text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Orbán Viktor miniszterelnök és családja tavaly nyáron megszakította horvátországi üdülését, hogy Rómában részt vehessenek egy politikai eseményen. Orbánékat a Magyar Honvédség egyik Dassault Falcon 7X típusú luxusrepülője szállította Brac szigetéről az olasz fővárosba, majd vissza Zadarba. A K-monitor az út költségeinek kiderítése céljából beperelte az ügyben elvileg illetékes Külügyminisztériumot, de a tárca azzal érvelt a bíróságon, hogy az útiköltség tekintetében nem ők az adatkezelők – az viszont nem derült ki, hogy akkor mégis kicsoda. Az Átlátszó birtokába került keretmegállapodás szerint a miniszterelnökségi delegációk szállításának módjáról a Miniszterelnökség tavaly állapodott meg a Honvédelmi Minisztériummal. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a repülőutak adatai “honvédelmi és nemzetbiztonsági okból" 30 évig titkosak.
Tavaly augusztus végén Orbán Viktor a Fidesz-elnökeként Novák Katalin és más fideszesek társaságában részt vett a Katolikus Törvényhozók Nemzetközi Hálózata nevű szervezet találkozóján, ahol Georgia Meloni olasz ellenzéki politikussal tárgyalt. Az út kapcsán a 24.hu írt arról, hogy a Horvátországban nyaraló Orbán családot valószínűleg a honvédség 607-es lajstromjelű Falconja vette fel Brac szigetén, majd a római esemény után Zadarban tette ki őket.
A római kiruccanás kapcsán a K-Monitor adatigényléssel fordult a Külügyminisztériumhoz (KKM), mert a szabályok szerint ez a tárca illetékes a kormány külföldi utazásai ügyében. A korrupcióellenes szervezet azt szerette volna megtudni, hogy kik voltak az Orbán Viktorral Rómába utazó delegáció tagjai, mennyi volt az útiköltség, a szállásköltség és a napidíj, valamint mekkora összeget fizetett Orbán a családtagjai (felesége és fia) utaztatása miatt.
Mivel nem kapott választ, a K-Monitor beperelte a Külügyminisztériumot, és nemrégiben megszületett az elsőfokú, nem jogerős ítélet. Eszerint a KKM-nek ki kell adnia, hogy mennyit fizetett be a miniszterelnök a felesége és a fia honvédségi repülős utazására, de a teljes útiköltség nem tudható, mert a külügy szerint nem ők az illetékesek. Az viszont nem derült ki a bíróságon, hogy akkor vajon kicsoda.
Keretmegállapodás a Miniszterelnökség és a HM között
Az Átlátszóhoz eljutott egy keretmegállapodás, amelyet a Miniszterelnökség (ME) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) kötött 2021 július elején, alig másfél hónappal az Orbán család római útja előtt. A szerződés nem konkrét utakra vonatkozik, hanem azt rögzíti, hogy miként zajlik egy honvédségi repülővel való utazás megrendelése és kifizetése a Miniszterelnökség részéről egy miniszterelnökségi hivatalos delegáció esetén.
A szerződés szerint a ME a tervezett utazás előtt a HM-nek úgynevezett Útindító felkérő levelet küld, ami legalább az alábbi 5 dolgot tartalmazza:
a tervezett fel- és leszálló repülőteret,
a tervezett indulási és érkezési időt,
a szállítandó delegáció létszámát,
a delegáció fedélzeti ellátásával kapcsolatos igényeket,
a szállítandó poggyászok és személyi felszerelések várható méretét és mennyiségét.
Amennyiben a honvédségnek van szabad kapacitása (itt nem csak a repülőgép, hanem a honvédek repülési és pihenőideje is számít) teljesíteni a felkérést, akkor a HM küld egy árajánlatot az útra. Ha ezt a ME elfogadja, beindulnak a fogaskerekek és elkezdődik a repülés leszervezése.
Ennek része például az, hogy a honvédség állományába nem tartozó személyek – vagyis a politikusok és családtagjaik, plusz a stábjuk és egyéb kísérők, gyakorlatilag a teljes delegáció – adatait 8 nappal az út előtt elküldi a Miniszterelnökség a HM-nek, mert külön engedélyre van szükség ahhoz, hogy civilek katonai repülőn utazhassanak.
A ME az utaslista mellett az ültetési javaslatát is elküldi a Honvédelmi Minisztériumnak, a végleges ülésrendről viszont az adott repülő parancsnoka dönt a súlypontra vonatkozó számítások és paraméterek, valamint repülésbiztonsági szempontok alapján.
Évente számolják el egymással a költségeket
Az Átlátszó birtokába került megállapodás azt is tartalmazza, hogy a miniszterelnökségi delegációk katonai repülővel való utazásai miatt felmerült költségeket évente számolják el egymással a tárcák. Az irat szerint a Honvédelmi Minisztérium és a Miniszterelnökség minden évben köt emiatt egy költségvetési megállapodást, és legkésőbb június 30-ig rendezik egymással az előző évi költségeket egy összesítés alapján.
A HM azonban nem csak évente egyszer, hanem minden egyes megrendelt és megvalósult út után küld a ME-nek egy részletes költségösszesítőt, amely tételesen tartalmazza az alábbiakat:
a repülőgép hajtóanyag-norma szerinti költsége,
a személyzet napidíja és ellátási költsége,
több napos út esetén a személyzet külföldi tartózkodásának költsége,
a delegáció fedélzeti ellátásának költsége,
légtérhasználati díjak,
repülőtéri kiszolgálási díjak,
fedélzeti internethasználati költségek,
egyéb, nem tervezett kiadások.
A szerződés külön kitér arra, hogy nagyon sokba kerül a levegőben az internethasználat, ezért annak díját "tájékoztató jelleggel" elhelyezték a repülőgépeken. Mivel azonban a (meg nem nevezett) internetszolgáltató 2021. január 1. óta egyben, a tárgyévet követően számlázza ki az előző évi összeget a HM részére, az elszámolására is akkor, utólag kerül sor. Magyarul a miniszterelnökségi delegációk tavalyi repülős internetezésének költségei idén derülnek ki, és idén fizeti ki a HM, az ideit pedig majd jövőre.
30 évig titkosak, de az interneten követhetőek az útvonalak
A Magyar Honvédség 2018 februárjában vásárolt két darab Airbus A319 típusú repülőgépet (lajstromjelük 604 és 605), amelyeket hivatalosan katonai csapatszállítónak vettek. 2018 nyarán beszereztek két Dassault Falcon 7X típusú, szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépet (lajstromjelük 606 és 607) is, amit a honvédség "többcélú szállító- és futárgéptípusnak" nevez.
A honvédség 2018-ban vásárolt repülőgépeit ugyan hivatalosan nem kormánygépnek vették, Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen használja őket a kezdetektől. Miután a sajtóban (az Átlátszón is) több újságcikk jelent meg arról, hogy Orbán Viktor utazgat a honvédségi gépekkel, eltüntették őket a közismert repülőgépfigyelő oldalakról. Az állami cenzúrát elutasító ADS-B Exchange azonban továbbra is közzéteszi a repülők mozgását jelző, önkéntesek által egyszerű vevőkészülékekkel gyűjtött transzponder-adatokat.
Ezek alapján 2019 decemberében megírtuk, hogy a honvédségi gépek számos egzotikus helyen jártak beszerzésük óta, cikkünk után pedig kiderült, hogy "honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból" 30 évig titkos, hova kit vittek a repülők és miért. Ezt a most birtokunkba került megállapodás is tartalmazza.
Szijjártó Péter és Novák Katalin is használja a honvédségi repülőket
Idén augusztus elején Orbán Viktor és stábja a 607-es honvédségi Falcon fedélzetén utazott ki Amerikába, ahol találkozott Donald Trump korábbi amerikai elnökkel, és beszédet mondott a konzervatívnak nevezett, szélsőjobboldali CPAC színpadán.
Az amerikai út inkább magánkiruccanás volt, mint hivatalos program, hiszen a miniszterelnök nem hazánk ügyeit intézte az USA hivatalban lévő elnökével vagy más vezetővel, hanem barátaival és az ő támogatóival találkozott, mégis a magyar adófizetők állták az út körülbelül 57 millió forintos költségét. Ráadásul az amerikai út után a 607-es Horvátországba ment, ahol aztán szinte egyből felbukkant a már nyaraló miniszterelnök is. Persze ez lehet véletlen egybeesés is, de az előzmények ismeretében kicsi rá az esély.
Orbánon kívül Szijjártó Péter külügyminiszter is rendszeresen repked a HM gépeivel, de más kormánytagok is utaznak velük időnként. Idén áprilisban például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ment az egyik repülővel Madeira szigetére szentmisére, nemrég pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter utazott ki Moszkvába tárgyalni egy HM-repülő fedélzetén.
Az idén kinevezett köztársasági elnök, az erősen fideszes kötődésű Novák Katalin is gyakran használja a honvédségi repülőket. Kinevezését követő első külföldi útjára a 604-es lajstromjelű Airbus fedélzetén utazott férjével Prágába a cseh köztársasági elnök meghívására.
Július közepén az Orbán és Szijjártó által is kedvelt 607-es Falconnal repült Jair Bolsonaro brazil elnökhöz, nemrég pedig Bukarestbe is az egyik honvédségi géppel ment. A hivatalos utak mellett augusztus végén a Vatikánba, pápai magánaudenciára is a HM egyik repülője, a 605-ös Airbus vitte Novákot és kíséretét.
Mivel a honvédségi repülőgépek útjainak részleteit 30 évre titkosította a kormány, csak 2050 környékén derülhet ki, hogy melyik repülő mikor hova kiket vitt és miért. Azonban a birtokunkba került megállapodás alapján kikérjük a költségösszesítő iratokat, hogy hátha legalább azt elárulják, hogy mennyi közpénzbe került egy-egy repülőút.
Ahogy már sokszor leírtuk: az más országokban is bevett gyakorlat, hogy az állami vezetőket a honvédség által üzemeltetett kormánygépekkel szállítják. Nálunk azonban egyrészt hivatalosan nem ismerik el a gépek protokoll-használatát, másrészt nem közölnek információkat a költségekről, ráadásul erős a gyanú, hogy nem csak hivatalos utakra használják a politikusok a légierő repülőit. Ilyen magánhasználat lehet Orbán Viktor horvátországi és amerikai útja, vagy Novák Katalin vatikáni látogatása, amely saját bevallása szerint is magánaudencia volt, nem hivatalos program köztársasági elnökként.
Címlapkép: Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Novák Katalin, Orbán Balázs és Németh Zsolt honvédségi repülőkkel (fotók: a politikusok Facebook-oldala, montázs: Átlátszó) | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Miniszterelnökség",
"Külügyminisztérium",
"Magyar Honvédség"
] | [
"Katolikus Törvényhozók Nemzetközi Hálózata",
"ADS-B Exchange"
] |
Február 3-án egy eddig nem látott luxus Audi bukkant fel a polgármesteri hivatal parkolójában. Az autót a polgármester, dr. Kovács Ferenc sofőrje vezette. Közbeszerzést új polgármesteri autóra egy héttel később írtak ki, és további két hétre rá választott a város a beérkezett ajánlatok közül. Mit ad isten, épp a három héttel korábban látott Audit vettük meg a polgármesternek kilenc és fél millióért.
A város első embere szolgálati autónak ismét egy meglehetősen drága jószágot, egy kevés híján 10 millió forintba kerülő Audit szemelt ki magának – már ha jól értjük, hogy miért bukkanhatott fel dr. Kovács munkahelyének belső parkolójában a kocsi.
Igaz, használt autóról van szó, de az árkülönbség mondjuk a minisztereknek rendszeresített Skoda Superb és a dr. Kovács polgármester Audija közt így is minimum 1 millió forint: a Superb különböző modelljei ugyanis listaáron is 7,5 és 9 millió között kaphatók; újonnan, négy év garanciával. A most 9 millió 480 ezerért megvásárolt luxus Audit 2013 februárjában, vagyis három éve helyezték üzembe, és 73 ezer kilométert futott eddig.
Február 3-án a polgármesteri hivatal parkolójából egy újszerű Audi A6-os gurult ki, és a volánnál dr. Kovács személyi sofőrje ült – aki egyébként a nyíregyházi kondiparkok és játszóterek kivitelezőjének "ismerőse". Az MGU- 848-as forgalmi rendszámú 300 lóerős fenevad méltó utóda a 2012 júliusától a polgármester szolgálatban álló, és közel 300 ezer kilométert futott MCV-661 rendszámú másik Audi A6-osnak.
Azon nem érdemes fennakadni, hogy egy 300 ezer kilométert futott gépkocsit le kell cserélni, ez lehet teljesen racionális döntés. Viszont, mivel a város közpénzből finanszírozza a vásárlást, az ügyletnek transzparensnek kellene lennie. Csakhogy dr. Kovács és hivatala nem éppen az átláthatóság és az üvegzseb feltétlen híve, ahogy ez az új autó vásárlása esetén is bebizonyosodott.
Még aznap, február 3-én megküldött közérdekű-adatigénylésünkben dr. Kovács polgármester új szolgálati gépkocsijának típusát, műszaki adatait, a kocsi vételárát és a beszerzés dátumát kérdeztük a városi önkormányzattól. Ugyanakkor érdeklődtünk a lefolytatott közbeszerzési eljárásról is.
A kérdések némi zavart okozhattak az önkormányzati gépezetben. A február 17-én megküldött válaszban az illetékesek – kihasználva az infotörvény 2015. októberi módosítását – az igényelt adatszolgáltatásért 4100 forintot kértek. Hogy, hogy nem, az adatigénylést úgy értették, mintha nem az adatokat, hanem az azokat tartalmazó dokumentumokat kértük volna. Amelyeket értelemszerűen le kell másolni, ami nincs ingyen, sőt, oldalanként 57 forintba kerül, merthogy a főjegyző szerint ennyi.
Amin lehetne vitatkozni, csakhogy a dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző által aláírt válaszlevél olyan dokumentumokat fizettetne ki, amelyeket nem is kértünk. De, ha ez nem lenne elég, ráadásul nem is a mostani, hanem az előző, 2012-es polgármesteri Audi-vásárlás adatait akarták kifizettetni. Nehéz rá magyarázatot találni, hogy a választ küldő főjegyző a Kovács polgármester új autójára vonatkozó igénylést hogyan értelmezhette ekképp.
A szövegértelmezéssel és a válaszadással mindenesetre eltelt két hét, és ezalatt az önkormányzat más részlegei sem tétlenkedtek.
Február 3-án már valószínűsíthetően a polgármester használatban van a gépkocsi, hisz Kovács gépkocsivezetője furikázik a MGU- 848 rendszámú autóval. Még ugyanezen a napon több fotón rögzítjük, hogy a polgármesteri hivatal parkolójában áll a 300 lóerős, öszkerékmeghajtásos luxus Audi.
Egy héttel később, február 10-én a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalja a polgármester szolgálati autójára vonatkozó közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívásának szövegét. Az előterjesztés előadója Batizi Tamás, a polgármester kabinetvezetője. Dr. Adorján Gusztáv jegyzi a bizottság határozatát, mely szerint négy szereplő meghívásról döntöttek. Ezek közül az egyik az Autó Széles Kft. Az ajánlatételi határidő 2016. február 17. 10 óra.
Csakhogy időközben megtaláltuk az MGU- 848 rendszámú Audit egy online használtautó-hirdetési weboldalon. Február 20-án vevőként érdeklődtünk, de az eladó közölte, hogy az autó már nem eladó.
Az önkormányzat illetékesei két nappal később, február 22-én bírálták el a beérkezett ajánlatokat a speciálisan erre a márkára és típusra kiírt meghívásos közbeszerzési eljárásban. Állítólag voltak, akiket kizártak, de az Autó-Széles Kft. versenyben maradt – szerencsére, hisz ők árulták az MGU-848 forgalmi rendszámú Audit.
Február 24-én a Tulajdonosi és Gazdasági Bizottság a fideszes képviselők szavazataival jóváhagyja vásárlást – így az autó, amely három héttel korábban bukkant föl a polgármesteri hivatal belső parkolójában, és amelynek volánja mögött dr. Kovács sofőrje ül, immár egy közbeszerzési eljárás nyerteseként szolgálhatja a polgármester kényelmét.
Móricz Csaba | [
"Autó-Széles Kft."
] | [
"Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság",
"Autó Széles Kft.",
"Tulajdonosi és Gazdasági Bizottság"
] |
Minden tisztségviselőt leváltottak az Országos Roma Önkormányzat által létrehozott, eddig Farkas Flórián miniszterelnöki biztos által vezetett, és több mint egymilliárd forintos uniós pályázati pénz szabálytalan elköltésének gyanújába keveredett Híd a munka világába nevű foglakoztatási szövetkezetben szerdán, a Nógrád megyei Szécsényben. Az új elnök Berényi László lett, de a lecserélt többi vezető is Farkas Flórián bizalmi embere – tudta meg a RomNet.
A RomNet több szövetkezeti tagtól és ORÖ-s képviselőtől úgy értesült, hogy Farkas Flórián már korábban, írásban lemondott elnöki posztjáról, helyére egyedüli jelöltként Berényi Lászlót, Farkas Flórián egykori országgyűlési képviselőtársát, a Lungo Drom alelnökét, és az ORÖ lungo dromos frakcióvezetőjét választották a küldöttek. Korábban szintén lemondott igazgatósági tagságáról Bence Gáborné, aki Farkas Flórián ORÖ-s elnökségi ideje alatt, az ORÖ gazdasági vezetője volt, és szintén írásban mondott le Dobóvári Ildikó is, aki az ORÖ hivatalvezetője volt. Azt, hogy az elnök és bizalmi emberei is lemondtak igazgatói tagságukról a foglakoztatási szövetkezetben, több ORÖ-s képviselő is úgy értékelte a RomNet megkeresésére, hogy "menekülnek, mint patkányok a süllyedő hajóról", ugyanis a foglalkoztatási szövetkezet ellen már közel egy éve zajlik az adóhatósági nyomozás jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt.
12 gyanús eset
Néhány napja a Népszabadság számolt be arról, hogy a Balog Zoltán vezette Emmi egy miniszterelnökségi vizsgálatra hivatkozva azt közölte, hogy tizenkét gyanús esetben zajlik szabálytalansági eljárás a szervezet projektje ellen. Miközben a projekt célja, hogy felzárkóztassa az ország leghátrányosabb területein élő, többségében roma munkavállalókat, az egyáltalán, semmilyen formában nem valósult meg.
A portál értesülései szerint a küldöttgyűlésen a szövetkezet felügyelő bizottságának elnökévé az ORÖ-s képviselő Rácz Tamást választották, felügyelő bizottsági tag lett Balogh Miklós és Dávid Attila szintén a Lungo Dromból. Igazgatósági tag lett Gáspár Szilvi, az ORÖ korábbi pénzügyi bizottságának elnöke, Farkas Flórián egyik bizalmasa, Csóka János, Babai János és Kovács Józsefné, akik szintén lungo dromos színekben kaptak ORÖ-s képviselői mandátumot. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Lungo Drom",
"Híd a munka világába"
] |
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) oktatási igazgatója szerint ő nem felel a szakdolgozatok őrzéséért, az nem tartozik a hatáskörébe.
Lengvárszky Attila oktatási igazgató kedden az MTI-nek reagált azokra a nyilatkozatokra, amelyek az ő felelősségét vetik fel Gyurcsány Ferenc egykori MSZP-s kormányfő, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke és volt sógora, Rozs Szabolcs szakdolgozatának eltűnésével kapcsolatban.
"A szakdolgozatok őrzése abban az időszakban és most is a karok, tanszékek, adott esetben a könyvtár, más esetben a levéltár feladata" - jegyezte meg a posztot öt éve betöltő vezető.
Lengvárszky Attila azt mondta, hogy pontosításra szorulnak a pécsi közgyűlési képviselői tisztségéről megjelent információk is. Rámutatott: bár a 2010-es önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP-Összefogás Pécsért Egyesület közös jelöltjeként nyert mandátumot Pécs 7. számú körzetében, a testületben nem a Fideszt, hanem az Összefogás Pécsért Egyesületet képviseli.
Gyurcsány Ferenc kedden, a DK budapesti, városligeti majálisán megemlítette, hogy a Pécsi Tudományegyetem (PTE) oktatási igazgatója fideszes önkormányzati képviselő, és furcsának nevezte, hogy az intézmény nem tesz feljelentést a diplomamunkák eltűnése miatt, így ez őrá hárul. Mint mondta, különös, hogy a több tízezer szakdolgozat közül éppen ez a két - különböző helyen tárolt - dokumentum hiányzik.
A volt miniszterelnök beszédében képtelen vádnak nevezte, hogy egykori sógora négy évvel korábbi szakdolgozatának első 35 oldalával megegyező diplomamunkát adott volna be 1984-ben a pécsi tanárképző főiskolán. Azt mondta, tiszta a lelkiismerete, és nemcsak az egyetemen őrzött szakdolgozatának eltűnése miatt tesz feljelentést, hanem azokat is beperli, akik azt állítják, hogy plagizált.
A volt miniszterelnök arra utalt, hogy a jobboldal érdekében állhatott ellopni szakdolgozatát és sógora diplomamunkáját is az egyetemről, megnehezítendő, hogy cáfolni tudja a vele szemben felhozott vádakat. Ha a két dokumentum megegyezne, nem ellopni, csupán bemutatni kellett volna őket - magyarázta, megkérdőjelezve a Hír Tv által ismertetett dokumentumok hitelességét. | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"Fidesz-KDNP-Összefogás Pécsért Egyesület",
"Összefogás Pécsért Egyesület",
"Demokratikus Koalíció",
"Hír Tv"
] |
Újabb belső ellenőrzést rendeltek el a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK). Idén immáron a másodikat. A vizsgálat hivatalos célja a BKK "tevékenységének célszerűségi vizsgálata a rendelkezésre álló források felhasználásának hatékonyságán és eredményességén keresztül".
Az ellenőrök arra szeretnének választ kapni, hogy a szakmai feladatok végrehajtását a jogszabályok és a hatályos belső rendelkezések megtartásával végzik-e, a BKK működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredmény elérésére, illetve a társaság tervezési, szervezési és ösztönzési rendszere jól szolgálja-e a hatékonyságot. Többen furcsállják a vizsgálatot, hiszen szakmai szempontból kevés értelme van célszerűségi vizsgálatot indítani egy érdemben alig egy éve működő cégnél, amely ráadásul csak idén áprilisban kötött szolgáltatási szerződést a fővárossal, illetve a BKV-val.
A vizsgálatról a múlt héten értesítették Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját. A városházán terjengő szóbeszéd szerint nemcsak őt érte meglepetésként az új átfogó vizsgálat elrendelése, hanem a BKK felügyeletével megbízott – immáron háromfős – főpolgármester-helyettesi csapatot is. Az utasítást állítólag Tarlós István főpolgármester adta ki. Egyesek azt is tudni vélik, hogy az ellenőrzés valódi célja nem más, mint hogy végre fogást találjanak Vitézy Dávidon, akinek elmozdítására már a Budapesti Városüzemeltetési Központ vezérigazgatójának és igazgatósági elnökének lemondása után tett egy kísérletet Tarlós István főpolgármester.
A fővárosi Fidesz-frakció azonban kiállt az ifjú cégvezető, illetve a heves vitát kiváltó busztender mellett. A főpolgármesternek pedig csak ügyetlen magyarázkodásra futotta: "van még mit tanulnia a cégvezetés dolgában". A sikertelen nyílt támadás után a két érintett távollétében – Vitézy Berlinben, Tarlós Kazahsztánban tárgyalt – valaki kiszivárogtatta a BKK-nál végzett nyári belső ellenőrzést összegző jelentést.
A 76 oldalas jelentés második felében több észrevétel is olvasható a cég hiányzó belső szabályzatairól, részben indokolatlan feladatellátásra kötött ügyvédi megbízási szerződésekről, egy magánhitelkártyára elfogyasztott vacsoráról, amelyet később mégis kifizetett a cég, valamint a BKK számlájára való tankolások és kocsijavíttatások elszámolási fegyelméről. A főjegyző, aki egyébként Óbudán is Tarlóssal dolgozott, kétszer is kiegészítő ellenőrzést rendelt el.
Andó Sándor (MSZP), a főváros pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke akkor lapunknak azt mondta, hogy a feltárt szabálytalanságok elsősorban szabályozási hiányosságok, amelyek egy frissen alakuló, hirtelen nagyra növő cégnél igen gyakoriak. A főváros belső ellenőrzési osztálya ezt követően bejelentkezett a BKV-hoz, most pedig visszatért a BKK-hoz. Tarlós később kijelentette, hogy roppant tehetségesnek tartja Vitézyt, de szerinte a gazdálkodáshoz nem ért.
Majd valaki ismét kiadta Tarlós Vitézynek írt kemény hangvételű levelét, amelyben arra szólítja fel a BKK vezérigazgatóját, hogy "kerülje a jövőben, hogy a kibúvókeresés folyamatában úgy fordul egy másik helyettesemhez (György Istvánhoz –a szerk.) támogatásért, hogy azt közben elhallgatja előlem". A háború folytatását jelezte, hogy a csepeli kerékpárút átadásakor kezet sem fogott a főváros közlekedésszervezési cégének igazgatójával. A Vitézy-ügy időközben túllépett önmagán. A BKK vezetőjének elmozdítása szimbolikus értelmet nyert. Az eddig Tarlóstól mindent lenyelő Fidesz-frakció megelégelte az önkényes hatalomgyakorlást, az érdemi egyeztetések és tárgyalások hiányát.
Németh Zoltán frakcióvezető a fővárosi Fidesz-frakció Tarlós István főpolgármesterrel való munkakapcsolatának az áttekintését javasolta a kormánypárt budapesti választmányának legutóbbi ülésén. Ebbe a hírek szerint a ciklus elején a főpolgármesternek nagyvonalúan átadott hatás- és jogkörök egy részének visszavétele is beletartozna. Csakhogy a közgyűlési szavazattöbbséget igénylő változtatásokhoz meg kellene nyerniük valamely ellenzéki frakciót, ám azok egyelőre ódzkodnak beszállni a belháborúba. | [
"Budapesti Közlekedési Központ",
"BKV"
] | [
"Budapesti Városüzemeltetési Központ"
] |
Nem tudni még, hol tárgyalják a Pécsi Tudományegyetem (PTE) gazdálkodásával összefüggő vesztegetési ügyet, három törvényszék ugyanis elfogultság miatt nem vállalná az eljárás lefolytatását.
A MR6 Régió Rádió Pécs Hajnaltól reggelig című hétfői műsorában elhangzott, hogy bár a Baranya Megyei Főügyészség a közelmúltban 27 gyanúsított ellen már vádat emelt vesztegetés és vagyon elleni bűncselekmények miatt, a Pécsi, a Kaposvári és a Zalaegerszegi Törvényszék is elfogultnak tartja magát.
Hajdu István, a Pécsi Törvényszék szóvivője azt mondta: a bíróság több okból jelentett be elfogultságot. Együttműködési megállapodásai vannak a PTE-vel, több bírája oktat a felsőoktatási intézményben, néhánynak a gyereke is ott tanul, továbbá az egyik vádlott egy ismert pécsi ügyvéd. Az MTI Hírcentrum úgy tudja, hogy a per megtartásához hasonló ok miatt nem jöhet szóba két szomszédos megye törvényszéke sem.
Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda 2010 tavaszán indított nyomozást, melynek során huszonkilenc embert gyanúsított meg azzal, hogy bűnszervezetet alkotva csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, és ezzel több mint 100 millió forint kárt okoztak. | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"Baranya Megyei Főügyészség",
"MTI Hírcentrum",
"MR6 Régió Rádió",
"Zalaegerszegi Törvényszék",
"Pécsi Törvényszék",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Az origo.hu írt arról, hogy bár a Hungária Értékpapír Zrt. ügyében eddig is fokozott ügyészségi felügyelet mellett nyomoztak, kedden külön munkacsoport is alakult, hogy a nyomozás felügyeletét az eddiginél is hatékonyabban lássák el. Az Origo cikke szerint ez azt jelenti, hogy az ügyész havonta, de akár gyakrabban is megkérdezheti: éppen hol tart a nyomozás, és utasítást is adhat a nyomozóknak.
Pluszfeladatnak kapták az ügyészek
Még a nyomozás elején járnak, tartanak a tanúkihallgatások és folyik az újabb bizonyítékok beszerzése. Még nem tudni, meddig húzódik az ügy - írta a portál, de mint kiemelték: azt az első gyanúsítotti kihallgatástól számítva legkésőbb két éven belül be kell fejezni.
Gyugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-vel azt közölte: a munkacsoport felállítására azért van szükség, mivel bonyolult az ügy és szorít a nyomozási határidő. Ez az intézkedés segíti azt, hogy időben és érdemben be tudják fejezni a nyomozást. Az ügyészségi szóvivő azt is elmondta, hogy a főügyész főként gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó ügyészek közül választotta ki a munkacsoport tagjait. Számukra ez pluszfeladatot jelent, eddigi ügyeikkel továbbra is foglalkoznak - tette hozzá a szóvivő.
300 milliós sikkasztásról lehet szó
A Magyar Nemzeti Bank március 6-án közölte, hogy a Hungária Értékpapír Zrt.-nél észlelt szabálytalanságok miatt előző este részlegesen felfüggesztette a társaság tevékenységi engedélyét, felügyeleti biztost rendelt ki a céghez, és büntetőfeljelentést is tett a rendőrségen. Az MNB feljelentése alapján sikkasztás gyanúja miatt indított eljárásban négy embert vettek őrizetbe a rendőrök.
A Budakörnyéki Járásbíróság március 8-án három gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezett, negyedik társukkal szemben pedig - az ügyész indítványának megfelelően - lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. A kényszerintézkedések elrendelésekor a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára, a társadalomra veszélyességére, illetve a bűnismétlés veszélyére hivatkozott a bíróság.
Előzőleg több sajtóorgánum is arról számolt be, hogy a rendőrség gyanúja szerint 300 millió forintos sikkasztást követtek el a gyanúsítottak. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Hungária Értékpapír Zrt."
] | [
"Pest Megyei Főügyészség",
"Budakörnyéki Járásbíróság"
] |
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda még kalkulál.
"Az elszámolás jelenleg is folyik, befejezéséig szíves türelmét kérjük." Ezt írta a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Magyar Nemzet megkeresésére, amelyben azt tudakolták, mennyibe került az a miniszterelnöki levél, amelyet a nyugdíjasok a tízezer forintnyi Erzsébet-utalvány mellé kaptak, és ki fizette az összeget.
A mintegy 2,8 millió érintettnek a Magyar Posta kézbesítette a kormány karácsonyi ajándékát. A vállalat egy-egy borítékot 400 forintért vitt ki a címzetteknek.
Egy másik borítékban kapták az utalványaik mellé Orbán Viktor üzenetét a nyugdíjasok. A Magyar Posta ezt darabonként 7 forintért vitte ki.
A lap kalkulációi szerint a levél gyártási és kézbesítési költsége 170-180 millió forint lehet. | [
"Magyar Posta",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Nem tudja pontosan, mekkora végkielégítés járna neki, mondta az Indexnek adott interjúban Kocsis István.
Szeptember 30-ig készül el az a jelentés a BKV-nál, amiben 2003-ig visszamenőleg megvizsgálják melyik munka- vagy menedzserszerződés volt előnytelen a társaság számára, nyilatkozta az Indexnek adott interjújában Kocsis István vezérigazgató. A titoktartási pénzeket már most törölték a legtöbb BKV-vezető szerződéséből. A vezérigazgató elmondta azt is, hogy a BKV-nak tanácsot adó offshore cégeket Olti Ferenc korábbi DBR igazgatóhelyettes hozta, de referenciáikat ő maga is megfelelőnek találta. Megtudtuk, hogy a BKV uniós támogatást szeretne a 3-as metró Ferihegyi és káposztásmegyeri meghosszabbításához, valamint elindítana a Főgázzal közösen egy kísérleti gázüzemű buszjáratot.
Demszky Gábor bejelentette, hogy kezdeményezi az igazgatóság és a felügyelőbizottság felmentését. Mikor távozik a két testület?
Sem nekem, sem a menedzsmentnek nincs ebben illetékessége.
Több vizsgálat indult a botrányos végkielégítések miatt, hogy állnak ezek a vizsgálatok?
Az első vizsgálat, ami Szalainé Szilágyi Eleonóra volt humánpolitikai igazgató és Bosnyák Gyula volt stratégiai igazgató végkielégítését vizsgálja, elkészült. Hangsúlyoznom kell ebben az ügyben, hogy a százmilliós végkielégítés kifizetése érkezésem előtt fél évvel történt, ezért engem nyilvánvalóan nem terhelhet felelősség. Egyébként a Kollektív Szerződést – amely a Munka Törvénykönyvében foglaltaktól előnyösebb feltételeket tartalmaz, Szalainé esetében például 14 havi átlagkereset kifizetését –, 2004. január 1-jén írták alá. A titoktartásért járó ellentételezés bevezetése pedig 2005-től van érvényben.
Csakhogy Szalainé nyugdíjasként az ön idejében is itt dolgozott. Erre mondják azt, ha nem tudott róla az a baj, ha igen, akkor az meg még nagyobb baj. Hogy lehet, hogy egy vezérigazgató ennyire nem tudja, mi történik a cégénél?
Az esemény, a kifizetés, a szerződés meghosszabbítása nem az én időmben történt. Ez egy örökség volt. Tizenkétezer dolgozó szerződését egyenként nem nézhetem végig. Ráadásul ez egy érvényes munkaszerződés volt, amit ha felrúgunk, úgy járhatunk, mint Szalai László vagy Somodi László volt igazgatók esetében, akiknek akár egyenként százmilliós összeget fizethet a BKV, mert nem volt megalapozott a menesztésük.
Somodi azt nyilatkozta, inkább visszamenne a BKV-hoz, nem a pénz érdekli elsősorban.
Nem vagyok ellene.
Akkor megint ott tartunk, hogy olyan ember képviselte a BKV-t, aki nem a cég érdekét nézte. Szalainé szerződéshosszabbítását Balogh Zsolt írta alá, Somodi ügyében is az ő utasítására jártak el a BKV jogászai. Miért hagyta meg vezető pozícióban, ha tudni lehetett, hogy egyrészt Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes embere, másrészt kontroll nélküli döntéseket hozott, amiről kiderült, hogy rosszak?
Úgy gondolom, hogy ez egy kompromisszum volt, a távozása pedig nem volt elkerülhető.
Térjünk vissza a vizsgálatokra, hiszen azok végét várja mind Demszky Gábor főpolgármester, mind Tarlós István, az ellenzék vezetője, hogy dönthessenek önről.
Augusztus 28-ig meglesz a menedzserszerződésekre vonatkozó kimutatás 2003-tól máig. A következő, a 10 millió feletti összegek kifizetését tartalmazó kimutatás szeptember 10-ig készül el. Szeptember 30-ig pedig készen lesz a komplett jelentés, mindarról, hogy melyik szerződés volt előnytelen a BKV-nak, melyik nem.
Benne lesz az ön szerződése, végkielégítése is?
Benne.
Ne várjunk odáig, most itt helyben elmondhatja, milyen végkielégítést tartalmaz az ön szerződése.
Nem is tudom pontosan. Engem az foglalkoztat, hogy miképpen tudok javítani a BKV helyzetén.
Na de mégis. Nekem első dolgom lenne a végkielégítési botrány után megnézni, mennyi valójában az én végkielégítésem, nehogy meglepetés érjen.
Mivel határozott idejű szerződésem van, a Munka Törvénykönyve szerint is járó 12 havi átlagkereset illet meg, amennyiben hamarabb kell távoznom. Ha pedig kevesebb mint egy év lenne hátra a szerződésem lejártáig, akkor a hátralévő időre (kevesebb mint egy évre járó) átlagkereset.
Titoktartási pénz van benne?
A titoktartás a BKV-nál teljesen felesleges kategória.
Tehát nincs?
Már nincs. Én a saját titoktartási összegemről néhány hete egyoldalúan lemondtam, sőt a menedzsmentnél elértem, hogy ezt mindenki magára nézve szintén elfogadta. Ezeket a kétoldalú módosításokat már végrehajtottuk.
Hány felső vezetőt érintett ez a lépés?
18 vezetőnek volt titoktartási kötelezettség megtartása ellentételeként 2-4 havi átlagkereset megállapítva, e személyek közül a mai napig 15-en aláírták a szerződésmódosítást, amely alapján a kötelezettség egyidejű megtartása mellett az ellentételezések törlésre kerültek.
A felügyelőbizottság egyik tagja, Vitézy Dávid szerint vissza lehetne követelni a jogtalanul kifizetett összegeket. Tettek valamilyen lépést, vagy a vizsgálat lezárult, az ügy meg van oldva?
A vizsgált két személlyel (Szalainé és Bosnyák Gyula) felvesszük a kapcsolatot a pénz visszafizetése érdekében. Minden további esetben, ahol megállapítható, hogy a kifizetések jogszerűtlenek vagy súlyosan előnytelenek voltak a BKV számára, a pénzt visszaköveteljük.
Itt vannak azonban még a nagy port kavart tanácsadói szerződések, amelyekre legalább annyi pénz kiment, mint a végkielégítésekre. Ezeket nem vizsgálják felül?
Minden olyan vizsgálatot elvégzünk, amit a felügyelőbizottság vagy az Igazgatóság kér annak érdekében, hogy a megfelelő lépéseket megtehessük, ha a BKV-t hátrány érte.
Miért nem húznak egy határt, és mondjuk felülvizsgálják az összes 50 millió feletti szerződést?
Ehhez valóban külső szakértő céget kellene alkalmazni. Figyelembe véve az irdatlan nagy irattömeget, nem úsznánk meg körülbelül egymilliárd forintos költségszint alatt. Tehát a kritikus esetekre koncentrálunk.
Egy-két szerződést azonban ön is jól ismerhet. A felügyelőbizottság ülésen a napokban azt mondta az offshore céges tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban, hogy Olti Ferenc, korábbi DBR-igazgató-helyettes (Demszky Gábor budakeszi szomszédja - a szerk.) volt a kapcsolattartó. Ez azt jelenti, hogy ő hozta be ezt a két ominózus offshore céget?
Olti Ferencnek nagyon széleskörű kapcsolatrendszere van. Nagyon nehéz évünk volt tavaly. Láttam, hogy nem rendelkezünk kellő szaktudással, ami alapján bátrabban változtathattam volna a meglévő pénzügyi tervezési gyakorlaton a válság közepén. Ehhez kellett segítség. Olti hozott ilyen kapcsolatot, ennek eredménye lett a két nagy analízis, amit fel is használtunk, meg is térült.
Tehát Olti Ferenc hozott két névtelen offshore céget, és ön ezt minden referencia nélkül elfogadta?
Nem referencia nélkül. Kértem, hogy kapjak olyan pénzügyi analízist, ami alapján változtatni tudok a korábbi sablonos tervezési gyakorlaton.
De nem kérdezte meg, hogy mégis kik ezek a cégek és mit csináltak eddig?
De megkérdeztem, és megfelelőnek találtam.
De mit mondott, mégis mit csináltak?
Pénzügyi elemzéseket. Nem mondhatom el, mert ezek már bankokat érintő döntés előkészítő anyagok.
Akkor váltsunk. Mi van BKV buszaival? A régi Ikarusok kettétörnek, az új Van Hool buszok alvázai pedig sajtóhírek szerint repednek.
Az új Van Hool buszokkal semmi baj sincs, hamarosan forgalomba állnak. Koruknak megfelelő, vagy jobb műszaki állapotban vannak. Hibák előfordulnak, de ezek a járművek karbantartása során javíthatók. Utas- és forgalombiztonsági szempontból a járművek rendben vannak. A régi buszok közül körülbelül ezret kellene leselejtezni, amelyek kétszer idősebbek a Van Hool buszoknál.
Mindig felvetődik, miért nem vesz a BKV gázüzemű buszokat?
Gázüzemű buszt akkor vehetnénk, ha lennének töltő állomások Budapesten. Nincs pénzünk arra, hogy darabonként százmillióért gázkutakat építsünk. Aláírtunk viszont egy együttműködési megállapodást a Főgázzal. Bízom benne, hogy megépül legalább egy vagy két ilyen gáztöltő állomás a Főgáz finanszírozásában, és akkor elindítunk egy pilot projektet néhány gázüzemű busszal.
És az elektromos hajtású buszokkal mi a helyzet?
Egy-két elektromos buszt tapasztalatszerzés miatt próbálunk beállítani, de a szükséges infrastruktúra vonzata ezeknek is jelentős. A gázüzemű buszokat tartom közelebbinek.
A 3-as metrót is fel kell újítani hamarosan, nemrég egy órát álltak üzemidőben a szerelvények úgynevezett sínkivetődés miatt. Erre még lehetne nyerni uniós támogatást is, de úgy tudni, a BKV nem készíti a pályázatot.
Folyamatosan vizsgáljuk az EU-s pályázati lehetőségeket és a legfrissebb információim szerint van mód a 3-as metróra - nem felújítására, hanem meghosszabbítására - uniós támogatást szerezni.
Merre hosszabbítanák meg mégis?
Az észak-déli metróvonal mindkét irányban történő meghosszabbítását vizsgáljuk, annak érdekében, hogy a vonalak nagyobb részt vállalhassanak a város külső területéről és a városkörnyékről érkező utazásokban, illetve az eszközváltásban. A Ferihegyi meghosszabbítás mintegy 9 kilométer új pálya építését jelentené. Vizsgáljuk a Káposztásmegyeri lakótelep felé történő meghosszabbítás lehetőségét is, ez egy burkolat alatti és négy felszíni állomás megépítését tartalmazza.
És az elaggott fogaskerekűről még nem is esett szó.
A fogaskerekűt nemcsak felújítani kell, hanem meghosszabbítani is. Ha a fogaskerekű leányvállalat lenne és Fogaskerekű Zrt., azonnal jönne két vagy három vállalkozó, aki beszállna és belekezdene a hosszú távú fejlesztésbe. Konkrétan a Stadlerrel folytak tárgyalások a Moszkva tértől a Normafáig történő meghosszabbításról.
Akkor viszont az lenne a probléma, hogy a BKV privatizálja a fogaskerekűt.
Az még távol van. | [
"BKV"
] | [
"Fogaskerekű Zrt."
] |
Esetenként félmillió forint kenőpénzt fogadott el a rendőrség gyanúja szerint a Fővárosi Közigazgatási Hivatal egy főosztályvezetője kedvezően elbírált bevándorlási engedélyekért cserébe. A rendőrség szerdán délelőtt csapott le a korrupcióval gyanúsított tisztviselőre és bűntársaira. Két embert őrizetbe vettek, ketten szabadlábon védekezhetnek.
Kilenc rendőr jelent meg szerdán délelőtt fél tízkor a Fővárosi Közigazgatási Hivatalban. A hivatal három munkatárást bilincsbe verték, egyiküket előállították és kihallgatták, két hivatalnokot őrizetbe vettek. Azzal gyanúsíthatók a közhivatalnokok, hogy kenőpénzt fogadtak el - esetenként 200-500 ezer forintot - bevándorlási státuszért folyamodó külföldiektől, illetve megbízottjaiktól.
Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága vesztegetés és más hivatali bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt indított nyomozást dr. L. László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal főosztályvezetője, annak beosztottja E. Béla továbbá B. Zsuzsanna a Bereczki and Partners Kft. vezetője valamint a cég egy alkalmazottja ellen.
Grespik László hivatalvezető az [origo]-nak elmondta: a közigazgatási hivatal három munkatársát korrupcióval gyanúsítják. Egy osztályvezetőről és két beosztottról van szó - mondta Grespik.
A főosztályvezetőt és bűntársát, B. Zsuzsannát őrizetbe vették, társaik szabadlábon védekezhetnek. A gyanúsítottak bevándorlási engedélyek megadásáért esetenként 200-500 ezer forintot kértek, több millió forintot gyűjtötek így össze a rendőrség gyanúja szerint.
Grespik László elmondta, hogy a rendőrségi akció előtt már napokkal kölcsönösen tájékoztatták egymást a rendőrséggel. A hivatalvezető a három gyanúsított közül csak az osztályvezetővel állt rendszeres munkakapcsolatban. Grespik már korábban is gyanította, hogy valami nincs rendben a munkatársával. Elmondta: egyetlen napon múlott, hogy nem váltotta le az osztályvezetőt. Ha a rendőrség csak egy nappal később értesíti a korrupciógyanúról, elbocsájtotta volna az osztáyvezetőt. | [
"Bereczki and Partners Kft.",
"Fővárosi Közigazgatási Hivatal"
] | [
"ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága"
] |
A decemberben őrizetbe vett – azóta menesztett – tisztségviselő két ügyben is érintett az ügyészség szerint.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádat emelt Nagy János, az Agrárminisztérium egykori földügyekért felelős helyettes államtitkára és társai ellen – derült ki az ügyészség közleményéből. A sajtóanyagba nem írták bele a politikus nevét, de az ügy körülményeiből kiderült, hogy róla van szó.
Az ügyészség Nagyot két rendbeli – egy esetben társtettesként megvalósított – előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja.
A vádirat szerint 2020 nyarán egy mezőgazdasággal foglalkozó cégcsoportot képviselő vállalkozó és a helyettes államtitkár abban állapodtak meg, hogy az utóbbi segítséget nyújt a vállalkozónak. Nagy az ügyészség szerint azt vállalta, hogy a cégcsoport egy már létező és egy még csak tervezett mezőgazdasági cégét a szükséges állami földek használati, illetőleg tulajdonjogának megszerzésében és a jövőben meghirdetni tervezett pályázat elnyerésében támogatja.
A helyettes államtitkár mindezért – kérésének megfelelően – az új cég 5 százalékos tulajdonrészét szerezte meg.
Egy másik ügyről is beszámolt az ügyészség a közleményében. A helyettes államtitkár és egy osztályvezetője abban állapodtak meg, hogy valódi verseny nélkül, a Nagy által előre meghatározott nyertes cég helyett az osztályvezető készített volna el egy tanulmányt. A vállalkozónak kifizetendő tízmilliós összeget hármuk között osztották volna fel. A szerződést végül nem kötötték meg, mert a kiírt pályázatot visszavonták.
A volt helyettes államtitkár tavaly december óta a lakás elhagyását engedélyhez kötött bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt. A kényszerintézkedést a bíróság – védői indítványnak helyt adva – megszüntette, amely végzés ellen, a nyomozó ügyészség fellebbezést jelentett be.
A volt osztályvezető és a két vállalkozó szabadlábon védekeznek.
December elején jelentette be az ügyészség, hogy korrupció gyanújával indított nyomozást a vádhatóság két emberrel szemben, és az egyikük magas rangú minisztériumi tisztségviselő. Ezt követően az Agrárminisztérium nevesítette is a helyettes államtitkárt, aki az ügy érintettje, majd azt is közölték, hogy felmentik tisztsége alól.
Az agrártárca helyettes államtitkárát vették őrizetbe korrupciós ügy miatt Összehangolt akciót hajtott végre kedden a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a készenléti rendőrséggel közösen: kihallgatásokat, motozást, kutatást, lefoglalást végeztek hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt.
(Képünk illusztráció) | [
"Agrárminisztérium"
] | [
"Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség"
] |
A Közgép forgalma úgy nőtt, mint nemzetközi viszonylatban a Facebooké: a Transparency International Magyarország (TI) szerint már 2008-ban intézményesült a korrupció Magyarországon, 2010 után azonban új korrupciós minták jelentek meg. A politikusok jobbára csak ellenzékből küzdenek a korrupció ellen, a TI viszont oldalaktól függetlenül teszi ezt: az Orbán- és a Gyurcsány-kormány színjátékká váló antikorrupciós munkacsoportjából is ki kellett vonulniuk, Bajnai alatt pedig egy kartellező miniszterjelölt ellen tiltakoztak. Martin József Péter, a Transparency nyáron kinevezett új vezetője szerint az elit felelőssége, hogy tiszta játékszabályokat alakítson ki. Most nem ez történik.
Az üzleti világban mozgó gazdasági újságíróból váltott a nonprofit, civil szférára. Miért?
Való igaz, sokáig gazdasági újságíróként és lapszerkesztőként dolgoztam, utána pedig tanácsadóként. Már jó ideje érzékeltem, micsoda béklyó a magyar gazdaságon a korrupció. Amikor az elődöm, Alexa Noémi leköszönt, és felmerült, hogy pályázzam meg az ügyvezetést, vonzónak tűnt a feladat, hiszen a szervezet nemes célért küzd, független, jó a reputációja. Ráadásul a TI nemcsak civil szervezet, kutató-elemző műhely is, ez is vonzott. Közel három évig a TI kuratóriumának tagja voltam, így nem független tőlem az, ami az elmúlt években történt.
Újságíróként próbálták megvesztegetni?
Klasszikusan nem. De azért amikor a Figyelő főszerkesztője voltam, és a kinevezésem után néhány hónappal kirobbantottuk a brókerbotrányt, azért jött néhány telefon, nem mondanám, hogy nagyon sok. Ha az ember olyan képet alakít ki magáról, hogy nem megy bele kétes háttéralkukba, egy idő után rájönnek, hogy felesleges próbálkozni. De persze volt olyan, hogy írjunk jót vagy legalábbis nem rosszat egy cégről, és akkor majd dől a hirdetés.
És olyan, hogy valamit ne írjanak meg?
Ilyen is előfordult, és ha tartalmilag nem volt megalapozott a külső kritika, akkor ezeket is hárítottam.
Martin József Péter közgazdász, európai uniós szakértő 2013 nyarától a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. Korábban, mintegy másfél évtizeden keresztül gazdasági újságíróként és szerkesztőként dolgozott, 2003-tól 2009-ig a Figyelő főszerkesztője volt, később tanácsadással is foglalkozott, az Európai Bizottság által működtetett Tagok vagyunk szakértői blogot szerkeszti. 2011-2012-ben a Magyar Nemzeti Bank által életre hívott Mindennapi Pénzügyeink kommunikációs program vezetője volt. Több tanulmánya, esszéje jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban, elsősorban európai uniós témában. A Budapesti Corvinus Egyetem külső oktatója.
Akkor Ön is benne van abban a 80 százalékban, akik a Transparency felmérése szerint érzékelik az üzleti élet korrupciós nyomását a politikán.
És fordítva is: a politika nyomását az üzleti életen. A nyáron közzétett korrupciós barométerünknek ezen kérdése arra vonatkozott, hogy az állami döntéshozatal során a közérdeket részben vagy egészében kiszorítják-e az üzleti vagy magánérdekek. A magyarok 82 százaléka szerint igen, és csak sovány vigasz, hogy a régióban máshol sem jobb a helyzet. Minden létező felmérésünk azt mutatja, hogy Magyarországon az emberek a politikai pártokat tartják a legkorruptabbnak, utána pedig az üzleti szektort.
Elképesztően korruptnak tartják a politikát, de ha az emberek a saját környezetükben tapasztalnak korrupciót, a felmérés szerint 70 százalékuk azt nem jelentené. Mintha úgy gondolnák, minden a politikusok sara, a hétköznapi embernek viszont nincs semmi tennivalója.
A 70 százalék valóban fontos szám, a barométerben ez az egyetlen olyan adat, ahol érdemi eltérés van a régiós országokhoz képest. Szlovákiában ez a jelentési arány 50 százalék körüli, és Romániában vagy éppen Horvátországban is messze magasabb, mint nálunk. Kérdés, miért. Elég egyértelműen az derül ki a vizsgálatainkból, hogy nálunk az emberek többsége közömbös a korrupciós ügyek iránt. Magasan van az ingerküszöb. A többség azt gondolja, a korrupcióval együtt kell élni, az bele van kódolva a magyar valóságba.
De miért ne lehetne együtt élni vele? Mi a baj a korrupcióval?
A korrupció persze morális kérdés is, de nagyon fontos, hogy messze nem csak az. A fogalom a latin rombolás szóból származik: szétzilálja a társadalmi és gazdasági viszonyokat. A korrupció hosszú távon borzasztóan drága, és kihat egy ország versenyképességére is.
Magyarország esetében mekkora ez a negatív hatás?
A Világgazdasági Fórum friss adatait idézném. Szakértői és üzletemberek által adott becslések és statisztikák alapján versenyképesség szerint rangsorolják az országokat, 12 pillér segítségével. Magyarország 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest a 60. helyről a 63.-ra csúszott vissza, 2000-ben még a 29.-ek voltunk, döbbenetes a lecsúszás bő egy évtized alatt. Ráadásul az egyik pillér, az "intézményi feltételek és működés" esetében nem 63.-ok, hanem 84.-ek vagyunk.
Alaposabban megnézve az intézményeken belüli alindexeket, akad jó pár, melyekben még ennél is rosszabbul állunk. Ilyen például a kormányzati politika átláthatósága. Ezen a téren Magyarország a 148 országból a 132. helyen található. Olaszországot leszámítva a teljes EU bőven megelőz minket, és olyan országokkal vagyunk egy szinten, mint Irán, Algéria vagy az ébredő Mali.
Egy másik eléggé döbbenetes adat, hogy az állami szabályozás terhére vonatkozó alindex szerint 148-ból 140.-ek vagyunk. Ez is mutatja, hogy Magyarországon az erős állam képe és mítosza mögé bújik a korrupció. De bőven a globális mutatónk alatt vagyunk a cégek etikai magatartását vizsgáló alindexben is, a 92.-ek. Mindez azt jelenti, hogy az átláthatóság nagyon erősen összefügg a versenyképességgel.
Ez egyébként látszik a globális rangsorból is: ezen a versenyképességi listán és a TI által legutóbb 2012 decemberében kiadott rangsorban, amely az országokat a korrupciós fertőzöttség szerint rangsorolja, a legjobban teljesítő első hat országból négy ugyanaz: Svédország, Svájc, Finnország és Szingapúr.
A kormány gazdasági stratégiája részben arra épül, hogy külföldi termelő multikkal kötnek szintén átláthatatlan stratégiai partnerségi szerződéseket. Vagy ha multiktól vásárolnak vissza üzletágakat, és ilyen például az E.ON-felvásárlás, akkor sem hajlandóak nyilvánosságra hozni, pontosan mibe is kerül ez. Ez nem melegágya a korrupciónak?
A kormányzati politika átláthatóságában elfoglalt 132. hely pontosan ezt mutatja. Az egész stratégiai partnerségi rendszer egy szürkezóna. Nem lehet tudni, miről állapodnak meg, ami ezekből az alkukból nyilvánosságra kerül, szinte semmit nem mond. A kormány nem intézményekben és játékszabályokban gondolkodik, hanem akciókban és alkukban.
Pedig érdemes lenne megnézni a legújabb szakirodalmat, hogy mitől lesz egy ország versenyképes, mitől indul meg a növekedés. Daron Acemoglu török–amerikai közgazdász és szerzőtársa írt egy könyvet Miért buknak el a nemzetek? címmel, amelyben egyértelműen azt mondja, az intézményi tényezőknek van döntő szerepük ebben, és nem – például – a kulturális meghatározottságnak.
Magyarul: a hatékony ösztönzőknek, a befogadó intézményeknek, a mindenkire érvényes játékszabályoknak van a legnagyobb hatásuk arra, hogy egy ország miként teljesít. A rossz beidegződések ezeken keresztül változtathatók. Ez a legnagyobb különbség a sikeres országok és a lemaradók között. A legfejlettebb országokban is van korrupció, de az átlátható intézményi környezet egyrészt nagyobb eséllyel szűri ki ezeket a visszásságokat, másrészt a mechanizmusok arra ösztönöznek, hogy ne csalj.
A magyar kormány viszont rombolta a piac játékszabályait az elmúlt három évben. A magántulajdon szentségét sokszor megkérdőjelezik, sérült a jogbiztonság és kiszámíthatatlanná vált a jogalkotás. A kormány kiválaszt és helyzetbe hoz egy neki tetsző kört. Ezért sokszor nem abban versenyeznek a szereplők, hogy ki tud hatékonyabban működni és nagyobb profitot szerezni, hanem abban, hogy ki keresi jobban a hatalom kegyét. A kormány egyfajta keletiesebb, államkapitalista modellben gondolkozik. A tudomány jelenlegi állása szerint ez az ország tartós leszakadásához vezet.
A Transparency vitte be a közbeszédbe a state capture fogalmát, vagyis azt, hogy az államot már a szabályok megalkotásán keresztül foglyul ejtik bizonyos érdekcsoportok. Hol van még példa ilyenre?
Ha a magyar kormány új vélt vagy valós szövetségeseit nézzük, Közép-Ázsiában nagyon sok ilyen van. De a mi régiónkban is sok helyen összefonódik a politikai és a gazdasági elit. A mai magyar eset annyiban különleges, hogy itt nem olyan state capture-ről, az állam érdekcsoportok általi foglyul ejtéséről van szó, ahol az erős oligarchák megeszik a gyenge államot.
Az állam ma Magyarországon túl kiterjedt: mindenről a politika dönt, arról is, amiről nem kellene. Ez a korrupciós mintákban is megnyilvánul. A korábbi, 2010 előtti korrupció, amely volumenében szintén kolosszális méreteket öltött, egy decentralizált működést tükrözött, a mai egy központosítottat.
És még két ponton változtak a korrupciós minták: a fékeket és ellensúlyokat szisztematikusan meggyengítették. A bíróságokat leszámítva alig lehet olyan állami intézményt mondani, ahol napi szinten ne a kormányzati érdek érvényesülne. A harmadik, amiben eltér ez a korrupciós minta a korábbitól, hogy a trafikügyhöz hasonló, már a törvényalkotástól fogva tetten érhető járadékvadász esetek megszaporodtak. A trafikmutyi azt mutatja, hogy legalizálható egyes csoportok kedvező helyzetbe hozása, már a látszat sem számít.
A Közgépet is egy ilyen state capture esetnek látja?
Fontos, hogy bizonyítani tudjam az állításaimat, ezért csak annyit mondok, hogy a Közgép forgalma az elmúlt években magyar viszonylatban úgy nőtt, mint a Facebooké a nemzetközi szinten. Mindenki döntse el, hogy a Közgép piaci teljesítménye indokolja-e ezt a szárnyalást.
Az előző kormány részben a korrupciós ügyeibe bukott bele. Most is vannak súlyos botrányok, és a felmérések is azt mutatják, hogy az emberek a korrupciós helyzet romlását érzékelik, de mindez nem jelenik meg a kormánypárt támogatottságában. Mi lehet a magyarázat?
Régóta divat a korrupció Magyarországon. Gondoljunk vissza a késő Kádár-kori gmk-k korszakára: az állam infrastruktúráján magánhaszon keletkezett, ez volt a modellnek a lényege. De ha úgy tetszik, a Kádár-rendszer egésze maga volt a korrupció: kevesek kiváltsága sokak rovására. A szűk elit visszaélt a hatalmával.
A rendszerváltás után is, hol jobban, hol kevésbé, végig jelen volt a korrupció, a közpénzek elherdálása. Azt is mondhatnám, ez a haverok kapitalizmusa, ami nem új keletű jelenség, de most nagyon így van. És ebben a haveri kapitalizmusban mindenki hozzászokott ehhez a dologhoz, szinte el sem tudjuk képzelni, hogy történhetne másként is. Innen adódik, hogy nagyon magas az ingerküszöb, ezt már lapszerkesztőként is megtapasztaltam. Ezt igazolják vissza a felméréseink is: egy friss, a felsőoktatásban végzett vizsgálat szerint a hallgatóknak csupán az ötödét érdeklik a korrupcióval kapcsolatos hírek.
Igaz lenne, hogy az emberek a milliós-tízmilliós lopásokat értik csak meg, ráharapnak például a képviselői költségtérítések ügyére, de a tíz- és százmilliárdos sztorik felett átsiklanak?
Nem szabad elvárni, hogy a nagyon bonyolult korrupciós történeteket mindenki rögtön átlássa. A trafikügy viszont egyszerűbben megérthető, ahogy a képviselők vagyonosodása is: van neki Audija vagy nincs? A földügy vagy a takarékszövetkezetek államosítása bonyolultabb sztori. A média feladata, hogy ezeket plasztikusan elmagyarázza. Olyasmire gondolok, hogy egy jobb helyen lévő trafik nettó jelenértéke 80-100 millió forint, vagyis ha valaki a szerencsés – és átláthatatlanul kiválasztott – nyertesek közé tartozik, és viszi a boltot hosszú időn keresztül, akkor ennyi pénzhez jut.
A sajtó persze több ügyet is felderíthetne, de relatíve így is sokat felderít. Itt tényleg egy ingerküszöb-probléma van: egész egyszerűen az emberek beletörődtek abba, hogy ez egy ilyen következmények nélküli mutyiország. Ötből négy fiatal szerint csak tiszta eszközökkel, korrupció nélkül nem lehet érvényesülni Magyarországon. Pedig nincsenek ilyen eleve elrendelések.
Az olyan magyarázatok, hogy a mi kultúránk olyan, hogy bizalmatlanok vagyunk, megszegjük a szabályokat, nem tudunk együttműködni, trükközünk úton-útfélen, bizony megváltoztathatóak, akár viszonylag rövid távon is. Csak ehhez nagyfokú elköteleződés kell az elit részéről, hiszen az elitnek van alapvető felelőssége abban, hogy milyen játékszabályokat alakít ki, és milyen példát mutat.
Leegyszerűsítve: ez jelentheti azt, hogy egy kormány korrupttá tud tenni egy népet?
Én inkább úgy mondanám, hogy az elit korrupttá tudja tenni az országot, de legalábbis nagy a felelőssége abban, ha egy ország korrupt. De okos szabályozással és ösztönzőkkel az elit ki is tudja vezetni az országot a korrupcióból. Nincs olyan fátum, hogy Magyarország menthetetlenül korrupt. Még akkor sem, ha az emberek többsége ezt így érzi.
És egy korrupt elit ki tudja vezetni az országot a korrupcióból?
Bizonyára nem. Ha másért nem, azért, mert nem hiteles akkor, amikor a tiszta közéletről papol.
Hisz az elitcserében? Vagy hogyan máshogy lehet az elitet megtisztítani a korrupciótól?
Az elit nyilvánvalóan nem homogén: ahogy a társadalom minden részében, az elitben is vannak, akik korruptak, és vannak, akik nem. Az utóbbiak példamutatására lenne szükség. Az elitellenesség egy másik véglet, ahová nem kellene eljutni, az nem vezet sehová, vagy esetleg a katasztrófához. Másfelől az sem jó, ha csak az úgynevezett kulturális okokat tesszük felelőssé a korrupcióért és a sikertelenségért, mert az meg az önfelmentéshez és a beletörődéshez vezet. Megoldásokban és nem sérelmekben kell gondolkodni.
Politikai és üzleti vezetőkkel, döntéshozókkal, egyszóval az elit tagjaival beszélgetve az az ember benyomása, egy jó részük szintén átlátható játékszabályokat szeretne, de mivel úgy érzik, nem tudnak változtatni, inkább alkalmazkodnak. És közben persze nem tartják magukat korruptnak.
Nem hiszem, hogy ebben az esetben fel lehetne menteni az egyént. Mindenkinek módjában áll kilépni a korrupciós helyzetből, és azt mondani, hogy nem vesz részt benne. De ugyanoda, az intézményi feltételekhez jutunk vissza: ha mondjuk minden vállalatnál lenne egy belső ellenőrzési rendszer, amely kiszűrné már magát a korrupciós kockázatot is, és ugyanez meglenne a közintézményeknél is – nem fantáziákat mondok, ezek a beépített mechanizmusuk megvannak például Németországban –, az rögtön csökkentené a korrupció mértékét.
Ha a kormány nem torzítaná szisztematikusan a piaci működést, hanem csak a szabályozásra figyelne, az is fehérítően hatna a gazdaságra. A dohánykereskedelembe történt állami beavatkozás pár hónap alatt több tízmilliárd forinttal növelte meg a feketegazdaságot. Egy másik szakértői becslés szerint évente 35-40 milliárd forint folyik ki csak az állami vállalatokon keresztül korrupciós járadék formájában, ez tehát a korrumpálók nettó haszna.
És ami kifolyik, abból majd visszacsorog a pártokhoz a kampányban. Mivel készül a Transparency a választásokra?
Most is követni fogjuk a kampányköltéseket, beleértve a pártokhoz közel álló civil szervezetekét is, valamint a kormányzati hirdetéseket. Azokra a jelenségekre akarjuk felhívni a figyelmet, amelyek befolyásolhatják a választás tisztaságát. A kampányfinanszírozásban egyébként volt olyan javaslatunk, amely beépült a törvénybe: az egy képviselőjelöltre jutó kampányköltési korlát felemelését már régóta sürgettük. És a határon túli választói névjegyzékek nyilvánossá válása is több civil szervezet, köztük a TI szorgalmazására valósult meg.
Nem fél attól, hogy a Transparencyt is bele fogják keverni a pártpolitikai adok-kapokba?
Nem. Azt hiszem, ezen a ponton nem lehet fogást találni a Transparencyn. A TI megalakulásától kezdve mindig kritikus volt az aktuális kormány politikájával szemben. A TI 2008-ban azt mondta, hogy a korrupció intézményesült Magyarországon, utalva arra, hogy a helyzet akkor is elkeserítő volt korrupciós szempontból. A TI idén tavasszal és a Gyurcsány-kormány alatt is kivonult a kormány által életre hívott antikorrupciós munkacsoportból, mert akkor ugyanúgy színjátéknak érezte, mint ahogy most áprilisban is.
Bajnai Gordonnak is volt egy miniszterjelöltje, aki végül azért nem lett miniszter, mert a Transparency nyilvánosságra hozta, hogy részt vett egy kartellügyletben. A TI akkor is hangosan tiltakozott, amikor 2008-2009-ben a Legfelsőbb Bíróságnak és az Állami Számvevőszéknek nem volt elnöke. A politikusok jobbára ellenzékből küzdenek nagy elánnal a korrupció ellen, amikor kormányra kerülnek, a lelkesedés lelohad, és onnantól kezdve felsőbb érdekek vezérelnek. Ilyenkor szólni kell. | [
"Közgép"
] | [
"Transparency International Magyarország",
"Világgazdasági Fórum",
"Állami Számvevőszék",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Európai Bizottság",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Budapesti Corvinus Egyetem"
] |
Akár radioaktív, akár lakossági hulladékról van szó, a Közgép megbízható partner. December 23-án egy, december 26-án négy másik tendergyőzelmét hirdettek ki.
Egy komplett ültetett fenyőerdő alá sem férne be az a rengeteg meglepetés, amit a Simicska Lajos által tulajdonolt Közgép Zrt. karácsonykor kapott. A december 23-i Közbeszerzési Értesítőből még csak egy 1,7 milliárdos, az eredeti becsült ár másfélszereséért elnyert tenderről értesülhettünk, december 26-án viszont négy darab sokmilliárdos közbeszerzés nyertes ajánlattevői között is szerepel a Közgép Zrt. neve. Ha nem tudja követni: a lényeg az, hogy már 27 milliárd felett járnak.
De inkább nézzük, mi minden fog ebből épülni az országban!
Paks biztonságosabb lesz, mint valaha
Először is 5,8 milliárdért épül a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának legújabb fázisa. Erre és a kapcsolódó fizikai védelmi rendszerek átalakításának kerítés- és műtárgyépítési munkáira kért ajánlatot a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. Kapott is, igaz, csak egyet, viszont azt senki sem állíthatja, hogy a verseny hiánya okvetlenül magasabb árat is jelentene: a Közgép és a Pintér Művek – Pintér József egyéni vállalkozó nyertes párosa ugyanis az eredetileg becsült 5,878 milliárd helyett mindössze 5,877 milliárdból kihozza cakumpakk. Plusz áfa. Hogy mi ez az átmeneti tároló és egyáltalán minek van, arról itt olvashat.
Fotó: rhk.hu A KKÁT keresztmetszeti képe a levegőáramlással ábrázolva
Ugyancsak a radiaktív hulladékkezelő pályázatán, ugyancsak egyetlen indulóként nyert a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. és a Közgép közös ajánlata: 7,873 milliárd forint értékben a bodai agyagkő formáció földtani kutatásainak felszíni fázisában vesznek majd részt. Az eredetileg becsült összérték itt 7,242 milliárd forint, vagyis ennél a szerződés végleges összértéke több mint 630 millióval lett drágább. Láttuk, az előző kicsit kevesebb lett, ez meg most kicsit több, van ilyen.
A lakossági szeméttel sem lesz gond
Paksról most térjünk át a Dél-Alföldre!
Egy ottani, 3,8 milliárdos pályázaton már két ajánlattevő is indult, ennek jótékony hatásaként a pályázat két részének eredetileg becsült 4 milliárdos értéke helyett a Közgép-vezette DAREH-II. konzorcium 3,87 milliárdért bizonyult jobbnak. (A hülye rövidítés a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerből van.) A pályázat egyébként Csongrád és Békés megyei elhagyott szilárdhulladék lerakók rekultivációjáról szól, szóval a régi szeméttelepekkel csinálnak valamit.
Logikus, hogy ahol vannak elhagyott szeméttelepek, oda újak is kellenek: lesznek is, és a DAREH-ÉP konzorcium a Közgép vezetésével ezért mindent meg fog tenni. Itt is két pályázó volt, az eredetileg 7,793 milliárdosra becsült szerződés helyett a nyertes pályázókkal 8,295 milliárdról kötnek szerződést, ez meg plusz félmilliárdos eltérés. A munka hivatalos nyelven nem más, mint a települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztésének tervezése és építése.
Az előkarácsony se volt rossz
Akár radioaktív, akár lakossági hulladékról van szó, a Közgép megbízható partnernek tűnik: egy december 23-án közzétett döntés szerint egy másik konzorcium főtagjaként 1,74 milliárdért az Őrség szemétproblémáin is ők enyhíthetnek. Akkor a tender eredeti becsült értéke 1 milliárd 120 millió forint volt, a Közgép-vezette konzorcium legjobb ajánlata ennek másfélszereséért, 1 milliárd 740 milliót forintért lett a legjobb.
Ha pedig elege volt a sok pozitív karácsonyi hírből, errefelé elolvashatja azt is, hogy vállalkozók tízezrei mentek tönkre idén. | [
"Közgép"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Pintér Művek",
"Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt.",
"Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer",
"Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója"
] |
Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.
Zsombón is épült egy záportározó, árkok is, kétszázmillióból. Az ügyben több eljárás is indult; hamis okirattal való visszaélés, költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a NAV. A mai napig nem tudni ugyanis, hogy valójában miből tervezték a megépült tározó gátját, és ennek ellenére hogyan kaphatta meg a szakhatósági engedélyeket.
2014 és 2020 között a Magyar Falu Programban részt vevő, ötezer fő alatti települések pályázhattak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás okán záportározókra és belvízelvezető rendszerek fejlesztésére. Két pályázat volt összesen 165 milliárd forint keretösszeggel. Tízezer oldalnyi iratanyag, száztíz közérdekű adatigénylés, egymásnak ellentmondó szakvélemények, mélyen hallgató hatóságok. Egy történet a magyar vidék "stadionépítési programjából".
Akik egy gödörben eveznek
"Ez egy komédia. Ép elmével ez a történet felfoghatatlan. Itt szakhatóságok, társhatóságok, szakembereknek álcázott piti bűnözők olyan módon működnek együtt, hogy a legalapvetőbb normákat, előírásokat sem tartják be, és mindenki leigazol mindent a másiknak"
– meséli Kármán Balázs, aki a feleségével még frissen végzett egyetemistaként, a kilencvenes években költözött a Szeged melletti alvófaluba, Zsombóra. A férfi agrármérnökként végzett, és egyik alapítója a Magyar Természetfotósok Szövetségének. Fia, Kármán Kolos később a Corvinuson szerzett diplomát tájépítészként, és a környező falvakban is alkalmazták különféle projektekben. Olyan jó kapcsolata volt a zsombói polgármesterrel – a független Gyuris Zsolttal –, hogy nem csak az önkormányzat nagy beruházásában, hanem a polgármester birtokán is kapott munkát.
"2018 áprilisa után megromlott a munkakapcsolatunk, ennek ellenére egy építészirodán keresztül még bent tudtam maradni a rendezési terv elkészítésében. Így beleláttam a polgármester elképzeléseibe, pedig azok a nyilvánosság kizárásával valósulnak meg. Így láttam meg, hogyan költik el hülyeségekre az uniós pénzt, ráadásul természeti kárt is okozva"
– magyarázta a fiatal tájépítész a Szabad Európának.
Zsombón repülőteret, agrárlogisztikai központot és záportározót is akart az önkormányzat uniós pénzből. Kármán Kolos már a tervekből látta, hogy mindhárom beruházást természetvédelmileg értékes területen akarják kivitelezni. Olyan területeken, amelyek az Országos Ökológiai Hálózat magterületének részei.
"Mindhárom projekthez ragaszkodott a polgármester. Nem érdekelték az ellenérvek, csak annyit mondott, hogy azért vagytok ti megbízva, hogy megoldjátok ezt a problémát"
– emlékezett vissza a tájépítész. A három projektből kettő befuccsolt, de a záportározó terve és engedélyeztetése úgy ment át minden hatóságon, mint kés a vajon. A szakember tiltakozott, a polgármester cserébe kitette a projektből.
Az Ökológiai Hálózat és magterülete
A Páneurópai Ökológiai Hálózat lényegében az egyes országok ökológiai hálózatából tevődik össze. 1993-ban merült fel egy európai szintű ökológiai hálózat létrehozásának igénye Európai Ökológiai Hálózat néven. Két év múlva a csatlakozó országok – köztük Magyarország – aláírták a Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiát. 2005-ig Magyarország is teljesítette az ország területén lévő területek kijelölését. A A Páneurópai Ökológiai Hálózat lényegében az egyes országok ökológiai hálózatából tevődik össze. 1993-ban merült fel egy európai szintű ökológiai hálózat létrehozásának igénye Európai Ökológiai Hálózat néven. Két év múlva a csatlakozó országok – köztük Magyarország – aláírták a Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiát. 2005-ig Magyarország is teljesítette az ország területén lévő területek kijelölését. A nemzetipark-igazgatóságok szakembereinek közreműködésével készültek el az egyes igazgatóságok illetékességi területéhez tartozó regionális ökológiai hálózatok. A 2018. évi CXXXIX. törvény , amely Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szól, részletesen taglalja, hogy az Ökológiai Hálózat magterületében az adott település vagy a megyei önkormányzat úgy jelölhet ki építési övezetet, ha az sem a magterületet, sem a hálózat folyosóit, ezzel a természetes élőhelyeket nem károsítja. A vonatkozó törvény a bányászati tevékenységet is tiltja a magterületen.
Ha adnak, fogadd el
Az alig háromezer fős Zsombó 17 kilométerre fekszik Szegedtől a Duna és a Tisza között. Hiába szorult két nagy folyó közé a falu, évek óta súlyos aszállyal küzd, akárcsak az összes település a Homokhátságon, ahol már három éve nem esett elég eső. Ha esik is, a vizet gyorsan elvezetik a belvízcsatornák egyenesen a Tiszába, ahonnan ki is szalad az országból.
Az ötvenes években az állam több ezer kilométernyi csatornahálózatot épített ki, hogy elvezessék a vizet, mert hetven évvel ezelőtt a Homokhátságon élők életét nem az aszály és a szárazság, hanem a villámárvizek és a belvíz keserítette meg. De azóta minden megváltozott. A túlszabályozott folyók, a lecsapolt területek az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag annyira kiszikkasztották ezt a vidéket, hogy a Homokhátságot az ENSZ két évvel ezelőtt félsivataggá minősítette. Nyáron csak Bács-Kiskun megyében négyszázmilliárd forintra becsülték a sosem látott mértékű aszálykárt. A kukoricától a napraforgóig szinte minden elégett a földeken.
Idén, Magyarország egyik legmelegebb és legforróbb nyarán sokan emlegették a vízvisszatartás és a vízmegtartás fogalmát, miután a szárazság ezermilliárdos károkat okozott
Az Agrárminisztérium októberben kissé megkésve, de belátta, hogy sokkal többet kell áldozni a vízmegtartásra, a talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítására, ezért a tervek szerint 2023-ban már forrásokat is különítenek el erre.
Toldi Csaba a Homokhátságon vetett, de az utóbbi években nem aratott, mert nem volt mit. Fel is adta a küzdelmet a szárazsággal és a kínlódással. A szakember a Dongér–Kelőér Vize Egyesület elnöke. Az egyesület tagjai már évekkel ezelőtt – jóval az Agrárminisztérium októberi célkitűzései előtt – azt tették, amit tenniük kellett a Homokhátságon: az esőzésekkor csatornákat torlaszolnak el, és a vízzel elárasztják a földeket. Legálisan. A vizet nem tározókban, hanem a talajban tárolják. A Homokhátságon a legtöbb helyen akár hét-kilenc méter mélyen találkozni először talajvízzel, amit még a fák gyökerei sem érnek el. Az elárasztott területek felszívják a vizet, így a talajvíz szintje is közelebb kúszik a felszínhez. Toldi Csaba azt mondta a Szabad Európának: Jászszentlászlón csupán egy kisebb, úgynevezett kibővített vályogos gödröt próbálnak engedélyeztetni, de a bürokrácia egyelőre erősebb.
"Vízvisszatartás szempontjából sok kis tározónak lenne értelme. Egy csatorna tíz kilométeres szakaszán kilométerenként kellene lennie egy-egy kisebb tározónak. Ezzel sokkal többre mennénk, mint a nagyokkal. De a nagyokat sokkal könnyebb engedélyeztetni, mert uniós forrás van rá, a kis tározókra viszont nincs"
– meséli Toldi Csaba.
Bár Zsombó a félsivatag szélén fekszik, a falu vezetése mégis úgy döntött: nekik is záportározó kell. Az önkormányzat a tározó megépítését – az évek óta tartó aszályok ellenére – a csapadékvizek okozta belvízkárok megelőzésével indokolta az uniós pályázatban. A tározó a tervek alapján eredetileg 115 millióból épült volna, de már a tervezés alatt kiderült, hogy ez kevés lesz, így kétszázmillióra srófolták a végösszeget.
"Gyakorlatilag azt írják le a pályázók, hogy itt akkora gondot jelent a belvíz, hogy ha az ember olvassa Brüsszelben, azt hiheti, hogy az emberek itt valamilyen nagy pocsolya közepén fuldokolnak. A pályázatok majdnem mind szóról szóra megegyeznek, mind arról szól, mekkora károkat okoz itt a víz, és ezért kell ezeket az elvezető rendszereket kialakítani. Miközben itt már semmilyen víz nincs, amit el lehetne vezetni a sivatagban"
– mondja Kármán Kolos.
"Az unió összevissza osztja a pénzeket, ha erre van pályázat, akkor erre pályázik mindenki"
– állítja Toldi Csaba. Az utóbbi években összesen legalább 14 záportározó épült a környéken pályázati pénzből. Kapott rá pénzt Mórahalom, Zákányszék, Bordány, Balástya, Csengele, Kömpöc, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Soltvadkert, Kelebia, Kistelek, Hódmezővásárhely és Ópusztaszer is.
"Ez itt rendszerszinten megy. Nem egy polgármester találta ki, hogy ás egy gödröt egy halom pénzért. Ahol csak tudják, minden faluban megcsinálják"
– magyarázza Kármán Kolos.
Így hát Zsombó sem maradt ki a pénzosztásból. Az önkormányzat 108 millióból záportározót, 68,5 millióból pedig egy kilométer hosszú, kibetonozott árokrendszert épített. A fennmaradó összeget papíron tervezésre, a földek megszerzésére és a depónia elszállítására szánták. Az önkormányzat indoklása szerint a burkolt vízelvezető árkok azért kellettek, hogy a nagyobb mennyiségű csapadékvíz ne vesszen el útközben valahol a faluban, hanem majd minden cseppje a tározóba kerüljön.
A zsombói önkormányzat 2016 tavaszán tervezési szerződést is kötött a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt.-vel (SZVMF) a projekt megtervezésére 4,6 millióért.
Egy évre rá el is készült a vízjogi engedélyezési terv, amelyet az SZVMF Zrt. vezérigazgatója, Novák Gyula és Marosi Tamás, a cég tervezője készített. Marosi Tamás a projektben egyszerre volt tervező, a közbeszerzés bírálója, valamint az önkormányzat műszaki ellenőre. Ezután a SZVMF Zrt. azt a feladatot kapta a zsombói polgármestertől, hogy járjanak el a közműszolgáltatóknál, valamint a különböző engedélyező hatóságoknál a vízjogi létesítési engedélyeztetési és kivitelezési terv miatt. A Területi Vízgazdálkodási Tanács (TVT) Csongrád Megyei Szakmai Bizottsága is véleményezte a projekt előkészítését.
A bizottság szakembereinek egyetlen kifogásuk volt: a kibetonozott árkok.
"A korábbi földmedrű csatornák kiburkolása, zárttá történő kialakítása ellentétes a TVT korábbi ajánlásával, és helytelen válasz a projektben hivatkozott klímaváltozásra. (...) Törekedni kell a vizek helyben tartására. Ezt szolgálja a tervezett tározó" – áll a bizottság szakvéleményében.
Az új árkok kiépítésére és a tározó megépítésére is a szegedi BCST Gépszolgáltató Kft. nyerte el a közbeszerzést. Összesen 177,7 milliót kapott a cég, amelynek ügyvezetője az a Terhes István Norbert, akinek egy másik cége, a Norbo-Ép az elmúlt években a szegedi önkormányzat közbeszerzésein hasított. Építettek buszmegállókat és játszóteret is a Botka László vezette városban, a szomszédos Bordányban elvittek egy óvodaépítési tendert, valamint ők építették a bordányi Szarmata parkot is.
Szemfényvesztés
A zsombói önkormányzat 2018 nyarán kezdte el felvásárolni azokat a területeket, ahova a tervek szerint a tározót építették volna. Csakhogy azok a területek magántulajdonban voltak, ráadásul a Kiskunsági Nemzeti Park működési területén.
"Az egyik felét sikerült megvásárolniuk. Aki nem volt hajlandó eladni a földjét, attól végül közérdekre hivatkozva sajátították ki. A közérdek az volt, hogy volt létesítési engedélyük arra, hogy záportározót hozzanak létre"
– emlékezett vissza Kármán Kolos. A zsombói önkormányzat összesen négy ingatlant vásárolt meg piaci áron, tízet pedig kisajátítással szerzett meg.
"A tározó megépítésének nincs olyan eleme, ami ne lenne súlyosan problémás. Szerintünk a projekt rengeteg adata és eleme valótlan: nem alkalmas területen, nem alkalmas anyagból, nem funkcionálóan, tiltott földtípusból építették meg. Pusztán az uniós pénz elköltése az egyetlen racionális eleme. Papíron minden rendben van, mindenki mindent jóváhagyott"
– magyarázza a Szabad Európának Kármán Balázs.
Az agrármérnök-természetfotós és tájépítész fia már a projekt elejétől kezdve figyelte a záportározó engedélyezési és építési folyamatait. Éveken keresztül közérdekű adatigénylésekkel próbálták arról kérdezni a hatóságokat, hogy milyen szakértői véleményekre, adatokra hivatkozva kapott az önkormányzat engedélyt a záportározó megépítéséhez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő Ökológiai Hálózat magterületén. A két év alatt felhalmozott válaszok alapján még az is kérdéses, hogy miből tervezték és végül miből épült a záportározó töltése.
Mivel az önkormányzat az ökológiai hálózat magterületén – kiemelt természetvédelmi területen – akart építkezni, a jogszabályok szerint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes hozzájárulását is be kellett szereznie.
"2018 augusztusában értesült először az igazgatóság a településrendezési terv tervezett módosításáról szóló megkeresés révén. A későbbi vízjogi engedélyezési eljárásba nem lett bevonva a KNPI (...) ennek során nagyobb területen történő létesítés lett engedélyezve" – áll Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatójának birtokunkba jutott levelében. A KNPI-nak csak három évvel később, 2021 szeptemberében esett le a tantusz, hogy ők csak egy 1,8 hektáros területre adtak elvi engedélyt záportározó megépítésére a kiemelten védendő, összesen 12 hektárnyi területen. Azonban az önkormányzat végül egy háromhektáros gödröt ásott, pedig az engedélyt nem erre adták.
"Zsombó polgármestere a településrendezési eszközök módosításával kapcsolatos előzetes tájékoztatóanyagot 2018. június 18-án küldte meg a KNPI-nek, amiben előzetesen a záportározó létesítésével kapcsolatban a Zsombó 0142/26 hrsz.-ú ingatlan volt megjelölve" – írja levelében a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.
Miután rájöttek a trükkre, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a védett természeti értékekre hivatkozva új eljárást akart indítani, és a vízjogi engedélyt is módosítani szerették volna. Csakhogy erről már hiába ültek le tárgyalni az önkormányzattal és a természetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatallal, azok inkább az uniós pénzt mentették, mint a területen lévő, több százmilliós értékű védett növényeket.
"Egy esetleges új vízjogi engedélyezés keretében történő új tározókijelölés, illetve a vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatása a pályázati forrásból finanszírozott projekt ütemtervének olyan mértékű felborulását eredményezné, ami a pályázati forrás igénybevételének ellehetetlenülését okozná" – írja a lapunk birtokába jutott levelében Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.
Ezek után a zsombói természetvédők már csak azt tudták kilobbizni, hogy legalább ne szögletes legyen a záportározó.
"Nem foglalkoztak vele, mert akkor kifutottak volna az időből, hogy lenyúlják az uniós pénzt, és forrásvesztés lett volna a vége. Kompromisszumként már csak a tó alakján tudtak változtatni a nemzeti parkosok, hogy ahol lehet, kerüljék már ki a legnagyobb tömegű védett növénypopulációkat"
– meséli a Szabad Európának Kármán Balázs.
Gátat homokból? Fogd meg a söröm!
Egy víztározó kapcsán – ahogy azt a vörösiszap-katasztrófa is mutatja – elemi fontosságú, hogy a gát megfelelő anyagból legyen. Arra a kérdésre egyelőre nincs egyértelmű válasz, hogy a 2021 augusztusában megkezdett építkezés során miből tervezték és miből építették a zsombói záportározó oldalfalait. A töltés anyagáról több, egymásnak ellentmondó szakértői vélemény is készült.
"Amikor elkezdődött a gátépítés, láttuk a helyi szakemberekkel, hogy a gát rossz. Közérdekű adatigénylésben megpróbáltam kikérni az előzetes talajmechanikai vizsgálatot, mert jogszabály írja elő, hogy ilyennek lennie kell"
– magyarázza Kármán Kolos. Mivel a tájépítész mérnök kérésére rá sem hederített az önkormányzat, ezért megkereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, akik egyenesen a zsombói jegyzőtől kérték a talajmechanikai vizsgálatot. Csakhogy a jegyző még a NAIH-nak sem tudta megmutatni, mert olyan nem készült. Pedig enélkül nem kaphatta volna meg a vízjogi létesítési engedélyt a záportározó.
A két férfi megpróbálta az összes szakhatóságot és szakembert felkutatni, akinek köze volt az engedélyek kiadásához vagy a tervezéshez.
Vízjogi létesítési engedély és az előzetes talajmechanikai vizsgálat
Az előzetes talajmechanikai vizsgálat az adott helyszín valós talajviszonyainak felmérésére szolgál. Alapfeltétele annak, hogy elkezdődjön a tervezés, és az műszakilag megfelelően megvalósítható legyen.
Vízjogi létesítési engedély: Ahhoz, hogy egy vízi létesítmény tervezése – jelen esetben a záportározóé – egyáltalán elkezdődjön, első és legfontosabb lépésként rendelkeznie kell érvényes vízjogi létesítési engedéllyel. A hatóság csak abban az esetben adja ezt meg, ha a tervdokumentációban szereplő megoldás műszakilag megvalósítható. Ennek alátámasztására szolgál az előzetes talajmechanikai vizsgálat, amely az engedély kötelező eleme. ( Az előzetes talajmechanikai vizsgálat az adott helyszín valós talajviszonyainak felmérésére szolgál. Alapfeltétele annak, hogy elkezdődjön a tervezés, és az műszakilag megfelelően megvalósítható legyen.Vízjogi létesítési engedély: Ahhoz, hogy egy vízi létesítmény tervezése – jelen esetben a záportározóé – egyáltalán elkezdődjön, első és legfontosabb lépésként rendelkeznie kell érvényes vízjogi létesítési engedéllyel. A hatóság csak abban az esetben adja ezt meg, ha a tervdokumentációban szereplő megoldás műszakilag megvalósítható. Ennek alátámasztására szolgál az előzetes talajmechanikai vizsgálat, amely az engedély kötelező eleme. ( 3. sz. melléklet a 41/2017. [XII. 29.] BM–rendelethez – B. R., K. F. ). Kérdéseinkkel még szeptember elején megkerestük Gyuris Zsoltot, Zsombó polgármesterét, Sziromi Mártát, a település jegyzőjét, a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságát, a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályát, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, a vezető tervező Novák Gyulát, valamint a Vitéz 2002 Bt.-t is. Kérdéseinkre azóta sem kaptunk választ.
Sziromi Márta, a település jegyzője végül 2021 végén küldte meg Kármán Koloséknak az előzetes talajmechanikai vizsgálatot, ami ebben az esetben inkább utólagosnak mondható. A Vitéz 2002 Bt. által – a kivitelezés utolsó szakaszában – készített felmérés szerint a területen nagyobb részben kövér agyag található, és maga a töltés is ebből készült.
A zsombói természetvédőknek ez gyanús lett, mert szerintük azon a szikes talajon soha nem volt agyag. Nem értették, hogyan juthatott erre az eredményre a Vitéz 2002 Bt.
Ugyanis Nánási Endre talajvédelmi szakértő a területen már három évvel korábban is készített egy úgynevezett talajvédelmi tervet, és annak a vizsgálatnak az eredménye még nyomokban sem mutatott ki ott agyagot, ahol 2021 végén az önkormányzat által megbízott cég viszont igen.
"Csináltattak tavaly decemberben egy talajvizsgálati jelentést, amivel pótolni akarták az előzetes talajmechanikai vizsgálatot. A Vitéz 2002 Bt. talajvizsgálati jelentésében behazudták, hogy itt kövér agyag van. Emellé összehasonlításképp oda tudtuk tenni az előzetes, 2018-as vizsgálatot arról, miszerint ott nincs agyag. Ekkor tettem feljelentést, mivel úgy gondoltam, hogy ez egy teljesen kamu jelentés"
– magyarázza Kármán Kolos.
Az agrármérnök és a tájépítész ezek után még egy független igazságügyi szakértőt is felkért arra, hogy derítse ki, valójában milyen anyagból is készült a záportározó gátja.
Pasinszki József igazságügyi vegyész és környezetvédelmi szakértő vizsgálatában kimutatta, hogy a záportározó töltéseinek köze nincs a Vitéz 2002 Bt. által talált agyaghoz. Az igazságügyi szakértő megállapította, hogy a vizsgált föld homokos vályog, közepesen diszperzív, szikes talaj.
A szakértő vizsgálatában azt is leírja, hogy ez az anyagösszetétel a vizet nem megtartja, hanem átengedi, éppen ezért alkalmatlan gátépítésre. A gátak tömörségének meghatározásánál az irányadó szabványban is (MSZ 15290 – B. R., K. F.) gátépítésre alkalmatlan anyagként vannak feltüntetve a diszperzív és szikes talajok.
A záportározót megépítő BCST Gépszolgáltató Kft. is készíttetett egy vizsgálatot a Mélyépítő Labor Kft.-vel. Agyagot ők sem találtak a záportározó területén, viszont annál több homokot: jelentésük szerint a vizsgált anyag kétharmada iszapos homok. A záportározó ügyében készült még egy vizsgálat, amelyet a Délút Kft. Minőségvizsgáló Laboratóriumának szakértői végeztek el. Ők olyan anyagot találtak a záportározó építése közben kitermelt földdepóniában, amit előttük még soha senki. Eredményeik szerint túlnyomórészben homokos, iszapos agyagból készült a gát.
"Ez az egész totális bukás, itt nem lehetne vízépítményt, de még csak töltést sem építeni, nemhogy gátat"
– fejti ki véleményét Kármán Kolos, aki okirat-hamisítás gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.
Az előzetes talajmechanikai, földtani vizsgálat nemcsak azért fontos, hogy a tervezők megismerjék a terület adottságait, és ahhoz igazítsák a megépítendő létesítmény műszaki terveit és későbbi megvalósítását, hanem mert a vizsgálatok eredményétől függően kell megfizetni a magyar államnak járó bányajáradékot.
A zsombói önkormányzat önbevallásában a lehető legkevesebb bányajáradék befizetését állapította meg. Kármán Balázs szerint nem véletlenül mutatta ki az önkormányzat által megbízott földtani szakértő jelentése, hogy homokos, iszapos agyagból áll a kitermelt földtömeg: az ugyanis sokkal olcsóbb, mint a homok.
"Ha homoknak kellett volna titulálniuk, akkor ez legalább kétszer-háromszor akkora összegbe került volna bányajáradék formájában. Ezeket a milliókat be kell fizetni költségvetésnek, és a falunak kell állnia. Megint csak a közpénzzel játszanak"
– magyarázza az agrármérnök.
Padlógázzal forgalmi nélkül
A furcsa körülmények között felépült zsombói záportározó jelenleg olyan, mint egy autó forgalmi nélkül. A Szabad Európa birtokába került dokumentumok szerint az önkormányzat lezárta és sikeresnek minősítette a pályázatot annak ellenére, hogy a tározó vízjogi létesítési engedélye 2022 szeptember végén lejárt.
"A zsombói csapadékvíz-tározó vonatkozásában vízjogi üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem nem érkezett az igazgatóságra" – írja közérdekű adatigénylésre válaszolva Szatmári Imre, a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei igazgatója.
A záportározó megépítése közel húszezer köbméter föld megmozgatásával járt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A vízjogi engedély kikötötte, hogy a területet 2022. szeptember végéig rekultiválnia kell a zsombói önkormányzatnak. Azonban ezt a település vezetése nem csinálta meg. Még ma is dombok állnak a félsivatagos síkság kellős közepén. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága október elején felszólította az önkormányzatot, hogy szállítsa el az ott maradt kitermelt földet, és tegye rendbe a területet. Nem tudni, hogy ezt miből valósítja meg az önkormányzat, hiszen a pályázatot egyszer már sikeresnek minősítve elszámolták és lezárták.
De nemcsak ez a gond, hanem az is, hogy az önkormányzat arra hivatkozott: azért kell nekik a záportározó, hogy abba vezessék el a falu esővizét a felújított árkokon keresztül. Csakhogy a kivitelezés során nem kötötték össze az árkokat a tározóval, ezért a tervek ellenére jelenleg az árokrendszerben összegyűlt víz nem a záportározóba, hanem a Zsombó és a tározó között folyó Dorozsma-Majsai főcsatornába folyik, ami alacsonyabban fekszik, mint maga a tározó.
"Most akkor a csatorna tölti a tározót, vagy mi van? Mert ha a csatorna feltölti a tározót, és nem viszi el a vizet a Tiszába, azzal nincs baj. Viszont ha nem kötötték össze a tározót a település árokrendszerével, az gond, mert a falu csapadékvizét elviszi a csatorna. Ez így nem kerek. Ráadásul a tározó magasabban fekszik, mint a csatorna, így hiába akarnának a tározóba vizet engedni, nem fog átfolyni. Nyilván nem is úgy tervezték, hogy a csatornából töltsék fel a záportározót"
– summázza a zsombói helyzetet a Homokhátság vízrendszerét jól ismerő Toldi Csaba.
A zsombói záportározó megépítése kapcsán eddig összesen öt ügyben tettek feljelentést. Három ügyet egyesített a NAV, a másik kettőt a Szegedi Rendőrkapitányság próbálja felderíteni. Zajlik a nyomozás többek között költségvetési csalás, okirat-hamisítás gyanúja miatt. A Vitéz 2002 Bt. előzetes talajmechanikai vizsgálatának ügye okirat-hamisításnak indult az ügyészségen, de végül költségvetési csalás gyanújával a NAV-nál landolt.
A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó mentorprogramjának keretében készült. | [
"Vitéz 2002 Bt."
] | [
"Páneurópai Ökológiai Hálózat",
"Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság",
"Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt.",
"Dongér–Kelőér Vize Egyesület",
"Kiskunsági Nemzeti Park",
"Ökológiai Hálózat",
"Délút Kft. Minőségvizsgáló Laboratóriuma",
"K. F.",
"Szabad Európa",
"Európai Ökológiai Hálózat",
"SZVMF Zrt.",
"Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága",
"Országos Ökológiai Hálózat",
"Mélyépítő Labor Kft.",
"Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya",
"Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság",
"Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága",
"Magyar Természetfotósok Szövetsége",
"Szegedi Rendőrkapitányság",
"Transparency International Magyarország",
"B. R.",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Területi Vízgazdálkodási Tanács",
"BCST Gépszolgáltató Kft.",
"Csongrád Megyei Szakmai Bizottsága"
] |
Novemberben dőlhet el Portik bűntársának sorsa
November 8-án tárgyalja a Kúria Kónya István vezette tanácsa a Prisztás-gyilkosság harmadrendű vádlottjának, Fazekas Ferencnek a büntetőügyét – értesült a PestiSrácok.hu.
Ismert, a budapesti éjszakai élet egyik ismert alakját, Prisztás József vállalkozót húsz éve gyilkolták meg fényes nappal a III. kerületi Ladik utcában. Prisztásnak azért kellett meghalnia, mert szembe került az Energol Rt.-vel és annak marketingigazgatójával, Portik Tamással. Az üzletembert az óbudai Ladik utcába csalták, ahol 1996. november 1-jén Portik Tamás testőre, Hatvani István egy kerékpárról leadott célzott lövéssel fejbe lőtte Prisztást, aki a helyszínen életét vesztette. Portikot, Hatvanit és Prisztás barátját, a vád szerint bűnsegédként közreműködő Fazekas Ferencet 2012. július 14-én vették őrizetbe és gyanúsították meg a bűncselekménnyel. A Fővárosi Törvényszék az ügyben 2014. február 10-én hozott elsőfokú ítéletet. Portik Tamás felbujtóként, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés miatt nem jogerősen 11 év fegyházat kapott. A törvényszék bizonyítottnak látta azt is, hogy a gyilkosságot előre kitervelten Hatvani István másodrendű vádlott hajtotta végre, ezért őt 10 év fegyházra büntette. Fazekas Ferencet ugyanakkor a felhozott vádak alól bizonyítottság hiányában felmentették, mivel kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy a harmadrendű vádlott tudott arról, mi készül valójában Prisztás József milliárdos vállalkozó ellen. Az ítéletet ugyan hatályon kívül helyezték, ám a megismételt eljárásban, másfél évvel később újra kimondták Portikék bűnösségét, Fazekast pedig ismét felmentették.
A bűnsegédlettel vádolt férfit a Fővárosi Ítélőtábla azonban májusban tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta, Portik és testőre büntetését pedig 15 évre emelte. A harmadrendű vádlottal kapcsolatos döntését a tábla azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte megfelelően a terhelő bizonyítékokat. A tábla ugyanis, ellentétben a Fővárosi Törvényszékkel, Fazekas vonatkozásában is teljes mértékben hitelesnek fogadta el a 2-es számú védett tanú vallomását. A koronatanú ugyanis azt állította, hogy a harmadrendű vádlott is ott volt azon a találkozón, ahol Prisztás József és az elsőrendű vádlott egy ingatlanvita miatt egymásnak esett. Fazekas Ferencnek tudnia kellett, hogy az áldozat és a gyilkosság felbujtója között volt ellentét, így egyértelmű, hogy a feladata az volt, hogy elcsalja az áldozatot a tett helyszínére. A bíróság szerint a harmadrendű vádlott “elárulta barátját" és kiszolgáltatta Prisztást az Energol-vezérnek, akivel végig konspiratív módon tartotta a kapcsolatot. A bűnsegédlettel vádolt férfinek anyagi haszna származott a gyilkosságból, mert téves személyleírást adott a rendőröknek az elkövetőről. Mindezekért évekig 500 ezer forint hallgatási pénzt kapott az elsőrendű vádlottól – mondta ki a másodfokú bíróság. A védelem ugyanakkor fellebbezett az ítélet ellen és mivel Fazekast első fokon felmentették, így a két ellentétes ítélet miatt megnyílt a lehetőség a harmadfokú eljárásra.
Forrás és fotó: PestiSrácok.hu | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék",
"Energol Rt."
] | [] |
Szociológus-katona a Zrínyi rektora Prof. Dr. Szabó János nyugállományú dandártábornokot 1975-ben avatták tisztté. Ezután 1983 végéig a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán szolgált szakaszparancsnokként, majd a társadalomtudomány tanáraként. 1984-től a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia szociológia tanszékének oktatója, majd tanszékvezető. 1998-2001 között a Honvédelmi Minisztérium humán intézmény-rendszert felügyelő helyettes-államtitkára, majd a Stratégiai Védelmi Kutató Hivatal főigazgatója. 2003 óta a ZMNE Hadtudományi Doktori Iskolájának vezetője, később az intézmény rektora.
"Eddigi hadügy-szociológiai kutatásaim, feldolgozó, elemző és ismeretterjesztő munkáim, valamint alkotói tevékenységem főként a hazai és külföldi haderők (védelmi szektorok) modernizációs folyamatának társadalmi, történeti és technikai összefüggései feltárására, valamint bemutatására koncentráltak" – írja az egyetem honlapjáról letölthető életrajzában Dr. Szabó János.
"Jelentős szerepet vállaltam abban, hogy a magyar hadtudomány váltani tudott a pártállami politikai dominancia eltűnésével, rövid idő alatt képes volt emancipációra, s mára elnyerte nemzetközi mércével mérhető produktivitását" – értékeli ugyanitt saját tevékenységét a nyugállományú dandártábornok.
Katonai buszokkal és teherautókkal állták el a nemzetvédelmi egyetem központi épületének bejáratát, hogy a tucatnyi fotós és operatőr ne tudja megörökíteni, mi folyik az épületben. A biztonság kedvéért egy négy méter magas fekete fóliát is kifeszítettek.Az újságírók hiába kérdezik az intézményből kijövő diákokat, dolgozókat, senki sem tud semmit.Ami biztos, hogy délután rendőrök szállták meg a nemzetvédelmi egyetem rektori irodáit. A nyomozók egy korrupciógyanús ügy miatt kutatták át Szabó János szobáit, ahol állítólag iratokat foglaltak le.A hirado.hu értesülése szerint a rektor azzal a kitalált történettel keresett meg egy csomagküldő céget, hogy "a rendőrség nyomoz ellenük, mert egyes alkalmazottaik fegyvereket és kábítószert is szállítanak, de ő el tudja intézni, hogy a cég ebbe ne bukjon bele". Az Index szerint a rektor a DHL csomagküldő céget kereshette meg egy törvénytelen ajánlattal. A nol.hu értesülése alapján a rektor megkísérelt ellenállni az őrizetbe vételére küldött kommandósoknak, eközben könnyebben megsérült.Az MTV úgy tudja, hogy a befolyással való üzérkedés bűntette miatt indult eljárásban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorát elkövetéssel, míg másik két embert bűnsegédlettel gyanúsítanak.A HM cáfolta a Lánchíd Rádiónak azt az információját, amely szerint összefüggés lenne a BKV-nál folyó nyomozás és az egyetemnél tartott házkutatás között.A Nemzetvédelmi Egyetem a Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alá tarozik. A tárcánál azt a tájékoztatást adták, hogy az ügy nincs összefüggésben sem az iskolával, sem pedig minisztériummal.Az fn.hu-nak Nagy Kálmán ezredes, az intézmény kancellárja elmondta, hogy a rendőrök valóban kivonultak, de ennél többet nem árult el. Arra a sajtóhírre, hogy őrizetbe vették az egyetem rektorát csak annyit közölt, hogy mindez találgatás.A Nemzeti Nyomozó Iroda közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy befolyással üzérkedés bűntette miatt több helyen, így a egyetem rektorának irodájában is volt házkutatást.A rendőrség két személyt gyanúsítottként hallgatott ki, egy harmadiknál még folyik a házkutatás a befolyással üzérkedés bűntette miatt indult eljárásban.A kihallgatott gyanúsítottak egyikét őrizetbe vették, a másik szabadlábon védekezhet - olvasható a rendőrség honlapján megjelent közleményben. | [
"Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem",
"DHL"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Lánchíd Rádió",
"ZMNE Hadtudományi Doktori Iskolája",
"Stratégiai Védelmi Kutató Hivatal",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Zrínyi Miklós Katonai Akadémia",
"Kilián György Repülő Műszaki Főiskola"
] |
Idén februárban fordultunk adatigényléssel a Magyar Nemzeti vagyonkezelő Zrt.-hez, amiben az állami vagyon elemeiről és a privatizációs ügyletekről készített adatbázisokat kértük ki közérdekű adatként. Az MNV megtagadta ezek kiadását, mert azok szerinte know-how-nak, illetve munkaszervezési megoldásnak minősülnek, ezért üzleti titkot képeznek. Természetesen perre mentünk, mert szerintünk az állami vagyonra, vagyis a közösség vagyonára vonatkozó minden adatnak elérhetőnek kell lennie a közösség, a nyilvánosság számára.
Elsőfokon veszítettünk.
A bíróság szerint sem bizonyítható, hogy az adatbázisok kiadása károsítaná a nemzetgazdaságot, de ennek a veszélye fennállhat, és ez már önmagában indokolja, hogy titokban maradjanak ezek az adatok.
A kedvenc mondatunk az az indokolásból, hogy ha az atlatszo.hu rendelkezne az adatbázissal, az “indokolatlan előnyt" jelentene a részére, ez pedig a bíróság szerint azt jelenti, hogy “rendeltetésellenesen" akartuk gyakorolni a közérdekű adatok megismeréséhez való jogunkat. A bíróság szeme előtt valószínűleg az lebegett, hogy az atlatszo.hu rajtra készen áll (az egyébként állítólag lezárult) privatizációban való részvételre, és ehhez akar információs bázist építeni.
Nos, persze nem. Az ítélet ellen fellebbezünk, és ha hozzájutunk az állami vagyon teljes adatbázisához, azt a honlapon közzé fogjuk tenni.
Az MNV Zrt. megtagadó levelét letöltheti itt. (PDF)
A keresetünket letöltheti itt. (PDF)
Az MNV Zrt. ellenkérelmét letöltheti itt. (PDF)
A tárgyalási jegyzőkönyvet letöltheti itt. (PDF)
(Fotó: innen.) | [
"Magyar Nemzeti vagyonkezelő Zrt."
] | [
"MNV Zrt."
] |
Érdekes jogi helyzetbe keveredett a Kúria a devizahitel-szerződések érvényességét nagyban meghatározó jogegységi határozata miatt, amiről a Népszabadság ír szerdai számában. Mielőtt a Kúria meghozta a jogegységi határozatát arról, hogy akkor most lehet-e perelni a bankokat devizahitelek miatt, vagy sem, véleményeket kért többek között a jegybanktól, az NGM-től, a bankszövetségtől és civil szervezetektől. Ezeket viszont nem szeretné kiadni, pedig a devizahitelesek pert nyertek a Kúria ellen, így ki kellene adnia.
A per önmagában is elég izgalmas volt: a felperes kérésének, hogy megismerhesse a véleményeket, amik alapján előbb a Kúria a határozatát hozta, helyt adott az adatvédelmi és információszabadság hatóság, ám az elsőfokú bíróság már a Kúriának adott igazat, aztán másodfokon újra fordult a helyzet, a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen úgy döntött, hogy a Kúria küldje meg a kért információkat a felperesnek. Az alperes, vagyis a Kúria viszont felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, egyben kéri a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését.
Kúria kérelmét viszont pont a Kúriának kell elbírálnia.
A felperest a Transparency International Magyarország kérésére képviselő Karsai Dániel ügyvéd szerint a helyzet elég pikáns, ebben a helyzetben viszont mást nem tehetnek, mint hogy bíznak benne, hogy a Kúria kiemelten csak a jogi érvekre fog figyelni. Ha nem, akkor az Alkotmánybíróságig is hajlandóak elvinni az ügyet. | [
"Kúria"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Transparency International Magyarország"
] |
Csányi Sándor részvényes volt a levezető elnök, Garancsi István részvényes a jegyzőkönyv-vezető és Hernádi Zsolt részvényes pedig a jegyzőkönyv hitelesítő az A8 Palace Hotel Zrt. április 28-i közgyűlésén, ahol a három tulajdonos 498,9 millió forintos adózott eredménnyel elfogadta a cég 2019-es beszámolóját. A három sikeres üzletember becsült vagyona összesen mintegy 400 milliárd forint, de egyelőre nem a közös szállodás cégükből gazdagodtak tovább, hiszen úgy döntöttek, hogy a nyereséget nem veszik ki a társaságból.
Örömmel tudatjuk, hogy szállodánk július 1-jén újra megnyitja kapuit és várja a Budapestre visszatérő Vendégeit. Számunkra továbbra is Vendégeink és munkatársaink egészsége, biztonsága a legfontosabb, ezért a nemzetközi irányelvek által előírt intézkedéseknek eleget téve bízunk az újranyitás sikerében - olvasható a Hotel Moments oldalán.
Például ez a 99 szobás, Andrássy úti négycsillagos szálloda tartozik a Csányi-Garancsi-Hernádi trió tulajdonába, a házat pedig a Continental Group üzemelteti. Befolyásos üzemeltetőt választottak, hiszen a Continental Group többségi tulajdonosa Flesch Tamás, aki egyben a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke is. A Continental Groupnak sem lehetett panasza 2019-re, hiszen 259 millió forint nyereséget halmoztak fel, amiből 180 millió forint osztalékot ki is fizetnek 2020-ban. Ez talán segít kompenzálni azt a pár hónapos időszakot, amíg a budapesti hotelek zárva voltak a koronavírus-járvány miatt.
Az igazán nagy dobás azonban még hátra van a 2019-ben 1,5 milliárd forintos forgalmat bonyolító A8 Palace Hotel Zrt.-nek, ugyanis a leánycége, a CDHT Hotel Projekt Kft. talán most már kapott annyi vissza nem térítendő állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ), hogy elkezdjék építeni a Tihanyi kastélyszálló és tréning központ elnevezésű hotelt.
Erre előbb 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő költségvetési támogatást kaptak 2018-ban, de ez még kevés volt ahhoz, hogy akár egy kapavágás is történjen a pazar Balaton-parti ingatlanon, ezért újra beadták az üzleti tervüket a Kisfaludy-pályázatra, és az MTÜ megint megszavazott a Csányi-Garancsi-Hernádi triónak 8,6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást.
A konkrét milliárdos támogatásokat bezsákoló CDHT Hotel Projekt Kft. egyelőre még veszteséges. Ez nem is csoda, hiszen tavaly nem realizált árbevételt, ellenben volt 2,4 millió forint kiadása. A g7.hu számította ki, hogy ha valóban 150 szobás lesz az új tihanyi hotel, az azt jelentené, hogy szállodai szobánként 77 millió forint állami támogatásban részesül a beruházás.
Nem véletlen, hogy a Szállodaszövetség nem győzi eléggé fényezni a kormány Kisfaludy-pályázatait, amiből többek között Mészáros Lőrinc vidéki szállodáit is felújítják.
A vidéki szálláshelyeknek a vártnál is nagyobb összegű támogatása rendkívül fontos, hiszen üzemi alapon nehéz kigazdálkodniuk a fejlesztési forrást
– mondta a Világgazdaságnak Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, aki - mint azt fentebb már említettük - a Continental Group többségi tulajdonosaként amúgy a Csányi-Garancsi-Hernádi trió Andrássy úti szállodáját is üzemelteti. | [
"A8 Palace Hotel Zrt.",
"CDHT Hotel Projekt Kft."
] | [
"Hotel Moments",
"Continental Group",
"Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
A Coca-Cola HBC Magyarország felfüggesztette a Magyar Paralimpiai Bizottság milliós nagyságrendű támogatását, amíg a szervezet nem rendezi vitás pénzügyeit.
Két hete döntöttek így
A Népszabadság csütörtöki számában azt írja: a bronz fokozatú szponzorcég arról tájékoztatta Gömöri Zsoltot, a bizottság elnökét, hogy "a sajtóban megjelent ügy megnyugtató rendezéséig" felfüggesztik a pénzügyi támogatást. Ezt levélben közölték Gömörivel két hete.
Felveszik majd a fonalat
Tóth Valentin, a cég kommunikációs igazgatója a lapnak megerősítette: valóban felfüggesztették a támogatást. Annak mértékéről annyit árult el, hogy "milliós nagyságrendről van szó". Tóth Valentin a lapnak kiemelte, amint rendeződik az ügy, azaz véget érnek a viták miatt indult jogi eljárások, azonnal lehetőséget keresnek, hogy ismét támogathassák a sportolókat.
A vizsgálat azután indult, hogy bő két hete az RTL Klub arról tudósított: Gömöri Zsolt elnök hárommillió forintos devizahiteles végtörlesztését az MPB fizette ki. Az ügy hátteréről és további kétmillió forint gyanús elköltéséről itt tájékozódhat. Gömöri válaszait a vádakra pedig itt olvashatja el. | [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [
"RTL Klub",
"Coca-Cola HBC Magyarország"
] |
Ma jelent meg utoljára önálló lapként a Vasárnapi Hírek. Jövő héttől már csak a Népszava mellékleteként, nyolc oldalon lesz olvasható. A lépés időzítése a tulajdonos cég mögött álló Puch László miatt különösen érdekes.
Ma jelent meg utoljára a Vasárnapi Hírek. Jövő héttől a Népszava mellékleteként, nyolc oldalon lesz már csak olvasható. A címe: Visszhang. Iparági információk szerint a kormánypárti média saját hétvégi közéleti hetilapot szeretne indítani, ezért szüntették meg a Vasárnapi Híreket.
Lavinaként zúdult rá a múlt héten a sajtóra a hír, hogy a teljes kormánypárti médiát (Andy Vajna érdekeltségeit kivéve) önkéntes felajánlással a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz csatolják. A hivatalos közlemény szerint az új médiaholding a jobboldali egységet szimbolizálja.
"Óriási előrelépés a hazai médiapiacon, hogy a holdinghoz tartozó médiumok fenntarthatósága erősödik, ahol nem a profitelvárás a mérvadó és nincs létbizonytalanság. Eközben a baloldali sajtóban a szétesés tapasztalható: a liberális médiumok vergődnek, hiszen külföldi tulajdonos vagy külföldi támogatás nélkül alig tudják fenntartani magukat."
Pedig az állami milliárdokkal, közpénzekkel kitömött propagandamédia - hiába vagyunk harminc évvel a rendszerváltás után - ma nem képes piaci alapon működő terméket előállítani, és ezzel még dicsekszik is.
Az állami médiaholding része lett a Szabad Föld című hetilap is, amelyet az MSZP egykori pártpénztárnoka, Puch László adott el Mészáros Lőrincnek, egészen pontosan a Mediaworks kiadónak. Az adásvétel pontos összegét ugyan még az üzletre rálátó forrásaink sem mondtak nekünk, de az biztos, hogy milliárdos tételről van szó. Puch nem akart nyilatkozni, a pontos ár pedig üzleti titok. A Szabad Föld ezután már ingyen, "felajánlással" került át a fideszes médiaholdingba, bár állítólag Puch László nem tudta, hogy ez lesz a vége, és ő maga nem is Mészárossal tárgyalt.
Puch – osztrák cégén keresztül - 2016-ban vásárolta meg a Szabad Föld kiadója mellett a Népszavát és a Vasárnapi Híreket is, onnantól a lapok árbevétele szárnyalni kezdett, megjelentek ugyanis a kormányzati és állami hirdetések. Számokban ez a következőt jelenti: míg a Szabad Föld kiadójának 2016-ban 177 millió forint volt értékesítésből származó árbevétele, addig 2017-re ez 1,4 milliárd forintra nőtt. A 2016-ban veszteséges lap 2017-ben adózás utáni nyereséget produkált. A HVG 2017 januárjában megírta, hogy Puch cége 990 milliós tőkeemelést hajtott végre a kiadóban, és abban az évben az anyagjellegű ráfordítás – takarjon ez akármit – is durván megugrott, 909 millió forintra.
A Népszavánál kicsit bonyolultabb a számítás, nem elég csak az új céget nézni. De a lényeg az, hogy a Népszava árbevétele is triplájára nőtt 2017-re, a Vasárnapi Híreket is kiadó XXI. század Média Kft. árbevétele ugyanis 1,6 milliárd volt tavaly, ebből az állami hirdetések durván 4-500 milliót tettek ki.
Puch 2017. februárjában jelent meg a Népszava szerkesztőségében, a 444.hu korábbi cikke szerint azt mondta,
nincs ok aggodalomra, van pénz, csináljanak egy jó újságot.
Most szóltak, hogy adja el
Tényszerűen számoljanak be az eseményekről, de ha lehet, az Orbán-családot ne bántsák - kérte a cikk szerint. A lap szerint nem véletlenül jelent meg Puch: Orbán Viktor ugyanis 2016 decemberében állítólag lehívta őt a hatvanpusztai birtokra, és kérte, vegye meg neki a Népszavát, a lap finanszírozásáról is személyesen állapodtak meg. Puch az erről érdeklődő 444-nek akkor azt mondta, hogy "maguk ezt biztos jobban tudják". A hvg.hu forrása szerint nem volt ilyen találkozó, de azt ő is elismerte, hogy "politikai döntés nélkül" nem kaptak volna állami hirdetést a Puch-hoz tartozó lapok. A növekvő bevételekkel a tulajdonosok is jól jártak: a két cégből több mint 400 milliós osztalékot vettek ki.
© Banczik Róbert
Puch húzása sokakat megdöbbentett, szocialista körökben is. "Szégyen" – kommentálta egy nem Puch oldalán álló politikus, de még a köréhez soroltak sem értettek egyet az eladással. Bár állítólag a Szabad Föld példányszáma csökkent, és a postai előfizetések miatt "kitett" volt a konstrukció, egy szocialista beszélgetőtársunk szerint nem anyagi oka volt annak, hogy Puch eladta a lapot, hanem politikai. És hogy miért pont most adta el? "Most szóltak, hogy adja oda" – mondta, de ugyanezt fogalmazta meg több, nemcsak szocialista körből származó nyilatkozónk is.
Hogy megértsük ezt a mondatot majdnem tíz évet kell visszautaznunk az időben.
2009-ig ugyanis kifejezetten jól működött a már unalomig ismételt, de soha le nem bukott vagy buktatott Simicska-Puch tengely. Erről a szövetségről úgy beszélt mindenki éveken keresztül, mintha ez lett volna az egyik alapfeltétele annak, hogy Magyarországon felkeljen a nap. 2009-ben azonban - tehát még szocialista kormány idején – fordult a kocka. A politikai hátországra rálátók azt állítják: ekkorra egyértelmű lett, hogy az MSZP megroppant, a Fidesz pedig egyre erősebb lett, Simicska azonnal lecsapott - egyszerűen minden buliból kitette a szocikat.
Ennek az első látványos jele a két nagy kereskedelmi rádió ügye volt. Az alkut még megkötötték a Sláger és a Danubius helyén induló Fidesz-közeli Class FM-ről és MSZP-közeli Neo FM-ről, illetve a két cég üzemeltetéséről, de a "szocialista" frekvencia a 2010-es fideszes kétharmad után már nem kapott állami hirdetéseket, ezért igen hamar megszűnt.
Az üzlet "tisztaságára" utalt, hogy az akkori médiahatóság, az ORTT elnöke, Majtényi László ugyan megpróbálta megakadályozni a frekvenciamutyit, de mivel ez nem sikerült a testület pártdelegáltjaival szemben, azonnal lemondott ORTT-elnöki posztjáról. A Neo FM felsülése volt az egyik első olyan pillanata a két nagy párt mögötti "üzletfeleknek", amelyből a szocialistáknak kiderülhetett, hogy nekik többé nem csak frekvenciát nem osztanak, hanem lapot sem.
Mivel a politikai és gazdasági elit is 2009-ben már javában kormányváltásra készült, ezután nem okozott nagy felzúdulást, hogy az MSZP-t, illetve a párt mögötti elitet utána ki is szorították szinte mindenhonnan. Az már érdekes volt viszont, hogy Simicskáék nem fordították meg a saját javukra az addigi rendszert, amelyben állítólag 70-30 százalék arányban osztozott a kormányerő és az ellenzék, hanem semmit sem adtak a szociknak, 0-100 lett az elosztás a politikai pletykák és a tapasztalat szerint is.
Liszkay már egyszer felbukkant
Egyszer már a 2000-es években volt Fidesz-közeli a Szabad Föld – akkor is Liszkay Gábor volt a főnök, ahogyan most. Szerkesztőségi információk szerint, amikor az azóta már elhunyt Horváth László megpróbálta visszavásárolni a hetilapot, hiába tárgyalt a Szabad Föld akkori vezetőivel, a lényeges pontokon mindig az derült ki, hogy bár Liszkay Gábor a tulajdonos, nem az ő szava dönt az eladásról.
A Szabad Föld példányszáma jókorát zuhant, miután közel húsz éve Liszkay Gáborék átvették az irányítást, bár mai szemmel így is tekintélyes, 200 ezres példányszámban nyomták ki. A hetilap belső életét ismerő kollégák szerint ennek egyik oka, hogy az olvasók nem tűrik el, ha direkt politikát kapnak a jól megszokott vidéki élet helyett. Úgy tudjuk: nem csak a cikkekkel, hanem a hirdetésekkel is vigyázni kellett, mert egy nagyobb kampány idején érezhető volt a példányszámcsökkenés.
Információink szerint az előző kormányzati ciklus közepére a baloldali pénzügyi elit anyagilag teljesen megroppant. Cégeik, vállalkozásaik ugyanis már évek óta nem kaptak elég megrendelést. Az utolsó komolyabb beruházás, amelyben a nagyobb gazdasági érdekeltségek egyenlő arányban "dolgoztak", az a Margit híd felújítása volt. Az akkori, tíz évvel ezelőtti sajtóinformációk szerint a nagykoalíciós munka egyik végső műve, a nem hivatalos első becslés szerint 5 milliárdról indult, 13-ra tervezték, de 22 milliárd forintba került a végén.
Persze nehéz az almát a körtével, a felújítást az építéssel összehasonlítani, de azért jobb, ha tudjuk, hogy az akkori árak mellett "egy méter híd építése" 30 millió forintból bőven kijött, míg a Margit híd felújítása 45 millió forint volt szintén méterenként. Egy biztos, megszűnt az átjárás a politikai oldalak között, és a Fidesz, illetve az MSZP egykori pártpénztárnokának, vagyis Simicska Lajosnak és Puch Lászlónak sincs szinte semmiféle politikai ereje nincs már. | [
"Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány",
"XXI. század Média Kft."
] | [
"Vasárnapi Hír",
"Neo FM",
"Szabad Föld",
"Class FM"
] |
Egyszerre tartanak házkutatást jelenleg adónyomozók az Országos Roma Önkormányzat mind a 34 megyei irodájában, amelyeknek többsége a képviselők saját lakásán működött bezárásukig. A bezárásukig havi 450 ezer forintos költséggel szabálytalanul működtetett irodákban iratlefoglalások zajlanak – tudta meg a RomNet több érintettől. A házkutatások a költségvetési csalás gyanújával zajló büntetőeljárás részekét zajlanak.
Kiss Jánosné, az ORÖ Baranya megyei képviselője megerősítve a RomNet-információt azt mondta, az adónyomozók valóban iratlefoglalásokat tartanak országos szinten, és az ő irodájában is keresték a 2016-os évre vonatkozó szerződéseket, de nála mindent szabályszerűnek találtak, mivel a képviseleti irodája jelenleg is működik, így iratlefoglalásra nem került sor.
Az adóhivatal nyomozói múlt év folyamán több mint 150 tanút hallgattak ki a költségvetési csalás gyanújával indult nyomozásban.
Az ORÖ Roma Nemzetiségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózatán keresztül havi 450 ezer forintot juttatnak irodafenntartás, és havi 200 ezer forint megbízási díjat mentori fizetés címén azokhoz a képviselőkhöz és családtagjaikhoz, illetve segítőikhez, akik támogatták Farkas Flóriánt, illetve elősegítették, hogy Hegedüs Istvánt elmozdítsák elnöki székéből. Az irodákat úgy hozták létre, hogy azok csak a Farkas Flóriánt és Balogh Jánost támogató képviselők lakhelyén alakulhattak meg.
A szerződéseket Hegedüs István 2016. február 16-ai lemondása után visszamenőlegesen, február elsejei hatállyal kötötték, és egy február végi zárt körű egyeztetésen Farkas Flórián munkatársai azt mondták, hogy március elején minden képviselő megkapja bérszámfejtés után a "fizetését", és gondoskodnak arról is, hogy az akkor még csődhelyzet előtt állt ORÖ a Módszertani központján keresztül zökkenőmentesen fizethesse a lojális képviselőket. A RomNet minderről hangfelvételt is nyilvánosságra hozott.
Ezután többen tettek büntetőfeljelentést költségvetési csalás és tartozás fedezetének elvonása gyanújával, az adóhatóság pedig elrendelte a nyomozást. Az ORÖ jelenlegi és korábbi képviselőit, több mint 150 embert, a múlt év során tanúként is kihallgatott az adóhatóság. Az adónyomozók a több száz millió forint értékű gyanús szerződéseket és számlákat 2015 októberben éppen az ORÖ közgyűlésének ideje alatt foglalták le a szervezet Dohány utcai székházából.
A múlt évi beszámolót az ORÖ május végi közgyűlésén ugyan elfogadta, de a közgyűlést szabálytalanul tartották meg, mert az ülésről kizárták a nyilvánosságot, ezért a kormányhivatal a közgyűlés megismétlésére utasította az ORÖ-t, de annak azóta sem tettek eleget.
Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor | [
"Országos Roma Önkormányzat",
"ORÖ Roma Nemzetiségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózata"
] | [
"Módszertani központ"
] |
Érdekes pályázatokra bukkantunk az NFÜ oldalán. Az ügynökség adatai szerint az MVH projektcége, az MVH Nonprofit Kft. összesen 700 millió forintot kapott két fejlesztésre. Az egyik támogatás 300 millió forintról szól, amit az MVH-nál bevezetendő elektronikus iratkezelő rendszerre ítéltek meg, a másik összeg pedig egy 400 millió forintos támogatás, mégpedig "a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal korszerű Internet portáljának kialakítására".
Megkerestük az MVH-t, hogy valóban egyetlen honlapot kívánnak-e csaknem félmilliárd forintból fejleszteni, a hivatal válasza alapján pedig nem elírásról van szó, tényleg ennyit nyertek. Mint mondták, a fejlesztés elsődleges célja a hivatal e-ügyfélkapcsolati rendszerének fejlesztése, a projekt része pedig "az elektronikus ügyfélkapcsolat kiszélesítése, beillesztése az MVH integrált támogatás kezelési rendszerébe".
Azt nem fejtették ki, hogy ez pontosan mit jelent, azt viszont elmondták, hogy a fejlesztés és az integráció eredményeként megnyílik majd a lehetőség az elektronikusan intézhető ügyek körének bővítésére is.
"A projekt keretében kerül biztosításra (sic!) egy magas rendelkezésre állást biztosító infrastruktúra is, mely egyrészt biztosítja a kérelem beadási időszakokban felmerülő terhelés kiszolgálását, valamint az információkhoz való időben korlátozás nélküli hozzáférést. Az általános, mindenki számára hozzáférhető információkon túl, a kb. 350 ezer ügyfél az interneten keresztül személyre szabott tájékoztatáshoz férhet hozzá az aktuális ügyeire, valamint a Hivatal által kezelt támogatási jogcímekre vonatkozóan. Ezzel az ügyfél a saját időbeosztásának megfelelő időpontban tud aktuális, naprakész információkhoz jutni, szükség esetén előre felkészülten fordulhat az ügyfélszolgálathoz" - tették hozzá.
Muszáj fejleszteni
A hivatal úgy vélekedett, a szolgáltatások korszerűsítése, üzembiztos működésének biztosítása és további bővítése elengedhetetlenné vált, mivel 2008 óta nyújtanak elektronikus szolgáltatásokat a magyar gazdák számára, ezen szolgáltatásokon belül pedig évente több százezer elektronikus dokumentum, nyomtatvány érkezik hozzájuk.
"Az integráció megvalósítását követően a jelenlegi évi több százezer ügyfél-megkeresés és többmilliós elektronikus megkeresés kiszolgálását az új rendszer könnyen használhatóan, gyorsabban, napra készebb, akár részletesebb információkkal tudja majd kiszolgálni" - magyarázták.
Míg az MVH meglehetősen homályosan fogalmaz a 400 millió forintért elvégzendő feladatokat illetően, addig a közbeszerzési értesítőből már kiderülnek konkrétabb részletek is. A munkát nettó 268 millió forintra írták ki, a nyertes egyik feladata pedig az MVH nyilvánosan elérhető felületeinek kialakításához szükséges rendszer egyedi szoftverfejlesztése, ezen felül neki kell beszerezni a hardvereket is, továbbá ő felel a telepítésért, a tesztelésért, az üzembe helyezésért, migrációért. Az integrálás elvégzése is része a beszerzésnek, továbbá biztosítani kell a szükséges a rendszer üzembe helyezése után a megfelelő szintű betanítást, oktatást a felhasználóknak. | [
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal",
"MVH Nonprofit Kft."
] | [] |
Nem tudni, milyen célra bérelnek Demeter Márta képviselőnek irodát Kaposváron. A város központjában található üzlethelyiség berendezve és felcímkézve sincs, látszólag senki sem használja. Az állam mégis bruttó 203 ezer forintot fizet havonta a bérleti díjért – tudta meg az Átlátszó egy közérdekű adatigénylésből.
Meglepő szerződésre bukkantunk az Országgyűlés Hivatalának nyilvánosan elérhető anyagai között: 2019. augusztus elseje óta havi több mint bruttó kétszázezer forintot fizet az állam egy harminchat négyzetméteres irodáért Kaposvár belvárosában. A város legszűkebben vett központjában, a főtértől néhány tíz méterre lévő Teleki utcai helyiségben sem ránézésre, sem a környékbeli lakók és üzlettulajdonosok beszámolója szerint semmiféle tevékenység, mozgás nem volt tapasztalható ezidő alatt.
Kérdés az is, hogy mi lehetett az eredeti szándéka az LMP-frakciónak, vagy a korábban az MSZP színeiben politizáló képviselőnek, amikor eldöntötték, hogy a somogyi megyeszékhelyen nyitnak állandó irodát. Jellemző gyakorlat, hogy az egyéniben bejutott képviselők tartanak fenn ilyet a saját kerületükben, ám Demeter Márta 2018-ban az LMP listáján jutott mandátumhoz, s nem találtunk olyan adatot, amely őt szorosabban fűzné Kaposvárhoz más településeknél.
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény rendelkezik a képviselők jogállása mellett a lakhatási és irodai elhelyezésükről. Ennek 111. § (1) alapján "... az országos listán megválasztott képviselő esetében az általa megválasztott településen a képviselői tevékenység ellátására alkalmas, az Országgyűlés Hivatala által biztosított, egy vagy több ingatlanban megvalósuló irodai elhelyezésre jogosult", a mindenkori képviselői alapdíj bruttó összegének hetven százalékáig, ami jelenleg 772.380 forint. Demeter Mártának a kaposvárin kívül még két érvényes irodabérleti szerződése van, egy bruttó 177.165, és egy 283.000 forintos, így szinte teljesen kihasználja a rendelkezésre álló összeget.
Arra viszont, hogy havonta egy alkalommal esetleg képviselői fogdóórát tartson, ráadásul egy számára alapvetően ismeretlen városban, számos egyszerűbb és főleg olcsóbb megoldás kínálkozik az irodabérlésnél. Hangsúlyozzuk, erre az elmúlt egy évben nem is volt példa:
az iroda nincs berendezve, és felirat vagy más látható jel sem utal arra, hogy azt a képviselő vagy munkatársai használták volna.
Ezt Demeter Márta kérdésünkre el is ismerte. Válaszában arra hivatkozott, hogy "várandósságom és fiam születése a vírushelyzetre esett, ami alapvetően megakadályozta a rendszeres fogadóórák megtartását". A képviselő 2020 márciusában jelentette be a Facebookon, hogy megszülett a gyermekük, a tulajdonossal, a kisbajomi Via Pannonia Kft.-vel megkötött irodabérleti szerződés dátuma viszont jóval korábbi.
A gyermekáldás tehát nem magyarázza meg, hogy korábban miért nem használták az irodát, mikor ugyanezen időszak alatt a parlamentben rendkívül aktív volt: huszonhárom alkalommal szólalt fel képviselői adatlapja szerint. Úgy tudjuk, ekkortájt mindössze egyszer volt Kaposváron néhány óráig, az önkormányzati kampány idején – felettébb szerény érdeklődést kiváltva.
Demeter a parlamenti jegyzőkönyvek szerint nyáron visszatért a parlamentbe, ám a kaposvári "képviselői iroda" továbbra is üresen maradt.
Olcsóbban is adnak ki helyiséget
Megkérdeztük természetesen azt is, pontosan milyen célra tervezték igénybe venni az irodahelyiséget, s miért éppen Kaposváron kívánt irodát nyitni, annak ellenére, hogy sem hivatalosan, sem személyesen nem kötődik a városhoz. Ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ, azt viszont határozottan cáfolta Demeter Márta, hogy bármilyen kapcsolat fennállna közte és az egyébként főtevékenységként üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadással foglalkozó, 2018-ban közel 1,3 milliárdos árbevételű Via Pannoniával.
Demeter Márta kérdésünkre hangsúlyozta azt is, hogy
"a kaposvári iroda bérletének megkezdése előtt, mint minden esetben az Országgyűlés Hivatala pontos értékbecslést készít, attól eltérni a törvények szerint nem lehet".
Pedig a kaposvári belvárosban, éppen az állítólagos "képviselői iroda" közvetlen közelében kevesebb mint féláron kínálnak egy hasonló alapterületű, megszólalásig azonos jellemzőkkel rendelkező irodát: a parlament, pontosabban az adófizetők által kicsengetett bruttó 203.200 forint helyett 95.250 forintért (nettó 160 – nettó 75 ezer plusz ÁFA).
Az általunk közérdekű adatigénylésben kikért határozatlan idejű, de legfeljebb Demeter Márta képviselői mandátumának lejártáig megkötött szerződés, amely amúgy 15 napos határidővel felmondható lenne, ha minden így marad, közel nettó hétmillió forintjába fog kerülni az adófizetőknek, s egyelőre úgy tűnik, az ügyletnek egyetlen haszonélvezője van, a bérbeadó cég. Az viszont, hogy az öncélú közpénzégetésben mi a jó az LMP-nek, vagy személy szerint Demeter Mártának, egyelőre nincs válasz.
Fotó: Az üresen álló iroda a Teleki utcában. A szerző felvétele. | [
"Országgyűlés Hivatala",
"Via Pannonia Kft.",
"LMP"
] | [] |
2009. december 7., hétfő 14:15
Bolla Tibor elmondta: az intézkedésre azért van szükség, hogy a cég működőképességét fenn tudják tartani, amennyiben a jogi igazgatónak a rendőrségi nyomozás miatt távozni kellene a cégtől. Hozzátette: addig, amíg nem bizonyosodik be, hogy az igazgató miben, és egyáltalán bűnös-e, a BKV bízni fog benne.Hangsúlyozta: a sajtóból értesültek az eseményekről, nem tudják, hogy a jogi igazgató kivel találkozott és milyen pénzt vett át. Azt feltételezik, hogy a Budapest Airportnál (BA) elkezdett nyomozás csak kis részben érinti majd a BKV-t.A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) egy magánszemély bejelentése alapján április óta nyomozott, mielőtt múlt hét pénteken őrizetbe vette a BA Zrt. és BKV Zrt. jogi igazgatóját. A sajtóban R.-V. Krisztina és Sz. György néven említett igazgatók ellen bűnszövetségben elkövetett vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indított eljárást az RRI, illetve kezdeményezte előzetes letartóztatásukat a Fővárosi Ügyészségnél. A rendőrség rajtuk kívül az ügyben további három ember ellen indított büntető eljárást vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt.szerint elképzelhető, hogy a 28 millió forintos szerződés-nyilvántartó rendszerről szóló informatikai szerződés apropóján csapott le a rendőrség a BKV és a Budapest Airport jogi igazgatójára. A tettenérés kapcsán indított házkutatásokban gyűjthették össze a korábbi vesztegetések bizonyítékait is. A feltételezést megerősíti, hogy a szerződést nemrég teljesítették, és a vételárat is az elmúlt hetekben utalta át a BKV a nyertes Quartit Kft.-nek. Erre utal az a sajtóinformáció is, hogy a cég vezetője is az őrizetbe vett öt gyanúsított között van. Szintén erősíti az Index feltételezését, hogy a cég már egy ugyanilyen rendszert elkészített a Budapest Airportnak is.A péntek este a BKV-székházat megszálló rendőrök vélhetően ezt a szerződést keresték először. A feltételezés szerint a 28 millió forintos szerződésből 10 millió forintot osztottak volna vissza, ezt vehette át a lebukott BKV-s jogi igazgató. Az igazgató ügyvédei egyébként vasárnap azt mondták, hogy az átvett pénz csak kölcsön volt.Az egyik budapesti mélygarázsban történt tettenéréssel egy időben a BA jogi igazgatóját a lakásáról állították elő.Horváth Katalin Fanni, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság szóvivője a hét végén elmondta: a rendőrség adatokat és bizonyítékokat talált arra, hogy a BA jogi igazgatója - összejátszva korábbi beosztottjával, a BKV jogi igazgatójával - a Budapest Airporttal szerződésben álló ügyvédi irodáknak teljesítés címén kifizetett összeg jelentős részét jogtalan előny formájában visszakapta, illetve ezen ügyvédi irodák túlszámláztak, azaz el nem végzett teljesítést is kiszámláztak a repülőteret üzemeltető társaság részére.A mai BKV-sajtótájékoztatón Bolla Tibor az ügyvédi irodákkal kötött szerződésekkel kapcsolatban - amelyek körül a rendőrség is vizsgálódik - elmondta: a BKV aláírási szabályzata tartalmazza, hogy ki és milyen szerződést írhatott alá. E szerint hasonló szerződéseket a BKV részéről két félnek kell ellenjegyeznie, mivel önálló aláírási joga csak Kocsis István vezérigazgatónak van.Az MTI kérdésére válaszolva elmondta azt is: arról jelenleg nincsenek információik, hogy Sziebert György aláírt-e ilyen szerződéseket, s ha igen, ki volt a másik fél, aki a BKV részéről ellátta kézjegyével a szerződéseket. Hozzátette: biztosan van, amelyikben közreműködött, de ezt még nem vizsgálják, mert erre "nem kaptak hivatalosan felkérést".A rendőrség kereste az informatikai igazgatót is. Székelyné Pásztor Erzsébet kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint ő a hétvégén Ausztriában síelt, vasárnap este még ott volt, majd betegállományba vonult.Bolla Tibor kitért arra is, hogy a BKV egyéb szerződéseivel kapcsolatban továbbra is folyik a vizsgálat, Kocsis István a napokban ad át a rendőrségnek olyan szerződéseket, amelyek esetében felmerül a bűncselekmény gyanúja. Ezek nem jogi, hanem értékesítési és marketingszerződések - tette hozzá. | [
"Budapest Airport",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Ügyészség",
"Quartit Kft.",
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság",
"BA Zrt."
] |
Egy fontos részlet kimaradt arról, hogy miért tiltotta be a választott szülésznő intézményét a Szent Imre kórház, aminek következtében az egészségügyi szakdolgozók fele felmondott. A kórház azután szigorított, hogy a szülészetet vezető orvost tanúként hallgatta ki a rendőrség. Információnk szerint sokan maszekoltak a kórházban.
Néhány héttel ezelőtt behívták a Szent Imre kórház szülészeti osztályának vezetőjét a rendőrségre – értesült a Szabad Európa. Sziller István osztályvezető orvost egy, a kórháznak címzett névtelen levéllel kapcsolatban kérték be tanúkihallgatásra.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság az Infotörvényre (2011. évi CXII. tv.) hivatkozva érdemben nem válaszolt megkeresésünkre, a kórház azonban megerősítette az információt. "Dr. Sziller Istvánt, az osztályt jelenleg is vezető főorvost tanúként hallgatták ki egy korábbi, álnéven írt panaszos bejelentés nyomán" – közölte a Szent Imre kórház a Szabad Európával.
A szóban forgó levélről tavaly novemberben számoltunk be. Ebben egy, a kórházban szülő nő lényegében leírja, hogy mennyiért lehet felbérelni szülésznőt. "December elején kerestem meg egy szülésznőt, akit többen is ajánlottak nekem, hogy mi a módja annak, hogy majd vele szüljek" – írta egy nő, aki 2021 tavaszán szülte meg első gyermekét a Szent Imrében.
A Szabad Európa birtokába került levél szerzője szerint a szülésznő nem vállalta el őt a tavaly januártól érvényes jogszabályok miatt. E szerint tilos hálapénzt elfogadni az egészségügyi dolgozóknak.
Ajánlott viszont más kollégákat, akik vállaltak privát szülést. Igaz, ők teljesen be voltak táblázva arra az időszakra. Végül ügyeletben szülte meg gyermekét, de elmondása szerint így is elégedett volt a kórházzal.
Hogyan függ ezzel össze a szülészeti osztály hétvégi bezárása? Kiderül korábbi cikkünkből.
A szülés előtti vizsgálatok alkalmával és a szülőszobában is rengeteg kismamával beszélgetett. Mint kiderült, olyan is volt, aki már októberben kért szülésznőt, hogy legalább egy ismerős arc legyen bent a nagy napon a szülőszobában.
A kismamák ötven–hetvenezer forintnyi hálapénzt fizetnek a szülésznőknek, akik számlát is adnak. Ezen tanácsadás és szülésfelkészítés van feltüntetve, mivel közkórházakban már nem lehet magáért a szülésért fizetni.
"Volt, aki éjjel úgy szült, hogy a szülésznőjének még két másik szülése is volt rajta kívül" – olvasható a levélben. A levélíró szerint másnap a szülésznő szolgálatban volt, fáradtan kellett ellátnia a munkáját.
Akkor a kórház főigazgatója, Bedros J. Róbert nevében egy ügyvéd válaszolt kérdéseinkre. Ebben az állt, hogy bár vizsgálat nem indult, de lapunk megkeresését követően az "intézmény főigazgatója jelentéstételre kérte fel a levélben szereplő szervezeti egység vezetőjét az üggyel kapcsolatban".
A kórház válaszából az is kiderült, hogy a munkatársak fenntartói engedéllyel, számla kiállítása ellenében végeznek szülésre felkészítő foglalkozásokat, hálapénzt azonban nem fogadnak el.
Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a szülészorvosok döntő hányada már nem fogad el hálapénzt, miközben a kismamák továbbra is igénylik a személyes törődést. Ezt az űrt a szülésznők kezdik betölteni.
Olvassa el az erről szóló cikket is: Nem állnak le a kismamák a hálapénzzel, mert igénylik a személyes szolgáltatást
Tanácsadás címén még számlát is adnak a hálapénzről, és a szülésre is bemennek, pedig csak akkor lehetnek ott, ha aznapra szól a beosztásuk. Nyílt titok a kórházakban, hogy a munkaidejükön kívül bent tartózkodó szülésznők maszekolnak – egyébként miért lennének bent?
Egy, az intézményben dolgozó egészségügyis szerint műszakonként két szülésznő van a kórházban, szülésnél egy orvosnak és egy szülésznőnek kell bent lennie a teremben.
"Ha látok egy harmadikat vagy negyediket, ők biztos, hogy maszekolnak – mondta. Ezek a kollégák ilyenkor nem szerepelnek a jelenléti íven, értelemszerűen nem is írják alá. – Nyílt titok, hogy mi folyik a kórházban, mégsem tesz senki ellene" – tette hozzá.
A rendőrségi kihallgatást követően, egy október 14-i Facebook-posztban jelentette be a kórház, hogy november elsejétől a várandósok csak a szülés idején műszakban lévők közül választhatnak segítőt, akinek a munkaideje lejár, annak el kell hagynia az osztályt.
Ezzel a kórház lényegében megtiltotta azt a korábbi gyakorlatot, hogy a választott szülésznők beosztásukon kívül is bent lehessenek a szüléskor. Az intézet a túlterheltségre hivatkozott, mert nagyon megszaporodott az úgynevezett területen kívüli szülések száma. A rendőrségi kihallgatásról nem szóltak.
A kórház azt is megírta lapunknak, hogy a szülészeti osztályon "hálapénz elfogadásáról a hatályos jogszabályok értelmében nincs és nem is volt szó, ilyenről az osztály vezetésének nincs tudomása".
Múlt hét kedden az RTL számolt be arról először, hogy többen felmondtak az intézmény szülészetén dolgozók közül az új szabályok miatt. Ekkor még tíz dolgozó felmondásáról szóltak a hírek.
A Népszava azonban úgy tudja, hogy az osztály dolgozóinak fele, a 28-ból 14-en távoztak, és az egyik ok a bérfeszültség lehet. Információnk szerint a felmondottak nagy része nem fogadott el hálapénzt. Éppen emiatt annyira kilátástalannak érzik a helyzetüket, hogy nem bírták tovább: inkább más munkahelyet keresnek.
Ahogy szeptemberi cikkünkben beszámoltunk róla, a kórház dolgozói nyáron jelezték a kórház vezetőivel, hogy fizetésemelést szeretnének. A szakdolgozók azt kérték, hogy a főigazgató tolmácsolja a helyzetüket és bérrendezési igényüket az Országos Kórházi Főigazgatóság felé. Az intézmény azonban csak cikkünk megjelenését követően közölte a Szent Imre egészségügyi szakdolgozóival, hogy nincs pénz bérrendezésre. | [
"Szent Imre kórház"
] | [
"Szabad Európa",
"Országos Kórházi Főigazgatóság",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Áder még 2017 decemberében alapította a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, amely azóta nem sok mindent ért el a kitűzött célok közül.
A közbeszerzés.hu-n olvasható Áder János Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványának rendezvényszervezési szolgáltatás vásárlására irányuló nyílt felhívása, melyben az áll: "a szerződés teljesítése során előre láthatólag több (legalább 2 db) napos nemzetközi konferencia teljes körű lebonyolítására kerül sor, amelyek egyenként legalább 100 fő egyidejű részvételével fognak lezajlani". A dokumentumban az is szerepel, hogy a nyertes pályázónak többek között a cateringet, a szálláshelyeket, a technikai eszközöket, valamint a rendezvényhez kapcsolódó kreatív stratégiák és tervek készítését kell biztosítania nettó 250 000 000 forintért. A jelentkezőnek
három egymást követő lezárt üzleti évvel,
nettó 185 millió forintos árbevétellel kell rendelkeznie
illetve egy referenciamunkát kell felmutatni, amit a nemzetközi konferenciaszervezés területén szerzett.
a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványról és a megújult Élő bolygónk honlapról tartott sajtótájékoztatón a zugligeti Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban 2017. december 16-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI | [
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány"
] | [
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványa"
] |
A számlát persze a kereskedők állják. Tudta, hogy amikor a sarki zöldséges kifizeti a kötelező online kassza átlagosan 2000 forintos havidíját, akkor abból bruttó 378 forint személyesen Garancsi István zsebébe jut? És úgy tűnik, ezt az összeget kevesli.
Nagyon furcsa választ adott Tállai András egy kérdésre a minap a parlamentben. Az adóügyekért felelős államtitkár ezúttal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter helyett ugrott be, hogy Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdését válaszolja meg az online pénztárgépekkel kapcsolatban.
Tóth Bertalan azt kérdezte, hogy mikor csökkentik azt a hatósági árat, amelyet az online pénztárgépek és az adóhatóság közötti adattovábbításért kérnek az erre kiválasztott szolgáltatók. Az online kasszákba ugyanis be van építve egy olyan chip, amely a SIM kártya funkcióit látja el, és ezen keresztül kommunikál a gép a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervereivel. Ennek a szolgáltatásnak hatóságilag meghatározott ára van, amelyet a jogszabály szerint minden évben felül kell vizsgálni.
Ez azért is kényes kérdés, mert a kereskedők szerint aránytalanul drága a szolgáltatás, pénztárgépenként havi 1500-2500 forintot kell fizetniük érte.
Jókor jó helyen Az online pénztárgépeket 2014 elejétől kötelező használni, de Garancsi István csak augusztusban vált az adóhatósági bekötéssel nagy üzletet csináló Mobil Adat Kft. többségi tulajdonosává. Garancsi azt a Pap Kornélt váltotta, aki a részben állami pénzből kialakított Design Terminál éttermét viheti 15 évig.
Jól megy neki
A SIM chipek döntő részét Garancsi István egyik cége, a Mobil Adat Kft. gyártatja, és ezzel a társasággal köt szerződést a kereskedők többsége. A Mobil Adatnak persze nincs saját távközlési hálózata, ezért a Vodafone-tól vesz kapacitást, vagyis vele szerződik.
Hogy miért nem tudta az állam közvetlenül a három mobilszolgáltató valamelyikétől megrendelni mindezt (akár megversenyeztetve őket), és miért kellett több olyan privát céget is közbeiktatni, mint a Mobil Adat, örökre megválaszolatlan kérdés marad.
(Garancsi István egyebek között a Videtoton fociklub tulajdonosa, a Kopaszi-gátra tervezett, államilag kiemelt és hitellel támogatott óriási ingatlanberuházás építtetője, a miniszterelnök barátja.)
© mobil-adat.hu
Amint arról korábban a Népszabadság nyomán a hvg.hu is beszámolt, Garancsi a Mobil Adat Kft.-ből jelentős osztalékot vett fel, a társaságnak pedig nagyon jól megy. A cégbírósági adatok szerint a cég, amely 90 százalékban van Garancsi tulajdonában, így teljesített 2015-ben:
A bevétel az egy évvel korábbi 1,48 milliárdról 2 milliárd forintra emelkedett.
Ez gyakorlatilag teljes egészében a kasszák után fizetett havidíjból származott, a cég tehát nem csinál mást, minthogy szerződik a kereskedőkkel, beszedi tőlük a pénzt, és hálózati kapacitást vesz a Vodafone-tól.
Az adófizetés utáni profit 453 millió forint volt, ami a bevételhez képest nagyon magas arány, majdnem 23 százalék. Ilyen mértékű nyereség elérése a távközlési piacon ma már ritkaságszámba megy.
Ebből azonban a tulajdonosok 420 milliót kivettek, Garancsi személyesen 378 millió forintban részesült.
2000-ből 378 a zsebbe
Durva egyszerűsítéssel mindez azt jelenti, hogy amikor a sarki zöldséges kifizeti az átlagosan 2000 forintos havidíjat a Mobil Adatnak, akkor ebből 378 forint azonnal személyesen Garancsi István zsebébe vándorol (ebből persze neki még adóznia kell).
A fő érdekesség azonban most az, hogy Tállai András válaszából kiderült: a szolgáltató a tárgyalásokon úgy gondolta, hogy nem elég neki ez a pénz, még növelni is szerette volna az összeget. A Nemzetgazdasági Minisztérium Tállai szerint ellenállt, mérséklést szeretett volna elérni, de mint az államtitkár mondta, ez sajnos lehetetlen volt. Indoklásul Tállai azt írta:
"A szolgáltatást nyújtók egy része szerint a hatósági ár jelenlegi mértéke olyan alacsony, hogy veszteséget okoz számukra ennek a szolgáltatásnak a nyújtása, és amennyiben a hatósági ár mértéke tovább csökkenne, akkor megszüntetnék ezt a szolgáltatást."
Az államtitkár azt is felvázolja, hogy ez miért ad okot súlyos aggodalomra. A pénztárgépeket ugyanis ki kellene dobni, ha a Mobil Adat (vagy más) megmakacsolná magát, mert ha már nem lát fantáziát az üzletben, és úgy vonul ki a piacról, hogy nem adja át a szolgáltatását egy versenytársának, akkor a pénztárgépek használhatatlanná válnak.
Ami viszont nem derül ki Tállai válaszából, hogy a tárgyalásokon miért fogadta el a minisztérium ezt az álláspontot, hiszen a Mobil Adat számai arra utalnak, hogy az értékesítési láncban ilyen díjak mellett is vaskos profitszerzési lehetőség van.
Márpedig ez így összességében arra utalhat, hogy az állam úgy szerződött a Mobil Adattal, hogy az bármikor meg tudná zsarolni a szolgáltatás feladásával.
Persze ha eltekintünk attól, hogy Garancsi és két tulajdonostársa kiveszi a pénzét a cégből, akkor a nyereség már "csak" 33 millió forint, ami tényleg közelít ahhoz az értékhez, ami egy ilyen társaságnál racionálisnak tekinthető.
Újabb néhány tízezer pénztárgép
Jelenleg 217 ezer online pénztárgép működik az országban. Az év végéig ez a szám további 25-30 ezerrel bővülhet. Szeptember végétől online pénztárgép használatára kötelezik a gépjárműjavítókat, a karbantartási, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi, a motorkerékpáralkatrész-kereskedelmet és -javítást, plasztikai sebészeti tevékenységet végzőket, a diszkókat, a ruhatisztítókat, a wellness-szolgáltatást nyújtókat és az utazási irodákat. Januártól a taxisok és a pénzváltók következnek. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Mobil Adat Kft."
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Design Terminál"
] |
Nyáron derült ki, hogy Jose Manuel Barroso, a Európai Bizottság korábbi elnöke átigazolt a Goldman Sachshoz. Vezetőbb pozíciót kapott, nem is titkoltan azzal a céllal, hogy tudásával, információival és kapcsolataival minél jobb helyzetbe segítse a brexites uniós tárgyalások alatt a bankot. Ez morálisan kifogásolható lépés, hiszen gyakorlatilag a korábbi legfőbb vezetője lobbizhat így akár az EU ellen.
Nemrég az uniós folyamatok hibáit vizsgáló ombudsman, O'Reilly akadt ki nyilvánosan amiatt, hogy ilyen hogy fordulhat elő egyáltalán. Noha a jelenség nem ritka, Barroso sok korábbi vezető beosztottja ment később nagy cégekhez uniós lobbistának. Günter Verhaugen, Barroso korábbi alelnöke például gond nélkül csinált egy lobbicéget, ahol az uniós döntéshozókhoz, folyamatokhoz való könnyebb hozzáférést árulja.
Most O'Reilly fellépése nyomán Jean-Calude Juncker elnök etikai vizsgálatot rendelt el Barroso ellen, írja a Politico. Juncker azt is bejelentette az EUObserver szerint, hogy ezután nem az elődjeként, hanem sima lobbistaként fog Barrosóra nézni. Ami biztos rosszul eshet Barrosónak, de nem tudni, hogy a gyakorlatban mivel fog járni. Barroso a jelenlegi szabályok szerint 18 hónapig nem vállalhatott munkát az elnöksége után, ő 20 hónap múlva ment el a Goldman Sachshoz. O'Reilly ezért azt is szorgalmazta, hogy ne ilyen egyszerű szabályokat kelljen csak betartani, hanem minden hasonló ügyet vizsgáljon meg az EU egyenként is.
A mostnai etikai vizsgálat Barroso gyakorlati munkáját fogja átnézni a banknál. Ugyanakkor nem biztos, hogy ettől önmagában bármilyen kockázat csökkenhet, elég arra gondolni, hogy például az egyik fő brexites uniós tárgyaló, Michael Barnier Barroso bizottsági tagja volt korábban, és bármit manipulálni tud a volt elnök az EU kárára, azt inkább később lesz érdemes csinálnia, ha elkezdődtek a tárgyalások az érdemi, mondjuk pont a bankos kérdésekről. | [
"Európai Bizottság"
] | [
"Goldman Sachs"
] |
Heti Válasz / 2012.07.31., kedd 12:47 /
Az illegális olajkereskedelem és az ahhoz kapcsolódó járulékos alvilági üzletágak jövedelmezőségét látva magyar "üzletemberek" is munkához láttak. Megalakult a ContiCar cégcsoport és az Energol Rt., s ezek a cégnevek utóbb sűrűn szerepeltek a bűnügyi krónikáiban.
A kezdetben nagy értékű gépkocsik adásvételével foglalkozó ContiCar-csoportot Radnai László és Csüllög Zsigmond alapította 1990 nyarán. Ügyfeleik között akkoriban éppen úgy akadtak politikusok, művészek, mint a budapesti éjszaka ismert figurái. Két esztendővel később következett be a cég történetében az első említésre méltó esemény: brutális kegyetlenséggel meggyilkolták Radnai Lászlóék egyik üzlettársát, Swarcz Jánost. A gyilkost azóta sem találta meg a rendőrség.
Boros Tamás színre lép
Különösebb zökkenők nélkül működött és virágzott tovább az immár építési vállalkozásokkal is foglalkozó cég 1996 őszéig, amikor is felbukkant Radnai László egy távoli rokona, az utóbb Tamás keresztnévvel elhíresült Boros József. (A névváltoztatás oka egyébként annyi volt, hogy a férfi - ha úgy hozta a szükség - az akkori belügyminiszter, Boross Péter fiaként mutatkozott be, nem kevés álmatlan éjszakát és némi pereskedést okozva ezzel a kínos és méltatlan helyzetbe hozott államférfinak.) A vidékről érkezett Boros beszállt az üzletbe, majd kevéssel utóbb a rendőrség - mint egy robbantásos bűncselekmény felbujtóját - őrizetbe vette. Harminc napot ült előzetes letartóztatásban, majd szabadult, ám viszonya üzlettársaival megromlott. 1997 elején viharos körülmények között, kölcsönös vádaskodások közepette távozott a cégtől. Röviddel ezután ismeretlen tettes rálőtt Boros Tamás solymári házára. A férfi ezt követően jelentkezett a rendőrségen, és megtette hírhedtté vált vallomását, amelyben - egyebek mellett - súlyos vádakkal illette a ContiCar cégcsoport, valamint az Energol Rt. tulajdonosait. (A vallomásra utóbb még részletesen visszatérünk - a szerk.)
A hatóságok 1997 áprilisában kommandós akcióval lefogták Radnai Lászlót és Csüllög Zsigmondot.
Belügyes kapcsolatok
Kettejük mellett az évek során "erős emberré" lépett elő a valaha csak végrehajtóként alkalmazott "katona", T. György. Ő az, aki elsőként volt képes számottevő erőt kifejteni az oroszokkal szemben. Szervezett, intellektuális alapon működő bűnözői csoportot hozott létre, s ezen szervezetekben jelentősen felértékelődtek azok az emberek, akik könyörtelenség és határozottság tekintetében képesek voltak az importált orosz - ukrán, csecsen végrehajtókkal-bűnözőkkel felvenni a versenyt, (Ilyen volt a korábban említett Haris Sándor és Döcher György.) Ezek az emberek a végletekig könyörtelenek voltak, nem féltek az oroszoktól, de nem tartottak munkaadóiktól sem.
Mindezek mellett pedig jelen volt még a Drobilich Gábor, Portik Tamás és Ferencsik Attila nevével fémjelzett kör, akik utóbb - ugyancsak az olajkereskedelemben utazva - létrehozták az Energol Rt.-t. Ezek a férfiak - mint említettük - valaha profi kasszafeltörők voltak, s az így szerzett vagyont forgatták át a gazdasági bűnözés területére, főleg az olajkereskedelembe. Ők már fehérgalléros bűnözőknek számítottak, ugyanakkor, ha kellett, erőszakot is alkalmaztak. Emellett az Energolnál alkalmazott Csikós József, a Belügyminisztérium nyilvántartó és útlevélosztályának volt vezetője jóvoltából politikai és más vezető közigazgatási körökhöz is hozzáférhettek, s ezeket gazdasági nyomásgyakorlásra használhatták föl. Szoros kapcsolatokat építettek ki a vám- és pénzügyőrség, valamint a rendőrség s általában az államigazgatás felé.
Üzlet erőből
Emellett üzleti tevékenységük főképpen az erőszakra épült: zaklatták, fenyegették, terrorizálták az olajszakma résztvevőit, s többnyire elragadták szállítmányaikat.
A Portik Tamás szellemi irányítása alatt működő Energol milliárdokat forgatott az olajüzletbe, s módszereiket jól illusztrálja egyetlen példa.
1996 áprilisában Ferencsik Attila - a külkereskedelmi igazgató - és Drobilich Gábor - a belkereskedelmi igazgató - betoppantak egy üzemanyag-kereskedelemmel foglalkozó pécsi cég telephelyére. Megtámadták az alkalmazottakat, közel egymillió forint készpénzt zsákmányoltak, és követelték, hogy töltsék tele gázolajjal tartálykocsijukat, majd egy másik szállítmánnyal együtt irányítsák át azt az Energol telepére. A megsarcolt cég igazgatóját és két társát átvitték Nagykőrösre, ahol bántalmazták őket, elvették egyikük autóját, és aláírattak velük egy biankó adásvételi szerződést. Az elkövetőket a bíróság jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélte.
Az ORFK SZBEI nyomozása során megállapították, hogy az Energol Rt. 1996-ban 33 880 451 liter gázolajat minőségtanúsítás nélkül hozott forgalomba. Az rt. fő beszállítója a gázolaj eredetét hamis iratokkal igazolta. A megnevezett olajtermék beszerzése után a költségvetésben 2 326 459 000 forint adóhiány keletkezett, s ezeken túlmenően az Energol Rt. 1996. évi társasági adóhiánya több mint 287 millió forint volt.
Sorozatunk előző részét Trónkövetelő oroszok címmel itt olvashatja, a következő, Bombák, lövések, halottak című résszel holnap jelentkezünk. | [
"Energol Rt.",
"ContiCar"
] | [] |
565 millióból építkezik Seszták Miklós köre az 1700 fős Szabolcsveresmarton
Ami Mészáros Lőrincnek és körének a Balaton, az Seszták Miklóséknak a Szabolcs megyei Rétközi-tó - számoltunk be a luxus-teniszakadémiával induló turisztikai fejlesztésekről csütörtök reggel. Pár órával cikkünk megjelenése után kiderült, kik és mennyiből fogják felhúzni a megálmodott épületeket.
Seszták Miklós köre körbeépíti a Szabolcs megyében, Szabolcsveresmarton található Rétközi-tavat, a VIP-klubbal is ellátott, 2 milliárd forintból épülő teniszakadémia csak a kezdet volt. Mellé több turisztikai látványosságot is ki akar alakítani a közbeszerzési eljárást meghirdető Alkossunk Várost Alapítvány, melyet Mikucza Tamás hozott létre, akinek testvére Mikucza László Zsolt, a Kisvárdán több projektben is részt vevő MHM Product Kft. tulajdonosa. Ráadásul az Index szerint Mikucza Tamás volt feleségének is Seszták Miklós volt a jogi képviselője az alapítvány címére bejegyzett vendéglátós cég ügyeinek intézésekor.
Néhány órával a beruházásról beszámoló cikkünk megjelenése után a közbeszerzési hatóság oldalára felkerült az eljárást összegző tájékoztatás is. Ebből kiderül, hogy ki és mennyiért valósítja meg a terveket.
A tervezett fejlesztések (Fotó: Google, mfor.hu) A tervezett fejlesztések (Fotó: Google, mfor.hu)
Mint írtuk, készül 100 férőhelyes filagória, látogatóközpont, tanösvény, vízibázis és rendezvényház is. A különböző részfeladatokra benyújtott ajánlatok és a rendelkezésre álló forrás alapján nem minden esetben volt egyértelmű a lehetséges nyertes cég.
Sejtéseink végül aztán beigazolódtak, miszerint az egyelőre viszonylag ismeretlen Kermi-Szolg Kft. lesz a kivitelező.
A 100 férőhelyes filagória látványterve (Fotó: P-Tervezőiroda Kft.) A 100 férőhelyes filagória látványterve (Fotó: P-Tervezőiroda Kft.)
A társaságról egyelőre túl sokat nem tudni, de feltűnő, hogy a 2,4 milliárdos teniszakadémia projektjét lényegében hasonló volumenű referencia felmutatása nélkül kapták meg. Emellett Leveleken és Kisvárdán is sikerült néhány építési feladatot elnyerniük, előbbi településen erdei iskolát építenek a Levelekei Tó Nonprofit Kft. megbízásából. A társaság szintén Mikucza László Zsolt tulajdonában van, aki - mint fentebb említettük -, az ajánlatkérő, Alkossunk Várost Alapítvány alapítójának testvére. Emellett néhány kisebb, épületenergetikai feljesztést hajtottak végre Kék településen, illetve Nyíribronyban.
A nyírturai székhelyű cég összesen nettó 565 millió forintot kap majd a munkájáért - a dokumentumok szerint alvállalkozót egyelőre nem von be a feladatokba.
A 100 férőhelyes filagória nettó 102,7 millióból,
a látogatóközpont 192,8,
a tanösvény - 20,9,
a vízibázis és rendezvényház pedig 248,3 millió forintból valósulhat meg az 1700 fős településen.
Mindennel a dokumentumok szerint 2020. június 20-ig kell elkészülnie a Kermi-Szolg Kft.-nek. | [
"Kermi-Szolg Kft.",
"Alkossunk Várost Alapítvány"
] | [
"P-Tervezőiroda Kft.",
"Levelekei Tó Nonprofit Kft.",
"MHM Product Kft."
] |
Elkótyavetyélik a bábolnai földeket?
Egy birtokunkba került termőföld-adásvételi szerződés arra enged következtetni, hogy egy strómanokon keresztül állami termőföldhöz jutó társaság most igyekszik visszavonhatatlanná tenni a gyanús ügyletet. Az adásvétel 2007-ben történt Bábolnán, Horváth Klára szocialista polgármester segítségével. Bár a szerződést vizsgálja az ügyészség, a helyi képviselő-testület tegnap újabb földeladásnak engedett szabad utat.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Részletek a Magyar Nemzet 2010. augusztus 17-i számában. | [
"Bábolna"
] | [] |
Várhatóan elfogadja majd mai ülésén az LMP országos választmánya a pártpénztárnok Jakab Tamás lemondását, miután kellemetlen helyzetbe hozta saját pártját azzal, hogy cége nyertes volt egy olyan állami pályázaton, amelyet annak vélt visszásságai miatt harcosan kritizált az LMP – tudta meg a Népszabadság.
Emlékezetes: az Atlatszo.hu tényfeltáró portál hozta nyilvánosságra, hogy a Lehet Más a Politika két prominensének cége 220-220 milliós támogatást nyert az NFÜ megújulóenergiás-beruházások, illetve naperőművek létesítésére kiírt pályázatán. Az eset azért volt különösen kellemetlen az LMP számára, mert politikusai sajtótájékoztatókon és parlamenti felszólalásokban is támadták a pályázatot, mondván az leginkább "baráti mutyipénzek" kiosztását szolgálja, illetve szolgálhatja. Az ügyben érintett Ladányi Attila lemondott választmányi tagságáról (aki ráadásul formálisan a párt adománygyűjtéséért is felelt), a másik politikus Jakab Tamás pedig szintén lemondott pártpénztárnoki posztjáról; ennek vélhető elfogadásáról az országos választmány most szerdán fog döntést hozni.
Schiffer András (középen) mutatja be a Heves megyei képviselőjelölteket
Az ügyben Schiffer András társelnök korábban világossá tette: nincs kétsége párttársai tisztességéről, viszont kétségtelen, hogy az illetők "baromságot" csináltak és kellemetlen helyzetbe hozták a pártot azzal, hogy nem szóltak arról: résztulajdonukban álló cégek (amelyeknek egyébként már nem ügyvezetői) is indultak a kritizált pályázaton.
Az ügy heves viharokat kavart a pártban: a Népszabadság tudomása szerint zárt fórumokon az LMP egyik parlamenti képviselője többek között tehetetlenséggel vádolta meg az országos választmányt, amiért nem lépett azonnal.
Az LMP-ben az ügytől függetlenül – amelyből levonták és levonják a megfelelő konzekvenciákat – zajlik a politikai munka és felkészülés a 2014-es választásokra. Tény, hogy a már hivatkozott belső fórumokon az országos választmányt azért is kritika érte, mert az egyéni jelöltállítás folyamata egyesek szerint meglehetősen lassan halad, ez azonban leginkább csak egyfajta érzéki csalódás lehet bizonyos LMP-sek számára, hiszen a párt formálisan még ráér indulóinak megnevezésével (2010-ben is csak a kampány előtt pár nappal mutatta be politikusait); leginkább csak az ellenzéki oldalon zajló jelöltállítási verseny láttatja szűkebbnek a még hátralévő időt.
Schiffer András társelnök lapunk kérdésére elmondta: december végéig meglesz mind a 106 egyéni képviselőjelölt, még akkor is, ha technikai és jogi értelemben nem lesz még mindenki az illetékes pártfórum (választmány) által megerősítve. Az LMP első képviselőjelöltjeit már ismertette: Egerben bemutatták a Heves megyei körzetekben induló Csarnó Ákost, Lukács Zoltánt és Tóth Norbertet.
Megbízható forrásaink szerint a Lehet Más a Politika egyik legutóbbi kongresszusán (ahol a jelöltállítási kritériumokat is továbbfaragták) számos további jelöltet is megneveztek; igaz, ezek a személyek még a későbbiekben változhatnak. Egyelőre úgy tűnik, hogy a budapesti körzetekben többek között Szilvágyi László (XV. kerület), Jakabfy Tamás (VIII. kerület) vagy épp Osztolykán Ágnes (X. kerület) indulhatnak.
A kongresszus döntéseiről szóló – lapunk birtokába került – emlékeztető szerint Bács-Kiskunban öt, Baranyában három, Hajdú-Biharban hat, Veszprém megyében három, Tolnában kettő, Komárom-Esztergomban pedig egy jelöltjük már biztosan van; a parlamenti frakcióvezető szerint ténylegesen a körzetek háromnegyedében már véglegesnek tekinthetők a jelöltek. Schiffer András lapunknak hozzátette: lesz ismert, szimbolikus szereplő az LMP egyéni jelöltjei között és az országos listáján is; ennek bejelentése azonban csak későbbre várható. | [
"LMP"
] | [
"Lehet Más a Politika"
] |
Az Echo Investment beruházásában épülő Mundo városközpont és két másik ingatlanfejlesztés miatt tettek feljelentést a BRFK-ra. Az ingatlaneladások során állítólag vesztegetés történt. Úgy tudni, a feljelentő az egyik helyi fideszes politikus, bár ő ezt tagadja. Eddig a zuglói Fidesz támogatta a beruházást, de a kerületi tisztújítás előtt nagy a helyezkedés a pártszervezetben.
A hvg.hu úgy tudja, a nyomozás 2004 és 2006 közötti időszakra vonatkozik. Ekkor a XIV. kerület polgármestere a fideszes Rátonyi Gábor volt, őt 2006-ban az SZDSZ-es Weinek Leonárd váltotta. A rendőrség, azon túl, hogy az eljárás tényét megerősítette, a két hete indult nyomozásról nem kívánt részleteket elárulni.
A lengyel Echo Investment 2006 júniusában vásárolta meg a zuglói önkormányzattól a Bosnyák tér melletti 6,8 hektáros területet, ahová 40 milliárd forint összértékű kereskedelmi és ingatlanberuházást álmodott 2010-re. A Mundo városközpontot először támogatta az önkormányzat, majd nem járult hozzá az ingatlan beépítettségének növeléséhez.
Az SL Properties Kft. több, Budapest területén található nagyberuházást kezdett az elmúlt években. Ezek között elsőként a Récsei garázs műemléki épületének hasznosításával létrejött Récsei Bevásárló- és Szórakoztatóközpontot valósították meg.
A két projekt mellett a Rákosfalva park 4-6. szám alatti ingatlan is a feljelentés részét képezi. A Récsei és a Mundo kapcsán megindult nyomozásról a 2002 és 2006 között időszak zuglói polgármestere, Rátonyi Gábor a hvg.hu-nak elmondta, egyelőre ő is csak annyit tud, hogy vesztegetés gyanúja miatt folyik eljárás. "Nem tudok arról, hogy visszaélés történt volna" – hangsúlyozta. Elmondta, hogy a Récsei Center esetében az ingatlaneladást először ő maga függesztette fel, de később, a képviselő-testület többségi döntése után alá kellett írnia. A Mundo esetében pedig azt ecsetelte, hogy nemzetközi tender volt, melyhez három értékbecslés készült, amelyek egyikét egy külföldi vállalkozás adta.
A hvg. hu úgy tudja, hogy a mostani feljelentés aláírójaként egy XIV. kerületi fideszes képviselő, Gyügyei Attila neve szerepel. A bejelentés hátterében pedig az állhat, hogy a bejelentő a zuglói Fidesz csütörtöki tisztújítása előtt így juttassa saját ismerőseit előnyösebb pozícióba. Gyügyei Attila tagadta, hogy ő tette volna a feljelentést. A hvg.hu-nak elmondta, már megállapította a hatóság, hogy nem az ő aláírása szerepel a dokumentumon, ezért okirat-hamisítás miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a BRFK-n. Hozzátette azt is, hogy a történteket nevének meghurcolásának tartja, s biztos abban, hogy nem a Fideszen belüli kavarásról van szó. | [
"Echo Investment",
"SL Properties Kft."
] | [
"Récsei Center",
"Récsei Bevásárló- és Szórakoztatóközpont"
] |
Nemzetközi szinten is megsüvegelendő teljesítményt mutatott fel Stribli-Csíkos Petra, ahogy elnyerte a Nemzeti Sportközpontok (NSK) kétszer 300 milliós közbeszerzését a G7 leírása alapján. Az uniós százmilliókat jelentő módszer kívülről végtelenül egyszerűnek látszik, mindössze három lépés:
1. Kell egy akármilyen, akár totál üres cég, amit meghív az állam nagy értékű közbeszerzésre.
2. ???
3. Profit.
Pontosabban az történt, hogy a Nemzeti Sportközpontok, az állami sportberuházásokat intéző szervezet januárban kiírt két nagy közbeszerzést, amihez valamiért nem akartak nyílt versenyt, inkább meghívták a szerintük legkompetensebb öt céget ajánlattételre. Ezt 300 millió forintos értékhatárig tehették meg.
Az első megdöbbentő körülmény rögtön ott látszik, hogy a végül befutó nyolc ajánlat mindegyike 299,86 és 299,98 millió forint között szóródott. Tízezer forintok dönthettek 300 milliós pályázatoknál, ami egészen egyedüllálló, hiszen a megadott jótállási idő mindenhol azonos volt emellett.
A lap érdeklődött az NSK-nál, hogy szerintük mégis hogyan sikerült ennyire pontosan belőni a tenderek értékét, de a megadott közbeszerzési kapcsolattartó először időt kért, majd sajnos elérhetetlenné vált.
Ami legalább ilyen érdekes, hogy a legolcsóbb ajánlatot adó és így valószínűleg nyertes cégek nem függetlenek egymástól. Az első közbeszerzésnél a Nettó 2 Bt. áll nyerésre, a másodiknál a CSG Plan & Consulting Kft.
mindkettőben tulajdonos nem régóta egy bizonyos Stribli-Csíkos Petra.
Előbbiben 2017 óta kültag, utóbbiban tavaly év végén vásárolta ki a tulajdonostársát teljesen.
A közbeszerzések épületgépészeti beruházásokról szóltak, ami mindkét cég profiljában szerepel, de nem valószínű, hogy egyáltalán csináltak hasonló nagyságrendű munkát korábban. A CSG konkrétan valószínűleg semmilyet, teljesen üres a cég, nincs alkalmazottjuk, három éve volt utoljára és egyben valaha bármi árbevételük, az is 60 ezer forint volt. A Nettó 2 Bt.-nek tízmilliós nagyságrendű éves árbevétele volt eddig, biztos, hogy megközelítőleg se csinálhattak ehhez mérhető léptékű munkát. Nagyon érdekes, hogy egyáltalán felkérték őket. Mindkét furcsán elsült közbeszerzést dr. Jakabfy Attila közbeszerzési tanácsadó jegyezte.
A megoldás egyébként ott lehet, hogy van egy nagyobb harmadik családi cég, a Stribli Kornél résztulajdonában lévő BSL2010 nevű épületgépészeti cég. Stribli Kornél sokáig vezetője és tulajdonosa volt a Nettó 2 Bt.-nek, a CSG pedig a Stribli-Csíkos Petrával közös lakcímükre van bejegyezve.
A két érintett közbeszerzés egyébként hasonló. Az egyik a tatai edzőtábor egyik csarnokának, a másik a Hajós Alfréd Sportuszodának az energetikai korszerűsítését célozza napelemmel, légkezelő-cserével. Külön érdekes még az utóbbi, a Hajós korszerűsítésére ugyanis a tavalyi vizes vébé keretéből mintha már félreraktunk volna 3 milliárdot, kimondottan energetikai korszerűsítésre is. Amit egyébként a 2016-os felújítás során egyszer már megcsináltak. Ezek szerint azonban valamiért kell még pár kör hasonló munkákra, valamiből folyton keveset kérnek, más munkákat meg mindig elrontanak, hiába vették át.
A beruházás a KEHOP 5.2.12. számú projekt keretében valósul meg, nem lenne meglepő, ha az érintett szereplők esetleg máshol is feltűnnének egyéb fontos energetikai fejlesztéseknél, azaz ugyanennél az uniós pénzesbödönnél.
Mindenesetre, ha lát még érdekes közbeszerzéseket, bátran küldje el nekünk a tema+kozbeszerzes@mail.index.hu-ra.
(Borítókép: Jászai Csaba / MTI) | [
"Nemzeti Sportközpontok",
"BSL2010",
"Nettó 2 Bt.",
"CSG Plan & Consulting Kft."
] | [
"Stribli-Csíkos Petra"
] |
1999. 06. 02., 21:11
Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerződések fénymásolt példányait mutatta be szerdán. A frakcióvezető a dokumentumokkal azt az állítását kívánta igazolni, hogy a Postabank 1997 novembere és 1998 júliusa között 800 millió forinttal támogatta az - álláspontja szerint Fidesz-közeli - Mahir Citypostert. Győri Tibor, a Mahir elnöke bejelentette: üzleti titok megsértése miatt büntetőfeljelentést tesz a frakcióvezető ellen.
Kuncze hétfőn a parlamentben napirend előtti felszólalásában azt állította, hogy a kormányalakítás előtti 8 hónapban a Fideszhez közel álló vállalkozások több mint 1 milliárd forintot "vittek ki" a Postabankból, a kormányalakítás napján pedig 250 millió forintot. "A dolog kétszereplős: az egyik fél minden esetben a Postabank, a másik fél pedig valamelyik Fideszhez közel álló cég. Ezeknek a szerződéseknek az összértéke a kormány meg- alakulását megelőző nyolc hónapon belül több
mint egymilliárd forint volt" - mondta Kuncze.
Kuncze Gábor mai beszámolója szerint a cég 49 százalékos tulajdonrészéért kifizetett 380 millió forinton túlmenően a Postabank - leányvállalatain keresztül - összesen 266 millió forint értékben kötött reklámszerződéseket a Mahir Cityposterrel, annak megvétele után pedig a Mahirnak 154 millió forintot fizett a névhasználatért. A Mahir Cityposter "Fidesz-közeliségét" Kuncze Gábor azzal magyarázta, hogy a választási kampány alatt Simicska Lajos, a Fidesz korábbi gazdasági igazgatója, az APEH jelenlegi elnöke volt a Mahir vezetője, aki a párt győzelme után Győri Tibornak, a Fidesz régi jogtanácsosának adta át helyét. Elmondása szerint Simicska Lajos a B-Reklám nevû cégen keresztül tulajdonosa a Mahirnak, jogait a választások óta felesége gyakorolja. A frakcióvezető érvei között az is szerepelt, hogy a Cityposter felügyelő bizottságának tagjai Győri Tibor mellett Nagy Attila, az úgynevezett "Josip Tot féle eladások ügyvédje", Hantosi Ferenc, a Szerencsejáték Rt. jelenlegi elnök-vezérigazgatója, illetve az a Liszkay Gábor volt, aki korábban állami alkalmazottként "eladta" a Mahirnak a Magyar Nemzet és az Új Magyarország kiadási jogát.
Kuncze Gábor közölte: Nagy Attila nemrégiben átadta felügyelő bizottsági helyét Tóth Mariannának, aki a Magyar Hitelbanknál - állítása szerint - a Fidesz-közeli cégek hiteleit intézte, és ma is ügyvezető igazgatója a Fidesz pártvállalatának, a FICO-nak. A szabaddemokrata politikus emellett azzal érvelt, hogy a választási kampány időszakában a Mahir Cityposter tulajdonában lévő plakáthelyeket többnyire a Fidesz hirdetései foglalták le. A bemutatott szerződés-másolatok szerint 1997. november 6-án 25 millió forintos reklámszerződés született oszlopok és plakáthelyek bérbevételére, amelyet 1998. január 1-jén újabb, 120 millió forintos megállapodás követett.
Kuncze Gábor közölte: bár az utóbbi szerződés az egész 1998-as évre vonatkozott, az 1998. február 1-je és május 31-e közötti időszakra újabb, 78.4 millió forintos Postabank megrendelést kapott a Cityposter. 1998. július 8-án - a kormány megalakulásának napján - ismét oszlopokra és plakáthelyekre kötöttek szerződést, ezúttal 43 millió forint értékben. A frakcióvezető tudatta emellett: miután a Postabank 1998. március 4-én megvásárolta a Mahir Citypostert, szerződésben vállalta, hogy további 101 millió forintot fizet a névhasználatért. - 1998. július 9-én, vagyis a kormány megalakulásának másnapján ezt az összeget újabb szerződéssel 154 millió 750 ezer forintra emelték - közölte Kuncze Gábor.
Szalay Gábor országgyûlési képviselő a Cityposter eladására tért vissza. Kifejtette: a 14,7 millió forint értékû tulajdonrész a cég mérlegének tükrében sem ért 380 millió forintot, a társaság ugyanis 206 millió forintos mérlegfőösszeggel rendelkezett, amelyből 58 millió forint volt a forgóeszköz aránya. A cég saját tőkéje 46,5 millió forint volt, a fennmaradó háromnegyedrész hitelekből és a megrendelők előlegeiből állt össze, az adózás előtti nyereség pedig 1997-ben 18,9 millió forint volt.
- Ilyen adatok mellett egy bank még a hitelnyújtást is meggondolja - vélekedett Szalay Gábor. A képviselő szerint állítását az is bizonyítja, hogy a Mahir nem élt többször meghosszabbított - legutobb május 31-én lejárt - visszavásárlási jogával, és jelek szerint olyan piaci szereplőt sem talált, akinek az opciót értékesíthette volna. Szalay Gábor arra gyanakszik, hogy a Mahir előbb-utóbb a névértékhez közeli áron visszavásárolja a céget, amely - Szalay szerint - valóságos "aranybánya" lehet, mivel Hantosi Ferenc ma a Szerencsejáték vezetője, és a cég hirdetőhelyein jelenleg is számos szerencsejáték hirdetés látható városszerte. A szabaddemokrata politikusok további, a Postabank és más "Fidesz-közeli cégek" kapcsolatára vonatkozó információt ígértek, amelyek elmondásuk szerint jelenleg még feldolgozás alatt állnak. Emlékeztettek arra is, hogy frakciójuk parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Postabank konszolidációjának ügyében.
Győri Tibor, a Mahir elnöke újságíróknak nyilatkozva nem vitatta a dokumentumok hitelességét. Közölte ugyanakkor: valós, értékarányos szerződésekről van szó, amelyeket a cég minden esetben teljesített. Bejelentette: üzleti titkok megsértése miatt büntetőfeljelentést tesz a szabaddemokrata frakcióvezető ellen. - Remélem, Kuncze úr nem bújik mentelmi joga mögé - közölte. A Mahir elnök valószínûsítette, hogy az rt. vagy visszavásárolja a Citypostert, vagy pedig befektetőt keres az opciós jog értékesítésére.
Orbán Viktor miniszterelnök ma reggeli rádióinterjújában cáfolta, hogy pártjának valaha is köze lett volna a Postabankhoz. Orbán hozzátette:
nem tud mit kezdeni azzal a kifejezéssel, hogy "Fidesz-közeli cégek". Érvelése szerint ma bizonyos szempontból valamennyi cég ebbe a
kategóriába tartozik, mivel ők alakítják a gazdaságpolitikát és osztják el a támogatásokat.
"Kuncze Gábor nem igazolta állítását, miszerint a Fidesz - Magyar Polgári Párt egymilliárd forintot vett ki a Postabankból a választási kampány finanszírozása céljából", mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese.
Elmondta: a Fidesz képviselőcsoportja azt várta Kuncze Gábortól, hogy sajtótájékoztatóján igazolja hétfői állításait, de ezt nem tette meg.
"Kuncze Gábor reklámszerződéseket lobogtatott bizonyítékként, amelyek a Postabank, a Mahir Rt. és a Mahir Cityposter Kft. között köttettek", mondta Rogán Antal, majd hozzátette: ezek a szerződések csak azt bizonyítják, hogy a Mahir Rt. reklámcég.
A politikus közölte: a Fidesz és a Mahir között létezett szerződés a választási kampány időszakában a plakáthelyek bérbevételéről. Az ezekről szóló számlákat és dokumentumokat az Állami Számvevőszék rendben lévőnek találta.
A cikk mellett megtalálhatja a Kuncze által bemutatott dokumentumokat. | [
"Postabank",
"Fidesz",
"Mahir",
"Mahir Cityposter"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fidesz - Magyar Polgári Párt",
"Mahir Rt.",
"Új Magyarország",
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Hitelbank",
"Szerencsejáték Rt."
] |
Az offshore-hátterű cégek ellen hirdetett harc közepette fizettek uniós pénzt annak a ciprusi és Seychelle-szigeteken bejegyzett cégnek, amely eleve azzal pályázott, hogy Seszták Miklós jelenlegi fejlesztési miniszter autószalonjában költi el a forrást. Hiába világították át az uniós forrásokra pályázó vállalkozásokat, a Seszták Miklóst milliókkal gazdagító cég kijátszhatta a szabályozást.
A Miniszterelnökséget vezető Lázár János tavaly szeptemberben jelentette be, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) határozottan fel fog lépni az offshore cégekkel szemben, és kizárólag átlátható tulajdonosi szerkezetű pályázók juthatnak uniós forráshoz. A meghirdetett harc ellenére tavaly 20 milliós támogatást kapott az a ciprusi és Seychelle-szigeteki hátterű cég, amely eleve azzal pályázott, hogy Seszták Miklós jelenlegi fejlesztési miniszter kisvárdai autószalonjában fogja elkölteni az összeget – írta meg az Index.
A miniszter lépjen félre! "Kiderült, hogy akár offshore-nak is nevezhető cégek hozhatók kapcsolatba a miniszter egyik vállalkozásával. Az egyiket egyenesen a közeli és jól hangzó nevű Cipruson alapították. A miniszter szerint ezek nem offshore cégek, mert az Európai Unióban vannak bejegyezve. Ez pontosan az a védekezés, amelyet Simor András egykori jegybankelnök rántott elő, amikor kísértetiesen hasonló vádak érték a jobboldali politika és média részéről. A hárító hatása is ugyanolyan: semmilyen. Ilyen cégeket adóelkerülés céljából hoznak létre, nem másért. Persze ez a gyenge védekezés is több, mint ami a miniszter bizottsági meghallgatásain elhangzott, ott ugyanis a leendő miniszter azt állította, hogy egész életében két cége volt, az ügyvédi irodája és az autókereskedése. Hogy külföldi vállalkozásai lettek volna, azt egyenesen tagadta. Most kiderült, voltak, és adósságoktól terhelten süllyedtek a semmibe" – a Magyar Nemzet vezércikke Csermely Péter tollából.
A King Beruházó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az Új Széchenyi-terv gazdaságfejlesztési operatív programja keretében a Mikrovállalkozások fejlesztése című pályázaton részesült 10 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatásban. A pénzt egy alapítvány további 10 millióval toldotta meg, hogy azt a cég ingatlanvásárlásra és autófényezési, autójavítási szolgáltatásbővítésre használhassa.
Az Index néhány napja írta meg, hogy a King pályázatában eleve az szerepelt – akárcsak két másik, szintén 20 millióval támogatott cég párhuzamosan beadott pályázatában –, hogy a Kisvárda Kölcsey utca 4.-ben fogják elkölteni a pénzüket. A Kölcsey utca 4. alatt Seszták Ramiris Autó Kft. nevű cége működtet egy Opel-kereskedést.
A Hivatalos Értesítő legutóbbi számából tegnap kiderült, hogy közel kétszáz embertől vált meg a Seszták vezette NFM május és június során. Az értesítő adatai szerint a tárcától májusban 179, júniusban további 14 kormánytisztviselő távozott.
– Még elemezzük, de a szükséges és elégséges lépéseket meg fogom tenni annak érdekében, hogy befejezzük ezt a reménytelen próbálkozást – válaszolta tegnap egy sajtótájékoztatón a miniszter arra az újságírói kérdésre, van-e a tárcavezetőnek köze bármilyen formában offshore-gyanús céghez. Hogy iskolai barátjának van-e köze, arra azt mondta az újságíróknak, erről kérdezzék meg az illetőt, és leszögezte: nem tervezi a lemondását. Korábban az LMP és a Jobbik szólította fel lemondásra a minisztert, tegnap az Együtt–PM tett ekképp. | [
"King",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"King Beruházó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Európai Unió",
"Seszták Ramiris Autó Kft.",
"Hivatalos Értesítő"
] |
Megvárja a földtörvény júniusi elfogadását, utána várhatóan kilép a Fidesz parlamenti frakciójából Ángyán József. A mandátumáról azonban nem mond le, függetlenként folytatja tovább a parlamenti munkát. A politikus szerint a földtörvény a Fidesz korábbi ígéreteivel szemben nem a kisbirtokosoknak kedvez. Kedden indul a javaslat részletes vitája.
Vitatkozók vannak, de belső ellenzék nincs a Fidesz frakcióban. Ángyán feszíti csak végsőkig a húrt, nem is ült mellé senki a frakcióülésen. A sértettek veszélyesebbek mint a másként gondolkodók.
Június végén valószínűleg kilép a Fidesz parlamenti frakciójából Ángyán József – erről a kormánypárti képviselő hétfőn beszélt az Indexnek. A politikus azt mondta, hogy a döntésével megvárja a földforgalmi törvény elfogadását, amelyről a jelenlegi tervek szerint június 10-én szavaz az Országgyűlés. A törvényjavaslat a földbirtokok bérlésére, illetve adásvételére vonatkozó szabályokat tartalmazza (pdf).
Ángyán úgy fogalmazott: "nincsenek illúziói", a törvény valószínűleg nem fog kedvezni a családi gazdaságok fejlődésének, így várhatóan a parlament tavaszi ülésszaka után, június végén a kilépés mellett dönt. A politikus a mandátumáról várhatóan nem mond le, független képviselőként folytatja a munkáját, és később sem kíván belépni egyik frakcióba. A terveiről a Fidesz vezetését külön nem tájékoztatta, szerinte a korábbi kijelentései alapján a pártvezetés tisztában van azzal, hogy mire készül.
Amin berágott Ángyán
A politikus által kifogásolt törvényjavaslatot még tavaly júliusban terjesztették be az Országgyűlésnek, a részletes vitája kedden kezdődik. A javaslathoz még tavaly több mint 200 módosító indítványt nyújtottak be, ezek közül 70-et Ángyán Bencsik János fideszes képviselővel közösen jegyzett. Ángyán nehezményezte, hogy ezeket az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága egyetlen szavazattal elutasította, több módosítójavaslattal pedig szinte az egész terveztet átírta.
Az egy kézben összpontosul birtokméret nagyságot a módosító javaslatok a korábbi 1200 hektárról 1800-ra növelték. Ezt azt jelenti, hogy ennél nagyobb birtok nem lehet egy kézben. A korábbi tervezet szerint azonban a családtagok által birtokolt területek összeadódtak, a módosítások szerint viszont már a férj és a feleség kezében is lehet 1800-1800 hektáros föld.
Ángyán szerint a bizottsági módosítások révén a tervezetből kikerült az is, hogy egy településen egy család a földterületek 25 százalékánál többet nem birtokolhat. Problémás a volt államtitkár szerint az is, hogy a földbirtokosnak helyben nem kötelező munkát adnia senkinek. Kihagyta a bizottsági javaslat az úgynevezett demográfiai földprogramot is - ami szerepelt a Fidesz választási programjában is -, amely tehetővé tette volna, hogy a fiatal letelepedő párok földvásárlás során kedvezményeket kapjanak.
Marad a nagybirtok
Bebetonozza a nagytőkéseket a javaslat azzal is, hogy előbérleti jogot ad a földek jelenlegi bérlőinek - mondta Ángyán. A jelenlegi birtokrendszer ugyanis úgy néz ki, hogy a földek közel 80 százaléka 180 nagytőkés társaság kezében van. A politikus szerint ez azért probléma, mert a korábbi cél a volt, hogy az Orbán-kormány megváltoztatja a jelenlegi birtokszerkezetet.
Ráadásul ez a törvény nem tartalmazná az úgynevezett üzemszabályozási előírásokat, vagyis azt, hogy ki, milyen feltételekkel, hány birtokot működtethet. Ezt egy külön törvény fogja szabályozni, amelynek részletei Ángyán szerint egyelőre nem ismertek. Ugyancsak nem vonatkozna a jogszabály az úgynevezett integrátorokra, amelyek a tervek szerint azok a nagytőkés társaságok lennének, amelyek egy-egy régió gazdálkodását összefognák. Az integrátorok értékesítenék például a vetőmagot, illetve szerveznék meg az élelmiszer-feldolgozást. Ángyán szerint jó lett volna, ha a a földforgalmi törvény minimumszabályai ezekre is kiterjedtek volna.
Elszigetelődött a frakcióban
A Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkári posztjáról Ángyán még tavaly januárban mondott le. Döntését azzal indokolta, hogy "zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok", "spekuláns nagytőkés oligarchák" ellehetetlenítették a munkáját. A politikus később többször is bírálta az állami földbérletpályázatok eredményeit, azt állítva, hogy a földek többsége a kormánypártokhoz közel álló érdekcsoportok kezébe került.
Ezt követően az is felmerült, hogy a politikust kizárhatják a Fidesz-frakcióból. A Fidesz februárban, Gyulán megtartott kihelyezett frakcióülésén heves szóváltás alakult ki Orbán Viktor és Ángyán között. A kormányfő a zárt ülésen azt közölte Ángyánnal: nem zárják a volt államtitkárt a frakcióból, többek között azért, mert nem akarnak mártírt csinálni belőle. Forrásaink szerint a politikus elszigetelődését jelzi az is, hogy a frakció üléséken előfordul, hogy nem ül le mellé senki.
A politikus legutóbb múlt kedden ment szembe a kormánypárti többséggel, amikor nem szavazta meg a trafiktörvény módosítását, amely lehetővé tette, hogy a korábbiakhoz képest magasabb, 10 százalékos árrést biztosít a dohánytermék-kiskereskedőknek. Ángyán az Indexnek másnap azt mondta: elfogadhatatlan, hogy a Fidesz csak a trafikpályázatok elbírálása után nyújtotta be az erről szóló javaslatot. Lehet, hogy jóval nagyobb a pályázók köre, ha az árrés növelését előre lehetett volna tudni - mondta.
Eddig egy kilépő volt
A kormánypárti képviselők közül eddig csak az élettársa megverésével gyanúsított Balogh József ült át a függetlenek közé. A kilépés előtt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt közölte: számára elfogadhatatlan, ha valaki bántalmazza szeretteit, családtagjait, véleményét pedig a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának minden tagja osztja. Balogh nem emlékszik rá, hogy sérült meg az élettársa, de szerinte valószínű, hogy a vak komondoruk lökte fel az asszonyt. | [
"Fidesz"
] | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] |
A Magyar Hírlap értesülései szerint a rendőrség hétfőn hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt elrendeli a nyomozást a Happy End Kft. milliárdos megbízásaival kapcsolatban. A lap úgy tudja, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság egyelőre ismeretlen tettes ellen indít eljárást. A nyomozás elrendelését követően megkezdik a cég vezetőinek kihallgatását - egyelőre tanúként.
A Happy End Kft. és a vele szerződött cégek ügyében Juhász Ferenc szocialista képviselő március 25-én tett feljelentést a Népszabadság cikkei nyomán. Az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága azok után döntött, miután nyomozói befejezték az üggyel kapcsolatos első kihallgatásokat és az ominózus szerződéseket begyűjtötték a Happy End Kft. megbízásaival kapcsolatban.
A rendőrség kétszer rendelt el feljelentés-kiegészítést az ügyben. A Magyar Hírlap információi szerint elsősorban a különböző megbízási szerződéseket és a családi-baráti kötődések egybeesését vizsgálta a nyomozó hatóság. Az ORFK május első napjaira egyébként egyesítette - a tartalmi egybecsengések miatt - a Happy End és az Ezüsthajó Kft., valamint A Hídember és a Bánk bán ügyében tett feljelentéseket. Utóbbi egy magánszemélytől érkezett a túlnyomórészt állami pénzből készült filmekkel kapcsolatban.
A Legfőbb Ügyészségen párhuzamosan folyó másik vizsgálat a mai napig nem zárult le - értesült a Magyar Hírlap ügyészségi forrásból. Ennek az eljárásnak a tárgya a Happy End szerződéseinek polgári jogi szempontú felülvizsgálata - összevetve a Miniszterelnöki Hivatalból kapott iratokkal.
Mint ismert: a Legfőbb Ügyészség ezeket nem bocsátja a rendőrség rendelkezésére a vizsgálat befejezéséig. Abban az esetben kerülnek át a rendőrséghez az iratok, ha büntetőjogi vonatkozásra bukkan az ügyészség. Juhász Ferencet és Keller Lászlót, a szocialisták képviselőit már meghallgatta a rendőrség az állami milliárdokból országimázst, millenniumi marketinget, a távozó miniszterelnök külföldi és hazai útjairól videofilmet készített társaság ügyében. Sajtóértesülés szerint a két cég végelszámolását kérte az APEH-nél, ami a cégbíróságra azóta nem érkezett meg.
A Happy End Kft.-t folyamatos munkával ellátó, az új kormány által megszüntetésre ítélt Országimázs Központ gazdálkodását egyébként az Állami Számvevőszék vizsgálta már a 2000. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során. | [
"Happy End Kft.",
"Ezüsthajó Kft.",
"Országimázs Központ"
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Legfőbb Ügyészség",
"Magyar Hírlap",
"Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága"
] |
Az Átlátszó megszólaltatta a Nemzetgazdasági Minisztériumban napokon át hiába keresett vasárnapi-boltbezárós tanulmányt készítő céget.
Az M.S. Concord Bt. társtulajdonosa, Mátyási Sándor szociológus, egyetemi oktató munkatársunknak megerősítette, hogy ők készítették a tanulmány-sorozat egyik részét, amely a lakosság véleményét szondázta 800 fős mintán 2011 áprilisában. A cég munkáját a minisztérium elfogadta – információnk szerint a kereskedelmi vállalkozásokra gyakorolt hatást a kamara, a munkaviszonnyal kapcsolatos következményeket a szakszervezetek mérték föl.
Mátyási arról tájékoztatott, hogy az M.S. Concord titoktartási nyilatkozatot írt alá, így a részletekről csak annyit árult el, hogy adataik "nagyon közel állnak" az Ipsos által a közelmúltban készített felméréshez, ami szerint a lakosság kétharmada nem támogatja a vasárnapi bezárást, ugyanakkor csak 22 százalék vásárol egyáltalán a hét utolsó napján.
Ráadásul úgy tudni – bár ezt Mátyási nem erősítette meg most a titoktartási klauzulára hivatkozva -, az M.S. Condord adatai szerint éppen a magas jövedelmű rétegek ellenzik a leginkább a bezárást, miközben az ő körükben mennek vásárolni a legkevesebben (hibahatár környékén) vasárnap, vagyis kiskereskedelmi krach nem várható a változástól.
Egyéb kellemetlen következménnyel azonban számolni kell. Például péntek-szombaton megnövekedett autós forgalommal a bevásárlóközpontok környékén, illetve azzal, hogy éppen a nagyobb értékű fogyasztási cikkek forgalma csökkenhet, hiszen ezeket jellemzően a hét végén nézegették, próbálták ki a vásárlók, efféle mustrára azonban hétköznap kevésbé van lehetőség.
Címlapkép innen. | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] | [
"M.S. Concord",
"M.S. Concord Bt.",
"M.S. Condord"
] |
Kínos fotók tömkelegét lehet az interneten letölteni a milliárdos csempészet miatt gyanúba került Egymásért Egy-másért Alapítvány honlapjáról, de innen az is kiderül, hogy nem akárkik a kiemelten közhasznú nemzetközi alapítvány kurátorai és munkatársai. Ezek alapján kijelenthető: a Nemzetbiztonsági Hivatal volt és jelenlegi munkatársai döntik el, hogy az alapítvány kit, mikor és mennyivel támogat.
A "cég" jelenleg is aktív főosztályvezetője, Gyarmati György az egyik kurátor. Róla azt érdemes tudni, hogy annak a főosztálynak a vezetője, amely nemrégiben két ügynököt küldött lapunk munkatársának lakására, miután Szilvásy György kancelláriaminiszter építkezéséről gyűjtöttek anyagot. Gyarmatinak NBH-s engedélye van arra, hogy magánemberként kurátori tevékenységet lásson el az alapítványban. A főtiszt volt főnöke, az NBH első főigazgatója, a tavaly elhunyt Nagy Lajos is a kurátorok között szerepel.
De a "cég" egykori jogásza, a ma már nyugdíjas Simon Ibolya viszi az alapítvány ügyes-bajos dolgait a bíróságon. Simon saját bevallása szerint még vissza-visszadolgozik volt munkáltatójának.
Továbbiak a Magyar Nemzet 2007 április 19-i számában | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Egymásért Egy-másért Alapítvány"
] |
Nyílt levelet írtak a felerészben debreceni városi tulajdonban lévő A.K.S.D. Hulladékgazdálkodási Kft. vezetőinek helyi önkormányzati képviselők, akik azt kifogásolják, hogy miközben a szegény sorsú emberek szerintük megalapozatlan módon fizetnek irreálisan magas szemétszállítási díjat, a cég vezetői több mint 20 millió forint jutalmat vettek föl.
Nyílt levelet írt a baloldali kötődésű DISZ két debreceni önkormányzati városi képviselője, Dobrossy István és Varga Zoltán a debreceni A.K.S.D. Kft. két vezetőjének, Kardos Mariannának és Virág Lászlónak, amelyben azt teszik szóvá, hogy miközben a lakosokat egyre reménytelenebb helyzetbe hozza a közszolgálati díjak horribilis mértéke, addig a két vezető együttesen több mint 20 millió forint prémiumot kapott a társaság mintegy 820 millió forintos adózott eredménye után. A két politikus szerint az adózott eredmény mértéke tovább fokozza a nehéz sorban élő debreceniek elégedetlenségét, ezért mára – mint írják – az A.K.S.D.-vel szembeni közhangulatra leginkább a robbanás előtti állapot a legjobb jellemzés.
Dobrossy István és Varga Zoltán a nyílt levélben így fogalmaz: nem vitatják, bár nem értenek vele egyet, hogy a cég profitorientált gazdálkodási formában működik, de azt a tényt semmiképpen sem tudják elfogadni, hogy a társaság olyan módon ért el a közszolgáltatási szférában a lakosság által el nem fogadható mértékű profitot, amely mögött jelentős részben nincs valós teljesítés. Mint írják, Debrecenben egy egyedülálló lakosnak heti 28 liter szemétmennyiséggel számolva évi 1456 liter szemét elszállításáért kellene fizetnie, ennek ellenére az A.K.S.D. éves szinten jóval több, összesen 6240 liter szemét díját számlázza ki. A két politikus szerint helyes számlázás esetén a debrecenieknek évente csupán 6253 forint szemétdíjat kellene fizetniük, ennek ellenére az emberek évente legkevesebb 26 785 forintot fizetnek. Dobrossy és Varga szerint a társaság minden egyedülálló debrecenit 20 532 forinttal károsít meg azzal, hogy nem biztosítja a választás lehetőségét a kisebb mértékű hulladáktároló edényekkel, s nem biztosítja az egyes háztartásokból ténylegesen elszállított hulladék mennyiségének mérését.
Ezek után jogosnak vélik azon debreceni polgárok felháborodását és összefogását, akik pertársaságba tömörülve öt évre visszamenőleg kívánják visszakövetelni az általuk kifizetett, de valós teljesítéssel nem ellentételezett szemétdíjat.
A DISZ képviselői arra kérik Kardos Mariannát és Virág Lászlót, hogy – elkerülve az A.K.S.D. és Debrecen városa számára egyaránt káros peres eljárások sokaságát – a cég a 820 millió forintos nyeresége terhére öt évre visszamenőleg kártalanítsa azokat a debreceni háztartásokat, ahol megalapozatlan túlszámlázás történhetett. | [
"A.K.S.D. Kft."
] | [
"A.K.S.D. Hulladékgazdálkodási Kft."
] |
Hosszas procedúra után egy már nem érvényes, semmilyen szempontból nem releváns szerződés-torzót mutattak meg Szél Bernadettnek a Miniszterelnökség bekamerázott titokszobájában a paksi bővítésről; a "betekintésen" semmilyen új információhoz nem jutott az LMP frakcióvezetője. A politikus lapunknak azt mondta: összesen annyi derült ki számára, hogy az Orbán-kormány orosz érdekeket véd a bohózatba hajló titkolózással.
Mint emlékezetes, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János korábban a magyar állam legátláthatóbb beruházásának nevezte a tervezett paksi bővítést. Szél Bernadett november 14-én kért betekintést a Putyin-Orbán-paktum egyik (a kivitelezéssel foglalkozó) úgynevezett megvalósítási megállapodásának részét képező Project Schedule (ütemterv) dokumentumba, kifejezetten azzal a céllal, hogy megtudja, a bővítésért is felelős tárca nélküli miniszter által is bejelentett 16-22 hónapos késés – amely az engedélyezés elhúzódása miatt gyűlt fel - milyen változtatásokat kényszerített ki az ütemtervben.
Az LMP-s képviselő arra is kíváncsi volt, hogy az egyes konkrét munkafázisokat mikor tervezik elkezdeni, és mi az, amit ténylegesen a szerződés keretében, az orosz Roszatom generálkivitelezésében valósítanak meg (és mennyiből). Jelenleg ugyanis a kormányon és az orosz félen kívül senki nem tudja, pontosan mit fogunk kapni a a pénzünkért, és mi az, amit pótlólagosan, magyar költségvetési forrásból kell felépíteni. Egy releváns iratból a politikus szerint mindenképpen kiolvasható lenne, milyen szerkezetekért, épületekért felelős az orosz fél, és van-e olyan építmény, ami kizárólag a magyarok felelőssége. Ilyen-e például a hűtés, vagy a hűtővízrendszer, ami a kerítésen belül van – azaz közvetlenül az atomerőműhöz tartozik –, ám nagy valószínűséggel mégis magyar pénzből épül. Az egyértelmű elhatárolás hiánya rendkívül aggasztó, mivel azt jelenti, hogy a kormányzati kommunikációban szereplő és a megtérüléshez alapul vett 12,5 milliárd eurós "vételárat" máris jelentős tételekkel kozmetikázzák, ahogy nem lehet tudni azt sem, hogy mikor és mivel tervezik ténylegesen elkezdeni a munkát, mikorra időzítik a befejezést és az energetikai indítást illetve a kereskedelmi üzemet.
A betekintésre tegnap a Miniszterelnökség irodaházában a "Kezelőpont biztonsági területén" nyílt lehetőség. Amint azt utána a frakcióvezető lapunknak elmondta, egyetlen érdemi kérdésére sem kapott választ. Egy olyan dokumentumot mutattak meg neki, amelynek a minősítését már sokszor megváltoztatták, és amely nem a jelenleg érvényes ütemezést tartalmazza, mivel a módosításokat Brüsszelben állítólag még nem hagyták jóvá. A papírokból az időzítésen túl az sem derült ki, hogy mit épít az orosz fél, pénzügyi információkat pedig egyáltalán nem tartalmazott az anyag. Szél Bernadett szerint ilyen körülmények között a titkosításnak semmi értelme: az üzleti titokra történő hivatkozás annak elfedésére szolgál, hogy az Orbán-kormány a Roszatom érdekeit védi a magyar adófizetők és a nyilvánosság érdekeivel szemben.
Hargitai Miklós | [
"Roszatom",
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Amíg megmagyarázom, megcsinálom – idézte Ybl Miklóst, a Várkert Bazár tervezőjét L. Simon László államtitkár azon az építészeti konferencián, amelynek témája a Budai Vár 200 milliárd forintra tervezett átalakítása volt. L. Simon szerint a kormány is valahogy így állt neki a Vár évtizedekig halogatott, mára szerinte elodázhatatlanná vált megújításához. Aztán persze nagyon sokszor elmondta, hogy a társadalmi párbeszédet nem szabad mellőzni, ezt a konferenciát is ilyennek szánták.
Hogy miért elodázhatatlan a Vár felújítása, az egyáltalán nem derült ki most sem, pedig L. Simon – politikustól egészen elképesztő módon – nem töltötte ki a neki szánt időkeretet. Amit szavai szerint orvosolni kell, az a második világháború és a kommunizmus pusztítása, mert az utóbbi L. Simon szerint legalább annyira súlyos volt, mint a Vár lerombolása. Visszatérő fájdalom például, hogy Kádárék nyilván provokációs célból a Palotába költöztették a Munkásmozgalmi Múzeumot. Ezt azért azóta orvosolták.
A sürgető cél amúgy az, hogy a Várnak
“végre méltó turisztikai versenytársává kell válnia a környező fővárosok hasonló negyedeinek úgy, hogy a hazai kulturális és szellemi élet, illetve az ország egyik jelképes közjogi központja lesz belőle".
És errő szól a legalább tíz, de inkább ennél is hosszabb időre kalkulált Nemzeti Hauszmann Terv, aminek a vezetője éppen L. Simon.
Az államtikár szerint természetes, hogy ilyen vállalkozás nem történhet meg viták, nézetek ütköztetése és konfliktusok nélkül. Ezt ezen a konferencián nem úgy kell elképzelni, hogy szót kapnak a beruházás ellenzői, ők nem kaptak meghívót, bár időnként azért szóba kerülnek. A Miniszterelnökség és az építész kamara mellett szervező volt a Művészeti Akadémia is. Az MMA elnöke, Fekete György köszöntette is a megjelenteket, sőt, a nagy munkához felajánlotta az akadémia szellemi potenciálját. Reményei szerint “a menetrendszerűen fellépő destrukciók és nihilizmusok kellő időben elveszthetik jelentőségüket, bárhonnan is érkeznek a város szellemi szinten történő rombolásához". Egy hosszabb gondolatmenetet pedig azzal zárt le, hogy most végre a jó, az igaz és a szép erői szabályozzák újra a sorsunkat.
A 200 milliárdos beruházást a jelenlegi helyzetben totálisan felesleges presztizsberuházásnak tartó ellenoldal éppen a múlt héten szervezett ellenkonferenciát. Erre L. Simon is utalt, és válaszolt is néhány felvetésükre. Például:
A Nemzeti Hauszmann Terv célja nem az elmúlt idők és rendszerek politikai restaurálása
Kapaszkodjanak meg, már a Gyurcsányék is reprezentációs célokra akarták használni a Várat.
A Palota 98 százalékban kulturális célokat fog szolgálni, de alkalmassá kell tenni reprezentatív állami funkciók befogadására is.
Ez a reprezentációs dolog eléggé beakadt L. Simonnál és a politikusoknál. Az államtitkár szerint azért, mert nem lehet nagy fogadásokat tartani például a Parlamentben.
Ha Ön Kossuth-, Széchenyi-díjas, vagy nagykereszt-tulajdonos, esetleg közeli rokon, akkor tudja, hogy mi megy a Kossuth-díjak átadásánál. Ha nem, L. Simon most elmesélte. Ott vannak az állami vezetők, a kitüntetettek, kitüntetettként legfeljebb két hozzátartozó, és amikor átmennek a Kupolateremből koccintani és enni a Parlament legnagyobb termébe, a Vadászba, útközben már szabályos lökdösödés alakul ki.
De lehetetlen állapotok vannak a Sándor-palotában is. L. Simon nemrég volt ott egy 260 fős fogadáson, állandóan összeakadt a pincérekkel és a vendégekkel. Pedig csak állófogadás volt, nem is ültetett. L. Simon szerint egy 200-300 fős delegáció nem ritka, Orbán is vezetett már ilyen nagy delegációt. Nem véletlen, mesélte L. Simon, hogy amikor megépült a Várkert Bazár, akkor Áder János élénken érdeklődött, hogy lesz-e benne nagy terem, ahol tisztességes fogadásokat lehet tartani.
Ha elkészül a Palota átalakítása, akkor olyan fogadások lesznek ott, hogy L. Simon is kényelmesen el fog férni. Ehhez persze ki kell majd rakni onnan például a Széchényi Könyvtárat, és költözik a Nemzeti Galéria is. A tervek szerint valamilyen kiállítótermek lesznek, nem tudni pontosan, milyenek és felújítják a díszlépcsőt is. L. Simon szerint a két világháború között jegyért lehetett megnézni a Palotát, a turisták most is bemehetnek majd, már persze ha nem valami nagy állami fogadásra készülnek éppen.
Azért, hogy a felújítás mintájának szánt, 70 négyzetméteres Szent István termet (ami az 1900-as párizsi világkiállításra készült, jól dokumentált) vissza tudják állítani, részben kiköltöztetik a Budapesti Történeti Múzeumot is.
De nemcsak a Palotában lesz a politikusok által annyira vágyott szép nagy tér (ami egyébként azért máshol van, például a Magyar Tudományos Akadémia díszterme). A már szerkezetkész, a Vár oldalába fúrt mélygarázs fölé, a Dózsa György téren visszaépítik az egykori Lovardát.
Ez még simán megmenthető állapotban vészelte át a világháborút, mégis elbontották, feleslegesen.
Ebben aztán akkora tér van, hogy akár lovaskocsis fogadásokat is lehet majd tartani a vendégeknek. És ezen a jelenleg csupaszra bontott részen visszaállítják a Lovarda mellett a testőrség egykori épületét és az új átjárót nyitó Stöckl-lépcsőt is. A tervezésre, dokumentációra, régészeti munkákra összesen 5,5 milliárdot fordít a kormány. 2016-ra épülnének újra. Kritikusok szerint az egykor a környezetébe illeszkedő Lovarda egyszerűen már túlságosan nagy lesz az azóta megváltozott Várban. L. Simonék szerint a turisták majd ámulhatnak az oda álmodott – alighanem lovas – produkcióktól.
L. Simon szerint egyébként azért ragaszkodnak a Palota munkálatait az elhunyt Ybltől átvevő Hauszmann terveihez és munkáihoz, mert az volt a Vár szerves fejlődésének utolsó korszaka, utána jött a háború és a kommunisták valóságos erőszakot jelentő átalakítási munkái, amit politikai szándékok vezettek.
Az államtitkár szerint ahol lehet, hitelesen állítják majd vissza az épületeket. De vannak még kérdések. Így például az évtizedekig romos, csak ideiglenesen kipofozott egykori Honvéd Főparancsnokság épülete, éppen az Orbán új munkahelyének kiszemelt Karmelita-kolostor előtt. Most egyszintes, miközben korábban ennél nagyobb volt. Vagy tetőt kap a mostani állapotában, vagy helyreállítják teljesen vagy visszabontják. Addig is Csontváry-kiállítás lesz ott.
Az új miniszterelnökségi dolgozó is kibővül majd. Például a korábbi tábori püskökség helyén egy épülettel. Erre tervpályázatot írnak majd ki fiatal magyar építészeknek. L. Simon ebből is látszik, hogy lesz helye a kortárs építészetnek is.
Hogy mindez mennyibe kerül majd, azt még nem tudni. A Hauszmann-tervben 200 milliárd szerepel, de L. Simon szerint folyamatosan bővülnek a feladatok. Ráadásul az új miniszterelnökség kialakítása ebben nincs benne. Aminek az áráról korábban L. Simon azt mondta:
“Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni".
Miközben úgy tűnik, hogy a legfontosabb kérdések azért eldőltek már a Várról (könyvtár, galéria kiköltöztetése, Lovarda, testőrség, Stöckl-lépcső visszaépítése, Miniszterelnökség új helyének kialakítása), a társadalmi párbeszéd szükségességét hangoztató L. Simon szembesülhetett azzal, hogy nagyon sokan nagyon sok igénnyel jelentkeznek még.
Csak itt például a következő javaslatok hangoztak el. Az Orbán új munkahelyének kinézett Karmelita-kolostor helyén a magyar szokásjogot évszázadokra meghatározó gyűjteményt szerző Werbőczy István palotája állt. Werbőczynek mostanra nincs szobra Magyarországon, hát most lehetne ott valami. Valamint a Dísz téren lenne a helye annak az alkotásnak, ami már jó ideje Athénba rekedt, és Hunyadi Lászlóra emlékezik. L. Simon szerint nem ez a fórum volt a legalkalmasabb ezeknek a kéréseknek a felvetésére, azonnal választ nem tud adni, de visszatérnek majd erre. És ő maga hozta szóba azt a kezdeményezést, hogy a felújításban szintén érintett egykori Táncsics-börtön mögötti középkori zsinagógát tárják fel újra. Ez korábban egyszer már megtörtént, majd visszatemették. L. Simon azt mondta: a kormány nyitott a kérésre, pénz viszont egyelőre erre nincs.
Az államtitkár így foglalta össze, hogy mi a terv a Várral: | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Művészeti Akadémia",
"Nemzeti Galéria",
"Budapesti Történeti Múzeum"
] |
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint csak a beiratkozás után dől el, kit vesznek fel az általános iskolák első évfolyamára. Túljelentkezésnél - a protekció, korrupció gyanújának elkerüléséért - nyilvános sorsoláson kell dönteni a felvételről.
Az MSZOE emlékeztet rá, hogy az általános iskolának fel kell vennie azt a tanköteles tanulót, aki "életvitelszerűen" az általános iskola körzetében lakik, de a szülő szabadon választhat a felvételt kínáló általános iskolák között, "nem köteles beíratni gyermekét a Kormányhivatal által kijelölt körzeti iskolába!"
Ha az általános iskola felvételi kötelezettsége teljesítése után további kérelmeket is teljesíteni tud, előnyben kell részesítenie a hátrányos helyzetű gyermeket, ha testvére már az intézmény tanulója, vagy szülője munkahelye az iskola körzetében, vagy az iskola a lakóhelyétől egy kilométeren belül található.
Ha az általános iskola az összes "további felvételi kérelmet" helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között nyilvános sorsoláson kell dönteni. A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A felvételről első fokon az iskola igazgatója dönt, ha elutasítja a körzetben lakó gyermek jogos felvételét, akkor a szülők a Klebelsberg Intézményfenntartóhoz fordulhatnak panasszal. | [
"Magyarországi Szülők Országos Egyesülete"
] | [
"Klebelsberg Intézményfenntartó"
] |
Tévéstábokat, újságírókat kell fürkészniük a kormányzati épületeket őrző biztonsági embereknek, és ha egy is felbukkan a védett objektumok környékén, jelezniük kell – az Átlátszó értesülése szerint erről még májusban küldött utasítást a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság az érintett ingatlanok recepcióira, illetve az épületeket őrző Valton-Sec biztonsági cég munkatársainak.
Akár vidám népi játék is lehetne a miniszterfogócska. Egy időben legalábbis rendszeresek voltak a tévés és online videók arról, hogyan nem lehet szóra bírni a kormánytagokat, és az illetők milyen kreatívak a menekülésben.
Az egyik szép példa egy májusi konferenciára igyekvő Balog Zoltán emberminiszteré volt, akit az Index a CEU-ügyben tervezett faggatni. A miniszter stábja ki is jelölte az interjú helyét egy fa árnyékában, Balog azonban nem sokkal később a hátsó kijáraton próbált egérutat nyerni. Hiába amúgy. Viszont a kergetőzésről készült videó remek lett.
Az eset után két nappal értesüléseink szerint a kormányzati intézmények üzemeltetését végző Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) műszaki üzemeltetési főosztályának illetékese emailben közölte elvárásait több minisztérium és egyéb állami intézmény portaszolgálatával, a levélből biztonsági cégekhez is küldtek másolatot.
Úgy tudjuk, kapott az üzenetből az állami biztonsági közbeszerzések favoritja, a Valton-Sec Kft. több munkatársa is. A KEF azt kérte a címzettektől, hogy folyamatosan járőrözzenek a védett épületek körül, és amennyiben bármilyen média megjelenik, azonnal értesítsék a KEF-et.
Levélben kérdeztük a KEF-től, hogy pontosak-e a fenti értesüléseink, ha igen, mi az elnevezése a kérésüknek, hatályban van-e még, eddig mennyiszer volt szükség riadóztatni, s mi lehet a riasztás következménye.
Azt is tudakoltuk, értelmezésükben mit takar a "járőrtevékenység" fogalom. A rendőrségi szakszó ugyanis nem csak sétálgatást és figyelést jelent, hanem azt is, hogy a járőr megállíthatja, igazoltathatja is a gyanús elemeket a közterületen. Erre azonban a civil őröknek nincsen jogi lehetőségük.
Ismételt érdeklődésünkre választ egyelőre nem kaptunk, ha megérkezik, frissítjük cikkünket.
[sharedcontent slug="cikk-kozepi-hirdetes"] | [
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Valton-Sec"
] | [] |
Eljárás várhat Juhász Ferencre
A KNYF dönt a nyomozás elrendeléséről • A volt MSZP-s miniszter is válaszolhat a hatóság kérdéseire?
Nyomozás indulhat Juhász Ferenc volt szocialista honvédelmi miniszterrel szemben az úgynevezett tábornokügyben keletkezett nyomozati iratok alapján, amelyeket a katonai vádhatóság tegnap juttatott el a Központi Nyomozó Főügyészségnek – tudtuk meg. A nyomozó hatóság tájékoztatójából kiderül: a viszkisdobozban továbbított miniszteri kenőpénzekről nyilatkozó O. János vallomása és más bizonyítékok felvetik legalább egy mentelmi joggal rendelkező személy büntetőjogi felelősségét.
A Központi Nyomozó Főügyészségre (KNYF) tegnap megérkeztek azok az dokumentumok, amelyek a Budapesti Katonai Ügyészségen a tábornokügyben, a Honvédelmi Minisztériumnál feltárt korrupciós bűncselekmények miatt indított és jelenleg vádemelés előtt álló eljárásban keletkeztek – értesült a Magyar Nemzet.
A teljes cikket a Magyar Nemzet 2011. március 3-i számában olvashatja. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Budapesti Katonai Ügyészség"
] |
Szilágyi László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szóvivője megerősítette: Bartha Edinát, a nyírbátori Értetek Karitatív Egyesület elnökét a napokban jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt hallgatta ki gyanúsítottként a Nyírbátori Rendőrkapitányság. Tájékoztatása szerint az ügyben az Értetek Karitatív Egyesület egyik alapítója tett feljelentést, mivel tudomása szerint az egyesület elnöke nem tud elszámolni a szervezet több millió forintjával. Az Értetek Karitatív Egyesület 2007 óta a Demján Sándor Alapítványtól kapott támogatásokat osztja tovább 26 Nyírbátor vonzáskörzetébe tartozó, illetve öt partiumi-erdélyi település hátrányos helyzetű gyermekeinek.
A Magyar Nemzet úgy tudja, a volt MSZP-tag Bartha Edinát azért gyanúsították meg sikkasztással, mert 36 millió forint eltűnt az egyesület kasszájából, és nem tudott vele elszámolni. A lap informátora szerint ebből az összegből 30 millió forintnak egy ügyvéd közbeiktatásával veszhetett nyoma, hatmilliót pedig maga Bartha Edina tüntethetett el. A nyomozó hatóság ezt az értesülést nem kommentálta.
A környékbeli hátrányos helyzetű gyermekek a napokban támogatás helyett mindössze egy levelet kaptak Barthától, amelyben bocsánatot kér tőlük, és magára vállalta a felelősséget a támogatás elmaradásáért. Egyébként a pénzek odaítéléséről az egyesület bírálóbizottsága döntött, amelynek többek között tagja Balla Jánosné, Nyírbátor jelenlegi MSZP-s polgármestere és Veres János (MSZP) volt pénzügyminiszter egykori felesége, Szabó Éva. A Magyar Nemzet kereste az ügyben Bartha Edinát és Balla Jánosnét, de lapzártáig nem érték el őket.
Simon Miklós (Fidesz), a Nyírbátor és környéki kistérségi társulás elnöke a lapnak elmondta: bár az említett egyesület tevékenysége semmilyen módon nem függ össze a kistérségi társuláséval, a nyilvánosságra került információk alapján a társulás tanácsa úgy döntött, március 1-jei hatállyal meneszti Bartha Edinát a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ éléről.
További részleteket a Magyar Nemzet szerdai számában talál. | [
"Értetek Karitatív Egyesület"
] | [
"Demján Sándor Alapítvány",
"Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Nyírbátori Rendőrkapitányság"
] |
A BKV-s vezetők megtarthatják a több tízmilliós lelépési pénzt
Megtarthatja a több tíz milliós végkielégítéseket a BKV-tól távozott vezetők egy része. A közlekedési vállalat ugyanis az őt ért kár mindössze egy nyolcadát, 100 millió forintot tud visszaperelni az érintettektől.
A lelépési pénzek közül ugyanis már több elévült, néhány esetben pedig nem alátámasztható a jogszerűtlenség. A BKV belső vizsgálata szerint 48 esetben volt szabálytalan a végkielégítés kifizetése, a trükkös szerződések összesen 822 millió forint kárt okoztak a BKV-nak Kocsis István vezérigazgató korábbi közlése szerint.
A volt humánpolitikai igazgató, Szalainé Szilágyi Eleonóra például 100 millió forintot utalt magának, Regőczi Miklós egykori kommunikációs főnök pedig 40 milliót kapott távozásakor.
(hírTV) | [
"BKV"
] | [] |
Illusztris vendégekkel a fedélzetén landolt egy magángép pénteken a ferihegyi repülőtéren. Az újonnan 16,5 milliárd forintba kerülő, Bombardier Global 6000-es típusú luxusrepülőgépből Demján Sándor nagyvállalkozó mellett nem más, mint Habony Árpád, a miniszterelnök informális tanácsadója szállt ki. A fedélzeten volt Békés Balázs nemzetközi adótanácsadó és ügyvéd, továbbá Csányi Sándor OTP-elnök és Demján Sándor közös vállalatának, a Granit Polus Groupnak a jogi alelnöke, Sallay András is.
hirdetés
A kisgépes terminál kijáratánál a Magyar Nemzet és a Hír TV Célpont című műsorának stábja várta, hogy kijöjjenek a magángép utasai. Ehelyett rendőrök érkeztek, miután bejelentést kaptak, hogy "illetéktelen személyek" tartózkodnak a repülőtér parkolójában. Miután a rendőrök az operatőröket és a fotósokat hátrébb terelték arra hivatkozva, hogy magánterületen vannak, megjelent Demján Sándor, aki nem akart nyilatkozni, majd beült a rá váró Mercedesbe. Sallay András pedig egy BMW-vel távozott a helyszínről. Egyedül a Habony Árpádra váró Skoda Superb állt magányosan a parkolóban, de egy kis idő elteltével Habony testőre jelent meg csomagokkal a kezében, majd – Békés Balázzsal a fedélzeten – megkönnyebbülten hajtott el a helyszínről. A rendőrök is láthatóan megkönnyebbültek, mosolyogtak és közölték, hogy most már "nyugodtan tartózkodhatunk a parkolóban". Habony Árpád tehát nem mert kijönni az épületből, a helyszínen az látszódott, hogy a miniszterelnök tanácsadójára váró fehér ruhás hölgyet egy repülőtéri busszal szállították át egy másik terminálhoz a Repülőtéri Rendőr-igazgatóság irányába. Habony Árpád ugyanakkor kámforrá vált.
Habony Árpád elhagyja a fedélzetet Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
Nagy kérdés, hogy hol volt és mit csinált az illusztris társaság a Távol-Keleten. A Flightradar adatai alapján a gép Makaóból érkezett, információink szerint a letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban jártak Habonyék a Makaó mellett fekvő Hongkongban. A letelepedési kötvények legnagyobb hasznát a Hongkongban bejegyzett Hungary State Special Debt Management (HSDDM) fölözte le. Habár a kínai kötvényforgalmazási engedélyt nem ez a cég, hanem a Kajmán-szigeteken bejegyzett, hasonló nevű Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) kapta meg az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától még 2013-ban, a cég egyszerűen átadta a kereskedés jogát a HSSDM-nek. A legtöbb letelepedési kötvényt a kínaiak vették, az egész üzlet hasznának a 85 százaléka tehát a hongkongi cégnél landolt. A legfrissebb, március végi adatok szerint kötvényjegyzés útján közel 4800 külföldi kapott letelepedési engedélyt, de számuk 6600 fölé nőhet, hiszen ennyien várnak még a dokumentumukra. Ez azt jelenti, hogy 113–157 milliárd forintos bevétel 85 százaléka, azaz 96–133 milliárd forint landolhatott a hongkongi cégnél.
Demján Sándor kiszáll a magángépből Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
Felvetődik a kérdés, hogy miért tartózkodott a gépen egy híres nemzetközi adótanácsadó, Békés Balázs, aki – irodájának honlapja szerint – több mint 25 év szakmai tapasztalattal a háta mögött az adózás szinte összes aspektusával foglalkozott, ügyfeleit pedig számos tranzakcióban segítette. Az ATV műsoraiban korábban többször szerepelt, a téma többek között a külföldi adóeltitkolás vagy éppen az osztrák banktitok intézménye volt.
Ezzel a luxusrepülőgéppel érkeztek az illusztris vendégek Makaóból Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
Lehet, hogy véletlen az utazás időpontja, mindenesetre a hónap végéig, azaz június 30-ig áll nyitva az a jogi kiskapu, amely lehetővé teszi a külföldi cégek adó- és járulékmentes adásvételét. Ez egyfajta adóamnesztia, miután a kormány megszüntette a nem éppen sikeres stabilitási megtakarítási számla (smsz) konstrukcióját. (Ezzel öt év alatt lehetett tisztára mosni a bűnbánó adócsalók által hazahozott jövedelmeket. Igaz a kormány enyhített a feltételeken, hiszen már egy év és némi adókulcs megfizetése után is hozzá lehetett jutni a "tiszta" pénzhez, mégis érdektelenségbe fulladt az adóamnesztia.) Az új szabályozás szerint tehát két hetük van még az érdekelt vállalkozások tulajdonosainak, strómanjaiknak arra, hogy tisztára mossák a pénzüket. Az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosítást még Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatára fogadta el az Országgyűlés tavaly decemberben. A jogszabály szerint a jogi személy, az egyéb szervezet által kibocsátott részvény vagy más tagi részesedés 2017. január 1. és június 30. között átlátható körülmények között történő megszerzése nem eredményez adó- és más hasonló fizetési kötelezettséget. Magyar székhelyű cég csak akkor vehető adó-, járulék- és illetékmentesen, ha tulajdonosa külföldi cég, amely magyar székhellyel nem rendelkezik, vagy magyar lakcímmel nem rendelkező magánszemély. (A "hazahozott" cégből kivont osztalékot a hazahozatal után már csak a 15 százalék személyi jövedelemadó fogja terhelni, és nem kell utána 27 százalékos járulékot is fizetni.) Vagyis ha valakinek offshore cége, vagy olyan magyarországi vállalkozása van, amelyben tulajdonosként adóparadicsomban bejegyzett cég szerepel, itt a ragyogó alkalom, hogy olcsón, egyszerűen és gyorsan legalizálja vállalkozását. Egyre szigorodnak külföldön is a szabályok, és jövőre indul el a pénzügyi számlákkal kapcsolatos adatok automatikus cseréje a nemzeti adóhivatalok között. Szeptembertől a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által forszírozott pénzmosás elleni hatékonyabb fellépés hatására több mint 70 országból érkezhet magyar pénzügyi számlatulajdonosokról információ a hazai hatóságokhoz.
Rendőröket hívtak lapunk és a Hír TV munkatársaira Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
A letelepedésikötvény-üzlet kínai ága több szálon is a Habony–Rogán-érdekkörhöz kötődik. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere még 2012. október 27-én, a gazdasági bizottság fideszes elnökeként nyújtotta be azt a törvénymódosító indítványt, amely lehetővé tette a letelepedésikötvény-programot. Érdekesség, hogy a Hungary State Special Debt Management nevű céget azelőtt alapították Hongkongban, hogy a parlament szavazott volna a törvénymódosításról. Még furcsább, hogy a vállalkozás végső tulajdonosa – ahogy lapunk korábban feltárta – három, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett offshore cég. Ezek közül az egyiket, a Prime Ally Ltd. nevű céget egy nappal azelőtt hozták létre, hogy Rogán Antal beadta volna a törvénymódosító indítványát. A másik kettőt (Star Wealth Global és Ace Deal Investments Ltd.) az indítvány benyújtása után egy, illetve öt nappal alapították, szintén az adóparadicsomnak számító Brit Virgin-szigeteken. Nagy kérdés, honnan tudhatták ezeknek az offshore vállalkozásoknak a tulajdonosai azt, hogy egy magyar politikus, Rogán Antal másnap olyan törvénymódosító indítványt fog az Országgyűlés elé terjeszteni, amely később százmilliárd forintot hoz a cégnek.
Demján Sándor (bal oldalon), Sallay András (középen, profilban) és Békés Balázs (jobbra, szemüvegben) a kisgépes terminál bejárata előtt Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
Korábban Habony Árpádnak az a hongkongi bankár foglalt egymillió forintos helikopteres városnéző túrát a távol-keleti városban, aki egyben a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) tulajdonosa. Erről még a 444.hu írt tavaly júniusban. A HSSDF a gazdasági bizottságnak megküldött dokumentumban úgy nyilatkozott, hogy az egyik tulajdonos Jonathan Chan. Ugyanez a személy foglalta le Habony Árpád és barátnője, Nagy Boglárka tavalyi hongkongi helikopteres útját is – legalábbis ez derült ki az internetre kikerült dokumentumokból. Megkérdeztük a cikk szereplőit is. Sallay András azt írta, hogy nem ad felvilágosítást a "Demján Csoport folyamatban lévő magán üzleti tárgyalásairól". Hozzátette, hogy a letelepedési kötvények ügyével soha, semmilyen formában nem foglalkozott. – Békés Balázs a vállalatcsoportunk egyik külső ügyvédje, aki a jogi alelnök munkáját támogatja – tette hozzá.
(Az üggyel kapcsolatos további részletek a Hír TV Célpont című műsorában lesznek pénteken 21.30-kor.)
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.06.14. | [
"Hungary State Special Debt Management",
"Hungary State Special Debt Fund"
] | [
"Ace Deal Investments Ltd.",
"Repülőtéri Rendőr-igazgatóság",
"Magyar Nemzet",
"Prime Ally Ltd.",
"Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet",
"Star Wealth Global",
"Demján Csoport",
"Hír TV",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Granit Polus Group"
] |
A tiltó törvényi rendelkezés ellenére névtelen adományt fogadott el az MDF - állapította meg az Állami Számvevőszék. Az MDF elismerte a szabálytanságot, a hibát korrigálják.
Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a Magyar Demokrata Fórum a törvényi rendelkezés ellenére névtelenül fogadott el 1,3 millió forintnyi adományt, a törvényi előírások figyelmen kívül hagyásával egyesült az MDNP-vel, és könyvelése több ponton nem felelt meg a számviteli törvény egyes előírásainak.
Az ÁSZ elnöke felhívta a párt elnökét, hogy intézkedjen a törvényes állapot helyreállítása érdekében és javasolta a pénzügyminiszternek, hogy a párttörvény értelmében az MDF 2007. évi támogatását a névtelen adománynak megfelelő összeggel csökkentse.
"A könyveléseinkben voltak apró szabálytalanságok, kétségtelen tény, de ezek nem voltak olyan horderejűek, aminek eredményeként az Állami Számvevőszék bármilyen eljárást kezdeményezett volna. (...) Azóta a számvevőszéki jelentésre adott válaszunkban le is írtuk a cselekvési programunkat és ezt a számvevőszék elfogadta. Azóta ezeket a hibákat korrigáltuk" - mondta Hock Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum elnökhelyettese. A jelentés kapcsán nem indítanak vizsgálatot a párton belül a felelős megtalálására.
Hock Zoltán az 1,3 millió forintos névtelen adománnyal kapcsolatban elmondta: az eset az egyik megyei szervezetnél fordult elő. | [
"MDF"
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Demokrata Fórum"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Hírszerző információ 2010. július 15. 18:35
Frissítve: 2010. július 20., kedd, 11:49
Bárány Balázs VDSzSz alelnök áll a kormány által kezdeményezett, és Selmeczi Gabriella által bejelentett vizsgálat elé. A fideszes politikus ugyanis irreálisan magasnak tartja a vasúti szakszervezeti vezetők MÁV-tól kapott jövedelmét. Gaskó, Bárány és Hangonyi bruttó másfél millió forint feletti összeget visznek haza havonta.
Miért kapnak ennyi pénzt?
Gaskó Istvánnak selyemzsinórt küldtek? (Fotó: Magócsi Márton)
Korábban egy hajóban eveztek a Fidesszel
"Ha vizsgálódni akar a kormány, hát vizsgálódjon" – reagált Bárány Balázs, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének alelnöke Selmeczi Gabriella Fideszes politikus csütörtök esti sajtótájékoztatójára.A fideszes politikus ugyanis "irreálisan magasnak" ítéli a havi bruttó 30 millió (évi 360 millió) forintot, amit a MÁV utal bér címén a VDSzSz vezetőinek. A Magyar Nemzet információi szerint Gaskó István, a szakszervezet elnöke havi bruttó 1,573 millió, Bárány Balázs és Hangonyi Zoltán alelnökök pedig 1,55 millió forintot visznek haza havonta.A kormány ezért vizsgálatot indít, és elképzelhetőnek tartja, hogy akár a közszférában, a szakszervezeteknél is bevezessen egy bérplafont. Selmeczi szerint egyébként felvetődik a kérdés, hogy ki döntött a fizetések mértékéről, éppen ezért ígéretet tett arra, hogy a kormány meg fogja vizsgálni az ügyet.Az egyik érintett, Bárány Balázs a Hírszerzőtől értesült, hogy vizsgálat indul fizetésük miatt, de annak pontos összegéről nem kívánt nyilatkozni. Annyit mondott csak, ő MÁV alkalmazott, van egy munkaszerződése és egy munkabére, amelynek sajtóban megjelent "nagyságrendje stimmel", pontosítani azonban nem kívánta. Mint mondta, nem azért nem konkretizálja az összeget, mert "pironkodnia kellene miatta", hanem azért, mert "elvekről van szó".Létrejött a szakszervezet és a vasúttársaság között egy megállapodás 8 éve, amelynek részleteit "nem gondolja, hogy bárkivel meg kellene beszélnie" még akkor sem, ha a munkáltatójának többségi tulajdonosa az állam (tehát, az adófizetők pénzéből működik – szerk.). Bárány ugyanakkor leszögezte: ezen felül, a szakszervezeti munkájáért, mint alelnök nem kap semmilyen anyagi juttatást.Bárány csodálkozik azon, hogy amíg a Fidesz ellenzéki pártként politizált, mellettük állt. Most azonban - kormányzó pártként - vizsgálódni akar. "Minket a kutya nem kérdezett meg az ügyben. Nyilván lesz majd egyeztetés, ahol elválik, hogy félreértésről, vagy esetleg másról – a szakszervezet gyengítéséről – van-e szó" – mondta az alelnök.Selmeczi kijelentése nem csak az egyeztetés és a párbeszéd hiánya miatt okozott meglepetést. A Fidesz ellenzéként és Gaskó ugyan azt követelték: a vasút átszervezése nyomán követelt egyszeri juttatás kapcsán az elnök június végén emlékeztetett Orbán Viktor 2007. decemberi kijelentésre, amikor is a miniszterelnök azt mondta: a vasutasok követelése jogos és reális.A korábban bezárt vasútvonalak kapcsán pedig még egy hónapja úgy fogalmazott a VDSzSz vezetője: "a Fidesz ellenzékből azt mondta, a műszakilag védhető útvonalakon visszaállítják a forgalmat. Eddig öt vonalat állítottak újra forgalomba". A szakszervezeti vezető azonban úgy véli, legalább húsz olyan szárnyvonal van, ahol műszakilag kivitelezhető lenne a forgalomba állítás.A Hírszerző szerette volna Gaskó István véleményét is kikérni az ügyben, de csütörtök este elérhetetlennek bizonyult.(Forrás: Hírszerző/FH) | [
"MÁV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete"
] |
A 2019-es önkormányzati választást az ellenzék kétharmaddal nyerte Pécsen, így a tízéves fideszes regnálás után céges és intézményi átvilágítások kezdődtek. Tucatnyi feljelentés történt, azonban sok esetben a hatóságok megszüntették a nyomozást, az ezzel kapcsolatos panaszok is sorra elvéreztek. Ezért több ügyben is pótmagánvádas eljárást kezdeményezett a sértett, vagyis az érintett cégek, azok új vezetői. Ilyen ügyben vádlott Vári Attila, a vízilabda-szövetség és a Pécsi Sport Nzrt. egykori vezetője is. Egy újabb ilyen ügy tárgyalása kezdődött meg érdemben csütörtökön a Pécsi Járásbíróságon.
Szentgyörgyi Dávidot, a Pécsi Vagyonhasznosító volt vezérigazgatóját ebben az eljárásban az átvilágítás során feltárt információkra, valamint nyomozati anyagokra hivatkozva hűtlen kezeléssel vádolják, két szabálytalan beszerzés miatt. Az egyikben a vád szerint egy budapesti cég a Pécsi Vagyonhasznosító szabályzatainak nem megfelelő eljárásban jutott marketing- és kommunikációs feladatokhoz, az ajánlatot beadó három cég közül kettőnél személyi összefonódások voltak, és a kiválasztásban rokoni kapcsolatok is közrejátszhattak. A másik egy informatikai fejlesztés volt, ami a vád szerint a beszerzési szabályok megkerülésével történt, és amit úgy fizettek ki, hogy az elvárt, szerződésben rögzített funkciókkal nem rendelkezett, ezért érdemben nem is használták. A két ügy elkövetési értéke 35 millió forint.
A vádlott szóban nem kívánt kérdésekre válaszolni, azonban a tárgyalás napján benyújtott írásos vallomásában kifejtette, hogy a kommunikációs és marketingszerződés rendben volt, és a nyertes kiválasztásában hozzáértő kollégák vettek részt. Az elkészült tanulmányokat pedig szerinte igenis használták, megvalósították, azonban az új vezetés nem folytatta a programokat. Az informatikai rendszerrel kapcsolatban pedig elmondta, hogy a fejlesztések egy része valóban nem valósult meg, de a beszerzés és a kifizetések rendben voltak, és a legfontosabb elem, az online számlabeküldés is működött. Álláspontja szerint a cégnél minden jogszerűen és szabályszerűen történt.
Ezt követően a vád részéről Szabó Szilárd, a PVH jelenlegi vezetője elmondta, hogy az informatikai fejlesztés szerződéséből egyetlen pont valósult meg, amit egy gépen lehetett csak használni, és 30-40 számlát tudott kezelni, a szükséges több ezer helyett. Ráadásul az ő vezetése alatt már nem is érkezett havidíjról szóló számla a fejlesztő cégtől.
Ezután jóval olcsóbban, egy komplex vállalatirányítási rendszert vezettek be egy olyan céggel együttműködve, amelyik egy figyelmen kívül hagyott eljárásban a legjobb ajánlatot nyújtotta be az előző vezetésnek.
A marketinges tanulmányokkal először a titkársági fénymásoló melletti szekrényben találkozott, az átadás-átvételkor a szakterületért felelős munkatárs ezeket nem említette, de más felelős vezető sem tudott róluk. Úgy látja, hogy egy ilyet házon belül is össze lehet állítani, a jelenlegi kommunikációs terv is így készült a cégnél.
Ezután a PVH két volt munkatársát hallgatta meg a bíróság, akik részt vettek a marketinges tanulmányok beszerzési eljárásában, bár arra már nem emlékeztek, hogy kinek a felkérésére kerültek a bírálóbizottságba. Az egykori HR-vezető és a volt vezérigazgató asszisztense egymásnak ellentmondó információkat közölt a bírósággal, majd a szembesítést követően az rajzolódott ki, hogy a döntést csak formálisan, papíron hozták meg közösen. Az ajánlatokat a kommunikációs vezető kérte be, és ő hozta meg a tényleges döntést is. Őt szintén meghallgatta volna a bíróság, de azt közölte, hogy életvitelszerűen Dubajban tartózkodik, és ha lehet, akkor online, egy későbbi időpontban beszélne. A tárgyaláson az is elhangzott, hogy az egykori kommunikációs vezető a volt vezérigazgató párja volt, ráadásul a marketinges megbízást elnyerő cég vezetőjével is rokonsági kapcsolatban volt.
A PVH volt gazdasági vezetőjét ebben az ügyben tanúként hallgatták meg, azonban van olyan eljárás, ahol a fideszes városvezetés alatt több pécsi önkormányzati céget megjárt szakember – Szentgyörgyi mellett – szintén vádlott. A tanú többször könnyeivel küszködve, hosszas szünetek után válaszolt a neki feltett kérdésekre. Előadta, hogy a marketinges tanulmányokról, azoknak hátteréről nem volt tudomása, de meglátása szerint minden szabályszerűen zajlott. Az informatikai beszerzést pedig most is szükségesnek ítéli, ugyanakkor kétségtelen, hogy voltak szerződésbe foglalt elemek, amik nem valósultak meg. Ezeknek technikai akadálya volt: egy DOS-alapú, 25 évig foltozgatott struktúrát kellett volna a mai követelményeknek megfelelő szoftverre cserélni és kompatibilitási problémák adódtak.
Azt is hozzátette, hogy a PVH-nak is volt felelőssége abban, hogy a fejlesztés nem sikerült. A tanú azt is elismerte, hogy a szoftver fejlesztésével megbízott informatikai vállalkozással azóta is munkakapcsolata van: néhány hónappal azután, hogy elhagyta a PVH-t, a cég könyvelője lett. Az is kiderült, hogy az ő javaslatára nem kötöttek szerződést a korábbi eljárásban nyertes informatikai vállalkozással, mert ebben az esetben rögtön ki kellett volna nekik fizetni egy 10 millió forint körüli összeget egy korábbi szerződés rendezése érdekében.
A tárgyalás újabb tanúk meghallgatásával februárban folytatódik, de ezen a vádlottnak már nem kell jelen lennie. A vád a PVH egykori kommunikációs vezetőjével kapcsolatban azt indítványozta, a bíróság szerezzen be igazolást tőle, hogy valóban életvitelszerűen tartózkodik Dubajban.
A PVH volt vezérigazgatója nemrég bukott el egy munkaügyi pert első fokon, amiben az átvilágítási dokumentumokra hivatkozó ítélet szerint nem jár a kirúgott cégvezetőnek a közel 10 millió forintos prémium.
| [
"Pécsi Vagyonhasznosító"
] | [
"Pécsi Sport Nzrt",
"Pécsi Járásbíróság"
] |
Működik egy luxemburgi hátterű cég a Borkai-botrány érintettjeként ismert, szintén a luxusjachton prostituáltak között mulató Rákosfalvy Zoltán (nyitóképünkön) hivatalos győri címén: az Akonia Ingatlanforgalmazó Kft. Az állami kaszinókoncesszió-kiosztáson jókorát szakító ügyvéd nemcsak befogadta, de aktívan menedzseli is ezt az offshore-talapzatra épített vállalkozást, amely 2016 és 2018 között semmilyen forgalmat nem bonyolított. Az Akonia fenntartásának egyetlen értelme az lehet, hogy kapjon a kasszából havi egymillió forintnyi bért az ügyvezető, aki történetesen Borkai Zsolt fia – olvasta ki a cégpapírokból a Válasz Online. Nem állítjuk, hogy egyértelműen korrupciós cselekmény a semmiért fizetést adni és kapni éveken át – viszont mindenképpen gyanús. Bónusz: a polgármester lánya szűk öt esztendeje szintén olyasvalakitől vett saját céget, aki "Az Ördög Ügyvédje" szerint ott mulatott az urakkal a luxushajón.
Borkai Zsolt október 5-én kitett a Facebookra egy képet a családjáról. Azt írta fölé: "Kitartunk. Jóban, rosszban." Mindezzel alighanem azt igyekezett demonstrálni, hogy az őt érő össztűz ellenére sem bomlott meg az egység odahaza. Nem is igen bomolhatott, hiszen a fotón szereplő négy alak közül még legalább ketten összekapcsolhatók a jachton orgiázó csapattal. A fia egyértelműen, a lánya pedig áttételesen.
A jelenleg 24 esztendős Borkai Ádám már legalább négy éve a szerencse gyermeke: 2015 végétől ugyanis havi egymillió forintnyi fizetést kap – lényegében a semmiért. Pontosabban: olyan céget irányít, amelynek 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban egyetlen fitying bevétele sem akadt – azaz a vállalkozás lényegében funkciótlan, halott –, ám az ügyvezetőnek járó luxusbért mindig folyósították.
Minden jel arra utal tehát, hogy a tulajdonos csak azért öntött pénzt a társaságba, hogy legyen mit kiutalni Borkai Zolt fiának. Ez az utóbbi három teljes évben 12-12-12 millió forintot jelentett, vagyis tavaly decemberig már közel 40 milliót.
Lehetséges, hogy Ádám máig kapja a havi apanázst, ám ez csak a 2019-ről szóló pénzügyi beszámolóból fog kiderülni. Az érintett vállalkozás neve Akonia Ingatlanforgalmazó Kft., melyet tegnap este már a HVG fizetős oldala is emlegetett, ugyanakkor nem kötötte össze a Borkai-féle jachton prostituáltak társaságában mutatkozó Rákosfalvy Zoltánnal.
Nézzük a kapcsolódási pontokat! Egyrészt az Akonia székhelye megegyezik az ügyvéd hivatalos irodai címével (Győr, Teleki László utca 17.), mely ingatlan a földhivatali nyilvántartás szerint 100 százalékban Rákosfalvyé. S noha a kft. közvetlen birtokosa egy hasonló nevű, offshore-jellegű luxemburgi társaság (Akonia S.A.), a cégbíróságon fellelhető dokumentáció szerint a tulajdonos rendszeres magyarországi meghatalmazottja nem más, mint Rákosfalvy Zoltán. Tehát az Akonia-csoportban ő hozza a fontos döntéseket. Magát a titokzatos "luxemburgi" anyacéget pedig a közelmúltig egy Kacsóh Gábor nevű vagyonkezelő-adótanácsadó igazgatta.
Utóbbiról már 2017 elején megírtuk – még a Heti Válaszban –, hogy egyike azoknak a globális térben mozgó strómanoknak, akik a magyar "nemzeti nagytőke" pénzkimenekítési gyakorlataiban segédkeznek. Legfontosabb referenciamunkája a Tiborcz Istvánnal üzleti szövetségben működő WHB-lobbicsoportnak nyújtott szolgáltatás volt: az elkövetők egy általa biztosított luxemburgi "fedőcég" segítségével kétmilliárd forintot kaszáltak a Pollack Mihály téri mélygarázs állami felvásárlásán. Kacsóh Gábor más felvilági feladatokat is vállalt: a 24.hu szerint a Semjén Zsolt KDNP-elnök skandináviai vadászatait finanszírozó Farkas József szintén vele kezeltette vagyona egy részét.
Mindemellett Kacsóh abban az SR Group S.A. nevű luxemburgi társaságban is igazgatótanácsi tag volt – éppen Rákosfalvy mellett –, melynek magyarországi leánycégénél csapódott le a győri Audi-gyár területbővítésének haszna.
Az eddig említett nevek közül Borkai Zsoltról és Rákosfalvy Zoltánról biztosan tudjuk, hogy részt vettek az álló- és mozgóképeken dokumentált adriai kényeztető túrán. "Az Ördög Ügyvédje" művésznevű szivárogtató azonban azt állította egyik első bejegyzésében, hogy a polgármesterrel és az ország második legnagyobb kaszinótulajdonosaként jegyzett ügyvéddel utazott a partira "a győri vendéglős, Szabó Ervin is". Utóbbiról azt érdemes tudni, hogy öt éve éppen ő adta el Borkai Zsolt Petra nevű lányának a lovászpatonai székhelyű Királysarok Vendéglátó és Szolgáltató Kft.-t. Érdekesség, hogy e társaság hivatalos kézbesítési címe (info@palffyetterem.hu) máig megegyezik Szabó éttermének központi elérhetőségével.
"Az Ördög Ügyvédje" friss posztjában mára vagy holnapra ígéri az úgynevezett "korrupciós szál" bizonyítását. Nyilván lesz még elég szó Borkai mellett Rákosfalvyról, esetleg Szabó Ervinről, talán Kacsóh Gáborról. Mi továbbra is figyelünk – és maradunk a tényeknél. Hiszen ez az ügy is igazolja, hogy a tényeknél semmi sem radikálisabb.
Nyitókép: Rákosfalvy Zoltán a botrányos fényképek egyikén (forrás: static.wixstatic.com)
Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen "előfizetőnk" akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon! | [
"Királysarok Vendéglátó és Szolgáltató Kft.",
"Akonia Ingatlanforgalmazó Kft.",
"SR Group S.A."
] | [
"Heti Válasz",
"Válasz Online",
"Akonia S.A.",
"Ördög Ügyvédje"
] |
Hétfőn kérdezték az Országgyűlésben Orbán Viktor kormányfőt a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgépről, és aznap jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy a cég konzorciumi tagként két közbeszerzést is nyert. Árvíztározót építhet 11 milliárd forintért, de kapott egy kisebb, 30 milliós munkát is.
A Szamos-Kraszna-közi árvízszint csökkentő tározó terveinek elkészítésére és megvalósítására kiírt tenderen a Ke-Víz 21 Zrt., a Kötiviép’B Kft. és Közgép Zrt. alkotta konzorcium nyert – derül ki a Közbeszerzési Értesítő hétfői számából.
A hirdetmény szerint a szerződés összértéke 11 milliárd 298 millió 25 ezer forint. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az erről szóló szerződést április 20-án meg is kötötte a nyertesekkel. A nyertes konzorciumon kívül még az A-Híd Építő Zrt. adott be pályázatot.
A konzorcium tagja a Kötiviép'B Kft, amely a DPA Holdingon és az Euroaszfalton keresztül Dunai György érdekeltségébe tartozik. Dunainak számos útépítéssel foglalkozó cégben van érdekeltsége, az egyik korábbi cége, a Betonút neve a Kulcsár-ügyben is előkerült, millárdokat veszítettek a bróker ügyletein. A konzorciumban résztvevő Kötiviép'B kisebbségi tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., és azon keresztül a magyar állam, illetve egy szolnoki cég, az R+5 Építőipari Kft. A hirdetményből kiderül: a tározó építésébe alvállalkozóként bevonják a Békés Drén Kft.-t, amellyel az egyforintos elírás miatt elbukott kondorosi tenderen is együtt indult a Közgép, illetve a főleg útépítésekről írt Colas Hungária Zrt.-t.
A beruházás része a Tisza szabályzásáról szóló Vásárhelyi-tervnek, amelyet még 2003-ban fogadtak el. A programban többek között vidékfejlesztés, infrastrukturális fejlesztés, illetve tározók építése is szerepel. Ennek részeként a tiszaroffi és a cigándi tározó már elkészült. A Hanyi-Tiszasüly és a nagykunsági tározó várhatóan jövőre készül el. A beregi tározóra jelenleg még nincs kivitelező, a Szamos-Kraszna közi 31 hónap múlva készülhet el.
A Közbeszerzési Értesítő hétfői száma szerint egy másik tenderen is eredményes volt a Közgép, az A-Híd nevű céggel alkotott konzorciuma elnyert egy, a 41. számú főúton található vásárosnaményi Tisza-híd építéséhez kapcsolódó kisebb közbeszerzést. A cégek a hídnál egy úgynevezett ellenőrző helyet alakítanak ki 29,9 millió forintért. A konzorciummal a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. kötött szerződést április 18-án. Azon a pályázaton nem volt más induló.
Kecsketenyésztésbe fogott Simicska Mezőgazdasági vállalkozásba kezdett feleségével együtt Simicska Lajos – írta az Origó. A Bakonyban fekvő Hárskútról elnevezett cég fő tevékenységeként a juh- és kecsketenyésztést jelölte meg. A Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. nem újonnan alapított társaság, hanem egy korábban Reklámegyesülés nevet viselő kommunikációs cég átalakítása nyomán jött létre. Cégbírósági iratok szerint idén, a Reklámegyesülés március 12-i közgyűlésén vásárolta meg a cég részvényeit Simicska és felesége, majd egyből döntöttek is arról, hogy a társaságot átnevezik Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.-vé. A cég irataiban addig megjelölt fő tevékenységet "üzletviteli tanácsadás"-ról átírták "juh-, kecsketenyésztés"-re.
A Népszabadság által áprilisban ismertetett dokumentum szerint a Közgép Zrt. nevű építőipari vállalat tulajdonosa Simicska Lajos. A lap szerint az erről szóló nyilatkozatot a cég vezérigazgatója tette, az új közbeszerzési törvény szerint, ha egy vállalat részt akar venni egy közbeszerzési eljáráson, akkor nyilatkoznia kell a tulajdonosai kilétéről. Bár az Origó korábbi cikkeiből is sejteni lehetett, ki áll a cég mögött, így lehullt a lepel a tulajdonosait évek óta rejtegető cégről.
Simicska Lajost a Fidesz egyik legbefolyásosabb háttéremberének tartják, korábban a Fidesz gazdasági igazgatója, majd az első Orbán-kormány idején az adóhivatal elnöke volt. Simicskával szoros üzleti kapcsolatban áll Nyerges Zsolt szolnoki üzletember, aki a Közgép elnöke. A 2010-es kormányváltáskor pedig a Közgép több korábbi tisztviselője is magas állami pozícióba került.
A cég árbevétele évről évre nő, tavaly már 56 milliárd forint fölött volt, az adózott eredmény 2,9 milliárdra nőtt, amit osztalékként kifizettek a tulajdonosoknak.
A Magyar Narancs januári összeállítása szerint a Közgép, illetve a közgépes konzorciumok a 2010-es kormányváltástól a múlt év végéig több mint 200 milliárd forint értékben nyertek közbeszerzési tendereken. Emellett a Magyar Fejlesztési Bank tájékoztatása szerint a cég kapott egy 34 milliárdos MFB-hitelkeretet is. A Közgép önállóan, illetve vezetett konzorciumok részeként többek infrastruktúrafejlesztésekre kiírt pályázatokon győzött. Az egyik legjelentősebb például a Szajol és Püspökladány közötti vonalszakasz felújítása, a beruházás teljes összege bruttó 161 milliárd forint.
Karácsony Gergely LMP-s képviselő hétfőn a Közgépre és Simicska Lajosra utalva az oligarchákról kérdezte a parlamentben Orbán Viktor kormányfőt. Orbán válaszában azt mondta: definíciója szerint oligarcha az, aki gazdasági hatalma mellé politikai hatalmat is próbál szerezni, például egy párt elnöke lesz, vagy miniszterelnök. Orbán nevek említése nélkül azt mondta: Magyarországon ma nagytőkések vannak, nagytőkésekre pedig szükség van. "Ha ön a magyar tőke ellen beszél, labancpolitikát folytat, amit én elutasítok" – válaszolta.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke keddi sajtótájékoztatóján közölte: parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik a Simicska és Nyerges körüli, valamint a Fidesz-kormány mögött álló cégbirodalom állami megrendelései miatt. Vona azt mondta: Orbán hétfőn a parlamentben nem oszlatta el a felmerült gyanút az állami megrendelések törvénytelenségeivel kapcsolatban. A pártelnök szerint a vizsgálóbizottság célja lenne, hogy kivizsgálja az elmúlt két év kétes ügyeit, illetve megelőzze, hogy a következő évben ne folytatódhasson ez a tevékenység. A bizottság felállításához 78 képviselő aláírása szükséges. Vona szerint "furcsa lenne, ha az ellenzéki pártok nem támogatnák ezt a kezdeményezést". | [
"Közgép"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Kötiviép'B Kft",
"Ke-Víz 21 Zrt.",
"R+5 Építőipari Kft.",
"Magyar Narancs",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Colas Hungária Zrt.",
"Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.",
"Kötiviép’B Kft.",
"Békés Drén Kft.",
"A-Híd Építő Zrt.",
"Országos Vízügyi Főigazgatóság",
"Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"DPA Holding"
] |
1,2 milliárd forintos uniós támogatásból épül turisztikai látogatóközpont a Kis-Balatonnál. Az alapkövet Fenékpusztán már le is tették. Az eseményen Rácz András, környezetügyért felelős államtitkár a Kisalföld beszámolója szerint arról beszélt, hogy "a Kis-Balaton a hazai természetvédelem emblematikus helye, ahol egy teljesen formabontó, mégis tájba illő, külső energiaforrást nem igénylő látogatóközpont kivitelezése kezdődik meg, földtakarással és növényekkel a tetején, napelem-parkkal, talajszondás fűtési rendszerrel".
A tervek szerint 2020. június közepéig épül meg az új látogatóközpont, mintegy 1300 négyzetméteren, moziteremmel. A projekt részeként a Diás-szigeti emlékház mellett felújítják a Matula-kunyhót is.
A projekt érdekessége, hogy a közbeszerzést a SZABAU Invest Kft. és a POSSIBIULD Kft. konzorciuma nyerte. A SZABAU Investről a Magyar Narancs írta meg, hogy ez a zalaegerszegi cég újíthatta fel – szintén uniós támogatásból – a békésszentandrási Hunyadi János Katolikus Általános Iskolát, csakhogy a munkával úgy megcsúszott, hogy az már a szeptember elsejei tanévkezdést is veszélyeztette. Csúszás a kis-balatoni beruházásnál is van: mióta a konzorcium megnyerte a pályázatot, 245 millió forint többletköltség adódott az eredeti árhoz képest.
A SZABAU Invest Kft. korábban a stadionépítésben élen járó ZÁÉV-val közösen megnyerte a Nemzeti Kézilabda Akadémia új sportcsarnokának építésére kiírt, 2 milliárd forintos pályázatot is. | [
"ZÁÉV",
"SZABAU Invest Kft."
] | [
"POSSIBIULD Kft.",
"Hunyadi János Katolikus Általános Iskola",
"Magyar Narancs",
"Nemzeti Kézilabda Akadémia"
] |
Nyáron derült ki, hogy Jose Manuel Barroso, a Európai Bizottság korábbi elnöke átigazolt a Goldman Sachshoz. Vezetőbb pozíciót kapott, nem is titkoltan azzal a céllal, hogy tudásával, információival és kapcsolataival minél jobb helyzetbe segítse a brexites uniós tárgyalások alatt a bankot. Ez morálisan kifogásolható lépés, hiszen gyakorlatilag a korábbi legfőbb vezetője lobbizhat így akár az EU ellen.
Ráadásul kiderült, hogy már európai bizottsági elnöksége alatt is találkozgatott a goldmanosokkal ezt az ügyet leszervezni. Illetve például kérte az uniós nyugdíjának korai kifizetését, jó eséllyel arra számítva, nehogy megvonják tőle a az etikátlan új állása miatt.
Emily O'Reilly, az uniós működés hibáit vizsgáló ombudsman be is szólt szinte mindenkinek, hogy ez így nincs rendjén. Mire Juncker, az új elnök etikai vizsgálatot kezdeményezett az elődje ellen. Ebben a vizsgálatban azonban
simán felmentették Barrosót.
Bár az uniós etikai bizottság "megfontolatlannak" tartja Barroso új állását, megérvelték, hogy miért oké nekik mégis: szerintük "a rendelkezésre bocsátott információk alapján nincs elegendő alap arra, hogy megállapítható legyen a feddhetetlenségre és önmérsékletre vonatkozó kötelezettség megsértése", írja az MTI.
O'Reilly szerint a testület több hibát is vétett az eljárás során, illetve nem is érti, hogy ha megállapítják, hogy Barroso magatartása ártott az EU megítélésnek, akkor hogy lehet minden oké. Elgondolkozik egy saját hatáskörben indított új vizsgálaton mindenesetre. | [
"Európai Bizottság"
] | [
"Goldman Sachs"
] |
Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal közpénzekért felelős politikai államtitkára a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott: nem szerencsés, hogy Ron Werber, az MSZP kampánytanácsadója kormányzati megbízatást kapott, "mert a társadalom hátrányosan ítélheti meg az eljárást". Ugyanakkor hozzátette, hogy az eset nem azonos a Fidesz gyakorlatával. Az előző kormányt ugyanis több alkalommal bírálták amiatt, hogy Wermer András tanácsadó esetében nem lehetett pontosan tudni, miért mennyi pénzt kapott. Keller szerint tudomásul kell venni, hogy a győztes pártok számítanak korábbi szakembereik segítségére a kormányzati munkában is, de ezt átláthatóvá kell tenni. Nem lehet a pártnak végzett munkát így jutalmazni vagy a közpénzeket magánzsebbe menekíteni ezen a csatornán keresztül - írta a Magyar Hírlap.
Az államtitkár nem először bírálja kormányát. Korábban a MeH Hattyúházi irodabérlésével kapcsolatban állapította meg, hogy az ügyben lefolytatott közbeszerzési eljárás szabályos volt ugyan, de elkerülhető lett volna, hogy csak egy pályázót hívjanak meg ajánlattételre és így kifogások fogalmazódjanak meg az ügyben. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Hírlap",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Méltatlannak mondta ki Gyömrő polgármesteri tisztségére az adócsalásért tavaly jogerősen szabadságvesztésre ítélt Gyenes Leventét a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (BKKMB) – értesült lapunk a nem jogerős döntésről. Információnkat egyelőre sem a polgármester, sem az eljárást kezdeményező Pest Megyei Kormányhivatal (PMKH) nem tudta megerősíteni. Hauser Antal, a gyömrői önkormányzat kommunikációs referense érdeklődésünkre azt mondta: amennyiben a végzés negatív lesz a polgármester számára, biztos, hogy fellebbez.
Gyenes mindeddig még a méltatlansági eljárás indításának az alapját is kétségbe vonta. A helyzet azonban a törvény szerint teljesen világos: a bíróság döntése ellen bármelyik fél fellebbezést nyújthat be, s arról a másodfokú bíróság nem peres eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A döntés ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Ha tehát a másodfokon illetékes Budapest Környéki Törvényszék jóváhagyja az elsőfokú határozatot, január közepére eldől: 2019 októberéig székében maradhat-e Gyömrő polgármestere, vagy tavasszal újabb voksolást kell tartani.
Gyenes Leventét a Gyömrő 2000 Kör jelöltjeként a tavaly augusztusi időközi választáson jóval több mint kétharmados szavazataránnyal választották újra (2002 óta valamennyi önkormányzati választáson győzött), miután lemondott tisztségéről a tavasszal lezárult büntetőpere után.
A Szegedi Ítélőtábla a kecskeméti számlagyárként elhíresült ügyben adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt jogerősen kilenc hónap – két évre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte. Ekkor kezdődött az azóta is tartó jogi vita a kormányhivatal és a polgármestert támogató civil szervezet képviselőinek többségével működő gyömrői képviselő-testület között. A PMKH jogértelmezésében az önkormányzati törvény alapján mindaddig fennáll a méltatlanság, amíg a felfüggesztett börtönbüntetés tart. Mivel azonban a polgármestert a közügyektől nem tiltották el, újra indulhatott az időközi választáson.
Gyenes Levente szeptember végéig saját maga lemondhatott volna ismét a tisztségéről, de nem tette meg, ezért a kormányhivatal kérte a polgármester tisztségének megszüntetését a gyömrői képviselő-testülettől. A helyi képviselők azonban október 29-i tanácskozásukon nem mondták ki a méltatlanságot. A PMKH által ezután indított bírósági eljárás elhúzódott, formai hibára hivatkozva visszakapták a keresetet, és csak november 24-én postázták újra.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 03. | [
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"Gyömrő 2000 Kör"
] | [
"Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság",
"Budapest Környéki Törvényszék",
"Szegedi Ítélőtábla"
] |
Több éve bujkált, megnövesztette a haját és a szakállát az a hatvanéves férfi, aki ellen tíz elfogatóparancs volt érvényben. Egy fővárosi pizzéria előtt kapta el a rendőrség. Az MTI úgy tudja, hogy O. Nagy Imréről van szó, akit az Ybl Bank csődje miatt szabadságvesztésre ítélt a bíróság 1992-ben.
Tíz elfogatóparancs volt érvényben az ellen a hatvanéves férfi ellen, akit pénteken délután egy fővárosi pizzéria előtt fogtak el. A rendőrség közleménye szerint a férfi több éve bujkált a hatóságok elől, és ez alatt az idő alatt jelentősen megváltoztatta a külsejét: a haját jóval hosszabbra növesztette, és szakállt viselt. Elfogásakor egy más személy nevére kiállított személyi igazolvánnyal próbálta meg magát igazolni. Az MTI úgy tudja, hogy O. Nagy Imréről van szó, akit az Ybl Bank csődje miatt szabadságvesztésre ítélt a bíróság 1992-ben.
A férfit több gazdasági bűncselekmény miatt körözték, és a börtönbüntetését sem kezdte meg - mondta az [origo]-nak a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. Először 1992-ben ítélte el a bíróság három és fél évre, mivel a banki tevékenységekre vonatkozó előírások megszegésével több mint kétmilliárd forint hitelt helyezett ki különböző vállalkozásoknak, amelyek azt nem tudták és nem is akarták visszafizetni, így a pénzintézet csődbe ment. A férfit börtönbüntetéséből akkoriban kórházi kezelésre engedték, ahonnan megszökött, és három évvel később, külföldön fogták el.
Szabadulása után ismét gazdasági bűncselekményeket követett el. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai 2007-ben elfogták Budapesten. Akkor a férfi rosszullétre hivatkozva azt kérte a rendőröktől, hogy engedjék ki a szabad levegőre. Ott viszont hirtelen az autójába ült és elhajtott. Menekülés közben két rendőrautót is megrongált, és elsodorta az őt feltartóztatni próbáló rendőrt. Végül akkor fogták el, amikor még egy autót összetört. Mindezért hivatalos személy elleni erőszak miatt is eljárás indult ellene.
Szabadlábra kerülése után ismét elrejtőzött a hatóságok elől. A Pest megyei rendőrök egy 30 millió forintos csalás kísérlete miatt keresték, de a férfi ellen több más hatóság is körözést adott ki. Több elfogatóparancsot is kibocsátottak ellene, majd június 1-jén a hatóságok ismét elfogták. | [
"Ybl Bank"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Már régóta nem csak az érintettek jogos követeléséről szól a SZEVIÉP építési vállalat felszámolása, hanem pártpolitikáról, politikusokról, lejáratásról. A miniszterelnökséget vezető, hatalmas politikai befolyással bíró miniszter, Lázár János kampányidőszakban is vette a fáradtságot, hogy személyesen egyeztessen a hitelezőket képviselő Szabó Bálinttal. Szabó volt már minden: porszívóügynök, Vas megyei MSZP-s fantomopárttag-felelős, a DK szegedi szóvivője, aki majdnem megfejtette az őszödi beszéd titkát, de kiderült, konteót terít. Most éppen követeléskezelő.
A kormány május 31-ig meghosszabbította a SZEVIÉP-károsultak kárrendezésének határidejét. A SZEVIÉP Szerkezet- és Vízépítő Zrt. fizetésképtelensége miatt kifizetetlen vállalkozók összesen 3 milliárd forintra tarthatnak igényt, a cég felszámolójánál ekkora a befogadott jogos követelés. Az ügyet azonban még nagy jóindulattal sem lehet pusztán felszámolás utáni kártérítésnek nevezni, a SZEVIÉP-károsultak sztorija ugyanis kőkemény politika, amellyel akár naponta lehet támadni a szegedi városvezetést, kiemelten Botka László polgármestert. A kampányban aranyat ért.
A SZEVIÉP Zrt. 2010 tavaszán kért maga ellen csődvédelmet, később elindult ellene a felszámolási eljárás. Az 1,1 milliárd forintos jegyzett tőkéjű vállalat az ország egyik legjelentősebb építőipari cége volt. Konzorciumi tagként részt vettek az M43-as autópálya építésében és a szegedi 1. számú villamos vonal felújításában is. A felszámolási eljárás kezdetekor a cég 379 partnerének tartozott, összesen 10,9 milliárd forinttal, jelenleg 106 vállalkozásnak mintegy 3 milliárd forinttal.
A SZEVIÉP Zrt.-nek 2010-ben, a felszámolás elrendelésekor a Száz leggazdagabb magyar című kiadványban is szereplő Pistrui László és Baranyi Sándor volt a két fő tulajdonosa. Jelenleg büntetőeljárás folyik ellenük, és a vállalat harmadik igazgatósági tagja, Oltványi József ellen a Szegedi Járási Ügyészség “a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett és különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbüntettel" vádolja őket a 2015. április 22-én benyújtott vádirat szerint.
Az Átlátszó információja szerint a szakértők nem támasztják alá maradéktalanul a vádiratban foglaltakat. Baranyi korábban az állami beruházásokhoz kötődő, előre nem kalkulált túlmunkákkal indokolta a csődöt, illetve azzal, hogy Romániában is beragadt pénzük.
Nem teljesen érthető, miért varrja Lázár, a kormány és a Fidesz is Botkára a SZEVIÉP csődjét: a Közbeszerzési Értesítő szerint, Lázár mondásával ellentétben nem dolgoztak kiemelkedően sokat Szegednek. Az M43-as beruházás például, ami miatt végül bedőltek, állami munka volt.
A Botka elleni sorozatos támadást a Lázár János miniszterrel feltűnően közeli kapcsolatba került Szabó Bálint, SZEVIÉP-károsultak egy részének képviselője vállalta magára. Szabó nevét, bár ekkor már túl volt egy sikertelen csepregi polgármester-jelöltségen fideszes támogatott független színekben, először a Vas megyei MSZP-s taglétszám-duzzasztások idején lehetett olvasni az országos médiában.
A Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták megyei elnöke volt, majd 2004-ben kizárták az MSZP-ből, mert helyi roma vezetők szerint pénzért toborzott párttagokat. Ő ezt rágalmazásnak mondta, illetve rá is tett egy lapáttal a sztorira: azt állította, ellenfelei megtámadták, sőt, meg is erőszakolták.
Szabó 12 éve költözött Szegedre, kezdetben porszívóügynökként dolgozott, közben megalapította a követeléskezeléssel foglalkozó Likvid Kontroll Kft.-t.
Hat évvel ezelőtt újabb pártnál próbálkozott, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció szegedi szóvivője lett. De itt sem sokáig maradhatott. A DK-ból is kizárták, miután 2013-ban azt állította, hogy az úgynevezett öszödi beszéd kiszivárogtatói az MSZP meghatározó politikusai voltak, "Katalin, Imre és Ferenc". Azaz Szili Katalin, Szekeres Imre és Baja Ferenc, ám állítását nem tudta bizonyítani.
A Délmagyarország közlése szerint 2014-ben többen felismerni vélték Szabót a szegedi lézerközpont (ELI) alapkőletételénél Orbán Viktor és más magas rangú kormányzati tisztviselők, politikusok, egyetemi potentátok, diplomaták közelében. Nem sokkal később pedig a csődben hoppon maradt szeviép-alvállalkozók mentőangyalaként bukkant fel. Értesüléseink szerint tetemes, több mint 5 százalékos sikerdíjért dolgozik.
A miniszterelnökséget vezető miniszter a választások hajrájában, április 5-én szeviépezett egy erőset a legnagyobb közösségi portálon. Lázár János hivatalos oldalán az alábbiakat lehet még most is olvasni "Botka és a szocialisták ellopták a SZEVIÉP alvállalkozóinak pénzét. A kormány nem csak döntést hozott a kisemmizett vállalkozók kártalanításáról, hanem ki is fizette jogos járandóságukat." A miniszter még videót is posztolt, amelyben megszólal és hosszasan hálálkodik egy SZEVIÉP-károsult is.
A posztot és a videót eddig több mint 22 ezren nézték meg, sőt 124-en meg is osztották, köztük Szabó Bálint, valamint az ő egyszemélyes cége, a Likvid Kontroll Kft. is.
A miniszter nem fejtette ki az igazság valamennyi részletét, amikor azt állította, hogy "a kormány nem csak döntést hozott a kisemmizett vállalkozók kártalanításáról, hanem ki is fizette jogos járandóságukat." Mert ugyan az kétségtelen, hogy a kabinet döntött a károsultak kártalanításáról, és az is igaz, hogy egy részüknek már fizettek is, de nem az összest kártalanították.
Ezt támasztja alá többek között az is, hogy a kormány április 5-én rendeletben hosszabbította meg a március 31-én lejáró határidőt május 31-ig, azaz a károsultak még a jövő hónap végéig jelezhetik kárigényüket.
Lázár már a március 5-én, a SZEVIÉP-károsultak megsegítéséről, kártalanításáról szóló kormánydöntésről videót is megosztva posztolt a hivatalos oldalán: "8 éve harcol a túlélésért és kifizetetlen munkadíjáért 106 magyar kisvállalkozás, akiket Szeged szocialista városvezetése és a SZEVIÉP tulajdonosai hagytak cserben. A Kormány döntése 3700 munkahelyet ment meg, erről tájékoztattam ma Szabó Bálintot, a károsultak képviselőjét." Ezt a posztot több mint 33 ezren nézték meg és 499-en osztották meg.
Március 8-án Lázár János bizalmasa, a Csongrád Megyei Kormányhivatalt kormánymegbizottként vezető dr. Juhász Tünde közösen tartott sajtótájékoztatót Szabó Bálinttal. Pár nap különbséggel Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Mórahalmon is hakniztak, mindannyiszor hangsúlyozva, hogy a kormányhivatal honlapján is jelentkezhetnek a károsultak.
Egy általunk megkérdezett, már kártalanított vállalkozó névtelenséget kérve elmondta, hogy ő nem vette fel a kapcsolatot Szabóval, tudomása szerint a szokatlanul magas, jóval 5 százalék feletti sikerdíj sok társát is elriasztotta. Azt egyébként, hogy pontosan mennyi a sikerdíj mértéke – akadt ugyanis forrás, aki több számjegyű százalékot említett – kérdeztük Szabótól a Likvid Kontroll email-címére küldött levélben, de egyelőre nem válaszolt.
"Nekem képviselő nélkül fizetett a kormány. Már a márciusban megjelent felhívásra jelentkeztem, minden villámgyorsan lezajlott. Pár hónapja még nem sok esélyt láttam arra, hogy a SZEVIÉP-től hozzájutok bármekkora pénzhez" – nyilatkozta az Átlátszónak az a középkorú férfi, aki "pár forint híján ötvenmillió forintot" kapott kártérítés címen.
Nyilatkozónk szavaiból is kitűnik, hogy Szabó kalandor előélete ellenére is eredményes volt a fideszeseknek a SZEVIÉP-sztorit felkarolni. Lázár, aki pár hete még jelentős presztízsveszteséget szenvedett, amikor nem támogatottját, hanem a független Márki-Zay Pétert választották Hódmezővásárhely polgármesterévé, simán hozta a körzetet egyéni képviselőjelöltként.
Sokan találgatják, hogy mi köti össze az utóbbi időben már a hódmezővásárhelyi független polgármestert, Márky-Zayt is támadó Szabót Lázárral. A folyamatot jól ismerők biztosra veszik, hogy a Lázár-Szabó kapcsolat a SZEVIÉP-károsultak kártalanításával nem ér véget, s a képviselő-miniszter további ügyekben is számít a kalandos előéletű egykori ifjúszoci együttműködésére.
Szegedi Tamás
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"MSZP",
"SZEVIÉP",
"Fidesz",
"Demokratikus Koalíció"
] | [
"Szegedi Járási Ügyészség",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Csongrád Megyei Kormányhivatal",
"Likvid Kontroll Kft.",
"SZEVIÉP Szerkezet- és Vízépítő Zrt.",
"Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták"
] |
Szokatlan módon maga az ügyészség is kérte az Egymásért Egy-Másért Alapítvány csempészetért első fokon hét évre elítélt kurátora, Földesi-Szabó László házi őrizetbe helyezését. A hatóság indítványának szövege pedig – a hvg.hu tudomása szerint – a védőével igencsak megegyezik. Az ügyészség hozzáállásából arra is lehet következtetni, hogy Földesi-Szabó esetleg alkut kötött.
Valószínűleg hazajönne Földesi-Szabó László, ha a bíróság előzetes letartóztatás helyett házi őrizetbe helyezné – mondta tavaly decemberben a Fővárosi Bíróság által meghozott ítélet után megszökött védencével kapcsolatban Berényi András ügyvéd. Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kurátorát állítólag három országban keresték a rendőrök. A nyomozóknak azonban nem kellett külföldre utazniuk a férfi hazahozataláért: Földesi-Szabó kezén idén május közepén barátnője lakásának közelében, a X. kerületi Gyakorló utcában kattant a bilincs. A férfi védője, Berényi András a történtek után azt hangoztatta, hogy a hatóságokkal való egyezkedés eredményeként jött haza védence. Úgy látszik, erről az akciót végrehajtó Nemzeti Nyomozó Iroda emberei nem tudtak. Az ügyvéd akkori nyilatkozataiban jelezte azt is, hogy kérik a Földesi-Szabó Lászlóval szembeni kényszerintézkedés enyhítését, vagyis azt, hogy előzetesből házi őrizetbe kerülhessen.
Meglepő húzás az ügyészségtől
Ez azonban igen meglepő egy olyan ügyben, amelyben a vádlottat hét évre elítélték, és aztán a büntetés letöltése elől elszökött. Főleg, hogy jelenleg jóval kisebb súlyú ügyekért kerülnek emberek előzetes letartóztatásba. A védő indítványa csak úgy értelmezhető, hogy a hatóságok döntésének "befolyásolásáért" ajánlottak is valamit, azaz Földesi-Szabó László esetleg olyan dolgokról beszélt, amelyekről korábban nem. A férfi egyébként még az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében tartott parlamenti bizottsági meghallgatáson jelezte is, csak akkor tud beszélni, ha feloldják titoktartási kötelezettsége alól.
A Fővárosi Bíróság válasza A Fővárosi Bíróság közlése szerint a védő kérelmével megegyező ügyészségi indítvány indoklása (ebben az szerepel, hogy a férfi önként tért haza, és együttműködik a hatóságokkal, részvétele az eljárásban a legszigorúbb kényszerintézkedés nélkül is biztosítható) alaptalan. Ugyanis azt "a bíróság rendelkezésére bocsátott adatok egyáltalán nem támasztották alá", főleg hogy a férfit az FB elfogatóparancsa alapján fogták el.
Szintén érdekes momentum, hogy Földesi-Szabó elfogása után körülbelül egy hónappal ütöttek rajta a volt kurátor barátján és "üzlettársán", Jakubinyi Róberten is, aki jelenleg még Ausztriában van kiadási őrizetben. Földesi-Szabó és Jakubinyi rács mögé kerülése után indult el a Budapesti Katonai Ügyészség által a volt titkosszolgálati vezetők, Galambos Lajos és Laborc Sándor, valamint Szilvásy György egykori titokminiszter ellen az eljárás, az úgynevezett kémügy.
"Dalolt"?
Az együttműködést támaszthatja alá a hvg.hu azon információja is, miszerint az ügyészség, amely nemrég még az egykori kurátor előzetes letartóztatása mellett érvelt, most már Földesi-Szabó házi őrizetét kérte a bíróságtól. A vádhatóság és a védői indítvány szövege pedig – úgy tudjuk – nagyon megegyezik egymással. Ezt megerősítette a férfi ügyvédje is. Berényi András arra hivatkozott, hogy az ügyészség elfogadta az érveit, s levelezésük eredménye lett a teljesen hasonló indítvány.
"Beadványomban a kérésünket azzal indokoltam, hogy az adócsalás miatt indult eljárásban Földesi-Szabó László együttműködött a hatóságokkal, emiatt lett gyanúsítottból tanú, majd szüntették meg vele szemben a vizsgálatot, az ügyet pedig titkosították." A csempészet és az adócsalás annyiban különbözik – tette hozzá Berényi –, hogy az előző unión kívül, az utóbbi azon belül elkövetett bűntett. "Mivel az elkövetési magatartás azonos, ezért a csatolt eljárás – az adócsalás – kapcsán ejtett vádak azt eredményezhetik, hogy az alapügyben is változhat a történtek megítélése és enyhítheti a bíróság a kiszabott büntetést."
A Fővárosi Ítélőtábla viszont úgy látta – jegyezte meg az ügyvéd –, hogy a két eljárásnak nincs köze egymáshoz, és az alapügy szempontjából nem történt olyan változás, amely megalapozná a kényszerintézkedés enyhítését. A Fővárosi Ítélőtábla – mint azt a hvg.hu-val közölték – a Fővárosi Bíróság korábbi döntését elfogadva, elutasította az ügyvéd és az ügyészség azonos, házi őrizetbe való helyezésre vonatkozó indítványt. Ez azt jelenti, hogy Földesi-Szabó László a másodfokú ítélet meghozataláig előzetesben maradhat, bár – mint azt védője hangsúlyozta – bármikor újból kérhetik, hogy a férfi otthonában várja az ellene folyó eljárás végét. | [
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Fővárosi Bíróság",
"Budapesti Katonai Ügyészség",
"Fővárosi Ítélőtábla"
] |
Sikkasztás gyanúja miatt tett feljelentést az Andro-Bau Építőipari Kft. ügyvezető igazgatója a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, hogy kiderüljön, hova tűnt az elvégzett talajmunkálatok után a nekik járó fizetségük. A másik fél, az állítólag tartozó Mélyépszer-Plusz vezetői szerint viszont náluk minden rendben, s az Andro-Bau illetékesei nem mondanak igazat.
"Az egyenlegközlőben közölt számok a Mélyépszer-Plusz Kft. nyilvántartásával ellentétesek, a mennyiségek és az összegek nem azonosak" – írta a cég ügyvezető igazgatója 2008 novemberében az Andro-Bau (AB) Kft.-nek magyarázatként arra, miért nem fizetnek ki a vállalkozásnak 267 millió forintot.
Többek között ezt a levelet is benyújtotta a Budapesti Rendőr-főkapitányáságon tett feljelentéséhez az Andro-Bau Kft. A cég 2007 év végén kötött alvállalkozói szerződést a Mélyépszer-Plusszal a nemsokára elkészülő gönyűi erőmű területén talaj- és építőipari munkálatokra. Ezt fővállalkozóként – mint a feljelentésben is szerepel – a Reinhold Meister Gmbh nyerte el az E.ON Erőművek Kft.-től, és továbbadta magyarországi leányvállalatának, a Reinhold Meister Logistik Hungary (RM Logistik) Kft.-nek, aminek révén munkát nyert a Ladigue Kft. és a Mélyépszer Plusz Kft. által alkotott konzorcium. Az utóbbi által jutott munkához az AB. A cégek közötti együttműködéssel egy ideig semmi gond nem volt – mondta Androsics Ferenc, az Andro-Bau ügyvezetője a hvg.hu-nak. A munkák elvégzését igazolták, s az alvállalkozó ezt követően állította ki a számlát és küldte be a Mélyépszernek. A fizetés azonban egyszer abbamaradt: az Andro-Baunak járó összegnek csak mintegy a felét rendezték. "Annak ellenére, hogy minőségi kifogással nem éltek" – állította a cégvezető.
Az E.ON fizetett A gönyűi erőmű építése során kialakult alvállalkozói vitával kapcsolatban az E.ON leszögezte: teljes mértékben kifizette a vele szerződésben álló társaságot az elvégzett munkáért. "Amikor értesültünk a szerződött partnerünk és alvállalkozója közti elszámolási vitáról, felvettük partnerünkkel a kapcsolatot a helyzet rendezése érdekében, de sajnos nem jártunk sikerrel" – közölte a hvg.hu-val Kutas István, az E.ON médiakapcsolati és PR-vezetője. Hozzátette: "sajnos nincsenek további eszközeink ebben a helyzetben, de nyitottak vagyunk a hatóságokkal való együttműködésre".
"A Mélyépszer-Plusznak több fizetési felszólítást is küldtünk" – közölte az ügyvezető. Hasztalanul. "Hivatkoztak arra, hogy a konzorciumi partnerükkel megromlott a kapcsolatuk, és nem várható tőlük bevétel, majd arra is, hogy a társaságnál tulajdonosváltás történt" – sorolta a neki felhozott indokokat Androsics Ferenc. A következő kifogás volt az, hogy az Andro-Bau a számlákra nem valós összegeket írt. Miután az AB felszólításainak semmilyen eredménye nem lett, a cég július közepén a Parlament előtt tüntetett. "Nem az E.ON ellen demonstráltunk, hanem arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy a generálkivitelező cég és magyar vállalkozásai számos más cégnek okoztak hozzánk hasonló gondokat, és abban reménykedtünk, hogy az E.ON Erőművek segít rendezni a helyzetet."
Az Andro-Bau részéről úgy vélik, nem illant el még minden remény. Az üzembe helyezési, illetve a használatba vételi engedélyezési eljáráshoz szükséges kivitelezői nyilatkozatai nélkül ugyanis az erőmű átadása igencsak tolódhat. "Addig nem adjuk meg ezeket, amíg hozzá nem jutunk a járandóságunkhoz, mindent bevetünk, és végső esetben megpróbálunk tulajdonjog-fenntartással élni." Az E.ON szerint viszont ez nem lehetséges.
A cégvezető most a rendőrségtől várja a segítséget. A hvg.hu a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóosztályán érdeklődött az üggyel kapcsolatban, de a sikkasztás gyanúja miatt folyó eljárásról nem kívántak reészletesen nyilatkozni. Információink szerint a nyomozást a testület Gyorskocsi utcai épületében lévő gazdaságvédelmi osztály munkatársai végzik, miután a Fővárosi Főügyészség elutasította a rendőrség megszüntető határozatát. Tavaly december 5-én kelt indoklásában az ügyész leszögezte: "A feljelentést a rendelkezésre álló iratokat felülvizsgálva a Mélyépszer-Plusz Építőipari Szolgáltató Kft. és a Ladigue Kft. cselekménye a Btk. 318. § (6) bekezdés a.) pontja szerint minősülő különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének megállapítására látszik alkalmasnak."
A Ladigue Kft. ügyvezetőjét, Heninger Mihályt többször kerestük, de nem értük el. A Mélyépszer-Plusz kisebbségi tulajdonosa, Bánsági Éva pedig azt állította a hvg.hu-nak, hogy "nem náluk tűnt el a pénz, az biztos". Részletekbe nem volt hajlandó bocsátkozni, mondván, nem akarnak a nyilvánosság előtt vitázni egy olyan dologról, amelyben másfél éve nem értenek egyet. "Folyik a nyomozás, majd a hatóság kideríti, hol tűnt el a pénz." Tulajdonostársa, Lórándffy László pedig csak annyit mondott, hagyjuk őket békén, s ne üljünk fel a másik fél egyoldalú közlésének; igaz, az őket érintő állításokra nem kívánt reagálni. Mindkét cégvezető leszögezte, az Andro-Bauval a szerződést aláíró Csillag István már nem dolgozik náluk, és fogalmuk sincs arról, hol lehet őt elérni.
Csillag a Mélyépszer-Plusznál – a cégnyilvántartás szerint – valóban nem lelhető fel, 2008 novemberében ugyanis kiszállt a cégből. Volt üzlettársaival azonban – a cégjegyzék alapján – nem szakadt meg a kapcsolata. A 2009. március 19-én bejegyzett Profundus Plusz Kft.-ben ugyanis mind a hárman tagok. Sőt, Csillag a Mélyépszer-Plusz jelenlegi ügyvezetőjével együtt irányítja az építőipari társaságot. A Profundus Plusz honlapján pedig a referenciák között hivatkoznak a gönyűi beruházásra is. Bánsági váltotta egyébként Csillagot utóbbi korábbi cége, a C.F.C. Consult Kft. ügyvezetőjeként és tulajdonosaként. A társaságot 2003-ban törölték a cégnyilvántartásból. Az adatbázis alapján a Mélyépszer-Plusz is folyamatosan gondokkal küszködik, ugyanis 2006 januárja óta többször rendelt el a kft.-vel szemben az APEH végrehajtást, 2008. február 14-én pedig bekopogtatott hozzájuk egy végrehajtó iroda munkatársa is. | [
"Mélyépszer Plusz Kft."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Ladigue Kft.",
"Andro-Bau Építőipari Kft.",
"Mélyépszer-Plusz Építőipari Szolgáltató Kft.",
"C.F.C. Consult Kft.",
"Reinhold Meister Gmbh",
"Profundus Plusz Kft.",
"Andro-Bau (AB) Kft.",
"E.ON Erőművek Kft.",
"Profundus Plusz",
"Andro-Bau Kft.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányáság",
"Mélyépszer-Plusz Kft.",
"E.ON Erőművek",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Reinhold Meister Logistik Hungary (RM Logistik) Kft."
] |
2010. január 12., kedd 17:05
Önálló tétellé emelték a Budapesti Kommunikációs Főiskola (BKF) államvizsgáján a BKV botrányait: annak a hallgatónak, aki ezt húzza, azt kell elmondania, hogyan kezelné a közlekedési cégnél kialakult krízishelyzeteket, hogyan változtatná meg a cég arculatát vagy szervezné meg annak kommunikációját - mondta az InfoRádiónak a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola pr-képzésének vezetője.Perlaky-Papp József szerint a BKV-nak értő pr-szakemberre van szüksége, hiszen a cég újra és újra krízishelyzetbe kerül, amelyben a legfontosabb, hogy azonnal, higgadtan és őszintén reagáljon. A vállalatnál ugyanakkor az utóbbi időben nap mint nap új problémák kerülnek elő, válaszok nélkül.A docens hozzátette: ha egy probléma előkerül, olyasvalakinek kell az ügyben nyilatkoznia, akinek van hitele a BKV-n belül, és olyat mondjon, amit be is tud tartani. Ha a cég olyasmit ígér, amit nem tud betartani, tovább ront a helyzeten.A szakértő elmondta a BKF pr-képzésén belül számos nagyvállalati krízist dolgoznak fel esettanulmány formájában. Ezekre, és a BKV-nál kialakult helyzetre is van megoldás, csak értő módon el kell kezdeni a kríziskommunikációt és a hírnév-rekonstrukciót - vélekedett.Mindezt kis dolgokkal kell kezdeni, de meg kell tenni az első lépést, hogy a cég kikerüljön a gödörből - fűzte hozzá Perlaky-Papp József, megjegyezve: a BKV-nak mindenképpen szembe kell néznie a helyzettel. | [
"BKV"
] | [
"Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola",
"Budapesti Kommunikációs Főiskola"
] |
Bal- és jobboldali politikusokkal egyaránt jóban van, de nem azért, mert ez kifizetődő lenne, hanem azért, mert régóta ismeri őket – mondja Timár Gyula. A Fidesz kormány idején a hazai autópályaépítés zászlóshajójává emelkedett Vegyépszer volt, a még mindig csődközeli helyzetben levő Európai Építő jelenlegi vezérigazgatója szerint az építőiparban ki kell bekkelni az újabb állami megrendelés-hullámig. Az autópályák ma már önköltségi áron épülnek, és nem lepődne meg, ha újabb cégek dőlnének be, elsőként az alvállalkozók közül.
A Transelektro-csoportban szerzett tulajdonrészével tovább növelte súlyát a magyar ipar nagymúltú, de néhány éve még a csőd szélén tántorgó vállalata. A Fidesz házi autópálya-építőjéből az elmúlt évek legeredményesebb közbeszerzési szereplőjévé vált cég emellett egy jobboldali médiacsoport megvalósításának álmát is dédelgette.
A volt Vegyépszer-vezér decemberben igazolt a most Európai Építőnek nevezett céghez, amely már idén visszavenné régi nevét.
Nemrégiben azt mondta, hogy az építőipar súlyos válsághelyzetben van, és a cégeknek fél lábon állva kell fél-egy évet kihúzniuk, de ha ez sikerül, utána már könnyen mehet a talpra állás. Miután az építőipar statisztikái évek óta lejtmenetet mutatnak, ez akár még optimista prognózisnak is tűnhet. Mire alapozza?
Ismerjük a kormányzat beruházási elképzeléseit, a nemzeti fejlesztési tervet, hiszen ezek nem titkosak. Ezek mind azt jelzik, hogy igen komoly beruházások előkészítése, előtervezése, tanulmányterveinek készítése folyik. Ha csak egy útépítést veszünk: a tervezésen kívül van régészeti feltárás, területszerzés, közműkiváltások, és számos más olyan előkészítő munka, amelyek megelőzik a kivitelezés elkezdését, de ha ezeken túl vagyunk, ismét lendületet vehetnek az építkezések.
Azt mondhatjuk egyébként, hogy az építőipar nagyjából az állami által gúzsba kötve táncol? Tehát ha az állam akar utat, szennyvíztisztítót, csatornát, vasutat építeni, akkor jól megy az ágazatnak, ha nem akar, akkor pangás van?
Ez az építőipar egy szegmenségben kétségkívül így van. Az építőipar forrásai úgy állnak össze, hogy vannak a költségvetési pénzek, az uniós források, az önkormányzati források. Másfelől azonban van az úgynevezett magánszektor, bár ez egy rossz kifejezés, de minden olyan építkezést értek alatta, ami egy befektető pénzéből valósul meg, gondolhatunk egy szállodára vagy egy erőműre.
Az építőipari szektor egészét arányaiban mennyire határozzák meg az állami, és mennyire a magánberuházások?
Erre nem tudok még csak megközelítőleges arányt sem mondani. Mert ahol uniós pénzből valósul meg egy építkezés, még ott is megjelenik önerőként vagy hitelek formájában a magántőke. De abban egyetérthetünk, hogy az út- és vasútberuházások dominánsak a magyar építőiparban, és ezek állami programok. Ezek után jönnek az önkormányzati beruházások, például kulturális vagy egészségügyi projektek. És csak ezek után jönnek például a lakásépítések, amelyek igazán a magánszektorhoz kapcsolódnak. Egyelőre nincsenek tenderek az állami beruházásokra, holott egy év már eltelt a 2007-2013-as európai uniós költségvetési ciklusból.
Külső szemlélőként mi úgy látjuk, ennek ellenére az uniós pénzek nemigen jönnek. Jönnek, csak nekünk nem tűnt fel?
A kivitelezőknek szóló kiírások valóban hiányoznak. Nem hiszem, hogy nem valósul meg az a fejlesztési terv, amit a kormányzat összeállított, csak a kivitelezések később indulnak, mint mi gondoltuk. Mi azt vártuk, hogy a kivitelezések 2008. elején elkezdődnek, de ebből inkább 2008. vége lesz.
Lát ebben állami mulasztást?
Nem. Egyszerűen akkora a torlódás, hogy technikailag nem mehet gyorsabban a dolog.
Az ön által prognosztizált fél-egy éves nehéz időszak mennyire a folyománya annak, hogy a magyar építőipar cégei egy furcsán működő piacon éltek az elmúlt években, ami nagyon jelentős részben állami beruházásokra épített, ahol ráadásul jelentős felárat fizettek?
Mit értenek az alatt, hogy felárat fizettek?
Azt, hogy a nagyobb beruházások után rendre felmerült, és többször bizonyítottá is vált, hogy a projekt költségei magasabbak voltak a piaci árnál. Gondoljunk csak az autópálya-építések rekordösszegű kartellbírságára és az ahhoz kapcsolódó, már folyó kártérítési perekre.
Nyilvánvaló, hogy senkinek nincs joga egy jogerős államigazgatási határozatot vitatni, de az árakról én óvatosabban fogalmaznék. Az építőipart, különösen az útépítéseket az árak miatt valóban rengeteg kritika, rengeteg támadás érte. Csak éppen arról beszélnek keveset, hogy a kivitelező kész tervek alapján dolgozik, vagyis azt építi meg, amit rendelnek tőle. Tessék elmenni az M7-es autópályára, és megnézni, hány leágazás van a balatoni településekre. És tessék elmenni megnézni egy német, osztrák vagy horvát autópályát, hány van ott. Amikor az autópályákon kilométerre vetítik a költséget, ezek az előírt műtárgyak mindig benne vannak az árban.
Ráadásul időközben a kőolaj ára, ami 2003-ban 25-30 dollár volt, ma 100 dollár körül van. Márpedig egy útépítés költségeinek a hatvan százaléka anyag- és szállítási költség, az olaj drágasága nemcsak a szállítást drágítja, az aszfaltban is elképesztő árú kőolajszármazékok vannak. Szóval én nem hiszem, hogy istentelenül elvadultak lennének az autópálya-építések árai. Sőt: az kétségtelen, hogy az elmúlt években nagyon sok útépítő cég jelent meg - nemcsak külföldi, magyar is -, és kialakult egy olyan verseny, amelyben a mindenáron nyerés érdekében letörték az árat.
Mert ezek a kilométerenkénti 2-2,5 milliárdos árak most már letörtnek mondhatók?
Egy autópálya kerülhet 1,9 milliárd forintba kilométerenként, de lehet az ár 2,5 milliárdnál is magasabb, ez a műszaki tartalmon múlik. De ha nem hiszi el az útépítés példáján, nézzen meg egy lakásépítést: lakást lehet építeni olyan műszaki tartalommal is, hogy a négyzetméterenkénti ára elérje az egymillió forintot, és lehet úgy is, hogy 230-300 ezer forintért normálisan lehessen lakni benne.
Jó, akkor konkrét számok nélkül: az M7-es utolsó szakasza, az M6-os vagy az M0-s keleti elkerülője már leszorított árakon épülne?
Nagyon leszorított, önköltségi típusú árakon, igen.
Ez magyarázhatja a Viadom csődjét is? (A Viadom az M7-es építését elnyert konzorcium vezetője, részt vett az M0-s keleti szektorának építésében is – a szerk.)
Erről én nem tudok mit mondani, erről a Viadomot kellene megkérdezni.
Anno a Vegyépszer még piaci áron épített?
Erről pedig tessék megkérdezni a Vegyépszert.
Visszatérve a műszaki tartalomra: a főleg az önkormányzatok lobbija miatt nyakra-főre épített lehajtók fölöslegesek?
Azt nem mondtam, hogy fölöslegesek, csak azt, hogy jelentősen növelik a költségeket.
Ha fele ennyi lehajtó lenne, akkor az mennyivel csökkentené a költségeket? Mondjuk huszonöt százalékkal?
Lényegesen, de százalékot nem tudok mondani, mert az egyik lehajtó mondjuk három kilométer, a másik meg csak egy. De huszonöt százalékot biztosan nem lehetne azért megspórolni.
Maradva még az állami megrendeléseknél: arra a kérdésre nem válaszolt, hogy az építőiparban most kialakult helyzet annak is következménye-e, hogy túlságosan az állami beruházásokra koncentráltak, túlságosan egy lábon álltak a cégek.
Az építőipari fővállalkozói szektornak két fő ágazat van, a mély- és a magasépítés. Előbbiek közé tartoznak az útépítő cégek, amelyek munkája nyolcvan százalékig államilag finanszírozott beruházásra épül. Ezen a területen óriási fellendülés volt. És ne felejtsék: az az értéknövelés, amit a mélyépítőipar megvalósított az elmúlt négy-öt évben, az ország számára is rekord volt. A megrendelésekre a cégek komolyan ráfejlesztettek, de ez most kifújt, olyan nagy volumenű építések nem lesznek, mint amit az elmúlt években a sztrádafejlesztés jelentett. Mondhatjuk úgy, hogy az útépítési kereslet visszaesett.
De ezzel nem lehetett számolni előre? Vagy azt várták, hogy mire ez a sztrádaépítési konjunktúra véget ér, már jönnek az új uniós projektek?
Gondolom, minden cégnek volt stratégiája. Én azt vártam, hogy a vasútépítés, a környezetvédelem váltja fel az útépítéseket. Ezek benne vannak a fejlesztési tervben, ezekre lehet számítani, csak a tervezési időszak miatt a lendület megtorpant, ami visszafogta a kivitelezőket.
Arra lehet számítani, hogy a cégek egy része emiatt csődbe megy, a külföldiek kimennek, vagy egy cégegyesülési, konszolidációs hullám kezdődik?
Fővállalkozó szinten ennek nem nagyon látom egyelőre a jeleit, és nem is számítok erre. Ezek a cégek úgy voltak felkészülve, hogy több lábon álljanak, akár magasépítési munkákba is belevágnak. Tehát náluk nem lesz jelentős probléma, bár létszámcsökkentések, racionalizálások nem zárhatók ki. Az igazi nehézségek a beszállítóknál, a kis- és közepes vállalkozásoknál jelentkezhetnek, ugyanis ők adják a fizikai állomány nagy részét az egyes projektekhez. Ez egy jó megoldás úgy általában, hiszen a kivitelezői kapacitások így rugalmasan kezelhetők, ugyanakkor komoly probléma, hogy ha nincs munka, akkor a pangás hatása először itt fog jelentkezni.
Azért fővállalkozót is tudunk, nem is egyet, amit felszámolnak.
Igen, és elképzelhető, hogy lesz is még ilyen, de nem hiszem, hogy ez lenne a tendencia. A külföldi multik megengedhetik maguknak azt, hogy Magyarországon létesítsenek egy céget maguknak, és azt fenntartsák, kivárják azt az időt, hogy majd ismét piacra lehessen lépni.
És attól nem kell tartani, hogy a kkv-k körében lesz egy olyan csődhullám, amely miatt, amikor már lennének kivitelezői munkák, akkor sem lesz erre elég cég?
Számot nem tudok mondani, hogy a csőd, a konszolidációs hullám hány céget érinthet. A lánctartozás problémája évek óta megvolt és meglesz, bár most mérséklődött a helyzet. Mindenesetre a kkv-szektorban várható szétzilálódás, mert lehet, hogy az ott dolgozó szakemberek elmennek külföldre dolgozni.
De az alapvető probléma nem ez. Hanem az, hogy az építőiparban a szakmunkásképzés nagyon leépült. Nincs kellő szakmai utánpótlás, és ez már az elmúlt években nagyon súlyos gondot jelentett. Egyre több helyen felszámolják az ilyen oktatást. És persze egyre kevesebben vannak, akik ide akarnak jönni, hiszen gondoljunk bele, mit tud fizetni az építőipar. A fiataloknak aligha csábító, hogy elmenjenek ács-állványozónak, és dolgozzanak reggel héttől este hétig, jó esetben nettó 80-100 ezer forintért. A legjobb szakemberek kapnak havi 250-300 ezer forintos bruttót, de ezért hétvégén is dolgozniuk kell.
A magánszektor megbízásai közül ugye nem véletlenül az erőmű- vagy szállodaépítést hozta a példáként. Az Európai Építőnek egyebek mellett ilyen építkezések jelenthetik a kilábalást a mostani, csődközeli helyzetből. Állami beruházásra most nincs is szerződésük?
Nincs.
Mert úgy érzik, hogy nincs is állami beruházási szándék, vagy mert biztosabbnak érzik a, mondjuk így, magánszektorban tervezett projekteket?
Nem, sokkal biztosabb az állami forrás, csak nincsenek tenderek, pontosabban olyan kevés van, hogy emiatt túl nagy a verseny. Így csak olyan pályázó nyerhet, aki önköltségi ár alatt vállalja a munkát, mi pedig olyanon nem indulunk.
A korábban említett erőmű a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőmű lenne, aminek a sorsa még kétséges, legalábbis a legutóbb elkészült UNESCO-jelentés tükrében.
Az UNESCO-jelentés szerintem nem pontosan azt tartalmazta, amit előadtak belőle. Amennyire én tudom, az a jelentés azt írta, hogy a világörökségben nem történt visszavonhatatlan károsodás, de a jövőben fokozottabban oda kell figyelni az ilyen beruházások engedélyeztetése során. Én úgy tudom, ilyen dodonai megállapítás van. De továbbra is fenntartom, amit korábban mondtam: ha egy beruházásnak az összes hatósági engedélye megvan, akkor nagyon nyomós okkal lehet csak leállítani valamit. Félreértés ne essék: én nem azt akarom, hogy mindenáron megépüljön egy erőmű, hanem azt akarom, hogy a jó irányba menjenek el a dolgok.
Hogy úszta meg az Európai Építő eddig azt, hogy felszámolják?
Nagyon sok felszámolási kérelem volt beadva a bíróságra. De az eszközök és ingatlanok eladásából befolyt pénz egy részét adósságkezelésre költöttük.
Arra nem gondolt, hogy a hitelezők az ön nevében bízva voltak ilyen türelmesek és megértők?
Én januártól vettem át a céget, és azért itt már a múlt évben kőkemény válságkezelés folyt.
Mi volt az a kihívás, amiért otthagyta a Vegyépszert, és elvállalta ennek a csőd közelében lévő cégnek a vezetését?
A múlt év közepén kölcsönös megegyezéssel álltam fel a Vegyépszer éléről...
Ezt ön kezdeményezte?
A kölcsönös megegyezés mindig a két fél együttes akaratát fejezi ki.
Értjük, de azért ugye nem úgy volt, hogy a folyosón találkoztak szembe az elnökkel, hogy éppen egymáshoz indultak, és éppen ugyanarról akarnak beszélni.
Ez is lehet.
Visszatérve az eredeti kérdésre: hogyan került az Európai Építő élére?
Úgy döntöttem, hogy noha megtehetném, hogy nyugdíjas leszek, szeretnék tovább dolgozni, többek között szakértői munkákat vállaltam. Majd november végén kaptam egy olyan felkérést a Magyar Fejlesztési Bank vezetésétől, hogy nem volna-e kedvem az Európai Építő élére állni, és azt visszavezetni a normálisan működő építőipari vállalkozások sorába. Nem zárkóztam el, azt hiszem, más is ezt tette volna a helyemben.
Amikor arról beszélt korábban, hogy az Európai Építő most a fizetésképtelenség határán van, azt is mondta, hogy ez nem egy ismeretlen helyzet ön előtt, mert a Vegyépszer is hasonló cipőben volt 1998-1999-ben, amikor odakerült. És az ottani recept nyomán, azt mondta, az itteni helyzetre is lát megoldást. Pedig igencsak más a környezet, hiszen a Vegyépszer a következő években jelentős, néha évi százmilliárdot meghaladó állami beruházásoknak volt a kivitelezője, amire most az Európai Építő aligha számíthat.
Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy a Vegyépszerről nem kívánok nyilatkozni. De az Európai Építő árbevétele, ha megnézik, nincs messze a Vegyépszer 1998-as, 1999-es árbevételétől. Én inkább arról beszélnék, hogy mi a recept. Tudomásul kell venni, ha egy cégnek likviditási gondjai vannak, és reorganizálni akarja magát, két dolgot kell megnézni: van-e életképesség a cégben, tehát tudunk-e jó projekteket szerezni, finanszíroztatni és megvalósítani. A másik pedig: van-e forrás arra, hogy az adósságállományt kezeljük.
Az Európai Építő idei árbevételi terve 15 milliárd forint körül van, ebből 5,2 milliárd forintra már banki finanszírozás is van, míg 6,5 milliárd forint értékű szerződést március végéig fogunk megkötni. Emellett megteremtettük a forrásokat ahhoz, hogy az adósságállományt kezelni tudjuk, és sikerült megállapodni a hitelezőkkel az adósságok átütemezésében. A szállítók többsége rendkívül megértően állt ehhez. Egy céget nem úgy lehet kivezetni a mélypontról, hogy elkezdjük a forgalmat a csillagos égig fölnyomni, hanem reális vállalások kellenek.
Az, hogy az MFB, mint állami bank a 48 százalékos tulajdonosuk, szerepet játszik abban, hogy állami megrendeléseik nincsenek?
Nem, a tulajdonosi kör a cég működését nem befolyásolja.
Mi lesz a céggel, ha az állam kiszáll belőle? És mi lesz önnel?
Én önmagamnak célként annyit tűztem ki, hogy az Európai Építő kerüljön ki a mostani helyzetéből, tudjon eredményes cégként működni. Aztán a tulajdonosok majd eldöntik, mit akarnak. Nagyon erős lesz a következő években a külföldi befektetők érdeklődése Magyarországon. A multinacionális cégek szemében Magyarország a régiónak egy erős bástyája, ahol olyan bázist tudnak felépíteni, ahonnan kisugározhatnak a környékbeli államokba.
Önnek közismerten jó kormányzati kapcsolatai vannak és voltak, ezeket nem tudja segítségül hívni? Egyébként el lehet lenni egy ennyire a közpénzekből megvalósuló beruházásokhoz kötődő ágazatban jó kormányzati kapcsolatok nélkül?
Nekem nem jó kormányzati kapcsolataim vannak, ezt én szeretném kiigazítani. Nekem a koromból kifolyólag vannak emberi kapcsolataim, emberi ismereteim, ismerőseim. A hetvenes évektől vezető beosztásban dolgoztam. Akár jobboldalon, akár baloldalon lévő politikusokról van szó, én azokat ismertem. Mert azért a jobboldali politikusok sem voltak a hetvenes években egészen a jobboldalon. Lehet, hogy ez büszkeségnek hangzik, de én nem tudok mondani olyan embert, akivel nekem ne lett volna korrekt kapcsolatom, akár jobb-, akár baloldalon van, akár középen. Mindenki tudja, hogy amit én vállaltam, azt korrektül teljesítettem, vagy ha nem tudtam teljesíteni, azt megmondtam. A kapcsolatok nálam így épültek ki, így tettem szert jó kapcsolatokra.
Miben segítenek ezek a kapcsolatok egy építőipari cég élén álló üzletembernek?
Amit én eddig mondtam, azt tudtam tartani. Amikor most egy banknál voltunk, elfogadták azt a tervet, amit a cég talpra állításáról mutattam meg.
A jó kapcsolatok összefüggésben vannak azzal, hogy a Vegyépszernek volt pénze a K&H Equitiesnél, de még a Kulcsár-botrány előtt elhozták onnan?
Nem, nem, ennek semmi köze ehhez. Én ezt már akkor is elmondtam, bármilyen kísértetiesnek is tűnt az egybeesés. Igen, ismertem Kulcsár Attilát, sokat találkoztunk. Mondtam neki, hogy nem brókerezünk, de hárommilliárd forintnyi államkötvényt náluk veszünk. És amikor kezdődött a botrány, én mondtam a pénzügyi vezetőnek, hogy azt a kötvényt hozzuk el, vigyük el máshová. Azt a pénzt egyébként sem lehetett másra használni.
És hol segít az, ha egy politikussal van jó emberi kapcsolata?
Sehol. Az égvilágon sehol. Sokan azt hiszik, hogy hú de jó egy miniszterrel együtt vacsorázni, de sehol nem kamatoztatható ez a kapcsolat. Mit tudna nekem adni?
Akkor a politikusok érzik azt, hogy jó dolog sikeres üzletemberrel jóban lenni?
Semmi előnyük nincs belőle. Nincs szállodám, nincs jachtom, semmilyen szuper szolgáltatást nem tudok nyújtani. Lehet, hogy önök nem hiszik el, de a jó kapcsolat azért van, mert régóta ismerjük egymást, vannak közös élményeink. Egy útátadásra boldogan meghívok jobb- és baloldali politikust, és el is jönnek. | [
"Vegyépszer"
] | [
"Európai Építő",
"K&H Equities",
"Magyar Fejlesztési Bank"
] |
"Ez egy tévedés volt, a Miniszterelnöki Hivatalnak egy kampányidőszakban tett tévedése" - mondta a városvezető a BKV-ügyeit vizsgáló fővárosi bizottság szerdai ülésén, Steiner Pál (MSZP) testületi tag kérdésére válaszolva.A fővárosi szocialista frakcióvezető azt kérdezte: "hogyan értelmezi" Demszky Gábor azt, hogy a kormányszóvivő azt mondta, a kormánynak nem volt szerződése Mesterházy Ernővel.Demszky Gábor utalt arra, hogy a bizottsági tagoknak átadott - két kötetnyi - anyagban szerepel két, a saját állítását alátámasztó dokumentum. Mint elmondta, az egyik egy megállapodás, amely azt rögzíti, hogy a főváros és a kormány közötti közös ügyek koordinálásával megbízott személynek milyen feladatai vannak, míg a másik dokumentum azt tartalmazza, hogy ezzel a feladattal Mesterházy Ernőt bízzák meg. Jelezte: mindkét iratot Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter és ő írta alá.Hozzátette azt is: a megbízás "ingyenes" volt, tehát Mesterházy nem kapott a munkájáért fizetést.Arra a felvetésre, hogy a főpolgármester és Mesterházy között létrejött politikai tanácsadói szerződés - ahogyan Tiba Zsolt főjegyző fogalmazott - "kuriózum volt", kijelentette: egyetért a főjegyzővel. Mint fogalmazott, kuriózum volt a MeH-hel kötött szerződés is az ingyenessége miatt és a politikai tanácsadói szerződés is, ugyanezért.György István (Fidesz) bizottsági elnök arra volt kíváncsi: a "politikai csomagolóipar terméke" volt-e az, ahogy Hagyó Miklós lemondott a BKV felügyeletével kapcsolatos jogokról, vagy a főpolgármester kérte erre.Demszky Gábor "a történészek kedvéért" elmondta: a bejelentés előtti pénteken berendelte magához Hagyó Miklóst, és közölte vele: "vagy lemond, vagy felmenti". Hozzátette: Hagyó Miklós ezután hétfőn elküldte a nyilatkozatot, amiben lemondott a BKV felügyeletével kapcsolatos jogokról. | [
"Miniszterelnöki Hivatal",
"BKV"
] | [] |
Egy átlagemberek által ritkán használt műszaki eszközt szerzett be Simicska Lajos az Orbán Viktorral folytatott háborúskodása utolsó hónapjaiban. Épp az üzleti birodalmának különböző cégeit irányító vezetőkkel tartott egy megbeszélést budai irodájában, amikor belépett egyik munkatársa, és átadott neki egy sárga készüléket. Simicska kézbe vette, és berakta a táskájába, miközben elmagyarázta a többieknek, hogy ez egy olyan mérőberendezés, amely jelzi, ha a környezetében túl nagy a káros sugárzás.
"Látjátok? Már itt tartunk!" – mondta nevetgélve, de közben azt is jelezte, hogy komoly dologról van szó. Közölte, hogy olyan figyelmeztetést kapott, amely szerint fennáll a veszélye, hogy valamilyen káros sugárzást kibocsátó anyaggal próbálják őt kiiktatni. Azt nem mondta, hogy kik akarhatnak vele ilyet tenni, és azt sem árulta el, hogy konkrétan kitől kapta az erről szóló információt. Megjegyezte azonban, hogy először ugyan ő is nevetett a figyelmeztetésen, de olyan helyről érkezett, hogy úgy érezte, komolyan kell vennie. Így két sugárzásmérőt is beszerzett, és az egyiket mindig magával hordta, a másikat pedig veszprémi otthonában helyezte el.
Simicska ekkor már mintegy három éve háborúzott egykori barátjával és szövetségesével, Orbán Viktor miniszterelnökkel. Bármi is állt a sugárzásos figyelmeztetés hátterében, Simicska reakciója jól mutatta, hogy milyen magas szintre nőtt a feszültség a hosszú ideig zajló konfliktusban, amely végül Orbán teljes győzelmével zárult. Az áprilisi újabb kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska előbb bezárta a Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót, majd nyáron megvált lényegében az összes gazdasági érdekeltségétől, amelyek azóta Orbán környezetéhez tartozó embereknél kötöttek ki.
Bár a korábban harciasnak tűnő Simicska hirtelen fegyverletétele sokakat meglepett, a fordulatnak voltak előjelei már a választások előtt is. Először az sem volt biztos, hogy az egykor komoly politikai és gazdasági hatalommal egyaránt rendelkező, így valódi oligarchának számító üzletember háborúskodásba kezd, 2014-ben ugyanis még azzal próbálkozott, hogy eladja a cégbirodalmát Orbánnak.
Miután ez az ügylet nem jött össze, beleállt a küzdelembe, de a jelek szerint nem volt átgondolt stratégiája, és a hozzá közel álló emberek szerint folyamatosan el is veszítette a hitét abban, hogy le tudja győzni Orbánt. Szembesülnie kellett azzal, hogy a kormány akár jogilag kétségbe vonható eszközökkel is hajlandó megakadályozni a törekvéseit, és legalább fél évvel a választások előtt világos lett számára az is, hogy az általa támogatott Jobbik képtelen felvenni a versenyt a Fidesszel. Közben nőtt rajta a személyes nyomás is, és az állítólagos sugárzásos fenyegetés mellett a munkatársainak beszélt arról is, hogy kapott olyan figyelmeztetéseket, amelyek szerint a gyerekeinek kompromittálásával akarhatnak rá nyomást gyakorolni.
Így a választási kampány utolsó heteiben Simicska a munkatársai szerint szokatlanul passzív volt. Nem szólalt meg nyilvánosan, és a háttérből sem adott ki olyan információkat, amelyek árthattak volna a kormánynak. Pedig elvileg lett volna mivel előállnia. Már az Orbánnal való konfliktusának az elején arról beszélt több hozzá közel álló embernek, hogy videóra vett egy vallomást, amelyben nagyrészt a miniszterelnökkel közös ügyeikről beszélt. Erre egyfajta személyes biztosítékként tekintett, amely csak akkor kerülne nyilvánosságra, ha neki bármi bántódása esne. Ennek alapján lehettek érzékeny információi a miniszterelnökről, de ezeket végül akkor sem osztotta meg a nyilvánossággal, amikor már világosan látszott, hogy az ellenzéki erőfeszítések nem lesznek elegendőek a kormányváltáshoz.
Ez a Simicska-birodalom összeomlását bemutató cikk több mint harminc olyan emberrel folytatott beszélgetésen alapul, akiknek közeli rálátása volt az oligarcha elmúlt 3-4 éves tevékenységére. Vannak köztük olyanok, akik évtizedek óta ismerik Simicskát, mások pedig fontos pozíciókat töltöttek be a cégcsoportjában. Túlnyomó többségük azzal a feltétellel adott információkat, hogy névtelenséget biztosítunk nekik. A cikkben szereplő részletek vagy az események közvetlen résztvevőitől, vagy a történéseket közelről ismerő forrásoktól származnak.
A mostanában az ideje egy részét egy hárskúti tanyán töltő Simicska Lajost személyesen kerestük fel, de nem akart nyilatkozni, és nem válaszolt a részletes kérdéseket tartalmazó írásos megkeresésre sem. A történet másik fontos szereplője, Orbán Viktor szintén nem reagált a kérdéseinkre.
I. A JÁRANDÓSÁG
Simicska Lajos sárvári birtokán 2014 szeptemberében Fotó: Németh Dániel
Simicska Lajos egy radikális üzleti lépésre tett előkészületeket a 2014-es parlamenti választás utáni napokban. Úgy döntött, hogy megválik minden érdekeltségétől, és ezért megkérte a munkatársait, hogy számolják ki a cégcsoportjának az értékét. A terve az volt, hogy Orbán Viktornak ajánlja fel a birodalmat megvételre, hogy így vessen véget több évtizedes, a rendszerváltás utáni politikai történésekre komoly befolyással bíró partnerségüknek.
Orbán és Simicska középiskolás koruk óta ismerik egymást, és együtt érték el, hogy 2010-re a Fidesz vált Magyarország legerősebb politikai pártjává. A hatalomba való visszakerülés után viszont fokozatosan nőtt köztük a feszültség. Orbánt zavarta, hogy Simicska nemcsak az egyre terebélyesedő üzleti birodalma irányításával foglalkozott, hanem befolyásolta a politikai folyamatokat is. Hozzá kötődő emberek kerültek vezető állami pozíciókba, és rajtuk keresztül kormányzati és politikai kérdésekbe is beleszólt.
Hogyan készült a cikk, és hol találtuk meg Simicskát?
Egy korábbi magasrangú kormányzati forrás szerint Orbán már 2011-ben eldöntötte, hogy véget vet ennek, de azt is tudta, hogy a ciklus közben kockázatos belemennie egy zajos belháborúba. Így először csak az előkészítő lépéseket tette meg Simicska partvonalra szorításához, a nyílt konfrontációval pedig megvárta a 2014-es, újabb fölényes Fidesz-győzelmet hozó parlamenti választásokat.
Ez már a szavazás másnapján megkezdődött, amikor Orbán és Simicska személyesen találkozott, hogy átbeszéljék a folytatást. Ennek a beszélgetésnek a tartalmáról az oligarcha később több interjúban is közölt részleteket, de a Direkt36 beszélt olyan emberrel is, akinek Simicskától független forrásból voltak információi a 2014 áprilisi találkozóról. Az egybehangzó beszámolók szerint Orbán itt felvázolta, hogy milyen szerepet vár el Simicskától a következő években, és emiatt éleződött ki kettejük konfliktusa.
A miniszterelnök közölte, hogy azt szeretné, hogy Simicska zárja be az Indexet, Magyarország egyik legnagyobb hírportálját. Akkoriban ez még nem volt széles körben ismert, de Simicska néhány hónappal korábban, 2014 februárjában szerzett opciós jogot az Index megvásárlására. Orbán emellett felvetette az RTL Klub megvásárlását is, és amikor Simicska jelezte, hogy ez túl sokba kerülne, akkor a miniszterelnök közölte, hogy ebben az esetben megveszi majd neki a Roszatom. Ez az az orosz atomvállalat, amelyet néhány hónappal korábban bízott meg pályázat nélkül az Orbán-kormány az új paksi atomerőmű megépítésével.
A roszatomos megjegyzéssel még fagyosabbá vált az amúgy is hűvös hangulat, és vége is lett a beszélgetésnek. Utóbb Simicska több alkalommal is hangsúlyozta, hogy számára az oroszokhoz való közeledés és a demokrácia leépítése volt az, ami leginkább zavarta az Orbán-kormány politikájában. A hozzá közel állók szerint Simicskában valóban van egy erős, az antikommunizmusában gyökerező oroszellenesség, de egyik régi bizalmasa szerint legalább annyira zavarta Orbán felvetéseiben az, hogy azokban a saját hatalmának a csorbítását látta.
Ha Simicska bezárta volna az Indexet, akkor azzal a saját befolyásáról mondott volna le, hiszen neki – ahogy a forrás fogalmazott - "az érdekeltségei jelentették a hatalmat". Hasonló okokból tartott attól is, hogy orosz pénzből építse tovább a hatalmát Orbán. "Lajosnak nem az fájt, hogy jönnek az oroszok, hanem az, hogy ki fog ebből maradni" – magyarázta az oligarcha korábbi bizalmasa, aki szerint ennek előzménye volt, hogy Simicskát már a paksi bővítés körüli tárgyalásokból és az egyéb orosz kötődésű üzletekből is kihagyták (erről részletek ebben a korábbi cikkünkben).
A választás másnapján lezajlott beszélgetéssel azonban még nem történt meg a tényleges szakítás. Orbán és Simicska megegyezett abban, hogy egy hét múlva újra találkoznak. Az oligarcha egy 2017-es RTL-interjúban azt mondta, hogy itt közölte Orbánnal, hogy nem változott a véleménye a korábbi találkozóhoz képest, és nem szeretne részt venni a folytatásban. Simicska környezetéből származó információk szerint azonban ennél több is elhangzott ezen a beszélgetésen. Az oligarcha ezen a találkozón vetette fel Orbánnak azt, hogy a kiszállást úgy érti, hogy egy megfelelő összegért cserébe hajlandó átadni az üzleti érdekeltségeit. Simicska később több bizalmasának is azt mondta, hogy Orbán nemet mondott az ajánlatra. "Viktor azt mondta neki: Lajos, szó se lehet róla, hogy kiszállj" – idézte fel egy forrás a Simicskától hallottakat.
Arról nem sikerült információkat szerezni, hogy oligarcha mennyit kért a cégbirodalmáért, és az ajánlatról szóló beszélgetés részletei sem ismertek, de az epizód így is rámutat az Orbán és Simicska közti konfliktus egyik lényegi elemére. Együtt építették fel a Fideszben megtestesülő politikai és gazdasági konglomerátumot, és a több évtizedes közös munka után egyszerűen nehéz lett volna az elszámolás arról, hogy kinek mi jár ebből. Simicska úgy érezte, hogy sok munkája van benne, ezért csak fizetség ellenében válna meg a tulajdonában lévő cégektől. Orbánt és környezetét viszont zavarta ez a hozzáállás, mert – ahogy egyikük fogalmazott - "hallgatólagos megegyezés volt a Fideszben", hogy ami létrejött, az "Lajos nevén van, de az nem az övé, hanem a közösségé".
A második áprilisi találkozó után új szakasz kezdődött az Orbán-Simicska viszonyban. Az oligarcha több munkatársának is azt mesélte, hogy Orbán többször is hívta őt a nyár folyamán, de ő nem vette fel a telefont. Nem voltak személyes találkozók sem, így csak közvetítők révén érintkeztek egymással, és rajtuk keresztül voltak próbálkozások a konfliktus békés rendezésére. Orbán számára az egyik legfontosabb kérdés a Simicska tulajdonában lévő, de a Fideszt sokáig nyíltan támogató médiumok ellenőrzése volt. Ahogy arra egy akkori Népszabadság-cikk is utalt, Orbán megüzente, hogy Simicska a tulajdonrészét valamekkora mértékben megtarthatná ezekben a cégekben, de az irányításukat átvenné a miniszterelnök köre.
Simicska ezt nem fogadta el, és ezzel vált igazán élessé a konfliktus. Az oligarcha befolyása már a tavaszi választás után jelentősen csökkent azzal, hogy a hozzá kötődő emberek sorra kerültek ki a kormányzati és állami céges pozíciókból. Simicska ez után már azzal is számolt, hogy a kormány igyekszik majd háttérbe szorítania a magáncéges érdekeltségeit - például a Közgép nevű építőipari óriást -, amelyek 2010 és 2014 között sorra nyerték az állami megbízásokat. Az oligarcha ennek megfelelően igyekezett felkészíteni a cégeinek vezetőit a várható változásokra.
2014 augusztusában például elhívta magához a médiaportfóliójába tartozó Heti Válasz főszerkesztőjét, Borókai Gábort. Ez a találkozó is abban a budai családi házban zajlott, amely a 90-es évek vége óta Simicska főhadiszállása volt. A XI. kerületi Radóc utcában álló, kívülről teljesen átlagosnak tűnő nyeregtetős épület második szintjén volt Simicska irodája, ahol hatalmának csúcsán miniszterek, államtitkárok és állami cégvezetők adták egymásnak a kilincset.
2014 nyarára azonban ez a korszak már lezárult. Simicska közölte Borókaival, hogy új világ jön, és egy fillér állami pénzre sem lehet számítani. Utasította a főszerkesztőt, hogy szűkítse le az az évi költségvetést, és hasonló korlátozásokkal készítse el a következő évi terveket is. Simicska jelezte, hogy erre azért van szükség, mert szembekerült a kormánnyal, és arra számít, hogy őt minden területről ki fogják szorítani.
Simicskának a birodalmához tartozó cégek más vezetőivel is voltak hasonló találkozói, és egyéb módon is készült a várhatóan eldurvuló konfliktusra. Ebben az időben beszélt néhány hozzá közel álló embernek az állítólagos videóvallomásról. A Radóc utcai ház egyik második emeleti irodájában ült le néhány olyan emberrel, akik már évtizedek óta mellette voltak, és közölte velük, hogy készített egy felvételt, amelyen Orbánnal közös ügyeikről beszélt. "Vettem egy mély levegőt, leültem a kamera elé, és elmondtam" - az egyik jelenlévő szerint Simicska ezekkel a szavakkal mesélt nekik a felvételről. Az oligarcha megjegyezte ezen a beszélgetésen azt is, hogy igyekezett saját magára és Orbánra koncentrálni, de azért kitért másokra is.
A Direkt36 négy olyan forrással beszélt, akiknek Simicska mesélt a videóvallomásról, de egyikük sem látta magát az állítólagos felvételt (amelyről először a Népszava írt még 2018 nyarán), és a tartalmáról is csak korlátozott információik voltak. Egyikük szerint Simicska egy olyan régi történetet idézett fel, amelynek néhány részlete korábban már ismertté vált, de teljes egészében még nem tárta fel senki. Egy másik forrás szerint Simicska három helyen helyezte el a felvételt, és megüzente Orbánnak, hogy ha baja esik, akkor nyilvánosságra fog kerülni. "Úgy érezte, ez egy garancia arra, hogy biztonságban lesz" – magyarázta a forrás.
Simicska tehát készülődött a konfliktus eszkalálódására, bár a nyilvánosság előtt ekkoriban leginkább még mindig csak találgatások folytak arról, hogy megromlott a viszonya Orbánnal. A nyílt színi összecsapásra sem kellett azonban már sokáig várni.
II. A HADÜZENET
Orbán régóta készült Simicska kiszorítására Fotó: Kormany.hu
2015 januárjában Orbán Viktor tartott egy megbeszélést több, a Fideszt régóta támogató szerkesztőség vezetőjével. A parlament egyik tárgyalójában zajló találkozón ott voltak a Simicska-érdekeltségek főszerkesztői is, és Orbán ugyan nem kifejezetten az oligarchával fennálló konfliktusáról beszélt nekik, de olyan változásokat jelentett be, amelyek nyilvánvalóan kötődtek ahhoz.
A megbeszélés épp egy olyan időszakban történt, amikor a Fidesz egy válsághelyzeten ment keresztül. Az őszi internetadós tüntetések és a sorra kibukó korrupciógyanús ügyek miatt látványosan csökkent a kormány támogatottsága, és megjelentek a kritikus hangok a saját táboron belül is. Ezzel együtt már megindult a korábban a kormányt nyíltan támogató Simicska-médiumok átállása is, és a Magyar Nemzetben, valamint a Hír TV-ben egyre gyakrabban adtak teret kormánykritikus megszólalásoknak.
Erre a helyzetre reagált Orbán a 2015 januári parlamenti találkozón. Az akkori sajtóbeszámolók, valamint több, az esemény részleteit ismerő forrás szerint a miniszterelnök közölte, hogy a szerkesztőségek többsége ne számítson állami hirdetésekre, mert úgy látja, hogy a tulajdonosaik jó anyagi helyzetben vannak. Ez nyilvánvaló utalás volt a Simicska-érdekeltségekre, amelyek korábban ugyan bőven jutottak kormányzati forrásokhoz, de erre az időszakra már elkezdtek kiszáradni ezek a csatornák.
Volt azonban Orbánnak egy ennél fajsúlyosabb üzenete is, amellyel felvázolta a médiával kapcsolatos hosszabb távú terveit. Az egyik jelenlévő emlékei szerint a miniszterelnök a kormányt bíráló hangok megjelenésére utalva közölte, hogy "látja, hogy a sajtó testhelyzetet változtatott, és megérti, hogy az újságíróknak természetesebb az, ha kritikusabb alapállást foglalnak el". Orbán hozzátette ugyanakkor azt is, hogy "mindent meg fog tenni azért, hogy létrehozzon egy olyan médiát, ami feltétel nélkül támogatja őt".
Mára ez már kétséget kizáróan meg is valósult, és ebben a folyamatban kulcsfontosságú volt az a 2015 februári esemény, amely teljesen nyílttá tette a konfliktust Orbán és régi szövetségese között. Egy pénteki napon, 2015. február 6-ikán bejelentette a lemondását Simicska médiabirodalmának szinte teljes vezérkara. A déli órákban kiadott közlemény szerint a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió vezetői "lelkiismereti okokra" hivatkozva távoztak. A közleményben nem részletezték ezeket az okokat, de belső körben azt állították, hogy Simicska Orbánnal való szembefordulása miatt döntöttek így.
Simicska – aki épp egy külföldi útra készült - láthatóan nem volt felkészülve erre a lépésre, az Indexnek például egyenesen úgy fogalmazott, hogy "kurvára meglepetésként" érte. A trágár nyilatkozatok sora folytatódott, ahogy a nyilvánosságot korábban messziről kerülő oligarcha aznap egymás után adta az interjúkat, és Orbánt többször is gecinek nevezte, valamint kijelentette, hogy az "árulóknak szevasz, akit kell még, azt kibaszom".
Azon a februári napon nemcsak a szokatlan hangvételű nyilatkozatok utaltak arra, hogy káosz van a Simicska-birodalomban. Az oligarcha délben például még Borókai Gábort akarta kinevezni a Hír TV elnökének, majd miután ő nemet mondott, ideiglenesen saját maga foglalta el a pozíciót. A Lánchíd Rádió élére pedig azt a Schlecht Csabát nevezte ki, aki ugyan régi bizalmasa volt, de már évekkel korábban partvonalra szorult a cégcsoporton belül, és a rádiózásban semmilyen tapasztalattal nem rendelkezett.
Idővel sikerült azonban rendezni a sorokat a cégbirodalomban. Az építőipari és reklámpiaci érdekeltségeinél ugyan jelentősen visszaesett a forgalom a kormánnyal kialakult konfliktus eredményeként, de a médiacégeknél még komolyabb fejlesztések is történtek. Új műsorok indultak a Hír TV-n, a Magyar Nemzet pedig felvett új embereket, és később fejlesztették a sokáig elhanyagolt online felületüket is.
Úgy tűnt tehát, hogy Simicska komolyan gondolja, hogy megpróbálja megállítani Orbánt. Annak alapján, amit a saját embereinek mondott, ebben részben a bűntudat vezette. Egyszer egy kisebb társaságban beszélt arról, hogy lelkiismeretfurdalása van amiatt, hogy "hagyta Orbánnak szétbaszni az országot". A saját szerepével kapcsolatban önkritikusan megjegyezte, hogy "muszáj volt eltanulni a komcsik módszereit, mert fojtogattak bennünket". Hozzátette, hogy azért kellett ezt megtenni, hogy felvegyék velük a versenyt, "de én azt gondoltam, hogy helyzetbe kerülünk, és csinálunk egy új, normális országot, és nem egy diktatúrát". Máskor többször emlegette azt, hogy az a célja, hogy jóvá tegye a korábbi cselekedeteit, és ezért fektet be a korábban megszerzett pénzből a médiába.
A konfliktusnak volt azonban egy, a politikán túlmutató személyes jellege is, amit jól illusztrál az, ahogy Simicska és Orbán egy közös ismerősüknek megindokolta a történteket a 2015 februári események után. "Beszéltem mindkettőjükkel, és megkérdeztem, hogy mégis mi történt, mire mindkettő azt mondta, hogy a másik megbolondult" – idézte fel az ismerős, hozzátéve, hogy amikor tovább faggatta őket, akkor végül hasonló érvekkel jöttek, mint amik a konfliktusról a nyilvánosságban is megjelentek. "Viktor azt mondta, hogy Lajos olyan területekre ment be, ami már túlzás volt. Nem tudott minisztereket vagy államtitkárokat kinevezni és leváltani nélküle" – mondta a forrás, aki szerint Simicska pedig egyszerűen annyit mondott, hogy neki az volt a baja, hogy "Viktor mindent magának akar".
Az elmúlt években Simicskával kapcsolatban álló emberek szerint nyilvánvaló volt, hogy az oligarcha személyesen rosszul viselte ezt a váltást. "Nagyon sértett állapotban volt" – mondta az egyik cégének vezetője, aki szerint ez érthető is volt azok után, hogy Orbán megpróbálta a háttérbe szorítani. "Volt két ember, aki csinál valamit együtt vállt vállnak vetve, majd egyszer csak az egyik azt mondja a másiknak, hogy kevesebb kell belőled" – magyarázta a forrás. Egy másik, Simicskával 2016-ban hosszabban beszélgető forrás szerint az oligarcha azon a találkozón olyannak tűnt, "mint egy megcsalt szerelmes, aki rájön, hogy a másik fél érdemtelen volt az ő szerelmére". A forrás szerint "nagyon erősen átjött" a sértettség és megbántottság Simicskából, aki fogadkozott, hogy "ő most helyrehozza a hibáit".
Az oligarcha ehhez szövetségeseket keresett a politikában is.
III. A LEGÉLESEBB KÉS
A Jobbik pragmatikus választás volt Simicskának Fotó: Beli Balazs (Facebook/Jobbik)
Egy kisebb társaság gyűlt össze 2016. szeptember 30-án az esti órákban az A38 rendezvényhajó Duna felőli oldalon lévő folyosóján. Nem sokkal korábban ért véget a Magyar Nemzet Szalon nevű rendezvénysorozat negyedik darabja, amelyen két közgazdász, Hossó Andrea és Róna Péter elemezte az épp aktuális hazai és nemzetközi ügyeket. A közönség soraiban ott volt a lap tulajdonosa, Simicska Lajos is, aki ugyan magán a rendezvényen nem szólalt fel, de az újság néhány munkatársával és pár meghívott vendéggel később kivonult a hajó oldalában lévő nyitott részre. A láncdohányos oligarcha ott már végre rágyújthatott egy cigarettára, majd szolid borozgatás közben megosztotta néhány gondolatát a többiekkel.
Akkoriban már javában zajlott a kormány migránsellenes kampánya, és Simicska a jelenlévőket meglepve közölte, hogy személyesen zavarja őt, hogy a liberálisokon kívül senki sem meri felvállalni, hogy a menekültekkel szembeni egyetlen normális bánásmód az, hogy emberek ők is, és ezért segíteni kell nekik. Amikor a társaság egyik tagja felvetette, hogy a jelenlegi politikai környezetben ezt nem lehet megtenni, Simicska azt mondta, hogy érti, de ez akkor is elég nagy baj. Hozzátette, hogy "keresztény ember vagyok, és az irgalmasság, a keresztény értékek fontosak nekem".
A társaságot az már kevésbé érte váratlanul, amit Simicska Orbánról mondott. Akkor is beszélt arról, hogy lelkiismeretfurdalása van, amiért a Fideszt hatalomra segítette, és kijelentette, hogy Orbánnal nem lehet egyezkedni, hanem egyszerűen le kell győzni. A társaság egyik tagja felvetette, hogy mégis ki fogja őt megállítani, mire Simicska rámutatott az egyik jelenlévőre, Vona Gábor Jobbik-elnökre, aki mosolyogva fogadta ezt a megjegyzést.
Ez egyike volt annak a kevés alkalomnak, amikor Simicska személyesen találkozott Vonával. Bár az oligarcha az elmúlt években többször is nyíltan támogatásáról biztosította a Jobbikot, láthatóan nem törekedett arra, hogy szoros személyes kapcsolatot alakítson ki a párt elnökével. Igaz, a hozzá közel állók szerint Simicska eleve nem valamilyen mély szimpátia miatt állt be a Jobbik mögé, hanem inkább praktikus megfontolások vezették ebben.
Az Orbánnal való 2015-ös nyílt szakítása után Simicska politikai szövetségeseket keresett, és akkoriban a Jobbik tűnt a legkézenfekvőbb választásnak. Az oligarchának továbbra is komoly ellenérzései voltak a szocialistákkal és különösen a Gyurcsány Ferenc által vezetett DK-val szemben, míg a Jobbik nemcsak a konzervativizmusával, hanem erejével is imponált neki. 2015 áprilisában – nem sokkal az Orbán és Simicska közti nyílt konfrontáció után – Vona pártja győzelmet aratott a tapolcai időközi parlamenti választáson, és ezzel ők tűntek a Fidesz legesélyesebb kihívóinak.
"A Jobbik volt akkor a legélesebb kés a fiókban" – mondta Simicska egyik régi bizalmasa, aki szerint a párttal való partnerség egyik formája az volt, hogy az oligarcha médiafelületei megnyíltak a jobbikos politikusok előtt. A Simicska szerkesztőségeiben dolgozók szerint ugyanakkor ez nem jelentette azt, hogy nekik kifejezetten a Jobbik érdekeit kellett volna szolgálniuk. Teret engedtek például a szintén az új politikai erők között elkönyvelt LMP-nek is, de kaptak megszólalási lehetőségeket a műsorokban és rendezvényeken az MSZP egyes politikusai is.
"Nem segítettük őket, csak úgy kezeltük őket, mint a többi pártot" - mondta a Lánchíd Rádió egyik korábbi munkatársa, aki szerint később a választási kampányban például nemcsak a Jobbik rendezvényeit adták élőben, hanem az LMP-ét is. A Hír TV egyik akkori vezető vezetője pedig megjegyezte, hogy ő "semleges-támogató hozzáállást" kért munkatársaitól nemcsak a Jobbikkal, de az LMP-vel szemben is. "Ne ugorjunk egyből a torkuknak. Persze, ha van valami, akkor igen, de ne mi legyünk az elsők" – mondta a forrás.
A Jobbikkal való kapcsolat másik formája az volt, hogy Simicska reklámcégei leszerződtek a párttal annak kampányainak futtatására. Az ezekkel kapcsolatos tárgyalásokat nagyrészt a plakátcégek vezetői és a Jobbik pártszervezetének vezetője, Szabó Gábor pártigazgató és néhány munkatársa bonyolította. Az egyeztetések egyik résztvevője szerint ugyan volt olyan megbeszélés, amelyre Simicska is beült, de nem az oligarcha vezette a tárgyalási folyamatot, és nem vett részt a kampányanyagok elkészítésében sem.
"Simicskáék nem szóltak bele a politikába" – mondta a jobbikos vezetés egyik korábbi tagja, aki szerint a párt sem fogadta volna könnyen, ha Simicska mélyebben is részt vesz a Jobbik életében. "A nagy többség, 98 százalék számára egy együttműködés Simicskával nem lett volna elfogadható" – mondta a forrás, hozzátéve, hogy "hiába volt a néppártos fordulat, a tagság nem változott meg". A forrás úgy jellemezte a Jobbikot, hogy a társadalmi bázisát tekintve olyan, mint egyfajta régi szocialista párt, és a híveik "nem szeretik a vállalkozókat". A forrás hozzátette, hogy Simicska a párt elnökségi ülésein sem volt téma, és a testületnek is voltak olyan tagjai, akik nem fogadták el az oligarchát.
A közelebbi kapcsolat kialakítását az is nehezítette, hogy kormányzati oldalról igyekeztek a Jobbikot úgy beállítani, hogy az lefeküdt Simicskának. A fideszesek a Jobbik "gazdájaként" emlegették Simicskát, a pártra pedig igyekeztek ráégetni a "csicska" elnevezést. Vona tisztában volt vele, hogy a Simicskával való túl közeli kapcsolat kockázatos lehet számára, így ő sem erőltette a személyes érintkezést az oligarchával. Egy korábbi jobbikos vezető szerint mivel Vona tudta, hogy kormányzati paparazzik figyelik a mozgását, ezért az ilyen találkozókat "cinkesnek tartotta".
Közben ugyanakkor Vonát zavarta az, hogy miután nem sikerült közelebbi viszonyt kialakítania Simicskával, azt sem látta tisztán, mik is a szándékai. Egy, a Jobbik-elnökkel kapcsolatban álló forrás szerint "Vona szinte panaszkodott is arra, hogy nem tudja, mit akar Simicska". (Vona Gábor nem kívánt interjút adni ehhez a cikkhez, de egy rövid emailben annyit közölt, hogy számára Simicska Lajos “szándéka nagyon hitelesnek tűnt", bár “politikailag nyilván mindketten éreztük, hogy mik a korlátaink".)
A jelek szerint azonban az volt a helyzet, hogy az oligarchának valójában nem is voltak jól átgondolt, kiforrott politikai tervei. "Nem volt stratégiája Lajosnak" – magyarázta egy Simicskához személyesen is közel álló jobbikos politikus, aki szerint az oligarchának egyszerűen annyi volt a fejében, hogy "az ellenzéknek lehetőséget ad, hogy megmutassa magát".
Nem előzte meg komolyabb tervezés Simicska személyes szerepléseit sem. Egy politikai kommunikációval foglalkozó szakember például egyszer felvetette neki, hogy Orbán legecizése helyett fokozatos személyi márkaépítéssel kellett volna végrehajtania a váltást, mire az oligarcha azt válaszolta, hogy ő mindig kimondta, amit érzett. "Ami a szívemen, az a számon" – idézte fel Simicska reakcióját a szakember. Az oligarcha később sem nagyon finomított az üzenetén, és amikor 2017 őszén a plakáthelyeire fújta fel ugyanazt a szöveget ("Orbán egy geci"), akkor azzal még a saját környezetében sem tudtak mit kezdeni. "Az első akció még jól sült el, a későbbiek már kevésbé" – mondta egy korábbi közeli munkatársa, aki szerint a plakátfújások is azt mutatták, hogy Simicska "frusztrált, hogy nem tud többet tenni".
Ekkor azonban már lassan a célegyenesbe fordult a választási küzdelem, és az oligarcha kénytelen volt felismerni, hogy nem jöttek be a számításai.
IV. A PASSZÍV ELLENÁLLÓ
Simicska a hárskúti tanyáján Fotó: Szabó András - Direkt36
Fél év volt hátra a választásokig, és Simicska elégedetlen volt. A Hír TV élőben közvetítette a Jobbik október 23-iki rendezvényét, ami esély volt a pártnak arra, hogy erőt mutasson a kampányban, de végül inkább csak a gyengeség jeleit demonstrálta. A beszámolók szerint csak néhány száz ember gyűlt össze a rendezvényen, ami nemcsak a kárörvendő kormánysajtó figyelmét keltette fel, hanem az oligarcháét is. Simicska nem is rejtette véka alá a csalódottságát, amikor az adás után találkozott a Hír TV egyik vezetőjével. "Azt mondta, hogy ha nem tudtak akkora tömeget összehozni a Corvin mozinál, hogy az kilógjon a körútig, akkor az lófasz" – idézte fel a forrás.
Másfél hónappal később a Jobbiknak lehetősége volt arra, hogy újra bizonyítson, de az sem sikerült túl meggyőzően. December közepén Vona fáklyás felvonulásra hívta az ellenzéki tábort, miután az elvileg független, de egy korábbi fideszes politikus által vezetett Állami Számvevőszék hatalmas összegű, a párt választási szereplését veszélyeztető bírságot szabott ki a Jobbikra. A Hír TV-s vezető szerint Simicska itt már előre szólt, hogy ha nem jön össze 100 ezres tömeg, "akkor az bukta". Végül csak néhány ezren jelentek meg a Hősök terén.
Arról nincs információ, hogy Simicska közvetlenül jelezte-e a Jobbiknak az elégedetlenségét, de az üzenet biztosan eljutott hozzájuk. A párt egyik korábbi vezető politikusa szerint Fonyó Károly, Simicska egyik régi bizalmasa és üzlettársa egy Magyar Nemzet Szalon rendezvényen fakadt ki több jobbikosnak a párt langyos szereplése miatt. "A Jobbik nem tud mozgósítani, tematizálni. A Jobbik nem csinál semmit. Nincs felhajtóerő a Jobbikban" – idézte fel a forrás Fonyó kritikáit.
A Jobbik gyenge teljesítményében persze szerepet játszhatott valamennyire az is, hogy a kormányoldal minden erővel igyekezett megakadályozni a párt és Simicska partnerségét. Ennek leglátványosabb példája a plakáttörvény volt.
2017 tavaszán indult a Jobbik nagyszabású plakátkampánya, amelyben tolvajnak nevezték Orbánt és társait. Az óriásplakátok Simicska cégeinek felületein jelentek meg, a kormány azonban láthatóan elszánta magát ennek megfékezésére. Júniusban a parlament fideszes többsége egy olyan törvényt fogadott el, amely ellehetetlenítette az ilyen plakátkampányokat. Jogi szakértők már a jogszabály elfogadását is törvénytelennek tartották, a Fidesz ugyanis egy egyszerű feles törvénnyel szabályozott egy kétharmados döntést igénylő kérdést. Bár a Jobbik és Simicska cégei a következő hónapokban igyekeztek olyan megoldásokat találni, amikkel kikerülhetik a vitatott törvény előírásait, de végül a szigorú állami fellépés hatására kénytelenek voltak leállni.
Miután szeptemberben a hatóságok elkezdték rendőrökkel leszedetni a plakátokat, Simicska kiadott egy közleményt, amelyben bejelentette, hogy nem ad többé helyet politikai reklámoknak. Az oligarcha közölte, hogy szerinte a "hatalom a nyílt, leplezetlen erőszak útjára lépett", és ezért "a kialakult helyzetre figyelemmel, minden további anyagi és személyes kockázatvállalást, mind a magam, mind a társaságaim vezetői részéről lehetetlennek tartok".
Simicska egyik akkori közeli munkatársa szerint meglepő volt a közlemény, mert előtte még jóval dacosabb volt a hangulat a cégen belül, és arról volt szó, "hogy majd visszarakjuk a plakátokat". A munkatárs megjegyezte azonban azt is, hogy Simicska számára a plakáttörvényes történet azt mutatta, hogy Orbán valóban képes a teljes államgépezetet mozgósítani annak érdekében, hogy megállítsa őt. "A konfliktus közben Orbán és Simicska folyamatosan méregette, hogy ki mit lép, hogy ki meddig hajlandó elmenni" – magyarázta a forrás, aki szerint a plakátügyben Simicska volt az, aki aztán egy ponton megállt.
Ezt követően az oligarchának már nem is volt igazán olyan lépése, amellyel tovább élezte volna a konfliktust. Néhányszor bekerült a sajtóba azzal, hogy Orbánt szidalmazó trágár üzeneteket festett a plakáthelyeire, de közben azt is egyértelművé tette, hogy nem fog nyilvánosságra hozni semmi olyan részletet Orbánnal közös múltjából, ami káros lehet a kormányfőre nézve. Amikor 2017 november végén, az egyik plakátfújási akciója után az RTL riportere arról kérdezte, hogy várható-e tőle bármilyen információ, ami egyfajta politikai "atombombaként" robbanhat, akkor azt válaszolta rá, hogy "öngyilkosnak tart engemet?"
Simicska nem először utalt arra, hogy a konfliktus elmérgesedése akár fizikai veszélyt is jelenthet rá nézve. A hozzá közel állók szerint már régóta jellemző volt rá a paranoia, az Orbánnal kirobbant konfliktusának ideje alatt pedig magánbeszélgetésekben is többször utalt arra, hogy őt bármikor baleset érheti, például elütheti egy autó.
Az oligarcha ellentmondásosan viszonyult ehhez a vélt vagy valós kockázathoz. Egyrészt igyekezett azt a képet sugározni, hogy őt nem zavarja ez. 2017 nyarán például a hárskúti birtokán beszélgetett egy akkori ellenzéki képviselővel, akinek azt mondta, "nézzen körbe, nincsenek őrök". A képviselő szerint Simicska hozzátette, hogy "ha le akarják lőni, akkor le tudják", de ő nem fél, és "leszarja a fenyegetéseket".
Másrészt ugyanakkor voltak arra utaló jelek is, hogy Simicska komolyan aggódik a saját és családja biztonsága miatt. Ezt bizonyította, amikor a választás előtti hónapokban beszerezte a sugárzásmérő berendezéseket. Emellett több bizalmasának is beszélt arról, hogy kapott olyan fenyegetéseket, amelyek szerint a családján keresztül próbálnak majd rá nyomást gyakorolni, például úgy, hogy valamelyik kisebbik gyerekét bűncselekmény gyanújába keverik. Simicska több alkalommal is említette ezt, mint valós veszélyt, de azt nem közölte, hogy honnan is érkeztek ezek az információk.
Úgy tűnt azonban, hogy komolyan számolt ezzel a kockázattal is, és munkatársai szerint 2017-ben felmerült, hogy a két kisebbik gyerekét és a feleségét külföldre küldi a választásokig hátralévő időszakra. Egyik korábbi munkatársa szerint az volt a terv, hogy az Egyesült Államokba mennének a családtagok, és Simicska meg is bízta az egyik emberét azzal, hogy érdeklődjön utána az ezzel kapcsolatos tennivalóknak. Végül azonban ez az elképzelés elbukott az oligarcha feleségén. "Zsuzsa nem akart kimenni, és ezért nem is lett belőle semmi" – mondta Simicska egyik régi bizalmasa. Mások megjegyezték, hogy a feleség talán jobban is haragudott Orbánra, mint Simicska, és a konfliktus során végig igyekezett tartani a tüzet férjében.
A háborúskodás utolsó hónapjaira azonban mintha fogytán lett volna az energia. Simicska ugyan továbbra is azt hirdette a cégcsoporton belül, hogy szerinte a Jobbik fog nyerni (még 2017 végén is azt magyarázta az egyik cégvezetőjének, hogy a közvélemény-kutatások megbízhatatlanok, és ő a Jobbikra játszik), közben azonban bizalmasabb körben megosztotta kételyeit is. Felvetette például, hogy ha a Jobbiknak nem lesz minden szavazókörben számlálóbizottsági delegáltja a választáson, akkor az rossz előjelnek számít. (Végül csak a szavazókörök háromnegyedében volt delegáltja a Jobbiknak, míg voltak olyan helyek, ahol a Fidesznek nem is csak egy, hanem több embere is volt.)
A cégbirodalmon belül többeknek feltűnt az is, hogy Simicska passzív volt az információs fronton is. Azt már korábban egyértelművé tette a munkatársai felé is, hogy az Orbánnal közös titkaikat nem akarja felfedni. Simicska többek között akkor jelezte ezt, amikor a Hír TV-hez 2016 végén leigazolt Kálmán Olga egy közvetítőn keresztül felvetette neki, hogy szeretne egy feltáró könyvet írni a Fidesz történetéről. A műsorvezető szerette volna ehhez megszólaltatni az oligarchát is, aki azonban csak annyit üzent, hogy gondolkodik rajta, majd ezzel annyiban is maradt a dolog.
Más ügyekkel kapcsolatban korábban előfordult, hogy Simicska a médiáján vagy más csatornákon keresztül juttatott ki érzékeny információkat a nyilvánosságba. A tavalyi választási kampányban ugyanakkor nem csinált ilyet. Bár sokan azt hitték, hogy a szavazás előtt hetekben a Magyar Nemzet által közölt, a kormány számára kényes ügyek mögött Simicska állt, valójában nem sok köze volt hozzájuk. Semjén svédországi vadászatán például hónapokon keresztül dolgozott a lap újságírója, az egyik fideszes politikus állítólagos offshore érdekeltségéről szóló dokumentum pedig több más szerkesztőséghez is eljutott akkoriban. Az egyetlen akkori ügy, amelynek terítésében Simicska legalább valamekkora szerepet játszott, az Kósa Lajos fideszes politikus és egy csengeri nő mesés összegű örökségének története volt, amelyről az első cikk március 13-án jelent meg a Magyar Nemzetben.
A sztori közvetlen előzménye az volt, hogy előző nap behívták a Radóc utcai cégközpontba Tarr Pétert, a Hír TV vezérigazgató-helyettesét és György Zsombort, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettesét. Simicska stábja ott eléjük tárta a Kósa-féle történet iratanyagát, amit az újságírók átnéztek az oligarcha jogászaival együtt, akik biztosították őket arról, hogy hiteles dokumentumokról van szó. A megbeszélés egyik résztvevője szerint egy ponton Simicska is csatlakozott a beszélgetéshez, de érdemben nem mondott semmit.
Mint kiderült, Simicskáék valójában csak közvetítő szerepet játszottak ebben az ügyben. Jobbikos források szerint eredetileg a párt egyik vidéki szervezetéhez jutott el a csengeri nő iratanyaga, majd ők továbbították azt Simicskához. "Tehát ez sem olyan ügy volt, amivel Simicska készült" – magyarázta egyik korábbi munkatársa, aki szerint csak annyi történt, hogy beestek az iratok az oligarchához, majd a médiumai gyorsan le is hozták a sztorit.
Simicska viselkedése ebben az időszakban is kettős volt. Egyrészt lelkesnek tűnt, és láthatóan személyesen is izgatták a Magyar Nemzet által sorban kirobbantott ügyek. Pár héttel a választás előtt is előfordult például, hogy egyik este nyomdába küldés előtt beolvastatta magának telefonon a másnapi címlap egyik elemét. (Mivel nem használt okostelefont, és így nem tudott a mobilján internetezni, ezért rendszeres volt, hogy a kollégái olvasták fel neki a híreket telefonon.) Emellett még az utolsó napokban, az ellenzéki oldalon kialakult káosz és a biztos Fidesz-győzelmet előrejelző közvélemény-kutatások ellenére is azt hajtogatta a beosztottjainak, hogy bukni fog a kormány.
Másrészt azonban a lelkes megnyilvánulások mellett voltak olyan lépései is, amik arra utaltak, hogy tisztában van a várható bukással. Egyik régi bizalmasának már a választásokat követően mesélte el, hogy miután kiderült, hogy a Jobbiknak nem lesz minden szavazókörben delegáltja, elkezdte félrerakni magának a Magyar Nemzet példányait. "Tudta, hogy már nem lesz sokáig a lap" – magyarázta a Simicskához közel álló forrás, hogy miként készült az oligarcha az előrelátható bukásra.
A választás után pedig nem is kellett sokat várni arra, hogy elkezdje elvarrni a szálakat.
V. A VÉGJÁTÉK
A legendás Radóc utcai székház Fotó: Pethő András - Direkt36
Április 9-én hétfőn délelőtt összegyűlt a Simicska-cégcsoport több vezetője a Radóc utcai cégközpontban. Általában is hétfőnként – még ha nem is minden héten - szokott velük értekezletet tartani az oligarcha, de ez most különleges alkalom volt. Előző nap voltak a parlamenti választások, amelyek a Fidesz újabb fölényes győzelmét hozták.
Simicska szokás szerint az íróasztala mögött ült, míg a többiek egy dohányzóasztal körül elhelyezett bőr ülőgarnitúrán – egy kanapén és két fotelen – foglaltak helyet. Az egyik jelenlévő visszaemlékezése szerint Simicska higgadtan, nem búslakodva reagált az előző napi fejleményekre. Közölte, hogy életbe lépteti a "rossz forgatókönyvet", ami azt jelentette, hogy bezár a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió. A rövid értekezlet azzal zárult, hogy másnap délelőtt egyszerre jelentik be a döntést a szerkesztőségekben.
Simicska aznap egy másik találkozóján arról is beszélt, hogy miután "a Fidesz újabb kétharmadot kapott, így világos, hogy nem verhetők meg demokratikus választásokon". Az oligarcha ezzel indokolta a beszélgetőpartnerének a szerkesztőségek bezárásáról szóló döntést, de ezekben a napokban még nem volt egyértelmű, hogy milyen mértékben száll ki az Orbán elleni küzdelemből. Az embereinek ekkoriban például még arról beszélt, hogy a Hír TV-t megtartja, és a megszűnő szerkesztőségekből át is vett oda egy-két embert.
Közben azonban egyre szaporodtak a jelei annak is, hogy teljes fegyverletételre készül. Nem tűnt úgy például, hogy érdemi erőfeszítéseket tett volna arra, hogy új tulajdonost találjon a Magyar Nemzetnek (a Lánchíd Rádió engedélye amúgy is lejárt volna októberben). Pedig már a választások előtti hetekben bejelentkezett a lapra Ungár Péter LMP-s politikus, miután olyan híreszteléseket hallott, hogy Simicska a szavazás eredményétől függetlenül kezdeni akar valamit a veszteséges újsággal. Simicska képviselői tárgyaltak is Ungárral, de úgy tűnt, hogy nem voltak komolyak az eladási szándékaik.
Az oligarcha képviselői április 9-én ültek le tárgyalni az LMP-s politikussal, vagyis aznap, amikor Simicska a saját embereinek bejelentette a lap bezárását. 1,35 milliárdos árat szabtak egy olyan csomagért, amelyben nemcsak a Magyar Nemzet lett volna benne, hanem az amúgy is hamarosan megszűnő Lánchíd Rádió, valamint a szintén veszteséges Heti Válasz. Ungár sokallta ezt az összeget és az egyéb járulékos feltételeket (például, hogy nem zárhatta volna be a Magyar Nemzet napi nyomtatott kiadását, pedig ő az online-ra akart volna koncentrálni), de aztán a tárgyalások hamar értelmüket is veszítették. Bár az LMP-s politikus kapcsolatban állt Simicska képviselőivel, a Magyar Nemzet megszüntetéséről mégis a lap egyik újságírójától értesült, aki beszámolt neki a szerkesztőégben kedd délelőtt tett bejelentésről. Amikor Ungár meghallotta a hírt, tudta, hogy nincs értelme tárgyalni, mert úgy érezte, hogy "ez egy vicc".
Simicska nem igyekezett segíteni azoknak sem, akik elkezdtek dolgozni azon, hogy tovább vigyék a Magyar Nemzet szellemiségét. A lap több újságírója összeállt, és már a bezárás hetében összeraktak egy nemhivatalos "szamizdat Magyar Nemzetet", majd májusban előálltak a Magyar Hang nevű hetilappal. Az új szerkesztőség próbált segítséget szerezni Simicskáéktól, de ők elzárkóztak ettől. A Magyar Hang jelezte a Magyar Nemzet kiadójának, hogy megvennék tőlük a bezárt lap után maradt eszközök egy részét, és először ugyan a cég el is adott nekik néhány számítógépet, de aztán a további vételi kéréseket már nem teljesítették. Simicska cége nem volt nyitott arra sem, hogy átadja az új szerkesztőségnek a Magyar Nemzet előfizetői adatbázisát, pedig ez lehetett volna talán a legnagyobb segítség a bezárt lap romjain építkező csapatnak.
Igaz, ekkoriban már titokban megkezdődtek a tárgyalások Simicska teljes kivonulásáról. Egy, a folyamat részleteit ismerő forrás szerint az oligarcha április végén üzente meg egy közvetítőn keresztül Orbánnak azt, hogy "ha szabadon eltávozhat, akkor elad mindent". Ez után nem sokkal, nagyjából május elején megkezdődtek a tárgyalások a részletekről.
Eközben a Simicska-média talán legfontosabb eleménél, a Hír TV-nél még mindig abban a hitben voltak az emberek, hogy az ő jövőjük biztosított. Bár a választás utáni hetekben ott is lezajlott egy erős karcsúsítás, Simicska akkoriban még azt mondta a csatorna vezetőinek, hogy a tévét legalább 2019 végéig megtartja. Azért erről az időpontról volt szó, mert addig voltak a csatornának biztos bevételt és közönségelérést is garantáló szerződései a kábeltévé-szolgáltatókkal. Közben a tévé vezetői Simicska jóváhagyásával megpróbálkoztak azzal is, hogy új, külföldi befektetőt vonjanak be. A magyarul is sugárzó Euronews-zal folytak tárgyalások valamiféle együttműködésről, bízva abban, hogy egy ilyen nemzetközi partnerség hosszabb távon is védettséget adhatna az esetleges kormányzati támadásoktól.
A nemzetközi tulajdonosi háttérrel működő televíziót a választások után kereste meg Fonyó Károly, a Hír TV elnöke azzal, hogy "szeretnék biztonságba helyezni" a csatornát, és az Euronews-ban látják ennek a garanciáját. Az Euronews képviselője jelezte neki, hogy számukra csak az elfogadható, ha a Hír TV teljesen az ő tulajdonukba kerül. Fonyó – aki a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy Simicska megbízásából jár el - nyitott volt erre, mondván, hogy számukra az a fontos, hogy a Hír TV megmaradjon, és ne kerüljön kormányzati befolyás alá.
Még júniusban is zajlottak a részletekbe menő egyeztetések a Euronews-zal, de közben ezzel párhuzamosan haladtak a tárgyalások az Orbán előtt való fegyverletételről is. Simicska júniusban beszélt arról az egyik régi bizalmasának, hogy úgy érzi, nincs más választása, mert ha megtartja az érdekeltségeit, akkor tovább kell fizetnie az embereit, miközben egyre kevesebb bevétele van. Az oligarcha azt is megemlítette a bizalmasának, hogy úgy néz ki, Nyerges Zsolt fogja átvenni tőle a cégeket.
Nyerges korábban évekig Simicska jobbkezeként dolgozott a cégbirodalom napi ügyeinek irányítójaként, de aztán az Orbánnal való konfliktus elmérgesedésével a háttérbe vonult. Nyerges - aki eleve az Orbán család személyes barátjaként került be a Fidesz-közeli gazdasági körökbe - a Simicska-Orbán harc közben is igyekezett mindkét féllel megtartani a kapcsolatot, így megfelelő embernek tűnt az ügylet lebonyolítására: jól ismerte a cégcsoportot, és beszélő viszonyban volt mindkét oldallal.
Végül július 4-én, egy szerdai napon jelent meg a közlemény arról, hogy Nyerges átveszi Simicskának és családjának az érdekeltségeit. Ez többeket meglepetésként ért még az oligarcha szűkebb környezetében is. Voltak, akik csalódottak is voltak emiatt, mert úgy érezték, hogy Simicska szembefordult azzal, amit az előző néhány évben képviselt. A közlemény kiadása után egy Radóc utcai beszélgetésben például egy vezető munkatárs úgy fogalmazott, hogy "Lajos a pénzt választotta a becsülete helyett".
Bár úgy tűnt, hogy a bejelentéssel lezárul a történet Simicska számára, ő láthatóan nehezen fogadta el az új helyzetet. A közlemény kiadása utáni napokban és hetekben többeket felhívott azzal, hogy vissza akarja csinálni az ügyletet. A hozzá közel állók szerint jellemzően akkor történtek ezek, amikor Simicska ittas állapotban volt, ilyenkor ugyanis – ahogy egy régi kollégája fogalmazott – "nem betompul az alkoholtól, hanem kiélesedik tőle, aktívabb lesz". Ezekből a fellángolásokból aztán nem is lett semmi, és egy, az ügylet részleteit ismerő forrás szerint nem is volt már lehetősége Simicskának a visszakozásra. "Le volt papírozva minden, be volt adva a GVH-hoz [a Gazdasági Versenyhivatalhoz, amelynek jóvá kellett hagynia az érdekeltségek átadását], nem lehetett volna már visszacsinálni" – magyarázta a forrás.
Simicskáék egyetlen érdekeltséget tartottak meg, az oligarcha felesége nevén lévő Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.-t nevű céget. Ennek az elmúlt években mindössze néhány tízmillió forintot termelő vállalkozásnak a Veszprém melletti Hárskúton van egy majorsága, ahol lovakat tartanak, és a cégiratok szerint juh- és kecsketenyésztéssel foglalkoznak. A csendes falu főutcájában a Simicska családnak van egy bárki által kibérelhető vendégháza, illetve van emellett egy modern tanyának is beillő privát házuk is néhány kilométerre a településtől, távol mindentől.
Ennyi maradt az egykori oligarcha hatalmas birodalmából. Bár arról nem sikerült hitelt érdemlő információkat szerezni, hogy mennyi pénzt kapott Simicska az érdekeltségeiért, de az valószínű, hogy anyagi gondokkal nem kell szembenéznie, miután az Orbánnal való szakítása után több tízmilliárd forintos összegben vett ki osztalékot a cégeiből. Elveszítette azonban politikai és gazdasági befolyását, ami hatalmas változás ahhoz képest, hogy volt időszak, amikor az ország leghatalmasabb emberei közé tartozott, akinek sokan a nevét is félve mondták ki. A hozzá sokáig közel állók is csak találgatják, hogy ezt miként fogja feldolgozni. "Az ő személyiségének a hatalomérzés fontos része volt harminc éven keresztül" – mondta egy korábbi munkatársa, hozzátéve, hogy "nagy kérdés, hogy most mihez kezd".
A céges adatok megismeréséhez az Opten szolgáltatását használtuk. | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Nemzet",
"RTL Klub",
"Heti Válasz",
"Magyar Hang",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Hír TV",
"Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.",
"Lánchíd Rádió",
"Állami Számvevőszék"
] |
Gegesi Ferenc gyakorlatilag beszüntette az együttműködést a IX. kerület MSZP és az SZDSZ helyi frakciójával, és az ellenzékkel szavaz – közölte mai sajtótájékoztatóján Bánsághi Tamás alpolgármester, akinek hatásköreit nemrégiben magához vonta a polgármester. Básnághi szerint a polgármester viselkedése azért is érhetetlen, mert a Gastorg-ügyben képviselt korábbi álláspontja helyett legutóbb már ő is a megegyezést támogatta. Bánsághi az Index kérdésére azt mondta, számára rejtély, hogy egy viszonylag csekély horderejű gazdasági ügyből miért lett ilyen súlyú politikai szembenállás. Az alpolgármester szerint "van, aki azt gyanítja", hogy Gegesi az ellenzék megrendelésére próbálta meg lejáratni az egykori MDF-es miniszterelnököt, Boross Pétert. Bánsághi úgy vélekedett, hogy a polgármesterrel kialakult rossz viszony ellenére továbbra is működtethető a kerület, de miután Gegesi eljátszotta az MSZP bizalmát, kérdéses, hogy lesz-e belőle 2006-ban is közös jelölt.
Gegesi Ferenc az Indexnek nyilatkozva cáfolta, hogy a Gastorg-ügyben megegyezéses javaslattal állt volna elő. Hangsúlyozta: ő továbbra is a 450 milliós követelés bírósági megítélését szorgalmazza. A IX. kerület polgármestere azt is cáfolta, hogy az SZDSZ helyi szervezete ellene fordult volna. Szerinte a párt sem fogadja el Bánsághi és az MSZP azon a követeléseit, hogy ő kérjen bocsánatot az alpolgármestertől, és vonja vissza a hatásköreivel kapcsolatos intézkedéseit. Gegesi azt mondta: Bánsághinak kellene tőle bocsánatot kérnie, sőt "jobban tenné, ha venné a kalapját, és más pálya után nézne".
Horn Gábor, az SZDSZ koalíciós koordinációért felelős politikai államtitkára azt mondta, hogy a párt továbbra is bízik Gegesiben, és őt tartja az egyik legsikeresebb SZDSZ-es polgármesternek – olvasható az index.hu-n.
Mint a Magyar Nemzet korábban megírta: a Gastorg Rt. huszonhat, többnyire frekventált helyen lévő ingatlant bérel a fővárosi IX. kerületi önkormányzattól. A főképp vendéglátóipari egységként működő helyiségeket nem a Gastorg üzemelteti, ugyanis a Boross Péter nevéhez köthető cég – amelynek az egykori miniszterelnök 1989–1990-ig ügyvezetője volt – továbbadta alvállalkozóknak, akiktől már piaci alapú bérleti díjat szed. A ferencvárosi önkormányzatnak a Gastorg még az 1994-ben megállapított bérleti díjat fizeti az ingatlanok után. A lap birtokában lévő iratok tanúsága alapján kiderül, hogy az Üllői úton, a Ráday utcában vagy például a Ferenc körúton található éttermek, sörözők helyiségbérléséért az rt. havonta mindössze néhány tízezer forintot utal át az önkormányzat számlájára. Az Üllői úton található egyik játékterem például 46 négyzetméteres, az egész helyiségért havi 24 ezer forintot fizet a Gastorg.
A Paris-Texas nevű, Ráday utcában található étterem alapterülete egy 1994-es feljegyzés szerint 125 nm, a bérleti díjat 7340 forintban állapították meg 11 éve, amit évente kell fizetni négyzetméterenként, tehát – a mai napig – alig több mint havi 76 ezer forintot. A Paris-Texas mellett több neves vendéglátóipari egység ingatlanát is a Gastorg bérli a IX. kerületi önkormányzattól. Ilyen például a Western vagy a Két pisztoly söröző, a Paracelsus étterem, a Kis-Duna vendéglő, a Ludas és a Jópipa söröző vagy a Sörklinika. Ezek után szintén a tíz évvel ezelőtt megállapított négyzetméterárat fizeti a Gastorg. Az önkormányzat 1991-ben pert indított a Boross Péterhez köthető cég ellen, ami 1994-ben egyezséggel zárult. A pereskedés azonban ezután újra elkezdődött, hiszen az önkormányzat álláspontja szerint a Gastorg nem volt hajlandó megfizetni a valós piaci bérleti díjat.
A mintegy 445 millió forintos követelésről hamarosan a bíróság dönt, bár az eddigi eljárások hosszú éveket vettek igénybe. A bíróság a per során ingatlanszakértőt rendelt ki, aki a 2004-es árak függvényében megállapította az önkormányzati helyiségek valós bérleti díját, amely sokkal nagyobb, mint amennyit a társaság jelenleg fizet. Ez alapján határozta meg a ferencvárosi polgármesteri iroda újra a piaci bérleti díjakat. Ezek szerint a Paris-Texasért már nem 7340 forintot/év/nm kellene átutalnia a Gastorgnak, hanem 22 790 forintot. Hasonló arányok érvényesek a többi vendéglátóipari egységre is. Lapunk megtudta azt is, hogy Gegesy Ferenc polgármester hatásköröket vont el Bánsághi Tamás MSZP-s alpolgármestertől, akinek hatáskörébe tartozott többek között az önkormányzati kintlévőségek, az ingatlanok kezelése is. Információink szerint a polgármester nem hajlandó arra, hogy peren kívül kössenek a egyezséget Gastorggal, hiszen a bíróság az önkormányzat jogászai szerint a kerületnek hozhat kedvező ítéletet.
A Gastorgnak a cégbírósági adatok alapján egyik főrészvényese az Országépítő Alapítvány. E szervezetet 1990-ben jegyezték be, 1993-ig Boross Péter volt a kuratóriumi elnöke, aki jelenleg csak kurátor. Most Makovecz Imre a kuratóriumi elnök. Az Országépítő Alapítvány létrehozása 1988-ra datálódik, a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat alapította, amelynek akkor Boross Péter volt a vezetője.
Az Országgyűlés honlapján található Boross-életrajz is megerősíti, a vendéglátóipari vezető még nyugdíjazása előtt közreműködött az említett alapítvány létrehozásában. A nemzeti szellem erősítésének és a hagyományok ápolásának szolgálatában álló Országépítő Alapítvány munkájában 1988. évi alapítása óta kuratóriumi elnökként, majd kuratóriumi tagként részt vett.
Boross Péter lapunknak annyit kívánt mondani az ügy kapcsán: évek óta folyik egy per a helyiségbérlet vonatkozásában. "De hogy ki egyeztetett kivel, s kik a kerület jelenlegi vezetői, arról fogalmam sincsen." | [
"Országépítő Alapítvány",
"Gastorg Rt."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat"
] |
Rendőrségi nyomozás indult költségvetési csalás gyanújával a hazai kacsa- és libatermelőknek kifizetett, 1,9 milliárd forintos rendkívüli állami támogatás sorsával kapcsolatban. Az ügyben korábban Szabó Bálint, az év elejei gazdademonstrációt szervező szegedi Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője ellen érkezett feljelentés a Szegedi Járási Ügyészségre.
Ismeretlen tettes ellen nyomozás folyik költségvetés csalás és kisebb kárt okozó csalás gyanúja miatt - közölte az agrárszektor.hu-val a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság azzal az üggyel kapcsolatban, amely a kacsa- és a libatartóknak tavasszal kifizetett, 1,9 milliárd forintos rendkívüli állami plusztámogatás felhasználásával összefüggésben indult. Mint az agrárszektor.hu híradásából kiderült, előzőleg a Szegedi Járási Ügyészséghez érkezett termelői körökből származó feljelentés Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője ellen, majd az ügy az ügyészségi elbírálási szakasz után a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitánysághoz került.
Szabó Bálint, illetve a Likvid Kontroll Kft. volt a főszervezője a Bács-Kiskun megyei Mélykúton megtartott február elejei kacsa- és libatermelői demonstrációnak, ahol Nagy István agrárminiszter kötelezettséget vállalt arra, hogy a kormány az érintetteknek 1,9 milliárd forint pluszforrást nyújt, amelyet a Magyar Államkincstár február végén és márciusban fizetett ki. Termelői kifogások szerint ugyanakkor a szegedi társaság jogtalan haszonszerzés céljából megtévesztette a kacsa- és a libatermelőket, mert tevékenységét több állásfoglalásában is úgy tüntette fel, hogy a többletpénzek tényleges kifizetéséhez szükség van a cég közbenjárására, holott a plusztámogatásokat a Magyar Államkincstár a hosszú évek alatt bejáratott eljárásrend és a termelőnkénti adatbázis alapján automatikusan utalta ki.
Emellett ágazati visszatetszést keltett, hogy a Likvid Kontroll Kft. az elterjed hírek szerint 10 százalékos sikerdíjat kért a gazdálkodóktól azután, hogy a mélykúti demonstráción a miniszter az 1,9 milliárdos támogatáskiegészítést bejelentette. Ez gazdálkodói vélemények szerint felveti annak gyanúját, hogy a cég bűncselekménynek számító költségvetési csalásra buzdította az érintett állattartókat, mivel az állami állatjóléti támogatások jogi képviseleti díjak ellentételezésére nem használhatók fel.
A gazdademonstráció nyomán az év elején lemondott az ágazati szereplőket képviselő Baromfi Termék Tanácson (BTT) belül működő Magyar Kacsaszövetség és Magyar Lúdszövetség intézőbizottsága, és a személyi kérdések a két szervezet közelmúltbeli, május 4-i közgyűlésein kerültek napirendre, ahol a jelenlévők botrányosnak minősített körülmények között Szabó Bálintot választották mindkét szövetség elnökévé. A BTT szerint ugyanakkor az események nem csak botrányosak, hanem törvénytelenek is voltak, ezért a szervezet a megválasztott személyeket - köztük Szabó Bálintot - illegitimnek tekinti, és azt is jelezte, hogy jogi lépéseket tesz az ügyben.
Emellett a terméktanács azt is deklarálta, hogy szakmai felkészületlensége, illetve erkölcsi-etikai viselkedése miatt elhatárolódik Szabó Bálinttól, és a szervezet saját rendezvényein nemkívánatos személynek tekinti. Így nem tette lehetővé azt sem, hogy a budapesti Vajdahunyadvárában részt vegyen a nemzetközi Baromfi Világnap május 13-i ünnepi rendezvényén, illetve a BTT szintén május 13-án megtartott éves tisztújító küldöttgyűlésén.
A politikai ambícióiról is ismert Szabó Bálint viszont több fórumon is úgy nyilatkozott, hogy a két szövetség közgyűlése jogszerű volt, így ő látja el a szervezetek legitim elnöki tisztét. A baromfiágazati 10 százalékos sikerdíjról pedig úgy foglalt állást, hogy soha senkitől nem kért ilyet. Az ellene irányuló feljelentéssel összefüggésben - habár az információink szerint az ügyészséghez névtelenül érkezett - hozzátette, hogy "egy magánszemély ellen viszontfeljelentés kapcsán hamis vád és hatóság félrevezetése miatt büntetőeljárás indult".
A Likvid Kontroll ügyvezetője egy közelmúltbeli facebookos videóüzenetben a BTT mellett az Agrárminisztériumot is bírálta, illetve fellépett "egyes agrárbárók" ellen, mert szerinte a baromfiágazat helyzetéről nem kívánnak közösen gondolkodni. Külön is kritizálta Bárány Lászlót, a hazai csirkepiacon vezető szerepet betöltő nyírkércsi-kisvárdai Master Good csoport alapító-tulajdonosát, aki a BTT-n belül a Magyar Broilerszövetség elnöki tisztét tölti be. Emellett támadta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) is, mivel "a kistermelők ellen hangolja a magyar társadalmat".
Szabó Bálint a kizárásával zajlott május 13-i budapesti baromfis események után bejelentette, hogy országos demonstrációsorozat - akár fél- és egészpályás útlezárások - megindítását javasolja a vele kapcsolatban álló állattartóknak. Baromfiágazati szereplők viszont arra figyelmeztetnek, hogy az ügyvezető, illetve a köré csoportosuló termelői kör az illegitimnek tartott és egyre erőszakosabbá váló események nyomán a baromfiágazaton belül elszigetelődhet, amelynek következtében a zavarkeltésben résztvevő gazdák a létfontosságú állami támogatásoktól is eleshetnek.
Címlapkép: Getty Images | [
"Likvid Kontroll Kft."
] | [
"Szegedi Járási Ügyészség",
"Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Magyar Lúdszövetség",
"Magyar Broilerszövetség",
"Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal",
"Magyar Kacsaszövetség",
"Magyar Államkincstár",
"Baromfi Termék Tanács",
"Master Good",
"Getty Images"
] |
Új eljárás indulhat a magyar kormány ellen az Európai Bizottság előtt a paksi bővítés ügyében, miután Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője versenyjogi panaszt tett a testületnél. A beadvány lényege, hogy Magyarország megsértette az uniós versenyszabályokat, amikor tender nélkül adta az orosz Roszatomnak a beruházást.
Behozhatatlan lenne az előny
Jávor szerint ellenkezik az uniós joggal, hogy az orosz Roszatom nyilvános nemzetközi pályáztatás nélkül bővítheti a paksi erőművet. A politikus hétfői budapesti sajtótájékoztatóján bizonyosnak nevezte, hogy ha elindul az eljárás, akkor az unió a közbeszerzési szabályokkal ellentétesnek fogja találni a tendereztetés elmaradását. A képviselő arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ha szerintük sem lehet nemzetközi tender nélkül dönteni az ügyben, akkor állapítsa meg a jogsértést, és szólítsa fel a magyar kormányt a megállapodás megszüntetésére.
Ahogyan arról lapunkban már beszámoltunk, Jávor kezdeményezése nem az első eljárás, amely a paksi bővítéssel kapcsolatban az Európai Bizottság elé került. Idén júniusban a Greenpeace és az Energiaklub fordult Brüsszelhez, mivel jogi szakértőik szerint a tervezett finanszírozási konstrukció (orosz hitel és költségvetési visszafizetés) tiltott állami támogatásnak minősül. A két szervezet akkori közleménye szerint a paksi beruházást nem piaci alapon, hanem állami szerepvállalással tervezik megvalósítani. Ez az ország évtizedekre szóló eladósodásával fenyeget, mert az adófizetők pénzéből törlesztenék a hitelt és pótolnák ki a teljes beruházás hitelből nem fedezett részét. Ezzel ugyanakkor behozhatatlan előnybe hozzák a nukleáris ipart a fenntartható energiatermelési módokkal szemben.
A beadvány részletesen indokolja, hogy a paksi beruházás finanszírozása miként meríti ki az állami támogatás uniós jogszabályokban rögzített öt kritériumát. Az EB öt kritérium alapján elemzi egy-egy beruházás esetében az állami támogatás jogszerűségét:
1. A finanszírozás akkor ütközik az uniós jogba, ha a projekt állami forrást von be (Paks 2 esetében a hitelt a magyar állam veszi fel, a pénz visszafizetését – és a költségek fennmaradó 20 százalékát – a költségvetésből tervezik fedezni, tehát a beruházást teljes egészében állami forrásból valósítják meg).
2. Gazdasági előnyt biztosít. Jelen esetben a kedvezményezett MVM Zrt. olyan piaci szereplő, amely az uniós belső piacon gazdasági tevékenységet folytat, és az állami finanszírozással ez a vállalat versenyelőnybe kerül minden egyéb energiatermelési móddal szemben.
3. Szelektív, azaz nem terjed ki a többi gazdasági szereplőre, csupán egy adott gazdasági ágazat egyetlen szereplőjét, a paksi erőművet és annak tulajdonosát támogatja.
4. Versenytorzító hatású. Ehhez azt kell bizonyítani, hogy piaci alapon Paks 2 nem tudna megépülni, és hogy az ott termelt áram árába állami támogatás épül be.
5. Befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. Az államilag támogatott árú villamos energia a nemzetközi piacon is versenyelőnybe kerülhet.
Az Energiaklub és a Greenpeace beadványa szerint a magyar konstrukcióra mind az öt kritérium jellemző.
A két szervezet szerint állami támogatás nyújtása bizonyos esetekben megengedett, a magyar kormány által tervezett finanszírozási mód azonban nem tartozik azok közé az esetek közé, amelyeket az európai uniós jogszabályok lehetővé tesznek, az atomerőmű-építés ugyanis nincs a megengedett állami támogatások listáján.
A Greenpeace és az Energiaklub a versenyjogi beadványon felül a környezetvédelmi ügyekben való közösségi részvételről szóló aarhusi egyezmény jogkövetési bizottságához is fordult, hogy vizsgálja meg a paksi beruházás ügyét. Erre a szervezetek szerint azért van szükség, mert a 2008 óta zajló döntéshozatali folyamat során a magyar kormányok többször is megsértették az egyezmény pontjait. Az új paksi atomerőmű kérdésében a társadalom kizárásával hozták meg a döntést, a közérdekű információ döntő részét eltitkolták, és a magyar polgárokat semmilyen formában nem vonták be a folyamatba. | [
"Roszatom"
] | [
"Európai Bizottság",
"Párbeszéd Magyarországért",
"MVM Zrt."
] |
Most már tényleg távozik a BKV humánpolitikai igazgatója, aki tavaly ugyan sok milliós végkielégítést vett fel, aztán egy megállapodás értelmében tovább dolgozott havi bruttó 1,2 millió forintért (ezenfelül 120 százalékos prémiumra is jogosult volt). Az ügyben Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes és Kocsis István, a BKV vezérigazgatója is vizsgálatot kezdeményezett.
A BKV volt humánpolitikai igazgatója úgy kapott 86 milliós végkielégítést, hogy maradt a cégnél.
Távozik a BKV-tól Szalainé Szilágyi Eleonóra, a társaság humánpolitikai igazgatója. Erre a korábbi közös megegyezés módosításával nyílik lehetőség, a megüresedett posztra pályázatot írnak ki. Addig Sziebert György jogi igazgató látja el a humánpolitikai igazgató feladatait. A BKV a közleményben cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint Szalainé Szilágyi Eleonóra felajánlotta volna korábban kifizetett végkielégítésének visszafizetését.
Ugyanis ahogy a Magyar Nemzet írta, Szalainé Szilágyi Eleonórát a végkielégítés kifizetése után a BKV tovább foglalkoztatta. A lap szerint hiába fizettek ki tavaly márciusban (a prémiumokkal együtt) mintegy százmillió forint végkielégítést a személyzeti vezetőnek, ő ma is a társaságnál dolgozhat havi bruttó négymilliós fizetésért.
Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója a lap állítására úgy reagált, hogy Szalainé Szilágyi Eleonóra nem bruttó 4 millió, hanem bruttó 1,2 millió forintot keres, igaz – teljesítmény szerint – 120 százalékos prémiumra is jogosult. A végkielégítés összegéről szóló információt a BKV, személyiségi jogokra hivatkozva, nem kívánta megerősíteni.
A kommunikációs igazgató szerint Szalainé egyébként azért maradhatott még másfél évig a cégnél annak ellenére, hogy végkielégítését megkapta, mert Balogh Zsolt (az előző, megbízott vezérigazgató) erre szabályos megállapodást kötött vele. Mindenesetre a humánpolitikai igazgató ügyében Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes és Kocsis István, a BKV vezérigazgatója is vizsgálatot kezdeményezett. | [
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Az egykori sárvári állami gazdaságot a Fidesz oligarchái vették ki először az állam, majd egymás kezéből. Attól függően, hogy éppen melyikük élvezte Orbán Viktor bizalmát.
A Fidesz most, pár hónappal a 2022-es országgyűlési választások előtt több olyan döntést is hozott, amivel magukat és hátországukat akarják anyagilag bebiztosítani.
Napjainkban éppen törvényt módosítanak annak érdekében, hogy az állami tulajdonú sportlétesítményeket ingyenesen magánkézbe adhassák. Ezeknek a lépéseknek azonban voltak már előzményei.
A cikkünkben bemutatott, 2002-től 2021-ig tartó időszak tulajdonosváltásai és az ehhez kapcsolódó történések jó példái annak, hogyan követi le az oligarchák tulajdonszerzése, vagyonosodása a Fideszen belüli erőviszonyok változását.
Azt is megnézzük, hogy a sokmilliárdos cégek kézről-kézre adásáról mennyit tudnak a helyiek, és mi a véleményük róla.
Privatizálták az állami gazdaságokat, hogy kijátsszák a földtörvényt
A 2002-es országgyűlési választások két fordulója között, amikor már világossá vált, hogy vesztenek, váratlanul 12 állami gazdaságot privatizált a Fidesz-kormány. A gazdaságokat az Antall-, és a Horn-kormány addig állami tulajdonban tartotta, ám ekkor az Orbán-kormány ingyen átadta őket a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB). A cél az volt, hogy még a kormányváltás előtt magánkézbe kerüljenek.
Az állami tulajdonú MFB végre is hajtotta a privatizációt. A mezőgazdasági társaságokat több mint hétmilliárd forinttal kevesebbért adták át az új tulajdonosoknak, mint amilyen értékben az ÁPV Rt. nyilvántartotta a vagyonukat.
A 2002-ben hatalomra került Medgyessy-kormány feljelentést is tett emiatt. Az ORFK azonban megszüntette az eljárást, arra hivatkoztak, hogy a privatizációs törvény nem zárja ki, hogy egy állami bank magánosítson.
A három állami gazdaságból összevont Mezort Zrt. székhelye Sárváron.
A 12 állami gazdaság közül hármat – a Sárvári Mezőgazdasági Rt.-t, a Szombathelyi Tangazdaság Rt.-t, valamint a Lajta-Hanság Rt.-t – Simicska Lajos, és az ő egyik közeli üzlettársa, Nyerges Zsolt vásárolta meg. A Győr-Moson-Sopron megyei Lajta-Hanság Rt. valószínűleg úgy került a képbe, hogy területei határosak a Sárvári Mezőgazdasági Rt. területeivel, így egy egységet képeznek vele.
A cégek értékét az adta, hogy közvetlenül a privatizáció előtt kapták meg állami tulajdonú szántók, erdők bérleti jogát 50 évre. Akkor már hatályos volt az a törvény, amely magánszemélyek számára megtiltotta az állami földtulajdonok megvásárlását. Ezt azzal lehetett kikerülni, hogy olyan mezőgazdasági cégeket vásárolnak meg, amelyeknek hosszú távú földbérleti jogot kaptak.
Simicska érzelmileg is vonzódott a térséghez
Simicska Lajos felesége, Pusztai Zsuzsanna egyébként ebből a térségből, pontosabban Szelestéről származik. Állítólag ez volt az egyik oka, hogy Simicska szemet vetett az itteni területekre. Már korábban is kialakított egy panziót Szelestén, amit felesége után Zsuzsanna Hotelnek nevezett el. (A hotel ma is működik, de a szomszédos Festetics-kastélyhoz tartozik, és közös üzemeltetőjük van.)
A Mezort Zrt. által kezelt földterületek a levegőből. (Archív felvétel
2004-ben aztán mindhárom gazdaságot bevitték a Mezort-csoportba, ahol Nyerges Zsolt lett az igazgatóság elnöke. Ezzel a Nyugat-Dunántúl északi részén kialakult egy Simicska és Nyerges kezében lévő összefüggő birodalom. Ez az óriáscég alapvetően mezőgazdasággal foglalkozott, de az erdőgazdálkodás, vadászat és az ehhez tartozó turizmus is jól jövedelmezett. A Mezort Zrt. a legnagyobb mezőgazdasági és vadásztatási cég lett a régióban, sárvári központtal.
Simicska amúgy is kedvelte a várost és környékét, az a hír járta, hogy ide járt pihenni. Sárváron, szintén a Mezort tulajdonában lévő Vadkert fogadóban külön lakosztálya volt és itt tartották a lánya esküvői buliját. A híressé vált fogadóba 2012-ben mi is elmentünk, kipróbáltuk a konyháját, megnéztük a helyet, ahol rendszeresen összegyűlnek a NER prominens alakjai.
A Vadkert major most, oldalt a lovarda épülete. Kiss Tamás
Mert időközben a fogadó és környéke a birodalom egyik ékköve lett, ahol rendszeresen láttak vendégül "fontos embereket". Simicska a fogadó mellett lovardát is épített, s ezt a helyet választotta 2014-ben – 15 év után – hogy a lovarda, vagyis a Vadkert major átadóján újra megjelenjen a nyilvánosság előtt.
Az átadó nagy médiaesemény lett, prominens emberek felvonulásával. Ekkor készült egy fotó, amin Ágh Péter, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője együtt látható az üzletemberrel. A fotót Ágh a Facebookra is kiposztolta, amit később valószínűleg igencsak megbánt – el is távolította az oldaláról. Ugyanis amikor Simicska szembefordult Orbánnal, sokszor használták ezt a képet a közösségi oldalakon és a médiában illusztrációként.
A Simicskáról készült ritka fényképek egyike – középen Ágh Péterrel. (Archív felvétel.) Forrás: Facebook
A Mezort-birodalom miatt bukott el a vát-porpáci repülőtér terve?
Az akkori szóbeszéd szerint Simicska annyira ragaszkodott a vadászaton alapuló birodalmához, és akkora befolyása volt a kormánypolitikára, hogy 2009 környékén még a Sárvár közelében fekvő Vát és Porpác közé tervezett kereskedelmi repülőtér tervét is megvétózta. Mondván, hogy a repülőgépek zavarták volna a vadak nyugalmát.
Egy másik információ szerint fontosabb indok volt, hogy egy gazdasági érdekcsoport lépett közbe, és az ország másik felén szerették volna ezt a reptértervet megvalósítani. Ám nem sikerült nekik.
Földterület Vát mellett – Itt épült volna fel a kereskedelmi repülőtér.
(A Vát-Porpáci repülőtér történetét alul, keretes írásunkban olvashatja.)
Megy a hatalom, megy a vagyon...
2015 februárjában Simicska hirtelen szembefordult Orbán Viktorral és a Fidesszel. Állítólag azért, mert a miniszterelnök egyre barátibb kapcsolatokat ápolt az oroszokkal és ezzel ő nem értett egyet.
Simicska némi harc után kipottyant a Fidesz belső köréből, csak idő kérdése volt, mikor teszi rá valaki a kezét a gazdasági érdekeltségeire.
Első lépésként 2016 júliusában Simicska elbukta Vas megyei vadászterületeit. A megye északkeleti részén 14 ezer hektáron volt eddig vadászati joga a Sárvári Mezőgazdasági Zrt.-nek, ezeket egyetlen éjszaka alatt vonta meg tőlük a vadászati hatóság.
A vadászati jog értékes dolog, hiszen a joggal rendelkező vadásztársaságnak az adott területre monopóliuma van, és őt illeti a bérvadásztatásból, vadgazdálkodásból származó bevétel is. Vas megye északkeleti része értékes vadászterület, és ez nem csak vadászati, hanem egyéb idegenforgalmi bevételeket is generál.
Ezért is volt komoly érvágás, amikor a cég 14 ezer hektárjának vadászati jogát több darabra osztották, és a szomszédos területek vadásztársaságaihoz csatolták. Ráadásul egy törvénymódosítás után a vadászati jogokat már húsz évre adják a korábbi tíz helyett.
A második lépés akkor jőtt, amikor a 2018-as országgyűlési választásokon a Fidesz ismét kétharmados győzelmet aratott. Nem sokkal később Simicska bejelentette, hogy szinte minden érdemi üzleti érdekeltségétől megválik, és ismeretlen áron eladja ezeket régi üzlettársának, Nyerges Zsoltnak. A döntés érintette Simicska építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit, így a Mezort Zrt.-t is
Megérkezett Mészáros Lőrinc
A Mezort rövid idő alatt kétszer is tulajdonost váltott. 2018 októberében az ügyvédként ismert Vörös József lett a tulajdonos, őt Mészáros Lőrinc befektetéseihez közelálló személynek tartják. De nagyon gyorsan megint új tulajdonosa lett a cégnek, megérkezett Mészáros Lőrinc, aki az országban több helyen is felvásárolta az egykori Simicska-érdekeltségeket.
A céginformációs adatok szerint a cégcsoport 2017-ben 10 milliárdos éves árbevételt produkált, ezen belül az ernyőcégként működő Mezort Zrt. 2,5 milliárd, a Lajta-hanság Zrt. 3,6 milliárd, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. 3,2 milliárd, a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. mintegy 2 milliárd forint árbevételt ért el.
De ekkor már meg voltak számlálva a Mezort napjai. A céget 2019 szeptemberében beolvasztották a 2018 februárjában alapított, felcsúti székhelyű Talentis Agro Zrt.-be.
Így alakultak át a Sárvár környéki mezőgazdasági cégek 17 év alatt. Nyugat.hu
A Talentis Agro Zrt. tavaly több mint félmilliárd forint hasznot hozott
A Talentis Agro Zrt. részvényeinek minősített többsége Mészáros Lőrinc tulajdonában van, a részvénytársaság igazgatóságának tagja ifjabb Mészáros Lőrinc, és Vida Ildikó, a NAV egykori elnöke is.
Az ernyőszervezetként működő részvénytársaságba - a fentebb említett vasi és Győr-Moson-Sopron megyei gazdaságokkal együtt - összesen 15 mezőgazdasági céget vontak össze. A cégcsoport adózott eredménye 2019-ben 101 millió 171 ezer, 2020-ban 570 millió 697 ezer forint volt.
Itt tartunk most. A történet jól szemlélteti, hogyan változnak a meghatározó tulajdoni viszonyok, ha az egyik fideszes oligarcha összetűzésbe kerül a párt legfelsőbb vezetésével, és helyette egy másik lép be a belső körbe.
Megkérdeztük: Mit gondolnak erről a sárváriak?
Szóval nagy dolgok történtek politikai érdekek mentén a vagyonbeszerzés és vagyonvándorlás ügyben Sárváron és környékén. Kíváncsiak voltunk, hogy a helyiek mennyire ismerik a történetet, és mi a véleményük róla. Ezért elmentünk Sárvárram, ahol ezt a videót készítettük:
Érdekes lesz majd, hogy a jövő évi országgyűlési választások környékén elindulnak-e hasonló mozgások az oligarchák között.
A Vát és Porpác közé tervezett repülőtér elszállásának története A 2000-es évek második felében kínai vállalkozók jelentkeztek, hogy Vát és Porpác között egy kereskedelmi repülőteret építsenek, az elképzelésbe aztán később amerikai és német vállalkozók is be akartak szállni. Ez a reptér szolgált volna a világ keleti részéből érkezett áruk fogadásra és továbbszállításra. A tervezett repülőtér elhelyezkedése térképen. A reptértől azt remélték, hogy a térség gazdasága szárnyalni kezd, előkészítése hosszú éveken keresztül zajlott. 2009-ben a két településen népszavazást is tartottak, melyen szűk többséggel ugyan, de nyertek azok, akik támogatták a repülőtér megépítését. A Bajnai-kormány kiemelt beruházássá nyilvánította az elképzelést, viszont a beruházás előkészítése csak lassan haladt. 2010 után aztán egyre több akadály került a repülőtér megvalósítása elé, lelassult az engedélyezési folyamat. A második Orbán-kormány aztán a tervet kivette a kiemelt beruházások közül, a miniszterelnök pedig egy interjúban személyesen célzott arra, hogy turisztikai érdekeket sértett volna a repülőtér megépítése. A reptér ügye így kútba esett, bő tíz éve már senki sem beszél róla.
(A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.)
(A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.) | [
"Lajta-hanság Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Sárvári Mezőgazdasági Zrt.",
"Szombathelyi Tangazdaság Zrt.",
"Mezort Zrt.",
"Talentis Agro Zrt."
] | [
"Transparency International Magyarország",
"Opten Kft.",
"Szombathelyi Tangazdaság Rt.",
"Sárvári Mezőgazdasági Rt.",
"ÁPV Rt.",
"Lajta-Hanság Rt.",
"Zsuzsanna Hotel"
] |
Gyarmati Mihály egyik rokona Nyíregyházán egy kisebb karambolt okozott tavaly, információink szerint ittasan. Az esetet az egyik közelben lévő bolt vezetője látta. Az MSZP-s irodavezető, bízva abban, hogy pozíciójára tekintettel el tudja tussolni az esetet, felkereste a boltost, és arra próbálta rávenni, hogy rokona érdekében hamis tanúvallomást tegyen. A boltos nem volt hajlandó erre, sőt a hatóságok tudomására hozta, hogy Gyarmati mire akarta őt rávenni. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy Gyarmati a bűncselekményt elkövette, és tárgyalás nélkül meghozott határozatában három év próbaidővel egy év felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint háromszázezer forint pénzbüntetés megfizetésére ítélte.
Gyarmati azonban méltánytalanul szigorúnak tartotta az ítéletet, és nem fogadta el. Ezért a bíróság tegnap 15 napos határidővel felhívta a vádlottat és védőjét, hogy terjesszék elő bizonyítékaikat.
Az ügyről szerettük volna megkérdezni Gyarmatit is, akiről az MSZP honlapján szereplő nacionáléjából kiderül, hogy volt már zöldség-nagykereskedő, önkormányzati képviselő és a Nyírsuli Kft. alkalmazottja is, mindeközben közéleti ember lévén sportrendezvények szervezésében is jeleskedett. Ám a honlapon lévő telefonszámon lapzártáig nem tudtuk elérni. | [
"MSZP"
] | [
"Nyírsuli Kft."
] |
Újabb kereskedőház üzemeltetését nyerte el Alpaslan Kaya cége, a Kaleco Dis Ticaret ve Danismanlik A.S., amely Libanon és Ukrajna után az algériai-magyar áruforgalomban is kulcsszerephez jut.
A vállalat honlapján a magyar-török üzleti fórum szeptemberi, isztambuli tanácskozásához csatolták azt a képet, amely a török üzletember és a magyar kormányfő találkozását örökítette meg.
A Kaleco Dis Ticaret ve Danismanlik csaknem 80 millió forintért működteti az algériai magyar kereskedőházat. A török vállalkozó három magyar pályázóval szemben nyerte el a megbízást. a Kale & Co. honlapján Alpaslan Kaya annyit árul el magáról, hogy 1975-ben született, a floridai Metropolitan Egyetemen üzletvitelből szerezte a diplomáját, és jelenleg a Magyar-Török Baráti Társaság elnöke (ennek nyomát a magyarországi honlapokon nem találtuk).
Az üzletember ezen kívül a törökországi Kocaeliben Magyarország tiszteletbeli konzulja, és 2015 márciusában a magyar kormány köztársasági érdemrenddel tüntette ki.
Elkelt egyúttal az afrikai regionális iroda, amelynek a tevékenysége a következő országokra terjed ki: Botswana, Lesotho, Madagaszkár, Malawi, Mauritius, Mozambik, Namibia, Seychelle-szigetek, Szváziföld, Gambia. A nyertes az afrikai országokban már évek óta tevékenykedő Balogh Sándor cége, a Magyar-Ház HTCC Kft., amely ugyanakkor lecsúszott az algériai üzletről. Partnere a botswanai bejegyzésű Balaton Ltd., és a megbízásért 142 millió forintot kapnak.
Szudánban 86 millió forintért a Hungarian Medical Care Kft. üzemelteti a magyar kereskedőházat. A cég tulajdonosa Hag Ali Ágnes, akinek a férje, Mohamed Salaheldin Hag Ali, ő a budapesti szudáni nagykövetség kereskedelmi attaséja.
Laoszban ezentúl a VITAFORT Agro Ázsia Zrt. képviseli a magyar kereskedelmi érdekeket 66 millió forintért. A Vitafort részben francia tulajdonban lévő magyarországi agrárcég, amelyben céges áttételeken keresztül tulajdonos Szász Mária Emese is. Ő egy CBA-projektcégben volt addig ügyvezető-tulajdonos, amíg 2012-ben a fogathajtó Lázár-testvérek cége, a Lázár Holding át nem vette az irányítást.
Malajziában is lesz ezentúl magyar kereskedőház, amelynek az üzemeltetését az S.P.I.N. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel szemben a szingapúri CET ORIENTAL SOLUTIONS PTE. Ltd. nyerte el csaknem 90 millió forintért. A CET eddig is ebben a térségben tevékenykedett a magyar gazdaságdiplomáciában, és annak a Nyíri Ivánnak az érdekeltsége, aki a szocialisták ideje alatt az Eximbank vezérigazgatója volt. | [
"Magyar-Ház HTCC Kft.",
"Vitafort",
"Balaton Ltd.",
"Hungarian Medical Care Kft."
] | [
"S.P.I.N. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"CET Oriental SOLUTIONS PTE. Ltd.",
"Kaleco Dis Ticaret ve Danismanlik A.S.",
"Magyar-Török Baráti Társaság",
"VITAFORT Agro Ázsia Zrt.",
"Metropolitan Egyetem",
"Kaleco Dis Ticaret ve Danismanlik",
"Kale & Co.",
"Lázár Holding"
] |
Forrásmegvonással fenyegette meg Orbán Viktor az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) arra az esetre, ha államelnök-jelöltet állít az RMDSZ jelöltjével, Kelemen Hunorral szemben a novemberi államfő-választáson - írja a Transindex.
Annyira ellenezte egy EMNP-s államelnök-jelölt indítását az idei választásokon Orbán Viktor, hogy forrásmegvonással fenyegette meg a pártot – írja saját, neve elhallgatását késő forrására hivatkozva a Transindex romániai magyar portál. A lap azt írja, hogy Orbán Viktor bálványosi táborban tudta meg, hogy ez EMNP államfőjelöltet állít Szilágyi Zsolt alelnök személyében. Korábban a Fidesszel az utóbbi időben ismét szoros viszonyt ápoló RMDSZ már bejelentette, hogy elnökük, Kelemen Hunor lesz a párt államfő-jelöltje.
Orbán Viktor Tusnádfürdőn © MTI / Beliczay László
Azt is írja a Transindex, hogy Kelemen Hunor múlt héten találkozott Orbán Viktorral, ám Szilágyi Zsolt írásos kérését hasonló találkozóra Orbán elutasította. Viszont rögtön leírják azt is, hogy az EMNP ezt cáfolta nekik.
Tusványoson a Transindexnek egy interjúban Toró T. Tibor, az EMNP elnöke úgy nyilatkozott, nem Budapest fogja azt eldönteni, hogy állíthat-e államelnök-jelöltet a néppárt, amelyet a Fidesz legszorosabb erdélyi partnerének tekintettek sokáig, sőt, gyakran megfogalmazódó álítása, hogy az EMNP-t lényegében a Fidesz támigatásával hozták létre.
A romániai államfőválasztás novemberben lesz. | [
"Fidesz"
] | [
"Erdélyi Magyar Néppárt"
] |
Sárkányhajókat venne az Erzsébet-táborokat szervező alapítvány
Zánkára és Fonyódligetre kerülnek az új holmik.
Sárkányhajók és tartozékainak, valamint a szállításhoz szükséges sólyakocsik és stégek beszerzésére ír ki közbeszerzést az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány - találtunk rá az erről szóló dokumentumra a közbeszerzési hatóság adatbázisában.
A pályázatok benyújtására nem hagytak sok időt, hiszen az eljárás megindításáról november 3-án küldték el a tájékoztatást, a vállalkozások jelentkezését pedig november 10-ig várják. Igaz, az egész árubeszerzésre szűkösek a határidők, hiszen a kiírás szerint decemberi 31-ig kell teljesíteni a megkötött szerződést.
Ami a követelményeket illeti, nem kell sok feltételnek megfelelnie, egyedüli szempont, hogy a legutóbbi három évből fel tudjon mutatni egy 3 millió forint értékű sólyakocsik szállítására vonatkozó referenciát, valamint egy 3 milliós evezőshajók, csónakok szállítására vonatkozót.
(Fotó: dunakaland.hu) (Fotó: dunakaland.hu)
Az alapítvány az eljárást két részre bontotta. Az első rész a sólyakocsik és stég beszerzésére irányul:
27 polietilén úszóstég modult,
4 fém úszóstéget,
7 egyedi sólyakocsit,
12 kiskocsit,
1 speciális sólyakocsit vennének.
A második rész már magára a sárkányhajókra és tartozékaira vonatkozik, ami alapján:
7 sárkányhajót,
176 evezőlapátot,
296 mentőmellényt,
10 automata felfújódó mentőmellényt,
9 csáklyát,
13 mentő gyűrűt,
2 tűzoltó szivattyút szeretnének venni.
Azt, hogy mindez mennyibe kerülhet majd az alapítványnak, egyelőre nem lehet tudni, a dokumentumban ugyanis nem pontosítottak sem rendelkezésre álló fedezetet, sem becsült értéket. A sárkányhajó beszerzése pár milliós tétel lesz, ami a legdrágább a beszerezni kívánt eszközök között, így véleményünk szerint a teljes költség néhány tízmillió forintot tehet majd ki.
| [
"Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány"
] | [] |
Több paragrafust is alkotmányellenesnek talált az Alkotmánybíróság a földtörvény április végén elfogadott módosításában. A törvénymódosítás védett természeti területeket adott volna a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) hatáskörébe.
Megsemmisítette a földbizottságok állásfoglalásainak felülbírálhatóságára vonatkozó egyes korlátozó rendelkezéseket az Alkotmánybíróság. A döntést hétfőn hirdették ki. Azt nem találták alaptörvény-ellenesnek, hogy a bizottságoknak joga van az adásvételi szerződések megakadályozására.
Az áprilisi módosítások értelmében a nemzeti földalap védett természeti területeket osztogathatott volna szét az arra pályázók között. A törvénymódosítás miatt Áder János köztársasági elnök és egy bíró fordult az AB-hez. Áder János normakontrollt kért, a bíró pedig azt, hogy semmisítsék meg a rendelkezéseket.
Az Ab megsemmisítette azt a rendelkezést, ami szerint a szerződés jóváhagyásáról döntő hatóságnak a földbizottság “hallgatása", vagyis állásfoglalása hiányában is kötelező megtagadnia a szerződés jóváhagyását.
Alapkövetelmény a felülvizsgálati lehetőség
Az Ab szerint az sincs összhangban az alaptörvénnyel, hogy a földbizottság állásfoglalása ellen benyújtható kifogást a helyi képviselő-testület úgy bírálhatta el, hogy a döntése ellen nem volt helye további jogorvoslatnak. Kimondták, hogy a képviselőtestület határozata közbenső érdemi döntésnek minősül, amivel szemben a bírósági felülvizsgálat biztosítása az alaptörvényből eredő követelmény.
Kimondták ugyanakkor azt is, hogy nem ellentétes a tulajdonhoz való joggal a földbizottságoknak biztosított jog a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződés megakadályozására.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta azt is, hogy a földbizottság állásfoglalása elleni kifogás benyújtásának rövid határidejét az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztésétől kell számítani, és erről az érintettek nem kaptak külön értesítést. A testület alkotmányos követelményként előírta, hogy a jegyző a név szerint ismert, közvetlenül érdekelt személyeket köteles értesíteni az állásfoglalás kifüggesztéséről.
A földforgalmi törvény szerint a földbizottság működésének célja, hogy a helyi termőföld forgalmát befolyásolja a birtokviszonyok átláthatósága és versenyképessége, a spekulatív földszerzés megelőzése, valamint a helyi gazdálkodó közösség érdekérvényesítése céljából.
A törvény a föld adásvételéről szóló szerződés hatósági jóváhagyását a helyben lakó földművesek érdekeit képviselő földbizottság állásfoglalásától teszi függővé. Az ezzel kapcsolatos ügyekben több bíróság felfüggesztette az előtte folyó bírósági eljárást és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontjuk szerint a törvénynek a földbizottságok eljárásával kapcsolatos egyes rendelkezései alaptörvény-ellenesek.
Párhuzamos indoklás és különvélemény
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a földbizottságok számára biztosított jogosultság a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződés megakadályozására nem ellentétes a tulajdonhoz való joggal, mert az Alaptörvény lehetővé teszi, hogy a termőföld védelme érdekében sarkalatos törvény a termőföld tulajdonjoga megszerzésének, valamint hasznosításának korlátait és feltételeit meghatározza. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alkotmányos követelményként előírta, hogy a földbizottság az állásfoglalását köteles indokolni oly módon, hogy az állásfoglalás a hatósági eljárásban és a bírósági felülvizsgálat során érdemben felülbírálható legyen.
A határozathoz Juhász Imre és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményt fűztek.
Az Ab határozatából jogalkotási kötelezettség nem keletkezik, de az alaptörvény-ellenes szabályok a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazhatók.
A lépést ellenzéki pártok és zöldszervezetek is üdvözölték. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország, valamint a Magyar Természetvédők Szövetsége közös közleményükben azt írták, a döntés új reményt adhat a magyarországi természetvédelemnek. A törvény elbukott, “a szakma és az emberek akarata érvényesült a gyors gazdasági nyerészkedéssel szemben". A természetvédők elvárják a kormánytól, hogy tartsa tiszteletben az Alkotmánybírósági döntést és végleg tegyen le a nemzeti park igazgatóságok gyengítésének szándékáról – közölték.
A Földművelésügyi Minisztérium már jelezte, a kifogásoknak megfelelően megváltoztatva, de újra benyújtják a módosításokat (MTI)
Tetszett a cikk? Ossza meg! Megosztás Megosztás E-mail Tweet | [
"Földművelésügyi Minisztérium"
] | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület",
"Magyar Természetvédők Szövetsége",
"WWF Magyarország"
] |
A kormány az állatkert igazgatóját okolja a Biodóm az eredetileg tervezett 12 milliárd forinthoz képest most már ötszörös drágulása miatt, és nem ad több pénzt az építkezésre. A főváros átvilágíttatja a projektet, és minden lehetőséget megvizsgál a minél költséghatékonyabb befejezés és üzemeltetés érdekében. Nagyon úgy tűnik, hogy hiba volt az állatkertre bízni egy ekkora beruházás lebonyolítását.
A Liget-projekt keretében zajló építkezések árnyékában sokáig kevesebb figyelem jutott a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) nagyszabású beruházására, az Állatkert bővítéseként épülő Pannon Parkra, és annak központi építményére, a Biodómra. Azonban tavaly decemberben mindenki felkapta a fejét, amikor Persányi Miklós, a FÁNK igazgatója közölte, hogy a kormány által eddig biztosított nettó 43,7 milliárd forinton felül még további mintegy 20 milliárdra van szükség a Pannon Park, és benne a Biodóm építésének befejezéséhez. Az eredetileg nettó 12 milliárd forintra becsült projekt ötszörös drágulása még a folyamatosan emelkedő költségű állami beruházások közül is kitűnik.
Ha már építünk, legyen a miénk a legnagyobb
A Biodóm egy monumentális építkezés, "mert ha már építünk valamit, mondhassuk, hogy miénk Európában a legnagyobb" – hangoztatta egy korábbi interjúban az igazgató. A Pannon Park a Vidámpark helyén, mintegy öthektárnyi területen helyezkedik el. A nem egészen 11 hektáros állatkert a volt Vidámpark megszerzésével 6,53 hektárnyi területtel gyarapodott.
A fő attrakció, a Biodóm egy hatalmas méretű, átlátszó óriáskupola, ami négy összefüggő "buborékból" áll. Alapterülete 17 ezer négyzetméter, ami vetekszik a Parlament alapterületével, és több mint három focipálya. A kupola legnagyobb magassága 36 méter, ami nagyjából egy 10 emeletes panelház magasságának felel meg. Az épületben helyet kapott egy 2,5 millió literes medence is.
A Biodómhoz egyébként kitaláltak egy sztorit is: az épület belseje a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti majd fel, s mivel azok az ősállatok már rég kihaltak, így csak a leszármazottjaikat, illetve a hozzájuk hasonlító rokonaikat fogják bemutatni. A szubtrópusi dzsungelben élő állatok közt lesz például manátusz (tengeri tehén), csimpánz, bonobó (törpecsimpánz) is, az elefántok pedig nagyobb kifutót kapnak. Az épületben helyet kap a Pannon-tenger akvárium is, aminek része többek között egy több mint kétmillió literes cápamedence, ami Közép-Európa legnagyobbja lesz.
A Pannon Park kivitelezését a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. végzi. Az üzletember érdekeltségei az elmúlt években számtalan állami pénzből finanszírozott munkát nyertek el. A Pannon Park beruházáshoz kapcsolódó költségbecslési, költségmenedzseri, műszaki lebonyolítói szolgáltatásaira kiírt közbeszerzést a Biodóm Mérnök Konzorcium nyerte el 2017-ben. A konzorcium három tagjából kettő, a Főber Zrt. és az Óbuda-Újlak Zrt. szintén gyakran kap állami megrendeléseket, például a Puskás Stadionnál is hasonló feladatokat láttak el.
Persányi nem akar nyilatkozni
Persányi Miklós bejelentése után először a főváros közölte, hogy nem biztosít pénzt egy kormány által finanszírozott beruházás befejezésére. Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár pedig január közepén azt nyilatkozta, hogy a kormány nem ad több pénzt a Biodómra. Fürjes Persányit okolta a kialakult helyzetért: szerinte az állatkert igazgatója "nagyon nehéz helyzetbe hozza nem is annyira a kormányt, inkább az országot". Az állatkert teljesen önállóan irányította a projektet, ő terveztetett, és ő írta ki a közbeszerzéseket is.
Kíváncsiak lettünk volna, hogy mit gondol Persányi Miklós arról, hogy Fürjes Balázs őt okolta a drágulásért. Az igazgató nem szeretett volna nyilatkozni, "ugyanis jelenleg egy olyan egyeztetési folyamat zajlik a főváros és a kormány képviselői között, aminek során mi azt az instrukciót kaptuk a fenntartótól, hogy ne adjunk nyilatkozatot, ha valakinek kérdése van, akkor a fővároshoz kell fordulnia."
"Nincs szó nyilatkozatstopról a FÁNK esetében, abban egyeztünk meg az igazgatóval, hogy amíg nem történik előrelépés az ügyben, addig nincs értelme annak, hogy az állatkert újabb nyilatkozatot tegyen. Persányi Miklós magyarázatai messziről nézve sem elegendőek, ezért át kell vizsgálni, hogy mi okozta a drágulást, és hogy milyen forgatókönyvek szerint lehet véghezvinni a projektet" – mondta el megkeresésünkre Kiss Ambrus, Budapest általános főpolgármester-helyettese.
A főváros szerint mind a mai napig nem született egyértelmű és mindenki számára kielégítő válasz arra a kérdésre, hogy pontosan mi áll amögött, hogy ötszörösére emelkedtek a projekt költségei.
“Nem hiszem, hogy lenne olyan verzió, hogy nem fejeződik be a Biodóm. Valamilyen formában meg kell valósulnia, mert az építkezésbe már súlyos adóforintok folytak be" – mondta Kiss Ambrus.
A főváros továbbra sem akar egy forintot sem beletenni abba projektbe, ami a kezdetek óta a FÁNK beruházása, és amit 100 százalékban a kormány finanszírozott. Tudomásuk szerint még rendelkezésre áll körülbelül 6 milliárd forint a kormány által biztosított 43,7 milliárdból, amit még nem költött el a FÁNK, ebből az összegből valamilyen szinten megnyitható lesz az intézmény. Arra a kérdésre, hogy vajon elképzelhető-e, hogy Persányi Miklós álma nem fog megvalósulni, azt a választ kaptuk, hogy "minden verziót le kell tenni az asztalra".
A Főváros átvilágítja a projektet
A főváros felkérte az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft-t, a főváros egyik cégét, hogy világítsa át a projektet, és nézze meg, hogy mennyibe kerül pontosan a befejezése, ugyanis a FÁNK által közölt hiányzó 20 milliárd csupán "egy hasra ütött szám". A vizsgálat 4-6 hónapot is igénybe vehet, hiszen mégiscsak egy állatkertről van szó, ahol például egzotikus állatokkal is számolni kell.
Tehát a mérnöki irodának két fontos feladat is jutott:
Ellenőriznie kell a projekttel kapcsolatos lépéseket,
Készítenie kell egy státuszriportot, amelyben vázolják a lehetséges forgatókönyveket, amik szerint be lehet fejezni az építkezést. Ebben szerepelnie kell a közbeszerzési stratégiáknak, és hogy a különböző megvalósítások mekkora összegbe kerülnének, valamint hogy a különböző élménykategóriák esetén mennyi lenne az üzemeltetési költség, illetve mennyivel emelkedne a látogatói szám.
Az iroda egyébként 2017 óta részt vett a projekt utólagos dokumentum-alapú ellenőrzésében, de egészen eddig csak a már megtörténteket tudta abszolválni.
A FÁNK gazdasági vezetői posztját január elsejétől Mézes Rózsa tölti be, aki több mint egy évtizede a főpolgármesteri irodában dolgozott önkormányzati tisztségviselőként. Kiss Ambrus hangsúlyozta, hogy a sajtóban eddig megjelent információkkal szemben az új gazdasági vezetőnek nem az a feladata, hogy átvilágítsa a projektet, hanem hogy stabilizálja a FÁNK gazdasági működését.
Nyilván az sem véletlen, hogy az utóbbi időben sokat cserélődtek az állatkert gazdasági igazgatói, és a tavaly érkezett Sándorfalvy Éva az év végén távozott a posztjából.
A nagy pénznyelő
Az adófizetőknek nem túl jó hír, hogy Persányi Miklós legutóbb azt nyilatkozta, hogy "két dolgot nem tudunk még: hogy mennyi lesz a bevétel és mennyi a kiadás". Az igazgató kalkulációja az üzemeltetéssel kapcsolatban kimerül abban, hogy az ilyen fedett állatparkok népszerűek, így sok látogatóra lehet számítani, akik még több pénzt hoznak majd, ami pedig fedezi majd az üzemeltetési költségeket.
2014-ben a FÁNK kicsit bizakodóbb volt: akkor úgy gondolták, hogy a Biodóm "jelentősebb fenntartói támogatások nélkül is képes lesz önfenntartóan üzemelni". 2024-re támogatások nélkül 500 millió forint körüli cashflow-t vártak, mindezek alapján a megtérülés idejét 10 év alatt 50 százalékosra tették.
Kiss Ambrusnál arra is rákérdeztünk, hogy vajon reális-e a sajtóban felröppent akár havi 1 milliárdos üzemeltetési költség. "Nehéz megmondani, hogy mennyi lesz az épület üzemeltetési költsége, mert nem tudni, hogy milyen lesz az épület beltartalma. Más költsége van, ha teli van egzotikus állatokkal, és más, hogyha egyéb megoldás mellett döntenek. A papíroknak és a számoknak higgyünk, először a szakemberek nézzék meg, hogy milyen üzemeltetési költségek jöhetnek számításba." – válaszolta Kiss.
Lehet, hogy garázs sem lesz
Arról még nincs döntés, hogy mi lesz a Hermina Garázs sorsa, az ügyben újból összeül majd a főváros és a kormány képviselőiből álló Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (ezen a fórumon dőlnek el a Budapestet érintő fontosabb kérdések).
A törvény előírja, hogy a közintézmények mellett parkolót kell biztosítani, azonban jelenleg két verzió van az asztalon: az egyik, hogy egyáltalán nem épül fel a garázs, a másik pedig, hogy majd csak később fog elkészülni.
Egyébként a garázshoz a környezetvédőknek is volt egy-két szavuk. Korábban a civilek fellebbeztek a határozat ellen, amely szerint a Városliget mellé tervezett Hermina Garázsnak "jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges". A határozatot 2018-ban a bíróság megsemmisítette, mert az ügy érdemére kiható súlyos eljárási jogszabálysértéseket tárt fel.
28 milliárd kellett ahhoz, hogy legyen tető
A Biodóm építése 2017 nyarának végén kezdődött meg, s tavaly decemberre már befejeződött az építkezés leglátványosabb része, helyére került a háromrétegű, fényáteresztő ETFE (etiléntetrafluoretilén) fóliamembrán az acél tartószerkezetre. A Biodóm belsejében előre haladt az állattartó terek, édesvízi és tengeri medencék kialakítása. A beruházás első üteme 2020 tavaszán várhatóan lezárul, majd következik a második ütem, amikor is otthonossá teszik a betonmonstrumot az állatok számára: hátravan még a növényesítés, a parképítés, a dekorációs és belsőépítészeti munkák, valamint az állatok beszerzése is.
A jelenlegi ígéretek szerint várhatóan 2021 végén nyílik majd meg a Pannon Park. Persányi Miklós a sajtó terepbejárásával egybekötött interjúban tavaly év végén elmondta, hogy az eddig elvégzett munkák összértéke mintegy 28 milliárd forint, és a rendelkezésre álló nettó 43,7 milliárd forint az I. ütem befejezéséhez biztosan elegendő lesz. Persányi megerősítette a sajtó korábbi értesüléseit, miszerint a második ütemhez további 20 milliárd forintra van szükség, ami körülbelül nettó 63 milliárd forintos teljes projektköltséget jelenthet.
Az állatkert főigazgatója a bejáráson arról is beszélt, hogy a költségek azért szaladtak meg, mert a projekthez új területrészeket csatoltak, módosult a műszaki tartalom, és a büdzsé része lett néhány kerítésen kívüli munka is, továbbá a 3-4 évvel ezelőtti becsléshez képest nőtt bizonyos projektelemek ára, és elkészültek például a hullámvasút korszerűsítésének tervei.
Idővonal: így lett 12 milliárdból 63
A Fővárosi Közgyűlés 2012 végén döntött arról, hogy 2013-ban bezárja a FÁNK szomszédságában lévő Vidám Parkot, és annak területét az állatkert használhatja tovább. Az állatkert a vidámparkkal szemben fő érvként azt hangoztatta, hogy ráfizetéses volt a működése, hiszen négy év alatti egymilliárd forintot nyelt el. Mindez persze most a 63 milliárdos Biódom árnyékában már egészen máshogy hangzik, valószínűleg az örök vetélytárs vidámpark forog a vastelepen lévő sírjában.
"Az utolsó négy évben a fővárosnak összesen mintegy egymilliárd forintjába került a Vidámpark működésének fenntartása, (...) Meggondolva azt, hogy a Vidámpark nem közfeladatot lát el, csupán szórakoztató funkcióval bír, nyilvánvaló, hogy tartósan nem képzelhető el olyan helyzet, amelyben a Vidámpark fenntartása csak a fővárosi költségvetést terhelő »pénzügyi lélegeztető gépre« kapcsolva lehetséges."
2012-ben Persányi Miklós még egy olyan kéthektáros, fedett, 30-40 méter magas biodómot vizionált, ami optimális esetben 12-15 milliárd forintba került volna (280 forintos euró mellett). Az összegbe akkor még az is belefért, hogy a parkolást is megoldják, és úgy tervezték, hogy 2014-2015-ben elkészülnek az építkezéssel.
A fővárosi közgyűlés 2014-ben fogadta el a Pannon Park projekt előterjesztését, amiben még nettó 15,7 milliárdos összeg szerepelt. A FÁNK egyébként már akkor megjegyezte, hogy az ehhez hasonló külföldi fejlesztések magasabb beruházási költségbe kerülnek. Persányi Miklós a budapesti biodómot a lipcseihez szokta hasonlítgatni, és ha utánanézünk a németországi épületnek, akkor láthatjuk, hogy a 2011-ben átadott Gondwanaland 1,65 hektáros fedett csarnoka 66,8 millió euróból (a jelenlegi körülbelül 338-as árfolyammal 22,5 milliárd forint) épült fel.
A kormány 2015-ben 25 milliárd forint támogatásról döntött az állatkert fejlesztéséhez, akkor még 2019-ig ígérték a beruházás befejezését.
A 2016-ban kiírt közbeszerzési eljárás az első körben eredménytelenül zárult. Ketten pályáztak, azonban egyikük sem vállalta a munkát nettó 20,8 milliárd forintért. Itt el kellett gondolkodnia az állatkertnek azon, hogy pluszforrást szerez, vagy lefarag az álmaiból. Az állatkert ezután hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kereste a kivitelezőt, aminek az eredményét 2017 augusztusában tették közzé: a tendert a Market Építő Zrt. nyerte el 32,698 milliárd forintért.
32,7 milliárd forintért építik Garancsi cégei a Pannon Parkot a Vidámpark helyére Az állatkert eredetileg 20 milliárd forintot szánt a projektre.
Majd 2017 júniusában a Pannon Park megvalósítására még 18,7 milliárd forint állami ámogatást hagytak jóvá, így az állatkert már 43,7 milliárd forintból gazdálkodhatott. A létesítményhez csatlakozó 700 férőhelyes garázsra pedig az eredeti 3,5 milliárd forinton felül 2,2 milliárdot többletforrást adtak. Akkor azt ígérték, hogy épület és a Hermina Garázs 2020. december 31-ig elkészül. Ekkor egyébként felhívták a nemzeti fejlesztési miniszter figyelmét arra, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket arra, hogy az állatkert vagyonkezelésébe kerüljön az egykori ISZKI Országos Toxikológiai Intézet, a Fővárosi Nagycirkusz ingatlana is. Persányi irodája aztán 2017-ben átköltözött a volt ISZKI Országos Toxikológiai Intézet épületébe, de nem tudni, mennyibe került a költözés és az épület felújítása.
A termálvíz túl forró és túl sok benne a vas
Ha belenézünk a közbeszerzési értesítőbe, akkor láthatjuk, hogy Garancsi cégével kétszer módosították a vállalkozási szerződést. Először 2018 decemberében, miután a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) jelezte, hogy nem tudja az ígért hőmérsékleten biztosítani a vizet, csak magasabb hőmérsékletű vízzel tud szolgálni. "Az előre nem látható probléma" esetében arra jutottak, hogy alternatív megoldással biztosítják a vizet. Továbbá egy 100 fős szociális blokk kiépítése is szükségessé vált, ez 3,5 millióval drágította a kivitelezést.
A második szerződésmódosítás 2019 augusztusában történt, addigra már az is kiderült, "hogy olyan magas a vas- és mangántartalma a kútvíznek, hogy többlet vízgépészeti rendszerek, plusz vízgépház és többlet víztározó kialakítás szükséges.", mindez 170 millió forint pluszköltséget jelentett.
A városvédő szerint környezetszennyező
"Egyre nagyobbat és nagyobbat álmodott az állatkert igazgatója" – mondja Garay Klára, a Budapesti Városvédő Egyesület Környezetvédelmi csoportjának vezetője. A városvédő szerint akkor vált megalománná a Biodóm terve, amikor 2013-ban meghozták a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényt.
A környezetvédők szemében "akkor szabadult el a pokol", mert a törvény a Városliget területén zajló építkezéseket kiemeli az országos építési szabályokat és előírásokat tartalmazó OTÉK alól. A Biodóm építési engedélye sem ütközött akadályba, amit 2016 februárjában Kosztyu Anikó hivatala adott ki, – az ő a nevéhez több kiemelt kormányzati beruházás gyors engedélyeztetése is kötődik.
A városvédő szerint a Biodómnak a Ligetben zajló más építkezésekkel szemben mindig is pozitív volt a fogadtatása, ezért nem túl hálás feladatot vállalt magára, amikor kritizálni kezdte az építkezést. Sokan egyáltalán nem sajnálták, hogy megszűnik a vidámpark, ahol az elmaradt fejlesztések miatt sok játék már "ócskának" számított, ugyanakkor a kisgyerekes családok álmodni sem tudnának jobb programról egy hideg vagy egy esős hétvégén, mint hogy egy fedett csarnokban állatok között sétálgassanak. Garay Klára szerint az is aggályos, hogy Persányi a legutóbbi sajtótájékoztatón már nem dobálózott számokkal: "borzasztó nagy a baj, ha ő már számokat sem mer mondani." – vélekedik a városvédő.
Garay Klára szerint nem csak az ár ötszörös emelkedése botrányos, hanem az is, hogy hogyan költhetett el az állatkert ennyi pénzt mindenféle állami vagy fővárosi ellenőrzés nélkül. Problémásnak tartja azt is, hogy az építkezések előtt a környezetvédelmi hatóság nem írt elő részletes környezeti hatásvizsgálatot.
A városvédő azt sem érti, hogy 2016-ban a Városfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság hogyan fogadhatta el, hogy a Városligeti építési szabályzatot (VÉSZ) több ponton is módosítsák, ami szerint már a zöldfelületbe beleszámít az üvegtető alá beültetett növényzet is. "Ilyen alapon az én fokföldi ibolyámat is beleszámíthatnánk a zöldfelületbe, ami a párkányon van, miközben a szobám fűtésével terhelem a környezetet." – mondja Garay.
A VÉSZ módosítása során Persányi Miklós azt is kérvényezte, hogy az építkezés miatt vegyék le a csillagot a védett épületekről és a védett fákról is. Garay Klára aggódik a műemléki védettséget élvező Hullámvasút jövője miatt is, ami 2016 óta nem jutott karbantartáshoz, és amitől egy karnyújtásnyira fúrták a Biodóm cölöpjeit a földbe.
Egy kis EU-s pénz is csordogál
A városvédő szerint a Biodóm nem egy környezetbarát beruházás, hanem egy környezetszennyező épület. Az a korszerűsítés szerinte is előremutató, hogy a fűtésben részben a Széchenyi Fürdő hulladékhőjét használják fel, azonban a termálvíz önmagában nem elegendő az épület fűtéséhez, ezért az állatkert 2017-ben szerződést kötött a Főtávval.
Garay Klára szerint a távhő használata ebben az esetben nem környezetbarát, – persze jobb, mintha a biodóm kéménye a belvárost szennyezné –, de néhány kerülettel arrébb elő kell állítani azt a hőt a gáz elégetésével. A távhő környezetbarát, ha például egy korábban szénfűtéses lakóházba vezetik be, de nem akkor, amikor egy zöldfelület helyére építenek egy olyan épületet, amit fűteni kell. Az sem igaz, hogy a Biodómhoz nem használnak fel EU-s pénzeket, hiszen a távhővezetékeket EU-s támogatásból építették ki. Persányi Miklós végül tehát felépít egy épületet a Ligetben, aminek az áramfogyasztása a számításaik szerint is egy közepes plázáéval lesz egyenlő.
"Ki kötelez minket arra, hogy Persányi álmát valósítsuk meg?" – teszi fel a kérdést a városvédő. Az állatkert területén valóban szűkös helye van egyes fajoknak, nekik kellene külső és belső kifutókat építeni az új területen, és csupán néhány új állatot kellene beszerezni. Garay Klára szerint a fővárosnak nem szabad bevállalnia az épület jövőbeli üzemeltetési költségeit. Át kellene gondolni, hogyan lehetne a projektet, és akár az épületet úgy módosítani, hogy a későbbiekben a lehető legkevesebb adófizetői pénzt nyelje el, ehhez pedig szükség lesz egy alapos költséghatékonysági elemzésre.
Hiba volt az állatkert kezébe adni az irányítást
Úgy tűnik, hogy elhibázott döntés volt az állatkert kezébe adni egy ekkora projekt lebonyolítását. Az állatkertnél nincs meg az a tudás, és az az intézményi szervezet, ami alkalmassá tette volna őket egy ekkora feladat lebonyolítására.
Egy kis önkritikát egyébként Persányi is elejtett a december végi sajtóközleményben, amikor közölte, hogy "többlet szakértelem 2019-től jelent meg az Állatkertnél is, amikor üzemeltetési szakemberek is bekapcsolódhattak a beruházásba, akik a megoldásokat elemezték, javításokat javasoltak." A sajtóbejáráson pedig azt mondta, hogy a FÁNK nem professzionális ingatlanfejlesztő. Szerinte a legjobb szakemberekkel próbálták a költségvetést elkészíttetni, de fel kellett, hogy ismerjék a korlátaikat: “ebben voltak olyan területek, amihez kevesek lehettünk."
A fotók a szerző felvételei.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Fővárosi Állat- és Növénykert"
] | [
"Pannon Park",
"Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.",
"Városfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság",
"Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft-t",
"Óbuda-Újlak Zrt.",
"Vidám Park",
"ISZKI Országos Toxikológiai Intézet",
"Főber Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Puskás Stadion",
"Biodóm Mérnök Konzorcium",
"Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Környezetvédelmi csoport",
"Budapesti Városvédő Egyesület"
] |
|
2010. 08. 26., 8:06
Utolsó módosítás: 2010. 08. 26., 8:14
A jelenlegi négyéves ciklusban utolsó ülését tartja a Fővárosi Közgyûlés csütörtökön, illetve, ha elhúzódik a napirendek tárgyalása, akkor pénteken is. A leköszönő testület képviselői most utoljára ülnek 67-en a teremben, mert az október 3-án megválasztandó új közgyûlés - az új városvezetővel együtt - már csak 34 tagú lesz. A választáson nem induló Demszky Gábor főpolgármester szintén utoljára ül majd az Újvárosháza dísztermének pódiumán.
Bár nincs a napirendi előterjesztések között, de az ülésen az MTI szerint várhatóan szóba kerül majd a fővárosi távfûtési díj emelése, a BKV-csődbizottság felállítása, valamint az önkormányzati választási kampány több témája.
A napirendi pontok közt szerepel a 2-es metróvonal jármûállomány-cseréjének ügye. A Nemzeti Közlekedési Hatóság korábban nem adott engedélyt a francia gyártmányú Alstom metrószerelvényre, amelyből a BKV a 4-es, illetve a 2-es metróvonalra összesen 37 darabot rendelt meg. A Fővárosi Közgyûlés korábbi határozata értelmében így a BKV-nak meg kellene szüntetnie a francia gyártóval kötött szerződést. (Az Alstrom metrók ügyéről itt olvashat részletesen.)
Ismét tárgyal a közgyûlés a Vidám Park helyzetéről. A likviditási nehézségek miatt korábban felmerült, hogy a tulajdonosnak be kell avatkoznia a mûködésbe, de akkor nem született döntés a csődvédelemről. Az előterjesztés most négy döntési alternatívát tartalmaz. Az egyik a jelenlegi állapot részleges fenntartása, így az intézmény időlegesen Zrt.-ként mûködhetne tovább. Egy másik terv szerint önálló költségvetési szervet hoznának létre, amely kezelné a kialakult helyzetet. Felmerült az is, hogy az intézményt funkcionálisan összevonnák a Fővárosi Állat és Növénykerttel, a negyedik verzió pedig a Vidám Park bezárása.
Szerepel a napirenden a Radnóti és a Katona József színház igazgatóinak megbízatása is, valamint helyi iparûzési adórendelet módosítása.
A közgyûlés várhatóan dönt még a Dél-budai tehermentesítő út III. szakaszának építéséről, az Európai Unió soros elnökségéhez kapcsolódó fővárosi rendezvényekről és a felkészülésről, a Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakításának aktuális feladatairól, valamint az önkormányzati választások kapcsán az alkalmi plakáthelyek forrásáról. A képviselők szavaznak a Városligeti Mûjégpálya és a hozzá tartozó épületegyüttes felújításának támogatási szerződéséről is, itt azonban a kivitelező kérésére csak a kezdési időpontot módosítják, ami nem érinti a szerződés tartalmát és nem igényel többletforrást.
Bár a főváros kétnaposnak hirdette meg a testületi ülést, nem kizárt, hogy már csütörtökön döntenek a több mint 100 napirend mindegyikéről, ahogy erre már korábban is volt példa. | [
"Alstom"
] | [
"Vidám Park",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Katona József színház",
"Európai Unió",
"Fővárosi Közgyûlés",
"Fővárosi Állat és Növénykert"
] |
Korábban már megírtuk, hogy Vajna Tímea fánkozójának újranyitása körül több dolog sem stimmelt.
Úgy volt, hogy november 4-én megint lehet menni a Mr. Funkba, de akkori információink szerint még november 3-án se tudtak egyértelmű választ adni az alkalmazottak hivatalos újranyitás dátumáról.
Volt, aki hallott róla, hogy egy elromlott gép alkatrészére kell várni, hogy megérkezzen Amerikából, de volt olyan is, aki egyáltalán nem tudott semmi ilyesmiről.
A legérdekesebb, hogy az alkalmazottak a zárástól függetlenül a holt időszakban ugyanúgy bejártak dolgozni, úgy csináltak, mintha nyitva lennének. Megsütötték a fánkokat, amiknek egy része elfogyott, sőt, a Miss Universe versenyzőinek is jutott belőle, de a maradék feltehetőleg a kukában végezte.
A nyilvánvalóan felmerülő kérdéseken túl – hogy a kamu melóért is ugyanúgy megkapták-e a fizetésüket a dolgozók, hogy rendesen be vannak-e jelentve, - több érdekességre is fény derült pár cégbírósági végzésből.
Volt egy időszak, amikor vezető tisztségviselő nélkül működött a cég,
de van itt egy 40 millió forintos befizetés is.
Kezdjük az elején!
A Mr. Funk Kft-t 2015. december 2-án jegyezték be az 5. kerületi Vigadó utca 2-es szám alá, ahova Vajnáné cége, a Beauty Enterprises Hungary és az Andy Vajna tulajdonában lévő AV Investments is be van jelentve [itt található a Las Vegas Casino Tropicana is – a szerk.]. Attól a naptól kezdve Gomez Norbert volt a fánkozó ügyvezetője, majd Vajna Tímea is megkapta ez a titulust 2016. július 12-től.
De volt egy időszak 2016. május 25. és július 12. között, amikor vezető tisztségviselő nélkül állt a cég.
Kit és miért lehet eltiltani? A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint - egyebek mellett - az olyan cégvezetőt lehet eltiltani az ilyen pozíciótól 5 évre, akinek a cége felszámolása után kifizetetlen tartozása maradt, vagy akit a bíróság a vezető tisztség gyakorlásától eltiltott. Gomez Norbert egy korábbi cége, a Starskymatic Europe Kft. ellen még az APEH indított el végrehajtó eljárást. Gomez Norbert 2016. március 17-től eltiltás hatálya alatt áll. via
Az történt, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága automatikus úton értesült Gomez Norbert ügyvezető eltiltásáról.
49 nap Másfél hónapig nem jogszerűen működött a cég, de mivel 60 napon belül sikerült új vezetőt találni Vajnáné személyében, ezért a Mr. Funk Kft.-t nem kellett felszámolni. Az adott időszakban, május 25. és július 12. között volt pár változásbejegyzési kérelem, amit a cégbíróság pont amiatt utasított el, hogy a vezető nélküli fánkozó – de akármilyen más cég esetében is ez az eljárás – először azt intézze el, hogy legyen vezetője.
A végzés ellen Gomez Norbert június 24-én postai úton fellebbezett, amit a cégbíróság hivatalból elutasított, hiszen a törvény szerint nem gyakorolhat ilyen tisztséget. 2021-ig semmilyen cégben nem lehet ügyvezető. Így szükségszerű volt, hogy Vajna Tímea lássa el ezt a szerepet.
A formalitás megvolt, jöhetett a beruházás.
A már új vezetővel rendelkező Társaság törzstőkéjének felemeléséről szóló határozat érvényesnek bizonyult. A céginfóban is látszik, hogy július 25-től 300 ezer forinttal megemelték a Mr. Funk Kft. minimumra bejegyzett 3 millió forintos törzstőkéjét. De van itt egy, a Gomez Norbert vezetői tisztségtől való eltiltása miatt keletkezett anomália miatt kialakult, egy hónappal korábbi, június 21-vel keltezett határozat, ami a tőketartalék közel 40 millió forintos felemeléséről szól. Ezt az összeget Vajna Tímea cége, a Beauty Enterprises Hungary Kft. vállalta magára, és a papírok szerint az összeget már másnap, június 22-én befizették a Mr. Funk Kft. számlájára.
A tőketartalék emelése azt a célt szolgálja, hogy a jegyzett tőke drasztikus növelése nélkül is arányaiban több pénzt lehessen a cégbe fektetni, amiből ugyanúgy lehet gazdálkodni. Ez a könyvelési részletek nélkül nagy vonalakban csak annyit jelent, hogy így szabadabban tud működni cég. De most ennek a bizonyos 40 millió forintnak a forrása érdekes.
Vajna Tímea rendezvényszervező cégének - ami amúgy Andy Vajnáé is - volt miből adnia, hisz a Beauty Enterprises Hungarynek 2014-ben még csak 24 millió forintos saját tőkéje volt, ami 2015-re 180 millió lett.
A maga tavalyi 60 milliós bevétele mellett is 21 millió forintos veszteséget termelő vállalkozásról van szó, amibe csak úgy ömlik a pénz.
Honnan? Ott van például a Miss Universe Hungary döntője, ami lehet, hogy 150 millióba került a TV2-nek. (A nézettségi adatok szerint akármennyibe is került a produkció, 18-49-es korosztályban a 10,4%-os közönségaránnyal elvérzett az RTL klubon futó, 20,4%-ot megugró Hobbittal szemben.)
Mennyi az annyi? Megkerestük a TV2-t, hogy kiderítsük ki és mennyiért készítette a szépségverseny vasárnapi döntőjét, mire az alábbi választ kaptuk. "Piaci pletykákra nem szoktunk reagálni, most csak azért tesszük, mert az elmúlt hetekben teljesen fals számok jelentek meg a sajtóban. A műsor pontos gyártási költsége természetesen üzleti titok, de annyit elárulhatunk, hogy a költségvetése megfelelt az iparági standardnak, és jóval kevesebb, mint amit megírtak korábban. A Miss Universe Hungary-t évek óta Vajna Tímea csapata készíti a TV2 szakembereinek támogatásával." Tehát Andy Vajna tévéjében lement egy általa és a felesége által felesbe jegyzett céghez tartozó szépségverseny döntője, amit lényegében maguk is készítettek "iparági standard árakon".
De Vajna Tímea rendezvényszervező cége, az említett szépségversenyt is tető alá hozó Beauty Enterprises nem csak a tévén keresztül köthető férjéhez, Andy Vajnához, illetve az ő egyik cége, az AV Investments által kezelt milliárdokhoz: 2014. november 26-tól a Beauty Enterprises Hungary társtulajdonosa az AV Investments Kft, ami 90%-ban Vajna András György (ismertebb nevén Andy Vajna) és 10%-ban a Cinergi Pictures Entertainment Inc. tulajdona.
Az AV Investments a 2015-ös adatok szerint egy 70 ezer saját- és 24 millió dollárnyi idegen tőkével működő cég. (Forintban 20 millióról és közel 7 milliárdról beszélünk.) Tehát 1% saját tőke sincs a cégben, ami meg hatalmas hitelt illeti, az egy kapcsolt vállalkozástól jött, egész egyszerűen Andy Vajna saját magának adott kölcsönt, így ez a pénzmozgás nagy valószínűséggel némi átcsoportosítást takar. [Vajna cégeivel és azok hátterével 2014-ben Oroszi Babett hosszabban foglalkozott az Átlátszón.]
Forint? Dollár?
Az RSM Audit Hungary Zrt. által készített könyvvizsgálatnak van egy pontja, ahol kimaradt a pénznem, pedig jó lenne tudni, ha a többségben dollárban megadott összegek akkor sem forintban vannak megadva, amikor a cég tartós részesedéseiről van szó (a hozzá kapcsolható vállalkozásokban). Ott van egy 927 765-ös tétel a Beauty Enterprises Hungary Kft. javára, ami forintban nem egy nagy durranás,
de dollárról forintra átszámolva ez már 266 milliós összeg.
Nagy valószínűséggel itt dollárról van szó, és van is ennyi pénz a rendezvényszervező cégben. Mint írtuk, az AV Investments felerészben tulajdonosa a Beauty Enterprisesnak, és előbbi cég részéről elég nagyvonalú nagyjából egymillió dollárt, 266 millió forintot adni egy veszteséges, valamint arányaiban jóval kisebb, mindössze 8 millió forintra bejegyzett cég felének.
Az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető beszámoló bizonyítja, hogy van egy 5 évnél hosszabb időre kölcsönbe adott 110 millió az AV Investments jóvoltából, Vajnáné rendezvényszervező cégének javára. De volt már rá példa, hogy Andy Vajna cége 50 plusz 7 millió forint kamatot elengedett a Beauty Enterprisesnak.
Röviden, miből van a fánk?
Úgy néz ki, Andy Vajna közel 7 milliárdból működő cégének 260 milliós kölcsönével/befektetésével megtolt másik, feleségével közös vállalkozásából befizetett 40 millió forintból készülnek az Arany János utca 19. alatt a Mr. Funk fánkjai és bageljei. Amik olykor visszaköszönnek Andy Vajna tévéjének, a TV2 felületén, hol direktbe promózva, hol burkoltan, mondjuk Vajna Tímea szépségversenyének döntőjét reklámozó kisfilmekben.
A cikkben szereplő információk a cégbíróságon bárki számára elérhető online iratokból, a céginfón található adatokból, valamint az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzé tett elektronikus beszámolókból származnak. | [
"TV2",
"AV Investments",
"Beauty Enterprises Hungary",
"Mr. Funk Kft."
] | [
"Andy Vajna",
"Fővárosi Törvényszék Cégbírósága",
"Las Vegas Casino Tropicana",
"AV Investments Kft",
"RSM Audit Hungary Zrt.",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Starskymatic Europe Kft.",
"RTL klub",
"Cinergi Pictures Entertainment Inc.",
"Mr. Funk Kft-t"
] |
Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő üzlettársának – korábbi értesüléseink szerint rokonának – cége nyerte el a komlói önkormányzat pályázatát a városfejlesztési stratégia elkészítésére. Mindössze 63 500 forint döntött az MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. javára a közel 10 millió forintos projektben. A cég korábban Pécsett is gyakran kapott megbízásokat az önkormányzattól.
Baranyában – a Megyei Önkormányzat döntése alapján – Pécs, Mohács és Komló pályázhat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszhoz illeszkedő tartalommal elkészített Fenntartható Városfejlesztési Stratégiával (FVS) a TOP Plusz 1-3.-hoz tartozó forráskeretre.
A Pénzügyminisztérium 2021. októberében adta ki a végleges változatát annak az útmutatónak, amely alapján a stratégiát a kijelölt városoknak – köztük Komlónak is – el kell készíteniük. A benyújtott stratégia elfogadásával a város jogosulttá válik a stratégiában tervezett és a TOP Pluszhoz illeszkedő fejlesztései, beruházásai és projektjei megvalósítására a stratégiában elfogadásra kerülő forráskeretének összegéig.
A 2021-27 közötti programozási ciklusban Komló előzetesen meghatározott forráskerete 5,169 milliárd forint.
A szükséges tanulmány viszonylag rövid idő alatt el is készült, és a napokban felkerült Komló város honlapjára Fenntartható Városfejlesztési Stratégia 2022-2027 (2030) – munkaanyag címmel. A társadalmi egyeztést is magában foglaló tanulmány többek között három átfogó fejlesztési célt jelöl ki "a krízisből és az elzártságból való kitörés érdekében":
a város és vonzáskörzete lakosságának munkát adó gazdasági központ,
jó színvonalú, fenntartható lakókörnyezet, vonzó városközpont,
jövőjében bízó, nyitott, szolidáris, fenntartható társadalom.
A több mint 100 oldalas dokumentum készítője a pécsi MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. volt. A cég többségi tulajdonosa (80%) dr. Madár József Péter, aki egyúttal a BÁBAMAD Ingatlanforgalmazó és Ingatlanberuházó Kft. résztulajdonosa is.
A Bábamad Kft. neve sokaknak már ismerős lehet: a cég ugyanis a fideszes országgyűlési képviselő, Bánki Erik vállalkozása. Madárról pedig – ahogy azt 2012-ben megírtuk – Szalai Ottó, a siklósi renegát exfideszes azt állította, hogy Bánki unokatestvére.
Dél-dunántúli fürdőbirodalom I. – Bánki Erik pályaképe | atlatszo.hu Eredménytelenségét fokozza funkcióhalmozása is – így jellemezte korábban Bánki Erik, a Fidesz turizmusguruja még az ellenzéki években a területért felelős Gyenesei István minisztert. Noha a fiatal országgyűlési képviselő maga sem tolja el a különböző tiszségeket, értelmetlen funkcióhalmozásról az ő esetében kevésbé beszélhetünk, hiszen Bánki különböző pozíciói szinte mind kötődnek egy jól meghatározható gazdasági folyamathoz: a délnyugat-magyarországi fürdőépítési lázhoz.
Arról, hogy ki készítheti el a komlói tanulmányt, tavaly tavasszal – a veszélyhelyzet miatti különleges jogrendben – döntött Polics József polgármester (Fidesz), aki azonban a határozat szövege szerint előtte egyeztetett a Jogi, ügyrendi és közbeszerzési bizottság ellenzéki elnökével is.
A felhívásra 3 cég jelentkezett: a budapesti EuroRaptor Tanácsadó Iroda Kft. bruttó 10 350 500 forintos, a szintén fővárosi Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. 9 779 000, míg a pécsi MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. 9 715 500 forintos ajánlatot adott.
Így Bánki üzlettársának cége mindössze 63 500 forintos árkülönbséggel nyerte el a közel 10 millió forintos munkát.
A fideszes képviselőhöz köthető vállalkozás már korábban is kapott megbízást Komlón: 2014-ben például ők készítették el (a DFT hungária Kft.-vel közösen) az önkormányzat szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó tanulmányokat 18 390 000 forintért, 2016-ban a Komlói Kaptár Helyi Közösség Helyi Közöségfejlesztési Stratégiáját, de 2018-ban Polics József oldalán is felbukkantak egy 10 partnerrel futó nemzetközi projekttel kapcsolatos rendezvényen.
Tízmilliók Pécsett is
De az MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. nemcsak Komlón népszerű. A Pécsi Stop a 2019-es önkormányzati választások előtt közadatigénylésben kérte ki, összesen mekkora értékben között szerződést az akkor még fideszes pécsi önkormányzat az MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt.-vel. A válaszból kiderült, hogy 2014 és 2019 között Madár érdekeltségének több mint 31 millió forintnyi megbízás jutott a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.-től és a BIOKOM Nonprofit Kft.-től.
Bánki Erik egyébként legutóbb akkor került a hírekbe, amikor kihagyott két céget a vagyonnyilatkozatából, majd azért, mert a bíróság úgy döntött, kihallgatja a honatyát a pécsi buszperben.
Mégsem lesz díszpolgár Putyin Debrecenben, kihallgatják Bánki Eriket | atlatszo.hu A választások után, májusban lesz az elhíresült pécsi buszos korrupciós ügyben, a Volvo-gate-ben a következő bírósági tárgyalás. A Szabad Pécs arról értesült, hogy a bíróság úgy döntött, kihallgatja az ügyben Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselőt.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a Párbeszéd Európa jövőjéről: egy digitális Európai Unió építése címmel megrendezett nemzetközi konferencián az Országházban 2021. június 21-én. MTI/Mónus Márton
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo. | [
"Bábamad Kft.",
"MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt."
] | [
"EuroRaptor Tanácsadó Iroda Kft.",
"BIOKOM Nonprofit Kft.",
"Pécsi Stop",
"Szabad Pécs",
"Megyei Önkormányzat",
"Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.",
"Átlátszónet Alapítvány",
"Jogi, ügyrendi és közbeszerzési bizottság",
"Komlói Kaptár Helyi Közösség",
"BÁBAMAD Ingatlanforgalmazó és Ingatlanberuházó Kft.",
"Opten Kft.",
"DFT hungária Kft.",
"Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft."
] |
Szállodakuponos internetes oldalak mögé bújva szerzett több ezer ügyfelet egy olyan török tulajdonban lévő utazási cégcsoport, amelynek másik cége már tavaly csődbe ment. A Green Holidays Kft. történetének tanulságai a csütörtöki Heti Válaszban.
Maga a paradicsom, ötcsillagos szálloda pálmafákkal, hófehér párnájú napozóágyakkal, számtalan medencével, csúszdaparkkal. Teljes ellátás, ultra all inclusive, a fagylaltkehely, de még az esti koktélozás is benne foglaltatik az árban. Mindez repülővel, illetékkel, transzferrel hét éjszakára 104 ezer forintért. A még a múlt hét elején is elérhető ajánlat szépséghibája, hogy az utazás októberre szólt, de az út mögött álló iroda már a hirdetés megjelenésekor csődöt jelentett.
Igaz, ez az ajánlaton nem látszott, nem is foghattak gyanút az utasok, akik az Utazhatnék.hu oldalán foglaltak. Pedig a Green-csoport július 3-án immár másodszor húzta le a rolót. Először tavaly ősszel, amikor kicsiben ugyanazt történt, mint most. De hiába gyűltek a fellegek a Green-csoport feje felett, az úti céljaikat ajánló fotókon ez után is kék ég ragyogott.
És miért nem fogtak gyanút a magyar turisták a bagóért kínált török utak miatt? Valószínű, hogy sokan nem észlelték a veszélyhelyzetet.
A praktika részletei, és tanácsok arról, hogyan ne dőljünk be az irodáknak, a július 13-i Heti Válaszban, mely a Digitalstandon is megvásárolható. | [
"Green Holidays Kft."
] | [] |
Egy egész sportkomplexumot szerez meg az állam a Mocsai Lajos által vezette Testnevelési Egyetemnek, hogy a szintén Mocsai Lajos által vezetett Nemzeti Kézilabda Akadémiát fejlessze.
Balatonbogláron a képviselőtestület nemrég egy zárt ülésen döntött arról, hogy elfogadja az állam ajánlatát úgy, hogy az állam egyelőre még el sem készítette az értékbecslést. Ráadásul az állam még vissza is kéri a volt vasutas üdülő területét, amelyet korábban már ingyen odaadott a városnak.
Nehezen jött, könnyen megy
A 90-es években Balatonboglár két részre szakadt, a város egyik fele sportcsarnokot, a másik fele uszodát szeretett volna. Még népszavazást is tartottak az ügyben: a referendum után kompromisszumos megoldás született, és megépítették az Urányi János Sport és Szabadidő Központot, amiben van sportcsarnok, focipálya és uszoda is.
Az építkezés nagyon elhúzódott, több alkalommal kivitelezőt is váltottak, 16 évig vitatkoztak a város vezetői, de végül 2007-ben átadták a sportlétesítményt. Ám a beruházáshoz svájci frank alapú hitelt vettek fel, amely később hatalmas teher lett a városnak.
2013-ban pedig érkezett Mocsai lajos mint "megmentő".
Felhúzták a Nemzeti Kézilabda Akadémiát (NEKA), amelyet a kormány évi 200 millió forinttal támogatott. Az akadémia otthona az Urányi volt. A városvezetés örült, hiszen a NEKA jókora terhet vett le a válláról, csakhogy az akadémia menet közben kinőtte magát.
Így 2013-ban megszületett a döntés, hogy új sportcsarnokot és bentlakásos iskolát is építenek Balatonbogláron a kézilabda-akadémiának. Az önkormányzat beengedte az Urányi területére az akadémiát, minekután a Nemzeti Sportközpontok itt építette fel a 3,8 milliárd forintos csarnokot. A kollégium a volt vasutas üdülő területén épült meg: ezt a beruházás megvalósulása érdekében az MNV Zrt. ingyenesen a város tulajdonába adott át.
Aztán egy tavaly decemberi kormányrendeletből kiderült,
az állam már az egész Urányit meg akarja szerezni uszodástul, sportcsarnokostul.
Mint írják, a sportkomplexum a Nemzeti Kézilabda Akadémia létrehozása céljából a Testnevelési Egyetemhez kerülne, melynek vezetője szintén Mocsai Lajos.
Az államnak viszont több feltétele is volt. Az egyik, hogy az Urányi megvásárlásával visszakérik a volt vasutas üdülő területét, amelyet korábban ingyen megkapott a város. Mészáros Miklós Balatonboglár polgármestere lapunknak elismerte, ez valóban az egyezség része:
A volt MÁV-üdülőt az állam ingyenes vagyonjuttatás keretében tulajdonba adta a városnak . A város 50 évre vagyonkezelési jogot adott a Nemzeti Sportközpontoknak abból a célból, hogy itt épüljön fel az akadémia kollégiuma
A NEKA-csarnok és az Urányi területe egy osztatlan közös tulajdonban lévő telek, ezért először azt kellett tisztáznia a városnak és az államnak, mik a terület tulajdoni arányai.
Lapunk forrása azt mondta, az állam több értékbecslést sem fogadott el, inkább készített egy sajátot, amit később titkosítottak és még a városnak sem árulták el, mi lett az eredménye. Inkább csak adtak egy ajánlatot a városnak azzal, hogy fogadja el. Erről a Nemzeti Sportközpontokat és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is megkérdeztük. Előbbi csak annyit írt vissza, hogy a kérdéskörrel kapcsolatos válaszadásban a Nemzeti Sportközpontok illetékességgel nem rendelkezik, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig nem válaszolt kérdésünkre.
A balatonboglári polgármester viszont azt írta, ez nem így történt:
Az állam készített egy értékbecslést 2014-ben (bevitt érték) és 2017-ben is, amely az építkezés utáni hozzáadott értéket is tartalmazza. Ebből lehet kiszámítani az állam és a város tulajdoni arányát. Ez a folyamat zajlik most. A harmadik értékbecslést a kormányhatározat említi, de arról nincs információnk, hogy ez már elkészült.
Ebből azért az látszik, hogy az önkormányzat úgy szavazott a tulajdoni hányadok megosztásáról, hogy az értékbecslés még el sem készült. Ennek viszont a balatonboglári önkormányzat döntése után már nincs komolyabb jelentősége.
Ebben ugyanis a képviselőtestület úgy döntött, elfogadja az állam által kínált tulajdoni hányadot.
Ennek nyomán úgy alakul, hogy a terület 59 százaléka az államé és 41 százaléka az önkormányzaté. Ez utóbbit vásárolja meg az állam, azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyiért. A képviselőtestület megszabott egy minimum árat, mégpedig a 2014-es értékbecslés összegét, vagyis 2,124 milliárd forintot. A döntés után újra megkerestük a polgármestert, hogy megkérdezzük, a képviselőtestület mi alapján döntött úgy, hogy elfogadja az állam által kínált tulajdoni hányadot, illetve miért döntöttek az Urányi eladása mellett.
Mészáros Miklós válaszában azt írta, a vásárlás szándékával az állam kereste meg a várost, de mint az átküldött határozatban is szerepel, az eladásról a képviselő-testület később dönt. Ezt mondta a lapunk által megkérdezett független képviselőtestületi tag, Dr. Sziberth László is. A pénzügyi, városfejlesztési, ügyrendi bizottság elnöke is azt hangsúlyozta, hogy az állam kereste meg vételi szándékával az önkormányzatot, végleges döntést pedig majd akkor hoznak, amikor az állam már pontos vételi ajánlatot tesz. Arra a kérdésünkre, hogy mi alapján fogadták el az állam által kínált tulajdoni hányadot, mindketten azt válaszolták, hogy
a vagyonmegosztási szerződés rögzítette a tulajdoni hányadok kiszámításának módszerét, tehát a 2014-ben megkötött szerződés szerint jártak el.
Mi marad a helyieknek?
A helyi sport már a NEKA felépülésével is rosszul járt, de a Testnevelési Egyetem érkezésével jó eséllyel még jobban kiszorul.
A határozatban azt is rögzítették, hogy elsődleges érdek, hogy a város lakói számára a sportolási lehetőség biztosított maradjon. A polgármester még lapunknak adott válaszában azt is hozzátette, hogy "természetesen a város a sportolói számára az adásvétel után a komplexumban bérleti-használati jogot kér, így a boglári sportolók a létesítményt reményeink szerint a továbbiakban is igénybe vehetik." A “BB" Sport Club Balatonboglár elnöke lapunknak elmondta, ígéretet kaptak arra, hogy a helyi sport nem sérül a TE érkezésével, de Pintér Gabriella ettől függetlenül aggódik a helyi sport jövője miatt.
Erre okot ad neki, hogy
korábban a NEKA érkezésekor is azzal nyugtatták őket, hogy a BBSC-re nem lesz rossz hatással a kézilabda-akadémia, de megépülése óta mégis kevesebb edzésidő jutott nekik és az is csak a késői órákban.
És attól tart, hogy a Testnevelési Egyetem érkezésével a helyzet még rosszabb lesz, ráadásul valószínűleg jóval drágábban bérelhetik majd a Testnevelési Egyetemtől a kézilabdatermet.
Kerestük Mocsai Lajost is, hogy megkérdezzük, miért van szüksége a Testnevelési Egyetemnek a balatonboglári sportkomplexumra, és mi a tervük vele. Az egyetem rektori hivatal azt válaszolta,
az egyeztetések eredményeképpen a létesítmény a Testnevelési Egyetem vagyonkezelésébe kerülhet. Az egyetem – a helyi igények maradéktalan figyelembevételével – a rá ruházott és megnövekedett szakmai feladatok ellátását biztosítja Balatonboglár Város és a magyar sport érdekében, egyúttal segíteni kívánja a helyi sportélet további fejlődését.
Kiemelt kép: tf.hu | [
"Nemzeti Sportközpontok",
"Testnevelési Egyetem",
"Nemzeti Kézilabda Akadémia"
] | [
"MNV Zrt.",
"BB\" Sport Club Balatonboglár",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltsége 2019. május 30-án számolt be az előző évi tevékenységéről a városi közgyűlésnek. A katasztrófavédelem képviselője akkor azt mondta, minden rendben van a kirendeltség területén működő vegyi üzemekkel, másnap azonban bezárták Bige László gyárát.
Bige László szolnoki gyárában, a Bige Holding Kft.-nél tavaly novemberben nagyszabású razziát tartott a rendőrség és a katasztrófavédelem. A rendőrség azt közölte, hogy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomoznak.
Ezután hónapokon keresztül több ellenőrzés is volt az üzemben, majd idén májusban Bigét gyanúsítottként hallgatták ki, és két napig őrizetben tartották: a rendőrség tájékoztatása szerint vesztegetéssel gyanúsítják. Június elején derült ki, hogy május végén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét, az üzletember pedig azt nyilatkozta, hogy személyes bosszúhadjárat zajlik ellene.
Múlt héten megírtuk, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (JNSZ MKI) 2017-ben, 2018-ban, és még az idei ellenőrzések idején is érvényes szerződése volt a gyárral, aminek tűzátjelző-szolgáltatást végzett térítés ellenében. A jogszabályok szerint ezért a JNSZ MKI-nak összeférhetetlenséget kellett volna jelentenie maga ellen az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál.
Törvénysértő ellenőrzést tartott a katasztrófavédelem Bige László gyárában A tavaly őszi, rendőrséggel közös razzia után a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén május végén szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét. Közben viszont a szolnok megyei katasztrófavédelemnek érvényes szerződése volt a gyárral, aminek tűzátjelző-szolgáltatást végzett térítés ellenében.
Azt a Népszava írta meg június elején, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy 2019. május 31-i határozattal függesztette fel Bige gyárának működését.
Egy nappal korábban, május 30-án a JNSZ MKI Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a szolnoki önkormányzat közgyűlése előtt számolt be a 2018-as tevékenységükről. A katasztrófavédelem képviseletében Földi Zsolt a kirendeltség területén működő vegyi üzemekről is beszélt, melyeknek egyike Bige László szolnoki gyára.
Földi a vegyi üzemekről azt mondta, hogy
“Ezeket az üzemeket mi folyamatosan ellenőrzés alatt és felügyelet alatt tartjuk. A jogszabályban meghatározott gyakorlataikat, feladataikat végrehajtják, tehát jelentősebb problémát nem tapasztaltunk esetükben."
Az önkormányzati TV adásában 07:50-től hallható ez a rész:
Az ülésről készült jegyzőkönynek (PDF) pedig a 15. oldalán olvashatók ezek a mondatok picit átfogalmazva.
Érdekes, hogy sem a 2018. novemberi razziát, sem az azt 2019-ben követő ellenőrzéseket nem említette a katasztrófavédelem képviselője, és nem beszélt problémákról sem, ám egy nappal később szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztették a Bige Holding működési engedélyét.
Címlapkép: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Védelmi Kirendeltségének katasztrófavédelmi szakemberei egy gyakorlaton nagyteljesítményű ventillátorral fúvatják a kiömlött veszélyes anyagot Szolnokon, a Bige Holding területén 2012. november 15-én. (MTI Fotó: Mészáros János) | [
"Bige Holding Kft.",
"Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Védelmi Kirendeltsége",
"Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltsége",
"Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság",
"JNSZ MKI Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltsége",
"JNSZ MKI"
] |
Soron kívül foganatosítják a nyomozati lépéseket Simon Gábor ügyében, miután az MSZP volt elnökhelyettese szerdai hatállyal lemondott képviselői mandátumáról, és így már nem védi mentelmi joga - mondta Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a HírTV Magyarország élőben című műsorában csütörtökön.
Fazekas Géza elmondása szerint bár november óta nyomoztak, eddig nem tudtak tenni Simon Gábort érintő nyomozati lépéseket, mert a politikus védte a mentelmi jog. Arról, hogy milyen lépésekre lehet számítani, a szóvivő a nyomozás érdekeire hivatkozva nem beszélt.
A csütörtöki eseményekről a szóvivő annyit mondott, hogy több helyszínen is házkutatást tartottak és lefoglalás is volt. Hozzátette: voltak az MSZP székházban is, ahol egy bizonyos iratot foglaltak le. A Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön nem hallgatta ki Simon Gábort - mondta a szóvivő.
Mesterházy Attila MSZP-elnök délután a HírTV kérdésére megerősítette: az MSZP székházából a nyomozók Simon Gábor a párt számára külön leadott vagyonnyilatkozatát vitték el.
A Magyar Nemzet február 4-én forrásmegjelölés nélkül írt arról, hogy Simon Gábornak több száz millió forint van bécsi számláján, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A képviselő február 6-án közölte, hogy minden, a szocialista pártban viselt tisztségéről lemond, kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselőjelöltségtől és február 12-i hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról. Ezután a legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését, a Központi Nyomozó Főügyészség által tavaly november óta folytatott nyomozás eredményeként.
A Legfőbb Ügyészség közölte: Simon Gábor egy ausztriai pénzintézetnél nyitott értékpapírszámlára 2008 januárjában 575 ezer eurót, majd 2009 áprilisában további 169 ezer amerikai dollárt helyezett el készpénzben. A számlán tavaly októberben, akkori árfolyamon, 228 millió forintnyi összeg volt. | [
"MSZP"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Igazából senki sem tudja pontosan, hogy az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében, 2004–2006 között elköltött 678 milliárd forint hogyan hatott a magyar gazdaságra.
Előzetes becslések voltak, ezek szerint 2004-ben még úgy gondolták, hogy a GDP 2006-ig, a fejlesztési források beáramlásának hatására 4,29 százalékkal, 2009-re 3,67 százalékkal lesz magasabb, mint nélküle – olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának ellenőrzéséről szóló nemrég nyilvánosságra hozott jelentésében. Igaz, akkor a piacok bővülésével és a gazdaság fellendülésével lehetett számolni. Az időközben született értékelések egyre borúsabb képet festettek, voltak olyanok, melyek szerint elhanyagolható volt a közösségi támogatások gazdaságnövelő hatása. Most ott tartunk, hogy az ÁSZ ellenőrzésének lezárultáig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még nem végezte el a végső makrogazdasági hatásvizsgálatot, csupán előzetes és közbenső számaik vannak.
Magukat a részfolyamatokat természetesen nyomon lehet követni. Az NFT keretében 2009. június végén fizették ki az utolsó támogatásokat, a pályázókat érintő helyszíni ellenőrzések pedig tavaly október végéig tartottak. A célok megvalósítására 687,6 milliárd forint állt rendelkezésre, ami 508,9 milliárd forint uniós és 178,7 milliárd forint nemzeti hozzájárulásból adódott össze. A pénzre 42 852 pályázat érkezett be, 1615 milliárd forintos támogatási igénnyel. Ebből végül 19,4 ezer szerződés született, és 678,12 milliárd forint volt a kifizetés, azaz a Magyarország számára megítélt pénzt gyakorlatilag elköltötte.
Ez eddig nagyon szép is lenne, sőt még az is megegyezik a mindenkori kormányzati kommunikációval, hogy a forrásokat a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozására kell fordítani, hiszen a megkötött szerződések 66 százaléka hozzájuk kötődik. Az viszont már nem annyira hangzik jól, hogy a pénzeknek valójában mindössze a negyede jutott el a szektorba. Amit időközben is sokan mondogattak, hogy az állam tulajdonképpen arra fordítja az uniós pénzeket, hogy azokat a fejlesztéseket finanszírozza, amelyeket önerőből nem képes, beigazolódott. A kifizetett közösségi támogatások 58,1 százaléka az állami szférába ment (szükséges és felesleges fejlesztésekre egyaránt).
Az ÁSZ szerint ugyanekkor elmaradt a források össztársadalmi haszonmaximalizálása. A pénzek szétosztásában érintett intézmények elsősorban arra koncentráltak, hogy minél több pénzt felhasználjon az ország, az, hogy ez hatékonyan is történjen, már nem volt annyira fontos. Így történhetett meg az, hogy az NFT egyik átfogó célja az volt ugyan, hogy Magyarország felzárkózzon az uniós átlaghoz, nem teljesült. Az egy főre jutó GDP 2004-ben az uniós átlag 63 százaléka volt, 2009-ben pedig még mindig csak 65 százaléka. A fejlesztések közül a környezetvédelmi, az egészségügyi és egyes oktatási beruházásokkal, a vidékfejlesztéssel közeledtünk az EU fejlettségi szintjéhez, de ezek rövid távon nem vezetnek gazdasági növekedéshez.
Nem csökkentek a Magyarországon belüli területi egyenlőtlenségek sem, holott ez is az egyik legalapvetőbb elvárás volt az NFT-től. A regionális operatív program pénzeinek 78 százaléka ugyan a kevésbé fejlett régiókba áramlott, de a sokféle, elaprózott célok miatt összességében nem jól érvényesült a hatásuk. Ráadá sul 2000–2008 között a közép-magyarországi régió 21 százalékkal növekedett, míg a többi hat régió helyzete nem változott lényegesen. Az Eurostat 2008-as adatai szerint, az észak-magyarországi, az észak- és a dél-alföldi, valamint a dél-dunántúli régiók egyenesen felkerültek az EU 20 legszegényebb régiójának a listájára.
Az ellenőrzött projektek háromnegyedében teljesültek a kitűzött célok, ugyanakkor minden negyedik fejlesztés esetében elmaradás volt a célok időarányos teljesítésében. Az ÁSZ ellenőrei a helyszíni vizsgálatok során megkérdezték az érintettek véleményét is, akik szerint azok a fejlesztések tudtak sikeresek lenni, amelyekben a projekt gazdasága felkészült volt, törekedett/törekedtek az intézményrendszerrel való jó együttműködésre. A sikerességet gátló tényezőként említették az ügyintézés és a kifizetések lassúságát, a kifizetési igazolások határidőn túli kiadását, a gyakori szervezeti és személyi változásokat, a jogszabályi és gazdasági környezet változását, a túlzott bürokráciát, valamint a sokszereplős intézményrendszert. A kedvezményezettek a célok részbeni teljesítését 30 százalékban a pénzügyi-gazdasági válsággal indokolták, ezen túlmenően a mezőgazdasági a rossz terméshozamra, a túlzott terménytároló kapacitás létrehozására, az általános iskoláknál átszervezésre, a normatív támogatások csökkenésére és a közoktatási törvény változására hivatkoztak.
Vártak, és vártak...
Egy-egy pályázó pontosan érezte, hogy esetében nem mentek gördülékenyen az ügyek. A számok azt mutatják, hogy sokan lehettek így. Az ÁSZ jelentése szerint a támogatási döntéshozatalra jogszabályban előírt 60 napot egyetlen operatív program esetében sem tartották be. Ha a hiánypótlások idejét is beszámítjuk, akkor a támogatási döntés és a pályázat beadása között 2005-ben 156, 2006-ban 222,77, 2007-ben 155,9, 2008-ban pedig 234,96 nap telt el. Ezek az átlagok, amely mögött jelentős a szórás. Egyébként már önmagukban a kifizetések is sokak életét megkeserítették. Amennyiben nem volt szükség hiány pótlásra, akkor a benyújtott számlát 60 nap alatt kellett kifizetni. Ehhez képest ez 2005-ben átlagosan 66,43, 2006-ban 81,32, 2007-ben 83,58, 2008-ban pedig 73,87 nap volt. Igazán peches pedig az volt, aki szabálytalansági eljárás alá esett, amely elvileg 45 nap lett volna. Gyakorlatilag a teljes időigény a gyanú beérkezésétől a döntés meghozataláig 4–509 nap között alakult. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt folyik eljárás 2014 óta az időközben megszűnt SZDSZ tartozásaival összefüggésben. Az ügyészség a nyomozás határidejét most újabb négy hónappal meghosszabbította.
Újabb négy hónappal, május 13-ig meghosszabbította az SZDSZ kölcsönszerződései ügyében indult nyomozást a Fővárosi Főügyészség – tájékoztatta a Magyar Hírlapot Bagoly Bettina, az ügyészség szóvivője. Hozzátette, az eljárásnak jelenleg nincs gyanúsítottja.
Úgy tudják, az ügyészség most a szakértői vélemények beszerzését végzi az ügyben. Ahogyan korábban már beszámoltak róla, az eredeti nyomozást egyszer már lezárták, de tavaly tavasszal a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség az erről szóló határozatot hivatalból hatályon kívül helyezte, és a nyomozás folytatását rendelte el. Az ügyészség ezt azzal indokolta, hogy a tényállást nem derítették fel teljes körűen, így az eljárást idő előtt és megalapozatlanul szüntették meg.
A már nem létező SZDSZ ellen a jobbikos országgyűlési képviselő, Szilágyi György tett feljelentést még 2014 elején, tehát a hivatalos kampányidőszak kellős közepén. Amint akkor lapunkban is beszámoltunk róla, a párt egy 2007-es törvényi lehetőséggel élve több száz millió forintnyi, állami garanciavállalással támogatott hitelt igényelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) a működését szolgáló ingatlanok megvásárlására.
Az Állami Számvevőszék 2012 augusztusában az SZDSZ gazdálkodásának ellenőrzésekor készített jelentéséből kiderül, hogy a hitellel érintett ingatlanok közül négy olyan településen található, ahol a korábbi kormánypártnak nem is működött szervezete. Az ügyészség akkor tájékoztatása szerint az SZDSZ 2009. július 15-e óta tőke- és kamatfizetési kötelezettségének sem tett eleget.
A Magyar Hírlap emlékeztet rá, hogy, hogy a párt több mint félmilliárd forint tartozást hagyott maga után, miután nem fizette vissza a MFB 415 millió forintos kölcsönét. Adóssága 2010 végén 770 millió forint volt. Az 1988-ban alakult SZDSZ – amely három ciklusban is a kormánykoalíció tagja volt – megszűnését 2014 szeptemberében mondta ki jogerősen a Fővárosi Törvényszék. | [
"SZDSZ"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Hírlap",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Fővárosi Törvényszék",
"Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség"
] |
"Nem önnel kötünk szerződést, nem ön érte el a legmagasabb pontszámot." Mindössze ezt a választ kapták a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől Horváth Józsefék. Háromszáz anyajuhból és a szaporulatából álló juhászatukat ellehetetleníti, hogy nem ők nyerték a kaskantyúi tanyájukat körbeölelő legelőt, hanem egy csengődi pályázó. Csengőd 20 kilométerre van ettől a földtől.
A Kecskemét és Kiskőrös közt lévő Kaskantyún mindössze 35 hektár állami föld van. Az sem 35 aranykoronás gabonatermő feketeföld, hanem egy-két aranykoronás homok. Valaha a Kiskőrösi Állami Gazdaság szőlői voltak ott. Az állami nagyüzem megszűnése után a terület ebek harmincadjára került. Tele volt az egykori támrendszer maradványaival: betongyámokkal, dróttal, karókkal, tuskóikkal. Horváthék lassan húsz éve minden esztendőben kibérelték az NFA-tól, és nehéz munkával megtisztították. Ez a föld alapozta meg a juhászatukat.
Amikor az NFA megpályáztatta a területet, reménykedtek: nincs olyan, aki náluk jobban megfelelne a kiírásnak. Horváth Józsefnek megvan a kellő végzettsége, helyben lakik, már a szülei is ott laktak, a környező földterület a nagyszüleié volt. Állatokat tart két évtizede, formálisan a legelsők között alakította meg a családi gazdaságát. A fia is velük dolgozik, hamarosan átveszi a gazdaságot – pontosan úgy, ahogyan a kormány mezőgazdasági és vidékfejlesztési elképzeléseiben szerepelt, akkor, amikor még csak ígérgettek.
Akkor, amikor Font Sándor, a térség országgyűlési képviselője azt mondta a gazdakörös Horváthéknak, hogy ezt a pályázati rendszert pontosan nekik találták ki. Ha nem bérletre hirdetné meg az állam, hanem eladásra, akkor elvinné valamilyen aktatáskás városi spekuláns – így azonban olyanoknak adja a Fidesz, akik leginkább megfelelnek a vidékpolitikai célkitűzéseknek.
A csengődi nyertesről, bizonyos Szabó Mihálynéról, akinek nyilvánosságra kellett hozni a nevét, miután elnyerte a kaskantyúi földet, Horváthék kiderítették, hogy mindössze egy hektár föld van a nevén – igaz, hogy a családja Horváthék ismeretei szerint úgy 1500 hektárral rendelkezik. Baltás István csengődi polgármester szerint a Homokhátsági Vízitársulat nemrég felmérte a nagyobb földtulajdonosokat, és az ottani adatok szerint Szabóék birtokai 300-350 hektárt tesznek ki. Van kétezer birkájuk is. Szabó Mihály egész életében juhászattal foglalkozott; volt idő, amikor a birkának nagyon jó ára volt. Jómódú ember. A családnak szinte minden tagja részt vesz a gazdálkodásban – a kaskantyúi pályázat nyertesének jut erre a legkevesebb ideje, mivel ő könyvtáros a csengődi művelődési házban.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapjáról visszakövethető, hogy Szabóék sokféle jogcímen feltűnően sok és nagy összegű támogatást nyertek 2007 óta. Az a hír járja róluk, hogy ahol elindulnak, biztosan nyernek.
Horváth Józsefék juhászata azért lehetetlenül el, mert a nyájuk nem tud kijárni a megmaradt legelőkre – az állami föld minden kijárót, átjárót elzár a tanyájuktól. Azt szeretnék, ha fölülvizsgálnák a pályázat értékelését, mert meggyőződésük, hogy ha egymás mellé tennék az ő vesztes pályázatukat és a nyertesét, akkor az övék felelne meg jobban a szempontoknak. A formai megoldásokra is ügyeltek: százezer forintba került a pályázatíró költsége, a kötelezően beszerzendő okiratok tömege és a regisztrációs díj. Nagyon felháborodtak, és nem is akarták aláírni a titoktartási nyilatkozatot, mert úgy vélték: épp a pályázati anyagok nyilvános értékelése biztosítaná a pályáztatás tisztaságát.
Horváthék szerint a Fidesz olyan, mint az egyszeri pap: vizet prédikál és bort iszik. Mindenkinek jut föld – a gyúrónak, a műkörmösnek, a nyolcadik emeleten lakó nagymamának –, csak a helyben lakó állattartóknak nem. Levelet írtak Orbán Viktornak, emlékeztették, hogy a Fidesz ellenzékben azt ígérte: véget vet a korrupciónak. Azt hitték: Orbán nem tudja, mi folyik az országban, mit művelnek az emberei – de majd ha felnyitják a szemét, akkor rendet tesz. Most már tudják, hogy esze ágában sincs.
Szabó Mihálynét a csengődi könyvtárban hívtuk fel. Közölte, hogy nem kíván nyilatkozni, és nem járul hozzá az üggyel kapcsolatban semmilyen információ nyilvánosságra hozatalához. A kaskantyúi birkalegelő ügyéből politikai vita is lett. A Hír TV riportot készített róla – jellemző a kormányközeli televízióban uralkodó állapotokra, hogy a riport happy enddel zárult: hamarosan felkínálnak Horváthéknak egy megfelelő állami területet. Fel is kínáltak 15 hektár birkalegelőt – a 20 kilométerre lévő Csengődön. Nem fogadták el. Egyrészt abszurdnak tartották, hogy a tanyájuk melletti legelő a csengődieké lett, nekik pedig épp Csengődön akarnak földet adni. Másrészt: nem akarták 20 kilométerre hajtani a nyájukat. Harmadrészt: nem is tudnák hogyan, mert jószerével ki sem tudnak jönni a juhokkal az udvarukról. Amikor a nagylelkű ajánlatról szó esett a Kossuth rádió Ütköző című műsorában, Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa azt mondta Gőgös Zoltán szocialista képviselőnek: Horváthék nem elég kompromisszumkészek. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Fidesz"
] | [
"Homokhátsági Vízitársulat",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Kossuth rádió",
"Hír TV",
"Kiskőrösi Állami Gazdaság"
] |
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Újabb nyomozás célkeresztjében KGBéla: adócsalással gyanúsíthatják meg a Jobbik kémkedéssel vádolt volt politikusát
Újabb ügyben került az ügyészségi nyomozás célkeresztjébe a már bíróság előtt álló volt jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla – értesült a PestiSrácok.hu. Úgy tudjuk, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) költségvetési csalás gyanújával indított eljárást Kovács ügyében, egy magánszemély feljelentése alapján. KGBéla jelenleg ugyancsak költségvetési csalás, illetve kémkedés miatt áll bíróság előtt, mert a vád szerint az egykori EP-képviselő az Európai Uniót elárulva, az orosz titkosszolgálatot segítette információkkal. Kovácsról korábban azt is megírtuk, hogy kiváló kapcsolatokat ápolt egy Varsóban lebukott kémmel, illetve egy vallomás szerint dekoratív, orosz konzumlányokat küldött volna több nyugat-európai üzletember nyakára. Nem nehéz kitalálni, milyen céllal...
Kovács Béla, a Jobbik volt, kémkedéssel is vádolt EP-képviselőjét érintő ügyben indított újabb nyomozást költségvetési csalás gyanújával a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – erősítette meg a PestiSrácok.hu információját a főügyészség helyettes szóvivője. Kovács Katalin hozzátette: eddig még senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként, ám "a nyomozati cselekmények folyamatosak". Kovács Katalin az eljárás érdekeire tekintettel mást nem árult el, ugyanakkor úgy tudjuk, Kovácsot egy magánszemély jelentette fel.
Kémkedéssel vádolják
A volt jobbikos képviselő jelenleg bíróság előtt áll, mivel őt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 decemberében az Európai Unió intézményei elleni kémkedés, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolta meg. A kémkedési ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) 2014 áprilisában tett feljelentést, majd az elindult ügyészségi nyomozásban Polt Péter legfőbb ügyész 2014. május 12-én diplomáciai úton indítványozta, hogy az Európai Parlament (EP) függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, amit az EP másfél évvel(!) később teljesített csak. Ezután tudták csak meggyanúsítani, majd megvádolni Kovácsot.
Komoly segítség az orosz titkosszolgálatnak
A vádirat szerint az ex-jobbikos politikus 2010. május 14-től európai parlamenti képviselőként az Európai Unió különböző feladatokat ellátó bizottságaiban vállalt szerepet. Az évtől többször találkozott és rendszeres, folyamatos kapcsolatot tartott fenn az orosz katonai hírszerzés, a GRU tisztjével. A találkozókon az orosz hírszerző az EU külpolitikájára és gazdaságpolitikájára vonatkozó hírigényt fogalmazott meg, így az EU külpolitikájával és gazdaságpolitikájával kapcsolatban keletkezett adatok megszerzését és átadását kérte Kovácstól. A Jobbik volt politikusa 2012 októbere és 2014 februárja között többek között az Oroszországot érintő, az Európai Közösségekre kihatással lévő energetikai tárgyalások részleteiről, ártárgyalási stratégiákról, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről, Moldávia uniós csatlakozásának folyamatáról, az Európai Unió és Ukrajna, Belorusszia kapcsolatáról, valamint a Déli Áramlattal kapcsolatos uniós álláspontról, az európai bankrendszer jövője vonatkozásában keletkezett adatok megszerzéséről, átadásáról és a 2014-ben esedékes európai parlamenti választásokról, az Oroszországi Föderáció vonatkozásában felmerült Európai Unió vízummentességi kérdéseiről, valamint a következő európai uniós csúcstalálkozóról adott át adatokat a GRU hírszerzőjének.
Cél: az Európai Unió bomlasztása
A hazánkból végleg távozó orosz hírszerző 2013 novemberében bemutatta utódját Kovács Bélának, aki 2014. február 16-án, újabb személyes megbeszélést követően informálta immár az újonnan megismert orosz hírszerzőt a moszkvai útjáról, az EU aktualitásairól, a magyarországi belpolitikai helyzetről, a választásokról és a paksi atomerőmű bővítéséről. A vádirat megfogalmazása szerint Kovács Béla tevékenységével aktívan segítette az orosz hírszerzés munkáját. A tevékenység végső célja az volt, hogy az Oroszországi Föderáció érdekében az Európai Parlamenten belül egy erős háttérbázisú, nyíltan EU-ellenes tábort hozzanak létre, amelynek egyetlen feladata, hogy belülről bomlassza az európai közösségek intézményeinek munkáját és az orosz érdekeket helyezze előtérbe. Úgy tudjuk, ebben az ügyben az ügyészek konkrét pénzügyi tranzakciókra is rákérdeztek Kovácsnál, valamint egészen a 80-as évekig vizsgálták a volt jobbikos politikus pénzügyi helyzetét. Ide tartozik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy évekkel ezelőtti parlamenti vitában – nyilván nem véletlenül – azt állította, hogy Kovács Bélának fiktív számlái vannak és azt kérte a Jobbiktól, nézzenek utána, az azon talált pénz vajon a radikális párt pénze volt-e.
Konzumlányokkal a Nyugat ellen
Portálunk a kémkedési ügy kapcsán korábban megírta, hogy Kovács Béla kiváló kapcsolatot ápolt egy kémkedés miatt letartóztatott lengyel politikussal, Mateusz Piskorskival és a politikus a Jobbik oroszországi helyfoglalásáról szóló megállapodás-tervezetet írt alá egy Piskorski által elnökölt szervezettel. De felhívtuk a figyelmet arra is, hogy egy vallomás szerint Kovács orosz konzumlányok közvetítésével foglalkozó vállalkozás beindítását tervezte. A kémkedéssel vádolt Kovács célja ezzel – a többek által is furcsállt – kezdeményezéssel az lett volna, hogy “dekoratív" orosz hölgyeket hozzon össze nyugat-európai üzletemberekkel...
Kovácsnak bíróság előtt kell felelnie azért is, mert a vádirat szerint Kovács európai parlamenti képviselőként – azért, hogy az Európai Parlament illetékes szolgálatának döntésre jogosult személyét megtévessze és a vele kapcsolatban álló személyeknek az EP költségvetéséből származó anyagi előnyt juttasson – 2012–2013-ban valótlan tartalmú gyakornoki megállapodásokat írt alá három személlyel (ők szintén a vádlottak padjára kerültek). Valójában Kovácsnak esze ágában sem volt gyakornokként foglalkoztatnia a vádlottakat, ezzel az Európai Parlament költségvetésének összesen több mint hatmillió forintnyi vagyoni hátrányt okoztak. | [
"Jobbik",
"Európai Parlament"
] | [
"Déli Áramlat",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Oroszországi Föderáció",
"Európai Unió",
"Európai Közösség",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Az eredetileg tervezettnél nagyobb lehet a Fradiváros, a Déli Pályaudvart pedig úgy alakíthatják át, hogy a Testnevelési Egyetem járjon igazán jól.
Ultramodern sportvárost húzhatnak fel a Népligetben Kubatov Gábor vezetésével – olvasható az e heti HVG-ban. A Fradiváros ötletét már négy évvel ezelőtt felvetették, de akkor még csak az elavult sportlétesítmények kipofozásáról volt szó. Ehhez képest most már ott tartanak, hogy rendezvény-, torna- és birkózóterem, öttusaközpont, jégcsarnok, foci- és gyeplabdapályák, kollégium, négycsillagos szálloda, illetve egy orvosi központ épülne.
Ezzel egy bökkenő maradt: a Népliget az állam, a főváros, Kőbánya, a BKV, és a magántulajdonú Tara Ingatlanfejlesztő osztatlan közös tulajdonában van, mielőtt bárki bármit építene ott, elvileg minden tulajdonos engedélye kell. De ha az FTC-ről van szó, ez sem gond, az Építők sporttelepét például arra hivatkozva adták a klub vagyonkezelésébe ingyen, hogy közfeladatot vállal át. Az első pályázaton már eredményt is hirdetett a Fradiváros Zrt.: a tereprendezést és a bontást az az OK Bau Kft. végzi el, amelynek többségi tulajdonosa Garancsi István egy cége.
De Mocsai Lajos sem tud olyat kérni a kormánytól, amit ne kapna meg. A sikeres kézilabdaedző rektori kinevezéséért még a felsőoktatási törvényt is megváltoztatták, a Testnevelési Egyetem teljes campusát felújítják, sőt, a kormány korábbi döntésével ellentétben nem ötletpályázatot írtak ki a Déli pályaudvar üzemi területének hasznosítására, hanem bevonták az egyetemi fejlesztésekbe. A teljes költség még megtippelhetetlen, az viszont már most biztos, hogy a területnek csak kis része lesz nyitott a város lakói előtt.
További részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában. | [
"Fradiváros",
"Testnevelési Egyetem",
"OK Bau Kft."
] | [
"Tara Ingatlanfejlesztő"
] |
A bűzlő ingatlanügyletek miatt vége a VII. kerület békéjének, mindenki tudja, hogy a letartóztatott Gál nem egyedül kavart.
SZDSZ-es forszírozta, MSZP-s felügyelte, fideszes pedig nem szavazta meg az ügyletek felülvizsgálatát a hétkerben. De miért?
Őrizetbe vették Kardos Péter VII. kerületi SZDSZ-es politikust az erzsébetvárosi ingatlanpanama ügyében, tudta meg az Index. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal az értesülést nem akarta kommentálni, tájékoztatást keddre ígértek.
Kardos Péter a második SZDSZ-es, akit az önkormányzati ingatlanügyekben őrizetbe vettek, november végén Gál György kerületi frakcióvezetőt, a gazdasági bizottság elnökét vitték el a rendőrök, valószínűleg egy vádalku eredményeként.
Az ingatlanbiznisz lényege az volt, hogy ingatlanokat jelentősen alábecsült áron vettek meg, majd - offshore társaságok közbeiktatásával - rövid időn belül, jelentős haszonnal a már egyébként is érdeklődő külföldi befektetőknek adtak el. A gyanú szerint ezzel a módszerrel nyolc önkormányzati lakóházat értékesítettek 2003-ban és 2004-ben. Az ügyészség szerint a gazdasági bizottság gyanúsítottként kihallgatott elnöke összesen 195 millió forintot kért és kapott a vállalkozótól a támogató segítségéért.
A zsidó negyed elpasszolt és bontásra ítélt házai körüli bizniszek miatt már több éve megindult a nyomozás. Érdemi lépés viszont csak november elején történt, amikor az ügyészség előzetesbe helyezte a 90 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft. ügyvezetőjét, a jogász Nagy Györgyöt. A 2006-os feljelentés szerint a kerületben 2002 óta folyik az önkormányzati ingatlanvagyon kijátszása befektetői csoportoknak. Nagy György számos ingatlanügyletben közreműködött, különböző cégeken keresztül részese volt többek között a Király utcai bérházeladásoknak és a Garay téri üzletközpont beruházásának is.
Nagy György volt az első ember, akit őrizetbe vettek az ügyben, de valószínűleg vádalkut kötöttek vele, mert Gál György őrizetbe vétele után nem sokkal már szabadlábon volt, és azóta is többször látták a Király utcában sétálgatni.
Úgy tudjuk - és a Hírszerzőn is ez jelent meg -, hogy amikor Nagy Györgyre lecsaptak, elvitték a számítógépét is, amin egy táblázatban nevek és összegek voltak gyanús összefüggésben. Információink szerint ebben a táblázatban volt Kardos Péter neve is.
Kardos Péter 1946. május 1-én született Budapest VII. kerületében, 1990-ben lépett be az SZDSZ-be. Az 1990-es önkormányzati választásokon az SZDSZ listájáról bejutott Erzsébetváros Önkormányzatának képviselő-testületébe. Ebben a ciklusban a Gazdasági Bizottság elnöke is.
. Az 1998-as választásokon nem indult, 2002-ben viszont újra képviselő lett. Tagja a Közrendvédelmi és Környezetvédelmi Bizottságnak, a Pénzügyi Bizottságnak és az Informatikai Bizottságnak. "Mint Erzsébetvárosi képviselő munkám során igyekszem a kerület valamennyi lakója érdekében dolgozni, de kiemelt figyelmet fordítok a szívemhez legközelebb álló 12-es számú választókerület lakóira" - olvasható a honlapján. | [
"Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft.",
"SZDSZ"
] | [
"Közrendvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság",
"Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal",
"Erzsébetváros Önkormányzata",
"Gazdasági Bizottság",
"Informatikai Bizottság",
"Pénzügyi Bizottság"
] |
A tudósítások hemzsegnek a valótlanságoktól, de ez nem a média hibája, hanem a forrásoké, amelyek dezinformálnak. Az irodámba még csak be sem néztek a rendőrök, nem bújtam el előlük - mondta a vádakra válaszolva Gaskó István szakszervezeti vezető, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) volt elnöke sajtótájékoztatóján.
Gaskó tagadta, hogy fegyveres rendőrök szállták volna meg az irodáját szerdán. "Nem tépték le a tapétát, nem bújtak be a kandallókéménybe, hanem kérték az iratokat, amiket mi odaadtunk, aztán békésen elbeszélgettünk" - mondta a házkutatásról a szakszervezeti vezető. Szerinte azért jelent meg sok hazugság a médiában, mert azok, akik tájékoztatták a sajtót, nem mondtak igazat. A rendőrök 40-50 dossziét vittek el, de az Gaskó szerint nem igaz, hogy ő megpróbált volna elbújni előlük.
"Amikor megjöttek a rendőrök, nem is voltam itt, mert külföldre készültem. Jelentkeztek a rendőrök a titkárságon, azt mondták: nem kellek hozzá, bárki odaadhatja, de én azonnal bejöttem a székházba" - védekezett a volt VDSZSZ-elnök. Gaskó úgy nyilatkozott, hogy a házkutatás előtt semmilyen értesítést nem kaptak arról, hogy bármilyen hivatalos eljárás folyna, az első ˝kontaktus˝ a nyomozóhatósággal akkor volt, amikor a nyomozók megjelentek a székházban.
Gaskó István a napokban ért vádakra reagálva sajtótájékoztatót tart a Liga budapesti székházában. MTI Fotó: Illyés Tibor
Karaktergyilkosságot sejt
Gaskó szerint az, ami most történik, nem más, mint karaktergyilkosság, ami nem ismeretlen a magyar közéletben. Kihívói, riválisai próbálnak meg így leszámolni vele, miközben legtöbbjük részese volt azoknak a döntéseknek, amelyek miatt most kutat a rendőrség. A volt elnök dokumentumokat is bemutatott annak igazolására, hogy nem tűnt el a vasúti szakszervezet 100 millió forintos sztrájkalapja, majd azt is bejelentette: mostantól minden szerdán sajtótájékoztatót tart a Liga egészen addig, amíg a terem ki nem ürül, és ezeken a sajtótájékoztatókon fognak a válaszolni a kérdésekre - számolt be a TV2 Gaskó sajtótájékoztatójáról.
Korábban több hírportál beszámolója alapján a Népszava is megírta, hogy rendőrök érkeztek a Liga Szakszervezetek és tagszervezete, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) székházába. A Budapesti Rendőr-főkapitányság annyit közölt, hogy a BRFK "egy hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytatott büntetőeljárás keretében hajtott végre nyomozási cselekményeket".
A Blikk.hu azt írta: fegyveres rendőrök érkeztek reggel a székházhoz; jegyzőkönyvbe vették a dokumentumokat, amiket az irodákban találtak, és - információik szerint - a számítógépeket is átvizsgálták. Az index.hu információi szerint a nyomozók a VDSZSZ és a Liga dokumentumaiért érkeztek a helyszínre. A Liga Szakszervezetek a szerdai rendőri intézkedéssel kapcsolatban azt írta: a VDSZSZ Szövetség és a Liga Szakszervezetek munkatársai és tisztségviselői mindenben együttműködtek a hatósággal. | [
"Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete"
] | [
"TV2 Gaskó",
"Liga Szakszervezetek",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"VDSZSZ Szövetség"
] |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének feljelentése alapján a Központi Nyomozó Főügyészségen nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt indult nyomozás kapcsán az ügyészség indítványozta a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége ideiglenes ügyvivőjének, André Goodfriendnek a diplomáciai mentesség felfüggesztéséhez szükségesek, írja az MTI a Lgfőbb Ügyészség közleménye alapján.
Az MTI-hez eljuttatott ügyészségi közlemény kitért arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben egy héttel ezelőtt elrendelt nyomozás során elvégezte azokat nyomozati cselekményeket, amelyek közvetlenül nem érintettek mentelmi joggal rendelkező személyt.
Az eljárás folytathatósága érdekében indítványozta az ügyészség a diplomáciai mentesség felfüggesztése iránt szükséges intézkedések megtételét, írták.
Goodriend diplomáciai mentességéről az amerikai külügyminisztériumnak van jogában lemondania, de diplomáciai forrásaink szerint kizárt, hogy lemondjon róla.
Az Index által megkérdezett jogászok szerint Goodfriend nem követett el bűncselekményt azzal, amit mondott. Ez egy műbalhé. Goodfriend ugyanis még soha egyetlen nyilatkozatában sem utalt konkrét személyekre. Amikor a Heti Válasz Vidáról kérdezte, ezt mondta: "Konkrét személyekről nem beszélek, de az információ, amelyre a beutazási tilalmat alapoztuk, nem pusztán arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek." Azt, hogy Vida a kitiltottak között van, a NAV elnöke árulta el a nyilvánosságnak , nem az amerikaiak.
Ahogy azt korábban megírtuk, december 11-én Vida Ildikó feljelentette André Goodfriendet. A NAV elnöke nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős sérelmet okozó rágalmazás miatt tett feljelentést az amerikai ügyvivő ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen. Goodfriend ellen egy másik eljárást is elindítottak. A Fővárosi Törvényszékhez jó hírnév megsértése miatt juttattak el keresetlevelet, amiben ötmilliós sérelemdíjat jelöltek meg. Futó Barnabás, Vida ügyvédje jelezte, hogy az amerikai ügyvivő Heti Válasznak adott interjúja alapján léptek.
André Goodfriend a Heti Válasznak nyilatkozta azt, hogy Vidát nem azért tiltották ki az Egyesült Államokból, mert keveset tett a korrupció megakadályozásáért. "Az, ha valaki jó szándékú, de nem tesz eleget a csalás megakadályozásáért, természetesen nem minősül korrupt cselekménynek" –mondta az amerikai ügyvivő, vagyis lényegében arra utalt, hogy konkrét korrupt cselekményről is tudomása van.
De ha a kormányzatot ennyire zavarja Goodfriend, lenne rá lehetősége, hogy elküldje. A külügyminisztérium bármikor dönthet úgy, hogy egy diplomatát persona non gratának, azaz nemkívánatos személynek nyilvánít mindenféle különösebb indoklás nélkül. Ehhez nem kell külön jogszabályt, saját kitiltási listát alkotnia. Ez esetben a küldő állam a körülményektől függően az illetőt vagy visszahívja, vagy a képviseletnél betöltött tisztségét megszünteti. De ilyen lépésre csak nagyon durva esetben szokott sor kerülni. Például akkor, ha kiderül, hogy az érintett diplomata kémtevékenységet folytat Magyarországon. Ilyen esetekben a külügyminisztérium azt szokta közölni, hogy az illetőt kiutasították, mert "a diplomáciai státussal nem összeegyeztethető tevékenységet végzett". Ilyenkor általában a küldő állam is kiutasít egy diplomatát válaszul erre a lépésre. De Goodfrienddel nem ez a baja a kormányzatnak, hiszen mindaz, amit tesz, nem kémtevékenység.
De azért sem lenne értelme kiutasítani Goodfriendet , mert amit ő mond, azt valójában az Egyesült Államok mondja, és ha ő menne, jönne más, aki esetleg még cifrábbakat nyilatkozgatna. Ha nem ment el a maradék esze a kormányzatnak, akkor ezzel tisztában van. Goodfriend kiutasítása diplomáciai hadüzenettel érne fel, és nagyon súlyos, beláthatatlan következményei lennének a két ország viszonyában. Az lenne a minimum, hogy Washington válaszul magyar diplomatát utasítana ki az Egyesült Államokból. Ha ez megtörténne, a két ország közötti viszony már hivatalosan sem lenne baráti.
Állhat-e bíróság elé André Goodfriend, akinek a férfiasságát Orbán Viktor megkérdőjelezte? Van-e bármi értelme annak, hogy Vida Ildikó beperelte az amerikai ügyvivőt? Miért műbalhé ez az egész? Lehet-e még fokozni a cirkuszt? Szájbarágó cikkünket itt tudja elolvasni. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Lgfőbb Ügyészség",
"Fővárosi Törvényszék",
"Egyesült Államok",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
A pesti bulinegyed közepén nyílik a régió első Hard Rock hotelje, írja a Magyar Építők. Korábban már beszámoltunk arról, hogy Tiborcz István üzlettársa, Erdei Bálint az ügyvezetője és egyik tulajdonosa annak a cégnek, ami az Instant helyére épít hétszintes szállodát. Most kiderült, hogy a Rockwood Kft. egy 133 szobás, négycsillagos szállodát épít az Ó utca és a Nagymező utca sarkára úgy, hogy a Nagymező utcai frontot meghagyja és mögé húzza fel az új szerkezetet.
A hotelt várhatóan 2019 elején avatják fel. A szobák átlagos mérete 25 négyzetméter lesz a lap szerint, az épület alá pedig 70 férőhelyes garázst terveznek. | [
"Rockwood Kft."
] | [
"Hard Rock",
"Magyar Építők"
] |
Feljelentést tett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mert a gyanú szerint szabálytalanul vett fel közel 25 millió forintos támogatást egy diszkót üzemeltető kiskunhalasi cég. Az ügynökség szerint a kft. olcsóbb eszközöket vásárolt, mint amelyekre a támogatást felvette. A cég vezetőjét az [origo] októberben már kérdezte a pályázatról, akkor azt mondta, minden szabályos volt.
A kiskunhalasi szórakozóhelyet üzemeltető Disco Magic Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján található adatok szerint 2004 szeptemberében nyert el támogatást "új fény-és hangtechnikai berendezésekre". A cég "versenyképeségének javítására" kapta a közel 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást. A NFÜ azonban most azt állítja, szabálytalanság történt, és felvetődik a bűncselekmény gyanúja is, ezért feljelentést tett az ügyben.
Az ügynökség közleménye szerint "közérdekű bejelentés alapján" kezdett el vizsgálódni. Október 25-én helyszíni ellenőrzést tartottak a kft. telephelyén, és megállapították, hogy "bár a cég a megpályázott összegeket számlával, hivatalosan is elszámolta az NFÜ felé, valójában a pályázatában jelzettekhez képest, több esetben jelentősen gyengébb minőségű és alacsonyabb árú eszközöket szerzett be". A vizsgálatot követően az NFÜ elrendelte a teljes támogatási összeg visszafizetését. A feljelentést a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságán tették meg.
A Disco Magic Kft. vezetőjét próbáltuk elérni, de nem vette fel a telefonját. Október elején az [origo] már kérdezte a cégvezetőt a támogatásról, de ő azt közölte, hogy minden szabályosan történt, "rendes pályáztatás" keretében. Azért kerestük akkor a diszkót üzemeltető céget, mert a kiskunhalasi önkormányzat szocialista frakciójának egyik tagja, Weiszenberger László egy nyilvánosságra került videófelvételen támogatási pénzek lefölözéséről beszélt.
A Disco Magic támogatási ügyéről szerdán sajtótájékoztatót tartó Bajnai Gordon területfejlesztési miniszter megerősítette korábbi kijelentését, hogy az anti-lop portálra beérkező minden ügyet kivizsgálnak. A tájékoztatón kiderült, eddig 150 bejelentés érkezett a portálra, ezek egy része internetes viccelődés, és többnyire kisebb ügyekről van szó. Szeptember végéig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 46 ügyben indított eljárást, 29 esetben jogsértést állapított meg, és 780 millió forint támogatás visszafizetését rendelte el, 13 esetben nem történt szabálytalanság, 4 ügyben pedig még tart a vizsgálat. | [
"Disco Magic Kft."
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
Ez alapján évi 2,6 millió forintot költségként írhattak le a vállalkozás bevételeivel szemben, így minden évben több millió forinttal tudták csökkenteni a befizetendő társasági adót. Bérlők hiányában azonban alaposan feltételezhető, hogy a saját cégükkel kötött megállapodás színlelt szerződés volt, amire azért volt szükség, hogy éveken keresztül lehetővé tegye Gyurcsánynak és feleségének a társaságiadó-fizetési kötelezettség különböző mértékű elkerülését. Egy színlelt ügylet azonban még más adóelkerülésre is kiváló lehetőséget teremt. A cégnek ugyanis azt is megengedték, hogy a villán felújítást és értéknövelő beruházást végezhet akkor, ha az ingatlan eredeti funkcióját megtartja. A Fittelina Kft.-nek nem esett nehezére ezt betartani, hiszen a villa eredeti funkciója az első pillanattól kezdve az volt, hogy laknak benne.
Saját cégük Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára megállapodása alapján tehát felújíthatta, átépíthette – eredeti rendeltetése megtartása mellett – az ingatlant. A kft. már 1996-ban élt ezzel a lehetőséggel, és Gyurcsányék lakásán egy "kisebb", akkori értéken több mint 58 millió forintos beruházást hajtott végre. A cégtulajdonosok természetesen szigorúan szem előtt tartották a felújítás során az ingatlan eredeti lakás rendeltetését. Uszodaépítésre több mint 30 milliót, de liftre, szaunára, szoláriumra, függönyre, csillárra, szőnyegre és öntözőrendszerre is több milliót költöttek.
Mindannyiunkban felmerül hát a kérdés: vajon miért volt előnyös Gyurcsányék számára, hogy lakásukat a cégükön keresztül építsék át? Nos, ennek több nyomós oka lehetett.
1995-ben jelentősen megváltoztak a lakásfelújításra vonatkozó áfa-visszaigénylési szabályok. Ha valaki magánemberként újította fel, építette át ingatlanát, az általános forgalmi adót, vagyis az áfát egyáltalán nem igényelhette vissza az államtól. A társaságokkal azonban más a helyzet: teljes mértékben visszatérítették számukra a forgalmi adót, feltéve, ha a beruházás a cég tevékenységéhez kapcsolódott. Az említett 58 milliós beruházás áfája több mint 14 millió forint volt. Gyurcsányék ezt magánszemélyként nem kaphatták volna vissza, a cégük azonban igen, amennyiben a felújításra a cég érdekében volt szükség. Márpedig a Dobrevék villáján és egyben Gyurcsány lakóhelyén végzett uszodás, szaunás, szoláriumos átépítésre nem az ott lakók, hanem kizárólag a Fittelina Kft. érdekében kerülhetett volna sor. Nehéz viszont azt elképzelni, hogy a kormányfő cégének ügyvezetője, Dobrev Klára azt gondolta, hogy a nagy értékű luxusberuházás alapján feltehetően nagyobb eséllyel kereshet leendő lakótársakat az ingatlanpiacon saját lakásukba. Amennyiben azonban mégsem a cég tevékenységéhez volt szükség a beruházásra, hanem elsősorban az épületben lakó személyek és családtagjaik használják az uszodát, liftet és szaunát, úgy vajon milyen alapon volt Gyurcsányék cégének hatalmas összegű áfa-visszaigénylési lehetősége?
További fontos tény az is, hogy a Fittelina Kft. nem a saját tulajdonában, sőt még csak nem is a saját használatában lévő ingatlanon végezte el a nagy értékű átépítést, hanem Dobrev Klára magánszemély lakásán. Hiszen Gyurcsány és felesége megállapodása alapján a kft. átépítési joga kizárólag Dobrev lakására vonatkozott. A kft.-nek tehát az uszodát, a szaunát és a liftet Dobrev 159 négyzetméteres, első emeleti lakásába kellett volna beépítenie. Az uszoda- és liftépítésre azonban nem ebben a lakásban került sor, hanem az ingatlan többi lakásához is tartozó, közös tulajdonban lévő területen valósult meg.
Mivel az átépítés nem csak Dobrev tulajdonához kapcsolódott, a Fittelina Kft. beruházása jelentősen megnövelte a miniszterelnök anyósa, Apró Piroska tulajdonában álló, 379 négyzetméter alapterületű lakás értékét is. Felmerül a következő kérdés: a kormányfő felesége és anyósa bevallotta és befizette-e a kft. beruházása következtében a magánvagyonukban bekövetkező értéknövekedés után a személyi jövedelemadót?
A Gyurcsány és felesége közötti szerződés azonban nem csupán azt eredményezte, hogy az átépítéssel Dobrev Klára és Apró Piroska magánvagyonának értéke jelentős mértékben nőtt, hanem még valami mást is. Az építkezés befejezésekor a Fittelina a luxusberuházást 58 milliós értéken felvette a kft. vagyonába, és megkezdte a folyamatos értékcsökkenési leírását. A Gyurcsány és felesége tulajdonában és ügyvezetése alatt álló cég tehát évente további több millió forint értékcsökkenési összeggel csökkentette – és jelenleg is csökkenti – az adott cég társaságiadó-alapját, ami után az adót fizetni kell.
Holnapi számunk továbbra is a szemlőhegyi villa rekreációs központjának építéséről szól. Az olvasó nemcsak a házfelújítást levezénylő miniszterelnök előtt felgyülemlett gondokkal szembesülhet, hanem gyakorlati útmutatót kaphat arról is, hogyan lehet leküzdeni a demokratikusan választott parlamentek és kormányok által támasztott, fölösleges adminisztrációs akadályokat.
Gyurcsányék 1995-ben mintegy harmincmillió forintért építtettek úszómedencét a föld alá a Szemlőhegy utcai villában, amely mai értéken nem kevesebb, mint 65,6 millió forintos beruházást takar. Medencék kivitelezésével foglalkozó szakértők szerint ebből a hatalmas összegből egy nagyméretű és roppant igényes, vagy egy kisebb méretű, de szinte minden létező extrával fölszerelt medencét is könnyedén el lehet készíteni.Az ország piacvezető medencekivitelező cégének számító Tempero Rt. vezetője szerint 65,6 millió forintból minden gond nélkül föl lehet húzni egy 25-ször 16 méteres sportuszodát vagy egy kétszáz négyzetméteres szabadidő célú medencét.A győri Aquacenter illetékese szerint ennyi pénzből gyakorlatilag élményfürdőt is meg lehet valósítani masszázssarokkal, víztisztító berendezéssel, zuhannyal. Egy másik vezető cég szakértője úgy vélte, ez az összeg elegendő egy komplett fürdőház fölépítéséhez – szinte minden lehetséges extrával.Az úszómedencék iránti magyarországi keresletet jelzi az a tény: nemhogy 65 milliós, de 30 millió forintba kerülő medencéről készített reklámanyagot, fotót nem tudtak bemutatni sem a piacvezető, sem a kisebb forgalmat lebonyolító kereskedők.Munkatársunk szerette volna megtudni a miniszterelnök feleségétől, hogy az ingatlan hasznosításával megbízott Fittelina Kft. bérbe adta-e bárkinek vagy bármilyen cégnek 1995 és 2002 között a Szemlőhegy utcai lakásukat, azonban a kormányfő feleségének személyi titkárától lapzártáig nem kaptunk választ kérdésünkre. László Boglár, a miniszterelnök ügyeivel foglalkozó sajtószóvivő jelenleg külföldön tartózkodik. | [
"Fittelina Kft."
] | [
"Tempero Rt."
] |
Farkas Milán azt mondja, az arculattervezés mellett képviselőjelöltnek is felkérték, mégis későn kapcsolt, hogy az Elégedett Magyarországért Mozgalom csúnyán becsapja. Most futhat a pénze után, de sok esélye nincs megkapni azt.
Farkas Milán szerint, minden akkor kezdődött, amikor jelentkezett egy hirdetésre, amelyet Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnöke tett ki a Grafikus munkák Facebook csoportban 2017. augusztusában. A felhívás úgy szólt: egy újonnan induló párt grafikai arculatát kellene megtervezni. Farkas úgy tudja, 15-20 grafikus jelentkezett, közülük választották ki őt.
Az, hogy milyen pártról van szó, csak később derült ki, egész pontosan szeptemberben. Akkor hallott először az Elégedett Magyarországért Mozgalomról (EMMO). És elkezdte megismerni a megbízóit is szép lasan. Azt meséli, Kusper Zsolt egyszer csak megkérdezte tőle, szereti-e a pénzt, mert ő olyan emberekkel szeret együtt dolgozni, akik szeretik. "Én erre csak annyit reagáltam, hogy én megdolgozni szeretek a pénzemért, mert szeretek dolgozni, azért pedig fizetést kapni" – idézi fel a beszélgetést Farkas.
Októberben aztán szerződést is kötöttek, bár kicsit furcsállta, hogy hiába kérte ő jóformán havonta, de a saját példányát csak nem kapta meg. Farkas azt mondta "folyamatos kifizetések mellett a munkadíj fennmaradó összege áprilisban lett volna esedékes, amikor befejeződik a munka". A grafikus elismeri, nagyon nehéz időszak következett, ugyanis a megbízást a főállása mellett vállalta be, de erről egyébként tájékoztatta Kusperéket is. Mindenesetre így a nagyon nehezen haladt a munkával, volt, hogy éjszakázott. Már ott tartott – állítja -, hogy besegítő alvállalkozónak felkér egy másik grafikust. Külön gondot jelentett, hogy elmondása szerint a többnyire ő írta a szövegeket is, még briefet (ez egy olyan dokumentum, amiben a megrendelő információval látja el a pályázót az adott feladatról - szerk.) sem kapott. Ez leginkább a weboldalnál jelentett gondot, hiszen "tartalom nélkül nem tudok grafikát gyártani".
© @ Farkas Milán
Farkas Milán azt mondja, végül november végére készült el mindennel, élesítette volna a weboldalt is, de végül erre nem került sor, mert végleges tartalmat nem kapott hozzá. Ezután azt várta, hogy kapja meg a további anyagokat, illetve a véleményeket és a módosítási kéréseket, de ezek sem érkeztek már meg.
Innen a helyzet még zűrösebbé vált. A grafikus szerint a kommunikáció végig hiányos volt, ő kizárólag Kusper Zsolttal tartotta a kapcsolatot, arról sem tud, hogy mások kaptak volna másolatot a levelezéseikről. Kusper azonban novemberben lemondott az elnökségről, de más kapcsolattartó nem jelentkezett.
Ha Farkas Milán eddig nem lett volna tisztában azzal, hogy kamupárttal van dolga (bár elég árulkodó lehetett volna, hogy az EMMO-t mindössze fél éve alapították), az végképp mindent elárult, amikor felkérték: legyen szombathelyi képviselőjelölt, amit persze nem vállalt el. Ám ő még mindig reménykedett abban, hogy megkapja a pénzt, amit ígértek neki. "Lehet, hogy hiba, de én alapvetően megbízom az emberekben" – magyarázza, majd még hozzáteszi, Kusper Zsolttal bizalmasabbá vált a viszonya, mint egy szokásos megbízó/megbízott kapcsolat, így meg sem fordult a fejében, hogy átverhetik. "Ha őszintén nézzük, végig tudtam, hogy kamupárt vezetője a megbízóm. De egy kamupártnak is vannak kiadásai, gondoltam grafikai arculatra mégiscsak költenek. Csak bíztam benne, hogy mivel nem többmilliós összegről van szó, legalább én ki leszek fizetve. Másrészt én végig jó grafikai lehetőséget láttam az egészben, egy nagyon jó referenciaanyagot."
Aztán kiderült, hogy mégis ez történik. A 2017 decemberében, majd 2018 januárban kiállított számlákat már nem fizették ki, igaz, további megrendelések sem érkeztek. "Az volt az indoklás, hogy lassú voltam, de az általam okozott károktól nagylelkűen eltekintenek. Januárban telefonon elértem Zsoltot, aki csupán annyit mondott, hogy az EMMO elnöke a választásokkal van elfoglalva, nem kíván együttműködni, és egyébként sem elégedett a munkámmal" - meséli.
Farkas ekkor számolta össze, mennyit bukott ő az ügyleten. Azt állítja, 1,2 millió forintnyi munkát végzett el, amiből 200 ezret fizettek ki. A többit próbálta megszerezni a párttól, hiszen – mint mondja – azért megdolgozott. Február 8-án fizetési felszólítást küldött nekik, de nem reagáltak. Erre ügyvédet keresett, hogy a pénz visszaszerzésével megbízza. Azt állítja, a Facebookon több helyen is megosztotta a történetét, ám Kusper Zsolt letiltotta kommentjeit a párt oldaláról."
A hvg.hu e-mailben érte el Kusper Zsoltot, akitől szerettük volna megtudni, mi is volt valójában a céljuk a választások kevesebb mint egy évvel alapított párttal, és kifizetik-e valaha Farkas Milán követeléseit. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke annyit válaszolt: "Megkeresésére tájékoztatom, hogy az Elégedett Magyarországért Mozgalom (EMMO) a Fővárosi Törvényszéken 01-02-0016649 nyilvántartási szám alatt jogerősen nyilvántartásba vett politikai párt, amelyet Nagy-Kovács Géza Csaba ügyvezető elnök önállóan jogosult képviselni. Ebből következően kizárólag az ügyvezető elnök jogosult eljárni, illetve jogi nyilatkozatokat tenni. Ezért kérem, hogy a jövőben kérdéseivel ‒ ide értve Farkas Milán grafikus vállalkozó és az EMMO között fennálló nem, illetve hibás teljesítésből adódó elszámolási vita ügyében ‒ közvetlenül az erre illetékeshez fordulni szíveskedjen."
Megkerestük Nagy-Kovács Géza Csabát is, de választ nem kaptunk. | [
"Elégedett Magyarországért Mozgalom"
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége"
] |
Horváth András egykori adóellenőr meghallgatását tervezi az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának ellenőrző albizottsága szerdán. Az ülésre meghívták Varga Mihály gazdasági minisztert és elődjét, Matolcsy György jegybankelnököt is.
Ez a jobbikos Z. Kárpát Dániel vezette testületnek a parlamenti honlapon közzétett meghívójából derül ki, amely szerint a bizottság előbb meghatározza munkarendjét, majd az áfacsalások gyanújával összefüggésben vizsgálódik.
A napirend szerint meghívták Horváth Andrást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi adóellenőrét – aki szerint nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál –, a NAV más vezetőit, valamint Varga Mihályt és Matolcsy Györgyöt.
Az ellenőrző albizottság eddig mindössze egy hatperces ülést tartott tavaly februárban. Idén júniusban elmaradt a héttagú – négy kormánypártiból és három ellenzékiből álló – testület ülése, mivel csak a jobbikos elnök jelent meg.
Horváth András nyilatkozatai miatt az LMP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ehhez azonban nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás. Az MSZP javasolta az egykori adóellenőr gazdasági bizottsági meghallgatását, míg a Párbeszéd Magyarországért a költségvetési bizottságba indítványozta meghívni Horváth Andrást.
Ahopgy arról beszámoltunk, a Fővárosi Főügyészség hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanújával feljelentéskiegészítést rendelt el Horváth András feljelentése alapján. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Párbeszéd Magyarországért"
] |
Schmidt Mária áthúzná a szomszédba a döglött lovat. Büntetőparagrafusokkal fenyegetőzik az általa vezetett közalapítvány amiatt, ahogyan ők maguk anonimizálták a szélsőjobbos provokátor, Milo Yiannopoulos egyes személyes adatait egy közérdekű adatigénylésre adott válaszukban.
Ha gödörbe estél, ne áss tovább – akár magára is varrathatná a dakota közmondást Schmidt Mária történész, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány (KKTTKK) kurátor-főigazgatója, annyira kívánatos lenne, ha figyelembe venné. Akkor talán nem írnának ilyet egy az Átlátszónak címzett levél végére:
"Hangsúlyosan kívánom felhívni a figyelmet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 219. §-a büntetni rendeli a jogosulatlan személyes adattal történő visszaélést."
Pedig ha tényleg eltolódott valami Milo Yiannopoulos személyes adataival kapcsolatban, azt a Közalapítvány tolta el.
Az Átlátszó hétfőn közölte, hogy az ismert szélsőjobbos provokátor, Milo Yiannopoulos 20 ezer dolláros honoráriumért migránsozhatott a KKTTKK májusi rendezvényén, amelynek megszervezése ezen felül is közel 15 millió forintba került az adófizetőknek. Mindezt az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 elnöke, Vajnai Attila közérdekű adatigénylésére adta ki a Közalapítvány (titok azért még így is maradt: nem ismert Yiannopoulos és stábja repülőjegyének költsége).
Cikkünkből kiderült az is, a kiadott szerződés-másolatokból kitörölték Yiannopoulos személyes adatait (amerikai lakcím, brit útlevélszám), ám egyéb kapcsolódó dokumentumon ez sajnos elmaradt.
Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik, ügyet sem vetnénk rá, ha a KKTTKK egyebek mellett nem éppen arra hivatkozva kért volna költségtérítést Vajnaitól, hogy GDPR-szakértőt (adatvédelmi szakértőt) kell megbíznia, mely adatokat adhat ki, melyeket nem.
Miután azonban Schmidték is értesültek a balfogásról, elnézéskérés helyett fenyegetőzésbe kezdtek. Még aznap este írtak, méghozzá az Átlátszó által működtetett Kimittud felületen Vajnainak, eléggé kattogós stílusban felszólítva az adatigénylőt, hogy tüntesse el Yiannopoulos lakcímét és útlevélszámát (a levél az adatigénylés fentebbi linkjén olvasható). Gyakorlatilag ugyanebben az időben megküldték a követelőzést az Átlátszónak is.
Vajnai, mint az Átlátszónak elmondta, a Legfőbb Ügyészséghez fordult, megítélése szerint ugyanis éppen a KKTTKK illetékese sértette meg a Btk-t, s levelükkel ezt indirekt módon el is ismerik.
Magas labda, mi tagadás. Főleg azért, mert sem Vajnai, sem az Átlátszó nincs abban a helyzetben, hogy törölje a kért adatokat. A Közalapítvány adatigénylésre adott válasza ugyanis egy Wetransfer adatküldő linket tartalmazott, a linken elérhető fájlokat pedig a címzett csak letölteni tudja, szerkeszteni nem.
Sőt, egy mindenre kiterjedő nyomozás akár még azt is kiderítheti, hogy Yiannopoulos maga hagyta jóvá adatai küldözgetését, vagy akár azt is, hogy azok közpénz felhasználásával kapcsolatosak, ezért közérdekből nyilvánosak. Azaz, még az is elképzelhető, bár nem túl valószínű, hogy a KKTTKK-ban sem szegték meg a jogszabályokat.
Mindenesetre az elég határozottan kijelenthető, hogy sem az adatigénylő (Vajnai), sem a Kimittud üzemeltetői, sem senki más, aki letöltötte és megtekintette a Közalapítvány által kiadott adatokat nem sértett semmiféle jogszabályt.
Az Átlátszó cikke például arra a linkre mutatott, amely a KKTTKK által közzétett iratmásolatokat tartalmazza. Márpedig alappal feltételezhető, a GDPR-szakértő bevonása és a nekünk küldött fenyegetőző levél hangvétele alapján, hogy a Közalapítvány kellő gondossággal jár el a személyes adatok védelmével kapcsolatban.
Éppen ezért gondolhatjuk, hogy csak azokat a személyes adatokat nem tették felismerhetetlenné a szerződésben és mellékleteiben, amelyek az Infotv. alapján közérdekből nyilvánosnak minősülnek, vagy amelynek nyilvánosságra hozatalához az érintett hozzájárult – egyebek mellett ezt válaszoltuk a KKTTKK-nak, hozzátéve, hogy a büntetőjogi szankcióval való fenyegetőzést ilyen előzmények után tisztelettel mellőzni javasoljuk.
A csapkodás ugyanakkor ismét ráterelte a figyelmet a Közalapítvány GDPR-szakértőjére – akinek az igénybevétele miatt Vajnainak 17 ezer 600 forintjába került az adatigénylés. Éppen ezért közérdekű adatigénylésben kértük a KKTTKK-tól az említett GDPR szakértővel kötött szerződés kiadását. Kezdő adatgazdák figyelmébe: nem az illető lakcímére vagyunk kíváncsiak, de ezt akár egy újabb GDPR-szakvélemény is meg tudja erősíteni.
Rádi Antónia | [
"Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány"
] | [
"Európai Baloldal – Munkáspárt",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Június óta interaktív térképen, település szintű bontásban közvetítjük, hogyan pörgeti ki a kormány a Széchenyi 2020 program uniós forrásait. Az adatbázist hetente frissítjük, és mostantól keddenként heti szöveges összefoglalót is kap az olvasó a fontosabb és/vagy érdekesebb projektekről. Elsőként a múlt hét, azaz az év 48. hetének uniós pályázati döntéseiről számolunk be.
Előzmények A Széchenyi 2020 térképen megyei, kistérségi és településszintű adatokat láthatunk havi átlagos és egy főre jutó havi átlagos bontásban. A térkép adatait a Széchenyi 2020 adatbázis szolgáltatja, aminek a palyazat.gov.hu a forrása. Az adatbázisunk gyorsabb, könnyebben kereshető, és letölthető lett, új funkcióként néhány adatot grafikus formában is megjelenítünk. A Széchenyi 2020 programból finanszírozott projektek hetente frissülő adatbázisát letöltheted vagy keresgélhetsz benne az adat.atlatszo.hu/szechenyi2020/ címen. A térképes vizualizációt az adat.atlatszo.hu/eu-terkep/szechenyi címen lehet elérni.
A hét innovatív projektje a munkaerőpiaccal kapcsolatos egyre súlyosabb problémák orvoslását célozza. Végre, mondhatnánk: 3 milliárd forinttal segíti a kormány a GINOP (Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program) keretében a munkaerőpiac két kulcsszereplője, az álláskeresők és a munkát kínálók egymásra találását.
Az új projekt már címében is sugározza az innovációt: Vállalati felelősségvállalás ösztönzése és állásfeltárás (GINOP-5.3.6-17). Ezért a szerény összegért komplex állásfeltáró(!) és közvetítő, illetve professzionális HR-szolgáltatásokat nyújtó rendszert kell kiépítenie a kedvezményezettnek, aki nem más, mint a 100 százalékos állami tulajdonban álló OFA, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nkft.
Vagyis a munkaerőpiac élénkítését/hatékonyságjavítását nem egy piaci szereplő, hanem az állam maga fogja végrehajtani, melynek során "építkezik a munkaadók társadalmi felelősségvállalására, elsősorban a felelős foglalkoztatói magatartás kialakításán keresztül." Hacsak így nem.
A 3 milliárdból lesz Mobil Munkaerő Tanácsadó-hálózat: laptoppal felszerelt gépkocsizó tanácsadók járják majd az országot; új állami állásközvetítő portált hoznak létre, és lesz egy omni-channel call center, meg persze rendezvények, képzések, tanácsadás. Az egyik elérendő célérték, hogy 2020 közepére 75 munkáltató csatlakozzon a Felelős Foglalkoztatói Unióhoz. Drukkolunk.
Tavaly a miniszterelnök körbeturnézta a megyei jogú magyar városokat, és minden fellépését sokmilliárdos ígéretek kísérték: ez a Modern Városok Program (MVP). Az összesen 100 milliárdot is meghaladó támogatási ígéretek a nyilvánvaló kampánycélokon kívül rövid távú gazdaságélénkítő hatással is kecsegtettek, de ennek érdemi hasznáról már megoszlanak a vélemények.
A grandiózus fejlesztéseket bejelentő beszédekből rendre kimaradt, hogy mindez szinte kizárólag uniós forrásokból fog megvalósulni – nem meglepő módon ez az apróság a konkrét fejlesztéseket bejelentő helyi hírekben sem szokott szerepelni.
A mostani körben Miskolcnak és Szekszárdnak is jelentősebb összeg jutott: a borsodi megyeszékhelyen két november végi döntés szerint összesen 4,2 milliárd jut a belváros és az Avas, valamint Miskolc-Tapolca fejlesztésére, míg egy december 1-i döntés 1,3 milliárdot ad Szekszárdnak. Ez mind MVP-pénz a kormánytól a kormánypárt frazeológiájában – EU-s pályázati terminológia szerint viszont a TOP-6.3.2-16 – Zöld város kialakítása című konstrukció.
Nagyot ment novemberben a Garancsi István vezette Magyar Természetjáró Szövetség. A hónap utolsó két hetében ugyanabban a GINOP-os konstrukcióban a természetjárók négy pályázata is támogatást kapott: Somogyban, az Alpokalján a Bakonyban és a Dunakanyarban valósulnak meg különböző turisztikai fejlesztések, összesen bő másfél milliárd forintért.
Némileg megtévesztő az uniós pályázati honlapon található információ, ugyanis a négyből három pályázatot érdemben nem a szövetség, hanem a területi állami erdőgazdaság fog megvalósítani – csakhogy a kiírás szerint a természetjáró szövetség kötelező konzorciumi partner, nélküle nincs pénz kilátóra, tanösvényre, egyebekre.
A nyíregyháziak is megnyugodhatnak, hiába a gigantikus lopás és a szégyenteljes lebukás, a sóstói projekt nem áll le. November végén két nap alatt 1,2 milliárdnyi forrásról döntöttek: 688 millió jut a sóstói Múzeumfalu fejlesztésére, 300 millióból lesz erdei sétány és ökológiai sétaút, 220 milliót kap a gyógyfürdő.
Reméljük, a korábbi sóstói fejlesztésekben már bizonyított projektmenedzsment kap újra lehetőséget, hogy ismét vásárolhasson 600 ezer forintért 6 ezer forintos lámpákat, műanyagból készült öntöttvas kandelábereket és százezer forintos szemétgyűjtőket.
Sokféle tanulsága lehet a november utolsó hetében hozott uniós pályázati döntéseknek, ez utóbbi három kiírás, illetve pályázat (turistautak, Zöld város és a nyíregyházi Sóstó-projekt) mutatja, hogy a fejlesztéspolitika új fókusza, így, a választás előtt négy hónappal, ismét a homályos indokú és megtérülésű látványberuházások erőltetése.
Nagyjából ebbe a sorba illeszkedik a már szintén többszörösen bizonyított Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. részvételével zajló Nemzeti Kastély- és Várprogram – természetesen ezt a fontos nemzeti célt is az unió finanszírozza.
Ezen a héten mindössze 1,6 milliárd forint jut kastélyrekonstrukcióra, ebből az összegből a szigetvári vár és a szécsényi Benczúr-kastély "turisztikai célú fejlesztése" fog megvalósulni.
Múlt heti eredmény, hogy 1,2 milliárd forintért fog erősödni sok kis helyi identitás meg kohézió Miskolctól Vajszlóig, az összegek 15 és 500 millió közt szóródnak. Szolnokon például jövő februárban fog elstartolni a 208 millió forintos "Még több SzolnOK!"- című projekt, Hódmezővásárhelyen 150 millióért terjesztik ki "a helytörténeti értékmegőrző, -gyűjtő tevékenységeket a közösség minél szélesebb korcsoportjai bevonásával és aktivizálásával".
Debrecen pályázatáról már korábban döntés született: itt a célok jócskán túlmutatnak a szimpla közösségfejlesztésen, mivel "A projekt és szereplői a nyilvános eseményeken, kommunikációban esélytudatosságot fejeznek ki" – ki sajnálna erre rongyos 504 milliót.
Az ősz utolsó hete nem hozott kiugró számokat: a legnagyobb összegről szóló döntés, az M6-os autópálya Bóly-országhatár közti 20 km-es szakasza is mindössze 4,8 milliárdot mozgat meg, és a kedvezményezettek kivétel nélkül állami szervezetek és önkormányzatok. Feltűnő ugyanakkor, és a Széchenyi 2020-ban megtestesülő szemléletváltást is tükrözi, hogy humánerőforrás-fejlesztő vagy éppen egészségügyi projektek alig szerepelnek a 48. heti támogatási listán.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.",
"Magyar Természetjáró Szövetség"
] | [
"Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nkft",
"Felelős Foglalkoztatói Unió",
"Mobil Munkaerő Tanácsadó-hálózat"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.