text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
A finn Pirjo Häggman minapi lemondása után újabb NOB-tag, a líbiai Basir Mohammad Attarabulszi is jelezte: feladja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban viselt tagságát, és lemondó levelét még ezen a napon személyesen átadja a szervezet lausanne-i központjában.
Január 11-én a botrányban érintett 13 NOB-tag levelet kapott Juan Antonio Samaranch NOB-elnöktől, amelyben az elnök felszólította őket, tárják fel cselekményeiket, és - ha szükséges - "vonjanak le magukra nézve következtetéseket". Azóta tízen írásban válaszoltak - közölte Schmitt Pál az MTI washingtoni tudósítójával, hozzátéve, hogy a líbiai Attarabulszi másodikként jelezte lemondását.
Attarabulszi az Afrikai Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetségének egykori alelnöke. Szuhel nevű fia ösztöndíjat kapott több utah-i iskolában, ami mellé havi 700 dolláros költségtérítést is juttattak számára.
Schmitt elmondta azt is: a vizsgáló bizottság kétféle szankcióra kíván majd javaslatot tenni: a NOB-tagság megvonását 9 személy esetében (köztük van Häggman és Attarabulszi), a szigorú nyilvános figyelmeztetést pedig 4 személy esetében fogja indítványozni.
Az esetek java része tanulmányi ösztöndíjak elfogadását jelentette családtagok számára. Mások saját országuk sportmozgalmának kértek pénzt, vagy egészségügyi szolgáltatás (például térdműtét) nyújtását kérték harmadik személy számára. Volt olyan is, aki saját sportalapítványához kért segítséget - közölte a NOB első alelnöke. Azt azonban Schmitt Pál hangsúlyozta: nem bizonyosodott be egyetlen olyan - szóbeszéd tárgyát képező - állítás sem, hogy bármely NOB-tagot szexuális szolgáltatásra "fizették volna be" Salt Lake City rendezési jogának egyengetői. Ugyanígy nem igazolódott a plasztikai műtét, mint elfogadott szolgáltatás vádja sem.
A magyar NOB-vezető elmondta azt is: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság továbbra is bízik Salt Lake Cityben. "Ha a város és Utah állam polgárai továbbra is magukénak érzik a játékokat, és készek megrendezni, akkor mi nem látunk okot, hogy ezt elvegyük" - mondta Schmitt Pál, megjegyezve, hogy a város az odaítéléskor már az első körben 54 szavazatot kapott, a második helyezett pedig csak 14-et.
"Tudom, hogy gazdasági nehézségeik lesznek, és tudom, hogy néhány szponzor, ha nem is függesztette fel, de lassította a támogatások ütemét. Meggyőződésem azonban, hogy ha a NOB a nyilvánosság előtt mindent beismer, a vétkeseket kellő szigorral felelősségre vonja, továbbá ha átalakítjuk az eddigi - visszaélésre lehetőséget adó - szavazati rendszerünket, megszüntetjük a látogatásokat, akkor úgy érzem, ugyanazt a NOB-ot fogja üdvözölni a társadalom, amely az elmúlt 104 év alatt megbecsülést élvezett" - mondta Schmitt Pál.
A látogatások beszüntetését illetően magyarázatként elmondta: eddig minden NOB-tag egy személy kíséretében három napra meglátogathatott minden pályázó várost, és ennek teljes költségét a pályázó város szervező bizottsága fizette. Eddig is volt emellett egy 10-12 tagú értékelő bizottság. Schmitt Pál szerint a jövőben csak ez a bizottság fogja felmérni a helyszínen az egyes pályázók előnyeit és hátrányait. Az egyéni NOB-tagok látogatásait mellőzni fogják.MTI
Ajánló: | [
"NOB"
] | [
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság",
"Afrikai Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetsége"
] |
Mióta az állam betolakodott a hulladékgazdálkodásba, egyre rosszabbul működik minden. De ez nem akadályozza meg a kormányt abban, hogy továbbterjeszkedjen az utolsó néhány területre, ahol még pénzszagot érez: most a szelektív hulladékgyűjtés megmaradt piaca került terítékre, pedig semmi nem látszik igazolni a közérdeket a kiszorítás mögött. A szereplők szerint mindez csak rontani fog az újrahasznosítási arányunkon, ami már most is messze van az elvárásoktól.
Felhördülést váltott ki a napokban a hulladéktörvény készülő változtatásának egyik eleme, miszerint az állam már az iskolai papírgyűjtésre is rátenné a kezét. Bár az időközben benyújtott módosítóból ez a javaslat kikerült, a piaci szereplők mégsem nyugodhatnak meg, maradt benne ugyanis éppen elég muníció, hogy kivéreztesse az ágazatot. A tervezett változtatások nemcsak a verseny maradékát űznék ki a szektorból, de jó eséllyel csökkentenék a szelektív gyűjtés hatékonyságát is, amiben már most is rosszul állunk, pedig közelít az időpont, amikor el kell számolni az EU felé a célértékekkel kapcsolatban.
Még nagyobbra nő az állam
A benyújtott módosító – melyet információink szerint a tavaly alapított állami kukacég, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) készített elő az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) számára – az állami monopólium tágítását célozza a hulladékgazdálkodásban. Abban a hulladékgazdálkodásban, amelyben az elmúlt években több lépcsőben vertek szét egy működő piacot a közhasznúság és a rezsicsökkentés jegyében, és amelynek irányítására újabb és újabb működésképtelen csúcsszerveket hoznak létre.
A legújabb ezek közül az NHKV Zrt., ami ugyan több mint egy évvel létrejötte után még mindig nem képes zökkenőmentesen ellátni a feladatait (a legfrissebb hír vele kapcsolatban, hogy májusig közel 10 milliárdos tartozást halmozott fel az FKF felé), de most újabb kizárólagos jogköröket kapna.
A változtatások az ágazati szereplők szerint versenyjogi szempontból elfogadhatatlanok, több tízezer ember munkáját sodorják veszélybe, és a környezetvédelmi célok ellenében hatnak – tudtuk meg az Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségétől (HOSZ). A szervezet az együttműködés jegyében az NFM-nek és a Földművelésügyi Minisztériumnak (FM) is elküldte észrevételeit, de azoknak csak kis része tükröződik a szerdán benyújtott módosítón.
Már most sem működik a rendszer
A hatályos törvény alapján ma Magyarországon minden közszolgáltatónak biztosítania kellene négyféle anyagáram (papír, fém, műanyag és üveg) elkülönített gyűjtését. A helyzet ehhez képest az, hogy egy tavalyi szakmai konferencián maga az NHKV ismerte el:
a magyar települések felén nincs szelektív hulladékgyűjtés.
A bosszantó üveg Bár budapestiként könnyen azt hiheti az ember, a szelektív hulladékgyűjtés országosan egységes rendszerben működik, ez koránt sincs így. Még ahol működő szisztéma van, ott sincsenek mindenhol a házakhoz kihelyezett szelektív kukák, sőt, a fővárosban is bizonyos fokig hibrid a gyűjtés: az üveghulladékot például egyedüliként nem háznál, hanem köztéri hulladékszigeteken kellene kidobni. Ezzel csak annyi a baj, hogy pont a legnehezebb hulladékfajtát kell hosszabban cipelni az egyre fogyatkozó szigetek valamelyikére. A szigetek kihelyezésekor még közel ezer darab volt Budapesten, mára ez visszaesett 200 alá részben a háznál gyűjtés miatt, részben pedig azért, mert a környékükön lakók (és emiatt önkormányzatok) nem szeretik a velük járó zajszennyezést és a hulladék eladásából pénzt kereső szegény emberek jelenlétét. Az üvegcipelésre a hulladéktörvény mostani módosítása legalább a többség szempontjából pozitív változtatást hozhat: a 300 négyzetméternél nagyobb boltoknak a hatályba lépés után vissza kell majd venniük a csomagolási üveghulladékot. (Az eredeti tervezetben még mind a négy anyagáram szerepelt, ezt azonban a Földművelésügyi Minisztérium javaslatára és az ágazati szereplők örömére a végső változatból kivették.)
A települések 28 százalékán azért, mert eleve ki sem épült, 22 százalékán pedig van rendszer, de pénzügyi problémák miatt nem tud működni. Nem véletlenül van ez így: a 2013-as hulladéktörvény 2015-ig adott határidőt a szelektív rendszerek kiépítésére, ez a két év azonban csak úgy lett volna elegendő, ha az ágazat plusztámogatásban részesül. De nemhogy nem kaptak több pénzt a közszolgáltatók, még el is vontak tőlük bevételeket a rezsicsökkentés díjbefagyasztásával és a hulladéklerakási járulék bevezetésével.
A helyzeten nem dobott az sem, hogy az NHKV egy évvel ezelőtti létrejötte óta oda folynak be a lakossági díjból származó bevételek, ők pedig nem a közszolgáltatási díjat, hanem csupán úgynevezett szolgáltatási díjat osztják vissza működésre – a rendszer felállása óta az amúgy is anyagi gondokkal küzdő közszolgáltatók további 10 százalékkal jutnak kevesebb forráshoz átlagosan a Köztisztasági Egyesülés becslése szerint.
Ehhez jön még egy másik lehangoló tény: az országnak abban a felében sem működik rendesen az elkülönített gyűjtés, ahol létezik és tudják finanszírozni. A hulladékhasznosítók tapasztalata szerint Budapesten tavaly a műanyagot gyűjtő kukákban az idegenanyag-tartalom – beleértve az újrahasznosításhoz már túl szennyezett műanyagot is – aránya sok esetben elérte akár a 60 százalékot. Emellett az FKF adatai szerint Budapesten a vegyes hulladékos kukák tartalmának 37,5 százaléka újrahasznosítható anyag volt.
Lenyúlják a kifejezetten erre beszedett pénzt A csomagolás után kivetett – és a termékek árába beépülő, tehát mindannyiunk által fizetett – termékdíj elvileg egy fontos környezetvédelmi forrás lehetne, ha az innen befolyó pénzt az eredeti cél szerint becsatornáznák a hulladékgazdálkodásba. Magyarországon azonban ez nem pont így működik; miközben iszonyatos összegeket szednek be belőle, ennek csak a töredékét forgatják vissza az ágazatba. A tavalyi költségvetés bevételi oldalából kiderül, hogy 72,4 milliárd forint jött be termékdíjakból, de ebből csak 12,75 milliárd hasznosult a hulladékgazdálkodásban. Jelenlegi formájában az elvileg specifikusan környezetvédelmi célokat szolgáló sarc nagyobb része a költségvetésbe vándorol, vagyis gyakorlatilag adóként működik, és mindenféle másra költi el az állam. Ennek meg is van az eredménye: a csomagolási hulladék újrahasznosítási aránya a 2011-es értékhez képest 7 százalékot romlott 2014-re.
Három éven belül csodának kell történnie
Ha valami, akkor ez biztosan probléma, és nemcsak a hazai törvények miatt, hanem mert az Európai Unió felé is vannak kötelezettségeink a hulladékgyűjtéssel- és újrahasznosítással kapcsolatban.
A vészesen közelgő 2020-as céldátumig a négy hulladéktípusra vonatkozóan
50 százalékos újrahasznosítási arányt kell teljesítenie Magyarországnak,
de most csak 32 százalék körül állunk az Eurostat 2015-ös adatai szerint, vagyis a következő két és fél évben nagyon meg kellene táltosodni ahhoz, hogy sikerüljön. (AZ FM hivatalos statisztikája jobb helyzetet mutat: ők 40,65 százalékot tartanak nyilván, ebben azonban benne van a 10 százalék körüli elégetett hulladék is, ami a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető újrahasznosítottnak.)
És ez még csak a kezdet, az Európai Bizottság által 2016 elején elfogadott, körforgásos gazdaságról szóló csomag ennél sokkal nagyobb gondosságot vár majd el szelekció terén. A csomag jelenleg tárgyalás alatt van, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak még szavaznia kell róla, de a folyamat végén várhatóan 65 százalékos elvárást írnak majd elő 2030-ig nemcsak a négyféle anyagra, hanem a teljes lakossági hulladékra vonatkozóan (ami alól bizonyos tagállamok haladékot kaphatnak).
Inkább tovább rontanak rajta
Világos, hogy komoly erőfeszítéseket kellene tenni a hulladékkezelés hatékonyságának javítására itthon, de mi kellene ahhoz, hogy jobban működjön a rendszer? Nem túlságosan bonyolult a képlet: elegendő forrás és megfelelő ösztönzők mind az ágazati szereplőknek, mind a lakosságnak, hogy motiváltak legyenek a szelekcióra, újrahasznosításra. A soron következő törvénymódosításnak ezt a célt kellene szolgálnia, de sajnos úgy tűnik, ennek éppen az ellenkezője történik.
Az első kifogásolható változás, hogy a tervezet több ponton tovább nyirbálja az évek óta egyre szűkülő területre visszaszorított piacot, pedig sehol sem látszik, hogyan segítené elő mindez a környezeti célok elérését. A hulladékgazdálkodás egy itthon is nyereségesen működő, tízmilliárdos iparág volt, amíg a 2011-ben kezdődött nagy átszervezéssel ki nem húzták a cégek lába alól a talajt a koordináló OHÜ föléjük ültetésével és a terheik többszörösére növelésével.
Most ezen az úton menetel tovább a kormány, amikor többfrontos háborút indít a talpon maradt vállalkozásokkal szemben. A készülő módosítással két olyan helyről is kitúrják őket, ahol eddig még labdába rúgtak:
alvállalkozóként sem dolgozhatnak be többé a közszolgáltatónak (hacsak nem nonprofit formában működnek); és a lakosság sem adhatja el nekik szelektíven gyűjtött szemetét.
Senki sem lesz ösztönözve
Ha olyan településen lakunk, ami abba a fent említett 50 százalékba tartozik, ahol nincs vagy nem működik a közszolgáltató által biztosított szelekció, két dolgot tehettünk eddig: dobálhattunk mindent a vegyesbe, vagy gyűjthettük a szemetet elkülönítve saját szakállunkra, és eladhattuk pénzért egy iparági szereplőnek.
Ez a rendszer viszonylag jó ösztönző azoknak, akik spórolnának a szemétszállítási költségeiken, hiszen a szelekcióval nemcsak a vegyes hulladék elszállításáért fizetendő díj csökkenthető, de pluszpénzre is szert lehet tenni például a fém vagy a papír eladásával. Emellett megélhetést biztosított a hulladékos cégeknek köztes szereplő közbeiktatása nélkül, a cégek közti verseny pedig garantálta, hogy az emberek a lehető legjobb áron szabadulhassanak meg az elkülönítetten gyűjtött hulladékuktól.
A módosítás után a piaci szereplők ezen a fronton nem jöhetnek már szóba, vagyis egy bevételi forrástól biztosan elesnek. A lakosság ugyan elméletileg viheti majd a hulladékát a közszolgáltatóknak, más kérdés, hogy a lakosok kaphatnak-e valamilyen ellentételezést a hulladékért, ugyanis a közszolgáltatók nem is lesznek tulajdonosai a gyűjtött hulladéknak, és az elkülönítetten gyűjtött anyagok értékesítéséből befolyó bevételek sem őket illetik meg, hanem az NHKV Zrt.-t; így a közszolgáltatók ösztönözve sincsenek igazán az elkülönített gyűjtésre.
Ha a hulladéktörvényt a módosítási javaslatnak megfelelően elfogadják, az háromféle veszéllyel fenyeget:
a hulladék egy része – főképp a fémek – a feketegazdaságban köthet ki; egy másik része elhagyottan, illegális szemétlerakókban végezheti; és összességében tovább romolhat az ország eleve gyenge újrahasznosítási aránya.
A körültekintőbb lakossági szelektálást egyébként úgy is lehetne ösztönözni, ha emelnék a vegyes kukák díját, ezzel is abba az irányba tolva az embereket, hogy a hanyagságból odadobált 40 százaléknyi újrahasznosítható szemetet inkább válogassák szét. Erre azonban szintén nincsen lehetőség, mióta a rezsicsökkentéssel befagyasztották a szemétszállítási díjakat.
Tízezrek munkáját fenyegeti
A második pont, amelyben megtiltanák a közszolgáltatóknak, hogy profitorientált piaci szereplőkkel szerződjenek, szintén problémás. A törvénymódosítás értelmében csak nonprofit szervezetek lehetnének alvállalkozók – kérdés: honnan akasztunk le hirtelen annyi nonprofitot, amennyinek van szándéka és lehetősége a szükséges feladatok ellátására?
Minisztériumok közt a pad alá A hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályozás és a felelősségi körök átláthatóságán nem segít, hogy gyakorlatilag 4+1 minisztérium között van szétdobálva a terület. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felel általánosságban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért, a földművelésügyi tárca alá tartozik viszont a dolog környezetvédelmi vonatkozása, például a különböző célértékek betartása. A fémkereskedelmi törvény a Nemzetgazdasági Minisztérium hatásköre, míg a Belügyminisztérium száll be, ha valami gond van, és a katasztrófavédelemnek kell ellátnia a szemétszállítást. Az egészet megfejeli a csúcsminisztérium Miniszterelnökség, ami gyakorlatilag bármibe beleszólhat, ha úgy adódik.
A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége szerint a mostani rendszerben a közszolgáltatók nagy része forprofit ágazati szereplőkkel végezteti a szelektív hulladékgazdálkodási munka egy részét, így a hulladék gyűjtésében, szállításában és előkezelésében, például a hulladék utóválogatásában is részt vesznek erre specializálódott cégek.
Azzal, hogy követelményként írják elő a nonprofit működési formát (és amint az a fentiekből kiderül, a lakossági hulladéktól is elvágják őket), kivéreztetik az ágazat maradékát anélkül, hogy bármilyen értelmes okot szolgáltatnának minderre. Mindezt úgy, hogy egyébként maga a csúcs-irányítószerv, az NHKV sem nonprofit alapon működik.
Az uniós és a hazai versenyjogi szabályozás is lehetővé teszi monopólium létrehozását, amennyiben az nyilvánvaló közérdeket szolgál, a szelektív hulladékgazdálkodás területén azonban ez több tekintetben is minimum kétséges. Bár az ágazat erősen kitett a nyersanyagok világpiaci áringadozásának (például a műanyag újrahasznosításának megtérülése függ a kőolaj árától), ha egy felsőbb cél (mondjuk a környezetvédelem) miatt nem akarjuk, hogy kizárólag az árak ingadozása szerint alakuljon az újrahasznosítási arány, akkor az állam támogathatja is a szereplőket az adott helyzethez mérten. Nem szükséges tehát mindent központi irányítás alá vonni, pláne nem úgy, hogy a hulladékoknak működő, versengő piacuk volt, és részben még van ma is.
Az állam sokkal jobban tenné, ha okosan ösztönözné, szükség esetén támogatná a meglévő szereplőket a minél magasabb újrahasznosítási arány elérése érdekében. Ehelyett azonban inkább igyekszik az utolsó fillérre is rátenni a kezét az hulladékágazatból, ebben pedig az sem zavarja, hogy minden bizonnyal rengeteg ember megélhetését sodorja veszélybe. A HOSZ adatai szerint csak a fémkereskedelemben 506 cég működik ma közel 11 ezer alkalmazottal, nem túlzás tehát azt állítani, hogy a jelenlegi felállásban
a teljes iparág, amire szemet vetettek, tízezreknek ad munkát.
Ha az itt dolgozók kénytelenek lesznek más megélhetés után nézni, az azért is baj lehet, mert ha netalán később az aktuális kormányzat rájön, hogy a mostani hatékonytalan rendszer helyett jobb volna visszacsinálni legalább részben a régit, akkor csak lassacskán lehet majd visszaépíteni az ágazatot.
Elküldtük kérdéseinket az NHKV Zrt.-nek a települési szelektív hulladékgyűjtés aktuális állásáról, hogy megtudjuk, továbbra is működésképtelen-e a rendszer az ország felében, illetve hogy milyen terveik vannak a helyzet javítására. Írtunk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak is, milyen közérdekkel tudják alátámasztani a piac szinte totális kiűzését a hulladékágazatból. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ egyik kérdésre sem.
(Borítókép: Összepréselt PET-palackok a Fe-Group Invest Zrt. X. kerületi szelektív hulladékot feldolgozó telepén. Fotó: Kallos Bea/MTI) | [
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Európai Parlament",
"Fe-Group Invest Zrt.",
"Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Európai Unió",
"Európai Bizottság",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"NHKV Zrt.",
"Köztisztasági Egyesülés",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A Főber Zrt. és az Óbuda-Újlak Zrt. párosa 2,88 milliárd forintért végzi az atlétikai vébére készülő stadion tanácsadói és ellenőri feladatait. A 2023-as budapesti világbajnokságra tervezett atlétikai stadion költségei elérhetik a 200 milliárdot.
A 2023-as atlétikai világbajnokságra készülő Budapesti Atlétikai Stadion kivitelezéséhez tartozó mérnöki és ellenőrzési feladatokat nettó 2,88 milliárd forintért a Főber Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt., valamint az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. végezheti – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő hétfői számából. A tendert a Napi.hu szúrta ki először.
Az állami tulajdonú BMSK (Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.) a stadion kivitelezéséhez szükséges beruházás-lebonyolítói, mérnöki tanácsadói, építési, szerelési munkái tekintetében projektmenedzsment, építési műszaki ellenőri és egyéb ellenőri feladatok ellátásával bízta meg a cégeket.
A nyílt eljárásra három ajánlat érkezett, a nyertes páros mellett ajánlatott tett a budapesti CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt., és a pécsi Mecsek Mérnökiroda Kft. is, azonban mindkét cég ajánlata érvénytelen volt.
200 milliárd is lehet az atlétikai stadion
Az Atlétikai Stadionról már sokat írtunk korábban: a kiemelt beruházás könnyített pályán mozog engedélyeztetés terén, és Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége letarolta a fákat a stadion helyszínén.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége letarolta a fákat az atlétikai stadion helyszínén A barnamezős, egykori VITUKI-telepen a stadion felépítése és a parkosítás után alig fog nőni a zöldfelület nagysága, pedig még kormányrendeletet is módosítottak, így már az atlétikai pálya füvét is beleszámíthatják. Ráadásul a stadiont a volt ipartelep egyetlen olyan pontján húzzák fel, ahol egy fás parkot kell miatta kiirtani.
A 2023-as budapesti világbajnokságra készülő stadion ára egyébként teljesen elszállt, egy október végi kormányhatározatban az épületre és járulékos infrastrukturális fejlesztésekre összesen 204 milliárd forintot különítettek el.
A stadion építésébe még bele sem kezdtek, de már látható, hogy rengeteg pénzbe kerül az adófizetőknek:
Az állam 2014-ben 16,5 milliárd forintért a Wing Zrt.-től vásárolta a 15 hektáros telket.
A Napur Architect nettó 4,7 milliárd forintért készíthette el a budapesti atlétikai stadion terveit.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a Mészáros-gyerekek cége, a Fejér-BÁ.L. Zrt. készítheti elő az atlétikai stadion helyszínét, nettó 4 milliárd forintért.
Augusztus végén derült ki, hogy 150 milliárdért, a Puskás Stadionhoz fogható költséggel fog megépülni a stadion, és ugyanazok nyerték a munkát is: a Záév Építőipari Zrt. a Magyar Építő Zrt.-vel közösen. Előbbi a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az utóbbi Paár Attiláé.
A Főber Zrt. 2019-ben majdnem 3,5 milliárdos nettó árbevételt ért el, amiből 880 millió forint nyeresége maradt. Az Óbuda-Újlak Zrt. tavalyi forgalma nettó 4,3 milliárd forint volt, és 1,4 milliárd lett az adózott eredménye. A két cég gyakran kap állami megrendeléseket, például a Puskás Stadionnál is hasonló feladatokat láttak el 2,5 milliárd forintért, és a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galériánál is tevékenykedtek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az atlétikai stadion látványterve | [
"Óbuda-Újlak Zrt.",
"Főber Zrt."
] | [
"Napur Architect",
"CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt.",
"Főber Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt.",
"Záév Építőipari Zrt.",
"Új Nemzeti Galéria",
"Wing Zrt.",
"Mecsek Mérnökiroda Kft.",
"Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt.",
"Fejér-BÁ.L. Zrt.",
"Opten Kft.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt."
] |
Másfél éve nem derült ki, miért kellett a járványra hivatkozva állami felügyelet alá vonni a Kartonpackot, de most az állam már azt a részét is felvásárolja, ami eddig nem az övé volt.
A magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő végleges nyilvános vételi ajánlatot tett a Kartonpack Nyrt. részvényeirere 2 534,82 forinton - közölte a papíripari cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A tájékoztatás szerint az ajánlatot a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta.
A cégben jelenleg az MNV részesedése 91,41 százalék, a fennmaradó részvényekre mintegy 110 millió forintot letétbe helyezett az MNV az Equilor Befektetési Zrt-nél. A társaságban a Deutsche Balaton AG 7,88 százalékos részesedéssel rendelkezik.
A debreceni cég tavaly áprilisban került állami felügyelet alá, arra hivatkozva, hogy a járvány elleni védekezés miatt fontos, hogy a stratégiai jelentőségű vállalatok működőképessége fennmaradjon. Nem volt világos, hogy egy dobozgyár miért ennyire fontos a koronavírus-járvány elleni védekezés szempontjából, mindenesetre a céghez kirendelt kormánybiztos gyorsan leváltotta a Kartonpack vezetőségét. Idén májusban aztán az MNB egymillió forintra bírságolta a céget, mert a 2019-es éves jelentéssel sem készültek el, és a 2020 első félévéről szólót sem adták le. | [
"Kartonpack Nyrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Budapesti Értéktőzsde",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Equilor Befektetési Zrt-nél",
"Deutsche Balaton AG"
] |
A Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadóinak negyede több százmilliós támogatást is kapott az állami szervezettől. Laposa Bence és Zoób Kati mellett Fidesz-tagok is vannak a tanácsadói listán, például a hozzájuk hasonlóan vissza nem térítendő támogatásban részesülő Rókusfalvy Pál.
Zoób Kati, Rókusfalvy Pál és Laposa Bence nem csupán jókora állami támogatást kapott érdekeltségeivel a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, de havi fizetésért is dolgozik az MTÜ-nek, tudta meg a 24.hu.
Miután megírtuk, hogy Laposa vállalkozásai úgy kaptak összesen 143 millió forint közpénzt, hogy a badacsonyi borász a turisztikai ügynökség tanácsadója, közérdekű adatigényléssel fordultunk a Guller Zoltán vezette állami ügynökséghez. Azt szerettük volna megtudni, hogy Laposán kívül még kik azok, akik pénzért adnak tanácsokat az MTÜ-nek.
2018-ban egyszer már kikértük a szakértők névsorát, most viszont arra is rákérdeztünk, hogy az érintettek mióta segítenek az MTÜ-nek. Így kiderült, hogy a három évvel ezelőtti adatigénylésünkre meglehetősen hiányos válaszokat kaptunk. Borbás Marcsi például az MTÜ mostani válasza szerint 2017 óta dolgozik tanácsadóként a turisztikai ügynökségnek havi 300 ezer forintért. A köztévé műsorvezetőjének nevét viszont a 2018-as adatigénylésünkre adott válaszban nem említették.
Borbás kérdésünkre, hogy milyen feladatot végez tanácsadóként, illetve hogy milyen témákban ad tanácsokat az MTÜ-nek, így válaszolt:
24 éve kutatom, járom az országot, és műsoraimon keresztül bemutatom a felkutatott értékeket a nagyközönségnek. Ezért kértek fel arra, hogy az így szerzett tudásommal segítsem a lehetséges belföldi turisztikai célpontok kialakítását mind a gasztroturizmus, mind a meglévő néphagyományok, mind a természeti értékek és épített örökségek területén.
A három évvel ezelőtti adatigénylésünkre érkezett válaszban nem szerepelt Haffner Adrienne neve sem, aki a mostani táblázat szerint nemcsak az MTÜ legrégebbi tanácsadója, de ő kapja a legtöbb fizetést is, havi bruttó 600 ezer forintot. Haffner 2015 óta dolgozik az ügynökségnek. Nem sok információt találni róla az interneten, de annyi biztos, hogy a HÍR-MÉDIA 2002 Regionális Hírszolgáltató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, e-mail címe pedig a haffner.adrienn@fidesz.hu, vagyis nem túlzás azt állítani, hogy köze van a kormánypárthoz. Kérdéseinkre a cikkünk megjelenésééig nem válaszolt, így egyelőre azt sem tudtuk meg, ő-e az a Haffner Adrienn, aki a kuratóriumi tagja a médiahatóság korábbi elnökének emlékére létrehozott Szalay Annamária Média Alapítványnak.
A Magyar Turisztikai Ügynökség legújabb tanácsadója Rókusfalvy Pál műsorvezető, kommunikációs szakember, borász. Rókusfalvy 2020 elején csatlakozott a tanácsadói csapathoz, munkájáért bruttó havi 500 ezer forintot kap. Emellett 400 millió forint állami támogatásban is részesült tavaly: a korábbi rádiós az etyeki Rókusfalvy Fogadó kapacitásbővítésére és szolgáltatásfejlesztésére kapott pénzt. A műsorvezető kérdésünkre azt mondta:
Feladataim a személyi, külső-belső kommunikációs tanácsadás, illetve kiemelten foglalkozom a hazai borturizmussal, a bormarketinget és borkommunikációt érintő szakterülettel.
A Fideszbe 2003-ban belépő Rókusfalvyról tavaly írtuk meg, hogy az egyik cégével 2,2 milliárd forintért kommunikál az államnak.
A korábbi adatigénylésünkre küldött válaszként Zoób Kati nevét sem tüntette fel az MTÜ, holott Guller Zoltán egy 2018-as megnyitón már említette, hogy a divattervező is az MTÜ tanácsadói közé tartozik. A vezérigazgató ekkor beszélt először arról, hogy a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel is "javaslatokat küld" a turisztikai ügynökségnek, egyúttal a tanácsadói munka hasznosságáról is beszélt.
Ez egy nagyon fontos munka, hiszen ez a tevékenység a következő 20-30 évben meg fogja határozni a Magyarországról kialakult képet. Alapvetően a saját kollégáim munkájára számítok, de ahhoz hogy minél jobbat tudjunk létrehozni, tanácsadókkal is együtt dolgozom, említettem Zoób Kati, nevét, Zoboki Gábor vagy éppen Káel Csaba nevét, akik azt gondolom, hogy a saját területen maradandót alkottak. És van néhány fiatal, Berecz István vagy éppen Orbán Ráhel – sokan vannak egyébként ők, akik szabadidejükben mindenfajta jogviszony megkötése nélkül, ellenszolgáltatás nélkül tanácsokat és javaslatokat küldenek a Nemzeti Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának a külföldi országmárkával kapcsolatos kérdésekben
– mondta Guller.
Zoób Kati viszont a miniszterelnök lányával ellentétben havi 300 ezer forintos díjazásért ad tanácsokat. A divattervező ugyanakkor 811 millió forint vissza nem térítendő támogatást is kapott az ügynökségtől arra, hogy Balatonfüreden elhelyezze divatgyűjteményét, és egy alkotóházat hozzon létre. Zoób a 24.hu-nak a támogatásról korábban azt mondta: dédelgetett álma volt a divatmúzeum kialakítása, ezért sok mindenkit megkeresett, köztük a turisztikai ügynökséget is. Neki is küldtünk kérdéseket a tanácsadói munkájával kapcsolatban, de nem reagált arra, hogy pontosan miben számít szakértelmére az MTÜ.
Sikota Krisztina Anna XII. kerületi fideszes képviselő két éve került be az MTÜ tanácsadói testületébe, szakértői munkájáért havi 300 ezer forint juttatást kap. Vagyonbevallása szerint a Szerencsejáték Zrt.-nél is szakértői feladatokat lát el, a társadalmi tanácsadó testület tagja, havi 200 ezer forintért. A Budavári Palota és környezetében található állami tulajdonú műemlék ingatlanok, így a Várkert Bazár vagyonkezelésével foglalkozó Várkapitányság vezérigazgató-helyetteseként pedig havi 1,6 millió forintot keres, annak ellenére, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2017-ben öt évre eltiltotta a cégvezetéstől. Az eljárást az adóhatóság kezdeményezte, miután Sikota Krisztina bt.-je több mint 700 ezer forint köztartozást halmozott fel.
Laposa Bence 2019-ben csatlakozott az MTÜ tanácsadói csapatához, és 300 ezer forint juttatást kap havonta. Ebben az évben sokáig úgy tűnt, hogy a badacsonyi borász folytatja helyi képviselői munkáját, de végül az önkormányzati választás előtt visszalépett. Egy 2019. szeptemberi Facebook-bejegyzésében azt írta, felkérést kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójától, "melynek keretében lehetőségem nyílik a balatoni, badacsonyi turizmus fejlesztése érdekében tovább dolgoznom". A borász Guller Zoltán levelét is csatolta, aki a felkéréskor a többi között azt írta: "Az MTÜ egy olyan Szakmai Tanácsadó Testületet hozott létre, amely tevékenységével, tanácsaival segíti a vezérigazgató munkáját, működését."
Azt követően, hogy megírtuk, a Balatoni Körhöz tartozó vendéglátóhelyek közül Laposa érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, miközben ő a szervezet egyik tanácsadója, a borász a 24.hu-nak adott interjújában így fogalmazott az MTÜ-nek végzett munkájával kapcsolatban:
Általában olyan embereket kérnek fel tanácsadói pozícióra, akik a helyi viszonyokat segítenek adaptálni a fejlesztési programba. Ez egy külső megbízás, nincs irodám Budapesten a Kacsa utcában. Stratégiai kérdésekben tudok ötleteket adni. (...) Azon dolgozom, hogy a Balaton imázsa önállóan is értelmezhető legyen, és próbáljuk meg megfogalmazni, hogy mit tud adni az itt lévők és az ide látogatók számára. Az az álmom, hogy a Balatonról úgy tudjunk beszélni, mint Toszkánáról.
Laposa a munkafolyamatról elmondta, habár Guller Zoltánnal ismerik egymás telefonszámát, de a felmerülő ötleteket, javaslatokat munkacsoportokban dolgozzák ki.
Noha vannak ellentmondások az MTÜ 2018-as és 2021 adatigénylésünkre küldött válaszaiban, a táblázatok alapján több olyan tanácsadó is van, aki megőrizte pozícióját.
Zoboki Gábor és Káel Csaba továbbra is MTÜ-tanácsadóként dolgozik. Előbbi Ybl-díjas építész, jelentősebb munkái közé tartozik a Művészetek Palotája és a Nemzeti Táncszínház megtervezése, de tervezett kulturális központot a kínai Sencsenben is. Káel Csaba Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas filmrendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója. Forgatott filmet Orbán Viktor amerikai útjáról, ő rendezhette a vizes vb nyitóünnepségét is, ami után bő fél évvel kulturális és turisztikai nagykövetnek nevezték ki. Korábbi cikkünkben tanácsadói munkájának lényegét így foglalta össze: "rendszeres tanácsadással segítem az ügynökség munkáját, elsősorban a szakterületemet, a kulturális szektort érintő témákban és kérdésekben". Káel havi bruttó 360 ezer, Zoboki Gábor 300 ezer forint díjazást kap az ügynökségtől.
Szintén az MTÜ tanácsadója maradt:
Herczeg Ágnes, a Pagony táj- és kertépítész iroda vezetője, aki továbbra is havi 300 ezer forintért ad tanácsokat. Az ő nevéhez fűződik például a felcsúti futballkomplexum kertjének tervezése.
a Pagony táj- és kertépítész iroda vezetője, aki továbbra is havi 300 ezer forintért ad tanácsokat. Az ő nevéhez fűződik például a felcsúti futballkomplexum kertjének tervezése. Molnár-Bánffy Kata kommunikációs szakember. Volt Orbán Viktor szövegírója, majd dolgozott több minisztériumnak is, később a magyar téli olimpiai csapat sajtóattaséja, a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs és marketingvezetője. a kormányfő feleségével, Lévai Anikóval is jó viszonyt ápol. Díjazása neki is havi 300 ezer forint.
kommunikációs szakember. Volt Orbán Viktor szövegírója, majd dolgozott több minisztériumnak is, később a magyar téli olimpiai csapat sajtóattaséja, a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs és marketingvezetője. a kormányfő feleségével, is jó viszonyt ápol. Díjazása neki is havi 300 ezer forint. Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója 2018 óta szintén havi 300 ezer forintért ad tanácsokat.
a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója 2018 óta szintén havi 300 ezer forintért ad tanácsokat. Walton Tamás marketing- és kommunikációs szakember "személyi, külső-belső kommunikációs, marketingkommunikációs tanácsadást" végez 2018 óta havi 550 ezer forintért.
2018-as adatigénylésünk óta már nem az MTÜ tanácsadója:
Csák János, aki Vezette a Molt, a Matávot és volt londoni nagykövet is, a Heti Válasz korábbi tulajdonosa. A 24.hu két éve interjút készített vele.
aki Vezette a Molt, a Matávot és volt londoni nagykövet is, a Heti Válasz korábbi tulajdonosa. A 24.hu két éve interjút készített vele. Folly Réka : a Folly arborétum örököse; az MTÜ az arborétum turisztikai attraktivitásának fejlesztésére 475 millió forintot ítélt meg tavaly.
: a Folly arborétum örököse; az MTÜ az arborétum turisztikai attraktivitásának fejlesztésére 475 millió forintot ítélt meg tavaly. Kieselbach Tamás, a Kieselbach Galéria és Aukciósház tulajdonosa,
a Kieselbach Galéria és Aukciósház tulajdonosa, Gyutai Csaba, Zalaegerszeg korábbi fideszes polgármestere, aki a budai Várbeli beruházásokat menedzselő, súlyos szabálytalanságokat produkáló miniszterelnökségi cégnél dolgozott, és a Vár turisztikai stratégiájának elkészítését segítő tanácsadó testületnek segített
Zalaegerszeg korábbi fideszes polgármestere, aki a budai Várbeli beruházásokat menedzselő, súlyos szabálytalanságokat produkáló miniszterelnökségi cégnél dolgozott, és a Vár turisztikai stratégiájának elkészítését segítő tanácsadó testületnek segített Pál István Szalonna Liszt Ferenc-díjas és Magyar Érdemkereszttel kitüntetett népzenész, érdemes művész.
Kiemelt képünkön: Borbás Marcsi, Zoób Kati, Rókusfalvy Pál és Sikota Krisztina. | [
"HÍR-MÉDIA 2002 Regionális Hírszolgáltató és Tanácsadó Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Kieselbach Galéria és Aukciósház",
"Szalay Annamária Média Alapítvány",
"Kieselbach Galéria",
"Szakmai Tanácsadó Testület",
"Nemzeti Turisztikai Ügynökség",
"Fővárosi Törvényszék Cégbírósága",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Balatoni Kör",
"Heti Válasz",
"Rókusfalvy Fogadó",
"Budapesti Fejlesztési Központ",
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] |
Milliárdos tételben, egyre gyorsabban ömlik a közpénz a műsorgyártásba és a rendezvényszervezésbe. A megtérülésről nehéz mérleget vonni, a költséges munkák azonban rendre a NER első vonalához köthető cégek ölébe pottyannak – a műsorgyártástól a kommunikáción át a védelmi feladatokig. most fókuszban a NER legtitokzatosabb cégeinek egyike.
Az 5 perc angol TV című műsor elkészítéséért 240 millió forintot fizetett ki az állami tulajdonú műsorszóró, az Antenna Hungária Zrt. a Magno Studio Kft.-nek – tudta meg a 24.hu. Egy éven át tartó levelezés, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közbelépésével sikerült megszereznünk a hagyományosan földfelszíni sugárzással, az utóbbi bő egy évben pedig milliárdos állami rendezvényszervezésekkel is foglalkozó Antenna Hungária Zrt. szerződéseinek listáját. Ebből derült ki, hogy az egyébként műsorkészítéssel is foglalkozó állami cég 2019 júniusában 240 millió forintos szerződést írt alá Horváth László cégével, a Magno Studio Kft.-vel.
A csaknem negyedmilliárd forintért 50 darab, nettó 4 és 5 perc közötti epizód készült el a nyelvoktató kisfilmekből.
Percenként tehát körülbelül egymillió forint közpénzt vitt el a műsor, amelynek jelentős részében Szalai Nóra, az 5 perc angol brand arca és létrehozója egy kanapén ül és magyaráz, a fennmaradó időben pedig egy fehér háttér előtt egy maroknyi szereplő ad elő pársoros dialógusokat.
Több szakembert is megkérdeztünk arról, mennyi idő alatt vehették fel a műsor 50 epizódját, reális-e az árazás. Az egyik, névtelenséget kérő forrásunk szerint az ilyen, egy kameraállásos, különösebb technikai, díszletbeli kihívásokat nem támasztó munkáknál nem reális a percenként egymilliós ár, már csak azért sem, mert az 50 epizód felvétele jelentős ráhagyásokkal sem lehetett több 8–9 munkanapnál, az utómunka pedig nem igényelt olyan speciális kapacitást, ami megdobhatta volna a költségeket. Egy másik forrásunk szerint az ár akkor lehet reális, ha a résztvevőket valamiért kiugró mértékben díjazták, vagy ha ismert rendezőre bízták a munkát. A megbízásról szerettük volna megkérdezni a cégén keresztül Szalai Nórát és a Magno Studió Kft.-t is, de leveleinkre nem érkezett válasz, így nem tudtuk meg, hogy csak Szalai Nóra, vagy a cége, az 5 perc Media Kft. vett-e részt a műsor elkészítésében. Utóbbira utal az, hogy a műsorral kapcsolatos nyereményjáték szabályzatában az Antenna Hungária mellett az 5 perc Media Kft. neve szerepel – érdekesség, hogy a Magno Studio Kft.-é nem.
Az 5 perc Media Kft.-ben Szalai Nóra társtulajdonosa a nyilvános cégadatok alapján vele egy címre bejelentett Tóth Péter, akinek a Habony-körig érnek az üzleti kapcsolatai. Tóth Péter üzlettársa Halkó Gabriellának, a TV2 egykori gazdasági igazgatójának is, mégpedig a Press & Belt Produkciós Iroda Kft.-ben. Ez a cég azzal került be a hírekbe, hogy éveken át fizetett Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadónak. Nem is keveset: a NAV 2015 tavaszán indított vagyonosodási vizsgálatából a 444.hu által megszerzett információk alapján Habony saját bevallása szerint 2011 és 2013 között körülbelül évi bruttó 3,5 millió forint körüli összegeket keresett a Press & Belt Kft.-nél, amelynek már abban az időszakban is tulajdonosa volt Tóth.
Halkó Gabriellát Habony Árpád jó barátjaként, bizalmasaként tartják számon, a Válasz Online egyenesen Habony "gazdasági énjének" nevezte. Számos olyan kormányközeli bizniszben érintett, amelyek a legmagasabb NER-es körökhöz köthetők (lásd keretes írásunkat.)
Ábránk a szerződés életbe lépésekor (2019. 06. 02.) fennálló viszonyokat mutatja.
Ki is Habony gazdasági énje? Halkó nevét akkor kapta fel igazán a sajtó, amikor az Átlátszó kiderítette, hogy Szépművészeti Múzeum tíz darab, összesen 300 millió forint értékű festményt kölcsönzött a Szerb utca 9.-be mindössze havi 15 ezer forintért. A festményeket a Brand Lab Tanácsadó Kft. kérte ki a múzeumtól, amelynek ügyvezetője ekkoriban Halkó Gabriella volt. Halkó a céget 2010-ben Habony Árpád húgától, Habony Máriától vette meg korábbi élettársával, Jáksó Lászlóval közösen. Az üzletasszony volt a köztévében hatalmasat bukó, 841 millió forint közpénzt felemésztő Marslakók című sorozat producere, Jáksó pedig a gyártó cég tulajdonosa. Halkó igazgatósági tag Szalay-Bobrovniczky Kristóf egykori londoni nagykövet cégében, a Magyar Vagon Zrt.-ben, amelyről bővebben itt olvashat. Szalay-Bobrovniczky — aki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivővel kötött házasságot — Habony bajtársának nevezte magát, a Századvég kuratóriumának elnökhelyettese volt, Halkó pedig a Századvég Gazdaságkutató felügyelőbizottságát erősítette. Orbán Viktor kötélbarátja, Garancsi István mellett a harcostárs viszi tovább a néhai Andy Vajna milliárdos biztos nyereséget termelő kaszinóit. Halkó Gabriella ebből az üzletből sem maradhatott ki: a Las Vegas Casino Zrt.-ben igazgatósági tag.
Közpénzes munkák a NER elitjének
A Magno Studiót tulajdonló Horváth László neve valószínűleg nem sokaknak ismerős, ugyanígy vannak ezzel az általunk megkérdezett, műsorkészítésben jártas szakemberek is. Pedig a vállalkozó üzleti tehetsége vitathatatlan: 2015 végén alapított cége tavaly már 14,9 milliárd forintos nettó bevételt ért el az Opten adatbázisa szerint. A titokzatossághoz az is hozzájárul, hogy a Magno Studio Kft.-nek nincs honlapja, és a közösségi médiában sem találtuk nyomukat.
A közpénz ennek ellenére megtalálja a vállalkozást, méghozzá gyakran egyfajta kapocs szerepben: a pénz nem közvetlenül a NER eminenciásaihoz megy, hanem a Magno Studio közbeiktatásával mozog.
Így történt ez az állami MVM és a CÖF között: a Magno Studio forgatta azt a négy, a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórumának készült imázsfilmet, amelyre az állami MVM Zrt. adott 433 millió forint közpénzt, és a kormányközeli TV2 sugározta. A kisfilmek többe kerültek, mint az Oscar-díjas Saul fia, minőségükről itt győződhet meg.
Tavaly a Magno Studio rendezte a Gaál Cecíliához (akkor még Rogán-Gaál Cecíliához) köthető Fitbalance Aréna Tavasz és a Fitbalance Kids nevet viselő sporteseményeket. A rendezvények állami cégek nagyvonalú támogatásaival hozták tető alá: a hvg.hu tudta meg, hogy a rendezvényekre közpénzes segítséget nyújtó MVM nem a Nakama & Partners Kft.-nek, nem is az üzletasszonynak, hanem a Magno Studio Kft.-nek utalta a 160 milliós támogatást. A lap elkérte a támogatási szerződéseket, de az Antenna Hungária csak a támogatás összegét közölte, egyéb adatokat nem. Mostani, egy évig húzódó adatigénylésünkből derült ki, hogy a műsorszóró – hasonlóan az MVM-hez és a Szerencsejáték Zrt.-hez – 2018-ban a Magno Studio Kft.-nek utalta az összesen 50 milliós támogatást.
Máskor közvetlenül a Magno Studióhoz folyik a közpénz megrendelés vagy támogatás formájában:
Az Átlátszó összegzése szerint a 2018 januárjában futó Stop Soros-kampányból 676,3 milliót kapott a cég, a választás előtti 7 milliárd forintos propagandaköltésekből pedig 3,8 milliárdos szeletet hasított ki a Magno Studio.
2018-ban két részletben összesen 142 millió forint támogatást kapott az ugyancsak állami Szerencsejáték Zrt.-től.
A legújabb hír pedig, hogy idén augusztusban újabb 250 millió forintos megbízás landolt a szakmában ismeretlen, a közpénzt mégis milliárdos tételben vonzó céghez, a műsorgyártásra a megbízást az Antenna Hungária Zrt. adta. (A cég arra a kérdésre nem válaszolt lapunknak, milyen műsorszámra adta a megbízást.)
Felfutóban az Antenna Hungária
Bár az Antenna Hungária fő tevékenysége az országos földfelszíni televízió- és rádióműsor-szórás, illetve a műholdas műsorszórás, az utóbbi bő másfél évben inkább a rendezvényszervezési megbízásaik miatt írtunk az állami cégről. Tavaly nyáron a telekommunikációs cég elnyerte a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal 30 milliárd forintos rendezvényszervezési keretszerződését. Bár első blikkre úgy tűnik, hogy a közpénz ezzel a húzással egy állami szervezettől egy állami céghez került, valójában a NER ismert szereplői is jól jártak, hiszen alvállalkozóként a plakátkampányos Balásy Gyula cégeit, illetve a kormánykedvenc Valtont vonták be.
Ezen keretszerződésen belül hozta tető alá az Antenna Hungária az úgynevezett raktárkoncerteket is, amelyek a Népszava cikke szerint végül nem fértek be a közszolgálati tévé műsorfolyamába. A közpénzből fizetett koncertfelvételekért a nézőknek az Antenna Hungária MindiGO nevű applikációjával kell megküzdeniük, ahogyan azoknak is, akik utólag szeretnék megnézni a csaknem negyedmilliárd forintból készült kezdő angol nyelvleckéket.
Kiemelt kép: 5 perc Angol Tv | [
"Antenna Hungária Zrt.",
"5 perc Media Kft.",
"Magno Studio Kft."
] | [
"Civil Összefogás Fóruma",
"Brand Lab Tanácsadó Kft.",
"Las Vegas Casino Zrt.",
"Nakama & Partners Kft.",
"Szépművészeti Múzeum",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Századvég Gazdaságkutató",
"Press & Belt Produkciós Iroda Kft.",
"Press & Belt Kft.",
"Magyar Vagon Zrt.",
"Válasz Online",
"Magno Studió Kft.",
"MVM Zrt."
] |
Tízmilliókat követelt az MSZP-től Zuschlag
KECSKEMÉT | Pénzt kért a Parlamenti mandátumáról történő lemondásért az MSZP-től Zuschlag, és pénzt akkor is, amikor nyilvánvalóvá vált a számára, hogy nem úszhatja meg büntetlenül a "Zuschlag-ügyet" – hangzott el ma (csütörtökön) a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon Lados István vallomásában.
Hatodik napja tart a Lados vallomás, amelyben a Zuschlag-ügy politikai vonatkozásai óhatatlanul is szóba kerülnek. Ma például elhangzott, hogy Lados István Zuschlag barátjától, Györfi Ludovictól azt hallotta, hogy a pályázat-hamisítási botrány nyilvánosságra kerülését követően a politikus 150 milliót kért a szocialista párttól, az "elcsalt" összegek visszafizetésére. Ezen kívül további 30 milliót akart a szocialistáktól az ügyészségi eljárás során felmerült "költségeire". A 150 millióra azért lett volna szükség, hogy a büntetési tételeket "leszorítsák" – vallotta Lados.
Három évvel ezelőtt, 2005 szeptember 12-én egyébként a megvádolt szocialista politikus személyi titkára fültanúja volt egy telefonbeszélgetésnek, amit Zuschlag folytatott a képviselői irodaházban, az emlékezetes holokausztos viccelődését követően valakivel. Ekkor Zuschlag az ismeretlen személlyel nyíltan és cinikusan arról beszélt, hogy az MSZP vezetőivel tárgyalást folytat a képviselői mandátumáról történő lemondásról. Feltételként szabva meg, hogy több tíz milliót fizessen a párt a számára. A beszélgetést az irodában tartózkodó Lados a mobiltelefonján – amit akkor kismagnóként használt – pillanatnyi ötlettől vezérelve, rögzítette. Azért – indokolt ma a bírónak -, mert döbbenetesnek tartotta Zuschlag mondandóját, amit a vonal másik oldalán lévő személlyel közölt. Amikor Lados telefonja rögzíteni kezdett, akkor már több perce tartott a beszélgetés, és még jó néhány percig tartott a társalgás.
Kora délutánig úgy volt, hogy a telefonnal rögzített beszélgetést – melyen csak Zuschlag hangja hallható, a másik telefonálóé nem – ma lejátsszák a tárgyalóteremben. Ekkor azonban úgy döntött dr. Fodor Endre, hogy majd Zuschlag vallomása közben teszi nyilvánossá a felvételt. Ma egyébként Lados kihallgatása befejeződött, és délután már a vádat képviselő dr. Német Zsolt ügyész tehetett fel kérdéseket. Jövő héten, szerdán az ügyvédek faggathatják a tanút, majd ezt követően Zuschlag János kihallgatásával folytatódik a büntetőper.
| [
"MSZP"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság"
] |
Az Európai Parlament (EP) minden képviselője havi 4.342 eurót kap általános költségtérítésként, főleg arra célra, hogy irodát tarthasson fent hazájában. Ám egy újságírói kutatás most azt találta, hogy 249 EP-képviselőnek vagy egyáltalán nincs, vagy nem fellelhető az EP felé ily módon elszámolt irodája. A vizsgálódó európai újságíróknak a 748 jelenlegi EP-képviselő közül mindössze 133 árulta el, hogy mennyit költ irodabérlésre.
A 28 tagországot érintő oknyomozás legalább 41 esetben azt találta, hogy EP-képviselők a helyi politikai pártjuknak (vagy éppen saját személyes számlájukra) fizetnek bérleti díjat az EU által finanszírozott irodák után. Az újságírók által megkeresett EP-képviselők 249 esetben vagy azt állították, hogy nincs irodájuk, vagy nem voltak hajlandóak felfedni az iroda címét, vagy épp az iroda helyét nem lehetett megtalálni.
Mivel az EP nem auditálja ezen költségtérítési kifizetések felhasználását, nem létezik dokumentáció a források felhasználásáról. Magyarul ezt a pénzt úgy lehet elkölteni, hogy számlával nem kell igazolni, mire ment el a pénz. Emellett az összeurópai oknyomozás során kiderült az is, hogy az EP nem ellenőrzi sem a képviselők hazai irodáinak létezését, sem pedig a támogatás bizonyos feltételeinek teljesülését, vagyis bemondásra kapják a költségtérítést az EP-képviselők.
Az egész Európára kiterjedő együttműködésben részt vevő újságírók az EU összes tagállamában belepillantottak abba, hogy a jelenlegi 748 EP-képviselő (három mandátum nincs betöltve) hogyan használja fel az EP-től kapott általános költségtérítést. Az újságírók mind a 748 jelenlegi EP-képviselőt megkeresték az ezzel kapcsolatos kérdéseikkel, illetve ahol arra mód volt, parlamenti, földhivatali és egyéb forrásokból származó dokumentumokat is megvizsgáltak.
Ezidáig csupán 134 EP-képviselő válaszolta meg, hogy mennyit költ irodabérletre, és mindösszesen 53 EP-képviselő deklarálta, hogy hajlandó megosztani a nyilvánossággal a közpénzből történő kiadásaival kapcsolatos bizonylatait.
Bőkezű EP-képviselői juttatások
Egy EP-képviselő havonta 8.484 euró fizetést vihet haza, emellett havi 24.164 eurót költhet irodai személyzetre, továbbá a parlamenti ülésnapokon 307 eurós napidíjat kapnak személyes költségeik fedezésére – ez utóbbi adómentes. Ezen felül az EP minden egyes képviselőjének 4.342 euró átalányt is fizet havonta az általános költségeire – szintén adómentesen.
Ez utóbbi az úgynevezett General Expenditure Allowance (GEA), vagyis az általános költségtérítés, amelynek célja részben a képviselők saját országukban fenntartott irodái költségének fedezése, amely irodák elvileg megkönnyítik az EU polgáraival való kapcsolattartásukat.
Az összeurópai oknyomozás arra jutott, hogy az EP-képviselők meglehetősen változatos módon értelmezik azt, hogy milyen módon használható fel a GEA.
A megkeresett EP-képviselők közül sokan azt állították, hogy az egész összeget irodai felszerelésekre, internetelőfizetésre, és más, a munkájukkal kapcsolatos kiadásokra költik minden egyes hónapban. Néhányan “általános kiadásként" számolták el látogatóik utazásának költségeit, a jótékonysági adományaikat, és a saját pártjuk felé történő kifizetéseket is.
További kérdéseket vet fel, hogy kik a helyi irodák bérleti díjának kedvezményezettjei. Kutatásaink szerint csak Németországban nyolc, különböző politikai pártokhoz tartozó EP-képviselő saját maga a tulajdonosa azoknak az ingatlanoknak, ahol a helyi irodájuk található.
Közöttük van Manfred Weber is, aki a jobbközép Európai Néppárt – az EP legnagyobb csoportja – elnöke. Az ő helyi irodája a privát otthonához kapcsolódó épületrészben található, Bajorország egy kisebb falvában, távol a régió népesebb területeiről. Weber nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.
Gyakori az is, hogy az EP-képviselők a politikai pártjuk helyi tagozatától bérlik irodájukat. Mintegy 38 EP-képviselő erősítette meg, hogy pártjának helyi vagy országos tagozata felé fizet bérleti díjat. Mások egyáltalán nem válaszoltak az erre vonatkozó kérdéseinkre, megint mások pedig azt hangoztatták, hogy az ügyet megfelelően elkülönítve kezelik, és nem a pártjukat támogatják az EP felé elszámolt irodabérlettel.
Eközben több EP-képviselő a GEA teljes összegét bevallottan a nemzeti pártjának utalja át.
(Nem) rendeltetésszerű használat
Az esetek egy jelentős részében nem világos, hogy a képviselők mire fordítják a költségtérítést. Ugyanennyire homályos az is, hogy rendeltetés szerint használják-e fel azt. Az oknyomozás rávilágított, hogy számos EP-képviselő – Belgiumtól Bulgárián, Olaszországon, Németországon, és Hollandián át Spanyolországig – nem is tart fenn nemzeti irodát. Mintegy 19 EP-képviselő saját bevallása szerint saját otthonából dolgozik.
Az újságírói megkeresésre több EP-képviselő egyáltalán nem volt hajlandó megválaszolni azt a kérdést, hogy hol található az EP által finanszírozott irodája. Legalább három országot illetően sem az EP, sem pedig nemzeti kirendeltségei nem tudtak felvilágosítást nyújtani arról, hogy hol találhatóak az uniós adófizetők által bérelt képviselői irodák, míg egy helyen a megadott címek elavultnak bizonyultak.
Mindez ellentmondani látszik az EP régóta hangoztatott állításának, miszerint az EP-képviselők egyik feladata áthidalni a szakadékot Brüsszel és az uniós polgárok között.
Az EP 2017-es menetrendje kilenc hetet tart fenn külső parlamenti tevékenységek – vagyis a Brüsszeltől és Strasbourgtól távol végzendő politikai munka – számára. Emellett “évente négy hét áll a képviselők rendelkezésére a kizárólag választókerületi munkához" – írja az EP weboldala.
A projektben dolgozó újságírók nem tudták igazolni, hogy minden EP-képviselő rendelkezne legalább egy nemzeti irodával, “kizárólag a választókerületi munkához".
Több tagállam EP-képviselői egyáltalán nem válaszoltak érdeklődésünkre, habár újságíróink többször is megpróbálták felvenni a kapcsolatot velük emailben, majd azt követően telefonon is. A válaszolni nem hajlandó EP-képviselők legsúlyosabb esetével Lengyelországban találkoztunk, ahol az 51 EP-képviselő közül egynek sem sikerült válaszolni újságíróink kérdéseire.
Az Európai Parlament álláspontja szerint az EP-képviselők az irodájukat bérelhetik saját maguktól vagy politikai pártjuktól is, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. Ezek a feltételek nem szerepelnek belső szabályokban vagy rendelkezésekben, inkább informális iránymutatásnak tűnnek, amelyeket semmilyen módon nem ellenőriznek.
A jelenleg érvényes szabályok szerint az EP-képviselő nem használhatja a kapott pénzt politikai pártjának vagy privát céljainak finanszírozására. Ehelyett a költségtérítés “a[z EP] képviselő parlamenti mandátumához közvetlenül kapcsolódó költségek fedezésére szolgál."
Kidolgozatlan iránymutatások
Létezik iránymutatás a parlament pénzén finanszírozott nemzeti irodák használatáról papíron is: “A helyiségek kizárólag a[z EP] Képviselő parlamenti munkájára használhatóak. [...] Az irodabérlet egy az általános költségtérítéssel támogatott kiadások közül. Ez egy átalányösszeg, és mint olyat, nem ellenőrzi az Európai Parlament" – magyarázta az EP szóvivője, Marjory Van Den Broeke.
“Az EP-képviselő valóban bérelhet irodát a tagállamban működő politikai párttól, bizonyos feltételek betartása mellett, és amennyiben a bérleti díj a piaci értéknek megfelel, hogy ezzel elkerülhessük az indirekt pártfinanszírozást. Ezenfelül az iroda kizárólag az európai parlamenti mandátummal kapcsolatos tevékenységek gyakorlására használható. Az irodát el kell különíteni a többi irodától és egyértelműen jelölni kell rajta, hogy az európai parlamenti feladatokra szánják. Nem használhatják továbbá más emberek, és nem használható egyéb célokra. Ezeknek a feltételeknek kell teljesülniük." – tette hozzá az EP szóvivője.
Azonban az Európai Parlamentnek nincs rá lehetősége, hogy megtudja, tiszteletben tartják-e a fent említett feltételeket, ismerte be Van Den Broeke asszony:
“Mivel egy átalányösszegről van szó, az EP-képviselőknek nem kell semmiféle számlát prezentálniuk. Ebből az is következik, hogy az európai parlamenti adminisztrációban nincs semmi információ egy, a képviselők által használt irodáról sem."
Olyan ellenőrzés pedig nincs, amely felügyelné, hogy az EP-képviselők visszajuttassák a parlamenti munkára biztosított, de fel nem használt kifizetéseket. A képviselők csupán kis része juttatja vissza a fel nem használt összegeket a parlamenti adminisztrációnak. Az Európai Parlament szerint 2010 óta mindössze 5-20 képviselő térített vissza összesen 100.000 eurótól 600.000 euróig terjedő összeget – az adott évtől függően.
Az ellenőrzés hiánya
Az EP kritikusai már több éve jelezték, hogy nincs semmiféle ellenőrzés arra vonatkozólag, hogy történnek-e visszaélések a kifizetésekkel kapcsolatban vagy sem. Idén áprilisban a parlament leszavazta a nagyobb átláthatóságot és a GEA felhasználásának legalább szúrópróbaszerű ellenőrzését célzó törvénymódosításokat.
Wouter Wolfs – a Leuven University egyik kutatója, akinek szakterülete az európai politika, különleges tekintettel a politikai finanszírozásra – kritikusan áll a költségtérítések kifizetéséhez:
“A kérdés általánosságban nézve is problémás, hiszen nem átlátható a nyilvánosság számára. Akkor nem lenne problémás, ha biztosak lehetnénk abban, hogy a parlament szigorú belső kontrollt gyakorol az ügyben. De, mint tudjuk, nem ez a helyzet. Egy olyan időszakban, amelyet a politika és különösképpen az EU-intézmények irányában tanúsított alacsony bizalom jellemez, ez erősen rontja az Európai Parlament és a politikusok megítélését"- mondta Wolf.
“Ebből a perspektívából nézve jó lenne a teljes transzparenciát megcélozni és biztosítani, hogy minden a szabályok szerint zajlik." Arra a kérdésre, hogy a közintézményekkel és magánvállalkozásokkal szemben fennálló szokásos auditálási követelmények tükrében milyen képet mutat a GEA feletti ellenőrzés hiánya, azt felelte: “Figyelembe véve, hogy az EU-költségvetés kiadásaira szigorú szabályok és auditok vonatkoznak, meglepő, hogy az EP-képviselők saját pénzügyeik esetében nem tartják szükségesnek ugyanazon követelmények alkalmazását."
“Természetesen az ellenőrzéseknek arányosnak kell lenniük, de ha figyelembe vesszük azt, hogy évi 40 millió euró sorsáról van szó, és hogy a múltbeli visszaélések tükrében okunk lehet a gyanakvásra, akkor a GEA szigorúbb auditálása megalapozott" – tette hozzá Wolf.
Nick Aiossa, a Transparency International uniós közpolitikai munkatársa így kommentálta kutatásunk eredményeit:
“Elképzelhetetlennek tartom, hogy a képviselők évi 40 milliót adnának tagállamoknak kohéziós politikai célokra, egyetlen számla nélkül. A pénzügyek terén mutatkozó álszentség egészen megdöbbentő. Az euroszkeptikus nacionalista erők felemelkedését éljük, a kapcsolódó narratíva már bejárta egész Európát. És mégis, itt egy apró, de annál szimbolikusabb probléma, amit majdhogynem egy csapásra meg lehetne oldani. Őszintén szólva nagyon rossz szolgálatot tesznek ezzel maguknak, különösen a 2019-es választásokra és más, tagállami választásokra való felkészülés tekintetében. Úgy gondolom, minél hamarabb javítják ezt ki, annál jobban jöhetnek ki belőle."
A Zöldek/ Európai Szabad Szövetség EP-képviselőcsoportja nemrégiben elfogadott egy nyilatkozatot, miszerint a csoport tagjainak 2017 júliusától szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük a GEA felhasználása terén. A Zöldek EP-képviselői a jövőben kötelesek megőrizni kiadásaik bizonylatait a mandátum végéig, és közzétenni (vagy legalább kérésre elérhetővé tenni) kategóriánkénti költésük áttekintését.
“Minden egyes mandátum lejárta után a Zöldek/Európai Szabad Szövetség EP-képviselőinek vissza kell juttatniuk az általános költségtérítés fel nem használt részét az EP számlájára"- írja az állásfoglalás.
Az EP-képviselők nemzeti irodáival kapcsolatos oknyomozást egy 48 újságíróból álló, mind a 28 tagállamot képviselő csoport folytatta több hónapon át a Journalismfund.eu anyagi támogatásával. 2015-ben a csoport formális megkeresést küldött az Európai Parlamentnek, hogy betekinthessenek az EP-képviselők közpénzköltéseivel kapcsolatos dokumentumokba. Az adatigényléseket az EP visszautasította. Az újságírók az ügyet az Európai Bíróság elé vitték, ahol az még folyamatban van. Erről a perről és az EP-képviselők költségelszámolásai utáni újságírói kutakodás további részleteiről itt lehet további információkat találni.
Erdélyi Katalin – D. Tóth Balázs
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Európai Parlament"
] | [
"Zöldek/ Európai Szabad Szövetség",
"General Expenditure Allowance",
"Transparency International",
"Európai Bíróság",
"Európai Néppárt",
"Zöldek/Európai Szabad Szövetség",
"Leuven University"
] |
Felfüggesztette a bíróság annak a döntőbizottsági határozatnak a végrehajtását, amely három évre eltiltotta a Közgépet a közbeszerzéseken történő indulástól – tudtuk meg a társaságtól. A Közgép a bíróságon támadta meg a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát, és azt is kérte, hogy a bíróság a jogerős döntésig függessze fel a határozat eltiltó rendelkezését.
A Közgép keresetének tárgyalását a A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság október elsejére tűzte ki, de most ezt megelőzően közbenső döntést hozott az eltiltás felfüggesztéséről.
Ezzel a Közgép előtt a bíróság majdani jogerős döntéséig újra megnyílik azt út a közbeszerzéseken történő indulásra. (Ha az számára kedvező lenne, akkor azt követően is.)
A bíróság mostani döntésével elfogadta a Közgép által benyújtott dokumentumokat és az indoklását, és a a felfüggesztő végzésében arra hivatkozott, hogy a döntőbizottság határozata miatti 3 éves eltiltás nemcsak a Közgépnek okozna súlyos és visszafordíthatatlan károkat, hanem olyan sok közbeszerzést érintene, hogy azok "lefolytatását és a beszerzések céljainak megvalósítását is súlyosan veszélyeztetné, ezáltal az azokhoz fűződő közérdek súlyos sérelmét is okozná".
A Közgép most abban bízik, hogy azoknál a közbeszerzéseknél, amelyeknél a KDB eltiltásról szóló határozata nyomán a cég ajánlatát kizárva kötöttek szerződéseket, a bírósági döntés nyomán felbontják a megállapodásokat.
A bíróság döntése nyomán valóban furcsa jogi helyzet alakulhat ki, a még futó pályázatokon értékelni kell a Közgép benyújtott pályázatát is, és kérdéses, milyen jogi megítélés alá eshetnek a Közgép kizárásával már lezárt közbeszerzések. A tét az eltiltás óta eltelt néhány hónapban sem kicsi, milliárdos megrendelések sorsa foroghat kockán.
A Közgépet a gönyűi kikötőfejlesztés tenderén zárta ki a pályázat kiírója arra hivatkozva, hogy ajánlatában valótlan adatokat közölt. A Közgép megtámadta ezt a Közbeszerzési Döntőbizottságon, amely azonban helybenhagyta a kiíró döntését, és ez azt jelentette, hogy a cég három évig nem indulhat közbeszerzéseken, illetve a már folyamatban lévőkről is kizárják.
Szerző: VG | [
"Közgép"
] | [
"Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
A bírálóbizottság két tagja szerint a BKV-nak 50 millió forinttal többe kerül a midibuszok üzemeltetésének kiszervezése, mintha lízingkonstrukcióban új buszokat vett volna, és saját maga üzemeltetné.
Földényi György és Gólián Zsolt hétfői közleménye szerint a BKV ezt nem vizsgálta, csak azt, hogy a régi, 405-ös Ikarusokat mekkora költséggel tudnák tovább üzemeltetni, és ehhez képest mennyi a nyertes ajánlata. A BKV-Fürst Közlekedési Szakszervezet közleménye szerint (amelynek elnöke Gólián Zsolt) emiatt a két tag nem ért egyet a döntéssel.
A BKV november 19-én jelentette be, hogy az Orangeways nyerte a 40 midibusz üzemeltetésére kiírt és többször visszavont közbeszerzést. A társaság Webasto S91 típusú, Euro 5-ös, alacsonypadlós, légkondicionált buszokat biztosít, amelyek 2011 végéig fokozatosan állnak forgalomba, felváltva a jelenleg közlekedő 16 éves Ikarus 405 típusú midibuszokat. Az ajánlat szerint a buszok üzemeltetési költsége 379 forint kilométerenként, míg az Ikarusokat 541 forintból tartják fenn kilométerenként.
Három szakszervezeti szövetség, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége, a BKV Liga Munkástanács Szövetség és a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeteinek Szövetsége a döntés után azt közölte, hogy az eredmény visszavonását kérik, és tiltakoznak a döntés ellen.
| [
"BKV"
] | [
"BKV Liga Munkástanács Szövetség",
"Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége",
"Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeteinek Szövetsége",
"BKV-Fürst Közlekedési Szakszervezet"
] |
Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt feljelentették Jakab Pétert, a Jobbik volt elnökét, miután a Magyar Nemzet azt írta, frakcióvezetőként 80 millió forint kifizetéséről írt alá szerződéseket, pár nappal azelőtt, hogy leváltották volna a posztjáról. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a Budapesti Rendőr-főkapitányságra (BRFK) tette át az ügyet, a BRFK pedig feljelentéskiegészítést rendelt el – erősítette meg a rendőrség a Telexnek.
Először sikerült, aztán visszavonták a fedezetet
A Jobbik sajtóosztálya lapunk megkeresésére a 80 millió forintos szerződésekről úgy fogalmazott: "az írt összeg számszerűleg csak részben és nagyságrendileg helyes".
A párt válaszából az derült ki, hogy Jakab két körben írt alá szerződéseket a frakcióvezetés tudta és beleegyezése nélkül. Mindezt csak azért érdemes megemlíteni, mert a Jobbik belső szabályzata szerint Jakabnak egyeztetnie kellett volna a frakció vezetésével a szerződésekről, nem dönthetett volna azokról egyedül.
A szerződéseket ilyenkor az Országgyűlés Hivatalának kell leadni, és ők intézik a kifizetéseket is a frakciók meghatározott állami keretéből. A hivatalnál csak azt ellenőrzik, hogy formailag szabályos-e a dokumentum, és rajta van-e a frakcióvezető aláírása. Akkor tekinthető véglegesnek a szerződés, ha rákerül a fizetési kötelezettséget vállaló hivatal pecsétje.
A Jobbik tájékoztatása szerint Jakab Péter először mintegy 103 millió forint értékben kötött szerződéseket.
Négy évre bízott meg alkalmazottakat, akik a párt szerint Jakabhoz, de leginkább az asszisztenséhez, Molnár Enikőhöz kötődnek.
A frakció tagjai csak azután szereztek tudomást minderről, hogy a hivatal már befogadta a szerződéseket. Jakab lépése azért volt szokatlan, mert az utóbbi időben csak ritka esetekben kötött több évre szerződést munkavállalóival a Jobbik-frakció. A négyéves elköteleződés komoly terhet jelent a frakciónak, pláne azután, hogy az állami támogatását nemrég erősen visszavágták Kocsis Máté javaslatára. A Jobbik képviselői utólag már nem tudták megakadályozni a szerződések aláírását, és a felmondásuk komoly költséggel járna.
Miután a frakció tagjai értesültek a volt elnök által aláírt szerződésekről, közbeléptek: visszavonták azt a képviselőknek járó pénzügyi keretet, amelyről korábban lemondtak a frakció javára, és amelyből a frakció mellett dolgozók bérét fizették volna.
Így amikor Jakab pár nappal később újabb szerződéseket akart leadni az Országgyűlés Hivatalának nagyjából 83 millió forint értékben, kiderült, hogy nincs mögöttük fedezet.
A Jobbik szerint leváltása előtt Jakab pár kivételtől eltekintve olyanokat vett volna négy évre alkalmazásba a frakció mellé, akik asszisztenséhez, Molnár Enikőhöz állnak közel, de van köztük korábbi regionális igazgató, pártszervező is, és olyan, aki eddig Jakab és Molnár munkáját segítette. Egyes vélemények szerint a volt elnök Molnár tanácsára így akarta bebiztosítani, hogy az őt támogató párttagokat négy évre kifizessék abban az esetben is, ha közben ő kilép a Jobbikból, és új pártot alapít.
"Egy munkavállalónak szerettem volna frakcióvezetőként, vagyis munkáltatóként a már létező munkaszerződését meghosszabbítani, négy munkavállalót pedig szerettem volna felvenni a frakcióhoz dolgozni nagyságrendileg 300 ezer forintos fizetéssel. A Jobbik a dolgozók felvétele helyett a dolgozók elbocsátását választotta" – reagált Jakab Péter lapunknak a 83 millió forintos szerződésekről.
A judapestező Bíró Lászlóval is szerződött volna
A Jobbik korábbi borsodi regionális igazgatója, Bíró László volt az egyik érintett, akivel a párt szerint Molnár Enikő tanácsára szerződést kötött volna Jakab, de ez fedezet hiányában már nem jött össze.
Bíró 2020 augusztusában összellenzéki képviselőjelöltként indult el az időközi országgyűlési választáson Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókerületében, ahol kikapott Koncz Zsófiától. A kampány alatt a kormánymédia előszedte a jobbikos politikus korábbi antiszemita megnyilvánulásait, például amikor Budapestet "Judapestnek" nevezte.
A borsodi politikus a következő négy évben a Jobbik tájékoztatása szerint közel 13 millió forintot kapott volna munkájáért, ha nem lépnek közbe a képviselők.
Bíró megkeresésünkre megerősítette, hogy Jakab leváltása előtt folyamatban volt a szerződéskötés, a frakcióvezető munkáját segítette volna tanácsokkal, javaslatokkal. A Jobbik korábbi borsodi regionális igazgatója agráriummal foglalkozik, és energetikusi végzettsége is van. Azt mondta, eddig is tanácsokat adott Jakabnak és a pártnak, véleményezte például a kormányzati anyagokat, törvényjavaslatokat, és emellett Borsodban kiterjedt kapcsolatrendszere van, ami jól jön a pártnak.
"Péterrel jó munkakapcsolatunk van. Ő úgy gondolta, hogy ezt valamilyen formában szeretné díjazni, mivel nagyon sok időt elvesz az életemből ezeknek a munkáknak az elvégzése"
– fogalmazott Bíró a szerződésről, azt azonban tagadta, hogy 13 millió forintról lett volna szó. Ha azonban a teljes ciklusra számoljuk a Jakab által említett 300 ezer forintos havi fizetést, akkor már bőven kijön ez az összeg.
Bíró László a 2021-es előválasztási kampány során – Fotó: Bíró László / Facebook
Bíró nem érti, kinek volt problémája az ő szerződtetésével, szerinte nem arról van szó, hogy valaki pénzt akart lopni a párttól. "Most kellene megnézni azokat a szerződéseket, amelyeket a Jobbik vezetése köt. Hogy azok milyen körülmények között, milyen teljesítéssel és milyen elvárásokkal születnek" – fogalmazott.
"Nem a mi aprópénzünkről kellene beszélni. Amit most csinál a Jobbik elnöksége, az szerintem arccal a cső felé kategória."
A borsodi politikus nemrég élesen kikelt a Facebookon a Jobbik vezetése ellen. Jakab partvonalra állítása miatt lemondásra szólította fel a Gyöngyösi Márton vezette elnökséget, és alkalmatlannak nevezte őket a párt vezetésére.
Bíró alig pár nappal azután tette közzé véleményét, hogy kiderült, a jövőben nem ő lesz a Jobbik borsodi regionális igazgatója. Nemrég ugyanis arról döntöttek a pártban, hogy összevonják a borsodi és a szabolcsi régiót, és új vezetőt kerestek a szervezet élére. Bíró is beadta pályázatát, de nem őt választotta a párt vezetése.
Bíró ettől függetlenül nem tervez kilépni a Jobbikból. Lapunknak azt mondta, hogy Facebook-posztja után beszélt Gyöngyösi Mártonnal, és az új elnök talán megértette az aggodalmait, aminek nyilvánosan hangot adott. A borsodi politikus szerint ő sokat tett azért az elmúlt időszakban, hogy közeledjenek egymáshoz az álláspontok Jakab és a Jobbik között, és továbbra is hisz abban, hogy az elmúlt hetek konfliktusait még lehet rendezni.
Jobbik: Jakab Péter rossz tanácsokat kapott az elmúlt időszakban
Nem éppen ebbe az irányba mutat azonban Molnár Enikő keddi Facebook-bejegyzése. A volt pártelnök kabinetvezetője azzal vádolja a Jobbik elnökhelyettesét, Potocskáné Kőrösi Anitát, hogy a Fidesz-médiával összejátszva szorította ki Jakabot a Jobbikból. Molnár etikai eljárást kezdeményezett Potocskáné ellen, és kizáratná a Jobbikból.
Mindeközben Jakab és Molnár Enikő minden jel szerint új párt építésébe kezdett az elmúlt hetekben.
A párt korábbi elnöke saját logóval és "A nép pártján" szlogennel jelenteti meg anyagait a Facebookon, de új Facebook-oldalt is indított, és országjárásba kezdett. Ezt a feltételezést erősítette meg az is, hogy múlt héten pártjától külön, saját felületen kezdett aláírásokat gyűjteni a rezsiemelés ellen, pont akkor, amikor a Jobbik is petíciót indított bizonyos termékek áfatartalmának elengedéséért.
"Az országjárásom során világossá vált számomra, hogy a Jobbik és az én szavazóim sok esetben nem fedik egymást teljes mértékben. Sokan vannak, akik rám szavaznának, de a Jobbikra nem, és minden bizonnyal ez fordítva is így van" – fogalmazott akkor Jakab a Telexnek, és hozzátette: két petícióval több embert érhetnek el, mint eggyel, a Jobbik követeléseit pedig nem tartja elégségesnek. A párt lapunknak jelezte, az országgyűlési képviselőjük a tudtuk és támogatásuk nélkül indított petíciót, így az esetleges adatvédelmi tévesztésekért a Jobbik nem vállal felelősséget.
Jakab Péter a párton belüli belharcokra hivatkozva júniusban mondott le a Jobbik elnöki posztjáról. A frakcióvezetői posztját szerette volna megtartani, az új elnök, Gyöngyösi Márton azonban pár héttel később leváltotta. Jakab szerint ezzel a Fidesz vágyát teljesítette a Jobbik új vezetősége.
"Sem a Jobbikból, sem a frakcióból nem léptem ki. Amennyiben ebben vagy más kérdéskörben lesz bejelentenivalóm, megteszem" – írta pár hete Jakab Péter a Telexnek, és a Jobbiktól is megerősítették, hogy a volt elnök nem jelezte kilépési szándékát, és továbbra is tagja a pártnak és a frakciónak.
"Mi hiszünk abban, hogy Jakab Péter szíve és esze jobbikos, csak rossz tanácsokat kapott az elmúlt időszakban"
– fogalmaztak a Jobbik sajtóosztályától. Abban bíznak, hogy Jakab Péter nem az ellenzéki egység felosztása érdekében dolgozik, hanem azon, hogy a jobboldali konzervatív Jobbik még több embert meg tudjon szólítani. "Ehhez Jakab Péterre is szükség lehet, hiába tanácsol neki más ezzel ellenkezőt" – tették hozzá. | [
"Jobbik"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Országgyűlés Hivatala",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
A közvéleménykutatások meglepő eredményei és a riói sikerek miatt megemelt keretösszeg így már 1,3 milliárd forint.
Az uniós közbeszerzési értesítő december 24-i számában megjelent tájékoztató szerint a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. 410 millió forinttal megemelte a budapesti olimpia népszerűsítésére kötött szerződés keretösszegét.
A nettó 900 millió forintos megbízást még nyáron nyerte el a Media Insight Kft. és a Humán Telex Kft., utóbbi cég egyik tulajdonosa Orosz Pál, a Fradi vezérigazgatója. A mostani módosítással a reklámszerződés keretösszege 1,31 milliárdra nőtt.
A közel félmilliárdos többletköltség hivatalos indokai a következők:
“Az elvégzett közvélemény-kutatások előre nem látható eredményei miatt Vállalkozóknak meg kellett változtatnia a kampánystratégiát. Továbbá az előre nem látható Riói Olimpiai sikerek, valamint a riói Magyar Ház sikere és a római olimpiai pályázat előre nem látható visszavonása miatt lényeges többletfeladatok adódtak."
Mint novemberben megírtuk, a keretösszegből eddig 360 millió forintot költöttek el, és idén januárban a MOB két közbeszerzését is a Human Telex Kft. nyerte, a feladat akkor is a budapesti olimpia népszerűsítése volt.
Erdélyi Katalin | [
"Humán Telex Kft.",
"Budapest 2024 Nonprofit Zrt.",
"Media Insight Kft."
] | [
"Magyar Ház",
"Human Telex Kft."
] |
A "Viharsarok Közgépe" most Vésztőn építhet uszodát wellness részleggel nettó 1,7 milliárd forintért. A gyulai Futizo Kft.-nek nem lehet oka panaszra: csak decemberben négy közbeszerzést nyert el. A vésztői pályázatnál két ajánlattevő is hiányos dokumentációt adott be, míg a harmadik jelentkező nem tartotta fenn az ajánlatát.
Uszoda építésére írt ki közbeszerzést Vésztő Város Önkormányzata júniusban. Az eljárás eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Eszerint az uniós forrásból (TOP-2.1.1-15-BS1-2016-00004) megvalósuló munkát a Futizo Kft. végezheti el.
A "Sport- és szabadidős létesítmény kialakítása Vésztőn" című projekt keretében többek között három medencét, két csúszdát és wellness részleget építenek majd.
Az épületben lesz:
342 m2-es változó vízmélységű (200-220 cm) úszómedence,
231 m2-es változó mélységű (75-120 cm) strandmedence,
13 m2-es 30 cm-es mélységű babapancsoló medence,
"turbo" csőcsúszda 365 cm-es induló magassággal,
családi csúszda 165 cm-es induló magassággal,
6 személyes pezsgőmedence,
6 személyes finn szauna,
4 személyes infra szauna,
"zuhanyvilág",
fallabda terem,
fitneszterem.
Az épület akadálymentes lesz, és kialakítanak külön lakossági, sportolói és edzői öltözőket is. A medenceteret egy, az emeleten húzódó nézőtéri galériával egészítik ki, amelyhez mosdókat is csatlakoztatnak. A parkolóval ellátott létesítmény egyszerre 308 főt tud majd fogadni. A terveket az MLR Studio készítette a város megbízásából.
Sorra hullottak ki a pályázók
A kivitelezésre kiírt pályáztatás azonban nem ment zökkenőmentesen. Az EKR-re feltöltött dokumentumok szerint négy cég adott be ajánlatot, ebből kettő érvénytelen lett.
A Metropol Market Tervező és Kivitelező Zrt.-ről azt írták, az "ajánlattevő az EKR-ben semmilyen dokumentumot sem nyújtott be, az ajánlati biztosíték befizetését sem igazolta", valamint, hogy az "ajánlat teljes műszaki tartalma hiányzott, sem papír alapon, sem a benyújtott CD-n nem volt megtalálható az árazott költségvetése, ezért a Döntőbizottság megítélése szerint a benyújtott ajánlat érvénytelen volt".
A Nyír-Wetland Szolgáltató Kft. a leírás szerint hiányos, illetve ellentmondásokat tartalmazó pályázatot adott be, így hiánypótlásra kérték fel. A cég azonban a hiánypótlási felhívásban leírtakat "2021.09.01. 9 óra 00 percig egyáltalán nem teljesítette, nem nyújtott be semmilyen dokumentumot az előírt határidőig, így ajánlata továbbra is hiányos" maradt, és emiatt a pályázatot érvénytelennek minősítették.
A Mészáros Lőrinc vejeként is ismert Homlok Zsolt érdekeltsége tartozó Homlok Építő Zrt. ugyan kicsivel olcsóbb ajánlatot adott be, mint a nyertes Futizo Kft., azonban az ajánlattevő "ajánlatát az ajánlati kötöttség eredeti határidejét (2021.október 10.) követően ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyta az értékelés során, tekintettel arra, hogy ajánlattevő ajánlatát a kiterjesztett ajánlati kötöttség időtartamára nem tartotta fenn, erről 2021. október 5. napján nyilatkozott."
Így végül a Futizo Kft. lett a befutó a nettó 1 787 898 641 forintos ajánlatával.
A cég neve ismerős lehet az Átlátszó olvasóinak. Épp a közelmúltban írtuk meg, hogy a kft. hosszú évek óta élvezi a gyulai önkormányzat bizalmát, és 2010 óta magabiztosan nyeri a helyi közbeszerzéseket. Legutóbb a Gyulai Várfürdő fejlesztésével bízták meg őket, egy "Gyermekparadicsom" elnevezésű vizes játszópark kivitelezését nyerték el nettó 1 milliárd forintért. A Nyír-Wetland Szolgáltató Kft. azon a közbeszerzésen is indult: akkor 43 millió forinttal drágább ajánlatot adott be, és így alulmaradt a Futizo-val szemben.
A "Viharsarok Közgépe" most medencét építhet Gyulán egymilliárdért | atlatszo.hu Évek óta élvezi a gyulai önkormányzat bizalmát a Futizo Kft., amely 2010 óta magabiztosan nyeri a helyi közbeszerzéseket. Lapunk 2016-ban már felfigyelt a cégre, amelynek neve később újra felbukkant, amikor egy gyulai exfideszes vezető kitálalt a város belső politikai-gazdasági viszonyairól és egy, a helyi vezetéssel állítólag összenőtt üzleti körről. A kft. sikerszériája azóta is tart.
A Futizo Kft. 5 év alatt (2016-ig) a konzorciumi tagokkal együtt közel 100 milliárd forint közbeszerzést nyert el, míg 2010 előtt szinte semmit. A sikerszéria pedig azóta is tart Gyulán. Az elmúlt években többek között a Gyulai Várfürdő energetikai fejlesztését végezhették el 205 millió forintért, belterületi utakat újíthatnak fel összesen 96 millió forintért, de korábban ők feleltek a városi ivóvízvezetékek rekonstrukciójáért konzorciumban, és a körforgalom létesítésével is őket bízták meg.
A cég a 2010-es évet még 173 milliós nettó árbevétellel zárta, ami 2014-re közel 2,7 milliárdra nőtt. A csúcsot 2019-ben érték el 5,1 milliárdos forgalommal, ami 2020-ra 4,8 milliárdra csökkent. A kft. adózott eredménye 611 millió forint volt tavaly.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A vésztői uszoda látványterve (forrás: MLR Stúdió/Facebook) | [
"Futizo Kft.",
"Vésztő Város Önkormányzata"
] | [
"MLR Studio",
"Nyír-Wetland Szolgáltató Kft.",
"Metropol Market Tervező és Kivitelező Zrt.",
"Homlok Építő Zrt.",
"MLR Stúdió/Facebook",
"Opten Kft.",
"Viharsarok Közgépe"
] |
A MÁV Hídépítő Kft. megvásárlásáról nem tárgyal a Vegyépszer Rt. és nem is tervezi az állami tulajdonú cég privatizációjában való közvetlen, vagy közvetett részvételt - jelentette ki Tímár Gyula, az autópálya építésben érdekelt Vegyépszer Rt. vezérigazgatója, az MTI-nek.
A vezérigazgató ezzel a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) elnökének, Márkus Imrének keddi sajtóközleményben a MÁV Hídépítő Kft. feltételezett privatizációjáról közzétett állításaira reagált. A MÁV szerint a társaság igazgatósága tájékoztatást hallgatott meg a MÁV Hídépítő Kft. privatizációjáról. A testület egyetértett a MÁV vezetésével, hogy még több hónapos további előkészítésre van szükség a leányvállalat értékesítéséhez. Előtte ugyanis rendezni kell a társaság ingatlanjaival kapcsolatos vitás kérdéseket, és csak azok rendezése után kell jóváhagyásra az igazgatóság elé terjeszteni a privatizációt.
A VSZ szerint vagyonátmentési akcióra készült a MÁV Rt. igazgatósága a szerdai ülésén, amikor a MÁV megrendelések szempontjából monopolhelyzetű MÁV Hídépítő Kft.-t a Vegyépszernek akarta átjátszani "menedzser kivásárlás" fedőnéven. A szakszervezet közlése szerint a 3-4 milliárd forint értékű céget "baráti áron", 1 milliárd forint körüli értéken, több éves részletfizetésre kívánja értékesíteni a MÁV. A Hídépítő Kft. kizárólagos joga a Magyar Államvasutak Rt. hídépítési munkálatainak elvégzése, így a privatizáció nyomán a vasúttársaság fejlesztési tervei egy magáncég kezébe kerülnének.
Márkus Imre tájékoztatása szerint a tervezett vásárlást nem közbeszerzési eljárás keretében, hanem úgynevezett menedzsmenti kivásárlás módszerével tervezik az érintettek. Ez azt jelenti, hogy a Hídépítő Kft.-t az elővásárlási joggal rendelkező menedzsment vásárolná meg, annak hátterében azonban a Vegyépszer Rt. áll mondta Márkus. A MÁV Rt. visszautasította a VSZ elnökének állításait a feltételezett privatizációs visszaélésekről. A vasúttársaságot a leányvállalatok kedvezőbb piaci helyzetbe hozása, a fejlesztés érdekében történő tőkebevonás vezérli, amikor részben, vagy egészben értékesíti a leányvállalataiban lévő tulajdonrészét. Ugyanakkor az ily módon keletkező bevételt a vasúti eszközpark megújítására fordítja a MÁV. A MÁV Közkapcsolati Igazgatósága ugyanakkor megerősítette azt, hogy vételi ajánlat érkezett a Hídépítő Kft.-re.
MÁV Rt.
Versenyez a Hídépítő Rt. a Vegyépszerrel
(2002. április 30.)
| [
"MÁV",
"Vegyépszer",
"MÁV Hídépítő Kft."
] | [
"MÁV Közkapcsolati Igazgatósága",
"Vegyépszer Rt.",
"MÁV Rt.",
"Magyar Államvasutak Rt.",
"Hídépítő Rt.",
"Vasutasok Szakszervezete"
] |
2010. február 5., péntek 11:30
Az MTI információja szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság a délelőtt folyamán dönt az indítványokról.A Fővárosi Főügyészség ugyancsak kezdeményezte a BKV eddig szökésben lévő informatikai igazgatójának előzetes letartóztatásba helyezését.Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI-t arról tájékoztatta: a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályán folyamatban lévő bűnügyben a Fővárosi Főügyészség pénteken indítványozta Z. Tibor, R. Miklós és M. Ernő előzetes letartóztatásának elrendelését a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírójánál.Ugyancsak kezdeményezte az ügyészség a "gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben elkövetett vesztegetés" bűntette miatt indult eljárásban F. Zsolt előzetes letartóztatásának elrendelését - mondta.Hozzátette: az ügyészség álláspontja szerint azért indokolt a kényszerintézkedés elrendelése, mert a gyanúsított a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, valamint fennáll a szökés és a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye is.A férfit szerdán fogta el a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) "Sólyom" bevetési egysége Szegeden, ahol külsejét elváltoztatva bujkált. Az informatikai igazgatót tavaly december 4-e óta körözték. "Gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett" vesztegetés bűntettével gyanúsítják, amelynek büntetési tétele 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés.A vesztegetési ügy tavaly december 4-én pattant ki, amikor a rendőrség házkutatást tartott a BKV budapesti, Akácfa utcai székházában. A székházat megszálló rendőrök egy informatikai szerződést kerestek először. A feltételezés szerint a 28 millió forintos szerződésből osztottak volna vissza több millió forintot, ezt vehette át a szintén aznap, egy óbudai mélygarázsban vesztegetés közben tetten ért BKV-s jogi igazgató, Sziebert György.Az üggyel összefüggésben Rényi-Vámos Krisztina, a Budapest Airport Zrt. jogi vezetője és Sziebert György előzetes letartóztatásba került. Mindkettőjüket bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A rendőrség ezután többször kereste a BKV informatikai igazgatóját, aki azonban az idézésekre nem jelent meg, mert állítása szerint Ausztriában síelt és közben megbetegedett.Regőczi Miklóst, a BKV Zrt. volt vezérigazgató-helyettesét, Zelenák Tibor volt kommunikációs főosztályvezetőt és Mesterházy Ernő városházi főtanácsadót is szerdán vette őrizetbe a rendőrség.Regőczi Miklóst hűtlen kezelés, Zelenák Tibort bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés miatt hallgatták ki a nyomozók, akik szerint a volt vezérigazgató-helyettes 12 cég vonatkozásában mintegy 81 millió forint, Zelenák Tibor pedig 6 cég vonatkozásában több mint 30 millió forint vagyoni hátrányt okozott a közlekedési társaságnak.Mesterházy Ernő fővárosi főtanácsadót azzal gyanúsítják, szándékosan rábírta a BKV vezetőit arra, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéseket kössenek.Regőczi Miklóst és Zelenák Tibort januárban Horváth Éva, Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes szóvivőjének fiktív foglalkozásával is meggyanúsították. A nyomozók szerint a volt szóvivő 2008. február 1. és 2009. szeptember 18. között úgy vett fel a BKV-tól összesen 24 millió forint munkabért, prémiumot és jutalmat, hogy azért ténylegesen nem végzett munkát. | [
"Budapest Airport Zrt.",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság",
"BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya"
] |
Milliókért oszt tanácsokat az agitpropos
Alig három hónapi szünet után ismét tanácsadóként alkalmazza a balliberális kormány Barabás Jánost (MSZP), aki az egypárti diktatúra idején az MSZMP agitációs és propagandaosztályának (közkeletűbb nevén: agitprop) helyettes vezetője, valamint a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Központi Bizottságának a titkára volt.
A Miniszterelnöki Hivatal honlapján közzétett információk szerint Barabás július elseje és szeptember vége között összesen bruttó 2,88 millió (havonta 960 ezer) forintot kapott azért, hogy Kiss Péter, a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter kezdeményezéseit előkészítse és végrehajtásukat felügyelje – olvasható a Magyar Nemzet hétfői számában, amelyből további részleteket is megtudhat. | [
"MSZP",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Központi Bizottsága",
"Magyar Nemzet",
"Kommunista Ifjúsági Szövetség"
] |
Felszabadítottuk az Országgyűlési Hivatal által közzétett nyilvános szerződések adatait, hogy könnyen kezelhető táblázatban lehessen keresni azok között. A legnagyobb értékben az Országház felújítását végző Reneszánsz Kőfaragó Zrt. szerződött a hivatallal, a parlamenti frakciók pedig előszeretettel kötnek tanácsadói szerződéseket saját szellemi holdudvarukkal.
Az Országház üvegzseb oldalán elérhető táblázat ömlesztett, nehezen áttekinthető és nem csoportosítható vagy szűrhető formában tartalmazza a nyilvános adatokat ezért az atlatszo.hu irodai táblázatkezelő programok által kezelhető formátumban teszi azokat közzé, így lehetőség nyílik arra, hogy a legnagyobb értékű szerződésekre, a szállítókra vagy a megrendelőkre keressünk rá, papír, ceruza, számológép és naphosszat görgetés nélkül. Néhány érdekesebb adatot – mint a legnagyobb értékben beszállító felek kilétét vagy a parlamenti képviselőcsoportok saját költéseit – magunk is kikerestünk és feldolgoztunk.
2011-ben a legnagyobb értékben az Országház díszkivilágításának kivitelezésére (606 millió 250 ezer forint a Lisys Fényrendszeripari Zrt. részére), az Országház zárt láncú tévéstúdiójának korszerűsítésére (243 millió 361 ezer 181 forint, a szállító fél a Studiotech Hungary Kft.) és földgáz vásárlására (szállító a TIGÁZ összesen 218 millió 750 ezer forint értékben) költött az Országgyűlési Hivatal.
Top 3
A Parlament épületének díszkivilágítását kivitelező Lisysnél nagyobb értékben csak három cég szerződött az Országgyűlési Hivatallal 2004. január 1-je óta (a táblázat ettől az időponttól követi és teszi közzé a szerződések adatait). A Reneszánsz Kőfaragó Zrt. több részletben, összesen 7 milliárd 749 millió 688 ezer 728 forintért vállalta a Steindl Imre tervezte épület renoválását.
Az OTP Travel két részletben, összesen 1 milliárd 340 millió forintért végzett, illetve végez most is külföldi kiküldetéshez kapcsolódó utazási szolgáltatást az Országgyűlési Hivatalnak. Az utazási iroda egy 2005. szeptember 15-től 2009. szeptember 15-ig, azaz négy évre és 700 millió forintra szóló, teljesített és egy 2009. június 4-étől 2013. szeptember 30-ig 640 millióra szóló, élő szerződéssel rendelkezik. A Fővárosi Építő Zrt. felújítási, építési beruházási, építőmesteri, szakipari és épületgépészeti munkákat végzett és végez összesen 890 millió 841 ezer 930 forintért.
Kisebbségkutatás
Veress László, Kövér László kabinetfőnöke két ízben, külön-külön majdnem 30 millió forint értékben (29 millió 452 ezer és 29 millió 952 ezer forint) rendelt kisebbségi értékrenddel kapcsolatos illetve szociológiai kisebbségkutatást a Magyar Nemzet munkatársa, Lukács Csaba cégétől a Kárpát-Press Bt.-től. A Kárpát-Press a második alkalommal Dobos Ferenc szociológus B-Fókusz nevű betéti társaságával együtt végezte a kutatást, amely – más kérdések mellett – a határon túli magyar kisebbség könnyített magyar állampolgársághoz és magyarországi választójoghoz való hozzáállását, és az erre vonatkozó igények felmérését is szolgálta.
Frakciózás
Az Országgyűlési Hivatal költései mellett a parlamenti frakciókét is tartalmazza a közzétett táblázat. E szerint az MSZP frakció 290 millió 394 ezer 497 forintot, a Fidesz képviselőcsoportja pedig 341 millió 957 ezer 415 forintot költött a táblázatban közzétett időszak alatt. A Fidesz ebből 131 millió 351 ezer 915 forintot költött a tavalyi választások óta, az MSZP ugyanezen időszak alatt azonban semennyit sem.
A keresést némileg bonyolítja, hogy a táblázatban megrendelő félként szerepel az Országgyűlés Hivatala mellett az "Országgyűlés Hivatala Fidesz", a "KDNP parlamenti Frakció", a "Magyar Demokrata Fórum", és az "MSZP frakció" ám más parlamenti frakciók nincsenek külön feltüntetve, megrendelő aláíróként viszont kétszer szerepel Pető Iván és egyszer Gusztos Péter akkori frakcióvezető-helyettesek, ebből egy alkalommal a tárgy mezőben az szerepel, hogy "SZDSZ működési keret/Kommunikációs tanácsadás". A Jobbik és az LMP, illetve frakcióik tagjai semmilyen formában nem szerepelnek a jelenlegi adatok között.
A tanácstalan frakció
Szintén a fenti adatok szerint szerint a Fidesz frakció legnagyobb értékben, összesen 47 millió 531 ezer 645 forintra a Jutasi – Társai ügyvédi irodával szerződött, méghozzá jogi tanácsadásra és képviseletre. A képviselőcsoport e mellett összesen 34 millió 870 ezer forintra szerződött az Inform-Data Bt-vel kommunikációs és politikai marketing témakörében nyújtott tanácsadásra, összesen 27 millió 600 ezer forintra az Undersky Kft.-vel politikai kommunikációs tanácsadásra, politikai- és médiaelemzésekre.
Az Undersky tagjai az Inform-Data Bt. és az annak nevében – a már említett szerződések közül – egy esetben aláíró András László. Az Inform-Data beltagja Varga Zsuzsa egyben annak a végelszámolás alatt álló Call-Info Bt.-nek is a beltagja volt, amelyik 9 millió forintért végzett a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának sajtószemlét és médiaelemzéseket 2004-ben. Az Inform-Data, az Undersky és a Call-info ugyanarra a Piliscsabai címre van bejegyezve, a három cég együttesen 71 millió 470 ezer forintra szerződött a Fidesz parlamenti frakciójával 2004 óta.
2009-2010-ben médiaszociológiai és közelebbről meg nem nevezett tanácsadást végzett a Fidesz képviselőcsoportjának Bodnár Dániel könyvkiadással és hírügynökségi tevékenységgel foglalkozó betéti társasága a Bodi-Book, összesen 10 millió 516 ezer 129 forint értékben. 11 millió 965 ezer 726 forintért végzett hírügynökségi tevékenységet Doncsev András – Orbán Viktor korábbi tanácsadója – cége a Qualiton Kft. A 2011. januári keltezésű szerződése értelmében 29 millió 250 ezer forintért fejleszti és tartja karban a fideszfrakcio.hu oldalt a kormányváltás után alakult Support-Express Kft. A fideszfrakcio.hu domain jelenleg a fidesz.hu oldalra van átirányítva.
Általános gazdasági tanácsadást végzett frakció számára a Media System Kft. összesen 25 millió 257 ezer forintért 2007 elejétől 2009 végéig. A Media System részéről az aláíró az a Győri Tibor, aki 1995-től 2002-ig vezérigazgatója és később igazgatósági tagja volt a Mahír Zrt-nek, korábbi résztulajdonosa a Magyar Nemzetet kiadó Nemzet Kft.-nek és a Lánchídrádió Kft.-nek, ezen túl volt igazgatósági tag a Hung-Ister Zrt.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdoni hányada a Simicska Lajos és a Nemzet Kft. közös tulajdonában lévő B-Reklám Kft. A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet az Orbán informális helyettesének és jobbkezének tartott Habony Árpád és Győri Tibor tulajdonolta Europtimus Zrt.-ből alakult.
Lázár János frakcióvezető 15 millió 375 ezer forint értékben adott megbízást közvélemény-kutatás elvégzésére a Századvég Politikai Iskola Alapítványnak és 30 millió 375 ezer forint értékben tudományos tanulmányok készítésére a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek. Stumpf István tavaly távozott az 1991-ben általa alapított és fideszes agytrösztként nyilvántartott Századvég Alapítvány éléről, utódja az elnöki poszton Lánczi András, az ügyvezető pedig jelenlegi állás szerint Giró-Szász András. Giró-Szász egyben – Heim Péterrel közösen – tulajdonosa annak a 2010-es választások előtt alapított Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek is, amelyik tavasszal megnyerte a Magyar Energia Hivatal által kiírt "távhő-ármegállapítási módszertan kialakítása" című pályázatot 8 millió forint értékben.
A Századvég Gazdaságkutató felügyelőbizottsága az Atticus Investments Befektetési Tanácsadó Zrt.-hez kötődik több szálon. Az Atticust – melynek felügyelő bizottsági tagja tavaly óta Habony Árpád – korábban közösen irányította Lantos Csaba – az OTP volt vezérigazgató-helyettese –, Tiszolczi Renáta és Heim Péter. Lantos és Tiszolczi jelenleg a Századvég Gazdaságkutató felügyelőbizottságának tagjai.
A high-tech frakció
Az MSZP frakció a legtöbbet mobil telefonálásra és mobil levelezésre költötte az előző ciklusban, a Pannon GSM-mel összesen 147 millió 111 ezer 360 forintban szerződve, mobiltelefonok előfizetésére és üzemeltetésére, E-phone-ra és hozzá kapcsolódó adatszolgáltatásra, mobil távközlési szolgáltatásra továbbá SMS futárra.
Az MSZP képviselőcsoportja az adatok tanúsága szerint magáénak vallja a "jó pap holtig tanul" szólás-mondást, hiszen oktatásra és képzésre illetve nyelvoktatásra közel 65 millió forint értékre kötött szerződéseket, ebből egy alkalommal az Alapelv Oktatási Bt.-vel 30 millió forint értékben nagyjából a 2006-2010-es országgyűlési ciklusra, egy ízben nyelvoktatásra és ugyanerre az időszakra 25 millió forint értékben az Inter-Ex Centrum Kft.-vel és egy korábbi rövidebb időszakra 9 millió 870 ezer forint értékben szintén nyelvoktatásra az Inter-Ex Centrummal. Az MSZP frakció képviselői portáljait az Inícium Kft. készítette 9 millió 750 ezer forintért 2009 végén. Sajtófigyelést, hírfigyelést és "hírvadászatot" 30 millió forintért végzett a szocialista képviselőknek a Human Operator Kft.
És a maradék
A KDNP frakciója négy részletben, összesen 25 millió 800 ezer forintért szerződött Dr. Édes Balázzsal, illetve ügyvédi irodájával ügyvédi tevékenységre és jogi szaktanácsadásra, ezen kívül gépkocsit vásárolt két alkalommal összesen 14 millió 764 ezer 382 forintért valamint PR és kommunikációs tanácsadást rendelt meg a Pragmatic Consult Kft.-től 8 millió 700 ezer forintért.
A Magyar Demokrata Fórum pedig két alkalommal vásárolt személygépkocsit összesen 14 millió 200 ezer forintért. A táblázat szerint az Országgyűlési Hivatal által rendelt, de a megrendelő nevében aláíró személyében az SZDSZ-hez köthető, már említett három tétel egyike gazdaságpolitikai szaktanácsadásról szólt, amelyet Pető Iván rendelt meg Szalay-Berzeviczy Gábor cégétől az Avipol Bt.-től. Szalay-Berzeviczy – néha Szalay Gáborként használja a nevét – 1990 és 2006 között az SZDSZ országgyűlési képviselője, a Medgyessy-kormány gazdasági minisztériumának politikai államtitkára továbbá a MAVIR Zrt. valamint a Budapesti Távhőszolgáltató (FŐTÁV) Zrt. igazgatósági tagja volt. Jelenleg is igazgatósági tag az MMBF Földgáztároló Zrt.-ben.
Szintén Pető Iván rendelte meg a Büky és Társa Bt.-től (a táblázatban Bökyként szerepel, ahogy a szállító részéről aláíró Büky Béláné is Böky Bélánéként van feltüntetve) 7 millió 500 ezer forintért azt a kommunikációs tanácsadói szolgáltatást, amelyet az SZDSZ működési keretéből finanszíroztak a táblázat tanúsága szerint (ennek nyomát a tárgy mezőben találni). Gusztos Péter jogi tanácsadásra szerződött 7 millió 200 ezer forintra Dr. Vincze Ildikó Mária ügyvédi irodájával.
A teljes táblázat innen letölthető (Excel) | [
"Parlament"
] | [
"Inter-Ex Centrum Kft.",
"Inform-Data Bt",
"Inter-Ex Centrum",
"Studiotech Hungary Kft.",
"Inícium Kft.",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány",
"Mahír Zrt",
"Nemzet Kft.",
"B-Reklám Kft.",
"Support-Express Kft.",
"Hung-Ister Zrt.",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Pannon GSM",
"Jutasi – Társai",
"Budapesti Távhőszolgáltató (FŐTÁV) Zrt.",
"Századvég Alapítvány",
"Media System Kft.",
"Lisys Fényrendszeripari Zrt.",
"Alapelv Oktatási Bt.",
"Human Operator Kft.",
"Országgyűlési Hivatal",
"MAVIR Zrt.",
"Inform-Data Bt.",
"Qualiton Kft.",
"Pragmatic Consult Kft.",
"Századvég Gazdaságkutató",
"Országgyűlés Hivatala",
"Atticus Investments Befektetési Tanácsadó Zrt.",
"Büky és Társa Bt.",
"Call-Info Bt.",
"Magyar Demokrata Fórum",
"Fővárosi Építő Zrt.",
"Kárpát-Press Bt.",
"Avipol Bt.",
"MMBF Földgáztároló Zrt.",
"Reneszánsz Kőfaragó Zrt.",
"Magyar Nemzet",
"Media System",
"Lánchídrádió Kft.",
"Europtimus Zrt.",
"Undersky Kft.",
"OTP Travel",
"Magyar Energia Hivatal",
"Nézőpont Intézet"
] |
Más szervezetekkel egyetemben a Pénzügyminisztériumot is a várba költöztetik, a Mátyás-templom és a Hilton szomszédságába, a Szentháromság térre, oda, ahol a múlt század elején és azt megelőzően működött. Előbb azonban kemény milliárdokért felújítják az egyébként nemrég felújított épületet, mert így nem tetszik a kormánynak.
Eredetileg 26 milliárd forintra tervezték az épület visszacifrázását, később már 35-38 milliárd forintra taksálták a régi-újjá varázsolás költségét. Júniusban éppen nem volt elég pénz a tervezésre. A kivitelezésre pedig egy meglehetősen furcsa közbeszerzést írtak ki, amit a G7 szúrt ki. Keretszerződést, de nem a megszokott keretek között. És a munkát egy olyan konzorcium kapta, amelynek a kormányfő vejével is üzletelő Paár Attila cége, a WHB mellett egy eddig kevésbé ismert építőipari vállalat, a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. a tagja.
Most az első ütemről hirdettek eredményt, amelyben a kivitelező feladata
a teljes projekthez szükséges organizációs feladat ellátása, az ideiglenes létesítmények kiépítése vagyonvédelemmel, állványozással; általános és tartószerkezeti bontási munkák elvégzése, külső tetőbontás szakági bontásokkal, utólagos fal és aljzatszigetelés, visszaépül a háború után elbontott emelet és rizalit.
A meglévő födémek, alapok szerkezeti megerősítése a pincegarázs és az új épületszárny szerkezetépítési munkáinak elvégzése. Visszaépítésre kerül az eredeti tetőkontúr, mázas és mázatlan cserépfedéssel, bádogozási munkákkal, homlokzatképzés, új szerkezeteken hőszigeteléssel.
Meglévő nyílászárók magas színvonalú, a meglévővel azonos megjelenésű, de a mai igényeknek megfelelő újragyártása, a közműépítési munkák és a villámvédelem kiépítése.
A műemléki díszítő munkák nem részei a mostani beszerzésnek.
A projekt eredetileg becsült és az eredményhirdetés szerinti összege is nettó 9,8 milliárd forint. Három vetélytárs közül a keretszerződésben már előzőleg is nevesített W-G 2018 Konzorcium nyerte el, amelyben a West Hungária Bau Kft. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. vesz részt.
A West Hungária Bau tavaly majdnem megduplázta nettó árbevételét (25,4 milliárd forintról 41,4 milliárd forintra), adózás előtti eredménye pedig 2,5 milliárd forintról 5,2 milliárd forintra emelkedett 2016-hoz képest. A tulajdonos Paár Attila legutóbb 35. volt a leggazdagabb magyarok listáján 31,5 milliárd forintra becsült vagyonnal.
A Garage is szépen növekedett, azonban társa mellett eltörpül egyelőre, tavaly az előző évi 730 millió forintról egymilliárdra tornázta fel nettó árbevételét, nyeresége pedig 37 millióról 67 millió forintra emelkedett.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI | [
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Pénzügyminisztérium",
"West Hungária Bau Kft."
] | [
"W-G 2018 Konzorcium"
] |
Hadházy Ákos vette észre, hogy több mint ezer elektromos kerékpárt vásárolt a posta a kiskereskedelmi ár közel kétszereséért.
A Magyar Posta 767 ezer forintos darabáron szerzett be 1200 (plusz opcionálisan további 500) elektromos kerékpárt 1,3 milliárd forint összértékben – vette észre Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A politikus szerint a Neuzer Kft.-től beszerzett biciklik túlárazottak. Mint írta,
a kiskereskedelemben nagyjából fele ennyiért lehet hasonló tudású és minőségű kerékpárokat vásárolni – de a Posta egyetlen ajánlatot kapott, és abból választotta ki "a legjobbat".
Hadházy szerint az ár még akkor is horribilis, ha hozzátesszük az egyedi festés, a feliratozás és a csomagtartó ládák felárát, pláne úgy, hogy nagy tételben vásárolva alacsonyabb egységárat szoktak megszabni a kereskedők.
A politikus hozzátette: az általa megkérdezett postások minőségi problémákra és hosszú javításokra panaszkodtak a modellel kapcsolatban.
Az ügyben megkerestük a Magyar Postának, hogy bővebb információt kapjunk arról, miért vásárolták meg a kerékpárokat ennyiért, és véleményük szerint valóban túlárazott-e az üzlet. Amennyiben válaszolnak, frissítjük cikkünket. | [
"Magyar Posta",
"Neuzer Kft."
] | [] |
Továbbra is Sukorón kívánja felépíteni kaszinókomplexumát a King’s City. A csoport a beruházáshoz szükséges dokumentumokat már be is nyújtotta az illetékes minisztériumnak.
A King’s City-csoport továbbra is a sukorói ingatlanegyüttesen tervezi megvalósítani a szórakoztató-központot és kaszinót is tartalmazó beruházását – jelentették be tegnap a befektetők. A meglepő álláspontot egy olyan közleményben küldték ki, amelynek valódiságát is csak hosszas munkával lehetett – és akkor sem százszázalékos biztonsággal – megállapítani: a közlemény ugyanis egy bárki által létrehozható gmailes címről érkezett, annak végén pedig kapcsolattartó helyett egy telefonszám volt megadva név nélkül. A számot felvevő férfi pedig csak a King’s City befektetői csoport képviselőjeként mutatkozott be, s csak kifejezett kérdésünkre árulta el a nevét. Csak a befektetőkhöz közel álló források megkérdezését követően tudtunk meggyőződni arról, hogy valóban ők tették közzé a közleményt, amely szerint a kaszinókoncessziót még 2009 őszén elnyerő KC Bidding Kft. 2010. december 21-én megnevezte a játékkaszinó helyszínéül szolgáló sukorói földterületeket mint végleges helyszínt, és egyúttal benyújtotta a szükséges okiratokat a minisztérium részére. Hogy pontosan milyen okiratokat, azt lapzártánkig kérdésünk ellenére nem közölték, holott ez kulcskérdés.
Azért, mert az általuk megnevezett földterületek jogi státusza tisztázatlan. Adott ugyanis egy telekcsere-szerződés, amelynek létrejötte miatt büntetőeljárás is zajlik, ám ennél sokkal fontosabb, hogy az azt megkötő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a bíróságon meg is támadta azt – eldöntendő, hogy az adott földterületek értéke a szerződött érték-e, avagy lényegesen magasabb annál. E kérdés azért merült fel,mert több, azMNV által készített független értékbecslés a szerződött értéket állapította meg, ám a Központi Nyomozó Főügyészség által megbízott szakértő 1,3 milliárd értékkülönbözetet állapított meg.
A King’s City-csoport vezetése elvárja, hogy a magyar kormány állítsa vissza a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszát, melyet a közelmúltban megszüntetett, s hogy hajtsa végre a beruházásösztönző megállapodásban rögzített 2,6 milliárd forint öszszegű állami támogatás megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket – írják, hozzátéve, hogy az előző kabinet erről a céget biztosította, s erről egy jegyzőkönyvet is aláírt az ITD Hungary Zrt. Utóbbi azonban félreérthető információ, különösen annak fényében, hogy korábban kormányzati illetékesektől többször is elhangzott: a befektetői csoport nem kívánt igénybe venni extra állami támogatást a beruházáshoz.
Bár a közleményből úgy tűnik, a befektetők véleménye megváltozott, az ügyet ismerők szerint nincs ellentmondás. A befektetők valóban nem kértek például munkahely-teremtési támogatást, s leszögezték, hogy előre egyetlen fillért sem kérnek, ám a kiemelt státuszú beruházásokról szóló törvény rendelkezik arról, hogy – mintegy alanyi jogon – valamekkora támogatás jár a beruházásokhoz. Ez az ITDH-tól egyébként független, abban a cég csak adminisztratív szervezetként vesz részt. A befektetői csoport követelése azonban így sem reális: mivel a beruházás meg nem valósulása ma biztosnak tűnik, s a kiemelt státusz sem él már, a befektetőket a mai állapotok szerint semmilyen támogatás nem illeti meg. | [
"KC Bidding Kft."
] | [
"ITD Hungary Zrt.",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"King’s City-csoport",
"King’s City"
] |
"Kötelességem közzétenni, hogy mindenki láthassa, hogyan lopják el Orbán emberei az Európai Uniós pénzeket a földeken keresztül". Ezzel hozta nyilvánosságra a közelmúltban Gőgös Zoltán a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentését. A dokumentum mé 2014-ben készült, a hortobágyi legelőpályázatokról szól.
A Kehi azt természetesen nem írta le, hogy Orbán emberei lopják az uniós pénzeket a földeken keresztül, de az kétségtelen, hogy az eredetileg nem nyilvános, egy perben azonban bemutatott jelentés nagyon súlyos megállapításokat tartalmaz arról, hogyan lehetett földekhez jutni.
Az ellenőrzési hivatal szerint 59 esetben a Hortobágyi Nemzeti Park olyan pályázatot hirdetett ki nyertesnek, amely nem felelt meg a kiírásnak, ezért érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.
Olyan állatokkal is lehetett legelőt nyerni, amelyek nem is legelnek, így például volt olyan győztes, akinek csak sertése vagy baromfia volt, 50 darab fehér magyar kacsával is be lehetett húzni egy jó legelőt.
Aztán volt, akiknek nem is volt állata, csak bérelt a pályázat idejére, kifejezetten a legelők megszerzése miatt. Ők azóta sem végeznek semmilyen érdemi mezőgazdasági tevékenységet, a földeket felveri a gaz. Közben hoppon maradtak olyanok, akiknek valóban voltak legelő állataik.
Sokan teljesen kamu adatokat adtak meg. Az ellenőrzésen nem akadtak fent, ami nem csoda, mert az 1600 pályázat értékelését 4 alkalmazott és egy ügyvéd végezte 60 nap alatt. A pályázatok valóságtartalmát ennyi idő alatt képtelenség ellenőrizni, ez egyébként nem is kötelező, de olyan esetben sem tették ezt meg, ahol nyilvánvaló ellentmondás volt.
Sallai R. Benedek, az LMP képviselője kérdezte meg Fazekas Sándor agrárminisztertől, hogy vajon milyen következménye lett a Kehi-jelentésének, mennyi szerződést bontottak fel, megnézték-e a többi nemzeti park hasonló pályázatait, egyáltalán kik alkották meg a visszaélésekre lehetőséget adó pályázati rendszert, felelősségre vontak-e bárkit?
Fazekas miniszter a válaszát azzal a sajnálkozással kezdte, hogy egy 2014-es üggyel kell foglalkoznia. (Lehet, hogy a miniszter számára a Kehi-jelentés már a régmúlt, de annak nem nyilános megállapításait csak most májusban osztotta meg a közvéleménnyel az MSZP-s Gőgös.) Fazekas szerint már át is alakították a pályáztatási rendszert azóta.
És egyébként is: A Kehi a vizsgálata során
"a pályázati eljárások közel 80%-át aggálytalannak találta".
Fakezas úgy számol, hogy a Kehi szerint mindössze 17 pályázó közölt a valóságnak nem vagy nem teljesen megfelelő adatokat. "Ezek mind olyan nyilatkozatok voltak, amelyeket az Igazgatóság köteles volt valós tartalmúnak elfogadni" - védi a pályáztatást Fazekas. Mindenesetre ha már a Kehi utólag kiszúrta a szabálytalanságot, 17 kifogásolt szerződést felmondták. Két esetben a bíróság nem osztotta a Kehi álláspontját, ott maradhattak a bérlők.
És akkor most térjünk rá arra, hogy elmarasztaltak-e valakit. A válasz talán meglepő:
NEM.
Fazekas ennyivel elintézi az erre vonatkozó kérdést:
"A Kehi jelentés kapcsán büntető feljelentést az Igazgatóság nem tett. Ilyen jogkövetkezményt egyik Kehi észrevétel tekintetében sem ír elő a jogszabály."
Megkérdeztük a Kehit is, hogy ők tettek-e feljelentést az általuk feltárt számos visszásság miatt.
A Kehi azt válaszolta, hogy a vizsgálatuk ideje alatt "az ellenőrzés tárgyát képező szerződések még nem voltak megkötve, akkor még csak a pályázatok bírálatára került sor". Ezért a Kehi arra tett javaslatot, hogy "azokban az esetekben, ahol az egyes nyertes pályázatok tartalmának valódisága megkérdőjeleződött, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság csak abban az esetben kössön szerződést, ha a pályázó a pályázatában foglaltak valódiságát igazolni tudta".
Fazekas ehhez képest mondjuk azt írta, hogy ők már megkötött pályázatokat mondtak fel, és abból is csak 17-et. A Kehi viszont a jelentésben 59 olyan pályázatról ír, amit érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.
De tettek-e feljelentést? Tudjuk, Fazekas szerint erre semi ok sincs. De korábban a Kehi saját tevékenségéről azt írta, hogy ha a vizsgálatuk során bűncselekmény gyanúját állapítják meg, minden esetben feljelentést tesznek.
És akkor most kapaszkodjon meg Fazekas Sándor:
"A Hivatal a vizsgálatról készített jelentését később az ügyben nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda kérésére a nyomozó hatóság rendelkezésére bocsátotta."
Vagyis a Kehi szerint van rendőrségi nyomozás. Hogy mióta, azt nem tudjuk, mert megkeresésünkre a rendőrség szűkszavúan csak ennyit válaszolt:
"A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda közokirat-hamisítás bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. Bővebb tájékoztatást a nyomozás érdekeire tekintettel nem kívánunk adni." | [
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] | [
"Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Európai Uniós",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Március–áprilisban belső ellenőrzési eljárást folytattak le az ISZSZ-nél Porga Gyula polgármester (Fidesz) megbízásából, amely számos súlyos mulasztást tárt fel, szabálytalanságokat és törvénysértéseket: fedezet nélküli kötelezettségvállalásra, előzetes kötelezettségvállalás nélküli kifizetésre, a közbeszerzési törvény többszöri megsértésére is sor került az anyag szerint. Előfordult, hogy az ISZSZ egyszerűen elmulasztotta a közbeszerzési eljárás kiírását, amikor pedig törvény kötelezte volna erre.
Íme egy hagyományos takarítás. Ezt modernizálnák
Kurucz Árpád / Archív
A jelentés azt is megállapítja, hogy "a gazdálkodási jogkörök gyakorlásánál a teljesítés-igazolás nem történik meg minden esetben". Összesen hétféle "kiemelkedő jelentőségű", magas kockázatokkal járó, azonnali intézkedést igénylő szabálytalanságot sorol fel a jelentés, és ráadásnak még öt kisebb jelentőségűt.
Akad drágább példa is
A dokumentum részletesen kitért arra az esetre, amikor egy étkezési közbeszerzés lebonyolításával annak ellenére külső céget bízott meg Győrffy József, hogy a polgármesteri hivatalnak erre a célra saját közbeszerzési csoport áll rendelkezésére, és egy képviselő-testületi határozat is azt írta elő, hogy a szervezet közreműködésével kell lebonyolítani a vonatkozó beszerzést.
Katanics Sándor
dk.hu
Erről az ügyről a Jobbik önkormányzati képviselője, Forgóné Kelemen Judit is érdeklődött az igazgatónál. Győrffy azzal indokolta mindezt, hogy "a diákétkeztetési és közbeszerzési tudás és tapasztalat nem része az intézményünk profiljának", a határozatot pedig betartotta, mert a külsős cég mellett a hivatal közbeszerzési csoportja is részt vett az eljárásban.
Nagy vihart kavart még az új, környezetbarát takarítási technológiák kezelésének elsajátítását célzó, ellenzéki képviselők szerint feltűnően sokba kerülő "próbatakarítások" megrendelése, valamint egy, az intézmények takarításának hatékonyabbá tételét célzó tanulmány is.
Győrffy szerint a cél "egy környezetbarát technológia bevezetése azért, hogy 2017-ben megszerezhessük az ökocímkét (minősített környezetbarát szolgáltatási védjegy)", annál is inkább, mivel "az elmúlt időszakban már 3 intézmény is jelezte, hogy szeretné az ökoiskola címet elnyerni, aminek egyik szegmense a takarítás. A rendszer része a munkatársak folyamatos oktatása is". A próbatakarítások 10 ezer forintos óradíja pedig azért tűnhet magasnak, mivel az ár "rezsióradíj, ami az anyagköltséget és az utazási, szállítási költséget is tartalmazza". Hozzátette még, hogy a piacon, a közvetlen közelükben ennél magasabb díjszabásra is van példa.
Ismeretlen feljelentő
Az adóhatóság vizsgálódásával kapcsolatban Győrffy arról tájékoztatta lapunkat, hogy "a NAV bekért az Intézményi Szolgáltató Szervezettől számviteli bizonylatokat, melyeket haladéktalanul és teljes körűen a rendelkezésükre bocsátottunk. Tájékoztatásuk szerint ismeretlen feljelentő bejelentése alapján ismeretlen tettes ellen számviteli fegyelem megsértésének ügyében folyik nyomozás."
Porga Gyula
veszprem.hu
Győrffy szerint az, hogy az ügyben legaktívabb ellenzéki képviselő, Katanics többszöri hívása ellenére sem látogatta meg az általa vezetett intézményt, "azt a meggyőződést erősíti, miszerint az elnök úr szakmai köntösbe csomagolt érdeklődése csupán egy politikai támadás részét képezi", de az ISZSZ működése a "nemtelen és alaptalan politikai támadások" ellenére is politikamentes marad.
Porga Gyula arról számolt be a Népszabadságnak, hogy "az ellenőrzésben megnevezett hiányosságok" korrigálását célzó "intézkedési tervet az ISZSZ a meghatározottak szerint el is kezdte végrehajtani", egyéb intézkedést pedig – a szabály- és törvénysértések, a jelenleg zajló NAV-nyomozás ellenére – megítélése szerint nem szükséges tennie: ilyesmit a belső ellenőri vizsgálat sem ír elő számára. | [
"Intézményi Szolgáltató Szervezet"
] | [] |
A RTL Híradó riportja szerint volt ennél kedvezőbb ajánlat is, de Nemesi cégének pályázata több pontot kapott, így végül ők újíthatják fel a Szegedi Tudományegyetem jogi karának épületét.
Újabb 1,7 milliárd forintos közbeszerzést nyert a gazdaságfejlesztési kormánybiztos cége, közölte az RTL Híradó. Nemesi Pál 2019-ben a Fidesz támogatásával Szeged polgármesteri címéért is indult Botka Lászlóval szemben. Tavaly ősszel Orbán Viktor nevezte ki kormánybiztossá. Most a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának otthont adó épület felújítására nyert tendert építési vállalkozása, a FERROÉP Zrt. A RTL Híradó riportja szerint volt ennél kedvezőbb ajánlat is a felújításra, de Nemesi cégének pályázata több pontot kapott, így végül ők nyertek.
Nemesi cége nem először nyert állami pályázaton. Szintén 1,7 milliárdos közbeszerzést nyertek tavaly decemberben, és a Szegedi Tudós Akadémia 1,9 milliárdos beruházását is ez a cég kezdte el, ez azonban félbemaradt, az állam ugyanis nem adott pénzt a megnövekedett költségekre.
A helyi DK szerint a kormány így fizeti ki Nemesi Pált politikai szerepvállalásáért cserébe. | [
"Szegedi Tudományegyetem",
"FERROÉP Zrt."
] | [
"RTL Híradó",
"Szegedi Tudós Akadémia",
"Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara"
] |
Előzetesben a titkosszolga?
Egymilliárd forintnak próbálnak a nyomára bukkanni a volt NBH-s tiszten keresztül
Legkésőbb holnap estig eldől, előzetes letartóztatásba helyezik-e Gyarmati Györgyöt, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főosztályvezetőjét. A férfit vesztegetéssel gyanúsította meg a katonai ügyészség Galambos Lajossal, a hivatal volt főigazgatójával és az elhárítás volt jogászával együtt.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Holnapig dönt a Budapesti Katonai Ügyészség, kezdeményezik-e a múlt pénteken vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel meggyanúsított Gyarmati Györgynek, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt megbízott főosztályvezetőjének előzetes letartóztatását – értesült lapunk. Úgy tudjuk, Gyarmatit gyanúsítotti kihallgatása után százhúsz órás bűnügyi őrizetbe helyezték, és a nyomozó hatóság indítványozni fogja, hogy a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a terhelttel szemben harminc napra rendelje el a legszigorúbb kényszerintézkedést. Az biztosra vehető, hogy ha a bíróság elrendeli a férfi előzetes letartóztatását, a döntés ellen a jogvégzett Gyarmati – aki a hivataltól történt kényszerű távozása után ügyvédként helyezkedett el – fellebbezni fog, így az előzetes letartóztatásról jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla határozhat – olvasható a Magyar Nemzet keddi számában, melyből további részleteket is megtudhat. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa",
"Budapesti Katonai Ügyészség",
"Fővárosi Ítélőtábla"
] |
Végkielégített, majd visszavett dolgozók, gyanús HÖK-bulik, ablakon kidobott százmilliók. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentéstervezete csúnyán lehúzta a Corvinus gazdálkodását. Vannak olyan ügyek, amelyekben már a rendőrség is vizsgálódik.
Nagyon sötét képest fest a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodásáról a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) abban a jelentéstervezetben, amely néhány hete készült el, miután a Kehi több másik egyetem mellett a Corvinus gazdálkodását is vizsgálta. Azt már korábban is lehetett tudni, hogy nincs minden rendben az egyetem körül.
Az adósságokat évek óta maga előtt görgető intézmény élére tavaly nevezte ki a minisztérium Rózsás Péter gazdasági főigazgatót, aki hamar konfliktusba került az egyetem vezetésével – elsősorban Rostoványi Zsolt rektorral. A kettejük közötti feszültség egy idő után nyílt színi háborúba torkollt, aminek a végén Varga Mihály pénzügyminiszter menesztette Rózsást. Ez azért is ért meglepetésként sokakat, mert még főigazgatóként éppen Rózsás jelentette ki, hogy nagyon nincs rendben az egyetem gazdálkodása.
Azt se tudják, mi a valós helyzet
Úgy tűnik, az egyetem belső ügyeit vizsgáló Kehi most lényegében ugyanazokra a megállapításokra jutott, mint amiket a kirúgott Rózsás hangoztatott még akkor, amikor pozícióban volt. Ennek a lényege, hogy bár a többi egyetemhez hasonlóan a Corvinus állami támogatásai is csökkentek,
de ahhoz, hogy 2009 óta egyre több lett az adóssága, nemcsak külső körülmények, hanem belső okok is vezettek.
A Kehi revizorai egyenesen azt állítják:
2014-re az egyetem egyetlen szervezeti egysége sincs tisztában a valós gazdasági helyzetével.
Úgy tudjuk, a jelentéstervezetben szerepel, hogy a kormány által jóváhagyott PPP-programok miatt átlagosan évi 1,6 milliárd forintot kell fizetnie az intézménynek. Ilyen PPP-s megoldással húzták fel az egyetem egyik épületét, de a szerződés rendkívül hátrányos az intézményre nézve: hiába fizeti ki ugyanis a Corvinus a húszéves futamidő alatt a beruházás összes költségét, az ingatlan soha nem lesz a tulajdona. Ez azért is furcsa, mert a hasonló PPP-s beruházások közül a többi nem ilyen, csak a Corvinusnál kötöttek ilyen furcsa megállapodást.
Így fordulhat elő az is, hogy noha a beruházó cégnek földhasználati díjat kell fizetnie, azt beépítették a bérleti díjba, amit az egyetem fizet nekik. Így a cég valójában ingyen használja az állami telket, és szedi be a saját irodaházának kiadásából származó bérleti díjat.
Csak emiatt a Corvinus összesen 1,68 milliárd forintot veszít.
De ha ez sem lenne elég, a PPP keretében megújult kollégiumokat egy offshore hátterű cég üzemelteti, ezért nem is fizethetne neki bérleti díjat az egyetem mindaddig, amíg a társaság meg nem felel a törvényi előírásoknak.
Végkielégített, majd visszavett dolgozók
A vizsgálat azt is feltárta, hogy egyetem valós többletfeladatok nélkül fizetett ki keresetkiegészítéseket, azaz el nem végzett munkákért is fizettek. Előfordultak olyan esetek is, hogy az intézmény olyan dolgozókat foglalkoztatott vissza, akiket korábban milliós végkielégítéssel rúgtak ki. A végkielégítéseket persze nem fizették vissza.
De az egyetem alvállalkozói közül is volt, aki jól járt. Az egyik kollégium üzemeltetését például egy olyan cégre bízták rá, amely a gondnoki tevékenységen kívül minden más munkát (takarítás, őrzés-védelem, karbantartás) más alvállalkozóknak passzolt le.
A gondnoki munkát a cég ügyvezetője látta el, ezért viszont havi 1,4 millió forintot fizetett neki az egyetem.
Ráadásul a szerencsés céggel közbeszerzés nélkül szerződtek.
A közbeszerzéssel amúgy is hadilábon áll az egyetem. A vizsgálat feltárta, hogy 341 millió forintnyi beszerzést bonyolítottak le úgy, miközben beszerzési tilalom volt érvényben. A vizsgálat információnk szerint arra is fényt derített, hogy tucatnyi esetben a közbeszerzési előírások megsértésével kötöttek szerződéseket, összesen 287 millió forint értékben.
Azok a HÖK-ös bulik!
Számos szabálytalanságot tártak fel a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) gazdálkodása körül is: a HÖK nem tudott elszámolni a saját rendezvényeinek pénzügyeivel. Ebben szerepet játszott a Kehi szerint az is, hogy az egyetem nem foglalkozott érdemben a HÖK működésével. Sőt, a jelentéstervezet kerek perec leírta, hogy ezekben az esetekben a sikkasztás és a csalás gyanúja is felmerül.
A Kehi azt is feltárta, hogy az egyetem az általa létrehozott társaságoknak sem nagyon nézett a körmére, így fordulhatott elő, hogy a cégek többsége az elmúlt években egyszerűen felélte a vagyonát. Volt olyan cég, amelyik már nem is végzett érdemi tevékenységet, az egyetem mégsem szüntette meg. Egy másik esetben pedig a felsőoktatási intézmény érdekeltségébe tartozó alapítvány tulajdonában lévő kft. engedett el törvénysértő módon egy 6,4 millió forintos követelést, miközben nem hajtott be egy 35,6 millió forintos jegyzettámogatást. Ugyanennél a cégnél a hűtlen kezelés és a sikkasztás gyanúja is felmerült, ezek miatt már a rendőrség vizsgálódik. | [
"Budapesti Corvinus Egyetem"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Hallgatói Önkormányzat"
] |
A BUILD IT Mérnökiroda Kft. pár nap alatt két, milliárdos nagyságrendű közbeszerzést is elnyert. A vállalkozás korábban együtt dolgozott Tiborcz István volt üzlettársának, Paár Attilának a cégével is. A kft. éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 millárdra nőtt.
Mór Város Önkormányzata írta ki a közbeszerzést a város piacának kivitelezésére márciusban. A felhívásra 4 ajánlat érkezett, ebből a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnek.
Az uniós közbeszerzési értesítő szerint a nyertes cég feladata lesz a Mór, 2570/1, 2570/2 és 2568/3 helyrajzi számú területen mélygarázst, piacot, irodaházat és üzleteket magában foglaló épületegyüttes, dísztér, felszíni utak és parkolók építése, továbbá a műemléki volt istállóépület külső felújításának kivitelezési munkái.
Bár a projekt a Mór városközpontjának integrált fenntartható és zöld megújítása című pályázat része, első ránézésre nem sok zöld lesz benne: a többfunkciós dísztér létrehozásakor a leírás szerint kb. 3100 m² alapterületen díszburkolattal ellátott tér és épület körüli járda létesül, viszont csak kb. 178 m² zöldfelületet alakítanak ki.
A beruházás nettó 2,5 milliárd forintos költségeit uniós forrásból (TOP) állják.
A kivitelező BUILD IT Mérnökiroda Kft.-ről épp a napokban írtuk meg, hogy elnyertek egy nettó 1,3 milliárdos megbízást kollégium építésére a Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtokon.
1,3 milliárd forintból lesz "szállodai kényelem" a mezőhegyesi kollégiumban 1 milliárd 319 millió forintért újítják fel és bővítik ki a kollégiumot a Lázár Jánosra bízott mezőhegyesi ménesbirtokon – derült...
A BUILD IT idén harmadik közbeszerzését húzza be, tavaly ötöt nyert el. Részt vesznek többek között az 5,5 milliárdos, Békés megyében található geszti Tisza-kastély felújításában – párban a tenderkedvenc West Hungária Bau-val. A Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes átfogó, állagmegóvó felújítási munkáit is velük és az Épkar Zrt.-vel végzik. Mezőhegyesen az oktatási főépület energetikai homlokzatfelújítását kapták meg 580 millió forintért, míg az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola felújítását és bővítését 625 millió forintért vállalták.
A cég tulajdonosa az Opten adatbázisa szerint Sárkány Márk. A kft. az elmúlt néhány évben igencsak megtáltosodott: a cég éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 millárdra nőtt, az adózott eredményük pedig 13,6 millióról 723 millióra duzzadt.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az MG Építész Kft. terve Mór városközpontjának megújítására (forrás: epiteszforum.hu)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Mór Város Önkormányzata",
"BUILD IT Mérnökiroda Kft."
] | [
"Mindszenty József Katolikus Általános Iskola",
"Nemzeti Ménesbirtok",
"Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes",
"MG Építész Kft.",
"Épkar Zrt.",
"West Hungária Bau",
"Opten Kft."
] |
Vádat emelt a Pécsi Járási Ügyészség a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program beruházásainak fővállalkozójaként működő cég két vezetője ellen - közölte az ügyészség.
Az ügyészség a két ember ellen különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és további huszonkét rendbeli bűncselekmény miatt emelt vádat.
A vádlottak által irányított gazdasági társaság 2009-ben, az EKF-projekt keretében mintegy kétmilliárd forint vállalkozói díjról szóló szerződést kötött a pécsi önkormányzattal beruházások kivitelezésére.
A vád szerint a kft.-nek nemcsak a kivitelezés előfinanszírozásához szükséges tőkéje nem volt meg, hanem munkaerővel, eszközökkel és anyaggal sem a vállalt munkához, ezért kötelezettségeit alvállalkozók igénybevételével kívánta teljesíteni.
A cégvezetők az alvállalkozók által elvégzett munkák után számlákat állítottak ki az általuk irányított társaság nevében, majd azokat benyújtották az önkormányzathoz. A város és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ezen számlák alapján kifizette a mintegy kétmilliárd forintot a fővállalkozónak.
Annak ellenére, hogy a fővállalkozó teljes egészében megkapta a számlákon szereplő összegeket, a vádlottak egyáltalán nem vagy nem teljes körűen fizették ki az alvállalkozóikat. A pénzből 2009 és 2011 között mintegy 350 millió forintot a maguknak, illetve az érdekeltségükbe tartozó kft.-nek juttattak kölcsön címén.
A cégvezetők húsz alvállalkozónak maradtak adósai cégenként százezer és százmillió forint közötti összeggel. Ezzel 550 millió forint kárt okoztak, amelyből 320 millió térült meg.
Miután a fővállalkozó több százmillió forint tartozást halmozott fel, a társaságot fiktív személyeknek értékesítették úgy, hogy a cég még meglévő 80 millió forint vagyonát eltulajdonították. E fiktív cégeladásban további négy ember vett részt, akik ellen szintén vádat emelt az ügyészség.
A gazdasági társaság két vezetőjét a huszonhárom rendbeli bűncselekmény közül a legsúlyosabbért öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Pécsi Járási Ügyészség"
] |
Luxemburg azonos nevű fővárosától néhány kilométerre északra található a 4000 lakosú Bereldange. A helyi Cactus szupermarket és a Leonidas csokoládébolt után a harmadik épület a Rue du X Octobre, azaz az Október 10-e utcán egy három emeletes társasház, amiről kívülről aligha mondaná meg bárki, hogy a NER körüli milliárdosok világának egyik középpontja.
A NER központja a luxemburgi kisvárosban.
A házra azután találtunk rá, hogy Sarka Kata új céget alapított Rogán Cecíliával, Rogán Antal propagandaminiszter feleségével. A tavaly decemberben bejegyzett Top News Kft. nem az első közös cége Rogánnak és Sarkának, együtt tulajdonosok a Nakama & Partners nevű reklámcégben, ami 2017-ben fél milliárd forintos forgalom mellett már 221 millió forintos nyereséget produkált. A magyar cégalapítási szabályok szerint a bejegyzéskor meg kell adni a vállalkozás tisztviselőinek és tulajdonosainak adatait, köztük a lakcímet is, a pár hónapja működő Top News esetében pedig Sarka Kata a nyilvános cégadatbázisban egy luxemburgi címet adott meg, igaz, házszám nélkül.
Sarka Kata és Rogán Cecília évek óta jó barátok, néhány hetente posztolnak közös fotókat az Instagramon, többször szerepeltek már közösen a televízióban, mindketten ugyanannak a ruhamárkának a reklámarcai, együtt dolgoznak a Magyarország Szépe szépségversenyen és közös cégükkel szálltak be a Mikulásgyár szervezésébe is.
Sarka Kata Wikipédia oldala szerint 10 évig, 2008 és 2018 között a televíziós Hajdú Péter felesége volt. A válás környékén már lehetett hallani róla, hogy Sarkának új kapcsolata van, és hogy Bessenyei István, az állami megbízásokkal bőven ellátott Valton nevű biztonsági cég kisebbségi tulajdonosa a partnere. Üzletemberként Bessenyeinek is több helyen megtalálható az elérhetősége a nyilvános cégadatbázisban, az ő esetében eltérő írásmóddal, viszont házszámmal együtt ugyanaz a luxemburgi cím szerepel, mint Sarka céges papírjaiban.
Miután a luxemburgi költözésről cikket írt idén februárban az Átlátszó, a 444 egy közelben élő olvasója elkirándult a házhoz, és le is fényképezte a Sarka-Bessenyei páros közös postaládáját, tehát egészen biztos, hogy kettejük esetében ugyanarról a lakásról van szó. (Lehetséges, hogy azért mégsem vándorolnak ki: a Magyar Narancs március elején megírta, hogy Bessenyei éppen villakomplexumot épít a Svábhegyen.)
Bessenyei István és Sarka Kata postaládája Luxemburgban.
Szerettük volna kikérni a luxemburgi földhivataltól a kisvárosi lakás tulajdoni lapját, de online sajnos csak a lakók hozzájárulásával elérhetők az adatok, nekünk pedig nem volt ilyen hozzájárulásunk. Ezután egy helyi újságíró segítségét kértük, aki a tulajdoni lapot ugyan nem tudta megszerezni, de érdekes részletekkel szolgált az egyébként a kívülről kifejezetten szerénynek látszó társasházról.
Kiderült ugyanis, hogy egy darabig ez a társasház volt Rákosi Tamás milliárdos médiamogulnak, az RTL-től a TV2-höz igazolt (majd onnan a napokban elküldött) Dirk Gerkens barátjának és üzlettársának címe, ezt a 444-nek maga Rákosi is megerősítette. Rákosi azt mondta, hogy már évek óta nem lakik a házban, ahol egy lakást bérelt emlékei szerint 2012-ig, tehát még jóval Sarkáék érkezése előtt. A száz leggazdagabb magyar között jegyzett, gyerekkorát Belgiumban töltő Rákosi évtizedeken át meghatározó figurája volt a magyar televíziózásnak.
Több olyan luxemburgi bejegyzésű cégnél, amiben Rákosi igazgatóként van megjelölve, a milliárdos saját címeként szerepelt a luxemburgi társasház.
Az egyik ilyen cég, a szintén Luxemburgban bejegyzett Gekoq nevű vállalkozás magyar szempontból különösen érdekes. Az Átlátszó 2017-es cikke szerint ennek a cégnek van a birtokában a HA-YFJ lajstromjelű magánrepülőgép, ami a lap által megszerzett repülési adatok alapján Budapestről szállítja a szerencsés utasokat Nyugat-Európa, azon belül is Belgium, Luxemburg és Svájc felé, illetve onnan a magyar fővárosba. Rákosi a 444-nek azt mondta, hogy a Gekoq az ő cége, ami valóban lízingel egy repülőgépet, illetve, hogy a vállalkozásnak Sarka párja, a valtonos Bessenyei István is dolgozik. Rákosi azt mondta, hogy Bessenyeit személyesen ismeri, régóta ő intézi az utazásait, mert repülőgépekkel is foglalkozik.
A magyar Nemzeti Közlekedési Hatóság 2016-os adatai szerint a Gekoq által lízingelt HA-YFJ jelzésű gép magyar üzembentartója egy FLY-COOP Kft. nevű vállalkozás. Ennek a cégnek a helikoptere szállította Rogán Antal minisztert és feleségét, Cecíliát Szabó Zsófia színésznő esküvőjéről Budapestre 2016-ban. Ez volt az a helikopterezés, amit Rogán először a Népszabadság újságírójának letagadott, majd elismert, majd öt nappal később bezárták az újságot. A helikopterezést megmagyarázó történetben aztán a közös Sarka-Rogán cég lett a főszereplő: a Fly-Coop tulajdonosa a Népszabadságnak azt mondta: cégének a Nakama & Partnersszel van közös üzlete, a repülést kvázi szívességből ajánlotta fel Rogán Cecíliának, és a két vállalkozás elbarterezi egymással.
De még csak nem is Rákosi volt a Sarkáék luxemburgi otthonául szolgáló társasház legizgalmasabb lakója. A luxemburgi cégadatok, a ház kapujában található kapucsengő és postaládák tanúsága szerint ugyanis Sarkáék szomszédjában lakik a marokkói születésű Joëlle Mamane-Aflalo. Az üzletasszony volt közös vállalkozásban a médiamogul Rákosival, feltűnik NER környéki üzletekben is, de a neve a legsúlyosabb magyar mutyiknál is nagyságrendekkel meredekebb történetekben is előkerült.
Kapucsengő Sarka Kata párjával és a Mamane-Aflalo család tagjaival.
Magyar vonalon Mamane neve először 2017-ben merült fel, amikor egy hozzá köthető luxemburgi cég, a Mangusta Invest tűnt fel az egyik legnagyobb magyar saleshouse, a 2016-ban és 2017-ben már majd 30 milliárd forintos éves forgalmat bonyolító Atmedia körül. Az Atmedia a TV2 csoport, a közmédia és az ATV reklámfelületeit is értékesíti, így bőven kerül hozzájuk a magyar kormány gyűlölet- és propaganda-kampányokra költött milliárdjaiból. A Mangusta ma az Atmédia kisebbségi tulajdonosa és zálogjogot is bejegyeztek a cégre. A Mangusta 2017-ben beszállt az előbb az RTL majd később TV2 beszállítójaként ismert tévés gyártócégbe, az IKO-ba is. Rákosi a 444-nek azt mondta, hogy van érdekeltsége a Mangusta Investben.
Rákosi Tamás a 444-nek kérdésére könyvelőként beszélt Joelle Mamanról, akivel valóban együtt volt több cégben is. Mint mondta a nő Luxemburgban ismert könyvelőnek számít nagy irodával és sok nemzetközi ügyféllel. Arról beszélt hogy Mamane egyfajta pénzügyi felügyeleti szerepet játszott a cégekben. Rákosi azt mondta, annak idején a a luxemburgi kisvárosi lakást Mamane szerezte neki, és úgy tudja, hogy most Sarkáék is rajta keresztül kerültek oda.
Sarkáék marokkói születésű szomszédjának a NER médiamilliárdjainak világa valójában kispálya lehet, a nő ugyanis az 1990-es években kulcsszereplője volt az angolai szovjet államadósság lebontásának. Az üzlet során 386 millió dollár (110 milliárd forint) kerülhetett különböző közvetítők, köztük angolai politikusok és orosz üzletemberek zsebébe.
A modern kori Afrika egyik legjobban dokumentált korrupciós ügyét a brit Corruption Watch nevű civil szervezet tárta fel, az ő részletes jelentésüket itt lehet elolvasni. Mamane a botrány főszereplőjének, az Oroszországban született, majd Izraelben és Franciaországban élő Arcadi Gaydamaknak volt a legfőbb bizalmasa és üzleti ügyintézője. A Vanity Fair cikke szerint Gaydamakok és Mamane-t
egy közös moszados ismerősük mutatta be egymásnak.
A Corruption Watch jelentése szerint Gaydamak az 1990-es években segített az angolai kormánynak 790 millió dollárért (225 milliárd forintért) fegyvereket vásárolni Franciaországból és Oroszországból, majd jó kapcsolatai révén 1996-ban ő kapta a megbízást az angolai kormánytól, hogy kezdjen tárgyalásokat az ország 5 milliárd dolláros szovjet államadósságának mérsékléséről Oroszországgal. A Corruption Watch jelentése szerint Gaydamak 138 millió dollárra (39 milliárd forintra) tehetett szert a közreműködéséért ebben az üzletben. Mamane-ről a következőket írják:
"Ő Gaydamak üzleti alteregója, tanácsadója, a pénzügyeinek legfontosabb tervezője. Forrásaink szerint eredetileg ő jegyezte be az Abalone-t [az angolai ügyben óriás pénz kaszáló közvetítő céget], a cég igazgatója volt, és gyakran írt alá a vállalkozás nevében."
Az angolai botrányt felfejtő kutató és volt dél-afrikai politikus, Andrew Feinstein a 444-nek azt mondta, nincs tudomása róla, hogy Mamane-t valaha elítélték volna az ügyben játszott szerepe miatt. Azt mondta, hogy a nő sokáig banki könyvelőként dolgozott, majd saját tanácsadócéget alapított, és elsősorban az offshore pénzügyi megoldásokra specializálódott. (A magyar kormány figyelme egyébként pont a közelmúltban fordult Angola felé.)
Szerettük volna Sarkáékat is megkérdezni arról, miért költöztek Luxemburgba, de üzenetünkre nem kaptunk választ.
A cikkünk elkészítésében közreműködő luxemburgi újságíró, Laurent Schmit arról írt a 444-nek, hogy a sok külföldi azért jelenti be a lakcímét Luxemburgba, mert az országban bejelentett lakcímmel rendelkező emberek esetében a helyi bankok szűkebb körben osztanak meg adatokat a hatóságokkal, mint azoknál, akiknek a számlanyitáskor külföldi lakcímük van.
Laurent Schmit, a reporter.lu munkatársa működött közre a cikk elkészítésében. | [
"FLY-COOP Kft."
] | [
"Magyar Narancs",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Corruption Watch",
"Top News",
"Nakama & Partners",
"TV2 csoport",
"Mangusta Invest",
"Top News Kft."
] |
Minden vitás kérdésben megegyezett a főváros az Alstommal a metrószerelvények ügyében, értesült megbízható forrásból az MTI. Budapest tizenkét pontos javaslatcsomagot dolgozott ki, amelyből a francia cég tizenegyet már korábban elfogadott, az egyetlen vitatott kérdésben, a vis maior-ügyben pedig most tudott egyezségre jutni a két fél. (Az Alstom-szerződésben vis maiornak számít, ha a gyártó nem tudja megszerezni a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) a gyártáshoz szükséges típusengedélyt egy megadott határidőn belül.)
A megállapodás részletei egyelőre nem ismertek; a szerződést csütörtök délután, zárt ülésen tárgyalja majd a Fővárosi Közgyűlés. A városháza kommunikációs osztálya nem kívánta kommentálni az MTI értesülését.
A BKV tavaly október 20-án bontotta fel az Alstommal a szerződést, amelyet még 2006-ban a 2-es és 4-es metróra szánt szerelvények gyártására kötöttek. A felmondás oka az volt, hogy az Alstom nem szerezte meg határidőre a szerelvények gyártásához szükséges típusengedélyt. A felbontással egyidejűleg a BKV megpróbálta lehívni a szerződésben foglalt bankgaranciát, amelynek jogosságát az Alstom vitatta. Álláspontjuk szerint ugyanis a BKV jogtalanul mondta fel a szerződést, így a garancia lehívása sem lehet jogos.
Az Alstom emiatt be is perelte a BKV-t, az ügy tárgyalása végül egy nanterre-i bíróságon kezdődött meg. A francia bíróság december 9-én hallgatta meg a feleket, majd az Alstom december 21-én közölte, hogy a bíróság nem jogerősen úgy döntött, megtiltja a BKV-nak a bankgarancia lehívását. Másodfokon a versailles-i bíróságon folytatódott a per, a hatóság ez év május 4-én hallgatta meg a feleket, majd június 10-én közölte a Főpolgármesteri Hivatal, hogy a bíróság engedélyezte a BKV-nak a 30 milliárdos bankgarancia lehívását. A teljes összeg öt nappal később érkezett meg a BKV számlájára.
Az NKH tavaly október 18-án utasította el a szerelvények végleges típusengedélyének kiadását, mert nem látta bizonyítottnak, hogy a Metropolis kocsi fékjei ugyanolyan biztonságosak lennének, mintha azokat a magyar vasúti járműszabályzat szerint gyártották volna le. A szerződés szerint az Alstom 22 szerelvényt gyártana a 2-es metróvonalra 150 millió euróért és 15+7 automata szerelvényt a 4-es vonalra 114 millió euróért.
A Fővárosi Önkormányzat tavaly június 3-i döntésével kötelezte a BKV vezérigazgatóját arra: meg kell szüntetnie az Alstom konzorciummal kötött szerződést, ha a gyártó az év júliusáig végéig nem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt a 2-es vonalra szánt szerelvényekre. A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot, míg az Alstommal szemben legfeljebb tízszázalékos kötbérköveteléssel élhet.
Több hónapon át tartó vita és a francia bíróság által hozott, a BKV számára kedvező döntés után, június 21-én Budapesten tárgyalóasztalhoz ült Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, a francia Alstom-csoport elnök-vezérigazgatója. A találkozó után a főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy rendkívül közel kerültek a megoldáshoz. A francia cégvezető pedig azt mondta, Tarlós István meghívására néhány hét múlva visszatér Budapestre, és lezárhatják a megbeszéléseket.
Az Alstom vezetője július 20-án este ismét Budapestre érkezik, az MTI információi szerint ezen a látogatáson alá is írja a szerződést Budapesttel. | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
A kormány megakadályozná, hogy a nagy sörgyártók termékeik kizárólagos árusítására kötelezzék a vendéglátóhelyeket – derül ki a kereskedelmi törvény módosítását célzó előterjesztésből, amely az Index birtokába jutott.
Információink szerint az előterjesztést egy kormányzati munkacsoport készítette, azonban még nem tárgyalta a kormány, így nem tekinthető a kormány álláspontjának. A javaslat lényege, hogy megtiltaná a vendéglátósok és sörgyárak közti kizárólagos értékesítési szerződések kötését, kivéve, ha a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bizonyos feltételek teljesülése esetén külön jóváhagyja azokat.
Nem véletlen, hogy egy kocsma csak egy gyártó sörét árulja
Hogy megértsük a készülő módosítás jelentőségét, ahhoz tudni kell, mi a helyzet ma a vendéglátásban sörfronton. Ha valaki ma nyit egy kocsmát vagy éttermet, annak jó eséllyel szüksége lesz egy sörbeszállítóra, valamint a sör árulásához szükséges berendezésekre. A legegyszerűbb, amit tehet, hogy leszerződik valamelyik nagy gyártóval (pl. Heineken, Dreher, Borsodi), ami aztán ellátja a termékkel, és kihelyezi az üzletbe a saját sörcsapját, sörhűtőjét. Ezzel meg lehet spórolni a berendezések beszerzésével járó kezdeti költségeket, és biztosítani lehet a folyamatos áruellátást, de hosszabb távon egy ilyen szerződés közel sincs ingyen.
A nagy sörgyártónak az az érdeke, hogy az adott helyen minél több fogyjon az ő termékéből, ezért a beszállítói szerződéseket legtöbbször olyan feltételekkel kötik, amelyek tiltják vagy erősen korlátozzák más sörök (így a kisüzemi sörök) árusítását. Cserébe a kocsmák kapnak bizonyos kedvezményeket is, például minél nagyobb mennyiségű csapolt sör eladását vállalják, annál nagyobb százalékos kedvezmény jár hordónként, és különféle, a sör logójával ellátott reklámfelületekhez is hozzájutnak (világító cégér, megállítótábla stb.). Emellett a gyártótól rendszeresen kijönnek ellenőrizni, szervizelni a berendezést.
A rendszer tehát bizonyos szempontból mind a két félnek előnyös, de tagadhatatlan, hogy nem kiegyensúlyozottak az erőviszonyok az alkuban, és különösen a kisebb forgalmú, kevésbé tőkeerős helyeknek nincs sok választásuk, a nagy sörgyárak pedig nagyon jól járnak így.
Kizárólagosság helyett szponzoráció
Ennek a rendszernek vetne most véget a kormány a birtokunkba jutott előterjesztés szerint. A szöveg szerint szponzorációs szerződések kötésére továbbra is lenne lehetőség, de csak úgy, ha
a megállapodás legfeljebb egy évre szól, és kizárólag pénzben fizetett ellenszolgáltatás fejében köttetik;
biztosítja a szponzoráció által nem érintett márkák számára is, hogy jól látható helyen kint lehessenek;
nem tartalmaz minimális értékesítési mennyiségre vonatkozó kikötést, és nem köt kedvezményeket az eladott sörmennyiséghez;
kötbér alkalmazása nélkül legfeljebb 90 napos felmondást biztosít a kiskereskedőnek.
Külön engedéllyel lehetne, de nagyon nem éri meg
A készülő szabály alól lehetnek eseti kivételek, az előterjesztésben szerepel, hogy a szerződő felek a fenti szabályok ellenére kérhetik a Gazdasági Versenyhivataltól kizárólagos szerződésük jóváhagyását. A GVH akkor mérlegelheti, hogy zöld utat ad, ha teljesülnek bizonyos feltételek:
a kizárólagos szerződéssel érintett gyártó sörein felül legalább egyféle kisüzemi sör (hogy mi számít annak, azt a jövedéki törvény határozza meg) üveges változatban és vendégcsapon csapolva is kapható a helyen;
a kizárólagos sörmárkák fogyasztói ára legalább 25 százalékkal olcsóbb, mint az adott vendéglátóhelyen 2017. július 15-én érvényes, ugyanezekre a márkákra (vagy ennek hiányában hasonló sörökre) vonatkozó fogyasztói ár volt;
a kérelmezők bizonyítják, hogy az EU működéséről szóló szerződés 101. cikkének megfelelően mentesülnek a versenykorlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alól.
Ha mindez teljesül, a GVH egy évig érvényes határozatban engedélyezheti a kizárólagos szerződést. A terv szerint a korábban kötött szerződések 2018. május 1-jén hatályukat vesztenék, a feleknek pedig el kell számolniuk egymással. Anyagi ellenszolgáltatásra csak akkor lenne jogosult a sörgyártó vagy forgalmazó, ha a vendéglátós nem akar vele a fenti feltételeknek megfelelő szponzorációs szerződést kötni, és egyáltalán nem akarja tovább forgalmazni a söreit.
Az előterjeszői koncepció szerint a jelenleg általánosan jellemző kizárólagos értékesítési szerződések versenyellenes jelenségeket idéztek elő a hazai piacon. A kisüzemi gyártók és a fogyasztók érdekeit is sérti, hogy az emberek nem juthatnak annyi helyen kézműves sörökhöz, amennyire lehetőség lenne a fenti gyakorlat felszámolásával.
A kizárólagos szerződések visszásságaira egyébként már a GVH is felhívta a figyelmet egy 2015-ös határozatban, de akkor nem került sor bírság kiszabására, mert az eljárás alá vont társaságok vállalták a szerződéssel érintett mennyiségek csökkentését.
A készülő sörpiaci változásokat szeptember elején lengette be a kormány, amikor Szatmáry Kristóf a lex Heineken néven elhíresült, a vörös csillagos logókat betiltó törvény újbóli napirendre tűzése mellett arról is beszélt, olyan intézkedések készülnek, amelyek a multinacionális gyártók pozícióját rontanák a magyar sörfőzdék javára. Az önmagában értelmetlen ürügynek látszó vörös csillag elleni háború kapcsán felmerült, hogy a hosszabb távú cél a nagy nemzetközi cégek piaci pozíciójának gyengítése lehet. Ezeknek az intézkedéseknek kisebb, magyar tulajdonú főzdék és a kézműves sörök kedvelői mellett egyébként a Matolcsy rokonság is örülhet, a Szemerey család ugyanis éppen idén nyáron szállt be a sörüzletbe a Pécsi Sörfőzde Zrt. megvásárlásával.
Megkérdeztük a Heinekent, a Borsodit és a Drehert tömörítő Magyar Sörszövetséget, hozzájuk eljutott-e már az előterjesztés, és ha igen, mit szólnak hozzá. Amint válaszolnak, tudatjuk.
Nyitókép: Nagy Attila Károly/Index | [
"Pécsi Sörfőzde Zrt."
] | [
"Magyar Sörszövetség",
"Gazdasági Versenyhivatal"
] |
A havi bruttó közel milliós fizetés mellé tavaly még kétszer kaptak ruházati hozzájárulást is a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárai, összesen 450 ezer forint összegben.
Közzétették a kormány honlapján a Miniszterelnöki Kabinetiroda munkatársainak juttatási listáit, amiből kiderül, közel milliós havi fizetésük mellett több százezer forintot kaptak tavaly az államtitkárok ruházati hozzájárulásként is.
A kormány.hu-n közzétett adatok szerint a Miniszterelnöki Kabinetioroda mindhárom államtitkára, Tuzson Bence, Dömötör Csaba és Nagy János is havi bruttó 997 200 forint fizetést kap, ezen felül pedig tavaly kaptak még 200 ezer forintnyi cafetériát, és egyszer 150 ezer, majd újabb 300 ezer forintnyi "pénzbeni ruházati hozzájárulást" is.
Tuzson Bence, Nagy János és Dömötör Csaba © MTI / Máthé Zoltán - Czeglédi Zsolt - Illyés Tibor
Mindehárom államtitkár ezen felül "személyes gépkocsihasználatra" egy-egy Skoda Superbet kapott.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője nem sokkal keres többet államtitkárainál, ő 2015 óta havi bruttó 1 101 900 forintot kap, plusz 200 ezer forintnyi cafetériát, de ő nem kapott ruházati hozzájárulást. Személyes használatra egy Volkswagen Multivant kapott.
Orbán Viktor miniszterelnök 2015 óta 1 507 400 forintot keres bruttó, plusz évi 200 ezer forint cafetéria jár neki is, de ő sem kapott ruházati hozzájárulást, sőt, az ő juttatásai között még autó sem szerepelt. | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetioroda"
] |
Az ipari kémkedési ügyben elítélt Harmat Sándorhoz köthető a cégcsoport, amely közreműködött a látássérülteknek szánt, több mint félmilliárd forint uniós támogatással megtolt "akadálymentesítő" szoftver kifejlesztésében. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége minapi elhatárolódó közleménye után egyre valószínűbbnek látszik: a fejlesztés felesleges közpénzpacsálás volt.
"Kiszálltam, semmi közöm hozzá, nem tudok róla semmit." "Vakoknak semmit sem fejlesztett, a szoftver gyengén látók számára nyújt támogatást" – e két, egymásnak némiképp ellentmondó érveléssel hárította el az Átlátszó érdeklődését Harmat Sándor üzletember.
Harmatot a nemrégiben sajtóértekezleten bemutatott, 70 százalékban uniós pénzből finanszírozott, 800 milliós fejlesztésű szoftverről faggattuk. Ez volt az a pályázat, amelyről az Átlátszó derítette ki, gyanús, hogy mind a vakoknak, mint a gyengén látóknak felesleges, hiszen a személyi számítógépek magyarországi megjelenése óta alapvetően ingyenesen (eleve grátisz vagy alapítványi támogatással) hozzáférhető szoftverek segítik őket, nem csak a világhaló használatában, de általában a számítógépezésben.
A vak Takács Péter, mint megírtuk, az uniós csalás elleni hivatalánál, az OLAF-nál tett bejelentést az ügyben, azóta pedig elhatárolódott a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége is.
Az Átlátszó cikke a gyanús vaksegítő fejlesztésről: Internetező szoftver vakoknak: félmilliárd forint uniós pénz a meleg vízért?
Az uniós pályázaton nyertes projekt gazdája a kémiai reagensgyártással foglalkozó Chemium Kft., amely 2008-ig Harmat feleségéé volt, a székhelye pedig ugyanabban a tataházai utcában van pár címmel arrébb, mint ahol Harmat is lakik (júliusig pedig a lakcím volt a székhely).
A vakprojekt "szakmai" alvállalkozója a Noispot Innovations Kft., amelyben Harmat július végéig volt közvetett résztulajdonos.
Harmat Sándort 2013-ban ítélte jogerősen pénzbüntetésre a táblabíróság gazdasági titok megsértése miatt. Az úgynevezett ipari kémkedési ügy lényege: a vádlott és bűntársa munkahelyet váltottak, a labordiagnosztikai Diagon Kft.-ből igazoltak át a konkurens Diachemhez, Harmat azonban ezt megelőzően lementette a Diagon 11 ezer fájlját, köztük szabadalmakat is az ottani számítógépekről.
Ezzel házaltak a Kreml-közeli – Vlagyimir Putyin orosz elnök adminisztrációjának egyik osztályvezetője, Oleg Govorun fivére, Vagyim Govorun által alapított – Lityek nevű orosz cégnél, azt remélve, hogy az oroszok, akik addig a Diagonnal üzleteltek, ettől átpártolnak a Diachemhez.
A per háttérfigurái igazi nagyágyúk voltak: a Diagon jelenleg is a magánegészségügy felszámolásba dőlt úttörőjeként emlegetett Hospinvestben 2006-ig érdekelt volt Kern Józsefé , a Diachem pedig pedig Nyíri Viktor , elsősorban az egészségügyi és az ingatlanüzletben ismert kockázati befektető érdekeltsége, de közvetett társtulajdonos Kékessy Dezső volt párizsi nagykövet, az Orbán-család bizalmasa is.
A Chemium az uniós pályázatok "másodlagos piacán" jutott a nyertes projekthez, amelyre eredetileg, 2013-ban a Sysform Kft. kapta meg a támogatást. Az elsősorban egészségügyi beszállítóként tevékenykedő Chemium szakmai alvállalkozójaként került képbe a Noispot Innovations. Utóbbi szintén sikeres unióspénzgyűjtő: 2013-ban 88,6 millió forintot nyertek kutatás+fejlesztésre, az idén pedig 8 milliót felkészülés a Horizont 2020 programban (uniós innovációs program) való részvételre címen.
A Noispot háttér-cégében, a Noispot Holding Kft.-ben júliusig érdekelt volt Harmat is. Tavaly szállt ki a Noispot Holdingból a Biggeorge’s-NV Equity I. Kockázati Tőkealap nevű Jeremie-alap-elosztó, amely egy korábbi szaksajtó-hír szerint 100 millió forintot tett a vendéglátóhelyeken interaktív háttérzene szolgáltatásra létrejött startupba 2011-ben.
A Biggeorge’s-NV-ből az "NV" a diachemes Nyírit jelenti, üzlettársa a gazdagember-toplistákon jegyzett befektető, Naggyörgy Tibor . Nyíri környezetében ugyanakkor állítják, ebben a befektetésben személyesen nem működött közre, sőt, az utóbbi időben meg is romlott a kapcsolata Harmatékkal.
Az Átlátszó több forrásból is úgy értesült, hogy az unióspénzes menetelést a Chemium-csoport Gál András informatikai vállalkozóval való megismerkedésének köszönheti. Gál az Enet Internetkutató és Tanácsadó Kft. társtulajdonosa – a cég 2012-ig a GKI Gazdaságkutató Zrt. érdekeltsége volt.
Az enetes csapat szakmai berkekben elsősorban arról ismert, hogy kutatói kifejlesztettek egy uniós pályázatok kezelését támogató módszert, ami az azonos kategóriában induló, de különböző adottságú pályázókat teszi összehasonlíthatóvá, kiküszöbölve a földrajzi, szociológiai stb. adottságbeli előnyöket.
Ez elsősorban a kiíróknak segített a döntésben, az eneteseket pedig egy csapásra ismertté tette az uniós támogatási pályázatok világában. Meglehetősen népszerű lett a pályázóknak szánt pályázatmenedzselő szolgáltatásuk is forrásaink szerint, miközben maguk sem sikertelenül próbálkoznak: 2011 óta összesen 678 millió forintot nyertek uniós forrásból.
Cégüket így mutatta be nemrégiben az egyik partner, aki a GKI-tól történő válásra úgy emlékezik: "mást gondoltunk a cégépítésről, mások a gazdaságpolitikai nézeteink is, de ez még nem lett volna baj, csak egy idő után már nem tudtunk a megadott keretek között együtt működni".
Az Enet-Chemium kapcsolat tényét szerettük volna megerősíttetni Gállal, egyelőre várjuk visszajelzését.
Akárhogyan is, a chemiumosok alighanem további közpénzben reménykedtek. A vakok-látássérültek informatikai szakértőjével a botrány kipattanása után folytatott megbeszélésen tudomásunk szerint elhangzott például, hogy a nagy csinnadrattával bemutatott – történetesen nem akadálymentes – esélyegyenlítő.hu oldalon az ígéretek szerint másfél hónapon belül elérhető szoftver voltaképpen nem is a fogyatékkal élők mindennapjaiban nyújt segítséget, hanem a közigazgatáson belüli kommunikációra használt programokat fogja akadálymentesíteni.
Rádi Antónia | [
"Noispot Innovations Kft.",
"Chemium Kft."
] | [
"Biggeorge’s-NV Equity I.",
"Noispot Holding Kft.",
"Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége",
"Sysform Kft.",
"Noispot Holding",
"GKI Gazdaságkutató Zrt.",
"Enet Internetkutató és Tanácsadó Kft.",
"Diagon Kft."
] |
A fővárosi vizsgálóbizottság jelentéstervezete szerint a BKV-botrányokért politikai felelősség terheli Demszkyt, helyetteseit és a koalíciót. Hibás a közgyűlés is.
Sziebert György, a BKV volt jogi igazgatója a gyanú szerint egy 120 millió forintos budai ingatlanhoz jutott 60 millió forintért úgy, hogy közben megvesztegette az egyik kereskedelmi bank és egy ingatlaniroda vezetőjét is. A Repülőtéri Rendőri Igazgatóság nyomozói bizonyítékokat találtak arra, hogy a volt jogi igazgató kenőpénz fejében, 60 millió forintért jutott egy budai ingatlanhoz, melynek valódi piaci értéke körülbelül 120 millió forint lehetett. Az egykori igazgató az egyik országos kereskedelmi bank és egy adás-vétellel foglalkozó ingatlan iroda fiókvezetőjét is lefizette, a lízingszerződést 2009 júniusában kötötték meg. Az RRI gyanúsítottként hallgatta ki mind a pénzintézet, mind az ingatlaniroda fiókvezetőjét, mindhármuk ellen vesztegetés gyanúja miatt indítottak eljárást.
A volt jogi igazgató ellen így már hat bűncselekmény miatt nyomoznak, akár három év börtönt is kaphat. A két újabb gyanúsított kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést kaphat. A két új gyanúsított szabadlábon védekezhet.
A BKV jogi igazgatója tavaly egy III. kerületi bevásárlóközpont mélygarázsában több mint 11 millió forint kenőpénzt vett át egy, a BKV-val szerződésben álló cég munkatársától. A BKV székházában még aznap este házkutatást tartottak. A rendőrség bizonyítékokat talált arra, hogy a Budapest Airport Zrt. jogi igazgatója - összejátszva korábbi beosztottjával, aki a BKV jogi igazgatója lett - a Budapest Airport Zrt-vel szerződésben álló ügyvédi irodáknak fiktív megbízásokat adott, amelyek a megbízási díj egy részét visszaadták neki. December elején házkutatást tartottak a BKV székházában és egy informatikai szerződést kerestek. A 28 milliós szerződéből állítólag 10 milliót kaptak volna vissza a megvesztegetett vezetők. Az ügynek hat gyanúsítottja van, köztük a BA és a BKV jogi igazgatója is.
Rényi-Vámos Krisztinát, a Budapest Airport és Sziebert Györgyöt, a BKV akkori jogi igazgatóit őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. Bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják őket. | [
"Budapest Airport Zrt."
] | [
"Repülőtéri Rendőri Igazgatóság",
"Budapest Airport Zrt-vel"
] |
Feljelentést tettek a bécsi ügyészségen Karl-Heinz Grasser volt osztrák pénzügyminiszter ellen a Julius Meinl-üggyel összefüggésben - tudta meg egy osztrák magazin.
A feljelentő többek között csalással és hivatali visszaéléssel vádolja Grassert - áll a News csütörtöki számában megjelenő, de internetes kiadásában már előző nap ismertetett cikkében.
Az ügyészség szóvivője a hetilap megkeresésére közölte, hogy egyelőre nem vettek nyilvántartásba ilyen feljelentést, ugyanakkor elmondta, hogy Grasser ellen is vizsgálat folyik a híres osztrák kereskedőcsalád csalás gyanújával őrizetbe vett, V. (ötödik) Julius Meinl néven ismert tagjának ügyében. Grasser ügyvédje, Manfred Ainedter cáfolta az ügyfelét ért vádakat.
A Newsnek is megküldött feljelentésben egyebek mellett az áll, hogy Grasser pénzügyminiszterként - 2000. február 4-étől 2007. január 11-éig töltötte be ezt a tisztséget - közvetítők révén több alkalommal beavatkozott Julius Meinl, a Meinl Bank tulajdonosa és felügyelő bizottsági elnöke és a banknak az osztrák piacon kínált pénzügyi termékei érdekében, illetve befolyásolta az Osztrák Nemzeti Bank és a pénzpiaci felügyeleti szerv felügyeleti eljárását.
A bankár ellen már két éve folyt vizsgálat az 1923-ban alapított pénzintézet egyik leányvállalata, a Meinl European Land ingatlankezelő zavaros ügyletei miatt, amikor április elején a bécsi ügyészség elrendelte őrizetbe vételét. A fényűző életet élő pénzember lefogása nagy port vert fel a helyi sajtóban, akárcsak az, hogy százmillió euró óvadék ellenében helyezték szabadlábra. | [
"Meinl Bank"
] | [
"Meinl European Land",
"Osztrák Nemzeti Bank"
] |
Részvénytársasággá alakul a tavaly őszre ígért vakszoftver-fejlesztésével máig adós Chemium Kft. A cég félmilliárdos uniós támogatását – az Átlátszó díjnyertes cikksorozata nyomán – az EU csalás elleni hivatala vizsgálja. Megtudtuk: a nyomozás elrendelése után még kaptak a pályázati pénzből.
Több mint félmilliárd, összesen 558 millió forintot nyert el a Sysform Kft. "fogyatékkal élők interaktív közreműködésének támogatására" 2013-ban – bár a projektet a nyertes cég nem sokkal később átadta megvalósításra a fő tevékenységként vegyiáru nagykereskedelemmel foglalkozó Chemium Kft.-nek, az uniós pénzzel támogatott projekteket nyilvántartó honlapon ma is a Sysform nevén fut.
A támogatott fejlesztés volt az úgynevezett vakszoftver, amiről már beharangozásakor is lehetett sejteni, hogy kamugyanús – a vakok és gyengénlátók évtizedek óta hozzáférnek az internetelérést segítő szoftverekhez. A Chemium fejlesztői tavaly őszre ígérték a hozzáférést termékükhöz az erre kifejlesztett honlapon, ám a közzététel máig várat magára.
Az Átlátszó kiderítette: a Chemium és a köré szerveződött szövevényes cégcsoport összesen több mint 2,2 milliárd forint uniós pénzt nyert, zömében megkérdőjelezhető fejlesztésekre. A vakszoftverügyet – egy vak felhasználó bejelentésére – az OLAF vizsgálja.
Az EU csalás elleni hivatala idén január 16-án döntött a vizsgálat elrendeléséről. A magyar kormányzati honlapon ugyanakkor az látszik: az utolsó kifizetést pár nappal később, január 21-én kapta a Chemium. A botrány tavaly ősszel tetőzött.
A Chemium a minap jelentette be a cégbíróságnak, hogy a cég kft-ből zrt-vé alakul. A részvénytársaság több mint 800 millió forintos eszközállományt, ám közel 650 milliós kötelezettséget örököl a jogelőd vakszoftverfejlesztőtől.
Rádi Antónia | [
"Sysform Kft.",
"Chemium Kft."
] | [] |
A szántódi épületet már elbontották, luxuslakópark lesz a helyén. A háttérben az a szállodaipari vállalkozó, Szepesi Richárd áll, aki eladta a tokaj-hegyaljai Andrássy Rezidenciát Mészáros Lőrincnek.
A Balaton déli partjának egyik legértékesebb ingatlanja, a korábbi Horthy-villa Szántódon található. A területet évekig hirdették eladásra sikertelenül. Négy éve 1,3 milliárd forintért próbálták értékesíteni, de egészen eddig az évig nem találtak rá vevőt.
Úgy tudjuk, ennek oka, hogy az érdeklődők sokszor nem voltak tisztában azzal, hogy a birtok műemlékvédelem alatt áll-e vagy sem.
A Horthy-villa története A húszas években megépített Horthy villát legtöbben Panoráma néven, SZOT-üdülőként vagy gyermeküdülőként ismerhették meg. A hosszú partszakasszal rendelkező, 5,4 hektáros területen álló, jókora, eredeti fa spalettáit a lebontásig őrző villa, illetve a kiszolgáló épületek már a rendszerváltás óta üresen álltak, parkjában pedig faházak helyett már csak az azokat tartó cölöpök árválkodtak. A területnek a legutóbbi (mára már inaktív) hirdetések egyike szerint harminc százaléka, azaz 16427 négyzetmétere beépíthető. Horthy és a Balaton kapcsolata egyébként jóval mélyebb volt annál, mint ahogyan azt a villát látva gondolhatnánk, hiszen a kormányzó volt a fővédnöke a Balaton népszerűsítéséért folytatott első igazi társadalmi kampánynak 1928-ban, és emellett minden egyes kampányt felkarolt, aminek bármiféle köze volt a magyar vizekhez, legyen szó hajózásról, turizmusról vagy épp mezőgazdaságról. (V. M.)
A terület tulajdonosa korábban a CIB-csoport volt, amely Vizvári Attila, Szántód polgármestere szerint
félre volt vezetve,
hiszen a terület nem áll műemlékvédelem alatt. Azt viszont nem tudta lapunknak megmondani, hogy a védettség hogyan került le az ingatlanról, és pontosan azt sem, hogy mikor. Ő mindenesetre úgy emlékszik, már régebben, évekkel ezelőtt.
A 24.hu információja szerint azonban
még idén tavasszal is volt olyan érdeklődő, aki azért nem vásárolta meg a területet, mert az ingatlanosok úgy tájékoztatták, hogy a terület műemlékvédelem alatt áll.
Megkérdeztük a CIB-csoportot, valóban félre voltak-e vezetve, ahogy azt a polgármester feltételezi. Kíváncsiak voltunk arra is, mikor és hogyan derült ki számukra, hogy nem áll műemlékvédelem alatt a terület, és érdeklődtünk az új tulajdonos felől is.
Válaszukban azt írták,
az ingatlan értékesítése jelenleg folyamatban van. Minden érdeklődőnek megvolt a lehetősége, hogy a helyi védettség alatt álló ingatlan beépíthetőségével kapcsolatban az önkormányzattól tájékoztatást kérjen, és mi minden érdeklődőt biztattunk arra, hogy még a vételi ajánlatának megtétele előtt keressék meg az önkormányzatot a részletekkel kapcsolatban.
Műemléki környezet
Hogy pontosan mikor került le a védelem a korábbi Horthy-villáról, azt nem könnyű megtudni, miután idén a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központot a nagy felháborodás ellenére megszüntették, és a Miniszterelnökség vitte tovább az örökségvédelmi feladatokat. Így a Lázár János vezette Miniszterelnökséget kérdeztük erről, valamint Kiss Pált, Szántód jegyzőjét.
Utóbbi válaszából kiderült, hogy
a terület műemlékvédelem alatt soha nem állt, csak helyi védelem alatt,
azt viszont 2012-ben a helyi építészeti értékek védelméről szóló rendeletben megszüntették.
Arra a kérdésünkre, hogy miért került le a helyi védelem a területről, a jegyző így reagált:
Nem szeretném kommentálni, nem is emlékszem pontosan. Az a polgármester, akinek az idejében készült az új rendezés, már nem él, akkor ősszel hunyt el, majd az alpolgármester vitte az ügyeket. 2012. december 9-én új polgármestert választott a település, a 2014-es választáson pedig minden képviselő kicserélődött. Pontos ismeretem nincs. Nyilván valamelyik korábbi befektetőjelölt (több is volt az évek során) javasolta.
A Miniszterelnökség válaszában szintén azt írta, a közhiteles örökségvédelmi hatósági nyilvántartás szerint a szántódi Horthy-villa épülete nem áll egyedi műemléki védelem alatt,
azonban az ingatlan szerepel a nyilvántartásban, mint ex-lege műemléki környezet, és általánosan védett régészeti lelőhely.
Hozzátették, a nyilvántartás adatai alapján az Örökségvédelmi Hatósági Főosztálynak nincs tudomása korábbi védettségéről, a műemlékjegyzékben sem szerepel.
Ki a nyertes?
Mészáros Lőrincék családi vállalkozása, a Mészáros Gasztro Kft. idén márciusban megvette a Témadesign Kft.-t, amelynek korábbi tulajdonosa Szepesi Richárd volt. Ő adta el 2017 elején a tokaj-hegyaljai Andrássy Rezidenciát Mészárosnak.
A Horthy-villa helyén tervezett beruházás építtetője az idén év elején bejegyzett Dreamland Holding Zrt. lesz, ennek igazgatósági tagja Szepesi Richárd, felesége, Kante Awa és Vécsey Róbert, aki 2003 és 2005 között a Quaestor Jelzálog igazgatóságának elnöke volt, és akiről korábban az Átlátszó azt írta, a belvárosi ingatlanmutyikörhöz tartozó Fintha-Nagy Ádám üzlettársa, valamint Szivek Norberttel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójával együtt tulajdonos a Török Bankházban.
Az üzemeltető a Bambara Kft. lesz, ennek ügyvezetője szintén Szepesi Richárd. Szepesiék nemrég komoly idegenforgalmi terjeszkedésbe kezdtek Vécsey Róberttel karöltve: a Grand Hotel Bohemia és a Grand Rock szállodacégeket augusztusban jegyezték be.
Sikerember Az Egyesült Államokban is tanult Szepesi a szállodaszakma egyik sikerembere. 44 éves, Egerszalókról indult és hat éve ő lett az Év szállodása az egerszalóki Shiraz és a felsőtárkányi Bambara hotelek vezetéséért. Felesége, Kante Awa is benne van igazgatósági tagként az új vállalkozásokban. Ő Nagy Róza korábbi jegybanki főigazgató lánya. Kante Awa nyert már budapesti trafikot is, miközben a jegybankhoz tartozó Giró Elszámolásforgalmi Zrt.-nél dolgozik – írta korábban a hvg.hu. Kante Awáról korábban a 24.hu-n is írtunk annak kapcsán, hogy annak a pécsi doktori iskolának a hallgatója, amely busás ösztöndíjakat biztosít, és amelynek soraiban igen sok jegybanki dolgozót találni.
Mi lesz a területen?
A bontást végző Grabarics Kft. augusztus elején kezdte meg a 20-as években épült volt Horthy-villa, majd Panoráma Üdülő épületének és egyéb kiszolgáló létesítmények bontási munkálatait. Az 54 ezer négyzetméteres ingatlan korábban üdülőközpontként és kempingként szolgált. A birtok közvetlenül a tó partján helyezkedik el, a Kádár-rendszerben akár 200 sátor és 100 lakókocsi is használta egyidejűleg.
Az 5,4 hektáros területre a Balaland fantázianevű luxuslakópark felhúzását tervezik. A lakóingatlanok mellett szálloda és kisebb villák is épülnek. A Balaland honlapján 2019 második félévére ígérik a komplexum átadását. | [
"Témadesign Kft.",
"Mészáros Gasztro Kft.",
"Bambara Kft."
] | [
"Quaestor Jelzálog",
"Grand Hotel Bohemia",
"Örökségvédelmi Hatósági Főosztály",
"Giró Elszámolásforgalmi Zrt.",
"Andrássy Rezidencia",
"Grand Rock",
"Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ",
"Grabarics Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Dreamland Holding Zrt."
] |
A szocialista kötődésű nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás egyik külföldi vállalkozása közel 1 milliárd forint összegű kölcsönt kapott az egyik, külföldi befektetésekkel foglalkozó állami társaságtól - derül ki a lapunk birtokába került dokumentumokból. A pénzt annak a montenegrói szállodának a fejlesztésére kapta, ahol Veres János pénzügyminiszter is nyaralt.
Csányi Sándornál több pénze senkinek sincs? Vagy van? Vagy ki tudja? Vagy mindegy?
A XI. kerületi önkormányzat furcsán adott ki a kezéből egy értékes építési telket a Budafoki úton. A háttérben megint Leisztinger.
A szállodalánc A főként vidéki, Balaton-parti szállodákat működtető Hunguest Hotels Zrt.-ben (akkor még Rt.-ben) 1996-ban szerzett 50 százalékos tulajdonrészt a Leisztinger-birodalomhoz tartozó három cégből álló konzorcium. Később a tulajdonhányad emelkedett, 2000-ben pedig a szintén szállodaüzemeltetéssel foglalkozó Eravis szállodáit üzemeltetésre bérleti díj ellenében megkapta a Hunguest Hotels Rt. A Hunguest Hotels Zrt. Magyarország egyik legnagyobb szállodalánca, 26 szállodát üzemeltet idehaza és hármat külföldön (Erdélyben, Ausztriában és Montenegróban).
Az ügylet még 2006-ban történt. A Magyar Fejlesztési Bank felügyelete alá tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 942 millió forint úgynevezett tagi kölcsönt nyújtott a negyedik legvagyonosabb magyar üzletembernek tartott, becslések szerint 70 milliárd forintos vagyont magának mondható Leisztinger érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt.-nek, pontosabban a szállodalánc montenegrói hoteljének. (Az MFB-nél az állam tulajdonosi jogait a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gyakorolta/ja.) Ezzel a Corvinus Zrt. kisebbségi tulajdonos is lett a montenegrói szállodában. A Hotel Sun Resort nevű szálloda a Hunguest honlapja szerint négy csillagos, a több mint kéthektáros szállodapark közvetlenül a tengerparti promenád mellett, 5 percnyi sétára Herceg Novi történelmi óvárosától fekszik.
A Corvinusnak az volt a feladata két évvel ezelőtt, hogy idehaza bejegyzett vállalkozások külföldi terjeszkedését, beruházásait segítse forrásokkal. A szóban forgó montenegrói szállodával kapcsolatos ügylet érdekessége, hogy a Corvinus igazgatósága két évvel ezelőtt 6 projektre összesen 2 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá, vagyis a Leisztinger-birodalomba tartozó Hunguest Hotels balkáni szállodájának odaítélt kölcsön ennek csaknem a felét elvitte.
Szerettük volna megkérdezni a Corvinustól az ügylet okát, feltételeit, és azt, hogy eddig minden rendben ment-e az üzlettel. A társaságnál azt mondták, már nem hozzájuk tartozik a projekt, és akik a Corvinus vezetői voltak 2006-ban, már nincsenek ott.
A Corvinus időközben – a többi külföldi befektetéssel egyetemben – átadta egy másik, szintén az MFB-hez tartozó szervezetnek a szóban forgó invesztíciót, mivel megváltoztak a feladatai. Úgy tudjuk, a Beszállítói Befektető Zrt.-re szállt a Corvinus üzletrésze, de a vagyonkezelést az MFB Invest végzi.
Leisztinger Leisztinger neve az utóbbi időben a Kopaszi gáttal kapcsolatos, feljelentést is hozó ügylettel forrt egybe. Bő fél évvel ezelőtt írtuk, hogy éppen a Kopaszi gáton rendezte születésnapjának megünneplését 50-100 barát társaságában, akik között ott volt Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke, Veres János pénzügyminiszter és Veres felesége is. Leisztinger, Csányi és Veres barátsága nem új keletű: évek óta együtt járnak például síelni, de olykor nyaralni is közösen mennek. Csányi és Veres több ízben is nyaralt Leisztinger montenegrói szállodájában.
Szerettük volna ezért a Beszállítói Befektető Zrt-nek feltenni ugyanezeket a kérdéseket, ám onnan az MFB-hez, illetve az MFB Investhez irányítottak minket, mivel a Beszállítói Befektető Zrt. végelszámolás alatt áll.
Az MFB Investtől azt a választ kaptuk, hogy a szerződésben rögzített feltételeket, a tagi kölcsön révén történt tulajdonszerzés mértékét, a montenegrói szálloda akkori és mostani értékét firtató kérdések megválaszolása azért nem lehetséges, mert az együttműködési és opciós szerződés bizalmas információnak minősíti az adatokat, és titoktartásra is kötelezi őket. Ugyancsak kíváncsiak voltunk arra, hogy amikor befektetési lehetőséget mérlegel az adott állami társaság, akkor megnézik-e a képbe került cég tőke-, likviditási és tulajdonosi helyzetét, és arra is rákérdeztünk, hogy miért ítélték befektetésre érdemesnek a montenegrói szállodát.
A szerződésben kikötött feltételekre vonatkozó kérdéseket a Hunguest Hotels Zrt.-hez is intéztük, válaszukra még várunk.
Az adatvédelmi biztos hivatalának honlapján megtalálható leírások alapján azonban úgy tűnik, kérdéseink vagy azok egy részének megválaszolásához szükséges információk nem minősülhetnek titoknak. | [
"Corvinus Zrt.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank"
] | [
"Hunguest Hotels Rt.",
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.",
"Beszállítói Befektető Zrt.",
"OTP Bank",
"Hotel Sun Resort",
"MFB Invest",
"Beszállítói Befektető Zrt",
"Gazdasági és Közlekedési Minisztérium"
] |
Egyetemi hálózatok tiltakoznak a politikai zsarolás ellen, az Oktatói és a Hallgatói Hálózat is szolidaritásukról biztosították Tulassay Tivadart, a Semmelweis Egyetem távozó rektorát.
Az Oktatói és a Hallgatói Hálózat tagjai is szolidaritásukról biztosítják Dr. Tulassay Tivadart, a Semmelweis Egyetem rektorát, aki vasárnap - három hónappal mandátumának lejárta előtt - közölte: távozik posztjáról.
A rektor a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vele szembeni bizalomvesztésével indokolta távozását, egyben kijelentette: etikailag, szakmailag és jogilag is magáénak érzi és támogatja az egyetem szenátusának Schmitt Pál kisdoktori címének visszavonásáról szóló döntését.
Tulassay Tivadar © Fülöp Máté
Mint ismeretes, a Semmelweis Egyetem Szenátusa március 29-i döntésében a tudomány etikai normáit figyelembe véve visszavonta Schmitt Pál egyetemi kisdoktori fokozatát. Döntésével az egyetem vezetése nyilvánvalóvá tette, hogy számára a tudományos közösség szakmai-etikai elvárásai mérvadóak, és nem az aktuális kormányhatalom politikai akarata - olvasható az Oktatói és a Hallgatói Hálázat közös közleményében.
Az Oktatói és a Hallgatói Hálózat közleményében emellett megköszönik dr. Tulassay Tivadarnak a magyar tudomány és a magyar felsőoktatás melletti kiállást, illetve kifejezik "tiltakozásukat az ellen a kormányzati gyakorlat ellen, amely a felsőoktatási intézményeknek a fenntartóktól való függését politikai zsarolásra használja fel, és amely semmibe veszi az egyetemi és a tudományos élet autonómiáját". | [
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium"
] | [
"Semmelweis Egyetem Szenátusa",
"Oktatói és",
"Hallgatói Hálózat",
"Semmelweis Egyetem"
] |
Egyre inkább privát klubra hasonlít a magyar felszámolói közeg: kivételezett szereplői az ingatlanpiac nagyágyúinak kedvezhetnek. Mészáros Lőrinc és Jellinek Dániel is érdekelt lehet a rendszer fenntartásában.
Több olyan ügyvéd is tarolt a legutóbbi cégfelszámolói pályázaton, akik korábban egy ügyvédi irodában dolgoztak és a felszámolásokat állami oldalról koordináló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-nél is tevékenykednek – derült ki a HVG cikkéből.
Koller Mihály Dávid 2018 tavaszán hagyta ott az őt kinevelő ügyvédi irodát, s a nyáron már egy felszámolócég vezető tisztségviselője volt. Szilágyi István 2018 végén állt a saját lábára. Bár bojtárkorukban állítólag nem kifejezetten szívelték egymást, ez nem akadályozta meg őket abban, hogy a 2020-ban kiírt felszámolói pályázat előtt néhány hónappal két közös céget is alapítsanak, hogy aztán mindkettő sikeresen célba is érjen. Nagy Lászlónak szintén két magánvállalkozása került fel a felszámolók aktuális listájára. Ő emellett Tima Jánossal, Mészáros Lőrinc intézőjével együtt tagja annak a Bizalom Vagyonkezelőnek, amelyről kiderült, hogy Mészáros pénzét kezeli.
A cikk szerint a közbenjárásával több fontos vagyonelem is a felcsúti milliárdos fennhatósága alá került, méghozzá áron alul, például az egerszalóki Saliris Hotel (képünkön). Vagyis Nagy egy személyben a köz érdekében eljárni köteles felszámoló és egy sorozatosan az állam kárára gazdagodó oligarcha bizalmi vagyonkezelője, ami – bár a szabályok megengedik – nem tűnik túl etikusnak.
Azonban nem Mészáros Lőrinc az egyetlen olyan dúsgazdag vállalkozó, aki a jelek szerint közeli viszonyt ápol a csődbe ment cégek vagyontárgyait áruba bocsátókkal. Piaci pletykák szerint Koller szoros kapcsolatot épített ki Jellinek Dániellel is.
A teljes cikket elolvashatja a szerdán megjelenő HVG-ben, illetve a hvg360-on. | [
"Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.",
"Bizalom Vagyonkezelő"
] | [
"Saliris Hotel"
] |
A Türr István Képző és Kutató Intézet két szállodát vett 500 millió forintért, ami 340 millió forintos túlárazást jelent valós értékükhöz képest, tudta meg az RTL Híradó.
Az egyik a mezőzombori Bortó Panzió, amit tavaly decemberben 112 millió forintért vásároltak, a másik pedig zalaszentlászlói Bird Song Hotel, amiért 388 milliót fizettek ki. Előbbi ingatlant az előző tulajdonos cég 32 millió forintra értékelte, utóbbit 129 millióra. A kettő együtt 340 milliós pluszköltséget tesz ki.
A Türr Intézet két héttel azelőtt vásárolta meg az ingatlanokat, hogy lejárt volna egy uniós pályázat határideje, amiből pénzt hívhattak le erre a célra. Az intézmény 17 képzési központot működtet, amelyekben a hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli embereket képzik. Eddigi működésük sem volt botránymentes, ők rendelték tavaly azokat a nyúltartásról szóló tanulmányokat, amelyekért 31 milliót fizettek, de később kiderült róla, hogy egyszerű fordítások.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma érdemben nem válaszolt az RTL kérdéseire, csak annyit közöltek, hogy az új hoteleket is oktatási intézmény kialakítása céljából vásárolták, és azért érte meg, mert az épületek kis ráfordítással azonnal költözhetőek. A szerződéseket délutánra eltávolították az intézet honlapjáról. | [
"Türr István Képző és Kutató Intézet"
] | [
"Bortó Panzió",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Bird Song Hotel",
"Türr Intézet",
"RTL Híradó"
] |
Vajon mire jó ma a MÁV? Mire jó egy állami gigavállalat, ami sokszor de facto saját magát felügyelő hatóságként mûködik, egyszerre van benne jelen a világháború előtti félkatonai jellegû hierarchia, a szocializmus munkamorálja, korruptsága és ügyfélellenes hozzáállása, és évente sokmilliárd forintnyi közpénzt képes nyomtalanul eltüntetni?
Monorierdőnél hétfő délelőtt több halálos áldozatot követelő vasúti tragédia történt. Az okok egyelőre csak részben ismertek : úgy tûnik, egy föld alatti vezeték meghibásodása miatt nem mûködött a biztosítóberendezés, az egyik szerelvény pedig az ilyenkor érvényes szabályok és a vonaton mûködő ún. vonatbefolyásoló berendezés ellenére sem lassított az előírt sebességre. Több biztos információ jelenleg nincs.Az úgynevezett nagypolitika viszont döbbenetes sebességgel csapott le az esetre. Gyurcsány Ferenc részvétet nyilvánított, ami egy komoly tragédia esetén általánosságban szép, sőt el is várható egy miniszterelnöktől. Gyurcsány hitelességével kapcsolatban azonban ezúttal is kételyek merültek fel - Õszöd, és az azóta eltelt két év után ez nem csoda.Gyakorlatilag azonnal felajánlotta lemondását Szabó Pál illetékes miniszter, mivel nem tudta volna elviselni a rá nehezedő nagy nyomást , valamint Heinczinger István MÁV-vezérigazgató is. A miniszter valóban megy is, a vezérigazgató egyelőre marad . A pletykák pedig máris arról szólnak, hogy az MSZP erős háttérembere, Puch László ismét előrébb lép kicsit, Szabó helyére, akit állítólag szintén az ő javaslatára neveztek ki.A káosz teljes, és ez annál is meglepőbb, mert a fent említettektől és kollegáiktól sem a részvéthez, sem a felelősségvállaláshoz nem szoktunk hozzá. Vajon mi lehet a háttérben?Tisztázzuk először: tragikus balesetek mindig voltak, és sajnos mindig lesznek is. Lehet, hogy meglesz a felelős, lehet, hogy tényleg csak szörnyû véletlenek egybeeséséről volt szó. Egy vezérigazgatótól vagy egy minisztertől illendő, sőt elvárt a részvét, és ennek valamiféle szimbolikus kifejezése, az áldozatok megsegítése, stb.A lemondást azonban csak akkor kell elfogadni, ha a vezető felelőssége közvetlen, azaz a baleset nem egyszeri véletlen és mulasztás következménye, hanem valamiféle rendszerszintû hibáé (pl. rossz szabályzat, hibás utasítás, a munkához rendelkezésre álló eszközök általános alkalmatlansága, és így tovább).Ezek után óhatatlanul felmerül, vajon miért indult meg mégis a nagy mozgolódás, amihez a balesetet elég sokan szemlátomást csak ürügyként használják. Biztosat természetesen senki nem tud mondani, csak a közvetlen érintettek, de találgatni azért szabad, és nem is kell hozzá nagy merészség.Vajon mire jó ma a MÁV? Mire jó egy állami gigavállalat, ami sokszor de facto saját magát felügyelő hatóságként mûködik, egyszerre van benne jelen a világháború előtti félkatonai jellegû hierarchia, a szocializmus munkamorálja, korruptsága és ügyfélellenes hozzáállása, és évente sokmilliárd forintnyi közpénzt képes nyomtalanul eltüntetni?Segítek - feltûnne bárkinek is, ha a MÁV már most is százmilliárdos rendû hitelállománya kicsit lassabban apadna? Nem, dehogy.Az eljárás elég egyszerû. A nagy állami szervezetek megvesznek ezt-azt, a ceruzahegyezőtől a tolatómozdonyig a normálishoz képest jelentős felárral (a felár egyik része szimpla, ostoba pazarlás, a másik része pedig szimpla korrupció, körülbelül fele-fele arányban), vagy valami más módon minden látható nyom nélkül eltüntetik a rendelkezésre álló forrásokat.Ezek után sírnak, hogy nincs pénz, márpedig pénz nélkül ők nem tudják ellátni a nagyon fontos közszolgáltatást. Erre jön a felelős államférfi, és átnyújt százmilliárdot biankó csekken. Utána minden kezdődik elölről. Általános recept, a MÁV-tól az egészségügyig.És akkor most nagy lelki nyugalommal próbáljunk meg arra gondolni, hogy ezt az egészet majd Puch László fogja felügyelni, ja, és próbáljuk meg elfelejteni a közmondásos kecskét meg káposztát. És még véletlenül se gondoljunk arra, hogy Gyurcsány gyengülését és minden adódó lehetőséget gátlástalanul kihasználva pozíció- és pénzgyûjtésre készülnek azok, akik szerint az MSZP és az ország útja még csak nem is a gyurcsányi elkúrás, hanem a nyílt, a klasszikus kádárizmus. | [
"MÁV"
] | [] |
Az állam 14 millió forintért pereskedett hat éven át, ennyit akartak kipréselni a kisemmizett kishantosi gazdaságból, nem is akármilyen címen. Elbukták a pert.
Nem csak a földet vette el az állam a Kishantosi ökogazdaságtól lassan már hét évvel ezelőtt, de még azoknak a biztonsági őröknek a bérét is velük fizettették volna meg, akik a tüntető civileket tartották távol az új gazdáktól, ez utóbbiról itt írtunk részletesen. Bár egy másodfokú ítélet után abban bíztak a kishantosiak, hogy ettől a számukra nagy tehertételtől megszabadultak, mégis csalódniuk kellett, ugyanis az állam még felülvizsgálati keresetet is benyújtott, így a Kúrián végződött az ügy. Most a Kúria is a kishantosiaknak adott igazat.
Lassan már történelem lesz, amikor 2012-ben pályázatra írta ki az állami földalap a kishantosi mintagazdaság földjeit. A birtokot gyakorlatilag felszabdalták, és olyan cégek között osztották szét, amelyek közül többen még csak földet sem láttak nagyon korábban. Az ökogazdaság próbálta jogi úton védeni a birtokot, de a jogszerűség látszatára is alig adva, beszántotta az új bérlő a növényeket. Ekkor vonultak civilek a földekhez, hogy legalább a bíróságon folyamatban levő birtokvédelmet biztosítsák a gazdaságnak. Az új bérlő ellencsapásul egy őrző-védő szolgálatot bízott meg, hogy az ő zavartalan tevékenységét biztosítsa a földeken. Ennek az őrző-védő szolgálatnak a költségeit akarták bevasalni a kishantosi ökogazdaságon, ez a per húzódott hat éven át, és ebben az ügyben ment el a falig az állam, egészen a Kúriáig, hogy még ezt a 14 millió forintot bevasalja a gazdaságon. A Kúria azonban a kishantosiaknak adott igazat. A gazdaság 17 perben volt érintett az állami földpályázatok óta, lényegében a földszerződésekkel kapcsolatos pereket elveszítették.
"Itt egy új világnak kell eljönnie ahhoz, hogy egyáltalán remény legyen arra, hogy Kishantos visszakapja a földjeit" – válaszolta Ács Sándorné, az ökogazdaság vezetője arra a kérdésre, hogy abban vajon bízik-e, hogy a földjeiket visszakapják. | [
"Kúria"
] | [
"Kishantosi ökogazdaság"
] |
1 kilogramm befektetési aranyat foglaltak le egy osztrák pénzintézet széfjéből az úgynevezett Czeglédy-ügyben – erről az eljáró Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője beszélt az ügyészségi szervezet pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. A lefoglalt befektetési arany értéke nagyságrendileg 10 millió forint.
Az ügyben bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoznak, az eljárás egyik gyanúsítottja Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő is, aki ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. Tíz gyanúsított van, valamennyiüket előzetes letartóztatásba helyezték.
A gyanú szerint a Czeglédy Csaba által vezetett, munkaerő-közvetítést végző Humán Operátor Zrt. köré épülő bűnszervezet egy többszintes céghálót működtetett, hogy így kerüljék el a közterhek megfizetését. A bűnszervezet működésében alsó szinten levő, strómanok által vezetett, Csongrád, Fejér és Vas megyében bejegyzett iskolaszövetkezetek nem végeztek érdemi tevékenységet. A bűnszervezet 2013 és 2016 januárja közötti működése alatt – a több mint 9 milliárd forintos forgalom mellett – az állami költségvetést az általános forgalmi adónál mintegy 1,7 milliárd, a személyi jövedelemadót illetően mintegy 1,6 milliárd forint vagyoni hátrány érte.
A nyomozás során felmerült, hogy bizonyos vagyoni eszközök külföldre juthattak, így jutottak el az osztrák bankban Czeglédy Csaba által nyitott széfhez, amelyet az Eurojust közreműködésével, a magyar ügyészség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársainak jelenlétében kinyitottak, és lefoglalták az abban talált aranyat – mondta el Szanka Ferenc. Azt pontosan nem nevezte meg, hol található az osztrák pénzintézet, mindössze annyit mondott, hogy egy a határhoz közeli, Ausztriában található bankról van szó, a lefoglalás pedig június második felében történt, rövid idővel az őrizetbe vételeket követően. A nyomozás során felmerült, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában is alapítottak az ügyben szereplőkhöz hasonló iskolaszövetkezetet, ezért folytatják a közös munkát az Eurojusttal.
(MTI) | [
"MSZP",
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Csongrád Megyei Főügyészség",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Letöltendő börtönt kért az ügyész Gyurcsány volt miniszterére
Még az ítélkezési szünet előtt börtönbe kerülhet a Gyurcsány-kormány volt közlekedési minisztere és társai, az ügyészség ugyanis letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte a Fővárosi Törvényszéken kedden.
Szabó Pált azzal vádolják, hogy a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójaként csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozhatott öt másik társával azzal, hogy elkótyavetyélték a Krisztina körúti postapalotát, és havi négyszázezer euróért – azaz mintegy százmillió forintért – béreltek új székházat. A hűtlen kezelés miatti büntetőper végére júniusban kerülhet pont.
Az ügyész kiemelte: a vádlottak az eljárás alatt azzal védekeztek, a posta nem volt abban a vagyoni helyzetben, hogy egy új székház építése egyáltalán szóba jöjjön, ám a szakértői vélemény szerint a vállalat nyereséges volt. Olyannyira, hogy a postapalota eladása előtti évben 25 milliárdot költöttek a cég "szinten tartására", avagy eszközpótlásra és liberalizációra.
– A cég szinten tartásához tízmilliárd elég lett volna, így a fennmaradó milliárdokból és az ingatlan értékesítése bőven fedezte volna a beruházás költségeit – hangsúlyozta az ügyész.
A Krisztina körúti postapalota eladásáról 2006–2007-ben döntött a Magyar Posta Zrt. igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) igazgatósága. Bár a tiltakozás hatalmas volt, az ügyletet mégis nyélbe ütötték.
A vádhatóság szerint a posta részéről Szabó Pál és társai olyan hamis költség- és bevételkimutatást tüntettek fel az eladást megelőző előterjesztésekben, amelyek teljesen oda nem illők és irreálisak voltak. Ráadásul nem tértek ki a cég vagyonvesztésére, helyette azt hangsúlyozták, hogy az épületet nem érné meg felújítani. Mindezt azért tették, hogy az új székház bérlése tűnjön a leggazdaságosabbnak.
A Magyar Posta Zrt. igazgatósága végül ezen koncepció alapján hozta meg döntését, az ÁPV Zrt. részéről pedig szintén olyan valótlan adatokat tartalmazó előterjesztést készítettek, amely alapján az új székház bérlése tűnt az optimális megoldásnak – foglalta össze a történéseket az ügyészség. | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [
"ÁPV Zrt.",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Precedensértékű vizsgálat kezdődött a Miniszterelnöki Hivatalban annak megállapítására, hogy a közigazgatási államtitkár köthet-e következmények nélkül a MEH számára hátrányos szerződést, és lehet-e hallgatási díjat fizetni közpénzekből gazdálkodó cégek távozó vezetőinek. Munkajogászok keresik a választ arra is, hogy a közpénzek felhasználása szempontjából aránytalanul kedvezőtlen szerződések esetén felelősség terheli-e az aláírásra jogosult közigazgatási államtitkárt.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő úgy tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy Berkecz Jánosné Börcsök Máriát, a Millenáris Kht. volt ügyvezetőjét jogszerűen lehetett volna egyoldalú felmondással felmenteni, ha mindenáron le akarta váltani az előző kormány. Ebben az esetben csupán 12 havi végkielégítés illette volna a távozó vezetőt. Ez csaknem 15 millió forintos megtakarítást eredményezett volna a költségvetésnek. A közös megegyezéssel történt visszahívással indokolatlanul fizettek 36 havi bért a volt ügyvezetőnek. "A közigazgatási államtitkár feladatkörébe tartozik a közpénz védelme, így köteles a lehető legtakarékosabb módon eljárni" - mondta Gál J. Zoltán.
A vizsgálat várhatóan kitér arra is, hogy az indokoltnál magasabb végkielégítés kifizetése összefüggésben van-e a szerződés 5. pontjában szereplő kétéves titoktartási kötelezettséggel, amelynek fejében tízmillió forint hallgatási díjat fizetett a MEH a Millenáris Kht. leváltott ügyvezetőjének. Nem kizárható, hogy Berkecz Jánosné "hallgatása" miatt kapott az eredetileg neki járónál jóval nagyobb végkielégítést is. Úgy tudjuk: a MEH nem csupán az összeg nagysága, hanem az ügy példaértékűsége miatt foglalkozik az esettel.
Mizsei Zsuzsa, a Millenáris Kht. új ügyvezetője elmondta: bevett gyakorlat, hogy a menedzserek szerződése titoktartási kötelezettséget tartalmaz az üzleti titkokra vonatkozóan. Ilyen üzleti titkaik a költségvetési pénzből gazdálkodó cégeknek is lehetnek. A vizsgálat ezért arra is kíváncsi, hogy a hallgatási díjat a szokásos üzleti titkok megtartásán kívül eső információk megőrzéséért fizették-e.
"A távozó vezető titoktartási kötelezettsége nem érinti a közérdekű adatok nyilvánosságának kérdését - nyilatkozta lapunknak Majtényi László volt adatvédelmi biztos. - A távozott vezető magánember, nem ő az adatkezelő, ezért egyébként sem lenne köteles tájékoztatni". Majtényi László szerint erkölcsileg kifogásolható az eljárás, de a titkait mindenki védi: "A maffiában az életével játszik, aki beszél, máshol megkapja a hallgatása árát."
MeH: bevett szokás a hallgatási díj
Tízmillió hallgatási díjat fizetett a Meh | [
"Millenáris Kht.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Magyar Hírlap"
] |
Az IBM beleegyezett egy 10 millió dolláros büntetés kifizetésébe, és ezzel lezárják azt az eljárást, amelyet a hatóságok sorozatos vesztegetési ügyek miatt indítottak a cég ellen.
Az Egyesült Államok tőzsdefelügyelete (SEC) korábban azért indított vizsgálatot, mert alapos gyanú merült fel, hogy az IBM leány-, és vegyes vállalatainak menedzserei az 1990-es évek végétől több alkalommal vesztegettek meg kínai és dél-korai hivatalnokokat, hogy számukra kedvező döntéseket hozzanak.
A vádak szerint nem közvetlenül készpénzt ajánlottak a kormányzat emberinek, hanem utaztatták, szórakoztatták őket, illetve egyéb ajándékokat juttattak el nekik – az összegyűlt bizonyítékok szerint csak Dél-Koreában 1998 és 2003 között körülbelül 207 ezer dollár értékben.
A SEC azt is kiderítette, hogy Kínában az ottani IBM-alkalmazottak megvesztegetési alapokat különítettek el, ezekből fizették az ajándékokat (a 2004 és 2009 között felderített 114 kínai korrupciós esetben nem tudták pontosan megállapítani a vesztegetésre fordított összeget).
Az IBM szóvivője megerősítette a Wall Steet Journal értesülését, bár a fizetendő összegről nem kívánt nyilatkozni. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy vállalata vezetése elkötelezett az etikus üzletmenet mellett, és ezen alapelv betartását minden alkalmazottjuktól megkövetelik. | [
"IBM"
] | [
"Wall Steet Journal"
] |
Vizsgálatot kezdeményez az Állami Számvevőszéknél az MDF január elején a Magyar Tudományos Akadémia előtti ideiglenes műjégpálya ügyében. Almássy Kornél, a fórum alelnöke tegnap lapunknak úgy nyilatkozott: korrupciót gyanítanak, a Miniszterelnöki Hivatal ugyanis szerintük irreálisan magas, tízszeres áron adott megbízást a műjégpálya kivitelezésére.
A kancellária november 28-án, a rendőrség javaslatára döntött úgy, hogy az ingyenes "karácsonyi" korcsolyapálya most nem a műveleti területté nyilvánított Kossuth téren, hanem az Akadémia előtt lesz. A december 23. és január 2. között üzemelő pálya összköltsége nettó 54,8 millió forint. Almássy számításai szerint egy ezer négyzetméteres műjégpályának a reális ára mindössze 6-7 millió forint. Az MDF-es hivatkozási alap: tavaly a Józsefvárosban építettek egy ideiglenes, 200 négyzetméteres jégpályát, melynek működési-építési költsége napi 120 ezer forint volt - vagyis 10 napra 1,2 millió forint. Az MDF azt is nehezményezi, hogy a MeH a megbízást meghívásos, hirdetmény nélküli közbeszerzési pályázaton adta.
"Trabantot viszonylag olcsón is lehet venni, ahhoz képest egy Opel Astra ára viszont magas" - így reagált a kormányszóvivő a józsefvárosi és az Akadémia előtti műjégpálya költségeinek összehasonlítására. Danks Emese közölte: nem ismerik Almássy Kornél számítási módszereit, így azt érdemben nem is szeretnék kommentálni. Lapunk felvetésére, miszerint a Kossuth téren az 1800 négyzetméteres műjégpálya ára az elmúlt évek során 50, 70, 58 és 100 millió forint volt, s nem irreális-e, hogy az Akadémia előtti feleakkora pálya most 55 millióba kerül, a kormányszóvivő úgy válaszolt: más szolgáltatást biztosítanak a cégek a Kossuth téren, és mást az Akadémia előtt. Másrészt: a költségeknek csak egy része a műjégpálya létesítése, az is fontos, hogy a pálya ne legyen balesetveszélyes.
Danks Emese emlékeztetett rá, hogy a műjégpálya kivitelezésére a kancellária először nyílt pályázatot írt ki, s a helyszín megváltoztatása miatt írtak ki egy másik pályázatot. Az idő rövidsége miatt döntöttek a meghívásos eljárás mellett - viszont mindenkit meghívtak, aki előzőleg a nyílt pályázatra jelentkezett, sőt azokat a cégeket is, amelyek az elmúlt években részt vettek az ilyen rendezvények lebonyolításában. December 14-én hirdettek eredményt: a MeH az Event-Tech Kft.-vel kötött szerződést, s a legjobb ajánlatot fogadta el.
- Ha valaki bűncselekményre gyanakszik, kötelessége az illetékes hatóságokhoz fordulni, és feljelentést tenni. Máskülönben könnyen tűnhet pártpolitikai vádaskodásnak a dolog - tette hozzá Danks Emese. Erre Almássy úgy reagált: a jövő év elején szeretnék megnézni az összes pályázatot, s azt követően, ha indokolt, feljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen. (Cs. I.) | [
"Event-Tech Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Magyar Tudományos Akadémia",
"Állami Számvevőszék"
] |
Novák Előd, a Jobbik alelnöke nyilvános vitára hívja Kubatov Gábort, a Fidesz pártigazgatóját, hogy a fideszes politikusnak "lehetősége legyen tisztáznia a Kubatov-listák valóságtartalmát"
Novák Előd újságírók előtt ismertette, Kubatov Gábor a személyi jogainak megsértése miatt perelte be, amiért áprilisban egy televíziós műsorban az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala mellett érvelve arról beszélt: az ügynöklistáknál sokkal nagyobb nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy "ilyen nemzetközi lobbikörök, gazdasági érdekcsoportok, vagy épp Kubatov Gábor rendelkezik ilyen listákkal, amivel zsarolni tudják vezető pozícióban akár állami cégek élén lévő egykori érintetteket".
A Jobbik alelnöke hangsúlyozta: ezeket a kijelentéseket a 2010-es választások előtt nyilvánosságra került hangfelvétel alapján tette, amelyek valóságtartalmáról Kubatov Gábor azóta sem nyilatkozott. Erre is lehetősége lenne az általa kezdeményezett nyilvános vitán - érvelt.
Egy Kubatov Gábornak tulajdonított hangfelvétel a 2010-es országgyűlési választások előtt, április első napjaiban jelent meg az interneten, amelyen a fideszes politikus egyebek mellett azt állítja, hogy a 2009-es pécsi időközi választáson csaknem mind a 38 ezer Fidesz-szavazó nevét, címét, korát és telefonszámát ismerték, sőt még azt is nyilvántartották, hogy mennyire erős támogatói a pártnak. A felvételen hallható személy arra is utal, hogy nemcsak saját szimpatizánsaikról, hanem a szocialisták szavazóiról is voltak információik. | [
"Fidesz"
] | [] |
"Az MSZP a korrupció szinonimájává vált, a korrupció pedig a demokrácia lényegét támadja meg" - mondta Navracsics Tibor vasárnapi tájékoztatóján. A fideszes politikus szerint az MSZP elnökségének tudnia kellett arról, hogy "a Hagyóhoz köthető korrupciós ügyek következtében több százmillió forint vándorolt a korrupt MSZP-s politikusok zsebébe".
A Hagyó Miklós nevéhez köthető korrupciós ügyek egy újfajta pénzbeszedő mechanizmust képviselnek, aminek következtében több százmillió forint vándorolt a korrupt MSZP-s politikusok zsebébe. Erről nehezen elképzelhető, hogy nem tudott a párt elnöksége. Éppen ezért a Fidesz felszólítja az MSZP elnökségét, hogy adja vissza mandátumát a kongresszusnak, ezzel is jelezve, hogy nem értenek egyet a kormánypárt korrupt időszakával - mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője vasárnapi tájékoztatóján, Budapesten.
Navracsics Tibor azt mondta, hogy a Hagyó-féle pénzbeszedő gépezet túlmutat például Zuschlag és Horváth Klára ügyén. Kizártnak tartja, hogy ekkora pénzek eltûntetéséről ne tudott volna az MSZP vezetése. A frakcióvezető úgy fogalmazott: " az MSZP elnöksége eltûri, támogatja, szemet huny, sőt adott esetben cinkosa is Hagyó Miklósnak és más korrupt szocialista politikusok tevékenységének." Ezt bizonyítja az is, hogy bár Hagyót eltávolították a fővárosi tisztségeiből, a parlamenti mandátumát nem vették el tőle, így a mentelmi jogát időlegesen meghagyták - tette hozzá.
A Fidesz frakcióvezetője szerint, "mára az MSZP a korrupció szinonimájává vált". A korrupció pedig a demokrácia lényegét támadja meg. A szocialista párt elnökségének meg kell szabadulnia a vádaktól, a gyanús ügyektől és a korrupt politikusoktól, de ezt csak úgy érhetik el, ha minden elnökségi tag visszaadja mandátumát, majd újra megkéri azt a kongresszustól, ezzel is jelezve, hogy nem értenek egyet a kormánypárt korrupt időszakával - fogalmazott Navracsics Tibor. | [
"MSZP"
] | [] |
Nagy Zsófia
elfogult elbeszélés a Szabad Demokraták Szövetségének utolsó korszakáról
A Magyar Narancs címlapján 2015 nyarán újra láthattuk Kóka Jánost, az SZDSZ volt gazdasági miniszterét és elnökét, aki a NER hatodik évében arról nyilatkozott, hogy nagyon pozitívnak látja a Fidesz-kormány törekvéseit. Persze nem ez Kóka első címlapos interjúja a Narancsban. 2007 elején, elnökjelölti kampánya kezdetén a címlapon a fényképe alatt a "Megduplázom" ígérete szerepelt, utalva az SZDSZ támogatottságára és kitűzött céljaira.
Nyolc év eltelt, SZDSZ már nincs, de Kóka van és a régi. Aki szerint a volt politikus-üzletembernek a Fideszről vallott véleménye valamiféle pálfordulást jelezne a nyolc évvel ezelőtti Kókához képest, azt hiszem, téved. Azoknak, akiket felháborít Kóka bármelyik kijelentése, megnyugtatásul szolgálhat, hogy neki nincsenek valódi meggyőződései, ugyanazzal a hittel mondja ma, hogy a Fidesz jó, mint mondta annak idején, hogy az országnak a Fidesz az ellensége. Vagy, hogy bent kell maradni a koalícióban. Vagy, hogy ki kell lépni. Vagy, hogy meg kell szavazni külső koalíciós partnerként a költségvetést. Vagy, hogy nem. Önmagában még az sem meglepetés, ha egy politikus, egy üzletember, egy ember érdekvezérelt. A kérdés inkább az, hogy mindazok, akik egykor Kóka megválasztásáért dolgoztak, mégis, mit gondoltak. És kérdés az is: mi történt, mi történhetett volna, ha történetesen nem Kóka az SZDSZ elnöke 2007 tavaszán, hanem valaki más? A rövid válasz mindkét kérdésre: könnyen lehet, hogy semmit és semmi. A hosszabb válasz azonban talán elárul néhány dolgot az SZDSZ – és egyben a harmadik köztársaság - végnapjairól, és néhány tanulsággal is szolgálhat.
Sokszor felelevenített történet, hogyan lett Kóka az SZDSZ gazdasági minisztere. Saját elmondása szerint Vietnámban volt üzleti úton, amikor telefont kapott, ha nem is az SZDSZ-ből, de Gyurcsány Ferenctől: vállaljon miniszterséget. Az SZDSZ-en belül Kóka kiválasztásának első és legfontosabb oka az volt, hogy ne Fodor Gábor legyen az SZDSZ által delegált miniszter a kormányban. Fodor akkor már évek óta a párt vezetésének, politikájának kritikusait szimbolikusan képviselő figura volt. Személye és megszólalásai nemcsak és nem is elsősorban azt üzenték, hogy a párt politikája elhibázott, hanem valami mást is: hogy a politizálás szólhatna másról és többről is egy liberális – vagy ideális esetben bármilyen - párt életében, mint a választásokon való eredményes szereplésről. Kis János szellemi tanítványaként azt is mondta, hogy a politikában az erkölcs szempontjai – beleértve az igazmondást, a felelős gazdaságpolitikát, a korrupcióellenességet – különösen relevánsak. Ráadásul a választói bizalmat, tehát hosszú távon a sikerességet is azt szolgálja, ha ezekre tekintettel vannak a politika szereplői. Ez triviálisnak is tűnhet, de nem tűnt annak akkor, amikor az SZDSZ se lenyelni, se kiköpni nem tudta a korábbi miniszterelnök, Medgyessy Péter D-209-es ügyét , s amikor a párt a felelős gazdaságpolitikát beáldozta a politikai népszerűség oltárán a 2002-2006-os ciklusban a 100 napos programnak nevezett osztogatás keretében . Ennek a politikai ethosznak a belső ellenzékben való képviselete azt üzente, hogy a párt jelenlegi vezetői nem felelnek meg ennek a követelménynek, nem erkölcsösek. Egy párt általában, de az egykori SZDSZ mindenképp, több mint ideológiailag többé-kevésbé egyetértő civilek és politikusok gyűjtőhelye: politikai otthon és közösség is, amelyben a párt vezetőinek ilyen megbélyegzése az ezzel az otthonnal való szolidaritás felmondásának egyértelmű kifejezése volt. A párt vezetőinek mély meggyőződése szerint az így fellépő Fodor nem juthat hatalomhoz. Ez teljesen érthető volt. Érthető, bár téves.
Miként a fenti bevezető, az alábbi elbeszélés sem objektív. Éveken keresztül dolgoztam együtt Fodor Gáborral. A Fodor-Kóka párharcot aktívan és elfogultan követtem végig. Vannak történetek, melyeknek az elfogultság árthat. Reményeim szerint ez a történet nem az.
1.
Kóka miniszterré és Gyurcsány miniszterelnökké válásával 2004 őszén valóban fordulat állt be, ha a kormányzásban nem is, a politikai kommunikációban mindenképp. Gyurcsány progresszív, érdekes, nyomokban politikai értékeket és gondolatokat tartalmazó megszólalásai komolyan fejtörést okozhattak volna az SZDSZ vezetőinek, ha törték volna a fejüket egyáltalán. A már-már liberális miniszterelnök témaválasztásai, álláspontjai mintha egyenesen az SZDSZ 2004-es EP-kampányának kézikönyvéből származtak volna (ha lett volna ilyen kézikönyv, természetesen). Fiatal SZDSZ-tagként néhányunkat valóban aggodalommal töltött el, hogy az SZDSZ bénultan, ötlettelenül nézi, ahogyan valaki jobb nála abban, amit neki kellene a legjobban tudnia. Ezt ma úgy mondanánk: first world problem.
Az SZDSZ 2005-ben Szegeden tartotta küldöttgyűlését. A küldöttgyűlés előtt néhányan megkerestük Fodort, azt javasolva neki, induljon el az elnökségért. Nem tudom, mit gondoltunk. Ha azt, hogy a meccs nyerhető, az innen visszanézve borzasztó szomorú volna. Valószínűbb, hogy úgy okoskodtunk: fel kell mutatni egy alternatívát, lehetőséget kell adni azoknak, akik elégedetlenek a párt vezetésével, hogy azonosulhassanak ezzel az alternatívával. (2000-ben Fodor a szavazatok 30 %-ával kapott ki Demszkytől – bár az a meccs sok szempontból keresztbeszelte a párton belül jellemző frontvonalakat - , 2003-ban pedig Bauer a szavazatok 25 %-ával Kunczétól . A Szabad Tanácskozás, a 2003 és 2005 között működő alternatív belső fórum, amelynek az ötlete Léderer Andristól és tőlem származott, ezt az alternatívát igyekezett hónapról hónapra bemutatni, kiváltva a párt vezetőinek hihetetlen és gyakran komikus felháborodását.) Fodor nem akart pártelnöknek indulni. Esélytelenségével tisztában volt, egy újabb vereségre nem volt szüksége. A Fodorral szembeni kritikák közül nem véletlenül hiányzik a politikai klímára való érzékenység és a higgadt mérlegelés képessége. Úgy érvelt, hogy a kontextusból leginkább az hiányzik, hogy az SZDSZ tagjai és küldöttjei felismerjék, hogy "helyzet" van. Amíg nincs "helyzet", nem érdemes az induláson gondolkodni.
Egy kisebb "helyzetet" azért, ha nem is szándékoltan, sikerült teremtenünk. Néhány barátommal a Gyurcsány megjelenéséből fakadó dilemmáinkról cikket írtunk. Voltak benne szándékosan provokatív állítások, melyek teljesen észrevétlenül maradtak. Azt írtuk, végre szabad demokrata környezetvédelmi miniszterre van szükség Persányi Miklós helyett – miközben hivatalosan Persányit is a párt delegálta. Ezt a kritikai megjegyzésünket senki nem érezte sértőnek. Azt is írtuk, lejárt szavatosságú emberekkel a párt élén nem lehet választást nyerni. (Egy évvel később az SZDSZ Kuncze vezetésével javított 2002-es szereplésén, Demszkyt 2006 őszén pedig újraválasztották főpolgármesternek.) Sok mindenre számítottunk, de arra nem, hogy a legprovokatívabb állítás a nevünk lesz. Demográfiai okokból (mind fiatalok voltunk) a cikk szerzői közül hárman az SZDSZ ifjúsági szervezetének tisztviselői voltak, és ezt a cikk végén jelezték is. Az ifjúsági szervezet, az Új Generáció, nevének üzenetére némileg rácáfolva idegesen és rosszul reagált, attól félve, hogy a kritikus véleményt a szervezettel azonosítják – annak ellenére, hogy erre való utalás nem szerepelt sem az írásban, sem a végén. Az ÚG-tag cikkírók ellen aláírásgyűjtés indult, komoly lehetőségként merült fel különböző fórumokon a pártból való kizárásunk, elfogyott körülöttünk a levegő. Mindennek a jelentősége legfeljebb személyes életünkben volt nagyobb egy kis incidensnél, de jelezte, hogy a hangulat az SZDSZ-ben nem kellemes, a "helyzetet" pedig legfeljebb a kritikusokkal szembeni összezárás jelentette.
A szegedi küldöttgyűlés ebben a szellemben zajlott. A helyszínválasztás kapcsán általános volt a vélekedés, hogy a cél a szegedi Sándor Klára országos ügyvivővé választását célozta. (Az SZDSZ-t történetének túlnyomó részében egy pártelnök és a mellé választott országos ügyvivő testület vezette. Miután az ügyvivő testületnek jelentős formális súlya volt a pártot érintő leglényegesebb politikai döntésekben, a legfontosabb stratégiai cél a hivatalban lévő pártelnök számára a vele egyetértő ügyvivők minél nagyobb többsége volt a testületben.) Történelmi érdekesség, hogy a végül az indulásról meggyőzött, de kevés lelkesedést mutató Fodor mellett Kuncze kihívója volt Kis Zoltán is, aki egyfajta plebejus liberalizmust vegyített Kuncze kritikájával. Ezzel együtt Kis és Fodor nem versengtek, hanem kölcsönös idegenkedéssel és szimpátiával figyelték a másik mondanivalóját. Természetesen vereséget szenvedtek, ami azonban még inkább üzenetértékű volt, az a belső ellenzék ügyvivő-jelöltjeinek gyenge szereplése. Kiesett az ügyvivői testületből Fodor egyetlen ügyvivő támogatója – és a pártban addig általános népszerűségnek örvendő - , Béki Gabi, új támogatók pedig nem kerültek be. A megsemmisítő vereség után Gabi vitt haza autóval Pestre. Ahhoz még túl frissek voltak a sebek, hogy komolyabb következtetéseket vonjunk le. Gabi, aki valahol a Távol-Keleten szerezte a jogosítványát, néha tanácsot kért tőlünk, pontosan értelmez-e egy-egy KRESZ-jelzést. Egy nap alatt néhány hónapot öregedtem.
2.
Kókát nem lehetett komolyan venni. Nyilvános szerepléseiben összekeverte a Rendszerváltás és a Korszakváltás Programját. Nem ismerte a terminológiát. Nem ismerte az embereket. Helikoptere volt.
Léderer Andrissal 2005-ben furcsa beszélgetésre voltunk hivatalosak. Már önmagában a mi meghívásunk is jelezte, mennyire ismerheti a párton belüli erőviszonyokat a szervező. A feladat: Kóka imázsát megtervezni egy fiatalok véleményét összegyűjtő workshopon. Az abszurd eseményre készülve megittunk egy sört a Terv presszóban. Nem tudtuk elképzelni, mire számítsunk. Emiatt persze késve érkeztünk, de amit láttunk, minden várakozásunkat felülmúlta. A táblán olyan szavak szerepeltek – a résztvevők vagy a facilitátor jóvoltából -, mint "vallásos", "helikopter", "gazdag", "budai", "konzervatív liberális". Hasonlót korábban nem láttunk az SZDSZ-ben. Imázsépítést láttunk, politikai tervezést láttunk, az SZDSZ nem volt amatőr párt 2005-ben. De hogy egy üres lapra bármit ráírhatunk, mégiscsak példátlan volt. Ha nem késünk el, és feltűrjük az ingujjunkat, s ha bármennyire is érdekelt volna minket, mi történik, talán meggyőzően érvelhettünk volna amellett, hogy Kóka legyen mondjuk baloldali liberális, vagy szolidáris. Így készült a politikus, aminek nem tulajdonítottunk különösebb jelentőséget, csak annyit gondoltunk, hogy a miniszter valamire még készül.
3.
A 2006-os választási kampány hasonló hangulatban telt. Az SZDSZ országos listáját alapszabály szerint az SZDSZ Országos Tanácsa hagyta jóvá. A Liberális Házban tartott rendezvényre Kuncze eleve feldúlva érkezett. Puccsot gyanított. Míg az ő általa összeállított lista első három helyén Kuncze-Kóka-Sándor Klára szerepelt, Fodor pedig csak a hetedik helyre került, már az Országos Tanácsban is vélhetően többségbe került az az álláspont, hogy – a bosszantóan népszerű - Fodor ilyen koncepciózus mellőzése felesleges és káros. Kuncze megzsarolta az Országos Tanácsot: ha nem fogadják el az általa összeállított listát, akkor ő nem vezeti azt. Ennek ellenére az utolsó pillanatban az Országos Tanács elfogadta Fodor Gábor harmadik helyét Kuncze és Kóka mögött, jelezve, hogy mindent azért mégsem lehet. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Béki Gabi, aki Tölgyessy Péter elnöksége óta nem tartozott az SZDSZ mainstreamjéhez, meglepetésünkre a biztos bejutást ígérő nyolcadik helyet kapta az országos listán.) Kuncze ultimátuma azonban nem ezért, vagy nem elsősorban ezért emlékezetes. A módosíthatatlan országos listáról összeállítói egyszerűen lefelejtették az egyik legsikeresebb, Kunczéhoz abszolút lojális politikust, a budaörsi polgármestert, Wittinghoff Tamást. A kínos helyzetet még kínosabb volt feloldani: az alig egy órája megváltoztathatlannak minősített listát mégis újra kellett nyitni. Kuncze tekintélyének ez nyilván nem tett jót. Ekkor ő már tudta, hogy nem fog újraindulni pártelnökként. Belefáradt az örökös belharcokba és a tevékenységét folyamatosan érő kritikákba. Kuncze elnökségeinek a mérlegét nincs itt mód megrajzolni, az azonban nyilvánvaló volt, hogy a 2006-os Kuncze árnyéka volt az 1994-ben a politikában felemelkedett energikus, joviális, nem öncélúan és nem otrombán szellemes, teljesen egyedi figurának. (A leköszönő Kunczénak a 2007-es küldöttgyűlésen Fodor egy kosárlabdát ajándékozott. A volt pártelnököt láthatóan meglepte ez a – békeidőben egyébként teljesen normális - gesztus.)
A 2006-os országgyűlési kampány emellett a relatíve bejáratott forgatókönyvet követte: a párt kampányfőnökévé és lassan mindenesévé avanzsált Horn Gábor által vezetett kampány vizuálisan érdekes és újszerű volt, erősen épített Kuncze népszerűségére, majd a két forduló között az úgynevezett koalíciós választók átszavazási hajlandóságára. A kormányalakítást követően pedig a sokadjára felmerülő Fodor-probléma szórakoztatta a párt vezetőit. Fodor természetesen ekkor sem jutott kormányzati pozícióhoz. A környezetében lévő politikusok és párttagok pedig, stratégia elképzelések híján művelték kertjeiket: országgyűlési és helyi kampányokban vettünk részt, különösebb lelkesedés és meggyőződés nélkül. Nem voltunk azonban pesszimisták sem: az országgyűlési választásokon elért relatíve jó eredmény s az a tény, hogy a belső ellenzék által régóta elvárásként hangoztatott egészségügyi reformot felvállalta a párt, azt mutatta számunkra, hogy az SZDSZ-t még nem kell leírnunk.
A Kuncze visszavonulásáról szóló pletykák és egyre konkrétabb hírek a régi dilemmákat hozták elő. Fodor most sem akart az elnökségért indulni. A két elnökjelölti vereség, a folyamatos kisebbségi lét jelentős pszichikai terhet is jelenthetett. Ám azok a hírek, hogy a pártvezetés valóban Kókát akarja Kuncze utódjának, Fodor kedvét is meghozta a versengéshez. "Az nem lehet, hogy Kókát ne tudjam megverni" – hangzott el egy megbeszélésen, néhány héttel az őszödi botrány kirobbanása előtt.
Mi lett volna, ha Kunczéék nem Kókában látják a megoldást? Mi lett volna, ha Kuncze nem vonul vissza 2007-ben? Mi lett volna, ha a visszavonulást ez esetben összekötik a kiegyezés kísérletével?
Őszöd, egészen pontosan a rendbontásokra és rendőri túlkapásokra adott egészen elképesztő liberális reakciók az utolsó összecsapást hozták a visszavonuló Kuncze-féle pártvezetés és a régi belső ellenzék között. Szent-Iványi István őszinte felháborodásában saját elhatárolódó közleményt fogalmazott meg. A havi rendes Országos Tanácson Kunczéék álláspontjáról kiderült, hogy korántsem az SZDSZ általános véleménye. A belső ellenzék ezt kiszivárogtatta a sajtónak. Ezen a pártvezetés felháborodott – az egyre rövidebb játszmákban minden politikai vita a lojalitás kérdésévé vált. Az akkori SZDSZ becsületét nem menti, ha tudjuk, hogy léteztek kisebbségi álláspontok valamennyi esetben, amikor a többség nem éppen büszkeségre okot adó pozíciót vett fel. Ezek az álláspontok – a D-209-es, a 100 napos program, a gyűlöletbeszéd-törvény, a rendőri túlkapások ügyében – jelentették azt a közös platformot, amire az SZDSZ belső ellenzéke épült, és amely aztán visszavonhatatlanul erodálódott és megszűnt néhány éven belül.
4.
A 2006-os önkormányzati választások eredményét szintén a már bejáratott Liberális Házban várta a párt. Miután eldőlt a mindenkit érdeklő kérdés, hogy ti. megőrzi-e főpolgármesteri pozícióját Demszky, a szó szerint és átvitt értelemben is megrészegült aktivisták és támogatók mintha észre sem vették volna, hogy az SZDSZ olyan városokat vesztett el, mint Békéscsaba vagy Veszprém. A kognitív nehézség, amivel az SZDSZ-en belül újra meg újra szembe kellett néznünk, tudniillik, hogy a változás elindításához először meg kellene próbálni szembenézni a rossz hírekkel, ami ellen egyénileg és közösségileg is hihetetlen önfelmentő és hárító mechanizmusokat vagyunk képesek kidolgozni, számomra ebben a képben sűrűsödött össze: önfeledten táncoló emberek, miközben a háttérben a kivetítőkön településről-településre, megyéről-megyére szorul vissza az SZDSZ.
5.
Kóka stratégiája három elemre épült. Ezek külön-külön is hamisak voltak, együtt pedig szinte hihetetlenné tették, hogy bárki komolyan veheti ezt az embert.
Az első elem: Kóka Fodorral ellentétben a "megújulás embere". Ezzel neki azt a Barba-trükköt kellett volna végrehajtania, hogy függetlenítse magát az őt kitaláló és felépítő Kunczétól és Magyartól, s hogy ne a folytonosság, hanem a változás képviselőjének tűnjön, aki új életet lehelhet a pártba. Ezt sem lehetett komolyan venni. A kívülről érkező Kóka stábját a régi pártvezetés embereiből állították össze, beleértve a kampányfőnököt, a kabinetfőnököt és a főbb támogatókat. Az sem tett jót az üzenetnek, hogy a kampány során gyakran elbizonytalanodó vagy hibázó Kókának a nyilvánosságban rendre a régi pártvezetés sietett a segítségére. A párt erőforrásai természetesen nem álltak egyenlő módon a két elnökjelölt rendelkezésére. Ezt Fodor érezhette tudatos esélyrontásnak. Részben valóban az volt. Részben viszont pusztán az okozta, hogy az SZDSZ-ben hagyományosan a megyei szervezők jelentették azt a hálózatot, amire a párt élete és az információáramlás épült. Ezek a szervezők egyben a párt alkalmazottai is voltak, ezért a rosszul értelmezett lojalitás gyakorta nem korrekt eljárásokat eredményezett.
A Kóka-imázs második eleme már nemcsak hamis, hanem káros is volt: Kóka sikeres ember, aki az SZDSZ-t a sikeres emberek pártjává teszi. Először érdemes tisztázni, miért volt egyáltalán szükség ilyen kijelentésekre, azok számára, akik nem ismerik az SZDSZ belső életét, ez pedig az első állításból következik. Kóka és támogatói számára fontossá vált, hogy átpolitizálják az elnökjelölti versenyt, azaz képesek legyenek felmutatni olyan érdemi politikai különbséget, ami releváns Fodor és Kóka között, és bemutatja, hogy az elnökjelölti verseny többről szól, mint aminek valójában a párt vezetői szánták: hogy Fodor ne legyen az SZDSZ elnöke. Ennek a politikai különbségnek a bemutatásához kellett Fodort úgy keretezni, mint rendszerváltó - tehát régi - és baloldali liberálist. Ez esetben nem számított, hogy Fodor kritizálta a 100 napos programot és gazdaságpolitikai kérdésekben az SZDSZ mainstreamjéhez tartozott. Minden ép ésszel gondolkodó küldöttet el kellett volna riasztania annak az ígéretnek, hogy az SZDSZ új szavazói a rendszerváltás nyertesei lesznek, akik Kókához hasonlóak, vagy hasonló aspirációkkal rendelkeznek. A "sikeres emberek pártjával" tartalmilag is súlyos problémák voltak. Az SZDSZ-nek szetás gyökerei voltak, a rendszerváltáskor még a szabadság és szolidaritás pártjaként határozta meg magát, a rászorultság-elvű szociálpolitika mellett állt. Mindezek azt voltak hivatottak képviselni, hogy az SZDSZ legfőbb állítása kapitalizmus és szolidaritás viszonyáról, hogy ezek nincsenek antagonisztikus ellentétben. Ezt húzta át Kóka megjelenésében, retorikájában, elnökjelölti stratégiájában. Bár Fodor nem baloldali liberális, de antiszolidáris, neoliberális pártot valóban nem csinált volna az SZDSZ-ből. Tetézte a bajt a kontextus, amelyben ez a stratégia megjelent. Az Őszöd után kialakult belpolitikai helyzetre kezdetben reformdühvel reagáló Gyurcsány mellett a politikában Kóka, a szakpolitikában Molnár Lajos testesítették meg a társadalmilag érzéketlen, őrült politikus képét. Nem véletlen, hogy a második Gyurcsány-kormány szimbolikus temetésén, a szociális népszavazás napján a Hír TV által készített felvételen, ahol a Horn Gábor által precízen megfogalmazott politikai elemzést hallhatta ország-világ, üres tekintettel állt Horn mellett Kóka. A kontextus megértéséhez nem kell különösebb politikai tehetség, de teljesen érzéketlenek iránta csak a teljesen alkalmatlanok tudnak lenni.
Kóka harmadik állítása, ami hamisnak bizonyult, Fodorról szólt, és az volt a lényege, hogy Fodor alkalmatlan a párt vezetésére, Kóka viszont operatív – a nagy öreg Rajk akkori megfogalmazásával élve, "csinálós" – ember. Ez akár igaz is lehetett volna, ha Kóka céget vesz magának. Az SZDSZ azonban párt volt, egy párt vezetőivel szemben pedig az az épeszű elvárás, hogy legyenek népszerűek, állhatatosak, győzzék meg a választókat, nem pedig az, hogy dolgozzanak 18 órákat irodáikban. A szembeállítás mégis jól működött, mindenki ismert egy-egy olyasféle történetet, melyben Fodor inkább gyereket fürdetett ahelyett, hogy fontos politikai eseményen vett volna részt. Nyaralni, olykor síelni járt, a hétvégéit a családjával és nem munkával tölti... Sok évet dolgoztam Fodor mellett, tudom, hogy ezek a komikusnak tűnő vádak sokszor valóban bosszantó szokásokat takartak, azt azonban kínosan elfedték, hogy az évtizede mellőzött politikusnak hol is kellett volna helyt állnia, ha évek óta nem hívták fel a pályára játszani. Fodor 2007-es Kóka elleni kampánya azonban – a résztvevők számára is – meglepően operatívnak bizonyult. Fodor mellett kialakult egy nagyobb stáb, melynek tagjai munkaszerűen, többé-kevésbé hierarchikusan dolgoztak a kampányban. Program született, szakértők tág körének a bevonásával, szakpolitikai fejezetekkel. A fejezetekből sajtótájékoztatók lettek, a párton belül cselekvési program készült, a programból rövidebb akcióterv, Fodor és a szövetséges politikusok szisztematikus országjárásba kezdtek. Mire az elnökválasztás napja elérkezett, ez az utolsó szembeállítás egyre érdektelenebbnek tűnt.
6.
Voltak azonban árulkodó politikai különbségek is. Az SZDSZ elnökválasztási kampányának idején, 2007 márciusában a Fidesz-frakció kivonult a Kossuth térre és lebontotta az utcai zavargások miatt ott álló kordont. Mi ezt a civil engedetlenség arányos megnyilvánulási formájának tartottuk, és Fodor ebben a szellemben nyilatkozott a történtekről. Kóka a rendszeressé váló utcai rendbontások március 15-i fordulója után sajtóközleményt adott ki, miszerint SMS-t írt Orbánnak, hogy vonja vissza embereit az utcáról. Ezt az állítását Kóka később az elnökjelöltek közti nyilvános vitán is megismételte. Fodor magához vette a mikrofont, és azt mondta: János, elárulok egy titkot: Orbán Viktornak nincs mobiltelefonja. Bár a válasz egyszerre volt szellemes és igaz, egy Fodorral szembeni erőteljes előítéletre is ráerősített, miszerint a kapcsolata Orbánnal korántsem ellenséges.
7.
A kampány megalapozásaként közvélemény-kutatást készíttettünk liberális szavazók körében. Ez egyrészt megerősítette, hogy a potenciális SZDSZ-szavazók tábora jóval tágabb, mint akiket az SZDSZ a korábbi években megszólított, másrészt más és több, mint a Kóka által definiált "sikeres emberek" közössége. Megvizsgáltuk a két elnökjelölt imázsát és népszerűségét is, ez utóbbiban Fodor jelentősen megverte Kókát. Végül azt a kérdést is feltettük, a közeledő elnökválasztásra való tekintettel, ha a válaszadónak 100 forintja volna fogadásra, hány forintot tenne Kóka és hányat Fodor megválasztására. Az izgatottan várt eredmény – a tömegek bölcsessége – mindannyiunkat lelombozott: a minta aggregát adatai végül pontosan 50-50 forintot mutattak a két jelölt mellett.
8.
Az agyonelemzett küldöttgyűlésről, melyen Kókát elnökké választották, sok emlékem nincs. A választás első fordulója döntetlenre végződött. A döbbenetet és rémületet, amit ez kiváltott, nehéz lenne elfelejteni, hiszen több hónap munkája futott ki a lábunk alól. (Gondolom, Kóka stábja is ezt érezhette.) A két forduló közötti felfordulásban nekem, aki általában szövegeket írtam és szerkesztettem össze, nem volt különösebb dolgom. Politikai meggyőzőképességemmel kapcsolatban nem voltak illúzióim. Az első forduló után a Fodor-stáb egyik tagja félrehívott a folyosón, és azt mondta: Fodorból környezetvédelmi minisztert kell csinálni. Sértésnek éreztem, hogy a csatát még el se vesztettük, máris a következőt akarjuk elkezdeni. Ráadásul egyáltalán nem is értettem, mi a jelentősége annak, hogy Fodor környezetvédelmi miniszter legyen. Fodor a második fordulót néhány szavazattal elvesztette. A kudarc ránk gyakorolt súlyáról sokat elárul, hogy a káromkodásra alkatilag teljesen alkalmatlan Fodor sem tudott mást mondani, mint hogy "a kurva életbe".
(A történtek Velkey-effektus néven futottak be karriert a Fodor-stábban. Velkey Gábor, az SZDSZ tehetséges és Fodor-párti, békéscsabai politikusa, bár részt vett magán a küldöttgyűlésen, az első forduló előtt hazaindult egy esküvőre. Ha Velkey ott lett volna... - kezdetű mondatokból volt néhány a következő napokban és hetekben. Ez persze igazságtalan, hisz minden egyes szavazót megfordíthattunk volna, és számos otthon maradtat el lehetett volna vinni. A leckét tényleg megjegyeztük: a szoros küldött-fogás innentől prioritássá vált, legalábbis elméletben.)
Az estét az Ellátó különtermében zártuk, ahova alig néhány tucat ember, tulajdonképpen csak a stáb fért be. A hangulat egy darabig bosszús volt. Aztán valaki felállt egy székre, és meggyőződéssel beszélt arról, hogy a munka csak holnap kezdődik, és persze arról – ez mindenhol így lehet vereség után -, hogy a létrejött közösség önérték. A hangulat mindenesetre megváltozott. Az 50 százalék azt is jelentette, hogy sokan jöttek gratulálni, nem fértünk a különterembe. És azt is jelentette, hogy Kókáék sem ünnepelhettek önfeledten: egy végletekig megosztott pártot kellett másnaptól irányítaniuk.
9.
Az első feladat rögtön meg is érkezett: Molnár Lajos lemondott. A friss pártelnök nem használta sem korrekcióra, sem az SZDSZ kormányzati politikájának újragondolására a kialakult helyzetet. Molnár utódja saját államtitkára, Horváth Ágnes lett, a pártelnök egy szót sem vesztegetett Molnár lemondásának lényegi okára, arra, hogy a lemondott miniszter szerint az egészségügyi reform nem fog megvalósulni. Nincs itt mód annak kifejtésére, hogyan küszködött a reform problémájával az SZDSZ a következő egy évben, s mi lett volna a helyes stratégia abban a már-már végletekig elmérgesedett helyzetben. Fodor ez ügyben saját politikai megérzéseire hallgatott, szemben sokunk véleményével és tanácsaival. A következő egy évben kínosan kerülte azokat a szituációkat – közös sajtótájékoztatókat, támogató mondatokat - , melyekben szolidaritást kellett volna vállalnia akár a reformokkal, akár a reformokat képviselő SZDSZ-es politikusokkal. Ez, amellett, hogy újra a párttal nem-szolidáris Fodor képét erősítette meg a párt közvéleményében, borzasztóan kínos helyzetet eredményezett: ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy Fodor a saját népszerűségét félti a népszerűtlen politikusoktól. Ez nem volt igaz. Castells találó megkülönböztetésével élve más a bizonytalan és más az ambivalens politikus, és meggyőződésem, hogy Fodor az utóbbiak táborába tartozik. Ez azonban nem menti fel az alól a – szerintem súlyos – hiba alól, hogy nem tudott sem karakteres reformpárti álláspontot képviselni, sem meggyőző kiugrási stratégiával előállni ebben az időszakban.
10.
Ahogy írtam, egyáltalán nem érdekelt a környezetvédelmi minisztérium, 2007 májusában mégis ott találtam magam, a Fodor-stáb többségével együtt. Nekem ez a közeg volt a politikai otthonom, ha az otthonom a KvVM-be költözött, értelemszerű volt, hogy én is velük költözöm. Május végére átmeneti stratégiát dolgoztunk ki, ami a működésünk alapjait meghatározta. A minisztériumban a stratégiai szentháromság – Rába-habzás, német szemét, csepeli galvániszap – kiválasztása egyben egy liberális környezetvédő, zöld-kék profil kidolgozását jelentette, a párton belül pedig a "versengő együttműködés" elvének alapul vételét. Ez azt jelentette, hogy Fodor ellép a belső ellenzéki szereptől, egyszerűen csak jobb lesz Kókánál, miközben igyekszik együtt tartani azt a politikai közösséget, azt az 50 százalékot, mely rá szavazott a tavaszi küldöttgyűlésen. Ennek szellemében párton belüli konfliktusaink ebben az időben nem voltak. Fodor népszerűsége a vereséget követően és minisztersége első hónapjaiban – sokakat dühítve – hatalmas ugrásokban emelkedett. A minisztériumi tevékenysége sok mindenről árulkodott, csak arról nem, hogy ne szeretne dolgozni. Tüntetően jó viszonyt ápoltunk Sólyom Lászlóval és hivatalával, és ez az együttműködés konkrét eredményeket hozott. Olykor hatalmas hibákat követtünk el, melyeknek mégsem lett politikai következményük. Ez hihetetlen sokat árt egy politikus reagáló-képességének.
Ragaszkodtunk hozzá, hogy Fodor a parlament és a minisztérium között metróval közlekedjen, ha már környezetvédelmi miniszter. A Batthyány téren a metróból kilépve éppen a TV2-nek nyilatkozott, amikor egy hajléktalan sértegetni kezdte. Fodor, akit saját elmondása szerint nem ez háborított fel, hanem az, hogy az asszisztensét is sértegették, visszaszólt a hajléktalannak. Többek közt azt mondta, hogy lekever neki egy pofont. Amikor az asszisztens felhívott ezzel a történettel, háromszor kellett elismételnie, hogy elhiggyem, ilyesmi megtörténhetett. A stábban egyértelmű volt az álláspontunk: miután a TV2 felvette és leadni készült a jelenetet, Fodornak nincs más választása, mint bocsánatot kérni a hajléktalantól. Ő erről hallani sem akart. Órák alatt győztük meg, így végül az esti adásba a történtek már a bocsánatkéréssel együtt kerültek be. A történet az uborkaszezonban nagy port kavart. Egy akkori közvélemény-kutatásba becsempésztük a kérdést: romlott-e ettől az emberek Fodorról alkotott véleménye. Egyharmaduknak nem változott, egyharmaduknak romlott, egyharmaduknak javult. Ganz egal.
A nyár végére az átmeneti stratégiát felváltotta egy hosszú távú. A Balaton-felvidéken beszéltük ezt végig, immár valamelyes szakpolitikai tudással felvértezve. Az egyik kérdés az atom volt. Én magam és még sokan alapvetően atompártiak voltunk, nem beszélve az SZDSZ-ről mint pártról. Örültünk, hogy a számok is azt mutatják, hogy a magyar állampolgárok alapvetően megbíznak Paksban. Néhány héttel később az ismert magyar politológus mégis felvette az atomerőműről való népszavazás ötletét egyfajta lehetséges gumicsontként Fodornak. Bárhogy próbáltuk megakadályozni a szerintünk felelőtlen, üres ötletet, rémülten figyeltük, ahogy a gondolat megjelenik Fodor egyik nyilatkozatában. Ezt a népszavazási ötletet szerencsére és szerencsétlenségünkre elmosta egy másik.
11.
Nekünk, akik az SZDSZ-ből jöttünk, a politikai semmittevés nem tett jót. A nyári rendszeres koalíciós egymásnak feszülést komikusnak tartottuk. Kóka János lenyilatkozta, milyen témákhoz ragaszkodunk koalíciós partnerként, s egy nappal később feladatul kaptuk, hogy a Fodorhoz kapcsolódó témákban határozzuk már meg, mi is az az álláspont, amiből nem engedünk. Miközben a szakértői álláspontokat gyűjtögettem, arra gondoltam, belső ellenzékben mégis jobb volt, mert még csak nem is tudtam róla, hogy a dolgok valóban így működnek.
2007 végén egy salgótarjáni OT ülés után kilépett az SZDSZ-ből Bauer Tamás. Bár Fodor környezetéből sokan, főként fiatalok a Bauerrel való beszélgetéseken, vitákon szocializálódtunk az SZDSZ-ben a 2000-es évek elején; és az is tény, hogy Bauert a Kóka-vezette SZDSZ-hez valóban semmi nem kötötte, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy kilépését csak részben okozta az SZDSZ vezetésének politikája - legalább ennyire motiválta az, hogy csalódott a Fodor-féle alternatívában, pontosabban annak hiányában.
Az év végére az SZDSZ vergődése nyilvánvaló volt. Kóka lemondott a miniszterségről, hogy a pártelnökségre koncentrálhasson. Mi házon belül arról beszéltünk, jobb lenne kiszállni a koalícióból, mielőtt kirúgnak onnan minket. Komoly vita alakult ki köztünk arról, nem tenné-e helyesebben Fodor, ha időben otthagyná a süllyedő hajót, és új párt alapításába kezdene, vagy csatlakozna egy újonnan alakuló párthoz. Az SZDSZ-párti elemzést én írtam. Arra gondoltam, vagyis arra akartam gondolni, hogy a brand értékes és még menthető. Valószínűleg nem az érveim meggyőző erejének, sokkal inkább saját tehetetlenségi erőnknek köszönhető, hogy Fodor maradt a pártban.
Karácsonyra Fodor egyik tanácsadója a The Black Swan című pop-társadalomtudományi könyvet kapta, és miután olvasni nem szeretett, nekem ajándékozta. A könyv fő állítása szerint a fekete hattyú az a jelenség, amit előre senki nem lát – mint szeptember 11., vagy az internet felfedezése -, utólag viszont mindenki teljesen természetesnek és logikusnak tekinti, hogy megtörtént . Amíg a felfedezések során nem találkoztak fekete hattyúval, Európa meggyőződése volt, hogy csak fehér hattyú létezik. A felfedezéseket követően mi sem volt természetesebb a fekete hattyú létezésénél. Betettem a könyvet a minisztériumi fiókomba, arra gondolva, hogy még néhány évig maradok a munkahelyemen. De a fekete hattyú-hatás minket is elért.
12.
2008 januárjában a Hír TV legendás "oknyomozó" műsora, a Célpont az ajánlójában hatalmas leleplezést ígért: beszámolót az SZDSZ-en belüli 2007-es csalásról. Megdöbbenve hívogattuk egymást, nem tudva, mire számítsunk. Egyikünk lakásán néztük végig a péntek esti műsort, amiből az derült ki, hogy egy Köteles Péter nevű Borsod-Abaúj-Zemplén megyei küldött érintett volt a küldöttgyűlésen való csalásban. A műsor jelentőségéről nem voltak elképzeléseink. Egyfelől a figurát komolytalannak tartottuk. Másfelől viszont a körülmények – tudniillik, hogy a küldöttgyűlés eredményét akár egyetlen szavazat is befolyásolhatta – minden egyes anomáliának súlyt adtak. Ha bárkiben felmerült volna a gyanú, hogy a Célpont leleplezését az SZDSZ-en belüli valamelyik erőcsoport organizálta volna, azt a következő hetek káosza elmosta. Kezdetben úgy tűnt a nyilatkozatokból, hogy a csaló vagy a csalók Kókára szavaztak. Így a látszat az volt, mintha a botrányt mi robbantottuk volna ki. Később a nyilatkozatok már arról szóltak, hogy az SZDSZ megyei szervezője, egy közismert fodorista irányította a csalást – így az ügy súlya átlendült a másik oldalra. Később újabb megyékből újabb csalók kerültek elő, különböző történetekkel. Az ügy egyszerre vált követhetetlenné és megállíthatatlanná. Fodor legelső nyilatkozatainak minden szavát alaposan végiggondolta: az SZDSZ-ben nincs legitimációs kérdés. Ez fontos volt, elsősorban a párton belüli legendás szolidaritáshiány miatt. Ennek ellenére a kölcsönös vádaskodásokat és a konfliktus elmérgesedésének folyamatát nem lehetett leállítani. Fodor és támogatói az őket ért méltánytalan támoadások miatt lemondtak ügyvivői testületi tagságukról.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az SZDSZ legendásan szervezetlen párt volt. Ha egy küldöttgyűlésen nem küldöttként vettem részt, kölcsönkérhettem valakinek a küldöttkártyáját, ha ebédelni akartam, vagy beülni egy szekcióülésre. Nem jutott eszembe visszaélni ezzel. Szavazni pedig pláne nem. Ezzel, láthatólag, nem mindenkivel volt így. Amikor például a 2007-es küldöttgyűlésen egy ismerős küldöttnek ki kellett mennie a teremből, a kártyáját Zagyvai Marci barátomra bízta, hogy szavazzon helyette egy nem különösebben izgalmas kérdésben. Marci szavazott, az esetről fénykép is készült, ami az akkori hirszerzo.hu-n meg is jelent. A képet láttuk, a dolognak nem tulajdonítottunk különösebb jelentőséget, de a csalási ügy kellős közepén a Kóka-stábból valaki ezt felfedezte, s ezzel Marcinak 15 perces hírnevet szerzett. A történetet címlapon hozta a Népszabadság, vezető hír volt a Tényekben, mivel Marci a Fodor-stáb tagja volt. Ez a történet apróságnak tűnik, de számunkra egyfajta határátlépést jelentett a normaszegések és háborúskodások sorozatában. Mindenki tudta, aki ismerte az SZDSZ-t, hogy Marci a pártban nőtt fel, annak lelkes és okos aktivistája és szereplője volt, aki nem hamisított aláírást, nem vett részt senkinek a megválasztásában, különösen nem szisztematikus csalásban. Amikor azt mondom, hogy mindezt mindenki tudta, úgy értem, hogy Kóka stábjának tagjai is. Kóka kabinetfőnöke, az azóta elfogadhatatlanul fiatalon elhunyt Kátai Gábor SZDSZ-es karrierünk végén maga is megírta ezt Marcinak egy levélben: politikai karrierje során ez az a lépés, amit szégyell, és amiért bocsánatot kell kérnie.
Úgy tűnt, a csalási ügyről senkinek sincs kedve, sem energiája újabb bőrt lehúzni. Bogád Zutyu, akkor az Index újságírója még annyit megtett, hogy elment a Fővárosi Bíróságra, ahol a küldöttgyűlés jegyzőkönyveit őrzik, és összeszámolta a jelenléti ívet aláíró valamennyi küldöttet. Ezt a számot összehasonlította az elnökválasztás eredményével. A megdöbbentő különbség minket már kevésbé lepett meg: az urnákban huszonhattal több szavazat volt, mint ahányan a küldöttgyűlésen regisztráltak. Hogy ez az általános slendriánság, vagy a koncepciózus csalás következménye volt-e, soha nem derült ki. Két nappal később ugyanis Gyurcsány Ferenc kidobta az SZDSZ-t a koalícióból.
13.
Alább az MSZP-SZDSZ koalíció felbontásának jóhiszemű olvasata következik. Létezik rosszabb hiszemű olvasat is, miszerint a koalíció felbontása az MSZP és az SZDSZ vezetésének koordinált lépéssorozata volt, nem pedig Gyurcsány egyoldalú akciójára adott válasz. Eszerint az MSZP-nek és az SZDSZ-nek is jól jött, hogy a szakítással megválhattak a népszavazáson megbukott egészségügyi reform terhétől. Az SZDSZ vezetése azt remélhette, hogy a párt zavaros belügyei helyett "önálló" profiljával tud majd szerepelni a nyilvánosságban. Az MSZP pedig azt, hogy az SZDSZ a fontosabb parlamenti szavazások alkalmával kívülről támogatni fogja a kormánypártot, a koalíció felbontásának tehát valódi veszélye nincs. Ez az interpretáció a történtek fényében sokkal logikusabb az én jóhiszemű olvasatomnál. Logikusabb, de nem tudok róla, hogy igazabb lenne.
A személyes kapcsolatok nem mindig követték a párton belüli egymásnak feszülés logikáját. Gyurcsány legendás bárszékes monológját megelőző estén – Marci "ügyének" kipattanása után néhány nappal – egy asztalnál ültünk a Kóka-stáb egyik tagjával a legendás Sirályban. A pártelnök munkatársa ott felejtette a táskáját. Ironikus helyzet volt több szempontból is. Nem merült fel sem benne, sem bennünk, hogy a táskát ki is nyithatnánk. De mire másnapra a táska visszaadását megbeszéltük, a köztünk lévő különbségek, az elmúlt hetek csalási vádjaival együtt jelentéktelenné váltak. Horváth Ági kirúgása új helyzetet teremtett, melyben a párt egy emberként mondott nemet Gyurcsány egyoldalú lépésére.
Egy emberként – írom, de az igazság bonyolultabb. Míg Fodor a határozott fellépést nem ellenezte, és Kókával közös sajtótájékoztatón támogatta a párt álláspontját, a miniszterségtől már egyáltalán nem akart megválni. Fodor politikai ösztönei azt diktálták, hogy ne támogassa a koalícióból való kilépést. A párt vezetése pontos menetrendet dolgozott ki. A párt kormánypolitikusai egy hónap alatt adják vissza a tárcáikat, a tényleges kilépésről pedig a küldöttgyűlés dönt. Fodor, aki valóban megszerette a miniszterséget, komoly politikai kockázatot látott a kilépésben. Azt, hogy a párt a politikai senki földjére való navigálja magát. Bár ezzel a diagnózissal visszatekintve is nehéz vitatkozni, az ebből fakadó habozást és ambivalens nyilatkozatokat egyre fogyó türelemmel figyeltem. Horváth Ági egyoldalú kirúgása példátlan gesztus volt. Az a tánc pedig, amit az MSZP és Gyurcsány járt az egészségügyi reform körül, szégyenletes. Az ezzel kapcsolatos megértő vagy féloldalas nyilatkozatok dühítettek. Az a terv pedig, hogy Fodor a kilépés ellen érveljen a rendkívüli küldöttgyűlésen, katasztrofálisnak tűnt számomra. Hirtelen felindulásból a "csaló" Zagyvai Marcival Párizsba utaztunk. Amikor négy nap múlva hazaérkeztünk, alternatív küldöttgyűlési stratégiát és beszédet javasoltunk, ami az "akkor és csak akkor" logikáját követve összekötött két döntést az SZDSZ életében: a koalícióból való kilépésről és az elnökválasztásnak - a legitimációs válság miatt elkerülhetetlenné váló - megismétléséről való szavazást: Szavazzatok a kilépés mellett, de akkor és csak akkor, ha ti is képesek vagytok a megújulásra! Fodor küldöttgyűlési beszéde sikeres volt és, ami ennél is fontosabb, meglepő. A párt nagy öregjei, Pető és Magyar már Fodor felszólalása előtt jelezték, szeretnének rá reagálni. Az elhangzott beszéd után mindketten visszaléptek. Az utolsó összecsapás elmaradt.
14.
A második elnökválasztó küldöttgyűlésre már jóval nehezebb volt megírni Fodor beszédét. Ő is, mi is, hiányoltuk a stratégiai elemeket. Mi fog történni a koalíción kívüli SZDSZ-szel? Hogyan fog az MSZP-hez viszonyulni? Megszavazzuk-e a költségvetést? Megszavazzuk-e az adótörvényeket? Az utolsó utáni pillanatban került bele a beszédbe a Fodor által felvázolt ív: a kint-is-bent-is politika nem hozhat eredményt se az ország, se az SZDSZ számára. Az MSZP-től cselekvési programot kell kérni, ha ezt kívülről tudjuk támogatni, a stratégiai szavazásokon ott tudunk lenni a kormánypárt mellett. Ha nem tudjuk támogatni, kísérletet kell tenni egy szakértői kormány létrehozására. Ha ez nem tud megvalósulni, le kell ülni a Fidesszel tárgyalni az előrehozott választásokról. A tárgyaláson meg kell állapodni arról, hogy a Fidesz nem módosíthatja az Alkotmányt, a kétharmados törvényeket, az állampolgárságról szóló törvényt akkor sem, ha az előrehozott választás eredményeként megválasztják. Úgy tűnt, ez olyan álláspont, amiben egyet tudunk érteni. Nemcsak mi, hanem akár az SZDSZ is. A küldöttgyűlésen Fodor nagyon szűk többséggel elnök lett. Az egy évvel ezelőtti helyzet, fordítva bár, de megismétlődött: helyzetbe került, de hogy a stratégiája mögött ott lett volna a párt, túlzás lenne állítani.
(Az elnökjelölti kampány idején a Munkácsy utcában volt egy kis irodánk. Felelevenítve az egy évvel korábbi kampányt, kiadványt terveztünk, amihez megbízható főszerkesztőt kerestünk. A kiadvány ma már beszédes neve: Együtt. A főszerkesztőé szintén: Retkes Attila.)
Kóka kabinetfőnöke, Kátai Gábor a küldöttgyűlés után odajött hozzám gratulálni. A Marcival szembeni eljárás miatt még mindig dühösen nem fogtam vele kezet. Ezt borzasztóan sajnálom.
A választás után néhány nappal újra a Balaton-felvidékre utaztunk néhányan megbeszélni a teendőket. A kiégés azonban mindannyiunkat elért. Ahelyett, hogy a valóban lehetetlen belpolitikai helyzetre kerestünk volna megoldást, órákon át terveztünk egy soha meg nem valósuló kampányt, ami arról szólt volna, hogy az SZDSZ – Nyitva. Az üzenet kedves volt, a kampányból nem lett semmi: a kontextust mi sem feltétlenül értettük.
15.
Nyáron be kellett költöznünk a párt székházába, a Gizella utcába. Ez nehezebb volt, mint gondoltuk, tíz év belső ellenzékiség után. Egy pillanatig sem éreztem magam jól az irodában, és megkönnyebbülés volt, amikor következő tavasszal elmehettem. Mielőtt azonban a politikai szezon ősszel beindult volna, azt csináltuk, amihez értettünk: a Fodorhoz illő ambivalens politikát. Ennek keretében Fodor meghirdette a párbeszéd programját, melynek jegyében valamennyi pártelnökkel leült tárgyalni. Lehet, hogy a szándékolt üzenet az volt, hogy az új SZDSZ nyitott a párbeszédre más pártokkal is. Vagy az, hogy feloldjuk a belpolitikai válságot. A szavazóink számára mindez inkább azt jelentette, hogy Fodor gyanús figura, aki még a jobboldallal is szóba áll. Számunkra pedig gyakran kisszerű gag-eket. Például, hogy egy Fodor-Orbán doorstep jelentősége abban áll, hogy Fodor mennyivel magasabb lesz majd a sajtótájékoztatón.
Augusztusban megkaptuk a kért cselekvési programot az MSZP-től, Megegyezés címmel, ami lényegében a welfare alternatívájaként kidolgozott és eredetileg az amerikai republikánusok által Nixon idejében felkarolt workfare koncepciót adaptálta volna Magyarországra. Nem feltételezem, hogy visszautasító válaszra számítottak volna, de ez a program mégiscsak szembement az SZDSZ számára legfontosabb alapértékekkel, a rászorultság-elvvel és a legszegényebbek megbélyegzésének határozott elutasításával. Válaszunkban leszögeztük, hogy az SZDSZ számára ez a koncepció elfogadhatatlan. Cskhogy mindez augusztusban történt, szeptemberben pedig munkába állt a frakció.
16.
Az SZDSZ frakcióvezetője továbbra is Kóka János volt, aki a frakcióban többséggel rendelkezett. (Frakcióvezetői és általában vezetői tevékenységét gyakran elkerekedett szemmel néztük. Amikor Molnár Lajos nem vett részt valami fontosabb parlamenti szavazáson, Kóka a frakció nyilvánossága előtt vonta kérdőre. Molnár ekkor szemproblémáira hivatkozott, aminek a hitelességét Kóka – maga is orvos lévén – megkérdőjelezte. Megalázó folyamat vette kezdetét: Molnár Lajosnak orvosi igazolást kellett hoznia Kókának arról, hogy joggal maradt távol a szavazástól.) Kóka nem a "versengő együttműködés" útját választotta, hanem egészen mást csinált. Szeptemberben két egymást követő eseményen – az ügyvivői testület stratégiai ülésein, majd a frakció-hétvégén – frontálisan megtámadta Fodor stratégiáját. Nem Kóka, hanem Fodor bűne, hogy a stratégia bukásához ennyi elég is volt. Ehhez hozzájárultak lélektani okok is. A frakció-hétvége első napján hosszú interjú jelent meg a Népszabadságban Kis Jánossal, akinek a véleménye döntő jelentőségű volt Fodor számára. Itt Kis úgy nyilatkozott: hiba volt az MSZP-től cselekvési programot kérni. Ez lesújtotta Fodort. A frakcióban kisebbségbe kerülni pedig elnökként egészen mást jelentett, mint korábban belső ellenzékiként. Hatalomtechnikai és igen kisszerű játszmák végeláthatatlan sora következett, melyek során Fodor és támogatói próbálták a frakciót megszerezni a maguk számára. Olykor akár az általuk képviselt politikai irány feláldozása árán is. Ezek a próbálkozások rendre kudarcba fulladtak. Fodor úgy érezte, nem maradt számára más választás, mint átvenni a frakció többségi álláspontját, hogy ne váljon kétfejűvé a párt. Így szavazta meg Fodor és több támogatója az adótörvényeket, illetve a költségvetést is később. Ez a gyakorlat végül is teljesen feleslegessé tette Fodor elnökségét, így értelemszerűen a mi munkánkat is. Az úgynevezett stáb nagy része és Fodor között a beszélő viszony formálissá vált. Már csak a kapcsolat lezárása volt hátra, amire a Gyurcsány-korszak utolsó belpolitikai botránya szolgáltatta az alkalmat.
17.
De előtte még meg kellett próbálni komolyan venni a 2009-es EP-kampányra való felkészülést. Az ambivalencia jegyében Fodor ugyanazt a Horn Gábort tette meg kampányfőnökké, akinek a támogatása legalábbis ingadozott a Fodor elnökségét megelőző években. A kampány mögött álló humán-erőforrás sem változott. A kampány hangneme sem. Úgy képzeltem, az SZDSZ választási szereplése a politikán múlik, nem a szellemes, vagy szellemesnek szánt szlogeneken. Ha testben részt is vettem ezeken a megbeszéléseken, nem emlékszem, hogy bármivel, akár csak egy vesszővel is hozzá járultam volna a kampány kidolgozásához. A kampány az SZDSZ-t tette meg az egyre erősödő szélsőjobboldal ellenpólusává és lehetséges ellenszerévé. Nem hiszem, hogy bármelyikünk egy pillanatig is komolyan vette volna ezt az üzenetet, bár az a diagnózisunk, hogy a Jobbik komoly veszélyt jelent a magyar politikára, később pontosan beigazolódott.
18.
2009 tavaszán az SZDSZ újra helyzetbe került, miután Gyurcsány Ferenc lemondott. Ez akár lehetőséget is jelenthetett volna az ősszel elhagyott stratégia visszacsempészésére az SZDSZ politikájába: próbáljunk meg létrehozni egy szakértői kormányt, és ha ez nem sikerül, ne álljunk az előrehozott választások útjába. Teljesen abszurd, két hétig tartó színjáték vette kezdetét. Míg Gyurcsányék újabb és újabb, komolytalannál komolytalanabb neveket dobtak be a közbeszédbe, pontosan tudták, hogy a végső, valódi jelölt Bajnai Gordon lesz. Azt is tudták, hogy a szakértői kormány ötletével játszó Fodor-féle SZDSZ számára ő csak arcvesztéssel lesz vállalható. De azt is tudták, hogy mondjon Fodor bármit, "a végén a frakció nyomja meg a gombot", az a frakció, amelynek vezetője, Kóka, természetesen szintén támogatta Bajnait. Először azonban az SZDSZ "hivatalos" vezetésének, az ügyvivői testületnek az áldására volt szükség. A kisebbségbe kerüléstől rettegő Fodor ugyanúgy járt el, mint korábban: inkább átváltott a többségi álláspontra, hogy megőrizze arcát és pozícióját. Ezúttal azonban az ügyvivői testületben a hagyományos fodoristák nem követték Fodort, sőt, csatlakoztak hozzájuk olyanok is, akiknek kisebbségi álláspontja meglepetést jelentett. A "sorsdöntő" – a frakció szerepét és álláspontját ismerve persze csak formális – szavazásra egy vasárnap került sor a Gizella utcában. A ház földszintjét egész nap ellepték az újságírók. Mi néhányan, akik nem voltunk ügyvivők, de vártunk a döntésre, a tárgyaló melletti irodában ültünk. Én tudtam, hogy már így is túl sokáig maradtam az SZDSZ-ben, és személy szerint Fodor mellett is. Tulajdonképp kapóra jött a szavazás, ami után azt mondhattam, eddig és ne tovább. Sokan voltunk ezzel így aznap este. Ebben csak megerősített minket néhány komikus, olykor tragikomikus jelenet. A fontoskodó fővárosi főtanácsadó idegesen szaladgált fel-alá a szobában: "De hát értsétek meg, a fővárosi fejlesztések, mi lesz a Margit híd felújításával? Nem értitek? Ez a politika!" Nem értettük. Végül az SZDSZ ügyvivői testülete Fodor és Kóka támogató szavazatával együtt Bajnai támogatása mellett döntött.
19.
Keveset tudok arról, mi történt az SZDSZ-ben ezután. Miután felmondtam, még egyszer kérdeztek meg, mit kellene Fodornak mondania, ha az EP-választáson – ahogyan az meg is történt –, nem jut be az SZDSZ. Azt válaszoltam, hogy négy szót: Rossz politikai döntések sorozata – ez vezetett idáig. Fodor ezt a beszédet már nem mondta el.
20.
Egy ilyen alulnézeti perspektívából született és beismerten elfogult elbeszélés nem alkalmas arra, hogy az SZDSZ sorsáról szóló, fontos elemzésekkel vitatkozzon. Amire viszont reményeim szerint alkalmas, hogy illusztráljon néhány olyan jelenséget, amely hozzájárult a párt eltűnéséhez, és így segítse a történtek megértését.
Fontos elemzés viszont Kis János átfogó és nagyszerű leírása az SZDSZ történetéről és annak végéről, amely a párt bukásának okaira vonatkozó számos magyarázatot vitat, s ezek helyett más értelmezést kínál.
Kis szerint a bukás okai röviden úgy foglalhatók össze, hogy a jobboldal magatartása lehetetlenné tette az SZDSZ számára, hogy – eredeti orientációjának megfelelően – a politikai színkép közepén találjon helyet, emiatt viszont a felvett balközép pozíció, az ezzel együtt járó természetes szövetség az MSZP-vel súlyos identitászavarokhoz vezetett. Ebben az ellentmondásos helyzetben, írja Kis, "valamikor épp az ezredforduló tájékán a liberális párt identitása lassan, ellentmondásosan, de azért félre nem érthetően elkezdett jobbra tolódni". Ez jelent meg az MSZP-vel való sokéves szövetségi viszonyra adott ellenreakciókban és identitáskeresésben, ez vált manifesztté az egészségügyi reformhoz való viszonyban, ezt fejezték ki a párt vezetésére hatással lévő csoportok attitűdjei is.
Ez az interpretáció szerintem, bár közelebb van a valósághoz, mint valamennyi Kis által elvetett magyarázat, több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.
Ha a jobbra tolódás az ezredfordulóra tehető, mi magyarázza azt, hogy az akkor elfogadott pártprogramok – a Szabadelvű Hitvallás és a Korszakváltás Programja – korántsem jobboldali, neoliberális felfogást képviseltek az állam szerepéről, hanem a beavatkozó-fejlesztő, aktivista állam mellett foglaltak állást? Természetesen igaz az, hogy ezeknek a programoknak a jelentősége részben abban áll, ami megvalósul belőlük, csakhogy az SZDSZ 2002-2006-os kormányzati szerepvállalása – a fejlesztő-beavatkozó-megóvó felfogásnak megfelelő tárcaválasztásokkal, továbbá a kormányzati költekezés támogatásával – hűen tükrözte ezeknek a programoknak a mondanivalóját. Félreértés ne essék: ezek a politikai lépések nem annak az emberi jogi és esélyegyenlőségi hagyománynak a szellemét követték, amelynek eltűnéséről Kis János ír (bár méltánytalan volna említés nélkül elmenni amellett, hogy a rendszerváltás utáni legfontosabb esélyegyenlőségi törekvés, a közoktatás deszegregációjának kísérlete éppenséggel a Magyar Bálint által vezetett minisztérium nevéhez fűződik ezekben az években) – de hogy az SZDSZ jobbra tolódását jelezték volna, azt nehéz lenne igazolni.
Igaz, ahogyan Kis írja, hogy az SZDSZ folyamatos térvesztésével az évek során alapvetően megváltozott a pártért élők és a pártból élők aránya, ebből korántsem következik a jobbra tolódás, a konzervatív, vagy a progressziót elvető fordulat. Sőt, éppenséggel érvelhetnénk ezzel ellentétesen is: a '90-es években a tölgyessysta szárny kisebbségben maradásával, képviselői többségének távozásával, illetve háttérbe szorulásával, majd az 1994-es MSZP-SZDSZ koalícióval a szabad demokraták éppen azokat a támogatóikat, véleményformálóikat veszítették és idegenítették el, akikhez közelebb állt egy jobboldali-konzervatív - az emberi jogok és az esélyegyenlőség kérdéseire kevésbé érzékeny - liberális hagyomány.
Valószínűbbnek tartom, hogy a párt környékén maradó, illetve a pártot különböző testületekben hivatásszerűen képviselő liberálisok nem annyira az SZDSZ gyökereinek egyes szálai között ingadoztak, mint inkább érdekeik megítélésében. Felváltva gondolták az, hogy személyes érdekük, hogy az SZDSZ-MSZP szövetség fennmaradjon, illetve azt, hogy az SZDSZ megmutassa önálló arcélét és így biztosítsa fennmaradását. Nem véletlen, hogy az SZDSZ önállósodási kísérletei minden olyan esetben, amikor valódi tétjük lett volna – a D-209-es ügy, a száznapos program, az őszödi beszéd, a kisebbségi kormány fenntartása 2008 tavaszától -, rendre kudarcba fulladtak, nem utolsó sorban azért, mert az SZDSZ belső közvéleményét meghatározó politikusok gyakran maguk sem voltak érdekeltek egy ilyen önállóságra törekvő politikai stratégiában. Az a sajátos dialektika, amelyben a kritikátlan felsorakozás és a demonstratív megkülönböződés gesztusai váltották egymást az SZDSZ megnyilvánulásaiban, valóban létezett abban a formában, ahogyan Kis János leírja – ezek azonban meggyőződésem szerint nem a jobbra tolódás, hanem pusztán a kiüresedés megnyilvánulásai voltak. Bár igaz, hogy az SZDSZ összetett hagyományainak integrálása kudarccal végződött, ez a kudarc azonban nem az egyik vagy másik szál megerősödését jelentette, hanem valamennyi szál eltűnését abban az ideológiai és belpolitikai zűrzavarban, amelybe a liberálisok az ezredforduló utáni első évtizedben kerültek.
Jegyzetek | [
"SZDSZ"
] | [
"Szabad Demokraták Szövetsége",
"Szabad Tanácskozás",
"Új Generáció",
"Fővárosi Bíróság",
"SZDSZ Országos Tanácsa",
"Országos Tanács",
"Hír TV"
] |
Sarkadi Zsolt
2013. 04. 30., 12:10
Utolsó módosítás:2013. 04. 30., 14:22
A dohánygyártók ezerforintos cigarettaárat vizionálnak dobozonként, és ez nem is túlzás. A cégeknek muszáj lesz árat emelniük, ha a trafikosokat illető 10 vagy 12 százalékosra ugró árrést nem a saját bevételeikből akarják kigazdálkodni. A cigi árának legnagyobb része természetesen továbbra is az államé lesz.
Az [origo]-nak nyilatkozó trafikosok szerint óriási a fejetlenség a trafiktörvény körül, egyelőre maguk a trafikosok sem látják pontosan, mi és hogyan fog változni júliusban. A hazai dohánypiac főszereplőit tömörítő Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSz) 130 forintos dobozonkénti áremelkedéssel, 1000 forintos cigarettaárral és a legális dohánypiac összeomlásának víziójával borzolja a kedélyeket, Lázár János államtitkár pedig lassan havonta mond be egy új árrés-arányt a cigarettára. Legutóbb már maga Orbán Viktor kormányfő nyilatkoztatta ki, hogy ő a 12 százalékos árrést tartja jónak.
Azt, hogy mennyire lesz jó üzlet Magyarországon 2013 júliusától az új rendszerben dohánytermékeket árusítani, a trafikosoknak garantált árrés mértéke dönti el. Jelenleg erről semmilyen konkrét információ nem áll a pályázó trafikosok és a dohánygyártók rendelkezésére, a parlament ugyanis még Lázár János 10 százalékos árrésről szóló módosító indítványát sem fogadta el. A trafikok koncessziós pályáztatását bonyolító Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. is következetesen hárítja weboldalán az ezzel kapcsolatos kérdéseket.
Magyarországon a személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a globális átlagnak
A 3,5 százalékos, esetleg 5, 10 vagy 12 százalékos bemondások közül egyelőre - úgy tűnik - a két legmagasabb árrésnek van esélye a győzelemre, tehát a - jelenleg a dohánygyártók által meghatározott - 3 és 5 százalék között alakuló árrés mindenképpen nőni fog. Logikus, hogy amennyiben a jövedéki szabályok nem változnak, ezt a növekményt nem a dohánygyártó akarja majd lenyelni, hanem megemeli a fogyasztói árat, mivel ezt továbbra is ő diktálja. Mielőtt azonban felháborodnánk a gyárak profithajhászásán, érdemes utánaszámolni, miért is fizetünk manapság, ha dohányárut veszünk.
Cigimatek
Egy doboz cigaretta ára három különböző helyre kerül, az államhoz, a gyárhoz és a trafikoshoz. A jelenleg hatályos szabályok szerint a cigaretta jövedéki adója ezer szálanként 12 500 forint (tehát szálanként 12,5 forint), valamint a kiskereskedelmi ár 31 százaléka, de legalább 24 920 forint ezer darabonként. Egy 800 forintos, 19 szálat tartalmazó doboz jövedéki adója tehát 19 x 12,5, azaz 237,5 forint, ehhez jön a 800 forint 31 százaléka (248 forint), egy 800 forintos cigarettán a jövedéki adó tehát összesen 485,5 forint.
A maradék 314,5 forintból fizeti meg a gyártó az áfát is, ez egy 800 forintos cigarettánál nagyjából 170 forint. Marad tehát dobozonként 144 forint és 50 fillér. Ezen osztozik a gyártó és a trafikos. Nagyjából 25-40 forint a trafikosé, a maradéknak kell tulajdonképpen fedeznie a gyártó költségeit.
Ha a gyártó csak ehhez, a nagyjából 112 forintos dobozonkénti bevételéhez ragaszkodik, számításaink szerint 800 forintról 927-930-ra kell emelnie a fogyasztói árat. Ha pedig a 10 százalékos tervezett árrés mégis 12 százalékosra nő, még nagyobb áremelés jöhet.
Ezzel szemben Lázár János azt mondja, a cigaretta fogyasztói ára nem fog emelkedni, a trafikos árrésében jelentkező bővülést a gyártónak kell majd állnia, egyelőre azonban sem az elfogadott dohánytörvényben, sem annak - most Lázár János által benyújtott - módosításában nem szerepel, hogy átalakulna az árképzés jelenlegi rendszere. Ha pedig továbbra is a gyártók mondják meg, mennyit kell fizetni a cigiért, valószínűleg emelni fognak az áron, bármivel is próbálkozik az államtitkár.
A két legnagyobb hazai dohány-nagykereskedő bevételei egyébként 2011-ben nőttek az egy évvel azelőtti szinthez képest (tavalyi adat még nem áll rendelkezésre). A British American Tobacco 2010-es 758 millió forintos adózott erdménye 2011-ben 948 millióra nőtt, a Philip Morrisé pedig 160 millióról 1 milliárd 21 millióra (bár ez szervezeti átalakulásokkal is magyarázható). Ez alapján pedig reális forgatókönyvnek tűnhet az is, hogy a kormányt támogató parlamenti trakciószövetség akár törvénnyel garantálja, hogy a trafikosok jövedelemnövekedését a dohány-nagykereskedőknek kell kigazdálkodniuk. Ebben az esetben a kormány nem csinálna mást, mint átadná a dohánygyártók profitjának egy részét azoknak a trafikosoknak, akiket politikai megfontolásoktól nem mentesen választott ki.
Nem csak a tüdőnk feketedhet el
Az egyetlen rizikó az áremelésben az, hogy hazánknak két szomszédja is beleesik a kontinens legolcsóbb cigarettáit kínáló 10 államába. Szerbiában és Ukrajnában ugyanis legálisan lehet nagyjából 500 és 360 forintos áron cigit vásárolni, emellett mindkét államban virágzik a dohánytermékek feketepiaca is, ahol még olcsóbban kínálják az árut.
Nem kizárt tehát, hogy az egész dohánypiaci átalakulás a feketegazdaságot fogja leginkább felfuttatni. Az olcsóságon túl a fekete cigaretta előnye lehet az is, hogy azokon a településeken, ahol csak mozgóboltok fognak majd árusítani, a fekete dohányáru sokkal könnyebben hozzáférhető lesz a legálisnál. A GfK Hungária adatai szerint egyébként az illegális dohánytermékek piaci részesedése a 2005-ös, 27,4 százalékos csúcs óta egészen 2011-ig csökkent, a sorozatos áremelések azonban szükségszerűen növelik ezt a mutatót.
A DBMSz szerint az új szabályozás rövid idő alatt újra 15 százalékosra növelheti az illegális dohánytermékek piaci részesedést, ez pedig 45 milliárdos mínuszt is eredményezhet a költségvetésben - írta a Világgazdaság. | [
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt."
] | [
"British American Tobacco",
"Philip Morris",
"Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége",
"GfK Hungária"
] |
Tavaly szeptemberben bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult Szilvásy-féle kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek, valamint az azok esetleges megismételt minősítését megalapozó más minősített adatok titkosságának felülvizsgálatát kértük. A bejelentés alapján októberben titokfelügyeleti hatósági eljárást indított a NAIH, melynek eredményeképpen az államtitoknak minősített akták egy részének nyilvánosságra hozatalát rendelte el.
Az alapügy
A Fővárosi Ítélőtábla 2017. szeptemberében jogerősen felmentette a kémkedéssel és bűnpártolással vádolt Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány egykori titkosszolgálati miniszterét, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) – ma Alkotmányvédelmi Hivatal – volt vezetőit, Galambos Lajost és Laborcz Sándort. Mivel az eljárást 2040-ig titkosították, így csupán a kihirdetett ítéletet ismerhette meg a nyilvánosság, annak indoklása zárt ajtók mögött hangzott el.
A nyilvánosság jogszerűen ma sem tudhatja, egyáltalán miért is indult pontosan az eljárás. A sajtóban ugyan számos információ és félinformáció látott napvilágot, ezek megerősítése és cáfolása azonban elmaradt, hiszen a vádirati tényállás is minősített adat.
A kiszivárgott indormációmorzsák szerint az NBH-nál folytatott belső vizsgálatba kapcsolódhatott be egy magyar cég, amely azonban a nemzetbiztonsági vizsgálata során külföldi szakértőket is alkalmazott, akik az orosz titkosszolgálathoz is kötődhettek.
A vádlottak padjára került az NBH akkori főigazgatója, Galambos Lajos, a magyar cég tulajdonosa Püski László, illetve Szilvásy György akkori miniszter és Laborc Sándor, a következő NBH-főigazgató. A vádlottakat 2011-ben vették őrizetbe, de az ügyészi indítvánnyal ellentétben a bíróság nem helyezte őket előzetes letartóztatásba.
Elsőfokon a Debreceni Törvényszék Galambos Lajost kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, és a közügyektől 3 évre eltiltotta. Szilvásy György hasonló büntetést kapott felbujtóként elkövetett kémkedésért. Az NBH-t 2007 és 2009 között vezető Laborc Sándorra hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettéért egy év börtönbüntetést szabtak ki, amelynek a végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették. A biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig a bíróság az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette.
Az ítélet ellen valamennyi vádlott fellebbezett. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa új eljárás lefolytatását rendelte el, így a Kaposvári Törvényszékre került az eljárás, ahol minden vádlottat illetően felmentő ítélet született, ezt pedig a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen helybenhagyta.
Az indítványunk
Amikor tavaly a Fővárosi Ítélőtábla meghozta a jogerős ítéletet az ügyben, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk a titkosítás legalább részleges feloldását kérve.
Az indítványunkat azzal indokoltuk, hogy a nyilvánosság az eddigiekben csak meg nem erősített, de nem is cáfolt információmorzsákhoz juthatott hozzá ebben az igen fontos közügyben, mivel az ítéletek rendelkező részén kívül minden más adat minősített adat. Ugyanakkor a vádlottak közül az I-III. rendű vádlott kifejezetten a közhatalom gyakorlásával összefüggő minőségükben elkövetett cselekmények miatt állt bíróság előtt, így a közvéleménynek kiemelkedő alkotmányos érdeke fűződik ahhoz, hogy megismerhesse a vádat, a vádlottak védekezését és a bíróság ítéletét.
A teljes peranyag minősített jellege pedig alkotmányosan nem lehet indokolt, mivel a nyilvánosság előli teljes elzárás az arányossági mérlegelés tekintetében nem veszi figyelembe, hogy egy ilyen súlyú közügyben milyen fontos érdek fűződik a nyilvánosság pontos tájékoztatásához.
A NAIH döntésének lényege
A NAIH döntése első körben csak a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak az ügyben végzett felderítő tevékenysége során keletkezett iratok minősítéséről szólt, az ítélet vizsgálatára egy külön eljárásban kerül sor.
A Péterfalvi Attila által vezetett hatóság szerint eleve kétséges, hogy a minden vádlott jogerős felmentésével végződött büntetőügyben folytatott nyomozás, illetve az azt megelőző felderítő tevékenység minden részlete minősített adat (régi nevén: államtitok) lehetne.
Egyetértett azzal is a NAIH, hogy mivel a büntetőügy tárgya közhatalom gyakorlásával összefüggésben elkövetett bűncselekmény volt, fontos közérdek fűződik legalább az iratok egy részének nyilvánosságához.
Mivel az Alkotmányvédelmi Hivatal, illetve a jogelődje (Nemzetbiztonsági Hivatal) védett állományának tagjával összefüggő bűncselekmények felderítése a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) kizárólagos hatáskörébe tartozik, a NAIH az NVSZ iratanyagainak felülvizsgálatával kezdte az eljárást, amely egy részének "Bizalmas" minősítése 2035. december 31-ig, más részének 2040. december 31-ig érvényes.
A Hatóság vizsgálata szerint a minősítési eljárás formai hibában nem szenvedett, és az iratok egy részének titkossá minősítése indokolt, mert azok nyilvánosságra kerülésével külföldi és hazai szolgálatok működésével, védelmi képességével, illetve információforrásokkal kapcsolatos adatok kerülnének nyilvánosságra.
Ugyanakkor az a jelentés, amely az NVSZ-nek a felderítő tevékenysége során az üggyel kapcsolatban feltárt tényállását tartalmazza, nyilvánosságra hozható, mert abból ilyen érzékeny adatok nem ismerhetők meg, ezért ezek titkosításának megszüntetését rendelte el a Hatóság.
Különös súlyt helyezett az indokolás arra is, hogy mivel a magyar titkosszolgálatok külföldi befolyásolása merült fel az ügyben, ezért a közvélemény tájékoztatása különösen fontos a kérdésben.
Csikász Brigitta – M. Tóth Balázs
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Kaposvári Törvényszék",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Debreceni Törvényszék"
] |
Megállíthatatlanul szórják a pénzt a budapesti olimpiai tervekkel kapcsolatos kommunikációs közbeszerzéseken.
A ma megjelent értesítő szerint egyedüli ajánlattevőként a Humán Telex Reklám Tanácsadó és Szolgáltató Kft., valamint a Mindshare Médiaügynökség Kft. kapta meg a lehetőséget, hogy 3+1 milliárd forintból megtervezze és lebonyolítsa a Társadalmi párbeszéd az olimpiáért 2017-es kampányait.
A két cég idén augusztusban már kapott 900 millió forintot a budapesti olimpiai álmok 2016-os népszerűsítésére (négy és fél hónapra), úgyhogy a mostani sikeres közbeszerzés azt jelenti, hogy másfél év alatt közel ötmilliárd forintot költhetnek el a cél érdekében.
Érdekesség, hogy a mostani elnyert pályázat kiírásakor még úgy tűnt, hogy ha négy és fél hónap alatt 900 millióba kerül az olimpia népszerűsítése, akkor a 2017-es teljes évre 2,5 milliárd forint lehetne a keret, de idő közben kicsit felmentek az árak vagy jövőre több feladata lesz kommunikációs cégeknek, mint idén.
A Humán Telex Kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője Orosz Pál, aki a Ferencvárosi Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója. A Mindshare Médiaügynökség 2014-ben a BKK-val kötött egy 244 milliós szerződést közlekedésszervezési és fejlesztési munkálatokra, viszont már a baloldali kormányok alatt is bőven kapott zsíros állami megbízásokat. 2008-ban például egyedüliként vittek el egy kétmilliárdos média+pr-tendert az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban - írtuk róluk korábban.
Cikkünk korábbi verziójában a Mindshare-t Kuna Tibor cégének neveztük, de ez nem igaz. Az érintettektől elnézést kérünk. | [
"Humán Telex Kft.",
"Mindshare"
] | [
"Humán Telex Reklám Tanácsadó és Szolgáltató Kft.",
"Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.",
"Mindshare Médiaügynökség",
"Mindshare Médiaügynökség Kft.",
"Új Magyarország Vidékfejlesztési Program"
] |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné alapítványainak közbeszerzéseket kellett volna kiírniuk a jegybanktól kapott közpénz elköltéséhez – állapította meg a Közbeszerzési Döntőbizottság. A bizottságnál maguk az alapítványok kérték annak megállapítását, hogy költéseik a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak-e vagy sem. A bizottság "helyt adott" a kérelemnek, és megállapította, hogy igen.
A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény szerint ugyanis szolgáltatások és áruk beszerzése esetén 8 millió, míg építési munkák esetén 15 millió forint felett kötelező közbeszerzést kiírni. Márpedig ilyenből volt bőven a Pallas Athéné alapítványoknál. Viszont arra való tekintettel, hogy az alapítványok maguk kérték az eljárást,
csak 200 ezer forint büntetést kaptak, amiért szabálytalanul költöttek el több milliárd forintot.
Arra számítani lehetett, hogy Matolcsyék alapítványai nem kapnak majd nagy fejmosást a közbeszerzések hiánya miatt – korábban arra számítottunk, hogy pár millió forinttal megúszhatják a dolgot. Ez még mindig elenyésző összeg lett volna az elköltött pénz mennyiségéhez képest.
Az alapítványok azután fordultak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, hogy az Alkotmánybíróság kimondta, az általuk kezelt pénz nem vesztette el közpénz jellegét. Az alapítványok kérelmezték az eddigi szakmai álláspontjuk alapján (vagyis az alapján a meggyőződés alapján, hogy a pénzük nem közpénz, ezért nem kell közbeszerzést kiírni) kialakított gyakorlat felülvizsgálatát, egyúttal indítványozták az ajánlatkérői státusukkal kapcsolatos döntéshozatalt. A Pallas Athéné alapítványok ezzel párhuzamosan önkéntesen bejelentkeztek a közbeszerzési törvény hatálya alá.
Arról, hogy mire ment el az MNB alapítványainak pénze, itt írtunk bővebben. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] | [
"Pallas Athéné"
] |
Hatszázmillió forinttal drágábban számolták be Joav Blum pilisi és albertirsai földjeit a sukorói telkekbe - állítja az ügyészség, igazságügyi értékbecslőjükre hivatkozva, ám gyanúsítottként még senkit nem hallgattak ki. Egy másik igazságügyi szakértő eközben helybenhagyta a korábbi értékbecsléseket.
Két igazságügyi értékbecslő csaknem hatszázmillió forint különbséggel értékelt fel három földterületet Pilis és Albertirsa közelében. Joav Blum ezeket ajánlotta cserébe azon sukorói telkekért, amelyeken a King's City-beruházást valósítanák meg. Míg az ügyészség szakértőjének értékelése szerint csak alig 194 milliót ér a 787 millióért beszámított földterület, egy másik, ugyanolyan képesítéssel rendelkező szakértő szerint megalapozott a 787 milliós érték.
A King's City kapcsán a fővárosi főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozásról korábban a Népszabadságnak annyit nyilatkoztak, hogy még nem lépett abba a szakaszba, amikor bárkit "megalapozottan" lehetne gyanúsítani.
Tegnap azonban Keresztes Imre ügyész sajtóközleményben tudatta: a főügyészség által kirendelt igazságügyi szakértő szerint a csereszerződéssel érintett albertirsai és pilisi ingatlanok összértéke 193,8 millió forint, amelyből 15,1 millió forint értéket képvisel a 4-es főút Monor-Pilis elkerülő szakaszának nyomvonalával érintett terület. Ezzel szemben a csereszerződésben az albertirsai és a pilisi ingatlanokat összesen 787,4 millió forint értékben számították be, vagyis a csereszerződésben megjelölt és a szakértő által meghatározott érték különbsége 593,5 millió forint - tette hozzá.
Mint írta, a szakértői vélemény megállapításairól a főügyészség - törvényi kötelességének eleget téve - tájékoztatta a Pénzügyminisztériumot, az MNV Zrt. ellenőrző bizottságát, valamint az ügyben ugyancsak vizsgálatot folytató Állami Számvevőszéket. A büntetőeljárásban még senkit nem hallgatott ki gyanúsítottként a főügyészség.
Az ügy ismerői különösnek találják, hogy folyamatban lévő nyomozásról ilyen nyíltan, sajtóközleményben beszél az ügyészség, holott az eljárás még a gyanúsításig sem jutott el, ugyanakkor, mint mondják, mindez a nyomozó hatóság kockázata. Lapunk időközben viszont úgy értesült: lezárásához közeledik az a Pénzügyminisztérium által kezdeményezett vizsgálat, amelyre - hasonló tárgykörben - Oszkó Péter adott utasítást a közelmúltban. A tárcavezető korábbi nyilatkozatai szerint gyakorlatilag ennek a vizsgálatnak az eredményétől tették függővé, hogy a beruházókkal aláírják-e a Közép-dunántúli Régió területére érvényes kaszinókoncessziós szerződést. A vizsgálat során több szakértő nem vállalta el a területek értékelését a kialakult politikai vita miatt.
A körülményekre és az időközben megjelent számvevőszéki jelentésre tekintettel - amely szerint gyakorlatilag semmis a telekcsere-szerződés, mert az jogszabályokba és a jó erkölcsbe ütközik - végül egy igazságügyi szakértőt, tehát az ügyészség szakértőjével megegyező képesítésű szakembert kértek fel. Ez az igazságügyi ingatlanszakértő azonban az MNV Zrt. által korábban készíttetett szakmai értékbecsléshez képest nem talált ár-érték eltérést, az értékelést szakmailag "alátámasztottnak és összegében jónak" ítélte meg.
A tegnapi ügyészségi sajtóközleményt követően erről az MNV Zrt. is sietve tájékoztatta a közvéleményt, holott korábban sem ők, sem a Pénzügyminisztérium nem tüsténkedett, hogy ismertesse a vizsgálat állását.
Túlzás volna tehát állítani, hogy közelebb kerültünk volna a nagy port felvert ügy megoldásához. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mindenesetre szokatlan ötlettel állt elő: felkérik az ügyben eltérő véleményeket megfogalmazó szakértőket, hogy folytassák le szakmai vitájukat a földterületek értékével kapcsolatban. - Olyan szakkérdésről van szó, amelynek eldöntésére a hatályos törvények értelmében az MNV Zrt. nem jogosult - áll a vagyonkezelő lapunkhoz eljuttatott közleményében. Hozzáteszik: csak a vita lefolytatása után tudják kialakítani a szervezet szakmai álláspontját a további lépésekkel kapcsolatban.
Úgy tudjuk, időközben sor került a Joav Blum és Oszkó Péter közötti találkozóra, amelyen Blum egyértelművé tette: csak Sukorón tudja elképzelni a több év alatt egymilliárd eurós befektetés megvalósulását. Oszkó viszont ahhoz ragaszkodott, hogy rendezzék a vitatott jogi kételyeket. Információink szerint a két fél álláspontja jottányit sem közeledett. | [
"King's City",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"MNV Zrt.",
"Állami Számvevőszék"
] |
Szakértelem tízmillióért
Összeférhetetlenséget gyanít Székely Tamás megbízásai ügyében a kormánybiztos
Legalább tízmillió forintot kapott szakértői munkákért 2004 és 2007 között Székely Tamás, illetve családi vállalkozása. Az elszámoltatási kormánybiztos szerint a későbbi egészségügyi miniszter egyik megbízása összeférhetetlenség gyanúját veti fel, és egyelőre munkavégzést igazoló iratokat sem találtak. Ezért a biztos – Havas Szófia és Kárpáti Zsuzsa MSZP-s szakpolitikusok esetéhez hasonlóan – várhatóan büntetőfeljelentést tesz.
Több mint tízmillió forintért szakértősködött a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány idején Székely Tamás későbbi egészségügyi miniszter, aki személyesen és családi cégén keresztül is szép summákat kapott az Egészségügyi Minisztériumtól, illetve annak egyik háttérintézményétől. A lapunk birtokába került megbízási szerződések szerint először 2004. március 1. és 2005. március 1. között az Országos Gyógyintézeti Központ bízta meg szaktanácsadással havi bruttó 440 ezer forintért – részletek a Magyar Nemzet pénteki számában. | [
"Egészségügyi Minisztérium",
"Országos Gyógyintézeti Központ"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Belföld Hűtlen kezelés az FKF-nél? Nyomozást indított a rendőrség
• Hagyó nyomására kötöttek szerződést a tanácsadó céggel? + Videó
Nyomozást indított szerdán a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi főosztálya hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban – közölte a rendőrség a Police.hu-n. Az irányított pályáztatásról sem Bielek Péter, sem Hagyó Miklós sem korábbi főtanácsadója Mesterházy Ernő nem szólt neki – állítja Demszky Gábor. Tölgyesi Balázs tagadja, hogy ő lett volna Hagyó Miklós meghosszabbított keze a közterület-fenntartó vállalatnál.
A nyomozás feladata a fentieken túl többek között annak tisztázása is, hogy az FKF Zrt. által lefolytatott közbeszerzési eljárás megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak – teszik hozzá.
Ismeretes, az elmúlt napokban a hírTV hozta
Demszky Hagyóra bízta a dolgokat?
A főpolgármester az Indexnek elismerte: 2008-ban Bielek más vezetőkkel azzal kereste meg, hogy a főpolgármester-helyettesekre hivatkozva többen utasításokat adnak a gazdasági társaságoknak. Demszky emiatt levelet írt Hagyó Miklósnak, amelyben arra kérte: szüntesse meg ezt a rendszert. Miután a fővárosi Fidesz képviselői a BKV-hoz hasonló ügyekről beszéltek a közterületfenntartónál is, Demszky feljegyzést kért Bielek Pétertől, a visszaéléseket azonban Demszky állítása szerint jelentésében nem említette a vezérigazgató.
"Nem voltam Hagyó meghosszabbított keze"
Bielek Péter tanúvallomásában azt is állította, hogy Hagyó Miklós a saját emberét ültette be vezérigazgató-helyettesnek az FKF Zrt.-be. Bielek úgy fogalmazott a nyomozóknak, hogy a volt szocialista főpolgármester-helyettes az irodájában mutatta be neki a kiválasztott személyt, Tölgyesi Balázst. Tölgyesi az FKF-ügyben a Hír Televízió Célpont című műsorának adott elsőként interjút, amelyben tagadta, hogy ő lett volna Hagyó Miklós meghosszabbított keze a közterület-fenntartó vállalatnál. "Hagyó Miklósnak az én kinevezésemhez semmi köze nem volt, sőt. Tulajdonképpen Bielek úr mutatott engem be Hagyó úrnak az ő irodájában. Az igaz, hogy ott találkoztunk Hagyó úrnál a titkárságon, utána együtt mentünk be hozzá, de ez volt az a bizonyos bemutatkozó beszélgetés, ami már a kinevezésemet követően történt egyébként meg" - fogalmazott Tölgyesi.
(hírTV, police.hu/MNO) A nyomozás elrendelését több hónapnyi adatgyűjtés előzte meg, tekintettel arra, hogy 2010 februárjában a gazdaságvédelmi nyomozók a BKV-val összefüggésben folytatott nyomozás során olyan információk birtokába jutottak, melyek a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél is felvetették annak gyanúját, hogy olyan tanácsadói szerződések születtek, melyek nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak – áll a rendőrség szerdai közleményében.A nyomozás feladata a fentieken túl többek között annak tisztázása is, hogy az FKF Zrt. által lefolytatott közbeszerzési eljárás megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak – teszik hozzá.Ismeretes, az elmúlt napokban a hírTV hozta nyilvánosságra , hogy információik szerint az egyik közbeszerzésből 70 millió forintot juttatott vissza az előre kiválasztott nyertes cég a városházára. Az FKF vezérigazgatójának vallomása szerint Mesterházy Ernő és Hagyó Miklós mozgatta a szálakat itt is, csakúgy, mint a BKV esetében A főpolgármester az Indexnek elismerte: 2008-ban Bielek más vezetőkkel azzal kereste meg, hogy a főpolgármester-helyettesekre hivatkozva többen utasításokat adnak a gazdasági társaságoknak. Demszky emiatt levelet írt Hagyó Miklósnak, amelyben arra kérte: szüntesse meg ezt a rendszert. Miután a fővárosi Fidesz képviselői a BKV-hoz hasonló ügyekről beszéltek a közterületfenntartónál is, Demszky feljegyzést kért Bielek Pétertől, a visszaéléseket azonban Demszky állítása szerint jelentésében nem említette a vezérigazgató.Bielek Péter tanúvallomásában azt is állította, hogy Hagyó Miklós a saját emberét ültette be vezérigazgató-helyettesnek az FKF Zrt.-be. Bielek úgy fogalmazott a nyomozóknak, hogy a volt szocialista főpolgármester-helyettes az irodájában mutatta be neki a kiválasztott személyt, Tölgyesi Balázst. Tölgyesi az FKF-ügyben a Hír Televízió Célpont című műsorának adott elsőként interjút, amelyben tagadta, hogy ő lett volna Hagyó Miklós meghosszabbított keze a közterület-fenntartó vállalatnál. "Hagyó Miklósnak az én kinevezésemhez semmi köze nem volt, sőt. Tulajdonképpen Bielek úr mutatott engem be Hagyó úrnak az ő irodájában. Az igaz, hogy ott találkoztunk Hagyó úrnál a titkárságon, utána együtt mentünk be hozzá, de ez volt az a bizonyos bemutatkozó beszélgetés, ami már a kinevezésemet követően történt egyébként meg" - fogalmazott Tölgyesi.(hírTV, police.hu/MNO) | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt."
] | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.",
"Hír Televízió",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"FKF Zrt."
] |
/ 2006.07.06., csütörtök 13:00 /
Ismeretlen eredetű pénzből vásárolt vízparti telket, és készül belakni épülő villáját Zamárdiban Medgyessy Péter - derítette ki a Heti Válasz. A volt kormányfő ráadásul vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel új szerzeményét. Az eladó: a balatonparti üdülő- és kempingcégek előző ciklusbeli privatizációjának győztese, az SCD Holding.
"A politikusok feladata, hogy a jog és az erkölcs időnként egymást nem fedő követelményei közül mindig a szigorúbbhoz igazodjanak. (...) Fontos, hogy elkerüljünk minden olyan helyzetet, amelyben a politika és az üzleti világ meg nem engedhető kapcsolatának lehetősége vetődik fel" - jelentette ki 2003 februárjában Medgyessy Péter. Akkortájt az volt a látszat - és a valóság -, hogy a Kiss Elemér nevét viselő ügyvédi iroda több állami vállalattól is megbízást kapott. A kancelláriaminiszter tehát nem felelt meg a kormányfő mércéjének, ezért lemondásba menekült.
Bár Medgyessy 2004 augusztusa óta nem miniszterelnök, mindmáig közszereplő. Országgyűlési mandátumát a ciklus végéig megtartotta, s lassan két éve, hogy utazó nagykövetként nemzetközi missziókat vezet. A kampány elején ugyan azt nyilatkozta lapunknak, "korlátozottan fog élni" az MSZP melletti szimpátiamegnyilvánulásokkal (Heti Válasz, 2006. február 2.), mégis fel-feltűnt a szocialista párt tribünjein. Aztán a választások második fordulója előtt három nappal Medgyessyt a Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. igazgatósági tagjává választották. A magánszektorban ekkorra már tetszetős sikereket ért el: a budai Fotex Plázába bejegyzett tanácsadó cége, az M. P. Europa Kft. nettó árbevétele 2005-ben közel 140 millió forint volt, melyből osztalék címén 102,5 milliót emelhetett ki a nagykövet. Emellett ugyancsak tavaly Medgyessy hozzájutott egy, a Tihanyi-öbölre és a naplemente szokásos útvonalára nyíló vízparti ingatlanhoz a Balaton déli oldalán. Ám a volt miniszterelnök nem felel meg a Kiss Elemérre kötelező mércének, hiszen idei záró vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel az M. P. Europából származó osztalékjövedelmét, a Zamárdi határában fekvő telkét és a mintegy 200 négyzetméteres alapra épülő, a második szintnél "járó" nyaralóját.
FOGHÍJAS VAGYONNYILATKOZAT
A siófoki Körzeti Földhivatal nyilvántartása szerint Medgyessy Péter és hitvese, Csaplár Katalin 2005. augusztus 19. óta fele-fele arányban tulajdonosa a korábban kempingoldalnyúlványként ismert, tavaly augusztus 1-jén három részre parcellázott zamárdi vízpartszakasz középső, 1550 négyzetméteres telkének. Az ingatlanforgalmazók szerint a Balatonon épp az ilyesfajta, tihanyi - esetleg badacsonyi - panorámát nyújtó területek a legértékesebbek. A Zamárdiban működő Balaton Ma ingatlaniroda megkeresésünkre legalább 70 millió forintra becsülte a Medgyessy család tulajdonában lévő telekhez hasonló ingatlanok árát. A településen ugyanakkor a közelmúltban cserélt gazdát egy szintén másfél ezer négyzetméteres telek - potom 120 millió forintért.
Míg Tihanyban tavaly 545 és 720 ezer forint közötti négyzetméterenkénti áron kínáltak új építésű luxusapartmanokat, a Tihanyi-öbölre néző, déli parti házak négyzetméteréért a szakemberek szerint ma 7-800 ezer forintot is el lehet kérni. Vagyis a Medgyessy-telek és az épülőfélben lévő, kétemeletes villa legmagasabb piaci értéke akár a 300 millió forintot is meghaladhatja. Medgyessyék egyik telekszomszédja azt állítja: a három ház felépítése "projektformában valósul meg", vagyis a volt miniszterelnök készen vette/ veszi leendő nyaralóját az eladó-kivitelezőtől - és nem volt módja takarékoskodni azzal, hogy maga tervezteti és építteti fel új hajlékát.
Egyfelől tehát tény: Medgyessy foghíjasan töltötte ki vagyonnyilatkozatát, ráadásul az eltitkolt tétel piaci értéke - házzal együtt - meghaladhatja az elmúlt években általa megtakarított 205-225 millió forintot (lásd táblázatunkat). Miután 2005-ről 2006-ra nem csökkentek a politikus befektetési jegyekbe, állampapírokba, takarékbetétbe, biztosításokba utalt megtakarításai, nincs is nyoma, hogy a nagykövet milyen pénzt fordított a ház és a telek felének megvásárlására. (Csaplár Katalin vagyongyarapodásának részletei legálisan titkosak, hiszen a miniszterelnöknék nem kötelesek a nyilvánosság elé tárni nyilatkozatukat.)
Kézenfekvő lenne, ha a volt kormányfő az M. P. Europa Kft.-ből származó osztalékjövedelmét tüntetné fel forrásként, ám - mint írtuk - ez sem szerepel a vagyonnyilatkozatban, ráadásul a telek nem a 2005-ös üzleti év lezárása után, hanem tavaly nyáron került a nevére. E-mailben feltett kérdéseinkre - miért hiányosan töltötte ki vagyonnyilatkozatát, illetve milyen tevékenységből származott az a közel 140 millió forint, ami nettó árbevételként szerepel a cége 2005-ös mérlegében? - Medgyessy Péter nem felelt. Munkatársa útján ugyanakkor postafordultával jelezte: "szabadsága után szívesen válaszol kellemes és kellemetlenkedő kérdésekre egyaránt".
Eddig az ingatlan vevőjéről szóltunk, pedig az eladó kiléte sem érdektelen. A földhivatal az érintett telek esetében három egymást követő adásvételt jegyzett be egyazon napra, 2005. augusztus 19-re. A Siotuor Rt.-ről először az idegenforgalmi társaság anyacégére (pontosabban: az anyacég anyacégére), az SCD Group Management Kft.-re szállt a tulajdonjog. Majd az SCD jogi képviselője, Tomcsányi Tamás ügyvédi irodája következett, hogy végül Medgyessyékhez kerülhessen a frissen parcellázott vízpart. "Megvolt az oka, hogy mielőtt az ingatlan az SCD Kft.-től Medgyessy Péterre szállt, a telek átmenetileg az irodám nevére volt bejegyezve, ám nincs semmi rendkívüli a háttérben" - hűtötte le érdeklődésünket Tomcsányi. Az ügyvédi titoktartásra hivatkozva azt a talányt sem oldotta fel, hogy rövidke idő alatt miért cserélt háromszor is gazdát a 3509/4. helyrajzi számú ingatlan.
PRIVATIZÁCIÓS HATÁS?
A kifürkészhetetlen hátterű SCD-csoport (lásd keretes írásunkat) 2004 nyarán, Medgyessy Péter kormányfői periódusa alatt vehette meg a déli part kemping- és szállodaipari nagyvállalatát, a Siotourt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től. Egy évvel korábban ugyancsak Medgyessy avatta fel az SCD referenciaberuházásaként emlegetett - később a Leisztinger Tamás-féle Hunguest szállodaláncba olvasztott - tapolcai Pelion Hotelt. Mindazonáltal túlzás volna csípőből MSZP közeli társaságnak nevezni az SCD-t. A 3,12 milliárd forintos Siotour-bevásárlás után egy évvel a cég további 4,04 milliárdot fizetett a Veszprém Megyei Önkormányzatnak az északi parti testvérvállalatért, a Balatontourist Rt.-ért, majd a Zalatour Kft.-ért cserébe a jobboldali vezetésű Zala Megyei Önkormányzatnak is jutott 1,23 milliárd forint. Mára tehát kis túlzással a fél Balaton-part - és ezzel együtt a térség fejlesztésének kvázi monopoljoga - az SCD kezébe került.
"Nem azért vettük meg a Balatontouristot, a Zalatourt és a Siotourt, hogy a társaságok tulajdonában lévő területeket feldarabolva továbbadjuk, hiszen ezek az ingatlanok csak egyben tartva értékes fejlesztési területek. Az SCD az idegenforgalmi cégek átvételekor garanciát vállalt a kempingek fejlesztésére, illetve arra, hogy tulajdonjogukat nem idegeníti el" - mondta lapunknak Elkán Péter, az SCD Holding kommunikációs igazgatója. Közbevetésünkre - Medgyessy és két szomszédja éppen egy volt kempingdarabhoz jutott hozzá - Elkán leszögezte: fejlesztési célokra nem alkalmas, nem közvetlenül a vízparton lévő ingatlanok, táborhelyek értékesítését nem zárja ki az SCD-csoport. A cég jogi képviselője, Tomcsányi Tamás is megerősítette lapunknak, hogy a kempingek esetében az SCD-t vagyonmegőrzési kötelezettség terheli, ám mint mondta, vannak a birtokukban más jellegű ingatlanok, amelyek eladása szóba jöhet. "Medgyessy Péter egy vevőnk a sok közül" - érvelt az ügyvéd, és emlékeztetett: az SCD nemrég 218 apartmant épített Siófokon, melynek többsége már gazdára talált.
Tomcsányiék állításaival szemben viszont minden jel arra utal, hogy Medgyessy, illetve két zamárdi szomszédja korántsem egy a sok közül. Egyfelől: a jelenlegi utazó nagykövet 1998 decemberétől egy éven át felügyelőbizottsági tag volt a Siotour Rt.-ben, vagyis idejekorán szert tehetett némi helyismeretre a déli parton. Másrészt a Medgyessy-birtok kifejezetten alkalmas a fejlesztésre (mint írtuk, éppen fejlesztés alatt áll), ráadásul közvetlenül a vízparton fekszik. Továbbá: az SCD balatoni értékesítési gyakorlatától idegen, hogy nem lakást, hanem teljes projektet (telket és a ráépülő házat) származtat tovább a vevőnek.
JÖN AZ APEH?
A logika azt diktálja, hogy ha Medgyessy ilyen különleges lehetőséghez juthatott, két szomszédjának ugyancsak szerepelnie kell az SCD virtuális VIP-listáján. S valóban: egyikük az a Tamási András (és neje), akit - a cégbírósági iratok szerint - M&E Lízing Zrt. nevű cégén keresztül szerződéses kapcsolat fűz az SCD-csoporthoz. "Az SCD tulajdonosaival baráti viszonyban vagyunk" - válaszolt a kötődés mélységét firtató kérdésünkre Tamási. Ugyanakkor a Medgyessy családdal nincs kapcsolatunk - szögezte le, hozzátéve: nem közös beruházásban épülnek a házaik, igaz, mindhárom építkezést az SCD koordinálja. (Miután jelenleg egy kerítés öleli körül a három épülő villát, a "közös beruházás" kifejezés sem tűnik túlzásnak - A szerk.)
Medgyessy túloldali telekszomszédja pedig - a Zamárdiban terjedő pletykával szemben - nem a rendszerváltozás előtti utolsó miniszterelnök, Németh Miklós, hanem annak névrokona, az OTP-SCD Lízing Zrt. igazgatósági tagja. "Nem ismerem Medgyessy Pétert, következésképpen nem volt és nincs is kapcsolatom vele" - igazította el lapunkat a ki kinek a kije kérdésben Németh. Majd egyértelművé tette: az ingatlant piaci áron vásárolta, az építkezés pedig projektformában valósul meg. Egyébként - folytatta - a telek tulajdonosa azelőtt kereste meg az értékesítés szándékával, hogy az OTP Bank beszállt volna az SCD lízingcégébe, illetve hogy őt igazgatósági taggá jelölték volna az OTP-SCD Lízing Zrt.-ben.
Miután Medgyessy Péter nem válaszolt a telekvásárlási szokásait firtató kérdéseinkre, csak feltételezhető, hogy Tamási Andráshoz és Németh Miklóshoz hasonlóan őt is a telek tulajdonosa, az SCD kereste meg az értékesítés szándékával. A rezümé így a következő: Medgyessy eltitkolta a nyilvánosság elől, hogy a legexkluzívabb balatoni telkek tulajdonosaként ismert SCD felkínálkozása után 2005 augusztusában - ismeretlen eredetű pénzből - nagy értékű ingatlanvásárlásra szánta el magát.
"Nincs jogkövetkezménye, ha egy volt képviselő vagyonnyilatkozatában elmulasztja feltüntetni egy ingatlanát. Ha észleli a hibát, kijavíthatja" - igazította el lapunkat Géczi József Alajos. A parlament mentelmi bizottságának szocialista elnöke szerint a legnagyobb szankció ezért a nyilvánosság, hiszen a lebukás legalábbis kellemetlen. "Nem beszélve arról, hogy az APEH az eset nyilvánosságra kerülése után akár vizsgálatot is indíthat" - tette hozzá.
Lapzárta utánKérdéseinket június 28-án továbbítottuk Medgyessy Péternek. A volt kormányfő érdemben nem reagált, ám július 3-án a következő levelet küldte Szili Katalin házelnöknek: "Vagyonnyilatkozatomba hiba csúszott, nem tüntettem fel azt, hogy a Balaton déli partján, Zamárdiban építési telket vásároltam húszmillió forintért. Tévedésem azzal magyarázható, hogy a vásárlást kölcsönből valósítottam meg, amelyet csak ez év június 8-án fizettem ki. Kérem, 2006. május 17-ei vagyonnyilatkozatom ilyen értelmű korrekcióját tudomásul venni szíveskedjék." (A telek és az épülő villa becsült ára ugyanakkor jóval meghaladja a fenti összeget, ráadásul a politikus vagyonnyilatkozatában a tartozások rovat valamennyi sorát vízszintes vonallal kihúzta - A szerk.) | [
"SCD Holding"
] | [
"Körzeti Földhivatal",
"Zala Megyei Önkormányzat",
"Siotuor Rt.",
"M&E Lízing Zrt.",
"M. P. Europa Kft.",
"Balatontourist Rt.-",
"Heti Válasz",
"OTP-SCD Lízing Zrt.",
"Fotex Pláza",
"M. P.",
"SCD Group Management Kft.",
"Siotour Rt.",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.",
"Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt.",
"Zalatour Kft.-",
"Veszprém Megyei Önkormányzat",
"OTP Bank",
"Balaton Ma",
"Pelion Hotel"
] |
A Budapest Airport privatizációs szerződésében foglalt fejlesztések elmaradása, illetve az ezekhez kapcsolódó kötbér le nem hívása kapcsán hűtlen kezelés miatt feljelentést tett két jobbikos parlamenti képviselő kedden a legfőbb ügyésznél.
Bertha Szilvia és Szilágyi György jobbikos képviselők már júliusban is tettek feljelentést a repülőtér privatizációja miatt: a munkaügyi szabályok megsértéshez kötődő kötbérek le nem hívása kapcsán. A képviselők emlékeztettek rá: a repülőtér privatizációs szerződésében az szerepel, hogy a szerződésben foglalt fejlesztések elmaradása, vagy időbeni csúszása esetén kötbért érvényesíthet a magyar fél.
Az MTI kérdésére Bertha Szilvia leszögezte: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő esetenként 15 millió eurót érvényesíthetne akár még most is. Mivel pedig a Jobbik kutatásai szerint összesen 21 olyan fejlesztés van, amelyet nem, vagy nem időre készített el a beruházó, ezért az állam a teljes bankgaranciának - 75 millió eurónak - megfelelő összeget hívhatna le kötbérként, vagy ezen összegért cserébe érvényesíthetné visszavételi lehetőségét a repülőtér részvényeire.
A jobbikos képviselők hangsúlyozták: nem értik, hogy az állam miért nem él a kötbér lehívásával, vagy miért nem veszi vissza ezekért cserébe a többségi tulajdont a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér felett. | [
"Budapest Airport"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
Kartellezett egy kórházi beszerzésre kiírt pályázaton a GE Hungary Kft. és a Silver Wood - IT Kft., de mivel együttműködtek a Gazdasági Versenyhivatallal, ezért az egyik cég nem kap büntetést, a másiknak pedig csak egészen elenyésző bírságot kell fizetnie - erről adott ki közleményt a GVH.
A hatóság szerint a két cég, amely a magyar egészségügy legnagyobb eszközbeszállítói közé tartoznak, még 2015 májusában állapodtak meg arról, hogy ki nyerje a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak radiológiai IT termékeinek beszerzésére kiírt pályázaton, és ehhez egyeztették, hogy melyik cég milyen árat ajánl a közbeszerzésében. A GE és a Silver Wood nem is tagadta, hogy összejátszott, és bizonyítékokat is átadtak a GVH-nak.
Ezt pedig a hatóság annyira értékelte, hogy az együttműködésért cserébe 30 százalékkal csökkentette a Silver Wood-ra kiszabott büntetést, amit még 5 százalékos csökkenéssel fejelt meg, miután a cég kidolgozott egy programot arra, hogy hogyan nem fog kartellezni a jövőben. A GE-vel szemben pedig teljesen mellőzte a hivatal a büntetés kiszabását, míg a Silver Wood végül 2,6 millió forint bírságot kell, hogy fizessen. A GVH összesen 10 millió forinttal csökkentette a két cég büntetését.
A két beszállító egy másik, egészségüggyel kapcsolatos GVH vizsgálatban is érintett volt, 2016-ban egy 9 milliárdos uniós pályázattal kapcsolatban nyomozott a hivatal, amelyben az egészségügyi intézmények alacsonyabb energia-felhasználású CT, MRI, röntgen berendezések beszerzésére, cseréjére pályázhattak. Ebben a vizsgálatban a két cég mellett még egy tucat másik nagy beszállító is érintett volt. | [
"Silver Wood - IT Kft.",
"GE Hungary Kft."
] | [
"Észak-budai Egyesített Kórházak",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Szent János Kórház"
] |
A törvénymódosítás ebben a formában nem hirdethető ki – ezt mondta ki az Alkotmánybíróság az államfő indítványára.
A testület szerint viszont nem alaptörvény-ellenes, hogy a törvény egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását, és megszüntetett előhaszonbérleti jogokat.
Az Országgyűlés április végén egyszerű többséggel fogadta el azt a törvénymódosítást, ami szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek a nemzeti parkokhoz tartozó földek.
A földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítás szerint a nemzeti parkok földjeit a Nemzeti Földalapkezelőnek adták, ami a földtörvény alapján osztogathatta azt szét napjaink mészároslőrinceinek. Áder János és egy bíró fordult az AB-hez, az elnök csak normakontrollt kért, a bíró a rendelkezések megsemmisítését.
Áder János köztársasági elnök nem hirdette ki a törvényt, hanem az Ab-hoz fordult részben közjogi érvénytelenség miatt, ugyanis álláspontja szerint minősített többségre lett volna szükség a módosítás egyes részeinek elfogadásához. Továbbá felvetette azt is, hogy sérülhet a természetvédelem korábban elért szintje.
Az Ab hétfőn kimondta, hogy alkotmányellenes a törvény kétharmados többséget igénylő részének feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés és azt a jövőben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet gyakorolná elsősorban gazdasági elvek alapján.
Update
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a földbizottságok állásfoglalásainak felülbírálhatóságára vonatkozó egyes korlátozó rendelkezéseket is. A testület ugyanakkor nem találta alaptörvény-ellenesnek a bizottságok jogát adásvételi szerződések megakadályozására.
Az Ab megsemmisítette azt a rendelkezést, ami szerint a szerződés jóváhagyásáról döntő hatóságnak a földbizottság "hallgatása", vagyis állásfoglalása hiányában is kötelező megtagadnia a szerződés jóváhagyását.
Az Ab szerint az sincs összhangban az alaptörvénnyel, hogy a földbizottság állásfoglalása ellen benyújtható kifogást a helyi képviselő-testület úgy bírálhatta el, hogy a döntése ellen nem volt helye további jogorvoslatnak. Az Ab kimondta, hogy a döntések ellen biztosítani kell a bírósági felülvizsgálat lehetőségét.
Ugyanakkor az Ab kimondta azt is, hogy nem ellentétes a tulajdonhoz való joggal a földbizottságoknak biztosított jog a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződés megakadályozására.
Az Ab határozatából jogalkotási kötelezettség nem keletkezik, ám az alaptörvény-ellenes szabályok a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazhatók. (MTI) | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Nemzeti Park Igazgatóságok"
] |
Az ellenzék furcsállja, hogy miért nem tesz feljelentést a miniszter, ha tud ilyen bűncselekményekről és arra is kíváncsiak, hogy a többi állami céget hogyan lopják szét fideszes vezetőik.
Meglepő érvvel állt elő Lázár János az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt arra a kérdésre, hogy miért van szükség az állami földek privatizációjára. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azért, mert az állam nem tud gazdálkodni, az állami mezőgazdasági cégeket szétlopták és szétcsalták. "Nem hiszem, hogy bármelyikünk is azt akarja, hogy ezen a pár százezer hektárom elkezdjünk gazdálkodni, és amikor szocialista kormány van, akkor a szocialista menedzsment lopja szét, amikor fideszes kormány van, akkor a fideszes menedzsment lopja szét" – fejtegette Lázár.
Sajátos gengszterlogika
Sallai Róbert Benedek, az LMP parlamenti képviselője azt mondta: ha a kormánynak információja van arról, hogy lopják az állami tulajdont, nem a kapkodó és értelmetlen privatizáció a megoldás, hanem az, hogy feljelentést tesz, börtönbe zárja a felelősöket és az állami tulajdont a közjó érdekében használja tovább. Az ellenzéki képviselő szerint Lázár nemcsak beismerő vallomást tett, hanem végképp be is bizonyította a földprivatizáció értelmetlenségét, ugyanis pont azok fogják végképp rátenni a kezüket az állami földekre, akik az elmúlt években szétlopták azokat.
A Jobbik felszólította Orbán Viktort és Lázár Jánost, hogy mondjanak tényeket és álljanak elő bizonyítékokkal arról, hogy kik lopják szét a közvagyont. Apáti István alelnök sajátos gengszterlogikának nevezte, hogy úgy akadályozzák meg a lopást, hogy rablást hajtanak végre, emellett ellentmondásosnak tartja, hogy ha a közművagyon államosítását azzal indokolják, hogy az állam jó gazda, 380 ezer hektárnyi föld elkótyavetyélésénél már úgy gondolják, hogy ugyanez az állam nem megfelelő tulajdonos.
A Fidesz lényege?
A DK azt követeli, hogy Lázár János még szerdán tegyen feljelentést a tudomására jutott bűncselekményekről. Nagy-Huszein Tibor alelnök szerint a kormánypárt már nem azt bizonygatja, hogy nem lop, hanem azt, hogy sokkal jobb, ha az államigazgatás helyett az oligarcháik lopnak.
A Párbeszéd Magyarországért emlékeztet, hogy Lázár minisztériumának irányításával a Fidesz-kormány állami tulajdonba vette az energiaszolgáltatást, a kéményseprést, a vízműveket, bankokat, és így tovább. Ezért kíváncsiak arra, hogy a fideszes menedzsment vajon az összes állami céget szétlopja-e és a mezőgazdasági cégek esetében ezt miért nem sikerült megakadályozni. Felvetik, hogy a Fidesz rendszerének lényege, hogy a fideszes menedzsmentek szétlopják a közpénzt, azután visszacsorgatnak belőle a pártnak. Ha Lázár Jánost újabban zavarja a korrupció, számoljon el az általa levezényelt trafikmutyival is – szólított fel a PM. | [
"Fidesz"
] | [
"Párbeszéd Magyarországért"
] |
Nem csillapodik a Mészáros Lőrinchez tartozó Hunguest Hotels szállodalánc étvágya: december 17-én megvette az Eger Hotel&Park szállodát - közölte a hálózatot felügyelő Opus Global Nyrt. A vételárról semmit sem árultak el.
Újabb pozíció az egri régióban (fotó: deposithotos.com) Újabb pozíció az egri régióban (fotó: deposithotos.com)
Ezzel tovább színesedik a magyar milliárdos által birtokolt hotelpaletta. Az egri szálloda négycsillagos, összesen 214 szoba várja a vendégeket. A hivatalos indoklás szerint "ez a beszerzés jól illeszkedik a HUNGUEST Hotels Zrt. növekedési stratégiájába, az akvizícióval a szállodalánc erősíti pozícióját a vidéki, nagy kapacitású hotelek piacán, továbbá a tranzakció újabb lépés az egységesebb termékkínálat kialakításának irányába"
Kapcsolódó cikk Tiborcz István cége sorra veszi át Mészáros Lőrinc szállodáit A BDPST Zrt. most egy mátrai luxushotelt szerzett meg.
Egerben és Eger környékén csaknem 10 négycsillagos szálloda lesz a versenytárs. Egyet kivéve, mert az egerszalóki Saliris hotelt már megszerezte a felcsúti milliárdos egyik cége. A szállodák többéségben welness szolgáltatás és konferenciaterem is rendelkezésre áll.
Emlékezetes, hogy a Hunguest Hotelsnél mintegy 800 fős elbocsátást jelentettek be a járvány kellős közepén. Azóta nem érkeztek hírek a létszám ismételt bővítéséről.
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján Eger a 12. legnépszerűbb úti cél volt Magyarországon 2020-ban, a belföldi turistákat tekintve pedig a 9. helyen áll a hevesi megyeszékhely, mindössze a nagymúltú fürdővárosok előzik meg. A borvidékre, valamint a város történelmi és kulturális örökségére építő attrakciók rendkívül népszerűvé teszik a várost mind belföldön, mind külföldön egyaránt.
A Hotel Eger & Park az észak-magyarországi régió legnagyobb, 1600 négyzetméteres konferenciaközpontjával és 800 négyzetméteres wellnessrészleggel bír. A komplexumot két, korábban különálló szálloda alkotja, az egykori Park Szállót 1920-ban, míg a Hotel Egert 1963-ban nyitották meg. | [
"Hunguest Hotels"
] | [
"Eger Hotel&Park szálloda",
"Opus Global Nyrt.",
"BDPST Zrt.",
"Saliris hotel",
"Hotel Eger & Park"
] |
"A törvényben előírt határidőn belül a KEKKH jogi képviselője útján keresetet terjesztett elő, amelyben az adatvédelmi biztos határozatának hatályon kívül helyezését kéri" - tudatta lapunkkal Jóri András adatvédelmi ombudsman hivatala.
Arról a Népszabadság adott hírt a napokban, hogy a szociális konzultáció kérdőíveivel kapcsolatos ombudsmani határozat elleni jogorvoslati kérelem beadási határideje lejár és az érintett hivatal – bár korábban jelezte szándékát – még nem lépett az ügyben. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) ugyanis korábban azt írta közleményében, hogy "visszautasítja az állami nyilvántartások jogszerű kezelésével összefüggő közbizalom megingatását célzó kijelentéseket" és megteszi a szükséges lépéseket.
Emlékezetes, Jóri András a határozatában elrendelte a Fidesz-kormány által indított szociális konzultáció kérdőívein szereplő személyes adatok törlését és megtiltotta a kapcsolattartás céljára szolgáló adatokból képzett adatbázis (Nemzeti Konzultációs Nyilvántartás) létrehozását is, valamint az azzal kapcsolatos jogellenes adatkezelést és feldolgozást. Az ombudsman megállapította, hogy a kérdőív és a hozzájáruló nyilatkozat "sérti az adatvédelmi törvény előírásait". A kérdőívek kezeléséről és a személyes adatok megsemmisítéséről szóló kérésének azonban a KEKKH nem tett maradéktalanul eleget, ezért indított közigazgatási eljárást az ügyben.
Jóri András hivatalának tájékoztatása szerint a KEKKH mostani beadványában nyilatkozott arról, hogy a megtámadott határozat kézhezvételét követően az adatkezelést felfüggesztette, az adatokat zárolta. Az adatvédelmi biztosnak tizenöt napon belül kell az ügy iratait, észrevételeivel együtt a Fővárosi Bíróság közigazgatási kollégiumához továbbítania. | [
"Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala"
] | [
"Fővárosi Bíróság"
] |
Szalai Annamáriának, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Fidesz által delegált tagjának szerdán publikált különvéleményében az áll, hogy "Mindkét jogosultságnál - abszolút számban, forint alapon is - a legmagasabb díjajánlatot tett pályázó lett a nyertes".A győztes társaság az első, 2011 közepéig tartó díjidőszakra évi 700 millió forintot, későbbre - a 200 milliós minimumon felül - éves árbevétele 55 százalékát ígérte. Ez a cég árbevételi tervei alapján összesen 9,594 milliárdos befizetést jelent, míg a Danubius esetében 5,039, a Juventusnál 4,609 milliárd forintos befizetést kalkuláltak - olvasható a Fideszes politikus jegyezte dokumentumban.A másik jogosultsággal november 18-ig rendelkező Sláger Rádió - Szalai Annamária szerint - 3,834, míg az erre a frekvenciára is pályázó Danubius e helyütt is 5,039 milliárdos ajánlatot tett, míg a végül nyertes FM1 Konzorcium adataiból 7,240 milliárd forintos befizetés várható.Mint ismeretes, az ORTT október 28-án meghozott döntése alapján az FM1 Konzorcium nyerte el a nagyobbik, az Advenio Zrt. pedig a kisebbik vételkörzetű országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási jogosultságot a következő hét évre. | [
"Advenio Zrt.",
"Országos Rádió és Televízió Testület"
] | [
"FM1 Konzorcium",
"Sláger Rádió"
] |
Szekeres vállalja a felelősséget, ezért nem akar lemondani
Sem a kormány, sem a honvédelmi tárca, sem pedig az MSZP szóvivője szerint nem indokolt lemondania Szekeres Imre honvédelmi miniszternek – összegezhetőek az érintettek pénteki nyilatkozatai.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Szekeres Imre kezdeményezi, hogy üljön össze az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának rendkívüli ülése, és hallgassa meg őt, illetve Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész beszámolóját a folyamatban lévő ügyekről – közölte a Honvédelmi Minisztérium.
A szaktárca erre reagálva közleményben tudatta, hogy Szekeres Imre nem mond le. Mint írták, Szekeres Imre vállalja a politikai felelősséget azért, hogy "minden erőfeszítés ellenére akadt néhány személy a szervezeten belül, akik saját érdekeiket szem előtt tartva, esküjüket semmibe véve, törvénybe ütköző cselekményeket követtek el". Mint írták, a felelősség vállalása ebben az esetben azt jelenti, hogy Szekeres Imre nem hagyja lemondással magára a szervezetet, hanem megtesz mindent azért, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő.
Szollár Domokos kormányszóvivő azt közölte, "fel sem merült", hogy Szekeres Imre lemondjon a szaktárca vezetéséről. Budai Bernadett pénteki budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva a téma kapcsán azt mondta: éppen Szekeres Imre volt az, aki élére állt a rendteremtésnek a Honvédelmi Minisztériumnál. Ezért az MSZP szóvivője szerint a miniszternek, aki az MSZP elnökhelyettese is, semmi oka nincsen lemondani, hiszen annak érdekében cselekszik, hogy kiderüljön, mi történt ott, és rend legyen, ha bármiféle visszaélés történt.
Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) szóvivője – miután részt vett a Fidesz szakpolitikusának, Csampa Zsoltnak a sajtótájékoztatóján – újságíróknak azt mondta: az ügyet nem segíti, ha ebben az esetben egy miniszter lemond. Az ügyet az segíti, ha kivizsgálják, és mindent megtesznek azért, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő – fűzte hozzá. Közlése szerint Szekeres Imre néhány héttel az események kirobbanása, vagyis február 17-e előtt kapott tájékoztatást. A nyomozás sikere érdekében hozták nyilvánosságra február 17-én az ügyet – tette hozzá. A tárca péntek reggeli közleményében foglaltakat megerősítve a szóvivő elmondta: Szekeres Imre vállalja a politikai felelősséget azért a négy évért, amelyet a honvédség és a HM élén töltött, azért az eredményért, munkáért, amelyet magyar katonák végeztek, és azért is, ami az elmúlt néhány napban történt.
A Fidesz pénteken azonnali lemondásra
A HM szerdán
(MTI/OS) A Magyar Nemzet pénteken saját információjára hivatkozva azt írta , hogy lemondhat a honvédelmi miniszter a hetekben napvilágot látott ügyek miatt.A szaktárca erre reagálva közleményben tudatta, hogy Szekeres Imre nem mond le. Mint írták, Szekeres Imre vállalja a politikai felelősséget azért, hogy "minden erőfeszítés ellenére akadt néhány személy a szervezeten belül, akik saját érdekeiket szem előtt tartva, esküjüket semmibe véve, törvénybe ütköző cselekményeket követtek el". Mint írták, a felelősség vállalása ebben az esetben azt jelenti, hogy Szekeres Imre nem hagyja lemondással magára a szervezetet, hanem megtesz mindent azért, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő.Szollár Domokos kormányszóvivő azt közölte, "fel sem merült", hogy Szekeres Imre lemondjon a szaktárca vezetéséről. Budai Bernadett pénteki budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva a téma kapcsán azt mondta: éppen Szekeres Imre volt az, aki élére állt a rendteremtésnek a Honvédelmi Minisztériumnál. Ezért az MSZP szóvivője szerint a miniszternek, aki az MSZP elnökhelyettese is, semmi oka nincsen lemondani, hiszen annak érdekében cselekszik, hogy kiderüljön, mi történt ott, és rend legyen, ha bármiféle visszaélés történt.Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) szóvivője – miután részt vett a Fidesz szakpolitikusának, Csampa Zsoltnak a sajtótájékoztatóján – újságíróknak azt mondta: az ügyet nem segíti, ha ebben az esetben egy miniszter lemond. Az ügyet az segíti, ha kivizsgálják, és mindent megtesznek azért, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő – fűzte hozzá. Közlése szerint Szekeres Imre néhány héttel az események kirobbanása, vagyis február 17-e előtt kapott tájékoztatást. A nyomozás sikere érdekében hozták nyilvánosságra február 17-én az ügyet – tette hozzá. A tárca péntek reggeli közleményében foglaltakat megerősítve a szóvivő elmondta: Szekeres Imre vállalja a politikai felelősséget azért a négy évért, amelyet a honvédség és a HM élén töltött, azért az eredményért, munkáért, amelyet magyar katonák végeztek, és azért is, ami az elmúlt néhány napban történt.A Fidesz pénteken azonnali lemondásra szólította fel Szekeres Imrét; az ellenzéki párt szerint megdöbbentő és elképesztő mindaz, ami a tárca környékén történik.A HM szerdán közölte , hogy a honvédelmi miniszter azonnal felfüggesztette hivatalukból azokat a katonákat, akik ellen vesztegetési ügyben nyomoz a Budapesti Katonai Ügyészség, a vezérkari főnök kezdeményezésére pedig hivatásos katonai jogviszonyuk megszüntetéséért méltatlansági eljárás indult. A HM ezt azzal kapcsolatban tudatta, hogy a Budapesti Katonai Ügyészség bejelentette: vesztegetés miatt nyomoznak, amely érinti a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában és felügyelete alatt álló egyik gazdasági társaságot.(MTI/OS) | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Budapesti Katonai Ügyészség",
"Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága"
] |
Ő kérte az 5 milliót? – Újabb fővárosi politikus a botrányban
• Főkert: hűtlen kezelés után természetkárosítás a gyanú
• Csak a botrány: nyomozás indult a Főkertnél Új politikusszereplő a Főkert-ügyben – a Vasárnapi Hírek több forrásból is megerősített információira hivatkozva azt írja: a fővárosi kertészeti vállalatnál indult nyomozásban egy újabb fővárosi politikus érintett. Az illetőt a lap csak C. G.-nek nevezi, aki tagad és perrel fenyegetőzik.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Úgy tudják: ő lehetett az, akiről Kocsis László, a fővárosi cég vezérigazgatója a hírTV Célpont című műsorának azt állította, hogy havi 5 millió forintos védelmi pénzt kért tőle. A lap informátora szerint a városházán az ügy nyílt titok volt, botrányt váltott ki – és az feltehetően a C. G.-nek nevezett politikus magánakciója lehetett. Ugyanis nem sokkal az ötmilliós követelés elhangzása után távoznia kellett Hagyó Miklós titkárságáról.
A BRFK egyébként egyelőre ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a Főkertnél. A gazdaságvédelmi nyomozók az önkormányzati cég és a hozzá tartozó gazdasági társaságok szerződéseit, illetve a Fővárosi Önkormányzattól kapott támogatások felhasználását vizsgálják. A nyomozás kiterjed arra is, hogy a Főkert kezelésében lévő ingatlanok eladása okozott-e vagyoni hátrányt a tulajdonos fővárosnak.
Czeglédy tagad és perel
Czeglédy Gergő tagad és bepereli a Vasárnapi Híreket. A III. kerületi szocialista elnök szerint az MSZP most folyó tisztújítása miatt párton belüli leszámolás indult ellene. Úgy gondolja, meg akarják akadályozni újraválasztását, mert valakiknek nem tetszik a munkája, amelyet a budapesti jelölőbizottságban végez. Czeglédy elmondta: a hírből annyi igaz, hogy 2008 elején valóban otthagyta Hagyó titkárságát, de azért, mert ekkor választották meg kerületi MSZP-elnöknek és a két pozíció összeférhetetlen volt.
(hírTV) | [
"Főkert"
] | [
"C. G.",
"Vasárnapi Hír",
"Vasárnapi Hírek",
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
Hamis aranytömbökkel csalt ki milliárdokat a hazai bankoktól Bíró Péter, a Kézizálog Zrt. tulajdonosa, aki korábban ismert sportvezető is volt, Lombard nevű cégével felbukkant a tatabányai, a szombathelyi és a pápai futballban is.
Ritka az a jogi eset, amikor sem az ügyész, sem a védő nem nyújt be fellebbezést egy ítélet ellen. Bíró Péter vállalkozó esetében most ez történt. A Fővárosi Törvényszék jogerősen 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte az üzletembert, aki kölcsönügyletei fedezeteként hamis aranytömböket használt fel. A történetet elsőként még a Napi.hu robbantotta ki, a portál cikkei mellett a Figyelő egykori írásait is felhasználtuk cikkünkhöz.
Önfeljelentés
Ilyen közösen elfogadhatónak ítélt eset akkor szokott történni, ha az események megítélésében voltaképpen nem tér el a vád és a védelem verziója. Most is ez történt, a négy éve kipattanó ügyben Bíró Péter ugyanis részletes, feltáró vallomást tett.
Fotó: lombardfcpapa.hu Bíró Péter
A vadregényes történet kulcsfigurája, Bíró Péter valaha a legpatinásabb zálogcégnél, a BÁV-nál dolgozott, aztán megalapította saját vállalkozását. A Kézizálog Zrt. 1998-ban indult zálogtevékenység végzésére. A cég pár fővárosi és egy vidéki (szombathelyi) fiókot működtetett. Központja és legfontosabb fiókja a Lónyay utca 18/A-ban működött, közvetlen tulajdonosa a Lombard Kereskedelmi Kft. volt, amely a vissza nem váltott zálogtárgyakat megvette és elvileg eladta a piacon.
Válság
A többféle pénzügyi vállalkozást is működtető üzletembert azonban megtépázta a 2008 és 2010 közötti válság, feltételezhetően már ekkor kényszerpályára került, innentől előre menekült. Kicsi jelzálogfiókja papíron hatalmas forgalmat csinált, az ügyfelek elvileg "zsákszámra" hordták be az aranyat.
Erre a fedezetre adott hiteleket a Kézizálog nevű cég, amihez egy csomó magyar pénzintézet adott forrást. Nyugodtan tették, mert azt gondolták, hogy a hitelek mögött aranyfedezet van, álmukban sem gondolták volna, hogy Bíró kérésére egy ötvös trombitarézből készített tömbmásolatokat.
Bíró egyfajta pilótajátékot épített ki, mert egyre több banktól, vállalkozástól és magánszemélytől kért pénzeket az aranyfedezetre, ráadásul egy fals kötvénykibocsátással is próbálkozott, és a mindenféle úton megszerzett milliárdokat a cégei működési költségeinek, illetve esedékes kötelezettségeinek kifizetésére használta. Közben látszólag az egyik legsikeresebb hazai vállalkozóvá nőtte ki magát.
Sportvezető
Bíró Péter a szélesebb közvélemény számára sportszponzorációi révén vált ismertté. Felbukkant a tatabányai, a szombathelyi és a pápai futballban is. Amikor a Lombard FC Haladás áttette székhelyét Pápára, a lépés komoly vihart is kavart a vasi megyeszékhelyen. A csalódott Haladás-ultrák még a városi zálogfiók megtámadására is buzdítottak fórumaikon.
Bíró Péter ráadásul nem is csak egy sportágban volt vezető, a Pénzügyőr korábbi másodosztályú pingpongozójaként az asztalitenisz világában is megjelent,
beszállt a kor legjobb magyar férficsapatának, a BVSC-nek a finanszírozásába is.
Szomorú egybeesés, hogy a BVSC-t ebben az időben még egy cég támogatta, a Quaestor, a mezeken együtt jelent meg a két későbbi botrányhős. A pingpongban nincsenek nagy pénzek, ezért is keltett nagy feltűnést, hogy Bíró érkezése után a BVSC leigazolta az ötszörös világ- és kilencszeres Európa-bajnok svéd Jörgen Perssont is.
Fotó: facebook Lombard fc
Egyéb vállalkozások
Bíró látszólag a csúcson volt, a vállalkozó cégcsoportjába a Lombardon és a Kézizálogon kívül is tartozott még pár társaság, nemesgulácsi ásványvíztermelő, mezőgazdasági raktározó társaság, közraktárcég.
A hitelező bankok szerették a társaságot, mert örültek a biztonságosnak hitt (fedezett) és egyszerű (mert nagyméretű) hitelkihelyezési lehetőségnek.
Nyolc komoly pénzintézet is hitelezte a céget, s eközben nem tűnt fel nekik, hogy a Kézizálog gyanúsan nagy.
Mérlegfőösszege ekkor már meghaladta a BÁV Bizományi sokkal nagyobb múltra visszatekintő és lényegesen kiterjedtebb hálózattal működő vállalatának mérlegfőösszegét.
A bankok bekajálták, hogy a látszólag kisebb cég azért sikeres, mert nem a csóró lakossági kliensekre specializálódott, hanem azokra a vállalkozókra, akik nem hitelképesek a pénzintézeteknél, de személyes vagyontárgyaikkal kellő fedezetet tudnak adni a nagyobb záloghitelek mögé is.
Összeomlás
Maga a bűneset állítólag valahogy akkor bukkant ki, amikor a cég a Buda-Cash ügy miatt elhasalt DRB-bankcsoport egyik intézeténél igyekezett újabb hitelt felvenni, és a hamis fedezet napvilágra került.
Korábban senki nem izgult a refinanszírozott kölcsönnyújtás miatt, hiszen a hitelezők azt remélhették, hogy amennyiben az ügyfelek nagy mennyiségben nem jönnek a zaciba adott tárgyakért, nincs baj, legfeljebb a Lombard majd értékesíti a piacon a fedezeteket, és abból fizet a bankoknak.
Baj csak akkor van baj, ha kiderül, hogy amikor a hitelintézetek befáradnának a trezorba a fedezetekért, ott már csak lomokat találnak. Felmerülhetett volna persze az eljárás során, hogy a magánügyfelek verték át a zacit, vagyis ők hordták be aranyként a trombitarezet, de azért ez nem lett volna életszerű.
A jegybank az ügy kirobbanásakor azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy
az egyes hitelintézeteknél jelentkező esetleges veszteség azok működését semmilyen módon nem befolyásolja."
Utólag elmondhatjuk, ez valóban így volt, még ha a veszteségnek nyilván senki nem örült. Az 5 éves büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, az időmúlást és a korábbi önfeljelentését is. | [
"Kézizálog Zrt."
] | [
"Lombard fc",
"Fővárosi Törvényszék",
"BÁV Bizományi",
"Lombard FC Haladás",
"Lombard Kereskedelmi Kft."
] |
A korábban a miniszterelnök bizalmát élvező Zaid Naffa tiszteletbeli jordániai konzul az Átlátszó értesülései szerint a Pharaon-affér óta kerüli a nyilvános rendezvényeket, így az olyan diplomáciai eseményeket is, amelyeket kifejezetten a konzulok számára rendeznek. Maga a cím sokak számára csak presztízs, ami például bemutatkozáskor jól hangzik, de a korábbi botrányok miatt már nem cseng olyan jól, mint évekkel ezelőtt. Bemutatjuk a tiszteletbeli konzulokat.
Naffa személye a Pharaon-botrány előtt a miniszterelnökkel való bizalmas viszonya miatt felértékelődött, és mint egyik informátorunk megjegyezte, "mindenki hozzá akart dörgölőzni, hogy valamilyen módon jól járjon". Ennek köszönhető, hogy Zaid Naffa volt az, aki 2014-ben a Tiszteletbeli Konzulok Testületének elnöke lett. A pozíció elnyeréséhez az Átlátszó birtokába került levelek alapján számos gratulációt kapott a tiszteletbeli jordániai konzul, még Orbán Viktor miniszterelnök is írt neki.
Igen ám, de a testület élén bekövetkezett változást a bíróság nem jegyezte be. A szervezet honlapján – és az Átlátszó birtokában lévő végzés szerint – a konzuli testület képviselője Suha György, aki jelenleg ennek a területnek a miniszteri biztosaként dolgozik a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, korábban pedig Gambia tiszteletbeli konzulja volt.
Szerettünk volna tisztán látni a kérdésben, ezért megkerestük a külügyminisztériumot. Onnan a testülethez irányítottak minket, a Suha Györgytől kért interjút pedig a miniszteri biztos sűrű elfoglaltságaira való hivatkozással hárították el.
A Tiszteletbeli Konzuli Testületet is megkerestük: a szervezet honlapján található e-mailre küldtük el kérdéseinket, így azt, hogy most Zaid Naffa a testület elnöke-e, és ha igen, akkor miért nem történt meg a bírósági bejegyzése. Mivel nem válaszoltak, felhívtuk a konzuli testület elérhetőségeként megadott Béla király úti Naffa-rezidenciát. Ott arról tájékoztatták az Átlátszót, hogy a tiszteletbeli jordániai konzul sokat tartózkodik külföldön, de amint elérik, megküldik a tájékoztatást.
Egyik informátorunk szerint "a sok külföldi út" nem véletlen:
"A Pharaon-botrány után Zaid Naffa nem nagyon mutatkozik nyilvános rendezvényeken. Tudomásom szerint a külügyminisztériummal sem tartja a kapcsolatot és nem jelenik meg a tb-konzulok számára tartott rendezvényeken. Így Áder János fogadásán sem vett részt, valamint nem ment el arra a honvédségi bemutatóra sem, amit kimondottan a konzuloknak tartottak. Mintha valaki azt tanácsolta volna neki, hogy kerülje az olyan eseményeket, ahol bőven kapna kérdéseket az elmúlt időszak történéseiről."
Horváth László, Kazahsztán
A Tiszteletbeli Konzuli Testület honlapja nem mondható naprakésznek, mert ott a tagok között például még török konzulként van feltüntetve az a Horváth László, aki jelenleg Kazahsztán érdekében tevékenykedik. A külügyi lista alapján egyébként 57 tiszteletbeli konzul dolgozik hazánkban, többségük, mivel delegáló országuknak nincs itt nagykövetsége, az adott állam egyetlen magyarországi képviselőjeként.
Emlékezetes, Horváth László volt az, aki 2014-ben a születésnapját a Nemzeti Galéria termeiben ünnepeltette, a magántűzijátéka pedig olyan hangosra sikeredett, hogy a fővároson túl is hallani lehetett. Horváth konzuli hivatalának székhelye egyébként Karcagon van, amit nem mindenki tart túl szerencsésnek a diplomáciában, mert az alföldi városból körülményesebb lehet az ügyek intézése.
Horváth életútja kalandos, a tűzijátékos buli után az Index külön cikket szentelt a konzul személyének, megírva, hogy az üzletember-diplomata anno Moszkvában tanult határőrként, 1982-1988 között "BM-dolgozóként" tevékenykedett, aztán a kilencvenes években belefolyt a privatizációba, majd 1998-2001-ig a Magyar Fejlesztési Bank Rt. igazgatóság tagja volt.
A kazah konzuli tisztséget Horváth 1998-tól látta el, ám a címet 2006-ban megrendült bizalomra hivatkozva megvonták tőle, de aztán 2012-ben visszakapta azt. Horváth László így vált a "keleti nyitás" apostolává, hiszen a konzuli cím mellett a Vidékfejlesztési Minisztérium FÁK-ügyi tanácsadója lett, és 2013 óta tiszteletbeli külgazdasági tanácsosként is dolgozik.
Az üzletember érdekeltsége a L.A.C. Holding volt egy ideig a tulajdonosa a Kazahsztáni-Magyar Kereskedőház Kft.-nek. Magánvagyonát 2014-ben 3,2 milliárd forintra becsülte a HVG. Mindehhez még hozzájön az is, hogy a konzul részt vett az online pénztárgépbizniszben is.
Erdős Endre, Kirgizisztán
Talán vannak, akik emlékeznek arra, hogy a tiszteletbeli konzulokkal kapcsolatban nagy botrány tört ki akkor, amikor a kétezres évek elején kiderült, hogy a K&H brókercégének milliárdos sikkasztással gyanúsított volt munkatársa, Kulcsár Attila olyan igazolással rendelkezett, hogy ő a budapesti libériai tiszteletbeli konzulátus gépkocsivezetője. Sőt, a bróker használhatta Erdős Endre kirgiz tiszteletbeli konzul autóját is. A tb-konzul talált erre magyarázatot, mégpedig azt, hogy a Kulcsárral való együttműködéstől befektetési és uniós üzleti kapcsolatépítést remélt.
Kirgizisztán tb-konzulját az Átlátszó értesülése szerint nemrég hívták vissza, mert betöltötte a 65. életévét. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy heteken belül ismét tiszteletbeli konzul lehet, ugyanis Kirgizisztán várhatóan megváltoztatja a korhatárra vonatkozó jelenlegi szabályozást.
A brókerbotrány miatt a Külügyminisztérium megvonta a tiszteletbeli konzulátusoktól a megkülönböztető rendszám használatának jogát, illetve ehhez kapcsolódva elrendelte, hogy nem hozhatnak be vámmentesen gépkocsit az országba, az üzemanyagban foglalt fogyasztási adó visszatérítésére sem jogosultak, valamint a konzuli képviseletek helyi alkalmazottainak sem bocsáthattak ki igazolványt.
Továbbá egységesítették a Magyarországon kiadott diplomataokmányokat, és a mentességek listája lekerült az igazolvány hátoldaláról. De ezzel a további mentességek nem szűntek meg.
A tiszteletbeli konzulok kiváltságai Anyagi juttatást általában nem kapnak, a nemzetközi kapcsolatok alakításában szerepet játszó tiszteletbeli konzulok számára a cím leginkább presztízst jelent, illetve azt, hogy annak révén esetleg üzletileg is gyümölcsöző kapcsolatokat építhetnek ki. A tiszteletbeli konzuli tisztviselőt "tevékenysége ellátása során illeti meg a polgári és az államigazgatási joghatóság, valamint a vallomástétel alóli mentesség. Büntetőeljárásban részt kell vennie, de a vallomást megtagadhatja a hivatali tevékenységével kapcsolatos tényekről. A tiszteletbeli konzuli hivatalért kapott költségtérítés és ezzel kapcsolatos járandóságok adómentesek." Konzuli minőségében mentes a személyes szolgálat, a közmunka, katonai terhek és igénybevétel, a beszolgáltatás és a beszállásolás alól. A fogadó államnak meg kell védenie a tb-konzul hivatalos helyiségeit, amelyek – ha tulajdonosa, bérlője a küldő állam – mentesek az országos, regionális, községi adók és illetékek alól. A tiszteletbeli konzul irattára sérthetetlen.
Fürst György, Közép-Afrikai Köztársaság
Nem kedvezett a tiszteletbeli konzulokról kialakult képnek az sem, hogy nemzetbiztonsági berkekben olyan megállapítások születtek, mint például hogy "a tiszteletbeli konzulátusok működésének olyan tendenciája látszik meghonosodni, amely gyakran felveti a jogellenes tevékenység gyanúját."
Eszerint a visszaélésre törekvők döntően olyan államok tiszteletbeli konzuli címét igyekeznek megszerezni, amelyek nagy távolságra vannak, zavaros belső viszonyok között működnek, ezért "kormányszerveik nem képesek megfelelő ellenőrzés alatt tartani tiszteletbeli diplomatáik státusszerzésének és tevékenységének körülményeit, amelyek így adásvétel tárgyát képezhetik".
Ezt támasztotta alá Fürst György ügye is, aki másfél évtizeddel ezelőtt a VI. kerületben vagyongazdálkodási alpolgármester lett, illetve emellett a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása vezetőjeként dolgozott. A kerületi vezető egy Andrássy úti ingatlan eladására vonatkozó visszaélés gyanúja miatt került eljárás alá, ám a nyomozást Fürstnek sikerült hosszú időre megakasztania. Ugyanis amikor gyanúsítottként megidézték, azt mondta az ügyészeknek, hogy ő egy afrikai ország külügyminisztere által kinevezett diplomata.
Az ügyészség a Külügyminisztériumhoz fordult, ahol közölték, hogy a volt alpolgármester nem szerepel a Magyar Köztársaságban akkreditált diplomáciai és egyéb képviseletek személyzetének tagjai között. Fürst szerint azért nem, mert a Közép-Afrikai Köztársaság az Európai Unióhoz, és nem Magyarországra delegált nagykövete. Ráadásul a Centrum Parkoló Kft. irodája volt a Közép-Afrikai Köztársaság európai nagykövetsége is.
Udvarhelyi Miklós, Ausztria
Visszaugorva a mába, Ausztria egyik tiszteletbeli konzulja, Udvarhelyi Miklós ügyvéd, aki Veszprémben látja el hivatalát, az Átlátszónak azt mondta, hogy nem tartja katasztrófának a mentességek változását, de ő az elődök zűrösebb korszakában nem látta el ezt a tisztséget; az osztrák köztársasági elnök 2013-ban nevezte ki.
"A tb-konzuli cím abban jelent előnyt, hogy általa könnyebb kapcsolatokat építeni, és az ember bejáratos lesz olyan helyekre, amelyekre egyébként nem jutna be. De üzleti vonalon is lehet kamatoztatni a címet, mert ügyletek, megállapodások tető alá hozásában közbenjárhatok."
Udvarhelyi Miklós megjegyezte, esetében a fogadó állam Magyarország, vagyis itt épít üzleti, gazdasági és közigazgatási kapcsolatokat Ausztria számára.
"Emellett természetesen a küldő ország, vagyis Ausztria állampolgárainak segítek, ha például intézni kell valamit a hatóságoknál, vagy mint nálam többször előfordul, igazolásokat állítok ki osztrák nyugdíjasoknak."
Neki leginkább ilyen konzuli tennivalói vannak, mivel Ausztriának van nagykövetsége hazánkban, és "így a tiszteletbeli konzuli tevékenység nem vesz igénybe sok időt, havonta 4-5 ügyben kell eljárnom. Emellett azonban kulturális tevékenységet is végzek, például elindítottam a Veszprémi Osztrák Bált, amelyet második alkalommal rendeztünk meg."
Udvarhelyi Miklós beszámolt nekünk arról is, hogy rendszeresen összejárnak a Magyarországra akkreditált tb-konzulok.
Rácz Vilmos Gábor, Benini Köztársaság
A Benini Köztársaság tiszteletbeli konzulja Rácz Vilmos Gábor ingatlanfejlesztő, akit az Átlátszó egyik informátora úgy jellemzett, hogy az üzletember számára a tb-konzulság elsősorban presztízst jelent. Rácz hivatala az Orbánhegyi út 49. alatt található, ami egyben a cégei székhelye is.
Rácz Gáborral kapcsolatban a vs.hu írta meg 2014-ben, hogy a férfi üzleti köréhez köthető vállalkozásnak tartották azt a Nyugat-magyarországi Mérnökiroda Kft.-t, amely a szentgotthárdi kézilabdacsarnok kivitelezése során több mint százmillió forinttal maradt adós az alvállalkozók felé. Csakúgy, mint a Dach Holding ’94 Kft.-t, amely az autópályák mentén kábelek fektetését végző vagy a soproni és váci mélygarázsok építésében közreműködő alvállalkozóit verte át.
Fotó: Rácz Gábor a Vasas Labdarúgó Kft. tulajdonlásáról szóló könyvben
A lap részletesebben foglalkozott Rácz Gábor múltjával, aki németországi cégekkel rendelkezett és 2001–2002-ben a Vasas Labdarúgó Kft. többségi tulajdonosa lett. Ekkor került be a felügyelőbizottságba az a Szász I. Attila, akinek válófélben lévő felesége, Mayer Aranka kiteregette volt férjének és Orbán Viktor nejének, Lévai Anikónak tokajhegyaljai közös üzleteit. Ugyanakkor a Vasas társadalmi elnöki posztját abban az időben a szocialista Katona Béla töltötte be.
Bleuer István, Honduras
Honduras tiszteletbeli konzulja Bleuer István, az Első Spanyol-Magyar Reklám (ESMA) Zrt. cég tulajdonosa volt. Emlékezetes, Simicska Lajos a 2010-es választások előtt ajánlatot tett az ESMA-ra, de meghiúsult az üzlet, mert Bleuer István, akit egyébként baloldalinak tartottak, igencsak megkérte a cég árát.
A HVG-nek 2013-ban adott interjújában Bleuer azt mondta, hogy "az egész ország, így az ő személyes érdeke is az, hogy a kormányt leváltsák, ezért bárkinek segítek, akinek ez a célja. Akár a rendelkezésemre álló természetbeni eszközökkel, akár pénzzel". Aztán meglepő módon az üzletember 2015-ben mégis megvált az ESMA-tól, ráadásul Orbán Viktor miniszterelnök jó barátjának, Garancsi Istvánnak adta el.
Egzotikus kisállamok képviselői
A Lesothói Királyság tiszteletbeli konzuljának, az afrikanisztikából is diplomát szerzett Morenth Péternek csak formális a hivatala, ezért semmi nem indokolja, hogy az országot képviselje hazánkban – jegyezte meg egy diplomáciai körökben jártas forrásunk. Erről már évekkel ezelőtt írt a Vastagbőr, megjegyezve, hogy a Dél-Afrikában található ország állampolgárai közül nem sok élhet Magyarországon, így a tiszteletbeli konzulnak sem lehet túl sok munkája.
Sao Tomé és Principe Demokratikus Köztársaság budapesti tiszteletbeli konzuljának, Fodros Istvánnak sem kell valószínűleg megszakadnia a tennivalók súlya alatt. Fodros életpályáról már sok helyen cikkeztek. A tb-konzul a rendszerváltás előtt az 1986-os, botrányba fulladt magyarországi szépségkirálynő-választás egyik főszervezője volt. A rendszerváltás a tb-konzult a Lapkiadó Vállalat vezérigazgató-helyetteseként érte, később a Hekus, illetve a Diplomata Magazin főszerkesztőjeként tevékenykedett.
A Vastagbőr blog többször írt arról, hogy Fodros István tagja a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetségének. Továbbá nem hagyta említés nélkül azt sem, amikor "A Magyar Köztársaság elnöke dr. Fodros István úrnak, a Diplomata Magazin igazgató-főszerkesztője, és a Sao Tomé és Principe Demokratikus Köztársaság budapesti tiszteletbeli konzulja részére, több évtizedes, sokoldalú munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozott".
Seychelle-szigetek tiszteletbeli konzulja Kiss László, akit offshore szakértőként tartanak számon, szerepe volt a letelepedési kötvénybizniszben is. A Discus Holdings Ltd. száz százalékos tulajdonosaként szervezte az ügyfeleket. A Máltán bejegyzett társaság arra kapott jogot, hogy három afrikai országban (Dél-Afrika, Kenya, Nigéria), illetve Indonéziában forgalmazhassa a speciális államkötvényeket.
Konzuli iroda a MOL-székházban
Meg kell említeni Oman tiszteletbeli konzulját, Szatmári Tibort is, aki tavaly októberig bagdadi nagykövet is volt. Az omani konzulátus ugyanis a Mol budapesti székházában található, amit indokolhat az is, hogy az olajvállalatnak vannak ott érdekeltségei.
A Külügyminisztérium azt a tájékoztatást adta az Átlátszónak, hogy "a tiszteletbeli konzuli képviseletek székhelyére vonatkozó nemzetközi gyakorlat nem zárja ki, hogy a tb-konzul munkahelye, kereső tevékenységének székhelye adjon otthont a konzuli képviseletnek. Omán tiszteletbeli konzulja hosszú ideig a Mol munkatársaként dolgozott, így vélhetően a székhely kiválasztása ennek a körülménynek tudható be".
Ugyanakkor kérdés, hogy ilyen esetben a tb-konzulnak kijáró védettségek között például csak a konzuli irodára terjed-e ki, vagy az egész ingatlanra, amely egyben egy nagyvállalat székhelye is.
Szintén érdekes a tiszteletbeli ukrán konzul, az amerikai-magyar állampolgárságú Alexander Rovt személye, aki emellett műtrágyával kereskedik, és mint az Átlátszó megírta, ő adott kölcsön az Alfapapír Kft. révén Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök érdekeltségébe tartozó cégnek 25 millió eurót. Sajtóértesülések szerint a pénz Dmitrij Firtas ukrán oligarchától származott, aki akkoriban egy gázüzletről személyesen is tárgyalt az olasz miniszterelnökkel.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"ESMA",
"L.A.C. Holding"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Fejlesztési Bank Rt.",
"Discus Holdings Ltd.",
"Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége",
"Vasas Labdarúgó Kft.",
"Lapkiadó Vállalat",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Európai Unió",
"Diplomata Magazin",
"Nyugat-magyarországi Mérnökiroda Kft.",
"Kazahsztáni-Magyar Kereskedőház Kft.",
"Sao Tomé és Principe Demokratikus Köztársaság",
"a Magyar Köztársaság",
"Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása",
"Alfapapír Kft.",
"Közép-Afrikai Köztársaság",
"Első Spanyol-Magyar Reklám (ESMA) Zrt.",
"Dach Holding ’94 Kft.",
"Tiszteletbeli Konzuli Testület",
"Benini Köztársaság",
"Centrum Parkoló Kft.",
"Tiszteletbeli Konzulok Testülete"
] |
Júliusban elkezdik csökkenteni azoknak a pártoknak a költségvetési támogatását, amelyeknél az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tiltott támogatást állapított meg. Ez mindenekelőtt a Jobbikot érinti, a pártnál az ÁSZ tavaly októberben 331 milliós tiltott támogatást állapított meg. Ez a Simicskától kedvezményesen kapott plakáthelyekre vonatkozik.
Az ÁSZ döntését nem csak a Jobbik vitatta, ugyanis korábban ilyen jellegű vizsgálatokat a hatóság nem folytatott. A korábbi választásoknál a Fidesz kaphatott ugyancsak Simicskától ennél is nagyobb kedvezményeket, emiatt azonban semilyen vizsgálat és szankció nem volt. Az ellenzéki pártokkal szemben a Fidesz gazdálkodását most sem vizsgálta az ÁSZ. Bár a Jobbik politikai megrendelésről beszélt, azt állították, hogy együttműködnek a hatósággal, ezt azonban az ÁSZ cáfolta.
A Magyar Államkincstár (MÁK) most hétfőn "átadja az adóhivatalnak a tiltott támogatást elfogadó pártokkal szembeni követelést – írja az MTI. A tiltott támogatás összegét adók módjára behajtandó köztartozásként fogja kezelni a NAV. Mint írták, a MÁK "azért, hogy zavartalanul készülhessenek a választásokra, április végéig egyetlen párttól se vonta le a tartozás összegét", és még a májusban járó támogatás összegét is kiutalták. A kincstár a következő négy évben is állami támogatásra jogosult pártoknál a nekik járó támogatás összegéből júliusban vonja le, illetve kezdi levonni a megállapított összegeket.
Az ÁSZ jelentése szerint a Jobbik 331 millió, az Együtt 9 millió, a DK 8 millió, a Párbeszéd 7 millió, a Liberálisok 6 millió, az LMP 4 millió, az MSZP 2 millió forint értékben fogadott el tiltott vagyoni hozzájárulást. | [
"Jobbik"
] | [
"Magyar Államkincstár",
"Állami Számvevőszék"
] |
2008. október 10., péntek 7:00
A Zuschlag-ügy bírósági tárgyalásának első napján ismertetett vádiratból kiderült, hogy 2006-ban két parkosításra kiírt pályázaton nyert egymillió forintot Baráth Etele és Csiha Judit MSZP-s politikusok választási kampányára fordítottak.Fogalmam sincsen arról, hogy ki és mire használta fel az egymillió forintot - mondta az InfoRádiónak a szocialista politikus.Baráth Etele elmondta: egy képviselő kampányának van egy kampányszervezője, ő gazdálkodik a párt- és az egyéb pénzekkel. Hozzátette: a kampány egyik részét maga a képviselő végzi, irányítja és ha kell, finanszírozza is.Egy jelentős része azonban központilag irányított. Ide tartozik a szórólapozás és különböző rendezvények megtartása - ehhez, mint fogalmazott, semmi köze sincs, hogy ki és milyen pénzből finanszírozza.A szocialista politikus hangsúlyozta: mélyen felháborodott azon, hogy belekeverték a nevét egy olyan ügybe, amihez nincs köze.Hozzátette: őt már meghallgatta az ügyészség és felvettek egy jegyzőkönyvet, amelyben egyértelműen szerepel, hogy semmi köze az ügyhöz.Miniszterkedésem idején a hozzám tartozó közvetlen stáb egy olyan papírt hozott, amiben a szocialista párthoz közel álló alapítvány az MSZP pártalapítványához pályázott meghatározott pénzösszegért, hogy rendezvényeket tartson. Miért ne támogattam volna ezt? - mondta Baráth Etele, hozzátéve: eddig tart az ő felelőssége. | [
"MSZP"
] | [] |
Az OTP Bank Kommunikációs Osztálya és Csányi Sándor is sérelmezi, sőt visszautasítja a Bloomberg november 21-én megjelent cikkében szereplő állításokat. Az Indexnek megküldött közlemény szerint:
az OTP Bank 2012. március 7-én a jogszabályoknak megfelelően közzétett tőzsdei közleményében tájékoztatta a közvéleményt, hogy jogerősen megnyerte a Nitrogénművek Zrt-vel szembeni, több mint 25 milliárd forint összegű kártérítési pert, amelyet a Nitrogénművek Zrt. indított az OTP Bank ellen.
A közlemény szerint a Nitrogénművektől nem kaptak felmentést a banktitok alól, így nem tudtak a Bloomberg idevágó megkeresésére reagálni. Azt írták ugyanakkor:
Megerősítjük, hogy Csányi Sándor nem tervezte és jelenleg sem tervezi a Nitrogénművek Zrt., vagy bármelyik más, Bige-csoporthoz tartozó vállalkozás megvásárlását, nem véleményezi a Nitrogénművek Zrt. pénzügyi állapotát. A vállalatcsoport által nyilvánosságra hozott éves üzleti jelentések, pénzügyi beszámolók kellő információt szolgáltatnak mindenki számára ennek megítélésére. A fentiek ismeretében sajnálatos, hogy a Bloomberg hírügynökség nem teljes körűen járta körbe a szóban forgó témát, nem tárta fel tényszerűen a Bige-csoport pénzügyi, gazdasági, műszaki helyzetét, melynek hiánya miatt egy valótlan feltételezéseket tartalmazó cikket jelentetett meg. Szintén rendkívül sajnálatos, hogy a Bloomberg elmulasztotta tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy az OTP Bank kész lenne tájékoztatást adni a cikkben említett feltételezésekkel kapcsolatos valós tényekről, amennyiben a Nitrogénművek Zrt. ehhez hozzájárult volna. Csányi Sándor különösen sérelmezi, hogy a Bloomberg olyan hatósági eljárásokkal is összefüggésbe hozza, amelyeknek se okát se tartalmát nem ismeri, és azokra természetesen semmiféle ráhatása nem lehetett és nem is volt. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy mind a valótlan, mind a valótlan és egyben sértő tények állítása, mind azok híresztelése jogsértésnek minősül.
Megírtuk ugyanis, Bige László végül kimondta, hogy szerinte ki miatt szálltak rá a hatóságok, fenyegették börtönnel, és záratták be egy időre a pétfürdői műtrágyagyárát.
A MŰTRÁGYAKIRÁLY SZERINT AZÉRT ZÚDULT RÁ ÖSSZTŰZ EGY ÉVVEL EZELŐTT, MERT VITÁJA VOLT CSÁNYI SÁNDORRAL.
Bige erről a Bloombergnek beszélt, a cikket a 444.hu szemlézte. Az ország ötödik leggazdagabb embere az amerikai gazdasági portálnak azt mondta, az Orbán Viktorral szoros kapcsolatot ápoló Csányival fennálló, régre visszanyúló rivalizálása miatt akarták kicsavarni a cégét a kezéből. Azt is mondta, hogy Magyarországon már nem számíthat segítségre a támadásokkal szemben, mert minden hatalom a kormányfő kezében összpontosul.
Bige cégét, a szolnoki Nitrogénműveket tavaly ősszel szállta meg több száz rendőr és a katasztrófavédelem munkatársai. A rendőrség akkor azt közölte: a hulladékgazdálkodási törvény megsértése és más bűncselekmények miatt nyomoznak. A szolnoki gyárban a rendőrök 9-szer, a katasztrófavédők 12-szer voltak kint fél év alatt, az üzemet pedig egy időre be is záratták a hatóságok.
Bige érdekeltségeivel szemben több másik ügyben is vizsgálódni kezdtek. Az egyik leggazdagabb magyarnak számító Bige László május végén két napot őrizetben is töltött. Idén nyáron aztán újraindulhatott a gyár, a bíróság pedig októberben kimondta, hogy jogtalanul zárták be az üzemet, ami Bigének állítása szerint több milliárd dollár kárt okozott.
Az, hogy Bige László Csányi Sándort látja az őt ért támadások mögött, önmagában annyira nem meglepő, bár eddig még konkrétan nem nevezett meg senkit. Korábban mi is nagyjából arra jutottunk, hogy rá gondolhat, amikor azt mondta, hogy valaki szeretné megszerezni a Nitrogénműveket. Csányi amellett, hogy az OTP vezetője, az ország legnagyobb agrárvállalkozója is, aki Bige elől megszerezte a legnagyobb hazai agrárcéget, a KITE-t. Ezzel pedig nemcsak megelőzte a szolnoki vállalkozót, de megvásárolta a Nitrogénművek legnagyobb vevőjét, amely ezután nem vásárolt műtrágyát Bige cégétől.
A Bloomberg megkeresésére az OTP már eredetileg is tagadta, hogy vezetője szeretné megvenni Bige gyárát, egy Csányi agrárérdekeltségének dolgozó jogász pedig annyit mondott a portálnak, hogy Bige egy sor rossz vállalkozói döntést hozott, ezért került bajba a vállalkozása.
(Borítókép: Huszti István / Index) | [
"Nitrogénművek Zrt."
] | [
"Nitrogénművek Zrt-vel",
"OTP Bank",
"OTP Bank Kommunikációs Osztálya"
] |
Eddig nem kapott választ a Legfőbb Ügyészség a német hatóságoktól az idén augusztusi megkeresésre, amelyet Kaya Ibrahim Németországban élő török vendégmunkás tanúkihallgatásának kezdeményezésére tettek - tudta meg a Magyar Hírlap. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Kayának eladott cégek ügyében nyomozáshosszabbítás miatt a Fővárosi Főügyészséghez fordul.
A Legfőbb Ügyészség a nemzetközi jogsegély keretében fordult a német illetékesekhez, miután 1998 őszén nyomozást rendeltek el közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt a Népszabadság által feltárt fantomcégek ügyében.
A Kaya Ibrahim-ügy bizonyításához szükséges adatok beszerzésére a kinti társszervet kérték fel olyan formában, hogy a magyar hatóságok által feltett kérdéseket továbbították. A megkeresésre azonban mind ez ideig nem jött válasz - értesült a Magyar Hírlap Fábián Jánostól, a legfőbb ügyész helyettesétől.
A BRFK nyomozás hoszszabbításra a Fővárosi Főügyészséghez előterjeszti a Kaya Ibrahimnak eladott cégek ügyét - mondta Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője. A legfőbb ügyész november 28-áig hosszabbította meg korábban a nyomozást, azonban a BRFK előterjesztése még nem érkezett meg az ügyészségre - mondta a Magyar Hírlapnak Selmeczi István, a Fővárosi Főügyészség osztályvezetője.
A BRFK könyvvizsgálói március eleje óta foglalkoztak a társaságok irataival. (Mint azt korábban megírtuk, februárban a rendőrség bekérte az érintett cégek adó- és tb-iratait is a nyomozáshoz). Mint ismert, 1995. július 25-én Schlecht Csaba tizennégy vállalkozást adott el Kaya Ibrahimnak. Az ellenzék által Fidesz-közelinek nevezett cégek alapítóik és tulajdonosi összetételük miatt kapták nevüket.
A fantomizálódott társaságok jelentős köztartozásokat hagytak hátra. Csak a Centum Kft. adó- és tb-tartozása meghaladja a 100 millió forintot. A korábban Századvég Kft. néven ismert társaság tulajdonosai eladása pillanatában Stumpf István, Kövér Szilárd (a jelenlegi titokügyi miniszter testvére), Schlecht Csaba és Simicska Lajos lemondott APEH-elnök voltak. Utóbbi most a Magyar Fejlesztési Bank tanácsadójaként dolgozik. Korábban Schlecht Csaba lapunk érdeklődését azzal hárította el - amikor a 14 cég eladásának körülményei felől érdeklődtünk -, hogy nem ő a legérdekesebb figurája ennek a történetnek.
(Magyar Hirlap) | [
"Századvég Kft."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség",
"Centum Kft.",
"Magyar Hírlap",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Augusztus elejétől eggyel több vezérigazgató-helyettese van a BKV ZRt.-nek. Regőczi Miklós értékesítési és kommunikációs főnökként azokért a dolgokért felel, amelyek pénzt hoznak a közlekedési vállalatnak. Kiskirályok és szent tehenek gyülekezetéből egy hatékony céget csinálnak, a leépítések, átszervezések és a szerződések felülvizsgálata után jövőre legalább tízmilliárd forinttal csökken a BKV üzemi vesztesége, ígéri.
Mivel jár munkába?
Reggel kisföldalattival és Combinóval, vissza piros metróval, hogy arról is legyenek tapasztalataim.
Amikor télen munkához láttak Önök, vagyis a BKV új menedzsmentje Antal Attila vezérigazgató vezetésével, arról volt szó, hogy a hatékonyságjavítást azzal kezdik, hogy kevesebb lesz a főnök, ráadásul fiatal, dinamikus szakemberek jönnek. Az akkori három vezérigazgató-helyettes helyett viszont Olti Ferenc és az Ön kinevezésével most már öten vannak a vezér alatti szinten.
Nem, a BKV-nál valójában a vezérigazgató-helyettesek és az igazgatók együtt jelentik a vezetés második sorát, az utóbbiak is közvetlenül a vezérigazgató alatt helyezkednek el, nem főnökeik a vezérhelyettesek. Ha így nézzük, a három plusz kilencből lett mára öt plusz kettő, azaz szinte megfeleződött a létszám. Ha a teljes felsővezetői létszámot nézzük, a 170 fölötti szám 120 alattira változott. Ebből 10-15 százalék új, kívülről érkező ember.
A több vezérhelyettes valójában kevesebb Fotók: Barakonyi Szabolcs
A régi struktúrában önálló kiskirályságok voltak a busz- és villamos üzemegységek, saját igazgatóval, humánrészleggel, bérgazdálkodással, informatikával. Ma a garázsokban folyó munkát a funkcionális vezérigazgató-helyettesek felügyelik. Hogy menjen a busz, azért a műszaki, hogy hova megy, azért a közlekedési vezérhelyettes felel. Van még egy gazdasági vezető ezen a szinten, az értékesítés, a marketing és a kommunikáció az én asztalom, és külön vezérigazgató-helyettes felügyeli a négyes metró építését.
Ez utóbbi feladat meglehetősen kilóg a többi, funkcionális poszt közül. Ahogy Olti úr is a kollégái közül, hiszen mindenféle közlekedési tapasztalat nélkül, a számítástechnikából nyugdíj előtt érkezve landolt a BKV-nál.
A kornak, a tapasztalatnak is vannak előnyei.
De miért volt szükség a BKV-nál egy új vezérhelyettesre a metróhoz, amikor a Fővárosnál külön metróbiztos felügyeli az építést (sőt, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes is sokat foglalkozik a metróval), a BKV DBR Metró Projektigazgatóságnak meg van egy vezetője?
A metróbiztos valóban felügyeli a dolgokat a megrendelő fővárosi közgyűlés oldaláról, Balogh Árpád, a projektigazgatóság vezetője irányítja napi, operatív szinten a közel ötezer embert foglalkoztató építkezést, Olti úré pedig BKV vezérigazgató-helyettesként az átfogó kontroll. Azt is mondhatnám, ha egy részvénytársaság lenne a DBR, Olti úr lenne az igazgatóság elnöke, Balogh úr pedig a vezérigazgató.
És Önhöz pontosan mi tartozik?
Minden, ami bevételt hoz a BKV-nál. Tehát a jegyek, bérletek eladása, az ellenőrök is. És az értékesítést segítő marketing, meg a kapcsolattartás a sajtóval. Hozzám tartozik az ingatlangazdálkodás is, hiszen abból is pénzt lehet csinálni. Alapvetően nem akarunk a jövőben eladni telkeket, épületeket. Ha nincs rájuk szükségünk alaptevékenységünkhöz, partnereket keresünk a közös hasznosításhoz, így folyamatos bevételünk keletkezhet.
BKV: Süsü, VEKE: új járatok
Ami a kommunikációt illeti, korábban az újságok persze írtak a BKV-ról, de a cég szinte nem kezdeményezte a megjelenést a sajtóban. Nem volt nehéz tehát látványos fejlődést elérni: Combino-futás, A Kontroll filmsztárjai kezelik a jegyeket a metróban, Süsü és Valentin napi szívecskék a körúti villamoson. De ezek mind pr-akciók. Az igazán fontos híreket, hogy merre indul új busz, hogyan módosulnak a villamosjáratok, nem Önöktől tudom meg, hanem egy civilszervezet a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) közleményéből.
Mi becsületesen megtartjuk az összes változásról a sajtótájékoztatót, kiadjuk a közleményt, aztán az egyes újságok vagy megírják, vagy nem. De hogy megnyugtassam, a legutóbbi tájékoztatót már a VEKE-vel együtt tartottuk. A terelésekről, változásokról az utasokat közvetlenül is tájékoztatjuk, megnéztem, az idei metrópótlásra például jóval kevesebb utaspanasz jött, mint a tavalyira, tehát nem lehetett rossz a kommunikáció.
Önök azt ígérik, hogy néhány éven belül eltüntetik a BKV veszteségét.
Tavaly 11,5 milliárd volt a hiány, az idei, még az előző vezetés által elkészített terv mínusz 15 milliárdról szól. Mi azt mondjuk, hogy ez jövőre leszorítható több mint tízmilliárddal, vagyis néhány milliárd forintos veszteséggel hozható 2008. Mindez az üzemi veszteségre értendő, a 74 milliárdos hosszú távú adósság kezelése állami feladat.
Hogyan érik el a megtakarítást, elbocsátásokkal?
A létszámleépítés csak az egyik módszer. Hétszáz embert nyugdíjba, előnyugdíjba küldünk, körülbelül háromszázan éppen most kapják meg a felmondólevelüket. Egy 15 ezres cégnél (ebből 12 250 munkavállaló főállású) ez nem kis leépítés, de az év végén lesznek még hasonló lépések.
A mostani nem az utolsó létszámleépítés
Igaz, hogy több száz embernek csak az ma a munkája a cégnél, hogy a buszgarázsokban leparkolja, kihozza a járműveket?
Százhetven garázssofőrünk van. Első látásra ez valóban soknak tűnik az Ön által leírt munkához, de a helyzet kissé bonyolultabb. Ők ugyanis tartalékot képeznek, bevethetők a kieső buszvezetők helyett. Másrészt bizonyos fegyelmi vétség esetén nem engedik ki a forgalomba a sofőrt, vagyis ez egyfajta ideiglenes büntetés is, ami jövedelem-kieséssel jár. Vagyis a garázssofőrök létszáma most nem változik.
Akkor vannak még tartalékok.
Vannak, de megtakarítani nem csak a munkaerőn lehet. Sok mindent átszervezünk, egyszerűsítjük a vállalat szerkezetét. Egyetlen példa: 35 raktárból csak öt lesz. És még mindig nem értünk a megtakarítások végére. 2800 szerződés él a BKV-nál, beszerzések, alvállalkozások, egyebek. Az összeset felül kell vizsgálnunk, mert nem felelnek meg a cég érdekeinek. Azt mondhatom, hogy mindegyiket át kell alakítani a mai, piaci viszonyoknak megfelelően.
Átalakítjuk, megszüntetjük az előnytelen szerződéseket
Hohó. Ez mit jelent? Korrupció? Lopás? Hanyagság? Vagy csak az előző, Aba Botond irányította vezetés ennyire pazarolt?
A választ Önre bízom, mi mindenesetre nem kezdünk boszorkányüldözésbe, nem kezdünk feljelentgetősdit, de átalakítjuk, megszüntetjük az előnytelen szerződéseket. A BKV kiskirályok és szent tehenek gyülekezete volt, egy nagy család, ahol mindenki mindenkit ismer. Az átlag itt-töltött munkaviszony több mint húsz év. Az öröm, ha egy buszvezetőnek a fiai is sofőrök lesznek nálunk, de az már nem, ha egy döntéshozó középvezető a felesége, a gyereke vagy a saját tulajdonában álló kft.-vel köt szerződést. Az ilyesminek most vége. | [
"BKV ZRt."
] | [
"BKV DBR Metró Projektigazgatóság",
"Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület"
] |
A központ 15 vezetője összesen 34 millió forintot kapott, de a Dél-Budai Tankerületnél is komoly összegek mentek jutalomra.
"Több mint fél évbe telt, de végül sikerült kiderítenünk, hogy pontosan mennyi pénz osztottak szét a Klebelsberg Központnál a tankerületi vezetők és a dolgozók között" – írta Tóth Endre, a Momentum parlamenti képviselője és oktatáspolitikusa a közösségi oldalán.
A bejegyzés szerint a szervezet a veszélyhelyzet miatti többletfeladataira hivatkozva 90 nappal húzta el az amúgy 30 napos válaszadási határidőt, majd áprilisban elküldött egy, a nyilvános költségvetésükre mutató linket, mondván az alatt ott van minden információ. A jutalmak pontos összege azonban onnan sem derült ki, ezért Tóthék július elején eljárást indítottak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál az adatok kiadását kérve.
A Klebelsberg Központ és egy tankerület nemrég megküldte a kért adatokat, amelyekből kiderül, hogy
a Klebelsberg Központ 15 vezetője összesen 34 millió forintot kapott tavaly novemberben, ami fejenként közel bruttó 2,3 millió forintos motivációs elismerést jelenthet. Emellett a központ 77 további dolgozója kapott motivációs elismerést 2021 végén. A teljes gárda jutalmazására összesen 97 millió forint jutott.
Tóth azt írta, hogy a tankerületek közül egyedül a dél-budai küldött érdemi választ. Náluk 41 fő kapott motivációs elismerést, összesen közel 20 millió forintos értékben. A 9 vezető átlagosan 727 ezer forintot vihetett haza.
(Képünkön Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke látható.) | [
"Klebelsberg Központ"
] | [
"Dél-Budai Tankerület",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Információink szerint nagy eséllyel pénteken dönt a Nemzeti Közlekedés Hatóság arról, hogy megkaphatják-e a hatósági engedélyt a 4-es metró és a 2-es metró vonalára szánt új Alstom metrókocsik. A hatóság emberei a napokban fejezték be a teszteket a BKV-nál. Úgy tudni, hogy a hatóság várhatóan elutasítja az engedély kiadását.
Úgy értesültünk, hogy Ikvai-Szabó Imre, gazdasági főpolgármester-helyettes péntekre válságtanácskozást hívott össze, amelyen az önkormányzat mellett részt vesznek a BKV és a DBR Metró Projektigazgatóság szakemberei is. Az egyeztetés tényét a főpolgármester-helyettesi irodán megerősítették.
A BKV korábban július 31-ig adott határidőt arra, hogy az Alstom megszerezze az engedélyt, és határozottan kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben felbontja a szerződést. Az ultimátumot a fővárosi közgyűlés megerősítette. A Nemzeti Közlekedési Hatóságnak ezért pénteken, 30-án döntést kell hoznia, és úgy tudjuk, meg is hozza a döntést az ügyben.
Több forrásból is megerősített információink szerint a döntés nagy valószínűséggel negatív lesz, azaz a szerelvények nem kapnak engedélyt. (Ugyanezt valószínűsítette a Hírszerző is.) Ezért a BKV várhatóan kezdeményezi a szállítási szerződés felbontását.
Mint megtudtuk, a döntésnek számos kihatása lesz. Többek között új pályázatot kell kiírni a metrókocsikra, ami akár egy évvel is eltolhatja a 4-es metró 2013 év végére tervezett átadását. (Arra viszont lehet számítani, hogy az új pályázaton majd tolonganak a válság miatt megcsappant rendelésállománnyal rendelkező cégek.)
Ha az új szerelvények nem jönnek, akkor a jelenlegi, 2-es metrón közlekedő orosz kocsikon egy 3,2 milliárdba kerülő átfogó karbantartást kell elvégezni.
Megkérdeztük az Alstom magyarországi képviseletét, ahol csak annyit mondtak, hogy egyelőre várják a közlekedési hatóság döntését.
Mindig a franciákkal van a baj?
Mint arról az Index márciusban beszámolt, a helyzet akkor mérgesedett el, amikor kiderült, újabb négy hónapot késik az új metró a 2-es vonalon: a legutóbbi februári ígérethez képest június végére ígéri az Alstom, hogy megszerzi az új metrókocsikra a végleges típusengedélyt. Demszky - akárcsak az alagútépítő Vincy cég esetében - bekérette a francia nagykövetet, Kocsis ultimátumot nyújtott be a cégnek.
A metrókocsiknak eredetileg már 2008 májusában meg kellett volna érkezniük Budapestre, ehhez képest pedig csak nyolc hónappal később, 2009 január végén érkeztek meg. Lassan egy éve folyik a tesztelésük, ami számos problémába ütközött.
Többször beszámoltunk róla, aggályok merültek fel az új metrókocsi méretével kapcsolatban is. Mint megírtuk, az új kocsik vizsgáztatásánál szembe kellett nézni azzal a problémával is, hogy ki kellett cserélni a metrókocsik elejében és végében a beépített létrákat automatikus menekülőkijáratokra.
A fővárosi Fidesz egy hete már felvetette, hogy számos problémát lát az Alstom metrókocsik gyártásával kapcsolatban. A frakció több visszásságot orrontott.
Az Alstom nagyon sok pénzt, több mint egymilliárd forintot kért az átszerelésért. A BKV viszont a metrókocsik üzembehelyezésének csúszása miatt követel kötbért. A ki kinek tartozik és mennyivel vita legalább egy éve folyik az Alstom és a BKV között.
Az M2 vonalra az Alstom Transport 22 darab, egyenként 5 kocsiból álló szerelvényt, a most épülő M4 vonalra pedig 15 darab, egyenként 4 kocsiból álló teljesen automata metrószerelvényt gyárt, mintegy 65 milliárd forint értékben. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"DBR Metró Projektigazgatóság",
"Alstom Transport",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Nemzeti Közlekedés Hatóság"
] |
Az elmúlt négy évben a Közgép volt a közbeszerzések királya, nagyjából mindent megnyert, ahol indult. Csak 2013-ban 320 milliárd forintnyi megbízást kapott a köztől, összesen és négymilliárdot fizetett ki osztalékként. De nagyon úgy tűnik vége jó időknek: csak az elmúlt pár hétben milliárdokat húztak ki a Simicska-cégbirodalom zsebéből, és a fontos pozíciókból is hátrébb szorultak Simicska emberei. Szerdán érkezett a hír , hogy a kormány újabb különadót tervez kivetni, ezúttal útépítőkre. A kiszivárgott tervezet szerint azokat a cégeket sújtják az újabb közteherrel, amelyek 2007 és 2014 között útépítésre kaptak megbízást az államtól, és annak értéke meghaladta a 100 millió forintot. A hét évre visszamenőlegesen befizetendő adó mértéke 15 százalék, ennek pedig legnagyobb vesztese a Közgép lenne. A közbeszerzés.ceu.hu adatai szerint a Közgép 2007 óta 112 milliárdot (111 824 511 653 forint) nyert különböző útépítési munkálatokra, ez után pedig 16,7 milliárd forint adót kellene befizetniük. A teljes cégcsoport 2007 és 2013 közötti adózás utáni eredménye nem éri el 12,5 milliárdot sem: ha valóban bevezetik az adót az könnyen lenullázhatja a Közgépet – papíron mindenképp. A kiszivárgott törvénytervezet indoklásában az áll, hogy az útépítésekre kiírt állami pályázatokat hosszú évek óta egy szűk kör nyeri el. Emiatt ők előnyben vannak a piac többi szereplőjével szemben, így "extraprofitot" érnek el. A VS.hu megkeresésére a Kormányzati Információs Hivatal tagadta, hogy különadót terveznének kivetni az útépítő cégekre, ám azt elismerték, hogy a kormány és az Európai Bizottság között "komoly vita van a 2007 és 2012 közötti, útépítéssel kapcsolatos közbeszerzések ügyében". Sőt, ahogy írják: "az Európai Bizottság döntésétől függ, hogy az uniós vizsgálat milyen következményekkel jár majd az érintett cégek számára." A pályázati kiírásnál az állam hibázott, a nyertes cégek szabályosan jártak el. Ezért fura az a válasz, hogy az EB döntésének bármiféle következménye lenne a cégekre nézve.
A reklámadó is
És ekkor eszünkbe jut a reklámadó. Nem csupán azért, mert a reklámadó indoklása kísértetiesen hasonló (egyes szereplők "túl nagy előnye" illetve "extraprofitja") az útépítők különadójához, hanem azért is, mert annak egyik legnagyobb vesztese - az RTL mellett - szintén Simicska Lajos lehet. Két legnagyobb médiacége után legalább 346 milliót kell fizetni, ám az összeg ennek sokszorosa lehet: ha a bíróság úgy találja, hogy a Simicska-birodalom cégei (Publimont, Hír TV, ClassFM, Magyar Nemzet, MTG Metro Gratis) kapcsolt vállalkozásként működnek, akkor majd' négymilliárd reklámadót kellene kifizetniük. Az, hogy a reklámadó legalábbis felkészületlenül érte ezeket cégeket, az is bizonyítja, hogy a kormánnyal hagyományosan jó kapcsolatot ápoló, és a Fideszt szinte soha nem kritizáló Hír TV és Magyar Nemzet is tiltakozott a reklámadó bevezetése ellen. | [
"Közgép"
] | [
"MTG Metro Gratis",
"Kormányzati Információs Hivatal",
"Magyar Nemzet",
"Európai Bizottság",
"Hír TV"
] |
Átkerül a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal fennhatósága alá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – derül ki a Magyar Közlöny friss számából. A rendelet szerint a miniszter a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Bordás Gábor útján gyakorolja hatásköreit.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Magyarország kormányának kormányzati ellenőrzési intézménye, az a feladata, hogy a kormány alá rendelt szerveknél a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgálja. Ezen belül feladata többek között
a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzése,
az európai uniós forrásból, illetve az állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb programból nyújtott támogatás felhasználásának ellenőrzése;
a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások felhasználásának ellenőrzése;
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó és állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok ellenőrzése, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik.
(További feladatok itt.) | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Miniszterelnöki Kormányiroda",
"Magyar Közlöny"
] |
Bár tavaly tavasszal elvileg újraindult az évekkel ezelőtt félbehagyott gödi adatközpont építése, valójában csak az újabb engedélyek kiadásáig jutott el a folyamat. A beruházás kapcsán a 2022-es költségvetési tervben is csupán annyi szerepel, hogy a félkész ingatlan megóvásáról és őrzéséről 52 millióért gondoskodik a kormány. Az elmúlt években megjelenő, a gödi létesítmény előkészítéséről szóló kormánydöntések viszont további milliárdos összegeket rendeltek a projekthez, amelyekből NER-közeli cégek is profitáltak.
2016 decemberében tették le a gödi kormányzati adatközpont alapkövét a Magyar Villamos Művek Csoporthoz tartozó MAVIR gödi alállomásának közvetlen szomszédságában lévő telken. A helyszínen azonban Hadházy Ákos országgyűlés képviselő – egy néhány hete közzétett posztja szerint – csupán egy betonszarkofágot talált.
Pedig a létesítmény megépítését nagy örömmel adták hírül öt évvel ezelőtt. "Magyarország és a régió legmodernebb és legbiztonságosabb adatközpontjának építését kezdte meg a Magyar Villamos Művek Csoport" – jelentette be többek közt Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. A gödi helyszín kiválasztásában az áramellátás zavartalansága és a szükséges távközlési kapcsolatok biztosíthatósága mellett a jó megközelíthetőség is szerepet játszott.
A közel 10 ezer négyzetméteres létesítménynek első ütemben a 2000 négyzetméteres, összesen 25 MW energiát igénylő szerverparkja készült volna el.
Az építkezés azonban elakadt, hiába ígérte még 2017 végén is Krénusz Kornél, a Magyar Villamos Művek NET akkori vezérigazgatója, hogy 2018-ban sor fog kerülni az adatközpont átadására. Ehelyett öt éve csupán egy bedeszkázott ablakú építmény áll félbehagyottan Göd határában. A közelében kihelyezett, kissé viharvert táblán is csupán az építkezés kezdetének 2016 novemberi dátuma olvasható, a befejezési határidőt "gondos kezek" besatírozták.
Az építési tábla szerint a létesítmény kivitelezője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV Építőipari Zrt., ám a megbízásnak nincs nyoma a közbeszerzések közt. Az épületnek lényegében csak a falai készültek el, a neten fellelhető adatok szerint erre a ZÁÉV adott megrendelést egy építőipari cégnek.
Homályos megfogalmazás
A kormány a felhőalapú szolgáltatásokat is nyújtani képes adatközpont létrehozásáról eredetileg már 2014-ben rendelkezett. Majd 2017-ben részletes kormányrendelet jelent meg a létrehozandó Kormányzati Adatközpont (KAK) működéséről.
A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. honlapján szereplő, 2017. április 27-ei híradás szerint az adatközpontot 16,3 milliárd forint európai uniós támogatásból valósítják meg. Mégpedig két helyszínen: a nagyobbik, 1600 négyzetméteres nettó géptermi környezetű létesítmény Budapesten, a Fehérvári úton lesz, a másik, 600 négyzetméteres pedig Gödön épül meg. "Jövőre már egységesített, felhő alapú adatközpontba kerülhetnek az állam és a közigazgatás által tárolt legtitkosabb adatok is. Az adatközpont fogadja be a jelenleg még fejlesztés alatt álló kormányzati és közigazgatási rendszereket. Megfogalmazott cél, hogy az intézményi e-közigazgatási rendszerek integrálhatósága, hatékonysága növekedjen, az üzemeltetési költségek pedig csökkenjenek" – adták hírül 2017-ben.
Annak ellenére, hogy Gödön csak megkezdődött, majd félbemaradt az építkezés, a NISZ honlapján 2019. július 9-én megjelent híradás úgy beszél a projektről, mintha az már befejeződött volna: "az uniós finanszírozású projekt eredményeként kiépült Kormányzati Adatközpont (KAK) egy bővíthető, felhő alapú és hoszting szolgáltatásokat is nyújtó, korszerű informatikai géptermi infrastruktúra 1531 m2 alapterületen, amely a legmagasabb biztonsági szintet igénylő rendszerek számára is megfelelő elhelyezést biztosít. A KAK hoszting 731 m2 területen önálló, elkülönült környezet, amely képes az ügyfelek által igényelt, jellemzően speciális eszközök, speciális beállítások igényeinek kielégítésére."
A különböző nyilatkozatok sem tették egyértelművé azt a tényt, hogy a gödi beruházás nem valósult meg.
Vadas Ernő projektigazgató például ezt válaszolta egy interjúban a gödi adatközpontról szólva: "a kormányzati adatközpont elsődleges budapesti helyszíne és a másodlagos vidéki helyszín együttes kialakítására azért van szükség, hogy az ide beérkező és itt üzemeltetett állami tulajdonú IT- és telkórendszerek megszakításmentes, katasztrófatűrő működése folyamatosan biztosítható legyen."
Azokra a kérdésekre, hogy mikor fejeződik be az adatközpont-beruházás, és hogy a végső összeg megegyezik-e az eredetileg tervezettel, a projektigazgató kijelentette, már a teljes géptermi környezet funkcionál és az összeg nem növekedett. Az viszont "kimaradt" az interjúból, hogy mindez csak a budapesti helyszínre vonatkozik, s hogy Gödön egyáltalán nem valósult meg a projekt.
Ismerős cégek, növekvő költségek
Ám úgy tűnik, mégsem volt elegendő az eredeti 16,3 milliárdos összeg mindkét létesítményre. Egy 2019. május 27-ei rendelet szerint a gödi adatközpont előkészítésére újabb 1,8 milliárdot szán a kormány. Majd egy ezt követő rendeletmódosítás további összegeket helyez kilátásba: mivel kormánydöntés szerint a Magyar Villamos Művek Zrt. feladatát átveszi az állami Beruházási Ügynökség, ehhez további 1,4 milliárdot rendelnek hozzá, az adatközpont informatikai infrastruktúrájával kapcsolatos fejlesztési feladatok végrehajtására pedig 2 milliárd 650 millió forintot irányoznak elő.
És még ez sem a végső összeg: a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek ugyanis a beruházás megvalósítására lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás eredménye alapján "előterjesztést kell benyújtania a kormány részére a kivitelezés költségeiről".
A gödi adatközpont megvalósítására tehát a Beruházási Ügynökség, azaz a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) kapott megbízást a kormánytól. Az Ügynökség pedig mentesített beszerzési eljárás keretében – azaz közbeszerzés kiírása nélkül – az Óbuda-Újlak Zrt.-t és az az Óbuda Építész Stúdió Kft.-t bízta meg az adatközpont előkészítő tervezési feladataival és a környezetvédelmi eljáráshoz szükséges vizsgálatok elvégzésével – derül ki a gödi beruházás előzetes vizsgálati dokumentációjából.
Az Óbuda-Újlak Zrt. neve gyakran feltűnik kormányzati közpénzköltéseknél:
a cég végzi nettó 1,6 milliárdért többek között a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság csarnokának mérnöki előkészítési munkálatait. Az atlétikai világbajnokságra készülő Budapesti Atlétikai Stadion kivitelezésének mérnöki és ellenőrzési feladataiért pedig Főber Zrt.-vel közösen nettó 2,88 milliárdot kap. Emellett az Óbuda-Újlak Zrt. és az Óbuda Építész Stúdió Kft. annak az Óbuda Groupnak a tagja, mely a Liget Projekt épületeitől kezdve számos kormányzati beruházásnál végez tervezői és mérnöki szolgáltatói feladatokat.
Közel 3 milliárd forintért ellenőrzik az atlétikai stadion kivitelezési munkálatait | atlatszo.hu A Főber Zrt. és az Óbuda-Újlak Zrt. párosa 2,88 milliárd forintért végzi az atlétikai vébére készülő stadion tanácsadói és ellenőri feladatait. A 2023-as budapesti világbajnokságra tervezett atlétikai stadion költségei elérhetik a 200 milliárdot.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a környezetvédelmi hatóság lezárta a gödi adatközpont környezetvédelmi eljárását 2021 májusában. Az általunk benyújtott adatigénylésre adott válasz szerint a Pest Megyei Kormányhivatal zöldhatósága hozzájárult az építkezéshez, eszerint annak jelentős környezeti hatása nem lesz, a létesítmény környezetvédelmi engedély nélkül megépíthető.
A környezetvédelmi vizsgálati dokumentum 114. oldalán szereplő helyszínrajz szerint az Óbuda Építész Stúdió Kft. elkészítette az adatközpont új építési terveit. A dokumentációban szereplő ütemterv szerint pedig 2021 második negyedévében el is indult volna az építkezés, hogy 2023 elején megkezdődjön a működés.
De eddig semmi sem történt. És sem a Beruházási Ügynökség, sem az Óbuda Group honlapján nem szerepel a projektek közt azóta sem a gödi adatközpont.
Egyetlen kézben minden adat
A 2022-es költségvetéséhez készült, Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter által jegyzett törvényjavaslat szerint egyelőre csak a félkész épület megőrzéséről kell gondoskodni. "A Nemzeti Adatközpont Kft. részére 52 millió forint működési támogatás került tervezésre. A társaság feladata a Göd külterületén megkezdett adatközpont helyszínén meglévő félkész ingatlan állagmegóvása, őrzése" – olvasható a dokumentumban.
A gödi adatközpont viszont szerepet kaphat abban a folyamatban – állítja a Jelen egy szeptemberi írása – ami az Orbán Viktorhoz köthető, Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő 4iG Nyrt. nevű cégnek, a hazai informatikai piac meghatározó szereplőjének a monopolhelyzetbe kerülésével írható le. Tavaly augusztusban ugyanis
együttműködési megállapodás jött létre Mager Andrea, az Antenna Hungária tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a 4iG között.
Ennek keretében az Antenna Hungária megvásárolta a kormányzati infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM NET-et. A cég terjeszkedése pedig tovább folytatódott. A 4iG csoport 100 százalékos tulajdonába kerültek a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft. és leányvállalatai. "A 4iG az állammal kötött stratégiai megállapodása értelmében 2022 első negyedévében az Antenna Hungária Zrt.-be apportálja hazai és nyugat-balkáni telekommunikációs érdekeltségeit, mellyel a 4iG többségi tulajdont szerez a vállalatban" – olvasható a cég honlapján.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő szerint "a Fidesz magánkézbe akarja játszani a teljes kommunikációs infrastruktúrát", s a 4iG megvásárolhatja a gödi adatközpontot is, ami az államnak összes adatát, összes titkát tartalmazni fogja. "Onnantól kezdve Orbán embere, Jászai Gellért, Mészáros Lőrinc korábbi üzletfele lesz az, aki az összes adatot bármikor megnézheti" – állítja az ellenzéki képviselő.
A legújabb hír az ügyben, hogy Hadházy Ákos bejelentette: Donáth Anna EP-képviselővel együtt levélben fordultak az Európai Bizottsághoz a 4iG Nyrt. túlzott állami finanszírozása miatt. A Bizottságtól azt kérik: vizsgálja meg, összeegyeztethető-e az uniós joggal a versenyjogi szabályok alól felmentést biztosító "nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást" lehetővé tevő jogszabály, hogy a felvásárlások megfelelnek-e az európai versenyjogi szabályoknak, s hogy tiltott állami támogatás-e a Magyar Fejlesztési Bank 100 milliárd forintos és a Magyar Nemzeti Bank 84,45 milliárd forintos pénzügyi segítsége.
Jászai Gellért IT-cégei sorra nyerik a közpénzes munkákat | atlatszo.hu Ez a nap sem telik el anélkül, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető cégek ne nyernének valamilyen közbeszerzésen. Ezúttal a BKK, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal bízta meg Mészáros jobbkezének, Jászai Gellért IT-cégeit különböző beruházásokkal.
Nyitókép: A beruházás kissé viharvert tábláján a befejezési határidőt "gondos kezek" kisatírozták. A szerző fotója.
| [
"ZÁÉV",
"Óbuda-Újlak Zrt.",
"Óbuda Építész Stúdió Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"4iG Nyrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Magyar Villamos Művek Zrt.",
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.",
"BMSK",
"Kormányzati Adatközpont"
] | [
"Óbuda Group",
"Magyar Villamos Művek Csoport",
"ZÁÉV Építőipari Zrt.",
"Pest Megyei Kormányhivatal",
"Főber Zrt.",
"Liget Projekt",
"Antenna Hungária",
"Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal",
"Antenna Hungária Zrt.",
"MVM NET",
"Nemzeti Adatközpont Kft.",
"Magyar Villamos Művek NET",
"Európai Bizottság",
"DIGI Távközlési Szolgáltató Kft.",
"Beruházási Ügynökség",
"4iG csoport",
"Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Újabb tatai szocialista politikus keveredhet gyanúba + Videó
Újabb szocialista politikus is gyanúba keveredhet a tatai edzőtábor lassan két hónapja előzetes letartóztatásban lévő igazgatója, Orbán István ügyében. Sajtóértesülések szerint a napokban a rendőrség tanúként hallgatta meg Boda Gyula Balázst, az MSZP tatai alelnökét, építési vállalkozót, aki állítólag a tatai edzőtáborban számos jól jövedelmező munkát kapott párttársától.
"Öt rendbeli vesztegetéssel, egy sikkasztással, egy hűtlen kezeléssel van meggyanúsítva, és ezeknek a körébe tartozó cselekmények konkretizálása folyik." Ennyit hajlandó csupán elárulni a nyomozati szakaszban lévő Orbán István-ügyről a Komárom-Esztergom megyei főügyészhelyettes. Horváthné Varga Erzsébet elmondta: ha a vizsgálat okot ad rá, a tatai edzőtábor igazgatóját január 12-e után is előzetes letartóztatásban tartják. Arra, hogy vannak-e újabb gyanúsítottjai a megyei MSZP-alelnök bűnügyében folyó büntetőeljárásnak, az ügyésznő nem adott konkrét választ.
Sajtóértesülések szerint Orbán István üzleti ügyeivel kapcsolatba hozható egy másik tatai MSZP-s politikus is: Boda Gyula Balázs városi alelnök, építési vállalkozó állítólag a tatai edzőtáborban számos jól jövedelmező munkát kapott párttársától. A szocialista politikust kihallgatta a rendőrség is. A Hír TV szerette volna megkérdezni tőle, milyen üzleti kapcsolatban állt a letartóztatott Orbán Istvánnal, de telefonját nem vette fel. Ellentétben Tatai-Tóth András MSZP-s országgyűlési képviselővel, aki hisz Boda ártatlanságában.
Michl: Mondjanak le pozícióikról!
Tata fideszes polgármestere, Michl József felszólította a szocialisták önkormányzati frakciójának vezetőjét, hogy Orbán Istvánt és Boda Gyula Balázst is hívják vissza az önkormányzat gazdasági bizottságából, amelynek mindketten tagjai.
A kihallgatott városi MSZP-s alelnök a hírek szerint azután kapott jól jövedelmező munkákat a tatai edzőtáborban az MSZP megyei alelnökétől, hogy cége csődbe ment, ellene felszámolási eljárás indult. Az általa épített tatabányai Bárdosi-lakópark lakói pedig futhatnak a pénzük után, mert a felszámolási vagyonnak a lakópark is része lett.
(hírTV) | [
"MSZP"
] | [
"Hír TV"
] |
Hosszú vezető anyagban mutatja be az Orbán Viktor körül létrejött gazdasági holdudvart a világ vezető gazdasági lapja, a Financial Times. Azaz ma világszerte üzleti vezetők és döntéshozók Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Garancsi István nevével ismerkedve ihatták meg első kávéjukat.
Neil Buckley és Andrew Byrne cikke az Orbán Viktor oligarchái: egy új elit felemelkedése Magyarországon címmel jelent meg a lap Big Read rovatában, és a részletes cikk első pillantásra nem kínál sok újdonságot azok számára, akik amúgy is követik a Fidesz közeli gazdasági holdudvar megerősödésének történetét.
De szinte a cikk legvégén történik valami, amire a magyar híreket követő olvasók is felkapják a fejüket. Miután a cikk részletesen bemutatta Mészáros, Vajna, Tiborcz vagy Garancsi gazdagodásának történetét, szó esett az EU-s forrásokból elnyert közbeszerzésekről, felbukkant Kovács Zoltán, aki szerint nincs itt semmi látnivaló, váratlanul megszólal Lánczi András, a Corvinus egyetem rektora, egykori századvéges vezető.
A cikkben a Fidesz nem hivatalos ideológusaként megnevezett Lánczi pedig elmondja az FT újságíróinak, hogy bizony, az említett személyek a magyar oligarchák. "De ez nyíltan vállalt politika, ez az, amit a kormány akar" – teszi hozzá Lánczi lap szerint.
"Bár Orbán soha nem mondta ezt ki, de feltehetően bátorítja vagy engedi, hogy bizonyos magyar üzletemberek nagyon gazdagok legyenek, hogy ők alkossák a magyar középosztály csúcsát"
– mondja még el Lánczi, majd azzal folytatja a cikk szerint, hogy a kormánypárt jelenleg a saját vízióját valósítja meg a nemzeti vállalkozói rétegnek a létrehozásával,
és ez nem korruptabb, mint a kommunista időszak államosításai vagy a kilencvenes évek privatizációi voltak.
2015 végén, még a Századvég Alapítvány elnökeként Lánczi már pedzegetett egyszer hasonló húrokat: akkor arról beszélt, hogy amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája, hiszen a hazai vállalkozói réteg megerősítéséről van szó.
Nem az összes Financial Timesnak megszólaló hazai szereplő értett amúgy egyet Lánczival: egy névtelenül nyilatkozó vezető bankár szerint például ezek a nemzeti vállalkozók nem hoznak létre innovatív üzleteket, és miközben a kormány révén gazdagodnak, azok a pályázatok, melyeken nyernek, messze vannak a tisztességes, nyitott és átlátható viszonyoktól.
Megszólalt a cikkben a Transparency International ügyvezető igazgatója, Martin József Péter is, aki szerint a korrupció nagy probléma volt 2010 előtt, a szocialista kormányok idején is, de ma sok magyar polgár fel se fogja, mennyire durván központosult a korrupció Magyarországon: 2010 előtt a korrupció a rendszer hibája volt, mára pedig a rendszer része lett.
Ezen kívül számos izgalmas részlet, például a "Zuckerbergnél is okosabb" Mészáros Lőrinc története is olvasható a Financial Times cikkében. | [
"Fidesz"
] | [
"Transparency International",
"Századvég Alapítvány",
"Corvinus egyetem",
"Financial Times"
] |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal mindenkori vezetője főszerkesztői, szerkesztési feladatokat lát el az Adóvilág című hivatalos szaklapnál és az Adó és Vámértesítő lapnál - ezzel magyarázza az adóhivatal, hogy miért is kap Tállai András államtitkár és NAV-vezető több mint félmilliós havi fizetést az állami bérén kívül két adótanácsadó cégtől.
Ahogy azt megírtuk, Tállai a képviselői 224 ezer és az államtitkári közel egymilliós fizetése mellé kap havi 270 ezer forintot egy Saldo Zrt. nevű cégtől, illetve 250 ezer forintot egy Kompkonzult Kft. nevű vállalattól. Ezzel kapcsolatban Szilágyi György jobbikos képviselő fejezte ki aggályait a NAV-nak, pedig, ahogy a hivatal csütörtök késő este kiadott nyilatkozatából kiderül, nincs itt semmi aggályos.
A NAV közleménye szerint a két újság a hatóság által hivatalosan alapított lap, amelynek szerkesztésében a NAV több munkatársa közreműködik. Az Adóvilágot a Saldo Kft., a Vámértesítő lapot a Kompkonzult Kft. adja ki. Persze
felmerül a kérdés, hogy miért kell a NAV elnökének ezért még fizetést fölvennie a két cégtől,
illetve hogy ez eddig és ezután nem hordoz-e magában valamilyen kockázatot, vagy hogy minek adja ki magáncég a NAV lapját, ha azt amúgy is a NAV munkatársai szerkesztik, de ez a NAV nyilatkozatából nem derül ki.
De hát ha eddig mindenki csinálta, akkor miért pont Tállai Andrásnak ne lehessen? | [
"Kompkonzult Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Saldo Zrt."
] | [] |
Tervekben szerepel a társaság horvátországi leányvállalatának tulajdonában lévő hajó értékesítése. A nettó eladási árat 1 milliárd forint összegben határozta meg társaság.
Ezzel az egészen meglepő kijelentéssel sokkolta az ország egyik legnagyobb, éppen csődből menekülő ásványvízgyártója 2020 elején a hitelezőit. Azokat a hitelezőket, akiknek ugyanebben az üzleti tervben azt ajánlották fel, hogy a pénzüknek csak a felét fizetik ki. A hajó ráadásul egy elég eufemisztikus kifejezés, valójában ugyanis egy 34 méteres luxusjachtról volt szó, amit kilenc évvel ezelőtt némi kedvezménnyel még 6,9 millió angol fontért, azaz akkori árfolyamon nagyjából két és fél milliárd forintért árultak.
A cég harmincoldalas megmentési tervébe elrejtett két mondat sok mindent magába foglal abból, hogy mi vezetett az Aquarius-Aqua csoport bukásához. Kezdve attól, hogy mi szüksége volt egy ásványvízgyártónak egy hatalmas jachtra, folytatva az ebből eredő konfliktusokkal, egészen a zűrös ügyekig. A leírtak ráadásul nem is fedik a valóságot, a jacht ugyanis jogilag sosem volt a vállalat tulajdonában.*A társaság horvát leánycége többek elbeszélése és a céges iratok alapján is lízingelte a hajót, ami a horvát hajóadatbázis szerint jelenleg is a bank tulajdonában áll.
Az elmúlt hetekben cikksorozatban mutattuk be, hogy Mészáros Lőrinc az Aquarius-Aqua problémáit, a jogi lehetőségeket, illetve saját piaci erejét kihasználva hogyan szerezte meg az egykor szebb napokat látott cégcsoport legértékesebb elemeit. Miközben az ügyletek feltárásán dolgoztunk, több mint egy tucat olyan emberrel beszéltünk, akik az elmúlt bő két évtizedben kapcsolatba kerültek a csoporttal, vagy most is kapcsolatban állnak annak maradványaival: tulajdonosokkal, cégvezetőkkel, beszállítókkal, ágazati szereplőkkel, a vállatok vagy akár a többségi tulajdonos család ügyeit közelről ismerőkkel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa a kormány besegít, Mészáros Lőrinc a PET-palackokon is hatalmasat kaszálhatAz egész országban egyedülálló műanyag-feldolgozót szerzett meg Mészáros Lőrinc. A kormányzat épp most dolgozik a piac szabályozásán, amivel nagyon jó helyzetbe hozhatja a milliárdost.
Elbeszéléseik alapján tanulságos történet bontakozott ki arról, hogyan lesz egy jól időzített üzleti döntésből hatalmas biznisz, majd hogyan dőlhet mindez össze kétes ügyletek, urizálás, konfliktusok és elhibázott üzleti lépések miatt.
Likőrgyártóból Forma-1-es szponzor
A kilencvenes évek elején indult vállalkozás eredetileg nem ásványvíz-palackozással foglalkozott. A kezdetekben likőrt, majd ecetet gyártottak. Első blikkre ennek a vonalnak a bővítésébe illet az is, hogy az akkor még Benedek és Plutzer Kft. néven futó cég az ezredfordulón megvásárolta a mostanában sokat emlegetett albertirsai gyárat. Az egység ugyanis eredetileg egy vermutüzem volt:
az előző rendszerben 1 forintos haszonnal gyártottak vermutot kizárólag szovjet exportra, de így is nagyon ment – mesélte a G7-nek egy idősebb helyi lakos.
A vállalat azonban már nem az alkohol miatt vette meg az albertirsai területet. P. Tamás a Figyelő egy 2005-ös cégportréjában azt mesélte: ekkor már eldöntötték, hogy átnyergelnek az ásványvízpiacra, és tudták, hogy a környéken nagyon jó minőségű vizet lehet felszínre hozni.
Az időzítés tényleg tökéletesre sikerült. Az ezredfordulón a hazai ásványvízfogyasztás töredéke volt a nyugat-európainak, de már látszott, hogy komoly növekedési potenciál van a szektorban. 1999-ben fejenként 28 liter ásványvizet ittunk, négy év múlva kétszer, hét évvel később háromszor ennyit, jelenleg pedig az akkori fogyasztás négy-ötszörösénél tartunk.
Az akkor még csak évi néhány tízmilliós bevételt hozó cég azt is jól ismerte fel, hogy a magyar piacon az olcsóbb vizek lehetnek népszerűek. Épp ezért a kezdetektől a kiskereskedelmi láncokkal való partnerségre törekedtek. A Penny Market volt az első hálózat, amelynek sajátmárkás vizet palackoztak, de hamarosan sorba jöttek a többiek: a CBA, a Tesco, a Coop, a Spar majd a később piacra lépő német diszkontok is.
Az ásványvízbiznisznek köszönhetően a vállalat árbevétele hat év alatt több mint húszszorosára nőtt. Piaci részesedése már 2004-ben 15 százalékos volt, a csúcson pedig a 35 százalékot közelítette.
A cég a sajtóba először 2002-ben került be, amikor átadták az első komolyabb beruházásukat Albertirsán, később azonban rendszeresen feltűntek a lapokban. Támogatták Baumgartner Zsolt Forma-1-es szereplését (amit a pilóta a Nemzeti Sportban hirdetésben köszönt meg a cégnek és a többi szponzorának), de az üzleti előmenetelük is időről időre előkerült, P. Tamást pedig elkezdték "ásványvízkirályként" emlegetni.
Tízmilliárdot adtak volna érte
A kiskereskedelmi sajátmárkás termékek mellé egy idő után saját brandjüket, a Veritast is elkezdték építeni és ehhez kapcsolódott a vállalat első kisebb botránya is. A céget 2005-ben a Nemzetközi Vízkiállítás (Thermalies Aqua Expo) vezetője fenyegette meg jogi lépésekkel, mert szerinte a Veritast egy olyan, a kiállításhoz kötött nemzetközi díjjal reklámozta a cég, amit nemhogy nem nyert meg, de nem is létezik. A vállalat cáfolta ezt, ám két évvel később egy teljesen hasonló ügyben a versenyhivatal is arra jutott, hogy nem megfelelően kommunikáltak az elnyert, vagy nem elnyert díjakról, és ezért meg is büntették a társaságot.
Bár a Veritas végül nem tudott tartósan jelentős piaci márkává válni, ez és a kisebb botrányok sem törték meg a 2005-ben Aquarius-Aquára átkeresztelt cég menetelését. Kívülről minden csodaszépnek tűnt:
az ásványvízpiacon egyértelműen piacvezetővé váltak,
2007-ben felvásárolták a Buszesz csoportot, és ezzel berobbantak az üdítőital-piacra,
beléptek az energiaital-szegmensbe,
tárgyaltak a Pepsivel a multi termékeinek itteni palackozásáról,
folyamatosan bővítették az albertirsai telephelyet, 2012-ben Fazekas Sándor miniszter adta át az új gépsorokat,
saját PET-feldolgozó üzemet kezdtek el gründolni.
A külső szemlélők számára a vállalat 2015 környékén volt a csúcson. Több forrásból is azt hallottuk, hogy nagyjából ekkor két konkurenstől is ajánlatot kaptak a tulajdonosok a cégre, amelyért állítólag 10 milliárd forintot is fizettek volna. Az egyik érdeklődő a Szentkirályi volt, ahogy ezt Balogh Levente a vállalat ügyvezető-alapítója meg is erősítette a G7-nek.
Az Aquarius-Aqua Kft. tulajdonosai, elsősorban a cég 80 százalékát kézben tartó P. Tamás azonban visszautasították a közeledést. Pedig a megnyerő látszat ellenére valószínűleg ez lett volna az utolsó pillanat, amikor komoly pénzt csinálhatnak a vállalkozásból.
Visszaütött az olcsóság
Ami ugyanis kívülről szépnek tűnt, ekkor már belülről nagyon régóta rohadt. P. Tamás, aki 2015 végén még saját cégét dicsérte a lapokban, pár hónappal később már előzetes letartóztatásban ült áfacsalás gyanújával. Ez pedig megfordította az egész Aquarius-csoport sorsát, illetve megítélését.
Ha tisztán üzleti szempontból néznénk, akkor a vállalat veszte pont az lett, ami bő egy évtizeddel korábban a sikert is meghozta. A lapunknak nyilatkozó piaci szereplők egybehangzó véleménye szerint ugyanis
a kereskedelmi láncok sajátmárkás vizeire épített üzleti modell csak ideig-óráig működhet, hosszabb távon halálra van ítélve.
Ebben a szegmensben ugyanis nagyon erős az árverseny, rendkívül kis hasznot lehet csak elérni az értékesítésen. Épp ezért a legtöbb vállalat arra törekszik, hogy felépítse az önálló brandjeit, azok hozzák a bevétel nagy részét, a láncoknak palackozott víz pedig csak kiegészítés, amely a hatékonyságot és így a saját termékeken elért nyereséget javítja.
Az Aquariusnak viszont – ahogy láthattuk – a saját brand felépítése nem sikerült, és így végig a kiskereskedelmi cégeknek gyártott termékek adták a bevétel 80-90 százalékát. A helyzet ráadásul sokat az üdítő és energiaitalok irányába történő nyitással sem javult, holott ezeken elvileg sokkal nagyobb nyereséget lehetne elérni*Mivel jobban feldolgozott termékek.. A probléma azonban ugyanaz volt, mint az ásványvíznél. A cég megmentésére összeállított tervben a korábbi vezetés maga ismerte el, hogy
a 2010-es évektől egyre több olyan üzlet köttetett, amelynek a profittartalma minimális, nulla, sőt negatív volt.
A csoport pedig éppen ekkor kezdett furcsa üzletekbe keveredni.
A cukrot és étolajat exportáló ásványvízgyártó
Az Aquarius-Aqua Kft. korábban hullámzó exportbevétele 2010-ben meredeken emelkedni kezdett. Önmagában ez egy ekkora cégnél nem lenne meglepő, különösen, hogy P. Tamás már évekkel korábban arról beszélt, lát potenciált a kivitelben, különösen az arab piacokra. Igen ám, de a vállalat nem az arab államokba kezdett el nagy értékben exportálni, hanem az EU-ba, ami pedig ennél is meglepőbb, hogy
nem ásványvizet vagy üdítőt értékesítettek külföldön, hanem főleg étolajat és cukrot.
Ezek pedig tipikusan azok a termékek, amelyek exportjával ebben az időszakban nagy összegű áfacsalásokat követtek el Magyarországon, kihasználva, az uniós államok áfája közötti különbséget, illetve, hogy a tagállamok közötti kereskedelemben az eladónak nem kell felszámítania az áfát. A módszer körhintacsalásként került be a köztudatba, és nyolc-tíz éve rengeteg leírás született arról, hogyan károsították meg az ügyeskedők ezermilliárdokkal a magyar államot, a legtöbbször direkt adócsalási céllal, csak papíron utaztatva a termékeket (ha részletesen kíváncsi vagy a módszerre kattints a csillagra).*A körhintacsalás bár egyáltalán nem új találmány, itthon a 2010-es évek elején lett szélesebb körben ismert, amikor a korábban közel másfél évtizedig az adóhatóságnak dolgozó Horváth András kirobbantotta a nagy adócsalási botrányt. Az egykori NAV-os azt állította, hogy a hivatal nem tesz kellő erőfeszítést a csalások felszámolására, sőt esetenként tudatosan félrenéz. Az általa felvázolt módszerek közül pedig az egyik a körhintacsalás volt.
Ennek lényege, hogy az adott terméket uniós országok között kell mozgatni, a közösségi szabályok szerint ugyanis ilyenkor nem az eladónak, hanem a vevőnek kell megfizetnie az áfát (ezt nevezik fordított áfának). Tehát, ha egy magyar cég cukrot, étolajat, gabonát, ásványvizet vagy bármit elad Szlovákiába, akkor annak az áfáját visszaigényelheti itthon, mert a vevő megfizeti Szlovákiában.
Normál esetben ez teljesen rendben is van, körhintacsalásnál azonban épp ez az adóvisszaigénylés lesz a csalás nyeresége. Ilyenkor ugyanis nem tényleges exportról van szó, az adott termék kamionfordultával vissza is jön Magyarországra. Már ha persze egyáltalán kiment, és nem csak papíron utaztatták, vagy üres kamiont küldtek el az útra, mivel ilyen történetet is hallottunk. A Szlovákiában megtúráztatott terméket egy másik magyar cég veszi meg, ami tovább adja már Magyarországon egy újabb vállalatnak, és egy láncolat végén a termék jellemzően visszajut ahhoz a céghez, amely eredetileg eladta Szlovákiába.
A lényeg, hogy időközben ebben a láncolatban valamelyik cég eltűnik (ezt hívják eltűnő kereskedőnek) és nem fizeti be az áfát, amit be kellene. Így a megjáratott cukor, étolaj, gabona, ásványvíz után egyszer visszaigénylik az áfát, amit aztán később, amikor kellene, nem fizetnek be. A költségvetés bukik, a visszaigénylő nyer. Különösen, ha a raktárába újra visszakerülő terméket a valóságban nem is szállították, csak papíron. Az elnevezésben a körhinta szó arra utal, hogy amikor visszaér a termék az eredeti feladóhoz, akkor az egész folyamatot lehet újrakezdeni, ugyanazzal a termékkel újabb és újabb csalásokat elkövetve.
Az Aquarius-Aqua 2010-ben 600 millió, egy évvel később pedig már 3,4 milliárd forint értékben szerepeltetett a könyveiben uniós cukor- és étolajexportot. Ez a cég összes bevételéhez képest is komoly tételnek számított. Érdekes módon azonban – annak ellenére, hogy a korábban megszokottnál távolabbi helyekre értékesítettek nagy mennyiséget – a vállalat szállítási és logisztikai költségei szinte egyáltalán nem emelkedtek ezekben az években*Szintén fontos adalék, hogy az ilyen körhinta-csalásoknál a hasznot jellemzően a NAV-tól visszaigényelt (de más cég által meg nem fizetett) adó jelenti a csalásban résztvevő vállalkozásoknak. Ebben az időszakban pedig az Aquarius-Aqua könyveiben százmilliós nagyságrendben jelent meg adóhatósággal szembeni követelés, ami sokszor pont ilyen visszaigénylést takar..
Az export a következő éveken is magas szinten maradt, de ekkor már a cég nem kötötte mások orrára, hogy ez milyen termékekből jött össze. Az biztos, hogy egy idő után a láncok regionális megrendelései miatt az alaptermékeikből is nagyobb mennyiséget szállítottak külföldre. Ekkor viszont már a logisztikai költségek is látványosan nőttek.
Körhinta és raliautók
Próbáltuk az ügy hátterét megkérdezni a tulajdonosoktól, illetve a korábbi vezetőktől is, de erről még azok sem kívántak beszélni, akik más témákban nem zárkóztak el a válaszadástól.
Mindenesetre a NAV figyelmét is a furcsa határon túli eladások keltették fel először. Ezért indult nyomozás részben az Aquarius és vezetője ellen, amiből aztán letartóztatás, majd vádemelés is lett. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a bűnszervezetben elkövetett körhintacsalás – amelyben az Aquarius-Aqua és P. Tamás is érintett – 4,2 milliárdos forint kárt okozott a költségvetésnek, és az ügyben 50 emberrel szemben emeltek vádat.
Nem ez volt azonban az egyetlen bűnügy, amelyben előkerült a vállalat, illetve tulajdonosának vagy tulajdonosainak a neve. Még legalább két nyomozásban voltak érintettek, amelyek közül az egyiket ugyan megszüntették, a másik azonban ugyancsak vádemeléssel zárult. Itt szintén adóelkerülés a vád, de nem körhintacsalással, hanem azzal a módszerrel, amit egy másik, a NAV által bűnszervezetnek minősített céghálónál már bemutattunk: raliautókon elhelyezett túlárazott reklámokkal.
Kutas Tamás, a vádat emelő Baranya Megyei Főügyészség szóvivője a G7-nek elmondta: az ügyészi álláspont szerint az érintettek ralicsapatok bevonásával nem létező reklámtevékenységről állítottak ki számlát, és így csökkentették az adófizetési kötelezettségüket. A pénzt, amit a reklámra kifizettek, a sportegyesület aztán visszajuttatta nekik. A büntetőügy az egyik legnagyobb a megye történetében, a vádirat több mint 600 oldalas, külön könyvként kellett bekötni. P. Tamás ennek az ügynek is csak egy szereplője a sokból, de – ahogy Kutas Tamás elmondta – összességében százmilliós nagyságrendű csalással, illetve sikkasztással vádolták meg (ha kíváncsi vagy a módszer és az ügy részleteire, kattints a csillagra).*A csalás alapját ilyen esetekben is a pénz céghálókon történő áramoltatása, majd a hálózat végén álló vállalat adófizetés nélküli bedöntése jelenti. Korábbi cikkünkben erről a módszerről azt írtuk, hogy: "Ebben az időszakban, ha egy cégnek volt 100 millió forint plusz áfa, tehát összesen 127 millió forint bevétele, de ehhez nem rendelt semmilyen költséget, akkor ahhoz, hogy a pénz legálisan a zsebébe kerüljön, jobb esetben 52, rosszabb esetben közel 60 millió forintot kellett befizetnie az államkasszába. (A különbség az ekkor még kétkulcsos társasági adóból adódik.) Ha viszont felmerült mondjuk 99 millió költsége, akkor az összes adó már csak félmillió forint volt.
Persze normál esetben utóbbi sokkal kisebb nyereséget jelentett, hiszen a költség elvitte a bevételt. Ha azonban fiktív költségről volt szó – mint például egy túlárazott reklám egy raliautón –, ami után visszakapta az adott cég készpénzben az utalt összeg nagy részét (forrásaink szerint akár 80-90 százalékát), akkor végső soron sokkal több pénz maradt a tulajdonosoknál.
A bökkenő a dologban, hogy a fiktív költség annál, aki számlát állított ki róla, és akinek ezt a pénzt kifizették, bevételként jelentkezett, azaz neki ki kellett fizetnie az adót, amit így nem lehetett visszaosztani. Ezért találták ki az úgynevezett létráztatást, azaz a pénz vállalati hálón történő átutalását. A hirdető kifizeti a díjat egy cégnek, amely kapásból továbbutalja egy másik vállalatnak szinte a teljes összeget, amely aztán szintén továbbutalja egy harmadiknak és így tovább.
Az ilyen köztes cégek jellemzően csak egy 1-2 százalékos jutalékot vettek le a látszat kedvéért (hogy a NAV ne csapjon le egyből), valójában azonban semmit nem csináltak, csak átáramlott rajtuk a pénz.
Persze az utolsó vállalatnak, amelynek a számlájáról felvették a pénzt, ugyanúgy be kellett volna fizetni az adókat, mint bárki másnak, ez azonban nem történt meg. Ezek lettek a bukó cégek, amiket hagytak bedőlni."
Az elv tehát hasonló, mint a körhintacsalásnál: a túlárazott reklámok után végső soron senki nem fizeti meg az adót (mert akinek meg kellene az bedől, mielőtt megtenné), a reklámért papíron fizető cég viszont jelentős adófizetési kötelezettségtől szabadul meg.
A költségvetési csalás mellett ebben az ügyben az érintetteket sikkasztással is megvádolták a pénz feltételezett visszaosztása miatt. Kutas Tamás tájékoztatása szerint ez utóbbi P. Tamás esetében 240 millió forint volt, azaz ennyit fizetett a ralicsapatnak a cég, amivel közel 70 millió forintnyi adó befizetését kerülte el.
A két ügyet egyébként összevonták, és jelenleg bírósági szakaszban van. A kecskeméti törvényszéken kérdésünkre azt mondták, hogy voltak már tárgyalások, de egyelőre nem tudni, mikor lesz ítélet.
Azonnal elbukták a nagy üzletet
A főtulajdonos és családja a környezetének egyébként rendszeresen hangoztatta, hogy a letartóztatás mögött szerintük a konkurencia áll. Több forrásunk is azt mesélte, hogy konkrétan az egyik versenytárs vezetőjét tartották felelősnek a történtekért.
Az mindenesetre biztos, hogy az események szinte azonnal éreztették hatásukat az üzletre. A letartóztatás idején
az Aquarius-csoport már évek óta tárgyalt a Pepsivel arról, hogy az amerikai multi termékeit vagy legalább azok egy részét az albertirsai üzemben palackozzák.
A magyar vállalat saját bevallása szerint 15 millió eurót költött fejlesztésekre, hogy megfeleljen reménybeli partnerének. Az egyeztetések célegyenesben voltak, több, a vállalatot ismerő forrásunktól is azt hallottuk, hogy az őrizetbe vétel hetében írták volna alá a szerződést. A Pepsi azonban – ahogy ezt lapunknak Benedek Péter, a cég kisebbségi tulajdonosa is megerősítette – a történtekre hivatkozva az utolsó pillanatban elállt az üzlettől.
Valószínűleg már ez is túlélhetetlen csapás volt az Aquariusnak, de a csoport központi cégénél furcsa módon részben épp a Pepsi miatti hatalmas beruházás rejtette el még egy ideig a problémákat. A társaság (az új gépekre építve) ez idő tájt vette át ténylegesen a 2007-ben megvásárolt nagy múltú Buszesz termékeinek palackozását, így a következő évekre maga az Aquarius-Aqua Kft. még nőni is tudott.
Persze a teljes csoportot nézve ez már egyáltalán nem volt igaz, és maga az Aquarius-Aqua sem tudott olyan kihasználtsággal és hatékonysággal működni, amire az alacsony árakra épülő üzleti modelljéhez szükség lett volna.
Magyarul a cég többet termelt, mint addig, de így is sokkal kevesebbet, mint amennyit ténylegesen tudott volna, és ami szükséges lett volna az életben maradáshoz.
Az elhúzódó agóniához az is kellett, hogy a vevők többsége ne reagáljon annyira szigorúan, mint a Pepsi. Volt olyan piaci szereplő, aki azt mondta: meglepődött, hogy a láncok nem fordultak el azonnal az Aquariustól. Ennek oka, hogy valószínűleg nem tudták volna egyik napról a másikra helyettesíteni az addigra tényleg megkerülhetetlen szereplővé váló csoportot.
A hitelezők azonban viszonylag hamar léptek. Többen azt mesélték, hogy a letartóztatás után a vállalatcsoport mindennapi működésének finanszírozása vált viszonylag nehézkessé, mert a bankok nem biztosítottak ehhez forrást*Forgóeszközhitelt.. Ez pedig hamar fennakadásokat okozott a szállításokban is.
Szállítási gondok és NAV-vizsgálat
A vállalatcsoport megmentésére készített tervben a korábbi cégvezetés is elismerte, hogy ez a forráshiány "alacsony kiszolgálási szinthez" vezetett, azaz
nem tudtak a vevőiknek az elvárásoknak megfelelően szállítani.
Ha a láncokat az adócsalási ügy és a letartóztatás nem is riasztotta el azonnal, ez már igen. Az Aquarius-Aqua fokozatosan elkezdett vevőket veszteni, akadt olyan lánc, amely minden terméküket levette a polcokról*Közben a kiskereskedelmi láncok a korábbi gyakorlattal ellentétben az ásványvizek esetében is átálltak arra, hogy a sajátmárkás termékeiket sem feltétlenül egy forrásból szerzik be, hanem két vagy akár több helyről (dual-sourcing). Így csökkenteni tudják annak a kockázatát, hogy egy beszállító problémái a teljes ellátásban fennakadást okozzanak.. Az elbukott megrendeléseket egy ideig a hatalmas kapacitás, a Buszesz termelésének átvétele és az ásványvízárak – a piac tisztulásának köszönhető – emelkedése még elfedte, de 2018-2019-re már elkerülhetetlenné vált az összeomlás*A kormány gazdaság fehérítése érdekében hozott intézkedései előtt több cikk is megjelent arról, hogy néhány ásványvízgyártónál nagyon nem jók a számok, mert az ár, amiért a terméküket adják, egyszerűen nem fedezheti még a csomagolási és szállítási költségeket sem. Piaci szereplők szerint ebben az időszakban a kiskereskedelmi láncoknak előállított sajátmárkás vizek termelői ára hosszú évekig szinte egyáltalán nem emelkedett. Az elmúlt nagyjából öt évben azonban forrásaink szerint ezek az árak közel 30 százalékkal lettek magasabbak..
Ekkorra a csoport részesedése az ásványvízpiacon a korábbi 35 százalékról 12-re csökkent, és a többi szegmensben is sokat veszítettek. Az energiaitalból jó 50 millió dobozzal kevesebbet értékesítettek, mint korábban, és üdítőből is több tízmillió palacknyi megrendelést buktak el. A lejtő alján a gyártósorok már csak nagyjából 50 százalékos kihasználtsággal mentek, ez pedig teljesen fenntarthatatlan állapot, különösen egy alacsony árakkal versenyző, minimális nyereségrátával működő cégénél. Ahogy a cégcsoport több cégében is ügyvezetőként dolgozó Kasi Zoltán fogalmazott a G7-nek:
a piaci részesedése ilyen mértékű csökkenése nem illett a nagy hatékonyságra építő üzleti modellbe, és komoly érvágást jelentett.
A pénzügyi helyzetet tovább rontotta, hogy az adócsalási ügyekben indított nyomozások magát az Aquarius-Aqua Kft-t is elérték. Csak a 2012 és 2016 közötti időszakra*Tehát nem is azokra az évekre, amikor a furcsa cukor és étolajügyletek megjelentek a vállalat könyveiben. több mint 3 milliárd forintnyi adóhiányt, bírságot és késedelmi pótlékot állapított meg a NAV az amúgy is végletekig eladósodott cégnél. Közben a főtulajdonos is felkerült arra a listára, amelyen az adóhatóság a tízmillió forintot meghaladó adótartozást felhalmozó magánszemélyeket sorolja fel (pdf).
Brazil szappanopera
A problémák a vállalat tulajdonosai közötti konfliktusokat is kiélezték. Több, a cég és a család ügyeit ismerő embertől is azt hallottuk, hogy P. Tamás egyik testvére, Ferenc nagyobb szerepet szeretett volna magának a vállalat vezetésében azt követően, hogy bátyja – mivel előzetesben ült – nem tudta ellátni a feladatát. Ebből azonban akkor nem lett semmi, ami miatt a testvérek viszonya megromlott.
Olyan volt, mint egy brazil szappanopera – mondta egy forrásunk.
Bár a család közvetlen közelében lapunknak cáfolták, hogy lettek volna ilyen ellentétek, ennek még a céges iratok is ellentmondanak. A csődeljárás megindítása előtti utolsó közgyűlésen például még jegyzőkönyvben is fontosnak tartották rögzíteni, hogy a két testvér nem ért mindenben egyet. Ugyanezen a vállalati eseményen Benedek Péter pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy
mindig voltak nézetkülönbségek P. Ferenccel,
és ezt is jegyzőkönyvbe vették.
A tulajdonosok közötti ellentéteket valószínűleg csak fokozták, hogy P. Tamás tényleg elég nagy lábon élt, ráadásul például a bevezetőben említett jacht esetében a cég kontójára. Ezt pedig a tulajdonostársak láthatóan a pénz szórásaként értékelték. Benedek Péter például, amikor az ominózus jachtról kérdeztük, úgy fakadt ki, hogy
Tamástól kell megkérdezni, hogy mi a francnak kellett egy ilyen hajó.
A hivatalos magyarázat egyébként az, hogy a hajóval chartereztek, tehát kiadták, de az erre létrehozott horvát cég beszámolói szerint sok pénzt ez nem hozott.*a számok és a bérleti díjak alapján legfeljebb 8-10 hétre adhatták ki a jachtot Emellett hallottunk olyan véleményt, hogy reprezentatív célokra is lehetett használni, ám ez egy hasonló méretű cégnél még akkor is túlzásnak tűnne, ha az teljesen egészségesen működne. A hajó sorsa egyébként nem egyértelmű, vannak arra utaló jelek, hogy még mindig az Aquarius-Aqua horvát leánycége lízingeli.*Többen is azt mesélték, hogy a jacht már "nem a családé", de ez valószínűleg akkor is így lenne, ha a lízing megmarad, hiszen a felszámolás miatt jelenleg nem ők rendelkeznek a használatról. Megkerestük a horvát cég ügyvezetőjét, de ő az Aquarius-Aqua felszámolójához irányított minket, aki viszont a csődtörvényre hivatkozva nem válaszolt kérdéseinkre. Mindenesetre a hajó kapitánya LinkedIn szerint még a magyar cég horvát leányának dolgozik. Megkerestük a kapitányt is, de tőle sem kaptunk válaszokat
Mindenesetre mostanra P. Tamás és Benedek Péter között annyira megromlott a kapcsolat, hogy cégiratok szerint a csoport egyik még működő, irányításuk alatt és tulajdonukban álló vállalatában is kenyértörésre került sor. Benedek hivatalos iratban állította, hogy az Aquarius-Aqua Kft. felszámolásának kezdete óta tulajdonostársa nem kommunikál vele, egy közgyűlésen pedig visszahívta P. Tamást az ügyvezetői pozícióból, megtámadott egy korábbi ingatlan-adásvételi szerződést és úgy határozott, hogy a cég nevében közel 60 milliós kártérítési pert indít üzlettársa ellen.
Az érintetteket a konfliktusokról is kérdeztük, ám Benedek Péter erről nem kívánt beszélni, P. Tamás mindenféle nyilatkozattételtől elzárkózott, testvérét pedig nem sikerült elérnünk.
Mészáros Lőrinc átalakíthatja a piacot
P. Tamás letartóztatása után tehát, ha lassított felvételben is, de kártyavárként omlott össze a teljes birodalom. Az Aquarius-Aquát követően a cégcsoport több másik tagja is felszámolás alá került, amelyek nem, azoknál pedig valószínűleg csak idő kérdése ez, mert a NAV már végrehajtást indított ellenük*A Buszesz Zrt-nél múlt hét szerdán jegyezték be a felszámolási eljárás megindítását..
A cégcsoport megfogható részei, az üzem, a gépek azonban jó kezekben ettől még komoly értéket képviselhetnek. Ezért is repültek rá ezekre többen – köztük a végül befutó Mészáros Lőrinc is – amikor már látszott, hogy elkerülhetetlen az Aquarius-Aqua bukása. A csoport agóniája az elmúlt esztendőkben teljesen átrajzolta a hazai ásványvíz-, üdítő- és energiaital piacot, de a vállalat eszközeire építve, a következő években – ahogy korábban bemutattuk – ugyanezt a saját javára megteheti Mészáros Lőrinc is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Pepsi gyártása lehet Mészáros Lőrinc nagy dobásaAz ásványvízen alig lehet nyerni, energiaitalban a Hellel kellene versenyezni, így valószínűleg az üdítőital-gyártás felé mozdulhat Mészáros Lőrinc új üzeme.
Vállalat Aquarius-Aqua ásványvíz Buszesz jacht Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában | [
"Aquarius-Aqua"
] | [
"Baranya Megyei Főügyészség",
"Aquarius-Aqua Kft-t",
"Benedek és Plutzer Kft.",
"Penny Market",
"Buszesz csoport",
"Buszesz Zrt-nél",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
Több mint 500 trafik kerülhet júliustól a hódmezővásárhelyi székhelyű Continental-csoportot vezető Sánta János közvetlen közelébe, aki tevékeny szerepet vállalt a trafiktörvény kialakításában. Sántának köszönhetően Szegeden van már "trafikosok utcája" is, a koncessziókból pedig jutott a vele rokoni kapcsolatban álló Csíkos Attilának, a Szeplast Zrt. vezetőjének, a milliárdos műanyagipari vállalkozó rokonainak, de még nyugdíjas takarítónőjének is.
Több mint 500 nemzeti dohányboltot irányíthatnak júliustól a hódmezővásárhelyi Continental-csoporthoz köthető személyek. Legalább ennyi koncessziót nyertek azoknak a május végéig létrehozott trafikos cégeknek a beltagjai, amely társaságoknak vagy a bel- vagy a kültagja a Continental dohánygyárral, terjesztő és forgalmazó cégével, a Tabán Trafik Zrt.-vel, vagy a Continental-csoport más érdekeltségeivel áll kapcsolatban.
Mint a hvg.hu május végén beszámolt róla, Baján egyetlen lakásba 25 céget jegyeztettek be, amelyek bel- és kültagjai több mint 90 trafiküzemeltetési engedélyt nyertek, és a cégháló a lakáson, a cégek tagjain, valamint a bejegyeztetést végző Tra-Kord Trafik Koordinációs Kft.-n keresztül a Continental-csoporthoz kapcsolódik. Két további dombóvári céggel együtt – amit szintén a koordináló cég jegyzett be – a bajai cégháló bel- és kültagjai közel 100 trafikot tudhatnak magukénak. A hírre idősebb Sánta János, a Continental-csoport alapítója egy interjúban úgy reagált: "Mind igaz. És nincs benne semmi titkolnivaló". Ennek ellenére Sánta tagadta, hogy dolgozóik központi szervezéssel pályáztak és nyertek, mindemellett az alapító és a Continental is elismerte, hogy az alkalmazottak központi szervezés nélkül, de a dohánygyár érdekében pályáztak. Az azóta bejegyzett trafikos cégek között felfedezhető kapcsolatok alapján azonban ez az érvelés nehezen tartható.
Birodalom születik
A bajai cégháló csak a jéghegy csúcsa volt. Ezen felül az Opten céginformációs adatbázisa alapján közel 130 olyan trafikos céget jegyeztek be május végéig, amelyek tagjaikon keresztül a Continental-csoporthoz köthetők, beltagjaik pedig összesen 428 trafiküzemeltetési engedélyt nyertek (A táblázatba rendezett részletekért kattintson a képre!). A bajai céghálóban található cégekkel együtt így eddig 527 koncesszióról – a kiosztott 5378 trafikengedély csaknem 10 százalékáról – állapítható meg, hogy a Continental-csoporthoz kapcsolódik.
A Continental-csoporthoz köthető trafikcégek © Opten.hu, Hvg.hu
Ez a szám az újabb cégek bejegyzésével a nemzeti dohányboltok július 1-jei indulásáig tovább emelkedhet, azonban esélyes, hogy további Continental-közeli cégek feltárásával is csak a legszembetűnőbb kapcsolatok fognak nyilvánosságra kerülni. A HVG legfrissebb számában arról ír, egyes számítások szerint a Continental akár 1800 koncessziót is megszerezhetett. A nagy hazai élelmiszerláncok, a CBA és a Coop-csoport, valamint a vietnámi Vu Quy Dong érdekeltségébe tartozó Vimpex-csoport nyertesei körül is jól kivehető trafikos céghálózatok alakulnak ki, azonban ezek messze elmaradnak a Continental-csoporthoz köthető trafikbirodalomtól.
Az már eddig is ismert volt, hogy a Continental-csoport vezetői, dolgozói, valamint rokonai kiugróan sok trafikengedélyt nyertek. Csak néhány példát említve, Kulcsár András, a Tabán Trafik Zrt. alapítója és vezetője, valamint több családtagja összesen 16 trafikot nyert. Egedi István (szintén a Tabán Trafik Zrt. alapítója és a Continental-csoport több érdekeltségében cégtárs) és családja összesen 19 koncessziót kapott, az ugyancsak Tabán Trafik alapító Zádor család 10-et, a Tabán Trafik alkalmazásában álló Berényi János és felesége 8-at. Ők rendre feltűnnek az elmúlt időszakban bejegyzett trafikos cégek beltagjaiként.
Ezek azonban csak egy részét teszik ki a Continentalhoz köthető trafikoknak. A cégcsoport vezetői, dolgozói, családtagjaik és üzlettársaik ugyanis – hasonlóan a bajai céghálóhoz – számos trafikcégben megjelennek kültagként is, sok esetben olyan trafiknyertes mellett, akiről korábban nem volt ismert, hogy kapcsolatban áll a dohánygyárral vagy más érdekeltségeivel. A trafikcégek egyes tagjai 2, 3 vagy akár 5 trafikcégben is szerepelnek bel- és kültagként. A folyamat komoly szervezettséget mutat: végeredményként trafikos cégcsoportok alakulnak, és a szálak a Continentalhoz szorosan kapcsolódó személyek vagy családok kezében futnak össze.
Ez az eredmény tulajdonképpen nem is meglepő annak fényében, hogy a Continental-csoport vezetője, ifj. Sánta János részt vett a trafiktörvény kidolgozásában, azt a törvénytervezetet is az ő gépén hozták létre, amelyet a kormány előzetes véleményezésre kiküldött az Európai Bizottságnak, még azelőtt, hogy a törvényjavaslatot benyújtotta volna a parlamentnek. A trafiktörvény benyújtója, Lázár János pedig akkoriban Hódmezővásárhely polgármestere volt, ahol a Continental értékesítési és marketing részlege is székel, és Sántáék régóta köztudottan jó kapcsolatot ápoltak a volt polgármesterrel. Így a Continental-csoportnak bőven lehetett ideje és rálátása, hogy megtervezzen egy egész országot lefedő trafikhálózatot, melynek szervezettsége arra utal, hogy nem a trafiknyertesek kihirdetése óta eltelt néhány hét alatt rakták össze. Ez látható volt már a bajai trafikos cégcsoportnál is: néhány nappal a trafikpályázatok eredményeinek kihirdetése előtt egy kész céghálót jegyezett be a koordináló cég, amit már februárban létrehoztak.
Hogyan dolgoztunk? Idén január elseje és május vége között az Opten céginformációs adatbázisa szerint összesen 1180 olyan betéti társaságot jegyeztek be, amely főtevékenységeként a dohányáru-kiskereskedelmet jelölte meg. A trafiktörvény előírásai szerint a trafiknyertesek egyéni vállalkozóként vagy betéti társaságok beltagjaiként üzemeltethetik a nemzeti dohányboltokat, amelyek koncesszióját 20 évre megnyerték. A legtöbb céges összefonódást a trafikok üzemeltetésére létrehozott betéti társaságok mögött a cégek bel- és kültagjainak korábbi üzleti kapcsolataiban lehet felfedezni, valamint abban, hogy egy személynél gyakran több trafikos cég is összefut. Egyenként átvizsgáltuk a bejegyzett cégeket, és számos cég tagjainál a trafikos cégek halmozódását tapasztaltuk. Ennek alapján hoztuk létre a cikkhez mellékelt táblázatot, melyben egy-egy új trafikos betéti társaság tagjaiból kiindulva újabb és újabb kapcsolódó trafikos bt.-ket találhatunk. Nem a Continental-csoport az egyetlen, ahol céghálók épülnek (a CBA, a COOP és a Vimpex-csoport is jelentős számú trafikos céget gyűjt), de eddig messze ez a hálózat a legnagyobb. A cégek tagjainak és kapcsolatainak ellenőrzéséhez közösségi oldalakat és informális forrásokat is használtunk.
Trafikos cégcsaládok
Az egyik legnagyobb trafikos cégcsoport Kulcsár András körül koncentrálódik: a Tabán Trafik vezetője 19 trafiküzemeltetésre létrehozott betéti társaságra gyakorolhat befolyást családtagjain és üzlettársain keresztül, és ezáltal közel 90 dohányboltot irányíthat júliustól. Testvére, Kulcsár Katalin 5 trafikengedélyt nyert Budapesten, illetve Miskolcon, és dohányboltjai üzemeltetésére nagyrédei székhellyel bejegyeztette a Fumo Gold Bt.-t, melynek beltagja. A kültag Matisz Szilvia Sátoraljaújhelyről, aki egyúttal kültagja a Koki Trafik Bt.-nek is, amit ugyanarra a címre jegyeztek be, mint Kulcsár Katalin trafikcégét. A beltag Koklács Tamás szintén 5 trafikot nyert Budapesten és környékén.
A cégcsoport szerveződése itt nem áll meg: Matisz Szilvia édesanyja és testvére további négy trafikcégben kültag, többek között Koklács Tamás testvére, Koklács János Gábor bt.-jében, amely szintén 5 nemzeti dohányboltra fog felügyelni (Balassagyarmaton, Budapesten, Gyöngyösön, Miskolcon és Salgótarjánban). Ezen kívül más kapcsolatok is azt sugallják, hogy a cégcsoportra Kulcsár Andrásnak lesz ráhatása. Matisz Szilvia édesanyja kültag például egy olyan trafikcégben is, amelyben egy mindszenti nyertes, Szabó Ilona a beltag. Szabó Ilona Kulcsár András üzlettársa volt a gyöngyösi Dohánybolt Ellátó Kft.-ben a 2008-as indulástól tavaly év végéig, és a kft. székhelye ugyanaz a gyöngyösi cím, mint Szabó Ilona trafikcégéé. Ez a székhelye a Continental-tulajdonosok másik nagy érdekeltségének, a Corso Verona kávét, illetve kávé- és italautomatákat forgalmazó Pannon Kávé Kft.-nek, valamint ez a Tabán Trafik Zrt. gyöngyösi fióktelepének címe is.
© MTI / Mészáros János
Érdekes képet mutat az az ág is, amely közvetlenül Kulcsár András alá tartozik. A Tabán-vezér egyszerre kültag Gulyás Csobán és testvére, Gulyás Regő trafikos cégében. Gulyás Csobán további 4 trafikos cégben, testvére pedig további 3 trafikos cégben kültag. A csoportosulás összesen 44 dohányboltot fog üzemeltetni júliustól. A trafikos cégek szerveződésének logikája mellett ez az ág még egy fontos jelenségre rámutat. A látszólag különböző érdekkörökbe tartozó trafikos céghálózatok korántsem különböztethetők meg egyértelműen: Gulyás Csobán olyan trafikos cégben is kültag, melynek beltagja a dunaújvárosi DM COOP tulajdonosai közé tartozik, és közvetve a CO-OP Hungary Zrt. tulajdonosa is (a részleteket lásd a táblázatban a Ciga Trafik Bt.-nél).
A céges adatbázisok, valamint a közösségi oldalakon található üzleti és személyes kapcsolatok elárulják, hogy a Kulcsár-körhöz hasonlóan szerveződnek a Continental-csoporthoz köthető egyéb családi cégcsoportok is (a Zádorék, Egediék, vagy a Continental-csoport egy-egy dolgozója köré szerveződő trafikos cégek). De ugyanez mondható el Lengyel Antal, a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete (MDKE) elnöke köré szerveződő trafikos cégcsoportról is. Lengyel Antal a trafikpályázatokat kezelő Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságának tagja, így komoly ráhatása lehetett a pályáztatásra. Közvetlen környezete rendkívül sikeresen pályázott: felesége, testvére és sógornője fejenként 5 trafikot nyert, még az MDKE titkárának is jutott 2 fővárosi trafik, és utóbbi élettársának is egy, szintén Budapesten.
Lengyel Antal szorosan kapcsolódik a Continental csoporthoz: a Tabán Trafik Zrt. alapítója és vezetője volt a kétezres évek elején, majd 2003-ban a Tabán Trafik Zrt. vezetőivel megalapította a Homewater Kft.-t, és a társaság tagja volt 2010-ig, amikor az MDKE elnöke lett. A HVG a Continental ügyeire rálátó forrásból korábban úgy értesüllt, hogy Lengyel Antal továbbra is dolgozik alvállalkozóként a Tabán Trafik Zrt.-nek. A Lengyel család körül szerveződő trafikos cégháló még szorosabb összefonódást mutat a Continentallal: a cégcsoportban megjelenik a Tabán Trafik Zrt. több dolgozója, a Werner család bajai trafikcégeiben feltűnt személyek, és Czibulya Istvánné Continental és Tabán Trafik igazgató fiának élettársa is.
Márta néni és a trafikos ügyvezetők utcája
Szegeden még Sánta János sógornőjének, Csíkosné Bakos Boglárkának a nyugdíjas takarítónője is nagy trafikcég tulajdonos és ügyvezető lett. Széll József Szilveszterné, akit egy környéken lakó forrásunk csak Márta néniként emlegetett, Szeged alsóvárosában Csíkos Attila, a műanyagipari Szeplast Zrt. milliárdos vezére és felesége közvetlen szomszédja. Csíkosné Bakos Boglárka ifj. Sánta János felesége, Bakos Orsolya testvére (Csíkosné 4 trafikot nyert Szegeden, lánya 5-öt Győrben, férje, Csíkos Attila szintén 5-öt Budapesten). A Continental Dohányipari Zrt. vezére is csak néhány házzal odébb, a szomszéd utcában lakik Szegeden. Mint forrásunk fogalmazott, Márta néni évek óta jár át Csíkosékhoz takarítani.
Márta néni fáradozásait úgy tűnik, meghálálta a család: 3 trafikos cégben lett kültag és cégjegyzésre jogosult. Az egyetlen gond csak az lehet, hogy nem lesz könnyű a munkába járás, a cégek székhelye ugyanis egytől egyig Szeged másik végén, a város külterületén található, a Szeplast Zrt.-vel azonos címen. Márta néni egyik cégének beltagja a Szeplast Konstrukt Kft. ügyvezetője, aki 5 trafiküzemeltetési engedélyt nyert Kecskeméten és Kiskunfélegyházán. A másik cégében a Szeplast Zrt. könyvelője lesz az üzlettársa, és 4 trafikot vezetnek majd Debrecenben és Szigetszentmiklóson. Harmadik cégében a Szeplast Zrt. volt igazgatójával dolgozhat 2 trafik üzemeltetésén, Dunaharasztiban és Érden.
Márta néni története itt nem ér véget, lakcíme ugyanis a cégadatbázis alapján megegyezik Oberna István lakcímével, aki 5 trafikot nyert Budapesten. Oberna István trafikos bt.-je székhelye szintén a Szeplast Zrt. címén van, ahol az említetteket is beleszámítva összesen 9 trafikos céget találhatunk, és összesen 38 nemzeti dohánybolt üzemeltetéséért fognak felelni júliustól. Ezek a cégek üzemeltetik Csíkosné Bakos Boglárka és lánya, Csíkos Attila és testvére, Csíkos Norbert trafikjait is. Három cég kültagjaként feltűnik Bakos Mihályné, a Bakos testvérek 70 felé járó anyja, Márta néni két házzal arrébb lakó szomszédja, akiből szintén ügyvezetőt faragtak. Hasonló sors jutott a Csíkos testvérek anyjának is, aki szintén három trafikcég ügyvezető kültagja lett a Szeplast Zrt. címére bejegyzett bt.-kben.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakkal! | [
"Fumo Gold Bt.",
"Szeplast Zrt.",
"Tra-Kord Trafik Koordinációs Kft.",
"CBA",
"Tabán Trafik Zrt.",
"Continental Dohányipari Zrt."
] | [
"Corso Verona",
"Ciga Trafik Bt.",
"CO-OP Hungary Zrt.",
"Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete",
"Európai Bizottság",
"Pannon Kávé Kft.",
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.",
"Homewater Kft.",
"Vu Quy Dong",
"Szeplast Konstrukt Kft.",
"Continental csoport",
"DM COOP",
"Dohánybolt Ellátó Kft.",
"Koki Trafik Bt."
] |
A miniszterelnök után a Fidesz is vizsgálatot kért a sukorói beruházással kapcsolatban. Cser-Palkovics András közölte, hogy a sukorói kaszinóberuházást gyanús körülmények veszik körül. Kérdésesnek tartják például, hogy kiemelt nemzetgazdasági beruházásnak minősítették, és hogy az állam áron alul értékesítette.
Vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi a Fidesz a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos kormányzati tevékenység feltárására, jelentette be a párt helyettes szóvivője szerdán. Cser-Palkovics András közölte, hogy a sukorói kaszinóberuházást gyanús körülmények veszik körül. Az ügy szereplői, a volt és a jelenlegi kormányfő, valamint a volt pénzügyminiszter, akik üzletemberként és politikai szereplőként is megjelennek, tette hozzá.
Kifejtette, tudni lehet, hogy a projektet a Gyurcsány-kormány minősítette nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá, Veres János volt pénzügyminiszter garantálta a működéshez szükséges minisztériumi engedély kiadásának zökkenőmentességét, Bajnai Gordon pedig - akkor még gazdasági miniszterként - a befektetővel való kapcsolattartásért volt felelős, és Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek kellett jelentenie a kérdésben.
A bizottság felállítását kezdeményező indítványban az olvasható, a sukorói King's City nevű projekt kiemelt nemzetgazdasági beruházássá történő minősítésének, illetve külföldi üzletemberek általi megszerzésének, valamint a jelentős értékű állami földterületek áron aluli értékesítésének tisztázatlan körülményei felvetik egy alapos vizsgálat elrendelésének szükségességét.
Cser-Palkovics András szerint a kormány eddigi tevékenysége legalább hét lépésben támogatta a Velencei-tó partjára tervezett beruházást. Ezek közül példaként említette, hogy Veres János előkészítette az új vagyontörvényt, amely lehetőséget ad a verseny nélküli földcserére. Megjegyezte, tudni lehet az is, hogy maga Bajnai Gordon javasolta a Fejér Megyei Közgyűlésnek, változtasson a szóban forgó ingatlan besorolásán, és tegye beépíthetővé a területet.
A Fidesz helyettes szóvivője hozzáfűzte, amit tudni lehet erről a projektről, az alapján semmi sem indokolja, hogy nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánítsák.
Vizsgálatot kért Bajnai Gordon miniszterelnök a pénzügyminisztertől a sukorói beruházással kapcsolatban. Szollár Domokos kormányszóvivő szerdán azt mondta, a miniszterelnök azért kezdeményezett vizsgálatot, hogy feltárják, történt-e bármilyen szabálytalanság az ügy kezelésekor.
A kormányszóvivő szerint a Fidesz számos ponton valótlanságokat állít és csúsztat a beruházással kapcsolatban. Ha a parlament a vizsgálóbizottság felállítása mellett dönt, "természetesen mindenben segítjük annak munkáját és tájékoztatjuk a testületet a beruházás valamennyi részletéről" - tette hozzá Szollár Domokos.
Bajnai Gordon már június végén kérte a pénzügyminisztert, vizsgálja meg, hogy történt-e szabálytalanság a beruházás ügyében az eljárás, vagy a területszerzés során. A miniszterelnök akkor azt mondta, kizárólag olyan fejlesztés jöhet létre, amely nem terheli a Velencei-tavat és környékét a még elfogadhatónál nagyobb mértékben.
Pichler Ferenc a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke akkor azt mondta, a vizsgálat elindult, a tárca bekéri a beruházással kapcsolatos dokumentumokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től.
A King's City megvalósítása ellen civil jogvédő szervezetek és környezetvédő egyesületek is tiltakoztak, mert szerintük az épületek tájidegenek, és károsítják a környezetet.
A Magyar Hírlap most szerdai számában azonban azt írta, végleg megakadályozhatják a velencei-tavi kaszinóberuházás megépítését a monori és ceglédi földhivatalok nem jogerős döntései, amellyel elutasították Joav Blum izraeli származású magyar üzletember tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmét azokra a pilisi és albertirsai ingatlanokra, melyek cserealapot szolgáltattak a sukorói területhez.
A másodfokon eljáró Pest megyei Földhivatal Ingatlan-nyilvántartási osztálya közölte, Joav Blum tulajdonjogának bejegyzését a csereingatlanokra a bejegyzést kérő magyar állampolgár személyi azonosítójának hiánya és az ügyvédi ellenjegyzés formai hibája miatt utasította el az első fokon eljáró Ceglédi és a Monori Körzeti Földhivatal.
Joav Blum tagja annak az amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoportnak, amelyik a Velencei-tó mellett egymilliárd euró értékű turisztikai beruházást akar megvalósítani. A 70 hektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, fedett sípálya, kaszinó, illetve egy szórakoztató-központ is helyet kapna. A sukorói telek természetvédelmi terület közelében fekszik, illetve 500 méterre az M7-es autópályától. | [
"King's City"
] | [
"Magyar Hírlap",
"Pest megyei Földhivatal",
"Monori Körzeti Földhivatal",
"Fejér Megyei Közgyűlés",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Bár csupán fél éve működik a Kósa Lajos testvére részvételével alapított Bászna Gabona Kft., a társaság máris 500 millió forint állami hitelhez jutott, hogy megvalósítson egy mátészalkai nagyberuházást – tudta meg a 24.hu.
Az ötmillió forintos jegyzett tőkével tavaly novemberben létrehozott cég 40 százalékos tulajdonosa Kósa Karolina Éva, aki a fideszes képviselő testvére. Korábban a politikus édesanyja is közvetett tulajdonos volt, ám a 83 éves egykori védőnő nemrég visszavonult az üzlettől.
A gabonatermesztő társaságnak ezenkívül ugyanaz a mátészalkai vállalkozó testvérpár is a tulajdonosa, mint annak a sertéstenyésztő cégnek, amely korábban 123 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrást nyert egy sertéstelepek korszerűsítését támogató pályázaton. Igaz, a közelmúltig Kósa édesanyja többségi tulajdonában álló sertéstenyésztő azóta lemondott a brüsszeli forrásról. Mellékszál, de ez utóbbi cégről kiderítettük, hogy luxus BMW-ket lízingel, köztük épp egy olyan motort, mint amilyennel Kósa Lajos megjelent a Fidesz korábbi kihelyezett frakcióülésén.
Kósa Lajos 82 éves anyjának sertéstenyésztő cége luxus BMW-ket lízingel Két autó mellett épp egy olyan motort, mint amilyennel a politikust is lekapták korábban.
Mint megtudtuk, a frissen létrehozott Bászna Gabona Kft. 500 millió forint hitelhez jutott a teljes mértékben állami tulajdonban álló Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó cégtől.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartása alapján a hitelt a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt. nyújtotta június végén. Ez a cég többek közt
a Kormány által támogatott hitelkonstrukciókban kiemelt közvetítőként történő közreműködéssel
foglalkozik.
A MOKK nyilvántartásából az is kiderült, hogy az összeget arra a beruházásra adták, amiről korábban az Mfor.hu közölt cikket. E szerint Mátészalka határában egy közel 41 ezer négyzetméteres területen épül terménykezelő és -szárító rendszer. A területen 4 darab 6392 köbméter kapacitású siló építését tervezik, ami mellé egy 90 köbméteres tranzittartály is létesül majd. A 80 tonna/óra teljesítményre képes terménytisztító és a 100 tonna/óra teljesítményű terményszárító rendszert a terménytárolóval együtt a tervek szerint 1-3 hónap alatt fogják felépíteni.
A portál cikke megjegyzi, hogy piaci információk szerint hasonló projektekre a Vidékfejlesztési Programon belül pályázható összeg elérte a 300 millió forintot.
Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI | [
"Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Bászna Gabona Kft."
] | [
"Magyar Országos Közjegyzői Kamara"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben MTI 2011. március 08. 14:59
Frissítve: 2011. március 08., kedd, 17:05
Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának elnöke szerint mielőbb tisztázni kell a helyzetet, amely a 2010-es budapesti úszó Eb költségelszámolásainak ügyében kialakult, s ha kell, jogi lépések is következhetnek a Gyárfás Tamás vezette MÚSZ ellen.
A fideszes politikus a Képviselői Irodaházban tartott keddi sajtótájékoztatóján beszélt erről, ahol személyesen megjelent a Magyar Úszó Szövetség elnöke is. Bánki Erik utalt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által a tavalyi magyarországi Eb költségvetési támogatásának felhasználásáról végzett vizsgálat megállapításaira, amelyek szerint a MÚSZ 30 százalékkal nagyobb összegre - 1,17 milliárdra - tervezte a 2010-es úszó, műugró, műúszó és nyíltvízi Eb költségvetését, ezáltal 350 millió forinttal túllépve a reális összeget, amellett a szövetség az Eb-rendezésre központi forrásból kapott 400 milliós támogatásból mintegy 120 millióra nem lett volna jogosult, további 60 millió forintot jogszabályt sértő módon használt fel.
A bizottsági elnök leszögezte, hogy az úszószövetség új állami támogatásra addig nem számíthat, amíg nem számol el teljes mértékben. "Mielőbb tisztázni kell a helyzetet, már megkértem Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost, hogy rendkívül gyorsan vizsgálja ki az ügyet, s a szükséges jogi lépéseket, ha kell, a feljelentést tegye meg." Hozzátette, Borkai Zsolt MOB-elnökhöz is fordul, hogy "a Magyar Olimpiai Bizottságtól a sportolók ha lehet, közvetlenül kapják meg a pénzüket, hogy a szövetségnek esélye se legyen a versenysport támogatására szánt összegeket másra elkölteni".
Bánki Erik külön kitért Ruza József főtitkár és Gyárfás Tamás elnök szerepére, mondván, hogy a főtitkár már decemberben lemondott, most Gyárfáson a sor, hogy tisztázza magát. A tájékoztatón váratlanul megjelent Gyárfás Tamás szerette volna véleményét összegezni, de csak kérdéseket tehetett fel, mert - ahogyan a bizottsági elnök fogalmazott: - "ez nem a MÚSZ-elnök sajtótájékoztatója". Bánki Erik külön kitér arra a levélre, amelyet Gyárfás Tamás küldött Czene Attila sportért felelős államtitkárnak, haladékot kérve egy 22 millió forintos, azonnal törlesztendő részlet kifizetésére. Az államtitkár erre nemet mondott.
"Érthetően keserűen olvastam Czene Attila államtitkár úrnak írt, március elsején keltezett levelem fogadtatását a mai Magyar Nemzet hasábjain - mondta Gyárfás Tamás a sajtóeseményt követően az MTI-nek nyilatkozva. - Nyilván jobban örültem volna, ha levelemre maga is nekem írt levélben válaszol, még ha abban kérésemet el is utasítja. Korábban bátorítást kaptam arra, hogy a Kehi-vizsgálat alapján a szövetség a mintegy 22,7 millió forint visszafizetésére 30 nap haladékot kérhet. Bánki Erik úr a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata alapján erre nincs lehetőség, sőt maga a kérés is etikátlan. A parlamenti sportbizottság elnöke azt igényli, hogy a sportág számoljon el további 100 millió forinttal, amit az államtól kapott. Az elnök urat valószínűleg megtévesztették, mert ezt az összeget az úszószövetségnek át sem utalták. Tekintettel arra, hogy az Európa-bajnokságot a tervezettnél jóval, mintegy 350 millió forinttal kevesebből sikerült megrendezni, a Kehi megállapítása szerint a MÚSZ-nak eleve kevesebb állami támogatás jár."
Az úszószövetség elnöke folytatta: "A Czene Attilához írt levélben a szövetség megkérdezte a sportért felelős államtitkárt, van-e lehetőség rá, hogy két, a közbeszerzésekkel kapcsolatos számla helyett, amelyeket a Kehi nem fogadott el, a MÚSZ más, a rendezéssel kapcsolatos számlákkal pótolja. Hangsúlyozni kell, nem hamis számlákat akartunk kicserélni. Nem tettünk ilyet, nem csaptunk be senkit, megkérdeztük, mit lehet, s mit nem - reagált Gyárfás Tamás Bánki Eriknek a sajtótájékoztatón elhangzott, a számlacserét a minősíthetetlen kategóriába soroló megjegyzésére.
"Rendkívül sajnálom, hogy a hat magyar aranyat hozó budapesti Eb, amely az év sportági eseményei közül a legjobban rendezettnek járó elismerést érdemelte ki, ilyen minősítést kap. Hozzátenném még: a Kehi elnöke a vizsgálati anyag megküldését követően, a sajtót arról tájékoztatta, hogy további jogi lépések megtétele a tapasztalatok alapján nem áll szándékában. Nem gondoltam volna, hogy Czene Attilának írt kérelmem ilyen következményeket vonhat maga után" - tette hozzá. Gyárfás Tamás végezetül elmondta, hogy még a nap folyamán intézkedett a felmerült, 22,7 milliós összeg átutalásáról, "ez által a MÚSZ-nak állami tartozása nincs". | [
"Magyar Úszó Szövetség"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] |
Fidesz-közeli vállalkozó adhat bohócokat és DJ-ket Lázáréknak
A New 4 Szolgáltató Kft. nyerte a Miniszterelnökség rendezvényszervezésre kiírt 230 millió forintos közbeszerzését – derül ki a Közbeszerzési Adatbázisból. A cég mögött azt a Kárpáti Péter Györgyöt találjuk, akit Lázár János köreihez sorolnak, de Tiborcz István üzlettársával, Hamar Endrével is van egy közös cége. Tavaly már nyert egy hasonló témájú közbeszerzést a Miniszterelnökségtől, de az még csak 18 milliót "ért".
A Zoom.hu korábban már beszámolt a Miniszterelnökség rendezvényszervezésre kiírt tenderéről. A 230 milliós keretösszegből a New 4 Szolgáltató Kft-nek maximum 150 eseményt kell rendeznie idén szeptembertől a jövő év végéig. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint, a New 4 nyújtotta be a legjobb ár-érték arányú érvényes ajánlatot, ezzel nyerte el a munkát.
A feladatok listája rendkívül bő lére volt eresztve a közbeszerzés kiírásában, a rendezvények között akár 5000 fő feletti, szabadtéri eseményre is sor kerülhet. A cégnek kell biztosítani a teljes körű lebonyolítást, ebbe beletartozik a technika biztosítása, a promóció, a tolmács, catering akár 400 fő részére, de szükség esetén elő kell kapnia egy bohócot vagy egy DJ-t is.
Azt még mindig nem tudni, hogy konkrétan milyen rendezvényeket terveznek, ezt a Miniszterelnökség azzal magyarázta, hogy egy keretszerződésről beszélünk, így a rendezvények pontos időpontját és tartalmát az egyedi megrendelések fogják tartalmazni.
Tavaly még kevesebb jutott bohócokra és DJ-kre
2016-ban egyébként már nyert egy hasonló közbeszerzést a New 4, a leírás kísértetiesen hasonlít a jelenlegire: akkor is rendezvényszervezésre kerestek céget és szintén hasonló szolgáltatásokat kellett tudni a nyertesnek nyújtania, a bohóc és a DJ esetleges "beszerzése" is feltétel volt. A 444.hu szerint, akkor csupán szerény 18 millióról szólt a szerződés, most csaknem tizenháromszorosára emelték a keretösszeget.
A cégadatok szerint a New 4 Szolgáltató Kft. Kárpáti Péter Györgyé, aki még Lázár János hódmezővásárhelyi polgármestersége idején egy másik cégével, az Ész-Ker Kft.-vel nyert a városban egy 129 milliós közbeszerzési és energetikai tanácsadói szolgáltatásról szóló tendert. Azóta a cégeinek felvirradt a szerencséje, az Átlátszó cikke szerint, a 420 milliárd forintos építőipari tenderhez kapcsolódó tanácsadást nyerte tavaly a KFF-2016 Konzorcium a Nemzeti Fejlesztési Programiroda által kiírt 5 milliárd forintos közbeszerzésen, aminek tagja az Ész-Ker is.
2016 egy igen sikeres éve volt Kárpátinak, a fentieken túl Tiborcz István üzlettársaként ismertté vált Hamar Endrével közös cége, a Eupro Projektmenedzsment Kft. is dobott egy nagyot, amikor egy 240 milliós tanácsadói munkát nyertek el, a KOM – Központi Okos Mérés Zrt.-től, ami az állami Mavir leánycége. | [
"Miniszterelnökség",
"New 4",
"Eupro Projektmenedzsment Kft."
] | [
"KOM – Központi Okos Mérés Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda",
"KFF-2016 Konzorcium",
"New 4 Szolgáltató Kft-nek",
"Közbeszerzési Adatbázis",
"Ész-Ker Kft.",
"New 4 Szolgáltató Kft."
] |
Aránytalanul magas percdíjakkal és javítási költségekkel korlátozzák a rabok kapcsolattartási jogait a magyar börtönökben állítja a Magyar Helsinki Bizottság, a BVOP-tól most kiperelt szerződésekre hivatkozva.
Valótlan indokra hivatkozva tagadta meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), hogy a börtöntelefonálásra vonatkozó közbeszerzési dokumentációt és szerződéseket a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) megismerhesse. A jogerős ítélet után kiderült, hogy a percdíjak és a készülékek javítási költségei aránytalanul nagy terhet rónak az elítéltekre.
A börtönbe zárt számára rendkívüli jelentősége van a kapcsolattartásnak a külső világgal. Az nem csak reményt és erőt ad a nehézségek elviseléséhez, de lehetőséget biztosít arra is, hogy szabadulása után sikeres lehessen a visszailleszkedés a civil életbe – életben tartott családi, baráti, közösségi támogatás nélkül ugyanis az szinte lehetetlen.
A személyes találkozás havi egyszeri lehetősége mellett a levelezés és különösen a telefonálás biztosítja a kapcsolattartás folyamatosságát. A fogvatartottak különösen a kirívóan magas percdíjakra panaszkodtak: a legtöbb hívás percenként 93 forintba kerül. Ez különösen úgy feltűnően drága, hogy a telefonszolgáltatók egymással versengve szállítják le a telefonhívások díjait a börtön-percdíjak töredékére.
A Magyar Helsinki Bizottság szerette volna megismerni a közbeszerzési dokumentációt és azt az adásvétellel vegyes vállalkozói szerződést, amely alapján ezeket a magas percdíjakat meghatározzák. A BVOP csak a jogerős ítélet után adta ki a kért adatokat a szervezetnek. Kiderült, egyetlen érvényes "versenyajánlat" futott be a BVOP-hez, a Magyar Telekom Nyrt. és leánycége, a Mobil Kapcsolat Kft. közös ajánlata. Ami azért is furcsa, mert itt egy 18 ezer fős, "bombabiztos", évi több százmilliós piacról van szó.
A 2015 áprilisában megkötött szerződés 4 évre szól. A börtön biztonsági igényeinek megfelelően lebutított "nagyitelefon" nettó 1650 forintba kerül. Ezt az elítélt használatra kapja. De ha "nem rendeltetésszerű használat" miatt elromlik és új készülékre lenne szüksége, azért már bruttó 13 752 forintot kell fizetni. Ha a károsult telefonálni akar, fizetni fog – ha tud.
Ha a tapasztalatok szerint elég megbízhatatlan készülék meghibásodik, nettó 3000 forintos "bevizsgálási díjjal" indítanak, amit óránkénti nettó 5490 forintos javítási költséggel fejelnek meg. És amíg javítás alatt áll a telefon, addig cserekészüléket nem kapnak. Ez a gyakorlat szerint hetekbe telik.
Felfoghatatlan, a fogvatartottnak miért kell kétszer, háromszor többet fizetnie a telefonálásért, mint a kinti életében – írja az MHB. Miért kell a bekerülési ár hatszorosát kifizetni egy pótolható készülékért, kétszeresét a bevizsgálásért, valamint háromszorosát egy órányi javításért? Meghökkentő és a Helsinki Bizottság szerint magyarázatra szorul, hogy egy állami szervezet miért tesz lehetővé extraprofitot a hegemón helyzetű szolgáltatónak. Mindez szükségtelenül akadályozza a fogvatartottak kapcsolattartási jogait, és feszültséget szít a börtönökben. | [
"Magyar Telekom Nyrt.",
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága",
"Mobil Kapcsolat Kft."
] | [
"Helsinki Bizottság",
"Magyar Helsinki Bizottság"
] |
Átmenetileg félbeszakad a kishantosi biogazdaság által az állam ellen, elszámolási kötelezettség miatt indított per, mivel időközben megszűnt a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), így nincs kivel pereskedni – derül ki a bírósági végzésből. Csakhogy a minisztérium közölte: nem szűnt meg az NFA, a bíróság félreértelmezte a kormányhatározatot.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. haszonbérleti jogviszonyból származó elszámolási kötelezettség miatt indított eljárást a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ellen. Utóbbi szervezet azonban – a földpályázatok menedzselését követően, a kormány döntése nyomán, a Földművelésügyi Minisztériumba történő beolvadással – megszűnt. A földalapkezelő jogutódja a Földművelésügyi Minisztérium. Ezt a húzást mindenesetre nem verték nagydobra, Fazekas Sándor miniszter december 14-i beszámolójában nem tett említést erről, így tehát arról sem, hogy ezentúl ki és hogyan felel az állami földvagyonért – jegyezte meg Ács Sándorné, a biogazdaság ügyvezetője.
Az ügyben eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság végzése szerint alperes hiányában a január 12-re kitűzött tárgyalást nem tartják meg, a minisztérium perbevonásáig az eljárás félbeszakad. Ugyanis hivatalosan is meg kell állapítani, hogy az agrártárca lett a földalapkezelő jogutódja, márpedig ennek módjára részletes szabályozás vonatkozik. A kishantosi biogazdaság által indított per ezután folytatódhat, immár a minisztérium ellen. Ez az eljárás alapvetően a pénzről szól, és nem érinti a Kishantos-ügy fő szálát.
Kishantoson több mint két évtizeden keresztül működött európai hírű ökogazdaság és oktatási központ – a több mint 450 hektáros területet hosszú távon, másfél évtizeden át bérelték az államtól. Csakhogy 2013-ban az állam földpályázatokat hirdetett. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet döntése alapján viszont a biogazdaság feleslegesen pályázott újra, területeit egyéni vállalkozók nyerték el. A területen újrakezdett vegyszeres gazdálkodás miatt pedig megsemmisült mindaz az ökológiai érték, amely a kishantosi biogazdaság több évtizedes fennállása nyomán kialakult. A botrány nemzetközi visszhangot is kiváltott. A kishantosi biogazdaság megmentéséért évek óta folyik a politikai és jogi harc – egyelőre jelentősebb eredmények nélkül.
A Fővárosi Törvényszék 2016 októberében fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), álláspontjuk szerint ugyanis a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre vonatkozó NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az Alaptörvénybe ütköznek és sértik az ENSZ korrupció elleni egyezményét is. (Ez a per a kishantosi biogazdaság egykori területeire vonatkozó új szerződések érvénytelenségének a megállapítása iránt indult.) Az AB öttagú tanácsa (két különvéleménnyel) azonban december elején elutasította a Fővárosi Törvényszék bírája által benyújtott kezdeményezést.
Az Alkotmánybíróság döntése nyomán Kishantos a Greenpeace segítségével az Európai Bírósághoz fordul. Álláspontjuk szerint ugyanis a kormány intézkedései veszélyeztetik a magyar vidék jövőjét, az NFA földbérleti és földprivatizációs eljárása és döntései elherdálják az állami földeket és ellehetetlenítik a kis- és családi gazdálkodókat.
Minderről részletesen írt jelentéseiben Ángyán József is, aki a 2010–2012 között, a második Orbán-kormány idején volt a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Távozása után élesen bírálta a kormányt. Azt állította "spekuláns nagytőkés oligarchák", "maffiacsaládok" veszik fel az európai uniós agrártámogatások nagy részét, és ugyanezen érdekkörök ellehetetlenítették államtitkári munkáját is. Az Ángyán József által közzétett adatok szerint Fejér megyében az elárverezett földek területeinek mindössze 20 százalékát nyerték helyiek. Mint írta, az állami földek Fidesz-közeli nagyvállalkozók kezére játszása régóta tervezett és sebtében lebonyolított folyamat volt.
Update: A bíróság tévesen értelmez?
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) nem szűnt meg, az intézmény nem olvadt be a szaktárcába – reagált a Földművelésügyi Minisztérium. A Pesti Központi Kerületi Bíróság tévesen értelmezi a kormány 1312/2016. (VI. 13.) határozatát és a "Földet a gazdáknak!" Programról szóló törvény rendelkezéseit – írta lapunknak a minisztérium – a "Földet a gazdáknak!" Program ugyanis továbbra is zajlik, a 3 hektár alatti méretű földek értékesítése folyamatos, ahogy az NFA egyéb módon is hasznosítja az állami földeket a Program keretében. Mindössze az árverési értékesítések zárultak le a "Földet a gazdáknak!" Program keretében, az említett külön törvénnyel. (A rendelet szerint az NFA akkor szűnik meg, amikor a "Földet a gazdáknak" Program véget ér.)
Mindezek alapján az eljáró bíróságoknál folyamatban lévő úgynevezett kishantosi peres ügyekben az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatában foglaltakat tartjuk mérvadónak. Az NFA tehát a 2010-ben létrehozott szervezeti keretek között működik tovább a jövőben is, és folytatja a "Földet a gazdáknak!" Program keretében az állami földek hasznosítását a magyar földművesek agrárgazdasági helyzetének folyamatos erősítése érdekében – közölte a minisztérium. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Törvényszék",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Európai Bíróság",
"Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft."
] |
Nincs a teremtésben vesztes, csak az, aki őszintén hisz a civil mozgalom mozgósító erejében. A minden hájjal megkent, szükségből erényt kovácsoló szpin-doktorok viszont örülhetnek: sikerült megszabadulniuk egy zavaró tényezőtől, a politikusok majd egymás között megegyeznek. Mindenesetre egy fontos tanácskozás a budapesti közlekedésről – a felszólalók egységes távolmaradása miatt - elmaradt. Molnár Ferenc buszsofőr-szervező pedig visszaülhet járművébe – hacsak ki nem rúgják.
Közismert, hogy a hatalmas adósságterhet viselő, és zűrzavaros helyzetben lévő BKV hetek óta tárgyal a fenyegető, meghatározatlan idejű közlekedési sztrájk elhárításáról. A sztrájkot Molnár Ferenc buszvezető – aki az utóbbi napokban több médiában is panaszkodott a buszsofőrők és járgányaik áldatlan helyzete miatt - nem találta célravezetőnek és elhatározta, hogy inkább szakmai fórumot szervez.
BKV sztrájk. Új lapot húzhat. © Stiller Ákos
Többnapos előkészítés után összeállt a program: május 22-én a Polgárok Házában a főváros közlekedéséről, a munkavállalók, vállalkozók helyzetéről beszél többek között Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Nemes Gábor, a közlekedési dolgozók sztrájkbizottságának szóvivője, Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője és Rubik Pál, a gépjármű szakoktatók szakszervezeti vezetője. Molnár nem is titkolta, az egybegyűltek előtt fel fogja tárni a BKV buszok kétségbeejtő helyzetét, azt, hogy csupán ez az üzletág 60 milliárdos hiánnyal küszködik, hogy a tervezett megoldás, miszerint alvállalkozók üzemeltetnék a gumikerekű járatokat, egyszerűen nincs végiggondolva. Arról is beszélni akart – mondta el a hvg.hu-nak -, hogy a 80 milliárdos adóssággal küszködő BKV a Demszky-Gyurcsány közötti kötélhúzás áldozata és a sztrájk semmit sem old meg. Azt is fel akarja vetni, hogy a dolgozók nem kapnak tájékoztatást, mi történik a BKV reklámbevételeivel, amelynek összege körülbelül annyi, mint amennyit az utasoktól beszednek. A program előkészítése, a szórólapok gyártása és terjesztése, a telefonok komoly anyagi áldozatot követeltek tőle, úgy gondolta, még szerencse, hogy ingyen veheti igénybe néhány órára a Polgárok Házát a Szentkirály utcában.
Arra még legrosszabb álmában sem gondolt, hogy az utolsó pillanatban mindenki lemondja a részvételt – ki hasfájásra, ki sürgős vidéki útjára hivatkozott. A terv füstbe ment. Időközben ugyanis Tarlós István megszellőztetett egy email-váltást Regőczi Miklós BKV vezérigazgató helyettes, (Székesfehérvárott volt MSZP-SZDSZ-es képviselő) és Horváth Éva, Hagyó Miklós főpolgármester helyettes sajtósa között. Feltételezik, hogy a Polgárok Házában (azelőtt Fidesz iroda) csakis polgári körös rendezvényt tarthatnak – ezért azon spekulálnak, hogy a kínálkozó alkalmat kihasználva, újabb bizonyítékkal szolgálnak: a sztrájkmozgalmat a Fidesz szervezi. "... az ügyet ki lehet használni politikai célokra, mert magyarázkodjanak ők, például, közlemény vagy sajtótájékoztató. Burány úr: a Fidesz szítja a sztrájkot" – tanácsolta Regőczy Horváth Évának.
A leleplezésre az SZDSZ ellen-leleplezéssel válaszolt: Újabb szerverügy a Fideszben? - címmel közleményt adott ki. Kihasználva, hogy az email-váltást - a mellékelt dokumentum szerint - Vitézy Dávid továbbította Szűcs Annamáriának, a Fidesz fővárosi frakciójának sajtósának, megállapítja: a másoktól ellopott vagy manipulált levelezésből kiderül, hogy Vitézy a VEKE "független" szóvivője kommunikációs tanácsokkal látja el a Fidesz sajtósát.
A pengeváltás nyilvánosságra került, a május 22-i rendezvény résztvevői egységesen távolmaradtak. Ki szólt nekik? Megpróbáltunk választ kapni az érdekeltektől. Vitézy esküszik rá, hogy egy korábban megbeszélt programja ütközött a részvétellel. Nemes Gábor elhárította a választ, mondván, sokkal fontosabb a tárgyalás a várható sztrájk lefújásának feltételeiről. Változatlanul nem tudjuk, ha őszinte a szándék, a politikamentes szakértői vita lehetőségétől miért hagyták magukat eltántorítani? Lehet, hogy nálunk már minden átpolitizált, és a civil mozgalmakat ez (is) fojtogatja, lehetetlenné téve a valós állampolgári kezdeményezéseket? Minden mögött a politikai szándékot kell keresni, az ellenfél kicsinálásának szándékát? Molnár Ferenc sem tudja a választ. Mint mondja, megszívta, hogy beleártotta magát a közügyekbe. "Ezek után szerencsésnek tarthatom magam, ha a munkahelyemen maradhatok" – jegyzi meg szkeptikusan.
Hirschler Richárd | [
"BKV"
] | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara"
] |
Nem tud arról Aba Botond, a BKV korábbi vezére, hogy bárkit korrumpáltak volna a 4-es metró beruházása során. Azt mondta, kész vagyonosodási vizsgálatot indítani maga és a családtagjai ellen.
Nem tud olyanról, hogy bárki kért vagy elfogadott volna pénzt – mondta a metrókorrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport hétfői ülésén Aba Botond, aki 1993 és 2006 vége között volt a BKV vezérigazgatója.
"Nekem kivitelező, mérnökszervezetek nem ígértek, nem adtak; én nem kértem és nem is fogadtam el semmilyen korrupciós pénzt" – közölte.
Borbély Lénárd (Fidesz–KDNP) csepeli polgármester, a munkacsoport vezetője az ülésen kezdetén azt mondta, számításai szerint Aba Botond vezérigazgatói időszakában a kifogásolt szabálytalan szerződések összege meghaladja a 141 milliárd forintot, és az OLAF-jelentés szerint 54 milliárd forint összegű kifizetés esetében merül fel korrupciógyanú. | [
"BKV"
] | [] |
Bajba kerülhet a 12,8 milliárd forintért állami mobil-adatátviteli hálózatot építő MVM-leány, az MVM Net. A 450 megahertzes sávon építkező cég egyik szállítója leszerelte a korábban biztosított teszthálózatot, így továbbra sem teljesítik a frekvenciaszerződés előírásait, s immár a cég frekvenciahasználati jogosultsága forog veszélyben.
A francia Alcatel-Lucent a most leszerelt teszthálózatot az MVM Net tenderén való induláshoz építette fel, mintegy indulási feltételeként – értesült a Népszabadság. Több forrásból származó információink szerint mintegy húsz bázisállomásról van szó a korábban meglévő 39-ből. A cég megkereséseinkre nem reagált. Ismert, hogy az MVM Net tavaly áprilisban megnyerte az államtól a 450 megahertzes frekvenciát, de csak úgy tudott megfelelni a szolgáltatásindítási kötelezettségnek, hogy a tenderére jelentkező szállítóktól teszthálózat felépítését kérte idén március közepén.
Miután az MVM Net, amely álláspontja szerint nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, szeptember elején tette közzé, hogy az Antenna Hungáriát és a kínai Huaweit választotta, az Alcatel-Lucent jogászai úgy döntöttek, leszerelik a pilothálózatot. Ez a múlt héten meg is történt a másik fél erőfeszítései ellenére. Lapunk nem sokkal ezt megelőzően érdeklődött az NMHH-nál, az MVM Net hogyan felelt meg a frekvenciaszerződés követelményeinek.
Az első ütem késedelme miatt a hatóság 2015. május 5-i határozatában 12 millió forint pénzbírsággal sújtotta a céget, és kötelezte, hogy június végéig biztosítsa az adatátviteli kapacitást Budapesten, Nyíregyházán, Szekszárdon, Tatabányán, Győrben, Szegeden és Székesfehérváron és több főútvonal mellett. Kötelezték a céget év végéig az egy számjegyű utak lefedésére. Mivel a 2015. június 30-i előírt kötelezettségét a szolgáltató csak részben teljesítette, így a hatóság 2015. szeptember 10-i nem jogerős határozatában újra 36 millió forint pénzbírsággal sújtotta – tájékoztatta lapunkat az NMHH.
Végül mindent leszerelnek?
Kovalovszky Dániel / Népszabadság/archív
A helyzet a leszerelést követően még rosszabb lett. Az NMHH úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a cég projektjére újabb ellenőrzés vár. Ismételt jogsértés esetén a hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a szervezet vezető tisztségviselőjét. A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megsértése esetén 10–90 napig terjedő időtartamra felfüggesztheti a szolgáltatásra vonatkozó, illetve a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó engedélyeket.
Kiemelten súlyos és ismételt jogsértés esetén megtilthatja az elektronikus hírközlési tevékenység végzését, visszavonhatja a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó engedélyeket, és felmondhatja a hatósági szerződést is – sorolta az NMHH a következményeket. | [
"MVM Net"
] | [
"Antenna Hungária"
] |
Újabb érzékeny adatokat kér be a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő Ökotárs Alapítványtól. Az Ökotárs tiltakozik, véleményük szerint a KEHI célja nem más, mint lejáratni az NCTA-t és minden eddiginél alaposabban listázni a civil szereplőket.
Új fejezetéhez érkezett a Kehi és az Ökotárs vitája, hétfőn a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal egy sor szenzitív adat kiadására szólította fel az Ökotárs Alapítványt az eddiginél jóval szélesebb körben. Az Ökotárstól most valamennyi pályázó szervezet adatait bekérte, az eddig átadott nyertesekén túl már a vesztesekét is. Az alapítvány szerint a vesztes pályázók nem járultak hozzá adataik átadásához, és aggályosnak tartják, hogy a kormányzat közpénzek felhasználása címén olyan szervezetek adatait kéri ki, akik nem is juthattak közpénzhez.
A KEHI ezenfelül a nyertes 58 szervezet támogatott projektjeivel kapcsolatban minden információt bekér: szerződéseket, beszámolókat, levelezéseket és feljegyzéseket, valamint bizottsági jegyzőkönyveket és a projektek ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumokat is. Az Ökotárs szerint ezek között számos személyes és érzékeny információ is található, melyek kiadására az alapítvány nincs feljogosítva. Az adatok kiadása teljesen feltérképezhetővé teszi az Alap által támogatott civil szférát, ezzel aláássa a szervezetek működését, és újabb támadásoknak teheti ki őket.
Lázár János © Stiller Ákos
Az Ökotárs azt is nehezményezi, hogy a Kehi kikérte a pályázatok elbírálóinak adatait is, illetve pályázatértékeléseiket. A kormányzat már korábban is támadta a bizottsági tagokat elfogultsággal, az Ökotárs szerint itt Is újabb vádaskodáshoz gyűjtenének anyagot. Az alapítványt nyugtalanítja az is, hogy folyamatban lévő vizsgálat ellenére rendszeresen szivárognak anyagok az átadott dokumentokból bizonyos sajtótermékekhez, melyek aztán torzítva hoznak nyilvánosságra belőle adatokat.
A Norvég Alap körüli csörte az áprilisi választások után kezdődött, Lázár János ekkor kezdte el vádolni az Ökotársat politikai elfogultsággal. Ezután indult a Kehi vizsgálata amit mind az Ökotárs, mind a norvégok elutasítanak, és jogalap nélkülinek tartják. Eközben május óta nem érkezik pénz a Norvég Alapból arra a 9 területre, melyekben az állam szervei a közreműködők: ezáltal mintegy 36 milliárd Ft támogatás lett befagyasztva a helyzet rendeződéséig. A norvégok nem csak a Kehi-vizsgálatot kifogásolják, hanem például azt is, hogy az állami körön kívül nevezett ki a kormány az uniós pályázatok bonyolításában részt vevő, ún. közreműködő szervezetet, ami szerintük szintén sérti az államközi szerződést.
Az Ökotárs közleményében egyébként hosszan sorolja, hogy mik azok az adatok, amiket már korábban kiadtak a Kehi-nek, és amelyek szerintük teljes mértékben elégségesek a projektlebonyolítás szabályszerűségének vizsgálatára. | [
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"Ökotárs Alapítvány",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
Ők maguk oldják meg a közbeszerzési feladatokat.
Megszűnik a Miniszterelnökség együttműködése az SBGK Ügyvédi Irodával, az Ész-Ker Kft.-vel és a többi külső közbeszerzési tanácsadóval — ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a keddi Kormányinfón.
A tárca keretszerződést kötött, ez fog kifutni, új eljárást pedig nem indítanak, mert a minisztérium 75-80 ember felvételével költséghatékonyabbá teszi az eljrást. Ahogyan korábban megírtuk: soha nem költött még ennyi pénzt a Miniszterelnökség a közbeszerzések szabályosságát segítő tanácsadókra, az Európai Bizottság mégis arra jutott, hogy minden eddiginél nagyobb rések tátonganak az ellenőrzés rendszerén, és az uniós támogatásokból minden tizedik eurót indokolt megvonni Magyarországtól.
Százmilliárdos kártérítést is követelhetnek az Orbán család ügyvédjétől és társaitól Ezer hiba kellene ahhoz, hogy felmondják a 4,8 milliárdos külső tanácsadói szerződést. Nem elég hozzá az Európai Bizottság javaslata a több mint 100 milliárdos támogatásmegvonásról.
Mint korábban megírtuk, a kancellária 4,8 milliárd forintot fizet külső tanácsadóknak azért, hogy az uniós támogatások felhasználása szabályos legyen, a brüsszeli auditorok ehhez képest a 29 projektből álló mintában 24 súlyos hibát találtak. Az egyik kifogásolt szerződés éppen a szóban forgó 4,8 milliárdos keretmegállapodás, amelyet maga az uniós támogatásokat menedzselő csúcsszervezet, a Miniszterelnökség kötött.
Gulyás Gergely kérdésre elmondta: az Európai Bizottság véleményétől függetlenül átalakította volna a rendszert, mert a közbeszerzési munka kiszervezését nem tartja elfogadhatónak. | [
"SBGK Ügyvédi Iroda",
"Miniszterelnökség",
"Ész-Ker Kft."
] | [
"Európai Bizottság"
] |
Nyoma sem maradt a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik legfontosabb cégének, a Sistrade Kft.-nek. A társaság április 1-je óta egyszerűsített végelszámolás alatt állt, november 3-án pedig végleg törölték, így megszűnt létezni. A Sistrade tulajdonosa Hamar Endre ügyvéd volt, aki Tiborcz István régi üzlettársa, egy iskolába járt vele, 2011-től pedig közös vállalkozást vittek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven.
Az Elios-botrány a 2018-as választás előtt robbant ki: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésében a Sistrade ellen is konkrét vádiratot fogalmazott meg. Ennek lényege, hogy Hamar Endre cége fideszes polgármesterek által vezetett önkormányzatoknak (például a felcsútinak) készített energetikai tanulmányokat a települések közvilágításának korszerűsítésére. Így gyakorlatilag előkészítették a terepet a későbbi közbeszerzésekhez, amelyekkel kivitelezőt kerestek az önkormányzatok. Rendre az Elios Zrt.-t találták meg végül a munkára, a cégben korábban Tiborcz István és Hamar Endre is résztulajdonos volt.
A Sistrade közvilágítási engedélyét már októberben visszavonta a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, így sejteni lehetett, hogy végelszámolása a végéhez közeledik. A törlés november 3-án be is következett.
Érdekes egybeesés, hogy szeptember 1-jén derült ki: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) első fokon sikerre vitte egy gyáli civil szervezet ügyét. Az Európai Unió Törvényszékén perelték be az Európai Bizottságot az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálati jelentés kiadásáért. Az OLAF-ot felügyelő Európai Bizottság ugyanis korábban megtagadta a hozzáférést. A bizottság még fellebbezhet, de van rá esély, hogy a nyilvános jelentésből eddig még nem ismert részletek derülnek ki az ügyről. A TASZ az Átlátszóval és a K-Monitorral november 8-án nyílt levelet írt a Bizottságnak, hogy ne támadják meg a bírósági határozatot, inkább hajtsák végre az ítéletet.
Az Elios közvilágítási projektjeit végül nem uniós forrásból, hanem a magyar költségvetésből finanszírozták: 13 milliárd forintból. Vagyis a kormány inkább nem adta le Brüsszelnek az eliosos számlákat, hanem az adófizetők pénzéből oldotta meg az ügyet.
Hamar Endrét egyelőre nem kell félteni, hiszen maradt még cége. Például a pécsi DohányKer Kft. résztulajdonosaként milliárdos forgalmú nemzeti dohányboltokban érdekelt, de a szintén pécsi Retró Panzió is hozzá tartozik. A belvárosi panzió ráadásul közpénzből csinosodott: a Magyar Turisztikai Ügynökség által szervezett Kisfaludy-pályázaton 5,6 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a panziót működtető Vár-Gold Kft. A közpénzből a régi zuhanykabinokat lecserélték, vettek 3 ágyat, 5 hűtőt, 2 matracot (!) és 1 kanapét is.
Ami pedig az Elios Zrt.-t illeti: szeptember 28-án ez a cég is végelszámolás alá került.
A Blikk szeptember 24-én írta meg, hogy Orbán Ráhel és Tiborcz István három gyerekükkel Spanyolországba költözött. | [
"Vár-Gold Kft.",
"Sistrade Kft."
] | [
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal",
"Európai Unió Törvényszéke",
"Retró Panzió",
"Elios Zrt.",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"Európai Bizottság",
"Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági tanácsadó és Szolgáltató Kft.",
"DohányKer Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár belső vizsgálata során kiderült: Cser Ágnes volt főigazgató több esetben is magáncélra vette igénybe a számára hivatali használatra kiállított bankkártyát. Úgyszintén az OEP pénzén szereltetett be saját lakásába telefonközpontot.
Átfogó vizsgálatot folytatott a közelmúltban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), amelynek során több esetben is felmerült Cser Ágnes volt főigazgató felelőssége - tudta meg a Napi Magyarország.
A lap pontos képet szerzett arról is, hogy miből tevődik össze a menesztett főigazgató közismert 29 milliós követelése. Két ügy miatt - májusban és augusztusban - feljelentést juttatott el a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályára a Társadalombiztosítást Felügyelő Politikai Államtitkárság, sikkasztással gyanúsítva Cser Ágnest.
Az OEP ellenőrzési főosztálya a belső vizsgálat során ugyanis megállapította, hogy a volt főigazgató több esetben is magáncélra vette igénybe a számára hivatali használatra kiállított bankkártyát. Olaszországi üdülése során például 213 ezer forintot vett fel ilyen módon. Egy másik alkalommal - Svédországban - pedig Berényi Sándorné, az OEP volt főigazgató-helyettesének hivatali bankszámlájáról hívott le magáncélú vásárlásokra tetemes összeget Cser Ágnes. Különféle utazásai során összesen 1,15 millió forintot használt fel alaptalanul a menesztett főigazgató, amelyből később 527 ezret visszafizetett az OEP számlájára.
Az ellenőrzés azt is kiderítette, hogy 1996 nyarán az OEP pénzén Cser Ágnes telefonközpontot szereltetett be saját lakásába. A több mint háromszázezer forintos megrendelést "belső igényekkel" indokolta. Emellett olyan esetet is feltártak, amikor a főigazgató az OEP költségére rendelt meg adatgyűjtést egy vidéki kft.-ről, amelyel szemben Csernek még ügyvédként vitás ügyei voltak. Cser Ágnes egyes vélemények szerint a menesztését megelőző időszakban is irreális jövedelemben részesült.
Bányai György, az OEP ellenőrzési főosztályának vezetője a Napi Magyarország kérdésére nem cáfolta a vizsgálat tényét, de nem is kommentálta azt. Cser Ágnes nem reagált a lap megkeresésére.
(1999. november 8.) | [
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár"
] | [
"Napi Magyarország",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Társadalombiztosítást Felügyelő Politikai Államtitkárság"
] |
Újbuda önkormányzata és a korábban már pert nyert civilek bíróságon támadják meg a Déli Körvasút ismételten kiadott környezetvédelmi engedélyét. Eközben a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. megkezdte a fakivágást a vasúti töltés mentén, ami ellen az önkormányzat és a civilek egyaránt tiltakoznak. Lázár János építési és közlekedési miniszter kijelentette: kompromisszumos megoldást szeretne találni a beruházás ügyében.
Fakivágást és bozótirtást kezdett meg Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (NIF) a Hamzsabégi sétány mentén, a vasúti töltés mellett. A megszűnés előtt álló NIF december 5-én, egy Facebook-posztban jelentette be, hogy a munkálatokra a Déli Körvasút kapacitás-bővítése miatt kerül sor, a MÁV kezelésében lévő területen.
A hírt egyaránt felháborodással fogadta a környékbeli lakosság, az érdekükben fellépő Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (PoPÉK) és Újbuda önkormányzata.
A Déli Körvasút projektre ismételten kiadott környezetvédelmi engedély ellen ugyanis bírósági pert indított a civil szervezet és az újbudai önkormányzat.
A fakivágások jogtalannak tartott megindítása miatt az önkormányzat és a civilek december 6-án közös sajtótájékoztatón tiltakoztak.
A Déli Körvasút projektről és a 2020 óta tartó lakossági tiltakozásról az Átlátszóban korábban részletesen beszámoltunk. Megírtuk, hogy a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) együttműködésében indult gigaberuházás során 2 kilométer hosszon háromvágányú és 1,7 kilométer hosszon négyvágányú pályát, összesen mintegy közel 13 kilométer vágányt építenének. Emellett hat új vasúti híd, két új megálló, továbbá egy monumentális zajvédő fal is létesülne.
A beruházás miatt a Hamzsabégi sétánynál közel 1000 fa kerülne veszélybe: a vasúti töltés mentén 782, a parkban 198 fát vágnának ki.
1000 fát vágnak ki a 338 milliárd forintos Déli Körvasút építése miatt Újbudán | atlatszo.hu A kormány politikai döntését tudománytalan, kváziszakmai ideológiával támogatja a kormányoldali sajtóban is futtatott Drogkutató Intézet. A szervezetet Rogán Antal álcivil...
A beruházók az új vágányok szükségességét az elővárosi vasúthálózat fejlesztésével indokolják. Arra hivatkoznak, hogy a Déli Körvasút jelentős közúti forgalomtól és légszennyezéstől mentesíti majd Budapestet.
A lakosok érdekében fellépő PoPÉK Egyesület szerint viszont a mintegy hat éven át tartó, a környékbeliek életét ellehetetlenítő beruházás célja nem csupán az elővárosi közlekedés fejlesztése. Az új vágányok az országot átszelő, sőt Európába közlekedő tehervonatok miatt épülnének, állítják. Ennek a vasúti teherforgalomnak pedig nincs helye Újbuda közepén, egy sűrűn lakott fővárosi lakóövezetben, hiszen erre lenne más alternatíva – hangsúlyozza a civil szervezet.
A beruházásra kiadott környezetvédelmi engedélyt a PoPÉK és a Védegylet bíróságon támadta meg, mégpedig sikerrel: a Fővárosi Törvényszék ugyanis idén februárban az engedélyt hatályon kívül helyezte.
A bírósági ítélet 98 oldalon sorolta fel a környezetvédelmi eljárás súlyos hiányosságait. Eszerint a zajterhelést, a felszín alatti vizeket érintő hatásokat, a Hamzsabégi sétányon élő állatvilág védelmét nem vizsgálták megfelelően, emiatt új hatástanulmányra van szükség.
Lényeges pontja volt a bírói ítéletnek az is, hogy az engedély kiadásakor nem történt meg a EU Irányelve alapján is előírt, alternatív útvonalakra vonatkozó vizsgálat
Új engedély, ugyanaz a környezetpusztítás
Csakhogy az új eljárás során és az ennek nyomán november 11-én másodszor is kiadott környezetvédelmi engedélyben nem érvényesítették a bírói ítéletben előírt feltételeket – állítják a civilek.
"A bíróság döntéseit a környezetvédelmi hatóság szinte alig vette figyelembe és úgy adott ki újabb engedélyt, hogy az továbbra is súlyos hiányosságokat tartalmaz; nem történt meg az alternatív útvonalak vizsgálata sem. Ezt a környezetvédelmi engedélyt a beruházó erőszakolta ki, ennek megléte kell ugyanis ahhoz, hogy a Déli Körvasút beruházása megkapja a 240 milliárdos EU-s támogatást." – mondta el az Átlátszónak Bárkovics József, a PoPÉK alelnöke.
A PoPÉK és a Védegylet, valamint kerületi lakosként Kreitler-Sas Máté, LMP-s önkormányzati kéviselő közös keresetben támadta meg a Déli Körvasút újonnan kiadott környezetvédelmi engedélyét a bíróságon.
Újbuda önkormányzata szintén perbe száll, mégpedig a civilektől függetlenül; emellett több önkormányzati képviselő anyagilag is támogatást nyújt a civil szervezeteknek.
Felesleges pénzszórás helyett a V0 teher-körgyűrű lenne a megoldás
A Déli Körvasút beruházásra kiírt közbeszerzést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. nyerte el nettó 338 milliárd forintos ajánlattal. Szeptemberben megírtuk, hogy további 5 milliárd forintba kerül a mérnöki tanácsadói és műszaki ellenőri feladatok elvégzése. A költségeket tovább növeli a Déli összekötő vasúti híd felújítása, ez ugyanis nem része a Körvasút-projektnek. Ezt egy másik kormányközeli cég, a jachtos Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt. végzi nettó 35,9 milliárd forintért.
Még 5 milliárdba kerül a 338 milliárd forintos Déli Körvasút mérnöki ellenőrzése | atlatszo.hu A Déli Körvasút nevű projekt során felújítják és bővítik a kelenföldi és a ferencvárosi pályaudvar közötti vágányokat, hat új vasúti hidat, két új megállót, továbbá egy monumentális zajvédő falat is létesítenek. A beruházás 3,7 kilométer hosszúságú szakaszt érint, közel 2 kilométer hosszon háromvágányú és 1,7 kilométer hosszon négyvágányú pálya valósul meg.
A PoPÉK álláspontja szerint "felesleges elkölteni 338 milliárd forintot (+ híd + állomások + egyéb díjtételeket) egy olyan vasútfejlesztésre, ami igazolhatóan nem képes hosszú távon megoldást nyújtani se a személyszállítás problémáira, se a teherforgalom várható növekedésére".
A civil szervezet a V0 beruházás újraindítását és felgyorsítását javasolja, ami szerintük elfogadhatóbb költségek mellett biztosít országosan kedvező kínálatot a teherforgalomnak. A PoPÉK egy közérthető összefoglalót is készített, hogy miért van szükség alternatív megoldásra a Déli Körvasút projekt helyett.
"Ha nem változtak a harmadik és negyedik vágány létesítéséről szóló tervek és a monumentális zajvédő építmények (és a támfalak) tervei, akkor a környezetpusztítás és az egészségkárosítás szintje sem változik." – állítják a civilek.
A Déli Körvasút ügye Lázár János építési és közlekedési miniszternek az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt tartott beszámolója kapcsán is szóba került. A beszámolóra annak kapcsán került sor, hogy Lázár tárcája átvette a közlekedési területet a Technológiai és Ipari Minisztérium feldarabolása után.
A gazdasági bizottság előtti meghallgatáson Orosz Anna, Újbuda momentumos képviselője kérdezte a minisztert a V0 beruházás folytatásáról és a Déli Körvasút terveinek felülvizsgálatáról.
Lázár válaszában először árulkodónak nevezte, hogy a beruházás kapcsán az "emberek problémái helyett" a momentumos politikus először Mészáros Lőrinc nevét említette. "Ezek szerint nem a választók a fontosak, hanem hogy kihez kerül pénz" – jelentette ki Lázár, aki aztán beszámolt a tervezett projekt helyszínén tett látogatásának tapasztalatairól is.
"Nem vitatható az, hogy ez a beruházás nem teszi könnyűvé az ottani életet; ennek a beruházásnak van környezetterhelő hatása." – ismerte el. Ezért a miniszter az önkormányzat, az ott élő emberek, a kormány és az EU közti kompromisszum megtalálása érdekében, mint mondta, Dr. László Imre újbudai polgármesterrel kíván tárgyalni.
"Önök meg tudják akadályozni ezt a beruházást, ha a szakhatósági engedélyeket megfellebbezik, erre december végéig van lehetőségük. Ha nem lesznek jogerős engedélyeink 2023. január 22-ig, akkor ezt a beruházást nem tudjuk megvalósítani EU-s forrásból."
Lázár nemcsak az EU-s források lehetséges elvesztésével indokolta a felek közti kompromisszum megtalálásának szükségességét. Azt is elmondta, hogy a déli vasúti híd három sávra való bővítése őt már "kész helyzet" elé állította: szerinte emiatt a hídra rávezető és onnan a továbbvezető forgalmat is bővíteni kell.
A PoPÉK javasolni fogja Dr. László Imre polgármesternek, hogy ne egyezzen bele a harmadik vágányba és ne álljon el a pertől. A civil szervezet hangsúlyozza azt is: ha "elúszik" az EU-s pénz, azért nem a projektet jelenlegi formájában ellenzők lesznek felelősek, hanem a Déli Körvasút hibás koncepciójának kigondolói.
Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Videó: Balogh Dénes
Címlapkép: a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. megkezdte a fakivágást a Hamzsabégi sétány mentén. (forrás: Facebook) | [
"Budapest Fejlesztési Központ",
"V-Híd Zrt.",
"MÁV",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő"
] | [
"Polgárok a Pályán",
"Drogkutató Intézet",
"Fővárosi Törvényszék",
"PoPÉK Egyesület",
"Technológiai és Ipari Minisztérium",
"Déli Körvasút",
"Élhető Környezetért Egyesület"
] |
Palkovics László ipari miniszter és Vitézy Dávid államtitkár társaságában Mészáros Lőrinc egyik vasúti építőcégének vezérigazgatója, Sárváry István is ott ült annál az éttermi asztalnál, amelyhez a katatörvény elleni tüntetés közben ment oda a budai Várban egy Wolt-futár és Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke.
A budai Várban tartott hétfő esti, katatörvény elleni demonstráción Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke fülest kapott arról, hogy a 21 nevű étterem teraszán ott ül Palkovics László ipari miniszter. Gelencsér ezért egy Wolt-futárral együtt odament a miniszterhez és társaságához, és arra kérte Palkovicsot, magyarázza el, mihez kezdjen most a futár. Palkovics igyekezett udvarias maradni, azt mondta: sokszor elmondták már, miért volt szükség a kata szabályainak megváltoztatásra. Végül megállapodtak abban, hogy a miniszter később személyesen is egyeztet majd a kérdésről a futárok képviselőjével.
A 444.hu közvetítésén látható képek és videó tanúsága szerint a miniszter három emberrel beszélgetett az étterem teraszán. Közülük az egyik Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár volt. Abban semmi különös nincs, ha egy miniszter este az államtitkárával iszogat egy asztalnál, és munkahelyi vagy akár magánjellegű dolgokról beszélget.
Sokkal több kérdést vet fel viszont a Vitézyvel szemben ülő ember személye. Ő ugyanis Sárváry István, a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Zrt. vezérigazgatója. A cég vasútépítéssel, vasúti pályaépítéssel és korszerűsítéssel foglalkozik, több jelentős állami tender győztese. Ők nyerték meg például a Kelenföld–Százhalombatta, a Füzesabony–Debrecen, a Szeged–Röszke, a Békéscsaba–Lőkösháza, a Debrecen–Balmazújváros és a Déli körvasút fejlesztését. A V-Hídnak 2021-ben 62 milliárd forint nettó árbevétele és 16 milliárd forint adózás előtti eredménye volt. Jelenleg 152 alkalmazottja van.
Sárváry Istvánt korábban L. Simon László kulturális államtitkár bizalmasaként emlegették. Eredetileg L. Simon egyik helyettes államtitkára volt a Miniszterelnökségen, ahol a kiemelt kulturális fejlesztésekért felelt. Miután konfliktusok alakultak ki Lázár János miniszter és az egyre nagyobb befolyásra szert tevő L. Simon között, Lázár egyebek mellett megszüntette Sárváry pozícióját is.
Sárváryt ezért 2015-ben kinevezték a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ élére úgy, hogy az előtte egy évvel kinevezett igazgatót különösebb indoklás nélkül menesztették. Lázár János aztán 2016-ban menesztette a Forster Központ éléről is (a Központ 2017. január 1-jével meg is szűnt), Sárváry ezután lett a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Építő Zrt. vezérigazgatója.
A 2015-ben alapított cég mostanra fontos szereplője lett a magyar vasútépítési piacnak. 2020-ban beszereztek egy olyan gépláncot, amely egyszerre képes felszedni a vasúti sínpárokat és lefektetni, építeni is. Ilyen eszköze akkor Európában csak három cégnek volt. A gép bemutatásán akkor Palkovics László miniszter is részt vett.
Elhangzott, hogy ez a fejlesztés növeli a V-Híd esélyeit külföldi megbízások elnyerésére is, főleg a Balkánon, ahol napirenden van a nagyrészt kínai hitelből és kínai partnercégekkel közös gigantikus beruházás, a 750 milliárd forintos Belgrád–Budapest-vasútvonal építése. A beruházás fővállalkozója a Mészáros-birodalomhoz tartozó RM International Zrt., amelynek igazgatóságában jelen van Sárváry István is.
Információink szerint a Technológiai és Ipari Minisztériumnál már csak egy közlekedési nagyberuházás maradt, miután Lázár János minisztériuma átvette a NIF Zrt.-t és a fejlesztési nagyprojekteket: a Budapest–Belgrád-vasútvonal építése. Ennek egyik kivitelezője a V-Híd, és a beszélgetés forrásaink szerint arról szólt, hogy a beruházást fel kell gyorsítani.
Írásban elküldtük kérdéseinket Palkovics László minisztériumának arról, hogy miről egyeztettek Sárváry Istvánnal az éttermi asztalnál, és miniszterként nem tartja-e összeférhetetlennek az ilyen informális egyeztetést egy állami tendereken induló cég vezérigazgatójával.
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) a Facebook-oldalán azt írja: a V-Híd egy meghirdetett stratégia mentén sorban felvásárolja a teljes magyar vasútépítési szektort, tervezőcégektől a kivitelező szakcégekig, hogy ne is legyen fizikailag sem konkurenciája. A VEKE úgy tudja, hogy az asztaltársaság negyedik tagja Szeneczey Balázs, Vitézy helyettese volt, aki a Nemzeti Közlekedési Központ Nonprofit Zrt. (NKK) megbízott vezérigazgatója.
Mint megírtuk: a Budapest Fejlesztési Központ utódcégét, a 300 fős Nemzeti Közlekedési Központot (NKK) korábban Vitézy Dávid vezette államtitkári rangban. A társaságot most egy rendelettel elvették a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztériumtól. Az új tulajdonos a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium lett. | [
"Technológiai és Ipari Minisztérium",
"V-Híd Zrt."
] | [
"Budapest Fejlesztési Központ",
"Építési és Beruházási Minisztérium",
"V-Híd Építő Zrt.",
"RM International Zrt.",
"NIF Zrt.",
"Nemzeti Közlekedési Központ",
"Forster Központ",
"Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület",
"Nemzeti Közlekedési Központ Nonprofit Zrt.",
"Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ"
] |
A hűtlen kezelési ügyben az utolsó fellebbezést is elutasította a bíróság.
Legutóbb a teljes állványzat, most egy kordon dőlt le a pécsi szállodánál
Már három gyanúsított vagyonát vették zár alá Pécsen, ahol az Aranyhajó-ügy még mindig borzolja a kedélyeket. A PécsMa cikke arról ír, kettejük vagyonának zár alá vétele már korábban jogerősen megtörtént, most a harmadik gyanúsított fellebbezését is elutasította a bíróság.
A cikk felidézi az előzményeket. 2020 januárjában tett feljelentést a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. (PVH Zrt.) igazgatója két ügyben is, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt. Az egyik az Aranyhajó fogadó eladása volt, ahol három embert gyanúsítottak meg.
Az egyikük a lap szerint K. Mónika ügyvéd, akit különösen nagy értékű sikkasztással és haszonszerzés végett elkövetett ügyvédi visszaéléssel gyanúsítanak. A PVH volt vezetője is gyanúsított lett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, a harmadik személy pedig bűnsegédként működhetett közre.
Az eljárások miatt a pécsi önkormányzat vagyonhasznosító cége, a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. mindhárom gyanúsított esetén vagyoni zár alá vételt kezdeményezett, összesen 276 millió forint értékben. A Kaposvári Járásbíróság ennek helyt is adott, majd a harmadik gyanúsított (a cég korábbi gazdasági vezetője) fellebbezését elutasította a Kaposvári Törvényszék. Nála üzletrészeket, egy bankszámlát és egy gépkocsit vettek zár alá.
Bodnár Imre, az önkormányzati átvilágítást végző csapat vezetője azt mondta a PécsMának, hogy a jogerős zár alá vételekkel komoly esély van rá, hogy megtérüljön a pécsieket ért vagyoni kár. | [
"Pécsi Vagyonhasznosító Zrt."
] | [
"Kaposvári Törvényszék",
"Kaposvári Járásbíróság",
"PVH Zrt.",
"Aranyhajó fogadó"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.