adott kölcsön évekre Pákh Imrének, New York-ba. A szerződésben szerepel az a kitétel, hogy a megállapodás csak addig él, amíg műgyűjtő nem viszi el Magyarországról a Golgotát.
Egy évvel ezelőtt, 2015 júniusában döntött úgy a magyar állam, hogy védetté nyilvánítja Munkácsy Mihály Golgota című festményét.
“Szerettük volna Pákh urat meggyőzni ezzel a barátságos lépéssel, hogy minden körülmények között érdemes megállapodni a magyar állammal" – magyarázta az eljárás indokát Lázár János.
Vagyis ezzel a lépéssel próbálták rávenni a kép tulajdonosát, Pákh Imre milliárdos műgyűjtőt arra, hogy adja el a Golgotát 6 millió dollárért a Magyar Nemzeti Banknak.
A történet évekkel korábban kezdődött: Pákh elmondása szerint 2013-ban az állam képviseletében megkereste őt egy vételi ajánlattal Lázár János és L. Simon László, akikkel meg is egyezett arról, hogy a 10 millió dollárt érő festményt eladja 9 millió dollárért.
Ezután egy évig nem történt semmi, majd 2014-ben arra kérte őt az MNB képviselője, hogy felejtse el a Lázárékkal történt szóbeli megállapodást, mert az Értéktár-program keretében megvennék tőle a Golgotát 6 millió dollárért.
Pákh ebbe nem akart belemenni, és elsősorban nem a pénz miatt. Ahogy a Heteknek adott interjújában fogalmazott:
“3 millió dollár nem fogja megváltoztatni az életemet, a mindennapjaimat. De ha odaadnám 6 millióért a Golgotát, úgy érezném magamat, mint egy balek, akit átvertek. És ez nem egy jó érzés."
Az amerikai-magyar műgyűjtő próbált alkudozni, bemutatta a birtokában lévő értékbecsléseket, és közölte az MNB-vel, hogy kapott egy 10 millió dolláros vételi ajánlatot egy orosz milliárdostól a festményre.
A válasz nem is késett sokáig: a magyar állam védetté nyilvánította az évek óta a debreceni Déri Múzeumban kiállított műkincset.
A védettség miatt Pákh nem viheti ki az országból a festményt. A műgyűjtő erre tiltakozása jeléül 2016 augusztusáig megtiltotta a további kiállítását. A gyakorlatban ezt úgy valósították meg a 460×712 centiméteres, a múzeum kupolatermébe daruval beemelt műalkotással, hogy letakarták.
A védettségről szóló döntést pedig bíróságon támadta meg Pákh Imre, mert úgy véli, hogy a szállítási tilalommal a magyar állam súlyosan korlátozza tulajdonjogának gyakorlásában, hiszen a Golgota még mindig az övé.
Pákh négy Munkácsy-festményt kapott kölcsön
A Szépművészeti Múzeumtól közadatigénylés során birtokunkba került dokumentumok szerint korábban még kitűnő volt a viszony a magyar állam és Pákh Imre között.
A birtokunkba került első megállapodás szerint 2004-ben a Magyar Nemzeti Galéria négy darab Munkácsy-festményt adott kölcsön Pákhnak öt évre, 2009. február 15-ig.
Munkácsy Mihály: Leány a kútnál (1874, értéke 450.806 USD) Munkácsy Mihály: A monceaui park (1895, értéke 631.128 USD) Munkácsy Mihály: Virágcsendélet korsóval (1881, értéke 473.346 USD) Munkácsy Mihály: Falu hőse (1882, értéke 360.644 USD)
A kölcsön célja kiállítás volt, Pákh a képeket New York-ban tárolta. Csupán biztosítást, de kölcsönzési díjat nem kellett fizetnie az akkor, tehát tizenkét évvel ezelőtt összesen 1,9 millió dollárra (akkori árfolyamon számolva 394,7 millió forintra) becsült műkincsekért.
A megállapodás a szokásos jogi sablonszövegek mellett tartalmaz egy egyedi kikötést is:
“A szerződés abban az esetben is megszűnik, ha Pákh Imre úr a Munkácsy Mihály “Golgota" című festményének magyarországi letétbe helyezésére kötött szerződést egyoldalúan felmondja."
Úgy tűnik tehát, hogy festmény-csereberéről volt szó a felek között.
Egy 2008-as szerződésmódosításban a felek meghosszabbították a kölcsönzés időtartamát 2010. február 15-ig, majd 2010 februárjában 2010. május 11-ig. A hosszabbításokban a festmények értékénél már csupán 333,9 millió forint szerepel.
Nyolc festmény a Galériából a XIII. kerületbe
Egy 2006-os megállapodás szerint Pákh Imre a Munkácsy-képek mellé további festményeket is kapott kölcsön a Magyar Nemzeti Galériától. Az összesen nyolc darab műtárgy eredetileg 2009-ig, majd egy hosszabbítás után 2010 februárjáig maradhatott Pákh Imrénél. Ezeket a festményeket Pákh nem New York-ban, hanem a XIII. kerületben tárolta.
Bortnyik Sándor: Klári arcképe (1926, értéke 40 millió Ft) Czigány Dezső: Csendélet almákkal (1930-as évek, értéke 20 millió Ft) Perlrott Csaba Vilmos: Csendélet (1916, értéke 20 millió Ft) Tihanyi Lajos: Női és férfi alak (1911 körül, értéke 20 millió Ft) Tihanyi Lajos: Női portré/Ülő lány (1922, értéke 30 millió Ft) Vaszary János: Virágok női alakkal (nincs adat, értéke 20 millió Ft) Vaszary János: Anya gyermekével (1934, értéke 20 millió Ft) Vaszary János: Fekvő fiú (nincs adat, értéke 20 millió Ft)
A festmények összértéke 190 millió forint, és a szerződésben nincs nyoma annak, hogy Pákh Imre kölcsönzési vagy legalább biztosítási díjat fizetett volna értük.
A Galéria nem talál egy szerződést, Pákh nem nyilatkozik
A Szépművészeti Múzeumtól kapott egyik szerződés szerint viszont Pákh Imre 2005. január 31-től 2007. március 17-ig kölcsönadta a Magyar Nemzeti Galériának azt a négy Munkácsy-festményt, amelyeket 2004 januárjában ő kapott kölcsönbe a Galériától 2009-ig.
Egy következő megállapodásban úgy határoztak a felek, hogy a képek 2008. március 17-ig lesznek a Galériánál kölcsönben.
Az eredeti szerződés és a hosszabbításról rendelkező módosítás is egy 2004. szeptember 13-án kötött megállapodásra hivatkozik, ám ezt nem kaptuk meg a többivel együtt. Ezért megkértük a Szépművészeti Múzeumot, hogy küldjék el részünkre ezt a dokumentumot is, de a múzeum illetékes munkatársától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy
“A galériás kolléganők egészen egyszerűen nem találtak ilyen keltezésű szerződést. Többször is megnézték, de az irattárban ennek nincs nyoma."
Így sajnos nem kerültünk közelebb a megoldáshoz. Az sem segíti az eligazodást az egymást keresztező szerződések között, hogy egy 2006-ban aláírt dokumentum szerint Pákh visszaadta a Galériának a 2004-ben kölcsönkapott Tájkép fasorral című Munkácsy-képet, a többi festmény kölcsönzési határidejét pedig meghosszabbították 2016-ig.
A tisztánlátás érdekében megkerestük kérdéseinkkel Pákh Imrét, akitől a kölcsönzések hátteréről és folyamatáról szerettünk volna érdeklődni. Először felhívtuk telefonon, de nem vette fel, ezért sms-ben kértünk tőle egy email-címet, ahova elküldhetjük a kérdéseinket. Pákh meg is adta az elérhetőségét, ahova levelet írtunk neki.
Több napot vártunk, majd ismét sms-t küldtünk a műgyűjtőnek: kértük, hogy válaszoljon az email-ben elküldött kérdéseinkre. Ezt követően levelünk “kézbesítés sikertelen" hibaüzenettel visszajött.
Erdélyi Katalin
|
[
"Magyar Nemzeti Galéria"
] |
[
"Magyar Nemzeti Bank",
"Szépművészeti Múzeum"
] |
Moderálásra küldöm 31. Anyucim 2011.10.14. 13:05 2011.10.14. 13:05 Nem tudom miket írogatnak egyesek De nem minden boltba kapták meg a fizetésüket és azért értek hozzá és tudom hogy mit íroK!!!!!!!!!!
Moderálásra küldöm 30. pancser 2011.10.14. 12:27 2011.10.14. 12:27 Azon gondolkodom, mi ez a kiállás egyesek részéről a mindannyiunkat megkárosítoók ellen? A CBA dolgozóknak nem kell félni, munkahely dögivel, elmennek a nemzetiszín nyakkendős tyúkkal reklámozó céghez! Akkor mégis? Talán a született feleségek írogatnak, őket meg is értem. 20 év ember nélkül nagy próbatétel.
Moderálásra küldöm 29. lr 2011.10.14. 11:02 2011.10.14. 11:02 skh!
Te meg vedd már észre kérlek, hogy itt a hozzászólók nagy része tipikus magyar. Dögöljön meg a szomszéd tehene is.
Őket nem érdekli, hogy mi lesz többszáz emberrel és a családjukkal. Csócsálják a koncot. DE lehet a következő héten a ő munkahelyük kerül veszélybe.
Enéh!
Amit írsz, az nem éppen megnyugtató.
Moderálásra küldöm 28. enéh 2011.10.14. 10:41 2011.10.14. 10:41 Madarász
Az általad említett húsos is átcsomagoló és az a hír járja, hogy a tulajt ott is előkapták valamiért.
Moderálásra küldöm 27. Madarász 2011.10.14. 10:31 2011.10.14. 10:31 21. A kismegyeri üzletben a húspultban a Hajnal hús áruját árulják, mindig szép és friss áru van.
A füstölt húst sóval tartósítják, nyáron értelemszerűen több kell hozzá, mint télen. Én inkább kiáztatom, mint hogy tartósítóval pácolva kelljen enni a kevésbé sósat.
Moderálásra küldöm 26. zizellina 2011.10.14. 10:08 2011.10.14. 10:08 Tudom, hogy mindenki a munkahelye miatt aggódik, de nem csak a CBA-s dolgozóké van veszélyben, nézzenek körül bátran az országban, mennyien vannak munka nélkül egyik pillanatról a másikra. Sajnos ez jellemzi ma Magyarországot - hiába dolgozik bárki becsületesen, ha a másik fél nem az. Kiszolgáltatottak lettünk. Lásd a baromfifeldolgozósokat, a mai napig sem pénz, sem papírok..lásd Nokia, leépít...ez van, mert velünk mindent meg lehet tenni! Meg lehet tenni?
Moderálásra küldöm 25. s.k.h. 2011.10.14. 08:59 2011.10.14. 08:59 Kedves Hozzászólók!
Tanuljatok meg olvasni és írni, ha már hozzászóltok olyan témához, amiről nem tudtok semmit!!!
A fizetést már minden dolgozó megkapta.
Moderálásra küldöm 24. Anyucim 2011.10.14. 07:55 2011.10.14. 07:55 Szerintem a dolgozókkal is foglalkozni kéne Mért nem kapnak fizetést????14-e van Meddig várjanak szegények
Moderálásra küldöm 23. Tibi1 2011.10.13. 22:15 2011.10.13. 22:15 Szerintem meg lehet, hogy csak az új kézilabda-csarnokra gyűjtöttek, de nem jött össze...:-)
Pedig 4.5 milliárdból már lehetne építeni! :-)
|
[
"CBA"
] |
[] |
Budai feljelentést tett, hűtlen kezelés gyanúja merült fel
Feljelentést tett az elszámoltatási kormánybiztos a MÁV Hajdú Kft. privatizációjával kapcsolatban hűtlen és hanyag kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Budai Gyula kedden az MTI-t úgy tájékoztatta: május 10-én érkezett hozzá közérdekű bejelentés a debreceni MÁV Hajdú Kft. privatizációja ügyében. Ezt néhány nappal később továbbította Szarvas Ferencnek, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának, majd szeptember végén megérkezett hivatalához a vasúttársaság által készített ellenőrzési jelentés. Mindezek alapján az elszámoltatási kormánybiztos az Országos Rendőr-főkapitányságon feljelentést tett, amelynek tényállásában felidézi, hogy a kormány 1999 októberében határozott a MÁV által állami kezességvállalással felvett fejlesztési hitelek átvállalásáról, egyben kötelezte a vasúttársaságot egy olyan vagyonhasznosítási koncepció kidolgozására, amelynek célja, hogy a vasút működéséhez nem elengedhetetlenül szükséges vagyontárgyakat és üzletrészeket hasznosítsák, értékesítsék.
Ennek érdekében – folytatta – a MÁV 2000 elején megrendelte a Pannonauditor Kft.-től a MÁV Hajdú Kft. üzleti értékének és a bérelt ingatlanok forgalmi értékének meghatározását. A kormánybiztos megállapítása szerint azonban a vagyonértékelés elnagyolt lett, nem volt következetes, ami miatt a céget a tényleges értékénél alacsonyabb áron adták el 2001-ben. Ezek alapján a MÁV kártérítési igénnyel léphet fel a Pannonauditor Kft.-vel szemben – véli.
Budai Gyula álláspontja szerint egyébként azzal, hogy a privatizáció során a két ingatlanra és a MÁV Hajdú Kft. üzletrészére csak együtt lehetett pályázni, a MÁV szűkítette a versenyt, ugyanis a szakmai befektetők nem akartak ingatlant vásárolni, vagy csak a működéshez feltétlenül szükséges ingatlant kívánták volna megvenni. Összegzése szerint az ingatlanok és az üzletrész együttértékesítése miatt minimum 40 millió forint kár érte a MÁV-ot. A kormánybiztos mindemellett kitért arra is, hogy az egyik ingatlan eladása körül problémák merültek fel a korábbi bérlő követelési igénye miatt, s a MÁV-nak így végül vissza kellett vennie korábban eladott debreceni ingatlanját, a vételárat pedig kamatokkal, valamint perköltséggel együtt – 320 millió forintot – vissza kellett fizetnie.
Budai Gyula kifogásolja azt is, hogy – mint írta – az üzletrészről szóló adásvételi szerződés visszamenőleges módosításával elmaradt az osztalékkifizetés, ami miatt a MÁV-ot több mint 50 millió forint kár érte. Ahogyan amiatt is – folytatja –, hogy bár a szerződés szerint ha az új tulajdonos nyolc éven belül létszámleépítést hajt végre, a felmondástól számított nyolc év leteltéig hátralévő időre járó munkabérnek megfelelő összeg 5 százalékát köteles a MÁV részére megfizetni. A kormánybiztosi tájékoztatás szerint 2000 és 2007 között majdnem 200 fővel csökkent a MÁV Hajdú Kft. létszáma, az 5 százalékos fizetési kötelezettség teljesítéséről azonban nem találhatók adatok a vasúttársaság irattárában.
(MTI)
|
[
"MÁV Zrt.",
"MÁV Hajdú Kft."
] |
[
"Pannonauditor Kft.",
"Országos Rendőr-főkapitányság"
] |
– Ez több szempontból is valótlan, hiszen megbízóm nem pénztárnoka a Fidesznek, és nem is tagja a pártnak – emelte ki az ügyvéd. Futó Barnabás lapunknak nyilatkozva hozzáfűzte azt is: ez a politikai motivációból fakadó hamis állítás sérti Simicska Lajos becsületét, ezért jogi úton kíván elégtételt venni.
Futó Barnabás reményét fejezte ki, hogy az MDF elnöke nem bújik a képviselői mentelmi joga mögé. Emlékeztetett arra is, hogy korábban Bencsik Andrást, a Demokrata főszerkesztőjét hasonló ügy miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélte első fokon az a bíróság, ahol a mostani büntetőeljárást megindítják.
Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke a fent említett hétfői sajtótájékoztatóján a Haszon című gazdasági havilap januári számában napvilágot látott listára hivatkozva mondta azt, hogy az ország tíz legbefolyásosabb embere között szerepel Puch László, a szocialista párt pénztárnoka és Simicska Lajos. Az elnök asszony szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a Magyar Szocialista Párt elnöke és Orbán Viktor, a Fidesz első embere nem beszélhetne addig korrupcióellenes küzdelemről és tisztasági csomagról, amíg nem vetnek véget az átláthatatlan pártfinanszírozásnak és kampányfinanszírozásnak.
Munkatársunktól
|
[
"Fidesz"
] |
[
"Magyar Szocialista Párt",
"Magyar Demokrata Fórum"
] |
Van 35 olyan dolgozója az MNB-nek, akiknek nem csak egy munkáltatói hitelük van – ezt Spät Juditnak, az Együtt elnökségi tagjának árulta el a Matolcsy György vezette jegybank. Akinek legalább két munkáltatói kölcsöne van, azok átlagosan 16 milliót vettek fel – rendszerint kedvezményes kamatozással, amint arra ma reggeli cikkünkben is kitértünk.
Ahogy megírtuk, rendkívül olcsón juthatnak többféle hitelhez is a Matolcsy György vezette jegybank a piaci átlaghoz képest is jócskán megfizetett dolgozói munkahelyüktől, a Magyar Nemzeti Banktól. A legmohóbb az a jegybanki alkalmazott (nevet nem árult el az Magyar Nemzeti Bank), aki összesen 38 milliós kölcsönökkel rendelkezik.
Az is kiderült az Együtt politikusának adott válaszokból, hogy 35 milliós kedvezményes kamatú kölcsönt kapott egy ügyvezető igazgató, aki amúgy havi bruttó 4,95 millió forintot keres. Ő a teljes futamidő alatt akár pár millió forintot nyer a meglehetősen nyomott kamaton kapott munkáltatói hitel révén.
Az ellenzéki párt azt várja, fedje fel magát ez az ügyvezető igazgató és az a két alelnök a háromból, akik, mint mai cikkünkből kiderül, szintén éltek ezzel a lehetőséggel.
|
[
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
[] |
Az MSZP szerint igen kedvező díjért adnának bérbe belvárosi üzlethelyiségeket Rogán Antal ötödik kerületi polgármester szomszédjának, aki kilenc trafik üzemeltetési jogát nyerte el a belvárosban. Az ötödik kerületi önkormányzattól úgy reagáltak, hogy az érintett helyiségeket piaci alapon adják bérbe.
Pásztor Tibor kerületi szocialista frakcióvezető szerdán egy bizottsági döntésre hívta fel a figyelmet, amelynek értelmében Krskó Tibor, a Hamu és Gyémánt cégcsoport társtulajdonosa nyerte le három, önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség bérleti jogát.
Krskó Tibor és üzlettársa, Csetényi Csaba, aki Rogán Antal szomszédja, nemcsak kilenc trafikot üzemeltethet a Belváros 13 dohányboltjából, hanem ebből hármat önkormányzati helyiségekben – mondta az MSZP-s politikus, aki szerint a frekventált helyen lévő helyiségeket igen kedvező bérleti díjjal kapnák meg a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság keddi döntése értelmében. A Ferenciek terén lévő 150 négyzetméteres helyiséget például havi 320 ezer forintos bérleti díjat fizetnének – tette hozzá.
Beszélt arról is: a Hercegprímás utcában lévő másik ingatlant annak ellenére bérelheti ki Krskó Tibor, hogy arra a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága is pályázott.
Az ötödik kerületi önkormányzat visszautasította azt az állítást, hogy bárki kedvezménnyel kapna önkormányzati üzlethelyiségeket. Szerdai közleményük szerint a trafikpályázat nyertesei olyanok, akik évtizedek óta működtetnek dohányboltot a kerületben, az önkormányzat pedig teljesen piaci alapon fogja bérbe adni az érintett helyiségeket.
|
[
"Hamu és Gyémánt"
] |
[
"Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság",
"Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága"
] |
Heintz Tamás a dohányzásellenes törvény egyik kidolgozója kedden nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a törvény 2012-es hatályba lépése után a Parlamentben is megtiltják-e a dohányzást a képviselőknek.
A Független Hírügynökség szerint Heintz Tamást nem tudta megmondani, mi lesz a sorsa az országházi dohányzónak. A képviselő szerint a Parlament nem vendéglátóipari egység, de megjegyezte, hogy az szivarszoba, és a szivarszobákban a jövőben lehet majd dohányozni.
A Parlament valóban nem vendéglátóhely, de az is biztos, hogy nem szálloda. A kedden elfogadott törvény szerint a szivarszobák csak "a kereskedelemről szóló törvény szerint szálláshelynek minősülő, jogszabály alapján szállodaként üzemeltetett közforgalmú intézményben" maradhatnak meg. A törvény minden munkahelyen és közforgalmú intézményben is tiltja, hogy zárt térben dohányzóhelyet jelöljenek ki.
Az a kérdés, hol cigarettáznak a jövőben a dohányzó parlamenti képviselők az Országházban - jegyezte meg Heintz Tamás, hozzáfűzve: "az a tervünk, hogy minél többüket megpróbáljuk rávenni az egészséges életmódra és a dohányzás abbahagyására". Arra a felvetésre, kívánja-e kommentálni, hogy számos országgyűlési képviselő - pártállástól függetlenül - rendszeresen cigarettázik a Parlament erkélyein, úgy reagált, "más életéhez semmi közöm nincs".
Emlékezetes, hogy a parlamenti dohányzót 2007-ben a British American Tobacco (BAT) dohánycég újította fel. A cég nagy hatásfokú elszívókat szerelt fel és drága bőrfotelekkel, kanapékkal, asztalokkal, székekkel, sárgaréz hamutartókkal rendezte be a helyiséget. Az Országgyűlés gazdasági hivatalának vezetője akkor azt mondta, hogy közpénzt nem fordítottak a felújításra, a nemzetközi dohánycég pedig azt közölte: a beruházás támogatása egyszeri donáció, ami nem kötődik semmiféle lobbi, reklám vagy szponzorációs szándékhoz.
A Parlamentben az év elején tiltotta meg az ülésterem melletti folyosón a dohányzást Kövér László házelnök. Ezzel eltűntek a folyosókra telepített elszívók is, amelyeket szintén a BAT szerelt fel, és helyettük dohányozni tilos táblák jelentek meg.
|
[
"Parlament",
"British American Tobacco"
] |
[
"Független Hírügynökség"
] |
Kép forrása: Hír TV
Ami pénz egy társasházból mozdítható, azt Lackner Csaba elmozdítja
Lackner Csabát nemcsak a sokoldalú szakértelméért tiszteljük rendkívüli módon, hanem a szorgalmáért is. A közbeszerzésekből, illetve a lakásügyből elsíbolható pénzek közt egyaránt otthonosan mozgó önkormányzati képviselő körül ugyanis a kokainba pácolt milliók mellett valósággal sorjáznak a néhány százezer forintos svindlik. De Lackner nem szégyell lehajolni húszezer forintért sem, pláne, ha az valaki másnak a húszezre. Gajda Péter kispesti polgármester bizalmasáról már megírtuk, hogy menthetetlenül összekente magát egy csaknem hatmilliós társasházi csalással, de ugyanebben a társasházban gyakorlatilag minden megmozdulását korrupciós furcsaságok lengik körül.
Ha meg kell csinálni évente százmillió forintot korrupciós ügyekkel, akkor meg kell csinálni! Nehogy már az egyszeri önkormányzati képviselőt hülyének bélyegezzék a társai! Lackner Csaba komolyan veszi ezt a hivatását, és lehajol az apróért is. Ha másra nem, jó lesz a recskázás előtti élénkítőszerre.
https://coub.com/view/25k72d
Valami szokatlan anyagból készülhetett ez a Lackner Csaba, és nemcsak arra gondolunk, hogy a sorozatos korrupciós lebukásai után nemhogy nem oldalgott el a közéletből, de újra indult a választáson, majd miután a kispestiek bölcsessége nyomán megint képviselő lett, volt arca bizottsági alelnöki tisztség betöltésére is. Az anyagot ezúttal szó szerint értjük, hiszen ezt a különleges politikust előbb határozottan nem ismerte fel jóbarátja, Gajda Péter kispesti polgármester, aztán mégis, ahogy Gajda arra sem emlékezett, hogy beszéltek volna Lackner kokainozós, korrupcióról mesélős videójáról, aztán kiderült, hogy mégis.
Adjál pénzt! Meg még százezret!
Rögtön erősen kezdett Lackner Csaba, amikor vállalkozóként annak a társasháznak a közös képviseletére szerződött, amelyben egy 5,7 milliós csalás gyanúja kezd menthetetlenül ráégni. Az átvételi kimutatása szerint az előző közös képviselő 617 659 forinttal adta át neki a társasház házipénztárát, amivel kapcsolatban azonban – Lackner ügyeiben megszokott módon – problémák és kérdések sokasága merül fel. Rögtön az első furcsaság, hogy házipénztár nem is létezhet, ugyanis a közös képviselő sem a lakóktól beszedett összegek, sem a bankból kivett pénz révén nem tarthat magánál készpénzt a társasház vagyonából. A ház vagyona ugyanis bankszámlán van, és abból csak azonnal esedékes kifizetés céljára vehet fel készpénzt a közös képviselő. Lackner feljelentést tett a pénz hiánya miatt, és a rendőrségi nyomozás semmiféle olyan pénzmozgást nem állapított meg a ház bankszámláján, amely alapján az előző közös képviselőnél lehetne ez a pénz. Az előző közös képviselő tevékenységi idejére vonatkozó visszakönyvelést végző Cogito Ergo Sum Bt. a ház közgyűlésén kimondott kérésre, majd levélben sem volt hajlandó bemutatni, hogy milyen alapja van a követelésnek. Vagyis a jelek inkább arra utalnak, hogy az egész ügy Lackner agyszüleménye – talán hiányzott még egy kevés az évi százmillióhoz.
Arra pedig menet közben döbbenhetett rá, hogy csak 99 900 000 forintot tudott összeharácsolni, azt kockáztatva ezzel, hogy lehülyézik a szocialista önkormányzati klubban. Így aztán a Lackner által készített átvételi kimutatás az átadás pillanatára 617 659 forintot tüntet fel az állítólagos házipénztárban, az egy mikromásodperccel későbbi átvétel pillanatára viszont már 717 659 forintot. Arról nincs információnk, hogy a kokainfüggőség milyen ütemben növeli a pénzsóvárságot, de ezt a szédületes pénzfiallást a legdörzsöltebb nemzetközi tőzsdespekulánsok is megirigyelhetnék. A szocialisták helyi korrupciós főelőadója nyilvánvalóan akkora biztonságban érezte magát, mint egy tanítványait zaklató színházi rendező, és azt hihette, sosem fog lebukni az ilyen eldugott ügyeivel, így azt ír a kimutatásba, amit akar. És jellemzően sok pénzt szokott akarni.
A megrendelő: "XY társasház"
A társasház egyik lakója sikkasztás gyanújával feljelentést tett Lackner ellen az általa vagyonként feltüntetett, de hiányzó pénz miatt, majd a feljelentés hamarosan további két üggyel bővült. Amikor a társasház hat gépháztető újraszigeteléséről döntött beázás miatt, feltehetően megint elkezdtek csilingelni a forintok a közös képviselő képzeletében. Lackner a tőle megszokott leplezetlen kamuzásokkal látott hozzá ehhez a feladathoz is. Az árajánlatokat 370 négyzetméteres tetőfelületre gyűjtötte be, holott a valós felület csupán 270 négyzetméter. Az árajánlatot adó "vállalkozók" egyike egyáltalán nem szerepel a NAV nyilvántartásában, egy másikuk pedig alanyi adómentes, miközben az árajánlatot áfa-kötelesként adta. Ezek persze már a rendőrséget és az adóhivatalt is érdekelhetnék; az adószámával trükköző vállalkozó el is ismerte a rendőrségnek, hogy ő adta az árajánlatot. A NAV-nyilvántartásban nem szereplő vállalkozóra viszont saját elmondása alapján egy szórólapon talált rá Lackner Csaba, ám a szórólapot nem csatolta az árajánlathoz, hanem sajnos kidobta, és csak azon volt meg a cég elérhetősége. Micsoda balszerencse! Még jó, hogy nem ütött ki egy olyan, teljesen váratlan tűz, ami a DK-központ iratait is megsemmisítette a közelmúltban.
Azt már szinte mondani sem kell, hogy az összes árajánlat hiányos: sem cégadatok, sem elérhetőség nem szerepel bennük. Sőt, akárcsak a vízvezeték-cserénél, ez esetben is nyilvánvalóan egyetlen sablonból, feltehetően ugyanazon a számítógépen készültek. Legalábbis az a három, amelyeket géppel írtak, mert a nyertes árajánlat egy kézzel írt papír, amelyen sem terület, sem négyzetméterár, sem dátum, sem aláírás nem szerepel, a címzett helyén pedig szó szerint az szerepel, hogy
XY társasház.
Menet közben kiderült, hogy nincs ebben akkora buli, mint amire Lackner számíthatott, hiszen valójában csak egy kis rész hibája okozza a beázást, így szükségtelen mind a hat gépháztető újraszigetelése. Ha nincs buli, akkor csinálunk – gondolhatta az ilyesmiben járatos Lackner Csaba, hiszen végül a hatból három gépháztetőt szigeteltek le a négyzetméterekkel trükközés révén 37 százalékos túlárazással. Csak ezzel több, mint 260 ezer forintot húztak ki a társasház zsebéből, nem számítva, hogy a munka részben eleve fölösleges volt. De feltehetően kevesellték a hasznot, hiszen további mintegy 137 négyzetmétert indokolatlanul és a ház engedélye nélkül szigeteltek le olyan részeken, ahol drágább és egyszerűbb a munkavégzés. Ezzel további, több, mint 200 ezer forintos kárt okozhattak a háznak, azt nem is figyelembe véve, hogy eleve nem volt szükség erre a munkára. A pontos kárt nem is lehet kiszámolni, mert Lackner nem hajlandó bemutatni a háznak a számlákat. Az már csak hab a tortán, hogy nem olyan minőségű anyagokkal dolgoztak, mint amilyenekről a mellékelt minőségi tanúsítvány szólt. Sőt, tulajdonképpen azt se tudni, hogy valójában ki végezte a munkát az "XY társasház" részére.
Ha nincs buli magától, akkor csinálnak
Ha pedig nincs elég munkálat és vele járó pénzmozgás a házban csak úgy, akkor Lackner maga is csinál. Kitalálta, hogy legyen térfigyelő kamerarendszer a házban; ehhez néhány lakóval gyűjtette össze az aláírásokat. Valószínűleg már senkit sem lep meg, hogy egy sablon alapján készült, összegányolt árajánlatokat mutatott be a társasház felé. A nyertes ajánlaton még az sem szerepelt, hogy nettó vagy bruttó összeget tartalmaz, Lackner viszont természetesen hozzáadta az áfát, így a cég által kiszámlázott valós összeg csaknem 400 ezer forinttal több lett, mint amennyi az árajánlatban szerepelt. Ezen felül Lackner Csaba még egy százezer forintos átalány karbantartási díjjal is megdobta barátilag céget a garanciális időszakra, amikor ez ingyen járt volna. Vagyis összesen félmilliót gomboltak le közösen a társasházról, ráadásul jogosulatlan adatkezelés is történt, hiszen Lackner, továbbá az ő köreihez tartozó gondnok és takarító is feltehetően belenézett a felvételekbe, amit csak biztonsági őri, testőri, vagyonőri vagy biztonságszervezői képesítéssel rendelkező személy tehet meg.
Ami pedig mindennél többet elmond Lackner Csaba és a pénz viszonyáról, hogy a cikk elején említett átadási-átvételi kimutatásban szerepelt egy 20 ezer forintos tétel is, egy bent maradt juttatás, amely a ház előző gondnokának járt volna, de ő nem vette fel. Ez a tétel aztán a következő évre csak úgy eltűnt a Lackner által készített költségvetési kimutatásból. Jó eséllyel azóta egy gramm kokainná változott.
És ez csupán egy azon társasházak közül, amelyekben Lackner Csaba szerződéses vállalkozóként ellátja a közös képviselői feladatokat. Azok a szerződések és számlák is megérdemlik a figyelmet!
Folytatjuk!
|
[
"Cogito Ergo Sum Bt."
] |
[
"Hír TV"
] |
Valószínűtlenül olcsón eladott üdülő, nem létező költségek elszámolása, az ellenőrzés teljes hiánya, büntető feljelentést tett a Számvevőszék a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány vezetői ellen. Az állami alapítvány, kuratóriumában sok-sok ismert személyiséggel, az elmúlt 10 évben többszáz milliós adósságot halmozott fel. A korábbi ellenőrzések, 92-ben és már 96-ban hasonló eredménnyel jártak.
Az egyik győri szálloda 12o millió forintért kelt el, de valójában ennek a kétszeresét éri. A volt tulajdonos, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány szorult helyzetben volt és ezért adta el áron alul értékes ingatlanját. Az Állami Számvevőszék jelentése ezért az üzletért is elmarasztalja a közalapítványt és annak kuratóriumi elnökét.
Bihary Zsigmond, az Állami Számvevőszék számvevő igazgatója szerint: "a kuratórium elnöke a felhatalmazástól eltérően alacsonyabb értékről kötött szerződést az ingatlan értékesítésre."
A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági alapítvány ingatlanokba fektetett vagyona közel két és fél milliárd forint volt. De csak volt, mert az elmúlt években a sok százmilliós állami támogatás mellett is évről-évre csökkent a hatalmas vagyon. Ennek egyik oka például az értékes Amerikai úti telek és a rajta lévő évek óta befejezetlen épület. A félbemaradt beruházás is hatalmas veszteséget okozott az alapítványnak. A veszteségek pótlására mindig újabb és újabb ingatlanokat adtak el. A most leköszönt kuratóriumi elnök nem hajlandó vállalni a felelőséget az előző kormányok által kinevezett kurátorok rossz lépései miatt.
Varju László, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány volt kuratóriumi elnöke elmondta: "azok a személyek, akiknek érdekükben áll az 1995 előtti időszaknak az eltitkolása, a mai időszakra próbálnak meg olyan tényeket elferdítve állításokat felhozni, amelyek egyébként nem valósak."
Az alapítvány eredeti célja egyébként gyermekek üdültetésének, oktatásának támogatása.
(RTL KLUB)
|
[
"Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány"
] |
[
"RTL KLUB",
"Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány",
"Állami Számvevőszék",
"Nemzeti Gyermek és Ifjúsági alapítvány"
] |
Egy rendőrségi razziához megszólalásig hasonló akció színhelye volt szerda kora este a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központja a Széchenyi utcában.
Visszautasította a NAV "a politikai indíttatású híreszteléseket" és közleményben cáfolta, hogy kiürítették volna az adóhatóság központi hivatalát. November 5-én mindössze annyi történt a hatóság közlése szerint, hogy a belvárosban tartott politikai demonstrációra készültek így fel.
Annak útvonala a NAV Széchenyi utcai épületének közelében húzódott, ezért a NAV vezetés 16 óra körül - a közigazgatásban bevett gyakorlatnak megfelelően - lehetővé tette, hogy az épületben dolgozók a problémamentes hazajutás érdekében még a munkaidő vége előtt elhagyják az épületet.
Az állításokkal ellentétben az épület védelmét ellátó biztonsági szolgálat semmiféle kiürítésben sem vett részt - hívták fel a figyelmet, miután a Blikk arról írt, hogy "valósággal megszállták az épületet a biztonságiak", a dolgozóknak pedig mindent félbe hagyva kellett távozniuk az épületből.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[] |
Elkészült a közigazgatási tárcánál az államfőre és hivatalára vonatkozó törvénytervezet. A koncepció szerint ezentúl a köztársasági elnöknek is évente kell vagyonnyilatkozatot tennie, illetménye pedig a képviselői alapbér harminckilencszerese.
Elkészült az a sarkalatosnak nevezett törvénytervezet, amely a mindenkori köztársasági elnökre és hivatalára vonatkozó szabályokat tartalmazza. A koncepció még nem tekinthető kormányzati álláspontnak, az egyelőre csak a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium törvénytervezete. A KIM érvelése szerint a koncepció egységes, átlátható, az intézmény jellegéhez igazodó szabályozást tartalmaz. Ha a Parlament elfogadja majd a vonatkozó tervezetet, úgy az 2012. január 1-jén lép majd életbe az új alaptörvénnyel egy időben.
A törvény tervezete az alaptörvény végrehajtására szolgál, és két fő kérdéskört szabályoz. Egyrészt tartalmazza azokat a köztársasági elnök jogállására vonatkozó részletszabályokat, amelyek technikai jellegük miatt nem kerültek be az alaptörvénybe; másrészt meghatározza a köztársasági elnök javadalmazására vonatkozó szabályokat, melyek a köztársasági elnöknek és a volt köztársasági elnököknek "a tisztséghez méltó és közéleti szerepvállalásukat biztosító tiszteletdíjat és juttatásokat" biztosítanak. A törvénytervezet tartalmazza továbbá a köztársasági elnök munkaszervezetére, a Köztársasági Elnöki Hivatalra (KEH) vonatkozó legfontosabb szabályokat.
A javaslat nem változtat a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnökök javadalmazásának szabályain, de a köztársasági elnök jövedelmi és vagyoni viszonyainak átláthatósága érdekében az országgyűlési képviselőkkel azonos - évenkénti - vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget állapít meg. A jelenleg hatályos szabályozás szerint csak a mandátum kezdetekor, a végén és félidőben kellett. A KEH szervezeti kialakításában pedig a mindenkori államfőnek szabad kezet ad, csak a legfontosabb keretszabályokat állapítja meg a hivatal szervezetére vonatkozóan.
A Népszabadság birtokában lévő dokumentum szerint maguk az előterjesztők is megállapítják, hogy a tervezet azzal, hogy lehetőséget ad az önkormányzatoknál foglalkoztatott politikai tanácsadók mintájára államfői tanácsadók foglalkoztatására, évi harminc-ötvenmillió forintos többletköltséggel kell számolnia a költségvetésnek.
A koncepció tartalmazza, hogy a köztársasági elnöknek is – megbízatásának keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden év január 31-ig – a képviselőkhöz hasonló vagyonnyilatkozatot kell tennie. A nyilatkozattétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a köztársasági elnök tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban pedig nem részesül.
Az államfő tiszteletdíja egyébként havonta, a köztisztviselői illetményalap harminckilencszerese, ehhez évi negyven nap szabadság jár. A juttatások felsorolása alatt személyi és hivatali célra használható két személygépkocsi szerepel, de az államfő jogosult "rádiótelefon- és internethasználatra, valamint kormányzati célú hírközlő hálózat használatára". Az elnököt emellett térítésmentes egészségügyi ellátás illeti meg.
A koncepció rendezi a volt államfők juttatásait is. Eszerint a volt köztársasági elnököt havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű juttatás illeti meg, illetve – kérelmére – megfelelő lakáshasználati jog. A volt államfőknek személyes gépkocsi-használat is megilleti, amelyhez autót és sofőrt is a rendőrség biztosít. Emellett kétfős titkárságot tarthatnak fenn, amihez a kormány biztosít helyiséget.
|
[
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] |
[
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] |
A 2006-os pályázati támogatás felhasználása során az Omninvest Kft. leányvállalata, az Omninvest Development Kft. az akkor hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor anyavállalatával együttműködésben végezte el a kutatási tevékenységet - közölte az Omninvest Kft.
A cég a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) csütörtöki közleményére reagált, amelyben a hivatal azt közölte, hogy jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt várhatóan büntetőfeljelentést tesz az Omninvest ellen. Mint a KEHI írta: két héten belül lezárul az előző kormány H1N1 elleni védekezéssel összefüggő döntéseinek végrehajtására vonatkozó vizsgálat, amely során feltárták, hogy a vakcina előállítására szerződött Omninvest jogtalanul használt fel 2 milliárd forint állami forrást. Az Omninvest Kft. és az Omninvest Development Kft. még a vizsgálat lezárulta előtt felajánlotta, hogy mintegy 2 milliárd forint közpénzt visszafizet a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnak.
Az Omninvest pénteken azt közölte: csak ez év elején vált ismertté, hogy az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága szerint a támogatási szerződésnek az anyavállalat megbízására vonatkozó része egy rendelet szabályába ütközik. Ezt a rendeletet 2006-ban még nem ültették át a magyar jogrendbe, így a szerződő felek előtt nem volt ismert - írták. Az említett kutatás eredményesen lezárult, ami a nemzetközi szakmai elismertségen túl a magyar pandémiás oltóanyag beszerzésekor több milliárd forintos megtakarítást eredményezett a költségvetésnek.
Az Omninvest közleményében szerepel az is, hogy a támogatási összegek beérkezése és a kifizetésük között eltelt pár nap alatt az értékpapírszámlán keletkezett kamat a pályázat teljes időtartama alatt sem érte el az ötszázezer forintot.
A KEHI csütörtöki közleményében az volt olvasható, hogy az előírások szerint a kutatás-fejlesztéshez csak független piaci szereplő szolgáltatását lehetett volna igénybe venni, ezzel szemben az Omninvest Development Kft. saját anyavállalatát, az Omninvest Kft.-t bízta meg. A vizsgálat azt is feltárta, hogy az Omninvest Development Kft. a kapott állami támogatásból értékpapírokat vásárolt, és olyan dolgozók bérét fizette ki, akik a védőoltás kifejlesztésének megvalósításában közvetlenül nem vettek részt.
A KEHI-nek a 2004 és 2010 közötti időszakra kiterjedő, összesen 7,7 milliárd forint állami pénz felhasználását ellenőrző vizsgálata számos hiányosságot állapított meg az előző kormány döntései, azok végrehajtása, a pályáztatási és közbeszerzési eljárások, a pénzügyi folyamatok lebonyolítása, az elszámoltatás és ellenőrzés területén - írták, hozzátéve: novemberben záruló vizsgálatuk megállapításait két héten belül megküldi az érintetteknek.
A nemzetgazdasági miniszter június végén indított vizsgálatot az Omninvest állami támogatásával kapcsolatban, lehetséges ugyanis, hogy "a cég önmagát bízta meg a H1N1-influenzajárvány elleni oltóanyag kifejlesztésével" - közölte akkor a tárca, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága is vizsgálatot folytat az ügyben. Július végén Papcsák Ferenc kormánybiztos jelentette be, hogy a KEHI vizsgálja az államnak az Omninvesttel kötött szerződéseit is. Erre a cég annyit reagált, hogy "az Omninvest, ahogy eddig, úgy ezután is nyitottan áll minden vizsgálat elé".
Az ügyben a Vám- és Pénzügyőrség folytat nyomozást jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és adócsalás gyanúja miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen.
|
[
"Omninvest Kft."
] |
[
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Vám- és Pénzügyőrség",
"Európai Bizottság",
"Omninvest Development Kft."
] |
Négyből három jelentkező a kormányoldalhoz köthető. Az esetleg túlárazás ismét tendervisszavonáshoz és a politikai harc folytatásához vezethet, miközben meglehet, a kormányközeli cégek megbízása miatt is magyarázkodnia kell a fővárosi vezetésnek.
Hónapok óta megy az üzengetés a kormány és a főváros között a Lánchíd felújításáról, a kabinet legutóbb azt közölte, biztosítja a korábban megígért hatmilliárd forintot, de kizárólag akkor, ha Budapest vállalja, hogy a híd nem lesz 18 hónapnál tovább lezárva, valamint ha már csak ez az összeg hiányzik a felújításhoz.
A vészesen elrozsdásodott híd renoválására, a Karácsony Gergely főpolgármester által levezényelendő eddigi legnagyobb beruházásra négyen tehetnek ajánlatot a közbeszerzési eljárásban október 28-áig:
az A-Híd Építő Zrt.,
a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.,
az SDD Konzorcium (Dömper Kft., Subterra-Raab Kft., Pannon-Doprastav Kft.),
és a Strabag Általános Építő Kft.
A piacon úgy tudják, a verseny többesélyes többesélyes, és mind a négy jelentkező képes is a feladat megoldására.
Közülük hármat a kormányhoz közeliként könyvelnek el, de az osztrák tulajdonú Strabag sem tekinthető esélytelennek. Utóbbi, a NER érkezéséig piacvezető mélyépítő az utóbbi években inkább az alvállalkozói sorba szorult vissza, ám a tavalyi 68 milliárd forintos árbevétele és 3 milliárdos adózott eredménye alapján nem mondhatjuk, hogy partvonalra került.
Piaci forrásaink jó esélyt adnak a Közgép Zrt.-nek. Az egykori Simicska-cég ugyan a 2015. februári G-nap után tetszhalott állapotba került, és tavaly is csak 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, ám 2020 elején már elnyert egy komoly megbízást: nettó 43,6 milliárd forintért építheti meg az M44-es gyorsforgalmi út egyik darabját.
Az öt éve még 101 milliárd forintos forgalmával piacvezető útépítő mellett szól, hogy megvan az acélfeldolgozó kapacitása, ami a Lánchíd renoválásánál nagyon is szükséges. Érdemes is használni a kapacitásait, ha már "visszaszerezték" – utalt egyik informátorunk arra, hogy Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa tavaly a nevére vette Simicska Lajos egykori vállalkozását, amely így ismét kormányközelbe került. A cégpapírok alapján a legutóbb Szijjártó Péter külügyminiszter jachtos vendéglátójaként feltűnő tiszakécskei milliárdosnak 50 százaléknál nagyobb a tulajdonrésze.
A Közgép a múlt évre mindössze 38 fős átlagos dolgozói létszámot jelentett, és úgy tudni, jelenleg is nagyon kevés a munkavállaló, de a cég ismerői szerint néhány hónap alatt visszaépíthető, és az egykori stáb is gond nélkül újra összehozható.
Az A-Híd Zrt. az Apáthy Endre nevével fémjelzett Híd-csoport zászlóshajója, amely a piaci hírek szerint jó árral rukkolhat elő, mert rendelkezik olyan flottával, ami a vízi építkezésnél előnyt jelent. Apáthy érdekeltségei már az első Orbán-kormány idején is meghatározóak voltak, és ha jobboldali kötődést keresünk, nála sem kell messzire menni: a Fidesz-közeli szolnoki vállalkozás, az Axon Vagyonkezelő felügyelőbizottsági, majd igazgatósági tagja volt. Apáthy jobbkeze, az A-Híd vezérigazgatója, Sal László pedig – azon kívül, hogy a csoport másik cége, az Axon Lízing igazgatóságában ült – 1999 és 2004 között a Közgép vezérigazgatójaként dolgozott.
Igaz, Apáthy az MSZP-SZDSZ kormány idején sem tűnt el: vállalkozása építette például a kőröshegyi völgyhidat, akkor horribilisnak tartott összegért, 78 milliárd forintért. A Demszky-érában pedig a fővárosi önkormányzat megrendeléseinek is részese volt, így a metróberuházásnak. Apáthyt ugyan nem jegyzik a milliárdosok toplistáin, de jól lavírozik, több helyen Mészáros Lőrinc cégeivel dolgozik együtt manapság is, sőt a felcsúti milliárdos építőipari csoportjához Apáthy épp hídépítő-potenciállal járult hozzá, átadta ugyanis a V-Híd Zrt.-t. A Lánchíd felújításáért ringbe szálló A-Híd évről évre növeli a bevételeit, tavaly 48 milliárd forintnál tartott.
Meglepetésnek leginkább az számítana, ha az SDD Konzorcium lenne a befutó. Meghatározó tagja, a Dömper Kft. ugyan tavaly már betört a 20 milliárd forint feletti forgalmú cégek közé, 1,9 milliárdos adózott nyeresége is komoly, és a közvetett tulajdonos Abronits Róbert kapcsolatai ugyancsak régre nyúlnak vissza. A Dömper már az első Orbán-kormány idején ott munkálkodott a nagy útépítéseken, ugyanakkor foltot ejtett rajta, hogy a hozzá köthető, és a Dömperből lett sztrádaépítő cég, a Viadom adóssághegyeket hátrahagyva dőlt be. Abronits kapcsolatrendszere ennek ellenére nem kopott meg, konzorciumával elnyerte például a Várpalotát elkerülő 9,4 kilométeres út megépítését, amiért 28 milliárd forintot számíthattak fel az állami megrendelőnek, és a szakaszt 2018-ban maga Orbán Viktor adta át. Az esélyek latolgatásánál azonban figyelembe kell venni, hogy az előző, még Tarlós István főpolgármestersége idején kiírt, majd elvetélt Lánchíd-pályázatra Abronits konzorciuma adta a legmagasabb, 38,6 milliárd forintos ajánlatot.
Az előző menetből ugyanakkor messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni, hiszen a feladat másra szólt: a tender akkor a híd és a Széchenyi tér rendbetételén kívül a Várhegy alagút felújítását is tartalmazta, ám ez utóbbi, önmagában is 10 milliárd forint körüli részfeladatot azóta kivették a projektből. Az első körre jelentkezők által beadott vállalási árak egyébként nem szórtak drámaian: a Strabag 38,2 milliárd, az A-Híd 35,856 milliárd forinttal próbálkozott, és ennél mindössze 37 millióval olcsóbban vitte volna el a munkát a Közgép. Tarlós és a kormány túlárazásról beszélt, és a 2022-es kézilabda Eb-re készülő multifunkcionális csarnok óta azt is tudjuk, hogy egyik fordulóról a másikra hatalmas összegeket (akkor 35-80 milliárd forintot) is engedhetnek az árból az építőcégek.
Az árleszállításra elvileg szükség is lesz, hiszen a Fővárosi Közgyűlés korábban bő 23 milliárd forintot szavazott meg a projektre, ebbe pedig egyik ajánlat sem fért bele, sőt ez az összeg még az Alagút nélküli munkálatokra sem lett volna elég.
A kormány megkötötte magát, és közölte, hogy a korábban Tarlósnak ígért 6 milliárd forintnál nem ad több támogatást, az új főpolgármester, Karácsony Gergely pedig azzal szembesült, hogy a fővárosnak nincs több pénze, sőt a koronavírus elleni védekezésre hivatkozva forrásokat vont el a kormányoldal, amely már azzal revolverezte a budapesti vezetést, hogy ha tovább halogatja a közbeszerzési eljárás kiírását, akkor saját kezébe veszi a hídfelújítást.
Idáig ugyan nem jutott el a dolog, Karácsonyék kiírták a pályázatot, és formálisan a főpolgármester kezében van a döntés a nyertesről, de minden attól függ, milyen árajánlatok futnak be. Erre pedig – amint a kézilabdacsarnokos példa mutatja – hatással lehet a kormányzati akarat is. Annyi mindenesetre kiderül október végén, hogy "Karácsonyt utálják-e jobban, vagy a közgazdasági racionalitás győz" – foglalta kérdésbe a várható kimeneteleket az egyik építőipari vállalkozás magas rangú vezetője lapunknak. Előbbi esetben folytatódhat a politikai kiszorítósdi, a túlárazás miatt tendervisszavonás következhet, azaz megint zátonyra futhat az építkezés. A másik verzió, hogy elfogadható árakat ajánlanak a cégek, és akkor nagy valószínűséggel a NER-közeli ajánlattevők egyike fut be. Ami
politikai szempontból okozhat fejtörést a fővárosnak, hiszen az ellenzék régóta támadja a kormányt azzal, hogy udvari cégeit hozza helyzetbe az építőipari közbeszerzéseken – ha egyikük a fővárostól nyer el tízmilliárdos nagyságrendű munkát, az gyengíti az efféle kritikát.
A legfőbb bírálati szempont mindenesetre az ár, amit 70 százalékos súllyal vesznek figyelembe. A jelentkezők tudják, minimalista megközelítést várnak el tőlük, sallang nem fér bele az ajánlatba. A lapunknak háttérben nyilatkozó szakember szerint egyébként faraghattak volna az árból, például ha eldöntik, milyen típusú átkelő lesz a jövőben a Lánchíd: alapvetően gyalogos, biciklis közlekedéssel, esetleg buszokkal is kalkuláljanak, vagy marad a jelenlegi nagy autós terhelés? Most ugyanis úgy terveznek, hogy a mostanihoz hasonló igénybevételnek lesz kitéve a Lánchíd, miközben a fővárosi vezetők nyilatkozataik alapján inkább a gyalogos-kerékpáros-buszos hidat szeretnének.
13 milliárdos manőver a Margit hídon A Lánchíd felújításáért indulók közül hárman, a Közgép, az A-Híd és a Strabag közös kivitelező konzorciumban részese volt a Margit híd rekonstrukciójának, amelyet a Demszky-korszak egyik nagy blamájaként emlegetnek, és ami az árakat illeti, valóban botrányosan alakult. A költségek megugrása a HVG korabeli cikke szerint nem a szemérmetlen árazás, hanem elsősorban a Városháza halogatásának, majd a rendkívül szűkre szabott, emiatt kockázatos kivitelezési időnek a következménye volt. A munkára a Közgép vezette konzorcium 2009 augusztusában szerződött a fővárossal, miután bruttó 26,1 milliárd forintos vállalási árral megnyerte a közbeszerzést. A főváros megrendelésére készített tanulmány 21 milliárdos mérnöki becsléssel indult, ami kevesebb a nyertes ajánlatnál, de még mindig közelebb volt a valósághoz, mint a városházi kalkuláció, amely úgy számolt, mintha 13-16 milliárd forint elég lenne. A Főpolgármesteri Hivatal kérésére aztán a tervezőcég módosította korábbi becslését, és némileg a műszaki tartalmat is. Költségvetésébe a Városháza 13 milliárd forintot tervezett be (a mintegy 3 milliárdos műemlékvédelmi költségek nélkül), és uniós forrásért folyamodott: 12 milliárdos beruházást tüntetett fel, amihez 50 százalékos támogatást kért. A végszámla mindezekhez képest túl volt a 30 milliárd forinton.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
|
[
"A-Híd Építő Zrt.",
"Közgép Zrt.",
"Subterra-Raab Kft.",
"Pannon-Doprastav Kft.",
"Dömper Kft.",
"Strabag Általános Építő Kft."
] |
[
"SDD Konzorcium",
"V-Híd Zrt.",
"Közgép Építő- és",
"Axon Vagyonkezelő",
"Axon Lízing",
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Duna Aszfalt",
"Fémszerkezetgyártó Zrt."
] |
A Jobbik feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen az ügyészségen egy ceglédi veszélyeshulladék-ügyben, amelyben korrupciót feltételez.
Tavaly nyaron, amikor egy jégeső rengeteg palatetőt tört össze, az elszállításukkal a cegldéi önkormányzat az Elastic Kft.-t bízta meg - idézte fel az ügy előzményeit Hegedűs Lorántné, a Jobbik országgyűlési képviselője szombati budapesti sajtótájékoztatóján.
A cég, amelynek a Jobbik tudomása szerint nem volt veszélyes hulladék szállítására szóló engedélye, az önkormányzat egyik telephelyére vitte a törmeléket, ahol azt egy évig tárolták.
A képviselő szerint a hulladékot papíron továbbvitték egy lerakóba, valójában azonban ez nem történt meg, emiatt pártja csütörtökön helyszíni bejárást kért, ahol "a markoló már a második kanál után csörgő palát emelt ki a földből".
Hozzátette, a területen 320 köbméter palatörmeléket áshattak el. Hegedűs Lorántné azt mondta, többről van szó, mint az elásás, alapvetően korrupciót feltételeznek, mert a megbízott kft. egy jelenleg is fideszes önkormányzati képviselő tulajdonában van.
|
[
"Elastic Kft."
] |
[] |
Egy négy csillagos erdei wellnesshotelben tartandó hétfő esti titkos tanácskozáson dolgoznák ki Hegedüs István ORÖ-elnök végleges megbuktatásának stratégiáját a Farkas Flórián támogatói – tudta meg a RomNet.
A hírek szerint az Országos Roma Önkormányzatnál már annyira zavaros a helyzet, hogy maguk a képviselők sem tudják követni, éppen melyik oldalon állnak és milyen szervezet színeiben próbálják a romákat képviselni. Többször előfordult, hogy az ORÖ azért nem tudott közgyűlést tartani, mert Hegedüs István egyszerű többséggel még a napirendet sem tudta elfogadtatni, ezért az ülést be kellett rekeszteni. A legutóbbi, botrányba fulladt majd berekesztett közgyűlést Mohácson tartották, ahol az elnök csak másfél órás várakozás után tudta előterjeszteni a napirend elfogadását, mivel az ellenzéknek számító képviselők többségben voltak. Ez ugyanaz az esemény volt, amelyen az egyik elnököt támogató képviselőnő lánya gyomron vágta a Hír Tv munkatársát. Egy azóta nyilvánosságra került hangfelvétel alapján Farkas Flórián utasította rendbontásra a híveit.
Teljes fejetlenség
Az azóta eltelt két hétben háromszor is változtak az önkormányzaton belüli erőviszonyok Hegedüs és Farkas között. Az elnök egy fős többsége két-három emberrel is erősödött, de a Farkas Flórián által felkínált szerződések és ígérgetések hatására ismét öt-hat ember hátrált ki az ORÖ vezetője mögül a RomNet szerint. Lázár János ugyanakkor csütörtöki sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy a Farkas Flórián a vele kapcsolatos hatósági eljárások és nyomozások ellenére élvezi a kormány bizalmát, és a RomNet-nek több képviselő is úgy nyilatkozott, hogy Hegedüsnek már legfőbb támogatói szerint is le kellene mondania. Támogatóinak száma összesen 16 körül van, ami még ahhoz is kevés, hogy egyszerű többséggel át tudjon vinni bármilyen javaslatot.
A két pártra szakadt Lungo Drom egyik vezetője Hegedüs István elnök és Csóka János frakcióvezető, a másik oldalon pedig Berényi László áll a Farkas Flórián "politikai és szakmai örökségét folytatni kívánó" képviselőkkel. A harmadik csoport a mindkét tábort elutasító képviselők, akik között szintén vannak lungo dromos, polgárjogi szervezetes képviselők. Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke többször kijelentette, sem farkas Flórián, sem pedig Hegedüs István nem alkalmas a cigány érdekképviseletre, ezért mindkettőnek távoznia kell a közéletből. Álláspontját többen is osztják, így nélkülük egyik oldalnak sincs többsége a 47 fős testületben.
Kinek a wellnessezés, kinek a feljelentés
A RomNet birtokába került egy meghívó, amelyben Berényi László volt fideszes országgyűlési képviselő, a Lungo Drom "Farkas Flóriános frakciójának" vezetője" egy titkos találkozóra invitálja képviselőtársait. A Pest megyei, négycsillagos erdei wellness-szállodába szóló, teljes ellátást is tartalmazó találkozó meghívottai között csak azok az önkormányzati képviselők szerepelnek, akik Hegedüs István ellenzékének számítanak. A portál értesülései szerint a tanácskozáson magas beosztású kormánypárti politikus, illetve az egyik minisztérium helyettes államtitkára is ott lesz.
De Hegedüs István sem hagyja magát: a RomNet úgy tudja, hétfőn megteszi a büntetőfeljelentést Farkas Flórián ellen, amiért beleavatkozott az ORÖ belügyeibe, és egy hangfelvétel nyilvánosságra hozását tervezi, amelyen állítólag az hallható, hogy Farkas Flórián a legmagasabb szintű politikai és személyes kapcsolatait, befolyását felhasználva az ORÖ felszámolását akarja elérni.
Az ORÖ-s botrány a tavasszal robbant ki, amikor kiderült, hogy Farkasék a felzárkóztatási pénzekből szinte azonnal budai irodát és négy vidéki telephelyet vásároltak 220 millió forintért. A Híd a munka világába program irodái azonban gyakorlatilag nem működnek, még munkaidőben sem nyitják ki őket. A Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség többek között hűtlen kezelés, sikkasztás gyanújával kezdett nyomozásba, de a vizsgálat eredményeiről több hónapja nem nyilatkoztak, a Fidesz vezetése pedig többször is megvédte Farkast.
|
[
"Országos Roma Önkormányzat"
] |
[
"Lungo Drom \"Farkas Flóriános",
"Farkas Flórián",
"Lungo Drom",
"Roma Polgári Tömörülés",
"Hír Tv",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Igazságügyi elmeorvosi szakértők és további tanúk meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán a vesztegetéssel vádolt magas rangú katonák és polgári alkalmazottak büntetőpere.
A Budapesti Katonai Ügyészség (a Központi Nyomozó Főügyészség elődje) három dandártábornok, hat ezredes, két alezredes, egy őrnagy és négy polgári személy ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.
Az ügyészség szerint a vádlottak – a Honvédelmi Minisztérium (HM) intézményeinek vezetői, illetve alkalmazottjai – 2002 és 2010 között összesen több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak több, a tárcának beszállító vagy arra pályázó cég vezetőjétől.
Az ügy vádlottjai közül kettő esetében rendeltek el elmeorvosi vizsgálatot. Egyikük a tizenegyedrendű L. A. Sz. ezredes, aki a január végén kezdődött tárgyalássorozaton egyszer sem jelent meg, igazolva, hogy tartós pszichiátriai kezelésre szorul, és az orvosi vélemények szerint állapotában nem várható javulás. A mostani tárgyaláson ő és orvosai is megjelentek.
A tizenhatodrendű vádlott O. J. dandártábornok a másik, elmeorvosi szakértők által megvizsgált személy, akit az ügy kirobbantójának tartanak, és aki egy korábban ismertetett orvosszakértői vélemény szerint szorongásos, depresszióra hajlamos és személyiségzavaros, de nem elmebeteg. A vádlott és az őt megvizsgáló két szakértő is megjelent a tárgyaláson.
Miként korábban, most is jelen volt az ügy többi vádlottja és védőik. Utóbbiak egyike személyiségi jogokra hivatkozással indítványozta a sajtó kizárását, amíg a szakértőket meghallgatják. Ifkovics Béla tanácsvezető bíró helyt adott az indítványnak, egyúttal L. I. A. dandártábornoknak, az ügy elsőrendű vádlottjának kérésére ismételten felhívta az újságírók figyelmét, hogy ne készítsenek hang- és képfelvételt a vádlottakról.
A tanácsvezető bíró a tárgyalás megkezdése előtt jelezte: a szakértők meghallgatása után csütörtökön még hat tanút hallgat meg a katonai tanács, a tárgyalás pénteken a tervek szerint iratismertetéssel folytatódik. A decemberi, előreláthatóan négynapos tárgyalássorozaton a perbeszédek következnek.
A vádirat szerint a három dandártábornok – L. I. A. első-, H. A. negyed- és O. J. tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének – Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal Nemzetközi Igazgatóság, a védelemgazdasági főosztály, továbbá a Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatóság, 2005 áprilisától Nemzetközi Rendezvényszervező Hivatal – különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik adott megrendelések fejében a HM által kifizetett összegek egy részét visszakérik.
A vádhatóság szerint az ötletadó az elsőrendű vádlott volt. A cégektől "visszaosztott" összegből húsz százalékot elkülönítettek a közös költségekre, a fennmaradó részt pedig elosztották. Ez változott, miután a harmadrendű vádlott, N. D. közreműködésével bevonták F. L. másodrendű vádlottat, aki 2004 decembere és 2006 júniusa közötti időszakban a HM közigazgatási államtitkára volt, és aki az ügyészség szerint a visszaosztott pénz felét kérve, összességében több millió forintot kapott.
A vádlottak védői közül a vádirat ismertetésekor többen is felvetették, hogy noha a vádirat bizonyítékok sorát hozza fel, azok egyetlen személy, a HM Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatósága gazdasági alosztályának vezetésével 2001-ben megbízott dandártábornok, O. J. vallomásán alapulnak. O. J. szolgálati viszonyát Áder János köztársasági elnök – Hende Csaba honvédelmi miniszter előterjesztésére – méltatlanság megállapítása miatt ez év május 4-i hatállyal megszüntette.
A katonai tanács az elsőrendű vádlott védőjének, Zamecsnik Péternek a kezdeményezésére korábban tanúként meghallgatta Juhász Ferenc egykori honvédelmi minisztert, aki 2002 májusától 2006. június 9-ig volt a szaktárca vezetője. A szocialista országgyűlési képviselő tagadta, hogy pénzt fogadott volna el. Kijelentette: nem tudott visszaosztott pénzekről. Arról, hogy whiskysdobozban vitt volna neki pénzt az államtitkár, miként ezt O. J. állította, azt mondta: "népmesei elem".
|
[
"Honvédelmi Minisztérium"
] |
[
"Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatóság",
"Nemzetközi Rendezvényszervező Hivatal",
"Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatósága",
"Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal Nemzetközi Igazgatóság",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa",
"Budapesti Katonai Ügyészség"
] |
Tudott ön arról, hogy lett egy wellness-szállókomplexuma a szlovéniai Lendván? Szlovén sajtóhírek szerint egy magyar állami "alap" 9 millió eurós ajánlatot tett a Hotel Lipára és kapcsolódó szolgáltatásaira. Az ügylet ennél kicsit bonyolultabb, igyekeztünk utána járni a részleteknek.
Comitatus latin szó, vármegyét jelent. Annyit lehetett tudni a szlovén gazdasági honlapon nemrégiben megjelent írásból, hogy így hívják a háromcsillagos Hotel Lipát is magába foglaló Terme Lendava turisztikai komplexum vevőjét, és hogy a végső tulajdonos a magyar állam.
A Finance azt írta: a vételár 9 millió euró volt, a szlovéniai magyar nyelvű Népújság cikke szerint pedig ráférne további 5 millió eurónyi fejlesztés a szerzeményre.
A Terme Lendava a 120 szobás, öt medencés szállón kívül kempinget, apartmanfalut és egy fejlesztési telket is magába foglal. Ráadásul, s ezt már mi fűzzük hozzá, a közvetlen szomszédságban épül a lendvai fociakadémia, amit szintén bőkezűen, 1,3 milliárd forinttal támogat a magyar állam.
A Finance "alapot", a Népújság "alapítványt" emleget a magyar vevőként. Csakhogy Comitatus néven Magyarországon az alapokat és alapkezelőket nyilvántartó MNB semmit, a civil szervezeteket regisztráló bíróságok pedig egy teljesen más profilú, társadalomkutató egyesületet tartanak csak nyilván.
Létezik viszont több Comitatus elnevezésű cég, közülük kettő, egy zrt. és egy kft. állami, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában.
Üzleti titok, mibe kerül? Egészen biztosan nem
Némi kutakodás után kiderült, a Comitatus Üzletviteli és Vagyonkezelő Kft. lesz az, amit keresünk. A kevésé szem előtt lévő társaság 2016 végéig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat vagyonkezelő cége volt, egy évvel korábban lett az MNV tulajdona, s 2016-ban át is nevezték.
A társaságtól újságírói kérdésben is kérdeztük a szlovén ügylet részleteit, illetve közérdekű adatigénylésben kértük a Terme Lendava ügylet szerződéseinek másolatát. Előbbire egyelőre nem érkezett válasz, utóbbit rövid úton elutasították üzleti titokra hivatkozva.
Ezt természetesen nem fogjuk ennyiben hagyni, jogi úton kérjük majd, kötelezzék a Comitatust a közpénzes ügylet nyilvánosságra hozatalára. (De legalább megerősítést nyert, hogy jól okoskodtunk, tényleg ez a cég a vevő.)
A magyarok tulajdonszerzése viszont még nem teljesen biztos – annak ellenére, hogy a tulajdonos Sava Holding elfogadta az MNV-cég ajánlatát. A Finance cikke többször is idézi például Zdravko Počivalšek gazdasági minisztert, aki meglehetősen fújtat a biznisz ellen, mondván, a turisztika stratégiai nemzetgazdasági ágazat. A liberális, piacpárti értékeket közvetítő portál bírálja is ezért a minisztert, mondván, már az anyacég, a Sava Holding is egy csődtömeg, épphogy elkerülte a felszámolást, jelenleg például a hitelezők a legnagyobb tulajdonosok. Kilencmillió euró pedig rengeteg pénz.
Az anyacégben 22,5-22,5 százalékkal azonban jelen van a szlovén állam is: ekkora pakkja van az SDH-nak, a Szlovén Állami Holdingnak (ha tetszik, a helyi MNV-nek), illetve a nyugdíjalapnak. Azaz nem teljesen mindegy, mi a véleménye a gazdasági tárca vezetőjének. Ráadásul valóban létezett egy minisztériumi lista a nem értékesíthető állami érdekeltségekről, s ezen a Sava Holding is szerepelt.
Az ügyletet mégis tervezhetik már egy ideje. A népújságos cikk megemlíti például, hogy már tavasszal, azaz a szlovéniai választások előtt lekerültek a Terme Lendava egységeiről a jelzálogterhek – át egy másik Sava Holdingos fürdőre. 2019 végénél előbbre azonban a Finance cikke sem jósolja, hogy lezajlik az átadás-átvétel.
Orbánista nyomulás Szlovénia-szerte – de sikerült?
Szlovéniai forrásaink szerint az ügyletet érintő kritikák egy részénél érezhető némi fenntartás azzal szemben, hogy a vásárló a magyar állam, még olyanok is akadnak, akik egyfajta sunyi Trianon-revíziót emlegetnek. Mások ellenben éppen, hogy tapsolnak – ők azok, akik Orbán Viktorban látják Európa megmentőjét.
A magyar kormányerők kétségtelen odafigyeléssel vannak a szlovén politikai eseményekre. 2017 tavaszán írtuk, hogy Habony Árpád médiája szlovén televíziót vásárolt, majd további ottani sajtótermékeket is bekebelezett. Ez a média teljesen nyíltan támogatta a június eleji választásokon Orbán helyi szövetségesét, a jobboldali Szlovén Demokrata Pártot (SDS).
Sőt, két magyar származású "nemzetiségi" képviselőjelölt közül Orbánék Horváth Ferenc mellett tették le a voksukat, aki be is húzta a mandátumot. Ő jelenleg is a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke és – nem mellékesen – Lendva község alpolgármestere is volt a közelmúltig. Mindkét minőségében rálátása lehetett úgy a Terme-ügyletre, mint a tervezett fociakadémiára.
Az SDS győzött ugyan, de a mandátumok többségét nem tudta megszerezni, kormányt alakítani nem tudott.
Ami azt is jelenti, hogy Počivalšek miniszter "ügyvezetőként" háborog a Terme Lendava eladása ellen. Csakhogy jelen pillanatban egyre nagyobb az esélye egy balos kormánynak Szlovéniában.
A napokban meg is született a balos pártok között a megállapodás, szlovéniai forrásaink szerint napokon belül, akár cikkünk megjelenésekor leheteti az esküt az új, kívülről a kommunisták által támogatott balközép kabinet. Márpedig akkor kétesélyes, hogy az MNV-cég valóban viheti-e a wellnessfaluját, különösen, hogy a Levice éppen az állami vagyon elherdálásának befejezését szabta a külső támogatás egyik feltételéül.
Pedig elég szépen ki lett találva. A Fidesz helyi bástyája nyer, ami erős politikai támogatást jelent a migránsozásban éppúgy, mint a gazdasági legelészésben. A Terme Lendavától például állítólag erős labdarugó-turizmust vár a magyar partner, bármit jelentsen is ez.
A lendvai fociakadémia 1,3 milliárdja pedig már tavaly decemberben eldőlt. Ez még akkor is rengeteg pénz, ha föltesszük, hogy szükség van hasonló intézményekre. Az Index elemzése szerint nem sokkal többet, kétmilliárd forintot tolt a magyar állam Mészáros Lőrinc eszéki csapatába, amelyik a horvát élvonalban játszik – márpedig legkésőbb az idei vb óta tudjuk, hogy ez mit jelent. Ezzel szemben a lendvai csapat, a ZTE tulajdonosa által nemrégiben megszerzett Lendava Nafta 1903 a másodosztályban vergődik.
Fotó forrása: viaslovenia.com
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Comitatus Üzletviteli és Vagyonkezelő Kft."
] |
[
"Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa",
"Terme Lendava",
"Sava Holding",
"Szlovén Állami Holding",
"Hotel Lipa",
"Lendava Nafta 1903",
"Szlovén Demokrata Párt"
] |
Információink szerint tegnap óta a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság nyomoz Nagy József, Úri volt polgármestere ügyében, aki ellen még Pelikán László kezdte meg az adatgyűjtést. Simicska Lajos, az adóhivatal elnöke - Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után - tegnap késő délután felmentette a munkavégzés alól Pelikán László bűnügyi igazgatót a rendőrség Teve utcai székházában történt illegális aranyékszer-árusítással kapcsolatos nyomozás befejezéséig - nyilatkozta lapunknak Burillák Attila sajtószóvivő.
A Fidesz parlamenti frakciója vasárnap közleményében arra kérte az APEH elnökét, hogy a nyomozóhivatal tekintélyének megőrzése, illetve a rendőrség Teve utcai székházában történt illegális aranyékszer-árusítás ügyében indult vizsgálat nyugodt lefolytatása érdekében gondolja újra Pelikán László kinevezését. A bűnügyi igazgató felfüggesztése tulajdonképpen illetmény nélküli szabadságolást jelent, Pelikán köztisztviselői jogviszonya továbbra is megmarad - magyarázta Burillák Attila. További intézkedésig Kántor Tibor elnökhelyettes gyakorolja a bűnügyi igazgatói jogkört. Pelikán meggyőződése szerint az ellene folytatott kampány valódi célpontja nem ő maga, hanem a bűnügyi igazgatóság. Ennek ismeretében azzal is számot vetett, hogy az őt ért vádak következménye az adónyomozó hatóság hitelének megkérdőjelezése lesz. Ezért kérte az ügyek tisztázásáig felmentését a munkavégzés alól. A felfüggesztett igazgató továbbra is ártatlannak vallja magát, s kitart amellett, hogy semmiféle bűncselekményt nem követett el - tolmácsolta lapunknak Pelikán nyilatkozatát a szóvivő. Burillák Attila nem tudott arra a kérdésre választ adni, hogy Pelikán visszakerül-e az igazgatói székbe, ha a nyomozás során ártatlannak találják. Határozottan cáfolta ellenben azokat a korábbi értesüléseket, amelyek szerint Erdélyi János, volt I. kerületi rendőrkapitány az adóhivatal bűnügyi igazgatóságához kerülne, s esetleg Pelikán utódja lehetne. Ugyanígy Varga Sándor, az igazgatóság jelenlegi helyettes vezetője sem ül a felfüggesztett bűnügyi igazgató helyére - szögezte le. Arra a kérdésre, hogy miért nem az adóhivatalt felügyelő pénzügyminiszterrel egyeztetett Simicska a bűnügyi igazgató személyéről, Burillák Attila a sajtótájékoztatón azzal érvelt, hogy a Fidesz-frakció mint politikai testület felvetéséről nem lehet közigazgatási szinten dönteni. Pelikán kérdésre válaszolva kijelentette, hogy kinevezése előtt átesett nemzetbiztonsági ellenőrzésen, de a vizsgálat eredményéről nem tud, mivel az nem az ő kompetenciája. A kinevezést olyan munkakörbe, mint amelyet Pelikán László betölt, a legmagasabb biztonsági előírásoknak megfelelő "C" típusú kérdőív kitöltése előzi meg - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Szabó Gábor, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter helyettes-államtitkára, hozzátéve: ezt egyébként maga az érintett, személyesen tette meg. Szabó elmondta, hogy az átvilágításról szóló jogszabály egyértelműen fogalmaz, így a nemzetbiztonsági szolgálatok a miniszteri ellenjegyzés után csak fontos tisztséget betöltő személy elöljáróját tájékoztatják a vizsgálat eredményéről. A vizsgált személy ezek után töltheti be hivatalát - fogalmazott a helyettes-államtitkár. Az SZDSZ-frakció az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordul azzal a kéréssel, hogy az ombudsman állapítsa meg: az APEH Bűnügyi Igazgatóságát létrehozó jogszabály nem rendelkezik megfelelő alkotmányos garanciákkal - jelentette be a képviselőcsoport hétfői ülése utáni sajtótájékoztatón Kóródi Mária országgyűlési képviselő. Kuncze Gábor frakcióvezető "a tiszt érdekében hozott gyalogáldozatként" értékelte, hogy a Fidesz képviselőcsoportja Pelikán Lászlónak, a bűnügyi igazgatóság vezetőjének leváltására hívta fel Simicska Lajos APEH elnököt. Kuncze szerint az egyetlen tisztességes megoldás Simicska és Pelikán együttes távozása lenne. A nyomozóhatóság körüli politikai viharok ellenére a törvényben megszabott határidőre, azaz január 29-ére működőképessé vált a szervezet - szögezte le Pelikán. A hatóság 240 fős állományának minden tagja átesik az következő hetekben a nemzetbiztonsági ellenőrzésen - tette hozzá Varga Sándor, a bűnügyi igazgatóság helyettes vezetője. A szervezet 220, javarészt többdiplomás, könyvvizsgálói, könyv- és adószakértői végzettséggel is rendelkező tapasztalt nyomozóból, illetve 20 adószakértőből áll. Legalább tíz olyan adózással kapcsolatos bűncselekményre derült fény az elmúlt napokban, amelyekben már az adórendőrség fog nyomozni - válaszolta lapunk kérdésére Varga. Minden olyan ügyben, amelyben az adó-, illetve járulékcsökkenés, érték vagy a kár mértéke meghaladja az 500 millió forintot, a központi igazgatóság jár majd el. Várhatóan még ezen a héten napvilágot lát az adónyomozó hatóság működésének részleteit szabályozó pénzügyminisztériumi rendelet. A bűnügyi igazgatóság titkos információgyűjtő tevékenységére vonatkozó szabályokat azonban szigorúan titkos belügyminisztériumi rendelet szabályozza majd.
Az ORFK nyomoz Nagy ügyében
Az országos rendőrfőkapitány utasítására a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság vette át Nagy József áfa-csalási ügyében a nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságtól. A múlt hét második felében meghozott döntésben vélhetően szerepet játszott az a belső vizsgálat is, amely hiányosságokat tárt fel Úri község egykori polgármestere nemzetközi körözésének kiadásában. Mint arról beszámoltunk, Pelikán László kezdeményezte Nagy nemzetközi körözését, ám végül nem adták ki az elfogatóparancsot. Lapunk értesülései szerint tegnaptól az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI) folytatja a nyomozást Úri község egykori polgármesterének áfa-csalási ügyében. A döntést nem hozták nyilvánosságra, ám bizonyos, hogy egyebek között azért vették el az ügyet a megyétől, mert egy korábbi belső vizsgálat megengedhetetlen hiányosságokat tárt fel a másfél évvel ezelőtt kezdődött nyomozásban. Mint arról lapunkban többször is beszámoltunk, az áfa-csalással gyanúsított, és 1997 októbere óta körözött Nagy József január közepén önként tért haza Spanyolországból. Az ominózus 85 millió forintos áfa-visszaigénylésben közreműködő további személyek ellen a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság fejezte be a nyomozást, így logikusnak látszott, hogy Nagyot is itt vonják eljárás alá. Két héten át a megyei főkapitányságokon folyt a kihallgatás. Eközben vált alapossá a gyanú, hogy Nagy József hamis útlevelekkel élt vissza. Mégpedig olyan belügyi útiokmányokkal, amelyeket például hazánk fedés alatt álló ügynökei is használnak. A nyomozás vezetői ugyanakkor Nagy József más korábbi üzleti ügyeiről is információt szereztek. A rendőrség olajügyekben és cigarettaszállítási üzletekben vállalt szerepét, valamint az egykori polgármester érdekeltségébe tartozó cégek kapcsolatait szeretnének tisztán látni. Vélhetően a mind szerteágazóbb nyomozás is indokolta, hogy mostantól a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság járjon el az ügyben.
|
[
"APEH"
] |
[
"Magyar Hírlap",
"Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság",
"APEH Bűnügyi Igazgatósága",
"ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Minden érintettet hideg zuhanyként ért a börtönrádiók elhallgattatása, a rabok különösen rosszul fogadták; legalábbis a Gyorskocsi utcai börtön fogvatartottait letaglózta a hír, ők már el is köszöntek rádiós mentoraiktól – mondta lapunknak Hajdú Judit, a börtönrádiót működtető Adj Hangot Egyesület munkatársa.
A fogvatartottak reintegrációját segítő civil szervezet a hétvégén jelentette be: a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azonnali hatállyal mondta fel velük az együttműködést. A BVOP a döntést azzal indokolta, hogy a szervezet egy pályázatnál hibát vétett. A civilek "kirúgása" nem egyedi eset: mint arról már írtunk, a BVOP a Magyar Helsinki Bizottsággal is felmondta 18 éve élő megállapodását.
"Az együttműködés során minden tekintetben a büntetés-végrehajtás célkitűzéseivel összhangban dolgoztunk a fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének elősegítésén" – olvasható a börtönrádiósok közleményében. Hajdú Judit mindehhez hozzátette: korábban is előfordultak kisebb súrlódások a bv-intézetek vezetőségével, de eddig mindent sikerült megbeszélni. – Bízunk abban, hogy ez a továbbiakban is így lesz, tárgyalásos úton megoldást találnunk – mondta.
Az egyesület 2014-ben írt alá megállapodást a váci börtön parancsnokával, majd 2015-ben a Győr-Moson-Sopron Megyei és a Gyorskocsi utcai objektumának vezetői is úgy döntöttek, hogy a reintegrációt a börtönrádió innovatív módszerével teszik hatékonyabbá. Az egyesület mentorai rádiós képzést nyújtottak a fogvatartottaknak, akik saját műsort szerkesztettek társaiknak. Mintegy negyven fogvatartottnak biztosítottak egész napos értelmes elfoglaltságot.
Tény, hogy egyes civil szervezetekkel felmondták az együttműködést, ám ezek egy részében megújítják a megállapodást – közölte a BVOP a Magyar Időkkel. A szervezet illetékese szerint a történtek nem azt jelentik, hogy a Helsinki Bizottság nem láthatja el fogvatartottak jogi képviseletét, a börtönrádió pedig Vácon továbbra is sugároz, csak épp civilek nélkül.
Juhász Dániel
|
[
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága"
] |
[
"Helsinki Bizottság",
"Adj Hangot Egyesület",
"Magyar Helsinki Bizottság",
"Magyar Idők",
"Győr-Moson-Sopron Megyei"
] |
Egy nyíregyházi élelmiszer-kereskedő cég ügyvezetőjéhez került az a körülbelül 200 millió forint, amelyet a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. fizetett ki a pusztazámori hulladéktárolójában keletkező gáz hasznosítására kiírt pályázat megvalósítására – írja a keddi Magyar Nemzet.
Az ügyben a BRFK vádemelést javasol Bielek Péterrel, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. volt vezérigazgatójával, valamint három társával szemben.
A rendőrségi iratok szerint Bielek és két társa különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést, a negyedik gyanúsított pedig sikkasztást követett el mintegy 200 millió forint értékben.
Bieleket a BRFK már tavaly júliusban meggyanúsította a szerződéssel összefüggésben – áll a Magyar Nemzet hasábjain.
|
[
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt."
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt."
] |
Rendőrök fogják elővezetni Kisberk Szabolcs vádlottat, a HírTv riporterét arra a tárgyalásra, amelyet Tóth Viktor, dr. Veres János pénzügyminiszter korábbi kampányfőnöke kezdeményezett az őt választási csalás gyanújába keverő Kisberk Szabolcs "elismert tényfeltáró újságíró" ellen - közli Veres az mszp.hu oldalon.
Mivel nem tett eleget állampolgári kötelességének, és vádlottként nem jelent meg szabályszerű idézés ellenére a bíróság előtt, a bíró elrendelte, hogy a soron következő 2012. szeptember 18-i tárgyalásra rendőrök vezessék elő otthonából a kormánypárti média ismert szereplőjét.
A tárgyaláson a vádlott védője nem tudta megmondani, hogy Kisberk szabályszerű idézés ellenére miért nem jelent meg a tárgyaláson.
Közben abban a büntetőügyben, ahol a polgári eljárásban egy maffiamódszerekkel gyanúsítgatott szabolcsi magánszemély már félmilliós kártérítést kapott, kételyek merültek fel a Kisberk által az ügyészségnek és a bíróságnak is szolgáltatott "vágatlan és manipulálatlan" felvétel igazságtartalmával kapcsolatban, ezért az ott elhangzottak valódiságának ellenőrzésére szakértők kirendelése várható.
Emlékeztetőül: évekkel az események után csak most folyik eljárás abban az ügyben, amelyben Kisberk Szabolcs magát Tóth Viktornak kiadva hívogatott fel – állítása szerint – kisebbségi vezetőket és készített olyan felvételeket, amelyekkel szavazatvásárlást próbált utóbb Tóth Viktorra bizonyítani. Ebben az ügyben az egykori ORTT már elmarasztalta a HírTv-t, megállapítva, hogy vétett az alapvető médiaetikai szabályok ellen.
|
[
"HírTv"
] |
[] |
A Heves Megyei Közgyűlés fideszes elnöke szerint az MSZP-nek le kellene vonnia a megfelelő következtetéseket azok után, hogy a megyegyűlés szocialista frakciójának vezetőjét jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt nem jogerősen elmarasztalta a bíróság.
Szabó Róbert szerdai, Egerben tartott sajtótájékoztatóján nem mondta ki Nagy Imrének, Eger volt polgármesterének a nevét. Állítása szerint azért, mert nem a személyre, hanem a szocialista értékrendre kívánja helyezni a hangsúlyt.
Nagy Imrét jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt 900 ezer forint pénzbüntetésre ítélte kedden első fokon az Egri Törvényszék. A vád szerint a politikus 2005-ben az Egri Többcélú Kistérségi Társulás vezetőjeként úgy igényelt az államtól több mint 8 millió forintot a kistérségi szintű pedagógiai szakszolgálati ellátás működtetésére, hogy a szolgálat a megjelölt időpontban, 2005. február 15-vel ténylegesen még nem kezdte meg a működését.
Szabó Róbert úgy vélekedett: ha jogerőssé válik az ítélet, a szocialista politikusnak le kell mondani a megyegyűlés pénzügyi és ellenőrzési bizottságának elnöki tisztéről, és vissza kell adnia mandátumát is, hiszen méltatlanná válik ezekre.
Felidézte Mesterházy Attilának, az MSZP elnökének a szocialisták kongresszusán elmondott szavait, miszerint a párt immunrendszere korábban nem volt elég erős ahhoz, hogy kivesse magából a tisztességtelen nyerészkedőket. Szabó Róbert azt mondta, ha ezt komolyan gondolják, akkor a szocialista pártnak erkölcsi kötelessége lesz megtenni a szükséges lépéseket a megtisztulás érdekében.
Nagy Imre, aki 1998 és 2006 között volt a hevesi megyeszékhely polgármestere, 2002-től 2010-ig szocialista színekben a város egyéni országgyűlési képviselője volt, 2010 óta pedig a Heves Megyei Közgyűlés tagja, az eljárás kezdetétől tagadta a vádakat. Mint korábban elmondta, kár nem ért senkit, hiszen a felhasznált pénzt az utolsó fillérig a szakszolgálat működtetésére, vagyis a gyerekekre fordították, és a megmaradt összeget visszautalták az államkasszába.
|
[
"MSZP",
"Egri Többcélú Kistérségi Társulás"
] |
[
"Egri Törvényszék",
"Heves Megyei Közgyűlés"
] |
Miután a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) elnöke az általa vezetett testülethez fordult, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. visszavonta a nettó 227 milliós gépjármű tenderét, amelyre a Wallis Kerepesi úti Autó Kft.-t hívta fel ajánlattételre - a határozat a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
Az ajánlatkérő augusztus 15-én értesítette a KDB elnökét arról, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított, Opel gépjármű flottájának bővítésére. Az ilyen eljárásokat kötelező bejelenteni, hogy ne sérüljön a közbeszerzés nyilvánossága. Amennyiben az elnök jogsértést észlel, akkor a KDB-hez fordul. Ez történt most is.
Az ajánlatkérő azzal érvelt, hogy tavaly már tendert nyert nála a Wallis Kerepesi úti Autó Kft. Opel gépjárművekkel, és most erre a gyártmányra akarja egységesíteni a járműparkját. Az indok: mivel részben maga javítja a járműveket, így olcsóbb, ha csak egy típusra kell berendezkedni, illetve a tavalyi szállító - a mennyiség miatt - jelentős árengedményt ad. Ezért hívta meg azt ajánlattételre.
Miközben a KDB vizsgálódott, az ajánlatkérő augusztus 29-én bejelentette, hogy az ajánlattételi felhívását visszavonta. Miután megszűnt az ok, amely a KDB eljárását kiváltotta, így a döntőbizottság augusztus 31-én megszüntette az eljárást - olvasható az értesítőben.
|
[
"Wallis Kerepesi úti Autó Kft.",
"Fővárosi Csatornázási Művek Zrt."
] |
[
"Közbeszerzési Értesítő",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Jogorvoslati kérelmet nyújtott be az Orangeways Zrt. a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) annak megállapítására, hogy a BKV Zrt. "valós és okszerű indokok nélkül" minősítette eredménytelennek a midibusztendert.
Az Orangeways közleményében azt írta: "A pályázat messze legkedvezőbb ajánlatát benyújtó Orangeways Zrt. álláspontja szerint a BKV által megjelölt indokok nem felelnek meg a közbeszerzési törvény azon feltételeinek, amelyek mentesíthetik az ajánlatkérőt az ajánlatok elbírálásának kötelezettsége alól".
Az Orangeways szerint az új járművek forgalomba állításának elhalasztása naponta több mint 30 millió forintos veszteséget okoz a BKV számára.
Emlékeztettek: a BKV 2010. november 19-i döntésével a tender győztesének az Orangewayst hirdette ki, amely a szerződés hatéves időtartamára 1,3, illetve 3,2 milliárd forinttal kedvezőbb ajánlatot nyújtott be két versenytársánál.
Az eredményt a tender harmadik helyezettje elsősorban az Orangeways kirívóan alacsony ajánlati árára hivatkozva támadta meg a KDB-nél, amely a BKV-t új döntés meghozatalára kötelezte. Az Orangeways a BKV felhívására részletes költségkimutatásban igazolta ajánlatának gazdasági megalapozottságát. "Ezt követően február 17-én a BKV a pályázatot - a KDB határozatától teljesen független indokok alapján - eredménytelenné nyilvánította" - írták.
Bózsik András, az Orangeways stratégiai igazgatója szerint az eddig megismert indokok nem állják meg a helyüket: a szerződést a későbbi átalakítások során a Budapesti Közlekedési Központ jogutódként probléma nélkül át tudja majd venni
Vitázy Dávid, a BKK vezérigazgatója lapunknak adott interjújában beszélt többek között a midibusztender eredménytelenné nyilvánításának okairól.
Álláspontja szerint bizonyítható, hogy a pályázat feltételeiben a kiírás óta nem történt változás, így új szempontok - például új, eddig nem ismert szerződéses elemek - az elmúlt egy hónap során sem merülhettek fel. A BKV pedig időközben nem vált képtelenné a szerződés teljesítésére, hiszen ez esetben a napi 30 millió forinttal magasabb önköltségű jelenlegi közszolgáltatást sem tudná a továbbiakban ellátni - olvasható a közleményben.
A BKV tavaly november 19-én jelentette be, hogy midibusz-üzemeltetési tenderét az Orangeways nyerte meg. A döntés ellen a BKV buszos szakszervezeteinek egy része tiltakozott, mert szerintük hosszabb távon romlanak a munkavállalók foglalkoztatási feltételei és romlik az utazóközönségnek nyújtandó szolgáltatás minősége. Három szakszervezeti szövetség közösen a tender végeredményének visszavonását követelte.
Az Orangeways Webasto S91 típusú, Euro 5-ös, alacsonypadlós, légkondicionált buszokkal pályázott, amelyek 2011 végéig fokozatosan állnának forgalomba, felváltva a jelenleg közlekedő 16 éves Ikarus 405 típusú midibuszokat. Az ajánlat szerint a buszok üzemeltetési költsége 379 forint kilométerenként, míg az Ikarusokat kilométerenként 541 forintból tartják fenn.
|
[
"BKV Zrt."
] |
[
"Orangeways Zrt.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Budapesti Közlekedési Központ"
] |
Tavaly ősszel sikerült megtudnunk, hogy a magyar állam bruttó 10 milliárd forintért vett védettségi igazolványokat az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től. A kártyánkénti bruttó 1244 forintos árat sokan túl drágának találták, amin lehet vitatkozni, de az biztos, hogy a cég részben ennek a megrendelésnek köszönhetően rendkívül sikeres évet zárt tavaly. Nettó árbevételük majdnem 30 milliárd forint lett, ebből a haszon pedig 3,3 milliárd, ami szinte tízszerese a 2020-as eredményüknek.
Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (ANY) 2021. március 10-én közleményben jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy 2023. 03. 01-ig szóló szerződést írt alá az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ) a védettségi igazolványok szállítására vonatkozóan.
Azt akkor sem az ANY, sem a NISZ nem közölte, hogy mennyi közpénzt kap a nyomdacég a kártyák előállításáért. Végül a NISZ három hónapos időhúzása után közadatigényléssel és perindítással sikerült kiderítenünk tavaly ősszel, hogy az állami cég bruttó 1244 forintos darabáron összesen 8 millió darab védettségi igazolványt rendelt az ANY-től bruttó 9,95 milliárd forintért. Cikkünk után Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tett hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt, mert sokallta a kártyánkénti árat, a rendőrség azonban elutasította a feljelentést.
Idén április végén az ANY közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját, amelyből kiderül, hogy rendkívül sikeres évük volt 2021-ben. Nettó árbevételük ugyanis a 2020-as 17 milliárd forintról 29 milliárdra nőtt, vagyis forgalmuk a gazdaság egyéb területeit megviselő koronavírus-járvány ellenére is jelentősen bővült.
Ennél is látványosabb azonban az adózott eredmény emelkedése:
2020-ban 367 millió forint, 2021-ben viszont már 3,3 milliárd forintnyi hasznot termelt az ANY. Ez majdnem tízszeres növekedés.
A cég közgyűlése 2022. április közepén úgy határozott, hogy "A 2021.évi adózott eredményből összesen részvényenként 163 Ft, 2.411.528 ezer Ft összegű osztalék kerüljön a részvényesek részére kifizetésre."
Az ANY összes részvényese, vagyis tulajdonosa nem ismert, de az biztos, hogy a legtöbb részvény különböző cégeken keresztül Erdős Ákos birtokában van. A gyakran csak "A nyomda" néven emlegetett vállalat útlevelet, személyi igazolványt, adókártyát, jogosítványt, választási nyomtatványokat, vízumot, zárjegyet és számos egyéb biztonsági okmányt gyárt – Magyarországra és külföldre is. A cég minden kormány alatt jelentős állami megrendeléseket kapott hazánkban, tehát egyik politikai párthoz sem köthető kizárólagosan.
A megnövekedett 2021-es forgalomban az ANY saját bevallása szerint is szerepe volt a magyar védettségi igazolványokra vonatkozó állami megrendelésnek. A honlapján közzétett konszolidált (a leányvállalatok adatait is tartalmazó) éves jelentésben ez olvasható: "A Társaság kártyagyártásból és -megszemélyesítésből származó árbevétele tárgyidőszakban 16227 millió Ft, amely 8327 millió Ft-tal (105%-kal) magasabb, mint a 2020. év azonos időszakában. A növekedéshez hozzájárult a 2020-ban lejárt kártyaokmányok tömeges megújítása, valamint a védettségi igazolványok árbevétele is."
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az ANY Biztonsági Nyomda cégtáblája (forrás: Szijjártó Péter/Facebook)
|
[
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.",
"ANY Biztonsági Nyomda Nyrt."
] |
[
"Budapesti Értéktőzsde",
"Opten Kft.",
"A nyomda"
] |
A Nemzetgazdasági Minisztériumon a kereskedők szeme: a tárcától várják, hogy mondjon véleményt a CBA – minimum – kreatív ötletéről, a boltok piaccá való átminősítéséről, amellyel megkerülhető a vasárnapi zárva tartás. Közben van, aki még tovább ment, és fesztiválként szeretne működni a hétvégéken. A Fideszben állítólag kiakadtak Baldaufékra, hogy mit ugrálnak.
A hétvégén derült ki, hogy a CBA kezdeményezésére több balatoni település jegyzőjével is piaccá nyilvánítatták a hálózat helyi boltjait, hogy vasárnap is nyitva lehessenek.
A CBA-t már a hétvégi korlátozás megszületésekor azzal vádolták, hogy üzleti előnyt akar kovácsolni a törvényből. Baldauf László CBA-elnök múlt heti interjúja pedig csak tovább mélyítette a gyanút, hogy ő is lobbizott a kormányzatnál a zárva tartásért. Tény azonban, hogy az elnök az interjúban egy szóval sem említette, hogy a cégnél időközben új megoldást találtak ki arra, hogy saját üzleteik mégis kinyithassanak.
Az Index megkérdezett több magyarországi konkurens kereskedelmi céget, követnék-e a CBA példáját, és kezdeményezik-e saját boltjaik piaccá nyilvánítását.
Több cég kitérő választ adott, a Tesco viszont azt írta, hogy felkérte az Országos Kereskedelmi Szövetséget, hogy kérje ki a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontját a konstrukcióval kapcsolatban.
Ezt követően az Index is érdeklődött az NGM sajtóosztályán, mi lesz a minisztérium jogi álláspontja Baldaufék húzásával kapcsolatban.
A tárcától egyelőre nem érkezett válasz, de a fideszes vezetők reakciója alapján könnyen megjósolható, hogy nem fognak lelkesedni az ötletért. A kormánypárt egyik vezető politikusa azt mondta, már korábban is jelezték a CBA-nak, hogy "ne ugráljanak már", és remélik, hogy hatósági vizsgálat és büntetés követi majd ezt az akciót.
Az egyik budapesti kerület jegyzője kérdésünkre elmondta, hogy a CBA-s sajtóhír megjelenése óta több szóbeli érdeklődés érkezett hozzá is, érdemes-e hasonló kezdeményezéssel élniük.
A jegyző szerint az a 2009-es kormányrendelet, amely meghatározza, mit kell piacon vagy vásáron érteni, meglehetősen lazán fogalmaz, de még így is támaszt olyan feltételeket, amelyeket az üzletek többségénél csak nyilvánvaló jogi visszaéléssel lehetne megkerülni. A kormányrendelet szerint ugyanis a piac olyan terület, amelyet a városrendezési terveben is ki kell jelölni. Ez a kijelölés azonban nem a jegyző, hanem az önkormányzat képviselő-testületének jogköre.
Néhány budapesti üzletláncnak azonban valóban jól jöhet a CBA-tól származó ötlet. Az eddigi is létező piacok területén vagy épületében lévő boltjaikra ugyanis minden trükközés nélkül alkalmazható a kormányrendelet, ezért ott nincs akadálya a nyitva tartásnak.
Karácsony Gergely, a XIV. kerületi önkormányzat polgármestere azt mondta, hogy – bár ellenzik a vasárnapi nyitva tartás korlátozását – Zuglóban sem fognak körültekintő vizsgálat nélkül kiadni piacengedélyeket boltoknak. Az azonban tény, hogy az egyik bevásárlóközpont, amely műsorokat, koncerteket szervez az üzletházában, fesztiválengedélyt kért magának, hogy vasárnap is üzemelhessenek.
|
[
"CBA"
] |
[
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Országos Kereskedelmi Szövetség"
] |
A NAV-nak ki kell adnia azt a jelentést, amelyben leírják a Horváth András-botrány kapcsán egy hétvége alatt lefolytatott vizsgálat eredményét, döntött a bíróság, nem jogerősen.
Adatigénylési pert nyert Schiffer András, az LMP társelnöke a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellen első fokon, nem jogerősen, a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság a keresetnek helyt adva kötelezte az adóhatóságot, hogy az ítélet jogerőre emelkedése esetén adja ki Horváth András, a NAV volt munkatársa által feltárt áfacsalási botránnyal kapcsolatos "hétvégi vizsgálatról" szóló jelentését – közölte Schiffer András az MTI-vel.
Horváth András tavaly november elején tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt: a nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezer milliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. A volt NAV-dolgozó feljelentése nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda december 9-én hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendelte el a nyomozást. Ugyanakkor a NAV visszautasította a vádat, és rágalmazás miatt feljelentést tett volt munkatársa ellen.
Schiffer András kedden azt mondta, hogy amikor Horváth András a nyilvánosság elé lépett, a NAV egyetlen hétvége alatt lefolytatott egy vizsgálatot, melynek eredménye szerint a volt NAV dolgozó közlése nem valós. Ekkor Schiffer András egy képviselőtársával, Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkárral nyomban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez fordult, hogy a jelentést kikérje, ám ezt a NAV adótitokra és személyes adatokra hivatkozva megtagadta, ezért fordult az LMP társelnöke bírósághoz.
A bírósági eljárásban az adóhivatal már azzal is érvelt, hogy bűnügyi érdekek fűződnek a jelentés visszatartásához, ám a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében a felperesnek adott igazat, és elrendelte a jelentés nyilvánosságra hozását azzal, hogy a hatóság takarja ki a dokumentumban azokat az adatokat, amelyek esetlegesen nem megismerhetők.
Arra a kérdésre, hogy vajon mit tartalmazhat a jelentés, nyilvánosságra hozásának miért lehet jelentősége, az ellenzéki politikus úgy reagált: álláspontja szerint egy több ezer milliárdos, éveken át húzódó visszaélés-sorozat gyanúja miatt indult vizsgálatot nem lehet két nap alatt megnyugtatóan lezárni. Alappal feltételezhető, hogy nem is folyt érdemi vizsgálat, ezért fontos az arról szóló jelentés nyilvánosságra hozása.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Az Út a szakmaválasztáshoz uniós programban 4500 táblagépet vásárolt volna az Országos Roma Önkormányzat a jól teljesítő hátrányos helyzetű diákoknak. A szervezet az eszközök szállítása előtti napon elállt a szerződéstől. Az önkormányzat és a beszállító is pert indít.
Újabb gyanús ügyről szereztünk tudomást a romák felzárkóztatására szánt programokkal kapcsolatban. Ötven-hatvan millió forintba került az a 4500 táblagép, amit az Albacomp RI Kft. az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ) kötött szerződés alapján beszerzett. A készülékeket a hatmilliárd forint keretösszegű Út a szakmaválasztáshoz című program keretében osztották volna ki olyan hátrányos helyzetű diákoknak, akik jól teljesítenek az iskolában. A gépekre azonban azóta is hiába várnak a gyermekek. Kiderült ugyanis, hogy az ORÖ a szállítás megkezdése előtti napon elállt a 4500 tabletre vonatkozó szerződéstől.
Az ügy pikantériája, hogy a roma szervezet ünnepélyes tanszerátadásra hívott hátrányos helyzetű 14 éves diákokat még nyáron egy pécsi szakközépiskolába. Az RTL Klub beszámolója szerint a tollak és füzetek mellé egy táblagépet is ígértek a tanulóknak. Az egyik szülő a csatornának úgy nyilatkozott: a gyerekekkel aláírattak egy papírt, hogy átvették a tabletet, de azt mondták, majd csak később kapják meg. Mint hozzátette, azóta sem értesítettek senkit.
Perlik az Országos Roma Önkormányzatot
Szintén nem jelentkezett senki az Albacompnál, amióta az ORÖ elállt a szerződéstől – mondta el lapunk érdeklődésére az informatikai cég stratégiai igazgatója. Minárovits János közölte, beperelik az Országos Roma Önkormányzatot a rajtuk ragadt tabletek miatt. Bár az igazgató szerint ők is "megcsúsztak" a szállítással, de – ahogy fogalmazott – még időben el tudták volna juttatni a gépeket a címzettekhez. Hozzátette, a tabletek megvannak, a raktárukban rendelkezésre állnak.
A tabletek ügyét napirendre tűzték az ORÖ tegnap esti rendkívüli közgyűlésén is. Hegedüs István elnök lapunk megkeresésére elmondta, ők már a bírósághoz fordultak az ügyben. Mint mondta, azért perelték be az Albacompot, mert a cég nem tudta időben leszállítani az informatikai eszközöket.
Farkas idején indult
A roma önkormányzathoz köthető Út a szakmaválasztáshoz című program még Farkas Flórián jelenlegi miniszterelnöki megbízott, korábbi ORÖ-elnök idején indult. Ez már a sokadik program, amely során gyanús pénzfelhasználások történtek. Hegedüs István már többször elhatárolódott Farkas Flóriántól, szerinte Orbán Viktor bizalmasának felelnie kell az elnöksége alatti gazdálkodásért.
Kétmillióért óránként
Az LMP antikorrupciós szakszóvivője korábban többször beszélt a Út a szakmaválasztáshoz programról. Hadházy Ákos szerint az ORÖ-től kikért adatok alapján nem látszik, hogy a programból bármi is megvalósult volna. Kérdésünkre elmondta, a kirívó kifizetések között például egy 60 millió forintért elkészített – kétszer 15 órás – mentorképző tananyag is van. Mint mondta, ebből az látszik, hogy óránként kétmillió forintért írták meg a tananyagot. De gyanús a 3 millió forintos irattár és a 6 ember számára beszerzett 2,5 millió forintos irodabútor ügye is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 11. 10.
|
[
"Országos Roma Önkormányzat",
"Albacomp"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"RTL Klub",
"Albacomp RI Kft."
] |
Fiktív foglalkoztatás, okirat-hamisítás, hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett a Magyar Szocialista Párt (MSZP) Hajdú-Bihar megyei elnöke az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) szociális projektje kapcsán.
Az MSZP elvárja, hogy a közel háromezer munkavállalóval szemben tisztességtelenül eljárókkal az illetékes hatóságok megtegyék a szükséges jogi lépéseket. Ennek elősegítésére a párt megyei területi szövetsége nevében a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányságon ismeretlen tettes ellen feljelentést tettem. A feljelentés szerint a költségvetésből származó, milliárdos nagyságrendű összegeket a céltól eltérően használhatták föl, így fölmerül a fiktív foglalkoztatás, okirat-hamisítás, hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja - olvasható Huszka Imrének, a szocialista párt Hajdú-Bihar megyei elnökének a ma kiadott közleményében.
Az ügy előzménye, hogy Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselő és Rónai György debreceni MSZP-elnök tájékoztatása szerint az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) 2,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól 2600 hátrányos helyzetű állástalan foglalkoztatására, de pár héttel azután, hogy a munkaszerződéseket aláírták, a szövetkezet illetékesei felszívódtak, munkavégzés nincs, az emberek nem kapták meg a fizetésüket, s nem tudják elérni a munkaadót.
Az ESZOSZ azzal indokolta botrányt kavaró szociális projektjének zökkenőit, hogy "a hátrányos helyzetű, alulképzett emberek kiszorított társadalmi helyzete és morális hozzáállása sajnos bonyolítja a helyzetet", míg a fizetések elmaradásáról azt mondták, a munkabéreket mindig kifizették, de júliusban "adminisztratív és informatikai problémák" adódtak.
A megyei MSZP-elnök a közleményében azt írja: az ESZOSZ-ügyben még számos további furcsaság akad, de ezek megvizsgálása meghaladja a párt kompetenciáját. Az MSZP azonnali intézkedést vár az állami szervektől annak érdekében, hogy a kisemmizett embereket kárpótolják, s azonnali, állami segítségnyújtásban részesüljenek.
Huszka Imre úgy fogalmaz: az MSZP elvárja, hogy az igazságszolgáltatás függetlenül, az esetleges politikai érintettséget figyelmen kívül hagyva, az esküjének megfelelően pártatlanul járjon el. Huszka hozzátette: felkérésükre Szanyi Tibor, az MSZP Európa Parlamenti képviselője hivatalos bejelentést tesz az ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF).
|
[
"Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet"
] |
[
"Európa Parlamenti",
"Európai Unió",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"Magyar Szocialista Párt",
"Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Tovább drágul az állam számára a katolikus egyház nagy eseménye: most újabb csaknem kétmilliárd forintot utalt ki a kormány.
A hvg.hu már 2017-ben beszámolt róla, hogy az eredetileg 17,9 milliárdra tervezett támogatás 22 milliárdra nőtt, az esztergomi érsekség pedig szabad kezet kapott, hogy milyen ingatlanokat vásárol vagy újít fel a kapott pénzből. 2019 őszén az összeg már a 30 milliárdot közelítette.
A most adott pénz a csütörtök esti Magyar Közlöny határozat szerint "a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezésével összefüggő eszközbeszerzéseket, a működési, szervezési és lebonyolítási feladatok ellátását" szolgálja, és azért döntöttek így, mert a kormány "elismeri a Magyar Katolikus Egyház kiemelkedő szerepét a hitéleti programok és beruházások megvalósításában".
Más, költségvetést érintő döntést is hozott a kormány: "a bölcsődei pótlék emelésének és kiterjesztésének ellentételezését szolgáló kiegészítő támogatás biztosítása érdekében" 102 millió forintot kapnak az önkormányzatok.
(Kép: illusztráció)
|
[
"Magyar Katolikus Egyház"
] |
[] |
Közel 700 millió forinttal nőtt meg tavaly a Magyar Stratégiai Zrt. tulajdonában levő ingatlanok (és hozzá kapcsolódó vagyoni jogok) értéke – ez látszik a cég beszámolójában. Nem arról van szó, hogy az amúgy főtevékenységként saját tulajdonú ingatlan adásvételében utazó cég addigi ingatlanai hirtelen több mint a kétszeresüket érnék (2019 végén 540 millió forintot mutatott ki ezen a soron a vállalkozás, 2020 végén pedig 1 milliárd 236 millió forintot), mivel ezzel párhuzamosan a kötelezettségállománya is hasonló összeggel nőtt. Főként a rövid lejáratú kötelezettségállományról van szó, vagyis nagyrészt rövid lejáratú kölcsönt vett fel a cég, hogy több száz millió forinttal gyarapítsa ingatlanvagyonát.
Hogy miért érdekes ez? Mert a cég Matolcsy György jegybankelnök kisebbik, az üzleti életben aktívabb fiáé, Matolcsy Ádámé, és ez a cég vásárolt meg négy évvel ezelőtt egy villát 350 millió forint körüli áron, majd abban a jegybankelnök lakott. Az impozáns ingatlan megvásárlása és az, hogy ott lakik az MNB elnöke, rejtve maradt volna, ha nem derítjük ki három éve.
A Magyar Stratégiai Zrt. ezt leszámítva – önmagához képest – elég lagymatag évet zárt. A 103 millió forintos forgalomnál az azt megelőző négy évből háromban is volt sokkal jobb, az 58 millió forintos adózott nyereség sem kimagasló, Matolcsy Ádám most nem vett ki pénzt ebből a cégéből.
De van neki még egy izgalmas érdekeltsége, a Balaton Bútor Zrt., annak 80 százalékos tulajdonosa. Nem is a cég árbevétele az igazán érdekfeszítő (az 1,6 milliárd forintos forgalom átlagosnak mondható, a 18 milliós adózott profitnál többször volt jóval magasabb is), hanem az, hogy legalább öt, uniós vagy magyar pályázaton nyertek. A kiegészítő melléklet nyitott összegű támogatásokat részletező táblázatában 2019 végén még csak kettő pályázat szerepelt, kis híján 160 millió forintos összeggel, a 2020 végi állapot szerint azonban már öt, azok összértéke csaknem 470 millió forint.
Az idei év nagy megbízásokkal ajándékozhatja meg a Balaton Bútort. Tavaly év végén derült ki, hogy ezzel a céggel is keretszerződést kötött a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egy hatalmas, hároméves bútorbeszerzésre. Az állam 20 milliárd forintot tervez költeni, és a Balaton Bútor mellett még öt céggel kötöttek keretszerződést. Amikor valamely állami intézménynek az idei és a következő két évben bútorra lesz szüksége, akkor már csak ezt a hat céget versenyeztetik egymással. És a Balaton Bútor szállít bútorokat a jegybank ingatlanbefektető cége által felújított Postapalotába is.
Rekordév a másik Matolcsy-fiúnál
A másik Matolcsy-fiú, – a testvérétől négy éve alig pár száz méterre szintén villát vásároló – Máté sem panaszkodhat. A Mém Műhely Kft. 153 millió forintos forgalmával rekordévet zárt – járvány ide vagy oda –, és az ebből tisztán, adózás után megmaradt 99 millió forintból 82,5 millió forintot osztalékként kivesz Matolcsy Máté.
Kiemelt kép: Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám egy XII. kerületi ingatlan bejáratánál 2020. 11. 25-én
|
[
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Magyar Stratégiai Zrt.",
"Balaton Bútor Zrt.",
"Mém Műhely Kft."
] |
[] |
Közadatigénylésben kérte ki az atlatszo.hu a "Magyarország jobban teljesít"-kampány részletezését. Az önfényezés összköltsége bruttó 256,7 millió, ebből 108 millió a közterületi megjelenésre ment el, a nyomtatott és online sajtóban pedig a Metropol tarolt 47,7 millióval, de a Magyar Nemzet sem járt rosszul.
Giró-Szász András kormányszóvivő február 25-én jelentette be, hogy tájékoztatási akciósorozatot indít a kormány, hogy ismertesse a lakossággal az elmúlt két és fél évben elért eredményeket: Magyarország ma nemcsak az előző kormányoknál, hanem sok európai országnál is jobban teljesít. Giró-Szász elmondta, hogy az 1 hónapos akció időtartama alatt 24-25 területről, szakpolitikai kérdésről adnak majd bővebb tájékoztatást; minden háztartásba eljuttatnak egy tájékoztató füzetet, valamint óriásplakátokon, és televíziókban, rádiókban, a nyomtatott sajtóban, valamint online felületeken is hirdetni fognak az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel korábban kötött szerződés keretén belül; a pontos elszámolást pedig az akció végén teszi majd közzé a Miniszterelnökség.
Március végén meg is jelentek az alattuk sétáló emberek fejében kavargó gondokkal szöges ellentétben álló üzeneteket hordozó óriásplakátok, a belső lapokon olvasható cikkekre nyelvet nyújtó egészoldalas hirdetések az újságok hátulján, a Matolcsytól hangos gazdasági rovatokban a dicsekvő internetes bannerek, a tájékoztató füzetecskék a postaládákban, és a "Ki tud többet a Szovjetunióról" című régesrégi vetélkedőre hajazó központi honlap is elindult.
Vágó Gábor LMP-s képviselő írásbeli kérdésére válaszul Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt közölte április 19-én, hogy "A kormany.hu kormányzati weboldalon létrehozott aloldal fejlesztése és üzemeltetése külön forrást nem igényelt, azt a Kormányzati Internetes Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság munkatársai végezték."
Semjén tájékoztatott arról is, hogy a Miniszterelnökség a a kormány kedvenc médiacégével, az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel a 2013. és 2014. évi kommunikációs feladatainak ellátására 550 millió Ft + Áfa értékben kötött vállalkozási keretszerződést, ebből 231,5 millió forintért rendeltek meg médiaelemeket a "Magyarország jobban teljesít" kampánnyal kapcsolatban.
A KiMitTud-on keresztül ezután közadatigénylést nyújtottunk be a kampány részletezésére vonatkozóan a Miniszterelnökséghez, amit határidőben, korrekten megválaszoltak. Tájékoztattak, hogy a kampány nyomtatott, online és közterületi megjelenésének időszaka 2013.03.25-04.30., és arra való tekintettel, hogy a teljesítés igazolása még folyamatban van, csak a megrendelt szolgáltatásokról tudnak információt adni, a tényleges kifizetések azonban ezektől az adatoktól eltérhetnek. A kampány (várható) tervezési és gyártási költsége bruttó 21.914.311 Ft, a médiavásárlás (várható) költsége bruttó 231.527.031 forint. Ugyanakkor azt írták, hogy a nyomtatott, online, és közterületi kampány várható összköltsége nettó 202.147.609 Ft lesz, ami már bruttó 256,7 millió.
A nyomtatott sajtóban való megjelenésre bruttó 87 milliót költöttek. A legtöbb, 9 megjelenés az országos Metropolban volt bruttó 24,5 + 3 millióért, és még egy megjelenést kapott az észak-kelet-magyarországi száma bruttó 1,5 millióért. Ezt követi a Magyar Nemzet, Magyar Hírlap és a Napi Gazdaság 4-4 megjelenéssel, bruttó 9,5 millióért, bruttó 5 millióért, és bruttó 3 millió forintért. 3-3 megjelenés jutott a Blikknek és a Heti Válasznak, 2-2 a Nők Lapjának - nekik plusz egy 2,5 millióért - és a Demokratának, 1-1-nek pedig örülhetett a Népszabadság, a Népszava, a Story, a Világgazdaság, és még néhány lap.
Az online sajtóban való megjelenésre bruttó 36,3 milliót költöttek. Ebből 20 milliót a Metropolnál, 4 heti - vagyis a kampány teljes időtartama alatti - megjelenésre. Közel 11 milliót fizettek az Index.hu-n és a hozzá tartozó oldalakon (Velvet, Sportgéza, Totalcar) megjelenő hirdetésekre, az MNO Belföld rovatának csupán 3, a Hír24-nek pedig 2 millió jutott.
A közterületi megjelenés értéke bruttó 108 millió forint. Kétszer ezer darab óriásplakát összesen 22 millióért, kétszer ezer darab citylight összesen 60 millióért, és kétszer kilencven darab ragasztott teljes oszlop reklám majdnem 26 millióért. Azonban a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a március végi időjárásra való tekintettel, a sérült plakátok javítása miatt további 370 plakát utángyártása vált szükségessé, bruttó 3,2 millió forintért.
(kép innen)
|
[
"I.M.G. Inter Media Group Kft.",
"Miniszterelnökség"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Kormányzati Internetes Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság",
"Napi Gazdaság"
] |
Több százezres jutalmakat osztottak Áderék
Budapest - Jól sikerült a tavalyi államfőváltás! Díjazták is ezt a Köztársasági Elnöki Hivatalban, ahol valamennyi munkatárs több százezres év végi jutalomat tehetett zsebre a Blikk információi szerint.
– A Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársai átlagosan egyhavi illetményüknek megfelelő jutalomban részesültek – közölte lapunknak a hivatal sajtóigazgatósága. – Az igazgatók jutalma nem haladhatta meg az illetményük összegét, a munkatársak jutalma szakmai teljesítményük alapján ettől felfelé és lefelé is eltérhetett – tették hozzá.
A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetői egymillió forint körüli összeget kaptak. A munkatársak többsége csak tavaly májusban került ide
Hogy pontosan mennyi jutalmat kaptak a dolgozók és vezetők, arra nem kaptunk választ. Mivel azonban a hivataligazgatóknak államtitkári fizetés jár, az ő jutalmuk ez alapján könnyen megbecsülhető: fejenként egymillió forint járhatott nekik. Áder János köztársasági elnök információink szerint nem kapott jutalmat.
Áder János államfő nem kapott pénzt
A Blikk számításai szerint annak ellenére költhettek több mint 30 millió forintot az év végi jutalmakra, hogy a munkatársak túlnyomó többsége csak alig hét-nyolc hónapja dolgozik ott. A plágiumügye miatt lemondani kényszerült Schmitt Pál stábját, öt fő kivételével, teljesen kicserélte utódja, Áder János. Ő ugyanis a saját embereit vitte a Sándor-palotába, hivatala pedig május–június folyamán állt fel.
Egyébként Schmitt Pál elnöksége alatt, tavaly év végén is osztottak jutalmakat, akkor egységesen mindenki a félhavi illetményét kapta meg pluszban.
Míg a Köztársasági Elnöki Hivatalban szép karácsonyi ajándékot kaptak a dolgozók, addig a minisztériumokban és háttérintézményeikben még pulykapénz sem volt.
– A kormány álláspontja, hogy egyetlen minisztérium sem szakadhat el a valóságtól, és mivel 2012-ben Magyarországon nem volt gazdasági növekedés, ezért nem lehet pluszkiadással terhelni a tárcák költségvetését. Ebből fakadóan az év végén béren felüli és béren kívüli juttatásokra nincs lehetőség semmilyen formában – szögezte le a kormányszóvivői iroda decemberben.
A Köztársasági Elnöki Hivatalnak a jövőben sem kell szűkölködnie: a 2013-as költségvetés egyik legnagyobb nyerteseként 57 százalékkal költhet többet személyi juttatásokra, mint az előző évben. A nagyobb kiadásokat a korábbinál jobb szakemberek alkalmazásával indokolták.
K. D.
|
[
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] |
[] |
Sem a BKV felügyelőbizottsága, sem Kocsis István nem hozza nyilvánosságra, mivel tisztázta az MVM szállodaügyében játszott szerepét a BKV vezérigazgatója. A felügyelőbizottság szerint személyes adatokról van szó, amiket csak Kocsis tárhat a közvélemény elé, maga Kocsis viszont elzárkózott ezirányú megkeresésünk elől. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint azok a személyes adatok, amelyek az önkormányzati cégvezető feddhetetlenségét bizonyítják, közérdekből nyilvánosak, ezért a TASZ jogi segítségével Jóri András adatvédelmi biztoshoz fordulunk.
Hétfőn hallgatta meg Kocsis Istvánt a BKV felügyelőbizottsága az MVM-ügyben játszott szerepéről, miután az Index június végén megírta: egy a brit cégbíróságon fellelhető hivatalos irat szerint "Mrs Istvan Kocsis" a tulajdonosa annak az offshore hátterű cégnek, amely több mint egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM-nek tavaly, Kocsis István MVM-es vezérigazgatósága idején, ám a vezérváltást követően sem a pénz nem lett meg, sem a szálloda.
(Az MVM egy éve küzdött a szállodáért, és nem sokkal azután, hogy az Index megírta, hogy az egyik érintett, offshore hátterű cég tulajdonosa bizonyos Mrs. Istvan Kocsis egy a brit cégbíróságon fellelhető irat szerint, az MVM birtokon belül került a tengerparti hotelben.)
Kocsis tagadja, hogy neki vagy a feleségének köze lenne a brit bejegyzésű, offshore hátterű Jadran Investments Limited nevű céghez, ám a főpolgármesteri kabinet július elején felkérte, hogy a BKV jó hírnevének védelmében tegyen nyilatkozatot a társaság felügyelőbizottsága előtt, és számoljon be arról is, hogy milyen jogi lépéseket tett, hogy a sajtóban megjelent gyanúsítások alól tisztázza magát.
A BKV felügyelőbizottsága előtt Székely Gábor fb-elnök tájékoztatása szerint Kocsis István hétfőn úgy nyilatkozott, hogy nem érintett az MVM által kötött szerződésekben, írásos nyilatkozatot tett arról, hogy jelenleg semmilyen hatósági eljárásban nem érintett, és közhiteles dokumentumokkal bizonyította, hogy feleségének nincsen köze a Jadran nevű céghez.
Az Index kedden arra kérte Székely Gábort, hogy bocsássa rendelkezésünkre azokat a dokumentumokat, amelyekkel Kocsis a szállodaügyben tisztázta magát, ám a BKV felügyelőbizottságának elnöke adatvédelmi megfontolásokra hivatkozva elutasította a kérést, mondván hogy személyes adatokról van szó, amiket csak Kocsis István tárhat a közvélemény elé.
Amikor a BKV sajtóosztályának közvetítésével ugyanezt kértük Kocsistól, Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója a vezérigazgatóra hivatkozva szintén megtagadta a dokumentumok kiadását, és azt is közölte, hogy a vezérigazgató feljelentette az MVM-ügyet tálaló újságírókat, köztük az Index munkatársát is, ezért sem jár nekünk tőlük több információ.
(Sem a BKV-tól, sem Kocsis Istvántól nem tudtuk meg, polgári pert indított vagy feljelentést tett-e az Index vagy az újságírók ellen a vezérigazgató, hivatalos értesítést egyelőre semmilyen eljárásról nem kaptunk. Ezzel egyidőben az ügyben érintett egy másik offshore hátterű cég, az Aquifex Limited képviselője is azt közölte, perelni fogja az Indexet. Az Aquifex képviselője, Szász András az MVM-nél Kocsis István tanácsadója volt. Sajtóhelyreigazítást a március óta tartó cikksorozat egyetlen részére sem kért eddig senki.)
Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet adatvédelmi és információszabadság programvezetője az üggyel kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta, hogy "azok a személyes adatok, amelyek az állami, önkormányzati cégvezető feddhetetlenségét bizonyítják, közérdekből nyilvánosak, mert szorosan kapcsolódnak az általa ellátott ellátott közfeladathoz. Nincsen olyan jogszabály, amely tételesen meghatározza, hogy mely személyes adatok kapcsolódnak a közfeladat ellátásához, ezt mindig a jogalkalmazónak - bíróságnak vagy adatvédelmi biztosnak - kell eldöntenie. Egy állami vagy önkormányzati cég vezetőjének ilyen ügyekben a nyilvánosság előtt kell tisztáznia magát".
Mivel a BKV felügyelőbizottságának tájékoztatását elégtelennek tartjuk, az Index a TASZ jogi segítségével az adatvédelmi biztoshoz fordult: beadványunkban arra kértük Jóri Andrást, hogy a Kocsis István által a BKV felügyelőbizottságának átadott dokumentumokat az adatvédelmi biztosi eljárás keretében vizsgálja meg, és szólítsa fel a felügyelőbizottságot azoknak az adatoknak, dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalára, amelyek közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. A beadvány szövegét az alábbiakban teljes egészében elolvashatja.
Az Index beadványa
Dr. Jóri András adatvédelmi biztos adatved@obh.hu Tisztelt Adatvédelmi Biztos úr! A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) 27.§ alapján bejelentést teszek, mert a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogaim gyakorlásában jogsérelem ért, ezért kérem a tisztelt Adatvédelmi Biztos urat, hogy az Avtv. 24.§ alapján vizsgálja meg a bejelentésemet. Dr. Kocsis Istvánt, a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: BKV Zrt.) vezérigazgatóját 2009. július 27. napján a BKV Zrt. Felügyelő Bizottsága személyesen meghallgatta a sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatban. Dr. Kocsis István korábban a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM Zrt) vezetője volt. Dr. Kocsis István több dokumentumot nyújott át a Felügyelő Bizottságnak, amely állítása szerint tisztázza a magyar sajtóban széleskörűen tárgyalt, úgynevezett MVM-ügyben játszott szerepét. Szerettem volna megismerni a Felügyelő Bizottságnak adott adatokat, azonban megkeresésemet azzal utasították el, hogy a dokumentumok Dr. Kocsis István személyes adatait tartalmazzák, azok az ő hozzájárulása nélkül nem adhatóak ki, ilyen hozzájárulást nem tett. A BKV Sajtóosztálya útján megkerestem Dr. Kocsis Istvánt is, aki szintén elzárkózott a szóban forgó dokumentumok közzététele elől. A BKV Zrt. a Budapest Főváros Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által alapított gazdasági társaság, amely részvényeinek kizárólagos tulajdonosa az Önkormányzat. A BKV Zrt. közfeladatot lát el: biztosítja a fővárosi tömegközlekedést. Ebből következően a BKV Zrt., mint gazdasági társaság vezérigazgatója is közfeladatot ellátó személynek minősül. Sőt, Dr. Kocsis István az MVM Zrt. vezetőjeként is közfeladatot ellátó személy volt. Az állami, önkormányzati tulajdonú cégek vezető tisztségviselői ugyanis minden esetben közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek: ezt mondta ki Fővárosi Ítélőtábla a 2.Pf.20001/2009./3. számú jogerős ítéletében. A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) 19.§ (4) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek feladatkörével összefüggő személyes adata közérdekből nyilvános adat. Sem az Avtv., sem más jogszabály nem határozza meg pontosan és kimerítő jelleggel, hogy mely a személyes adatoknak az a halmaza, amely összefügg a közfeladatot ellátó személy munkakörével, ezért e kérdés eldöntését mindig az adott egyedi ügy eldöntésekor a rendelkezésre álló tények ismeretében kell eldönteni. A Felügyelő Bizottság rövid tájékoztatása szerint átvették a vezérigazgató írásos nyilatkozatát is, ami szerint Kocsis István személyesen semmilyen hatósági eljárásban nem érintett, és azokat a közhiteles okmányokat, melyek bizonyítják, hogy sem neki, sem a családjának nincs köze az MVM-ügyben érintett cégekhez. Ez a tájékoztatás nem volt teljes körű, elképzelhető, hogy további dokumentumokat is átvettek. Az Avtv. 2.§ 3. pontja értelmében bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. Kétségtelen, hogy a bűnügyi személyes adat különleges személyes adat, amely fokozott védelmet élvez. Kérem az Adatvédelmi Biztos urat, hogy foglaljon állást abban a kérdésben, hogy az átadott dokumentumok között szereplő bűnügyi személyes adatok összefüggenek-e a közfeladatot ellátó személy feladat- és hatáskörével. Az MVM-ügyben Dr. Kocsis István vagy hozzátartozóinak esetleges gazdasági érdekeltsége is felmerült, ezért feltételezhető, hogy az átadott dokumentumok között ezzel kapcsolatos adatok is találhatóak. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (Vnyt.) 3.§ (1) bekezdésének c.) pontja értelmében vagyonnyilatkozati kötelezettsége van annak a személynek, aki önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében. Tekintettel arra, hogy a BKV Zrt. az önkormányzati vagyon része, a vezérigazgató pedig ennek a vagyontömegnek a kezelője, Dr. Kocsis István egyértelműen vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. A Vnyt. 8.§ (3) bekezdése szerint a vagyonnyilatkozat tartalmazza a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. Álláspontom szerint a vagyonnyilatkozatoknak megismerhetőnek kell lennie, hiszen csak így képes betölteni a közélet tisztaságát biztosító funkcióját. Ezért azt gondolom, hogy a Vnyt. kifejezett rendelkezése ellenére is közérdekből nyilvános adatról van szó a vagyonnyilatkozat esetében, ezért a Dr. Kocsis István gazdasági érdekeltségével kapcsolatos adatok megismerhetőek. Az Avtv. 26.§ (1) bekezdése szerint az adatvédelmi biztos a feladatai ellátása során az adatkezelőtől minden olyan kérdésben felvilágosítást kérhet, az összes olyan iratba betekinthet, illetve iratról másolatot kérhet, adatkezelést megismerhet, amely személyes adatokkal, közérdekű adatokkal vagy közérdekből nyilvános adatokkal összefügghet, minden olyan helyiségbe beléphet, ahol adatkezelés folyik. Tekintettel arra, hogy nem tudható pontosan, hogy milyen adatok vannak a BKV Zrt. Felügyelő Bizottságának birtokában, kérem, hogy a dokumentumokat az adatvédelmi biztosi eljárás keretében vizsgálja meg, és szólítsa fel a Felügyelő Bizottságot azoknak az adatoknak, dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalára, amelyek közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. Budapest, 2009. július 30. Bodoky Tamás újságíró, index.hu bodokyt@index.inda.hu
A cikket itt lehet kommentálni
|
[
"Jadran Investments Limited",
"Magyar Villamos Művek Zrt.",
"BKV"
] |
[
"Aquifex Limited",
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"BKV Zrt. Felügyelő Bizottsága",
"Felügyelő Bizottság",
"Adatvédelmi Biztos",
"Társaság a Szabadságjog",
"MVM Zrt",
"BKV Sajtóosztálya",
"Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság",
"MVM Zrt."
] |
A Növényi Diverzitás Központ (NÖDIK) maradéktalanul tartsa be a vonatkozó törvényi előírásokat, és szabályszerűen számoljon el a közpénzekkel!
– követeli az Állami Számvevőszék.
Az ÁSZ múlt pénteken hozta nyilvánosságra a Földművelésügyi Minisztérium (FM) egyes agrárkutató intézetei és egyes génmegőrzési intézményei gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentését, amiben megállapították, hogy sok sumákolás volt. Például nem számoltak el az évi több mint egymillió eurós uniós támogatással, és nem gondoskodtak az EU-s pénzek nyilvántartásáról sem.
A NÖDIK keddi közleményében visszautasította az ÁSZ megállapításait, és azt írta, hogy minden egyes forinttal el tudott és el tud számolni, ezt minden évben meg is teszi. Az ÁSZ szerint viszont nem.
Kiváncsian várjuk a nyilatkozatháború folytatását!
(ÁSZ)
|
[
"Növényi Diverzitás Központ"
] |
[
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Állami Számvevőszék"
] |
A cigarettacsempészek segítésével gyanúsított 18 pénzügyőr közül kilencet előzetesbe, kilencet házi őrizetbe helyezett a bíróság.
A szerdán elfogott, cigarettacsempészet támogatásával gyanúsított pénzügyőrök közül kilencet előzetes letartóztatásba helyezett, nyolcnak pedig a házi őrizetét rendelte el a Nyíregyházi Járásbíróság.
A Nyíregyházi Törvényszék szombati közleménye szerint a folytatólagosan, bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt indított ügyben a jogsértésben közreműködő kilenc pénzügyőr előzetes letartóztatását legfeljebb 2015. augusztus 31-ig rendelte el a bíróság.
Nyolc pénzügyőr gyanúsított esetében a bíróság a gyanúsítottak szabadlábra helyezéséről, egyben házi őrizetének elrendeléséről döntött, melynek időtartama ugyancsak legfeljebb augusztus 31-ig tart.
A bíróság szerint alappal lehet tartani attól, hogy a pénzügyőrök szabadlábon hagyásuk esetén tanúk befolyásolásával, megfélemlítésével, okiratok megsemmisítésével, meghamisításával, vagy elrejtésével az eljárás lefolytatását megnehezítenék, vagy veszélyeztetnék, vagy újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követnének el.
Dohánycsempészeket segítettek
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) csütörtökön közölte, hogy a főügyészség az ukrán határ mentén folyó cigarettacsempészet támogatásával gyanúsítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 18 pénzügyőrét. A közlemény szerint a KNYF debreceni regionális osztálya szerdán 25 helyszínen tartott házkutatást, majd a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeinek közreműködésével 18 pénzügyőrt és 3 civilt fogtak el.
A nyomozás adatai szerint a NAV Záhonyi Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága állományába tartozó pénzügyőrök jogtalan előnyért, hivatali kötelességüket megszegve azzal segítették a cigarettacsempészeket, hogy szándékosan nem fedték fel a beléptetett gépkocsikban elrejtett, ukrán eredetű dohányárut.
|
[
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[
"Záhonyi Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága",
"Nyíregyházi Törvényszék",
"Terrorelhárítási Központ",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nyíregyházi Járásbíróság"
] |
A vidékfejlesztési miniszter szerint akár 100-150 millió forintos veszteség érheti az Országos Meteorológiai Szolgálatot (OMSZ) az adatvédelmi biztos állásfoglalása miatt, amely szerint közérdekű adatnak minősülnek a csapadékra és az időjárási riasztásokra vonatkozó OMSZ által rögzített információk.
Jóri András azért foglalkozott az üggyel, mert több beadványozó is azzal a panasszal fordult hivatalához, hogy az OMSZ korlátozza az általa kezelt időjárási adatokhoz való folyamatos hozzáférést: "elfogadhatatlanul magas díj megfizetésétől teszi függővé azt, és megszüntette a csapadékadatok térképi ábrázolását nyújtó radarképek és az időjárási riasztások szabad felhasználását". A biztos április közepén hozta nyilvánosságra állásfoglalását.
Egy írásbeli kérdésre adott - az Országgyűlés honlapján elérhető - válaszában Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úgy ítéli meg, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalása nyomán kialakult helyzet két oldalról is veszélyt rejt. Egyrészt az alapadatok értékesítéséből származó bevétel csökkenhet, másrészt pedig az értéknövelt szolgáltatások terén nagyobb verseny alakulhat ki, ami szintén kihathat az OMSZ bevételeire. Mindezek hatására az OMSZ egyéb piaci bevételeinek akár a harmadát is elveszítheti. Előzetes becslés szerint ez 100-150 millió forint is lehet - közölte a tárcavezető.
A miniszter szerint felül kell vizsgálni a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt is annak érdekében, hogy kereskedelmi célra ne lehessen felhasználni az internetről ingyen letölthető adatokat.
MTI
|
[
"Országos Meteorológiai Szolgálat"
] |
[] |
Az Országos Roma Önkormányzat elnöke szerint elődjének ügyei mérhetetlen károkat okoztak a cigányságnak. Hegedüs István nem is tudja, mikorra tudják visszaszerezni az ORÖ becsületét, amit szerinte Farkas Flórián teljes mértékben lerombolt. Az elnök arra törekszik, hogy a jelenlegi működésükről reális képe legyen a kormánynak és a közvéleménynek egyaránt.
- Az ORÖ botrányai kapcsán Lázár János kancelláriaminiszter kijelentette, hogy az ügy politikai súlya nagyobb a gazdaságinál, a kisebbségi vezetők akkor ártanak a legtöbbet a közösségnek, ha lejáratják. Még azt is mondta, "Farkas Flóriánnak megvan a lehetősége, hogy minden kérdést tisztázzon, hiszen az eljárás még nem zárult le."
- Lázár János nagyon pontosan fogalmaz. Farkas Flóriánnak még van ideje elszámolni a közpénzekkel, azaz joga van a védekezéshez. Joga van ahhoz, hogy minden kérdést tisztázzon. Ugyanakkor a folyamatos végrehajtási eljárások miatt olyan összegeket vonnak el az ORÖ-től, amelyek nehezítik a működésünket. Nem gondolom, hogy ezekkel az összegekkel el tud számolni Farkas Flórián, hiszen a szabálytalanságok miatt tőlünk ezeket már levonták. Éppen ezért azt szeretnénk, hogy reális kép alakuljon ki az ORÖ-ről. Az egész szervezetet nem terhelheti felelősség a korábbi vezetés tevékenységéért. A szabálytalanságokat eltusolni nem lehet, hiszen az a cél, hogy tisztességes, átlátható munkát végezzünk. Ugyanakkor Lázár Jánosnak igaza van abban, hogy elsősorban nem anyagi, hanem morális kárt okoz a cigányságnak, ami a roma közéletben zajlik. Erre jó példa, ami legutóbb a mohácsi közgyűlésen történt. Azóta napvilágra került, hogy Farkas Flórián volt az, aki arra buzdította a képviselőket, hogy botrány legyen. Az elmúlt egy év tükrében úgy vélem, ő állhatott az előző közgyűlések botrányainak a hátterében is.
- Miért gondolja így?
- Farkas Flórián azt igyekszik igazolni, hogy amíg ő volt az elnök, addig viszonylagos csönd és nyugalom volt. De ez csak a látszat volt, és inkább azt mutatja, hogy rajta és a közvetlen munkatársain kívül senkinek nem lehetett beleszólása a történésekbe. Amióta nem ő az elnök, az az érdeke, hogy botrányok legyenek, és ne arról beszéljünk, mi történt a közpénzekkel. A hanganyagok teljes mértékben alátámasztják, a cirkuszokat Farkas Flórián generálja. Ezek az ügyek mérhetetlen kárt okoznak a cigányságnak, és nem tudom, mikorra tudjuk visszaszerezni az ORÖ becsületét, hiszen Farkas Flórián ezt teljes mértékben lerombolta. Talán ez is közrejátszott abban, hogy az ORÖ 2015-ben egyetlen felzárkóztatási programot sem kapott, viszont olyan forrásokat vontak el tőlünk, amelyekre nem lehetett előre számítani.
- Mekkora összeget vontak el? Milyen programokról van szó?
- Nagyjából százmillió forintot. Hatalmas kiesés volt a Híd a munka világába program kapcsán elvont támogatás. Mint ismeretes, ezeket az ügyeket az emberi erőforrások minisztériuma is vizsgálta, és a napvilágra került szabálytalanságok miatt vontak el pénzeket az ORÖ-től. Ilyenek voltak például a jogtalan autóbérlések, bútorvásárlások Továbbá az előző vezetés olyan szerződéseket kötött, melyekre nem volt fedezet, de mivel élő szerződések voltak, ezeket nekünk ki kellett és kell fizetni. Kiderült például, hogy jogtalanul vettek fel normatív támogatást nem létező tanulók után. Így a Szolnoki Kormányhivatal döntése alapján 24 millió forintot vontak le tőlük. Erre mi nem voltunk felkészülve. Hatalmas a kár, és ez a 2010 és 14 közötti vezetés a felelőtlen gazdálkodásának a következménye.
- A közvéleményt mostanában leginkább az ORÖ ingatlanjai körül felmerült anomáliák foglalkoztatják. Villa, kastély, lakások, nyaralók. Állítólag ezekhez is Farkas Flóriánnak és köreinek volt jogosultsága, illetve az előző vezetés kötött róluk szerződést. Önök most indulnak feltörni?
- Mi mindent jogszerűen kívánunk tenni. A Svájci utcai villa kapcsán bármikor kicserélhetjük a zárakat. Farkas Flóriánt pedig levélben szólítjuk fel, hogy még az idén rendezze az elmaradt költségeket. Ez evidens, hiszen a kulcsok az ő kezében voltak, ezért a fizetési kötelezettség is őt terheli a több mint egy milliós közös költség elmaradása miatt.
- A borsodi megyaszói kastély kapcsán hírlik, hogy ott sportintézményt kellene létesíteni az ORÖ-nek. Volt erről tudomása? És mi a helyzet a boglári üdülővel, melyet a hírek szerint a helyi önkormányzat is szeretne megszerezni?
- Nagyon jó lenne, ha ott bármilyen intézmény működhetne a roma fiatalok számára. De ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, és azért kínos, mert ott semmiféle fejlesztés nem történt, Ellenben határozatlan időre csupán a kastély őrzésére havi 600 ezer forintos szerződést kötött a korábbi vezetés. Felelőtlen döntés volt ennek a kastélynak már a megszerzése is, hiszen semmilyen fejlesztésre, felújításra nem volt fedezet, és most sincs. Az őrzésre fordítandó pénznek pedig sokkal inkább helye lenne a rászoruló, tehetséges fiatalok támogatásában. A boglári üdülővel kapcsolatban az az érdekes, hogy saját magunk kezdtük el felújítani önerőből. A mi kétkezi munkánk van benne, nem bármilyen támogatás. Ez gondolom másoknak is feltűnt. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától most kaptunk ígéretet arra, hogy a jövőben támogathatják a tábor minimális rendbehozatalát. Viszont a boglári önkormányzattól vannak olyan meg nem erősített információim, hogy azt szeretnék, a tábor kerüljön a birtokukba. Nekünk ez nem lenne jó, hiszen a rászoruló cigány családok nyaraltatásához szükségünk van egy helyre, és ezért mi készek vagyunk tenni is.
- Elnöksége alatt rendre támadások érik. Kapott már életveszélyes fenyegetést is. Még most is kap?
- Fenyegetéseket folyamatosan kapok. Most inkább bírósági útra terelve. Sztárügyvédeket fogadnak ellenem. Nem sokat nyilatkoztam a sajtóban, de pont ezek kapcsán jelentettek fel rágalmazás miatt. Most kaptam kézhez egy végzést, amely szerintem precedens értékű. A független magyar bíróság arról tájékoztatott, hogy tárgyalás nélkül megszünteti ellenem a nyomozást. Leírták azt is, hogy nekem, mint az Országos Roma Önkormányzat elnökének, nem csak jogom, hanem kötelességem is tájékoztatni a nyilvánosságot. Ezt tettem, ezután is ezt fogom tenni.
K.B.
|
[
"Országos Roma Önkormányzat"
] |
[
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Szolnoki Kormányhivatal"
] |
Az MSZP azt kezdeményezi, hogy a kormány és az ügyészség számoljon be a parlament illetékes bizottságainak a feltételezett áfacsalások ügyében folytatott vizsgálatok eredményéről. Tóbiás József frakcióvezető-helyettes emellett javasolja, hogy a kellő számú szocialista képviselő támogassa aláírásával az LMP által kezdeményezett vizsgálóbizottság létrehozását.
A politikus erről szerdán nyilatkozott az MTI-nek. Mindazonáltal hangsúlyozta: miután Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető bűnvádi eljárást szorgalmazott Horváth András egykori adóellenőr adóhatósággal szembeni vádjainak tisztázására, a vizsgálóbizottság feltehetően nem alakulhat majd meg. Nem hozható létre ugyanis vizsgálóbizottság olyan ügyben, amelyben büntetőeljárás folyik.
Ezért - folytatta Tóbiás József - az MSZP határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, hogy a nemzetgazdasági miniszter számoljon be a parlament gazdasági bizottságának a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban pár nap alatt lezárt belső vizsgálat eredményéről. Valamint kezdeményezik, hogy a vádhatóság tájékoztassa a leendő ügyészségi vizsgálat megállapításairól a költségvetési és számvevőszéki bizottságot.
A frakcióvezető-helyettes elmondta: az MSZP-nek eredetileg rossz és még rosszabb megoldás közül kellett választania. Felidézte, hogy amikor a szocialisták vizsgálóbizottságot kezdeményeztek az E.ON gázüzletágának megvásárlása miatt, és ezt a Jobbik is támogatta, az MSZP-t támadták az alkalmi együttműködés miatt. Most viszont azért bírálják őket, mert nem írták alá a Jobbik képviselői által már szignált LMP-s aláírásgyűjtő íveket.
Tóbiás József közölte: a szocialisták elkötelezettek amellett, hogy kiderüljön az igazság a feltételezett áfacsalások ügyében. Ám hangsúlyozta, hogy vizsgálóbizottság a szükséges 78 aláírás nélkül is kezdeményezhető. Ehhez - folytatta - az kellene, hogy az LMP az alkotmányügyi bizottság elé vigye erről szóló javaslatát, amit az MSZP támogatna.
Ugyanakkor a frakcióvezető-helyettes elmondta, azt javasolja, hogy az MSZP biztosítsa a hiányzó aláírásokat. Ehhez elegendő a frakció egy részének részvétele is.
Az LMP-nek és a Jobbiknak összesen 50 képviselője van, és támogatja a bizottság létrehozását a PM-hez tartozó 8 független képviselő is. A kezdeményezők között van a független Ángyán József, valamint aláírta az íveket a szintén független Ivády Gábor és Szili Katalin is. Az MTI értesülése szerint vannak olyan szocialista politikusok, akik - még mielőtt a Jobbik csatlakozott volna - már aláírtak, Simon Gábor elnökhelyettes pedig kedden jelentette be, hogy támogatja a vizsgálóbizottság felállítását.
Horváth András, aki már benyújtotta az adóhatósághoz a lemondását, november 8-ai sajtótájékoztatón arról beszélt: nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezer milliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. Állítását később is megismételte, hozzátéve, ezzel kapcsolatban tett feljelentését követően - egy sajtóhír alapján - az ügyészség feljelentéskiegészítést kért.
Az LMP ezután Ángyán Józseffel közösen indított vizsgálóbizottsági kezdeményezést. A független képviselő úgy nyilatkozott: a Fidesz és az MSZP elutasítása azt bizonyítja, hogy "egységes maffiahálózat irányítja a háttérből a politikát" évtizedek óta.
A szocialisták ugyanakkor azt közölték: az ügy kivizsgálását támogatják, a Jobbikkal közös kezdeményezésekben viszont nem vesznek részt. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető pedig azt mondta: a Horváth András által megfogalmazott vádakat bűnvádi eljárásban kell tisztázni.
|
[
"MSZP",
"Fidesz",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
[] |
Rendkívüli felmondással szüntette meg a gazdasági miniszter Rétfalvi György, az ITD Hungary vezérigazgatójának munkaviszonyát. A visszahívás alapját egy KEHI vizsgálat szolgáltatta.
Rendkívüli felmondással szüntette meg Rétfalvi György, az ITDH vezérigazgatójának munkaviszonyát a gazdasági miniszter. Egy tavaly ősszel folytatott KEHI vizsgálat ugyanis szabálytalanságokra, hiányosságokra, ellenőrzési kötelezettség elmulasztására bukkant az ügynökség működésében.
Tavaly ősszel, Bajnai Gordon miniszterelnök kérésére indított vizsgálatot az ITD Hungary-nál a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI). A szervezet a befektetési ügynökség 2007-2009 közötti működését tekintette át. Ahogyan azt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium lapunkkal közölte, a Kehi több esetben is szabálytalanságokat talált a vállalkozási, szolgáltatási és tanácsadási szerződések, valamint a költséggazdálkodás terén. Emellett hiányosságokra derült fény a szakmai, szervezeti működési szabályok, illetve a vezérigazgatói körben felmerülő ellenőrzési kötelezettségek betartása, betartatása terén.
Mindezek kérdésessé tették az intézmény irányítójának vezetői alkalmasságát, ezért Varga István gazdasági miniszter Rétfalvi György vezérigazgatói kinevezését tegnap visszavonta, munkaviszonyát rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal megszüntette. A volt vezérigazgatónak végkielégítés nem jár. Ennél többet egyelőre nem kívántak elmondani a gazdasági minisztériumban.
Az ITD egy vitatott, 300 millió forintos közbeszerzés miatt került reflektorfénybe. A tendert szektorspecifikus üzletviteli tanácsadásra írták ki, a győztesnek nyilvánított céget tavaly áprilisban alapították félmillió forint tőkével, a tulajdonosa pedig korábban Rétfalvi üzlettársa volt. Az eljárásban vesztes tanácsadók szakmailag nem tartották megalapozottnak a döntést, és meg is akarták támadni a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.
Erre végül nem került sor, mert szeptember elején a gazdasági tárca arra utasította az ITD Hungary-t, hogy álljon el a szektorális tanácsadásról szóló szerződés megkötésétől, valamint vonja vissza a folyamatban lévő nettó 150 millió forintos, 2010 végéig szóló médiafoglalásra meghirdetett közbeszerzési eljárását is. A tárca a lépést a megváltozott finanszírozási lehetőségekre fogta, és az lett a végeredmény, hogy a munkát maga az ITD Hungary végzi el, saját munkaerőből és nem uniós, hanem saját költségből. Ezek után döntött úgy a miniszterelnök, hogy induljon el egy átfogó vizsgálat.
Maga a KEHI vizsgálat október közepén zárult le, ezt követően az ITD-nek lehetősége volt a megállapításokat véleményezni. Mint egy akkori háttérbeszélgetésen Varga István gazdasági miniszter mondta, nem akarja megelőlegezni a vizsgálat eredményét, de amennyiben abból az derül ki, hogy az állami pénzekkel nem megfelelő felelőséggel gazdálkodtak, annak minden bizonnyal következménye lesz.
A gazdasági miniszter mielőbb szeretné betöltetni a megüresedett vezérigazgatói posztot.
|
[
"ITD Hungary"
] |
[
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"ITD Hungary-nál",
"Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium"
] |
A 2013-ban indult földbérlet-pályázatok a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében lévő területek esetén sikerültek a leginkább botrányosra. Évtizedek óta a területen gazdálkodó állattartók vesztették el a területeik – és ezzel a megélhetésük – kisebb-nagyobb részét, viszont a hatalom kegyencei gyakran többszáz hektáros uradalmak gazdái lettek.
A néphagyomány a tavasz kezdetét Szent György napjától, április 24-étől számítja: évszázadok óta ekkor hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről. Idén április 25-én ünnepelték a Szent György-napi kihajtást. Több tucat hortobágyi gazdának azonban nem volt oka az ünneplésre: a földmutyinak köszönhetően legelő nélkül maradtak, így az állataikat el kell adniuk.
Velük szemben viszont van olyan szerencsés pályázó, aki az egy szem kecskéjét hajtja ki 200 hektár legelőre, de van olyan is, aki a kecskéjét 320 hektár földön legelteti. Igaz, ezen ketten is osztoznak – mármint a kecskén.
Így készült a cikk: Komondorokat uszítottak a földmutyi után nyomozó újságíróra a Hortobágyon
De vannak itt még furcsább történetek: egy gazdának sikerült négy év alatt különböző jogcímeken103 millió forint támogatásra szert tenni, miközben saját bevétele évi nettó 6 – 10 millió forint között mozog. A szerencsés gazdálkodó idősebb Kobza Miklós, Fazekas Sándor miniszter személyi tanácsadójának édesapja. De Kobza szerencséje eltörpül dr. Kun Péter családi vállalkozásának mesébe illő gyarapodása mellett: Kun és családja 2010 óta 470 millió forint támogatáshoz jutott.
Kifizetődő tanácsadói állások
Az ifjabbik Kobza Miklós látványos karriert futott be a Fideszben: a hvg.hu információi szerint főiskolás kora óta, bő tíz éve dolgozik a párt – később a kormány – kommunikációs csapatában. Egy időben tagja volt a miniszterelnök szűkebb beszédírói csapatának, illetve feladata volt Orbán Viktor online népszerűsítése. Újabban fotósként bukkant fel Orbán mellett Kazahsztánban. Kobza húga, Kobza Csilla 2012 óta dolgozik a Miniszterelnökségen, és ma már a lakossági kapcsolattartásért felelős Levelezési Osztályt vezeti.
Ifjabb Kobza Miklós 2014 júliusa óta csaknem hárommillió forintért tanácsadóként dolgozik a földművelésügyi minisztériumban, az ő feladata a nagy megtekintő miniszter közéleti megjelenéseinek koordinálása. A kormányzati tanácsadó édesapja, az idősebb Kobza évtizedek óta a Hortobágyon gazdálkodik, a környéken a módosabb gazdák közé számít. A szülők az ezredforduló környékén még aktív tagjai voltak az SZDSZ-nek, de a Hajdú-Bét-csőd kormányzati kezelése miatt kiábrándultak a pártból. A család ma már a baromfi mellett főleg húsmarhát nevel.
Idősebb Kobza Miklós a kilencvenes évek elején alapított Kobza+1 Bt-vel indult a 2013-ban meghirdetett földhaszonbérleti pályázaton. Összesen négy birtoktestért szállt ringbe, és mind a négy pályázattal nyert. Így a 2010-ben még csak 65-70 hektár földterületen gazdálkodó Kobza+1 Bt. tavaly év végén már bő 200 hektár területen gazdálkodhatott. (A négy területből az egyik, a HB-60/2013-as birtoktest egy jelentős részén már régóta gazdálkodik Kobza, egy másik területet egy részét pedig egy másik gazdával megosztva használhatja.)
Az elnyert földek éves bérleti díja 2,6 millió forint – ehhez képest csak a területalapú támogatás révén évente 15 millió 439 ezer forinthoz jut a cég. De nemcsak az automatikusan járó területalapú támogatással járul hozzá az állam és az unió Kobzáék sikeréhez: a család vállalkozása az elmúlt négy évben különböző jogcímeken összesen 103 millió 584 ezer forint támogatáshoz jutott. Ugyanebben az időszakban a Kobza +1 Bt. összes bevétele nem érte el nettó 30 millió forintot, alkalmazottainak átlagos statisztikai létszáma 2 fő volt.
Állattartók föld nélkül
A földterületek egy részét egy több mint harminc éve itt gazdálkodó, mintegy 200 tehenet gondozó családi gazdaság elől nyerte el a Kobza +1 Bt. és egy másik, igazából csak hobbiállattartónak nevezhető ügyvéd. A területe nagy részét elvesztő családnak – akárcsak számos más, az eddigi területeit a pályázaton elbukott helyi gazdálkodónak – jelentősen csökkentenie kell az állatlétszámot.
Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy aki nem volt a tűz közelében, kevés esélye volt egybefüggő földterületet kapni. A fent emlegetett gazda által elnyert területek egy jelentős része például lényegében használhatatlan, ugyanis mások szántóin kellene keresztülhajtania az állatokat, hogy a legelőiket használni tudja. De a különböző támogatási pályázatoknál is a kevésbé szerencsések közé tartozik: támogatást például tavaly nem folyósítottak nekik, ígéret van arra, hogy majd idén.
A Váncsodi Rákóczi Gazdaszövetkezet is a vesztesek táborát gyarapítja. A szövetkezet 1990 óta gazdálkodik a Hortobágyon, a mostani földhaszonbérleti pályázatokat megelőzően közel 200 hektár szántó és legelő biztosította az állatok takarmányát. A társaság stabilnak mondható gazdálkodással évről évre 100 millió forint körüli nettó árbevételt ért el, 20 embernek és családjuknak biztosítva megélhetést. Viszont a pályázatok során elvesztették az általuk használt földterület jelentős részét, mintegy 154 hektárt.
A szövetkezet vezetője elmondta: 46 hektár föld nem elegendő 100 fejőstehén takarmányának a megtermelésére, ezért leépítették az állatállományt, és négy munkatársuktól megváltak. A váncsodiak számára a jövőt sem túl biztató: a bérelt legelőkön való legeltetés csak augusztusig biztosított, ha utána ismét eredménytelenül pályáznak, akár a teljes ellehetetlenülés is bekövetkezhet. A szövetkezet fejlesztésre, korszerűsítésre az elmúlt öt évben nem kapott támogatást, noha pályáztak, de forráshiányra hivatkozva elutasították őket.
Akinek igazán bejött az élet a Hortobágyon
Dr. Kun Péter – végzettségét tekintve néprajzkutató – hortobágyi gazda szerepe ellentmondásos és nehezen kibogozható a hortobágyi földhaszonbérleti pályáztatás történetben. Annyi biztos, hogy ő az egyik fő nyertese az Orbán-kormány újraelosztási elképzeléseinek. Kun Pétert a helyi gazdák egy része egyszerűen "fő döntnökként" emlegeti. Több helyi forrásunk is a földekről döntő bírálóbizottság elnökeként emlegette Kunt, de ez inkább csak a Kunnak tulajdonított befolyásról és hatalomról szól, erre utaló adatot ugyanis nem találtunk.
Találtunk viszont egy olyan dokumentumot, amely rávilágít arra, miért tulajdonítanak a helyiek ilyen jelentős szerepet Kunnak. Még 2011 februárjában a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. felügyelő bizottságának rendes ülésén váratlanul megjelent Kun, és ott a maga és néhány más helyi gazdálkodó nevében bejelentette igényét mintegy 1400 hektárnyi területre. A felügyelőbizottsági jegyzőkönyveket az akkor még országgyűlési képviselő LMP-s Lengyel Szilvia perelte ki 2013-ban.
A jegyzőkönyv tanúsága szerint a felügyelőbizottság informálisan hallgatta meg Kunt, aki nemcsak a területre, de a terület után járó támogatásra is bejelentette igényét. Indítványát egyrészt a gazdákat preferáló új kormányprogrammal, másrészt Fazekas miniszterrel történő előző este történt egyeztetésével nyomatékosította:
"Annyit szeretnék még mondani, hogy egyeztettem erről a Vidékfejlesztési Miniszter Úrral, aki tegnap este is megerősített abban, hogy a Kormány program, a kis- és közép vállalkozások megerősítése és mindenképp jó lenne ha ezt tényleg most van olyan helyzet, hogy a HNP a HHG Zrt. Nonprofit Kft. együtt egy irányba húzza az evezőket, és ha ehhez még a gazdákat is hozzá lehet venni akkor ezt a feszült viszonyt megoldják..."
Az fb elnöke, dr. Ertsey Imre válaszában egyértelművé tette, hogy néhány száz hektár legeltetésre történő átengedéséről lehet tárgyalni, de a 140 millió forint földalapú támogatásról nem mondhatnak le. Kunék követelése a jegyzőkönyvek tanúsága szerint többé nem került az fb elé – viszont Ertsey Imre 2013 tavaszán, a nagy földosztás előtt kikerült a felügyelőbizottságból: mandátuma lejárt, és sem a tulajdonos, sem Ertsey nem akart hosszabbítani.
Két héttel később pedig az fb tagja lett Kun Csaba, szentendrei fideszes önkormányzati képviselő, Kun Péter rokona, a kft ügyvezetőjévé pedig Szabó Csabát, Fazekas miniszter bizalmi emberét nevezték ki. Szabó aztán havi bruttó 150 ezer forintért határozatlan idejű szerződéssel személyes tanácsadójává nevezte ki Kun Pétert.
Hogy a Kun Péter által vázolt ügylet ebben a konkrét formában megvalósult-e, az a rendelkezésre álló dokumentumokból nem derül ki, de nem is valószínű. Annyi bizonyos, hogy 2013 elején a kérdéses földeket kezelő Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kft-t a Nemzeti Vagyonkezelőtől a Fazekas minisztériuma alá tartozó Hortobágyi Nemzeti Parkhoz telepítették. Az ügylettel kapcsolatban maga Fazekas nyilatkozta, hogy
"(...) e lépés következtében 6-8 ezer hektár föld hasznosítása kerülhet a környező családi vállalkozásokhoz elsősorban legeltetésre, illetve takarmánytermesztésre."
2013. május 23-án aztán a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága módosította a Nonprofit Kft-vel 2009. augusztus 31-én kötött földhaszonbérleti szerződést. Ennek értelmében a bérbe adott területekből 83 hektár legelőt kivontak a szerződésből, és még ugyanazon a napon ezeket a területeket a HNP bérbe adta dr. Kunné Kocsis Enikőnek, Kun Péter feleségének.
Kun Péter nyilván nem a levegőbe beszélt, amikor azon az ominózus fb-ülésen Fazekas Sándorral való jó kapcsolatára célozgatott. Valóban hosszabb ideje ismerik egymást, hiszen mindketten a Kunszövetség oszlopos tagjai: az egyesületnek Fazekas az elnöke, Kun Péter az ügyvivő testület tagja, a felügyelőbizottság elnöke pedig Kun Csaba. Illusztris alakja az egyesületnek Horváth László milliárdos, tiszteletbeli kazah konzul – ő a Kunszövetség honlapján külön aloldalon tájékoztatja az érdeklődőket a kun-kazah kapcsolatok állásáról.
Becker András – Móricz Csaba
|
[
"Kobza+1 Bt.",
"Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft."
] |
[
"Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kft-t",
"Vidékfejlesztési Miniszter Úr",
"HHG Zrt. Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Vagyonkezelő",
"Váncsodi Rákóczi Gazdaszövetkezet",
"Nonprofit Kft-vel",
"Kobza +1 Bt.",
"Hortobágyi Nemzeti Park",
"Levelezési Osztály"
] |
Varga József a költségvetéshez módosító javaslatot terjesztett be. A Költségvetési Tanács 835,5 millió forintos fenntartásából 825,5 milliót venne el Varga.
Így maradna a költségvetés fenntarthatóságát vizsgáló intézménynek éves szinten 10 millió forintja.
A KT 459 millió forintos személyi juttatásait nullára, és az intézmény beruházási kiadásait is nullára csökkenté a javaslat.
A 825,5 millió forint a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt gyarapítaná Varga javaslata szerint. Az alapítvány így 1115,3 millió forintot kapna a költségvetésből.
Varga indoklása "A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány költségvetési támogatása az elmúlt évek során drasztikusan lecsökkent. A szervezet tanulmányi ösztöndíj programja a magyarországi romák integrációjának egyik legsikeresebb intézménye, az előző szocialista kormányzat azonban a kiutalható ösztöndíjak nagy részét elvonta, és a támogatásból részesülhet ő diákok körét is leszűkítette. Ennek következtében 2009-ben a támogatásra javasolt több mint 13 ezer roma gyermek ösztöndíjára a 2009-es források kevésnek bizonyultak, és 2010-re a helyzet tovább romlott. A javaslat ezért többletforrást csoportosít át annak érdekében, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány ösztöndíj programja minél több roma diák számára adja meg az esélyt, hogy tanulmányaikat folytatni tudják .
Az ösztöndíj program a Költségvetési Tanács működési kiadásainak csökkentéséből és a Tanács szerepének átalakításából finanszírozható. A Fidesz választási programjában a hivatalok számának csökkentését ígérte . A Költségvetési Tanács működésére majdnem 1 milliárd forintot költöttek el évente .
A Költségvetési Tanács felállítását sem a Fidesz sem pedig a KDNP nem szavazta meg 2008-ban, hiszen szinte azonos feladatokat végez, mint az MNB, vagy az ÁSZ, és eredetileg 1,8 milliárd forintot szántak a működésére . Ugyanakkor feladata ellátásához szükséges bármilyen információt és adatot kérhet attól a szervtől, amely azt kezeli, illetve amely az adat előállítására a 2008 . évi LXXV . törvény szerint "ésszerű erőfeszítéssel képes".
A költségvetési átcsoportosítás mellett szükséges és időszerű a Költségvetési Tanács feladataink átgondolása, és ezzel összhangban 2008 . évi LXXV. törvény módosítása."
Varga korábban is nyújtott be egy indítványt, mely szerint az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásából csípne le 100 milliót, és ezzel az összeggel a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt támogatná.
"2000-től a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (Macika) elnöke, a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány kuratóriumának tagja vagyok" - írja magáról Varga József 2007-ben, a Fidesz weboldalán, ami azért meglehetősen pikánssá teszi a módosítót.
A Macika tájékoztatása szerint Varga 2006 óta nem tagja az Alapítványnak.
A Költségvetési Tanács kritikával illette a költségvetést és a kormány gazdaságpolitikáját is:
A KT szerint hiába helyezte kilátásba a kormány a közszféra további karcsúsítását, valamint a dologi költségek visszafogását, ezeken a sorokon valójában alig vagy egyáltalán nem csökkennek a kiadási összegek. A dologi kiadások például a 2010-es büdzséhez képest még nőnek is, mintegy 140 milliárd forinttal.
A foglalkoztatás bővülése nem valószínű, hogy bekövetkezik. A Költségvetési Tanács számításai szerint a kormány által várt 400 ezer munkahely helyett csak százezer jön létre - többek közt ezt mutatja Szlovákia példája. És ha ez nem következik be, akkor a kormány rákényszerülhet arra, hogy a nyugdíjpénztári vagyonból fedezze a költségvetési lyukakat.
KT: 700 milliárdos lyukat ütnek adótörvények 2013-14-ben
A KT figyelmeztetett: a törvényjavaslat nem mutatja be részletesen azt, hogy a makrogazdasági folyamtok feltételezéseiből hogyan vezethetők le a költségvetési tervszámok. A "külső költségvetési tételek" a törvényjavaslat szerint 125 milliárddal kedvezőbbek annál, mint amit a KT makrogazdasági előrejelzése tartalmaz.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint már két év múlva 5 százalékkal bővülhet a gazdaság, ám a KT 3,3 százalékos GDP növekedést jósol erre az évre. Az NGM a következő évekre is hasonlóan optimista, így a KT és a kormány prognózisa között körülbelül két százalékpontos eltérés rajzolódik ki.
Szerző: Világgazdaság Online
|
[
"Magyarországi Cigányokért Közalapítvány",
"Fidesz",
"Költségvetési Tanács"
] |
[
"Országos Foglalkoztatási Közalapítvány",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Közoktatási Modernizációs Közalapítvány",
"Világgazdaság Online"
] |
Az üvegzsebtörvény alapján a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) internetes honlapján nyilvánosságra hozott szerződésekből kiderül, hogy a kancellária idei beszállítója többek között a hivatal tavaly távozott közigazgatási államtitkára, Zsuffa István által vezetett Hold-Ing Kft., amely összesen 12,5 millió forintot kap a "közigazgatás működéséhez kapcsolódó vezetői tanácsadásért". A milliós kifizetéseket tartalmazó, hosszú lista tele van ismerős cégnevekkel. Tanácsadóként ötmillió forintot kapott a kancelláriától az Eötvös Károly Központ Kht., amelynek ügyvezetője a Horn-kormány idején adatvédelmi biztosnak kinevezett Majtényi László, felügyelőbizottsági tagja pedig az SZDSZ-es Dornbach Alajos. Az 1991 és 1998 között Rudi Zoltán köztévéelnök által vezetett Kiwiland Kft. csaknem tízmillió forintot kasszírozott. Rudinak a cégbírósági adatok szerint tavalyig 70 százalékos tulajdonrésze volt a vállalkozásban, amelynek felesége is tagja volt.
Komássy Ákos az előző miniszterelnök személyi titkáraként csaknem 7,3 millió forintot keresett az idén. Havi több mint 610 ezer forintos fizetését annak ellenére folyósítják neki év végéig, hogy Medgyessy Péter utóda nem tartott igényt szolgálataira. Komássy emellett a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták (Fibisz) választmányi elnöke, édesanyja pedig az a Hortobágyi Éva, aki az MTV műsor-politikai főosztályát vezeti.
Gyurcsány Ferenc kormányfő üzlettársának, Tunyogi Lászlónak a volt cége, az Econ-Trust Kft. az idén hatmillió, tavaly pedig több mint tízmillió forintot vehetett föl a MeH-től. (Utóbbi összeget az informatikai közbeszerzésekről írt tanulmányáért kapta.) Tunyogi annak a Pertia Könyvvizsgáló Rt.-nek volt igazgatósági tagja 2000 és 2002 között, amelynek a Perfekt Rt. volt a kisebbségi részvényese, és amelynek tulajdonosa akkor a Gyurcsány-féle Altus Rt. volt. A Perfekt vezérigazgatója pedig a Gyurcsány üzlettársaként és barátjaként ismert Szilvásy György volt, aki jelenleg a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. De Tunyogi László a Közbeszerzési Hírbörze Kft.-ben idén májusig tulajdonos volt a Perfekt Rt. mellett.
A kormányzat nem kevesebb, mint 43,5 millió forintot szánt a kommunikációjához kapcsolódó kutatások kidolgozására az év első felében. Az összegen két amerikai cég, a Greenberg Quinlan Rosner Research Inc. és a Greenberg Carville Shrum Management Ltd. (GCS) osztozott, előbbi a stratégiai, utóbbi a metodológiai kutatásokban jeleskedett. A GCS magyarországi munkáját a cég vezérigazgatója, Tal Silberstein irányítja, aki Ehud Barak egykori izraeli miniszterelnök kampányfőnöke is volt, a másik céget pedig Jeremy Rosner képviseli. Mint arról beszámoltunk, a két vállalkozás nem csupán kommunikációs kutatásokat végzett közpénzből, hanem a Medgyessy-kormányt ötletekkel is ellátta, amelyeket azonban az MSZP-frakció is fölhasznált a napi politikai csatározásokhoz.
Az Európa-terv népszerűsítésére és kommunikációs tanácsadásra 750 millió forintért szerződő kormány közeli Leo Burnett Kft.-t a MeH korábban tárgyalásos eljáráson választotta ki. A bírálóbizottság elnöke a kancellária akkori helyettes államtitkára, Braun Róbert volt, aki ma a miniszterelnök főtanácsadója. A júniustól október végéig futó kormányzati kampányok lebonyolítására már közbeszerzési eljárást írtak ki, amelyre azonban kizárólag a feladatot addig is ellátó ügynökséget hívták meg. Ezt azzal indokolták, hogy az Európa-tervet is népszerűsítő ügynökségnél "a kampánnyal kapcsolatos vizuális és kreatív elemek már kiforrottak, így egy újabb partner bevonása időveszteséget és pluszköltséget eredményezne". Mint azt a Magyar Nemzet megírta, üzleti és személyes összefonódások vannak a MeH és a Leo Burnett között. A parlament előtti korcsolyapályát 2002-ben felépítő Szín-Lap Bt., amelynek tulajdonosa egy XVIII. kerületi szocialista képviselő édesapja volt, 30 millió forintot nyert el az idei, lényegében meghiúsult Tisza-tavi fesztivál megrendezésére. A szervezési és kommunikációs munkákat a Perspektíva Kommunikációs Ügynökség Kft. és a Relatív 3 Kft. végezte. A Perspektíva egyik tulajdonosa és ügyvezetője az a Kósa Margit, aki a kormányzati koordinációs titkárság főtanácsadója volt, és a Leo Burnett Kft.-vel a kapcsolattartást felügyelte. A Relatív tulajdonosa és egyik ügyvezetője pedig az a Hajnal Zsolt, aki egyben a Leo Burnett Kft. igazgatója is.
A kakaóbiztos óvodai számítógépeiről elhíresült Haisystems Kft. 18,725 millió forintot kapott a kancelláriától "iratkezelési fogalomtár elkészítésére", és annak a "központi fogalomtárba való integrálására". Emlékezetes, az informatikai tárca óvodai számítógépek vásárlására kiírt közbeszerzési pályázatát annak ellenére nyerte meg a Haisystems, hogy a 400 ezer forintért is beszerezhető masinákat 1,077 millió forintért kínálta, ráadásul a kiírtnál kevesebb gépet ajánlott.
Az üvegzsebtörvény végrehajtásának ellenőrzéséért idén kilencmillió forintot markolhat föl a 3G Consulting Kft., amely Király István családi cége. Király felügyelőbizottsági tagja az egykori demiszes Inhold Rt.-nek, amelyben korábban Karl Imre volt szocialista képviselő is felbukkant. Az Inhold tulajdonosa az Inhost Kft.-nek, amely több mint 11 millió forintot kapott "a költségvetési tervezésben való szakértői közreműködésért" a MeH-től. Az SZDSZ-es kötődésű Marketing Centrum Kft. "a kormányzati tervek és döntések társadalmi fogadtatásának" vizsgálatát 42 millió forintos keretösszegért végzi. A cég vezetője Demszky Gábor korábbi tanácsadója, Bruck Gábor.
Magyar Nemzet
|
[
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
[
"Közbeszerzési Hírbörze Kft.",
"Szín-Lap Bt.",
"Perspektíva Kommunikációs Ügynökség Kft.",
"Altus Rt.",
"Relatív 3 Kft.",
"Pertia Könyvvizsgáló Rt.",
"Inhost Kft.",
"Kiwiland Kft.",
"3G Consulting Kft.",
"Leo Burnett",
"Perfekt Rt.",
"Greenberg Quinlan Rosner Research Inc.",
"Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták",
"Haisystems Kft.",
"Greenberg Carville Shrum Management Ltd.",
"Hold-Ing Kft.",
"Leo Burnett Kft.",
"Eötvös Károly Központ Kht.",
"Magyar Nemzet",
"Inhold Rt.",
"Marketing Centrum Kft.",
"Econ-Trust Kft."
] |
Nem gyarapodtak látványosan a prominens parlamenti képviselők, Szijjártó Péter ugyanakkor 15 millióval, Botka László 3,5 millióval növelte megtakarítását. Kósa Lajos Seat Alhambráját Mercedes Vianóra cserélte, Lázár János pedig vett egy karosszéket. A nem képviselő kormánytagok is benyújtották vagyonbevallásukat, azokról itt olvashat.
Orbán Viktor
Hatmillióval kevesebb jött be könyvkiadásból.
Orbán Viktor miniszterelnök felerészben tulajdonosa egy 2002-ben vásárolt budapesti, XII. kerületi társasházi lakásnak. Hat földterülete is van Felcsúton, ezeket 50 évre ingyenesen átengedte a Felcsúti Utánpótlásért Alapítványnak. A miniszterelnök tavaly a feleségével közös számlán 968 ezer forintot tartott, most alig valamivel többet, 1 millió forintot. Banki tartozása a feleségével 2002-ben közösen felvett 20 millió forintos jelzáloghitel. A Miniszterelnökségtől kapott "törvény szerinti" javadalmazást tüntet fel, a Fidesz-elnöki fizetését határozatlan ideig felfüggesztette. 2010-ben 6,3 millió forint könyvkiadásból származó eseti jövedelme volt, 2011-ben már csak 248 ezer forintot kapott. Orbán Viktor képviselői havi bruttó tiszteletdíja 231 900 forint.
Éves osztalékjövedelme majdnem 30 millióval csökkent, hiteltartozása 7,5 millióval nőtt.
Cudar év volt a 2011-es Gyurcsány Ferencnek: nemcsak a szocialista pártot veszítette el, hanem havi jövedelme egyharmadát is, miközben hitelterhei év végén 7,5 millió forinttal haladták meg az egy évvel korábbit. Képviselőként alig keres, jövedelme mindössze 256166 forint. A kizárólagos tulajdonában álló Altusból 69 575 353 forint osztalékot vett ki, ami havi átlagban 5 797 946 forintnak felel meg, a képviselői pénzével együtt átlagosan havi 6 054 112 forintra jön ki a jövedelme. Ez így is nagy sok, mégis jelentős visszaesés a 2010-eshez képest: akkor 107 millió fölött volt az osztalékjövedelme, így a képviselői pénzével együtt havi átlagban 9,3 milliós jövedelme volt. Hiteltartozása 62,2 millióról 69,7 millióra nőtt – az év végi egyenleg szerint –, ez a kötcsei házra felvett jelzáloghitel, így a hétmilliós növekedését vélhetően a frankárfolyam változása okozta. Ingatlanvagyona nem változott – egy pápai társasházi lakás és a kötcsei üdülő –, ingósága és megtakarítása továbbra sincs, a Dobrev Klárával közös bankszámláik egyenlege az év végén nem érte el a képviselői alapdíj hathavi összegét.
A 386 képviselő vagyonnyilatkozata egyben
Az országgyűlési képviselők többnyire kézzel kitöltött vagyonnyilatkozatait a parlament.hu-ra teszik ki február elsején 0 órakor. Kigyűjtöttük a legérdekesebb adatokat a pdf-ekből, és a tavalyi adatokkal együtt önök elé tárjuk. Táblázatunkban szerepel a képviselők megtakarítása, tartozása, jövedelme, járműveik száma.
Vona Gábor
Kiszállt a Magyar Hírlap Kft-ből és egy fél lakásból, de letudta diák- és lakáshitelét is.
Vona Gábor vagyoni helyzetében jelentős változások történtek. A Jobbik elnöke tavaly még egy óbudai lakás 50 százalékos tulajdonosa volt, ez idén már nem szerepel a vagyonnyilatkozatában. Viszont megszűntek a tartozásai is pénzintézetek felé, így a 2,5 milliós lakáshitelét és az 540 ezer forintos diákhitelét is törlesztette, és még félre is tudott tenni, 5,8 millió forintos megtakarítása van (négymillió takarékbetétben, 1,8 millió OTP pénzpiaci befektetési jegyben (tavaly csak annyit írt be a megtakarításokhoz, hogy OTP, összeget nem). Viszont már nem tulajdonosa a Magyar Hírlap Kft-nek sem, ennek fele volt az övé. Képviselőként 1 159 500 forintot keres havonta.
Harrach Péter
Vett egy tahitótfalui telket lakóházzal, továbbra sincs se pénze, se tartozása.
Harrach Péter havi képviselői keresete 1 089 930 forint, amihez jön 214 480 forintnyi saját jogú nyugdíj, így összes havi jövedelme 1 304 410 forint; ez azért nem pontos adat, mert a képviselői juttatás bruttó, míg a nyugdíj vélhetően nettó összeg. Az viszont biztos, hogy csökkentést jelent az előző évihez képest – holott a nyugdíja csaknem 20 000 forinttal nőtt –, miután 2010-ben az összes havi jövedelme még 1 381 230 forint volt. Tavaly szeptemberben vett egy 923 négyzetméteres tahitótfalui ingatlant, rajta 83 négyzetméteres házzal, ezekben felerészben tulajdonos. Ez utóbbi azért szép teljesítmény, mert sem 2010-ben, sem 2011-ben nem volt sem megtakarított pénze, sem tartozása.
Megtakarításai 14 millióval nőttek, lakást eladott, gyepet vett.
Szijjártó Péternek 50 282 000 forint megtakarítása van, (tavaly még 35 990 778 volt), tartozása nincs, viszont a nem rövid ingatlanfelsorolásban már nem szerepel egy VIII. kerületi 69 négyzetméteres lakás, amit 1997-ben vett. Megmaradt ugyanakkor egy győri 371 négyzetméteres telek, 126 négyzetméteres lakással (3/5 tulajdoni hányad), Dunakeszin egy 357 négyzetméteres telken álló 140 négyzetméteres ház, és Balatonedericsen pedig összesen 10 179 négyzetméter zártkert, rét, legelő, 91 négyzetméteres üdülővel gazdasági épülettel. Ebből a legújabb szerzemény, a 2271 négyzetméteres gyep, rét, szőlő csak fele részben az övé. Miniszterelnöki biztosként 997 200 forintot kap havonta, ehhez jön még a 231 900 forintos képviselői fizetése.
1700 eurójából 13 000 euró lett, a 6 milliós bankbetétből 9,5 millió, de részben értékpapírban.
Budai Gyula kormánybiztosként továbbra is 997 200 forintot kap, ehhez 1 240 665 forint jön képviselői javadalmazásából, ami az előző évi 2 215 423 után összesen havi 2 237 865 forint lenne – bár tavaly nyáron ezt az összeget elvileg a kormány által az állami szférában elvárt havi kétmilliós összeghatár alá csökkentették. Értékpapírban 4 573 690 forintnyi megtakarítása van, tavaly ilyen tételt nem vallott be. Az előző évi 1700 eurós pénzintézeti számlakövetelése 13 000 eurósra nőtt, forintbetéte viszont hatmillió forintról ötmillióra csökkent – mindkettő az OTP-nél van. Az OTP-s lakáshitele kétmillió forintról ötmillióra nőtt, a K&H-s autólízing viszont három és félmillió forintról hárommillióra csökkent. Továbbra is egy kiskunlacházi ingatlan és egy 2007-es Seat Altea szerepel az ingóságai között.
Szili Katalin
Visszaadott barátainak 2 milliót, 3 milliója így is maradt OTP-részvényekben.
Szili Katalinnak kiegyensúlyozott éve volt, kétmillió forintot törlesztett a még így is nyolcmilliós kölcsönből, amit magánszemélyekből kapott, 1,7 millióról egymillióra apadt a takarékbetéte, de megmaradt hárommilliója OTP-részvényekben. Nem vett és nem adott el ingatlant, így megmaradt a pécsi 140 négyzetméteres lakóháza (1005 négyzetméteres telken), a 2010-ben vett II. kerületi 62 négyzetméteres lakása, és Barcson egy 19 343 négyzetméteres legelő, amit 1987-ben örökölt. Értékesebb ingósága nincs. Képviselőként havonta 1 147 905 forintot keres.
Botka László
A vagyona 3,5 millióval nőtt, most már 25 milliót tart bankbetétben.
Szeged polgármestere, Botka László 3,5 millióval gyarapította vagyonát, készpénzben 1,5 millió helyett már 2,5 millió tart otthon, banki megtakarítása is nőtt 2,5 millióval, most 25 milliója van. Városvezetőként havi 670 800 forintot kap, képviselőként ehhez jön még 1 085 292 forint. Ebben benne van 115 950 ezer forint lakhatási támogatás is. Botkának Budapesten valóban nincs ingatlana, Szegeden megmaradt a 166 négyzetméteres lakóháza (843 négyzetméteres telken) és egy 1012 négyzetméteres telken álló üdülője Szuha-Mátraalmáson, mindkettőnek felesben tulajdonosa.
Gulyás Gergely
Autót vett, egy fél lakást kapott, svájci frankos tartozása megmaradt.
Gulyás Gergely havi jövedelme az előző évi 1 089 930 forintról nagyjából öt százalékkal 1 147 905 forintra nőtt, ügyvédi tevékenységéből jövedelme sem tavaly, sem 2010-ben nem származott. Félretett pénze nincs, ahogyan egy évvel korábban sem volt. Továbbra is terheli egy 2008-ban felvett 120 174 svájci frankos tartozás fele, aktuális árfolyamon ez egy nagyjából 29,3 millió forintnak felelne meg. Az elmúlt évben egy autóval és egy fél lakással gyarapodott: ajándékba kapta édesapjától egy XI. kerületi 52 négyzetméteres lakás felét – a másik fele 2008-ben vásárlással került a birtokába –, valamint vett egy Skoda Octaviát (az előző évben még nem volt kocsija).
Jávor Benedek
Ajándékba kapott 15 000 forintnyi könyvet, naptárt, magazint.
Jávor Benedek, az LMP frissen megválasztott frakcióvezetője továbbra is egy XII. kerületi 95 négyzetméteres társasház tulajdonosa felesben. Nagy értékű ingóságot idén sem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában. Jövedelme bruttó 941 560 forint, a parlamenttől 510 180 forint tiszteletdíjat és 278 280 forint választókerületi pótlékot kap. A Pázmány Péter Kaítolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karáról havi 153 100 forint tudományos tanácsadó díjban is részesül, akárcsak tavaly. Jávor tavaly 2000 forint értékű naptárt, 8000 forintnyi magazint és 5000 forintnyi könyvet kapott ajándékba.
Kocsis Máté
A 44 négyzetméteres lakását eladta, egy 117 négyzetméteres társtulajdonosa lett, vett egy Ford Mondeót is.
Kocsis Máté VIII. kerületi fideszes polgármesternek tavaly még egy 44 négyzetméteres társasházi lakása volt a VIII. kerületben, most viszont ugyanott egy 117 négyzetméteres társasházi lakás feles tulajdonosa. A szerzés jogcíme csere, ajándékozás. Kocsisnak tavaly volt még egy 45 négyzetméteres VIII. kerületi lakása felesben, egy lepsényi lakóháza udvarral szintén felesben, valamint egy XII. kerületi társasházi lakása. Ebből a három plusz ingatlanból mostanra már csak a lepsényi maradt meg. A Gilera Runner motorját megtartotta, sőt, vett hozzá egy 2008-as Ford Mondeót is. Megtartotta Szász Endre Paragrafus című festményét, a tavalyi 13 milliós készpénzvagyona 6 millióra apadt, hitele viszont már nincs. Tavaly még 40 millióval tartozott. Havi bruttó jövedelme 1 261 922 forint, ebből a polgármesteri tiszteletdíja havi bruttó 583 615 forint. A Hobby Key Kft.-ből (kulcsnagykereskedés, 25 százalék a tulajdonosi hányada) tavaly 3-4 millió forint osztaléka származott, idén 2-4 milliót vallott be.
Kósa Lajos
A Seatot Mercedesre, a frankos hiteleit magánkölcsönökre cserélte.
Kósa Lajos debreceni polgármester ugyanannak a debreceni, 1000 négyzetméteres telken fekvő 300 négyzetméteres lakóháznak a feles tulajdonosa, mint tavaly. Tavaly még csak két budakeszi ingatlana volt résztulajdonosként, most telekalakítás miatt ebből három lett, mert az önkormányzat útépítés miatt átszabta a határokat. Kósa a Seat Alhambráját eladta, és most egy Mercedes Vianót bérel. Maradék járműállományában (BMW és Suzuki motor, Crowline motorcsónak) változás nincs. Tavaly 22 961 273 forint lakásvásárlási, 200 090 svájci frank lakás-felújítási kölcsöne, valamint egy 36 749 svájci frankos nem részletezett kölcsöne volt. A svájci frankos hitelek elolvadtak, maradt egy 21 900 000 forintos banki kölcsöne és egy 25 milliós, magánszeméllyel szembeni tartozása. Debrecen polgármestereként idén is, tavaly is 550 000 forint tiszteletdíjat kap. Bruttó jövedelme a képviselői tiszteletdíjjal és választókerületi pótlékkal havi bruttó 1 476 441 forint.
Kövér László
Visszafizette 4 milliós lakásfelújítási kölcsönét.
Kövér László, a Parlament elnöke felesben tulajdonosa az 1991-ben vásárolt szigetszentmiklósi 143 négyzetméteres házának. Még mindig a 2002-ben vásárolt Seat Alhambrának a tulajdonosa. Van három hozománybiztosítása (958 479, 1 044 104 és 1 487 246 forint értékben, valamint egy 1 150 000 forintos életbiztosítása. Mind a négy biztosítása már tavaly is megvolt. A tavalyi 2,5 milliós banki számlakövetelése idén 3,2 millióra nőtt. A 2006-ban felvett 4 milliós lakásfelújítási kölcsönét visszafizette. A házelnök tavaly nem nyilatkozott ajándékokról, most 10-100 ezer forintra taksálta a "diplomáciai kapcsolattartás keretében" kapott ajándéktárgyak értékét.
Kubatov Gábor
Egymillióval kevesebb a készpénze.
Kubatov Gábor életében egyetlen változás volt: a mindenkori képviselői alapdíj hat havi összegét meghaladó készpénze 6 millióról 5 millióra csökkent. Képviselői javadalma havi 630 768 forint volt.
Négymillióval több pénze van kötvényben, tízmilliós nagyságrendben nőttek a tartozásai, és vett egy karosszéket.
Lázár János vett egy karosszéket meg műtárgyakat. 18 millióról 22 millióra nőttek a kötvényei. A mindenkori képviselői alapdíj hat havi összegét meghaladó készpénze 1,6 millióról 4,2 millióra nőtt. Pénzintézeti számlakövetelése 1,1 millióról 2 millióra nőtt. Tartozásait növelte egy 7 milliós és egy 12 milliós bankhitellel. Egyik családi kölcsöne maradt 2,5 millió, de a másikat 6,5 millióról 14 millióra növelte. Beszedett földbérleti díjból 2,5 millió helyett ezúttal 4 millió folyt be hozzá. A Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-ben 1,7 százalékról 2 százalékra növelte a részesedését. Képviselői javadalma havi 1 066 740 forint volt, az egyéb jövedelmekkel együtt átlagosan havi 2 027 073 forintot kap. Teljes vagyonát befektette, megtakarításai és tartozásai is 41-41 millió forintot tesznek ki.
Mesterházy Attila
A Honda motort hitelből vett Honda motorra cserélte, egy hiteligénye elbírálásra vár.
Mesterházy Attila felemás évet zárt: a motorozás szerelmese 2001-ben vásárolt VFR 800F típusú Hondáját lecserélte egy Honda Crossrunner 800-ra, ám ezt hitelre vette. A mindenkori képviselői alapdíj hat havi összegét meghaladó készpénze 7 millióról 5 millióra csökkent. Egy 2 milliós banki hitele van bírálat alatt. Képviselői javadalma havi 997 170 forint volt.
Novák Előd
Hárommilliója van bankban.
Novák Elődnek született egy kislánya, Novák Hunóra Kincső. Pénzintézeti számlakövetelése 3 millió forint. Képviselői javadalma 630 768 forint volt.
Pálffy István
Eggyel kevesebb ingatlan, tízmilliós nagyságrendben csökkent megtakarítás.
Pálffy István a vagyonnyilatkozata alapján nem zárt túl jó évet. Eggyel kevesebb ingatlana van, mint tavaly. Most már csak egy II. kerületi 86 négyzetméteres lakás és egy balatonkenesei 92 négyzetméteres lakás az övé fele-fele részben, nincs már meg a XII. kerületi 45 négyzetméteres lakása. Járműve, nagy értékű ingósága most sincs. Megcsappantak a részvényben, kötvényben elhelyezett megtakarításai, 10,5 millióról 8 millió forintra. Takarékbetétben is már csak 13 milliója van a tavalyi 18 millió forint helyett, és eltűnt még a 4,5 milliós megtakarítása is. Miközben a megtakarításai sokat apadtak, a tartozása alig csökkent. Pénzintézeti 5,5 milliós tartozásából csak félmilliót faragott le, és még mindig 1 millió forinttal tartozik egy magánszemélynek, ahogy tavaly is. Viszont könyveket szerzett. Az előző vagyonnyilatkozatában még üresen hagyta az egyéb, jelentősebb értékű vagyontárgyak rubrikáját, most viszont feltüntetett egy 2 millió forintot érő könyvtárat. Továbbra is Pálffy az ügyvezető tulajdonosa a Scola Kft-nek 75 százalékos tulajdonrésszel. Havi 463 800 forintot kap képviselői tiszteletdíjként, ehhez jön még havi 626 130 forint választókerületi pótlék és 115 950 forint lakhatási támogatás. Ez összesen havi 1 205 880 forint, éppen annyit, mint tavaly. Más jövedelme a nyilatkozata szerint nincs.
Örökölt egy szántót, eladott egy UAZ-t, hétmillióval nőttek a megtakarításai.
Papcsák Ferenc örökölt 2011-ben egy 4 hektáros szántót Demecserben, ahol korábban már övé volt felerészben egy 600 négyszögöles telken nyugvó 130 négyzetméteres ház és egy ugyancsak 600 négyszögöles telken lévő 40 négyzetméteres épület. Megmaradt 1878 négyzetméter gyepje Balatonberényben és haszonélvezője maradt egy XVII. kerületi 280 négyzetméteres háznak, ezen kívül egy 113 négyzetméteres lakása van a VI. kerületben. Megtartotta a Škoda Fabiát, a Chryslert és a Fiatot, viszont az UAZ Ladától megvált. Felbukkant viszont a vagyonnyilatkozatban egy Vespa 50 motor, ezt a vagyonnyilatkozat szerint 2010-ben ajándékba kapta, bár ezt az előző bevallásába még nem írta bele. Papcsák szóbeli közlése szerint ez elírás, a motort 2011-ben kapta a születésnapjára. Megvan még könyvtára és térképgyűjteménye. A drága ingóságok között viszont idén már nem tüntette fel az elektronikus cikkeket, a számítógéphálózatot és a bútorzatot, ahogy tavaly tette. Befektetési jegyben 16,5 millió forintot tart, van 2000 darab E-Star részvénye és 500 darab OTP részvénye, betétszámláján 75 ezer euró pihen, 2 millió forint értékben rendelkezik biztosításokkal, 5 milliót tart takarékbetétben, és 28 milliót készpénzben, ráadásul valaki tartozik még neki 5 millióval. Ez együtt 89 millió 332 ezer forintot jelent. Előző bevallása alapján tavaly még csak 82 millió 157 ezer forintnyi volt a megtakarítása, vagyis több mint 7 millióval gyarapodott. Ráadásul szépen lefaragott pénzintézeti tartozásából, már nem 25, hanem csak 4 millió forinttal adós.
Rogán Antal
Autót cserélt, de maradt az Audi A3-asnál, tízmillióval nőttek a megtakarításai, a tartozása még mindig 59 millió forint.
Bár Rogán Antal az ötödik kerület polgármestere, továbbra is a második kerületben lakik. Egy 2009-ben vásárolt, 149 négyzetméteres lakás fele az övé. Balatonlellén egy 130 négyzetméteres ház fele az övé, amit örökölt, valamint Szakonyfalun is az övé egy 100 négyzetméteres lakóház fele. Ugyanitt több erdő részben az övé, amelyeket szintén örökölt. A polgármester 2011 októberében autót cserélt, de márka- és típushű maradt, egy Audi A3-ast használ tartós bérletben. Van egy darab Iványi-Grünwald festménye, pénzbeli megtakarításai viszont növekedtek: míg 2010-ben csak 2,1 millió forintja volt takarékbetétben, most már 6 millió forintja van állampapírban, takarékbetétben pedig 6,3 milliója. Van viszont egy 59 milliós hiteltartozása. Rogán polgármesterként 632 400 forintot keres, ehhez fővárosi közgyűlési képviselőként bruttó 216 524 forintot keres, parlamenti képviselőként, bizottsági elnökként pedig költségtérítéssel együtt 1002360 forintot. Havi bruttó jövedelme így összesen 1851284 forint. Rogán 2010-ben valamivel jobban keresett, akkor 1 967 384 forint volt a havi jövedelme.
Schiffer András
Egymillióval csökkent a tartozása.
Schiffer Andrásnak, az LMP távozó frakcióvezetőjének egy 2004-ben vásárolt, 85 négyzetméteres XIII. kerületi társasházi lakása van. Autója nincs. Tartozása csökkent, a korábbi 5 433 000 forintos hitele 4 360 873 forintra mérséklődött. Megtakarítása egy 5 653 698 forintos szerződéses követelés. Schiffer a saját ügyvédi irodájában szünetelteti tevékenységét, de onnan osztalékként havi bruttó 166 666 forint (évi 2 millió) jövedelme származik (2010-ben ez évi 4,15 millió volt). Schiffer képviselőként, frakcióvezetőként havi bruttó 997 170 forintot keresett.
Semjén Zsolt
Visszafizetett 3,8 milliós banki tartozást, antik bútorai vannak.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes továbbra egy II. kerületi 123 négyzetméteres lakásban lakik. Az 1998-ban csere útján szerzett lakásnak fele részben tulajdonosa. Ezen kívül az erről az ingatlanról az 1950-es években leválasztott rész, egy 42 négyzetméteres társasházi lakásnak is felerészben tulajdonosa. Semjén Zsoltnak van Balatonfenyvesen egy 524 négyzetméteres telke rajta egy 70 négyzetméteres üdülő haszonélvezeti joga (2003. életjáradéki szerződés). Autója nincs. Megtakarításai emelkedtek: a 2010-es 1,5 milliós készpénzhez képest most 2,4 milliója van devizában. Semjén Zsolt ugyanakkor visszafizette a 2010-ben bevallott, fele részben őt illető 3 832 820 forint banki tartozását. Miniszterelnök-helyettesként havi bruttó 1 101 900 forintot kap, emellé járul még a képviselői alapdíj, bruttó 231 900 forint. Vagyonnyilatkozatában most is feltüntette, hogy nagyobb értékű antik bútorokkal rendelkezik, amelyeket családi ajándékként kapott.
Selmeczi Gabriella
Kifizette kétmilliós illetéktartozását, havi 80 ezres jövedelme van bérbeadásból.
Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő, a kormányfő nyugdíjvédelmi megbízottja tekintélyes ingatlanvagyonnal rendelkezik. Törökbálinton fele részben tulajdonosa egy 1347 négyzetméteres telken álló 284 négyzetméteres családi háznak, amelyhez egy 126 négyzetméteres pince és egy 35 négyzetméteres garázs is tartozik. A Tisza-tó partján fekvő Abádszalókon egy 1987-ben vásárolt 1423 négyzetméteres üdülőtelek tulajdonosa. Selmeczié Abádszalókon három nagy méretű szántó és egy külterületi erdő. Felerészben az övé egy 1996 szeptemberében vásárolt 8000 négyzetméteres közterületű szántó, 2002-ben ajándékba kapott egy 3 hektár+7236 négyzetméteres másik szántót (itt is fele részben tulajdonos), 2003 júniusában cserével jutott egy kisebb szántóhoz (1 hektár+8147 négyzetméter), 2004 júniusában pedig egy 2 hektár+2547 négyzetméteres erdőnek is zárt, annak harmadrésze került a nevére. Budaörsön ugyancsak ajándékozás útján szerzett 1993-ban felerészben egy 861 négyzetméteres telken található raktárt, üzletet és udvart. Selmeczi Gabriellának egy 13,5 millió forintos hiteltartozása van. 2010-es nyilatkozatában emellett egy 2 millió forintos illetéktartozás is szerepelt, amelyet azóta rendezett. Havi bruttó 80 ezer forint jövedelme származik bérbeadásból. Képviselőként bruttó 394 230 forint tiszteletdíjat, 236 538 választókerületi pótlékot és 115 950 forint lakhatási támogatást, azaz összesen 746 718 forintot keres.
Pokorni Zoltán
Tízmillióval nőttek megtakarításai, hárommillióval csökkent a banki tartozása.
Pokorni Zoltánnak most is csak egy ingatlana van, felerészben tulajdonosa a II. kerületben egy 867 négyzetméteres telken fekvő 291,58 négyzetméteres családi háznak. Megtartotta 2009-ben vásárolt Nissan Micra autóját és könyvgyűjteményét. Befektetési jegyben 1 285 145 forintot, takarékbetétben 10 millió forintot, készpénzben 1 434 027 forintot tart. Összesen tehát 12 millió 719172 forint a megtakarítása, jóval, csaknem 10 millió forinttal több, mint tavaly. A tartozása is csökkent, tavaly még 13 483 746 forinttal tartozott a Raifeissen banknak, idén már csak 10 200 000 forinttal. Gazdasági érdekeltsége, cége nincs. Polgármesterként és fővárosi közgyűlési tagként ugyanannyit keres, mint tavaly, összesen 1 300 524 forintot, ehhez jön még az országgyűlési képviselőként kapott tiszteletdíj és választókerületi pótlék. Havi jövedelme így összesen 1 914 984 forint, csakúgy, mint egy évvel korábban.
Veres János
Audi nincs, utánfutó maradt, és már 437 millióval tartoznak neki.
Szabolcs leggazdagabb képviselője továbbra is Veres János volt pénzügyminiszter, akinek 2010-ben egy válás apasztotta a vagyonát, de a tavalyi éve újra a gyarapodásé volt. Igaz, hogy magánszemélyeknek tartozik 140 millióval, ami több ugyan a tavalyi 134 milliónál, de a követelési oldal is nőtt: 380 millió helyett már 437 568 628 forint. A korábbi Audit már nem tüntette fel, csak az utánfutót, amit még 1984-ben vett. Kilenc ingatlana van, köztük gyümölcsösös, erdők, szántók.
Ötvenmillióval több a megtakarítása, törlesztette lakáshitel-tartozását.
Puch Lászlónak megvan még mind az öt, felerészben birtokolt ingatlana, ebből három Lánycsókon – családi ház, még egy ház, valamint szőlő és présház –, valamint a balatonfüredi 68 négyzetméteres és a harkányi 48 négyzetméteres lakás, garázsokkal. Ezen kívül van még 83 ezer négyzetméter termőföldje is, amit nem az ingatlanok közé írt be, hanem az egyéb, jelentősebb értékű vagyontárgyak közé. Suzukija mellé 2010-ben vett egy Audi 6-ost, amit az előző bevallásába még nem írt bele. Puch Lászlónak van életbiztosítása 4,3 millió forint értékben, állampapírban 19 millió, takarékbetétben 28 millió forintot tart, euróból pedig 387,5 ezret tett félre. Készpénzben is van 1,5 milliója. Megtakarítása tehát összesen nagyjából 166 millió forint, ami bő 50 millióval több a tavalyi 110 millió 600 ezer forintnál. 4,3 milliós lakáshitel-tartozását is sikerült törlesztenie Puchnak. Az M-Luxor Kft. nevű cég után, amely felerészben az övé, 58 millió forint osztalékot kapott 2011-ben. Ehhez jöttek hozzá a képviselői juttatások, a tiszteletdíj, a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás, ami együtt 526 937 forint. Havi jövedelme így már az osztalékkal együtt összesen 5 millió 360 ezer forint.
Schmitt Pál
Kapott 853 ezer forintnyi napidíjat, elveszett 100 000 eurónyi megtakarítása két év alatt.
Schmitt Pál államfő is nyilvánosságra hozta vagyonnyilatkozatát a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján, írja az MTI. A dokumentumból kiderül, nem változott jelentősen a köztársasági elnök vagyoni helyzete, megválasztása óta is ugyanabban az öt ingatlanban van részesedése, emellett megtartotta Harley Davidson motorját is. A vagyonnyilatkozatában ugyanúgy három II. kerületi, 195 és 320 négyzetméter közötti lakóház felének tulajdonjogát, valamint egy eltartási szerződéssel szerzett V. kerületi, 68 négyzetméteres lakás 50 százalékát, továbbá egy 1971-ben épített, 35 négyzetméteres Lupa-szigeti üdülő felét tüntette fel, mint korábbi nyilatkozataiban.
Megtartotta 1998-ban vett Harley Davidson motorját, vagyonnyilatkozatában emellett hivatali juttatásai között feltüntette elnöki rezidenciáját, a Terrorelhárítási Központ által biztosított személygépkocsi-használatot, valamint az ingyenes mobiltelefon- és internetszolgáltatást is. Az államfő két évvel ezelőtt 4 millió forint és 130 ezer euró pénzintézeti számlaköveteléssel rendelkezett, ami mára 7 millió forintra és 27 ezer euróra változott. Havi tiszteletdíja 2012-től a köztisztviselői illetményalap harminckilencszeresének felel meg, emellett kétszeres olimpiai bajnokként havi 243 600 forint életjáradékot kap a Magyar Olimpiai Bizottságtól, amit 2011-ben a Külügyminisztériumtól utalt, összesen 853 ezer forintos kiküldetési napidíj egészített ki.
|
[
"Parlament"
] |
[
"Pázmány Péter Kaítolikus Egyetem Jog- és Államtudományi kara",
"M-Luxor Kft.",
"Magyar Hírlap Kft-ből",
"Gilera Runner",
"Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.",
"Audi A3-as",
"UAZ Lada",
"Scola Kft",
"Terrorelhárítási Központ",
"Hobby Key Kft.",
"Magyar Hírlap Kft-nek",
"Seat Altea",
"Magyar Olimpiai Bizottság",
"Felcsúti Utánpótlásért Alapítvány",
"Seat Alhambra",
"Seatot Mercedes",
"Škoda Fabia",
"Raifeissen bank",
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] |
Az ügyészségi vizsgálat megállapította, hogy az állami Közlönykiadó Kft. és az Altus Rt. között a Szalay utca 4. szám alatti ingatlanra 1995. április 4-én megkötött megállapodás egy bérleti szerződésnek színlelt ajándékozási szerződésnek minősült. Az ügyészségi határozat rögzíti, hogy az állam csaknem 100 millió forint értékű beruházást végeztetett el az ingatlanon, amely a színlelt szerződés következtében úgy került az Altus Rt. tulajdonába, hogy azért a cég semmilyen ellenértéket nem fizetett. A nyomozó hatóság részletesen kiemelte a szerződés azon rendelkezéseit, amelyek kifejezetten hátrányosan érintették az államot, és lehetővé tették, hogy a miniszterelnök magáncége ellenszolgáltatás nélkül gazdagodjon a közvagyon kárára.
Idesorolták például a szerződésnek azt a pontját, hogy ha azt bármely okból felmondták volna, akkor a bérlő állami cég az elvégzett beruházása után semmit sem követelhetett volna az Altus Rt.-től. Megállapították azt is, hogy az állam által végzett átépítés az ingatlan értékét a többszörösére emelte. A beruházás értékének megőrzését, az ingatlan folyamatos karbantartását a szerződés teljes időtartama alatt, azaz tíz éven keresztül az állami cégnek kellett biztosítania az ezzel járó költségek viselésével együtt. Az ügyészség kiemeli, hogy mivel a bérleti díjat – amit a Közlönykiadó Kft. fizetett az Altus Rt.-nek – a piaci áraknak megfelelően határozták meg, sőt az évek során folyamatosan emelték is, így a beruházás értékének lelakására, beszámítására a bérlő állami cégnek nem volt lehetősége. Ez a körülmény pedig szintén arra vezetett, hogy a több tíz millió forint értékű beruházás ellenérték nélkül, ingyen került Gyurcsány Ferenc cégének tulajdonába. A határozat kimondja, hogy semmilyen ésszerű gazdasági indoka nem volt annak, hogy az állam a közvagyon terhére mindenféle ellenérték nélkül ilyen értékű vagyonhoz juttassa az Altus Rt.-t, azaz megközelítőleg 100 millió forinttal ajándékozza meg a miniszterelnök cégét. A színlelt bérleti szerződést az Altus Rt. tulajdonosa és egyben akkori elnök-vezérigazgatója, Gyurcsány Ferenc írta alá. Az állami Közlönykiadó Kft. részéről a megállapodást ügyvezetőként az az Etey Ferenc kötötte meg, aki a balatonőszödi kormányüdülőt alig egy évvel korábban kilízingelte az állami vagyonból Gyurcsány másik cégének, az Aldo Kft.-nek. Az Altus és a Közlönykiadó Kft. közötti bérleti szerződést a több tíz milliós szerződéses értékre tekintettel a Közlönykiadó Kft. alapítójának is jóvá kellett hagynia. Az alapító Miniszterelnöki Hivatal nevében ezt a jogkört akkoriban Kiss Elemér közigazgatási államtitkár gyakorolta. Államtitkári kinevezését megelőzően Kiss Elemér az Altus Rt. felügyelőbizottsági tagja és ügyvédje volt. Az ügyészség felehetően ezen személyi összefonódások alapján emelte ki külön, hogy tapasztalata szerint az ügyben személyi és érdekközösség állt fenn. A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint az ingatlanra vonatkozó szerződéses konstrukció elemei büntetőjogi értékelést igényeltek. Az ügy büntetőjogi vizsgálatának elvégzése alapján az ügyészség szerint megállapítható a különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja. A vizsgálat egyértelművé tette, hogy a Magyar Köztársaság jelenlegi miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc 1995-ben bűncselekménygyanús körülmények között egy olyan színlelt szerződést írt alá az állami Közlönykiadó Kft.-vel, amely megállapodás az ügyészség álláspontja szerint 100 milliós kárt okozott a közvagyonban, és amely az adófizetők pénzéből törvénysértő módon, ellenérték nélkül, ingyen növelte Gyurcsány Ferenc vagyonát. A konstrukció létrejöttének elengedhetetlen feltétele volt, hogy az Altus Rt. korábbi ügyvédje és egyben felügyelőbizottsági tagja, a szerződéskötés idején államtitkári pozíciót betöltő Kiss Elemér a színlelt szerződést jóváhagyja. Az ügyészség álláspontja szerint a bűntett büntethetősége 2003-ban elévült, így az elkövetők a büntetőjog eszközeivel nem vonhatók felelősségre, nem állíthatók bíróság elé. Az ügyészség által kilátásba helyezett polgári perben az állampolgároktól jogellenesen elvett közvagyon azonban még visszaszerezhető a kormányfő cégétől.
Szilvásy is a háttérben volt. Az ügyészség a személyi érdekközösség tagjainak felsorolásakor nem tért ki a miniszterelnök másik bizalmasának, Szilvásy Györgynek akkori szerepére. Szilvásynak – mint a Miniszterelnöki Hivatalban tevékenykedő helyettes államtitkárnak – tartozott hatáskörébe a Szalay utcai ingatlan értékesítésének jóváhagyása. Gyurcsányt még a KISZ-ben ismerte meg. Közösen voltak tagok az ingatlanban helyet kapó Országgyűlési Képviselők Klubjának Egyesületében is. A bűncselekménygyanús ügylet lebonyolításakor Szilvásy felesége (Berczelly Johanna) Gyurcsány cégének alkalmazottja, több cégének pedig vezető tisztviselője volt.
|
[
"Közlönykiadó Kft.",
"Altus"
] |
[
"Fővárosi Főügyészség",
"Altus Rt.",
"Magyar Köztársaság",
"Aldo Kft.",
"Országgyűlési Képviselők Klubjának Egyesülete",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Iparági berkekben a Stadler-lobbi sikerének tartják, hogy bármiféle előzetes tanulmány és háttérszámítás készítése nélkül jelentette be a MÁV Zrt.: még az idén pályázatot ír ki 88 elővárosi motorvonat beszerzésére.
A hvg.hu birtokába került dokumentumok tanúsága szerint augusztus 11-én Szarvas Ferenc elnök-vezérigazgató a MÁV Zrt. igazgatósága elé terjesztette a Monszpart Zsolt, a MÁV Start vezérigazgatója által készített – Motorvonatok beszerzése uniós finanszírozás igénybevételével című – anyagot. S bár a cég kontrolling igazgatója megvalósíthatósági tanulmány, háttérszámítások és peremfeltételek híján kétségesnek találta az előterjesztés megalapozottságát, az igazgatóság augusztus 23-án határozatot hozott arról, hogy a projektet a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV) is megismertessék. Ugyanebben a dokumentumban szeptember végi határidővel egy, "a MÁV csoport egészét érintő hatásvizsgálat" elkészítését is megrendelték. A szeptember 3-án megjelentetett sajtóközlemény már tényként fogalmazott a 200 milliárdos összköltségvetésű beszerzésről.
Az ügy pikantériája, hogy bár a kommünikék szerint a motorvonattender előkészítésén már egy éve dolgoznak a MÁV-nál, a valóságban semmiféle előtanulmány nem készült el a témában, de – a birtokunkban lévő dokumentumok szerint – még egy előterjesztés sem került az igazgatóság terítékére. Sőt, az esetleges uniós forrásoknak is csak most néznek utána.
Az EU-s társfinanszírozású közbeszerzések fölött is őrködő Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) kapott tájékoztatás szerint, őket hivatalos formában még sem a MÁV, sem pedig az MNV nem értesítette a projektről. Mint az NFÜ sajtósai fogalmaztak: "Az Európai Unió által közlekedési beruházások finanszírozására biztosított források a KÖZOP (és ROP) pályázatain keresztül nyerhetők el. A KÖZOP forrásokból a még kötelezettség vállalással le nem fedett szabad keretek erejéig további beruházások, beszerzések finanszírozhatók, melyek megfelelnek az Új Széchenyi Terv közlekedésfejlesztési program keretében megfogalmazott célkitűzéseinek. A pontos forrásokról döntés nem született."
Vasúti berkekben a Stadler nyomulását sejtik a viharos gyorsasággal előkészített projekt hátterében. Tény, hogy a MÁV a döntéssel párhuzamosan a 2005-ös, Flirt-gate néven elhíresült motorvonattendert elnyerő svájci Stadler Bussnang AG is belendült.
Peter Spuhler, a Stadler-csoport tulajdonos-vezérigazgatója 20 millió svájci frankos (mintegy 5 milliárd forintos) beruházással szolnoki motorvonatgyár építését jelentette be. A fejlesztésbe állítólag a szolnoki önkormányzat is beszállna: a város apportként telket kínál az üzlethez. Dunai Zoltán, a Stadler Trains Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a hvg.hu-nak ezt meg is erősítette, ahogy azt is, hogy indulni kívánnak a tenderen.
Értesüléseink szerint ennek érdekében még az idén leteszik az új üzem alapkövét is a szolnoki ipari parkban. (A Stadler jelenleg alumínium kocsiszekrények összeszerelését bonyolítja a Tisza-parti városban. A Svájcból érkező elemeket itt hegesztik össze és festik le, majd az elemek visszautaznak a Lajtán túlra.)
A 200 milliárd forintért beszerzendő 88 motorvonat azonban információink szerint nem enyhítene a MÁV mozdonygondjain. A hírek szerint sorra mondják fel a szolgálatot a személyszállító szerelvények mozdonyai. A vasúttársaság sajtóosztályán a motorvonattender és a pusztuló mozdonyállomány összefüggéseit firtató kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a motorvonatok jellemzően Budapest és a nagyobb vidéki városok elővárosi közlekedését szolgálnák, míg a lerobbanó mozdonyok interregionális szolgálatban állnak.
A rohamosan elöregedő mozdonypark megújítását ezért másképp kívánják megoldani. A 200 milliárdos beszerzés egyébiránt kétharmada a tavaly közel 36 milliárdos veszteséget termelő MÁV 300 milliárdosra becsült, az ígéretek ellenére újra elhalasztott konszolidációjának.
|
[
"MÁV Zrt.",
"Stadler",
"Stadler Bussnang AG"
] |
[
"MÁV Start",
"Európai Unió",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Stadler Trains Magyarország Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Tanúként hallgatták meg a Zuschlag-per hétfői tárgyalási napján a Nemzetbiztonsági Hivatal egy volt alkalmazottját, aki szakértői anyagokat készített a szocialista politikusnak, melyeket utána pályázatokhoz használt fel. A tanú azt mondta, hogy szakmai anyagokat valóban készített, de nem tudott a pályázatokról. Zuschlag János az ellentmondásra úgy reagált, amikor egy pályázat szakmai anyaga rendelkezésre áll, akkor a pályázat 95 százaléka kész.
Az átlag pár százezer forinttal szemben a csalással vádolt volt szocialista képviselőhöz köthető szervezetek esetenként kétmilliót is kaphattak.
A bíróság helyt adott az ügyészi indítványnak, így Gyurcsány Ferenc mellett Mesterházy Attila, Szilvásy György és Jánosi György is tanúskodni fog.
A Nemzetbiztonsági Hivataltól nyugdíjba vonult alkalmazott is segített Zuschlag Jánosnak a Fővárosi Közgyűléshez, a közbiztonság témakörében beadott pályázatok szakmai anyagának az elkészítésében.
Az MSZP önkormányzati és közbiztonsági munkacsoportjának a tagjaként is dolgozó tanú a Zuschlag-per hétfői tárgyalási napján elismerte, hogy szakmai anyagokat készített Zuschlag Jánosnak, de azt tagadta, hogy tudott volna a pályázatokról. Zuschlag Jánost írásos anyagokat kért tőle, amelyekre azért volt szüksége, mert a fiatalok biztonságának kérdéseivel akart foglalkozni, mondta a tanú. A bíró kérdésére Zuschlag János elmondta, a tanú szakmai anyagokat adott át neki, amelyek a pályázatokhoz kellettek, de a tanú azt nem tudta, hogy a pályázatok nem valósulnak meg.
A tanú beszámolt arról, hogy élete nagy részét a rendőrségnél töltötte. Jogi végzettséget szerzett, majd a Nemzetbiztonsági Hivataltól ment nyugdíjba. A Rendőrtiszti Főiskolán, és a Belügyminisztériumban dolgozott, majd a Fővárosi Közterület-felügyeletnek volt az igazgatója. Az MSZP önkormányzati és közbiztonsági munkacsoportjának is tagja volt. A tanú önmagát közbiztonsági szakértőként jellemezte, aki Zuschlag Jánossal az MSZP-ben került kapcsolatba, majd több alkalommal szakmai segítséget nyújtott az elsőrendű vádlottnak.
Zuschlag János korábbi vallomásában elmondta, mivel a fővároshoz beadandó, a közbiztonság témakörével foglalkozó pályázatok bonyolultak voltak, ezét egy nyugalmazott tisztet bízott meg a szakmai rész elkészítésével. Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére Zuschlag János megerősítette korábbi vallomását, mely szerint a tanú a pályázatok szakmai részét készítette el.
A bíró megjegyzésére, mely szerint ellentmondás van a tanú és a vádlott vallomása között, Zuschlag János kiemelte, amikor egy pályázat szakmai anyaga rendelkezésre áll, akkor már a 95 százaléka kész a pályázatnak, a többi anyagot csak meg kell szerkeszteni. A tanú kitartott korábbi vallomása mellett, mely szerint semmi köze sincs a Zuschlag János által, a Fővárosi Közgyűléshez beadott pályázatokhoz, azokat nem ő írta.
A bíró kérdésére a tanú elmondta, Danielisz Béla, aki az MSZP képviselője a Fővárosi Közgyűlésben, a városrendészeti bizottság elnökeként a felettese volt, amikor a közterület-felügyelet igazgatója volt. A vádirat szerint a Zuschlag Jánoshoz köthető szervezetek jelentős pénzösszegekhez jutottak a városrendészeti bizottság pályázatain.
A tárgyalási nap végén a bíró a szembesítést eredménytelennek ítélte. A per szerdán tanúkihallgatásokkal folytatódik.
|
[
"MSZP"
] |
[
"Fővárosi Közterület-felügyelet",
"Rendőrtiszti Főiskola",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Még a Jobbiknak sem világos, hová tűnt a párt pénze
Követhetetlen, mire is költötték a százmilliós adományt, újabb fordulat a hazugságspirálban
Ismét magyarázkodásra kényszerülhet a Jobbik, miután az eredetileg az Állami Számvevőszék által kiszabott büntetésre összekalapozott, majd a párt vezetőinek állítása szerint kampányra fordított százmillió forintos adománynak nincs nyoma a Sneider Tamás elnök által aláírt kampánybeszámolóban. A június elején közzétett elszámolás szerint a választási célra kapott adományok összege mindössze húszmillió forint volt a Jobbiknál.
Nem akar tisztulni a kép, hogy a Jobbik által összegyűjtött, százmilliós nagyságrendű adománnyal mi is történt tulajdonképpen. Ugyanis míg a legutóbbi pártnyilatkozatok szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiszabott 331 millió forintos bírság visszafizetésére indított gyűjtésből befolyt összeget valójában kampányra fordította az akkor még Vona Gábor vezette Jobbik, a párt kampánybeszámolója ezt nem mutatja.
A június 8-i Magyar Közlönyben Sneider Tamás pártelnök aláírásával megjelent kampánybeszámolóból az látszik: a Jobbik csaknem egymilliárd forintot költött el a 2018-as országgyűlési választás kampányában, ebből 720 millió forint volt az állami támogatás.
Az egyéb források sorban összesen 275 millió forint szerepel, ebből mintegy 20,5 millió forint volt a választási célra kapott adományok összege. Ezek szerint a Jobbik valamivel több mint húszmillió forint adományt számolt el a kampánybevételei, illetve kiadásai között, szemben a korábban bevallott több mint százmillió forinttal.
Mindez két dologra utalhat. Az egyik lehetőség az, hogy a Jobbik közzétett kampánybeszámolója nem stimmel, és mintegy nyolcvanmillió forint kampánykiadás nem szerepel benne.
Ez tiltott kampányfinanszírozás is lehet, amit az ÁSZ majd nyilván megvizsgál a napokban indult – és várhatóan 2019 tavaszán lezáruló – ellenőrzésekor. A másik, hogy újabb fordulat történt a lassan végtelennek tűnő jobbikos hazugságspirálban, és a párt mégsem kampányra költötte a szimpatizánsaitól eredetileg az ÁSZ-bírság kifizetésére kért pénz jelentős részét.
Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag csődhelyzet alakult ki a Jobbik gazdálkodásában. A kétszer 330 millió forintos ÁSZ-szankció levonásáig, illetve behajtásáig biztosan nem kaphat állami a támogatást a párt, amely a Magyar Postának is tartozik mintegy hatvanmillió forinttal. A Jobbik adománygyűjtésével kapcsolatban már az ügyészség is nyomozást indított csalás gyanúja miatt.
Ismert, a Jobbik tavaly decemberben kezdett adománygyűjtésbe, amikor kiderült, hogy tiltott pártfinanszírozás miatt több mint 660 milliós szankcióval kell szembenézniük. Jóval a piaci ár alatt béreltek plakáthelyeket Simicska Lajos cégeitől 2017-ben, ami az ÁSZ szerint tiltott támogatásnak minősült.
A törvénytelen ügyletet egyébként nemrég Sneider Tamás, a párt újdonsült elnöke is elismerte egy televízió-műsorban, amikor elszólta magát arról, hogy jelentős kedvezményeket kaptak az oligarchától.
Sneider azt is megerősítette, hogy gyakorlatilag átverték a szimpatizánsaikat, ugyanis az összegyűjtött adományokat nem az ÁSZ-bírság kifizetésére, hanem a választási kampányra fordították. Ez utóbbit néhány héttel korábban Gyöngyösi Márton, a párt frakcióvezetője vallotta be, szintén egy televízió-műsorban.
A Jobbik januárban szinte naponta jelentetett meg közleményeket az adománygyűjtéséről, ezek alapján csaknem hétezer adományozótól kaphattak összesen több mint százmillió forintot. Ha ezt valóban a választási kampányra fordították – ahogy a párt vezetői azt bevallották, majd több esetben állították –, akkor ennek az összegnek szerepelnie kellett volna a Jobbik által közzétett kampányelszámolásban. Az RTL Klub információja szerint csupán 604 ezer forint maradt a párt kasszájában.
|
[
"Jobbik"
] |
[
"Magyar Posta",
"RTL Klub",
"Állami Számvevőszék"
] |
Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint nyilvánosak az adatai annak a 214 vállalkozásnak, amely támogatásban részesült a Nemzeti Innovációs és Technológiai Alap terhére - tájékoztatta az ombudsman hivatala az MTI-t.
A vállalkozások mintegy kétmilliárd forint támogatást kaptak a Nemzeti Innovációs és Technológiai Alap terhére idén márciusban.
Jóri András adatvédelmi biztos beadvány alapján vizsgálta az adatok, a vállalatok kiválasztásának szempontjaira és a közpénzből történő kifizetés határidejére vonatkozó információk nyilvánosságát.
Az alapot felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az alapot kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a pályázatokat lebonyolító közreműködő szervezetek közfeladatot ellátó szervek. Mint az ombudsman megállapította: a tevékenységükre vonatkozó, kezelésükben lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adatok közérdekű adatnak minősülnek. Az ilyen jellegű adatokat pedig - a törvényben megállapított kivételekkel - bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény szerint közérdekből nyilvános a pályázati kiírást előkészítő, a pályázatot kiíró, a támogatási döntést előkészítő és a támogatási döntést meghozó szerv vagy személy által a pályázattal, a pályázati eljárással, a támogatási döntéssel összefüggésben kezelt, különleges adatnak nem minősülő adat.
A nyilvánosság alóli kivételt általában a benyújtott pályázati dokumentációnak az a része jelentheti, amely üzleti titoknak minősül, szerzői jogi védelem alatt áll, vagy törvény szerint nem nyilvános, például a minősített adatok, valamint a döntés-előkészítéssel kapcsolatos adatok.
A nyilvánosság, a proaktív közzététel a pályázati rendszer jogszerű és hatékony működésének egyik garanciája, ami a pályázók érdekét is szolgálja. Mivel közpénzek felhasználásáról van szó, az átláthatóság, ellenőrizhetőség mint közérdek kiemelt fontosságú - szögezte le a biztos.
|
[
"Nemzeti Innovációs és Technológiai Alap",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
[] |
Lezárul a Quaestor-ügyfelek kártalanítása - közölte a Befektető-védelmi Alap. A tőkepiaci törvénynek megfelelően több mint 31 ezer ügyfél megkapta a részére járó kártalanítást a Bevától. A jogosultak több mint 98 százaléka juthat hozzá az őt megillető összeghez.
A Beva mintegy 86 milliárd forint kártalanítási összeget adott át a kifizetésekben közreműködő OTP-nek, így a jogosultak több mint 98 százaléka hozzájuthat az őt megillető összeghez.
A Befektető-védelmi Alap október 15-ig a Quaestor kötvényekre vonatkozó kártalanítási eljárásban igényt benyújtók 98 százalékának, 31 078 ügyfélnek utalta el a hiányzó kötvények után járó kártalanítást. A kártalanítást igénylők közül alig 300 esetben van még folyamatban ügyintézés, hiánypótlások, adategyeztetések, hagyatéki ügyek miatt.
Szerző: VG Online
|
[
"Beva"
] |
[
"VG Online",
"Befektető-védelmi Alap"
] |
Vádat emelt az ügyészség egy már felszámolt makói iskolaszövetkezet volt vezetői ellen, akik a gyanú szerint 560 millió forinttal károsították meg a központi költségvetést. Az első elnök állítja, hogy semmilyen tevékenységet nem végzett a szövetkezet, és egyetlen diákkal sem találkozott, miközben a cég 600 milliós forgalmat bonyolított le. Szerinte mások mozgatták a szálakat – írja a Délmagyar.
“Úgy kértek fel 2011 szeptemberében az iskolaszövetkezet elnöki pozíciójára, hogy azt mondták: a közeljövőben nem lesz semmilyen diákmunka-kiközvetítés és teljesítésigazolás. Éppen a kiközvetítői munkát kellett volna előkészítenem, de végül nem történt semmi“ – mondta József. Ő volt annak a már felszámolt makói iskolaszövetkezetnek az elnöke, amely az ügyészség szerint 136 millió forint áfát nem fizetett be a központi költségvetésbe.
A makói iskolaszövetkezet a vádirat szerint diákmunkásokat közvetített ki egy kft.-n keresztül a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt.-nek. A diákok a munkát elvégezték, amit a gyanú szerint az elnök leigazolt, majd kiszámlázta a tiszteletdíjat a kft.-nek, ám nem nyújtott be áfabevallást az adóhatósághoz.
“Alig több mint fél évig voltam elnök. Ez idő alatt nem írtam alá semmilyen papírt, egyetlen diákkal sem találkoztam, az iskolaszövetkezet nem is működött. Ezért mondtam le 2012 áprilisában az elnöki posztról. Ekkor írattak velem alá néhány teljesítésigazolást. Nagy marha voltam, hogy megtettem, de azt mondták, bajba kerülök, ha nem szignózok, mert akkor nem tudják átadni az üzletet a következő elnöknek. Ekkor szembesültem azzal, hogy valakik a háttérből működtették a vállalkozást."
Kiderült, hogy a makói iskolaszövetkezet 2012. január és március között nagyjából 600 millió forintos forgalmat bonyolított le. A szegedi bíróságon tegnap meghallgatták tanúként az iskolaszövetkezetet alapító férfit. Ő azt mondta, hogy a szövetkezet megalapítására a Humán Operátor Zrt. akkori vezetője, Czeglédy Csaba kérte fel, aki jelenleg Szombathelyen önkormányzati képviselő.
A cégalapító férfi tudomása szerint sem működött az iskolaszövetkezet József elnöksége alatt, akit úgy választottak meg vezetőnek egy közgyűlésen, hogy jelen sem volt. A szövetkezetnek ugyan nyitottak bankszámlát, de azt szintén a Humán Operátor Zrt. kezelte. József elnöksége alatt nulla forint volt a bevételük, így nem volt mit bevallani az adóhatóságnak. Ő is megdöbbent a 2012 eleji 600 milliós forgalmon. Ügyészi kérdésre nem tudott arra válaszolni, hogy miért volt szükség a makói iskolaszövetkezet megalapítására, hiszen a cégek közvetlenül a Humán Operátorhoz fordultak diákmunkásokért, és a cég profilja a munkaerő-kölcsönzés volt.
József lemondása után egy szegedi férfi lett az új elnök, aki az ügyészég gyanúja szerint folytatta az előző vezető által bevett gyakorlatot, és alig egy év alatt 426 millió forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. A tárgyalás ma tanúk meghallgatásával folytatódik, és az ügyben még több tárgyalási napot is tartanak.
A lap cikkére Czeglédy Csaba reagált, aki nyomatékosította: nincs közvetlen kapcsolat a Humán Operátor és a makói iskolaszövetkezet között.
“A makói iskolaszövetkezet megalapítására senkit nem kértem fel. Ezt a szövetkezetet 2000 nyarán alakították meg Student Work néven, amikor a Human Operator Zrt. és a társasági forma elődje se létezett még" – mondta Czeglédy Csaba. A Human Operátor Zrt. igazgatóság elnöke azt is cáfolta, hogy az iskolaszövetkezet bankszámláját – ahogy azt az iskolaszövetkezet tanúként kihallgatott alapítója mondta – a Human Operátor Zrt. kezelte volna.
Forrás: delmagyar.hu
Fotó: delmagyar.hu
|
[
"Humán Operátor Zrt."
] |
[
"Human Operator Zrt.",
"Student Work",
"Human Operátor Zrt."
] |
Összesen 34,7 millió forint uniós támogatást kapott Garainé Bajnok Ildikó, hogy felépítse vendégházát az Edelényhez tartozó Császta-hegyen. Férje, Garai Bertalan az edelényi Fidesz szervezetének alelnöke, jelenleg a szomszédos Lak község polgármestere. A Kemencés Vendégház épp Molnár Oszkár – egykor fideszes – edelényi polgármester feleségének "szörpháza" mellett áll, amelyről egy hete írtuk meg, hogy gyümölcsfeldolgozó manufaktúra helyett inkább családi, illetve hétvégi ház benyomását kelti, termékeinek híre sincs a településen. Szintén uniós pénzből épült.
hirdetés
Bár ottjártunkkor épp senki nem tartózkodott a Kemencés Vendégháznál, valamint a Szállás.hu oldalon jelzett foglalási igényünkre sem reagáltak, a szálló két és fél éves működése óta fogad vendégeket, néhány online visszajelzést is kapott tőlük. A helybeliek is hallottak már róla, nem úgy, mint Molnárné szörpházáról; ugyanakkor nem állítható, hogy ostromolnák a vendégek. A szőlőhegyen álló, ötszobás ház 12 főnek tud szállást adni.
"Miért baj, ha valaki fideszes? Ők már nem is nyerhetnek? Mindenkire egyformán vonatkozzanak a szabályok!" – mondta a Magyar Nemzetnek Garainé, mikor a pályázat elnyeréséről érdeklődtünk. Elismerte, hogy családjával valóban ott tartózkodnak alkalmanként, de hangsúlyozta, hogy ő valóban dolgozik a vendégházban, egész évben várja a vendégeket, ha nem is egyenletesen érkeznek. Pályázata nem nyert az első körben, a 34,7 millió forint szerinte annak köszönhető, hogy kiosztották a megmaradt pénzeket is – ezt még az Indexnek nyilatkozta korábban. Nekünk hozzátette, hogy a Borsod–Torna–Gömör Egyesületen keresztül informálódott és pályázott.
Amikor Garainé pályázata akadályokba ütközött 2014-ben, az edelényi építési szabályok nem tették lehetővé, hogy nagyobb ingatlant építsenek a szőlőhegyen. Garainé ezért kérvénnyel fordult a Molnár Oszkár által vezetett önkormányzathoz, hogy módosítsák a szabályokat. Ez Molnáréknak is kapóra jöhetett, ugyanis a szomszédban a családi "szörpház" sem épülhetett volna fel a módosítás nélkül. "2014 szeptemberében kezdtünk építkezni" – válaszolta a Magyar Nemzetnek Garainé Bajnok Ildikó arra a kérdésre, hogyan haladtak a munkálatokkal a 2014. júliusi sikeres módosítást követően. Mint kiderült, Molnár Oszkárék jóval hamarabb már építkeztek a szomszédban, így felmerült annak lehetősége is, hogy a munkákat a régi szabályok ellenére kezdték meg, de ezt nem tudta megerősíteni Garainé. A szabályok változása azonban nem járt együtt a tájkép megőrzésével: amikor az edelényi polgármesternél jártunk, nekünk zsörtölődött a szomszédságukban álló vendégház miatt, mert szerinte nem illik a környezetbe, nem úgy, mint az ő szörpházuk.
Mindezzel kapcsolatban fontos leszögezni: a módszer nem törvénytelen, de erősen megkérdőjelezhető a közpénzből származó támogatások megtérülése. A vendégházak esetében a családi házként való felhasználás szinte adja magát; a több háló- és fürdőszoba igencsak kényelmes lehet egy nagyobb családnak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.06.14.
|
[
"Fidesz",
"Borsod–Torna–Gömör Egyesület"
] |
[
"Magyar Nemzet"
] |
Miközben Simonka György Békés megyei fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát bűnszervezetben elkövetett 1,4 milliárd forintos károkozással vádolják, az ügy elsőrendű vádlottja többször is vissza nem térítendő állami és európai uniós támogatást kapott a büntetőper kezdete óta – tudta meg a 24.hu.
Bár a vádhatóság Simonkát tartja a bűnszervezet irányítójának, a kormánypárt politikusa csak az eljárás harmadrendű vádlottja, a sorban megelőzik őt a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői. Előbbi társaságot korábban Kékessy Mihály György elsőrendű vádlott vezette, akit még a nyomozás során le is tartoztattak egy időre.
Kékessy jelenleg őstermelőként, gazdálkodóként dolgozik és a Magyar Államkincstár (MÁK) nyilvántartása alapján
több mint 165 millió forint támogatást kapott költségvetési és EU-s forrásból a 2020 januárjában elkezdődött büntetőper óta.
A MÁK adatbázisa szerint európai uniós és magyar állami költségvetésű forrásból kifizetett agrártámogatásokról van szó. Az adatok szerint Kékessynek
2020-ban 82.965.818 forintot,
forintot, 2021-ben pedig 82.286.628 forintot fizetett ki az állami szervezet.
A folyósított összegek közt van olyan is, melyek odaítéléséről is 2020-ban, illetve 2021-ben született döntés, de olyan is, amire korábban kellett pályázni.
Kékessy amellett, hogy őstermelő, a mezőgazdasági termékekkel kereskedő Perpusz Hungary Kft. ügyvezetője és tulajdonosa. A társaság neve a Simonka-per vádiratában is felbukkan, annak ugyanis szintén tulajdonos-ügyvezetője volt korábban Simonka György, illetve a képviselő felesége is, aki a büntetőper ötödrendű vádlottja.
Az Európai Uniónak jelentett adatok szerint a Perpusz Hungary Kft. a per indulása óta szintén részesült vissza nem térítendő támogatásban. A cégnek hárommillió forintot ítélt meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Széchenyi Kártya Programban. Továbbá az állami tulajdonban álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is segítette a társaságot egy 64 millió forintos állami kezességvállalás keretében.
Kékessy és Simonka közeli ismerősök volt korábban. Nemcsak több közös vállalkozásuk volt, de korábban egy időre Kékessy nevére került a tulajdonjoga annak a vagyonzár alá vett kertes háznak, amelyben a Fidesz politikusa lakik családjával a Békés megyei Újkígyóson.
A támogatásokról érdeklődve megkerestük a Magyar Államkincstárat. Főként arról érdeklődtünk náluk, hogy vizsgálják-e, hogy a támogatott személyekkel szemben zajlik-e eljárás, illetve ez hogyan befolyásolja a közpénzek folyósítását a kedvezményezettek felé. Arról is érdeklődtünk, hogy amennyiben kiderül, hogy például költségvetési csalás miatt zajlik valaki ellen eljárás, akkor visszakövetelik-e a támogatottaknak kifizetett összegeket. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a MÁK-tól.
Kékessynek a Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint felelnie kell
üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt,
valamint kétrendbeli folytatólagosan, egy esetben bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is.
Vele szemben a vádhatóság vagyonelkobzás elrendelését is kérte a bíróságtól, igaz, csupán 16 millió forint erejéig.
Kapcsolódó Pusztába szórt brüsszeli kétmilliárd – leltároztuk Simonka falujának kudarcos beruházásait Az államkincstártól kiperelt ellenőrzési jegyzőkönyvek szerint Pusztaottlaka 650 milliós vadaspark-fejlesztésénél négy évig egy kapavágás sem történt.
|
[
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft.",
"Perpusz Hungary Kft.",
"Magyar Államkincstár",
"Garantiqa Hitelgarancia Zrt."
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Széchenyi Kártya Program",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Európai Unió"
] |
"Nagyon szívesen kitölteném a következő hat évet a Fővárosi Törvényszék elnökeként, és vinném tovább azt a programot, amelyet elkezdtem. Sem fáradt, sem kiégett nem vagyok, fiatalos lendülettel dolgozom. A kinevezőtől (az OBH elnökétől) függ a további sorsom." Alig több mint egy hónapja nyilatkozta ezt a Magyar Nemzetnek Fazekas Sándor. Ám a Fővárosi Törvényszék eddigi elnöke csalódott lehet, hiszen hiába pályázott egyedüliként eddigi pozíciójára, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a pályázatot eredménytelennek nyilvánította. Handó Tünde döntését a HVG írta meg először, majd tegnap néhány óra múlva a bírósági portálra is felkerült, az OBH-elnök indoklásával együtt.
Handó szerint "a 21. század kihívásainak való megfelelés korszakváltást követel az ország legnagyobb bíróságának vezetésében". Az indoklás szerint a Fővárosi Törvényszéken összpontosul a legtöbb ügy az országban, de itt áll rendelkezésre a legtöbb erőforrás is, s hogy a törvényszéki elnök az erőforrásokkal megfelelően gazdálkodjon, hatékony módszerek kialakítására van szükség. "Az elmúlt hat évben a Fővárosi Törvényszék elnöke nem alakított ki ilyen módszereket. Így a törvényszék nem tudott súlya szerint hozzájárulni a bírósági szervezet egészének magasabb színvonalú működéséhez, sem pedig a harmadik hatalmi ág társadalmi megbecsülésének növeléséhez." - írta Handó. Szájer József fideszes politikus felesége szerint a törvényszék problémáinak "2012-től megkezdett felszámolása alapvetően a törvényhozás, a kormányzat és a bírósági központi igazgatás támogatásának az eredménye".
Vagyis Handó a kétharmados törvénygyárnak és a saját, illetve az OBH sikerének nevezte a törvényszék eredményeit. Az OBH támogatására még példát is hozott: "az OBH intézkedéseinek köszönhetően – korábban soha nem látott számú bíró és igazságügyi alkalmazott dolgozhat a központi régió bíróságain". Az "új eljárási törvények, a digitális bíróság, a bírói kar munkafeltételekkel kapcsolatos elvárásai, valamint a jogkereső ügyfelek igényeinek színvonalas kiszolgálása olyan fokozódó kihívásokat jelentenek" Handó szerint, amelyeknek Fazekas nem felel meg, ezért a pályázatot eredménytelennek nyilvánította. Ilyenkor az OBH-elnök új pályázatot ír ki a posztra.
A bírósági portálon szintén nyilvánosságra hozott, Fazekas pályázat január 2-i elbírálási meghallgatásának jegyzőkönyve nem igazolja vissza, hogy Handó elégedetlen lett volna az eddigi elnökkel. "(...) mit érez, mi a pályázatának legerősebb része vagy pontja?" - ezzel kezdte Handó a meghallgatást, majd kitért a hat évvel korábbi "krízispontokra", amelyeket Fazekasnak kellett megoldania. Miután itt is a törvényhozás, a kormány és saját (az OBH) sikereire hivatkozott, Handó tovább firtatta, hogy Fazekas törvényszéki elnökként milyen problémákat oldott meg. Végül szóba került a bírósági igazgatás (OBH) kritikája is.
Hiába támogatta Fazekast az összbírói tanács 75,5 százaléka, hatéves megbízatása január 4-én, tegnap lejárt. Ám a törvényszék nem marad elnök nélkül, Fazekas általános elnökhelyettese, Rosnerné Romenda Zsuzsanna teljes jogkörben viszi viszi tovább az ügyeket.
S. Z.
|
[
"Országos Bírósági Hivatal"
] |
[
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Összesen 5 000 gyanús aláírást semmisített meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). A párt azt állítja, hogy több száz hamis ajánlóívvel akarta "segíteni" őket a Fidesz. Az MKKP úgy véli, hogy a Fidesz szándékosan "jégre akarta vinni" a kutyapártos jelölteket azzal, hogy botrányt csinál az ajánlások körül. Közokirat-hamisítás miatt feljelentést tesznek a rendőrségen, ugyanis halott emberek is "aláírták" az íveket. Megkerestük a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom sajtóosztályát, akik szerint a kutyapárt valószínűleg csak humorizál, és tagadják, hogy a jelöltjeik aláírásokat akartak cserélgetni. Idén már az Ügyfélkapu segítségével bárki ellenőrizheti online, hogy a kamupártok visszaéltek-e az ajánlásával.
"Akaratunk ellenére beleláttunk a magyar politika kubatovi bugyraiba. Maffiaszerű módszerekkel akarták csőbe húzni a kutyapártos jelölteket fideszesek, sokszor halott emberek ajánlásaival. Időben kapcsoltunk, és feltártuk, miként működik a Fidesz ajánlásmutyi-rendszere"– közölte szerdán a Magyar Kétfarkú Kutya Párt.
Februárban zajlott le 106 országgyűlési egyéni választókerületben az ajánlásgyűjtés. Az egyéni választókerületekben a jelöléshez legalább 500 – a választókerületben lakó – választópolgár érvényes ajánlása volt szükséges. Az MKKP elmondása szerint ebben az időszakban gyűltek össze a párt standjai körül a fura alakok, ezért hamar gyanút fogtak, amikor több jelöltjük is furcsa felajánlásokat kapott.
"Aláírást akart gyűjteni nekünk a Fidesz. De nem sikerült."
Az MKKP közölte, hogy senki nem gyűjt egy kutyapártos jelöltnek egy nap alatt több száz aláírást törvényesen, a "segítők" viszont simán hoztak 700-at másnapra. További ismertetőjele – a kutyapártosok beszámolója szerint – a hamis íveknek, hogy sehol nem volt alul jelezve, ki gyűjtötte az aláírásokat, az aláírások sokszor ugyanolyanok voltak, az is előfordult, hogy halott ember szignója szerepelt az íven. Volt olyan segítő, aki a visszautasítás után sajnálkozott, hiszen "30 év tapasztalata van ebben". A párt arra kérte jelöltjeiket, hogy dokumentálják azokat az eseteket, amikor a Fideszhez köthető személyek ajánlották fel a "segítségüket".
Több olvasónk adataival visszaéltek a kamupártok a választási aláírásgyűjtés során | atlatszo.hu Az eset, amit most leírok, mondhatnám, hogy nem lepett meg, de gusztustalansága kiverte nálam a biztosítékot. Február 19-én este felhívott a volt párom most már 18 éves elmúlt lánya azzal, hogy most hostess munkát végeznek, és kérné a segítségemet. Az állatkínzások miatti petícióra gyűjtenek most aláírásokat és nagyon le vannak maradva.
A párt szerint a Fidesznek nem érdeke egy sikeresen parlamentbe jutó Kutya Párt. Úgy vélik, hogy
a Fidesz szándékosan "jégre akarta vinni" a kutyapártos jelölteket, azzal hogy botrányt csinál az ajánlások körül.
Ahol lehet, feljelentést tesznek, például a halottak ajánlásai kapcsán a közokirat-hamisítás is felmerül. A gyanús ajánlásokat mind érvénytelenítették, illetve a választási irodákban is jelezték a történteket. A Heves megyei, Gyöngyös székhelyű 2. számú országgyűlési egyéni választókerületben egy jelöltet pedig visszaléptettek.
Kovács Gergely korábban a Partizánban fejezte ki azt a kérését, hogy a fideszesek ne írjanak alá a kutyapártos jelölteknek, miután Bayer Zsolt felszólította fideszes olvasóit, írjanak alá az MKKP jelöltjeinek is, mert a kormánynak az a jó, ha minél többfelé szóródnak az ellenzéki szavazatok. "Ha most nézik a fideszesek, akkor légyszi, ne írjatok alá, akkor inkább ne jöjjön össze, és ne induljunk el" – mondta a műsorban Kovács.
Beszámolójuk szerint négy választókerületben találkoztak a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom "segítőivel" is.
Budapest 2. választókörzetben 160 aláírást húztak át. A jelöltüktől 20 ívet kértek, a visszahozott ívek közé keveredett egy Gattyán-féle ív ugyanazokkal a nevekkel, amiket az ő íveikre is írtak. Passzivistájukkal a Megoldás Mozgalom helyi jelöltje akart aláírásokat cserélgetni a standunknál, akit elhajtottak.
Budapest 9. választókörzetben: A Megoldás Mozgalom jelöltje, Détári Lajos egykori világválogatott labdarúgó személyesen ment oda a pultukhoz, és szeretett volna aláírásokat cserélgetni.
Budapest 14. választókörzetben: szerdán Gattyán helyi jelöltje akart aláírást cserélgetni.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1. sz. választókörzetben (Szolnok): a jelöltjük épp bent volt a helyi választási irodában, amikor telefonon kereste Gattyán ottani embere. Péter kihangosította a telefonját, így az iroda munkatársai élőben hallgathatták végig, hogy a Megoldás Mozgalom jelöltje aláírásokat szeretne cserélni velük.
Az esetleges cserélgetésre az adhatna lehetőséget, hogy a törvény szerint egy választó több jelöltet is támogathat a választókerületében. Az ügyben megkerestük a Megoldás Mozgalom sajtóosztályát, arra voltunk kíváncsiak, hogy a jelöltjeik valóban próbáltak-e aláírásokat cserélgetni.
Gattyán György pártjának alelnöke mögött a Rahimkulov famíliához köthető cégháló van | atlatszo.hu Nemrég alapított pártot Gattyán György milliárdos üzletember, és egy régi üzlettársa, Huszár Viktor lett az egyik alelnök. Felrajzoltuk a Huszár Viktor mögött álló céghálózatot: az újdonsült párt alelnöke több üzleti szálon is kötődik egy dúsgazdag orosz családhoz, Rahimkulovékhoz. A család egyik tagja az a Ruszlav Rahimkulov, aki Bajnai Gordont a Városháza megvásárlásának szándékával kapcsolatban arra a beszélgetésre invitálta, amelyről titokban hangfelvétel készült.
Megoldás Mozgalom: a Kutya Párt csak humorizál
A Megoldás Mozgalom gyorsan reagált a megkeresésünkre, az őket ért vádakat tagadják, de a levelet nem zanzásítjuk, inkább közzétesszük, ahogy kaptuk:
"Mielőtt megvizsgálnánk a Kutyapárt állításainak valóságtartalmát elsőként azt kell tisztázni, hogy a párt részéről ez csak egy kampányfogás, egy médiahack, vagy valós állításokat fogalmaznak meg. A Kutyapárt eddigi politikai megnyilvánulásai arra engednek következtetni, hogy ezúttal is a humor eszközével éltek csak.
Egyeztettünk a jelöltjeinkkel, akik a Kutyapárt által említett eseményekről nem tudnak. Azért, mert ezek nem történtek meg szerintük. A Megoldás Mozgalom etikai bizottságához sem érkezett ilyen panasz, sem a helyi választási bizottságtól, sem a Kutyapárttól. Arra kérünk minden érintettet, hogy ha a Kutyapárt által említett eseményeknek bármi valóságtartalma van, tegye meg a szükséges jogi lépéseket.
Détári Lajos nem cserélgetett aláírást. Köztiszteletben álló sportolóról, sportszakemberről van szó, akinek az értékrendjébe ez nem fér bele.
A 14. OEVK jelöltünk betegség miatt karanténban volt. Számára az aktivistáink és másik két jelöltünk gyűjtötte az aláírásokat a csapatával, amit egyébként a Facebookon is nyomon lehetett követni.
Az MKKP egy nagyon szimpatikus párt, a választók meggyőzéséhez sok sikert kívánunk nekik, de a valóságot jól leképezi az MKKP és a Megoldás Mozgalom két érintett jelöltjének bemutatkozója.
Az etikai bizottságunk folyamatosan figyelte az ajánlások gyűjtésének menetét, és nem érkezett panasz erre. A jelöltjeinkkel folyamatosan egyeztetünk, számos provokációról ők is beszámoltak, de ezeket helyben minden esetben sikerült tisztázniuk.
Minden jelöltünket arra kértünk, hogy jelentsék, ha bármilyen visszássággal találkoztak, vagy esetleg provokációt sejtenek az állítások mögött. A belső vizsgálatunk visszaéléseket nem állapított meg, de ettől függetlenül arra buzdítjuk a Kutyapártot, hogy ha jogsértést tapasztaltak, tegyék meg a szükséges lépéseket, mert ez minden választó érdeke. Tudomásunk szerint a minap jogerőssé vált a Megoldás Mozgalom országos listájának nyilvántartásba vételéről szóló határozat, mivel ellene fellebbezés nem érkezett!"
Bárki ellenőrizheti online, hogy a kamupártok visszaéltek-e az ajánlásával
Az ajánlásokkal való visszaélésekkel már a 2018-as választásoknál is találkoztunk, amik ellen szinte eredménytelenül nyomozott a rendőrség. A hamis aláírásgyűjtés a kamupártok egyik kedvelt eszköze, amivel milliós állami támogatásokat tudnak behúzni – valós politikai teljesítmény nélkül.
Ügyfélkapu segítségével idén már minden állampolgár ellenőrizheti az interneten, hogy melyik jelöltet ajánlotta a választáson, a lekérdezés segítségével gyorsan kideríthető, ha valamelyik párt visszaélt adatainkkal vagy az ajánlóívekkel. (Az ajánlások vagy aláírások ellenőrzésére levélben és személyesen továbbra is van lehetőség.)
Újra itt az Átlátszó Nagy Jelöltböngészője – kövesd velünk a választási hajrát! | atlatszo.hu A választási térkép elkészítésekor is az egyéni körzeti elemzésünkből indultunk ki. A térképen egyből látható, hogy mely körzetek számítanak biztos fideszesnek, melyek ellenzékinek, és lilával jelöltük a csatatér körzeteket. Fontos megjegyezni, hogy a 26 kétesélyes körzetet kiegészítettük Hódmezővásárhellyel, amely a számok alapján ugyan egyértelműen fideszes, ám ott indul az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, és a Márki-Zay-Lázár-összecsapás akár még meglepetést is tartogathat.
Címlapkép: Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke (forrás: Magyar Kétfarkú Kutya Párt/YouTube)
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.
|
[
"Megoldás Mozgalom",
"Fidesz"
] |
[
"Átlátszónet Alapítvány",
"Magyar Kétfarkú Kutya Párt",
"Magyar Kétfarkú Kutya Párt/YouTube",
"Kutya Párt",
"Gattyán-féle Megoldás Mozgalom"
] |
Farkasházy visszavág a Magyar Nemzetnek!
Farkasházy: Bástya elvtárs fia vagyok
A napokban egy, a Magyar Nemzet hasábjain megjelent cikk nem kevesebbet állított, minthogy bizonyos lapok - köztük a Hócipő - busás haszon fejében állami megrendelésre közölt írásokat. Erre a feltevésre reagált Farkasházy Tivadar - válaszát itt közöljük.
2009.02.06 13:29, ma.hu
A Magyar Nemzet hírül adta, hogy egyetlen nőnapi cikkért hárommilliót kapott a Hócipő az egyik minisztériumtól. Pár órán belül ezt számos lap átvette, így a ma.hu is. Mivel ez rövid időn belül már a harmadik eset, hogy a Magyar Nemzet valamivel megtámadta a Hócipő-t és annak szerkesztőit, ezért Farkasházy Tivadar levélben kíván reagálni az MNO cikkére, és beszél a valós helyzetről.
1. Az, hogy a Magyar Nemzet rövid időn belül harmadszor támadja a Hócipőt, feltehetően annak következménye, hogy nemrég egy pert veszítettek ellenem, ugyanis világgá kiáltották, hogy én írom Lendvai Ildikó beszédeit. Hiába tiltakoztam ellen, hogy én Thürmer Gyula beszédírója vagyok, a bírósághoz kellett fordulnom.
2. Az első támadás után nem szóltunk, ezért másodszorra előrángatták a Hócipő egyik alapítójának két szerződését, miszerint rajta keresztül töm minket a kormány pénzzel. Ám az érintettel 14 éve elváltak útjaink. De mivel ezt a hírt is sokan átvették, a Hócipőben megemlítettem, mennyire különös, hogy az a Magyar Nemzet vádolja régi munkatársunkat két, összesen négy és félmilliós állami szerződéssel, amelyben 2004 és 2006 között listaáron 450 milliónyi állami hirdetés jelent meg.
3. Feltehetően erre válaszul jelent meg a Magyar Nemzetben, hogy tavaly márciusban egyetlen nőnapi cikkért három milliót kaptunk. A valóság ezzel szemben az, hogy két egymás után következő számban összesen ötoldalnyi terjedelemben tettünk eleget a szerződésben vállalt kötelezettségünknek, többek között annak, hogy bemutatunk 41 olyan hölgyet, akik a jelenben és az elmúlt századokban sokat tettek a nők egyenjogúságáért, esélyegyelőségük előremozdításáért, valamint olyan területeken alkottak maradandót, amelyek a társadalom korábban egyértelműen férfi-tevékenységként tartott számon.
Így dolgoztuk fel Szapphó, Boudica, Árpád-házi Szent Erzsébet, Jeanne D'Arc, Tudor Erzsébet, Brunszvik Teréz, Déryné Széppataki Róza, George Sand, Veres Pálné, Leövey Klára, Lebstück Mária, Hetty Green, Sass Flóra, Hugonnai Vilma, Emmeline Pankhurst, Marie Curie, Alekszandra Kollontaj, Márkus Ottilia, Margaret Sanger, Slachta Margit, Medgyaszay Vilma, Kéthly Anna, Wallis Simpson, Amelia Earhart, Ratkó Anna, Rosa Parks, Tolnay Klári, Csák Ibolya, Indira Gandhi, Margaret Thatcher, Heller Ágnes, Valentyina Tyereskova, Torday Teri, Honey Lantree, Monspart Sarolta, Hillary Clinton, Czakó Borbála, Király Júlia, Czigány Ildikó, Rachel Weisz, Polgár Judit életrajzát. 4. Az öt oldalért két és félmilliót kaptunk.
Lapunk hirdetési tarifája oldalanként ötszázezer forint, azzal pedig semmi munkánk se lett volna.
5. Mind a Magyar Nemzet, mind a híradásait átvevő lapok nagy előszeretettel kötik az ügyeket szerény személyemhez, mert így jóval többen kattintanak rá. Most a következő címekkel tiszteltek meg: Több millióval tömi a kormány Farkasházyékat? Farkasházyékat szépen megtámogatta a minisztérium. Farkasházyék milliókat kapnak a cikkekért a kormányzattól?
Ez azonban olyan, mintha minden Népszabadságban megjelent állami hirdetést így kommentálnának: Aczél Endrééket tömi a kormány?
6. A Magyar Nemzet azóta hírt adott arról is, hogy Aczél György emlőin nevelkedtem. Természetesen ez sem igaz, hiszen mindenki tudja, hogy az illető nem Aczél, hanem Rákosi volt, engem pedig Farkas Vladimírnak hívtak, csak magyarosítottam. Vagyis én vagyok Bástya elvtárs fia.
Tisztelettel, Farkasházy Tivadar
Kapcsolódó írások:
Több millió forintot költ PR-cikkekre a kormány? Farkasházy Tivadarék zenekart alapítottak - képek Farkasházyt elküldték
|
[
"Hócipő"
] |
[
"Magyar Nemzet"
] |
A GVH is áldását adta az ingatlanügyletre.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta, hogy a Konzum Nyrt. és érdekeltségei közvetlen közös irányítást szerezzenek az Appeninn Nyrt. felett – közölték a társaságok csütörtökön a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A BÉT prémium kategóriájában szereplő Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. tavaly decemberben közölte, hogy a Konzum PE Magántőkealappal, valamint a Konzum Management Kft.-vel közösen 51,34 százalékos, többségi befolyást kíván szerezni az irodaházakat, ipari és logisztikai ingatlanokat tulajdonló, illetve üzemeltető Appeninn Holding Nyrt. fölött, amely szintén prémium kategóriás tőzsdei vállalat.
Az akkori tájékoztatás szerint a szükséges versenyjogi eljárást követően az Appeninn Nyrt. tulajdonosai 24,51 százalékban a Konzum PE Magántőkealap, 24,51 százalékban a Konzum Nyrt. és 2,32 százalékban a Konzum Management Kft. lesznek.
A GVH igen gyorsan lépett, hiszen a társaságok mindössze három nappal ezelőtt jelentették be az összefonódást.
|
[
"Konzum PE Magántőkealap",
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt."
] |
[
"Appeninn Nyrt.",
"Konzum Nyrt.",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Konzum Management Kft."
] |
Ukrán és szlovák alvilági figurák segítségével egy 60 milliós kamionszállítmányt nyúlt le Vas Zoltán, a Jobbik volt országgyűlési képviselőjelöltje, aki 2013 tavaszáig a Magyar Nemzeti Gárda vezetőhelyettese is volt. A gárda állománya úgy tudja, azért tűnt el, mert beteg rokonát ápolja. Valójában előzetes letartóztatásban van.
Egyebek mellett különösen nagy kárt okozó, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsítja a rendőrség Vas Zoltánt, aki 2013 tavaszáig a Magyar Nemzeti Gárda vezetőhelyettese, a 2010-es parlamenti választáson pedig a Jobbik XVI. kerületi szervezetének elnöke, egyben a párt kerületi országgyűlési jelöltje volt. Több forrásból is megerősített információnk szerint Vas Zoltán és társai – egy Vologya nevű ukrán alvilági figura segítségével – még 2013 nyarán egy kamionnyi cipőt nyúltak le.
A gyanúsítás szerint 2013 tavaszán Cs. Tamás Vas bűntársainak, K. Ferencnek, B. Zsoltnak és J. Barnabásnak elmondta: korábban volt egy fuvarozó cége, ismeri "a szállítmányozások rendjét", tehát azt, miként tudnának lenyúlni egy kamionnyi árut. Ehhez azonban szükségük volt egy "ikresített kamionra", valamint hamis cégpapírokra és személyi okmányokra (az ikresítés lényege, hogy egy létező jármű valós vázszámával látnak el egy ugyanolyan színű és típusú lopottat, hamisítanak hozzá külföldi okmányokat, és így szereznek hozzá magyar rendszámot és forgalmit). K. Ferenc beavatta a tervbe Vas Zoltánt. A volt jobbikos ezután felvette a kapcsolatot a szlovák Ladislav Vojtkóval, akitől azt kérte, szerezze meg a hamis okmányokat. Vojtkónak végül a már említett ukrán, Vologya adta el az "ikresítéshez" szükséges hamis külföldi rendszámtáblákat, a hozzájuk tartozó hamis forgalmikkal, cégpapírokkal, személyikkel, de az ukrán még SIM kártyákat és telefonokat is adott. Mindezért Vojtkó hétezer eurót fizetett az ukrán gengszternek.
2013. augusztus elején aztán találkozott egymással K. Ferenc, Vas Zoltán és Vojtko. Utóbbi Vasnak átadott egy táskát, benne egy laptoppal (rajta a hamisított cégpapírokkal), három darab telefonkártyát és kettő mobiltelefont. Vas Zoltánék ezután egy logisztikus ismerősükön keresztül megszervezték a fuvart: egy körmendi cég raktárából 6488 pár cipő szállítására kaptak szállítmányozási megbízást. Augusztus 8-án Vas Zoltán felhívta Vojtkót és közölte vele, hogy másnap Körmenden kell felrakodni a szállítmányt. Vojtko a hamis rendszámtáblákkal és forgalmival már meg tudta szervezni a másnapi rakodást. Hajnalban Budapesten átadta Vasnak a szükséges iratokat, majd nem sokkal később meg is érkezett a fővárosba az áru. Vasék vesztét az okozta, hogy amikor elkezdték árulni a cipőket, összevesztek egymással. Miután lebuktak, a 60 milliót érő áruból nagyjából húszmilliónyi kár térült meg.
Vasnak egyébként nem ez az egyetlen büntetőügye. Azzal is gyanúsítják, hogy 2012 decemberében egy budapesti cég telephelyéről többedmagával lenyúlt egy ötvenmillió forint értékű Volvo munkagépet. Ezenkívül hitelsértéssel vádolják, azt a bűncselekményt a vád szerint még 2010-ben követte el.
Vas Zoltán a 2010-es parlamenti választáson a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje volt.
A Jobbik az a párt, amely végre ki meri mondani az igazságot, valódi rendszerváltást akar, a politikai bűnözés felszámolását és teljes elszámoltatást. Ilyen közegben – úgy érzem, – érdemes politizálni
– így indokolta egy interjúban, hogy miért éppen a Jobbik színeiben indult. Ebben a 2010-es videóban pedig arról beszélt, hogy miként lett kényszerpolitikus:
Vas a párt XVI. kerületi szervezetének az elnöke volt egészen 2011 tavaszáig, de a Magyar Gárdába is belépett.
Miután a Jobbikot otthagyta, a gárda egyik utódszervezetben, a Magyar Nemzeti Gárdában (MNG) bukkant fel.
Úgy tudjuk, az MNG-ben azt híresztelik róla, azért tűnt el egy ideje, mert egy vidéken élő, súlyosan beteg rokonát ápolja. A valóság azonban az, hogy Vas Zoltán jelenleg előzetes letartóztatásban van a szombathelyi börtönben.
Cikkünk megjelenése után a Jobbik pártigazgatója, Szabó Gábor ezt a levelet küldte el az Indexnek:
"Vas Zoltán már 2011-ben kilépett a Jobbikból, s minden párton belüli tisztségéről lemondott. Így a Jobbik nem követhette nyomon magánéletének alakulását. Ha igazak az ellene felhozott vádak, akkor reméljük, hogy a törvény teljes szigorával sújt le majd az ilyen bűnözés útjára lépett személyekre függetlenül attól, hogy mely politikai pártnak volt a tagja az illető. A Magyar Nemzeti Gárda, amelynek sokáig vezetőhelyettese volt, valamint a Jobbik között vezetői szinten már 2011-től megromlott a kapcsolat – részben az ő tevékenysége, vezetői mentalitása miatt. Vas Zoltán a terhére rótt bűncselekmény idején, 2013 nyarán már a Jobbik lejáratására szerveződő Magyar Hajnal bizniszpárt előkészítésében, szervezésében volt benne. Most már értjük miért volt kénytelen olyan gyorsan felhagyni vele, ugyanis a mai napig nem volt tudomásunk arról, hogy előzetes letartóztatásba került, s ott is van lassan másfél éve."
|
[
"Jobbik"
] |
[
"Magyar Hajnal",
"Magyar Nemzeti Gárda",
"Magyar Gárda"
] |
Az új paksi atomerőműről szóló döntéshez nem végezték el a megalapozó vizsgálatokat. Ez annak a pernek a tárgyalásán derült ki, amelyet az Energiaklub - a Társaság a Szabadságjogokért jogi képviseletével - indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben a paksi döntést megalapozó hatásvizsgálatok és elemzések megismeréséért.
Továbbra sincs ismeretünk arról, hogy a magyar kormány milyen számítások, elemzések, információk ismeretében döntött az új paksi atomerőműről, mivel ezen adatok nyilvánosságáról szóló pénteki perben a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet, mivel a kért információk nem is léteznek - közölte az Energiaklub. A szakpolitikai inézet szerint a kormány nem végezte el azokat a vizsgálatokat, amelyek információkkal szolgáltak volna az új reaktorok előkészítéséhez. A magyar országgyűlési képviselőknek az Országgyűlésben ma úgy kell szavazniuk a finanszírozásról szóló szerződésről, hogy a döntéshez szükséges információk nem állnak rendelkezésükre.
A kormány által 2 éve hozott határozat (1194/2012.) világosan megfogalmazta az új atomerőművel kapcsolatosan elvégzendő feladatokat. Ebben vizsgálatot írt elő többek között a létesítés finanszírozásával, műszaki tartalmával, beruházói forrásaival, az állam lehetséges szerepvállalásával,valamint a radioaktív hulladék kezelésének stratégiájával kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy ezeket a vizsgálatokat nem végezték el - állapítja meg az Energiaklub közleménye.
Az Energiaklub emlékeztet: Lázár János és Varga Mihály korábban azt nyilatkozták, hogy léteznek kormányzati számítások, és a kockázatokat is behatóan elemezték. A pert megelőzően az Energiaklub az NFM-től adatigénylés keretében kérte az előkészítő dokumentumokat, mivel 2012-es kormányhatározatok ennek a minisztériumnak a feladatkörébe utalják a paksi bővítés előkészítését. Az illetékességüket támasztja alá továbbá az is, hogy az orosz-magyar államközi egyezményt Németh Lászlóné, akkori fejlesztési miniszter írta alá.
Az NFM az adatigénylés elutasításakor még arra hivatkozott, hogy a kért adatok a döntés megalapozását szolgálják és így 10 évig nem nyilvánosak. Ezzel szemben a per során korábban az derült ki, hogy nem is az NFM az adatkezelő, és nincs is náluk olyan dokumentum, amire Lázár János és Varga Mihály utalt korábban. Csakhogy a Miniszterelnökség a hasonló tárgyú adatigénylésben szintén úgy nyilatkozott, hogy nem minősül adatkezelőnek. Mindezek alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a számítások egyáltalán nem is léteznek, vagy ha mégis, akkor még az államigazgatási szervek sem tudják, hogy kinél - vonja le a következtetést az Energiaklub.
|
[
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
[
"Fővárosi Törvényszék",
"Társaság a Szabadságjogok"
] |
A Kelenföld–Százhalombatta vasútvonal korszerűsítése sem annyiba kerül, mint amennyiről korábban szó volt.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő 51 milliárdról beszélt, a húsvét előtt megjelent uniós közbeszerzési értesítő szerint viszont további csaknem 17 milliárdot költenek a 21 kilométeres szakaszra.
A nyertes cég az OLAF, 4-es metró korrupciós ügyeit vizsgáló jelentéséből megismert Siemens - a cég biztosítóberendezéseket, útátjárókat és utastájékoztató rendszereket épít, valamint fejlesztéseket végez az elnyert pénzből.
hirdetés
|
[
"Siemens"
] |
[
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő"
] |
Fellebbezés miatt, a Kecskeméti Városi Bíróság korábbi döntését megváltoztatva házi őrizetbe helyezte a Kecskeméti Törvényszék hétfőn azt a szegedi bírót, akit egyebek mellett több rendbeli vesztegetés, hivatali visszaélés, valamint okirat-hamisítás bűntettével gyanúsítanak - közölte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság szóvivője az MTI-vel.
Sárközy Szabolcs elmondta: a Kecskeméti Városi Bíróság 2011. december 26-án harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte a szegedi bírót, így az azt megváltoztató, a házi őrizetet elrendelő határozat január 26-áig szól. A Kecskeméti Törvényszék nyomozási bírója szerint a szökés, elrejtőzés veszélye továbbra is fennáll, de ennek megakadályozására a házi őrizet is elegendő korlátozás - ismertette az indoklást a szóvivő.
November 30-án egy szegedi bíró mentelmi jogának a felfüggesztését kezdeményezte a Szegedi Nyomozó Ügyészség a K. Zoltán szegedi ügyvéd ellen indult nyomozás kapcsán.
Az ügyészség hivatali vesztegetéssel gyanúsítja K. Zoltán szegedi ügyvédet és ügyvédjelöltjét, K. Lászlót. Az ügyvéd a gyanú szerint egy kiemelt jelentőségű, több száz millió forintos adócsalási ügyben felajánlotta segítségét az ügy előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottjának. Azt mondta, néhány millióért el tudja intézni, hogy a férfi szabadlábra kerüljön.
A korrupciós ügyben, az eddig két szegedi ügyvéd ellen indult eljárásban az ügyészség eljutott egy mentelmi jogot élvező személyig: a Csongrád Megyei Bíróság egy tanácsvezető bírájának a felelőssége vetődött fel. Ezért a Szegedi Nyomozó Ügyészség a Legfőbb Ügyészségen indítványozta, hogy hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt függessze fel a mentelmi jogot a köztársasági elnök.
A szegedi tanácsvezető bírót december 23-án őrizetbe vették. A rendszerváltozás óta magyar bíró ellen korrupció gyanújával nem indult eljárás.
|
[
"Csongrád Megyei Bíróság"
] |
[
"Kecskeméti Törvényszék",
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság",
"Legfőbb Ügyészség",
"Kecskeméti Városi Bíróság",
"Szegedi Nyomozó Ügyészség"
] |
Újraindulhat a Főtáv per
Budapest - A felmentő ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a több mint négy éve húzódó Főtáv-ügyben a bíróságnak - írta pénteki számában a Népszabadság. Kovács Lajost, a Főtáv egykori vezérigazgatóját cége székházából vitték el a rendőrök 2010 nyarán 180 milliós vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúsítottjaként. Az idén februárban kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette Kovács Lajost.
MTI
|
[
"Főtáv"
] |
[
"Fővárosi Törvényszék",
"Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség"
] |
Az elmúlt negyedévben további 2 milliárd forinttal nőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok vagyona - ezt közölte az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. csütörtökön az MTI-vel.
A szeptember 30-i állapot szerint a Pallas Athéné Alapítványoknak juttatott 266,4 milliárd forintnyi vagyon értéke 272,188 milliárd forintra emelkedett. Az alapítványok és az általuk alapított gazdasági társaságok
99,365 milliárd forintot ingatlanban,
96,172 milliárd forintot befektetési jegyben,
55,546 milliárd forintot vállalati kötvényekben,
21,105 milliárd forintot pedig bankbetétben tartanak.
A közlemény szerint az alapítványok úgy tudták elérni a vagyonnövekedést, hogy 7 milliárd forint értékben 1400 oktatási, tudományos pályázatot is támogattak.
Az Európai Központi Bank iránymutatásaival összhangban leépítették államkötvény-állományukat, ugyanis az EKB tiltott monetáris finanszírozásnak tartotta azt, hogy az MNB alapítványai az MNB közpénzéből magyar állampapírokat vettek.
A közlemény eldicsekszik, hogy "az alapítványok értékteremtő munkájának eredményeként az elmúlt hónapokban adták át a felújított Várkert KIOSZK, valamint a budai Várban található egykori Óvárosháza épületét, "amelyek a nagyközönség számára is elérhetőek és kortárs képzőművészeti, valamint oktatási, tudományos funkciót szolgálnak."
|
[
"Magyar Nemzeti Bank",
"Pallas Athéné Alapítványok"
] |
[
"Optima Befektetési Zrt.",
"Európai Központi Bank",
"Várkert KIOSZK"
] |
Korábban még arról volt szó, vegyesvállalat lesz, most a cég megveheti a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t és ingatlanjait.
Verseny nélkül az orosz Transzmasholding tulajdonában levő TMH Hungary Invest Zrt. szerzi meg a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t a hatalmas területű ingatlannal együtt, írja a VEKE Facebook-oldala a Magyar Közlönyben közölt kormányhatározat értelmezéseként. "Értesüléseink szerint a lépés együtt jár a Dunakeszi Járműjavító Kft. és a Stadler közötti együttműködési megállapodás felmondásával, így az emeletes motorvonatok a továbbiakban kizárólag Minszkben fognak készülni."
A Magyarországra érkező emeletes vonatok gyártásában ugyanis Dunakeszi is részt vett.
A Transmashholding 2016-ban jelentette be, Magyarországra jön. Akkor még vegyesvállalatot akartak csinálni a Járműjavítóval. A cégben az Európa-szerte korrupcióval vádolt (eddig egy ügyben bizonyított) Alstom is tulajdonos.
Lettek volna tervek Dunakeszin
A Dunakeszi Járműjavító részt vett a budapesti orosz metrók felújításában, illetve a fővárosba érkező CAF villamosok utolsó tíz példányának az összeszerelésében is.
Valamint ők újították fel a több mint 350 "piros csíkos" elővárosi vasúti kocsit. De arról is voltak tervek, hogy a Transmashholdinggal közös céggel induljanak afrikai vasúti járműtendereken.
A kormány korábban még azt ígérte, járműgyártó nagyhatalom leszünk, és magunknak fogunk gyártani HÉV-et, kisföldalatti-szerelvényt, fogaskerekűt és mellékvonali vasúti motorkocsit, a gyártásban Dunakeszi is komoly szerepet kapohatott volna. Úgy tűnik, nem fog.
|
[
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"Transzmasholding",
"Alstom",
"TMH Hungary Invest Zrt."
] |
[
"Magyar Közlöny"
] |
Sokáig döcögve haladt a makói termál- és gyógyfürdő fejlesztésének megvalósítsa, azonban tavaly év végén Lázár Jánost nevezték ki a beruházás kormánybiztosává. A projekt ezután hirtelen beindult, lett pénz és paripa is, most pedig hivatalosan is nyertest hirdettek a kivitelezésre kiírt tenderben. A Fehérép Kft. végül egy mindössze 12 millió forinttal olcsóbb árajánlattal lett befutó a nettó 7,2 milliárdos közbeszerzésen, amelyre korábban 3,6 milliárd állt rendelkezésre.
A napokban jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, hogy a székesfehérvári Fehérép Építőipari és Kereskedelmi Fővállalkozó Kft. nyerte a makói termál- és gyógyfürdő fejlesztésére kiírt tendert. A cég 7,2 milliárdért vállalta a kivitelezést.
A vállalkozó feladata lesz egy családi- és élményzóna építése Makovecz Imre tervei alapján, amelynek elemei többek között:
csúszdaérkező és élményelemes medence (nyak, derék, fenék masszázs) rész;
2 db karéjos medence;
galériában interaktív játszótér: Atlantis kalandzóna (1831,99 m²);
8 db szobor telepítése;
csúszdatorony: 3 db csúszda indítása, 12 m magasból (105,34 m²);
nyári öltözők (340 fős) fedett átjáróval a csúszdatoronyhoz;
tetőn napozó terasszal (1011,64 m²);
motoros árnyékolók a napozóteraszon;
wireless és töltő pontok a nyári öltözőben;
beléptetőrendszer;
átkötő torony a nyári bejáratnál: lifttel a majdani Teleki utcai szállodákhoz;
ivókút a nyári bejáratnál;
külső termálmedence 220 m²;
medencebár konyhatechnológiával;
lombhullató fák és cserjék telepítése;
vízbázis bővítése.
A Fehérép a munkálatokhoz alvállalkozókat is be akar vonni, az alkalmasságot a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt., valamint a Lászlóvill Kft. igazolta.
Csak 3,6 milliárdjuk volt a fejlesztésre
A Makovecz-fürdőt három részletben tervezték bővíteni – erről 2018-ben beszélt a város fideszes polgármestere. Farkas Éva Erzsébet a makohirado.hu tudósítása szerint azt mondta, hogy "a kormány három részletben adja a fürdő Makovecz Imre tervei alapján való bővítésére a 9,5 milliárdot Makónak": 2018-ban közel 2 milliárdot, 2019-ben 4,7 milliárdot, míg 2020-ban 2,8 milliárdot. 2019-ben a magyarepitok.hu írta meg, hogy elkészültek a tervek, "a beruházás pedig 2020 végére fejeződik be".
A közbeszerzést 2019 augusztusában tették közzé, majd egy évvel később eredményt is hirdettek. Pontosabban azt, hogy nincs eredmény. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer szerint hárman pályáztak: a Fehérép Kft., a stadionépítésekről ismert – Orbán Viktor vejének volt üzlettársa tulajdonában álló – West Hungaria Bau Kft., valamint a szegedi Dél-Konstrukt Kft.
A Fehérép 7,1 milliárd, a WHB pedig 7,7 milliárd forintos ajánlatot adott. A Dél-Konstruktról annyit írtak, hogy az "ajánlattevő figyelemmel arra, hogy ajánlatát nem tartotta fenn kifejezett nyilatkozatával, így az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül hagyta Ajánlatkérő".
A dokumentumból az is kiderült, hogy önkormányzatnak
"a rendelkezésre álló fedezete 3 659 507 874 forint", amelynek összege "nem elegendő a szerződés megkötéséhez".
Így akkor végül senkivel sem állapodtak meg a beruházás kivitelezésére.
Túl olcsó volt a drága ajánlat
Az egy évig tartó közbeszerzésnek voltak további érdekes pontjai is. A Dél-Konstrukt Kft. vitarendezési kérelméből kiderül, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat túl alacsonynak tartotta a szegedi cég ajánlatát.
"Tárgyi közbeszerzési eljárás vonatkozásában a nyilvánosan elérhető önkormányzati előterjesztés alapján a közbeszerzési eljárás becsült értéke nettó 3 659 507 874 Ft, Ajánlati árunk pedig ezt meghaladóan nettó: 4 357 814 321 Ft. A bontási jegyzőkönyv sem a becsült érték, sem a rendelkezésre álló keret vonatkozásában nem tartalmaz adatot. Az aránytalanul alacsony vállalás így esetünkben nem állhat fenn – a nyilvánosan elérhető becsült értéken alapulva –, ha maga az ajánlatkérő is a mi vállalásunknál alacsonyabb összegben határozta meg a becsült értéket."
Vagyis annak ellenére, hogy a Dél-Konstrukt Kft. a rendelkezésre álló összegnél 600 millió forinttal drágább ajánlatot adott, az önkormányzat szerint ez túl alacsony volt.
Az viszont nem derült ki, mire alapozva írta ezt az önkormányzat. "Az sem tisztázott továbbá, hogy mi az a mérce, melyhez viszonyítva Ajánlatkérő aránytalanul alacsonynak találja az ajánlati árunkat" – írta akkor a Dél-Konstrukt.
Félmilliárddal meghaladta az árajánlat a fürdőre szánt összeget, mégis túl olcsónak találták Kicsivel több mint 4 milliárd forintos ajánlatot adott a makói fürdő bővítésre a szegedi Dél-Konstrukt, de nem lett nyertes, arra hivatkozva, hogy az ár túl alacsony – bár az önkormányzatnak a beruházásra csak 3,7 milliárd forintja van. Új közbeszerzést írta ki, ahová csak azokat a pályázókat hívták meg, akik első körben 7 milliárd fölötti ajánlatokat adtak.
A vita végül azzal zárult, hogy az önkormányzat kimondta: a Dél-Konstrukt kérelme "vitathatatlanul elkésettnek tekinthető, így arra Ajánlatkérő jogszabályi felhatalmazás hiányában érdemi választ nem ad". Vagyis a fideszes önkormányzatnak nem kellett megindokolnia, miért nem tetszett neki a Dél-Konstrukt ajánlata.
Ezek után feltételes, közzététel nélküli tárgyalásos közbeszerzést indítottak, ahová csak az elkaszált közbeszerzésen 7 milliárd fölötti ajánlatot adó cégeket hívták meg. A döntést azzal indokolták, hogy csak a WHB és a Fehérép adott be érvényes ajánlatot a korábbi közbeszerzésen. Az új kiírásban az "Ajánlatkérő azt a tájékoztatást adta, hogy jelen eljárás becsült értéke (nettó értékben): 7 295 545 078 HUF".
Ezek után a Fehérép 7 123 390 357 forintos, míg a WHB (először 7,6, majd) 7 135 756 162 forintos ajánlatot adott.
Vagyis mindössze 12 millió forint különbség döntött a nettó 7,2 milliárdos tenderben.
A nyertes Fehérép Kft.-vel végül nettó 7 279 135 637 forint értékben kötött szerződést a makói önkormányzat.
Lázár János színre lép
Tavaly év végén derült ki, hogy Lázár János lett a Hagymatikum fejlesztésének kormánybiztosa. A december 29-én megjelent Magyar Közlönyben lévő kormányhatározat szerint ezentúl a térség országgyűlési képviselőjének feladata lesz az, hogy koordinálja a beruházás felújítási munkálatainak végrehajtását. Ezért nem is volt meglepő, hogy a látványterveket éppen Lázár János mutatta be február végén a Facebook-oldalán.
A kormánybiztos akkor azt írta, a Makovecz-fürdő továbbfejlesztése utolsó szakaszába érkezett, mivel
megvan a kivitelező.
"Már csak pénz kell.
Az a dolgom, hogy a makóiaknak több mint 9 milliárdot szerezzek. Ezen fogok dolgozni!" – írta Lázár János.
A munka jól sikerülhetett, ugyanis hamarosan a kormány bejelentette, biztosítja a szükséges forrásokat. A Kormány 1163/2021. (IV. 7.) Korm. határozata az április 7-i Magyar Közlönyben jelent meg. Eszerint a Makói Városi Termál- és Gyógyfürdő (Hagymatikum) fejlesztésének megvalósításával kapcsolatban a "Kormány a Beruházás megvalósításának felelőseként az emberi erőforrások miniszterét jelöli ki" és "felhívja a pénzügyminisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere kezdeményezésére gondoskodjon a Beruházás megvalósításához szükséges források biztosításáról".
A munkálatok egyébként már május végén megkezdődtek a területen, amikor Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere jelképesen átadta a munkaterületet a Teleki utcában a Fehérép Kft. ügyvezető igazgatójának, Sipos Tamásnak.
Katus Eszter – Segesvári Csaba
Nyitókép: Lázár János és Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere (jobbra). Forrás: Lázár János Facebook oldala
A legkisebb településen is követjük a közpénz útját – önálló közösségi oldalt nyitunk a vidék híreinek! Mostantól az Országszerte Facebook-oldalon megtalálható lesz mindaz, ami a vidéki Magyarországon történik – az Átlátszó riportjain, tényfeltáró, oknyomozó anyagain, a független portálok tudósításain és a civilek bejegyzésein keresztül. Kövess és keress minket, ha úgy érzed, élet a körúton túl is van: a te életed!
|
[
"Fehérép Kft."
] |
[
"Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Dél-Konstrukt Kft.",
"Magyar Közlöny",
"Fehérép Építőipari és Kereskedelmi Fővállalkozó Kft.",
"West Hungaria Bau Kft.",
"Lászlóvill Kft."
] |
"Kartellgyanú miatt" vizsgálatot indított a Gazdasági Versenyhivatal a BKV hajóüzemeltetési közbeszerzése ügyében, ehhez rajtaütéseket is tartottak a közbeszerzés egyes ajánlattevőinél, írja közleményben a hivatal.
A Versenyhivatal a BKV Zrt. ’Menetrend szerinti hajóüzemeltetés" nevű közbeszerzése ügyében indított júliusban versenykorlátozó megállapodás gyanújával indult versenyfelügyeleti eljárást, mint írják, azután, hogy egy bejelentést kaptak. Ennek alapján úgy vélik, a közbeszerzési eljárásban bizonyos vállalkozások jogsértő egyeztetéseket folytattak az ajánlati árak, illetve a nyertes meghatározása érdekében.
Ezeknél a vállalkozásoknál bejelentés nélkül megjelentek, helyszíni kutatást tartottak, adathordozóikról másolatot készítettek, de ezek tartalmát még elemzik.
A közleményben ehhez hozzáteszik, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a vállalkozások el is követték a jogsértést, az eljárásban kell ezt tisztázni. Erre hat hónapjuk van, de ha kell, ezt meghosszabbíthatják.
A BKV egy hónapja hirdetett győztest fővárosi dunai menetrendszerinti hajózásra kiírt közbeszerzési tenderen úgy, hogy alig néhány héttel előtte maga a cég vezérigazgatója közölte a Telexszel, hogy a BKV forráshiány miatt az idén szünetelteti a budapesti hajózást.
A szüneteltetés bejelentése elég nagy port kavart, a kormány be is vetett egy részben állami tulajdonban lévő céget, hogy pótolja a BKV-hajókat. A főváros ezután megint elővette a dunai hajózás ügyét, és a BKV-igazgató nyilatkozata után pár héttel mégis lett győztese a 3 évre kiírt hajózási tendernek. A pályázaton a Magyar Kikötő Zrt. győzött a legjobb árral: ÁFA nélkül 30 990 forint/hajó/üzemóra díjon vállalták a szolgáltatást, ami így verte a Rubin Group Kft. 33 000 forintos és a Rudas és Társa Bt. 38 500 forintos ajánlatát. (Két másik céget korábban alkalmatlanság miatt kizártak.)
A vetélytársak rögtön vitarendezési kérelemben támadták be a Magyar Kikötő Zrt.-t, azt állítván, hogy referenciája bizonytalan lábakon áll: gyanúsan sok az a 43 850 óra hivatásforgalmi hajózás, amit a Magyar Kikötő a Silver Line Cruises-nek referenciamunkaként végzett, tekintve, hogy a cég főleg sétahajóztatással foglalkozik. Ráadásul a 43 850 óra is éppen alig több, mint a pályázati feltételként előírt 42 000 órányi üzemszerű hajózás, sőt, a két cég vezetői között családi kapcsolat áll fenn.
A szerződéskötést a fővárosi Fidesz is elkezdte boncolgatni: a Facebookon azt a kérdést tette fel a kormánypárt fővárosi szervezete, hogy "a BKV buszmutyi után itt az újabb, a BKV hajómutyi?" – utalva egy korábbi pályázatra, amely a használt buszokról szólt. A Fidesz fővárosi frakciója azt kérte a főpolgármestertől, hogy "indítson teljes körű vizsgálatot és annak megnyugtató lezárásáig azonnali hatállyal tiltsa meg a BKV-nak a szerződéskötést".
A vitarendezési kérelmek tisztázásának idejére hivatkozva a BKV most egyelőre nem köt szerződést a győztes céggel. A BKV a Telexnek – még a Fidesz nyilatkozata előtt – azt mondta, a szerződés a felek aláírása után lép hatályba – ez még nem történt meg. Most megint úgy áll, hogy ebben az évben a BKV menetrendi hajóközlekedése a korábban jelzett forráshiány miatt mégsem indul meg. A Magyar Kikötő Zrt. referenciájával felmerült kérdésekben a BKV – mint írták – külön felvilágosítást kért az ajánlattevőtől, amelyet az határidőn belül megtett, és megfelelő dokumentumokkal alátámasztotta, hogy az előírt műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelménynek megfelel. A Magyar Kikötő Zrt. pedig azt nyilatkozta a Telexnek, ők adták be a legolcsóbb ajánlatot, a rivális cégeknek egyszerűen csak savanyú a szőlő.
Erről bővebben itt olvashat.
|
[
"Magyar Kikötő Zrt.",
"BKV"
] |
[
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Silver Line Cruises",
"Rudas és Társa Bt.",
"Rubin Group Kft."
] |
Politikai és nem gazdasági kérdésként találkozott a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházással Bajnai Gordon a miniszterelnökké választása, 2009 tavasza után, a politikus erről a büntetőper tárgyalásán beszélt.
Bajnai Gordon szerint 2009-ben az akkor ellenzéki Fidesz parlamenten belül és kívül is változó érveléssel folyamatosan támadta a Sukoró-projektet, így ő a parlamenti interpellációk és kérdések után felkérte Oszkó Péter pénzügyminisztert, hogy vizsgáltassa ki az ügyet.
A volt kormányfő, az Együtt-PM szövetség vezetője erről a Szolnoki Törvényszéken, a Sukoró-ügyként közismert büntetőper pénteki tárgyalásán beszélt tanúkénti meghallgatásán.
Bajnai azt mondta, az akkori alapos vizsgálat szerint nem történt olyan jogszabálysértés, amely beavatkozásra adott okot. Ezt követően 2009 nyarának végén arról értesült, hogy az ingatlancsere kapcsán ügyészségen lévő értékbecslés mintegy 600 millió forinttal kisebb összeget hozott ki, mint a nemzeti vagyonkezelőé, ezért úgy határozott, hogy a kérdésben döntsön a független magyar bíróság - ismertette.
A politikus tanúvallomása során kitért arra, hogy a Joav Blum nevével jelzett fejlesztési elképzelést már 2007-ben mint turisztikáért felelős miniszter megismerte, de akkor még Magyarország csak lehetséges európai helyszínként szerepelt többek között Barcelonával együtt. Később, 2008 májusában nemzeti gazdasági és fejlesztési miniszterként találkozott újból a témával, a beruházás értékét akkor körülbelül egymilliárd dollárra becsülték, és közvetlen módon 2500 új munkahelyet teremtésével járt volna együtt.
Bajnai Gordon szavai szerint nem pusztán egy kaszinóberuházást, hanem egy történelmi helyekre alapozott komplex szórakozási lehetőséget kínáló projektet akartak megvalósítani a külföldi befektetők. Vallomásában jelezte azt is, hogy a befektetőcsoport egy idő után lemondott a magyar állami pénzügyi támogatásának lehetőségéről, mert az összegét tekintve nagyon csekély lett volna a beruházás nagyságrendjéhez viszonyítva.
A politikus a bíróság kérdésére elmondta: a befektetők és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2008. május 26-ai protokolláris jellegű találkozójára nem kapott felkészítőt, a megbeszélésről készült emlékezetőt silány és slendrián anyagnak minősítette. Abban például a teendők között egy nemzetközi sajtótájékoztató megtartása is szerepelt 2008 szeptemberi határidővel, ami sohasem valósult meg - jegyezte meg.
A tanúvallomás során az ügyész több kérdést tett volna fel Bajnai Gordonnak a 2008 júliusa után történtek kapcsán, de ezeket a bíróság nem engedélyezte, mondván, a vádiratban foglaltak csak eddig az időpontig terjednek.
A per lényege, hogy az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek nyilvánította a szerződést, kimondva, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja az elsőrendű vádlott Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérigazgatóját, a másodrendű vádlott Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, a harmadrendű vádlott Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és a negyedrendű vádlott F. Zsolt értékbecslőt. Császy Zsoltot és F. Zsoltot mint bűnsegédet vádolják ezzel a cselekménnyel. V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A másodrendű és a negyedrendű vádlottat magánokirat-hamisítással is vádolják.
|
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
[
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"MNV Zrt.",
"Szolnoki Törvényszék"
] |
Hegedüs - aki 2014 októberétől irányította az Országos Roma Önkormányzatot - a RomNet -nek küldött közleményében cáfolta, hogy testületi nyomásra mondott volna le elnöki pozíciójáról.
A roma politikus közleményében megemlítette, hogy elődje, Farkas Flórián "nehéz és kínos örökséget" hagyott rá, "világos és egyértelmű törekvéseiket nem tudták érvényre juttatni, mert megakadályozták a személyes politikai ambíciók, az önös gazdasági érdekek". Hegedüs szerint az ORÖ a személyes politikai harcok martalékává vált, és ezért a Fidesz országgyűlési képviselője, Farkas Flórián okolható. A két roma vezető között tavaly májusban romlott meg a viszony, miután a Híd a munka világába projekttel kapcsolatban az adóhatóság nyomozást rendelt el költségvetési csalás gyanújával.
"Nem kívánok tovább egyéni érdekekkel szemben harcolni, mert a tisztességet és becsületet mindennél előbbre valónak tartom" – írta nyilatkozatában Hegedüs, aki szerint az Országos Roma Önkormányzatból mára elveszett a tisztesség, a becsület. Közleményében felidézte, hogy az erkölcsi megtisztulás jegyében a vasárnapi közgyűlésen kezdeményezte volna az általa vezetett testület feloszlatását, de képviselőtársai többsége ezt megakadályozta.
A három táborra szakadt önkormányzaton belül a belső hatalmi harcok most éleződnek majd ki igazán, ugyanis mindhárom csoportnak megvan a maga elnökjelöltje, de a 47 fős közgyűlésben egyik fél sem bír egyszerű többséggel.
|
[
"Országos Roma Önkormányzat"
] |
[] |
Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet – ezzel a felkiáltással harangozta be három és fél éve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy fél évszázaddal az 1971-es nagyszabású budapesti rendezvény után, 2021-ben újra vadászati világkiállítást rendez Magyarország. Bár a megnyitóig még mindig közel három év hátra van, az esemény büdzséje már most feszegeti a tervezett, 50 milliárd forintos keretet, pedig az infrastrukturális beruházások jóformán még el sem kezdődtek.
- Most dolgozom ki a költségvetést, amit be fogok nyújtani a kormánynak. Meglátjuk, hogy van-e elég pénz.
- Mennyi pénz?
- Sok.
- Mégis: nagyságrendileg mennyi?
- Nagyon sok – kicsit több mint egy évvel ezelőtt így latolgatta a kormány új presztízsrendezvénye, a 2021-es vadászati világkiállítás tervezett költségeit a Magasles vadászblognak adott interjújában a programsorozatot miniszteri biztosként előkészítő Károlyi József gróf.
A nemzetközi rangjában és vonzerejében is rendre a tavalyi úszó világbajnoksághoz hasonlított rendezvény büdzséjének tervezete azóta persze elkészült. Februárban azt mondta róla vicceskedve Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegyletet is elnöklő miniszterelnök-helyettes: még nem gyűjtötte össze a bátorságát ahhoz, hogy megmutassa Varga Mihály akkori gazdasági (májustól pénzügy-) miniszternek.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke a 22. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) kiállításon a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2015. február 12-én. © MTI / Mohai Balázs
A kalkuláció azóta sem nyilvános, de egyre több jel mutat rá, hogy az esemény nemcsak presztízsében közelíti majd az elszabadult költségvetése miatt közemlékezetbe vésődő vizes vébét.
A rendezvénysorozathoz kapcsolódó beruházások végösszege még az optimista jelenlegi kormányzati becslés szerint is legalább 50 milliárd forintra rúg majd, amihez az eddigi tapasztalatok alapján bátran társíthatunk egy 1,5 és 2 közötti szorzót. (Hogy az eredeti összevetésénél maradjunk: a 2017-es úszó vébét a szükséges létesítményfejlesztésekkel együtt eredetileg 25 milliárdosként harangozták be, ám ezt már két hónappal később a duplájára emelték, a hónapokkal megrendezése után is dráguló esemény végső büdzséje pedig valahol bruttó 135 milliárd forint környékén állt meg – már, ha nem drágul tovább, bár az Átlátszó júniusi cikke alapján ebben sem lehetünk biztosak.)
Az ötvenmilliárdra saccolt keret négyötödét a rendezvényhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások emésztik majd fel – elsőként is a világkiállítás fő helyszínéül szolgáló kőbányai vásárváros területét és környékét érintő fejlesztések. Ezekre a 2017-es és 18-as költségvetésben 9,3 milliárd forintot különített el a kormány, de egy tavaly augusztusi határozattal további 1,5 milliárd forintot szignált a kiviteli és engedélyezési tervek elkészítésére (további 4 milliárdot pedig egy mindössze két megállóból álló, teljesen irracionális villamosvonal megépítésére).
Az eredetileg olimpiai helyszínnek álmodott kőbányai vásárközpont ingatlanvagyonát még 2008-ban megszerző Fonciere Polygone Hungária (FPH) Kft.-t előzőleg 2016 áprilisában, 17,28 milliárd forintért vásárolta vissza a kormány a francia befektetőktől. A Zoom.hu tavalyi cikke szerint egy felettébb különös konstrukcióban: az eszközérték duplájára rúgó árban nem volt ugyanis benne a vásárterület pavilonjainak használata, azokat 2035-ig ugyanis bérbe adta az állam a vásárokat szervező, francia tulajdonban maradt Hungexpo Vásár és Reklám Zrt.-nek.
Vagyis a 17,28 milliárdos vételáron felüli ráfordítások nagy része arra kell, hogy új épületeket húzzanak fel a területre.
A csak a Hungexpót érintő infrastrukturális fejlesztéseket múlt héten 40 milliárd forintosra becsülték a hvg.hu kormányzati forrásai – igaz, ez nem mind a világkiállítás büdzséjéhez értendő, mert az egy évvel korábbi Eucharisztikus Világkongresszusnak (illetve később nyilván egyéb rendezvénynek) is ez lesz a fő helyszíne. (A világkiállítás több szimbolikus programját a 3,1 milliárd forintból felújított, és egy tavaly nyári kormányhatározattal az Országos Magyar Vadászkamara tulajdonába adott Hatvani Vadászkastélyban, valamint a 2019-re több mint negyvenmilliárd forintból megújuló Fővárosi Állatkertben rendezik).
Ám míg a kőbányai beruházások felügyelete, ha úgy vesszük, így is-úgy is Fürjes Balázs kiemelt budapesti fejlesztésekért felelős kormánybiztos és államtitkár "munkakörébe" tartozik, a szervezésre egy hete önálló kormánybiztost is kapott a rendezvény.
© Facebook/Kovács Zoltán
A kormányszóvivőként nemrég leváltott, vadászszenvedélyéről a Facebook-oldalán is gyakorta posztoló Kovács Zoltán kinevezését a hvg.hu-nak azzal magyarázták magas rangú kormányzati források, hogy korábban az állami rendezvények lebonyolításáért is felelős államtitkárként hasznos tapasztalatokat szerzett a nagy tömeget megmozgató rendezvények lebonyolításában. A világkiállítás megnyitója a terveket ismerők szerint ugyanis
nagyszabású, színvonalában és léptékében augusztus 20-ához hasonlító lesz.
A kinevezésről szóló kormányhatározat szerint Kovácsnak az őt nemzetközi kommunikációs államtitkárként megillető 1 296 300 forintos illetményen túl kormánybiztosként is államtitkári fizetés jár majd (szemben a kormánybiztosi munkát díjazás nélkül ellátó Fürjes Balázzsal), és munkáját a többi kormánybiztoshoz képest kiugró létszámú, tízfős titkárság is segíti.
És ez még nem minden: a kormányhatározat szerint projektcég is alakul majd a lebonyolítással kapcsolatos teendők koordinálására. Ez utóbbi márpedig az eddigi hazai világesemény-szervezési tapasztalatok alapján szintén nem a közpénz-spórolás szinonimája: az úszóvébét szervező Bp 2017 kft vezető tisztségviselőinek havi bruttó bére 800 ezer és 1,2 millió, míg középvezetőié 500 és 800 ezer forint között mozgott, a lefújt budapesti olimpiai pályázatért felelős cég vezetői pedig fejenként nettó 1,22-1,86 millió forint közötti fizetésükkel a miniszterelnöknél is többet kerestek.
Károlyi József gróf © Fazekas István
A világkiállítás költségvetésének viszonylag friss, három héttel ezelőtti, a Magasles birtokába jutott javaslata 2018-ra, vagyis az évből hátralévő két hétre 16,1 millió, 2019-re pedig 129 millió forintot irányozna elő a kormánybiztos titkárságának. (A hvg.hu információi szerint itt, Kovács Zoltán mellett dolgozik majd tanácsadóként a miniszteri biztosi posztjáról a volt korányszóvivő kinevezésével leváltott Károlyi gróf is.)
További 563 millió forint menne még az idei büdzsé terhére a projektcég alapítására. Bár ez utóbbi munkavállalóinak a létszámáról és vezetőinek díjazásáról nem szól a fáma, a szervezést a kormánybiztoson és a projektcégen túl egyengető, hattagú szervezőbizottság delegáltjainak is jár majd a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap 100 százalékának megfelelő, 2019-ben összesen 3,2 millió forintos fizetés.
Program, kavalkád
A világkiállításnak csak a programjaira további tízmilliárd forintot szán a kormány a hvg.hu információi szerint: a háromhetesre tervezett esemény kísérőrendezvényeként például európai lovas játékokat rendeznek majd a Kincsem Parkban, melyhez szintén jelentős forrásokat és kormánygaranciát kap a Lázár Vilmos vezette Magyar Lovassport Szövetség. Lesznek emellett sportlövő, íjász-, kutyás és (hogy a hazai politikai-gazdasági elit tagjainak többségétől elütő hobbit választó Áder János államfő se szomorkodhasson) horgászprogramok is, a Magyar Művészeti Akadémián (MMA) pedig külön ülésszak foglalkozik majd a vadászat és a művészet kapcsolatával.
© MTI / Komka Péter
A már említett költségvetésvázlat szerint nemcsak az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) egyes megyei szervezetei kapnának milliókat a világkiállításhoz kapcsolódó helyi programok szervezésére, de százmilliós nagyságrendben jutna a pénzhez egy rakás, a vadászathoz érintőlegesen kapcsolódó szervezet is. A Magyarországi Vadászlövészek Egylete például 82+104 millió forintból szervezhet a világkiállításhoz kapcsolódó versenyeket, míg a Magyar Bocuse d'Or Akadémia 19 millió forintból mutatja majd be "a gasztronómia hungarikumaival kísérve" a vadhús és a hal elkészítésének konyhaművészetét.
A közelebbről meg nem nevezett hungaricumok promóciója összesen 50 millió forintba kerülne, de további 40 millió forintért egy országos szemétszedési akció, 12 millióért pedig a Fehérkereszt Állatvédő Liga kutya-macska ivartalanítást népszerűsítő kampánya is kapcsolódna a világkiállításhoz.
A javaslat szerint 2019 első félévére ütemezve a külsőségekre is egymilliárd – logótervezésre és -gyártásra 250, ajándéktárgyakra további 750 millió – forintot különítenének el. A tervezetből az nem derül ki, hogy a fenti negyedmilliárd annak a már bemutatott látványelemnek az utólagos elszámolása-e, amelyet a szeptember eleji putnoki vadásznapon leplezett le a világkiállítás logójaként a miniszterelnök-helyettes, vagy netán újat készítenek. Mindenesetre, ha az infrastrukturális fejlesztéseknél nem is, de a szimbolikus körítéseknél úgy tűnik, igyekszik kizárni az esetleges csúszások kockázatát a kormány: a szeptemberi vadásznapon a logó mellett már a világkiállítás speciálisan ez alkalomra készült kürtös himnuszát is bemutatták.
Ha vadászni nem is, egy jó vaddisznópörköltet vagy halászlét biztos mindenki szeret enni
– magyarázta múlt héten a hvg.hu-nak egy a szervezésre rálátó kormánytag a rendezvény létjogosultságát, vagyis azt, hogy hatvanezer magyar és ismeretlen számú külföldi vadász kedvéért megéri-e ötvenmilliárdos megarendezvényt szervezni.
Bár a (még) nem hivatalos kormányzati kommunikáció szerint a rendezvény több tízezer turistát vonzhat majd Budapestre, a tavalyi vizes vébé tapasztalatai alapján ezt érdemes fenntartásokkal kezelni: a turizmusnak adott lökés helyett valójában négy százalékkal kevesebb vendég szállt meg a világverseny idején a budapesti szállodákban és kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2016 azonos időszakában, és a jegybevételekről is csak annyi derült ki, hogy a helyszíneken 485 ezren szurkoltak a rendezvény 17 napja alatt. Ám arról, hogy közülük hányan voltak a fizető nézők, pláne hányan az ország idegenforgalmi egyenlegét javító külföldiek, nincsenek adatok. Vagy ami igen, abból nem sok jó olvasható ki: a rendezvény szervezőinek utólagos értékelésével szemben – miszerint a vébére érkező külföldiek átlagosan 9 napot töltöttek Budapesten – a KSH szerint a fővárosban megszálló külföldiek átlagos tartózkodási ideje mindössze 0,2 nappal (2,5 napra) nőtt tavaly júliusban.
|
[
"Országos Magyar Vadászati Védegylet"
] |
[
"Magyar Lovassport Szövetség",
"Magyar Művészeti Akadémia",
"Országos Magyar Vadászkamara",
"Fehérkereszt Állatvédő Liga",
"Fonciere Polygone Hungária (FPH) Kft.",
"Bp 2017",
"Hungexpo Vásár és Reklám Zrt.",
"Magyarországi Vadászlövészek Egylete",
"Magyar Bocuse d'Or Akadémia"
] |
A másodfokú bíróság az ügy valamennyi vádlottját bűnösnek mondta ki a múlt pénteken.
Súlyosításért fellebbez a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) volt vezérigazgatója és társai büntetőügyében a Pécsi Ítélőtáblán március elsején meghozott másodfokú ítélet ellen. Az eljárás harmadfokon a Kúrián folytatódik.
A vádhatóság közleményében felidézte, hogy az új eljárásban a másodfokú bíróság az ügy valamennyi vádlottját bűnösnek mondta ki.
Letöltendő börtönre ítélték Kocsis István volt MVM-vezért Hűtlen kezelés és sikkasztás miatt öt év letöltendőt kapott másodfokon Kocsis István, és több társát is elítélték.
Kocsis István volt vezérigazgatót társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelésben és sikkasztásban találta bűnösnek, és ezért öt év börtönbüntetésre ítélte a tábla. Mellékbüntetésként szintén öt évre eltiltották a közügyektől, valamint gazdasági társaság vezetői tisztségének betöltésétől is.
A másodfokú határozat ellen mindhárom vádlott védője felmentésért fellebbezett az ítélethirdetés után, az ügyész akkor erre három munkanapot tartott fenn.
A fellebbviteli főügyészség csütörtökön közölte: fellebbezésükben a kiszabott szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás és közügyektől eltiltás hosszabb tartamban történő megállapítását, valamint pénzbüntetés kiszabását, továbbá annak megállapítását indítványozta, hogy a vádlottak bűnszövetségben követték el a terhükre rótt bűncselekményeket.
|
[
"Magyar Villamos Művek Zrt."
] |
[
"Pécsi Fellebbviteli Főügyészség",
"Pécsi Ítélőtábla"
] |
Korrupció gyanúja miatt egy olyan miniszterelnökségi vezető került rács mögé, aki éppen a korrupció miatt visszatartott uniós forrásokkal kapcsolatos munkát végzett. Az ügyészség szerint a főosztályvezető kenőpénzért vállalta, hogy elutasított EU-s pályázatok felülvizsgálata a támogatást kérők számára kedvezően alakuljon. A kormánytisztviselő akár 15 évig terjedő szabadságvesztésre is számíthat.
Pénzügyminisztériumi tisztségviselőkön kívül a Miniszterelnökség egyik vezető beosztású munkatársa is gyanúsítottja a két minisztériumot érintő hivatali vesztegetési ügynek. A 24.hu megtudta, hogy a tárca egyik főosztályvezetőjéről van szó, akit le is tartóztattak a hatóságok.
A Magyar Közlönyben korábban megjelent hivatalos információk szerint a tisztviselőt 2016 elején helyezték a Miniszterelnökség Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárságának állományába. Itt aztán az RRF Terv Végrehajtásáért és Fejlesztéspolitikai Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságára került, Leveleki Zsolt helyettes államtitkár beosztottjaként.
Az RRF nem más, mint az Európai Unió helyreállítási alapja (Helyreállítási és Rezílienciaépítési Eszköz), amelynek forrásait leginkább a magyarországi korrupció miatt nem folyósítja hazánknak Brüsszel. Amint lapunk beszámolt róla, az Európai Bizottság konkrét ügyeket kifogásolva indította meg Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmust, amelynek következményeként rengeteg uniós támogatást veszíthet el Magyarország.
Vagyis korrupció gyanúja miatt most egy olyan kormánytisztviselő került rács mögé, aki épp a korrupció miatt visszatartott uniós forrásokkal kapcsolatos munkát végzett, ami aligha jön jól akkor, amikor a kormánynak válaszolnia kell a brüsszeli aggályokra.
Habár azt Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte a Kormányinfón, hogy a tárca egyik munkatársa is érintett a büntetőügyben, Gulyás Gergely nem főosztályvezetőről, hanem egy osztályvezetőről, valamint kisebb csalásokról beszélt. Ugyanakkor a lapunk által megismert ügyészségi indítványban az áll, hogy több száz millió forintos, bizonyos esetekben az egymilliárd forintot is megközelítő vissza nem térítendő támogatásokra benyújtott pályázatokat "olajoztak meg" a gyanúsítottak. Az ügyészség szerint általában a pályázati összeg egy százaléka volt a tarifa, de volt, hogy jóval több.
A vádhatóság szerint a Pénzügyminisztérium munkatársai kenőpénzért cserébe abban segítettek a pályázóknak, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések számukra kedvezően végződjenek.
Ha ez mégsem sikerült – áll az ügyészségi dokumentumokban –, akkor jött képbe a Miniszterelnökség főosztályvezetője. Neki abban volt szerepe, hogy csúszópénzért cserébe azoknál az elutasított pályázatoknál járjon el, melyek esetében felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Miniszterelnökséghez a pályázók. Az ügyészség szerint a főosztályvezető intézte el, hogy a kifogásnak mindenképpen helyt adjanak, és ezáltal a támogatási kérelem visszakerüljön a rendszerbe újbóli elbírálásra.
Az ügyészségi indítvány szerint a Miniszterelnökség főosztályvezetője egy alkalommal még azt is elintézte, hogy az egyik pályázó cég az általa elnyert több mint félmilliárd forintos támogatási összeget teljes egészében lehívhassa előlegként, noha korábban elutasították ezt a kérelmét. A tisztviselő a Pénzügyminisztérium be nem avatott főosztályvezetőjét is felhívta, hogy közbenjárjon az ügyben, és a nyomozók szerint valótlanul arra hivatkozott, hogy a kifizetés Leveleki Zsolt helyettes államtitkár kérése.
A Miniszterelnökség főosztályvezetője ellen háromrendbeli vezető beosztású hivatali személy által, az előnyért hivatali kötelezettségét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása a gyanú, amiért öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, ha elítélik. A 24.hu információja szerint a gyanúsítás alapját egyebek mellett több ezer oldalnyi lehallgatási jegyzőkönyv képezi ez esetben is.
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben április végén közölte, hogy több minisztériumi tisztviselőre csapott le összehangolt bűnügyi akcióban, amelyben csaknem 150 ügyész és rendőr vett részt. A korrupciós ügynek azóta már húsz gyanúsítottja van, közülük heten jelenlegi vagy volt minisztériumi tisztviselők. Öt embert letartóztattak, így a Miniszterelnökség szóban forgó főosztályvezetőjét is, egy embert bűnügyi pedig felügyeletbe helyeztek. Amint a múlt héten megírtuk, a Pénzügyminisztérium egyik tanácsosánál 190 millió forint tisztázatlan eredetű pénz került elő, ami állítása szerinte nyugdíjba vonult édesanyja pénze.
|
[
"Miniszterelnökség"
] |
[
"RRF Terv Végrehajtása és Fejlesztéspolitikai Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság",
"Európai Unió",
"Magyar Közlöny",
"Európai Bizottság",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Miniszterelnökség Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkársága"
] |
Cselszövés áldozatának tartja magát a földmaffia elsőrendű vádlottja
Szándékos visszaélés helyett egy rosszul elsült belső vizsgálat áll a néhány éve nagy port kavart területalapú támogatási csalás hátterében – állítja a támogatásokat kezelő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal volt elnökhelyettese. Az ügyészségi eljárás elsőrendű vádlottja szerint az informatikai rendszert érintő, fiktív kérelmekkel végzett vizsgálatról a teljes vezetőség tudott, ezt azonban többen cáfolták.
Vagyonosodási vizsgálattal folytatódik a területalapú támogatások kapcsán indított ügyészségi eljárás – értesült
a Magyar Idők. Drajkó Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) volt elnökhelyettese, az ügy elsőrendű vádlottja lapunknak elmondta: áll a vizsgálat elébe, ami reményei szerint tisztázni fogja a nevét. Szavai szerint eddig felhalmozott anyagi javait és megtakarításait tisztességes úton kereste meg, ezt pedig több mint 25 évre visszamenőleg megőrzött munkaszerződéseivel és fizetési dokumentumokkal tudja igazolni.
Mint mondta, a több mint két éve tartó eljárásban, amelyből néhány hónapot előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetben töltött, nem sikerült bizonyítania igazát. Állítása szerint a csaknem másfél milliárd forintot érintő csalási kísérlet valójában az MVH informatikai rendszerének biztonsági tesztje volt, amelyet ő maga rendelt el, az akkori igazgató, Palkovics Péter utasítására. Ezt a nyomozás során a volt elnök cáfolta. Az egykori elnökhelyettes szerint az európai uniós támogatási rendszer bevezetése óta nyílt titok volt, hogy egyesek megpróbálnak a területalapú támogatásokkal csalni, olyan területekre is igényelnek pénzt, amelyekre nincs jogosultságuk. Mindezt úgy tehették meg, hogy a rendszer csak véletlenszerűen, egy-két kérelmező esetében vizsgálta meg a földhasználati jogot, a legtöbb csaló így könnyen átcsúszhatott a rostán. Drajkó Miklós lapunknak adott nyilatkozata szerint ennek akart véget vetni, amikor felvetette az elnöknek a teszt és az informatikai átalakítás ötletét.
Beszámolója szerint a 2013-ban megvalósult próba lényege az volt, hogy a mezőgazdasággal nem foglalkozó magánszemélyek és vállalkozások olyan földterületekre nyújtsanak be kérelmeket, amelyek már az első körben gyanúsak lehetnek. Például volt olyan, hogy valaki több tucat apró területre kért támogatást, és olyan is, aki nagyobb területre – jegyezte meg. Drajkó Miklós állítása szerint az ismerőseit kérte meg, hogy erre a feladatra megbízható embereket találjanak, akikkel azonban az elején közölték, hogy ez csak egy próba, az igényelt támogatást soha nem fizeti ki a hivatal. A tervek szerint a rendszer utolsó ellenőrzési fázisában, amikor mindent mindennel összevetve döntenek a támogatás kiutalásáról, bejelentették volna, hogy ez egy próba volt, az érintett kérelmeket pedig érvénytelenítik. Mindezt azonban megelőzte egy feljelentés, amelynek nyomán az elnökhelyettest, több társával együtt, előzetes letartóztatásba helyezték. Az MVH korábbi elnökhelyettese szerint a támogatási rendszerre vonatkozó tesztről az elnök mellett a titkárság és a gazdasági igazgató is tudott, a büntetőeljárás során azonban ezt egyikük sem erősítette meg.
Az ügyészségi vizsgálat a 2013-as igénylések mellett egy 2012-es ügyre is kiterjed, amikor öt cég összesen 120 millió forintnyi támogatást vett fel jogtalanul. Ezzel kapcsolatban Drajkó Miklós a Magyar Időknek csak annyit mondott: nem volt köze a csaláshoz, ismerősei az ő tudta nélkül vették fel jogtalanul a támogatást. Az ügyészségi vádirat szerint az MVH tisztségviselői munkájuk során észrevették, hogy számos olyan terület van, amelyre egyetlen gazdálkodó sem nyújtott be támogatási igényt. Ezért 2012-ben úgy döntöttek, hogy az érintett földek esetében bejelentkeznek az Európai Mezőgazdasági és Garanciaalapból finanszírozott területalapú támogatásra.
A csalás gyanúja összesen 37 magánszemély és 43 cég esetén merült fel, ők a támogatás egy részét kapták volna fizetségül. A kifizetésre azonban már nem került sor, mivel időközben megindult a büntetőeljárás.
|
[
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] |
[
"Európai Mezőgazdasági és Garanciaalap",
"Magyar Idők"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.