text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
A pártelnök környezete egyjelöltes "tisztújításban" gondolkodik
Története talán legsúlyosabb válságát éli át az SZDSZ. A liberálisok támogatottsága soha nem volt ilyen alacsony, elnökük tavalyi megválasztását pedig csalás legalábbis alapos gyanúja árnyékolja be. A Kóka-stáb megúszhatónak tartja a botrányt egy egyjelöltes látszat-tisztújítással, ám ennek kikényszerítésére nincs jogi lehetőség. Minden azon múlik tehát, hogy Fodor Gábor elindul-e az elnöki posztért.
Kókáék az alagút végét vélték látni, de jött a fal
Nem lábalt ki. Kóka János (Fotó: Györffy Anna)
Mit tesz Fodor?
Kóka János stratégiáját alaposan kettévágta a Hír TV mûsora. A pártelnök ugyanis az elmúlt hónapokban - Horn Gáborral, az SZDSZ-es forrásaink által tényleges pártelnöknek tartott ügyvivővel egyeztetve - tudatosan kerülte a nyilvánosságot, csökkentette nyilatkozatai számát, illetve a kormány által az idei évben megtárgyalandó adócsökkentéssel kapcsolatban egy "felkapaszkodó" stratégiát dolgozott ki.Eszerint Gyurcsány Ferenc és a szocialisták által tervezett mintegy 200 milliárdos adócsökkentési csomag helyett az SZDSZ 500 milliárd körüli pakkot kommunikál. Hogy erre a költségvetés ismert helyzetében miből lenne fedezet, nem tudni, mindenesetre információink szerint éppen erre hivatkozva Kóka az elmúlt időszakban vezető gazdasági személyiségeket is felkeresett.Ráadásul a pártelnök környezetében elégedettek az SZDSZ népszavazási kampányával, hiszen - mivel az MSZP "hideg kampányával" nem vesz részt a "nem" szavazatokért folyó küzdelemben, inkább a választók altatására játszik - a voksolásnál születendő "nemeket" könnyedén a liberálisok támogatóiként tüntethetik fel.Az ellenzéki televízió által kirobbantott választási botrány a "pihentetett" Kókának azért jött nagyon rosszkor, mert éppen az előbb vázoltak miatt (legalábbis környezetében) a "felkapaszkodás" jeleit kezdték felfedezni, de az elmúlt napokban csak a jelek szerint csalás árnyékolta tavalyi tisztújításról szólt a párt sajtója.Információnk szerint a Kóka-pártiak úgy vélik, hogy a tervek szerint (talán májusban) összehívandó küldöttgyûlés nem tisztújító, hanem megerősítő jellegû lenne. Így bármi is lenne az ügyészségi vizsgálat eredménye, a szavazás megismétlésével biztos alapokra kerülne a pártelnök legitimitása.Ennek elérésére Kókáéknak semmiféle jogi eszközük nincs. Az újbóli elnökválasztás csak akkor szólhatna Kóka puszta "megerősítéséről", ha egyetlen más jelölt sem indulna a liberálisok támogatottságát egy százalékra leküzdő pártelnökkel szemben.A Hírszerző úgy tudja: a Fodor Gábort támogatók köre arra próbálja rávenni a környezetvédelmi minisztert, hogy ne asszisztáljon a Kókáék által tervezett "párt egységesen felsorakozik bajba került elnöke mögött" mottójú pszeudo-tisztújításhoz.Bár tudomásunk szerint nagy fejfájást okoz a fodoristáknak, hogy a koalícióban és a frakcióban a jelenlegi szereposztás szerint nagyon kicsi lenne Fodor Gábor mozgástere. A kormányban azért, mert egy népszerûtlen miniszterelnök népszerûtlen kormányában nehéz lenne népszerû koalíciós politikát vinni, másrészt a még Kuncze Gábor pártelnökségének erőviszonyait tükröző szabad demokrata parlamenti frakcióban sem egyértelmû Fodor Gábor támogatottsága. Legutóbb éppen hétfőn szavazták le Fodort a képviselőtársai az úgynevezett zöldombudsman ügyében. A köztársasági elnök jelöltjét, mint arról beszámoltunk, Fodor támogatásáról biztosította, a liberális képviselőcsoport azonban nem.A fodoristák szerint a Kóka János által beharangozott "megerősítő" küldöttgyûlés helyett a tavalyi, botrányba fulladt tisztújítás teljes megismétlésére van szükség. Ez - legalábbis forrásunk szerint - akár az SZDSZ gyökeres megújításához is elvezethet. A frakció pedig egy ilyen helyzetben két eszközzel is "kezelhető". Egyrészt több képviselő politikai tisztességből, mások az "erő" miatt Fodor mellé állnának, másrészt a megújult pártvezetés több és aktívan politizáló szóvivő alkalmazásával átveheti a frakciótól a politikai napirend maghatározását. | [
"SZDSZ"
] | [
"Hír TV"
] |
A szakbizottság határozati javaslata idézi a legfőbb ügyész indítványát, amely szerint a King's City beruházás ügyében a befektetők kezdeményezésére kormányzati szervezésben 2008. május 21-én történt egyeztetés az Országház Nándorfehérvári Termében. A találkozón a beruházók egyik konkrét kérése az volt, hogy a beruházásra kiszemelt, a Velencei-tó partján lévő állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttes tulajdonjogát megszerezhessék ingatlancserével.
A legfőbb ügyész azt írta, a volt kormányfő csak annyiban ellenőrizte a befektetők telekcserével történő ingatlanszerzési kérelmének teljesíthetőségét, hogy megkérdezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) jelen levő akkori vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst: ez törvényesen lehetséges-e. Amikor Tátrai erre igennel válaszolt, Gyurcsány Ferenc kifejezte, támogatja a cserével történő ingatlanszerzést. A volt miniszterelnök Tátrai Miklósnak azt a feladatot szabta, hogy elő kell készíteni a földterületek befektetők általi hasznosítását, a csereingatlanok értékbecslését, a tulajdonjog rendezését. Erre két hónapot határozott meg - olvasható a dokumentumban.
"Gyurcsány Ferenc ezzel a magatartásával eldöntötte, hogy a kért Velence tóparti, állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttes tulajdonjogát a befektetők megszerezhetik, és kizárólag a cserét határozta meg az értékesítés lehetséges módjaként" - idézi a legfőbb ügyész indítványát a határozati javaslat.
A legfőbb ügyész szerint a miniszterelnök az értékesítés módjának meghatározásával hatáskörét túllépte, mivel az értékesítés módjának meghatározása — az értékesítésre előkészítést követően — a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hatáskörébe tartozott. Ugyanakkor ezzel a döntésével az albertirsai és pilisi magántulajdonú földterület állam részére történő értékesítésének az eladó számára kedvező módját is meghatározta - tette hozzá a legfőbb ügyész a határozati javaslatban szereplő sorok szerint.
"Ezzel a magatartásával a miniszterelnök előnyt biztosított a befektetőknek azokkal szemben, akik a vonatkozó törvényi előírások szerint főszabályként alkalmazandó nyilvános pályáztatáson részt vehettek volna" - fogalmazott az iromány szerint a legfőbb ügyész, aki szerint a miniszterelnöki támogatás, feladatmeghatározás a cserét illetően egyedi döntés, utasítás jellegét mutatta; a földcsere kérdésében hozott miniszterelnöki feladatszabás döntően behatárolta az MNV Zrt. és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács eljárását.
A dokumentum alapján a legfőbb ügyész azt is leszögezi: a csere eleve kedvezőtlen megoldás volt az állam szempontjából, s ez a megoldási mód vezetett a megalapozatlan, manipulált értékbecslésekhez és a nagymértékű értékaránytalansággal megkötött csereszerződéshez, amely szerint a befektetők törvénysértő módon kívánták megszerezni a kiszemelt földterület tulajdonjogát.
A mentelmi bizottság határozati javaslata kitér arra is, hogy Gyurcsány Ferenc a testület szeptember 6-ai ülésén - bár meghívták - nem jelent meg, egy nappal korábbi, a bizottság elnökének címzett levelében fejtette ki álláspontját, miután előzőleg megtekintette mentelmi ügyének iratanyagát. Levelében azt írta, nincs egyetlen tanú sem, aki azt mondaná, hogy szóbeli összefoglalóját döntésként értelmezte volna; "esze ágában sincs" azt kérni, hogy mentelmi joga mögé bújhasson, sőt, kívánja, hogy az eljárás során politikai és ügyészi vádlói szemébe nézve maga vádolhassa őket.
Közvádas mentelmi ügyekben a mentelmi bizottságnak szinte töretlen gyakorlata, hogy az igazságszolgáltatási szervekre bízza annak tisztázását, hogy a gyanú megalapozott-e, vagy nem - jelzi az előterjesztés, amely emlékeztet arra, hogy a testület a két szocialista tag ellenszavazatával fogadta el a mentelmi jog felfüggesztését javasoló indítványt. A volt kormányfő mentelmi jogáról az Országgyűlés a jelen levő képviselők kétharmados többségével akár már jövő hétfői ülésén dönthet. | [
"King's City"
] | [
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács",
"MNV Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
Tizenkétmilliót kapott a főtitkár, majd tovább dolgozott
Poprády Géza agrárkamarai biztos átadja Buday Gyula elszámoltatási kormánybiztosnak az Ebele Ferenc kamarai főtitkárral kötött, visszaélésekre utaló szerződéseket – olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium szerdai közleményében.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A Magyar Agrárkamara és Ebele Ferenc főtitkár az elnökség döntése alapján jó erkölcsbe ütköző, jogosulatlan előnyöket biztosító szerződéseket kötöttek. Ebele Ferenccel 2008-ban négy évre szóló szerződést kötött a Magyar Agrárkamara havi 750 ezer forintos fizetéssel, plusz juttatásokkal és szolgálati jármű biztosításával. A határozott idejű szerződést két évvel a lejárat előtt, 2010-ben közös megegyezéssel megszüntették.
A kamara kifizetett a főtitkárnak 11,2 millió forintot, azaz 12 havi munkabért, és 750 ezer forint jutalmat. Ebele Ferenc jelenleg is a Magyar Agrárkamara főtitkára, ugyanis a felek a szerződés felbontásával egyidőben, 2010. november 29-én újabb, ezúttal határozatlan idejű munkaszerződést kötöttek egymással. A főtitkár az elmúlt 15 hónapban indokolatlanul nagy mennyiségben, kétmillió forint értékben tankolt üzemanyagot rendszám-azonosítás nélkül, a kizárólagos használatában álló Mol-kártyájával – zárul a közlemény.
(MNO) | [
"Magyar Agrárkamara"
] | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] |
Juhász Péter vezetésével majdnem összellenzéki tüntetés volt a belvárosban.
3-4 ezer ember vonult az Erzsébet térről a Vörösmarty utcába, az NNI elé, hogy bemutasson a korrupciónak és a kormánynak.
A főbb témák keretes szerkezetben: Orbán a legkorruptabb, földlopás, Tiborcz István és a kikötőbiznisz, Paks2, trafikmutyi, Nemzeti Nyomozó Iroda és az ügyészség, választási csalások, Orbán a legnagyobb csaló.
Kompakt kis tüntetés volt. Másfél óra alatta lepörgött. Hála az aggregátornak.
Fotók: Botos Tamás
Atrocitás
"De hát ez egy drágos. Inkább legyen hajrá Fidesz."
Szólt oda Juhásznak még a demonstráció kezdetén egy járókelő, akinek a tüntetők gyorsan elmagyarázták, hogy az alkohol sokkal károsabb, mint a kábszer. Összesen ennyi atrocitásról tudunk beszámolni.
A porondmester
Az Együtt belvárosi politikusa, a hiperaktív Juhász Péter ma magához vette a kezdeményezést, és megpróbálta összerázni a szétdarabolt baloldali ellenzéket. A veszprémi választási sikert gyorsan kihasználva, még március 15. előtt bemelegítette a netadós, MostMi-tüntetésekbe belefáradt kormányellenes csoportokat. A fő üzenet, ami mögé az Együtt, a DK, a PM és egy Lendvai Ildikónyit az MSZP is felsorakozott, hogy Orbán Viktorék tolvajok. Az LMP az egyetlen baloldali erőcske, ami tudatosan távol tartotta magát Juhászéktól.
Juhász nagyon odafigyelt, hogy ne csak az ő általa gründolt V. kerületi ingatlanpanama legyen a fő csapásirány, hanem minden felszólaló vigyen egy, a kormányt érintő, komolyabb korrupciós ügyet. Azzal is megpróbálkozott, inkább kevesebb, mint több sikerrel, hogy felrázza a közönséget. Úgy válogatta össze a felszólalókat, hogy azért az övé maradjon a főszerep.
Juhász, a porondmester a tüntetés elején megpróbálta instruálni a tömeget. Felszólított mindenkit, hogy próbáljanak meg lelkesen skandálni. Az Együtt politikusa semmit nem bízott a véletlenre, kreatív koncepcióval is készült a demonstrációra. Szándéka szerint vonulás közben minden lehetséges helyen fel kellett volna harsanjon az Itt is loptak szlogen. Mikor elhangzott a miniszterelnök neve, akkor mindenkinek a Szégyen, gyalázat, eladtad a hazádat rigmust kellett volna skandálnia. Ez persze nem működött olajozottan. A tömeg vonulás közben inkább beszélgetett, morgott, ha pedig egy-egy csoport mégis skandálásba kezdett, akkor a jól bevált Börtönbe!; Viktátor!; Mondjon le!; jelszavakhoz nyúlt vissza.
A beszédek
Szelényi Zsuzsa (Együtt):
"Orbán a rendszerváltás óta a legkorruptabb miniszterelnök. A lopás az egyetlen célja."
Szabó Rebeka (PM):
A Mészáros Lőrinc ellen harcoló, a földjét elveszítő, balesetben váratlanul elhunyt Váradi András juhász legyen minden ellenzéki példaképe!
Nagy Zoltán (keszthelyi DK):
"A Fidesz és holdudvara nemcsak minden földet, de minden vizet megkaparint. Tiborcz István és Orbán Ráhel a saját lábán állhat, méghozzá egy jachton. A maffiában a család szent."
A bemelegítő beszédek után az erősen chemtrailgyanús pesti ég alatt kedélyesen beszélgetve vonult végig az Andrássy úton a párezres menet.
10 beszélgetés, amikbe belehallgattam
1. “Ezek már annyit lopnak, hogy azt a mértéket a birkák fel sem tudják fogni. Az emberek egyszerűen ezeket a milliárdokat már nem értik."
2. "Ez már olyan, mint a Rákosi idejében. Az emberek nem mernek beszélni."
3. "A Tiborcz is milyen ügyes, tehetséges gyerek, nem?! Egy szarjancsi!"
4. "- Hol van ilyenkor a 4 millió éhező?
- Vidéken.
- Pesten nincsenek?
- Nem tudom."
5. Egy a tömeggel szembejövő autóból középkorú hölgy üvöltött ki:
"- Menjetek haza!
- Te meg menjél templomba!"
6. "1,5 hónapot kell várnom, ha bőrgyógyászati kezelést szeretnék. Addigra lerohad a bőröm."
7. "Az oktatással akarják lebutítani az egyszerű munkásokat. Azt akarják, hogy tájékozatlan legyen minden fiatal, és senki ne értse, ami az országban zajlik."
8. "Most vagyok kint először tüntetni. Azért jöttem, mert az én fiam, Hajdú Attila portás volt az I. kerületi önkormányzatnál. De feljelentette az önkormányzatot, hogy 4 helyett 6 emberre veszik fel a fizetést. Kirúgták. Három hónapig éhségsztrájkolt. Most közmunkás. Tönkrement a családja."
9. "A rezsicsökkentés egy tál lencse – meséli egy vak férfi vezetőjének –, amit bekajált a nép. Máshol a kétszeresét, háromszorosát szedik vissza."
10. "Én kimondom, amit a szónokok nem mernek. Ha Orbán annyira harcolni akar, akkor kapja meg! Vissza kell állítani a demokráciát. Akár erőszakkal is. Igen erőszakkal. Nyugodtan."
Új összefogás
A menet, miután befordult a Vörösmarty utcába, a Nemzeti Nyomozó Iroda elé, megállt és gyorsan befogadott még négy rövid beszédet. Egy trafikkárosult próbálta felvázolni saját történetét, majd egy volt pénzügyőr vádolta meg a magyar szerveket, hogy csírájában fojtják el a bűnüldözést, és konkrét bűncselekmények ügyében még a nyomozást is elutasítják.
Mögöttem egy hölgy azt magyarázta Lendvai Ildikónak, hogy ő 1998-ban tüdőszívlövést kapott a drogmaffiától, aminek tudvalevőleg Pintér Sándor a feje. És még semmilyen kárpótlást nem kapott.
Közben Marek Bertram, civil aktivista pattant a színpadként funkcionáló teherautó platójára, hogy elmondja milyen országban szeretne élni.
Ahol Vida Ildikót nem Vida Ildikó vizsgálja ki. Ahol bukott miniszterelnök nem próbál visszakapaszkodni a hatalomba (Ezt a kívánságot elég nagy csönd fogatta.). Ahol gyorsabban cserélődik a politikai elit, mint Kínában. Ahol nem csalják el a választásokat.
Végül következett Juhász Péter, aki az ész helyett a szívekre próbált hatni. És nem is sikertelenül. Szíve fölé matricát ragasztott, amin az állt:
Ezt még nem lopta el a Fidesz
Majd szenvedélyes beszédbe kezdett, amiben ugyan az összefogás szó egyszer sem hangzott el, de az üzenete mégis valamiféle új baloldali és civil együttműködés volt, aminek a vasárnapi tüntetés csak az első állomása, és amiből állítása szerint egyelőre csak az LMP akar kimaradni (fújjolás), és aminek második állomása egy országos demonstráció lesz, amit március 28-ra helyben meg is hirdetett. Juhász papír nélkül beszélt, szónoklatát, amiben Orbánt a tolvajok fejedelmének, egy utolsó aluljárói itt a piros, hol a pirosozó neppernek nevezte, végül csak feltüzelte a közönséget. És már épp kezdett volna paprikás lenni a hangulat, mikor kifogyott az aggregátor, leállt a hangosítás. Juhász Péter végül egy megafonba üvöltötte bele az útravalót: Van üzenet: korrupció. Van összefogás és lesz tömeg is, mert a szíveket nem tudja elrabolni a kormány. | [
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Nemcsak óriásplakátokat, hanem más hirdetési felületeket is bőségesen kapott a Jobbik Simicskától. A párt saját közleménye buktatta le őket. A Jobbik napok óta számháborúzik, de a legfontosabb kérdésre továbbra sem ad választ: fizettek-e, ha igen mennyit Simicskának, és miből telik nekik ekkora kampányra.
A Jobbik közzétette az április óta tartó közterületi kampány adatait. Azt állítják, hogy áprilisban 2468, májusban 2470, júniusban 2220-2510 óriásplakátot használnak. Ez ellentmond a korábbi jobbikos nyilatkozatoknak, a párt sajtóosztálya korábban 2000 plakátot emlegetett, Mirkóczki Ádám "2340-egynéhány" plakátról beszélt.
A mostani közleményből viszont kiderül, hogy nemcsak óriásplakátokat kaptak Simicska reklámcégeitől hanem más hirdetési felületeket is: 300-312 citylightot, 300-310 hirdetőoszlopot, 257-292 dupla citylightot. Ezekről a Jobbik eddig egyetlen szót sem szólt, pedig ezekkel együtt a kampány értéke az eddig becsületeket is meghaladja.
Vona és Lukács is hárít
Lukács László Györgyöt, a Jobbik frakcióvezető-helyettesét keddi sajtótájékoztatóján megpróbálták szembesíteni azzal a hírrel, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem talált olyan számlát a Jobbiknál, amely azt bizonyítaná, hogy a párt fizetett a plakátok kihelyezéséért.
Lukács megkerülte a választ, azt mondta, hogy neki erről nincs információja, nem az ő feladata, hogy ezzel foglalkozzon. Hasonlóan hárította Vona Gábor is a plakátokra vonatkozó kérdést még áprilisban, amikor a hitel összegéről kérdezték, azt mondta ő nem tudja a pontos számot, hogy mennyibe kerül a kampány és mennyi hitelt vettek fel.
A Jobbik azt állítja, hogy a jelenleg futó júniusi plakátkampányuk pontos és végleges számai a hónap közepén fognak csak a rendelkezésükre állni, mivel az üresen maradt, a bérbeadó által nem értékesített felületeket bérelték ki. Ezeket a számokat közölték:
2017. április
Óriásplakát: 2468 darab
City light: 312 darab
Hirdetőoszlop: 303 darab
Dupla city light: 292 darab
2017. május
Óriásplakát: 2470 darab
City light: 300 darab
Hirdetőoszlop: 304 darab
Dupla city light: 257 darab
2017. június
Óriásplakát: 2220-2510 darab között (várhatólag)
City light: 290-300 darab között (várhatólag)
Hirdetőoszlop: 300-310 darab között (várhatólag)
Dupla city light: 270-290 darab között (várhatólag)
Németh: Na, ezt hívják korrupciónak
Korábban Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke azt mondta a Jobbikról, hogy a plakátkampányuk "a korrupció melegágya". Hazudnak a plakátok számáról, arról, hogy kivel működnek együtt a kihelyezésükben, és az árról is - sorolta, megjegyezve: reklámszakemberek legóvatosabb becslése szerint a plakátkampány 2,5 milliárd forintba kerülhet. A Jobbik éves állami támogatása 476 millió forint - hívta fel a figyelmet.
A politikus a napnál világosabbnak nevezte, hogy ezt Simicska Lajos nagyvállalkozó fizette - akinek "plakáthelyein kampányolnak" -, és ezért nyilván kért valamit cserébe. "Na, ezt hívják korrupciónak" - tette hozzá.
Kósa: A Jobbik eddig minden esetben hazudott
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a plakáttörvény-javaslatot - amelyről szerdán szavaznak a képviselők - messzemenőkig indokoltnak nevezte, és szerinte nem véletlen, hogy a Jobbik ágál ellene. A Jobbik a plakátkampányáról összevissza beszél, mind a plakátok számáról, mind az akció finanszírozásáról. "A Jobbik eddig minden esetben hazudott" az ügyben - jelentette ki.
"Az a világbotrány, hogy egy milliárdos fogja magát, és felvásárol kilóra egy politikai szervezetet (...), önmagában is a legmegdöbbentőbb korrupciós esemény. (...) A Jobbik maga a korrupció" - fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik plakátkampányával összefüggésben sajtóhírek szerint a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-nél és a Publimont Kft.-nél költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a frakcióvezető úgy reagált: a NAV - az áfabehajtás miatt - minden olyan esetben vizsgálódik, amikor a szolgáltatás, a szerződés nem tükrözi a szokásos piaci árakat. Megjegyezte, éppen Simicska Lajosnak - az adóhivatal egykori elnökének - a nevéhez fűződik az az áfabehajtási metódus, hogy minden egyes gyanús esetben meg kell vizsgálni, vajon piaci áron történt-e a szolgáltatás vagy az adásvétel. | [
"Jobbik"
] | [
"Publimont Kft.",
"Mahir Cityposter Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Az MNB egyúttal feljelentést is tett az ügyben a Fővárosi Főügyészségen.
A bennfentes kereskedelmet tiltó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 64 millió forint bírságot szabott ki egy magánszemélyre a Magyar Nemzeti Bank, amely az ügyben bennfentes kereskedelem bűntett gyanújával feljelentést is tesz a Fővárosi Főügyészségen.
Az MNB egy hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban vizsgálta, hogy egy természetes személy által adott tőzsdén kívüli megbízásokkal összefüggésben sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezései. A vizsgálat során megállapította, hogy az EST MEDIA Nyrt. (jelenleg: Delta Technologies Nyrt.) bennfentes jegyzékén szereplő egyik természetes személy, betöltött pozíciójából adódóan bennfentes információkról tudott, ezek nyilvánosságra kerülésüket megelőzően árfolyam befolyásolására alkalmas, lényeges információnak minősültek, és a Delta Systems Kft. EST MEDIA Nyrt. általi megvásárlására vonatkoztak.
Az információk birtokában tiltott bennfentes kereskedelmet megvalósító tőzsdén kívüli megbízásokat adott az érintett személy, aki a végrehajtott tranzakciók során a vizsgált időszakban több mint 11 millió darab EST MEDIA-részvényt adott el.
Százmilliós bírságot kapott a NER-üdvöske 4iG konkurenciája Szabálytalanságokat állapított meg a jegybank a korábban Est Media néven futó Delta Technologies Nyrt-nél. A cég bírósághoz fordul. Az informatikai Delta-csoport 2019-ben lépett tőzsdére a kiüresedett Est Medián keresztül.
A jegybank a közleményében kiemelte: a magánszemély olyan többletinformáció felhasználásával kötött tőkepiaci ügyletet, amely a többi befektetővel szemben tisztességtelen előnyhöz juttatta. Ez sérti a tőkepiac átláthatóságát és azt, hogy a befektetők egyenlő feltételekkel vegyenek részt a tőkepiaci kereskedésben.
Emlékeztettek, hogy bennfentesnek tekintendő minden olyan, pénzügyi eszközzel összefüggő pontos információ, amely nyilvánosságra kerülése esetén alkalmas a pénzügyi eszköz árának lényeges befolyásolására. A tőkepiaci törvény és a MAR tiltja az ilyen információ felhasználásával kötött ügyleteket.
A bírságösszeg meghatározásánál a jegybank figyelembe vette, hogy az ilyen típusú jogszabálysértés különös súlyú a tőkepiac biztonságos, zavartalan működése szempontjából. Súlyosító körülménynek számított, hogy a magánszemély tőkepiaci ismeretekkel rendelkező személyként sértette meg a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályokat – olvasható az MNB közleményében. | [
"EST MEDIA Nyrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Delta Systems Kft.",
"Delta Technologies Nyrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"NER-üdvöske 4iG",
"Delta Technologies Nyrt-nél"
] |
Jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emeltek vádat egy volt salgótarjáni szocialista önkormányzati képviselő ellen, tájékoztatott a Nógrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön. A vádirat szerint Karakasev Anna az Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (OIGSZ) igazgatójaként 2006 augusztusában 2,5 millió forintot vett ki a házipénztárból, a pénzt csak a vizsgálat után, fél évvel később tette vissza, közölte Bóna Gyula.
A szocialista képviselő és intézményvezető ellen a Fidesz-többségű közgyűlés polgármestere tett feljelentést márciusban egy önkormányzati vizsgálat után. Karakasev Anna februárban lemondott vezetői megbízásáról, majd képviselői mandátumáról is. 1994-től dolgozott önkormányzati képviselőként, az előző ciklusban az MSZP frakcióvezetője és a pénzügyi bizottság elnöke volt. | [
"Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata",
"MSZP"
] | [
"Nógrád Megyei Főügyészség"
] |
A fejlesztési miniszter decemberben még állította, hogy egyáltalán nem ért a pénzintézetekhez, és a lehető legjobb döntés, hogy elkerült tőle a Magyar Fejlesztési Bank. Most mégis ismét az ő felügyelete alatt van az MFB, a Budapest Bank. Sőt, a kormányfő rátestálta a takarékszövetkezeti integráció továbbfejlesztését és az agrár- és zöldbank koncepciójának kialakítását is.
Seszták Miklós fejlesztési minisztert tavaly december elején az Országgyűlés költségvetési bizottságának szokásos éves meghallgatásán faggatták az ellenzéki képviselők, hogy annak idején miért jutott arra a következtetésre, hogy az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank hatékonyabban tud működni egy másik miniszter felügyelete alatt. 2013-ban maga Seszták kérte, kerüljön el tőle az MFB, ami 2014-től meg is történt. A miniszter a szocialista Szakács László kérdésére 2015 decemberében így felelt:
Sok mindenhez értek, sok mindenben dolgoztam, de pénzintézetben nem. Nem is értek hozzá. Azt kértem, hogy az én tárcámat minden olyan pénzintézeti feladatot ellátó gazdasági társaságtól mentesítse, ami eddig ott volt. Ebbe beletartozott nem csak a Magyar Fejlesztési Bank, hanem például a Posta is, vagy, nem hozzám került, hál’ istennek, illetve megvásárlásra igen, de utána rögtön továbbadtam, az MKB és a Budapest Bank is. Ez egyszerű kérés volt, a miniszterelnök úr ezt akceptálta. Azt gondolom, jó döntés, hogy ezek nem nálam vannak.
Márpedig Orbán Viktor kormányfő július 30-ával úgy döntött, hogy a néhány hete kinevezett kormánybiztos mégsem a Miniszterelnökségen folytatja a tevékenységét, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. Seszták Miklós ezzel párhuzamosan egy akkora vállalatcsoport felügyeletét kapta meg, amely évente több ezer milliárd forintot forgat meg.
A Magyar Fejlesztési Bank egymagában 700 milliárd forint uniós pénz elosztásáért felelős. Az MFB-hez tartozik az átmenetileg állami kézben lévő Budapest Bank, és az MFB-nek meghatározó szerepe van a takarékszövetkezeti integrációban is, mert a legnagyobb a vagyoni hozzájárulása a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetében.
De ha ez még nem lenne elég, akkor a Magyar Posta is Seszták Miklóshoz került. Márpedig a hagyományos piacán szűkülő posta az elmúlt években ismét a pénzügyi tevékenységek bővítésébe kezdett, és így banki érdekeltsége és pénzintézeti tevékenysége is van.
Tény, hogy a kormánybiztos, akit közvetlenül a miniszterelnök irányít, pénzügyi területről érkezett, tehát a miniszter szaktudását elvileg pótolhatja, de Bártfai-Mager Andrea kinevezése átmeneti. Kérdés, hogy utána is Seszták Miklósnál maradnak-e ezek intézmények, vagy sem.
Mindenesetre a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló rendeletet a napokban úgy módosították, hogy a fejlesztési miniszter dolgozza ki az MFB-re vonatkozó jogszabályokat, és koordinálja az agrár- és zöldbank-koncepció kialakítását, működtetését, valamint a takarékszövetkezeti integráció továbbfejlesztését.
Az egész átszervezés azért kezdődött el, mert 2012 óta egy olyan kör kezébe került az irányítás az MFB, a Takarékbank és a Magyar Posta felett, amely – a kormány jelenlegi álláspontja szerint – károkat okozott. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János barátja, Spéder Zoltán olyan jogosultságokat szerzett például a Takarékbankban és a Postában, amellyel a saját bankjának, az FHB-nak az érdekeit szolgálta – szólnak a gyanúsítások.
A napokban már meg is kezdődött Spéder embereinek a lecserélése. Lontai Dániel például önként távozott az MFB elnöki székéből, de hamarosan sorra kerülhetnek az MFB-leányvállalatok és a Magyar Posta is.
Most tehát egy saját bevallása szerint hozzá nem értő miniszter irányítja a rendbetételt. Bártfai-Mager Andrea pedig Matolcsy György jegybankelnök mellől került a kormánybiztosi székbe, márpedig az elmúlt hónapokban éppen Matolcsy bankár unokatestvére és családja jutott komoly lehetőségekhez a hazai gazdasági életben.
Ha pedig előbb-utóbb ismét máshoz kerülne Seszták Miklóstól a banki portfólió – hiszen az MFB esetében például Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert emlegették, mint lehetséges felügyeleti tárcát –, akkor a folyamatos vezetőváltás bénítja meg az érdemi működést. | [
"Magyar Posta",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Budapest Bank",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete"
] |
Két pénzügyőrt, három határőrt és három civilt vettek őrizetbe vasárnap Balassagyarmaton. Az összevont akció során lebuktatott, csempészettel és vesztegetéssel is vádolt személyek ügyében a Budapesti Katonai Ügyészség folytat nyomozást.
Pénzügyőröket, határőröket és magánszemélyeket vettek őrizetbe vasárnap, akiket vám- és útlevélvizsgálat nélküli beléptetések folytatólagos elkövetésével megvalósított csempészetben való közreműködéssel, illetve vesztegetéssel vádolnak.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága hétfőn közölte, hogy a BM rendvédelmi szervek védelmi szolgálata a VPOP különleges ügyek főosztálya, a Vám- és Pénzügyőrség központi bűnüldözési parancsnoksága, a szlovák vámigazgatás biztonsági szerve, valamint a Budapesti Katonai Ügyészség összehangolt akciót hajtott végre Balassagyarmat körzetében.
Az akcióban megállítottak egy magyar honosságú tehergépkocsit, amely a Balassagyarmati Vámhivatal közúti kirendeltségén a reggeli órákban útlevél- és vámvizsgálat nélkül lépett be a Magyar Köztársaság területére.
A gépkocsi rakteréből 7,5 tonna használt gumiabroncs került elő. A gépkocsivezetőt, valamint az ellenőrzést elmulasztó pénzügyőrt és határőrt azonnal gyanúsítottként hallgatták ki, és a vallomásaik alapján az ügyben további egy pénzügyőrt, hét határőrt, s három polgári személyt vettek őrizetbe.
A pénzügyőrök egyike azonnali hatállyal lemondott szolgálati viszonyáról, a másikat fegyelmi eljárás egyidejű elrendelése mellett felfüggesztették beosztásából. Az ügyben a Budapesti Katonai Ügyészség folytatja a nyomozást. | [
"Balassagyarmati Vámhivatal"
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága",
"Budapesti Katonai Ügyészség",
"Vám- és Pénzügyőrség"
] |
A Lombard Kézizálog Zrt. tulajdonosa önfeljelentést tett a rendőrségen, csalás gyanújával nyomozás indult. Az eddigi információk alapján a kár meghaladja a 4 milliárd forintot - közölte Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Önfeljelentést tett
A cég tulajdonosa április 7-én, kedden jogi képviselőjével megjelent a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda épületében, ahol önfeljelentést tett. A feljelentés nyomán a hatóság csalás gyanúja miatt indított vele szemben nyomozást. Kedd este a nyomozók több helyszínen tartottak házkutatást és iratokat foglaltak le.
20 milliárdot helyezett ki
A Lombard Kézizálog 1998-ban alakult zálogtevékenység végzésére a cég honlapján található információk szerint. 2011 végére a társaság által kihelyezett kölcsönök állománya meghaladta a 20 milliárd forintot. A társaság négy fővárosi és egy vidéki fiókot működtet.
Végrehajtás alatt a cégek
Az érintett cég, a Kézizálog Zrt. több lombardos vállalkozással áll kapcsolatban. Számlavezető bankja, a Sberbank kezdeményezésére a Kézizálog Zrt. már idén február eleje óta végrehajtás alatt áll. A 32 főt foglalkoztató részvénytársaság 70 milliós jegyzett tőkéjű.
A cégadatokból kiderül, hogy a 2012-es évet a cég még jól zárta: 3,7 milliárdos bevétel mellett 862 milliós adózott eredménnyel. Emellett a Kézizálog Zrt.-hez már idén január 22-én felügyeleti biztost rendeltek ki.
Végrehajtás alatt áll a Kézizálog Zrt. egyedüli részvényese, a Lombard Kft. is. Idén márciusban a Fellner Wratzfeld & Partner Rechtsanwalte GmBH, vagyis egy német ügyvédi iroda indított végrehajtási eljárást a magyar bíróságon keresztül a cég ellen, amelynek ugyanaz a Bíró Péter a tulajdonosa és ügyvezetője, mint a Kézizálog Zrt. legutóbbi vezető tisztségviselője.
A Kézizálog Zrt. honlapján is feltüntett partnercég, az Új Lombard Sport Kft. szintén végrehajtás alatt áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezdeményezésére. Ennek tulajdonosa az említett Lombard Kft., ügyvezetője pedig a szintén említett Bíró Péter. | [
"Új Lombard Sport Kft.",
"Lombard Kézizálog Zrt."
] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Fellner Wratzfeld & Partner Rechtsanwalte GmBH",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Sok kritika éri mostanában a Magyar Nemzeti Bankot, a fanyalgók felelőtlen gazdálkodást emlegetnek, hovatovább úgy tüntetik fel az MNB elnökének tevékenységét, mintha a saját homokozójának tekintené a monetáris politika, a pénzügyi stabilitás intézményét, milliárdokat szórva el az MNB alapfeladatához nehezen kapcsolható befektetésékre, felesleges hirdetésekre és hegedűvásárlásokra, nem beszélve az ingatlanvásárlásokról és a jövőbe fektetett beruházásként értelmezett alapítványokról. Az Átlátszó által nemrég közzétett MNB-igazgatósági határozatok sajnos egyáltalán nem cáfolják ezt a képet.
Kétségtelen, Matolcsy jegybankelnök szerepfelfogásának vannak nehezen megérthető aspektusai, és a közérdekű adatok nyilvánossághoz, az átláthatósághoz való viszonyát sem tekinthetjük egészen hétköznapinak. Az Átlátszó nem egy ügyben állt vitában, illetve perben az MNB-vel, ezekből egyet, a 2013-14-es igazgatósági döntések nyilvánosságára vonatkozót nemrég jogerősen megnyertük, így az MNB kénytelen volt kiadni az igazgatósági ülésekről készült összefoglalókat.
Az összkép, amit az igazgatósági határozatok mutatnak, maga is a káosz benyomását kelti. Hiszen éppúgy az igazgatóság elé kerülnek döntésre például olyan, klasszikus jegybanki feladatot jelentő ügyek, mint a devizatartalék kezelésével kapcsolatos előterjesztések, mint más, az MNB feladatkörén kívüli, és adott esetben teljesen jelentéktelen kérdések is.
Persze értékelhetjük mindezt az MNB igazgatósága rendkívüli gondosságaként is, hiszen kétszer is nekifutnak például a MOT, azaz a Mobil Oktatási Tér elnevezésű lakossági tájékoztató projektről szóló döntésnek.
"A MOT megvalósítására rövid távú megoldásként a Waberer’s Zrt. által ajánlott (sic!), az MNB igényei szerint átalakított jármű használható fel. A MOT céljait szolgáló, hosszú távra szóló tartós megoldást pedig speciálisan az MNB igényeire kifejlesztett jármű (vontatmány) kialakítása jelenti, melynek megvalósítására legfeljebb 15 MFt használható fel." – mondja például a 36/2013 számú igazgatósági határozat. (Le lehet nyugodni, az MFt nem milliárdot, csak milliót jelöl.)
És a pazarlást emlegető fanyalgóknak csattanós választ ad a határozat második része: "A próbaüzemre a jármű kialakításának költségeit a Kommunikációs szakterület jóváhagyott éves költségkeretéből kigazdálkodja." Más kérdés, hogy egy évvel később az Igazgatótanács négy igen szavazattal elfogadta a 15/ 2014 számú határozatot, ami egyetlen rövid mondatban rendelkezik az I.M.G. Inter Média Group Kft-vel kötendő 6000 MFt értékű szerződés megkötéséről – igen, itt már hat milliárdról van szó.
Már a 2013-as igazgatósági határozatok között is találunk olyanokat, amelyek az érett Matolcsy-korszak jegyeit mutatják. Itt van például a májusban egyhangúlag elfogadott 58/2013 számú, amelyben felszólítják Balogh Ádám alelnököt, alakítson eseti (ad hoc) munkacsoportot, amely kidolgozza azt az akciótervet, "amely biztosítja a Bank számára az év végi +0 eredmény elérését." Igazi unortodox gazdálkodó szervezet, ahol akciócsoport biztosítja az év végi +0 eredményt. (A 2013-as eredmény végül +26 milliárd lett.)
Ebbe a vonalba tartozik az a két héttel később született határozat, melyben arról dönt az igazgatóság, hogy helyreigazítási pert indítanak az Origo és a hvg.hu ellen. A döntés feltehetőleg erre a cikkre vonatkozik, mely egyébként nem magát az MNB-t, hanem az elnök személyzeti politikáját kritizálta – márpedig Matolcsy az ilyesmit nem szokta szó nélkül hagyni.
Talán mondani sem kell, az MNB másodfokon bukta a pert, de ez mit sem változtat az elnök igazságszolgáltatásba vetett hitén. (És mutasson valaki még egy nemzeti bankot, amelyik olyan közleménycímekkel örvendezteti meg a publikumot miszerint "Folytatja hamis cikksorozatát a jegybank ellen a Simicska-lap" Ez ugyan már egy 2015-ös közlemény, de a lendület nem hagyott alább: "A Magyar Nemzet mai számában megjelent hamis állítások miatt a jegybank ismét helyreigazítási pert kezdeményez a napilap ellen.")
A nemrég szárba szökkent tudományos borozóközpont-koncepció alapjait is egy 2013-as határozat rakta le, ekkor dönt az igazgatóság a Szentháromság téri épület megvásárlásáról. Ez a döntés ugyanakkor átszakít valami gátat a Matolcsy György vezette testületben: egy hónappal később már 50 milliárd forintnyi ingatlanvásárlásra biztosít keretet az igazgatóság, és további 40 milliárdot a megvásárlandó ingatlanok felújítására (ne feledjük, eközben a Balogh Ádám alelnök vezette ad hoc bizottságtól megrendelt eredmény +0 Ft), és teszik mindezt a társadalmi felelősségvállalás jegyében.
2014-ben aztán tényleg lehány magáról minden béklyót a jegybanki unortodoxia, csak úgy dobálózik a százmilliókkal és tízmilliárdokkal az igazgatóság – persze továbbra is társadalmi felelősségvállalás szilárd talaján állva. Van itt szó a Lajkó Félixnek vásárlandó Guarneri-hegedűről (< 1000 MFt; 16/2014) éppúgy, mint a matolcsyzmus elmélyítésére és terjesztésére életre hívott alapítványok létrehozásáról (alapítványonként > 10 000 MFt; 23/2014).
De nemcsak a 11 jegyű összegekre figyel a magyar forint legfőbb őre: jut 160 millió az I. kerületi önkormányzatnak a frissen vásárolt várbeli ingatlanok körül rendezni a közterületeket (32/2014), 20 MFt a "Startup tavasz"-ra (57/2014), 60 MFt a Zengafons Kft-nek zeneoktatásra (21/2014). Meg még 102 000 MFt (102 milliárd) az alapítványokra (62, 82/2014).
Ami ebből a mintegy kétszáz, nehezen kiperelt jegybanki döntésből igazán, összegszerűen is jelentős, arról eddig is tudhatott az érdeklődő állampolgár – ami pedig inkább csak hangulati elem, mint a hegedűvásárlás, az egyáltalán nem változtat a Matolcsy-féle MNB-ről már kialakult képen.
De ha elég erős volt az MNB-Igazgatóság határozatainak hipnotikus hatása, akkor fel sem merül az olvasóban az ostobácska kérdés, hogy vajon miért kellett megpróbálni ezeket a semmitmondó, inkább csak nevetséges, mint fontos adatokat megpróbálni elzárni a nyilvánosság elől, tucatnyi munkaórát fektetve a pereskedésbe.
Kép forrása: Népszava | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Zengafons Kft",
"Waberer’s Zrt.",
"I.M.G. Inter Média Group Kft-vel",
"Kommunikációs szakterület"
] |
Egy hónappal később döntenek arról, megvásárolja-e a drágának tűnő genfi Volvókat az Alfa Busztól. Az ok nem a buszbotrány: még fedezete sincs a kb. 4 milliárdos közbeszerzésnek. Közben a BKV azt is vitatja, mi hangzott el korábban vezérigazgató-helyettesétől a buszok árára vonatkozóan.
Nem volt elég a pénz, ezért a metrókocsikra elkülönített összegbe is belenyúltak, írja a Magyar Hírlap.
A vezérigazgató fia annak a cégnek dolgozik, amelytől a BKV 84 használt, de nem olcsó buszt venne. A BKV cáfol, egy árulkodó iwiw-adatlapot töröltek.
A vezérigazgató-helyettes szerint ilyen buszt 20-35 millióért éri meg venni, nem 48-ért.
Egy hónappal elhalasztották a döntést a BKV használt buszok vásárlására kiírt tenderéről, így legkésőbb március 30-án derülhet ki, az Alfa Busz Kft. hozhatja-e be a Genfben lecserélés alatt álló 84 darab Volvót.
A döntés mögött nem az áll, hogy kiderült, Antal Attila fia a tenderen egyedül versengő Alfa Busznál dolgozik vagy dolgozott, sokkal prózaibb magyarázatot adott Hagyó Miklós szóvivője, Horváth Éva: a használt buszokra szánt kb. 3,5-5 milliárd forint nem áll a BKV rendelkezésre.
Mint azt megírtuk, hogy a főváros vezetése számára is meglepetés volt a BKV decemberi tendere, Demszky Gábor januárban levélben érdeklődött Antal Attilánál, honnan van erre a BKV-nak pénze.
Miután a BKV tulajdonosa a fővárosi önkormányzat, ilyen tételek átcsoportosításáról közgyűlési döntés kell. Január 31-én a közgyűlés csupán 906 millió forint átcsoportosításáról döntött (a 2007-es metrószerelvényekre eltett keretből, amit nem használtak fel), a többiről (ami a 2008-as keretet, a BKV-költségvetést érinti) február 28-án fog.
A szavazás várhatóan nem lesz könnyű menet a koalíciónak, hiszen a január 31-ei előterjesztés is kavart vitákat, pedig akkor még botrány sem volt, és csak azért volt többségben az MSZP-SZDSZ koalíció, mert a Fidesz-KDNP frakció nem volt jelent teljes létszámban, Bőhm András (SZDSZ) pedig tiltakozásul a fedezetnélküli tender miatt nemmel szavazott.
2006 és 2007 között dolgozott ott
"A fiam soha nem volt alkalmazottja az Alfa Busz Kft-nek. Egy olyan cégnél dolgozott, amelyik alvállalkozója az Alfa Busznak (...) Soha nem volt köze, de még közelében sem döntéshozói pozíciókhoz, logisztikai munkatárs, de úgy is mondhatnám, hogy raktáros. 2006 végétől 2007 végéig dolgozott ott" - nyilatkozta Antal Attila fiának munkájáról a Figyelőnetnek beszélt. A BKV-vezér elmondta, pert indítottak a Heti Válasszal szemben.
("Ez egy néhány százezres havi tétel volt" - nyilatkozta a TV2-nek Regőczi Miklós arra a kérdésre, mennyi pénzt kapott Antal Zsolt.
Antal Attila a 48 millióért kínált genfi Volvókkal kapcsolatban a Figyelőnetnek azt állította, a BKV műszaki vezérigazgató-helyettese, Balogh Zsolt szavait félreértették, ő nem azt állította, hogy ezeket a buszokat az új 30-50%-áért éri meg megvenni, hanem hogy 30-50% százalékkal csökkentett áron (vagyis az eredeti ár 50-70%-áért). Hagyó Miklós másnapi előterjesztésében már a javított változat szerepelt.
Balogh a városüzemeltetési bizottságban beszélt erről, amikor a képviselők a használtbusz-beszerzésről kérdezték (A jegyzőkönyv idézeteit lásd a keretesben.)
Mennyi az annyi: 30 vagy 70?
Wintermantel Zsolt (Fidesz) az "arcpirító módon zajló" közbeszerzési eljárás leállítására és a közgyűlési döntés felfüggesztésére szólította fel Demszky Gábor főpolgármester. Az ellenzéki képviselő sajtótájékoztatóján bemutatott egy, a közgyűlésen készült felvételt, amin Antal Attila már bizonyos Volvó buszokról (a Nógrád Volán tulajdonába tartozó buszokról) beszél, holott az ajánlatok beadásának határideje aznap volt.
Az MTI-nek pénteken nyilatkozó Lakos Imre (SZDSZ), a városüzemeltetési bizottság elnöke sem úgy emlékszik, ahogy Antal. Lakos szerint ilyen használt buszt a 72 millió forint körüli új jármű árának 30-50 százalékáért, maximum 36 millió forintért lenne érdemes megvenni. A BKV tenderére egyedüliként jelentkező cég viszont 48 millió forintért kínálja a svájci Genf város által eladásra szánt Volvo-buszokat.
A busztenderről készült BKV-s jelentést Antal Attila pénteken elküldte Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesnek, aki továbbította azt Demszky Gábor főpolgármesternek, mondta az Indexnek Horváth Éva, szóvivő. | [
"Alfa Busz",
"BKV"
] | [
"Heti Válas",
"Magyar Hírlap",
"Nógrád Volán",
"Alfa Busz Kft-nek"
] |
A Jenői-patak időjárásfüggő. Ilyenkor, nyár végén, rekkenő hőségben gyéren csorog a meder alján a víz. De mindig van benne valami, ez négyezer éves hagyomány. A Börzsöny legnagyobb tavát (a diósjenői víztározót) mégis az a veszély fenyegeti, hogy a tradíció megszakad. Az "új földesúr", Oszter (Rózsa) Sándor állami papírokkal, hét Kamazzal, két lánctalpas markolóval (és pénzzel) felfegyverkezve arra készül, hogy vadászkastélya előtt blokkolja a patakot. A meredek lejtőn két műtavat ásna, amelyet a helyiek szerint a tavat tápláló erecske tölt majd fel. Oszter a "szépségre megy": kócsagot akar, tarajos gőtét, vörös hasú unkabékát. Pedig ha a vízbázis elapad vagy a hozam vészesen csökken, a huszonhét hektáros tóban visszafordíthatatlan algásodás indul el, és a helyén egy bűzölgő pocsolya marad. A helyi ellenállás bázisa, a tavat kezelő Diósjenői Sporthorgász Egyesület felülvizsgálatot, birtokvédelmet, hatástanulmányokat kér. De a zászló Oszter Sándornak áll.
Marcus Aurelius járt Diósjenőn. Ez, mint írják, időszámításunk szerint 174-ben történt. A Flórián tér felől, a castrumból érkezett, hogy a helyszínen fékezze meg az őrjöngő kvád tömeget. Mi is a Flóriánról indulunk, hallva, hogy Diósjenőnek új császára van. Oszter Sándor, a Börzsöny széli falu büszkesége negyven éve lakik a településen. Ebből az utolsó tíz volt kritikus, amióta 2008-ban elindította az unkabékaprojektjét. Az önkormányzat akkor lelkesült iratban rögzítette: "a képviselő-testület (megállapítja), Oszter Sándor, Diósjenő, Arany János úti lakos vízi élőhely, természetvédelmi területre vonatkozó kérelme (...) a tervezett tereprendezés és tavak kialakítása jó elképzelés". Akkor senki sem figyelt oda igazán. A horgásznép pláne nem.
Oszter 2013-ban állt elő a nagy ötlettel: a ligetes telekrészre természetvédelmi védettséget kért. Az ötlet nemcsak Diósjenő önkormányzatát delejezte, de a Duna–Ipoly Nemzeti Park illetékeseit, sőt a vízügyeseket is meggyőzte. A dolog egy időre megpihent, de a háttérben, ahogy az Átlátszó írja, lassan őröltek Oszter malmai. Engedélyek jártak le, újultak meg, változott a kivitelező is. A Xandros Bt. (Oszter szolgáltató és kulturális cége) kezéből a kezdeményezés átcsúszott Kondorosra, a Legendák Földje Alapítvány rendelkezésébe. Hogy miért, nehéz kinyomozni. Az oknyomozó írások azt sejtetik, hogy a Legendák Földje – jelentős kormányzati bekötöttséggel bírván – uniós potyapénzt szerzett volna. Mások szerint a kötődés lényege, hogy Oszter – aki 1971, a legendás Szinetár-féle tévésorozat óta Rózsa Sándorként él a köztudatban – a Kondorosi Betyárfesztivál díszvendégeként, a békési város díszpolgáraként komoly fideszes kapcsolatokkal rendelkezik. Oszter jobbos politikai kötődése nem titok, természetes összenövésről van szó. Rózsa Sándor (s ezen a szálon Oszter is) közkedvelt dél-alföldi figura. Az efféle kötődéseket a régió ura, Lázár János semmiképp sem szokta kihagyni.
Vadásztak is együtt. Sokat emlegetik azt a "soponyai nagy kalandot", ahol a dzsentroid hajlamú miniszter és a sírva vigadásban szintén jelentős Oszter társaikkal együtt kilencszáz fácánt lőttek. Az akkor már Kossuth-díjas művész nejével (Failoni Donatellával) érkezett. A nagyasszonyt a politikus meg is táncoltatta.
A Lázár név említése Diósjenőn inkább csöndet vált ki. Ha szóba hozzuk, mindenki legyint vagy hallgat. Egyes nagyszájú horgászok háborognak.
– Teszek én Lázárra. Haverja lehet Oszternek a Herkó Páter is. A szabályokat be kell tartani.
Márpedig a szabályok (a természet és a vízrajz szabályai) némi állami segédlettel komolyan sérülnek Diósjenőn.
2013 kulcsév lehetett Oszter pályáján, ekkor kapta meg rég várt Kossuth-díját. Pont jókor. A súlyos adósságcsapdában vergődő színész már a kastélyát is meghirdette, elképesztő árat kért érte, de a helyzete váratlanul rendeződött. Szintén 2013-ban állt az önkormányzat elé az abszurd kéréssel: nyilvánítsák az inkriminált telekrészét "oltalmazott természetvédelmi területté", hogy ott "vizes élőhelyet" létesítsen. Művészi pályáján is szárnyalt, utoljára a Csókos asszonyban látták Zsombón, Tarpataki báró szerepében.
Mégis megütközést keltett, amikor idén júliusban egy hajnalon, az összes nehézsúlyú engedély birtokában (Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, az utódhivatalnak számító katasztrófavédelem, a Duna–Ipoly Nemzeti Park, az önkormányzat) feldübörögtek a sárga Kamazok, dolgozni kezdtek az irgalmatlan dózerek. Szó, mi szó, gyorsak voltak. A ligetes terepen ma már két hatalmas, ék alakú lyuk tátong. Itt lesz a tó. Mivel a vizet meg kell valahogy fogni, épül az Oszter-féle "völgyzáró gát", zsiliprendszerrel, bejáratként is szolgáló töltéssel, zsaluzattal, csőrendszerrel. Az út mentén sitt terpeszkedik. A főnyomócsöveket több helyen átvágták. A tervezett tórendszerből a lyukak alján piszkos sárga pocsolya látszik. A bejáratnál hevenyészett tábla: "Építési terület. Belépni tilos." A tilalom egyértelmű, a kivitelező cég neve, címe fekete filccel olvashatatlanná téve. Maga a kastély – állítólag Oszter tervezése – egy felkapaszkodott parvenü ízlésvilágát tükrözi. A fák között áttűző fényben szinte eltűnik maga a birtok. Előreugró terasz, zöldre oxidálódott bronzkócsag, négyszögletes, csúcsos kilátó. A kerítés mögötti két és fél hektáron lóistálló, cselédház, kert. A házban – az interneten megtalálható fotók szerint – antik bútorok, vadászterem, zongoraterem, brokátterem. Kilenc kamion hordta át a holmit, amikor Oszter eladta a budai házát. A kastélyt mégis egyedül lakja, sok a munkája, "édes teher, édes teher", ahogy a Fókuszban deklamálta.
A botrány kipattanásakor egymásnak adták a kilincset a kereskedelmi tévék. Nagy baj lett ebből is. Az egyik interjúban Oszter morálfilozófiai síkra csúszott.
– Nem Oszter tavával kell itt foglalkozni, hanem azzal, hogy mit üzent Vörösmarty, Kölcsey... meg a többi. József Attila. Satöbbi. Ezek. (...) Nem a tavakkal kellene foglalkozni, hanem... például Észak-Koreával.
Majd fájdalmasan kitört.
– Hol a jellem? Az emberi jellem?
Perrel, bíróval fenyegette meg az építkezést átmenetileg leállítókat.
Az erkélyen most némaság. A gazda épp úton van. Hívjuk, de kapkodva válaszol. Siessünk gyorsan a polgármesteri hivatalba, ő ugyan nincs ott, de jelen vannak a saját szakértői. Épp az engedélyek bemutatása zajlik, ott mindent megtudhatunk. Hangján érezni, biztos benne, neki van igaza – és főleg nagy halom papírja.
A kivitelezés megkezdése óta történt egy s más a faluban. A horgászegyesület hirtelen észbe kapott. Összehívták a képviselő-testületet, falugyűlést is hirdettek. A horgászok petíciót fogalmaztak, új hatástanulmányt követeltek. A felforrósodott hangulatra tekintettel a képviselő-testület két napra fel is függesztette az építkezést. A gépek tovább dübörögtek.
A "hatástanulmány" gyorsan el is készült. Tóth János polgármester (Fidesz–KDNP) maga ment le egy ládával és egy stopperrel a tóra. A ládát a tóba helyezte. Mért. Utána azt mondta, a helyzet nem reménytelen. Meleg van, a tó ilyenkor párolog, a vízszint 2,7 méter helyett 2,2. Mérései szerint "a napi vízbefolyás" 300 köbméter. A patak vízhozama percenként 240 liter. Tóth ugyanazzal a lendülettel átment a 15 kilométerre fekvő nőtincsi tóhoz is, amely 80 centiméternyit apadt. Minden rendben.
Már csak egyetlen kérdés maradt. A fogalom tisztázása, mi is lenne hivatalosan a Jenői-patak. Ennek a jogi csűrés-csavarásban komoly szakmai jelentősége van.
– Nem úgy kell elképzelni egy pataktorkolatot, mint a hordóba vezetett slagot – magyarázza hű kalauzunk, Csatádi Gábor színikritikus, helyi lakos. – A környéken több forrás, ér, erecske fakad. Itt cirkulál a vízgyűjtő terület. Nógrád megye ilyen. Majdnem minden falunak, völgynek különálló kis tava van. A tó közelében összefut minden ér. A végeredmény neve Jenői-patak, amely egy ponton rejtélyesen eltűnik, és a tó mélyén buzgárként fakad fel.
– Igen – vakkant Boldizsár, Gábor tizennégy éves vizslája, és hálásan nyalja a kezemet. A gazdi megint megtalálta a legpontosabb szavakat.
A feszültség lassan mindenkire átragad. A tó melletti töltésen ülünk, a parkolótól balra a Kukachoz címzett fabódé. Horgászok jönnek, sörfogyasztók mennek, itt lehet megváltani a napijegyeket. Dél van, nincs túl nagy tolongás, nem is harap a hal. A völgyben a hosszan elnyúló tavon húszvalahány stég, a domboldalon víkendházak, a nyugati oldalon a Börzsöny. A házaknak, ha a tó mégis gajra megy, annyi. De legyünk igazságosak. Maga a tó az Oszter-terv nélkül is iszaposodik. Ez a sorsuk a völgyre duzzasztott tavaknak. Kotrásra az egyesületnek nincs, nem is lesz pénze. A helyiek a tó körül kisebbségben vannak. Több tucat pesti kisegzisztencia – kőműves, villanyszerelő, sofőr, autófényező – tervezte ide nyugdíjas életét. Budapest kocsival egy óra. Gábor is így él, fenn a hegyoldalban, hetente kétszer bejár színházba Pestre.
Maga Oszter viszont vagyonos ember, nem is titkolja, inkább henceg vele. Erdei, szántói, rezidenciái vannak. Egy itt, a Börzsöny oldalában, egy a Balatonon. A kastély mögötti erdőrész állítólag az ő tulajdona. Jobban jött ki a "rózsasándorságból", mint az egykori idol, az igazi betyár, aki a szamosújvári börtön kapujában halt meg. Szerettük volna megkérdezni Osztert, mi ösztönözte arra, hogy több tízmilliós költséggel – csak a szépségért és a tarajos gőtékért – bizarr beruházásba vágjon.
– Várják meg, el fog jönni az esti falugyűlésre – javasolja Paróczai Csaba, a szemközti pizzéria tulajdonosa. – Mibe fogadjunk? Megígérte.
Akkor jó, a várható nagy viharban válaszol majd a kérdéseinkre is. Érdeklődünk Csabától, milyen szomszéd Sándor. A vállát vonogatja.
– Művész – mondja diplomatikusan a pizzériás. Ami diósjenői olvasatban a különc (esetleg a széltoló) szinonimája.
A patak (és az általa táplált tavacska) hirtelen vált sajgó sebbé. A helyiek nem csak az ökoszisztéma pusztulásától félnek. Oszter Sándor gödre a hegyoldalban tízméteres vízoszlopként magasodik majd néhány ház fölé. Ez roppant súly. Aki a gát alá kerül, jogosan fél. Most nyár van, de mi lesz, ha jön az ősz vagy az olvadás? Ha megroppan, alámosódik a gát, ha a nyakukba zúdul a folyamként áramló sár.
– Ami inog, egyszer majd omlik. A vízügyesek mondták ezt nekem – vonja le a konklúziót Botlik István, a Diósjenői Sporthorgász Egyesület elnöke. A hatvanas, ősz férfiú a polgármester, Tóth János (a helyiek szerint "Gyenge János") kérlelhetetlen ellenfele. Itt ülünk a Kukac asztalánál Szengofszky Richárddal, a horgászkör ügyvédjével, s az esélyeket latolgatjuk. Nagy a forgalom sajtóvonalon. Ez sok tekintetben Csatádi Gábor érdeme. A parkolóban ólálkodik az RTL Klub, és közeleg a Hír TV is. Mindenki a horgászokra vadászik.
De térjünk vissza a patakhoz. A dologban sok csavar van. Az önkormányzat a patakot Oszter telkének azon a részén, amit most lassan szétmarat, 2000-ben "ideiglenes vízelvezető árokká" nyilvánította. Ha természetes a vízfolyás, a víz az állam tulajdona, a telket nem lehet szabadon adni-venni. Az ingatlan az átminősítéssel lett forgalomképes. Hogy mi késztette erre a nagyvonalúságra az önkormányzatot, titok. Nem valószínű, hogy a vételár. Az új tulajdonos a telekért 140 ezer forintot perkált. Ez olyan régen volt, hogy Oszter például alig emlékszik rá. A tavakat, mint mondja, saját kútjából tölti. Ha ez így van, akkor az ügyvéd szerint rosszul van. A törvények szerint ugyanis a kútvíz csak személyes "létcélokra" használható. Mosásra, ivásra, főzésre. Vizes élőhely létesítése nem szerepel a listán.
Csöndesen ejtőzünk a napsütésben. A töltésen biciklis lány halad át, nehéz nem nézni.
– Gyönyörű példány – révedezik Karcsi, a helyi horgász. Mielőtt félreértenénk, ő észre sem vette a lányt. Húsz méterre kapás volt. A ponty teste ezüstívet rajzol a fényben. Lehet négykilós. Botlik úr dicsekszik: ez semmi, tegnap fogtak a srácok egy tíz kiló húszast.
– Nem akarom én Oszter urat bántani. Bántják elegen itt a faluban – mondja Ritter Attila, aki egy szusszanásra tért be a Kukacba. – Nem túl kellemes ember. Bevásárolni még csak eljár, de szóba a pórnéppel alig áll. Ha iszik, nagyon kedélyes.
Ami Oszternek befektetés (és szépség), az a "horgászbagázsnak" (Szengofszky ügyvéd szerint Oszter így nevezi őket) életstílus. A horgászat, függetlenül attól, milyen drága cuccal űzik, többnyire ma is a kisemberek sportja. Ezért különös a diósjenőiek szerint az önkormányzat tétova nyuszisága. Tóth polgármester inkább riadtnak látszik, mint nagy küzdőnek. Nem akar ujjat húzni senkivel (pláne egy "Fidesz-közelivel"), de védeni kell választóit is.
– Most ment el a katasztrófavédelem – mondja megviselten. – Rögzítve lett, hogy egy mellékágat a színművész betemetett. De könyörgöm, semmi nincs befejezve. Várjuk ki a végét.
Csak nehogy a vége a tó vége legyen.
– A patak több ágból áll. Az igazi az, ami az önkormányzat előtt elfolyik. Ha kinéz, látja is.
Kipillantunk. És valóban, folyik.
Nyugtatjuk a polgármestert: csöndes nép ez a diósi. Most sem csinál fesztivált.
– A nyugati palóc ághoz tartozunk – mondja a polgármester reménykedve, amin meg is lepődünk. Nem is tudtuk, hogy létezik nyugati palóc ág. Tóth úr az építkezést addig függesztette fel, míg nem történik megegyezés. Most, hogy behozták az engedélyeket, áll a bál, indulhatnak a gépek. Ugyanakkor azt is tudja a faluvezető, hogy a bőrére megy a játék. Ha baj lesz, ha tönkremegy a tó, őrajta fogják leverni.
De már elkésett. A Boróka Ház udvara népzajgástól hangos. Indul a falugyűlés. A gizgazos udvaron háromszázan lehetünk. Oszter végül nem jött el, ahogy a polgármester sem. Botlik úr, a horgászok feje a halakat kihagyja a beszédéből, a katasztrófa-szálra (és a polgármesterre) összpontosít. A kamionnyi szemétre, a fenyegető vízoszlopra. Az önkényre. A hegyomlásra.
– Hát kérdem én, ki felel ezért? Nem az, aki időben leállíthatta volna az egész építkezést? Hát kérdem én: ember az ilyen?
A további kérdések fölöslegesek. Ködbe vész a HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat), a birtokvédelmi engedély, a felfüggesztő határozat, a vízügyi engedély. A hangulat felforrósodik, az RTL Klub előrenyomul, lapunk a hátsó sorokba szorul. Polgárok rohanják meg a petíciós asztalt. És aláírnak. A ház előtti úton elsuhan egy fekete autó. A polgármesteré.
Hazafelé benézünk egy nemzeti dohányboltba. A bulvár címlapján a vezető téma egy ismerős arc. A főcím: "Vége a családi viszálynak. Oszterék kibékültek végre." Néhány fotó a szappanoperából. Bólintunk. Megadjuk magunkat a sorsnak, és villámgyorsan távozunk. Észak-Koreával is kellene törődni. | [
"Xandros Bt.",
"Legendák Földje Alapítvány"
] | [
"RTL Klub",
"Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság",
"Diósjenői Sporthorgász Egyesület",
"Duna–Ipoly Nemzeti Park",
"Hír TV"
] |
Csányi Sándor érdekeltségei révén nemcsak a 100 leggazdagabb, de a 100 legtámogatottabb mezőgazdasági vállalkozó listáját is vezeti. Legelábbis a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre 2007-2010. I. félév közötti uniós agrártámogatások adatai ezt mutatják.
A források kiosztásának gyakorlata egy elitklubot alakított ki, ugyanis az 1600 milliárd forint 66 százalékát a pályázók 5 százaléka vihette el. De olyan pályázók is nyertek milliárdokat, amelyek árbevétele egy sarki trafikéét sem éri el.
PestiSrácok
A PestiSrácok.hu megszerezte annak a 100 mezőgazdasági vállalkozásnak a listáját, amelyek a legtöbb támogatást nyerték 2007-2010. július között. Ez az időszak, az EU 2007-2013-as támogatási ciklusának félideje, amikor már célszerű megnézni, mire, milyen hatékonysággal költötte el az ország a rendelkezésre álló fejlesztési százmilliárdokat.
2007-ben, a teljes időszakra vetítve összesen 5 milliárd euró támogatás elérésével számolt a szocialista kormányzat. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (UMVP) négy prioritást, azaz tengelyt állítottak fel.
___________
Tengelynyi pénz
I. tengely: A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, az élelmiszer-feldolgozásban.
II. tengely: A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembe vételével.
III. tengely: A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása.
IV. tengely ("LEADER program"): Helyi közösségek fejlesztése.
A besorolás tükrözi a lehívható támogatások nagyságát. Az első tengelyen 2 milliárd 385 millió euró, a második tengelyen 1 milliárd 522 millió euró, a harmadik tengelyen 584 millió euró, míg a negyedik tengelyen 262 millió euró, valamint technikai segítségként 203 millió euró nyerhető el.
__________
A PestiSrácok.hu cikksorozatában utánajárt a 2010. június 30-ig felhasznált, a legnagyobb tételt jelentő, I. tengelyt érintő kifizetéseknek, azaz az UMVP-re elköltött 659 milliárdból 476 milliárd forint sorsának.
"A támogatási rendszer 2010 közepéig tartó működését egy kirívóan magas, módszertanilag megalapozott programozási logikával nehezen magyarázható mértékű forráskoncentráció jellemezte." – áll a sommás értékelés a fejlesztési források sorsát kutató Vidék és Gazdaság 2011. őszi számában. A forráskoncentráció azt jelzi, hogy keveseknek jutott igen sok pénz. Az összes lekötött forráson belül a kedvezményezettek 5 százalékának jutott a támogatások 66 százaléka (!). Még kirívóbb az arány, ha az I. tengelyt nézzük, itt a kedvezményezettek 5 százaléka a támogatások 69 százalékát vitte el. Bár a támogatási kérelmek 74 százalékát egyéni gazdálkodók adták be, a források többségét gazdasági társaságok, egyéb intézmények nyerték.
Nézzük, kik érdemelték ki a legtöbb támogatást! ( Miként a dokumentumtárunkban látható táblázat is mutatja, a legtöbb forrást, 5,6 milliárd forintot a Magyar Agrárkamara kapta, de mivel nem gazdálkodó, hanem szakmai ellátó, oktató, támogató szerv, külön entitásként kezeljük – a szerk.)
Csányi, a szingapúri gazda
Első helyen a Bólyi Mezőgazdasági és Termelő Zrt. áll 3 milliárd 19 millió forint támogatással. A társaságot az Investgroup Bóly Üzletviteli Tanácsadó Zrt. közbeiktatásával a Bonitas Zrt. birtokolja, amit pedig a Csányi Sándor OTP-vezér tulajdonában lévő Bonitás 2002. Zrt. alapított 2009-ben. Hetekkel később a Bonitas 2002 átadta üzletrészét a Szingapúrban bejegyzett CSIM Pte Ltd-nek, így jelenleg a bólyi gazdák gazdáit a szingapúri Club streeten találjuk.
A második legtámogatottabb vállalkozás a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. 2 milliárd 705 millió forinttal. Ez a cég ugyancsak Csányi-érdekeltségnek tekinthető, hiszen az azt tulajdonló Dalmandinvest Zrt. a Dalmandmen Szolgáltató Kft. érdekeltségét képezi, ami pedig a Bonafarm Zrt.-hez tartozik, míg korábban a CSIM Pte Ltd-hez és a Bonafarm 2002 Zrt.-hez. E két Csányi-vállalkozás így majdnem 8 milliárd forint támogatáshoz jutott 2007-2010. július között. A néhai Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát egyike volt annak a tizenkettő állami agrárcégnek, amit az első Orbán-kormány idején magánosítottak, a dalmandit a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével. A bólyi állami gazdaságot 2004-ben értékesítette az Állami Privatizációs Rt. az Investgroup Bóly Zrt.-nek. Nos, ez utóbbi társaságban nem más szerzett 10 százalékos üzletrészt a Szabadszentkirályi Mezőgazdasági és Szolgáltató Rt. révén, mint a 2005-től agrárminiszter, Gráf József. A miniszter még 2005-ben visszajött a cég vezető testületébe, később ismét tulajdonosa is lett, de 2008-ban végleg kiszállt. A szabadszentkirályi agrárcég, az egykori Béke Mezőgazdasági Szövetkezet 1,2 milliárd forint uniós támogatást kapott, ezzel a lista középmezőnyébe került: a 39. helyre.
A negyvenedik helyet az egykori bábolnai tsz, a 2004-ben privatizált Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. szerezte meg 1,16 milliárd forint uniós támogatással. (A ménesbirtok magánosítása miatt Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2011. májusban ismeretlen tettes ellen feljelentést tett Békéscsabán, a megyei főkapitányságon. Budai szerint az egyetlen pályázó, a Határhaszon Rt. által megajánlott kétmilliárd forintos vételár jóval alacsonyabb volt a gazdasági társaság tényleges értékénél, különösen a privatizált társaság kiemelkedő értékkel bíró, mintegy hétmilliárd forintos eszközállományát figyelembe véve. – a szerk)
Mindazonáltal a két Csányi-cég támogatása nem minősül kiugrónak, egyrészt, mert a bólyi 738, a dalmandi 330 főt foglalkoztatott, másrészt azért, mert a 2009-es évi árbevételéhez viszonyított támogatási arány 24 illetve 50 százalékos volt.
Pestiesen szólva...
Laikus számára is akkor kelthet feltűnést a támogatási összegek nagysága, ha az például jelentősen meghaladja az éves szintű árbevétel mértékét. Persze ilyen is akad jócskán a listán. Mindjárt itt a listán előkelő, harmadik helyén álló, a Somogy megyei Kazsokon található Bos-Frucht Agráripari Termékelőállítói Szövetkezet. A vállalkozás 2,3 milliárd forint kapott, amely a 2009. évi árbevételéhez viszonyítva 110 százalékos támogatottságot jelent.
Ez azonban – pestiesen szólva – fing a pipában ahhoz az aránytalansághoz képest, amit a kilencedik legtámogatottabb társaság, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőnyárádon székelő Kaza-Farm Agráripari és Állattenyésztési Mezőgazdasági Kft. számainál tapasztaltunk: Az egy (!) fővel működő cég 2009-ben 80 ezer forint nettó árbevételt, 26 ezer forint adózott eredményt produkált, ellenben támogatásként, kapaszkodjanak meg, összesen 1,9 milliárd forintot nyert el a vizsgált időszakban.
Jókora pénz egy olyan cégnek, amely egy főt foglalkoztat és a támogatási ciklus indulásakor még meg sem alakult. Nincs mese, náluk 2,4 millió százalékos a kimutatható támogatás összege! Nincs is ehhez fogható teljesítmény a listán.
A Kaza-Farmot Hercsik István alapította 2007 nyarán, jelenleg is tulajdonosa, fő tevékenysége sertés és szarvasmarha tenyésztés.
On the cow – Tehenekre vadásztunk
A felsőnyárádi telepen a több címen elnyert 1,9 milliárd forint vidékfejlesztési támogatás ellenére egyetlen állat sem tartózkodik. A településhez közeli Jákfalva domboldalain legelnek ugyan tehenek, de a helyeik szerint azok "a Kiss Laci tehenei, amelyek vszont uniós támogatás nélkül is ellegelésznek". Amit ottjártunkkor kétséget kizáróan láthattunk: a Kaza-Farm területén, két évvel a vizsgált időszak után felépült a hájtek szarvasmarha telep. A kerités túloldaláról nézve éppen szalmabálákat hordtak a munkások. Egyikük kérdésünkre azt mondta, itt semmit nem lehet tudni, nem csak azt, mikor érkeznek a telepre állatok, de azt se, mi lesz a szalmaheggyel, ki viszi be az istállóba, vagy el, mikor és hová. A közeli pékségben dolgozó férfi ironikusan megjegyezte: "a telepen majd akkor lesznek állatok, amikor majd odahozzák".
Erre a projektre "állattartó telepek korszerűsítése, szarvasmarha telep létesítése" tárgyban 278 millió forintot költött az európai közösség, ezt igazolja a kihelyezett tájékoztató. Az 1,9 milliárdból tehát ennyinek látszik az eredménye. Igaz, a beruházásról szóló hirdetőtábla látványterve nem egyezik teljesen a valósággal: két, feltehetően takarmány tárolásra alkalmas siló és két melléképület nem épült fel, és arra utaló jeleket sem látni.
Családi közbeszerzés
A Kaza-Farm Kft. tiszta versenyben, közbeszerzéssel választotta ki az állattartó telep technológiai fejlesztéséhez a partnerét. Egész konkrétan 50 és 150 méter trágyaút építését rendelte meg 2011-ben a DHJ Építő Kft.-től, 15 millió forintért. Nem ment messzire az építő cégért, a DHJ a szomszédos Kurityánban székel, de a Kaza-Farm telepén is megtalálható, a csarnok ajtaján ugyanis ott látható a cégére. A DHJ-ben Hercsik Istvánnak is volt üzletrésze 2005 és 2009 között, ügyvezetője is volt, és ugye később egykori cége megbízója lett. A DHJ 2005-2007-ben a Kaza-Farm telepen hirdetett Hercsik-cégbirodalom ügyintézési címén működött. De nem csak e két Hercsik-céget látta el az Európai Unió pályázati milliókkal. A DHJ 2009-ben technológiai fejlesztés címén 20 millió forint támogatáshoz, a Hercsik által alapított Borsod Imex Kft. 2008-ban komplett vállalati technológia fejlesztés címén 125 millió forint uniós forráshoz jutott.
Mindazonáltal a DHJ nem csak a Kaza-Farmnak dolgozott, hanem a szintén Hercsik István érdekeltségi körébe tartozó Szuha Fauna Kft.-nek is. Utóbbi cég, szintén közbeszerzés alapján választotta ki a DHJ-t, egy Ragályon létesülő tehenészeti telep útjának megépítésére, 25 millió forint értékben. És ezzel még nem értek véget a DHJ megbízásai, ugyanis Hercsik István és Hercsik Dávid tulajdonában lévő, szintén a felsőnyárádi telepen működő Szuhamenti Agrár Mezőgazdasági Kft. közbeszerzési eljárásán is győzött. A szomszédos Felsőkelecsényben létesítendő szarvasmarha telephez építenek/építettek utat, 38 millió forintért. De ez még nem minden. A 278 millió forintos uniós támogatású marhatelep a miskolci székhelyű P1 Bau Építő Kft. kivitelezésében valósult meg. A P1 Bau tulajdonosa Pethő Zsolt, aki egyúttal a DHJ Kft. egyik gazdája is volt 2009-2010-ben. Itt aztán be is zárulhatna a Hercsik-forgó. De mielőtt teljesen bezárulna, említsük meg, hogy ezek az összegek mind eltörpülnek ahhoz képest, hogy szintén a Kaza-Farm telepre bejegyzett, Hercsik-családhoz kötődő Arosa Kft. 779 millió forint támogatást kapott Innopark nevű, tematikus technológiai park létrehozására. Ugyancsak a Kaza-Farm felsőnyárádi telepén, kőhajításnyira a még üresen álló szarvasmarha kaszárnyától. A beruházás átadása a hirdetőtábla szerint május vége volt, de mint felvételeinken látható, a szerkezeti munkákat se fejezték be, ahogy a földmunkákat se. Azt mondanunk sem kell, hogy a 779 milliós innovációs parkot szintén a P1 Bau Kft. építi. ( 2010. októberben a felsőzsolcai árvíz utáni építkezések egyik kivitelezője a P1 Bau Kft.-volt, és ugyan a cégadattár ezt nem igazolja, a helyi sajtó az ünnepélyes alapkő letételkor jelenlevő Hercsiket a cég tulajdonosaként említi – a szerk.)
Mint az az eddigiekből kitűnt, az uniós forrásokat ügyesen elérő Hercsik Istvánnak számos vállalkozása volt és van a térségben, amelyek előszeretettel működnek együtt, hogy az uniós pénzekből fejlődjön a vidék. Saját vállalkozásain kívül még arra is jut ideje, hogy 2001-től ügyvezető igazgatóként dolgozzon a Szerencs közeli s távoli vonzáskörzetét ellátó Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft.-ben. Itt 2011-ben köszönt le felügyelő bizottsági tagságáról, amit 2007-től töltött be, Hörcsik Richárd fideszes országgyűlési képviselő. (Hercsik egyébként szeret vadászni, a sajókazai vadásztársaság tagja, 2005-ben az hazai safari club egyik alapítója volt a Vajdahunyad várban, 2007-ben az ellenőrző bizottság vezetőjévé választották. A klub pénzügyeit ekkor a volt KISZ-titkár Hámori Csabára bízták. Az volt a feladata, hogy tartsa kézben és gyarapítsa a vagyont.)
On the pig – Disznókra vadásztunk
A száz legtámogatottabb mezőgazdasági vállalkozás 17. helyezettjéhez érve vissza kell kanyarodnunk Felsőnyárádra, ahol nagyon értenek az agrártámogatások lehívásához. Az apró zempléni településről nem csak az árbevétele több mint kétmilliószorosát elnyerő Kaza-Farm Kft., hanem az Onga Pig Mezőgazdasági Kft. is kapott uniós forrást. Az Onga Pig ma már csak nevében őrzi a Miskolc melletti településhez kötődő eredetét, 2010. áprilisban ugyanis Felsőnyárádra helyezte át székhelyét, ahol viszont egyetlen sertéstelep sincs. Ezt nem csak helyszíni bejárásunk, de a kocsmában hűsölő vendégek is megerősítették. A település szélén viszont valamit építenek – ez viszont a Kaza-Farm területe, ahol ugye kész vagy – a látványterv szerint -, majdnem kész a szarvasmarha telep. Úgyhogy ez egyelőre érthetetlen.
Az Onga Pig a Kaza-Farmnál is érdekesebb pályájú cég. Bejegyzésekor székhelyként az Onga, Radnóti út 14. számot jelölték meg, ám ez a házszám nem létezik. Az utca páros oldala csupán négy házból áll, a 8-as számnál végződik, és a Radnóti utca 13. számnál véget ér, mivel az rá merőlegesen lezárja az utcát. Egy rozoga, de még működő állattartó telep ugyan működik a 13-as szám alatt, de az nem Onga Pig, hanem az Onga Gabona Kft. birtoka. Ráadásul ők nem sertéseket, hanem marhákat tartanak. Később kiderül: mégis van itt keresnivalónk!
Onga-Bonga-Gabona
Az egy főt foglalkoztató Onga Gabona Kft.-nek és a szintén ongai, a Radnóti utcától 4-5 kilométerre, a Bogsin-tanány működő Geofríz Kft.-nek ugyanazok a tulajdonosai: Huber Wilmuth és Szabó Angéla. A Geofrízben 1999. októbere és 2005. decembere között cégvezetőként dolgozott Barcsák-Nagy Marcus, aki aztán 2007-ben megalapította az Onga Piget. Barcsák-Nagy más vonalon is kapcsolódik a Geofríz tulajdonosaihoz: 2004-2005-ben annak a Familie Huber Mezőgazdasági Kft.-nek volt az ügyvezetője, amelynek 2002-2009 között üzletrésze volt a Geofrízben. A Geofríz pedig szintén nyert uniós támogatást, 1,2 milliárd forintot, ezzel a lista 35. helyét foglalja el. 2009-es árbevétele 263 szorosát nyerte el támogatásként. A Geofríz két beruházásáról szintén tábla tanúskodik a tanyán: a biogáz üzem létesítése 844 millió, a gabonatároló, szarvasmarha istálló, szénatároló, silótér építés 237 millió forintjába került az EU-nak. A két cég vezetője, a geofrízes Huber Wilmuth és az ex-geofrizes/ongapiges Barcsák-Nagy között feltehetően nem szakadt meg a kapcsolat. Erre utal, hogy Barcsák-Nagynak van egy pénzügyi pályázati tanácsadó cége, a Karbit Kft. – korábbi nevén Karbantartás Biztonság Takarítás Vagyonvédelemi Kft. – amelyik ma már egy pöttöm, egyutcás zempléni zsákfaluban, Tornakápolnán működik. Azonban láss csodát, a Geofríz Kft. 2011. augusztusban a szlovák Karbit-SK s. r. o. társaságot választotta közbeszerzési eljáráson, 129 millió 170 ezer forintos "állattartó telepek korszerűsítéséhez kapcsolódó gépbeszerzés" tárgyú megbízás teljesítésével. És persze a szlovák Karbitnak is – 2005 óta – Barcsák-Nagy az ügyvezetője, legalábbis a Facebook oldala szerint, s ebben nincs is okunk kételkedni.
De térjünk vissza az Onga Pighez, amelyet a fantomnak tűnő ongai cím után 2010-ben egy helyrajzi számmal jelölt felsőnyárádi címre íratta át. A társaság, bizony nem kevés uniós támogatást kapott: összesen 1,6 milliárd forintot. A 350 ezer forintos, 2009-es árbevételéhez képest ez 462 ezerszer több. Ezzel az aránytalanul nagy támogatáshoz jutók dobogóján második a Kaza-Farm után.
Infomarha, vagy amit akartok
Elgondolkodtató, hogyan kaphat ennyi pénzt egy olyan társaság, amely nem létező címen kezdte el "működését". Vajon az is véletlen egybeesés, hogy Felsőnyárádon egy másik cégnek is szinte ömlik a csapból az uniós lé? Aligha. Emlékeznek még a fenntebb emlegetett Hercsik Istvánra és a szintén felsőnyáradi telepen működő Szuhamenti Agrár Mezőgazdasági Kft.-re? Nos, ez a társaság ingatlanos cégnek indult 1999-ben, 2004-ben váltott mezőgazdasági irányra, tulajdonosai között dominálnak a Hercsik-család tagjai, Hercsik István, Hercsik Istvánné, Hercsik Dávid, de – és itt jön a kapcsolat –, Nagy Sándorné is közéjük tartozott 2008-2011-ben, aki pedig az Onga Pig egyik tulajdonosa. Nagyné mellett az Onga Pigben üzletrésze van Barcsák-Nagy Marcusnak, míg Nagyné lányának, Barcsák-Nagy Beáta Dórának, akinek 2008 és 2010 között ugyancsak a Szuhamenti Agrár Kft.-ben volt tulajdona.
Nem zárható ki, hogy a Kaza-Farm és az Onga Pig akár pályázati, megvalósítási, üzleti modelljüket is megosztották egymással. Tény, hogy az 1,9 milliárdot nyerő Kaza-Farm és az 1,6 milliárdot kapó Onga Pig a foglalkoztatás tekintetében is hasonlít egymásra: egy illetve két fő az alkalmazottak száma. Az nyilvánvalóan a véletlen műve, hogy a Kaza-Farmot és az Onga Piget 2007 nyarán egy nap eltéréssel alapították. A dátum viszont annyiban mindenképpen jelentős, hogy olyan cégek kaptak 3.5 milliárd forint támogatást, amelyeknek komoly állattenyésztési előéletük nem volt, mivel nem is léteztek. Az uniós támogatási ciklus hajnalán alakultak. Ha az eddigiekből nem vált egyértelművé, hogy közvetlen illetve közvetett gazdasági kapcsolat van az 1,9 milliárdot nyerő Kaza-Farm Kft., az 1,6 milliárdot nyerő Onga Pig Kft. és az 1,2 milliárdot nyerő Geofríz Kft., valamint egykori illetve jelenlegi tulajdonosai, cégvezetői között, mindjárt nyilvánvalóvá lesz az Onga Pig felsőnyárádi telephelyén időzve. Az ugyanis nem máshol található, mint az Arosa Kft. beruházási területén Felsőnyárádon. Mivel az Onga Pig az ongai Radnóti utcában nem létezik, Barcsák-Nagy disznós cége nyilván a Hercsik érdekeltségében lévő Arosa Kft. telepén működik. Azaz dehogy működik, mert sem a 090/22-es, 23-as, 24-es felsőnyárádi székhelyén és telephelyein nincs semmi más, mint építési anyag, földmunkagépek, teherautók, kavics, homok, sitt, gaz, a készülő infopark és a szarvasmarha telep épületei mellett. E Felsőnyárádi telepen az Arosa Kft., a Kaza-Farm Kft. és az Onga Pig Kft. révén 4,3 milliárd forintnyi uniós forrásnak juthat hely.
(folytatjuk.) | [
"Kaza-Farm",
"DHJ Építő Kft.",
"Onga Pig",
"Geofríz Kft."
] | [
"Állami Privatizációs Rt.",
"Onga Gabona Kft.",
"Onga Pig Mezőgazdasági Kft.",
"Bonitas 2002",
"Dalmandi Mezőgazdasági Zrt.",
"Szuha Fauna Kft.",
"Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.",
"Bólyi Mezőgazdasági és Termelő Zrt.",
"Borsod Imex Kft.",
"P1 Bau",
"Familie Huber Mezőgazdasági Kft.",
"Dalmandmen Szolgáltató Kft.",
"Európai Unió",
"Karbit Kft.",
"Bonitás 2002. Zrt.",
"Bonitas Zrt.",
"Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát",
"Kaza-Farm Agráripari és Állattenyésztési Mezőgazdasági Kft.",
"Investgroup Bóly Üzletviteli Tanácsadó Zrt.",
"Szabadszentkirályi Mezőgazdasági és Szolgáltató Rt.",
"CSIM Pte Ltd-nek",
"Bonafarm 2002 Zrt.",
"Béke Mezőgazdasági Szövetkezet",
"Bonafarm Zrt.",
"P1 Bau Építő Kft.",
"P1 Bau Kft.-volt",
"Szuhamenti Agrár Mezőgazdasági Kft.",
"Investgroup Bóly Zrt.",
"Club street",
"Bos-Frucht Agráripari Termékelőállítói Szövetkezet",
"Dalmandinvest Zrt.",
"CSIM Pte Ltd",
"Szuhamenti Agrár Kft.",
"P1 Bau Kft.",
"Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Magyar Agrárkamara",
"Arosa Kft.",
"Vidék és Gazdaság",
"Karbantartás Biztonság Takarítás Vagyonvédelemi Kft.",
"Határhaszon Rt."
] |
User: h4Rr4chM4ci1
Pass: tejoistenmicsodakanna
Na ilyesmi pont nem derült volna ki, hogyha az Országgyűlés elárulja, hogy mennyi pornót néznek a Parlament informatikai hálózatából.
Ezzel szemben az igen, hogy az országgyűlési képviselők és az Országgyűlésben dolgozó közalkalmazottak a parlamenti hálózaton milyen gyakran tévednek a munkájukhoz nem olyan szorosan kapcsolódó oldalakra.
Képviselő úr, látta azt az új videót az xhamsteren?
Egész pontosan azt kérdeztük az Országgyűléstől, hogy a Magyarországon népszerű pornóoldalakra hány alkalommal mentek fel az informatikai hálózatukból az elmúlt években. Ennek a 9 sitenak a látogatottságára voltunk kíváncsiak:
sex.com
porn.com
redtube.com
pornhub.com
porntube.com
xvideos.com
xhamster.com
pornmd.com
fantasti.cc
Arról is érdeklődtünk, hogy működik-e tartalomszűrő rendszer a Parlamentben, szóval ha valaki beírja a böngészőbe, hogy porn.com, akkor bejön-e az oldal, vagy csak egy üzenet, hogy ezt talán ne a munkahelyéről nézegesse.
Az OGY elég hamar válaszolt.
Az informatikai rendszerben jelenleg nem működik tartalomszűrő, mert az lényegesen lassítaná az internet forgalmát. Az első kérdésben igényelt adatok nem minősülnek sem közérdekű adatnak, sem közérdekből nyilvános adatoknak.
Szóval nem tartozik a közre, hogy a közpénzből működő hálózatot, a közpénzből dolgozó emberek mire használják.
Hogy miért titkos? Az titok!
Az OGY egyébként nem egyedül jutott arra a következtetésre, hogy a kért adatok nem nyilvánosak. Az elutasító levélben azt is leírták, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalását kérték pornóügyben, és az alapján zavartak el bennünket.
Péterfalvi Attila hivatala nyilván ismerhet olyan körülményeket, amiket mi nem, úgyhogy ezután azt kértük az Országgyűléstől, hogy a hivatalozott NAIH állásfoglalást küldjék el.
Nem fogják kitalálni mit válaszoltak.
Nem áll módunkban továbbítani az említett vonatkozó állásfoglalást.
Szóval nem csak az titkos, hogy mennyi pornót néznek a dolgozók a munkahelyükön az Országgyűlésben, hanem az is, hogy ez miért titkos.
Persze elkértük az állásfoglalást a NAIH-tól is, de tőlük még nem érkezett válasz.
Szexfilm a döntéselőkészítéshez
Nagy általánosságban 3 dolog van, amiért megtagadhatja egy közintézmény, hogy kiadjon valamilyen adatot.
Állam- vagy szolgálati vagy üzleti titok
Nem valószínű, hogy a Magyarország ellen dolgozó szlovák kémek sokkal beljebb lennének, ha tudnák, hogy hány darab pornóoldalt néznek meg a magyar parlamentben. Ha a nálunk egy árnyalattal több ellenséggel rendelkező Angliának ez belefér, akkor valószínűleg a magyar állam is túlélne egy ilyen ügyet.
Valakinek a személyes adatai nyilvánosságra kerülnének
Mivel nem egyes képviselők, vagy frakciók, hanem a teljes parlamenti informatikai hálózat adataira voltunk kíváncsiak, nem valószínű, hogy emiatt bármely konkrét dolgozót elővett volna otthon a kedves neje/férje.
Döntés előkészítő dokumentum
Nehéz elképzelni olyan parlamenti döntést, aminek előkészítéséhez pornót kell nézni. Persze ha mégis van ilyen, akkor nagyon érdekelne, hogy melyik az.
Az egyébként tény, hogy a politikusoknak mindig kínos, mikor rajtakapják őket pornónézés közben. Csak ettől még nem lesz titkos az erre vonatkozó adat.
Akik az utóbbi időben lebuktak:
Védhetetlen
Az meg ugye végképp egy vicc, hogy azt sem lehet tudni, miért titkos a parlamenti pornózás.
Miért ne lenne közérdekű adat az, hogy a közpénzből fizetett parlamenti képviselők és az országgyűlési adminisztráció szintén közpénzből fizetett alkalmazottai miféle tartalmakhoz férnek hozzá a számukra ugyancsak közpénzből biztosított internetelőfizetés használatával? Az meg végképp védhetetlen, hogy az Országgyűlés Hivatala megtagadja meg az adatvédelmi állásfoglalás kiadását. Szerintük tehát nemcsak az titok, hogy néznek-e közpénzből pornót a képviselők, de az sem nyilvános, hogy erről mit gondol a nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
Ezt Ligeti Miklós, a Transparency International nevű civil szervezet jogi igazgatója mondta.
Egyébként itthon sajnos ez a gyakorlat.
Azt csak hanyatló nyugati országokban gondolják, hogy minden adat, ami valamilyen jó okból nem titkos, az automatikusan nyilvános.
A magyar modellben minden adat, ami valamilyen jó okból nem nyilvános, az automatikusan titkos, hogy miért az pedig legyen is mindegy. | [
"Parlament"
] | [
"Országgyűlés Hivatala",
"Transparency International",
"Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Milliárdokat utalhatott vissza az adóhatóság adóminimalizáló cégeknek ellenőrzés nélkül, a munkatársak hiába kértek átfogó vizsgálatokat, a kezdeményezések vezetőiknél elakadtak – erre utal az a jegyzőkönyv, amely Horváth András januári tanúkihallgatásának második napján készült. Szerinte volt, hogy egy cég pár hónap alatt 700 millió forintnyi áfát tüntetett fel, és sok, gyanúsan kevés adót fizető beszállítója volt, egy másik társaság 3 milliárd forintnyi fiktív számlát fogadott be, a revizorokat mégsem küldték rájuk. Az első jegyzőkönyvhöz hasonlóan az anonimizált dokumentumot közzétesszük.
Ellenőrizetlenül visszautalt közpénzekről, befejezetlen adóhatósági vizsgálatokról, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon (NAV) belül elakadt ellenőrzési javaslatokról, szabadon működő számlagyárakról és adócsaló céghálózatról szólnak az áfacsalási botrány kirobbantójának konkrét cég- és személyneveket tartalmazó dokumentumai, amelyeket tavaly november elején csatolt az ügyészségnek tett feljelentéséhez. Ez tűnik ki abból a hvg.hu birtokába került újabb, anonimizált jegyzőkönyvből, amely Horváth András tanúkihallgatásának második napján készült idén január elején a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt ügyekkel foglalkozó osztályán.
Ügyészségi feljelentése nyomán két egymást követő napon zajlott a NAV volt munkatársának meghallgatása, a második jegyzőkönyvet is teljes terjedelemben a cikkbe ágyazva közreadjuk (az első jegyzőkönyv korábbi cikkünkben olvasható). A jegyzőkönyv a konkrét személyek és cégek neve helyett fiktív monogrammokat és egy-egy betűvel jelölt cégeket tartalmaz, elkerülendő a titok- és jó hírnév esetleges megsértését.
Olvassa el a jegyzőkönyvet – kattintson a képre! © hvg.hu
A két jegyzőkönyvben Horváth összesen 14 céget említ konkrétan, és ezekkel kapcsolatban több vállalkozást tartalmazó beszállítói hálózatokra, számlagyárakra utal. A második jegyzőkönyv alapján Horváth András zöld dossziéjában – amit a rendőrök tavaly december 19-én foglaltak le, amikor házkutatást tartottak a lakásán – még annál is több cégnév szerepelhet, ami a két kihallgatáson elhangzott, illetve van benne egy ábra is vállalkozások neveivel és valós áfaösszegekkel egy fiktív gabonakerekedelmi céghálózatról is (a tanúkihallgatáson 47 dokumentumról kellett nyilatkoznia a zöld dossziéval kapcsolatban).
Nagy pénzek mentek ki ellenőrzés nélkül
A jegyzőkönyv második részében – az elsőhöz hasonlóan – Horváth András megemlít egy esetet, amikor szerinte egészen nyilvánvaló volt a vizsgáló revizor előtt (és Horváth András előtt is, aki a cég egyik partnerét vizsgálta), hogy adóminimalizáló beszállítói vannak egy adott cégnek, akiktől fél év alatt 700 millió forintnyi áfát tartalmazó számlát fogadott be. A revizor – hangzott el a kihallgatáson – hiába kérte a feletteseitől, hogy átfogó vizsgálatot kezdjenek a cégnél, legalább egy évig nem történt semmi, közben a cég folyamatosan igényelte és kapta is vissza az áfát.
Egy másik cég 2009 második felétől Horváth elemzése szerint legalább 3 milliárd forintnyi fiktív számlát fogadott be, ezzel csökkentve az általa fizetendő adót. Erről készített egy kimutatást, amely több céget is tartalmazott, de tudomása szerint a dokumentumot nem küldték tovább a felettesei. Ha továbbküldték volna, az áfabotrány kirobbantója szerint megelőzhették volna több milliárd forint visszaigényelt áfa kiutalását.
Horváth András és a zöld dosszié egy tavaly őszi parlamenti meghallgatáson © Túry Gergely
Egy harmadik társasággal kapcsolatban az adóhatóság volt munkatársa vallomásában elmondta: a NAV központi hivatala javasolta a Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságnak, hogy egy adott céget 2008-2011 júniusig vizsgáljanak át alaposan. A cégnél Horváth elmondása szerint korábban csak egyetlen negyedévben, 2009 harmadik negyedévét érintette egy adóellenőrzés a három és fél éves időszakból. Így sokáig, lényegében ellenőrzés nélkül utalta ki neki az adóhatóság a visszakért áfát, holott nagyon sok adóminimalizáló beszállítóval dolgozott a cég.
Tíznél kevesebb ellenőrzés egy év alatt
Tud hasonló esetekről? Vannak információi áfacsalásokról, hivatali visszaélésekről? Esetleg dokumentumokkal is tudná igazolni a történetet? Ne habozzon, írja meg történetét az [email protected] e-mail címre!
A kihallgatás jegyzőkönyve alapján az ügyészségi feljelentéshez csatolt dokumentumok, illetve a zöld dosszié egy része össze is szedi, hogy nagy gabonakereskedelmi cégeknek anélkül ment ki pénz sokáig, hogy ellenőrizték volna őket. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy minden áfát jogosulatlanul kértek volna vissza, de adóvizsgálat keretein belül tisztázni kellett volna az egészet, azért is, mert sokuknál fiktív számlákat találtak.
Az, hogy a jelentős összegeket visszaigénylő cégek nem kaptak ellenőrzést sokáig, Horváth András szerint rendszerszintű problémát jelez az adóhatóságnál. Állítja, sok ellenőrzés csak azt követően indult, hogy Horváth András és társa feltérképezték a gabonakereskedelmi szektort. A vallomás szerint 2010-ben egész évben áfakiutalás előtti ellenőrzés a Kiemelt Ügyek és Adózók Igazgatósága alá tartozó, praktikusan nagy cégeknél országosan mindösszesen 10 alatt volt, 2011-ben csak 25, 2012-ben pedig 91 céget ellenőriztek.
Többször szólt a vezetőknek
A jegyzőkönyv alapján az ügyészségi feljelentéshez Horváth András összesen 40 mellékletet csatolt, melyek tartalmát vallomásában egyenként elmagyarázza. A mellékletek magyarázatából a jegyzőkönyvből az olvasható ki, hogy Horváth többször szólt különböző vezetőknek a NAV-on belül arról, mely cégeknél kellene vizsgálatot folytatni. Emellett vallomásában kitér arra is, hogy később megkereste Rogán Antalt és Lázár Jánost is a problémával. A NAV-vezetők felelősségét vallomásában több ponton felveti, szerinte ők tehetnek arról, hogy a nagy adózókra nem mentek rá, pedig nagyon sok pénzt igényeltek vissza az államtól.
A tanúkihallgatáson kitértek egy esetre, amikor Horváth szerint kérte a vezetőit, végezzenek felülellenőrzést egy cégnél, ahol "nagyon komoly összegű, milliárdos nagyságrendű ÁFA-megállapítást lehetett volna tenni". A vezetők azonban – áll a folytatásban – úgy válaszoltak, hogy "van egy olyan álláspontja az Ellenőrzési Főosztálynak, hogy csak akkor lehet lefolytatni az ilyen típusú ellenőrzést, ha új tény, körülmény merül fel és az nem új körülmény, hogy olyan számlákra hivatkozunk, amelyekről a revízió már a vizsgálat során is tudott". Meg kell jegyezni, az áfafelülellenőrzés egy gyakori, szokványos eljárás az adóhatóság részéről, ilyenkor olyan időszakokat vizsgál újra az adóhatóság, amiket korábban már ellenőrzött.
Horváth több olyan levélről is említést tesz, amelyben konkrét ellenőrzési javaslatokat tett, illetve javasolta azt is, mit lehetne tenni a számlázó hálózatokkal szemben. Ezeket elküldte vezetőinek, de több levelet ők – tudomása szerint – nem küldtek tovább. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Ellenőrzési Főosztály",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság",
"Kiemelt Ügyek és Adózók Igazgatósága"
] |
Folytatódik a reptérbotrány • A volt jogi igazgatók gazdasági titkokat is kiszivárogtattak
Újabb bűncselekmények elkövetésével gyanúsították meg Sziebert Györgyöt, a BKV és Rényi-Vámos Krisztinát, a Budapest Airport (BA) volt jogi igazgatóját a nyomozók – tudta meg a Magyar Nemzet.
A két jogászt azzal vádoltuk meg, hogy egy repülőtéri fejlesztéssel kapcsolatban gazdasági titoknak minősülő információkat szivárogtattak ki egy vállalkozónak – mondta lapunknak Horváth Katalin Fanni, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) szóvivője. Az érintett céggel kapcsolatban annyit tudtunk meg, hogy egy olyan vállalkozásról van szó, amely "belülről" ismerhette a BA ügyeit – olvasható a Magyar Nemzetben, melyből további részleteket is megtudhat. | [
"Budapest Airport"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság"
] |
Jogerősen is pert nyert a TASZ a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellen, amely így nem titkolhatja tovább a közigazgatás mûködéséről készült jelentéseit.
A Kehi egy eddig titkos összesítése kizárólag a volt miniszterelnöknek számolt be a Postabank 150 milliárdos konszolidációjáról, erős kételyeket hangoztatva.
Hivatalosan is valódi, és már nem is titkos a Kehi 2000-ben készült vizsgálati anyaga a Postabank konszolidációjáról. A szaldó minusz 30 milliárd, következményekről nem tudni.
Kerék tagadta bűnösségét, Kulcsár szerint pedig az Index a PSZÁF lejáratási kampányába kapcsolódott be.
Szabálytalanságokat talált a Kehi a központi szennyvíztisztító tendereztetésénél, de lépni a 63 milliárdos közbeszerzés ügyében már csak az Európai Bizottság tud, ha akar.
Jogerősen pert nyert a TASZ a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellen. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (KEHI) nyilvánosságra kell hoznia jelentéseit. A TASZ korábban pert indított a ellen, hogy a közigazgatás korszerûsítésének sikertelenségét vizsgáló jelentését közérdekû adatként adja ki.
A Fővárosi Bíróság 2007. májusában első fokon nem jogerős ítéletében elutasította a TASZ keresetét. Az ítélet szerint ugyanis a KEHI tevékenysége speciálisan döntés-előkészítésre irányul, így a már elkészült és a kormány számára átadott jelentései sem nyilvánosak.
A TASZ fellebbezett a döntés ellen. A mai napon a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ügydöntő határozatában megállapította, hogy a kikért adatok nem döntéselőkészítő dokumentumok, ezért azokat a KEHI-nek 15 napon belül ki kell adnia.
Jogerősen nyert pert az ORFK ellen a TASZ. A civil szervezet az - állampolgái jogokat korlátozó - rendőrségi belső utasítások nyilvánosságra hozataláért is pert indított, a rendőrség ugyanis megtagadta 27 utasítás kiadását bûnüldözési, bûnmegelőzési érdekekre hivatkozva.
A TASZ egy esetben elfogadta az indoklást, de 26 belső utasítás kiadásához ragaszkodott. A Fővárosi Bíróság 2 utasítás esetében látta indokoltnak a nyilvánosságra hozatalt, 24-et visszatartott. A civilvek fellebeztek, a Fővárosi Ítélőtábla pedig jogerőre emelte a két utasítás kiadását, míg a többi 24 esetében új eljárást rendelt el.
A két nyilvánosságra hozandó rendőrségi utasítás a körzeti megbízottak feladatairól és a rendőrségi intézményekbe való ki-, illetve beléptetésről szól.
A többi, perben szereplő utasítás a címe alapján többek között a lovas-, illetve a kutyásszolgálatra, a hivatásos állomány alaki és technikai szemléjére, a lövészetre, a bûnelemzésre, az útzárra, a külföldiek védelmére, a pénzmosás megelőzésére, a futárszolgálatra és a rendkívüli halálesetre vonatkozó rendőri szabályokat rögzíti, fûzte hozzá a TASZ ügyvédje. | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] | [
"Európai Bizottság",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Bíróság"
] |
A TEK részvétele a 2013-as nyári árvízi védekezésben nem volt jó bolt az adófizetőknek: hogy mást ne mondjunk, tíz nap alatt közel félmilliót költöttek szúnyogriasztóra, ugyanennyiért vettek fertőtlenítő törlőkendőt, 242 ezer forintért "csokoládés szeletet", és volt olyan árvízi hős, aki 644 ezer forintot kapott a tíz napi munkáért. Mindkét, az ügyről szóló cikkünk kapcsán helyreigazítási pert indítottak a terrorelhárítók – az első cikk ügyében az elsőfok nekünk ítélt, a másodfok viszont egy ponton helyt adott TEK keresetének. Ez a történet most harmadfokon véget ért.
Olyan szép, hogy nem tudjuk nem szó szerint idézni:
"A Kúria a dr. Romhányi Gábor jogtanácsos által képviselt Terrorelhárítási Központ (...) felperesnek a dr. Tordai Csaba ügyvéd (...) által képviselt atlatszo.hu Szerkesztősége alperes ellen sajtó-helyreigazítás a Fővárosi Törvényszéken 33.P.26.040/2013 számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 2-Pf.693/2014/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő ítéletet: A Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja."
A Kúria ítélete pontot tett annak a másfél éve húzódó eljárásnak a végére, melyet a TEK a "Mennyiért pakol homokzsákot egy terrorelhárító?" -című cikkünk miatt indított az Átlátszó ellen. Az írás 2013. december 6-án jelent meg – másnap már meg is kaptuk a TEK helyreigazítási kérelmét.
A kérelem alapján négy pontban kellet volna bűnbánatot gyakorolnunk: valótlanul állítottunk, hamis látszatot keltettünk, hamis színben tüntettünk fel. Tudniillik más, nyilvánosan is hozzáférhető adatokra hivatkozva több dologban is kételyeinknek adtunk hangot a TEK elszámolása kapcsán – ezek közül négyet pereltek:
– a TEK munkatársai 20 000 órát dolgoztak napi munkavégzésükön felül – a TEK a teljes 10 napos időszakban vett részt a védekezésben – alapvetően készenléti jellegű feladatokat látott volna el – végül – ahogy a TEK keresete fogalmaz – a tények rosszindulatú csoportosításával azt a hamis látszatot keltettük, hogy a TEK a valóságosan elvégzettnél 63 millió forinttal több munkaórát számolt el
(A TEK nem fűzött észrevételt ahhoz a megállapításunkhoz, miszerint még a saját számai alapján is az jön ki, hogy a sokkal több eszközt mozgató, vagyis lényegesen magasabb költségekkel járó honvédségi védekezés rezsióradíja mindössze 60 %-a a TEK rezsióradíjnak.)
Nem teljesítettünk, per lett. Az elsőfok mind a kifogásolt állítások tekintetében, mind egészében elutasította a terrorelhárítás keresetét.
A másodfok viszont a TEK-nek adott igazat – igaz, csak egy pontban. A Fővárosi Ítélőtábla úgy látta, a felperesi kereset azon pontja megalapozott, miszerint azt a hamis látszatot keltettük, hogy a terrorelhárítás a neki ténylegesen járó összegnél 63 millióval többet számolt el.
("Ha ez így van, akkor a szervezet 63 millióval többet számolt el, mint amennyi ténylegesen járna."- vontuk le a cikkben nyilvánosan hozzáférhető és azóta sem cáfolt adatokból levezetett matekozás végén a következtetést.)
A TEK által kifogásolt négy kitételből három esetében a jogerős ítélet osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, miszerint az alperes állításaival nem lépte túl a véleménynyilvánítás törvényes kereteit – viszont a 63 milliós jogosulatlan kifizetésre vonatkozó mondat tekintetében megalapozottnak ítélte a keresetet, és helyreigazításra kötelezte az Átlátszót.
Ezt követően fordultunk felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához: álláspontunk szerint az ítélet jogsértő, mivel az inkriminált mondat valós tényeken alapuló véleménynyilvánítás volt, amellyel kapcsolatban helyreigazításnak nincs helye. Többek között azzal érveltünk, hogy a TEK adatait nem sajtóhírekkel, hanem más állami szervezetek, így a védekezést irányító műszaki törzs adataival vetettük össze.
Állami szervezetek adatainak összevetése, illetve az ebből levont következtetés pedig nem lehet jogellenes, és attól még nem alapoz meg helyreigazítást, ha az érintett szervezetre nézve kedvezőtlen.
A TEK azzal is érvelt, hogy a cikk egésze egyenesen az államberendezkedés törvényes működésébe vetett bizalmat is megingathatja.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta. Indoklásában kiemelten hivatkozott egy 1994-es AB-határozat indoklására, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága különös védelmet követel akkor, amikor a közügyeket és a közhatalom gyakorlását érinti.
A konkrét állítás vonatkozásában a Kúria azt állapította meg, hogy
"(..) az alperes véleményt, következtetést fogalmazott meg, amely tényleges valóságtartalmától függetlenül jogi védelmet élvez. A cikk ebben a körben is arra kívánt rámutatni, hogy az elszámolásban szereplő adatok, és más, nyilvánosan közölt adatok között nehéz összhangot teremteni, ténylegesen az elszámolásban beállított összmunkaóra legalábbis további magyarázatot igényel.(...) Összességében a Kúria a felülvizsgálati eljárásban vitatott kitétel vonatkozásában mindezek alapján erre a következtetésre jutott, hogy az alperes ebben a vonatkozásban sem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás alkotmányosan biztosított határait. Kételyeinek kifejezésével nem keltett hamis látszatot, ezért helyreigazítás elrendelésének ebben a tekintetben sem volt helye."
Az indoklás ugyanakkor leszögezi, hogy a Kúria ezzel nem foglalt állást a TEK elszámolásának helyes vagy nem helytálló voltát illetően, hiszen nem is ez volt a per tárgya, pusztán az, hogy a cikk állításai megalapoznak-e helyreigazítást.
Erős idegzetű, a monotóniát jól tűrő olvasóink figyelmét felhívjuk, hogy az Átlátszó-TEK-mérkőzés helyreigazítás fronton ezzel nem zárult le, a témával foglalkozó második cikkünkért is perel a terrorelhárítás. Itt is nyertünk első fokon, itt is fellebbeztek. A másodfok egyes pontokban itt is megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, ami miatt felülvizsgálati kérelemmel fordultunk a Kúriához.
A hozzánk eljutott hírek szerint a védekezésben résztvevő más fegyveres testületek tagjai, akik sokszor azt ették, amit otthonról hoztak, fogcsikorgatva olvasták a sportszeletekről, energiaitalokról, benzinkúton vásárolt szendvicsről szóló beszámolót. Feltesszük, ők is érdeklődve várják az ügyben a legfőbb bírói testület döntését.
Becker Anrdás | [
"Terrorelhárítási Központ"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Rosszindulatúan visszaéltek azoknak az adataival, akik annak ellenére kaptak köszönőlevelet Orbán Viktortól, hogy nem írták alá a rezsicsökkentési aláírásgyűjtő íveket. "Nem csodálkoznánk azon, ha ez a bukott baloldal tudatos akciója lenne." Ezt írta a Fidesz sajtóosztálya az Origo kérdéseire. Az is kiderült, hogy akik eddig kaptak levelet, újabbra is számíthatnak: fideszes fórumokra fogják hívni őket.
Csak olyan állampolgár kap köszönőlevelet Orbán Viktortól, akiknek az aláírása és az adatai rákerültek a Fidesz rezsicsökkentés melletti aláírásgyűjtő íveire - válaszolta az Origo kérdéseire a Fidesz sajtóirodája. A pártot azzal kerestük meg, hogy miként fordulhatott elő, hogy olyan emberek is kaptak köszönőlevelet Orbán Viktortól, akik saját tudomásuk szerint nem írták alá ezeket az íveket. Az Origónak korábban erről egy középkorú nő beszélt, és rendelkezésünkre bocsátotta a köszönőlevelet, de mások is hasonló cipőben járnak.
A Fidesz sajtóosztálya erre úgy reagált, hogy ilyen "csak abban az esetben fordulhat elő, ha valaki tudatosan és rossz szándékkal az érintett személy adatait használta fel, visszaélt vele, amikor kitöltötte a rezsicsökkentést támogató aláíró ívet. Nem csodálkoznánk azon, ha ez a bukott baloldal tudatos akciója lenne, hogy a rezsicsökkentést ilyen módon is támadják" - írták az Origo megkeresésére.
Azt is meg szerettük volna tudni, hogy a levelek kiküldése mennyibe került, és hogyan finanszírozták, erre azonban a sajtóosztály csak annyit közölt, hogy erről szerdán sajtótájékoztatón számolt be Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő. Nyitrai azonban - legalábbis az MTI híradása szerint -, nem szólt a köszönőlevelekről, csak arról beszélt, hogy a rezsicsökkentést támogató két és félmillió embernek aktivistáik hamarosan személyesen adják át Orbán Viktor miniszterelnök és az adott választókerületi elnök aláírásával ellátott meghívókat. Ezek a következő hetekre tervezett rezsicsökkentést támogató fideszes lakossági fórumokra szólnak. Nyitrai szerit ez az akció 10 millió forintba kerül, és a Fidesz saját költségvetéséből állja. | [
"Fidesz"
] | [] |
Felmentette csütörtökön a miskolci közgyűlés Tasnádi Zoltánt, a városi egészségügyi központ (MISEK Kft.) ügyvezető igazgatóját. A közgyűlés zárt ülésen döntött az ügyvezető október 30-ával történő felmentéséről, valamint utódja, Kovács Zoltán kijelöléséről.
Tasnádi Zoltánt egy héttel ezelőtt függesztették fel állásából sorozatos mulasztásokra hivatkozva. Tasnádi, aki korábban miniszteri biztosként a bezárásra ítélt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet felszámolásával volt megbízva, a diósgyőri, a Semmelweis, valamint a mezőkövesdi kórház összevonása után létrejött egészségügyi központot március elejétől irányította. Rendbe kellett tennie az intézmények gazdálkodását, és javítania az ellátás színvonalát.
A Független Hírügynökség úgy tudja, az ügyvezető több olyan közbeszerzési tendert írt ki, amelyről sem az önkormányzat, sem a cég felügyelő bizottsága nem tudott. Tasnádi Zoltánt csütörtökön nem értük el. | [
"MISEK Kft."
] | [
"Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet",
"Független Hírügynökség"
] |
Megmutatjuk, kik kaszálták a legtöbbet a TAO-támogatásokon!
Azt szinte fél Magyarország tudja, hogy a felcsúti focialapítvány mennyi közpénzt tett zsebre a TAO-támogatásokból. Összesítettük a számokat és megmutatjuk, kik még a különleges sportfinanszírozási rendszer elmúlt 6 évének nyertesei.
A TAO-rendszer 2011-es indulása óta összesen 450 milliárd forintot csatornáztak a magyar sportba - nyilatkozta még múlt héten Szabó Tünde sportért felelős államtitkár. Mivel tekinthetjük úgy is, hogy a TAO-támogatások első ciklusa véget ért azzal, hogy idén újra engedélyt kellett kérni Brüsszeltől annak folytatásához, megfelelő az alkalom egy összegéshez. Íme, a TAO-rendszer legnagyobb nyerteseinek listája.
Az első ciklusban 5 sportág vehette igénybe a támogatásokat:
a labdarúgás,
a kézilabda,
a kosárlabda,
a vízilabda,
és a jégkorong.
A lista a jövőben még a röplabdával is bővülni fog, ám véleményünk szerint a sportág a legkisebb támogatásban részesülők közé fog tartozni. A fenti 5 sportágban 2011 óta az 5 legnagyobb támogatást kapó csapat összesen 53 milliárd forint "közpénz jellegét elvesztő társasági adóforintot" zsebelhetett be. Ennek
43 százaléka ment a fociba (23,2 milliárd forint),
20,8 százaléka a vízilabdába (11,1 milliárd forint),
15 százaléka a kézilabdába (8,1 milliárd),
10,6 százaléka a kosárlabdába (5,6 milliárd),
9,6 százaléka pedig a jégkorongba (5,1 milliárd).
A számok jól visszatükrözik a labdarúgás túlsúlyát az egész rendszeren belül. A sportág kiemelt szerepe nem meglepő, tekintve, hogy a miniszterelnök által preferált sportágról van szó. A kormányfő fociszeretete nemcsak a kiemeltebb meccseken való részvételben nyilvánul meg, de abban is, hogy megalapította a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, mely köztudottan a TAO-rendszer legnagyobb nyertese lett. A cégek pedig kimondatlanul is, de felismerték, akár helyi szinten is előnyöket érhet az, ha a labdarúgás aktív támogatói közé állnak.
A foci nyertesei
A TAO-támogatásokkal kapcsolatban a fentiek miatt is a labdarúgást övezi a legnagyobb figyelem. Mi is rendszeresen nyomonkövetjük, hova mennyi pénz áramlik, így az olvasók számára az önmagában nem lesz nagy meglepetés, hogy 6 év alatt a legtöbb pénz a felcsúti fociakadémiához áramlott, összesen 13,9 milliárd forint. Igaz, emellé még hasonló nagyságrendben puszta jószívűségből is kaptak támogatásokat a gazdálkodói szervezettől.
A dobogó második fokára az Illés Sport Alapítvány került, összesítésünk alapján 2,8 milliárd forintot zsebelhettek be a TAO-ból 6 év alatt. Ennek - ellentétben a Felcsúttal - töredéke ment tárgyi eszköz beruházásra a dokumentumok alapján, főként az utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatokra igényeltek támogatást. Mögötte százmilliókkal lemaradva a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC került 2,17 milliárd forinttal, amiből valamivel több mint egymilliárd tárgyi eszköz beruházásra ment el. Az UTE 2,16 milliárdot, zömében utánpótlás-nevelésre, a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre pedig 2,12 milliárdot kaszált a rendszernek köszönhetően.
A vízilabda nyertesei
Összesítésünk alapján a TAO-rendszer második legnagyobb kedvezményezettje a vízilabda volt. A top egyesületek összesen valamivel több mint 11,1 milliárd forintot kaszáltak 6 év alatt, vagyis az 5 legtöbb támogatásban részesülő vízilabdás szervezet sem kapott annyit, mint a Felcsút egyedül.
2011 óta a legnagyobb TAO-pénz a II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft-hez került, 2,7 milliárd forint, melynek nagyobb része utófinanszírozott ingatlanberuházáshoz kellett. Mögötte 2,4 milliárddal a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. áll, a támogatásból valamivel több mint egymilliárdot szintén utófinanszírozott ingatlanberuházáshoz igényeltek. Az Aqua Sport Egyesület kicsivel több mint 2 milliárdot tehetett zsebre, 1,97 milliárd az Aligátor Vízilabda Utánpótlás Sportegyesülethez kerülhetett, melyből 1,4 milliárd ingatlanberuházásra ment el, 1,9 milliárd pedig a Miskolci Vízilabda Clubhoz kerülhetett.
A kézilabda nyertesei
Kézilabdán belül 8,1 milliárd forint folyt be az öt legtöbb támogatásban részesülő egyesülethez, melyből a legtöbbet az FTC Kézilabdasport Kft. kapta, 1,75 milliárd forintot. A pénz zöme utánpótlás-nevelésre, személyi jellegű költségekre és kisebb értékű tárgyi eszköz beruházásra ment el. Mögötte alig lemaradva, 1,73 milliárddal a Veszprém Handball Team Zrt. áll, a célokat tekintve az összegből volt egy közel egymilliárdos rész, amit utófinanszírozott tárgyi eszköz beruházásra használtak fel. A dobogó harmadik fokára a Siófoki Kézilabda Club került 1,67 milliárddal, mögötte a Győri ETO áll 1,49 és a székesfehérvári KÖFÉM SC 1,47 milliárdos TAO-támogatással.
A kosárlabda nyertesei
A kosárlabda sportágról már elmondható, hogy kevésbé tud a TAO-pénzek mézesbödönéhez férkőzni. Igaz, 6 év alatt itt is sikerült néhány egyesületnek egymilliárdnál is több pénzt összegyűjteni, de ez már nem említhető egy lapon a foci és a vízilabda 3 milliárdot is közelítő eredményeivel.
A sportágból a legnagyobb TAO-nyertes a ZTE KK Kft. lett 1,28 milliárd forinttal, melyből nagyobb tárgyi eszköz beruházásra nem találtunk információkat, tehát főként a működéssel és utánpótlás-neveléssel kapcsolatos költségekhez igényeltek támogatást.
1,16 milliárdos támogatással a dobogó második fokán végzett a JKSE, amiből közel negyedmilliárdot fordítottak utófinanszírozott tárgyi eszköz beruházásra, ami jellemzően valamilyen ingatlan felújítást szokott takarni. Ettől nem sokkal kevesebb pénzhez jutott a miskolci DKSK-MISI Kosárlabda Kft., és a JKSE-hez hasonlóan elsősorban működéshez igényeltek támogatást.
A negyedik legtöbb pénz, valamivel több mint egymilliárd forint, ami az Első Mosonmagyaróvári Torna Egylethez került, és 39 millióval egymilliárdnál is több pénz folyt be a Pannonhalmi Bencés Gimnázium Közhasznú Alapítványhoz, akik főként utófinanszírozott tárgyi eszköz beruházáshoz vették igénybe a támogatást.
Jégkorong: akiknek kevesebb jut a mézesbödönből
A jégkorong az a sportág, ahova a legkevesebb TAO-pénz áramlik, igaz, nem is annyira "futtatott" és preferált sportról beszélünk. Mindezt jól mutatja, hogy 6 év alatt a legtöbb támogatásban részesülő 5 egyesület mindössze 5,1 milliárd forintot tehetett zsebre.
A legtöbb pénzt a MAC Budapest Jégkorong Akadémia használhatta fel, 1,28 milliárd forintot, ám ez szinte teljes egészében az utánpótlás-nevelésre ment el. Mögötte nem sokkal lemaradva szerepel Fehérvár 19 Jégkorong Akadémia 1,24 milliárddal, mely elsősorban az utánpótlás-nevelést szolgálta. A dobogó harmadik fokán az Újpesti Torna Egylet szerepel 985 millió forinttal, majd a Debreceni Hoki Klub 845 és a Kanadai Magyar Hoki Klub 786 millió forinttal. Közös bennük, hogy ingatlanfelújításra nem utalnak az adatok, így a működés és az utánpótlás-nevelésre mentek a TAO-pénzek.
| [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Szolnoki MÁV Utánpótlás FC",
"DKSK-MISI Kosárlabda Kft.",
"Első Mosonmagyaróvári Torna Egylet",
"Pécsi Sport Nonprofit Zrt.",
"Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre",
"Miskolci Vízilabda Club",
"MAC Budapest Jégkorong Akadémia",
"Debreceni Hoki Klub",
"Aligátor Vízilabda Utánpótlás Sportegyesület",
"KÖFÉM SC",
"Fehérvár 19 Jégkorong Akadémia",
"Illés Sport Alapítvány",
"II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft-hez",
"FTC Kézilabdasport Kft.",
"ZTE KK Kft.",
"Aqua Sport Egyesület",
"Pannonhalmi Bencés Gimnázium Közhasznú Alapítvány",
"Kanadai Magyar Hoki Klub",
"Győri ETO",
"Siófoki Kézilabda Club",
"Újpesti Torna Egylet",
"Veszprém Handball Team Zrt."
] |
Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje szerda délelőtti sajtótájékoztatón fogja bejelenteni, hogy az "Együtt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordul és keresetet nyújt be az Állami Számvevőszéknek az Együtt ellenőrzésére vonatkozó legutóbbi jelentésével szemben" - olvasható a sajtótájékoztató beharangozójában.
Az Együtt azt szeretné elérni, hogy a bíróság semmisítse meg, illetve helyezze hatályon kívül a jelentés tiltott vagyoni támogatás elfogadására vonatkozó részeit. Az Állami Számvevőszék tavaly karácsony előtt döntött arról, hogy a Jobbik mellett az összes többi - kizárólag - ellenzéki pártot megbünteti. Az Együttet 19 millió forintra.
Az Együttet például azért, mert nyomott áron bérelték az irodájukat, bár ezt egy korábbi ÁSZ-vizsgálat még rendben lévőnek találta.
Az Együtt megvádolta az ÁSZ-t, hogy listával rendelkezhet arról, hogy ki melyik pártnak a tagja, ugyanis az egyik tétel a büntetésben az, hogy nem párttagtól kaptak támogatást. | [
"Együtt"
] | [
"Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság",
"Állami Számvevőszék"
] |
Tímár Gyula, a Vegyépszer Rt. elnök-vezérigazgatója arról tájékoztatott: cége nem megbízásokat adott a TGG & Partners Kft.-nek, hanem 2003 októberében, két másik építőipari vállalkozással közösen, tartós szerződést kötöttek velük az uniós csatlakozással összefüggő információs és szakmai tanácsadásra. Ehhez később egy negyedik magyar vállalat is társult, de mindannyian tisztában voltak azzal, hogy kikkel szerződnek, így a megállapodás része volt: a belföldi kapcsolatokban nem veszik igénybe munkájukat. Tímár Gyula cáfolta, hogy összefüggés lenne a "fiúk" megbízásának és a Vegyépszer által szintén 2003 októberében elnyert autópálya-építés között, szavai szerint az M7-es autópálya Ordacsehi– Balatonkeresztúr közötti, 25 kilométeres pályaszakaszának elkészítéséről szóló megbízást nyílt közbeszerzési eljárás során szerezték meg. A TGG által végzett munkáról a vezérigazgató úgy nyilatkozott: a multinacionális cégek között keresik partnereiket, a kft. ebben az irányban végez részükre piackutatást, amely a román és szlovák piacra jutást eredményezte. – A TGG tulajdonosaiban jól felkészült szakembereket ismertünk meg, akik sikeresen képviselik érdekeiket az unióban, díjazásuk azonban a magyarországi piaci áraknak felel meg – hangsúlyozta Tímár Gyula. A kft.-nek eddig kifizetett összegről a vezérigazgató – a partnerek érdekeire hivatkozva – nem kívánt felvilágosítást adni.
Bár a lobbivállalkozó Baráth Gergely azt állította, hogy 1990 és 1994 között a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja volt, a Magyar Nemzet megtudta, hogy közben oldalt váltott. Baráth az 1998-as önkormányzati választásokon az SZDSZ fővárosi listáján szerepelt, a 41. helyen. Bár a szabad demokraták teljesítménye miatt akkor nem jutott be a budapesti közgyűlésbe, ám a III. kerületben egyéni választókerületben is indult, méghozzá az SZDSZ és az MSZP közös jelöltjeként. Be is jutott a kerületi képviselő-testületbe, ahol a szabad demokraták frakcióvezetője volt.
Ismert: csütörtökön Gál J. Zoltán kormányszóvivő indulatosan reagált a Fidesznek arra a kérdésére, hogy a kormány bármely tagja gyakorolt-e nyomást a Matávra és az OTP-re Medgyessy Péter miniszterelnök fia, illetve a Miniszterelnöki Hivatal európai uniós forrásokat kezelő politikai államtitkárának, Baráth Etelének a gyermeke érdekében. "Ami itt folyik, az messze túlmegy minden határon!" – mondta Gál J. Ezt azzal indokolta, hogy Répássy Róbert és képviselőtársai magánszemélyek lakása előtt tartanak sajtótájékoztatót, ahol gyermekeket nevelnek, és ahol "olyan emberek laknak, akiknek semmi köze a politikához". Az eddig ismert adatok alapján a két politikus fia több száz millió forintra tett szert Magyarország vezető vállalataitól. | [
"Vegyépszer",
"TGG & Partners Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Vegyépszer Rt."
] |
Szíjj László és Varga Károly közös cége kicsit drágábban adja a sót, mint amennyiért tavaly vette a Magyar Közút.
A közbeszerzéseket sorra nyerő Duna Aszfalt árbevétele a 2017-es 75 milliárdról majdnem 130 milliárdra nőtt tavaly a cég frissen feltöltött beszámolója szerint. Szíjj László cégének adózás utáni nyeresége 18 milliárd 559 millió volt, az építőipari vállalkozásnál 13 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntöttek.
A vállalkozó egyébként már a 10. leggazdagabb a Szakonyi Péter által szerkesztett 100 leggazdagabb magyar listáján, a tavalyi 55 milliárdos vagyonát egy év alatt megduplázta, az idei listán már 110 milliárddal szerepel.
Szíjj legfőbb cége, a Duna Aszfalt akkor lett országosan ismert, amikor a Simicska Lajos meghatározta Közgép kiesett az udvari mélyépítő szerepköréből. Innentől Szíjjék üstökösként íveltek felfelé, 2015-ben már 124 milliárd forintos forgalmat tudott a cég.
A tulajdonosként mások mellett az MKB mögött is feltűnő Szíjj László üzleti érdeklődése sok cégben nőtt össze teljesen Mészáros Lőrinccel. 2016 augusztusában a Duna Aszfalt és a Mészáros és Mészáros Kft. közösen hozta létre a Marlera-Istria Ingatlanfejlesztő Kft.-t, együtt láttak fantáziát a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.-ben és a CLH Klímaszerviz Kft.-ben is. | [
"Duna Aszfalt"
] | [
"CLH Klímaszerviz Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Marlera-Istria Ingatlanfejlesztő Kft.",
"CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.",
"Magyar Közút"
] |
Első fokon pert nyert az LMP a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. ellen a Fővárosi Bíróság döntése értelmében. A nem jogerős ítélet szerint a cégnek tizenöt napon belül ki kell adnia az úgynevezett offshore- és szállodaügyekre vonatkozó vizsgálati jelentéseket, illetve azok költségeit.
Az LMP-t a perben képviselő Schiffer András az ítélethirdetés után azt mondta, újra világossá vált, hogy az olyan, közpénzekből gazdálkodó nagy közüzemi cégek, mint az MVM Zrt., közfeladatot ellátó személynek minősülnek, így az általuk keletkeztetett, illetve a gazdálkodásukra vonatkozó iratok közérdekű adatok. Hozzátette, hogy a közpénzekből gazdálkodó szervezetekre is érvényes az információ szabadsága.
A frakcióvezető megjegyezte: a bíróság azt is világossá tette, hogy egy ilyen ügyben nem lehet a bűnüldözés érdekeire hivatkozni azért, mert az adatkéréssel érintett ügyben büntetőeljárás is indult.
Az LMP még 2009 augusztusában fordult az MVM-hez, hogy adja ki a 2008-2009-ben készült, az úgynevezett offshore- és szállodaügyekre vonatkozó vizsgálati jelentéseket és ezek költségét. Az MVM azonban a kérést üzleti titokra hivatkozva megtagadta.
A párt ezt követően azt közölte, hogy pert indítanak az ügyben. Véleményük szerint az elutasító nyilatkozat utalt arra: a felügyelőbizottság a vizsgálatot azzal zárta le, hogy egyes ügyleteknél felmerülhet büntető törvénykönyvi tényállások megsértésének gyanúja is.
Az ügyet Bodoky Tamás tárta fel cikksorozatában az Indexen. A birtokába került dokumentumok szerint több tízmilliárd forintnyi "aggályos" pénzmozgást tárt fel a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél lefolytatott belső vizsgálat. Az állami tulajdonú óriásvállalat új menedzsmentje külső szakértők - jogászok és könyvvizsgálók - bevonásával világíttatta a Kocsis István idejében lezajlott nagy értékű tranzakciókat. Az MVM-csoport tagvállalatainál, például a Paksi Atomerőműnél is belső vizsgálatok folytak. Az MVM-nél befektetési, tanácsadói és kölcsönszerződéseket vizsgáltak. | [
"Magyar Villamos Művek Zrt."
] | [
"MVM Zrt.",
"Fővárosi Bíróság",
"Paksi Atomerőmű",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] |
Az ügyészség egyebek mellett azzal vádolta Kovács Lajost, hogy a vezérigazgató rábírta a Főtáv igazgatóságát, adják hozzájárulásukat a Csepeli Hőszolgáltató Kft. üzletrészének megvásárlásához, holott a cégnek a vád szerint nem volt engedélye közületi hőszolgáltatási tevékenység végzésére, és érvényes hőszolgáltatási szerződése sem volt a társasházként működő csepeli Rákóczi Liget lakóparkkal.
A jóváhagyás alapján a Főtáv Zrt. 2008-ban 180 millió forintért megvásárolta a kft.-t, annak azonban a vád szerint sem anyagi lehetősége, sem technikai tudása nem volt a társasház fűtési rendszerének kiépítésére. A vád szerint a szerződés megkötésével a felek célja az volt, hogy anyagi fedezetet nyújtsanak a Gyarmati Zoltán másodrendű vádlott által vezetett Csepeli Lakásfejlesztő Zrt.-nek (CSLF) a lakópark kivitelezési munkálatainak befejezésére, mivel likviditási problémái miatt a zrt. a lakóparkot a vállalt határidőben és műszaki tartalommal nem tudta átadni.
Az ügyészség szerint ezzel Kovács Lajos ténylegesen 120 millió forint kárt okozott a Főtáv Zrt.-nek. A Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett határozatában azonban azt állapította meg, hogy sem Kovács Lajos, sem megvádolt társai nem követték el a terhükre rótt bűncselekményeket.
Nem folyt vissza a pénz
A bíróság Kovács Lajos esetében – a vádiratban foglaltaktól eltérően – azt állapította meg, hogy a Főtávnál végeztek hatástanulmányokat, gazdasági számításokat a beruházással kapcsolatban, az igazgatósági ülést szabályszerűen hívták össze, és Kovács Lajos azon az ülésen nem is tett a beruházást támogató kijelentéseket.
A bizonyítékok alapján nem felel meg a valóságnak, hogy a volt vezérigazgató megtévesztette volna az igazgatósági tagokat, és – az ügyészség álláspontjával szemben – kár sem érte a Főtávot az ügy miatt. Egyértelmű ugyanis, hogy a Főtáv csak úgy kerülhetett ebbe az üzletbe, ha fizet az üzletrészért, és ma is nyereséges a lakópark hőszolgáltatása – állapította meg a bíróság.
A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy az üzletrészvásárlást körültekintően készítette elő a Főtáv, Kovács Lajos külső ügyvédi irodát vont be a szerződés előkészítésébe, felbecsültette az üzletrész értékét, és több, a Főtáv érdekét szolgáló biztosítékot is beépítettek a szerződésbe. A bíróság azt is megállapította, hogy nem folyt vissza a pénz a CSLF-nek, ráadásul a másodrendű vádlott cégének a vádbeli időszakban nem volt fizetési nehézsége.
Káposztásmegyer, reklám, távhő
Az ügyészség azzal is vádolta Kovács Lajost, hogy 2007 novemberében indokolatlan és aránytalan díjszabást tartalmazó reklámszerződést kötött a káposztásmegyeri jégcsarnok üzemeltetőjével, annak ellenére, hogy az adott időszakra már volt létező reklámszerződése a jégcsarnok legnagyobb bérlőjével. Ezzel a vád szerint a Főtáv Zrt.-nek 24 millió forint vagyoni hátrányt okozott.
A bíróság szerint Kovács Lajos nem szegte meg gazdálkodási kötelezettségét: jogosult volt a szerződést megkötni, indokolt volt, hogy éppen a IV. kerületben reklámozzanak, megelőzendő, hogy újabb fogyasztók váljanak le a távhőrendszerről. A bíróság utalt arra is, hogy más egy csapatot támogatni, amely nem csak az otthoni pályán játszik, és más egy intézményt, amelynek a programját vélhetően sok helyi lakos is látogatja.
Folytatás a Fővárosi Ítélőtáblán
Azzal is vádolta az ügyészség Kovács Lajost, hogy 2008 júniusában szakmai elvárások és hasznosítási cél nélküli szerződést kötött az ügy egyik további vádlottjával a Főtáv Zrt. 2007. július és 2008. május közötti sajtómegjelenéseinek elemzésére, annak ellenére, hogy a Főtáv Zrt. saját kommunikációs igazgatósága is képes lett volna a feladatot elvégezni.
A Fővárosi Törvényszék szerint ugyanakkor megállapítható, hogy a Főtávnál a leválások miatt változtatni akartak a kommunikáción, szükséges volt egy ilyen tanulmány készítése, és nem állapítható meg, hogy Kovács Lajos megszegte volna vagyonkezelői kötelezettségét a szerződés aláírásával.
A Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában mentette fel Kovács Lajost és hét társát, és elutasította a Főtáv polgári jogi igényét. Az ítélet szóbeli indoklásában a bíró úgy fogalmazott, hogy a Főtáv "passzivitásba vonult a bizonyítékok szolgáltatásában".
Az ítélet nem jogerős, a vádlottak és védőik tudomásul vették, de az ügyészség bejelentette a fellebbezést, így az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. | [
"Csepeli Lakásfejlesztő Zrt.",
"Főtáv",
"Csepeli Hőszolgáltató Kft."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
“Nyilván van megvesztegetés, de ezt nem nekem kell tudni" – Videóinterjú Horváth Andrással
Közreadjuk a tegnap beharangozott, Horváth Andrással készített interjúnkat, amelyből egyértelműen kiderül, hogy az ex-adóhatósági munkatárs csak vélelmezi, feltételezi a korrupció létezését, konkrét bizonyítékai nincsenek a vesztegetésre, és folyosói pletykákra alapozza súlyos kijelentéseit. Horváth az interjúban többször is "lehetséges", "valószínű", "nyilvánvaló" korrupcióról beszél, miközben arra hivatkozik, hogy az ügyészség feladata lenne feltárni a bűnt. A zöld dossziéjáról elhíresült Horváth bizonyítékok nélkül is tartja magát ahhoz, hogy korrupció szövi át a NAV működését. Hab a tortán, hogy Horváth András csúsztatással vádolja az óriásira fújt ügyben szakmai cáfolatokkal előállt adószakértőket, Angyal Józsefet és Vámosi-Nagy Szabolcsot, miközben alkalmatlan vezetőnek nevezi Vida Ildikót.
AMBRÓZY ÁRON-SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Hiánypótló interjút készített a PestiSrácok.hu Horváth Andrással, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábbi alkalmazottjával, a Korrupcióellenes Szövetség egyik vezetőjével, akivel a szerveződés tegnapi zászlóbontása után ültünk le hosszabban beszélgetni. Kíváncsiak voltunk ugyanis, hogy miközben Horváth minden fórumon a súlyos, hatósági vezetőkig, politikusokig elérő korrupcióról beszél, milyen konkrét bizonyítékokkal rendelkezik, mire alapozza állításait. A mintegy másfél órás, a szakmai kérdésekben is mélyre merülő interjú alatt számunkra egyértelműen kiderült, hogy az ex-adóhatósági munkatárs csak vélelmezi, feltételezi a korrupció létezését, konkrét bizonyítékai nincsenek a vesztegetésre, és folyosói pletykákra alapozza súlyos kijelentéseit. Horváth az interjúban többször is "lehetséges", "valószínű", "nyilvánvaló" korrupcióról beszél, miközben arra hivatkozik, hogy az ügyészség feladata lenne feltárni a bűnt.
Horváth Andrástól például megkérdeztük, hogy a hálózatos áfacsalásokat, adócsaló cégláncolatokat és az ügyeskedő mechanizmusokat taglaló, zöld dossziéjában található dokumentumokból miként vonható le az a következtetés, hogy korrupt a NAV, és korrupt a rendszer, de Horváthnak nem sikerült rávilágítania a kettő közötti kapcsolatra.
"Amikor a munkánkban elérünk egy olyan pontra, ahonnan nem mehetünk tovább, nem ellenőrizhetünk tovább, akkor emögött állhat korrupció. (...) Nyilvánvaló, hogy amikor kétmilliárdot meg lehet állapítani egy számlagyárnak és azt mondják, hogy gyerekek ez nulla, ezt el kell engedni, ott nyilvánvaló korrupció is van mögötte, nyilván van megvesztegetés, de ezt nem nekem kell tudni, hanem az ügyészségnek kell tudni kiderítenie. Amikor nagyon sok ilyet tapasztal az ember, amikor a kollégák, akik erről a területről jönnek ki erre panaszkodnak, akkor az már valószínű, hogy korrupció, tehát a vezetőség úgy irányítja a hivatalt, hogy támogatja ezt a fajta működési módot" – mondta Horváth András. Visszakérdeztünk, tud-e konkrét korrupcióról, de a korábbi NAV alkalmazott ismét csak egy történetet mesélt el: "a kolléganő mondta, hogy neki leszóltak telefonon, hogy engedje el egy céget, és nem állapíthat meg nála semmit". "Erre mit lehet mondani? Gondolja ez úgy megy, hogy ilyet úgy el mernek engedni, hogy nincs mögötte valami haszonhúzás?" – tette fel a kérdéseit Horváth. Leszögezte: "az adóhivatali vezetőknek, dolgozóknak a pozíció a fizetség, amit betölt és amíg betöltheti, ez a korrupció fizetsége". Horváth András arra a kérdésünkre is kitérő választ adott, hogy folyosói pletykákon kívül van-e bármilyen kézzel fogható bizonyítéka, de kiderült, bizonyítékok nélkül is tartja magát ahhoz, hogy korrupció szövi át a NAV működését. "Vida Ildikónak és a többi vezetőnek az alkalmatlanság miatt kellene távoznia, azért, mert nem tudták kezelni a súlyos áfacsalási helyzetet" – fogalmazott Horváth András. Érdekes, hogy az interjúban azt is kifejtette, hogy a problémák nem most kezdődtek, hanem már 2007-ben elindultak azok a folyamatok a NAV-nál, amelyek lejtős pályára állították a hivatalt, ahol a hatalmi visszaélések és a korrupció is megnövekedett.
Horváth az interjúban azt is állította, minden revizor hozzáférhet a NAV adatbázisaihoz, amelyekből "hihetetlen dolgokat lehetne kiszedni", ugyanakkor a PestiSrácok.hu szakmai körökből is úgy tudja, az adóhatóságnál külön jogosultságok és különböző adatbázisok vannak, egy ügy teljes áttekintéséhez több alkalmazott egyedi belépési kódja szükséges. Ez biztosítja, hogy ne legyenek visszaélések a rendszerben. Az adatbázisok és a vizsgálatok körébe vont adózók adataiba való beletekintési jogosultságokat a NAV szigorúan szabályozza, a Horváth András által említett gyanakvásokra alapozott ad-hoc letöltések törvénytelenek.
Hab a tortán, hogy Horváth András úgy vádolja csúsztatással és adójogi ismeretek hiányával az óriásira fújt ügyben szakmai cáfolatokkal előállt adószakértőket, Angyal Józsefet és Vámosi-Nagy Szabolcsot, hogy továbbra sem hajlandó tudomást venni arról, hogy ahogy a végfogyasztó vásárlóknál, úgy a kiskereskedelmi láncok végső viszonteladóinál sem lehet ÁFA-megállapításokat tenni egy vélelem alapján.
FB Hozzászólások | [
"Korrupcióellenes Szövetség",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
A terézvárosi ingatlaneladásokkal foglalkozó múlt heti cikkünket egy helyi képviselő "büntetőjogilag értelmezhetőnek" találta, és továbbította az ügyészségnek. Ezzel együtt a hatóság egy tucat palota ügyében folytathat nyomozást - s a szomszédos Erzsébetvárosban is hasonló nagyságrendű visszaélés-sorozatot lepleztek le 2008 végén. Lapunk tovább bogozza a politikai szálakat a VI. és VII. kerületben.
A teréz- és erzsébetvárosi ingatlanprivatizációs "franchise" részleteiről szóló múlt heti írásunk után a Magyar Rádió összegzést készített: a Budapesti Nyomozó Ügyészségen és a rendőrségen jelenleg tizenegy VI. kerületi épület el adását vizsgálják. E számot toldaná meg Wertán Zsolt Zoltán helyi KDNP-s képviselő, aki - cikkünk nyomán - újabb bejelentést tett az ügyészségen az Anker köz 1-3. számú ház irodáinak magánosítása, illetve az ezzel járó önkormányzati vagyonvesztés miatt. A szomszédos Erzsébetvárosban 14 ingatlant érintő feljelentés született - még 2006-ban -, mire a hatóság egymilliárdos károkozást állapított meg. A kilenc gyanúsított között két politikus is akad (Gál György és Kardos Péter, a gazdasági, illetve pénzügyi bizottság SZDSZ-es elnökei), akik tavaszig biztosan előzetes letartóztatásban maradnak.
Terézvárosban lassabban őrülnek a malmok, bár lapzártánkkor több helyi megfigyelő is biztosra vette, hogy az ügyészség újabb gyanúsításokat foganatosít Berecz Károly esete kapcsán. A vállalkozó szerint VI. kerületi politikusok 18 millió forintot követeltek tőle annak fejében, hogy neki értékesítsenek egy Bajcsy-Zsilinszky úti üzlethelyiséget. (Berecz hangfelvételt készített a vesztegetésről, amit átadott a rendőrségnek, majd nyomozói utasításra játékbankókkal fizette ki a kenőpénzt.)
Ötvenes kontingens
A belpesti történelmi negyedekben tehát két tucatnál is több épületről/ palotáról látszik bebizonyosodni, hogy üzemszerű kótyavetye eredményeként került ki az önkormányzatok fennhatósága alól - ám ezek csak a nyomozószerveket megjárt esetek. A rendelkezésünkre álló összesítések szerint Erzsébetvárosban 1996 óta ötvennél is több olyan ingatlanértékesítés ment végbe, ahol többé-kevésbé érvényesült az alaprecept; vagyis hogy helyi politikusok és vállalkozók ismerőseiből verbuválódott strómancégek pályázat nélkül, alulbecsült értéken jutottak hozzá egy-egy bérházhoz. Ezeket aztán hetekkel-hónapokkal később (offshore társaságok közbeiktatásával) piaci áron adták tovább a már egyébként is érdeklődő, tényleges befektetőknek. Terézváros esetében egyelőre nem készült efféle mérleg, ám kérdés nem fér hozzá, hogy a VI. kerületben is dömpingszerű épületkiárusítás folyik. Csak a 2006-os ciklus kezdete óta négyszáz ingatlanforgalmi szakvéleményt rendelt meg az önkormányzat - 95 százalékban attól a két bennfentes értékbecslő magáncégtől (Unihouse Kft., Dollar Land Kft.), amelyeket múlt heti cikkünkben már említettünk.
Pénztárnoki vonalak
Azóta az Unihouse megszüntette internetes elérhetőségét, így az unihouse.hu honlapon már nem olvasható az az összeférhetetlenség-gyanús tény, mely szerint az értékbecslő cég és a becslésre megbízást adó önkormányzati vállalat (Terézvárosi Vagyonkezelő) jogi munkatársa/képviselője egyazon személy, bizonyos Halmai Katalin - aki emellett tagja Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes XII. kerületi MSZP-alapszervének és a hegyvidéki önkormányzatnak. A másik udvari értékelő, a Dollar Land Kft. a Puch László volt MSZP-pénztárnok stábjához sorolt Sarkadi Nagy Barna érdekkörébe tartozik - ezek után aligha meglepő, hogy a szocialisták kincstárnoki "vonalába" a VII. kerületben is beleakadtunk.
Az ügyészség a Rózsa utca 18/A számú ház eladása kapcsán vette górcső alá a vásárló Rózsakert Ház Kft.-t, melyet az előzetes letartóztatásban lévő SZDSZ-es Kardos Péter élete párja alapított. A cégben 2005 eleje óta társtulajdonos egy Seychelle-szigeteki offshore társaság, amit tavaly - stílszerűen - egy panamai vállalkozásra cseréltek. A Rózsa utcában érdekelt "indiai-óceániak", majd "közép-amerikaiak" képviselője azonban egyaránt az a Wéber János, akit a Népszabadság korábban Puch "gyermekkori jó barátjaként" jellemzett. (A rendőrség terrorelhárító szolgálatától leszerelt Wéber arról is híres, hogy részben ő szállította a hazai rendfenntartóknak a közelmúlt tömegoszlatásaihoz használt könnygázgránátot és paprikaspray-t. És még arról, hogy felesége - egyben a fenti két offshore társaság kézbesítési megbízottja - nem más, mint Wéber Judit, az MSZP egyik állandó ügyvédje.)
Munkában a gyanúsított
Noha Wéber Jánost és az erzsébetvárosi ügyletek gyanúsítotti sorban lévő koronatanúját, Nagy Györgyöt is megkerestük, a Rózsakert-projekt tisztázásától mindkettőjük elzárkózott. Bizonyságot szerezhettünk viszont arról, hogy Nagy - akivel vádalkut kötött az ügyészség - jelenleg is a VII. kerület egyik önkormányzati helyiségében dolgozik; az értékesítésre szánt Király utcai házak lakóinak kiköltöztetését szervezi. Korábban felmerült Hunvald György felelőssége is ezen ingatlanok áron aluli eladása kapcsán - ám a polgármester leszögezte: a kérdéses adásvételi szerződéseket az önkormányzat egy éve (vélhetően az ügyészségi "nyomulás" miatt) érvénytelenítette. Vagyis de facto nem történt károkozás, a hűtlen kezelés "kísérletét" pedig nem ismeri a magyar jog.
A Király utca 25., 27., 29. esete azonban különleges: a korábbi megállapodások érvénytelenítése után tavaly újra értékesítették a házakat - 1,7 milliárdért, ami közel háromszorosa az öt évvel ezelőtti eladási árnak. Az öt éve győztes, majd kiutált cég viszont éppen azért indított pert (amely már most, január 23-án lezárulhat), hogy bíróság mondja ki a szerződések érvénytelenítésének jogszerűtlenségét. Ha ez bekövetkezik, visszaáll az öt évvel ezelőtti állapot, és a bíróság előveheti Hunvaldot.
A VI. és VII. kerületi ingatlanügyek tehát bármikor elérhetik a "magaspolitikát". Ahhoz pedig, hogy a két kerület vezetése - politikai értelemben - egy tőről fakad, kétség sem fér: Terézváros mai polgármestere, Verók István 1999-2001-ben az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese volt, miközben a VII. kerület gazdálkodásáért Hunvald felelt, akkor még alpolgármesterként. A VI. kerület nagy privatizátora, a 2006-ig alpolgármesterkedő Fürst György pedig abban a Baloldali Ifjúsági Társulásban tanulta ki a szakmát, amit Hunvald mai tanácsadója, Kéri László - az ismert politológus névrokona - elnökölt. | [
"MSZP",
"Dollar Land Kft.",
"Unihouse Kft."
] | [
"Rózsakert Ház Kft.",
"Budapesti Nyomozó Ügyészség",
"Erzsébetvárosi Vagyonkezelő",
"Baloldali Ifjúsági Társulás",
"Magyar Rádió",
"Terézvárosi Vagyonkezelő"
] |
Mi köze a gulyáslevesnek az akupunktúrához és a kétmilliárd forintos kínai gyógyászati központnak Isaac Asimovhoz? Nem eszik olyan forrón az állami támogatást, mint ahogy azt a Híradó bemondta, de a Semmelweis Egyetemen épülő Hagyományos Kínai Gyógyászati, Oktató- és Kutatóközponttal mégiscsak olyasvalamire költi az állam az adófizetők pénzét, amiről a tudomány azt mondja, hogy a nagy része humbug.
Pár hete fura dolog történt egy budapesti gyógyszerészeti konferencián. Az élelmiszer-kiegészítőkről, a gyógyszerhamisítás problémáiról szóló előadások sorában egyszer csak egy nagyon lelkes és kicsit lámpalázas hölgy következett, aki a tradicionális kínai medicináról kezdett beszélni. Áradt a csí, a jin, a jang, röpködtek a levegőben a meridiánok, a közönség – nagyrészt orvosok és gyógyszerészek – egyre kínosabban feszengett.
Különösen annak tükrében volt ez vicces, hogy a nyitó előadás éppen azt az indexes felmérést mutatta be, ami arról szólt, hogyan hódítja meg Magyarországot az orvostudományt elutasító kuruzslás. Az ebédszünetben aztán elkezdtek terjedni a pletykák. Hogy mindez azért kellett, mert a kínaiak fizették az egész konferenciát. Mert nagyon magas helyeken vannak támogatóik. Mert most olyan a politikai helyzet, hogy a kínaiakkal jóban kell lenni.
Néhány nappal később jött a hír, hogy a kormány 1,4 milliárd forintot ad a Semmelweis Egyetem 800 milliója mellé, hogy az egyetemen hagyományos kínai gyógyászati részleg jöjjön létre.
Mi ezzel a probléma? Az, hogy a tudomány jelen állása szerint a tradicionális kínai medicina hatásossága nem igazolt, az alapelvei és működési mechanizmusai értelmezhetetlenek. A magyar egészségügy katasztrofális helyzetében erre költeni milliárdokat olyan, mintha a süllyedő Titanicon a fedélzet takarításával töltenék az időt a matrózok.
Micsodaaa? De hát a kínai gyógyászat több ezer év bölcsességének az esszenciája!
Mindjárt rátérünk erre is, de előbb tennünk kell egy kis kanyart, ugyanis már maga az alaphír is sántít. A Semmelweis illetékesei kérdésünkre elmondták, hogy szó sincs arról, hogy kínai gyógyászatra költenének több mint 2 milliárd forintot, valójában ebből egy új, 4000 négyzetméteres épületszárnyat húznak fel az egyetemen, ahol a hat emeletből ötön az Egészségtudományi Kar képzései (nagyjából minden, ami nem orvos: ápoló, szülésznő, mentőtiszt, optometrista, gyógytornász és hasonlók) zajlanak majd, és a hatodikra költözik be a Heilongjiang kínai orvosi egyetem kihelyezett képzése, ami egyébként 2011 óta fut Magyarországon.
Vagyis hagyományos kínai gyógyászati központ valóban lesz, de a milliárdos közpénznek csak a töredéke megy erre. Hogy mi értelme volt mégis így kommunikálni mindezt, és a felháborodott reakciók után sem válaszolni, hogy hé, nem eszik olyan forrón azt az 1,4 milliárdot? Elvégre a kézivezérelt kormánymédiában, ahol az alaphír megjelent, kizárt dolog, hogy egy milliárdos állami beruházásról szóló hír csak úgy véletlenül pontatlanul jöjjön ki.
Képzeld el, hogy összefutsz a liftben a főnököddel, a kezedben egy sci-fi-antológiával. A főnök megkérdezi, mit olvasol, és te tudod róla, hogy nagy Asimov-rajongó, hát azt mondod, hogy Asimovot. És mivel a kötetben tényleg van egy Asimov-novella is, nem is füllentettél olyan nagyot
– érzékeltette az ügy hátterében húzódó motivációkat egy forrásunk. Vagyis a pletykák szerint az egész Semmelweis-projektet futtató Emmi vezetése úgy látta jónak, hogy ha a beruházás kínai részét domborítja ki a kommunikációban, és ezzel is belesimul a keleti nyitás stratégiájába, jó pontokat szerez a kormány legfelsőbb köreiben. (Szerettük volna megkérdezni a minisztériumot is erről, de nem reagáltak a megkeresésünkre.)
Akárhogy is, a tradicionális kínai medicina állami támogatása, ha nem is milliárdos, de sokmilliós nagyságrendben, mindenképpen felvet néhány kínzó kérdést.
Kezdjük azzal, hogy mi is az a hagyományos kínai gyógyászat
A modern orvostudomány megjelenése előtt minden nép kialakította a maga babonákra, természeti megfigyelésekre, gyógynövényekre és hókuszpókuszra egyaránt alapozó népi gyógyászatát. A kínaiak akupunktúrát, a misztikus életenergiát, a csít és az azt áramoltató meridiánokat találtak ki a (tegyük hozzá: sok esetben valóban hatásos) gyógynövények mellé.
Aztán ahogy fejlődött a tudomány, szépen elkezdték kielemezni, milyen hatóanyagok vannak a gyógynövényekben, és azokat szintetikusan is előállítani, hogy kontrolláltabb és biztonságosabb formában lehessen alkalmazni őket. Ezzel párhuzamosan egy csomó hagyományos gyógymódról kiderült, hogy csak attól, mert régóta használják, még nem igazán hatásos, és lassan ki is kopott a gyógyítás eszköztárából az érvágás, a koponyalékelés, vagy éppen az ánuszba fújt füst. A csí vagy a meridiánok létezését a kínaiak a 3000 évvel ezelőtti technológiára és tudásbázisra alapozták, de azóta soha senki nem igazolta, nem mérte meg, nem bizonyította, hogy tényleg vannak ilyen dolgok. Logikusnak tűnik az a magyarázat, hogy azért, mert nincsenek is, csak népi hiedelmek.
A modernizációs folyamat egyébként Kínában is lezajlott, csak aztán közbejött az ötvenes évek, és Mao Ce-tung, aki gyakorlatilag újra feltalálta a hagyományos kínai orvoslást, hogy az az 500 millió kínai, aki vidéken él, és nem jut se orvoshoz, se gyógyszerhez, mégiscsak kapjon valamilyen ellátást. Több százezer földműves kapott gyorstalpaló alapképzést és egy gyógynövényes kézikönyvet, hogy gyógyítson azzal. Ők voltak a "mezítlábas orvosok", a történetükről itt írtunk bővebben.
Hogy mennyire volt hatásos a működésük, azzal kapcsolatban árulkodó adat, hogy a 60-as években Kínában a születéskor várható átlagos élettartam mindössze 36 év volt. Ma, amikor a nyugati orvoslás és a hagyományos gyógyítás fura szimbiózisban él Kínában, ugyanez a WHO friss adatbázisa szerint 76,1 év. Ez szinte megegyezik a magyar adattal (75,9), és 6-7 évvel marad el a legegészségesebb országoktól, a világranglista 53. helyére elég. Ez finoman szólva nem harmonizál azzal a képpel, hogy a hagyományos kínai orvoslás olyan nagy csoda lenne.
Magyarországon és a világban általában a kínai orvoslás hivatalos helyzete elég zavaros,
a leggyakoribb adminisztratív hozzáállás az, hogy eltűrik, de azért figyelmeztetik az embereket, hogy tudományosan nem megalapozott a dolog működése. Az akupunktúra, a masszázsterápia és a kínai gyógynövény-terápia Magyarországon államilag elismert módszernek minősül, ezeket oktatják egyébként a Semmelweisen is.
Az MTA 2010-es, komplementer medicináról kiadott állásfoglalása a hagyományos kínai gyógyászatról azt mondja: "A tudományos megalapozottság megítéléséhez elegendő információ áll rendelkezésre, illetve további tudományos megerősítés várható." Viszont ugyanez a dokumentum azt is kimondja, hogy bizonyítékügyben a Cochrane Adatbázis a mérvadó forrás, ami pedig a tradicionális kínai medicina praktikáinak nagy többségéről azt mondja, nincs bizonyíték a hatásosságukra. Ezzel egybecseng az amerikai egészségügyi minisztérium állásfoglalása, ami szerint a kínai gyógyászat ugyan nem veszélyes, de a hatásossága nem igazolt. A legtekintélyesebb tudományos szaklap, a Nature azt írta, a kínai gyógyászat nagyrészt áltudomány, mindenféle racionális háttér és hatásmechanizmus nélkül.
Mindezt bonyolítja az a pár hónapja kitört botrány, amikor kiderült, hogy a Kínában százával manipulálták és hamisították meg az akupunktúrával kapcsolatok tudományos kutatások eredményeit – így fordulhatott elő, hogy míg a nyugati vizsgálatok rendre cáfolták annak eredményességét, a kínaiak alátámasztották. Ezzel kapcsolatban megkerestük a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesületét, ahol dr. Yu Funian professzor magyar asszisztensén keresztül a következővel magyarázta a jelenséget:
"Hogy 840 értékelésből 838 pozitív, valóban lehet elfogultság, de lehet valóban jó eredmények halmaza is, csupán 840-ből, nem több ezerből nehéz statisztikát készíteni, de még mindig jobb, mint ha csak egy tucat tanulmányt készítettek volna. A pozitív és negatív tudományos cikkek természetesek, kell is hogy legyen szkeptikus is, van jin és van jang, van fekete és van fehér, van jó és mindig van rossz is, semmiféle kutatás, tanulmány nem százszázalékos. Nem is kell annak lennie."
Yu professzor egyébként a többi kérdésünkre is hasonlóan informatív válaszokat adott, a nyugati orvostudomány álláspontját, miszerint nincs bizonyíték a kínai módszerek működésére, például azzal söpörte le, hogy "nem érthetik a laikusok, mivel nem tanulták ezeket a több ezer évre visszatekintő gyógyítási formákat. Ha valaki azt állítja hogy a magyar gulyásleves nem jó az egészségnek, mert külföldről jött, és még életében nem is kóstolta, nem is tudja, hogyan kell készíteni, az túl könnyelmű kijelentéseket tenne, hogy a gulyáslevesek mind rosszak."
A csíről és a meridiánokról pedig kijelentette, hogy "200 évvel ezelőtt nem volt még telefon sem; 100 éve nem volt még Facebook vagy WeChat, lehet, hogy gépekkel még nem, de talán 20-30 év múlva majd kimutathatják a Qi és meridiánok létezését, az akupunktúrás pontokat és meridiánokat folyton kutatják, szóval attól, hogy mi beszélünk valakivel 1000 km-re telefonon, és nem látjuk, még nem jelenti azt, hogy nem létezik az illető."
Valódi betegségre mesegyógyszer?
A tradicionális kínai orvoslás módszereit világszerte nagy erőkkel kutatják, főleg a gyógynövények hatóanyagait (ilyen kutatás a hosszú távú tervek szerint a Semmelweisen is indul majd). A probléma nem is ezzel van, hanem a hatástalan vagy legalábbis nem bizonyítottan hatásos módszerek támogatásában. A Semmelweisen valójában elenyésző a kínai medicinát tanulók száma; idén júniusban 17-en kaptak ilyen diplomát. Forrásaink szerint egyszerűen azért indul ilyen szak, mert ez fizetős képzés, és igény van rá.
De az, hogy ilyesminek a fejlesztésére fordítunk közpénzt – még akkor is, ha valójában nem annyit, amennyit kommunikál az Emmi –, mindenképpen rossz üzenetet hordoz. Elvégre az orvostudománynak kismillió olyan, sokkal erősebb lábakon álló, valódi eredményekkel kecsegtető ága lenne, amit támogatni lehetne. "Minden alternatívnak mondott, valójában áltudományos módszerre kiadott forint az adófizetők pénzének eljátszása, egészségének veszélyeztetése, egyúttal pedig az alkalmazott természettudományok, különösen az orvostudomány hiteltelenítése" – fogalmaz a Szkeptikus Társaság közleménye.
Fogadjuk most el egy pillanatra, hogy a modern tudomány 20-30 év múlva jut el talán arra a szintre, ahol a kínai javasasszonyok voltak 3000 éve. Mondjuk azt, hogy oké, nincs bizonyíték rá, de elképzelhető, hogy létezik a misztikus csí, aminek a harmóniája jelenti az egészséget, és az áramlásának megzavarása okozza a betegségeket. Ugyan szinte az összes komolyan vehető kutatás az ellenkezőjét állítja, de ne zárjuk ki, hogy akupunktúrával tényleg mindenféle dolgot meg lehet gyógyítani. A logika és a józan ész tiltakozása ellenére tételezzük fel, hogy a gyógynövényeket nem a bennük levő hatóanyagok alapján kell használni, hanem a négy őselem rendszerében elfoglalt pozíciójuk szerint. Ennek tudatában tegyük fel a kérdést: olyan dolgok oktatására és kutatására érdemes költeni a közpénzt, amikről tudjuk, hogy tényleg úgy vannak, vagy olyanokéra, amik talán és elképzelhető és nem kizárt és esetleg?
És ha valaki még mindig az utóbbira lenne inkább nyitott: ne hagyjuk, hogy Mao Ce-tung nevessen a végén, és idegen (migráns!) kultúra és gondolkodásmód szorítsa ki a magyart az orvostudományból, dobjunk pár milliárdot inkább ennek a tanítására: | [
"Semmelweis Egyetem"
] | [
"Egészségtudományi Kar",
"Hagyományos Kínai Gyógyászati, Oktató- és Kutatóközpont",
"Szkeptikus Társaság",
"Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesülete"
] |
Ma kezdődik az áfacsalással vádolt Varga Tamás Sándor és 21 társának fellebbviteli tárgyalása a Debreceni Ítélőtáblán. Varga – aki az 1990-es évek elején a Fidesz gazdasági tanácsadója volt – első fokon három és fél év börtönt kapott.
Ma kezdődik a különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével vádolt Varga Tamás Sándor üzletember, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadójának fellebbviteli pere a Debreceni Ítélőtáblán.
Varga Tamás Sándor ellen az 1990-es években csempészés, csalás, sikkasztás és más bűncselekmények miatt indultak büntetőeljárások, de 1999-ben elhagyta Magyarországot, és hat évig bujkált. A hatóságok 2005 áprilisában fogták el Amszterdamban, majd 2010 decemberében félmilliárdos áfacsalás miatt három és fél év letöltendő börtönre ítélte nem jogerősen a Fővárosi Bíróság. A vádhatóság szerint Varga és társai 1996 és 1999 között hárommilliárd forint áfát igényeltek vissza jogtalanul. De a bíróság ennél jóval kevesebb, mintegy félmilliárdos csalás miatt mondta ki Varga bűnösségét, megállapítva, hogy a bűncselekmények kísérleti szakban maradtak, mert az adóhatóság nem fizette ki a visszaigényelt áfát.
Varga Tamás Sándor és 21 társának perét mától csütörtökig tárgyalja a Debreceni Ítélőtábla, az utolsó tárgyalási nap a jelenlegi állás szerint június 20. | [
"Fidesz"
] | [
"Debreceni Ítélőtábla",
"Fővárosi Bíróság"
] |
2019-ben nyerte el a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. a Városligetbe álmodott Új Néprajzi Múzeum kivitelezését nettó 26 milliárd forintos ajánlattal. Ez az összeg először 32 milliárdra drágult, majd 35-re, most pedig kiegészítő munkákra további 3,9 milliárdot kaptak a kivitelezők. Az új múzeum ára ezzel elérte a nettó 39 milliárd forintot – és még nincs kész, tehát lehet majd akár még ennél is több.
Január első munkanapján jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben, hogy az állami tulajdonú Városliget Zrt. a tavalyi év utolsó napján, 2021. december 31-én egy tender keretében három munkára is szerződést kötött a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt.-vel összesen nettó 3,9 milliárd forint értékben az új Néprajzi Múzeum épületével összefüggésben.
A közbeszerzés címe “NEP kiegészítő munkák 2021" volt, és felhívás nélkül indult – nem is volt más jelentkező, csak a múzeum épületén már évek óta dolgozó ZÁÉV és Magyar Építő Zrt. párosa.
A két cég a szilveszteri szerződés értelmében nettó 3,9 milliárd forintért megvalósítja a Zoom kiállítást és az Interaktív tér kivitelezését, valamint a "Megérkeztünk" című nyitókiállítást, továbbá kialakítja a múzeum bérleményi területeit.
A tender első része az 545 m²-en megvalósuló Zoom kiállítás és a 626 m²-en megvalósuló Interaktív tér teljes körű kivitelezési feladatai, amelyet összesen nettó 1,17 milliárdért forintért vállaltak a cégek. A leírásból kiderülnek a munka részletei.
A Zoom kiállítás főbb munkálatai a falfelületeken 920 m2-t érintő egyedi nyomtatású tapétázás, több mint 20 folyóméter hosszúságú egyedi tervezésű beépített ülőbútor, nagyméretű (4 m x 14,5 m x 4,1 m) egyedi beépített vitrin kivitelezése, több egyedi tárgyhoz kapcsolódó totem installáció vitrinkiegészítéssel, beépített világítódobozok fali fotóinstallációval kiegészítve, néhány egyedi nagyméretű műtárgy installációja speciális acél tartószerkezet kialakítással, egy padló- és mennyezeti burkolatot is érintő beépített vitrininstalláció valamint a műtárgyvilágítás kialakítása.
Az Interaktív tér egyszerre közösségi tér, múzeumpedagógiai tér és workshop tér. A funkciójának megfelelően a kivitelezési faladat részeként elsősorban építészeti, belsőépítészeti és ehhez kapcsolódó gyenge- és erősáramú szerelési feladatok kerültek meghatározásra, úgy mint válaszfalak építése, falfelületek előkészítése, festése, tapétázása, világítás kiépítése valamint egyedi tervezésű rögzített térelemek kivitelezése.
A tender második része a 75 műtárgyat bemutató "Megérkeztünk" című nyitókiállítás teljes körű kivitelezési feladatai, amit nettó 840 millió forintért vállalt a Magyar Épító és a ZÁÉV. “A tárlat legfontosabb üzenete, hogy a Néprajzi Múzeumnak alapítása óta, azaz 150 év után most először nyílik lehetősége arra, hogy különleges gyűjteménye méltó, eleve számára tervezett és épített épületben, korszerű körülmények között nyerjen végleges elhelyezést." – olvasható a hirdetményben.
A tenderleírás szerint a kiállítás a -2. szint 1005 m² alapterületű időszaki kiállítóterében nyílik meg. A főbb munkák itt a kiállítótér meglévő falainak előkészítése, festése, grafikai elemekkel történő dekorálása, a központi beépített installáció kivitelezése, mely fém vázszerkezetre szerelt falpanelekből, a falpanelekbe süllyeszetett vitrinekből, valamint változatos kialakítású, interaktivitásra serkentő megoldásokból áll. A feladat része továbbá minden a kiállításhoz köthető erős- és gyengeáramú szerelési, kábelezési faladat elvégzése, valamint a műtárgyvilágítás kivitelezése.
A tender harmadik része a bérleményi területek kivitelezése, amit nettó 1,88 milliárd forintért vállalt a nyertes cégduó. Feladatuk lesz szakkönyvesbolt és coworking iroda (315,69 m2), ajándékbolt (178,47 m2), Foodcourt és Többcélú terem földszinti és pinceszinti technikai helyiségeinek kialakítása (összesen 1151,23 m2), földszinti kávézó (106,96 m2) és 1. emeleti kávézó (168,13 m2 + 319 m2 terasz) kialakítása. A hirdetményben szerepel, hogy a Néprajzi Múzeum kiviteli tervdokumentációja megkapta a BREEAM EXCELLENT minősítését, és a bérlemények kivitelezésénél a vonatkozó BREEAM előírásokat figyelembe kell venni.
Arról nincs szó, hogy mikorra kell befejezni a munkálatokat, de a Néprajzi Múzeum honlapján az olvasható, hogy a városligeti épület valamikor 2022 tavaszán nyitja meg majd a kapuit.
26 milliárdról indult a múzeumépítés
A kiállításokat és bérleményeket kivitelező két cég, a ZÁÉV és a Magyar Építő Zrt. 2019-ben nyerte el az új Néprajzi Múzeum generálkivitelezési munkáira kiírt közbeszerzést nettó 26 milliárd forintos ajánlattal. Ez az összeg 2020-ban 6 milliárddal megugrott “előre nem látható körülmények" miatt.
2021-ben pedig a kivitelezők még nettó 2,8 milliárd forintot kaptak a múzeum befejező munkálataira, ugyanis meglepő módon – mint utólag kiderült – a 32 milliárdos (26+6) összegben nem volt benne például az álpadló-rendszer, a világítás, az optikai gerinchálózat és az audiovizuális rendszerek kiépítése, illetve a beépített bútorok felszerelése. Ezekkel együtt közel 35 milliárd forintra drágult az építés, és ehhez az összeghez jön most hozzá a kiállítások és bérlemények 3,9 milliárdos költsége.
Közel 35 milliárd forintra drágult az új Néprajzi Múzeum építése | atlatszo.hu A mostani hirdetmény szerint azonban a 32 milliárdos (26+6) összegben nem voltak benne a befejező munkálatok, amire most közel 3 milliárd forintot kapnak a NER-közeli cégek. A közbeszerzési dokumentumból kiderül, hogy hátravan még az álpadló-rendszer, a világítás, az optikai gerinchálózat és az audiovizuális rendszerek kiépítése, illetve a beépített bútorok felszerelése.
Ha az eredeti szerződésben szereplő nettó 26 milliárd forintot kivonjuk a különböző pótmunkákkal elért 39 milliárdból, az pont 13 milliárd forint – ennyivel drágult a múzeumépítés. Ez az eredeti 26 milliárdos összegnek pont a fele, vagyis 50 százalékkal nőtt már a Néprajzi Múzeum építésének ára. Ráadásul még mindig nincs kész, tehát könnyen lehet, hogy a végére még többe fog kerülni.
Egyébként az építkezés előkészítése is rengeteg közpénzt emésztett fel: az épület tervezése (Napur Architect Építészeti Iroda Kft. és mások) 1,8 milliárd forintba került, az előkészítő földmunkákat pedig Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. végezte 2,5 milliárd forintért.
Mészáros és Paár cégei kaszálnak
A Néprajzi Múzeum építését végző ZÁÉV Zrt. tulajdonosa a miniszterelnök jóbarátja, Mészáros Lőrinc, a Magyar Építő Zrt. pedig (közvetetten, más cégeken keresztül) Paár Attila tulajdonában van, aki Tiborcz István miniszterelnöki vő üzlettársa.
Mindkét cég hosszú évek óta nyeri a közpénzes megbízásokat többmilliárd forint értékben. Csak néhány példa: szekszárdi tudásközpont bő 5 milliárdért, szombathelyi fociakadémia 6 milliárdért, zalaegerszegi uszoda közel 9 milliárdért, a Puskás Aréna építése bruttó 190 milliárdért, a stadion környékének fejlesztése 8 milliárdért, a Nyugati pályaudvar felújítása közel 9 milliárdért.
A rengeteg megrendelés meglátszik a mérlegeken is: a ZÁÉV éves forgalma a 2016-os 15 milliárd forintról 2017-ben 35-re emelkedett, majd 70 milliárd forint fölé nőtt, és 2020-ban jelentős csökkenéssel is 52,7 milliárd lett. Adózott eredménye pedig abban az évben rekormagas, bő 7 milliárd forint lett. A Magyar Építő Zrt. szintén nem panaszkodhat: évi nettó árbevétele a 2016-os 9 milliárdról 24-re, majd közel 50 milliárdra ugrott, és a gyengébb 2020-as évben is 27 milliárd lett, amiből közel 2 milliárd volt a tiszta haszon.
2019-ben bemutattuk, hogy a ZÁÉV és a Magyar Építő Zrt. is több olyan közpénzes beruházás kivitelezője volt, amelyek menet közben drágultak meg jelentősen.
Kormányközeli cégcsoportokat hízlalnak a folyamatosan dráguló állami óriásberuházások | atlatszo.hu Összegyűjtöttük a leglátványosabban dráguló állami építkezéseket az elmúlt évekből: ehhez hivatalos közléseket, és a közbeszerzési értesítőben található szerződéseket használtunk fel. Munkánkat hátráltatta, hogy néhány beruházás ára szinte folyamatosan emelkedik, újabb és újabb fejlesztések drágulását jelentették be, miközben számoltunk. Végül 42 beruházásnál álltunk meg, amelyek összesen nettó 570 milliárd forinttal drágultak az előzetesen becsült árhoz képest.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A tetőkert a Néprajzi Múzeum új épületén az Ötvenhatosok terén, a Városliget szélén, a Dózsa György útnál 2021. december 1-jén. (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt) | [
"Néprajzi Múzeum",
"Market Építő Zrt.",
"Napur Architect Építészeti Iroda Kft.",
"ZÁÉV Zrt.",
"Bohn Mélyépítő Kft.",
"Magyar Építő Zrt."
] | [
"ZÁÉV és Magyar Építő Zrt.",
"Magyar Épító",
"Városliget Zrt.",
"Opten Kft."
] |
Elutasította a Fővárosi Bíróság végzésében a Mabofi Holdings képviselője, Karikás Dávid által kezdeményezett pótmagánvádas eljárásban benyújtott vádindítványt Góczi Istvánnal szemben – közölte az ügyben áttételesen érintett korábbi gázszolgáltató, az EMFESZ Kft. pénteken a távirati irodával.
A közlemény emlékeztetett arra, hogy Góczi Istvánnal, az EMFESZ ügyvezetőjével szemben a vállalat előző tulajdonosa, a Mabofi azért kezdeményezett korábban büntetőeljárást, mert véleménye szerint Góczi István azon általános tulajdonosi meghatalmazása, amely alapján 2009-ben az EMFESZ-t értékesítette a RosGas AG részére, a vállalat eladására nem terjedt ki. A Góczi Istvánnal szembeni büntetőeljárást a nyomozó hatóság 2011. június 1-jén megszüntette, mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. A közleményből kiderül, hogy ezzel a megszüntetéssel szemben indított pótmagánvádas eljárást Karikás Dávid, amelyet a Fővárosi Bíróság – a többi között – arra hivatkozva utasított el, hogy a pótmagánvád nem tartalmaz kellően megfogalmazott tényállást. Az ügy előzménye az, hogy 2009 tavaszán, miután a korábbi gázszállító, a RosUkrEnergo beszüntette az EMFESZ-nek a szállítást, Góczi István a Mabofi tudta nélkül eladta a céget egy dollárért a RosGasnak. A tulajdonosváltást akkor a cégbíróság bejegyezte és a Magyar Energia Hivatal jóváhagyta. | [
"EMFESZ Kft.",
"Mabofi Holdings",
"RosGas"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"RosGas AG",
"Magyar Energia Hivatal"
] |
A Magyar Nemzet szerint összevonhatják a BKV-nál végkielégítések és tanácsadói szerződések miatt indított nyomozásokat. A lap úgy tudja, a végkielégítéséről elhíresült volt humánpolitikai igazgató távozásakor ingyen megkapta szolgálati autóját, és elengedték cégtől felvett lakáshitelét is.
Várhatóan összevonják a BKV-s végkielégítések és tanácsadói szerződések miatt indított nyomozásokat - írja a Magyar Nemzet. A lap szerint ez a büntetőeljárásról szóló törvény szabályai szerint valószínűsíthető, és nem zárható ki az sem, hogy a nyomozás során más bűncselekmények gyanúja is felmerülhet.
A rendőrség többek között a BKV humánpolitikai igazgatója, Szalainé Szilágyi Eleonóra végkielégítése ügyében nyomoz. Az igazgató úgy vett fel százmilliós végkielégítést, hogy utána még tovább dolgozott a cégnél.
A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Antal Attila, a cég akkori vezérigazgatója közös megegyezéssel állapodott meg Szalainéval a munkaviszony megszüntetéséről tavaly december 31-i hatállyal. Ez formailag úgy történt, mintha rendes felmondással váltak volna meg tőle.
A lap szerint a nyomozás során kiderült, hogy Szalainé térítésmentesen megkapta szolgálati autóját, elengedték a cégnél meglévő lakáshitelét, és előre hozott öregségi nyugdíjra is bejelentette igényét, amelyet már 2007 decemberétől meg is kapott. Erről azonban nem értesítette munkaadóját, pedig nem járt volna neki végkielégítés, ha nyugdíjat is kap. | [
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Jelentős vagyonvesztés a HM-nél
Több mint hétszázmillió forintot vesztett el a vagyonából a Honvédelmi Minisztérium az elmúlt öt-hat évben, mert olyan laktanyákat újíttatott fel, amelyeket egy-két éven belül feleslegesnek nyilvánított és bezárt. 2002-től kezdve a Honvédelmi Minisztérium (HM) több mint hétszázmillió forintot vesztett el a vagyonából az ilyen esetek miatt.
Az említett időszakban ugyanis a hangzatos elnevezésű Laktanya-rekonstrukciós program költségeire előirányzott több tíz milliárd forintból 733,4 milliót olyan honvédségi objektumokban használtak fel, amelyeket az úgynevezett haderőreformra (finomabb megfogalmazás szerint védelmi felülvizsgálatra) hivatkozva bezártak és felszámoltak.
A cikket a szombati Magyar Nemzetben olvashatja. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [] |
Nyakó Zsuzsanna, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság elnökhelyettese és szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a még múlt csütörtökön, tárgyalás mellőzésével hozott határozat szerint Gy. Mihály vádlottat kétrendbeli hamis tanúzásra felhívás bűntette miatt egy év börtönbüntetésre és 300 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte a bíróság. Hozzátette: a szabadságvesztés büntetés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztették.
A szóvivő – aki nem kívánt az elítélt párthovatartozására kitérni – a végzés indoklásáról közölte: "Gy. Mihály egy ittas járművezetéssel kapcsolatban valótlan vallomástételre próbált két személyt rábírni." Megjegyezte, hogy a tanúk a rendőrségi kihallgatásuk során a vádlott felhívására nem tettek hamis tartalmú vallomást.
Nyakó Zsuzsanna elmondta: a végzés ezért nem jogerős, mert Gy. Mihály kérheti, hogy bírósági tárgyalást tartsanak az ügyében. A történtek február elején, a Hír TV beszámolója alapján váltak közismertté, a televízió akkori közlése szerint az MSZP szabolcsi irodavezetője "egyik rokonának ittas vezetési ügyét szerette volna eltussolni, de kísérletéről hangfelvétel készült".
(MTI) | [
"MSZP"
] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság",
"Hír TV"
] |
2 milliárd 425 millió forint átcsoportosításáról döntött legutóbb a kormány. A pénz főleg a Miniszterelnöki Kabinetiroda számára ad mozgásteret, az új intézmény közel 2,3 milliárd forintot kap.
A Magyar Művészeti Akadémia 139 millió 500 ezer forint működési céltámogatást kap a holokauszt emlékévvel kapcsolatos kiemelt projektekhez. A pénzt a Miniszterelnökség keretéből csoportosították át. Szintén a Miniszterelnökség költségvetéséből került pénz a Miniszterelnöki Kabinetirodához, egész pontosan 2 milliárd 285 millió 771 ezer forint. Ebből a Rogán Antal vezette minisztérium 153 millió forintot költ majd személyi juttatásokra, 43 milliót a munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra, 89,5 milliót pedig dologi kiadásokra.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda egymilliárd forintot szán kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatokra és másik egymilliárdot konzultációkra. Ha nem költenék el teljesen a pénzt, a maradékot vissza kell téríteniük a Miniszterelnökség felé. | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Magyar Művészeti Akadémia"
] |
MÁV: elakadt emelőverseny Újabb munkát adott a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a MÁV. A motorvonattenderen edződött testület ma a vasút járműemelőinek beszerzéséről tárgyal. Munkatársunktól | Népszabadság | 2006. január 12. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
HIRDETÉS Már decemberben szerződhetett volna a MÁV két gépészeti telepének szánt új karbantartó berendezései szállítására. A kevesebb mint százmillió forintos szerződés aláírására azonban éppen úgy várni kell, mint a motorvonatok felemelésére szolgáló emelőkre és hidraulikus szerelőasztalokra. A vasút ugyanis az augusztusban kiírt közbeszerzési eljáráson indult három szállító közül a látszólag legkedvezőbb ajánlatot adót műszaki okokra hivatkozva kizárta az értékelésből. Így az ügy - a motorvonattender óta lassan már megszokott módon - a Közbeszerzési Döntöbizottság (KD) előtt folytatódik. Mondvacsinált indokokkal a legolcsóbb ajánlatot nyilvánította érvénytelennek december elején a MÁV - jelentette ki lapunknak Buriusz László. Az emelőtenderen partvonalon kívülre került Gép és Daru (GD) Kft. ügyvezetője szerint a kizárásuk indokaként felhozott kifogások egyike sem állja meg a helyét. A MÁV tizenhat speciális emelőjének szállítására győztesként kihirdetett pályázóénál több mint tízmillió forinttal olcsóbban - 85 millió forintért - ajánlkozó lajosmizsei cég első embere reméli, hogy a KD csütörtöki ülésén sikerül bizonyítaniuk igazukat. A döntőbizottsághoz eljuttatott jogorvoslati kérelmük szerint a MÁV állításaival szemben nem igaz, hogy emelőik alaphelyzetbe állítva belógnak a vasúti járművek számára fenntartott úgynevezett űrszelvénybe, és ezzel zavarják azok mozgását. Ha ez így lenne, német partnerükkel közösen gyártott berendezéseiket egyetlen vasúttársaság sem vásárolta volna meg. Ezekből a gépekből azonban már több száz dolgozik Európában. Emellett érthetetlennek tartják, miért zavarja a MÁV-ot, hogy berendezéseik egyik elemének (görgőinek) kopásállósága meghaladja az elvárásokban szereplőt. De magyarázatot szeretnének kapni arra is: valóban okot adhat-e a versenyből való kizárásukra, hogy gépeik villamos vezérlőrendszere a magyar vasút által kértnél több emelő működtetésére is képes. A MÁV december elején a 96,5 millió forintos ajánlatot benyújtó Hywema Josef Schwalen GmbH. & Co. KG.-t hirdette ki a tender győzteseként. A vasúttársaság álláspontja szerint GD Kft. ajánlatát jogszerűen nyilvánították érvénytelennek. A KD-nek átadott észrevételeik szerint a pályázatból kizárt cég ajánlatában olyan berendezés szerepel, amelynek műszaki leírása nem felel meg a pályázati kiírásnak. Erre már a tárgyalások korábbi szakaszában felhívták a pályázó figyelmét. A GD Kft. azonban a tárgyalásokon éppen úgy nem tett lépéseket a problémák tisztázására, mint ahogy végső ajánlatát sem igazította az igényekhez. A MÁV dokumentumaiból az is kiderül: a GD emelőinek alaphelyzetbe állítását bemutató rajzokat a vasút csak képzeletbeli elrendezésnek tekintette. Így azok felülvizsgálatát sem tartotta szükségesnek. Ennek ellenőrzése szerintük a KD-eljárást kérő szállító feladata lett volna. A kértnél több emelő kiszolgálására képes vezérlőrendszer pedig azért okoz problémát, mert a beadott pályázati anyaghoz ennek a nagyobb képességű berendezésnek az ismertetését csatolták.
HIRDETÉS
. | [
"MÁV"
] | [
"Közbeszerzési Döntöbizottság",
"Hywema Josef Schwalen GmbH. & Co. KG.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"GD Kft.",
"Gép és Daru (GD) Kft."
] |
Az MNB saját tulajdonú kastélyszállodában nyaraltatja és képzi a dolgozóit Tiszaroffon, ami a jegybanki ingatlangazdálkodásról szóló jelentés szerint a legkevésbé sem gazdaságos, 88 ezer forintra jön ki az egy szobára jutó napi költség. Az ott lakók egy kis része viszont megfogta az isten lábát a hotellel, és mióta a bankárok betették a lábukat, az egész falut kiemelten támogatják. A dolog szép része ellenére nem lehet elmenni amellett, hogy a Tisza-parti település sorsának alakulása sokkal inkább hasonlít arra, amikor egy jó földesúr gondját viseli a birtokának, mint fenntartható 21. századi vidékfejlesztésre. Persze az nem is a jegybank feladata lenne, hanem az államé, de annyi közpénzből, amiből az MNB szinte kontrollálatlanul gazdálkodik, sokkal jobb projektekre is futná.
Tiszaroff átlagos kistelepülés Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Van ott egy katolikus és egy református templom, néhány bolt és kocsma, takaros és kevésbé takaros porták, alföldi táj és gyönyörű Tisza-part. Illetve ezeken kívül még egy kicsit sem szokványos dolog is: a község határában luxusszínvonalú kastélyszálló fekszik, ami egy ideje a Magyar Nemzeti Bank vállalati üdülőjeként és képzési központjaként funkcionál. Elmentünk megnézni, hogyan változott errefelé az élet, mióta a kastélyban jegybankárok töltik a szabadidejüket.
A községet nem egyszerű megközelíteni. Az útvonaltervező két órát írt Budapestről kocsival, de a sztráda utáni útszakasz olyan rossz minőségű, hogy majdnem három órába telt odaérni. A községek, amelyeken áthaladunk odafelé, egy dologban mindenképp hasonlítanak: az út mentén sűrűn látni gereblyéző közmunkások kis csoportjait.
"Errefelé nincs munka, csak közmunka meg idénymunka – mondja a pultos srác a tiszaburai kocsmában, ahol megállunk kávézni. – Én a Samsung-gyárban dolgoztam csapatvezetőként Jászberényben munkaerő-kölcsönző cégen keresztül, amíg egyik nap úgy nem döntöttek, hogy mostantól nem jön el idáig a busz."
Most már csak Abádszalókig jár, az innen 9 kilométer, azóta nem dolgozom a gyárban.
A vendéglátásban viszont legalább akad valami munka néhány főnek, délelőtt 11 körül több fogyasztó vendég fröccsözött a teraszon itt és a tiszaroffi kocsmákban is.
Szigorúan ellenőrzött közvagyon
A környéken uralkodó foglalkoztatási nihilre az MNB is utal válaszlevelében, amikor a kastélyszállóval kapcsolatos részletekről érdeklődünk. "A megvásárolt ingatlan Magyarország keleti, gazdaságilag elmaradottabb régiójában található, az oktatási és szabadidő központ üzemeltetése jelenleg 24 helyi lakosnak biztosít megélhetést" – írják.
A Borbély-kastélyt 2014-ben 415 millió forintért vette a jegybank, azóta az erre a célra alapított MNB Jóléti Kft. üzemelteti. Mint közölték, a banknak korábban közel egy tucat ingatlana volt, melyek közül hetet üdülési célra használtak, ezt a hálózatot azonban 2009-ig felszámolták.
2010 után aztán újra elkezdett nagy értékű ingatlanokat venni az MNB, a tiszaroffi barokk kastélyszálló egyike annak a hat épületnek, amelyekhez hozzájutottak
– igaz, ezek közül négyet már át is passzoltak a mostanában hírhedtté vált alapítványaik kezelésébe, így azok – saját értelmezésük szerint – már visszavonhatatlanul elvesztették közvagyon jellegüket.
A közvagyon jelleg a még MNB-tulajdonban lévő tiszaroffi kastélyt sem lengi körül: érkezésünkkor megpróbáltunk szóba elegyedni a teljesen tájidegen, átláthatatlan kerítéssel körbevett épület biztonsági őrével, de rögtön elég szigorúan figyelmeztetett, hogy ez magánterület, még fotózni is csak óvatosan és távolról szabad.
A kapuőr a legártatlanabb kérdésekre is azt feleli, semmit nem mondhat, forduljunk az MNB sajtóreferenséhez. Bemenni aztán pláne nem lehet, az épületet körülölelő 3,2 hektáros ősfás birtokra sem, pedig úgy tűnik, éppen nincsenek vendégek. A kastélyszállót korábban piaci alapon üzemeltette – a cégadatok szerint nem túl sikeresen – egy bizonyos Átrium Mobil Kft., de ma nincs lehetőség az utcáról besétálva szobát kapni.
Sok pénzért képződnek tovább a jegybankárok
Pedig azt nem lehet mondani, hogy túl nagy lenne errefelé a forgalom. A jegybank tájékoztatása szerint képzési hétvégéket és csapatépítéseket tartanak itt, illetve az alkalmazottak jöhetnek családostul ingyen wellnesselni a négycsillagos, úszómedencés, minigolfos szállodába. Az MNB 2015-re vonatkozóan húsz kifejezetten szakmai eseményről tett említést, de a valós programok tárháza szélesebb lehet, februárban például sajtóértesülések szerint disznóvágást tartottak az elegáns hotelben. A szobákat viszont még így sem sikerül feltölteni.
Nemrég Nyikos László, az MNB felügyelőbizottságának a Jobbik által delegált tagja jelentést készített a jegybank ingatlangazdálkodásáról, amelyben egyebek mellett külön kiemelte a tiszaroffi kastéllyal kapcsolatos furcsaságokat.
A szálloda kihasználtsága az ingyenesség ellenére kirívóan alacsony,
2015-ben 8305 vendégéjszakát töltöttek ott és 3791 szobakiadás történt, a teljes kapacitás viszont a 45 szobás hotelben a teljes évvel számolva 16 425 szobakiadást tett volna lehetővé. Esetünkben ez 23,1 százalékos kihasználtságot eredményez, ezzel párhuzamosan a piaci alapon működő magyar 3-4 csillagos szállodák kihasználtsága 50-60 százalék között mozog a KSH adatai szerint.
Az MNB 2015-ben 358,5 millió forintot költött a kastélyra, amelyből a teljes üzemeltetést, a műemlék állagmegóvását, a képzéseket és a dolgozók fizetését is finanszírozták. Nyikos László számításai szerint a tavalyi kihasználtsági adatok mellett mindezt figyelembe véve is
88 ezer forintra jön ki az egy vendégszobára jutó napi költség.
Az MNB nem részletezi, pontosan hogyan oszlott meg a kastélyra elköltött összeg a különböző területek között, de az egy szobára jutó összköltséget ez nem befolyásolja - összehasonlításkor azt lehet érdemes alapul venni, mennyibe kerülne egy képzési hétvége megszervezése külső helyszíneken.
Mielőtt az MNB átvette a Borbély-kastélyt, 28 és 62 ezer forint között lehetett kivenni itt szobát egy éjszakára, de a 62 ezres ár már a lakosztályra vonatkozott. A nem üzleti célú szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint lehetséges lenne az üres szobák piaci értékesítésére az összkapacitás 10 százalékáig, de úgy tűnik, az üzemeltető MNB Jóléti Kft. nem lát szívesen idegeneket a birtokon.
Felelőtlen vagyongazdálkodás kontroll nélkül
Nyikos – az MNB felügyelőbizottság által visszadobott – jelentése szerint a tiszaroffi kastély legfeljebb a jéghegy csúcsa, a magyar jegybank menedzsmentje egyébként is elképesztően széles gazdálkodási hatáskört kapott nemzetközi összehasonlításban.
A Magyar Nemzeti Bank lényegében külső kontroll nélkül dönt minden évben tízmilliárdok sorsáról úgy, hogy közben a saját éves pénzügyi beszámolóját is maga fogadja el.
Nyikos jelentését a felügyelőbizottság részben azért dobta vissza, mert tartalmazott egy javaslatot a jegybanktörvény módosítására, a költések szigorúbb szabályozására vonatkozóan, ez pedig kívül esik a bizottság hatáskörén.
Tőlünk nyugatra a jegybanki gazdálkodás sokkal komolyabb ellenőrzése jellemző, az utolérni vágyott Ausztriában az igazgatóság fölött főtanács és közgyűlés áll, Németországban a nyereség 20 százalékát takarékba kell helyezni, az Egyesült Királyság jegybankját pedig közvetlenül a pénzügyi kormányzat felügyeli. Nem nehéz belátni, mennyire abszurd ebben a helyzetben a közelmúltban megszavazott, jelenleg az Alkotmánybíróság előtt lévő törvénymódosítás, ami homlokegyenest az ellenkező irányba hatna, és százmilliárdos nagyságrendű közpénz közvetlen ellenőrizhetőségét szüntetné meg.
Állás van pár, munka már kevesebb
Mindezt persze jobb színben tüntetik fel a kastély nyújtotta új álláslehetőségek a gazdaságilag elmaradott, munkanélküliség sújtotta településen. A céginfós adatok alapján az MNB Jóléti Kft. 42 embernek ad munkát, ebből a jegybanki tájékoztatás szerint 24 fő helyi lakos. A többiek között akadhat mindenféle; Tiszaroffon azt mondta az egyik kastélyalkalmazott hozzátartozója, hogy a vendéglátós-szakmai tudást igénylő pozíciókba máshonnan, például Szolnokról toboroztak embereket.
De a 42 fő része a mindenkori vezérigazgató is, akiből kevesebb mint kétéves fennállása óta már a harmadikat fogyasztja a cég. Az előző, Müller Dániel – az NGM volt sajtófőnökének férje – havi 1,9 millióért vitte a cég ügyeit, a most hivatalban lévő Vankó Győző már szerényebb, 1,6 milliós fizetést kap ugyanezért.
A falubeliek valószínűleg az alacsonyabb hozzáadott értékű munkákat végzik ehhez mért fizetéssel, de persze azért nem lehet rossz dolguk az általános helyi viszonyokhoz képest.
Csak ne állj szóba a sajtóval
Egyikük, egy harminc körül férfi, akivel a kastélyhoz közeli kocsmában beszélgettünk, a biztonsági őrhöz hasonlóan nagyon elzárkózó volt, és nem szeretett volna semmilyen részletet megosztani a munkájával kapcsolatban. Mint mondta, egy magáncégnek dolgozik, senkinek semmi köze hozzá, különben is
a legszigorúbb banki biztonsági protokoll
vonatkozik mindenre, ami a hotellel kapcsolatos. A titkolózást más helyi lakosok is megerősítették, többek szerint kifejezetten elvárás, hogy az ott dolgozók ne beszéljenek a munkájukról vagy a bent folyó dolgokról. Még a polgármesteri hivatalban is azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kastélyról itt csak a polgármester beszélhet, ő viszont már nem volt bent.
A velünk vonakodva szóba álló dolgozó is abban erősített meg: senkit nem fogunk találni az alkalmazottak közül, aki szívesen beszélne, mivel az emberek úgy gondolják, bármilyen médiafelhajtás csak árthat a kastélynak, vagyis közvetve nekik, ott dolgozóknak. "A múltkor is nyilatkoztam a tévének, hogy csak azt felejtik el, a kastély ötven családnak ad megélhetést, de persze ez nem került bele az adásba“ – mondja bizalmatlanul.
Annyit mondok, mielőtt idejött a bank, nem volt munkám, most van.
Értelmesebben is el lehetne költeni egymilliárdot
Az ötven család ugyan erős túlzásnak tűnik a valós számok ismeretében, de a munkát kapó helybelieknek kétségtelenül felüdülés lehet egy luxusszállodában dolgozni egy olyan országrészben, amelyben sokan még a közmunkát is megváltásként értékelik.
Pláne, hogy valószínűleg nem kell beleszakadni a munkába – a dolognak erősen szociálisfoglalkoztatás-szaga van, mivel az év jelentős részében alig vannak vendégek. A kocsmában megismert férfin kívül két dolgozóról szereztünk tudomást, egyikük éppen Szolnokon járt magánügyben, a másikuk a falu túlsó végén lévő kocsmában üldögélt, majd kutyát sétáltatott hétköznap napközben.
A mérleg egyik serpenyőjében tehát két tucat helybeli kényelmes megélhetése és az MNB-alkalmazottak luxusnyaraltatása, a másikban pedig a bank által a projektre fordított közpénz található. Utóbbi elég tetemesre rúg:
2015 végéig a vásárlás és az üzemeltetés mindenestül több mint 900 millió forintba került .
415 millióért vették az ingatlant, 70 millió az üzemeltetésre létrehozott Jóléti Kft. törzstőkéje, 2014-ben 107 milliót, majd 2015-ben 358,5 milliót költöttek rá.
Nem teljesen kibogozható, hogy mindez pontosan mire ment el a bankártovábbképzés-wellnessdisznóvágás-szociális foglalkoztatás tengelyen, de az biztos, hogy vannak benne nehezen magyarázható tételek: az MNB Jóléti Kft. kötött például egy 23 milliós szerződést 2015 januárjától augusztusáig tartó időszakra a kastély őrzésére. Könnyen lehet hogy az ország egyik legjobban fizetett biztonsági emberei és kutyái dolgoznak Tiszaroffon.
A kastély költségei mindenestül 2016-ban biztosan át fogják lépni az 1 milliárd forintot. Ez nagyon sok közpénz, aminek valószínűleg a töredékéből lehetett volna finanszírozni az elmúlt két év összes MNB-s üdültetését és szakmai továbbképzését igen magas színvonalon bérelt helyszíneken, és még bőven maradt volna belőle helyi munkahelyteremtésre vagy közlekedésfejlesztésre is, ha ez lett volna a szándék.
Ehelyett az 1600 fős faluból 24 ember dolgozik a kastélyban, már amikor van mit, miközben a szomszédos településen emberek azért veszítik el az állásukat, mert tömegközlekedés híján nem tudnak eljutni a legközelebbi városban található munkahelyükre.
A középkor napfényes oldala
Az MNB nem csak a kastélyban dolgozókkal nagyvonalú Tiszaroffon. Mióta érdekeltté váltak a község futtatásában, több olyan területen megjelentek, amelyek hagyományosan állami, önkormányzati vagy sima jótevői feladatok (lennének).
2015 nyarán például 1,5 millió forintot adtak a Tiszaroffon évente megszervezésre kerülő pergető horgászversenyre,
mert az egy évvel korábbi alkalmon kiderült, hogy a kastély vendégeinek tetszik a program. A horgászokra szánt pénz egy nagyobb, 2014 óta összesen 23,2 millió forintra rúgó támogatáscsomag része volt. Ezt az összeget mind itteni projektekre költötték el, többek között kisbuszt vettek belőle egy helyi alapítványnak. Ezenkívül az MNB Pallas Athéné Domus Animae Alapítványa kiírt egy ösztöndíjpályázatot a környékbeli falvakból származó egyetemi hallgatók részére, amelyre minden félévben pályázhatnak a képzési idejük másfélszeresének időtartamáig.
A jegybank tehát nagyjából úgy viselkedik a településsel, ahogy az ember egy jóindulatú, felvilágosult földesúr működését elképzeli, és az érzésre nyilván az is rátesz egy lapáttal, hogy ténylegesen egy kastély-falu viszonyról van szó. Mióta az uraságok ide járnak nyaralni Budapestről, érdekeltté váltak abban, hogy egy kicsit kipofozzák a környéket. A többségnek ott van az állami-önkormányzati közmunkaprogram, a szerencsésebbeknek viszont csurran-cseppen valami a kastélytól – főleg, ha lojálisak, és elég óvatosan nyilatkozgatnak a sajtónak.
Átfogó felzárkóztatási koncepció híján a térség és az ország többi elöregedő, reménytelen munkanélküliséggel küzdő kistelepülése pedig maximum reménykedhet benne, hogy egyszer őket is kinézi magának egy gondoskodó hűbérúr. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Átrium Mobil Kft."
] | [
"MNB Jóléti Kft.",
"Jóléti Kft.",
"Pallas Athéné Domus Animae Alapítványa"
] |
Néhány igazi nagyágyú is akad a 34 ezer hektárnyi állami föld haszonélvezői között, a teljes listát hamarosan nyilvánosságra hozza a földalapkezelő. Simicskáéknak 582 millió forint területalapú támogatás járt idén az első félévben, de az egyéb jogcímeken történt kifizetésekkel együtt 1,6 milliárdot tettek zsebre.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a Blikk unszolására hamarosan nyilvánosságra hozza a pályázat nélkül kiadott földhaszonbérletek listáját.
A lap úgy tudja, néhány igazi nagyágyú is akad a 34 ezer hektárnyi állami föld haszonélvezői között, így például a Nyerges Zsolt és Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mezort Zrt. Utóbbi idén júniusban vásárolt 50 százalékos tulajdonrészt a cégben.
Idén az első félévben 582 millió forint területalapú támogatás jutott a Simicska érdekeltségébe tartozó cégcsoport 5 cégének. A pénzből visszaszámolva a lap arra a következtetésre jutott, hogy 18 ezer hektár, azaz 180 Margitszigetnyi föld felett rendelkeznek Simicskáék.
A Mezort csoportba tartozó Agro Kft. egyébként már két éve is kapott Fejér megyei földeket az NFA-tól pályázat nélkül.
A földeknek köszönhetően nemcsak területalapú támogatást, hanem állatjóléti támogatást, illetve mezőgazdaságiút-építésre és állattelep-fejlesztésére fordítható pénzt is bezsebelhetnek. A lap értesülése szerint ezekkel együtt 1,6 milliárd forintra rúg a Simicskáéknak kifizetett összeg.
A Mezort Zrt. nem nyilatkozott a Blikknek. | [
"Mezort Zrt."
] | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Agro Kft."
] |
A nagyobb budapesti pályaudvarok jegyellenőrzési munkáit elnyerő Keisys Tanácsadó Kft. egyik tulajdonosa az a Kárpáti Zoltán, aki a MÁV Zrt. személyszállítási üzletágának marketingvezetője volt 2003. január végétől 2004 februárjáig. Megtudtuk azt is, a Keisys Kft. már szeptember közepén hirdetést adott föl az Expressz újságban a következő szöveggel: "menetjegy-ellenőrnek érettségizett munkatársakat keresünk". Az utóbbi időben úgynevezett peronzárakat is felszereltek a fővárosi pályaudvarokra, ám ezek kiépítését nem a jegyellenőrzési munkákat 230 millió forintért elnyerő cég végezte, hanem a MÁV. A MÁV-Start Zrt. honlapja így ír a peronzárakról: "A Déli pályaudvaron a peronkapu-beruházás 36 millió Ft befektetést igényelt, a megrendelő a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatósága volt, a beruházás lebonyolítója pedig a Beruházási Szolgáltató Egység. A peronzár üzemeltetője pedig a MÁV-START Zrt. lesz." Ezzel ellentétesen nyilatkozott lapunknak tegnap Szórád Róbert, a MÁV-Start Zrt. főosztályvezetője.
(Részletek a Magyar Nemzet 2007. szeptember 27-i számában) | [
"MÁV Zrt.",
"Keisys Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Beruházási Szolgáltató Egység",
"MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatósága",
"MÁV-START Zrt.",
"MÁV-Start Zrt.",
"Keisys Tanácsadó Kft."
] |
Az állami nyelvoktatási programban az órákat megtartó tanárokat nem fizették ki, az állami kvótából is gazdálkodó szakképző iskolában pedig a vizsgabizottság tagjai dolgoztak ingyen. A háttérben ugyanaz a cég áll, az alapítványi iskoláik összesen több százmillió forint támogatást kaptak közpénzből. A vezetőjük mégis az új törvényeket szidta, ami miatt szerinte ellehetetlenültek. Csak akkor miért menti át a diákokat egy másik szakképzőbe, amit szintén ő alapított?
Hétfőn írtunk arról, hogy Ring Nyelvstúdió nem fizeti ki a nyelvtanárokat, akik uniós forrásból finanszírozott (TÁMOP 2.1.2.) tanfolyamokon vesznek részt. A cikk körbejárt a tanárok között és különféle netes fórumokon, amely nyomán egyrészt további, fizetségükre szintén hiába váró oktatók jelentkeztek a hvg.hu-nál, de az is kiderült, hogy nemcsak a nyelvtanárok futnak a pénzük után: a cégcsoporthoz köthető szakképző iskolában a vizsgáztató szakembereknek felejtettek el fizetni.
Oktatás börtönben - képünk illusztráció © MTI / Cseke Csilla
Kétszer 90 órás nyelvtanfolyam – ennyit dolgozott a Ring megbízásából, de a jelen állás szerint ingyen egy vidéki tanárnő, aki a tartozás már feljelentést is tett. Mint mondta, nem volt egyszerű, mert először elküldték a rendőrségről, de végül sikerült elérnie, hogy eljárás induljon. Ez januárban történt, az azóta eltelt tíz hónapban viszont nem tud róla, hogy a hatóság jutott volna valamire. Egy másik nálunk jelentkező, ugyancsak a közel 12,5 milliárd forint összköltségvetésű állami felnőttképzési programban oktató nyelvtanárnak lassan majdnem egy éve tartozik több százezer forinttal a Ring. Az állami projekt keretében börtönökben megszervezett angol tanfolyamokat tartott, és ahogy a többiek, ő is kiállított róla számlát, befizette utána az adót, így jelenleg ezzel is mínuszban van. Kérdésünkre a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának sajtóirodája megerősítette, hogy a Ringroup Oktató Kft. több bv-intézetben is tartott nyelvtanfolyamot.
Üdv a klubban: a szakképzőben a vizsgáztatók szívták meg
A cég, vagy ahogy honlapjukon magukat nevezik, a Ring Csoport egy másik tevékenysége a szakképzés: Ring Szakképző Iskola néven működtetnek egy intézményt a Tanult és Képzett Emberekért Közhasznú Alapítványon keresztül. Az önköltséges tanfolyamok mellett államilag támogatott, nappali és esti képzéseket is hirdetnek azoknak, akik szakmát akarnak szerezni. Mint írják is, "az első szakképesítés megszerzése a meghirdetett képzés kiírása szerint államilag támogatott", és járnak mellé a diákokat megillető kedvezmények, így a diákigazolvány is.
Csakhogy a szakképzőben meg az állami képzésnél kötelezően bevonandó vizsgabiztosok futnak ugyanúgy a pénzük után, mint a nyelvtanárok. A sztorijuk gyakorlatilag ugyanaz: a kamara által a Ring Szakképzőbe delegált, különféle szakterületeken, így cukrász-, szakács-, pincér-, műszerész- és eladóképzésben jártas vizsgáztatókkal szerződést kötöttek, ők elvégezték a munkát, annak díját leszámlázták, majd egyszerűen hoppon maradtak.
"A tisztességesen lezajlott vizsgáztatás után a hallgatók megkapták a bizonyítványukat, mi vizsgáztatók viszont az ezért járó díjunkat a mai napig nem" – mondta névtelenséget kérve az egyik vizsgabiztos. "Cégként számláztam, így az adót nekem is már be kellett fizetnem, ők meg nyilván elszámolták költségként, csak épp nem fizették ki" – tette hozzá a vizsgabizottsági tag, aki már ügyvédi felszólítással is próbálkozott. A cég erre sem reagált, forrásaink elmondása szerint az elbánás hasonló a pórul járt nyelvtanárokéhoz: az iskola többnyire elérhetetlen, ha a fizetésről van szó.
A százmilliós állami kvótából a vizsgáztatók díjára nem futotta?
Az is egyezik a történetekben, amin külön kiakadtak az átvert vizsgáztatók, hogy a szakképzést közpénzből finanszírozzák. "Minden egyes tanuló után 300 ezer forintos állami kvótát kapnak egy tanévre. Én a diákokat fejenként bruttó 4600 forintért vizsgáztattam, amit nem fizettek ki" – erősítette meg egy vizsgabizottsági elnök is, akit szintén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében került a Ring Szakképzőbe a szakmai záróvizsgák lebonyolítására. Mindkét forrásunk több mint kéttucatnyi vizsgázatóról tud, akiknek a cég tartozik. "Már mindenhová fordultam, de mindenhol elutasítottak: a budapesti kormányhivatalnál, annak oktatási osztályán, de a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnél is. A rendőrségen is elhajtottak, mert szerintük kis összegről van szó" – mondta a vizsgabizottsági elnök.
Vendéglátós oktatás - képünk illusztráció © MTI / Manek Attila
A Ringroup Oktató Kft.-t 2010-ben 500 ezer forint jegyzett tőkével alapította két magánszemély, akik jelenleg is tulajdonosok és ügyvezetők: Lakatos László és Papolczi András. A kft. 2011. február 21-i alapító okirattal hozta létre a Tanult és Képzett Emberekért Közhasznú Alapítványt oktatási tevékenység folytatására, ezen belül elsődleges célként a Ring Alkalmazott Művészeti Szakképző Iskola támogatását jelölték meg. A 200 ezer forintos induló vagyonnal elstartolt alapítványnak a bírósági nyilvántartásban közzétett beszámolója szerint abban az évben még se bevétele, se kiadása nem volt.
A következő év mérlegében viszont már nem csak a nullák sorjáznak: a 2012-es mérleg szerint 119 millió forint normatív támogatást kaptak közoktatási intézményként a szakképzés után a Magyar Államkincstáron keresztül kifizetve. 2013-ban még ennél is többet: a tárgyévi beszámoló szerint ekkor már több mint 354 millió forint érkezett az államtól a Ring Szakképző Iskolában tanulók után.
Mindjárt két iskolát alapított
A Ringet vezető Lakatos László, úgy tűnik, nagyban gondolkodott: a saját néven futó szakképző mellett egy másik alapítványon, a Szinapszis Képző és Kutató Alapítványon keresztül csinált egy másik iskolát is, amit Szinapszis Szakképző Iskolának neveztek el. A duplázás egyértelmű, a két alapítványnak – az alapító okirat alapján – napra pontosan ugyanakkor alapította a Ringroup Oktató Kft., a közhasznúság jelentésben egyezik a cím, és a képviselő neve is. Mindkét oktatási célra létrahozott szervezetben Lakatos a kuratóriumi elnök.
Ezen a másik, szintén államilag finanszírozott és önköltséges iskolarendszerű képzéseket kínáló szakképzőn keresztül is folyt be a diákok után járó állami kvóta: a 2012-es beszámoló szerint az alapítvány közel 30 millió forintot kapott közoktatási normatív támogatásként. Itt is duplázódik egy évre rá az összeg: 2013-ban ennek már több mint a dupláját, 74 millió forintot kapnak.
A vizsgabizottsági tagokat delegáló Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kérdésünkre úgy fogalmazott, "eljutott hozzájuk is a hír", hogy a Ring nem fizeti ki a vizsgáztatókat. "Kerestük az iskolát és kértük az elmaradt vizsgáztatási díjak kifizetését, értesítettük az országos kamarát és a Nemzetgazdasági Minisztériumot" – közölték. Adataik alapján a két szakképzőnek ugyanaz a székhelye, mégis külön oktatási azonosító szám alatt ténykednek. Az Oktatási Hivatalhoz is eljuttattuk kérdéseinket, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Ellehetetlenültek, de azért toborozzák a diákokat a másik suliba
Megkerestük a Ring Szakképző Iskolát, amelynek nevében Lakatos László válaszolt, de kérdéseink többségére egyáltalán nem reagált. Így nem adta meg például, mennyi állami kvótát kaptak a diákok után az elmúlt években, illetve hogy hányan kezdték és fejezték be náluk a képzést.
Azt viszont kérdésünkre elismerte, hogy a "vizsgatevékenységet folytató alvállalkozók felé jelen pillanatban az iskolának van tartozása", ezt azonban "kintlevőségeinek behajtásából kívánja kielégíteni". Arra is felhívta a figyelmet, hogy tartozásaikat "követendő módon először az állam felé, majd a munkavállalóik felé rendezték, így munkabér jellegű tartozásuk és adótartozásuk nincs".
Az iskola fenntartója ugyanis "a 2014/15-ös tanévben a Ring iskola működésének szüneteltetése mellett döntött", mert Lakatos szerint "az alapítványi fenntartású iskolák működtetése az új köznevelési törvény változásai következtében ellehetetlenült". "Egyszerű matematikával ki tudom mutatni, hogy egy alapítványi fenntartású iskola a jogszabályokat betartva nem tudja finanszírozni magát, nagyságrendileg alacsonyabb a normatív támogatás, mint egy egyházi vagy állami fenntartású intézménynél" – írta.
Úgy tűnik, az "egyszerű matematika" nem mindegyik alapítványi fenntartású iskolánál érvényes, mert az előbbiek miatt bezárt Ring honlapján az államilag támogatott, nappali/esti képzések iránt érdeklődőket egy direktlinkkel vezetik át "partnerintézményükhöz", ami nem más, mint az előbb bemutatott másik iskolájuk, a Szinapszis szakképző. | [
"Tanult és Képzett Emberekért Közhasznú Alapítvány",
"Ringroup Oktató Kft.",
"Ring Szakképző Iskola"
] | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara",
"Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet",
"Szinapszis szakképző",
"Szinapszis Képző és Kutató Alapítvány",
"Oktatási Hivatal",
"Szinapszis Szakképző Iskola",
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Ring Nyelvstúdió",
"Ring Alkalmazott Művészeti Szakképző Iskola",
"Magyar Államkincstár",
"Ring Csoport"
] |
A hat gyanúsított – akikből a két APEH-ellenőrt, a velük összejátszó ügyvédet, és még két magánszemélyt – előzetes letartóztatásba helyeztek, egyet pedig őrizetbe vettek – csoportosan elkövetett hivatali visszaéléssel és közokirat hamisítással gyanúsítják. A cselekmények halmazati büntetési tétele öt-nyolc év lehet. A hatóság gyanúja bűncselekményeket úgy követte el a hattagú társaság, hogy a potenciális áldozatok vagyoni helyzetét és fizetési hajlandóságát a magánszemélyek előzetesen feltérképezték, majd a megfelelő alany kiválasztását követően jöhetett az "adóellenőrzésről" szóló értesítés postázása.
A kellőképpen megijesztett embereket ezt követően keresték meg az adóellenőrök bűntársai, és megfelelő – esetenként több millió forintos – ellenszolgáltatás fejében segítséget ígértek nekik az "ügy" eltussolására. Az ilyen módon megkeresett vállalkozók jelentős része fizetett, a befolyt pénzt a civileknek adták át, akik később "riszteltek" a két 30 illetve 31 éves adóellenőrrel.. A csalásra információink szerint úgy derült fény, hogy az egyik megzsarolt áldozat közvetett úton a rendőrség tudomására hozta a vesztegetésre való felhívást, és ennek nyomán tavaly decemberben nyomozás indult az ügyben. A nyomozók az eljárás során olyan esetet is feltártak, ami az egyik megtévesztet adózót egy 37 éves nyíregyházi ügyvédhez irányítottak, aki úgymond rugalmasan tudja kezelni az esetet, és el tudja érni – megint csak megfelelő ellenszolgáltatás fejében, hogy az eljárást megszüntessék.
Az érintett ügyvédi irodánál a múlt héten tartottak rajtaütésszerű vizsgálatot, ami során kihallgattak egy onnan éppen távozó vállalkozót, illetve több az üggyel kapcsolatos iratot is lefoglaltak. Ebből kiderült, a férfi előzőleg fizetett ki négymillió forintot amiért cserébe az ügyvéd az APEH vizsgálat megszüntetéséről szóló hamis dokumentumot adott át neki. Az eljárás során a nyomozók több vállalkozót hallgattak ki, akik elismerték, tőlük is kértek hasonló indokkal pénzt. A gyanúsítottak összességében 13.3 millió forintot követeltek, amiből 7,35 milliót négy adóalanytól meg is kaptak.
Az ügy kapcsán Mogyorósiné Gábor hajnalka hangsúlyozta, a hasonló esetek elkerülhetők, ha az adóalanyok tisztában vannak azzal, hogy APEH-vizsgálatot revizor nem kezdeményezhet, ahhoz adóhatósági határozat kell, amit csak osztályvezetők, esetleg annál magasabb beosztásban lévő hivatalnokok írhatnak alá. Ugyan ez a helyzet a vizsgálat lezárásáa esetében is: az arról szóló határozatot is legalább osztályívezetői beosztásban lévő hivatalnok hozhat, illetve írhat alá. | [
"APEH"
] | [] |
Börtönbe küldené Hagyót az ügyész
Kecskemét — Letöltendő börtönbüntetést kért az ügyész Hagyó Miklósra (45) és egy kivételével összes vádlottársára a volt szocialista főpolgármester-helyettes perének első tárgyalásán.
Emlékszik még a ValóVilág plaszikcicájára, VV Szandikára? Megbánta az életét, teljesen eltűnt – Felismerhetetlenül néz ki
A Kecskeméti Törvényszéken nyoma sem volt a Hagyótól korábban megszokott kedélyeskedésnek: a bűnszövetkezetben elkövetett hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és zsarolás bűntette miatt megvádolt egykori képviselő gondterhelt arccal és lefogyva jelent meg a bírónő előtt. Másodrendű vádlottként Mesterházy Ernő (49), Demszky Gábor (60) előző főpolgármester politikai főtanácsadója, harmadrendű vádlottként Antal Attila (57) volt BKV-vezérigazgató foglalt helyet. Az ügyész több mint másfél órán keresztül sorolta a vádakat, összesen 1,5 milliárd forint közpénz eltüntetését kérte számon Hagyón és korábbi BKV-s vezetőkön, beosztottakon. Százezer oldalnyi iratanyag született.
Az egykori főpolgármester-helyettes megtört, a tárgyalóteremben nem engedte fotózni magát, csak a bírósági folyosón kaphatták le
– A vádlottak a BKV-t kifizetőhelyként használták. A bűnszervezet létrehozója Hagyó Miklós volt – jelentette ki Kutron Katalin, a Központi Nyomozó Ügyészség csoportvezetője, aki több mint 50 különböző bűncselekményt olvasott a vádlottak fejére. A vádlottak külsős cégeket bíztak meg több millió forintért olyan feladatokkal, amelyeket a BKV munkatársai is el tudtak volna végezni, de több száz millió forint tűnt el jogosulatlan végkielégítések miatt is.
A per július 13-án a 79 milliós végkielégítés felvételével vádolt volt humánpolitikai vezető, Szalainé Szilágyi Eleonóra kihallgatásával folytatódik.
K. I. | [
"BKV"
] | [
"Központi Nyomozó Ügyészség",
"Kecskeméti Törvényszék"
] |
Kötelezte a bíróság a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot a sávoly motor GP beruházást tárgyaló kormányülésről készült összefoglaló anyagának teljes kiadására.
A TASZ még 2010. március 1-én kérte a Miniszterelnöki Hivatalt, hogy a sávolyi beruházással kapcsolatos kormányülés összefoglalóját és a beruházással kapcsolatos előterjesztéseket hozza nyilvánosságra, mert véleményünk szerint ezek az adatok adhatnak magyarázatot arra a pikáns kérdésre, hogy a Pénzügyminisztérium kifejezett tiltakozása ellenére miért erőltette a Kormány a 35 milliárd forintos állami szerepvállalást. A Miniszterelnöki Hivatal – amelynek a jogutódja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – csak részben tett eleget az adatszolgáltatásnak, az adatok egy részét pedig kitakarta, mert azok nyilvánosságra hozatala a Kormány egységét, a kormányüléseken folyó szabad, külső és illetéktelen befolyástól mentességét sértené.
Keresetünkben kifejtettük, hogy a Kormány speciális közjogi helyzetet élvez, de ez nem eredményezheti, hogy minden döntése automatikusan eltitkolható: a titkosságot tartalmilag kell igazolni. Hangsúlyoztuk, hogy a nyilvánosság korlátozását nem indokolja a Kormány egységességének a védelme, mert a Pénzügyminisztériumból kiszivárgott dokumentumok miatt ismert volt a közvélemény előtt, hogy nem minden kormánytag támogatta a beruházást.
A bíróság felszólította a Minisztériumot, hogy a teljes összefoglalót hozza el a 2010. október 1-én tartott tárgyalásra. A bíró és a peres felek tartalmi szempontból vizsgálták meg a szöveget, és a bíróság ezután állapította meg, hogy nincsen olyan indok, amely a nyilvánosság korlátozását alátámasztaná. A döntés precedens értékű: egy korábbi perben a TASZ két hónapnyi kormányülés anyagát kérte, de ott a bíróság elutasította a tartalmi vizsgálatot, mert álláspontja szerint túl általános volt az adatigénylés, amire elfogadható egy általános elutasítás.
A két ügyből levonható fontos tanulság: aki kormányülés összefoglalóját szeretné megismerni, a lehető legkonkrétabban kell, hogy megjelölje, hogy melyik ülésről szeretne információkat kapni, mert úgy látszik, hogy a bíróság ekkor hajlandó az ügyet érdemileg tárgyalni.
A Kormánynak lehetősége van minősíteni az adatokat – korábbi elnevezéssel élve: lehetősége van államtitokká nyilvánítani. Ez esetben a jelenlegi joggyakorlat szerint nincsen lehetőség a bíróságtól a tartalmi felülvizsgálatot kérni, kizárólag az Adatvédelmi Biztoshoz lehet fordulni. A sávolyi beruházásról szóló ülés esetében minősítésre nem került sor, ezért sikerült elérni a tartalom vizsgálatát.
Az összefoglalóban szereplő adatok nem ismerhetőek meg az ítélet jogerőre emelkedéséig. A dokumentum egyenlőre nincsen a TASZ birtokában. | [
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] | [
"Adatvédelmi Biztos"
] |
A Transindex és az Átlátszó első fokon pert nyert a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ellen: a döntés értelmében a KIM-nek nyilvánosságra kell hoznia, mennyi támogatást adott az EMNT Egyesületnek. Tudni fogjuk, mennyibe került az erdélyi Demokrácia Központ-hálózat.
Mennyi költségvetési támogatást kapott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Egyesület? Ezt kérdeztük meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól tavaly áprilisban. A KIM akkor elutasította adatigénylésünket. Mi jogorvoslatért fordultunk, a Fővárosi Törvényszék pedig nekünk adott igazat. Az ítélet szerint az adatigénylés megtagadásának jogszerűségét az alperes nem tudta igazolni, így az általunk kért információt ki kell adni.
Kreatív erdélyi pártfinanszírozás
Az adatigénylés része annak a projektünknek, mely a Tőkés Lászlóhoz köthető politikai és civil szervezetek finanszírozását hivatott feltárni. Tőkés László az EMNT Egyesület elnöke. Korábban már kiderítettünk, hogy kampányidőszakban, 2012-2013-ban a magyar állam tulajdonában álló nagyvállalatok (Szerencsejáték Zrt., Magyar Fejlesztési Bank Zrt., kisebb mértékben a Magyar Villamos Művek Zrt.) illetve a Bethlen Gábor Alap mintegy 300 millió forinttal (1 millió euró) támogatott egy sor frissen bejegyzett, tevékenységgel alig rendelkező civil szervezetet, melyek az EMNT, illetve az EMNP politikusaihoz voltak köthetőek.
Magyar állami vállalatok százmilliós adományai segítik az erdélyi Fidesz-projektet A könnyített honosítás bevezetésével, illetve a szavazati jog megadásával a magyarországi politikai mező kiterjedt az ország határain túlra. Az utóbbi két évben Erdélyben megkezdődött a kiépítése azon politikai struktúráknak, melyek révén elképzelhető, hogy a magyarországi politikum az eddigieknél is nagyobb hatásfokkal tudja megszólítani, mozgósítani az erdélyi magyarokat. Közel 1 millió euró támogatást kaptak EMNP- és EMNT-politikusok által frissen bejegyzett civil szervezetek állami tulajdonban lévő magyar cégektől, további közel 2 millió eurót pedig egy az erdélyi magyar nyelvű sajtót finanszírozó, Fidesz-közeli alapítvány a Szerencsejáték Zrt.-től. Tovább a teljes cikkre.
Már akkor is sejteni lehetett, hogy ez csak egy része azon pénzeknek, melyek a Tőkés László körül csoportosuló szervezeteket voltak hivatottak helyzetbe hozni. Minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagyonkezelője, az önálló jogi személyiséggel rendelkező EMNT Egyesületet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nagy összegű támogatásban részesítette az utóbbi években.
Ha másért nem, hát azért, mert Erdélyben az EMNT a KIM, illetve a Külügyminisztérium partnere a könnyített honosítás végrehajtásában. Az EMNT ennek érdekében hozta létre a Demokrácia Központ-hálózatot, mely a magyar állampolgárságot kérelmezők tájékoztatásában és a honosítás igényléséhez szükséges iratcsomó összeállításában segédkezik. Kérdés, hogy a 26 erdélyi településen működő Demokrácia Központ-hálózat mennyi pénzből működik.
Demokrácia Központ vagy pártközpont?
Ez azért is érdekes, mert amikor 2010 novemberében az EMNT aláírta a könnyített honosítás végrehajtásáról szóló szerződést, sokan azzal vádolták a szervezetet, hogy a Demokrácia Központ irodahálózatot gyakorlatilag helyi EMNP-pártközpontokként használják majd. Ez a feltételezés nem teljesen alaptalan: az EMNT és EMNP, illetve a Demokrácia Központok székhelyei és alkalmazottai között számtalan átfedés tapasztalható. Mint azt tavaly áprilisban megírtuk, a Demokrácia Központok biztosítottak megélhetést számos EMNT- és EMNP-politikusnak.
Mi több, az irodahálózat címeit böngészve nyilvánvaló, hogy azok az EMNT területi szervezeteinek irodáiban működnek, vagy fordítva: az EMNT területi szervezeteit "fogadták be" a Demokrácia Központok. Azt csak találgatni lehet, hogy mennyi az irodahálózat működtetésének költsége. Az EMNT vezetői, bár elismerik hogy a hálózatot magyar költségvetési pénzből működtetik, összegeket nem árultak el.
Egyedüli fogódzó egy Evenimentul Zilei-anyag, mely a román állami szervek ellenőrzése során készült, kiszivárgott dokumentumra hivatkozik. Eszerint az EMNT Egyesület bankszámláira a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kereteiben működő Irányító Szervezet 2010-ben és 2011-ben összesen 490 ezer eurót utalt a Demokrácia Központok működtetésére.
Megalapozatlan jogi érveléssel próbálkozott a KIM
Noha nyilvánvaló, hogy a költségvetésből támogatásra fordított összegek és azok célja közérdekű adat, a KIM mégis megtagadta erre vonatkozó adatigénylésünket egy 2007-es törvényre hivatkozva. Indoklásukban a közénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 1. paragrafusának 3. bekezdésére hivatkoznak, miszerint:
"E törvény hatálya nem terjed ki a külön jogszabályok által szabályozott azon támogatások elbírálására, folyósítására és nyilvántartására, amelyeket az államháztartás valamely alrendszeréből határon túli magyar szervezetek vagy személyek számára nyújtanak."
Érvelésünk – mely egyezett a bíróság ítéletével is – szerint azonban a hivatkozott törvény nemhogy szűkítené, de éppenséggel bővíti a nyilvános adatok körét; de azt is kimondja, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a határontúli szervezeteknek vagy személyeknek nyújtott támogatásra; ergo arra az Infotv. rendelkezéseit, mint általános szabályt kell alkalmazni.
Az ítélet indoklása szerint "az alperes egy olyan jogszabályra alapítva tagadta meg a határon túli magyar szervezet számára nyújtott támogatásra vonatkozó adatigénylést, mely kifejezetten arról rendelkezik, hogy hatálya nem terjed ki a határon túli magyar szervezetek számára nyújtott támogatásokra", tehát "a hivatkozott jogszabály alapján az adatigénylés megtagadására nincsen lehetőség."
Éppen ezért "a bíróság a 2010 május 29. (az EMNT Egyesület bejegyzésének időpontja – szerk. megj.) és 2013 április 24. közötti időszak vonatkozásában elrendelte éves bontásban a felperesi adatigénylésben szereplő adatok kiadását, amelyből a felperes megtudhatja, hogy az alperes közpénzből mennyi támogatást nyújtott az EMNT Egyesületnek".
Számítunk arra, hogy a nem jogerős ítéletet a KIM megfellebbezi.
Sipos Zoltán (Transindex)
Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az atlatszo.hu közös Kampánymonitor projektjének keretében készült. További részletek a kepmutatas.hu oldalon elérhetőek. | [
"Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Egyesület",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank Zrt.",
"Transparency International Magyarország",
"Demokrácia Központok",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Fővárosi Törvényszék",
"Demokrácia Központ-hálózat",
"Irányító Szervezet",
"Demokrácia Központ",
"Magyar Villamos Művek Zrt.",
"Bethlen Gábor Alap",
"EMNT Egyesület"
] |
A megalapozott gyanú lényege szerint 2005. február 11. napján dr. F. László közigazgatási államtitkárként a lakásellátás iránti igényét nem az állami vezetői juttatások jogosultsági feltételeiről szóló kormányrendelet alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek jelentette be, hanem – hivatásos katonai szolgálati viszonyára hivatkozva – közvetlenül Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszternek, mint munkáltatójának – áll Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében. Az igénybejelentés alapján ugyanezen a napon Juhász Ferenc – vagyonkezelőként megszegve a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló jogszabályi rendelkezéseket – olyan egyedi döntést hozott, melyben határozatlan idejűként állapította meg a lakásjuttatás tartamát. Ezen jogszabályok egyértelműen rögzítik, hogy a közigazgatási államtitkár mint állami vezető hivatali lakással való ellátásra való jogosultsága kizárólag az állami vezetői jogviszony időtartamára állhat fenn, részére a lakást a tisztség betöltésének megszűnéséig lehet bérbe adni. Juhász Ferenc egyedi döntése alapján 2005. május 5. napján a Honvédelmi Minisztérium a 65 253 000 forint forgalmi értékű, a Budapest XIV. kerületében található, újonnan beszerzett, állami tulajdonú, HM rendelkezésű bérlakást juttatta dr. F. Lászlónak. 2006. május 10-én dr. F. László közigazgatási államtitkár mint a miniszteri döntésen alapuló, határozatlan idejű bérleti jogviszonyból származó vételi jog jogosultja a HM rendelkezésű lakás részére történő elidegenítését kérte Juhász Ferenctől. Juhász Ferenc a kérelemre tekintettel megszegte azt a vagyonkezelési szabályt, amely szerint a hivatali lakással való ellátás keretében bérbe adott lakás az állami vezető részére nem idegeníthető el – azzal, hogy elismerte dr. F. László vételi jogosultságát. Ezt követően 2006. június 7-én elidegenítésre jelölte ki az ingatlant, majd 2006. július 4-én a Honvédelmi Minisztérium a hivatásos katonákat megillető mérsékelt vételáron, 22 224 474 forintért értékesítette a vezetői lakást dr. F. Lászlónak – írja a közlemény. Dr. F. László közigazgatási államtitkár igénybejelentései és Juhász Ferenc egyedi döntései azt célozták, hogy dr. F. László közigazgatási államtitkári tisztségét és jogállását az ügyintézés során szándékosan figyelmen kívül hagyva dr. F. László a vételi jog jogosultja, majd – kedvező vételi feltételekkel – tulajdonosa legyen az eredetileg állami tulajdonú ingatlannak. A vagyonkezelési szabályok megszegése következtében a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériumát 43 028 526 forint vagyoni hátrány érte. Az országgyűlés Juhász Ferenc mentelmi jogát a 95/2011. (XII. 29.) számú országgyűlési határozattal függesztette fel. Juhász Ferenc csütörtöki kihallgatása során panasszal élt a gyanúsítás közlésével szemben, tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, majd pedig megtagadta a vallomástételt. Dr. F. Lászlót a főügyészség 2012. február 7-én hallgatta ki gyanúsítottként egyrendbeli jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének elkövetésével mint felbujtót, aki a gyanúsítás közlésével szemben azzal jelentett be panaszt, hogy nem követett el bűncselekményt, a vallomástételt egyebekben megtagadta – zárul a sajtóközlemény. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma"
] |
Gyanúsan magas összegeket ítélt meg egy kárpótlási bizottság egyeseknek, Markó korábban a tagja volt. Ő jelenleg Magyarországon tartózkodik, nem politizál és abban reménykedik, hogy nem adják ki Romániának.
A román korrupcióellenes ügyészség (DNA) ismét Markó Attilának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt parlamenti képviselőjének az előzetes letartóztatását kéri amiatt, hogy kivonta magát a nyomozás alól. A DNA keddi közleménye szerint a kárpótlási ügyben végzett vizsgálatok során kiderült, hogy Markó kivonta magát a nyomozás alól, elhagyta Romániát, így nem hallgathatták ki. A per a legfelsőbb bíróságon zajlik, ezért az előzetes letartóztatási kérelmet is ugyanott nyújtották be az ügyészek.
A Magyarországon tartózkodó Markó korábban elmondta a Kossuth Rádiónak, hogy Magyarországon akar új életet kezdeni, és reméli, hogy Budapest nem adja ki. Az ügyészség három rendbeli hivatali visszaéléssel vádolja a volt képviselőt egy kárpótlási ügyben. Az ügyészség először tavaly decemberben kérte az előzetes letartóztatását a parlamenttől egy másik kárpótlási ügyben. Akkor a testület engedélyezte, de az ügyészség nem élt a lehetőséggel, és hétfőn Markó közölte, hogy abban az ügyben ejtették ellene a hivatali visszaélés vádat. Az ügyészek a mostani ügyben is kérték a parlamenttől az előzetes letartóztatását, de ez a kérés okafogyottá vált, miután Markó lemondott képviselői mandátumáról.
A DNA április 9-én közölte, hogy vádat emelt a kárpótlási bizottság tagjai, köztük Markó Attila ellen. Három rendbeli, súlyos következményekkel járó hivatali visszaélés vádjával küldték bíróság elé a kártérítési bizottság volt tagjait, akik állítólag 85 millió euró kárt okoztak az államnak, mert a piaci értéknél magasabb kártérítéseket ítéltek meg a kommunizmus idején államosított ingatlanokért. Az egyik vádlott Horia Georgescu, aki a választott tisztségviselők, bírák és egyéb tisztviselők vagyonát vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség vezetője volt. Markó korábban elmondta: nem tartja jogszerű eljárásnak, hogy ha egy testületben valaki korrupciós cselekményt követ el, azért a testület egésze feleljen. | [
"Romániai Magyar Demokrata Szövetség"
] | [
"Országos Feddhetetlenségi Ügynökség",
"Kossuth Rádió"
] |
A rendőrség pár éve feltárt egy állítólagos luxusprostitúciós hálózatot.
A Direkt36 megszerezte a nyomozás több ezer oldalas iratanyagát.
Ebből többek között kiderül, hogy politikusok is rendeltek maguknak prostituáltakat.
A rendőrség más kuncsaftoknak nagyon alaposan utánanézett, de őket békén hagyták.
Reggel 6 óráig tartott a parlamenti ülésnap 2011. június 15-én, de volt egy képviselő, aki biztosan hiányzott legalább másfél órát a hajnali munkából.
Ő közben egy prostituálttal közösült egy hotelben alig 10 perc sétára a Parlamenttől. 160 ezer forintot fizetett az együttlétért, de másnap délelőtt csalódottan panaszkodott a barátjának, aki szerezte neki a prostituáltat. Nem tetszett neki a nő, azon pedig fel is háborodott, hogy miután az első menet túl gyorsra sikerült, a prostituált plusz pénzt kért a másodikért.
Ilyen mélységű részletek is kiderülnek a Direkt36 által megismert, kétezer-ötszáz oldalas nyomozati anyagból, amely az eddig feltárt egyik legnagyobb, gazdag magyarokat és külföldieket kiszolgáló állítólagos prostitúciós hálózat ügyében készült. Az ügy főszereplője Répás Lajos szépségverseny-szervező, akit az ügyészség kerítéssel és kitartottsággal vádol. Répás ugyan tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el, de a nyomozás során azt elismerte, hogy valóban bemutatott barátainak és ismerőseinek dekoratív lányokat. A nyomozati anyag szerint a lányok között voltak modellek, szépségverseny-résztvevők és pornószínészek, a kuncsaftok között pedig politikusok is.
Nem tudjuk, hogy pontosan melyik politikusok jártak ezekhez prostituáltakhoz, mivel erről nem készültek írásos bizonyítékok vagy felvételek. Bár más kuncsaftok személyére pontosan kíváncsi volt a rendőrség (alaposan megvizsgálták, kihallgatták őket, fényképen azonosíttatták be őket a prostituáltakkal), az érintett politikusokat egyszer sem nevezték meg. A nyomozati anyagban nincs nyoma annak, hogy a rendőrség kísérletet tett volna annak kiderítésére, pontosan mely politikusok vették igénybe a nők szolgáltatásait. Annak ellenére történt így, hogy egy esetben egy kiskorú lányt is kiközvetítettek politikusoknak, és a találkozó később csak egy félreértés miatt hiúsult meg.
A titkos telefonlehallgatások és a tanúvallomások jegyzőkönyveiből pontos kép rajzolódik ki arról, hogyan szerveztek meg egy-egy ilyen találkozót. Répás Lajos telefonját 2011-ben fél éven keresztül hallgatta le a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), de annak nincs nyoma, hogy politikusok közvetlenül tárgyaltak volna vele. A bevezetőben említett elégedetlen parlamenti képviselő például egy barátján, a korábban szintén politikusként tevékenykedő Gerendás Józsefen keresztül szerzett magának lányt az éjszakára. Gerendás 1994 és 2010 között tagja volt az V. kerületi önkormányzatnak, és ugyan mindig a saját egyesületének jelöltjeként választották meg, közben kapcsolatot épített a szocialistákkal és a Fidesszel is. 2006-ban még a Fidesz országos listájára is felkerült, és a választási oldalra feltöltött életrajzában úgy mutatkozott be, hogy "polgári családban nevelkedtem".
Megkérdeztük Répás Lajost, Gerendás Józsefet és az érintett prostituáltakat, hogy melyik politikusok vettek részt a találkozókon, azonban erről egyikük sem kívánt nyilatkozni. Az NNI-től is megkérdeztük, hogy kik voltak az érintett politikusok, illetve megpróbálták-e kideríteni a kilétüket, de a rendőrség azt válaszolta, hogy ők nem jogosultak nyilatkozni olyan ügyekben, amelyek már bírósági szakaszban vannak. A nyilatkozásra jogosult Fővárosi Törvényszéknek is feltettük a kérdéseinket, de tőlük sem kaptunk választ.
"Csak segítettem a lányoknak"
A MISS Modellügynökség Kft. nevű céget is tulajdonló Répás Lajos 1998 óta szervezi a legrégebbi országos szépségversenyt, a Miss Hungaryt. Az NNI 2011 áprilisában kezdte lehallgatni a telefonját, mivel azt gyanították, hogy Répásnak köze lehet egy másik prostitúciós hálózathoz, amely Dubaiba közvetített magyar lányokat. Répás telefonhívásainak lehallgatása során a rendőrség azt tárta fel, hogy Répás nem a dubai hálózattal közreműködve, hanem önállóan végez hasonló tevékenységet, így az ügyét elkülönítették, és közel három éven keresztül, 2014 februárjáig folytatták a nyomozást.
A tavaly augusztusban emelt vád szerint Répás 2007 és 2012 között szexuális munkára közvetített nőket, akik a keresetük 20-30 százalékát adták le közvetítői díjként. A vádirat 67 nőt és öt 18 éven aluli lányt említ, akik közül Répás valakit csak néhány alkalommal, másokat éveken keresztül, havonta több alkalommal közvetített férfiakhoz. Az ügyészséggel ellentétben Répás Lajos úgy gondolja, hogy a tevékenysége nem meríti ki a kerítés tényállását: "Csak segítettem a lányoknak, bemutattam őket befolyásos barátaimnak. Hogy ezután mi történt, az magánügy, két ember önálló döntése. A lányok hálából fizettek nekem a segítségemért, de azt a pénzt nem a saját gazdagodásomra használtam fel, hanem visszaforgattam a szépségversenyek szervezésébe" – mondta Répás a Direkt36-nak.
Répás Lajos tárgyalása már több mint egy éve húzódik, és a beidézett 107 tanú kihallgatása miatt akár évekig is eltarthat még. A tárgyalás azért is keltette fel főleg a bulvársajtó figyelmét, mivel több olyan modellt és pornószínészt is tanúként idéztek be az ügyben, akik ismerhették a hálózat működését. Meghallgatták például Palácsik Tímeát (ma már Vajna Tímea, Andy Vajna kormánybiztos felesége), a Való Világból ismert Török Dórát és Baukó Évát, az Éden Hoteles Ökrös Szandrát, a DJ-modell Kustánczi Liát és Bátki Bernadett playmate-et. A férfi ügyfelek közül egyedül Welsz Tamás – a 2014-ben elhunyt vállalkozó – neve került nyilvánosságra, aki kezdetben kiskorú megrontása miatt gyanúsítottként szerepelt az ügyben.
Nem Welsz az egyetlen ismert férfi, aki lányokat rendelt Répástól. A nyomozati iratokban országosan ismert színész, a 100 leggazdagabb magyar listájára is felkerült üzletember, válogatott focista, több csatornát megjárt tévés és egy több tízmilliós lemezeladási mutatóval rendelkező külföldi énekes neve is előkerül. A nevüket nem közöljük, mivel a magyar törvények szerint nem bűncselekmény igénybe venni prostituáltak szolgáltatásait, és egyikük esetében sem fűződik akkora közérdek a név nyilvánosságra hozatalához, ami indokolná a magánszférához való joguk megsértését.
A "politikus csávó" előre fizetett
Politikusok esetében fennállhatna ez a körülmény, mivel ők gyakran kampányolnak erkölcsi kinyilatkoztatásokkal és azzal, hogy példás családi életet élnek, a nyomozati iratokból azonban egyik érintett politikai szereplő sem azonosítható be. A titkos telefonlehallgatások és tanúvallomások jegyzőkönyvei ugyanakkor részletesen leírják annak a két esetnek a körülményeit, amelyekben politikusok voltak az érintettetek.
Egyik alkalommal politikusok csoportja találkozott volna prostituáltakkal, köztük egy kiskorú lánnyal. Végül a lány nem vett részt a találkozón, de ennek csak a politikusok ügyetlensége volt az oka. A lány tanúvallomásából kiderül, összekeveredtek a dátumok, így ő és két társa egy nappal korábban ment oda a helyszínre. Ha összejött volna a találkozó, akkor az bűncselekménynek is minősülhetett volna, mert a kiskorú prostituálttal folytatott szexet a törvény bünteti. A nyomozati anyagból nem derül ki, hogy a politikusok tudták-e, hogy a nők között volt egy 18 éven aluli prostituált is.
A lány a tanúvallomásában azt mondta, hogy egy pesti szállodába volt megbeszélve a találkozó. "Azt mondták, hogy politikusok jöttek volna, mi pedig hárman mentünk volna lányok. Mivel a politikusok elrontották, hogy nem kedden jöttek, hanem szerdán, akkor én már nem tudtam menni, és oda más lányt küldtek helyettem" – mondta vallomásában a lány, hozzátéve, hogy ezt a munkát nem Répás Lajos, hanem egy másik lány szervezte, aki megkapta "a pénzt előre a politikus csávótól". A lány azt nem említette, hogy ezek a politikusok milyen pozícióban dolgoztak, és azt sem, hogy parlamenti képviselők volt-e vagy valamilyen más politikai szinten dolgoztak. A rendőrség a nyomozati anyag szerint nem volt arra kíváncsi, hogy kik voltak ezek az érintett politikusok.
Ugyanez a kiskorú lány viszont többször lefeküdt Welsz Tamással is, aki emiatt kezdetben gyanúsítottként szerepelt a nyomozásban, de végül megszüntették ellene az eljárást. Welsz azt mondta, ő csak akkor jött rá, hogy a lány még nincs 18 éves, amikor kitöltetett vele néhány papírt egy afrikai munkalehetőséghez. A lány szerint viszont még az után is lefeküdtek, hogy Welsz számára világos lett, hogy ő még kiskorú. Welsz ezt tagadta, így 2013-ban szembesítésre került sor. Ekkor a lány már azt mondta, hogy "összekeverte" valakivel Welszt, és valójában csak egyszer szexeltek, mielőtt előkerültek volna az afrikai papírok, és kiderült volna a lány valódi életkora. Így végül 2014 elején meg is szüntették a Welsszel szemben folyó eljárást.
Egy "nagyon átlagos" képviselő
A másik politikust érintő eset az, amely a Parlamenthez közeli hotelben történt. A titkos telefonlehallgatások jegyzőkönyvei és a szereplők egy részének tanúvallomásai sok részletet felfednek a 2011. június 15-i éjszakáról. Az este megszervezéséről a hotel akkori tulajdonosa, Gerendás József adta a legpontosabb leírást: "Iszogattam egy politikus barátommal (...), iszogatás közben megmutattam neki a Répásnál lévő lányok képeit, meséltem neki arról, hogy én már többször rendeltem magamnak így lányokat, és ő mivel nálam éjszakázott a Hotel Presidentbe, így úgy döntött, hogy nem szeretné egyedül tölteni az estét. Kiválasztott egy lányt, és megkért arra, hogy intézzem el, hogy ez a lány jöjjön ki hozzá. Én felhívtam a Répást, és megkértem, hogy ezt a lányt küldje ki nekem."
Répás Lajos az érdeklődőknek a modell ügynöksége katalógusában mutatta meg azokat a lányokat, akik vállalnak prostitúciós munkát, illetve e-mailen is küldött a kuncsaftoknak kódszámmal és keresztnévvel ellátott képeket a lányokról. Amint a megrendelő döntött, Répás telefonon hívta a lányt, vagy csak sms-küldött neki. Például ilyet: “Holnap du 5 óra fix, csak beszélgetés kávézóban. 10000(70000)/2 ó max. Csinosan. Ok? Pusy" Ez azt jelentette, hogy az este ötkor kezdődő, maximum két óráig tartó, szexmentes beszélgetésért 100 ezer forintot kap a lány, amiből 70 ezret tarthat meg, a maradék a Répásnak járó "leadó", azaz közvetítői díj. Máskor még rövidebben írt Répás: “Ma este 8 ó munka. 150000/2 ok?". A tanúvallomásokból kiderül, hogy ilyenkor mindenki számára egyértelmű volt, hogy a munka szó szexet takar – ha csak kíséretet, vacsorapartnert, beszélgetőtársat akart a megrendelő, azt külön mondta Répás a lányoknak.
Répásnak hajnali egykor sem okozott gondot, hogy Gerendás kérésére fél óra alatt szervezzen egy lányt a politikusnak, ezt pontosan rögzíti a titkos telefonlehallgatás jegyzőkönyve. Répás 2011. június 15-én 01:03-kor hívott fel egy Niki keresztnevű lányt azzal, hogy alszik-e már. Ha nem, "az Arany János közelében lévő Hotel Presidentbe kellene menni, egy másfél órás munkára, melyért 100 ezret fizetnek (...) A szálloda igazgatójának, Józsinak a barátjához kellene menni".
Niki rögtön igent mondott a munkára, meg is ígérte, hogy maximum fél óra múlva a hotelben lesz. Volt azonban egy kis probléma, amiről Répás nem tudott. Niki ismerte Gerendást, és nem szerette volna, ha megtudja róla, hogy prostituáltként dolgozik. Így Niki úgy döntött, hogy elhívja magával a hotelbe a lakótársát, Brigittát, hogy ő közösüljön a kuncsafttal. Hajnali fél kettőkor tehát végül a lakótársa kezdett foglalkozni a politikussal fenn valamelyik szobában, amíg Niki Gerendással a hotel alsó szintjén beszélgetett.
"Én felmentem az ügyféllel a szobájába, ott előre odaadott nekem ez a férfi 400 eurót. Ott egy alkalommal közösültünk, és mivel nagyon gyors volt, még egyszer szeretett volna velem közösülni. Én ezért elkértem tőle még olyan 200 eurót" – így emlékezett a tanúkihallgatáson Brigitta a politikussal töltött másfél órára.
A rendőrség megkérte a lányt, hogy adjon leírást arról a személyről, akivel 2011 június közepén a Hotel Presdientben találkozott. "Olyan 40-45 körüli férfi volt, az, hogy hogyan nézett ki, nem maradt meg nekem, az egész ember olyan nagyon átlagos volt" – ennyire emlékezett a lány. A tanúkihallgatási jegyzőkönyvek szerint a rendőrség sem tőle, sem más érintettől nem kérdezte meg, hogy hívták a politikust. A nyomozati iratokban 47 férfi fényképe is szerepel, ezeket a fényképtablókat mutatták be a kihallgatott prostituáltaknak, hogy azok beazonosíthassák az ügyfeleiket. A 47 férfi között egyetlen politikus sem szerepel.
A nyomozati anyagokban más jel sem utal arra, hogy a rendőrség megpróbálta volna kideríteni, melyik politikus volt együtt a prostituálttal a Hotel Presidentes éjszakán. A titkos telefonlehallgatások eredményeként az NNI sok esetben pontosan tudta, melyik hotelekben, melyik éjszakára szerveztek találkozót Répás Lajos ügyfelei és a prostituáltak. Ezeknek a hoteleknek a nevét egy külön jelentésben is leírták, a Hotel Presidentet viszont kihagyták a felsorolásból.
A jelentésben szereplő 11 hotel közül ötben az NNI regisztrációs lapokat, bejelentő lapokat, számlákat is lefoglalt azokra az éjszakákra vonatkozóan, amikről Répás telefonon beszélt az ügyfelekkel. Ezekben az esetekben az NNI nemcsak azt tudta meg, hogy hívták a férfit, aki az adott éjszakán együtt volt a hotelben egy prostituálttal, de még azt is látták, hogy mennyibe került a sós mogyoró, amit a minibárból elfogyasztottak. A nyomozati anyagokban nincs annak nyoma, hogy a Hotel Presidentben bármit lefoglaltak volna.
Kapcsolat mindkét politikai oldallal
Az eset idején a hotel tulajdonló magyar-kanadai állampolgár Gerendás 16 évig volt képviselő a Belváros-Lipótváros önkormányzatában. Életrajza alapján a barátaival alapított Belváros Jövőjéért Egyesület támogatásával jutott be az V. kerületi önkormányzatba 1994-ben. Először a Korrupciógyanús Ügyeket Vizsgáló Bizottság, majd a Közbiztonsági Bizottság elnöke volt.
Több cikluson keresztül Fidesz-támogatottsággal választották újra a belvárosi képviselőtestületbe, majd 2006 áprilisában az MSZP-hez pártolt, miután nem kapott befutó helyet a Fidesz országos listáján. 2006 április elején a szocialista Steiner Pál által vezetett kerület alpolgármesterévé is megválasztották. Gerendás 2006 őszén függetlenként, szocialista támogatással került be ismét a képviselőtestületbe, és Rogán Antal polgármestersége alatt a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság alelnöke lett. 2009-ben a Shalom Szálloda Zrt. tulajdonosaként nyitotta meg a 110 szobás Hotel Presidentet. 2010-ben függetlenként indult az önkormányzati választáson, de nem került be a képviselőtestületbe. Most már a hotel sem az övé, 2015 nyarán túladott rajta.
“A Parlament közelsége miatt sok képviselő megfordult, és valószínűleg a jövőben is meg fog fordulni a Hotel Presidentben. Nem emlékszem, hogy pontosan 2011. június 15-én ki volt a szállodában, és mit csinált. Egy szállodában bármi megtörténhet, és egy hoteltulajdonosnak nem feladata, hogy bármit kommentáljon. A diszkréciót mindennél fontosabbnak tartom ebben a szakmában" – mondta a Direkt36-nak Gerendás József, a hotel akkori tulajdonosa. Megkerestük Répás Lajost, valamint a két érintett prostituáltat, de ők sem akarták felfedni a politikus kilétét.
A képviselők ugyan a Parlamenttől kaptak lakhatási támogatást, de nincs nyoma annak, hogy bármelyikük a Hotel Presidentben költötte volna ezt el azon az éjszakán. Akkoriban azok a parlamenti képviselők, akik nem rendelkeztek Budapesten lakással, havonta 116 ezer forintos lakhatási támogatást igényelhettek. Ezt általában az albérleti díj kifizetésére használták fel. Ezekről azonban semmilyen számlát nem kellett benyújtaniuk, és az Országgyűlés Hivatala azt közölte, hogy nincs arról tudomásuk, hogy bármelyik parlamenti képviselő hotelszobákra költötte volna ezt az összeget, vagy ennek egy részét. Megkérdeztük az összes parlamenti frakciót, hogy működési költségként elszámoltak-e budapesti hotelszobát valamelyik képviselőjüknek 2011 júniusában. Az LMP kivételével az összes frakció válaszolt a kérdésünkre: azt írták, hogy nem volt ilyen jellegű költésük ebben az időszakban.
A Hotel President honlapja szerint jelenleg a legolcsóbb szobájuk 31 159 forint egy éjszakára, de a Direkt36 által megkeresett, névtelenséget kérő hotelalkalmazottak szerint Gerendás a saját vendégeit általában magasabb árkategóriájú lakosztályokban szállásolta el. Ezek között van, amiért 50 ezer forintot, a még tágasabb szobáért több mint 80 ezer forintot kell fizetni. Ezek a szobák még mindig elmaradnak az éjszakánként 314 ezer forintba kerülő, golyóálló falakkal és ablakokkal rendelkező elnöki lakosztály luxusától. Ide akár helikopteren is érkezhetnek a vendégek (mint ahogy tette azt Antonio Banderas is idén áprilisban). A hotelben készülnek biztonsági kamerás felvételek, azonban ezek minden hónapban automatikusan törlődnek a kamerák memóriájából.
A 2011 júniusában a Hotel Presidentben dolgozó források egybehangzóan állították, hogy bár Gerendáshoz és ismerőseihez gyakran érkeztek nők egy-egy éjszakára, a hoteltulajdonos gondosan ügyelt arra, hogy az éjszakák után ne maradjanak nyomok. Amikor Gerendás az ismerőseit hívta meg a hotelbe, a recepción a nyilvántartásba sosem írták be, pontosan ki töltötte az adott szobában az éjszakát. Vagy Gerendás nevét írták be a szobába, vagy ugyanazt a jelet használták, mint amikor valamelyik szoba átmenetileg nem kiadható bizonyos javítási munkák (például elromlott zuhanyzó vagy tévé) miatt.
A diszkréció és az elegáns körülmények ellenére a parlamenti képviselő végül elégedetlenül távozott a hotelből. A titkos telefonlehallgatásokból kiderül, hogy Gerendás másnap délelőtt már számonkérően hívta fel Répást telefonon. Szerinte Répásék "kínos, kellemetlen helyzetbe hozták egy parlamenti képviselő barátja előtt", mert "egy puszta fogú, melletlen kurva" ment dolgozni. Gerendás megjegyezte, hogy "most beszélt a barátjával, aki már bent van a Parlamentben", és panaszkodott neki, hogy "csak egy akció volt neki benne", és az első menet után plusz pénzt kért tőle a lány.
Répás és Gerendás egyetértettek abban, hogy elvileg a megegyezés úgy szól, hogy "másfél órába, ami belefér". Répás panaszosan megjegyezte, hogy egyik modellje sem tisztességes. Ezután elköszöntek egymástól, és többször erről az esetről nem beszéltek telefonon.
A cikksorozat következő részében bemutatjuk, hogy miként zajlott a nyomozás és hogy a büntetőügy főszereplőjének milyen hatósági kapcsolatai voltak. | [
"MISS Modellügynökség Kft."
] | [
"Éden Hoteles",
"Fővárosi Törvényszék",
"Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság",
"Korrupciógyanús Ügyeket Vizsgáló Bizottság",
"Közbiztonsági Bizottság",
"Hotel President",
"Shalom Szálloda Zrt.",
"Országgyűlés Hivatala",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Belváros Jövőjéért Egyesület"
] |
Börtönre ítélték a Pécsi Egyházmegye volt vagyonkezelőjét
A Pécsi Egyházmegye volt vagyonkezelője gazdasági bűncselekmények miatt kapott három év tíz hónap letöltendőt.
Letöltendő börtönre, három év tíz hónapra ítélte a Pécsi Törvényszék W. Gyulát gazdasági bűncselekmények miatt. Az egyházmegye volt vagyonkezelője nem jelent meg az ítélethirdetésen. A döntés - melyről hamarosan további részleteket is közlünk - nem jogerős.
A pécsi egyházmegyei botrány kapcsán hűtlen kezeléssel, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, adócsalással és a számvitel rendjének megsértésével vádolt W. Gyula pere tavaly januárban kezdődött meg. A vádiratban foglaltak szerint az egyházmegye 2010-ben menesztett vagyonkezelője a felelős többek között azért, hogy munkáltatói kölcsön címén 89 millió forintot fizetett ki az egyházmegye olyan személyeknek is, akik nem álltak alkalmazásban.
A vádirat szerint az egykori vagyonkezelő rendelkezett arról, hogy a pécsi egyházmegye alkalmazottai közül éveken át olyanok is adómentesen jutottak jövedelemhez, akik arra nem lettek volna jogosultak. Az ügyészség szerint W. Gyula a felelős azért is, hogy a pécsi püspökség kft.-je – amelynek a vádlott volt az ügyvezetője – több év alatt 176 millióval több bérleti díjat számlázott egy épület használatáért az egyházmegyének a szerződésben rögzítettnél. Nem fizetette ellenben a kft. a püspökségnek a bérleti díjat egy pince után. Az ügyészség álláspontja szerint lényegében követhetetlen volt az egyházmegye bevételeinek-kiadásainak alakulása. 2010-ben a könyvelt egyenleg 232 millió forint volt, a pénz azonban nem volt meg, és az sem derült ki, hova lett.
A büntetőperben a volt pécsi püspököt is tanúként hallgatta ki a bíróság. Mayer Mihály azt mondta, megbízott W. Gyulában, egyébiránt pedig a pénzügyekkel nem foglalkozott.
Perbeszédében az ügyész letöltendő, öt évnél hosszabb időtartamú börtön kiszabását kérte. | [
"Pécsi Egyházmegye"
] | [
"Pécsi Törvényszék"
] |
Százmilliós pályázati pénzen híznak a jószágok a Kósa Lajos anyukája érdekeltségébe tartozó sertéstelepen. Több jogcímen is kap pénzt a cég az államtól.
Ugyancsak jó időpontban vette át a Kósa Lajos miniszter 82 éves édesanyjának érdekeltségébe tartozó cég a korábban a politikus rokonaihoz tartozó sertéstelepet. A vállalat ugyanis még éppen időben el tudott indulni egy állami pályázaton, amin végül 123 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert.
Mint azt már megírtuk, a politikus édesanyja, a nyugdíjazását megelőzően védőnőként, majd bölcsődei vezetőként dolgozó Kósa Lajosné Bacskó Katalin 2015 nyarán vásárolta be magát a sertéstenyésztéssel foglalkozó Méker Kft.-be. A Méker elődjének tekinthető, és a Kósáékkal rokon Szilágyi família érdekeltségébe tartozó Szalka-Pig Kft. ekkoriban felszámolás alatt állt. Kósáné megjelenése után a Mékerbe ismeretlen eredetű friss pénz került, és úgy vette át a több százmilliós értékű mátészalkai sertéstelepet a Szalka-Pigtől, hogy az ki tudott egyezni a hitelezőivel.
A felerészt Kósa asszony, valamint az egy-egy negyedrészt birtokló Szilágyi Gábor és Szilágyi Balázs tulajdonába tartozó Méker azóta elég sikeres, 2016-ban például harmincmilliós tiszta profitot ért el.
A cég gyarapodásához – tudta meg a Népszava – az adófizetők is hozzájárulnak. A Méker ugyanis 123 millió forintot nyert egy sertéstartó telepek korszerűsítését támogató pályázaton, amihez a finanszírozást az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a magyar állam biztosította. Az sem mellékes: a megítélt összeg az ötvenedik legnagyobb, amit ezen a címen fizetnek ki a 141 nyertesnek. A beruházás teljes összege 251 millió forint, ami azt jelenti, hogy a lehetséges maximum ötven százalékos vissza nem térítendő támogatást különösen jó aránnyal használták ki.
"Nem tudom, ki lehet a valódi tulajdonos" Mátészalka és Nyírmeggyes között félúton található az a sertéstelep, amelynek résztulajdonosa a politikus anyukája. A területen 8-10 épület található. Ezek egy része már felújított. A romos épületekben a látottak alapján semmilyen tevékenység nem zajlik. A telep szomszédságában egy takarmányfeldolgozó is működik, ám ennek – az egyik munkás elmondása szerint – semmi köze sincs a sertésfeldolgozóhoz. – Tavaly vagy tavalyelőtt felújították a sertéstelep egy részét, azóta sokkal nagyobb forgalmat bonyolítanak, sokkal több disznót látok – mondta lapunknak az egyik dolgozó. – A telep körüli botrányokról hallottam, de nem tudom, ki lehet a valódi tulajdonos, a cégügyekbe nem látok bele – fogalmazott, azt is megjegyezve, hogy korábban kifejezetten nehéz anyagi körülményekkel kellett megküzdenie a vállalatnak. A Népszava munkatársait egyébként nem látták szívesen a helyszínen, a sertéstelep körül túránk során 15 percen belül megjelent egy férfi, aki arra figyelmeztetett bennünket, hogy magánterület a kerítésen belüli, valamint a közvetlenül mellette húzódó szakasz is. Kérdéseinkre nem akart válaszolni és azt is elutasította, hogy valamelyik telepvezetővel beszéljünk. - Lőrincz Tamás
Az is érdekes, hogy Kósánéék mintha különösen jó ütemérzékkel mozdultak volna rá a disznótenyésztésre. A sertéstelephez tartozó egyik ingatlan tulajdoni lapjának tanúsága szerint a Méker tulajdonszerzését csak 2016 februárjában sikerült átvezetni, a pályázatot pedig alig pár hónapon belül már fel is függesztették, mert túl sokan jelentkeztek. Döntést csak ősszel hirdettek: végül 331 pályázatból mindössze 141 nyert.
A Méker egyébként egy másik pályázaton is kapott egy kisebb, hárommilliós összeget védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzésére tavaly márciusban.
A beruházás pontos tartalmát nem ismerjük, csak a címét: eszerint az adófizetők 123 millióját a sertéstelep fejlesztésére kell költeniük. Ha a fejlesztés során a telep befogadókapacitását is sikerül megnövelniük, azzal duplán jól járhatnak, ugyanis a disznók után is kaphatnak állami pénzt. Az anyakocákat megfelelően kellemes környezetben tartó vállalkozások által pályázható sertésjóléti támogatásból már eddig is jutott a Mékernek: tavaly 10,2 millió, tavalyelőtt 12,3 millió forint.
Tavaly októberben egyébként a jelenleg Kósa Lajos vezette megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli minisztériumhoz igazolt államtitkári rangban Horváth István, aki korábban miniszteri megbízottként a kormány sertésprogramját felügyelte, civilben pedig a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének az elnöke.
Bomba üzletek a miniszter körül Kósa Lajos környezetében egyre-másra köttetnek a bomba üzletek. Mint azt a Népszava korábban kiderítette, tavasszal Kósa felesége, Porkoláb Gyöngyike mindössze 6 millió forintért vett meg egy korábban 140 millió forintra feltőkésített céget. Az eladó Fiák István ügyvéd, az iskolaszövetkezeti szektor fő lobbistája volt: az utóbbi években Kósa több olyan törvényt is benyújtott, amely újraszabályozta ezt az ágazatot. Legutóbb is Kósa volt az egyik kezdeményezője az iskolaszövetkezetek mintájára létrehozandó, sok tízmilliárdos megrendelésállománnyal kecsegtető nyugdíjas munkaerő szövetkezeteknek, amelyekben a Fiák által is képviselt iskolaszövetkezetek, sőt maga a pilisborosjenői ügyvéd is érdekelt lehet. Bár a nagy üzlet még várat magára, a Fiák üzleti köréből már kikerült az első nyertes: a szintén debreceni hátterű Horizon 2020 Kft.-nek 450 millió forint támogatást ítélt a nemzetgazdasági tárca az ukrán nyugdíjasok itteni foglalkoztatására. Ebben az sem zavarta a minisztériumot, hogy a Fiák-közeli tulajdonos egy meglehetősen kétes, korábban az éjszakai életben is ismert figurákkal mutatkozó cégtárssal alapította meg a vállalkozását. Ezt követően tártuk fel, hogy Kósa Lajos, korábban óvónőként dolgozó édesanyja nemrég egy sertéstelep résztulajdonosa lett, az üzlet ügyintézője pedig a jelek szerint politikus mindenes ügyvédjévé előléptetett Fiák István volt. - Batka Zoltán
Sarkadi Nagy Márton | [
"Szalka-Pig Kft.",
"Méker Kft."
] | [
"Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap",
"Horizon 2020 Kft.",
"Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége"
] |
Eddig titkolták, most kiadták a trafikmutyi 16 ezer aktáját
Budapest — Több mint egyévi küzdelem után kiadta a trafikpályázatok értékelési lapjait és az értékelési jegyzőkönyveket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Így hamarosan kiderülhet: joggal vádolta-e az ellenzék "trafikmutyival" a kormánypártokat.
A 2013-ban lebonyolított pályáztatáson ugyanis a több ezer nemzeti dohánybolt koncessziójából több százat is kormánypárti politikusok vagy azok családtagjai, barátai, ismerősei nyertek el.
Pakolás A súlyos iratcsomagokat többen pakolták egy kisbuszba
A jegyzőkönyveket a Demokratikus Koalíció perelte ki, és a párt tucatnyi aktivistája egy nagy rakterű kisbusszal ment a 16 ezer pályázati anyagért. A fejlesztési tárca először 25 millió forintot akart kérni a pernyertesektől iratmásolás címen, azonban végül elálltak ettől a követésüktől.
Megkapták Az aktákat Varju László szállította el a tárcától
– A hét végén szakértőink átnézik az anyagokat, és várhatóan a jövő hét elején kezdjük meg az akták nyilvánosságra hozatalát – jelentette be Varju László pártigazgató, miután átvették a dobozokat. – Azért tartottuk fontosnak, hogy végigharcoljuk ezt az ügyet, mert ez volt az ország egyik legszégyenteljesebb pályázati kiírása, amelynek következtében tízezreket fosztottak meg munkájuktól – tette hozzá a politikus.
A több köbméternyi iratmennyiséget utána az ellenzéki párt pesti ügyfélszolgálati irodájába szállították. Ott a Blikk kinyithatta az egyik mappát, és abban megtekinthette a legfelső értékelési lapot. Ebből kiderült, hogy két bíráló pontozta e pályázatot, az egyik közülük Mihalovics Péter, aki bírálás idején a Fidesz parlamenti képviselője volt, a másik pedig Kohut Balázs, a közigazgatási minisztérium akkori helyettes államtitkára. A pályázó pedig nem egyszerű trafikos volt, hanem Holczheim Gábor, a Fejér megyei földhivatal vezetője, aki két dohánykoncessziót is elnyert, a családtagjai pedig további öt boltot vittek el a megyében. Hogy a véletlenszerűen megtekintett pályázó mi alapján nyert, és hány másik pályázót utasított maga mögé, a röpke szemrevételezésből nem derülhetett ki.
Anyag A kiperelt anyag több méteren borította a fejlesztési tárca tárgyalóasztalát
Ha sikerül feldolgozni az irdatlan mennyiségű irathalmazt, akkor válhat világossá, milyen szempontok szerint pontozták le, illetve fel az egyes pályázatokat az értékelők, és hogyan vihettek el sok száz koncessziót a csókosok a régi trafikosok elől. Egy korábbi fideszes önkormányzati képviselő, Hadházy Ákos például hangfelvétellel bizonyította, hogy Szekszárdon a Fidesz-frakció megtárgyalta a városban benyújtott pályázatokat, amelyek közül néhányat támogatott, többet pedig ellenzett. Egyébként a koncessziók sorsa a városban valóban a hangfelvétel alapján alakult.
Blikk-információ | [
"Fidesz",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
Több mint 3,3 millió forint jutalmat kapott Ókovács Szilveszter, a Duna TV egykori vezérigazgatója a csatorna élén eltöltött tíz hónapos munkájáért – derült ki a Közszolgálati Kuratórium december 14-i tanácskozásának jegyzőkönyvéből, amit a napokban hoztak nyilvánosságra.
A kuratórium határozatban a következő szerepel: A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma az Mttv. 102. § (2)-(3) bekezdéseire, Ókovács Szilveszter munkaszerződésének 3.4 pontjára, valamint az 52/2011. (IV. 6.) számú kuratóriumi határozatra tekintettel a Duna Televízió Nonprofit Zrt. korábbi vezérigazgatója, Ókovács Szilveszter 2011. évre vonatkozó időarányos prémiumát 3.327.575- Ft összegben határozza meg.
A Kuratórium jelen határozata alapján felhívja a Duna Televízió Nonprofit Zrt.-t, hogy intézkedjen a határozatban szereplő összeg szerinti munkavállalói prémium Ókovács Szilveszter részére történő megfizetéséről. (5 igen, 2 nem, 1 tartózkodás)"
Móricz Simon 2011.04.19. Digitális 2011. április 19. Ókovács Szilveszter, Duna Tv vezérigazgató a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Vallási Főszerkesztőségének sajtótájékoztatóján, a MAgyar Rádió márványtermében. Téma: II. János Pál pápa boldoggá avatási ceremóniájának televíziós közvetítése és a kapcsolódó műsorok. 2011. 04.19. Fotó: Móricz Simon
A Hír TV egykori műsorvezetőjét 2010. november 18-án választották meg a Duna Televízió vezérigazgatójává, Orbán Viktor miniszterelnök pedig tavaly augusztusban nevezte ki a Magyar Állami Operaház élére. Ezt követően Ókovács Szilveszter szeptemberben távozott a Duna TV-től, utódja Dobos Menyhért lett.
Balogh László, a Közszolgálati Kuratórium elnöke lapunknak azt mondta, jelentősen csökkentették a korábbi ciklus közmédia-vezetőinek fizetését és jutalomkeretét, így a mostani vezérigazgatók 1,7 milliós fizetést és maximum háromhavi, szigorú feltételekhez kötött jutalmat kaphatnak. Balogh közölte, Ókovács nem is kapta meg a maximálisan adható jutalmát. Lapunk információi szerint az MSZP-s és az LMP-s kurátor nem támogatta, hogy Ókovács Szilveszter jutalmat kapjon | [
"Duna TV"
] | [
"Duna Televízió Nonprofit Zrt.",
"Magyar Állami Operaház",
"MAgyar Rádió",
"Közszolgálati Kuratórium",
"Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma",
"Hír TV",
"Duna Televízió",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Vallási Főszerkesztősége"
] |
Az orosz gáz nagy üzlet. A kereskedelem legismertebb szereplője az éppen 25 éves orosz–magyar cég, a Panrusgáz. A Gazprom és az MVM mellett ennek a cégnek van egy kevésbé ismert bécsi hátterű tulajdonosa is, a Centrex. Utóbbinál nagy változás készül, és már új emberek bukkantak fel. Mi történhet a magyar gázpiacon?
Túlzás lenne azt állítani, hogy a hazai gázszakma bepánikolt volna, de tapasztalataink szerint az iparág vezető hazai szereplőit nagyon érdekli és kifejezetten zavarja, hogy van egy változási folyamat, amibe pontosan nem látnak bele.
Az orosz–magyar gázüzletről lesz szó, kezdjük gyorsan pár alapvetéssel!
Magyarország döntően orosz gázmolekulákat importál különböző vezetékeken és különböző szereplőkön keresztül.
A mi szempontunkból, bár természetesen rajta vagyunk az alternatívák keresésén, a vezetékes orosz gáz ma még sokkal olcsóbb, mint potenciális versenytársai.
Az orosz gáz európai eladásai Oroszország számára is nagyon fontosak, mert óriási üzletet jelentenek, ugyan nem akkorát, mint az olaj, de így is jelentőset, ráadásul mintha a gázüzlet koncentráltabb és jobban átpolitizált lenne, mint az olaj.
A Gazprom dominanciája
Orosz oldalról a legfontosabb szereplő a Gazprom-csoport, a külkereskedelem szempontjából a csoport Gazpromexport nevű cége, míg finanszírozás oldaláról a Gazprombank a lényeges játékos. Ennek a társaságcsoportnak alapvetően az az érdeke, hogy minél több gázt adjon el, ha lehet, minél magasabb áron.
Jelenleg az európai kontingens évi 200 milliárd köbméter orosz földgáz, ám az oroszok szívesen növelnék is a mennyiséget, amire potenciálisan van is esélyük, főleg a holland kitermelés (a híres-hírhedt groningeni mezők) visszaesése miatt. Mint arról korábban a G7 is írt, Európa egykoron legnagyobb gázmezőjének kiszippantása veszélyes földmozgásokat okozott, így máris alaposan csökkenteni kellett a kitermelést, hamarosan pedig teljesen leállhat ez a forrás.
Ebből a 200 milliárd köbméterből mi magyarok még 5 százalékot sem fogyasztunk el, hiszen a magyar gázfogyasztás valamivel 10 milliárd köbméter alatti, viszont tranzitország is vagyunk, több mint 20 milliárd köbméter gáz áthalad rajtunk (Szerbia például ma még csak Magyarországon keresztül vesz gázt), vagyis az orosz–magyar gázkapcsolatok is fontosak.
Orosz szempontból egyébként ma a két legfontosabb európai partner Németország (az atomot és szenet leépítő államnak óriási a gázfogyasztása) és Ukrajna (a tranzitban betöltött kiemelt szerepe miatt). Éppen amikor e cikk készül, viszonylag pozitív hírek jelennek meg arról, hogy a pocsék orosz–ukrán viszony sokféle konfliktusa (csak felsorolásképpen van háború, területi vita, egyházszakadási helyzet, nyelvhasználati viszály) közepette talán a gázszállítási megbeszéléseken előrehaladás érhető el.
A legfőbb játékosok
Na de vissza az orosz–magyar gázüzlethez, ebben a relációban vannak kiemelten fontos céges szereplők, a legtöbb orosz gáz a Gazpromon, a Panrusgázon és az MFGK-n keresztül jut el Magyarországra. Kik ők?
A Gazprom a legnagyobb orosz gázcég, nem teljesen monopólium, de szinte. Övé a világ legnagyobb kitermelési mennyisége, a bolygó földgáztartalékainak a hatoda. Sok európai országot szinte kizárólag ő lát el földgázzal, van vagy félmillió alkalmazottja. Amúgy tőzsdén jegyzett, nyilvános cég, de az orosz kormány teljes kontrollja alatt működik, irányításában gazdasági, politikai és titkosszolgálati érdekek is szerepet kapnak.
A Panrusgáz a magyar és orosz fél közös kereskedőcége, ő bonyolítja le az orosz–magyar gázforgalom felét, ezzel évente 3-400 milliárd forintos forgalmat ér el. Három tulajdonosa van, az LLC "Gazprom-export", vagyis az eladó képviselője, a magyar állami tulajdonban álló MVM, a vevő képviselője és 10 százalék erejéig a Centrex Hungária Zrt. kereskedőcég. Leginkább utóbbiról fog szólni ez a cikk.
Végül az MFGK, vagyis a Magyar Földgázkereskedő Zrt. a legnagyobb magyar gázkereskedő társaság, az MVM cége,ő veszi és továbbítja a gáz zömét, tavaly 744 milliárd forintos forgalmat és 9 milliárd forintos adózott nyereséget ért el.
A vadregényes indulás A Panrusgáz szerepét ma sokan megkérdőjelezik, de amikor 1994-ben elindult, volt egy nagy pozitív hatása, egy nagyon korrupt és nagyon "szolgálati" rendszert váltott le. A kommunista magyar külkereskedelem impex végződésű csökevényei közül a Mineralimpex felelt a gázbehozatalért. Mint a többi impex, ez is egy titkosszolgálatokhoz (konkrétan a katonai hírszerzéshez) volt kapcsolva, például Moammer Kadhafi Líbiájának nyugat-európai kapcsolatait is egyengette. Egy Russay István nevű ember volt a legismertebb vezetője, akiről, amikor meghalt, kiderült, hogy nyugat-európai, elsősorban svájci széfekben temérdek arany, ezüst, dollár és részvény maradt utána. A korrupt rendszernek az MDF-kormány véget szeretett volna vetni, 1994-ben fogadták el az első gáztörvényt, ez alakította ki az akkori gázipar eljárásait, importőrrel, kereskedővel, tárolóval, szállítóval, mindent az energiahivatal felügyelt és létrejött a Panrusgáz.
De ki ez a Centrex?
Az előbbi felsorolásban a gazdasági szereplők előtt ismert és nagy vállalatokról írtunk, egy cég lóg ki közülük, a Centrex. Róla alighanem kevesen hallhattak, itthon mindössze tíz alkalmazottja van, igaz, ők tízen 59 milliárd forintos forgalmat generáltak tavaly.
A szakma hetek óta erről a társaságról pletykál. Valami történik ugyanis ennél a titokzatos cégcsoportnál és a szakma azt sejti, hogy bár
látszólag nyugati entitások üzletelnek, de valójában Oroszországon belül érdemes keresni a változás mozggatórugóit.
Tényleg nehéz lenne felsorolni, hogy az elmúlt napokban hány pletykát hallottunk arról, hogy ki viszi a céget, magyar NER-es, energetikai körök, orosz gazpromos, titkosszolgálathoz kötődő, esetleg arab, vagy amerikai befektetőkről is szólt a fáma.
Gazpromos portfólió
A Centrex izgalmas cégcsoport, mi a magyar vállalkozással fogunk foglalkozni, de valójában ez egy bécsi központú nemzetközi cég, amelynek mindenféle magyar, olasz, osztrák, szerb, orosz és üzbég pozíciója is van. Kiemelten fontos a
milánói cég,
a Salzburg környéki hatalmas osztrák gáztároló résztulajdona,
illetve az az üzbég gázmező, amit rekultivációval újra termelésbe állítottak.
A piac ezt az áttételesen a Gazprombankhoz köthető céget, erős leegyszerűsítéssel egy amolyan Gazprom-végnek tartotta, vagyis egy olyan cégnek, amely a Gazprom elgondolásai mentén, de ciprusi struktúrákon keresztül aktív a piacon. Nevezzük amolyan profitközpontnak, amelyiknek közvetlen gázforrása is volt a Gazpromtól. Ami pedig a piacot lázban tartó változásokat illeti, Ausztriában már be is jelentettek egy dealt, igaz, itthon még nem hagyta mindezt jóvá a MEKH, vagyis az energiahivatal.
Új arcokkal
Kik ennek a társaságnak az ismert arcai? Eddig a cég legfontosabb magyar munkatársa (vezetője) egy, az iparágban nagyra tartott szakember, Szitó János volt. Ő egykoron Oroszországban (akkor még Szovjetunióban) végzett, erős orosz kapcsolatokkal rendelkezik, hazatérve sokáig a Mol-csoport gázüzletágában dolgozott, innen érkezett ebbe a bizalmi állásba. Úgy tudjuk, hogy a tulajdonosváltozás után ő sem marad a cégnél.
A cég egyébként itthon annyira gazpromos,, hogy a Centrex és a Panrusgaz ugyanott, az Alkotás utca 50-ben rendelkezik irodákkal, annyira nem lehet számukra bonyolult egyeztetni. Mire felérnek a lifttel már mindketten tudják, hogy mit kell csinálni"
– mondta egy iparági szakember.
A centrexeseknek jó állása lehet, a társaság különböző jelentései és a Céginfo.hu adatai alapján például az is kiolvasható, hogy a tíz munkatárs éves bérköltsége 424 millió forint, vagyis havi 3-4 milliót keresnek átlagosan itt a munkavállalók. De a legérdekesebb az, hogy a cégben hamarosan régi, ismerős arc lesz a megmondóember.
Csiba Péter visszatérése
Elsősorban Csiba Péterről, az MVM korábbi elnök-vezérigazgatójáról hallottuk ezt. Többen is elmesélték, hogy ő "beszélget" újabban a Centrex erős embereként, állítólag benne van egy három tagú, szűk vezető testületben.
Csiba Péter korábban sokáig a francia GDF (ma Engie) vezetője volt itthon, majd az MVM elnök-vezérigazgatója, aki később Zsuga Jánossal osztozott a csoport irányításán. Aztán később távozni kényszerültek és hamarosan kirobbant az MVM nagy botránya.
Egy ideig az terjedt el a piacon, hogy a Centrex hátterében további magyar üzletemberek is felbukkanhatnak, elsősorban Heim Péter (korábban Aegon Alapkezelő) és Knopp András (korábban MSZMP, EMFESZ) befolyásáról hallottunk, de állítólag ők vagy nem is voltak benne a nagy változásban, vagy levették őket a projektről, de az utóbbi napokban azt hallottuk a piacon, hogy az érintettek nincsenek rajta ezen a projekten.
Kerülőutak
Miért érdekes a szakmának ez az egész Centrex-kérdés? Elsősorban azért, mert az orosz–magyar gázüzlet legnagyobb csatornája, vagyis a Panrusgáz szerepét sokan megkérdőjelezik, illetve az oroszok (a Gazprom, a Gazprombank, de a Centrex is) sokszor,ütköznek amerikai kritikákba, embargóba, szankcióba, tilalmi listába.
Az átalakítás egyik lehetséges oka ezen szankciók kikerülése, egy új struktúra felépítése lehet.
Másrészt azért is, mert a fő csatorna mellett mindig van még néhány cég a régióban, amelyik közvetlenül is tud orosz gázt vásárolni (ilyen például a horvát PPD, a magyar eredetű, de nemzetközi MET, a német Uniper, vagy az említett bécsi Centrex is).
A kérdés az, hogy ezek mennyire tartós szereplők, mennyire preferáltak Moszkvában, de az is izgalmas, hogy milyen modellben kapnak gázt.
A magyar gázpiacon ugyanis olykor egyes képesek érdemi zavart kelteni a piacon. A Centrex a maga 700 millió, esetleg 1 milliárd köbméteres kontingensével még nem ilyen, de például a kalandos történetű EMFESZ már izgalmasabb volt, mert ez a cég 3 milliárd köbméter gázzal állított olcsó versenyt itthon a Gazpromnak.
Később iszonyatos veszekedés kezdődött a cégért, amely végül be is dőlt. Vicces, vagy inkább felfoghatatlan időszak volt. Az egymást dollárszázmilliókra perlő orosz és ukrán körök (magyar háttérsegítőkkel) egyaránt a Szabadság téri Bankcenterben béreltek irodát, a csúcsvezetők minden lépését testőrök sora kísérte. A mai napig zajlanak perek az egymással veszekedőüzleti körök között.
Mit ér a Centrex? Ki lehet a vevő?
A háttérfolyamatokat nehéz pontosan összerakni. Állítólag a Centrex jelenleg azért volt "óriási király", mert egyrészt közvetlen szerződése volt a Gazpromtól, másrészt sokszor olcsóbban tudott gázt adni, mint a Panrusgáz, végül harmadrészt nagyon rugalmas beszerzési lehetőségei voltak.
De vajon kié lesz a Centrex, ha a MEKH is jóváhagyja a vásárlást? Ezt biztosan nem tudhatjuk, de a piac azt gyanítja, hogy amennyiben nyugatinak is tűnik majd, azért valamiképpen orosz lesz az.
Tegyünk össze pár információmorzsát! Mi az, amit hivatalosan tudunk?
Az osztrák Szövetségi Versenyhivatal (Bundeswettbewerbsbehörde) már 2019. augusztus 27-én kiadott egy közleményt arról, hogy
a luxemburgi Cofilux Investment kívánja megvásárolni az osztrák Centrex Europe Energy und Gas AG-t.
A Cofilux tulajdonosa a belga Marc Edmond Vanhellemont, aki egyben a cégcsoport ügyvezető igazgatója is. Természetesen nem ő a fontos szereplő, vélhetően egy ügyvéd, vagy más cégképviselő lehet csak, hanem az sokkal fontosabb, hogy kit képvisel.
Orosz csata
Említettük, hogy a Gazprom sokkal több, mint egy cég, politikailag is fontos erőközpont, tele szolgálati emberekkel. Vlagyimir Putyin orosz elnök már egy ideje rendezgeti a Gazpromon belüli erőviszonyokat, amit olykor felfelé buktatásnak, máskor nyugdíjaztatásnak, megint máskor "korrupcióellenes harcnak" láttatnak.
A gazpromos topvezető. Alekszej Miller (eddig) a helyén maradhatott. Lehet, hogy teljesen véletlen, de érdekes, hogy Putyin milyen szívesen alkalmaz oroszországi németeket, Miller mellett German Gref Szberbank-főnök is német származású.
A magyar gázkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú örökös második ember, vagyis Alexander Medvegyev azonban távozni kényszerült és a jövőben már döntően a Zenit Szentpétervár futballcsapat irányításával foglalkozik.
Kis medve, nagy medve
A "kis medve", ahogy az orosz belpolitikában és gázkereskedelemben jártas magyarok nevezik, (nagy medveként Dmitrij Medvegyev miniszterelnököt nevezik) kiugró teljesítménye volt, hogy felépítette a Gazprom európai kereskedelmi hálózatát (mindenféle, részben ciprusi hátterű gázkereskedőn keresztül).
Állítólag most ezen fognak változtatni, és valamifajta egyszerűsítés várható, kevesebb partnert szeretne a Gazprom. Igaz, arról is hallottunk, hogy egyfajta versenyző struktúrák is kiépülhetnek, ebben lehet szerepe a Centrexnek.
Lassúak, de mindent tudnak
Forrásaink szerint ebben a folyamatban a magyarok főleg szemlélők lehetnek, de akár be is léphetnek. Például azzal, ha a Panrusgázban valaki jelzi, hogy a tulajdonosváltás miatt szívesen kivásárolná a Centrexet, vagy, ha az energiahivatal nem hagyja jóvá a hazai piac szempontjából a tulajdonosváltást.
Ez persze nem valószínű, inkább elképzelhető az, hogy az új helyzetben máshogyan érdemes tárgyalni. Mert állítólag az orosz gázkereskedőkkel nem könnyű egyeztetni, minden tárgyalópartner nagyon lassú, szinte mindenben a nagyfőnök Millerig mennek fel a döntések, ugyanakkor
az oroszok valójában bámulatosan felkészültek.
Értelemszerűen nekik van a legtöbb információjuk az európai gázpiacról, náluk ér össze minden, és újabban már a jogi és nyelvtudásuk is tökéletes. Ami megnyugtató, hogy bár nehéz partnerek, de ha végül a felek leírtak egy szállítási szerződést, az orosz fél mindig szállít, mindig betartja a szerződésben foglaltakat Amúgy akár keleti, akár nyugati hatalmakról van szó, az közös, hogy minden ország elég nemtelen jogi, nemzetközi jogi és akár törvényhozási akciókkal is küzd a jobb gázpozícióért.
Tartós szerep
Ha tippelni lehet, a Centrex most egy kicsit fontosabb cég lesz. Ugyan volt olyan iparági forrásunk, aki szerint árulkodó, hogy nem a NER első vonala fogott pozíciót a társaságban, de más arról mesélt, hogy a Centrex, amikor most gazdát cserélt, iszonyú drága volt.
Többen is nagyságrendileg arra utaltak, hogy a társaságot a vevő, a benne levő készpénzzel együtt 250 millió euróra taksálta. Igaz, állítólag azért volt annyi cash a társaságban, mert egy olyan cég, amelyben az érték több mint 50 százaléka cash, adómentesen cserélhet gazdát.
Mindenesetre, akik megvették, alighanem hosszabb távon bíznak a Centrex szerepében. Bizonyos versenytárs magyar szereplőket azonban ez az újratervezés most nagyon zavar, mert attól félnek, hogy őket viszont hátrébb tolják az értékláncban.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index) | [
"Centrex Hungária Zrt.",
"Magyar Földgázkereskedő Zrt.",
"Panrusgáz"
] | [
"Centrex Europe Energy und Gas AG",
"Szövetségi Versenyhivatal",
"Cofilux Investment",
"Zenit Szentpétervár",
"Aegon Alapkezelő"
] |
Ángyán Józseffel "banális témákról" beszélgetett Rogán Antal, a volt államtitkár kizárása a Fidesz-képviselőcsoportból nincs napirenden. Tállai András önkormányzati államtitkár sem kezdeményezi a kizárását, de fenntartja: hiba, hogy Ángyán a Fidesz-frakció tagja lehet.
"Én többször beszéltem Ángyán képviselőtársammal, a földügyeknél sokkal egyszerűbb, banális témákról. Ha valaki ebben az ügyben megkeres, állok rendelkezésére. Én nem éreztem szükségét, hogy erről beszéljünk, őszintén megmondom.
– Vannak tények, és vannak vélemények a frakción belül, és a vélemények sokfélék Ángyán képviselőtársunk munkásságáról. De tény, hogy én semmilyen indítványt nem kaptam, amelyik Ángyán képviselőtársunknak hivatalosan kezdeményezné a képviselőcsoportból a kizárását – így reagált Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője egy sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy napirenden van-e a földhasználati-földbérleti pályázatokat bíráló volt földművelésügyi államtitkár kizárása a Fidesz parlamenti frakciójából.
A múlt héten Tállai András önkormányzati államtitkár az Észak-Magyarország című napilapban azt mondta: "Ángyán Józsefet én egy naiv, hiszékeny embernek tartom, aki rossz tanácsadókra hallgat, és akit az ellenzék a saját céljaira használ fel. Még nagyobb hibának érzem, hogy egy ilyen ember a parlament Fidesz-frakciójában foglal helyet". (A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lap két egész oldalas összeállításban számolt be a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet "parlamentig elérő" termőföld-haszonbérleti pályázata körül kirobbant botrányról. A lap emlékeztet arra, hogy az Ángyán József által a pályázatokról elkészített elemzés politikai hátszéllel rendelkező nyertes pályázókról, strómanokról beszél.)
Tállai András megszólalására a Fidesz-frakció sajtóosztálya akkor úgy reagált: Ángyán József jelen pillanatban is a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának tagja, és egyetlen olyan indítvány sem érkezett, amely ezt megkérdőjelezné.
Rogán Antal a sajtótájékoztatóján azt mondta, ismeri Tállai András államtitkár nyilatkozatát, és "nyilvánvaló, hogy többen szóvá tették már a frakcióban, hogy milyen véleményt képvisel Ángyán József. A tények úgy néznek ki, hogy Ángyán József a Fidesz-frakció tagja, és ezt hivatalos formában senki nem kérdőjelezte meg. Ez most így van, és valószínűleg egy hét múlva is így lesz" - nyomatékosított a Fidesz-frakcióvezető.
Tállai András a Népszabadságnak megerősítette: változatlanul hibának tartja, hogy Ángyán a Fidesz-frakcióban ülhet. Véleményét nem szerette volna részletesen indokolni, pusztán annyit mondott: mindenki, Ön is tudja, miért ez a véleményem". Az önkormányzati államtitkár kérdésünkre azt mondta, ő nem kezdeményezi Ángáyn kizárását a képviselőcsoportból. | [
"Fidesz"
] | [
"Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet"
] |
Az utolsó pillanatban módosító indítványt nyújtottak be a reklámadóhoz kedd este. A módosítás szerint az előző év veszteségének felét lehetne leírni az adóalapból, ami a TV2-nek kedvez.
Kedd este módosító javaslatot nyújtottak be kormánypárti politikusok a reklámadóról szóló törvényjavaslatról, ahogy arról a hvg.hu előzőleg értesült. A módosító lényege, hogy a médiacégek a tavalyi elhatárolt veszteségük 50 százalékát leírhatják az adóalapból.
A törvényalkotási bizottságban éles vita alakult ki az ellenzék és a kormánypárti képviselők között. Előbbiek ugyanis "Lex TV2"-nek nevezték a módosítót, amire a reklámadót jegyző L. Simon László úgy reagált, hogy a jobboldalinak mondott média igenis nyereséges. Azt egyébként elfelejtette hozzátenni, hogy a TV2 nem tartozik ezek közé.
A reklámadót kivételes sürgősséggel, egy nap alatt nyomnák át a parlamenten, a zárószavazás így szerdán lesz. A kulturális bizottság napirendjéről egyébként indoklás nélkül vették le a fideszesek a javaslat megvitatását, így az ellenzékiek még a véleményüket sem mondhatták el.
A javaslatot egyébként múlt héten nyújtotta be a fideszes L. Simon László a parlamentnek, ami a teljes médiaipart érintené, aki legalább felerészben magyar nyelven ad reklámokat. Így a Facebookot és a Google-t is. A legtöbbet az RTL Klubnak kellene fizetnie, a legmagasabb adókulcs (40 százalék) is csak erre a kereskedelmi tévécsatornára vonatkozik.
A reklámadó bevezetése elleni tiltakozásul múlt csütörtökön szinte a teljes média egy időben sötétült el, a médiabojkotthoz még kormánypárti médiumok is csatlakoztak. | [
"TV2"
] | [
"RTL Klub"
] |
Csütörtökön folytatódott a Fővárosi Törvényszéken az a per, melyet az Origo indított a Miniszterelnökség ellen Lázár János külföldi utazásai miatt. Most az angliai, 920 ezer forintos út került volna terítékre, ám a tárgyalást elhalasztották, mert nem érkezett meg a bíróságra az igazolás, miszerint minősített adatnak számít az, hogy az államtitkár kivel és miről tárgyalt Londonban. A Miniszterelnökség – korábbi közleményének megfelelően – megfellebbezte a másik két, olasz és svájci útról szóló májusi részítéletet, így az eljárásnak ez a része is folytatódik a Fővárosi Ítélőtáblán.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország ügyvédje, aki az origós Pethő Andrást képviselte a tárgyaláson, a hvg.hu-nak elmondta: a bíróság még augusztus végén bekérte azt az igazolást, ami alátámasztaná, hogy minősített adatnak számítanak Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár londoni útjának részletei, de nem érkeztek meg a dokumentumok, ezért a tárgyalást elhalasztották november 27-re.
A Miniszterelnökség egyébként egy kérdéskörben emlegeti a titkosított adat kidejezést, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy kivel és miről tárgyalt Lázár Londonban, az igazolást is ebben a témában várja a bíróság.
Hogy Lázár melyik szállodában lakott, és pontosan, személyenként, naponta mennyi volt a szállásköltség, abban arra hivatkoznak, hogy nemzetbiztonsági érdeksérelem lenne, ha ez kiderülne – mondta lapunknak az ügyvéd.
Pethő András, a Lázár útjairól szóló cikksorozat szerzője © emasa
Ezért kérték, hogy ezeket a nem titkosított adatokat adják ki, akárcsak Lázár János másik két, svájci és olasz útjánál. Ezeknél ugyanis már elrendelték az adatok kiadását, de a mai tárgyaláson az is kiderült, hogy a Miniszterelnökség – korábbi közleményének megfelelően – megfellebbezte az erről szóló májusi részítéletet, így az eljárásnak ez a része is folytatódik a Fővárosi Ítélőtáblán.
Mint ismert: az Origo Lázár János korábban titokban tartott külföldi utazásai miatt indított pert a Miniszterelnökség ellen. A májusi tárgyaláson kiderült, hogy csupán kétfős delegációk, azaz Lázár János és egy társa vettek részt azon a három utazáson, amelyeken összesen majdnem kétmillió forintos szállodaszámla keletkezett.
A Miniszterelnökség még tavaly év végén a lap kérésére kiadott egy összesítést vezetőinek 2012-es és 2013-as külföldi utazásairól, amiből az tűnt ki, hogy a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kiküldetéseinél több esetben is jóval nagyobb összeg szerepelt, mint más hivatali vezetők utazásainál.
Lázár János a májusi részítélet után közölte: lemond az utazási költségtérítésekről, amelyeket törvény biztosít számára, és a "költségvetés rendelkezésére bocsát" kétmillió forintot, amelyet korábbi útjain használt fel.
A cikksorozat megjelenését követően júniusban "közös megegyezéssel" távozott az Origo főszerkesztője, Sáling Gergő, majd nem sokkal később Pethő András és még több tucat más kolléga is, a lap szerkesztősége szinte teljesen kicserélődött. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék",
"Transparency International Magyarország"
] |
Már hat jogerős bírói ítélet szól arról, hogy az Állami Számvevőszék törvénysértő módon bánt munkavállalóival. Azokat a számvevőket sorolták vissza jogszerűtlenül, akik 2010 előtt kerültek a szervezethez és "szakmai alapon meg tudták ítélni, jól dolgozik-e Domokos László." A szakszervezet beszámolói és a bírósági ítéletek alapján érdekes kép rajzolódik ki arról, hogyan bánik munkavállalóival a Domokos vezette ÁSZ.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) dolgozói felkapták a fejüket, amikor Domokos László, a szervezet elnöke felszólalt az Országgyűlésben. A téma 2019-es költségvetés volt. Miután ugyanis az ÁSZ elnöke elmondta, hogy szerinte a következő évi büdzsé tervezete megalapozott és szabályszerű, valami egészen másról kezdett beszélni. Domokos azt mondta, mintegy 60 fő tapasztalt, jó munkakultúrájú gazdasági szakembert ajánl fel az Állami Számvevőszék a munkaerőpiacon jelentkező hiány csökkentése érdekében az üzleti szféra számára. Ez azt jelentette, hogy az ÁSZ munkavállalóinak mintegy 10 százalékától meg kíván válni. A számvevők között akkora lett az ijedtség, hogy szakszervezetbe tömörülve próbáltak meg kiállni az érdekeikért.
2018 nyarán járunk, Domokos László ekkor már 8 éve állt a különösen nagy jelentőségű szervezet élén. Az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, fő feladata a közpénzek felhasználásának ellenőrzése. Minden olyan szervezetet ellenőrizhet, ahol közpénzt használnak fel, egy demokratikus országban tehát alapvető jelentősége van egy ilyen szervezetnek. Domokos a 2010-es választásokon még a Fidesz jelöltjeként nyert parlamenti mandátumot – pár hónap elteltével azonban a párpolitikusból lett az elvileg független szervezet első embere.
Már ez is jelezte, milyen fontosnak tartotta a kormánypárt az ÁSZ-nál zajló munkát. Kinevezése után az új elnök többször is módosította az ÁSZ szervezeti és működési szabályzatát. A "hatékonyságnövelő intézkedések" többek között megszüntették az osztályokat, emellett lecsökkentette a szervezeti egységek számát, megszűnt számos vezetői pozíció is.
Azt, hogy milyen munkát végzett Domokos elnöksége alatt a Számvevőszék, ősszel néztük át. Akkor azt találtuk, hogy az ÁSZ rendre akkor tár fel szabálytalanságot egy-egy szervezetnél, amikor az épp jól jön a kormánypártnak. Ráadásul míg az ellenzéki pártokat rendre büntetéssel sújtják, a Fidesznél és a KDNP-nél rendre mindent rendben talál az ÁSZ. Arra azonban, hogy miként zajlott belülről az átalakulás, épp a szakszervezet munkája nyújt bepillantást.
Megalakul a szakszervezet
Domokos felszólalása után alakult meg a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) munkahelyi érdekvédelmi szervezte az ÁSZ-nál. "A Számvevői Érdekképviselet először 5 fővel, majd hamar 30 fős tagsággal jött létre, ami azt mutatta, hogy ott van valami feszültség a munkáltató és a munkavállalók között. Ez később be is igazolódott" mondta a Szabad Európának Boros Péterné, az MKKSZ elnöke. Boros Péterné szerint ők kezdetektől rendezett munkaügyi kapcsolatokra törekedtek, ám az ÁSZ nem tekintette őket partnernek. "Általában nem vagyunk népszerűek a munkaadóknál", mondta Boros Péterné, de amit az ÁSZ-nál tapasztalt, még őt is meglepte. Az ÁSZ eleve vitatta, hogy számvevő lehet-e szakszervezeti vezető, ezért maga Boros Péterné lett a munkahelyi szervezet vezetője. A – törvény szerint kötelező – egyeztetésekből rendre kihagyták a szakszervezetet, a közvetlen kommunikáció hiánya miatt az MKKSZ nyílt leveleket intézett Domokos Lászlóhoz. Az egyik levélre adott számvevőszéki válaszból derült ki, hogy a 60 fős "felajánlás" nem csoportos leépítést jelent, hanem épp "technológiai és módszertani megújulás zajlik" a szervezetnél, és ennek keretében tettek "együttműködési és elhelyezkedést támogató" ajánlatot bizonyos dolgozóknak.
Az MKKSZ az érintett munkavállalók beszámolói alapján azonban úgy látta, nem hatékonyságnövelés volt a cél, hanem konkrét munkavállalóktól akart megszabadulni. Erre utalt szerintük az, hogy a "felajánlás" után nagyon hamar összeállt a 60 fős lista, az érintettek többsége ráadásul régi munkatárs volt. Arra a kérdésünkre, hogy politikai szempontok szerepet játszhattak-e a lista összeállításakor, Boros Péterné úgy fogalmazott: "az érintett, tapasztalt számvevők az elnök minden lépéséről pontosan tudták, hogy helyes-e. Szakmai alapon meg tudták ítélni, jól dolgozik-e Domokos László." Azt, hogy Domokos bizalmatlan volt a 2010 előtt az ÁSZ-hoz került munkavállalókkal kapcsolatban, állítólag maga az elnök nem is rejtette véka alá. Több munkavállaló szerint az is elhangzott Domokostól, hogy "Remélhetőleg hamarosan csak olyan emberek dolgoznak az ÁSZ-nál, akiket én vettem fel" – áll az MKKSZ egyik levelében.
"Remélhetőleg hamarosan csak olyan emberek dolgoznak az ÁSZ-nál, akiket én vettem fel."
Noha a megkeresésünkre az ÁSZ szóvívője nem erősítette meg, hogy ilyen mondat elhangzott volna – igaz, nem is cáfolta azt – a számvevők jelentős része valóban lecserélődhetett az elmúlt években. Erre vonatkozó kérdésünkre ugyan nem kaptunk választ az ÁSZ-tól, de a honlapjukon elérhető nem teljes körű adatok, és a hozzánk eljutott információk is ezt támasztják alá. Ezek alapján 10 százalék feletti volt a fluktuáció a szervezetnél a 2010 utáni években. A számvevői állomány fiatalítását segítette az újonnan induló gyakornoki program is.
Hat ítélet arról, hogy törvénysértő módon bánt az ÁSZ a dolgozóival
Tavaly nyáron zárult le több olyan per is, ami jogerősen kimondta: az Állami Számvevőszék törvénysértő módon sorolta vissza munkavállalóit, illetve vonta el illetményüket. 2017-ben az ÁSZ mintegy tucatnyi számvevő besorolását rontotta. Ez nem csak azt jelentette, hogy kevésbé felelősségteljes munkákat kaphattak, de azt is, hogy a bérezésük csökkent. A visszasorolások mellett – néhányuknál anélkül is – még illetményeltérítést is alkalmaztak, tovább csökkentve a fizetésüket. Ez havi 70-220 ezer forintos kereset kiesést eredményezett, ami azt jelentette, hogy a sokévi tapasztalattal rendelkező, korábban akár vezetői beosztásban dolgozók kevesebbet vihettek haza, mint egy gyakornoki programból érkező új számvevő. A visszasorolt dolgozók ugyanis elsősorban olyanok voltak, akik 2010 előtt érkeztek a szervezethez –, és akiket rendre megtalált az ÁSZ közös megegyezéssel való távozásról szóló ajánlata. A szakszervezet szerint a félelemkeltő légkör miatt az érintett dolgozók közül csak néhányan mertek bírósághoz fordulni, a többiek elfogadták az alacsonyabb besorolást. Eddig fél tucat per zárult le, a jogerős ítéletig azért kellett éveket várni, mert az ÁSZ minden esetben kihasználta az összes fellebbezési lehetőségét. Eddig mindegyik perben elmarasztalták az Állami Számvevőszéket, amit kártérítés megfizetésére is köteleztek. Az MKKSZ néhány ítéletet részletesen is ismertetett. E szerint egyik tagjának kinevezését és abban a besorolását, illetményét 19 hónapon keresztül (2017. március 1. és 2018. szeptember 30. között) törvénysértő módon, egyoldalúan és jogellenesen visszasorolással módosította az ÁSZ. Emiatt több mint 2 millió forint kár érte. Noha 2018 áprilisában már megvolt a jogsértést kimondó ítélet, az ÁSZ még további 5 hónapig nem sorolta vissza az érintett számvevőt.
Egy másik jogerős ítélet azt mondta ki, hogy az érintett szakszervezeti tag illetményét jogellenesen, indokolatlanul eltérítette az előbb 15 százalékkal (2017. október és 2018. február között) illetve 10 százalékkal (2018. október és 2019. február között). Az ítélet szerint ÁSZ visszaélt illetményeltérítési jogával, amivel, ezzel 1,2 milliós kárt okozott a tagnak. Úgy értesültünk, még vannak folyamatban hasonló perek. Azt az ÁSZ többszöri megkeresésünkre sem volt hajlandó elárulni, hogy hány pert indítottak ellene volt, illetve jelenlegi munkavállalói, és ezek milyen eredménnyel zárultak. Boros Péterné a perekkel kapcsolatban azt mondta, "ha kártérítési kötelezettséggel járó jogszabálysértés történik, az súlyos integritási események minősül, még az ÁSZ saját integritási szabályzata alapján is. Itt pedig három munkavállaló esetében is kártérítési kötelezettsége keletkezett a szervezetnek." Az MKKSZ elnöke szerint a munkavállalói jogokat mindenhol tiszteletben kell tartani, de különösen nagynak látja egy ilyen munkáltató felelősségét. Az ÁSZ elnöke "az állam egyik legszabálykövetőbb munkáltatója kellene legyen", hisz szervezetének feladata épp a szabályok betartásának ellenőrzése. Azzal kapcsolatban, hogy az érintetteknek csak töredéke fordult bírósághoz, Boros Péterné úgy fogalmazott, hogy "árulkodó, hogy ha félelem van valahol. Az azt jelenti, hogy az amúgy is erőfölényben lévő munkáltató nem tartja be a jogokat, nem tekinti egyenrangúnak a munkavállalókat." Arra a kérdésünkre, hogy vajon mi állhatott a visszasorolások hátterében, az MKKSZ elnöke azt mondta: "Valószínűleg túlságosan sokat tudó emberekkel volt tele a szervezet, akiket mindenből a legjobb következtetést tudják levonni... A munkáltató szeretett volna fiatalabb embereket, akik nem látnak át mindent. Szakmailag hozzáértő embereket akartak lecserélni, mi legalábbis úgy látjuk erre voltak törekvések."
Törvénymódosítás és "karácsonyi üdvözlet"
Domokos parlamenti felszólalása után 60 munkavállalónak felajánlották a közös megegyezéssel való távozás lehetőségét, cserébe lelépési pénzt ajánlottak, és azt, hogy a távozókat összekötik egy állásközvetítő céggel, ami majd segít nekik a későbbi elhelyezkedésben. A 60-ból kevesebb, mint húszan éltek az ajánlattal.
2018 végén újabb fordulat következett. Az Országgyűlés elfogadta az ÁSZ-törvény módosítását. Ennek az egyik legfontosabb eleme az volt, hogy az ÁSZ innentől kezdve egyoldalúan is módosíthatja a munkavállalók kinevezését. A törvény elfogadása után, karácsony előtt pár nappal 100 munkavállaló ünnepi üdvözlet helyett valami egészen mást kapott. (Nem költői túlzásról van szó, az ÁSZ dolgozóinak többsége tényleg karácsonyi üdvözletet kapott Domokos Lászlótól.)
Domokos "hosszan ecsetelte, hogy politikai felelősséget kapott az ÁSZ-törvény elfogadásával".
A "kivételezettek" levelében Domokos felhívta figyelmüket a pár nappal korábban elfogadott új szabályozásra, majd felajánlotta a közös megegyezéssel való távozás lehetőségét. A döntésre mindössze négy napot kaptak a dolgozók. Az MKKSZ, illetve az érintett dolgozók fenyegetőnek jellemezték a levél hangvételét, és úgy értékelték, hogy kész helyzet elé állították őket. A szakszervezet kiemelte, hogy az érintettek teljesítményértékelése ugyanolyan jó volt, mint a többieké.
Az év végi állománygyűlésen a szakszervezeti tagok szerint az elnök "hosszan ecsetelte, hogy politikai felelősséget kapott az ÁSZ-törvény elfogadásával" (Horváth Bálint, az ÁSZ szóvívője nem erősítette meg, hogy ilyen elhangzott volna, igaz nem is cáfolta).
Végül a 100 munkavállaló többsége elfogadta az ajánlatot, a szakszervezet szerint a "folyamatos munkáltatói nyomás és az ÁSZ törvény módosításának parlamenti elfogadása miatti fenyegetettség következtében". A távozó munkatársak túlnyomó többsége 2010 előtt csatlakozott az ÁSZ csapatához, sokaknak volt évtizedes tapasztalta, de vezetők, sőt egy pár hónappal korábban kitüntetett munkatárs is beleesett a szórásba. Első sorban ezen távozások nyomán az ÁSZ létszáma 2019-re mintegy 100 fővel, azaz 16 százalékkal csökkent.
ÁSZ: betartottuk a törvényi előírásokat
Kérdéseinkkel megkerestük az Állami Számvevőszéket is. Konkrét válaszok helyett azonban csak egy hosszú levelet kaptunk Horváth Bálint szóvivőtől, ami jó részt korábbi nyilatkozatok és közleményekből kimásolt mondatokat tartalmazott. Ebből az derül ki, hogy az ÁSZ cáfolja, hogy történt volna bármiféle fenyegetés vagy nyomásgyakorlás a munkavállalók felé.
"Az intézkedések során az ÁSZ mindenben a vonatkozó és hatályos törvényi előírások szerint járt el."
A közös megegyezéssel való távozásokról azt írták, hogy "az együttműködésre és kölcsönös párbeszédre alapozott lehetőség teljes mértékben figyelembe vette az érintett munkatársak mentális és szakmai érdekeit, hozzájárult például a munkahelyi kiégés elkerüléséhez, valamint az új karrierlehetőségek megtalálásához... A kölcsönös megállapodásra alapozott humánpolitikai intézkedésekről minden esetben kizárólag szakmai elvek alapján született döntés, értékelve az egyes munkatársak munkateljesítményét, szakmai készségeit. Leszögezem, hogy az intézkedések során az ÁSZ mindenben a vonatkozó és hatályos törvényi előírások szerint, a munkavállalói érdekeit is szem előtt tartva, az érintett munkatársaival folyamatosan egyeztetve járt el" – írta a válaszlevélben az ÁSZ szóvivője.
A szervezet szerint "az MKKSZ elnökének nyílt levelei durva beavatkozást jelentenek az ÁSZ alkotmányos alapokon álló szervezetirányítási függetlenségébe." Az ÁSZ sajtóosztálya azt írta, "az elmúlt években számos intézkedést hajtott végre az ellenőrzési és szervezeti hatékonysága növelése érdekében." Ez meg is valósult az ÁSZ szerint, amit az bizonyít, hogy évről évre egyre több ellenőrzést hajt végre a szervezet. E mellett arra is felhívták a figyelmet, hogy egyre költséghatékonyabban működnek. "A 2019-es takarékos gazdálkodásának, illetve a különböző hatékonyságnövelő intézkedéseknek köszönhetően 2020 áprilisában az ÁSZ több mint 414 millió forint maradványt utalt át a központi költségvetésnek" – írták, hozzátéve, hogy ezzel is segítették a koronavírus elleni hatékony védekezést.
"Nagyon rossz tendenciák"
Boros Péternét megkérdeztük arról is, mennyire jellemző az állami szektorra, az amit az Állami Számvevőszéknél tapasztalnak. Az MKKSZ vezetője nem akart részleteket mondani, de felhívta figyelmünket Szijjártó Péter tavalyi nyilatkozataira. A külügyminiszter egy értekezleten saját maga vallotta be, hogy kirúgással fenyegette meg azokat a dolgozókat, akik azt szerették volna elérni, hogy otthonról is dolgozhassanak a koronavírus-járvány ideje alatt. Szijjártó azt is hozzátette, hogy "szakszervezetesdit eddig sem játszottunk a Külügyminisztériumban, ezután sem fogunk".
Boros Péterné azt mondta, más tárcáknál is tapasztaltak hasonlókat.
"Mi tisztességes partnerséget akarunk jogszabályi keretek között. Ha valahol félelem van, ha bekényszerítik a dolgozókat abba, hogy nem mondhatnak véleményt az azt jelenti, hogy nincs jogbiztonság. Ezek nagyon rossz tendenciák, mi nem így képzeljük el a jövőt."
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából! | [
"Állami Számvevőszék"
] | [
"Számvevői Érdekképviselet",
"Szabad Európa",
"Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete"
] |
Nincs nyoma a Veres János és Kabai Károly által jegyzett Bogát-Ferr Kft. 1992. évi mérlegének a nyíregyházi cégbíróságon. A minden évben kötelezően leadandó céginformáció az iratokat tartalmazó dosszié tartalomjegyzékében sem szerepel. A jelzett mérlegbeszámoló tartalma és aláírójának személye azért tarthat számot érdeklődésre, mert 1991 és 1994 között a cég jogtalanul igényelt vissza 55 millió forintnyi áfát. Erről Veres János korábban úgy nyilatkozott, az összeg "vissza lett térítve" a költségvetésnek. Ám arról, hogy ez mikor történt meg, és ki állt helyt a fémgyűjtők fiktív számlázása miatt keletkezett tartozásért, a pénzügyminiszter többszöri érdeklődésünkre sem volt hajlandó beszélni. A cégiratok tanúsága szerint Veres János az 1991. év végi alapítástól 1993. december 1-jéig jegyezte a színesfém-kereskedelemmel foglalkozó Bogát-Ferr Kft.-t Kabai Károllyal együtt ügyvezetőként. A HVG információi szerint ebben az időszakban egy fogyasztóvédelmi felügyelőségi ellenőrzés során hamis számlákra bukkantak. Ezekből az ügyben indult büntetőeljárás szakértője azt állapította meg, hogy a Bogát-Ferr Kft. 55 millió forintnyi áfát igényelt vissza jogtalanul az 1991–1995. május 31. közötti időszakban. Különös egybeesés, hogy a cégiratok tanúsága szerint Veres János 1995. május 29-én értékesíti ötvenszázaléknyi kft.-üzletrészét az azóta hasonló ügyekért börtönbüntetésre ítélt Kabai Károlynak és feleségének. Eközben a Bogát-Ferr az adóhatóságot perelte, bizonyítani kívánta, hogy a visszaigénylések rendben voltak. Ám a pert elveszítette, az APEH könyv szerint mintegy 130 millió forintos vagyont foglalt le végrehajtás során – derül ki a cégbíróságnál fellelhető könyvvizsgálói mérlegellenőrzésből. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy mennyi pénzt szerzett vissza végül az APEH, ám úgy tűnik, az adóhatóság nem jutott hozzá a teljes (kamatokkal, bírságokkal növelt) követeléséhez, mert 1999-ben megindította a felszámolási eljárást is, amelyet 2000 áprilisában zártak le. Ebben az időszakban már sem Veres János, sem Kabai Károly nem volt tulajdonosa a cégnek: a felszámolási időszakban Márta Károly és a romániai illetőségű Deli József jegyzik a Bogát-Ferrt, Kabai Károlyt viszont ennek ellenére vád alá helyezik, és különösen nagy értékre elkövetett adócsalás miatt három és fél évre jogerősen elítélik. Büntetése letöltését több hónap halasztás, majd bujkálás után az idén szeptemberben kezdi meg. A Magyar Nemzet továbbra is várja a választ arra, hogy Veresék miért hagyták veszni a Bogát-Ferr vagyonát, ha a fiktív számlázásért nem a cég, hanem a színesfémgyűjtők a felelősek, és miért nem próbálták behajtani a pénzt a bűncselekményért elítélt cigányokon. Nem tudjuk azt sem, hogy miként fordulhat elő, hogy Veres ügyvezetőként nem tudott a visszaélésekről.
Dombi Margit | [
"Bogát-Ferr Kft."
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
497 millió forintba kerül a Duna Aréna üzemeltetése, amit Kis-Szölgyémi Ferenc cége végez majd. A Császár-Komjádi uszodába 123,5 millióért vesznek eredményjelző LED-falat és egyéb felszereléseket az Antenna Hungária Zrt.-től.
Az EU-s közbeszerzési értesítő május 27-i számában két eredményhirdetés jelent meg a heteken belül kezdődő vizes vb-vel kapcsolatban. Mindkét tender esetében a világbajnokságot szervező Bp2017 Kft. a megrendelő, és mindkettő – szokás szerint – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt a rendkívüli sürgősségre való hivatkozással.
– a Duna Aréna üzemeltetése nettó 497 millió forint
A feladat egész pontosan a Duna Aréna (Dagály) és az ún. FINA Market teljes körű üzemeltetési és épület-karbantartási feladatainak ellátása. A tendert a Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában lévő B-Omega-T Kft. nyerte havi 142 millió forintos ajánlattal. A Simicska Lajos és Fonyó Károly közeli üzleti körbe sorolt Kis-Szölgyémi a vezérigazgatója és egyedüli tulajdonosa a B+N Referencia Zrt.-nek, amely évek óta zsinórban nyeri az állami közbeszerzéseket.
Pályázott még a feladatra havi 151 millió forintos ajánlattal az állami tulajdonú HM EI Zrt., és a Fakultás FM Kft., valamint az AQUALOGISZTIKA Kft. is, ám utóbbi két cég ajánlatát érvénytelennek nyilvánították.
– gyengeáramú rendszerek a Császár-Komjádi uszodába nettó 123,5 millió forint
Erre a tenderre az Antenna Hungária Zrt., az EURO ONE Számítástechnikai Zrt., és a T-Systems Magyarország Zrt. nyújtott be ajánlatot, a nyertes az állami tulajdonú Antenna Hungária lett. Az összegből hangrendszereket, eredményjelző LED-falat, wifit, IP-telefont, és egyéb elektronikus felszereléseket vesznek az uszodába.
A nyilvánosságra hozott szerződések összköltsége jelenleg
nettó 101,5 milliárd forint.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"B+N Referencia Zrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"B-Omega-T Kft."
] | [
"AQUALOGISZTIKA Kft.",
"Fakultás FM Kft.",
"FINA Market",
"EURO ONE Számítástechnikai Zrt.",
"HM EI Zrt.",
"T-Systems Magyarország Zrt.",
"Bp2017 Kft."
] |
Hűtlen kezelés miatt több feljelentést helyezett kilátásba ellenük Selmeczi Gabriella.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nyár óta folyamatosan végzi a magánnyugdíjpénztárak átvilágítását, ennek első szakasza zárult le most. Selmeczi Gabriella szerint miközben a pénztártagok egyéni számláján veszteséget írtak jóvá, addig saját maguknak jutalmakat osztottak, bónuszokat adtak, fizetést emeltek egyes kasszák, mindezt tulajdonképpen a befizetett tagdíjakból levonva. Selmeczi szerint mindezt jogellenesen tették, mert ilyenre csak akkor lett volna lehetőség, ha "eredményesen kezelték volna a vagyont".
A pénztárszövetséget még nem értesítették
A pénztárak még semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentéséről, csak a sajtóból értesültek róla, így egyelőre érdemben nem tudnak reagálni az abban foglaltakra - közölte a Stabilitás Pénztárszövetség.
A szövetség elemzése szerint egyébként az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. A pénztárak száz százalékát tömörítő érdekképviselet szerint azonban ahhoz, hogy a pénztárak gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak önkéntes alapon tagdíjbefizetést kellene vállalniuk. Ennek mértéke a jelenlegi feltételek alapján tagonként átlagosan legalább havi 14 ezer forint, ennyi kell ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. | [
"Stabilitás Pénztárszövetség"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
A Yellowroad nevű informatikai gyorstalpalót működtető, Training360 nevű cég úgy nyerte meg az állami támogatással működő, nemrég meghirdetett informatikai képzés lebonyolítását, hogy övék volt az egyetlen érvényes ajánlat a tenderen. Bár az utóbbi időben gomba módra szaporodtak az informatikai gyorstalpalók, az alapvetően nem közbeszerzésekből élő piacon senki nem tudott a pályázatról. De még ha tudtak volna, a feltételeknek amúgy sem feleltek volna meg.
Fura közbeszerzésen nyerte meg a Nemzetgazdasági Minisztérium által szombaton meghirdetett, informatikai fejlesztői karrier start program lebonyolítását az eredetileg OKJ-s informatikai oktatással, coachinggal és üzleti képzésekkel foglalkozó Training360 Kft. az e-Corvina Kft.-vel és az Auri Consultinggal közös konzorciumban.
A program hazai forrású, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot terhelő költsége 2,5 milliárd forint, amelyhez az ipari partnerek további 1,45 milliárd forinttal járulnak hozzá.
Az NGM által meghirdetett program két részből áll, a programalapító és az azt követő önfenntartó részből. Az első ciklus során legalább 1400, a második alatt legalább további 2600 ember képzése és munkába állása valósulhat meg.
A bekerülő hallgatók először egy három-négy hónapos alapképzést kapnak, itt elsajátítják az általános fejlesztői ismereteket, ezt követően a program gondoskodik a munkába állításukról.
Azt, hogy az állam a nehézkes egyetemi struktúra kizárólagos erőltetése helyett meghallotta a piaci igényeket és pénzzel segíti az informatikai gyorstalpalást, a piacon sokan pozitívumként értékelték, a kiválasztás módján viszont kiakadtak a már működő cégek.
A piacvezetőket kizárták a tender feltételei
Az informatikai gyorstalpalós szisztémáról először 2016-ban írtunk, amikor az ilyen oktatásra specializálódó Codecool és a Green Fox Academy képzései már futottak. Azóta elég sok új hasonló képzés indult, és így már összesen legalább 16 képzés közül lehet válogatni.
Ehhez képest összesen egy cég és egy három cégből álló konzorcium adott be pályázatot, amiből az egyik érvénytelen volt. Több piaci szereplő elmondása alapján úgy tűnik, hogy bár nyilvános közbeszerzésről volt szó,
az alapvetően piaci bevételi forrásokból élő – tehát frissen kiírt közbeszerzéseket napi szinten nem böngésző – cégek többsége egyáltalán nem is hallott arról, hogy létezik ilyen tender.
De még az sem segített volna, ha hallanak róla, ugyanis a közbeszerzés feltételei alapján olyan cégek nem pályázhattak, amiknek az előző két üzleti évben legalább egyben negatív volt az adózott eredménye, és az előző két üzleti évben informatikai képzésből származó árbevétele nem éri el minimum az egymilliárd forintot.
Az informatikai gyorstalpalók üzleti modelljét itthon elsőként alkalmazó két cég, a Codecool és a Greenfox Academy ez alapján már alapból kiesett (a Codecoolnak a 2015-ös üzleti évben -70,275, a 2016-osban pedig -228 millió forint, a Green Foxnak 2015-ben -2,75, 2016-ban pedig 7,97 millió forint volt az adózott eredménye), a piacon utánuk létrejövő hasonló üzleti modell alapján működő cégek nagy része pedig még fiatalabb annál, hogy egyáltalán többévnyi eredménnyel rendelkezzen.
Győztes cég: nyílt pályázat volt
Nemessányi Tamás, a Training 360 marketingvezetője az Index kérdésére azt mondta, nyílt közbeszerzési eljárást nyertek meg, és megjegyezte, hogy szűkös volt a határidő, ezért sokat dolgoztak a pályázat beadása előtt.
A pályázatról az érvénytelen anyagot beadó WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Kft.-t is megkérdeztük: ők is végeztek hiánypótlást, de ennek ellenére sem fogadták el a pályázatukat. Ugyanakkor ők nem tartották túl szigorúnak a közbeszerzés feltételeit.
A Training 360 a gyorstalpaló képzések második hullámában jött ki a Yellowroad nevű négy hónapos képzésével, oldalukon már lehet is előregisztrálni az NGM által támogatott képzésre.
Bár a jelentkezés után az oldal a Yellowroad többi képzéseire mutató linket ajánlja fel, Nemessányi az Index kérdésére elmondta, a Training 360 az NGM támogatásával új képzéseket indít, tehát nem a már meglévő Yellowroad néven futnak majd az államilag támogatott képzések.
A helyzet ugyanakkor lényegében az, hogy a Yellowroad junior fejlesztőképzés a Training 360 oktatóközpont programja, tehát
a cégnek lesz két nagyon hasonló programja ugyanazon a piacon, és az egyiket az állam fogja támogatni.
forrás: karrier.training360.com
A közbeszerzésen tehát olyan feltételeket szabtak meg a gyorstalpalói képzés lebonyolításához, aminek a kifejezetten gyorstalpalókra szakosodott cégek nem feleltek meg, csak egy olyan cég, ami eredeti tevékenységéhez képest ezt is felvette a profiljába, miután a gyorstalpalós piac az utóbbi pár évben felpörgött.
Az Indexnek nyilatkozó piaci szereplők szerint nem volt korrekt az eljárás: bár az alapelv rendben van, hogy az állam támogatja a képzéseket, a közbeszerzés lebonyolításának módja tisztességtelen versenyelőnybe hozza a Yellowroadot azzal, hogy a márkát tulajdonló céget állami pénzekhez juttatja.
"Csak reménykedni tudok benne, hogy ha nagyon jó minőségi szolgáltatást nyújtunk, akkor még ilyen feltételek mellett is lehet működni a piacon" – mondta erről az egyik iskola vezetője.
Évek óta nem akartak ennyien informatikusnak menni
A Felvi.hu adatai alapján 2005 óta nem vettek fel annyi embert informatikai képzésekre az országban, mint idén, erről ebben a cikkben írtunk részletesebben.
2017 szeptemberétől konkrétan 6456 informatikushallgató kezdi meg a tanulmányait, legutóbb 2005-ben kezdtek többen informatikusnak tanulni, konkrétan 6592-en. A felvettek száma a statisztikák alapján évek óta növekszik, és ugyanez igaz a felvételizők számára is: idén 11 159-en jelentkeztek informatikai képzésekre, ami hatéves rekord.
2016 nyarán arról írtunk, hogy az informatikai szektorban az állások 3,5 százalékát nem tudták betölteni a cégek, a pályakezdőket 200-300 ezres nettó fizetéssel alkalmazták, a Hays felmérése szerint pedig csak 2015-ben átlag 8-10 százalékkal emelkedtek a fizetések az ágazatban, ami a bankszektor után a legmagasabb jövedelmeket kínálta.
A Bell Research 2015-ben készített egy felmérést a kormány felkérésére, amiből az derült ki, hogy abban az évben 22 ezer informatikus végzettségű dolgozót tudtak volna felvenni a cégek, ha lett volna, aki betöltse a meghirdetett pozíciókat.
A tanulmány szerint alapvetően mindenféle képzettségű informatikusból hiány volt a piacon, de a legnagyobb hiány OKJ-s képzettségű fejlesztőből és rendszergazdából volt, illetve felsőfokú szakképzettségű és Bsc-diplomás informatikusból sem volt elég. Egy uniós kutatás szerint a helyzet még csak rosszabb lesz, ugyanis amíg 2015-ben 600-700 ezer fős hiány volt szoftverfejlesztőből, a tanulmány becslése alapján ez a hiány 2020-ra 900 ezresre fog bővülni.
A munkerőhiány és a növekvő bérek ugyanakkor nemcsak az egyetemi jelentkezések növekvő számában nyilvánultak meg, hanem abban is, hogy egyrészt a cégek maguk kezdték el képezni az informatikusokat, másrészt megjelentek a piaci alapú gyorstalpaló képzések.
Az alábbi táblázatban a piacon elérhető összes képzést igyekeztünk összeszedni. Ez alapján látszik, hogy főleg Budapesten jöttek létre új iskolák, de megjelentek online képzések is a piacon. A legtöbb helyen konkrét állásgarancia nincsen, legfeljebb segítenek elhelyezkedni, vagy ha a hallgató nem talál állást a képzés elvégzése után, akkor visszafizetik a tandíj egy részét, vagy esetleg alapból csak sikeres elhelyezkedés esetén. | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Training360"
] | [
"Nemzeti Foglalkoztatási Alap",
"Auri Consulting",
"Green Fox",
"Green Fox Academy",
"e-Corvina Kft.",
"Greenfox Academy",
"Bell Research",
"WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Kft.",
"Training 360"
] |
Horváthné Fekszi Márta, a Gyurcsány-kormány volt külügyi államtitkára lett a közelmúltban a vezető tisztségviselője annak az Origo Film Groupnak, amely Portik Tamás élettársa, Pápa Marianne és családja érdekeltsége.
Milliárd feletti árbevétel mellett is több százmilliós veszteséget produkált 2015-ben a filmstúdió-üzemeltető-filmgyártó Origo Film Group Zrt., amelynek többségi tulajdonosa a Komondor Holding Zrt.
Erről a cégről sokat cikkeztünk: a Komondort örökölte meg Pápa Marianne üzletasszony néhai férjétől, a józsefvárosi kínai piacot üzemeltető Szetlik Ferenctől. Komondor-érdekeltség volt az a kft is, amely kedvezményezett volt a belvárosi ingatlanvirtcsaftban.
Ez az az üzlet, aminek következményeképp a közelmúltban bíróságon hallgatták meg tanúként a más ügyek miatt szabadságvesztését töltő Portik Tamást, aki állította, tízmillió forint értékű kenőpénzt vitt euróban Rogán Antal akkori V. kerületi polgármesternek, jelenlegi miniszterelnökségi kabinetminiszternek.
Portik ugyanis Pápa Marianne úgymond bizalmas férfipartnere volt egészen letartóztatásáig – a médiában elterjedt élettársi viszony, szó szerinti értelemben nem stimmel ugyan, a lényeg azonban igen –, innen eredt a kapcsolat.
Pápa másik kötődése sem érdektelen: néhai férje, Szetlik Habony Árpád jelenlegi miniszterelnökségi megmondóember nagybátyja volt.
Az Origo Film Group idén tavasszal igazolt új cégvezetőt Horváthné Fekszi Márta személyében a zrt-be. Kapcsolata azonban korábbi a cégcsoporttal: a központi zrt több leányvállalatánál került vezető pozícióba 2014-2015-ben.
Horváthné – akit a médiában szt-tisztként is megneveztek, bár ő ezt tagadta – a hetvenes évektől a Külügyminisztérium kötelékében dolgozott, 2005-től államtitkárként.
Másodrendű vádlottként áll bíróság előtt a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítése miatti büntetőperben – a törvényszék tavaly első fokon felmentette őt és a többi vádlottat, köztük az akkori moszkvai magyar nagykövetet, illetve az állami vagyonkezelő vezetőit.
A kereskedelmi képviselet ingatlanát a magyar állam 2008-ban 23,7 millió forintért értékesítette, a vevő pedig nem sokkal később 100 millió dollárért adta tovább. A Budapest Környéki Törvényszék indokolása szerint ebből azonban nem következik az áron aluli értékesítés, mivel a telek és az épület egy kézben (csak a felépítmény volt a magyar államé) jóval többet ér, ráadásul a magyar állam nemzetközi kötelezettségei miatt kereskedelmi célokra nem is használhatta az ingatlant, aminek viszont a fenntartása is milliárdos tétel volt évente.
A per az ügyészség fellebbezése miatt a táblabíróságon folytatódik.
Rádi Antónia | [
"Komondor Holding Zrt.",
"Origo Film Group"
] | [
"Budapest Környéki Törvényszék"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Kiss Ádám 2010. július 21. 06:32
Hamarosan engedélyt kaphat a budapesti Erzsébet téri Design Terminál épülete, amivel pont kerülhet az évek óta húzódó botrányos beruházás végére. A Fidesz kulturális kormányzati botrányokat vizsgáló parlamenti albizottságának elnöke nyilvánosságra hozná a beruházás sikertelenségének okairól készült, eltitkolt jelentést. A Hírszerző a dokumentumot már tavaly bemutatta, most az "Emberek" számára is közzétettük.
Jelentéstartalom
Július 25-én ideiglenes használatba vételi engedélyt kaphat a Design Terminál, az elmúlt évek állami nagyberuházásainak egyik botrányköve. Legutoljára még az előző kormány ígérte, hogy 2010 április közepén megnyílhat a design központ, de már februárban tudni lehetett, hogy a hiányzó munkák és a korábbi, el nem végzett munkákból következő jogi huzavona miatt ez a dátum sem lesz tartható.A papíron befejezett beruházásból az év elején még hátra volt a kertrendezés, az egykori várócsarnok oszlopainak renoválása, és egyéb munkák, többek között azoknak a rongálásoknak az eltüntetése, amiket a félkészen hagyott és hanyagul őrzött épületen elkövettek 2006 óta. Az oszlopokat azóta kijavították. A legelső tervben majdnem kilencven millióra taksált kertrendezést, némi füvesítéssel, illetve padok beszerelésével megoldották. A graffitik egy része eltűnt, de maradt még belőlük bőven.Így várja a július 25-i nyitást az elvileg 2006 óta "kész" épület – legalábbis ez a dátum hangzott el július 14-én, a parlament kulturális bizottságán belül működő, az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottság ülésén. Az MTI tudósítása szerint Jánosi Andrea, az évek óta tetszhalott beruházás ügyét áttekintő szakértő szerint ekkorra megérkezhet az egyelőre csak ideiglenes használatba vételi engedély, amit egyébként az épület egyszer, 2009 őszén már megkapott, amikor design hetet rendeztek a falai között. Az új kormányzat folytatni kívánja azokat az eljárásokat is, melyeket az elődök indítottak a beruházás kudarcba fullasztásával vádolt cégek ellen.A parlamenti albizottság elnöke, Gulyás Dénes a beruházás sikertelenségének okait és személyi konzekvenciáit feltáró jelentés nyilvánosságra hozatalát is megígérte, hogy az albizottság és a sajtó is megismerhesse annak tartalmát. Ez az a jelentés, mely tíz évre nem nyilvános minősítést kapott, azok után, hogy feltárta a négyszáz millióból egymilliárd forintra emelkedő költségek okát, és azt, hogy miért nincs még mindig kész a "kész" épület.Kattintson a videó megtekintéséhez!Ezt a jelentést azonban a Hírszerző már 2009 decemberében nyilvánosságra hozta . Részletesen ismertettük a benne leírtakat, mely után a rendőrség 2010 januárjában nyomozást indított, a beruházást bonyolító Központi Szolgáltatási Főigazgatóságnak pedig több vezetője, - köztük a dokumentum által személyesen is felelőssé tett osztályvezetők - távozott.Gulyás képviselő felvetésén felbuzdulva a Hírszerzőnél mi is előszedtük a fél éve birtokolt aktát, és kivittük a budapesti Erzsébet térre, a Design Terminálnak (majd) helyet adó egykori Volánbusz pályaudvar épületéhez. A téren olvastunk belőle, megmutogattuk a járókelőknek és végezetül egy példányát felragasztottuk a "kertet" védő ideiglenes kordon rácsára. Célunk az volt, hogy az "Emberek" számára is megtekinthetővé tegyünk egy dokumentumot, amilyenről csak néha hallanak tévében, újságban, és amiknek távoliságára, "nem nyilvánosságára" és egyéb minősítéseire építve sokan tussolták már el a saját botrányaikat.A megkérdezett járókelők nem mutattak túlzott lelkesedést, de a kiragasztott papírokat sokan megnézték, volt, aki oldalról oldalra nekiállt végigolvasni. A teret befoglaló gördeszkások, és a szavaik alapján épp metrót firkálni induló utcakölykök nem nagyon foglalkoztak az egésszel. Az sem nagyon verte ki a biztosítékot, hogy elvileg egy olyan kormányzati dokumentummal bohóckodtunk Budapest közepén, ami a kezünkbe sem kerülhetne. Sőt, az épület ragasztgatásra megjelenő portása, mikor közöltük, hogy a Miniszterelnöki Hivatal papírját ragasztjuk ki, lényegében engedte, hogy tovább csináljuk, bár figyelmeztetett, hogy sokáig úgysem marad kint, mert "a kölykök mindent leszaggatnak". | [
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Központi Szolgáltatási Főigazgatóság"
] | [
"Design Terminál"
] |
Bakonyi földesúr lett Rogán Antal utódja, csak az nem látszik, honnan volt rá pénze
Bakonyi földesúr lett Rogán Antal utódja, csak az nem látszik, honnan volt rá pénze
Megduplázta földbirtokait az elmúlt években Szentgyörgyvölgyi Péter, ám a belvárosi polgármester vagyonnyilatkozatait átböngészve nem találni a közel 30 hektár pénzügyi fedezetét. Kérdéseinkre hónapok óta nem reagál a kerületvezető.
A Fővárosi Közgyűlés polgármester tagjai rendre 5-6 oldalas vagyonnyilatkozatokkal szerepelnek az önkormányzat honlapján, egyikük vagyonnyilatkozatának terjedelme azonban jócskán túllép az átlagon: a Belvárost igazgató Szentgyörgyvölgyi Péter 12 oldalas bevallásában nemcsak a csatolt, közel két tucat darabból álló föld- és ingatlanvagyon a szembetűnő, de az értékpapírokban, takarékbetétben pihentetett vagyonának nagysága is.
Indiántábor és földügy
Rogán Antal utódja 2014 óta vezeti az V. kerületet, előtte alpolgármesterként egy önkormányzati céget is irányított, illetve egy kis, a többi közt italszolgáltatással foglalkozó családi vállalkozás tulajdonosa és ügyvezetője volt. Rogánhoz képest Szentgyörgyvölgyi visszahúzódóbb karakterű politikus, magánéletéről, de még tanulmányairól sem igen találni újságcikket. A kerületi honlap sem árul el róla semmit. Egy 2014-es bejegyzés szerint korábban szociális munkás diplomát szerzett, mindemellett cukrász és aranykalászos gazda.
Az, hogy a Belváros vezetője szoros kötődik a Bakonyhoz, egy 2012-es Blikk-cikkből tudható. Ez azt derítette ki, hogy Szentgyörgyvölgyi – aki akkor a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. ügyvezetője volt – az állami földpályázaton húsz éves haszonbérleti jogot nyert egy 30 hektáros szántóra. Igaz, erről a sajtó érdeklődésekor – Rogán Antal kérésére – lemondott. "Azért pályáztam, mert nagyon jó lehetőség lett volna, gyerekkorom óta járok Bakonybélbe, lovakat is tartok itt" – magyarázta a lapnak Szentgyörgyvölgyi, aki két év múlva lett polgármester.
Helybéliektől úgy tudjuk, hogy a politikusnak korábban meghatározó életélménye volt a Cseh Tamás-féle bakonyi indiántábor, sőt a megyei lap 2017-es cikkében az indiánszerelésbe bújt polgármesterről is látható fotó (a csoportkép jobb alsó részén, barna nadrágban guggol az akkor még hosszú hajú Szentgyörgyvölgyi). Vagyonnyilatkozata alapján 2011-ben már vásárolt ott földet, és ezen a területen alakította ki birtokát és istállóját, tudomásunk szerint lovait is ott tartja. Jelentős földvásárlásai voltak azonban a polgármesteri időszaka alatt is.
Kétharmadnyi Margitsziget
Az elmúlt években annyival nőtt bakonybéli földvagyona, hogy mára a Margitsziget kétharmadának megfelelő, közel
60 hektárnyi területet birtokol
összesen.
Megnéztük, hogy az elmúlt években mennyi bevallott jövedelme volt a kerületvezetőnek, ezt pedig összevetettük azzal, hogy mennyivel nőtt megtakarítása, és hogy mennyit érhet a 2019-ben, illetve 2020-ban tulajdonába került földvagyon. A földek értékét helyi forrásunk, illetve egy mindenki számára elérhető piaci árkalkulátor alapján számoltuk ki (amely nemcsak földtípus, hanem irányítószám alapján hozza ki a becsült összegeket), és összességében több tízmillió forintos különbséget láttunk.
Cikkünkben három, általunk elérhető dokumentumból dolgoztunk: Szentgyörgyvölgyi Péter
2018 januárjában,
2020 januárjában,
valamint 2021 januárjában leadott vagyonnyilatkozatából.
Jelentős vagyongyarapodás
A 2018 elején leadott nyilatkozata szerint így festett a belvárosi polgármester anyagi helyzete:
bruttó 997 ezer forintot kapott havonta polgármesterként. Ez nagyjából évi nettó 8 millió forintot jelenthet.
Egyéb bevétele, cége, üzleti tevékenysége nem volt, és ma sincs.
49,6 millió forint megtakarítással rendelkezett (ez 19,85 millió forintnyi befektetési jegyből, egy 5,75 milliós takarékbetétből, valamint egy 24 milliós követelésből állt össze).
A tartozása 40,93 millió forint volt, magánszemély és bank felé.
Ehhez képest azt látjuk két évvel később Szentgyörgyvölgyi
megtakarításai (értékpapír, takarékbetét, követelés) 56,68 millió forintra nőttek,
mindeközben tartozása 38,73 millióra csökkent.
Vagyis amíg 2018-ban és 2019-ben hozzávetőleg 16 millió forintnyi jövedelme lehetett, sikerült hétmillióval növelnie a befektetéseit, illetve 2,2 millióval csökkentenie tartozását.
Azaz "minden más" kiadásának ki kellene jönnie a fennmaradó hétmillió, azaz két évre számolva havi 300 ezer forintból (ide számolva a több mint százezres költségtérítését is).
Csakhogy a két vagyonnyilatkozat leadása közt Szentgyörgyvölgyi vásárolt még közel 25 hektár földet Bakonybélben. Ráadásul a birtok őrzése, a lovak állandó felügyelete, gondozása sem jelentéktelen költség, a földek műveltetéséről, gondozásáról nem is beszélve.
Egész pontosan 2019-ben vásárolt
3,43 hektár erdőt,
1,6 hektár legelőt,
8,65 hektár legelőt,
9,78 hektár legelőt,
0,5 hektár rétet
és 0,28 hektár vízmosást.
A földek pontos vételárát nem ismerhetjük (számos tényező függvénye), de helyi forrásból úgy tudjuk, arrafelé egy hektár föld jó esetben kétmillió forintot is érhet. Egy tavaszi kifüggesztésből, illetve egy pár hónapos bakonybéli szerződésben azt láttuk, hogy egy 1,43 hektáros legelőt ötmillió forintért adtak el, ami közel hárommilliós hektárankénti árat jelent. Ennél jóval szerényebben számol az internetes kalkulátor, ami szerint annyi erdőt, rétet, illetve legelőt Bakonybélben, amit Szentgyörgyvölgyi összevásárolt, 23,3 millió forintért lehetett megvenni 2019-ben. Ez tehát valamivel alacsonyabb, mint egymilliós hektárárral számol, magyarán, ha a piaci becslésekre hagyatkozunk, akkor a befektetések, a törlesztés, valamint az egyéb kiadások után még ennyit kellett volna a fizetéséből kiszorítania Szentgyörgyvölgyi Péternek. Csakhogy
ezt az összeget 16 millió forintból képtelenség előállítani.
Szentgyörgyvölgyi vagyonbevallásból egyébként az derül ki, hogy a bakonyi földvásárlások tíz évvel ezelőtt kezdődtek. 2011-ben több darabban valamivel több mint 12 hektárt, 2012-ben 7,6 hektárt, 2016-ban 11,4 hektárt, 2017-ben pedig 0,56 hektárt vett.
Természetesen adódhatnak olyan bevételei egy politikusnak, amelyek nem feltétlenül jövedelemből származnak, és emiatt nem kell feltüntetni őket a vagyonnyilatkozatban. Örökölhet, családi ajándékot kaphat, de találhat pénzt az utcán, nyerhet esetleg szerencsejátékon, jól fialhatnak a meglévő befektetései és így tovább. Éppen ezért még júniusban kétszer is rákérdeztünk az V. kerületnél, hogy miből finanszírozta ezeket a földvásárlásokat a polgármester, és megkértük, árulja el, mennyibe kerültek az egyes földdarabok. Hónapokig nem kaptunk választ a kérdéseinkre, amelyeket szeptemberben ismét feltettünk, de továbbra sem érkezett reakció.
Havi 200 ezer járna a Bakonyerdőtől, de nem veszi fel A belvárosi polgármester 2019 óta felügyelőbizottsági tag a Bakonyerdő Zrt. ben, ezért az erdészet honlapja szerint bruttó 200 ezer forintot kap, ugyanakkor a társaság azt közölte a 24.hu-val, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter ezt az összeget nem veszi fel. 2019 áprilisától Szentgyörgyvölgyi a Mahart felügyelőbizottságában is ott ül, azonban díjazást ezért sem vesz fel.
Bakonybéli lakcím, belvárosi munkahely
2020-ban aztán újabb földgyarapodás történt. A polgármester megtakarítása lényegében nem változott, a tartozása bő 800 ezer forinttal csökkent.
Vett viszont
egy 2,62 hektáros
és 2,4 hektáros szántót,
valamint az utóbbival összekapcsolva egy 0,428 hektáros rétet.
Mindez a kalkulátor szerint 6,23 millió forintba kerülhetett. Ezek szerint tehát a fizetésének szinte egészét erre költhette Szentgyörgyvölgyi Péter, ami nem tűnik életszerűnek. Legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint a polgármester összesen 62 hektár föld tulajdonosa Bakonybélben. Csak összehasonlításképp: az általa irányított V. kerület 260 hektár nagyságú.
Az Opten céginformációs rendszerében Szentgyörgyvölgyi Péter egyéni vállalkozóként egy bakonybéli tanyára bejegyzett lakcímmel szerepel. Azt is megkérdeztük az V. kerülettől, hogy a polgármester életvitelszerűen is a Veszprém megyei településen él-e, és onnan jár-e be igazgatni a Belvárost, de erre sem kaptunk választ. Az Opten adatai szerint ugyanakkor Szentgyörgyvölgyi vállalkozóként lótenyésztéssel foglalkozik, ám az nem derül ki az adatbázisból, hogy ebből származik-e bevétele.
A helyiek között akadt, aki meg tudta mutatni, hol van a falu határában lévő, egy meredek úton megközelíthető Szentgyörgyvölgyi-birtok, amelynek bejáratát "magánterület" tábla jelzi. A légifelvételből úgy tűnik, a területen több épület is található: lakóingatlannak látszó és gazdasági egyaránt. A földhivatali dokumentumokból pedig az derül ki, hogy a közel 11 hektáros birtokon egy magánszemély részére 167 négyzetméternyi területre földhasználati jogot jegyeztek be 2014-ben, és ő egy lakóingatlant is birtokol ezen a területen. | [
"Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft.",
"Bakonyerdő"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
A csődeljárás alatt lévő Cerbona hitelezői december 20-ig jelenthetik be követelésüket a vagyonfelügyelő Agro-Alba Zrt.-nek. Várhatóan nehéz lesz egyezséget kötni a hitelezőkkel, hiszen ötszáz hitelezőnek, mintegy hatmilliárd forinttal tartozik a cég. A tevékenységek racionalizálásával várhatóan elengedhetetlen lesz a létszámleépítés.
A Fejér Megyei Bíróság november 19-ével elrendelte a Cerbona Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt. csődeljárását. Így a hitelezőknek e naptól számított 30 napon belül kell bejelenteniük a céggel szembeni követelésüket a kijelölt vagyonfelügyelő Agro-Alba Szolgáltató Zrt.-nek. E naptól 90 napos fizetési haladék illeti meg a társaságot a követelések teljesítésére vonatkozóan, írja a Napi Gazdaság.
A dolgozók bérét a csődeljárás alatt is folyósítani kell, mivel leállították a termelést, az alapbért kell fizetni, a kiadás így is eléri a százmillió forintot. A Cerbona mintegy ötszáz hitelezőnek tartozik, összes tartozása közel hatmilliárd forintot tehet ki, de a pontos összeg a bejelentési határidő lejártát követően derül ki - mondta a Napinak Ádám Beáta, az Agro-Alba vezérigazgatója.
Gosztonyi Gábor, a Cerbona vezérigazgatója tájékoztatása szerint banki hitelállományuk 4,5 milliárd forint, a szállítói tartozás 1,2 milliárd. A társaság 2009-es mérlegében 6,8 milliárdos kötelezettségállomány szerepelt. A csődegyezséghez a biztosított és a nem biztosított hitelezők szavazatainak (100 ezer forintos követelésenként egy szavazat) többségét kell megszerezni, ha nem jönne létre egyezség, akkor elindul a felszámolási eljárás és jogutód nélkül megszűnik a cég.
A menedzsmentnek december 20-ig egyezségi javaslatot és a fizetőképességet helyreállító programot kell készíteni és azt eljuttatni a hitelezőknek. Az első hitelezői tárgyalásra január 3-án kerülhet sor. A csődeljárás (fizetési moratórium) a hitelezők jóváhagyásával fél-egy évre meghosszabbítható, ezalatt több egyezségi tárgyalás tartható.
A Cerbona jelentős hitelállományát és hitelezőinek magas számát tekintve várhatóan nehéz lesz egyezségre jutni a hitelek átütemezéséről vagy egy részük elengedéséről. A menedzsment elsősorban új befektető bevonásával próbálja helyreállítani a társaság működését. A novemberi rendkívüli közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot arra, hogy szükség esetén legfeljebb hárommilliárdos tőkeemelést hajtson végre, ami új részvények kibocsátásával valósulhat meg.
A cég jegyzett tőkéje jelenleg 1,91 milliárd forint. Forrásbevonásról már a csődeljárás kezdeményezése előtt tárgyalt a társaság pénzintézetekkel, de ezek nem vezettek eredményre, először az egyik, majd a többi hitelező bankja mondta fel hiteleit és inkasszót rendelt el számláira. A legnagyobb hitelezője mintegy másfél milliárd forinttal az OTP, szerződésben áll még a K&H-val, az MKB-val, a Budapest Bankkal, a Sopron Bankkal és a Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezettel.
A hitelezők részére elfogadható reorganizációs programot is készítenie kell a társaságnak. Ez kiterjedhet egyes tevékenységek megszüntetésére és az ehhez kapcsolódó termelő egységek értékesítésére is. A Cerbona árbevételének mintegy harmada származik gabonaőrlemények, negyed-negyed arányban száraztészták és extrudált termékek, a fennmaradó részben pedig gabona és egyéb termékek (például filteres teák) kereskedelméből.
A müzlik és müzliszeletek gyártásában piacvezető Magyarországon. Székesfehérváron található az extrudáló- és tésztagyártó üzeme, Dombóváron, Szekszárdon és Enyingen malma, Sárbogárdon és Kápolnásnyéken gabonatárolói vannak. A gyárak jelenleg nem termelnek, utolsóként november második hetében a extrudálóüzemet állították le.
A cég a legnagyobb, mintegy 2,3 milliárd forintos bírsággal zárult élelmiszer-ipari kartell egyik főszereplője volt – egy volt alkalmazottuk bejelentése nyomán indult a GVH eljárása –, bár a legnagyobb bírságot végül egy másik piaci szereplő kapta.
A társaság 322 főt foglalkoztat, a dolgozói létszám a hét leányvállalatával együtt mintegy 400 fő. A cégvezetés célja, hogy mielőbb finanszírozót találjon a működés helyreállításához és megtartsa dolgozóit. A létszámleépítés azonban később, a tevékenységek racionalizálásával várhatóan elengedhetetlen lesz. Nehéz pénzügyi helyzetbe a liszt- és gabonaárak radikális változása és a bankok szigorodó hitelezése miatt került a nagy múltú társaság | [
"Cerbona"
] | [
"Cerbona Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt.",
"Agro-Alba Szolgáltató Zrt.",
"Napi Gazdaság",
"Fejér Megyei Bíróság",
"Sopron Bank",
"Budapest Bank",
"Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet",
"Agro-Alba Zrt."
] |
Az elektronikus közbeszerzési rendszerből derült ki, hogy az állami ünnepségeket szervező Hungarofest Nonprofit Kft. július végén írt ki közbeszerzést 80 rendezvényre. Az érdeklődőknek egy hetük volt, hogy ajánlatot tegyenek. A tenderre egy konzorcium jelentkezett, meg is nyerte a kiírást.
Az Antenna Hungária Zrt.-ről van szó, ez a cég a VALTON-SEC Kft.-vel és az Event Stuff Kft.-vel közösen pályázott. A szerződés 53 millió forintról szól, a dokumentumot már alá is írták. A kiírásból kiderül, a nyertes cég feladata a Hungarofest Kft. rendezvényeinek lebonyolításához szükséges technikai, logisztikai, biztonsági tervezési és kivitelezési szolgáltatások és kellékek beszerzése. A munkába alvállalkozót nem vonnak be.
A Valton éves beszámolója szerint nettó árbevételét az előző évi 2,6 milliárd forintról 6,4 milliárdra tudta növelni 2017-ben – 2015-ben még 1,7 milliárdot hozott össze. A cég pénzeszközei és saját tőkéje is megduplázódott tavaly, adózott eredménye pedig 447 millió forintról 1,45 milliárdra nőtt. A tulajdonosok ehhez képest egészen szerények, hiszen mindössze 300 millió forint osztalék kifizetéséről döntöttek, a maradékot eredménytartalékba tették, amely így kétmilliárd forintra nőtt. A Valton-Sec szinte valamenyi állami rendezvényen, a Liget-projektnél, sőt, a vizes vb-n is felelt a biztonságért. Az igazi zsíros megbízás ez utóbbi volt, csaknem másfél milliárd forintot hozott a konyhára. | [
"Event Stuff Kft.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"VALTON-SEC Kft."
] | [
"Hungarofest Nonprofit Kft.",
"Hungarofest Kft."
] |
Összesen 135 millió forint EU-pénzt kapott gyakornokképzésre Fajszi Lajos (Fidesz) volt szekszárdi önkormányzati képviselő négy családi takarítócége. Fajsziék annak idején a trafikmutyin is nagyon szakítottak: a família összesen 5 dohánybolt koncesszióját húzhatta be.
Egy takarítót csaknem 3 millió forintért képeztek ki Fajsziék cégeinél uniós pénzből – ez derült ki Hadházy Ákos LMP-s politikus eheti Korrupcióinfóján. A képviselő kommentárja: ennyiért el lehet végezni a bölcsészkart vagy három félévet az állatorvosi egyetem méregdrága önköltséges képzésén.
Fajszi Lajos volt önkormányzati képviselőt trafikkirályként ismerhette meg az ország az éppen Hadházy által borított dohány-mutyi idején. Utóbb kiderült az is, a család takarítócégei szépen húzzák az állami megrendeléseket.
Az orcátlanság azonban – Hadházy szavaival – most szintet lépett. Kiderült: a család négy takarítócége az elmúlt időben összesen 135 millió forintot – 40 évnyi átlagbért – kapott gyakornokok képzésére.
Van, amelyik projektnek a palyazat.gov.hu-n elérhető dokumentációja csak fényképekből áll. Ezek közül számos a trafikokban készült, s akad olyan is, ami fitnessz-gép karbantartását mutatja be. Ahol található szöveges leírás is, ott egyebek mellett kiderül, hogy a pénz egy részéből a nyertesek gépeket vásároltak. Köztük takarító masinákat is.
De beszereztek két Apple iMac-ot is csaknem egymillióért, mondván “ezen eszközök a fiatalok elsődleges munkavégzését biztosító alapeszközök, melyek nélkül jövedelemtermelő munkát nem tudnának végezni".
A TÁMOP projektben mintegy 1200 vállalkozás kapott pénzt gyakornokok foglalkoztatására. Azonban többségük nagyságrendekkel kevesebbet, 2-3 milliót nyert, és feltételezhetően nem pályázott egyetlen család több cég nevében – jelentette ki Hadházy, aki szerint ezért van szükség EU ügyészségre, hiszen a magyar ügyészség nyilván mindent törvényesnek mond majd.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Fidesz"
] | [] |
Az Földművelésügyi Minisztérium közleményt adott ki arról pénteken, hogy nem hibázott. Habár Lázár János előző nap azt jelentette be, hogy a minisztérium elvesztett 410 millió forintnyi állami pénzt. Az FM szerint viszont azért nem hibáztak, mert a miniszter nem is tudott arról, hogy brókercégnél van a pénzük. Vizsgálatot indítanak.
410 millió forint állami pénz odaveszett. Ezt jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a kormányzati összesítés alapján. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) egyik háttérintézménye, az Állami Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. ugyanis 410 millió forintot tartott értékpapírban a csődbe ment Hungária Értékpapírnál.
Az FM pénteken meglepő címet adott az ezt kommentáló közleményének:
A Földművelésügyi Minisztérium nem hibázott
A minisztérium ezt azzal indokolja, hogy már az előző ciklusban, amikor még Vidékfejlesztési Minisztériumnak hívták az intézményt, volt egy általános tiltás, hogy nem szabad pénzt tartani brókercégeknél, csak az Államkincstárban.
Az FM csak a miniszterelnöki feladatszabást követően értesült arról, hogy a TIG Nonprofit Kft. a tiltás ellenére nem szüntette meg azt az értékpapírszámláját a Hungária Értékpapír Zrt-nél, melyet jóváhagyásunk és tudtunk nélkül tartott ott.
Ezt írja a sajtóosztály, de az nem derül ki a közleményből, hogy ha Orbán Viktor február 25-én kiadta az utasítást, hogy minden kormánytag nézze meg, tart-e brókercégnél pénzt és vegye ki, akkor miért nem vette ki az FM háttérintézménye a 410 milliót Hungária március 6-i bedőléséig?
Fazekas nem jól értette? Vagy becsapták?
Már a csütörtöki Lázár-sajtótájékoztatón felvetődött amúgy a kérdés, hogy miért nem sikerült a február 26-i Orbán-utasítás, illetve a március 6-i Hungária-csőd között megmenteni a 410 millió forintot. Lázár és Giró-Szász András akkor csak annyit válaszolt, hogy az FM csak akkor értesült, hogy elveszett a pénz, amikor a Hungária értesítette a háttérintézményt, hogy nem tud fizetni.
A dolgot tovább színezi, hogy csütörtök este az FM egy másik közleményében ezt írta:
Az FM helyettes államtitkára a Hungáriánál dolgozott A Földművelésügyi Minisztérium gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Szele Andrea korábban a Hungária Értékpapír munkatársa volt - írta a Magyar Narancs. 2009 és 2013 között a Hungária Értékpapírnál a backoffice vezetőjeként, azaz irodavezetőként dolgozott.
A Buda-Cash botrányt követően a Földművelésügyi Minisztérium szó szerint végrehajtotta Miniszterelnök úr utasítását. A tárca vizsgálata tisztázta, hogy a Buda-Cash bróker cégben a Földművelésügyi Minisztériumnak, intézményeinek, illetve az általa irányított cégeknek nem volt pénze.
Tehát ezek alapján az FM csak azt vizsgálta meg, hogy a Buda-Cashnél van-e állami pénze. Holott Orbán Viktor a saját szavai szerint nem erre adott utasítást, hanem minden brókercégnél tartott pénzre vonatkozóan.
Az FM tehát vagy nem jól értette Orbán Viktor utasítását, vagy a háttérintézménye nem teljesítette a kiadott parancsot, és simán becsapta a minisztériumát, miniszterét. Erre rákérdeztünk a sajtóosztálynál. Az biztos, hogy az FM az eddig tudottak alapján nem állíthatja biztosan, hogy nem hibázott.
A Földművelésügyi Minisztérium mindenesetre soron kívül vizsgálatot rendelt el a felelősök és a felelősség mértékének megállapítása érdekében.
És mi lesz az elveszett 410 millióval?
A veszteség pótlása miatt a Földművelésügyi Minisztérium megkezdte az egyeztetést a Nemzetgazdasági Minisztériummal – közölte a sajtóosztály. | [
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Hungária Értékpapír",
"Állami Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft."
] | [
"Hungária Értékpapír Zrt-nél",
"Magyar Narancs",
"TIG Nonprofit Kft.",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] |
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának ellenőrzése keretében jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést tett egy szervezet ellen, egyben piacfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Magyar Nemzeti Banknál (MNB).
A Magyar Nemzet a szerdai számában írt arról, hogy úgy értesült, a Kehi által "a Norvég Alap ellenőrzése során vizsgált egyik szervezet hat év alatt csaknem százmillió forint kölcsönt adott tizenhét civil egyesületnek, illetve alapítványnak úgy, hogy a gyanú szerint erre nem volt engedélye. Az ügyben büntetőfeljelentés született, és piacfelügyeleti eljárás indult".
A Kehi szerdán megerősítette, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek az országos rendőrfőkapitánynál. Azt azonban, hogy mely szervezetről van szó, nem kívánta közölni a Kehi az eljárás jelenlegi szakaszában.
Azt azonban elmondták, hogy a vizsgált szervezet több mint egy tucat egyesület, illetve alapítvány részére mintegy 5 éven keresztül nyújtott pénzkölcsönöket. A hivatal felidézte, hogy július 17-én kezdeményezte az MNB-nél a piacfelügyeleti eljárást.
A jegybanknál szerdán az üggyel kapcsolatban azt mondták, konkrét bejelentésekkel kapcsolatban nem áll módjában információt kiadni.
Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője általánosságban azt mondta, a jegybank a jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúját a piacfelügyeleti eljárás szabályai szerint vizsgálja. Az eljárást mindig hivatalból - tehát nem közvetlenül bejelentésre - indítja meg, ha a hivatalból rendelkezésre álló és beszerezhető iratok a jogosulatlan tevékenység végzésének gyanúját támasztják alá.
A hitelintézeti törvény (Hpt.) pénzügyi szolgáltatásnak minősíti egyebek mellett a pénzkölcsön üzletszerű módon történő nyújtását forintban, devizában vagy valutában. Ennek során a Hpt. szerint a kölcsönbe adó kölcsönszerződés alapján pénzösszeget ad az adósnak, amelyet ő a szerződés szerinti időpontban (kamattal vagy anélkül) köteles visszafizetni - tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy az üzletszerűen végzett pénzkölcsönnyújtás az MNB engedélyéhez kötött. Az engedéllyel bíró személyekről a jegybank nyilvántartást vezet (ez honlapján nyilvánosan is elérhető). A Hpt. üzletszerű tevékenységként az ellenérték fejében nyereség, vagyonszerzés céljából - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenységet nevesíti.
A jogosulatlan pénzkölcsönnyújtás akkor állapítható meg, ha a tevékenység kimeríti a Hpt.-ben az ekként meghatározott fogalom feltételeit, hiányzik a tevékenységi engedély és az üzletszerűség valamennyi tényállási eleme megvalósult. Ennek megítélésére az MNB-nek kiforrott joggyakorlata van, ami a honlapján szereplő határozatokból, állásfoglalásokból is látható - mondta a szóvivő.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az idén májusban jelentette be, hogy a Miniszterelnökség felkéri a Kehit a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára.
A bejelentéskor hozzátette, az átfogó vizsgálat célja az, hogy tisztázzák, megáll-e az a magyar kormányzati gyanú, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. | [
"Norvég Alap"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
Alighanem bombaüzletet kötött a honi kézilabda-szövetség, amely a Szerencsejáték Zrt-nek értékesítette a 14 férfi és 12 női profi klub szabadon maradt reklám- és marketingjogait. Nem is akármennyiért, hiszen, ahogy azt Kocsis Máté sportági elnök a keddi sajtótájékoztatón elárulta, a tavaly decemberben aláírt megállapodás idényenként 3 milliárd, 259 millió forintos bevételt jelent.
Az összeget, bizonyos elvek figyelembe vételével a 26 élvonalbeli klub közt osztja szét a szövetség. Kocsis – a Fidesz kommunikációs igazgatója, Józsefváros polgármestere – hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy az egyesületek fejlődni tudjanak, ne legyen adósságuk, foglalkozzanak kiemelten az utánpótlással, szükség esetén pedig fejlesszék az infrastruktúrát, ám a szövetség nem fog beleszólni abba, mire költik a pénzt. Az első osztásnál az előző idénybeli bajnoki helyezéseket vették figyelembe. Az MKSZ-elnök külön kiemelte, hogy például a veszprémi férficsapat támogatása meghaladja a 600 millió forintot.
Hogy a Szerencsejáték Zrt. miként tudja és kívánja továbbértékesíteni a megszerzett jogokat, egyelőre nem sejthető - hiszen nem ez a vállalat profilja, és erősen kérdéses, rendelkezik-e a szükséges apparátussal -, ám az kijelenthető, újabb állami milliárdok kerültek egy olyan gépezetbe, melynek (azon túl, hogy látványsportágként eleve szépen ki van stafírozva a tao-támogatásból befolyó milliárdokkal) alapvetően piaci alapokon kellene működnie.
"Csak, hogy viszonyítási alapunk legyen, a teljes magyar profi labdarúgás mérlegben megjelenő szponzorációs bevétele nem éri el az évi 4,3 milliárd forintot – mondta a Népszava által megkérdezett sportközgazdász, Muszbek Mihály. – Mindenkinek gratulálok, aki tető alá hozta ezt a szerződést, és azt kívánom, a felek találják meg a számításukat. Jómagam, egyetemi tanárként a sportgazdaság klasszikus rendszere alapján nem tudom értelmezni ezt a több mint hárommilliárd forintos üzletet. Amennyiben a Szerencsejáték Zrt. nem piaci alapon vette meg a jogokat, ezt a megállapodást is hozzá lehet csapni az egyéb típusú, közpénzen alapuló sportfinanszírozáshoz." | [
"Szerencsejáték Zrt."
] | [
"Szerencsejáték Zrt"
] |
A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 2013 júliusában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) mintegy 3 milliárd forintot osztott szét magáncégeknek napelemerőművek, napelemtelepek létesítésére Somogy megyében. Az Átlátszó a 100 millió forint feletti támogatásban részesülő nyerteseket vizsgálta meg, és azt találta, hogy a túlnyomó többségük frissen alapított, korábban más tevékenységet nem végző vállalkozás, néhány pedig a pályáztató szervezethez is köthető.
Update (2013. szeptember 24.): Lázár János felfüggesztette a botrányos naperőműtendert
A napelemes KEOP pályázaton 100 millió forintnál több pénzt összesen 13 cég kapott, legtöbbjüket az elmúlt két évben alapították. A nyertesek zöme a KEOP pályázat elnyeréséig érdemi tevékenységet nem folytatott, a 13 cégből kilencnek egyáltalán nem volt bevétele sem tavaly, sem tavalyelőtt. További jellemzőjük, hogy alkalmazottaik nincsnek, ahogyan céges e-mail címük sem: a céginformációs adatok közt elérhetőségüknél gmailes, yahoo-s, t-online-os mailcímeket találunk.
Nemrégiben alakult, és bevételt alig vagy egyáltalán nem termelő cég a nyertesek közül a Napfaktor Kft., a Fulmineus Kft., a Solaris-Technology Kft., a Trianghome Kft. és Magyar Naperőmű Kft. Ezek a vállalkozások összesen több, mint 1 milliárd forint forráshoz jutottak az NFÜ-től.
Nulla forint árbevételt produkált az elmúlt években az Insolatio Kft., a Renergy-Sol Hungary Kft., és a Solar Building Hungary Kft. is. Mindhárom céget 2012-ben alapították, de nemcsak ez a közös bennük. Az Insolatio Kft.-nek és a Renergy-Sol Hungary Kft.-nek ugyanaz a tulajdonosa (Lakatos Ákos László) és a tavalyi év végéig ugyanaz volt az ügyvezetőjük is, Szűcs Józsefné. Az egykori ügyvezető a harmadik nyertes céghez is köthető: a Solar Building Hungary Kft.-ben a fia és lánya is tulajdonosok. A három kapcsolt cég összesen összesen közel 700 millió forintot nyert a pályázaton.
Nyertes pályázó Alapítás éve Árbevétel 2011-2012 Projekt Elnyert összeg AGRO MEETING Kft. 2002 0 forint Balatonendrédi napelempark megvalósítása 211.763.516 Napfaktor Kft. 2011 450 ezer forint Naperőmű építése Lengyeltótiban 214.563.960 Forrás Klasztermenedzser Kft. 2011 0 forint Forrasklaszter-500-kw-napelempark 246.830.506 Fulmineus Kft. 2013 0 forint Napelemes erőmű a Fulmineus Kft. telephelyén. 220.140.000 INSOLATIO Kft. 2012 0 forint Nagy teljesítményű napernergiarendszer elhelyezése Kaposújlak Reptéren 246.830.506 MPV Consulting Kft. 2002 22 millió forint Napelemes kiserőmű telepítése Vízváron 147.092.034 RENERGY-SOL HUNGARY Kft. 2012 0 forint Fotovoltaikus villamosenergia-termelés Zamárdiban 208.902.040 Solar Building Hungary Kft. 2012 0 forint Naperőmű megvalósítása Balatonendréden 211.567.627 SOLARIS-TECHNOLOGY Kft. 2012 0 forint Zamárdi naperőmű 210.151.211 TRIANGHOME Kft. 2011 0 forint Nagyteljesitmenyu napelemek elhelyezese a Kaposujlaki repuloteren, 246.830.506 AVIA-Rent Kft. 1993 220 millió forint Napelem telep létrehozása a kaposújlaki repülőtérre 246.830.506 Balatoni Naperőmű Kft. 2012 1,06 millió forint Naperőmű létesítése Zamárdiban 211.365.101 Magyar Naperőmű Kft. 2011 0 forint 499,92 kW névleges teljesítőképességű naperőmű létesítése Somogyszentpálon 207.223.025
A nyertesek között felfedeztük emellett az NFÜ éléről néhány hónapja távozó Petykó Zoltán egykori üzlettársát, Dr. Seregi Jánost. Seregi és Petykó kapcsolata a 2000-es évek elejéig nyúlik vissza, ekkor voltak tulajdonostársak a Breda 2000 Zrt.-ben. A cégbe 2005-ben vásárolta be magát a Simicska-közeli vállalkozásként számon tartott Pro-Aurum Rt., Seregi ekkor megvált a tulajdonrészétől, Petykó pedig 2010-ben távozott a Breda 2000 Zrt. vezérigazgatói székéből.
Seregi 2012 végéig a Magyar Fejlesztési Bank agrár-erdészeti portfóliójának vezetője volt, az NFÜ-höz pedig az elmúlt két évben ugyancsak nulla forint árbevételt produkáló, alkalmazottakat nem foglaloztató családi cégével, az Argo Meeting Kft.-vel pályázott. A cég 211 millió forintot kapott egy balatonendrédi napelempark megvalósítására.
Befutott a pályázaton egy másik NFÜ-közeli társaság, a Lékó és Társa Ügyvédi Iroda is, amely a Forrás Klasztermenedzser Kft. résztulajdonosaként nyert közel 250 millió forintot egy napelempark kialakítására. A Lékó és Társa Ügyvédi Iroda korábban több ügyben is képviselte az NFÜ-t, egy alkalommal pedig épp egy KEOP-os pályázat véleményezése, jogi átvilágítása volt a feladatuk. A Forrás Klasztermenedzsert 2011-ben alapították, árbevételül abban az évben nulla forint volt, a 2012-es évükről még nem elérhető információ.
Update (2013. szeptember 24.): Lázár János felfüggesztette a botrányos naperőműtendert
A céginformációt az Opten és a ceginfo.hu szolgáltatta.
UPDATE (2013. október 8.): helyreigazítási kérelmet kaptunk alig burkolt fenyegetéssel
Napfaktor Kft. jogi képviselője helyreigazítási kérelmet juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyben azt kéri, hogy közöljük: a Napkollektor Kft. “mutyizásban" nem vett részt. A helyreigazítási kérelemnek nem tudunk eleget tenni, mivel a fenti cikkben szereplő, a Napkollektor Kft.-re vonatkozó tényállítások valódiságát maga a helyreigazítási kérelem is elismeri, helyreigazítást márpedig csak valótlan vagy hamis színben feltüntetett tényállításokkal szemben lehet kérni. Azt pedig inkább nem kommentálnánk, hogy minket fenyeget alig burkoltan kártérítési perrel a jogi képviselő azért, mert a pályázatot az NFÜ felfüggesztette. | [
"Lékó és Társa Ügyvédi Iroda",
"Argo Meeting Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Forrás Klasztermenedzser Kft."
] | [
"AGRO MEETING Kft.",
"TRIANGHOME Kft.",
"Balatoni Naperőmű Kft.",
"Magyar Naperőmű Kft.",
"Napfaktor Kft.",
"Renergy-Sol Hungary Kft.",
"AVIA-Rent Kft.",
"Solar Building Hungary Kft.",
"Fulmineus Kft.",
"Pro-Aurum Rt.",
"Breda 2000 Zrt.",
"Insolatio Kft.",
"INSOLATIO Kft.",
"MPV Consulting Kft.",
"Napkollektor Kft.",
"SOLARIS-TECHNOLOGY Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"RENERGY-SOL HUNGARY Kft.",
"Solaris-Technology Kft.",
"Trianghome Kft."
] |
A TNS Hoffmann és a Mediameter konzorciuma nyert a frissen alakult Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete a rádiós hallgatottsági kutatásra kiírt tenderén. Utóbbi a Fidesz egyik hátországának tekintett, milliárdos állami közbeszerzéseket nyerő Nézőpont Intézet tulajdonában álló cég, amelyet idén év elején alapítottak.
Az év végén alakult Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (RAME) december 19-én döntött arról, hogy ki folytassa 2013-tól a rádiós hallgatottsági kutatást. A pályázati felhívást négy nemzetközi kutatócégnek küldte el a szakmai szervezet. Ezek közül a szervezet december 21-i közleménye szerint a nyertes a TNS Hoffmann és a Mediameter konzorciuma lett. A döntést a RAME közgyűlése tartózkodás nélkül, nyílt szavazással hozott egyhangú határozatával hozta meg - írta a Kreatív.hu.
A döntést meghozó szervezet alapítói a Class FM, a Neo FM, a Médiaszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap, a Juventus, a Music FM, az Inforádió, a Gazdasági Rádió, a Lánchíd Rádió, a Katolikus Rádió, a Jazzy és a Klasszik, de képviselteti magát a Helyi Rádiók Országos Egyesülete is. A szervezet elnöke pedig a jelenleg egyedüli országos kereskedelmi rádió, és a Magyar Rádió mellett a legnagyobb piaci szereplő, a Class FM vezérigazgatója, Turi Árpád.
A tenderen induló három nemzetközi cég eddig is érdekelt volt a rádiós kutatási piacon – a GfK és az Ipsos, az eddig folyó kutatás készítői a tenderen immár önállóan indultak el. Őket ütötte ki a TNS Hoffmann és a Mediameter konzorciuma.
A TNS Hoffmann a Millward Brown bevonásával január óta van jelen a rádiós kutatási piacon, akkor indították el a budapesti régióra vonatkozó kutatásukat. A TNS médiakutatási vezetője az a Perjés Tamás, aki korábban az Ipsosnál dolgozott a médiakutatási területen, és akinek a cég vezetése 2010 nyarán felmondta munkaviszonyát egy másik, szintén a médiakutatási területen dolgozó kollégájával együtt.
A konzorcium másik tagja, a Mediameter a médiakutatási piacon egy eddig ismeretlen szereplő, amelyet az Opten adatbázisa szerint 2012. februárjában alapítottak, alaptevékenységei közé pedig a piac- és közvélemény-kutatás tartozik. A Mediameter ügyvezetője nem más, mint Mráz Ágoston Sámuel, aki a cég tulajdonosának, a Nézőpont Intézetnek az ügyvezetője - mutat rá a Kreatív.hu
A lap emlékeztet: a Nézőpont Intézet a kormányzó Fidesz egyik legfontosabb háttérintézménye, amelynek alapítói Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök és pártelnök legközelebbi bizalmasai. A közvélemény- és piackutatással foglalkozó cég alapítója az a Győri Tibor, akit korábban államtitkárnak neveztek ki a Miniszterelnökségen. A Nézőpont és cége, a Kutatópont összesen egymilliárd forintot meghaladó összegű megbízásokat nyertek el a kormányváltás óta közbeszerzési eljárásokon.
| [
"Mediameter",
"Nézőpont Intézet",
"Fidesz",
"TNS Hoffmann"
] | [
"Helyi Rádiók Országos Egyesülete",
"Millward Brown",
"Class FM",
"Médiaszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap",
"Magyar Rádió",
"Neo FM",
"Lánchíd Rádió",
"Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete",
"Music FM",
"Gazdasági Rádió",
"Katolikus Rádió"
] |
A Gyermekrák Alapítvány pénteken közleményben reagált azokra a cikkekre, amelyek a héten az Indexen jelentek meg a szervezetről. Ebben többek között azt írták: “A napokkal ezelőtt elindított, méltatlan médiatámadások súlyosan sértik Alapítványunk 16 év alatt kiharcolt hírnevét. A valótlan állításokat és valós tényeket hamis színben feltüntetőkkel szemben megtesszük a jogi lépéseket". Az Index kedden számolt be arról: mentős körökben az a pletyka kering, hogy a Gyermekrák Alapítvány "Gyermekmentő" feliratú Mercedesével reggelente Balogh István, az alapítvány elnöke furikázik otthona és a belváros között. A lap munkatársai többször is a tanúi voltak, hogy Balogh az adományokból vásárolt betegszállítóval teszi meg a távot budaligeti villája és az alapítvány VIII. kerületi, Rákóczi téri irodája között. Baloghék a megengedett sebességet meghaladva, a villamossínen és a buszsávban kerülték ki a reggeli dugót, a szirénát, fényhidat nem kapcsolták be. Az alapítvány elnöke azt mondta a lapnak, hogy a betegszállítót néha "közérdekű ügyintézésre" is igénybe veszik, de magáncélra soha nem használják. Egyszer, amikor Balogh a betegszállítóból szállt ki az alapítvány irodája előtt, azzal védekezett, hogy az autót gumicserére kellett vinni, és az ő egyetlen, aki az ehhez szükséges papírokat aláírhatja. A rendőrpalotába tett kiruccanást szintén azzal indokolta, hogy az autó ügyeit kellett intéznie. A cikk megjelenése után az alapítványt keményen bírálta a Fidesz, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma is. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója azt mondta: nemcsak felháborító, hanem egyenesen visszataszító, morálisan elfogadhatatlan a Gyermekrák Alapítványt vezető Balogh István viselkedése. A Fidesz ezért a rendőrség mielőbbi vizsgálatát követeli, sőt a párt szerint minden illetékes hatóságnak, az ügyészségnek, illetve az adóhatóságnak is, a lehető leghatározottabban kell fellépnie az ügyben. Ezekre reagált pénteken a Gyermekrák Alapítvány. Közleményük szerint az Indexnek csak egyetlen állítása igaz, az, hogy a betegszállító autó felhajtott a sínekre. Ezért az alapítvány elnöke nyilvánosan elnézést kért, és figyelmeztette a gépkocsivezetőt, hogy ez többet nem fordulhat elő. “A cikkíró azonban figyelmen kívül hagyta a részére írásban és szóban elmondott tényt, mely tartalmazta, hogy a betegszállító gépjármű azért teszi meg az utat Budaliget és a Rákóczi tér között, mert az Alapítvány elnöke költségkímélés szempontjából saját garázsában adott helyett a gépkocsinak" - írták. Közlemény szerint sehol nem említik, hogy az alapítvány Magyarországon egyedülálló összeget, közel 3 milliárd forintot fordított kórházak, orvosok, és legfőképp a rákos, beteg gyermekek és családtagjaik támogatására. Az alapítvány és az elnök úgy döntött, hogy addig nem nyilatkoznak, amíg a kilátásba helyezett vizsgálatok eredményei nem zárulnak le. | [
"Gyermekrák Alapítvány"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
Polt Péterék azt sem tudják, hogy hol van ez a levél.
Az ügyészséghez nem jutott el az a levél, amelyet Vizoviczki László az előzetes letartóztatása során küldött Kubatov Gábornak. Ezt Polt Péter legfőbb ügyész válaszolta a szocialista Molnár Zsolt és Bárándy Gergely írásbeli válaszára reagálva.
Polt szerint nyolc oldalban foglaltak le levéltöredékeket Vizoviczki Kubatovnak szóló leveléből, azonban
nem állapítható meg, hogy a bűnjelként lefoglalt irat megegyezik-e azzal a levéllel amelyről Kubatov Gábor (...) azt nyilatkozta, hogy átadta a bűnüldözési szerveknek, mivel az nem került a Központi Nyomozó Főügyészség birtokába
- idézte Polt válaszát a Mandiner. Polt a jobbikos Staudt Gábor kérdésére válaszolva azt is elárulta, hogy nincs információjuk a levél sorsáról.
Polt arról is írt, hogy Vizoviczki szocialista politikusokat érintő információkkal akart vádalkut kötni, de mivel a diszkókirályt kiemelkedő, bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekkel vádolják, fontosabb őt megbüntetni, mint alkut kötni vele.
Az állam büntetőjogi igényének az érvényesítéséhez jelentősebb érdek fűződött, mint a vele történő együttműködéshez
- írta konkrétan Polt.
Vizoviczki 2013-ban írt levelet Kubatovnak, mert korábbról ismerte a Fidesz alelnökét, pártigazgatóját. Kubatov ezután elismerte, hogy kétszer találkozott a rendőrök megvesztegetésével, adócsalással, és vagyoneltitkolással vádolt vállalkozóval, akivel egy óvodába jártak.
Megkérdeztük Kubatov Gábort, hogy ha nem az ügyészségnek, akkor kinek adta át a levelet. Amint válaszol, frissítjük a cikket.
Vizoviczki László befolyásának gyengüléséről legutóbb ebben a cikkünkben írtunk, ide kattintva pedig az összes róla szóló írásunkat elolvashatja. | [
"Fidesz"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
"Erre mondják az irigyek és a rosszakarók, hogy itt a politikai családi vállalkozás. Üzenem az örök rosszakaróknak és irigyeknek: igen, az. És lehet utánuk csinálni"
– írta Bayer Zsolt 2020 nyarán Kovács Sándor mátészalkai országgyűlési képviselő családi projektjéről, a Jót s Jól Egyesületről. Az egyesületet az akkor még polgármesterként szolgáló fideszes politikus 2007-ben alapította, elnöke azóta már Kovács Sándorné, a képviselő felesége, de vezető tisztséget visel fiuk, Kovács Dániel Sándor és lányuk, Kovács Eszter is.
A főként megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató géberjéni egyesület szociális, nevelési, jótékony és más, sokak szerint önkormányzatinak nevezhető – az önkormányzat helyett végzett – feladatokat is ellát, de évek óta dolgoznak azon is, hogy a szabolcsi választókerület turizmus-vendéglátóipari tevékenységeit fejlesszék. Legalábbis papíron.
A Jót s Jól Egyesület pénzügyeit azért nehéz szétszálazni, mert sokszor állami szervekkel és magánszemélyekkel közösen pályázva az utóbbi tíz évben több milliárd forint közpénzhez jutottak, amelynek nagy részét szociális célokra költötték, egy kisebb része pedig turizmusfejlesztésre ment el. Az egyesület egyébként valóban és hosszú ideje lát el közfeladatokat, ezeknek a fedezésére pedig állandó, azaz normatív állami támogatásban részesül, aminek az elköltése a honlapján dokumentálva is van.
Nagyobb kérdés viszont, hogy az elmúlt tíz évben idegenforgalmi célokra felvett állami és európai uniós támogatásokat mire és hogyan költötték el. A Jót s Jól Egyesület ugyanis
2012-ben kapott 72,9 millió forintot erdei iskola és erdei óvoda fejlesztésére,
majd 2013-ban 300 milliót "turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztésére",
2017-ben pedig 284 millió forintot "társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztésre".
Az egyesülethez tartozik ennek megfelelően a 110 fős Barkóscinege Erdei Iskola, a 36 fős Sulyom Ifjúsági Szálló, és a 31 fős Szamos Ifjúsági Szálló is, valamint a honlapjukon említenek egy kempinget is, amiről viszont többet nem lehet megtudni. A 24.hu vonatkozó cikke szerint egyébként fele részben szintén az egyesület kapta azt a 60 millió forintos uniós támogatást, amiből Kovács Sándor telkén felépítették a Tündérmező Vendégházat, azaz hivatalosan elég széles körű idegenforgalmi kínálatuk van.
Az elmúlt tíz évben turizmusra nyert több mint 687 millió forintból az egyesület egy sor beruházást megvalósított. Ezek közé tartozik például
két szekér, két ökrös szekér és egy ekhós szekér beszerzése 16,5 millió forintért,
egy ökohajó, 10 kajak és 14 kenu, valamint a hozzájuk tartozó felszerelés 24,8 millió forintért,
a "Szamosi élménytér" projekt marketingtevékenysége 13 millió forintért,
valamint tanösvény, játszótér és több másik beruházás is.
A Jót s Jól Egyesület tehát az elmúlt tíz évben valóban számos fejlesztést hajtott, hajthatott végre Géberjénben és a környékén, amikkel együtt nem csak szálláslehetőséget, de szabadidős programlehetőségeket is nyújtani képes a faluba látogatóknak. Az összesen 687 millió forint turisztikára szánt támogatás felvétele és az infrastruktúra kiépítése után már csak az a kérdés, hogy vajon miért olyan kicsi a szervezet üzleti bevétele, hogy szinte elhanyagolható legyen az egyéb bevételek (főként állami és uniós támogatások) mellett?
Az egyesület 2012-ben és 2013-ban összesen 373 millió forintot kapott turisztikai célokra, üzleti bevételük ehhez képest viszont a következő években tíz és harmincmillió forint között mozgott. 2017-ben aztán újabb 284 millió forintot kaptak turizmusfejlesztésre, aminek elköltése után 2019-ben fel is ment az üzleti bevételük 44 millió forintra, hogy aztán 2020-ban – nyilván a koronavírus-járvánnyal is összefüggésben – ismét 21 millió forintra essen vissza.
Közhasznúsági jelentéseik és a bíróságra benyújtott beszámolóik alapján a 2011 és 2020 között eltelt tíz évben összesen 2 milliárd 447 millió forint állami és európai uniós támogatást kaptak, ezzel párhuzamosan pedig 189 millió forintot kerestek üzleti tevékenységgel.
Az egyesület a turisztikai pályázatokon kívül százmilliós nagyságrendben nyert szociális ügyekben is támogatásokat, amelyeket az országgyűlési képviselő felesége és gyerekei költhettek és költhetnek el Kovács választókerületében, gyakran saját létesítményeikben, vagy éppen ingatlanjaikon.
Az is látszik, hogy a normatív állami támogatásból, valamint az uniós forrásokból viszonylag kényelmesen megélt a Kovács család, hiszen az egyesület vezető tisztségviselői (3 fő), 2019-ben 16 979 000 forintnyi fizetést vett fel, ugyanez az összeg pedig 19 millió 534 ezerre nőtt 2020-ra. Nemcsak maga Kovács veheti ugyanis ki a részét aktívan az egyesület munkásságából, de felesége mellett a képviselő polgármester fia is ott dolgozik főállásban, a község vezetését eközben társadalmi munkában végzi, amint arra még 2020-ban a 24.hu felfigyelt.
A portál már akkor megírta, hogy a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselőjének birtokán 60 millió forint vissza nem térítendő támogatásból létesültek turisztikai beruházások, de már azt megelőzően, és azóta is,
összesen több mint 2,4 milliárd forintnyi állami és uniós támogatásban részesült a "politikai családi vállalkozás" ilyen-olyan úton.
Noha hivatalosan nem Kovács kapta a 60 millió forintot, és szerinte semmi köze ahhoz, a nyerteseket – a fiát és a felesége által vezetett egyesület cégét – mégsem jegyezték be az a fideszes politikus és édesanyja nevén lévő ingatlan tulajdoni lapjára, magyarán az ő telkén épült közpénzből vendégház, filagória, turisztikai bemutatóház és "csónakszállás". A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával a képviselő birtokán elköltött európai uniós pénzek miatt, ám azt végül lezárták azzal, hogy nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.
A Kovács Sándor telkén közpénzből felépült Tündérmező Vendégház – Fotó: Tündérmező Vendégház / Facebook
Ugyanakkor a 24.hu 2020-ban ezt követően azt is feltárta, hogy a fideszes országgyűlési képviselő barátja tulajdonában áll az a cég, amelyik az egyik nagy kedvezményezettje a választókerületbe érkező vissza nem térítendő európai uniós támogatásoknak, illetve az azokhoz tartozó közbeszerzéseknek. A nyírségi tendereken már addigra is mintegy egymilliárd forintot taroló vállalkozás tulajdonosa ráadásul üzlettársa a kormánypárti politikus feleségének, sőt, volt olyan nyertes közbeszerzése is a GÉ-65 Mérnökiroda Kft.-nek, amit maga a Kovács Sándor felesége által vezetett, európai uniós támogatásokat elnyerő egyesület írt ki, méghozzá egy 170 millió forintos támogatásból megvalósuló, intézménybővítésre kiírt tender esetében.
A közös üzleti viszonyokat a 24.hu cikkeinek megjelenése után megszüntették, ám ennek ellenére nyomozás is indult Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentése nyomán. Hadházy most arról tájékoztatta a Telexet, hogy nincs tudomása arról, hogy ezt az ügyet is lezárták volna, ott immáron csaknem egy éve zajlik a nyomozás.
Mivel a Jót s Jól Egyesület közfeladatokat is ellát, és e tevékenysége megkérdőjelezhetetlen, nehéz átlátni, hol a határ a turisztikai szempontból értelmezhetetlennek, vagy eltúlzottnak látszó költései és valóban hasznos tevékenysége között. Az Alfahír már 2016-ban azt írta, hogy a 300 millió forintból fejlesztett Szamosi élménytér elemeinek nagy része zárva van, a program honlapja alapján pedig nem látszik, hogy azóta beindult volna a forgalom. Nem világos például, hogy egy folyóparton megépített malmon, kilátón, és az úgynevezett meseparkon pontosan milyen marketingkiadások tettek ki az átadáskor 13 millió forintot.
A beruházásokkal és a turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatban kérdésekkel fordultunk az egyesülethez, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Egy biztos a Jót s Jól Egyesülettel kapcsolatban: a sok százmillió forintos támogatásokból építgetett turisztikai birodalom nem látszik működni Géberjénben, és a választókerület sem bővelkedik a prosperáló új projektekben, sőt, Kovács Sándor parlamenti képviselő "erőfeszítései" ellenére az ő választókerületében van Magyarország legszegényebb járása. A Géberjéntől néhány kilométerre fekvő Csengeri járásban 2019-ben valamivel több mint nettó 65 ezer forint volt az egy lakosra jutó összes jövedelem. Mindezt annak ellenére, hogy a térségbe Bayer Zsolt számításai szerint, 30 milliárd forint támogatás érkezett az utóbbi években. | [
"Jót s Jól Egyesület",
"Fidesz",
"GÉ-65 Mérnökiroda Kft."
] | [
"Barkóscinege Erdei Iskola",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Március elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilvánosságra hozta a kínai gyártású Sinopharm vakcina beszerzésére kötött szerződést, amelyet Müller Cecília országos tiszti főorvos írt alá. A dokumentumból kiderült, hogy a magyar állam egy kft.-t bízott meg az 55 milliárd forintos ügylet lebonyolításával, vagyis a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ahelyett, hogy közvetlenül a gyártóval szerződött volna, a Danubia Pharma Kft.-re hagyta a beszerzést.
Hamarosan az is kiderült, hogy a közbeszerzés nélkül kiválasztott kft. alig néhány hónappal az üzlet megkötése előtt a Syntonite Med Zrt. tulajdonába került. A történet innentől válik homályossá, mert a Syntonite Med nyilvánosan elérhető papírjaiból a valódi tulajdonosok kiléte nem megismerhető.
A cég február elején tartott közgyűlésének jelenléti ívéből kiderül, hogy a kínai beszerzési szerződést aláíró Tuza Máté vezérigazgató és az egykori alapító, Gergely Csaba, az UTE egykori jégkorongozója, a Zuglói Piranhák nevű amatőr hokicsapat edzője csak részvényesi meghatalmazott státusszal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy nem ők a részvények tulajdonosai, ám így a valódi tulajdonos képviselői lehetnek a cégügyekben. Ezzel a megoldással biztosítani lehet, hogy a részvénytársaság úgy működjön, hogy a tulajdonos a nyilvánosság elől rejtve marad.
A Müller Cecília által szignált szerződés 7. pontja ugyanakkor azt állítja, hogy a vakcinabeszerzéssel megbízott cég a megállapodás megkötésekor átlátható szervezetnek minősült.
Sőt, azt is kikötötték, hogy amennyiben a cég elveszti átláthatóságát, az NNK jogosulttá válik arra, hogy azonnali hatállyal, kártalanítás nélkül felmondja a megállapodást.
Ezek azért fontos kitételek, mert amennyiben a Danubia Pharma nem minősülne átláthatónak, az országos tiszti főorvos vezette NNK törvényt sértett volna a szerződéskötéssel.
A kormány a veszélyhelyzetre tekintettel felmentést adott ugyan a közbeszerzési kötelezettség alól, az államháztartási törvényben meghatározott kötelezettségek viszont továbbra is érvényesek az NNK-ra is. A jogszabály kimondja, hogy állami szerv kizárólag átlátható szervezettel köthet megállapodást. Jogi értelemben pedig csak az a vállalkozás tekinthető átláthatónak, amelynek tulajdonosi szerkezete és tényleges tulajdonosa megismerhető.
Az állami megrendelések esetében a szerződéskötés előtt a kiválasztott cégnek átláthatósági nyilatkozatot kell tennie. A Pénzügyminisztérium államháztartási tájékoztató oldala szerint e kötelezettség alól csak a minimális, százezres nagyságrendű megbízások esetén lehet eltekinteni. A kötelezettség a Danubia Pharma és a Syntonite Med esetére is kiterjed, azaz nyilatkozni kell akkor is, ha egy cégnek nem természetes személy, hanem egy további vállalkozás a tulajdonosa. A kormányhivatal.hu oldalról letölthető formanyomtatvány szerint a nyilatkozatban az érintetteknek a tényleges tulajdonos nevét, lakcímét, adószámát és tulajdoni hányadát is meg kell adniuk a megrendelőnek.
A kínai vakcinabeszerzésről szóló megállapodás jogszabályi hivatkozásából az hámozható ki, hogy ezt a nyilatkozatot a Danubia Pharma képviselője, Tuza Máté is megtette.
A 24.hu a napokban megkereste az NNK-t és a Emberi Erőforrások Minisztériumát azzal a kérdéssel, hogy a Danubia Pharma Kft. képviselője valóban leadta-e a nyilatkozatot. Azt is kérdeztük, hogy ha a szerződésben foglaltaknak megfelelően megkapták a Syntonite Med Zrt. részvénytulajdonosairól szóló információkat, kinek vagy kiknek a neve szerepel a dokumentumban. Válasz azonban sem Müller Cecíliáéktól, sem Kásler Miklós minisztériumából nem érkezett.
Tuza Máté korábban az Indexnek adott nyilatkozatában azt állította, hogy "a cég tulajdonosai magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát".
A Válasz Online múlt heti cikke szerint a rejtélyes befektetőt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közelében kell keresni. A lap szerint Szijjártó egykori helyettese, a most a kormánypárti médiumok sorát kiadó Mediaworks elnök-vezérigazgatójaként dolgozó Szabó László sógora, Szeverényi Márk és üzleti köre állhat a kínai vakcinabeszerzés mögött. Azt írták, hogy Tuza Máté valójában a Szeverényi-érdekeltségek bejáratott könyvelési szolgáltatója, Hampton Kft. nevű cégét tavaly hét Szeverényi irányította vállalkozás is alkalmazta. Ezért egyre erősebb a gyanú, hogy a Mediaworks-vezér sógora, Szeverényi Márk áll a csapat mögött, amely összességében, a lélegeztetőgép-bizniszt is figyelembe véve, immár 105 milliárd forintos Covid-ügyi közpénzbevételnél tart. | [
"Nemzeti Népegészségügyi Központ",
"Syntonite Med Zrt.",
"Hampton Kft.",
"Danubia Pharma Kft."
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztérium",
"Válasz Online",
"Zuglói Piranhák"
] |
Nem egy, hanem két NAV-os lehet érintett abban az ügyben, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség szeptember 6-án több személyt gyanúsított meg – tudta meg az Átlátszó.
Mint megírtuk, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt indult nyomozásban a munkahelyén fogta el és vitte el, hogy gyanúsítottként hallgassa ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának egyik osztályvezetőjét.
Az illető – értesüléseink alapján – korábban adónyomozóként, majd a Nemzeti Nyomozó Irodánál is dolgozott; tapasztalt szakembernek számított. Információink szerint azonban az ügyben nem csak ő, hanem egy másik, több, mint két évtizede az adóhivatalnál dolgozó ember is érintett. Úgy tudjuk, őt felfüggesztették.
A két immár volt NAV-ossal szemben az lehet – az Átlátszó tudomása szerint – a gyanú, hogy különböző ügyekben kiadott információkért pénzt fogadtak el.
A Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében még az szerepelt, hogy az ügyben "a NAV Bűnügyi Főigazgatóságával együttműködve, több helyszínen, összehangolt eljárási cselekményeket követően öt személyt hallgattak ki gyanúsítottként."
Megjegyezték még azt, hogy a gyanúsítottak mindegyike szabadlábon védekezik, illetve, hogy a volt osztályvezető terhére rótt bűncselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
| [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Bűnügyi Főigazgatóság",
"Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága"
] |
A Közbeszerzési Döntőbizottság három évre kizárta a Közgépet minden közbeszerzési eljárásból, mert szerintük hamis adatot szolgáltatott egy eljárásban.
Simicska Lajos cégét gyakorlatilag évekre partvonalon kívülre tette a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert elutasította a Közgép jogorvoslati kérelmét. A cég azt kifogásolta, hogy hamis adat közlése miatt kizárták a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztésére kiírt tenderből.
Ennek pedig nagyon komoly következményei vannak. A közbeszerzési törvény 56. paragrafusa szerint "az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő", aki "korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították".
Nem áll jól Simicska Lajos cégének szénája Fotó: Bielik István - Origo
Tehát jelen állás szerint a Közgépet három évig minden közbeszerzésből ki kell zárni.
Természetesen ennek nem örülnek a cégnél, és bíróságra viszik az ügyet. Viszont ennek nincsen halasztó hatálya, így amíg a bíróság nem hoz olyan döntést, amely kedvez Simicska Lajosnak, addig a Közgép nem rúghat labdába.
Bíróságra megy a Közgép
A Közgép a bíróság előtt védi meg igazát, írja az Origónak eljuttatott közleményében a cég, amely szerint már a jogorvoslati kérelmében és a Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalásán is bebizonyította, hogy a törvényeknek megfelelően, jóhiszeműen és az elvárható gondossággal járt el az ajánlatának benyújtásakor.
A BKK ellen a Közgépnek adtak igazat A BKK A BKK kizárta a Közgépet egy közbeszerzésről, de Simicska Lajos cége megtámadta a döntést, és a Közbeszerzési Döntőbizottság néhány napja a Közgépnek adott igazat
A cég szerint a döntőbizottság határozata önmagában is ellentmondásos, mert bár több ponton is megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás során nem jogszerűen jártak el a Közgéppel szemben, mégis helybenhagyta az ajánlatkérő jogsértő döntését.
Mindent kihasználnak | [
"Közgép",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] | [] |
Azt a kft.-t, amelybe a főváros összes(!) közbeszerzését kiszervezték, a cégbíróság előtt Habony Árpád és Rogán Antal ügyvédi holdudvara képviseli – tudta meg a Válasz.hu.
Egy hete az Index azt írta: óriásmutyitól tartanak a fővárosi cégvezetők, miután az önkormányzat és a budapesti tulajdonú vállalatok (BKV, BKK FKF, gyógyfürdők és társaik) összes közbeszerzését kiszervezték a Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító és Minőségbiztosító Kft.-be. Az új cég ugyan budapesti tulajdonban van, ám az Index informátorai azt sejttették, hogy ezen a társaságon keresztül az egyik legerősebb kormányzati érdekcsoport teheti rá a kezét az évi 300 milliárd forintos fővárosi közbeszerzési keretre. A portál óvatosan utalt arra, hogy a fenti érdekcsoport Habony Árpádot és társait jelentheti.
A Válasz.hu most bizonyítékot is talált minderre: a Fővárosi Közbeszerzési Kft. bő két hónapja azt a Kosik Ügyvédi Irodát hatalmazta meg a társaság képviseletével a cégbíróság előtt, melynek névadója, Kosik Kristóf annak idején megszerezte a 888.hu domainnevet Habonynak. Korábban Kosik a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának és Belváros-Lipótváros önkormányzati cégeinek is dolgozott (Rogán Antal frakcióvezetői, illetve polgármesteri periódusában). A Budapesti Ügyvédi Kamara aktualizált adatbázisa szerint a Kosik-iroda – a névadón kívül – egy másik befolyásos ügyvédet is a soraiban tudhat: Kertész Balázst, aki egyebek mellett arról híres, hogy Rogán V. kerületi polgármestersége idején a politikus jogi-gazdasági jobbkeze volt, és jelenleg is a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági elnöke.
Korábban jeleztük: a Kosik(–Kertész) Ügyvédi Iroda a kormány pénzes bevándoroltatási programjában, a szintén a Rogán–Habony-érdekkörhöz köthető letelepedésikötvény-bizniszben is részt vesz. A letelepedésre jelentkezők adminisztratív ügyeit ez a jogászcsapat hajtja át a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalon – fejenként több ezer eurós díjért.
Adódik a kérdés: miért követett el ekkora hibát a Fővárosi Közbeszerzési Kft., hogy a cégjogi feladatokat a Habonyhoz és Rogánhoz ezer szállal kötődő Kosik-irodára bízta (ráerősítve ezzel azokra a pletykákra, hogy az egyik legerősebb kormányzati csoport hatolt be a főváros "piacára")? Egyik fővárosi forrásunk szerint nincs szó hibáról: "Az említett érdekkör alig várja, hogy például a Válasz.hu megjelentesse ezt az információt. Így ugyanis minden potenciális beszállító számára világossá válik, hogy őket kell keresni, ha munkához akarnak jutni a fővárosban." | [
"Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító és Minőségbiztosító Kft.",
"Kosik Ügyvédi Iroda"
] | [
"Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal",
"Budapesti Ügyvédi Kamara",
"Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt.",
"BKK FKF",
"Kosik(–Kertész) Ügyvédi Iroda"
] |
Az új tulajdonos a Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Kft., aminek befektetője az Optima Befektetési Zrt. Az egyetem rektora szerint a befektető akadémiai és ideológiai függetlenséget garantál.
Pénteken, a hallgatóknak küldött levelében jelentette be a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora, hogy tulajdonost vált az egyetem. Bachmann Bálint levelében azt írja, hogy a "METU új tulajdonosa a Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Kft., melynek befektetője az Optima Befektetési Zrt., így hazai kézbe kerül egyetemünk".
Az Optimát a Magyar Nemzeti Bank által 2014-ben indított Pallas Athéné alapítványok hozták létre. A Kreatív.hu információi szerint a bejelentéskor az intézmény oktatóinak külön hangsúlyozták, hogy "megmarad az akadémiai függetlenségük".
Bachmann levele szerint az Optima célja, "hogy befektetési stratégiájának megfelelően elősegítse az intézmény további fejlődését és nemzetközi jelentőségű felsőoktatási intézménnyé tegye az egyetemet". A rektor külön kiemeli, hogy a befektető egyetért az egyetem autonóm mivoltával, valamint annak alapértékeivel, az oktatás, kutatás, valamint a művészeti tevékenység szabadságával. "A továbbiakban is garantálja az akadémiai és ideológiai függetlenséget az oktatásban" – tette hozzá.
A tulajdonosváltás ugyanakkor nem érinti az egyetem jelenlegi hallgatóit és az intézmény vezetőségét sem, a posztján marad Bachmann és Tóth Ágnes elnök-vezérigazgató is.
Bachmann a hallgatóknak küldött levele: | [
"Optima Befektetési Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Budapesti Metropolitan Egyetem",
"Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Kft."
] | [
"Pallas Athéné"
] |
Ki az az Orbán Viktor? – kérdezte a Közgép tulajdonosa az Indextől.
A Közgép volt igazgatójának cégét kizárták a közbeszerzésekből, pedig jól ment a szekér.
A Népszabadság szerint a Közbeszerzési Hatóságnál továbbra is a kitiltottak listáján szerepel Simicska cége.
A cég szerint az, hogy baj lenne az EU-s projektjeivel, újságírói csúsztatás.
Csoportos létszámleépítést jelentett be a Közgép a munkaügyi központnál. A társaság kedden közölte, az építőipari beruházások drasztikus visszaesése miatt 350 dolgozójától kényszerül megválni. A csoportos létszámleépítés a Közgép minden második alkalmazottját, 283 szellemi foglalkozású és 67 fizikai dolgozót érint.
Szerintük a létszámcsökkentés azért elkerülhetetlen, mert "a hazai mélyépítő piac jelentősen csökkenő beruházás-állománya miatt lehetetlen a korábbi évekhez hasonló volumenű megrendelésekhez jutni."
A Közgép a dolgozók jogszabályi előírásoknak megfelelő járandóságát fizeti majd. A létszámcsökkentéstől függetlenül a cég a megbízásait szerződés szerint teljesíteni fogja, folyamatban lévő projektjein változatlanul dolgozik.
Mint ismert, Simicska Lajos korábban a közbeszerzéseken szárnyaló cégét kizárták a közbeszerzésekből. Úgy volt, hogy három évig egy közbeszerzésen sem indulhat, mert egy kikötőfelújításra kiírt pályázatra a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) szerint hamis adatokat adott be. A Közgép megtámadta az eltiltó határozatot a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon.
A bíróság kimondta, felfüggeszti a KDB eltiltó határozatának végrehajtását, de a lap szerint Simicska Lajos cége továbbra is a kitiltottak között szerepel. A Közbeszerzési Hivatal (KH) honlapján ugyanis továbbra is ott van a Közgép a hamis adatszolgáltatás miatt eltiltott ajánlattevőket felsoroló listán, csak egy Megjegyzések rovat került a neve mellé a kitiltás felfüggesztéséről, illetve a KH saját jogi ellenlépéseinek kilátásba helyezéséről.
A KH nemrég kiadott közleménye szerint a bíróság végzésével azért nem tudnak mit kezdeni, mert a bíróság által hivatkozott KH-határozat nem a felfüggesztésről szól, hanem arról, hogy a Közgép fellebbezését elutasítják. Nem tudják értelmezni, hogy egy elutasító határozat végrehajtását fel kell függeszteni. Simicska Lajos, a cég tulajdonosa a Munkaügyi Bíróság döntése után interjút adott az Indexnek, melyet itt olvashat. | [
"Közbeszerzési Hivatal",
"Közgép"
] | [
"Közbeszerzési Hatóság",
"Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Munkaügyi Bíróság"
] |
Az MSZP számára elfogadhatatlan az az Orbán-kormány által művelt gyakorlat, hogy korábban állattartással soha nem foglalkozó nyertesek ezerhektáros nagyságrendben vesznek el legelőterületeket évtizedek óta állattartással foglalkozó gazdáktól – írta Gőgös Zoltán.
Az MSZP arra szólítja fel a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy azonnal állítsa le a Hortobágyi Nemzeti Park legelőinek bérbeadását.
Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke szerdai közleményében arra is felszólította a szaktárcát, hogy a gazdák panaszainak kivizsgálásáig egyetlen nyertessel se kössenek szerződést.
Az ellenzéki képviselő közölte, a hozzájuk eljutott termelői panaszok alapján állatok ezrei maradhatnak takarmány nélkül, családi és társas vállalkozások százai mehetnek tönkre.
Hozzátette: "a hortobágyi földmutyival" megkárosított gazdák egy csoportja kedden levélben fordult Fazekas Sándor miniszterhez. A földpályázat súlyos visszaéléseire mutatva rá, vizsgálatot követelnek még a szerződések megkötése előtt – közölte Gőgös Zoltán.
Tájékoztatása szerint a gazdák többek között azt kifogásolták, hogy zömében olyanok nyertek, akik nem valós állattartók, valamint a csak a földtámogatás megszerzésére hajtó nyertesek törvénytelen zsebszerződésekkel valós állattartóknak akarják továbbadni alhaszonbérbe a megnyert területüket.
A politikus szerint a gazdák azt is nehezményezik, hogy bankhitelekkel terhelt beruházásaik működtetése kerül lehetetlen helyzetbe, tömegesen kell munkavállalókat elküldeniük, ami a térség foglalkoztatási helyzetét nézve tovább súlyosbítja problémát.
Az MSZP számára elfogadhatatlan az az Orbán-kormány által művelt gyakorlat, hogy korábban állattartással soha nem foglalkozó nyertesek ezerhektáros nagyságrendben vesznek el legelőterületeket évtizedek óta állattartással foglalkozó gazdáktól – olvasható a közleményben. | [
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium"
] |
Tavaly decemberben egyetlen nap alatt elfogadták a kaszinókoncessziós törvényt, most pedig a kormány megkötött hetet az igen korlátozott számú lehetőségből. Andy Vajna érdekeltségébe kerül az összes közép-magyarországi kaszinóengedély.
Hét kaszinóengedélyt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a Las Vegas Casino Kft.-nek, illetve az Aranybonusz 2000 Kft.-nek – közölte a tárca. A Las Vegas Casino öt budapesti, illetve Pest megyei kaszinót nyithat, az Aranybonusz Debrecenben és Nyíregyházán szervezhet szerencsejátékot.
A Las Vegas Casino Andy Vajna kormánybiztos érdekeltségébe tartozik, ahogy azt decemberi cikkünkben elismerte. Az Aranybonusz pedig Szima Gábor vállalkozó, a debreceni focicsapat tulajdonosának érdekeltsége. Nyugat-Magyarországon is nagy a verseny, több Balaton környéki település szeretne magához csábítani kaszinót.
A kormány 2012-ben tiltatta be a játéktermi nyerőgépeket, tavaly decemberben pedig a parlament egyetlen nap alatt (vasárnap benyújtva, hétfőn elfogadva) elfogadott egy törvényt, amely szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehet üzemeltetni, azzal a megkötéssel, hogy Budapesten és Pest megyében maximum ötöt, a Dunántúlon és a keleti országrészben pedig hármat-hármat. Egy kaszinóban legfeljebb 300 pénznyerő automata lehet.
A most megkötött szerződések alapján tehát az összes közép-magyarországi koncessziót elvitte a Las Vegas Casino, míg az Aranybonusz 2000 a kelet-magyarországi három koncesszióból kapott kettőt.
Az NGM szerint 4 milliárd forint koncessziósdíj-bevételt és 1 milliárd forint áfabevételt fizetnek majd a költségvetésnek. Emellett munkahelyek is létrejöhetnek, és a turizmus is többletforgalomhoz juthat a kormány számításai szerint.
A koncesszió 10 évre szól, a szervezőnek minősítésen kell átesnie, és erős törzstőkét kell tudnia felmutatni. Emellett a termekben képpel és hanggal is rögzíteni kell, hogy mi történik, "így az állami kontroll kizárja a korábbi visszaélések lehetőségét". | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Aranybonusz 2000 Kft.",
"Las Vegas Casino Kft."
] | [] |
2009. november 3., kedd 12:27
Sziebert György, a BKV jogi igazgatója kedden az MTI-nek azt mondta: a szerződések egy része elévült, másik részük pedig jogi úton nem érvényesíthető, mert a kifizetés ugyan túlzott volt, de az sem a munka törvénykönyvébe, sem a munkaszerződésbe nem ütközött.Mint hozzátette, a 31 ügyben a munkaügyi bíróság egy év múlva mondhat ítéletet, az után kezdődhet meg a kamattal emelt összegek polgári peres úton történő visszaperlése.A BKV kedden közölte: keresetlevelükben a Munkaügyi Bíróságtól kérik annak megállapítását, hogy a vonatkozó kifizetések, illetve azok egy meghatározott részének kiutalása "jó erkölcsbe ütköző" volt.A társaság tájékoztatása szerint a munkaviszony minden esetben közös megegyezéssel szűnt meg, de a megállapodások a meglévő vagy korábbi munkaszerződésekhez képest jelentős többletkifizetést tettek lehetővé a munkavállalók javára.A cég kifejtette: volt több olyan eset is, hogy a dolgozó határozatlan idejű szerződését néhány hónap munkaviszony után határozott idejűre módosították, majd az illető - ismét néhány hónap eltelte után - közös megegyezéssel távozott a vállalattól. Így a korábbi szerződés szerinti, 30 napos felmondási időre járó juttatás összege - végkielégítés nélkül - az egy évi átlagkereset szintjére nőtt.A BKV belső ellenőrzése a szeptember 30-i jelentés szerint 48 esetben állapította meg, hogy olyan többletkifizetés történt, amely a társaság számára előnytelen és nem volt benne a szerződésekben, ezért Kocsis István vezérigazgató feljelentést tett a rendőrségen.A Népszava kedden közzétett értesülése szerint meghaladhatja a 100 millió forintot az az összeg, amelyet a BKV a munkaügyi bíróságon követel vissza 31, többségében vezető beosztásban foglalkoztatott, az elmúlt években közös megegyezéssel távozott egykori dolgozójától. | [
"BKV"
] | [
"Munkaügyi Bíróság"
] |
Zárt ülést tart holnap a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, ahol egy olyan fegyvereladás is szerepel az előzetes napirendben, amely körül a kormány szerint minden rendben van. Az ügyletben aprópénzért jutott háborús övezetekben aranyat érő fegyverekhez egy HM-cég közreműködésével egy vadászbolt.
A miniszterelnökséget vezető Lázár János szerint minden törvényesen zajlott a Honvédség leselejtezett rakétáinak és fedélzeti fegyvereinek eladásakor, a parlament viszont talán mégis vizsgálhatja a kérdést: a nemzetbiztonsági bizottság holnapi zárt ülésének előzetes napirendjén is szerepel a téma. Ahhoz, hogy ténylegesen is megvitassák, a bizottsági többségnek is meg kell szavaznia, amire ellenzéki forrásaink nem vennének mérget –
egyrészt a kormánynak aligha érdeke a habverés az ügy körül, másrészt a hasonló stílusú fegyverbiznisz "nem 2010-ben kezdődött".
Ahogy arról beszámoltunk, a Pilis Vadászbolt Kft. pár millió forintért vehetett meg a Honvédelmi Minisztérium cégétől több ezer rakétát, százezernyi lőszert, fedélzeti fegyvereket és több tucat rádiólokátort. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Pilis Vadászbolt Kft."
] | [] |
A Mahir Cityposter Kft. nem szolgáltat adatot sem a Magyar Közterületi Reklámszövetségnek, sem más reklámfigyelő cégeknek - tudta meg lapunk.
Kovács István, a cég ügyvezető igazgatója nem indokolta a cég magatartását. A konkurenciaharc miatt ma már bevett és elvárt üzleti magatartás az adatszolgáltatás, amit a reklámcégek 95 százaléka teljesít. A Magyar Közterületi Reklámszövetségnek havi rendszerességgel önként küldi meg a médiatulajdonos cégek 95 százaléka az adatait, azonban a Mahir Cityposter Kft. nem szerepel közöttük - tudta meg lapunk. Sáfár Ferenc, a szövetség főtitkára a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott: "gyúrom őket". Sáfár szerint nagyon jó a kapcsolat a cég és közte, és bízik benne, hogy előbb-utóbb hatásos lesz a munkája, így rövidesen kapnak információkat ettől a reklámtársaságtól is. Sem a Médiagnózishoz, sem az Amer Nielsen nevű reklámfigyelő társasághoz nem juttatták el az 1998-as esztendő főbb adatait a Mahir Cityposter Kft.-től. A Médiagnózis 1997-ben egyszer ugyan hozzájutott az akkor közepes forgalmat bonyolító, citylight plakátokon megjelenő Mahir Cityposter Kft. adataihoz, azonban a cég információi szerint a fejére koppintottak az adatszolgáltató munkatársnak. A következő, a választási esztendő mutatói már nem érkeztek meg a céghez. A reklámpiacon bevett szokások szerint a konkurencia kényszeríti ki társairól az adatokat, és a résztvevők közös érdekként ezt tudomásul veszik. Árgus szemekkel kell hát lesniük a reklámfigyelő cégeknek: ki, hol, mennyit költ hirdetésre. Elég egy új csokoládéreklámnak feltűnnie a képernyőn, vagy az utcán, a versenytársak máris tudni akarnak mindent a reklámozóról. Mert alapvető érdek fűzi őket ahhoz, hogy ismerjék egymás hirdetésre fordított költségeit. A Mahir Cityposter Kft. jelentőségét a szakemberek szerint nem a cég nagysága, hanem luxuózus jellege adja. Az 1994-ben 30 millió forint jegyzett tőkével létrejött társaság tulajdonában lévő, túlnyomórészt kivilágított plakáthelyek a belváros legexkluzívabb részeit gyakorlatilag lefedik. Ezeket a legkurrensebb cégek használták sör és cigaretta hirdetésére, mígnem az 1998-as parlamenti választási kampányban megjelentek a fák köré tekert hengereken a több alakos, testmagasságú Fideszes plakátok - a Fidesz vezérkarának egész alakos fotóival. A Mahir Cityposter Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: minden törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tesznek. Az Interneten is minden lényeges adatunk fönt van - szögezte le a Magyar Hírlapnak Kovács István, de nem indokolta kivételes üzleti magatartásukat.
(Magyar Hirlap) | [
"Fidesz",
"Mahir Cityposter Kft."
] | [
"Amer Nielsen",
"Magyar Közterületi Reklámszövetség",
"Magyar Hírlap"
] |
Ilkotity István képviselővel mi is bejutottunk az Országos Roma Önkormányzat által a "Híd a munka világába"-projekt keretében vásárolt kétszázmilliós Gellérthegy utcai irodaházba. Kérdeztünk, és próbáltunk forgatni is.
Az Országos Roma Önkormányzat ügyeire rálátó roma vezetők hónapok óta beszélnek a szervezet által bonyolított felzárkózási programokkal kapcsolatos gyanúikról. Nemcsak arról van szó, hogy egyes projektekkel kapcsolatban szokatlanul drága beszerzésekről lehet hallani, hanem haszontalan képzésekről, illetve az egyes programok tényleges eredményei iránti kétségekről is. Pedig nem jelentéktelen összegek mennek el roma felzárkóztatási programokra: az ORÖ az elmúlt három évben közel 8 milliárd forintnyi pályázati forrást nyert el – ehhez képest például a "Nő az esély – ezer roma nő képzése" (TÁMOP 5.3.1.B-1) messze a várakozásokon alul teljesített a célcsoport foglalkoztatottsága tekintetében. Ez a projekt 1,5 milliárd forintból valósult meg.
Az ORÖ következő nagy dobása a foglalkoztatási szövetkezet létrehozását célzó TÁMOP 2.4.3.D.3-13/1 – Szociális gazdaság nevű program. A program elsődleges célja magának a szövetkezetnek a megalapítása és beüzemelése. A projekt a Farkas Flórián és Orbán Viktor által aláírt roma felzárkóztatási megállapodás részeként került kiírásra: a 2011-es dokumentum erre az évre százezer munkanélküli roma foglalkoztatását tűzte ki célul. 2013 októberében született meg a projekttel kapcsolatos támogatói döntés, az uniós projektek honlapja szerint 2014 decemberéig 1,7 milliárd forintot fizettek ki a kedvezményezettnek.
Az ORÖ működésének átláthatóságáról sokat elárul, hogy honlapján a legfrissebb hír 2014. áprilisi keltezésű, és a programról semmit nem találni. Pedig volna miről beszélni: Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós referense január 30-án feljelentést tett a "Híd a munka világába – szociális szövetkezetek" projekt egyes beszerzései miatt. Hadházy feljelentésében tételesen felsorolja, mely konkrét beszerzések alapozzák meg szerinte a hűtlen kezelés gyanúját: bruttó 31 milliós irodabútor-vásárlás, 10 gépkocsi hat hónapos bérlete bruttó 28,7 millióért, 31 millióért "Toborzási tanácsadási" tanulmány és kapcsolódó szolgáltatás, és még néhány más tétel.
Február 11-én a parlamentben Ilkotity István (LMP) kérdezte Lázár János minisztert a beszerzésekkel kapcsolatban. Lázár válaszában Farkas Flóriánhoz, a szövetkezet elnökéhez irányította a képviselőt, Farkas Flórián pedig néhány nap múlva utasította a projektirodát, hogy adjanak tájékoztatást az inkriminált beszerzésekről. Így került sor a látogatásra a Gellérthegy utcai irodában, ahol nem csak Ilkotity és Hadházy, de az Átlátszó is feltett néhány kérdést a projektmenedzsmentnek.
A viccesnek tűnő válaszok egy része már megjelent a sajtóban: hogy azért kellett a Naphegyen irodaházat venni, mert ide közel van a Belügyminisztérium; hogy snassz lenne nagy cégek vezetőit kevésbé decens környezetben fogadni; hogy a toborzási tanulmány mellett tanácsadást is tartalmaz a 31 milliós ár.
Videónkból azért kiderül néhány további érdekesség: például hosszas tanácstalankodás és dünnyögés után végül kiböki a menedzsment, hogy Opel Corsákat bérelnek havi 500 ezer forintért; vagy hogy egy munkaállomásra 500 ezer forintnyi irodabútor-beszerzés jut – az indoklás szerint azért vettek ilyen drága bútort, mert azt tíz évig tervezik használni, sat. Különös akusztikát ad az egész projektnek, hogy a menedzsment egyik tagja azzal magyarázta a szürreálisan magas bérleti díjat, hogy az autók lehet, hogy nullára fognak íródni, terepre járnak majd, és hát ugye, roma emberek fogják ezeket használni.
A felvétel nem rejtett kamerával készült, a furcsa beállítások és kameramozgások annak köszönhetőek, hogy a nyilatkozó vezetők nem járultak hozzá az elhangzottak rögzítéséhez, így a képen nem szerepelnek.
Becker András – Halász Áron | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [] |
Szerdán reggel elkezdődik K. Zoltán és 16 további bundával vádolt korábbi focista büntetőügyének elsőfokú tárgyalása. A néhány ezer euróért hét bajnokit is megbundázó REAC-játékosok várhatóan megússzák felfüggesztett börtönnel, a több száz millió eurós csalásokat leszervező, és az idén tavasszal újra bundázó magyar maffiatagokra keményebb jövő vár.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratában a 17 vádlott közül K. Zoltán az első-, L. Mátyás a másodrendű vádlott.
Akárcsak a vádirat szövegéből, a névsorból is kiderül, hogy szerdától a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a bundabotrány REAC-ot érintő vonulata kerül terítékre, miután K. Vince, S. Tamás, Ny. Krisztián, P. Tibor és T. Gábor is a vádlottak közt van.
Ha nem jött be a bunda, kétszeresen bűnhődtek
A vádirat alapján pusztán a REAC-os bundázás miatt senki sem kerül rács mögé, miután az ügyészség mindannyiuk esetében csak próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kér, emellett pénzbüntetést és a labdarúgástól való eltiltást.
Az ügyben a jelenleg harmadosztályú REAC hét NB I.-es meccse érintett 2007 szeptembere és 2009 májusa között. A vádiratban az áll, a manipulációkat a futballtól akkor már visszavonult K. Zoltán és L. Mátyás szervezte meg a harmadrendű vádlott, a REAC-ban játszó S. Balázs közvetítésével.
A REAC focistáinak 2000-2500 eurót ajánlottak meccsenként. Ha nem a megfelelő eredmény született, a focisták kétszeresen bűnhődtek, miután a meccs előtt kapott összeget vissza kellett adniuk, a következő bundát pedig ingyen kellett bevállalniuk. Általában vereséget kellett szenvedni a csapatuknak, illetve olyan kérés is volt, hogy legalább két góllal veszítsenek, vagy hogy minél több gólt kapjanak.
A REAC-osok megúszhatják, a szervezők nem
K. Zoltán és L. Mátyás első-, és másodrendű vádlottként a REAC focistáinál jóval súlyosabb büntetésre számíthat, miután egy nemzetközi bűnszervezet tagjaként más ügyekben is érintettek. Jogerős bírósági ítélet esetén öt és húsz év közötti börtönbüntetést kaphatnak, mert a csalások halmazatban állnak a vesztegetésekkel.
Az egyik legdurvább bundameccs és a bundás rendőrségi akciók
K. Zoltán és L. Mátyás 2011. június 28-án összehangolt országos akció után került őrizetbe (a videón 3:21-től), és 22 hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Ekkor fogtak el négy játékvezetőt is, akik közül az L. Kolos, Cs. János, S. Krisztián trió fújta el a botrányos Argentína-Bolívia U20-as meccset, mely 103 percig tartott, és az argentinok a legvégén egy erősen vitatható büntetővel nyertek (ez látható a videó első három percében).
K. Zoltánékat 2013 április elején kiengedték a börtönből, és házi őrizetbe helyezték, ám augusztus végén újra rács mögé kerültek. A gyanú szerint ugyanis a házi őrizet alatt is kapcsolatot tartottak fenn a mérkőzések manipulációjára szakosodott körrel, akik a két gyanúsított tudtával és beleegyezésével játékosokat vesztegettek meg. Az ehhez szükséges vesztegetési pénzt K. Zoltán és L. Mátyás biztosította.
A gyanú szerint hat idei NB I.-es találkozót érintettek az újabb manipulációk.
Százmilliókat termelő profi gépezet
Dr. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség sajtószóvivője még a 2011-es akció után elmondta, a megalapozott gyanú szerint K. Zoltán 2010 óta egy nemzetközi bűnszervezet tagja, egyben magyarországi vezetője, amelyet egy távol-keleti személy irányít.
A szervezet szerte a világon a fogadóirodák által kínált focimeccseket manipulál a velük kapcsolatban álló játékvezetők és játékosok segítségével. K. Zoltán feladata az volt, hogy megszervezze a játékosok és a bírók megvesztegetését, utaztatását, juttassa el hozzájuk a vesztegetési pénzt. A bűnszervezet vezetője a fogadóirodákban a beépített emberei segítségével a befolyásolt mérkőzésre több százezer eurós fogadásokat köt.
A játékosok vagy a bírók manipulálására 40 ezer és 85 ezer euró közeli összeget fordítanak. Egy-egy sikeresen manipulált mérkőzéssel összesen 400-600 millió euróval károsítják az érintett fogadóirodákat. Ha megfelelő eredmény születik, akkor a tiszta haszonból a szindikátus valamennyi tagja egyenlő arányban részesül. | [
"REAC"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság"
] |
Jogerősen két és fél év fogházbüntetést kapott többek között zsarolás és rágalmazás miatt Draskovits László szombathelyi újságíró. A Drazsé Szemek kiadója politikusoktól sportolókig számos embertől pénzt kért, s ha nem kapott, számukra kellemetlen dolgokat írt le lapjába.
Folytatólagosan elkövetett zsarolás és más bűncselekmények miatt 2 év 6 hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Zala Megyei Bíróság Draskovits Lászlót, a szombathelyi Drazsé Szemek című bulvárlap kiadóját - közölte Beznicza Árpád, a megyei bíróság szóvivője.
A megyei bíróság a Zalaegerszegi Városi Bíróság első fokon kiszabott 3 év szabadságvesztését enyhítette, a büntetés letöltését pedig börtön helyett a váldott megromlott egészségi állapotára tekintettel fogházba helyezte.
Draskovitsot hat rendbeli zsarolással és szintén több rendbeli nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazással vádolta az ügyészség. A Drazsé Szemek főszerkesztőjét, majd kiadóját korábban a bíróság nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt eltiltotta az újságírástól, több ízben pénzbírsággal sújtotta, három eset miatt pedig próbára bocsátotta, amelynek még az elsőfokú ítélet kihirdetésekor is hatálya alatt állt.
Draskovits Lászlót még 2006 júliusában vette őrizetbe a rendőrség egy kommandós akció során, miután egy ismert sportolótól a vád szerint zsarolási pénzt vett át. A lapkiadó kilenc hónapot töltött előzetes letartóztatásban. A férfi a büntetőeljárás során végig tagadta bűnösségét, azzal védekezett, csupán szponzori támogatást kért és kapott a sértettektől, akik között helyi vállalkozók, sportolók és politikusok is voltak.
Az ügyészség viszont bizonyítottnak látta, hogy a vádlott elkövette a zsarolást, a lapjában megjelentetett írások, melyek szavai szerint esetenként légből kapottak voltak, más esetekben pedig "féligazságokat" tartalmaztak, valós félelmeket keltettek a sértettekben, akik fizettek azért, hogy ne kerüljenek be a lapba, illetve azért, hogy a róluk szóló cikksorozatok abbamaradjanak.
A másodfokú bíróság nagy nyomatékkal értékelte enyhítő körülményként a vádlott cselekményei egy részében a jelentős időmúlást és vádlott megromlott, orvosilag igazolt egészségi állapotát. Ezért a kiszabott szabadságvesztést fogházban kell letölteni. | [
"Drazsé Szemek"
] | [
"Zalaegerszegi Városi Bíróság",
"Zala Megyei Bíróság"
] |
Nagyon sikeresen zárult Szalai Marcell 2017-es éve. A 25 éves férfi decemberben megszerezte a jogi diplomáját, fél évvel korábban papíron még tanácsadással foglalkozó (ténylegesen nem is igazán működő) cége számára pedig 1,1 milliárd forintos tao-keretet hagyott jóvá a Magyar Röplabda-szövetség (MRSZ).
A kezdő jogásznak így már csak azokat a vállalkozásokat kellett megtalálnia, amelyek az államkassza helyett neki utalják társasági adójukat (így működik a tao támogatási rendszer). Nagy gondot azonban ez sem jelent: január közepére az 1,1 milliárdból 410 millió már össze is gyűlt. Első ránézésre igazi sikersztorinak tűnik a történet, a képet azonban némileg árnyalja, hogy Szalai, illetve cége több szállal kötődik Bánki Erikhez, ahhoz a vezető fideszes politikushoz, akinek javaslatára a mostani szezontól a röplabda-sport is több milliárdnyi közpénzhez juthat.
A tao támogatást ugyanis a 2016/2017-es szezonig csak a labdarúgó-, a kézilabda-, a kosárlabda-, a vízilabda- és a jégkorong csapatok kaphattak. Kizárólag ebbe az öt sportágba folyt az a 331 milliárd forint, amit a rendszer bevezetése óta az államkassza helyett sportszervezeteknek utaltak a nyereséges cégek. Tavaly nyáron azonban bővült a kör. Az országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, Bánki Erik még május végén kezdeményezte, hogy a röplabda is bekerülhessen a kiváltságosak körébe, és a javaslat alig három hét alatt át is ment a parlamenten.
Az előterjesztést benyújtó személye már tavaly nyáron is keltett némi médiavisszhangot, miután kiderült, hogy a politikus felesége, Bánki Ágnes a MRSZ Strand- és Szabadidő Röplabda Bizottságának elnöke. A történet azonban itt nem ér véget, hiszen a Bánki család nem csak a törvény és a szövetség, hanem két, a tao-pályázaton nyertes vállalat környékén is feltűnik.
Ezek közül az egyik pedig épp Szalai Marcell cége, amely messze a legtöbb közpénzhez juthat a röplabda-szervezetek közül. A Beach Sport Kft. számára jóváhagyott 1,1 milliárd a teljes sportág tao-keretének közel hatoda, az infrastruktúrafejlesztésre szánt pénzből pedig még nagyobb, durván 30 százalékos részt visz el a cég.
Mindez különösen annak fényében érdekes, hogy a vállalatnak eddig látszólag semmi köze nem volt a röplabdához. Sőt, nagyjából nyolc hónappal ezelőttig a tevékenységi köre sem utalt arra, hogy sporttal akarna foglalkozni, a nevéről nem is beszélve. A céget 2017 júniusáig Mondis-Consultnak hívták, és elsősorban üzletviteli illetve egyéb vezetési tanácsadással foglalkozott. Mármint papíron, hiszen ténylegesen túl sok mindent nem csinált. A 2011-es alapítás és 2016 közötti időszakban például mindössze egy évben volt árbevétele, és akkor is csak 8,1 millió forintnyi.
A cég tavaly tavasszal azonban profilt váltott: május közepén (épp egy héttel azelőtt, hogy Bánki Erik benyújtotta a tao-rendszer bővítését célzó javaslatát) átnevezték Beach Sport Kft-re, a hivatalos főtevékenysége pedig sportegyesületi tevékenység lett.
A sok változás mellett volt azonban valami, ami végig fix maradt a cég eddigi történetében, és ez elég sok mindenre magyarázatot adhat. A vállalat ugyanis a kezdetektől egy kis földszintes épületben működik a pécsi Zrínyi utca 9-ben. Ugyanide a Beach Sport Kft-n kívül még nyolc másik cég van bejegyezve, ezek közül pedig négy Bánki Erik testvérének, Bauer Nándor Zsoltnak az érdekeltségébe tartozik. Bánki és Bauer kapcsolatáról korábban az Átlátszó azt írta: nem egyértelmű, hogy testvérek, vagy csak féltestvérek. Az azonban biztos, hogy édesanyjuk neve ugyanaz. Emellett a politikusnak és Bauernek közös vállalkozása is van, az elvileg ingatlanügyekkel foglalkozó Bábamad Kft.
A vállalkozások mellett egyébként – amint erről az ajtón lévő cégtábla árulkodik – ugyanebben a házban működik Szalai Marcell édesanyjának, Kamondi Mónikának az ügyvédi irodája is. Róla több ügyben is írt a pécsi sajtó. Legutóbb például azzal került be a hírekbe, hogy a 2009 óta Fideszes vezetésű baranyai megyeszékhelyen 2009 és 2012 között 37 millió forintot számlázhatott városi tulajdonú vállalatoknak. Nem lenne meglepő, ha ez a szám azóta tovább nőtt volna, hiszen Kamondira a város vagyonkezelő cégének ügyvédjeként szoktak hivatkozni, és még 2016-ban is járt el jogi ügyekben a Pécs Holding számára.
Nem csak ő került azonban be a hírekbe önkormányzati megbízásaival a családtagok közül. A Pécsi Stop még 2011-ben írt arról, hogy 4,5 milliót vihetett haza így Kamondi férje, Szalai Sándor is. A lap, amely az egyik pécsi hírportál tulajdonosaként hivatkozott Szalaira, azt állította, hogy önkormányzati társaságokkal való kapcsolattartásért, közvetítésért, segítésért és támogatásért fizettek az üzletembernek, de az nem derült ki, mit végzett a pénzéért.
A Beach Sport Kft. egyébként nem kizárólag az azonos cím miatt kötődik Kamondi Mónikához. A társaság email címe is ugyanaz, mint a Kamondi Ügyvédi Irodáé. Más csatornák mellett ezen is próbáltuk felvenni a kapcsolatot Szalai Marcellal, de a fiatal cégtulajdonos nem reagált megkereséseinkre.
Így azt sem tudni pontosan, hogy mire költené az 1,1 milliárdos támogatást a Beach Sport Kft., a cég ugyanis – a törvényi előírás ellenére – egyelőre nem tette közzé sportfejlesztési programját, és kérésünkre sem küldték meg. A szövetségnél lapunk kérdésére annyit elárultak, hogy a pályázati anyagban megfogalmazott tervek szerint a hatalmas összeg nagy részét (valamivel több, mint 1 milliárd forintot) egy fedett strandröplabda-központra fordítaná a vállalat, ami valószínűleg kiegészül majd egy terem-létesítménnyel is. Magyarul (bár erre már a cég nevéből is következtethettünk) a cég épp abban a szakágban valósít meg egy hatalmas fejlesztést, amit Bánki Ágnes vezet. A beruházást egyébként Pécs helyett Budapest vonzáskörzetében valósítanák meg, de a kiszemelt területet állítólag még nem vásárolták meg.
Ludvig Zsolt, az MRSZ főtitkára szerint hiánypótló beruházásról van szó, nagy szükség lenne ugyanis egy olyan fedett létesítményre, amit egész évben tudnak használni a játékosok. Ez az érvelés teljesen védhető is, hiszen számos olyan sportág van, ahol a téli edzések megszervezése komoly gondot okoz, és vélhetően ilyen a strandröplabda is. A kérdés csak az, hogy egy ilyen fontos beruházást miért éppen egy kezdő jogász mindenféle iparági tapasztalat nélküli, de látszólag erős politikai kapcsolatokkal rendelkező cégére bíz az MRSZ. Erre a kérdésre azonban nem kaptunk egyértelmű választ.
Szalai Marcellal való kapcsolatáról természetesen megkérdeztük Bánki Ágnest is, aki először azt mondta, nem ismeri sem őt, sem Kamondi Mónikát, majd úgy módosította válaszát, hogy ismeri őket, de nincsenek kapcsolatban. Később egy visszahívást követően ezen is pontosított. Ekkor már úgy fogalmazott: mint sportvezető természetesen tisztában van saját sportága legfontosabb szereplőivel, így Szalai Marcellel is, hiszen a hozzá köthető egyesület évek óta aktív az utánpótlás-nevelés területén, sok gyerekkel foglalkozik, és jónevű szakembereket alkalmaz. Az említett egyesület nevét azonban nem kívánta elárulni, azt javasolta, keressük meg. Mi azonban a Beach Sport Kft-n kívül egyéb, Szalai Marcellhez köthető strandröplabda-szervezetet nem találtunk. Kerestük Bánki Eriket is, de a politikust nem sikerült elérnünk.
(Frissítés: az index.hu információi szerint a Beach Sport Kft-t nyáron vették fel az MRSZ tagjai közé, és a vállalat csapata Budapesten működik, a BME fedett pályáin tartják az edzéseket. A lap egy ott dolgozó szakemberre hivatkozva azt írja, hogy 89 igazolt játékosuk van, és még további 16 leigazolása várható. Ezzel a cég néhány hónapos múltja ellenére a legnagyobb hazai egyesületnek számítanak, ám azt, hogy honnan lett egyszerre közel 100 versenyzőjük még a szakmabeliek sem értik.)
Ha ez egyébként nem lenne elég, a Bánki család nem csak ilyen közvetett módon tűnt fel a röplabdás tao-pénzek körül. Sportágszinten szintén kiugró, több, mint 100 milliós keretet hagyott jóvá a szövetség a Mohácsi Sport Klub Nonprofit Kft-nek is, ami közvetlenül Bánki Ágnes tulajdonában van (ennél több pénzből mindössze tíz röplabdás szervezet gazdálkodhat). A cég története annyiban hasonlít a Beach Sportéra, hogy korábban nem röplabdás vállalatként futott, tavaly májusig a neve is Mohácsi Lovas Klub Kft. volt. A klub honlapján egyelőre sok minden nem utal röplabdával kapcsolatos tevékenységre, igaz, korábbi beszámolók szerint pár éve épült egy strandröplabda-pálya.
A cég fejlesztési programja szerint ezt újítanák fel, illetve 55 millió forintért építenének még három pályát két mobilöltözővel. Emellett beszereznek egy 13 milliós kisbuszt, és számítógépeket, projektort, tévét valamint egyéb informatikai eszközöket is. Szárító és mosógépet viszont hiába szerettek volna, nem vásárolhatnak, erre ugyanis az MRSZ már nem bólintott rá.
Közélet Pénz Bánki Erik Beach Sport Kft. röplabda strandröplabda tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában | [
"Bábamad Kft.",
"Beach Sport Kft."
] | [
"MRSZ Strand- és Szabadidő Röplabda Bizottsága",
"Kamondi Ügyvédi Iroda",
"Pécsi Stop",
"Beach Sport Kft-re",
"Beach Sport Kft-t",
"Mohácsi Sport Klub Nonprofit Kft",
"Mohácsi Lovas Klub Kft.",
"Pécs Holding",
"Beach Sport Kft-n",
"Magyar Röplabda-szövetség"
] |
Nem tettek jót a BKV-t megrázó botrányok a cégvezér Kocsis István megítélésének. A Nézőpont Intézet országos közvélemény-kutatása szerint a magyarok 63 százaléka megszabadulna Kocsistól, akit még az MSZP szavazóinak fele is elküldene.
Nem tudja pontosan, mekkora végkielégítés járna neki, mondta az Indexnek a BKV vezérigazgatója.
Az ország lakosságának 63 százaléka elküldené a BKV vezérigazgatóját, Kocsis Istvánt. A Nézőpont Intézet az Index felkérésére végzett, 1000 fős, országos, reprezentatív mintán felvett felmérése szerint Kocsist csak a megkérdezettek 9 százaléka marasztalná, 28 százalék azoknak az aránya, akik nem tudtak vagy akartak véleményt nyilvánítani a kérdésben.
Budapesten - ahol a minta nagysága miatt nagyobb a teljes mintánál +/-3,2 százalékos hibahatár - hasonlóan alakultak az arányok, 64 százalék elküldené, 11 százalék nem küldené el Kocsist, 25 százaléknyian meg nem nyilvánítottak véleményt. | [
"BKV"
] | [
"Nézőpont Intézet"
] |
Míg Szél Bernadettet csak gúnyolta és sorosbérencezte, az LMP másik társelnökét, Hadházy Ákost gyakorlatilag korrupcióval vádolta a miniszterelnök. A politikus a kormányközeli cégekre szabott lélegeztetőgép-tendert kérte számon, amely miatt nemcsak a beszerzés csúszik, de az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak bírságot is kell fizetnie. A Hír TV közben kiszúrta, hogy egy aneszteziológiai munkaállomásokra kiírt közbeszerzésnél is hasonló a helyzet – ott épp a napokban szabott ki ötmilliós bírságot az állami intézményre a Közbeszerzési Hatóság.
Előre lejátszotta a lélegeztetőgép-tendert az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, 50 millió forintra büntette emiatt még júniusban a Közbeszerzési Hatóság.
Az LMP társelnöke, a heti korrupcióinfót tartó Hadházy Ákos tárta a nyilvánosság elé az ügyet. Mint kiderült, a baráti cégek hétszázmillióval drágább ajánlatot adtak a lélegeztegépekre, mint az egyik óriáscég, amelyet végül ki is zártak a pályázatból.
A tender semmissé nyilvánítása miatt a lélegeztetőgépek beszerzése csúszik, a történtek miatt még a kancelláriaminiszter is felelősségre vonást emlegetett.
"Az a kérdés, hogy azok, akik kihozták az egyébként később felfüggesztett és megbírságolt döntést, azok melyik büntetést érdemlik? A fej, fül vagy egyéb testrész levágást, na, ez a kérdés. Nem a rendszer a rossz, félreértés ne essék, mert a rendszer megvédte az államérdeket vagy a költségvetést. Az a kérdés, hogy akik a döntést hozták, amit a Közbeszerzési Hatóság fölfüggesztett, azoknak a kollégáknak mi lesz a sorsa, na, azt kell megvizsgálni" – nyilatkozta Lázár János.
Az LMP társelnöke a miniszterelnöktől is választ várt a kormányközeli cégeknek kedvező közbeszerzési gyakorlatra.
"Nyolcszázmillió forintért nagyon sok lélegeztetőgép hiányozhat, ha éppen nem Budapesten lesz rosszul, önnek is hiányozhat a készülék. Én mindenesetre a kettő miniszter vagy államtitkár közi megoldást választom, nem kell levágni a kezüket, de hogy le kell ültetni a börtönbe, az biztos" – hangoztatta Hadházy Ákos.
Kancelláriaminiszterével ellentétben Orbán Viktor már nem az állami beszerzőt, hanem a korrupciógyanús ügyet feltáró LMP-s politikust hibáztatta.
"Föláll a magyar parlamentben egy képviselő, és az egyik cég mellett lobbizik. Mennyi pénzt kapott ön ezért? Hát hogy képzeli ezt?! Hát hogy képzeli, hogy a közbeszerzési eljárásban valamelyik cég érdekében a magyar parlamentben lobbizik? Hát, ennél korruptabb ügyet, itt ülök már jó néhány év óta, szégyellje magát!" – reagált a miniszterelnök.
Ám nem a lélegeztetőgépes tender az egyetlen, amely miatt bírságot kell fizetnie az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak. A Hír TV szúrta ki, hogy a közbeszerzési hatóság pár napja egy altató-munkaállomásokra kiírt tender miatt is ötmillióra büntette az állami intézményt. Itt is a GE kért jogorvoslatot, miután velük együtt több más céget is kizártak a versenyből, és vélelmezhető volt, hogy olyan kereskedő cégeket részesítene előnyben az ÁEEK, amelyek többlethaszonnal válogatták volna össze a közbeszereztetett termékeket. | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [
"Közbeszerzési Hatóság",
"Hír TV"
] |
Újabb közbeszerzésen, most a sterilizálógépek beszerzésén bukott meg az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). Ezúttal a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) "csak" kétmillió forintos büntetéssel sújtotta, és a tender megsemmisítésre kötelezte a hivatalt. Az indoklás szerint a kórházfenntartó a pályázaton szakmailag indokolatlanul hozott előnyös helyzetbe egy gyártót. A határozat szerint a bírságot 15 napon belül be kell fizetnie a hivatalnak a kincstár számlájára.
Ez az ötödik meghiúsult közbeszerzése az ÁEEK-nak.
Tavaly év végéig négy tendert és mintegy 100 millió forintot bukott el a kórházfenntartó a szabálytalan közbeszerzésekkel. Pedig 2011-ben a kórházak államosításától éppen az áttekinthetőbb, hatékonyabb, mutyimentes közbeszerzés remélték.
Az első legnagyobb visszhangot kiváltó ügy – és amiről a Népszava elsőként számolt be – az ÁEEK a lélegeztetőgépek és monitorrendszerek beszerzésére kiírt pályázatának visszásságai voltak. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint mondvacsinált indokkal zárták ki az 1,7 milliárdos tenderből azt a céget, amely a legolcsóbb ajánlatot tette. A versenyben maradók legalább 700 millióval drágábban vállalták az intenzív osztályokra szánt eszközök cseréjét. Akkor egy példátlanul nagy összegű, 50 millió forintos bírságot szabtak ki az ÁEEK-re.
Aztán újabb harminc milliós bírsággal sújtotta a KDB a kórházfenntartót, mert csaknem tízmilliárd forint értékben ismét versenypiaci szabályokat sértve vásárolt volna laborgépeket és egyéb eszközöket. Majd újabb altatógép és egyéb eszközök közbeszerzési eljárása járt 5-5 milliós bírsággal.
Míg az első három pályázat ellen külföldi gyártók, addig az utolsó, tízmilliós bírsággal végződő tender miatt már magyar cégek fordultak jogorvoslatért a közbeszerzési hatósághoz. Az ÁEEK a tavalyi négy bírságot vitatja, bírósághoz fordult jogorvoslatért, ezalatt a közbeszerzések állnak. A betegek pedig ki tudja meddig még, nem jutnak korszerű eszközökhöz.
Danó Anna | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
MNB Fotó: Stiller Ákos/Bloomberg via Getty Images
Összesen csaknem 3 milliárd forintot tesz ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkavállalóinak biztosított kedvezményes hitele. Egészen pontosan a nyilvántartott kölcsönszerződések jóváhagyott összege 3,92 milliárd forint, míg a szeptember végén fennálló tőketartozás állománya az, ami 2,9 milliárd forintra rúg. Mindez Matolcsy György jegybankelnök azon írásos válaszából derül ki, amelyet Bárándy Gergely szocialista képviselő kérdésére írt.
A kölcsönt korábban kamatmentesen vehették igénybe. Most 10 éves a maximális lejárat, kamatozása pedig változik, de azért elég kedvezményes. Mindez egyébként azt jelenti, hogy egy-egy szerződés esetében folyósított összeg átlagosan 6,7 millió forint. A válasz szerint egyébként 433 élő kölcsönszerződés fut a munkavállalók körében.
Az MNB statisztikái alapján, így csaknem minden harmadik alkalmazottnak van ilyen kölcsöne, hiszen tavaly év végén összesen 1326 dolgoztak a jegybankban.
Mint a nyáron a Zoom.hu beszámolt róla Matolcsy György akkor még élettársa, ma már felesége, Vajda Zita nemcsak villámkarriert, milliós fizetést, hanem egy budai lakást is köszönhetett a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). Az elnök élettársa mintegy 60 négyzetméteres lakást vásárolt ugyanis még 2015-ben, amire az MNB a jelzálogjogot jegyeztetett be, vagyis az adásvételhez szükséges, a saját erőn felüli 32,2 milliós forrást a jegybank biztosította. Persze a hitel kedvezményes kamatozású volt.
Idő közben a Vajda Zita és Matolcsy György összeházasodtak, s egy kiadott közlemény szerint felesége számos jegybankhoz köthető pozícióról lemondott, s a szóban forgó hitelt is visszafizette. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Getty Images"
] |
Az MSZP arra szólítja fel a miniszterelnököt, hogy mondja ki: nem adják "haverjaik" tulajdonába a most még csak bérelt földeket, nem osztják szét egymás közt "Magyarország legértékesebb vagyonát" - közölte Gőgös Zoltán, az ellenzéki párt elnökhelyettese szombaton az MTI-vel.
A politikus szerint "a belső válságokkal küzdő, helyi szervezeteit egymás után feloszlató Fideszt Orbán Viktor már csak állandó osztogatással tudja egyben tartani". Hozzátette: ez a magyarázata annak, hogy Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke "kimondta: (...) a fideszes földbérlők tulajdonosok akarnak lenni".
Gőgös Zoltán úgy vélte, ez azt jelentené, hogy Magyarországot, "a magyar földeket örökre megkapnák a mészároslőrincek, a magoszos haverok, a fideszes benzinkutasok, masszőrök, ügyvédek, műkörmösök és egyéb kormányzati csókosok". Hozzátette: nem tűrik, hogy a Fidesz kifossza a magyar vidéket és elvegye a gazdák megélhetését!
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége csütörtökön kormányzati lépéseket sürgetett annak érdekében, hogy a földeket a magyar gazdák ne csak bérlőként, hanem tulajdonosként művelhessék, a vásárláshoz pedig megfelelő finanszírozási, hitelezési lehetőségek legyenek. Jakab István, a szövetség elnöke a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének tisztújító közgyűlését megelőzően beszélt erről. Az elnök másnap az M1 aktuális csatorna esti műsorában azt mondta, hogy a szövetség keddi elnökségi ülésén felvetődött javaslat a forgalomképes, állami vagy magánföldek megvásárlására vonatkozik, céljuk, hogy a gazda tudjon versenyképesen dolgozni, művelhető táblaméreteket kialakítani. | [
"Fidesz"
] | [
"Zala Megyei Gazdakörök Szövetsége",
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége"
] |
A Gyermekrák Alapítvány elnöke szerint a gyermekek életével játszik és a teljes civil szféra ellehetetlenülését kockáztatja "az alapítvány lejáratására indított rágalmazó sajtókampány".
Balogh István a szervezet keddi, budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az alapítvány az 1997-es alapítása óta hozzá befolyt mintegy 3,7 milliárd forintból, több mint 2,6 milliárd forintot költött a daganatos gyermekek, illetve családjuk támogatására, a gyógyíttatás költségeire.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában megrendezett sajtótájékoztatón számos olyan szülő állt ki az alapítvány, illetve annak elnöke mellett.
Balogh István szerint december 17-e óta egy olyan, az Index által elindított "lejárató kampány" folyik az alapítvány ellen, amely katasztrófával fenyeget, ugyanis elbizonytalanítja potenciális támogatóikat. Azóta 157, főleg az Index állításait továbbadó hír látott napvilágot az alapítványról a magyar médiában, televíziók, vezető napilapok foglalkoztak velük – mondta.
Nem használta magáncélra az autót
Hűtlen kezelés miatt A Fővárosi Főügyészség vizsgálja a Gyermekrák Alapítványnál történteket. A vádhatóságnál január elején rendelték el az alapítvány törvényességi ellenőrzését, amely 60 napig tart majd. Az ügyben már a rendőrség is nyomoz – hűtlen kezelés miatt. Az alapítvány vezetőjéről, Balogh Istvánról az Index hozta nyilvánosságra, hogy az adományokból vásárolt betegszállítóval járt dolgozni, az adományok szétosztása helyett pedig több mint 800 milliót pihentetnek a számlán.
Balogh István a sajtótájékoztatón, amelyen szinte a teljes magyar sajtó képviseltette magát, feltette a kérdést: "Hol hiányzik egyetlen fillér is az alapítvány céljaira befolyt pénzből?".
Felidézte, hogy a kampány azzal indult, hogy elnökként folyamatosan taxiként használja az alapítvány betegszállító autóját. Közlése szerint az autó azért közlekedett a lakása és az alapítvány irodája között, mert költségtakarékossági okokból a saját garázsában biztosított helyet a gépjárműnek. Egyébként csak akkor utazott azzal, ha hivatalos ügyintézés miatt szükség volt a jelenlétére, vagyis magáncélra nem használta – tette hozzá.
Állítása szerint nem használta magáncélokra az alapítvány autóját Balogh. Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
Hangsúlyozta, hogy az alapítvány számláján lévő, mintegy 900 millió forint tartalékolására az alapító okirat kötelezi a szervezetet. Ez a családok támogatására szolgáló alap, illetve egy több milliárd forint értékű kórház felépítésének önerejére tették félre.
Állítása szerint a törvényben megengedett töredékét költik önmaguk fenntartására, illetve reklámokra. A jogszabályok ugyanis mindkét esetben a befolyt összeg maximum 50 százalékát teszik lehetővé, ezzel szemben csupán a támogatásuk 16-16 százalékát fordítják működésre, illetve reklámra. Ez utóbbi annál is inkább szükséges, mert a hirdetések nélkül a töredékére csökkennének az alapítványhoz befolyó források – magyarázta. Elismerte, hogy elnökként 523 ezer forint fizetést kap, ám – mint mondta – neki is pénzre van szüksége a villanyszámlája kifizetéséhez. A fizetést a kuratórium szavazta meg és nem ő javasolta.
Nem csak gyerekeket, egész családokat segített az alapítvány
Kijelentette, az Egyesült Államokban működő szervezetüket azért hozták létre, hogy lehetőséget biztosítsanak a magyar gyerekek amerikai gyógykezelésére. Ugyanis az ottani gyógykezelés nyomán ott lényegesen nagyobb a gyermekek felgyógyulásának az esélye.
Balogh István visszautasította, hogy rendőrségi, illetve ügyészségi eljárás folyna az alapítvánnyal szemben. Mint mondta: a rendőrség csupán egy a Jobbik által hűtlen kezelés miatt tett feljelentést vizsgál, az ügyészségi eljárás pedig csupán egy rutinvizsgálat. Ugyanis időről időre, kötelezően megvizsgálnak minden civil szervezetet – jelentette ki.
A sajtótájékoztatón számos szülő – több könnyeivel küszködve – számolt be arról, hogy a Gyermekrák Alapítvány támogatása nélkül nem tudott volna megküzdeni a gyermekét megtámadó betegséggel. Sokan elmondták, hogy nem csak közvetlenül a gyermeket, de az anyagi nehézségekkel küszködő családokat is segítette az alapítvány. Megszólalt olyan szülő is, akinek gyermekét az Egyesült Államokban gyógyították meg. | [
"Gyermekrák Alapítvány"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Újságírók Országos Szövetsége",
"Magyar Nemzet"
] |
Sanghaji pavilon: elfogadhatatlanok a dokumentumok
• Eltűnt százmilliókat keres a Kehi A mai napig nem adta át a sanghaji expón való magyar megjelenés lebonyolításával megbízott Genexpo 2010 Hungary Kft. a tételes elszámolás lefolytatásához szükséges eredeti dokumentumokat, a másolatok között több irat felismerhetetlen és azonosíthatatlan, a minisztérium pedig csak az igazolt és jogos költséget kész kifizetni a megfelelő dokumentáció benyújtását követően – írja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerdai közleményében.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Emlékeztetnek arra, hogy a sanghaji világkiállítás kapcsán továbbra is tart a Kehi-vizsgálat, amelynek alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság büntetőeljárást folytat. A nyomozás során több cégnél volt házkutatás, és iratokat foglaltak le. Hozzáteszik: a 2009. október végén kötött szerződés alapján 2010 márciusáig több mint másfél milliárd forintot, a teljes vállalkozói díj közel kétharmadát fizette ki az akkori magyar kormány a Genexpo 2010 Hungary Kft. részére annak ellenére, hogy a sanghaji világkiállítás és így a magyar pavilon hivatalos megnyitója csak 2010. május 1-jén volt.
A Genexpo 2010 Hungary Kft. és annak alvállalkozói – a BMC Kft. kivételével – többszöri felhívás ellenére sem tudtak tételesen elszámolni a szerződéseikben vállalt kötelezettségeik teljesítésével. Mind ez idáig nem adták át sem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, sem a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) a tételes elszámolás lefolytatásához szükséges dokumentumokat – írja a tárca.
Az eddig csak másolatban átadott dokumentumok között több irat felismerhetetlen és azonosíthatatlan. Számos olyan tétel van, amelyhez a számlákat még másolatban sem csatolták, így a rendelkezésre álló iratok nem szolgálhatnak a kifizetés alapjául. Ezért a KIM és a Kehi ismételten felszólította a fővállalkozót és valamennyi alvállalkozóját arra, hogy eredeti dokumentumokkal alátámasztottan és tételesen számoljanak el. A tételes elszámolás szükségességét indokolja az a körülmény is, hogy az eddigi vizsgálatok alapján az előző kormány több olyan tételt is kifizetett, amelyek mögött ténylegesen nem volt teljesítés – írja a minisztérium.
A KIM írásban tájékoztatta az expó hivatalos képviseletét, hogy a korábbi nyilatkozatoknak megfelelően minden igazolt és jogos költséget a minisztérium kész kifizetni a megfelelő dokumentáció benyújtását követően, ahogyan azt tette a kulturális megjelenésért felelős BMC Kft. esetében is. A magyar kormány számára továbbra is fontos, hogy Magyarország részvétele a világkiállításon megfelelő módon és keretek között valósuljon meg, ezért a kormány is szorgalmazza az ügy mielőbbi tisztázását, és felszólítja a Genexpo 2010 Hungary Kft.-t, hogy működjön együtt és teljesítse a szerződésben foglalt kötelezettségeket – áll a tárca kormányzati kommunikációért felelős államtitkárságának a közleményében.
Kínában mindeközben a sanghaji világkiállítás magyar pavilonjának magyar dolgozói is figyelmeztető munkabeszüntetésre készülnek, ahogyan a kínai alvállalkozó alkalmazottjai is újabb jelét kívánják adni elégedetlenségüknek amiatt, hogy hónapok óta nem kapnak fizetést, és a napidíjuk forrása is elapadt.
A probléma egzisztenciális gondokat jelent a pavilon magyar dolgozóinak, akik közül néhányan már kölcsönökből fedezik sanghaji tartózkodásuk költségeinek egy részét – ez derült ki azon a megbeszélésen, amelyen többnyire felelős beosztású magyar munkatársak vitatták meg a helyzet megoldásához vezető utat.
(MTI) | [
"Genexpo 2010 Hungary Kft."
] | [
"BMC Kft.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] |
Kevesen jelentkeztek, keveset kérhettek – harmadjára is módosít az állam Szeviép-kártalanítási ügyben. Hogy miért nem sikerült elsőre rendezni a 2010 óta pénzükre váró vállalkozók sorsát, rejtély. Annyi biztos, hogy a kormánysajtó előszeretettel használja a szegedi szocialista polgármester vegzálására az építőipari cég ügyét.
Idén március 5-én jelent meg az kormányrendelet, amely alapján az állam kártalanítja a Szeviép Zrt. alvállalkozóit – írta két nappal később honlapján a Csongrád Megyei Kormányhivatal. Hangsúlyozták “az állami kárrendezés iránti igényt a károsult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál, illetve bármely kormányablaknál jelenthetik be 2018. március 31-ig, amely határidő jogvesztő."
Még le sem járt a határidő, március 29-én a Magyar Közlönyben meg is jelent a módosítás. Eszerint azok a felszámolásban már évek óta regisztrált ki nem fizetett alvállalkozók, akik közel egy hónap alatt nem jelentkeztek pénzükért, május 31-ig kérhették az adóforintokból történő kártalanítást.
Hogy pontosan mennyi károsult van, ma sem tudni. A Csongrád Megyei Kormányhivatal korábban azt közölte az atlatszo.hu-val, hogy Csongrád megyében összesen 121 kérelmet nyújtottak be, amelyből 100 esetben a Csongrád Megyei Kormányhivatal járt el. A többi igénybejelentést továbbították az illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalok felé. Csongrád megye illetékességi területét érintően 1,8 milliárd forint összegű követelés iránti igényt jelentettek be a károsultak. De ennél többen is lehettek, hiszen az ország összes kormányhivatalában lehetett jelentkezni.
Úgy tűnik, a kormánynak nem sikerül a Szeviép-üggyel dűlőre jutnia, mert újabb határidő (szeptember 30.) és károsultkör-módosítás jelent meg a Magyar Közlönyben. Ezzel már az is kérhet kártalanítást, akinek a cége időközben megszűnt, vagy aki a Szeviép alvállalkozóival állt szerződésben, illetve, aki a kintlevőséget megörökölte. A most megjelent rendelet lényegében a pénzintézeteket vagy a fővállalkozó vezető beosztású tagjainak hozzátartozóit zárja ki a jogosultságból.
A Szeviép-károsultaknak kifizetett összeg így tovább nőhet mintegy 3 milliárd forintra. Hogy miért nem sikerült a megfelelő szabályozást elsőre elkészíteni, nem tudni. Ahogy azt sem, hogy a jogvesztő határidő után miért nyitnak újabb és újabb lehetőségeket a kárigények beadásra.
A Szeviép a 2008-as pénzügyi válság éveiben került nehéz helyzetbe, 2010-ben pedig csődöt jelentett, majd a céget felszámolták. A vállalkozás építette többek között az M43-as sztrádát is, és ezzel a beruházással kapcsolatban több száz alvállalkozót nem fizetett ki. Időközben nyomozás is indult a Szeviép ellen, majd 2015- ben vádat emeltek három cégvezető ellen csődbűntett gyanújával, az eljárás jelenleg is folyik a Szegedi Törvényszéken. A hírek kezdetben 10 milliárd forintos kárról szóltak, ami a per kezdetére 6 milliárdra csökkent. Az alvállalkozókat pedig most az állam fizeti ki.
A Szeviép-ügynek van egy másik, nem a vállalkozókról szóló aspektusa is. A kormánysajtó előszeretettel tolja Botka Lászlóra, a szegedi szocialista polgármesterre az építőipari vállalkozás csődjét. A vállalkozókat képviselő Szabó Bálint többször nyilatkozta a sajtóban, hogy “Botka László a Szeviép-ügy politikai felelőse", valamint, hogy “Tönkretett kisvállalkozók pénzéből finanszírozza Botka László az MSZP-t?", illetve, “Szeviép-károsultak: Botka László nyakig sáros a csődben". Szabó állításait az azt lehozó portálok később helyreigazították, ugyanis egyiket sem sikerült igazolnia.
“A kormányzás egy kicsit tökéletlenül működött Szeviép-ügyben, a kártalanítás jól láthatóan nem sikerült sem az első körben, sem a másodikban. De még a harmadik módosítás után sincs lehetőség mindenkinek a kártalanításában" – mondta az atlatszo.hu-nak Szabó Bálint. Telefonon értük el, és azt is elmondta, hogy a választások után Gulyás Gergelynél kilincselt, mert igazságtalannak tartotta a tavaszi kártalanítást.
“Három hitelezői listán 433 vállalkozó volt, ebből 150 kap kártalanítást, ők kamatokkal együtt 3,1 milliárd forinthoz jutnak. Az összegből a tőke 1,9 milliárd forint volt. A kártalanításban részesülők például olyanok vállalkozók, akik homokot adtak el vagy éppen szállítottak a Szeviépnek, vagy éppen a tulajdonában álló cégeinek" – árulta el Szabó Bálint.
“A Szeviép-ügyben a pénz politikusok vagy politikus-közeli emberekhez került" – ismételte el Szabó.
Állítja ezt annak ellenére, hogy a cégvezetőkön kívül senki ellen nem indult eljárás. Szabó Bálint több olyan bűncselekményt is felsorolt, amiről tudomása van, mégsem történt benne semmi.
Amikor erre rákérdeztünk, azt mondta, “az, hogy még eddig nem vizsgálták, nem jelenti, hogy nem fogják vizsgálni". Azt is hozzátette, hogy ha kell, politikai ambícióit is félreteszi, ha nem végződik jövő őszig a Szeviép-ügy a bíróságon. Amikor azonban a politikai ambícióiról faggattuk, nem akart részletekbe menni.
Nem nehéz kitalálni, Szabó merre indulna, hiszen emlékezetes, hogy Lázár Jánost saját lakásában fogadta a tavaszi kártalanítás bejelentése előtt. Erről közös videót tettek közzé. Azt is megírtuk, hogy Lázár János “kampány-videoüzenetet" küldött a szegedi lézerközponttól. Szerinte másik polgármesterre lenne szüksége Szegednek.
Ezt Lázár János, a térség országgyűlési képviselője annak apropóján mondta Facebook-videójában, hogy megállapodást írt alá a Szegedi Tudományegyetem, az Audi Hungária Zrt. és a MOL Zrt a szegedi ELI Alps lézerkutató-intézet mellett elhelyezkedő, egyelőre még területrendezés alatt álló Science Parkban.
Az együttműködés mindenekelőtt megújuló üzemanyagok fejlesztéséről szóló kutatásokról szól, s lerakták az SZTE Járműipari Kompetencia Központ alapkövét és felavattak egy mobil féktermet is. Vagyis elképzelhetőnek tűnik, hogy Lázár – és a Fidesz – támogatásával Szabó Bálint indulhatna Botka László ellen a 2019-es önkormányzati választásokon.
Címlapfotó: MTI | [
"Szeviép Zrt."
] | [
"Csongrád Megyei Kormányhivatal",
"Szegedi Tudományegyetem",
"SZTE Járműipari Kompetencia Központ",
"Magyar Közlöny",
"Audi Hungária Zrt.",
"MOL Zrt",
"ELI Alps",
"Szegedi Törvényszék"
] |
Köszöni a lehetőséget, de Tarlós István nyilatkozata kapcsán a Nemzeti Közlekedési Hatóság egyelőre nem kíván nyilatkozni, válaszolta szervezet kommunikációs osztálya megkeresésünkre. A hatóságot azért kerestük, mert a főpolgármester szerint ha nincs továbbra sem engedély a metrókocsikra, heteken múlhat, hogy kiírjon a BKV egy új tendert, különben elveszítjük az uniós támogatást.
"Vannak olyan hatóságok, amelyeknek sűrűbben kéne kihúzni a kardot a haza védelmében. Itt van például az Alstom-ügy. A főváros mindenben megegyezett az Alstommal, amiben megegyezhetett. A döntő probléma az Alstom és a Nemzeti Közlekedési Hatóság között van. Ha van hatósági engedély, mi azonnal átvesszük a szerelvényeket. De nincs. A hatóság pedig legalább nyolc hónapja hallgat, mint a sült hal. Meg kellene már mondani a szállítónak, mik az engedély pontos felvételei." - így nyilatkozott Tarlós István egy lapunknak adott interjúban.
Ezzel kapcsolatban megkerestük a Nemzetközi Közlekedési Hatóságot, ahol azt válaszolták, hogy ezzel kapcsolatban egyelőre nem kívánnak nyilatkozni.
Megszólalt viszont a fejlesztési miniszter, aki az MTI-nek elmondta: biztos abban, hogy a független Nemzeti Közlekedési Hatóság a jogszabályi kötelezettségeit, a szakmai követelményeket és mindenek előtt az utazók biztonságát tartja szem előtt eljárásaiban, döntéseit ezek alapján hozza.
Fellegi Tamás az Alstom-ügy kapcsán nyilatkozva annyit mondott még: kizártnak tartja, hogy a hatósági eljárást bárki sajtónyilatkozatokkal befolyásolni tudná, és ezt nem is tartaná helyesnek. Közölte: a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökétől azt a tájékoztatást kapta, hogy az Alstom-ügyben született, az engedélyek kiadását elutasító korábbi határozatok pontosan és részletesen rögzítenek minden kritériumot, amit a kérdéses metrókocsik forgalomba helyezhetőségéhez a gyártónak teljesítenie kell.
A miniszter feltételezése szerint erről már tárgyaltak is a főváros és a francia cég vezetői, hiszen szerződéses viszonyban, jogvitában ők állnak egymással.
Személyes véleményét hangsúlyozva Fellegi Tamás kiemelte: a metrókocsikat kell megfeleltetni a követelményeknek, nem pedig az utasok védelmét szolgáló követelményeket kell a metrókocsikhoz szabni.
Tarlós szerdán elmondta, hogy a főváros 12 felvetésből 11-ben megegyezett az Alstommal, egyben nem. Ez volt a hatósági engedély kérdése. Hozzátette: ha így halad tovább és a hatóság továbbra is hallgatni fog, annak a következménye az lehet, hogy elveszítjük az uniós támogatást. Közölte, hogy a problémát jelezte a hatóságot felügyelő szakminiszternek is. | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Nemzetközi Közlekedési Hatóság"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.