text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Áder János nyilvánosságra hozta vagyonnyilatkozatát
Nyilvánosságra hozta vagyonnyilatkozatát Áder János köztársasági elnök pénteken. A Köztársasági Elnöki Hivatal weboldalára felkerült nyilatkozat szerint Áder János felerészben tulajdonosa Budapest II. kerületében egy 135 négyzetméteres társasházi lakásnak, Kisorosziban pedig egy 75 négyzetméteres családi házban van 25 százalékos tulajdonrésze. Az államfőnek két személyautó van a nevén, egy Volkswagen Sharan és egy Citroen C3, mindkettőt 2009-ben vásárolta. Áder Jánosnak több megtakarítása is van, összesen több mint 10 millió forintnyi és 40 ezer euró értékű befektetési jeggyel rendelkezik, valamint van egy 80 ezer euró értékű életbiztosítása is. Áder János, aki május 10-én lépett hivatalba, a határidő lejárta előtt tette közzé vagyonnyilatkozatát.
MTI | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [] |
Elismerte a rendőrség, hogy nyomozás indult a Budapest Airport és a Főtaxi közt létrejött szerződés miatt.
A Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI) hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen a Főtaxi és a repülőtér közötti szerződésekkel összefüggésben - erősítette meg a Népszabadság információját az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A lap a hétfői számában írta, hogy a rendőrség nyomozni kezdett. Az ORFK azt közölte, hogy a Fővárosi Főügyészségen egy magánszemély tett feljelentést, amelynek alapján a főügyészség feljelentéskiegészítést rendelt el, és az ügy vizsgálatára a Repülőtéri Rendőri Igazgatóságot jelölte ki. | [
"Főtaxi",
"Budapest Airport"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Repülőtéri Rendőri Igazgatóság",
"Országos Rendőr-főkapitányság"
] |
Nem volt Simon Gábornak bissau-guineai útlevele - értesült lapunk. Úgy tudjuk, vallomásában a nemrég - tisztázatlan körülmények között - elhunyt Welsz Tamás sem állította, hogy ilyet "szerzett" volna neki, vagy biztosan tudná, hogy van ilyen okmánya, mégis Simon Gábor részben emiatt van előzetesben. Információink szerint a volt politikus ügyvédje az előzetes elrendelésekor a bíróságon hiába kérte a vádhatóságtól a bizonyíték bemutatását, ezt visszautasították. Eközben Simont úgy tartják rács mögött adócsalásra hivatkozva, hogy a bécsi bankszámláról a vélt adóhátralék összegét, 238 ezer eurót időközben zároltatott az ügyészség, a kár tehát "megtérült" - tudtuk meg.
Nem volt hamis bissau-guineai útlevele Simon Gábornak, de még igazi sem - értesült lapunk egy, az ügyet jól ismerő forrásból. A Magnet Bankban állítólag ezzel nyitott Simon-számla valóban létezik, de ahhoz információink szerint nem mutattak be útlevelet, amikor a számlatulajdonos adatait az ügyfél lakásán ellenőrizték a bank alkalmazottai.
Érdekes, hogy bár forrásunk szerint nem létező okmány miatt gyanúsították meg felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással a volt MSZP-s politikust, és részben erre alapozva rendelték el előzetes letartóztatását, a kényszerintézkedést jóváhagyó bírósági tárgyaláson Simon ügyvédje hiába kérte az ügyészséget, hogy mutassa be, ha birtokában van ilyen útlevélnek. A vádhatóság elzárkózott ez elől. Jelzés értékű továbbá, hogy az előzetest elrendelő tárgyalásról távozó ügyvéd a közokirat-hamisítás vádját provokációnak nevezte. Az útlevéllel kapcsolatban kedden Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke is úgy nyilatkozott: információi szerint nincs hamis útlevele szocialista képviselőknek.
Az, hogy a Fővárosi Törvényszék egy hete jóváhagyta a március 10-én őrizetbe vett Simon letartóztatását, kedden derült ki. A bíróság közölte, hogy a fellebbezések alaptalanok voltak, és szükséges az előzetes fenntartása, mert félő, hogy máskülönben a volt politikus megszökne. A törvényszék megfogalmazása szerint "kapcsolatrendszerére és a hamis úti okmány megszerzésére utaló adatokra tekintettel alaposan feltehető, hogy a gyanúsított jelenléte az eljárási cselekményeknél csak a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazásával biztosítható". Kitértek arra is, hogy ha Simon kikerülne a Venyige utcai börtönből, akkor megkísérelné meghiúsítani az ellene folyó eljárást, bizonyítékokat tüntethetne el.
A Simon előzetesének fenntartását megalapozó okok azóta ugyanakkor gyengültek. Egyrészt úgy tűnik, nem is követett el közokirathamisítást, mert forrásaink szerint nincs bissau-guineai útlevele, de ha lenne, az se lehetne hamis, hiszen az ilyen okmányt az afrikai országban helyben állítják ki, ahol emiatt a tulajdonos személyesen jelenik meg, tehát nem lehet kitöltetlenül ilyet szerezni és Magyarországon kiállítani. Ezt az okmányban alkalmazott biztonsági elemek is szinte lehetetlenné teszik egyébként.
A bissau-guineai állampolgárságot igazoló útlevél legalább annyi biztonsági elemet tartalmaz, mint a magyar. Itt érdemes megjegyezni, hogy bár Welsz a hírek szerint 30 ezer eurót kért azért, hogy közbenjárjon állampolgárságot igazoló útlevelek intézésében, de ehhez az ügyfélnek személyesen kellett megjelenni a közép-afrikai országban, ahol a valódi okmányhoz hivatalos csatornán juthat a leendő állampolgár. Forrásunk szerint az ügyintézés "meggyorsítható" ugyan némi pénzzel, de jelezte: az ország amúgy is szívesen ad állampolgárságot olyan külföldieknek, akikről feltételezik, hogy a szegény országba befeketetőket vonzhatnak. "Nem ugyanezt teszi Magyarország is? Állampolgárságot árul - ráadásul egy offshore cégen keresztül - bárkinek, aki hajlandó ezért 250 ezer eurót fizetni" - utalt az Orbán-kormány letelepedésikötvény-vásárlási program néven bevezetett intézkedésére.
Forrásaink szerint Simon előzetese ezen túlmenően azért is egyre nehezebben magyarázható, mert aligha tudna bizonyítékokat eltüntetni azután, hogy korábban az ügyészségi nyomozók házkutatást tartottak nála, de ha akarta volna, megtehette volna a még szabadlábon töltött napokban. Aligha valószínű az ilyenkor hivatkozott összebeszélés is, hiszen múlt csütörtökön Welsz Tamás elhunyt. Márpedig információink szerint ő volt az ügy Simonon kívüli kettő, az ügyészság által titkolt gyanúsítottjának egyike. A Simon elleni fő gyanú, az adó - vagy ahogy hivatalosan nevezik - költségvetési csalás pedig szintén nem túl erős indok, annál is inkább, mert értesüléseink szerint a bécsi bank számláján tartott összesen mintegy 240 millió forintnyi euróból az ügyészség már - nemzetközi jogsegély keretében - zároltatta az általa vélt adócsalásból következő, 238 ezer eurónyi adóhátralék összegét. Vagyis a kár "megtérült".
Ráadásul a bécsi számlán lévő pénz értesüléseink szerint valóban nem Simoné vagy az MSZP-é, hanem - amint azt a volt politikus is közölte korábban - befektetési céllal bízták meg a kezelésével. Mivel nem sajátja, adót sem kell utána fizetni, tehát adót sem tudott vele csalni. Emiatt nem kellett feltüntetnie ez esetben a vagyonnyilatkozatában sem, így ezzel összefüggésben nem követhetett el magánokirat-hamisítást, amivel szintén gyanúsítják. A lapunk által megkérdezett büntetőjogász, Hack Péter szerint a Simonnal szembeni gyanúsítások - ha igazak egyáltalán - csak összességében, esetleges halmazati büntetésük mértéke miatt adnak alapot az előzetes fenntartására. Önmagukban tehát nem, márpedig információink alapján minden egyes gyanúsítás jogi alapja külön-külön is erősen megkérdőjelezhető.
A Simon-Welsz ügyet a fentieken kívül az is rendkívül érdekessé teszi, hogy Welsz Tamás múlt csütörtöki, egy rendőrautóban történt váratlan halála körül továbbra is rengeteg a kérdőjel. Információink szerint nemcsak, hogy az öngyilkosságon nem gondolkodott, de drogot sem fogasztott soha - nem is ivott, nem is dohányzott. Forrásaink szerint nem is ő hívta a rendőröket aznap magához azzal, hogy átadna információkat, dokumentumokat, mert korábban többször találkozott és cserélt információt a nyomozókkal, de akkor se "taxiztak" vele.
Ráadásul halála napján találkozott volna a Magyar Nemzet újságírójával, hogy a hírek szerint "borítson". Ez utalhat arra, hogy például az útlevelekkel kapcsolatban mások érintettsége is felmerülhet - eddig csak szocialista politikusok nevei szivárogtak ki. Lapunk eddigi vizsgálódásai alapján egyébként legalább egy esetben nem zárható ki, hogy jelenlegi fideszes parlamenti képviselőnek van bissau-guineai útlevele.
MSZP: kampányfogás a meghívó Koncepciós eljárásnak, kampányfogásnak nevezte Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, hogy a parlamenti frakcióvezetők közül csak Mesterházy Attilát akarja meghallgatni a testület a Simon-Welsz-ügyben. A bizottság keddi ülésén a fideszes többség megszavazta, hogy ténymegállapító vizsgálatot indítsanak és ennek részeként az MSZP elnökét Simon Gábor - és más szocialista képviselők - állítólagos útleveléről, állampolgárságáról kérdezzék. A vizsgálatot kezdeményező Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke bejelentette: április 3-án 10 órára hívták be Mesterházyt, valamint Rubovszky Györgyöt, a mentelmi bizottság KDNP-s elnökét. Molnár politikai és jogi értelemben is aggályosnak tartja az idézést. Hozzátette: Mesterházy akkor vállalja ezt a megmérettetést, ha azonos szabályok vonatkoznak mindenkire, a nyilvános ülésen minden frakcióvezető megjelenik. Az MSZP elnöke tegnap Nyíregyházán közölte is, hogy nem megy el az ülésre, mert törvénytelennek tartja a testület ténymegállapító vizsgálatra vonatkozó kezdeményezését. A kormányváltó erő miniszterelnök-jelöltje szerint a nemzetbiztonsági törvény pontosan tartalmazza, hogy a bizottság milyen kérdésekben folytathat tényfeltáró vizsgálatot, de ezekre nem illik a Simon-Welsz-ügy. A bizottsági ülés sajtónyilvános részén vita folyt arról, hogy mi indokolja a ténymegállapító vizsgálatot, illetve - Németh javaslatai alapján - miért csak Mesterházyt akarják meghallgatni. A fideszes képviselők arról beszéltek, hogy nem a Simon-ügyet akarják vizsgálni, hanem az azzal összefüggésben felmerült nemzetbiztonsági kockázatokat. Később zárt ülést rendeltek el, amelynek végén a bizottság MSZP-s elnöke kijelentette: nincs arra vonatkozó adat, hogy a Simon-üggyel összefüggésbe hozott Welsz Tamás dolgozott volna titkosszolgálatoknak. Azt is elmondta, hogy a vállalkozó halálával összefüggésben kaptak információkat, de a vizsgálat még nem zárult le.
Lengyel Tibor | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Törvényszék",
"Magnet Bank"
] |
Közel 1,7 milliárd forintos profitot termelt 2018-ban a TV2 Zrt. A masszív nyereség annak fényében érdekes fejlemény, hogy az elmúlt években az erős kormányzati hátszél ellenére is durván veszteséges volt a kereskedelmi csatorna. Két éve ugyan az állami hirdetéseknek köszönhetően bevételben már utolérték az RTL-csoportot, ám miközben a nagy konkurens 2017-ben is nyereségesen működött, a TV2 akkor még 2 milliárdos hiányt volt kénytelen elkönyvelni.
A csatornánál a 2013 és 2017 közötti öt évben összesen 15,3 milliárd forintnyi veszteséget hoztak össze, nagy részét ráadásul azt követően, hogy Andy Vajna bejelentette tulajdonszerzését. A januárban elhunyt filmmogul azonban a kezdetektől tartotta magát ahhoz, hogy nyereségessé teszi az eddig pénznyelőnek tűnő csatornát. 2016-ban egy interjúban azt mondta, hogy erre három-ötéves távon van reális esély.
Megtelt a feneketlen kút
Úgy tűnik azonban, hogy nem kellett ennyi, szűk három év is elég volt. A TV2 Zrt. április 11-én tartott közgyűlést, amelyen egyéb döntések mellett a tulajdonosok elfogadták a vállalat beszámolóját is. Bár magát az éves jelentést egyelőre nem tették közzé, a céges iratokból annyi kiderül, hogy az adózott eredmény 1,69 milliárd forintra rúgott. A profitból azonban – a csatorna megvételéhez kapott MKB-hitelre hivatkozva – a TV2 nem fizet osztalékot.
Részletes adatok híján azt egyelőre nem tudni, hogy minek köszönhető a fordulat, de jó esély van rá, hogy a korábbiaknál is bőkezűbben hirdető állam tette nyereségessé a TV2-t. A csatornánál nagyon látványosan megugrott az állami reklámok aránya azt követően, hogy először Simicska Lajos*A korábbi Fidesz-pénztárnok hosszú ideig hivatalosan nem jelent meg a TV2 körül. A csatornát a korábbi menedzsment vette meg 2013 végén a német ProSiebenSat.1-tól, de mint később kiderült, Simicska üzleti körének a kezdetektől opciós szerződése volt a cég megvásárlására, azaz bármikor átvehették volna a kereskedelmi tévét., majd Andy Vajna révén kormányközeli tulajdonba került. Az utolsó olyan teljes évben, amikor még nem Fidesz-közeli kézben volt az adó, a Kantar Media adatai szerint a listaáras állami reklámbevételük mindössze 2,7 milliárd forintra rúgott, 2018-ra azonban ez több mint a tízszeresére hízott. A tavalyi 28,8 milliárd forint ráadásul az egy évvel korábbihoz képest is komoly, bő 7 milliárdos növekedést jelent, ami nagyjából elég is lehetett ahhoz, hogy nyereségbe fordítsa az eredményt.
Az állami hirdetések aránytalanságát elég jól mutatja, hogy a nézettségben egyébként rendre jobban teljesítő RTL már 2014 és 2017 között is csak szűk tizedannyi bevételhez jutott ilyen forrásból, mint fő versenytársa. Nagyrészt ez magyarázza, hogy a TV2 hogyan előzhette meg bevételben konkurensét 2017-ben. A különbség ráadásul tavaly vélhetően hízott, az elmúlt évben ugyanis
az állam listaáron már majdnem hetvenszer annyit reklámozott el a TV2-csoport csatornáin, mint az RTL-nél.
Mészáros Lőrinc bizalmasa a tévéhez is megérkezett
A beszámoló elfogadása nem az egyetlen fontos fejlemény volt a TV2 közgyűlésén: az eseményen az igazgatóság összetételét is módosították. Azt eddig is tudni lehetett, hogy az Andy Vajna tulajdonszerzését követően nagy csinnadrattával bemutatott, korábban az RTL-t vezető Dirk Gerkens távozik a vezérigazgatói posztról, és a társaság operatív vezetését Vaszily Miklós, az igazgatóság elnöke veszi át. Gerkens azonban amellett, hogy elvileg szakmailag irányította a TV2-t, a cég igazgatóságában is tag volt, márpedig itt korábban nem gondoskodtak a pótlásáról.
A közgyűlésen azonban ez is megtörtént: az igazgatóságba beválasztották Mészáros Lőrinc bizalmasát, Alcsútdoboz fideszes alpolgármesterét, Tima Jánost. Tima kinevezése annyira nem meglepő, a politikus-üzletember ugyanis az elmúlt hetekben már kapott hasonló pozíciókat olyan cégekben, amelyek meghatározó tulajdonrésszel rendelkeznek a TV2-ben. A csatornát ugyanis anno nem úgy vette meg Vajna, hogy ő lett a tulajdonos: a néhai filmügyi biztos egy teljes céghálót épített ki a kereskedelmi tévé köré.
Timát pedig a TV2 körüli vállalatok közül kettőben is beválasztották a cégvezetésbe: az AV Progress Kft.-nél ügyvezetőnek, a Magyar Broadcasting Co. Zrt.-nél (MBC) pedig vezérigazgató-helyettesnek nevezték ki. Más kérdés, hogy utóbbi posztját egyelőre nem jegyezték be hivatalosan. Az MBC-nél ugyanis annak ellenére, hogy pozíciója elnevezése alapján csak a második ember lett volna, a cégiratokban úgy rendelkeztek, hogy nélküle sem a vezérigazgató, sem a cégvezető nem írhat alá. Ez viszont a cégbíróság szerint jogellenes, ezért változtatásra szólították fel a vállalatot.
Tima megjelenése egyértelműen arra utal, hogy Mészáros Lőrinc üzleti köre teljesen át akarja venni a TV2 irányítását. Miután Andy Vajna egy nagyon furcsa ügylettel, egy 60 éves cinkotai nő bevonásával már 2016-ban eladta a kereskedelmi csatornát – amely mostanra a felcsúti milliárdos üzlettársa-barátja, Szíjj László és a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, Vida József közelébe kerülhetett -, ez valószínűleg nem lesz annyira nehéz. Tulajdonképpen csak a nevére kell vennie a céget annak, aki már amúgy is kifizette a vételárat.
Vállalat Andy Vajna Mészáros Lőrinc RTL Tima János TV2 Olvasson tovább a kategóriában | [
"TV2 Zrt."
] | [
"Magyar Broadcasting Co. Zrt.",
"Andy Vajna",
"Kantar Media",
"AV Progess Kft.",
"RTL Tima János"
] |
Dabóczi Kálmánnak a közel negyvenmilliárd forintos elektromos jegyrendszer bedőlése miatt kell távoznia. Megnyirbálják Szeneczei Balázs főpolgármester-helyettes jogkörét is. Tarlós a kezét mossa.
Felmentette pozíciójából Dabóczi Kálmánt, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérét Tarlós István főpolgármester - derül ki a városháza közleményéből. A menesztések oka csak nehezen hámozható ki a városháza sajátos magyarsággal írt közleményéből:
"A BKK részéről a kivitelezési bonyodalom súlyának elhúzódó téves értelmezése, ill. szofisztikus magyarázatai folytán mára semmiképp sem indokolható időveszteség következményeként az illetékes, BKK-t felügyelő főpolgármester-helyettes feladata a jövőben a városüzemeltetésre korlátozódik."
Lefordítva: mint azt a Bagdy Gábor főpolgármester helyettes tegnapi közleményében leszögezte, ő és Tarlós István főpolgármester "nem tudtak" a RIGO rendszer körüli problémákról, mivel azt elhallgatták előlük. Dabóczi menesztésén túl ezért Szeneczey Balázs főpolgármester -helyettestől – ő volt a BKK-t felügyelő főpolgármester-helyettes - elveszik az elektronikus jegyrendszer beruházás felügyeletét és azt Bagdy Gábor kapja most meg. A városháza tegnap esti közleményében úgy fogalmazott a várost nem érte kár az ügyben. Ez azonban, mint írtuk erősen sántít mivel már 6,3 milliárdot kifizettek az elektronikus jegyrendszer kiépítésével megbízott német cégnek, amellyel azonban a BKK a napokban szerződést bontott, arra hivatkozva, hogy a cég nem biztosította a bankgaranciához szükséges feltételeket. Egyelőre így rejtélyes, hogy tarlósék közleménye szerint ez miért nem lenne kár.
UPDATE Közleményt adott ki a BKK igazgatótanácsi elnöke, Szegvári Péter, aki szerint azért nem érte kár a fővárost, mivel a Scheidt & Bachmann GmbH által leszállított hardvereszközök továbbra is a főváros rendelkezésére állnak, és ebből kiépíthető a rendszer. "A tervezett 7 elemből 3 határidőben és a tervezett költségek figyelembe vételével megvalósult" - fogalmaz Szegvári Péter közleménye - "Ezek az elemek a hatályos szállítói szerződés alapján készültek és megfelelően felhasználhatók a projekt tovább folytatásához." A BKK igazgatóság egyben kezdeményezte, hogy a fővárosi önkormányzat együttműködésével kezdődjenek tárgyalások a kormányzati szervekkel az AFC projektnek az országos rendszerekbe történő jövőbeni integrálása lehetőségéről. A Tarlós István régi bizalmasaként ismert Szegvári Péter közleménye úgy fogalmaz: a sajtóhírekkel ellentétben az Igazgatóság elnöke – azaz ő, Szegvári Péter - "közvetlenül nem adott rendszeres jelentést az adott ügyben a főpolgármester számára."
Ha lehet, ennél is rejtélyesebb, hogy Tarlós és Bagdy hogyan nem tudhatott a RIGO rendszer problémáiról. Mint megírtuk Tarlós István eleve azért vette fel 2015-ben Dabóczi Kálmán BKK posztra, mivel Dabóczi fő feladata volt az évek óta nyűglődő, egyre nagyobb csődtömeggé növő RIGO rendszer kiépítésének a gatyába rázása. Az is feltűnő, hogy Tarlós mostanában egyre sűrűbben értekezett a BKK beszántásáról, így a napokban Orbán Viktorral aláírt választási szerződésében külön pontként szerepel a BKK megszüntetése. Piaci forrásaink szerint Dabóczinak már évekkel ezelőtt szerződést kellett volna bontania a Schiedt & Bachmann-al. A Schiedt & Bachmann-nal kötött 2014-es szerződés nem igazán adott arra lehetőséget, hogy a hardverek – beléptető kapuk, ellenőrző készülékek – legyártása után kitapossák a vállalkozásból, hogy beüzemelje azokat, különös tekintettel a rendkívül bonyolult IT-integrációs feladatokra. Így a BKK ugyan megvásárolt egy halom ilyen berendezést a cégtől, ám azok most használatlanul hevernek valahol egy raktárban. Azonban szerződésbontás helyett a BKK-vezér inkább újraterveztette a rendszert, ami újabb 3 milliárdos költségnövekedéssel járt. Közben 2017 óta ketyeg a beléptető rendszer kialakítására felvett EBRD-hitel. Korábban a 444.hu úgy kalkulált: az eredetileg 15 milliárdosra tervezett RIGO rendszer 36,8 milliárd forintosra költségvetésűre puffadt fel. A portál mostani számításai szerint végül akár 15 milliárdra is rúghat a bedőlt rendszer miatt az adófizetőket érő kár. A 2004 óta vajúdó, ám a jelek szerint soha el nem készülő elektromos beléptetőrendszer bedőlése részint komoly probléma lehet a fővárosban újrázásra készülő Tarlós Istvánnak, már ha az ellenzék képes felismerni az ügy súlyát. Ugyanakkor a kezére is játszhat, mivel nagyjából a projekt volt a BKK fenntartásának az utolsó indoka, így viszont már semmi sem áll Tarlós útjába, hogy a BKK-t megszüntesse és kisebb részét a városháza szervezetébe integrálja. | [
"Budapesti Közlekedési Központ"
] | [
"Schiedt & Bachmann-al",
"Scheidt & Bachmann GmbH",
"Schiedt & Bachmann"
] |
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is kimondta, hogy
a Vidékfejlesztési Minisztérium megsértette a Kishantosi Nonprofit Kft jóhírnévhez fűződő jogát.
Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár félrevezette a magyar közvéleményt Kishantos ügyében, mert Kishantosnak soha nem volt bérleti díj elmaradása, nem igaz, hogy megkárosította az államot, nem igaz, hogy fejlesztéseket vállalt, amit nem teljesített.
A Kishantosi Nonprofit Kft. szerint ezzel az “átlátszó hazugsággal" próbálta meg a kormány elterelni a közvélemény figyelmét arról, hogy “407 hektár Biosuisse minősítésű növényállományát barbárul elpusztították, és ezzel 117 milliós kárt okoztak." | [
"Kishantosi Nonprofit Kft"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] |
Beolvad a papíron főképp sportlétesítmény-üzemeltető, valójában a Várkert Kaszinót Matolcsy-közelbe segítő Sport Zone Kft. a tulajdonosába, ami az egyik jegybanki alapítványcég a rengetegből.
A döcögve összejött állami presztízsberuházásban felújított Várkert Bazárral szemben áll, s vele egy időben, az 1800-as évek második felében, Ybl Miklós tervei alapján épült a Várkert Kaszinó. Az eredetileg a királyi palota szivattyú gépházaként szolgáló épület az évek során kávéházként, étteremként és kaszinóként is funkcionált, s 1992-ben esett át teljes felújításon – az épület sztorijának részletei a Pestbuda oldalon olvashatók.
Nem sokkal azután, hogy a Matolcsy György vezette jegybank megkezdte a százmilliárdokkal tömött alapítványi hálózat szaporítását, kiderült, szemet vetettek az Ybl-Vízházként emlegetett épületre is. Tavalyra sikerült is megszerezniük 10,5 millió euróért, azaz mintegy 3,3 milliárd forintért.
A konstrukció lényege az volt, hogy az MNB által létrehozott Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI) cége, a Vízház Zrt. megszerezte az épületre opcióval rendelkező Sport Zone Kft.-t egy tahitótfalui magánszemélytől.
A Sport Zone akkori székhelye történetesen az MNB szomszédságában volt a budapesti Bank utcában, a cég a HVG korábbi közlése szerint részvényes volt a feltöltős fizetőkártyarendszer-üzemeltető HelloPay Zrt.-ben.
A Sport Zone döntött most úgy, hogy beolvad a PADI Vízház Zrt.-jébe. A fúzió után az "új" Vízház 4 milliárd forint eszközállománnyal, és hasonló nagyságrendű saját tőkével indít a tervezett augusztus végi hatályú egyesülést követően. A céget az eddigi ügyvezető, a Matolcsyval az NGM-ből a jegybankhoz érkezett Bánkuty Tamás vezeti majd.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Sport Zone Kft.",
"Vízház Zrt.",
"Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány"
] | [
"Várkert Kaszinó",
"HelloPay Zrt.",
"PADI Vízház Zrt.-jébe"
] |
Szalai Anna;
Bosnyák tér;építkezés;Zugló;NER;
2022-07-20 06:00:00
Feltartóztathatatlan a 250 milliárd forintos NER-beruházás Zuglóban
Betonüzemet állított a Bosnyák tér mögé az új XIV. kerületi városközpont beruházója, miközben elindította a további ütemek engedélyezési eljárását - tudta meg lapunk.
A Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. július első napjaiban elindította Zugló Városközpont II.- III. ütemének környezetvédelmi engedélyezési eljárását és még a választások előtt megkérték a kormányzatot a terület rozsdaövezetté nyilvánítására - tudta meg lapunk. A projektcég a NER-közeli vállalkozóhoz, Balázs Attilához tartozik, aki közeli kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal.
A kezdődő gazdasági válság és a növekvő árak sem állították meg a zuglói városközpont gigaprojektjét. Mivel az építkezés korábban megkapta a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt, így a Pest megyei Kormányhivatalnak most 45 napja van, hogy megadja-e a környezetvédelmi engedélyt az újabb ütemekre is. De aligha törik rajta túl sokat a fejüket, hiszen az I. ütem esetében még a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását sem tartották szükségesnek, mondván a "faltól-falig beépítésnek" nincs jelentős környezeti hatása. Olajozottan ment az építési engedély kiadása is a fővárosi kormányhivatalnál.
Ehhez képest a rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánítást egyelőre nem kapta meg a projektcég, pedig még az országgyűlési választás előtt kérte. Ennek révén a területen felépülő új lakásokra érvényes kedvezményes 5 százalékos áfa is visszakérhető lenne, ami jelentős versenyelőnyt jelentene a többi új lakáshoz képest.
Zugló egyáltalán nem támogatja a gigaprojektet, ennek oka a "helyi építési szabályzaton és a helyi rendeleteken túlterjeszkedő" építkezés; a kerület már több jogi beadvánnyal is élt a beruházással szemben. A Népszavának Horváth Csaba zuglói polgármester azt mondta: nem támogatja a rozsdaövezeti kérelmet, mivel az önkormányzatnak ez maradt az egyetlen ütőkártyája, hogy rávegye a beruházót a kerület számára fontos kiegészítő beruházások megvalósítására, de az erről szóló településrendezési szerződés tárgyalása hónapok óta szünetel. A polgármester nem tagadta: ez nem túl erős fegyver, hiszen a rozsdaövezeti kijelölésről önkormányzati egyetértés nélkül is dönthet a kormány. Nem sokat ér szerinte a képviselő-testület által a területre múlt héten elrendelt építési és változtatási tilalom sem, hiszen a helyi rendeleteket felülírja a kiemelt státusz. A polgármester az okok között említi, hogy a beruházó felállított "egy nagy teljesítményű betonüzemet a telken és hatalmas mennyiségű beton alapanyagot szállított oda".
A Zaha Hadid Architects építésziroda mestertervei alapján megvalósuló beruházás tervezett összértéke meghaladja a 250 milliárd forintot. A teljes projekt során 950 lakás, 90 ezer négyzetméter iroda és 12 ezer négyzetméter kereskedelmi terület épül a Bosnyák térnél. Az előírt zöldfelületek jelentős részét az épületek tetejére tervezett zöld tetővel pipálják ki. Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédő szerint 8 emeletes házakkal történő sűrű beépítés teljes léptékváltás eredményez a jelenlegi kisvárosias környezetben.
Első ütemeként egy irodaházat és egy lakóépületet építenek a piac mögötti, az egykori Csömöri úti edzőpálya területén. Mindkét épület tízszintes (mélygarázs, földszint és 8 emelet), az egyikben 162 lakást és 2 üzletet alakítanak ki, a másik egy kisebb fajta bevásárlóközpont lesz, utca felé nyíló üzletekkel, a felsőbb szinteken irodákkal. A most engedélyezni kívánt - a jelenlegi építési területtől észak-keletre a Rákos-patakig terjedő részen -, két ütemben megvalósuló beruházás során további három irodaépületet és három lakóépület húznának fel. Az irodaházakat 8 emeletesre tervezik, a földszinten üzlethelyiségekkel, három szintes mélygarázzsal. A lakóépületek szintén földszint plusz nyolc emeletesek lesznek, de alattuk csak egy mélygarázs szint épül. (A kiemelt státuszt biztosító kormányrendelet értelmében 18 helyett 35 méteres épületmagasság is megengedett a területen.) Az épületetekben összesen 2272 parkolóhelyet alakítanak ki. A II. ütem építkezési munkálatai (4 épület) a tervek szerint 2032-ben fejeződhetnek be, míg a III. ütemmel (2 épület) 2031-re végeznének. | [
"Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [
"Zaha Hadid Architects",
"Pest megyei Kormányhivatal"
] |
Budai Gyula és Lázár János feljelentése nyomán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztálya a Hód-Mezőgazda Rt. privatizációja ügyében. "Bármely érdeklődő számára elérhető módon meghirdetett, nyilvános pályázati eljárás során a vásárlásra érvényes ajánlatot nyújtottunk be, ezt a bírálók sikeresnek ítélték" - írta Antal Gábor, a cég vezérigazgatója korábban az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Az elszámoltatási kormánybiztos és Lázár János február 15-én jelentette be, hogy feljelentést tett a Hód-Mezőgazda Rt. 2004-es privatizációjával kapcsolatban az Országos Rendőr-főkapitányságon ismeretlen tettes ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésének gyanúja miatt.
Budai Gyula az akkori sajtótájékoztatón közölte: vizsgálata azt állapította meg, hogy a Hód-Mezőgazda Rt. privatizációja során több mint egymilliárd forint kár érte a magyar államot.
Lázár János polgármester, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője emlékeztetett, a hódmezővásárhelyi képviselő-testület 2004-ben azt kérte az akkori kormánytól és a vagyonkezeléssel megbízott szervezetektől, hogy ne értékesítsék a társaságot, ám megkeresésük eredménytelen volt. A 2010-es kormányváltás után a politikus azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, vizsgáltassa meg a város szerint indokolatlan privatizációt, és az elszámoltatás keretében adjanak választ arra, miért, mennyiért adta el az állam a céget, milyen arányban van egymással a vételár és a megszerzett vagyon, hogyan jártak el a dolgozókkal, betartották-e a privatizációs törvényt, kik voltak a vásárlók. Megjegyezte azt is, hogy az "elmúlt évek szocialista kormányzásának gyümölcseképpen" az ügy dokumentációjának egy része eltűnt.
Lázár János azt mondta, ha elrendelik a nyomozást, akkor az, az ÁPV Rt. akkori aláíróira, illetve az ÁRV Rt. akkori igazgatóságára, felügyelőbizottságára és a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter személyére alapos információkkal szolgál majd.
Az ügy részleteiről szólva Budai Gyula azon a tájékoztatón kifejtette: a Medgyessy-kormány tíz agrártársaság tőkeemeléssel történő privatizációjáról döntött, amelynek részeként az ÁPV Rt. 2004 áprilisában hagyta jóvá a Hód-Mezőgazda Rt. állami tulajdonú részvénycsomagjának értékesítését. Az értékesítésre egyetlen cég adott be érvényes pályázatot, a KHD Invest Kft., a vételár 1,7 milliárd forint volt, ami a kormánybiztos szerint lényegesen alacsonyabb a valós értéknél. Hozzátette, három értékbecslés készült az ügyben, ebből azonban csak kettőt találtak meg; azt, amely alapján meghatározták a vételárat, a pályázati anyaggal együtt eltűnt.
Mint mondta, a KHD Invest a pályázat benyújtása előtt két héttel alakult, a privatizáció lezárultát követően pedig a kft. két tagjának - a Lineár 2004 Kft.-nek és a Mezőgazda-Invest Kft.-nek -, amely a munkavállalók többségét tömörítette, a tagsági viszonya azonnal megszűnt. Azért kellett "bevinni" a dolgozókat a tranzakcióba - folytatta -, hogy a pályázat során a dolgozói létszámra a legmagasabb pontszámot kapja a KHD Invest.
A Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója február 16-án közleményben reagált a sajtótájékoztatón elhangzottakra.
"Bármely érdeklődő számára elérhető módon meghirdetett, nyilvános pályázati eljárás során a vásárlásra érvényes ajánlatot nyújtottunk be, ezt a bírálók sikeresnek ítélték" - írta Antal Gábor az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A zrt. vezérigazgatója egyúttal reményét fejezte ki, hogy az eljárás mielőbb alátámasztja: a társaság megvásárlásakor, valamint az azt követő időszakban a működtetése során semmiféle bűncselekményt, visszaélést, jó erkölcsbe ütköző magatartást nem követtek el.
A Hód-Mezőgazda Zrt. tulajdonosai jelenleg az Axial Kft., a Trigo-Fix Kft., a Délity Bútor Zrt. és a KHD-Invest Kft., amely a másik három társaság tulajdonában van. A cégek tulajdonosai Harsányi Zsolt, Kárpáti László és Délity József. | [
"Hód-Mezőgazda Zrt.",
"KHD Invest Kft."
] | [
"Lineár 2004 Kft.",
"Trigo-Fix Kft.",
"Délity Bútor Zrt.",
"Hód-Mezőgazda Rt.",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Mezőgazda-Invest Kft.",
"KHD-Invest Kft.",
"Axial Kft.",
"ÁPV Rt.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztálya",
"ÁRV Rt."
] |
Nem érte kár a magyar államot a kerteskői földek és eszközök eladásakor. Az értékesítési ár a piaci viszonyokat tükrözi - közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a Fidesz-KNDP állításaira reagálva.
Kedden Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő és Budai Gyula, a Fidesszel szövetséges Magosz igazgatója tájékoztatóján azt mondta: a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el a kerteskői privatizáció ügyében, amely a termőföld és az eszközállomány értékesítését egyaránt érinti. A politikusok szerint az eladás áron alul történt, nagy kárt okozva ezzel az államnak.
Az MNV közleménye szerint az ellenzéki politikusok minden eszközt megragadnak arra, hogy az állami tulajdonú termőföldek értékesítése és hasznosítása körül "politikai érdekből zavart keltsenek". A Bábolna Zrt. kerteskői gazdaságának értékesítésével kapcsolatban a nemzeti vagyonkezelő közleményében kifejtette: a földek és az eszközök együttes eladására egy 2006-ban született kormányhatározat kötelezte a vagyonkezelőt.
Mint írták, az érvényesség és az elővásárlási jogok megállapításánál az MNV végig a jogszabályoknak megfelelően járt el, az ügyben pedig az MNV vezérigazgatójának és menedzsmentjének nem volt döntési hatásköre, így nem is hoztak döntést az értékesítésről. A hatáskörrel rendelkező Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött arról, hogy a termőföldek pályázata érvényes és eredményes; a legjobb érvényes ajánlat összege 193 millió forint volt, amely megegyezik a hároméves pályáztatás során mindvégig meghirdetett, értékbecsléssel alátámasztott minimumárral.
Az értékesítéssel kapcsolatban a magyar államot nem érte kár, a termőföldek ára hektáronként 400 ezer forint volt, amely a piaci viszonyokat tükrözi. Minden állítás, amely az állam vagyonvesztéséről szól, alaptalan és hamis - emelték ki a kommünikében.
Medgyasszay László és Budai Gyula állításaival ellentétben, az MNV ellenőrző bizottsága a kerteskői értékesítés ügyében nem tett elmarasztaló megállapítást, hiszen a vizsgálat még nem zárult le. A vagyonkezelő az ellenzéki politikusok "megalapozatlan állításai" miatt jogi lépéseket tesz.
Budai Gyula kedden azt mondta, hogy Medgyasszay Lászlóval közösen, ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek az ügyészségen hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Medgyasszay László közölte, a bejelentésre azután került sor, hogy a parlamentben több alkalommal próbáltak az ügy ellentmondásaira választ kapni, de nem jártak sikerrel. A kérdések minden esetben arra vonatkoztak, hogyan lehetett csaknem 200 millió forintos vagyont mintegy húsz millió forintért eladni, illetve hogyan lehetett 480 hektár földet áron alul értékesíteni.
Budai Gyula közölte: a földet 192 millió forintért, az eszközöket pedig 22,7 millió forintért vásárolhatta meg ugyanaz a három magánszemély által alakított konzorcium. Az államot összesen mintegy 300 millió forint kár érte, hiszen mind a földre, mind pedig az eszközök megvásárlására érkezett jobb ajánlat is. Budai úgy vélekedett, az értékesítésért felelősséggel tartozik Tátrai Miklós, az MNV vezérigazgatója, aki aláírta a szerződést, valamint az értékesítési igazgatóság vezetője is. | [
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Bábolna Zrt."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Nem biztos, hogy elég lesz a pénz a csődbe ment utazási iroda ügyfelei kártalanítására
Green Holidays-csőd: a MUISZ szerint nem megfelelő az utazási irodák ellenőrzése
Csalás bűntett elkövetése miatt ismeretlen tettes ellen nyomozás indult a rendőrségen a Green Holidays csődje ügyében – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság az MTI megkeresésére hétfőn.
A Green Holidays Kft. július másodikán vasárnap kora este jelentett fizetésképtelenséget. A társaság szervezésében aznap délelőtt még elindult egy magyar csoport Budapestről charterjárattal a törökországi Antalyába, de lefoglalt szálláshelyükre már nem jutottak el. Múlt szerdán minden utas hazaérkezett Magyarországra.
A biztosítási szerződés feltételei alapján az Uniqa Biztosító az utasokkal szemben 500 millió forint erejéig teljesíti a Green Holidays irodát terhelő fizetési kötelezettségeket. Az Uniqa Biztosító Zrt. múlt csütörtökig közel 2000 kárbejelentést fogadott és több mint 83 millió forintot fordított a Green Holidays csődje miatt nehéz helyzetbe került utasok megsegítésére. A vagyoni biztosítékból a Törökországban ragadt utasok hazaszállítását, a kényszerű kint tartózkodás költségeit, illetve a már befizetett utazások előlegének, illetve részvételi díjának visszatérítését fizették. Vasárnap estétől szerdáig közel 800 károsultnak segített hazajutni a biztosító cég. A szállásra fordított költségek eddig 26 millió 253 000 forintot tesznek ki, a biztosító 4 repülőjáratot foglalt, erre több mint 57 millió 150 ezer forintot fordítottak.
A biztosító augusztus 1-jéig fogadja a további kárbejelentéseket. | [
"Green Holidays"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Uniqa Biztosító",
"Uniqa Biztosító Zrt."
] |
Úgy fogalmazták meg az "irodai papírok, papíráruk, író- és irodaszerek szállítása" címmel kiírt közbeszerzési eljárás műszaki paramétereit a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon, hogy a kiírásnak maradéktalanul alighanem csupán egyetlen nagykereskedés termékei felelhetnek meg. A látszatra sem ügyeltek: a kiíró minden jel szerint a nagykereskedés weblapjáról másolta ki az igényelt termékek műszaki paramétereinek egy részét. Az elkövetkező három évben csak ettől az egy vállalkozástól szerezhetnének be irodai termékeket az állami intézmények, összesen 4,5 milliárd forint plusz áfa értékben.
Akár a plágiumügybe belebukott (dr.) Schmitt Pál volt köztársasági elnök is írhatta volna a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ernyője alatt működő Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság központi, irodai papírok, papíráruk, író és irodaszerek szállítására vonatkozó (TED 2013/S 212-367576, 2013. október 31.) tenderének ajánlati dokumentációját. Abban ugyanis a beszerzendő termékek műszaki leírása több helyen kísérteties hasonlóságot mutat az egyik kereskedő weboldalán lévő termékleírásokkal.
Ez egyáltalán nem véletlen: előre borítékolható, hogy ha az iparágon belüli felzúdulás ellenére a tenderen mégis eredményt hirdetnek a december 9-i határidőt követően, a budapesti székhellyel és dunakeszi fiókteleppel működő nagykereskedő, a Corwell Kft., illetve annak valamelyik viszonteladó partnere lesz a nyertes, mások ugyanis labdába sem rúghatnak a kiírás sajátosságai miatt. A pályázat kiírója ugyanis néhol a Corwell Kft. és viszonteladóinak honlapjairól másolta be több termék műszaki leírását az ajánlati dokumentációba. Több olyan esetben, ahol nem szó szerinti copy & paste történt, ott is csak az adott nagykereskedő Victoria nevű márkája felel meg az előírásnak – a kiíró lényegében körülírta az adott terméket.
Ráadásul a kiíró több esetben teljesen indokolatlannak tűnő műszaki paramétereket is benne felejtett a kiírásban, ami ugyancsak azt a gyanút erősíti az iparág szereplőinek körében, hogy ezzel a módszerrel bizony előre meg is határozta, kit is szeretne "udvari" beszállítónak az elkövetkező 36 hónapra, aki 4,5 milliárd forint plusz áfa keretösszegben értékesíthet az állami szektornak. Bizonyos termékek esetében ezek az indokolatlan műszaki paraméterek azt eredményezik, hogy egy adott funkcióra szánt termék négyszer-ötször többe kerül majd, mint a versenytársaknál.
Noha a közbeszerzési törvény nem tiltja, vagyis emiatt önmagában még jogorvoslatra sincs mód, felettébb szokatlan, hogy a kiíró kizárólag egyetlen nyertes szállítóval kíván keretszerződést kötni. Az államkassza szempontjából optimális megoldás keretében ugyanis több céget hirdetnek nyertesnek és többel szerződnek, az érintett állami intézmények így az egymással folyamatosan versenyző szállítók által kínált legjobb ár-érték arányú terméket választhatják ki, attól függően hogy az adott időpontban éppen kitől előnyösebb tollat, fűzőgépet, vagy néhány raklapnyi papírt rendelni. A legutóbbi “papírtender" eredményeképpen például három cég termékei közül választhattak az állami intézmények, ha szükségük volt valamilyen irodaszerre.
Most viszont, ha tényleg eredményt hirdetnek ezen a tenderen, az 1850 magyarországi intézmény kizárólag egyetlen szállítótól rendelhet majd, akinek – verseny híján – egyáltalán nem lesz érdeke, hogy az árait a versenytársak nyomására csökkentse, hiszen három éven át a tenderen megadott, akár a piacinál jóval magasabb árakon számlázhat akkor is, ha a konkurenciánál amúgy olcsóbban is elérhető lenne a termék. Sőt, az udvari beszállító meg is emelheti árait, ha a forint gyengülne az euróhoz vagy a dollárhoz képest a szerződéskötéskor érvényes árfolyamhoz képest.
Hiánycikk a termékminta, nehezített jogorvoslat
Az általunk megkérdezett jogászok szerint támadható a kiírás azon pontja is, hogy referenciaként évi 500 millió forint értéket elérő, közbeszerzés tárgya szerinti közvetlen végfelhasználó felé történő szállítást kell kimutatni, illetve a pályázónak jelenleg is rendelkeznie kell ugyancsak közvetlen végfelhasználó felé történő, évente legalább két darab, 90 millió forintot elérő, szerződésszerűen teljesített referenciával. A szakértők szerint ugyanis a végfelhasználó felé történő szállítás indokolatlan korlátozás.
Ez a korlátozás megnehezíti az indulás és az érvényes ajánlattétel lehetőségét, hiszen az ajánlattevő hiába értékesít akár évi több milliárd forint értékben ezekből a termékekből például országos üzletláncoknak, áruházaknak, ez nem számít, mivel a referenciaként szolgáló partnerük ebben a megfogalmazásban nem számít végfelhasználónak. Szakértőink aggályosnak találják azt is, hogy a kiíró kikötötte, hogy a pályázó rendelkezzen régiónként legalább egy darab, cégjegyzék szerint jegyzett telephellyel és/vagy fiókteleppel.
De vannak további érdekességek is. Az egyik ilyen, hogy az ajánlatkérő termékminta benyújtását kéri a pályázóktól, ám az igényelt luxustermékek egy része a pályázat elkészítésére rendelkezésre álló, meglehetősen szűk, körülbelül egy hónapos határidő alatt éppen nem beszerezhető a nagykereskedőnél, azaz a már említett Corwellnél, ugyanis ezekből a termékekből csak a tender lezárása után várható új szállítmány. Vagyis csak azok tudnak indulni a tenderen, akik a pályázat megjelenését megelőzően már tisztában voltak az ajánlat műszaki paramétereivel és jó előre "bezsákoltak" maguknak Corwell-termékekből, például a cég saját márkás termékéből, a Victoriából.
Aggályait több vállalkozás a hivatalos eljárás keretében is jelezte az ajánlatkérő Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak, ám az többnyire lesöpörte az észrevételeiket az asztalról. Az egy cégre szabott kiírással a tenderből kizárt cégek jogorvoslatot is kérhetnének, ám az erre vonatkozó, 2011-ben megjelent kormányrendelet ezt is nagyban megnehezíti, ugyanis a jogorvoslatért a közbeszerzési eljárás becsült értékének 1 százaléka, de legfeljebb 25 millió forint illetéket kell fizetni. Ha több kérelmi elem is van, akkor pedig a dupláját, 50 millió forintot.
Érdekesség, hogy a Corwell Kft. egyik legnagyobb viszonteladójaként a tendernyertességre most igencsak esélyes I-com Kft. ügyvezetője, Szabó Zsolt különösen érzékeny a papírtenderek tisztaságára. 2006-ban, szocialista kormányzat idején a Magyar Nemzetnek panaszkodott az akkori központosított pályázatra, egyebek mellett amiatt, hogy csak egy nyertest kívántak hirdetni, illetve hogy a választások előtt hosszú időre szóló tendert írtak ki.
Szalay Dániel | [
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Corwell Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Magyar Nemzet",
"I-com Kft."
] |
Hullanak a keleti nyitás kulcsfigurái, Adnan Polat azonban talpon maradt. A török milliárdos épp Erdoğan-párti csúcsgazdagokból szervez üzleti koalíciót – ők máris megvásárolták a pesti Közvágóhíd épületegyüttesét. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.
Az Orbán-kormány kereskedőházi partneréről, Adnan Polatról nemrég azt írta a Forbes magazin török kiadása, hogy új üzleti korszakot készül nyitni, melynek kulcsa Magyarország. A Magyar Narancs világossá tette, hogy Polat egyebek mellett gigantikus naperőműparkot akar építeni hazánkban. Továbbá – mint az isztambuli üzletember a Forbesnak elárulta – euró-százmilliókat szán budapesti ingatlanfejlesztésekre.
A Közvágóhíd bejárata ma Fotó: Sebestyén László
Az egyik "fejlesztendő" terület a volt Közvágóhíd 4,8 hektáros része lehet: az a telek, amelyik a Nemzeti Színházzal és a Művészetek Palotájával szemben, a Soroksári út túloldalán helyezkedik el. Polat projektcége, az APD Real Estate Kft. a közelmúltban vásárolta meg ezt a barnamezős zónát, s rögtön bevont a kft.-je tulajdonosi körébe két másik török családot; ők olyasféle tényezők odahaza, mint Mészáros Lőrinc mifelénk.
Kik azok a török topgazdagok, akikkel összefogott Polat?
Miért lehet jó üzlet nekik a vágóhídterület "fejlesztése"?
Miért csak Polat maradt talpon a közel-keleti nyitás kulcsfigurái közül?
Exkluzív részletek a november 9-i Heti Válaszban. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is kapható.
A borítóképen Adnan Polat és Orbán Viktor a felcsúti stadion tetején. | [
"APD Real Estate Kft."
] | [
"Nemzeti Színház",
"Magyar Narancs"
] |
Immár jobbról is offshore-kapcsolatokkal vádolják Seszták Miklóst. A Heti Válasz átvilágította a nemzeti fejlesztési miniszter múltját, ám külföldi cégtulajdonra nem leltünk. Tény viszont, hogy a KDNP-s politikus "összeépült" egy, jelenleg négy adóoptimalizáló érdekeltséget használó, a BestByte műszaki áruházlánc és az Oxygen wellnessközpontok révén tavaly már 25 milliárd forintos forgalmat bonyolító vállalkozói körrel. Részletek a csütörtöki lapszámban.
Seszták Miklós
A múlt hétig a Népszabadság és az Index "kiváltsága" volt a Seszták Miklós múltjában való intenzív kutakodás. Aztán jött a Magyar Nemzet, és vezércikkben fejezte ki megdöbbenését, hogy "offshore-nak is nevezhető cégek hozhatók kapcsolatba a miniszter egyik vállalkozásával". A nemzeti fejlesztési tárcát irányító KDNP-s politikus távozását sürgető napilap gyilkos párhuzamot is talált: "Ki ez a miniszter? Kóka János? Nem, bár a múltjától lehetne. Ez a miniszter nem annak a bizonyos Elmúlt Nyolc Évnek a szereplője és terméke, hanem az elmúlt Pár Hónapé".
Védekezésképpen a kormány és maga Seszták is úgy fogalmazott: "ezek a támadások kétségbeesett emberek reménytelen próbálkozásai". Majd hétfőn jött a Fidesz–KDNP-t minden kétség ellenére támogató, a jobbos reményeket gyakran artikuláló Professzorok Batthyány Körének nyilatkozata, amely a balos sajtóval "egy gyékényen áruló" kormánypártiak bírálata mellett Sesztákon is ütött egyet. "Túl hangosak azok a rémhírek, amelyek a miniszter offshore-lovagi múltjáról és a bábáskodásával létrejött cégek viselt dolgairól szólnak, és túl halkak ezek cáfolatai. Vajon csak az erőterek okozta akusztikai zavarok miatt halljuk így, vagy valóban gyengék a miniszter önmentő érvei?" – tették fel a kérdést a professzorok.
A Heti Válasz már korábban és most is lehetőséget kínált Seszták Miklósnak, hogy egy interjúban erősítse fel a maga álláspontját, ám a KDNP alelnöke az első alkalmat váratlanul lemondta, újabb megkeresésünkre pedig még időpontjavaslattal sem szolgált. Ezért úgy döntöttünk, hogy saját erőnkből igyekszünk átvilágítani a nemzeti fejlesztési miniszter múltját – és közben az eseteleges felmentő körülményeket sem hallgatjuk el.
Részletek az augusztus 7-i Heti Válaszban. Szóra bírtuk a Sesztákot ügyvédi megbízásokkal elhalmozó Oxygen-csoport frontemberét is! Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható. | [
"KDNP",
"BestByte",
"Oxygen"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Heti Válasz",
"Professzorok Batthyány Köre"
] |
Megbírságolta a Sberbankot az MNB
Az MNB 43,45 millió forint bírság megfizetésére és a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezte a Sberbank Magyarország Zrt.-t többek közt hitelkockázati, tőkeszámítási, számviteli, adatszolgáltatási, illetve az informatikai és a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzési tevékenységét érintő problémák miatt. Ezek nem veszélyeztetik a hitelintézet megbízható működését.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított rendszeres felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében vizsgálta a Sberbank Magyarország Zrt. (Sberbank) tevékenységét. Ennek során a jegybank a 2014. január 1-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át, áll az MNB közleményében.
Az eljárás egyebek között a hitelkockázat területén – ezen belül a fedezetértékelésre, a késedelmes állomány kezelésére, a lakossági és vállalati hitelezésre, az ügyfél- és ügyletminősítésre, valamint az átstrukturálásra vonatkozóan – állapított meg hiányosságokat. Problémát talált a jegybank emellett az adatszolgáltatási és informatikai rendszerek, a számviteli eljárások, valamint a vállalatirányítás terén is.
Az MNB feltárta azt is, hogy a Sberbank nem tartotta be maradéktalanul a tőkeszámítással, a befektetési szolgáltatási tevékenységgel, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos jogszabályi előírásokat sem. Utóbbi kapcsán a vizsgálat megállapította, hogy egyes ügyfelek és tranzakciók azonosítása elmaradt, több tényleges tulajdonosi nyilatkozat helytelen volt, valamint az informatikai-nyilvántartási rendszer nem biztosította teljes körűen a szankciós szűrések végrehajtását.
Az MNB határozatában kötelezte a Sberbankot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket ezen hiányosságok megszüntetésére, s erről – a belső ellenőri jelentés megküldésével – számoljon be a jegybanknak. A hitelintézetnek gondoskodnia kell többek közt vállalatirányítási, a számviteli és a hitelkockázati tevékenységével összefüggő egyes eljárások fejlesztéséről, javításáról, valamint az adatszolgáltatás teljes körűségéről. Maradéktalanul meg kell felelnie a jogszabályoknak a tőkeszámítás, valamint az informatikai rendszerek működése során, továbbá a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzése körében be kell tartania a tényleges tulajdonosi nyilatkozatokra, a szankciós szűrési gyakorlatra és a szakmai képzésre vonatkozó előírásokat.
A hiányosságok miatt a jegybank 43,45 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Sberbankra. A bírság mértékét különösen a pénzügyi szolgáltatási, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni tevékenység körében feltárt jogsértések száma, súlya indokolta. Enyhítő körülmény volt a bank együttműködő magatartása, a hiányosságok megszüntetésére tett azonnali intézkedései, továbbá az, hogy a jogsértések kapcsán nem sérültek az ügyfelek érdekei.
Frissítés: A Sberbank rendkívül fontosnak tartja a jogszabályoknak és a Magyar Nemzeti Bank elvárásainak megfelelő működést. A hitelintézet már a vizsgálat során lépéseket tett az érintett területek fejlesztése és a feltárt hibák kijavítása érdekében. A Magyar Nemzeti Bank által előírtak teljesítése folyamatban van.
mfor.hu | [
"Sberbank"
] | [
"Sberbank Magyarország Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
Várhegyi Attila, a Fidesz volt szolnoki polgármestere, és az előző Orbán-kormány államtitkára segíti az MTVA kommunikációját, miután az előző kommunikációs igazgató, Szabó László közös megegyezéssel távozott.
Az MTVA szóvivője, Cserháti Ágnes az Indexnek megerősítette a fn24.hu értesülését, miszerint Várhegyi Attila segíti ezután a közmédia kommunikációját. Várhegyit és Prestige Média Kft. nevű cégét külsősként foglalkoztatják, fél évre kötöttek velük szerződést, az összegről azonban Cserháti nem akart nyilatkozni.
Fotó: Illyés Tibor Kövér László Várhegyi Attila Áder JánosCaption:Budapest 1998-ban
Egy évre ítélték
Várhegyi Attila 1990-91-ig Szolnok város alpolgármestere, 1991-től 1998-ig pedig polgármestere volt. 1998-2001-ig pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkári posztját töltötte be.
A Fidesz pártigazgatóját 2002-ben folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt jogerősen felfüggesztett egyéves börtönbüntetésre ítélte a bíróság. A vád szerint az Orbán-kormány egykori államtitkára 154 millió forintos kárt okozott Szolnok önkormányzatának. Várhegyi ezt követően lemondott a képviselőségről, azután pedig a Fidesz fizetett alkalmazottjaként töltötte be a pártigazgatói, majd a kampányigazgatói posztot.
Várhegyi Attila 2006-ban vált meg a Fidesztől, miután a párt elvesztette a választásokat. A politikus és cége, a Prestige Media Kft. több fideszes önkormányzat kommunikációját is segítette 2007-től, de 2008 márciusáig az Echo TV és a Magyar Hírlap tulajdonásának, Széles Gábornak is adott marketing tanácsokat, és ő segítette például győzelemhez Páva Zsoltot a pécsi önkormányzati választáson, mint a Fidesz kampányának vezetője.
"Óriási megtiszteltetés"
Várhegyi Attila az MTI-vel azt közölte: óriási megtiszteltetés és nagyon nagy kihívás számukra ez a megkeresés. Mint hozzátette: a rendelkezésre álló hat hónap alatt XXI. századi megoldásokat szeretne nyújtani az MTVA-nak.
Cserháti Ágnes szóvivő szerint az MTVA a költséghatékony megoldások érdekében több kommunikációs ügynökséggel vette fel a kapcsolatot, a Prestige Média tette a legrészletesebb és legkedvezőbb ajánlatot, ezért az MTVA január 15-től megkezdte a közös munkát a Várhegyi Attila által vezetett céggel.
Az MTVA kommunikációs igazgatója, Szabó László január 3-án közös megegyezéssel távozott a cégtől. | [
"Prestige Média Kft.",
"Fidesz"
] | [
"Magyar Hírlap",
"Echo TV",
"Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma",
"Prestige Media Kft."
] |
Feleségével utazott az Azori-szigetekre a Vas Megyei Közgyűlés fideszes elnöke.
Kovács Ferenc, (Fidesz) a Vas Megyei Közgyűlés elnöke elismerte a közgyűlés pénteki ülésén, hogy a felesége is elkísérte az Európai Régiók Gyűlésének (AER) az Azori-szigeteken tartott november végi találkozójára, de mint mondta, felesége utazásának minden költségét maguk fizették. A közgyűlési elnök ezt Rába Kálmán jobbikos képviselő kérdésére válaszolta az ülésen, aki felszólította, adjon magyarázatot az utazására, ismertesse annak finanszírozását, és mondja meg, igaz-e, hogy a feleségével együtt utazott.
Kovács Ferenc elmondta: a kinttartózkodás költségeit az anyaszervezet, vagyis az AER fizette, az utazás költségét, a személyenkénti 200 ezer forintot pedig a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége a tagdíjakból fedezte. Ezt az összeget később - tette hozzá - a megyei elnökök saját döntésük alapján jótékonysági célokra ajánlották fel. "Akinek a családtagja utazott, teljes egészében ki kellett fizetnie a rá eső részt" - mondta. Megjegyezte: az utazást leszámítva mindössze két napot tartózkodtak kinn, ebből másfél napig tartott a konferencia. A tisztújító tanácskozáson pedig két magyar megye elnöke is bekerült az AER vezetőségébe.
Kovács Ferenc megemlítette, hogy Vas Megye Közgyűlése nem tagja az AER-nek, négy év óta csupán megfigyelői státusszal rendelkezik a szervezetben, hozzátette ugyanakkor, hogy álláspontja szerint "bármely szervezethez való tartozás a tagdíjfizetés kötelezettsége mellett arra is kötelez bennünket, hogy részt vegyünk azokon a fórumokon, amelyeken kíváncsiak a véleményünkre."
Az elnök válaszát a kérdést feltevő Rába Kálmán elfogadhatónak tartotta és a napirendi ponttal együtt a Vas Megyei Közgyűlés elfogadta.
Gelencsér Attila, a somogyi közgyűlés fideszes vezetője hétfőn jelentette be, hogy gyermekvédelmi célra ajánlja fel azori-szigeteki utazásának költségét a tizenkét megyei közgyűlési elnök. A megyei közgyűlési elnökök a saját pénzükből fizetik azt a fejenként körülbelül 200 ezer forintot, amelyet gyermekvédelmi célokra ajánlottak fel.
A politikus hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: bár szakmailag indokoltnak tartják a november végi utazásokat az Azori-szigetekre, az Európai Régiók Gyűlésére, de érzékelve az úttal kapcsolatban megfogalmazódott ellenérzéseket, a Lázár János Fidesz-frakcióvezetővel folytatott megbeszélés után úgy döntöttek, hogy azt a fejenként hozzávetőleg 200 ezer forintot, amennyibe a megyei önkormányzatok érdekvédelmi szövetségének került az utazás, felajánlják a megyéikben működő gyermekvédelmi intézményeknek.
A közgyűlési elnökök és a frakcióvezető egyeztetéséről Krakkó Ákos, a képviselőcsoport sajtófőnöke azt mondta: Lázár János elismerte a megyei közgyűlési elnökök szakmai útjának fontosságát, azonban tájékoztatta őket arról, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az amúgy szakmailag indokolt út sokakban ellenérzést válthat ki. Ahogyan Lázár János az egyeztetés előtt tartott sajtótájékoztatóján is elmondta, megismételte: nem jogi, hanem etikai kérdésnek tekinti az ügyet, így annak további kezelését a közgyűlési elnökökre bízta - közölte a sajtófőnök.
A Blikk internetes oldala múlt pénteken arról számolt be, hogy a fideszes politikusok annak ellenére utaztak el a Portugália autonóm körzetének számító, ám onnan 1500 kilométerre, az Atlanti-óceán közepén fekvő nyaralóhelyre, hogy "a költségeket (utazás, szállás, ellátás) a meghívottak, vagyis főként a nehéz anyagi helyzetben levő megyei önkormányzatok állták, amelyek súlyos adósságait néhány hete vállalta át az állam". | [
"Fidesz"
] | [
"Vas Megye Közgyűlése",
"Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége",
"Európai Régiók Gyűlése",
"Vas Megyei Közgyűlés"
] |
Kameravégre akadt, és rendőrkézre kerüllhet Kabai Károly. A pénzügyminiszter börtönbüntetés elől menekülő egykori üzlettársába egy elmegyógyintézetben botlott bele a Hírtévé. A rendőrség háromórás vizsgálódás után őrizet alá helyezte. A kőrözést csak szombaton rendelte el a rendőrség.
"Nincs menekvés" - konferálta fel a Hír tévé, hogy megtalálta Veres János pénzügyminiszter egykori, több százmillió forintos áfacsalásért jogerősen három és fél évre ítélt üzlettársát, Kabai Károlyt. A férfi ellen elfogatóparancs van érvényben, mivel szökésben van, és nem vonult be a börtönbe.
A médium által színesfém-kereskedőként aposztrofált Kabaira a felszámolás alatt álló Országos Pszichiátriai és Neurológia Intézet 6-os számú pszichiátriai osztályának 8-as kórtermében bukkantak rá, ez egy egyszemélyes kórterem, ami tévével is felvan szerelve. Interjút kértek, Kabai nem adott, ezt követően 7 órakor jelezték a II. kerületi rendőrségnek, hogy hol tartózkodik a körözött férfi, ám a hatóság három órán át nem lépett.
A habozás oka az lehet, hogy a főszabály szerint ugyan a sima gyógykezelés nem hátráltatja a letartóztatást, ám egyes pszichiátriai betegségek eljárást és büntethetőséget akadályozó tényezők lehetnek.
A BRFK először sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta a Hír tévé értesüléseit, végül azonban intézkedtek Kabai őrzéséről. Tafferner Éva szóvivő szerint a BRFK-n nem volt nyilvántartva elfogató parancs. A BRFK megkeresésére a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság és az ügyészség megerősítette, hogy a férfi ellen országos elfogatóparancs van érvényben. Mint mondta, a BRFK mindaddig őrizni fogja Kabai Károlyt, amíg az elfogatóparancs hivatalosan is a tudomásukra jut. Ez szombaton reggel megtörtént, miután a bíróság által kibocsátott elfogatóparancs hieteles másolatát megkapta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főkapitányság. A szabolcsi rendőrök budapesti kollégáikhoz is eljuttatták a dokumentumot. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az MTI-nek megerősítette az országos körözés megjelenését. A rendőrség ennek megfelelően intézkedik Kabai Károly elszállításáról, közölte Bálint Gabriella sajtóügyeletes.
Kabai 2001-ben fél évig Nyírbogát polgármestere volt, a mostani ciklusban, tavaszi lemondásáig pedig az MSZP nyírbátori alelnöke volt. Az 1990-es években színesfém-kereskedéssel foglalkozott, a vádbeli cselekmények előtt több évvel a jelenlegi pénzügyminiszter, Veres János pénzügyminiszter üzlettársa volt.
Kabai az egészségi állapotára hivatkozva börtönbüntetése halasztását kérte, de ezt a bíróság augusztusban jogerősen elutasította. A vállalkozónak augusztus 21-én kellett volna jelentkeznie a nyíregyházi büntetés-végrehajtási intézetben, Kabai Károly azonban ennek nem tett eleget, ezért augusztus 22-én a bíró elrendelte az elítélt rendőri elővezetését, szeptember 10-ei határidővel.
Az elővezetés eredménytelen maradt, ezért a bíróság intézkedett az elítélt tartózkodási helyének felkutatására, hogy a később, szükség esetén kibocsátandó elfogatóparancs eredményes lehessen. | [
"MSZP"
] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Országos Pszichiátriai és Neurológia Intézet",
"Hír tévé"
] |
Jogsértésre hivatkozva megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék a Közbeszerzési Döntőbizottság egyik határozatának azt a részét, amely a büntetés-végrehajtás egyszer használatos műtéti textíliák megrendeléséről szóló kiírását rendben lévőnek találta. Mire az ítélet megszületett, a bv visszavonta a tendert.
Sértette az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmód elvét a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) egyszer használatos, steril, nem szőtt műtéti textíliák megrendelésére kiírt tendere, ezért tavaly decemberben a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) egymillió forintra büntette meg a testületet.
A Napi.hu korábban már írt erről a közbeszerzésről, amely a Bács-Kiskun Megyei Kórháznak szólt és a bv mint központi ellátó szerv volt az ajánlatkérő.
A pályázók közül többnek csípte a szemét, hogy az ajánlattevők között szerepelt az Adorján-Tex Kft., amely a büntetés-végrehajtáshoz tartozó vállalatcsoport tagja. Ráadásul fogvatartottakkal dolgoztat, ami szempont volt a kiírásnál, így a versenytársak szerint eleve előnyt élvezett hozzájuk képest. Ráadásul olyan műszaki textíliákról volt szó, amelyeket az Adorján-Tex Kft. képes szállítani.
A rendvédelmi szerveknek egyenruhát, illetve a közmunkásoknak munkaruhát gyártó Adorján-Tex Kft. tevékenyégi körei közé – az Opten cégnyilvántartás adatai szerint – 2017-ben került be a nem szőtt textíliák és termékek gyártása. Az Adorján-Tex az elmúlt években nagyon jól teljesített: az értékesítés nettó árbevétele 2015-ben 3,22 milliárd forint, 2016-ban pedig 3,26 milliárd lett.
A BVOP tavaly az Átlátszó megkeresésére összefoglalóan rendben lévőnek találta a kiírást, és az Adorján-Tex részvételét a tenderen. Egyebek mellett azt válaszolták, hogy "az egyszer használatos, nem szőtt termékek gyártása az összes ismertetett szempontnak eleget tesz: a gyártási folyamat sok manuális tevékenységet (szabást, varrást) tartalmaz, melyek elvégzéséhez a fogvatartottak a szőtt textíliákból készült termékek gyártása során már tapasztalatot szereztek."
Bíróságra került az ügy
Az egyik ajánlattevő, a Happy Business Services (HBS) Zrt. mégis előzetes vitarendezést kért a BVOP-tól, mert szerinte az Adorján-Tex Kft. miatt összeférhetetlenség alakult ki. A zrt. emellett kifogásolta a fogvatartotti foglalkoztatásra vonatkozó, az elbírálásnál jelentősen a latba eső értékelési szempontot is.
A BVOP a cég kérelmét elutasította, így a HBS jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB). Mivel hasonló lépéseket tett a Mölnlycke Health Care Kft. is, a KDB együtt bírálta el a kérelmeket. A Döntőbizottság azonban megalapozatlannak találta a beadványokat, és 2017. szeptember 18-án elutasította azokat.
Az egymilliós bírságot a KDB végül egy másik eljárásban szabta ki: itt arra jutottak, hogy bár a BVOP gyakorolja a tulajdonosi jogokat az Adorján-Texnél, annak ügyvezetését nem utasíthatja, és nem talált olyan körülményt, amely alapján kiderült volna, hogy az Adorján-Tex részt vett volna a tender előkészítésében.
A KDB emiatt úgy látta, hogy a verseny tiszta volt. Továbbá a hatóság szerint a fogvatartotti foglalkoztatásra vonatkozó bírálati szempont nem valósított meg esélyegyenlőséget sértő magatartást a pályázók között, ezért a verseny tisztasága és a felelős gazdálkodás elve sem sérült.
A jogorvoslati kérelemmel élők számára kedvezőtlen KDB-határozat után a cégek pert indítottak a Fővárosi Törvényszéken, és a Döntőbizottság által meghozott közigazgatási határozat felülvizsgálatát kérték.
A bíróság igazat adott a cégeknek, azt állapította meg, hogy a fogvatartotti foglalkoztatás vonatkozásában valóban jogsértő volt a BVOP kiírása. Ezért a törvényszék meg is semmisítette a közbeszerzés kifogásolt részeit.
Időközben azonban a BVOP a teljes eljárást eredménytelennek nyilvánította, mivel a szerződés teljesítésére nem képes.
Ezt a bv egyrészt a Mölnlycke Health Care Kft. által a KDB-nél megpanaszolt jogsértés kimondásával indokolta. Másrészt arra hivatkozott a BVOP, hogy immár nem tudja lebonyolítani a tendert, mert a Bács-Kiskun Megyei Kórházzal meglévő ellátói megállapodást felbontották.
Így "a BVOP ajánlatkérői minősége és ezáltal szerződéskötési képessége megszűnt."
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága",
"Adorján-Tex Kft."
] | [
"Happy Business Services (HBS) Zrt.",
"Fővárosi Törvényszék",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Bács-Kiskun Megyei Kórház",
"Mölnlycke Health Care Kft."
] |
Március elején gyors egymásutánban a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) kilenc tagja közül négy – Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia – is jelezte, Ukrajna megtámadása miatt kilép. Oroszország részesedése ugyanis a legnagyobb az IIB-ben. A távozási szándékukról a négyek a Prágában tartott informális tanácskozásukon közös nyilatkozatot is elfogadtak.
A nagy fogadkozások ellenére egyelőre nem változott a Budapesten székelő Nemzetközi Beruházási Bank tulajdonosi összetétele. A nagy fogadkozások ellenére egyelőre nem változott a Budapesten székelő Nemzetközi Beruházási Bank tulajdonosi összetétele.
A lapcsoportunkhoz tartozó Privátbankár.hu akkori érdeklődésére az IIB azt közölte, hogy a médiából és az internetről értesültek az egyes országok kormányzati illetékeseinek azon szándékáról, miszerint szeretnék megszüntetni a tagságukat. Hivatalos értesítést azonban egyik tagállamtól sem kaptak.
Ennek már egy hónapja, ezért indokoltnak tartottuk ismét feltenni a kérdést. Ám a válasz tartalma ezúttal is ugyanaz volt, miszerint:
"az IIB-vel ez idáig egyik tagállam sem vette fel a kapcsolatot a bankból való kilépéssel kapcsolatban".
Ez azért már furcsa. Hiszen az azóta eltelt időben nem változott az ok, ami a négy tagországot a kilépésre sarkallta, a háború még mindig tart, s egyelőre semmilyen jele sincs annak, hogy vége szakadna. Bár Orbán Viktor a választási győzelmüket követő első, szerdai nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta, a neki gratuláló Vlagyimir Putyinnak felvetette, hirdessenek ki azonnali tűzszünetet, melyről itt, Budapesten állapodjanak meg, erre az orosz elnök állítólag azt válaszolta, hogy a tűzszünetnek feltételei vannak.
Kapcsolódó cikk Orbán Viktor Putyinnal egyeztetett és tett egy bejelentést Ezt a mai nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be a magyar miniszterelnök.
Ezen a sajtótájékoztatón ugyanakkor felmerült a kétes múltja miatt idehaza – különösen ellenzéki körökben – kémbankként aposztrofált IIB neve is. Külföldi újságírói kérdésre Orbán azt válaszolta,
Magyarország semmiképpen nem követi a négy, kilépni szándékozó tagállamot, mivel – mint a kormányfő fogalmazott – meg akarjuk őrizni Budapesten az IIB-t. Hozzátéve: "ami nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, azt megelőzzük".
Ez a magyar álláspont nem újdonság, hiszen Szijjártó Péter azt már ugyancsak egy hónapja világossá tette, Magyarország nemhogy marad, hanem még növelné is a részesedését. A külgazdasági és külügyminiszter érvelése szerint "amíg szankciókat nem vetnek ki a bankra, addig Magyarország is tulajdonos marad, mivel az fontos szerepet tölt be magyarországi cégek finanszírozásában".
Azt tehát nem tudni, tényleg csökken-e az IIB jelenleg kilenctagú tulajdonosi köre, az azonban biztos, hogy lesz egy új csatlakozó. Méghozzá a közismerten oroszbarát Szerbia, amely tavaly kérte a felvételét, amelyet az IIB kormányzótanácsa 2021. decemberi 6-ai ülésén egybehangzóan támogatott. Igaz, ahogy kilépésre, úgy erre a belépésre sem került még sor hivatalosan.
A Nemzetközi Beruházási Bank jegyzett tőkéje egyébként 1 milliárd 124 millió 500 ezer eurót tett ki 2021 végén, ez a pillanatnyi árfolyamon közel 424 milliárd forintnak felel meg. Ennek a második legnagyobb hányadát, 17,36 százalékát fizette be Magyarország, azaz részesedése most csaknem 74 milliárd forintot ér.
Más kérdés, hogy az IIB nem úgy működik, mint egy szokásos részvénytársaság, ahol az egyik, kiszállni szándékozó részvényes eladhatja a pakettjét egy másiknak, vagy akár egy addig be nem szállt, potenciális befektetőnek. Ha tehát egy tagország kilép e bankból, akkor az ő részesedésének mértékével automatikusan csökken a jegyzett tőkéje. | [
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] | [] |
Ezt maga a képviselő mondta el tudósítónknak a Parlament előtt. Már korábban beígérte, hogyha elfogadják a földtörvényt, akkor ő kilép.
Ángyán már egy ideje elég keményen ekézte a kormányt a földtörvény és a földpályázatok miatt.
A parlament honlapján már át is vezették a változást, és Ángyán függetlenként szerepel.
2006 óta fideszes képviselő, a gödöllői agráregyetem tanára, ezért szokták professzor úrnak is nevezni. A vidékfejlesztési minisztérium államtitkára lett az Orbán-kormány megalakulásakor, de 2012 januárjában lemondott. Előtte hiába kérte, hogy egyeztethessen Orbán Viktorral a gondjairól.
Ángyán elkötelezett híve a kisbirtokoknak. Nagy programot tervezett, amiben gyermeket vállaló, és a földműves életet elkezdő fiatal pároknak ingyen földet osztott volna. Szerinte a vidék végét jelentik a nagybirtokok. Az ellenfelei szerint nem lehetnek versenyképesek a kisebb gazdaságok. Ángyán viszont dél-amerikai latifundiumok kialakulásától félti az országot. “Egy porta – egy koca" volt az egyik mondása, amivel utalt arra, hogy kicsiben is lehet.
Oligarchák, maffiacsaládok, zöldbárók
Nagyon élesen támadta a kormányt az állami földek bérleti szerződései miatt, összhangban az LMP és a Jobbik kritikáival. Többször is felháborodottan beszélt arról, hogy a nagybirtokosok mennyire sok állami agrártámogatást kapnak a kicsikhez képest. Oligarchákról, maffiacsaládokról és zöldbárókról szokott beszélni.
A földtörvénnyel két nagy baja van: egyrészt szerinte túl sok földet enged egy kézben tartani, másrészt szerinte nem lett volna szabad engedni az EU-nak, és szigorú feltételekkel sem lehetne engedni külföldi magánszemélyek földvásárlását.
A Fideszben már rég elfogyott körülötte a levegő, már a párt februári frakcióülésén sem állt szóba vele senki, Orbán Viktor pedig beszámolók szerint nagyon indulason megszidta. Ugyanakkor nem akarták kizárni sem, nehogy mártírt csináljanak belőle.
Már régóta megmondta, ha a megszavazzák a mostani formájában a földtörvényt, akkor ő kilép a Fidesz frakciójából. Sokáig azzal érvelt a maradás mellett, hogy amíg úgy érzi, hogy van esélye belülről javítani a helyzeten, addig marad.
Egyre keményebb kritikusa lett a kormánynak, támadta Simicska Lajost (Közgép), Csányi Sándort (OTP), Mészáros Lőrincet (Felcsút). A trafiktörvény módosítását már nem szavazta meg (amiben felemelték a trafikosok hasznát és engedélyezték például a fagyi árusítását nekik).
Ángyánt a Jobbik és az LMP is szívesen idézi, és hívja meg rendezvényeire. Ő az Élőlánccal és a Váralja Szövetséggel fórumozott az utóbbi időben, és alig két hete azt nyilatkozta, hogy "én nem fogok pártba beülni, és egyéniben sem indulok". Ugyanakkor azt is jelezte, hogy továbbra is érdekli a politika, és most független képviselőként folytatja.
Ángyán: Csányi Sándor, Nyerges Zsolt és Leisztinger Tamás “lerabolja" a közös kasszát
Mi mondtuk a fiataloknak, hogy be akarjuk őket vonni
Az elnyert földek 86%-át 15 érdekeltség szerezte meg | [
"Fidesz"
] | [
"Váralja Szövetség"
] |
Liechtensteinben most bukkantak rá a két éve elhunyt Jörg Haider titkos számláira, ahová pártjának vagyonát rejtette. Az eredetileg elhelyezett, kétes forrásokból származó hatalmas összegnek azonban már csak a töredéke van meg.
A matematika sohasem volt az erőssége - mondja Dorothea Haider, a két éve elhunyt jobboldali radikális osztrák politikus édesanyja. Jörgnek az életében mégis sokszor kellett számolnia. Például pénzeket. Titkos adományokat, amelyeket állítólag hol arab diktátoroktól, hol bajor uraktól kapott. És amelyek végül egy kis alpesi országban, Liechtensteinben landolhattak.
Lassan két éve, hogy 2008. október 11-én Jörg Haider, Karintia tartományfőnöke halálos balesetet szenvedett. Ittasan, nagy sebességgel csapódott autójával a korláthoz.
Helyi pletykák tudni vélik, hogy még aznap este két úr: Haider újonnan alapított pártjának, az Ausztria Jövője Szövetségnek (BZÖ) fontos tisztségviselői keresték fel az özvegyet, Claudiát, és egy dolog izgatta őket felettébb: "Hol a pénz?"
Haider élete során nagyvonalúan kezelte a pártjának juttatott adományokat, és mivel folyamatosan belső puccsoktól félt, a pártvagyon egy részét a politikus eleve saját számláin tárolta. Ennek maradékaira bukkanhattak német és osztrák nyomozók nemrég Liechtensteinben.
A bécsi és müncheni hatóságok szerint 12 "fiókcég" működött Vaduzban Jörg Haider nevén. Olyan cégekről van szó, amelyek érdemi tevékenységet nem folytattak, mert valódi céljuk a máshonnan beszerzett pénzek megőrzése lehetett.
Az igencsak engedékeny liechtensteini jogszabályok nem törődnek az országban elhelyezett vagyonok eredetével - a hegyi hercegség ezért vált számos kétes ügylet végállomásává. A liechtensteini hercegi bank ugyanis mélyen tud hallgatni. Haider vonatkozásában is csak a külföld kezdett érdeklődni. Kiderült: a Haider nevén bejegyzett "fiókcégek" számláin az évek során 45 millió euró halmozódott fel. Ebből ma ötmillió maradt. Hova tűnt a pénz? És főleg: honnan jött?
Alapvetően két fő forrás sejthető: az egykori karintiai tartományi bank, a Hypo Alpe-Adria eladásából származhat a liechtensteini pénzek egy része, valamint Haider távolabbi, Irakig, Líbiáig nyúló kapcsolataiból.
A Hypo Alpe-Adria egykor Karintia büszkesége volt. Az álmos vidéki bankból a kilencvenes évek során Délkelet-Európa egyik legfontosabb pénzintézete lett, miután merészen belevágott néhány balkáni üzletbe. Persze akadtak segítők is, főleg a horvátok részéről.
A Haider barátjának számító Vladimir Zagorec egykori védelmiminiszter-helyettes például kibulizta, hogy a Hypo által olcsón felvásárolt isztriai területeket beépíthető telkekké minősítsék át - és máris indulhatott az ingatlanbiznisz a tengerparti szállodákkal.
A karintiai és a zágrábi politika is bejáratos volt a bankhoz, ha megszorult. Haider számos intézkedését vagy köztéri ünnepségét a tartományi bank révén finanszírozta. A bank pedig szállította a pénzeket - igaz, egyre veszélyesebb, kockázatosabb üzletekkel tartva fenn a sikeresség látszatát. A Hypo mindenféle, adóparadicsomokban bejelentett cégek átláthatatlan sorával a világ tőzsdéin próbált szerencsét. Kezdetben több, utóbb kevesebb sikerrel.
A kétezres évekre egyre világosabb lett, hogy a bank vagyonának nagy része elúszott a börzén. Ráadásul a zágrábi kapcsolat, Zagorec is kiesett: a politikust hűtlen kezelés miatt hétévnyi szabadságvesztésre ítélték hazájában.
Haideréknek tehát mentőövre volt szükségük, így bekopogtak a bajorokhoz. A bajor tartományi banknak (BayernLB) pedig megtetszett a balkáni terjeszkedés lehetősége. 2007-ben a BayernLB átvette a Hypo Alpe-Adriát. Ám amit a bajor kormány akkor sikerként ünnepelt, az mára átkerült a bűnügyi hírek rovatába.
A müncheni ügyészség szerint ugyanis amolyan foglalóként a BayernLB kenőpénzt adhatott Haideréknek. A pénzügyi szakértelmére hosszú ideig felettébb büszke müncheni kormányzat ráadásul egy veszteséges bank megszerzésének örült annyira három éve.
A 2008-as gazdasági válság be is döntötte a Hypo Alpe-Adriát, a bajor fél hasztalanul pumpálta a pénzt a karintiaiakba. Több mint három milliárd euróba került ez a pénzügyi kirándulás a bajor adófizetőknek. 2008-ban aztán tarthatatlan lett a bank helyzete, és az osztrák döntéshozók egyszerűen államosították. Haider ezt már nem érte meg. A bajor tartományi bank körüli nyomozások mostanság lódultak meg: kenőpénzekről, Edmund Stoiber volt bajor tartományi miniszterelnök esetleges felelősségéről és kétes horvát kapcsolatokról hallani.
Haider nem csak a Hypóból tölthette fel liechtensteini számláit. A bécsi Profil magazin nemrég olyan dokumentumot közölt, amely szerint ő és pártja ötmillió dollárt kapott még 2002-ben Szaddám Huszein akkori iraki elnöktől. Haider az al-Jazeera televíziónak hosszas interjúban ecsetelte akkoriban, hogy a palesztin nép "minden eszközzel" jogosult harcolni a függetlenségéért. Szaddám pedig nem volt hálátlan a sok jó szóért.
Haider, a fenegyerek sohasem hagyott ki egy-egy alkalmat arra, hogy meghökkentse, megbotránkoztassa környezetét. Talán éppen ezért barátkozott olyan nyíltan a líbiai elnökkel, Moamer al-Kadafival.
Kadafi fia, Szaif al-Iszlam egy bécsi elit egyetemen tanult, s itt évfolyamtársa volt Haider egyik tanácsadójának, Gerald Mikschának. Innen az ismeretség, majd a barátság. Haider karintiai partijain nemegyszer jelent meg Szaif, amint a karintiai politikus is élvezhette az apa vendégszeretetét Líbiában.
De nemcsak vendégeskedésről, hanem pénzről is szólt ez a kapcsolat. Az osztrák lapoknak nyilatkozó munkatársak úgy emlékeznek, hogy ha Haider megszorult, biztosan számíthatott Kadafitól pár tízezer, esetleg százezer dollárra - amit műanyag zacskókban, dobozokban juttatott el neki. Márpedig Haider gyakorta került pénzszűkébe. A politikus nagyvilági életet élt, szerette a partikat, az egzotikus utazásokat, a gyors autókat, és hatalmas ruhatárral rendelkezett. Egy hónapon belül kétszer ugyanazt az öltönyt nem vette fel. Kellett hát a pénz.
Az illegális adományok rendszerint Liechtensteinben kötnek kiAz Európai Unió legtöbb tagállamában gondot okoz az illegális pártfinanszírozás. A politikai szervezetek támogatása mindenütt két módon: államilag és adományok útján valósul meg. Az állami támogatás általában a választási eredményhez igazodik - az adományok aránya viszont nem mindig tükrözi a párt valódi népszerűségét. A jobboldali pártok például rendszerint nagyobb támogatást kapnak a magánszférából.Az adományokat - legalábbis egy bizonyos összeghatár felett - be kell jelenteni a hatóságoknál. Egyes cégek azonban jobban szeretnének homályban maradni támogatásukkal, mert néha az adományozó valóban kér valami viszonzást pénzéért cserébe. Ilyenkor nyílnak aztán a titkos számlák. 1995-ben egy ilyen ügy miatt kellett a NATO-főtitkárságról is lemondania a belga szociáldemokrata Willy Claesnek, akit felfüggesztett szabadságvesztésre is ítéltek hazájában. A vád szerint a politikus tudott arról, hogy hatalmon lévő pártja jelentős összegekért választotta ki a győztes szállítót egy katonai helikopterbeszerzési tendernél.Helmut Kohl német kancellár 1999-ben szintén titkos pénzek miatt vesztette el a CDU tiszteletbeli elnöki tisztségét: kiderült ugyanis, hogy elnöksége alatt a párt nem könyvelte el egy fegyverkereskedő adományait. A nyomozások során további illegális CDU-számlák kerültek elő. Kohl és pártelnökutódja, Wolfgang Schäuble végig tagadta bűnösségét, végül azonban mindketten visszalépni kényszerültek.Persze a nyilvános adományokat is néha meghálálják törvénymódosítással a pártok. A német liberális FDP például azután javasolta idén a szállodákra kivetett adók csökkentését, hogy korábban egy gazdag szállodatulajdonostól egymillió eurót kapott.A Franciaországban pár hónapja hömpölygő L'Oréal-botrány egyik vádpontja, hogy a dúsgazdag tulajdonos, Liliane Bettencourt - ahogy könyvelője utóbb fogalmazott - rendszeresen adott "borítékokat" Nicolas Sarkozy elnök pártjának. Az állítás azonban még nem bizonyított annyira, hogy bárki pozíciója komolyan veszélybe került volna. Igaz, a jobboldali politikus elődjét, Jacques Chiracot is csak elnöki mandátuma után érte el az igazságszolgáltatás. Chirac állítólag még párizsi polgármesterként terelt át állami pénzeket saját pártjához. | [
"BayernLB",
"Hypo Alpe-Adria"
] | [
"Európai Unió",
"Ausztria Jövője Szövetség"
] |
Részletfizetési kérelmet nyújtott be tavasszal a kiskunfélegyházi közgyűlésnek PERKONS DHŐ Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft., de azt a városi képviselők zárt ülésen leszavazták. Nyáron napokig nem volt melegvíz Petőfi lakótelepen, a helyiek csak találgatták mi történhetett. Az önkormányzat saját tulajdonú újságjában pedig úgy csinál, mintha mit sem tudnának az egészről.
“Lassan 24 órája nincs melegvíz Petőfi lakón", “Meddig nem lesz, valaki tudja?" – tucatjával jelentek meg a panaszos kommentek a Félegyháza Rólad Szól! Facebook-csoportban egy hónappal ezelőtt. A helyiek nem értették, hogyan szűnhetett meg a melegvíz szolgáltatás, csak találgatták, mi történt.
A panaszáradat napján, kora délután egy írás jelent meg a felegyhazikozlony.eu oldalon. A felvezetés szerint “nem hivatalos információk szerint az immár ismétlődő szolgáltatási kiesés mögött az áll, hogy a hőszolgáltató jelentős tartozásokat halmozott fel. Az ügyben Csányi József polgármestertől kértünk tájékoztatást."
A lap azt írta, a képviselő-testület már hónapokkal ezelőtt úgy döntött, hogy felmondja a céggel a távhőszolgáltatási szerződést. A polgármester szerint az üzemeltetést száz százalékban önkormányzati tulajdonú cégre bízzák, az előkészítés folyamatban, őszre lehet döntés.
Érdemes megjegyezni, hogy a felegyhazikozlony.eu kiadója a Félegyházi Közlöny Nonprofit Kft., melynek tulajdonosa Kiskunfélegyháza Önkormányzata. Meglehetősen furcsa, hogy az önkormányzati tulajdonú portál úgy vezeti fel a polgármesterrel készült írást, mintha mit sem tudnának az ügyről. Pedig, ha ők nem, akkor vajon ki tud erről.
És nem csak ez az egyetlen furcsaság. A távhőszolgáltatást a PERKONS DHŐ Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft. végezte a városnak.
A cégadatok szerint ez a vállalkozás is Pomázi Csabáé. Róla megírtuk, a távhőbizniszben érdekelt, eredetileg Fidesz-közeliként tarották számon, de 2015-ben eltávolodott a tűztől. Akkor azt írtuk, Pomázit egykor a Fidesz másodvonalbeli oligarchái közé sorolták: Nyerges Zsolt Közgép-elnökkel együtt származott el Szolnokról, ahol még az is elterjedt róla, hogy szegről-végről rokona Lévai Anikónak, Orbán Viktor miniszterelnök szintén szolnoki feleségének (ennek az lehetett az alapja, hogy Lévai édesanyja Pomázi-lány). Friss hír róla, hogy a NAV Közép-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága csődbűntett és más bűncselekmények miatt nyomoz a Dunaferr korábbi vezérigazgató-helyettese, Pomázi Csaba és társai ellen. Valaki letartóztatásba is került közülük.
Azt, hogy 2015 után nehezebb helyzetbe kerültek Pomázi érdekeltségei, nem kérdés. Éppen ezért fordult a félegyházi önkormányzathoz a PERKONS DHŐ Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft., hogy fizetési haladékot kérjenek. Erről zárt ülésen döntött a város.
Horváth Tamás MSZP-s képviselő azt mondta az Átlátszónak, a közgyűlés haladék helyett felszámolást indított a Fidesz-közeli cég ellen. Akkor a képviselők arról is döntöttek, hogy megvizsgálják: szakmai befektetőt bíznak meg a működtetéssel vagy saját kezébe veszik azt. És erről majd a képviselők tájékoztatása mellett döntenek. Nem így lett.
“Én és a többi képviselő az újságokból értesültünk arról, hogy már meg is született a döntés. Sem a finanszírozásról, sem a működtetés feltételeiről nincs információnk. A megbízott Félegyházi Fejlesztési Nonprofit Kft. eddig a helyi ipari park hasznosításával, működtetésével foglalkozott, a finanszírozás vélhetően ennek feltőkésítésévél lesz megoldva" – mondta az Átlátszónak a képviselő.
Meglepődésének a Facebookon is hangot adott, ahol a kommentelők között felbukkant Csányi József polgármester is. Azt írta, “Tamás. A felmondásról és a távhőszolgáltatás felmondásáról és városi kézbe vételéről szóló előterjesztésről döntött Képviselő-testület. Vagy nem jöttél el, vagy nem emlékszel. Sajnálom." A szocialista politikus szerint a polgármester emlékszik rosszul. Egyébként a polgármester az önkormányzati lapban is későbbi, őszi döntésről beszélt, de lehet, hogy ő saját hatáskörben ezt azóta lerendezte.
A csetepatén túl izgalmas kérdés, hogy a Félegyházi Fejlesztési Nonprofit Kft. miből és hogyan fogja a távfűtést üzemeltetni.
A cégnek 2018-ban 18,5 millió forint bevétele és 9 millió forint saját tőkéje volt. A PERKONS DHŐ Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft. 2018-as beszámolója szerint Kiskunfélegyházán 206 millió forint értékben szolgáltattak távhőt, amihez 87 millió forint egyéb bevétel társult. A távhőtermelés -193 millió forint eredményt hozott, a távhőszolgáltatás 177,2 milliót. Az összesített eredmény így negatív. A városlakók mint 5 millió forinttal maradtak adósai a cégnek. Hogy pontosan honnan lesz pénze a városnak a távfűtésre, nem tudni. A felmondás miatt egy hónappal ezelőtt kerestük a polgármestert, a távfűtő céget, de egyikük sem válaszolt.
Fotó: a szerző felvétele | [
"PERKONS DHŐ Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft."
] | [
"Kiskunfélegyháza Önkormányzata",
"Közép-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága",
"Félegyházi Közlöny Nonprofit Kft.",
"Félegyházi Fejlesztési Nonprofit Kft."
] |
Mészáros Lőrinc érdekkörébe kerülhet a bicskei malom – állították az Agrárszektornak iparági források. Az üzletember a csődbe ment tatabányai Sikér Malomipari Zrt. felszámolási eljárásában vásárolja meg az üzemet.
Érvényes és eredményes pályázat érkezett a bicskei malomra, de a szerződéskötés még folyamatban van, és annak megtörténtéig egyéb információt nem áll módunkban adni – mondta a lapnak Várday Zsuzsanna, a Nemzeti Reorganizációs Kft. felszámolóbiztosa.
A felszámoló a malmot, illetve a benne lévő gépeket és berendezéseket az augusztus közepén zárult nyilvános pályázati felhívásban 700 millió forintos irányáron hirdette meg. Iparági szakértők szerint a nyertes ajánlat 300 millió forintról szólt, így Mészáros Lőrinc (amennyiben tényleg róla van szó) olcsón juthat a feldolgozóhoz, de más komoly érdeklődő nem is akadt. A 300 millió forintról szóló nyertes ajánlatot a felszámoló augusztus 15-i pályázati közleménye is megerősíti. A bicskei feldolgozó 60-70 ezer tonna búza feldolgozására lehet képes évente, ha újra üzembe állítják a felcsúti polgármester bővülő agrárbirodalmának részeként.
A Sikér Zrt. felszámolási eljárásában eddig egy nagykátai ipartelepre, egy budapesti ingatlanra, két tatabányai irodára és üzletre, a balatonboglári malomipari ingatlanra, a szekszárdi leválasztott malomipari ingatlanra, illetve a szekszárdi malomra, silókra és üzemi épületekre kötöttek, vagy köthetnek várhatóan adásvételi szerződéseket. Az érsekvadkerti malom iránt viszont a harmadik pályázati kiírásban sem volt érdeklődés, míg egy bicskei ipartelepre és szolgálati lakásra beérkezett vételi ajánlatot az alacsony ár miatt utasítottak el.
A tájékoztatás szerint a Sikér Zrt. felszámolási eljárása a teljes körű értékesítési eljárások befejezése után, leghamarabb jövő tavasszal fejeződhet be. A nyilvántartásba vett hitelezői követelésállomány 6 milliárd forintot tesz ki, és a cég minden vagyontárgya zálogjoggal terhelt. A felszámolásban előreláthatóan csak a zálogjogosultak juthatnak hozzá követelésük egy részéhez a nyilvántartásban szereplő hitelezői igények közül és esetleg az elmaradt munkabér-követeléssel bíró munkavállalók igényeit elégíthetik ki. A csőddel több száz termelő pénze ragadt a Sikérben.
A tatabányai Sikér Zrt.-t az öt legnagyobb hazai piaci szereplő között tartották nyilván. A cég ellen tavaly indult felszámolási eljárás, miután nem sikerült megállapodnia hitelezőivel. A vállalkozás sorsát korábbi nyilatkozatok szerint a Széchenyi Bank bedőlése, a finanszírozó bankok és hitelbiztosítók visszalépése, a Gazdasági Versenyhivatal több mint 300 milliós kartellbírsága és az egyre élesebb iparági verseny pecsételte meg. A társaság legnagyobb hitelezői közé a NAV, illetve három, zálogjoggal rendelkező bank tartozik. | [
"Sikér Malomipari Zrt."
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Széchenyi Bank",
"Nemzeti Reorganizációs Kft."
] |
Erre dobott ki 33 milliót a BKV
Gyermeteg információk szerepelnek a Blikk birtokába jutott dokumentumban
Budapest — Középiskolai állampolgári ismereteket tartalmaz a BKV 33 millió forintért vásárolt tanulmánya, amelynek az lenne a feladata, hogy segítse a közlekedési vállalatot lobbizni a kormányzatnál. A BKV milliárdokat fizetett ki az elmúlt pár évben tanácsadásra külső cégeknek. A Blikk megszerezte az egyik ilyen dokumentumot.
Olyan hiánypótló információk olvashatók benne, mint például hogy hívják a köztársasági elnököt, milyen telefonszámon lehet elérni a hivatalát, és kik a kormány tagjai. Az egyes minisztériumokat is felsorolja a dokumentum, és az is kiderült belőle, hogy mi az a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzések Tanácsa. De megtaláljuk benne a parlamenti képviselők névsorát is.
A 33 millió forintért egy másik, 26 oldalas tanulmányt is kapott a BKV a GPS Capital nevű tanácsadó cégtől. Ebben többek között arról írnak, hogy a BKV "nem csupán Budapesten játszik fontos szerepet, hiszen regionálisan, sőt országos szinten is jelentős befolyással bír" és "rendkívül jelentős szaktudással és tapasztalattal rendelkezik".
Se szeri, se száma az ehhez hasonló korszakalkotó felismeréseknek. A szakértők az iratban felhívják a figyelmet, hogy "a budapesti tömegközlekedés fenntartható finanszírozási rendszerének kialakítása nem halogatható tovább". Feladatul jelölik meg, hogy a BKV vezetői figyeljék a parlament munkáját, és akkor felkészülhetnek a társaságot érintő kérdésekre.
Megkerestük a BKV-t, mit tudnak hasznosítani ebből a tanulmányból, de Székelyné Pásztor Erzsébet kommunikációs igazgató azt mondta, Kocsis István vezérigazgató két héten belül tájékoztatja a felügyelőbizottságot álláspontjáról.
Szerettük volna megtudni a tanulmányt készítő cégtől, hányan és mennyi ideig dolgoztak a dokumentumon, és miért nem tartalmaz egyetlen érdemi dolgot sem az anyag, de lapzártánkig kérdéseinkre nem kaptunk választ.
V. J. Z. | [
"GPS Capital",
"BKV"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Közbeszerzések Tanácsa"
] |
Majdnem két évig tartott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) minden lehetséges jogi utat végigjárt, a legabszurdabb érvekkel is megpróbálkozott, de hiába, mert a Kúria mai döntése értelmében át kell adnia a kórházi fertőzések adatait a Társaság a Szabadságjogokért munkatársainak. A TASZ közleményében arról ír, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma azért nem adta ki az adatokat, mert szerintük azok nem tartoznak a nyilvánosságra. A Kúria viszont ezt másképpen gondolta és megerősítette a másodfokú bíróság döntését, vagyis kimondta, hogy a kórházi fertőzéses adatoknak intézményekre lebontva is nyilvánosaknak kell lenniük. A Kúria ezen felül tételesen elutasította az EMMI minden, az adatigénylés ellen felhozott érvét.
A TASZ adatigénylése a 2015–16-os időszakra vonatkozott, de a kedvező ítélet alapján kikérik az elmúlt három év adatait is. Terveik szerint azt is kiderítik, hogy a két évig tartó jogellenes titkolózás mennyibe került az adófizetőknek.
kiemelt kép: Benke Ágnes/24.hu | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Társaság a Szabadságjogokért"
] |
Sajtóértesülések szerint az MSZP vezetése úgy döntött, hogy távoznia kell a közéletből Simon Gábornak, mivel a Magyar Nemzet információi szerint a szocialisták elnökhelyettese ismeretlen eredetű, be nem vallott vagyont tart egy ausztriai bankban. A mentelmi bizottság elnöke az ügy tisztázását várja Simontól, a Jobbik lemondásra szólította fel a szocialista politikust. Az MSZP elnökhelyettese ellen időközben vagyonvizsgálati eljárás indult.
Mesterházy Attila szocialista pártelnök helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, több százmillió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján. Az MSZP-s honatya a csaknem kétszázötvenmillió forintos összeget nem tüntette fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem – írja keddi számában a Magyar Nemzet.
Az Index korábban arról számolt be, hogy információik szerint az MSZP vezetői kedden összeülnek, hogy megvizsgálják Simon ügyét, ahol a politikust is meghallgatják.
Mesterházy külföldről üzent?
A Hvg.hu értesülése szerint azóta a döntés is megszületett, amit a külföldön tartózkodó Mesterházy Attila pártelnök közölt Simonnal. E szerint az MSZP elnökhelyettesének minden posztjáról le kell mondania, a lehető leghamarabb vissza kell vonulnia a közéletből. A Hvg úgy tudja, hogy erről olyan válságtanácskozáson döntöttek, ahol az ellenzéki összeborulás minden pártjából megjelentek képviselők. "Minimalizálni kell a kárt a kampányra való tekintettel" – fogalmazott a döntésről a lapnak beszámoló egyik forrás.
Az Index úgy értesült, hogy a szocialista politikusnak megadják a lehetőséget arra, hogy önként távozzon.
Az ATV.hu azt írta, hogy szocialista forrásból úgy értesültek, hogy "lehet valóságalapja" a Magyar Nemzetben leírtaknak. Az is felmerült, írták, hogy Simon Gábort leveszik az országos listáról, erről azonban Mesterházy Attilának kell döntenie.
Jávor Benedek keddi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva azt mondta, úgy tudja, hogy az MSZP már döntött: megválnak a párt elnökhelyettesétől. A Párbeszéd Magyarországért társelnöke azt mondta, véleménye szerint szükség van az ügy tisztázására, és az MSZP-nek lépnie kell. Hozzátette: információi szerint a szocialisták is úgy látják, hogy "ez egy elítélendő lépés volt Simon Gábor részéről", és úgy gondolják, hogy "nem kívánatos a szereplése az MSZP színeiben a 2014-es választáson".
Simont a sajtó képviselői közül eddig senkinek sem sikerült elérni. A Hír TV munkatársai az egyik lakásánál is keresték, de nem nyitottak nekik ajtót. A televízió tudósítója egyébként arról számolt be, hogy a nap folyamán a parlamentben és a Képviselői Irodaházban is alig lehetett szocialista politikusokkal találkozni.
Az MSZP Jókai utcai székházánál Nyakó István és Szabó Imre is azt válaszolta a Hír TV érdeklődésére, hogy nem hallott Simon ügyéről.
Kerülik a szocik a nyilvánosságot
Úgy tűnik, kerülik a nyilvánosságot a szocialisták – mondta a Hír Televízió riportere. Az országházban Józsa Istvánt, a párt frakcióvezető-helyettesét tudták megszólaltatni; a politikus azt állította, ő sem tudott Simon Gábor több száz milliós külföldön rejtegetett vagyonáról, ahogy arról sem, hogy az MSZP vezetősége válságstábot hívott össze; ahogy állítása szerint arról sem tudott, hogy tervezik-e a politikus vagyonosodásának kivizsgálását; tájékozatlanságát a politikus azzal indokolta, hogy egész nap a Parlamentben dolgozott, így nem tudta, "mi zajlik a külvilágban".
Mesterházy Attila, Tóbiás József és Molnár Csaba egyébként Washingtonban tartózkodnak, de a Hír Televízió úgy tudja, Mesterházy hívta össze a válságstábot, amely úgy határozott, hogy Simont visszaléptetik a képviselő-jelöltségtől; azt viszont nem tudni, hogy kit indítanak helyette.
Hová tűnhetett Simon?
Rubovszky György az MTI-nek elmondta: kedden vagyonvizsgálati eljárás indult Simon ellen. Az általa fellelhető két címre elküldte a megkeresést Simonnak, hogy a törvény szerinti öt napon belül nyilatkozzon, elismeri-e a hibát a vagyonnyilatkozatában, vagy kijavítja a dokumentumot. A levelet a mentelmi bizottság elnöke az Országgyűlés futárszolgálatával próbálta meg kézbesíttetni, ám nem járt sikerrel: az MSZP kerületi irodáján megtagadták az átvételt, a képviselő lakcímén pedig nem vette át senki. A kézbesítést szerdán újra megkísérli – jelezte Rubovszky György, aki jövő keddre hívja össze a mentelmi bizottságot az ügyben.
Simon Gábor az eddigi tervek szerint egyéni képviselőjelöltként indult volna a XVIII. kerületben (Budapest 15. evk.). Tavaly szeptemberben még Bajnai Gordon kampányolt vele a kerületben, aki úgy fogalmazott: "őt nekem támogatni semmilyen lelki nehézséget nem okoz, sőt". Hozzátette: tevékenységét országos és helyi szinten is volt módja megismerni, "és így jó szívvel ajánlom az önök figyelmébe a Magyar Szocialista Párt, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért közös jelöltjeként".
A mentelmi bizottság elnöke az ügy tisztázását várja Simon Gábortól. Rubovszky György a Hír TV-nek azt mondta: az országgyűlési képviselőnek 5 napja van, hogy magyarázatot adjon arra, miért nem szerepeltette a milliókat vagyonnyilatkozatában. A testület ezután dönt majd a politikus sorsáról.
Közben a Jobbik lemondásra szólította fel a szocialista politikust. Sneider Tamás jobbikos képviselő azt mondta: Romániában miniszter mondott le hasonló eset gyanúja miatt, ezért jó lenne, ha Magyarország is elérné a román demokrácia szintjét.
Kik is bírálnak?
Olyan emberek bírálják a kormány intézkedéseit, akik megkérdőjelezhetően gazdagodtak meg – erről már a keddi parlamenti napirend előtt beszélt Rétvári Bence. A közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára Simon Gáborra és Gyurcsány Ferencre utalva hozzátette: kétséges, hogy adóztak-e külföldi jövedelmeik után.
"Ezek az emberek beszélnek tehát a hétköznapi embereknek, a munkavállalóknak, a bérből és fizetésből élőknek és a nyugdíjasoknak a gondjairól, akiknek nem az a gondja, hogy pontosan mennyi is lesz a rezsiszámla, és valóban az a hatezer forint mondjuk adott esetben a gázszámlából nagy segítség vagy kis segítség, hanem azon gondolkoznak, hogy a luxemburgi cégükbe vagy az ausztriai bankszámlájukra vigyék azt a pénzt, azt az összeget, amit éppen nem Magyarországon akarnak feltüntetni. Ki tudja, hogy azok a pénzek, amelyek ilyesfajta külföldi bankszámlákon vannak, adózott vagy nem adózott jövedelemből származnak-e" – mondta.
Érdekesség, hogy hétfőn még a kormányt vádolta korrupcióval az MSZP frakcióvezető-helyettese. Harangozó Tamás a parlamentben napirend előtt arról beszélt, hogy a többi között a korrupció miatt alkalmatlan az ország vezetésére a jelenlegi kabinet.
2002-ben Orbánt támadta vagyonnyilatkozata miatt
Az Index.hu azt is kiderítette, hogy 2002-ben Simon volt az, aki eljárást kezdeményezett Orbán Viktor vagyonnyilatkozata ellen, ugyanis megítélése szerint feltűnő aránytalanság állt fenn a kormányfő vagyoni helyzete és több vagyonnyilatkozatában megjelölt vagyoni állapota között. A beadványt nem egyedül, hanem két másik szocialista politikussal együtt jegyezték.
Gyanús pszichológus, felfüggesztett mentelmi jog
Mesterházy helyetteséről érdekes dolog derült ki: a Magyar Nemzet 2013 novemberében arról cikkezett, hogy a szocialista politikus mentelmi jogát március végén függesztette fel az Országgyűlés, miután a legfőbb ügyész bűnsegédként megvalósított csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétségének megalapozott gyanúja miatt kérte ezt. Az ügyészség szerint ugyanis Simon Gábor az egykori Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkáraként megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal – többek között – "személyes hatékonyság növelésére", amiért napi 50-60 ezer forint volt a díjazása. Több olyan napot is feltüntettek azonban a számlákon, amikor Simon nem is volt Magyarországon, hanem hivatalos külföldi úton vett részt. | [
"MSZP",
"Szociális és Munkaügyi Minisztérium"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Párbeszéd Magyarországért",
"Hír Televízió",
"Magyar Szocialista Párt",
"Hír TV"
] |
Öt év letöltendő börtönt kapott első fokon a Budapest Airport korábbi jogásza abban a vesztegetési ügyben, aminek lényege a vádirat szerint, hogy a cég olyan ügyvédi irodákat bízott meg munkával, akik hajlandóak voltak a megbízási díjból "visszaosztani".
Első fokon a repülőtéri vesztegetési ügy 13 vádlottjából hatot felmentett a Fővárosi Törvényszék, elsősorban amiatt, mert a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés során beszerzett bizonyítékok jelentős részét eljárásjogi hiobák miatt nem tudták bizonyítékként figyelembe venni.
Öt év börtönt kapott a fő vádlott
Egyedül az elsőrendű vádlott, a Budapest Airport (BA) Zrt. egykori jogi előadója kapott 5 év letöltendő börtönbüntetést vesztegetés elfogadása miatt. Sz. György a büntetése felének letöltése után szabadlábra kerülhet, a büntetésébe pedig beszámítják a korábbi előzetes letartóztatás idejét is.
A másodrendű vádlottat, a cég volt jogi igazgatóját 2 év börtönnel sújtották, amit öt év próbaidőre felfüggesztettek. Egy másik vádlott szintén felfüggesztett börtönt kapott, hármat próbára bocsátottak, egyet pedig 50 nap fizikai munkára kötelezett a bíróság.
Hét ügyvédből hármat ítéltek el
A vesztegetés vádjában érintett hét ügyvéd közül csak háromnak a bűnösségét állapították meg. A vád ugyanis az volt az ügyben, hogy Sz. György és felettese, R. V. Krisztina jogi igazgató 2007-2008 fordulóján elhatározta, hogy a társaság által kötött jogi megbízások összegéből "visszakérnek."
Egy másik vádpontban azzal vádolták meg Sz. Györgyöt: egy ingatlan vásárlásakor 2,5 millió forintot ajánlott egy ingatlanforgalmazó cégnek, hogy egy 65 milliós ingatlant olcsóbban vehessen meg. A bíróság azonban ezt nem látta bizonyítottnak, mondván: végül eredeti áron vette meg az ingatlant.
Van az ügynek BKV-s szála is
Az ügynek volt egy, a BKV Zrt.-t érintő szála is: Sz. György 2009-ben, már a BKV jogi igazgatójaként egy beszerzés ügyében megállapodott a vállalat informatikai igazgatójával, hogy ha segíti a szerződés létrejöttét, akkor kap a csúszópénzből. Itt csak Sz. György felelőssége volt megállapítható.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész minden vádlott esetében fellebbezett a bűnösség megállapítása, illetve magasabb büntetési tétel kiszabása érdekében. Sz. György felmentésért és enyhítésért, a volt jogi igazgató felmentésért fellebbezett, a többi vádlott tudomásul vette a döntést. | [
"Budapest Airport"
] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Fővárosi Törvényszék",
"BKV Zrt."
] |
Majdnem hatszor akkora vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség a belügyminiszter bizalmasainak, mint amennyiért az állam eladta a hotelt.
Csaknem 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cége tulajdonába került egykori lovasberényi kormányüdülő fejlesztésére – vette észre a 24.hu a Kisfaludy turisztikai program nyertes pályázatai közt.
A Pintér egykori beosztottja, Tasnádi László volt rendészeti államtitkár által vezetett Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. 2018-ban egy másik társaság megszerzésével jutott hozzá az állam által bruttó 223 millió forintért értékesített Hotel Lovasberényhez. Az eladási ár csaknem hatszorosát kitevő állami támogatást ugyanakkor nem a tulajdonos nyerte el a turisztikai ügynökségtől, hanem egy közelmúltban alapított, szinte vagyon nélküli vállalkozás.
Az 1 285 779 714 forint közpénz kedvezményezettje az Ingatlan Gyám 2019 Zrt., amelynek vezérigazgatója és tulajdonosa szintén Pintér Sándor beosztottja volt.
Lajtár József István a nyilvánosan elérhető életrajza szerint 1995-től, így az első Orbán-kormány idején is a BM közgazdasági helyettes államtitkára volt, 2002-ben szolgálati nyugállományba vonult, majd 2010-ig állami és civil cégek alkalmazásában állt. A kormányváltás után, 2010 nyarán Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány-helyettessé nevezte ki, az ORFK gazdasági főigazgatója lett. 2014. szeptember 1-jétől a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának második embere volt, gazdasági és informatikai parancsnokhelyettesként. Innen ment nyugdíjba, aminek alkalmából több évtizedes kiemelkedő szolgálati tevékenysége elismeréséül a belügyminiszter a "Köz Szolgálatáért Érdemjel arany fokozatát" adományozta neki.
Mivel az Ingatlan Gyám 2019 Zrt.-nek hivatalosan nincs köze az egykori lovasberényi kormányüdülőhöz, megkerestük a társaság tulajdonosát kérdéseinkkel. Lajtár József Istvánt telefonon értük utol, a többi közt arról érdeklődtünk nála, miként nyert támogatást a cége egy olyan hotel felújítására, ami nincs is a tulajdonában. Azt mondta:
Engedje meg, hogy ne válaszoljak a kérdéseire. De higgye el, hogy a pályázatot a lehető legtörvényesebben állítottuk össze, mindent tisztelve, ami a jogszabályok által előírt. Nyilván azért kaptuk meg a támogatást, mert ebben a pályázati anyagban minden benne van.
Megkerestük a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-t is, de a cég nem válaszolt kérdéseinkre.
Válaszolt viszont röviden a Guller Zoltán vezette turisztikai ügynökség. Mint írták, az Ingatlan Gyám 2019 Zrt. a támogatási kérelmével egyidejűleg benyújtotta a Hotel Lovasberény tulajdonosa, azaz a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. hozzájáruló nyilatkozatát is. Magyarán a két társaság megállapodott arról, hogy a közpénzt nem Pintér Sándor korábbi, állami tendereken gyakran nyertes cége kérelmezi. Az MTÜ azt is hozzátette, hogy bár megítélték, a csaknem 1,3 milliárd forintos összeg folyósítása még nem történt meg, mert a társaság még nem adott biztosítékot – vagyis ingatlanfedezetet –, ami a feltétele a pénz kifizetésének.
Információink szerint az egykori lovasberényi kormányüdülőre nem nyilvános pályázaton kértek pénzt, hanem úgynevezett egyedi döntésű kérelmet nyújtottak be, amelyeknek rendszerét tavaly év elején tárta fel lapunk. Ezekben az a közös, hogy az MTÜ informálisan, pályázati azonosító szám nélkül, átláthatatlanul módon osztogat akár milliárdos vissza nem térítendő támogatásokat.
Kapcsolódó Ismét milliárdokat osztottak szét titokban: Orbán volt minisztere és a Mocsai család is a nyertesek közt Fellegi Tamásék 1,5 milliárdot kaptak szállodafejlesztésre az átláthatatlanul osztogatott turisztikai támogatásokból. A Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is hozzájutott 840 millió forinthoz a Hotel Nonius megújítására.
Ilyen egyedi támogatást korábban a már említett Tasnádi László saját tulajdonában álló cég is igényelt. Mint arról beszámoltunk, az egykori III/II-es operatív tiszt Becsali Gasztro Kft.-je 286 millió forint közpénzt kért egy balatoni panzió építésének előkészítésére, amiből 15 millió forintot előzetesen biztosan megkapott.
Kiemelt képünkön Lajtár József István, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának helyetteseként Szombathelyen, 2015. július 13-án. A háttérben Pintér Sándor belügyminiszter Tasnádi László akkori rendészeti államtitkárral egyeztet. | [
"Ingatlan Gyám 2019 Zrt.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Becsali Gasztro Kft.",
"Hotel Lovasberény",
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága",
"Hotel Nonius",
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt."
] |
Kétszáznyolcvanezer forintos négyzetméteráron gyártatott le szőnyegeket a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány – egyebek mellett ez a tétel is látható abban a kimutatásban, amit az alapítvány és a jegybank igyekezett ugyan eltitkolni, de végül a bíróság kötelezte a közzétételre.
Kerestük az alapítványt, hogy megtudjuk, összesen mennyi pénzt fizettek ki a 280 ezer forintos négyzetméteráron legyártott szőnyegekért, és hány szőnyeget vásároltak meg így, de kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. (Cikkünk megjelenése után megérkezett a válasz, a cikk alján olvasható is - a szerk.)
Termékminták a Kft. honlapjáról.
Az alapítvánnyal szerződő békésszentandrási szőnyeggyártó cég, az Artkelim Kft. viszont válaszolt. A cég ügyvezetője, Czuczi Ernő jelezte, az alapítvánnyal kötött szerződés részleteiről nem nyilatkozhat, mert a kft. és a jegybanki alapítvány közötti szerződés "ezt nem teszi lehetővé". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy békésszentandrási csomózott perzsa szőnyeg a világ minden részén megtalálható, a parlament híres szőnyegeinek számottevő része is az üzemükben készült, azaz "egy reprezentatív, egyedi termékről van szó".
Czuczi közölte azt is, hogy Magyarországon már csak az Artkelim üzemében folyik kézi csomózás, és "az itt készült szőnyegek fellelhetőek a windsori kastélyban, a Loire menti kastélyokban és a washingtoni Fehér Házban is".
"Szőnyegeink rendkívül sok élő munkát tartalmaznak, mivel az új-zélandi gyapjúfonalat egyedileg, kézzel festjük, a szőnyeg műhelyrajzának motívumait kézzel rajzoljuk, és nem utolsósorban a szőnyegben minden egyes csomó kézzel van becsomózva. Egy négyzetméter 100 000 csomós perzsa szőnyeg egy csomózó egy hónapos munkája, azaz a havi bruttó bérköltség is önmagában kiteszi az értékesítési ár nagyobbik részét. Ehhez jön még a fonal, a festés, a műhelyrajz, a tervezési díj és egyéb rezsi költség" – írta.
Most már csak azt kellene megtudni, hogy hol vannak az alapítvány közpénzből legyártatott méregdrága szőnyegei, milyen motívumokat csomóztak beléjük, hány darab készült összesen, és mennyiért.
Cikkünk megjelenése után megérkezett az alapítványtól a válasz, levelüket szó szerint közöljük:
A kézi csomózású szőnyegnek Magyarországon hosszú múltja van. Békésszentandráson a szőnyeggyártás az I. Világháború után honosodott meg, amikor a kis faluba erdélyi menekültek települtek be. Az ide érkező asszonyok hozták magukkal a szőnyegszövés ismeretét. Magyarországon mára lényegében csak a Békésszentandrási Szőnyegszövőnél folyik ilyen üzemszerű tevékenység. Az Békésszentandráson készülő szőnyegek magas presztízzsel rendelkeznek és nemzetközileg is ismertek.
A magyar kézi szőnyegszövési szakmakultúra fennmaradását jelenleg alapjaiban veszélyezteti a szőnyegszövők kiöregedése és az utánpótlás hiánya valamint a gépi gyártás elterjedése. Ipartörténeti jelentősége van annak, hogy ez a tradíció Magyarországon fennmaradjon.
Az Alapítvány a Békésszentandrási szőnyegek megrendelésével támogatja a hazai kézműipart, a kézi szőnyegszövés szakmakultúrájának fennmaradását, ezen kívül a kistérség foglalkoztatottsági mutatóját.
A szőnyegek kizárólag kézi csomózással, sűrűségüket tekintve 100.000 csomó/m2-es minőségben készülnek, egytől-egyig egyedi tervezés és műhelyrajz alapján.
Alapanyaguk: a csomó fésült fonással készült, 100%-os gyapjúfonalból, a felvető fonal 100%-os pamutcérnából, a vetülék fonal sokágú pamut fonalpászmából készül. A flórmagasságuk: 8 mm. A szőnyegek súlya négyzetméterenként: 2,5 kg.
Az Art-Kelim Békésszentandrási Szőnyegszövő és Kereskedelmi Kft árajánlata alapján jött létre a vállalkozási szerződés 2015. július 10-én. A kézi csomózású szőnyegeket az Alapítvány tulajdonában álló 1014 Budapest, Úri utca 21. szám alatt található épületbe vásároltuk. A szőnyegek a Doktori Iskola szemináriumi termeibe, a konferenciaterembe, és az igazgatási funkciókat ellátó helyiségeibe fognak kerülni. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Artkelim Kft.",
"Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány"
] | [
"Békésszentandrási Szőnyegszövő",
"Doktori Iskola",
"Art-Kelim Békésszentandrási Szőnyegszövő és Kereskedelmi Kft"
] |
(Sorozatunkban előbb bemutattuk a tao-rendszert, majd a jégkorong, a vízilabda– és a kézilabda-szövetség támogatásait, a mostani rész a futballügyekkel foglalkozik.)
Nem véletlenül köti szinte mindenki a Felcsúthoz a tao-rendszert: minden tizedik labdarúgásba érkező tao-forint a kormányfő által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt akadémiánál kötött ki. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, illetve a tulajdonában álló, az idén ismét nb1-es felnőtt csapat legalább 13,4 milliárdnyi közpénzhez jutott így az elmúlt hat esztendőben.
A tényleges összeg azonban valószínűleg ennél is százmilliókkal több. A labdarúgó szövetség adatbázisa ugyan még mindig azt mutatja, hogy a szervezetnek a tavalyi programjára jóváhagyott 2,9 milliárdos rekord keretből csak 2,3 milliárdot sikerült összeszednie, értesüléseink szerint azonban valójában az egész pénz összejött. Ebből a hatalmas összegből épült többek között a Pancho Aréna, illetve az elmúlt idényekben megkezdett sportcsarnok kerti tóval, parkkal és térburkolattal ellátott parkolóval.
A Felcsút ezzel nem csak a labdarúgásban, hanem a teljes tao-rendszerben verhetetlen. A második legtöbb támogatást szerző sportszervezet is alig ötödannyi pénzhez jutott ebből a forrásból, mint Mészáros Lőrinc alapítványa. A labdarúgásban azonban véletlenül sem a felcsúti focialapítvány az egyetlen olyan szervezet, ami politikusokhoz kötődik. Sőt, a futball a legjobb példa arra, hogyan hálózta be a politika – a szövetségek mellett – a sportklubokat is, és ez miként csapódott le a tao-rendszerben.
A tao-támogatások 2011-es bevezetése óta a cégek (a teljes 331 milliárd forintból) 127,8 milliárdot fizettek az államkassza helyett különböző labdarúgó-szervezeteknek. A pénz a többi sportággal ellentétben itt nagyjából egyenletes ütemben érkezett, igaz a tavalyi bő 27 milliárd kiugróan magas volt.
Mivel minden évben 1000-1400 klub pályázott támogatásra, a teljes összegen rengetegen osztoztak. A pénz közel 20 százaléka azonban a toplistánk első hat helyén álló szervezet valamelyikéhez került. Ezek közül ötnek pedig erős kötődése van fideszes politikusokhoz, vagy (egykor) kormányközeli vállalkozókhoz.
A bronzérmes mezőkövesdi egyesületet a NAV-elnök Tállai András vezeti, az FTC elnöke Kubatov Gábor a Fidesz pártigazgatója, Kisvárdán pedig akkor indult be igazán a bolt, amikor a helyi kötődésű Seszták Miklóst kinevezték fejlesztési miniszternek. A politikai szál azonban nem csak a legnagyobbaknál jelenik meg. A Figyelő még a 2015/16-os tao-szezonban írt arról cikket, hogy látszólag kisebb a települések, illetve klubok közül is azok tudnak érvényesülni, amelyeknek valaki segít összeszedni a pénzt. Bicskén azt követően jött el a tao-kánaán, hogy a helyi klub elnöke Tessely Zoltán, a város országgyűlési képviselője lett, a futsalcsarnokra pályázó Apátfalvának pedig állítólag egyenesen a Miniszterelnökséget vezető Lázár János segített összeszedni pénzt, aminek egy része nem mellesleg egy állami cégtől érkezett.
A fenti felsorolásból nem véletlenül hagytuk ki a lista második helyén szereplő Szolnokot. Az alföldi város sportélete ugyanis Simicska Lajos állandó üzlettársának, Nyerges Zsoltnak a birodalma. A helyi utánpótlásért felelős és a focicsapatot működtető vállalatok tao-támogatásának alakulása pedig elég jól leköveti az üzleti kör viszonyát a kormányzattal. Míg a G-nap előtt ömlött a pénz a szolnoki futballba, utána látványosan megcsappantak a források.
Ez egyébként a többi olyan sportágra is igaz, ahol Nyerges Zsoltnak bármilyen kötődése van a helyi csapathoz. A Simicska-közeli vállalkozó az elmúlt években némileg háttérbe vonult, hiszen 2015 óta már nem felügyelőbizottsági tag a Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub Kft-nél, a vízlabda csapatot fenntartó cégből pedig ennél is korábban kiszállt. Jelenleg azonban mindkét vállalat tulajdonosa egy-egy alapítvány, amelyek mögött az Átlátszó egy korábbi írása szerint azért felsejlik a vállalkozó.
Ez pedig valószínűleg elég volt ahhoz, hogy kevesebb forrás kerüljön az alföldi város sportéletébe. Miközben a jobb szezonokban csak a tao-ból milliárd körüli, sőt akár azt is jelentősen meghaladó bevétele volt a helyi sportvállalkozásoknak együttesen, a G-nap után ez 60-70 százalékkal csökkent. Bár sok cégtől valószínűleg korábban sem kaptak pénzt, vélhetően ez a szám tovább szűkült, ami viszont ennél is fontosabb, hogy a Simicska-birodalom megroppanásával a legfőbb támogatók felajánlható tao-ja is kevesebb lett.
A miniszterelnök és korábbi bizalmasa összeveszésének egyébként akkor Felcsúton is voltak következményei: néhány hónappal a G-nap után ugyanis a Közgép lekerült a Puskás Akadémia szponzorfaláról. Azt ugyan nem tudni, hogy a vállalat korábban miként támogatta a felcsúti alapítványt, de nem lenne meglepő, ha a Transparency International Magyarország által kiperelt tao-dokumentumokból kiderülne, hogy korábban a Simicska-cégek társasági adójából is jutott Felcsútra.
(MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
Közélet Felcsút labdarúgás tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub Kft-nél",
"Puskás Akadémia",
"Transparency International Magyarország",
"közélet Felcsút"
] |
Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség az EMIR-ügyben, amely miatt közel 18 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetése fenyeget, és amelyben Lázár János tett feljelentést – írja az ügyészség sajtóközleményében. A gyanú szerint 2003 és 2008 között visszaélések történtek az egységes monitoring és informatikai rendszer (EMIR) fejlesztése és üzemeltetése közben: a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői a feljelentés szerint 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak.
A Fővárosi Főügyészség a feljelentés alapján különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el, amit a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya folytat majd le. A Fővárosi Főügyészség a nyomozást fokozott ügyészi felügyelet alá vonta, a határidő 2017. július 23., de indokolt esetben ez meghosszabbítható.
Az ügy lényege, hogy a projekt harmadik fázisában hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzéssel jutott megbízáshoz a korábban a kifejlesztéssel és üzemeltetéssel is megbízott Welt 2000 Kft., majd a magyar szervek a rendszer tulajdonjogát fokozatosat át is adták ennek a cégnek. Az EMIR-rendszer egyébként nem is működik már, a 2014-2020 közötti uniós ciklusra egy másik rendszert fejlesztettek ki az EU Strukturális és Kohéziós Alapjának magyarországi felhasználásának monitorozására.
Bár a szabálytalanságokért a felelősség első sorban a korábbi szocialista kormányokat terheli, a projektet a 2010-es kormányváltás után fél tucatszor módosították, rendre emelve a támogatható költséget. Végül összesen 25 milliárd forintot költött rá a magyar állam, aminek nagy részét 2010 után fizették ki. A nyomozás ugyanakkor csak a 2003 és 2008 közötti időszakot fogja vizsgálni. Molnár Csaba (DK) nemrég úgy nyilatkozott, az eljárás még nem zárult le, nem biztos, hogy a pénzt vissza kell fizetni az EU-nak, a feljelentést pedig a Gyurcsány Ferenc elleni "lejáratókampány" részének tekinti.
| [
"Welt 2000 Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Nemzeti Fejlesztési Hivatal",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya"
] |
A Karmelita épületegyüttes egykori refektóriumának egyedülálló, késő barokk freskóegyüttese áldozatul esett a sokmilliárdos felújításnak. Hosszú nyomozás után legalább annyit sikerült megtudnunk: a festést nem verték le, csak ismeretlen okokból lemázolták.
Három napja még úgy volt, senki nem nézheti meg, milyen lesz az új miniszterelnöki iroda, de miután ezt megírtuk, mégis megnézhettük. Olyan puritán-e, amilyennek ígérték, hogy néz ki az új irodaházrész, mi lett a kápolnából és milyen a kilátás a sokat vitatott erkélyről? Mutatjuk.
Elég furcsa Szent Mihály röppent az új Miniszterelnökség sarkára. Mit jelképez ez a váratlanul odakerült arkangyal?
Egymástól függetlenül két "névtelensége megőrzését kérő" művészettörténész - ilyen is van már 2019-ben - jelezte az Indexnek, hogy értékes freskóegyüttes semmisülhetett meg a Karmelita épületegyüttes felújítása során. Feltételezésüket az épület belsejéről megjelent fényképsorozatra, pontosabban annak egyik darabjára alapozták, amely az egykori refektóriumhoz nagyon hasonló teret mutatott.
A miniszterelnök személyi sajtósa által elküldött fényképeket az egész magyar sajtó leközölte, és mi is ezzel illusztráltuk az Urbanista cikkét, amely az új Miniszterelnökséget bemutatta, mivel fotóst a biztonsági előírásokra hivatkozva nem engedtek az épületbe. Ezeken a képeken kívül az épület belsejéről más fotó mindeddig nem jelent meg.
Egyáltalán nem volt titok, hogy a Karmelita belsejét, pontosabban csak az egyik termét, a szerzetesek egykori refektóriumát értékes freskók díszítik. A refektóriumot ugyanis az épület utolsó használója, a Nemzeti Táncszínház stúdiószínpadként működtette, ahol kisebb előadásokat és oktatási programokat tartottak, így a freskós termet az elmúlt évtizedekben sokan láthatták.
Mégis zavarban voltunk, amikor az információt megkaptuk, mert a felújítás utáni fényképet nem tudtuk teljesen megfeleltetni az egykori refektóriumnak, hogy mást ne mondjunk, a földszint és az első emelet teljes magasságát elfoglaló terem ablaktalan volt, az új képeken viszont két kertre néző ablak is látszik. Más lényeges részletek viszont gyanúsan egyeztek, így a négy csehsüvegboltozat, a falpillérek a vállpárkányokkal, valamint a falfülkék. És persze a legszembetűnőbb különbség: a régi termet teljes egészében gazdag díszítőfestés borította, míg az új szoba képén a falak és a mennyezet hófehér.
Amikor még a Nemzeti Táncszínház stúdiója volt
Egész egyszerűen hihetetlennek tűnt, hogy egy olyan felújítás során, ahol csak a belsőépítészre majdnem 4 milliárd forint jut, az egész projekt végösszege pedig 16 milliárd forint körül járhat, tehát ahol tényleg nem számít a pénz, az épület belsejének pont a műemléki szempontból legnagyobb értéke tűnjön el. Éppen ezért nyomozni kezdtünk, kérdéseket küldtünk a Miniszterelnökségnek, valamint a felújítást tervező Zoboki Gábor építészirodájának, de informálisan is érdeklődtünk a történteket ismerő személyektől, hogy valóban megtörtént-e, amit a képek alapján csak sejteni lehet.
És valóban. A Miniszterelnökség második megkeresésünkre ezt a választ adta:
"A terem falképei a magyar késő barokk-klasszicista falképfestészet alkotásai közé tartoznak, amelyek restaurálható állapotban maradtak meg. A korábbi, 1957-58-ban és 1973-ban történt restauráláskor használt anyagok és festékek elöregedtek, színük elváltozott. A karmelita refektórium falképeit az épület jelenlegi helyreállítása során tisztították és konzerválták, ezt követően leragasztották, és elfedésével a terem egyszínű, fehér kifestést kapott – egyben biztosítva a műalkotások dokumentálását és megóvását az utókor számára."
Arra, hogy mindez kinek a döntése volt és mégis mivel indokolható egy ilyen jelentős freskóegyüttes eltakarása, már nem válaszoltak, mint ahogy arra sem, hogy egyeztettek-e erről az ICOMOS nemzetközi örökségvédelmi szervezettel. Nem ártott volna ezt megtenni, mivel a Karmelita komplexum a budapesti világörökség részét alkotja, ezért bármely elemének eltüntetése vagy megváltoztatása sértheti Magyarország nemzetközi szerződésbe foglalt vállalását az érték megőrzésére.
Korábban, a dunai oldalhoz tapasztott új erkély esetén is felmerült ez a szempont, de a szervezet ez ellen végül nem emelt kifogást. Valószínűleg egész más lett volna a helyzet, ha tudnak a freskók eltüntetéséről, ez ugyanis merőben szokatlan, és az épület értékeit nyilvánvalóan károsító beavatkozás. A felújítást jegyző Zoboki iroda a Miniszterelnökséghez utasított minket, de annyit megjegyeztek, hogy "a kolostor kormányülés-termének belsőépítészeti kialakítását nem a ZDA-Zoboki Építésziroda végezte".
A miért és a kinek a döntése kérdésekre végül nem sikerült választ adnunk, egyik forrásunk így kérdezett vissza: "szerinted egy felújításnál, ahol négy miniszteri biztos sürgölődik, ahol a belsőépítész teamet háromszor cserélték, és ahol több fontosember járkál, mint ahány munkás, meg lehet egyáltalán mondani, hogy mit ki döntött el?"
Többen feltételezték, hogy a fehérre festés annak az általános koncepciónak a része volt, hogy a belső tereknek puritánságot kell sugározniuk – ha ez igaz, akkor végső soron banális PR-szempontoknak esett áldozatul a kétszáz éves festés.
Az örökségvédelmi hatóság szakemberei állítólag sokáig ellenezték a lépést, és nekik köszönhető, hogy a freskókat olyan módon tüntették el, hogy ez egyszer a jövőben még helyrehozható lesz: teljes restaurálást kaptak, aztán egy üvegszálas vászonréteget tettek rájuk, majd erre került rá a fehér festés. Az új fotókon felbukkanó két ablak pedig két korábbi, befalazott nyílás kibontása, igaz, emiatt nem kellett volna a freskókat eltüntetni, mert azon a helyen egyáltalán nem volt festés.
A freskókat történetük során egyszer már nagyon súlyosan károsodott állapotból sikerült visszahozni, mivel a második világháborút ez az épület is megsínylette. A magyar műemlékvédelem eredményeit bemutató, 1960-ban megjelent kiadványban Entz Géza, az egyik legnagyobb magyar művészettörténész a freskókat hazánkban egyedülállónak minősíti:
A budai karmelita rendház ebédlőtermének finom színhatású, copf-stílusú, hazánkban egyedülálló díszítő festése, súlyos sérülései ellenére is, megmenthető volt (1958-1959).
Sikerült hozzájutnunk néhány fényképhez, amelyek körülbelül tíz évvel ezelőtt készültek a teremről, és részleteiben is megörökítették a freskókat, érdemes megcsodálni, hogy mi minden került a mázolás alá:
6 A refektórium egykori dekorációja Galéria: A Karmelita épület freskói (Fotó: Olvasói fotó)
A freskók (pontosabban száraz vakolatra festett szekkók) 1786 nyarán készülhettek, amikor a feloszlatott karmelita szerzetesrend egykori kolostorát II. József rendeletére világi célokra átalakították. A refektóriumból kaszinó, vagyis mulatóhely lett, és pont ez teszi a festést különlegessé, mert barokk egyházi freskóegyüttes viszonylag sok maradt fenn az ország területén, ilyen városi típusú, világi célú dekorációból viszont jóval kevesebb készült. A festés nagyobb része látszatarchitektúrát imitált kazettás díszítésű kupolákkal a boltmezőkben és korinthoszi pillérpárokkal az oldalfalakon, a falfülkékben antikizáló vázák álltak, az északi végfal felső részére pedig gazdag, indás növényi ornamentika került.
A legérdekesebbek a boltvállakra festett monokróm portrémedaillonok voltak, minden bizonnyal jeles ókori személyiségek, uralkodók és tudósok arcképeivel. A hat medaillonban többek között Sába királynője (4-es kép), Dávid vagy Salamon király (5-ös kép) és talán Arisztotelész vagy más ókori filozófus (6-os kép) portréja volt felfedezhető. A helyzet különös iróniája, hogy pont ezek a klasszikus erényeket megjelenítő uralkodó- és tudósportrék tették volna a termet különösképpen alkalmassá arra, hogy a kormányülések helyszíne legyen, még ha a festés eredetileg nem is ezzel a céllal készült. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"ZDA-Zoboki Építésziroda",
"Nemzeti Táncszínház"
] |
Az Orbán-kormány által átírt közbeszerzési törvény miatt számos olyan magáncégnek nem kell közbeszerzést kiírnia egy adott beruházására, amely pedig jelentős mértékű vissza nem térítendő állami támogatásból valósul meg. Erre a legjobb példa a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által koordinált Kisfaludy-pályázat, amiből szállodaépítésre vagy felújításra közpénz-milliárdokat osztottak ki, ellenben a szerencsés nyerteseknek sok esetben nem kell a körülményes és hosszadalmas közbeszerzési eljárásokkal bíbelődniük.
Az OTP szállodája Balatonszemesen Fotó: Vég Márton Az OTP szállodája Balatonszemesen Fotó: Vég Márton
Mindenre akad példa: van olyan szálloda, ahol volt közbeszerzés (igaz, csak egy ajánlattal), van olyan szálloda, ahol két közbeszerzést terveztek, de a másodikat már nem kellett megtartaniuk a törvényi változások miatt, és van olyan szállodalánc is, amelyik bár milliárdokat kapott a kormánytól komplett felújításokra, mégsem kell átlátható, nyílt eljárásban kiválasztania a kivitelezőjét.
Hogy ez miként lehetséges, azt a Közbeszerzési Hatóságtól kérdeztük meg. Válaszukban emlékeztettek, hogy a közbeszerzési törvény (Kbt.) 2019. december 18-ig hatályos vonatkozó bekezdése szerint a vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a szervezet, amelynek beszerzését legalább az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegben, építési beruházás esetén legalább háromszázmillió forint összegben az állam támogatta. (Ez a 300 millió forintos határ is sorozatos törvényi lazítás eredménye: 2015-ben lett 25 millió forint, 2016-ban pedig 40 millió forint). A 2019-es módosításhoz pedig egy uniós óriásbüntetés vezetett: régóta húzódó elszámolási viták, közbeszerzési szabálytalanságok miatt 500 milliárd forintos büntetést vállalt be a kormány azért, hogy újra jöjjön az EU-s pénz Magyarországra.
Mindez azt jelenti, hogy 2019. december 19-e előtt a legalább 300 millió forintos támogatásban részesülő építési beruházások esetén akkor is közbeszerzési eljárást kellett lefolytatnia egy gazdasági szereplőnek, ha egyébként nem tartozott a Kbt. alanyi hatálya alá, tehát a szervezet csak a támogatásra tekintettel minősült ajánlatkérőnek.
- közölte lapunkkal a Közbeszerzési Hatóság.
Ez a rendelkezés tehát 2019. december 19-étől már nem hatályos, így az azt követő beszerzések esetén nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia egy támogatott szervezetnek, azonban a Kbt. más szabályaira továbbra is figyelemmel kell lenni. A jelenleg hatályos előírások szerint a támogatásból megvalósuló beszerzés esetén annak kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, akinek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75 százalékot meghaladó mértékben az állam támogatta, feltéve, hogy a beszerzés tárgya
olyan építési beruházás, amely mélyépítési tevékenységet foglal magában,
olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény , iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában
, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik.
A rendelkezés célja a Közbeszerzési Hatóság szerint, hogy egy meghatározott mértéket elérő vagy meghaladó támogatás tényénél fogva a támogatott szervezet bizonyos beszerzési tárgyak (egyes építési beruházások, illetve az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásmegrendelések) esetén ajánlatkérőnek minősüljön, és ezáltal közbeszerzési eljárás lefolytatására legyen kötelezett. A hatóság álláspontja szerint a felsorolt építési beruházások kategóriái nem értelmezhetőek megszorítóan, azokat funkcionálisan és széles körűen kell értelmezni, így a szállodaépület felújítására irányuló építési beruházás a törvényben felsorolt létesítményekre vonatkozó építési munkának minősül.
Felhívták arra a figyelmet, hogy sem a Kbt., sem a közbeszerzési irányelvek nem határozzák meg a szálloda fogalmát, így e tekintetben a magyar jogrendszerre általánosan irányadó fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni. Értelmezésük szerint azonban a törvényben szereplő szabadidős és szórakoztató létesítmény funkció fennállása megállapítható egy szállodaépület esetén is, ezért a szállodaépület felújítása és az építése is a Kbt. hatálya alá tartozik, így megadott intenzitású támogatás (50-75 százalék) esetén a támogatott szervezet közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett.
Tehát egyrészt értelmezési kérdés, hogy a szálloda az szabadidős és szórakoztató létesítménynek számít-e, másrészt már nem a támogatás összege (legalább 300 millió forint), hanem a támogatás százalékos aránya a döntő szempont.
Ennek köszönheti például az MTÜ-féle Kisfaludy-pályázat legnagyobb nyertese, az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. is, hogy nem kell közbeszerzésekkel foglalkozniuk. Pedig tavaly tavasszal derült ki: 14 vidéki szállodát összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatnak fel.
A Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció keretében támogatott szállodafejlesztési projektjeink támogatási intenzitása 25-50 százalék között mozog, így ezek a fejlesztések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá. A kivitelezők kiválasztásánál minden esetben a Kisfaludy program pénzügyi elszámolási útmutatója és vállalatunk beszerzési szabályzata alapján jártunk el. Magyarország történetének legnagyobb szállodafejlesztési beruházássorozata közel 50 milliárd forintból valósul meg, melynek harmada a Kisfaludy programban elnyert állami támogatás. A felújítási munkálatok folyamatosan több száz embernek adnak munkát az építőiparban.
- válaszolta lapunknak a Hunguest Hotels Zrt.
Tehát mivel a kapott 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás a szállodafejlesztés 50 milliárd forint körüli összköltségének kevesebb, mint az 50 százaléka, ezért nem kell Mészáros Lőrinc érdekeltségének közbeszerzést tartania, hanem saját, házon belüli beszerzéssel döntik el, hogy kiket bíznak meg a szállodák tatarozásával.
Jelenleg 7 szálloda felújítása tart:
Hotel Répce, Bükfürdő - 1,4 milliárd forint állami támogatás
Hotel Helios, Hévíz - 1,0 milliárd forint állami támogatás
Hotel Panoráma, Hévíz - 458 millió forint állami támogatás
Hotel Bál Resort, Balatonalmádi - 1,4 milliárd forint állami támogatás
Grandhotel Galya, Mátraszentimre - 1,0 milliárd forint állami támogatás
Hotel Flóra, Eger - 2,8 milliárd forint állami támogatás
Hotel Béke, Hajdúszoboszló - 1,2 milliárd forint állami támogatás
A Hunguest korábbi közléséből annyi derült még ki, hogy a hét szállodafelújítási projekt kivitelezői az építőipari szektor több évtizedes múlttal rendelkező jelentős szereplői. Adott esetben tehát az is előfordulhatna, hogy Mészáros Lőrinc szállodás cége megbízta Mészáros Lőrinc építőipari cégét, hogy közpénz-milliárdokból újítsa fel a szállodákat.
Bank és Balaton
Hasonló érdekes eset az OTP hotelfelújítása Balatonszemesen. Itt félig-meddig lehet tudni, hogy Magyarország legnagyobb bankjának balatoni szállodáját ki és mennyiből bővíti. Az építkezés amúgy szépen halad, még a nyáron elkészülhet a közvetlen vízparti komplexum felújítása. A bank tulajdonában lévő hotel felújítását és átalakítását 536,5 millió forint vissza nem térítendő közpénzzel támogatta a kormány. Tavaly januárban lehetett megtudni, hogy sikeres volt a közbeszerzés: az EU-s nyílt közbeszerzési felhívásra négy pályázat érkezett, ezek közül három jelentkező meg is felelt az összes feltételnek, közöttük egyedül az ár döntött. Így az EBH INVEST Kft. 335,6 millió forintos ajánlattal nyert.
A közbeszerzési eljárás megindításakor (2019 szeptemberében) hatályos közbeszerzési törvény alapján a beruházás közbeszerzés köteles volt a legalább 300 millió forintot elérő vissza nem térítendő támogatás felhasználása okán, figyelemmel a beruházáshoz tartozó későbbi magasépítési kivitelezési munkálatokkal való egybeszámítási kötelezettségre is. 2019. december 19. napjától a közbeszerzési törvény ezen rendelkezését hatályon kívül helyezték, így a 2020 májusában megindított magasépítési kivitelezés beszerzése már nem volt közbeszerzés köteles. A Kbt.-ben foglalt feltételek társaságunk esetében nem álltak fenn, mivel a támogatási intenzitás nem érte el a közbeszerzési kötelezettséghez előírt mértéket, így nem kellett a továbbiakban közbeszerzési eljárást lefolytatnunk
- válaszolta lapunknak az OTP.
Tehát eredetileg két közbeszerzéssel terveztek, de végül csak egyet kellett kiírni, mert menet közben az Orbán-kormány lazított a közbeszerzési feltételeken. Így a magasépítési munkát kivitelező céget már nem kellett nyílt, uniós közbeszerzéssel kiválasztani. Azt mindesetre lehet tudni, hogy az első közbeszerzést elnyerő EBH INVEST remek évet futott 2020-ban, hiszen a 2019-es hatmilliárd forintos forgalomról tavaly 12,5 milliárd forintra sikerült fejlődnie a cégnek, ami 609 millió forint profitot eredményezett a többségi tulajdonos Erdei Zoltán Józsefnek.
Verseny nélkül
Persze arra is akad példa, hogy egy szállodaépítés az elejétől a végéig közbeszerzéssel történik. Például hamarosan fogadja a vendégeket a Grand Hotel Esztergom, amely Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltsége. S talán az első olyan luxusszálloda lesz, amely építési költségeinek jelentős részét a Kisfaludy-pályázatokon kiosztott, vissza nem térítendő közpénz-milliárdok fedezték. A közbeszerzést még 2019. májusában írták ki, tehát még a törvény decemberi átírása előtt.
A beruházás támogatási intenzitása eléri a Kbt.-ben rögzített mértéket, a beruházás becsült értéke az uniós értékhatárt meghaladja, a beruházás tárgya pedig építési munkákat tartalmaz. Figyelemmel a fentiekre Ajánlatkérő a Kbt hatálya alá tartozik
- olvasható is a tender kiírásában.
A 2,8 milliárd forintos támogatást a Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. kapta az MTÜ-től. A Solva Property konkrétan a Solva Magántőkealap tulajdonában van, ami a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt többségi érdekeltsége. Az építkezés kivitelezője a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. lett (csak ők tettek ajánlatot), a szerződés értéke pedig végül 7,6 milliárd forintnál állt meg. Tehát az 50 százalékos támogatási intenzitás itt sem volt meg, így ha várnak néhány hónapot, akkor már az esztergomi hotel ügyében sem kellett volna közbeszerzést rendezni.
Tehát összességében csak ebből a három példából is lehet látni, hogy mennyire nagyvonalú a hazai közbeszerzési szabályzat. Az állami támogatás minden esetben az MTÜ-től érkezik, és a végtermék minden esetben egy szálloda lesz, de a köztes időszakban hol felbukkan egy közbeszerzés, más esetben viszont csak tippelni lehet, hogy az adott közpénz-milliárdok végül melyik cég árbevételét gazdagítják. Sok esetben pedig a kedves vendég nem is értesül arról, hogy a szobájában lévő ágyat is az ő adójából vásárolták, de távozáskor azért kifizettetik vele, hogy aludt rajta párszor.
Ez a cikk az Európai Unió Belső Biztonsági Alapjának (Internal Security Fund – Police) támogatásával jött létre. A cikk a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi, annak tartalmáért az Európai Bizottság nem vállal felelősséget. | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Opus Global Nyrt.",
"Solva Magántőkealap",
"Grand Hotel Esztergom",
"EBH INVEST Kft.",
"Gran Private Equity Zrt.",
"Gran Private Equity",
"Market Építő Zrt.",
"EBH INVEST",
"Európai Unió Belső Biztonsági Alap",
"Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció",
"Európai Bizottság",
"Hotel Répce",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Hotel Helios",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Hotel Bál Resort",
"Internal Security Fund"
] |
A Médiatanács megállapította, hogy a jelvény szerkesztett műsorban jelent meg, de azon a sportszermárka logója – a kitűző mérete és a fémlapocskáról visszaverődő fény miatt – nem volt egyértelműen kivehető
– egyebek mellett ezért jutott arra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, hogy alaptalan Turcsán Szabolcs panasza. Az LMP-s politikus azért fordult a testülethez, mert az Molnár Mátyás műsorvezető az M4 Sport Góóól!2 című műsorában a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2Rule sportmárka jelvényét viselte, ám sehol, semmilyen formában nem jelezték, hogy a terméket reklámozzák.
Az NMHH hosszasan indokolja, miért nem volt a jelvény viselése "burkolt kereskedelmi közlemény", illetve reklám. A bevezetőben idézett érv mellett itt sorakozik az is, hogy a márkajelzés akkor sem volt kivehető, azonosítható, amikor a kamera teljes képernyőn a műsorvezetőt mutatta, a logó kizárólag technika segítségével volt azonosítható.
Az alapos vizsgálat után tehát a Médiatanács arra jutott, hogy nem történt szabálysértés a 2Rule-kitűző viselésekor, így nem indított eljárást.
Ebből viszont az következik, hogy az MTVA nem teljesítette a Magyar Sportmárka Zrt.-vel megkötött megállapodását. A 24.hu által kikért megállapodásban ugyanis az áll, hogy a 2Rule-t forgalmazó Magyar Sportmárka Zrt. nem fizet pénzt az MTVA-nak, ellenben barterban oldják meg az üzletet. Ennek keretében az MTVA vállalta, hogy termékelhelyezéseket eszközöl műsoraiban, amely azonban – az NMHH szerint – nem volt sikeres.
Ennek nyomán megkérdeztük az MTVA-t, hogy kiállított-e teljesítési igazolást Molnár Mátyás ominózus fellépése után. Ha igen, miért tette, miközben nem valósította meg a vállalt termékelhelyezést. Ha nem, akkor azt jelenti-e, hogy a műsorvezető kvázi díszítő elemként viselte a kitűzőt, s ha így van, milyen jelvények viselésére van módjuk a műsorvezetőknek. Amint az MTVA válaszol, cikkünket frissítjük.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI | [
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság",
"Magyar Sportmárka Zrt.",
"2Rule"
] | [] |
Az újpesti Fidesz felszólítja Boruzs András SZDSZ-es képviselőt, hogy mondjon le IV. kerületi önkormányzati mandátumáról és lépjen vissza a parlamenti képviselőjelöltségtől.
A BKV-nál sorozatosan kiderülő botrányok elérték Boruzs Andrást is, ugyanis a BKV Zrt. könyvvizsgálójának évközi jelentése szerint az SZDSZ budapesti elnöke tényleges munkavégzés nélkül vehetett fel bért a közlekedési vállalattól - indokolta a Fidesz felszólítását Bartók Béla, a Fidesz újpesti csoportjának elnöke hétfői közleményében.
Mint írja, pártja felkéri Bokros Lajost, az MDF miniszterelnök-jelöltjét és Dávid Ibolyát, az MDF elnökét, hogy azonnali hatállyal vonják vissza Boruzs András képviselőjelölti támogatását.
Az MTI BKV-s forrásból pénteken azt írta, hogy munkakör nélkül foglalkoztathatták a BKV-nál Boruzs András SZDSZ-es képviselőt. Az egyik könyvvizsgáló cég BKV-t vizsgáló jelentésében rámutatott arra, hogy Boruzs András munkakör hozzárendelése nélkül szerepel az állományi listában, a társaság belső levelezési rendszerében azonban nem szerepel munkahelyi elérhetőséggel, és a munkaügyi szerződésében HR tanácsadó szerepelt.
A BKV azt válaszolta, hogy Boruzs András munkaviszonya 2009. november 24-én megszűnt és elrendelték az ügy társasági szintű kivizsgálását.
A Heti Válasz című lap pénteki számában foglalkozott azzal, hogy az SZDSZ budapesti elnöke tényleges munkavégzés nélkül vehetett fel pénzt a BKV-nál. Boruzs András az MTI-hez is eljuttatott közleményében a cikkre úgy reagált, a leírtakkal szemben az az igazság, "hogy éppen országos politikai szerepvállalásom miatt hagytam fel 20 éve végzett munkámmal".
A Fidesz a Legfőbb Ügyészséghez fordult az SZDSZ fővárosi elnökének BKV-nál történő foglalkoztatása kapcsán. | [
"SZDSZ"
] | [
"BKV Zrt.",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Klimon Péter, a Schwinn-Csepel Kerékpárgyár vezérigazgatója szerint a postai kerékpártenderen nyertes szlovén cég, amely darabonként csaknem 130 ezer forintért, szervizeléssel együtt pedig több mint 200 ezer forintért szállít le 4.800 biciklit, olyan információkkal rendelkezett a pályázatról, amelyre a jogszabályok nem jogosították fel.
Mint mondta, cége fennállása óta szállítja a Postának a bicikliket, darabját nagyjából 60 ezer forintért. Azt a vádat visszautasította, hogy ezek két év alatt tönkrementek, szerinte a postások három évig használták őket munkára, majd megkapták saját használatra, és még évekig közlekedtek velük.
Rámutatott: a Magyar Posta utolsó pályázata nem írt elő magasabb műszaki tartalmat, mint korábban, viszont egy kitétellel kizárta az eddigi nyertest. Õ úgy látja: a tender kifejezetten a szlovén cégre volt kiírva.
A Posta visszautasítja a vádakat
A Magyar Posta minden olyan vádat visszautasít, amely szerint bennfentes pályázó nyerte volna el a kerékpár-megrendelési tendert. Az új beszerzés első darabjai már meg is érkeztek.
Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője az InfoRádióban azt mondta: a kerékpárokat nyílt közbeszerzési pályázaton szerezték be. Hozzátette, hogy a Schwinn-Csepel ugyan megvásárolta a pályázati dokumentációt, pályázatot azonban nem adott be.
Õ azt mondta, hogy a cég által korábban leszállított kerékpárok szervizelésére éves szinten csaknem 80 millió forintot költöttek, de ennek ellenére a kézbesítők panaszkodtak a biciklikre, mivel nem voltak terhelhetők.
Az új nyertes vállalta, hogy meghibásodás esetén 24 órán belül a helyszínen javítja meg a kerékpárokat.
Hanganyag: Sigmond Árpád | [
"Magyar Posta"
] | [
"Schwinn-Csepel Kerékpárgyár"
] |
A BKV-nál őrzött, lapunkhoz is elkerült dokumentumok tanúsítják: a csőd közeli vállalatnál arra azért van pénz, hogy a gombhoz varrjanak kabátot. Vagyis úgy válasszanak udvari szállítót, hogy a feladatait még ki sem találták. A kedvezményezett cég, a Metróber Kft. 2007 szeptembere óta az MSZP gazdasági holdudvarához kötődik.
Nagyításért kattitson a képre!
Az Investeur Befektetési Kft. érdekeltségei
Ha igaz, amit Szilvásy György titokminiszter mond, vagyis hogy azért kell nemzetbiztonsági felügyelet alá helyezni az önkormányzatokat, mert lába kelhet uniós és egyéb közpénzeknek, akkor a szolgálatoknak a Budapesti Közlekedési Zrt.-nél is lenne keresnivalójuk. Pláne, hogy a BKV már 1998 óta rajta van a "nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek" - kormányhatározatba foglalt - listáján. Ám kérdésünkre a társaság sajtóirodája leszögezi: az utóbbi időszakban a Nemzetbiztonsági Hivataltól nem érkezett olyan riasztás, ami korrupciós törekvések leleplezéséről szólt volna. Az sem zavarja tehát az NBH-t, hogy a BKV-nál sorra születnek azok a tanácsadói-projektmenedzseri megállapodások, amelyek magáncégeknek szolgáltatják ki a vállalat legérzékenyebb adatait, illetve szinte teljes szerződésállományát.Bár a Heti Válasz nem tanácsadóskodik a BKV-nak, több - visszaélést szimatoló - dolgozó jóvoltából mégis elkerült lapunkhoz egy olyan, 2007 végi határidőket rögzítő elektronikus feladatlista, amely a 4-es metró beruházását felügyelő DBR iroda teendőit veszi lajstromba. A dokumentum adatlapjáról kiderül, hogy a fájl szerzője nem más, mint a BKV projektkoordinátoraként megismert AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. egyik munkatársa. (Miként az Index megírta, Antal Attila hivatali idejében a társaság nyolc tanácsadói szerződést kötött az AAM-mel. Ezek egy része lejárt, a többit pedig - a cég múlt heti közleménye szerint - felmondják, miután a BKV körüli botrányok mára ellehetetlenítették a közös munkát.) Az AAM-es feladatlista egyik sorában az a gyanút keltő mondat szerepel, hogy a "DBR 50 M Ft megbízást ad a Metróbernek, kitalálni a feladatokat!", a határidőoszlopba pedig a 2007. december 7-i dátum került. A magyar nyelv szabályai szerint ez azt jelenti, hogy december 7-ig kellett meghatározni, milyen tartalommal töltsék fel a Metróber nevű céggel kötelezően megkötendő megbízási szerződést. Persze az "50 M" mondatrésznek is van jelentősége: a BKV-nál éppen ötvenmillió forint a közbeszerzési értékhatár - ezen összeg alá kell "belőni" egy megbízást, ha a társaság el akarja kerülni a nyílt pályáztatást.A más bennfentes információkat is tartalmazó feladatlista (lásd fenti képünket) láttán a BKV-hoz fordultunk: azt tudakoltuk, valóban kötött-e a vállalat megbízási szerződést a Metróberrel (hosszabb nevén: Metró Közlekedésfej lesztési, Beruházási és Mérnöki Szolgál tató Kft.-vel). Válaszul a BKV - tájékoztatási kötelezettségének eleget téve - megküldte azt a 2008. január 21-én kötött, 47,5 millió forintos megállapodást, melyben a mérnökcég munkatársainak óradíját nettó 20-25 ezer forintban határozták meg; ez az összeg az AAM-eseknek biztosított átlagos óradíjnál is magasabb. A szerződés szerint a Metróbernek közre kell működnie a "budapesti 4-es számú met róvonal című beruházás egyes projektmenedzseri feladataiban". A feladatot tehát sikerült kitalálniuk a feleknek, majd néhány alpontban kifejtették, mit is értenek projektmenedzserkedés alatt: a költségcsökkentési lehetőségek feltárását, a szerződéses határidők folyamatos egyeztetését, illetve a DBR kontrollingfolyamatainak működtetésében való részvételt.A Metróber-megbízás durva szépséghibája, hogy a BKV-nak 2006 óta - öszszesen hatmilliárd forintos - szerződése van az Eurometro Kft.-vel, éppen projektvezetési tanácsadásra. Emellett a január 21-i, 47,5 milliós kontraktus megkötésekor még az az évi 325 milliós AAM-megállapodás is élt, melynek tárgya ugyancsak "a 4-es metróprojekttel összefüggő szakértői támogatás". Mi több, a főpolgármesteri kabinet már január 7-én elvi támogatásáról biztosította azt az előterjesztést, amely szerint a megszaporodott projektmenedzsment-feladatok miatt a DBR iroda alkalmazottainak számát is növelni kell. A projektmenedzseri teendők tehát sokszorosan ki voltak pipálva - nem csoda, hogy a Metróbernek keresni kellett a feladatokat. (A BKV most azt állítja, azért volt szükség külsős cégre, mert a DBR januárban még nem tudta, hogy saját szakembereket is felvehet. A valóság, mint írtuk, ezzel szemben az, hogy két kerek héttel a Metróber-megállapodás előtt már körvonalazódott a főváros-BKV alku a létszámbővítésről.)Miután tehát mind az alábbi feladatlistán, mind a szerződésben találtunk visszaélésre utaló nyomokat, meg kellett győződnünk az elektronikus adatállomány valódiságáról. Ám a BKV ki zárólag a fővárosi képviselők és a társaság felügyelőbizottsága számára tette elérhetővé - egy elkülönített számítógépen - az AAM által eddig "termelt" dokumentumokat. Így a pénzügyi bizottság kereszténydemokrata képviselőjét, Wertán Zsoltot, valamint Vitézy Dávidot, a BKV felügyelőbizottsági tagját kértük fel, hogy a nálunk lévő fájl neve alapján keressenek rá a feladatlistára. Mindketten megerősítették a lajstrom (és benne a Metróber-sor) létét, mást azonban - titoktartási kötelezettségük miatt - nem közölhettek. Tény tehát, hogy létezik egy, az AAM munkatársa által készített lista - ennek ellenére a közlekedési vállalat és a tanácsadócég egyaránt azt állítja lapunknak: az AAM semmilyen formában nem működött közre a későbbi BKV-Metróber szerződés tető alá hozatalában.Eddig egyetlen kérdést hagytunk nyitva: ki áll a Metróber mögött? A korábbról kiváló mérnöki referenciák kal rendelkező cég 50 százalékos tulajdonrésze tavaly szeptemberben került egy Investeur nevű kft.-hez. Ez utóbbi társaságot a 2006-os választások után alapították; a vállalkozás azóta beszállt Hujber Ottó egykori MSZP-s tagozatvezető hőerőműprojektjébe és Fejti György MSZMP KB-extitkár híradástechnikai bizniszébe is (lásd az oldal alján). Az Investeur tulajdo no saként jegyzett Finszter Erika - cégbírósági papírokon feltüntetett - lakcíme pedig egyezik az MSZP pénztárnoki vonalát erősítő Simon Dénes testvéré hez rendelt lakhelyadattal. (Simon jelenleg a Puch László leendő államtitkár stábja által irányított érdekeltségek vezetője.) Aligha csoda, hogy az Investeur beszállása óta a Metróber cégjogi ügyeit a Puch jobbkezeként ismert Dávid Gyula volt MSZP-s parlamenti képviselő - pontosabban a nevét viselő ügyvédi iroda - végzi.Öröm az ürömben, hogy a Metróberszerződés van annyira friss, hogy a BKV még nem kezdte el "törleszteni" a 47,5 millió forintot a cégnek. Életbe lépett viszont a megállapodás 8. pontja, mely szerint a megbízó "az aláírást követő öt napon belül" átadja a Metróbernek a projektmenedzseri feladatokhoz szükséges valamennyi dokumentumot. És semmi jel nem utal arra, hogy az adatszivárgást bárki meg akarná állítani.A BKV Zrt. felügyelőbizottsága múlt pénteken határozatban rosszallotta, hogy a társaság menedzsmentje képtelen tájékoztatást adni a cég tanácsadói szerződéseiről. (Úgy tudjuk, az élő tanácsadói szerződések száma a százat is meghaladja; Antal Attila lemondott vezérigazgató három tucat ilyen megállapodást kötött.)Csak a 4-es metró projekthez kapcsolódóan húsz tanácsadói szerződés van érvényben; e megbízások felét ügyvédi irodákkal kötötték (kontroll, átvilágítás és véleményezés jogcímeken). A legnagyobb bevételt az Eurometro Kft. könyvelhette el: két év alatt 2,2 milliárd forintot utalt át a cégnek a közlekedési vállalat.A BKV-nak 340 millió forintos élő kutatási-tanácsadói keretszerződése van a gazdasági tárca által felügyelt Közlekedéstudományi Intézettel (KTI), melynek tárgya: "Budapest és agglomerációja közösségi közlekedését megalapozó kutatás-fejlesztés." (A törvény értelmében a közlekedési vállalat az általa évente fizetendő innovációs járulék összegét az e szerződésben szereplő megbízási díjak összegével mérsékelheti.) A fővárosi önkormányzat városüzemeltetési bizottsága legutóbb április 16-án vette napirendre a KTI egyik anyagát, amely - színvonala miatt - közfelháborodást váltott ki a koalíciós és ellenzéki képviselők körében.A keretszerződés érdekessége, hogy a Közlekedéstudományi Intézet személyközlekedési igazgatója nem más, mint a BKV-t korábban vezető Aba Botond. Ugyancsak a KTI-nál dolgozik irodavezetőként két vidéki SZDSZ-vezető: a Tolna megyei elnök, Jobban Zoltán, illetve Horváth László Veszprém megyei alelnök.Az Investeur 2007-ben lépett be a cégbe., az új tulajdonostárs egy tagot delegálhat a felügyelőbizottságba.A híradástechnikával foglalkozó cég a nemzetbiztonsági védelem alá eső Pro-M Zrt. üzleti partnere. A P-Mobile-ban(volt MSZMP KB-titkár) egyik családi érdekeltsége, a 3F Ingatlanhasznosító Kft.A holding által összefogott Pajzs-cégek egyik alapítója az aUgyancsak a Pajzsnál szolgált Szövényi György, egykori állambiztonsági tiszt.A Szerencsre tervezett szalmaerőmű projektcégének kulcsfigurája | [
"Közlekedéstudományi Intézet",
"MSZP",
"AAM",
"Investeur",
"Metróber Kft.",
"BKV"
] | [
"Pro-M Zrt.",
"3F Ingatlanhasznosító Kft.",
"Metró Közlekedésfej lesztési, Beruházási és Mérnöki Szolgál tató Kft.",
"Investeur Befektetési Kft.",
"AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.",
"Eurometro Kft.",
"Budapesti Közlekedési Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Lakáspanama, kozmetikázott vagyonnyilatkozat, el nem számolt milliós bevétel – Így újultak meg a Kunhalmi vezette XVIII. kerületi szocialisták
Miközben Budapesten erősnek és legyőzhetetlennek vizionálja az MSZP-t Kunhalmi Ágnes, a párt erős embere, szűkebb felségterületén, a XVIII. kerületi szocialisták háza táján semmi sem változott négy év alatt, egyes pestszentlőrinci szoci politikusok tevékenységét továbbra is botrányok és zűrös ügyek kísérik. A PestiSrácok.hu 2014-ben elsőként tárta a nyilvánosság elé a XVIII. kerületi MSZP-sek botrányait, Szaniszló Sándor jelenlegi fővárosi önkormányzati képviselő érintettségéről már akkor lerántottuk a leplet, de ezúttal is Szaniszló miatt kellene magyarázkodniuk Kunhalmi Ágneséknek. Újabban Szaniszló havi egymilliós bevétellel nem tud elszámolni, leadott vagyonnyilatkozatából több ponton is hamisan töltötte ki, miközben sajtóhírek szerint strómannal fedezi magát. A PestiSrácok.hu Szaniszló Sándor cégügyeinek is utánanézett és kiderült, a Szaniszló-családhoz, rokonsághoz köthető cégháló szálai Kunhalmi Ágnesig érnek.
Szaniszló Sándor MSZP-s politikus vagyongyarapításáról, lakáspanamájáról, kozmetikázott vagyonnyilatkozatáról és el nem számolt egymilliós bevételéről írt cikksorozatot a lorinciblog.com és a ballator18ker.blogstar.hu. A portálok által tálalt újabb Szaniszló-botrányok azért is érdekesek, mert a fővárosi MSZP-s politikus Kunhalmi Ágnes legfőbb bizalmasa és kampányának mozgatója, de korábban a külföldi számlákon százmilliót rejtegető Simon Gábor szekerét is tolta. A lorinciblog.com cikke szerint Szaniszló Sándor Simon bukása után a Szent István körúton, a Duna parton vásárolt lakást magának, majd egy évre rá az I. kerületi Széna téren, a Budai vár aljában. "A belvárosi ingatlan esetében a szerzés jogcímeként eltartási szerződést tüntetett fel, de a tulajdoni lapon vétel került feltüntetésre. Budai ingatlana estén cserét jelölt meg a vagyonbevallásában, de a tulajdoni lapon egyértelműen adásvétel került feltüntetésre" – írja a blog, amely ezek után arról is beszámolt, hogy Szaniszló Sándornak nem “csak" budai és belvárosi ingatlanai vannak, hanem egy havannai lakása is, amely önkormányzati tulajdon volt és rövid úton került az egykori szoci alpolgármester tulajdonába. "A Csontváry utcai ingatlant érdekes módon Kunhalmi bizalmi emberének alpolgármestersége idején adták el, alig másfél millió forintért. Abban az időben ezek a lakások már jóval 10 millió fölött keltek el" – közölte a blog, amely azt is megtudta, hogy az így szerzett ingatlanban Szaniszló Sándor édesapja lakik.
Szaniszló vagyongyarapodásának a ballator18ker.blogstar.hu is utánament, amely a politikus vagyonnyilatkozatára hivatkozva arról írt, hogy havi egymilliós jövedelemmel nem tud elszámolni a szocialista képviselő. Szaniszló vagyonnyilatkozatában 960 ezer forintos jövedelmet tüntetett fel ingatlanok bérbeadásából, azonban a portál értesüléseink szerint a közel 1 milliós munka nélkül szerzett jövedelme azért nem származhat felhalmozott ingatlanvagyonából, mivel a lakásai közül az egyikben ő maga, a másikban volt felesége és gyermekei, míg a harmadikban pedig édesapja lakik, akiktől nem kér bérleti díjat.
"Vagyonnyilatkozatának az a része is hamis amikor arról nyilatkozik, hogy nincsen üzleti érdekeltsége, miközben a valóságban az MNK-Axcent Kft.-nek nem csak kézbesítési megbízottja, hanem ő végzi az ügyvezetői tevékenységet is. A cég névleges tulajdonosa ugyan unokatestvére, de mivel ő életvitelszerűen Aradon lakik, így a céget Szaniszló vezetheti, amit saját ingatlanjába be is jelentett, de vagyonnyilatkozatában ezt meg sem említi. Ennek ellenére az MSZP-hez köthető megmondóemberek ezt akarják elhitetni, hogy ezt a igen nyereséges céget a szocilista politikus Romániában élő unokatestvére, Malanca Nichol Kristina vezeti, amely 2015-ben 30 milliós, míg 2016-ban 51 milliós bevételt termelt, amiből osztalékként 34 millió forint ki is lett fizetve és egy cégautót is vásároltak" – írja a ballator18ker.blogstar.hu.
Szaniszló Sándor cégügyeinek a PestiSrácok.hu is utánanézett és kiderült, a Szaniszló-családhoz, rokonsághoz köthető cégháló szálai Kunhalmi Ágnesig érnek. Az MNK-Axcent Szolgáltató és Tanácsadó Kft. ugyanis fele arányban tulajdonosa a XVIII. kerületi, Komárom utca 16 szám alatt található lakóháznak, miközben a tulajdonrész másik felét Tóthné Kővári Csilla, Szaniszló Sándor jelenlegi élettársa birtokolja. Malanca Nichol Kristina korábban a Fortis-Deal Kft.-nek is ügyvezetője volt, a hölgy 2013 májusában lépett be a cég életébe. A PestiSrácok.hu beszerzett céginformációi szerint ebben az időben Malanca Nichol Kristina magyarországi kézbesítési megbízottja Sándor Györgyné volt, aki egyébként a XVIII. kerületi Lőrinc Magazin kiadója, illetve főszerkesztője, egyben Kunhalmi Ágnes irodavezetője.
Kunhalmi Ágnesnek és Szaniszló Sándornak tehát lenne miről tájékoztatni a nyilvánosságot, de mindez idáig nem adtak magyarázatot az újabb zűrös ügyre. A PestiSrácok.hu természetesen Kunhalmi Ágenst és Szaniszló Sándort is kereste telefonon, de cikkünk megjelenéséig többszöri próbálkozás ellenére sem értük el őket.
Négy év alatt tehát semmi sem változott a XVIII. kerületi MSZP háza táján. Ismert, elsőként portálunk nyomozta ki például, hogy a pestszentlőrinci MSZP még 2010 előtt zseniális módon újította meg a közbeszerzések bürokratikus és nehézkes rendszerét. A z akkor még a szocialista Mester László által vezette kerület és annak városüzemeltető cége 2005-ben kötött öt éves, egymilliárd forint keretösszegű szerződést a Tápiómenti Kft-vel, amely mélyépítés címen nyerte el a közbeszerzési eljárást. Csakhogy a XVIII. kerületi MSZP, a városüzemeltető és a Tápiómenti Kft. kapcsolatában az volt a mindennapos, hogy nem írásban, hanem szóban rendeltek meg munkálatokat, majd fizették a cechet. A PestiSrácok.hu kiderítette: öt év alatt, 2005. és 2010. között akár ezer szóbeli megrendelést is végrehajthatott a Tápiómenti Kft., majd tartotta a markát. A bíróság magánokirat-hamisítás bűntette miatt hozott elmarasztaló ítéletet, huszonhárom visszadátumozott szerződés került elő ugyanis az MSZP-s fiókokból.
Azt is megírtuk, hogy nemcsak a szóbeli közbeszerzéseket honosították meg a pestszentlőrinci szocialisták 2010. előtt, hanem egymás premizálását is tökélyre fejlesztették. A milliós jutalmak és prémiumok kifizetését a jelenlegi kerületvezetés hűtlen kezelésként értékelte és feljelentést tett a rendőrségen. A PestiSrácok.hu birtokában lévő feljelentés szerint Jaseri Márk Habib, a Városüzemeltető Nonprofit Kft. ügyvezetője összesen kilencmillió forint prémiumot- és jutalmat tehetett zsebre 2010-ben, helyettese, a társaság városüzemeltetési részlegének a vezetője, Dobrovotcki Attila 1,2 millió forintot kapott, állítólag jogosulatlanul. Mindezt úgy, hogy a cég tetemes veszteségeket halmozott föl.
Mestert és az öregeket egy idő után egyébként a Gyurcsány-Mesterházy-Hagyó-féle geng helyi képviselői, az aranyifjak, más közéleti szlenggel élve ifjú törökök szorították ki Lőrincen az MSZP-ből. Az ifjú török volt Kőrös Péter, Szaniszló Sándor és Jaseri Habib Márk is.
Szaniszló Sándorhoz hasonlóan Kőrös Péter sem az a nyeretlen kétéves. Emlékezetes, korábban a PestiSrácok.hu hozta nyilvánosságra a Kőrös Pétert leleplező hangfelvételt, amelyen a baloldal képviselőjelöltje azt vallotta be, hogy a “fele sem volt igaz" annak, amit Ughy Attiláról, a XVIII. kerület fideszes polgármesteréről a sajtóban elterjesztettek. “Nálunkaz Ughy Attilánál mekkorát ütött bas*za meg az, hogy megírták azt, hogy csak (.....) utazgattak. Foglalkozott vele az RTL, a Blikk, előtte mindegyik megkapta. Fele sem volt igaz!" – ismerte el belső körökben, saját párttársai előtt Kőrös Péter. A hangfelvételen azt is nyomatékosította Kőrös Péter, hogy “ellenzékből nem kell reálisnak lenni", ráadásul, mint kampányfőnök kommunikációs utasítást is ad párttársainak: “az ellenfélről csak szart" felkiáltással jelöli ki az önkormányzati választás kampánykommunikációs stratégiáját. Kőrös Péter akkoriban azt is mondta, hogy szerinte nem gondolkodó lények a választópolgárok, hanem "egységsugarú síkidomok".
Ezután egy másik hangfelvétel is előkerült Kőrös Péterről, amely szerint hazugsággal kampányol a XVIII. kerületi MSZP korábbi képviselőjelöltje és kampányfőnöke. Kőrös Péter a felvételen arra biztatta párttársait, hogy ígérjenek 30 százalékos lakbércsökkentést, ha pedig nyernek a választáson, akkor ne váltsák be az ígéretet, hanem fogják rá arra, hogy rossz állapotban vették át a költségvetést a Fidesztől. "Amennyiben ránk szavaz, novembertől 30 százalékkal csökkentjük a lakbérét. Halál komolyan mondom. Ha megnyeritek a választás, akkor majd azért nem csináltok, mert ráfogjátok arra, hogy mennyire sz*r ez az állapot, amelyben átvettétek a költségvetést" – hangzott el. A hangfelvételekkel 2014-ben Kunhalmi Ágnest és Kőrös Pétert is szembesítettük, válaszaikat és az akkor készült videóinkat itt nézheti meg.
Kunhalmi Ágnes és Szaniszló Sándor véleményére továbbra is kíváncsiak vagyunk, amint érdemi választ kapunk a politikusoktól, frissítjük a cikkünket.
A vezető képen Kunhalmi Ágnes és Szaniszló Sándor látható. | [
"MSZP",
"Tápiómenti Kft."
] | [
"Fortis-Deal Kft.",
"MNK-Axcent Szolgáltató és Tanácsadó Kft.",
"Lőrinc Magazin",
"MNK-Axcent Kft.",
"Tápiómenti Kft-vel",
"Városüzemeltető Nonprofit Kft."
] |
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix érdekeltségébe tartozó Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re bízta a kórházak biztosításainak alkuszi feladatait, ezzel a felcsúti birodalom százmilliós bevételhez juthatott.
Az állami egészségügyi intézmények tulajdonosi jogait gyakorló ÁEEK összevont közbeszerzési eljárásban igyekezett megkeresni az alá tartózó 91 kórház számára a legkedvezőbb biztosítási konstrukciót, ehhez pedig Mészárosék alkuszcégének segítségét vették igénybe. A kórházak egyenként is leszerződtek a Hungarikummal, itt például a Keszthelyi Kórházzal kötött megállapodást olvashatják pdf-ben.
Az alkuszcégek megbízójuknak ingyen dolgoznak, jutalékukat – ami piaci forrásaink szerint a biztosítási díj 15-20, kiugró esetben 30 százalékát jelenti – a nyertes biztosítótól kapják. Ez érdekeltté teheti az alkuszcéget abban, hogy minél magasabbra tornázza fel a biztosítási díjat, de egészséges piaci verseny esetén ez a veszély nem áll fenn.
Az ÁEEK közbeszerzésén a következő fedezeti körökre kerestek biztosítót:
vagyon-, felelősség és szakmai felelősségbiztosítás mind a 91 intézményben,
vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása az ÁEEK 51 székhelyén és telephelyén,
csoportos élet- és balesetbiztosítás 7 intézmény dolgozói számára,
GDPR felelősségbiztosítás az ÁEEK alá tartózó 27 intézményben.
Ajánlatot az Uniqua Biztosító Zrt. és az Allianz Hungária Biztosító Zrt. adott, a megbízást utóbbi vitte el, a négy fedezeti körre összesen 2,6 milliárd forintért. Ha a Hungarikum Alkusz a megbízási díj meghatározásakor nagyon szerény volt és tíz százalékot kért, akkor az Allianz több mint 260 millió forinttal gazdagíttatta őket, ha erősebben fogott a ceruzájuk és 30 százalékos díjat szabtak meg, az Allianznak 780 millió forintnyi mélységben kellett a zsebébe nyúlnia.
A bevétel nő, a nyereség esik
Nem ez volt az első milliárdos biztosítási megbízás, amit a Hungarikum koordinált: tavaly a Magyar Narancs írta meg, hogy a BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Igazgatósága szintén a Hungarikum Alkuszba helyezte a bizalmát, éppen abban az időszakban, amikor Mészáros képbe került. Mire a közbeszerzés lebonyolításához ért a Hungarikum, a Mészáros-házaspár már bevásárolta magát Keszthelyi Erik cégébe. A Hungarikum körülbelül 40 millió forintot spórolt a BVH-nak kétéves időtartamra vetítve, cserébe a 2,7 milliárd forintos becsült biztosítási összeg 30 százalékát is zsebre vághatták.
A Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-ben jelenleg résztulajdonos-vezető Keszthelyi Erik már a Mészáros-házaspár érkezése előtt is remek kormányzati és önkormányzati kapcsolatokkal rendelkezett. 2017 augusztusában a 444 cikke alapján mi is beszámoltunk róla, hogy az akkor még Keszthelyi Erik tulajdonában lévő cég letarolta az alkuszpiacot, rengeteg állami cég – például MNV Zrt., a Szerencsejáték Zrt., az MTVA, a GYSEV, a MAVIR, a Hungarocontrol és a Tokaj Kereskedőház – döntött a szekszárdi üzletember vállalkozása mellett. A belé helyezett bizalomnak meglett az eredménye: a Hungarikummal és egy másik cégével, a Palladium Consultinggal öt év alatt 8 milliárd forint bevételre tett szert, amiből 2,6 milliárd nyereség volt. A lap akkor arról írt, hogy ez még Mészáros Lőrincénél is jelentősebb profitrátát mutat. Azóta egy némileg változott a helyzet: bár a Hungarikum árbevétele folyamatosan növekszik, adózott eredménye nem duzzad ezzel arányosan:
Keszthelyi Erik 2015-ben és 2017-ben 3-3 millió forinttal támogatta a Fidesz által életre hívott Polgári Magyarországért alapítványt, 2014-ben pedig magánszemélyként 1,3 millió forintos adományával tűnt fel a Fidesz támogatói között. 2016-ban a Forbes portrét írt az üzletemberről, amiben megerősítette, hogy az a bizonyos Keszthelyi Erik magánszemély valóban ő:
Magamat abszolút jobb-oldali érzelműnek tartom, és ezt a pénzt magánemberként adtam. Ez egy magánbefizetés volt, azt gondoltam, hogy szeretném a támogatásomat kifejezni. Nem az volt a célom, hogy ezzel politikai kapcsolatokat építsek. Nincs személyes bekötöttségem senkihez, akinek a gazdasági életben ma befolyása volna.
Fotó: Marjai János / 24.hu | [
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [
"Polgári Magyarországért",
"Magyar Narancs",
"Palladium Consulting",
"Keszthelyi Kórház",
"BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Igazgatósága",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Hungarikum Alkusz",
"Uniqua Biztosító Zrt.",
"Allianz Hungária Biztosító Zrt.",
"MNV Zrt.",
"Tokaj Kereskedőház"
] |
Simicska és Spéder ügye bebizonyította, hogy a cinkosságra épülő gazdaságban végső soron mindenki pórul jár. Szomorú a száműzött oligarcha, csalódott az önmagát elárulva, átverve érző hatalom, de a legnagyobbat Magyarország szívja.
Lánczi András sokszor emlegetett nyilatkozatának kétféle interpretációja polemizál egymással a nyilvánosságban. Az egyik szerint Lánczi megfejtése felér egy nyílt beismeréssel. Miszerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere = Lopás. A másik szerint ez egy rosszindulatú félremagyarázása a kormányzati főideológus mondatának. Ugyanis a Fidesz gazdaságpolitikájának nem a közvagyon magánvagyonná konvertálása a leglényege, hanem egy új, központilag koordinált és támogatott nemzeti nagytőke kiépítése. De sikerült?
A Fidesz gazdasági szabadságharcának nyíltan felvállalt komponense a nemzetközi szinten megnyerhetetlen piaci verseny kiiktatása, és helyette a lehetőségek és javak lojalitás alapján való újraelosztása. A NER-ben valódi, rátermettségen alapuló versengés helyett háziversenyeket rendeznek, ezekben pedig Orbán Viktor a döntőbíró. Akik szerint pedig az állami feladatok kiosztásánál, és a pályázatok elbírálásánál az elvégzett munka minősége és a legoptimálisabb ár kéne legyen a legfontosabb szempont, azok homlokába maga a kormányfő süti bele a labanc-bélyeget. A rendszer nyertesei nem a tehetségesek, szorgalmasak, szerencsések, hanem az a nagyon szűk, cinkosokból álló bizalmi kör, akik alávetik magukat a NER akaratának.
Az új arisztokrácia a nemzetgazdaság fundamentumát képezi. Szerepük szerint tolják, húzzák a magyar gazdaságot, munkahelyeket teremtenek, adóznak, adakoznak, mint az állat, építik, és erősítik hazánkat. Ők az új Széchenyik és Wesselényik. Korunk legnagyobb magyarjai.
Az utóbbi években két topkategóriás, legbelső körbe tartozó újkori magyar nagytőkés esett ki a pikszisből, lett hivatalosan is a NER halálos ellensége. Simicska Lajos és Spéder Zoltán két kiemelten jelentős alakja volt az orbáni rendszernek. Hosszú éveken keresztül csillagászati összeg, sok zsáknyi közös pénzünk lett feléjük terelve. A haza legjelentősebb ügyei voltak rájuk bízva. Majd valami oknál fogva elveszítették a kormányfő bizalmát, és ebből következően a kézzel vezérelt sajtó totális háborút, lejáratókampányt folytat ellenük.
A NER két nagyon erős pillére kidőlt. Két lojális nagytőkéssel kevesebb. Sok-sok milliárd forint elúszott a semmibe. (Abba most bele se merjünk gondolni, hogy ennyi pénzből mennyi kis- és középvállalkozást lehetett volna megtolni). És Magyarországnak ebből csak vesztesége, és semmi haszna nem származott. De nagy kudarc ez a NER számára is.
Spéder és Simicska, két szimbolikus figura kegyvesztettsége és száműzetése a NER-ből erősen megkérdőjelezi a Fidesz legfőbb politikájának sikerességét. A lojalitást a tehetség elébe helyező gazdaságot.
Ha megnézzük milyen nagy nemzetstratégiai feladatokat bízott rájuk Orbán Viktor, akkor a kudarc még szembetűnőbb és fájdalmasabb. Orbán legutoljára Lengyelországban dicsekedett el a magyar gazdasági szabadságharc jelenlegi állásáról
A média és bankszektor bezsákolása nem titkoltan Orbán Viktor legfontosabb stratégiai céljai között szerepelnek. De korábban Simicskával és most Spéderrel ezek a folyamatok megakadtak.
A régi kollégiumi szobatársat, barátot Simicska Lajost még 2002-ben bízta meg a Fidesz, hogy húzzon fel egy magyar viszonylatban jelentős, fénykorában a Heti Válasz, Hír Tv, Magyar Nemzet, Metropol, Mahir, Class.fm, Lánchíd Rádió portfólióval rendelkező médiabirodalmat. Belekerült vagy 10 évbe, és jó pár zsák pénzbe, hogy felépüljön. És most mire mennek vele? Simicska egy jelentős részén továbbadott, ami megmaradt, azt pedig bojkottálja a NER.
"A pénzügyi szektorban megvan az OTP, amelynek ugyan vitatható tulajdonosi háttere van, de mégiscsak magyar banknak tekinthető, most a takarékszövetkezeti rendszert mellé szervezzük, így nyugodtan mondható, hogy lassan meg fogjuk haladni az 50%-nyi tulajdoni arányt, és van egy pénzintézet, ami közép-európai kitekintésben is jelentősnek mondható, sőt az európai rangsorban is jól áll" (Orbán Viktor) | [
"Fidesz"
] | [
"Lánchíd Rádió",
"Nemzeti Együttműködés Rendszere"
] |
Az MSZP keddi közleményében leszögezi: Szekeres Imre irányítása alatt a Honvédelmi Minisztérium (HM) által kötött megbízási szerződések "mindegyike rendelkezett teljesítésigazolással".
A Honvédelmi Minisztériumban csak pénzügyi és jogi szempontból is jóváhagyott megbízási szerződéseket lehetett kötni, a megbízás teljesítéséről pedig havonta kellett igazolást kiállítani; nem volt ez alól kivétel Fapál László, a tárca egykori államtitkára sem - írták.
A háromdimenziós radarok projektjének koordinálása, amellyel csak C-típusú nemzetbiztonsági igazolással rendelkezőt lehetett megbízni, teljes nyilvánosság előtt zajlott. A megbízott rendszeresen részt vett Pécs Megyei Jogú Város közgyűlésén, bizottságainak ülésein, jelen volt több per tárgyalásán, vezette és szervezte a projekttel kapcsolatos egyeztetéseket - tartalmazza a közlemény.
A Szekeres Imre honvédelmi minisztersége alatt kötött olyan megbízási szerződéseket, amelyek összege meghaladta az ötmillió forintot nyilvánosságra hozták a Miniszterelnöki Hivatal honlapján. A miniszteri feladatok átadása során, az átvevő kérésének megfelelően a megbízási szerződésekről összegzés készült, minden szerződést átadtak és átvettek, elkülönítve a többi dokumentumtól - zárul az MSZP közleménye.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos az elmúlt húsz év legnagyobb korrupciós ügyeként jellemezte a Honvédelmi Minisztériumnál még az elmúlt két kormányzati ciklus idején történteket az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága albizottságának február 25-ei ülésén.
Akkor közölte, hogy vizsgálatot folytat Fapál László megbízási szerződéseinek ügyében is. Államtitkári pozíciójának megszűnése után a honvédelmi tárca két megbízást adott Fapál Lászlónak, aki így körülbelül egymillió forintot vehetett fel jogi tanácsokért. A teljesítési jegyzőkönyvek azonban hiányoznak, ennek alapján ebben az ügyben is megteszik majd a szükséges lépéseket - mondta akkor Budai Gyula.
| [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Pécs Megyei Jogú Város",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Kilenc, 2002 és 2007 között kötött főtávos marketingszerződést vizsgál a BRFK. A szerződéseket korábban egy belső revizori vizsgálat és egy jogi audit is fölöslegesnek és érthetetlenül drágának találta a Főtávnál. A megbízásokat a Studio 33 Kft. kapta, és László György, a Főtáv akkori marketing igazgatója írta alá, akit nemrég neveztek ki a fővárosi közműcégeket összefogó Budapesti Városüzemeltetési Központ vezetőjévé. László szerint az ügyek koholtak, Kovács Lajos volt vezérigazgató bosszújáról van szó, mert ellene vallott a büntetőügyében.
A Főtáv ügyeiben 2010 május óta nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya. Mint azt a rendőrség sajtóosztályán megerősítették, a nyomozás négy szálon fut: három Kovács Lajos volt vezérigazgató személyével kapcsolatos, ő már gyanúsított egy csepeli lakópark hűtő-fűtő rendszerének projektje, a káposztásmegyeri jégcsarnok fűtésének kiépítése, valamint külső cégekkel kötött szerződések ügyében. Ezekről az ügyekről többször beszámoltunk, Kovács Lajos a múlt hét óta szabadlábon védekezik.
A nyomozásnak van egy eddig nem ismert negyedik szála is, ami elég pikáns, mert érintett benne László György, a közműcégeket összefogó fővárosi holding, a Budapesti Városüzemeltetési Központ október végén kinevezett vezérigazgatója, aki korábban a Főtáv kommunikációs és marketing igazgatója volt. Még érdekesebb, hogy a nyomozás Kovács Lajos feljelentése alapján indult.
A feljelentés szerint a Főtáv 2002 és 2007 között kilenc marketingszerződést kötött a Studio 33 nevű céggel. Ezek összértéke jelentősen meghaladta az ötvenmillió forintot. A szerződéseknek több közös elemük is van. Egy belső revizori vizsgálat szerint értékarányuk megkérdőjelezhető; teljesítési igazolás vagy egyéb nyom nem lelhető fel róluk (a leadott számlákat kivéve); mind ugyanazzal a céggel köttetett (Studio 33 Kft.); és mindegyiket aláírta László György, a Főtáv akkori kommunikációs igazgatója, most a közműholding igazgatója.
Aranyozott keretű elismerő oklevél
A szerződések között érdekes az A4-es méreretű Távhőszolgáltatásért elismerés aranyozott keretezése, amelyért kilencszázezer forintot fizetett a Főtáv. Az elismerés, amellett, hogy már a keretezése is indokolatlanul drága, nem lelhető fel a Főtávnál, és a belső vizsgálat szerint senki sem emlékszik a fizikai létezésére.
Azt is érdekesnek találták a revizorok, hogy ötezer darab, műnyomó papírból készült céges hordtáskára összesen 3?371?000 forintot fizetett ki a Főtáv 2002-ben. A revizorok szerint a megrendelés gazdaságilag indokalatlan, indokolatlanul magas a vállalási ár, és a teljesítés sincs igazolva.
A legnagyobb tétel a szerződések között a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége szakmai lapjának, a Matászsz Hírlevélnek a kiadása. A Főtáv a Matászsz tagja, 2002 és 2009 között a szövetség elnöke a Főtáv vezérigazgatója volt. A feljelentés szerint ez nem indokolta azt, hogy a Főtáv teljes mértékben finanszírozza a hírlevél kiadását (a cégnek egyébként saját lapja is volt Hőtükör címmel).
A Főtáv 2002-ben 3,4 milliót, 2003-ban már 6,3 milliót, 2004-ben 7,7 milliót, majd 2007-ig minden évben ezt maghaladó összeget, összesen több mint harmincmillió forintot költött a szövetség hasznára és javára kiadott lap finanszírozására. A feljelentés szerint nem indokolható emellett az ár, az áremelkedés mértéke, és nem találtak olyan szállítólevelet, ami a szerződés szerinti példányszám kiadását igazolná.
Keserű-e a távhőízű minicukor?
A Studió 33 és a Főtáv 2002-ben kötött egy 1,2 millió forintos szerződést a cég arculati kódexének felülvizsgálatára és áttervezésére. A belső vizsgálatra támaszkodó feljelentés szerint a végszámlát már az első teljesítés előtt benyújtották, és a kifizetés mögött nincs valódi teljesítés (nincs tényszerű teljesítési igazolás, indokolatlanul magas az ár).
Szintén a Studio 33-tól rendelt a Főtáv 2006-ban cégemblémás, egyedi ízesítésű minicukorkákat, összesen 1,4 mázsát, két alkalommal is. Az egyedi, Főtávhoz kapcsolható ízesítésről nem tudni, milyen volt, viszont a feljelentés szerint gazdaságilag teljesen indokolatlan egy távhőszolgáltatónak cukorkára költenie, ráadásul eltúlzott áron. (Két év múlva a 4200 forintos kilogrammonkénti árnál harminc százalékkal olcsóbban is vásároltak cukorkát.)
Készült még háromszáz cégesített atlasz egymillió forintért, tizenhárom kasírozott kép a széplaki üdülőbe négyszázharmincezer forintért (teljesítési igazolás, szállító levél, átvételi elismervény nincs), valamint kiadványokat is digitalizált a Studió 33 2005-ben havi átlag háromszázezer forintért (a feljelentés szerint drágán, másrészt nyomtalanul). A feljelentés szerint a fenti megállapítások nemcsak jogi auditon, hanem belső revizori jelentéseken is nyugszanak.
László György
László: Kovács Lajos bosszúja
Az ügyben megkerestük László Györgyöt is, aki közölte, hogy 1996. február 1-jétől 2010. május 27-ig állt a Főtáv alkalmazásában, üzletfejlesztési és pr-igazgató volt. Kovács Lajos 2007. június 1-jétől volt a Főtáv vezérigazgatója, kinevezése után szinte az összes korábbi vezetőtől megvált, tőle 2007. augusztus 1-jén vette el a pr-tevékenység irányítását.
László György értékesítési igazgató maradt, majd 2008 márciusában a Matászsz (a szakmai szövetség) alelnökének delegálta a Főtáv. László szerint azért távolították el a cég felső vezetéséből, hogy annak működésére ne legyen rálátása. Kovács Lajos ellen 2010 májusában nyomozás indult, többek között László közreműködésének köszönhetően, aki meghatározó tanúvallomást tett Kovács vezérigazgató ügyében.
A vezérigazgató elleni nyomozás híre 2010. május 26-án jelent meg a sajtóban, majd másnap, május 27-én László Györgyöt rendkívüli felmondással elbocsátották. A Kovács Lajos vezérigazgató elleni gyanút megalapozottnak találták, ezért 2010 júliusában előzetes letartóztatásba helyezték, a múlt hét óta lakóhely-elhagyási tilalommal szabadlábon védekezik – 180 millió forintos hűtlen kezelés ügyében gyanúsított.
László szerint kérdés, hogy Kovács Lajos utasítására miért csak az ellene megindult nyomozás után születtek a Főtáv korábbi időszakára visszanyúló feljelentések, hiszen a szóban forgó, kifogásolt ügyekről neki vezérigazgató lévén nyilván korábban is volt tudomása. Ésszerű válasz lehet, hogy a jogellenes, rendkívüli felmondás és a feljelentések mind-mind a László György ellen indított bosszúhadjárat részei.
László György közölte, hogy a jogi auditot az az ügyvéd készítette, aki Kovács Lajos védője volt, neki a Főtáv több szerződésben kétszázmillió forintot fizetett ki. A hivatkozott évekre visszanyúló belső vizsgálatokat a főrevizor Kovács Lajos vezérigazgató utasításai alapján hajtotta végre. Úgy gondolja, a marketingszerződések kiállnak bármilyen piaci összehasonlítási próbát. Hozzátette, hogy miután elvették tőle a pr-feladatok felügyeletét, a cég kommunikációs szerződéseinek értéke közel háromszorosára nőtt.
Frissítés: este 6 óra után László Györgytől megkaptuk a Távhőszolgáltatásért elismerés keretezésének (alul piros, a többi részen arany színű kerettel, arannyal fújt ezüst színű felirattal) 2004-es számláját, azaz annak másolatát, amit a Studió 33 nem a feljelentés szerinti 900 ezer forintra, hanem csak 90 ezer forintra állított ki. | [
"Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége",
"Főtáv",
"Studió 33"
] | [
"Studio 33",
"Budapesti Városüzemeltetési Központ",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Studio 33 Kft."
] |
Újabb gigantikus lopásokat készít elő a Fidesz azzal a törvényjavaslattal, amely szerint offshore cégekkel is szerződhetnek a magyar nagykövetségek, akár visszamenőleg is - hívta fel a figyelmet közleményében az MSZP.
Egy a parlament által tárgyalni kezdett törvényjavaslat szerint "az a külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel Magyarország külképviselete a külképviselet működtetése, üzemeltetése, fenntartása vagy feladatainak ellátása érdekében visszterhes szerződést köt, – a megkötött szerződés vonatkozásában – átlátható szervezetnek minősül." Szocialista képviselők ezért kezdeményezik az érintett miniszterek meghallgatását a témában. | [
"Fidesz"
] | [] |
Elérhető több mint ötven Fejér megyei nyertes állami földpályázatok bírálati lapjai. A dokumentumokat a Párbeszéd Magyarországért politikusa, Szabó Rebeka hozta nyilvánosságra. A lapokból kiderül, hogy mire, hány pontot kapott például Mészáros Lőrinc, vagy Tiborcz István testvérének pályázata.
A Párbeszéd Magyarországért honlapjára felkerült több mint ötven Fejér megyei állami földpályázat értékelési lapja. A Szabó Rebeka által feltöltött dokumentumokból kiderül, hogy melyik pályázó mire, mennyi pontot kapott. A dokumentumokat elérheti itt.
Az értekelési lapokból kiderül, hogy a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc cége, a Búzakalász 66 Felcsút Kft. mind a nyolc nyertes pályázatán maximális pontot kapott a jövőbeni terveire (az értékelési kategória pontos neve az volt, hogy "a gazdálkodási terv szakmai megalapozottsága, illeszkedése a vidékfejlesztési stratégiához, a földbirtok-politikai irányelvekhez, és a pályázai felhívásban rögzített célokhoz").
Ez volt az az értékelési szempont, ami 15-szörös szorzóval szerepelt a végső pontszámban, míg az összes többi kategória értékelési súlyszáma 1 és 3 között volt. Az így elérhető 10 pont Mészáros cégének a végső pontszámban rendre 150 pontot jelentett, ami több mint a fele az általa elért 230-240 körüli pontszámoknak. Vetélytársai 140-180 pont körül teljesítettek a dokumentumok alapján. A Búzakalász 66 összesen 984 hektárnyi kajászói, óbaroki, valamint váli földre nyert bérleti jogot.
A szintén felcsúti, ifjabb Flier János pályázatának gazdálkodási terve 135 pontot ért. Flier édesapjáról korábban azt írta az Átlátszó, hogy az első Orbán-kormány idején a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságot vezette, és ő műveli Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak a felcsúti és bicskei földjeit is. Pályázatából kiderül, hogy hektáronként egy fővel kívánja bővíteni a foglalkoztatottságot, azt pedig 10 ponttal értekelte a bírálóbizottság, hogy fiatal mezőgazdasági termelő.
Orbán Ráhel férjének, Tiborcz Istánnak a testvére, Tiborcz Eszter Zsuzsanna Bicskén nyert állami földet. Pályázatában tíz pontot ért, hogy szakirányú végzettséggel rendelkezik, gazdálkodási gyakorlata viszont nem volt, ezért erre nem kapott pontot. A maximális pontot kapta viszont arra, hogy környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelő tevékenységet végez.
Szabó Rebeka két éve kérte ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől, hogy az milyen indokkal adta oda az állami földeket húszéves bérletbe. Miután adatigénylését elutasították, bírósághoz fordult, az első- és másodfokon eljáró bíróság is neki adott igazat, de az NFA hiába nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához, az nem adott neki helyt.
Magyarország ötmillió hektár földterülettel rendelkezik, amelyből 500 ezer hektár az állami szántóföld. A kormányváltás után az NFA és a Vidékfejlesztési Minisztérium mintegy 65 ezer hektár föld hasznosítását hirdette meg pályázati úton.
A földbérlet-pályázatok eredményeit sok bírálat érte. Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca volt államtitkára azért mondott le tavaly januárban, mert azt tapasztalta, hogy az általa képviselt kis- és középbirtokokra építő agrárpolitika kisiklott, és a húszéves haszonbérletre kínált 65 ezer hektárnyi állami földterületet a gyakorlatban "zöldbárók" és "oligarchák" szerzik meg nagy többségben. | [
"Búzakalász 66"
] | [
"Búzakalász 66 Felcsút Kft.",
"Herceghalmi Kísérleti Gazdaság",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Párbeszéd Magyarországért",
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] |
Saját kollégáikat fogták el egy Pest megyei rendőri akció során a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai – tudta meg a hvg.hu. Az elitegység tagjai információink szerint egy vállalkozót védtek szabadidejükben "másodállásban". Hogy ezt miként tehették meg az egyik legjobban fizetett rendőri testület emberei, és lettek-e ennek következményei, nem tudtuk meg, a TEK felügyeletét ellátó Belügyminisztérium kitérő válaszokat adott, a terrorelhárítók részéről pedig külön nem reagáltak.
Igencsak csodálkozhattak a terrorelhárítás bevetési emberei, akik egy, még február elején elkövetett gyilkosság gyanúsítottjainak elfogására szervezett akcióban kollégáikkal találták magukat szembe. Az elitalakulatnak számító testületben kiemelt fizetésért dolgoznak, így felmerül a kérdés, miért volt szükség arra, hogy jövedelmüket így egészítsék ki. A hvg.hu tudomása szerint a TEK-nél még a hierarchia alsó fokán álló objektumőr is mintegy havi kétszázezer forintot keres.
A rendőrség hivatásosainak másodállás vállalására csak nagyon korlátozottan van lehetőségük, így például térfigyelő kamerák melletti ügyeletért tehetnek zsebre egy kis jövedelem-kiegészítést. A másodállást egyébként a rendőröknél azt követően szorították vissza, hogy kiderült, egyre-másra keresnek egy kis mellékest vagyonvédelmi cégek oldalán, szórakozóhelyeken biztonsági emberként. Így rendőrök voltak "szolgálatban" többek között tíz évvel ezelőtt abban a budai Caffe Allure bárban, ahol 2002. április 21-én egy verekedést követően belehalt sérüléseibe Simon Tibor, a Sopron labdarúgó csapatának akkori vezetőedzője. A Simon Tibort bántalmazó egyik biztonsági ember a Készenléti Rendőrség hivatásosa volt, a törzsőrmestert az eset után felfüggesztették állásából.
Mit szolgál a rendőrök foglalkoztatása?
Ez lett a sorsa a hvg.hu tudomása szerint annak a hivatásosnak is, akit még 1999-ben egy gödöllői kuplerájban történt rajtaütés során fogtak el a rendőrök. Ez a gyakorlat nemcsak azért veszélyes, mert esetleg alvilági körök fizethetnek rendőröknek, hanem leginkább azért, mert ha a helyen történik valami, akkor a vezetői azzal takarózhatnak, ők a rendőrök révén gondoskodtak arról, hogy náluk minden rendben legyen. Ráadásul azzal, hogy ezekre klubokba, mulatókba hivatásosokat bérelnek fel, illegális dolgok fedezését is megkísérelhetik, sőt, adott esetben egy rendőri akciót is megakadályozhatnak.
TEK-gyakorlat a metróban: ezúttal éppen főállásban © MTI / Kollányi Péter
Egy rendőrségi forrásunk szerint a helyek bevédésénél is veszélyesebbnek számít, amikor egy rendőr egy személy védelmét látja el, ugyanis nem biztos, hogy tudja a védelem céljának valódi okát. Mint ezzel kapcsolatban megjegyezték, amennyiben bárki úgy érzi, veszélyben van, kérhet a rendőrségtől védelmet, de egy rendőröket másodállásra felbérlő személynek olyan takargatnivalója lehet, ami miatt nem mer hivatalosan a hatóságokhoz, vagy személyvédelmet is biztosító cégekhez fordulni.
Emberölés Nagykovácsiban
Információink szerint erre vállalkozott a Terrorelhárítási Központ néhány munkatársa is. Úgy tudjuk, a Pest megyei bűnügyes nyomozók fegyverrel rendelkező ember elfogásához kértek segítséget. Ebben az akcióban akadtak össze a TEK emberei saját kollégáikkal. Az ügyről feltett kérdéseinkre a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) szóvivője, Belicza Andrea csak annyit közölt (nem cáfolva értesülésünket), hogy a testület bűnügyi osztálya egy emberöléssel kapcsolatban nyomoz. Ez tavaly augusztus 19-én történt Nagykovácsiban.
A gyilkossági ügy azért is volt érdekes, mert mint arról a hvg.hu is beszámolt, először azt hitték, hogy az áldozat, egy 36 éves, kigyúrt testalkatú férfi öngyilkos lett, ám a boncolás során kiderült, hogy erőszakos halált halt. Az ügyről még azt lehetett tudni a megjelent hírek alapján, hogy a gyilkost ismerhette az áldozat, mert ő engedhette be a házba. A tettes leütötte a férfit, majd megnyitotta a gázcsapot. A rablógyilkosságot azért tartották kizártnak, mert a házban jelentős mennyiségű arany és készpénz volt, amihez a elkövető(k) nem nyúlt(ak). Ezért merült fel az, hogy az áldozattal egy haragosa végezhetett. A megölt férfi állítólag a rendőrség előtt sem ismeretlen, mivel gépkocsik és ingatlanok nem mindig törvényes adásvételével foglalkozott.
Bebukott terrorelhárítók?
Ennek az emberölési ügynek a felderítése során a Pest megyei nyomozók két embert elfogtak. Az ügyben egy további személy érintettsége is felmerült, és mivel tudták, hogy az illetőnek van fegyvere, ezért elfogásához segítséget kértek a TEK-től. A közös akció eredményeként a 62 éves gyáli férfi kezére február 2-án, Budapesten tették fel a bilincset. A PMRFK közlése alapján mind a három ember előzetes letartóztatásba került. Belicza Andrea mindehhez hozzátette, hogy "a végrehajtott rendőri intézkedés jogszerű és szakszerű volt, ezért vizsgálat indítására nem volt szükség".
A terrorelhárítók nem hivatalos szerepére vonatkozóan nyilván nem is a PMRFK az illetékes vizsgálódni, hanem az őket foglalkoztató TEK. Kérdéseinket ezért megküldtük a Terrorelhárítási Központnak és a testület felett felügyeletet ellátó Belügyminisztériumnak is. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az ügyet már kivizsgálták-e, és ha lezárult, mit állapítottak meg, illetve, hogy miként vállalhattak ilyen "másodállást" a TEK dolgozói. Megkereséseinkre a belügy úgy reagált, hogy a bűnügy felderítése és az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak elfogása "a szakmai szabályoknak mindenben megfelelően, törvényesen került végrehajtásra, vizsgálatot nem igényel".
A másodállásra vonatkozó kérdéseinkre a Belügyminisztérium sajtóosztályáról figyelmünkbe ajánlották a hivatásos állomány munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére vonatkozó irányadó jogszabályokat (az 1996. évi XLIII. törvény 65-66. szakaszait és 64/2011. (XII. 30.) BM rendelet 37-40. szakaszait), ám azokban ilyen pluszkereseti lehetőségek nem szerepelnek.
A Terrorelhárítási Központ szóvivője azt ígérte, hogy válaszaikat, "amint a Belügyminisztérium az elkészített tervezetet jóváhagyja, megküldik", később azonban azt közölte, a belügy válasza egyben az övék is, külön nem reagálnak kérdéseinkre. | [
"Terrorelhárítási Központ"
] | [
"Készenléti Rendőrség",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Négy év után először szólalt meg a vele kapcsolatos vádakkal és a személyét érintő, médiában megjelent nyilatkozatokkal összefüggésben – egyedül és elsőként a PestiSrácok.hu-nak – az adócsalással és rendőrök megvesztegetésével is vádolt, 250 millió forintos óvadék ellenében nemrég házi őrizetbe helyezett Vizoviczki László. A milliárdos vállalkozó portálunknak küldött hosszú közleményében kitért például arra, hogyan sikerült kifizetne a rekordösszegűnek tartott óvadékot, de beszélt a Kubatov Gáborhoz és Rogán Antalhoz fűződő kapcsolatáról, az őt támadó volt munkatársairól, állítólagos kenőpénzekről, politikusok zsarolásáról, valamint arról, hogy nyújtott-e anyagi támogatást a Fidesz választási kampányaihoz.
Vizoviczki László egy, a portálunknak küldött rövid közleményét leszámítva letartóztatása óta először szólalt meg – egyedül a PestiSrácok.hu-nak – a vele kapcsolatos vádakkal, illetve a médiában megjelent nyilatkozatokkal összefüggésben. Emlékezetes, a vállalkozót 2012. május 31-én vették őrizetbe és gyanúsították, majd később vádolták meg főrendőrök megvesztegetésével és költségvetési csalással. Mindkét eljárás jelenleg bírósági szakban van, jogerős ítélet egyik ügyében sem született még. A PestiSrácok.hu-nak a nagyvállalkozó azt írta, azért érezte szükségesnek, hogy hosszabb nyilatkozatot adjon ki, mert, mint fogalmazott,
"a több ezer "jól értesült" személy és a félreértésen alapuló büntetőeljárásaim kommentlavinájával szemben nem tud egy magánszemély védekezni. Ma már nem lehet, de nem is kell védekeznem, mert a jövőben sem közszereplő, sem ismert vállalkozó nem akarok lenni, csupán visszavonulni és a gyermekeim nevelésével foglalkozni. Az elmúlt három hétben azonban olyan mértékűre duzzadt az ostoba beszéd körülöttem, hogy röviden vázolnom kellett az igazságot. Mindenkit töltsön el büszkeség, aki megérti a boszorkányüldözések, hamis álhírlavinák, politikai és média szempontok logikáját, majd önálló egyéniségét megmentve függetleníteni tudja magát azoktól és elválasztja a hírt a véleménytől, a feltételezést a valós tényektől".
Szerinte vele akarták lejáratni Kubatovot
Portálunknak leszögezte azt is, azzal, hogy Kubatov Gábor Fidesz-alelnökkel "összehozta" a sajtó, annak köszönhető, hogy "megpróbálnak mindenkit támadni, aki kapcsolatban volt vele, pedig semmi szégyellnivaló nincs egy lejáratása előtt vele történt találkozásban". "Egyrészt nagycsaládos, legális, nyílt életet élő nagyvállalkozó voltam, aki több ezer személlyel, találkozott, másrészt a média és internetes komment világ nem rólam, hanem egy általuk kitalált személyről ír. Sem ma, sem a múltban senki nem ismerné fel bennem a médiában kitalált személyt a beszédem, gondolataim, valós cselekedeteim alapján. Például csupán 2010-11-ben 40 millió forintot adtam hivatalosan dokumentálva jótékony célokra" – hangsúlyozta a vállalkozó, majd hozzátette, "a West Balkán-tragédia után az FTC elnöke felelős vezetőként és több gyermek édesapjaként, másokhoz hasonlóan felelősséget érzett a fiatalok biztonságos szabadidő eltöltéséért. Ezen okból találkozott velem, a büntetlen előéletű, akkor 51 éves, 5 kisgyermekes édesapával, aki 15 ezer rendezvényén 35 millió látogatást bonyolított le, ami 100 Sziget Fesztiválnak felel meg". Vizoviczki megszólalásában azt is állítja, hogy, "tényszerűen, dokumentumokkal bizonyítható", hogy személyesen elkötelezve ő tett legtöbbet a drogfogyasztás csökkentéséért és nem igazak az ezzel kapcsolatos, vele szemben megfogalmazott pletykák: "Természetesen lehet egy-egy sajnálatos balesetről vagy más negatívan beállítható eseményről szenzációt hajszolva beszélni, de melyik rendezvénynél nem, ahol sok fiatal szórakozik . A számok megcáfolhatatlanul bizonyítják, hogy rendezvényeink a látogató számhoz képest a legbiztonságosabbak voltak" – írta. Kiemelte még, hogy az éves szinten lényegesen kevesebb látogatót fogadó fesztiválszervező céggel (Sziget-Volt-BalatonSound) is mindig tartott minden kormány és rendőrség kapcsolatot, "ahogy a világon mindenhol kötelezően megteszik a fiatalok érdekében". Szerinte "kizárólag azt vethetnék a politika szemére, ha nem hallgat meg észrevételeket a legtapasztaltabb szakembertől az egész társadalmat érintő alább vázolt témában". Ehhez kapcsolódóan tért ki egy általa Reformtervnek nevezett javaslataira, ami végül nem valósult meg, de úgy véli, az alábbi eredmények váltak volna elérhetővé:
"A drogfogyasztás visszaszorítása országosan 80%-kal! Ez a világon egyetlen kormánynak sem sikerült, kizárólag az én javaslatom alkalmas erre. Nagyrészt ennek következtében országosan csökkenhettek volna a garázda és vagyon, személy valamint élet elleni bűncselekmények nagyjából 50%-kal! Ez világsiker lenne! A fiatalokat érintő gépjárműbalesetek, az ún. diszkóbalesetek számának csökkentése 70%-kal, amivel nagyjából évente 300 fiatal élet menthető meg és több ezer sérülés kerülhető el! Ez világsiker lenne! A rendezvényeken bekövetkezhető baleset, erőszak és drogfogyasztás megszüntetése 95 %-ban! Ez világsiker lenne! Egyetlen forint állami kiadás nélkül, elsősorban a beutazó turizmus növelésével nagyjából 1000 milliárd forint új nettó költségvetési bevétel, ami sok társadalmi csoport helyzetének javítását tette volna lehetővé! "
Nem is taxisként kezdte a karrierjét?
Szerinte a vázolt eredmények egy sokkal jobb fiatal generációt és Budapesttől a legtávolabbi tanyáig egy jobb Magyarországot eredményeztek volna. "A Reformterv gondolata engem jellemez, míg az utóbbi évek elmebeteg hírei nem rólam szólnak, hanem a média vagy az általa motivált pletykálók által kitalált, a valóságnál érdekesebb, de nem létező személyről". Kizárólag azt vethetnék egy politikus szemére, ha nem hallgatna meg ilyen javaslatokat" – mondta, megemlítve, hogy ugyanakkor érti, hogy "kezdődik a választási kampány és sok más téma mellett őt is kalapácsnak akarják használni néhányan a jelenlegi kormánypárttal szemben, de ez most ostobaság". "Értelemszerűen a javaslataimtól mindenkinek el kellett zárkóznia a büntetőeljárásom elindulása után, így semmi nem történt azzal kapcsolatban. A társadalom számára értékes tudás veszik el az erőteljes karaktergyilkosságom miatt. Utalok a viccre miszerint mindenki lelkesen fogadta a hírt, hogy Moszkvában autókat osztogatnak, majd kiderült, hogy nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Ez jól példázza a velem kapcsolatos apró, de befolyásoló csúsztatásokat, de persze az állítások jelentős része nem csúsztatás, hanem a legkisebb alapot nélkülöző hamis kitaláció" – tette hozzá. Megemlítette továbbá, hogy "minden magát alaposnak álcázó média leírásom azzal a hamis adattal kezdődik", hogy a 80-as években taxisként kezdte, miközben soha nem volt taxis. "Mennyire megbízhatók ezek, ha már az első adat hamis? Semennyire!" Kitért arra is, hogy még a hat kisgyermeke édesanyjával is internetes vitába szállt egy "okoska", miszerint ő biztosan tudja, hogy nincs is gyermeke, mert az Európa hajón 10 éve tartott esküvőjén jelenlévő ismerőse szerint ő azzal a feltétellel házasodott, hogy nem lehet gyerek. “Ezzel ellentétben 23 éve vagyunk együtt és van hat csodálatos gyermekünk, akiket mindennél jobban akartam és szeretek. Feltételezem, hogy "okoska" hírforrása a többi ostobasághoz hasonlóan összekevert valakivel" – hangsúlyozta Vizoiviczki.
Nem fizetett kenőpénzt Rogánnak
Vizoviczki nehezményezte, hogy több helyen, többen visszaéltek a nevével is, olyan személyek, akiket nem is ismer. "Nagyon egyszerű felismerni a hamis hivatkozásokat, mert a saját üzleteimen kívül soha semmilyen megjelenésem illetve üzleti, társasági viszonyom nem volt" – írta. Ezután rátért a vele és Rogán Antallal kapcsolatos híresztelésekre is. Ismert, a Vizoviczki Lászlót is érintő adócsalási per negyedrendű vádlottja azt állította, hogy volt főnöke milliós kenőpénzt adott át Rogánnak.
"A volt belvárosi polgármestert egy volt munkavállalóm említette velem kapcsolatban egy videóban. A bizalmasomként jellemezték a hölgyet, de a valóságban ő egyszerű számlaellenőr volt, kb. a 20. helyen állt a vállalati hierarchiában és nem bizalmi beosztásban. Az átlag kívülállókhoz hasonlóan kombinált és a téves gondolatait adta közre. De még a hölgy is csupán annyit mondott, hogy valakitől azt hallotta (!), hogy nekem fizetnem kellett egy nyári terasz megnyitásáért a polgármesternek. Ez az áttételes információkeletkezés a félreértések klasszikus forrástípusa. Az egyszerű igazság az, hogy az egyik vendéglátós vezető beszélt arról, hogy nem nyithat egy vendéglátó terasz, amíg nem fizetjük be a közterület foglalási díjat. Ezt mondta viccesen úgy, hogy amíg nem kapja meg a polgármester, de ez alatt az önkormányzat hivatalos díját értette. Gyakori a köznyelvben, hogy viccesen az első számú vezetővel helyettesítenek ilyen mondatokban"
– nyilatkozta az üzletember.
Nincs a birtokában kompromittáló felvétel?
Emellett azt is cáfolta, hogy bármikor is politikusokat zsarolt volna. "Egy további elmebeteg kitaláció, hogy videó felvételekkel zsarolhatok politikusokat. Ostoba módon ezt egyetlen, 16-20 évvel ezelőtt nálam dolgozó, majd az ő hibájából velem szemben rosszindulatúvá vált ember vallomásából következtették hibásan. Nem tudta megmondani ki volt az akkor fiatal jobboldali politikus, ami kiemelkedően életszerűtlenné teszi állítását, hiszen az adott helyiségben tartózkodott. Persze, hogy nem tudta, mert nehezebb konkrét adatokkal hazudni, mint általánosságokat mondani. Ebből a hamis 2-3 mondatából következtettek néhányan buta módon több száz hang és videó felvétel meglétére illetve arra, hogy ezekkel zsarolhatom a politikát. Ezt valaki komolyan gondolta? Én nem James Bond vagyok, hanem csupán egy vendéglátós. Soha senkiről nem készítettem, nem birtokoltam egyetlen hang vagy képfelvételt sem. Ezt kétségtelenül bizonyítja, hogy a rendkívül kiterjedt házkutatások egyetlen erre utaló nyomot sem tártak fel. Arra pedig még a legelvetemültebb kombinálók se gondoljanak, hogy egy 15-20 hivatalos személy részvételével zajló házkutatást manipulálni lehet. Megcáfolhatatlanul bizonyítja ezt, hogy még az FTC elnökéhez írt magánlevelemet is rögzítették jegyzőkönyvben, pedig az okoskodó tévképzetek szerint nem volt érdeke a politikának annak feltüntetése, de mégis ott volt" – írta, majd kitért az óvadék kérdésére is:
"Egy TV beszélgetésben az egyik újságíró szerint a rekord összegű óvadék és az FTC elnökhöz fűződő ismeretség azt támasztja alá. hogy a politika részéről nyomás van az igazságszolgáltatáson annak érdekében, hogy engedjenek ki. Ez vicc, hiszen a büntetőeljárásaim hivatalos dokumentumai alapján kétségtelenül megállapítható, hogy teljesen fordított az igazság és nem az a kérdés miért és hogyan jöttem ki, hanem az, hogy miért voltam bent. Az ügyvédek szerint egyetlen napig sem volt indokolt az előzetes letartóztatásom, nemhogy több mint három évig. Jó lenne, ha a sötét középkort idéző boszorkányüldöző, pletykáló közbeszéd visszatérne a 21. századi, tényeken alapuló, értelmes Európába!"
Hozzátette: "Az esetemben bármilyen összegű óvadék kiszabása eltér a joggyakorlattól. Még a mainál magasabb büntetési fenyegetettség mellett is betartottam a házi őrizet szabályait 13 hónapon keresztül, így a hazai és nemzetközi gyakorlatban is példátlan óvadékhoz kötni az előzetes letartóztatás megszüntetését. Bármely érdeklődő kizárólag azon lepődhet meg, hogy Európában miként lehetséges egy nem erőszakos, nem visszaeső cselekménnyel vádolt, büntetlen előéletű, hat kisgyermekes édesapát kegyetlenül elszakítani síró kisgyermekeitől és ítélet nélkül több mint három évig – embertelen körülmények között – börtönben tartani".
Családja és ismerősei adták össze az óvadékot
Szerinte éppen az indokolatlan előzetes letartóztatása rendkívüli hossza és a szükségtelen óvadék kiszabása tényszerűen bizonyítja, hogy semmilyen politikai segítséget nem kapott. “Továbbá a töretlen joggyakorlat szerint már évek óta teljes szabadlábon kellene lennem, miközben indokolatlanul házi őrizetben vagyok. Megjelent néhány helyen az a rendkívül ostoba, nevetséges feltételezés, hogy az óvadékot jobboldali politikusok fizették ki számomra. Ezzel szemben az óvadék összegét nagyszámú családtag és családi ismerős rendkívül nehezen adta össze, ezért bár július 22-én megkaptuk a határozatot és aznap kijöhettem volna, de csak augusztus 1-én tudtam átölelni gyermekeim. Az egyéb elmebeteg ostobaságokhoz hasonlóan az anyagi helyzetemről szóló találgatások is nevetségesen túlzóak". Cáfolta továbbá azokat a híreszteléseket is, hogy bármikor is anyagilag segítette volna a Fideszt:
"A jobboldalnak nyújtott segítségemről szóló ostobaságok ellenében kizárólag makacs tényeket hozok fel: A 2010-es választásoknál életszerűen nem segíthettem a jobboldalt, hiszen 2 év múlva indult ellenem az eljárás, pont jobboldali nyilatkozatok és jobboldali média támogatásával. A 2014-es választásoknál már fizikailag is képtelen lettem volna segíteni, hiszen már két éve kényszerintézkedés alatt álltam, a rendezvényeim és társadalmi kapcsolataim megszűntek. Kérem a józan értékelési képességüket még nem elvesztőket, hogy velem együtt nevessenek azon, hogy 2012. májusban még a hibásan feltételezett baloldali kötődésem miatt támadtak, míg most ez megfordult és ma a szintén hibásan feltételezett jobboldali kötődésem miatt támad a közbeszéd. Ilyen az, amikor egy olyan fekete macskát keresnek egy sötét szobában, ami nincs is ott".
Bízik a felmentésben
"Rossz látni a "Vizoviczki jelenségről, Vizoviczki-ügyről" értekező egyébként jóravaló, értelmes embereket ebben az esetben ostobaságokat mondani, miközben vidáman barátkoznának a családjukkal együtt velem és családommal, ha ismeretlenül találkoznánk véletlenül egy strandon és személyi igazolvánnyal kellene elérnem, hogy elhiggyék a valóságban mintaszerű édesapáról, hogy azzal a Vizoviczkivel beszélnek, akit ők teljesen más embernek tartottak. Ebből az ostobaság mocsárból is kiemelkedik egyes cikkek szenzációhajhász címe, amik még az adott cikkel sincsenek összhangban. Egy internetes újság írt az illetékes hatóságnak küldött kérelmemről, amiben teljesen érthető módon érdeklődtem álláspontjuk iránt, azzal kapcsolatban, hogy lesz-e lehetőségem felnevelni gyermekeim vagy apa nélkül nőnek fel. Kértem segítsenek eldönteni a szörnyű dilemmát, hogy felelőtlenség-e a szívünkre hallgatva vállalni a 6. gyermeket. Etikátlan módon olyan címet kapott a nem is erről szóló cikk, ami alapján azt feltételezhette a cikket nem figyelmesen elolvasó átlagember, hogy elmebeteg pszichopataként gyermekem életével fenyegetőzöm, miközben a hat kiskorú gyermekemhez fűződő kapcsolatom mintaszerű és kívánom, hogy mindenkinek ilyen érzelmi élete legyen, ilyen pozitív felfogással nevelje gyermekeit" – tette hozzá, majd megjegyezte:
"A büntetőeljárásaimmal kapcsolatban kiemelem, hogy a jogerős ítéletig a hatályos törvény és a kulturált közgondolkodás szerint ártatlannak kell tekinteni. Semmilyen más, a médiában időnként felbukkanó butasággal nem vádolnak, hiszen a hivatalos nyomozati munka nem a médiapletykák, színes csúsztatások, hazugságok szintjén működik, hanem bizonyítékok alapján. Bízom az igazságszolgáltatás minden kétséget kizáró bizonyításra épülő döntésében, hiszen egy büntetőügyemben már jogerősen felmentettek"
Szerinte a sok félretájékoztatott emberrel szemben minden értelmes ember, aki megismerné ügye valódi részleteit azon lepődne meg, ha a vádak szerint ítélnék el. Vizoviczki úgy gondolja, hogy “az ellene folyó "óriás" kampány esetében nincs jelentősége, hogy egyes médiaeszközökben hivatalos jegyzőkönyvi oldalak tucatjaival is próbálják bizonyítani a semmiről, hogy az valami",
"mert azok egy koncepció termékei és a semmi egy jegyzőkönyvben is semmi" Majd a Rajk-perrel példálózva azt írja: " Egy dokumentumfilmben egy kortárs a Rajk-per idején meglévő közgondolkodásról mondta, hogy azért hitték el Rajk Lászlóék bűnösségét, mert minden média olyan terjedelemben sugallta azt, hogy nem tudták azt feltételezni, hogy semmi alapja nincs, legfeljebb csak a fele igaz. Ma már tudjuk semmi nem volt igaz. A technika és a társadalmi szabályok gyorsan fejlődnek, de az ember fejlődését évezredekben mérik, ezért ma pont ugyanolyan hatást vált ki az emberekből a hírözön, mint akkor. Gondolják végig, hogy mindenkit értek már igaztalan vádak, mindenki hallott már buta pletykákat. Az ostoba pletykagyártás különösen erős a szórakoztatás világában, ami elképesztő módon felerősödött az indokolatlanul bilincsben készült képeim és az utóbbi hetek téves politikai felhangja miatt".
Címlapfotó: PS | [
"Fidesz"
] | [] |
A Kiskunhalasi Állatvédő és Természetbarát Egyesület tisztújító közgyűlése három hete botrányba fulladt, ezért ismét össze kellett hívni a tagokat, hogy új vezetőséget válasszanak. Az elmúlt hétvégi közgyűlésen ugyan sikerült megválasztani az új vezetőket, de az indulatok továbbra sem csitultak.
A korábbi elnök, Dr. Horváth László és az elnökségi tagok, valamint a felügyelő bizottság tagjai benyújtották lemondásukat, állításuk szerint azért, mert olyan súlyos pénzügyi szabálytalanságokat tártak fel, amihez ők már nem adják a nevüket. Arra kérték az új elnökséget, hogy vizsgálja ki a feltárt szabálytalanságokat, és ha kell, tegye meg a szükséges jogi lépéseket. A lemondott vezetőség szerint az egyesület működésében lévő állatotthon vezetője, Ákossy Zoltán több százezer forintot gyűjtött össze az állatvédő szervezet nevében különböző jótékonysági vásárokon, de a pénzzel nem számolt el. Ahogy nem tudni azt sem, hogy mennyi természetbeni felajánlás (kutya és macskaeledel) érkezett az állatotthonba, mert arról sem készült feljegyzés.Horváth László lemondott elnök azt is a közgyűlés tudomására hozta, hogy a németországi társ-állatvédő szervezet honlapján közzé tett adatok szerint, darabonként több tízezer forintot kaptak a németek a Magyarországról kivitt kutyákért. Ez számításai szerint, az elmúlt öt évben csak a Kiskunhalasról kiszállított mintegy 1100 kutya esetében több mint hetvenmillió forint. Ezzel a pénzzel sem számolt el az állatotthont vezető német férfi.A közgyűlés résztvevői szájából is többeknek elhangzott olyan megjegyzés, hogy kilépnek az egyesületből, mert szerintük régen nem jótékonyságról van szó, hanem állatkereskedelemről, amit a németek folytatnak Magyarországon. – Elfogadhatatlan, hogy míg mi a pénzünket és a szabadidőnket áldozzuk a begyűjtött kutyákra és macskákra, addig mások ebből busás hasznot húzzanak – jegyezte meg lapunknak egy asszony, aki jegyzőkönyveket mutatott arról, hogy egy kórházban fekvő balesetet szenvedett kislány eltűnt fajtiszta kutyáját is befogták, de csak 49 ezer forinttért adták volna vissza a nagymamának, aki mivel ezt az összeget nem tudta kifizetni, kénytelen volt lemondani unokája kedvenc kutyájáról.Ákossy Zoltán ugyanakkor vitatja a korábbi elnökség és a felügyelő bizottság állításait, szerinte az állatotthonhoz, befolyó pénzekhez semmi köze az egyesületnek, mert az, teljesen függetlenül működik attól, mint ahogy ahhoz sem, hogy a németországi állatvédő szervezet mennyi pénzt kap a kutyákért. Az egyesületi tagok közül bizonyosodhattak meg többen személyesen Németországban, hogy a kivitt kutyák megfelelő helyre állatszerető gazdákhoz kerülnek – fogalmazott az otthon vezetője.Az új vezetőség feladata lesz tisztázni a feltárt hiányosságokat. A hétvégi közgyűlésen megválasztott új elnök, Baloghné Szikora Éva egyelőre azonban csak annyit közölt az újságírókkal, hogy újra meg kell vizsgálni a feltárt hiányosságokat, mert az egyesület papírjai hiányosak, nincs minden pontosan szabályozva. | [
"Kiskunhalasi Állatvédő és Természetbarát Egyesület"
] | [] |
Kifizették a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vesztegetési ügyben érintett volt gazdasági főigazgatójának 30 millió forintos óvadékát hétfőn, így házi őrizetbe kerülhet.
A Pécsi Ítélőtábla 30 millió forintos óvadék ellenében csütörtökön megszüntette a volt egyetemi vezető előzetes letartóztatását, egyben házi őrizetét rendelte el. Az óvadékot hétfőn fizették ki. Az MTI úgy tudja, hogy az egykori főigazgatót már hétfőn délután hazaengedik. Tóth Sándor, a táblabíróság szóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményében a döntést azzal indokolta, hogy a rendezett családi körülmények között élő középkorú férfit családi, rokoni kapcsolatain túl üzleti érdekeltségei is Pécshez kötik. Hosszabb időt töltött már előzetes letartóztatásban, így a nagy összegű óvadék kellő biztosítékot nyújt arra, hogy az eljárási cselekményeken megjelenjen.
Az óvadék abban az esetben jár vissza, ha a gyanúsított nem vonja ki magát az eljárás hatálya alól, nem szökik meg. A szóvivő utalt rá, hogy a gyanúsított június végén kérelmezte előzetes letartóztatásának megszüntetését óvadék ellenében, de indítványát a Baranya Megyei Bíróság július 12-én elutasította. Az ügy fellebbezés után a Pécsi Ítélőtáblára került, és az csütörtökön megváltoztatta az elsőfokú bíróság határozatát.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tavaly április óta folytat nyomozást a PTE gazdálkodásával összefüggésben bűnszövetségben elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Több mint húsz ember ellen indult eljárás. Az ügyben az egyetem volt gazdasági főigazgatója mellett érintett az intézmény informatikai igazgatója, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója és a PTE három, informatikai termékekkel, irodaszerekkel foglalkozó beszállító cégének több képviselője is.
Tavaly június óta tizenegyen kerültek előzetes letartóztatásba, de ma már senki sincs ezen intézkedés hatálya alatt. Az NNI titkos információszerzésen is alapuló feltételezései szerint az egyetemi alkalmazottak különböző beszerzések során pénzért jogtalan előnyhöz juttatták a három vállalkozást. | [
"Pécsi Tudományegyetem",
"Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt."
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Baranya Megyei Bíróság",
"Pécsi Ítélőtábla"
] |
Mészáros Lőrinc megkerülhetetlen kíván lenni a Paks II.-beruházásban, ezért tulajdonrészt vásárolna abban a cseh cégben, amely a Roszatom partnereként harmincéves múlttal rendelkezik a közép-európai atomerőmű-építésben – tudta meg névtelenséget kérő iparági forrásokból a Hír TV. Úgy tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc emberei a KP RIA nevű cég legalább harmadának megvásárlásáról tárgyaltak Brünnben.
Múlt héten kapott nyilvánosságot, hogy az egykori gázszerelő felcsúti polgármester immár az atombizniszben is megjelenne. Tőzsdei cége, az Opimus révén ugyanis 45 százalékos tulajdonos a cseh társaság magyar leányvállalatában. A gázügyekben járatos üzletembernek ez a jelek szerint nem elég. Mivel a cseh nukleárisipari cég lényegében megkerülhetetlen a régiós atomerőmű-projektekben, Mészáros atombiztossá kívánja tenni a jelenlétét azzal, hogy bevásárolja magát a cseh vállalatba. Ez azonban, ha üzlet is lesz belőle, sokmilliárdos befektetés.
Úgy tudjuk egyébként, hogy a csehekkel közös magyar cégnek a felcsúti polgármester már az osztalékelsőbbségi részvényét is megszerezte, amely akkor jöhet jól, ha a Paks II.-projektben megrendelést is kapnak majd. 2020 után, a beruházás csúcsra járatásakor a Paks II. évi egy-két-, akár hárommilliárd eurós, azaz háromszázmilliárd és ezermilliárd forint közötti összegbe is bekerülhet majd.
A KP RIA az egykori Csehszlovákia területén fekvő valamennyi atomerőmű felújításában részt vett, és ott van a chvaleticei szénerőmű rekonstrukciójában is. Utóbbi kapcsán összeérnek a szálak, hiszen az iparági források szerint a Magyarország második legnagyobb erőműve, a hazai termelés 13 százalékát adó Mátrai erőmű is Mészáros-közelbe kerül. Vagyis úgy tűnik, hogy Felcsút nemcsak a hazai energiapiacban erősít, de az energiatermelés mögötti technológiát is házon belül kívánja tudni. | [
"KP RIA"
] | [
"Hír TV."
] |
A Fővárosi Főügyészség csütörtökön vádiratot nyújtott be a Fővárosi Bíróságon, melyben Földesi-Szabó Lászlót, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumának elnökét, illetve hét társát a vámbevételt 1,16 milliárd forinttal csökkentő csempészettel, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolják.
Földesi-Szabó László nem árulta el, miért kaptak támogatást az NBH-tól, és miért találkozott Szilvásy Györggyel.
Ritka az ilyen egyetértés, az SZDSZ szerint nincs is rendben.
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében, nyolc emberrel szemben, közölte a főügyészség pénteken. A tájékoztatás szerint a Fővárosi Főügyészség csütörtökön nyújtotta be a vádiratot a Fővárosi Bíróságon.
Földesi-Szabó Lászlót, az alapítvány kuratóriumának elnökét - akit az ügyészség F. Lászlóként nevez meg - és hét társát "az Egymásért Egy-Másért Egészséges és Művelt Emberekért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány és a vele kapcsolatban álló további gazdasági társaságok gazdálkodásával összefüggésben elkövetett, a vámbevételt 1,16 milliárd forint összeggel csökkentő" csempészettel, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolják.
Az Együtt Egymásért, Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány ügyében 1,2 milliárdos csempészés, áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a vámosok hét ember ellen tavaly áprilisban.
A vám- és pénzügyőrség akkor azt közölte, hogy 2007. április 13-án több budapesti vállalkozásnál és egy kiemelten közhasznú alapítványnál tartottak házkutatást. A nyomozás adatai szerint az érintett vállalkozásokat és az alapítványt irányítása alatt tartó elkövetői kör Magyarország európai uniós csatlakozását követően 59 esetben, megközelítőleg 1,4 milliárd forint értékben hozott jogellenesen forgalomba belföldön elsősorban Távol-Keletről származó élelmiszereket.
A vámosok szerint az elkövetők csaknem 8500 tonna élelmiszert - elsősorban konzervet - hoztak be az országba, és azt a látszatot keltették a vámhatóság előtt, mintha az Európai Unión kívülről származó árukat ellenszolgáltatás nélkül az alapítványnak engedték volna át. Így vám- és áfa-mentesen vámkezeltették azokat. Az élelmiszert azonban az alapítvány ténylegesen nem vette át, hanem több magyarországi üzletlánc javára értékesítette. Az ügylettel meg nem fizetett vám, illetve áfa összege a vámosok akkori közlése szerint 1,22 milliárd forint volt.
A VPOP akkori rendészeti főigazgatója, Bencze József - aki azóta országos rendőrfőkapitány lett - egy tavaly sajtóbeszélgetésen azt mondta, az alapítványi elnök mellett cégvezetők és vámügyintézők a gyanúsítottak. Hangsúlyozta, nem vámosokról, hanem olyan vámügyintézőkről van szó, akik az ügyletekben segítettek.
A gyanúsítottak között volt Földesi-Szabó László volt rendőrtiszt, az alapítvány kuratóriumának elnöke. A kuratóriumban szerepet vállalt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik megbízott főosztályvezetője (aki azóta távozott az alapítványtól) és az alapítvány jogtanácsosa - az NBH egy volt munkatársa -, akik ellen nem indult büntetőeljárás.
Ellenzéki kezdeményezésre parlamenti vizsgálóbizottság is alakult az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak vizsgálatára. A januárban elfogadott közös jelentés - amelyet egyedül a bizottság SZDSZ-es tagja, Gulyás József nem fogadott el - megállapította, hogy az alapítvány nem volt fedőszervezete az NBH-nak, de az NBH és az alapítvány közötti kapcsolat egyértelműen kockázatos volt. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Bíróság",
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány",
"Együtt Egymásért, Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány",
"Egymásért Egy-Másért Egészséges és Művelt Emberekért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány"
] |
Egyszerűsített felszámolással szűnt meg az Orbán-családdal távoli rokonságban álló üzletember, Vitézy Tamás érdekeltségébe tartozó – formálisan a zágrábi Adriatiq Islands Group Plc. tulajdonában álló – Adriatiq Islands Group Hungary Kft. A kft ügyvezetője 2008-2010-ben Habony Árpád, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmas tanácsadója volt.
A cég utolsó, 2013 márciusában, a felszámolás kezdetekor készített mérlege mínusz 221,5 millió forintos saját tőkét és 280,3 milliós adósságot mutatott; az adóhatóságnak és a dolgozóknak is tartoztak. Egyszerűsített felszámolást akkor rendel el a bíróság, ha a cég vagyona még a felszámolás költségeit sem fedezi, illetve ha a könyvelés hiányosságai miatt a "normál" procedúra technikailag lebonyolíthatatlan.
A cég közvetett tulajdonosa, Vitézy Tamás és Orbán Viktor miniszterelnök távoli rokonok: az üzletember egyik fivére, Vitézy László filmrendező első, néhai felesége Orbán édesanyjának a testvére volt. A Vitézy-klán számos potentátot adott az országnak, Vitézy László és Hankiss Ágnes volt fideszes EP-képviselő házasságából született fia például Vitézy Dávid, budapesti közösségi-közlekedési főnök.
Dacára a kiváló kapcsolatrendszernek, az üzletember Vitézy üzletei nem pörögnek igazán. A horvát anyacég működik ugyan honlapja alapján: küldetésüknek azt tekintik, hogy a horvátországi turisztikai és ingatlanpiac első számú és innovatív szereplői legyenek.
Ebben tanácsadók is segítik a Vitézy által elnökölt zágrábi székhelyű céget: mások mellett Töröcskei István jobboldali kötődésű bankár, aki a fidesz-közeli oligarcha-háború nyomán vált kegyvesztetté, Boros Imre, az első Orbán-kormány PHARE-minisztere, és Bod Péter Ákos volt jegybankelnök.
A horvát sajtó ugyanakkor többször cikkezett az ottani milliomos-listákra is felkerült Vitézy adriai kikötő-privatizációinak visszásságairól, illetve arról, hogy tetemes a zágrábi cég adóssága is.
Felszámolás alatt áll július óta a cégcsoport koronaékszere, az ingyenesen terjesztett kormánypárti bulvárújság kiadója, a Théma Lapkiadó Kft., akárcsak több kisebb Vitézy-cég is.
Működik viszont és szolid profitot is termel a Mol-beszállító, gázkereskedelemre alakult Euro-Bridge Kft. Kikerült a cégcsoportból a Buda-Cash-botrány mellékszálaként bedőlt ÉRB Észak-Magyarországi Regionális Bank a tulajdonosa tavaly óta az MGU Magyar Gumi-újrahasznosító Kft.-nek (korábban Schenk és Társai), amely formálisan 2009 óta nem Vitézyé (hozzá köthető magyar és külföldi érdekeltségek voltak a tagok), s amelyben 2002-ig érdekelt volt Puch László, az MSZP Baranya megyei elnöke, korábbi pártpénztárnoka is.
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI | [
"Adriatiq Islands Group Hungary Kft."
] | [
"ÉRB Észak-Magyarországi Regionális Bank",
"MGU Magyar Gumi-újrahasznosító Kft.",
"Théma Lapkiadó Kft.",
"Schenk és Társai",
"Euro-Bridge Kft.",
"Adriatiq Islands Group Plc."
] |
Ezután is kaphat földet a politikus
Budapest – Dörzsölhetik a kezüket a politikusrokonok, hiszen újabb zsíros földpályázatok a láthatáron!
Július közepétől 30 ezer hektárnyi földet, köztük gyümölcsösöket, halastavakat, ültetvényeket hirdet meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet.
De hiába a számos botrány, a pályázati eljárásokon nem terveznek változtatásokat. Tavaly ősz óta 24 ezer hektárnyi területre hirdettek nyertest, és számos esetben kiderült már, hogy a gazdálkodáshoz nem is konyító strómanok, politikaközeli vállalkozók, politikusrokonok voltak a legnagyobb nyertesek.
A Blikkben több visszásságról is írtunk, kedden számoltunk be arról, hogy egy hivatalvezető elállt a szerződéstől
Az egész eljárásból ugyanis hiányoznak a politikusokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, vagyis polgármesterek, megyei vezetők, képviselők és hozzátartozóik is indulhatnak és nyerhetnek a pályázatokon.
– A nemzeti földalapkezelő az elbírálás keretében nem vizsgálja a szubjektív elemeket, így például a pályázók családi kötődését. Kizárólag szakmai alapon dönt a földhaszonbérleti pályázatokról – tájékoztatta a Blikket a Vidékfejlesztési Minisztérium.
Rogán Antal , a Fidesz frakcióvezetője kiállt a rokkantnyugdíjas mellett
A cikksorozatunk azonban nem volt teljesen eredménytelen, sikerült visszaszerezni néhány tucat hektárnyi földet: Szedlák Attila fideszes honatya gyógypedagógusként dolgozó felesége cikkünk nyomán lemondott 34 hektáros balatoni szántójáról, és így nyilatkozott lapunknak Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. ügyvezetője, Szentgyörgyvölgyi Péter is, aki a Bakonyban nyert el egy nagyobb földbirtok húsz évre szóló haszonbérleti jogát. Igaz, ő állítása szerint Rogán Antal kerületi polgármester kérésére vált meg az elnyert földterülettől.
Mivel mind a ketten már aláírták a bérleti szerződésüket, a vidékfejlesztési tárca tájékoztatása szerint ezekben az esetekben új pályázatot kell majd kiírni.
Egy másik fideszes politikus, Győrffy Balázs képviselő rokkantnyugdíjas édesapjának viszont nem kell lemondania a szántójáról.
– Győrffy Balázs édesapja évtizedek óta gazdálkodik. Az, hogy mindezt betegen teszi, becsülendő, nem pedig elítélendő. Nem tehet arról, hogy a fia képviselő – válaszolta a Blikk kérdésére Rogán Antal frakcióvezető.
Helybeli forrásaink viszont azt állították, hogy az apa alkalmatlan a gazdálkodásra.
Kozák Dániel | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft.",
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] |
Az export jobban fizet
A fogtechnikusok nem haraptak rá. Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Féltik az áraikat is
Lépni fognak
A kiszolgáló ágazatokat még nem húzza magával
a ksh a fogturizmusról
A KSH "Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményéről" címmel 2010 júniusában közzétett kiadványában így jellemzi a piacot: néhány évvel ezelőtt még csupán a nyugat-dunántúli fogászati praxisok kiemelkedő külföldi klientúrájáról szóltak a hírek. Mára egy egész üzletág szerveződött a külföldi betegek kiszolgálására az utazás megszervezésétől, a kezelések és egyéb kulturális időeltöltő programok pontos időbeosztásáig. Azon országokban, ahol a lakosság bizalmának elnyerése körülményesebb és hosszabb időt vesz igénybe, a magyar orvosok praxisokat tartanak fenn, így erősítve azt az érzést, hogy a magyarországi kezelések színvonala és a betegeket váró környezet semmivel sem gyengébb az általuk megszokottnál. Annyi derül még ki az összefoglalóból, hogy egészségturisztikai céllal a vendégek 11 százaléka érkezett hazánkba, de hogy ezen belül milyen arányt képviselt a fogturizmus, arról nem közöltek semmilyen adatot.
Mint korábban hírül adtuk , a kormány új kitörési pontnak tekinti a fogászati turizmust, s ezért milliárdos nagyságrendben hajlandó megtámogatni.Az persze nem volt egészen volt világos , hogy ha maga a szaktárca is példátlan, igazi magyar sikertörténetnek tekinti ezt a szegmenst, miért kell pénzt tolni ide.Ha rosszmájúak lennénk, azt mondhatnánk, azért, hogy Orbán Viktor fogorvosa, Bátorfi Béla jól járjon. Szárnyra kapott ugyanis , hogy a fogturizmus támogatását célzó egymilliárdos utalás érkezett az ő érdekeltségéhez tartozó Orvosi Turizmus Iroda Zrt. számlájára, amit később maga a címzett cáfolt meg , mondván, még csak a lehetőségről tárgyalnak.Persze ettől még profitálhat a fogszakma abból, ha a kormány mögé áll. Na de miért nem lelkesedik a fogtechnikusok egy része, köztük az ipartestületük elnöke sem?Schulze László elnök azt mondja, ők sokkal jobban örülnének, ha a kormány a fogtechnikai exportot támogatná. Három részre szakadt ugyanis a fogtechnikai gyártás. Az első kettő nem fizet túl jól, de a harmadik, az export viszont igen.A magyar piac nagyon gyenge a recesszió miatt. A fogak háttérbe szorultak a napi gondok mellett. Az emberek legfeljebb fogat húzatnak, ha muszáj, keveseknek van pénze olyan beavatkozásra (pótlás, stb.) amihez fogtechnikus kell. S mint Schulze László már korábban is nyilatkozta lapunknak : a fogtechnikusok nincsenek igazán jól megfizetve, a hasznot a fogorvos fölözi le.A külföldről érkező vendégeket kezelő fogászati szegmens igazán jól megy, csakhogy a fogorvos hiába tud több pénzt kérni a külhoni pácienstől, a fogtechnikusnak ugyanannyit fizet, mintha magyar szájba készülne például a fogsor és híd. És ha azt nézzük, a munka nagyobb részét a fogtechnikus végzi. A végeredmény, a látvány, amit eladnak például a külföldi pácienseknek, az ő munkája. Mégsem ő keres vele jól, legalábbis hazai viszonylatban nem.Az export viszont biztos nyerő. Háromszor, négyszer annyiért tudják eladni a magyar fogtechnikusok a külföldi fogorvosoknak a munkáikat, mint az itthoniaknak. Időben is rugalmasabbak ezek a munkák, nem kell olyan gyorsnak lenniük, mint a dentalturizmusnál, ahol az iderepült betegeknek korlátozott az idejük.Vannak még olyan fogászati rendelők is, ahol saját fogtechnikai laborral rendelkeznek, de Schulze László szerint ott sincsenek különösebben megbecsülve anyagilag a kollégák.Innen nézve rögtön érthető, miért mérsékelt a fogtechnikusok érdeklődése a kormány programja iránt. De van itt még más is.Attól tartanak a fogtechnikusok, hogy még a jelenleginél is kevesebbet kínálnak majd nekik a munkáikért. Ha ugyanis az olcsóság érdekében összefogott, központosított lesz az anyagbeszerzés, akkor nem kizárt, hogy ez vonatkozik majd a fogtechnikai beszerzésekre is.Erre pedig minden esély megvan Schulze László szerint, hiszen mint mondta, a fogturizmus fellendítésére megalapított Orvosi Turizmus iroda Zrt.-t többek között azzal a céllal hozták létre, hogy jobb erőpozícióból minél kedvezőbb árakat tudjanak kialkudni a fogorvosok, és ezzel is növeljék a hasznukat. Ha pedig sikerül lejjebb törniük a beszerzési árakat, akkor ez a fogtechnikát is érzékenyen fogja érinteni – borítékolta.Ezenkívül Schulze László úgy gondolja, hogy a milliárdos támogatásból a fogtechnikusok egészen biztosan nem fognak részesülni. Az főleg piackutatásra, információs irodák létesítésére, marketingre és reklámra fog elmenni, meg talán a közvetítői díjak fognak lemenni. A rendelőket és a laborokat is minősíttetniük kell majd például, de ehhez sem hiszi, hogy kapnának a jövőben támogatást.Az exportmunka fellendítéséhez a fogtechnikusok egyébként klasztert szeretnének alakítani (éppen van is hozzá megfelelő pályázat), amelynek alapjait a hétvégi Nemzetközi Fogtechnikus Konferencián fogják lerakni. Ezen az eseményen egyébként az előre meghirdetett előadáslista szerint nem téma a kormány dentálturizmus-programja, ami finoman jelzésértékű.A fogturizmusban érdekeltek lehetnek még az idelátogatókat kiszolgáló turisztikai szolgáltatók, utazásszervezők, szállodák, idegenvezetők, vendéglátósok stb. A kormányzat turizmusfejlesztési stratégiájából azonban az derül ki, hogy ez inkább a jövő zenéje lehet. Mert bármennyire is sikeres volt eddig ez a szegmens, a dokumentum azt írja, hogy az orvosi szolgáltatások igénybevétele miatt hazánkba érkező turisták aránya még nem meghatározó a teljes vendégforgalmon belül.A Magyar Szállodaszövetségnek (MSZSZ) nincsenek adatai arról, hogy a szállodai forgalomból milyen arányt képvisel a fogturizmus, és ismereteik szerint más sem készített erről felmérést. Emiatt az az álláspontjuk, hogy szükség lenne a fogturizmus fejlesztésének és marketingjének az irányait is meghatározó alapos piackutatásra.Tudomásuk szerint elsősorban a nyugati határszélen virágzik a fogturizmus, de ott nem meghatározó a szállodai forgalmon belül, mert a betegek egy része ingázik. A nyugati országrészben, Budapesten és a nagyobb gyógyhelyek, városok gyógy- és wellness-szállodáinak egy részében van fogorvosi szolgáltatás, de nincs információjuk arról, hogy a vendégek közül milyen arányban érkeznek kizárólag fogorvosi kezelésre, s hogy ők átlagosan mennyi időt tartózkodnak, mennyit költenek, milyen nemzetiségűek, stb.A Danubius margitszigeti szállodája több fogászati turizmussal foglalkozó irodával is kapcsolatban áll, saját rendelőjük van, amit bérbe adnak, de ők sem tudtak pontos felvilágosítást adni arról, mekkora náluk a szállodai vendégforgalmon belül a fogturizmus. Nagyságát az elhanyagolható jelzővel érzékeltették. | [
"Orvosi Turizmus Iroda Zrt."
] | [
"Magyar Szállodaszövetség"
] |
Kiáll a terézvárosi ingatlanügyben gyanúsított politikusok mellett az MSZP helyi szervezete. Szerintük igazságtalan, hogy felelősségre próbálnak vonni képviselőket egy testületi szavazásért, akik ezért az Alkotmánybírósághpz akarnak fordulni. Az ügy hátterében egy Andrássy úti ház áll, melyet az önkormányzat korábbi döntése alapján a rendőrség gyanúja szerint áron alul adtak el, és ezzel hűtlen kezelést követtek el. Az ügyben maga a polgármester is gyanúsított.
Szolidaritását fejezte ki az MSZP terézvárosi szervezete a kerületben gyanúsított mintegy tucatnyi képviselővel. A képviselők egy Andrássy úti épület eladásával kapcsolatban kaptak idézést a rendőrségtől, amely hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt nyomoz. Az eljárás a BRFK szerint fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlik, "a Fővárosi Főügyészség konkrét utasításai mentén".
A gyanú szerint áron alul adták el az Andrássy út 47. számú házat, erről képviselő-testületi döntés született. Ennek nyomán kapott gyanúsítotti idézést a 2002 és 2006 közt regnáló kerületi képviselő-testület több MSZP-s és SZDSZ-es tagja, köztük Verók István kerületi polgármester.
A gyanúsított képviselők nem tettek vallomást, Verók István polgármester pedig tiltakozott amiatt, hogy a testületet egy döntése miatt akarják felelősségre vonni. Az MSZP terézvárosi szervezetének nyilatkozata is erről szól. Azt írják: "Veszélyes precedensnek tartjuk, hogy önkormányzati képviselőket igenlő szavazatuk miatt kollektíve büntetőjogi felelősség alá vonnak, gyanúsítottként hallgatnak ki." Szerintük a "választott képviselőt kizárólag politikai felelősség terheli szavazatáért", és ha ez még sincs így, az "alapvetően veszélyezteti az önkormányzati rendszer működését".
Emiatt a terézvárosi szocialista szervezet szolidaritását fejezte ki "a döntésükért megvádolt MSZP-s és SZDSZ-es képviselőkkel", és bejelentette, hogy támogatja, ha az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul. (Korábban Verók István beszélt arról, hogy a kerület az Ab-hoz fordul a gyanúsítások miatt.) | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Nem hirdettek győztest a Kaposvár melletti mesterséges tó, a Deseda melletti, egykor jó hírűnek számító kemping újjáépítésének közbeszerzési eljárásában, miután a legjobb ajánlat is jóval több mint egymilliárddal múlta felül a rendelkezésre álló összeget. A beruházás sorsa így hosszú időre eldőlni látszik, hiába kötött az önkormányzat az üzemeltetésre már 2018-ban szerződést egy Mészáros Lőrinc-közeli idegenforgalmi céggel. A szokványosnak mondható történet egyes elemeiből ugyanakkor különös mintázat látszik kirajzolódni.
A túlzás nélkül kudarcsorozatnak tekinthető előzmények ismeretében sokakat meglepett az az optimista kijelentés, amelyre Szita Károly polgármester ragadtatta magát Facebook-oldalán, a beruházás közeli sikerét jövendölve – 2,2 milliárdból. A TED európai uniós közbeszerzési értesítőben is ennyi, nettó 1 773 690 502 forint szerepel forrásként, ám az eljárás jegyzőkönyve szerint a legkedvezőbb ajánlat a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. által adott nettó 2 976 628 861 forint lett volna. A tender emiatt eredménytelen lett.
Eszerint a két héttel ezelőtt megjelent írásunkban bemutatott, forrásszűke miatti újratervezés csúnyán célt tévesztett: még csak megközelíteni sem sikerült a rendelkezésre álló összeget. Ahogyan az korábbi cikkünkben is szerepel, a H-BON Mérnöki Irodának adott három megbízás, az első tervezés, az el sem kezdődött kivitelezés műszaki ellenőri feladatai és a második tervezés végösszege kísérteties egyezést mutat azzal a százmillió forinttal, ami a kormánnyal kötött, 2020 júniusában lejárt támogatási szerződésben ilyen címen szerepel.
Az időhúzás haszna: kétszer fizet a kaposvári önkormányzat a Deseda kemping terveiért Sehol sem tart a Kaposvár szomszédságában található Deseda-tó kempingjének felújítása, de az önkormányzat három éven belül már kétszer is kifizette...
Ezt a pénzt nyilván akkor sem kell visszafizetni, ha végül a beruházás véglegesen meghiúsul. Nehéz elképzelni, hogy egy jó nevű tervező cég az egy hónapja, költségcsökkentő áttervezésre megkapott megbízást a rendelkezésre álló összeg ismeretében ilyen amatőr módon teljesítse. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy időközben kiderült: a kedvezményezett H-BON Mérnöki Iroda ötven százalékos tulajdonosát, Boa Árpádot nemrég kinevezték Kaposvár főépítészének, nem kell hozzá túl nagy rosszindulat, hogy úgy tűnjék, mintha csupán a 100 millió gyors eltapsolása lett volna a cél.
Gondok a vízminőséggel
Elképzelhető, hogy Kaposvár városa szép lassan megpróbál kihátrálni a kempingberuházásból, miközben menti a menthetőt, ugyanis az 1974-ben létesített, Magyarország leghosszabb mesterséges tavaként számon tartott víztározó vízminőségével folyamatosak a problémák: két éve ijesztő halpusztulással, most pedig komoly kékalga-burjánzással kellett szembenézniük a tó szerelmeseinek. Utóbbi miatt a hét végén rendezett Extreme Man triatlonverseny úszószámát törölni is kellett: duatlon lett belőle. A tényt, hogy erre a vízminőség egészségre ártalmas volta miatt került sor, a helyi sajtó kormánypárti része gondosan elhallgatta.
A vízminőséget károsan befolyásolja a tó nyugati partjának közvetlen közelében folytatott nagyüzemi mezőgazdasági termelés, és az, hogy évtizedek óta nem sikerült eldönteni: a horgászat, vízisportok vagy a fürdés legyen-e az idegenforgalmi cél.
Ezek ugyanis nagyrészt kizárják egymást. A tavat üzemeltető helyi horgászegyesület egyes vélemények szerint – az említett mezőgazdasági művelésből származó műtrágya- és növényvédőszer-szennyezés mellett – jelentős mennyiségű szervesanyagot juttat haleledelként a vízbe, így segítve elő az algásodást.
Úgy tűnik, hiába adott Kaposvár városa Mészáros Lőrincnek kedvező kondíciójú koncessziót, az évtizedes álom, hogy a hely jelentős idegenforgalmat vonzó "turisztikai desztinációvá" nője ki magát, egyelőre nem hatotta meg a NER döntéshozói magaslatain tanyázókat.
Nyitókép: A Deseda tó látképe (fotó: Huszka Imre)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"H-BON Mérnöki Iroda"
] | [
"Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt."
] |
Különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás miatt rendelt el nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az ITD Hungary Zrt.-nél - hangzott el az MTV Híradójában csütörtök este.
A köztelevízió hírműsorának információi szerint az állami tulajdonban lévő cég ügyében névtelen feljelentés alapján indult nyomozás a gazdaságvédelmi főosztályon.
A feljelentő szerint az ITD tavaly 189 millió forintot kapott a Magyar Államkincstártól jutalmak kifizetésére, de ezt az összeget a cég vezetői másra használták fel.
A BRFK az MTV értesülései szerint hírzárlatot rendelt el, az ITD vezetői pedig a híradónak annyit mondtak, hogy a cég szabályosan gazdálkodik.
Az ITD Hungary Zrt. átalakulásáról tavaly október 28-án számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az akkori tervek szerint a befektetés-ösztönzéssel foglalkozó cég központi hivatallá alakult volna január elsejétől Nemzeti Külgazdasági Hivatal néven.
Idén március 24-én a Hungarian Investment and Trade Agency-t (HITA) bemutató sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a megalakult Nemzeti Külgazdasági Hivatal nem jogutódja az ITD Hungarynek. | [
"ITD Hungary Zrt."
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Nemzeti Külgazdasági Hivatal",
"Magyar Államkincstár",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Hungarian Investment and Trade Agency-t",
"MTV Híradó"
] |
A szocialistákra tüzel az a sarokba szorított ebtenyésztő egyesület, amely a többi, mintegy negyven kutyatenyésztői szervezeteivel szemben védelmezi kiváltságos helyzetét. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete elnöke levelet írt a Fidesz és a KDNP képviselőinek, azt állítva, hogy alaptalanul vádolják azzal, hogy az előző ciklusban "be volt kötve" az MSZP-hez, és korrupciós pénzt fizetett a pártnak.
A kormánypártokon belüli több hetes huzavona után várhatóan mégis egy teljes évre kapja meg a törvényi szankciók alóli mentességet a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, a MEOE.
Az egyesületnek április végén kellett felhagyni a törzskönyvek kiadásával, és a kutyakiállítások szervezésével, mert a parlament megszavazta, hogy az állattenyésztési szabálytalanságokért 20 millió forintig terjedő, esetenként megismételhető bírságot lehessen kiszabni. A döntés annak a közel másfél évtizedes jogszabálynak próbált érvényt szerezni, amely az "elismert fajtaszervezeteknek" adta át ezeket a jogosítványokat.
A szigorítást egy fideszes képviselő indítványára példátlan gyorsasággal, hat hét alatt visszacsinálta a parlament, és mentesítette a MEOÉ-t a büntetési fenyegetettség alól, de a megszavazott módosítást Áder János köztársasági elnök nem írta alá. Az elnöki vétó nyomán a kormánypártokban is kirobbant a vita, hogy kell-e támogatni egy olyan szervezetet, amely tizennégy éve ad ki "állam által el nem ismert" törzskönyveket, és a korábbi ígéretek ellenére sem rendezi kapcsolatait a többi, mintegy 40 szervezettel.
Az Index információi szerint a múlt héten Rogán Antal frakcióvezető egyeztetésre hívtak össze a kutyás szervezeteket. Ezen a megbeszélésen mutatta be a MEOE bírói testületét vezető Jakkel Tamás azt a levelet, amelyet több fideszes képviselő is zsarolásként értékelt. A nemzetközi kutyás szervezet, a Fédération Cynologique Internationale elnöke bejelentette, hogy amennyiben a magyar kormány nem enged a MEOE-ügyben, más ország kapja meg a 2013-as kutya-világkiállítás rendezési jogát.
Úgy tudjuk, ez az ultimátum volt a döntő érv a vitában, a kormánypártok ugyanis szeretnék, ha Budapesten tartanák a milliárdos üzletet jelentő nagy nemzetközi rendezvényt. A Fideszben így újra kisebbségben kerültek azok, akik legfeljebb fél évben limitálták volna a szervezet mentességét. Az új módosító indítvány - az Áder által visszadobotthoz hasonlóan - újra 2013 derekáig biztosítana kivételes pozíciót a MEOÉ-nak.
A háttérben folyó lobbizás közben a parlamenti plénum előtt is zajlottak a kutyás háború eseményei. Göndör István például azt állította, hogy a fideszes képviselőket pontosan úgy verte át az egyesület, ahogy az MSZP-SZDSZ-kormány idején az akkor hatalomban lévőket. Göndör szerint 2008-ban az akkori Európa-kiállításra hivatkozva harcoltak ki maguknak mentességet a meoésok.
Göndör vádjaira a MEOE elnöke, Korózs András levelet írt a Fidesz és a KDNP képviselőinek, amelyben hazugságnak minősíti a képviselő által elmondottakat: "Visszautasítok minden MSZP-s bekötésű vádat, egyesületünknek politikai elkötelezettsége soha nem volt, a parlament nyilvánossága előtt elhangzott MSZP irányába fizetett 43 millió forintos korrupciós pénz kifizetése vádját pedig minden lehetséges jogi formában meg fogom támadni." | [
"MSZP",
"Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete"
] | [
"Fédération Cynologique Internationale"
] |
Az EU támogatási projekt késedelme és várható leállása jelentősen hátráltatja a munkálatokat és többletköltséget okoz.
Ezt válaszolta lapunknak Tankó Zoltán, az Ikarus Global Zrt. vezérigazgatója. Azt firtattuk, hogyan lett részese a Széles Gábor milliárdos érdekeltségébe tartozó Ikarus annak az uniós projektnek, amelynek a több mint másfél milliárd forintos előlege szertegurult, az ígért gáztöltőállomások viszont nem készültek el.
Havi 600 ezer forintért béreltek luxus Mercit uniós pénzből Havi 4-5 milliós fizetésre is futotta a másfél milliárd forintos uniós előlegből.
Mint megírtuk, az uniós mintaprojekt ügyében már nyomoznak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt. A minisztérium feljelentésében szereplő egyik tétel egy 97 millió forintos szerződés, amelyet a – nyertes konzorcium egyik tagja, a támogatáselőlegből a legnagyobb részt kapó – Pannon Fuel Kft. kötött az Ikarus Global Kft-vel gázüzemű busz fejlesztésére. A feljelentés szerint a gond az, hogy a pályázatnak nem volt olyan része, amely ezt a fejlesztést tartalmazta volna, magyarul Brüsszel erre nem ítélt meg pénzt.
Ezt nyilván tudta a Pannon Fuel, mégis leszerződött az Ikarusszal. A cég pedig nekilátott a munkának, idén szeptemberben pedig Széles Gábor bejelentette, hogy cseppfolyósított földgázzal (LNG – liquefied natural gas) hajtott buszt fejlesztenek Székesfehérváron, és már a futáspróbák folynak.
Mint a vezérigazgató válaszából kiderült, ennél sokkal messzebb nem jutott az Ikarus, amely Európában elsőként fejlesztett LNG autóbuszt. Mint közölte, a prototípust jelenleg a gyárudvaron tesztelik.
Nehezíti a futáspróbát, hogy nincs LNG töltési lehetőség Magyarországon, ezért az autóbuszt CNG (Compressed Natural Gas, azaz sűrített földgáz) üzemmódban tudjuk működtetni, ami erősen korlátozza a busz által megtehető távolságot és hátráltatja a méréseket.
Utalt Tankó Zoltán arra, hogy az uniós finanszírozású projekt éppen a töltőállomás kiépítésére szólt, és ez nem valósult meg eddig. A sikeres tesztek és a hatósági engedélyek megszerzése után indulhat meg a sorozatgyártás. Mindkettőnek feltétele, hogy legyen lehetőség Magyarországon az autóbusz LNG töltésére. Vagyis a kúthálózat nélkül nem indulhat a sorozatgyártás.
Tankó Zoltán a 24.hu kérdésére megerősítette, hogy az LNG busz fejlesztését a Pannon Fuel Kft-vel megkötött szerződés alapján kezdték meg, de azt az Ikarus saját finanszírozásában, saját erőből hajtotta végre.
A szerződésben szereplő 97 millió forint töredékét kaptuk meg, azóta utalás nem érkezett – írta.
A Pannon Fuel részvételével zajló EU-támogatású projekt bedőlni látszik. Megkérdeztük, miként hasznosítja az Ikarus a kifejlesztett LNG-hajtású buszt. Az LNG-hajtás perspektivikus, az EU-ban, a szállítmányozásban széleskörűen alkalmazott technológia, ezért az Ikarus folytatja az autóbusz tesztelését és tervezi a piacra vitelét.
Kiemelt képünkön: Autóbusz vázát készítik az Ikarus Járműtechnika Kft. székesfehérvári gyárában 2018. szeptember 6-án. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI | [
"Pannon Fuel Kft.",
"Ikarus Global Zrt."
] | [
"Pannon Fuel Kft-vel",
"Ikarus Járműtechnika Kft.",
"Ikarus Global Kft-vel"
] |
Ezt így nem mondaná ki, hogy a szörfös klubház TAO-pénzből épül meg, mert abból nem épülhet meg. A strandröplabdára kiélezve épül oda egy épület, amit használhatnak az ott sétálók is. Mosdóba el kell menniük, használhatják a szörfösök is. Valószínűleg minden Szörf Klub-tag be fog lépni ebbe a Sportlabda Kft.-be, és onnantól kezdve teljes joguk van ott részt venni.
Az idézet egy márciusi balatonfűzfői bizottsági ülés jegyzőkönyve alapján Marton Andrástól származik. Marton többszörös freestyleszörf-bajnok, a Magyar Szörf Szövetség elnökségi tagja, a Balatonfűzfő Szörf Klub titkára, fesztiválszervező. Nem mellesleg a balatonfűzfői polgármester, Marton Béla fia.
Taopénzből szörfös klubház
A parlamenti gazdasági bizottság fideszes elnökének, Bánki Eriknek köszönhetően ettől az évtől a röplabdát is támogathatják cégek a társasági adójukból. Bánki felesége, Bánki Ágnes pedig a Magyar Röplabda Szövetség (MRSZ) strandröplabdáért felelős vezetője, aki egy megkeresést már biztosan kapott: a fűzfői Balaton Sport Klub Kft. hat strandröplabdapályát szeretne létesíteni egy part menti, jelenleg fás, közpart besorolású területrészre.
A terület az önkormányzat tulajdonában áll, nem messze a Balatonfűzfő Szörf Klub Sportegyesület által bérelt résztől. Az egyesület elnöke Marton András. A klub 2012-ben egy 25 éves haszonkölcsönbérleti szerződést írt alá a fűzfői önkormányzattal a terület használatáról. Ők tartják rendben, és bárki számára látogatható, kivéve a fizetős Beach Fesztivál és a szintén belépős Retro Fesztivál idején. Az előbbi nappal egy ingyenes sportrendezvény, este viszont egy elkerített, fizetős fesztivál, amelynek főszervezője szintén Marton András. Egy bérlet ára 7000 forinttól 12 500-ig terjed, egy napi jegyért 3-4 ezer forintot kérnek el, ami különösen jövedelmezőnek tűnik annak fényében, hogy a szörfklub az összesen 4000 négyzetméteres területből ezer négyzetmétert évi 50 ezer forintért bérel a Balaton partján, a fennmaradó 3 ezer négyzetmétert pedig mindössze 3000 forint plusz áfáért évente. Az ezer négyzetméteres terület utáni bérleti díj 300 ezer forintra nő attól a pillanattól kezdve, amikor a bérlők a tároló, vendéglátó és szociális egységek, illetve a klubház használatát megkezdik.
A területen viszont nincsen klubház, ami pedig a szörfösök nagy álma.
A windsurfing.hu-n már 2013-ban arról írtak, hogy a fűzfői klub szörftárolók és klubház építését tervezi, amihez keresi a pályázati forrásokat. Mindez azonban máig nem valósult meg, valószínűleg nem sikerült pályázati pénzt szerezni. A sportszervezet vezetői ezután átgondolták, kivel ápolnak jó kapcsolatot, és megnézték, melyik látványsportra lehet a legkisebb befektetéssel taotámogatást felvenni. Ezt nem mi állítjuk, hanem Marton András a már idézett március 13-i ülésen:
Arról van szó, hogy a tavalyi évben a röplabda mint látványsport bekerült a TAO-finanszírozási rendszerbe. A strandröplabda-szövetséggel egy elég jó kapcsolatrendszer alakult ki. A Balaton mentén szeretnének különböző strandröplabda központokat létrehozni, így került szóba Balatonfűzfő is, hogy ebbe a TAO-keretbe bekerülhetne. Nemzetközi versenyekre is alkalmas strandröplabdaközpont jöhetne létre.
Martonék vettek egy 2000-ben alakult céget, és átalakították "olyan formába a szövetség utasítása alapján, hogy a TAO-rendszerben egy alkalmas cég legyen". Új nevet adtak neki, így lett Balaton Sport Klub Kft., melynek az idén augusztusig a polgármester fia is a tulajdonosa volt. Marton András, miután tulajdonosként kiszállt a cégből, a képviselő-testületi üléseken már úgy jelent meg, mint a Balaton Sport Klub Kft. képviselője.
Martonék a pályázatot végül két részletben nyújtották be. Az egyik pályázat a szörfös területre tervezett kiszolgáló létesítményekre vonatkozik, a másik pedig a strandröplabdapályák kialakítására. A fejlesztés értéke 269 millió forint, habár márciusban még a beruházás költségét 150 millió forintra becsülték.
Sikeres pályázat esetén pedig a klubházat nem a strandröplabdapályák mellett, hanem a szörfös területen építenék meg.
Emiatt több képviselő is aggodalmát fejezte ki, Kontics Monika szerint például, ha a kft. pályázik, és ráépít az önkormányzat tulajdonára, az építmény nem lesz az önkormányzat tulajdona. Ahhoz az önkormányzatnak kellene pályáznia és a pénzt megkapnia. De a képviselők nem csak emiatt fejezték ki aggodalmukat.
A keresztje, hogy az édesapja polgármester
Egy március 20-i képviselő-testületi ülést Varjú Lajos azzal kezdett, hogy a szóban forgó projektet elsősorban környezeti okok miatt nem támogatja.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ülésre érkezése előtt kapott két cégkivonatot "azzal, hogy átjátszásra kerül a Balaton-part a polgármester családjának". Mint említettük, Marton András augusztusban távozott a cégből, de az üléseken továbbra is a Balaton Sport Klub Kft. képviselőjeként szólalt fel.
Kontics Monika azt mondta, örülne, ha Balatonfűzfőn lenne még több olyan vállalkozó szellemű, kapcsolati tőkével és ambícióval is rendelkező fiatalember, mint Marton András. Viszont "az ő keresztje jelen pillanatban, hogy az édesapja polgármesteri ambíciókkal rendelkezik és a második ciklus óta vezeti a várost". Amikor Kontics először hallott erről a fejlesztésről, azt gondolta, hogy a röplabdaszövetség akar fejleszteni, és egy területet megvásárolnak vagy bérelnek majd az önkormányzattól. Meglepte a konstrukció, és amikor a terület mértékét látta, akkor eldöntötte, hogy nem tudja támogatni a beruházást. Később egyébként az ülésen elmondottak ellenére Kontics Monika mégis támogatta a pályázatot.
A polgármester fia válaszul azt mondta, "ha az probléma, hogy balatonfűzfői lakosként a kapcsolatrendszerét kihasználva szeretne Balatonfűzfőre hozni forrást, ami közvetlenül és közvetetten is a település vagyonát növeli, illetve az itt élő lakosok életminőségét növeli" a különböző sportolási lehetőségek megteremtésével, "továbbá ha probléma, hogy annak a cégnek, amely ezt ide tudná hozni, ő tagja, akkor azt tudja vállalni, hogy kilép a cégből, és gyakorlatilag semmilyen köze nem lesz hozzá". A felvetődő aggályok kapcsán pedig azt mondta, figyelnek a környezetvédelmi szempontokra is, bár a projekt komolyabb fakivágás nélkül megvalósíthatatlan.
Amikor Marton Andrást a taotámogatásról kérdeztük, azt mondta, nem válaszolhat a kérdésekre, mivel nincs köze a céghez. Arra, hogy akkor miért ő képviselte a Balaton Sport Klub Kft.-t a testületi üléseken, úgy válaszolt: egy nonprofit szervezet tagjaként volt jelen.
A polgármestert is megkérdeztük a strandröplabdapályákkal kapcsolatban. Marton Béla elmondta, az Öböl-projekt hosszú távú terve a városnak, és örülne, ha egy elemét valaki megcsinálná helyettük úgy, hogy a terület az önkormányzatnál maradna. A sportpálya szerinte a település érdeke, a kiszolgáló egység pedig azért lesz a szörfösök területén, mert a pályáknál már nem lenne hely neki. Amikor a fiának a projektben betöltött szerepéről kérdeztük, így reagált:
Örülök, hogy van olyan fiatal, aki a település jövőjében gondolkozik, és valamit tenni szeretne. Idejét, saját költségét áldozza erre, hogy források jöjjenek a településre. Erre büszke is vagyok. Tulajdonba nem kerülhet az egyesület által bérelt terület. Az egyesületnek költsége van azzal, hogy versenyeket szervez, hogy a területet karbantartja. Neki ebben nincsen haszna, csak az a jó érzés, hogy tett a közösségért. Büszke vagyok a fiamra és ebben az ő gyarapodását nem látom.
Az üggyel kapcsolatban kerestük a Magyar Röplabda Szövetséget is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak kérdéseinkre.
Egy lakóparképítő cégnél is feltűnt Marton András Korábban beszámoltunk arról, hogy Balatonfűzfőn lakópark épül, a beruházó ígérete szerint minden lakás panorámás lesz, amit egyelőre – még a látványterveken is – fák akadályozzák. A beruházó, a Wallis-csoporthoz tartozó Milton Property Kft. azt szerette volna, ha a fás területet az önkormányzat megszerzi az államtól, és bérbe adja neki. Így kivághatták volna a fákat. Marton Béla polgármester előterjesztését végül az önkormányzati bizottság nem támogatta. Már korábban is hallani lehetett olyan pletykákat, hogy a polgármester fia is dolgozik a projekten. Mi is azt tapasztaltuk, hogy Marton András veszi fel a lakópark honlapján megadott telefonszámot. Megkérdeztük a Milton Property Kft.-t, hogy megtudjuk, milyen beosztásban dolgozik Marton a cégben, telefonon annyit mondtak: "bedolgozik" nekik a fűzfői lakóparkprojektben. Különös módon a polgármester fia viszont azt állította: nem dolgozik a Milton Property Kft.-nek, és nem tudja, hogy a cégnél miért mondták ezt.
Kiemelt képünk illusztráció: Szörfösök a Balatonon.Fotó: Varga György / MTI | [
"Balaton Sport Klub Kft.",
"Magyar Röplabda Szövetség"
] | [
"Milton Property Kft.",
"Magyar Szörf Szövetség",
"Szörf Klub-tag",
"Sportlabda Kft.",
"Balatonfűzfő Szörf Klub",
"Balatonfűzfő Szörf Klub Sportegyesület"
] |
A Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította az első postai kerékpár tender győztesének, a Cronopontnak a Magyar Posta Zrt. elleni kérelmét, amelyben arra panaszkodtak, hogy jogellenesek zárták ki őket a megismételt pályázatból.
2007 áprilisában a Cronopont Kft. szerződést kötött Krepan típusú kerékpárok és utánfutók szállítására a szlovén Business Intermediation Matevz Fortuna nevű céggel. A szerződésben az is szerepelt, hogy a kerékpárokat a Magyar Posta fogja használni. A Magyar Posta kerékpártendere csak az év augusztus utolsó napján jelent meg.
A két ajánlattevő közül a Cronopont Kft. lett a nyertes, amelynek 2007 utolsó napjáig 100 darab, majd 2008. szeptember 30-ig további 4688 darab kerékpárt és 30 utánfutót kellett leszállítania. Az első szállítást követően a szlovén gyártónak nem volt elég alkatrésze a további kerékpárok összeszerelésére, ezért a nyertes cég az összeszerelést az esztergomi Neuzer Kft.-hez helyezte át.
A Magyar Posta 2008. május közepén a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, kifogásolva a szerződésbe foglaltak egyoldalú módosítását. A döntőbizottság azonban nem hozott érdemi döntést, mivel a jogorvoslat elkésett. A Magyar Posta végül 2008. július 24-én elállt a szerződéstől, majd új közbeszerzést hirdetett. A Cronopont Kft. hiába akart teljesíteni, a kerékpárokat a Posta nem fogadta el.
A második, kétfordulós közbeszerzésen - a közbeszerzési törvény egyik passzusára hivatkozva - a Posta kizárta az ajánlattevők köréből a Cronopont Kft.-t. A törvény hivatkozott része úgy szól, hogy nem tehet ajánlatot az, aki három éven belül lezajlott közbeszerzésen, a szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte. Most viszont a Cronopont Kft. fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz a kizárás ellen. A döntőbizottság szerint azonban egyértelműen megállapítható a Cronopont Kft. jogsértése, ezért a kérelmét elutasította. | [
"Cronopont",
"Magyar Posta Zrt."
] | [
"Neuzer Kft.",
"Business Intermediation Matevz Fortuna",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Nem ismerhetjük meg egyelőre azoknak a pártoknak az elszámolását, amelyek jelentős, akár több 100 milliós támogatást kaptak a 2018-as parlamenti választási kampányra. Az 1 százalék alatt szereplő pártoknak – ezek főként kamupártok – az utolsó fillérig vissza kell fizetni a támogatást. Ám nem tudni, ki mire költött pontosan, és mennyit utalt vissza. A Transparency kikérte az erről szóló adatokat, ám a válaszokat elég drágán méri a Magyar Államkincstár.
Csukja be a szemét, és számolja össze, hány hirdetést vagy reklámot látott a Kell az Összefogás Párttól a 2018-as országgyűlési kampányban. Pedig a párt 206 329 552 forint állami támogatást kapott, hiszen a laza törvényi szabályozásnak köszönhetően országos listát is tudott állítani.
A párt a június 6-i Hivatalos Értesítőben megjelent, részletesnek jóindulattal sem nevezhető beszámolója szerint reklámfilmekre, reklámtárgyakra, hirdetésekre, rendezvényszervezésre, kampány-tanácsadásra éppen 206 329 552 forintot költött. Vagyis az utolsó fillérig felhasználta az állami támogatást, ám mivel mindössze 2711 szavazatot kapott a párt listája az egész országban (0,05 százalék), a teljes összeget vissza kellene fizetnie.
A törvény szerint ugyanis azok a pártok, amelyek nem érték el az 1 százalékot a választáson, kötelesek visszautalni mindent a Magyar Államkincstárnak, és ugyanez vonatkozik azokra a jelöltekre, akik 2 százalék alatt maradnak.
Az április 8-i választáson 16 párt maradt 1 százalék alatt, vagyis nekik már vissza kellett utalni a pénzt. Emlékezetes, hogy az Együtt a választások után pénzgyűjtést rendezett, hogy vissza tudja utalni a kapott támogatást. Ám a többi, vélhetően kamupártról nem hallottunk ilyen híreket.
A Medete párt például (a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja), amely 1280 szavazatot kapott országosan, majdnem 194 millió forintot vett fel, majd júniusban felszámolta magát (a június 21-i Magyar Közlönyben meg is jelent a határozat a párt feloszlatásáról). Ennél ékesebb bizonyíték aligha kell arról, hogy egy tipikus kamupártról van szó, amelynek a célja nem a politikai hatalom megszerzése, sokkal inkább az állami támogatás megkaparintása lehetett. Aligha fizetett vissza egy forintot is a 194 millióból.
Hányan fizették vissza? Mennyit?
Minden pártnak pontos elszámolást kell benyújtania a támogatás felhasználásról, méghozzá a választási eredmény jogerőre emelkedése után 15 napon belül. A kampányköltségek átláthatóságáról szóló 2013-as törvény azt is szabályozza, hogy a pártoknak az összes kifizetést igazoló bizonylatot be kell nyújtania. Magyarul a Magyar Államkincstárnak pontosan látnia kell, ki számlázta le ezeket a pénzeket, és pontosan mikor, milyen szolgáltatást nyújtott ezért.
13 párt még nem fizetett 2,5 milliárd forintot kellene még behajtania a NAV-nak azoktól a pártoktól, amelyek nem érték el az 1 százalékos eredményt, hangzott el az RTL Híradójában a Magyar Államkincstárra hivatkozva. Egyelőre ugyanis csak három párt fizette vissza a választási kampányra felvett állami támogatást, 13 párt pedig semmit nem törlesztett az adósságából. Csak az Együtt, A MIÉP és a Munkáspárt teljesítette a kötelességét.
Immár augusztus van, de a MÁK semmilyen közleményt nem jelentetett meg arról, hogy melyik párt mennyi pénzt használt fel, ezekkel hogy számolt el, mennyi pénzt fizetett vissza. A MÁK honlapján sem találni az erre vonatkozó részletes adatokat. Megkérdeztük a MÁK-tól, ám nem kaptunk semmilyen választ napok óta. Az RTL-Klubnak viszont válaszoltak: eszerint három érintett párt fizette vissza a támogatást, mégpedig az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt.
Drága lesz megtudni?
A Transparency International Magyarország nevében Ligeti Miklós június 20-án közérdekű adatigénylést adott be a MÁK-nak, amelyben az egyéni jelöltek, illetve a pártlistát álltó pártok támogatásának felhasználásáról benyújtott összes elszámolás és bizonylat másolatát kérte. Emellett Ligeti rákérdezett azokra a MÁK által hozott határozatokra, amelyek a befizetési kötelezettséget írják elő.
Július elején meglepő választ kapott. A MÁK jelezte, hogy megkezdi "az adatok kiadhatóságának jogi vizsgálatát". Ám mielőtt meghozná a döntést a kincstár, hogy kiadja-e az állami támogatás felhasználásáról szóló adatokat, kiszámolta jó előre, mennyibe kerülne az adatok kiadása.
5 414 856 forintért adják ki az adatokat.
Vagyis 5,4 millió forintba kerül, hogy megtudjuk, hogy a kamupártok hogy használták fel a százmilliós kampánytámogatásokat, melyeket az államtól kaptak. Megkérdeztük a MÁK-tól azt is, hogy hogyan számolták ki a költségtérítés összegét, de erre sem kaptunk választ.
Ligeti Miklós úgy értelmezi a választ, hogy a kincstár nem vitatja az adatok közérdekű voltát és kiadhatóságát, azért állapította meg az adatkiadás összegét. Bár ellentmondásos a kincstár levele, hiszen a MÁK azt is írta, hogy még nem végezte el "a kiadhatóság jogi vizsgálatát".
Ligeti azt is jelezte, hogy a megállapított 5,4 millió forintot "jelentősen eltúlzottnak" tartja. Az adatkérések ugyanis olyan információkat érintenek, amelyek egy korábbi Kúria-ítélet értelmében egyértelműen közérdekű adatok.
Ezen adatok összeállítása, figyelemmel a kért adatok Magyar Államkincstár számára ismert struktúrájára, valamint az összeállítás szintén ismert szempontjaira, nem okozhat számottevő munkaterhet
– írta Ligeti, aki továbbra is kéri adatok kiadását. Ha pedig a kincstár nem közli ezeket az adatokat, bíróságon folytatódik az ügy.
Addig pedig csak tippelgethetünk, hogy a pártok, kamupártok mennyi pénzt utaltak vissza a magyar államnak.
A K-Monitortól egymilliót kértek az egyéni jelöltek adataiért Két hete a K-Monitor közérdekű adatigénylést küldött az Államkincstárnak, hogy megkapják az egyéni jelöltek számlaösszesítőit, tőlük ezért 1.062.000 Ft-ot kértek. Az összeg kalkulálására vonatkozó kérdésére a civil szervezet nem kapott választ. 4 éve a K-Monitor pert nyert az Államkincstárral szemben ugyanezért az adatért, igaz, akkor még nem lehetett költségtérítést kérni az adatszolgáltatásért.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index) | [
"Magyar Államkincstár"
] | [
"Kell az Összefogás Párt",
"Transparency International Magyarország",
"Medete párt",
"Magyar Közlöny",
"Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja",
"RTL Híradó"
] |
Az Átlátszó érdeklődésére az amerikai igazságügyi minisztérium (Department of Justice, DOJ) szóvivője, Nicole Havas Oxman nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a magyar hatóságok által "nagy összegű pénzmosás" gyanújával az Interpol körözési listáján is kerestetett F. Péter András az Egyesült Államokban tartózkodna, és hogy erről a magyar hatóságokat is értesítették volna. A szóvivő úgy fogalmazott, hogy a DOJ nem kívánja kommentálni ezt az értesülést.
Előzmények Csalással és pénzmosással vádolt bűnszervezet magyar tagjainak kiadatását kéri az Egyesült Államok
A Magyar Nemzet hétfői cikke szerint 1300 milliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki illegális csatornákon keresztül Magyarországról arab és ázsiai számlákra, és ez a pénz az uniós beruházások után visszaosztott jutalék lehetett. Az ügyben kulcsfigura lehet egy magyar állampolgár, aki a Magyar Nemzet értesülése szerint az Egyesült Államokban tartózkodik, és egy állami tanúvédelmi program védelmét élvezi.
Bár a Magyar Nemzet nem nevezte meg, az Index az Interpol körözési listája alapján F. Péter Andrásként azonosította a kérdéses személyt, aki ellen 2016 februárja óta nemzetközi elfogatóparancs van kiadva.
Az Átlátszó érdeklődésére az amerikai igazságügyi minisztérium (Department of Justice, DOJ) szóvivője, Nicole Havas Oxman nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a magyar hatóságok által "nagy összegű pénzmosás" gyanújával az Interpol körözési listáján is kerestetett F. Péter András az Egyesült Államokban tartózkodna, és hogy erről a magyar hatóságokat is értesítették volna.
A szóvivő az Átlátszó megkeresésére úgy fogalmazott, hogy a DOJ nem kívánja kommentálni ezt az értesülésünket.
F. Péter Andrásról tavalyi cikkünkben azt írtuk, hogy köze lehet egy olyan, 2010-13 között az Egyesült Államokban elkövetett, szövevényes csalási és pénzmosási ügyhöz, amelyet az amerikai hatóságok már felgöngyölítettek. Az amerikai vádiratban hat magyar állampolgár neve is szerepel, akiknek a kiadatását kérték az amerikai hatóságok Magyarországtól. Egyikük a vallomásában a banda egyik irányítójaként nevezte meg F. Péter Andrást.
F. Péter András céges kapcsolatrendszerét feltérképezve az Átlátszó tavaly azt találta, hogy csaknem kéttucat vállalkozásban vállalt szerepet és/vagy szerzett tulajdont a kétezres évektől fogva Magyarországon, jelenleg azonban csak pilisszántói családi vendéglátós cégük üzletrésze van a nevén.
A vállalkozások, amelyeket valaha vezetett, papíron nem értek el átütő gazdasági sikereket, több szűnt meg például kényszertörléssel, felszámolással. Kedvenc üzletfeleinek egy budapesti lakcímű izraeli testvérpár, Levi és Shabo Tom tűnnek, ők a cégek zömében szintén megfordultak F.-fel egy időben.
Azt is megírtuk, hogy F. Péter András egyik volt cége később Prőhle Gergely volt külügyi államtitkár és exnagykövet nevére került. Prőhle akkor azt nyilatkozta az Átlátszónak, hogy ügyvédje vagy könyvelője, már nem emlékezik pontosan, melyikük, ajánlotta neki az eladó céget, amikor számlaképes vállalkozásra volt szüksége a munkájához. A korábbi tulajdonosokat nem ismeri.
A körözés alatt álló F. a jelek szerint különös fantáziát látott a nemesfém és ékszerbizniszben, és nem csak Magyarországon: egy időben Romániában is futtatott üzletet ebben az ágazatban.
Kényszertörléssel múlt ki például tavaly a Diamond On Call Kft., amelynek utolsó tulajdonosa egy főállású fantom volt – a cégvezetéstől eltiltott dunakeszi férfi kezén vállalkozások tucatjainak veszett nyoma. F. és üzlettársai 2008-ig voltak érdekeltek az "egyéb termék ügynöki nagykereskedelme" fő tevékenységre létrejött kft-ben.
F. Péter András üzlettársai közül érdemes még megemlíteni az izraeli Haifában és Budapesten is lakcímmel rendelkező Itamar Segalt. Róla az a hír járja szakmai körökben, hogy egy jó nevű izraeli ékszerészdinasztia fekete báránya, akinek a vámhatósággal is meggyűlt a baja egy időben.
Itamar Segalt, csakúgy, mint F.-et, a volt Szovjetunió, elsősorban Grúzia területéről Izraelbe vándorolt zsidó körökhöz kötik forrásaink. Ez a mondás részben visszaköszön a magyar cégjegyzékben. Az óra- és ékszer kiskereskedő T-Gold Kft. – amelyben F. Péter András 2009-ben volt érdekelt – számos tagja és vezetője származik az egykori Szovjetunió területéről, Zaza Tzikashvili és Hagai Michaeli például grúz kötődésű izraeliek.
A T-Gold egyébként 2013-ig működött, majd hivatalból törölte a cégbíróság, az ekkori román tulajdonos-ügyvezető ugyanis nem bizonyult elérhetőnek.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Diamond On Call Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Department of Justice",
"T-Gold Kft."
] |
Nem sokáig maradt a tulajdonosa Tiborcz István annak az ingatlanos cégnek, amelynek révén ismét kimutatható közelségbe került állami projektekhez. A miniszterelnök veje tavaly augusztus végén vásárolta be magát a WHB Ingatlan Kft. nevű cégbe, a cégbírósági iratok szerint azonban november elején már el is adta a tulajdonrészét egy offshore-cégnek, a Brit Virgin-szigeteken tavasszal bejegyzett Synergy Global Consulting Limitednek.
Nem ismert, hogy ennek a cégnek ki a tulajdonosa, és a cégbíróságon lévő iratokból nem derül ki az sem, hogy a miniszterelnök veje mennyit kapott az értékes tulajdonrészért.
A WHB Ingatlan Kft-nek - ahogy azt novemberi cikkünkben megírtuk - az elmúlt években nem volt nagy forgalma, de tavaly egymilliárd forint körüli összegért megvett egy elhagyott gyárépületet a komáromi ipari parkban. Tiborcz István augusztusban jelent meg többségi tulajdonosként a cégben, ami addig egy győri milliárdos, Paár Attila egyedüli tulajdona volt. Tiborcz a WHB Ingatlan tulajdonrészének 75 százalékát vásárolta meg Paártól, és ezzel hozzá került az értékes komáromi ingatlan többsége is.
Az ingatlan évek óta üresen állt, de a Nokia kivonulása óta a kormány komoly erőfeszítéseket tesz arra, hogy új befektetőket csábítson a komáromi ipari parkba. Tárgyaltak többek között egy dél-koreai autóipari céggel is, amelynek pont azt az gyárcsarnokot nézték ki, amelyet Tiborcz cége megszerzett.
A WHB Ingatlan egy cégcsoport tagja, amelynek központi építőipari cége, a West Hungária Bau az elmúlt években sorra nyerte a nagy közbeszerzéseket. A közelmúltban befejezett nagy beruházások közül konzorciumi partnereikkel részt vettek a Várkert Bazár felújításában, az új MTK-stadion építésében és a Tüskecsarnok befejezésében.
A magyar cégbírósági iratok szerint a Synergy Global Consulting egy Tóth Csaba nevű férfit bízott meg azzal, hogy a cég képviselőjeként járjon el “a társaság közép-európai régióban folytatandó ingatlan tranzakciói tekintetében, beleértve a WHB Ingatlan Kft. üzletrészének a megszerzését" is. Az aláírások alapján úgy tűnik, hogy ugyanarról a Tóth Csabáról van szó, aki a WHB Ingatlan Kft-nek is ügyvezetője. Ezt Tóth Csaba cikkünk megjelenése után megerősítette a Direkt36-nak. Megkérdeztük tőle azt is, hogy kik Synergy Global Consulting tulajdonosai, és mennyit fizettek Tiborcz Istvánnak az ingatlanért, de Tóth üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt a kérdésekre. Tiborcz Istvánt nem sikerült elérnünk.
Bár önmagában az offshore cégek tulajdonlása és használata törvényes, van két tulajdonságuk, amelyek miatt nyugati országok egy jelentős része komoly nemzetközi összefogással próbál fellépni ellenük. Egyrészt ezeknek a cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Másrészt általában rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre.
Korábban keményen támadta az offshore-cégek használóit a Fidesz is. A 2010-es választás előtti kampányban offshore-lovagoknak nevezték őket, és maga Orbán Viktor is beszélt akkoriban arról, hogy a választókat érdeklik ezek a kérdések, mert “mindenki érzi, hogy valami nincs rendben" az offshore cégek használatával. Orbán ígéretet tett arra is, hogy az ő kormányzása alatt vége lesz az “offshore-lovagok világának".
Azóta azonban érték támadások a kormányt is offshore-cégek ügyletei miatt. Ilyen cégek kaptak lehetőséget a kormány által elindított letelepedési kötvény-üzletben való részvételre, a Panama-iratokból pedig az is kiderült, hogy volt offshore-érdekeltsége a Fidesz egyik korábbi képviselőjének is. | [
"WHB Ingatlan Kft.",
"Synergy Global Consulting Limited"
] | [
"West Hungária Bau",
"WHB Ingatlan Kft"
] |
Az Index alapján idén márciusban mi is megírtuk, hogy 150 méter hosszan, 8-12 méteres sávban taroltak le egy kiemelten védett nádast a volt balatonakali kemping partján, ahova egy villa- és üdülőparkot, egy hotelt és egy kávézót épít az SSS Group Kft.
A pusztítást már a kormányhivatal sem hagyta büntetlenül, egy május 29-ei balatonakali közmeghallgatás jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a beruházó SSS Groupot egymillió forintra büntette, és arra kötelezte, hogy telepítse vissza a nádast.
A cég az Indexszel azt közölte még márciusban, hogy nem kért engedélyt a nádasirtásra, ilyen tevékenységet nem is folytatott, és erre megbízást sem adott. Az SSS Group Kft. projektigazgatója, Süle Gábor a kormányhivatal döntése után lapunknak fenntartotta ezt a nyilatkozatát, vagyis kitartott amellett, hogy a cégnek nincs köze a nádasirtáshoz. Süle elmondta, hogy ettől függetlenül az egymillió forintos büntetést már kifizették, de a nádas visszatelepítésével ebben a formában nem értenek egyet.
A hatóság egy 2011-es nádastérképből dolgozott, ez pedig nem feltétlenül felel meg a valós helyzetnek. Ezért a visszatelepítést továbbra is kifogásoljuk
– mondta. Az ítélet nem jogerős.
A cég közben már építi következő, 38 lakásos lakóparkját az északi parton.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu | [
"SSS Group Kft."
] | [] |
A fideszes képviselők nem csinálnak titkot abból, hogy kampányfinanszírozási javaslatuk a Bajnai Gordon által vezetett Együtt 2014 ellen készült. A javaslat néhány ponton valóban kiszúr Bajnaiékkal, odalesz például eddigi legnagyobb támogatójuk. Ennek ellenére Bajnaiék bíznak abban, hogy kalapozással, apró adományokból is összejön annyi pénz, amennyiből fel lehet venni a versenyt a Fidesszel.
A jelek szerint nem rázta meg a még csak bejegyzés alatt álló Együtt 2014 tagjait, hogy a Fidesz frissen benyújtott kampányfinanszírozási javaslata januártól kizárná, hogy a pártok külföldi szervezetektől (cégektől, alapítványoktól), és belföldi vállalkozásoktól is elfogadhassanak adományokat.
Bár a korábbi választások alkalmával a Fidesz is tekintélyes támogatáshoz jutott ebben a formában - külföldről például a német Konrad Adenauer- és a Friedrich Neumann-alapítványoktól, belföldről pedig például a kormányzattal jó kapcsolatot ápoló CBA-tól - a nagyobbik kormánypártban nem csinálnak titkot abból, hogy a szigorítást kifejezetten azért építették be a javaslat szövegébe, hogy a Bajnai-párt számára ellehetetlenítsék a forráshoz jutást.
Nem mondom, hogy nem Bajnaiék ellen van
Az [origo]-nak hétfőn a parlamentben több fideszes képviselő is azt mondta, hogy a javaslat nyilvánvalóan Bajnaiék ellen született, de a tényt egy mosoly kíséretében kedden a párt egyik befolyásos, a kampányfinanszírozási javaslat kidolgozásában aktív szerepet vállaló tagja is elismerte. "Nem mondom, hogy nem így van" - vonogatta a vállát az [origo] kérdésére az illető, azt is hozzátéve, hogy nemcsak a szöveg szerinti szigorítás keserítheti meg Bajnaiék életét, hanem az is, hogy az így kizárt cégek, illetve külföldi szervezetek helyébe aligha lépnek be magánszemélyek, mert magánemberként nagyon kevesen vállalják, hogy egy párt támogatójaként híresüljenek el.
"Nem igaz, hogy 500 vagy 1000 forintokból nem lehet összegyűjteni elegendő támogatást" - mondta a szigorításról a befolyásos fideszes, de valamivel később azért hozzátette, hogy "ha az ember négy évig tudatosan készül a választásra". Azaz frissen induló pártként azért szerinte sem könnyű "sok kicsi sokra megy" alapon összeszedni a kampányra valót.
Ellenőrizhetetlen befolyást szerző üzleti körök
A korlátozásra a törvényjavaslat indoklása szerint azért volt szükség, mert "a sokszor ellenőrizetlen forrásból származó pénzösszegek különböző üzleti érdekkörök, illetve külföldi politikai erők befolyását is növelhetik a politikai döntésekre". A döntés azért jön rosszul Bajnaiéknak, mert jelenleg támogatóik nagy része ebbe a kategóriába esik. Az amerikai Demokrata Párthoz közeli, Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszterhez, illetve Soros Györgyhöz köthető Center for American Progress (CAP) nevű szervezetre, amelyről már 2012 elején kiderült, hogy támogatja Bajnai Haza és Haladás Alapítványát, a szervezet áprilisban közzétett elszámolásából pedig az is, hogy mennyivel. A CAP 2011-ben eszerint 209 ezer euróval, vagyis körülbelül 60 millió forinttal, 2012-ben pedig 228 771 dollárral, azaz 52 millió forinttal segítette a volt miniszterelnök alapítványát. A beszámoló szerint két hazai cég, az OTP Bank és a Mol ezenkívül 45, illetve 25 millió forintnyi adományt juttatott két év alatt a Haza és Haladásnak, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere, Oszkó Péter cége pedig 8 milliót.
Az Együtt 2014 megkérdezett vezetői azonban azt mondják, mégsem csüggednek, szerintük "a riválisait ellehetetleníteni akaró Fidesz összekeverte a szezont a fazonnal", mert a konferenciákat, kutatásokat szervező alapítvánnyal, illetve a külföldi támogatásokra jogosan pályázó egyesülettel szemben a még bejegyzés alatt álló párt állításuk szerint eleve nem is akart külföldi vagy céges pénzekre apellálni.
"Nem tudunk, és nem is akarunk máshoz fordulni, mint a választókhoz. Az átláthatóság és támadhatatlanság érdekében eleve úgy terveztük, hogy csak magánszemélyektől fogadunk el támogatást" - mondta az [origo]-nak Szigetvári Viktor, az Együtt 2014 párt társelnöke, hozzátéve, hogy a forrásgyűjtést a párt bejegyzése és a technikai részletek letisztázása után "erős mikrodonációs (kis összegű felajánlásokra épülő) kampánnyal" kezdik majd meg.
Mobilon, csekken gyűjtögetne Bajnai
A felajánlásokra Szigetvári szerint elsősorban telefonon, illetve interneten buzdítják majd a szimpatizánsokat, a technikai megoldások között pedig a sárga csekktől a mobilapplikációs eszközökig számos csatorna áll majd rendelkezésre. Legális e-mailes és facebookos adatbázisaik segítségével Szigetvári szerint nagyon sok szimpatizánst érnek el, "és ha csak minden tizediket sikerül rábeszélni egy 1000 forintos adományra, az már nagy előrelépést jelent".
A társelnök emellett utalt a kampányfinanszírozási javaslat egy ugyancsak új, a szempontjukból azonban kedvező változására is, miszerint az országos listát állító pártok (ennek feltételeit az MSZP-vel közös jelöltállítást tervező Együtt 2014 várhatóan könnyen teljesíti majd) a korábbi 1 millió forintnál jóval nagyobb összeget, indulónként 5 millió forintot költhetnek a 106 egyéni jelölt népszerűsítésére. Igaz, a kormánypártok ezzel a két szervezet közös indulására is kitalálták a forráscsökkentő megoldást: ha ugyanis egyedül állítanának jelölteket, egyenként járna a 106 x 5 millió forint, a közösködés viszont megfelezi (pontosabban a még nem ismert végleges arányok szerint megosztja a két párt között) az összeget.
Szigetvári szerint fel sem merült, hogy az által kicsinyes nehezítésnek nevezett módosítás miatt elállnának a közös jelöltállítástól. "Az MSZP és az Együtt 2014 eltökélt célja a kormányváltás, és a kampányfinanszírozás csűrés-csavarása vagy a kicsinyes anyagi kényszerítőeszközök semmilyen módon nem írják felül ezt a politikai érdeket" - mondta.
Szigetvárihoz hasonló szavakkal válaszolt a kampányfinanszírozás ellehetetlenülését firtató kérdésünkre Juhász Péter, az Együtt 2014 másik társelnöke, valamint Karácsony Gergely, az LMP-ből kivált és az Együtt 2014-hez csatlakozott Párbeszéd Magyarországért Szövetség frakcióvezetője is. Mindketten azt mondták, amit a szervezet valamennyi, rajtuk kívül megkérdezett szakértője, stratégája, illetve további politikusa is: hogy a kampányt már a megalakítás előtt, a törvényjavaslat ismerete nélkül is eleve mikroadományokra tervezték építeni, és hogy tudatosan választották el az alapítványétól a bejegyzendő párt finanszírozását. | [
"Fidesz"
] | [
"Demokrata Párt",
"Párbeszéd Magyarországért Szövetség",
"Együtt 2014",
"OTP Bank",
"Haza és Haladás",
"Konrad Adenauer-",
"Center for American Progess",
"Friedrich Neumann-alapítvány",
"Bajnai Haza és Haladás Alapítványa"
] |
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem nem árulja el, hogy mennyi pénzt kapnak a hallgatói önkormányzatának tisztségviselői. Többek között arra hivatkoznak, hogy egyházi státuszuk miatt nem kötelesek válaszolni a közérdekű adatigénylésre. Egy 2012-es kormányzati dokumentum szerint azonban az egyházi fenntartású intézményeknek is válaszolniuk kell az ilyen kérdésekre. A Pázmányt a minisztériumi álláspont sem győzte meg és továbbra is titkolják HÖK-ös kifizetéseket.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) 2012-ben egy ügyben azt írta az Átlátszó.hu megkeresésére, hogy az egyházi egyetemek is kötelesek válaszolni a közérdekű adatigénylésekre. Az egyházak többek között felsőoktatási, egészségügyi vagy sporttevékenységet végző szervezetet létesíthetnek, amihez költségvetési támogatást is kaphatnak. Ami ezen feladatok közül közfeladatnak minősül, arra vonatkozóan közérdekű adatigénylést is be lehet adni. Egészen pontosan így fogalmaz a KIM:
Az általunk indított perekben már többször kimondta a bíróság (és ezt az egyetemek maguk sem vitatták soha), hogy a felsőoktatás közfeladat. Így a KIM állásfoglalása alapján közérdekű adatigényléssel lehet fordulni a az egyházi egyetemekhez, így a Pázmányhoz is, és ezekre válaszolni is kell. Az állásfoglalás maga is megjegyzi, hogy nem kötelező erejű, de azt jól mutatja, hogy a kormány szerint sem bújhat az egyházi státusza mögé egy vallásos egyetem. Az állásfoglalás az Alaptörvény elfogadása után született és a jogszabályok sem változtak lényegesen azóta. A teljes szöveg itt olvasható.
A Pázmány azonban továbbra sem adja ki a HÖK-ös adatokat. Az állásfoglalásra válaszul Szuromi Szabolcs rektor csak annyit írt, hogy
“A Pázmány Péter Katolikus Egyetem álláspontja a közérdekű adatszolgáltatási kötelezettség fennállásával kapcsolatban nem változott."
Az egyetem nem indokolta, hogy hol téved a minisztérium, és jogi (vagy más jellegű, például vallási) érveket sem közölt az adatok titokban tartása mellett. Korábbi cikkünkben hívtuk fel a figyelmet arra, hogy az adatigénylés elutasítását is csak nagyon röviden, érdemi információ közlése nélkül indokolták. Az egyetem hivatkozta például a 120 paragrafusból és hét mellékletből álló, 45 000 szónál hosszabb nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egészét, ami így semmilyen segítséget nem nyújtott az álláspont tisztázásban.
A Pázmány titkolózása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárását kezdeményeztük még novemberben. A KIM-állásfoglalást is elküldtük a NAIH-nak. Ha a NAIH eljárása ellenére sem fog válaszolni az egyetem, természetesen bíróságra visszük az ügyet.
Jogászkodik a rektor
Szuromi Szabolcs, ahogy azt korábban is, most is hangsúlyozta, hogy a Pázmányon a HÖK-ösök erre a tisztségükre tekintettel nem részesülnek díjazásban, hanem ösztöndíjra az általános szabályok szerint pályázhatnak. Ez már önmagában ellentmondó, mert mi másra tekintettel kapna egy HÖK-ös ösztöndíjat az egyetemtől, mint a hallgatói önkormányzatban végzett tevékenysége? A tanulmányi, szociális és egyéb ösztöndíjainak meg mi köze a HÖK-ös tisztségéhez? Általános gyakorlat, hogy a HÖK-ös kifizetéseket közéleti ösztöndíjként adják a hallgatóknak. Ezekről az ösztöndíjakról már két ELTE ellen indított perben (itt és itt) is kimondta a bíróság, hogy közérdekű adatnak számítanak.
Az egyetem honlapját tanulmányozva egészen konkrétan látni lehet, hogy a rektor nem fejtette ki az igazság minden részletét. A Pázmány bölcsészkarán például van közéleti ösztöndíj, a pályázati kiírás pedig a “közéleti tevékenységek" felsorolása között első helyen említi a HÖK-özést, így egyértelmű, hogy “hallgatói önkormányzati tisztségre vagy közéleti tevékenységre tekintettel" pénzt lehet keresni a Pázmányon. Mi pedig pontosan ezeknek a pénzeknek a nagyságára kérdeztünk rá. A szabályzat szerint ráadásul a pályázatokról a hallgatói önkormányzat javaslatára dönt az adott kar dékánja, tehát a HÖK-nek komoly szerepe van a saját tagjai számára is megnyitott pályázat elbírálásában.
Kép innen. | [
"Pázmány Péter Katolikus Egyetem"
] | [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] |
A Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László cége tovább gyarapodhat egy újabb állami megbízásnak köszönhetően. A Duna Aszfalt építheti ugyanis az új Duna-hidat Paks és Kalocsa között a kapcsolódó úthálózattal nettó 92 milliárd forintért. A NIF “csak" 80 milliárdra becsülte a költségeket.
Hivatalosan is eredményt hirdettek a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) által kiírt tenderen, amellyel a Kalocsa és Paks között épülő új Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat kivitelezőjét keresték.
Az ekr.gov-ra feltöltött dokumentumok szerint a nyertes Duna Aszfalt Kft. többek között az A-Híd és a STRABAG ajánlatánál nyújtott be kedvezőbbet.
A közbeszerzés két részből állt:
egyrészt keresték az 512. jelű út 3+568-16+753 km szelvény (Kalocsa-M6 autópálya) közötti szakaszának tervezőjét és kivitelezőjét (I. szakasz, ebbe tartozik az új Duna-híd is),
másrészt az 5124. j. út 5+210-10+445 és 10+575-16+360 km szelvény (Gerjen-Paks) közötti szakaszának tervezőjét és kivitelezőjét (II. szakasz) is.
Az I. szakasz kivitelezésének költségét a NIF nettó 71,9 milliárd forintra becsülte, de a Duna Aszfalt ennél 5 milliárddal drágábban, nettó 76,9 milliárdért végzi el.
A II. szakasz árát nettó 8 milliárdra becsülte a NIF, ennek azonban majdnem duplájáért, nettó 14,9 milliárd forintért csinálja meg a Duna Aszfalt.
Szíjj László cége tehát összesen nettó 91,9 milliárd forintért vállalta a munkálatokat, amiket a NIF előzetesen jóval olcsóbbra, nettó 80 milliárdra becsült.
A cégnek a Duna-híd és a hozzá tartozó 2 darab kezelő úti híd felhúzása mellett 13,2 km egybefüggő, kétszer egy sávos új közutat és három új körforgalmi csomópont kell építenie, emellett 2,9 km meglévő útszakaszt és két meglévő szintbeni csomópontot átépítenie, plusz a közműveket is ki kell váltania.
A kiírásban azonban az is szerepel, hogy a NIF a finanszírozás érdekében a “Kiemelt közúti projektek (KKP) keretében megkötött hatályos támogatási szerződés módosítását fogja kezdeményezni, és ajánlatkérő a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján a támogatási szerződés módosításának elmaradását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja. Továbbá a Kbt. 135. § (12) bekezdése alapján a támogatási szerződés módosításának hatályba lépését ajánlatkérő a szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként köti ki."
Vagyis nem biztos, hogy lesz elég pénz a projektre.
Nem áll el a közpénzeső
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a Duna Aszfalt 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1052.000.000.000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól.
Végzett különböző útépítéseket és -felújításokat a Magyar Közút vagy a NIF megbízásából Berettyóújfalutól kezdve Nagylakon át Tiszakürtig, de kaptak önkormányzati megbízásokat is például Kecskeméten és Érden, meg persze Szíjj szülővárosában, Tiszakécskén is. Emellett említésre méltó a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya is.
A beruházások jelentős részét uniós pénzből fizette az állam:
Az elmúlt három évben több százmilliárd forintnyi uniós forrást használt, és 7 luxusjachtnyi profitot termelt Szíjj László építőipari cége A magyar külügyminisztert jachtoztató kormányközeli nagyvállalkozó Duna Aszfalt Kft-je 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1052.000.000.000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól, és eközben 7 Lady MRD-nyi, azaz hétmilliárd forintos luxusjachtnyi nyereséget termelt. A cég által elnyert megbízások 43,5 százalékát európai uniós támogatásokból finanszírozták.
Nem véletlen, hogy a cégnek határozottan jól megy: 2017-ben nettó 75,6 milliárd forintos, 2018-ban 129,5 milliárdos, 2019-ben pedig 157,4 milliárd forint éves forgalmat produkált. Az adózott eredmények is szépen nőttek: a 2016-os 11,1 milliárd forinthoz képest tavaly már 24,3 milliárd forint volt a vállalkozás haszna.
Politikusok a fedélzeten
Így aztán nem csoda, hogy a Duna Aszfalt tulajdonosa, Szíjj László megengedheti magának, hogy jachtokat üzemeltessen. Portálunk nemrég derítette ki, hogy a máltai bejegyzésű Artemy és Lady MRD nevű luxusjachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László.
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa Az elmúlt két évben sokszor írtunk arról, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által is használt, osztrák bejegyzésű, OE-LEM lajstromjelű luxus magánrepülőgép többször is pontosan oda repült a horvát tengerpartra, ahol éppen a Lady MRD nevű, máltai bejegyzésű luxusjacht tartózkodott. A 7 milliárd forint értékű luxusjachtról fotókat és drónfelvételeket is készítettünk.
A Lady MRD volt az, amin rajtakaptuk Szijjártó Péter külügyminisztert, amint épp szabadságát töltötte az Adrián. A magyar külügyminiszter látszólag lázas munkával töltötte az idei nyarat: Facebook oldalán rendre sorakoztak a képek, amelyek tanúsága szerint irodai környezetben, öltönyben, mobiltelefonnal a kezében egyeztet például a minszki helyzetről magasrangú külföldi politikusokkal. Ehhez képest augusztus 16-án, vasárnap a Lady MRD-en, a Szíjj László tulajdonában lévő luxusjachton fotóztuk le a miniszter urat az Adrián, Horvátországban, Biograd Na Morutól 25 kilométerre délre, a Kornati-szigetek alatt.
Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot A magyar külügyminiszter látszólag lázas munkával tölti az idei nyarat, elég csak meglátogatni Facebook oldalát hogy erről meggyőződjünk: irodai környezetben, öltönyben, mobiltelefonnal a kezében egyeztet a minszki helyzetről magasrangú külföldi politikusokkal, külügyminiszter kollégákkal az elmúlt napokban.
A külügyminiszter akkor és azóta sem árulta el, miből fizette az utat, amit a vagyonnyilatkozata alapján nem engedhet meg magának. Az ügyészség és a parlament sem hajlandó kivizsgálni Szijjártó Péter jachtozását, és minden megkeresést azzal hárítanak el, hogy a külügyminiszter nyaralása magánügy.
Szél Bernadett parlammenti képviselő – látva, hogy az esetnek semmi követkeménye nem lett – a napokban törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint a kormánytagokat luxusajándékokkal elhalmozó nagyvállalkozók öt évre kizárnák magukat a közbeszerzésekből. Szél egyúttal azt is szeretné elérni, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatokból ne lehessen kihagyni az efféle “ajándékokat".
Az Átlátszó évek óta követi az exkluzív járművek útját, hogy kiderüljön, hogyan használja “SZOT-üdülőként" Szíjj jachtját a kormány holdudvara, és hol bukkan fel meglepetésszerűen a magángép, amelyet Orbán Viktor is használt.
Arról pedig, hogy miért nem magánügy, ha Szijjártó Péter vagy bármelyik politikus egy oligarcha luxusjachtján nyaral titokban, itt írtunk bővebben.
Címlapkép: A Paks-Kalocsa híd látványterve. (forrás: NIF) | [
"Duna Aszfalt"
] | [
"Lady MRD",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Duna Aszfalt Kft-je",
"L&L Charter Ltd.",
"Magyar Közút"
] |
Az elmúlt években Rogán és ismerőse, Csík Balázs is egyre magasabbra jutott
Nagyon jutányosan szerzett műemlékvédett ingatlant Rogán offshore-hátterű ismerőse.
Feljelentéskiegészítést rendelt el a Fővárosi Főügyészség egy V. kerületi ingatlaneladással összefüggésben – írja a NOL.hu. A lakáshoz rendkívül előnyös áron juthatott hozzá Csík Balázs, az offshore-hátterű Hunguard Zrt. társtulajdonosa, Rogán Antal feltalálótársa. Mindez a főügyészség azon leveléből derül ki, amelyet a feljelentéseiről ismert Tényi Istvánnak küldtek.
Tényi augusztus 12-én tett bejelentést hivatali visszaélés gyanújával lapunk cikke nyomán. Csík 2012-ben, amikor még Rogán Antal volt a kerület polgármestere, úgy szerezhetett meg egy műemléki védelem alatt álló és 11,6 millió forintnyi, az önkormányzatot illető jelzálogjoggal terhelt ingatlant, hogy a vételárat kamatmentesen egyenlíthette ki.
| [
"Hunguard Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
A Club Aliga eladása és a Hajógyári-szigetre tervezett Álomsziget nevű projekt ügyében is vizsgálódik Budai Gyula miniszterelnöki megbízott, aki megismételte: Bajnai és Oszkó szerinte mindent tudott Sukoróról.
Budai Gyula miniszterelnöki megbízott szerint a Bajnai-kormány azt a "hazug színjátékot" folytatta a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatban, amelyet elődje, a Gyurcsány-kabinet elkezdett, Bajnai Gordon volt miniszterelnök és Oszkó Péter volt pénzügyminiszter ugyanis - korábbi állításaikkal ellentétben - mindenről tudott a beruházást érintően - mondta.
Budai Gyula mindezt arra a levélre hivatkozva közölte szerdai budapesti tájékoztatóján, amelyben az akkori Pénzügyminisztérium (PM) egyik főosztályvezetője tájékoztatta a tárca egyik államtitkárát, Detrekői Lászlót a Sukoróról készült belső vizsgálatról.
Eszerint - folytatta - a belső ellenőrzést végző PM-apparátus tudott arról, milyen jogszabálysértések történtek, tudták, hogy a telekcsere jogszabályba ütköző volt, s azt is tudták, a cserére azért volt szükség, hogy kizárják a versenyt.
A kormányfő megbízottja idézett is a levélből, amelyben az áll: "ebben a konkrét ügyben az a gáz - írja a főosztályvezető -, hogy a telket a jelzett állami célra kisajátítással is meg lehetett volna szerezni".
Az irat szerint - folytatta - nyílt pályázaton, az elővásárlási jogok gyakorlásával kellett volna a sukorói telekcserét végrehajtani. "A kettős csavar az az ügyben, hogy kizárták a versenyt, és mellőzték az elővásárlási jogosítványokat" - ismertette a levél további tartalmát Budai Gyula, hozzátéve, hogy ha nem csere történik, akkor adás-vételnek kellett volna létrejönnie, utóbbinál pedig nyilvánosan pályáztatni kell a területet.
A levél azt igazolja - véli "az állami földek jogellenes elherdálásának" vizsgálatára kinevezett megbízott -, hogy a cserét lefolytató apparátus folyamatosan tájékoztatta az akkori kormány illetékes miniszterét a történésekről.
Ehhez képest Oszkó Péter arról tájékoztatta Bajnai Gordont, hogy minden rendben van, a csere jogszerű volt - mondta Budai Gyula. Szerinte hazudtak az állami támogatás összegében is, ugyanis egy szintén PM-levélben az áll, a befektetők 51 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kérnek, holott az akkori kabinet 2,6 milliárdról beszélt. "Van egy olyan érzésem, hogy a King's City-menedzsment nem rendelkezett tőkével, és az egész beruházást ebből az 51 milliárd forintos állami támogatásból akarták végrehajtani" - tette hozzá.
A politikus emlékeztetett, múlt héten hatályon kívül helyezte a kabinet a Sukoróra tervezett kaszinóprojektet kiemelt beruházássá nyilvánító 2009-es kormányrendeletet.
Emellett beszámolt arról is, hogy levélben fordult Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterhez, ugyanis a beruházás koncessziós szerződése azt tartalmazza, hogy ha a koncessziós jog jogosultja 2011. január 1-jéig nem tudja igazolni a birtokbavételt és a jogerős építési engedélyt az adott területre, akkor a szerződést fel kell mondani, és Joav Bluméknak 900 millió forint kötbért kell fizetniük a magyar állam számára. Budai ezzel kapcsolatban arra kérte Fellegi Tamást, január 1-jén mondják fel e szerződést.
Kijelentette: biztos, hogy Sukorón nem lesz semmilyen kaszinóberuházás, ugyanis az illetékes jegyző arról tájékoztatott, hogy sem Joav Blum, sem a King's City-menedzsment semmilyen hatósági eljárást nem kezdeményez a területén, vagyis nem nyújtottak be építési engedélyre vonatkozó kérelmet.
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009. áprilisában kezdett nyomozni ismeretlen tettes ellen a King's City kaszinóberuházáshoz köthető sukorói, albertirsai és pilisi ingatlanok cseréje ügyében. A nyomozás során Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök is tanúvallomást tettek. Az eljárás jelenlegi adatai szerint Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérigazgatója és Császy Zsolt, az MNV akkori értékesítési igazgatója olyan szerződést hagyott jóvá, amelynek teljesülése esetén az államot 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés érné.
Kiderült, a Club Aliga eladása és a Hajógyári-szigetre tervezett Álomsziget nevű projekt ügyében is vizsgálódik Budai. A politikus ezt kérdésre közölte szerdai budapesti sajtótájékoztatón, ahol elmondta, mindkét beruházással kapcsolatban elkezdték a vizsgálati anyag begyűjtését. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Club Aliga",
"King's City"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"King's City-menedzsment"
] |
Műkörmös is kapott földbirtokot
Budapest — Alaposat borított a januárban lemondott vidékfejlesztési államtitkár! Ángyán Józsefnél az verte ki a biztosítékot, hogy vizsgálata szerint a helyi gazdák helyett műkörömépítők, strómanok, Fidesz közeli vállalkozók nyerték a zsíros földbérleti megbízásokat Borsodban.
– A korrupció mellett a bűncselekmény gyanúja is felmerül – írta a hét végén nyilvánosságra hozott 30 oldalas jelentésében a Fidesz agrárprogramját jegyző politikus. A dokumentum neveket, elnyert földbirtokokat, táblázatokat s grafikonokat tartalmaz. A leköszönt államtitkár egyebek közt azt állítja: az eredeti tervek szerint a helyi gazdálkodók között osztották volna szét a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó több ezer hektárnyi földet. Azonban a pályázatot néhány órával annak lejárta előtt politikai nyomásra visszavonták, a nemzeti park igazgatóját pedig kirúgták.
Ángyán József szerint visszaélések történtek
Kerestük a volt államtitkárt, hogy melyik kormánytag tett neki előzőleg "rosszalló megjegyzéseket" a pályázat miatt, ám a politikus lapzártánkig nem reagált.
Az új pályázatot szerinte másfajta szempontrendszerek alapján írták ki, kihagyták például a korábban 200 hektárban maximált korlátozást, ami után a terület nagyobb részét három pályázó "zsebelte be".
A legnagyobb nyertes egy tiszaújvárosi fideszes képviselő lett, akinek cége 496 hektárt kapott húsz évre. A gazdálkodással korábban sosem foglalkozó politikus néhány nappal a pályázati határidő lejárta előtt költöztette cégét Mezőcsátra, hogy megfeleljen a feltételeknek – számolt be a Népszabadság.
A másik két nagy nyertes (egyikük 465, a másikuk 434 hektárhoz jutott) egy minisztériumi államtitkárral hozhatók kapcsolatba Ángyán szerint. Nem panaszkodhat az a gyesen levő kismama sem, aki műkörömépítőként 246 hektárhoz jutott mindenféle gazdálkodási tapasztalat nélkül. A szakpolitikus szerint ő is másvalakinek a nevében pályázott.
– Egy több száz hektáros terület évente több tízmillió forintos hasznot biztosít anélkül, hogy bármiféle tevékenységet folytattunk volna – magyarázta el a Blikknek egy névtelenséget kérő agrárszakértő. – Egy hektárra 100 ezer forint földalapú támogatás igényelhető, a bérleti díj pedig csupán 25 ezer forint, és további 10 ezer forintból biztosítható, hogy ne gazosodjon el túlságosan a terület. Tehát egy 500 hektáros területből évi több mint 30 millió forintos haszna lehet az új bérlőnek.
– Ráadásul földbérleteseknek elővásárlási jogot biztosít a készülő új földtörvény, akkor három-négyszeres áron adhatják el birtokukat, mivel 2014-re meg kell nyitni a földpiacot a külföldiek előtt, ami árrobbanást idézhet elő az előrejelzések szerint – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Ángyán utódja, Budai Gyula államtitkár tiltakozott a szerinte rosszindulatú támadások ellen. – Politikai hecckampányt indítottak a magyar vidék, a magyar gazdák ellen – mondta el egy helyi gazdafórumon.
– A rendőrség hivatalból elrendelheti a nyomozást, ha olyan elemeket talál, amelyek bűncselekmény gyanúját vetik fel – mondta a Blikknek Kamarás Péter ügyvéd.
Blikk-információ | [
"Fidesz"
] | [
"Bükki Nemzeti Park"
] |
Ingyen használhatja a mohácsi önkormányzat 5,5 hektáros földjét Bánki Erik fideszes politikus feleségének lovardája. De legalább az állatsimogatás is ingyenes lesz a farmon.
Nemrég írtuk, hogy szépen nyeri az uniós forrásokat a Mohácsi Lovas Klub Szolgáltató Nonprofit Kft. Főképp azóta, hogy a cég 2014-ben Bánki Ágnes tulajdona lett. Ő Bánki Erik, a Fidesz Dél-dunántúli erős embere, országgyűlési és korábbi mohácsi önkormányzati képviselő felesége.
Nyitott kérdés maradt, hogy mennyit fizet a lovas klub az önkormányzati ingatlanért, amelynek a területén fekszik. Most kiderült: egy fillért sem.
Szekó József (Fidesz) polgármester válaszából kiderült, a mohácsiak által Schmidt-gödörként ismert ingatlant valaha a Magyar Honvédelmi Szövetség használta lőtérként. A rendszerváltás után a város azzal a feltétellel kapta meg az államtól, hogy sportcélokat szolgál majd. 2012-ig egy kft működtetett ott – szintén térítésmentesen – lovardát, majd visszaadta az önkormányzatnak a földet.
Ekkor jött a képbe a Mohácsi Lovas Klub – írta a polgármester -, amely vállalta a lerobbant épületek rekonstrukcióját is, és 10 évre szóló ingyenes használatot kapott. Hogy pontosan mikor, azaz már Bánki felesége volt-e a tulajdonos vagy az elődje, az nem derül ki a válaszból.
Azt viszont megtudtuk, hogy a klub tervei között szerepel "gyermek és nyílt nap" szervezése, amelyben lenne ingyenes állatsimogató, pónilovaglás és némi versenyzés is.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Fidesz",
"Mohácsi Lovas Klub Szolgáltató Nonprofit Kft."
] | [
"Magyar Honvédelmi Szövetség"
] |
Miközben az ország szegénységgel leginkább sújtott északkeleti vidékén lassan ennivalóra sem jut, a kormánypártok pofátlanul szórják a pénzt, persze saját magukra – állítja az MSZP.
Balsai István fia, Kontrát Károly lánya, Pálffy István felesége és más Fidesz-KDNP-s politikusok után a minap újabb kormánypárti politikus rokonának "családbarát" foglalkoztatására derült fény. A hírek szerint Olajos Zoltán, a Regionális Fejlesztési Bank projektvezetője lett, méghozzá úgy, hogy a pozícióért egy szalmaszálat sem kellett keresztbe tennie – hívja fel a figyelmet lapunkhoz eljuttatott közleményében Komjáthi Imre, a szocialisták országos választmányának tagja. Hozzátéve: az átlagember számára álomállás elnyeréséhez elég volt, hogy Olajos Zoltán unokatestvére annak az Olajos Péternek, aki történetesen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.
Miközben 3,7 millió ember a létminimum alatt, munka- és közmunka-lehetőség híján az egyre csökkenő szociális juttatásokra szorulva tengeti mindennapjait, a kormánypártok embereinek zsíros állami állások, különböző luxusjuttatások, valamint a gazdagokat illető adókedvezmények egész sora jut.
Továbbá a kötelező házi feladat, hogy megmagyarázzák a megmagyarázhatatlant. A Fidesz szerint az ilyen állásokat pályáztatni "nem előírás" - utal a kormánypárti reagálásokra az MSZP, és emlékeztet arra: "Persze hogy nem, mióta a Fidesz-KDNP-kormány egyik első intézkedéseként eltörölte az állami pozíciók kötelező pályáztatásáról szóló előírást".
Komjáthi Imre úgy folytatja: Akinek nincs semmije, az annyit is ér - vallja Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője. Ezzel mindent el is mond a Fidesz-KDNP-kormány társadalom- és gazdaságpolitikai hozzáállásáról.
Az MSZP felszólítja a kormányt, hogy kezdjen hozzá a beígért egymillió új, adófizető munkahely létrehozásához, mert mostanáig csupán a baloldali kormányok által tető alá hozott Audi és Opel beruházásokból eredő állásokat, valamint a fideszes rokonok "családbarát" foglalkoztatását tudja felmutatni. | [
"Fidesz",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Regionális Fejlesztési Bank"
] |
Nemsokára ki kellene hajtani az állatokat, de nem tudjuk hova
– magyarázza Keczán László. "Nekem csak százötven birkám van, de itt huszonöt család ötezer birkáját hozták lehetetlen helyzetbe" – teszi hozzá a fiatalember. "Azzal is megfenyegettek már bennünket, ha nem takarodunk innen, akkor kényszervágásra vitetik a birkákat. De van erre joguk?" – lamentál Keczán.
Egy éve pokol az életük
A Miniszterelnökség egyik államtitkárának vadászaival gyűlt meg a bajuk a hajdúhadházi juhászoknak. A fideszes parlamenti képviselő és jelöltként most is induló Tasó László a tiszteletbeli elnöke a Hajdúhadházi Bocskai István Vadásztársaságnak, amely a szóban forgó terület vadászati jogát megkapta tavaly februárban. Azóta pokol a 25 juhász család élete, folyamatosan fenyegetik és feljelentgetik őket, noha évtizedek óta dolgoznak ezen a legelőn.
A Honvédelmi Minisztérium kiképzőbázisához tartozó területről van szó, a Hajdúság és a Nyírség határában. A Hajdúhadház, Bököny, Téglás és Nyíradony közötti 1500 hektárnyi pusztát "húznák ki" a birkák alól. A terület az államé, a Honvédelmi Minisztériumra ruházta át, bár a kiképzőbázis csak mintegy 40 hektárt használ belőle, a többit egy állami cégre, a Kaszó Zrt.-re bízta. A hatalmas sztyepp jogszerű használója körül zavaros minden, de erről majd később. A juhászok számára az új vadásztársaság megjelenése hozott krimibe illő változásokat.
Tasó vadászai jöttek, lőttek, győztek
A vadászati jogot évtizedeken át egy helyi vadásztársaság gyakorolta, velük jól megfértek a juhászok. Azonban tavaly márciustól fokozatosan életbe léptek az új vadászati törvény passzusai, a tájegységek bevezetésével újraosztották a területet, és azzal a vadászati jogot is. A szóban forgó terület a régi hajdúhadházi társaságtól ahhoz a vadásztársasághoz került, amelyben Tasó László a tiszteletbeli elnök. Ez lényegében akkor történt, amikor a Miniszterelnökségen kinevezték államtitkárrá, aki a tízezer főnél kevesebb lakosú települések fejlesztéséért felelős. A politikus vadászai nem tűrik, hogy nyúlhajtásaikat juhászok zavarják. Elmérgesedett a viszony. Most a vadászok miatt földönfutóvá válhat huszonöt család.
"Előfordult, hogy körbevették az egyik juhász feleségét, mert éppen ő hajtotta ki az állatokat. Azzal fenyegették, hogy kényszervágásra viszik mind az ötezer birkát. De sorra mindegyikőnket fel is jelentettek" – idézi föl Keczán László az új vadásztársaság megjelenését, azt, hogyan próbálta őket a területről elüldözni.
"Most is éppen a megélhetésünkre elég a jövedelem, amit a birkákból ki tudunk hozni, de ha elüldöznek bennünket, nem tudunk mit csinálni, a környéken nincs szabad föld, már érdeklődtünk, így legfeljebb kamionokkal vihetjük őket a hegyekbe"
– magyarázza a lehetetlen helyzetet a juhász.
"Először tiltott legeltetés miatt jelentettek fel a járási hivatalnál, majd decemberben már szabálysértésért, de a rendőröket is kihívták ránk" – meséli a harmincéves juhász. "A rendőrök meg csak a vállukat vonogatják, mert ők kötelesek intézkedni a bejelentésekre, csak nem tudnak azzal mit kezdeni, hogy nem loptunk, nem rongáltunk, csak a birkák legelik a füvet" – magyarázza Keczán László. A tiltott legeltetés egy kicsit bonyolultabb.
Tiltott vagy kívánatos a legeltetés?
"A tiltott legeltetéssel nem nagyon boldogultak a hivatalok" – állapítja meg a férfi, akinek már a dédapja is itt legeltette a család nyáját. Kiderült, hogy Keczánéknak és a többi juhásznak, bár van ötezer birkájuk, szerződésük nincsen. Így a közigazgatási eljárásban joggal mondják róluk, hogy tiltott legeltetést folytatnak. A természetvédelmi hivatal szerint viszont mivel védett, Natura 2000-es területekről van szó, nem is kell engedély a legeltetéshez, mert a védett gyepet, legelőt kötelező karbantartani. Így ezen jog szerint maradhattak a legelőn. De miért nincs szerződésük? Ez sem egyszerű történet.
"Még az oroszok kivonulása előtt is itt legeltettünk, akkor sem volt semmi gondunk, sőt még a trágyát is segítettek kihordani" – idézi fel Keczán László, aki a régi történetet még a szüleitől hallotta. A majdnem 1600 hektáros terület mindig a honvédséghez tartozott, de az csak 40 hektárnyit használt belőle. Az egyébként Natura 2000-es védettséget élvező legelővel nem is tudna mit kezdeni, így a Kaszó Zrt.-vel, egy erdőgazdálkodó céggel kötött szerződést a kezeléséről. De a területnek csupán 0,7 százaléka erdő. Így végeredményben a juhászok nem tettek mást, mint a természetvédelmi területre vonatkozó "karbantartást" elvégezték. Az uniós csatlakozás után még le is lehetett hívni a földalapú támogatást, ilyenkor volt, hogy mások kötöttek is bérleti szerződést. Ebben az időszakban a bérlő is ráengedte a legelőre a juhászokat, csak a pénzt vette fel. Majd egy rendeletben úgy szabályozták földalapú támogatást, hogy azt bizonyos katonai területekre ne lehessen igényelni, így az időszakos bérlők is eltűntek, maradt az ötezer birka és a juhászok, akik senkit nem zavartak
A terület "gazdátlansága" feltűnt a Kaszó Zrt. működésének 2011-2014-es időszakát vizsgáló Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) is. Jelentésében is kifogásolja, hogy bár a Honvédelmi Minisztérium még 2014 januárjában feleslegessé minősített területeket, majd átadta azokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek, ezt nem vezették át a nyilvántartásba. A jelentést 2015 végén küldte meg az ÁSZ az érintetteknek. Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot és a Kaszó Zrt.-t is, eddig egyik helyről sem kaptunk választ. A jelentésben nem említik, hogy konkrétan mely területekkel kapcsolatosak a kifogások, de azok akár a hajdúhadházi térségre is ráhúzhatók.
Mindenesetre nem csoda, ha a juhászok földhasználata zavarosnak tűnik. Egy biztos, bérleti szerződésük most nincs, korábban évtizedeken át meg tudtak egyezni a honvédséggel, még akkor is, amikor az oroszok használták a területet.
Most gondolhatnánk, hogy az új "birtokos", a Tasó László nevével is fémjelzett vadásztársaság joggal vegzálja a juhászokat, de valójában a társaság a vadászati jogot szerezte meg a területen, annak éppúgy nem bérlője, mint a juhászok.
Uniós támogatásra vadásznak?
"Ez egy zárt objektum, nekünk is jelenteni kell, ha bemegyünk"
– magyarázza annak a Hajdúhadházi Bocskai István Vadásztársaságnak az elnöke, amelynek tiszteletbeli elnök – mint említettük – Tasó László, a Miniszterelnökség államtitkára. Nagy Gábor szerint nekik nincs is más lehetőségük, mint elzavarni a juhászokat, mert azok tiltott módon legeltetnek. "A tulajdonos a magyar állam, a kezelője a Kaszó Zrt., amely viszont nem adhatja tovább bérbe a legelőt" – zárja rövidre a történet értelmezését Nagy Gábor.
Úgy tudjuk, a tervek szerint még ennek a hónapnak a végéig rendeletben pontosítanák, hogy mely honvédségi területek után lehet majd földalapú támogatást igényelni, és melyek maradnak azok, amelyek után továbbra sem lehet uniós pénzt lehívni. A szóban forgó legelő után, információink szerint, ismét lehetne támogatást felvenni, így már nem is annyira meglepő, hogy megnőtt az érdeklődés a terület iránt.
A lehetetlen helyzetben a juhászok írtak levelet a Kaszó Zrt.-nek, Tasó Lászlónak, a természetvédelmi hatóságnak, még magának Orbán Viktornak is, de nem kaptak választ. Gőgös Zoltán, az MSZP alelnöke vette kézbe az ügyet, ő is írt levelet, ő a Honvédelmi Minisztériumnak. Válaszokra, megoldásra várva. | [
"Hajdúhadházi Bocskai István Vadásztársaság"
] | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Kaszó Zrt.",
"Állami Számvevőszék",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] |
Ez a cikk több mint 2 éves.
2019. január 1-ig nem tervezi vizsgálni a CEU ügyét az Oktatási Hivatal, mivel a nemzeti felsőoktatási törvény Lex CEU-ként elhíresült paragrafusába foglalt működési feltételeknek az egyetemeknek a jövő év elejéig kell csak megfelelniük.
Az eredetileg kitűzött határidő 2018. január 1-je volt, de ezt a kormány tavaly októberben egy évvel meghosszabbította, miután az Európa Tanács tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság jelezte, több időt kellene hagyni az egyetemeknek a jogkövetésre. A CEU a hosszabbítást nem fogadta kitörő örömmel, az egyetem vezetősége szerint csak a bizonytalanság meghosszabbítását szolgálta. Időközben a CEU teljesítette a törvénybe foglalt feltételeket, amik kikötik, hogy az EU-n kívüli egyetemek magyarországi működéséhez államközi megállapodásnak kell születnie, valamint az egyetemnek működő külföldi székhelye is kell hogy legyen.
Utóbbit New York Állam Oktatási Hivatala megerősítette, Leslie E. Templeman, a New York állambéli felsőoktatási hivatal igazgatója június 20-i levelében írta, hogy a CEU New York-i telephelyén államilag elismert képzést folytat. A magyar kormány és New York állam között pedig már 2017 végén született egy mindkét fél számára véglegesnek tekintett megállapodástervezet, melyet azonban a kormány még mindig nem írt alá. Szijjártó Péter szeptember 13-án az ATV műsorában konkrétan kétségbe vonta ennek a megállapodástervezetnek a létezését.
Szél Bernadett akkor ombudsmanhoz fordult, mint írta "a minisztérium szerint [...] azt, hogy a CEU Amerikában is folytat-e oktatási tevékenységet, az amerikai hatóságnak tiszte megítélni, amit az intézmény a külföldi társhatóság nyilatkozatával is igazolhat. Ennyi. Ez megtörtént, úgyhogy
egyrészt azt üzenem Szijjártó Péternek, fejezze be a kifogáskeresést, másrészt ombudsmanhoz fordulok és állásfoglalást kérek arról, meddig csicskáztatható ily módon Magyarország egyik legjobb egyeteme."
Ezt követően az Oktatási Hivatalhoz nyújtott be a politikus közérdekű adatigénylést arra vonatkozóan, hogy az intézmény vizsgálja-e a CEU ügyét.
A hivatal válaszában közölte: nem. Majd 2019. január 1-je után. Szél szerint ez "téboly".
"Megkérdeztem a külügyminisztert és az emberi erőforrások miniszterét is, mire várnak, az amerikai oktatási hivatal ugyanis már egy éve igazolta, hogy a CEU Amerikában is folytat képzést. Mindkét helyről azt írták, hogy oktatási vizsgálat folyik.
Most akkor rakjuk össze a képet:
az Oktatási Hivatal nem csinál semmit, de akkor pontosan ki vizsgál, mit és hol, ha nem az az intézmény, akinek erre hatásköre lenne? Most komolyan, kik azok a titokzatos oktatási szakértők, akik egy éve éjjel-nappal dolgoznak, és nem mellesleg azon, hogy kiderítsék, amit már mindenki tudhat (=van képzés az USA-ban is)."
Szél szerint itt "egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az élethez és a minőségi élethez kiváló és elérhető oktatás kell. Megint azt mondom: európai értékközösséget, jogállamiságot és oktatási szabadságot akarunk, és egyre többen vagyunk. Most pedig fogom az egész paksamétát és elküldöm a kormánynak, mondjak meg nyíltan, milyen "szakértők" vizsgálódnak a CEU ügyében."
Szél teljes Facebook bejegyzését itt lehet elolvasni: | [
"Oktatási Hivatal"
] | [
"Velencei Bizottság",
"New York Állam Oktatási Hivatala",
"Európa Tanács",
"Lex CEU"
] |
Mivel saját parancsnokai nem méltatták válaszra, egyenesen miniszterelnöknek küldött levélben hívta fel a figyelmet a Köztársasági Őrezred – a közjogi méltóságok védelmét is érintő – morális válságára a szervezet szakpszichológusa. A kiemelt rendőri egységnél a bűncselekmény gyanúját felvető visszaélések, az In-Kal Securityvel való túlzott és biztonsági kockázatként értékelt kényszerű együttműködés, a kiképzés elhanyagolása, a felszerelés elégtelensége és szakmailag megkérdőjelezhető beszerzése visszatérő beszédtémái az állománynak.
"Védett vezetővel kampányra utaztunk konvojban, és fenn a rezidencia előtt lerobbant a vezető gépkocsi. [...] parancsnok mondta, hogy menjenek be, hozzanak másikat, de az erre kijelölt kocsi nem volt a garázsban, tudomásom szerint az Őrezred egyik vezetője használta. Ennek eredményeként megemelkedett a biztonsági kockázat a munkánk során" – mondta tanúvallomásában egy őrezredes tiszthelyettes, akinek ugyan pontos beosztása nem derül ki a jegyzőkönyvből, de szavaiból nem nehéz kitalálni, hogy a miniszterelnököt védő csapatban dolgozik. Úgy véli: "[...] az Őrezred egy igen nagy szakmai és morális válságban van. Szakmailag korántsem felel meg a jelen kor szakmai kihívásainak."
A vallomást a Köztársasági Őrezrednél (KŐ) a testület szakpszichológusa ellen folytatott fegyelmi eljárásban rögzítették, de tekintve, hogy a vizsgálat a pszichológus, Posta Imre elbocsátásával ért véget, aligha értékelték túl sokra.
Levél Gyurcsánynak
Posta Imre előbb az őrezred parancsnokának, Szabó Ferenc dandártábornoknak írt feljegyzésekben jelezte, hogy az állomány körében rendkívül rossz a hangulat, ezt a belső megelégedettségi vizsgálat is alátámasztja. Mindennaposak a szóbeszédek visszaélésekről, a vezetők alkalmatlanságáról, korrupció gyanúját felvető beszerzésekről, a kiképzés teljes elhanyagolásáról, és arról, hogy a szakmai szempontok helyett a mutyizás érvényesül a kiválasztásnál.
Sólyom László 2005. október 23-ai hatállyal rendőr vezérőrnaggyá lépteti elő Szabó Ferencet Sólyom László 2005. október 23-ai hatállyal rendőr vezérőrnaggyá lépteti elő Szabó Ferencet
Azt, hogy a részben bűncselekmények – szolgálati visszaélés – gyanúját is felvető visszaélésekről szóló híresztelések megalapozottak-e vagy sem, a pszichológus nem vizsgálta, pusztán azt hangsúlyozta, önmagában az, hogy az állomány napi szinten ilyen esetekről beszél, súlyos morális problémát jelent – és ez természetesen kihat a szakmai teljesítményre is.
Ahogy korábbi jelentéseire, a tavaly júniusban írt újabb hosszabb feljegyzésére sem kapott a KŐ vezetésétől választ. A pszichológus ezek után a parancsnoknak írt levelet augusztusban elküldte a miniszterelnöknek is. Ennek eredményeként előbb egy háromnapos belső vizsgálatban az őrezred vezetője tisztázta, hogy a pszichológus állításai közül semmi sem igaz, majd miután hiába próbáltak valamiféle megegyezésre jutni vele, fegyelmivel kirúgták állásából.
A belső vizsgálatokat, illetve azok hiányát, a Posta Imre ellen indult fegyelmi vizsgálat és az ezután indított munkaügyi per részleteit cikksorozatunk második részében mutatjuk be, most nézzük, hogyan jellemzik a védett vezetők biztonságát szavatolni hivatott munkahelyüket a KŐ-nek azok a munkatársai, akiket a fegyelmi vizsgálatban hallgattak meg.
Ki védi és kitől a miniszterelnököt?
A már idézett - valószínűleg a miniszterelnök személyi védelmi csapatába tartozó - kormányőr említést tesz egy magán-biztonságicégről, amelynek emberei magas rangú állami vezetők biztosításakor az úgynevezett nullzónában, azaz a védett vezetők közvetlen közelében is ott lehetnek. Szerinte ez nemzetközileg is példátlan, "ezek az emberek nemzetbiztonságilag átvilágítatlanok, ami alapvető feltétel azoknál, akik a védett vezetők körében tartózkodnak".
Itthon viszont nem példátlan az eset, ezt jelzi, hogy a KŐ egy alezredesi rangban szolgáló középvezetője már az In-Kal Securityt megnevezve fakadt ki jegyzőkönyvbe mondott tanúvallomásában. "Tudomásom van arról, hogy a biztosítási feladatokba rendszeresen bevonásra kerül az In-Kal Security olyan szinten, ami már véleményem szerint a szolgálati titok megőrzésének lehetőségét veszélyezteti... Tapasztaltam már, hogy az In-Kal tulajdonosai egyes alkalmakkor biztonsági gépkocsiban ülnek konvojban, így lehetőségük nyílik arra, hogy az Őrezred belső kommunikációját figyelemmel kísérhessék... Elvtelennek és az állomány morálját súlyosan rombolónak tartom ezt a gyakorlatot."
Egy volt őrezredes tiszt az Indexnek azt mondta, szakmailag elfogadhatatlan, komoly biztonsági kockázatot jelent az In-kallal való ilyen szintű együttműködés – egyes helyszíneken előfordult, hogy a védett vezető közvetlen környezetét szinte kizárólag a biztonsági cég emberei őrizték, mivel az erre hivatott rendőröket parancsnokuk a külső körbe vezényelte. Ennek okai alighanem túlnyúlnak a KŐ-n.
A volt vezető beosztású tiszt meglátása szerint az In-Kalnak remek politikai kapcsolatai vannak, szinte valamennyi szocialista kampányrendezvényen ők látták el a biztonsági feladatokat, rendszeresen kapnak megbízásokat a kancelláriától. Bizonyos fokú együttműködés nyilván szükséges is az őrezred és bármely olyan biztonsági cég között, amelyik olyan rendezvényt, épületet biztosít, melybe védett vezető látogat – ismerte el, ahogy azt is, hogy egy tömegrendezvényen kifejezetten van szerepe, feladata egy magán biztonsági cégnek.
Ugyanakkor az In-Kal – a volt tiszt szerint – a megengedhetőnél komolyabb feladatokat lát el úgy, hogy adott esetben az őrezredes testőröket terelik el egy adott körzetből, amit azok – tartva egy, a vezetőikhez intézett telefontól – adott esetben el is tűrnek.
Belső kör – külső kör
A telefontól márpedig tartani kell. Posta Imréhez, mint az Indexnek elmondta, októberig, amíg dolgozott, rendszeresen érkeztek olyan típusú panaszok, amelyek szerint az állomány egy jelentős része nem is meri - adott esetben kifejezetten biztonsági, szakmai kérdésekben felmerült - véleményét a vezetőinek előadni. Előfordult ugyanis, hogy a végén a jóhiszemű panaszost érte retorzió. Ez persze sokszor nem érhető tetten, de az emberek értenek azokból a jelzésekből, hogy kiket, hova vezényelnek hirtelen át, esetleg ki marad ki egy jutalmazási, előléptetési körből, mondta Posta Imre.
A fegyelmi tárgyaláson a szakpszichológus véleményét szinte mindenben osztó, középvezetőként dolgozó alezredes minderről azt mondta: "Véleményem szerint ennél a testületnél kettős mérce működik. Akik »belső körökhöz« tartoznak, az ő esetleges fegyelemsértéseik elbírálása másabb szempontok alapján történik... a Köztársasági Őrezred... erkölcsi romlása véleményem szerint egyértelmű."
Stiklikkel a belső körbe
A vallomásban arról is szó esik, hogy szakmai kvalitások mellett vagy helyett mivel lehet elérni a jóindulatot, a belső körbe kerülést az alezredes szerint. "Több esetben érkezik hozzánk kérés, hogy intézzünk belépési engedélyeket rendezvényekre, szerezzünk belépőjegyeket térítésmentesen... intézzünk el parkolási bírságokat. Személyesen tapasztaltam, hogy szolgálati eszközöket, szolgálati időben használtak fel magáncélú ügyek intézésére... Kialakul az érintetteknek egy érdekszövetsége, akik kölcsönösen támogatják egymást, sokszor úgy, hogy a szolgálati feladatok teljesen háttérbe szorulnak" – folytatódik a vallomás; az alezredesi rangban szolgáló vezető konkrét példákat is hoz.
Elmondása szerint a megelőző-védelmi osztály vezetője az osztály gépkocsivezetőjének közreműködését igénybe véve füstölt kolbásszal üzletel. A delegációs és rendezvénybiztosító osztály vezetője a tanúskodó alezredes beosztottját arra akarta rávenni, hogy szerezzen jegyeket feleségének és barátnőjének a Phill Collins-koncertre.
Gyurcsány Ferenc testőri támogatással Gyurcsány Ferenc testőri támogatással
Az alezredes egy másik munkatársa, beosztottja utasítást kapott arra, hogy "a parancsnok úr lányának tiltott helyen való parkolásáért kirótt büntetését intézze el". Az alezredes a vallomásában kijelentette: "Tudomásom van arról, hogy [...] úr, az objektumvédelmi főosztály vezetője az Adria Gyöngy c. filmsorozat 1-6. részét rendelte megszerezni a médiát tartó felderítő tiszten keresztül. Tudomásom van arról, hogy a kötelékből távozó [...] r. törm. szolgálati igazolványát, úgymond, elvesztette, [...] úr közbenjárására ellene nem indult fegyelmi eljárás. Tudomásom szerint a személyügyi szolgálat vezetőjének gyermekét néhány héttel azt követően vették fel a céghez, hogy a testületből 20 embert elbocsátottak... És tudomásom van arról, hogy ezek a dolgok és még azok, amiről még nem is tudok, odavezettek, hogy a Köztársasági Őrezred morálisan széthullott. Javaslom, hogy hallgassanak meg még 100 embert, mondják el ők is, mit tapasztalnak... Ezek csak az általam közelmúltban tapasztaltak..."
Formán kívül
Miközben a fenti jelenségek miatt a szakpszichológus szerint az állomány valóban morális csőd szélén áll, sokan megkérdőjelezik a testület szakmai színvonalát is. Rendszeresek panaszok a kiképzések, továbbképzések hiányára, és arra is, hogy az állomány jelentős részének még az is nehézséget okoz, hogy saját erejéből fenntartsa fizikai kondícióját. Az őrezred bázisán levő edzőterem egyszerre mindössze néhány főt tud befogadni, nem csoda, hogy a már idézett alezredes azt állítja: "Fizikai felkészítés ugyan van, de egyeseknek lehetőségük van a felmérések alól kibújni, így fordulhat elő az, hogy bár pontos számadatot nem ismerek, de véleményem szerint a testület jelentős része nem felelne meg a fizikai elvárásoknak egy valós felmérésen."
Elavult technika
Az Őrezred technikai felszerelését is sokan elégtelennek tartják, és – ez talán még rosszabb – alappal vagy alaptalanul, de beszerzések körüli korrupcióról szóló pletykák keringenek a beosztottak körében. A már idézett, a miniszterelnököt védő csapathoz tartozó testőr szerint "a jelenleg használatban lévő lövedékálló mellények nem felelnek meg a követelményeknek, nem a személyhez és nem a munka jellegének megfelelők". Más kérdés – ebben a vonatkozásban a vezetők szakmai hanyagságát vagy hozzá nem értését emelte ki a rendőr –, hogy a parancsnokok nem is követeleik meg a mellények használatát.
Az autópark állapota is tényleges biztonsági probléma: "a biztonsági utánfutó gépkocsik sokkal kisebb teljesítményűek, mint a vezetői autók, rosszabb a műszaki felszereltségük is" – olvasható a miniszterelnök testőrének vallomásában. A KŐ-től már leszerelt, korábban idézett volt tiszt az Indexnek azt mondta, hogy a védett vezetők elleni támadás esetén ez egyértelműen növeli a veszélyt, a biztonsági kísérő kocsiknak voltaképpen nagyobb teljesítményűeknek kellene lenniük, mint a védett személyt szállító járműnek. Csak ebben az esetben lehet ugyanis biztosítani, hogy adott helyzetben a kocsik hátulról másodpercek alatt közrefogják a védett személyt szállító járművet, és biztosítsák védelmét.
A lőmellényekről szólva ugyanakkor azt emelte ki, hogy azok kétségtelenül nem felelnek meg ugyan az őrezredes munkára, de használatuk mellőzésének közvetve maguk a védett személyek is okai. Meglehetősen prózai okokból: korábban többször érkezett – természetesen nem hivatalos – jelzés, hogy a mellényt viselő őrezredesek néhány órás szolgálat után már zavaróan izzadtak, büdösek, a rendszeresített mellények ugyanis ruha alatt viselve nem szellőznek megfelelően. Így általános gyakorlattá vált, hogy a parancsnokok ahelyett, hogy kifejezetten ösztönöznék, egyáltalán nem törődnek a mellény viselésével. Ez pedig – megint nem nehéz belátni – a védett személyre is plusz kockázat, támadás esetén ugyanis könnyebben esik ki testőr a védelemből.
Fegyveres támadáskor más gond is akadna: mint minden hasonló biztonsági szerepet betöltő szervezetnél, az Őrezrednél is vannak géppisztolyok. A miniszterelnök védelmi csapatához tartozó, már idézett testőr ezekről azt mondta: "Az MP5-ös szolgálati géppisztolyok beszerzése: Tudomásom szerint közel száz darabot rendeltek belőle, amit egy kezemen megtudom számolni, hányszor használtunk. Elképzelhető, valakinek nagyon megérte, hogy ezeket megvegye, vagy pedig a beszerzésük teljes szakmai alkalmatlanságról tesz tanúbizonyságot."
De mi is a gond a fegyverekkel? Az Indexnek név nélkül nyilatkozó volt őrezredes vezető elismerte: az MP5-ös típust számos hasonló szolgálatnál használják, de a KŐ-nek beszerzettek nem válltámaszosak, hanem nyakszíjasak, ezért célzott rövid sorozatok leadására sokkal kevésbé alkalmas. Igaz, mint a testőr vallomásából is kiderül, lőgyakorlatok sem igazán vannak.
A mundérbecsület mindenkinek fontos
Bár nem került még rá sor, ezeknek az embereknek elvileg mérlegelés, hezitálás nélkül képesnek kell lenniük arra, hogy adott esetben – ahogy a filmeken – lövésektől védjék saját testükkel az állami vezetőket – mondta az Indexnek Posta Imre. A csak a politikai eseményeket figyelő laikusnak sem nehéz belátnia, hogy az elmúlt évben a védett vezetők biztonsági kockázata jelentősen megnőtt, azaz ma nagyobb szükség van egy tökéletesen működő őrezrede, mint talán bármikor korábban.
Díszőrjárat a Sándor-palota előtt Díszőrjárat a Sándor-palota előtt
Eközben, bár az állomány döntő része képes, vagy képes lenne feladata magas szintű teljesítésére, ez aligha várható el tőlük. A kiképzések, lőgyakorlatok hiánya rontja a fizikai felkészültséget. A megalapozottságuktól függetlenül napi témává vált visszaélések, vezetői hiányosságok és a megkérdőjelezett minőségű technikai eszközök szellemileg, lelkileg viselik meg a dolgozók többségét, hangsúlyozta Posta Imre.
Panasznak nem csak azért nincs helye, mert mint egy objektumőr vallomásában szerepel, "van olyan kollegám, aki beadott bizonyos üggyel kapcsolatban szolgálati panaszt, akit utána behívattak az adott osztályra, és nyomatékosan közölték vele, hogy vonja vissza panaszát, mert különben komoly hátrányai keletkezhetnek". Az őrezredesek döntő része élethivatásnak tekinti a munkáját, és bár rendre csalódnia kell, kifelé példás a szervezet iránti lojalitása is, emeli ki a pszichológus.
Posta Imre szerint bár vezetőinek, majd a miniszterelnöknek küldött jelzéseinek, figyelmeztetéseinek egyelőre ő maga és hétéves, korábban soha meg nem kérdőjelezett munkája látszik áldozatául esni, annyit mégis elért, hogy a hozzá eljutó visszajelzések alapján – persze a belső vizsgálat mindent rendben találó eredménye ellenére – az állomány szép lassan tapasztal némi változást, az utóbbi hónapokban elsősorban a kiképzések, továbbképzések terén. | [
"In-Kal Security",
"Köztársasági Őrezred"
] | [] |
Négymilliárdos kár érte az államot azzal, hogy a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels megvehetett több szállodát a Magyar Nemzeti Üdültetési alapítványtól - állítja a KEHI feljelentése, melynek alapján ügyészségi nyomozás indult.
Hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelte a nyomozást a Fővárosi Főügyészség a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kilenc szállodájának, köztük több balatoni hotelnek a 2004-es eladása miatt - tudta meg a Magyar Televízió (MTV) Híradója.
A szombati műsorban emlékeztettek: az ügyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) tett feljelentést, miután vizsgálta az alapítvány gazdálkodását. A Kehi szerint a szállodákat áron alul engedték át a többségében magántulajdonban lévő Hunguest Hotels Zrt.-nek, az pedig a megszerzett üzletrészeket több esetben rövid időn belül csaknem 80 százalékos haszonnal értékesítette tovább.
A feljelentés szerint az ingatlaneladások miatt legalább négymilliárd forint kár érte a magyar államot. Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Híradónak azt mondta: "a Fővárosi Főügyészség a feljelentés alapján különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt rendelt el nyomozást. Az eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja". (mti.hu) | [
"Hunguest Hotels",
"Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Televízió",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Magyar Nemzeti Üdültetési alapítvány",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Regőczi Miklóst és Bolla Tibort, a BKV egykori és jelenlegi vezérigazgató-helyettesét Horváth Éva sajtósi foglakoztatása miatt hallgatta ki a rendőrség. Mindkettőt hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A BKV Bollába vetett bizalma továbbra is töretlen.
Hűtlen kezelés miatt gyanúsítottként hallgatta ki a BRFK Regőczi Miklóst, a BKV korábbi vezérigazgató-helyettesét. Tafferner Éva, a BRFK szóvivője azt mondta, R. Miklóst azzal gyanúsítja a rendőrség, hogy vagyonkezelési kötelezettségét súlyosan megszegte, amikor 2008-ban 8 hónapon keresztül H. Éva részére juttatásokat, kifizetéseket engedélyezett. A szóvivő tájékoztatása szerint a szabadlábon védekező gyanúsított nem tett vallomást és a gyanúsítás ellen panasszal élt.
Hűtlen kezelés miatt gyanúsítottként hallgatta ki Bolla Tibort, a BKV gazdasági vezérigazgató-helyettesét is a BRFK hétfőn. Tafferner Éva, a BRFK szóvivője elmondta, B. Tibort azzal gyanúsítja a rendőrség, hogy vagyonkezelési kötelezettségét súlyosan megszegte, amikor 2008-ban és 2009-ben H. Éva részére juttatásokat, kifizetéseket engedélyezett. A szóvivő tájékoztatása szerint a szabadlábon védekező gyanúsított nem tett vallomást és a gyanúsítás ellen panasszal élt.
A BKV hétfő délutáni közleményéből az derült ki, hogy Bolla Tibor gazdasági vezérigazgató-helyettes 2008 júliusában került a BKV-hoz, Horváth Éva munkaszerződését pedig 2007 év elején írta alá Regőczi Miklós akkori értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettes. Bolla Tibor tehát még nem is dolgozott a BKV-nál, mikor a társaság szerződést kötött Horváth Évával.
A közlemény kitér arra is, hogy Horváth Éva nem tartozott Bolla közvetlen beosztottai közé. Horváth Éva közvetlen vezetője felelős a foglalkoztatásáért, ez a főosztályvezető viszont már rendkívüli felmondással távozott a cégtől, ahogy Regőczi Miklóstól is megvált a vezérigazgató.
"Kocsis István vezérigazgató bizalma töretlen a gazdasági vezérigazgató-helyettes iránt és az iratok áttekintése után nem tartja felelősnek Horváth Éva alkalmazásának kérdésében" - olvasható a BKV közleményében.
Horváth Évát, a BKV egykori sajtóreferensét, Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes szóvivőjét pénteken előállította a rendőrség, állítólag kihallgattása után, néhány órával később el is engedték. Horváth Évának azután mondott fel Kocsis István BKV-vezér, hogy kiderült, Hagyó titkárságvezetőjének 2007 eleje óta párhuzamosan a közlekedési társaságnál is fizetett állása volt.
Az összel kitört Kocsis-Hagyó háburút végül a főpolgármester-helyettes elvesztette, Horváth Éva ezután azonnal felmondta sajtósi megbízatását Hagyó mellett. Azóta kizárólag a stop.hu ügyeivel foglalkozott, amit élettársa vezetett, de irányításában informálisan Horváth is részt vett. | [
"BKV"
] | [] |
Szabó Zsoltról korábban akkor írtunk, mikor kiderült: az általa korábban vezetett Hatvan városát a kormányzati források elzárásával fenyegette, amiért összeveszett utódjával, Horváth Richárddal.
Puccs, kizárás, ellenkizárás, bosszúhadjárat - belerokkanhat Hatvan a fideszes belháborúba Adott egy Hatvant "saját városaként" kezelő országgyűlési képviselő, majd államtitkár, és vele szemben egykori kegyeltje, a tőle függetlenedő, a korábban szintén a Fidesz színeiben induló polgármester, Horváth Richárd. Konfliktus ténye nyár óta már nemcsak nyílt titok, hanem egy, az egész városra kiható háború, amiben gyakorlatilag minden eszköz megengedett: lejáratás, fejlesztési pénzekkel való zsarolás, és egy, az országos bulvársajtó mélységéit idéző médiaháború.
Szabó politikai pályafutását számos botrány kísérte, egyet épp a baloldali kötődésű 60lap említett meg a múlt hét folyamán. A történet kísértetiesen hasonlít az izsáki polgármesteréhez, aki vígan él az EU-s pénzből épített vendégházban.
Szuhán 2014 őszén építettek fel 32 millió forint EU-forrásból egy vendégházat, melyről igazi művészet információkat találni az interneten. A 60lap cikkén látható fotó tanúsága szerint a projekt a Darányi Ignác Terv keretein belül valósult meg. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének honlapján elérhető a szálláshely adatlapja , innen tudható, hogy a ház elméletileg 4 szobával, 8 férőhellyel rendelkezik.
A hvg.hu már a beruházás megvalósulását követő évben A hvg.hu már a beruházás megvalósulását követő évben megpróbálkozott szállást foglalni, de nem jártak sikerrel. Most mi is megpróbálkoztunk ezzel, de a megadott számokat tárcsázva senki sem vette fel a telefont. A szálláshely honlapjának címe szintén nem sok jóval kecsegtet , de a mindenkilapja.hu végződés mellett is sikerült negatív csalódást okozni, az oldalra ugyanis semmiféle tartalom nincs feltöltve.
Mind a két évvel ezelőtti HVG-cikk, mind a 60lap arra utalt, hogy a ház valójában nem a nagyközönség számára is elérhető vendégházként funkcionál, azt a település környékén gyakran vadászó Szabó Zsolt államtitkár és baráti köre használja. A hírek szerint Szabó és Horváth Richárd összeveszését megelőzően tartott itt kihelyezett ülést a hatvani városvezetés is.
Nincs itt semmi látnivaló: már a tábla is eltűnt
Ellátogattunk hát Szuhára, hogy a helyiektől érdeklődjünk - ha egy ilyen kis faluban ilyesmi történik, bizonyos, hogy arról mindenki tud. Nem is kellett csalatkoznunk: mikor az utcán szálláshely felől érdeklődtünk, egész máshová irányítottak minket, de mikor konkretizáltuk, hogy pontosan melyik épület is érdekelne minket, legyintettek:
"Ja, az nem vendégház, az az államtitkáré."
Hasonló információkat közöltek velünk a helyi - meglepően színvonalas és szívünknek kedves - kiskocsma törzsvendégei is, hozzátéve, ki tudja, hogy van ez hivatalosan lepapírozva, de az biztos, hogy a házat "a Szabó és a vadász ismerősei" használják, előbbinek pedig gyakran látják az autóját is.
Megnéztük magunknak az ominózus épületet is, már amennyire a magas kerítéstől látni lehetett belőle valamit. Az rögtön szemet szúrt, hogy a kerítésen semmilyen elérhetőség nem volt kiírva, ahogy arra sem utalt semmi, hogy ez egy kibérelhető vendégház volna. Sőt: eltűnt róla az EU-pályázat adatait ismertető tábla is.
Bár nekünk nincs uniós pénzből épített szálláshelyünk, amit kiadhatnánk, de ha lenne, biztosan nem így reklámoznánk:
A rokon építette
A 60lap egyébként rámutatott arra is, hogy a projektgazda Tasty Trade Kft.-nek és a Meggye Völgy Kft.-nek az Alba Foto Design Kft. a tulajdonosa, mely cégnek az ügyvezetője és tulajdonosa Stolczenberger Róbert – aki Szabó Zsolt feleségének unokatestvére.
A cég a vendégház létesítésére pontosan 31 748 618 forint vissza nem térítendő támogatásban részesült - ennyi pénz vándorolt hát a politikus rokonához, miközben a jelek szerint a beruházás magánvagyont gyarapít.
Idetartozik még, hogy a beruházás kivitelezője nem más volt, mint az a Bástya Millenium Kft., amely a hatvani Szárazmalom projekt fővállalkozójaként szerzett magának hírnevet a térségben. A Heves megyei város polgármestere szerint a településnek a cég több százmilliós kárt okozott azzal, hogy az építkezés nem valósult meg, mivel így a támogatási összeget vissza kellett fizetni. Egyes vélemények szerint ráadásul a beruházás "felsőbb utasításra" állt le. Ezt nyilván nem tudhatjuk, mindenesetre a per folyamatban van.
Visszatérve Szuhára: érdekesség, hogy a fideszes politikus az épület szomszédságában lévő ingatlanokat is megvásárolta magának.
Azt természetesen nem tudjuk, hogy kizárólag magáncélra használja-e Szabó az uniós pénzből felhúzott vadászházat, mindenesetre a helyiek elmondása és a saját - sikertelen - próbálkozásaink a szállásfoglalásra mind-mind azt mutatják, hogy nem ez a kis hangulatos épület fogja fellendíteni Szuha idegenforgalmát. | [
"Tasty Trade Kft.",
"Alba Foto Design Kft.",
"Meggye Völgy Kft."
] | [
"Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége",
"Bástya Millenium Kft."
] |
Adatigényléses kálváriánk sikeresen zárult: előző cikkünk megjelenése után néhány nappal a Rákóczi Szövetség megmondta, mennyibe kerül a hódmezővásárhelyi diákok évi rendszeres erdélyi utazása, és nincs szó égbekiáltó összegről.
Nemrég számoltunk be arról, hogy öt hónap alatt, öt adatigényléssel sem sikerült megtudnunk, hogy mennyibe kerül az érettségi előtt álló hódmezővásárhelyi iskolások négynapos erdélyi útja. Kérdeztük a programot szervező Rákóczi Szövetséget, az önkormányzatot, az egyik iskolát fenntartó KLIK-et, de sehonnan nem kaptunk érdemi választ. Végül nagy nehezen kiderült, hogy az illetékes tényleg a Rákóczi Szövetség, ezért február 20-án kikértük tőlük
a) a Határtalanul program keretében hódmezővásárhelyi székhelyű köznevelési intézményekkel, valamint ilyen intézmények tanulóinak határon túli látogatásainak érdekében azok fenntartóival kötött szerződések szövegét azok esetleges mellékleteivel együtt, valamint b) az a) pont szerinti szerződések végrehajtása körében kezelt, a támogatottak által benyújtott, a támogatás felhasználására vonatkozó pénzügyi elszámolásokat.
A Rákóczi Szövetség március 7-én meghosszabbította a válaszadási határidőt 15 nappal az Infotörvény 29. § (2) rendelkezésére tekintettel, ami lehetővé teszi ezt abban az esetben, “Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár". Úgy tűnt tehát, hogy értik, mire vagyunk kíváncsiak, csak időbe telik összegyűjteni az általunk kért dokumentumokat.
A meghosszabbított határidő letelte után levélben és telefonon is sürgettük a választ, ami végül április 4-én érkezett meg. Abban azonban várakozásainkkal ellentétben semmi érdemi információ nem volt, a Rákóczi Szövetség csak azt írta meg benne, hogy ők a szolgáltatókkal szerződnek, ezért jelöljük meg pontosan, hogy milyen időszakból milyen adatokra vagyunk kíváncsiak.
Kezdődött tehát az újabb kör. A kapott tájékoztatás alapján megfogalmaztuk másképp az adatigénylésünket.
“Kérem, szíveskedjenek elektronikus másolatban megküldeni részemre a 2016-2017-es évek vonatkozásában a Határtalanul program bonyolítása során a hódmezővásárhelyi középiskolás diákok erdélyi utazásával összefüggésben szállásköltségre kifizetett összegekkel kapcsolatosan a teljesített számlák alapján az alábbi adatokat:
a számla kibocsátójának neve a számla kelte a számla alapján kifizetett összeg a számlán szereplő szolgáltatás egységára"
Erre válaszul április 13-án végre megkaptuk a minket érdeklő adatokat egy könnyen áttekinthető, precíz táblázatban.
Eszerint a hódmezővásárhelyi diákok után tényleg a Csehétháti Unitárius Egyházközségnek fizetnek a szállásért a négynapos erdélyi utazások alkalmával. 2016-ban román lejben, több részletben, 2017-ben pedig forintban és egy összegben fizette ki a Rákóczi Szövetség a költségeket. A szállásköltség tartalmazza az étkezés díját is.
2016-ban összesen 400 hódmezővásárhelyi tanuló utazott Erdélybe, a szállásuk és étkezésük 128.593,52 lejbe (70 forintos középárfolyammal számolva bő 9 millió forint) került. 2017-ben 453 diák utazott Csehétfalvára, a szállás és étkezési költségeikre 11,4 millió forintot fizetett ki a Rákóczi Szövetség. Az ár tehát nagyon kedvező, négy nap teljes ellátással 2016-ban 300 lej (kb. 21 ezer forint) körüli összegbe, 2017-ben pedig 25.200 forintba került.
Az adatok mellé egy kissé kioktató hangnemű levelet is küldött a Rákóczi Szövetség, miszerint korábban nem jelöltük meg pontosan, hogy mit szeretnénk megtudni; illetve március 7-én nem a sok adat miatt, hanem azért hosszabbították meg a válaszadási határidőt, mert a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez (Minority SafePack) gyűjtötték az aláírásokat, és emiatt nem értek rá az igénylésünkkel foglalkozni, “munkatársai túlterheltek voltak".
Szeretnénk leszögezni, hogy mi sem unalmunkban küldözgettük az adatigényléseket, amiket egyébként nehéz úgy megfogalmazni, ha annyi információ sem érhető el sehol, hogy pontosan ki szerződik kivel és mire. Márpedig a Rákóczi Szövetség honlapján nem érhető el olyan tájékoztatás a Határtalanul programról, amilyet nekünk küldtek. Adatgazdának és adatigénylőnek is könnyebb lenne, ha a közérdekű adatok nyilvánosak lennének az interneten, így mindenki sok időt és energiát spórolna meg.
A Rákóczi Szövetség válaszára várva egyébként még április elején levélben kerestük meg Lőrinczi Lajos csehétfalvi unitárius lelkészt, akinek az alábbi kérdéseket küldtük el:
1, Mennyire sikeres a Hagyományos Székely Jövő című falumentő program? Milyen eredményei vannak eddig?
2, Milyen foglalkozásokat és rendezvényeket tartanak a Hagyományos Székely Jövő Központban, illetve mi egyébre használják az épületet?
3, Miből fedezik az épülettel és a mellette lévő házakkal kapcsolatos kiadásokat?
4, Mekkora bevétel származik a hódmezővásárhelyi diákok elszállásolásából, akik évente több turnusban érkeznek Csehétfalvára?
5, Kinek az ötlete volt, hogy a hódmezővásárhelyi diákok minden évben több turnusban Csehétfalván szálljanak meg?
6, Grezsa Istvánnak volt valamilyen szerepe abban, hogy a hódmezővásárhelyi diákok szervezetten utaznak Csehétfalvára?
7, A hódmezővásárhelyi diákokon kívül vannak-e más rendszeres vendégek Csehétfalván, akik a Hagyományos Székely Jövő Központban és/vagy a mellette lévő házakban szállnak meg?
Az esperes részletes válaszában kifejtette, hogy a program nagyon sikeres, a hódmezővásárhelyi diákokon kívül is sokan szállnak meg a csehétfalvi épületekben; azt pedig nem tudja, hogy kinek az ötlete volt a hódmezővásárhelyi tanulók erdélyi utazása, volt-e abban bármilyen szerepe Grezsa István miniszteri biztosnak, akinek nyaralója van Csehétfalván.
“A Hagyományos Székely Jövő falumentő program rendkívül sikeres. A program megvalósítási szakaszának első lépéseként sikerült megmentenünk a tradicionális székely falusi építészet stílusjegyeit magán viselő romos házakat, amely hozzájárult a településkép rendezettebbé válásához, valamint megmutatta, hogy ha van hitünk és van bátorságunk nagyot álmodni, akkor nincs veszve az elöregedő falvak székelysége sem. Szintén fontosnak tartom, hogy a kivitelezési szakaszban munkát tudtunk adni a környék vállalkozóinak, mostanra pedig már 4 főnek biztosítunk bejelentett, állandó munkalehetőséget.
Számos magyarországi és székelyföldi, erdélyi diákcsoportot, baráti társaságot, iskolai osztályt, egyházi közösségi képviseletet, gyűlést, tábort, tábort vendégül láttunk az utóbbi két évben. Tavaly nyáron volt olyan is, hogy egyszerre közel 150 unitárius diák táborozott Csehétfalván. Vannak egynapos rendezvényeink is, például keresztelői, konfirmációi, kicsengetési összejövetelek, házassági évfordulók, szilveszteri mulatságok, vagy éppen elszármazott-találkozók.
A Központ legfontosabb tevékenysége a táboroztatás és vendéglátás mellett a szociális konyha üzemeltetése, melynek keretében az Unitárius Egyház, a Gondviselés Segélyszervezet, környékbeli jólelkű vállalkozók támogatásával 65-75 idős, egyedülálló ember mindennapi meleg étkeztetését végezzük. Ez azt jelenti, hogy a Nyikó menti falvakban élő időseknek, akik nem akarják, nem tudják maguk számára megfőzni a meleg ételt, jelképes összegért házhoz szállítjuk az ebédet.
A csoportokból, vendégektől származó bevételek mértéke üzleti titok, de annyit elmondhatok, hogy – ismerve Udvarhely szék panzióinak árszabásait – lényegesen olcsóbban biztosítottunk szállást diákoknak, szemünk előtt tartva több célt: egyrészt a gyermekekkel, fiatalokkal való foglalkozás az itthon maradás, a megmaradás záloga, másrészt szeretnénk minél több kapcsolatot kiépíteni gyermekekkel, iskolákkal, ifjúsági szervezetekkel és végül szeretnénk induló vállalkozásként minél több vendéget köszönteni Csehétfalván.
Nem tudjuk, hogy pontosan kinek az ötlete volt, hogy Csehétfalvát válasszák a hódmezővásárhelyi csoportok, de abban azonban biztosak vagyunk, hogy választásukban szerepet játszott az alacsony ár. Továbbá az a tény is, hogy 2005 óta szoros szálak kötik össze Csehétfalvát a tőle oly távol eső Hódmezővásárhellyel. Ennek elsődleges oka, hogy a gyalázatos 2004. december 5-i népszavazás sajgó fájdalmára a hódmezővásárhelyi közgyűlés kínált gyógyírt, azzal, hogy tiszteletbeli polgárává fogadta a Nyikó-mente székely-magyarjait. Ezt a címet azóta is büszkén viseljük. Ugyanakkor a vásárhelyi és csehétfalvi unitárius gyülekezet között testvérgyülekezeti kapcsolat indult.
Azt sem tudjuk, hogy Grezsa Istvánnak volt-e szerepe a program megszervezésében, azonban biztosak vagyunk benne, hogy Grezsa doktor – ha megkérdezték – baráti hangon nyilatkozott Csehétfalváról, éppúgy, ahogy mi is gondolunk rá.
Utolsó kérdésére már fentebb válaszoltam, igen, hála a Jóistennek, sok vendégünk érkezett, úgy Erdélyből, mint az anyaországból."
A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a csehétfalvi épületek felújítása és a hódmezővásárhelyi diákok odautaztatása is olyan program, aminek során az állam ésszel és hasznosan költi/költötte a közpénzt, ami sajnos meglehetősen ritka, ezért már önmagában is hírértékű.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Rákóczi Szövetség"
] | [
"Unitárius Egyház",
"Gondviselés Segélyszervezet",
"Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés",
"Csehétháti Unitárius Egyházközség"
] |
Szabadlábon a volt kampányfőnök
Újra az MSZP-nek dolgozik az életveszélyes pszichés zavarokkal küzdő Csonka?
Feltételesen szabadlábra helyezték Lendvai Ildikó MSZP-elnök volt kampányfőnökét, Csonka Gábort, akinek különböző – más mellett a beszámíthatóságára apelláló – indítványok következtében mindössze másfél évet kellett a rács mögött töltenie, bár jogerősen három év börtönbüntetést kapott. Információink szerint Csonka szabadulása óta rendszeresen bejár a párt központjába.
Hivatali befolyással üzérkedés bűntette és befolyással üzérkedés vétsége miatt ítélte el jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla még 2007. június 19-én Csonka Gábort, aki ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri volt székházában két vállalkozótól, amit egy hangfelvétel is bizonyított.
A férfi három év börtönbüntetést, 500 ezer forint pénzmellékbüntetést, négy év közügyektől eltiltást és hatmillió forint vagyonelkobzást kapott. Az ítélet után komoly problémát jelentett az igazságszolgáltatásnak, hogy Csonka Gábort "betereljék" a börtönbe (a rendőrség hétszer próbálkozott bírósági utasításra az elítélt elővezetésével, hiába) – olvasható a Magyar Nemzet pénteki számában, amelyből további részleteket is megtudhat. | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla"
] |
Ha Mészáros Lőrinc úgy akarja, jöhetnek a 2RULE-karácsonyfadíszek, a 2RULE-videójátékok és a 2RULE szakmai képzések.
Négyféle 2RULE védjegyre kért nemzeti oltalmat a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Sportmárka Zrt. március 10-én, de a védjegy nemzetközi bejegyzését nem igényelték. A védjegyek bejegyzése még folyamatban van — derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapján közzétett tájékoztatásból.
Képgaléria: 2 Rule logók
Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
A Magyar Sportmárka Zrt. mind a négyféle logónál ezekre a terméktípusokra kért védjegyoltalmat:
ruházati cikkek, cipők, kalapáruk,
játékok és játékszerek, videojátékok, testnevelési és sportcikkek, karácsonyfadíszek,
reklámozás, kereskedelmi ügyletek, kereskedelmi adminisztráció, irodai munkák,
anyagmegmunkálás,
nevelés, szakmai képzés, szórakoztatás, sport- és kulturális tevékenységek.
A Magyar Sportmárka Zrt.-t 2017 decemberében alapította meg az egyik Mészáros-érdekeltség, a herceghalmi Talentis Group Zrt., és az új cég vezérigazgatója az őszi ideiglenes szövetségi kapitány, a Felcsúton is futballozó, majd edzőként is működő Szélesi Zoltán felesége lett. Idén májusban derült ki, hogy a 2RULE logója erősen hajaz egy, az internetről lehalászott, szerb grafikus által készített sablonra, ráadásul a 2RULE-márka már fut, méghozzá Nigériában. Ez meg is magyarázza, hogy miért nem kértek nemzetközi oltalmat a Mészáros-féle 2RULE-ra.
Az eredeti 2Rule:
Bár a 2RULE igen zsenge, tömeggyártásról beszélni sem lehet, hiszen az első szaküzletet még csak most építik a Váci úti Promenad Gardens irodaház aljában, már három NB I-es labdarúgócsapat – a Diósgyőr, a Haladás és a Puskás Akadémia – is hátrahagyja mezeit, hogy 2RULE-ban folytathassák. Hozzájuk csatlakozott nemrégiben a PAFC fiókcsapata, az NBII-es Aqvital Csákvár FC.
A közmédia is teljes mellszélességgel kiállt a török és kínai alapanyagokkal dolgozó Mészáros-brand mellett: előbb egyik műsorvezetőjükre akasztottak 2RULE-kitűzőt, majd az M4 Kisbajnok című, kisgyerekeknek szóló műsorában reklámozták a Mészáros és Mészáros Kft.-t, illetve a 2RULE-t.
Simán elszakadt a felcsútiak 2rule meze Két hete mutatta be ünnepélyes keretek között a Puskás Akadémia.
Kimelt kép: Besenyei Violetta/24.hu | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"2RULE",
"Talentis Group Zrt.",
"Magyar Sportmárka Zrt."
] | [
"Puskás Akadémia",
"Aqvital Csákvár FC.",
"Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala"
] |
Amikor a 2010-es kampányban, 34 évesen színre lépett, még a miskolci fideszesek előtt is teljesen ismeretlen volt Mengyi Roland, mégis villámgyorsan futott be szép karriert: parlamenti képviselő, majd a megyei közgyűlés elnöke lett. Szinte semmit nem lehet tudni arról, hogy a politikai pályája előtt hol dolgozott, és bár kisebb-nagyobb botrányokban eddig is felmerült a neve, a 168 Óra által kirobbantott uniós pénzlenyúlási ügy előtt nem kapott olyan nagy nyilvánosságot, mint most.
"Soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, ha kell, mindig újra kezdeni" – ezt a Kossuth Lajostól vett idézetet írta weblapjára Mengyi Roland. Az országosan kevésbé ismert fideszes országgyűlési képviselőről a 168 Óra írta meg lehallgatási jegyzőkönyvekre hivatkozva, hogy százmilliós uniós pénzek lenyúlásában érintett. Mengyi tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz, de a Miniszterelnökség már nem állt egyértelműen mellé, úgyhogy akár az sem kizárható, hogy pártja végül elengedi a kezét.
Egyszer csak politikus lett
A Tiszaújvárosban született, 41 éves politikus a Fidesz 2010-es győzelme előtt szinte teljesen ismeretlen volt a politikában. Nemcsak a nagypolitikában, de abban a régióban is, ahonnan származott. Amikor 34 évesen, 2010-ben ő lett a Fidesz tiszaújvárosi országgyűlési képviselőjelöltje, nemcsak a választók nem tudtak róla semmit, de még a párt nagy öregjei sem. Akkori megszólalásai és a hivatalos, de igénytelenül megírt önéletrajza sem adott és ad ma sem sok kapaszkodót azoknak, akik meg akarják érteni, honnan jött és hogyan lett politikus, hiába készített vele még 2010 márciusában "interjút" a tiszaújvárosi Fidesz-alapszervezet vezetője, Török Dezső. Török személye azért is érdekes, mert úgy tűnik, szerepe lehetett Mengyi politikai karrierjének egyengetésében.
Mengyi az általános iskolát és a középiskolát is Tiszaújvárosban végezte, tizenévesen a szüleivel Sajóörösre költözött. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán diplomázott, később cégjogot tanult, aztán a Budapesti Corvinus Egyetemre ment. Hivatalos önéletrajzából szinte semmit nem lehet megtudni arról, hogy a politikai pályája előtt hol dolgozott. Igaz, volt egy 2005-ben alapított cége, a Park Consulting Kft., aminek ő volt a tulajdonosa. Ez a társaság a cégiratok szerint főleg saját tulajdonú ingatlan adásvételével, bérbeadásával foglalkozott.
Mengyi szakmai életútjáról az önéletrajzában szó szerint csak ennyit írt: "Közigazgatás, versenyszféra, egy közhasznú alapítvány elnöke is volt." A 2010-es kampányban sem árult el a korábbi munkahelyeiről többet. "Az egyetemi évek alatt is mindvégig dolgoztam, így jelentős munkatapasztalatra tettem szert a közigazgatás területén és a versenyszférában is. Jellemzően pénzügyekkel, gazdasággal, gazdasági joggal, beruházásokkal, munkahelyteremtéssel foglalkoztam. Társadalmi megbízatásaim kapcsán egy közhasznú alapítvány elnökekeként is tevékenykedtem" – mondta még a 2010-es kampányban.
A bullshit mestere
Az viszont már a 2010-es kampányban is kitűnt, hogy a politikai semmitmondás nem áll tőle távol. "Mint magánembert is a munka határoz meg, ha éppen nem dolgozom, akkor is azon gondolkodom, hogy mit kellene másnap tennem. Mint mindenki más, a munkámban mindig a legjobbra törekedtem, miközben megismertem a környezetemben a jövőkép nélküli mindennapok nehézségeit is. Büszke vagyok arra a képességemre, hogy a problémákban a kihívásokat lássam és van elég erőm a változásokhoz, az elkezdett feladatok befejezéséhez, valamint ahhoz, hogy soha nem felejtettem el, hogy honnan érkezem és hová tartok" – mondta akkor.
A kampányban azt hangoztatta, hogy elege van az MSZP korrupt kormányzásából, és tudja, mit akar tenni a térségéért: "Megítélésem szerint a térségnek munkahelyekre, a termőföldek védelmére és a családi gazdaságok, vállalkozások támogatására, valamint a korrupció visszaszorítására van szüksége. Fontos tennivalóink vannak a fiataljaink megtartása és a nyugdíjasaink védelme érdekében is."
A 2010-es parlamenti választások után az addig ismeretlen Mengyi politikai karrierje szépen ívelt felfelé. Még az év nyarán eldőlt, hogy ő lesz a Borsod megyei közgyűlés fideszes elnökjelöltje az őszi választásokon, miután az addigi elnöknek, Ódor Ferencnek mennie kellett. Mengyit a Fidesz frakcióvezetőjeként a már említett Török Dezső jelölte Ódor utódjának. Ódor régi motoros volt, igazából sosem derült ki, miért dobták. Egyesek szerint azért, mert támogatta Molnár Oszkár edelényi polgármestert, mások szerint egyszerűen elégedetlen volt vele a Fidesz országos vezetése. Ódor mindenesetre nem esett nagyot, később az Encsi Járási Hivatal vezetője lett.
Mengyit az elnökválasztáson titkos szavazással a 30 tagú közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenvoks nélkül és 7 tartózkodással választotta meg a megyei közgyűlés elnökének, az új pozíciójához havi bruttó 579 ezer forint fizetés járt, de erre még rájött egy 177 ezer forintos havi költségtérítés is. Ezenfelül Mengyi parlamenti képviselőként is kapott fizetést.
Sok gyerek, takarékos életmód
A ma már ötgyermekes politikus 2010-es vagyonnyilatkozata szerint abban az időszakban egy, még 1993-ban nekiajándékozott 2900 négyzetméteres sajóörösi szántónak volt felerészben tulajdonosa, valamint a már említett Park Consultingnak. Bár a cég ingatlanokkal foglalkozott, Mengyinek a vagyonnyilatkozata szerint ekkor sem lakása, sem autója nem volt, csak 800 ezer forintnyi megtakarítása.
A jelenleg kényszertörlés alatt álló Park Consulting saját tőkéje elég magas, eredménytartalékból adódóan, ami azt jelenti, hogy a 2009-et megelőző üzleti évben vagy években pozitív eredménnyel zárt, azaz nyereséges volt. 2010 óta viszont nem adtak be beszámolót. Ráadásul az utolsó aktív évben igencsak sántít az eredménykimutatásuk: különös, hogy 18 millió forint volt a bevétel, és abból le is írtak költségként 17 millió 992 ezer forintot. (Különös az is, hogy a kényszertörlés alatt álló cégnek most egy betéti társaság a tulajdonosa, de ez a bt. szintén 2010-ben adott be utoljára beszámolót, és ellene szintén megszüntetési eljárás van tavaly ősz óta.)
Mengyi vagyonnyilatkozata szerint 2011-ben már tízmillió forintja volt, azaz 9 millió 200 ezer forintot tudott félretenni egy év alatt, ami azt jelenti, hogy havonta átlagban több mint 760 ezer forintot. Egy évvel később egy lakóházat és egy lakást is örökölt (ezeknek felerészben lett a tulajdonosa), de már nem volt tulajdonos a cégében, megtakarításai pedig a felére csökkentek. Legutóbbi, a 2015-ös évet mutató vagyonnyilatkozata szerint sem autót, sem lakást nem vásárolt tavaly, a megtakarítása pedig a 4 millió forintot sem éri el, a gyermekeinek sincs önálló vagyonuk.
Azóta, hogy Mengyi 2010-ben politikai pályára lépett, két kisebb-nagyobb botrányban is felmerült a neve. A legemlékezetesebb ügy talán az volt, amikor a Blikk 2011 decemberében közölte azoknak a kormánypárti politikusoknak a névsorát, akik az Európai Régiók Gyűlésének éves közgyűlésének apropóján tölthettek el néhány kellemes napot az Azori-szigeteken. Mengyi is köztük volt, mondhatni, központi szerepet kapott. A fideszes politikusok ugyanis azzal védekeztek, hogy Mengyi Roland megyei elnök páneurópai romastratégiája miatt utaztak ennyien több mint 4 ezer kilométert.
Megmondták ott fent
A következő évben újabb lendületet vett Mengyi karrierje: az ekkor még gazdasági miniszterként funkcionáló Matolcsy György a Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági fejlesztését koordináló miniszteri biztossá nevezte ki. 2013 őszén egy Népszabadság által feltárt különös földpályázati ügyben került reflektorfénybe. A 2011-es borsodi földpályázat azért volt érdekes, mert noha az összes állami illetékes példaszerűnek ítélte, a beadási határidő után, felsőbb nyomásra az egész kiírást visszavonták, hogy aztán a földek a második körben fideszes figurák környezetében kössenek ki. A Népszabadság akkor arról írt, hogy a pályázat megfúrásában szerepe volt Mengyinek is, állítólag ő utasította először a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának vezetőjét a pályázat visszavonására. A földet elnyerők között volt később Mengyi kampányfőnöke is, akinek az égvilágon semmilyen gazdálkodási tapasztalata nem volt korábban.
Sem a Blikk által megírt azori kiruccanás, sem a földpályázat körüli botrány nem érinthette nagyon kényelmetlenül, 2014-ben megint képviselőjelölt lett. Bele is adott apai-anyait, legismertebb húzása az volt, amikor a kampányban a tiszapalkonyai óvodásoknak – "felsőbb utasításra" – Mengyit reklámozó kakaós csigákat kellett kiosztaniuk az óvónőknek. A Facebook-oldala arról árulkodik, hogy most is nagyon aktív, járja a régióját, és közben a kvótanépszavazás mellett kampányol. | [
"Park Consulting Kft.",
"Fidesz"
] | [
"Encsi Járási Hivatal",
"Bükki Nemzeti Park Igazgatósága",
"168 Óra",
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Pázmány Péter Katolikus Egyetem"
] |
Nem mond le a vesztegetésen ért MSZP-s polgármester + Videó
• Szocialista vesztegetést filmezett le a Célpont Dombóváron + Videó
• Szocialista vesztegetés – fokozott ügyészi felügyelet Dombóváron + Videó
• Vastag bőr: magánügyének tekinti a vesztegetést az MSZP-s polgármester Továbbra sem hajlandó lemondatni a dombóvári MSZP a város vesztegetésen ért szocialista polgármesterét. A Fidesz másodszor próbálta napirendre vetetni az indítványt, a közgyűlés MSZP-s többsége azonban most is megakadályozta azt. Szabó Loránd egy helyi fideszes képviselőt akart megvesztegetni.
Tekintse meg a hírTV összeállítását! A vesztegetési botrány kirobbanása óta másodszor ülésezett a dombóvári képviselő-testület. A rendkívüli ülésen – csakúgy, mint egy héttel ezelőtt – a Fidesz lemondásra szólította fel a szocialista polgármestert, aki 2 millió forintot és egy tanácsnoki állást ajánlott Naszvadi Balázs fideszes képviselőnek azért, hogy vonja vissza az ellene benyújtott magánvádas indítványát.
Szabó Loránd magabiztosan szavaztatott lemondatásáról. A szocialista többségű közgyűlésen párttársai most sem engedték napirendre venni az indítványt. A képviselők várhatóan a hónap végén üléseznek legközelebb, az azonban már rendes ülés lesz, ahol interpellációt is be lehet nyújtani, a polgármester ügyét itt már kénytelen lesz megtárgyalni a testület.
Szabó Loránd lemondatásáról aláírásgyűjtésbe kezdett a Fidesz dombóvári csoportja. Egyetlen nap alatt csaknem 500 aláírás gyűlt össze. A vesztegetési ügyben fokozott ügyészi felügyelet mellett nyomoz a rendőrség, a nyomozás befejezésének határideje május 10-e.
(hírTV) | [
"MSZP"
] | [] |
Négy ellenzéki párt közösen kezdeményezi egy fővárosi vizsgálóbizottság felállítását a budapesti tömegközlekedésben tervezett elektronikus jegyrendszer ügyében. Tarlós beelőzte őket: feljelentést tett a rendőrségen a projekt ügyében.
Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, választ várnak arra, miért "dőlt be" a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elektronikus jegyrendszerének projektje. Hangsúlyozta, az ellenzék mindent megtesz, hogy kiderüljön, "mitől döglött meg" Tarlós István főpolgármester "egyetlen saját erőből zajló" beruházása. A DK ennek érdekében feljelentést is tesz az ügyben a rendőrségen hűtlen kezelés gyanúja miatt – tette hozzá.
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője elmondta, a városvezetés 12 milliárd forintos kárt okozott egy "működésképtelen rendszer babusgatásával". Az ellenzéki politikus bejelentette, amennyiben a kormányoldal a közgyűlésben nem támogatja egy vizsgálóbizottság felállítását, akkor felállítanak egy alternatív ellenzéki testületet, amely szintén kikéri az ügy dokumentumait a történtek megismeréséhez.
Gál József, az LMP fővárosi képviselője utóbbiról azt mondta, amennyiben a Fidesz–KDNP nem szavazza meg a vizsgálóbizottság felállítását, akkor azzal azt ismeri el, hogy vaj van a füle mögött.
V. Naszályi Márta, a Párbeszéd budapesti képviselője arra emlékeztetett, hogy a városvezetés immáron tíz éve ígérgeti az elektronikus jegyrendszer bevezetését, amellyel szemben így semmi bizalma nem maradt a lakosságnak.
Az MSZP, a DK és a Párbeszéd politikusai ugyanitt szóltak arról is, botrányosnak tartják, hogy a főváros patkánymentesítése a jövő évtől nem az ezt a tevékenységet 45 éve végző Bábolna Bio feladata lesz, hanem egy "hozzá nem értő konzorciumé". Horváth Csaba megjegyezte, a közbeszerzési csalás gyanúját is felveti, hogy az idei 250 millió forintos keret helyett jövőre több mint 900 millió forintért végzik el ezt a feladatot.
Frissítés: Tarlós maga tett feljelentést
Feljelentést tett a budapesti elektronikus jegyrendszer projekt ügyében Tarlós István főpolgármester és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes.
Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén, a projekt aktuális helyzetéről szóló előterjesztés vitájában jelentette be, hogy kedden Bagdy Gábor főpolgármester-helyettessel feljelentést tett az országos rendőrfőkapitánynál.
A főpolgármester azt mondta: tiszta vizet kell önteni a pohárba, a feljelentést azért tették, hogy az illetékes hatóság vizsgálja ki, mi történt az ügyben. Ennek az eredményét ésszerű lenne megvárni; az ellenzék addig találjon magának más kampánytémát - tette hozzá.
Tarlós István azt mondta, a napirend vitájában az ellenzék kiszámítható módon egy kommunikációs performanszt szeretne felépíteni. Közölte, erre nincsen szükség, mert ennek a célja és az eredménye is az lenne, hogy a budapestiek összezavarodnának: nem lehetne tudni, hogy mi igaz és mi nem.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén támogatta, hogy újrastrukturálják a budapesti elektronikus jegyrendszer projektjét, miután a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerződésszegés miatt felmondta a kivitelezővel a szerződést.
A testület 18 kormánypárti képviselő igen szavazatával, az ellenzékiek 8 nem szavazata ellenében döntött arról, hogy továbbra is támogatja az elektronikus jegyrendszer projektjének megvalósítását.
A közgyűlés felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy a BKK vezérigazgatója útján az érintettek - ezen belül az érintett kormányzati szervek - bevonásával gondoskodjon a projekt újrastrukturálásáról, és az ahhoz szükséges egyeztetések lefolytatásáról. Továbbá a projekt befejezési határidejét 2020. december 31-ére módosíthatja a testület. | [
"Budapesti Közlekedési Központ"
] | [
"Bábolna Bio",
"Demokratikus Koalíció",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Két újabb gyanúsított előzetes letartóztatását rendelte el a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója szerdán a Czeglédy Csaba és társai ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt folyó ügyben - közölte az MTI. A két gyanúsított esetében a bíróság lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről döntött.
Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, ami diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. A bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban részt vevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, nem fizették meg. Az ügyben 24 gyanúsított ellen folyik eljárás.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfőn négy gyanúsítottat vett őrizetbe. Valamennyien a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. alkalmazottai voltak, és az iskolaszövetkezetek tényleges irányításában is részt vettek, segítséget nyújtva a bűncselekményekhez.
Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. A bíróság legutóbb április elején hosszabbította meg három hónappal az előzetes letartóztatását. | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt",
"Szegedi Járásbíróság",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Pénzt és ajándékokat kért a nagylaki határon átlépő kamionosoktól 13 határrendész. A napokban kapták el őket, nyolcan előzetesbe kerülhetnek.
Vesztegetés és kötelességszegés miatt fogtak el több, a Nagylaki Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó jelenlegi és volt határrendészt.
Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője azt mondta, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat buktatta le őket. Tizenegy rendőrt hivatali vesztegetés elfogadása, két másikat pedig kötelességszegés gyanúja miatt hallgattak ki kedden.
A rendőrök a gyanú szerint pénzt, illetve különböző kisebb értékű ajándékokat kértek és fogadtak el a határon átlépő kamionosoktól.
Az ügyészség nyolc rendőr előzetes letartóztatását kezdeményezte.
Október közepén a záhonyi határátkelőnél történt hasonló eset. Akkor az ügyészség gyakorlatilag az összes ott szolgáló rendőrt elfogta. | [
"Nagylaki Határrendészeti Kirendeltség"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat"
] |
Pintér Sándor belügyminiszter volt cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. kapta meg a HungaroControl Zrt. őrzés-védelmének ellátását.
Nettó 1,4 milliárd forintért nyújt recepciós szolgáltatást, biztosítja majd a fegyveres biztonsági őrséget, valamint kezeli a biztonsági rendszert védelmi szolgálat igénybevételével a Civil Biztonsági Zrt. az állami tulajdonú HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. XVIII. kerületi, Igló utcai székházának területén.
Az uniós közbeszerzési értesítőben január 18-án megjelent eredményhirdetés szerint a recepciós szolgáltatás magában foglalja a telefonos feladatok ellátását, valamint a csomagvizsgáló berendezés és a fémkereső kapu kezelését.
A tájékoztatóban szerepel az is, hogy a Civil alvállalkozóval fogja teljesíteni a személy- és vagyonvédelmi, a recepciós, illetve a biztonságtechnikai rendszerfelügyeleti feladatok elvégzését. A Közbeszerzési Adatbázisba feltöltött dokumentumok szerint a Civil alvállalkozója az újlengyeli székhelyű KÖT R SECURITY&SERVICE Kft. lesz, amelynek a legfrissebb céginformációk szerint 65 dolgozója van.
A Civil Zrt. értékesítésének nettó árbevétele – az Opten céginformációs rendszer alapján – 2016-ban és 2017-ben is 12-12 milliárd forint volt.
A cég vezérigazgatója pedig az a Tasnádi László, aki 2014 júniusa és 2016 december között rendészeti államtitkár volt, akit támadtak III/II-es múltja miatt. Végül ez annyira fájt neki, hogy lemondott, de – mint megírtuk – más játszhatott közre abban, hogy távozott az államtitkári székből.
Tavaly decemberben nagy felháborodást okozott az, ahogy az MTVA biztonsági emberei felléptek a mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselőkkel szemben, amikor azok megpróbálták elérni, hogy a köztévé beolvassa a követeléseiket. A sajtóban megjelent, hogy az őrök a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. emberei, az Átlátszó pedig elhatározta, hogy a jogellenesen eljáró biztonságiak nevét kikéri, és ha nem kapjuk meg, akkor perelni fogunk az adatokért.
Kikérjük a köztévében az ogy. képviselőkkel szemben erőszakot alkalmazó őrök nevét A Varju László képviselővel szembeni erőszakos intézkedés csak megerősíti azt, ami egyébként eddig is nyilvánvaló volt: a mentelmi jogot élvező országgyűlési képviselőkkel szemben jogellenesen léptek fel tavaly decemberben a közmédia biztonsági őrei. A hírek szerint eddig semmilyen nyomozás nem indult az ügyben, senkit nem hallgattak ki még tanúként sem.
A Civil Zrt.-vel kapcsolatban egyébként 2017 novemberében írtunk arról, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól 26 milliárdos őrzés-védelmi közbeszerzést nyertek a belügyminiszter volt cégéhez köthető vállalkozások, amelyek a keretmegbízás keretében 3 évig fognak őrzés-védelmi feladatokat ellátni különböző állami épületekben.
A céginformációt az Opten Kft. szolgáltatta. | [
"HungaroControl Zrt.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt."
] | [
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"KÖT R SECURITY&SERVICE Kft.",
"Közbeszerzési Adatbázis",
"HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.",
"Opten Kft."
] |
Nyomozók szállták meg kedden az encsi járási hivatalt. Nem rendőrök voltak, ezt a hivatal egyik munkatársa mondta, aki kérdésünkre azt elismerte, hogy valóban megtörtént az eset. Hogy kik voltak, arra azt mondta, ő nem kérdezte őket.
Úgy tudjuk, hogy a járási hivatal vezetőjét, a Fidesz egykori országgyűlési képviselőjét, Ódor Ferencet a hivatal parkolójában teperték le, és megbilincselve mentek vele be a hivatalba.
A Központi Nyomozó Főügyészség kérdésünkre azt írta, hogy az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján, vezető beosztású hivatalos személy, az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást.
Az ügyészség tegnap 2 személyt vett őrizetbe, akiknek gyanúsítotti kihallgatása megtörtént.
Kedden ebédidőben Encsen egy helyi, de országos hírű étteremben is megjelentek a nyomozók, akik a hivatal egyik ott ebédelő munkatársát is őrizetbe vették. Korábban forrásainkra hivatkozva azt írtuk, hogy még négy személyt is elfogtak, ezt az ügyészség azonban nem erősítette meg.
Kerestük az egyben Demeter Ervint, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormánymegbízottat (ő Ódor felettese), aki későbbi visszahívást kért. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár viszont az MTI szerint arra utasította a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjét, hogy az Encsi Járási Hivatal hivatalvezetőjét azonnali hatállyal függessze fel az állásából. | [
"Encsi Járási Hivatal",
"Fidesz"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat"
] |
A magyar hotelek és panziók felétől szabadulna a tulajdonosa, pedig épp most adtunk tízmilliárdokat arra, hogy épüljenek újak. A legrosszabb helyzetben lévőket már el is vitte a bank. De mi van, ha a tulajdonos beköltözik a bedőlt szállodájába?
Eladó az elegáns Saliris Resort Hotel. Az egerszalóki szálloda a piacon feleannyit ér, mint az a több mint 10 milliárd forint, amennyiért megépítették. Még úgy is igaz ez, hogy egy éve sikerült nyereségessé tenni, ennek ellenére a tulajdonosa, az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) mégis szabadulna tőle. "Hiába nyereséges, az óriási hitel törlesztését sohasem lesz képes kitermelni, ezért a cég felszámolás alá került" - mondta kérdésünkre Kovács György, az MFB Ingatlanfejlesztő vezérigazgatója. Az egyszerre tulajdonos és hitelező MFB maga is akar ajánlatot tenni a felszámolás során, hogy később, kedvezőbb piaci helyzetben jobb áron értékesíthesse, így csökkentve a veszteségét.
Ugyancsak az MFB hitelezte a ceglédi, nem kevésbé elegáns Best Western Aquarell Hotelt, amely szintén az eladósorban levő szállodák közé tartozik. A tulajdonos nem törlesztette a kölcsönt, és amikor a bank érvényesíteni akarta a jogait, akkor arra hivatkozva maradhatott a tulajdonában, hogy ő ott lakik. Bejelentkezett ugyanis állandó lakosként a 92 szobás szállodába - árulta el Nyíri János, az MFB szóvivője.
Hotelt tessék! Három hotel egy százas!
Aki hotelt akarna most venni, és van is rá pénze, kedvére csemegézhet a bőséges kínálatból. A legnagyobb hazai ingatlanportál 1068 találatot ad, ha rákeresünk arra, hogy "eladó hotel, panzió". Nem régi, idejétmúlt hirdetésekről van szó, mindet az utóbbi két hónapban módosították. Persze ezek nem dőltek be mind, de - még ha valószínű is, hogy van a hirdetések között átfedés -, ez a szám azért megdöbbentő. Különös tekintettel arra, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint április végén alig több mint 1800 ilyen szálláshely működött az országban.
A mélyrepülés azért is feltűnő, mert a KSH adatai alapján a magyarországi vendégforgalom összességében nem esett vissza az utóbbi hat-nyolc évben, csak egyes szálláshely-kategóriákban. A szállodaszövetség honlapján megtalálható, a tavalyi évet értékelő beszámolóból azonban kiderül, hogy az árak elég rosszul alakultak az utóbbi években, ami valószínűleg a túlkínálatra vezethető vissza. A KSH szerint 2006 júliusában 2032 szálloda és panzió működött, öt évvel később már 2155. A férőhelyek száma ugyanakkor 158 762-ről 170 485-re nőtt.
Távolról sem csak isten háta mögötti, lompos családi panziókat árulnak, puccos wellnesshotelek is felbukkannak a listában, milliárdos vagy ahhoz közeli áron. És ez még nem minden: vannak olyan, négy- vagy ötcsillagos vidéki szállodák, amelyek az efféle mezei adatbázisokba be sem kerülnek, de tudható, hogy a tulajdonosok szívesen megszabadulnának tőlük.
Az országszerte piacra dobott rengeteg hotel közül - a Saliris Resort Hotelhez és a Best Western Aquarell Hotelhez hasonlóan - sok más esetében is valamelyik bank az eladó, pontosabban az a cége, amely a bedőlt hitelek fedezetéül szolgáló ingatlanokkal foglalkozik. Ezek a helyek általában nem bírták a keresletcsökkenés és a forintgyengülés együttes hatásait, a tulajdonos a bevételekből nem tudta tovább fizetni az építéshez vagy fejlesztéshez felvett kölcsön részleteit.
Hotelek nőttek ki a földből - mert pénzt lehetett rájuk szerezni
Az ilyen esetekről összesítése senkinek sincs, hiszen a szálloda gyakran zavartalanul üzemel, a hitel bedőlése ellenére - éppen azért, hogy könnyebb legyen eladni, most vagy akár évekkel később. Az utóbbi hónapokban nyilvánosságot kapott néhány eset mellett a CIB, az MKB és a Raiffeisen ingatlanos cégének honlapját böngészve azonban viszonylag gyorsan össze tudtunk állítani egy több mint kéttucat banki tulajdonban lévő szállodából és panzióból álló gyűjteményt (lásd a térképet).
Ezek többségét most is árulják. Csakhogy piac gyakorlatilag nincs, illetve borzasztóan szűk - mondta az Origónak Balla Ákos, a Colliers nemzetközi ingatlan-tanácsadó igazgatója. "Előfordul, hogy akkor sincs valós adásvétel, amikor bejelentik, hogy sikerült eladni valamelyik szállodát, mert sok esetben valójában csak a hitelt restrukturálják, vagy a hitel fedezetéül szolgáló ingatlant veszi el a bank" - magyarázta Balla Ákos. Szerinte a problémák fő oka, hogy éveken át nem a megalapozott és felmért piaci igény alapján indították el a hotelfejlesztések nagy részét, hanem a támogatási lehetősek és kedvező hitelek kihasználása volt a cél, így túlkínálat alakult ki, és sok esetben olyan helyszínen épült kis szobaszámú vidéki wellness-szálló, ahol semmilyen turisztikai attrakció nincs.
Egyrészt azért hullanak tehát a szállodák, mert a svájci frank árfolyama nem kímélte a válság előtt épülteket. De legalább ilyen nagy gond, hogy az idén véget érő hétéves EU-költségvetési ciklusban ömlött az uniós pénz az ilyen beruházásokba. Sokan jó üzletet láttak olcsó telkeken, hatalmas támogatással felépíthető szállodákban. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján fellelhető pályázati eredmények összesítése alapján csak kimondottan szálláshelyfejlesztésre 34 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást fizettek ki 2007 óta. Ebben nincs benne az a pénz, amit más, komplex pályázatokon, például turisztikai attrakciók vagy egészségipari projektek fejlesztéséhez kapcsolódva lehetett elnyerni ugyanilyen célra.
"Túlkínálat alakult ki, és sok esetben turisztikailag értékelhetetlen helyszínekre épültek szállodák" - összegezte a történteket az Origo kérdésére Kovács István, a szállodaszövetség főtitkára. Hozzátette, hogy elsősorban a vidéki wellness típusú hotelek szenvednek, mert az ilyenek iránt a külföldi kereslet minimális, magyar vendég pedig nincs elég. "Ezek olyan sokan vannak, hogy önmaguknak csinálnak konkurenciát, egymás elől szívják el a levegőt" - mondta a szakember.
Filléreket érnek a bedőlt szállodák
"Amelyik szálloda olyan rossz helyzetbe került, hogy be is kellett zárni, annak az eladására értelmezhető áron szinte semmi esély. De jellemzően a működők is túl vannak árazva, csak madarat akarnak fogni velük, nem szakmai befektetőt" - állította a hirdetések ismerete alapján Hegedűs Attila, a BDO Magyarország hotelüzletágának partnere. Megjegyezte, mindezzel együtt a turizmusban azért van fejlődési potenciál, csak kell egy türelmes tulajdonos és egy hatékony menedzsment.
A bankok közül a CIB-nél van az egyik legnagyobb portfólió hotelekből és panziókból. A CIB kommunikációs osztálya érdeklődésünkre azt írta, hogy a bankok többféle stratégiával kezelik a helyzetet, így van, amelyik az alacsony árak dacára azonnal értékesíteni próbálja a szállodákat és egyéb ingatlanokat. A CIB-csoport hosszú távú megoldást keres, és amíg megfelelő ajánlatot nem kap, gyakran szerződést köt egy üzemeltetővel, vagy bérbe adja az adott szállodát. "Konkrét esetekről és részletekről nyilatkozni a banktitok sérelmét jelentené" - tették hozzá. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"MFB Ingatlanfejlesztő",
"Best Western Aquarell Hotel",
"Saliris Resort Hotel",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"BDO Magyarország"
] |
Kis magyar abszurd, amelyben 40 milliárd forintból az építészszakma tiltakozása mellett szétvernek egy pár éve felújított épületet, hogy az úgy nézzen ki, mint 1905-ben, amikor senkinek se tetszett. Közel egy éve kész kellene lennie, de ha minden jól megy, jövő hónapban már elkezdhetik végre a tervezését – egy milliárdos közbeszerzést átugorva.
Újabb meglepő fordulatokkal gördült tovább az elmúlt hetekben a Pénzügyminisztérium Várba költözésének ügye. A minden ízében a mai magyar valóságot leképező történetről többször írtunk korábban, legutóbb május végén, amikor kollégánkat rendőrök igazoltatták, amiért fotókat mert/próbált készíteni a több szempontból is erősen vitatott építkezés, helyesebben mondva: tervezett építkezés helyszínén.
A Mátyás templom szomszédságában, a Szentháromság tér 6. számnál fekvő épületet, ahogy arról beszámoltunk, még 2016-ban szemelte ki a kormány az akkor még nemzetgazdasági (ma pénzügy-)minisztérium leendő székhelyéül. A lépéssel a tárca, ha úgy vesszük, saját egykori székhelyét foglalná vissza, hiszen az 1906-ban Fellner Sándor tervei alapján elkészült épületben 1945-ig az akkori Pénzügyminisztérium működött.
Az építészszakmán belül már a szándék óriási vihart kavart, az épületet ugyanis annak ellenére is az eredeti, száz évvel ezelőtti állapotába akarta/akarja helyreállítani a kormány, hogy azt túlméretezettsége és túldíszítettsége miatt már a maga korában is nagyon sok bírálat érte.
© Fortepan / Ebner
A kritikák legfőbb tárgyát, a két, agyondíszített, a szomszédos Mátyás temploméval konkuráló neogótikus tornyot egy második világháborús találat 1945-ben eltüntette, a megrongálódott épületet 1950-re pedig az építészszakma által is elfogadott módon, a funkcionális és építészeti értékkel amúgy sem bíró tornyok nélkül és a városképbe sokkal inkább illeszkedő, letisztultabb homlokzattal állították helyre.
"Azt hiszem, ez ez a pont, amikor valósággá kezd válni minden eddigi félelmünk a hazugságról, ócskaságról, buta, múltba révedő ízléstelen felelőtlenségről. Egy ócska, rettenetes épület 'rekonstrukciójáról' van szó. Valójában visszakapunk egy, a környezetével és a valósággal semmilyen kapcsolatban nem álló, igazi feudális giccsparádé palotát. És mindez irdatlan pénzbe kerül"
– írta a tervezett építkezésről 2016 májusában a szakma több más, a helyreállítás ellen érvelő képviselője mellett a Ráday Mihály vezette Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA).
Lesz torony, és kész
Mindez persze a legcsekélyebb módon sem befolyásolta a kormányt, ahogy az esztétikain túli észérvek sem. Például, hogy a minisztériumi apparátusnak kinézett ingatlant majdnem egymilliárd forintból alig néhány éve újították fel: 2015-től ez év júliusáig a Magyarság Házára keresztelt épületben működött a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága és több, határon túli magyarsággal foglalkozó háttérintézmény. Amit akkor ráköltöttek a felújításra, az most nagyrészt megy a levesbe az épületet a vázig lecsupaszító teljes külső-belső rekonstrukció miatt.
© Fortepan / Szabó Lóránt
Az észérvek közé tartozott (volna) még, hogy hiába költ el a kormány a 2016-os tervek szerint 26, az idei költségvetésből kiolvasható (de nyilván nem végleges) állapot szerint 40,5 milliárd forintot a presztízsberuházásra, a minisztérium több mint kétezer dolgozója közül a pályázati kiírás szerint is csak nagyjából 800-nak jut hely a Szentháromság téren, vagyis a jelenleg három épületben működő tárca ingatlanaiból csak egyet – a luxushotellé avanzsáló József Nádor térit – lehet felszabadítani.
Érdemes elbíbelődni amúgy kicsit a matematikával is: ha a 40 milliárdot elosztjuk a leendő dolgozók számával, meglepő eredményre juthatunk arról, hogy mennyibe is kerül egyetlen munkahely (segítünk: 50 millió forintba).
A Várba költözés ellen szólt volna sokak szerint az is, hogy egy XXI. századi modern gazdaságban a pénzügyi kormányzatnak a "cityben", a banképületek között van a helye, a palotamániának pedig rossz, feudális szimbolikája van.
Biztos, aki biztos
És ez csak az alaptörténet: az igazi magyar valóság a megvalósítás során ütközött ki. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a megvalósítás nem egyenlő a kivitelezéssel: magyar tempó-magyar szokás szerint először ugyanis 2017 elején egy miniszteri biztost neveztek ki a feladatra – Borbély Pált –, majd az ugyancsak bevett forgatókönyv szerint egy külön projektcég is alakult, az NGM-TÉR6 (május óta PM-TÉR6) Kft., amelynek vezetője Borbély Pál. (A szakmában nem túl ismert építőmérnök nevére egyébként alig hoz találatot a Google, csak a sokadikból derül ki, hogy Expert Pro Norma nevű cégén keresztül ő volt a Varga Mihály (igen, az apparátusát a Szentháromság térre költöztetni óhajtó pénzügyminiszter) közbenjárására, 1,1 milliárd forintból felújított Klebelsberg-kastély műszaki ellenőre.)
Varga Mihály a Klebelsberg-kastély kertjében © Facebook / Varga Mihály
A TÉR6 tavaly márciusi megalakulása után jó ideig a színfalak mögött zajlottak (volna) az események: a projektcég információink szerint ugyanis nemigen talált olyan tervezőt, aki elvállalta volna a felújításhoz (értsd: a vitatott-giccses-tornyos állapot visszaállításához) szükséges vázlattervek (a későbbi tervezést megalapozó programtervek) elkészítését.
Két konkrét kikosarazás után egy műemléki épületek rekonstrukcióban nagy tekintélyűnek számító, Ybl-díjas építészt bíztak meg a vázlattervekkel – tőle közel egy év után viszont azért köszöntek el, mert az eredetinél kisebbre rajzolta a tornyokat. (A felkért építészek nevét szándékosan nem írjuk le.)
Szóba került ez után információink szerint a Miniszterelnökség Várba költözésének terveit készítő Zoboki Gábor felkérése is, 2017 őszén végül azonban a Klebelsberg-kastély felújításának tervezőjét, az Ybl-díjas Kálmán Ernőt bízták meg a vázlattervek készítésével, egyben azzal is, hogy szervezzen csapatot, amellyel a munkát el tudja végezni.
2017 végén Kálmán vázlattervei alapján közbeszerzést írtak ki az épület tervezésére. Az 1 milliárd forint értékű eljárást idén júniusban azonban az utolsó pillanatban érvénytelenítették. A Kálmán Ernővel szövetkező építésziroda ajánlatát formai okokra hivatkozva meglepő módon eleve kizárták az eljárásból, a másik két ajánlattevőét pedig a hivatalos indoklás szerint azért, mert mindketten a kiírási összeg nagyjából duplájáért, 2 milliárd forintnál is drágábban vállalták volna a munkát.
Megoldják okosba'
A PM projektcége – egy újabb pályázati fiaskót megelőzve – információink szerint ez után három kiválasztott építészirodától kért be informális ajánlatokat a tervezésre, miközben a láthatóan alacsonyra szabott tervezési büdzsé mellett a feladatot az sem tette túl vonzóvá, hogy a világörökségi területeken zajló építkezéseket felügyelő Nemzetközi Műemlékvédelmi Hivatal (ICOMOS) képviselői tavaszi budapesti látogatásukkor aggályokat fogalmaztak meg a rekonstrukcióval kapcsolatban.
Miután a háttérben felkért irodák egyaránt túl magas árat adtak, a projektcég úgy döntött, hogy nem vacakol egy újabb közbeszerzéssel, hanem felvette státuszba az egyik felkért építésziroda, az Arch-Studio Kft. munkatársait. Ők így, a milliárdos közbeszerzés megkerülésével, a PM-TÉR6 alkalmazottaiként készítik el a megrendelő elvárásai szerinti – 1903-as eredetiekből kiinduló, azokat a kor műszaki elvárásainak megfelelően aktualizáló – terveket. A hitelesség érdekében az építészeknek, úgy tudjuk, több alkalommal művészet- és építészettörténészek tartottak előadásokat az épület és a Vár történetéről.
Vesztergom Ádám, az Arch-Studio ügyvezetője a hvg.hu-nak szerdán elismerte: valóban felvette őket a PM projektcége, a megbízásáról, az alkalmazásba vett munkatársak számáról és díjazásáról – illetve összességben semmi másról azonban nem volt hajlandó semmit mondani, hanem a TÉR6 ügyvezetőjéhez irányított bennünket. (Borbély Pált korábban magunktól is megkerestük, erről kicsit később.)
Az ügyvezető szavai mellett amúgy információnk helytállóságát bizonyítják a PM-TÉR6 friss cégnyilvántartási adata is: a cégnek Szentháromság téri székhelye és Hermina úti irodája mellett július 30-a óta egy új telephelye van, ami – hogy, hogy nem – pont megegyezik az Arch-Stúdió Bartók Béla úti irodájának címével.
Az építészszakma személyével és csapatával kapcsolatos fenntartásaira – miszerint a harmincnyolc éves "ismeretlen" építész és hasonló korú munkatársai helyett a világörökségi helyszínen lévő műemlék épület rekonstrukciója tapasztalt, speciális szaktudással bíró tervezőt igényelne – Vesztergom Ádám kérdésünkre azt mondta: neki, illetve az irodája többi munkatársának is van műemlék épületekkel kapcsolatos tapasztalata. Az ügyvezető egy Andrássy és egy Király utcai épületet említett, az Arch Studio honlapján felsorolt referenciák között azonban nem találtuk nyomát ezeknek.
Valamiből addig is élni kell...
2018 augusztus végén tehát ott tart az eredetileg 2017 végére befejezni tervezett építkezés ügye, hogy lassan talán elkezdik a tervezést. A PM-TÉR6 honlapjára feltöltött, három hete módosított 2018-as közbeszerzési terv reálisan már 2019 december végi átadással számol.
A fentiekben leírt tervezési kálvária a jogilag, pénzügyileg és építészetileg is két ütemre bontott felújításnak amúgy a második ütemét érinti, az állványozásból, bontási munkákból, utólagos falszigetelésből, szerkezetépítésből, tetőfedésből, és lényegében a külső homlokzat 1903-as terveken alapuló visszaállításából álló első ütem munkáit hamarosan megkezdhetik, az erre kiírt közbeszerzési eljárásban épp a napokban hirdettek eredményt. A 9,8 milliárdos munkát – aligha lep meg bárkit is – a miniszterelnök vejének egykori üzlettársa, Paár Attila érdekeltségébe tartozó, a Puskás Stadion mellett például a PM mai József Nádor téri épülete alatti mélygarázst is építő West Hungária Bau (WHB) nyerte el.
A TÉR6 eddigi másfél éves működése mennyi közpénzt emésztett fel, csak becsülni lehet. A cég tavalyi beszámolója szerint 2017-ben 2,1 milliárd forintnyi támogatási előleget kapott a PM-től, amelyből 1,7 milliárd a rekonstrukció előkészítéséhez volt címezve, és durván négyszázmilliót fordítottak (kilenc hónap alatt) magának a projektcégnek a működtetésére. 8,2 milliót például iroda- és parkolóhelybérletre, nagyjából hatvanmilliót pedig különböző jogi-, pénzügyi-, közbeszerzési-, műemlékvédelmi-, örökségvédelmi és stratégiai tanácsadókra. Személyi kiadásokra a beszámoló szerint 130 millió forint ment el áprilistól decemberig, miközben a kft a beszámoló szerint az évben átlagosan csak 9,7 főt foglalkoztatott. Az idei bérköltség ez utóbbi alapján nagyjából megsaccolható: a cégnyilvántartás szerint idén májusban 23-an dolgoztak a projektcégben, de ebben még nincsenek benne a tervezési munkákra frissen felvett építészek.
A TÉR6 honlapjára feltöltött szervezeti adatokból az is kiderül, hogy a vezérigazgató 2017-ben havi 1,59 millió forintot kapott a munkájáért – miniszteri biztosként Borbély Pál bruttó 748 ezer forintos helyettes államtitkári illetményre volt jogosult.
A projektcég munkavállalóinak számáról megkérdeztük természetesen magát a kft.-t is, a vezérigazgató azonban erre, illetve a tervezési munkákat érintő egyéb kérdéseinkre is nagyrészt elkerülő választ adott.
Az alkalmazottak számát firtató kérdésünkre Borbély Pál azt írta: a társaság személyi állománya az aktuális feladatok függvényében változik. Azt viszont elismerte, hogy "a rendkívül összetett rehabilitációs tervezési feladatot a PM-TÉR6 Nonprofit Kft. szakemberei végzik el, és már nem írnak ki újabb tervpályázatot.
A felvetésünket, hogy a helyszínválasztásnál miért nem törekedtek rá, hogy a minisztérium összes dolgozóját egy helyütt lehessen elhelyezni, a vezérigazgató esztétikai érvvel szerelte le, eszerint
"Az épület építésekor a harmadik legjelentősebb középület volt, mely a kor kiemelkedő műemléki értékeit hordozta. A homlokzati rehabilitációval és az eredeti funkció mai kornak megfelelő kialakításával a nemzeti építőművészetünk jelentős, egyedi értékeket tartalmazó alkotása kerül megőrzésre és fenntartásra."
Borbély Pál válaszában egy némileg meglepő mondat is akadt, miszerint "az 1904-től 1948-ig Pénzügyminisztériumként használt épületnek az utóbbi 70 év során nem találtak alkalmas, méltó és értékmegőrző funkciót". Vagyis a Magyarság Háza, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szerinte nem volt az. | [
"Pénzügyminisztérium",
"West Hungária Bau"
] | [
"Nemzetpolitikai Kutatóintézet",
"PM-TÉR6) Kft.",
"Magyarság Háza",
"Nemzetközi Műemlékvédelmi Hivatal",
"Arch Studio",
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Arch-Studio Kft.",
"Budapest Világörökségéért Alapítvány",
"Expert Pro Norma",
"PM-TÉR6 Nonprofit Kft."
] |
A Somogy Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő cégek gazdálkodását 2003 és 2007 között vizsgálták a szakértők. A Somogyi Média Kft.-nél több súlyos szabálytalanságot is találtak. A gyanú szerint a kétes ügyletekkel több tízmilliós kárt okoztak az önkormányzatnak. Miután közpénzekről van szó és egy önkormányzati tulajdonú cégről, nem volt más lehetőség, kötelességem volt hivatalból további vizsgálatra az igazságszolgáltatás megfelelő szerveinek ezt az anyagot továbbítani – mondta el Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Önkormányzat fideszes elnöke.
A cég vezetése állítólag olyan szerződéseket is aláírt, melyekhez nem volt felhatalmazása, a kft. több dolgozójánál pedig összeférhetetlenséget állapítottak meg. Az önkormányzat elnöke rendőrségi, illetve ügyészségi feljelentést tett az előző ciklusban történt törvénytelen ügyletek miatt. A Kaposvári Városi Ügyészség számvitel rendjének megsértése miatt nyomozást rendelt el, melynek lefolytatásával a Vám- és Pénzügyőrség Somogy megyei kirendeltségét bízta meg – nyilatkozta Dr. Egerváriné Dr. Lucza Gyöngyi, a Somogy Megyei Főügyészség sajtószóvivője.
Gyenesei: Jó gazda gondosságával jártam el
A tulajdonosi jogokat gyakorló önkormányzat elnöke az érintett időszakban az a Gyenesei István volt, aki most az önkormányzati miniszteri bársonyszék várományosa. A képviselő nem nyilatkozott, mindössze egy e-mailt küldött a Hír Televízió szerkesztőségébe. Ebben azt írja: nem érzi magát felelősnek a cégnél feltárt hiányosságokban, szerinte minden esetben a jó gazda gondosságával járt el. Az ügyészségi vizsgálat folyamán várhatóan Gyeneseit is meghallgatják majd.
(hírTV) | [
"Somogyi Média Kft."
] | [
"Somogy Megyei Önkormányzat",
"Hír Televízió",
"Vám- és Pénzügyőrség",
"Kaposvári Városi Ügyészség",
"Somogy Megyei Főügyészség"
] |
Idáig 1 milliárd volt, egy friss kormánydöntéssel mostantól 7 milliárd forint lesz a jegyzett tőkéje a novemberben visszaállamosított mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságnak. Az állam három hónapja 2,1 milliárdért vásárolta vissza a még 2004-ben privatizált céget.
A mostani feltőkésítésből elsősorban a vetőmag- és takarmány-előállításhoz szükséges infrastruktúrát akarják felfejleszteni. Ehhez még nem biztos, hogy szükség lenne egy Rákay Philipre, na de a turizmus fellendítéséhez már feltétlenül, és mint a ménesbirtok saját kormánybiztosa, Farkas Sándor mondta a Világgazdaságnak, éppen ez a cél.
Így hát az MTV egykori intendánsaként funkcionáló, volt Fideszgyűlés-műsorvezetőre esett a választás, ő lesz az állami vállalat igazgatóságának új tagja. Mint a kormánybiztos szavaiból kiderült, Rákayhoz egyebek mellett a lovassport is közel áll, ez indokolja a kinevezését, és akkor a szintén megénekelt komoly marketingtapasztalatairól még nem is beszéltünk. | [
"Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság"
] | [] |
Megtiltotta a BKV Zrt.-nek a szerződéskötést az új formaruhák beszerzésével kapcsolatos közbeszerzési eljárásban a Közbeszerzések Döntőbizottsága. A BKV megbízott vezérigazgatója, Balog Zsolt vizsgálatot rendelt el az ügyben.
A BKV dolgozóinak új formaruháját, amelynek tervezésére Makány Márta divattervező kapott megbízást, tavaly májusban mutatták be. A ruhadarabok gyártására közbeszerzési eljárást írt ki a társaság. Az eredeti tervek szerint 2007 végén, 2008 elején vezették volna be az új formaruhát. | [
"BKV Zrt."
] | [
"Közbeszerzések Döntőbizottsága"
] |
Egymillió forint pénzbüntetésre ítélte nem jogerősen a Pesti Központi Kerületi Bíróság csütörtökön a BKV Zrt. volt gazdasági vezérigazgatóját közérdekű adattal való visszaélés vétsége miatt; Dányi Józseffel szemben azért indult eljárás, mert 2006 júniusában, kérés ellenére, megtagadta a cég reklámfelületeinek hasznosítására kötött szerződések, illetve az azokból származó bevételek adatainak kiadását. Az Index az elejétől fogva figyelemmel kíséri az ügyet.
Az elsőfokú határozat értelmében, amennyiben a közlekedési társaság korábbi vezetője nem fizeti meg a kirótt pénzbüntetést, úgy azt 200 nap, fogházban letöltendő szabadságvesztésre kell változtatni.
A bíró az indoklásában hangsúlyozta: a vádlott tudatosan döntött a cég jogászának álláspontjával ellentétesen, és tagadta meg a kért adatok kiadását, amelyek egyértelműen közérdekű adatoknak minősülnek.
A büntetés kiszabásánál a bíró nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe az időmúlást, valamint a vádlott büntetlen, törvénytisztelő előéletét.
Mint arról korábban beszámoltunk, az ügy előzménye az volt, hogy Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő másfél évig várt arra, hogy a BKV kiadja a Peron Kft.-vel kötött reklámszerződését. Miután a kért adatokat nem kapta meg, feljelentette a BKV-t közérdekű adatok eltitkolásáért, és pert is indított a társaság ellen.
A perben korábban elhangzott: a közlekedési társaság a polgári perben még a másodfokú tárgyalást megelőzően kiadta a kért adatokat, de Kulcsár Zoltán közérdekű adattal visszaélés miatt feljelentette Dányi József igazgatót. Ennek alapján a rendőrség nyomozást indított, majd a nyomozás eredményeként vádat emeltek a volt igazgató ellen. Mint beszámoltunk róla, a büntetőper 2010 március 8.-án kezdődött.
A korábban az index.hu birtokába került 1999-es dokumentum szerint a Peron Kft. 5 évre kizárólagos jogot kapott a BKV járművein, területein reklámfelületek értékesítésére, és ezt 5 évvel meghosszabbíthatta egyoldalú nyilatkozatával. Az internetes oldal később arról számolt be, hogy a szerződés szerint a BKV fix bérleti díjat - 2000-ben 380 millió, 2001-ben 420 millió, 2002-ben 460 millió, 2003-ban 500 millió, 2004-ben 520 millió, 2005-ben 517 millió, 2006-ban 529 millió, 2007-ben pedig 583 millió forintot - kapott a Peron Kft.-től.
A BKV-tól időközben közös megegyezéssel távozott vádlott az utolsó szó jogán azt hangoztatta, hogy nem érzi magát bűnösnek. Dányi József és védője felmentésért fellebbezett, míg a vád képviselője tudomásul vette a döntést. | [
"BKV Zrt.",
"Peron Kft."
] | [
"Pesti Központi Kerületi Bíróság"
] |
Nem nyugszanak a kedélyek az állami Földet a gazdáknak! program körül, miután újabb érdekes birtoképítési lehetőségre derült fény. Mint ismeretes, a három hektárnál nagyobb állami földrészletek megvásárlására nyilvános árverés útján volt lehetőség. Ám az ugyanekkora vagy ennél kisebb, állami földalapba tartozó földrészleteket nyilvános pályáztatás, illetve árverés nélkül lehet eladni. Mégpedig úgy, hogy annak, aki az adott földrészletet meg kívánja vásárolni, vételi ajánlatot kell tennie rá, és ezt zárt borítékban juttatja el a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) területileg illetékes kirendeltségéhez. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) a kisgazdaságok megerősítésének szándékával magyarázta a három hektárnál kisebb állami földrészletek fentiek szerinti értékesítési gyakorlatát. Később aztán – amikor már hiába hirdettek meg a tervezetthez képest újabb és újabb privatizációs ütemeket, mégsem fogyott az állami föld – háromhektáros földrészletekre osztottak fel nagyobb területeket, hogy azokat a fent ismertetett, háromhektáros szabályok szerint értékesítsék.
Bevett módszer lehetett
Nem találtunk adatot arról, vajon hány esetben vásároltak háromhektáros vagy ennél kisebb földrészletet egyes gazdák, hogy később összevonhassák ezeket a területeket. Pedig ez a birtoképítési módszer már a "darabolás" előtt bevett gyakorlat lehetett. Ahogyan később is, amikor már az állam által korábban feldarabolt területekhez is hozzájutottak földművesek háromhektáros részletekben úgy, hogy csak ajánlatot kellett tenniük rájuk, s birtokon belülre kerülve összevonták a megvásárolt területeket.
Mindezek ellenére az ilyen típusú ügyletek kapcsán az FM nem hiányolja a nyilvánosságot, és a lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők is úgy gondolják: sokszor már annak is örülni kell, hogy valaki egyáltalán meg akarja vásárolni és művelni ezeket a területeket. Épp ezért eddig nem sokakat zavart, hogy ezekben az esetekben sokszor a vételárra sem derült fény, pedig ez alapkövetelmény kellene hogy legyen, különben nehéz elhessegetni a gyanút.
Felbukkant egy vevő
Lapunk értesülései szerint épp egy ilyen, korrupciógyanús telekmegosztásra került sor Bábolna külterületi részén, ahol az ipari park melletti földterület összességében 86,76 hektár volt. A szomszédos vetőmagüzem korábban hiába kért ebből a földből valamennyit, az állam nem adta oda. Ám később az állami tulajdonos gondolt egyet, és az említett területet négyfelé osztotta: az ipari park mellett így létrejött három, egyenként háromhektáros földrészlet, és 77,6 hektárt egyben hagytak. Úgy tudjuk, a telekmegosztás után az ingatlanrészeket annak idején nem is hirdették meg eladásra, ennek ellenére előkerült egy vevő. A tulajdoni lapok szerint a bábolnai bejelentett lakcímmel rendelkező Bernáth István földműves vette meg 2014-ben a háromhektáros ingatlanokat. Az új tulajdonos a parcellákat 2015 elején összevonta a már meglévő, 1,9 hektárjával, így összesen 10,98 hektár földje lett. A gazda 2016 elején már szántó és géptároló művelési ágra kért engedélyt az adott területre, idén január 17-én pedig épület létesítésének feljegyzése iránti kérelemmel élt. A terület tehát egyre értékesebb, ugyanakkor a mai napig nem tudni, mennyiért jutott a földrészletekhez a gazdálkodó. Az biztos, hogy az ipari park közelsége megdobja az árakat: egy értékbecslőre hivatkozva épp az NFA közölte korábban, hogy Komáromnál hektáronként 18,6 millió, Csém településnél pedig hektáronként 24,2 millió forintot ért egy hasonló adottságú, kis földrészlet. Eközben az átlagos földár hektáronként ötszázezer és egymillió forint között mozog.
Földrablás? Jogsértésről szó sincs
Az ügyben Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője írásbeli kérdést tett fel az agrárminiszternek, azt kérdezve, hogy ez az állami földrablás mintapéldája-e. Az FM válasza szerint jogsértésről szó sincs. Mindenesetre lapunk megkérdezte a tárcát arról, hogy a szóban forgó, egyenként három-három hektáros állami területek mennyiért keltek el. A szaktárcánál érdeklődtünk arról is, hogy miért éppen ezt a három birtoktestet hasította ki az eredeti, 0262 helyrajzi számú, 8676 hektáros állami területből telekmegosztással az NFA. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a megmaradó, 77,6 hektárt sikerült-e értékesíteni. Kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 08. | [
"Bábolna"
] | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Földművelésügyi Minisztérium"
] |
Július 18-ig döntenek róla, hogy mi legyen a korábban őrizetbe vett személyekkel.
Közleményt adott ki szerdán a Fővárosi Főügyészség arról, hogy hosszabb ideig maradhatnak letartóztatásban a bukott Széchenyi Bank egykori vezetői, a hatóság ugyanis “indítványozza a letartóztatásba került három gyanúsított kényszerintézkedésének meghosszabbítását".
Az ügyészség nem nevezi meg a közleményben a Széchenyi Bankot, de a leírtak alapján erről az ügyről van szó. Mint fogalmaznak: a megalapozott gyanú lényege szerint egy kisebbségi állami tulajdonban lévő pénzintézet hitelkihelyezései kapcsán egy bűnszervezet jött létre, amelyben a pénzintézet – közvetett többségi tulajdonosa – és felesége töltött be vezető szerepet.
A bűnszervezet a hiteleket abban az esetben is kihelyezte, ha egyébként a hitelt igénylő gazdasági társaság nem is juthatott volna ehhez. A hitelhez jutó gazdasági társaságok a felvett összeg döntő hányadát rövid időn belül különböző gazdasági társaságok közbeiktatásával előre meghatározott módon átutalták a közvetett tulajdonos többségi tulajdonában lévő cégnek. A hitelt felvett gazdasági társaságok a pénzt azonban nem fizették vissza,
azokból végül a pénzintézet közvetett tulajdonosának cége gazdagodott.
A bűnszervezet által okozott vagyoni hátrány meghaladja a hatmilliárd forintot – közölték.
Az ügyben két férfit és egy nőt tartóztattak le, amit az indítvány alapján október 18-áig hosszabbíthatnak meg. Az ügyészség szerint erre azért van szükség, mert “a terheltek eljárásbeli jelenléte és a bizonyítás zavartalansága csak így biztosítható".
A kényszerintézkedés kérdésében a nyomozási bíró hoz döntést július 18-ig. | [
"Széchenyi Bank"
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Trükkös HM-es ingatlanüzemeltetés
Évente több tíz millió forintos vagyoni hátrányt okozhatott a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) a szaktárca térképészeti cégének üzemeltetése az előző két választási ciklusban, a tárca ezért információink szerint hűtlen kezelés megalapozott gyanújával tesz feljelentést a Legfőbb Ügyészségen.
Elsőként a HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-nél (HM Térképészeti Kft.) vetődött fel, hogy kenőpénzeket fogadtak el bizonyos minisztériumi főtisztek a vaskos állami megbízásokért. A cég mostani átvilágításakor kiderült az is, vélhetőleg jogtalanul, a közbeszerzési jogszabályokat megkerülve végezték a társaság Szilágyi Erzsébet fasorban álló ingatlanjának üzemeltetését is.
A HM Térképészeti Kft. ugyanis annak ellenére végeztette el ezt a szolgáltatást egy másik céggel, a tárca vagyonkezelő társaságával, a HM EI Zrt.-vel, hogy évente jelentős támogatásban részesült az alapítótól, vagyis a honvédelmi tárcától. A HM EI Zrt. ráadásul a munkával egy további magántársaságot bízott meg közbeszerzés nélkül, amivel az átvilágítók szerint törvénysértést követett el – részletek a Magyar Nemzet keddi számában. | [
"HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft.",
"HM EI Zrt."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Dunakeszi önkormányzata hatmilliárd forintos keretmegállapodást kötött mélyépítési munkákra a Penta Általános Építőipari Korlátolt Felelősségű Társasággal. A cég a korábban Rogán Antal vezette V. kerületben is számos megbízást nyert el, de most sem lehet oka panaszra: ők végezhetik a Vörösmarty és a Podmaniczky tér felújítását is ugyanott 3,5 milliárd forintért.
Hatvan hónapra, azaz öt évre szóló keretmegállapodást kötött Dunakeszi Város Önkormányzata a közigazgatási területén lévő különféle mélyépítési építmények építési, illetve építési jellegű felújítási és sürgősségi munkákra – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A nyertes cég feladata lesz többet között víz- és szennyvízvezetékek, közutak, kerékpárutak, járdák és csatornák építése, javítása, valamint tereprendezési munkák zöldterületen, mérnöki tervezési szolgáltatások, parkok felújítása és fejlesztése.
Emellett az önkormányzat által üzemeltetett, a lakossági hibabejelentések (kátyúkkal, közvilágítással, balesetveszélyes járdával és kerékpárúttal, kidöntött oszloppal, táblával kapcsolatos problémák) fogadására is alkalmas, ingyenes elérhető applikációra érkező lakossági jelzésekből készült adatbázis alapján egyedi megrendeléseket/hibaelhárításokat is el kell végeznie – sürgős esetben 24 órán, egyébként 10 napon belül.
A kiírásra két cég be adott be pályázatot, a Swietelsky Magyarország Kft., valamint a Penta Általános Építőipari Kft., és a tendert az utóbbi húzta be.
A gödöllői székhelyű Penta Kft. 2014-2015-ben – részben konzorciumban – több mint 50 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el. Nettó árbevétele ezekben az években 19,6 és 17 milliárd forint volt, 2016-ban és 2017-ben pedig 10-10 milliárd forint körül alakult. 2018-ban aztán még jobban nekilódult a szekér: a cég 19,8 milliárdra tornázta fel éves forgalmát, sőt, emellett (a 2017-es 240 milliós összeg után újra) egymilliárd forint nyereséget produkált, mint a korábbi sikeres esztendőkben. Ezt is került azonban felülmúlni tavaly: éves forgalma 30,1 milliárdra, míg az adózott eredménye 2,5 milliárdra nőtt.
Ehhez vélhetően hozzájárultak a nagyösszegű állami közbeszerzések is. Például a Vörösmarty tér megújítására elnyert tender 2,3 milliárd forintért, a Podmaniczky tér felújítása 1,1 milliárd forintért, Egerben a Sas út felújítása 698 millió forintért, vagy épp a XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának kezelésébe tartozó úthálózat és járdahálózat karbantartási és fenntartási munkáira kötött keretszerződés 1 milliárd forintért a Vianova 87 Közmű- és Útépítő Zrt.-vel konzociumban.
Igaz, a kft.-nek a sok sikeres közbeszerzés mellett egy kínos mellékszerep is jutott még évekkel ezelőtt Székely Zoltán volt kisgazda politikus büntetőügyében. A 2002-ben vesztegetés miatt börtönbüntetésre ítélt Székely ugyanis a Pentát próbálta meg alvállalkozónak belobbizni Pest megyei csatornázásokhoz.
Börtönviselt kisgazdától a belvárosi díszburkolatig: a Penta Kft. diadalmenete a közbeszerzéseken Kisközgéppé (Marketté, Duna Aszfalttá) nőtte ki magát az a Penta Kft., amely kínos mellékszerepet játszott Székely Zoltán volt kisgazda politikus büntetőügyében: 2002-ben vesztegetés miatt börtönbüntetésre ítélt Székely a Pentát próbálta meg alvállalkozónak belobbizni Pest megyei csatornázásokhoz.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az EuroVelo 6 kerékpáros útvonal építése Dunakeszin. (Forrás: pentakft.hu)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Dunakeszi Város Önkormányzata",
"Penta Általános Építőipari Kft."
] | [
"Vianova 87 Közmű- és Útépítő Zrt.",
"Penta Általános Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság",
"XIV. Kerület Zugló Önkormányzata",
"Swietelsky Magyarország Kft.",
"Duna Aszfalt",
"Opten Kft."
] |
Tizenegy szülész-nőgyógyászt ítélt a Fővárosi Törvényszék pénteken első fokon egyenként kétmillió forint körüli pénzbüntetésre, mert hálapénzt kértek szülés levezetéséért, ami vesztegetésnek minősül. Egy szülésznő felfüggesztett szabadságveszést kapott, írja az MTI.
Az ügyben a Fővárosi Főügyészség a volt MÁV Kórház tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője ellen emelt vádat, mert 5000 illetve és 50 000 forint közötti összeget kértek a kismamáktól 2007 áprilisa és 2008 júliusa között legalább húsz esetben a szülés levezetéséért, vagy az érzéstelenítésért.
A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. | [
"MÁV Kórház"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.