text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Ha tehát Kókát leváltanák, vagy törölnék az elnöki tisztségből, ez azzal a következménnyel járna, hogy az új elnöknek meg kellene erősítenie a Kóka által aláírt döntéseket. Ez azt jelentené, hogy minden pártdöntést, határozatot ismét meg kellene tárgyalnia az ügyvivői testületnek. A jóváhagyást ezután az új elnöknek meg kellene tennie. Az SZDSZ prominensei közül mindemellett többen érthetőnek vélik, hogy Kóka János ismét elnök szeretne lenni. Kóka azt nyilatkozta, amennyiben korábbi megválasztásában hibát találnak, vállalja az újabb megméretést. Ha sikerülne elérnie, hogy az ügyek tisztázása után ismét ő legyen az elnök, maga hozhatná helyre saját korábbi hibáit. Mások tehát nem igazán láthatnának bele a kártyáiba.
Kóka azt mondta, egy hónapon belül a párt belső vizsgálata tisztázni fogja, mi történt az elnökválasztáskor. Bizonyosra veszik, hogy ekkorra a párt országos tanácsa összehívja a küldöttgyűlést. Elnök az SZDSZ-ben szinte bárki lehet, aki jelöltetni kívánja magát. Előszűrő ugyan van, ám ez nem állít komoly akadályt az önjelöltek elé, a támogatottságot azonban meg kell szerezni.
Közben felröppent, hogy Kóka egyik fő támogatója, Magyar Bálint is elképzelhető lenne az elnöki poszton. Mások ugyanakkor úgy vélik, hogy Fodor Gáboron kívül senki nem tekinthető esélyesnek. Kérdés persze, hogy Fodor otthagyná-e a kényelmes miniszteri bársonyszéket, különösen, hogy egy szétzilált pártot kellene működőképessé tennie. Fodorral szemben a tavalyi elnökválasztás előtt is az volt a fő kifogás, hogy nem agilis, sőt kényelmes. Nem utolsósorban ezért esett sokak választása Kókára.
A Gyurcsány Ferenc által a gazdasági miniszter posztjára jelölt orvos-üzletember ugyanakkor teljes érzéketlenséget mutat az SZDSZ eredeti elvei iránt. A jogvédelemmel nem törődik. A rendőri túlkapások idején nem emelte fel szavát az emberi jogok védelméért, sőt Demszky Gáborral értett egyet, aki kitüntette a Gergényi Péter budapesti főkapitányt. A Szabad Demokraták Szövetségében értesülésünk szerint naponta mélyül az érzelmi, politikai válság. Beszédtémává vált, hogy vajon Kóka nem maga szervezte-e meg magának a pluszszavazatokat az elnökválasztáskor. Az így vélekedők azt idézik fel, hogy Kóka nem tudta egyértelműen tisztázni magát az elnökválasztást követő banketten kiállított áfás számla ügyében. Házépítésének problémáit is hosszan tárgyalta a sajtó. Még nem merült feledésbe, hogy az építkezésen feketemunkások dolgoztak, s egy körözött bűnözőt is itt talált meg a rendőrség. Mindezek arra utalnak, amit Fodor Gábor az elnökválasztást megelőző kampányban mondott, hogy Kóka hitelessége megkérdőjelezhető.
Ezen közben két szálon fut az elnökválasztás körülményeinek tisztázása. További két eshetőség még nyitva van. Jüttner Csaba vezetésével a Szabolcs megyei szervezet megvizsgálja, hogy a borsodi küldöttek hamisan voksoltak-e a tavaly márciusi küldöttgyűlésen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pedig a Deport ’56 kezdeményezésére elrendelte a nyomozást. A drávapiski polgármester is feljelentést tett. Az eljárás magánokirat-hamisítás vétsége miatt zajlik. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki hamis okiratot készít, és azt a jog érvényesítése érdekében benyújtja a hatóságnak. A feljelentés szerint az elnökválasztás kapcsán ez történhetett. Meg nem határozható számú küldött helyett mások adták le a szavazatukat, az aláírások nem egyeznek. A minden bizonynyal hamisan kiállított jelenléti ívet nyújtották be a Fővárosi Bírósághoz, annak a kérelemnek a mellékleteként, amelynek nyomán végül a bíróság Kóka Jánost bejegyezte az SZDSZ elnökének.
A belső pártvizsgálat és a büntetőeljárás mellett polgári per is indítható. Ezt bármelyik párttag kezdeményezheti, azt kérve, állapítsa meg a bíróság, hogy a Kóka Jánost elnökké nyilvánító küldöttgyűlés határozata érvénytelen. Ennek nyomán törölhetik az elnöki tisztségéből. Még az a lehetőség is nyitott, hogy az ügyészség indít pert a párt ellen, az elnökválasztást rögzítő határozat megsemmisítéséért.
Azt követően, hogy a rendőrség a héten elrendelte a nyomozást, egy újabb aggály is megfogalmazódott, mégpedig az, hogy vajon nem elfogult-e a BRFK ebben az ügyben. A Demszky Gábor SZDSZ-es politikus által vezetett fővárosi önkormányzat ugyanis évente több tíz millió forinttal támogatja a Budapesti Rendőr-főkapitányságot. Szakértők szerint érdemes lett volna megfontolni, hogy más rendőrkapitányság végezze az ügyben a nyomozati cselekményeket.
Kulcsár Anna | [
"SZDSZ"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Szabad Demokraták Szövetsége",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Deport ’56"
] |
Zádori Jánost mellett további öt embert ítéltek el, amiért az általuk képviselt társaságok nevében jogtalanul igényeltek és hívtak le uniós támogatásokat. Az ítélet nem jogerős.
Négy és fél év börtönre, valamint több mint 200 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a Szekszárdi Törvényszék hétfőn, nem jogerősen bűnsegédként és társtettesként elkövetett költségvetési csalás miatt Pécsvárad független polgármesterét. Az ügyben az elsőrendű vádlott Zádori János mellett további öt embert ítéltek el.
A törvényszék a honlapján azt írta: a vádlottak gazdasági társaságok képviseletében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megtévesztésével jogtalanul igényeltek és hívtak le európai uniós és állami támogatásokat állattartó telepek, illetve technológiai berendezések korszerűsítésére, amivel 714 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. Emellett fiktív számlák kibocsátásával több mint tízmillió forintos kárt okoztak a költségvetésnek.
A tényállás szerint az ügy másodrendű vádlottja által képviselt MG Sziget Kft. 2012-ben és 2013-ban mintegy másfél milliárd forint támogatást nyert el az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaptól egy sellyei tojótyúktelep létrehozására. A baromfitelepen a pályázatban feltüntetett technológia helyett olcsóbbat építettek be, túlárazták a beruházást. Zádori János és az ügy hatodrendű vádlottja ehhez számlák kiállításával, szerződésekkel segítséget nyújtott.
A polgármestert azzal is vádolták, hogy az általa képviselt cég nevében 37 millió forintos fiktív szerződést kötött az ötödrendű vádlott által képviselt céggel a baromfiistállókban végzendő munkára.
A törvényszék sajtótitkára az MTI-vel azt közölte, hogy az elsőrendű vádlottat, Zádori Jánost társtettesként és bűnsegédként hamis magánokirat felhasználása és számvitel rendjének megsértése miatt is bűnösnek mondta ki a bíróság; a börtönbüntetés mellett 20 millió forint pénzbüntetésre ítélte, 6 évre eltiltotta gazdasági szervezetek vezetésétől, és 239 584 578 forint vagyonelkobzással sújtotta. A bíróság a per másodrendű vádlottját többek között négy év tíz hónap, a hatodrendű vádlottat négy év börtönbüntetésre, és 238, illetve 239 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. Az ötödrendű vádlott büntetése két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetés, a harmad- és negyedrendű vádlott pénzbüntetést kapott. Az első- és másodrendű vádlott fellebbezett az ítélet ellen, az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn annak tudomásul vételéhez.
Zádori János 2014 óta vezeti a Baranya megyei várost. | [
"MG Sziget Kft."
] | [
"Szekszárdi Törvényszék",
"Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] |
A Forma-1 versenyek rendezése elképesztően költséges Magyarországnak: csak a jogdíjára 13,6 milliárdot költött az állami tulajdonú Hungaroring Sport Zrt. tavaly. Ebből egy fillért sem tudott saját maga kigazdálkodni, az államtól 14,2 milliárd forint támogatást kapott.
Összesen 20 milliárd forintba kerül évente a mogyoródi pálya fenntartása és az ott megtartott versenyek szervezése, és a költségeknek még a harmadát sem tudja a társaság önállóan előteremteni. Mindebből az is látszik, hogy
még akkor is veszteséges lenne a Hungaroring, ha ingyen rendezhetné meg a Magyar Nagydíjat.
Ráadásul azzal is csak első ránézésre tudott spórolni, hogy – mint arról a Hungaroring Zrt. tájékoztatott minket – a jogtulajdonos Formula One Management Limited jelentős, milliárdos összegeket engedett el a jogdíjakból, mivel a koronavírus-járvány miatt nem vehetnek részt nézők a versenyeken. Pontos összeget azonban nem adott meg az állami cég.
Emellett a jogdíj éves növekedésének mértékét most leküzdötték 4 százalékra. De ezért cserébe nem 2026-ig, hanem 2027-ig marad érvényben a méregdrága szerződés. A cégnél úgy kalkulálnak, hogy az idei jogdíjcsökkentéssel és az emelési mérték visszafogásával 6 milliárd forintot spórolnak az államnak.
Ez alapján ki lehet számolni, hogy idén körülbelül 2,8 milliárdot takaríthattak meg a jogdíjon. Mivel tavaly a jegyeladásból származó bevétel 2,7 milliárd forint volt, így igazából csak a kieső jegyárbevételt engedte el a Formula One a Hungaroringnek. (A cégnél úgy tájékoztattak minket, hogy idénre 2,5 milliárd jegyárbevétellel kalkuláltak.)
Vagyis idén a tervezetthez képest nem változik érdemben a Hungaroring pénzügyi helyzete, így végső soron csak szerény mértékben jártak jobban az adófizetők, és szükség lesz arra a 14,7 milliárd forintra, amelyet a hatályos törvények és szerződések szerint az államnak utalnia kell a cég számára.
Érdemes még visszatérni a 4 százalékos drágulásra is, amelyet a Hungaroring sikernek könyvel el. Ez erősen relatív, legfeljebb ahhoz képest eredmény, hogy a magyar állam és a Hungaroring igazi lúzernek számít az F1-versenyek szervezésében. Ahogy már korábban is megírtuk, az átlagos rendezői jogdíj évről évre csökken, míg a magyar verseny rendezésére olyan hosszú távú szerződést írtak alá, ami alapján 2026-ig 5 százalékkal emelkedett volna a jogdíj összege. Az alábbi grafikonon látható, hogy míg korábban az átlagnál olcsóbb volt a magyar versenyek jogdíja, az elmúlt években ez megfordult, és egyre nyílt az olló.
Ezt sikerült tehát egy százalékponttal lejjebb alkudni, ám ezért cserébe 2027-re is el kellett köteleződni. A nemzetközi adatok mutatják, hogy itt a jogtulajdonos járt jól: idén alig kellett lemondania egy kis bevételről, cserébe összességében még növelni is tudta a szerződésállományát. Márpedig egy tőzsdei cégnél a backlognak kiemelt fontossága van a pénzügyi beszámolókban. Becslésünk szerint a Hungaroringtől így 2021-től 91 milliárd helyett már 105 milliárd bevételre számíthatnak. (Mivel a szerződés dollárban van, az árfolyam változása persze jelentősen befolyásolja a forintösszeget. Mi a mostani 295 forint/dollárral számoltunk.)
Az F1-versenyek rendezője egyébként komoly pénzügyi kihívásokkal néz szembe, egyre kevesebb olyan rendező van, amelyik hajlandó a csillagászati rendezési díjakat kifizetni. Ezért is nyitottak kelet és az autokratikusabb országok felé, ahol a pénzügyi megtérülés nem lényegi szempont.
Piaci alapon nézve a Hungaroring Zrt. gazdálkodása még inkább reménytelen, hiszen a bevételek 70 százalékát az állami támogatás teszi ki. A jegyárbevételek és televíziós jogdíjak még a költségek ötödét sem fedezik. A napokban közzétett 2019-es beszámoló adatai is azt mutatják, hogy nincsen változás a trendekben, nem sikerül a bevételeket érdemben növelni a kiadásokhoz képest.
Lenne pedig lehetőség a bevételek növelésére, mert a jegyeket egy osztrák tulajdonú vállalkozás értékesíti, és elképesztően magas jutalékot fizet ezért a Hungaroring. Az elhunyt Frank Tamás és Gerstl Péter hozták Magyarországra – még a vasfüggöny mögé – az első F1-versenyt, és azóta is így-úgy kerestek rajta. Ma már örököseik viszik az Ostermann Forma 1 Kft.-t, ami még nem adta le a tavalyi beszámolóját, de a megelőző 5 évben 2,1 milliárd forint adózott eredményt ért el a szinte kizárólag a Hungaroring Zrt.-nek dolgozó vállalkozás.
Az Ostermann Kft.-nek a Hungaroringtől megkapott jegyértékesítési jutaléka szinte teljes egészében nyereségként jelentkezett.
Idén nem jelent meg a Hungaroring Zrt. szerződött partnerei között az Ostermann Kft., ám ennek nem az az oka, hogy saját kézbe vette volna az évi több száz milliós nyereséggel kecsegtető jegyértékesítést az állami cég. Kérdésünkre elmondták, hogy a jegyértékesítési szolgáltatásra 2026-ig érvényes, hosszú távú szerződéssel rendelkeznek. Mindezt verseny és közbeszerzés nélkül, pedig ahogy korábbi cikkünkben is jeleztük, a Hungaroring Zrt.-nek is közbeszerzéseket kellene kiírni, hiszen állami támogatásból gazdálkodik alapvetően.*Az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak adott értékhatárok felett közbeszerzést kell kiírniuk, ha árut vagy szolgáltatást vesznek. Ezen belül két eset van:
– Ha kizárólag közfeladatot lát el a társaság, akkor minden esetben vonatkozik rá ez a kötelezettség. Ilyen például egy vízszolgáltató vagy egy autóbuszos cég.
– Ha részben lát el közfeladatot a vállalat, akkor kell közbeszereznie, ha állami finanszírozást vesz igénybe, és többségi állami tulajdonban van.
A Hungaroring Sport Zrt. 2017 januárja óta 100 százalékban az államé.
A cég hiába gondolja úgy, hogy piaci tevékenységet végez, hiszen teljesen egyértelműen közpénzből működik, és a magyar közbeszerzési törvény szerint az is elég, ha tevékenységében akár csak egy hangyányi közérdek felfedezhető.
A Hungaroring gyakorlata eltér a végül visszavont olimpiai pályázatot készítő Budapest 2024 Nonprofit Zrt. vagy éppen a 2017-es úszó-világbajnokságot szervező Bp2017 Nonpofit Kft. gyakorlatától. Ezek nem húzták ki magukat a közbeszerzési kötelezettség alól, márpedig mindegyik esetben ugyanarról a tevékenységről van szó: sporteseményeket szerveznek, állami forrásból.
Az állami vállalat és az Ostermann vezetésének összefonódása is igen komoly kérdéseket vethet fel. Frank Marianne 2006 és 2014 között a Hungaroing igazgatóságának tagja volt, miközben 2012 és 2014 között az Ostermann ügyvezetőjeként is dolgozott. Őt Ariane Vivien Frank-Meulenbelt 2019-ben követte az állami cég igazgatóságában, miközben az Ostermann Kft. ügyvezetői pozícióját is betölti. Ez az igazgatóság dönt a 30 millió forint feletti beszerzésekről a társaság szervezeti és működési szabályzata szerint.
Eljött azonban a cég első közbeszerzésének az ideje is: a pálya felújítására keres vállalkozót. Szerettük volna megtudni, hogy ez várhatóan mekkora beruházás, de a cégnél kérdésünkre azt válaszolták, hogy mivel az eljárás "jelenleg folyamatban van, eredménytájékoztatójának megjelenéséig annak forráskeretéről és költségéről nem adhatunk bővebb tájékoztatást".
A cég transzparenciával kapcsolatos hozzáállását ez jól szemlélteti, hiszen egy teljesen nyilvános adatot nem akart közölni: a kormány ugyanis július 16-i rendeletében 1,6 milliárd forintos keretösszeget engedélyezett a beruházásra elkölteni.
Annyira a kormány sem lehet azonban elégedett a Gyulai Zsolt vezette cég teljesítménnyel: bár 2017-ben Szijjártó Péter azt jelentette be, hogy 35 milliárdot költenek a Hungaroring fejlesztésére, ebből egyelőre nem lett semmi. A MotoGP versenyeket sem a mogyoródi pályán rendezik majd, hanem egy új, 56 milliárdos – és szintén reménytelenül veszteségesnek ígérkező – pályát építenek Hajdúnánáson.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzúttal 12 milliárdba került a Magyar Nagydíj, és ez már tényleg sokTíz éve még ötmillió dollárral kevesebbet fizettünk az átlagos jogdíjnál, tavaly már 10 millióval többet. Ha valamikor, akkor most lehet alkudni, de ahhoz lépni kell.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépíttetiKülföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.
Vállalat Forma-1 hungaroring mogyoród sport Olvasson tovább a kategóriában | [
"Ostermann Kft.",
"Hungaroring Sport Zrt."
] | [
"Formula One Management Limited",
"Bp2017 Nonpofit Kft.",
"Formula One",
"Budapest 2024 Nonprofit Zrt.",
"Ostermann Forma 1 Kft."
] |
Az ügyvezető igazgató eddig csak belső körben fogalmazta meg vádjait. Most a hatósághoz fordult.
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó csalás és sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett a Dohány utcai zsinagóga beléptetési rendszere ügyében Schwezoff Dávid, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója.
A BZSH közleménye szerint a fővárosi Dohány utcai zsinagóga beléptetési rendszerének kiszervezett működtetésével a gyanú szerint különösen nagy vagyoni hátrány érte a Budapesti Zsidó Hitközséget.
A Schwezoff Dávid ügyvezető igazgató által meghirdetett vagyonvédelem és tiszta, átlátható gazdálkodás megkívánta, hogy "a BZSH egyik legnagyobb bevételét jelentő turisztikai tevékenység körében vélelmezett visszaéléseket" pártatlan nyomozóhatóság vizsgálja ki - fogalmaztak.
Hozzátették, remélik, a lefolytatandó nyomozás is hozzásegíti a BZSH-t, hogy tiszta és átlátható gazdálkodásával a budapesti zsidóság vallási szervezeteként a jövőben jobban koncentrálhasson a hitélet gyakorlására.
Ahogy a Heti Válasz október 30-i számában megírtuk: Schwezoff Dávid október 31-ével felbontotta a BZSH szerződését Vadas Verával, a Zsidó Nyári Fesztivált szervező Plaza Szerviz Bt. és a Dohány utcai zsinagóga beléptetési rendszerét működtető Aviv Travel Kft. tulajdonosával.
Lapunk idézett egy összefoglalóból, amelyet Schwezoff Dávid október elején juttatott el a BZSH közgyűlési tagjainak a szervezet stratégiai és marketingtervéről. Ebben az ügyvezető igazgató kifejtette: az elmúlt években 230-250 ezer látogatót fogadott a Dohány utcai zsinagóga, és az átlagos bevétel személyenként 1273 forintra jött ki, pedig ennél még a nyugdíjas- és diákbelépő is drágább, nem beszélve a 2500 forintos felnőttjegyről. Vagyis az Aviv Travel Kft. nevű magáncégnek kiszervezett beléptetésből 400-500 millió forintnyi bevételnek kellene származnia, de legfeljebb 300 milliónyi érkezik, azaz "valahol valaki sikkaszt" - olvasható cikkünkben.
Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója kedden nyílt levélben fordult Schwezoff Dávidhoz. Ebben az Aviv Travel Kft.-vel kapcsolatban Kunos Péter úgy fogalmazott: amit Schwezoff Dávid akar, az "szakmai öngyilkosságnak tűnik". "Nem gondolhatod komolyan, hogy ripsz-ropsz át lehet venni az Aviv Travel Kft. feladatkörét" - írta. | [
"Aviv Travel Kft."
] | [
"Dohány utcai",
"Budapesti Zsidó Hitközség",
"Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége",
"Plaza Szerviz Bt."
] |
Már sok szó esett arról, hogy Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf állami hitel segítségével lett a tulajdonosa a legnagyobb cseh repülőgépgyártó cégnek, valamint arról, hogy a Szalay-Bobrovniczky Kristóf 40 százalékos végső tulajdonában álló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. a minap 2056-ig kapott koncessziós jogot a kormánytól a legértékesebb budapesti kaszinók működtetésére. De eddig arról nem lehetett olvasni, hogy a kormányszóvivő férjének egyik céges érdekeltsége a hazai reklámiparban is megkerülhetetlen szereplővé avanzsált.
Konkrétan a Honeycomb Hungary Kft.-ről van szó, amelynek az Orbán-kormány volt londoni nagyköveteként is ismert Szalay-Bobrovniczky a résztulajdonosa a VBPS Kft.-n keresztül. A Honeycomb egy angol vállalat, a magyar leánycéget 2018 májusában alapították, például film-, video- és televízióprogram terjesztéssel foglalkozik, és pénzügyileg valósággal szárnyal. Míg 2019-ben csak 691 millió forint forgalomnak örülhettek, addig 2020-ban már az egymilliárd forintot is meghaladta a bevétel, és 555 millió forint profitot könyvelhettek el.
A Honeycomb egy multinacionális, reklámcélú, videótovábbító, online
platform, mely az ügynökségeket köti össze a tv-adókkal és műsorszolgáltatókkal
- olvasható a Honeycomb bemutatkozó anyagában. Innen derül ki, hogy a londoni központú Honeycomb egy olyan online rendszert fejlesztett ki, mely automatizáltan ellenőrzi és továbbítja azokat a reklámokat, szpotokat, melyeket a különböző ügynökségek leadnak a tv-csatornáknak. Az első ügyfelüket 2015-ben szerezték meg, de a listán ma már olyan hatalmas cégek szerepelnek, mint az Adidas, az Amazon, a Nike, az Ikea vagy a Pfizer.
Na de melyik hazai televízióhoz futnak be a Honeycomb online rendszerén keresztül a cégek reklámfilmjei? Az biztos, hogy többek között a kormánykritikusnak mondott RTL Klub nevű csatornát üzemeltető Magyar RTL Televízió Zrt. (M-RTL Zrt.) 2020-as, 2021-es és 2022-es televíziós hirdetésekre vonatkozó általános szerződési feltételeiben (ÁSZF) az szerepel: reklámfilmek esetében a sugárzáshoz szükséges anyagot a megrendelőnek az Adstream vagy a Honeycomb fájlküldővel kell eljuttatnia a csatornához.
Például a Magyar Orvosi Kamara 2021-es szerződései között egy oltásos kampányfilm RTL-es leadása és feltöltése is szerepel, és a vállalkozónak a HoneyComb platformjára kellett feltöltenie az anyagot. Tehát ha valaki Magyarország egyik, ha nem a legnagyobb tévécsatorna-portfóliójában akar hirdetni (a reklámfelületek értékesítésével az r-time kereskedőház foglalkozik), akkor jó eséllyel Szalay-Bobrovniczky Kristóf cége által üzemeltetett felületet kell használnia.
Gyümölcsöző londoni nagykövetség
Az M-RTL Zrt. szerződési feltételeiben először 2019-ben bukkant fel a Honeycomb/IMD neve, előtte csak az IMD szerepelt. Az IMD egy londoni technológiai vállalat, amely a világ egyik leggyorsabb videóhirdetés-megjelenítő platformját üzemelteti. Az IMD és a szintén londoni Honeycomb azonban 2017 végén egyesült, így kerülhetett az RTL-es szerződésekbe. A Honeycomb Hungary Kft.-nek pedig idén februárig a londoni anyacég volt a többségi tulajdonosa, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és üzlettársai addig kisebbségben voltak. A kormányszóvivő férje éppen 2016 és 2019 között volt londoni nagykövet.
Az M-RTL Zrt. amúgy 41 milliárd forintos nettó árbevétel mellett csaknem 840 millió forintos adózás előtti eredménnyel zárt 2020-ban. Nyilvánosságra hozták, hogy 2,5 milliárd forintnyi állami reklámköltést kaptak, ami kicsit több mint fél milliárd forinttal volt több, mint 2019-ben. Közben a Média1 cikke szerint a TV2 Média Csoport Zrt.-hez listaáron számítva nettó 23,69 milliárd forint állami reklámbevétel érkezett 2020-ban. | [
"Honeycomb Hungary Kft."
] | [
"TV2 Média Csoport Zrt.",
"M-RTL Zrt.",
"VBPS Kft.",
"RTL Klub",
"Magyar Orvosi Kamara",
"LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft.",
"Magyar RTL Televízió Zrt."
] |
"A hivatal visszautasítja az állami nyilvántartások jogszerű kezelésével összefüggő közbizalom megingatását célzó kijelentéseket." Ezt írta korábbi közleményében a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) azzal kapcsolatban, hogy Jóri András adatvédelmi biztos jogellenes adatkezelés miatt határozatban rendelte el a Fidesz-kormány által indított szociális konzultáció kérdőívein szereplő személyes adatok törlését.
Az ombudsman megtiltotta a kapcsolattartás céljára szolgáló adatokból képzett adatbázis (Nemzeti Konzultációs Nyilvántartás) létrehozását is, valamint az azzal kapcsolatos jogellenes adatkezelést és feldolgozást.
A kabinet által indított kormányzati közvélemény-kutatás adatlapján ugyanis személyes adatok és egy rejtélyes vonalkód is szerepelt, amelyet Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a Népszabadságnak korábban azzal indokolt: a vonalkód arra kell, hogy illetéktelen ne tudjon véleményt mondani a nevükben. Vagyis, a megadott válaszokat mindenképpen a válaszadóhoz tudják kötni.
Jóri András megállapította, hogy a kérdőív és a hozzájáruló nyilatkozat "sérti az adatvédelmi törvény előírásait". A kérdőívek kezeléséről és a személyes adatok megsemmisítéséről szóló kérésének azonban a KEKKH nem tett maradéktalanul eleget, ezért indított közigazgatási eljárást az ügyben. A KEKKH azt állította: megvizsgálják a határozatban foglaltakat és kezdeményezik annak bírósági felülvizsgálatát. Ez azonban még nem történt meg.
A vonatkozó törvény értelmében az adatvédelmi biztos határozata alapján – függetlenül az esetleges bírósági felülvizsgálattól – az érintettnek az adatkezelést azonnal fel kell függesztenie, az adatokat zárolnia kell. Az adatkezelőnek, jelen esetben a KEKKH-nak, pedig harminc napja van bírósághoz fordulni; ha ez nem történik meg, a biztosi döntés jogerőssé válik és végrehajtható.
Ha a KEKKH, ígéretének megfelelően, határidőn belül megindítja keresetét, az adatokat a jogerős bíróság ítéletéig ettől függetlenül is zárolni kell.
Az adatvédelmi biztos hivatala kérdésünkre azt közölte: nem kapott tájékoztatást arról, hogy határozata ellen indítvánnyal élt volna a KEKKH, a keresetlevelet ugyanis elvileg az adatvédelmi biztoshoz kell benyújtani. A benyújtási határidő csütörtökön jár le.
Kerestük a KEKKH vezetőségét is, de a sajtóosztályuk megkeresésünkre mindössze annyit közölt: az ügyben korábban már kiadtak egy közleményt, a hivatal a továbbiakban is a "jogszabályi rendelkezések maradéktalan betartásával jár el". Hozzátették: további tájékoztatást nem kívánnak adni. Így nem kaptunk választ arra, hogy miért késlekedik a felülvizsgálati kérelem, illetve mikor és hogyan törlik az adatlapokon szereplő személyes adatokat. | [
"Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala"
] | [] |
A Vállalkozók Pártja kongresszusa tavaly választotta Herman Istvánt elnökké az addigi elnök, Császár Antal helyett. Császár azonban bíróságon támadta meg a döntést, ezért az új vezetést a bíróság jogerősen nem jegyezte be. Mivel a jogerőre emelkedésig Herman Istvánék nem férnek hozzá a szervezet bankszámlájához, egy magánszámlát nyitottak, amelyen elnökségi döntés alapján kezelték a párthoz érkező összegeket. A NNI nyomozói pénzmosás gyanújának ügyében keresték meg az elnököt és az alelnököt.
Herman István lapunknak elmondta, hogy minden dokumentumot átadott a rendőrségnek, a számlán történt pénzmozgásokról pedig az utolsó fillérig el tud számolni. Hozzátette: hamarosan kiderül, hogy az eljárás mögött meghúzódnak-e politikai indítékok. Az NNI illetékeseit lapzártánkig nem tudtuk utolérni. Cáfolat után vizsgálat. Lapunk adott először hírt arról, hogy az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez ellenzéki politikusoknál. Az állítást a kormányszóvivő cáfolta, ám ennek ellenére Orbán Viktor pártelnöknél és a Fidesz pártigazgatójánál, Kubatov Gábornál hamarosan valóban elrendelték a vizsgálatot. Ennek körülményeiből kiderült, hogy politikai tartalma lehet az akciónak, amellyel egyes kormánypárti politikusok is egyetértettek.
Munkatársunktól | [
"Vállalkozók Pártja"
] | [] |
Jelenleg is tart Tóthfalusi György kihallgatása a rendőrségen, jelentette a Híradó. A BKV szabad demokrata igazgatósági elnöke ellen a cég volt vezérigazgatója, Antal Attila vallott. Érintettségére már hétfőn utalgattak a szocialisták, amikor Hagyó Miklóst visszalépésre kérték. Kihallgatják Demszky Gábor főtanácsadóját, Mesterházy Ernőt is.
Házkutatást tartottak és kihallgatták Tóthfalusi Györgyöt, a BKV igazgatóságának volt elnökét, értesült a Magyar Televízió Híradója. A szabad demokrata politikus 2007 nyarától 2009 őszéig volt a cégvezetés tagja.
Tóthfalusi esetleges érintettségére Burány Sándor, az MSZP budapesti szervezetének elnöke is utalt hétfői sajtótájékoztatóján, amin bejelentette, hogy pártja arra kéri Hagyó Miklóst, hogy mondjon le fővárosi képviselői mandátumáról és országgyűlési képviselőjelöltségéről. Burány arra a kérdésre válaszolva utalt az SZDSZ-es Tóthfalusi érintettségére, hogy az MSZP korábbi állításaival szemben a BKV botránya ezek szerint elérte a pártot is.
Tóthfalusinak az igazgatóság elnökeként aláírási joga volt. A Híradó értesülései szerint ő írta alá azt a végkielégítési szerződést, amely alapján Futó Sándor igazgatósági elnöki főtanácsadó 30 millió forinttal távozhatott a BKV-tól. Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatójának munkaviszonyát is Tóthfalusi szüntette meg. Antal végkielégítés nélkül távozott.
A hírek szerint Tóthfalusira Antal és a volt vezérigazgató-helyettes, Balogh Zsolt tett terhelő vallomást. Állítólag ugyanők tettek terhelő vallomást Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettesre is.
A BKV ugyanakkor hétfőn azt közölte: Tóthfalusi György és az igazgatóság többi tagja nem írt alá sem tanácsadói, sem végkielégítési szerződéseket. Az igazgatóság elnöke az igazgatóság egy másik - a közleményben meg nem nevezett - tagjával írta alá Antal Attila volt vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetését, de az sem végkielégítést, sem felmentési időt nem tartalmazott.
Az MTI értesülései szerint a rendőrség Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor főtanácsadóját, a városháza szürke eminenciását is gyanúsítottként hallgatta ki. A hírügynökség értesülései szerint egy harmadik gyanúsítottat is kihallgattak.
Tóthfalusi György korábban SZDSZ-es fővárosi képviselő volt, majd 2007 nyarától 2009 őszéig ő volt a BKV igazgatóságának SZDSZ által delegált elnöke.
Kocsis István, a BKV vezérigazgatója 2009 áprilisában a spórolásra hivatkozva rúgta ki a cég két kiemelt főtanácsadóját, Molnár László műszaki-gazdasági főtanácsadót és Futó Sándor elnöki főtanácsadót. A bankvilágból érkezett Futó Sándor a cégnél Tóthfalusi György SZDSZ-es igazgatósági elnök jobbkezének számított. Bár a BKV vezérigazgatója tavaly hangsúlyozta, hogy a BKV az elküldött tanácsadóknak nem fizet végkielégítést, Futó Sándor ennek ellenére 30 millió forintos végkielégítéssel távozott a cégtől. | [
"BKV"
] | [
"Magyar Televízió Híradó"
] |
Bizniszpártok jelöltjei és naiv idealisták egyaránt ott lesznek majd az idei parlamenti választásokon. Különösen Borsodban nagy a nyüzsgés, ahol szinte Tiszát lehetne rekeszteni az indulókkal. Van, aki a pénzért csinálja, más tenni vágyásból, és akad, aki csak szálka akar lenni a talpban.
Orgona Ágnes, ha megválasztanák, valószínűleg a legszebb nevű képviselő lenne az Országgyűlésben. Amúgy is szinte karnyújtásnyira van a Parlamenttől: a budapesti Szent István park sarkán gondnok, éppen abban a házban, ahol Horn Gyula lakott. Az egykori miniszterelnök nevét emléktábla őrzi a bejárat mellett, ezt ismeretlenek időről időre leöntik festékkel, Orgona Ágnes pedig ilyenkor kimegy, és megtisztítja a márványlapot. A SZEM-Nőpárt kazincbarcikai jelöltjeként is tisztítani akar, csak nem táblát, hanem fejeket.
– Az előítéletek ellen szeretnék fellépni, a nőkért, a cigányokért, a hátrányos helyzetűekért tennék valamit. Tudom, milyen nehéz az életük: a férjemmel mi pár éve két hátizsákkal érkeztünk Budapestre, de úgy, hogy azt sem tudtuk, hol alszunk aznap éjjel.
– Nem nagyon hallottunk még a pártjáról.
– A SZEM azt jelenti, hogy Szövetségben, Együtt Magyarországért. A Nőpárt meg, hogy nők vannak benne.
– Ezt valamiért sejtettük. Árulja el, Budapestről hogyan kampányol Borsodban?
– Ó, hát vettünk egy négyszer négy méteres sörsátrat, és a hétvégeken azzal járjuk a körzetet. De úgy képzeljék el, hogy a benzintől a telefonálásig mindent a saját pénzünkből fizetünk. Az állami támogatásról lemondtunk. Lakik itt a magasföldszinten egy ügyvéd, ő segített benne.
– És miben bízik? Hogy megválasztják?
– Dehogy választanak, azért annyira vagyok én is realista. De most kezdjük felépíteni a pártot. Aztán négy év múlva, ki tudja, mi lesz. Akkor talán megválasztanak.
Jelöltállítási rekord Az idei választáson 1570-en indulnak a 106 egyéni mandátumért, míg négy éve a 176 körzetben csak 810 egyéni jelölt volt. Borsodban a 7 körzetben most 127-en versengenek – 2010-ben 65-en voltak a 13 körzetben –, háromban van legalább 20 jelölt. Az ország legnagyobb szavazólapja egy baranyai körzetben lesz, ahol 29 jelölt van, míg Budapesten van olyan kerület is, ahol csak 5-en indulnak a választáson.
Süt a nap, tavasz van, még az autó is jobban gurul ilyenkor. Borsodban járunk, kispártokat keresünk, hogy megtudjuk, mi az oka az utóbbi időben tapasztalható nagy politikai aktivitásnak. A megyében ugyanis úgy szaporodnak a különböző alakzatok, mint eső után a gomba: MGP, MDU, ÚMP, ÖP, TEMPO, ilyen és ehhez hasonló rövidítésekkel találkozunk, de van SMS párt, Magyar Cselekvő Párt, Rend, Szabadság, Jólét Párt, sőt Kalózpárt is, a Munkáspárthoz vagy a Független Kisgazdapárthoz hasonló régi, bejáratott nevek mellett. Csak a kazincbarcikai választókerületben negyven felett volt az indulók száma, de Ózdon is több mint harmincan akartak bekerülni a parlamentbe .
Egyikük, Kónya Béla rutinos indulónak számít. A Munkáspárt színeiben négy évvel ezelőtt már megpróbálkozott a parlamentbe jutással, de jelölték a polgármester-választáson is. Hajdan, huszonkilenc évesen a második legfiatalabb téeszelnök volt, végül az ózdi munkaügyi központból ment nyugdíjba, és most a politika mellett egy fiatalkori szenvedélyének hódol: a költészetnek.
– Ezt hallgassák meg, ennek az a címe: "Hová lett a jussod, Ózd" – mondja, és szavalni kezd.
"A tőke bűzös odva, feneketlen torka / Ózdi imázsunkat orvul felzabálta. / Hajdani kohóink szellemhangja ma kinek muzsikál / Erkölcsi, anyagi kincsünk most kinek profitál?!"
Amikor befejezi, hallgatunk egy hosszú pillanatig.
– Szép – mondjuk azután. – Szép, és érdekes.
– Ez az ars poeticám – magyarázza Kónya.
– Ezért indul a választáson?
– Őszinte leszek, mert én már egy régi, büdös komcsi vagyok, szóval megtehetem, hogy őszinte legyek: azért indulok, hogy szálka legyek ezeknek a talpában.
– Mármint a Fideszében?
– Dehogy! Az MSZP-ében, mert ők az árulók. Persze a Fideszről is megvan a véleményem. Én még együtt voltam gyakornok a járási hivatalban Fónagy Jánossal. A Riz Gábor pedig, a mostani fideszes jelölt? Hát ő úttörővezető volt Arlón, nem messze ide.
Mély levegőt vesz.
– Szóval... – kezdi, aztán lassan, a szavakat megnyomva folytatja, hogy biztosan értsük, amit érteni kell. – ...szóval, volt már itt kurva szinte mindenki.
Egy órával később már Ongán vagyunk, egy ötezres lélekszámú településen, amely abszolút nem híres semmiről. Hajdan felégették a törökök, megfordult itt II. Rákóczi Ferenc is, de hát legyünk őszinték: hol nem járt akkoriban a fejedelem. Mégis, az idei országgyűlési választásokkal kapcsolatban a város valamiféle helyi hírnévre vergődött, hiszen három ongai induló is van Borsod-Abaúj-Zemplén megye tiszaújvárosi, 6. számú választókörzetében: egy testvérpár, Budai Katalin és Budai Mária, valamint ezek sógora, Horváth Zoltán.
Ha végigmegy az ember Ongán, sokáig takaros, tiszta házakat lát. Aztán ahol a Major utca a Dankó Pista utcába fut, áll egy telefonfülke, amely mintha egy másik világ határát jelölni: itt kezdődik a cigánytelep. Hulló vakolat, kopott festék, láncon őrjöngő kutyák, füst, sár és szemét birodalma ez. Egy düledező épületből hangos zene szól, két férfi bizalmatlanul méreget, amint elmennek mellettünk. Furcsa arra gondolni, hogy innen bárki is a parlamentbe kerüljön, de Budai Mária erősködik, ő bizony oda vágyik.
Az ott a pártház hátul? További képeinkért kattintson a fotóra! Galéria: A nagy borsodi pártsvindli (8 kép) Fotó: Bődey János
– Ha képviselő lennék, segítenék mindenkin, mert annyi errefelé a probléma. A szegénység, az iskola, az egészségügy... Na, segítsetek már, mi még? – néz körül.
Horváthék tisztaszobájában ülünk, egy kályha mellett. A falon az Utolsó vacsora szőttes változata, oldalt székek, egy asztal. Az ajtóban időnként fejek tűnnek fel, néhányan csak belesnek, mások be is ülnek közénk.
– Miért határozta el, hogy indulni fog? – kérdezzük Budai Máriától.
– Egy rokonom szólt, hogy lenne egy lehetőség. Mert van ez az új párt, az ÚMP. Az egyébként azt jelenti, hogy Új Magyarország Párt.
– Ki az elnöke?
Budai Mária ránk néz.
– Jaj, várjanak, pedig tudtam. Valami nő, olyan furcsa neve van. Fel van írva valahol, ha akarják, megkeresem.
Ebben a pillanatban jön a szobába Horváth Zoltán, az Új Dimenzió Párt képviselőjelöltje. Alacsony, mokány, harmincöt éves férfi. Segélyből él, rendszeresen utoljára hét éve dolgozott Miskolcon, a köztisztaságiaknál.
– Miért indulnak hárman is a választáson a családból? Így csak megoszlanak a szavazatok, és egymást gyengítik – fordulunk hozzá.
Horváth Zoltán az Új Dimenzió Pártból. További képeinkért kattintson a fotóra! Galéria: A nagy borsodi pártsvindli (8 kép) Fotó: Bődey János
Egy kicsit gondolkozik ezen.
– De hát mind a hárman ugyanazt akarjuk: hogy jobb legyen az embereknek.
– Magát ki kereste meg?
– Egy ismerősöm a miskolci kukásoktól. Arra gondoltam, hogy amit azok csinálnak ott fent, az Országgyűlésben, az nekem is menne.
– Mindjárt itt a választás. Kampányol már?
– Még nem, de mondták, hogy majd telefonálnak Pestről, amikor elkezdhetem.
– Miért nem kezdi el magától, hiszen egymillió jár erre minden képviselőnek?
– Hát, én azt már felajánlottam a pártnak.
– Csak úgy, magától?
– Persze.
– És kap vissza belőle valamit?
Tizedmásodpercnyi csend következik, bár nem is csend ez, inkább valami szinte érzékelhetetlen kihagyás, szünet, amely megelőzi Horváth válaszát.
– Én? – kérdez vissza. – Egy fillért sem.
Budai Mária nővére, Katalin kétszáz méterrel arrébb, a Hegedű utcában lakik. Nemrég jött haza a közmunkából, de már a teraszt mossa fel. Odabent is szinte ragyog minden, a padló, a bútorok, még az egyik asztalon álló porcelán Jézus-szobor is.
Szebb jövőt, szebb pálmafákat. További képeinkért kattintson a fotóra! Galéria: A nagy borsodi pártsvindli (8 kép) Fotó: Bődey János
– Maga melyik párt színeiben indul? – kérdezzük, mert lassan tényleg kezdjük elveszíteni a fonalat.
– Hát a szocialistákéban.
– Az nem lehet – hitetlenkedünk, és elővesszük a képviselőjelöltek listáját. – Ide az van írva, hogy az Együtt 2014 képviselőjelöltje.
– Azt mondom én is: a szocialistáké.
– A szocialisták az MSZP-ben vannak, és közösen indulnak másokkal. Egyik szövetségesüket valóban Együttnek hívják, de csak így, simán, a magáé viszont Együtt 2014. Az két külön dolog.
Budai Katalin értetlenül néz ránk.
– Ez komoly? – kérdezi.
– A legkomolyabb.
Az arcán akkor valami ijedtségféle suhan át.
– Nézzék, én ehhez nem értek. Hívják fel a férjemet, az tudni fogja.
Onga calling. További képeinkért kattintson a fotóra! Galéria: A nagy borsodi pártsvindli (8 kép) Fotó: Bődey János
Lassan megyünk vissza a Hegedű utcán. Ráfordulunk a Major utcára, elhagyjuk a Lavotta, majd a Prímás utcát. A Dankó Pista sarkán ott a telefonfülke, pontosabban csak a készülék maga egy konzolra szerelve. A fülkét már rég szétverték, elhordták innen. Felemeljük a kagylót. Búgó hang hallatszik, és olyan ez most, mint valami furcsa üzenet a távolból.
Magyar Kornéliával, a Magyar Progresszív Intézet ügyvezető igazgatójával politikai elemzőként szoktuk leginkább találkozni, pedig ért ő a borokhoz, az építészethez és még egy tucat olyan dologhoz, amelyekről nekünk lövésünk sincs. Amikor azzal hívjuk fel, hogy segítsen eligazodni a borsodi pártcunamiban, azonnal rááll a dologra.
– Nekem is feltűnt, milyen sokan indulnak a megyében, de azért legyünk igazságosak, nem csupán borsodi sajátosság ez. Néhány baranyai és tolnai választókörzetben is annyi az induló, hogy egy egész futballpályát meg lehetne tölteni velük.
– Miért csinálják ezek az emberek? A pénzért?
– Biztosan azért is, bár a szabályok szigorúak.
A kampányra kapott egymillió forinttal pontosan el kell számolni, ráadásul, aki nem szerzi meg a szavazatok két százalékát, annak a kamatokkal kell visszafizetnie ezt az összeget.
– Akkor meg miért?
– Bizonyosan sokan vannak, akiket a puszta tettvágy hajt. Hozományvadászat mellett én inkább egy naiv nekibuzdulást látok, hogy gyerünk, majd én megmutatom. Persze ehhez az is kellett, hogy könnyű legyen az indulás, hiszen szinte bárki megszerezhette azt az ötszáz aláírást. Hozzá kell ehhez tenni, hogy az utóbbi napokban egyre többet olvasni arról, hogyan adták-vették az állampolgárok ajánlásait – természetesen pénzért. A többes ajánlás lehetősége miatt pedig ennek a visszaélésnek sajnos nem sok minden tud gátat szabni. 2010 óta ráadásul nem állt vissza a két blokk, nem stabil a pártrendszer, ami szintén a kis szerveződések feltűnésének kedvez.
– Lehet ezeknek az embereknek bármilyen esélye?
– Talán nem is ez az érdekes. Amerikában például vagy a demokrata, vagy a republikánus pártból kerülnek ki a politika szereplői, mégis mindig indulnak függetlenek is. Esélytelenek ugyan, de ott vannak.
A Kétfarkú Kutya Párt hűlt helye. További képeinkért kattintson! Galéria: A nagy borsodi pártsvindli (8 kép) Fotó: Bődey János
A borsodi 4-es számú választókörletben, ott, ahol Orgona Ágnes is jelölt, egy kutyakiképző, a kazincbarcikai Ormós László indul a Magyar Demokratikus Unió színeiben. Ha úgy vesszük, az ötvenhét éves férfinek van már némi köze a politikához, hisz nem másnak, mint a város alpolgármesterének a kutyáját is sétáltatja néha. Könnyű lenne persze azt mondani, hogy Ormós elsősorban a helyi kutyástársadalom szavazataira számít, ám a merítés ennél szélesebb. Volt ő már szobafestő, biztonsági őr, és foglalkozott árnyékolástechnikával, szóval akarva-akaratlanul, de fél Barcikával kapcsolatba került.
– Egy miskolci férfi keresett meg, hogy érdekelné őket valaki, aki vinné a programjukat – meséli. – Kiderült, nem ő a főnök, hanem egy budapesti vállalkozó. Vele kétszer találkoztam.
– Ígértek magának valamit?
– Azt mondták, ha a kampányra kapott egymilliót felajánlom a pártnak, kapok félmilliót készpénzben.
Ez az a pont, amikor gyorsan matekozni kezdünk. A törvény értelmében az a párt, amelyiknek legalább huszonhét jelöltje indul a választáson, pártlistát állíthat, és állami támogatást kap. Ez legalább 147 millió forintot jelent. Ha az a huszonhét ember lemond a milliójáról, de visszakap félmilliót, az további tizenhárom és félmilliót ad az összeghez. Már csak vállalkozó szellemű jelöltek kellenek, akik képesek összegyűjteni az induláshoz szükséges ötszáz aláírást.
– És – kérdezzük Ormóst –, elvállalta?
– Persze, mert nekem ez így megfelelt. Én nem akartam egy fillért sem megtartani abból a félmillióból, előre elterveztem, mennyit adok belőle a kutyásoknak, és mennyit fordítok majd a kampányra. Mert én tényleg kampányolni akartam. Arra gondoltam, hogy egyszer az életben végre nyilvánosan is beszélhetek a problémákról. Mert rengeteg itt a tüske az emberben.
– Akkor most biztosan elégedett.
– Dehogy vagyok. Nemrég szóltak, hogy a párt nem tudott országos listát állítani, és az én félmilliómat sem fizetik ki. Azóta nem alszom éjjel. Már termet foglaltam, szórólapokat rendeltem, telefonáltam, utaztam, de ehhez kölcsön kellett kérnem. Kétszázezer forinttal tartozom egy ismerősömnek.
– Most mi lesz?
– Nem tudom. Kétségbe vagyok esve. De mondtam én azoknak az embereknek, ha kitolnak velem, nem állok jót magamért.
Azzal elhallgat. Egy másodpercig hallgatunk mi is, talán mert nem tudjuk, tényleg sajnáljuk-e ezt a férfit. Szívesen megkérdeznénk tőle, hogy lehetett ilyen naiv, mit remélt, mire számított, de a végén mégsem mondunk semmit.
Budai Mária öt perc múlva jön vissza a szobába. Kislányát a karján tartja, arcán némi csalódottság látszik.
Budai Mária országgyűlési képviselőjelölt. További képeinkért kattintson a fotóra! Galéria: A nagy borsodi pártsvindli (8 kép) Fotó: Bődey János
– Nem találom azt a papírt az elnök nevével – mondja.
– Kár – feleljük, és az Utolsó vacsorát kezdjük nézni a falon. Jézus komolyan ül a képen, a tanítványok felé fordulnak, mintha csak várnának valamire.
– Kerestem mindenütt, de talán a kocsiban maradt – mentegetőzik az asszony. – Pedig többször is bemutatkozott. Valamilyen Annamária, de hogy milyen, arra nem emlékszem.
– És az Annamária, az legalább biztos?
– Persze, hogy az. Azt akár le is írhatják. Az Annamária, az száz százalék. | [
"Együtt",
"Új Dimenzió Párt",
"Magyar Demokratikus Unió",
"Új Magyarország Párt"
] | [
"Együtt Magyarország",
"Együtt 2014",
"Független Kisgazdapárt",
"Kétfarkú Kutya Párt",
"Magyar Progresszív Intézet",
"Magyar Cselekvő Párt",
"Szabadság, Jólét Párt"
] |
Sport EURO 2008 | Sakk | Labdarúgás | FIFA 2006 | Torino 2006 | EURO 2004 | Athén 2004 | Sport | Peking 2008 | FIFA 2010 A fél világ rajtuk röhög, mégis a régi kapitány vezetheti a hajót + Képek
Gabay Balázs
• Kontinensek sorsáról döntenek dugig telt zsebbel + Képek "Elképesztő izgalmak" közepette választották újra Joseph Blattert a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség élére. A zürichi voksolás előtt néhány nappal egyetlen kihívója vesztegetés vádjával került partvonalon kívülre, így szerdán délután eldőlt: négy évig megint a svájci vezetheti vissza a hitelét lassan teljesen elvesztő FIFA-t a megtisztulás útjára.
A választási kampány már akkor komolytalanná vált, amikor kiderült: a 13 éve regnáló Joseph Blatternek egyetlen kihívóval kell megküzdenie, az ázsiai szövetséget dirigáló Mohammed bin Hammammal. Igaz, már ez is előrelépésnek tekinthető, hiszen a legutóbbi szavazáskor – vetélytárs híján – a svájci maximum magát verhette volna meg. 2011-ben néhány héttel a voksolás előtt szinte mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy miután a kontinensek szövetségeinek nagy része Blatter mögé sorakozott fel, egyértelmű győzelmet arat majd katari kihívója felett. A lavina azonban elindult, a kérdés már csak az, hogy ki állt a felfordulás mögött.
Blatter is tudott róla?
Pár nappal ezelőtt pedig kiengedték a szellemet a palackból: a vád szerint május elején Bin Hammam karibi futballvezetőkkel találkozott – többek között a CONCACAF-zóna (Észak- és Közép-Amerika, illetve a karibi térség) szövetségét vezető Jack Warnerrel –, és fejenként 40 ezer dollárt ajánlott fel nekik, ha rá adják voksukat (Ázsia mellett ez volt az egyetlen térség, mely nem Blattert támogatta). Bin Hammam azzal védekezik, hogy Blatter tudott az utazásról és a pénzátutalásról is, és persze tagadja a vádakat, Warner azonban tizenkilencre lapot kért, és azt mondta, a svájci is nyakig benne van a vesztegetésben, de ő "csupán" 1 milliót ajánlott fel. Mindennek a tetejébe a CONCACAF-vezető nyilvánosságra hozott egy e-mailt, melyet a FIFA főtitkára, Jerome Valcke írt, és melyben ez áll: "Bin Hammam azt hiszi, hogy úgy meg lehet venni a FIFA-t, mint ahogy Katar megvette a vébét." Valcke utóbb elmagyarázta, hogy ő tulajdonképpen a 2022-es rendezést elnyerő Katar mögött álló erős pénzügyi lobbira gondolt, nem csalásra.
A FIFA viharos gyorsasággal reagált, Blattert már múlt pénteken vizsgálat alá vonták, vasárnapra pedig tisztázták, Hammamot azonban nem. A katari sportvezetőt felfüggesztették, az ázsiai szövetség élére azonnal Csang Csi-lung került. Ez egyben azt is jelentette, hogy négy napja van a vádak megcáfolására, máskülönben egyetlen indulója lesz az elnökválasztásnak, Joseph Blatter. Nem mintha sokat változtatott volna a helyzeten, de furcsa módon Hammam még napokkal a választást megelőzően sem kapta kézhez a felfüggesztéséről szóló határozat jogi indoklását, így még arra sem kapott lehetőséget, hogy fellebbezést nyújtson be. "Azelőtt büntettek, mielőtt bármit is rám bizonyítottak volna. A vizsgálatok végkimeneteléről azelőtt döntenek, mielőtt azok elkezdődnének" – kürtölte világgá ártatlanságát a katari, azonban ez nem segíthetett rajta. Ellenfele eközben óvatos szavakkal magyarázta az egyre komolyabb morális problémákkal küszködő szervezet bizonyítványát: "A FIFA nincs válságban, csak problémákkal küzd."
A végén is robbant egy "bomba"
A május 31-e és június 1-je között lezajlott 61. FIFA-kongresszus első napja még viszonylag csendesen zajlott, azonban szerdán újabb bomba robbant: Chuck Blazer, a CONCACAF-zóna főtitkára kiállt a sajtó elé, és csupán annyit közölt, a vesztegetésről szóló hírek nem meglepőek, hiszen a karibi vezetők megvesztegethetők. A FIFA lányos zavarában azt sem tudta, mitévő legyen, gyorsan menesztette pozíciójából a sportvezetőt, majd egy órával később rehabilitálta, és visszahelyezte a főtitkári pozícióba.
Az elképesztő kommunikációs hibákat halmozó világszervezetre az angol szövetség mérte az elnökválasztás előtti utolsó csapást: kezdeményezték, hogy a botrányoktól hangos kongresszust halasszák el, mert ebben a légkörben nem lehet megtartani az elnökválasztást. A reggel fél tíztől ülésező 208 sportvezető közül csupán 36 sorakozott fel a brit javaslat mögé, így folytatódott az ülés.
A bejáratnál eközben komikus jelenetek játszódtak le, a felfüggesztett Bin Hammam ugyanis megpróbált bejutni a zürichi székházba, sikertelenül. Odabent Theo Zwanziger, a Német Labdarúgó-szövetség elnöke kezdeményezte, hogy Valcke nyilvánosságra került e-mailje nyomán vizsgálják felül a katari világbajnokságról szóló tavalyi döntést. A javaslat kellő időben és helyen hangzott el, mondhatnánk.
A tragikomédiába hajló kongresszuson délután végül egy óra alatt megszületett a döntés: 203 leadott voksból 186 Joseph Blattert támogatta. Az elnök, aki korábban kijelentette, 2011-ben már nem kívánja jelöltetni magát, elsöprő bizalmat kapott, hiszen végül is ő "annak a hajónak a kapitánya, amely vad vizekre tévedt".
(Fotók: Reuters)
Köszönő beszédében örömmel nyugtázta, hogy a FIFA ennyire összetartó és egységes. "Négy évünk van, hogy együtt folytassuk az utunkat" – fogalmazott Blatter. Ha a hajó továbbra is a megszokott hullámokon halad majd, félő, hogy félúton elsüllyed.
(Forrás: goal.com, fifa.com, guardian.co.uk) Nehéz volna másképpen fogalmazni: a kétnapos FIFA-kongresszust, melyen eldőlt, ki szabja meg a világfutball alakulását az elkövetkező 4 évben, tragikomikus események sorozata előzte meg. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség – nincs rá jobb szó – az utóbbi hetekben lejáratta, kinevettette, megalázta magát. Mindezt egyetlen jelentős esemény, az elnökválasztás miatt, mely mind a szövetségi alkalmazottak, mind a sportág szerelmeseinek egybehangzó véleménye szerint egyetlen legfőbb dologról szól: a pénzről.A választási kampány már akkor komolytalanná vált, amikor kiderült: a 13 éve regnáló Joseph Blatternek egyetlen kihívóval kell megküzdenie, az ázsiai szövetséget dirigáló Mohammed bin Hammammal. Igaz, már ez is előrelépésnek tekinthető, hiszen a legutóbbi szavazáskor – vetélytárs híján – a svájci maximum magát verhette volna meg. 2011-ben néhány héttel a voksolás előtt szinte mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy miután a kontinensek szövetségeinek nagy része Blatter mögé sorakozott fel, egyértelmű győzelmet arat majd katari kihívója felett. A lavina azonban elindult, a kérdés már csak az, hogy ki állt a felfordulás mögött.Pár nappal ezelőtt pedig kiengedték a szellemet a palackból: a vád szerint május elején Bin Hammam karibi futballvezetőkkel találkozott – többek között a CONCACAF-zóna (Észak- és Közép-Amerika, illetve a karibi térség) szövetségét vezető Jack Warnerrel –, és fejenként 40 ezer dollárt ajánlott fel nekik, ha rá adják voksukat (Ázsia mellett ez volt az egyetlen térség, mely nem Blattert támogatta). Bin Hammam azzal védekezik, hogy Blatter tudott az utazásról és a pénzátutalásról is, és persze tagadja a vádakat, Warner azonban tizenkilencre lapot kért, és azt mondta, a svájci is nyakig benne van a vesztegetésben, de ő "csupán" 1 milliót ajánlott fel. Mindennek a tetejébe a CONCACAF-vezető nyilvánosságra hozott egy e-mailt, melyet a FIFA főtitkára, Jerome Valcke írt, és melyben ez áll: "Bin Hammam azt hiszi, hogy úgy meg lehet venni a FIFA-t, mint ahogy Katar megvette a vébét." Valcke utóbb elmagyarázta, hogy ő tulajdonképpen a 2022-es rendezést elnyerő Katar mögött álló erős pénzügyi lobbira gondolt, nem csalásra.A FIFA viharos gyorsasággal reagált, Blattert már múlt pénteken vizsgálat alá vonták, vasárnapra pedig tisztázták, Hammamot azonban nem. A katari sportvezetőt felfüggesztették, az ázsiai szövetség élére azonnal Csang Csi-lung került. Ez egyben azt is jelentette, hogy négy napja van a vádak megcáfolására, máskülönben egyetlen indulója lesz az elnökválasztásnak, Joseph Blatter. Nem mintha sokat változtatott volna a helyzeten, de furcsa módon Hammam még napokkal a választást megelőzően sem kapta kézhez a felfüggesztéséről szóló határozat jogi indoklását, így még arra sem kapott lehetőséget, hogy fellebbezést nyújtson be. "Azelőtt büntettek, mielőtt bármit is rám bizonyítottak volna. A vizsgálatok végkimeneteléről azelőtt döntenek, mielőtt azok elkezdődnének" – kürtölte világgá ártatlanságát a katari, azonban ez nem segíthetett rajta. Ellenfele eközben óvatos szavakkal magyarázta az egyre komolyabb morális problémákkal küszködő szervezet bizonyítványát: "A FIFA nincs válságban, csak problémákkal küzd."A május 31-e és június 1-je között lezajlott 61. FIFA-kongresszus első napja még viszonylag csendesen zajlott, azonban szerdán újabb bomba robbant: Chuck Blazer, a CONCACAF-zóna főtitkára kiállt a sajtó elé, és csupán annyit közölt, a vesztegetésről szóló hírek nem meglepőek, hiszen a karibi vezetők megvesztegethetők. A FIFA lányos zavarában azt sem tudta, mitévő legyen, gyorsan menesztette pozíciójából a sportvezetőt, majd egy órával később rehabilitálta, és visszahelyezte a főtitkári pozícióba.Az elképesztő kommunikációs hibákat halmozó világszervezetre az angol szövetség mérte az elnökválasztás előtti utolsó csapást: kezdeményezték, hogy a botrányoktól hangos kongresszust halasszák el, mert ebben a légkörben nem lehet megtartani az elnökválasztást. A reggel fél tíztől ülésező 208 sportvezető közül csupán 36 sorakozott fel a brit javaslat mögé, így folytatódott az ülés.A bejáratnál eközben komikus jelenetek játszódtak le, a felfüggesztett Bin Hammam ugyanis megpróbált bejutni a zürichi székházba, sikertelenül. Odabent Theo Zwanziger, a Német Labdarúgó-szövetség elnöke kezdeményezte, hogy Valcke nyilvánosságra került e-mailje nyomán vizsgálják felül a katari világbajnokságról szóló tavalyi döntést. A javaslat kellő időben és helyen hangzott el, mondhatnánk.A tragikomédiába hajló kongresszuson délután végül egy óra alatt megszületett a döntés: 203 leadott voksból 186 Joseph Blattert támogatta. Az elnök, aki korábban kijelentette, 2011-ben már nem kívánja jelöltetni magát, elsöprő bizalmat kapott, hiszen végül is ő "annak a hajónak a kapitánya, amely vad vizekre tévedt".Köszönő beszédében örömmel nyugtázta, hogy a FIFA ennyire összetartó és egységes. "Négy évünk van, hogy együtt folytassuk az utunkat" – fogalmazott Blatter. Ha a hajó továbbra is a megszokott hullámokon halad majd, félő, hogy félúton elsüllyed.(Forrás: goal.com, fifa.com, guardian.co.uk) | [
"Nemzetközi Labdarúgó-szövetség"
] | [
"Német Labdarúgó-szövetség"
] |
Többszöri nekifutásra elkelt Vajna Tímea ékszercéges érdekeltsége, a bő két éve felszámolásba dőlt Dorottya Diamond Palace Kft. vagyona: 1,28 millió forintért adtak túl az ékszerkészleten és a bolt berendezési tárgyain. Ez az a belvárosi üzlet, amelyben résztulajdonos volt Vajna Tímea a Beauty Enterprises Kft.-n keresztül, és amelyről az özvegy Andy Vajna halála után azt mondta, hogy "folyton loptak belőle".
A felszámoló Lubin Invest Zrt. legutóbb szeptemberben hirdetett nyílt pályázatot az ékszerbolt vagyontárgyaira, a becsértéket 1,6 millió forintban állapították meg, a minimálárat (amennyinél kevesebbért nem adhatták el a vagyont) 1,28 millió forintnál húzták meg. Az eredményhirdetés szerint éppen ennyit, a becsérték 80 százalékát volt hajlandó adni a nyertes, egy forinttal sem többet.
137 ékszer volt a csomagban – (fekete) gyémántok, kő nélküli aranygyűrűk és többféle féldrágakő, turmalin, zafír és opálkő szerepelt a pályázathoz mellékelt listán –, ezek értékét összesen egymillió forintra lőtték be. Az üzlet berendezéseit, köztük vitrint, kamerát, hét páncélszekrényt, de még a kávéfőzőt és a fürdőszobabútort is, 600 ezer forintra árazták be.
Bő egy éve, tavaly októberben hirdette meg a felszámoló először azt, ami az üzletből megmaradt, akkor még 5,7 millió forintra tartotta a gyémántos cég vagyonát, és a minimálárat se engedte ennél lejjebb. Tavaly novemberben, a második próbálkozásra a Lubin Invest már négymillióért is eladta volna a vagyont, de hiába. Mivel nem akadt jelentkező, a felszámoló egyre alacsonyabb árral próbálkozott, míg végül, hatodik nekifutásra, 1,28 millió forintért akadt vevő. Ez azt jelenti, hogy Vajna Tímea luxusboltjának készletén és a berendezésein az első pályázathoz képest négy és félszer alacsonyabb áron sikerült túladni. | [
"Lubin Invest Zrt.",
"Dorottya Diamond Palace Kft.",
"Beauty Enterprises Kft."
] | [] |
Habár egy miniszter esetében talán nincs is annál fontosabb, hogy munkája során élvezze a társadalom bizalmát, úgy tűnik, minderre rá sem hederít Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki már nem is próbál magyarázkodni összeférhetetlensége miatt. Nemrég jelent meg a hír, miszerint az Országgyűlés 136 igen, 2 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett elfogadta a választott bíráskodásról szóló új törvényt.
hirdetés
A jogszabályt nem más terjesztette a parlament elé, mint Trócsányi László. A törvény indoklásában az olvasható: a kormány azt várja az új szabályoktól, hogy azok vonzóbbá tegyék a magyar befektetési környezetet a külföldieknek. Továbbá hogy a magyar vállalkozások számára azért lehet előnyös, mert a gyorsabb, magasabb színvonalú választott bíráskodás miatt nagyobb arányban tudják elérni partnereiknél, hogy a magyar állandó választott bíróságot válasszák.
Mindez azért különösen érdekes, mert a miniszter nevét viselő – és résztulajdonában álló – Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda jelenleg hét, folyamatban lévő választott bírósági eljárásban képviseli a főként külföldi (francia–német–osztrák és magyar cégek alkotta) Bamco konzorciumot. Arról a társaságról van szó, amely a négyes metró alagútépítő kivitelezője volt, s amely a fővárosi BKV Zrt.-vel szemben pereskedik, méghozzá állami kártérítésért. Bár a miniszter korábban többször hangsúlyozta, hogy nincs köze ügyvédi irodája napi működéséhez, mert felfüggesztette a praxisát, nem elhanyagolható körülmény, hogy Trócsányi főtanácsadója, Bogdán Tibor részt vesz a minisztériumi munkában.
Eközben pedig Bogdán aktív tagja és gyakorló jogásza a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodának is, de a kormányülésekre is bejáratos. Ez alapján pedig nem zárható ki, hogy az új törvény a választott bírósági eljárásokban a miniszter ügyvédi irodájának kedvezhet. Ezt egyébként azért nem lehet megállapítani pontosan, mert a választott bírósági ügyek a nyilvánosság teljes kizárása mellett zajlanak.
Említésre méltó, hogy a Bamco konzorcium képviseletében eljáró ügyvédi iroda több ügyben is 2014 második felében, illetve 2015-ben nyújtotta be kereseteit, tehát Trócsányi László 2014. június 10-i miniszteri beiktatása után. Ez pedig azért nem mellékes körülmény, mert Trócsányi miniszteri posztra lépve az állam és az állampolgárok képviseletére vállalkozott, miközben az irodája állami kártérítésért kezdett pereskedni, ami éppen az adófizető állampolgároknak okozhat hátrányt.
Már-már bohózatba illő körülmény, hogy Trócsányi a négyes metró kapcsán találkozott a Csalás Elleni Európai Hivatal főigazgatójával. Tárcája hangsúlyozta, hogy a hivatal munkájának hatékonyságát támasztja alá a négyes metróról készült jelentés is, amely "minden idők legnagyobb korrupciós botrányára hívta fel a magyar hatóságok figyelmét". Utóbbi jelentés a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda ügyfelének, a Bamco konzorciumnak a felelősségét is megállapította.
A kormányt egyébként szintén nem érdekli a társadalmi bizalom. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég azzal vette védelmébe Trócsányit, hogy "örüljön az ország, hogy ilyen kiváló minisztere lehet". Mindez annak tükrében is érdekes, hogy megírtuk, már a 2014-ben elfogadott devizahiteles "adósmentő" törvénycsomag előtt is az adósokéval szemben a bankok érdekében lépett fel Trócsányi László ügyvédi irodája. Mint megtudtuk, az iroda nemcsak az osztrák Erste Bank, hanem az olasz UniCredit Bank és a legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP Bank képviseletét is ellátja devizahiteles-perekben, utóbbit egy ügyben már 2011 óta. Éppen ezért rendkívül fontos kérdés, hogy pontosan milyen érdekek alapján készültek Trócsányi irányítása alatt a három évvel ezelőtt hatályba lépett devizahiteles-jogszabályok. Ugyanis miközben a miniszter az állampolgárok képviseletére esküdött fel, az ügyvédi irodája sikerében is érdekelt.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.11. | [
"Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda"
] | [
"Csalás Elleni Európai Hivatal",
"Magyar Nemzet",
"OTP Bank",
"BKV Zrt.",
"Erste Bank",
"UniCredit Bank"
] |
Médiafigyelésért fizet 8,3 milliót a Fidesz
Boros Bánk Levente neve nem cseng ismeretlenül a tévénézők számára, a politikai elemző gyakori vendég a kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló csatornákon. Jól indult az év a számára: a parlamenti Fidesz-frakció 8,3 milliós szerződést kötött az általa irányított céggel, a Nézőpont Kft.-vel.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője
Ezért külföldi és belföldi médiafigyelési, médiaelemzési és médiahatás-vizsgálati szolgáltatást kell nyújtaniuk. Amely feladat nem lesz ismeretlen a cég számára, hiszen a Médianéző 2011 óta készíti a kormányzati médiamonitort, több mint 100 közintézmény kap tőlük médiaszemlét, elemzést és kutatást.
Ezt a Nézőpont Csoport reklámozza a honlapján. E csoportba tartozik még a Nézőpont Intézet Nonprofit Kft., és a Kutatópont Kft. Korábban a Nézőpont ügyvezetője Mráz Ágoston Sámuel volt, aki szintén ismert politikai elemző. A helyére 2016 elején került Boros Bánk Levente. Mráz a teljes csoport igazgatóságában dolgozik jelenleg.
A Nézőpont Kft-ről legutóbb tavaly áprilisban írtunk, amikor egy a mostaninál komolyabb megbízást nyertek el a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. A feladat azonban más volt: külföldieket kellett felhívniuk, hogy megtudják, milyen véleménnyel vannak Magyarországról.
A mostani szerződést az egyik oldalról Boros Bánk Levente írta alá, a megbízó képviseletében pedig Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője járt el. A szerződés hatálya 2018. január 1. és 2018. május 31. közötti időszakra szól. Vagyis a munka java részét az április 8-ra kiírt országgyűlési választás előtti időszakban kell elvégeznie a cégnek.
A Fidesz korábban is szerződött médiafigyelésre cégekkel. A parlamenti nyilvántartás szerint 2014-ben és 2015-ben összesen 5 szerződést kötöttek konkrétan erre a feladatra. Akkoriban az Inform Data Bt. és a Neticle Technologies Kft. jutott megbízásokhoz.
A Nézőpont Csoport tulajdonosa a korábban a Miniszterelnökségen jogi ügyekkel foglalkozó Győri Tibor, aki Habony Árpáddal is üzleti kapcsolatban áll. A csoport tavalyi eredményéből 147,7 millió forintot osztalékként fizettek ki a társaság részvényese számára.
mfor.hu | [
"Nézőpont Csoport",
"Fidesz",
"Nézőpont Kft."
] | [
"Inform Data Bt.",
"Kutatópont Kft.",
"Neticle Technologies Kft.",
"Nézőpont Kft-ről",
"Nézőpont Intézet Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A 2019-es önkormányzati kampány eddigi legkeményebb napját élte át a héten az érdi Fidesz. Egy volt érdi sportvezető minden eddiginél súlyosabb korrupciós vádakkal támadta a Pest megyei város polgármesterét a Facebookon.
Az elmúlt évek legnagyobb botrányát robbantotta ki Érden Szántó Erzsébet, az Érdi Sport Kft. eltávolított ügyvezetője, aki szeptember 16-án délelőtt nyilvánosságra hozott Facebook-posztjában minden eddiginél súlyosabb vádakkal illette a megyei jogú városok polgármesterei közül az egyik leggazdagabbnak számító T. Mészáros Andrást.
Az érdi önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló Érdi Sport Kft. tavaly nyáron eltávolított ügyvezetőjének elszántságára jellemző, hogy a posztban még önmagát is bűncselekmény elkövetésével vádolta meg.
Azt írja sok más mellett, hogy az “állására vonatkozó zsarolással" T. Mészáros arra kényszerítette 2017-ben, hogy az aláírjon három, egyenként egymillió forintról szóló támogatási nyilatkozatot az Összefogás egyesület javára. Szerinte azért, hogy így mossanak tisztára korrupciós pénzeket. Csakhogy bizonyítékkal egyelőre nem állt elő.
Szántó nyomatékosan közölte a posztban, hogy egy fillért sem adott T. Mészárosnak, aki az Összefogás egyesület elnöke is. Ez az egyesület a Fidesszel és a KDNP-vel T. Mészárosék jelölőszervezete az őszi önkormányzati választáson. A 2017. évről szóló beszámoló szerint 18,2 millió forint támogatást kapott az egyesület.
Szántó – miközben élesen bírálja T. Mészáros feleségét, aki 2018. augusztus óta az Érdi Úszó Sport Kft. minősített többségű befolyást szerző tulajdonosa – ismét felhánytorgatta kirúgásának körülményeit, amelyről annak idején itt és itt írtunk részletesen:
Áll a bál az érdi női kézilabdacsapat körül: a polgármester kirúgta az ügyvezetőt, a vezetőség nagy része felmondott Pénteken felmondott az érdi NB1-es női kézilabdacsapat szakmai stábjának több tagja, miután a város képviselő-testülete egy nappal korábban a polgármester előterjesztésére visszahívta a Sport Kft. ügyvezetőjét, Szántó Erzsébetet. A sportszakember kirúgása törést okozhat a helyi Fideszben is: a párt egyik önkormányzati képviselője, a sportklub elnöke szolidaritásból szintén távozott posztjáról.
Érden három jelölt indult el a polgármesteri szék elnyeréséért idén ősszel: T. Mészáros, Csőzik László, az összellenzéki jelöltje és Tekauer Norbert, aki függetlenként indul. Tekauer Szántó Erzsébet élettársa, aki Szántó eltávolítása után lemondott a női kézilabdaklub elnöki posztjáról, majd nem sokkal később kizárták a helyi közgyűlés Fidesz-frakciójából.
“...ha valaki még mindig úgy gondolja, hogy Tekauer Norbert a T. Mészáros embere, akkor szólok, NEM AZ!!! Nemzeti érzelmű, de egy ilyen “mutyi brigádot" nem tud támogatni" – írta Szántó a botrányt kiváltó Facebook-posztban.
Ennek azért van jelentősége, mert eddig a Csőzikkel szimpatizáló Facebookos véleményformálók Tekauert és csapatát “Fidesz 2"-ként állították be, és egyértelműen T. Mészáros emberének állították be.
Az élettárs és sportszakember harcos nyilatkozatával nehéz helyzet elé állítja T. Mészárosékat. Tekauer és csapata pártoktól függetlenként határozzák meg magukat, azonban aligha tagadhatják le, ízig-vérig jobboldaliak. Vagyis adott esetben T. Mészárostól és a Fidesztől vehetnek el szavazatokat, de kétségtelen, hogy megosztják a Fidesz ellenzékét is.
Nem túlzás azt állítani, hogy Érden sok embert izgalomban tart az azóta hallgatásba burkolózó Szántó posztja. Sokan méltatják a bátorságáért, mások kételkednek abban, hogy tudja-e bizonyítani az állításait. Kerestük mi is a volt sportvezetőt, de ő ügyvédje tanácsára egyelőre nem kívánja részletesebben kifejteni a korrupciós vádakat.
A polgármesternél is rákérdeztünk Szántó Erzsébet kijelentéseire, de T. Mészáros nem válaszolt. Szeptember 16-án kora este közzétett posztjában a Fidesz helyi elnöke egyebek mellett azt írta, hogy nem érte váratlanul a támadássorozat. “A megfelelő jogi lépéseket a megfelelő időben természetesen megteszem" – írta a polgármester.
oldala
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Érdi Sport Kft."
] | [
"Összefogás egyesület",
"Érdi Úszó Sport Kft."
] |
Perre megy az Átlátszó.hu, hogy megtudja, pontosan hol álltak hónapokon keresztül azok a festmények, amelyeket a Szépművészeti Múzeum adott kölcsön egy Habony Árpád ismerőseinek a kezében lévő cégnek.
A korábban Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó húga, jelenleg Jáksó László és Halkó Gabriella tulajdonában lévő Brand Lab Tanácsadó Kft.-vel kötött szerződést a Szépművészeti Múzeum, amely arról szól, hogy a Habony-közeli cég tíz darab, összesen 292,5 millió forint összértékű festményt kapott kölcsön képenként nettó 15 ezer forintért.
Az Átlátszó.hu kikérte a Szépművlszeti Múzeumtól az erről szóló megállapodást: a 2013. november 29-én kötött szerződés 2013. december 10-én életbe is lépett, és 2016 végéig lett volna érvényes, de 2014. március 10-i dátummal váratlanul, indoklás nélkül, visszamenőleges hatállyal felmondták, elképzelhető, hogy azért, mert akkor már elkezdtek cikkezni erről a lapok.
A Szépművészeti azonban azt nem volt hajlandó elárulni az Átlátszónak, hogy az említett hónapok alatt pontosan hol álltak a magászemélyeknek kölcsönadott közkincsek, arra hivatkozva tagadták ezt meg, hogy figyelembe veszik a kölcsönvevő szerinte jól méltányolható magánérdekét.
Az Átlátszó azt írja, hogy a könnyebb perelhetőség érdekében az igénylést megismételték cégesen is, de mivel a múzeum az elutasító választ megismételte, a lap a bíróságrhoz fordul az ügyben, hogy kiderüljön, vajon nem Habony Árpád Szerb utcai lakását díszítették-e a festmények az említett három hónap alatt. | [
"Brand Lab Tanácsadó Kft.",
"Szépművészeti Múzeum"
] | [
"Szépművlszeti Múzeum"
] |
A milliárd forintos ötlet: reális, hogy egy találmányra kap Rogán évek óta százmilliókat?
Találmány hasznosítási díj – írja 408 millió forintos, bevétele egyik legjelentősebb elemére vagyonnyilatkozatában Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke. Eddig összesen 828,8 milliót kaszált Rogán az említett találmánnyal. De mi is ez pontosan, és mennyit érhet valójában?
Január végén kerültek publikálásra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai a magyar kormány oldalán. Az egyik legnagyobb meglepetést Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetiroda vezetőjének meglehetősen jól fialó találmánya hozta:
a 2021-es évben 408 millió forintot kapott jogdíjként (pontosan "találmány hasznosítási díjként") a miniszter.
Ezzel Rogán már szélsebességgel közelíti a milliárd forintos ötlet címét, hiszen nem ez az első alkalom, hogy az említett hasznosítási díj felbukkant a vagyonnyilatkozatában. De pontosan miről is van szó? Valóban reális, hogy ennyit fizessenek a miniszternek egy találmányért, aminek amúgy nem is ő az egyedüli feltalálója?
Rogán, a feltaláló
A 408 milliós díjat Rogán a Mobilsign Kft.-től kapja. A bevételre érdemes úgy gondolni, mint egy folyamatosan kapott jogdíjra: a Mobilsign használja Rogán találmányát, a licencért pedig időnként – a vagyonnyilatkozat szerint eseti alapon, azaz pontosan nem tudni, milyen feltételek teljesülésekor – részesül díjazásban.
A Mobilsign nagyon röviden elektronikus aláírások hitelesítésével foglalkozik.
Az elsősorban papíralapú ügyintézést kiváltó, digitális aláírással hitelesített ügyintézést a Magyar Telekom és az Aegon Biztosító is használja. A szabadalmaztatott megoldással, valamint a Mobilsign Kft. megalakulásával és a Rogán-kapcsolattal a hvg.hu és a 444 is hosszabban foglalkozott. Az informatika iránt érdeklődő miniszter állítása szerint részt vett az eljárás kifejlesztésében, hozzáadott értéke valószínűleg a közigazgatási rendszer jelenlegi működésének részletekbe menő leírásában rejlik,
de a HVG által megkérdezett szakértők szerint a "a beadott szabadalom tartalma tiszta technológia, aminek az elkészítéséhez mérnöki tudás kell. Semmi olyan eleme nincs, amihez közgazdasági vagy államigazgatási tapasztalat kellett volna."
A cég honlapján jelenleg csak a Telekom szerepel partnerként. Fotó: Mobilsign.hu
Rogán 2014 és 2015 között adta be két szabadalmi kérelmét feltalálótársaival, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával, a találmány jogait pedig 2016 elején adták el a Mobilsign Kft. nevű cégnek – amit korábban Csík és Lengyel alapított, és a jogvásárlás előtt értékesítettek egy negyedik félnek, Pozsgai Petrának. (Később a céget visszaásárolták Pozsgaitól.) A sztori itt még nem áll meg, az eredeti botrányt kirobbantó Népszabadság krónikázta a kezdeti cégmozgásokat – de most nem is ez a lényeg.
Az árbevétel jelentős részét elviszi
Rogán találmány hasznosítási díjként nem először kap nagyobb pénzösszegeket. A Mobilsign 2017 óta visszatérő elem a vagyonnyilatkozatában,
ekkor 25 milliót kapott,
2018-ban 42 milliót,
2019-ben 197 milliót,
2020-ban pedig 157,8 millió forint ütötte a markát.
A mostani, 408 millió forintos összeggel együtt így már 829,8 milliót kapott találmányáért Rogán, amivel elég busásan díjazzák, főleg, ha a kifizető cég, a Mobilsign beszámolóit nézzük:
A Rogánnak járó kifizetések a cég bevételének jelentős részét elviszik.
A Mobilsign árbevétele 2017-ben és 2018-ban nagyjából 300 millió forint volt, 2019-ben és 2020-ban pedig nagyot ugrott a cég: 440 és 446 millió forinttal zárta az éveket. 2021-ről még nincs információnk (a gazdasági társaságok beszámolói kötelezettségének május végéig kell eleget tenni), az ezt megelőző két év árbevételének és Rogán díjainak összevetésével ugyanakkor azt látjuk, hogy a Mobilsign 2019-ben árbevételeinek majdnem felét (44 százalékát), 2020-ban pedig nagyjából egyharmadát (35 százalékát) a miniszternek fizette jogdíj gyanánt.
Az egyéb, évi ráfordítások – köztük az igen combos személyi ráfordítások – mellett ebben a két évben alig maradt valami, amit nyereségként könyvelhetett el a Mobilsign: körülbelül 24 és 30 millió forint adózás utáni eredménnyel zárt 2019 és 2020 között.
A Mobilsign legutolsó elérhető eredménykimutatása (tárgyév = 2020, adatok ezer forintban). Rengeteget fizetnek Rogánnak – ha a cég bevételeit nézzük, jelentős részét elviszi a miniszter használati díj gyanánt. Fotó: e-beszamolo.im.gov.hu
A vállalat beszámolója nem egyértelműsíti, hogy eredménykimutatása melyik soráról fizeti Rogánnak a találmány hasznosítási díjat. Alap esetben – amikor a cég alapítói rendelkeznek egy "találmánnyal" – minden ilyen szellemi tulajdonjog a vállalatok mérlegében kerül kimutatásra, az immateriális javak között. Ha pedig az adott vállalkozás nem tulajdonlója, csak használója a szellemi terméknek (jelen esetben a találmánynak), évente az eredménykimutatásában személyi jellegű egyéb kifizetésként jelenítheti meg a jogdíjat, amit fizet a használatért. Itt az utóbbi eset áll fenn: a Mobilsign személyi jellegű egyéb kifizetései 2017 óta szinte egy az egyben megegyeznek Rogán díjaival,
ami azt jelenti, hogy csak a miniszter kaphat találmánya után ekkora kifizetéseket, a másik két feltaláló – Csík és Lengyel – nem.
A két feltalálótárs közül a beszámoló szerint már csak Csík a tulajdonos, így ő más sorról – bérköltségről – kaphat fizetést, de a létszámot és a bérköltség összegét figyelembe véve ez nem kiugró. A vállalat immateriális javai – ahol még a két feltalálótárs szellemi termékének "része" lehet (hiszen 2017-ben mindketten tulajdonosok voltak), összesen 33,3 millió forintra rúg.
Véletlenszerűnek tűnik, az iparági példa se ezt mutatja
További furcsaság, hogy Rogán találmány használati díja nem mutat semmiféle összefüggést a Mobilsign elért eredményeivel, egészen 2017 óta véletlenszerűnek tűnnek a kifizetett összegek. A jogdíjak esetében a szerződések általában háromféleképpen szoktak kötődni: a számlázás vagy teljesítményarányosan, vagy előre meghatározott fix díj alapján történik, esetleg a két módszert alkalmazzák egyszerre. Azt pontosan nem tudni, milyen alapon fizetik a miniszternek a találmány használati díjat. Logikus lenne, hogy van párhuzam az elért árbevétel és a használati díj között,
csakhogy Rogán 300 milliós árbevételnél 42 milliót, a bevétel másfélszeresénél pedig négy és félszer akkora összeget kapott.
Az idei kifizetett, 408 millió forintos használati díj szintén azt feltételezné, hogy a Mobilsign jelentős növekedést érhetett el, 2021-ben alighanem megtriplázva a bevételeit – a pontos adatokra azonban még várnunk kell. A valószínűsíthetően csak a miniszternek fizetett találmány használati díj, annak a vállalat árbevételével összevetetett, meglehetősen magas mértéke és a cég teljesítményével hiányzó párhuzam mellett még megkérdőjelezi a kapott összegek megalapozottságát,
hogy az iparági példának minősíthető másik hazai szereplő beszámolója merőben mást mutat.
Magyarországon hasonló profillal a Netlock működik: ők is hasonló, e-aláírási rendszert fejlesztettek, mint a Mobilsign. A sors fintora, hogy a hatodik leggazdagabb magyar Gattyán György kezében lévő cégbe pont a Rogán-közeli Columbus magántőkealap pumpált részben állami pénzeket, összesen 900 milliót.
A Netlock jóval nagyobb, 1,6 milliárdos árbevétellel és 70 milliós adózott eredménnyel futott tavalyelőtt. Ezzel szemben mérlegében szellemi termékként (ahol a találmányokat kell szerepeltetnie, ha azok saját tulajdonban vannak) 464 ezer forintot könyvel, személyi jellegű egyéb kifizetéseken (ahonnan találmány használati jogdíjat fizethet) pedig összesen 51 millió forintot tartott számon 2020-ban.
Mindezt úgy, hogy árbevétele közel négyszerese a Rogán találmányát használó Mobilsign Kft.-nek.
Borítókép: Rogán Antal és Orbán Viktor a 2017-es Európai Néppárt-gyűlésen Brüsszelben. Fotó: EPP // Wikimedia Commons | [
"Mobilsign Kft."
] | [
"Magyar Telekom",
"Aegon Biztosító",
"Wikimedia Commons"
] |
Több egymástól független forrásból is úgy értesült a 24.hu, hogy kontroll alá helyezték a huzamosabb ideje komoly fizetési problémákkal küzdő, a törvényes működés feltételeinek meg nem felelő dunaújvárosi ISD Dunaferr Zrt.-t. Információink szerint péntek óta vannak kint a dunaújvárosi vasműnél az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) emberei. Ez a cég eddig a kormány által stratégiailag kiemelt jelentőségűvé nyilvánított gazdálkodó szervezetek felszámolójaként volt ismert, a pandémia alatt azonban bővült az állami kft. hatásköre: reorganizációs eljárást vezényelhet le, vagyis csőd, illetve felszámolás helyett a működőképesség helyreállítását oldja meg, ha életképes az adott cég.
Nem tudjuk, az NRN megjelenésére utalt-e a magát legfőbb-, általános vezérigazgató-helyettesként hívó Evgeny Tankhilevics június 25-i, a dolgozók megnyugtatására szánt levelében, mindenesetre így fogalmazott:
Minden művelet szigorú kontroll alatt áll.
Egyik forrásunk szerint már arról is az NRN közreműködésével döntöttek, hogy június 25-én kifizették a június 10-én aktuális bérek hátralévő részét, illetve információink szerint a cég számláit megfigyelés/zárolás alá helyezték, és vagyonfelügyelő érkezett. Úgy tudjuk, az NRN azért avatkozott be, hogy a Dunaferr ne kerüljön csőd vagy felszámolási eljárás alá.
A Dunaferrt megkérdeztük a fejleményekről, de sem megerősíteni, sem cáfolni nem voltak hajlandók, hogy az NRN a helyszínen lenne. A vasmű hivatalos sajtóügynöksége annyit írt csak, hogy a Dunaferr jelenleg nem tud nyilatkozni a kérdésben. Ez valószínűleg nem véletlen, a reorganizációs eljárás ugyanis főszabály szerint nem nyilvános. Azért hozták ezt a szabályt, hogy a vállalkozás fizetési nehézségével kapcsolatos információk – melyek üzleti titkot képeznek – ne terjedjenek el széles körben, hiszen ez jelentősen ronthatná a vállalkozás piaci megítélését és akár tényleges fizetésképtelenségéhez is vezethetne. Ezért van az is, hogy a reorganizáció elrendeléséről szóló végzést nem kell közzétenni a Cégközlönyben, a reorganizációval kapcsolatos adatok pedig nem nyilvánosak.
Azért megkerestük az állami reorganizációs céget, tőlük még várjuk a választ, pontosan mit is csinálnak a Dunaferrnél.
Az NRN segíthet elkerülni a csődöt
Honlapján azt írja az NRN, hogy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásában és felszámolási eljárásában jelölik ki őket vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagy rendkívüli vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként. A cégbírósági iratok szerint azonban cikkünk írásáig a Dunaferr nem állt felszámolási vagy csődeljárás alatt, bár fizetőképességével akadtak gondok, ezt jelzi, hogy több végrehajtást indítottak a hitelezők az Opten adatbázisa szerint az utóbbi napokban is.
Mivel nincs nyoma csőd vagy felszámolási eljárásnak, más oka lehet az NRN látogatásának. A már említett új típusú reorganizációs eljárás lehet folyamatban a dunaújvárosi vasműben, amit egy április kormányrendelet tett lehetővé, és aminek a levezénylése ugyancsak az állami kft reszortja. Első lépésben a cég életképességét kell megvizsgálni, magyarul azt, hogy megmenthető-e, és a reorganizációs terv alapján működőképessé tehető-e a Dunaferr. A reorganizációs eljárás gazdasági szempontok szerint lefolytatott eljárás, melynek célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel a továbbműködés biztosítása. A rendelet szerint reorganizációt a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozás kezdeményezhet. Ez olyan helyzet, amelyben a vállalkozás vezetői előre látják, vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kell, hogy a vállalkozás nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ez az eddigiek alapján igaz lehet a Dunaferre is.
Ugyanakkor van a reorganizációnak néhány feltétele, amit a vasműnél nem egyszerű teljesíteni. A rendelet alapján kizárólag a vállalkozás döntéshozó szerve határozhat a vállalkozás reorganizációjáról, a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről. Mint korábban megírtuk, nincsenek legitim vezető tisztségviselői a Dunaferrnek, érvényes közgyűlést sem sikerült összehozni a tulajdonosi ellentétek miatt. Kizáró ok továbbá, ha a vállalkozásnak a reorganizáció kezdő napját megelőzően a számviteli törvény szerinti bármelyik beszámolója a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem került közzétételre és letétbe helyezésre. Azt is megírtuk, hogy a Dunaferr mérlegbeszámolói durván csúsznak, az Igazságügyminisztérium adatbázisában cikkünk írásakor még csak a 2018-as évről szóló beszámoló szerepelt.
Mindenesetre a reorganizációs eljárás célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozás újra fizetőképessé váljon és ehhez kapcsolódóan a működése folyamatosan biztosítva legyen. Az eljárásnak nem célja az adós kivezetése a piacról, vagyis a jogutód nélküli megszűntetés. Ez jó hír lehet mindazoknak, akik a cég jövőjéért aggódnak. Így a munkavállalóknak is.
Ajánljuk még áprilisi, a helyszínen készült riportunkat: | [
"Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.",
"ISD Dunaferr Zrt."
] | [] |
A szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet az a szisztéma, amit az unió csalás elleni hivatala feltárt az Elios-ügyben.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, ha bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, 5 évtől akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Még ez a lehetőség is benne van az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) jelentésében, amely az Elios Innovatív Zrt. tarolásának hátterét vizsgálta a 2009 és 2014 között kiírt uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon.
Az ügyet különösen kényessé teszi, hogy a cég Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségében állt. Az OLAF-vizsgálat kezdetén is ez volt a helyzet, csak néhány hónappal később, 2015 áprilisában szállt ki belőle.
(Előzőleg a Simicska Lajos-féle Közgép befolyása is érvényesült a cégben.)
Nemrég derült ki, hogy az OLAF kifejezetten komoly szabálytalanságokat talált az Elios Innovatív Zrt. által különböző önkormányzatoktól elnyert 35 közvilágítási projektje kapcsán. Olyannyira, hogy mint lapunk elsőként megírta: 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta a szervezet.
A csalás elleni hivatal nem magányos résztvevőket fedezett fel a történetben, hanem egész hálózatot, az Elios Innovatívval tulajdonosi vagy személyi szálakon összekapcsolható cégeket és tanácsadókat. Némelykor összeférhetetlen szerepkörben.
Az OLAF komplett jelentést készített a visszaélésekről, amit a magyar kormánynak is megküldött, azt javasolva, hogy indítsanak vizsgálatot az ügyben, amit az ügyészség el is rendelt. A cég ügyei miatt egyébként nem először nyomoznak, az LMP feljelentésére már 2014-ben elkezdődött az első vizsgálat. A kormány nem akarta a mostani OLAF-vizsgálatot nyilvánosságra hozni – szemben azzal, amit a négyes metró beruházásáról készített a hivatal.
A 24.hu viszont megszerezte a jelentést.
Cikksorozatunk első részében azt dolgozzuk fel, milyen pályázati visszaélések fordultak elő, milyen módszereket alkalmaztak, illetve milyen csalási mintákat térképezett fel az OLAF.
Módszer
Az Elios Innovatívhoz kötődő közbeszerzések közül a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, de az esetek felében, 17 pályázatnál egyenesen úgy találta az OLAF, hogy
szervezett csalási mechanizmust építettek ki.
A szóban forgó, 2012-es csomagba tartozó pályázatokat egyrészt úgy írták ki, hogy a feltételeknek az Elios Innovatív vagy konzorciuma feleljen meg. A hasonló közvilágítási projekteknél többnyire csak annyira szokták megszabni a feltételeket, hogy bizonyos számú és típusú lámpára van szükség. Ezeknél a projekteknél viszont – ahogyan a Direkt36 már korábban megírta – elvárták, hogy a pályázó cégnek legyen LED lámpákkal kapcsolatos komolyabb előélete. Márpedig az Elios volt az egyetlen cég, amelynek 2012-ben volt már nagyobb LED-es tapasztalata, még a legelső, hódmezővásárhelyi tenderből.
A pályázatoknál visszatérő "rendszertelenségek" jelentkeztek, amelyek ismétlődése miatt szervezett csalást gyanít az OLAF.
Ott van például az, ahogy 17 pályázatban nagyon hasonló módon játszották ki a feltételeket. A pályázatot kiíró cég megkérte a jelentkezőket, hogy számolják ki a belső megtérülési rátájukat, vagyis azt, hogy milyen feltételek mellett térül meg a befektetés.
Az Elios minden esetben olyan pályázatot adott be, amelyik nem felelt volna meg az elvárt megtérülésnek, ha nem alkalmaznak egy apró trükköt az utolsó pillanatban.
A megtérülési rátát 50 ezer világított órával, 15 évre kellett volna kiszámolni, mert ennyi lett volna a lámpák élettartama. A pályázat beadása előtti utolsó pillanatban viszont lehetőségük volt egy végső módosításra. Ezért a képletben használt 50 ezer világított órát minden pályázatban átírták százezerre. Mivel a valóságban ezeknek a lámpáknak az élettartama csak körülbelül 60 ezer óra, a pályázat beadásánál jelzett kapacitás 40 százaléka elvileg megmarad, hiába nem létezett sohasem. Így viszont a lámpáknak van 40 százaléknyi maradványértéke, és mivel a beadott pályázat belső megtérülési mutatója épphogy megfelel az elvártnak, a duplázott kapacitással a pályázat költségei is a duplájára ugrottak. Így sikerült elérni azt, hogy elvileg megfeleljen a szerződés az elvárt alacsony energiaáraknak, de a lehető legtöbb munkaköltséget számolták fel érte.
Maximális haszon
Több helyen is szakértőkkel auditáltatták azt, hogy a lámpák valóban képesek-e százezer órán át világítani. Már csak azért is, mert a százezres felső határt nem technikai dokumentumokra hivatkozva adták meg, hanem ez a felső határ, amit a magyar hatóságok engedélyeztek. A lámpákat adó Tungsram-Schréder 2012-es katalógusa, amit az OLAF-hoz eljuttattak, szintén jóval alacsonyabb, 60 ezer és 80 ezer közötti számokról ír. Mivel az auditáló szakértők egy része elfogadta az Elios százezres adatát, másik része nem, a magyar hatóságok úgy döntöttek, hogy nincs konszenzus az élettartamban.
Az OLAF szerint ezzel az egész módszerrel eleve baj van, mert a pályázatokat így nem a piaci körülményekre vagy ajánlatokra hivatkozva írták meg, hanem pont fordítva.
Minden pályázatnál az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse értük az önkormányzat.
Aztán a saját ajánlatukhoz képest szerezték be a független indikatív ajánlatokat. Sőt, a pályázat beadásáig nem is fáradtak azzal, hogy ilyen ajánlatokkal támasszák alá a saját árazásukat. Ezeket kizárólag a közbeszerzési eljárás hiánypótlási időszakában adták be.
De ezek sem igazi ajánlatok voltak, az OLAF jelentése szerint ugyanaz a személy, ugyanazon a számítógépen írta őket, ugyanazt a matematikai egyenletet használva.
A második és harmadik legjobb ajánlat minden egyes esetben pontosan 5 és 7 százalékkal volt magasabbra árazva, függetlenül a költségektől és a lámpák árától. Balatonfüred volt az egyetlen kivétel, ahol 12 és 21 százalékkal árazták túl a vesztes ajánlatokat.
A feltételezett szervezett csalás értelmi szerzői nem feltétlenül a kedvezményezettek, azaz a közvilágítási beruházásokat megrendelő önkormányzatok voltak, hanem inkább a tanácsadók. Erre jutott a csalás elleni hivatal a tanácsadók, a pályázatot kiírók és a nyertes cégek között fellelhető kapcsolatok alapján.
Például, hogy a két jó barát, Hamar Endre és Tiborcz István üzlettársak voltak, de mindketten üzleteltek az Eliosban is.
és Tiborcz István üzlettársak voltak, de mindketten üzleteltek az Eliosban is. Valamint hogy Hamar tanácsadó cége, a Sistrade Kft. közösen írta meg a beadott Excel-táblákat az Elios Innovatív munkatársával, Mancz Ivettel . Ezekben szerepeltek a korábban említett belső megtérülési ráták.
. Ezekben szerepeltek a korábban említett belső megtérülési ráták. Hamar Endrének arra is lehetősége volt, hogy a kiírások feltételeit befolyásolja.
Sőt, az Elios és a Tungsram-Schréder között is szoros kapcsolat volt, mert utóbbi gyakran féláron adta a lámpákat az Eliosnak a többi céghez képest. Ez azért fontos, mert a Tungsram-Schréder a legfontosabb szereplő a magyar köztéri világítási piacon.
A 17 pályázatnál feltárt machinációk az OLAF olvasatában a költségvetési csalás bűntettével írhatók le a magyar törvények szerint. De a csalás elleni hivatal azt javasolja, a magyar hatóságok vizsgálják meg azt is, a történtek nem felelnek-e meg a szervezett bűnözés feltételeinek is.
Kiemelt kép: Facebook / Orbán Viktor | [
"Tungsram-Schréder",
"Sistrade Kft.",
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Európai Unió"
] |
A stabilizációról, a leépülésről, avagy a dilettantizmusról és a sikerpropagandáról szólt az Orbán-kormány első két éve? A parlamenti vitanapról jelentjük.
Több mint négyórás politikai vitanapot tart az Országgyűlés – MSZP-kezdeményezésre – az Orbán-kabinet első kétéves teljesítményének értékeléséről. Az ellenzék megint transzparens-akciókkal gondolta megülni ezt a jeles eseményt: a Demokratikus Koalíció kartonlapokból kivágott "oligarcha-válogatottal" kedveskedett a kormánynak (erős csapatot állítottak, Orbán Viktortól Simicska Lajoson át Varga Tamásig), a szocialisták pedig a Fidesz-logó újraértelmezésével – narancssárga 'Fizess' feliratokkal.
A politikai vitanap további, szürkébb részét az 'elmúltnyolcévezés' uralta, egy kis 'elmúlthúszévezéssel' és egy csipetnyi 'mintnégyéve' retorikával megspékelve. A vita nagyrészt a gödör-hasonlat körül forgott: kivételesen alig utaltak az ország hánykolódó hajójára, zátonyokra és vitorlákra, inkább azzal voltak elfoglalva, milyen mély a gödör, amibe kerültünk, de legfőképpen: ki ásta? A Fidesz szerint a szocialisták, bár utóbbiak szerint kormányzásuk alatt még nem volt gödör. Az LMP és a Jobbik valahol a kettő között helyezkedett el: utóbbi szerint az MSZP ásta, a Fidesz meg belelökte Magyarországot – a Jobbik pedig hajlik arra a "kompromisszumra", hogy a nagypártok közösen ásták ki.
Az a boly
Európa szégyenpadjáról az élbolyba kerültünk – így látja az Orbán-kormány első két évét Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes beszédében először is annak vizsgálatára vállalkozott, hogy milyen helyzetben volt az ország, amikor 2010 tavaszán átvették a kormányrudat. Tömören összefoglalva: rosszban. Nagyon rosszban. Erről elsősorban a szocialisták tehetnek, úgyhogy hosszas elmúltnyolcévezéssel kezdődött a politikai vita. A szokásoknak megfelelően végigsorolta, hogyan adósították el az országot, hogyan fordult miattuk recesszióba a gazdaság, hogyan rombolták le a közbizalmat, a Fidesz-kormányra milyen nehéz feladat várt 2010-ben, és mégis milyen sikeresen vették az akadályokat.
Három az igazság
Navracsics szerint két évvel ezelőtt hármas válsággal szembesültek: gazdasági, bizalmi és intézményi válsággal. A gazdasági válság nálunk két évvel korábban beköszöntött: már 2006-tól recesszióba fordult a gazdaság, ezért a pénzügyi világválság is érzékenyebben érintette hazánkat. A bizalmi válságot is ugyanerre az időszakra vezette vissza: szerinte Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde ütött olyan léket a közbizalomban, amit nagyon nehéz helyreállítani. Az intézményi válságról is a szocialisták tehetnek, pontosabban az MSZP-SZDSZ koalíció szakítása és a politikai bizonytalanság mélyítette a kormányzati válságot. A hármas válság felőrölte a gazdaság erejét, a politika bizalmi tőkéjét és az intézményi stabilitást is. "2010 tavaszán világos volt, hogy új fejezetet kell nyitni, húsz év után nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet folytatni a rendszerváltáskor felállított intézményrendszer hagyományait. A Fidesz kétharmados többsége pedig nemcsak a lehetőségét, de a kötelességét is megteremtette egy új közjogi struktúra kilakításának.
Ami a három válság kezelését illeti, Navracsics beszámolója szerint nincs oka szégyenkezésre a kormánynak, hiszen megteremtették a költségvetési stabilitást, csökkentették az államadósságot, ezzel Európa szégyenpadjáról az élbolyba kerültünk. Az intézményi válságot az alaptörvénnyel és a kétharmados törvényekkel teremtették meg – ezen a ponton a miniszterelnök helyettese megjegyezte, hogy ez az első írott alaptörvényünk, amit demokratikus körülmények között, szabadon választott többpárti Országgyűlés fogadott el, "még ha a pártok egy része nem is vett részt az elfogadásában".
Sietős volt
Navracsics persze nem állítja, hogy tökéletes munkát végeztek volna: "nagyon sok hibát vétettünk, mert nagyon sok munkát akartunk elvégezni" – Navracsics itt felrótta maguknak, hogy nem hagytak elég időt az egyeztetésekre, nem voltak elég rugalmasak a tárgyalásoknál – de rendkívüli helyzet volt. Viszont a kitűzött célokhoz közelebb kerültek, így aztán most okkal reménykedhetnek benne, hogy ha így folytatják, "2014-re erősebb, versenyképesebb lesz az ország, mint 2010-ben volt".
Nem büszkeségből
Navracsics után a Fidesz frakcióvezetője következett; Rogán Antal ugyan megígérte, hogy nem fog az eredményeikkel büszkélkedni, de aztán nem bírta ki.
Rogán mai gondolatai a gödörből történő kimászás és a stabilizáció körül forogtak, amikor éppen nem a felszólalásán jókat szórakozó szocialisták ekézésével múlatta az időt. Ezt a gödröt önök ásták – vetette oda rögtön az elején az MSZP-seknek, az elmúlt két esztendő pedig arról szólt, hogyan másszunk ki belőle.
Nagy változások időszaka volt ez, vergődés helyett cselekvés, a bankok oldaláról az emberek oldalára állásé. Eléggé egyszerű célokat tűztek ki két éve: csak az lehet kiút a gödörből, ha megszorítások helyett a valódi tehermegosztásra építkeznek. Azután jött a Navracsicstól is ismert mantra: véget vetettek a felelőtlen eladósodás, túlköltekezés politikájának, hármas válság sújtott, aztán jöttek ők. Magyarországnak ráadásul a görög utat kellett elkerülnie, és ők hiába kaptak hatalmas pénzügyi segítséget, nem sikerült kilábalniuk, bezzeg mi, magyarok: büszkék lehetünk, nem kértünk segítséget senkitől, a magyar családok összefogva, maguk akarták megoldani az adóssághalmazt, amit a tudjuk kik hagytak örökül. Ez volt a stabilizáció korszaka, kikerülni az EU szégyenpadjáról –mostantól pedig az a cél, hogy ebben az új, immáron stabil rendszerben minél sikeresebbé tegyék a magyar embereket, a magyar vállalkozásokat.
Mi, magyarok
A legnagyobb tetszésnyilvánítást Rogán annak elújságolásával vívta ki, hogy nemhogy bevezették a tehermegosztást, de "az EU-ban elsőként mi, magyarok vezettük be az igazságos tehermegosztást". A szocialisták ugyanis csak megszorításhoz értenek, ők viszont bevonták a tehermegosztásba a bankokat, biztosítókat, távközlési cégeket, az energiaszektort – és ott is tartják azokat (magyarán a különadók maradnak). És "ha valamire igazán büszkék vagyunk", az az, hogy a parlament az adórendszerben is a családok oldalára állt. De egyvalamivel aztán tényleg nem vádolhatják a döntéshozókat, hogy tétlenkedtek volna: "a vergődés helyett a cselekvés oldalára álltunk".
Közben a szocialisták kirakták a "fideszizált" Fizess logóikat, amire Rogán azzal tromfolt, hogy ez lehetne a szocialisták új kampányszlogenje, ehhez értenek, adósságokat felhalmozni, amit most nekünk kell törlesztenünk.
Itt, kérem, válság van
Szembesíteni jöttünk ma ide – drámai(nak szánt) kezdés Mesterházy Attilától; a szocialista pártelnök a Fidesz ígéreteit vetette össze azzal, amit azóta tettek, szégyennek nevezve, hogy Orbánnak nem volt elég bátorsága, hogy személyesen vállalja a szembesítést. Mint kiderült, a szocialisták beszéltek az emberekkel, így azzal szembesítik a kormányt, amit az emberek mondtak nekik, Zalaegerszegtől Orosházáig. És amit mondtak (az emberek), az nem volt túl szép. Mesterházy előadása szerint az emberek ugyanis becsapva érzik magukat. Ez a két év a leépülés időszaka volt: leépült a jogállam, a gazdaság, a munkahelyek, az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer – "egyszerűen minden". Kizárólag három dolog épült: a Simicska–Nyerges-féle "közgéposztály", a stadionok és a Horthy-kultusz.
Mese, mese, válság
A kormány hazug propagandájának egyre kevesebben hisznek, hiába írnak tündérmeséket, az emberek a rémes valóságban élnek, bőrükön érzik a rossz kormányzás eredményeit. "Nincs mese, Navracsics úr, válság van!" Majd' egymillió embernek nincs munkája, sorra mennek csődbe a kisvállalkozások, ahol minden második fiatal külföldre menne, ahol milliók élnek létminimumon, ahol nyomorognak a nyugdíjasok, ahol a családokat betemetik a csekkek – ott, kérem, válság van". Majd végigvette területenként, mi mindenről hazudtak Orbánék, minden területnél külön jelzőket aggatva a kormányra: gazdaságpolitikájukat dilettánsnak, agrárpolitikájukat korruptnak, oktatáspolitikájukat igazságtalannak, szociálpolitikájukat embertelennek mondta – Mesterházy talán még a rendvédelmi területen volt a legmegbocsátóbb – azt mindössze ehibázottnak nevezte. A kultúrharc, a lopakodó diktatúra emlegetése már csak hab volt a tortán, a lényeg, hogy "rosszabbul élünk, mint négy éve", Orbánékban már senki sem bízik, ámokfutásuk árát mi fizetjük. Ma már a választók 80 százaléka, még a fideszesek 30 százaléka szerint is rossz irányba halad az ország – ergo "az igazi kétharmad változást akar, amit mi, baloldali demokraták fogunk elhozni az országnak".
Világos emberkép
Harrach Péter KDNP-vezérszónok dörgedelmes intelmeivel folytatódott a vita; rögtön azzal indította, hogy ilyen mérleg-megvonós félidős vitáknál a kormány mindig elmondja, mit tett, az ellenzék pedig tülkölt, de "ilyen máshol nincs: a kártevők hangoskodása". A hazugság és a gyűlölet kultúrájáról beszélt javarészt, bár nem derült ki pontosan, hogy ki kit gyűlöl és miért. Mindenesetre a kormány a súlyos válság idején erős hazai és külföldi ellenszélben dolgozott. S hogy ne hagyja izgalomban a nézőket, Harrach gyorsan tisztázta is, kikre gondol: azokra a balliberális hangadókra, akik gyűlöletkampányukkal, hazudozásaikkal telekürtölik a világot. Tipikus példa, hogy a nyugdíjak megadóztatásának tervét akarják a nyakukba varrni, miközben azt még a szocialisták fogadták el 1997-ben. Azt is megtudhattuk a kereszténydemokraták szigorú szónokától, hogy a kormány egészséges patriotizmust képvisel, sőt: "ennek a kormánynak világos ember- és társadalomképe van". Szóval az első kétéves munkájával a kormány helytállt. Majd előzékenyen frakciótársára, Hargitai Zoltánra hagyta annak ecsetelését, mi mindent szúrtak el az elmúlt nyolc évben (mindent).
Van lejjebb
Azt még Vona Gábor is elismerte, hogy Orbánéknak rendkívül súlyos – társadalmi, erkölcsi, gazdasági – válsághelyzetben kellett átvenniük az ország irányítását. De hogy két év alatt még ennél is lejjebb tudtak menni, az már politikai bravúr a Jobbik elnöke szerint. Az elmúlt két évben szerinte a nagy szavak, a beteljesítetlen nagy ígéretek kormányzása folyt. Az emberek valóban forradalmi változásokat akartak, ehhez képest inkább ellenforradalmi kormányzásról beszélhetünk: nemhogy nem fejezték be az elmúlt húsz évet, de folytatták, "szinte megkoronázták". A kormány által meghirdetett gazdasági szabadságharc, a kurucos kardcsörgetés a valóságban hasoncsúszás volt. Az ország eladósodottságában is csak a sikerpropaganda megy, miközben nemzetünk kiszolgáltatott maradt. Az alaptörvénytől pedig nem az ország lesz erősebb – legfeljebb a Fidesz.
Nem csoki
Igazából csak egy ígéretet teljesítettek: "csak a Fidesz". Amiért viszont a Fideszre szavaztak az emberek (elszámoltatás, egymillió új munkahely, rendteremtés két hét alatt), arra már nem volt ereje, sem szándéka a kormánynak: elszámoltatás helyett csak a felszínt kapargatják, az országot oligarchák uralják, új munkahelyek sehol, ha pedig egy bűnöző rendőrt lát, kineveti. A legnagyobb nemzetárulásnak Vona Gábor a magyar föld kiárusítását tartja – pedig "ez nem egy tábla csoki". Matolcsy György is megkapta a magáét: a magyar politika Don Quijotéjének nevezte a gazdasági minisztert, aki "álmodott magának egy álomvilágot", és ebben derekasan küzd, a valóságban viszont csak kudarcok jellemzik munkásságát.
A Jobbik frakcióvezetője végül kiállította a kormány kétéves bizonyítványát is: sikerkommunikációban kiváló, hatalomkoncentrációban világelső, a külpolitikában, társadalom- és a gazdaságpolitikában viszont elégtelen.
Porszívók ideje
Rommá adóztatták a gazdaságot és a társadalmat, centralizált uralmat építettek ki, az orvosok, a fiatalok pedig hanyatt-homlok menekülnek Magyarországról, abból a gödörből, amelyet Rogán Antal szerint a szocialisták ástak, de végül a Fidesz lökte bele az országot – így sorozta Orbánékat Jávor Benedek (LMP). Két évvel ezelőtt nagy várakozással tekintettek a kormány működése elé az emberek, "joggal várták, hogy elindul valamilyen változás, a várakozások azonban nem teljesültek, ellentétben számos félelemmel". Orbánék zsákutcába kormányozták az országot, folytatta, "mégis padlógázzal hajtanak előre".
A szocialistákhoz hasonlóan ő is végigfutotta a "kötelező köröket": felhozta a gazdaságpolitikai dilettantizmust, a szegényellenes társadalompolitikát, a hatalomcentralizálást, a korrupció intézményesítését, valamint a "teljes hátraarcot" a környezetvédelem területén. A kormány "ősbűnének" az egykulcsos adót nevezte, de azt sem az érdemeik között említette, hogy a Közgép "porszívóként szívja fel az állami pénzeket".
A gazdaságpolitikai dilettantizmus árát az egész ország fizeti meg – összegzett Jávor –, ráadásul a külpolitikai stratégia is kudarcot vallott, Magyarország "nemzetközi karanténba" került.
Ellen-Magyarország
Független képviselőként szólt hozzá a vitához Gyurcsány Ferenc (Demokratikus Koalíció), bár a legtöbbet emlegetett "kártevőként" akár személyes érintettségre is hivatkozhatott volna. Azzal indított, hogy a magyarok a rendszerváltás előtti években nyugatias országot akartak, és ez a vágyuk azóta sem változott. 1989 igazi kompromisszumának egy nyugodt, polgári világ megteremtésének igényét nevezte, de Orbán Viktor és kormánya ezzel szemben egy ellen-Magyarországot képzel el.
"Nem lehet válogatni a nyugatias polgári berendezkedés egyes tartópillérei között, ennek része a parlamentáris demokrácia" - ívelt át a DK elképzeléseire. Gyurcsány hitet tett a piac ereje mellett; a gazdaságot a polgárok, a magántulajdon, a vállalkozások gyarapodási szándéka építi, ehhez kell ösztönzést adni. A kormány ezzel szemben csak fenyeget és nyomást gyakorol. A kormány nem taszíthatja ki a vele egyet nem értőket és fordulhat el a társadalmilag leszakadt rétegektől: "nem elég arra használni a nemzetet, hogy a határon túliak voksaival bebetonozza hatalmát a kormány".
Gyurcsány némi nosztalgiázásba is merült, a korábbi kormányok idején ugyanis "egymásnak adták a kilincset a világ vezetői", míg Orbán Viktor egy "rossz hangulatú, magányos Magyarországot teremtett, ahova senki sem jön". És ekkor elérkezett a jobbikosok ideje: Gyurcsány felszólalásának utolsó tíz másodpercében hangosan visszaszámoltak, amivel viszont csak az időt sikerült húzni, mivel az elnök ennyivel több időt adott a független felszólalóknak. | [
"Fidesz"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
Befolyással üzérkedés bűntette miatt nem jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte Szepessy Zsoltot, Monok volt polgármesterét, az Összefogás Párt vezetőjét pénteken a Nyíregyházi Járásbíróság. Az ítélet szerint a korábbi önkormányzati vezető pénzért csaknem hatszáz ukrán állampolgárnak ígért segítséget a magyar állampolgárság megszerzésében, de egyetlen honosítási eljárást sem indított el.
Toma Attila, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője közleményében azt írta, az elsőrendű vádlott, Sz. Zs. L. mellett az ugyanebben a bűncselekményben bűnösnek talált másodrendű vádlottat, D. N.-t két év börtönbüntetéssel sújtották, amelynek végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette a büntetőtanács.
Forrás: Facebook/Szepessy Zsolt
A büntetőügy harmadrendű vádlottját, T. Z.-t a bíróság felmentette az ellene emelt vádak alól. A negyed- és az ötödrendű vádlottat - két ukrán állampolgárt - befolyás vásárlása bűntette miatt a járásbíróság hat-hat hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását mindkét vádlott vonatkozásában egy-egy évre felfüggesztették.
A tényállás szerint 2013 januárjában Szepessy Zsolt az élettársa, a másodrendű vádlott jelenlétében megállapodott a két ukránnal arról, hogy - politikai és közéleti befolyását felhasználva - a kedvezményes honosításhoz szükséges feltételek hiányában is - segítséget nyújt kárpátaljai ukránoknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez - közölte a sajtószóvivő.
Szepessy Zsolt azt ígérte a vádlottaknak, hogy nagy összegű euró fejében magyarországi hivatalos személyek az ő kérésére "elintézik" a kedvezményes honosításokat. A tényállás szerint 2013. január 1. és december 31. között az első- és a másodrendű vádlott - a harmadrendű segítségével, a negyed- és az ötödrendű vádlott közvetítésével - legalább 594 ukrán embertől minimum 386 100 eurót (több mint 111 millió forint) vett át, cserébe azonban egyetlen honosítási eljárást sem kezdeményeztek, az átvett összeget saját céljaikra fordították - írta közleményében Toma Attila. Az ítélet nem jogerős, a per a Nyíregyházi Törvényszéken folytatódik. | [
"Összefogás Párt"
] | [
"Nyíregyházi Törvényszék",
"Nyíregyházi Járásbíróság"
] |
A kormány február 24-én olyan hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy "felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére." A mondatot vizsgálta a Nemzeti Választási Bizottság, szerintük rendben volt, majd a dolog eljutott a Kúriáig, ott azonban úgy ítélték meg március 5-én hozott ítéletükben, hogy a koronavírusos hírlevélben küldött mondattal a kormány megsértette a választási törvényt azzal, hogy a hírlevélben az ellenzék ellen kampányolt.
A kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, ami március 12-i döntésével megsemmisítette a Kúria döntését, mondván, Rogánék csak tájékoztattak, amikor bemutatták, hogy az ellenzék mit gondol a háborúról.
A Kúriához más kérelmezők (pártok) is fordultak, ugyanazon rész miatt egy február 25-i hírlevél kapcsán. A kifogástevők egy közös beadványban, 2022. február 28-án kifogást terjesztettek elő, miszerint a kormányzati hírlevélben szereplő mondattal – "éppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik" – választási törvényt sértett a kormány, a kormányzat eszközeinek és erőforrásainak segítségével juttatta el a választópolgárok nagy csoportjához azt a kampányüzenetet, amelyben a kormánypárt jelöltjei mellett foglalt állást, az állítólagos "ellenzéki álláspontot" negatív színben feltüntetve.
A Kúria március 9-i döntésében kimondta, hogy a kifogásolt szövegrész megsértette a választási eljárásról szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság március 23-i döntésével azonban ugyanarra jutott: a Kúria döntése alaptörvény-ellenes.
Az Alkotmánybíróság úgy fogalmaz:
"Ahogy az előzményi ügyben, úgy ebben az ügyben született támadott döntésben sem vette a Kúria kellő súllyal figyelembe az adott cselekmény összes körülményeit, így nem értékelte azt, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a Kormány feladatkörét közvetlenül érintő, a Ve.-ben kifejezetten nevesített kampányeszköznek nem minősülő, aktuálpolitikai kérdést érintő kommunikációs közlésre rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor".
Az Ab szerint a Kúria nem volt tekintettel arra, hogy a Kormány kommunikációs tevékenységével tájékoztatási kötelezettségének tett eleget. | [
"Alkotmánybíróság"
] | [
"Nemzeti Választási Bizottság"
] |
A magyar állami finanszírozású Bethlen Gábor Alap döntéseit megvizsgálva tárta fel egy nemzetközi újságírócsapat, hogy 2011 óta mennyi magyar közpénzt juttatott a Fidesz-kormány a szomszédos országokba. A horvát, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai és romániai adományokat összegezve elmondható, hogy a magyar állami támogatások főként a médiába, a fociba és egyházakhoz mentek, céljuk pedig leginkább a magyar kormánypárt és Orbán Viktor népszerűségének és politikai befolyásának növelése volt a határon túli magyarok körében.
"A Bethlen Gábor Alap elkülönített állami pénzalap, amelynek célja a Magyar Kormány nemzetpolitikai stratégiájához kapcsolódó célok megvalósulásának elősegítése. Kiemelt feladata a külhoni magyarság szülőföldjén történő egyéni és közösségi boldogulásának, anyagi, szellemi gyarapodásának elősegítése és kultúrájának megőrzése érdekében támogatások nyújtása." – olvasható a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) honlapján.
Ezek a külhoni támogatások sokfélék, ám egy nemzetközi újságírócsapat feltárta, hogy a 2011 és 2020 között született pozitív döntések és kifizetések között nagyon sok a hasonlóság. A Horvátországba, Szerbiába, Szlovéniába, Szlovákiába és Romániába áramlott magyar közpénzeket követve a tényfeltárók arra jutottak, hogy a magyar kormány támogatásai mindenhol főként a médiába és a fociba mentek, és a céljuk az volt, hogy a magyar kormánypárt és Orbán Viktor miniszterelnök népszerűségét és politikai befolyását növeljék a határon túli magyarok körében.
A cikkek a hungarianmoney.eu honlapon érhetők el angol nyelven.
A többhónapos kutatómunkát az IJ4EU (Investigative Journalism for Europe) támogatta, a projekt résztvevője Szerbiából a CINS, Szlovéniából és Horvátországból az Oštro, Szlovákiából az ICJK, Romániából az Átlátszó Erdély, Magyarországról pedig az Átlátszó volt.
Szerbiában a média és a foci kapott a legtöbb pénzt
A CINS első cikkéből kiderül, hogy az elmúlt 10 évben rengeteg magyarországi közpénz folyt be azoknak az intézményeknek a számlájára, amelyek a magyarok érdekeit képviselik Szerbiában. Szakértők szerint annak lehetünk szemtanúi, hogy Orbán Viktor hogyan próbálja meg növelni politikai befolyását a Kárpát-medencében.
A magyar kormány tíz év alatt összesen 143 millió eurót adott különféle társadalmi célokra Szerbiában: az oktatás és a kultúra mellett az egyház és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) is kapott a pénzből, ami a Bethlen Gábor Alaptól jött, eddig több mint 900 alkalommal. Gyakran fektettek be a magyar miniszterelnök két nagy szenvedélyébe, a vallásba és a sportba is. A Munkás Szent József Római Katolikus Plébánia például egy futballakadémia és egy focipályát körülvevő kerítés megépítésére is kapott támogatást, összesen körülbelül 160 ezer euró értékben.
Bár politikai karrierje kezdetén Orbán ateistának vallotta magát, később ez megváltozott, olyannyira, hogy mára már a kereszténység védelmezőjének szerepében tűnik fel. Vajdaság példáján keresztül is jól látszik ez, hiszen 2011-től 2020 végéig Magyarország közel 8 millió euróval támogatta a vallási közösségeket. Nagylelkű adományaival a magyar kormány több egyházi személyt is megnyert magának, így például Paskó Csabát és Dolinszki Gábor evangélikus püspökhelyettest. Dolinszki a 2018-as választás előtt arra buzdította a kettős állampolgársággal rendelkező magyarokat, hogy menjenek el szavazni mindazért, amit a haza tett értük "anyagi, gazdasági és szellemi értelemben".
A legtöbb pénz azonban az elmúlt 10 évben a Magyar Nemzeti Tanács számlájára érkezett: bő 20 millió euró. Érdekes kapcsolódási pont, hogy Szerbiában a legerősebb magyar politikai párt – a Vajdasági Magyar Szövetség (SVM), ami egyébként a Fidesz testvérpártja is – nagy befolyással bír a Tanácsban, ugyanis annak 35 tagjából 16 az SVM soraiból kerül ki.
Religion, Politics and Football – Orban’s Way to Tighten His Grip in Vojvodina (SERBIA) – hungarianmoney.eu Religion, Politics and Football – Orban’s Way to Tighten His Grip in Vojvodina Religion, Politics and Football – Orban’s Way to Tighten His Grip in Vojvodina A sports academy, an expensive fence for the football field in the churchyard, the restoration and work of churches whose priests preach to vote for Fidesz, the party of Hungarian Prime Minister Viktor Orban, are only a few donations from the Hungarian government in Serbia from 2011 to 2020.
A CINS második anyaga arra világít rá, hogy Orbán Viktor a vajdasági médiába is "bevásárolta" magát. A magyar állampolgárok nagyjából 12 millió eurót fizettek 10 szerbiai magyar médiacég munkájáért az elmúlt 10 év során. A CINS kutatásai szerint olyan médiumokról van szó, amelyek tartalmukat és tulajdonosi hátterüket tekintve szimpatizálnak a Fidesszel.
Az elmúlt 8 évben a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon (BGA) keresztül több mint 9 millió eurót különített el a szabadkai RTV Pannon számára. Az RTV Pannon Szerbia legnagyobb magyar nyelvű médiacége, amelynek égisze alatt két rádió (Pannon Rádió és Szabadkai Magyar Rádió), egy online portál (Pannon RTV) és egy televízió (Pannon TV) működik. 2018 és 2019 között 6,2 millió euró, vagyis az elkülönített pénznek több mint a fele érkezett a számlájukra. A Pannon RTV anyagait az M1 is rendszeresen átveszi.
Az RTV Pannon mellett a BGA a Magyar Szó napilapot, a Hét nap hetilapot, az Express TV és rádiót (URKO), a TV Mozaikot, a Jó reggelt Vajdaság portált is támogatta. Emellett kapott pénzt a Vajdaság Ma, valamint a Radio Maria is.
A Magyar Szót, a Hét Napot és az RTV Pannont közös támogatójukon kívül még az is összeköti, hogy egy épületben van a székhelyük, és mindhármat a Magyar Nemzeti Tanács alapította és irányítja. A 2018-as magyar országgyűlési választásnál, és azt követően, az európai parlamenti választások alatt is észrevehető volt a részrehajlás: mindannyian egyértelműen Orbánt támogatták anyagaikban. A Magyar Szó 2011-ben kirúgott főszerkesztője, Pressburger Csaba elmondta, hogy a nyomásgyakorlás azokon az újságírókon keresztül valósult meg, akik aktív kapcsolatot tartottak a politikusokkal.
Az RTV Pannon 2019-ben két kitüntetést is kapott a magyar államtól: az RTV Pannon igazgatója, Ištvan Bodžoni (Bodzsóni István) megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét a médiavállalat fejlesztéséért. Ugyanebben az évben pedig egy másik elismerés is érkezett Budapestről: a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj, amit a vajdasági magyarok anyanyelvén tett hiteles beszámolókért, valamint a migránsválság idején nyújtott tudósításokért ítéltek oda.
Orban’s “Purchase" of Influence in Serbia Through Vojvodina’s Media (SERBIA) – hungarianmoney.eu Orban’s “Purchase" of Influence in Serbia Through Vojvodina’s Media Orban’s “Purchase" of Influence in Serbia Through Vojvodina’s Media Hungarian citizens paid around 12 million euros for the work of Hungarian media in Serbia from 2011 until the end of 2019.
Horvátországban az eszéki focicsapat tarolt
A NER kedvenc nyaralóhelyére szintén rengeteg magyar közpénz érkezett az elmúlt 10 évben. A BGA adatai alapján készült Ostro-cikkben a már megszokottnak mondható fociklub-támogatások mellett mezőgazdasági és oktatási hozzájárulások is szerepelnek.
A pénz nagy része a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségén (DZMH) folyt keresztül, amely jó és szoros kapcsolatban áll Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel is. A DZMH változatos célokra költ, ingatlanvásárlásra éppúgy, mint a gyerekeiket kétnyelvű iskolába járató szülők támogatására.
Kedvenc focicsapatból Horvátországban nem csak egy van: az eszéki klub mellett a Várdaróc FC (FC Vardarac) is részesült a magyar kormány anyagi segítségéből. Utóbbi egy közvetítőn, az Europa AP-n keresztül kapott 1 millió eurót, amit felszerelésre, világításra, stadionfelújításra, számlákra és hasonlókra költöttek.
Az eszéki focicsapat (FC Osijek) iskolája – amiben egészen tavaly nyárig tulajdonos volt Mészáros Lőrinc, azóta pedig Szíjj László lépett a helyére – összesen 16 millió eurót kapott a BGA-tól.
How to buy a home with Hungarian taxpayers’ money – hungarianmoney.eu In 2020, the BGA approved around € 18 million of project money to Croatian organisations but DZMH was no longer a beneficiary. A new organisation called Europa AP appeared on the list. Its president Oliver Matijević is also the executive president of DZMH, while Europa AP ‘s vice president is the minority Croatian parliamentarian Róbert Jankovics.
Szlovéniában a pénz felét egy labdarúgó-szövetség kapta
Az Oštro által összesített BGA-adatokból az látszik, hogy jelentősen megnőtt a Szlovéniába érkező magyar közpénztámogatás mértéke az elmúlt öt évben. 2011-ben a szlovéniai magyarok még csak közel 62 ezer eurót kaptak, 2019-ben viszont már 4,1 millió euró támogatásban részesültek.
2011 és 2020 között összesen 17,4 millió euró ment hazánkból Szlovéniába, és a támogatások 60 százalékát a lendvai labdarúgó-szövetség kapta, ami így jelentős összegeket fordíthat a fociakadémia létrehozására. A beruházásnak 2019 végére kellett volna elkészülnie, 2020. október végéig azonban csak egy műfüves pálya valósult meg.
A BGA-tól érkező pénz nagy részét a MMÖNK (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség) kapta 2015 és 2020 között. A MMÖNK a muravidéki magyar nemzetiség csúcsszervezete Szlovéniában, elnöke 2010 óta Horváth Ferenc, aki jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktorral. Horváth a szlovén parlamentbe is bekerült képviselőként, és a szlovén Korrupcióellenes Bizottság ezt összeférhetetlennek tartotta az MMÖNK elnökségével, ezért felszólították Horváthot, hogy döntse el, melyik pozíciót akarja betölteni. Horváth megtartotta mindkét tisztségét, és beperelte az őt megbüntető bizottságot – a bírósági eljárások még folyamatban vannak.
A MMÖNK egyik kétes ügye volt egy 17,5 millió forintos traktor megvásárlása: a pénzt 2015-ben egy mintagazdasági projektben nyerték el, azonban az eszközt sokáig senki sem látta, végül 2020-ban került elő. Itt említhető továbbá az, hogy 2018-ban a MMÖNK 150 millió forintot nyert el egy kétnyelvű, sajátos nevelési igényű gyerekeknek való óvoda létrehozására Radamosban (Radmožanci). A beruházás jelentős késésben van, miközben a támogatás összegét 216 millió forintra emelte az alap.
A BGA-s támogatásokon keresztül a magyar kormány befolyása a helyi újságokra (Népújság) és műsorszolgáltatókra is kiterjed. A Fidesz-közeli magyar cégek olyan szlovén médiacégekbe (NovaTV24.si és Nova hiša) pumpáltak pénzt, amelyek a kormányzó SDS nevű párt befolyása alatt állnak. A szlovén médiapiacon Habony Árpád és Mészáros Lőrinc köreinek terjeszkedése figyelhető meg. Magyarország a fürdőturizmusba is befektetett: a Comitatus-Energia Zrt. nevű állami vállalat 2019-ben megvásárolta a szlovéniai Terme Lendava üdülőközpontot. Erről az Átlátszó is beszámolt korábban.
Hungarian government’s millions for football, land and a tractor – hungarianmoney.eu HUNGARIAN GOVERNMENT’S MILLIONS FOR FOOTBALL, LAND AND A TRACTOR HUNGARIAN GOVERNMENT’S MILLIONS FOR FOOTBALL, LAND AND A TRACTOR In ten years, the BGA fund approved proposals of minority organizations in Slovenia amounted to around 17,4 million euros. In ten years, the BGA fund approved proposals of minority organizations in Slovenia amounted to around 17,4 million euros.
Szlovákiában is focira és médiára költöttek sokat
Az IJCK három cikkben (első, második, harmadik) dolgozta fel a BGA-adatokat. Összesítésük szerint Szlovákiában a Bethlen Gábor Alap 2011 óta nagyjából 144 millió eurót invesztált kulturális és egyházi szervezetekbe, médiacégekbe és a magyarok számára szimbolikus jelentőséggel bíró dunaszerdahelyi focicsapatba.
Nagyjából 450 ezer főt számlál a szlovákiai magyar kisebbség, vagyis a népesség nagyjából 8 százalékát teszik ki, és főként a déli részen, a magyar határ közelében laknak.
A Magyarországról érkező pénz célja szakértők szerint Szlovákiában is a Fidesz, és a vele szövetséges szlovákiai magyar politikusok szimpátiájának erősítése, amit nagyban segít egy-egy óvoda felújítása, vagy valamilyen kulturális esemény támogatása. A lóláb azonban eléggé kilóg, mert a támogatások tetemes része a Magyar Közösség Pártja (MKP, szlovákul Strana maďarskej komunity, SMK) politikusaihoz köthető szervezeteken folyt keresztül.
Persze, Orbán Viktor magyar miniszterelnök hobbija, a foci sem maradhatott ki: a Felvidék Ferencvárosának nevezett dunaszerdahelyi focicsapat (DAC) többmillió euró támogatást kapott a magyar kormánytól, de jutott pénz a szlovákiai magyar nyelvű médiának is.
Hungarian Money for Slovak South: Millions in the Name of Possible Votes – hungarianmoney.eu Hungarian Money for Slovak South Millions in the name of possible future votes Hungarian government invests billions of forints each year into Hungarian communities in neighbouring countries. ICJK has had access to the documents that shows the sole agency of Hungarian government Gabor Bethlen Fund apporved more than 144 millions of euros to entities in Slovakia since 2011.
Romániában az RMDSZ kell
Az Átlátszó Erdély hosszú cikke (magyarul itt olvasható) azt elemzi, hogy az évek során a Fidesz hogyan kötötte magához a legnagyobb romániai magyar pártot, az RMDSZ-t. Kezdetben kivéreztette, majd támogatásokkal tartotta sakkban, és ennek köszönhetően a magyar kormány páratlan módon építette ki politikai befolyását Erdélyben.
A lap forrásai szerint a Romániába érkező nagy, milliárdos összegű támogatásokról épp ezért Orbán Viktor dönt személyesen, és a BGA már csak ezt az utasítást hajtja végre. Állítólag a kisebb (500 millió és 1 milliárd forint közötti) projektekről Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes dönt, a még kisebb összegekről pedig a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Potápi Árpád.
Mára az RMDSZ holdudvarához tartozó alapítványokhoz évente nagyságrendileg ugyanannyi, ha nem több magyarországi támogatás áramlik, mint amennyi az erdélyi magyarság számára kiutalt bukaresti kormánytámogatás, amelyet az RMDSZ kezel.
Marriage of convenience sweetened with millions: how Fidesz persuaded the largest Hungarian party in Transylvania – hungarianmoney.eu At first Fidesz attempted to bleed to death the Democratic Alliance of Hungarians in Transylvania (DAHR). After they realized that DAHR cannot be replaced, they forced the party into a loyalty competition. The once freezing relationship between Fidesz and the DAHR evolved to close cooperation, allowing the Hungarian government unprecedented influence in Transylvania.
A teljes cikkek a hungarianmoney.eu honlapon olvashatók angol nyelven. A magyar nyelvű összefoglalókat Erdélyi Katalin, Szopkó Zita és Zsilák Szilvia készítette. A projektet az IJ4EU támogatta. | [
"Comitatus-Energia Zrt.",
"Bethlen Gábor Alap"
] | [
"Korrupcióellenes Bizottság",
"RTV Pannon",
"FC Osijek",
"Terme Lendava",
"HUNGARIAN GOVERNMENT’S MILLIONS FOR FOOTBALL",
"Strana maďarskej komunity",
"Europa AP",
"Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége",
"Orban’s Way",
"Radio Maria",
"Vajdasági Magyar Szövetség",
"Magyar Nemzeti Tanács",
"Magyar Szó",
"Vajdaság Ma",
"Nova hiša",
"Pannon TV",
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Munkás Szent József Római Katolikus Plébánia",
"Pannon RTV",
"Szabadkai Magyar Rádió",
"Investigative Journalism for Europe",
"Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség",
"Politics and Football",
"Magyar Kormány",
"Felvidék Ferencváros",
"Várdaróc FC",
"Magyar Közösség Pártja",
"FC Vardarac",
"Pannon Rádió",
"Express TV"
] |
Közel kétmillió forintba került a szállás Lázár Jánosnak és egy munkatársának három utazáson, összesen hét nap alatt. Ez az Origo munkatársa által indított perben derült ki, amelyben most a bíró kimondta azt is, hogy a Miniszterelnökségnek részletesebb tájékoztatást kell adnia az eddig nagyrészt titkosan kezelt kiküldetésekről.
Új részletek kerültek nyilvánosságra Lázár János korábban titokban tartott külföldi utazásairól abban a bírósági perben, amelyet az Origo munkatársa indított a Miniszterelnökség ellen. A keddi tárgyaláson kiderült, hogy csupán kétfős delegációk – vagyis Lázár János és egy társa – vettek részt azon a három utazáson, amelyeken összesen közel kétmillió forintos szállodaszámla keletkezett.
A pert az után indította az Origo munkatársa, hogy a Miniszterelnökség nem adott részletes tájékoztatást Lázár János több kiküldetéséről. A hivatal még tavaly év végén adott ki kérésünkre egy összesítést vezetőinek 2012-es és 2013-as külföldi utazásairól, és ebben feltűnő volt, hogy a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kiküldetéseinél több esetben is jóval nagyobb összeg szerepelt, mint más hivatali vezetők utazásainál.
Egy 2012. november végi háromnapos (tehát vélhetően csak két éjszakát jelentő) angliai utazáson 920 ezer forint volt a szállásköltség, egy tavaly márciusi kétnapos svájci úton 469 ezer forintba, egy tavaly júliusi, szintén kétnapos olaszországi úton pedig 582 ezer forintba került a szállás. Ehhez hasonló nagyságú szállásköltségek még csak megközelítőleg sem szerepeltek más hivatali vezetőknél, pedig többen közülük Lázárral azonos tisztséget viseltek.
2 fő, hét nap, 2 millió
A Miniszterelnökség korábban csak annyit árult el a szállásköltségek részleteiről, hogy azok nem egyedül Lázár János szállását fedezték, azt azonban nem közölte, hogy hány másik ember osztozott a költségeken. A Fővárosi Törvényszéken zajló per keddi tárgyalásán a Miniszterelnökség jogi képviselője ugyanakkor elárulta, hogy mindhárom kiküldetésen kétfős delegációk vettek részt, tehát a több mint 1,97 millió forintos költségen ketten osztoztak.
Az utazási napok számából az következik, hogy mindössze 4 éjszakáról van szó, tehát Lázárnak és társának szállása átlagosan közel 250 ezer forintba kerülhetett éjszakánként. De a szállásköltség akkor is 140 ezer forint fejenként, ha azt feltételezzük, hogy mindhárom utazáson az utolsó estét is külföldön kellett tölteniük. A Booking.com foglalási oldal ajánlataiból az derül ki, hogy például Londonban ennél jóval olcsóbban, már 80-90 ezer forintért is lehet akár ötcsillagos hotelben is szobát találni, bár vannak olyan szállodák is, ahol egy éjszaka több mint 300 ezerbe kerül. A Miniszterelnökség jogi képviselője azt nem közölte, hogy az egyes kiküldetéseken ki kísérte Lázár Jánost, csak annyit árult el, hogy az utazásokon minden esetben “közszolgálati alkalmazottak" vettek részt.
A bíróság szerint több részletet kell kiadni Lázár János utazásairól Fotó: Hajdú D. András - Origo
A bíró a keddi tárgyaláson részítéletet is hozott. Kimondta, hogy a svájci és az olaszországi utazások esetében a Miniszterelnökségnek részletesebb tájékoztatást kell adnia arról, hogy Lázár János mit csinált a kiküldetései során, és válaszolnia kell azokra a kérdésekre is, hogy mely szállodákban szállt meg, illetve hogyan alakult a szállásköltség a hotelek és az utazások bontásában. Ez a döntés első fokon született meg, így nem jogerős, a Miniszterelnökség dönthet úgy, hogy fellebbez az ítélet ellen.
Úszómester vagy kompetens személy?
A Miniszterelnökség az Origo munkatársának kérdéseit az ügy kezdete óta azzal hárította el, hogy Lázár János a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatalt felügyelő államtitkárként vett részt az utazásokon. A per során ugyanakkor a hivatal elárult néhány apró részletet a svájci és az olaszországi kiküldetésről. Az április végi tárgyaláson közölték, hogy Svájcban “egy német állampolgárral tárgyalt a magyar–német, valamint a magyar–orosz kapcsolatokról", Olaszországban pedig “a Svájcba illegálisan vitt magyar pénzeszközökkel kapcsolatban folytatott tárgyalást, a tárgyalópartner által megjelölt szállodában".
A bíró most kimondta azt is, hogy a Miniszterelnökségnek ennél részletesebb tájékoztatást kell adnia. Az ítélet szerint a hivatalnak azt ugyan nem kell elárulnia, hogy név szerint kivel találkozott Lázár, de azt igen, hogy milyen pozíciójú, tisztségű ember volt a tárgyalópartnere. “Egy úszómesterrel vagy egy kompetens személlyel tárgyalt?" – fogalmazott a bíró, aki hozzátette, hogy nem elegendő az az információ sem, hogy üzleti kapcsolatokról szóltak a tárgyalások, szerinte ennél precízebb megfogalmazású válaszra van szükség.
Az angliai utazásról azért nem született döntés, mert a Miniszterelnökség a per során közölte, hogy erről a kiküldetésről létezik egy minősített irat. Ebben az esetben előbb azt kell eldöntenie a bíróságnak, hogy ennek tartalmát miként ismerheti meg a bíró, majd azt, hogy a dokumentumból mi hozható nyilvánosságra.
A bírósági perben az Origo munkatársának jogi képviseletét a Transparency International nevű korrupcióellenes szervezet által felkért ügyvéd, Németh Zsolt látja el. Németh a per során úgy érvelt, hogy a Miniszterelnökség által az utazásokról kiadott információk azért is elégtelenek, mert nem derül ki belőlük, hogy “a közpénzeket pontosan mire és milyen módon használták fel". A bíró a keddi részítéletben szintén azt mondta, hogy azért fontos megismerni a szállásköltségek részleteit, mert csak így lehet eldönteni, hogy “indokolt volt-e a közpénz felhasználása". | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Információs Hivatal",
"Transparency International",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Az MSZP és az SZDSZ vezető politikusai elevenébe vágott a Magyar Nemzet tegnapi, a BKV-botránnyal kapcsolatos újabb, a közlekedési cég volt vezérigazgató-helyettesével készült interjúja: a korrupciós vádakat továbbra is tagadják, perrel fenyegetnek, miközben részben beismerő nyilatkozatokat tesznek. A hűtlen kezeléssel gyanúsított Regőczi Miklós a Népszabadságban is azt állította, a BKV a koalíció kifizetőhelye volt. A Fidesz szerint a balliberális pártok mára végleg lebuktak.
Bebizonyosodott, hogy az MSZP legfelsőbb vezetése súlyosan érintett a BKV-botrányban, és ma már nem vitatható: az MSZP– SZDSZ iparszerűen lopta ki a pénzt a cégből, a lehető legmagasabb szintű utasítások alapján – jelentette ki Répássy Róbert, miután lapunk és a Népszabadság is interjút közölt Regőczi Miklóssal, a közlekedési társaság volt vezérigazgató-helyettesével. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője rámutatott, a napvilágra kerülő, egyre durvább BKV-s korrupciós ügyek megmutatják a szocialista–szabad demokrata hatalomgyakorlás lényeget: a közérdekek helyett a magánérdekek vezényelték a döntéseket. – Tagadhatatlan, hogy BKV az utóbbi húsz évben az MSZP–SZDSZ-kifizetőhelyeként működött, ahonnan talicskával tolták ki a közpénzt politikai utasításra. Az elmúlt években többfajta halmazállapotban lopták ki a pénzt a BKV-ból: hol szilárd módon nokiás dobozokban, hol folyékonyan, adalékanyag formájában, hol pedig légneműen, köddé vált alkalmatlan szocialista káderek és feleségek álfoglalkoztatása nyomán. Az MSZP végleg lebukott, hiszen kiderült: a párt elnöke személyesen is részt vett a pénz kitalicskázásában – szögezte le a fideszes politikus. Szerinte egyértelmű, hogy a két párt vezetői pénzbehajtó szervezetet működtettek a BKV-nál.
Regőczi Miklós lapunknak tegnap a BKV sokmilliárdos korrupciós botrányának újabb részleteit tárta fel, miután korábbi kollégái közül Balogh Zsolt és Antal Attila már vázolta, hogyan működtette kifizetőhelyként a BKV-t az MSZP és az SZDSZ. Regőczi szerint például Nyakó István pártszóvivő és felesége buszokat kért kölcsön pár alkalommal, és semmit nem fizettek a járművek használatáért. Nyakó, aki egyébként elismerte, hogy "buszokat kértek kölcsön hátrányos helyzetű gyerekek táboroztatásához" tegnap pártja nevében annyit közölt: "A leghatározottabban visszautasítjuk a Fidesz és a Magyar Nemzet közös lejárató kampányát." A róla szóló állításokat szemét mondatoknak nevezte: – Kértem, és eszem ágában sem volt fizetni. Épp azért kértük a buszt, mert bérelni nem volt pénzünk – fűzte hozzá.
Regőczi Miklós a Népszabadságban lapunkkal egy időben megjelent interjújában is megerősítette: "valóban az MSZP–SZDSZ-koalíció kifizetőhelye volt a BKV". A szocialistákhoz közel álló napilapnak még arról is beszélt, hogy Demszky Gábor szomszédjaként a BKV-hoz vezérigazgató-helyettesi pozícióba került Olti Ferencnek miként pótoltatták ki "kevésnek tartott" fizetését, vagy Dancs Gábor, az azóta a fővárosi képviselőségről lemondott SZDSZ-es tanácsnok azért fordult a cégvezetés ellen, mert "elfelejtették" megkötni az általa kért sokmilliós szerződéseket. – Előfordult, hogy meg kellett duplázni pótmunka címén a megbízásokat, míg a négyes metró egyik állomását szokásos technikájukkal 600 millió forintért terveztették át – közölte Regőczi.
Demszky Gábor főpolgármester a legújabb fejleményekre reagálva közölte: "megteszem a szükséges jogi lépéseket". – A BKV-nál lobbistáim nem voltak, így sem azokon keresztül, sem személyesen nem közvetítettem kérést vagy kívánságot – fűzte hozzá.
Demszkyt azonban már többen cáfolták, amikor a BKV-ügyben ugyancsak gyanúsított főpolgármesteri főtanácsadót, Mesterházy Ernőt, illetve az SZDSZ-es volt igazgatósági elnököt, Tóthfalusi Györgyöt "lobbistaként" nevezték meg, akárcsak a Hagyó Miklós melletti embereket, a szintén gyanú alatt álló Lelovics Ottót és Horváth Évát.
Regőczi Miklós lapunkban említést tett a balliberális pártokhoz közel álló médiumokkal, a Hócipővel, a Klubrádióval és a Nap-keltével kötött szerződésekről is, amelyek miatt a BKV jelenlegi vezetése feljelentést tett. Gyárfás Tamás, a Nap-kelte producere lapunknak elmondta: a volt vezérigazgató-helyettes állításával ellentétben semmilyen "szívélyességet" nem tettek a BKV-nak húszmilliós szerződésükért, amelyből végül csak a felét kapták meg. – Reklám- és PR-szerződésünk alapján folyamatosan lehetőségük lett volna hirdetni, én egy külső helyszínen felvett sajtótájékoztatóra emlékszem – mondta Gyárfás. Az ügyben név szerint említett Verebes István egykori műsorvezető közleményében mocskolódásnak nevezte, hogy ő a kifizetett közpénzekért, fiának készülő filmje BKV-s támogatásáért cserében bármikor is "jól kérdezett" volna. | [
"SZDSZ",
"MSZP",
"Klubrádió",
"Hócipő",
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Évek óta nagy összegű megbízásokat kap Mészáros Lőrinc egykori ügyvédje, aki a Puskás Akadémia jogi képviselője, a Pilisi Parkerdő felügyelőbizottságának az elnöke, és a Postás SE életében is komoly szerepet vállal. Nyáron a Széchenyi Bank egykori igazgatósági tagjaként meggyanúsították, de a szerződései látszólag a mai napig élnek.
Hiába a bűncselekmény árnyéka, jól keres Mészáros Lőrinc egykori ügyvédje, dr. Vörös József, akit a Széchenyi Bank egykori igazgatósági tagjaként gyanúsítottak meg 2020 júniusában. A vád különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények. Az ügyben még a nyáron kilenc embert vettek őrizetbe, ebből hárman még október 18-ig biztosan előzetesben maradnak, köztük Töröcskei István és a felesége, valamint egy harmadik személy.
A megalapozott gyanú szerint a kisebbségi állami tulajdonban lévő banktól olyan gazdasági társaságok jutottak hitelhez, akik egyéb módon nem tudtak volna, és akik a felvett összeg jelentős részét átutalták a közvetett tulajdonos többségi tulajdonában lévő cégnek. A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint jelenleg 19 embert gyanúsítanak, a letartóztatottakon kívül öten állnak bűnügyi felügyelet alatt.
Mészáros ügyvédjeként lett ismert
Vörös József nevét nem sokan ismerték, egészen addig, míg 2016-ben elismerte, hogy Mészáros Lőrinc nevében licitált egy földárverésen. Azóta is szeret berkeken belül maradni: a Puskás Akadémia jogi képviselője, a Pilisi Parkerdő felügyelőbizottságának az elnöke, és a Postás SE életében is komoly szerepet kapott. 2018-ban számos egykori Simicska cégben került elő a neve, amelyek később Mészáros Lőrinchez kerültek.
Megint dőlnek a fák: 833 millió forintért terveznek sportakadémiát Mészáros Lőrinc ügyvédjének A Postás SE új tornasport-akadémiáját még el sem kezdték építeni Zuglóban, de már így is 1,25 milliárd forintba került az adófizetőknek. Egy friss közbeszerzés keretében a tervezésre 833 millió forintot költ az állam, a projekt előkészítésére pedig 418 millió forintot adott korábban.
Vörös az elmúlt években remek lehetőségeket kapott: 2014-ben kötött szerződést az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséggel, általános jogi képviselet, peres megbízási és nem peres eljárásokban, jogi tanácsadás, szerződések elkészítésére 750.000 forint + ÁFA havi díjért. 2015-ben pedig megnyert egy közbeszerzést, így a MÁV-Magyar Állam Vasutaknak adhatott jogi tanácsokat 3 éven át 180 millió forintért.
Szintén 2015 óta segíti a Duna-Ipoly nemzeti parkot, mint hivatalos közbeszerzési tanácsadó. Ebbe bevonta dr. Daragó Mátét is, aki dr. Vörössel szemben felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (FAKSZ), és szerepel a névjegyzékben is. Munkájáért a beszerzési eljárás becsült értékének 0,95 százalékát + ÁFA kapja.
A Duna-Ipoly honlapján fellelhető információk szerint az elmúlt években nagyságrendileg 5,9 milliárd forintnyi közbeszerzésben volt érintett.
Ezek közül a Dömösi látogatóközpont az egyik legnagyobb beruházás. A 2017-ben kiírt pályázatnak hosszú idő alatt lett eredménye, pedig korábban arról volt szó, hogy 2019 őszén meg is nyílik, de mivel már a közbeszerzés is csúszott, a látogatóközpont építése még el sem kezdődött.
Az eredetileg elnyert 1,4 milliárdos támogatás már nem lett volna elég az eredeti tervekre, így végül 3,5 milliárd lett a tényleges összeg. A kivitelezők a LAKI Épületszobrász Zrt. (2,128 milliárd Ft, amiből egy 321 négyzetméteres oktatási-irodaépület készül, vagyis maga a látogatóközpont), az Mpaladin Kft., amely a környezetrendezést nyerte el 473 millió forintért, és a Tó-Art Medic Kft., amely a kiállítást készítheti el 240 millió forintért.
Az ügyvéd üzlete azóta is pörög: a Testnevelési Egyetem közbeszerzéseinél is segít 2019 márciusa óta. A szerződés szerint uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzések nyílt eljárása esetén 2 millió forint plusz áfa, de legalább a közbeszerzési eljárás becsült értékének 1%+ÁFA, míg nemzeti értékhatárt meghaladó nyílt eljárású közbeszerzések esetén 1,2 millió forint plusz ÁFA, de legalább a közbeszerzési eljárás becsült értékének 1%+ÁFA illeti meg dr. Vöröst, aki itt is dr. Daragóval dolgozik együtt.
Régi motoros
Dr. Vörös neve azonban jóval régebben is feltűnik, mégpedig egy Hunvald féle ingatlanügyben. Ő ellenjegyezte ugyanis ügyvédként az Erzsébetvárosi önkormányzat és a LKL Consult Ingatlanforgalmazó és Tanácsadó bt. közti ingatlanügyletet, amelyben egy Király utca 47. szám alatti 458 nm + 31 nm pince ingatlan cserélt gazdát. A vételár 117.360.000 forint volt.
Ebben a házban élt anno Krúdy Gyula, ám nem ez az igazán érdekes a történetben. A vevő LKL Consult akkori tulajdonosa dr. Lomnici Katalin volt, akinek a nagybátyja ebben az időben a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. Bár az ingatlanhoz csak bérlőként lehetett hozzájutni, ám az adásvétellel egyidőben bérleti jogot is szereztek, így már meg lehetett venni az impozáns méretű ingatlant, amely pillanatokon belül 469.368.000 forintos (1,8 millió euró) áron került piacra.
Fotó: Mészáros Lőrinc nevében licitált földekre az ügyvéd 2016-ban. Forrás: Youtube/444.hu | [
"Széchenyi Bank",
"Postás SE",
"LKL Consult Ingatlanforgalmazó és Tanácsadó bt.",
"Erzsébetvárosi önkormányzat"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Tó-Art Medic Kft.",
"Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség",
"Pilisi Parkerdő",
"MÁV-Magyar Állam Vasutak",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Puskás Akadémia",
"Testnevelési Egyetem",
"LAKI Épületszobrász Zrt.",
"Mpaladin Kft."
] |
A miniszterelnöki megbízottként dolgozó Giró-Szász Áron az alapítója az Axióma nevet viselő cégnek és alapítványnak úgyszintén. Nem tudni, az egyaránt mínuszos szervezetek közül melyik és milyen forrásból készítette a Novák Katalin családügyi minisztert szerepeltető, emancipációellenes videót. Az Axióma fellépése a fideszes politikai kommunikáció új időszakát jelzi.
A keresztényügyi miniszterelnöki biztos szervezetének videójában a családügyi miniszter osztja az észt arról, hogy hol a nők helye a világban — így lehetne összefoglalni a pontos státuszát annak a decemberi videónak, ami az emancipációellenes beállítottsága miatt vetett hullámokat.
Az Axióma égisze alatt közzétett, profi videóanimációval aláfestett monológban Novák Katalin miniszter egyebek mellett arról beszélt, hogy a nőknek el kellene fogadniuk azt, hogy a férfiaknál alacsonyabb pozíciót, kevesebb fizetést kapnak, és több terhet cipelnek.
A monológot a miniszter az Axióma tájékoztatása szerint pénzügyi ellentételezés nélkül adta a szervezetnek. Nem világos, hogy egy ilyen életvezetési tanácssort egy kormánytag miért nem mondjuk a közmédia számtalan csatornája valamelyikén tesz meg, ahogy az sem: a szervezet miért tartja küldetésének, hogy a miniszter mögé animációt gyártson.
Novák üzenete illeszkedik egy olyan politikai kommunikációs kampányba, ami a téli politikai-jogalkotási szezont kíséri. A fideszes országgyűlési többség nemrégiben ismeretesen szövegszerűen beszavazta az Alaptörvénybe, hogy "az anya nő, az apa férfi".
"Bevándorlók helyett a gyermekvállalást kell támogatni, a gender helyett a hagyományos családmodellt kell megerősíteni" — mondta Orbán Viktor a parlamentben. A miniszterelnök ezzel egyszersmind megágyazott annak, hogy a következő politikai kommunikációs etapban a kormányerők migránsok helyett
keresztényellenes feministák és homoszexuálisok kitalált hordáinak nemlétező fenyegetése ellen fellépve igyekezzenek minél több szavazatot behúzni.
Az érkező kampány újdonságának ígérkezik, hogy a köztéri hirdetésekben és a médiában már meglévő brutális Fidesz-barát túlsúly mellé a fiatalokat megcélzó új csatornák felzárkózása várható.
Ilyen az Axióma is: a brand alatt néhány hónapja jelennek meg saját gyártású videók különböző platformokon: saját webszájton, YouTube-on, Facebookon és Instagramon. A videók jellemzően a Novák-féle darabra hajazó mintát követnek: egy élő ember frontálisan hosszabbacska monológot mond, amit illusztratív videóanimáció, profi vágás körít.
Hogy személyesen ki csinálja a történetet, az egyértelmű: az Axióma Kulturális Alapítvány nevű nonprofitot és az Axióma Intézet Kft. nevű céget egyaránt Giró-Szász Áron alapította 2019 második felében. Ugyanez év októberében nevezte ki a ma 28 éves férfit miniszterelnöki megbízottjának Orbán Viktor. "Feladata: a keresztény mozgalmakkal és keresztény közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátása." — írja róla a kormányzati honlap.
Másodgenerációs harcosok
Giró-Szász Áron ugyanahhoz a Fidesz-közeli másodgenerációs jogász-élcsapathoz tartozik, mint a miniszterelnök fia Orbán Gáspár vagy Sárközy István, a NER-hez közelálló Sárközy és társai ügyvédi iroda névadójának gyermeke. Giró-Szász apja szintén a nevét viselő ügyvédi irodát visz, egyszersmind a volt kormányszóvivő Giró-Szász András unokatestvére.
Giró-Szász Áron, Orbán Gáspár és Sárközy István egy időben voltak az ELTE-ÁJK jogászhallgatói, és mindhárman szerepelnek a JÖSZ nevű diákszervezet egyesületének alapító tagjai között.
Erről a szervezetről nemrégiben azért írtunk, mert állami támogatásból lett exkluzív belvárosi bentlakásos kollégiumuk.
Közpénzből csináltak exkluzív bentlakásos kollégiumot Orbán Gáspár jogász barátainak Végső soron az államtól ered az a 61,5 millió forint, amiből Orbán Gáspár alapítványa finanszírozza a JÖSz nevű szakkollégium épületének felújítását és működtetését. Az évente maréknyi joghallgatóval bővülő szervezetnek a miniszterelnök fia is alapító tagja volt.
Az alapító Giró-Szász Áron mellett több exjöszös is feltűnik az Axióma környékén. Sárközy István az egyik műsor menedzsere, Oravecz Zsófia pedig az Axióma alapítvány kuratóriumi tagja. A harmadik kuratóriumi tag Tallár Ákos szintén az ELTE jogi karára járt, ma a Giró-Szász ügyvédi irodában dolgozik. Tallárnak a pártpedigréje is kifogástalan: nevelőapja a tavaly elhunyt Rátonyi Gábor, aki fideszes színekben 2002-2006 között zuglói polgármester, később a fővárosi közgyűlés tagja is volt.
Nem világos, milyen forrásokból gazdálkodnak
Nem világos, hogy mégis miből van minderre pénze az Axiómának. Nyilvános adatok a 2019-es pénzügyi évről hozzáférhetőek, de ezek a videós brandhez kapcsolódó egyik szervezetről sem festenek rózsás képet — noha ebben az évben még nem is csináltak semmit. Ahogy az egyik beszámoló írja, "az Axióma Kulturális Alapítvány 2019-ben még nem végzett tevékenységet, a működéséhez való feltételeket alakította és szervezte meg."
Ebben az évben az alapítványnál mégis 1,2 millió forintot költöttek, ami meghaladja a Giró-Szász Áron által alapításkor letett kerek egymilliós összeget. A cég beszámolója még durvább: 2019 végéig 5,4 milliós veszteséget sikerült összehozni úgy, hogy az alapításhoz a jogász alig százezer forintot tett le azzal, hogy ezt 2020-ra hárommillióra fogja kipótolni.
Rejtély, hogy ez milyen forrásból történhetett meg, ahogy az is, hogy milyen pénzből működik azóta a két szervezet — a Szabad Európa számításai szerint az utóbbi fél évben Facebook-hirdetésekre egymillió forintot költöttek. A közösségi szájtra posztolt képekből az is látszik: profi stúdióban dolgoznak, feltehetően a két szervezet székhelyeként egyaránt bejelentett Bécsi úti címen.
Hasonlóképpen homályos, hogy voltaképpen mi a két szervezet közti leosztás, és ki a felelős kiadója — ha van egyáltalán — a közéleti videóknak. Az Axióma honlapjáról ez nem derül ki. a A szájton az olvasható, hogy a “honlap tartalmának szerkesztője: Axióma Kulturális Alapítvány". Meg az is, hogy “Minden jog fenntartva 2020 © Axióma Intézet". A honlap domainje a domain.hu keresője szerint természetes személy birtokában van. A videók simán "Axióma" aláírással jelennek meg: ilyet az NMHH hivatalosan bejelentett sajtótermék-adatbázisában nem találtunk.
Kérdéseket küldtünk Novák Katalinnak a családügyi minisztérium szájtján megadott sajtós emailcímre. Ezekre nem kaptunk választ. További kérdéseket küldtünk az Axiómának a webszájton közzétett, illetve a cég hivatalos elérhetőségeként bejegyzett emailcímekre.
“Axióma" aláírással ezekre azt a választ kaptuk: “az Axióma mögött az Axióma Kulturális Alapítvány áll, mely egy magánalapítvány. Magunkat magánadományokból tartjuk fenn; az állammal, illetve politikailag érintett szervezettel semmilyen kapcsolatban nem állunk, üzleti tevékenységet nem végeztünk."
“Tartalmaink nem számítanak sajtóterméknek, mivel nem gazdasági szolgáltatásként nyújtjuk őket. Továbbá maga az Axióma Kulturális Alapítvány sem nyújt semmilyen médiaszolgáltatást a hatályos magyar jogszabályok szerint. Tevékenysége nem önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás. Mindez igaz az Axióma Intézet Kft.-re is. [...] Az Axióma aktuálpolitikai (főleg pártpolitikai) kérdésekkel alapvetően nem foglalkozik [...] intellektuálisan kiváló szakemberek gondolatait népszerűsítjük közügyekről és életvezetési kérdésekről"
A válaszok nem teszik tisztába azt a kérdést, hogy vajon milyen forrásokból gazdálkodnak.
A videókban megszólaltatott szereplőket végigböngészve pedig nem egyetemi professzorokat találunk, hanem inkább politikakörnyéki embereket: politikusokat, expolitikusokat, politikai elemzőket, politikai újságírókat. Magyar helyett az Egyesült Államok aktuálpolitikájával is egészen biztosan foglalkoznak: az amerikai elnökválasztással összesen négy adásban foglalkoztak, ebből az egyikben Megadja Gábor (a Századvég politikai elemzője) vitázott Ungár Péterrel (az LMP parlamenti képviselőjével).
“Nagyon fontos, hogy fiatalok csinálják"
Az Axióma feltűnése a Fidesz-barát politikai kommunikáció új kelléktárát is jelzi. A szervezetnek hivatalosan semmi köze a Fideszhez vagy a kormányhoz, a szájton annyit írnak magukról: "olyan magyar fiatalok [vagyunk], akik hisznek abban, hogy vannak a világban eredetüknél fogva jó, igaz és szép dolgok, amelyekért érdemes küzdeni."
Az alapító személye (és Novák miniszter monológja) ugyanakkor kétségtelenné teszi a világos kormánykötődést. Giró-Szász Áron egyébként nem egyszerűen csak a miniszterelnök megbízottjaként dolgozik, hanem meggyőződéses fideszes. Legalábbis erről árulkodik a (kormánybarát KESMA-médiaholdinghoz tartozó) Mandinernek tavaly vendégszerzőként írott publicisztikája, amiben a Fidesz szerepébe helyezkedve írta: "jobb nekünk a[z Európai] Néppárton kívül".
A szervezet önmagát lelkes fiatalok önszerveződő-önigazgató kollektívájaként írja le. Giró-Szász Áron a szintén kormánybarát Pesti TV műsorában azt mondta, az Axióma "fiataloknak egy olyan szerveződése, akik felismerték azt, hogy nem igazán van közügyekkel kapcsolatban Magyarországon olyan konzervatív alapú, de koherens és jól artikulált narratíva ami eljut a fiatalokhoz, és tényleg fiatalok csinálják".
Az Axióma esetében ez nem állja meg a helyét: a videóbrand Giró-Szász irányítása alatt áll, aki a cég alapítójaként és ügyvezetőjeként, az alapítvány alapítójaként és kuratóriumi elnökeként a legfontosabb ember a sztoriban. Még a főember szavaiból is leszűrhető, hogy a cél nem az Axióma videóit gyártó fiatalok önkifejezésének a beteljesítése, hanem az avíttas, Bayer Zsolt-típusú megmondóarcok generációs frissítése a kormánypárti holdudvarban:
"Az őszi választások után idősebb médiások próbálták boncolgatni, hogy milyen is ez a fiatalabb korosztály, és hogyan is tudjuk őket megérteni, mintha valami állatkertben lennénk. Ezért nagyon fontos, hogy fiatalok csinálják az Axiómát" — mondta Giró-Szász Áron a Pesti TV-ben.
További érdekessége ennek az új típusú kommunikációnak, hogy a lengyel közéletben is középpontba került keresztényfundamentalista keretezések mentén élezne ki összetett kérdéseket: család vs. feministák és homoszexuálisok, életvédők vs. abortusz, satöbbi.
Nemrégiben Szilvay Gergely Mandiner-publicista és Dombos Tamás a Háttér Társaság ügyvédjének “melegházasság-vitáját" közvetítették (az alcím szerint: “szükség van Magyarországon melegházasságra?"), miközben a valóban kurrens közéleti események a melegek házasságának témakörét csak távolról és közvetve érintik: decemberre a fideszes többségű Országgyűlés törvényben tiltotta be, hogy egyedülállók (melegek, heterók, akárkik) olyan gyerekeket fogadhassanak örökbe, akikről egyébként az államnak kéne gondoskodnia.
Kérdéses hitelesség
A hamvas arcbőrű kormánybarát ifjak lelkes önszerveződése már most is jól hozza a régi gárda affinitását a legalábbis megkérdőjelezhető hitelességű tényanyag vonatkozásában. Az Axióma önbemutató videójában például Giró-Szász mellett egy soha nem létezett HVG-címlap illusztrálja a pedofilokkal szemben állítólag elnéző, úgymond "liberális" felfogást.
A már idézett Pesti TV-adásban Giró-Szász és a műsorvezető pedig egy olyan rejtettkamerás videóról csevegnek (egy részletét be is játsszák), amit eredetileg öt éve készített és publikált egy amerikai abortuszellenes szervezet. A videó akkor a tengerentúli politikai viták kereszttüzébe került, készítőit legalább egyszer elítélték az ügyben. A felvétel minimum vitás hitelességéről mindenesetre nem esik szó a műsorban.
Hasonlóan kérdéses, hogy pontosan honnan is származik az American Journal of Psychiatrynek tulajdonított idézet (ld. fent) , amely a szexuális kisebbségekkel és a “genderideológiával" foglalkozó adásban került elő. A pontos forrásra rákérdeztünk az Axiómánál, de mindeddig nem kaptunk választ.
Annyi biztos, hogy 2019-20-ban nagyobb szakmai vita játszódott le a neves szaklapban eredetileg tavaly leközölt egyik cikk körül, amely eredetileg azt állította: részletes svéd adatok szerint a nemváltó műtétek jót tesznek az érintettek mentális egészségének. A szerzők végül egy javítást adtak ki idén, elismerve, hogy az adataik nem elegendőek ennek a biztos megállapításához.
Azonban az Axiómán szerepeltetett idézetet — miszerint a pszichiátriai szaklap azt írta volna: ezek a műtétek biztosan nem vezetnek a mentális egészség javulásához — egyáltalán nem találtuk sem az eredeti vagy a javított cikkben, sem a vitához érkezett és a lapban közzétett szűk tucat olvasói levél között.
Természetesen a kevés szakmabelin kívül nem várható el a magyar olvasótól, hogy rutinosan mozogjon az amerikai abortuszvita obskúrusabb momentumaiban vagy éppen a transzgender-kérdés aktuális nemzetközi pszichiátriai szakirodalmában, az meg különösen nem, hogy érdeklődve olvassa, amint magyar orgánumok a nemzetközi térben már lejátszott, végtelen viták szereplőinek bőrébe bújnak.
Azonban a magyar olvasónak is szöget üthet a fejébe, hogy az Axiómánál miért és hogyan bukkannak rá éppen ezekre a vitás ügyekre.
Címlapképen Novák Katalin animációval kísért, az Axiómán megjelent videómonológjának egy részlete. | [
"Axióma Kulturális Alapítvány",
"Axióma Intézet Kft."
] | [
"Háttér Társaság",
"Szabad Európa",
"Pesti TV",
"Európai] Néppárt",
"American Journal of Psychiatry"
] |
Várhatóan 2020-ban fog elkezdődni az a világgazdaság szempontjából is számottevő afrikai útépítés, amelyben a Duna Aszfalt is részt vesz. A korábban közel 473 millió dollárosra (138 milliárd forintosra) becsült beruházás két héttel lerövidítené a kongói ásványkincsek szállítását a tanzániai kikötőkbe.
Tavaly májusban részletesen írtunk a beruházásról, amely az apja révén ghánai származású magyar üzletemberhez, René Hutton-Millshez köthető. Az ismerősei által Renéként emlegetett férfi a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1985-ben, majd könyvvizsgálóként és tanácsadóként dolgozott. René több vállalkozással is próbálkozott, bár ezek jellemzően megszűntek vagy otthagyta őket. Két éve el is tiltották a cégvezetéstől öt évre, mivel egymillió forintos tartozást halmozott fel az egyik érdekeltsége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Orbán-kormány aszfaltozója Afrika szívében vesz részt egy 125 milliárd forintos útépítésenA Duna Aszfalt a világkereskedelem szempontjából is jelentős útépítésen vesz részt, amely a Kongói DK-t és Zambiát köti össze.
Később ingatlanokkal kezdett foglalkozni, így ismerkedett meg Serfőző Péterrel, aki Giró-Szász András korábbi kormányszóvivő volt sógoraként többször szerepelt a sajtóban (legutóbb pedig egy hamarosan induló elektromos rolleres cégnél bukkant fel). René 2010 környékén megkereste Serfőzőt, hogy építsenek utakat a világ egyik legszegényebb és legkorruptabb országában, a Kongói DK-ban. A Magyarországnál 25-ször nagyobb országban kevesebb az aszfaltozott út, mint az apró Luxemburgban.
A célország kiválasztásának hátterében egy szerencsés rokoni kapcsolat állt. Az ásványkincsekben hihetetlenül gazdag Katanga tartomány (innen származik a gyémánt világtermelésének a harmada, vagy a mobiltelefonok és elektromos autók akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen kobalt-kitermelés hatvan százaléka) kormányzója Moise Katumbi volt, Kongó egyik legbefolyásosabb és legvagyonosabb embere, akivel sógori viszonyban állt René.
A magyar üzletember ennek köszönhetően került képbe egy három kilométeres városi út megépítésénél, ami lényegében előfeltétele volt annak, hogy elnyerhessék a kongói bányavidéket egy zambiai várossal összekötő óriásberuházást. Ez egy kifejezetten fontos út lesz, mivel a Renéék szerint a jelenlegi 28 napról 11 napra lerövidítené az ásványkincsek útját a tanzániai főváros, Dar es-Salaam kikötőjébe (itt megy át a kongói export fele).
A 182 kilométer hosszú út a korábbi tervek szerint PPP-konstrukcióban valósulna meg a zambiai és a kongói kormánnyal, és az állami tulajdonban lévő Dél-Afrikai Fejlesztési Bank finanszírozza. A tervezett beruházás összköltsége 473 millió dollár volt (138 milliárd forint). A megépítéséről szóló szerződést 2016-ban írták alá Zambia fővárosában, Lusakában.
Az aláírásról a magyar kormány honlapján a Külgazdasági és Külügyminisztérium is beszámolt. A KKM korábban azt közölte, hogy Renével hosszú ideje közösen dolgoztak az útépítés megvalósulásáért. A KKM erősítette meg tavaly, hogy a Szíjj László tulajdonába tartozó Duna Aszfalt konzorciumi tagként részt vesz a projekt megvalósításában. A Duna Aszfalt az egyik legjelentősebb építőipari céggé vált Magyarországon, mióta a Fidesz van hatalmon. Tarol a közbeszerzéseken, és hét év alatt 19 milliárd forintról 130 milliárdra nőtt a bevétele. Szíjj több szálon is üzletelt közösen Mészáros Lőrinccel.
René tavaly májusi találkozásunkon azt mondta nekem, hogy csak akkor mondana részleteket a projektről, ha elkezdődik. Akkor azt mondta, pár hónap múlva indulhat az építkezés, de ez továbbra is késik, amit már a zambiai elnök is szóvá tett egy hónapja, és sürgette a projekt elkezdését.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA teljes magyar építőipar nyolcadából már a NER húzza a hasznotTavaly a 6000 milliárd forintos magyar építőipar nyolcadát már fideszközeli vállalkozók ellenőrizték, fele részben Mészáros Lőrinc és Szíjj László kettőse.
René azóta sem árult el nekem részleteket, de pár hete küldött egy reklámvideót, amely a projektet mutatja be. A videó végén a Duna Aszalt logója is feltűnik azon intézmények között, akik a videó szerint "közösen építik a kongói-zambiai jövőt".
Arra nem válaszolt René, hogy a reklámot pontosan mire fogják használni, és erre a Duna Aszfalt sem tért ki, amikor megkerestem őket. A magyar cégcsoport azonban több részletet is elárult amellett, hogy a kivitelezés várhatóan 2020-ban fog elkezdődni. Levelükből kiderül, hogy a projekt jelenleg a kivitelezés előkészítéséhez szükséges műszaki felmérések, tervezések és tanulmányok elkészítésének fázisában van. Ezek azonban időigényesek a fejletlen afrikai infrastruktúra miatt és "a kollégák, elsősorban a helyi alvállalkozók nagy nehézségekkel küzdenek".
Azt is elárulták, hogy a beruházásban a Duna Aszfalt a projektfejlesztés szakmai és pénzügyi támogatójaként vesz részt, bár a konkrét összeget nem árulták el. A projektet elsődlegesen banki hitelből fedezik, de szerepet vállal a finanszírozásban “magánbefektetés és afrikai projektek finanszírozására létrejött pénzügyi szervezetek és alapok". A Duna Aszfalt szerint magyar szakemberek a projekt minden elemében részt fognak venni, tehát a tervezésben, a kivitelezésben, a pénzügyi források felkutatásában és a projektmenedzsmentben is.
Világ Duna Aszfalt Kongói Demokratikus Köztársaság Szíjj László Olvasson tovább a kategóriában | [
"Duna Aszfalt"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Dél-Afrikai Fejlesztési Bank",
"Duna Aszalt",
"Világ Duna Aszfalt Kongói Demokratikus Köztársaság",
"Pannonhalmi Bencés Gimnázium",
"Kongói DK"
] |
Valószínűleg heteken belül, de még biztosan az idei évben átveszi Andy Vajnától a TV2 Média Csoport Zrt. irányítását Mészáros Lőrinc egyik nagyvállalata. A vevő az Opus Global Nyrt. szárnyai alatt működő Opus Press Zrt., a Mészáros-féle médiabirodalom fő zászlóshajója, a Mediaworks Hungary Zrt. tulajdonosa lehet.
A tranzakcióval párhuzamosan Mészáros megkapja Vajnától a Lapcom Zrt. kiadócéget is, és ezzel birtokába kerülnek a Bors bulvár-napilap mellett a Kisalföld és a Délmagyarország megyei lapok is. (A három lap összesen napi 160 ezer példányban fogy, 600 ezer olvasójuk van.) A 444-en írtunk elsőként arról, hogy Andreas Merz vezérigazgató szeptember utolsó napjaiban már be is jelentette távozását a Lapcomtól.
A politikai vezetés egyik pillanatról a másikra felszámolja Vajna két és fél éven keresztül összerakott médiabirodalmát, és tovább centralizálja a fideszes médiabirodalmat Orbán Viktor szomszédságában. Nem véletlen, hogy az ügy ismerői sem "adás-vételről", inkább csak "tulajváltásról" beszélnek, hiszen valójában a politikai akarat (azaz a miniszterelnök) dönt az ilyen ügyekben. Úgy tudjuk, hogy a filmügyi biztos egyedül az elmúlt évben a médiahatóság segítségével országossá duzzasztott Rádió 1-et tarthatja meg.
Az átcsoportosítás összefügg azzal az augusztus végén kiszivárgott tervvel, ami egyetlen közös alapba terelné a kormányzati média szinte össze érdekeltségét. A 24 információ szerint a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány körül épül majd a birodalom, és az összes tévé, rádió és lap egy ernyő alatt kap helyet. A technikai részletek még nem tisztázottak, ahogy az sem, hogy versenyjogi szempontból - ha számít ez még - hogyan lesz mindez kivitelezhető.
A TV2 tulajváltásával még az idén távozik a társaság kötelékéből Dirk Gerkens vezérigazgató és az által képviselt üzleti kör is, élén Rákosi Tamással. A hírek szerint Gerkensnek egyébként is hamarosan lejár határozott idejű szerződése, de a német-spanyol cégvezetővel szemben megingott a bizalom is.
A világ pénze sem elég, hogy pluszba fordítsák a TV2-t
Andy Vajna, a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos saját csatornája, a TV2 stúdiójában. Fotó: Balogh Zoltán/MTI
Miközben a csatornacsalád évről évre terebélyesedett, a TV2-csoport az elmúlt két pénzügyi évben irtózatos veszteségeket halmozott fel: 2016-ban a TV2 Média Csoport Kft. 23,6 milliárdos nettó árbevétel mellett 6 milliárdos mínuszt csinált, és hiába öntötték bele a pénzt, hiába alakították át zárt részvénytársasággá a céget, 2017-ben a vállalat 34 milliárdos árbevétel mellett további 2 milliárdos veszteséget "termelt".
Annak ellenére maradt negatívban a TV2, hogy a tulajváltás óta évi stabil 5 milliárd forintnyi állami hirdetést könyvelhettek el, 2016 után pedig további 4 milliárd forintot is beszedhettek programdíjként a kábelszolgáltatóktól is.
A tévé menedzsmentjét sok kritika érte, miután (a Habony Árpád tanácsára szerződtetett) Dirk Gerkens és volt RTL-es üzlettársa, Rákosi Tamás az IKO-csoporthoz szervezte ki a tévéből a legköltségesebb műsorok gyártását. A korábban az RTL-t 14 éven keresztül vezető Gerkens már 2017-re profitot ígért, ehhez képest
a tévé csak vitte a pénzt, és ez egyre jobban fájt Mészáros Lőrinc köreinek, különösen 2017 januárjától, amikor az állami Eximbanktól felvett hitelt 6,7 milliárdos a kormányközelbe került MKB vállalta át.
Az MKB-szerződéssel párhuzamosan három új tag is bekerült a TV2 igazgatóságába, köztük a Mészáros egyik legfontosabb embereként ismert ügyvéd Antal Kadosa, a West Hungária Bau révén Mészárossal üzleti partnerségben álló Barna Zsolt és a miniszterelnök bizalmasa, az egykor az Ezüsthajó Kft. élén színre lépő Várnai Tamás.
Az elmúlt egy évben folyamatosak voltak a konfliktusok Gerkensék és Mészáros Lőrinc körei között. A hitelező fél egyre több beleszólást kért a pénzügyi kérdésekbe és felügyelni akarták a cég operatív működését is. Az egyik legnagyobb hangadó az a Szíjj László volt, aki 2017 júniusa, az MKB 49 százalékos csomagjának kivásárlása óta a legbefolyásosabbak egyike a pénzintézet környezetében. 2017 végén
Orbán Viktor személyesen is jelezte a tulajdonos Vajnának, nem jó irányba mennek a dolgok a tévénél.
A megoldás azért sem volt egyszerű, mert Gerkensék olyan konstrukciót alakítottak ki, amivel az IKO Holding megkerülhetetlenné vált a tévé beszállítói között. Az átmeneti megoldás az lett, hogy a menedzsmentnek át kellett engednie a külsős cégek feletti irányítás egy részét is.
Dirk Gerkens, a TV2 Csoport vezérigazgatója Fotó: Szigetváry Zsolt
2017 szeptemberben Rákosiék át kellett engedjék a vállalat többségi tulajdonjogait egy Habony-közeliként számon tartott máltai (International Air Brokerage Limited), és egy Mészáros Lőrinchez kapcsolható magyar vállalat, az H-SK Reklám Kft. részére. Decemberre Mészáros körei teljesen átvették az irányítást: az Opus Global egyik tőkealapja, a Status Capital további (17 százalék) tulajdonrészt szerzett az IKO-ban.
A folyamatos térfoglalás sem nyugtatta meg a hitelezőket, Gerkensékkel szemben ettől nem nőtt a bizalom. Az utolsó cseppet állítólag a Spíler-csatornák körüli idei szerződések jelentették. A TV2 már az elmúlt két évben is kiköltekezett ezen a piacon, évi 5-6 millió eurót fizettek a Premier League, tavaly további 4-5 milliót a Bajnokok Ligája egyes meccsei után, majd idén ajánlatot tettek az olasz és a spanyol bajnokságra is.
Állítólag az utóbbi tételeket már nem is egyeztették a politikai vezetéssel, ami újabb feszültséget szült, hiszen ezzel már a TV2 csak közvetítési jogokra 5 milliárd forintot költ évente. A kifizetett összegeket a hitelezők egy-két ponton erősen túlárazottnak találták, ráadásul nagy balhé is lett a jogok körül, miután a csatorna hónapokon keresztül nem tudott megállapodni arról a szolgáltatókkal.
Vaszily és Liszkay a két karmester, az összes megyei lap Mészárosé
A központosított fideszes médiabirodalom előtt álló egyik nagy problémát az ordító káderhiány jelenti: egyszerűen nincs olyan vezető, aki el tud kormányozni egy tévét, akinek volna ötlete hogy csináljon pénzt is a TV2, és közben lojális a hatalomhoz.
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány alatt formálódó gigacégnek várhatóan három fontosabb lába lesz. A tévés szekció vezetője az utolsó hírek szerint legalábbis a közmédia éléről elhozott és október elején az Echo TV élére kinevezett Vaszily Miklós lehet.
Az ő feladata lesz rendet vágni a fideszes csatornák között, és az is elképzelhető, hogy jövő év elejétől Vaszily vezeti majd a TV2-t is. Úgy tudjuk, hogy Vaszily a nyáron személyesen egyeztetett Orbánnal az előtte álló feladatokról. (Az MTVA leköszönt igazgatója nem reagált levelünkre.)
Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatója (jobbra) a rádiós piacról rendezett pódiumbeszélgetésen a Music Hungary zeneipari konferencián az egri Bolyki pincészetben 2017. június 1-én. Fotó: Komka Péter/MTI/MTVA
Nemrég a Népszava arról írt, hogy a két csatornát még karácsony előtt összevonhatják, ami logikus lépés is volna, viszont a két csatornának jövő év végéig élő kábelszerződései vannak.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az Echo TV átadja megújult Angol utcai stúdiókomplexumát a Hír TV-nek, a Hír TV megtartja a politikai profilt, az Echo pedig életmód- és sportcsatorna irányba mozdulhat el. Akármelyik megoldás is születik meg, vélhetően Vaszily menedzseli a folyamatot.
A médiabirodalom közéleti portfólióját a Mediaworks vezérigazgatója, a Nemzet-csoport egykori tulajdonos-főszerkesztője, a G-napon Orbán Viktorral tartó Liszkay Gábor irányítja majd.
Mészáros Lőrinc és az Opimus Press épp két éve vásárolta fel a megyei lappiac nagyobb részét tulajdonló Mediaworks Magyarország Zrt.-t, amely néhány héttel korábban szerzett meg további megyei újságokat a Pannon Lapok Társasága felvásárlásával.
Mészáros tavaly megvette a Nógrád Megyei Hírlapot, idén augusztusban pedig a sajtóban már megjelent, hogy hamarosan "megvásárolja" az osztrák fideszes stróman Heinrich Pecinától az Inform Média Kft.-t, és vele együtt az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Hajdú-Bihari Napló megyei lapokat is. A Lapcom Zrt.-t, és ezáltal a Kisalföld és a Délmagyarország bekebelezésével bezárul a kör:
Mészáros Lőrinc lesz az összes megyei lap tulajdonosa Magyarországon.
A terjeszkedést kizárólag politikai okok magyarázzák, és ezt a példányszámoknál semmi nem mutatja tisztábban. Az mfor.hu írt róla augusztusban, hogy az elmúlt évben nem volt olyan (Mészároshoz tartozó) megyei lap, aminek a példányszáma ne zuhant volna be minimum 10 százalékkal. Voltak olyanok is - Dunaújvárosi Hírlap, Napló, Fejér Megyei Hírlap) - ahol 18 százalékos esést mértek.
A tartalmi felelős Liszkay sokszorosan bizonyított már a politikai sajtó területén, és nem okozott eddig csalódást a Mediaworks élén sem, ahol központi szerkesztőséget hozott létre a közéleti tartalmak gyártására és terjesztésére. A megyei lapoknál uralkodó katonás rendről többször írtunk, hasonló gyakorlatra lehet számítani a többi megyei lap esetében is.
Viktor, please, just a radiot hadd tartsam meg
Arról egyelőre nincs politikai döntés, mi legyen a portfólió bulvárlábával, bár a bennfentesek szerint a legjobb esélye Ómolnár Miklósnak van arra, hogy kézbe vegye ezt a területet.
Vajna 2017 szeptemberében vette meg a Borsot, és abban bízott, hogy a lap ki tudja majd szolgálni a TV2-t, de csalódnia kellett, mert a választások előtt Habony körei egyre több politikai tartalommal ütötték fel a lapot.
Középen Ómolnár Miklós, jobbra Hegedűs Zsuzsa, mellette Orbán Viktor miniszterelnök a 2018-as kampány egyik állomásán Fotó: Orbán Viktor/Facebook
A példányszám egy év alatt bő 8 százalékot esett, ma már kevesebb mint 50 ezer példány fogy a Borsból, 40 ezer példánnyal maradnak el a Blikktől, amit egy év alatt terveztek utolérni.
Úgy tudjuk, Vajna külön kérte, hogy a portfóliójában legalább a Rádió 1-et tarthassa meg, és Orbán ebben engedékenynek bizonyult. A Rádió 1-et két éve indította el a filmügyi biztos, aki azóta több vidéki frekvenciát is hozzákapcsolt a fővárosi állomáshoz.
Elképzelhető, hogy jövőre már nem jelenik meg a 97 százalékban állami hirdetésekből élő Ripost. A kormány harcias bulvárlapja nem méreti magát a MATESZ-nél, de piaci hírek szerint 10 ezernél kevesebb fogy belőle naponta. Ómolnár Miklós tulajdonos-főszerkesztő állítólag nem bánja a megszűnést, ha cserébe ő lehet a fideszes média bulvárlábának vezetője, vagy akár a Bors új főszerkesztője. A pozíciói jók, a kampányban személyesen is riportozott a miniszterelnökkel.
Ómolnár színre lépése egyelőre inkább csak piaci szereplők spekulációja, de az biztos, hogy házon belül nem mindenki örülne érkezésének. A TV2 hírműsorainak felügyelője, Szalai Vivien például biztos nem: kettejük közt 2014 óta nagy a feszültség, miután Szalai foglalta el Ómolnár helyét a Story magazin főszerkesztői székében. Szalai pozíciója márpedig sziklaszilárdnak tűnik: két egymás utáni évben szerzett nívódíj után mégsem küldhetik el csak úgy a Tények hírigazgatóját.
(Címlapi és cím feletti grafika: Kiss Bence.) | [
"Opus Press Zrt.",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [
"H-SK Reklám Kft.",
"Music Hungary",
"Opimus Press",
"West Hungária Bau",
"Hajdú-Bihari Napló",
"Pannon Lapok Társasága",
"Hír TV",
"Opus Global",
"Ezüsthajó Kft.",
"TV2 Csoport",
"Opus Global Nyrt.",
"Echo TV",
"Status Capital",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány",
"International Air Brokerage Limited",
"Rádió 1",
"Inform Média Kft.",
"Premier League",
"Lapcom Zrt.",
"Mediaworks Magyarország Zrt.",
"IKO Holding",
"Nógrád Megyei Hírlap"
] |
Tíz pontból álló antikorrupciós törvénycsomagot terjeszt be az Országgyűlésnek az LMP, ebben a párt korábbi, hasonló jellegű javaslatait foglalják össze.
Schiffer András az LMP elnöke azt mondta, azért nyújtják be az előterjesztést, hogy a törvényhozást kiszabadítsák "az oligarchák fogságából", és a kormányzás a kevés vagyonnal rendelkező sokaság érdekeit szolgálja. Az az ország, ahol intézményesítik a korrupciót, könnyen elveszítheti az önrendelkezését.
A javaslat három eleme az "offshore-lovagok kiseprűzéséről szól" - ismertette a részleteket. Az LMP megtiltaná az átláthatatlan hátterű gazdasági társaságok bejegyzését illetve, teljes tilalmat mondanának ki az offshore hátterű cégek támogatására, ezekkel az állami, önkormányzati hátterű cégek semmilyen szerződést nem köthetnének. Emellett megtiltanák, hogy állami vezetők offshore érdekeltségeket tarthassanak fent.
Tiltanák a kormányzati propagandát is
Az ellenzéki párt szeretné elérni, hogy a pályázatok határidejének lejárta után azok adatait tegyék közzé. A közbeszerzések esetében pedig az alvállalkozói hálót is nyilvánosságra kellene hozni - folytatta Schiffer András. Hozzátette: a képviselőknek és a kormányzati személyeknek minden egyes lobbicégtől érkező megkeresésről haladéktalanul tájékoztatniuk kellene a nyilvánosságot. A javaslat tartalmazza a kormányzati propaganda tilalmát is.
Rendszeres vagyonosodási vizsgálat a politikai elitnél
Az LMP szeretné, ha az Állami Számvevőszéket tennék meg a korrupcióellenes küzdelem központjává, a politikai elittel szemben pedig rendszeresen vagyonosodási vizsgálatot folytatnának - ismertette Schiffer András. Elmondta, újra kezdeményezik, hogy ha oknyomozó újságírók konkrét bűncselekményre utaló tényállást tárnak fel, akkor ezekben az esetekben az ügyészségnek hivatalból kelljen eljárnia. A közérdekű adat közzétételi kötelezettségének megszegése pedig legyen bűncselekmény - javasolja az LMP.
Az LMP az Állami Számvevőszéket tennék meg a korrupcióellenes küzdelem központjává Fotó: Bielik István - Origo
A frakcióvezető kitért arra is, hogy indítványozzák: ha valaki közérdekű bejelentést tesz, akkor vele szemben egy éven keresztül ne lehessen egyoldalú munkáltatói intézkedést alkalmazni. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az LMP frakciójából, elnökségéből és önkormányzati képviselői közül többen is részt vettek az internetadó elleni tüntetéseken. Fontos, hogy minél több olyan tiltakozás induljon, ahol a pártokhoz nem tartozó állampolgárok tömegei állnak ki a jogaikért - emelte ki.
Éktelen baromság az internetadó
Az internetadót úgy, ahogy van, vissza kell vonni, "ez egy éktelen baromság" - foglalat állást Schiffer András, aki a Fidesz "hatalmas hazugságának" nevezte, hogy a kormánypárti politikusok kérik, bízzon mindenki bennük, mert eddig is megakadályozták, hogy a szektorális adókat a cégek áthárítsák az emberekre.
Az LMP elítéli, ha bármely újságíróval szemben erőszakosan lépnek fel, tegye azt a karhatalom vagy magánszemélyek - kommentálta azt a kérdést, amelyik arra vonatkozott, hogy a HírTV munkatársait inzultálták az internetadó elleni tüntetéseken. Viszont nincsen kettős mérce, mert amikor a 2006-os kormányellenes tüntetések idején az MTV-vel és az ATV-vel szemben "erőszakos megnyilvánulások voltak", helyes lett volna, ha a most érintett csatornák munkatársai is szolidaritásukat nyilvánítják - jegyezte meg Schiffer András.
Az ártatlanság vélelme a NAV-ot is megilleti
Az Egyesült Államokba való beutazási tilalomra vonatkozó felvetésre kijelentette, az ártatlanság vélelme a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőit is megilleti, de velük szemben mára már kialakult egy bizalmi válság. Hangsúlyozta, tudni akarják, hol van Vida Ildikó és hogy a NAV vezetője szerepel-e a kitiltottak listáján. Szerinte Vida Ildikónak erre a kérdésre "kutya kötelessége" lett volna világos és egyértelmű választ adni. Az LMP társelnöke hozzátette: leginkább azonban arra várnak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök valljon színt, mert a kormányfőnek megvannak az eszközei arra, hogy megtudja, milyen állami, kormányzati vezetők szerepelnek a listán. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Az LMP szerint csak a végrehajtó bukott bele a földügyekbe, a valódi felelősök helyükön maradtak, ezért az ellenzéki párt továbbra is a földpályázatok azonnali és teljes körű átvilágítását követeli.
Lengyel Szilvia, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának LMP-s tagja vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Sebestyén Róbert kinevezése termőföld megóvásáért felelős miniszteri biztossá csupán annyit jelent, hogy "az állami földosztások végrehajtója felfelé bukott, a kormány pedig továbbra sem változtat eddigi, a helyi gazdálkodókat károsító földbérleti gyakorlatán".
Az LMP szerint az NFA eddigi vezetőjéhez köthetőek "az elmúlt évek földhaszonbérleti pályázati botrányai, az ő segítségével jutottak jelentős földbérletekhez a fideszes kormányzat politikai kedvezményezettjei". Ugyancsak ő volt az, aki az első Orbán-kormány ideje alatt közreműködött abban, hogy példátlanul hosszú, ötvenéves haszonbérleti szerződéseket köthessen tizenkét, akkor privatizált állami gazdaság - emlékeztetnek.
Az LMP szerint Sebestyén Róbert felfelé buktatása a kormány vidékpolitikájának tökéletes szimbóluma: a terület politikai vezetői nem vállalnak felelősséget semmiért, nem néznek szembe a helyi gazdálkodók elégedetlenségével, és nem kínálnak alternatívát az eddigi hibás irányhoz képest.
Az LMP ezzel szemben azt várja el, hogy végre valódi szakember vezesse a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, nem pedig egy kizárólag politikai utasításoknak engedelmeskedő megbízott. A párt egyúttal szükségesnek tartja az állami földbérleti pályázatok eredményeinek azonnali és teljes körű átvilágítását - hangsúlyozzák a közleményben. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Országgyűlés Mezőgazdasági bizottság"
] |
Az Opus Global mellett a Viresol Kft. sem tudott nyereséges lenni.
1 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el 2020-ra az Opus Global Nyrt. – derül ki a tavalyi mérlegekből. A Mészáros család egyik legfontosabb cége, amelynek Mészáros Lőrinc nagyobbik lánya, Beatrix az elnöke, 6,9 milliárd forintos adózott eredményt ért el tavaly, 2019-ben ez 7,9 milliárd forint volt.
A nettó árbevétele 609 millió forint volt, de pénzügyi eredmények segítségével sikerült az adózott eredményt 7 milliárd forint környékén tartani. A veszteség ellenére akár sikeresnek is mondhatják a 2020-as évet, hiszen az előző évhez képest közel félmilliárd forinttal tudták növelni a nettó árbevételt. A cég 2019-hez hasonlóan tavaly sem fizetett osztalékot a tagjainak.
Ugyancsak veszteséges volt a visontai keményítőgyárat működtető Viresol Kft., amelynek 51 százalékos tulajdonosa az Opus Global. A régió egyik legnagyobb kapacitású és legmodernebb búzafeldolgozó üzemének 33 milliárd forintos fejlesztését a kormány 6,2 milliárd forinttal támogatta, számolt be annak idején a Forbes.
Bár a cég tavaly összesen 16 milliárd forint bevétellel büszkélkedhetett, és ennek nagy része (14 milliárd forint) exportból származott, így is 215 millió forintos veszteséget produkált. Vigaszt jelenthet azonban, hogy a 2019-es 4,8 milliárdos bevételt sikerült majdnem megnégyszereznie a halpusztulással is hírbe hozott cégnek. | [
"Opus Global Nyrt.",
"Viresol Kft."
] | [] |
Több mint húszmiliárd forintot fizetett ki a MÁV Zrt. az elmúlt hat évben informatikai fejlesztésekre saját leányvállalatának, a MÁV Informatika Zrt.-nek, amelynél februárban hűtlen kezelés gyanúja miatt rendőrségi vizsgálat indult. A MÁV tájékoztatása szerint csak egymilliárd forintnyi szerződést előzött meg közbeszerzési eljárás. Hogy a többi 19 milliárdot milyen alapon fizették ki, azt cikkünk megjelenéséig nem tudták megválaszolni. Vagy a MÁV, vagy a MÁV Informatika pedig biztosan áthágta a közbeszerzési törvényt.
A MÁV Zrt. 2004 és 2009 között összesen 46 szerződéssel vásárolt szolgáltatásokat a száz százalékig saját tulajdonában álló leányvállalatától, a MÁV Informatika (Informatika) Zrt.-től – derül ki abból az adatsorból, amit lapunk közérdekű adat megismerésére irányuló megkeresésben kért ki még februárban az állami vasúttársaságtól. Ezek együttes értéke összesítésünk szerint meghaladta a húszmilliárd forintot, habár a szerződéseknek csak töredéke szerepel a MÁV honlapján, az Üvegzseb menüpontban.
Számok, magyarázat nélkül
Kérdéseink egyebek mellett arra irányultak, hogy az elmúlt években a MÁV és a MÁV Informatika között hány, milyen típusú és milyen értékű szerződés született, a szerződések közül hányat előzött meg közbeszerzési eljárás, illetve hányszor tértek el ettől az anyacég és leányvállalata speciális viszonyát szabályozó közbeszerzési előírások alapján. Bár február 18-i kérdésünkre mácius 4-én – a 15 napos határidőt betartva – megérkezett két adatsor, annak értelmezésével azóta is adós a vasút.
Amit tudunk: a MÁV saját bevallása – a két excel tábla adatai szerint – a hat év alatt a 46 szerződésből mindössze hatot kötött meg a MÁV Informatikával a közbeszerzési törvény szerint. Legalábbis csak az egyik excel fájl nevében szerepel az, hogy "kbt alapján kötött szerződések" (a kbt a közbeszerzési törvény rövidítése). A másik táblázatban a "MÁV Informatika Zrt. szolgáltatásnyújtói minőségében kötött szerződései" vannak felsorolva. Igaz, a táblázatok némileg ellentmondanak az Üvegzseb programban közzétett adatoknak.
Homályos pontok
A hat év alatt összesen minimum 20,5 milliárd forintot költött a MÁV a saját leányvállalatától vett szolgáltatások megvásárlására. A minimum kifejezést azért használtuk, mert ez vélhetően nem pontos szám, a vasúttól kapott táblázatban ugyanis igencsak hektikusan szerepelnek a forintban és az ezerforintban számolt tételek. Bár igyekeztünk a legkörültekintőbben eljárni, az összeadásnál így is maradhattak pontatlanságok. Amit valószínűsít az is, hogy a 46 szerződést felsoroló excel egyik munkalapján már 29,3 milliárd forintos összesített kiadást sorolnak fel "a MÁV Informatika Zrt. szolgáltatásnyújtói minőségében bonyolított forgalom" táblázatban a vevő oldalán.
A probléma a következő: a közbeszerzési törvény (Kbt.) hatálya alá tartozó cégek, mint például a MÁV, létrehozhatnak leánycégeket, mint például a MÁV Informatika. A leányok nem feltétlen tartoznak automatikusan a Kbt. alá, azaz, bár közvetett állami tulajdonban álló cégek, beszerzéseiknél nem kötelesek tendert kiírni a és a Kbt. szerint eljárni. Így van ez a MÁV Informatika Zrt. esetében is. Csakhogy, mivel nagyon egyszerű lenne az anyacégnek úgy kikerülnie a közbeszerzést, hogy saját beszerzéseit lányán keresztül intézi, kettejük kapcsolatára külön előírásokat tartalmaz a törvény. Eszerint csak akkor lehet a szakzsargonban úgynevezett in-house, házon belüli, közbeszerzés nélküli szerződéseket kötni az anya- és a leánycég között, amennyiben a leány (az automatikus kötelezettség hiánya ellenére) közbeszerez. Ha nem ezt teszi, az anyacég a leánycégtől sem rendelhet semmilyen szolgáltatást versenyeztetés, közbeszerzés nélkül. Ha megtenné ugyanis, nagyon könnyű lenne egy olyan konstrukciót felállítani, amiben adott eszközt előbb a leánycég vesz meg, közbeszerzés nélkül, utána pedig eladja azt az anyagcégnek. Röviden: ha anya és leány közbeszerzés nélkül szerződni akarnak egymással, a leánycégnek egyébként minden saját megrendelését közbeszereztetnie kell.
A már említett Üvegzsebben a mostani tájékoztatásban szereplő 46-nál jóval kevesebb, mindössze 12 szerződés szerepel a hat év alatt. Igaz, ez utóbbi viszont több, mint az a hat – összesen 1,3 milliárd forint értékű – megállapodás, amit a MÁV mostani tájékoztatása szerint a közbeszerzési törvény alapján kötött meg az Informatikával. Eszerint tavaly egy 288 milliós számlabefogadási beruházás volt ilyen, 2007-ben az IP-hálózat bővítésének 645,5 milliója és két kisebb beruházás, valamint 2004-ben két szerződés, köztük egy 149 számítógépes terminálcsatlakozás 276 milliós kialakítása volt ilyen.
A szerződésekkel kapcsolatos ellentmondásokat a MÁV-tól kapott válasz nem oldotta fel. Emellett arra a kérdésre sem kaptunk választ, hogy ha a 46 szerződésből csak hatot kötöttek meg a közbeszerzési törvény alapján, akkor milyen jogi alapja van a maradék negyven megállapodásnak.
Törvényt sért, vagy így, vagy úgy
A vasúttársaság azonban az elküldött adatokhoz írt kísérő levelében egyértelművé tette: "a MÁV Zrt. és a MÁV Informatika Zrt. viszonyában a Kbt. 2/.A. §-a nem alkalmazható (csak egyéb mentességi szabályok alkalmazhatók), így a Kbt. 2/A § rendelkezése alapján szerződéskötésre nem került sor". A 2/A paragrafus a fent említett házon belüli szerződések lehetőségét jelenti. De azt, hogy mik a hivatkozott egyéb mentességi szabályok, arról nemcsak a vasúttól nem kaptunk tisztázó választ, hanem az általunk megkérdezett közbeszerzési szakértőktől sem. Ők ugyanis egyszerűen nem értették, mire utalhatott ezzel a MÁV.
"Én egyszerűen nem tudom értelmezni a 'MÁV Informatika Zrt. szolgáltatásnyújtói minőségében kötött szerződései' kategóriát, ami a táblázat fejlécében szerepel" - fogalmazott egy neve elhallgatását kérő közbeszerzési tanácsadó. A szakértők véleménye egységes: ha a MÁV nem tudja megnevezni a közbeszerzési törvénynek azokat a törvényhelyeit, amelyek alapján negyven esetben speciális mentességi szabályt alkalmaztak, akkor vagy közbeszerzési eljárás nyomán kellett volna szerződnie, vagy az úgynevezett in house (házon belüli) beszerzést kellett volna választania.
Ez utóbbi esetben ugyanakkor a MÁV Informatika Zrt. is közbeszerzés-köteles lett volna, azaz saját beszerzéseit a közbeszerzési törvény alapján kellett volna végeznie. Mint írtuk, ez a törvényi előírás biztosítja azt, hogy ne lehessen a közbeszerzési törvény hatálya alá eső cégeknek egy leánycéggel kikerülnie a közbeszerzést. A MÁV Informatika azonban egyetlen tendert sem bonyolított le, és nincs is nyilvántartva a közbeszerzési ajánlatkérők között.
A MÁV magyarázata híján, a szakértői véleményeket figyelembe véve most úgy tűnik, hogy a vasút csaknem húszmilliárd forintot költött el informatikai fejlesztésekre a közbeszerzési törvényt sértő módon. Vagy, ha mégis kiderül, hogy ezek in house-beszerzések voltak, akkor az egyébként február eleje óta hűtlen kezelés gyanújával vizsgált MÁV Informatika Zrt. az, amely legalább hat éve törvényt sért azzal, hogy mellőzi beszerzései nyomán a közbeszerzési eljárásokat. Hogy van-e harmadik lehetőség, azt csak a MÁV tudja, ám mindeddig nem árulta el.
Milliárdok és tízezrek
A legtöbb, nem közbeszerzésen alapuló megállapodást 2004-ben kötötték, összesen tizenhetet. Ezek értékhatára meglehetősen tág skálán mozgott. Van köztük ötéves szolgáltatási szerződés IT-szolgáltatások biztosítására, több mint száz szolgáltatásra vagy alkalmazásra. Önmagában ez az egy tétel 12,86 milliárd forintra rúg (áfa nélkül, ahogyan a későbbi értékek mindegyike is nettó lesz). Ebben az évben volt emellett egy 276 milliós tétel, öt olyan szerződés, amelyek egyenkénti értéke 15-40 millió forint között változott, de olyan kisebb tételek is szerepelnek a MÁV listáján, mint egy darab PC és monitor bérbeadása havi nettó 11 ezer forintért.
A következő két évben, tehát 2005-ben és 2006-ban összesen öt szerződésben vett szolgáltatásokat a MÁV a MÁV Informatikától ezek egy 58 milliósat leszámítva - MÁV Cargo SZIRT-végpontjainak rákötése a MÁV IP-hálózatára - néhány százezres, milliós tételek voltak.
Aztán 2007-ben megint elhalmozták munkával az Informatikát a vasutasok: 14 szerződést kötött velük a MÁV, és összesen 2,376 milliárd forint értékben rendelt meg tőlük szolgáltatást. Oracle-licenszekre és támogatásokra 750 milliót - bár három év alatt -, a MÁV IP-hálózatának bővítésére 645 milliót, pályavasúti nyilvántartó rendszerre 329 milliót, térinformatikai rendszerre 285 milliót szántak, de ment majdnem 30 millió a vezetők IT-környezetének biztonsági fejlesztésére is.
2008-ban három szerződés hozott újabb több mint 900 millió forintnyi megrendelést a MÁV Informatikának, ebből az IP-hálózat fejlesztése további 770 milliót vitt el, az utastájékoztató rendszer fejlesztésére 156 millióért adtak megbízást, nagyjából 8 millióért döntéselőkészítő tanulmányt vettek.
A tavalyi hét szerződés egyike egy újabb ötéves IT-szolgáltatási megállapodás 2,5 milliárd forintról. Ezen túlmenően 650 millióba került az informatikai és távközlési eszközök telepítése az új MÁV-székházba, 304 millióba a MÁV térinformatikai rendszerének továbbfejlesztése, 288 millióba a már említett számlabefogadási rendszer, de elment újabb nagyjából ötven-ötvenmillió az utastájékoztatásra és a pályavasúti nyilvántartásra (ez utóbbinak csak az üzemeltetési kézikönyve majdnem 9 millióba került).
Gondok a közbeszerzéssel
Az mindenesetre tény, hogy az állami vasúttársaságnak az utóbbi időben többször is meggyűlt a baja a közbeszerzésekkel. Idén már kétszer bírságolta meg a céget, igaz, csak néhány millió forintra, a Közbeszerzési Döntőbizottság. Január végén hárommilliós bírságot kaptak, mert érvénytelenné nyilvánították a rádiókommunikációs tendert, holott volt érvényes ajánlat, majd a napokban kétmilliós bírságot kaptak egy távközlési tender miatt.
Emellett pedig a vasút, mint arról az Index cikksorozatban beszámolt, tavaly áprilistól a közbeszerzési törvényt sértve, szerződés nélkül használja nagyjából ezer lízingelt autóját. Az ügyet – amire első cikkünk megjelenéséig nem találtak megoldást – a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálja (közben februárban érvénytelenné nyilvánították az új autók beszerzésére kiírt tendert, amely újra jogilag rendezett helyzetet teremthetett volna). | [
"MÁV Zrt.",
"MÁV Informatika Zrt."
] | [
"MÁV Cargo",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"MÁV Informatika (Informatika) Zrt."
] |
Legalább hatvannégy politikai tanácsadó segíti a minisztériumok munkáját, akik közül többen is havi több százezer forintos fizetésért segítik a kormányt. Van köztük Fradi-szurkoló politológus, egykori főkapitány-helyettes és biztosítási alkusz exképviselő. A lista még nem teljes, a csúcsminisztériumként működő Emmi ugyanis nem közölt adatokat egyelőre.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) adatai nélkül is összesen 18 politikai főtanácsadót és 46 politikai tanácsadót foglalkoztat a kormány – derül ki azokból a válaszokból, amelyeket Józsa István szocialista képviselő ezt firtató írásbeli kérdéseire adtak a minisztériumok. Az Emmi adatai kedden délben még nem voltak elérhetőek, az azokat tartalmazó melléklet nem került fel a parlament honlapjára.
A legtöbb politikai tanácsadót és főtanácsadót a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) foglalkoztatja: 3 főtanácsadó és 27 politikai tanácsadó dolgozik a tárcánál. A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott tanácsadók jövedelme havi 250 ezer forinttól 972 ezer forintig terjed. Erre a célra összesen havonta 16,4 millió forintot költenek, de hogy pontotsan kikre, az nem derült ki, mert név szerint nem sorolták fel a tanácsadókat.
Hallgat a VM a fizetésekről
Boros Bánk Levente © politikatudomány.hu
A Vidékfejlesztési Minisztérium 11 politikai tanácsadót és 3 főtanácsadót foglalkoztat, ebből tízen a miniszter munkáját segítik, egy ember az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárgazdaságért felelős államtitkárnak, három pedig a környezetügyért felelős államtitkárnak ad tanácsokat. Fizetésüket a VM nem közölte.
Több minisztérium név szerint is megnevezte a politikai tanácsadókat: a Honvédelmi Minisztériumban például összesen ketten dolgoznak ilyen munkakörben, egyikük Boros Bánk Levente politológus, a Ferencváros Szurkolók Szövetségének alelnöke, aki kinevezésekor havi bruttó 300 ezer, jelenleg viszont már bruttó 400 ezer forint illetményt kap.
A Belügyminisztériumban négy politikai főtanácsadó dolgozik, egyikük Valenta László, az Emfesz gázszolgáltató cég korábbi biztonsági igazgatója. Valenta egykor rendőr volt, Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter, korábbi országos főkapitánysága idején az ORFK gazdasági főkapitány-helyettese volt. Jelenleg havi bruttó 880 ezer forintért ad tanácsokat korábbi főnökének.
Körkérdések a tárcáknak Józsa István még július 20-án tett fel kérdést, minden minisztériumnak "Hány politikai főtanácsadót és tanácsadót alkalmaz Miniszter Úr?" címmel. Ugyancsak körkérdéssel fordult a minisztériumokhoz "Hogyan érvényesül a kormányzati takarékosság a bútorbeszerzéseknél?" és "Hogyan érvényesül a beszerzési stop a telefonbeszerzéseknél?". A válaszokat hétfőn töltötték fel az Országgyűlés honlapjára. Az adatokból kiderül, hogy a legtöbb pénzt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költötte bútorra, és a NAV-nak volt a legnagyobb szüksége új telefonokra: összesen hétmillió forintért vettek átlagosnak mondható telefonokat. Az Államadósság Kezelő Központ és a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) munkatársai okostelefont kaptak, a Bethlen Gábor Alapnak pedig öt darab több mint 100 ezer forintos iPhone-t vettek. A KIM-hez tartozó Balassi Intézet igazgatójának szolgálati lakásába matracokat vásároltak, amelyekért 130 és 150 ezer forintot fizettek. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában a miniszteri titkárságnak vásároltak egy 96 ezres heverőt.
Megéri volt képviselőnek lenni
Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) a miniszteri válasz szerint három politikai tanácsadót és három politikai főtanácsadót foglalkoztatnak. Utóbbiak közt van Püski András egykori MDF-es, majd 2006-tól fideszes képviselő, a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségének elnöke. A hajdúböszörményi politikus havonta bruttó 600 ezer forintot keres főtanácsadóként.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint a miniszterek politikai főtanácsadói, vagy politikai tanácsadói munkakörré minősíthetnek egyes státuszokat, "a miniszteri kabinetben a miniszter tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására". A törvény szerint a tanácsadók és főtanácsadók száma nem haladhatja meg a tárcánál foglalkoztatott kormánytisztviselők létszámának 8 százalékát. | [
"Belügyminisztérium",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] | [
"Ferencváros Szurkolók Szövetsége",
"Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége",
"Magyar Export-Import Bank",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Államadósság Kezelő Központ",
"Balassi Intézet",
"Bethlen Gábor Alap",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
A Design Terminal vezetője a többségi tulajdonosa a CreaCity Kft.-nek, ami jövő május végéig “kormányzati stratégia kidolgozását támogató szakmai tanácsadást nyújt" Gulyás Gergely minisztériumának.
Az Átlátszó egyik olvasója rendszeresen kikéri, hogy a Miniszterelnökség kikkel milyen szerződéseket kötött. Ilyen közadatigényléseknek köszönhetően kerültek nyilvánosságra Répássy Róbert megbízásai, és nemrég egy újabb érdekes dokumentum bukkant fel így.
A birtokunkba került szerződés szerint a Miniszterelnökség július 23-án tanácsadási szerződést kötött a CreaCity Kft.-vel. A megállapodás értelmében a cég 2019. május 31-ig
“kormányzati stratégia kidolgozását támogató szakmai tanácsadást nyújt, ennek keretében elsődlegesen a nemzetgazdasági és társadalmi versenyképesség területét érintő nemzetközi trendelemzéseket készít, háttéranyagokat állít össze, valamint tanulmányokat, helyzetfelmérést is tartalmazó összehasonlító elemzéseket készít, javaslatokat fogalmaz meg, a hozzá intézett megkeresések tárgyában állásfoglalásokat ad."
A CreaCity Kft. a feladatok ellátásáért összesen nettó 5,5 millió forintot kap.
2018. július 24-31. között nettó 140 ezer forintot, utána pedig nettó 536 ezer forintot havonta. A honlappal nem rendelkező cég többségi tulajdonosa Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal igazgatója.
Az állami kreatívipari központnak szánt Design Terminal 2011-ben nyílt meg az Erzsébet téren, majd 2016 januárjában felkerült a bürokráciacsökkentési halállistára, és megszüntették. Ekkor a kormányzati háttérintézmény közhasznú nonprofit kft.-vé alakult át, és változatlanul kapott évi 600 millió forint állami támogatást az EMMI-től. Ezt a kisebbségi tulajdonos Böszörményi-Nagy Gergely azzal indokolta a Magyar Nemzetnek, hogy “a szervezet jogi átalakítása nem eredményezett feladatcsökkenést".
A Design Terminal Közhasznú Nonprofit Kft. többségi tulajdonosa a kezdetektől Csák János volt londoni nagykövet.
A CreaCity Kft.-t 2016 áprilisában Mosonyi Katalin alapította, aki 2014-ben már egy Nézőpont-közeli álcivil alapítványt is létrehozott, és 2016 nyarán a Design Terminal N. Kft. ügyvezetője is volt.
Böszörményi-Nagy Gergely 2017 júniusában szállt be a CreaCity Kft.-be, és azóta is többségi tulajdonosa a cégnek, ami most tanácsadási megbízást kapott a Miniszterelnökségtől.
A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Majtényi Mihály, budapest.hu | [
"CreaCity Kft.",
"Design Terminal Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Design Terminal N. Kft.",
"OPTEN Kft."
] |
Súlyos korrupciós vádakkal illette Vancsik Zoltán szocialista képviselő a Fideszt mai napirend előtti felszólalásában. Vancsik Szálkák-gerendák és a valóság című felszólalásában a konkrét intézkedéseket, parlamenti vizsgálóbizottságok létrehozását hiányolta a vezető kormánypárt szerinte korrupció-gyanús ügyeivel kapcsolatban.
"Simicska Lajos úgy tőkésítette fel Orbán papa majdan bányatulajdonos cégeit, hogy az olcsón eladott üzletrészt állami pénzből drágán visszavásárolta - állította a szocialista politkus. Hozzátette: ez köszön vissza a versenytárgyalás nélküli autópálya-építés "pénzlenyúló mechanizmusában", ahol 760 forint ajánlati ár helyett 1280 forintért vásárolnak követ Orbán Győző (Orbán Viktor miniszterelnök édesapja - a szerk.)cégétől. A képviselő állítása szerint a Dunaferr vezetői nem voltak hajlandók se több, se drágább dolomitot vásárolni Orbán Győző bányáiból, ezért kellett távozniuk posztjukról.
Vancsik Zoltán kifogásolta továbbá, hogy nem működik a Postabank ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság, korrupció gyanúját vetette fel a Defend Kft.-vel és a Happy End Kft.-vel kapcsolatosan is.
Álláspontja szerint Hende Csaba igazságügyi államtitkárnak távoznia kell posztjáról, mert az MSZP "korrupciós botrányaival" kapcsolatban vádaskodik, de nem indít eljárást alapos gyanú miatt.
Válaszában Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára arra figyelmeztetett, hogy a kölcsönös ádaskodások rontják a parlament hitelét.Ezért szerinte az lenne a célszerű eljárás, ha a képviselők bíznának a magyar demokrácia intézményrendszerében, a bíróságban és az ügyészségben, és a gyanújukat először ezekkel az intézményekkel osztanák meg.
Az És cikke a Fidesz közeli vállalkozásokról | [
"Happy End Kft.",
"Postabank",
"Defend Kft."
] | [
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Kolompárék a gyanú árnyékában
A VPOP nyomozó hivatala két OCÖ-tisztségviselőt hallgatott ki
A számvitel rendjének megsértése miatt gyanúsítottként hallgatta ki a VPOP egyik nyomozó hivatala az Országos Cigány Önkormányzat két tisztségviselőjét – értesült lapunk. A kisebbségi szervezet egyre több tagja keveredik súlyos bűncselekmény gyanújába vezetőjükkel, a szintén bűntettel gyanúsított Kolompár Orbánnal az élen.
(Részletek a Magyar Nemzet 2008. szeptember 19-i számában) | [
"Országos Cigány Önkormányzat"
] | [] |
Dél-alföldi panamák: Őrizetbe vette a NAV Dlusztus Imrét
Költségvetési csalás gyanújával őrizetbe vette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dlusztus Imrét és másik két embert egy uniós forrásokat is érintő, félmilliárdos nagyságrendű panama ügyében. Mind a hárman érintettek voltak a szegedi Szeviép és a Mars téri piac ügyében is, továbbá az sem titok, hogy az ő tulajdonukban van a mórahalmi makettpark is.
A Pestisrácok.hu megkeresésére a NAV a nyomozás érdekeire való tekintettel nem nyilatkozott, az ügyészség pedig csak csütörtökre ígért részletes tájékoztatást. Valószínűleg azért csak akkorra, mert csütörtök délelőtt indítványozzák a már őrizetben lévő gyanúsítottak előzetes letartóztatását.
A Zoom.hu információja szerint a félmilliárdos panama a mórahalmi makettparkhoz, a Mini Hungary Park beruházásához köthető. Itt 50 magyar műemlék kicsinyített mását állították ki. A projekt nagy részét, 436 millió forintot az Európai Unió állta, a teljes költség 650 millió volt. Csakhogy kiderült, az építmények silányra sikerültek, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium az uniós támogatást visszakövetelte.
A makettpark ötletgazdája a színes előéletű Dlusztus Imre volt. Ő a Mini Hungary Parkot is üzemetető Bornemzet Nonprofit Kft. tulajdonosa és üzemeltetője, a Hír Televízió egykori egyik alapítója, aki korábban a Délmagyarország című napilap és a Helyi Théma főszerkesztője is volt. A most őrizetbe vett másik két személy a Zoom.hu szerint a korábbi Nemzeti Fejlesztési Ügynökség dél-alföldi regionális kirendeltségének egyik illetékese, a beruházás megvalósulását igazoló minőségellenőr.
Dlusztus neve egy másik dél-alföldi botrányban, a Szeviép-ügyben is felmerült. A Délmagyarország azt írta 2015-ben, hogy Dlusztust, Báló Tamást, az Szegedi Közlekeési Társaság repülési üzletágvezetőjét és Dávid Ibolya öccsét, a mohácsi kikötő építése kapcsán ismertté vált Dávid Attila Zoltánt is beidézte tanúnak a szegedi bíróság. Az akkori vád szerint O. József, P. László és B. Sándor, a Szeviép igazgatósági tagjai kölcsönökkel csökkentették a fizetésképtelenné vált építőipari cég vagyonát, ezzel kárt okoztak a hitelezőknek. A Szeviép 2008 és 2010 között összesen 428,9 millió forint kölcsönt adott a tulajdonában lévő, de Báló Tamás vezette Biztonsági Üzem Kft.-nek. A cégről a vádlottak még tanúkénti vallomásukban elmondták, hogy az aszfaltkeveréssel foglalkozó üzletágat a Viadom Rt. csődje után hozták létre, a pénz pedig a működésre kellett. A Szeviép 2007 és 2009 között kölcsönzött a Dlusztus Imre vezette Diósgyőr FC Kft.-nek, amely a pénzt rendben visszafizették. A volt szegedi főszerkesztő, később pedig polgármesterjelölt irányította MC Sportreklám Kft.-nek 7 millió 550 ezer forintot adtak, de ezt már nem kapták vissza. A cég 2008-ban alakult, de már 2012-ben felszámolták.
Dávid Ibolya öccse 2006-ban került a sajtó érdeklődésének a középpontjába, amikor az országgyűlési választások előtt két héttel elnyerte a mohácsi határkikötő megépítésére kiírt állami pályázatot. A Magyar Nemzet 2006 áprilisában azt írta,
az ügy érdekessége, hogy az országgyűlési választások előtt két héttel milliárdos állami üzletet kötő Szeviép Zrt. 50 százalékos tulajdonosa annak az ODB-Duna Kft.-nek, amelynek a másik tulajdonosa, egyben ügyvezetője Dávid Attila, az MDF elnök asszonyának öccse.
A Szeviép 2008 és 2009 között 51 millió forintot adott kölcsön az ODB-Duna Kft.-nek, amit nem fizettek vissza, de engedményezéssel megszűnt, kár nem keletkezett.
Forrás: PestiSracok/Zoom.hu/Delmagyarorszag.hu Fotó:maszol.hu | [
"Szeviép"
] | [
"Bornemzet Nonprofit Kft.",
"Szegedi Közlekeési Társaság",
"Diósgyőr FC Kft.",
"MC Sportreklám Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Biztonsági Üzem Kft.",
"Európai Unió",
"Hír Televízió",
"Viadom Rt.",
"ODB-Duna Kft.",
"Mini Hungary Park",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Helyi Théma",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
A Budapest Airport vezetése már több mint fél éve, 2010 novemberében többszintű tárgyalást kezdeményezett a Fővárosi Önkormányzattal és a fővárosi taxiállomásokat üzemeltető szervezettel azzal a szándékkal, hogy újratárgyalják a korábbi szerződést, amely 2011. május 26-án lejár. Mint írják, a repülőtér üzemeltetője hajlandó volt a BKK szinte valamennyi elvárását teljesíteni, beleértve, hogy a taxi-ügyet a repülőteret érintő tömegközlekedés átfogó kérdéskörébe helyezze.
Jelen állás szerint kényes helyzetbe kerülhet a repülőtér, hiszen – amennyiben a Budapest Airport nem hozza meg a saját hatáskörében megvalósítható intézkedéseket – visszaköszönhetnek azok az idők, amikor az utasokat zaklatták, átverték és megkárosították, amikor a magyar főváros repülőtere folyamatosan a címlapokon szerepelt a hírhedt a taxis háború miatt – fogalmazott a reptér üzemeltetője.
"Amennyiben 2011. május 26-ig (azaz a jelenlegi taxidroszt-üzemeltetési szerződés lejártáig) nem jön létre új megállapodás, a Budapest Airport kénytelen lesz saját terve szerint eljárni, hogy minden lehetséges és törvényes módon megvédje a közbiztonságot és a rendet a repülőtér termináljainál. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője készen áll minden erejével, tétovázás nélkül fellépni az utasai biztonsága és kényelme érdekében" – olvasható a közleményben.
Mint arról beszámoltunk , a Budapest Airport februárban a belügyminiszter segítségét kérte taxi-ügyben a rend helyreállítása érdekében. Ferihegyen csúcsidőben naponta akár 30-40 ezer ember is megfordul. A BA október 7-én közölte, hogy felmondta az addigi megállapodást a Zóna Taxival, és az ezt követően a repülőtérről üzemelő taxi szolgáltatásra kiírt tender győztese a Főtaxi lett. A taxitársaság 2010. december 7-től végzi a repülőtéri szolgáltatást, de a Zóna taxi munkatársa a reptér szerint ez után is megpróbálták elcsábítani az utasokat a Főtaxitól.
Az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) év elején közölte: a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport nem tartja be a taxisokkal kötött megállapodást, ezért a szövetség a főpolgármesterhez írt levelében arra kéri Tarlós István t, hogy járjon közbe a helyzet "normalizálása" érdekében.
Budapest Airport Zrt. - az elmúlt évek árbevétele
Szerző: Világgazdaság Online | [
"Főtaxi",
"Budapest Airport",
"Zóna Taxi"
] | [
"Országos Taxis Szövetség",
"Világgazdaság Online",
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
Korábban a Porsche nyerte a rendőrségi gépjárművek vásárlásra kiírt beszerzést, most a gépkocsik javításáról és vizsgáztatásáról szóló tendert is a cég vitte el.
Mintegy nettó 761 millió forintért a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. és a Pappas Auto Magyarország Kft. végezheti el az Országos Rendőr-főkapitányság gépjárműveinek karbantartását, javítását és műszaki vizsgáztatását – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából.
Ezen belül is a Skoda és a Volkswagen gépjárművekkel való teendőket – 1255 darabos keretmennyiségre – a Porsche Lízing végezheti el nettó 704 millióért, míg a Mercedes típusú járművek javítását és műszaki vizsgáztatását 57 millió forint értékben – 164 darabos keretmennyiségre – a Pappas Auto Magyarország nyerte el. A cégekkel a szerződéseket idén október 30-án kötötték meg.
A kiírás Opel autókra is vonatkozott, de arra nem írták alá a szerződést, mivel az ajánlattevők érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
A Porsche tarolt azon a sokmilliárdos tenderen is, amelyet legutóbb rendőrségi járművek vásárlására írt ki a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Porsche Lízing",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Pappas Auto Magyarország Kft."
] | [
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Porsche Lízing és Szolgáltató Kft."
] |
Jogilag érvénytelen határozatokat hoztak az utóbbi évek MSZP-s kongresszusai - vélekednek a pártbéli fantomtag-toborzási botrányok kirobbantói. Legutóbb a kőbányai szocialisták keveredtek gyanúba; a budapesti kerületnél eközben az ügyészség nyomoz.
MSZP-s kártyatagkönyv © Horváth Katalin
A Heves megyei Átány független polgármestere, Gönczi Mihály megütközéssel értesült arról, hogy ő az MSZP X. kerületi szervezetének tagja. A nála telefonon kutakodó kőbányai MSZP-tagoknak elmondta, soha semmi köze nem volt a pesti városrészhez, ahogyan a párthoz sem. Mindez idén márciusban történt. A párt egyes tagjaiban már ekkor megfogalmazódott a gyanú: minden második kőbányai MSZP-tag csak papíron létezik. Ezt alátámasztani látszott, hogy 11, találomra kiválasztott, egyébként vidéken lakó X. kerületi MSZP-tag közül 7 azt állította, soha nem váltott ki szocialista tagkönyvet - köztük volt a MIÉP maglódi alapítója is -, az egyik törökszentmiklósi "aktivistáról" pedig kiderült, hogy négy éve elhunyt.
A kerületi pártvezetés szerint a legutóbbi tisztújításkor hatalmon kívülre szorultak gerjesztik a feszültséget, az úgymond szakadárok - egyébként 15 alapszervezet - által életre hívott Tiszta közéletért Kőbányán mozgalom tagjai ezzel szemben kitartanak amellett, hogy "gyanús dolgok" zajlanak a pártban és a baloldali vezetésű önkormányzatnál. Az egyik helyi építőipari vállalkozó már lépett, az ő feljelentése alapján vesztegetés gyanújával nyomoz a Fővárosi Főügyészség ügyészségi nyomozóhivatala a kerületi önkormányzatnál.
A tavaly őszi tisztújítással elégedetlenkedők megkeresték a budapesti és az országos pártvezetést, s ennek nyomán Hiller István MSZP-elnök elrendelte, vegyék górcső alá a X. kerületi tagsági ügyeket, s szüneteltessék a felvételt. Az idén februári ellenőrzéskor nem bizonyosodott be, hogy akadnának - szocialista párti zsargonnal - vattatagok Kőbányán, a 30 alapszervezetben munkálkodó mintegy 1700 tag státusa rendben lévőnek tűnt - tájékoztatta a HVG-t Lénárt László, az MSZP budapesti ügyvezető alelnöke. Igaz, Lénárték maguknál az alapszervezeti titkároknál tudakozódtak, ami az elégedetlenkedők szemében olyan, mintha "a kecske leltározná a rá bízott káposztát". "A jogszerűen működő 15 kőbányai alapszervezet, a tisztességes tagság és a választók nevében kikérjük magunknak Lénárt állítását, különös tekintettel arra, hogy a tavaly szeptemberi küldöttgyűlésen még ő biztatott bennünket, hogy ne tűrjünk" - mondta most a HVG-nek Ficsór János, az MSZP-frakcióból a napokban kizárt kerületi képviselő. Lénárt ezzel szemben azt hangsúlyozta, az MSZP alapszabálya szerint a párttagok szabadon választhatnak alapszervezetet, így amíg tagdíjat fizetnek, szavazati joguk is van, miközben - bár ez a fővárosi alelnök szerint is ellentmondásos - semmi sem kötelezi őket pártmunkára.
Második oldal (Oldaltörés)
A kőbányai városháza. © Dudás Szabolcs
A szakadárok nem adták fel. Az általuk elfogadhatatlannak tartott tagrevízió után Vass Barnabás kőbányai MSZP-tag ismét Hiller segítségét kérte, levelében azt állítva, hogy az áltagok toborzói utólag is manipulálják a belépési nyilatkozatokat, így próbálva eltussolni a csalást. Mindennek a hátterében Vass - akárcsak a többi Tiszta közéletért-mozgalmár - Kaszab Csaba gazdasági ügyekért felelős alpolgármestert sejti (ő lapzártánkig nem reagált a HVG megkeresésére). A pártelnöknek írt levél szerint a Kőbányára Hujber Ottó MSZP-közeli nagyvállalkozó cégcsoportjától érkezett Kaszab már 1999-ben tagtoborzásba kezdett, ő szólt például Vassnak, szerezzen embereket a pártba, "mindegy, honnan". Vass Debrecenből 54, Salgótarjánból 137, Budapestről 40 új tagot nyert meg, akik személyesen írták alá a belépési nyilatkozatot, de rendezvényekre nem jártak, és - Vass állítása szerint - tagdíjat sem fizettek.
Vass a HVG birtokába került levelében azt is írja, maga is jelen volt Kaszab Szent László téri irodájában, ahol a revízió idején napokon keresztül manipulálták a belépési nyilatkozatokat. "Ezeket a tagokat a tagnyilvántartásba nem vezették be. A központi nyilvántartásba nem kerültek, csak a küldöttlétszám megállapításához használták fel" - olvasható a Hillernek címzett levélben. A mozgalmárok most attól tartanak, mindez megismétlődhet az országos taglistafrissítésen, amelyet az új, csipkártya alapú tagkönyvek őszre tervezett kiosztásának apropóján, de a Vas, a Bács-Kiskun, a Hajdú-Bihar megyei (HVG, 2004. szeptember 11.; 2005. május 14.), majd a kőbányai fantomtagbotránytól aligha függetlenül rendelt el a Köztársaság téri pártközpont. Lénárt szerint ezúttal kizárt a manipuláció, a már kikézbesített adatlapot ugyanis 6 fős bizottság ellenőrzi majd, amelynek munkájában az úgymond problémás alapszervezetekben a helyi vezetés ellenzői is részt vehetnek. Ficsór ugyanakkor azzal érvel, hogy az adatlaphoz mellékelt, Hiller által írt levél szerint a blankettát a helyi szervezet vezetőjéhez is el lehet juttatni, ami szerinte megint csak kétessé teszi a végeredményt.
Harmadik oldal (Oldaltörés)
Korántsem mindegy azonban, hogy hány tagja van az MSZP-nek. Az országos kongresszusba 103 (korábban 102) tagonként delegálhatnak küldötteket a szervezetek. Kőbánya 15 delegált és két országgyűlési képviselőként automatikusan kongresszusi taggá váló küldöttjével messze a legerősebb budapesti kerület, a fővárosi küldöttek 10 százalékát adja. Méghozzá a mozgalmárok által elfogadott 980-as, nem pedig az 1700 fős, vitatott létszám alapján kalkulálva. Mivel azonban a legutóbbi kongresszusra a felduzzasztott tagság delegált küldötteket, nevük elhallgatását kérő MSZP-tagok szerint egy közepesen képzett jogászcsapat utólag semmissé nyilváníttathatja az ott hozott határozatokat.
Már-már az FKGP fénykorát idéző kizárások, fenyegetőzések közepette zajlik tehát a szocialisták belvitája (a kőbányai szakadárok korábban kilátásba helyezték a kerületi pártszékház elfoglalását is, ez azonban utóbb lekerült a napirendről), miközben Kaszabék más ügyekben is kényelmetlen helyzetbe kerülhetnek. A gazdasági életben járatlannak nem mondható Ficsór - cége, a Ficsór Autóház Kft. éveken keresztül tartotta sakkban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t, miután 0,2 százalékos társtulajdonosa volt a magánosított egykori Kincsem Parknak; vitájuk a kőbányai képviselő számára kedvező egyezséggel zárult (HVG, 2003. november 1.) - szerint nem feltétlenül az országos politikai hatalom megszerzése a vattatagtoborzás közvetlen tétje. Sokkal inkább az, kinek az érdekcsoportja juthat közel az önkormányzati megrendelésekhez. Az egykor - 1997-ig - az alpolgármester résztulajdonában volt Laképszolg Kft. például több tízmillió forintos nagyságrendben kapott önkormányzati munkákat s vásárolt jutányos áron telket a kerülettől (az önkormányzatnál a HVG-nek hangsúlyozták, Kaszab kilépett a kft-ből, amely pályázaton nyert). Mások azt is az alpolgármester számlájára írják, hogy a kerület 50 millió forint megbízási díjat fizetett az egykor a Kordax-birodalmat képviselő Csikós Csaba ügyvédnek a felsőrákosi rétek ingatlanjogi rendezésére. A Fővárosi Főügyészségen nem kommentálták a HVG-nek azt az értesülését, hogy ezeket az ügyeket is vizsgálnák abban a büntetőeljárásban, amely egy kőbányai vállalkozó, Kálmán Ferenc feljelentése alapján indult. Kálmán állítja, cége csak akkor jutott önkormányzati megrendelésekhez, ha kenőpénzt adott "az egyik befolyásos kerületi MSZP-s politikus cégének".
RÁDI ANTÓNIA | [
"MSZP",
"Ficsór Autóház Kft.",
"Laképszolg Kft."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.",
"Tiszta közéletért-mozgalmár",
"Kincsem Park"
] |
Tovább gyűrűzik a Medgyessy– Csillag-viszony megromlásában alapvető szerepet játszó M6-os botrány. A lap birtokába kerültek olyan dokumentumok, amelyek szerint az Érd és Dunaújváros közötti autópálya építését elnyerő M6 Duna Autópálya Konzorcium (M6DA) egyes tagjai már korábban korrupciós gyanúba keveredtek osztrák és német állami építkezéseknél. Az osztrák parlament 1996. március 14-i ülésének jegyzőkönyve szerint az M6DA egyik tagját, a Porr GmbH-t korrupcióval és a szociáldemokrata párttal való összejátszással vádolták meg. Növeli a nyertes konzorciummal kapcsolatos kételyeket az is, hogy az M6DA másik tagja, a Bilfinger-Berger GmbH ellen jelenleg Németországban folyik korrupciós eljárás.
A vesztegetési ügy négy év nyomozás után áprilisban került a német bíróság elé. A Die Welt napilap tájékoztatása szerint az ügyészség korrupcióellenes részlegének nyomozása azt derítette ki, hogy a német vasút egyik jelentős beruházásánál jogellenesen részesítették előnyben a Bilfinger– Berger céget.
A német útépítőipar jelenlegi helyzete mindenesetre azt mutatja, hogy a magyar autópálya-versenyeztetésen augusztus elején győztesnek hirdetett társaságnak nagy szüksége volt a magyar megbízásra, amely az utóbbi évek egyik legnagyobb hazai beruházása. Ezt támasztja alá a Bilfinger– Berger cég egyik vezetőjének, Herbert Bodnernek három héttel ezelőtt tett nyilatkozata, amely szerint ágazatuk válságban van, és javulásra legkorábban is csak a jövő év végétől lehet számítani. Bodner a Die Welt lapnak kifejtette: a válságból való kilábalásra a kelet-európai országokban lát esélyt, mivel itt várhatóan egyre több uniós pénzt fordítanak az infrastruktúra fejlesztésére.
A korábbi vesztegetési ügyek nyilvánosságra kerülése új megvilágításba helyezheti Medgyessy Péter vasárnapi nyilatkozatát is. Mint ismeretes, a menesztett kormányfő a köztévé adásában kijelentette: tudomása van az SZDSZ-en belüli zavaros, korrupciós ügyekről.
Emlékezetes, a lap a kormányválság múlt heti kirobbanásakor megírta, hogy Csillag István felmentésének hátterében az M6-os építése és a kivitelező kiválasztása állt. A Magyar Nemzet információi szerint Medgyessy Péter augusztus elején arra kérte Csillag Istvánt, hogy vizsgálja ki a beruházás versenyeztetésének körülményeit, és halassza el a tendergyőztes kihirdetését. A vizsgálat megindítását a kormányfő azután indítványozta, hogy megkapta azt a szakértői jelentést, amely megkérdőjelezte a pár nappal később győztesnek hirdetett M6DA konzorcium ajánlatát, és megállapította: az állam irreálisan nagy kockázatot vállal, amennyiben ez a társaság építi az autópályát. Ahogyan arról a Magyar Nemzet beszámolt, a gazdasági miniszter a kérés ellenére augusztus 6-án kihirdette a versenyeztetés végeredményét, amely szerint a német társaság építheti meg az M6-os autópálya 45 kilométeres szakaszát, mintegy 125 milliárd forintért.
Miről tud még a kormányfő?Az MDF választ vár arra, hogy van-e összefüggés az autópálya-építések körül kialakult korrupciógyanús ügyek és Medgyessy Péter miniszterelnök puccsszerű megbuktatása között – szögezi le Dávid Ibolya pártelnök tegnapi közleménye, amely azt tudakolja, hogy a kormányfő a Gazdasági Versenyhivatal autópályacégeket elmarasztaló döntése miatt határozta-e el Csillag István leváltását. Dávid Ibolya arra a kérdésre is választ vár, hogy a gazdasági miniszter politikai és gazdasági sérthetetlensége vezetett-e a miniszterelnök bukásához. – Medgyessy Péter vasárnapi nyilatkozatában azt sejtette: többet tud az ügyekről, és ez a társasjáték többszereplős annál, mint amit az emberek látnak – olvasható Dávid Ibolya közleményében. | [
"M6 Duna Autópálya Konzorcium",
"SZDSZ"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Bilfinger-Berger GmbH",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Porr GmbH",
"Die Welt"
] |
1,2 milliárdot ad a kormány a BVSC sporttelep-fejlesztésére
Közel hárommilliárd forintból újíthatja fel, illetve bővítheti két sporttelepét a BVSC-Zugló sportegyesület, a beruházást a magyar kormány 1,2 milliárd forinttal támogatja.
"A BVSC megalakulása óta fontos szerepet játszik a testkultúra népszerűsítésében, a szabadidősport szervezésében, valamint a sikeres élsportolók nevelésében, felkészítésében" - mondta a pénteki sajtótájékoztatón Szabó Tünde sportért felelős államtitkár. Hozzátette: a kormány támogatása ennek a szerepvállalásnak és munkának az elismerése. Szatmáry Kristóf, a BVSC-Zugló elnöke kiemelte: a klub az infrastruktúra fejlesztését illetően újabb, de reményeik szerint nem az utolsó mérföldkőhöz érkezett.
"Az első fejlesztést négy-öt év alatt valósítottuk meg, most a hasonló nagyságrendű beruházásra két évet szánunk" - árulta el a sportvezető. Hangsúlyozta: az elmúlt években a versenyzők és a szakosztályok számát illetően is bővült a klub, és amíg az eddigi fejlesztések kizárólag a Szőnyi úti sporttelepen valósultak meg, a mostani már a Tatai útra is hatással lesz.
A beruházás során a Szőnyi úti sporttelepen megújul a székház és a kézilabdacsarnok, továbbá geotermikus fűtőrendszert, valamint műfüves nagypályát építenek. A Tatai úton új létesítményt kapnak a labdarúgók, az új öltözők mellett három pályát alakítanak ki részükre.
A klubelnök a jövővel kapcsolatban megemlítette: többéves lemaradását is pótolni tudja a klub a kormánytól kifejezetten arra a célra kapott további háromszázmillió forinttal, hogy a sporttelep szomszédságában fekvő, jelenleg a MÁV tulajdonában lévő területeket a BVSC használatra megkapja. "Így megnyílna a lehetőség a további fejlesztésekre, hiszen már most érezzük ennek az igényét" - nyilatkozta Szatmáry Kristóf.
Karácsony Gergely, Zugló polgármestere elmondta: a kerületben kiemelten kezelik az utánpótlás-nevelést, ezért is értékelik pozitívan, hogy a kormány jelentős összeggel támogatja a sportcélú fejlesztéseiket.
| [
"BVSC-Zugló"
] | [] |
Rövid életűnek bizonyult a Budai Gyula parlamenti államtitkár, Simonka György fideszes képviselő – aki egyben a Magyar Dinnyeszövetség vezetője –, illetve a Vidékfejlesztési Minisztérium által a nagy kereskedelmi láncokkal tető alá hozott dinnyekartell.
Bár a hipermarketek a napokban Fazekas Sándor agrárminiszter jelenlétében jelentették be, hogy a megegyezésük alapján júliusban nem viszik le a dinnye árát 99 forint alá, ám ezt a megállapodást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellnek értékelte, és vizsgálatot indított. A hipermarketek erre a hétvégére már csökkentették áraikat, így több helyen már 95 forint vagy az alatti a kilónkénti kiskereskedelmi ár.
Bár a hivatalos vizsgálatot, különösen kartellügyekben hosszas adatgyűjtés előzi meg a GVH-nál, azonban a szervezetnek most nem lesz különösebben nehéz dolga, mivel a kartellben részt vevő kereskedők és a dinnyeszövetség sajtótájékoztatón jelentette be a kartellezési szándékát.
A hivatalos indoklás szerint a 99 forintos dinnyeár optimális összeg lett volna: a termelők kilónként 35-40 forintos felvásárlási árat kapnak, a kereskedőknek is marad hasznuk az üzleten, továbbá a "vásárlóknak is jó". Hogy pontosan miért is jó a vásárlóknak a mesterségesen magasan tartott kiskereskedelmi ár, azt sem a minisztérium, sem az érintettek nem indokolták meg részletesen. Az üzlettel leginkább a nagy hipermarketekkel kapcsolatban lévő felvásárlók jártak volna jól, mivel így állami hátszéllel lényegében arra vették rá a kereskedőket, hogy azok a szezon egészében tőlük vásároljanak dinnyét, ráadásul fixált áron, és a kereskedők ne nyúljanak a jóval olcsóbban előállított görög vagy olasz importtermékhez. A GVH véleményét egyébként ki sem kérték a megállapodásról.
Kérdés, hogy a megállapodásban részt vevő Budai Gyula az események tükrében folytatja-e az áruházláncokkal való tárgyalásait. Mint azt megtudtuk, a hipermarketekkel történt megegyezés értelmében augusztus második felében a dinnyéhez hasonló, árfixáló akciót terveztek be az alma és a paprika esetében is. Budai Gyula lapunknak azt is elmondta: jelenleg a húságazat és a nagy kereskedőláncok között közvetít, hogy a gyümölcspiachoz hasonló feltételekkel megállapodást hozzon létre a felek között. | [
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Magyar Dinnyeszövetség"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal"
] |
Öt ember ellen emelt vádat a Fővárosi Főügyészség a Budapest Airport Zrt. 2006-ban kiírt taxipályázatával összefüggésben elkövetett vesztegetés, valamint a cég sérelmére 2006 és 2010 között elkövetett, összesen félmilliárd forintos kárt okozó csalás miatt - közölte a főügyész pénteken.
Ibolya Tibor közleményében azt írta: az ügy elsőrendű vádlottja a vádbeli időszak egy részében jogi előadóként dolgozott a Budapest Airportnál, szintén vádlott a cég volt jogi igazgatója, a taxitársaság tényleges irányítója és egyik alkalmazottja, valamint egy ügyvéd.
A vádirat szerint a Budapest Airport Zrt. új vezetősége 2006 májusában nyílt pályázatot hirdetett alkalmi, azaz nem rendelt taxiszolgáltatás nyújtására a repülőtér utasainak. A taxitársaság addig is végzett a repülőtéren szolgáltatást, ami jól jövedelmezett, ezért a cég irányítója mindenképpen nyerni akart a pályázaton. Ennek érdekében a tender kiírása után - az ügyvéd közreműködésével - megállapodott a jogi előadóval és a jogi igazgatóval, hogy 11 millió forint fejében segítsék győzelemhez az ő társaságát.
A jogi előadó és a jogi igazgató ezután az ügyvéden keresztül ellátta a taxitársaság irányítóját belső információkkal, segédanyagokkal, tájékoztatta a többi ajánlat tartalmáról és a belső megbeszélések lényegéről. A vádlottak összehangolt tevékenységének eredményeként a pályázat nyertese ez a cég lett, az érte kapott pénzen pedig a jogi előadó, a jogi igazgató és az ügyvéd osztozott.
A vád szerint a szolgáltatási szerződés megkötése után a jogi előadó és a jogi igazgató további készpénz ígérete ellenében vállalta: munkáltatójuk, a Budapest Airport Zrt. gazdasági érdekeivel szemben a taxitársaság irányítójának segítséget nyújtanak abban, hogy ne kelljen megfizetnie a szerződésben vállalt szolgáltatási díjat. A két vádlott több millió forint jogtalan előny ellenében abban is közreműködött, hogy a szolgáltatási szerződést a Budapest Airport hátrányára módosítsák. A taxitársaság irányítója azzal is megtévesztette a zrt.-t, hogy alkalmazottja közreműködésével éveken keresztül lényegesen kevesebb fuvart jelentett nekik, mint amennyit ténylegesen teljesített. | [
"Budapest Airport Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Fekete-Győr Andráséknak 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük az Állami Számvevőszéknek.
Nem volt biztosított a Momentum Mozgalom gazdálkodásának törvényessége 2018-2019-ben, ezért a pártnak erősítenie kell a gazdálkodása törvényességét. A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak szintén lépnie kell a törvényes gazdálkodás érdekében – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
Nagy Imre felügyeleti vezető elmondása szerint a Momentum Mozgalom 2018-ban 553,5 millió forint, 2019-ben 44,3 millió forint költségvetési támogatásban részesült. A párt a 2018. évi pénzügyi kimutatásában 585,3 millió forint bevételt, valamint 596,4 millió forint kiadást, a 2019. évi pénzügyi kimutatásában 162,1 millió forint bevételt, valamint 171,9 millió forint kiadást számolt el.
Tehát 2018-ban 31,8 millió forint, 2019-ben pedig 117,8 millió forint nem a központi költségvetésből származó bevétele volt.
A párt a 2018-2019 közötti időszakban nem alakított ki szabályszerű könyvvezetési rendszert, és nem biztosította a könyvvezetésének törvényességét, ezáltal a párt nem támasztotta alá szabályszerű könyvvezetéssel a pénzügyi kimutatásaiban szereplő bevételi és kiadási adatokat – magyarázta Nagy Imre.
Az ÁSZ ezért kilenc javaslatot tett a Momentum elnökének, Fekete-Győr Andrásnak, akinek ezek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2018-ban 206,3 millió forint, 2019-ben 24,6 millió forint költségvetési támogatásban részesült. Az ÁSZ szerint a párt belső szabályozása és számviteli kereteinek kialakítása a 2018-2019. közötti időszakban szintén nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, így nem voltak bizotsítottak a törvényes gazdálkodás feltételei.
Nagy Imre szerint a nem szabályszerű könyvvezetés és gazdálkodás miatt sérült a közpénzek átláthatósága és a közélet tisztaságának Alaptörvényben meghatározott elve a pártnál, amelynek a 2018. és 2019. évekre elkészített pénzügyi kimutatásai nem mutattak megbízható és valós képet a gazdálkodásáról, bevételeiről és kiadásairól. | [
"Magyar Kétfarkú Kutya Párt",
"Állami Számvevőszék",
"Momentum"
] | [
"Momentum Mozgalom"
] |
Az erzsébetvárosi önkormányzat szabályozási terve több ponton is törvénysértő, állapította meg a Közigazgatási Hivatal. Bár készült új terv, az sem írja elő kötelezően az örökségvédelmi hatástanulmányok készítését. A zsidó negyed védelméért évek óta küzdő civil szervezetek most az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Hiába számít védett területnek a Király utca környéke, ha folyamatosan bontják a régi házakat, hogy új falansztereket építsenek a helyükre.
Csak hebegtek-habogtak, amikor a Nagymező utcai mélygarázsról és az Andrássy úti ingatlanok eladásáról kérdezték őket.
Az Óvás! civil egyesület a Mazsihisz egyik prominensén kéri számon a zsidónegyed lerombolását.
De szégyenkeznünk sem kell a felújított bérházsor láttán, amit a belváros polgári hangulatú szórakoztató- és vásárlóközpontjának szántak. Egyelőre azonban inkább szellemkastély.
Ronda és pocsék minőségű megalakótelepet építettek a műemléki védettségű területre. Az önkormányzat azt állítja, hogy tehetetlen.
Törvénysértőek a főváros VII. kerületi önkormányzatának azon rendeletei, amelyek alapján eddig kiadták a bontási engedélyeket Belső-Erzsébetvárosban, hivatkozott Bakó Katalin a Nagydiófa Egyesület vezetője a Közigazgatási Hivatal döntésére.
Az egyesület, ami a Nagydiófa utca 8. szám alatti műemléképület megmentésére jött létre, idén nyáron kért törvényességi vizsgálatot az akkor még hatályban lévő VII. kerületi szabályozási terv ellen. A hivatal az erzsébetvárosi önkormányzat két másik vonatkozó rendeletét is megvizsgálta, és mind a hármat törvénysértőnek találta. Egyikben sem szerepeltek ugyanis a világörökségi státuszú területre kötelezően előírt védelmi szabályok.
A kerület szeptemberben új szabályozási tervet léptetett életbe, bár a folyamatban lévő építési ügyekre továbbra is a régi szabályozási terv érvényes, mondta Bakó, hozzátéve még, hogy a korábbi mulasztásokat az új szabályozási terv is tartalmazza, ráadásul nem készült hozzá sem örökség-, sem pedig környezetvédelmi hatástanulmány. Ez egyébként a védelem alatt nem álló területek esetében is kötelező lenne.
Mivel a szabályozási tervhez hiányzik a főpolgármesteri egyetértés is, tehát formailag alkotmányellenes, az egyesület az Alkotmánybírósághoz fordul.
A bontások ellen évek óta harcoló Óvás Egyesület jogi képviselője Hoffmann László elmondta, hogy az önkormányzat saját rendeleteit is megsértette az építési és bontási engedélyek kiadásakor. "A jelenleg folyó ügyészségi eljárások csak a jéghegy csúcsát érintik", utalt az erzsébetvárosi ingatlanügyekkel kapcsolatos letartóztatásokra.
Az ügyben megszólaló építész, Perczel Anna beszámolója szerint az UNESCO februári örökségvédelmi jelentésében megfogalmazott elvárásokból az erzsébetvárosi önkormányzat egyet sem teljesített. "Jelenleg 21 épület van veszélyben, ebből 12-t már kiürítettek", utalt Perczel a folytatódó bontásokra.
Az Óvás munkatársa felvetette a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) felelősségét is, amiért az sorozatban ad ki olyan bontási engedélyeket, amelyekben a műemlék épületeknek csak a homlokzata és egy rövid, pár méteres traktusa marad meg. Mögötte új, jóval magasabb társasházak épülnek. "Tudunk olyan háttér-megállapodásokról, amelyek alapján hasonló engedélyek kiadása várható", hívta fel a figyelmet az Óvás.
Molnár Péter, az Óvás munkatársa a "rombolásban" részt vevő cégek felelősségét firtatta. Ez szerinte addig is terjedhet, hogy a cégeket az eredeti állapot visszaállítására kötelezik legalább néhány, különleges értéket képviselő épület esetében.
Az egyesület még 2006-ban fordult levélben az UNESCO Világörökségi Bizottságához. Azt kérte a szervezettől, vesse latba tekintélyét annak érdekében, hogy a készülő rendezési terv helyett, olyan készüljön, amelyben hangsúlyosak az örökségvédelmi szempontok. Annak idején még Demszky Gábor és Bozóki András akkori kulturális miniszter is csatlakozott azokhoz a demonstrálókhoz, akik a Király utca 40. szám alatti ház lebontása ellen tiltakoztak. | [
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal"
] | [
"Közigazgatási Hivatal",
"Óvás Egyesület",
"UNESCO Világörökségi Bizottsága",
"Nagydiófa Egyesület"
] |
Hamarosan 600 millió forint uniós támogatáshoz juthat az Orbán Viktor által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA), amely így megépítheti régóta dédelgetett álmát, a felcsúti kisvasutat. A PFLA kezdetben nem tudta megmondani, hogy milyen forrásból valósítja meg a projektet, később kiderült, hogy a kormány ad majd rá uniós fejlesztési forrást. A pályázat most jelent meg, meglepő lenne, ha a pénzért a Puskás Akadémiának bárkivel is versenyeznie kéne.
2013 tavaszán szellőztette meg az Index a Népszabadság nyomán, hogy a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia a felcsúti fociakadémiát is érintő turisztikai nosztalgia kisvasutat nyitna meg, amely legfeljebb 25 km/h-val közlekedne a Bicske és Alcsútdoboz között újjáépített síneken. Akkor úgy tervezték, először a bicskei vasútállomáshoz tartozó vágány, és az alcsútdobozi arborétum közötti szakaszon építenék újra a vasúti pályát, ezután pedig a vonalat a bicskei állomáshoz csatlakoztatnák.
“A beruházás tervét évek óta dédelgetjük, de most jutottunk a konkrét kivitelezés előkészítéséig" – mondta akkor Szöllősi György, a Puskás Akadémia kommunikációs igazgatója, aki azt nem tudta megmondani, hogy “tisztán önerőből" menne-e a beruházás. Szőllősi azt elárulta, korábban beszéltek arról, hogy az akadémia a regionális fejlesztési társasággal közösen indul turisztikai célú pályázatokon, de nem tudta megmondani, hogy végül indultak-e, és ha igen, mennyi pénzt és mire igényeltek.
Kiemelt beruházás, EU-s pénz
Fél évvel ezután derült ki, hogy az akadémiának nem is kell majd bajlódnia a pályázgatással. 2013 októberében a kormány ugyanis úgy határozott, a felcsúti kisvasutat kiemelt beruházássá nyilvánítja, egyben elkülönít rá 600 millió forint uniós forrást.
“A kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség útján biztosítson kiemelt projekt felhívást a felcsúti kisvasút fejlesztése céljából 600 millió forint elszámolható közkiadás keretösszeggel" – állt a kormányhatározatban, amit Orbán Viktor miniszterelnök írt alá.
A határozat szerint a majdani tendert az uniós Közép-Dunántúli Operatív Programon (KDOP) belül kell kiírni, amely egy részben uniós forrásból megvalósuló program. Célja eredetileg Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megye fejlesztése, amire összesen 200 milliárd forintot kaptunk az EU-tól.
Miután az Index megírta, hogy a felcsúti kisvasútból a miniszterelnök kiemelt beruházást csinált, Lázár János úgy reagált: ő nem tud olyan jogszabályról, amelyik Magyarország 3200 településéből bármelyiknek is megtiltaná, hogy kapjon fejlesztési forrást. Egyben kicsinyesnek és pitiánernek nevezte az Index cikkét.
A történet ezután egy időre megállt, de nem sokáig. A kérésnek megfelelően ugyanis 2015 elején megjelent a kisvasút megvalósítására vonatkozó pályázati kiírás. Az érdeklődők március 20-áig nyújthatják be projektjavaslataikat, melyekből egyet fognak majd támogatni. Azt nem tudni, hogy a Puskás Akadémián kívül pályázik-e más.
Mivel a kezdetektől tudható volt, hogy a PFLA építené a kisvasutat, így akár az egész eljárás törvénytelennek is tűnhet. Hiszen mi történt? Az, hogy a kormány az unió pénzével sajátjaként bánt, és a verseny kizárásával odaadta a hozzá közel állóknak.
A helyzet viszont ennél bonyolultabb. Az ugyanis, hogy a kormány – a négyes metróhoz vagy az autópálya-építésektől eltérően nagyprojektnek nem minősülő – kiemelt projetekre közvetlenül biztosít forrást, az elmúlt években ha nem is mindennapi, de messze nem szokatlan gyakorlat. Különösen a most véget ért uniós tervezési időszak utolsó, a források mindenáron való lehívásának bűvöletében telt időszakában lett elfogadott, amikor szinte egymást érték a Magyar Közlönyben a hasonló döntések.
Ezek többsége azonban – a kisvárdai várkert helyreállításától a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark kialakításáig – valamilyen formában a közvagyont gyarapította, hiszen állami szerv vagy önkormányzat volt a projekt kedvezményezettje.
Jogilag tehát az ügylet rendben van, az viszont továbbra is kérdés maradt, hogy a kedvezményezettként a kormányhatározatban ugyan szemérmesen nem nevesített Puskás Akadémia közvetlen támogatása vajon hogyan hangolható össze a KDOP, illetve úgy általában az uniós regionális fejlesztés alapelveivel?
Napi 2.560 – 7.080 utasra számítanak
A Vastagbőr már 2012 augusztusában megírta, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapján megjelent a hirdetmény, miszerint "A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány" a hónap elején beadta a felcsúti kisvasúttal kapcsolatos engedélyezési kérelmét a hatósághoz.
Most közadatigénylésben kértük ki az eljárással kapcsolatos dokumentációt, és érdekes információkhoz jutottunk: az engedélyezésre vonatkozó döntés például már 2012.október 31-én, közel két és fél évvel ezelőtt megszületett, de a Puskás Akadémia valami miatt mégsem kezdte el a kivitelezést.
Az NKH által részünkre megküldött iratanyagból az is kiderül, hogy a felcsúti kisvasút hatósági engedélyezését valakik megfellebbezték arra hivatkozva, hogy az engedélyezési eljárásról nem kaptak értesítést, és a tervezett nyomvonal lakóingatlanjaikhoz túl közel, mindössze 10-12 méter távolságra fog elhaladni. A panaszokat az NKH elutasította arra hivatkozva, hogy az eljárásról hirdetményekben tájékoztatták az érintetteket, továbbá a vágányok melletti ún. védősáv a jogszabályok szerint 9 méter, vagyis az már nem kifogásolható, ha 10-12 méterre megy a sín egy lakóház mellett.
Az NKH-tól az iratanyag részeként megkaptuk a felcsúti kisvasút részletes terveit is, amiből a legfontosabb pontok a következők:
– 5,724 kilométer hosszú, egyvágányú pálya épül – a vasútvonal 5 telken megy át, ebből 4 a focialapítványé, 1 pedig Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesteré – 2 új állomás épül, a "Puskás Akadémia – és az Alcsútdobozi Arborétum állomások" – a harmadik állomás a már 2011-ben felújított "Felcsút-állomás", ahol most üzemcsarnok is épül a vonal vasúti járműveinek karbantartására – nosztalgiavonat lesz, max 25km/h sebességgel – csehszlovák gyártmányú Bzmot motorvonatok fognak közlekedni – napi 10 vonatpár lesz "reggel 7:30 és este 21:23 perc között. A vonatok 7:30- 10:08, valamint 15:30 – 18:08órák között órás, egyéb időszakokban kétórás gyakoriságokkal közlekednek" – napi 2.560 – 7.080 utasra számítanak – ez csak a beruházás I. üteme, a II. ütemben a vonalat továbbépítik a bicskei vasútállomásig – a kisvasút terveit az Orient 9001 Kft. munkatársa, Kelemen Gábor okleveles üzemmérnök készítette
Az Orbán Viktor által, és Lázár János közreműködésével Felcsútra irányított 600 millió forint EU-s forrással kapcsolatos kérdéseinket múlt hét elején elküldtük a Miniszterelnökségnek, ahonnan cikkünk megjelenéséig választ egyet sem, csak eddig összesen három, türelmet kérő telefonhívást kaptunk.
Megválaszolatlan kérdéseink a Miniszterelnökséghez – Önök szerint jogszerű és etikus, hogy egy kormányhatározattal a miniszterelnök gyakorlatilag utasítja az NFÜ-t, illetve annak jogutódját, hogy biztosítson “kiemelt felhívást", vagyis lényegében EU-s forrást egy magánvállalkozás projektjére? – Önök szerint jogszerű és etikus, hogy az említett magánvállalkozás ráadásul a miniszterelnök szívéhez és házához közelálló felcsúti stadiont üzemeltető alapítvány? – Orbán Viktornak, Lázár Jánosnak, vagy bárki másnak sem voltak ezzel kapcsolatban aggályaik? – Nem számítanak EU-s szankcióra a meglehetősen részrehajló kormányhatározatot követő, célzott pályázati kiírás miatt? – Miért részesítik ilyen kiemelt bánásmódban a felcsúti kisvasutat?
Erdélyi Katalin – Oroszi Babett
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból
Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt. | [
"Miniszterelnökség",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia"
] | [
"Orient 9001 Kft.",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Magyar Közlöny",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Puskás Akadémia",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Asimov Alapítvány"
] |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal méltatlansági eljárást indított egy szeptember 24-én őrizetbe vett munkatársa ellen – írta a hivatal sajtóközleménye.
A fontosabb részletek:
a Nemzeti Védelmi Szolgálat közérdekű bejelentés nyomán úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot végzett, bebizonyosodott, hogy a zalai férfi megalapozottan gyanúsítható hivatali vesztegetéssel.
A gondnoksági feladatokat ellátó dolgozónak egyébként semmilyen ráhatása nem volt olyan ügyekre, amelyek elintézését megígérte több százezres kenőpénz ellenében.
A rendőrség a férfit egy siófoki étteremben a csapdapénz átvételekor buktatta le.
A NAV továbbra is zéró toleranciát alkalmaz a hivatali visszaéléssel szemben, és mindent elkövet annak érdekében, hogy a jövőben egyetlen ilyen eset se fordulhasson elő – írta a NAV közleménye. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Nemzeti Védelmi Szolgálat"
] |
Közel másfélszeresére növelte 2017-ben árbevételét a TV2 Zrt., aminek köszönhetően története során először megelőzte az RTL-t. Az Andy Vajna tulajdonában álló csoport tavaly 34,5 milliárd forintos forgalmat hozott össze, 11 milliárddal többet, mint 2016-ban. A gyors bővülés sem volt azonban elég ahhoz, hogy a vállalat eredménye nyereségbe forduljon. Igaz ezúttal legalább nem 7, csak 2 milliárd volt a veszteség.
A bevétel megugrása részben a fixen érkező, és rengeteg pénzt hozó állami hirdetéseknek köszönhető, ám a legnagyobb növekedést nem ezen a területen érte el a TV2. A csoport, amely Vajna érkezése után rengeteg új csatornát indított, tavaly közel 11 milliárd forintot gyűjtött be terjesztési díjként a kábelszolgáltatóktól. Ez pedig 7 milliárddal több, mint amennyit 2016-ban kaptak ilyen formában.
A magyarázat az, hogy korábban a törvényi szabályozás értelmében nem szedhetett a szolgáltatóktól pénzt sem az RTL, sem a TV2. Pedig a terjesztési díjnak elég hosszú története van Magyarországon. A kisebb tévéadók, amelyekhez viszonylag kevés pénz folyik be reklámokból, már jó ideje elsősorban abból élnek, amit a szolgáltatók fizetnek nekik. Amikor ezek a csatornák bekerülnek a UPC, vagy a Magyar Telekom egyik csomagjába, akkor ezek a vállalatok minden elért néző után fizetnek egy bizonyos (jellemzően néhány 100 forintos összeget) az adott csatorna működtetőjének.
Nos, ez az amit a két legnagyobb kereskedelmi csatorna után a törvényi szabályozás miatt jó ideig nem lehetett szedni. Pedig a TV2 és az RTL már hosszú idő óta küzd ezért, a TV2 előző tulajdonosai állítólag üzleti tervüket is a terjesztési díjra építették. A kormányzat azonban sokáig húzta a dolgot, és végül csak 2016 közepén módosítottak a szabályozáson. Ekkor a kisebbik kereskedelmi csatornát fenntartó csoport tulajdonosa már Andy Vajna volt.
Két éve így még nem lehetett teljesen látni, hogy mennyi pénzt hozhat az RTL-nek és a TV2-nek a terjesztési díj, hiszen 2016-ban csak az év felében, sőt inkább csak harmadában szedhették. Tavaly azonban már végig, ezért ugrott meg jelentősen az ebből származó bevétel.
A díjnak köszönhető nyolcmilliárdos többlet, és a reklámbevételek 4 milliárdos gyarapodása pedig piacvezetővé tette TV2-t*A TV2 Média Csoport Zrt. valójában tavaly év elején alakult a hasonló nevű Kft, illetve az Interaktív Televíziós Műsorkészítő Kft. összeolvadásával. A korábbi éveknél ez utóbbi két cég számait vettük figyelembe.. Már ami az árbevételt illeti, nézettségben ugyanis az RTL még mindig veri konkurensét.
Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy hasonló növekedést tudjanak elérni, mint Andy Vajna csoportja. Bár a Magyar RTL Zrt. bevételei is nőttek*Az RTL nem részletezte bevételi számait, de szinte biztos, hogy részben szintén a terjesztési díjnak köszönhetően., de csak 22 százalékkal, így forgalma egy hajszállal elmaradt a TV2-jétől.
Más kérdés, hogy szemben versenytársával, az RTL-nek sikerült a 2016-os milliárdos veszteséget nyereségbe fordítani. A cég adózott profitja 1,22 milliárd forint volt, ami a legmagasabb az elmúlt négy évben.
Pénz Vállalat Olvasson tovább a kategóriában | [
"TV2 Zrt."
] | [
"TV2 Média Csoport Zrt.",
"Andy Vajna",
"Magyar Telekom",
"Interaktív Televíziós Műsorkészítő Kft.",
"Pénz Vállalat",
"Magyar RTL Zrt."
] |
MTI;
egészségügy;Magyar Honvédség;Magyar Közlöny;
2018-12-13 20:53:52
7,6 milliárdos egészségügyi beszerzésről döntött a kormány - Na ki kapja?
A Magyar Honvédség több mint 7,6 milliárd forintos egészségügyi beszerzéséről döntött a kormány.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében megvalósuló, a Telepíthető sebészeti ellátó (Role-2) képesség fejlesztéséről szóló kormányhatározat.
E szerint Magyarország védelmi képességének további erősítése, a Magyar Honvédség korszerű egészségügyi ellátó képességének fejlesztése, valamint a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósításának elősegítése érdekében a honvédség részére egy új "Role-2" elnevezésű egészségügyi ellátó létesítményt szereznek be.
A beszerzésre, valamint az ahhoz kapcsolódó logisztikai támogatási és szolgáltatási feladatok biztosítása érdekében, több költségvetési év (2020-2021) előirányzatait érintően 7 milliárd 680 millió forintos kötelezettségvállalást rögzít a határozat. | [
"Magyar Honvédség"
] | [] |
Októberben megkezdhetik a háziorvosok az új influenza elleni oltások beadását. Először négymillió adagot adnak be térítésmentesen a stratégia vállalatoknál és az egészségügyben dolgozóknak, illetve a krónikus betegeknek és a várandós nőknek. A vakcinát gyártó Omninvest Kft. azt közölte: 4,4 milliárd forintért készíti el az oltóanyagot, amely így 13 milliárd forinttal olcsóbb, mint ha külföldről vásárolná az állam. További 2 millió adagot majd a patikában lehet megvenni várhatóan 1500-1800 forintért.
Október elejétől meg lehet kezdeni az új influenza elleni oltásokat, jelentette be Zimonyi Ferenc az oltóanyagot gyártó Omninvest Kft. ügyvezetője. Az új influenza elleni vakcinát augusztus első felében 355 felnőtt önkéntesen tesztelték, jelenleg 60 gyermeken és serdülőn folynak a klinikai vizsgálatok. Az eddigi tesztek semmilyen mellékhatást nem mutattak azon a szokásos jelenségen kívül, hogy az injekció beadásának helye legfeljebb 3 napig kicsit érzékeny lehet. Az utolsó vizsgálatok elvégzése után várhatóan szeptember legvégén az Országos Gyógyszerészeti Intézet megadja a forgalombahozatali engedélyt.
Az Omninvest oltóanyaggyártó üzeme Pilisborosjenőn
Védettség 21 napon belül
A világon egyedül az Omninvest rendelkezik olyan törzskönyvezett új influenza elleni oltóanyaggal, amellyel csak egy oltásra van szükség, emelte ki az Omninvest ügyvezetője. Más gyártók készítménye a klinikai vizsgálatok alapján két oltással működőképes. A vakcina beadása után legkésőbb 21 nappal alakul ki a védettség az új influenzavírus ellen. A tesztek bebizonyították azt is, hogy az új és a hagyományos szezonális influenza elleni vakcina egyszerre beadható. Azoknak tehát, akik mindig szoktak védőoltást kapni a hagyományos influenza ellen is, csak egyszer kell felkeresniük az orvost, s az egyik oltást a bal, a másikat a jobb karjukba kapják. Ez az orvosokat és az egészségügyi ellátórendszert is kíméli, mondta az Omninvest ügyvezetője.
Az oltást először az egészségügyi személyzet, a stratégiai, közlekedési vállalatok alkalmazottai, illetve a lakosság leginkább veszélyeztetett csoportjai (krónikus betegek, várandós nők) kaphatják meg térítésmentesen. Az oltásokat a háziorvosok adják majd be, illetve a tervek szerint oltási jogosítványt kapnak a háziorvosok asszisztensei, a védőnők, a foglalkozás-egészségügyi szakemberek is.
4+2 millió adagot rendeltek Az új típusú influenza elleni vakcina gyógyszertári értékesítésére vonatkozóan sem új jogszabály megalkotása, sem pedig a jelenleg hatályos jogszabályok módosítása nem szükséges, közölte az Egészségügyi Minisztérium, miután az Omninvest sajtóbeszélgetésén az hangzott el, hogy még jogszabályt kell módosítani a patikai forgalmazáshoz. A kormány augusztus 5-én döntött az új típusú influenza elleni vakcina beszerzéséről. A kormánydöntés értelmében 4+2 millió oltóanyagot rendel a gyártótól a magyar állam. A 4 millió vakcinára a minisztérium már megkötette a szerződést a gyártóval, a 2 millió vakcinával kapcsolatban pedig szóbeli megállapodás született a gyártó és a tárca között. A szóbeli megállapodás írásos rögzítésére a napokban sor kerül. A 4 millió vakcina megvásárlására rendelkezésre áll a szükséges fedezet, az idei kifizetés a költségvetés általános tartalékából történik, a jövő évi tétel pedig a minisztérium fejezeti költségvetéséből.
Patikában is lehet majd venni
A magyar állam 4 millió vakcinát rendelt meg az Omninvesttől, ennyit tehát a rászorulók és jogosultak térítésmentesen kapnak meg. A cég ebből októberig 2 millió adagot állít elő és november végéig szállítja le a teljes mennyiséget.
Az Omninvest egy adag oltást körülbelül 4 euróért, tehát mintegy 1100 forintért készít el. Kiszámolható, hogy a 4 millió adagért így a cég 4,4 milliárd forintot kap az álamtól. Mint Németh Zsolt a cég szóvivője elmondta: tisztában vannak azzal, hogy ezt a költségvetés tavalyi összeállításakor nem lehetett tervezni, így idén ennek az összegnek csak egy részét kapják meg, a számla teljes kiegyenlítése jövő tavasszal várható.
A cég a 4 millió adagon túl további 2 millió adag oltóanyagot is készít, amelyet majd a patikákban vehetnek meg azok, akik nem jogosultak térítésmentes oltásra. A patikákban az oltóanyag - a kereskedelmi árrés miatt - várhatóan drágább lesz 1100 forintnál. Szollár Domokos kormányszóvivő kedden a TV2 reggeli műsorában azt mondta: körülbelül 1800 forintért szerezhetik be azok az oltóanyagot, akik nem jogosultak ingyenes oltásra.
Olcsó
Egy új influenza ellen vakcinaadag legalacsonyabb ára Nyugat-Európában a hazaihoz képest jóval magasabb, 16 euró, hangsúlyozta az Omninvest szóvivője. Németh Zsolt szerint itt látható, hogy megtérült az a 2 milliárd forintos állami támogatást, amelyet a madárinfluenza-pánik idején 2006-ban az Omninvest kapott, és amelynek hasznosulását a sajtó többször kétségbe vonta.
Ha most külföldről kellene beszerezni az oltóanyagot, akkor az 13 milliárd forintos pluszkiadást jelentene a költségvetésnek - mondta Németh Zsolt. A madárinfluenza-veszély idején sikerült olyan olcsó és gyors technológiát kidolgozni, amellyel most egy világjárvány küszöbén nagy tételben állítható elő oltóanyag. Bár a méretek jelentősen különböznek, de az Egyesült Államokban legfeljebb a lakosság 30 százalékát fogják beoltani, nálunk minimum a 40 százalékát.
Hova megy a közpénz?
A cég vezetői szerint nagyon fontos, hogy mindenki időben menjen el beoltatni magát. Ha legalább 4 millió emberben kialakul a megfelelő védettség, az jelentősen megnehezíti a vírus terjedését. A cég szerint így előzhető meg, hogy a munkaerő tömeges kiesése miatt az ország gazdasága visszaessen, és az amúgy is forráshiányos egészségügyi rendszerre hatalmas pluszkiadások háruljanak.
A cég által szervezett sajtóbeszélgetésen Zimonyi Ferenc és Németh Zsolt továbbra sem kívánt részletesen válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek az Omninvest rejtett tulajdonosi háterére vonatkoztak. Az állammal 15 éves szerződést kötő és közpénzeket felhasználó cég több mint kilencven százaléka ugyanis a Cipruson bejegyzett Sumpter nevű cég tulajdonában van, de nem tudni, ki a valódi tulajdonosa. Németh Zsolt annyit mondott: a Sumpter által tulajdonolt Omninvest Kft. magyar cég, amely Magyarországon adózik és foglalkoztat embereket. | [
"Omninvest Kft."
] | [
"Egészségügyi Minisztérium",
"Országos Gyógyszerészeti Intézet"
] |
A Jobbik elképedve látta az Index leleplező videóját, mely azt bizonyítja, hogy a rossz hírű Gyermekrák Alapítvány vezetője magáncélokra használja a magyar emberek adományaiból vásárolt betegszállító járművet.
Vágó Sebestyén, a Jobbik képviselője közleményében hozzáteszi: a szervezetről már korábban is számos olyan információ látott napvilágot a sajtóban, melyek szerint a sok százmillió forintot kitevő adományok jó részét valójában – sajnos más szervezetekhez hasonlóan – nem a beteg gyermekek kezelésére fordítják, hanem saját luxus életvitelük megteremtésére.
"Beteg gyermekek nevében szélhámoskodni a leggusztustalanabb, leghitványabb dolog, amely azonnali vizsgálatért kiált. A Jobbik ezért ügyészségi vizsgálatot követel a Gyermekrák Alapítványnál, s egyben azt is kéri, hogy a vádhatóság az utolsó fillérig számoltassa el ezt és minden olyan szervezetet, mellyel kapcsolatban az adományok ilyen pofátlan felhasználásának legkisebb gyanúja is felmerül" – olvasható a szélsőjobboldali párt közleményében.
| [
"Gyermekrák Alapítvány"
] | [] |
Szabálytalanságokat talált az ÁSZ az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában – írtuk meg korábban. "A szervezet megsértette a számviteli, illetve a közbeszerzési törvényt, nem megfelelően működtette a gazdálkodási jogkörökkel összefüggő belső kontrollokat, a székházként használt ingatlan jogi helyzetét pedig az ellenőrzés lezárásáig nem rendezték" – ismertette a vizsgálat eredményét az ÁSZ, amire most a vizsgált ombudsmani hivatal reagált.
Közleményükben leírják: az ÁSZ korábbi vizsgálatai megerősítették, hogy a szervezet jogszerűen működik és bár a legutóbbi számvevőszéki jelentés feltárt ugyan egyes hiányosságokat a közbeszerzési eljárásban, ezek a megállapítások azonban az intézmény 2012. január 1. előtti átalakulását megelőző időszakra vonatkoztak – írják.
Az ombudsmani hivatal székhelyével kapcsolatos kritikára reagálva a közlemény kitér arra a körülményre, hogy az ombudsmanok hosszú idő óta javasolták a vagyonkezelői szerződés megkötését, azonban figyelemmel kellett lenniük arra, hogy az államháztartásról szóló törvény értelmében az ingatlan működtetésére az intézmény csak akkora mértékben vállalhat kötelezettséget, amekkorára az éves költségvetése fedezetet nyújt. A hivatal tárgyalásokat kezdeményezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel a helyzet megoldása érdekében.
Az ÁSZ egy korábbi jelentésében elutasító záradékkal látta el az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának 2013. évi költségvetési beszámolóját – emlékeztetnek. A 2013. évi zárszámadási törvény tegnapi elfogadásával azonban egyértelművé vált, hogy a Hivatal a gazdálkodásról szóló beszámolójában jogszerűen tüntette fel kötelezettségvállalással lekötött összegként a székházának felújítására, illetve intézményi beruházásként felhasználni kívánt előirányzat-maradványt – fogalmaz a közlemény, amely szerint a hivatal az ÁSZ vizsgálatát követően megerősítette a belső kontrollmechanizmusokat és meghozta az ÁSZ által javasolt kiegészítő intézkedéseket. | [
"Alapvető Jogok Biztosának Hivatala"
] | [
"Alapvető Jogok Biztosa Hivatala",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Az egész magyar hulladékgazdálkodás úgy elfuserált, ahogy van az új ombudsmani jelentés szerint. Nincs elég pénz a rendszerben, a rezsicsökkentés olyanoknak is kedvez, akiknek nem kéne, az NHKV működése egy jogi agyrém, senki nincs ösztönözve a jó gyakorlatok folytatására, az uniós célokat pedig valószínűleg nem fogjuk teljesíteni.
Éppen jó időzítéssel, az elhúzódó szemétkáosz közepén készült el az Alapvető Jogok Biztosa hivatalának átfogó jelentése, amelyben a teljes hulladékgazdálkodási ágazat hazai helyzetét vizsgálta meg. A 33 oldalas, november 6-i keltezésű dokumentum szerzője Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója, aki a jelentésben nem kíméli a kormányzati szemétpolitikát, annak gyakorlatilag minden szegmenséről éles kritikát fogalmaz meg.
Bándi a jelentés létjogosultságát azzal indokolja, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos működése, a hulladékok kezelésének mikéntje mindenkit érint, ezért indokoltnak tartotta egy átfogó értékelés lefolytatását.
Az Alaptörvénnyel sincs összhangban
A rendszerrel már elvi szinten komoly problémák vannak a jelentés szerint.
Általános alapelv és az Alaptörvényből is fakadó követelmény, hogy minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, és azt a jövő nemzedékek számára megóvja
– írja Bándi Gyula. Ehhez kapcsolódóan a hulladékgazdálkodásban például érvényesülnie kellene "a szennyező fizet" elvének, és "olyan rendszert kellene kialakítani, amely lehetőséget, ösztönzőt nyújt a folyamatos fejlesztésre és innovációra".
Mint írja, a hulladékgazdálkodás hatályos hazai szabályozása nem érvényesíti kellőképpen ezeket az elveket, hiányzik a polgárokat ésszerű hulladékgazdálkodásra ösztönző anyagi érdekeltség. Jól illusztrálja az anomáliát például az, hogy a hulladéklerakási járulékot nem a hulladéktermelő, hanem a közszolgáltató fizeti, amely annak keletkezését valójában nem tudja mérsékelni. Vagyis nem azokra terhelik a többletköltségeket, akik magatartásuk megváltoztatásával a hulladék mennyiségére, minőségére hatással lehetnek.
A magyar rendszerben alapszintű probléma az is Bándi szerint, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatásköröket leválasztották a környezetvédelmi feladat- és hatáskörökről. Mint írja, ez azzal a veszéllyel jár, hogy sérül az integráció elve, azaz a környezetvédelmi szempontok nem épülnek be kellőképpen a hulladékgazdálkodásról szóló miniszteri szintű döntésekbe.
Jogi ellentmondások mindenütt
Hiába a lassan hetedik éve tartó csiszolgatás, állandó újraszabályozás, a hulladékgazdálkodásban a hatályos jogszabályok ellentmondásosak (pl. a feladat- és hatáskörök tekintetében) és folyamatosan változnak – derül ki a dokumentumból. Nem segíti az átláthatóságot, hogy
hatálybalépése óta a hulladéktörvény legalább 400 ponton változott,
a szabályozás túlságosan gyakori változása aggályos lehet a jogbiztonság követelménye szempontjából. Ráadásul a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., (NHKV) olyan Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv (OHKT) alapján hoz döntéseket, és alapít arra finanszírozási kérdéseket, amely már második alkalommal csak a tárgyév végére készül el.
A 2017-es évet meghatározó OHKT-t csak 2017 decemberében fogadták el.
Így tehát, bár az OHKT-ben foglaltak a 2017-es évvel kapcsolatosan tartalmaznak előírásokat, ez mégsem vált megismerhetővé a rendszer szereplői számára 2017. december végéig.
Az ellentmondásos, átláthatatlan jogi környezet miatt a szabályozás nem képes célját elérni, ezzel pedig veszélybe sodorhatja nem csupán a közszolgáltatás rendszerének biztonságos működőképességét, sőt magát a közszolgáltatás ellátását is, hanem a környezetvédelem céljainak érvényesülését is – állapítja meg az jövő nemzedékek szószólója.
Az NHKV egy jogi nonszensz
A jelentés udvarias stílusban bár, de páros lábbal száll bele az állami kukaholding NHKV-ba. Bándi szerint külső szemlélő számára úgy tűnik,
az NHKV Zrt. tevékenységét tényleges jogkövetkezmények nélkül végzi.
Az érintett szereplők nem tudják, hogy mikor és kihez fordulhatnak, ha az NHKV Zrt. jogszabályban rögzített kötelezettségének teljesítését elmulasztotta, vagy úgy érzik, hogy jogával visszaélve hozott döntést, vagy egyáltalán nem értenek egyet a meghozott döntéssel. Ezért jogbiztonság szempontjából aggályos az NHKV Zrt. többes szerepe, és azok jogi jellegének tisztázatlansága, amit erősít az NHKV Zrt. jogi formája.
Az ezzel kapcsolatos gyakorlati problémák egyike, hogy az NHKV Zrt. a közszolgáltatókat minősítő megfelelőségi vélemény (ennek alapján lehet valaki közszolgáltató, vagyis viheti el a szemetet) kiadásakor hatósági jogkörrel jár el, miközben az eljárásban nem érvényesülnek az alapvető eljárásjogi garanciák.
A másik gyakran felmerülő, ide tartozó gond, hogy az NHKV a közszolgáltatónak nem fizeti meg a szolgáltatási díjat időben, de ennek a kukaholdingra nézve semmiféle következménye nincsen. Bándi megállapítja, hogy ilyen esetekben
az NHKV kötelmi jogviszonyból fakadó kötelezettségének teljesítését mulasztja el és, ezért szerinte viselnie kell ennek magánjogi jogkövetkezményeit.
Nem politikai játszma, tényleg nem elég a pénz
A legutóbbi, Zöld-Híd-féle szemétkáosz kapcsán a finanszírozási kérdések kerültek előtérbe, nevezetesen hogy a közszolgáltatóknak a kukaholding által visszacsorgatott, rezsicsökkentett díjakból adott szolgáltatási díj nem elegendő a tényleges költségek fedezésére. A jelentésben Bándi is tényként állapítja meg, hogy
a költségek növekedésével is összefüggésben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj jelenleg csak a tényleges költségeknek a kisebb részét fedezi.
Mindez természetesen azért van, mert 2012-óta nincs változás a közszolgáltatás díjában, miközben a közszolgáltatás kapcsolódó költségei (mint pl. a minimálbér, a változó üzemanyagárak, a járulékok és közterhek változása) folyamatosan emelkedtek.
Az NHKV Zrt. ráadásul rendszeresen több hónapos késéssel utalja át az általa ugyancsak késve beszedett díjakból a közszolgáltatók számára nem ellenőrizhető módon számított összegeket. Az ebből fakadó átmeneti vagy tartós forráshiány immár a biztonságos ellátást veszélyezteti a jövő nemzedékek szószólója szerint, ami azt látszik megerősíteni, hogy a kormányzati kommunikációval ellentétben nem egy "LMP-s játszma" a szemétkáosz, hanem valóban rendszerszintű az alulfinanszírozottság és a csúszások.
Gazdálkodjon bármilyen racionálisan és hatékonyan egy közszolgáltató a szolgáltatási díj több hónapos késését nem képes ellensúlyozni
– áll a jelentésben.
Fotó: Huszti István A Zöldhíd telephely Gödöllőn
További gyengesége a szisztémának a dokumentum szerint, hogy a díjkialakítási és számlázási rendszer következtében a közszolgáltatók tulajdonosa (önkormányzat) gyakorlatilag alig rendelkezik ráhatással a szolgáltatásért járó ellenszolgáltatásra, annak mértékére. A szolgáltatási díj az önkormányzati tulajdonú eszközök, gépek, létesítmények pótlásához szükséges fedezet képzését sem biztosítja, ami a vagyoni értékvesztést növeli, miközben annak megállítására nincsenek alternatív megoldások.
Bándi nem látja tisztázottnak, ebben a finanszírozási rendszerben miként alkalmazható az Alkotmánybíróság szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányosságára épülő gyakorlata, amikor az ingatlanhasználók által fizetett közszolgáltatási díj a közszolgáltatás tényleges költségének kevesebb, mint felét fedezik, és a közszolgáltatók tevékenységükért az NHKV Zrt.-től kapják a közszolgáltatási díjtól függetlenített szolgáltatási díjat, és egyre növekszik a rendszer állami támogatása a központi költségvetésen keresztül.
Mint írja, "az államnak Alaptörvényből fakadó kötelezettsége a közszolgáltatással kapcsolatos költségek alakulásának figyelembevétele, valamint a díjak befagyasztása és a rezsicsökkentés következményeként megjelent hiányzó bevételek forrásának szükségképpeni megteremtése". A rezsicsökkentéssel kapcsolatban pedig kritizálja, hogy az 6 éve a közszolgáltatás minden igénybevevőjét, azaz nem csupán a lakosságot támogatja, holott a vállalkozások hulladékgazdálkodással kapcsolatos költségterheinek csökkentése nem szükségszerű, ezért rájuk nézve nem indokolható a szennyező fizet elvének figyelmen kívül hagyása.
Totális újratervezés
A dokumentumban javaslatok is szerepelnek, ezek összességében a mostani rendszer totális felforgatásának irányába mutatnak.
A jövő nemzedékek szószólója az állami közfeladatok, illetve azok ellátásáért, végrehajtásáért felelős szervezeti megoldás újragondolását javasolja,
egyértelművé téve az egyes feladatok magánjogi és közhatalmi jellegét, a közfeladatot ellátó szerv eljárására és felelősségére vonatkozó szabályok világos megállapítását, valamint a hatósági feladatok és az azokat gyakorló szerv pontos kijelölését.
Bándi Gyula szerint az önkormányzatok több hatalommal való felruházásának irányába kellene inkább elvinni a rendszert, de ha a jogalkotó mégis inkább állam felé tolná el, akkor is fontos lenne, hogy a helyi igényeket és lehetőségeket jobban figyelembe vegyék.
Fontos lenne Bándi szerint a közszolgáltatásért fizetendő díj és a közszolgáltatónak járó díj közötti összhang és folyamatos kapcsolat megteremtése. A közszolgáltatóknak járó díj kiszámításának egyértelműen követhetőnek és a közszolgáltatók által (is) ellenőrizhetőnek, illetve akár megkérdőjelezhető formájúnak kellene lennie.
Javasolja továbbá olyan garanciális eszköz bevezetését, amely alkalmas felváltani a közszolgáltatót korábban megillető jogosultságát arra, hogy a közszolgáltatásért maga számlázzon és szedje be a közszolgáltatási díjat.
A jelentésben az áll, meg kellene teremteni az elkülönített gyűjtési rendszerek állandóságát – a helyi igények és lehetőségek figyelembevétele mellett, azokhoz igazodó változatosságban – az üvegekre is kiterjedően, bővíteni kellene a rendszert. Ehhez kapcsolódóan olyan ösztönzőrendszert kellene kidolgozni, amely épít a lakosság és a közszolgáltató érdekeltségére a hulladék keletkezésének megelőzésében, a haszonanyag külön gyűjtésében, értékesíthetőségében és annak javításában.
Kifejti továbbá, hogy az éves OHKT-ról szóló kormányhatározatnak minden tárgyévet megelőző december 31-ig meg kéne jelennie, ennek hiányában ugyanis a tisztességes eljárás és a jogbiztonság szempontjából is aggályosak az NHKV Zrt. az OHKT-ra tekintettel meghozott döntései.
Nem fogunk megfelelni az elvárásoknak
Végezetül a jelentésben szó esik a hazánkkal kapcsolatos uniós elvárásokról a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan.
A 2030-ra előirányzott EU-s célok láthatóak már, a Bizottság közös uniós cél kitűzései szerint:
2030-ra a települési hulladék újrafeldolgozási arányát 65%-ra kell emelni;
2030-ra a csomagolási hulladék újrafeldolgozási arányát 75%-ra kell emelni;
2030-ra az összes hulladék legfeljebb 10%-át lehet lerakókban elhelyezni.
A hulladék keretirányelv végrehajtását az Európai Bizottság folyamatosan nyomon követi, legutóbbi jelentését e témában 2018. szeptember 24-én adta ki.
A korai előrejelző jelentésében 14 tagállam, köztük Magyarország esetében jelezte a Bizottság annak fennálló veszélyét, hogy nem fogják tudni teljesíteni a 2020-ra kitűzött 50%-os célértéket a települési hulladék újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás vonatkozásában.
A magyar rendszer hiányosságaira ellentmondásaira több körben figyelmeztette már a kormányt az EU és az OECD, nagyjából hasonló pontok mentén, mint ami a mostani ombudsmani jelentésből kiolvasható. Bándi Gyula szerint az unió és az OECD érdemi figyelmeztetéseire sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a jövőben, mert azok a jobbítás szándékával készültek és kifejezetten szakmai megfontolásokat tartalmaznak.
(Borítókép: Balázs Attila / MTI) | [
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Európai Bizottság",
"NHKV Zrt.",
"Alapvető Jogok Biztosa"
] |
2013 őszén, amikor már bebukni látszott a moszkvai agrárattasé vízummutyija, a Simicska-Nyerges érdekkörhöz tartozó két államtitkár közös levélben lobbizott a külügynél, hogy Kiss orosz élettársa, Jelena Cvetkova és szervezete folytathassa a vízumigénylést. Arról a nőről van szó, akiről a magyar kémelhárítás kiderítette, az orosz titkosszolgálattal áll kapcsolatban. Belső külügyes levelekkel mutatjuk be, hogyan bukott le a vízummutyi, és győzedelmeskedtek mégis a mutyizók.
Több mint két évvel Kiss Szilárd letartóztatása – majd szabadon engedése – és megannyi botránya után is sok a megválaszolatlan kérdés azzal kapcsolatban, hogy az orosz alvilági és titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező egykori agrárattasé hogyan maradhatott hosszú évekig pozícióban, és miért sérthetetlen még ma is.
Ellenzéki képviselők és névtelenséget kérő kormányzati források segítségével megpróbáltuk rekonstruálni, hogyan, kiken keresztül gyakorolt nyomást Kiss Szilárd az államapparátusra a már zajló belső vizsgálat közben, hogy továbbra is ezrével szerezhessen schengeni vízumokat ismeretlen orosz állampolgároknak, köztük bűnözőknek, prostituáltaknak, és akár hírszerzőknek is.
Kiss legfőbb kormányzati lobbistái Farkas Imre és Poprády Géza államtitkárok voltak, akik a második Orbán-kormányban a Simicska–Nyerges-érdekkör kádereiként kerültek az akkor még teljesen az oligarcha felségterületének számító agrár- és fejlesztési minisztériumokba.
Egy birtokunkba került dokumentum szerint akkor, amikor a külügy megpróbálta leállítani Kiss Szilárd moszkvai vízumgyárát, Farkas és Poprády közös levélben lobbiztak azért, hogy legalább Kiss orosz élettársának, Jelena Cvetkovának a szervezete kaphasson vízumokat "speciális eljárási rendben". Csakhogy Cvetkováról addigra már az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kiderítette Kiss Szilárd átvilágításakor, hogy az orosz titkosszolgálattal áll kapcsolatban.
Mi a helyzet a szigorítás óta? Hát, csak romlott
A Kiss Szilárd körüli botrányoknak új lendületet adott, amikor Szél Bernadett LMP-s képviselő kiperelte a Kiss által működtetett illegális moszkvai vízumgyárról szóló külügyes vizsgálati anyagot. Ezt követően Szél és Demeter Márta volt MSZP-s, azóta független országgyűlési képviselő az iratokba való betekintéssel, felszólalásokkal és írásbeli kérdésekkel próbáltak meg további információt kicsikarni a kormányból.
Az Indexnek sikerült néhány dokumentumot megszerezni a külügyminisztérium levelezéséből, ezek alapján, illetve a teljes levelezésbe betekintést nyerő Demeter Márta segítségével a következő eseményláncot tudtuk rekonstruálni:
2012 október 18-án a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára, Budai Gyula levelet írt Bába Ivánnak, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkárának. Budai levele arról szól, hogy Kiss Szilárd moszkvai agrárattasé panaszkodott a VM-nek, amiért az "utóbbi időben″ akadozik a moszkvai konzulátuson a vízumkiadás – konkrét ügyet nem említve, csak így, általánosságban. Budai a levelében tájékoztatást kér a külügytől, hogy ennek vajon mi az oka.
Íjgyártó István akkori moszkvai nagykövet (jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára) Budai levele után e-mailben fakad ki Kiss Szilárdra. Arról ír, hogy addig nem volt panasz a moszkvai vízumkiadásra, de ha felmerült probléma, az mind Kiss Szilárd cégével – ami a vízumszabályozás által előírt, célországbeli üzleti meghívóleveleket adott vízumokhoz – kapcsolatos. Minden egyes Kiss Szilárd-féle vízumigénylés ugyanaz a kopipészt szabványszöveg, az igénylők meg sem jelennek személyesen, több esetben ráadásul olyanok igényelnek, akikről korábban kiderült, szabálytalanul használták fel az előző vízumukat. A moszkvai konzulátus nem kevesebb, mint havi ötszáz vízumot adott így ki.
Íjgyártó arról is beszámol, hogy a fenti problémák miatt szigorításokat vezettek be: nem kaphatott újabb vízumot, aki az előzővel már visszaélt, repülőjegyet is kellett csatolni az igényléshez, a szükséges dokumentumok meglétének ellenőrzését pedig Kiss Szilárd cége, a Monte Tokaj magára vállalta. A legértelmetlenebb szabály az, hogy nemzetgazdasági érdekre hivatkozva mégis el lehet térni a fenti, szigorúbb eljárástól, ebben az esetben azonban az egyszerűsített kérelemhez az agrárattasé külön levelét kell csatolni a – vagyis Kiss Szilárd cégtulajdonos meghívóleveléhez Kiss Szilárd agrárattasé felhatalmazása kell.
Kiss Szilárd feltalálta magát: ezután szinte minden ilyen vízumigénylést nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságúnak minősített.
2013 elején Bába Iván külügyi államtitkár is ír egy levelet, amiben elmondja, a szigorítások nem vezettek eredményre, sőt már több olyan orosz állampolgárt is kitiltottak a schengeni övezetből, aki Kiss cége segítségével szerzett vízumot. Nem sokkal később a moszkvai nagykövet, Íjgyártó már arról számol be kétségbeesetten, hogy a helyzet nem hogy javult, hanem romlott.
Ugyanis a szigorítások után 500 helyett már havi 800 vízumot gyártatott le Kiss.
"Az attasé úr a zárás után hoz be "fontos ügyfeleket" (...) lehetetlenné válik az ellenőrzés", írja Íjgyártó. Demeter Márta az Indexnek azt mondta, a levelezésből, amibe betekinthetett, és Íjgyártó külügyi bizottsági meghallgatásaiból is látszott, a nagykövet is próbálta leállítani Kisst, de ez nem rajta múlt, Kiss Szilárd valahonnan felülről kapott mindvégig támogatást.
Farkas és Poprády megmentenék a vízummutyit
2013 első felében a helyzet eldurvul. Íjgyártó megírja, hogy Kiss cége le sem adta az akkreditációs papírjait, a vízumigényléseknél pedig "látszik, hogy nem minden esetben van szó agrárérdekről". (Jórészt ugyanis orosz prostituáltak jutottak így hozzá a vízumjaikhoz.) Itt már Budapestnek is lépnie kellett.
Nem sokkal később a külügy egyik főosztályvezetője válaszlevélben tájékoztatja a moszkvai nagykövetséget: visszavonták Kiss cégének, a Monte Tokajnak az akkreditációját, megtiltják a vízumkérelmek átvételét Kisstől, a kiemelt agrárérdekre hivatkozó vízumigényléseket pedig a moszkvai konzulátus helyett egyenesen a külügyminisztérium konzuli főosztályára kell továbbítani. 2013. június 30-án a külügy részéről Bába Iván már egyenesen arról tájékoztatja a VM-et, hogy
Kiss Szilárd "magasabb érdekre" hivatkozva gyakorol nyomást a moszkvai konzulátusra, és már a büntetőjogi relevanciája sem zárható ki annak, amit Kiss művel.
Demeter Márta, aki ennek a levélnek a tartalmát is ismertette velünk, elképesztőnek nevezte, hogy az ilyen és ehhez hasonló levelek ellenére hosszú ideig nem tettek feljelentést Kiss ellen a külügyben.
Az agrárattasé helyzete nem csak a vízummutyi lelepleződése miatt vált tarthatatlanná, ekkorra már lezajlik a második nemzetbiztonsági ellenőrzése is, amin ismét megbukott. Ahogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságának idén februári ülésén kiderült, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) már 2011 óta tudott Kiss orosz titkosszolgálati kapcsolatairól, élettársáról, Jelena Cvetkováról pedig a magyar szolgálatok vezetői kijelentették, hogy egy külföldi állam titkosszolgálatához köthető. Azt egyébként már 2015-ben, a Kissről írt cikksorozatunk idején több kormányzati forrásunk elmondta, hogy az attasé és élettársa orosz titkosszolgálati kötődéséről nyíltan pletykáltak a minisztériumokban.
Hogy kik tartottak ki Kiss mellett ennek ellenére a végsőkig, az egy 2013. október 7-én kelt levélből derül ki, amit sikerült meg is szereznünk.
Miután a Külügyminisztérium Kiss Szilárd és cége, a Monte Tokaj számára is megpróbálta megnehezíteni a tömeges vízumigénylések folytatását, Kiss orosz élettársa lépett akcióba két másik minisztérium államtitkára segítségével. Cvetkova ezúttal nem a külügynek, és nem is az agrárminisztériumnak, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közigazgatási államtitkárságának írt egy kérelmet, amiben a saját maga által vezetett Tokaji Klub nevű nonprofit szervezet tagjai számára kérte, hogy "speciális eljárási rendben" (azaz gyorsítva és egyszerűsítve) kaphassanak többszörös belépésre jogosító vízumot. Azaz Kiss helyett formálisan Cvetkova, a Monte Tokaj helyett pedig a Tokaji Klub nevében folytatták volna a vízummutyit.
Az orosz titkosszolgálattal kapcsolatban álló nő kérelmét végül Farkas Imre NFM-es és Poprády Géza VM-es közigazgatási államtitkár közösen továbbította Bába Ivánnak azzal, hogy mindketten támogatják Cvetkova kérését.
Kollégák, üzletfelek, utazópartnerek
Farkas és Poprády neve nem először kerül elő, hiszen már 2015-ben megírtuk, hogy Kiss Szilárd elsősorban rajtuk keresztül hálózta be Fazekas tárcáját. Farkas 2012 nyaráig volt az agrárminisztérium közigazgatási államtitkára, Poprády őt váltotta ezen a poszton. Kiss elsősorban Farkas Imrével volt jóban, aki szintén Oroszországban végzett, mégpedig a Leningrádi Katonai Térképészeti Iskolán – és aki mellesleg már a 2010-es kormányváltás után belekeveredett egy ötmilliárdos botrányba.
Minisztériumi forrásaink Farkas Imrét az akkoriban a Simicska Lajos-féle érdekcsoport informális befolyását érvényesítő Nyerges Attila (Nyerges Zsolt testvére) közeli embereként írták le. Nyerges Attila korábban igazgatósági tag is volt Farkas egykori cégében, a Geodéziai és Térképészeti Zrt.-ben.
Ez a közvetlen befolyás Nyerges Attila távozásával enyhülhetett valamelyest. Amikor 2013 őszén Kiss Szilárd és a Monte Tokaj vízumigénylései elvileg feketelistára kerültek a külügyben, Kiss élettársa, Cvetkova nem véletlenül az NFM-hez fordult segítségért. Farkas Imre és Nyerges Attila ugyanis már 2012 nyarán átmentek az NFM-be, ahol Farkas ugyanúgy közigazgatási államtitkár lett. A második Orbán-kormány idején Simicskáék jelenléte különösen két minisztériumban, a VM-ben és az NFM-ben volt látványos, ahol Nyerges Attila politikai főtanácsadóként bukkant fel és személyzeti kérdésekben élet-halál ura volt. Bár maga az agrárminiszter, Fazekas Sándor utólag próbálta jelentéktelennek bemutatni a kapcsolatát Simicskával ("szerintem néhányszor találkoztam vele életemben″, mondta egy régebbi interjúban) és tagadta a befolyását a tárca felett, egy volt magas beosztású VM-es vezető korábban egy olyan jelenetet is felidézett az Indexnek, amikor fültanúja volt annak, ahogy Simicska telefonon keresztül leordítja Fazekas fejét.
Kiss Szilárd Farkas Imrével és Poprády Gézával – valamint régi barátjával, Keskeny Ernő volt moszkvai, jelenleg kijevi nagykövettel – hivatalos utakon is részt vett közösen, 2013-ban például a doni áttörés 70. évfordulóján együtt látogatták meg a rudkinói magyar katonai temetőt és a gremjacsjei szovjet honvédő emlékművet. De ahogy szintén megírtuk, 2013 őszén Kiss, Farkas és Poprády egy közös magyar céget is alapítottak egy szlovák üdítőital forgalmazására, amiben strómanként a két államtitkár feleségei és Kiss Szilárd testvére lett tag.
A két államtitkár tehát 2013 őszén úgy lobbizott a Kiss–Cvetkova-féle Tokaji Klubnak a könnyített vízumkiadásért, hogy közben bizonyítható üzleti kapcsolatban is álltak családjaik.
Kiss Szilárd trükkje végül mégis bejött
Farkas és Poprády kísérlete mégsem járt sikerrel, a Külügyminisztérium ugyanis a kérésükre reagálva rögtön a moszkvai nagykövetségtől kért véleményezést. Íjgyártó István 2013. október 14-én meg is írja Budapestre, hogy semmiképpen nem javasolja, hogy a Tokaji Klub becsatlakozzon a vízumkiadásba. Levelében azt is megemlíti – hátha a külügyben ezt nem tudják és felülnek a trükknek –, hogy a kérelmező, Jelena Cvetkova valójában nem más, mint Kiss Szilárd élettársa.
Fotó: kormány.hu Fazekas Sándor és Kiss Szilárd Moszkvában 2013. október 9-én.
Utólag különösen megmosolyogtató, hogy Íjgyártó többek közt azt az érvet is felhozza elutasító álláspontja mellett, hogy hamarosan úgyis megnyílnak Oroszországban a magyar vízumközpontok, ezért semmi szükség Cvetkováék közreműködésére. A nagykövet ezen megjegyzése azt mutatja, ekkor még vagy nem dőlt el, ki üzemeltetheti a leendő moszkvai magyar vízumközpontot, vagy legalábbis őt erről még nem tájékoztatták.
Bába Iván mindenesetre Íjgyártó válasza és hónapok teljesen érthetetlen késlekedése, időhúzó levelezgetés és a felelősség tologatása után végre-valahára elrendeli a helyszíni ellenőrzést a moszkvai követségen. Ezt követően indul meg az a belső vizsgálat, aminek anyaga Szél Bernadettnek köszönhetően végül idén nyilvánosságra került.
De akad itt egy furcsaság. Az egyik 2013 őszi külügyes levél szerint még egy olyan orosz állampolgár is megbukott egy Kiss Szilárd-féle, szabálytalanul felhasznált vízummal Németországban, aki a Quaestor valamelyik tisztviselőjének támogatásával jutott hozzá a vízumhoz. Csakhogy a Szél Bernadett által a KKM-től kiperelt iratok közt az említett levélben ki van húzva, hogy pontosan milyen quaestoros figuráról lehet szó, Demeter Márta azonban az Indexnek elmondta, hogy az eredeti iratban, amit ő látott és kijegyzetelt, az szerepel, hogy a "Quaestor elnöke", azaz maga Tarsoly Csaba adott meghívót egy Kiss Szilárd-féle kamuvízumhoz. (Kiss és Tarsoly kapcsolatáról ebben a cikkünkben írtunk.)
2013 decemberében a külügy egyik főosztályvezetője újabb szigorításokra utasítja a moszkvai nagykövetséget, például szúrópróbaszerű személyes interjúkat ír elő és azt, hogy a kérelmezők mindenképp jelenjenek meg a konzuli tisztviselők előtt. Íjgyártó 2014 januárjának végén erre azt válaszolja, hogy az előírt 10-20%-os szúrópróba egyszerűen teljesíthetetlen, mivel a Kiss Szilárd-féle vízumok igénylői eleve be sem mennek az előírt személyes interjúkra.
Érdemes megjegyezni, hogy eddigre Kiss Szilárdot a külügy kirúgja – hivatalosan Kiss saját maga kéri a hazahívását –, az agrártárca viszont attasé helyett megbízási szerződéssel, miniszteri megbízottként foglalkoztatja tovább. Ennek kiváltó oka, hogy Kiss Szilárd másodszor is megbukik 2013 őszén a nemzetbiztonsági átvilágításon alvilági és orosz titkosszolgálati kapcsolatai miatt. De ahogy a fenti levelezésből kiderül: a schengeni vízumokkal ettől még ugyanúgy seftelhet tovább.
Pár hónappal később, a 2014-es választás után felálló új kormányban Martonyi János, Bába Iván és a régi fideszes külügyes gárda – akik a fenti levelezgetést folytatják és érthetetlenül lassan, de végül kiszorítják Kisst – már nem vesznek részt, visszavonulnak vagy több hullámban leszámolnak velük, kirúgják őket. De az új kormány megalakulásával a VM-ben és az NFM-ben lapátra kerül Poprády és Farkas is. (Poprády ezután 2015 augusztusáig még a Miniszterelnökség politikai főtanácsadója volt, majd tavaly Mészáros Lőrinc egyik cégének vezetője lett, ám a cégadatok szerint pár hónappal később viszont már nem ő állt a cég élén.)
Kiss Szilárd a változások ellenére átmentette befolyását. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke korábban az Indexnek azt mondta, szerinte "valószínűleg nem magyarországi oka van″ annak, hogy Kiss a mai napig sérthetetlen és hogy mi mindent megengedett magának. 2014 novemberében például szemben mindazzal, ami a fenti levelekben szerepel és amit a Bába által elrendelt vizsgálat feltárt Kiss Szilárdról, az élettársáról és mellesleg a Tarsoly meghívójával Németországban lebukott prostituáltról, Moszkvában megnyílt a magyar vízumközpont – mégpedig Kiss élettársa, Jelena Cvetkova irányításával és Tarsoly Csaba többségi tulajdonában. (Bár a megnyitón Szijjártó Péter frissen kinevezett külügyminiszter is ott volt, a vízumközpontot ő már csak megörökölte elődeitől).
Vagyis teljesen hiába keletkezett a külügyben hónapok, sőt évek óta egy halom dokumentum, ami a súlyos moszkvai visszaélésekről szólt, és ahol Kiss Szilárd mellett Cvetkova, sőt érintőlegesen Tarsoly szerepe is felmerült.
2014 végére a moszkvai vízummutyi főszereplői győzedelmeskedtek az őket vizsgálók felett,
és végül csak a Quaestor-botrány, illetve Kiss Szilárd egy teljesen más ügyben elrendelt letartóztatása állította meg őket.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index) | [
"Monte Tokaj",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] | [
"Leningrádi Katonai Térképészeti Iskola",
"Tokaji Klub",
"Geodéziai és Térképészeti Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Évtizedes a káosszal küzd a MÁV: a vasúttársaság valójában még azzal sincs tisztában, hogy mi az övé, és mi az, amit használ. Mindez olyan örökség, amelyen a vasút 1993-as részvénytársasággá válása óta nem változtatott senki. Kétféle nyilvántartás létezik a MÁV tulajdonában, illetve kezelésében lévő ingatlanokról. Az egyik a társaság saját számviteli nyilvántartása.
E szerint a vasút országszerte 128 ezer ingatlan felett rendelkezik. Közülük 109 ezer épület, vagy valamiféle építmény, további 19 ezer földterület. A másik hivatalos nyilvántartás a földhivataloké. Az ottani papírok tanúsága szerint a MÁV nevével 16 ezer földingatlant tartanak nyilván. Közülük 6,5 ezer az állam, 9,5 ezer a MÁV tulajdonában van. A vasútnál a zűrzavart azzal magyarázzák, hogy a társaság 1993-as megalakulása óta nincs megoldás ingatlanjaik tulajdoni viszonyainak rendezésére. Számos ingatlan földhivatali bejegyzése évek, évtizedek óta nem történt meg. Máshol a tervezett telekalakítások befejezetlensége akadályozza, hogy a vasút rendelkezzen vagyona felett.
Márpedig, amíg ez nem változik, a MÁV aligha láthat hozzá ingatlanjai hasznosításához. Holott ingatlanvagyonának becsült bruttó értéke együttesen csaknem 580 milliárd forint. Igaz, ezek közül a vasútüzemhez szükséges mintegy 76 ezer darab, összesen 511 milliárd forint értékű ingatlan felhasználási lehetőségei korlátozottak. Más a helyzet a vasútüzemhez nem szükséges 32 ezer ingatlannal: a becslések szerint 35,5 milliárdot érő vagyonelemek egy részét visszaadhatnák tulajdonosának, az államnak, vagy értékesíthetnék. Az pedig további vizsgálatot igényel, mi lehet a sorsa a MÁV további 33,4 milliárd forintra taksált értékű 4109 egyéb – hivatali, ipari, esetleg tároló – épületének, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogosítványának. | [
"MÁV"
] | [] |
A Magyarország köztársasági elnöke és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetőit is megcélozták az izraeli Pegasus kémszoftverrel még 2019-ben – derítette ki a Direkt36.
Az egyik célpont az Elnöki Őrséget létrehozó és azt parancsnokként irányító Pomozi Sándor dandártábornok, aki célponttá válása idején még ezredesi rangban szolgált. Bizalmi viszonyát a köztársasági elnökkel jól mutatja, hogy már 1999-ben is szerepet vállalt Áder védelmében. A másik célpont Pomozi egyik korábbi legközelebbi munkatársa, az Elnöki Őrség taktikai támogató csoportját (a köznyelvben "kommandósokat") akkoriban vezető Viplak Attila törzszászlós, aki Ádert jellemzően a magánprogramokon és külföldi utakon kísérte, valamint az elnök családtagjait is ő védte.
A Pegasus-célpontok olyan testőrségi vezetők, akik a legrészletesebb információval rendelkeztek az elnök és családja összes programjáról és találkozójáról, köztük a magánjellegű tevékenységeikről és külföldi utazásaikról. Pomozinál fut össze ugyanis a köztársasági elnök és családja személyi védelmével kapcsolatos összes információ. Viplak már nem tagja az őrségnek, de korábbi kiemelt szerepét mutatja, hogy szolgálata idején őt jelölték ki arra, hogy az ország vezetését fenyegető terror- vagy katonai támadás esetén Áder Jánossal beköltözzön egy titkos bunkerbe.
A Direkt36 mindkettejük telefonszámát beazonosította abban a több mint 50 ezer számot tartalmazó kiszivárgott adatbázisban, amely a Pegasust gyártó NSO Group külföldi kliensei által megfigyelésre kiválasztott célpontokat tartalmazza. Viplakot két – személyes és szolgálati – telefonszámán keresztül vették célba az izraeli kémszoftverrel 2019 nyarán, míg a fontosabb célszemélynek tűnő Pomozi számát jóval hosszabb ideig, 2019 tavaszától legalább több hónapon keresztül választották ki megfigyelésre.
Az adatbázist a Forbidden Stories újságíróhálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerezte meg, majd egy nemzetközi nyomozás keretében 17 szerkesztőség – köztük Magyarországról egyedüliként a Direkt36 – közösen dolgozta fel. A Pegasus-célpontok telefonszámait tartalmazó adatbázisból az nem derül ki, hogy a kizárólag állami szerveknek eladott kémszoftvert vajon ki vetette be a magyar célpontok ellen, azonban Kósa Lajos fideszes politikus nemrég nyilvánosan is elismerte, hogy az Orbán-kormány beszerezte és használja is az izraeli eszközt. A célpontok közt korábban újságírókat, kormánykritikus médiatulajdonosokat, ellenzéki politikusokat, kormányzati és nemzetbiztonsági tisztviselőket is azonosítottunk.
A kormány hivatalos kommunikációja nagyrészt kimerül abban, hogy Magyarországon a megfigyelések minden esetben jogszerűen zajlanak. Arra nem válaszolnak, hogy milyen okból vetik be valaki ellen a Pegasust – és a kormány ezúttal sem reagált a kérdéseinkre -, így Áder testőreinek esetében sem teljesen egyértelmű, hogy miért választották ki őket célpontnak. A Direkt36 kutatásai alapján azonban valószínűnek tűnik, hogy a lépés mögött a rendvédelmi szerveken belül dúló konfliktus áll, ami azután durvult el, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) részleteket akart megtudni Áder János programjairól.
A 2012 óta köztársasági elnök Ádert ugyanis eredetileg a TEK védte, csakhogy az elnök bizalma 2015-re súlyosan megingott az Orbán Viktor miniszterelnök egykori főtestőre, Hajdu János által irányított szervezetben. A konfliktust Csikász Brigitta bűnügyi újságíró tárta fel: cikke szerint a bizalomvesztés oka konkrétan az volt, hogy TEK információkat vihetett ki Áder magánprogramjairól Orbánnak. Csikász telefonját évekkel később szintén megcéloztak a Pegasusszal, a Direkt36 ki is mutatta a kémszoftver működésének nyomait a készüléken, de nincs arra vonatkozó információ, hogy az újságíró 2019-es megfigyelése ezzel a TEK-es írásával függene össze.
Áder testőreinek Pegasus-célponttá válása azért is különösen érdekes, mert a köztársasági elnökhöz lojális egység Pomozi Sándor vezetésével végig ellenállt azoknak a törekvéseknek, hogy részletes információkat adjanak ki az elnök programjairól és találkozóiról a TEK-nek. A TEK és Pomoziék szakítására azután került sor, hogy a köztársasági elnök Béla király úti rezidenciáján egy gyanús technikai eszközre bukkantak. Ezt követően Áder testőrei 2015-ben kiváltak a TEK-ből, és a Készenléti Rendőrségen belül létrehozták a ma is működő Köztársasági Elnöki Őrséget.
Évekkel később, 2019-ben újra fellángolt az Elnöki Őrség és a TEK közötti konfliktus, mivel az Elnöki Őrség ekkor erős intézményi garanciákkal, önálló területi szervvé alakulással próbálta megerősíteni a függetlenségét. Éppen ebben az időszakban célozták meg Pomozit és Viplakot is a Pegasusszal.
A cikkben szereplő összes fontosabb állításra részletekbe menően rákérdeztünk a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, akik egyiket sem tagadták, csak annyit reagáltak, hogy "a levelében foglalt feltételezéseket Hivatalunk kommentálni nem kívánja". Szerintünk a hivatalnak "sem feladata, sem hatásköre" nincs a köztársasági elnök és családja személyi védelmében – ez a Készenléti Rendőrség dolga -, továbbá a megkeresésünkben felsorolt "körülményekkel kapcsolatos adatokkal, nyilvántartásokkal" ők nem rendelkeznek. Megkerestük a Terrorelhárítási Központot is számos kérdéssel, de ők nem válaszoltak.
Az Elnöki Őrséget jelenleg is irányító Pomozi a Direkt36 megkeresésére úgy reagált, hogy nem nyilatkozhat a médiának, a már leszerelt Viplak Attila viszont részletesen válaszolt a kérdéseinkre. Áder volt testőre elmondta: számára az a legaggasztóbb, hogy akik őt és felettesét megfigyelhették, azok rajtuk keresztül a köztársasági elnökről és családjáról is gyűjthettek információkat.
"Mi nem csak a biztonságát védtük a köztársasági elnöknek, hanem a méltóságát is. Ez például azt jelenti, hogy senkinek semmi köze ahhoz, hogy az elnök úr és családja mikor mit csinál, hová megy, kivel találkozik. Ha ezek az információk ráadásul illetéktelen kezekbe kerülnek, az akár még a védett személy biztonságát is veszélyeztetheti" – mondta Viplak.
A kiszivárgott adatbázisban való szereplés önmagában nem bizonyítja, hogy sikerrel fel is törték valakinek a készülékét a Pegasusszal, ám a készülékek technikai átvizsgálásával korábban számos esetben kimutathatóak voltak a kémszoftver nyomai. A nyilatkozni nem kívánó Pomozi telefonját nem tudtuk bevizsgálni, Viplak készülékét pedig azért nem lehetett, mert a 2019-ben használt telefonjaitól már megvált. A Pegasus kémszoftver a telefonok összes információjához hozzáfér, képes a mikrofont és a kamerát is távolról bekapcsolni.
Védeni próbálták az elnököt a kíváncsiskodó TEK-től
Az 1990-es évektől a magyar közjogi méltóságokat és a Magyarországra érkező külföldi vezetőket, valamint a kiemelt jelentőségű kormányzati-állami intézményeket egy erre specializálódott rendőri szervezet, a Köztársasági Őrezred védte. Ennek az őrezrednek volt az egyik tagja Pomozi Sándor is, aki még az első Orbán-kormány idején került az akkor házelnöki tisztséget betöltő Áder János mellé. Áderen keresztül Pomozi a Fidesz-vezetéssel is közeli kapcsolatba került, majd miután a 2000-es évek derekán leszerelt, pár évig a Fidesz privát biztonsági csapatában dolgozott. A 2010-es választások előtt például Hajdu János vezetésével még a miniszterelnöki visszatérésre készülő Orbán Viktort is személyesen védte a kampányban.
Pomozi Sándor a kép baloldalán – Fotó: Erdei Mihály / Köztársasági Elnöki Őrség
A választási győzelem után Hajdu megkapta a frissen alakult Terrorelhárítási Központ vezetését, amely a régi Köztársasági Őrezredtől rögtön át is vette a miniszterelnök és a köztársasági elnök védelmét. Utóbbi feladatokat a TEK Személyvédelmi Igazgatóságának vezetőjeként a szolgálatba szintén visszatért Pomozi Sándor kapta meg 2011-ben. "Pomozit az ország legjobb személyvédelmi specialistájának tartják. Legendák keringenek róla a rendőrségen" – méltatta őt egy szakértő a Bors 2013-as cikkében, melyből kiderült, hogy még a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel lakodalmának a biztosítását is őrá bízták.
A kormányváltáskor Áder János még Brüsszelben volt európai parlamenti képviselő, a köztársasági elnöki posztot csak az után foglalta el, hogy Orbán elsőszámú választottja, Schmitt Pál 2012-ben belebukott a plagizálási botrányába. Áder hiába a Fidesz egyik legrégebbi vezető politikusa, Orbánnal való kapcsolata nem mentes a konfliktusoktól és bizalmatlanságtól. Korábbi sajtóhírek szerint sok összetűzésük volt már a 2002-es választás után is, mert Orbán részben Ádert és körét tartotta felelősnek a választási vereségért. Az újabb, 2006-os választási kudarc után pedig a pártból kiszivárgott információk szerint Orbán tudtával jelent meg a Fidesz-közeli Magyar Nemzetben egy olyan cikk, amely Ádert azzal vádolta, hogy Orbán ellen szervezkedve egy új párt létrehozásán dolgozik.
Bár Áder több esetben is kifogásolt olyan törvényeket, amelyeket a fideszes parlamenti többség elfogadott, látványos összetűzései nem voltak Orbánnal. A háttérben ugyanakkor voltak feszültségre utaló jelek: politikai színezetű konfliktus alakult ki például a köztársasági elnök őrzése körül is.
A feszültség akkor éleződött ki, amikor 2014-ben a TEK Orbánnal szoros kapcsolatban álló vezetése parancsba adta, hogy Áder János sofőrjei a menetleveleikben a lehető legrészletesebben jelentsék le, hogy a köztársasági elnököt mikor és hová viszik, még a magánjellegű és a külföldi programok esetében is. A Direkt36-nak ezt több, az esetet ismerő forrás, köztük Viplak is megerősítette. "A menetlevél alapján utólag is bármikor könnyen össze lehet rakni, hogy az elnök úr kivel találkozik, mit csinál. Pont emiatt soha nem írtuk be, csak mondjuk annyit, hogy Budapest belterülete a célállomás. Mert ha a menetlevél kiszivárogna, az biztonsága kockázatot jelenthet" – magyarázta a volt testőr.
Viplak Attila a kép közepén – Fotó: Erdei Mihály / Köztársasági Elnöki Őrség
Pomozi az utasítást kikérte magának és megtagadta a végrehajtását. "Pomoziról azt szokás tartani, hogy fideszes, de ő mindenekelőtt egy szakmai ember. (...) Mondta is nekünk, meg ne lássa, hogy bárki pontos címeket ír be a menetlevelekbe" – emlékezett vissza Viplak. Egy, az akkori konfliktust ismerő volt TEK-es forrás szerint az akkor már egy jó ideje zajló belharcokban Pomozinak többek közt két főosztályvezetőjét, a titkárnőjét, és további más közeli munkatársait is eltávolíttatta a TEK-vezetés. A feszültségek hatására Pomozi végül lemondott a TEK Személyvédelmi Igazgatóság éléről, és főosztályvezetővé visszalépve onnantól már kizárólag csak Áder védelméért felelt, más védett személyekért nem.
De a problémák ezzel sem szűntek meg. "Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor a TEK rezidencia-átvizsgálást végzett" – idézte fel a TEK és Áder testőrei közti szakítás részleteit ismerő egyik forrás. A köztársasági elnök Béla király úti rezidenciáját rendszeresen átvizsgálják gyanús lehallgató berendezések és más technikai eszközök után kutatva. Ez a vizsgálat hagyományosan a technikai megfigyelések mellett a technikai elhárítással is foglalkozó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) feladata volt. Az ilyen rendszeres vizsgálatok során mindig jelen volt a köztársasági elnök valamelyik személyvédelmi munkatársa is, a forrás szerint azért, "nehogy esetleg többet hozzanak, mint amennyit visznek".
Csakhogy a TEK ezt a feladatot is átvette az NBSZ-től, majd egy alkalommal le is folytattak egy olyan átvizsgálást, ahol Áder védői közül senki sem volt jelen. Nem sokkal a TEK-esek látogatása után ráadásul előkerült egy korábban nem észlelt, gyanús technikai eszköz is a rezidencián. A Direkt36-tal az esetről részleteket megosztó források szerint ez ugyan nem egy lehallgató eszköz volt, de az Ádert védő stáb az NBSZ-szel egy második átvizsgálást is elvégeztetett a biztonság kedvéért. Ez jelezte, hogy az államfő testőrei részéről még tovább fogyott a bizalom a TEK felé.
Eközben a köztársasági elnök személyi védői sorra kapták a figyelmeztetéseket, hogy elkezdte őket megfigyelni a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ). (A törvény szerint a rendőri vagy nemzetbiztonsági szerveknél dolgozók ellen közvetlenül csak az NVSZ folytathat titkos adatgyűjtést, a TEK nem.) "Vigyázzatok, mit beszéltek telefonon!" – idézte fel Pomozi akkori figyelmeztetését egy volt munkatársa.
Áder János világosan érzékelte a körülötte történteket, és ő maga is egyre kevésbé bízott meg Hajduékban, erősítette meg a Direkt36-nak több, a TEK akkori belső ügyeit ismerő forrás. Csikász Brigittának a konfliktusról szóló cikke szerint "Ádernél azért rendült meg a bizalom, mert az Orbánnal folytatott beszélgetéseiből világossá vált számára, hogy a miniszterelnök valamennyi programjáról képben van. Nem csak arról, ami a heti tervében benne van, hanem az összes találkozójáról [...] [A] TEK vezetőjének, Hajdu Jánosnak közvetlen bejárása van a miniszterelnökhöz". Az írás szerint a bizalomvesztéssel függött össze az is, hogy Áder megtagadta a TEK főigazgató-helyettesének, Bodnár Zsoltnak az akkoriban esedékes előléptetését.
A menetlevelek, majd a rezidencián talált eszköz ügye után a helyzet tarthatatlanná vált, ezért Áder támogatásával a köztársasági elnököt védő egység kiugrott a TEK-ből: 2015. április 1-jével a Készenléti Rendőrségen (KR) belül főosztályként megalapították a Köztársasági Elnöki Őrséget (a régi Köztársasági Őrezred már 2012-ben megszűnt, állományát és megmaradt feladatait a KR vette át).
"Súlyos erkölcsi sérelem érte a TEK-et, hiszen kiderült, az ország első embere nem bízik meg bennük, a sajtó pedig ezen csámcsogott" – mondta Viplak. "Haraggal történt az elválás" – tette hozzá egy, a TEK akkori belső ügyeit ismerő forrás. Akkori értesülések szerint ez az elválás rendkívül feszült légkörben, egy bekamerázott állománygyűlésen történt.
A következő években Pomozi újonnan létrehozott csapata számos, különleges egységeknek rendezett nemzetközi világversenyen ért el előkelő helyezéseket, miközben Áder testőreiről a kormánypárti médiában is sorra jelentek meg a méltató cikkek.
"Mi nem nindzsákat és jedi lovagokat keresünk, hanem karaktereket. Embereket olyan képességekkel, amelyeket a valóság igényel. A kiválasztás egy kemény, de célirányos fizikai, lövészeti és fegyverkezelési felmérésből áll, egy valós küzdelemből, azaz egy közelharc-jártassági felmérésből, ahol kiderül, hogyan viselkedik valaki nyomás alatt, például provokációnál [...]. Előny a kiemelkedő kommunikációs képesség, a nyelvtudás, az intelligencia és a bajtársiasság" – nyilatkozta csapatáról a Zsaru Magazinnak 2018-ban Pomozi.
Akik mindent tudtak Áder programjáról
Áder Jánost 2017-ben egy második (egyben utolsó) elnöki ciklusra is megválasztották, 2019-ben pedig az egység ügyeit ismerő egyik forrás szerint az Elnöki Őrség elkezdett felkészülni az Áder utáni időkre, akinek hivatali ideje 2022 tavaszán jár le. Egyrészt azért kezdtek tervezgetni, mert a jogszabályokban nem volt egyértelműen leírva, milyen védelem jár a volt elnököknek. Másrészt azért, hogy az Elnöki Őrség hosszú távon is túlélhessen. Az elképzelés az lett volna, hogy az Elnöki Őrség kis létszámú főigazgatóságból átalakuljon területi rendőri szervvé. "Ekkor, 2019-ben válhatott a TEK számára félelmetessé az őrség önállósodása" – emlékezett vissza a forrás, aki szerint az az átalakulás terve végül a TEK ellenállása miatt el is vérzett.
A Pegasus-célpontokról kiszivárgott adatbázisban Pomozi telefonszáma 2019 tavaszán bukkan fel először, amikor még úgy tűnt, hogy az átalakulási terv több rendőri és belügyes vezető támogatását is megszerzi. Viplak Attila visszaemlékezése szerint ekkor lángolt fel ismét a konfliktus a TEK-kel, és vele személyesen is olyan dolgok történtek, amik értelmezése szerint ezzel a belharccal függhettek össze.
Az ország egyik legjobb lövészeként Viplak Attila 2013-tól dolgozott a TEK-en belül a Személyvédelmi Igazgatóságon, majd a kiugráskor ő is követte Pomozi Sándort a TEK-ből az Elnöki Őrségbe. Karrierje során rendvédelmi szervek nemzetközi versenyein 17 címet nyert lövészeti számokban, és közvetlenül Pomozi alatt ő vezette a taktikai (veszélyes bevetésekre, kommandós akciókra kiképzett) egységet. Viplak 2019 nyarán bukkan fel a Pegasus célpontjai között, amit egy konkrét ügyhöz is tudott kötni: ekkoriban ugyanis az NVSZ gyűjtött róla adatokat.
Viplak Attila elvált apaként nevelte kisfiát, akinél jelentkezett egy olyan egészségügyi probléma, amely gyakori kezeléseket igényelt. Mivel a köztársasági elnök védelme gyakorlatilag 24 órás készenlétet jelentett, a testőr ezt nem tudta összeegyeztetni azzal, hogy gyerekét orvosokhoz és különféle fejlesztő foglalkozásokra vigye. Viplak ezért kivette a maradék szabadnapjait, majd fizetés nélküli szabadságra ment, amit az Elnöki Őrség vezetőjeként Pomozi hagyott jóvá. Ahogy azt is, hogy közben egy belvárosi lőtéren oktathasson, hogy el tudja valamiből tartani magát és gyerekét. Pomozival úgy állapodtak meg, hogy ha az Elnöki Őrség emberhiány miatt megszorulna, akkor Viplak azonnal visszamegy.
Viplak szerint ekkor az NVSZ – számára váratlanul – szolgálat alóli kibúvás bűncselekménye gyanújával vizsgálódni kezdett ellene. "Teljesen nonszensz, mindenre engedélyt kaptam, ráadásul ilyen bűncselekményt szabadság alatt el se lehetne követni. Aki pedig ismer engem, az tudja rólam, hogy korábban még két oldali tüdőgyulladással is vállaltam a szolgálatteljesítést" – mondta. Viplak szerint rajta keresztül valójában Pomozit próbálták besározni egykori főnöke ellenlábasai, hátha ezzel be lehet bizonyítani, hogy az Elnöki Őrség méltatlan Áder védelmére.
Viplak három olyan esetről is beszámolt, amikor célzott közúti ellenőrzés során teljesen átvizsgálták a ruháját és az autóját is. Az egyik alkalommal nála volt a szolgálati fegyvere, ami miatt fel akarták jelenteni, de Pomozi személyesen ment ki az igazoltatás helyszínére, ahol megerősítette, hogy beosztottja törvényesen hordja a fegyverét. Viplak azt is elmondta, hogy később látta is az NVSZ sok száz oldalas mappáját az ügyéről, mely végül az adatgyűjtési szakaszban elhalt és semmilyen büntetőjogi következménye nem lett.
A problémái azonban itt sem szűntek meg, ezt követően ugyanis mindenféle előzmény nélkül azonnali áthelyezési és szolgálatra jelentkezési parancsot kapott a gyerekétől távolra, Sopronba. Viplak ennek hatására végül leszerelt, majd munkaügyi pert indított, melyet első fokon idén november végén meg is nyert. A tárgyaláson Pomozi tanúskodott mellette. Viplak jelenleg a privát szférában dolgozik fegyveres oktatóként.
A Pegasus segítségével azonban két megcélzott telefonjáról utólag is, évekre visszamenően hozzá lehetett férni az azon tárolt adatokhoz nem csak Áder, de az elnök családjának a mozgásáról is. Viplakot ugyan már abban az időben célozták meg a Pegasusszal, amikor már szabadságát töltötte, még a leszerelés előtt állt, így akkor még nem adta le a szolgálati SIM-kártyát, és nem törölte a telefonján lévő adatokat sem.
"Nálam voltak az elnök úr napi és heti programjai, ilyen részletességgel rajtam kívül csak Pomozi és a személyügyis vezető volt képben" – mondta Viplak a Direkt36-nak arról az időszakról, amikor Ádernek szolgált. Az elnököt érő biztonsági fenyegetések elhárítása és az utak tervezése mellett jellemzően Viplak kísérte el az államfő gyerekeit is különféle fesztiválokra, így a Szigetre és a Balaton Soundra, de ő készítette elő és védte például az elnök feleségét, Herczegh Anitát brüsszeli és strasbourgi utakon is. Míg az Ádert a hivatalos programokon védő testőröket egy 10-12 fős csapatból, folyamatosan rotálva választották ki, addig a nem hivatalos és külföldi programokra korábban éveken keresztül gyakran Viplak Attila kísérte az elnököt.
"A telefonjaim mindig nálam voltak, arról ment a kocsiban a GPS is. Aki engem esetleg megfigyelt, az elsősorban az elnök úrnak a napi programtervéről, részletesen pedig a magánprogramjairól és külföldi útjairól kaphatott információkat" – mondta Viplak. Bár Áder megtehette volna, hogy bizonyos esetekben lemond a védelemről, ezt Viplak szerint sosem tette meg, így a testőrök – és telefonjaik – mindenhová elkísérték.
Szerinte ugyanakkor nem a saját, hanem felettese célponttá válása az igazán súlyos. "Pomozinak rendszeresen voltak négyszemközti beszélgetései az elnökkel, állandó kapcsolatban voltak telefonon is, az ő lehallgatása így rendkívül érzékeny" – mondta Viplak, aki szerint felettese esetleges megfigyelésén keresztül a köztársasági elnök fontosabb terveiről, elképzeléseiről is értesülhettek.
Ki figyeltette az elnök embereit?
Felmerülhetne az is, hogy esetleg Pomozit és Viplakot csupán egy kötelező nemzetbiztonsági ellenőrzés keretében célozták meg a Pegasusszal. Viplak elmondása szerint az ellenőrzésre a törvényi előírásnak megfelelően öt évente került mindig sor, és mivel neki 2008 óta kell ilyen átvilágításon átesnie, a sajátja 2018-ban meg is történt. Elmondása szerint a szolgálatba a 2010-es kormányváltás után visszatérő Pomozinál pedig az ellenőrzés 2020-ban volt esedékes, nem pedig célponttá válásuk évében, 2019-ben.
További kérdés, hogy Áder közeli embereként Pomozi Sándort ki és milyen indokkal választotta ki Pegasus-célpontnak úgy, hogy őt később 2021 tavaszán ráadásul dandártábornokká léptették elő. Ez ugyanis nehezen lett volna elképzelhető akkor, ha évekkel korábban bármi gyanúsat találnak nála. Elméleti lehetőség még az is, hogy egy soron kívüli úgynevezett megbízhatósági vizsgálat folyt ellene. Ennek a szabályai szerint azonban az érintettet utólag tájékoztatni kellett volna. Viplak Attila, aki közeli baráti kapcsolatban maradt Pomozival, nem tud róla, hogy ilyesmi történt volna egykori felettesével.
A történetnek különös jelentőséget ad az, hogy Áder János az ország első embereként nem csak fizikai, de elvileg szigorú nemzetbiztonsági védelem alatt is áll. Bár Magyarországon a miniszterelnök rendelkezik a valódi politikai hatalommal, a köztársasági elnök számít az első számú közjogi méltóságnak, tehát Áder János rangban Orbán Viktor előtt van. Több volt magas beosztású nemzetbiztonsági tiszt is arról beszélt a Direkt36-nak, hogy még egy egyszerű parlamenti képviselőt is kötelessége a szolgálatoknak tájékoztatniuk arról, ha egy vele kapcsolatban álló személy bűncselekmény gyanújára ad okot, főleg, ha emiatt meg is figyelik. A köztársasági elnök esetében ezt mindenképpen meg kellett volna tenni. "Ha az elnök szavai bekerülnek mondjuk egy lehallgatási jegyzőkönyvbe, arról neki tudnia kell" – mondta az egyik forrás. A Köztársasági Elnöki Hivatal válasza alapján azonban ők nem rendelkeztek adatokkal a testőrök megfigyeléséről.
Ha nem a szolgálat során vagy azon kívül elkövetett bűncselekmény gyanúja, hanem valamilyen nemzetbiztonsági okból figyelhették meg Áder testőreit, ahhoz pedig az igazságügyi miniszter jóváhagyása kellett. A köztársasági elnök testőreinek célponttá válásakor még az a Trócsányi László volt az igazságügyi miniszter, akit sajtóértesülések szerint Orbán Viktor Áder utódjának szán köztársasági elnökként. Trócsányit kerestük, de nem reagált a kérdéseinkre.
Áder testőreinek Pegasus-célponttá válása már a sokadig olyan történet, melynek főszereplői vagy a Terrorelhárítási Központ vezetésével kerültek konfliktusba, vagy a TEK számára érzékeny ügyekkel foglalkoztak. A leglátványosabb eset a már említett Bodnár Zsolté: a TEK második emberét is megcélozták a Pegasusszal, éppen abban az időben, amikor összetűzésbe került Hajdu Jánossal, és amikor eltávolították a szervezet vezetéséből.
Dercsényi Dávidot, a hvg.hu akkori újságíróját akkor célozták meg több telefonszámán keresztül is az izraeli kémszoftverrel, amikor egy a TEK számára kínos ügyről írt cikkeket. Pető György pilótát, egykori RTL Klub-os riportert pedig évekkel Pegasus-célponttá válása előtt a TEK emberei ültették le elbeszélgetni, és kérték meg, hogy ne adjon információkat a médiának Orbán Viktor magánrepülőzéseiről.
A cikk elkészítésében közreműködött Pethő András. | [
"Terrorelhárítási Központ"
] | [
"Köztársasági Elnöki Őrség",
"TEK Személyvédelmi Igazgatósága",
"Forbidden Stories",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Köztársasági Őrezred",
"NSO Group",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Személyvédelmi Igazgatóság",
"Amnesty International",
"TEK Személyvédelmi Igazgatóság",
"Készenléti Rendőrség",
"Köztársasági Elnöki Hivatal",
"Elnöki Őrség",
"Zsaru Magazin"
] |
Nahát, lesz következménye egy újságcikknek!? Azonnali vizsgálatra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) Lázár János a Feneketlen-tó melletti telekprivatizáció ügyében, melyet a Heti Válasz tárt fel – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség. Közben már csaknem ezren csatlakoztak a Buda Gardens-óriáslakópark elleni petícióhoz.
A Heti Válasz legutóbbi lapszámában igazoltuk, hogy a cserkészszövetség két korábbi csúcsvezetője, Henn Péter és Tekse Balázs szocialista ingatlanpanamákat idéző módon privatizálta ki Lázár János alól a Miniszterelnökség budai, Feneketlen-tó melletti óriástelkét, majd adta tovább azonnal egy lakótömbfejlesztőnek. Cikkünk megjelenése után írásbeli kérdéssel fordultunk a kancelláriaminiszterhez, melyben azt tudakoltuk: tesz-e bármilyen jogi lépést, tervez-e belső vizsgálatot a Miniszterelnökségnél? Célja-e, hogy – például az eredeti állapotot helyreállíttatva – visszaszerezze a kijátszott területet?
Mostanra befutott a Miniszterelnökség válasza, mely szerint Lázár János azonnali Kehi-vizsgálatot rendelt el a témában. A kormányzat "belső ellenőrzésének" bevetése erős lépés: a hivatal a kabinet által jóváhagyott éves terv alapján dolgozik, s csak a legritkább esetben kerül nyilvánosságra, hogy a Kehi – a miniszterelnök vagy a Miniszterelnökséget vezető miniszter utasítására – soron kívüli ellenőrzésbe kezd egy-egy ügyben.
Múlt héten egyébként előbb a Magyar Cserkészszövetség határolódott el közleményben az esettől, megerősítve, hogy az említett személyek 2015 vége óta semmilyen szervezeti, döntéshozói feladatot nem látnak el a szövetségben. Majd az Együtt jelezte, hogy hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz a Feneketlen-tó melletti volt ÉMI-telek eladása ügyében. Információink szerint a párt nevében Szigetvári Viktor jegyzi a nyomozóhatóságnak eljuttatott dokumentumot.
Miközben tehát kormány és ellenzéke egyaránt tett lépéseket a teljes igazság felderíttetése érdekében, már csaknem ezren csatlakoztak a privatizált területre tervezett Buda Gardens-óriáslakópark elleni online petícióhoz.
Mint megírtuk: a tiltakozást Makovecz Imréné Szabó Marianne iparművész, Entz Géza volt államtitkár, Sipos Mihály, a Muzsikás tagja, Csányi Tamás karnagy, valamint két építész, Nagy Gergely és Hegedűs Péter indította a "XI. kerület értékeinek megőrzése és az ezzel ellentétes, túldimenzionált fejlesztések megakadályozása" érdekében. | [
"Magyar Cserkészszövetség"
] | [
"Buda Gardens-óriáslakópark",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
Az utolsó ellenzéki évét már többlettel zárta a Fidesz gazdálkodása, 2008-ban viszont még veszteséggel működött a párt – derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből, miután lezárult a nagyobb kormánypárt 2008–09-es gazdálkodásának vizsgálata.
Az ÁSZ-jelentésből kiderül: 2009-ben jelentősen nagyobb összegből gazdálkodhatott a Fidesz. Az akkori büdzsé 2,8 milliárd forintos bevételi oldala 1,1 milliárddal haladta meg az egy évvel korábbit, a 2,7 milliárdnyi kiadással pedig közel egymilliárddal többet költöttek el, mint 2008-ban.
A bevételek legnagyobb részét, pontosan 50 százalékát 2008-ban még az állami támogatás biztosította. Egy évvel később ennek a részesedése lecsökkent 30 százalékra, s drasztikus mértékben, 57 százalékra ugrott meg az "egyéb bevételek" kategória.
A párt 2009-ben az állami vagyonról szóló törvény alapján huszonkét ingatlant vett 200 millió forint értékben. A vásárláshoz a törvény által biztosított, a Magyar Fejlesztési Bank által folyósított hitelt vették igénybe.
Szerző: Sz. I. | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Állami Számvevőszék"
] |
Az ügyészség már vizsgálódik, gyanúsított még nincs
– Február közepéig lezárulhat azaz ügyészségi nyomozás, amelyben egy évekkel ezelőtti győri önkormányzati támogatásról szóló döntés körülményeit vizsgálják – mondta Várhomokiné dr. Rabi Noémi, a Fejér Megyei Főügyészség szóvivője. Úgy tudjuk, a hivatali visszaélés gyanújával indított vizsgálatban érintett Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki kabinetjének vezetője is.
Neupor Zsolt, az MSZP győri elnöke egy 2007 őszi sajtótájékoztatóján kifogásolta, hogy a győri önkormányzat gazdasági bizottsága – amelyet akkor Szijjártó vezetett – helyi fideszes politikusok és családtagjaik tulajdonában lévő cégeknek több millió forintos támogatást szavazott meg, amit Neupor "klaszszikus mutyizásnak, régimódi panamázásnak" minősített. E kijelentés apropóján Szijjártó jó hírnévhez való jog megsértése miatt beperelte a győri MSZP-elnököt, akit első fokon ugyan elmarasztalt a megyei bíróság, ám a Győri Ítélőtábla tavaly ősszel már a javára döntött.
Ezt követően a parlamentben több MSZP-s képviselő is interpellációt intézett Kovács Tamás legfőbb ügyészhez azt tudakolva, hogy az ügyészség indít-e vizsgálatot az ügyben, mivel a szocialisták szerint Szijjártó akkori ténykedése felveti a bűncselekmény gyanúját. A főügyész válasza: már meg is indították az eljárást. A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség által októberben kezdeményezett nyomozást elfogultság miatt Fejér megyébe helyezték át. A vizsgálatot a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség folytatja, az ügynek egyelőre nincs gyanúsítottja. | [
"Fidesz"
] | [
"Fejér Megyei Főügyészség",
"Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség",
"Győri Ítélőtábla",
"Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség"
] |
A Központi Környezetvédelmi Alap (KKA) 1994 és 1998 közötti gazdálkodását átvilágító vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi Molnár Róbert független országgyűlési képviselő. A honatya az MTI-nek elmondta: már benyújtotta az Országgyűléshez javaslatát, amely a KKA gazdálkodása mellett a pályázati pénzek szétosztásának teljes körű átvilágításával, valamint a Környezetvédelmi Minisztérium reklám- és egyéb szerződéseinek átvizsgálásával is foglalkozna. Emlékezetett, hogy 1999 januárjában hasonló országgyűlési határozati javaslatot már beterjesztett a parlament elé, akkor azonban az FKGP frakciójának vezetése nem támogatta kezdeményezését, a szocialista exminiszter, Baja Ferenc pedig beperelte őt emiatt. "Az MSZP-nek, amely most az erkölcs bajnokának és a tiszta közélet megteremtőjének hirdeti magát, érdeke, hogy minden alaptalan híresztelés elejét vegyék a közelgő választási kampányban. | [
"Központi Környezetvédelmi Alap",
"Környezetvédelmi Minisztérium"
] | [] |
A rendkívül súlyos és ismétlődő környezetszennyezés ügyében feltett kérdéseinkre semmit nem válaszoltak, de 35 sajtóorgánummal szemben 60 helyreigazitási eljárást kezdeményez, továbbá kártérítés és sérelemdíj megfizetésére is igényt tart a visontai Viresol Kft., mert úgy véli hogy rossz hírnevét keltették a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események ügyében – áll a Mészáros-cég által az Átlátszónak küldött hivatalos levélben.
Múlt kedden az Átlátszó elsőként számolt be arról, hogy a Mátrai Erőműben észlelt, tömeges rosszullétet okozó mérgesgáz-szivárgások ügyében érintett lehet a hőerőmű mellé tavaly felhúzott hatalmas keményítőgyár is, mert a szennyvizét a hőerőmű technológiai víztározójába ereszti:
"Kénhidrogén és nitrogén-monoxid az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációját, és foszfor-hidrogént (foszfint) mutattak ki a Mátrai Erőműben az elmúlt napokban történt gázszivárgásokban – tudta meg az Átlátszó. A szennyezés forrása az Őzse-völgyi technológiai víztározóból kivett víz, a hőerőmű elmúlt félévszázados működése során korábban ilyen problémát még soha nem tapasztaltak. Február óta azonban ide engedi elvileg tisztított szennyvizét és csapadékvizét Mészáros Lőrinc az erőmű mellé épített hatalmas búzafeldolgozója és keményítőgyára, a Viresol Kft. is. A keletkező gázok nagy mennyiségű szerves anyag anaerob bomlására utalnak, helyi forrásaink szerint ilyesmi csak a Viresoltól kerülhetett a víztározóba."
Ezzel kapcsolatban az Átlátszó már november 15-én megkereste a sokmilliárdos állami támogatással épült gabonafeldolgozó céget, ugyanazon az emailcímen, ahonnan most a jogi felszólítást kaptuk. Azt kértük tőlük, hogy erősítsék meg vagy cáfolják az értesülésünket, hogy a Mátrai Erőmű visontai telephelyén lévő szennyvíztározóban november 12-én tapasztalt gázszennyeződést a Viresol Kft. által kibocsátott szennyvíz okozta. Azt is megkérdeztük, hogy milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy ez ne ismétlődhessen meg.
A Viresol Kft. a megkeresésünket figyelmen kívül hagyta, ahogyan senki másnak sem adott semmilyen tájékoztatást, aki cikkünk nyomán a korábban a Mátrai Erőműnek tulajdonított súlyos és ismétlődő környezetszennyezésben való érintettségét szóvá tette a magyar sajtó még szakszerűen működő részében. Most viszont Dr. Tóth Anett ügyvezető igazgató jogi lépésekkel, helyreigazitási eljárással, kártérítés és sérelemdíj megfizettetésével fenyegeti az Átlátszót, és nem csak minket: saját tájékoztatása szerint nem kevesebb mint 60 jogi eljárást indít azon 35 sajtóorgánum ellen, akik meglátása szerint a cége jóhírnevét sértették.
Pedig a szóban forgó víztározó elszennyezésében való érintettségéről belügyminiszteri pecsétes papírja van a Viresolnak – ahogyan azt az előző cikkünkben is megírtuk, Pintér Sándor már augusztusban írásba adta (PDF) Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) országgyűlési képviselőnek, hogy "a szennyezés a hatósági bejárást követően tett megállapítások alapján a Mátrai Erőmű Zrt. területéről, az üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározóból ered. Ebbe a tározóba vezeti ipari szennyvizét, továbbá a telephelyén összegyűlt csapadékvizét az ügyben szintén érintett Viresol Kft.":
Azt sem a kisujjunkból szoptuk, hogy a szennyezés forrása a nyári eset után ismét az Őzse-völgyi technológiai víztározóból származó víz: nevük elhallgatását kérő helyi, bennfentes forrásainkon túl a Mátrai Erőmű biztonsági osztálya által november 13-án kiadott munkavállalói tájékoztató (PDF) is egyértelműen ezt állítja:
Bár Pintér Sándor belügyminiszter hivatalos tájékoztatása három hónapja arra is kitért, hogy a szabálytalan hulladéktárolásra tekintettel az illetékes állami hivatal a hulladékok haladéktalan elszállítására kötelezte a Viresolt és "intézkedett a bekövetkezett károk mérséklése és a további károk megelőzése iránt", a súlyos környezetszennyezés novemberben mégis megismétlődött, ismét nyilvánvalóvá vált.
Ehhez képest az ügyben érintett cégek és állami hatóságok hallgatnak, terelnek és mismásolnak, még azt sem árulták el, hogy milyen gázok szabadultak el a Mátrai Erőműben, a mért koncentrációkról nem is beszélve. Az Átlátszó erről közreadott értesüléseit ugyanakkor senki nem cáfolta, ehelyett most a Viresol jogi fenyegetőzéssel próbálja elhallgattatni a környezeti katasztrófáról beszámoló sajtót.
És még csak nem is ez a legszomorúbb az egész történetben, hanem az ilyen és ehhez hasonló esetek megelőzésére, kivizsgálására és szankcionálására hivatott, az adófizetők pénzéből élő állami apparátus cinikus asszisztenciája a miniszterelnök két lábon járó pénztárcáját érintő kellemetlen ügy eltusolásához és a felelősség elkenéséhez, a katasztrófavédelmi hatóságtól kezdve az illetékes kormányhivatalon keresztül egészen a miniszterelnökséget vezető illetékes elvtársig.
Címlapkép, videó: Pápai Gergely
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Viresol Kft."
] | [
"Mátrai Erőmű",
"Mátrai Erőmű Zrt."
] |
A Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft. szállíthat le négy Skoda Superbet a Köztársasági Elnöki Hivatal részére – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő legújabb számából.
A múlt héten számolt be az Átlátszó a nagy rendőrségi autóbeszerzésről, amelynek keretében a testület 45 milliárd forintért kap új járműveket a testület különböző feladatok elvégzésére. A közbeszerzés több részből áll, azokat pedig nagyobb részt a Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft. és Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. nyerte.
Most a TED legfrissebb számában közölt eredményhirdetés szerint ismét a Porsche, pontosabban a Porsche Hungaria jár jól: négy felső-közép kategóriás autót szerez be a Köztársasági Elnöki Hivatal számára a szeptemberben már megkötött szerződés alapján.
A kft. egyedüli ajánlattevőként nyert, a tender összértéke 35,8 millió forint. Ezen belül is egy Skoda Superb L&K 2.0 TSI 4×4 DSG listaáron nettó 12 millió lett volna, de mint a hirdetményben szerepel, az értékelt ajánlati ár autónként mintegy 9 millió forint volt.
A gépkocsik forgalomba helyezése, átadása, mozgatása, a tartozékok fel- és beszerelése, takarítása, tankolása, szállítása, kikonzerválása és garanciális javítása alvállalkozók feladata lesz, ám – ahogy írták – az ő kilétük még nem ismert.
A Porsche az állami gépjármű-beszerzések egyik nagy kedvence.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [
"Porsche Hungaria",
"Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft.",
"Porsche Lízing és Szolgáltató Kft.",
"Skoda Superbe"
] |
A Fidesz szerint a főváros XVIII. kerületében a "panír" szó nem mást jelentett, mint azt a pénzösszeg, amely a túlszámlázott munkák után a vállalkozóknál megmaradt, majd később visszajutott a megrendelőhöz. Az MSZP szerint olcsó kampányfogásról van szó.
A Fidesz szerint a "kultikus tárgy, a Nokia-doboz után itt a kultikus szó, a panír". Az ellenzéki párt XVIII. kerületi frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: az általuk létrehozott "sötét ügyek hivatalához" érkezett információk szerint a kerület vezető tisztségviselői ezt a szót használják a kenőpénz kifejezésére.
Lévai István Zoltán kifejtette: a "sötét ügyek hivatalának" információi szerint a "panír" nem más, mint az a pénzösszeg, amely a túlszámlázott munkák után a vállalkozóknál megmarad, majd később visszajut a megrendelőhöz. Jelenleg négy olyan ügyet vizsgál a "hivataluk" a szocialista vezetésű XVIII. kerületben, amelyben a "panír" szó központi helyen szerepel.
Elsősorban az önkormányzati intézmények felújításaival kapcsolatos ügyekről van szó, amelyek abban egyeznek, hogy a piaci árnál lényegesen nagyobb áron kaptak meg MSZP-hez közeli vállalkozók munkákat, a "panír" pedig visszajutott a megrendelők zsebébe - közölte Lévai István Zoltán. Tájékoztatása szerint a négy ügynek - amelyet már jogászaik is vizsgálnak - a kárértéke több tízmillió forint.
Az ügyek közül példaként említette, hogy a XVIII. kerületi önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló cég, a Vagyon18 Zrt. 2008-ban mintegy százmillió forintot költött közbeszerzés nélkül intézményi felújításokra, a szintén önkormányzati tulajdonú Műszak18 Kft. pedig hasonló nagyságrendben végzett karbantartási munkálatokat az elmúlt egy évben.
Az eljárásokban teljesen bevett gyakorlat volt, hogy a kerületi MSZP-s vezetők ismeretségi köreihez tartozó vállalkozók versenyeztetés nélkül kapjanak megbízásokat - közölte Lévai István Zoltán. Emellett szólt arról is, hogy az önkormányzat által tavaly elvégeztetett, körülbelül százmillió forint értékű nyílászárócserék valós piaci értéke - a hozzájuk eljutott dokumentum szerint - csupán 50-60 millió forint
A szerdai sajtótájékoztatón Ughy Attila fővárosi képviselő, fideszes országgyűlési képviselőjelölt arról beszélt, hogy "hazugságfalakat" állít fel a Fidesz a XVIII. kerületben. Az embereket arra kérik - mondta -, hogy e falakra ragasszanak fel egy tükröt, hogy "az MSZP-s politikusok szembe tudjanak nézni a hazugságaikkal" - áll a közleményben.
Olcsó kampányfogásnak minősítette a Fidesz bejelentését az MSZP XVIII. kerületi frakcióvezetője. Körös Péter szerint a kerületben tavaly mintegy négyszázmilliós intézményi fejlesztés történt, és ezeket szabályos közbeszerzési eljárás előzte meg.
A legtöbb esetben a XVIII. kerületi kis- és közepes vállalkozások nyertek - tette hozzá. Amennyiben ezt kifogásolja a Fidesz, akkor azt kifogásolja, hogy a kerületben működő vállalkozások munkához jutottak, valamint azokat a fejlesztéseket kifogásolja, amelyek az intézmények energia-takarékosságával kapcsolatban megvalósultak - fogalmaz közleményében Kőrös Péter.
"Egy dologban biztosak lehetnek kerületünk lakói: Ughy Attilának és a Fidesznek nincs programja, nem tudnak mit mondani a kerületi lakosoknak. Mi, XVIII. kerületi szocialisták leszünk az elsők, akik a Fidesz hazugságfalára valamit kiteszünk, az pedig nem más, mint a Tarlós-féle szemétégető ügye, amire a mai napig nem adott választ a helyi Fidesz" - zárul a közlemény. | [
"Műszak18 Kft.",
"Vagyon18 Zrt."
] | [] |
A tavaly őszi nagyüzemi embercsempészettel kapcsolatba hozott kőbányai Seni Hotel volt üzemeltetőjének utazási irodájára tett lakatot a minap a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal.
A cégcsoport egy másik cége szervezi a jövőben az utazásokat – ezt idézték sajtóhírek Göktas Merdol tulajdonos közleményéből egy nappal azután, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal visszavonta Merdol cége, a Green Travel Nemzetközi Utazási Iroda Kft. engedélyét.
A 2015-ben csinos, 10,5 milliárd forintos forgalmat produkáló Green Travel nem igazolta határidőre az előírt vagyoni biztosítékot.
A török származású, Magyarországon élő és kiterjedt vállalkozás-birodalmat működtető üzletemberé volt idén májusig a Solária Média Hungary Kft., amely a kőbányai Hotel Seni Stúdiumot üzemelteti a kőbányai önkormányzat szálláshely-nyilvántartása szerint.
Még Göktas volt a Solária tulajdonosa, amikor tavaly szeptemberben, a menekültválság magyarországi tetőzésekor az Átlátszó stábja forgatott a Seninél:
Nagyüzemi menekültcsempészet hatósági szemhunyással? Ezek az érintett budapesti szállók Akkor ezt tapasztaltuk: ha igaz az, hogy ami sárga, totyog és hápog, az kacsa, akkor az, ami Budapest X. kerületében, a Harmat utcában zajlik, alighanem nagyüzemi embercsempészet.
Érdekessége volt az esetnek, hogy a Senivel szomszédos címen a Bevándorlási és Állampolgársági hivatal négyes számú kirendeltsége működik. De sem a BÁH-nak, sem pedig a rendőrségnek nem szúrt szemet az embercsempészetnek látszó, meglehetősen leplezetlenül űzött tevékenység.
A Jobbik kerületi szervezete tett végül feljelentést, a rendőrség akkori cikkünk megjelenésekor feljelentés-kiegészítés keretében vizsgálódott. Most kérdést írtunk a sajtóügyeletre, mi lett az eljárás eredménye, válaszukat várjuk.
Rádi Antónia | [
"Green Travel"
] | [
"Bevándorlási és Állampolgársági hivatal",
"Hotel Seni Stúdium",
"Green Travel Nemzetközi Utazási Iroda Kft.",
"Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal",
"Solária Média Hungary Kft.",
"Seni Hotel"
] |
15 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja az ügyészség Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgatóját és öt társát. Perük kedden kezdődött a Kaposvári Törvényszéken, írja a kapos.hu.
A vád szerint Kapolyi László volt szocialista országgyűlési képviselővel bűnszervezetet hoztak létre, amelyben olyan szerződéseket kötöttek, amivel vagyonvesztést okoztak az állami cégnek. Kocsis tagadta a vádat, szerinte a működése idején sikeres volt a Magyar Villamos Művek.
Az ügyészség azzal vádolja Kocsis Istvánt és társait, hogy külföldi cégeken keresztül szivattyúzták ki a villamosművek pénzét. Összesen 15 milliárd forintot. Szervezetten, egymás tevékenységét összehangolva arra törekedtek, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt jó pénzügyi helyzetét kihasználva a cégre nézve sorozatosan hátrányos jogügyleteket kössenek, mondta a Fővárosi Főügyészség ügyésze, Éhl Dávid. A vád szerint ez főként a villamosművek balkáni üzleteit érintette.
Az ügyész példaként hozta, hogy 44 millió forintot fizettek egy osztrák cégnek egy három oldalas prezentációért, amelyben az újvédéki és egy albán hőerőműt mutattak be. Kocsis tagadta a vádakat. Szerinte a működése idején sikeres volt a Magyar Villamos Művek, és ha nem váltják le 2010-ben, és ezután nem állítják le a vádban szereplő beruházásokat, azok is nyereséget hoztak volna. | [
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Villamos Művek Zrt",
"Kaposvári Törvényszék"
] |
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) szenátusa február 20-án választ rektort, s az aktus előtt egy héttel ismeretlenek egy olyan hangfelvételt juttattak el elektronikus úton több hírportálhoz, ami megzavarhatja a döntést.
Erről a két rektorjelölt egyike, az egyetemet jelenleg is irányító Bódis József pénteken tájékoztatta a sajtót. Bódis elmondta, hogy az említett felvételről nem nyilatkozhat, mivel ahhoz meg kellene szereznie valamennyi ott megszólaló beleegyezését.
Információink szerint a felvétel – ami szerkesztőségünkhöz nem jutott el – 2010-ben készült, és azon Bódis, még mint a PTE szülészeti klinikájának igazgatója az egyetem akkori gazdasági vezetőjével tárgyalt egy külső céggel kötendő szerződéskötésről, s az elhangzottakból az vehető ki, hogy a közbeszerzés elkerülésének lehetősége is szóba kerül. A sajtótájékoztatón Bódis elmondta, hogy a felvételen a lombikbébi-program egyik külső céggel kötött szerződéséről van szó. Hozzátette, hogy mielőtt ő lett az igazgató, a külső cég 70, a klinika 30 százalékban részesült a program bevételeiből, vezetése alatt viszont ez az arány megfordult.
Ismert, hogy a PTE számos vezetője ellen 2010 óta büntetőeljárás folyik vesztegetés gyanújával, s a Győrben folyó per első rendű vádlottja a volt gazdasági igazgató. Bódis megjegyezte, hogy az ő neve gyanúsítottként sosem merült fel az ügyben. Bódis ennél többet nem kívánt elmondani, és azzal indokolta az alig pár percig tartó sajtótájékoztató összehívását, hogy meg akarja őrizni a rektorválasztás tisztaságát. | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [] |
Magyarország hadereje még papíron is minimális, a valóságban pedig elkeserítően gyenge, állítja Kálmán Károly, a Honvédség Különleges Műveleti Zászlóaljának volt századosa. Az elsők között NATO-kiképzést kapott egykori tiszt szerint a magyar honvédség felépítése a franciakrémeshez hasonlít: felül van egy kemény, jó minőségű, vékony lap, alul is, ami a hátán hordja az egészet, közöttük pedig egy vastag, remegő, megfoghatatlan állagú massza van. A tiszt beszél azokról a katonákról, akik tíz éve nem hordtak bakancsot a lábukon, a drága és használhatatlan gyakorlóruhákról és a kínai piaci minőségű esőkabátokról, amelyek kiválasztásáról csak a katonát nem kérdezik meg.
A legelső katonák között volt, akiket a NATO-csatlakozás után speciális katonai képzésre küldtek. Ön szerint melyek az alapvető különbségek a hazai és a külföldi felfogás között?
Fotók: Nagy Attila
Egy nemzetközi NATO-megállapodás alapján a portugál különleges erőkhöz voltam beiskolázva. Az volt a cél, hogy magyar katonákat vezessenek be a különleges hadviselés eljárásaiba. Azóta több kollégám is járt ugyanitt, és még többen az USA-ban hasonló kiképzéseken. Magam sokat dolgoztam és gyakoroltam együtt amerikai és más országbeli kollégákkal. Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk, amelyek magyarországi meghonosítására égető szükség volna, de számtalan gátló tényező miatt ez csak részben valósulhat meg.
Az elsődleges különbség a felfogásban látszik. Ennek megváltoztatásával viszont – változatlan költségvetés mellett is –, számottevő hatékonyságbeli növekedés volna elérhető. A Magyar Honvédség felfogása keserű iróniával, a következő lehetne: "Cél a működés látszatának fenntartása akár a működés árán is." Hosszú évtizedek óta bemutató jellegű gyakorlatokat rendezünk, ahol elég az elöljáró elégedettségét megnyerni. Leírjuk, hogy jól képzettek, jól felszereltek vagyunk, és ezt még alá is írjuk magunknak.
Papírorientált, és nem feladatorientált hadsereget üzemeltetünk. A váltás ideje azonban nekünk is elérkezett. Kiképzési, szervezési és felszerelésbeli hiányosságainkért katonáink életével is fizettünk.
Az afganisztáni misszióra gondol, ahol az elhunyt magyar tűzszerészt közvetlenül váltó katonánk is meghalt egy robbanásban?
Rájuk, és a legutóbb meghalt három katonánkra is. És másokra, akik megúszták sebesüléssel. Azt tudom, hogy hetente fordulnak elő tűzharcok, amelyekről a sajtó nem számol be. Ilyen helyzetekben két dolog együttes jelenléte menti meg a katonát: a jó minőségű felszerelés és a jól begyakorolt harceljárások fegyelmezett végrehajtása.
Nálunk mindkettőn hatalmas lyukak tátongnak, amelyeket szerintem eddig a szerencse mellett az tömött be, hogy minden kontingensben vannak valóban elszánt, bátor emberek, akik legtöbbször saját pénzükön vásárolják meg maguknak a drága felszerelést, és saját szabadidejük terhére fejlesztik tovább tudásukat.
Vajon a teljes honvédségi állomány mekkora hányada alkalmas harcoló (klasszikus lövész) feladatra, az amerikai rendszerrel összehasonlítva?
A következő adatok teljesen publikusak: elvileg a 24 950 fős Honvédségnek csaknem a fele Budapesten szolgál, vagyis valamilyen adminisztratív beosztást tölt be. A fennmaradó, körülbelül 13 000 fő képezi azokat az alakulatokat, amelyek a fegyvereket a gyakorlatban forgatják. Természetesen ennek is legalább a fele az alakulatok adminisztratív és logisztikai feladatait látja el.
A klasszikus felállás szerint egy harcoló katonára további hét kiszolgáló kell, hogy jusson. Szerintem Magyarország hadereje még papíron is minimális, a valóságban pedig elkeserítően gyenge, és nagyon kevés lövészzászlóalj áll rendelkezésre az egész ország védelmére békeidőben. Papíron természetesen több dandárunk van, de ezek a szükséges létszámnak csupán a töredékével rendelkeznek.
A NATO-csatlakozás a hidegháború idejét idéző gépesített lövész rendszerben ért minket. Az átállást úgy oldotta meg a katonai vezetés, hogy az akkori gépesítettlövész-dandárokat egyszerűen átnevezték könnyűlövészdandárokká. A lánctalpas BMP-ket kicserélték gumikerekes BTR-ekre, kivették mögülük a harckocsi-támogatást és a tüzérséget, és már készen is volt a magyar könnyűlövészdandár! Pont olyan lomha, mint egy gépesítettlövész-egység, de legalább olyan gyenge, mint egy könnyűlövész-alakulat.
Mi a véleménye az újonnan felállt magyarországi önkéntes tartalékos katonai rendszerről?
A tartalékosképzés a sorkatonai szolgálat szüneteltetésével lassan tíz éve megszűnt. Ez azt jelenti, hogy háború esetén az ország területét az aktív zászlóaljaknak kellene tartaniuk, amíg a jobbára teljesen kiképzetlen fiatalokat valaki a hátországban gyorsan felkészítené. Ez megvalósíthatatlan. Valamilyen tartalékosrendszerre tehát mindenképpen szükség volna.
2010 októberében volt szerencsém meghallgatni Simicskó István előadását a tervezett tartalékosrendszerről, ahol elmondta, hogy az első lépcsőben csupán a laktanyák őrzését végző civil biztonsági cégek tevékenységét tervezik kiváltani tartalékos állománnyal. A gyakorlatban szerintem ez azt fogja jelenteni, hogy ugyanazok a biztonsági őrök, ugyanazon a helyen ugyanazt a tevékenységet végzik majd, mint eddig, de nem egy biztonsági cég alkalmazottjaként, gyűrött fekete ruhában, hanem tartalékos katonaként. A ruha változik, de a feladatkör, a felkészültség, és persze a pocak marad. Ilyen módon keletkezik majd papíron ezer–ezerötszáz fő tartalékosunk.
A második évben a tervek szerint további négy-ötezer fővel dagad a létszám, és ezek már bevethetők lesznek az őrzés-védelmi feladatokon kívül katasztrófavédelemre is, és valamilyen katonai kiképzést is kapnak majd. A kérdés, hogy kitől, mire, milyen rendszerben és rendszerességgel kapják majd a kiképzést, és persze az is, hogy miből. Vagy inkább úgy tenném fel a kérdést, hogy milyen keret terhére?
Ha a honvédségből hirtelen leépítenék azokat, akik nem képesek teljesíteni a legalapvetőbb – egyébként kötelező – erőnléti teszteket, vajon mennyien maradnának?
Becslésem szerint ötven százalék sem maradna, de lehet, hogy már ettől önmagában elkezdene jobban működni a honvédség. "Van aki az agyával harcol" – erre azt mondom, hogy a világ minden hadseregében nagy hangsúlyt fektetnek arra az igazságra, hogy "ép testben ép lélek". Ennek megfelelően általános fizikai követelményeket szabnak meg, amelyek mindenkire vonatkoznak.
Aki nem képes vagy nem akar megfelelni – békében – egy ilyen könnyen teljesíthető követelménynek, az egyszerűen nem lojális a testülethez, vagy gyenge a parancs-végrehajtási készsége. Így vagy úgy, de nincs helye a honvédségben, hiszen egy ilyen fizikailag és mentálisan is gyenge embertől mit várhatunk harcban?
Sokszor esik szó a honvédség társadalom általi megbecsüléséről. Ez a kérdés szorosan összefügg az egyszerű testnevelési normákkal is. Ha az állampolgár katonát lát, önkéntelen felteszi magában a kérdést: "Vajon ez a katona meg tudna-e védeni engem bármilyen ellenségtől?" Ha válasz az, hogy "maximum az elhízástól tud megvédeni, ha megeszi helyettem az ebédem", akkor a megjelenésével az a katona éppen aláásta az egész honvédség tekintélyét.
A papír mindent elbír?
Sajnos egyelőre még sok mindent elbír. Vannak érinthetetlenek, akikre nemcsak a fizikai normák, de szinte semmilyen norma sem vonatkozik. A követelményeknek való megfelelés csak az alsóbb beosztási kategóriákban kötelező, a többiek egyszerűen beíratják a kívánt eredményt, és kész.
Nagyobb baj, hogy ugyanígy járnak el a felszerelés és a hadrafoghatóság területén is. Ha a megfelelő papírmennyiség legyártásra került, és erre pecsétet is tett az elöljáró, akkor az alakulat harcképes, ezt senki sem vonja kétségbe. A valóság nem mindenkit érdekel. A vezérkari főnök és a honvédelmi miniszter csak azt látja, amit megmutatnak neki. Egy szép bemutató sok akcióval és sok lövöldözéssel, és minden rendben is van. Fel sem tűnik neki, ha esetleg mindig ugyanazt a pár embert, autót, tankot vagy helikoptert látja.
Mi a helyzet a jelenlegi tisztképzéssel, mennyire tartja minőséginek az ott folyó oktatást?
A tisztképzést minősíti az alakulatoknál kialakult vélemény a frissen végzett tisztekről. Nem sok fogalmuk van a valódi katonai életről. Hogyan is nevezik a csapatoknál szolgálók viccesen a Nemzetvédelmi Egyetemet az ott tanító tisztek után? "Magyar Honvédség Humán Inkurrencia Raktár." A hallgatók polgári mérnöki, és tanári diplomákat kapnak, ami akkor ér majd valamit, ha elhagyják a honvédséget.
A polgári diplomáért cserébe viszont ki kell hagyni a tananyagból számtalan fontos katonai gyakorlati ismeretet. Vagyis mérnököket képzünk, akiktől elvárjuk, hogy mellesleg majd katonaként éljék le a hátralevő életük jó részét. Én azt gondolom, hogy nekünk is a brit típusú tisztképzés volna a leginkább célravezető. Az a lényege, hogy nem a hadsereg képez saját magának diplomásokat drága pénzen – akik majd esetleg hajlandók lesznek a katonai pályán maradni vagy sem –, hanem a fiatal értelmiségieknek ajánlja fel a tiszti pályát. Ilyen módon a jelentkezőknek elég egy egyéves képzés, amelynek a végén hadnagyi rendfokozattal csatlakoznak a hadsereg különböző alakulataihoz.
Természetesen ezután még szükségük van különböző szakosító tanfolyamokra, de ez már nem a tisztképzés dolga. Ez a rendszer jól működik. A másik nagy előnye, hogy a kadét ott igen tömény dózisban kapja a katonai ismereteket. Nem hígítjuk fel a katonai tanulmányokat mérnöki okítással, és fordítva. | [
"Magyar Honvédség"
] | [
"Különleges Műveleti Zászlóalja",
"Nemzetvédelmi Egyetem",
"Magyar Honvédség Humán Inkurrencia Raktár"
] |
Árpási Bence;
Dallas;Orbán Viktor;Alapjogokért Központ;CPAC;
2022-08-27 09:54:00
A magyar adófizetői pénzzel kitömött Alapjogokért Központ nem közvetlen anyagi javakért tolhatta be Orbán Viktort a CPAC felszólalói közé
Ligeti Miklós azért fordult közvetlenül a szervezőkhöz, mert lapunk kérdésére az Alapjogokért Központ nem adott egyértelmű választ arra, miként szerepelhet nevük támogató szponzorként az esemény oldalán. A CPAC megerősítette: az Alapjogokért Központ szívességből került ide fel, de pénzt nem adott.
Ebből lehet arra következtetni,
Viszont kiderült: az Alapjogokért Központ nemzetközi együttműködő partnere a CPAC-nek. A támogatói szponzori minőségre pedig az lehet a magyarázat, hogy a szervezet magyarországi konferenciájának – melyet májusban tartottak – az Alapjogokért Központ volt a házigazdája.
Az Alapjogokért Központ a budapesti esemény tető alá hozásával előre dotálta azt a pénzösszeget, mely biztosította a miniszterelnök egy későbbi, amerikai rendezvényen történő felszólalásának lehetőségét – fogalmazott Ligeti Miklós.
Így vélhetően nem kizárólag Orbán Viktor teljesítménye játszott szerepet a dallasi részvételben, hanem az anyagiak is, bár arra aligha lesz egyértelmű válasz, hogy ez a barterezés – vagy ha úgy tetszik, előleg – feltétel volt-e a kormányfő dallasi beszédéhez. Mivel az Alapjogokért Központot jelentős mennyiségű közpénzzel támogatja a kormány, | [
"CPAC",
"Alapjogokért Központ"
] | [
"Viktor;Alapjogokért Központ;CPAC"
] |
Hűtlen kezelésnek minősítette a HM EI Zrt. áprilisban lezárt belső jelentése a tárca egyik, azóta már megszűnt hivatala által megrendelt és kifizetett, ám soha be nem szerelt riasztóberendezések ügyét - tartalmazza a pénteken az MTI birtokába jutott dokumentum.
A Magyar Nemzet előző napi számában írt arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) egyik hivatala az előző ciklusban olyan riasztórendszer leszállításáért és beszerzéséért fizetett ki közel ötvenmillió forintot, amelyet végül - belső ellenőrzés során - egy budapesti raktárban találtak meg. A társaságnak 2005-ben riasztóberendezéseket kellett beszereznie a Brüsszelben, Monsban és Glonsban fenntartott HM-kezelésű úgynevezett NATO-lakásokba, de az eszközöket végül ki sem szállították Belgiumba. A munkák teljesítését azonban igazolták a HM Protokoll- és Nemzetközi Rendezvényszervező Irodájának vezetői - számolt be a lap, ami szerint a szaktárca kártérítési perre készül és feljelentést tesz hűtlen kezelés gyanújával. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Magyar Nemzet",
"HM EI Zrt.",
"HM Protokoll- és Nemzetközi Rendezvényszervező Irodája"
] |
2009. május 06., szerda, 06:26 • Utolsó frissítés: 2009. május 08., péntek, 09:44
Címkék: Erzsébetváros; Budapest; VII. kerületi panama; építészet; műemlékvédelem; KÖH;
A régi pesti zsidónegyed XIX. századi építészeti öröksége nagy veszélyben van, de veszedelem fenyegeti a városrész maradék lakosságát és az újonnan beköltözőket is, még ha most nem is érzik. Hogy ne így legyen, azért harcol az Óvás! Egyesület, amely megmutatja, mi is valójában a civil kurázsi.
Rombolj, hogy építhess – ezt az utasítást adta az Úristen Gedeonnak a Bírák könyvében, mire az lerombolta Baal oltárát, kivágta a szent fát, és feláldozta apja legszebb hétéves bikáját. Forradalmi újítók, avantgardisták szívesen idézik fel a jelmondatot, de imposztorok szintén igazolásnak tekintik az ószövetségi parancsot. Mussolini is így tett, amikor nekilátott Róma régi házainak lebontásához azzal a felkiáltással, hogy most már beszéljen a csákány. Igaz, a hagyományok és az ősök tiszteletére, a kapzsiság elutasítására vagy a hamis prófétákra is akad elég használható bibliai passzus.
A mostanában "régi pesti zsidónegyedként" emlegetett VII. kerületi városrész védelmére szerveződött Óvás! Egyesület példaértékű munkát végez. A szervezet neve egyszerre utal védelemre és protestálásra, egyenesen a vétóra. A civil kurázsi esetükben nem a politikai giccsszótárból kölcsönöztetett, hanem valódi kiállást jelent a politikai és hivatali döntéshozók felelőtlensége, illetve a befektetők mohóságával szemben. A múlt héten alternatív tervvel rukkoltak elő, amely megóvná a további rombolástól az UNESCO által 2002 óta védett területet és kapcsolt részeit. A plánumot a Centrális Galériában állították ki, néhány napig még látható.
A negyed. Bőven véve © hvg.hu
A civilek első akciója 2004 júniusában egy felhívás volt, amelyben a régi pesti zsidónegyed műemléki értékű épületeinek lebontása ellen tiltakoztak. A felhíváshoz rövid idő alatt több mint kétezren csatlakoztak, nyomatékot adva a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnökének címzett levélnek, amelyben a súlyosan veszélyeztetett terület utcáinak és épületeinek ideiglenes, majd végleges műemléki védelem alá helyezését kérték. A mozgalom szellemi vezetője Perczel Anna építész, aki aprólékos munkával tárta fel a terület egyedülálló és kiszolgáltatott építészeti értékeit.
Fiatalok, városvédők és rutinos tiltakozók találtak egymásra az egyesületben. Tüntetés, sajtótájékoztató, kiállítás, konferencia és körséta is segítette erőfeszítésüket. A zsidó kultúra reneszánsza vagy éppen a kerülettel szerelembe esett külföldiek elszántsága is erősíti őket, és az a világtendencia, hogy egyre több helyen újítják fel az egykori zsidónegyedeket.
Mitől zsidónegyed?
Noha a VII. kerület tulajdonképpen sohasem volt egyértelműen zsidó szegregátum, a Belső-Erzsébetvárost mégis jogos zsidónegyednek nevezni. A pesti letelepedés engedélyezése után itt települtek meg legkorábban, itt épültek a legfontosabb zsinagógáik (Komoróczy Géza beszél a Rumbach, a Dohány és a Kazinczy utcai templomok által meghatározott "zsidó háromszögről"). De nemcsak hitéleti, hanem gazdasági és közösségi centruma is lett ez a kerületrész a pesti zsidóságnak, noha a negyed etnikailag és szociálisan felszabadítóan színes maradt. A vészkorszakban pedig itt létesült a központi gettó, amelynek maradványait is az Óvás! tárta fel teljes körűen.
Akácfa u. 59. Őrangyal © Stiller Ákos
A mozgalom egyik legfontosabb eredménye, hogy a kulturális tárca 2005-től végleges műemléki területi védelmet biztosított az Andrássy úti világörökségi terület védőzónájaként ismert régi pesti zsidónegyednek. Emellett 2005 során 51 épület lett műemlék a területen, köztük nyolc olyan korai lakóház is (Kazinczy utca 47., 49., Síp utca 8., 10., Dob utca 19., 21., 29., Kazinczy utca 32.), amelyet egyéni védelem hiányában lebontottak volna. Akadt olyan is közülük, amin még ez sem segített.
A tiltakozás hatására a VII. kerületi önkormányzat lemondott a Dob utca árkádosításáról, és megmenekült a Rumbach Sebestyén utca 10. szám alatti átjáróház is. A műemléki kutatás eredményeként további épületek kerültek védelem alá, köztük előzetesen már bontásra szántak is (Klauzál utca 7., 15., Akácfa utca 47., 49., Csányi utca 5., Dob utca 18., Akácfa utca 61.). Az egyesület hónapokon át küzdött a Király utca 40. alatti Hild-ház megmaradásáért. A törvénytelen bontást végül leállították ugyan, de házat addigra tönkretették.
Mit óvnak az óvók?
A Király utca egy évvel az átadás után. Korunk terméke © Stiller Ákos
Nem csak az egyedi épületek megmentését szeretnék elérni, hanem a negyed értékőrző felújítását, revitalizációját, mégpedig úgy, hogy a városrész megőrzi évszázadokon át kialakult eredeti városépítészeti és kulturális sajátosságait, a városszövet és az utcák karakterét és az itt élőket, az új építkezéseket pedig ehhez igazítja. Tehát a "buldózeres városrehabilitáció" elleni harc nem egyszerűen műemlékvédelem, hanem társadalmi/közösségi program. Erről szól a mostani kiállításuk.
Az Óvás! ennek érdekében a bontási és építési engedélyek kiadásának, illetve a bontásoknak a teljes leállítását, változtatási tilalom elrendelését és értékőrző rehabilitációs programra épülő új szabályozás kidolgozását kérte a fővárostól és a VII. kerülettől, valamint az örökségvédelmi hivataltól.
Az UNESCO, pontosabban a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) tavalyi határozott fellépése nyomán sikerült kikényszeríteni Erzsébetvárostól az új szabályozási tervet, amivel azonban a városvédők elégedetlenek, és, meglehet, a nemzetközi szervezet sem lesz elégedett.
A KÖH időközben elkészítette a negyed 226 épületre kiterjedő műemlékvédelmi értékleltárát, ám ezt a civilek és lapunk sem ismerhette meg. Újságírónk nem jogerősen pert nyert a KÖH ellen, idáig mégsem válhatott közkinccsé a közpénzen elvégzett feltárás. A kerület a helyi rendeletébe nem sietett beépíteni a mostanában az ingatlanfejlesztőkkel mind megértőbb KÖH-nek a szabályozási javaslatát.
A homlokzat kevés
Egy új épületnél. Tilos az Á © Stiller Ákos
Különös véletlen, hogy a hivatalt 2007 nyara óta az a Mezős Tamás vezeti, aki korábban egy Akácfa utcai műemléki tömbhöz tervezett egy faszádista megoldást az új tulajdonosnak, a Sabor Kft.-nek. A faszádizmust sokan bírálják, így az Óvás! is. Úgy vélik, porhintés csupán a régi homlokzatot megőrizni, ha hat méterrel hátrébb a bontott területen több emelettel magasabb új házakat húznak fel. A KÖH mindenesetre megengedőbb ezzel a metódussal.
Az Óvás mintát ad, és számos szervezet csatlakozott hozzá. Sőt, nyomában még újak is alakulnak, mint például a Nagydiófa utca 8. megmentéséért küzdő egyesület. A városvédőknek kulcsszerep jutott abban, hogy nyilvánosságot kapott számos korrupciós vagy korrupciógyanús ügy az Erzsébetvárosban és a Terézvárosban. Most már az igazságszolgáltatásnak kell bizonyítani – kétszeresen is.
Perczel Anna gáláns segítségével összegyűjtöttük, milyen visszafordíthatatlan változások történtek a zsidónegyedben a kapcsolt részeiben a VI. és a VII. kerületben, illetve a városvédők miktől tartanak még. Nem állíthatjuk mindegyik esetben határozottan, hogy a változás iránya egyértelműen rossz, de a rombolás fokozott intenzitása még a legoptimistábbakat is el kell, hogy gondolkodtassa. És azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mi épült a főváros XIX. századi építészeti öröksége helyére.
Victor Hugo már a XIX. században hadat üzent a városrombolóknak, mondván, az épület használata a tulajdonosé, a szépsége azonban mindenkié: "aki az épületet lebontja, másik jogába gázol". Óvja minden az Óvás! "korszerűtlen" romanticizmusát!
Szerény búvárlatunk elsősorban Perczel Védtelen örökség c. könyvére és Déry Attilának a VI. és a VII. kerület épületanyagát feldolgozó építészeti topográfiájára hagyatkozott.
| [
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal"
] | [
"Á ©",
"Sabor Kft.",
"Óvás! Egyesület",
"Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa"
] |
Az ellenzéki párt azért indít pert a földalapkezelő ellen, mert nem válaszolt Kishantost érintő adatkérésükre.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint mára szimbolikussá vált a kishantosi ügy, ahol értelmetlen pusztítás történt egy jogvita alatt álló területen. Rémisztőnek nevezte, hogy hogyan vehetnek el földeket emberektől.
A képviselő kitért arra, hogy amikor személyesen járt Kishantoson, akkor rendőrökkel és egy vagyonvédelmi szervezet munkatársaival találkozott. Adatkéréssel fordult a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA), hogy milyen szerződések kötik őket a vagyonvédelmi céghez, de a 15 napos határidő lejártáig nem kapott választ - mondta. Bejelentette, hogy ezért csütörtökön pert indítanak az NFA ellen.
A társelnök úgy fogalmazott: álláspontjuk szerint a rendőrségnek törvényes védelmet kellett volna nyújtania a birtokvitában érintett kishantosiaknak, de ehelyett a hatóság "félrenézett", a rendőrség az új bérlők és "áttételesen az egész állami földpolitika mellé állt". Az LMP ez ügyben ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz - közölte.
Több egészséges élelmiszert a földekre!
Az LMP kezdeményezi a Nemzeti Földalapról szóló jogszabály módosítását, hogy az állami földeken minél nagyobb mértékben lehessen egészséges élelmiszereket termeszteni – ezt Sallai R. Benedek, az ellenzéki párt képviselője jelentette be csütörtökön sajtótájékoztatón.
Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke elmondta, miközben Magyarországon magas a közösségi tulajdonú földek aránya, az államnak semmilyen stratégiája nincs arra, hogy azokat hogyan hasznosítsa, pedig míg azt nem lehet elérni, hogy a magántulajdonú földeken növeljék az egészséges élelmiszerek arányát, addig ezt az állami földeken meg lehet tenni.
Szerinte országosan 400 ezer hektárra kellene növelni azoknak a területeknek a nagyságát, amelyeken bioélelmiszereket állítanak elő. Sallai R. Benedek megjegyezte: jelenleg csak 130 ezer hektáron termelnek egészséges élelmiszereket, és az olyan esetek, mint a kishantosi földügy, elveszik az emberek kedvét attól, hogy ilyen gazdálkodásba fogjanak.
Szél Bernadett kérdésre beszélt arról, hogy különbséget lát a szkinhed múlttal vádolt Sneider Tamás és Molnár Zsolt ügye között. Többek között azt mondta, hogy a jobbikos - a parlament alelnökévé választott - Sneider Tamást korábban jogerősen elítélte a bíróság, míg a szocialista Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke vizsgálatot kért maga ellen; ennek eredményét meg akarják várni, mert akkor fog látszani, hogy milyen helyzettel állnak szemben. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"fenntartható fejlődés bizottság"
] |
Sajtóközleményt juttattak el lapunkhoz a Mindenki Pécsért–MSZP pécsi városházi frakció tagjai Nyőgéri Lajos ügyében. Azt írták, higgadtan átgondolták, mi történt, és úgy döntöttek, Nyőgéri Lajossal teljes egyetértésben, hogy az MSZP politikusa lemond a gazdasági bizottsági elnöki posztról.
Az ügy előzménye, hogy lapunk megírta, Nyőgéri Lajos három volt cégét is kényszertörölték.
A közleményt az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük:
"A Mindenki Pécsért-MSZP közgyűlési frakciója az elmúlt napokban higgadtan áttekintette és értékelte a Nyőgéri Lajos gazdasági bizottsági posztja körül kialakult helyzetet. Mint ismert, a képviselő több cége megszűnt, több közülük kényszertörléssel.
Pécs vezetésére nehéz évek várnak, rengeteg a megoldandó probléma, nyomasztóak az elmúlt tíz év ránk maradt terhei. A ránk váró közös munkát a Mindenki Pécsért-MSZP frakciója nem kívánja egy olyan szituációval terhelni, amely a pécsi polgárok bármiféle bizalomvesztéséhez vezethet, egyetlen ember életében évekkel ezelőtt bekövetkezett történések miatt.
A frakció Nyőgéri Lajossal – aki a frakció vezetője – teljes egyetértésben ezért úgy döntött: a politikus nem dolgozik majd az önkormányzat gazdasági bizottságának elnökeként a közeljövőben, ezért november 14-i hatállyal lemond a bizottság elnöki posztjáról.
A Mindenki Pécsért-MSZP frakció dr. Schmuck Rolandot jelöli az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöki posztjára. Schmuck Roland felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdasági szakember, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, az egyetemen védte meg doktori disszertációját és ott végzi oktatói munkáját is.
A Mindenki Pécsért-MSZP közgyűlési frakciója“ | [
"MSZP"
] | [
"Mindenki Pécsért-MSZP",
"Mindenki Pécsért–MSZP",
"Pécsi Tudományegyetem"
] |
A sportcélra fordítható társaságiadó-kedvezményekből építene stadiont a Szeged-Csanádi egyházmegye. A Videoton FC tulajdonosa, Orbán Viktor bizalmasa is tagja az egyházmegye gazdasági tanácsának, és mivel Garancsi István újonnan vásárolt cége volt az FTC-stadion kivitelezője is, a Market Zrt. fel is építhetné Szegeden az új stadiont – még ha NB1-es csapata jelenleg nincs is a városnak.
Egy éves késéssel, de még az idén elkezdődhet a szegedi stadion építése. Miután a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) tavaly nyáron elfogadta a Szeged-Csanádi egyházmegye tulajdonában lévő Szeged 2011 Kft. terveit, első ütemben 695 millió forintot jóvá is hagyott a megvalósításra. Mint ismeretes, az MLSZ az utánpótlás, valamint a labdarúgás körüli infrasrtuktúra fejlesztésére nyújthat támogatást a társasági adóból befolyó felajánlások terhére.
Szegeden eredetileg az önkormányzati területen működő SZEOL pályán kezdődött volna az építkezés. A Botka László szocialista polgármester által vezetett város már ki is írta az egyházmegyére szabott pályázatot, de az végül más helyszínt keresett, ahol más sportágak érdekeit nem kell figyelembe vennie: egy történetesen – nagyobb részben – saját tulajdonában levő területet. Az egyházi stadion építését időközben kiemelt beruházássá nyilvánították, így gyakorlatilag szinte minden adminisztratív akadály elhárult a munka megkezdése elől: a soron következő novemberi közgyűlésen már csak a város rendezési tervének módosítását kell megszavaznia az időközben baloldali többségűvé váló képviselő-testületnek.
Mint megtudtuk, a baloldali többség nem száll szembe a stadion megépítésével: Botka László szerint a városnak egy fillérjébe sem kerül a stadion, így nincs is miért gátolni a majd 2,5 milliárdos beruházást.
Családközpont helyett stadion
Kiss-Rigó László, Szeged-Csanád megyéspüspöke nem érti, miért vált ki időről időre megrökönyödést, ha az egyházmegye futballklubot működtet, és annak reményében, hogy a Szeged 2011 felkerülhet az NB1-be, stadiont is épít. "Való igaz, amikor a Csongrád megyei közgyűlés az egykori Napfény Kemping területétnek tulajdonjogát átruházta az egyházmegyére, fel sem merült bennem, hogy itt valaha stadion lesz. Eredetileg egy családi és ifjúsági kulturális-szabadidőközpontot szerettünk volna létrehozni, de az egyházmegyének arra nem sok reménye volt, hogy saját forrásból ezt megépítse" - jegyezte meg.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök az egyházmegye tótkomlósi Mária-emlékhelyének avatásán 2014 szeptemberében © MTI / Rosta Tibor
"Amikor az építkezés eredetileg tervezett helyszínével kapcsolatban kiderült, hogy több sportág munkáját is akadályozná a pálya felépítése, eszünkbe jutott ez a terület." A püspök szerint, ahogy ezt már több interjúban is elmondta, a futball az ifjúság nevelésének, a közösség építésének nagyon jó eszköze, a sportnak kitüntetett szerepe van a személyiség alakításában is – így az egyháznak ebben szerinte mindenképpen van feladata. "Az, hogy a magyarországi futballklubok működése többnyire átláthatatlan és zavaros, és nem kifejezetten karitatív, arra csak azt tudom mondani, hogy a Szeged 2011 ebben kivétel. Mi minta vagyunk az átláthatóság tekintetében, csakúgy, mint a gyulai Grosics Akadémia, amelyet teljesen önállóan hoztunk létre."
A beruházás anyagi részleteiről a püspök nem tudott nyilatkozni, mint mondta, az ilyen ügyekben ő nem vesz részt. Korábbi megkeresésünkre Emődi Sándor, az egyházmegye vagyonkezelője a sajtóreferenshez irányított, aki viszont arról tájékoztatott, hogy a stadion ügyében csak Kiss-Rigó László nyilatkozhat, így a megoldáshoz nem jutottunk közelebb. Tehát azt nem tudjuk, mennyibe kerültek a tervek, amelyeket az új helyszín miatt módosítani is kellett, ahogy azt sem, mekkora lehet a beruházás végösszege, s milyen cég építi fel a szegedi stadiont.
Garancsi tanácsokat ad az egyházmegyének
Mint felfigyeltünk rá, Orbán Viktor futballügyi tanácsadója, a Videoton tulajdonosa, Garancsi István a Szeged-Csanádi egyházmegye gazdasági tanácsának tagja. Bár az egyházmegye honlapjáról az adat lekerült azután, hogy a vállalkozóval kapcsolatos kérdéseinket írásban eljuttattuk Kiss-Rigó Lászlóhoz, a püspök nem cáfolta Garancsinak az egyházmegye gazdasági életében betöltött szerepét. Ellenben csak annyit közölt, hogy a vállalkozót még 2006-os püspöki kinevezése előtt, Esztergomban ismerte meg (akkoriban Garancsi az ottani takarékszövetkezet igazgatótanácsának is tagja volt), még mielőtt az megvásárolta volna a Videotont. S minthogy megbízható, jó gazdasági szakembernek tartja, aki becsületes, normális, hívő ember, már 8 évvel ezelőtt felkérte a posztra.
Az egyházi törvény szerint a gazdasági tanácsnak nem csupán egyházi szakemberek lehetnek a tagjai, a legalább háromtagú testületbe egy világi is beválasztható, így Garancsi részvétele nem mondható rendkívülinek. Arra a kérdésre, hogy Garancsi István cége építi-e fel a szegedi stadiont, a megyéspüspöktől azt a választ kaptuk, hogy "ha van magyarországi építőipari cége, akkor akár..."
Mint ismeretes, Garancsi István szeptember 3-án bejegyzett cége, a Garhartt Invest 2014 Zrt. megvásárolta a Wing Zrt.-től a Market Építő Zrt.-ben meglévő 51 százalékos részesedését. Márpedig ez utóbbi cég építette fel az FTC új stadionját, a Groupama Arénát. A Market Zrt. tavaly közel 39 milliárd forintos árbevétel mellett 740 millió forintos üzemi eredményt ért el, írta meg nemrégiben a napi.hu. A lap 100 leggazdagabb című kiadványában Garancsi egyébként a 48. helyre került, vagyonát 13, 7 milliárd forintra becsülik. A Market Építő Zrt. referenciamunkái között irodaházak, oktatási intézmények, luxusüzletek mellett sportlétesítmények is szerepelnek.
Az Egyházi Törvénykönyv szövege szerint "gazdasági ügyekben, világi jogban valóban jártas, feddhetetlen krisztushívők" lehetnek a gazdasági tanács tagjai, akiket a megyéspüspök nevez ki (az Egyházi Törvénykönyvben a Vatikán több száz kánonban az egyházak működését szabályozza – szerk.) A Szeged-Csanádi egyházmegye gazdasági tanácsában maga a püspök, az ő általános helynöke és a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola rektora mellett kapott helyet Garancsi István. Az üzletembert is szerettük volna megkérdezni ez ügyben, ám telefonon azt közölte, hogy csak írásban válaszol kérdéseinkre. Azokat elküldtük, választ azonban három hét alatt sem kaptunk.
Garancsi István (balra) Hernádi Zsolt, Csányi Sándor és Orbán Viktor Székesfehérváron © Stiller Ákos
Az ajándék ellen senki nem tiltakozik
Amennyiben a novemberi közgyűlés napirendjére veszi a szabályozási terv módosítását, és jóváhagyja az építendő stadion helyszínéül szolgáló telek egyesítését (ugyanis nagyobb részben az egyházmegye tulajdona, de kisebb területet az önkormányzatnak is át kellett adni, és egy nadrágszíj parcella magántulajdonban volt), valószínűleg kezdődhet az építkezés. Arról, hogy a pálya megközelíthetőségével kapcsolatos beruházási költségeket ki állja, még egyeztet a város és az egyházmegye. Mózes Ervin, Szeged címzetes főjegyzője korábban a helyi lapnak úgy nyilatkozott, hogy kompromisszumban reménykednek, így néhány tíz, maximum 100 millió forint terhelheti a szegedi önkormányzat büdzséjét. Bár a baloldali többségű testületben külön frakciót hozott létre a DK, az Együtt-PM és a szocialisták is, az "ajándék" ellen senki nem fog tiltakozni.
Más kérdés, hogy reprezentatív közvélemény-kutatás ugyan nem készült, de a helyi hírportálokon megjelent cikkeket kommentálók többsége nem látja feltétlen szükségesnek egy szegedi stadion megépítését. | [
"Szeged 2011 Kft.",
"Szeged-Csanádi egyházmegye"
] | [
"Videoton FC",
"Gál Ferenc Hittudományi Főiskola",
"Market Építő Zrt.",
"Grosics Akadémia",
"Wing Zrt.",
"Magyar Labdarúgó-szövetség",
"Market Zrt.",
"Garhartt Invest 2014 Zrt."
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Magyarázza a támogatásokat az Eurocontact
Az osztrák cég eurómilliókat juttathatott el az MSZP-nek és az SZDSZ-nek
Az Eurocontact neve nem ismeretlen Magyarországon; 2006-ban, majd 2008-ban is fontos témaként foglalkozott az osztrák sajtó azokkal a felvetésekkel, hogy a Strabag építőipari konszern egyes magyar pártokat "pénzadományokkal" segített.
Először a Die Presse, majd a Profil című magazin számolt be arról: a Strabag az Eurocontact nevű cégen keresztül kapcsolatokat keresett az MSZP és az SZDSZ vezetésével és pártpénztárnokaival, hogy az osztrák cég javára befolyást gyakoroljanak a különböző építési megbízások odaítélésekor. Így 2004-ben a Strabag az Eurocontact nevű PR-ügynökségen keresztül 15 millió eurót (3,5 milliárd forint) juttatott el az M5-ös autópálya építésének idején az MSZP-hez.
A Strabag akkor annyit ismert el, hogy a 15 millió eurós jutalékot ötéves időszak alatt végzett tervezői, szakértői és akvizíciós tevékenységért fizette ki az Eurocontactnak. Hans-Peter Haselsteinernek, a Strabag tulajdonosának a kifejezett kívánsága pedig az volt, hogy az Eurocontact honoráriumának egy részét "a magyarországi politikai demokrácia támogatása érdekében pártközeli egyesületeknek és intézményeknek adományozza".
A NAGYKÖRÚTTÓL A METRÓALAGUTAKIG Az Alstom 2002-ben elbukott a nagykörúti villamosok tenderén, de négy évvel később már a francia cég vitte el a metróbeszerzésének 65 milliárd forintos üzletét. MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A NYOMOZÁST Augusztus 3-ig hosszabbította meg a nyomozást az Alstom-ügyben a Legfőbb Ügyészség – tájékoztatta lapunkat tegnap Fazekas Géza ügyészségi szóvivő. MEGVETTE AZ ALSTOM A BKV-VEZETÉST? A brit korrupciós nyomozó hatóság vádemelése szerint az Alstom 2006–2007-ben 2,2 milliárd forintnyi kenőpénzt juttatott két cégen keresztül a BKV döntéshozóinak. A Profil írása szerint amikor Medgyessy Péter kormányfő 2003 novemberében a 4-es metró építésébe az oroszokat akarta bevonni, az Alexander Zach (képünkön) és Zoltán Aczél által vezetett Eurocontact PR-ügynökség a következő üzenetet küldte el faxon Hans-Peter Haselsteinernek: a budapesti liberálisok úgy látják, a játéknak még nincs vége.
2003. november 5-én aztán Kuncze Gábor találkozott Bécsben Zachhal és Aczéllal – írta az osztrák lap. November 24-én Aczél az általa korábban vezetett bécsi Liberális Intézet nevében átutalt 93 ezer eurót (21 millió forintot) az SZDSZ-nek. Négy nappal később Kuncze Gábor levélben köszönte meg a nagyvonalú támogatást, amely "lehetővé teszi a liberalizmus eszméjének további terjesztését Magyarországon". A Profil azt is megírta, hogy egy korábbi juttatást, 11 millió eurót az MSZP és az SZDSZ "8:3 arányban" osztott szét. Az osztrák újság a Fideszt is megvádolta, amit Szijjártó Péter mint a párt szóvivője visszautasított.
Az Index cikkére tegnap rövid időn belül reagált az Eurocontact. Állításuk szerint a portál cikke súlyos tévedéseket és rágalmakat tartalmaz. Közleményükben elismerték, hogy a bécsi Eurocontact Public Affairs GmbH cég valóban kötött tanácsadói szerződést az Alstom-csoporttal a budapesti metrótender ügyében. Állításuk szerint az egy szokásos tanácsadói szerződés volt, amihez hasonlót az Alstom 2001 és 2010 között világszerte több százat kötött angliai irodáján keresztül, amelyeket a hatóságok által is igazoltan teljesítettek is.
A Strabaggal kapcsolatban az Eurocontact azt írta: a kizárólag választási kampányok idején újra és újra elővett ügyet az osztrák hatóságok szintén több évig vizsgálták, majd az Osztrák Legfelső Bíróság 2013 augusztusában jogerősen lezárva az ügyet, azt állapította meg, hogy nem történt bűncselekmény. | [
"MSZP",
"Eurocontact",
"Strabag",
"SZDSZ"
] | [
"Osztrák Legfelső Bíróság",
"Eurocontact Public Affairs GmbH",
"Legfőbb Ügyészség",
"Die Presse",
"Liberális Intézet"
] |
Kőbányai homályos III. Kőbánya szívébe ékelődik a Dreher Sörgyár régi telephelye, az un. S1 terület. A kerület vezetése mintegy 1,5 milliárd forintot remél a terület értékesítésétől. Az önkormányzat egyik vezetője a döntés után odaszögezte magát egy ezen belül elhelyezkedő gará
2007. november 9. péntek 17:33 - Tálos Lőrinc
Novák Gyula Budapesten születtem 1951-ben. Vállalkozóként dolgozom, autó-motor szerelői szakképzettséggel rendelkezem. Tizenegy éve vagyok önkormányzati képviselő Kőbányán, jelenleg az Ingatlanfejlesztésért és Rekultivációért felelős Tanácsnokként és a Tulajdonosi Bizottság elnökeként dolgozom. Az MSZP X. kerületi elnökségének 1998 óta vagyok tagja.
Két gyermek apja vagyok; feleségem vegyésztechnikus. 2004. december 17-én az MSZP Budapesti küldöttgyűlése elnökségi tagnak választott.
önkormányzati képviselő (Budapest 10. kerület)
elnökségi tag (MSZP Budapesti Területi Szövetsége)
önkormányzati képviselő (Budapest 10. kerület)
Forrás: www.mszp.hu
A bécsi Gasometer A Gasometer négy tartályépületében ma 600 lakás, számtalan iroda, bank és üzlet, vendéglo és egyéb szolgáltatóegység kapott helyet. Egy új kis városrész épült itt fel.
1818-tól kezdtek kísérletezni Bécsben az utcai gázvilágítással, amit szénbol nyertek. Már a 17. században felfedezték, hogyan lehet szénbol égheto gázt nyerni. Mégis 1792-ig tartott, míg Angliában a feltaláló, Mordoch az elképzeléseit a világításról realizálni tudta. A kezdetekben a városi gázt a városban szétszórt kis gázüzemekbol üzemeltették és privát épületekben próbálták ki, mint a gyógyszertárak, vagy a Technikai iskola. Ok voltak a gázvilágítás igazi úttöroi.
Több cég is érdekelt volt a gázvilágításban, a legtöbb privát érdekeltségu. 1842-ben az angol ICGA (Inter-Continental-Gas-Association) is érdekelt lett a bécsi gáziparban, megvette a kis üzemeket és ez után uralta a piacot is. Igy természetesen az árakat is meghatározta, amivel Bécs vezetösége nem volt túl elégedett.
Az akkori bécsi polgármester, Dr. Karl Luegner kezdeményezése alapján elkezdodott egy egységesítés az egész városban, beleértve a gázmuveket is. Ez nem csak az utcai világításra használt gáz árát tette olcsóbbá, hanem a háztartásokban is lehetövé tette a megfizetheto szolgáltatást.
A gázmuvek akkori napi kapacitása 432.000 kubikméter volt.
1896-ban hosszú alkudozások után a városi tanács engedélyezte a terv megvalósítását. Franz Kapaun vezetésével, a városi építocég elkezdhette a munkálatokat.
Rövid ido alatt 47 millió téglát és 67 tonna építoanyagot használtak fel. Rekordido alatt, csak 72 napig építették a Gasometert. 1899 júliusában mint a négy épület bevetésre kész volt és 1899 október 31.-én ünnepelték a hivatalos megnyitót.
1899. október 31.-én eloször "folyt" gáz a 700 km hosszú csövekbol. Naponta 432.000m³ gázt produkált az üzem. A gázfogyasztás a nyitás után annyira megnött a városban, hogy folyamatosan bovíteniük kellett a gyárat.
1985-ben a Gasometert leállították, mivel 1969 és 1978 között a városi gáz helyett átálltak a földgáz használatára. Az épületet müemlékké nyilvánították. Ezután csak állt ott hosszú ideig, üresen, a nagy üres csarnokok néha kiállítás otthonai lettek, vagy pl. 1992-ben egy Techno-Rave party otthonaként szolgált, de forgattak itt James Bond filmet is.
Anyagi okokból további felhasználási lehetoségeket kerestek.
1996 novemberében a négy épület eladtak házépítö cégeknek, akik egy keveréket terveztek lakások, munkaadó irodák és szórakoztatási célú helyek együttesébol.
Ennek kiváltó oka volt, hogy egy új metróállomás volt tervben, 2000-ben az U3 metrovonal megnyitotta a Gasometer állomást.
1999 februárjától 2001 augusztusáig építési munkálatok folytak. Négy mérnöknek köszönhetö az újraéledés: Jean Nouvel (Gasometer A), Coop Himmelb(l)au (Gasometer B), Manfred Wehdorn (Gasometer C) és Wilhelm Holzbauer (Gasometer D).
2001 májusában költöztek az új lakók az épületbe, és 2001 augusztusában Dr. Michael Häupl polgármester ünnepélyesen megnyitotta a régi-új épületeket.
Forrás: www.gasometer.hu
Az S1 (Sörgyár 1) területén védett ipari műemlékek állnak, így a volt malátaszárító vörös téglás épülete. Külön érdekessége az a - mintegy 180 ezer négyzetméternyi – pincerendszer ami lehetővé tette a sör hűtve tárolását és hozzájárult a Dreher sör hírnevéhez. Kőbánya az itt kitermelt építőanyag után kapta a nevét. Korábban a szőlőhegyi részeken termelt bort tárolták az egész városrész alatt elterülő – több helyütt még feltáratlan – balesetveszélyes járatokban. Ezt az adottságot használta ki Dreher Antal, aki a szokástól eltérően nem a főzéshez szükséges víznyerő helyek közelébe telepítette sörgyárát. A 15-16 hektáros területből 8 hektár illeti az önkormányzatot. Az egyedülálló kőbe vált folyosók megnehezítik a terület hasznosítását, az ipari épületek – mindannyiunk szerencséjére – nem bonthatók el. A folyamatos pusztulásnak véget vetendő a bécsi Gasometer hasznosításához hasonló ötlettel állt elő az S1 Projekt néven egy építészirodákból és a Kőbányai Vagyonkezelő Rt.-ből álló beruházó csoport. A barnamezős rehabilitációs mintaprojekthez a Gasometer felújításáról ismert Günther Bischofot kérték fel koordinátornak. A tervezet – lakóépületek mellett – színházat, szállodát, sportlétesítményeket, barlangfürdőt, kiállítóhelyeket és rendezvénycsarnokot álmodott a területre. Tiszteletben tartva a XIX. századi épületeket, sőt építészeti értéküket kihasználva.Két héttel az S1 terület eladásáról is döntő 2006-os költségvetés elfogadása után a NOMA Kft. 10 évre kibérelt egy részt az S1 területén. A cég ügyvezetője Novák Gyuláné, tulajdonosai Novák Gyula és felesége, valamint Kis István, akiről úgy tudni Novákék nevelt fia. Utóbbi értesülést a képviselő-testületi ülésen, ahol ez – szocialista forrásokra hivatkozva – elhangzott Novák nem cáfolta. Igaz, másutt azt nyilatkozta, hogy összeférhetetlenség azért nem áll fent, mert a szerződést Kis István kötötte.Az ügy pikantériája, hogy az a Kaszab Csaba nevezte védhetetlennek a szerződés meghosszabbítását, aki régebben Novák segítségével került az önkormányzathoz, és akit együtt említenek Novákkal a kőbányai tagtoborzási botrányban. Kaszab Csabát vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében bűnösnek mondta ki a Fővárosi Bíróság szeptember 20-án: első fokon két év börtönbüntetésre ítélte és négy évre eltiltotta a közügyektől. Összeférhetetlenségnek tűnik Novák Gyula felügyelő bizottsági tagsága a bérbeadó Kőbányai Vagyonkezelő Zrt.-ben. Ezen túl Ingatlanfejlesztésért és Rekultivációért felelős tanácsnok és a Tulajdonosi Bizottság elnöke. A KV Rt. nem köthetne 6 hónapnál hosszabb bérleti szerződéseket, és a törvények értelmében nem köthet a bizottsága tagjával, vagy annak cégével sem."A 2006-os költségvetést február végén fogadtuk el, márciusban Novák Gyula erre a területre kötött egy 10 évre szóló bérleti szerződést a Vagyonkezelővel, aminek az önkormányzat a terület kezelését fél éves felmondási idővel hasznosításra átadta. Nyilvánvaló, hogy a Vagyonkezelő ilyen időtartamra ilyen szerződést nem köthet, hiszen fél éven belül bármikor vissza kell adnia az önkormányzatnak, ha az kéri. Novák Gyula, az MSZP erős embere volt, és ingatlanfejlesztési tanácsnok. Azért kellett volna dolgoznia, hogy az ingatlan eladásokból a bevétel a költségvetésbe befolyjon. E helyett gyakorlatilag megakadályozza az értékesíthetőségét. A terület közepén, megkerülhetetlen helyen kivett egy részt, ahonnan tíz évig gyakorlatilag nem lehet kitenni. Kaszab Csaba is megerősítette, hogy a területet ki akarták szabályozni, és Novák Gyula abban volt érdekelt, hogy ezt a területet olcsón megvásárolja az önkormányzattól. Arra spekulálva, hogy amikor a befektető majd nem akar autószerelő műhelyt a terület közepére, ahová 2-3000 lakás és egy kulturális központ felépítésben gondolkodik, akkor tőle ezt a területet sokszoros áron majd kivásárolják. Ezt végig is tudták volna venni, csak közbejöttek az önkormányzati választások, amit a szocialisták elbuktak. Máig úgy tűnik, hogy Novák Gyula cége a NOMA Kft. oda tíz évre be van betonozva." - mondta kérdésünkre Révész Máriusz a kerület Fideszes önkormányzati képviselője.Novák és Kaszab az 1994-es, győztes parlamenti választások után tűnt fel a X. kerületi MSZP környékén, mindketten 1996-ban léptek be a pártba. Az 1998-as helyhatósági választások után szereztek bizottsági elnöki pozíciókat. Vass Barnabás robbantotta ki három évvel ezelőtt azt a tagtoborzási botrányt, amiben Kaszab és Novák került gyanúba. Hiller Istvánnak írt levelében így fogalmaz: "Jelen voltam Kaszab Csaba irodájában, ahol a belépési nyilatkozatok átmásolása és meghamisítása történt több napon át. Hamis nyilatkozatok alapján történt Kaszab Csaba érdekkörébe tartozó alapszervezetek küldöttlétszámának megállapítása és a tisztségviselők megválasztása." Vass Barnabás korábban maga is gyanúba keveredett. Információink szerint a volt Gergely-bánya rekultivációja körüli ügyekben is vizsgálódott az ügyészség. A Kőbánya-Gergely Utca Ingatlanfejlesztő Kft. volt vezetőjét a Hiller levél megírása után menesztették – munkatársaival együtt – az önkormányzat tulajdonolta cég éléről. A korábban kötött határozott idejű munkaszerződésük alapján a teljes időszakra terjedő jövedelemre igényt tarthattak, összesen 130 millió forint értékben. Vass része a követelésből 40 millió 594 ezer forintra rúgott.Az ügyben felállított vizsgálóbizottság elnöke dr. Szkalka Tamás úgy nyilatkozott: "A bizottság még nem fejezte be a működését, jelenleg még az adatgyűjtés fázisában vagyunk. November közepén lesz egy bizottsági ülésünk még, utána talán okosabbak leszünk. Tényeket tudunk. Novák Gyula, aki egyik tulajdonosa a NOMA Kft.-nek, ebben az időben önkormányzati képviselő és a Tulajdonosi Bizottság elnöke volt egy személyben. Mindenféleképpen tudomása kellett hogy legyen arról, hogy a bérbe vett ingatlan az S1 Projekt területén fekszik. Eddig ezeket a tényeket állapítottuk meg." A kérdésre, ki lehet e bújni gyanúsan kedvezőtlen szerződés alól az összeférhetetlenségre, vagy a fél éves határidejű haszonbérleti szerződésre hivatkozva, így felel: "Mint jogász látok esélyt arra, hogy valamilyen módon semmissé tegyük ezt a szerződést, de nagy valószínűség szerint ezt egy perben lehet majd kikényszeríteni, ami azért hosszadalmas."Természetesen Novák Gyulát is szerettük volna megszólaltatni. Többször kerestük az MSZP honlapján közölt telefonszámon, a X. kerületi szocialisták telefonszámain és az önkormányzatnál is, de leadási határidőig nem tudtuk elérni. Ahol felvették a telefont, azt az információt adták, hogy régen látták és nem tudják mikor érdemes újból keresni. Amennyiben szeretné a leírtakat módosítani, cáfolni, vagy új információkkal árnyalni, annak természetesen helyt adunk. | [
"Kőbányai Vagyonkezelő Zrt.",
"MSZP",
"NOMA Kft.",
"Kőbánya-Gergely Utca Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [
"Technikai iskola",
"KV Rt.",
"MSZP Budapesti Területi Szövetsége",
"Kőbányai Vagyonkezelő Rt.",
"Fővárosi Bíróság",
"Ingatlanfejlesztés és Rekultiváció",
"Tulajdonosi Bizottság",
"Dreher Sörgyár",
"Ingatlanfejlesztésért és Rekultivációért felelős Tanácsnok"
] |
A Magyar Állami Operaház miniszteri biztosa, Horváth Ádám bokáig gázolt a ledarált iratokban a főigazgatói titkárságon, miután pénteken a miniszter visszavonta Vass Lajos és a gazdasági igazgató, Szabó Attila vezetői megbízását. Hogy milyen dokumentumok voltak, nem tudni, mert a szerződéseket, gazdasági elszámolásokat nem ott tárolják. A következő hetekben eldől, kulturális kirakatper zajlik-e, vagy valódi bűnökre derült fény.
A miniszteri biztos, Horváth Ádám, aki október 22-e óta a főigazgatói jogokat is gyakorolja az Operaházban, lecseréltette a fő- és gazdasági igazgatósági irodák zárait, hogy ne folytatódjék az iratmegsemmisítés. A vezetői megbízásuktól megfosztott operaházi vezetők, Vass Lajos és Szabó Attila egyelőre nem nyilatkoznak, míg Horváth Ádám a sajtóosztályon keresztül azt üzente: csak hétfőn áll rendelkezésre.
Lapunk információja szerint a miniszteri biztos közös megegyezést javasolva felmondta a két vezető közalkalmazotti státusát is, amit egyikük sem fogadott el. Sőt felmentett még vagy tíz vezetőt és alkalmazottat, köztük a darálást végző asszisztenseket.
Hogy ki rendelte el az operaházi iratok megsemmisítését, azt nem tudjuk. Amúgy teljesen mindegy: feltűnően rossz ötlet volt a jelenlegi helyzetben. Még akkor is, ha csak sajtfecnit, kiállításmeghívót, a főigazgató korábbi képviselői mandátumához kapcsolódó, feleslegessé vált papírokat raktak bele a szeletelőbe – és mondjuk nem a dalszínházi iratokat. Lapértesülések szerint Vass Lajos rendelte el az iratmegsemmisítést, de operabeli források azt állítják: Vass nem tudott róla, asszisztense önállósította magát, hogy rendet rakjon az irodában. Fontos körülmény az is, hogy szerződés, gazdasági elszámolás nem lehet a főigazgatói titkárságon, és ha volna is, mindegyikből eleve háromnégy példány készült. Hiába semmisítenek meg bármit, a kifizetések nyomon követhetőek, hiszen enélkül nem kapnák meg az állami támogatást. Ha a jogi osztály iratait tüntetik el, az tényleg bűncselekménynek számít.
Az Operaház pénzügyeit és gazdálkodását átvilágító grémium elnöke, Hardy F. Gábor az MTI-nek elmondta: az elmúlt 3-4 hét alatt sok szabálytalanságot tártak fel. Ezek dokumentálása megtörtént, mintegy ötven oldalnál tart már a folyamatosan bővülő anyag. Megállapították: a vezetők pazarlóan gazdálkodtak, több milliárd forint elköltését helytelennek találják. Az eddig elkészült vizsgálati dokumentumot néhány nappal ezelőtt átadták Réthelyi Miklós miniszternek, aki Szőcs Géza államtitkárral és a jogászokkal konzultálva úgy találta, mindezek elégségesek ahhoz, hogy a két igazgató vezetői tisztségét visszavonja.
Úgy tudjuk, a pénzügyi problémák java abból származik, hogy a kultúráért felelős minisztérium, főként az előző, jóval kevesebb pénzt adott a dalszínháznak, mint amennyit ígért. Vass Lajos 2007-es kinevezésekor Hiller István bejelentette: három évre előre garantál évi 5,3 milliárd forintot, de ez az összeg évről évre csökkent,most éppen 4,7milliárdnál tart. Pont annyi, mint az Opera éves bérkerete. Állítólag pluszpénzzel is kecsegtette őket Hiller, amely szintén nem érkezett meg. Ezekkel az öszszegekkel azonban számolt a dalszínház vezetése, hiszen a nemzetközi mezőnyben számító művészek naptárához kell igazítani a szerződésírást, ami jóval megelőzi az éves büdzsé bejelentését. Így lehet, többet vállaltak, mint amennyiből gazdálkodhattak.
Ha az átvilágítás befejeződik, remélhetőleg kiderül, miként lehetne gazdaságosabbá tenni a működést. Egy olyan műfajét, amelyről mindenki azt mondja: nagyon drága, hiszen nemcsak a szólistákat kell megfizetni, hanem a nagy létszámú zenekart, kórust és tánckart is. | [
"Magyar Állami Operaház"
] | [] |
Potom pénzt, havi alig netto 370 ezer forintot fizet a bérlő a városi ingatlanért. A cég ugyan veszteséges és adóvégrehajtás alatt áll, de az egyik tulajdonosa lelkes Fidesz-drukker.
Szombathelyen két mozi üzemel, az egyik az országos hálózatban működő Cinema City, a másik pedig az önkormányzathoz tartozó AGORA mozija. Az AGORA Szombathelyi Kulturális Központot Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évben alapította és azóta önkormányzati fenntartásban működteti – írja bemutatkozójában a központ honlapja.
A mozit is ekkor csatolták hozzá a központhoz, előtte különállóan működött, szintén önkormányzati fenntartásban. Az épületet 2004-ben újították fel. Az aulát teljesen átépítették akkor, és ekkor egy új, addig a moziban még nem működő kávézót is kialakítottak.
A belsőépítészek úgy oldották meg, hogy a büfét – ahol a szokásos mozis rágcsálnivalókat, popcornt, perecet, kólát árulnak – ne kelljen szeparáltan kialakítani, hogy a kávézó pultját meghosszabbították az aulában. Így egy cég üzemeltetésében működtethető mindkettő.
A szombathelyi önkormányzat 2004-ben ki is írt egy pályázatot az egység üzemeltetésére. Kávézónak, büfének és videotékának kellett volna itt működnie, igaz ez utóbbiból semmi nem valósult meg. 2019-ben pedig, hogy őszinték legyünk, már nagyon igény sem lenne rá.
A pályázatot akkor az Öntöde Sportcentrum Szolgáltató Kft. nyerte el, azonban nem ez a cég, hanem a hasonló tulajdonosi körbe tartozó, 2004. december 6-án alapított CAFÉ 5 Vendéglátó és Szolgáltató Kft.-t lett az üzemeltető. A cég 10 éven keresztül bérelhette a helyet, egészen pontosan 2014. december 16-ig.
A helység ugyan önkormányzati tulajdonú intézményhez tartozik, ám az akkori szabályok azt tették lehetővé, hogy a AGORA egy évet meg nem haladó bérleti szerződést saját hatáskörben hosszabbítson a bérlővel. Az meg is történt, 2014. december 17-től 2015. december 16-ig maradhatott az akkor már 10 éve a mozi kávézót üzemeltető cég.
Az egy év letelte után azonban már önkormányzati bizottsági döntés volt szükséges a bérlő kiválasztásához. A korábbi bérleti díjról nem találtunk adatokat, de az biztos, hogy 2014 és 2015 között a szombathelyi belváros szívében a kávézó bérleti díja 366.800,- Ft/hó + ÁFA volt. Hogy ez sok vagy kevés, arra később még visszatérünk.
Versenytárs érkezett, hosszabbítsunk a régi bérlővel
2015 decemberében összeült a város Gazdasági és Városstratégiai Bizottsága, hogy ismét tárgyaljon a büfé és kávézó működtetéséről. A CAFÉ 5 Vendéglátó és Szolgáltató Kft.-nek vetélytársa lett, jelentkezett ugyanis a hódmezővásárhelyi Mozaik Mozi Kft. is. A cég levelében kereste meg a város alpolgármesterét azzal, hogy a mozit és a kávézót egyben üzemeltetné. Hogy mekkora szerepe van egy mozi életében a büfének, az a levél részletéből ki is derül:
“Piaci alapon működő filmszínház esetében elképzelhetetlen, hogy rentábilisan működjön büfé bevételek nélkül."
Egy marék kukorica pattogtatva jelenleg 1000-1300 forintos áron – menüben, üdítővel – tényleg nem tűnik rossz biznisznek.
A megkeresés 2015. november 16-án érkezett, a december 7-i bizottsági ülésen a Mozaik azonban csak említés szintjén került szóba, a jegyzőkönyv szerint nem is volt nagy vita.
Dr. Ipkovich György (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) kérdezte, hogy hogyan fog egy kézbe kerülni a mozi és a kávézó? Lendvai Ferenc (Fidesz-KDNP) a bizottság elnöke erre annyit mondott, hogy jött egy érdeklődő, aki kompletten üzemeltetné a mozit, és ezért kerül csak egy évre meghosszabbításra a szerződés, mivel addig van idő tárgyalni.
Hagytak is egy újabb évet a CAFÉ 5-nek. Itt egyébként még logikusnak is tűnt volna, hogy a cég maradjon a helyén, hiszen a Mozaik az egész mozit, komplexen üzemeltette volna, ezt a döntést pedig elő kellett készíteni. A döntést akkor legalábbis azzal magyarázták a bizottságban, hogy erre kell egy év. Az azonban már érdekes, hogy a 2016. december 16-ig ismét 366.800,- Ft/hónap + ÁFA-ban állapították meg a bérleti díjat. Pontosan akkora összegben, mint egy évvel korábban.
A kétszer egy éves bérleti szerződés meghosszabbítása után 2016-ban a CAFÉ 5 már három évet kért. Versenytárs ekkor már nem volt. Úgy néz ki, hogy a Mozaik Mozival mégsem tudott megegyezni a szombathelyi önkormányzat, az előterjesztésben már csak a CAFÉ 5 szerepel.
A NAV adatbázisa szerint adóvégrejhajtás alatt álló CAFÉ 5 Kft. pont 3 évre kérte a bérleti szerződés meghosszabbítását. Mit ad Isten, a szabályozás pont azt mondja ki, hogy ha a bérlet időtartama egy évnél több, de a három évet nem haladja meg, akkor a város Gazdasági és Városstratégiai Bizottsága saját körben dönthet.
Örül, hogy győzött a Fidesz
A CAFÉ 5 Kft. egyik tulajdonosa az a Hetényi Norbert, aki maga egyébként eltiltás alatt van cégvezetői tevékenységtől, mivel másik cége kényszertörlés alatt van. Bár 2006-ban Hetényi a Pro Savaria színeiben indult Szombathelyen az önkormányzati választásokon (nem jutott be a testületbe), úgy tudjuk, hogy most már a Fideszhez húz. Ezt látszik alátámasztani az a beszámoló is, ami 2018 áprilisában a választás éjszakáján a kormánypárt szombathelyi eredményváróján készült. Hetényi Norbert a megyei napilapnak akkor így nyilatkozott:
“Örülök, hogy győztünk. Ezért dolgoztam négy évig, boldog vagyok, végre más lesz az ország. A barátaimmal találkozom itt, régi fideszesek, nyolcan-tízen hajnalig ünneplünk."
Na de vissza 2016-ba, a mozi kávézóját éppen tárgyaló bizottsági ülésre, ahol a pályázati kiírás elmaradását nem csak mi furcsálottuk, hanem a jegyzőkönyv szerint Nemény András (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) önkormányzati képviselő is.
“Nem szokványos, hogy nem kiírták a pályázatot, hanem meghosszabbítják 3 évre..." – mondta a Nemény 2016. október 24-én a bizottsági ülésen.
Pályázat nem volt, döntés igen. Ennek értelmében maradhatott a CAFÉ 5, ki nem találnák mekkora havi bérleti díjért, igen, 366.800,- Ft/hónap + ÁFA-t kell nekik fizetni. Ez pontosan ugyan annyi, amennyiért 2014-ben is bérelték a helyet, és ennyi lesz 2019. december 16-ig, eddig szól ugyanis a szerződésük.
Egy kitétel volt a szerződésben, méghozzá az, hogy a CAFÉ 5-nek fel kell újítania a mozi férfi és női mosdóit. Míg azonban ezt a munkát korábban a mozit működtető AGORA 4 millió forintra becsülte, a határozatba már csak annyi került bele, hogy ezt az összeget vegyék ki. Maradjon annyi, hogy wc-ket fel kell újítani 2017. május 31-ig és műszaki ellenőrnek kell ellenőriznie a munkát. Cserébe 2019-ig nem fog változni a helység bérleti díja.
A láncfűrészes mészárlás elmaradt
De mekkora üzletről is van szó?
Egy általunk megkérdezett belvárosi kávézó bérlője (alig párszáz méterre a mozitól) azt mondta ő 1,5 millió forintot fizet ki havonta. A 2016-os bizottsági döntésben szerepel, hogy ingatlanszakértői vélemény alapján állapították meg a bérleti díjat. Az előterjesztéshez a véleményt nem találtuk, azt közérdekű adatigényléssel kikértük, várjuk.
A mozi már 2015-ben 70 ezer nézőt látott vendégül. Akik többsége nagy valószínűséggel vett némi rágcsát a büfében.
A CAFÉ 5 Kft. által üzemeltetett Cinema Café rendszeresen szervez könnyűzenei koncerteket. Az AGORA honlapja szerint 300 fő fér be az aulába, egy jegy 2000-3000 forint között szokott mozogni.
Vannak olyan vélemények, hogy ezeknek a koncerteknek a megszervezése tartja életben a városban a könnyűzenei életet. Mások azt mondják, hogy az önkormányzati intézmény helyett egy piaci alapon működő cég vette át ezt a piacot. De ha olyan felállásban egyezik meg a vendéglátós a zenekarral, hogy osztoznak a jegybevételen, és ezen nem is keres szinte semmit a vendéglátó, a 2-300 embernyi vendégsereg pár sört mégis csak legurít.
Az egy másik kérdés, hogy a koncertek idején a mozinak nem egyszer maradt el film vetítése. Pedig a mozi bevétele az önkormányzati intézményhez folyik be.
2018 december 1-én például a Margaret Island lépett fel. Az AGORA aznap egy emailt küldött szét, ezzel a szöveggel:
“December 1-jén, szombaton a 19.45-kor kezdődő Bohém rapszódia és a 20.40-kor kezdődő Texasi láncfűrészes mészárlás című film vetítése technikai okok miatt elmarad."
Megéri működtetni egy veszteséges vállalkozást?
70 ezer fős mozi forgalom, koncertek, belvárosi kávézó. A CAFÉ 5 Kft, az Opten adatai szerint mégis veszteséges cég. Míg 2015-ben valamivel több, mint 2 millió 7 ezer forint nyereséggel zártak, addig 2016-ban (abban az évben, amikor októberben 3 éves bérleti szerződés hosszabbításért folyamodtak az önkormányzathoz) végül 7 millió 600 ezer forint mínuszt termeltek. 2017-ben az Opten adatai szerint 14 millió forint volt a veszteség. A cég bevétele csupán nettó 21 millió forint volt.
Kerestük a CAFÉ 5 Kft.-t hogy megtudjuk, 2004-ben milyen üzleti tervvel, milyen vízióval nyitották meg a kávézót, hogy 2016-ban egy veszteséges évben miért szerették volna újabb 3 évre bérelni a helyet, és miért ragaszkodnak egy veszteséges cég üzemeltetéséhez, bár a cég egyik tulajdonosa Hetényi Norbert azt ígérte küld választ, ez az egyeztetett határidőig nem történt meg.
Kerestük a szombathelyi önkormányzatot is, tőlük azt szerettük volna megtudni, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben miért nem pályáztatták meg a bérleményt, és hogy elégedettek e azzal a bérleti díjjal, amit a CAFÉ 5 Kft. most fizet. Választ egyelőre innen sem kaptunk.
Fotó: Café 5/Facebook | [
"CAFÉ 5",
"Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"CAFÉ 5 Vendéglátó és Szolgáltató Kft.",
"Mozaik Mozi",
"Cinema Café",
"Cinema City",
"Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt",
"Pro Savaria",
"Café 5/Facebook",
"Mozaik Mozi Kft.",
"CAFÉ 5 Kft",
"Gazdasági és Városstratégiai Bizottsága",
"Margaret Island",
"Öntöde Sportcentrum Szolgáltató Kft.",
"AGORA Szombathelyi Kulturális Központ"
] |
Az Átlátszóhoz eljuttatott információk szerint néhány félig vagy teljesen illegálisan működő kaposvári idősotthonban a gondozottak többsége megfertőződött koronavírussal, s több mint egyharmaduk elhunyt. Az ügyben a kormányhivatal feljelentése alapján a rendőrség büntetőeljárást folytat, két intézményt kiürítettek. Az otthonok vezetőit korábban már megbírságolták, miután "bejegyzés nélküli szolgáltatást" végeztek.
Nemrég Szél Bernadett független képviselő – időhúzó bürokratikus akadékoskodás után – megkapta az országos tisztifőorvostól a bentlakásos szociális és gyermekvédelmi ellátó helyekre vonatkozó országos COVID-fertőzöttségi és haláleseti adatokat. Erről ebben a cikkben számoltunk be:
A koronavírus-járvány minden negyedik áldozata szociális intézmény lakója volt Több hónapon át tartó levelezést követően a Nemzeti Népegészségügyi Központ teljesítette Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylését és elküldte neki a szociális otthonok koronavírus fertőzöttségi és halálozási adatait, amelyek egyértelműen mutatják, hogy a második hullám sokkal súlyosabban érintette ezeket az intézményeket, mint az első.
Miután a helyi hatóságok semmit nem közöltek, ebből az egyetlen forrásból tudható, hogy a járvány során a 322 férőhellyel rendelkező kaposvári idősgondozó intézményekben összesen huszonnégyen hunytak el a COVID-fertőzéssel összefüggésben, ám a Müller Cecíliától oly nehezen kicsikart adatsor lehet, hogy csupán a jéghegy csúcsa. Az Átlátszóhoz eljutott információk szerint ugyanis néhány helyi (félig vagy teljesen illegálisan működő) idősotthonban a gondozottak többsége megfertőződött, s több mint egyharmaduk elhunyt. Az ügyben a kormányhivatal feljelentése alapján a rendőrség büntetőeljárást folytat.
Illegális otthonok
A Google tanúsága szerint utoljára 2010 környékén irányult jelentősebb sajtófigyelem az illegális idősotthonokra, amelyekben az önkormányzati vagy egyházi intézményeknél jelentősen rosszabb körülmények között éltek idős emberek. Jellemzően jóval olcsóbbak voltak a legális otthonoknál, így azok is igénybe tudták venni, akik a drágábbat nem engedhették meg maguknak, viszont az önkormányzati ellátásért hiába álltak sorba.
Kaposváron 2010-ben az akkori illetékes, az Állami Foglakoztatási Szolgálat adatai szerint egy magánszemély négy helyszínen összesen 62 idős embert gondozott, hiányos feltételek mellett.
Ezeken az inkább elfekvőnek tekinthető szálláshelyeken – miután a hatóság nem ellenőrzi a működésüket – sem az étkezés minősége, sem a higiénés körülmények nem felelnek meg az előírásoknak.
A szolgálat akkori, 2010-es adatai szerint húsz magyarországi illegális idősotthonból öt Kaposváron működött, ebből négyet V. S.-né magánszemély üzemeltetett. A hatóság bírságokat szabott ki és kötelezte az "elkövetőket" a tevékenység beszüntetésére, akikről viszont már akkor is köztudott volt, hogy eszük ágában sincs abbahagyni: vagy teljesen illegálisan vagy más, például napközbeni ellátásra szóló engedély birtokában folytatják. Néhány hónap múlva, 2011-ben megállapították, hogy V. S.-né "nem tett eleget" a jogerős határozatban foglaltaknak, s ezért újabb bírságok kiszabására került sor.
Illegális idősotthon üzemeltetésért csak bírság? Még nem tudtam magamban eldönteni, hogy melyik a vérlázítóbb: a hazai rabszolgatartás vagy az illegális idősotthonok. Jelenleg úgy néz, a magyar állam egyikkel sem tud mit kezdeni. Nézzük most eme utóbbit, az illegális idősotthonokat. “Az idős emberek mocskos szobákban éltek, nem kaptak rendszeresen enni, többeket a kiszáradás fenyegetett.
Azt, hogy ezeknek mekkora foganatja volt, az mutatja, hogy a kormányhivatal határozatait böngészve 2018-ban ismét találkozhatunk ugyanezzel az "üzleti körrel", amely Kaposvár esetében V. S.-nét és fiát, ifj. V. S.-t jelenti, akik haladván a korral, jogi személyiségű vállalkozások mögé rejtőztek.
Aratott a koronavírus a zsúfolt épületekben
A Szociális Portálon folyamatosan közzéteszik azoknak a szervezeteknek és személyeknek a nevét, akik ebben a körben követnek el szabálysértéseket. V. S.-né "egyéni vállalkozó" mellett – ugyanazon a három lakcímen – a Humán Ápolás Nonprofit Kft. és az Idősgondozás 2012 Közhasznú Nonprofit Kft. lett a terhelt (400+500+500 ezer forint értékben) "bejegyzés nélküli szolgáltatás" miatt.
Szociális igazgatási bírság 92/L. § 1. a) A működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot szabhat ki a szociális szolgáltatást a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel történő bejegyzés nélkül vagy a szolgáltatói nyilvántartásból történő, végrehajtható törlést követően nyújtó, illetve ilyen szolgáltatást működtető vagy szervező személlyel, szervezettel és az ilyen szervezet nevében – különösen a szolgáltatás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél – eljáró személlyel szemben.
A cégadatbázisból kiderül, hogy az említettek mellett még két kft., az Alex-Kapos és a Reál Gondozás Kft. van ebben a tulajdonosi körben: V. S.-né és fia, s bár a cégek fő tevékenysége minden esetben "idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása", engedély egyikük esetében sincs erre – legalábbis a szociális portál intézménykeresője szerint. Árbevételük viszont van.
Székhelyük, a Humán Ápolás Nonprofit Kft. kivételével, a hírhedt Veszprém utca 14., de a céginformációkból az is hamar kiderül, hogy a Humán Ápolás korábbi székhelye ugyanitt volt, míg 2020 nyarán át nem került egy horgosi (Szerbia) lakcímű nő, Kolompár Erika nevére, és korábban az ügyvezetője is V. S.-né volt. (A kft. ellen 2020 novemberében végrehajtási eljárás indult, amely jelenleg is hatályos.)
A vállalkozások nem szárnyaltak különösebben, 4–6 millió forint körüli árbevételük volt az elmúlt években. Ezt persze a tevékenységből adódóan nehéz ellenőrizni, hiszen a legtöbb esetben minden jel szerint engedély nélkül végezték, nem lehet tudni, hogy mikor épp mennyi ápoltjuk volt. Információink szerint azonban nem is ez az igazi "bóni" az idősgondozásban:
számos esetben eltartási szerződést kötnek idős emberekkel, akik aztán "szabad akaratukból" laknak ezekben az ingatlanokban, nem gondozási szerződés alapján.
Ez viszont már hosszú távon sok tíz-, esetleg százmilliós haszonnal kecsegtet, amiért érdemes nyolc-tízévente néhány százezres bírságot kockáztatni. Az általunk megkérdezett szociális területen dolgozó szakemberek, jogászok szerint viszont szinte kizárt, hogy mindeközben jelentős számú "Nokiás doboz" ne került volna megfelelő kezekbe.
Ha volt biznisz, aminek a járvány második hulláma kegyetlenül véget vetett, az mindenképpen a félig vagy teljesen illegális idősotthon-üzemeltetés. A rossz elhelyezési körülmények, az összezártság, a higiénia hiánya itt rombolt a legtöbbet, s mindez a jelentős számú, egy címre kért COVID-tesztek alapján derült ki.
A hozzánk eljutott információk szerint a három helyszínen élő összesen huszonhét idős gondozottból húszan fertőződtek meg és tízen hunytak el.
Tizenhetüket hatósági intézkedéssel átszállították más, legálisan működő intézménybe. A helyszíneken (Veszprém utca, Hunyadi utca) ottjártunkkor azt tapasztaltuk, hogy az ingatlanok üresek, de néhány jel, pl. a bejáratra kifüggesztett, hozzátartozóknak szóló felirat is arról tanúskodik, hogy itt nemrég – még a járvány idején is – idősgondozás folyt.
Megkérdeztük a Somogy Megyei Kormányhivatalt és a Rendőr-főkapitányságot, és mindkét hatóság – igaz, módfelett szűkszavú közleményben – válaszolt, amellyel elismerték, hogy
a kormányhivatal feljelentése alapján a rendőrség büntetőeljárást folytat.
A bűncselekmény gyanújából – miután az engedély nélküli tevékenység csupán szabálysértés – valószínűsíthető, hogy az eljárás összefügg a halálesetekkel.
Próbáltuk elérni az érintett idősotthonok vezetőit, de a megadott telefonszámon nem vették fel, a két címen pedig senkit sem találtunk.
Nyitókép: Az egyik kiürített intézmény Kaposváron, a Veszprém u. 14-ben. Forrás: Huszka Imre. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Reál Gondozás Kft.",
"Alex-Kapos",
"Humán Ápolás Nonprofit Kft.",
"Idősgondozás 2012 Közhasznú Nonprofit Kft."
] | [
"Állami Foglakoztatási Szolgálat",
"Somogy Megyei Kormányhivatal",
"Szociális Portál",
"Nemzeti Népegészségügyi Központ",
"Opten Kft."
] |
4,4 millióval távozott posztjáról az államtitkár
Kecsmár Krisztián vastag pénztárcával távozhatott az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködéséért felelős államtitkári posztjáról, amit augusztus 31-ig töltött be. Egy nappal később miniszteri biztosi megbízatását is megszüntették, a Hivatalos Értesítőben megjelent határozat szerint más megbízatásaira való tekintettel történt mindez.
A kormany.hu-ra felkerült dokumentum szerint az állami vezetői szolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos járandóság jogcímén 1 944 450 forintot kapott.
Kecsmár Krisztián () Kecsmár Krisztián ()
Ez azonban nem az egyetlen egyszeri juttatás volt, amit az államtitkár megkapott, hiszen júliusban miniszteri elismerésként szintén 1 944 450 forint juttatásban részesült. Október 12-én a szabadságai megváltásaként pedig még 596 ezer forintot zsebre tehetett.
Így alig 3 hónap alatt összesen 4,4 millió forintnyi extrajuttatásban részesült az igazságügyi tárca államtitkára.
Van azonban még tovább is. Trócsányi László igazságügyi miniszter Vladár Gábor-díjjal ismerte el Kecsmár Krisztián munkásságát - derült ki az október 25-én megjelent Hivatalos Értesítőből. A díjat a miniszter évente 1 személynek adományozhatja, ezzel az igazságügyi területen végzett kiemelkedő kodifikációs tevékenységet ismerheti el. Az átadásra minden évben október 14-én, Vladár Gábor születésnapján kerülhet sor, a díjazott emlékérmét és oklevelet kap, valamint 800 ezer forint pénzjutalmat. | [
"Igazságügyi Minisztérium"
] | [
"Hivatalos Értesítő"
] |
Az Fidesz-kormány 2015-ben jelentette be a Modern Városok programját. Ebben Orbán Viktor miniszterelnök minden megyeszékhelynek megígérte a gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítését. Ez mára szinte teljes egészében teljesült is: egyedül Zalaegerszeget nem érte el még sztráda*Salgótarjánba, Kaposvárra és Veszprémbe ugyan nem autópálya vezet, de 2×2 sávos főutak, ami funkciójában teljesen megfelel ennek. Ugyan nem megyeszékhely, de a megyei jogú városok közül még Hódmezővásárhelyre nem vezet autópálya, de a 47-es út szinte végig 2×2 sávos Szegedig..
A fejlesztéseket nem a forgalmi adatok, a közlekedésfejlesztési és gazdasági észszerűség, sokkal inkább a politikai elvárások motiválták – ennek pedig súlyos ára van. Igaz, ez a jelenség nem 2010-ben kezdődött, elég csak arra utalni, hogy a hazai útfejlesztések esetében már a rendszerváltás óta hagyománya van a választások előtti átadásoknak. Már 1994-ben is pont az országgyűlési voksolás előtt sikerült az M1-es Győrtől nyugatra eső szakaszát és az M0 déli körgyűrűt átadni. A sietség volt a fő oka a legendásan drága és nehezen indokolható M6-os autópálya ppp-s szerződésének és a dombokba fúrt alagutaknak az MSZP-SZDSZ kormány alatt.
A sietségnek sokszor árfelhajtó hatása van, miközben már a tervezésnél is egyre szorongatóbb határidőket fogalmaznak meg a politikusok a tervezőknek, a projektek lebonyolítóinak. Ennek hatására pedig nem ritka, hogy értelmetlenül tízmilliárdokat dobnak ki az ablakon.
Az M44 esetében a túlzott sietség néhány év után felesleges útfejlesztéseket is hozott, nem mellékesen új kapcsolatot biztosítva Szíjj László szülővárosának. Ő a Forbes listája szerint a hatodik leggazdagabb magyar 229 milliárd forint becsült vagyonnal, jelentős részben az állami megbízásokkal kitömött útépítő Duna Aszfaltnak köszönhetően. A sajtóban gyakran szerepel a jachtjai miatt is, az egyiken korábban Szijjártó Péter külügyminiszter is nyaralt.
A Békéscsabát és Kecskemétet összekötő 44-es út fejlesztése régi vágya volt a környék lakóinak, ami természetesen érhető. A forgalmi adatokból látható, hogy a legnagyobb forgalmú szakaszon, Kecskemét térségében készül el utoljára, a szerződés szerint 2024-re az autóút. A legkevésbé forgalmas szakasz – a Békéscsaba és Gyula közötti – 2004-ben készült el a még a Fidesz-kormány által elindított Széchenyi Terv keretében.
A 44-es főutat elkerülő M44 gyorsforgalmi utat a legkönnyebben a Tiszakürt és Kondoros közötti szakaszon lehetett megépíteni – itt nem volt folyó, nagyobb akadály. Ezért 2019-re itt készült el először az új szakasz.
Az alábbi ábrán látható kékkel a 2018-as forgalom egységjárműben kifejezve. Ez a mutatószám a személyautókat 1, a teherautókat 2,5 értékkel szerepelteti. A 2020-as évben összesítve látható a 44-es főút és az M44 forgalma. Érdemes kiemelni, hogy úgy ilyen alacsony az új gyorsforgalmi szakasz forgalma, hogy erre még matricát sem kell venni a személyautóknak – a kormányzat szerint majd csak akkor kell, ha összekapcsolódik a sztrádahálózat többi részével. Így 2019 és 2025 között ingyen használható az M44-es.
Az adatok alapján felmerül a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán végig egy új gyorsforgalmi útra. Hiszen a forgalom csak nagyon kevés helyen haladja meg a 10 ezer egységármű mértéket, ami alatt nem igazán indokolt sztráda építése. Korábban nem véletlenül 2×1 sávos gyorsforgalmi úttal terveztek ezen a nyomvonalon, hiszen így elkerülhetők a települések, a forgalom pedig még nagyon hosszú távon sem indokolta volna a 2×2 sávot.
Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogyan alakult Kecskeméttől Békéscsaba irányába a 44-es út és az új M44-es kapacitásának kihasználtsága.
Jól látható, hogy szűk keresztmetszet három helyen volt:
Kecskemét térségében,
Szarvas térségében,
Kondoros és Békéscsaba között
Szarvas és Tiszakürt között nem volt szükség autóút építésére. Ráadásul az új sztráda nem is csökkentette igazán a forgalmat Kunszentmártonig – az erre közlekedőknek valószínűleg nem éri meg kerülni. Az új M44-es kihasználtsága igazán csapnivaló, csupán 8 százalék. Az 5 ezer egységjármű forgalom egy másodrendű főútnak is alacsony, nemhogy gyorsforgalmi útnak. Sokkal hasznosabb lett volna, ha csak 2×1 sávon épül meg, plusz felújítják az érintett térség mellékúthálózatát.
Amire viszont biztosan szükség lett volna, az Kecskemét térségének fejlesztése. Ennek szerződését tavaly írták alá, a Duna Aszfalt-csoport 107 milliárd forintért építi meg ezt a 32 kilométeres szakaszt. Ahogy az alábbi ábrán látszik, nagyon gyors ütemen drágult az építés az M44-es szakaszain, amelyek szinte mindegyikében a Duna Aszfalt-csoport cégei érdekeltek. (Pedig ezek jelentős részben az építőipar termelői árainak elszállása előtt készültek el, a KSH adatai szerint az útépítés költségének emelkedése először csak 2021 utolsó negyedévében lépte át érdemben a 10 százalékot.)
A fejlesztések átgondolatlanságát mutatja, hogy a 2021-ben átadott új Tisza-hidat is magában foglaló, Lakitelekig megépített szakasszal együtt nagyon jelentős kapcsolódó úthálózat-fejlesztésre is sor került.
20,3 kilométeren felújították a 44-es főutat 8,1 milliárd forintért.
Szentkirály és Lakitelek között tovább épül 4,6 kilométeren úgy az M44, hogy így nem ér el új kapcsolatot az M5 irányába.
Építenek egy visszakötést Kecskemét irányába, a Tiszakécske-Kecskemét út jelentős részét átépítik, Szentkirály pedig kap egy új elkerülő utat.
A Kecskemét-Tiszakécske összekötő út jelölt része, benne a Szentkirály elkerülővel 2023-ra készül el, de 2024-re már átadják a fenti térképen szaggatott kékkel, az alábbin sárgával jelzett, teljesen új nyomvonalú M44-est az M5-ös sztrádáig. Ez a forgalom nagy részét minden bizonnyal elvezeti Szentkirályról, illetve általában erről a mellékútról. Ez az út alig 3700 egységjármű forgalmat bonyolít, a kapacitásának csak 18 százalékát használták a 2020-as mérések alapján.
A felújítása számításaink szerint mintegy 18 milliárd forintba kerül, a becslés részletei a csillagra kattintva olvashatók*Kerestük e-mailben a Nemzeti Infrastruktúra Zrt.-t, hogy a projekt költségei hogyan oszlanak meg, de nem válaszoltak.
A pontos árakat illene a szerződésből ismerni, de a közbeszerzési eljárás során és a szerződésben is csak az összesített árat teszik közzé. Mivel közérdekű adatkérelemre jellemzően 45 plusz 45 nap után válaszolnak, és akkor is bizonytalan, hogy érdemi információkat adnak-e meg, ezért más projektek költségei alapján becsültük meg, hogy miből áll össze a 35,5 milliárdos Szentkirály-Lakitelek szakasz költsége. A sztráda és a kerékpárút mindenképp megépült volna, a lekötés és a burkolatmegerősítés részét vettük nem feltétlenül szükséges elemnek az alábbiak szerint
Szakasz – Km – Mrd Ft/km – Összesen mrd – Szükséges/nem szükséges
M44 főpálya – 4,6 – 3 – 13,8 – szükséges
2×1 sávos új főút – 2,8 – 2,3 – 6,4 – nem szükséges
Burkolatmegerősítés – 16,2 – 0,7 – 11,3 – nem szükséges
Kerékpárút – 13,3 – 0,3 – 4 – szükséges. Ezért cserébe várhatóan mindössze egyetlen évig lesz érdemi forgalom ezen a négy számjegyű úton, amely a térségben is rengeteg munkát elnyerő Szíjj László szülővárosába vezet.
De nem ez az egyetlen nehezen érthető döntés. Az M44-es épülő 32,2 kilométeres szakasza messze elkerüli Kecskemétet. A mostani főutakon is ennél alig hosszabb, csupán 34,7 kilométer az M5-ös elérése.
A célt a meglévő főutak felhasználásával is el lehetett volna érni. Ha már eldöntötték a Kecskemét-Szentkirály-Tiszakécske szakasz felújítását, azt 2×2 sávosra bővítve – két új átkötéssel a régi 5-ös út irányába – az M44-es épülő szakaszához képest 1,5 kilométerrel rövidebb szakaszt is építhettek volna. Ezzel pedig becsülhetően 10-15 milliárd forinttal lett volna olcsóbb a gyorsabb elérést biztosító új út építése. Nem mellesleg kiváló minőségű termőföldeket sem kellene a művelés alól kivonni.
Az épülő nyomvonalváltozat mellett az szólt, hogy az majd egyszer az M8-as útvonalának része lehet Kecskemét és Szolnok között. A jelenlegi tervek szerint azonban ez a szakasz ebben az évtizedben nem épül meg.
A kormányzat így végül a lehető legdrágább, leglassabb elérését biztosító, a környezetet a szükségnél jobban terhelő megoldást választotta. De legalább hétszer tudnak szalagot vágni az egyes új szakaszok átadásakor.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdehaza extraprofitot, külföldön csak veszteséget termel a kormány kedvenc útépítő cégePróbál külföldön terjeszkedni a Duna Aszfalt, de az eredmények egyelőre nem említhetők egy lapon az idehaza elért kiemelkedő növekedéssel és profitrátával.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÁtadták a Simicska-Orbán háború és a túlárazás szimbólumává vált autóutatA kormány addig védte az M4-es Szolnok körüli költségeit, amíg Simicska Lajos nem kezdett el telefonálni 2015. február 6-án. A félbemaradt szakaszt most adták át, és összességében még drágább lett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakánA gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.
Közélet autóút Duna Aszfalt gyorsforgalmi út M44 nif pazarlás Olvasson tovább a kategóriában | [
"Duna Aszfalt"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Zrt.",
"Duna Aszfalt-csoport"
] |
Megalapozottan és minden kétséget kizáróan bizonyítják az államellenes bűncselekmény gyanúját azok a dokumentumok, amelyek a kémbotrány néven elhíresült, a Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) által folytatott eljárásban a nyomozó hatóság birtokába kerültek – írja a csütörtöki Magyar Nemzet.
A lap információi szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) olyan bizonyító erejű dokumentumokkal rendelkezik, amelyek igazolják, hogy a Gyurcsány-kormány idején az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyes vezetői tudtával a magyar elhárítás kényes adatai kerültek orosz kézbe.
Mint írják, a BKÜ október végén befejezte az eljárás iratainak ismertetését, és várhatóan december végére összeállítja a Fővárosi Bíróságnak továbbítandó vádiratot. Az ügy részletei 2040-ig minősített nemzeti adatot képeznek, ezért a nyomozó hatóság eddig nem kommentálta a nyilvánosságra került információkat.
Ismert, a katonai ügyészség a június 28-án kirobbant ügyben kémkedéssel gyanúsította meg Galambos Lajost, az NBH korábbi főigazgatóját, három nappal később felbujtás gyanújával hallgatta ki Szilvásy György egykori titokminisztert, július 1-jén pedig a főigazgató hivatali utódját, a bűnpártolással meggyanúsított Laborc Sándort. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Budapesti Katonai Ügyészség",
"Fővárosi Bíróság"
] |
Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös ingatlankezelő cége, az Appeninn Nyrt. lett a Balatonfüredi Nemzetközi Vitorlásközpont új tulajdonosa, ugyanis a cég megvásárolta a kikötőt üzemeltető Solum-Invest Ingatlanfejlesztő Kft.-t – jelentette be a Budapesti Értéktőzsde honlapján az Appeninn. A kikötőt üzemeltető vállalatot a cég Balázs Attilával, a Bayer Construct Zrt. részvényesével karöltve vásárolta meg, Balázs 24 százalékot kapott a Solum-Investből. A kikötős cég amúgy korábban Simicska Lajoshoz tartozott, 2013 és 2018 között a Közgép és Fonyó Károly tulajdonában volt.
Az Appeninn ingatlankezelő cégben 2017 nyarán vásárolt meghatározó befolyást a Mészáros-cégbirodalmat összefogó Konzum Nyrt. egyik alapja, majd majdnem napra pontosan egy év múlva jött a bejelentés, hogy a Konzum stratégiai partnerséget kötött Tiborcz István ingatlanos cégével, a BDPST Zrt.-vel, amelynek értelmében a Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában lévő Konzum PE Magántőkealap eladja a miniszerelnök vejének az Appeninnben lévő részesedésének több mint 20 százalékát.
Azóta a Konzum folyamatosan adogatja el részvényeit Tiborczéknak, jelen állás szerint a BDPST az Appeninn részvényeinek 29,3 százalékát birtokolja, a Konzum ingatlanbefektetési alapjának pedig már csak 18,33 százaléka van. Emellett az OTP ingatlanos alapjának van 5,09 százaléka az Appeninnben, a többi részt pedig további kisebb részvényesek adják-veszik.
Nem a balatonfüredi az Appeninn első kikötője, 2018 nyarán ugyanis ez a cég lett az egykori MSZMP-pártüdülő, a Club Aliga többségi tulajdona. Mészáros Lőrinc és Tiborcz István pedig már a Balaton partjának jelentős részén birtokol szállodákat, üdülőket és kikötőket. Ahogy például azt korábban bemutattuk, Keszthely parti szakaszát például már szinte teljesen a Mészáros–Tiborcz-tengely birtokolja.
Keszthelyen már ne akarjon szállodát venni a Balaton-parton
A Hvg.hu friss cikke szerint elég jól hoznak ezek a befektetések, például azért is, mert több szállodájuk is szerződött az állami Erzsébet-programmal, így a Club Aliga és a keszthelyi Hullám Hotel nem is fogad olyan vendégeket, akik nem az állami programmal mennek nyaralni. Ezen pedig remekül is keresnek, ez a két szálloda a portál szerint tavaly 490 millió forintot kapott az Erzsébet-programon keresztül. | [
"Solum-Invest"
] | [
"Balatonfüredi Nemzetközi Vitorlásközpont",
"Appeninn Nyrt.",
"Konzum Nyrt.",
"Bayer Construct Zrt.",
"Club Aliga",
"BDPST Zrt.",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Solum-Invest Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Hullám Hotel"
] |
Támogatóinak a kétharmadát elveszítette a Gyermekrák Alapítvány azt követően, hogy több újságcikk visszaélések gyanújáról írt az alapítvánnyal kapcsolatban. Bár 21 ezer felajánló így is őket támogatta.
Egy év alatt elvesztette a felajánlások és a támogatók kétharmadát a Gyermekrák Alapítvány – írja a 444.hu a tetalap.hu című, egyszázalékos felajanlásokkal foglalkozó oldalra hivatkozva. Ez az oldal a NAV adatait dolgozta fel.
A Gyermekrák Alapítvány a tavalyi szja-kból 221 millió 790 ezer forintot gyűjtött össze 64 590 támogatótól, míg idén a tetalap.hu oldala szerint 70 millió 340 ezer forintot, összesen 21 147 darab adózótól. A kedvezményezettek toplistája itt olvasható, ebből kiderül, hogy a korábban rendszeresen az első-második legtöbb felajánlást összegyűjtő Gyermekrák Alapítvány a hatodik helyre csúszott.
A támogatások csökkenése azt követően történt, hogy az alapítvány vezetőjéről, Balogh Istvánról tavaly decemberben megírta az Index.hu, hogy többször is az alapítvány mentőjét használta ügyintézésre és munkába járásra, valamint azt is, hogy az alapítvány gazdálkodása sem teljesen átlátható. Januárban nyomozás is indult a Balogh vezette szervezet ellen hűtlen kezelés gyanújával. | [
"Gyermekrák Alapítvány"
] | [] |
Kilenc dolgozó, nyolcszáz lélegeztetőgép, és fejenként 1,2 milliárd forint bevétel: számokban az OTT-One Nyrt. tavalyi teljesítménye. Valami azonban gyanús lett a könyvvizsgálónak.
A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben felfüggesztette az OTT-One Nyrt. részvényeinek tőzsdei kereskedését. Az indoklás szerint a részvénytársaság könyvvizsgálója felmondta a szerződést, és ezzel az is veszélybe került, hogy a cégnek az előírt április 30-i határidőre elfogadott mérlege legyen. A jegybank határozatában a befektetők számára lényeges információ közlését hiányolta, vagyis az indoklást, hogy miért lépett vissza a könyvvizsgáló.
Az MNB viszont pontosan tudta, miről van szó, szabálytalanság észlelésekor a könyvvizsgálónak a felügyelő szervezetet tájékoztatnia kell. A jegybankot ráadásul nem csak a könyvvizsgáló felmondása aggasztja, közleménye szerint átfogó vizsgálatot folytat, és már feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen. Hogy milyen gyanú miatt, arra cikkünk megírásáig nem küldött választ a nemzeti bank, de úgy tudjuk, ez nem a konkrét könyvvizsgálói esethez kapcsolódik.
A cég könyvvizsgálója a debreceni székhelyű REPORT & AUDIT Könyvvizsgáló és Adószakértő Kft., közelebbről Gyapjas István, aki 2016 óta végezte a könyvvizsgálatot, és megkeresésünkkor a titoktartási nyilatkozatra hivatkozott, így nem volt hajlandó konkrétumot elárulni a szerződésfelmondás okáról. Pedig izgalmas cégről és időszakról van szó. Mint korábban megírtuk, a tavalyi nagy állami lélegeztetőgép-beszerzési biznisz egyik részese volt az OTT-One Nyrt. A külügyminisztériummal 4,7 milliárd forint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal 7,7 milliárd forintos szerződést kötött 500, illetve 300 lélegeztetőgépre, ezen kívül hárommillió maszk szállításának is van nyoma.
Ez alaposan megdobta a kis cég forgalmát: 2019-ben mindössze 2,8 milliárd volt az árbevétele, 2020-ban a harmadik negyedévben már 11 milliárd felett tartott. A végeredményt nem ismerjük, hiszen az éves beszámolót – amint a jegybanki intézkedésből kiderült – a könyvvizsgáló nem hagyta jóvá. Addig egyébként nem is kereskedhetnek ismét a részvényekkel, amíg fel nem mutatják az elfogadott mérleget.
Az OTT-One a jegybank határozatának egyik felét már teljesítette, közzétette, miért mondott fel a könyvvizsgáló. A kissé nyakatekert szöveg alapján
csalás gyanúját észlelte, például egymásnak ellentmondó bizonylatokra bukkant, így nem vállalta a felelősséget a mérleg hitelességéért.
A problémát elég nagynak ítélhette, egyes tételek eltérő értelmezése esetén a könyvvizsgáló a cégvezetéssel egyetértésre szokott jutni, ha néhány mérlegtétellel kapcsolatban ez nem sikerül, a jelentéséhez korlátozott véleményt fűzhet, ellenvéleményt is megfogalmazhat, jelezve, hogy fenntartással kezeli a szóban forgó részt. Ha nem hajlandó elvégezni a hitelesítést, az átfogó problémára utal.
Ezt erősíti a cég közleménye, amely idézi a könyvvizsgálót:
a gyanított csalás fennállhat, illetve az adott partnerrel egyéb gazdasági ügyletek is előfordultak és folyamatban van, így valószínűsíthető, hogy a csalás esete nem elszigetelt jelenség lehet.
A szakember illegális előny szerzése céljából alkalmazott megtévesztésről is ír véleményében.
Az OTT-One nem ért egyet könyvvizsgálóval, szerintük jogellenes a visszalépése, hiszen folyamatosan egyeztettek, magyarázatot adtak a felmerülő kérdésekre, és az igényelt dokumentumokat is rendelkezésére bocsátották. Ezért nem fogadták el elsőre a könyvvizsgáló visszalépését, de miután hiába szólították fel a szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére, rendkívüli felmondással megszüntették a könyvvizsgálóval fennálló jogviszonyt, mégpedig súlyos szerződésszegés miatt – derül ki a céges közlésből. A történetet ezzel nem tekintik lezártnak, bejelentést tettek a Pénzügyminisztérium illetékes osztályánál és jogi lépéseket helyeztek kilátásba a visszalépésével összefüggő károk megtérítése érdekében.
Hogy mennyire izgalmas cég az OTT-One, arról a G7 írt először összefoglalót, felsorolva kolumbiai, dubaji, amerikai, kongói és nigériai üzleteit a hadiipartól a streamelésig. A kínai üzletről már nekünk nyilatkoztak, azt állítva, hogy Csengtuban egy üzleti partnerük révén jutottak a lélegeztetőgép-beszerzési lehetőséghez, és a magyar állami megrendelők kaptak az ajánlatukon. Tavaly nyár óta annyiban nem változott a helyzet, hogy a cégnek szokatlan módon nincs meghatározó tulajdonosa, 100 százalék a közkézhányad, nincs olyan befektető, aki 5 százaléknál többet birtokolna a részvényekből.
Kapcsolódó Csengtuban üzletelt egy kis informatikai cég, és egyszer csak beleesett a lélegeztetőgép-bizniszbe Egy hónap alatt megtriplázhatta a pénzét, aki egy eddig nem túl ismert informatikai cég részvényeiből bevásárolt. Az OTT-One Nyrt. 12 milliárd forint állami pénzt sepert be, ennyiért szállít lélegeztetőgépeket Magyarországra.
A céghez a 24.hu kérdései megérkeztek, az automatikus válaszban három munkanap türelmet kértek, de ennek leteltével sem érkezett válasz azokra. Így nem tudhattuk meg, mikor teljesítették az összesen több mint 12 milliárd forint értékű lélegeztetőgépek szállítását a külügyminisztériumnak, illetve az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak. A háromnegyedéves beszámolóban annak van nyoma, hogy tavaly október elején hárommillió darab KN95 típusú védőmaszk leszállításáról kiállították a nettó 8,9 millió eurós végszámlát. Ötmilliárd forint körüli összeg szerepel Állami Egészségügyi Ellátó Központnak beszerzett lélegeztetőgépekre kifizetett előlegként, de az nem derül ki, hogy az év hátralevő részében lezárult-e az ügylet, az Országos Kórházi Főigazgatóság (amelybe azóta beolvadt az ÁEEK) cikkünk megírásáig nem válaszolt arra, miként zárultak a lélegeztetőgépes ügyleteik az OTT-One-nal. A külügyi tárca viszont jelezte, hogy az ötszáz lélegeztetőgép rendben megérkezett, a szerződésben megfelelően szállították le őket, "és a cég által kiállított végszámla értéke megfelel a közleményben szereplő összegnek."
Az OTT-One egyébként a jelentés szerint "nagyon mozgalmas, érdekes és sikeres első kilenc hónapot zárt (...), sikeresen vészelte át a pandémia elsődleges negatív gazdasági hatásait". Árbevétele az egészségügyi eszközök kereskedelme nélkül hasonló szintű, mint az előző év azonos időszakában – ismerik el a 2020 első háromnegyed évéről szóló beszámolóban. Január és szeptember között 11,165 milliárd forint árbevételt, és 40 milliós adózott eredményt ért el a vállalkozás. Az állomány létszáma 9 fő volt, így egy főre vetítve 1,278 milliárd forint volt a forgalom.
Az OTT-One 2020 szeptemberében a Foglalkoztatásbővítés ösztönzése pályázat keretében 41,9 millió forintot nyert el, októberben pedig az Értéklánc minőség fejlesztése az OTT-One Nyrt.-nél című pályázatát találták 310 millió forint vissza nem térítendő támogatásra érdemesnek. A 689 millió forint összköltségű projekt keretében egy elektronikai eszközöket gyártó beültető (SMD) üzemet hoznak létre.
Bennfentes kereskedelem, összeférhetetlenség Az MNB-vel nem először gyűlik meg a baja az OTT-One-nak. A Portfolio gyűjtése szerint bennfentes kereskedelem miatt a jegybank összesen 25 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki két magánszemélyre decemberben. Az egyik részvényes egy magánszemélytől bennfentes információkról szerzett tudomást. Ezek OTT-One- és Est Media- (jelenleg Delta Technologies) részvényekre vonatkoztak. Tavaly októberben az MNB 10 millió forintos bírságot szabott ki egy természetes személyre a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Ezzel összefüggésben az OTT-One-nal szemben 5 millió forint bírságot állapított meg a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt. A jegybank megállapította, hogy a részvényes a vizsgált időszakban a kibocsátó egyik vezető tisztségviselőjétől bennfentes információról szerzett tudomást arról, hogy a kibocsátó a közeljövőben zártkörű alaptőke-emelést fog végrehajtani. A bennfentes információ birtokában a természetes személy olyan tőzsdei megbízásokat adott, amelyek tiltott bennfentes kereskedelmet valósítottak meg. Tavaly júliusban pedig összeférhetetlenségre derült fény. A hvg360 cikkéből értesült a lélegeztetőgépeket beszerző OTT-One Nyrt. igazgatósága arról, hogy felügyelőbizottsági taguk, Martonicz Dániel tulajdonosa annak a cégnek, amely több mint 6 milliárd forintért helyezheti üzembe a kínai lélegeztetőgépeket. A kormány ugyanis a lélegeztetőgép-beszerzés mellett 7,5 milliárd forintot adott azok üzembe helyezésére, ebből vitte el a nagyobb összeget Martonicz cége. | [
"OTT-One Nyrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Delta Technologies",
"Országos Kórházi Főigazgatóság",
"Est Media-",
"OTT-One 2020",
"REPORT & AUDIT Könyvvizsgáló és Adószakértő Kft."
] |
Rendet teremtenek a hadiiparban
Egy főtiszt önmagát nevezte ki igazgatósági elnökhelyettesnek
Önmagát igazgatósági elnökhelyettesnek kinevező főtiszt, háromfős főosztály, fiktív tanácsadási szerződések, szolgálati autók mellé megrendelt ingyenbérletek, szendvicsturizmus egzotikus országokba, önös érdekekből jóllakatott baráti alvállalkozók, hivatali vesztegetés. Az előző szocialista kormányok alatt ez jellemezte a Honvédelmi Minisztérium hadiipari vállalatait. Borbíró Zoltán, a HM cégeinek elnöke szerint a korrupciós ügyek feltárása és a feljelentések mellett egy szocialista nagyvállalati struktúrát kellett átalakítani, hogy kizárják a korrupciót, és gazdasági értelemben is rendbe tegyék az állami társaságokat.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Mire gondolt, amikor a szocialista Szekeres Imre honvédelmi minisztersége idején a szaktárca legnagyobb vállalatát, a HM EI Zrt.-t a katonai ügyészség gengszterszervezetnek nevezte?
– Bár akkor még kívülálló voltam, mégis kellemetlenül éreztem magam. Tartottam a következményektől, hiszen sejtettem, hogy a súlyos korrupciós ügyek feltárása ezen a ponton nem ér véget. Természetesen egy gazdasági társaság vezetőjének vállalnia kell a felelősséget. Akkor is, ha szándékosan a céget megkárosítva cselekedett, és akkor is, ha csak hibázott, és nem vette észre, hogy a háta mögött mi történik, vagyis mulasztást követett el. Ezeket az ügyeket később a szaktárca független szakértők segítségével feltárta, és az információkat átadta a nyomozó hatóságoknak.
A teljes interjút a Magyar Nemzet 2011. augusztus 4-i számában olvashatja. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"HM EI Zrt."
] | [] |
Óriási monstrumot húznának fel Miskolc "Gellért-hegye" elé
Az avasi panoráma elvesztésétől, és az ötven éve vágyott főtér-kialakítás esélyének eltékozlásától tartanak a miskolciak egy, a belváros szívébe tervezett épületkomplexum miatt. A hangzatos Avalon Business Center névre keresztelt építményt a felszín felett négyszintesre (plusz tetőtér), a Szent István térre álmodták, amelyet a régió egyik legtehetősebb és legbefolyásosabb emberének közvetett tulajdonában álló cége húzna fel. A beruházó Avalon Center Kft. ugyanis az Üvegszikla ingatlankezelő kft. leányvállalata. Ennek ugyanúgy a nyilvánosságot kerülő id. Barabás Ernő és neje a tulajdonosa, mint a – Bruce Willisszel reklámozott – Hell energiaitalt előállító, állami és uniós támogatással kitömött Hell Energynek.
A Miskolc "Gellért-hegyének" előterébe tervezett beruházás ellen a szomszédok, a lokálpatrióták és a Zöld Kapcsolat környezetvédelemmel foglalkozó egyesület is tiltakozik. Úgy érzik, a beruházó – az önkormányzattal karöltve – megkerülte őket a hatalmas épület tervezésekor. Az ellenzők észrevételeiket, ellenérzéseiket egyetlen fórumon, egy augusztusi közmeghallgatáson fogalmazhatták meg. Ám ezt sem a beruházó vagy az önkormányzat, hanem a kormányhivatal hívta össze, miután az építési eljárást megelőző környezetvédelmi hatásvizsgálat részeként törvény írta elő. Noha a fórumot közvetlenül az augusztus 20-ai hétvége előtti napra időzítették, így is legalább hatvanan zsúfolódtak össze a városházán.
Amellett, hogy akadtak, akik tetszésüknek adtak hangot, a jelenlévők többsége ellenérzéseiről beszélt. A tiltakozók egyik problémája, hogy a tervezők a XVIII–XIX. századi épületek közé egy modern homlokzatú irodaházat álmodtak, aminek szellőzői, kazánjai a szomszédos épületek felé néznek. Ráadásul Barna Péter helyi lakos – egyébként jó nevű jogász – szerint a közel 22 méter magas monstrum a szomszédos, patinás Erzsébet-fürdő kupolája fölé magasodna, ezzel kitakarva a belváros legrégebbi templomát, az Avason épült és harangjátékáról ismert gótikus református templomot.
[caption id="attachment_5608" align="aligncenter" width="1000"]
Az Avalon Business Centerről szóló miskolci lakossági fórum. Így nézne ki az épület[/caption]
A tiltakozók, köztük F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület alelnöke úgy látja, ez elég kell legyen ahhoz, hogy a beruházás elbukjon a kormányhivatal környezetvédelmi eljárásán. Az alelnök azonban azt is állítja, a mérnökök elavult és pontatlan adatok (például a térképvázlatukról a szomszédos műemléki épület hiányzik) alapján jutottak arra, hogy a lakók környezetét nem terheli a beruházás. A tervezők azzal védekeztek: másfél év alatt közel 20 beépítési variáció készült, öt alkalommal egyeztettek a polgármesteri hivatallal, a tervek pedig az előírásokat betartva készültek.
– Márpedig valami épülni fog – szögezte le Szabó Tamás, az egyik tervező. F. Nagy Zsuzsanna kérdésünkre kijelentette: nem a beépítés ellen vannak – főként hogy a terület mostani állapota is rendezetlen, parkolóként hasznosul –, de a bemutatott építménynél jóval kisebbet szeretnének a miskolciak.
A lakók szájába építkezik a trafikosnő fia Egy helyi vállalkozó a fejébe vette, hogy háromszintes társasházat épít Székesfehérvár egyik legnagyobb lakótelepén a tömbök közé.
Feltűnő, hogy a környezetvédelmi eljárásra készített vaskos iratban a komplexumot hol irodaházként, hol iroda-üzletházként emlegetik, amihez kiskereskedelmi egységeket, éttermeket képzelnek el. És az sem titok, hogy háromszintes, 350 férőhelyes mélygarázst is építenének hozzá. Ennek alapján a tiltakozók attól tartanak, az irodai funkció csak átmeneti, és arra szolgál, hogy kikerüljék a Fidesz-kormány által alkotott plázastoptörvényt. A tervezők szerint erről nincs szó, a parkolók számát az önkormányzat kérésére növelték. F. Nagy Zsuzsanna biztos benne: ha a kifogásaik ellenére mégis környezetvédelmi engedélyt kap a beruházás, az a plázastopról szóló törvény hatálya alá esik
Figyelemre méltó, hogy a helyi építészszakma is csak ingatja a fejét a beruházás kapcsán. Amikor ugyanis többüktől véleményt kértünk a tervről, azt mondták: nem ismerik a részleteket. Őket is kihagyták a beruházásból; ki névvel, ki neve elhallgatását kérve ezt nehezményezte is. Főként, hogy nem egy egyszerű épületről van szó: Miskolc születő főtere a tét. A borsodi megyeszékhelynek ugyanis nincs igazi belvárosi közösségi tere. Erre – az 1960-as években az épületek elbontásával létrejött – Szent István teret látja alkalmasnak minden kurzus (akkor a nem odaillő könyvtárépület felhúzását is az avasi panoráma miatt vetette el az MSZMP).
Ennek a teleknek a funkcióját azonban azóta sem találták meg, pedig megannyi terv készült konferenciaközponttal, szállodával és bevásárlóközponttal. A számtalan kudarc után a jelenlegi fideszes városvezetés is presztízskérdést csinál a főtér kérdésének megoldásából. Abban viszont minden általunk megkérdezett építész egyetértett: bevásárlóközpontnak nincs helye a területen. Az Ybl- és Széchenyi-díjas Bodonyi Csaba azt is megjegyezte: örül, hogy foglalkoznak a beépítéssel, a teret ugyanis a közhiedelemmel ellentétben az épületek jelölik ki. Ám egy olyan beruházás tervezésénél, ami legalább egy évszázadra meghatározza a város frekventált terének arculatát, a lakosokat akkor sem lehet kihagyni, ha az épület magánberuházásban készül. A miskolciak ezért sem tudják mire vélni az önkormányzat és a képviselők hozzáállását.
A már említett fórumon sem a polgármester, sem egyetlen képviselő nem tette tiszteletét. Pedig 2010-ben – már a fideszes városvezetés idejében – Rostás László főépítész vezetésével a helyi építészekkel közös gondolkodás kezdődött a főtér kialakításáról. Ez végül egy beépítési tervben öltött testet, de az általunk megszólaltatott mérnökök sem tudnak semmit annak a sorsáról. Juhász-Nagy Balázs, a megyei építészkamara elnöke azt mondta: többször kérték a polgármesteri hivataltól, hogy vonják be őket a nagy projektekbe, hogy első kézből származó információik legyenek. A jelek szerint hiába.
Lécci-lécci, csak a Fidesz! A csend, rend, fegyelem idilli állapota csak addig kellemes, amíg az ember nem ütközik a Párttal (NER-rel). És itt jövünk, pardon, jönnénk mi, újságírók.
Kerestük Tóth Róbertet, a beruházó Avalon Center Kft. ügyvezetőjét, de csak személyesen és később akart nyilatkozni. Azt mondta, az Észak-Magyarországnak adott rövid nyilatkozatát fenntartja. E szerint a közmeghallgatást sikeresnek értékelte, ugyanakkor állította, hogy eddig nem volt lehetőségük az aggályok, tévhitek eloszlatására. Szándékuk, hogy mindenki megelégedésére szolgáló épületet hozzanak létre – szögezte le.
Talán csak véletlen, hogy két hónapja távozott posztjáról Rostás László városi főépítész – akkor, amikor az Avalon környezetvédelmi hatósági eljárását elindították. A szakmában nagy tisztelettel emlegetett szakemberről az a hír járta, hogy a beruházással összefüggésben kérte felmentését. Telefonon erre a felvetésünkre úgy fogalmazott, ez alaptalan; a jövőben a diósgyőri várban meglévő feladataira koncentrál.
Az önkormányzatnak több kérdést is küldtünk – például mennyire illeszkedik városfejlesztési elképzeléseibe az Avalon Business Center; hogyan képviselik a lakók elvárásait a beruházó felé; illetve milyen szempontokat tart fontosnak a polgármesteri hivatal a térszerkezet átalakulásakor –, a válaszok azonban a Magyar Hang szerdai lapzártáig nem érkeztek meg. Később is csak egy konkrétumok nélküli, szűkszavú közlést kaptunk. Eszerint a belváros és a történelmi Avas megújításának egyik eleme a Szent István tér közösségi térré formálása. A beruházói elképzelés és a belvárosi fejlesztések összhangjának megteremtése érdekében a város folyamatosan együttműködött az építtetővel; a terveket a Miskolci Építészeti Tervtanács több alkalommal véleményezte – írták. Ennyivel kell beérniük a miskolciaknak és lapunknak is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 15. számában jelent meg, 2018. augusztus 24-én.Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon | [
"Avalon Center Kft.",
"Hell Energy"
] | [
"Miskolci Építészeti Tervtanács",
"Zöld Kapcsolat Egyesület",
"Magyar Hang",
"Avalon Business Center",
"Zöld Kapcsolat"
] |
Nem először, nem is másodszor, hanem legalább harmadszor zajlik le ugyanaz a csodálatos pénzteremtési folyamat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A varázslatos módszer valójában mindig ugyanarról szól. A Mészáros-birodalom a Konzum és az Opus Global után most a 4iG nevű cégnél zongorázza végig a mestertervet.
Harmadszor van Budán kutyavásár, visszatérően varázsol kevésből hatalmas értéket a tőzsdén a NER. Ráadásul ez nem olyan, mint a megmagyarázhatatlan bűvésztrükkök, itt végig jól látható, tökéletesen nyomon követhető a varázslat.
A nyilvános tőzsdei jelentésekben ugyanis az a szép, hogy szinte minden cégvezető, minden igazgatóság tudatában van a nyilvános tőkepiac súlyának és a jogi felelősségnek, ezért a riportokban általában mindenki igyekszik igazat írni. Az már más kérdés, hogy vajon elolvassa-e a szélesebb közönség vagy legalább a tőkepiaci közvélemény ezeket a részletes, a tőzsde honlapján is fellelhető beszámolókat.
Új tulajdonos
Cikkünk tárgya, az informatikai 4iG Nyrt. november 15-én publikálta háromnegyed éves riportját, és az aláírók, vagyis Jászai Gellért elnök és Tóth Béla Zsolt igazgatósági tag őszinte és érdekes olvasmányt állítottak össze.
A vezetők leírják a cégről, hogy 2018 egy új korszak kezdetét jelenti a 4iG történetében, mert a Konzum–Opus-csoport (más helyen konkrétan a Mészáros-csoport kifejezést használják a szerzők) lett a tulajdonos, és az új háttér biztosítja, hogy a társaság a hazai informatikai piac legdinamikusabban növekvő szereplőjévé váljon. A cég menedzsmentje szerint az új tulajdonosi háttér révén mind a piaci, mind pedig az állami szektorban új informatikai lehetőségek válnak elérhetővé. Ez biztosan így van, más kérdés, hogy a NER-világban a legtöbben tagadni szokták, hogy a tulajdonosi kör határozza meg azt, hogy például az állami tendereken nőnek az esélyek.
És lőn!
Nagyon leegyszerűsítve az üzenetet: "Pusztán azzal, hogy Mészáros Lőrinc lett a cég tulajdonosa, hasítani fogunk!" A piac valójában már korábban megértette az üzenetet, az idei évet még csak 205 forintos árfolyamon kezdő 4iG Nyrt. immár 2100 forinton forog, és az 1000 százalékosra (!!!) ugró árfolyam alapvetően azután alakult ki, hogy Mészáros Lőrinc júniusban bevásárolt a cégbe (azóta 1700 forintot lépett feljebb az árfolyam).
Ma ez már szokványos történet – mondhatjuk, hiszen láttunk már ilyet a Konzum, az Opus vagy az Est Media esetében is. Utóbbit azért vegyük ki a felsorolásból, mert azt mások valósították meg, de a három teljesen hasonló, Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért meghatározta történetből jól kirajzolódik, hogy mi is ez a csodarecept.
Hogyan zajlik tehát Magyarországon egy újfajta speciális értékteremtés, a NER-es midcap (közepes kapitalizációjú céggel megvalósított) sikersztori? Figyelem, aki a tőzsdén hamar felismeri, hogy megint jön ez a modell, és van kedve ebben részt venni, rendkívül jövedelmező befektetésre tehet szert.
A mesterterv pár lépésben
Nézzük a szokásos lépéseket.
Adott egy nem túl izgalmas, régóta vegetáló tőzsdei részvény, stagnáló vagy eső árfolyammal. Mészáros Lőrinc emberei megtalálják a papírt, és a Mészáros-csoport beszáll. Az új tulajdonosok azonnal be is lengetnek valami szép jövőt, növekedési sztorit, felvásárlási terveket, apportokat. Az árfolyam rögtön emelkedni kezd, Mészáros Lőrinc nevére ugyanis a kisbefektetők, a spekulánsok azonnal megérzik a pénzszagot, egymást eltaposva szaladnak papírt vásárolni, mert azt gondolják, hogy ennek a befektetőnek általában szoktak sikerülni a tervei, ha ő indul el egy iparág vezető pozíciójáért, az állam ebben nem hátráltatni, hanem segíteni fogja. Amikor már viszonylag magas az ár, mert pusztán a reményre, a hitre sokan vásároltak, akkor a magas árfolyamú részvényekkel már valóban el lehet kezdeni a "cserélgetést", vagyis a társaság drága saját részvényeiért cserébe elkezd cégeket venni. A folyamat tetszőlegesen folytatható, hiszen ha elfogynának a cserébe adható részvények, tőkeemelésekkel újak bocsáthatók ki, és az újabb és újabb vásárlásokkal, a cégapportoknak hála, tényleg felépül egy nagy tőkeértékű szektorális csoport, láttunk ilyet már ipari érdekeltségekkel (Opus Global), turisztikai érdekeltségekkel (Konzum), most jöhetnek az informatikaiak (4iG).
A 4iG esete
A 4iG, vagyis a legújabb sztori receptkönyve kicsit részletesebben, pár lépésben így nézett ki:
2018. június 6-án a Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért jellemezte üzleti kör (az Opus, a Konzum PE Magántőkealap, illetve egy Repro nevű, szintén a Konzum-csoport kezelte magántőkealap) bejelentette, hogy közel 50 százalékos részesedést vásárolt a 4iG-ben. Nyilván nem túl drágán, mert májusban, amikor a vásárlások történtek, még nem volt magas a részvényár.
Az új erők megérkezése után már az első közleményben benne volt, hogy új éra jöhet, elsősorban azért, mert az Opus Global könnyen a 4iG-nek adhatja a Takarékinfo nevű cégben meglevő érdekeltségét. Ez a sokmilliárdos árbevételű, érdekes múltú cég fejleszt informatikát a takarékszövetkezeti szektornak. Márpedig ebben a szektorban annyi a fejlesztés, az integrációs feladat, hogy bizton lehet további megrendelésekre számítani.
Új emberekkel
Hamarosan a 4iG lecserélte a testületeit, a vezetőit. A Mészáros-világból ismert nevek érkeztek. Jött Jászai Gellért, Linczényi Aladin, Tima János, Ódorné Angyal Zsuzsanna, aki rájuk keres, meglátja, hogy a korábbi sztorikban is volt szerepük. Hamarosan – igaz, egy kis fáziskéséssel – Zibriczki Béla lesz az új vállalatvezető. Az ő neve így talán nem annyira ismerős, de a bennfentesek tudják, hogy neve garancia arra, hogy a dolgot legfelül is támogatják, Zibriczki Béla ugyanis abból a Symmetria nevű cégből érkezett, amit a sajtó, például a Népszava a Tiborcz István-féle üzleti kör informatikai lábának gondol.
Fotó: Budapesti Értéktőzsde
Ennyi információ után a tőzsdei kisbefektetők már "hisznek", vélhetően azt gondolják, hogy Magyarországon (mint a világon bárhol) a nagy informatikai beszerzések erősen kormányzatfüggőek, a 4iG biztos kap majd megbízásokat, meg fog tudni venni versenytárs cégeket. Így a 4iG hiába volt veszteséges 2017-ben (nagyságrendileg 17 milliárd forintos forgalomhoz félmilliárdos mínusz párosult), hiába esett ki a Microsoft viszonteladói köréből, mindenki abban bízik, hogy érdemes tartani a 4iG-papírokat.
Ha ugyanis igaz a remény, hogy az állam tényleg szeretné a későbbiekben megbízásokkal kitömni a céget, akkor könnyű lesz nyereséget termelni. Ennek a jövőbeli esélynek ugyan konkrétan semmilyen elemét nem látjuk, de a nagy állami vállalatok, a Paksi Atomerőmű, az MVM, a Szerencsejáték rengeteget költenek IT-ra, aki odafér a kondérhoz, nem szokott rosszul járni.
Itt még nem tartunk
Az Opus Global vagy a Konzum hatalmas cégportfólióját már ma is lehet látni. A 4iG-vel még nem tartunk itt. Ma még nincsen áttörés, egy decemberi közgyűlés ugyan majd egyesítheti a ma több cégből álló csoportot, beolvadnak a különböző leányvállalatok (az Axis Rendszerház, a Humansoft és a Mensor3D Kft.) is az anyavállalatba, de ez még nem érdekes. Ez csak a meglevő csoport újracsomagolása. Ha azonban már elég magas lesz az árfolyam, jöhet a nehezebb fázis, meg kell szerezni a piacon elérhető értékes kapacitásokat.
Fotó: 4ig.hu
Ha pedig ez is megvan, akkor jön majd az igazán nagy kihívás, az sosem kérdés, hogy a Mészáros-csoport cégei itthon sikerre ítéltek. A médiaérdekeltségekbe kerül majd állami hirdetés, az agrárcégek jó finanszírozást kapnak a bankoktól, a szállodáknak lesz esélyük uniós forrásból finanszírozott felújításokra.
A kérdés a nemzetközi szint
A nagy kérdés azonban mindig a piac, a külföld. Abban a hatalmas konglomerátumban, ami a tőzsdén épül, megérkeznek-e a valódi piaci sikerek is, például az ígéretes ipari kapacitások megállják-e helyüket az exportpiacokon is?
Ennek egyfajta próbája el is indult már. A Goldman Sachs és a Renaissance Capital szervezésében a Konzum Nyrt. menedzsmentje Frankfurt, Stockholm, London, Helsinki és Tallinn érintésével nemzetközi roadshow-ra indult, hogy a nemzetközi befektetőknek is bemutassa ezt a tőzsdei világot.
Jó nevű befektetési bankot felvenni nem nehéz, emlékezhetünk a JP Morgan szerepvállalására az MKB eladásában. A neves közreműködő el is adta az MKB-t, de ha ma ránézünk a tulajdonosokra, úgy tűnik, hogy a JP Morgan Mészáros Lőrinc és Szemerey Tamás birodalmába segítette a bankot. A Konzum–Opus-világ egészen biztosan nem ezért fizeti meg a neves házat, hiszen Mészáros Lőrinc miért fizetne azért, hogy önmagától, önmagához juttasson papírokat. A megbízás tehát valódi, izgalmas kérdés lesz, hogy sikerül-e ennek a tőzsdei részvénytípusnak külföldi alapokat megnyerni. | [
"4iG Nyrt."
] | [
"Goldman Sachs",
"JP Morgan",
"Konzum Nyrt.",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Paksi Atomerőmű",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Mensor3D Kft.",
"Renaissance Capital",
"Est Media",
"Opus Global",
"Axis Rendszerház"
] |
Ha beigazolódik, hogy az SZDSZ tisztújításán valaki vagy valakik más nevében szavaztak, más nevében írták alá a jelenléti ívet, az ügyészség megalapozott gyanú esetén hivatalból indíthat eljárást az ügyben magánokirat-hamisítás miatt - mondta Kolláth György alkotmányjogász hétfőn az MTI-nek.
A szakértő az MTI kérdésére elmondta: "sok esélye annak, hogy az elnökválasztás eredményét megváltoztassák, nincsen, az ilyen esetekben egy új választás megtartása kezeli a dolgot rendesen".
Kolláth György rámutatott: az új tisztújító szavazás eredményét is be kell jelenteni a Fővárosi Bíróságon.
"Ha valóban volt csalás, az nem elnökválasztási csalás, hanem közokirat-hamisítás" - tette hozzá az alkotmányjogász.
Borbély Zoltán, az ügyészség szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a vádhatósághoz nem érkezett ilyen beadvány, az ügyben jelenleg a rendőrség nyomoz Szerdahelyi Szabolcs, a Deport-,56 elnöke feljelentése alapján.
Ha bebizonyosodik, hogy szervezett választási csalás történt a Szabad Demokraták Szövetségének tavalyi elnökválasztásán, új tisztújító küldöttgyűlést fognak összehívni - jelentette ki Gusztos Péter ügyvivő vasárnap Szegeden.
(MTI) | [
"SZDSZ"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Szabad Demokraták Szövetsége"
] |
Nem tudni milyen forrásból, de egyre nő Kósa Lajos rokonainak vállalkozás-birodalma. A miniszter egészségügyi nyugdíjas édesanyja tavalyelőtt egy mátészalkai sertéstelep felét vette meg.
Sajátos rokoni találkozó színtere volt 2015 nyarán a Parlamenttől macskaugrásnyira lévő Hold utca egy műemlék jellegű, szecessziós lakóházának első emeletén egy ügyvédi iroda. A házigazda, Fiák István ügyvéd Kósa Lajos három rokonát fogadta: a politikus édesanyjához, Kósa Lajosné Bacskó Katalinhoz a család egy távolabbi ágának két mátészalkai tagja, a mezőgazdász Szilágyi János fiai, Balázs és Gábor csatlakoztak.
Az alkalom arra szolgált, hogy elintézzék a közös cégük ügyeit, Kósáné ugyanis a nagyobbik testvértől nemrégiben megvette a Méker Kft. nevű, főtevékenységként sertéstenyésztéssel foglalkozó cég fele üzletrészét. Hogy a ma 82 éves Kósáné mitől kezdett hirtelen érdeklődni a disznótenyésztés iránt, az rejtély: nyugdíjazását megelőzően védőnőként, majd bölcsődei vezetőként dolgozott.
A két másik Kósa-rokonnak annál több köze volt a sertésekhez. Már a Szilágyi nagypapa is állattenyésztési telepet vezetett, a Méker Kft. elődjének tekinthető családi vállalkozást, a Szalka-Pig Kft.-t pedig még 1994-ben alapította akkori üzlettársával Szatmárhús Kft. néven a korábban téeszelnökként dolgozó Szilágyi János. A céget szorosan családi kézben tartották, 2005 óta nem volt "külsős" tulajdonostársuk.
A bolt nem is ment rosszul: 2012-ben például 315 milliós forgalom mellett 20 milliós üzemi hasznot csináltak. A vállalkozásnak azonban volt egy hátulütője: egy régi hitel miatt likviditási gondjai támadtak. A kölcsönt a disznós cég még a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt.-től (RFF) vette fel egy korábbi beruházásra.
Az RFF a hasonnevű holdingvállalat alá szerveződő állami cégcsoport tagjaként kis-és középvállalkozásoknak, valamint önkormányzatoknak biztosított fejlesztési forrásokat, de rettentően rosszul működött, sok kihelyezett hitelük befuccsolt. Így jártak a Szalka-Piggel is, a sertésvállalat 2013-ra nagyjából összeomlott. A korábban 300 millió feletti éves bevételük a tizedére zuhant, az eredményük negatívba fordult, a tartozásaik pedig egy év alatt ötvenmilliós növekedést produkálva 378 milliósra ugrottak. A malacpersely alján mindössze két és fél milliónyi aprópénz csilingelt.
Valaki (vélhetően az RFF) még 2013-ban felszámolási kérelmet nyújtott be a disznós cég ellen, majd jó egy éves csend után összecsaptak a hullámok: a nyíregyházi bíróság 2014 júniusában elrendelte a Szalka-Pig felszámolását. A vállalkozás koronaékszerét, az RFF 220 milliós jelzálogjogával terhelt mátészalkai sertéstelepet a felszámoló dobra verte, de a meghirdetett áron nem volt rá jelentkező. Nagyon úgy tűnt: ha a Szilágyiak tovább akarják vinni a családi üzemet, kisebbfajta csodára, esetleg egy pénzes nagybácsira volna szükségük.
2015 elején azonban egy apró, adminisztratív esemény jelezte, hogy a Szilágyiaknak mégis sikerült valamit összehozni a háttérben. A nagyobbik fiúnak volt még korábbról egy elég gyengén muzsikáló zöldség-gyümölcsös kereskedőcége a szomszédos Jármiban. A Méker Kft. főtevékenységét 2015 februárjában megváltoztatták, méghozzá sertéstenyésztésre. Ezt követte a cikkünk elején felidézett nyári találkozó. Szilágyi Balázs mellé tulajdonosként belépett a testvére és Kósáné asszony is, majd a cég székhelyét átvitték Mátészalkára. 2015 végén örömteli közleményt adott ki a bíróság: októberben a Szalka-Pig meg tudott állapodni a hitelezőivel és tovább működhet.
"Megvette a [Méker] Kft. a sertéstelepet (...) azon az áron, amivel [a Szalka-Pig Kft.] tartozott" - mondta nekünk a megállapodásról Szilágyi Gábor, akit telefonon értünk el.
A kérdés persze az, hogy miből. ("Mindenről én sem beszélhetek" - így Szilágyi). 2014-es beszámolója szerint a Mékernek nevetséges, hetvenezer forintos saját tőkéje, kétszáztízezres eszközállománya volt. 2015 végén - miután Kósáné belépett a vállalatba - viszont már 67 milliós volt a saját tőkéje, javarészt annak köszönhetően, hogy közben valahonnan belekerült 47 milliónyi friss, ropogós forint a kasszába, pedig a cég évközi tevékenysége mínuszos volt. A Mékerben Kósa asszony feles tulajdonrésze mellett Szilágyi Gábornak és Szilágyi Balázsnak van egyaránt 25 százalékos érdekeltsége, de őket a kérdéses időben nyilván nem vetette fel a pénz, különben a családi vállalkozás Szalka-Piget már korábban kihúzták volna a slamasztikából.
És ez még nem minden, elvégre a sertéstelepnek is lehetett valamennyi vételára. Szilágyi Gábor szerint "nem is kevés (...) szerintem a piaci ár felett" - bár a harmincas éveiben járó férfi arra is utalt, a konstrukció részeként a tartozás legalább egy részét átvállalták. A teljes összegről irányadó lehet, hogy a felszámoló 345 milliós irányáron próbálta - sikertelenül - eladni a disznógyárat. Annyi biztos, hogy akárki is finanszírozza a Méker Kft.-t, jó üzletet csinált: a sertésvállalkozás tavaly már 30 milliós tiszta profitot ért el.
Szoros kapcsolatban A semmiből feltűnő milliók rejtélye mellett arra is érdemes figyelni, hogy a sertéstelepes eset kapcsolódik Kósa felesége, Porkoláb Gyöngyike idén márciusi cégvásárlásához, amikor a cég jegyzett tőkéjének értékén, hatmillió forintos áron vett meg egy sokkal magasabb piaci értékű vállalkozást. Ahogy azt korábban megírtuk, a Tócó-Pece Kft. korábbi tulajdonosa Fiák István - vagyis az az ügyvéd, akinek az irodájában a Méker Kft.-t érintő találkozó zajlott, és aki azóta cégbírósági ügyekben képviseli Kósa anyukájának az érdekeltségét. Hogy Kósa Lajos édesanyja és a politikus hitvese Fiák bábáskodása mellett mintha tandemben kezdenének gyarapodni, az felsejlik abból is: amikor a feleség megvette a Tócó-Pece Kft.-t, azt anyósa lakcímére jegyezték be.
Sarkadi Nagy Márton | [
"Tócó-Pece Kft.",
"Szalka-Pig Kft.",
"Méker Kft."
] | [
"Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt.",
"[Méker] Kft.",
"Szatmárhús Kft."
] |
Törvényt és rendeletet is áthágott az Országimázs Központ
2001. szeptember 5., szerda, 6:56 | Utolsó módosítás: 2001. szeptember 5., szerda, 8:14
Számos szabálytalanságra hívja fel az ÁSZ a Miniszterelnöki Hivatal figyelmét az internetre ma felkerülő zárszámadási jelentésében az Országimázs Központ (OK) mûködésével kapcsolatban. A Népszava birtokába került dokumentum szerint az OK munkatársai több esetben eltértek a közbeszerzési törvény, illetve a költségvetési gazdálkodásról és a számviteli rendről szóló kormányrendelet előírásaitól.
A lap birtokába került dokumentum szerint az Országimázs Központ 2000-ben megbízás keretében tíz embert foglalkoztatott, a szolgáltatás értéke mind a tíz esetben a központi költségvetési szervek ún. szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályozásáról szóló rendelet hatálya alá tartozik, de csak öt esetben folytattak le eljárást, így a belső szabályozás nem állt összhangban a kormányrendelet előírásaival. A számvevők szerint a munkaköri leírások nem tartalmazták a dolgozók feladatait és felelősségét, illetve a feladatok nagysága és a pénzügyi tranzakciók száma és értéke miatt pénzügyi tapasztalatokkal rendelkező köztisztviselő alkalmazását tartották volna megfelelőnek. Ezzel szemben tavaly szakirányú gyakorlattal nem rendelkező dolgozót bíztak meg. A központ munkatársai a tervezési körirat előírásaival ellentétben nem készítették el a feladatok megvalósításának tervét. A részfeladatokra tervezett összegek nem voltak alátámasztva számításokkal. A számvevők szerint a szervezeti marketingkommunikációs tevékenység tervezése, szervezése, a kampány stratégiai tervezése, illetve annak folyamatos ellenőrzése tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesével, a Klapp Ügynökség Kft.-vel készíttették el a központ kommunikációs tervét. A Klapp ezért 2 millió 400 ezer forint plusz áfát kapott. A Klapp csúszott a határidővel is. A számvevők további észrevétele az volt, hogy az ügynökség által készített terv részletes költségterve jelentősen eltér az OK által készített és a Tóth István Zoltán által aláírt költségvetéstől. A nemzeti és állami ünnepek költségeire az ügynökség 400 millió forinttal többet szerepeltetett az OK-nál. Ezzel szemben csak a nemzeti és állami ünnepekre 1 milliárd 282 millió forintot költöttek, ebből augusztus 20-ra 1 milliárd 13 milliót. Ez az OK tervezte összeg több mint két és félszerese, de meghaladta még a kormány által jóváhagyott összeget is. Terven felüli kifizetés volt a köztársasági elnöki beiktatási ceremónia és a Sydneyben megrendezett Magyar Kulturális Napok is. Az ÁSZ ellenőrzése során több olyan kötelezettségvállalást talált, amely nem felelt meg az eljárási rendnek. Az OK munkatársa és a politikai államtitkár együttes aláírása helyett csak egyikük jegyzése szerepelt és hiányzott a pénzügyi fedezetet igazoló vezető ellenjegyzése is. Az Országimázs Központ a 3 milliárd 657 millió forint szállítói kötelezettség 87,4 százalékát a Happy End Kft.-nek fizette ki, az Ezüsthajó Kft. kapta az összes kiadás 6,6 százalékát, míg a Klapp Ügynökség az összes kiadás 0,4 százalékát vette fel. A Kommunikációs Központ a kormányzati kommunikatív feladatok külső munkáinak elvégzésére a Happy End Kft.-vel kötött vállalkozási keretszerződést 1999. január 15-én azzal a kikötéssel, hogy az hatályát veszti akkor, ha az azonos tárgyban kiírt közbeszerzési eljárás keretszerződését aláírják. Ezt a második négyéves megállapodást március 4-én írták alá. A keretszerződés értelmében a vállalkozási díj a vállalkozó által igazolt költség, valamint a költségek 10 százalékát meg nem haladó vállalkozói díj együttes összege plusz 12 százalék áfa volt. Mivel a Happy End ajánlata volt a legolcsóbb, így vele kötöttek keretszerződést, viszont ebben már nem 10, hanem 20 százalékos vállalkozói díjat állapítottak meg. A négyéves keretszerződés megkötése előtt ugyan ún. szabadkézi vételi eljárást alkalmaztak, azonban a beszerzések értéke lényegesen meghaladta a közbeszerzési értékhatárt. A MeH és a Happy End Kft. között megkötött keretszerződésnek az ügyeleti díjra vonatkozó része alapján a számvevők megállapították, hogy azok igazolása majdnem minden esetben az Országimázs Központ osztályvezetőjétől származik, aki egyben a szerződések megkötésénél az egyik kötelezettségvállaló is. A tényleges teljesítést igazoló dokumentumokat a fővállalkozó a számlák mellékleteiként nem nyújtotta be, így azok mennyisége és értéke nem állapítható meg. A teljesítés igazolása formalevél alapján történt, a tényleges teljesítést bizonyító mellékleteket azonban még az ÁSZ kérésére sem tudták bemutatni. Korábban: ÁSZ-kritika az imázsközpontnak (Népszava)
Az [origo] kiadója az Axelero Rt. © Minden jog fenntartva Adatvédelem | [
"Országimázs Központ",
"Klapp Ügynökség Kft.",
"Happy End Kft.",
"Ezüsthajó Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Kommunikációs Központ",
"Axelero Rt."
] |
Ma délután, az őszi ülésszak első napján dönt a parlament a fideszes Mengyi Roland mentelmi jogáról. A "Voldemort-ügy"-ről a 168 Órában augusztusban megjelent cikksorozat miatt Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Mengyi mentelmi jogának felfüggesztését, Lázár János kancelláriaminiszter pedig a minap úgy fogalmazott: a képviselőnek magáért kell helyt állnia, a kormány nem tervezi, hogy helyt áll érte. Mengyi Roland kérte képviselőtársait, hogy szavazzák meg mentelmi jogának felfüggesztését "a valóság mielőbbi tisztázása érdekében", és közölte: teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal.
Friss adalék a "Voldemort-ügy"-höz, hogy a Magyar Nemzet hétvégi magazinja kormányzati forrásból úgy értesült: a Balaton fejlesztésére elkülönített 300 milliárdos pályázati alap július 7-i, váratlan, indoklás nélküli visszavonására azért volt szükség, "mert a Miniszterelnökségnek több érintett település polgármestere is jelezte: pályázatíró cégek keresték meg őket, és »remek kormányzati kapcsolataikra« hivatkozva »ajánlottak segítséget« a pályázatok megírásához, 20-30 százalék körüli visszaosztás fejében".
A cikket jegyző Kósa András kormányzati forrása szerint a kormányban ekkor már tudtak a 168 Óra által egy hónappal később kirobbantott Mengyi-ügyről, és azért állították le a pályázatot, mert attól tartottak, az érintett társaságok saját szakállukra próbálják meg hasonló módon lenyúlni a pénz egy jelentős részét. Az eset a háttérinformációk szerint jelezheti, hogy a Fidesz felső vezetésében is élhet veszélyérzet a korrupciós botrányokkal kapcsolatban – legalábbis a kisebb és egyszerűbb eseteket illetően, mint amilyen a Borsodban 2010 óta képviselősködő Mengyié is. "Pár millió vagy pár tízmillió forint, a haverja garázsában biliárdozó, iszogató képviselő, aki ráadásul pofátlanul sokat kér a közbenjárásáért – ez mindenki számára könnyen érthető, megfogható és természetesen felháborító ügy" – magyarázta a lap forrása, miért veszik az ilyeneket talán még komolyabban a Fideszben, mint a nagyobb volumenű, de bonyolultabb eseteket. | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Nemzet",
"168 Óra"
] |
Komássy Ákos: A kasszának csak a színe volt fekete
Az MSZP üzenget és azonnali, mint kiderült, villámgyors vizsgálatot ígér a Magyar Idők által nyilvánosságra hozott józsefvárosi feketekasszaügyben. Komássy Ákos, a párt kerületi elnöke és az ügy egyik főszereplője nem hiszi, hogy létezne a lapunk által idézett hangfelvétel, tagadta, hogy lenne feketepénz a pártnál, a feketekassza pedig csak egy becenév, ami egy feketére festett pénztároló dobozt takar. A Fidesz szerint megint csak egy újabb szocialista mutyival van dolgunk.
Azonnali vizsgálatot rendelt el az MSZP Budapesti pénzügyi ellenőrző bizottsága a párt józsefvárosi kerületi szervezetének gazdálkodásáról – közölte csütörtökön az ellenzéki párt fővárosi szervezete. Szocialista forrásokból azonban úgy tudjuk, hogy rohamtempóban, már a hét végén lezárja az MSZP a "feketekassza" ügyében indult vizsgálatot, amelynek eredményéről Kunhalmi Ágnes budapesti elnök fog tájékoztatni.
Komássy Ákos, a kerületi alapszervezet elnöke nem hisz abban, hogy létezne a cikkünkben említett hangfelvétel, ha van is ilyen, akkor az csak valami kalózfelvétel lehet. A józsefvárosi elnök először türelmet kért, hogy tájékozódjon az ügyben. Azért, hogy megkönnyítsük a dolgát, elküldtük neki cikkünket. Későbbi beszélgetésünk alkalmával tagadta, hogy feketepénzek lettek volna a kerületi alapszervezetnél. A felvételen szereplő "feketekassza" kapcsán azt állította, hogy ez egy úgynevezett házipénztár, ami feketére festett lemezből készült, ezért hívják így. A cikkben feltárt pénzügyi rendetlenségről Komássy azt mondta: választási év volt, ami elég nehéz időszak a szocialistáknál, ezért előfordulhattak számviteli problémák, később azonban pótolták a hiányosságokat. Hozzátette: a párt pénzügyi ellenőreit nyugodt szívvel várja, bátran jöhetnek, mindent rendben találnak.
Megkerestük a kerületi elnök húgát, Komássy Kingát is, aki a felvételen mint az alapszervezet gazdasági ügyvivője szerepel, és "aki tisztában van a számokkal", de nem kívánt nyilatkozni. A hangfelvétel másik főszereplője, Katona Tamás, az MSZP pártigazgatója titkárnőjén keresztül e-mailben kérte kérdéseinket, és későbbre ígért választ. Tőle azt szeretnénk megtudni: fenntartja-e véleményét, miszerint nem örül neki, hogy van feketekassza, és mindezek alapján meg tudja-e erősíteni azokat a korábbi állításokat, hogy az MSZP Jókai utcai székházában is volt, illetve van "feketekassza"? Az ügy kapcsán Tóbiás József pártelnököt is felhívtuk, aki épp Szegedről, az MSZP évadnyitó frakcióüléséről tartott Budapestre. A pártelnök nem kívánt nyilatkozni, és az MSZP sajtóosztályát ajánlotta figyelmünkbe.
A Fidesz VIII. kerületi szervezete úgy látja, ez megint csak egy újabb mutyi a szocialistáknál. A közlemény szerint az MSZP józsefvárosi szervezeténél lenyúlják a pénzeket, mindenféle fekete- és forradalmi kasszát működtetnek, hamis számlákat gyártanak és feketén foglalkoztatják embereiket, ráadásul mindezt az MSZP kerületi elnöke, önkormányzati képviselőjük, Komássy Ákos tudtával. A Fidesz egyebek mellett arra várja Komássy válaszait: mennyi pénzt nyúltak le? Honnan volt a feketepénz? Mennyi adót csaltak el? Kik vettek részt a csalásban? Ha saját pártjának pénzét is elcsalja, hogyan bízhatnának rá a józsefvárosiak közpénzeket?
Lapunk csütörtöki számában Feketepénzek az MSZP "forradalmi" kasszájában címmel jelent meg írás. A Magyar Idők birtokába került egy februári hangfelvétel az MSZP VIII. kerületi szervezetének tanácskozásáról, amelyen részt vett Katona Tamás pártigazgató is. A hangfelvételen Komássy Ákos kerületi elnök azt mondja, hogy a szervezet "feketekasszájából" finanszírozták 2014-ben azokat a kiadásaikat.
Az MSZP budapesti szervezete sértett hangnemű közleményben lapunknak is üzent: "Mindazonáltal azt javasolnánk a Fidesznek és a Magyar Időknek, hogy próbáljanak hangfelvételt szerezni valamelyik kormányülésről, például arról, ahol 381 millió forint elköltéséről döntöttek gyűlöletkampányuk újabb elemére, vagy arról, ahol eldöntötték, hogy a tanárok bérét csak papíron emelik, de elveszik egyéb juttatásaikat."
A párt pénzügyeinek nyilvánosságra kerülése nem véletlenül idegesíti a szocialistákat. Ismert: annak, hogy az MSZP 2010 után középpárttá zsugorodott, jelentős pénzügyi vonatkozásai is voltak. Az Állami Számvevőszék 2010-es jelentése szerint a párt a kiadásait a szabályozott bevételein felül bankkölcsönökből fedezte: az MSZP-nek 2009 végén 1,5, egy évvel később pedig már 1,9 milliárd forint adóssága volt. Gyurcsány Ferenc – aki jelenleg a Demokratikus Koalíció elnöke – sem véletlenül mondta egy lakossági fórumon: "Én voltam ennek a pártnak az elnöke. Sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon. Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk."
Egy évvel ezelőtt az MSZP-hez közel álló Egyenlítő blog volt főszerkesztője, Németh Gábor írt egy cikket, amely szerint a szocialisták Jókai utcai székházában, a pártigazgató irodájában volt egy titkos páncélszekrény. A 2011 végén különösen nagy kárt okozó csalás miatt jogerősen elítélt, Zuschlag János is beszélt a szocialisták illegális pénzeiről, ám az MSZP-nél hivatalosan minden ilyen állítást tagadtak. | [
"MSZP"
] | [
"MSZP Budapesti",
"Magyar Idők",
"Állami Számvevőszék",
"Demokratikus Koalíció"
] |
A magyar hatóságok nem adtak felvilágosítást arról, milyen ügyekben vizsgálódott az EU csalás elleni hivatala, amelynek munkatársai két hete jártak a Közgépnél, Simicska Lajos cégénél. Az OLAF számos nagy port kavart uniós botrányt kirobbantott már, kritikusai szerint viszont "politikai rendőrségként" működik.
Nem rendelkeznek jogosultsággal a válaszadásra, forduljunk a brüsszeli központhoz – ezzel hárította el megkeresésünket a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) OLAF Koordinációs Irodája, amikor arról érdeklődtünk: eddig hány vizsgálatot folytatott az Európai Csalásellenes Hivatal (ennek rövidítése az OLAF) Magyarországon, ezeknek mi lett az eredményük, és jelenleg hány, hazánkat is érintő eljárás folyik.
Azt követően fordultunk a NAV-hoz, hogy – mint megírtuk – az OLAF emberei két hete kiszálltak a Simicska Lajos tulajdonolta Közgép Zrt.-hez, egy uniós pénzekből megvalósuló beruházással (egy városközpont-felújítással) kapcsolatban. A vizsgálatról magáról, és hogy ebben az Orbán-kormány kedvenc cégének milyen szerepe van, egyelőre maga az OLAF sem árult el részleteket. Tavaly a NAV bűnügyi elnökhelyettese jelentette be, hogy az eddiginél fokozottabb együttműködést kezdeményeznek az OLAF-fal az uniós forrásokat megcsapoló korrupció ügyében.
Javasol a hivatal
A hivatal – miközben az OLAF együttműködik a tagállamok illetékes hatóságaival és kölcsönösen segítik egymás munkáját – csak adminisztratív vizsgálati jogokkal van felruházva. és nincsen igazságügyi vagy fegyelmi jogköre. Ebből következően nem is kötelezheti a nemzeti hatóságokat vizsgálatok lebonyolítására, maximum javaslatot tehet rájuk.
Orbán kedvenc üzletemberének is lehetnek már személyes tapasztalatai az OLAF-ról © MTI / HVG Archív
A teljes függetlensége ellenére az Európai Bizottság alá tartozó OLAF 160 dolgozója belső és külső vizsgálatokat folytathat az uniós pénzek felhasználásáról. Legutóbb például kínai csőalkatrészek importja során ki nem fizetett vám, dohányáru-csempészet, statisztikai adatok meghamisítása, hamisított audiovizuális és szoftver adathordozók ügyében jártak el különféle uniós tagállamokban.
Az OLAF azonban sokaknak a bögyében van. Tavaly tavasszal EP-képviselők és asszisztenseik irodáiban akart bizonyítékokat gyűjteni. A "törvénymódosítókat készpénzért" botrány szereplőit azonban megvédte az EP, hiszen akkori elnöke, Jerzy Buzek nem engedélyezte az OLAF nyomozóinak bejutását a parlamentbe. Igaz, egyúttal jelezte, kész a belga nyomozó hatóságokat beengedni.
Részben ennek az ügynek is köszönhetően tavaly decemberben az Európai Bizottság javaslatot tett az OLAF hatékonyabb munkavégzésére és jobb elszámoltathatóságára. Az 1999-ben létrejött, fennállása óta közel 5000 vizsgálatot lebonyolító szervezet az EB szerint annak ellenére reformra szorul, hogy "jelentős mértékben hozzájárult az uniós költségvetés csalárd tevékenységekkel szembeni védelméhez".
Lobbisták réme
Ennek részeként a hivatal és a tagállamok közti szorosabb együttműködést javasoltak, de jobban védenék a vizsgált személyek jogait. A felvetett módosítások szerint továbbra is az OLAF igazgatója dönt arról, mit vizsgáljanak, de az EB a döntések megkönnyítése érdekében külön szerv felállítását javasolja az OLAF-on belül. A javaslatot együttdöntési eljárás keretében tárgyaló EP és a Tanács azonban eddig nem döntött a reformokról.
A reformokat azonban sürgetővé teszik azok az uniós körökben gyakori vádak, amelyek szerint a csalás elleni hivatal az Európai Bizottság “kvázi politikai rendőrsége". Vagyis az OLAF az EB megrendelésére fordítja figyelmét az érdeklődés középpontjába kerülő ügyek felé. Ennek azonban ellentmond például az az eset, amikor a Romano Prodi vezette Európai Bizottságnak 2003-ban komoly fejtörést okozott, hogy az Európai Statisztikai Hivatal (EUROSTAT) embereit a számok meghamisításával vádolta meg az OLAF. A teljes történethez azonban az is hozzátartozik, hogy a hivatalt egyúttal az a vád érte, hogy csak sajtóbeszámolók megjelenése nyomán kezdett foglalkozni a statisztikahamisításokkal.
Hasonlóan nagy port kavart - és olaj volt az amúgy is euroszkeptikus brit sajtó tüzére -, amikor 2008-ban az OLAF az EB egyik kereskedelmi igazgatójáról, a német Fritz-Harald Wenigről a Sunday Times szerint kiderítette: belső információkat szivárogtatott ki olyan kínai cégekről, amelyek várhatóan mentesülhettek az uniós vámok alól. Az információkhoz az újság úgy jutott hozzá, hogy oknyomozói lobbistáknak adták ki magukat. Az igazgató az információért cserébe olyan bankszámlára kért ellentételezést, amelyhez ígérete szerint csak nyugdíjba vonulása után fért volna hozzá. | [
"Közgép"
] | [
"Romano Prodi",
"Nemzeti Adó és Vámhivatal",
"Európai Csalásellenes Hivatal",
"OLAF Koordinációs Iroda",
"Európai Bizottság",
"Fritz-Harald Wenig",
"Európai Statisztikai Hivatal",
"Sunday Times"
] |
A Hunyadi téri csarnok, piac és az egész tér átalakítását szeretné megakadályozni egy nemrég alakult civil szervezet. Ennek a legkevésbé az önkormányzat örül. Videó.
A Hunyadi téri vásárcsarnokot felújítaná és Európa Házat alakítana ki benne, a teret rendezné, alá pedig mélygarázst építene az Amelus Kft., illetve a cég többségi (75 százalék) és az önkormányzat kisebbségi tulajdonában álló, kifejezetten erre a beruházásra létrehozott Európa Ház Zrt. Az Amelus nem ismeretlen az önkormányzati bizniszekben. Ez a cég vásárolta meg az Andrássy út 21. szám alatt álló házat egy fürdőszobaszalonért és 296 millió forintért; nem csoda, hogy a szerződést a Fővárosi Bíróság később érvénytelenítette.
Az Amelus Kft. még 2005-ben kötött szindikátusi szerződést az önkormányzattal, melynek értelmében a Hunyadi téri vásárcsarnok felújításáért cserébe az önkormányzat ötven évre átadja a cégnek az épület használati jogát, a mélygarázs építéséért cserébe pedig a társaság vállalta, hogy rendezi a Hunyadi teret. Nyáron módosították a szerződést, így már csak a terület 40 százaléka alá épülhet a többszintes parkoló, viszont a cég sem köteles rendezni az egész teret, csak a garázs fölötti részt. Mihelyst a használatbavételi engedély jogerőssé válik, megkapják a Hunyadi téri park használati jogát is.
Az önkormányzat és az Amelus Kft. ügyletét a három hónapja alakult Kincsünk a piac - Hunyadi tér elnevezésű civil szervezet erősen bírálja, mivel a szerződéskötést nem előzte meg pályázat. Ráadásul - mondják a tiltakozók - az elképzelések a kerületi szabályozási tervbe (kszt) is ütköznek. A civil szervezet azt szeretné, ha az önkormányzat úgy újíttatná fel a csarnokot és a piacot, hogy eredeti funkciójuk megmaradjon. A mélygarázst is ellenzik és kifogásolják, hogy az önkormányzat nem tájékoztatja megfelelően a lakosságot az ügyletről.
A szervezet eddig közel ezer aláírást gyűjtött össze, hogy akaratának érvényt szerezzen, s 820 darab beadványt adtak be Verók István polgármesternek. Utóbbi a képviselőtesti ülésen nem akarta meghallgatni Varga Zsuzsát, s a meghallgatás ellen szavazott a többi képviselő is. | [
"Európa Ház",
"Amelus Kft."
] | [
"Fővárosi Bíróság"
] |
Hagyó felemelkedése és bukása – Egy jászsági szerencsevadász üzleti és politikai pályaképe
Hagyó Miklós, az MSZP országgyűlési képviselőjének alakjában bizonyos értelemben Stendhal karrierregényének, a Vörös és fekete szereplőinek XIX. századi kevert személyiségjegyeire ismerhetünk. Az egykor Budapest vagyongazdálkodásáért és városüzemeltetéséért felelős szocialista főpolgármester-helyettes életútjából a vidéki kisvárosból indult, családjából mindig kilógó, a hatalom és a vagyon megszerzéséért bármit feladó karrierista figura alakja rajzolódik ki, amely keveredik a politikai törtetést és háttéralkuk eszközeit alkalmazó jellemmel.
• Hagyó Miklós egy valódi kiskirály volt a fővárosban?
• Hagyót visszaléptethetik, de a pártból nem zárják ki
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A BKV-botrányok kirobbanása óta csak a feltételezés szintjén emlegetett Hagyó-féle kézi vezérléses módszerről szóló első egyértelmű bizonyítékot a Magyar Nemzet a múlt héten mutatta be. Ezt követően előbb Demszky Gábor szabad demokrata városvezető támadta meg Hagyót – akire sajtóértesülések szerint terhelő vallomást tettek a BKV volt vezetői is –, majd az MSZP fővárosi elnöksége kérte arra, hogy mondjon le budapesti listás helyéről és fővárosi közgyűlési mandátumáról.
Hagyó 1967-ben egy jászberényi gazdálkodó család – amely a nagymama által kézben tartott gumiműhelyből és a tejgyári főművezető apa méhészetéből biztosította a megélhetést – gyermekeként látta meg a napvilágot. "Boldog évek voltak, mert ott lehetett előttem a példa: a jászsági emberek tudása, tapasztalata, szívóssága, életszeretete" – vall a középiskoláig tartó időszakról saját honlapján. 14 évesen előbb egy Sopron melletti élelmiszer-ipari szakközépiskolába, majd annak elvégzése után másfél évre a jászberényi tejüzembe került. Ezt követően a szegedi élelmiszer-ipari főiskola üzemmérnök szakán folytatta a tanulmányait, amit végül a budapesti Kertészeti Egyetem élelmiszer-ipari szakán csak 1998-ban fejezett be. Budapestre azonban már 1989-ben megérkezett: "A Hagyók mindig fölkaparták magukat" – jellemezte családját a Magyar Narancsnak (Narancs) 2008-ban adott interjúsorozatában, és ezzel ő sem várt sokáig.
Hagyó Miklós üzleti pályafutása 1991-ben indult, és a rendszerváltást követő éveket jellemző szövevényes, szinte átláthatatlan utat futott be, de a későbbi MSZP-s politikus mindig jó időben volt jó helyen. Üzleti érdekeltségeiről korábban nem egy alkalommal ő maga is nyilatkozott, és ezeket a többek között a Narancs által közölt információkat később Hagyó sem cáfolta és sajtó-helyreigazítási pert sem kezdeményezett a lapok ellen. Első munkahelye a Wrigley Hungária nevű amerikai rágógumi-forgalmazó volt, ahol Hagyó egészen lentről kezdte. A nagyanyjától kapott Trabanttal – amit legutolsó vagyonnyilatkozatában is a nagy értékű vagyontárgyak között tüntetett fel – a Dunántúl üzleteit járva állványkihelyezéssel foglalkozott. Nem sokkal később már a nyugat-magyarországi régió kiskereskedéseinek a felügyeletével bízták meg, de 1993-ban már a cég kizárólagos magyarországi disztribútorához igazolt, ahol a pesti nagykereskedésben még üzletrészt is kapott – olvasható a keddi Magyar Nemzetben, melyből további részleteket is megtudhat. | [
"MSZP",
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Kertészeti Egyetem",
"Magyar Narancs",
"Wrigley Hungária"
] |
Több mint 23 millió forintot fizet négy kézi csomózású gyapjúszőnyegért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik alapítványa. Az erre vonatkozó közbeszerzést még április végén indították meg, eredményt azonban csak most hirdettek. A kivitelező kiválasztása ugyanakkor vélhetően nem volt nehéz, mivel mindössze egyetlen cég adott be ajánlatot: a békésszentandrási Art-Kelim Kft., amelytől már korábban is több tíz millió forintért vásárolt a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA).
hirdetés
A most megrendelt 100 négyzetméternyi szőnyeg a kiírás szerint az alapítványnak azt a budai Várban található, épp felújítás alatt álló ingatlanját díszítheti, ahol a doktori iskolájuk működik. A műalkotások a szemináriumi, illetve konferenciatermekbe és az igazgatási funkciókat ellátó helyiségekbe kerülhetnek. A gyártónak két éve van leszállítani a gyapjúfonal felhasználásával kézzel készülő, négyzetméterenként 100 ezer csomós szőnyegeket.
Ez egyébként nem az első ilyen beszerzése a PADA-nak. Amikor a jegybanki alapítványok hosszú titkolózás után egy bírósági döntés miatt kénytelenek voltak nyilvánosságra hozni korábbi költéseiket, az Index.hu észrevette, hogy mások mellett perzsaszőnyegeket is vettek, négyzetméterenként 280 ezer forintért. Az erről szóló kontraktust még 2015 júliusában írták alá, és később a PADA a 24.hu-nak azt is elárulta, hogy akkor 16 szőnyeg megvásárlásáról állapodtak meg az Art-Kelim Kft.-vel. Ezek a portál kalkulációja szerint valamivel több mint nettó 130 millió forintba kerülhettek.
Az alapítványnál lapunknak most azt mondták: a jelenlegi nem egy új beszerzés, a korábbi tervek részeként került sor a tender kiírására. Azon túl azonban, hogy a pályáztatás szőnyeg téren teljesen új elem (különösen, hogy szerződés volt az egyetlen, most ajánlatot leadó céggel), változások is voltak a korábban kommunikáltakhoz képest. A PADA ugyanis már tavaly tételesen beszámolt róla, milyen perzsaszőnyegeket vásárolna, a mostani közbeszerzésben pedig olyan méret is szerepelt, amilyenről eddig nem volt szó. Ráadásul a méregdrága műalkotásokkal lefedni kívánt terület is növekedett: a korábban jelzett 465 helyett végül bő 490 négyzetméter lett. Ilyen tárgyak esetében pedig ekkora felületet milliókban mérnek.
A vásárlást a PADA-nál lapunknak azzal indokolták, hogy "a magyar kézi szőnyegszövési szakmakultúra fennmaradását jelenleg alapjaiban veszélyezteti a szőnyegszövők kiöregedése és az utánpótlás hiánya, valamint a gépi gyártás elterjedése". Így az alapítvány a békésszentandrási szőnyegek megrendelésével "támogatja a hazai kézműipart, a kézi szőnyegszövés szakmakultúrájának fennmaradását, ezenkívül a kistérség foglalkoztatottsági mutatóját".
Más kérdés, hogy a szőnyegbeszerzés elenyésző összeg ahhoz képest, amit a PADA közpénzből költ a doktori iskolájának otthont adó régi budai városháza épületére. A jegybank csak az ingatlan megvásárlására 1,85 milliárd forintot fordított, azóta pedig már az is kiderült, hogy az épületet 3,6 milliárdért renoválhatják. Az erre kiírt közbeszerzést a Mészáros Lőrinc üzlettársa és barátja, Szíjj László tulajdonában álló Magyar Építő Zrt. nyerte el.
Ez ráadásul nem az egyetlen komoly ingatlanfejlesztése az alapítványnak. A Csónak utcai Lónyay–Hatvany-villában művészeti galériát és éttermet alakítanak ki 4,5 milliárd forintért. A felújítást pedig itt is a Magyar Építő végezheti.
Országházi megbízás Az Art-Kelim Kft. életében egész biztosan meghatározók az MNB-alapítvány megrendelései, a cég ugyanis – igaz, több esztendő alatt – egyéves árbevételének megfelelő megbízást kapott a PADA-tól. A társaság korábban több szőnyeget szállított a Parlamentbe is, legutóbb az Országház főrendiházi társalgójába vettek tőlük egy 150 négyzetmétereset 42 millióért. (MN)
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.11. | [
"Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány",
"Magyar Építő Zrt.",
"Art-Kelim Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elrendelte a Nitrogénművek csoport 11 milliárdos bírságának végrehajtását, miután a Kúria jogerősen elutasította a cégcsoport halasztás-kérelmét, olvasható a GVH közleményében. A cég tulajdonosa a kormányt nyíltan bíráló, az ellenzéknek anyagi támogatást felajánló Bige László.
A nemzeti versenyhatóság tavaly októberben szabott ki rekordösszegű, 11,05 milliárd forintos bírságot a Nitrogénművek csoportra, amiért más piaci szereplőkkel együtt "éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny korlátozására a hazai műtrágyapiacon." A résztvevők fele önként elismerte a kartellt, a cégcsoporton kívül pedig a többi érintett be is fizette (illetve az előírtak szerint törleszti) a kirótt bírságot. A Nitrogénművek csoport azonban bíróságon támadta meg a döntést, egyúttal kérve a versenyhivatali határozat végrehajtásának – így a bírság befizetésének – felfüggesztését mindaddig, amíg az akár évekig tartó, teljes jogorvoslati eljárás le nem zárul.
A bíróságok megvizsgálták a vállalatcsoport érveit, és egybehangzó döntést hoztak: előbb a Fővárosi Törvényszék, majd – immár jogerősen – a másodfokon eljáró Kúria is elutasította a Nitrogénművek halasztásra vonatkozó kérését, mivel nem látták igazoltnak, hogy a cégek működése valóban ellehetetlenülne.
A Nitrogénművek csoportnak így a versenyhatósági döntés érdemi felülvizsgálatának menetétől függetlenül, haladéktalanul be kell fizetnie a bírság teljes összegét, valamint az eredeti (tavaly őszi) fizetési határidő óta felgyülemlett késedelmi pótlékot, amely immár mintegy 300 milliós összeget tesz ki, és a bírság teljes befizetéséig tovább növekszik. Mivel a vállalatcsoport a Kúria döntését követően eddig a bírságösszeg nagyjából 5 ezrelékét rendezte az államháztartás felé, a Gazdasági Versenyhivatal a Kúria döntése alapján – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – az adófizetők pénzének védelme érdekében elrendelte a pótlékkal növelt bírsághátralék végrehajtását, amelyet így az adóhatóság foganatosít majd.
Bige többször beszélt arról az eljárás kapcsán, hogy politikai támadás áldozata - 2021 év elején egy nagyobb közvélemény-kutatást finanszírozott az ellenzék számára, ezt büszkén vállalta is, közben a kormánypárti sajtó vörösbárózó kampányt indított ellene.
A Partizánban pedig arról beszélt novemberben, hogy már régóta aggódik a magyar demokrácia miatt, és ha Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje kéri, ő támogatni fogja. "A mostani kormány helyett a tarka macskámat is tudnám ajánlani" - mondta. | [
"Nitrogénművek"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Fővárosi Törvényszék",
"Nitrogénművek csoport"
] |
Februárban zajlott le a 106 egyéni választókerületben az ajánlásgyűjtés az áprilisi országgyűlési választásra. A jelöléshez legalább 500, a választókerületben lakó választópolgár érvényes ajánlása volt szükséges. Információink szerint ugyanakkor nem mindenkinek sikerült szabályosan megszereznie azokat. Több emberrel is beszéltünk, akik azt tapasztalták, hogy tudtuk nélkül kerültek fel a személyes adataik az ajánlóívekre, többségében a vírusszkeptikus gyógyszerészhez, Gődény Görgyhöz köthető Normális Élet Pártja (NÉP) jelöltjeinek javára. Megkerestük a Nemzeti Választási Irodát, és a rendőrséget is az üggyel kapcsolatban.
A miskolci székhelyű Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1-es számú választókerületben hét jelöltet vettek nyilvántartásba, vagyis ennyien versenghetnek majd a szavazatokért április harmadikán. Köztük van Loukota Zoltánné is, aki Gődény György pártjának jelöltje. A Normális Élet Pártjának jelöltjét február 26-án vette nyilvántartásba a választási bizottság, értesüléseink szerint ugyanakkor az összegyűjtött ajánlások egy része az ajánlók tudtán kívül kerülhetett fel az ívekre.
Bánóczi Enikő az Átlátszónak elmondta: az RTL Klub-on látta, hogy volt már példa arra, hogy valakinek visszaéltek az adataival, és mivel pont a laptopja előtt ült, gondolta, ő is leellenőrzi.
"Akkor láttam, hogy ott van a nevem. Ami felháborít, hogy én 27 éve dolgozom emberek adataival – hitelezek meg biztosítózok – és soha eszembe nem jutna visszaélni bárkinek az adatával. Ráadásul személyi szám is szerepelt rajta – az enyém – ezt valahonnan megszerezték, megvásárolták, vagy nem tudom."
Mint mondja, ráadásul sem most, sem négy éve nem írt alá egyik miskolci jelöltnek sem ajánlószelvényt. Legutóbb 2014-ben volt erre példa, ekkor egy ismerőst támogatott, de a gyerekei például nem írtak alá, így nem valószínű, hogy onnan szerezték meg az adatokat. A közvetlen környezetében is több olyan ember van, akikkel hasonló történt, elmondása szerint összesen heten találták meg a nevüket nagy meglepetésükre Loukota Zoltánné ajánlóívén. "Természetesen megtettük a rendőrségi feljelentést" – mondta, hozzátéve, hogy soha nem írt volna alá a jelöltnek, mert "nem értek egyet Gődénnyel, sem az oltásellenességükkel, sem a stílusukkal, sem a kommunikációjukkal, semmivel."
Gődény György neve a koronavírus-járvány kapcsán vírusszkeptikus tartalmai miatt vált közismertté, a változatos konteókat és álhíreket terjesztő Facebook-csoportja több tízezer tagot számlál, tavaly februárban pedig tüntetést is szervezett a korlátozások ellen tiltakozva, amiért egymilliós büntetést kapott. Nyáron rémhírterjesztésért emeltek vádat ellene. Gődény neve már a 2018-as választáson is felbukkant, ekkor a sokak által csak kamupártként elkönyvelt Közös Nevező listavezetője volt, méghozzá szoros kapcsolatban azzal a Seres Mária és Stekler Ottó alkotta házaspárral, akik ellen sajtóhírek szerint vádat is emelt az ügyészség, mert a 2014-es országgyűlési választáson 117 millió forint állami támogatást csaltak el. A Seres-Stekler páros egyébként a NÉP listáján is helyet kapott, Seres Mária a harmadik, férje a hetedik helyen. A párt egyik alapítója, Harkai Bulcsú Bánk az országos lista 11. helyén szerepel. Korábban ő hozta létre a már említett Közös Nevező 2018 pártot is, ami négy éve 153 milliós kampánytámogatást kapott, de nem fizették vissza, ezért az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával indult büntetőeljárás.
Idén Gődény pártja 79 körzetben tudott jelöltet állítani. A vírusszkeptikus gyógyszerész a NÉP listavezetője, emellett pedig egyéniben is indul a nyíregyházi székhelyű Szabolcs 1-es választókerületben.
A hamis ajánlások többsége Gődény pártjára jellemző
Gallai Bence szintén a napokban ellenőrizte az online felületen az ajánlásait. "Böngésztem a Twittert, és felbukkant egy olyan tweet, hogy érdemes megnéznie mindenkinek a Nemzeti Választási Iroda honlapján, hogy kiket ajánlott, mert történtek visszaélések. Itt leírták részletesen, hogy hogyan lehet ezt megtenni, ezért én is megnéztem. Ügyfélkapuval beléptem, és akkor láttam megdöbbenve, hogy az én nevemben is tettek ajánlást. A Normális Élet Pártja jelöljtére, Billein Piroskára adtak le a nevemben, az adataimmal ajánlást."
Billein Piroskát február 28-án vette nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság, a Budapest 2-es választókerületben (amihez a 11. kerület, illetve a 12. kerület egy kis része tartozik) lehet majd rá szavazni.
Gallai Bence elmondása szerint korábban soha nem írt alá semmit a pártnak, vagy a jelöltnek, így nem tudja, hogyan kerülhetett fel az ajánlásgyűjtő ívre. De azt még meglepőbbnek találta, hogy a személyi számát is tudták, hiszen azt "semmilyen hivatalos intézkedéskor sem kérik, és gyakorlatilag soha nem kell megadni".
Az ügyben feljelentést tett, először telefonon. Ekkor még elhajtották azzal, hogy az NVI-t keresse, de végül a TASZ-nál tett bejelentés megerősítette abban, hogy érdemes a rendőrségen próbálkozni. Sőt, a jogvédő szervezet abban is segített neki, hogy pontosan milyen ügyekben (személyes adatokkal való visszaélés, választás rendje ellen elkövetett bűncselekmény) indítson eljárást. Ezt követően tett még egy próbát személyesen, ekkor már felvették a jegyzőkönyvet. Elmondása szerint a rendőrök is érdekesnek találták, hogy hogyan juthattak hozzá a személyi számához, szerintük minden bizonnyal egy hivatalos szerv, vagy akár önkormányzat adatbázisából szerezhették meg az adatokat.
"Azt is mondták, hogy egyáltalán nem egyedi eset, nagyon sokan tettek már feljelentést, és ez az egy párt, amire ez jellemző ebben a választási időszakban."
Volt, aki két jelöltet is támogatott a tudta nélkül
Balázs főállásban reklámszövegíróként dolgozik, szabadidejében pedig egy online magazinnak ír. Ő szintén azt tapasztalta, hogy a jelek szerint visszaéltek a személyes adataival, ráadásul rögtön két jelölt is, a Terézvárost és Erzsébetvárost magában foglaló Budapest 5-ös választókerületben.
Február 28-án nézte meg, hogy kiket ajánlott – mint mondja, nem volt semmi konkrét célja vele, csak kíváncsi volt. Az online lekérdezés során gyorsan kiderült, hogy a Megoldás Mozgalom és a Normális Élet Pártja ajánlóívén is szerepelnek az adatai, holott elmondása szerint biztosan nem írt alá egyikőjüknek sem.
"Nyilván nagyon meglepett, felháborodtam. Írtam egy levelet még aznap a kerületi választási irodának, ahonnan azt a választ kaptam, hogy a két érintett jelölt nyilvántartásba vételével kapcsolatosan jogorvoslati eljárás van folyamatban, és továbbították a bejelentést a Fővárosi Választási Bizottság felé."
Ezen kívül küldött egy udvarias levelet a Megoldás Mozgalom jelöltjének Facebook-oldalának is, amiben elmagyarázta, hogy mi történt, de nem kapott választ. Megtudtuk tőle azt is, hogy az ismerősi körében is nagyon sokan vannak, akik hasonló cipőben járnak, legalább nyolc esetről tud.
AZ ORFK szerint eddig több tucat büntetőeljárás indult
Megkerestük a párt listavezetőjét, dr. Gődény Györgyöt az ügyben, cikkünk megjelenésig azonban nem érkezett válasz kérdéseinkre. A Telexnek ugyanakkor Gődény korábban elmondta: amíg az aláíróknak nem kell igazolniuk a személyazonosságukat, addig szerinte senki nem tudja ellenőrizni, hogy valóban a saját adataikat viszik-e fel az ívre. Hozzátette azt is, hogy az ő lelkiismerete tiszta: "gyűjtöttünk, megcsináltuk. Baromira zavar mindenkit, hogy ezt megcsináltuk, és ezért megy ez a cirkusz."
Emellett írtunk a Nemzeti Választási Irodának (NVI), illetve a rendőrségnek, hogy arról érdeklődjünk: pontosan hány bejelentés érkezett feléjük a személyes adatokkal való visszaélés, azaz ajánlások hamisítása miatt, illetve jellemzően mely párt vagy pártok voltak érintettek az ügyekben.
Az NVI válaszában arról tájékoztatott, hogy nincsenek meg náluk a kért adatok, mivel ha felmerül a visszaélés gyanúja, a jelöltállítási időszak és az ezt követő jogorvoslati időn belül a területileg illetékes Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (OEVB) fordulva lehet kifogással élni, illetve a nyomozóhatóságnál indulhat eljárás – ezért a kérdéseinkre ők tudnak választ adni.
Az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) az alábbi válasz érkezett megkeresésünkre:
"A 2022. március 8-i állás szerint, vagyis megkeresése napján a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 345. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt országos szinten 37 büntetőeljárás indult. A Btk. 350. §-a szerinti választás rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt 33 büntetőeljárás indult."
További részleteket – így például az ügyekben érintett pártok nevét – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényre hivatkozva nem adtak meg.
Hamis ajánlások, elhunytak az aláírók között
A közelmúltban bejárták a sajtót azokat a hírek, hogy egyes pártok hogyan trükköztek az ajánlásokkal, sokszor halott emberek személyes adatait is leadva. A gyanús ajánlásokban visszatérő közös pont, hogy többségében Gődény György pártjának jelöltjeit érintik.
Az RTL Klub által megszólaltatott Csáki Judit például azt mondta: nemhogy a NÉP jelöltjének, senki másnak nem írt alá a Budapest 7-es választókerületben, ezért bejelentést tett a választási irodánál és a rendőrségen. A választási iroda első körben elutasította a panaszt, azzal az indokkal, hogy túlmenne a hatáskörükön, mert személyes adattal való visszaélésről van szó. Az érintett jelölt, Varga István Károly később azt mondta a csatornának: szerinte valaki megtévesztette az aláírásgyűjtőket, és csak hangulatkeltésről van szó.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, a hatpárti ellenzék jelöltje a Pest 2-es körzetben március elsején Facebook-posztban számolt be arról, hogy feljelentést tett közokirat-hamisítás és választási bűncselekmény alapos gyanúja miatt. "Elhunyt személyek adatait és aláírását is megtaláltuk, rengeteg érvénytelen aláírás is volt — a Választási Bizottság is lépett" – írja. A két érintett jelölt a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom színeiben induló, illetve Gődény György Normális Élet Pártjának jelöltje.
Hasonló, elhunyt személyek adatait tartalmazó ívekről Tordai Bence is írt Facebook-oldalán. A budapesti 4-es választókerületben tájékoztatása szerint a Normális Élet Pártjának jelöltje által leadott ajánlások közül 11 elhunyt ember adatait (és aláírást) tartalmazta. Jámbor András március másodikán tett közzé egy bejegyzést a Facebookon, amelyben arra kérte követőit, hogy segítsenek megbuktatni egy kamupártot, ellenőrizzék, hogy Gattyán György jelöltje visszaélt-e a józsefvárosiak, illetve ferencvárosiak adataival.
Mivel a jelölt 502 érvényes ajánlást adott le, a felhívásnak meg is lett az eredménye: két nappal később az ellenzéki összefogás képviselőjelöltje megírta, hogy fellebbezésük után eltiltották az indulástól Gattyán jelöltjét.
Vidéken is találtak gyanús aláírásokat
A Magyar Narancs a szolnoki központú választókerület kapcsán derítette ki, hogy elhunytak aláírását, illetve adatait is megtalálták az íveken – a Normális Élet Pártja, a Polgári Válasz, a Magyar Munkáspárt, valamint az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom esetében. Február végén a lap arról is beszámolt, hogy az orosházi központú Békés megye 4. számú országgyűlési választókerületben a párt jelöltjének nyilvántartásba vételét el is utasította a választási bizottság, mivel a leadott ajánlások közel fele hamis volt.
Az LMP Vas megyei szervezete pedig a helyi választási bizottság ülése után úgy fogalmazott, hogy a Normális Élet Pártja jelölt ajánlásainak 38%-a volt "nyilvánvalóan hamis", de elmondásuk szerint több más szervezet is hasonló eszközökkel élt a választókerületben. "A pornómilliárdos Gattyán György pártja, a Megoldás Mozgalom által indítani akart győri Tömböly Tamásnak is úgy gyűltek össze az ajánlásai, hogy ő valószínűleg pár alkalmat leszámítva nem is járt Szombathelyen és a környező falvakban."
Mint írják, "arcpirító megoldáshoz" folyamodott a helyi Fidesz a Munkáspárt és a Szanyi Tibor féle ISZOMM esetében. A Hegedűs Mátét ajánló íveken a választási bizottsági ülésen számos közismert szombathelyi fideszes ajánlását találták meg, amelyek nélkül nem lett volna meg a szükséges 500 ajánlás.
Múlt héten pedig megírtuk, hogy összesen ötezer gyanús aláírást semmisített meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). "Akaratunk ellenére beleláttunk a magyar politika kubatovi bugyraiba. Maffiaszerű módszerekkel akarták csőbe húzni a kutyapártos jelölteket fideszesek, sokszor halott emberek ajánlásaival. Időben kapcsoltunk, és feltártuk, miként működik a Fidesz ajánlásmutyi-rendszere" – közölte a párt. A vádakkal kapcsolatban a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom sajtóosztályát is megkerestük.
"Aláírást akart gyűjteni nekünk a Fidesz" – feljelentést tesz a Kutya Párt a föld alól szerzett ívek miatt | atlatszo.hu Összesen 5 000 gyanús aláírást semmisített meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). A párt azt állítja, hogy több száz hamis ajánlóívvel akarta "segíteni" őket a Fidesz. Az MKKP úgy véli, hogy a Fidesz szándékosan "jégre akarta vinni" a kutyapártos jelölteket azzal, hogy botrányt csinál az ajánlások körül. Közokirat-hamisítás miatt feljelentést tesznek a rendőrségen, ugyanis halott emberek is "aláírták" az íveket.
Bárki ellenőrizheti, hogy kiket ajánlott
Az ajánlásokkal való visszaélésekkel már a korábbi választások során is találkozhattunk. 2018-ban több olvasónk is megkeresett minket azzal, hogy a kamupártok a választási aláírásgyűjtés során visszaéltek az adataikkal.
Több olvasónk adataival visszaéltek a kamupártok a választási aláírásgyűjtés során | atlatszo.hu Valójában kamupártoknak gyűjtöttek személyes adatokat azok a megtévesztett hoszteszek, akik azt hitték, az állatkínzás elleni tiltakozáshoz toboroznak aláírásokat – csak egy a kreatív módszerek közül, amelyekkel olvasóink találkoztak az aláírásgyűjtő kampány során. Felhívásunkra sokan vették a fáradságot, és kikérték adataikat a választási bizottságtól, mely pártoknak írtak alá ajánlást.
A választás után megírtuk, hogy információink szerint 111 büntetőeljárás indult országosan a választási ajánlások hamisítása miatt, az esetek többségében ugyanakkor eredménytelenül nyomozott a rendőrség.
A hamis aláírásgyűjtés a kamupártok egyik kedvelt eszköze, amivel milliós állami támogatásokat tudnak behúzni – valós politikai teljesítmény nélkül. A pártok két irányból juthatnak állami forrásokhoz. Minden egyéni jelölt 1,18 milliós támogatásra jogosult, a listát állító pártok pedig aszerint kaphatnak további forrásokat, hogy hány körzetben sikerült jelölteket állítaniuk. Ha egy párt legalább 71 választókerületben állít jelöltet, körülbelül 470 millió forintot, ha 80-ban, akkor 588 milliót kap, ha pedig mind a 106 egyéni választókerületben van jelöltje, 706 millió illeti meg.
A választási törvény 2011-es módosítása lényegesen egyszerűbbé tette a jelöltállítás rendszerét, ami a kamupártoknak is kedvezett. Eltörölték ugyanis a névre szóló kopogtatócédula rendszerét, azóta mindössze 500 érvényes aláírásra van szükség az induláshoz, ráadásul egy választópolgár több jelöltet is támogathat. A kampányfinanszírozási törvény 2017-ben szigorodott, a módosítás szerint ma már azoknak a pártoknak, amelyek a választáson nem érnek el 1%-ot, vissza kell fizetniük az állami támogatást, a korábbi példák azonban azt mutatják, hogy ezt nem minden esetben lehet behajtani rajtuk. 2014-ben után 2 milliárd forintról volt kénytelen lemondani a NAV, a Transparency Internatinal Magyarország és a Political Capital számításai szerint 2018-ban 3 milliárd forint közpénzt vittek el a kamupártok, a tartozások jó része pedig behajthatatlannak bizonyult.
Az idei évben újdonság, hogy Ügyfélkapu segítségével minden állampolgár néhány kattintással ellenőrizheti, hogy melyik jelöltet ajánlotta a választáson. Az online lekérdezés segítségével pedig gyorsan kideríthető, ha valamelyik párt visszaélt adatainkkal vagy az ajánlóívekkel.
A rendszer ugyanakkor nem tökéletes, hiszen csak az első ötszáz ajánló adatai kerülnek be az adatbázisba – így csak ezeket tudjuk ellenőrizni.
Mit tehetünk, ha visszaéltek az adatainkkal?
Ha valakinél felmerül a visszaélés gyanúja – vagyis olyan jelölt támogatójaként szerepel, akinek biztos, hogy nem írt alá, három dolgot tehet a TASZ útmutatója szerint:
Kifogással lehet fordulni a helyi választási bizottsághoz, amelyben kérhetjük, hogy állapítsák meg a jogsértést. (A jogorvoslati határidő a jelöltek nyilvántartásba vételétől 5 nap, ez idő alatt a helyi választási szervek érvényteleníthetik a hamis ajánlást. Azt azonban jó tudni, hogy a jelöltállítás jogorvoslati ideje már lezárult.)
Feljelentést tehetünk a rendőrségen személyes adattal visszaélés, választás rendje elleni bűncselekmény miatt, ismeretlen tettes ellen. A nyomozás lassúsága miatt azonban érdemes azzal számolni, hogy könnyen lehet, hogy a jelölt végül el fog tudni indulni a választáson – a hamis ajánlások ellenére is.
Ha nem vagyunk elégedettek a választási iroda válaszával, érdemes felkeresni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) is.
A TASZ szerint érdemes minél előbb ellenőrizni az ajánlásokat, az esetleges visszaéléseket pedig jelenteni, ugyanis az ajánlóíveket a szavazást követő 90. nap után megsemmisítik. Ez a 2022-es országgyűlési választások esetében 2022. július 2-a.
Az ajánlásgyűjtés lezárulta után a Normális Élet Pártja 79, a Megoldás Mozgalom 100 jelöltjét vették nyilvántartásba, mindkét párt ország listája jogerőre emelkedett. Jelöltböngésző térképünkről kiderül, hogy melyik körzetben milyen pártok indulnak, kiket vettek végül nyilvántartásba, és további tematikus térképek is várják az érdeklődőket:
Címlapkép: A Normális Élet Pártjának ajánlásgyűjtő standja Budapesten, a 14. kerületben. Forrás: Facebook / Normális Élet Pártján csoport, Norbert Doky Norbert | [
"Normális Élet Pártja",
"Megoldás Mozgalom"
] | [
"Normális Élet Pártján",
"Magyar Kétfarkú Kutya Párt",
"Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság",
"Magyar Narancs",
"Polgári Válasz",
"Közös Nevező 2018",
"RTL Klub",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Fővárosi Választási Bizottság",
"Political Capital",
"Gattyán-féle Megoldás Mozgalom",
"Nemzeti Választási Iroda",
"Transparency Internatinal Magyarország",
"Választási Bizottság",
"Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Közös Nevező",
"Kutya Párt",
"Magyar Munkáspárt"
] |
Már a második alkalommal buktatja el a Fidesz a párt- és kampányfinanszírozásról folyó pártok közti egyeztetést. 2009-ben több hónapos tárgyalás után a parlamenti beterjesztés előtt új ötletekkel álltak elő. Most egy hónap alatt háromszor mondták le az egyeztetést arra hivatkozva, hogy nem jó nekik a kijelölt időpont. Az ellenzék nem is akart tárgyalni, a Transparency International (TI) győzte meg őket, hogy érdemes lenne megegyezni a Fidesszel. A kormánypártok halogatása miatt a TI mégis bedobta a törölközőt. A jelenlegi rendszer miatt az ombudsman is az Alkotmánybírósághoz fordult. Lázár János tavaly szeptemberben még azt ígérte, 2011. decemberig teljesen új törvényt fogadnak el.
Elhúzódik Papcsák Ferenc zuglói képviselő-testületi ülése, ezért nem tud részt venni a Fidesz a pártfinanszírozási törvénytervezet kidolgozásáról folyó ötpárti egyeztetésen – ezzel az indokkal mondta le Földes Ádám szerint a nagyobbik kormánypárt a Transparency International (TI) által összehívott tárgyalást. A TI jogi igazgatója furcsának tartja, hogy a téma felelősének kijelölt zuglói polgármester helyett a párt miért nem talált egy másik tárgyalót a 226 fideszes képviselő közül.
A korrupcióellenes szervezet pénteken jelentette be, hogy kiszáll a párt- és kampányfinanszírozási törvényről szóló egyeztetésből, mert május eleje óta nem sikerült a parlamenti pártok képviselőit egy asztalhoz leültetni és a további próbálkozások a TI szerint a Fidesz és a KDNP hozzáállása miatt esélytelennek tűnnek.
A pártfinanszírozásról szóló törvény azon hét sarkalatos törvény közé tartozik, amelyeket az új alkotmány januári hatálybalépéséig akart elfogadni a Fidesz, de a szöveg nem készült el időben, ezért kidolgozásuk elhúzódott 2012-re. Lázár János tavaly szeptemberben azt mondta a hvg.hu-nak adott interjújában, október-novemberig kidolgoznak és decemberben elfogadnak egy teljesen új jogszabályt. Ebből semmi nem lett. A korábbi frakcióvezető február elején a Népszabadságnak adott interjújában jelentette be, hogy a párt elnökségének döntése szerint a választási eljárási törvényről és a pártfinanszírozásról ötpárti tárgyalást kezdeményeznek, amit júniusig megpróbálnak lezárni. A szezonindító egri frakcióülés után pedig azt nyilatkozta, a Fidesz azt a tervezetet tekinti tárgyalási alapnak, amit Puch László és Tóbiás József MSZP-s képviselők tavaly terjesztettek be a parlament elé. Ebben az egyeztetésben közvetített eddig a TI.
Nem érnek rá, nincs emberük
Eddig három egyeztetés maradt el, a kormánypártoknak ugyanis a májusban felajánlott időpontok közül egy sem volt jó – magyarázta Földes, miért adta fel a szervezet a közvetítést. A Transparency jogi igazgatója azt mondta, legutóbb május 25-ét ajánlották a pártoknak, de akkor a Fidesz azzal utasította el a meghívást, hogy a kisebbik kormánypárt az adott napon a csíksomlyói búcsúra utazik, márpedig szeretnék, ha a kereszténydemokraták szakértője is jelen lenne. Földes szerint ez a bejelentés azért volt meglepő, mert a KDNP az egyetlen parlamenti párt volt, amelyik márciusban nem reagált a TI megkeresésére, és eddig nem is vettek részt az egyeztetéseken.
Választási plakát 2010-ből © Bánkuti András
Miután március végén a kormánypártokkal szemben bizalmatlan MSZP és LMP jelezte, hogy nem vesznek részt a Lázár által kezdeményezett az ötpárti egyeztetéseken, az antikorrupciós egyesület felajánlotta, hogy közvetít a felek között. Ezt a három ellenzéki párt el is fogadta, előbb március végén, majd április 4-én tárgyalóasztalhoz is ültek.
Földes szerint az első egyeztetésen megállapodtak a legfőbb elvekben, majd miután néhány részletkérdésben vita volt, csak a következő tanácskozáson, április 4-én fogadták el a TI által kidolgozott hatpontos elvi nyilatkozatot, amit a követező egyeztetéseken elkészítendő törvénytervezet alapjának szántak. A Fidesznek és a KDNP-nek viszont egyetlen felkínált időpont sem volt jó, így nem került sor újabb ülésre.
A csütörtökre összehívott ötpárti tanácskozásra a Fidesz Papcsák Ferencet jelölte ki témafelelősként, ám neki zuglói polgármesterként részt kellett vennie az önkormányzati képviselő-testület aznapra meghirdetett ülésén, ami valóban elhúzódott. Az elvi nyilatkozatot április 4-én Gulyás Gergely írta alá, aki a hvg.hu-nak pénteken azt mondta, csak egy egyszeri megbízásról volt szó, nem ő foglalkozik a témával a Fidesz frakciójában. Az első egyeztetésen még Lázár János képviselte a nagyobbik kormánypártot, de ő június 1-től a Miniszterelnökséget irányítja államtitkárként, a helyét a frakció élén Rogán Antal vette át. Szerettük volna megtudni, miért nem jelöltek ki Papcsák helyett valaki mást a frakcióból, de a képviselőcsoport sajtófőnöke nem vette fel a telefonját.
Szentül megfogadták Az áprilisban elfogadott négypárti nyilatkozat első alapelve szerint a pártok és a jelöltek átláthatóvá teszik bevételeiket és kiadásaikat, valamint elfogadták, hogy a pártok és alapítványaik működésére vonatkozó információk közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. Rögzítették azt is, hogy a médiában és más felületeken való megjelenést valamennyi jelölt számára azonos feltételekkel kell biztosítani, és az erre fordított kiadásokat nyilvánosságra kell hozni. A pártok az Állami Számvevőszéket bíznák meg a párt- és kampányfinanszírozás törvényességi felügyeletével. A dokumentum szerint biztosítani kell a pártok működéséhez szükséges minimális állami forrásokat és ösztönözni kell a pártokat arra, hogy tagdíjakból is gyűjtsenek támogatásokat. Alexa Noémi, a TI ügyvezető igazgatója az aláírás után azt mondta, az egyeztetésen a pártok elfogadtak egy témalistát is, amelynek részleteiről májusban folytatják a tárgyalásokat. Közölte, hogy a tavaszi ülésszak végére készülhet el a párt- és kampányfinanszírozásról szóló szabályozás normaszövege, amelyet az őszi ülésszakon fogadhat el az Országgyűlés.
Elfeledkeztek az ígéretükről
Lázár május 21-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Fidesz elnöksége június első hetében tárgyalja a párt- és kampányfinanszírozás kérdését. A korábbi frakcióvezető szerint a párt vezetősége napirendjére tűzte azt az ötletet, melyet Orbán Viktor vetett fel a Fidesz két héttel ezelőtti választmányi ülésén, hogy a pártok 2013-2014-ben ne kapjanak állami támogatást. Lázár azt mondta, ő nem ért egyet a pártelnök javaslatával, és erről kész vitába szállni Orbánnal.
A Transparency International többször élesen bírálta a pártelnök felvetését. Legutóbb Alexa Noémi szerdán jelezte, hogy az állami támogatás teljes visszavonása rövid távon a korrupciót erősíti, hiszen a megvont támogatásokat várhatóan törvénytelen forrásokból, közpénzekből teremtik majd elő a következő kampányig. A TI korábban arra is figyelmeztetett, hogy Orbán Viktor elképzelése szembemegy a Fidesz által aláírt áprilisi elvi nyilatkozattal is, melyben a kormánypárt leszögezte, hogy biztosítani kell a pártok működéséhez szükséges minimális állami forrásokat, ugyanakkor el kell kerülni a túlzott állami függőséget és a gazdasági érdekcsoportoknak való kiszolgáltatottságot.
A kormánypártok nemcsak a pártfinanszírozás átalakításához viszonyulnak ellentmondásosan. Vona Gábor, a Jobbik elnöke május elején közölte, hogy országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint "a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom" állami megrendelései jogszerűségének átvilágítása érdekében. Az ellenzéki pártok támogatták a javaslatot. Viszont a Fidesz és a KDNP úgy látta, hogy a kezdeményezés házszabályellenes, ezért nem támogatta az "oligarchabizottság" létrehozását.
A Transparency International a márciusban kiadott Nemzeti integritás tanulmányában arra figyelmeztetett, hogy egy újfajta korrupciós minta rajzolódik ki Magyarországon: az államot befolyásos érdekcsoportok vették birtokukba és irányítják érdekeik szerint. A TI korrupciós indexén egyébként Magyarország lecsúszott az utóbbi időben.
Milliárdok törvénytelenül
A pártok gazdálkodásáról és a kampányfinanszírozásról szóló két, több mint 15 éve született törvényt nemcsak a TI bírálja. A korrupcióellenes szervezet és a Freedom House Europe 2010-ben megállapította, hogy a Fidesz és az MSZP közel háromszor, a Jobbik 2,5-szer, a parlamentbe be sem került MDF 1,8-szor többet költött a 2010-es tavaszi választási kampány alatt, mint amennyit a vonatkozó törvények megengednek. Horn Gábor az SZDSZ volt ügyvivője egy a hvg.hu-nak adott interjúban elismerte, hogy korrupciós pénzekből élnek és kampányolnak a pártok. Schiffer András (LMP) ezután a parlamentben kezdeményezett vizsgálatot a Legfőbb Ügyésznél, de Polt Péter azt mondta, sajtóhírek alapján nem indítanak ilyet.
Az 1997 óta változatlan törvény csak egymillió forintot enged költeni jelöltenként, ám a pártok választásról választásra túllépik a limitet. Bár ezt nem nehéz kiszámolni, a jelenlegi szabályok szerint a gazdálkodásukat ellenőrző Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) nincs joga utánaszámolni a valós költéseknek, csak tudomásul veszi a pártok hivatalos beszámolóit.
Ezt Jakab András alkotmányjogász, a Pázmány Péter Egyetem tanára már 2009-ben megtámadta az Alkotmánybíróságnál (Ab), arra hivatkozva, hogy ezek az előírások mind a pártokat, mind az ÁSZ-t arra kényszerítik, hogy a törvényes jogrendet semmibe véve tevékenykedjenek. Az Ab viszont 2011 végéig nem döntött, az indítvány pedig az új Ab-törvény előírásai miatt kukába került. Az ombudsman viszont május közepén újra felkarolta az indítványt, így az Ab akár meg is semmisítheti a pártfinanszírozás szabályait.
Senki sem érdekelt a tiszta játszmában
Az elmúlt hat évben a parlament többször nekifutott a gyakorlatban betarthatatlan és be nem tartott párt- és kampányfinanszírozási törvények átalakításának, de egyszer sem járt sikerrel, mert valamelyik párt mindig megfúrta a kétharmadot igénylő egyezséget.
A TI a pártokkal egyeztetve már 2009-ben kidolgozott egy koncepciót, de a civil szervezet még a törvény beterjesztése előtt – az egyeztetések hiábavalóságára hivatkozva – kivonult a pártokkal folytatott tárgyalásokról. A javaslat akkor szintén a Fideszen bukott meg, mert az összes többi parlamenti párt megszavazta volna: az ellenzéki párt a több hónapos egyeztetés eredményét elutasítva még ősszel saját javaslattal állt elő.
A Transparency International 2009-ben is élesen bírálta a Fideszt, mert a civil szervezet szerint a javaslat olyan választójogi és alkotmányossági kérdéseket vetett fel, melyek megvitatására a választásokig hátralevő időben már nem volt lehetőség. A 2009-2010-es esetet megelőzően a kormányon lévő MSZP 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben is próbálkozott a törvények átírásával, de minden alkalommal fennakadt a Fidesz ellenállásán az Országgyűlésben, amely nem támogatta a kampányra költhető pénzek limitjének emelését. | [
"KDNP",
"Fidesz"
] | [
"Pázmány Péter Egyetem",
"Transparency International",
"Legfőbb Ügyész",
"Freedom House Europe",
"Nemzeti integritás",
"Állami Számvevőszék"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.