text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter november 2-án Pécsett kezdte hivatalos programját. A reggeli órákban egy dán cég magyarországi kutatólaborját és kiválósági központját avatta fel, majd még a délelőtt folyamán ellátogatott a – szintén Pécsett működő – Rátgéber Nemzeti Kosárlabda Akadémiára is, ahol a létesítmény bővítéséről állapodott meg az akadémia vezetőivel.
Miután a miniszter ezúttal is részletesen dokumentálta a munkanapját a hivatalos közösségi oldalán, az ott közzétett fotókból az is kiderült, hogy kora délután Svájcba, pontosabban Genfbe utazott. Itt a bejegyzések szerint – többek közt – az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának gyűlésén vett részt, ahol a magyar jogállamiság kérdése is terítékre került.
A külföldi látogatás kapcsán közzétett képek egyikén Szijjártó Péter a genfi repülőtéren látható, amint épp elhagyja a mögötte álló, kék, íves mintázatú repülőgépet. Bár csak kevés részlet látszik a repülőgép törzséből, nekünk azonnal feltűnt, hogy az Átlátszó által 2019-ben felfedezett – a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének, a Valton-Sec Zrt.-nek az érdekeltségébe tartozó – privát jettel van dolgunk.
Felismerésünket a repülőgépek útvonalait követő és rögzítő internetes adatbázisok is megerősítették. A PlaneFinder elnevezésű alkalmazáson visszanéztük a repülőgép aznapi útjait. Ez alapján a HA-BES lajstromjelű repülőgép november 2-án, 10.55-kor szállt fel Budapestről és repült Pécsre, majd 12.30-kor indult tovább Genfbe, ahol 14 órakor landolt. A magángép valamivel 17 óra után hagyta el Genfet, és vette az irányt Budapest felé, ahová 18.35-kor érkezett meg.
A miniszter közösségi oldalán közölt fotók és a magángép indulási, illetve érkezési időpontjai alapján azt is kimatekozhatjuk, hogy Szijjártó Pécsre nem a privát jettel utazott. Ugyanis Pécsett – az egyik fotó tanulsága szerint – már legkésőbb 10 órakor kezet rázott vendéglátójával, míg a magángép csak 10.55-kor szállt fel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről.
A 2005-ös gyártású RAYTHEON HAWKER 800 XPi típusú privát jetet nem most bérelték ki először közpénzből. Mint azt korábbi cikkünkben jeleztük, ez volt az a gép, amellyel Kövér László, országgyűlési elnök és küldöttsége – köztük Hiller István és Selmeczi Gabriella – 2019 áprilisában Rómába utazott. Az olasz parlament szenátusi elnöke által kezdeményezett találkozóról és repülőútról az Mfor számolt be, miután egy, az Országgyűlés Hivatala által közzétett szerződésben kiszúrták a Fly-Coop Kft. nevét. A privát jetet akkor a szerződés szerint 2019. április 2.-a és 4.-e közötti időszakra bérelték, és 6,8 millió forintot fizetett érte az Országgyűlés.
Szijjártó Péter repülőútjáról és annak részleteiről megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. Amint a sajtóosztálytól választ kapunk, frissítjük cikkünket. Bár az e-mailben küldött újságírói kérdésben a bérleti szerződés és a szolgáltatás ára után is érdeklődtünk, ezeket az adatokat feltételezhetően csak közadatigénylés útján kapjuk majd meg. A COVID19 járvánnyal összefüggő veszélyhelyzet miatt azonban az adatszolgáltatásra a minisztériumnak 45 nap áll a rendelkezésére, amit még egy alkalommal akár további 45 nappal is meghosszabbíthat.
Mint azt már korábban megírtuk, a repülőgép korábban két cég, a Valton-Sec érdekeltségű HUN-JET Kft. és az AEROGLOBE Kft. tulajdonában volt. A privát jet megvásárlását az egykor a Matolcsy György unokatestvére által vezetett és azóta bedőlt Növekedési Hitel Bank Zrt. (NHB) finanszírozta, a vételár pedig 700 millió forint körüli összeg lehetett a vásárlást lebonyolító cég pénzügyi adataiban szereplő számok és banki jelzálogok alapján.
A Matolcsy család házibankja finanszírozta, Rogán Antal is használta Bessenyei magánrepülőgépét | atlatszo.hu A Matolcsy család házibankja finanszírozta, Rogán Antal is használta Bessenyei magánrepülőgépét
Később az AEROGLOBE kiszállt a tulajdonosi körből, és a helyét Bessenyei István, a Valton-Sec Zrt. kisebbségi tulajdonosa vette át. A legújabb fejlemények szerint már a vállalkozó sincs benne saját jogán a HUN-JET Kft. tulajdonosi körében, így a cég 2020. október végétől 100%-ban a Valton-Sec Zrt. tulajdonába került. Miután azonban Bessenyei a Valton-Sec Zrt. kisebbségi tulajdonosa, továbbra is van kötődése a repülőgéphez, melynek lajstromjelét – beszédes módon – az ő vezetéknevének kezdőbetűi alkotják.
A HA-BES lajstromjelű sugárhajtású magánrepülőgép kapcsán korábbi cikkünkben azt is megírtuk, hogy Rogán Antal és akkori felesége, Rogán-Gaál Cecília többször is utazott a privát jettel. Csakúgy, mint Bessenyei (Sarka) Kata, aki Bessenyei felesége és Rogán-Gaál Cecília közeli barátnője, valamint üzlettársa.
A repülőgépet most is a Fly-Coop Kft. üzemelteti, amely a Rogán-család elhíresült helikopteres utaztatását követően vált ismertté. A hírt annak idején az azóta megszüntetett Népszabadság közölte. A cégről később az is kiderült, hogy kivételezett módon kapta meg a budaörsi reptér üzemeltetését, illetve hogy több százmillió forintos megbízáshoz jutott az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól.
Nem ez az első alkalom, hogy Szijjártó Péter közbeszerzéseken meggazdagodott vállalkozók luxusjárműveit veszi igénybe: tavaly nyáron egy Szíjj László tulajdonában lévő luxusjachton láttuk és fotóztuk a külügyminisztert az Adrián, Horvátországban, miközben Facebook-oldalán irodai környezetben készült öltönyös fotókat posztolt.
Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot | atlatszo.hu Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot
Címlapfotó: Szabó Gábor | [
"Valton-Sec Zrt.",
"Fly-Coop Kft."
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ",
"HUN-JET Kft.",
"Országgyűlés Hivatala",
"Emberi Jogi Bizottsága",
"Növekedési Hitel Bank Zrt.",
"AEROGLOBE Kft."
] |
Mindenképpen hátrányos a fogvatartottak helyzetét tekintve, hogy a börtönökben nincsenek jelen civil jogvédő szervezetek – nyilatkozta lapunknak Fliegauf Gergely, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala zárt intézményeket ellenőrző részlegének (OPCAT – nemzeti megelőző mechanizmus főosztály) vezetője.
hirdetés
A szakembert azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy a büntetés-végrehajtás (bv) szerződést bontott a Magyar Helsinki Bizottsággal, amely korábban számos, rabok helyzetét javító intézkedést kezdeményezett. Pedig a civil szervezet munkája nemcsak azért volt fontos, hogy a fogvatartottak emberibb körülmények között éljenek, hanem mert a normális viszonyokkal a rabok társadalomba való visszailleszkedését is segítették.
Ám nemcsak a Helsinki Bizottsággal mondták föl a megállapodást, hanem a karitatív feladatokat ellátó Magyar Vöröskereszttel, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal is. Göndöcs Zsigmond, a Magyar Vöröskereszt elnöke lapunknak azt mondta, hogy Tóth Tamásnak, a bv országos parancsnokának kérése volt az 1986 óta érvényben lévő szerződés aktualizálása. A karitatív szervezet elnöke szerint ez teljesen jogos felvetés, mert a megállapodást több alkalommal kellett már módosítani.
Szakított a büntetés-végrehajtás a Börtönrádiót szervező Adj Hangot Egyesülettel is, amely szakértők szerint szintén nagyban hozzájárult a rabok rehabilitációjához.
Fliegauf Gergely például több olyan egykori rabot is ismer, akik annak köszönhették a talpra állásukat a kinti életben, hogy részt vehettek a börtönben készült adások készítésében. – Ha ezt az ingert nem kapták volna meg, a személyiségükben sem történt volna meg a szükséges változás – mondta az alapjogi biztos hivatalának munkatársa. A Börtönrádiót szervezők "bűne" – álláspontjuk szerint – az volt, hogy az egyik műsorral pályáztak egy díjra, a hanganyagot pedig átadták a zsűrinek. Ekkor azonban még nem kértek erre engedélyt, hanem csak amikor a zsűri a nyilvánosság előtt is bemutatta volna a felvételt. A börtönökben egyébként már zajlik a technikai felszerelések elbontása, így Hajdú Judit, az Adj Hangot Egyesület vezetője szerint egyre kevesebb a remény, hogy folytathatják majd a munkát.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) elismerte, hogy szerződést bontottak négy szervezettel, valamint az Adj Hangot Egyesülettel, ám ez – álláspontjuk szerint – nem azt jelenti, hogy a civil szervezetek ki vannak tiltva a bv-intézetekből. Lapunk kérdéseire korábban közölt mondataikat küldték el újra; ebben azt is hangsúlyozták, hogy az említett szervezetek egy részével már tárgyalnak az új szerződések megkötéséről. Az országos parancsnokság nem nevesítette, mely szervezetekkel tárgyalnak, de a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy "a megállapodások aktualizálása" csak a Vöröskeresztet és a Máltai Szeretetszolgálatot érinti majd. Jelenleg is tárgyalnak az új feltételekről, így egyelőre nem tudni, miben változnak majd a szervezetek lehetőségei. A bv szerint mindenesetre "az egyházi szervezetekkel és más partnerekkel továbbra is folyamatos és hatékony szakmai együttműködést" folytatnak.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az elküldött szervezetek közül az Adj Hangot Egyesület – a múlt évre vonatkozó beszámolója szerint – 12 millió forintos támogatást kapott attól a Norvég Civil Alaptól, amely ellen 2013-ban hadjáratot indított a kormány. A pénzt rádiós felszerelések vásárlására költötték. A Helsinki Bizottságot pedig a kormány fő ellenségének számító Soros György is támogatta. Utóbbi szervezetnek állításuk szerint azzal indokolta a BVOP a szerződésbontást: nélkülük is biztosíthatónak látják, hogy ne sérüljenek a fogvatartottak jogai.
Fliegauf Gergely szerint ugyanakkor a civil szervezetek jelenlétét csak részben képes pótolni az ombudsmani hivatalnak az a két főosztálya, amelyek a börtönállapotokkal foglalkoznak.
A hatósági főosztály ugyanis a fogvatartottak egyéni beadványait kezeli, a megelőző mechanizmus főosztály pedig emberi jogi szempontok szerint monitorozza a fogva tartási helyeket. Ellenben bíróság előtt – a Helsinki Bizottsággal ellentétben – egyikük sem képviseli a fogvatartottak érdekeit. – Személyes véleményem szerint pszichológiai szempontból előnyösebb a raboknak, ha olyan szervezetnek nyílhatnak meg, amelynek semmi köze sincs az államhoz – fogalmazott a több évtizedes börtönpszichológusi szakértői múlttal is bíró Fliegauf Gergely, aki ugyanakkor nem tudta megállapítani, hogy jogsértésnek minősül-e a civil jogvédő szervezetek teljes hiánya. A Helsinki Bizottság mindenesetre nem kerül ki egészen a börtönök ellenőrzési rendszeréből, a szervezet ugyanis tagja az ombudsman által létrehozott Civil Konzultációs Testületnek. – Eddig is kikértük a Helsinki Bizottság véleményét, amikor például arról kellett dönteni, melyik intézményt látogassuk meg, vagy hogy pontosan milyen szempontok szerint vizsgálódjunk – mondta Fliegauf Gergely.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.11. | [
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága"
] | [
"Helsinki Bizottság",
"Adj Hangot Egyesület",
"Magyar Nemzet",
"Norvég Civil Alap",
"Alapvető Jogok Biztosának Hivatala",
"Civil Konzultációs Testület",
"Magyar Helsinki Bizottság",
"Magyar Vöröskereszt",
"Magyar Máltai Szeretetszolgálat",
"Máltai Szeretetszolgálat"
] |
Az új csuklós Volvo busz 70 millióba kerül, a BKV mégis 48 millióért akar 6-7 éves buszokat venni. A tenderen egyetlen versenyző verseng a Volvóval közösen, az Alfa Busz kft, ahol a Heti Válasz szerint Antal Attila BKV-vezér fia, Zsolt is dolgozik. A BKV cáfol, mi pedig összegyűjtöttük a tender egyéb furcsaságait.
A járműveket a Ganz-Skodától lízingelik. A trolik önjárósak, alacsonyabb a padlójuk, klíma nincs, de fényvédő fólia van bennük.
Tavaly 39 fokot mértünk a légkondimentes BKV-buszokon, most megismételtük a mérést. A melegrekordot az Ikarus busz döntötte meg, a Combino szorosan mögötte a 2. helyen végzett.
Nem volt elég a pénz, ezért a metrókocsikra elkülönített összegbe is belenyúltak, írja a Magyar Hírlap.
Korrupciógyanús használtbusz-beszerzésről ír a Heti Válasz legfrissebb számában. A lap szerint Antal Attila BKV-vezérigazgató fia annál az Alfa Busz Kft.-nél dolgozik, amely cég - a Volvóval közösen - egyedüliként adott be ajánlatot összesen 84 használt csuklós busz közbeszerzésére a BKV-nak.
A lap állítását, miszerint Antal Zsolt alkalmazásban áll az Alfa Busznál, a BKV Zrt. közleményben cáfolta. "Jelenleg sincs semmiféle jogviszonyban az Alfa Busz Kft.-vel" - fogalmaz a cég közleménye.
Antal Zsolt törölte adatlapját
A BKV a 3,5-5 milliárd forintra becsült közbeszerzéssel a IV., a XIII. és a XVIII. kerületeket akarja autóbusszal ellátni. A pénzt - többek között - a 2-es metró járműbeszerzési keretéből csoportosította át a fővárosi közgyűlés, jelenleg 1,6 milliárd forint van a tervezett 60-84 darab, 17,5-18,5 méter hosszú autóbusz beszerzésére.
A pályázatot december 11-én tette közzé a BKV, az ajánlatok leadásának határideje január 31-e volt, eredményt február 20-án hirdetnek legkésőbb. Négyen vásárolták meg az ajánlati felhívást, de csak az Alfa Busz-Volvo konzorcium adott be ajánlatot.
"A tyúk volt előbb vagy a tojás?" - teszi fel a kérdést a Heti Válasz, amely szerint Antal Attilának régóta jó kapcsolata lehet az Alfa Busszal, ugyanis még a Nógrád Volán vezetőjeként (2006 végén jött el a cégtől) az állami cég az Alfa Busszal közösen szerződéses járatokat üzemeltetett a BKV alvállalkozójaként.
Az azonban nem köztudott, hogy Antal fia az Alfa Busznál dolgozna. A Heti Válasz állítását arra alapozza, hogy Antal Zsolt az iwiw közösségi oldalon található adatlapján munkahelyként az Alfa Buszt jelölte be. (Az adatlap munkahely mezőjét, majd az egész adatlapot azóta törölték, ezt a Heti Válasz beismerésnek tekinti.)
Az Alfa Busz kft. rejtélyes tulajdonosa "A 2006-os önkormányzati választások után az Alfa Busz Kft. kistulajdonosai között megjelent egy Abriola Management LLC névre keresztelt amerikai offshore társaság" - írja a Heti Válasz. A cégről az Indexnek az Alfa Busz vezetője Mogyorossy annyit árult el "a cég egy anonimitást kérő magánbefektetőé." Mivel az offshore cégek tulajdonosait felderíteni szinte lehetetlen, a cég tulajdonosa ennyi erővel Antal Attilától II. Erzsébet királynőig bárki lehet. Az Alfa Busz is cáfol Mogyorossy Tibor az Indexnek kategorikusan cáfolta, hogy a BKV-elnök fia alkalmazásban állt az Alfa Busznál. A volvós vezető azt is cáfolta, hogy a tulajdonosi körben 10-kal szereplő offshore cégnek köze lenne a beszerzési oldal bármely szereplőjéhez, vagy pártokhoz. A fehérvári cég irányítója a BKV-s tenderrel kapcsolatban elmondta, hogy a Heti Válasz állításával ellentétben a kiírásnak megfelelő csuklós buszok új ára nem 60, hanem 80 millió körül mozog, a genfi buszok várható ára ehhez képest 50 millió.
Az Alfa Busz és a BKV határozottan cáfolja, hogy alkalmazásban, jogviszonyban állna Antal fia a céggel. Az Index ugyanakkor - az Alfa Busznál dolgozó - névtelenséget kérő forrásokból úgy értesült, egészen mostanáig Antal Zsolt volt a kapcsolattartó a BKV és a cég között.
Tenderelőkészítés néhány nap alatt?
A BKV és az Alfa Busz jó kapcsolatáról a Bamako-rali is tanúskodik: a 8700 kilométeres versenyen BKV-s sofőrökkel induló Volvo buszt az Alfa Busz bocsátotta a közlekedési cég rendelkezésére.
A 2002-ben alapított Alfa Busz kft-t a Volvo Hungária volt értékesítési igazgatója, Mogyorossy Tibor vezeti, és az elmúlt évek alatt több használt buszt is értékesítettek volántársaságoknak. A cég használt autóbuszok felvásárlásával, generálozásával és értékesítésével foglalkozik.
A lap szerint az is erősíti annak gyanúját, hogy a BKV az Alfa Busz-Volvo konzorciumnak írta ki a tendert, hogy Mogyorossy saját bevallása szerint sem foglalkozott a cég dolgaival januárban (a ralin versenyzett), vagyis a december 11-ei ajánlati felhívást után meglehetősen rövid időt - 6-8 munkanapot - szakíthatott az ajánlat elkészítésére. A lap szerint elég valószerűtlen, hogy egy cég éves árbevételének 30-50 százalékát kitevő milliárdos ügylet idején a cég vezetője januárban Afrikában túrázik 3 hetet.
Az sem mellékes a lap szerint, hogy a BKV kiírásában szereplő 84 darabos buszigény összevág azzal, hogy egy genfi közlekedési vállalat éppen 83, 6-7 éve használt Volvo 7000A típusú busztól akar megválni. Velük áll kapcsolatban az Alfa Busz is, a 84. darab pedig náluk, egy székesfehérvári csarnokban van már.
(Hasonlóan érdekes részlete a kírásnak, hogy az ajánlattevő csuklósbuszok értékesítéséből származó "forgalma nem ér el mindösszesen nettó 3-3 milliárd forintot vagy azzal egyenértékűnek tekintett 12 millió eurót". Egyesek ezzel magyarázzák a közvetítőként beiktatott Alfa Busz részvételét, hiszen egy közlekedési cégnek nem csuklósbusz forgalmazásából származik a bevétele, a feltétel továbbá kizár nagyobb buszforgalmazó cégeket is.)
A Heti Válasz azt is furcsállja, hogy a BKV és a közlekedésért felelős afőpolgármester-helyettes milyen gyorsan túl akar lenni az üzleten. Legalábbis a lap szerint erre utal, hogy a buszok fedezetéül szolgáló költséget a Fővárosi Közgyűlésnek január 31-én át kellett átcsoportosítania, ugyanaznap, amikor a BKV tendert bontott.
Nem drága egy kicsit?
A 6-7 éves buszok - az Alfa Busz közlése szerint - darabonkénti 48 milliós ára sem feltétlenül jó ár, hiszen a BKV 2004 és 2006 között - a később már klímával szerelt - új Volvók darabját 60-65 millió forintért vette (összesen 150 darabot), de ma sem drágábbak 70 millió forintnál.
Vagyis a használt ár az új buszok 69 százaléka. Ez csak azért érdekes, mert a múlt héten - a közgyűlési döntést előkészítő - városüzemeltetési bizottság ülésén Balogh Zsolt, a BKV műszaki vezérigazgató-helyettese még az eredeti ár 30-50 százalékát említette, majd ezt egy nappal később Dancs Gábor (SZDSZ) kérdésére Hagyó Miklós félreértésnek nevezve, és 50-70 százalékot jelölt meg. Az ajánlat ennek a felső határát súrolja.
A buszok műszaki állapotával kapcsolatban is merültek fel kérdések, annál is inkább mert az Alfa Busz-Nógrád Volán Volvói a 47-49-es villamosok pótlásában már részt vesznek Budapesten, már ha tudnak: a 10 járműből 5-öt ugyanis vissza kellett hívni, jelenleg 8 Volvo és két öreg, lecserélésre váró Ikarus pótolja a villamost.
Euro 4-es motor kell bele
Az sem egyértelmű, hogy a buszok károsanyag-kibocsátásának meg kell-e felelnie a legújabb, Euro 4-es követelményeknek, vagy nem. A szabályozás szerint csak új buszok rendszerbe állításánál él az Euro 4-et előíró feltétel, ám a január 31-ei közgyűlés arról is döntött, a most vásárolni kívánt használt buszoknak is meg kell felelni ezeknek az előírásoknak is. A genfi Volvók az euro 2-es szabványnak megfelelő motorral vannak szerelve.
A BKV teljesíteni fogja a közgyűlés döntését, közölte az Indexszel Regőczi Miklós a BKV gazdasági vezérigazgató-helyettese, aki a Heti Válasz cikkét - miután a tendernek még nem volt eredményhirdetése - csak annyiban kommentálta, hogy Antal Attila fia semmilyen jogi kapcsolatban nincs az Alfa Busszal. Arra a kérdésünkre, hogy miért szükséges egy közvetítő cég Genf és Budapest között, azt válaszolta, az Alfa Busz nem csupán közvetítő, hanem a buszok felújításával is foglalkozik. | [
"Alfa Busz",
"BKV"
] | [
"Alfa Busz-Volvo",
"Abriola Management LLC",
"Magyar Hírlap",
"Heti Válasz",
"Alfa Busz-Nógrád Volán",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Volvo Hungária",
"Nógrád Volán"
] |
A napokban fizetett foglalót a Geoház Kft. az MSZP Jókai utcai székházáért, de félő, hogy a teljes vételár után sem marad pénze a pártnak: a nagy rész hiteltörlesztésre megy. A Geoholding-csoport eközben tárgyal a szintén MSZP-közeli Népszava megvételéről is. Ez ügyben is a héten várható fordulat: a dolgozói egyesület mond véleményt az esetleges együttműködésről.
250 ezer forint alatti négyzetméteráron bauhaus stílusú belvárosi irodaházat kb. csak Hasfelmetsző Jacktől lehet vásárolni – az összeg vevőszemmel jutányos volta mutatja, hogy mennyire kellemetlenné vált az eladó MSZP személye azon körökben, amelyek egyáltalán szóba jöhetnek egy milliárd-közeli ügyletnél.
Információink szerint 800 és 900 millió forint körüli vételárért kelt el az MSZP Jókai utcai 3600 négyzetméter alapterületű székháza. Volt ugyan jobb ajánlat is – állítólag az OTP-csoporttól -, de a befektető kihátrált, miután kiszivárgott a tárgyalás híre.
Később, úgy tudni, egy izraeli ingatlanfejlesztő ügyes tárgyalása nyomta lefelé az árat – ők állítólag hostelt terveztek a Jókai utcába -, majd jött a Geoholding-Móra Könyvkiadó páros, hogy ennyiért nekik is megéri.
Nem csomagban – cáfolta az MSZP-környékről terjedő híreket Horváth László, a Geoholding-csoport meghatározó tulajdonosa, miszerint a székházügylet összefüggene azzal, hogy a cégcsoportba tartozó Geomédia Kiadói Zrt. – mint azt nemrégiben a Népszabadság megírta – tárgyal az MSZP-től szintén nem túl távoli Népszava kiadói jogáról is.
A tárgyalás tényét amúgy nem csak Horváth, de több megkeresett népszavás is megerősítette az Átlátszónak, ráadásul egybehangzóan állították: ebben az esetben koránt sem mennek olyan simán a dolgok, mint a székházügyletnél.
A 11 ezer példányban értékesített Népszavát megjelentető Népszava Lapkiadó Kft. közel 25 millió forintos veszteséget produkált 2014-ben, úgy tudni, a kínált vételár is nagyjából ebben a nagyságrendben van.
A kiadó formálisan a luganói TCD Intermedia SA tulajdona, ami bizonyos Alexander Schmuki érdekeltsége. Ő a moneyhouse.ch elemzése szerint tipikus főállású strómannak tűnik. Mindenesetre, aki megvenné a Népszavát, fordulhat a svájci kézbesítési megbízottjához. Az pedig nem más, mint a volt MSZP-s országgyűlési képviselő, Dávid Gyula nevével fémjelzett ügyvédi iroda.
Schmuki Puch László volt MSZP-pénztárnoknak strómanol – ez az általánosan elterjedt nézet a médiavilágban. A képet Horváth és a nevük elhallgatását kérő népszavások is árnyalják, előbbi azzal, hogy ők nem tárgyaltak/tárgyalnak a kiadóról Puch-hal. Utóbbiak pedig úgy, hogy három éve egy vasat sem kapnak sem Puch köreitől, sem magától az MSZP-től, hanem ők maguk kalapozzák össze, azt a nem sokat, amijük van.
A kiadó ugyanakkor jelenleg is az MSZP-s hátterű József Attila Alapítvány épületében működik.
Elsősorban két támogatási forrás áll a rendelkezésükre: a nagyobb tételt német szociáldemokraták folyósítják, a kisebbet pedig egy "nagyvonalú magyar milliárdos". Utóbbi kilétét bizalmasan őrzik, ugyanakkor feltűnő a Demján Sándor nagyvállalkozó érdekeltségében álló Westend hirdetéseinek aránya az újságban.
Márpedig ezt a két forrást féltik átjátszani az esetleges vevőnek – sajtóhírek szerint ajánlatot tett az újságra az MSZP-alapítvány Szabad Sajtó is, amelynek a Népszabadság-beli csomagja eladásából lehet forrása a vételre.
A Népszabadság helyzetéről bővebben A pártalapítvány esete a kiürített kiadóval: a Népszabadság nehéz napjai
Ezt azonban most az Átlátszó érdeklődésére Kránitz László, a Szabad Sajtó Alapítvány elnöke határozottan cáfolta. Az viszont látszik, hogy valami felpörgött az eddig mostohagyerekként kezelt Népszava életében – ha más nem, az, hogy a jelenlegi lapvezetés megmozgatta a kapcsolatait a Geomédia ellenében.
Utóbbi ugyanis egyértelművé tette: erős fúziót tervez kiadványával, az exnépszavás Gál J. Zoltán által szerkesztett Vasárnapi Hírekkel. Viszont – mint Horváth most az Átlátszónak hangsúlyozta – nem kívánnak a kollektíva ellenében, erőből átalakítani, ha erős az ellenállás, inkább lemondanak az ügyletről.
Így sarkalatos lehet a dolgozókat tömörítő egyesület e heti közgyűlése – a társaság ugyanis eddig kvázi versengő ajánlattal élt: ugyanannyit, információink szerint 20 millió forint körüli összeget kínálnak a kiadóért, mint a Geomédia.
Úgy tudni, a Geomédia részéről egy korábbi, a népszavásokkal közös értekezleten elhangzott, ők a fenti összeget készpénzben adnák, viszont többletként letudnának bizonyos adósságokat, amelyek állítólag Puch köreihez köthetők – ezt ugyanakkor Horváth nem erősítette meg most munkatársunknak, mondván, bizalmas körben bizalmas ügyekről elhangzott közlésekről nem beszél.
Ha valóban van elszámolási vita "Puchék" és a Geomédia között, az szocialista források szerint adódhat korábbi közös üzletükből, a 2009-ig a Népszava megjelentetésében is érdekelt VH Kiadó Kft.-ből.
A mondás mindkét részről az, hogy elváltak és el is számoltak, a cégnyilvántartás szerint ugyanakkor hatályosan együtt vannak még a veszteséges cégben, mármint Geomédia és bizonyos Békés Project Kft., ami a Puch-hal számos üzletben együtt mozgó Simon Dénes volt MSZP-s párttanácsadó érdekeltsége.
Szintén lehet elszámolási nézeteltérés a Sláger Rádió frekvenciáján 2012-ig működő Neo FM miatt, amelyen a Geomédia állítólag 200-300 milliót bukott.
Az ügylet messzire vezet: a Sláger-Danubius országos kereskedelmi rádiók frekvenciái helyére kiírt pályázat körül még az MSZP-kormányzás idején, 2009-ben sejlett fel a Fidesz és az MSZP közötti megállapodás lehetősége, az pedig fölöttébb valószínűtlen, hogy ha volt ilyen alku, ahhoz ne lett volna valamilyen köze az akkor még teljhatalmú pártpénzmachereknek, Simicska Lajosnak és Puchnak.
A magyar médiapiac gyakorlatából kiindulva a paktum kiterjedhetett az állami hirdetéseken való osztozkodásra is – csakhogy 2010-ben a Fidesz kétharmaddal tarolt, Simicska pedig állítólag innentől nem tartotta érvényesnek a régi tárgyalópartnerével, Puch-hal kötött, hallgatólagos dealeket. Tény, a Neo, dacára 1,8 milliós hallgatottságának, 2012-ben ment a levesbe, a Simicska-érdekeltség Class FM viszont szépen muzsikált – legalábbis ami a reklámbevételeket illeti.
Akárhogyan is, könnyen lehet, hogy a Geomédia végül elengedi a népszavás tervekeit, miközben Horváth nagyon is lelkesnek tűnik az MSZP-vel kötött ingatlanügylettel kapcsolatban.
A Geoholding-csoportba tartozó Geoház és a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Zrt. vásárolta meg kétharmad-egyharmad arányban a kiürített pártházat, amelyet egyébként a Puch-hoz köthető Jókai 6 Zrt. üzemeltet – ez azonban kérdéses, hogy így marad-e, Horváth szerint erről még majd később tárgyalnak.
MSZP-s forrásaink szerint Puch valahai teljhatalma sokat apadt mára. Formális párttisztsége a Baranya megyei elnök titulus, információink szerint azonban a nyáron esedékes tisztújításon nem kíván újrázni, a pécsi Tóth Bertalan esélyes a posztra. A pénzügyek jelenleg formálisan Katona Tamás pártigazgatóhoz tartoznak, de legalább annyi rálátása van a kasszára Baja Ferencnek, a Táncsics Mihály Alapítvány elnökének is.
Téved ugyanakkor, aki teljesen leírja az expénztárnokot – és erre nem csak az utal, hogy például a jelenlegi két fontos ügyletben is fel-felmerül a neve. MSZP-s bennfentesek szerint máig meghallgatja Puch tanácsait a például pártelnök Tóbiás József és Baja Ferenc is. A hátrébb szorulás részben saját döntés volt – ismerői szerint a volt pártpénzember szívesen hódol történetesen Simicskával közös szenvedélyének, a vitorlázásnak az utóbbi időben.
Akadnak ugyanakkor szocialista körökben, akik szemére vetik a Puch-féle gazdálkodásnak, hogy a párt nem raktározott eleget az esetleges nehéz időkre.
Amennyiben például stimmel, hogy a mostani székházvételár 900 millió forint alatt marad, az MSZP-nek nem sok jut, a pénz zömét a bank viszi. Az irodaházat ugyanis az Erste Bank 1,26 milliárd forintos, vételi joggal erősített keretbiztosítéki jelzáloga terheli. A 2008-as kölcsönből a párt törlesztett, úgy tudni 800 millió forint körüli összeg a hátralék jelenleg.
Rádi Antónia | [
"MSZP"
] | [
"József Attila Alapítvány",
"Békés Project Kft.",
"Class FM",
"VH Kiadó Kft.",
"Szabad Sajtó Alapítvány",
"Népszava Lapkiadó Kft.",
"Geomédia Kiadói Zrt.",
"Geoholding-Móra Könyvkiadó",
"Geoház Kft.",
"Sláger Rádió",
"Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Zrt.",
"Jókai 6 Zrt.",
"Erste Bank",
"Táncsics Mihály Alapítvány",
"Szabad Sajtó",
"TCD Intermedia SA"
] |
A BKV-ügy kapcsán összesen 15 embert vádoltak meg, köztük a volt szocialista főpolgármester-helyettest is.
A Kecskeméti Törvényszék szóvivője szerint kiemelt jelentőségű ügyről van szó, ezért a vonatkozó törvény által megszabott határidők szerint az első tárgyalást július 15-e előtti időpontban meg kell tartani. Sárközy Szabolcs elmondta, az iratok február 21-én érkeztek meg, és a büntető ügyszak szakmai vezetője még azon a napon kijelölte az ügy elbírálására Hadnagy Ibolyát, a Kecskeméti Törvényszék tanácselnök bíráját, aki megkezdte a felkészülést.
A vádirat szerint Hagyó Miklós tanácsadójával Lelovics Ottóval és Horváth Évával, a BKV-hoz tartozó DBR Metro részleg sajtóreferensével 2007 és 2009 között olyan utasításokat adtak a BKV Zrt. vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára hátrányos döntéseket hozzanak, szerződéseket kössenek. Antal Attila és Balogh Zsolt korábbi vezérigazgatók, Regőczi Miklós kommunikációs igazgató és a többi vádlott a vád szerint annak ellenére teljesítette ezeket az utasításokat, hogy egyértelmű volt számukra, azok nem a BKV és a főváros érdekeit szolgálják.
Az ügyészség állítja, 2007-ben és 2008-ban a vádlottak közt egy összehangoltan működő szervezet épült ki, a tagok az utasításokat ellenkezés nélkül hajtották végre, és azokat tovább is adták saját beosztottjaiknak. A vádirat szerint a 2008 augusztusáig működő bűnszervezet létrehozója és vezetője Hagyó Miklós volt, aki tettével több mint 1,49 milliárd forint kárt okozott a BKV-nak. | [
"DBR Metro",
"BKV"
] | [
"Kecskeméti Törvényszék"
] |
Mészáros Lőrinc búzafeldolgozója, a Viresol ügyében kérdezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot Szél Bernadett. A független országgyűlési képviselő arra volt kíváncsi, hogy miután maga a hatóság is kimondta, hogy a Viresol tavaly nyár óta folyamatosan szennyezi a környező vizeket, miért nem szabtak ki rá bírságot.
A hatóság válasza szerint bár a Viresol felelős a tavalyi tömeges halpusztulásért és a rosszulléteket okozó gázszennyezésért, nem ők, hanem a Mátrai Erőmű kapott vízszennyezési bírságot, összesen 5 millió forintot – írja Facebook posztjában Szél.
Friss választ kaptam Viresol/ Mátrai-ügyben: Mészáros a jelen állás szerint ötmillióval megússza a Viresol-szennyezést,... Közzétette: Szél Bernadett – 2020. május 28., csütörtök
A Mátrai Erőmű nem fellebbezett, de a Viresol megfellebbezte a katasztrófavédelem döntését.
Ezt csak úgy tudom értelmezni, hogy — az akkor még mindkét céget tulajdonló — Mészáros Lőrinc úgy gondolta: inkább bevállalja a pár milliós vízszennyezési bírságot, csak ne kelljen költséges átalakításokat végeznie a búzafeldolgozóján
– magyarázza Szél Bernadett.
A politikus feljelentést tett a Viresol ellen környezetkárosítás miatt, az ügy a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra került.
A Mátrai Erőmű időközben az államhoz került, az ügyletről itt írtunk bővebben:
A kiemelt képen a Mátrai Erőmű látható. Fotó: Marjai János/24.hu | [
"Viresol",
"Mátrai Erőmű"
] | [
"Heves Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság"
] |
Nemcsak a kistelepülések legszegényebbjei, de a falusi középosztály is hálás Orbán Viktornak a tömeges közmunkáért. A tudatos félelemgerjesztés és a választási ajándékként osztogatott Erzsébet-utalvány pedig végképp a Fidesz felé fordította a kistelepülések lakóit. Ungár Tamás riportja az ország egyik legszegényebb régiójából.
Hoffmann Antal 2013-ban megjósolta, hogy a közmunka-program a Fidesznek félmilliónál is több szavazatot hoz majd. Hoffmann a Baranya megyei Bezedek községben nőtt fel, később építésztechnikusként dolgozott, majd a rendszerváltás után sikeres vállalkozó volt Pécsen. 1998-ban, már nyugdíjasként, gyerekkori barátai kérésére elindult és nyert szülőfalujában a polgármester-választáson. Ezt követően 16 éven át fizetést nem kérve irányította, kiterjedt kapcsolatai révén látványosan szépítette a 260 lelkes Bezedeket.
Hoffmann 2013 őszén azért hívott fel, hogy elmondja: az évtizedek óta állástalan vagy csak rövid ideig foglalkoztatott bezedekiek örülnek a közmunkának. Hozzátette: egy évvel korábban a falu közfoglalkoztatottjai még háborogtak a kényszerűnek érzett és rosszul fizetett közmunka miatt, ám 10-15 hónap elteltével sokan rájöttek, hogy ez az állás – ha nem is főnyeremény – számos előnnyel jár, és kifejezetten hálásak a kormánynak.
Így lett a korábban utált közmunka általános siker a falvakban
A polgármester hívására elmentem Bezedekre és a szomszédos dél-baranyai falvakba, és több tucatnyi közmunkással beszélgettem. Szinte valamennyien Hoffmann szavait erősítették. Elmondták, hogy számtalanszor "becsapta őket az élet". A közelben állást találni a rendszerváltáskor megszűnt üzemek és téeszek egykori betanított- és segédmunkásainak általában reménytelen volt, az átképzési tanfolyamokon tanított szakmákról pedig beigazolódott, hogy azokkal elhelyezkedni sehol sem lehet. Így azok nem nekik hoztak megélhetést, hanem a haszontalan oktatást adó vállalkozásoknak.
Visszatérő panasz volt, hogy ha egy cég mégis munkát ajánlott, akkor az egy-két év után bedőlt. Előfordult, hogy a vállalkozások csak addig alkalmazták az állástalanokat, amíg kaptak utánuk bértámogatást, ezt követően vagy leépítésre kerültek, vagy a piaci helyzetre hivatkozva csökkentették a bérüket. Esetleg nem állták már a buszbérlet árát, s így nem érte meg ingázni, hisz ezzel a minimálbérnél is kevesebb lett a tiszta jövedelmük.
Egyébként a cégek minimálbérre jelentették be őket – nemegyszer csak hatórás munkaidőre -, s ami afölött, "zsebbe" járt volna, azt gyakran nem, vagy csak részben fizették ki. Ráadásul az alkalmazók időnként nem fizették a tébét és a nyugdíjjárulékot. Sok cégnél a munkakörülmények is csapnivalók voltak, munkaruhát pedig szinte sehol se adtak.
A kudarcok miatt a kevés iskolával rendelkező falusi állástalanok már nem is igen kerestek maguknak munkát, inkább napszámot vállaltak.
Aztán jött a teljes foglalkoztatást ígérő közmunkaprogram, aminek eleinte kevesen örültek, hisz a napi nyolc óráért fizetett 49 ezer forint roppant kicsi pénznek számított. Ám a közmunkában nem kellett megszakadni (a napszámban néha igen), s a fizetés mindig pontosan megérkezett a számlájukra.
Ennyi pénzt addig 15-18 napi alkalmi munkával kerestek meg, az egész évet tekintve azonban többségüknek nem jött össze ennyi napszám havonta. Jól jött, hogy a közmunkások kaptak az önkormányzat általuk megművelt kertjéből krumplit, hagymát, zöldségeket, s ha több pénzt akartak, akkor a hétvégeken még vállaltak 4-8 nap alkalmi munkát, amiből összejött 15-30 ezer forint, így a korábbi napszámoskereset másfél-kétszeresét összehozták.
Mindannyian azt ismételgették, hogy lehetne több a bérük, ám stabilabb lett családjuk pénzügyi helyzete, mint korábban, amikor csak 2-3 hónapig volt közmunka, s az év nagyobb felében segélyre szorultak. Ezért egyre inkább szimpatizálni kezdtek az Orbán-kormánnyal.
A fentiek okán vélte úgy a bezedeki polgármester, hogy a 250-300 ezer közmunkás és az ő felnőtt családtagjaik többsége a következő választáson a Fideszre szavaz. De nemcsak ők, mondta Hoffmann, hanem azok is, akik lenézték az állástalanokat, s akiket bosszantott, hogy a munkanélküliek 5-10 vagy akár 15-20 éve főként szociális segélyből élnek.
A több évtizedes munkaviszonnyal nyugdíjazott idősek és a faluból városba ingázó, szintén nem túl jól fizetett munkavállalók a közfoglalkoztatást úgy fogták fel, hogy Orbán végre dologra fogta az állástalanokat, s ez valamiféle elégtételt jelentett számukra.
A 2014-es és a 2018-as parlamenti választás egyértelműen azt bizonyította, hogy Hoffmann Antal prognózisa maradéktalanul bejött. A közmunkára utalt falvakban a helybéliek döntő, néhol túlnyomó többsége a Fidesz-KDNP pártszövetségre voksolt.
Zsarolás sem volt
Az ellenzéki politikusok és újságok sűrűn hangoztatták, hogy a közmunkások meg vannak félemlítve, azért szavaznak a Fideszre. Ez azonban a jelek szerint nem igaz. Az elmúlt napokban megkerestem több olyan falut, ahol létkérdés a közmunka. Az érintettekkel beszélgetve elmondható, hogy a közfoglalkoztatottak és családtagjaik nem azért támogatták a Fideszt, mert a párt emberei megzsarolták őket, hanem azért, mert attól féltek, hogy ha nem a Fidesz nyer, akkor – akárcsak 2010 előtt – újra kevesebben jutnak közmunkához.
"Örülünk, hogy van közmunka, ezért itt sokan szavaztak a Fideszre" – mondta a 900 lelkes Királyegyházán a 49 esztendős Kovács Jánosné. A szabadban végzett munkáktól erősen lepirult asszony elmondta, hogy egykor az Elcoteq-ben dolgozott, ám 2011-ben a finn tulajdonban lévő elektronikai cég pécsi üzemét bezárták. Utána hiába keresett munkát. Ha mégis talált, akkor nem volt olyan busz, amivel elfogadható idő alatt eljutott volna a munkába, s onnan haza. (A 6-7 ezer embert foglalkoztató Elcoteq bérelt buszokat küldött a dolgozóiért a baranyai falvakba.)
Kovácsné nem vállalja, hogy havi 100 ezer forintért naponta 12-13 órát távol legyen, inkább kiegyezik a közmunka biztosította 60 ezer forintos keresettel. Férje kamionos, s a házaspár négy gyermeke már felnőtt, így az asszony azért is vállalta a közmunkát, mert nem akart tétlenkedni. És mert ez az alkalmazás biztosítja az egészségügyi ellátást, és közelebb viszi őt a nyugdíjhoz.
A szomszédos falvakban, Gyöngyfán, Magyarmecskén, Magyartelken a közmunkásokat faggatva hasonló válaszokat kaptam.
Találkoztam több olyan közmunkással, aki 40-50 évesen belenyugodott, hogy ő ebből a státuszból megy majd nyugdíjba.
Sőt, olyannal is, aki úgy gondolta, az iskolát hamarosan befejező gyermeke számára egyfajta perspektíva a közmunka, legalább is addig, amíg a Fidesz van kormányon, mert a többi párt aligha fordítana ennyi pénzt a közfoglalkoztatásra.
Amíg nem volt közmunka, néha lopni kellett
A csak romák lakta, 400 lelkes Gilvánfán is hálásak a közmunkások a kormánynak. Ám ha valamelyikük állást kap, akkor ez a hála gyorsan olvadni kezd.
Az 55 esztendős Orsós Sándor is évekig közmunkás volt, ám két hónapja állása van egy pécsi karbantartó cégnél, s ott, ha vállal némi túlórát, akár 170-180 ezer forintot is megkeres. Orsósék öt gyereket neveltek fel, a párnak tizenkét unokája van, így a nagyapának lesz kire költeni hirtelen megugrott jövedelmét. Főleg, hogy a férfi gyermekei is közmunkára szorulnak.
"Nagyon haragszom a politikusokra! – fakad ki a férfi. – Hogy gondolják, hogy családos ember meg tud élni 60 ezer forintból?! Az semmi! Nem közmunka kellene, hanem olyan állások, amiből jut mindenre."
Egy perccel később viszont elismeri, hogy amikor ő volt közmunkás, örült annak is: "Hogyne örültem volna?! Hét éve nem volt elég közmunka, ezért csak a húszezer forintos segélyem volt. Mit tehettem, lopnom kellett, hogy együnk. Becsuktak 13 hónapra. De ha az ember gyereke éhezik, akkor igenis lopni kell. A börtön után közmunkás lettem, és többé nem loptam. Az már óriási különbség volt, hogy húszezer helyett ötvenet kaptam."
Hogy beszélgetünk, egyre népesebb társaság vesz minket körbe, s ők igazat adnak Orsós Sándornak abban, hogy a közmunka csekélyke fizetése már elég ahhoz, hogy az ember ne kényszerüljön a lopásra.
Bűnszövetkezet?
A gyöngyfai Németh István tajtékzik, amikor szóba hozom neki a közmunka-program szavazást befolyásoló hatását. A 67 esztendős férfi nyugdíjas, de tart nyolc tehenet, s a jószágok tejéből készített negyvenféle sajttal piacozik. Némethet 2014 októberében megválasztották faluja polgármesterévé, ám ő három hónappal később lemondott.
Az volt a terve, hogy néhány falubelijét elindítja a mezőgazdasági kistermelő pályán. Mindehhez megtalálta a forrást is, ám két hónap után azzal szembesült, hogy a kiszemelt gyöngyfaiak egyike se akarja feladni a biztos közmunkát a bizonytalan termelői jövőért.
Emellett azt látta, hogy a 140 lelkes község negyven közmunkása alig dolgozik. Lemondása előzményeit ekképp idézi fel:
"Sose találtam őket a munkahelyükön, s amikor kiszámoltuk, hogy egy ember mennyi árkot tisztít meg naponta, akkor kijött hét centi. Azt mondtam erre, hogy nem írom alá a jelenléti ívüket meg a teljesítményigazolásukat, mert ha megteszem, akkor okiratot hamisítok, és hűtlen módon bánok az állami forrásokkal. Ezért inkább lemondtam a polgármesterségről."
A lépés nagy visszhangot váltott ki, ám egy polgármester sem követte Némethet. Pedig a faluvezetők is tudták, hogy a közmunka értéket nem hoz létre. Mikor megkérdeztem őket erről, elmondták többen, hogy
egy önkormányzati kertészet eladott terményekből származó bevétele a ráfordításnak alig 5-10 százaléka, s egy profi parkgondozó cég 4-5 emberrel megcsinálja azt, amit 40-50, a köztereket gondozó közmunkás.
"Azt, hogy a közmunkának nincs értéke, a közmunkások is tudják, és Orbán Viktor is tudja – állítja Németh István. – Nem igaz, hogy a közmunkások azért szavaznak Orbánra, mert hálásak a miniszterelnöknek, azért szavaznak rá, mert mindannyian tagjai egy bűnszövetkezetnek, s abból nem lehet kibeszélni. Azt játsszák, hogy munka folyik, holott nincs értékelhető munka, megszavazzák Orbánt, ő meg a saját érdekében tovább finanszírozza a semmittevést."
Németh szélsőségesnek tűnő megközelítésében talán annak is szerepe van, hogy a férfi kisgazda színekben – a nincstelen, de elszánt falusiaknak kistermelői jövőt ígérve – elindult az idei parlamenti választáson a szigetvári körzetben, ám be kellett érje a voksok 0,18 százalékával. Saját falujában is csak három szavazatot kapott, míg a Fidesz-KDNP jelöltjét a helyiek 78 százaléka ikszelte be.
A migráns-propaganda és a nyugdíjkiegészítés tette fel a pontot az i-re
Noha a közmunka sokat hozott a Fidesznek a kistelepüléseken, az általam kérdezett falusi választók azt is bevallották, hogy rájuk sokkal erősebben hatott a migránsok iránt táplált félelem. A közszolgálati tévéből és rádióból tájékozódó emberek kétely nélkül elhitték, hogy az országot elárasztják a máskultúrájú menekültek, ha nem marad a Fidesz hatalmon.
Ugyancsak erősen hatott a megszólalók szerint a választásra időzített, 10 ezer forintos nyugdíjpótlék és a 12 ezer forintos fűtési hozzájárulás.
Egy idős férfi Királyegyházán azt ismételgette, hogy Gyurcsány elvette a 13. havi nyugdíjat, bezzeg Orbán adott tízezret. Mikor megkérdeztem, hogy ha a gazdaság teljesítménye annyira jó, mint ahogy Orbán Viktor állítja, akkor a kormány miért nem adta vissza a 13. havit? "Mert a Gyurcsány elvette" – felelte az idős ember.
Dél-Baranyában vannak olyan falvak, ahol hosszú ideje működnek kormányfüggetlen, konzervatív és liberális eszmei alapon álló civil szervezetek, amelyek sikeres jogsegélyszolgálatot és tanodát tartanak fenn. Utóbbiból halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek jutnak el a szakmatanulásig, az érettségiig és a diplomáig.
Bár e szervezetek direkten nem politizálnak, a faluban mindenki tudja róluk, hogy merőben másképp vélekednek a világról, mint amit a kormánypropaganda harsog. Néhol már húsz éve jelen vannak ezek a szervezetek, s a helybéliek nagy tisztelettel övezik segítőiket. Ennek ellenére, ezek a civil körök nemigen módosították a falusi emberek választói magatartását, hisz ahol ezek az egyesületek ott vannak, ott is 70 százalék feletti eredményt ért el a Fidesz április 8-án.
Ungár Tamás (Pécs) | [
"Fidesz"
] | [] |
A lap birtokában lévő, kézzel írt "alternatív" költségvetésből az derül ki, hogy szerzője valakik megrendelésére kiszámolta, miként lehetne 150 millió forinttal olcsóbban elkészíteni a hivatalosan 766 milliós állami támogatáshoz juttatott Bánk bán-filmet. A film producere a Fidesz kampányaiban főszerepet játszó Wermer András, aki a produkcióért a hivatalos büdzsé szerint 10 millió forintot vehet fel. A gyártó Ezüsthajó Kft.-nél készült és papírra vetett csökkentett költségvetést a cég gyártásvezetője, Endrődy Balázs készítette. Erre utal, hogy kézírása megegyezik a hivatalos beadványon szereplő "Endrődy" aláírással. A kétoldalas feljegyzésben beszámol arról, hogy tételenként hogyan növelhető meg a reális költségvetés annyival, hogy eljussanak a 766 milliós végösszeghez. Az írás szófordulatai árulkodóak: "a különbség 75 százalékát a megbeszélt tételekre tettem", "a maradékot szétszórtam olyan sorok között, ami szintén kivehető", "ebből kell levonni azt a költséget, amibe a pénz kivétele kerül", "valós kiigazítás", "a két költségvetés közti nettó különbség", "várható megtakarítás". A gyártásvezető adta be és írta alá a minisztériumba került és elfogadott hivatalos változatot is, így a személyazonosság teljesen egyértelmû megállapításához igazságügyi írásszakértői véleményt kellett beszerezni. A Tóth András szocialista képviselő által megrendelt és a lap rendelkezésére bocsátott vélemény leszögezi: "A kézírásokat és a névaláírást határozott fokozatban, bizonyossági szinten állíthatóan, vagyis minden kétséget kizáróan egy és ugyanazon személy készítette." Így kétségtelenné vált, hogy a filmet gyártó Ezüsthajó gyártásvezetője a hivatalosan igényelt és megkapott 766 milliós költségvetésbe belekalkulált -valakikkel megállapodva vagy utasítására - 150 milliós kivehető, mozgatható pluszpénzt is. A papírok tanúsága szerint szándékosan megnövelték többek között a produceri költségeket (5 millió forinttal), a kellékekét (14 millióval), a szállítást (11 millióval) és a díszletépítést (13 millióval). Az Ezüsthajónál végzett számítás szerint a két büdzsé között nettó 84 milliós különbség érhető el, ehhez hozzászámították a cégnek járó szervezési díj nagyobbik hányadát (56 milliót), és további 15 milliós várható megtakarítással kalkuláltak. A feljegyzés szerint számoltak a "pénz kivételének" költségeivel is. A Bánk bán finanszírozásának ellentmondásait a kulturális tárca nem magyarázta meg, ezért most már az igazságszolgáltatás irányába kell lépéseket tenni - jelezte Tóth András. Az MSZP képviselője elmondta: ismételten Várhegyi Attilához fordul kérdéseivel, mert a kulturális államtitkár múlt pénteki válaszai zavarosak és ellentmondásosak voltak az állami szuperprodukció készítésével kapcsolatban. Példaként említette: miközben egy hete Várhegyi a Bánk bán befejezési időpontjaként 2001. március 30-át jelölte meg, addig két nappal később a tárca közleménye már 2000. december 31-ét tartalmazta. Emellett válaszra vár az is, hogyan és miből szervezték át a Bánk bán finanszírozását úgy, hogy a teljes összeget még az idén kifizetik, ráadásul nagyobbik részét - 560 millió forintot - már június 23-áig, tehát holnapig. (Magyar Hirlap) Korábban: (2001. június 18.) (Magyar Hirlap) | [
"Ezüsthajó Kft."
] | [] |
Még nincs jelöltje az MSZP-nek az országgyűlési képviselőválasztáson Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 7. számú (Kisvárda és térsége) választókerületben, mert a jelenlegi képviselő, Szép Béla visszalépett az újraindulástól.
Szép Béla elmondta: döntését akkor hozta meg, amikor az MSZP országos listája ismertté vált. Elhatározását közölte Lendvai Ildikó országos elnökkel, miként azt is, hogy a pártból nem lép ki.
Arra a kérésünkre, hogy miért nem vállaja az indulást, azt válaszolta: elfogadhatatlan számára, hogy az MSZP országos listáján szerinte több olyan politikus szerepel, akinek van felelőssége a MÁV és a BKV körüli botrányos kialakult botrányos ügyekben. Arra, hogy konkrétan kikre gondol, Szép Béla annyit mondott: erről nem beszél, mert nem kíván pereskedni. | [
"MSZP"
] | [] |
A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN), amely a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolója, honlapján közölte: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerint a felszámolónak meg kell vizsgálnia a felszámolást közvetlenül megelőző időszakot.
A PSFN e jogszabályi kötelezettségéből fakadóan kezdeményezett korábban pereket. (A felszámoló olyan Quaestor-ügyfelekkel szemben indított pereket, akik a csőd előtti napokban szerintük gyanús hirtelenséggel váltották pénzre lejárat előtti kötvényeiket.)
Ezzel párhuzamosan egy belső vizsgálatot is lefolytatott a PSFN, amelyben azt ellenőrizték, hogy volt-e kirívó kereskedési nap a forgalom szempontjából. Ez a vizsgálat hétfőn lezárult, és megállapításai nyomán a felszámoló úgy döntött, eláll a korábban megindított perektől, egyúttal azonnali hatállyal felmondja a peres képviseletet eddig ellátó ügyvédi irodával kötött szerződését.
A PSFN múlt héten azt közölte: az igényérvényesítésekkel párhuzamosan még zajlik egy vizsgálat, amely a felszámolást megelőző időszak kifizetéseire fókuszál. Figyelemmel arra, hogy a vizsgálat még folyamatban van, a törvényi határidőre tekintettel megindított perek szüneteltetését kezdeményezte.
Szerző: MTI | [
"Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.",
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] | [] |
Feljelentést tettek vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személyek általi bűnszövetségben elkövetett vesztegetés, bűnszövetségben jelentős értékre elkövetett sikkasztás, valamint különösen nagy értékre elkövetett adócsalás alapos gyanúja miatt - nyilatkozta Volner János, a Jobbik alelnöke.
Honnan van a pénz?
A politikus felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke korábban az MSZP pénzeit firtató kérdésre azt válaszolta: "jobb, ha nem tudjátok, honnan van a pénz". Hozzátette: korábban az is kiderült, hogy a baloldal több politikusa kapcsolatot tartott egyes, a szervezett alvilág köreiben sorolható emberrel, például Portik Tamással és a hozzá kapcsolódó, az éjszakai életet uraló vállalkozásokkal.
A párt emellett kormányzati vizsgálatot sürget annak kiderítésére, hogy a baloldal "honnan osztogathat pénzeket százmilliószám", és a pénzeknek van-e köze az éjszakai élet különböző személyiségeihez. A Jobbik azt is vizsgálná, lehet-e, hogy különböző bűncselekményekből származó pénzeket csatornáznak be a baloldal működésébe.
Kitért arra is, hogy egyes politikai erők mögött, például a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás Alapítvány mögött amerikai források állnak. "A baloldal zavaros, tisztázatlan gazdasági háttere, az ilyen módon osztogatott pénzek arra engednek következtetni, hogy egy szervezett, maffiaszerűen összedolgozó, az egész országot lefedő csoporttal van dolgunk", amit a hivatalos igazságszolgáltatásnak kell feltárnia - fejtette ki.
"Patkányok a süllyedő hajón"
A Jobbik alelnöke a baloldali pártok reakcióira utalva úgy fogalmazott, "mint patkányok a süllyedő hajóról, úgy menekülnek", és látható, hogy az MSZP-t egyre inkább agyonnyomják tisztázatlan pénzügyei, korrupciós botrányai, felelősséget pedig senki sem vállal.
Zuschlag a pénteken megjelent interjújában többek között arról beszélt, hogy az MSZP a visszalépéséért ötvenmillió forintot adott át neki egy nejlonszatyorban. | [
"MSZP"
] | [
"Haza és Haladás Alapítvány"
] |
Petíciók, válasz nélkül maradó nyílt levelek, értetlenség és - azt kell mondanunk: természetesen - teljes bizonytalanság övezi a kormányzat által tavaly decemberben megszüntetett közalapítványok körüli helyzetet. A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (MAK), amely a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületébe (MAOE) tömörült művészek legalább 7 milliárdra rúgó vagyonát kezeli, ugyanerre a sorsra jutott, április végével megszűnt. Közben két szervezet is készül, hogy a "művészeti köztestület" szerepét betöltse. A Műértő cikke.
Március 31-ével a MAK már nem fogadhatott be pályázatokat, erre szólította fel levélben a kuratóriumot Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős helyettes államtitkára, s ez a szervezet működésének felfüggesztésével volt egyenértékű. Persze tudhatták, mi következik, mert a MAK is egyike annak a több tucat közalapítványnak, amelyet megszüntet a kormány. Gál Andás Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára a közalapítványok megszüntetését, átalakítását az új államszervezet létrehozásával indokolta. Valamint azzal, hogy ezek a közalapítványok sok esetben rosszul működtek, nem jól gazdálkodtak a vagyonukkal, bár ezzel kapcsolatban leginkább a filmeseket (MMKA) nevesítette, és számokat sem említett.
Hogy lesz-e értelme fenntartani a MAOE-t a vagyoni háttér nélkül, azt a tagság majd eldönti. Viszont hogy a MAK által kezelt vagyonnal mi lesz, arra lapzártáig csak Hammerstein sajtóbeli nyilatkozatai utalnak. Eszerint egyben marad, és továbbra is hasonló célra használják majd, mint eddig. A jövőbeli szervezeti keretekről, a feltételekről nincs hír, és az érintetteket sem kérdezte senki.
"A sokunk által várt, s látszólag ünnepi ruhában érkező királyról mára már kiderült, hogy meztelen... Ajándékot sem hozott -- csak vinni akar" - kezdődik Bauer Istvánnak, a MAOE elnökének nyílt levele. Nem lehet nem észrevenni a személyes kiábrándulást, aminek hangsúlyozása egy 7000 tagot képviselő testület elnökétől legalábbis furcsa. Többször is jelzi a szövegben, ő a jelenlegi kormányzó pártok híve volt, de hogy ez miért érdekes, és főleg, ezt milyen alapon terjeszti ki a szervezet egészére - érthetetlen. Ám a levélnek mégsem a politikai mögöttese fontos. Hanem a szó szerinti követelés: "kérjük vissza a vagyonunkat!" És a benne foglalt kérdések. Milyen alapon kezeli a közalapítványi vagyont az állam egyszerűen állami vagyonként? Mi lesz ezzel a vagyontömeggel, például az ingatlanportfólióval? Mi a biztosíték arra, hogy nem verik dobra az épületeket az alkotóházaktól az Olof Palme sétányon található székházig? A KIM, amelyhez az ügy mostantól tartozik, egyértelműen kinyilvánította, állami vagyonnak tekinti mindezt, és a hasznosítást állami szerepvállalás mellett képzeli el.
A MAK zsennyei alkotóháza © Műértő
A MAOE-tagság körében közben elterjedt, hogy a nyugdíjnak is annyi. Nos, mindössze arról van szó, hogy a MAK-ot arra kötelezték, mintegy 2000 fő adatait adja át a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, innentől ez utalja majd a nyugdíjakat. A döntés logikus következménye az eddigieknek: ha nincs MAK, fizetni sem tud. A Nyugdíjfolyósító annak a 800 tagnak azonban nem fog fizetni, akik 1992-ben kikerültek a rendszerből.
A Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetésekor azoknak, akik 1992. október 1-jéig nem érték el a 40. életévüket, a MAK már nem biztosított nyugdíjat. Mint az őket tömörítő Kor-társaság tájékoztat, az ígéretek szerint befizetéseik valorizált értékét a MAK magánnyugdíjpénztárba utalta volna, ez azonban nem történt meg. Egy rendelet alapján azoknak, akik kérték, 2007-ig ki kellett volna fizetni ezt az összeget, de ez a folyamat sem zárult le. Most azt sérelmezik, hogy a MAK megszüntetésekor az ő dolgukat megint nem gondolták újra. Az ügy jelenleg a strasbourgi Nemzetközi Bíróság felé tart. Ha már -- mint mondják -- a MAOE nem képviselte őket megfelelően.
Hogy a MAK és a MAOE jól képviselte-e tagjai érdekeit, és jól gazdálkodott-e, azt a nyilvános jelentéseikből nemigen lehet megállapítani. Aki azonban valaha is járt a tényleg felbecsülhetetlen értéket képviselő alkotóházakban, főként "holtszezonban", érzékelhette: kicsit úgy menedzselik őket, mintha még mindig 1975-öt írnánk. Még akkor is, ha a munkához valóban ideális feltételeket kínálnak. Nehéz azt állítani, hogy a MAOE korszerűen, professzionálisan, a nemzetközi intézményi hálózatba illeszkedően működő intézmény lett volna. De legalább létezett, és javaslatai is voltak a szervezet korszerű átalakítására. Eszerint művészeti köztestületet kellene létrehozni, amelyben végre egy szervezetbe kerül a tagság és a vagyon. A köztestület állami feladatokat is végezne, továbbá az állam és a civil autonómia kontrollja is érvényesülne benne. A sajtóban több helyen is idézett elképzelés létező példákra hivatkozik, így például a Magyar Tudományos Akadémiára.
Réthelyi József miniszter (NEFMI) nem volt kíváncsi a tervre, de most mintha mégis valami hasonló körvonalazódna. Mozgolódnak az újonnan helyzetbe kerülő testületek. Nem lenne meglepő, ha hamarosan a Magyar Művészeti Akadémia rendelkezne sok minden fölött itt, hiszen az 1992-ben alakult, Makovecz Imre fémjelezte szervezet nemrég a Magyar Tudományos Akadémiával azonos státusú intézménnyé vált, ezt az alkotmányba is beiktatták, s egyből megkínálták százmillió forinttal. A láthatáron pedig máris egy új szervezet mutatja magát: a Nemzeti Kultúráért Egyesület, amelyről csak annyit tudni, hogy az Országházban tartotta alakuló ülését.
Sem a Magyar Művészeti Akadémiának, sem a Nemzeti Kultúráért Egyesületnek nincs operatív programja, az előbbinek leginkább afféle iránymutatásai vannak "az ország ügyeiben". "...a széles szakmai közösség támogatása nélkül létrejött művészeti akadémia az eredeti elképzelések kiürített változata lehet csak" -- vélekedik Bauer István a nyílt levélben. A művészeti köztestületek és az állam viszonyát újraszabó darabban azonban neki nem osztottak szerepet. Fortinbras pedig már készülődik a jelenésre.
Nagy Gergely | [
"Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete"
] | [
"Magyar Művészeti Akadémia",
"Magyar Tudományos Akadémia",
"Nemzeti Kultúráért Egyesület",
"Nemzetközi Bíróság",
"Magyar Köztársaság Művészeti Alapja",
"Nyugdíjfolyósító Igazgatóság",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány",
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium"
] |
Hadházy Ákos hosszú ideje kitartóan szeretné megismerni annak a 17 milliárd forintba kerülő szűrőprogramnak a részleteit, amelyet a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ futtat. Ez az a projekt, aminek kapcsán a tisztifőorvos egyszer egy válaszlevélben óvatlanul a címzettek között hagyta a független országgyűlési képviselőt. Ekkor tudhadta meg a nagyközönség, hogy hogyan zajlik az ötletelés a válaszadásokról a tisztirovos hivatalában. Müller akkor így fogalmazott a kollégáinak:
"Kedves Kollégák! Nincs erre jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili"
A határidők kitolását szorgalmasan gyakorolják azóta is az NNK munkatársai, de egy-két részletet már megismert Hadházy. Ilyenek például a szűrőprogramhoz kapcsolódó rendezvényszervezés és catering szerződések. Erre összesen 20 millió forintot fordítottak és többek között kiderül belőlük, hogy | [
"Nemzeti Népegészségügyi Központ"
] | [] |
Két újabb neves nemzetközi hotelmárka, a voco és a Vignette Collection fogja tovább színesíteni 2023-tól a magyar hotelpiacot annak köszönhetően, hogy a BDPST Group két szálloda kapcsán is együttműködési megállapodást írt alá az InterContinental Hotels Group (IHG Hotels & Resorts) képviselőivel - közölte a Tiborcz István, a miniszterelnök veje tulajdonában lévő BDPST.
Ennek értelmében a budapesti D8 Hotel teljes üzemeltetését az IHG Hotels & Resorts-ra bízták a voco brand alatt. A december 15-én megnyitott Verno House pedig egy franchise szerződés keretein belül 2023 közepéig csatlakozik az IHG Hotels & Resorts, Vignette Collection tagszállodái közé. A tagság révén a Verno House megjelenési lehetőséget kap a csoport weboldalán, illetve a vendégek a továbbiakban ezen oldalon keresztül is foglalhatnak majd a szállodába.
Az együttműködés egyúttal megtiszteltetés is számunkra, hiszen a világ egyik legnevesebb szállodavállalata választott minket, ezzel elismerve szakmai és üzleti érdemeinket
- fejtette ki Tiborcz István, a BDPST Group tulajdonosa. | [
"BDPST Group"
] | [
"InterContinental Hotels Group",
"IHG Hotels & Resorts-ra",
"D8 Hotel",
"IHG Hotels & Resorts",
"Vignette Collection",
"Verno House"
] |
Fordulat a Kósa-botrányban, megszólalt a svájci repülős cég
“Sem Szabo Gáborné, sem más magánszemély soha nem volt az [Altenrhein Aviation – a szerk.] AG részvényese. Kósa Lajos és Czakó Jànos urak sem képviselőként, sem más minőségben nem vettek részt a cég éves közgyűlésein.
Őket sem a cég, sem részvényesei nem ismerik, velük kapcsolatban nem álltak"
– írja a Zoom.hu-nak elküldött közleményében az Altenrhein Aviation svájci cég a Kósa-botrányra reagálva. A közleményben azt is külön hangsúlyozzák, hogy az Altenrheinnek akkor és most is egyetlen, 100 százalékos tulajdonosa van, vagyis a cég minden részvénye egy kézben van, tehát teljesen kizárt, hogy Szabó Gábornénak akár egy fia részvénye lett volna.
Azt állította, részvényei vannak a cégben
A svájci cég közleménye azért nagyon fontos, mert a Magyar Nemzet szerint Szabó Gáborné Matkó Mária közjegyzői okiratban hatalmazta föl Kósa Lajost (illetve bizonyos Czakó Jánost), hogy képviseletében vegyenek részt az Altenrhein Aviation AG részvényesi találkozóin.
Szabó Gáborné nemcsak erre adott megbízást Kósa Lajosnak, hanem arra is, hogy:
Hatalmas örökségből származó 4,4 milliárd euró, vagyis 1349 milliárd forintnyi pénzéből vásároljon magyar állampapírt,
Nevében gyakorolja részvényesi jogait a Crédit Industriel et Commercial nevű párizsi bank papírjai után,
Egy másik dokumentumban felhatalmazta Czakó Jánost és még egy férfit, bizonyos Szabó Tamást, hogy a Svájcban található széfjéből vegyenek fel 25-25 millió eurót,
Továbbá arról is okirat készült, hogy 2,3 millió eurót akart utalni Kósa Lajos édesanyjának ajándékozás címszóval.
Ha át is verték, az ügy attól még nagyon kellemetlen
Kósa Lajos az ügyben elég sok mindent állított már (kálváriájának stációit itt szedtük sorba). Jelenleg az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy Szabó Gáborné becsapta Kósát, a svájci cégben ezek szerint például biztosan nem voltak részvényei, ahogy állította. Ezek után erősen kérdéses (mondjuk eddig is az volt), hogy mi igaz a hatalmas örökségből.
Ugyanakkor az biztos, hogy ők ketten több szálon kötődnek egymáshoz (például Szabó Gáborné egyik cégének Kósa bizalmasa az ügyvezetője), vagyis nem futó ismeretségről van szó. Szabó Gáborné környezetéből ráadásul többen nyilatkozták, hogy Kósa aktívan kereste a kapcsolatot és a megbízásokat Szabó Gábornénál. | [
"Altenrhein Aviation AG"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Crédit Industriel et Commercial"
] |
Szombaton a Kúria felülbírálta a Pest-3-as körzet választási bizottságának korábbi döntését, ami még elmarasztalta a Fidesz helyi jelöltjét, Vitályos Esztert, amiért február 16-án személyesen adata át az uniós pénzből megvalósuló digitális oktatásstratégia laptopjait az egyik szentendrei iskolában. Vitályos arra hivatkozott, hogy államtitkárként osztogatott, de a Momentum panaszt tett ellene a helyi választási bizottság pedig arra jutott, hogy a megjelenése mégsem lehetett független a kampánytól, és megállapította, hogy "tevékenysége kampányidőszakban az átlagos választópolgár számára elsődlegesen politikai célú, kampánycélú megjelenésnek tűnhet, és a választópolgárok számára csak másodlagos jelentőségű, hogy államtitkári vagy országgyűlési minőségében jelent meg az adott eseményen". A fideszes jelöltet elmarasztalták, de pénzbüntetést nem kapott.
Vitályos Eszter a Móricz Zsigmond Gimnáziumban 2022. február 16-án szervezett laptoposztáson Fotó: Mohai Balázs/MTI/MTVA
De Vitályos fellebbezett a döntés ellen, és előbb a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria is neki adott igazat. A Kúria indoklása szerint az "egyes tisztségek és egyes feladatok között az eset összes körülményének mérlegelése alapján lehet csak különbséget tenni, s ezért nem lehet döntő jelentősége annak, hogy a jelölt saját választókerületében látja el kormányzati feladatát. A közhivatal viselésének joga a Jelöltet a saját választókerületében is megilleti". Így a döntés szerint a jelöltnek a törvényi keretek között lehetősége van a kampányidőszak alatt államtitkári tisztségével kapcsolatos feladatai ellátására. Megjegyezték, hogy mivel az átadón nem jelentek meg kampánylogók vagy emblémák, így nem merült fel, hogy Vitályos a laptopok átadása során az államtitkári feladatainak ellátásán bármilyen módon túllépett volna.
Megállapították azt is, hogy "az állami szervek jogszabályban meghatározott tevékenysége politikai tevékenység is, és szükségszerűen befolyásolja a választópolgárok véleményét a Kormány, az állami szervek működéséről. A juttatás szimpátiát növeli, az elvonás azt csökkenti. Emiatt azzal, hogy a Jelölt laptopot osztott ki egy, a választási körzetében lévő gimnáziumban államtitkári feladatai körében, szükségszerűen növelte a diákok, a pedagógusok és az adományról tudomást szerzők között a Kormány, az állami szervek iránti szimpátiát". Ez azonban a Kúria bírái szerint nem minősíthető kampánytevékenységnek, így az ilyen tevékenységeknél sem érvényesíthetőek a választási eljárási alapelvek. | [
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Választási Bizottság"
] |
Határozottan visszautasította a vádakat Michel Platini, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke, akit azzal gyanúsított meg a France Football című francia magazin, hogy Nicolas Sarkozy akkori államfő utasítására szavazott Katarra a 2022-es világbajnokság házigazdájának kiválasztásakor.
"Azt hinni, hogy a Katarra adott voksom a két ország közötti megállapodás eredménye volt, nem más, mint egyszerű spekuláció" - fogalmazott közleményében Platini, majd kilátásba helyezte, hogy minden olyan személyt beperel, aki megkérdőjelezi függetlenségét a szavazással kapcsolatban.
A France Football szerint a katariak azt ígérték Platini voksáért cserébe, hogy jelentős pénzeket fektetnek a francia futballba. A lap úgy tudja, hogy az erre vonatkozó egyezség 2010. november 23-án, egy Élysée Palotában rendezett fogadáson született meg.
A 2022-es vb-házigazdáról bő egy héttel később, december 2-án döntöttek, s a szakértők szerint esélytelen Katar többek között a favoritnak tartott Egyesült Államok pályázatát megelőzve nyert. | [
"UEFA"
] | [
"Európai Labdarúgó Szövetség",
"France Football",
"Egyesült Államok"
] |
Több mint 1,2 milliárd forintot csaltak el a költségvetésből annak a számlagyáros bűnszervezetnek a tagjai, amelynek ügyében most fejezte be a nyomozást az adóhatóság.
Befejezte a nyomozást az utóbbi évek egyik legnagyobb magyarországi számlagyára ügyében a Nemzeti adó- és Vámhivatal (NAV). Erről maga az adóhatóság számolt be csütörtökön.
A NAV emlékeztetett, hogy három éve fogták el a számlákra szakosodott bűnszervezet vezetőjét a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, és több mint 170 helyszínen csaptak le a budapesti számlagyár tagjaira, ékszereket, órákat, bankszámlákat és több luxusingatlant is zároltak, köztük a számlagyár vezetőjének csaknem kétszázmillió forintot érő házát is. A bűnszervezet tagjaitól több mint 1 milliárd forint vagyont vontak el.
Nyaralásából hazatérve kapcsolta le a NAV a számlagyárost - videó Több mint egymilliárd forintot csalt el egy számlagyárat működtető dunántúli céghálózat, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hazai és külföldi társhatóságokkal közös akcióban számolt fel. A bűnszervezet magyar vezetőjét az FBI közreműködésével Amerikában fogták el.
Az adóhatóság szerint az elkövetők több tucat, strómanok vezette céget hoztak létre, amelyekkel valódi teljesítés nélküli számlákat állítottak ki vevőiknek, akik így csökkenteni tudták fizetendő áfájukat. A megrendelők a fiktív szolgáltatások árát átutalták a számlagyár cégeinek, majd 12–13 százalékos jutalék fejében visszakapták a pénzt. Ezzel
több mint 1 milliárd 200 millió forintot csaltak el a költségvetésből.
A NAV közölte azt is, hogy a bűnszervezet 74 tagja ellen emelhetnek vádat, és akár 25 év börtönbüntetést is kaphatnak. | [
"Nemzeti adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Lemondásra szólította fel az Együtt Fodor Ibolya pécsi fideszes önkormányzati képviselőt, aki nemrég hazaárulónak nevezte a kormány ellen tüntetőket.
Fodor valószínűleg hibázott, amikor magára irányította a figyelmet, az RTL Klub Híradója ugyanis arról számolt be, hogy a politikust 2003-ban sikkasztásért elítélték. Fodor férje 1998-tól kezdődően tulajdonította el a helyi lap terjesztése során beszedett összegeket (összesen 12 millió forintot), ő pedig a könyvelési adatok meghamisításával fedezte. Mindezért folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt mint bűnsegédet másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Berkecz Balázs, az Együtt elnökségi tagja szombaton arra szólította fel a képviselőt, hogy mondjon le önkormányzati mandátumáról, a Fideszt pedig arra, hogy szabaduljon meg Fodor Ibolyától, aki egyébként (a bírósági iratokkal ellentétben) úgy emlékszik: mindössze számviteli fegyelem megsértéséért bocsátották próbára. | [
"Fidesz"
] | [
"RTL Klub Híradó"
] |
Évekkel ezelőtt jóváhagyták
Győrben 2002 januárjától a Szerencsejáték Zrt. tulajdonában lévő Casino Győr Kft. üzemeltette a játékkaszinót a Baross úton. Működési engedélye elvileg 2012-ig szólt, de már 2009-ben lakatot tettek rá (2012-ben egy jogszabály-módosítás után eltűntek a játéktermek, szerencseklubok is).
A város 2013 végén hagyta jóvá, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium pályázatot írjon ki a városban kaszinó működtetésére. Győr mellett a legjobban talán Hévíz szeretett volna a Nyugat-Dunántúlon, de a jelentkezők között volt még Balatonfüred, Szombathely és Pécs is.
Sopronban az osztrák Casino Austria International GmbH nemrégiben a játékszervezési jogot 2026. január 14-ig kapta meg.
Évi százmillió forint körüli díjat fizetnek cserébe az államnak. Rákosfalvy szerint "vállalkozó szellemű ember", ezért vágott bele a szerencsejáték-szervezésbe.A törvény szerint bár tizenegy kaszinó működhet Magyarországon, de eddig csak nyolc üzemelhetett – öt Budapesten, egy Sopronban, egy-egy Nyíregyházán és Debrecenben. E nyolc kaszinó tavaly összesen 22,5 milliárd forint bevételt hozott és kicsit több mint 3 milliárdot adózott.Az eddig üzemelő nyolc kaszinó közül öt Andy Vajnáé, kettő a debreceni Szima Gáboré, egy soproni kaszinó pedig a Casino Austria GmbH tulajdona. Ezekbe 2015-ben 1 millió 218 ezer 62 ember látogatott el, akik közül 909 ezer 917 volt magyar. A kilencedik kaszinó Győré lesz még idén, a koncessziós szerződés már megköttetett az állam és a Nyíregyházán egy harmadik emeleti lakásban székhelyként bejegyzett, 1995-ben alapított Treff-Klub Kft. között.Borkai Zsolt győri polgármester tegnap délelőtti kérdésünkre elmondta, ő még nem hallott a győri kaszinóról szóló koncessziós szerződés megkötéséről.Visszatérve a győztes cégre, Kruppa Zsolt András lett tavaly év végén a cég ügyvezetője, s a cégkivonatok szerint vele egy időpontban lett a kft. egyetlen tagja a győri ügyvéd, dr. Rákosfalvy Zoltán. Kruppa a koncessziós szerződésben nyilatkozott is, eszerint a társaság kizárólagos tulajdonosa Rákosfalvy.Kruppa egyébként Seszták Miklós fejlesztési miniszter közeli ismerőse (feleségeik közös céget tartottak fenn). Érdekesség, hogy a mostani koncessziós szerződés végén lévő egyetértési záradékot múlt szerdán Seszták mint a nemzeti vagyon felügyeletéért felelős miniszter is aláírta.Ami az állam és a Treff-Klub Kft. közötti, tíz évre szóló (idén augusztusban hatályba lépő) koncessziós szerződést illeti, azt január 31-én szignózta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Kruppa Zsolt. A kontraktusban az áll, hogy a kft. 1995 és 2012 között rendelkezett szerencsejáték-szervezői engedéllyel, tevékenységét ez idő alatt nem szüneteltette.A cég nemcsak egy II. kategóriába sorolt játékkaszinót üzemeltethet Győrben, hanem elvileg online kaszinójáték szervezésére is jogosultságot szerzett. Ezekért évente nettó 111 millió 600 ezer forintot, de legalább az évi koncessziós díjminimum (46,65 millió forint) kétszeresét fizeti az államnak. Idén csak a negyedik negyedévet, 23,3 milliót kell az államkasszába utalniuk.Rákosfalvy Zoltán, a Treff- Klub Kft. tulajdonosa kérdésünkre azt mondta, a szerződésen kívül túl sok konkrétummal még nem tud szolgálni. "Távolinak" látta a kaszinó megnyitását, "nyár végére, ősz elejére tehető" – közölte, hozzátéve, egyelőre még a pontos helyéről is korai lenne nyilatkozni.A Kisalföld azt kérdezte: miért érezte úgy, hogy az ügyvédi tevékenysége mellett a szerencsejáték szervezésében is "szerencsét próbál"? "Vállalkozó szellemű ember vagyok" – jött a tömör válasz. | [
"Treff-Klub Kft."
] | [
"Casino Austria International GmbH",
"Casino Győr Kft.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Treff- Klub Kft.",
"Casino Austria GmbH"
] |
Azt javasloma a Fidesz-frakciónak, hogy támogassa az ellenzék kezdeményezését a kiemelt adózókkal kapcsolatos bizottság megalakítását az Országgyűlésben - mondta Puskás Imre, a parlament költségvetési bizottságának alelnöke.
A Fidesz várhatóan támogatja majd a kiemelt adózókkal kapcsolatos adóhatósági gyakorlatot vizsgáló parlamenti bizottság létrehozását, a testület azonban csak akkor kezdhetné meg működését, ha az ügyben lezárult a büntetőeljárás, és megállapították a jogi felelősséget - mondta Puskás Imre, a parlament költségvetési bizottságának fideszes alelnöke hétfőn Budapesten.
A képviselő azután nyilatkozott újságíróknak, hogy a Fidesz-frakció költségvetési munkacsoportja vezetőjeként megbeszélést folytatott Horváth Andrással, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábbi munkatársával, aki a közelmúltban azzal lépett a nyilvánosság elé - és ezt a hétfői egyeztetésen is megismételte -, hogy szerinte nagyobb cégek több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót.
Az ügyben a parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását az LMP-s Schiffer András és a független Ángyán József kezdeményezte, és össze is gyűjtötték a szükséges 78 képviselői aláírást. Az aláírásgyűjtő lapokat az LMP-sek mellett az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért politikusai és független képviselők írták alá. Puskás Imre elmondta, azt javasolja a Fidesz-frakciónak, támogassa az ellenzék kezdeményezését az Országgyűlésben.
Ám mivel az országgyűlési törvény értelmében parlamenti vizsgálóbizottság nem vizsgálhat olyan kérdést, amelyben büntetőeljárás zajlik, a jogszerűség érdekében a testület csak akkor kezdhetné meg működését, amikor a már folyamatban lévő jogi eljárás véget ért, és megtörtént az esetleges büntetőjogi felelősségre vonás - közölte. A fideszes politikus emlékeztetett, az Országgyűlésről szóló törvénybe éppen a szocialisták javaslatára írta bele a Ház azt, hogy parlamenti vizsgálóbizottság nem dolgozhat olyan ügyben, amelyben eljárás zajlik. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Párbeszéd Magyarországért",
"Demokratikus Koalíció"
] |
November 16-án a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó agrártársaságoknál kezdik meg az állami földek licitjét. Sokan emögött az Orbán Viktor miniszterelnök és egykori kollégiumi társa közötti háború újabb epizódját sejtik. A szakemberek szerint az mezőgazdasági cégek földjeit leginkább spekulánsok és nem valódi gazdák vehetik majd meg.
Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségi körébe tartozó Mezort-csoport cégeinek bérelt állami földjein kezdi a 380 ezer hektárnyi állami terület eladását a Nemzeti Földalap-kezelő Szervezet (NFA) november 16-án. Győr-Moson-Sopron megyében a mosonmagyaróvári Lajta-Hanság Zrt., Vas megyében pedig a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. területeit tette fel csütörtök éjjel a honlapjára az NFA.
Beke Károly, az MSZP elnökségi tagja közölte, a Fidesz földlopásának célja valójában a kicsinyes politikai bosszú és az új hűbérúri rendszer felépítése. A politikai bosszút bizonyítja, hogy az Orbán-Simicska háború részeként rengeteg olyan terület meghirdettek Vas és Győr-Moson-Sopron megyében, amelyeket ma még az egykori kollégiumi szobatárs érdekeltségébe tartozó cég bérel. A Mosonmagyaróváron agrártanulmányokat végzett politikus a Népszavának elmondta, a földművelésügyi tárca államtitkára, illetve az Agrárkamara vezetői is egyebek mellett a fiatal gazdák földhöz juttatásáról beszélnek. Nem életszerű, hogy például egy fiatal gazda úgy kezdje a gazdálkodását, hogy a Táplánszentkereszten 97 hektár földért 257 millió forintos , vagy Mosonmagyaróváron 70 hektárért 132 millióról induló licitért kínált területek megvásárlásra csak önrészként több millió forintot fizessen ki és 20 évre eladósodjon.
Ráadásul ezek az induló árak, a végösszeg jóval magasabb is lehet. Arról nem is szólva, hogy az ifjú gazda már erősen középkorú lesz, mire 37 év múlva birtokba veheti földtulajdonát. Ezeket az állami földeket ugyanis 2001-ben 50 évre adta bérbe a "piszkos 12"-nek nevezett volt állami gazdaság új tulajdonosainak, így a Simicska-Nyerges kettősnek is az első Orbán kormány.
Beke megjegyezte, sok gazda most szembesül azzal is, hogy évekig nem gazdálkodhat majd a földjén. A 200 éves mosonmagyaróvári agráregyetem egyik mintagazdasága is a Lajta-Hansági Zrt. , területén van. Nagy kérdés, hogy az egyetem hogyan köt majd szerződést az eddig egy partner helyett százzal.
A Győr-Sopron-Moson megyei első liciten 27 földrészletre lehet majd licitálni. Összesen 7 követelménynek kell megfelelni. Egyebek mellett igazolni kell, hogy földművesnek minősül, magyar állampolgár, természetes személy, lakhelye vagy üzemközpontja az adott térségben van, és az árverési biztosítékot, illetve az árverés helyszínén a regisztrációs díjat befizette. Agrárszakemberek szerint aggályos a magyar állampolgárság megkövetelése. A Magyarországon legalább 3 éve mezőgazdasággal foglalkozó, helyben lakó uniós állampolgár, aki regisztrált földműves, még a földforgalmi törvény értelmében sem lehet kizárni, az uniós jogról nem is szólva. Ha egy ilyen külföldi gazdát nem engednek licitálni, jó eséllyel fordulhat nemzetközi bírósághoz. Az pedig, hogy a többi követelmény teljesítése esetén elegendő, ha csak az "üzemközpontja" legyen az adott településen, erősíti azt a gyanút, hogy az agrártársaságok bérelte állami földekre sok spekuláns fog licitálni.
Sallai R. Benedek LMP-s politikus politikus azt mondta: az állami termőföldek elárverezését meg kell akadályozni, azokon ugyanis szerinte a magyar gazdálkodóknak elenyészően kis százaléka tud majd részt venni, tőkehiány miatt. Azok juthatnak földhöz, akik az elmúlt években bérleti jogot szereztek - ők már 10 százalékos önrésszel is pályázhatnak - tette hozzá.
Gyanús honlap
Megtévesztő honlappal próbálja megszerezni egy magáncég az állami termőföldprogram iránt érdeklődő gazdálkodók adatait, de a nyerészkedési szándék sem kizárt.
A cég mintegy másfél millió elektronikus levélcímre küldött levelet arról, hogy elindult a Földárverés.hu oldal, amelyen egyelőre csak úgynevezett elő-regisztrációt fogad, de az ígéret szerint felkerül minden, állami földárverésekkel kapcsolatos információ. A Magyar Idők kérdésére a Földárverés.hu-nál azt közölték, a regisztrált látogatók igény szerint e-mailt és sms-t kapnak majd a licitálásokról. Földművelésügyi Minisztérium (FM) közölte, a tárcának semmi köze nincs az oldalhoz, ez a honlapon is így olvasható. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet közben folyamatosan tölti fel saját honlapjára (www.nfa.hu) teljes részletességgel az árverési hirdetményeket.
Arra, hogy a Földárverés.hu honlap működtetői valamilyen módon az árverések iránt érdeklődőktől pénzt is szeretnének látni, abból lehet következtetni, hogy az egyelőre nem elérhető regisztrációs felületen a személyes és számlázási adatokat is meg kell majd adni.
Az még nem egyértelmű, hogy az adatgyűjtésen túl mi haszna lehet a honlapot működtető, a Londonban "postafiókcégként" létező Marco Polo Media Ltd. nevű vállalkozásnak, de nem ez az egyetlen furcsaság a történetben. Az Opten céginformációs rendszerben feltárt céghálóból kiderül, hogy a Földárverés.hu oldalt működtető cég birtokosa a Dunakeszin lakó Farkas Ferenc, aki több más céget is tulajdonol. Ezek között található többek között az a Centrum Hungary Kft., amelyik szerteágazó tevékenységei között a világháló-portál szolgáltatás áll a fő helyen. A Centrum korábbi tulajdonosai között pedig több "híres" ember szerepel, kezdve a hódmezővásárhelyi Holman Endrével, akit másfél év bujkálás után tartóztattak le és hoztak haza nemrég Szingapúrból, másfél milliárdos adócsalással gyanúsítva. De korábban tulajdonos volt az olajszőkítési ügyek egyik főszereplőjeként ismertté vált Portik Tamás is, akit éppen tegnap ítélt el első fokon tíz évre a Fővárosi Törvényszék.
Bihari Tamás | [
"Marco Polo Media Ltd.",
"Fidesz"
] | [
"Lajta-Hansági Zrt.",
"Lajta-Hanság Zrt.",
"Centrum Hungary Kft.",
"Nemzeti Földalap-kezelő Szervezet",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Fővárosi Törvényszék",
"Sárvári Mezőgazdasági Zrt.",
"Szombathelyi Tangazdaság Zrt.",
"Magyar Idők"
] |
A rendszerváltáskor, valamint a Demokratikus Charta és a kétharmados MSZP-SZDSZ koalíció éveiben nemigen gondolta volna mérvadó politikai elemző, hogy az SZDSZ-el jóformán szimbiózisban lévő, a szoclib politikai világba beágyazódó, s ma is egy balliberális tévécsatornában érdekelt Hit Gyülekezetét vezető Németh Sándor egyszer olyan jóban lesz egy Fidesz vezette jobboldali rezsimmel, amennyire csak lehet. Persze könnyen meglehet, talán rosszul van felvetve a téma. Mert nem az a meglepő, hogy Németh Sándor és Semjén Zsolt jól megértik egymást. Olyannyira, hogy a NER-kormány miniszerelnök-helyettese nemrég látogatást tett s beszédet mondott a Hit Gyulekezete teológiai főiskoláján. Végül is a melegházasság, migránskérdés, abortusz, család fogalma, és számtalan más dolog ügyében elég közel áll a nézőpontjuk. S Németh Sándor évtizedek óta következetesen így gondolkodik.
Inkább az furcsa, hogy a liberális SZDSZ politikusai évtizedeken keresztül szoros kapcsolatban voltak egy antiliberális, az ultrakonzervatív tengerentúli protestáns vallási irányzatokat követő egyházzal. Illetve, hogy a balliberális értelmiségi, újságírói holdudvar egy része ma is kenyéradó gazdájának tekinti Németh Sándort, illetve a Hit Gyülekezete médiaérdekeltségeit. Holott Udo Ulfkotte migránsellenes, rasszista, (s nem mellesleg USA-, és Izrael-ellenes) konteóinak Hit Gyülekezete általi kiadása után nem lehettek illúzióik, kit is szolgálnak.
Az meg különösen érdekes, hogy a szoclib az ATV műsoraiban törzsvendégként feltűnő, s időnként hangosan diktatúrázó szoclib észosztók nem jönnek zavarba attól, hogy Németh Sándor nyilvános helyeken is szívélyesen cseverészik a rezsim propagandagépezetének irányítóival, sőt vendégül látja a “diktatúra" kormányfőjének helyettesét.
Németh Sándor, a Hit Gyülekezete és az SZDSZ szellemi jogelődjének tekinthető demokratikus ellenzék kapcsolata a rendszerváltás előtti időkig nyúlik vissza. Természetes, hogy a másként gondolkodó szamizdatos értelmiségiek, illetve a vallási nézeteik miatt üldözött keményvonalas, karizmatikus protestáns irányzatok hívei között a pártállami időszakban létezett bizonyos szolidáris érdekközösség.
Ha valakit pusztán nézeteinek hirdetése miatt üldöznek, annak szabadsága mellett egy liberálisnak ki kell állnia, függetlenül a hangoztatott vélemény értéktartalmától. Az igazán következetes szabadelvűek akár a szélsőségesek és a bűnözők jogaiért is harcolnak, amennyiben a hatalom megsérti azokat. Mikor a rendszerváltás után az MDF-kormány a destruktív szekták jelzős szerkezettel akart megbélyegezni bizonyos, szabadon alig pár éve működő kisegyházakat, az SZDSZ morálisan legitim döntést hozott, amikor a védelmükre kelt.
De az, hogy liberális politikusként jogvédelemben részesítek egy bigottan vallásos embert, illetve annak felekezetét, nem jelenti, nem is jelentheti azt, hogy az illetőnek bármiféle keresnivalója lehetne egy liberális párt vezetésében, frakciójában, illetve annak politikai szövetségesei között. Hogy elvi alapon megvédjük valaki szabadságát, aki az abortuszt, a homoszexualitást vagy az eutanáziát bűnnek tartja, abból nem következik, hogy a közéletben egy asztalhoz ülünk vele. A történelmi keresztény egyházak jobboldali pártokkal való összefonódását nemegyszer kárhoztató SZDSZ mégis erre az útra lépett.
A Hit Gyülekezete egyes kiadványaiban már a ’90-es években is olyan, liberálisok számára vállalhatatlan dolgok voltak olvashatóak, mint Udo Ulfkotte műveiben. Hack Péter akkori SZDSZ-politikus, országgyűlési képviselő lektorálta Robertsonnak a Hit Gyülekezete 1993-as magyarországi kiadásában terjesztett, élesen antiliberális Új Világrend című művét, amely a fundamentalista keresztények apokaliptikus összeesküvés-elméleti Bibliája. Robertson szerint
"...a politikai eseményeket nem a véletlen egybeesések produkálják, mint ahogy általában ezt szeretnék velünk elhitetni. Igenis, megtervezett dolgokról szó! [...] Egyetlen szál köti össze a Fehér Házat, a Külügyminisztériumot, a Külkapcsolatok Tanácsát, a Trilaterális Bizottságot és a szélsőséges New Age-esek tikos társaságait. Az új világrendre való törekvés. Fel kell számolni a nemzeti szuverenitást. Világkormányt, világrendőrséget, világ-bíróságot, világbank- és valutarendszert kell létrehozni, és egy világ-elitet mindezek irányítására. Egyesek szerint a javak teljes újraelosztására van szükség; mások szerint a kereszténység felszámolására; szélsőséges New Age-sek szerint pedig úgy két-három milliárd ember halálára a Harmadik Világban, még ennek az évtizednek a végéig." (I. m. 21, 18. o.)
Nem tartja ellentmondásnak, hogy egy olyan műhöz adta a nevét, amely élesen szemben áll az SZDSZ liberális szellemiségével, s olyan elméleteket terjeszt a globális összeesküvésről, amelyek a szélsőjobb kedvencei is? – tettem fel a kérdéseimet 2015-ben Hack Péternek, akinek a véleményét az Ulfkotte-kötetről is kikértem. Hack a Robertson-kötettel összefüggésben nem reagált, Ulfkotte esetén pedig a könyv kiadójához küldött.
Mi volt az oka annak, hogy egyes SZDSZ-politikusok egészen Bartus László Fesz van című botránykönyvének 1999-es megjelenéséig, illetve bizonyos szempontból egészen az egyszerre hites és szadeszes Hack Péter pártból való 2002-es kilépéséig együttműködtek a gyülekezettel. Nem valószínű, hogy azért, mert szimpatikusak lettek volna nekik Németh Sándor igehirdetései.
Az ok inkább az, hogy az SZDSZ soha nem mert a bigott jobboldaltól és a posztkommunista baloldaltól egyaránt elhatárolódó liberális centrumpolitikát folytatni. Az 1990-es választást a jobboldalt is túllicitálóan militáns antikommunista kampánnyal próbálta megnyerni. (Sok későbbi jobbos hívő ekkor még lelkes SZDSZ-szavazó volt. De nem a párt liberalizmusa, hanem a militáns kommunistázás volt nekik rokonszenves.) 1994-ben pedig már a volt állampárt koalíciós fegyvertársa lett. Mindkét kampányban az a Hit Gyülekezete segítette informálisan, a gyülekezet hívein át az SZDSZ-t, amely nézetei alapján sokszor bigottabb volt a jobboldaliaknál is.
“Németh Sándor elismerte: néhány száz gyülekezeti tag részt vett demokratikus pártok, így az SZDSZ választási kampányában kopogtatócédulák gyűjtésével. Egy politikai felmérés szerint a Szabad Demokraták Szövetsége tagságának mintegy 10 százalékát alkotják a gyülekezet hívei." – derült ki az 1999-es botránykönyv után.
Tény: az SZDSZ-en belül kezdettől működött az Evangéliumi Keresztények Csoportja, amelynek jó pár gyülekezeti tag, így például Németh Sándor vezető lelkész is tagja volt. (Lásd: Politikai bedekker 1990. Credit Kiadói Kft. 141. o.) S ekkor a Fidesz még keményen támadta a Hit Gyülekezetét.
“Ughy Attila (Fidesz) az Országgyűlés szerdai ülésén az általa “a Vagyon Gyülekezetének" nevezett vallási csoport, a Hit Gyülekezete és annak politikai kapcsolata után érdeklődött a nemzeti kulturális örökség miniszterétől. Kiemelte a csoport és a Szabad Demokraták Szövetsége közötti, az írott és az elektronikus sajtóban manapság gyakran firtatott kapcsolatot, és megkérdezte, igaz-e, hogy egy vidéki alapítvány illegális úton szerzett összegekből több mint százmillió forinttal támogatta a “Hit Csarnokának" megépítését." – szólt a fentebb idézett 1999-es hír.
Mintha a párt úgy érezte volna, önmagában nem elég erős vagy hiteles, ezért meg kell tűrnie maga mellett az imakommandótól a volt pufajkásig mindenkit, aki csak hajlandó szóba állni vele. S ahogy csökkent a párt népszerűsége, úgy lett Németh Sándor és felekezete egyre befolyásosabb.
A ’90-es évek második felében egy kiábrándult volt SZDSZ-tag mesélte nekem, hogy a hitesek egyre durvábban nyomultak a pártban, teljes helyi szervezetek irányítását vették át, az országos döntésekbe is próbáltak beleszólni. Sok helyen úgy szűnt meg a helyi SZDSZ, hogy a régi liberális káderek a hitesek pártba való beáramlását látva otthagyták az alapszervezetet. A párt és a gyülekezet viszonyának megromlása után azonban a hitesek is kiléptek, tehát gyakorlatilag nem maradt tagság.
Sokan kérdezik, vajon mi volt az utolsó szög az SZDSZ és a hazai liberalizmus koporsójába? Hogy az utolsó szög melyik volt, azt nem tudni, de hogy a hitesekkel való szoros viszony is ott volt a szögek között, az biztos.
Németh Sándor a 2000-es években az SZDSZ-szel már nemigen ápolt szoros viszonyt. De a balliberális értelmiségnek mindinkább kenyéradó gazdája lett az egyháza érdekeltségi körében lévő ATV-n keresztül. Mely a 2010-es Fidesz-kétharmad után a szoclib holdudvar utolsó menedékévé vált. Az anyagilag kiszolgáltatott balliberális újságírók az ATV-nél kénytelenek voltak jó képet vágni a protestáns fundamentalista szólamokhoz. Amit Németh Sándor képvisel a politikában, az az USA republikánusai és az izraeli Likud jobbszárnyának világképe. Tehát a mostanság a hites körökben is szívesen látott Semjén Zsolt és a Békemenet washingtoni és tel-avivi megfelelőié körülbelül.
A kényszerű társbérlet addig működött, amíg a balliberális nyilvánosság számára meg nem jelent a legváratlanabb irányból egy új kenyéradó gazda, Simicska Lajos személyében. Aki hirtelen megpróbálta leigazolni az ATV képernyős sztárjait. A legérzékenyebb veszteség nyilván Kálmán Olga “elrablása" volt. Ezt követően a Kálmán Olga “leigazolásán" nyilvánosan kiakadó Németh Sándor, aki sok tekintetben a gyülekezetet és a tévét is “családi vállalkozásként" kezeli, nyíltabban kezdett a Fidesz irányába gesztusokat tenni.
“...Kálmán Olga a Hír TV-hez való szerződésével – akarva-akaratlanul – Simicska és szövetségesei Orbán Viktor elleni vendettájának központi szereplőjeként kínálta fel magát, amiről egy híres salamoni mondás jut eszembe: “Kóbor kutya fülét ragadja meg, aki felháborodik a perpatvaron, amely őt nem illeti." – nyilatkozta akkor Németh Sándor.
Mégiscsak furcsa, hogy van egy tévé, ahonnan a csapból is az folyik, hogy miként ássa alá a NER-rezsim a jogállamot, a demokráciát. Ugyanakkor az e csatornát tulajdonló egyház vezetője, illetve annak a tévét irányító fia eme rendszer figuráival találkozik nyilvános helyeken. Mint kiderült, Habony Árpáddal és Andy Vajnával is összefutott egy étteremben. (Vajnával ült le beszélgetni, de valahogy – micsoda véletlen – Habony is odajött az asztalhoz.)
Németh Sándor azzal próbálta mindezt kimagyarázni, hogy “Vidám hangulatú beszélgetés volt ez, mondhatnám polgári csevej, semmilyen előre meghatározott témánk nem volt.[...] Sem a televízió, sem a belpolitika nem volt napirenden." Németh Sándor, médiában érdekelt személyégként valószínűleg pontosan tudja: ezt akkor se fogja senki elhinni, ha tényleg így van.
“Több mint egy évtizedet töltöttem illegális szervezetekben, gondolja, hogy ha konspirálni akarok, akkor olyan helyre megyek, ahol jobbról-balról bárki megláthat, belehallgathat a beszélgetésembe?" – magyarázkodott Németh. Ámde itt vélhetően pont nem az volt a cél, hogy titokban beszélgessenek a rezsim emblematikus arcai, illetve Németh Sándor. Hanem az: minél többen lássák, láthassák, valójában nagyon is jóban tud lenni a NER playboyaival és aranyifjaival.
Azt is megtudhattuk: az idei Sziget VIP-szekciójában “Németh Szilárd ATV-hírigazgató például Rogán Cecíliával borult össze egy telefon fölött. Rogán propagandaminiszter média iránt érdeklődő felesége a TV2 hírigazgatójával, Kökény-Szalai Viviennel is mutatkozott."
Ezért is van hatalmon a NER, s ilyen helyzetben a hajdan oly magas lóról beszélő SZDSZ-közeli liberális értelmiség. Ugyanis ez a réteg mindig képes volt a megalkuvásait önmaga felé kidumálni. Hogy most olyan a helyzet, hogy túl kell licitálnunk a jobboldalt, most pedig olyan, hogy a cél érdekében, a D-209 ügy és az őszödi botrány dacára szövetségben kell maradnunk a posztkomcsikkal. El kell fogadnunk a hitesektől először kopogtatócédulát, majd a tévés állást, mert nem tehetünk mást.
Ezzel viszont a fenti liberálisok olyan mértékben váltak morálisan kompromittálttá, egzisztenciálisan függővé, hogy már akkor sem szólhattak, amikor a médiában is befolyásos egyházfő Udo Ulfkottéval fotózkodott, majd Andy Vajnával is készült róla fotó. Az SZDSZ már sehol sincs, a balliberális értelmiség sem érzi túl jól magát. Németh Sándor gyülekezete és annak cégbirodalma azonban él és virul. Teljesen egyértelmű, ki jött ki jobban ebből a helyzetből, ki élte túl a változásokat. S ki a NER legnagyobb túlélőinek egyike.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"SZDSZ",
"ATV",
"Hit Gyülekezete"
] | [
"Trilaterális Bizottság",
"Szabad Demokraták Szövetsége",
"Hit Gyulekezete",
"Demokratikus Charta",
"Vagyon Gyülekezete",
"Credit Kiadói Kft.",
"Fehér Ház",
"Hír TV",
"Külkapcsolatok Tanácsa",
"Evangéliumi Keresztények Csoportja"
] |
Lengyel Szilvia, az LMP vidékpolitikusa, országgyűlési képviselő adatkikérési pert indít a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ellen, mert a cég nem adta ki számára felügyelő bizottságának jegyzőkönyveit.
Lengyel Szilvia szerint a korábbi évek rossz tapasztalatai után végre átláthatóvá kell tenni a közvagyonba tartozó nemzeti parkok földhasznosítását. Az LMP figyelmét akkor keltették fel a hortobágyi védett állami földek, amikor híre ment, hogy a cég az általa korábban kezelt 16 ezer hektárnyi területének felét magánszemélyeknek akarja hosszú távra bérbe adni. Az ügyre úgy derült fény, hogy a cég 2 milliárd forint - már megnyert - LIFE pályázati pénzt vissza akar adni az Európai Bizottságnak, amelyet az érintett területeken használtak volna fel.
Az ellenzéki politikus szerint a nemzeti örökség részét jelentő földek "kiszervezése"nem egyeztethető össze a cég eredeti céljaival, amely az őshonos magyar háziállatok, illetve különösen értékes élőhelyek megőrzése volt.
Az LMP szerint fontos, hogy a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóvá váljon a közvélemény számára, a jegyzőkönyvek pedig segíthetik a tisztán látást azzal kapcsolatban, hogy az említett földterületekkel milyen szándékai vannak a döntéshozóknak - zárul Lengyel Szilvia közleménye.
| [
"Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft."
] | [
"Európai Bizottság"
] |
A menekültsegítő szervezeteket egybemossa az Iszlám Állammal, de a muszlimoktól és a sajtópertől már fél a kormánylap. Inkább értelmetlen címlappal jelentkezik.
Arabnak tűnő, ám valójában semmit sem jelentő kamuszöveget tett ki címlapjára a Schmidt Mária érdekeltségébe került Figyelő. Hogy miért, egyelőre nem tudni: talán az itt élő muszlimok felháborodásától tartottak, vagy jogi okokból nem mertek vallási idézetet szerepeltetni a címlapon, netán a Dózsa László-ügyhöz hasonló malőr történt és Schmidtéket felültette valaki.
A kormánylap csütörtöki címlapján "Harcosok jönnek Európába" című cikke illusztrációjaként az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet közismert fekete zászlajára emlékeztető ábrát tett ki a címlapra, a zászló közepére pedig a menekülteket segítő Helsinki Bizottság és a Migration Aid nevét írták bele arab betűkre emlékeztető stílusban.
Mint közismert, az IS fekete zászlaja két részből áll: középen egy fehér körben isten, Allah, próféta (arabul: "raszul") alatt pedig Muhammad neve áll. A fehér kör fölött pedig az iszlám hitvallás, a saháda első része olvasható arabul, miszerint: "nincs Isten más, csak Allah". (Arabul: "Lá Allahu illáhu Allah")
A kormánylap a fehér körbe, Allah, próféta és Muhammad neve helyére kopírozta be a két karitatív szervezet nevét. A jelek szerint ugyanakkor vagy nem merték vagy nem sikerült a címlapra kitenni az IS által kisajátított, ám az Iszlám legszentebb és legfontosabb jelmondatának számító saháda első részét.
A Figyelő címlapján olvasható szöveg szimplán értelmetlen. Lapunk megkeresett egy régóta arab nyelvtanárként is dolgozó tolmácsot, aki elmondta: arabul így, ebben a formában egészen biztosan semmi értelme a szövegnek. "Az ott látható egyes karakterek külön-külön ugyan emlékeztetnek az arab nyelvben használtakra, ám ebben az összefüggésben semmi értelmük" – mondta a tolmács.
A Migration Aid-nél több arab tolmács is megnézte a szöveget. Sievert András a Migration Aid operatív vezetője elmondta: a szöveg manipulált. A kormánylap grafikusai az eredeti arab szöveg sorrendjét megváltoztatták, illetve a szavakat is külön-külön megfordították, azaz a Figyelő címlapján lévő "arab" szöveg szavai nem jobbról-balra, hanem európai olvasási rend szerint, balról jobbra jelennek meg. Így egy arab első ránézésre értelmezni tudja a szöveget, mintha egy magyar olvasna egy tükörben megfordított magyar írást.
Az ügy pikantériája, hogy cikkben megszólaltatják Katrin Nasrin kül-és biztonságpolitikai elemzőt, orientalistát, tolmácsot, aki elmondja, hogy a menekültügyi eljárásokban dolgozó tolmácsok nyelvtudása, képzettsége, függetlensége sok esetben megkérdőjelezhető. Megjegyzendő: Karin Nasrin nem arab tolmács.
Kérdés, hogy pontosan mi vezette a Figyelőt abban, hogy manipulált, kamu arab szöveget tegyen közzé? Elképzelhető, hogy visszariadtak attól, hogy az Iszlám Állam jelszavát, egyben a Korán-idézetet egy karikatúra részévé tegyék.
Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy jogi okai voltak a lépésnek. Ebben az esetben például a halandzsa arab szöveg miatt a bíróság előtt nagyon nehéz lenne nekik bizonyítani, hogy a kormánylap az Iszlám Állam terrorszervezettel mossa össze a nevüket.
Kérdéseinkkel megkerestük a Figyelőt is, ha reagálnak frissítjük a cikkünket.
Erősödik a Népszava A magyar nyomtatott lappiacon egyedülálló módon továbbra is mérsékelt növekedés jellemzi a Népszava eladási adatait – derült ki a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség (MATESZ) adataiból, melyek szerint lapunk negyedéves átlagos értékesítése továbbra is emelkedő pályán van. 2017 első negyedévében átlagosan 18 467, a második három hónapban 19 457, a harmadik negyedévben pedig 19 986 példányban kelt el a Népszava, az ország legnagyobb példányszámban értékesített politikai napilapja. Mivel a korábban legnagyobb példányszámú politikai napilapot, a Népszabadságot tavaly októberben bezárta a nem sokkal később Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester kezébe került Mediaworks, a Magyar Nemzet lépett elő legnagyobb versenytársunkká. A Népszava azonban már 2017 első negyedévében megelőzte Simicska Lajos napilapját, mely akkor 15837 darabos átlagos értékesítést produkált, ami az év második három hónapjában 14744-ra, a harmadik negyedévre pedig 14046-ra csökkent. A kormányközeli napilapok, mint például a Magyar Idők és a Ripost, továbbra sem auditáltatják magukat, így érthetetlen, mi alapján költ el ezekben a médiumokban jelentős összegeket reklámra a kormány, hiszen nincs hitelesített adat, mennyien látják az itt megjelenő hirdetéseket.
Batka Zoltán | [
"Figyelő"
] | [
"Helsinki Bizottság",
"Iszlám Állam",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség",
"Magyar Idők",
"Migration Aid"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Esztergályos Ildikó 2010. augusztus 05. 12:25
Ismeretlen tettest keres a BRFK az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodában (OFFI). A rendőrség két ügyben is vizsgálódik. Információink szerint Kisfaludy Zoltán vezérigazgató tett feljelentést hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt. Az Iroda a napokban a vezérigazgató-helyettes menesztése és a cégnél dolgozó ügyvéd szerződése miatt került reflektorfénybe, pedig a több millió forintos ügyletek miatt már korábban belső vizsgálat indult.
Boldog békeidők
Az ördögi kör
Miért fizetett kétszeres árat az OFFI? (Fotó: Magócsi Márton)
Hallgatni arany?
Az elmúlt hetekben többször is hallatta a hangját a médiában Elter István, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. (OFFI) kedden menesztett vezérigazgató-helyettese. A volt verzéigazgató-helyettes úgy látja, egykori felettese, Kisfaludy Zoltán "bosszúból" rúgta ki, amiért annak három napos távollétében kikérte az cég által megbízott ügyvéd szerződését.A Hírszerző információi szerint Kisfaludy arra kérte helyettesét, hogy szabadsága után fáradjon be irodájába és beszéljék meg az ügyvéd szerződése kapcsán felmerült aggályait, de Elter a főnöke irodája helyett a sajtóhoz vette az irányt. Ott többször kihangsúlyozta, hogy az ügyvéd az OFFI-tól kapott BMW-vel jár (a cég tulajdonában lévő másik BMW-t egyébként elbocsátása napjáig ő használta), a cég és az ügyvéd között létrejött szerződést pedig hiába kérte, nem kapta meg. A Magyar Nemzet szerdai számában egyetlen mondattal említette csak kirúgásának (vélt) okát: elmondása szerint egy 2008-as, általa aláírt kifizetés van a háttérben.Több szó nem esett a két évvel ezelőtti ügyletekről, pedig a Hírszerző birtokába jutott dokumentumok alapján úgy tűnik, az autóhasználatnál és a havi bruttó egymillió forintos ügyvédi-megbízási szerződésnél komolyabb kérdések foglalkoztatják a menedzsmentet: a volt vezérigazgató-helyettes által is említett, 2008-as kifizetések.Nem mindig volt ilyen rossz a viszony a vezérigazgató és (egykori) helyettese között. Kisfaludy Zoltán 2009. május elsején került az OFFI élére, nem sokkal kinevezése után kérte fel az akkor még lektorátus vezetőként dolgozó Elter Istvánt helyettesének. 2009. decemberében azonban egy 18 millió forintos, szoftverfejlesztéssel kapcsolatos számla elindította a lavinát: Kisfaludy – mivel semmilyen nyoma nem volt a teljesítésnek, sem az elődei által írt szerződéseknek - vizsgálatot rendelt el, majd a belső ellenőrzés lezárta után, ami során kiderült, hogy az OFFI-n követelt összeg töredékéért is elő lehetett volna állítani, illetve be lehetett volna szerezni az említett szoftvert, hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.Nem sokkal ezután, 2010. februárjában kérte fel az OFFI a szóban forgó ügyvédet, hogy végezze el az OFFI cégcsoportjába tartozó társaságok 2002-2009 közötti tevékenységének jogi és gazdasági felülvizsgálatát.Magyarországon egyedül az OFFI készíthet hiteles fordításokat, illetve hitelesíthet ilyeneket. A cég azonban a fordítói munkát adott esetben kiadhatja külső vállalkozóknak, majd utólag lektorálja, és hitelesíti azokat. Az OFFI-nál "honorárium eltérítés" rendszere működik: ha a megrendelő például soron kívüli fordítást/hitelesítést kér, vagy ritka nyelvről van szó, az OFFI felárat számol fel. A "honorárium eltérítés" akkor is él, ha az OFFI külsősnek adja ki a munkát, ilyenkor az OFFI is többet fizet az alvállalkozónak.Az OFFI belső vizsgálata is ekörül tárt fel szabálytalanságokat: több, 2008-ban történt kifizetés és teljesítés körül merültek fel aggályok.A lapunk birtokába került, az OFFI-ban történt belső vizsgálatról szóló jelentésben az áll: 2008-ban - amikor Elter még lektorátus vezetőként dolgozott – az Iroda dupla árat fizetett kihelyezett fordításért, lektorálásért a Tradux Kft.-nek annak ellenére, hogy nem hiánynyelvről, vagy egyéb, speciális szolgáltatásról volt szó (angol szöveget fordítottak). A belső ellenőrzés eredményét összefoglaló dokumentum szerint Elter is részt vett a honorárium eltérítésében.A mechanizmus a következő volt a Vizsgálati Jelentés szerint: az esetek többségében a Variorum Kft. mint megrendelő (a cégadatok szerint Elter István 2010. április 21-ig a cég közvetlen irányítást biztosító üzletrész-tulajdonosa volt) lektorálást kért az OFFI-tól, amely ezt tovább passzolta a Tradux Kft.-nek. Ez elvégezte a lektorálást, majd a szokásos ár dupláját számlázta ki az OFFI-nak. Ezután az OFFI a piaci ár töredékéért adta tovább a lektorált fordítást a Variorumnak. A Jelentés szerint a lektorált anyagot a Variorum Kft. 2 forintos karakterdíjért vásárolta vissza, hasonló munkákért 6,34-9,32 forintos karakterárat számol az OFFI.A Variorum Kft.-nek adott kedvezmény 4,5-7,6 millió forint, a Tradux-nak fizetett dupla ár pedig 6,4 millió forint kárt okozott az Irodának 2008-ban. Információink szerint a belső vizsgálat során semmilyen keretszerződést nem talált az ellenőr a két cégre vonatkozóan, amely eltérítésre lehetőséget biztosított volna, mindössze a 2008-as részletes díjjegyzék szolgáltatott alapot a vizsgálódásra.Kisfaludy a belső vizsgálat eredményének kézhezvétele után idén júliusban ismét a rendőrséghez fordult, és hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.A Hírszerző hiába kereste a kedvezményben részesített Variorum Kft-t, mert egy, a bemutatkozást következetesen kikerülő férfi, még a kérdéseink előtt annyit közölt: a cégtől senki, semmilyen témában nem fog megszólalni. Hasonlóan elutasító választ kaptunk a Tradux Kft. ügyvezetőjétől, Varga-Haszonits Istvántól. Mivel "nem tudja miről van szó, nem tud mit mondani". "Majd ha hivatalos értesítést kapok az ügyről utána nézek, és akkor tudok már mit mondani" – szögezte le szűkszavúan Varga-Haszonits.Annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben több sajtóorgánumnak is nyilatkozott Elter az ügyvéd szerződése és autóhasználata kapcsán, a Hírszerző 2008-as kifizetéseket, az egykor tulajdonában lévő cég és a Tradux Kft. megbízásait firtató kérdései elől elzárkózott.A vizsgálatot elindító Kisfaludy pedig azt mondta a Hírszerzőnek: mivel folyamatban lévő ügyekről van szó, nem kíván részleteket elárulni. "Egy cég, magánügyeit nem a médiában szeretném kitárgyalni" – tette hozzá. | [
"Variorum Kft.",
"Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda",
"Tradux Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Variorum Kft-t"
] |
Egy bodajki iskolaszövetkezet vezetőjét gyanúsítják költségvetési csalás bűntettével.
Újabb gyanúsítottat, egy bodajki iskolaszövetkezetet vezető férfit vettek őrizetbe a Czeglédy Csaba és társai ellen költségvetési csalás miatt indult eljárásban. Az ügyészség indítványozta a gyanúsított előzetes letartóztatását – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t.
Szanka Ferenc közölte: a szombathelyi férfit bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével gyanúsítják.
A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezette Humán Operátor Zrt. 2015-2016-ban munkaerő közvetítő tevékenységet végzett több magyarországi cég számára. A csoport tagjai olyan számlázási láncolatot alakítottak ki, amelyben a zrt. a szerződésben vállalt kötelezettségét papíron több alvállalkozón keresztül látta el, valójában azonban a munkaerőt közvetlenül biztosította. A gyanú szerint az iskolaszövetkezetek – így a most őrizetbe vett férfi által irányított bodajki is – a számlázási lánc végén álltak, ténylegesen nem végezték el a bizonylatokon szereplő gazdasági tevékenységet. Az iskolaszövetkezetek szerepe csak a fiktív számlák kiállítása volt, hogy a zrt. így csökkentse adófizetési kötelezettségét.
A gyanú szerint az őrizetbe vett szombathelyi férfi – aki 2015 tavasza óta irányította a bodajki székhelyű iskolaszövetkezetet – mintegy 181 millió forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
Czeglédy Csabát június 15-én helyezték előzetes letartóztatásba, miután ellene és társai ellen költségvetési csalás miatt büntetőeljárást indítottak a NAV Csongrád megyei igazgatóságának pénzügyi nyomozói. A gyanú szerint a bűncselekmények következtében az állami költségvetést több mint hárommilliárd forintos vagyoni hátrány érte. Az eljárásban tizenegy embert már előzetes letartóztatásba helyeztek.
Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő, ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. (MTI) | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt",
"Csongrád Megyei Főügyészség"
] |
Az a cég tűnt fel a jobb sorsa érdemes szigetközi víz befektetőjeként, amely korábban nagybevásárlásokat intézett a magyar médiapiacon.
Morar Nicolae Radu tűnt fel a csődből nemrég megmenekült Panta Aqua Vízpalackozó Zrt. tulajdonosai között – írta a szerdai Világgazdaság. A román-magyar üzletembert eddig a Sláger TV és a Sláger Rádió befektetőjeként ismertük.
A Panta Auqát a mosonmagyaróvári önkormányzat alapította három éve azzal a céllal, hogy piacra dobja a szigetközi vizet. A palackozott vizet a prémium piacra szánták, de nem vált be, hanem óriási veszteséget okozott a cégnek, akkorát, hogy 2015. szeptemberben csődvédelmet kért a vállalat.
Az önkormányzat végül jelképes 100 ezer forintért szabadult meg a cégtől 2015 decemberében: a Panta Invest Kft. új befektetőhöz került. A hivatalos cégnyilvántartásban Orosz Tibor ügyvéd neve szerepelt.
Két hete azonban Orosz Tibor helyett már két budapesti székhelyű cég szerepel a Panta Invest üzletrészeinek tulajdonosaként. Ezek egyike a tavaly májusban bejegyzett Genesis 2015 Communications Kft., amely az ózdi Hevér Kristóf tulajdonában áll. A másik befektető, a Tematic Media Group Kft. a magyar médiapiacról ismert. 2015 nyarán ugyanis ez a Morar Nicolae Radu érdekeltségébe tartozó vállalat vette meg a Juventus Rádiót az Ayudate Holding Kft.-től. A Sláger TV, a Fishing & Hungting Channel, a Sportklub és a DoQ csatorna már korábban a cég tulajdonába került. | [
"Tematic Media Group Kft.",
"Panta Invest Kft.",
"Genesis 2015 Communications Kft."
] | [
"Sláger TV",
"Ayudate Holding Kft.",
"Panta Aqua Vízpalackozó Zrt.",
"Panta Auqa",
"Sláger Rádió",
"Juventus Rádió",
"Fishing & Hungting Channel",
"Morar Nicolae Radu"
] |
Modellek és celebek sora, s még Welsz Tamás is feltűnik a magyar "Dubai-perben".
- A könnyű pénz és címlapfotózás ígéretével csábították a 18–25 év közötti lányokat.
- A prostitúció hazai társadalmi és jogi megítélésének példája a bíróságon.
Rosszkor volt rossz helyen – így védekezik Répás Lajos, a hazai szépségkirálynő-választás, a Miss Hungary egykori főszervezője, aki ellen 61 rendbeli kerítés és kitartottság vádjával zajlik büntetőeljárás. A számos hírességet felvonultató per koronatanúja az egy éve rejtélyes körülmények között elhunyt Welsz Tamás volt, ám a per nemcsak emiatt érdekes, hanem mert példája a prostitúció hazai jogi és társadalmi megítélésének.
"Szó szerint könyörögtek, hogy szerezzek nekik valami pénzesebb melót, én pedig szereztem. De ez nem volt sem rendszeres, sem nyilvános, sem pedig előre kialkudott tarifájú munka, így a prostitúció büntetőjogi kategóriája nem áll meg" – magyarázta a Vasárnapi Híreknek a Miss Hungary szépségversenyeket 1998-tól 2011-es letartóztatásáig szervező, közel tízezres névlistával büszkélkedő modellügynökséget is vezető Répás Lajos.
A szépségipari vállalkozó telefonbeszélgetéseit 2011 áprilisától hallgatta le a Nemzeti Nyomozó Iroda, majd kerítéssel és kitartottsággal gyanúsítva vették őrizetbe a szervezett bűnözés elleni nyomozók. Répás fél év előzetes letartóztatás után szembesült azzal, hogy Palácsik (a filmügyi kormánybiztossal kötött házassága után már Vajna) Tímea éppúgy szerepel a lehallgatottak sorában, mint a legfrissebb Miss Hungary, Kovács Kinga, illetve a bulvárlapokban gyakran szereplő Kustánczi Lia, az egykori valóságshow-szereplő Baukó Éva, a Playboy-modell Lévai Adrienn vagy a 15 perces hírnévre és az ezzel járó celeb státusra szert tevők közül "VV" Dóri és "Éden" Szandra.
"A vádiratban végül mindössze 70 beszélgetés szerepel, amelyből csak öt leiratát kaptuk meg" – említ egyet a furcsaságok közül a 63 éves vádlott, akinek ügye háromévnyi nyomozás és közel kétszáz tanúkihallgatás után tavaly ősszel került a bíróságra. Elmondása szerint valaki – akit az első két tárgyalási napon túljutott per miatt nem nevezett meg – feldobta őt a rendőröknek.
Könnyű pénz és fotózás
Répás úgy meséli történetét, hogy bár korábban sosem járt a Közel-Keleten, 2011 tavaszán több modelljével az Egyesült Arab Emírségekbe utazott, hogy részt vegyen egy exkluzív hoszteszkonferencián. Dubaiban találkozott – a pesti éjszakában túlélt fejlövése nyomán ismert – Kutasi Zoltánnal, aki ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda akkor már üzletszerűen elkövetett kerítés miatt folytatott nyomozást.
A gyanú szerint Kutasi társaival magyar lányokat közvetített az Egyesült Arab Emírségekbe, Marokkóba, Libanonba, a Seychelles-szigetekre, valamint több európai országba is. A rendőrök szerint Kutasiék nemcsak a könnyű pénz, hanem ismert férfimagazinok címlapfotózásának ígéretével érték el, hogy a zömmel 18–25 év közötti fiatal lányok – köztük modellek és szépségversenyek résztvevői – vállalják a prostitúciós munkát. A peranyagból az derül ki, hogy a Kutasiék által külföldre közvetített lányok alkalmanként 1200–1500 eurót kerestek, állítólag a szexuális szolgáltatásokért ezen felül fizettek még nekik jelentős összeget.
Répás elmondása szerint, bár a nyomozati szakasz elején még őt is "dubajozással" gyanúsították, később sikerült elérnie, hogy a két ügyet külön kezeljék.
"A szokásossal ellentétben, védencem sosem tagadta, hogy ismerőseit összehozta modellügynökségének lányaival, akik az önként vállalt szolgáltatás bevételéből olykor le is adtak valamennyit neki, de sem kényszerről, sem pedig rendszerességről nem volt szó, ráadásul a lányok által visszajuttatott összeg sem lehet a kitartottság alapja" – mondja Kléber István védőügyvéd. Répás ehhez még hozzáteszi, hogy a házkutatás során nem találtak nála jelentős értékeket vagy készpénzt, ami azt feltételezi, hogy a jutaléka több év alatt sem duzzadt jelentős summává. Egyelőre úgy tudni, Répásnak "egy tízest", vagyis tízezer forintot juttattak vissza a lányok kiközvetítésükért cserébe.
Nem mindegy, hány éves
A szépségkirálynők, modellek és egyéb celebek mellett a Répás-per pikantériája a tavaly egy rendőrautó hátsó ülésén életének állítólag önkezével véget vető Welsz Tamás szerepe. A nyomozati szakban még gyanúsítottként meghallgatott – az MSZP elnökhelyettesének, Simon Gábornak szerzett állítólagos bissau-guineai útlevél miatt a sajtó fókuszába került – vállalkozó is egy volt azon tehetős ismerősök közül, akinek Répás nőt ajánlott.
A Welsz ügyében a tárgyalásra tanúként beidézett modell akkor még javában kiskorú, mindössze 14 éves volt. A jegyzőkönyvekben É. B. monogrammal szereplő, ma már 19 éves nő a nyomozás során visszavonta Welszre tett vallomását, mondván, hogy ellenszolgáltatás és kényszer nélkül lett a néhai vállalkozó barátnője. (A peranyagban ugyanakkor szerepel, hogy Welsz alkalmanként 40 ezer forintot fizetett a lánynak szolgáltatásaiért.) Répással kapcsolatban viszont azt állítja É. B., hogy ő tudott életkoráról, amikor kiajánlotta. "Amikor megjelent nálam, állandóan azzal nyúzott, hogy hozzam össze egy gazdag pasival, mert több testvére van, nem tudnak megélni, ráadásul azt állította, hogy nagykorú" – mondta erre Répás.
Az eddig meghallgatott tanúk azt vallották: önszántukból tettek mindent és alapvetően ők keresték Répást. Egybehangzóan állították, hogy arról sem beszéltek Répással egyértelműen, a találkozók igazából szexet jelentenek-e. Az első, tavaly év végi tárgyalási napon egyikük így fogalmazott: "Én magam küldtem félakt fotókat neki, és két-három alkalommal vele is lefeküdtem, mert azt hittem, ettől több munkám lesz".
Répás és védője ezek alapján úgy véli, sem az önrendelkezési jog megsértése, sem pedig a kerítés, mint a prostitúcióra kényszerítés két alapfeltétele nem áll meg. A vádiratban felsorolt 61 rendbeliséget – az egyetlen eddig vallomást tett tanú kivételével – a lehallgatott telefonbeszélgetések támasztják alá. "Ez egy kirakatper, egy olyan társadalmi jelenséget mutat meg, ami ma itt, Magyarországon, ilyen szociális körülmények között a mindennapi megélhetésért vívott harc egyik óhatatlan mellékterméke" – véli Kléber István. Az ügyvéd szerint "nem Répás tevékenysége veszélyes a társadalomra, hanem a társadalom veszélyes a saját tagjaira". Hogy így van-e, az ebben a perben nem mostanság fog kiderülni: a további meghallgatások még éveket vehetnek igénybe, a következő, tíz tanút beidéző tárgyalást júniusra tűzte ki a bíróság, ebben a tempóban 2017-re születhet meg az elsőfokú ítélet.
Testi-lelki traumák
"A prostitúció sosem önként vállalt, egyéni döntés eredménye. A kényszerítés mindig ott van a háttérben. Még akkor is, ha ez elsőre nem szembetűnő" – tesz elvi alapvetést Mihalkó Viktória, a modern rabszolgasággal is foglalkozó Anthropolis Egyesület projektvezetője. A nemzetközi szakirodalom szerint ugyanis még az exkluzív escortszolgálatokban dolgozó lányok előéletében is megtalálható valamiféle korai bántalmazás. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a prostitúcióra kényszerültek javának a gyerekkori szexuális abúzus a felnőtté válás része. Jelentős szerepet játszanak életükben a torz, a nőt csereberélhető, megvehető árunak tekintő társadalmi minták is, amelyek észrevétlenül válnak az énképük részévé még akkor is, ha a szó szoros értelmében nem kényszeríti őket prostituálódni senki. A "kiszállás", a prostitúció abbahagyásának gátja, hogy a lányok minimális kivétellel, erősen kötődnek a futtatókhoz, a közvetítőjükhöz – ezt a nemzetközi szakirodalom az agresszorral való azonosulásnak, poszttraumás stressz szindrómának vagy épp kondicionálásnak nevezi. Az érzelmi addikciót racionálisnak tűnő érvekkel is szokás megtámogatni: az efféle indoklás alapja az a közkeletű társadalmi vélekedés, amely szerint egy nő akkor ér valamit, ha szükség esetén pénzt is adnak érte.
Az érzelmi és egzisztenciális függőségből a szakemberek véleménye szerint segítség nélkül szinte lehetetlen kitörni. És nem csak azért, mert a hazai törvényi környezet – szemben mondjuk a skandinávval – a prostitúció igénybe vevőit, vagyis az üzlet keresleti oldalán megjelenőket nem bünteti. (Kivételt a gyermekprostitúció jelent, amelyre a magyar törvények is lecsaptak, bár jelenleg alig féltucat ilyen, háromévnyi szabadságvesztéssel kezdődő büntetési tétellel sújtható esetet tart számon a szakmai közvélemény.)
A hatályos büntetőtörvények szerint a testüket áruba bocsátó nők nem áldozatok, hanem tanúk, akik ráadásul szabálysértést is elkövetnek, amikor vendéget fogadnak – a bírság személyesen az ő saruk, a számlát viszont rendszerint csak újabb kuncsaft fogadásából tudják kiegyenlíteni. Elenyésző azok száma, akik futtatóikra vallanak. A jogvédő szerint ennek oka nem csupán a már említett érzelmi és anyagi függőség. A terhelő vallomások azért is hiányoznak, mert az áldozatokat intézményesen nem védi, gondozza szinte senki. Márpedig védelem és a társadalomba történő visszailleszkedés esélye nélkül miért is mártaná be bárki is az őt egyébként igen könnyen utolérő kényszerítőket.
Az áldozatvédelmi programok a törvényi szabályozás miatt nem vonatkoznak rájuk, a kiemelt súlyú bűncselekmények esetében alkalmazható tanúvédelemhez pedig a viszonylag csekély értékű vallomásuk miatt nem csatlakozhatnak. A reintegráció esélye a prostituáltaknak alig adatik meg. A Lajtától nyugatra több olyan, a rendőrség által is védett átmeneti otthont üzemeltetnek, ahol az emberkereskedelem áldozatai hajlékra lelhetnek, ahonnan munkába járhatnak és újrakezdhetik az életüket anélkül, hogy futtatóik rájuk találnának. Az Eurostat 2013-ban publikálta az európai emberkereskedelemmel kapcsolatban összegyűjtött adatait. Ennek alapján a kizsákmányolás formái jellemzően szexuális célzatúak. A kizsákmányolás formái genderspecifikusak: a szexuális kizsákmányolást jellemzően nők és lányok (96 százalék), a munka (77) és az egyéb (38) célút pedig férfiak sérelmére valósítják meg.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson! | [
"MSZP"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Vasárnapi Hírek",
"Anthropolis Egyesület"
] |
|
2010. 03. 17., 8:30
Utolsó módosítás: 2010. 03. 17., 12:58
A BKV-nál történt visszaéléseket vizsgáló fővárosi bizottság szerda délután hallgatta volna meg Hagyó Miklóst, a BKV-t felügyelő korábbi főpolgármester-helyettest, akire az ügy több gyanúsítottja is terhelő vallomást tett. A politikus az ülés előtt néhány órával közölte: nem vesz részt a meghallgatáson. Hagyót faggattták volna az állítólag kierőszakolt szerződésekről, a meggyanúsított tanácsadóiról, láthatatlan emberéről, a főpolgármester és közte lévő konfliktusról és saját lelkiismeretéről is.
Szerdán hallgatta volna meg a BKV-ügyek kivizsgálására alakult fővárosi eseti bizottság Hagyó Miklós korábbi főpolgármester-helyettest. Hagyó 2006 őszétől tavaly november közepéig felügyelte a fővárosi cégeket, köztük a BKV-t is főpolgármester-helyettesként. A politikus azonban néhány órával az ülés előtt közölte, nem vesz részt a meghallgatáson, erről itt olvashat részletesen.
Hagyót nem gyanúsították meg a BKV-ügyben. Az országgyûlési képviselői mandátumával járó mentelmi jog a választások végéig védi attól, hogy a nyomozó hatóság kihallgassa vagy meggyanúsítsa, igaz, mentelmi jogának elvesztése sem jelenti azt, hogy biztosan gyanúsított lesz. A BKV-ügy miatt február elején - az MSZP kérésére - lemondott képviselő-jelöltségéről és közgyûlési mandátumáról, miután az ATV meg nem nevezett rendőrségi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy több gyanúsított, Antal Attila korábbi BKV-vezérigazgató és Balogh Zsolt korábbi megbízott igazgató is terhelő vallomást tett rá.
Március elején készült több interjú is Balogh Zsolttal, amelyekben Balogh azt állította, hogy Hagyó előnytelen szerződések megkötésére kényszerítette és rajta keresztül hetvenmillió forint jutott a főpolgármester-helyetteshez. (Az interjúk részleteiről ebben és ebben a cikkben olvashat.) Hagyó az első, Magyar Nemzetnek adott interjú megjelenésének másnapján felfüggesztette MSZP-tagságát a párt érdekeire hivatkozva, de azt állította, hogy ártatlan, és kedden rágalmazás miatt fel is jelentette Baloghot.
A BKV ügyeit vizsgáló fővárosi bizottság fideszes elnöke, György István előre összeállított 23 írásos kérdést Hagyónak a szerdai meghallgatás előtt. A vizsgálóbizottság tagjai ezen felül további kérdésekkel is előállhattak volna. A kérdéslista és a Hagyót érintő, a BKV-botrány szereplői által eddig tett terhelő állítások alapján összegyûjtöttük, várhatóan milyen kérdések kerültek volna elő Hagyó szerdai meghallgatásán.
Megkért-e Hagyó valamelyik BKV-s döntéshozót, hogy valamilyen céget előnyben részesítsen, adott-e utasítást szerződéskötésre, teljesítés-igazolásra, kifizetésre?
Balogh Zsolt részletesen beszélt arról a Magyar Nemzetnek adott interjúban, hogy hogyan utasította őt rendszeresen - közvetlenül vagy bizalmi emberein keresztül - Hagyó ilyen lépésekre. Balogh konkrét példát is említett: egy informatikai beruházás, az [origo] által feltárt furcsa pártfinanszírozási ügyben ismertté vált C. C. Soft Kft. ügyét. Erről a megbízásról már egy korábban kiszivárgott BKV-s belső ellenőrzés is azt állapította meg, hogy az informatikai cég a százmilliós forint megbízási díjért olyan rendszert épített ki, amely az alapvető elvárásoknak sem felel meg. A C.C. Soft által kötött szerződés az egyike annak a több tucat megállapodásnak, amelyek miatt a közlekedési vállalat vezetősége feljelentést tett. (Erről részletesen itt olvashat.) Hagyó szerint Balogh állítása rágalom.
Kapott-e pénzt Hagyó a BKV-val szerződésben álló cégektől?
Balogh szerint az előnytelen szerződések után pénzt juttatott vissza Hagyóhoz a cégektől. A korábbi vezető állítása szerint a pénzt a BKV-nál gyûjtötték össze a Hagyóhoz közel álló vezetők, és Balogh maga, összesen körülbelül 70 millió forintot adott át neki. Hagyó ezt is tagadja.
Belefér-e 15 millió forint egy Nokia-dobozba?
Balogh azt mondta: egyszer 15 millió forintot adott át Hagyónak egy Nokia-dobozban. Hagyó szerint ez is rágalom. Egy banki trezorban dolgozó férfi beszámolója és a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján igaz az, hogy 15 millió forintnyi készpénz, különösebb gond nélkül belefér egy Nokia-dobozba. (Erről itt talál részleteket.)
Gyakorolt-e nyomást a BKV munkatársaira Hagyó és ha igen, milyen módon?
"Leírhatatlan módon bírta terrorizálni az embereket, üvöltött" - állította Hagyóról Balogh Zsolt a Hír Tv-nek nyilatkozva. Balogh szerint Hagyónak volt egy olyan szokása is, hogy nyakon ragadta az embereket, mintha barátkozna, de ez elég kellemetlen tudott lenni.
Mi volt H. Éva feladata Hagyó stábjában?
H. Évát, Hagyó korábbi kommunikációs tanácsadóját a rendőrség bûnsegédként elkövetett hûtlen kezeléssel gyanúsítja. A rendőrség gyanúja szerint a fővárosban és a BKV-nál korábban egyszerre foglalkoztatott nő 2008. február 1. és 2009. szeptember 18. között úgy vett fel a BKV-tól összesen 24 millió forint munkabért, prémiumot és jutalmat, hogy azért ténylegesen nem végzett munkát. H. Éva ezt tagadja, és azt állítja: ténylegesen dolgozott a BKV-nál, és ezért nem 24 millió forintot, hanem csak 7 millió forintot kapott. Balogh Zsolt a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta H. Éváról, hogy "ő volt a csendőr kalapja". "Mifelénk, az Alföldön járta egy történet, hogy ha annak idején egy csendőr nem tudott egy rendezvényen megjelenni, azért a kalapját kirakták, figyelmeztetés gyanánt, hogy bármikor befuthat. Magyarán a BKV-nál H. Éva képviselte és menedzselte Hagyó érdekeit" - magyarázta. H. Éva a Figyelő címû hetilapnak adott interjúban azt mondta a BKV-ügyben eddig előkerült gyanús szerződésekről: nem volt tudomása arról, hogy a politikusok nyomást gyakorolnának a BKV-ra, és semmi bûncselekménygyanús dolgot nem tapasztalt.
Tárgyalt-e Hagyó szakszervezeti vezetőkkel, vett-e részt egyáltalán olyan megbeszélésen, amelyen szakszervezeti vezetők jelen voltak?
Ennek a kérdésnek is Balogh Zsolt egyik állítása az előzménye. A Magyar Nemzetnek Balogh beszélt egy olyan esetről, amikor 2008 áprilisában sztrájk volt a BKV-nál. Szerinte miután megegyeztek a sztrájkolókkal, valaki szólt neki, hogy menjen fel az irodájába, ahol ott ült pár szakszervezeti vezető, egy-két igazgató. Balogh azt állítja, hogy azt mondták neki: most szokás szerint vissza kell juttatni valamennyi pénzt a szakszerveteknek, és küldeni kell egy csomaggal Hagyónak is. Balogh a Magyar Nemzetnek azt mondta: erre felhívta Hagyót, aki azt kiabálta neki, hogy ezt el kell intézni.
Nemes Gábor, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének alelnöke azt mondta: nem tud ilyen megbeszélésről, és arról sem tud, hogy a sztrájkolóknak vissza kellett volna juttatniuk pénzt. Arra a kérdésre, hogy kapcsolatban álltak-e Hagyó Miklóssal, Nemes Gábor úgy válaszolt: munkakapcsolatban voltak, a BKV helyzetével kapcsolatban levél útján kommunikáltak. Nemes azt mondta: Hagyó a szakszervezetekkel nem nagyon szerette tartani a kapcsolatot.
Ismeri-e Hagyó Hatvani Szabó Jánost? Volt-e neki szerepe fővárosi, illetve BKV-s ügyekben?
Balogh szerint Hatvani Szabó János Hagyó bizalmi embere, a korrupciós gépezet egyik fontos szereplője volt. Balogh azt állította: Hatvani Szabótól kapta 2007 novemberében az első olyan telefont, amellyel előnytelen szerződés megkötésére kapott utasítást. Antal Attila, a BKV korábbi vezérigazgatója szintén megemlítette egy interjúban, márciusban Hatvani Szabót. Antal szerint 2006 végén először ő kereste meg azzal, hogy lehetne a BKV vezérigazgatója. A Városházán azonban alig hallott valaki Hatvani Szabóról, aki feltehetően nem volt Hagyó stábjának hivatalos tagja. Az [origo] által megkérdezett városházi tisztviselők egyike sem tudott arról, hogy Hatvani Szabónak bármiféle formális, szerződéses kapcsolata lenne a Városházával vagy Hagyóval, bár ennek elvi lehetőségét nem zárták ki. A főpolgármesteri hivatal honlapján közzétett szerződéslistán nem található olyan szerződés, amelyet Hatvani Szabóval vagy hozzá köthető céggel kötöttek volna. (Hatvani Szabóról készült portrénkat itt olvashatja.)
Mi volt L. Ottó szerepe?
L. Ottó Hagyó kommunikációs igazgatója volt. Március elején őt is gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség. Felbujtóként elkövetett hûtlen kezeléssel gyanúsítják, de nem vették őrizetbe, szabadlábon védekezhet. A rendőrség szerint L. Ottó 5 cég 13 szerződése ügyében érintett, és 20 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. Balogh Zsolt azt állította: L. Ottó szobájában adta át a pénzes dobozokat Hagyónak.
Milyen kapcsolatban állt Hagyó Mesterházy Ernővel, Demszky Gábor főpolgármester korábbi, közeli tanácsadójával?
Mesterházy Ernő jelenleg előzetes letartóztatásban van. Azzal gyanúsítják, hogy rábírta a BKV vezetőit arra, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve, indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére szerződéseket kössenek. Balogh a Hír Tv-nek adott interjújában azt mondta: Hagyó üvöltözve bírta rá, hogy akarata ellenére pályázzon a BKV vezérigazgatói posztjára. Balogh szerint az anyagát végül Mesterházy Ernőnek kellett odaadnia.
Voltak-e olyan személyes megbeszélések Hagyó és Demszky Gábor főpolgármester között, amelyeken Demszky kifogásolta Hagyó feladat-értelmezését és -ellátását?
Demszkyt február 10-én hallgatta meg a BKV ügyeit vizsgáló eseti bizottság, és ekkor hosszan beszélt Hagyóról. (Demszky meghallgatásáról itt olvashat részletesen.) Demszky szerint Hagyó szeretett a BKV irányítójaként megjelenni, de a konfliktusos ügyek elől többször menekült, a problémákat néha rosszul kezelte és elhallgatta. A főpolgármester a meghallgatáson idézett több levélből és kabinet-emlékeztetőből, amelyekben Hagyó BKV-val kapcsolatos tevékenységét bírálta. Demszky több vaskos kötetnyi dokumentumot is átadott a bizottságnak, ezek szerinte azt bizonyítják, hogy sok konfliktusa volta Hagyóval. Demszky azt állította, törvénysértésekről nem volt tudomása, és február elején még azt mondta: kész elhinni, hogy Hagyónak sem. A Balogh-interjú megjelenése után azonban Demszky azt mondta: szerinte hihetőek Balogh állításai.
Érez-e felelősséget Hagyó a BKV botrányos ügyei miatt?
Hagyó a Balogh-interjú megjelenése után nyilatkozatot adott ki, amelyben azt írta: "Munkámat mindig képviselői eskümhöz híven végeztem. Tiszta lelkiismerettel állok bármely, tevékenységemet vizsgáló fórum elé". | [
"C. C. Soft Kft.",
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"C.C. Soft",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Hír Tv",
"Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetsége"
] |
Itt az első milliárdos számla a Budapest-Belgrád vasút felújításához
Mindössze két induló volt mérnök-ellenőri pályázaton – de így is milliárdos volt az áresés.
A kormány döntése szerint kínai állami hitelből felújítják a Budapest-Kelebia vasútvonalat. A kapcsolódó beruházásokkal együtt a teljes beruházás megközelíti az ezer milliárd forintot, ám a kormány döntése szerint a jelenlegi nyomvonal felújításának és kétvágányúsításának bele kell férnie 577 milliárd forintos keretbe. (Az ezer milliárd forintos hatásszámítást a kormány évekre titkosította.)
A vasútvonal felújítása a kínai állam vasúti selyemút koncepciójának része: a kínaiak elképzelése szerint az általuk megvásárolt pireuszi kikötőből vasútra rakott árú Balkánon, Szerbián és Magyarországon keresztül roboghatna a nyugat-európai piacokra. A magyar számítások szerint a hazai 160 kilométeres Kelebia és Budapest-Soroksár közötti szakasz felújítása 2400 év alatt térülne meg. Az egész kínai selyemút zavaros, ugyanis a kínai áru heteket utazik a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között, ehhez képest a magyar szakasz felújításával néhány órát lehet megspórolni. Igaz a kínaik csak hitelt adnak, cechet a magyar adófizetők állják majd, így a kínaiaknak megtérül a beruházás. Ráadásul az ázsiai ország cégei a tervek szerint aktívan részt is vesznek majd az építkezésben – vagyis referenciát szereznek az Európai Unióban, így a jövőben elvileg újabb uniós közbeszerzéseken is elindulhatnak.
Ezek árnyékában nem teljesen érthető mi a magyar kormány motivációja, ugyanis ilyen áron Magyarország számára pénzpocséklás a minimális forgalmat bonyolító vasútvonal modernizációja. A tervek szerint nem szimpla felújításról lenne szó, hanem részben új vonal építésről, mivel a pályaseteséget 200-160 kilométer/órára emelnék. Emiatt 18 szintbeli kereszteződést, sőt 590 méter hosszan új hidak is épülnek, amely növeli a költségeket.
Az uniós közbeszerzési értesítőjében most megjelent hirdetmény szerint a mérnök, ellenőri faladatokat 6,1 milliárd forintért a Főber Zrt. és a Magyar Mérnök Céh Kft. által alkotott BB 200 Konzorcium nyerte el. A kiíró MÁV Zrt. eredetileg 8 milliárd forintot szánt az ellenőri projektre – ám annak ellenére, hogy mindössze csak két konzorciumi induló volt a szerződést 6,1 milliárdért vállalták kel a nyertesek. | [
"MÁV Zrt.",
"Főber Zrt."
] | [
"Magyar Mérnök Céh Kft.",
"Európai Unió",
"BB 200 Konzorcium"
] |
A tavalyi év legkülönösebb és legnagyobb adóssággal járó építőipari csődje ugyan a Vegyépszeré volt, de a Gropius Zrt., bár némileg kisebb értékben, de ugyanúgy tízmilliárdos nagyságrendben hagyott maga után kifizetetlen adósságokat. Felmerül a kérdés, miképp lehetett egy év alatt ekkora adósságot felhalmozni?
Négy esztendeje még megúszta, tavaly októberben azonban bekövetkezett, amiről a bennfentesek már jó egy éve beszéltek: felszámolási eljárás indult a hazai építőipar és ingatlanpiac elmúlt évtizedének egyik prominens szereplője, a Gropius Építőipari és Kereskedelmi Zrt. ellen. Négy esztendeje még csak egymilliárd forintnyi követelésről cikkeztek az újságok – igaz, a fizetésképtelenségről hírt adó portál ellen akkor még pert is tudott nyerni a Gropius, mivel a felszámolási eljárás időközben nagyon gyorsan megszűnt -, ám mára ez az összeg csaknem 13 milliárdra emelkedett. Ezzel szemben a cég eszközeit legfeljebb hatmilliárd forintra becsülik.
Különös mozzanata a felszámolásnak, hogy információink szerint a mai napig nincs a cégnek a tevékenység befejezésekor kötelezően elkészítendő hitelesített, a cég vezetői által aláírt zárómérlege és ebből következően hiteles felszámolási nyitómérlege sem – vagyis nincs olyan dokumentum, amiből képet lehetne kapni a cég tényleges vagyoni helyzetéről. Úgy tudjuk, mégsem az éves forgalom mértékét közelítő kötelezettség okozta a cég vesztét, hanem a Gropius két, kaposvári beruházásokra – a Kisgát Bevásárlóközpont felépítésére, illetve az egykori Hunyadi-laktanya hasznosítására – létrehozott projektcégének ellehetetlenülése.
A végjátékban, 2011 elején a bevásárlóközpont megvalósítására alapított Kisgát Kft. a projekt befejezéséhez hitelre szorult, és ezt a Gropius egyik finanszírozó bankjától, az MKB Banktól remélte megkapni. Bár a hírek szerint Budapesten rábólintottak a szerződésre, az MKB német tulajdonosa, a müncheni Bayerische Landesbank másképp ítélte meg a cég pénzügyi helyzetét, és megvétózta a hitel folyósítását. A projekt így tavasszal elakadt, és a Kapos Reál fizetésképtelensége miatt az MKB 450 millió forintos inkasszót érvényesített a cég kezese, a Gropius Zrt. bankszámláján.
A Gropius számára a kaposvári projekt bukása a vég kezdetét jelentette: az egymilliárd euró tervezett költségű DunaCity-projektben lévő üzletrészét (ez egy még el sem indult gigantikus ingatlanfejlesztési beruházás a Ferencvárosban a Csepel-sziget északi csücskénél) júniusban ugyan még egyszer megterhelték – a beszállítókat és alvállalkozókat azzal hitegették, hogy az így befolyt pénzből egyenlítik ki a fennálló tartozásokat –, ám így sem sikerült rendezni a cég pénzügyi helyzetét.
Bár 2010-ben mintegy tízmilliárdos árbevétel mellett még 195 milliós mérleg szerinti eredményt produkált a Gropius, 2011-ben a nem teljesített követelések és lejárt tartozások miatt már nagyjából félszáz felszámolási eljárás indult a cég ellen. A Fővárosi Bíróság végül a Batki és Társa Kft. 2011. április ötödikén beadott kérelmét fogadta el, de a felszámolási eljárás csak október negyedikén indult meg. Sokaknak szemet szúrt, hogy felszámolónak éppen a korábban megszüntetett eljárás felszámolója, a Cash & Limes Zrt. került kijelölésre. Az elvileg véletlenszerű kiválasztás ellenére ez a felszámolócég delegálhatott felszámolóbiztost, ráadásul ugyanazt a személyt, a Gropiuséhoz hasonló csődöt produkáló Vegyépszerhez és Szeviéphez is.
Elátkozott építőipar: Válság, korrupció, csődhullám, felszámolások Az elmúlt néhány évben szinte minden elképzelhetővé vált az építőiparban: olyan kormányzati kedvencek is csődbe mehettek, mint az előző rezsim autópálya-építő sztárja, a Viadom, vagy a politikai kapcsolatait többé-kevésbé nyíltan vállaló Vegyépszer – mindkettő több tízmilliárd forintnyi fedezetlen, illetve behajthatatlan követelést hagyott hátra. E különbözőnek tűnő csődök többségében találhatunk néhány olyan jellemző alapvonást, melyek alapján leírhatjuk azt a jellegzetes forgatókönyvet, ami megvalósulni látszik ezekben a felszámolásba torkolló cégtörténetekben (tovább a teljes cikkhez).
Amikor egy cég ennyi fedezetlen kötelezettséggel szűnik meg, ennek a horribilis összegnek a kisebb-nagyobb részét nem személytelen intézmények, esetleg az állam, hanem nagyon is konkrét vállalkozások és munkavállalók állják, akik adott esetben nemcsak a befektetett költségeiket, de még a ki nem fizetett számlák áfáját is bukják. A Gropius egyik károsultja néhány évvel ezelőtt egy hasonló csődben ki nem fizetett többmilliós számlát egyszerűen "lesztornózott"; az emiatt adócsalás vádjával ellene indított eljárásban – két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték – épp a csődbe vitt cég ügyvezetője volt a vád tanúja.
Vajon miképp lehetséges ez, hiszen a beruházó – közbeszerzéses pályázatok esetében legalábbis – csak akkor fizethet a fővállalkozónak, ha az rendszeresen kifizeti az alvállalkozók "befogadott" számláit; így elvileg nem állhat elő az a helyzet, mint például a Gropius egyik önkormányzati projektje esetében, hogy a beruházó a csőd előtti pillanatban az utolsó részletet is átutalja, miközben az alvállalkozók többségének még a beépített anyagok árával is tartozik.
A probléma legegyszerűbb megoldása az, hogy a fővállalkozó nem jelenti be a beruházónak az alvállalkozóit, azt a látszatot keltve, hogy minden munkafolyamatot maga végez el – értelemszerűen így alvállalkozói panaszok sincsenek. Kérdés persze, miképp lehetséges, hogy a beruházó – például Szigetszentmiklós önkormányzata – egyáltalán ne vegye észre, hogy a hónapok óta zajló építkezésen szinte kizárólag nem a fővállalkozó emblémáját és nevét viselő emberek és gépek dolgoznak. A kisváros polgármestere az alvállalkozók panaszai nyomán összehívott egyeztetésen erre vonatkozóan nem szolgált magyarázattal.
Némiképp felelősek persze az alvállalkozók is, akik a rossz fizetési morál következményeképp előbb-utóbb valami furcsa szimbiózisban kezdenek működni a fővállalkozóval: az utolsó Gropius-projektben beragadt egyik, közel százmilliós bukta elé néző cégnek például legalább öt éve tartozik a Gropius. Az akkor még csak néhány milliónyi adósságot úgy vitték át projektről-projektre, mondván hogy majd a következőben már tényleg kifizetik, hogy az 2011-re már meghaladta az ötven millió forintot.
Felszívódott EU-támogatások: Háromszázmilliót bukott az útfelújításon Ígéret maradt az építőipari körbetartozások felszámolására irányuló kormánypárti nekiveselkedés. A nagyberuházásoknál a tartozás kiinduló pontja gyakran maga az állam, a kárvallottak pedig úgy érzik, hogy a közbeszerzéseket sorra nyerő cégek ezen a téren is előnyösebb helyzetben vannak, mint azok a kis- és középvállalkozások, amelyek az építési munkákat ténylegesen elvégzik. Pécsett közel 300 millióval ragadt be egy vállalkozás egy uniós finanszírozású munkába. (Tovább a teljes cikkhez.)
Ehhez képest a károsultak csak a Gropius esetében több milliárd forintos kimentett vagyonról beszélnek (a pénz kiszivattyúzásának technikáira még visszatérünk); a hírek szerint a céget finanszírozó két bank is viszonylag szolid veszteség elé néz – egyedül az alvállalkozók kénytelenek tehetetlenül tűrni, hogy például a Lidl úgy használja a Gropius fővállalkozásában felépített Bécsi úti áruház épületét, hogy a beépített anyagok árának egy részét az alvállalkozók még mindig nem kapták meg.
Vagyis a klasszikusnak mondható forgatókönyvet látjuk: látszólag váratlanul megszaladó fedezetlen követelésállománnyal csődbe menő fővállalkozó cég tulajdonosai, kisebb-nagyobb veszteséget elszenvedő finanszírozók és beruházók, valamint katasztrofális helyzetbe került alvállalkozók várják, hogy elkezdődjön az egyezkedés a Gropius romjai fölött.
Becker András – Vas A. Gábor
(Folytatjuk. Fotó: a szerzők felvétele.) | [
"Cash & Limes Zrt.",
"Gropius Zrt."
] | [
"Bayerische Landesbank",
"MKB Bank",
"Fővárosi Bíróság",
"Kisgát Bevásárlóközpont",
"Kapos Reál",
"Kisgát Kft.",
"Gropius Építőipari és Kereskedelmi Zrt.",
"Batki és Társa Kft."
] |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen mintegy 105 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki négy, kútfúrással foglalkozó vállalkozásra, amiért egyes közbeszerzések pályázóiként a verseny korlátozásáról állapodtak meg.
A GVH a Vikuv Vízkutató és Fúró Zrt.-vel, az Aquazit Szolgáltató Kft.-vel, a Drillingwater Kft.-vel és a Geo-Sivo Építőipari, Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft.-vel szemben folytatott eljárást.
A hatóság megállapította, hogy a négy cég felosztotta egymás között egyes települések kútfúrással, felújítással és hasznosítással kapcsolatos közbeszerzési tendereit. A cégek ennek érdekében versenykorlátozó megállapodást kötöttek egymással, illetve előzetesen egyeztették ajánlati áraikat is, és megállapodtak a nyertes személyéről.
A három érintett vállalkozás - a Vikuv, az Aquazit és a Drillingwater - nem tagadta megállapodásuk létrejöttét, azonban arra hivatkoztak, hogy az Aquazit és a Drillingwater a Vikuv tényleges irányítása alatt álló vállalkozáscsoportba tartozóknak tekinthetők, ezért együttműködésük nem ütközhet a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába. A GVH nem fogadta el álláspontjukat a felhozott érvek és bizonyítékok mérlegelése után, mert a vállalkozások nem tudták bizonyítani, hogy a Vikuv rendezett jogi keretek között tartós irányítást gyakorolt volna a másik két vállalkozás felett. A hatóság döntése ezért egymástól független, jogsértő módon összejátszó vállalkozásoknak tekintette a megállapodás résztvevőit.
A fentieken túl a GVH megállapította: Kengyel község közbeszerzésében a Vikuv a Geo-Sivo Kft.-vel megállapodva készített pályázatot utóbbi nevében, hogy annak magasabb ajánlati árával a saját nyerését biztosítsa, amellett, hogy a tendergyőzelme érdekében a harmadik pályázó, az Aquazit is nyújtott be úgynevezett támogató, azaz magasabb összegű ajánlatot.
A GVH hangsúlyozta: a közbeszerzéseken történő összejátszás különösen súlyos jogsértés, bizonyos esetekben akár büntetőjogi következményekkel is járhat. A hatóság minden érintett vállalkozásra a versenytörvény szerint kiszabható maximális bírságot rótta ki. | [
"Vikuv Vízkutató és Fúró Zrt.",
"Drillingwater Kft.",
"Aquazit Szolgáltató Kft.",
"Geo-Sivo Kft."
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Geo-Sivo Építőipari, Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft."
] |
Tavaly elkezdődött a Fertő tóhoz tervezett kormányzati óriásprojekt: Mészáros Lőrinc cége nyerte a vitorláskikötő építését 9 milliárd forintért. Helyszíni fotók szerint a kivitelező nagy területen letarolta a nádast, és hatalmas gépek dolgoznak a helyszínen. Közben a világhírű cölöpházak tulajdonosait felszólították az ingatlanok lebontására, ami több tízmilliós költséget jelent nekik.
2016-ban a kormány 7,9 milliárd forintot irányzott elő a Fertő tó turisztikai fejlesztésére, majd 2019 tavaszán ezt az összeget 23,2 milliárd forintra emelték. Mivel a Fertő tó egyetlen stranddal és víziteleppel rendelkező magyarországi partszakasza Fertőrákoson van, a pénzből itt akarnak megvalósítani egy óriási állami beruházást. A tervek szerint épül majd egy ökocentrum, sportközpont, kikötő, 100 ágyas szálloda, vendégházak, kemping, étterem, új strand és kikötő, hogy minél több turistát csábítsanak ide, és készül egy 880 férőhelyes parkoló is.
A beruházást a 2017-ben létrehozott, állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) irányítja. A cég vezérigazgatója Kárpáti Béla, aki egyben a soproni KDNP alelnöke is. A projekt mögött a helyiek a miniszterelnök lányát, az állami turizmus környékén mozgolódó Orbán Ráhelt sejtik.
A kormány tervei óriási tiltakozást váltottak ki: a gigantikus építési projektet egyszerre ellenzik az eddigi természetközeli fertőrákosi partért aggódó helyiek, az élővilágot féltő környezetvédők (a part Natura 2000 besorolású természetvédelmi terület, és a tóval együtt a Fertő-Hanság Nemzeti Park része), a strandról a beruházás miatt kiebrudalt szolgáltatók (büfések és hajósok), a bontásra ítélt világhírű cölöpházak tulajdonosai, valamint a Fertő tó nagyobb részét tulajdonló Ausztria, és a terület világörökségi címe miatt érintett UNESCO is. Utóbbi kettőt egyébként nem is értesítette a magyar kormány a tervezett fejlesztésről, csak a sajtóból és civilektől szereztek róla tudomást.
Hiába a széleskörű ellenállás: a magyar kormány csökkentette ugyan a projekt költségvetését (az eredetileg tervezett 20-30 milliárd forint helyett "csak" 9 milliárdot szán rá 2020-ban és 2021-ben összesen), de elkezdte azt megvalósítani.
Tavaly októberben az SFTFN által bő 800 férőhelyes vitorláskikötőre kiírt közbeszerzést a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte el nettó 9,3 milliárd forintos ajánlattal.
Kezdődik a Fertő tavi gigaprojekt: Mészáros Lőrinc cége vitorláskikötőt épít 9 milliárdért A lakossági ellenállással nem törődve nekiáll a kormány a Fertő tóhoz tervezett turisztikai óriásberuházásnak, amely mögött a helyiek Orbán Ráhelt, a miniszterelnök lányát sejtik. A most megjelent hivatalos tájékoztató szerint a Mészáros és Mészáros Kft. nettó 9,3 milliárd forintért kezdi el a projektet: 813 férőhelyes vitorláskikötőt építenek.
Január végén az önkormányzati tulajdonban lévő Sopron Média írt egy rövid pozitív cikket a beruházásról, és arról, hogy a kivitelező próbacölöpözést végzett a talaj teherbírásának vizsgálatához – arra azonban gondosan ügyelt a lap, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő cég nevét nehogy leírja. Február elején pedig elindult a projekt Facebook-oldala, ahol természetesen egekig magasztalják a beruházást, ami nagyon szép és jó lesz a közzétett posztok szerint.
Próbacölöpözést tartott a kivitelező a Fertő tó partján További részletek: https://www.sopronmedia.hu/cikkek/probacolopozest-tartott-a-kivitelezo-a-ferto-to-partjan
Néhány napja egy osztrák lap, a Standard írt a beruházásról. A cikkben szerepel egy drónvideó, amit a Freunde des Neusiedlersees (A Fertő tó barátai) nevű Facebook-oldalra töltött fel valaki névtelenül, ugyanis – ahogy az osztrák cikk korrekten ismerteti – Magyarországon január eleje óta törvény tiltja az engedély nélküli drónvideó készítését és publikálását.
Létezik egy magyar Fertő tó barátai nevű Facebook-oldal is, ahol szintén elérhető a fenti videó és több fénykép is, amik bemutatják a pusztítást. Bár a beruházás miatt a part egészét lezárták, a helyi civilek kvázi sportot űznek abból, hogy valahogy megközelítsék a területet és dokumentálják, hogy mi történik.
A Standard arról is ír, hogy a Fertő tó jellegzetes cölöpházainak tulajdonosait felszólították, hogy bontsák le az ingatlanokat legkésőbb április végéig, és több tulajdonos már szót is fogadott, mert nem akar pereskedni a magyar állammal. A háztulajdonosok egyébként egy magyar cégtől 100 ezer eurós (kb. 36 millió forint) árajánlatot kaptak a beruházón keresztül, de volt, aki megoldotta egy másik céggel 30 ezer euróért (kb. 10,8 millió forint).
A cölöpházak eredetileg vállalati üdülőknek épültek és még a mai napig köztük van/volt a posta, a vízművek és a rendőrség épülete, de néhány ház osztrák és magyar magánszemélyeké. A tulajdonosok speciális helyzetben vannak, mert a tó a magyar állam tulajdona, ezért a mederhasználatért komoly bérleti díjat fizetnek, de a ház a sajátjuk, amibe hatalmas összegeket fektettek az évek során. Mérettől és állapottól függően 40–100 millió forintot ér egy cölöpház. Arról azonban nincs szó, hogy a tulajdonosok bármiféle kárpótlást kapnának az államtól.
Azonban ahogy egyikük fogalmazott az Átlátszónak: "Ez nem csak egy ház. Ez olyan, mint a nagy szerelem. Ilyen csak egyszer van az életben az embernek. Vagy egyszer sem".
Címlapkép: A szerző 2019. augusztus 7-én készült fotója.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Sopron Média",
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] |
Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságként folytatja menetelését az Orbán Viktor felcsúti barátjának érdekeltségébe tartozó építőcég. Egy külső szemlélő számára ez nagy változást nem jelent –legalábbis, ami a vállalkozás sikerességét illeti. A társaság ugyanis továbbra is sorozatban nyeri az állami megbízásokat, most éppen egy nettó 1,3 milliárd forintos tendert húzott be Heves megyében.
A Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NFP) és a Zagyvakörnyéki Települési Szilárdhulladék-gazdálkodás Fejlesztése Társulás írt ki közbeszerzést hulladékkezelő mű építésére év elején. A pályázat lezárult, a nyertest most hozták nyilvánosságra.
Az uniós értesítő szerint 3 induló közül
a tendert a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyerte.
A másik két ajánlattevő a STRABAG Építőipari Zrt. és a Homokhátsági Környezettechnika Kft. volt.
A nyertes cég feladata lesz a Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Heves megye egyes térségeiben, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre elnevezésű KEHOP-3.2.1-15-2017-00026 azonosítószámú projekt kivitelezési feladatainak teljes körű ellátása.
A leírás szerint a projekt hozzájárul a hulladékgazdálkodás hatékonyságának eléréséhez, a hasznosítási arányok növeléséhez, egyben a hulladék anyagáram lerakástól történő eltérítéséhez. Az érintett fejlesztéseket a Hatvan 054/14 helyrajzi számon, valamint Turán, a 0272/7 helyrajzi számon valósítják meg. Hatvanban többek között bővítik a válogatócsarnokot, fejlesztik a meglévő települési szilárdhulladék-feldolgozó technológiát, Turán pedig új, aszfalt bejáróutat építenek a hulladékudvarhoz, bővítik a hulladékudvart, és támfalat is építenek.
A beruházás értéke nettó 1 329 256 482 forint, amit európai uniós alapokból finanszíroznak.
Orbán Viktor felcsúti barátjának vállalkozása ezzel újabb milliárdhoz jutott, ebben a hónapban harmadszor.
A Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az Árvízi biztonság növelése a FETIVIZIG területén elnevezésű és a Rába és Rábca folyó árvízvédelmi fejlesztése című tendert is elnyerte. Mindkettőt az Országos Vízügyi Főigazgatóság írta ki.
Előbbi megbízás a Kraszna bal- és jobb parti töltéskoronaburkolat építését, a Batár bal parti töltés fejlesztését, a Magosligeti zsilip átépítését, a Tisza bal parti töltés koronaburkolat rekonstrukcióját, az Aranyosapáti új gátőrház és védelmi központ építését, illetve az Aranyosapáti új raktárcsarnok építését foglalja magában nettó 2,8 milliárd forintért, míg utóbbi árvízi kockázatcsökkentő intézkedések megvalósítását a Rába folyó Sárvár alatti szakaszán, és a Rábca menti zsilipek átépítését az elsőrendű védvonalban 2,7 milliárd forintért.
Ez azt jelenti, hogy csak októberben nettó 6,9 milliárd forintos állami megbízást nyert a cég.
A Mészáros és Mészáros Kft. persze a korábbi hónapokra sem panaszkodhat. Nemrég számoltunk be róla, hogy a jánossomorjai csatornát is ők építhetik 3,8 milliárd forintért, illetve Tiborcz István egykori üzlettársának, Paár Attilának a cégével, a WHB-vel közösen egy 3,4 milliárdos beruházás kivitelezését nyerték el Pakson. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. gyorsított, tárgyalásos eljárás keretében döntött a kivitelezőkről.
Paks II. – Mészárosék újabb milliárdos tendert húztak be, most portát építenek Tovább profitál a Paks II. projektből a kormány holdudvara: Orbán Viktor gyermekkori barátjának cége most egy nettó 3,4 milliárdos beruházás...
Ezzel a tenderrel folytatták a sort, amit a paksi atomerőmű fejlesztéseivel összefüggésben elkezdtek. A Mészáros Lőrinchez köthető cégek korábban egy nettó 2,5 milliárdos megbízást kaptak, 2019 végén pedig három tendert is behúztak összesen 4,7 milliárd forint értékben. Azt megelőzően egy 15,7 milliárdos megbízással és pár nappal később egy nettó 3,1 milliárd forint értékű mélyépítési tenderrel is gazdagodtak a paksi bővítésből.
Milliárdos projekteket nyertek a Paksi Atomerőmű által kiírt közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégei A Mészáros és Mészáros Kft., és a Duna Center Therm is tartolt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által kiírt közbeszerzéseken....
Az állami milliárdok a cég bevételeinek is jót tettek. A kft. éves forgalma az elmúlt öt évben 9,2 milliárd forintról 112,8 milliárdra nőtt, míg az adózott eredmény 1,7 milliárdról 15 milliárdra.
Már nem korlátolt felelősségű társaság
Bár a Mészáros és Mészáros Kft. honlapján még nem szerepel a változás, a cég valójában ebben a formában már nem létezik. Az Opten adatai szerint ugyanis 2021. 06. 29-én megalapították a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, amely a jogutódja lett a 2021. 09. 30-án megszűnő Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságnak.
A tulajdonosi körben nem történt változás: a cég továbbra is a Mészáros Építőipari Holding Zrt., az pedig az OPUS GLOBAL Nyrt. tulajdonában van.
Ahogy arról a Napi.hu nemrég beszámolt, a társaság több mint 700 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 258,1 milliárd forint saját tőkével zárta konszolidált szinten az idei első fél évet. A vállalatcsoport adózott eredménye 11,4 milliárd forint lett, míg a teljes átfogó eredménye 11,1 milliárd forint.
A lap emlékeztet: "az Opus Global Nyrt.-ben Mészáros Lőrinc, az ország leggazdagabb üzletemberének tulajdoni hányada 23,3 százalékos, az érdekeltéségébe tartozó Konzum PE Magántőkealap 25,4 százalékos tulajdonos, a szintén hozzá közeli Konzum Management Kft. (7,1) valamint a családi körbe tartozó Talentis Group Zrt. (6,7 százalék) is részesedéssel bírnak".
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A Mészáros és Mészáros Kft. logója (forrás: meszaroskft.com) | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Duna Center Therm",
"Mészáros Építőipari Holding Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság",
"OPUS GLOBAL Nyrt.",
"Talentis Group Zrt.",
"Zagyvakörnyéki Települési Szilárdhulladék-gazdálkodás Fejlesztése Társulás",
"Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság",
"Opten Kft.",
"Homokhátsági Környezettechnika Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.",
"Paksi Atomerőmű",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Konzum Management Kft.",
"STRABAG Építőipari Zrt.",
"Országos Vízügyi Főigazgatóság",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] |
Az amerikai kitiltási botrány kapcsán mostanában újra gyakran emlegetett Heim Péter érdekeltségéből a csepeli és a XVIII. kerületi fideszes városvezetéshez a közelmúltig bekötött Werner Péterhez került nemrégiben az a Jeremie-alapkezelő, amely most ércfeldolgozót alapított Borsodban.
Színesfém érc bányászata a fő tevékenysége az Ózdra bejegyzett Ore Recovery Ércfeldolgozó Zrt.-nek, amelyet a budapesti ABC Kockázati Tőkealap hozott létre a minap.
Az alap kezelője, az ABC Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. július közepéig Hemisphere néven futott, és Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatósági tagja, korábbi vezérigazgatója volt a fő tulajdonosa. A Hemisphere a Jeremie-III. nyerteseként 4,28 milliárd forintot kezelt.
Heimre hivatkozott Tábor Viktor informatikus az ellene szóló vádirat szerint a Bunge étolajcégnél, hogy 2 milliárd forintért cserébe magas kapcsolataival el tudja intézni az étolaj áfájának csökkentését, az amerikai érdekeltségű Bunge azonban felvette a kapcsolatot az USA nagykövetségével. Innen eredhet az úgynevezett kitiltási botrány, bár azt ma sem tudni még, hogy kik azok a magyar állampolgárok, akik korrupció miatt nem léphetnek be az Egyesült Államokba.
Heim mindenesetre – bár neve nem először köröz a témában – most az ATV-nek adott interjúban azt fejtegette: nem tud róla, hogy nem kívánatos személy lenne az USÁ-ban, Tábort sosem látta, a Bungétól nem ismer senkit, sőt: soha semmiféle céglobbista nem kereste vele a kapcsolatot.
Amióta vezérigazgatóságból elnökként vonult háttérbe a közpénzmilliárdokkal tömött kormányzati agytröszt Századvégnél, Heim politikai befolyásának jelentős apadásáról szóltak a fideszes kremlinológia hírei. Az, hogy befolyásos támogatói, akik adott esetben egy harmadosztályú énekes ostoba macsóskodását követő szponzorpénz-afférból is képesek nemzetközi kardcsörgetésbe kezdeni, most hagyják Heimet főni a kitiltás botrány levében, mindenesetre nem cáfolja az elméletet.
Márpedig e szerint az elmélet szerint a Hemisphere-ABC tulajdonosváltozásának is lehet köze az elhidegüléshez. Ha így volt, nem ez az első hasonló eset: a valahai Töröcskei-közeli Jeremie-alapkezelő, a Prosperitás szintén tulajdonost váltott nemrégiben, az oligarcha-cserével párhuzamosan.
A Hemisphere-utód ABC jelenleg Werner Péteré. Ő a kétezres évek elején a Napi Gazdaság kiadóját vezette, szélesebb körben mégis akkor vált ismertté, amikor a Magyar Narancs tényfeltáró írása a csepeli és a pestszenlőrinci vagyonkezelő cégek több ponton összefonódó gazdálkodását mutatta be. A két kerületet vagyonkezelőjében Werner kulcsfigura volt egészen a közelmúltig: a csepelit vezette, a lőrinciben elnökölt.
Beágyazottságát mutathatja az is, hogy a Teréz-Tetőtér Loft Kft. élén egymást váltották Serfőző Péter üzletemberrel, Giró-Szász András volt kormányzati főkommunikátor, jelenlegi miniszterelnökségi tanácsadó exsógorával-üzletfelével.
Az új, ózdi cég tevékenységéről szerettünk volna többet megtudni, az Ore Recovery cégbíróságon bejelentett email-jére írt levelet azonban visszadobja a levelezőrendszer, a tulajdonos ABC-nek nincsen fellelhető honlapja, a Hemispheré pedig nem működik.
A környék ércbányászata mindenképpen ígéretes üzlet: a kormány az utóbbi hetekben igen sietősre vette a világ tízedik legnagyobb rézérc-készletét és mintegy 50 tonna aranyat rejtő – az Ore Recovery ózdi székhelyétől 50 kilométerre fekvő – recski bányák újrahasznosítását. A HVG minapi híre szerint legalábbis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. villámtenderrel keres tanácsadót a feladatra.
Az ex-Hemisphere-es Heimnek is van egyébként némi borsodi kötődése: a napokban itt, közelebbről Lillafüreden tartotta lakodalmát menyasszonyával, Nikolits Rékával, Nikolits Istvánnak, a Horn-kormány titokminiszterének lányával.
Frissítés (2016. január 3.): Cikkünk korábbi verziójában tévesen szerepelt, hogy a Hemisphere Zrt.-ben tavaly novemberig felügyelőbizottsági tag volt Fürjes Balázs, a kiemelt fővárosi beruházásokért felelős kormánybiztos, a Századvég Gazdaságkutató korábbi vezérigazgatója is – Fürjes Balázs, a kiemelt fővárosi beruházásokért felelős kormánybiztos, és Fürjes Balázs Zoltán, a Századvég Gazdaságkutató korábbi vezérigazgatója két külön személy. Az érintettektől elnézést kérünk. | [
"ABC Kockázati Tőkealap",
"Ore Recovery Ércfeldolgozó Zrt."
] | [
"Hemisphere Zrt.",
"Napi Gazdaság",
"Magyar Narancs",
"Századvég Gazdaságkutató",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Teréz-Tetőtér Loft Kft.",
"ABC Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Dagad a botrány Martonyi János tavaly decemberi líbiai utazása körül: a külügyminiszter hivatalos észak-afrikai látogatásával önmagában nem lenne baj, körülményei viszont továbbra sem tisztázódtak. A Vegyépszer mindenesetre cáfolja, hogy köze lenne a miniszteri utazáshoz.
Martonyi János külügyminiszter nem a Vegyépszer bérelt magánrepülőgépével utazott Líbiába 2011 karácsonya előtt – állítja a lapunkban megjelent hírt cáfolva a csődvédelem alatt álló társaság. Közlésük szerint a cégcsoport vállalatai egyáltalán nem béreltek repülőt sem saját vezetőik, sem mások líbiai utazásaihoz.
Lapunk megkeresésére a társaságnál közölték: Nagy Elek, a Nemzetközi Vegyépszer Zrt., illetve a Vegyépszer Hungária Zrt. főrészvényese, maga fizette a repülőjegyét, s a Tripoliba tartó magyar delegáció többi tagjának az útját sem pénzelték.
A Vegyépszernél azt nem cáfolták, hogy a külügyminiszter Nagy Elek társaságában repült. Az utazástól indulás előtt többen visszaléptek – köztük a Malév képviselője. A csoportban végül csak két üzletember maradt, egyikük a Mol Zrt. egy meg nem nevezett igazgatója, a másik feltehetően a Vegyépszer főrészvényese.
A Külügyminisztérium ezzel együtt nem cáfolta, amit Tóth József korábbi külügyi szóvivő lapunknak megerősített: Martonyi János a kormányzati gyakorlattól eltérően, tavaly év végén nem menetrendszerű légijárattal, hanem egy magánrepülőgéppel utazott Líbiába. Az utazás költsége hozzávetőleg négyszázezer forint volt, így a hivatalos látogatás kevesebbe került, mintha a külügyminiszter számára megváltották volna a kereskedelmi járatra szóló repülőjegyeket.
Továbbra sincs válasz arra, kinek a repülőgépe volt a magyar delegációt szállító Bombardier Challenger 601-es repülőgép. A Vegyépszernél állítják: a cégcsoportnak nincs repülőgépe.
Nagy Elek, a vállalatbirodalom főrészvényese szerint a Martonyi János útja körüli találgatások meg sem kezdődtek volna, ha a Népszabadság cikkének szerzője – a cég illetékesei szerint – körültekintőbben jár el, és válaszol a Vegyépszer hozzá intézett kérdéseire. A társaságnál ugyanis úgy gondolták: mielőtt érdemben reagálnak az újságíró vállalatukat legfeljebb közvetve érintő ügyben feltett kérdéseire, természetes, ha tájékozódnak, a náluk informálódni próbáló személyről, illetve szándékairól. Érdeklődésükre azonban nem kaptak választ, s míg a felek kölcsönösen egymásra vártak, elkészült a cikk. Így fordulhatott elő, hogy a magyar delegáció tavaly decemberi útjáról a Vegyépszer szerint hamis információk láttak napvilágot.
Ami, úgy tartják, felesleges volt, hiszen a Nemzetközi Vegyépszer líbiai vállalkozásáról korábban éppen a Népszabadság számolt be. A társaságnál nem csinálnak titkot belőle, hogy 2010-ben a líbiai kormány képviselőivel megkötött szerződésük a legkevésbé sem a remélt eredményt hozta. Holott, ha megvalósul, a beruházás évtizedek óta a magyar építőipar legnagyobb külföldi projektje lenne, amely közvetlenül több száz hazai vállalkozásnak, rajtuk keresztül több ezer magyar dolgozónak adhatna munkát.
Az Al-Zawiya város infrastruktúra-fejlesztésének első ütemére aláírt szerződés értéke meghaladta a 80 milliárd forintot. Az első invesztíciókat azonban a beruházás megvalósításához a Vegyépszernek kellett elvégeznie: a cég több milliárd forintot költött a tengerparti nagyvárosban tervezett munkálatok előkészítésére. A 2011-es líbiai események miatt viszont a projekt leállt, a cég helyi irodáját a harcok során lerombolták, a kiszállított munkagépek használhatatlanná váltak, vagy eltűntek. A magyar építőipar mély válsága mellett az óriási líbiai veszteség is hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetközi Vegyépszer súlyos helyzetbe került és kénytelen volt csődvédelmet kérni.
Nagy Elek líbiai utazásának az elsődleges célja éppen ezért a kapcsolatok rendezése volt. Mint mondják: a vállalat vezetése mindent elkövet azért, hogy a líbiai helyzet konszolidálódásával a beruházás folytatható legyen. Ennek érdekében tárgyalásban állnak az új tripoli kormány illetékeseivel, és cégük képviselői az elmúlt hónapokban számos alkalommal utaztak a helyszínre. A Vegyépszernél bíznak benne, hogy az egyeztetések sikeresen zárulnak. Ez ugyanis nem csupán a társaság és alvállalkozói érdeke, de a magyar építőipar számára is fontos eredmény lenne.
Arra továbbra sincs válasz, hogy a külügyminiszter utazását miért nem szervezték átlátható módon, illetve, ha a biztonsági okok miatt ez nem volt lehetséges, miért nem adtak legalább utólag teljes körű tájékoztatást. | [
"Vegyépszer",
"Külügyminisztérium"
] | [
"Mol Zrt.",
"Nemzetközi Vegyépszer Zrt.",
"Nemzetközi Vegyépszer",
"Vegyépszer Hungária Zrt."
] |
Első fokon pert nyert a K-Monitor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen. Az MNV nem akarta nyilvánosságra hozni annak a 2010-es vizsgálatnak a zárójelentését, amelyet egy korábbi Mercedesbusz-beszerzés ügyében folytattak le. A K-Monitor a TASZ jogi képviseletével pert indított a dokumentumért.
A 2010-ben kirobbant, korrupt buszbeszerzésekről szóló Daimler-ügyben Magyarország is érintett volt. Az amerikai igazságügy-minisztérium 300 ezer euró kenőpénzről tudott a Volánbusz 2005-ös Mercedes buszbeszerzéseinél. Az akkori közbeszerzési eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2010-ben vizsgálta, de az aggályos közbeszerzési szabályokon kívül nem talált semmit.
Az MNV 2010-ben a nemzetközi botrányban Magyarországot érintő információk alapján a Volánbusz tulajdonosaként vizsgálta a 2005-ös Mercedestendert. A feltételezéseket, miszerint a Daimler nálunk is kormánytisztviselőket vesztegetett volna meg, nem támasztották alá az eredmények, mivel jogszabálysértést nem állapítottak meg a vizsgálatban. Pusztán hiányosságokat tártak fel a szerződéskötés és a teljesítés kapcsán, valamint intézkedéseket javasoltak. Mindezt azonban csak az MNV sajtóközleményéből tudjuk, a vizsgálatot lezáró jelentés sosem került nyilvánosságra.
Ezért a K-Monitor közérdekű adatigényléssel kérte ki a dokumentumokat. Az MNV az adatok kiadását megtagadta, ezért a K-Monitor a TASZ jogi képviseletével szeptemberben közérdekű adat kiadása iránt pert indított, amit első fokon már meg is nyert. | [
"Daimler",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [] |
Hiába indítványozta a legfőbb ügyész Juhászné Lévai Katalin mentelmi jogának felfüggesztését, hétfőn csak 13 szocialista képviselő támogatta, hogy a közokirat-hamisítás gyanúja alól tisztázhassa magát.
Az MSZP szerint ha a képviselőnek lenne igaza, a rendőröket kellene felelősségre vonni.
A bíróság megvárja azoknak a pereknek az eredményét, amelyek a kordon felállításának jogszerűségét vitatják.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a július elején igazoltatott képviselő ügyében további bizonyítási lehetőségek is vannak.
Évek óta nem rendeződik egy privatizációs eljárás vitája, mert az ügy jogi útvesztőből jogi útvesztőbe kerül. Most Lomnici főbírót és Vastagh Pált is bíróság elé állítanák.
Egy olajbűnöző, aki elmesélte, hogyan működött a szőkítés, de végül csak ő, és a parlamenti bizottság elnöke járt rosszul.
A mentelmi bizottsági javaslat ellenére nem függesztette fel az Országgyűlés Juhászné Lévai Katalin szocialista országgyűlési képviselő, volt hajdú-bihari közgyűlés elnök mentelmi jogát.
Juhászné Lévai Katalain ( Forrás
A képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész kezdeményezte, közokirat-hamisítás gyanúja miatt. Példanélküli eset, hogy közvádas ügyben az Országgyűlés nem szavazza meg a mentelmi jog felfüggesztést.
A szocialista képviselő társtettesként elkövetett közokirat-hamisítással vádolja a Hajdú-Bihar Megyei Ügyészség, mivel 2004-ben a megyei területfejlesztési tanács elnökeként cégbírósági módosítás nélkül írt alá egy döntést a könyvvizsgáló személyéről.
A mentelmi bizottság múlt héten döntött úgy, hogy javasolja az Országgyűlésnek mentelmi jogának felfüggesztését, az indoklás szerint mind az Országgyűlés tekintélyének megóvása, mind a képviselő tisztázásának érdekében.
Juhászné Lévai Katalin a parlamentben azt mondta, nem követett el közokirat-hamisítást, a gyanúsítás tévedésen alapul, és nem zárkózik el a felmentés elől.
Az Országgyűlés 161 igen szavazattal, 48 nem szavazattal, 115 tartózkodás mellett nem függesztette fel a képviselő mentelmi jogát. A szocialista frakcióból csak 13-an szavaztak a felfüggesztés mellett.
Gyurcsány mentelmének felfüggesztését nem javasolták
A képviselők szintén nem támogatták Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését sem, amit a Pesti Kerületi Bíróság kezdeményezett egy becsületsértési ügyben. Ebben az esetben a mentelmi bizottság sem javasolta a felfüggesztését.
A törvényhozás nem függesztette fel sem Juhászné Lévai Katalin (MSZP), sem Bencsik János (Fidesz), sem Gyurcsány Ferenc (MSZP), sem Fodor Gábor (SZDSZ), sem Kupper András (Fidesz) mentelmi jogát, bizottsági javaslat az ő esetükben sem volt.
Fodor Gábort nemzeti jelkép megsértéséért jelentették fel, a mentelmi bizottság nem javasolta a felfüggesztést.
Kupper Andrást Demszky Gábor, Budapest szabad demokrata főpolgármestere jelentette fel becsületsértés miatt, mivel a képviselő egy közleményében azzal vádolta őt, hogy jogtalanul vett fel egymillió 800 ezer forint közpénzt szabadságmegváltásként. Ezt a mentelmi bizottság a két közszerepől vitájának értékelte.
Bencsik János ügyében a tatabányai ügyészség kereste meg az Országgyűlést, egy állítólag verekedő képviselőről elhangzott kijelentés miatt, miután azonban az érintettek ezt nem erősítették meg, a szakbizottság nem javasolta a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, | [
"MSZP"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Hajdú-Bihar Megyei Ügyészség",
"Pesti Kerületi Bíróság"
] |
Mile Lajos, a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság elnöke újra meghallgatásra hívja Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját.
Az LMP-s képviselő az MTI-nek szerda reggel elmondta, hogy a ténymegállapító albizottság szerdára tervezett ülése azért maradt el, mert a két meghallgatni tervezett ember közül egyikük jelezte, nem tud megjelenni a bizottság ülésén.
Mint megírtuk: Laborc Sándor levélben mondta le részvételét. Az NBH egykori vezetője azt írta: "Az idő múlásával sincs okom megváltoztatni azt az egy évvel az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt személyesen is kifejtett álláspontomat, miszerint a politika és a média által sulykoltan Portik-Laborc-találkozóként elhíresült, a valóságban tisztán szakmai kérdésben jogszerűen és szakszerűen jártunk el. Kocsis Máté állítását igazoló bizottságuk ténykedésével összefüggően az eddig általam is tapasztaltak miatt nem kívánok eleget tenni a meghívásuknak, mert nem akarom részvételemmel szakmailag legitimálni azt a tevékenységet, amelyet ebben az ügyben, függetlenül a tényektől, politikai célokra használnak fel".
Mile Lajos, aki szerda reggel ért haza külföldi útjáról - azt mondta, még nem olvasta ezt a nyilatkozatot, azonban hozzátette, ha ez Laborc Sándor véleménye, akkor véleménykülönbség van köztük. Mile Lajos szerint amikor egy évvel ezelőtt a bizottságban meghallgatták Laborc Sándort, az még a folyamat elején volt. Azóta számos iratot áttekintettek, s rengeteg új információ birtokába jutottak - mondta Mile Lajos, hangsúlyozva, hogy az igazság feltárása érdekében szükség lenne egy célirányos meghallgatásra.
Az LMP-s képviselő nem zárta ki, hogy lehetnek bizonyos megnyilvánulásokban politikai szándékok, de a bizottságnak alapvetően nem az a célja, hogy bármelyik oldal politikai céljait szolgálja, hanem hogy feltárja a találkozók hátterét, valamint megnézze a szolgálatok teljesen szabályszerűen jártak-e el.
Mile Lajos azt mondta, a Portik-Laborc-találkozókat vizsgáló albizottság következő ülését jövő keddre tervezik, arra ismételten meghívják Laborc Sándort, s remélik, hogy meg fog jelenni a bizottság előtt.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle. Portik Tamás és Laborc Sándor ellen a hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt indult nyomozás.
A nemzetbiztonsági bizottságnak a Portik-Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága május 14-én tartotta meg alakuló ülését. Október 15-én Mile Lajos az MTI-nek elmondta, hogy véget ért a meghallgatások első köre, s a következőkben a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető találkozóit vizsgáló albizottsági meghallgatások magasabb szinteken folytatódnak. Mile Lajos elmondta továbbá, az ügyben illetékes bírótól megkapták az engedélyt, hogy Portik Tamás meghallgatása érdekében felvegyék a kapcsolatot ügyvédjével. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága",
"Energol Rt.",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] |
Utolsó hajrára készülhetnek a Fidesz holdudvarához tartozó üzleti körök, miután értesülések szerint a kormány már a mai ülésén tárgyalja a letelepedésikötvény-program leállítását. A kiszivárgott hírek szerint év végével szűnne meg a "nemzetgazdasági érdekből" könnyített engedélyezési eljárás intézménye. Aligha lehetnek kétségeink, az offshore cégek mindent megtesznek annak érdekében, hogy az utolsó két hónapban a lehető legnagyobb hasznot érjék el a programon keresztül.
Két hét múlva jöhet a szavazás
Az ügylet leállításáról a Hvg.hu írt tegnap reggel. Habár Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek december közepére kellett volna az államkötvénypiac egészét érintő javaslatcsomaggal előállnia, a Jobbik múlt heti ultimátuma után látszólag felpörgették a dolgot, és nem kizárt, hogy a sokat bírált konstrukció kivezetéséről már két hét múlva szavazhat is az Országgyűlés az államháztartási törvény módosításának részeként. Így elképzelhető az is, hogy megelőzi a kvótaellenes alaptörvény-módosítás végszavazását, amelyen a Jobbik csak akkor hajlandó igen gombot nyomni és biztosítani a kétharmados többséget, ha addigra már nem lesznek letelepedési kötvények.
A Jobbik ugyanakkor mégsem elégedett. "Nem lenne elégséges" fogalmazott a Magyar Nemzet kérdésére Vona Gábor. A pártelnök szerint az alaptörvény módosításában is valahogyan garanciát kell kapniuk arra, hogy végleg eltűnik a kritizált koncepció. A Jobbik elnökének megfogalmazása szerint ugyanis "a Fidesznél azért benne van a pakliban, hogy kivezeti, majd visszavezeti valamilyen más címen, vagy más néven". Vona Gábor mindenesetre saját sikerüknek érzi azt, ha valóban megszűnik a letelepedési kötvények intézménye, pláne úgy, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti négyszemközti találkozójukon még védte ezt a konstrukciót.
Már korábban belengette Orbán
Az mindenesetre tény, hogy a letelepedési kötvények felülvizsgálatáról, csakúgy mint más kötvénykibocsátások átvizsgálásáról már korábban döntött a kormány, ezt Lázár János be is jelentette hetekkel ezelőtt. A HVG.hu értesülései szerint már a Fidesz–KDNP szeptember eleji, balatonfüredi frakcióülésén belengette a letelepedési kötvény megszüntetését a miniszterelnök. Elsősorban gazdasági okokra hivatkozott, csakúgy mint hétfőn a parlamentben, amikor először kellett a Jobbik ultimátumára nyilvánosan válaszolnia egy jobbikos politikusnak. Orbán Viktor akkor azt ecsetelte, hogy a letelepedési kötvényekről még 2012-ben döntöttek, amikor Magyarország a nemzetközi piacokon le volt értékelve, azóta viszont az országot már felértékelték. A miniszterelnök akkor azt is egyértelművé tette, hogy semmilyen politikai zsarolásnak nem fognak engedni.
Az alaptörvény tervezett módosításáról szóló frakcióvezetői egyeztetések mindenesetre ma délelőtt folytatódnak, ez immáron a harmadik kör lesz. Igaz, az előző két alkalom túlságosan sok eredményt eddig nem hozott, nem tűnt úgy, hogy egyetértés lenne a kormánypártok és az ellenzék között. A letelepedési kötvények megszüntetése mellett a Jobbik azt is kérte már, hogy legyen kétharmados az "idegen állampolgárok" esetében lefolytatandó eljárásokat szabályozó törvény, ám ezt éppen tegnap szavazta le az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége. A Fidesz szerint ugyanis ez értelmetlen, hiszen már önmagában is elég garancia szerintük, hogy az alaptörvényben rögzítve lenne: idegen népesség nem telepíthető be Magyarországra, illetve hogy azok az idegen állampolgárok, akik itt akarnak élni – saját kérelmük alapján –, egyedi elbírálásban részesülnek. Ugyanez a testület elvetette egyébként azt az önálló jobbikos javaslatot is, amely mindenféle jogcímen megtiltaná a betelepítést, ez az ellenzéki párt értelmezése alapján már a Rogán Antalhoz kötött letelepedési kötvényekre is vonatkozik. A fideszes Répássy Róbert elmondása szerint magával az elvvel egyetértenek, de nem fogadják el, hogy az ellenzéki párt zsarolni próbálja őket.
Folyik a biznisz
Jelenleg egyébként öt vállalkozáson keresztül jelentkezhetnek azok a pénzes bevándorlók, akik hajlandók 300 ezer euróért, azaz 93 millió forintért letelepedési kötvénybe fektetni. A cégeket az Egyesült Arab Emirátusokban, a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson jegyezték be, vagyis aligha ismertek a valódi tulajdonosi körök. Eddig 3975 kötvényt jegyeztek le a cégek, amelyek 110 milliárd forintos bevételre tettek szert, miután a külföldi még 50-60 ezer eurós szolgáltatási díjat is fizet az adóparadicsomokban regisztrált vállalkozásoknak.
A magyar állam csak veszített a konstrukción, hiszen a kötvény árát öt év múlva visszakapja a vásárló, sőt a piaci árnál négyszer nagyobb kamat is jár a befektetés után. Ezt azonban nem a külföldiek kapják, hanem a közvetítő vállalkozások, lényegében a Fidesz által kivételes helyzetbe hozott offshore cégek. Ez azért furcsa, mert ha a kormány a letelepedési kötvények helyett piaci körülmények között bocsátana ki állampapírt, akkor azt negyedáron is el tudná adni, vagyis négyszer olcsóbban finanszírozhatná a magyar államadósságot. A pénzes bevándorló eközben élete végéig megtarthatja a letelepedési engedélyét, hiszen az csak különleges okokból – például bűncselekmény elkövetése esetén – vonható vissza. Sőt, a program a családegyesítést is lehetővé teszi, így történhetett meg, hogy közel négyezer kötvény eladása után több mint tízezer külföldi kapott tartózkodási, illetve letelepedési engedélyt hazánkban.
A pénzes migránsokat beengedik
A letelepedési kötvényprogrammal sem anyagilag, sem erkölcsileg nem jár jól Magyarország. A költségvetés komoly veszteségeket könyvelt el, csak a kamatot terhelő extraprofit mintegy 35 milliárd forintnyi közpénzt emészt fel. A migránsozó kormányzati propaganda mellett pedig furcsán mutatott, hogy a háború és nélkülözés elől menedéket kereső emberek elutasítása mellett a pénzt fizető bevándorlók esetében milyen nagylelkű az ország. A letelepedési kötvényprogram – bár gyakran hivatkoznak erre fideszes politikusok – nyomokban sem viseli magán más országok hasonló, befektetést ösztönző programját, hiszen Magyarországon nem kellett munkahelyeket teremteni és konkrét beruházásokat megvalósítani, elég volt csak ideiglenesen állampapírba fektetni. Nagy kérdés, hogy az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb politikai korrupciós ügyének számító kötvényprogram megszűnése esetén elszámoltatják-e a mutyiban busás haszonra szert tevő offshore cégeket, vagy a Fidesz és a Jobbik közötti alkotmánymódosítási alku áldozatává válik 35 milliárd forintnyi közpénz és további 75 milliárd forintnyi jövedelem, amelyre tisztességtelen módon tettek szert a kormány holdudvarához tartozó offshore-lovagok.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 26. | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Felkerült az internetre az 1998 július 2-án, a fővárosi Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás rendőrségi vallomásának egy része, a közzétevő Pestisrácok nevű blog szerkesztői azt ígérik, a többit is közzéteszik majd. Az olajos alvilághoz több szálon kötődő Boros azután "nyílt meg" a rendőröknek, hogy 1997 nyarán ismeretlenek rálőttek a házára. Fenyegetve érezte magát, a rendőröktől remélt védelmet.
PS Mozi - Boros Tamás videóvallomása I.
Vallomásának most közzétett részében a később felrobbantott vállalkozó a kilencvenes évek olajbűnözésének természetéről beszél, arról, hogyan működtek az "olajos vállalkozások" és mennyi pénzt fialtak. Boros említést tesz az "enerdzsólról", ami valójában az Energol Rt. Ebben a cégben volt vezető pozícióban Portik Tamás is. Boros róla és Drobilich Gáborról is említést tesz a videóban, azt állítva, hogy cégük volt a legnagyobb ezen a piacon, Portikéknak pedig rengeteg fantomcégük volt és városról városra utaztatták a telepeiket. Az egyik legjelentősebb Kiskőrösön volt. | [
"Energol Rt."
] | [] |
Többen távoztak több tízmilliós végkielégítéssel a BKV-tól, derült ki a belső vizsgálat eredményeit összegző dokumentumból, ami a Kossuth Rádió birtokába jutott. Volt olyan gazdasági vezérigazgató, aki másfél éves munkaviszonya alatt összesen 77,5 millió forintot keresett.
Több tízmilliós végkielégítésekkel távoztak vezetők a BKV-tól, derült ki abból a jelentésből, ami a BKV belső vizsgálatának eredményét tartalmazza az elmúlt időszakban kifizetett összegekről. A közlekedési vállalat, annak ellenére, hogy szeptember 10-re ígérte az eredmények nyilvánosságra hozatalát, ezt nem tette meg. A Kossuth Rádió megszerezte a listát.
A nyolcvanoldalas dokumentum 24 volt BKV-dolgozó nevét és kifizetési listáját tartalmazza, mindegyikük menedzserszerződéssel dolgozott, és az abban foglaltaknak megfelelő díjazásban részesült távozáskor. A BKV belső ellenőrzésének fő válogatási szempontja a kifizetett összegek nagysága volt, így a listán csak a tízmillió forintnál nagyobb díjazások szerepelnek, jellemzően 2007-ből és 2008-ból.
Neveket a személyiségi jogok védelme miatt nem lehet közzé tenni, csak pozíciókat. A Kossuth Rádió szerint az egyik legkirívóbb például egy volt BKV-s gazdasági vezérigazgató keresete: másfél éves munkaviszonya alatt prémiumokkal és egyéb juttatásokkal 47,5 milliót keresett, végkielégítésként pedig további harmincmilliót kapott.
Egy 2007 decemberében távozó műszaki igazgató, aki bár 19 évig volt munkaviszonyban a cégnél, végkielégítéssel együtt 73 milliót kapott. 67,5 millió volt a 2007 év végén korengedményes nyugdíjjal távozó gazdasági vezérigazgató-helyettes végkielégítése is, ebből tízmillió volt a titoktartási pénz. Ő 35 évet töltött el a cégnél. Kiderült az is, hogy volt, aki 84 milliós végkielégítéssel távozott, de őt a BKV 1972 óta alkalmazta.
A listán szerepel több tucat olyan vezetőnek a végkielégítése is, akinek nem volt menedzserszerződése. Egy munkaügyi főosztályvezető harmincéves munkaviszony után 74,5 millió forinttal távozott a cégtől 2007 őszén, az összegben azonban olyan tétel is van, mint például a hatmilliós titoktartási díj. A menedzserszerződés nélküli vezetők között többen 30-40 milliós összeggel távoztak a cégtől.
A Kossuth Rádió kiemeli, hogy sok pénzt osztott ki a BKV a humánpolitikai főosztályon dolgozóknak: a humánpolitikai főosztályvezető például 47 milliós kapott, amikor novemberben távozott a vállalattól.
A dokumentum kitér a BKV-nál most is aktív munkavállalók kifizetéseire is. A jelenlegi humánpolitikai igazgatóhelyettes valamivel több mint egymilliós alapbére mellett évente 8-9 milliót kap prémiumként. A mostani kommunikációs vezető, Székelyné Pásztor Erzsébet tavaly november közepén került a céghez, és év végén csaknem kétmillió forintos prémiumot vihetett haza, idén pedig már több mint nyolcmillió forintot kapott. | [
"BKV"
] | [
"Kossuth Rádió"
] |
7-8 milliárd euróra (2500-2800 milliárd forint) becsülik útépítő körökben a kormánydöntéssel piacra dobott gyorsforgalmi úthálózat koncessziós értékét.
Ezt európai cég nem vállalja be
– mondta az egyik nagy külföldi útépítő cég vezető szakembere, hangsúlyozva, hogy a becslés tisztességes árazásra vonatkozik.
Informátoraink szerint alaposan meglepte a szakmát a nemrég napvilágra került közbeszerzési kiírás, amelyben az ország teljes, csaknem 2000 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózatának (1662 kilométernyi alaphálózat, és 381 kilométernyi kiegészítő hálózat) koncesszióba adásáról van szó. Az állam, azaz a Rogán Antal fennhatósága alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda harmincöt évre adná át az utakat az üzemeltetőnek, aki az üzemeltetést, a felújítást és a hálózat bővítését, új szakaszok tervezését-építését vállalja, ideértve a finanszírozást is.
A felhívásban nem részletezik, pontosan mekkora lenne a koncessziós díj, vagyis mekkora bevétellel számol a büdzsé. Miként egyelőre arról sem tudni, hogy a mérleg másik serpenyője hogyan néz ki, azaz az állam milyen formában, milyen ütemezéssel fizet: nem tudni, mennyi rendelkezésre állási és szolgáltatási díjat fizet majd. Egyelőre annyit közöltek a várható szaldóról, hogy "a koncessziós modell finanszírozása az államadósság érdemi növelése nélkül valósul meg. A gyorsforgalmi utak használatával összefüggő jövőbeli állami útdíj bevétel fedezi az új koncessziós modell keretében felmerülő fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési díjakat". Azt sem tudjuk, mekkora útdíjbevétellel kalkulálnak a jövőben, de 2020-ban matricaeladásból 53 milliárd, a teherjárművek útdíjából bő 220 milliárd forintot szedett be a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Annyi biztos a kiírás alapján, hogy nem bontható részekre a feladat, és az ár a meghatározó a kiválasztásnál. Egyelőre csak tippelni tudnak a megkérdezett szakértők, hová kerülhet a koncessziós jog:
hazai vezető építőipari cégekből álló konzorciumhoz (köztük a piacvezető mélyépítő Duna Aszfalt Zrt.-vel és a Mészáros-birodalom építőcégeivel számolnak), így a jövőben ezek a vállalkozások építhetnék és kezelhetnék a gyorsforgalmi úthálózatot.
Ugyanakkor a nagyszabású ügylet eddig ismert részletei alapján nem zárják ki, hogy újabb kínai gigaprojektet készítenek elő.
A projekt mérete mindenesetre illik az utóbbi hónapok fejleményeihez, mint amilyen a felsőoktatás átszervezése kapcsán ezermilliárdos vagyonok alapítványokba csatornázása vagy a Fudan egyetem több mint 500 milliárd forintos terve volt.
Útépítő körökben jó fél éve közszájon forgott valamiféle ppp-konstrukció ötlete, azaz úgy tudták, hogy az Orbán-adminisztráció felmelegítené a köz- és a magánszféra együttműködésével történő beruházásokat, útépítéseket. Némi módosítással persze, hogy ne ismétlődjenek meg az előző évtizedek fiaskói. Konkrétumokig azonban nem jutottak, ezért robbant bombaként a koncesszióra kiírt közbeszerzés.
Ami az Antall-kormány idején alkalmazott koncessziót, majd a nagyjából ugyanazt jelentő, az MSZP-SZDSZ koalíció kormányzása idején bevezetett ppp-konstrukciókat illeti, eddig nem igazán váltak be. A G7 úgy számolt, hogy ha négy szerződést, az M5- és M6-projektet
ppp-modell helyett úgy valósította volna meg a kormány, hogy maga vesz fel hitelt, akkor 2853 milliárd forintot, a mai magyar GDP 7 százalékát takarította volna meg.
A szerző számba vette az állam által a magánbefektetőnek évente kifizetett rendelkezésre állási díjakat és az üzemeltető cégek által évente termelt profitot, így hozta ki a mellbevágó eredményt. Az üzemeltető cégek pénzügyi kimutatásaiban azt találta, hogy a bevételek csaknem felét érte el az üzemi eredmény, összességében pedig azt állapította meg:
a magyar állam összesen 534 milliárd profitot enged át az említett két autópálya ppp-szerződéseivel a beruházó külföldi cégeknek a futamidő végéig.
Nem rossz üzlet az autópálya Az Antall-kormány idején kötött két koncessziós megállapodás vége visszaállamosítás lett. Ugyanúgy néz ki a mese vége: (külföldi) magáncégek megépítették az autópályaszakaszt, vállalták a beruházás finanszírozását, a magyar állam pedig szerződést kötött velük az utak hosszú távú üzemeltetésére, amiért rendelkezésre állási díjat fizetett. Utóbb kiderült, hogy drága a konstrukció, az autósok a fizetendő díjat, az állam a rendelkezésre állási díjat sokallta, a párhuzamos közutak mentén lakók pedig a drága autópályát elkerülő forgalom miatt elégedetlenkedtek. Így esett meg, hogy az állam visszavásárolta egy rakás pénzért az addig fizetőkapus M1 Győr-országhatár, majd az M5 koncessziós szakaszát. Az M1 42 kilométeres szakaszát a francia Transroute, az osztrák Strabag és magyar befektetők érdekeltségében álló Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. (ELMKA) építette, és a pályát 1996. elején adták át. A projekttársaság 60 milliárd forint hitelt vett fel az EBRD-től és más nemzetközi bankoktól, az építkezés költségeit a fizető kapuknál beszedett útdíjból tervezték fedezni. A forgalom azonban messze elmaradt a várttól, így az ELMKA 1999-re csőd közelébe került. Egy per kapcsán a bíróság meg is állapította, hogy a díjak aránytalanul magasak, és díjcsökkentést rendelt el. Az állam végül átvállalta az ELMKA akkoriban durván 45 milliárd forintra rúgó hiteleit, és a részvények 1999 szeptemberében kerültek az MFB tulajdonába. Az M5 ennél kacifántosabb történet, mert az állami kivásárlás után néhány évvel végül mégis magántulajdonba került a koncessziós társaság, az Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. (AKA). 1994-ben még Schamschula György kötötte meg a megállapodást az építkezésről és a koncesszióról, az eredmény pedig Európa-bajnok útdíjas szakasz lett. A népharag és a teljes sztrádahálózat útdíjasításának igénye miatt 2004-ben visszaállamosítottak, amit a Medgyessy-kormány idején az akkori gazdasági miniszternek, Csillag Istvánnak kellett levezényelnie. A korabeli HVG-cikkek szerint 82 millió euróért kivásárolták az AKA kisebbségi részét. Ezzel azonban nem ért véget a történet, a közel 40 százalékos állami pakettet és a többségre szóló opciós jogot az osztrák Raiffeisen PPP IB GmbH 113 millió euróért (29 milliárd forint) megvette 2008-ban. Az AKA később teljes egészében az osztrák Strabag érdekeltségébe került 257 millió euróért (61 milliárd forint), így az állam neki fizeti 2030-ig az évi 92,5 millió euró rendelkezésre állási díjat – számolt be az ügyletről a hetilap. Az AKA ezek szerint nem kötött rossz üzletet, azóta is szépen termeli a bevételt és a nyereséget: az Opten adatai szerint tavaly 40 milliárd forint bevételt és 13,65 milliárd forint adózott profitot mutatott ki, az utóbbi öt év alatt pedig durván 50 milliárd forint nyereséget könyvelt el. Legutóbb, a 2020-as év teljesítménye alapján 20 millió euró osztalékról döntöttek.
A koncessziós közbeszerzés részleteiről érdeklődtünk a Rogán-minisztériumnál, de cikkünk leadásáig nem érkezett válasz. Így nem tudtuk meg,
mit terveznek a jelenleg hatályos autópálya-koncessziós szerződésekkel, mire hivatkozva mondják fel a megállapodásokat, ha kivásárolják a külföldi felet, milyen költséggel kalkulálnak;
mit jelent pontosan, hogy két uniós alapból, a helyreállítási, illetve a környezetvédelmi alap "keretéből Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni";
mekkora rendelkezésre állási díjjal és mekkora koncessziós bevétellel számolnak, mire alapozzák, hogy a projekt nem növeli majd számottevően az államadósságot.
Ha reagálnak, frissítjük cikket. Mindenesetre hatalmas projekttel debütál a Nemzeti Koncessziós Iroda, amely alá egyre több területet gyűrnek be. Korábban úgy tudtuk, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményének fő feladata a kaszinó-koncessziós szerződések megkötése lesz, de feladatköre egyre bővül. Május végére kiderült, hogy már a hulladékgazdálkodás is az irodához tartozik, és akkor csapták hozzá a csomaghoz az országos közutak és "műtárgyaik" létrehozása és működtetésével kapcsolatos közfeladatokat is. | [
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [
"Alföld Koncessziós Autópálya Zrt.",
"Fudan egyetem",
"Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Raiffeisen PPP IB GmbH"
] |
Azok a vállalkozások, amelyek nem nyújtják be időre az új nyilatkozatot, visszamenőleg is elbúcsúzhatnak a folyamatban lévő uniós projektjük kifizetésétől.
Lázár János, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget irányító államtitkár kedden jelentette be mindezt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Mint azt korábban az Üzletrész is megírta, szeptember elejére módosultak a transzparenciát bizonyító nyilatkozatok, amelyek tartalmilag kérdeznek rá, mennyire felel meg az adott cég az alaptörvényi és abból következő törvényi átláthatósági feltételeknek.
Forrás: MTI/Beliczay László
Az új pályázók automatikusan kötelesek az új, részletesebben kidolgozott dokumentációt benyújtani, de ugyanezt a csomagot azoknak a vállalkozásoknak is ki kell tölteniük és be kell adniuk, akik korábban már sikeresen pályáztak. Épp úgy kizáró ok lehet, ha elvétik a határidőt, mint hanem felelnek meg az alkotmányban rögzített átláthatósági követelményeknek, hangsúlyozta az államtitkár: "Ha a cég nem válaszol, vagy nem felel meg a feltételeknek, az ügynökség azonnal eláll a kifizetéstől." Tájékoztatása szerint az elmúlt hét évben Magyarországon 60 ezren nyertek el uniós támogatást, jelenleg 44 ezer cég felülvizsgálata zajlik.
Az újítás értelmében szeptember elejétől az uniós támogatásra pályázó szervezetnek nyilatkoznia kell egyenként, tényszerűen, hogy mely körülmény, tény, adat az, amely miatt a szervezet megfelel az átláthatóság jogszabályi feltételeinek. A gazdasági társaságoknak nyilatkozniuk kell név szerint például a tulajdonosi körről és struktúráról, a több mint 25 százalékos tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró tagjaikról, és azok adóilletőségéről is.
Az Európai Bizottsággal az uniós támogatásokról hétfőn megkötött megállapodásról szólva Lázár János kiemelte: a kormány jól képviselte az ország érdekeit. Néhány szomszédos ország az elmúlt hetekben 25 százalékos korrekciót kapott az Európai Bizottságtól. "Pontosan tudni kell, hogy a 2006 óta érvényben lévő gyakorlat miatt büntetnek minket" – így az államtitkár. Hangsúlyozta továbbá, hogy a korrekcióhoz több lépés szükséges. "Ez most a magyar kormányon múlik, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen, a fejlesztési minisztériumon, és a beruházások kivitelezésével-felügyeletével foglakozó kollégákon és vállalkozókon. Nagy a felelősségünk, hogy a következő két hónapban képesek leszünk-e Brüsszel számára annyi számlát és programot bemutatni, amire a kifizetések megtörténhetnek. [...] Ha a következő két hónapban jól dolgoznak a kollégáink, akkor Magyarország 2013-ban 1300-1400 milliárd forint uniós forrást fog kifizetni, és minimális lesz a veszteség." | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Európai Bizottság"
] |
2008. október 31., péntek 12:45
Cser Ágnes közleményében jelezte: a Heves Megyei Közgyűlés 21 képviselője ellen nyújtott be keresetet, akik - szerinte - tudtak arról, hogy az egészségügyi intézmény működtetésére pályázó Hospinvest Zrt. banki igazolása nem felelt meg a kiírásnak. Közlése szerint Sós Tamás, a közgyűlés szocialista elnöke ennek ellenére írta alá a szerződést a társasággal.Korábban a Heves Megyei Bíróság jogerősen szabálytalannak ítélte a banki igazolást, de az érintettek szerint ez nem befolyásolja a később aláírt szerződés jogszerűségét.A Heves Megyei Közgyűlés pénteken dönt arról, hogy szombattól 20 éven keresztül a HospInvest Zrt. működtetheti a Markoth Ferenc kórházat. A cég előzőleg megkapta az engedélyt az ÁNTSZ-től az egri kórház működtetésére, és megkötötte a finanszírozási szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. | [
"Hospinvest Zrt."
] | [
"Heves Megyei Bíróság",
"Heves Megyei Közgyűlés",
"Markoth Ferenc kórház",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár"
] |
Három hónapos határidőre szerződtek februárban, de a mai napig nem készült el a megvalósíthatósági tanulmány és a költség-haszon-elemzés a partélre tervezett mobilgát-projekthez.
Miközben Tarlós főpolgármester itt-a-piros-hol-a-pirost játszik a népszavazással, vagy ha kell, szemrebbenés nélkül ignorálja saját korábbi ígéretét, vagy éppen cáfolja önmagát, a partéli mobil gát engedélyeztetése tempósan halad. Ráadásul kiemelt beruházásról van szó, az eljáró hatóságoknak rövid határidőre kell határozatot hozni, és az esetleges fellebbezések nem akasztják meg az eljárást.
Az első fokon eljáró zöldhatóság által kiadott, a környezetvédelmi hatásvizsgálatot lezáró határozat például nem emelkedett jogerőre a civilek és néhány helyi lakó fellebbezései nyomán, de ennek nincs halasztó hatálya, mivel a projektre vonatkozó törvény szerint "közigazgatási hatósági eljárásokban hozott elsőfokú hatósági határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható."
Vagyis a partéli mobilgát-projekt elkezdése kizárólag az ügyben nem túl egyenes vonalvezetést mutató főpolgármester szándékán múlik. Igaz, közben egyre nyilvánvalóbb nemcsak a koncepció, de a konkrét projekt abszurditása.
Októberre egyértelmű lett, hogy a Főváros a közbeszerzési szabályok kijátszásával bízott meg a Római-parti mobil gát tervezésével egy minimális tőkével és elhanyagolható szakmai múlttal rendelkező céget – ami pedig érdemi referenciaként fellelhető a Tér-Team Kft. múltjából, az valószínűleg nem növelte volna a cég esélyeit egy nyílt közbeszerzéses versenyben.
A közbeszerzési trükközés a Fővárosi Csatornázási Művek (FCsM) honlapján található szerződéslistából derült ki. Innét tudjuk azt is, hogy a projekttel kapcsolatban a Mély-Terv Kft. kapott megbízást a "Megvalósíthatósági Tanulmány és az azt megalapozó CBA" elkészítésére. (CBA = cost-benefit analysis, azaz költség-haszon elemzés) A szerződést február 10-én kötötték, a teljesítési határidő május 31-e volt. Október végén kértük a megbízó FCsM-től a tanulmányt: nyilván ez alapozta meg a Fővárosi Közgyűlés mobil gáttal kapcsolatos döntéseit.
Az FCsM két hétig hallgatott, majd közölték, hogy a kért dokumentumokat "megküldeni nem áll módunkban, tekintettel arra, hogy ezen anyagok elkészítése folyamatban van." Vagyis bő kilenc hónap alatt sem készült el az a projektet megalapozó megvalósíthatósági tanulmány, amelyre a főváros három hónapos határidőre szerződött.
Az egész történet erősen emlékeztet arra, ahogy az előző, a mostaninál sokkal komolyabb tervező, a Keviterv Akva – Utiber konzorcium tavaly egyszer csak eltűnt a projektből. A főváros nyilvános szerződéslistáiból lehetett tudni, hogy a konzorciumnak 2016 júniusáig kellett volna leszállítania a vízjogi engedélyes tervdokumentációt és az ún. tenderterveket – ez azonban augusztus végéig sem történt meg. Akkori adatigénylésünkre a főjegyzői kabinetből azt a választ kaptuk, hogy a tervezési folyamat most jutott el oda, hogy " (...) megoldást keressen a felszín alatti vizek mennyiségével, áramlásával kapcsolatos kérdésekre."
De vajon miért a tervezési folyamat határidejének lejártakor kezdik vizsgálgatni azokat a hidrogeológiai adottságokat, amelyekre a terv műszaki megoldásokkal reagál? – adódik a kérdés, de a főjegyzői kabinetnek erre is volt válasza. E szerint az ún. Mértékadó Árvízszint (MÁSZ) megemelése miatt kell újragondolni a terveket – a magyarázat meggyőző erejéből sokat elvesz, hogy a MÁSZ-t 2014-ben, tehát a tervezői megbízás aláírása előtt bő egy évvel emelték meg.
Akárhogy is, a folytatás tekintetében optimista volt a főváros vezetése: "(...) a tervezés során felmerült hidrogeológiai problémák értékelése folyik. Ezt követően kerülhet sor a tervezői szerződés módosítására vagy új tervező kiválasztására." – írta szeptember közepén a főjegyzői kabinet. Néhány nappal később a tervezővel szerződést bontottak – máig sem tudni, pontosan miért-, és a főpolgármester közölte, hogy vége a lacafacázásnak, a főváros saját erőforrásaiból oldja meg azokat a műszaki problémákat amivel a jónevű tervezőcégek évek óta nem boldogulnak.
Ennek a lendületes újrakezdésnek lett aztán az eredménye, hogy a jó nevű vizes tervezőcégek helyett egy leginkább kertépítésben jeleskedő mikrovállalkozás készítette el a terveket, miközben a vizes szakma számos képviselője tette nyilvánvalóvá, hogy műszaki, ökológiai és árvízvédelmi szempontból is a legrosszabb megoldás a partéli mobilgát.
Most az is kiderült, hogy a nettó 40 milliárd forintra becsült beruházás projektként sincs előkészítve, gazdasági szempontból is vakrepülés:
már zajlik az engedélyezés, de még nem készült el a projektet megalapozó költség-haszon elemzés és megvalósíthatósági tanulmány.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Fővárosi Csatornázási Művek"
] | [
"Keviterv Akva – Utiber",
"Mély-Terv Kft.",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Tér-Team Kft."
] |
Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója sajtótájékoztatót tart 2013-ban. Fotó: Kovács Tamás / MTI
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) a letelepedési kötvényprogramon keresztül 19 955 külföldinek adott tartózkodási vagy letelepedési engedélyt. Összesen 24 engedély szűnt meg, ebből azonban csak hatot vont vissza a bevándorlási hivatal saját döntése alapján, miután valamelyik magyar szakhatóság kifogást emelt az illető ellen.
Egy ember esetében más európai uniós tagállam hozott kiutasító döntést, amit a magyar hatóságnak automatikusan végre kellett hajtania. További 13 külföldi önként kérte a tartózkodási vagy letelepedési engedélyének a visszavonását, ketten elhaláloztak, ketten pedig elváltak. Utóbbi esetben az történhetett, hogy családegyesítés címszó alatt kapta meg a kötvényt jegyző külföldi házastársa az engedélyt, majd miután elváltak, elvesztette ezt a jogosultságát.
Érdemes ezeket a számokat összevetni az összes engedélykérelemmel. A BMH-nál a legutolsó, 2017-es összesített statisztika szerint a tartózkodási és a letelepedési engedélykérelmek 6,4 százalékát utasították vissza.*Tartózkodási engedély, nemzeti tartózkodási engedély, EK letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély és ideiglenes letelepedési engedély iránt 67 234 kérelmet adtak be, és ebből 51 652 kérelmet fogadott be a bevándorlási hivatal. 3313-at pedig elutasított.
A letelepedési kötvényesek esetében 24-et vontak vissza, de ha ehhez hozzáadjuk az eleve elutasított 35 külföldi számát, akkor az arány 0,29 százalékra jön ki, vagyis
22-szer megengedőbb a hivatal a kötvényesekkel, mint más bevándorlókkal.
Fontos megjegyezni, hogy a 2017-es statisztikákban a letelepedési programban részt vevők is benne vannak. Vagyis, ha a 6,4 százalékos arányból kivonnánk a kötvényesek számát, akkor még nagyobb lenne a különbség.
Ez azért érdekes, mert a kormány folyamatosan azt kommunikálta, hogy nagyon szigorúan ellenőrzi a letelepedési kötvényprogramban részt vevőket. Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta, hogy négyszeresen szűrőn kell átesniük. A bevándorlási hivatalon felül ez a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal.
Hogyan lehet az, hogy 22-szer kisebb eséllyel akadtak fent kötvényesek a hatóságok szigorán, mint más külföldi, aki tartózkodási engedélyt akart kapni Magyarországon? Már korábban is sejteni lehetett, hogy a kötvényes bevándorlókat alig ellenőrzik a magyar hatóságok. A programot eleve úgy alkották meg, hogy nyolc, majd később 30 napjuk volt a magyar hatóságoknak a kérvények feldolgozására, a tartózkodási engedélyek kiadására és a nemzetbiztonsági ellenőrzésre.
Magyar állampolgárok esetében is legalább egy hónapot vesz igénybe a nemzetbiztonsági ellenőrzés, külföldiek esetében ez még tovább tart, és eleve nehéz húszezer embert alaposan átvilágítani.
A BMH-tól eredetileg azért kértem a friss adatokat, mert egy korábbi statisztikájuk szerint 332 államkötvény hiányzik a rendszerből. A mostani adatközlés alapján a hiányzó állampapírok száma 211-re csökkent.
Egyébként – ahogy korábban megírtuk – a valóságban mintegy 30 kötvény hiányozhat fizikailag is a rendszerből, csak a BMH nem ellenőrizte a közvetítő cégek adatszolgáltatását.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFiktív kötvényekkel is üzleteltek a letelepedési programban, amely 162 milliárdot hozott a Fidesz-közeli offshore cégeknekElképesztő kupleráj van a bevándorlási hivatalban, ahol több mint 300 állampapírral nem tudnak elszámolni.
Azt gondoltuk, hogy a hivatal pótolta a hiányosságot, de úgy tűnik, hogy a letelepedési kötvényprogram Magyarország legmegengedőbb bevándorlási programja volt.
A letelepedési kötvényprogram 2017 szeptemberében ért véget, négy évig tartott. Összesen 6543 külföldi kapott életre szóló letelepedési vagy tartózkodási engedélyt, 13 300-an pedig családtagként kapták meg a magyar papírokat.
Az állam több milliárd forintot bukott a programon, a nyolc Fidesz-közeli, többségében offshore közvetítő vállalkozás pedig 162 milliárd forintot nyert az Orbán-kormány bevándorlási programján.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, hogy forintra mennyit bukott az állam a letelepedési kötvényekenLehet, hogy nem tudtál róla, de te is támogattad 18 ezer forinttal, hogy húszezer külföldi szabadon utazzon Magyarországon és Európában.
Élet Közélet bevándorlási hivatal letelepedési kötvény offshore Olvasson tovább a kategóriában | [
"Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal"
] | [
"Terrorelhárítási Központ",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] |
Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében – mondta Didier Reynders uniós biztos lapunknak adott interjújában.
Az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok – nyilatkozta Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos az Eurologusnak. Reynders a legújabb jogállamisági jelentés apropóján adott interjút hétfőn három sajtótermék – a Politico brüsszeli, uniós ügyekkel foglalkozó médiuma, a Delo szlovén napilap és az EUrologus – munkatársainak.
Didier Reynders
A kedden nyilvánosságra hozott második jogállamisági jelentés – a tavaly szeptemberihez hasonlóan – négy fő területen elemzi a jogállamiságot: az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni fellépés, a sajtó sokszínűsége, a fékek és ellensúlyok rendszere, és külön hangsúlyt fektet arra, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések demokratikusságát is megvizsgálja.
A jelentés Magyarországgal kapcsolatban többek között megállapítja, hogy:
Továbbra is fennállnak az ügyészség szervezeti felépítésével kapcsolatos aggályok, nincs megfelelő garancia a politikai befolyás kivédésére.
A bírói függetlenséget is egyre kevésbé védi a magyar rendszer – az új fejleményekre példának hozzák a Kúria elnökének kinevezése körüli ellentmondásokat.
A jogbiztonság szempontjából problémás, hogy a kormányzati szervek az Alkotmánybíróságnál fellebbezhetnek a számukra kedvezőtlen ítéletek ellen.
A törvények gyakori módosítása aláássa a jogszabályi környezet kiszámíthatóságát, bizonyos törvényeket még a megszokottnál is gyorsabb tempóban fogadtak el.
Az állami alkalmazottaknak és politikusok vagyonnyilatkozatának nincs rendszerszintű ellenőrzése, a gyanúsan nagy vagyonosodást csak akkor ellenőrizhetik, ha bűnügyi nyomozás is folyik az illető ellen.
Tavaly óta néhány magas rangú tisztviselő ellen is indították eljárást a korrupció gyanúja miatt, de összességében a magas rangú tisztviselők és közvetlen környezetük korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálása igen korlátozott.
A korrupcióellenes kormányzati program csak a közszférára korlátozódik, kihagyva a többi kockázatos területet.
A Médiatanács politikai függése aggályos, Klubrádió esete, kormánymédia állami támogatásai és befolyás a médiapiac felett.
Az újságírók közadatokhoz való hozzáférését tovább korlátozták járvány miatt.
A járványhelyzetre való tekintettel az alkotmány kiemelt jogokat adott a kormánynak, amelyek addig lesznek érvényben, míg a kormány máshogy nem dönt.
"A jelentés célja, hogy párbeszédet folytassunk jogállamiságról a tagállamokkal. Ha ez létrejön, és látjuk, hogy a tagállamok javaslatokat tesznek, és megvalósítják a reformokat, az jó. De ha ez nincs meg, akkor minden más eszközt be fogunk vetni" – mondta Reynders.
Az uniós biztos hangsúlyozta: a jogállamisági jelentés egy megelőző eszköz, melynek célja, hogy az uniós jogállamisági kultúrát előmozdítsa. "De nem a jelentéssel fogjuk megoldani a nehéz ügyeket: abban az esetben a bíróságra megyünk, mint a lengyel igazságügy átalakításánál, vagy a legutóbbi magyar törvény esetében, amely a szexuális orientáció alapján alkalmaz hátrányos megkülönböztetést" – tette hozzá.
Reynders azt is kiemelte, hogy a Bizottság különbséget tesz a jól működő tagállami rendszerekre vonatkozó "megjegyzések, észrevételek, aggályok" és jogállamiság rendszerszintű hiányosságai esetében.
Magyarország és Lengyelország esetében rendszerszintű problémák vannak
– mondta, és arról is beszélt, hogy a két ország lényegében ellenáll annak, hogy a Bizottság észrevételeit megfogadja. Bár ezt különböző módon teszik, mert míg Varga Judit igazságügyi miniszter "majdnem minden uniós szintű találkozón" megjelenik, lengyel kollégája, Zbigniew Ziobro el sem megy ezekre.
A biztos szerint nyilvánvalóan "megvan annak az oka", hogy a 27 uniós ország közül csak Magyarország és Lengyelország kritizálta a jogállamisági jelentés módszertanát, megkérdőjelezve az Európai Bizottság hozzáértését és kompetenciáját az ügyben. Ahogy "az sem véletlen, hogy Magyarország és Lengyelország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, és a hetes cikk szerinti eljárás is folyik ellenük."
Reynders azt ígérte, hogy a következő hónapokban ismét "fel fogja kérni Lengyelországot és Magyarországot, hogy csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez, hiszen anélkül nem lehetünk biztosak abban, hogy megfelelő a csalás és korrupció elleni védelem."
Ám mivel a két országban komoly problémák vannak és a párbeszéd kereteit kimerítették, az Európai Bizottság tovább akar lépni. "Be kell vetnünk az összes eszközt: hetes cikk szerinti eljárás, kötelezettségszegési eljárás, és legújabb fejleményként az uniós támogatásoknak feltételt támasztó jogállamisági mechanizmus, és a tárgyalások a helyreállítási alapról.
Mateusz Moravieczki lengyel és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Ez már nem a megelőzésről szól, hanem a szankciókról
– mondta az uniós biztos.
Az EUrologus kérdésére Reynders elmagyarázta, hogy az Európai Bizottság alapvetően két területen vár el változtatást a magyar kormánytól ahhoz, hogy jóváhagyja a helyreállítási tervet: a költségvetési politikák koordinálásáról szóló Európai Szemeszter országajánlásainak megfelelően reformálják meg az igazságügyi rendszert, hogy ne merülhessen fel kétség az igazságszolgáltatás függetlenségével és politikai befolyástól való mentességével kapcsolatban, és az OLAF jelentései nyomán elinduljanak a korrupciógyanús ügyek vizsgálatai.
Az Elios támogatása az OLAF egyik emblematikus ügye volt Fotó: Túry Gergely
"Biztosak akarunk lenni abban, hogy Magyarországon az uniós költségvetést védő rendszer elégendő garanciát nyújt, és elkezdődnek-e reformok az Európai Szemeszter ajánlásainak végrehajtása érdekében Ezért függesztettük fel a helyreállítási alap elfogadását. Ugyanerről lesz szó a jogállamisági mechanizmusnál is" – mondta a biztos, aki arra is utalt, hogy az uniós intézmény jelenleg azt vizsgálja, teljesülnek-e feltételek az uniós költségvetés védelmét szolgáló eljárás elindításához.
Az EUrologus külön rákérdezett, hogy ez azt jelenti-e, hogy addig, míg a magyar kormány nem hajt végre mélyreható igazságügyi reformot, nem lesznek uniós támogatások, Reynders válasza határozott volt:
Igen, de ezt már megmondtuk tavaly is. Most csak ezt ismételjük. Elég logikus, hogy a reformok hiánya aggaszt minket. Konkrét reformtervekre, új törvényekre van szükség, hogy lássuk a valódi elkötelezettséget.
A Pegasus-üggyel kapcsolatban Reynders még viccelődött is azzal, hogy nem tudja, őt lehallgatták-e. Komolyra fordítva a szót pedig elmondta, hogy az Európai Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló ajánlásaiban is szerepel, hogy bizonyos, igen jól indokolt esetekben – például a terrorizmus elleni küzdelem – indokolt lehet a modern technológia használata. "A gond az, mikor minden másra használják: arra, hogy civil szervezeteket, politikusokat vagy újságírók ellenőrizzenek – ez a jogállamiság nyílt megsértése" – szögezte le. | [
"Európai Bizottság",
"Európai Ügyészség",
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] | [
"Európai Szemeszter"
] |
Közérdekű adatigénylésünk nyomán az MFB Zrt. megküldte az elmúlt évben 100 millió forintnál nagyobb összeggel hitelezett cégek listáját. A listavezető a Közgép Zrt. kormányközeli óriáscég összesen 34 milliárd forinttal, de milliárdokkal szerepel a listán például a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap, a Magyar Államvasutak Zrt. és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. is. Az építőipari magáncégek közül a Közgép 34 milliárdján túl 3,8 milliárd forintos MFB-hitelt kapott a tavaly októberben csődvédelembe menekült Hérosz Zrt., 5 milliárdot pedig a szocialisták által korábban narancsszínű pénzszivattyúnak titulált Duna Aszfalt Kft.
Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) az elmúlt években számos olyan, később problémásnak bizonyult hitelt nyújtott, amelyek milliárdos károkat okoztak a banknak, és azon keresztül az adófizetőknek is. Emlékezetes, hogy egy 2009-es kormányhatározat szerint az MFB 15,3 milliárd forintos, államilag garantált hitelt nyújtott volna a sávolyi motorversenypálya megépítéséhez. A sávolyi hitelt végül civil szervezetek hangos tiltakozása és a befektetők körül kirobbant botrány miatt nem folyósította a bank, de így is terjedelmes a bebukott hitelek listája, amelyek miatt az MFB új vezetése feljelentéseket is tett a 2010-es kormányváltás után.
A feljelentések által érintett ügyek között szerepel több elhíresült hitel: így például a ceglédi Best Western Aquarell Hotel 2,1 milliárd forintos, a Rácz fürdő 6 milliárdos, az adonyi Magtárház 11 milliárdos, a szolnoki papírgyár 10,6 milliárdos, a győri stadionrekonstrukció 16,9 milliárdos és az egerszalóki hotel 7,2 milliárdos kockázatos kölcsöne, valamint a pétfürdői Nitrogénművek 17,1 milliárd forintos kezességvállalása (Milliárdos károk az MFB-nél, Magyar Nemzet, 2011. július 16.).
Szerettük volna megtudni, hogy pontosan mely cégek nem fizették vissza az MFB-hiteleiket az elmúlt tíz évben, ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk Baranyay Lászlóhoz, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök-vezérigazgatójához. Az állami tulajdonú fejlesztési banktól azt kértük, hogy adja ki számunkra a 2001. óta folyósított, legalább 100 millió forint összegű hitelek listáját, megjelölve a hitel kedvezményezettjét, a megítélés és a folyósítás dátumát, a hitel célját és összegét, és a hitelhez kapcsolódó esetleges állami garanciát.
Azt is szerettük volna megtudni, hogy a kedvezményezettek közül kik fizették vissza a hitelt teljes mértékben, mely hitelek visszafizetése van még folyamatban, mely hiteleket engedték el részben vagy egészben, illetve mely hitelek visszakövetelése vált lehetetlenné a hitelfelvevő csődje, felszámolása vagy fantomizálódása miatt. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy kiknek folyósítottak vissza nem térítendő támogatást, illetve az államilag garantált hitelek esetében kik hívták le az állami garanciát.
>>> Adatigénylésünket innnen letöltheti (PDF)
Válaszlevelében az MFB Zrt. arról tájékoztatott minket, hogy megítélése szerint a kérelmünk nem tartozik az információszabadságról szóló törvény alá, és az MFB-re vonatkozó, 2011. január elsején hatályba lépett törvény kimondja, hogy “az MFB Zrt. esetében – az ügyfél személyére, valamint az ügylet összegére vonatkozó adatok kivételével – banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről az MFB Zrt. rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint az MFB Zrt. által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik".
Az MFB azt is leszögezte, hogy a 2011. január 1. előtti időszakban az ügyfél személyére, valamint az ügylet összegére vonatkozóan keletkezett adatok akkor sem kiadhatóak, ha azok kiadását valaki 2011. január 1. után kérelmezi.
Az MFB szerint tehát az általunk kért adatok jelentős része – például hogy kik nem fizették vissza a hiteleket, kik hívták le az állami garanciát, mely kedvezményezettek tűntek el stb. – banktitkot képez, vagyis nem kiadható. Adatszolgáltatásukban csupán a 2011. január 1-e és 2012. február 15-e közötti időszakban szerződő cégek listáját bocsátották rendelkezésünkre, ezen belül is csak a szerződő felek nevét, és a 100 millió forintot elérő ügyletek összegét.
Ebből tehát nem derül ki, hogy az elmúlt tíz évben mely cégek vagy intézmények nem fizették vissza, tüntették el vagy élték fel a sokszázmilliós, milliárdos vagy tízmilliárdos MFB-hiteleket, az viszont igen, hogy az elmúlt egy évben kik kaptak ilyeneket. De ez is érdekes.
Az MFB által az elmúlt évben 100 millió forintnál nagyobb összeggel hitelezett cégek listavezetője ugyanis a Közgép Zrt., amely 34 milliárd forintos hitelkeretszerződést kapott, amiből 3,850 millió forintot már le is hívott a rejtegetett tulajdonosi hátterű kormányközeli óriáscég. Milliárdos nagyságrendű hiteleket kapott továbbá egy sor állami óriáscég, például a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap (4 milliárd forint), a Magyar Államvasutak Zrt. (25 milliárd forint), a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (10 milliárd forint).
Az építőipari magáncégek közül a Közgép Zrt. 34 milliárdján túl 3,8 milliárd forintos MFB-hitelt kapott a tavaly októberben csődvédelembe menekült Hérosz Zrt., 5 milliárdot pedig a szocialisták által korábban narancsszínű pénzszivattyúnak titulált Duna Aszfalt Kft.
>>> Az MFB válaszlevelét és a hitelezettek teljes listáját itt letöltheti (PDF)
(Fotó: innen.) | [
"Magyar Fejlesztési Bank Zrt.",
"Közgép Zrt."
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Best Western Aquarell Hotel",
"Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap",
"MFB Zrt.",
"Duna Aszfalt Kft.",
"Hérosz Zrt.",
"Magyar Államvasutak Zrt."
] |
A földbérleti pályázaton egy huszonnégy éve működő családi gazdaság elvesztette a 170 hektáros legelőjét, és azzal együtt azt az utat is, amely a telepükre vezet, így a vállalkozás tönkremehet. A "földmutyi" miatt elkeseredett hajdú-bihari gazdák forgalomlassító tüntetést tartanak pénteken Berettyóújfaluban.
A Hajdú-Bihartban meghirdetett állami földbérletek ügyében kirobbant botrányban újabb eset jutott tudomásunkra: elvesztette a legelőjét a balmazújvárosi Tóth József, aki huszonnégy éve működteti tejtermeléssel foglalkozó családi gazdaságát, jelenleg csaknem ötszáz darab Holstein-fríz és magyartarka tehene van, de nem tudja, hogy az állatokat ezek után hova fogja tenni.
Mint beszámoltunk róla: a Hortobágyi Nemzeti Park tavaly hirdette meg az állami földek haszonbérbe adását, a pályázat eredményét idén január 14-én tették közzé a HNP honlapján Szilágyi Gábor igazgató aláírásával. A lista azonban a bihari gazdáknál alaposan kiverte a biztosítékot, mert vannak olyan nyertesek, akik életvitelszerűen nem a pályázatban megadott lakcímen élnek, így a helyi gazdálkodók elestek a nekik ígért földektől.
A 65 éves Tóth József elmondta: a Dinnyés tanyán 1990 óta családi gazdálkodóként és egyéni vállalkozóként működteti a gazdaságát, ahol rajta kívül dolgozik a felesége, két lánya, az unokája és még hét alkalmazott. Mint mondta, az évek során folyamatosan beruházásokba kezdtek, több tízmilliós pályázatokat nyertek, építettek istállót, takarmánytárolót, telepi utat, silótárolót, vásároltak munkagépeket.
Tóth József közölte: mára mindenük megvan ahhoz, ami egy ilyen méretű tejtermeléssel foglalkozó gazdaság működéséhez kell, úgyhogy pályázatot nyújtottak be arra a százhetven hektáros legelőre, amelyet mindig is ők béreltek a Hortobágyi Nemzeti Parktól, s ahol az állataikat legeltetik. Mint mondta, sajnálattal látták, hogy a HB 236-os pályázatot nem ők nyerték meg a csaknem ötszáz darabos állatállományukkal, hanem egy másik mezőgazdasági vállalkozó, aki Tóth József szerint csak nemrég kezdte, s akinek talán tíz-tizenöt bivalya van.
Az elkeseredett gazda hozzátette: mivel a gazdaságukhoz vezető út is az általuk eddig használt legelőn halad át, a döntés nyomán mostantól ellehetetlenült a gazdálkodás működése. Tóth József közölte: a Hortobágyi Nemzeti Park a levelében azt írta, hogy azért nem nyert a pályázatuk, mert nem volt csatolva a személyi igazolvány és a lakcímkártya másolata. Mondandóját így zárta: "és ezzel el van intézve a gazdaság és az állatok sorsa, nem tudjuk, mit tegyünk, kérem, segítsenek!".
Tóth József panaszát eljuttattuk a HNP-hez azzal a kéréssel, hogy reagáljanak rá. Igaz, erre nem sok remény van, mert Szilágyi Gábor igazgatótól már múlt héten interjút kértünk, de nem válaszolt.
A botrányhoz hozzátartozik, hogy a csalódott gazdálkodók pénteken tíz órától forgalomlassító demonstrációt tartanak Berettyóújfalu határában a 42-es főúton. A tüntetést a rendőrség tudomásul vette, a helyszínt a szervezők a rendőrséggel egyeztették. | [
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] | [] |
Március elején jelentek meg a Facebookon azok a tengerparti fotók, melyek szerint a Pest megyei Mende község polgármestere családjával nemrég Zanzibár tengerpartján nyaralt. A képeket Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szúrta ki, aki arról is beszámolt, hogy a polgármester családja az elmúlt években legalább 140 millió forint EU-s támogatást kapott. A polgármester neve feltűnt korábban a lószolárium botrányban: az állami és uniós támogatásból épített, eredetileg iskolások és lovas szakemberek képzését szolgáló tápiószentmártoni lovasközpontot Czerván György fideszes képviselő veje használta. A lovasbázishoz a mendei polgármester vezette egyesületen keresztül érkezett 45 millió forintos támogatás.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szúrta ki, hogy a Pest megyei Mende község polgármestere családjával Zanzibár tengerpartján nyaralt. Kaszanyi József, független polgármester 2010 óta áll a község élén. Az egyik nyaralós fotót március 3-án, a másikat pedig március 6-án töltötték fel a Facebookra.
Hadházy Ákos az erről szóló posztjában azt írja, hogy "amíg a magyarok nagy része a lezárások miatt szenved, ő Afrika partjainál egy szigeten napozik". Hadházy oldalán megtekinthetők a napfényes tengerparton készített képek.
"Tanganyika, Maldív-szigetek, Dubaj, pedig ott a legátoltottabbak az emberek talán. Mégis most arra kérek mindenkit, hogy ezeket a veszélyes helyekre tervezett luxusvakációkat halasszák el. Nem azért, mert irigyeljük tőlük az ilyesmit, hiszen ha van pénzük, akkor tegyék, hanem arról van szó, hogy hazahozhatnak olyan vírusokat, amelyek eddig is ismeretlen mutánsok, és itt bajba sodorhatnak másokat; nem magukat, hanem másokat."
– mondta a március 5-i rádióinterjújában Orbán Viktor kormányfő, ezt azonban a leggazdagabb kormányközeli üzletemberek sem tartják be: az elmúlt hetekben Dubajban és a Maldív-szigeteken is jártak.
Dubaj után Zürichbe repült a nemzeti tőkésosztály különrepülőgépe: ma Szíjj Lászlót vitte üzleti útra Bár a koronavírus-járvány nagyon erős harmadik hulláma miatt Orbán Viktor március elején nyilvánosan megkérte a honfitársait, hogy ne utazzanak egzotikus helyekre, ez nem mindenkit tart vissza. A NER kedvenc repülőgépeként elhíresült OE-LEM a miniszterelnök bejelentése után az általa konkrétan megnevezett Dubajba repült, majd onnan hazatérve Zürichbe ment.
Hadházy felhívta a figyelmet arra, hogy az Orbán által szintén nevesített "Tanganyika mondjuk már régen nem létezik, mert Zanzibár szigetével egyesült és így lett belőle Tanzánia". A mendei polgármester által meglátogatott Zanzibár pedig Tanzániához tartozó szigetcsoport Afrika keleti partjainál.
A polgármester családja 140 milliós EU-s támogatást kapott
Hadházy Ákos pár hónappal ezelőtt nézett szét a faluban, ugyanis feltűnt neki, hogy alsó hangon 140 millió forint EU-s támogatást kapott a polgármester családja különböző jogcímeken a Vidékfejlesztési Programból. A pénzből falusi vendégházat, vágóhidat építhettek és helyi fejlesztési stratégiákat valósíthattak meg. Hadházy kiemelte, hogy
"140 millió forintért egy átlagos magyar ember 70 évet dolgozik, amúgy, reggeltől estig".
Kaszanyi a lószoláriumos botrányban is feltűnt
A cégadatbázis szerint Kaszanyi József a Szetam Kft. egyik tulajdonosa. A mendei székhelyű cég építőipari befejező munkákkal és felújítási munkákkal foglalkozik. A honlapon található információk szerint épp a Szetam Kft. telephelyének a fejlesztésén dolgoznak. A munkához 59 millió forintost támogatást kaptak a Pénzügyminisztériumtól.
Kaszanyi neve ezenkívül még egy tavalyi HVG-s cikkben tűnik fel egy botrány kapcsán, ami miatt költségvetési csalás gyanújával indult nyomozás annak a lovasközpontnak az ügyében, amely iskolásoknak és szakembereknek épült, de végül Czerván György fideszes képviselő veje használta. Papíron üzemel a tápiószentmártoni központban egy lószolárium is, amit azonban sem az újságírók, sem a NAV munkatársai nem nézhettek meg. Tápiószentmárton körülbelül 30 kilométerre van Mendétől.
A Darányi Ignác Terv keretében felújított lovasbázis közel 50 millió forintos támogatást kapott, aminek a kedvezményezettje a HAJT-A Csapat Egyesület, a honlapjukról kiderül, hogy az egyesület elnöke Kaszanyi József. A LEADER programot bonyolító egyesület "az európai uniós támogatások koordinálásával" foglalkozik. A HVG arról is írt, hogy a lovasközpontot Czerván veje szerint a HAJT-A Csapat Egyesület, illetve Kaszanyi József mendei polgármester üzemelteti. A szervezet azt nyilatkozta, hogy a lovasbázist "kiadták más üzemeltetésébe".
A lap egy másik érdekességet is talált: a lovasközpont eszközbeszerzésének a számláit a Solerte Pályázati Tanácsadó Iroda állította ki. Az iroda honlapján szereplő referencialistákban egy érdekes összefüggésre bukkantak: ugyanez a cég intézte a lovasközpontot üzemeltető egyesület vezetőjének, egyben a közeli Mende polgármesterének, Kaszanyi Józsefnek a trafikpályázatát is. Sőt, láthatóan Kaszanyi lányának is többször dolgoztak, aki velük pályázott sikeresen például egy fiatal gazdáknak járó minisztériumi támogatásra egy sertéstelep létrehozásához.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Zanzibár tengerpartja (fotó: Pixabay)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"HAJT-A Csapat Egyesület",
"Solerte Pályázati Tanácsadó Iroda"
] | [
"Vidékfejlesztési Program",
"Opten Kft.",
"Szetam Kft."
] |
Demonstrációt tart a Nagymező Utcaiak Egyesülete március 24-én, mert a Fővárosi Önkormányzat a Nagymező utcai fák kivágását tervezi. A hvg.hu-nak az önkormányzat és a Főkert Zrt. azt mondta, hogy a fákat balesetveszélyesnek minősítette egy szakértő, ezért vágják ki őket, de helyettük 34 új fát ültetnek.
Négy civil szervezet – a Kincsünk a Piac - Hunyadi tér, a Nagymező Utcaiak Egyesülete, az Óvás és a Védegylet – a nyilvánossághoz fordult, hogy elejét vegye a Fővárosi Önkormányzat és a Főkert Zrt. által tervezett Nagymező utcai fakivágásoknak, amelyeket korábban már sikerült megakadályozniuk.
Közleményük szerint az utcában épülő mélygarázs beruházója 2008 júliusában ismét benyújtotta engedélyezésre a korábban a fasor miatt is elutasított terveit, ráadásul – úgy tudják – teljesen változatlan formában, így tehát a fakivágások hátterében a mélygarázs építési engedélyezése áll. A civil szervezetek szerint a Fővárosi Önkormányzat utasítást is adott a Főkert Zrt.-nek a fák kivágására.
Rekonstrukciók Andrássy úti fasor esetében az Oktogon és Kodály körönd közötti szakaszon 115 millió forintot (2002-ben) költött az önkormányzat a faállomány megújítására, a Kodály körönd és Hősök tere közötti szakaszon pedig 125 millió forintot (2006-ban).
"Az idős és beteg fák balesetveszélyesek, ezért nem várhatjuk meg, míg maguktól kidőlnek, hanem gondoskodni kell a kivágásukról." - mondta a Főkert vezérigazgatója, Kocsis László a hvg.hu-nak, emlékeztetve arra az Erzsébet téri tragikus esetre, amikor egy fa kidőlése egy idős asszony halálát okozta. A Főkert Zrt. vezetője hangsúlyozta: az eltávolított fák helyére újat ültetnek, mint tették ezt a Kodály Köröndnél és környékénél, ahol összesen 350 fát "cseréltek le".
A vezérigazgató elmondta, hogy első lépésként a Hűvösvölgyi úton és a Nagymező utcában kezdik el a fák kivágását és pótlását, ezzel együtt nekifognak felmérni a Podmaniczky utcai fák állapotát, majd a Főkert Zrt. dolgozói a Budakeszi úton, az Alkotmány úton és a Kossuth téren található fákat is megvizsgálják. Kocsis László megjegyezte, mindez nem elég, mert a fővárosi fák mintegy 20 százaléka azonnali beavatkozást igényel, hogy ne okozzanak balesetet.
A Fővárosi Önkormányzat tájékoztatása szerint "2009. június elejére készül el a fővárosi közterületi faállomány megújításának koncepciója, valamint a 2013-ig szóló beruházási javaslat. E dokumentumok részletesen tartalmazzák a munka ütemezését, s ezek alapján lehet megkezdeni helyszínenként az engedélyezési és kiviteli tervek készítését, majd forrás függvényében a beruházások megvalósítását. Elsőként a legnagyobb terhelésnek kitett helyeken szükséges az idős fasorok fiatalabbra cserélése. A munkák ütemezését és költségigényét a készülő tervek fogják meghatározni. Előzetes becslések szerint évente 30 millió forint értékben folyna a mintegy 37 ezer utcai sorfát érintő pótlás, cserélés, illetve lombkorona-kezelés. A fővárosi költségvetés jelenleg a tervezéshez biztosít forrást."
Hozzátették: a civilek, azaz a fővárosi lakosság fontos a számukra, de amikor emberéletek veszélyeztetését kell megszüntetni, az nem tűr halasztást. A Főkert Zrt. – a Budapest saját tulajdonú szakcégeként, a főváros felhatalmazásával és nevében – folyamatosan egyeztet a civilekkel. | [
"Főkert Zrt."
] | [
"Nagymező Utcaiak Egyesülete",
"Piac - Hunyadi tér",
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
Játszik a bíró
BERLIN - Bundabotrányokról írt sorozatunkban eddig azt láthattuk, hogy a labdarúgók mellett klubvezetők is besározódhatnak. Ám a mérkőzésen elvileg semleges játékvezetők sem pártatlanok mindig.
Sőt a bírók táborából akadt már, aki a börtönben gondolkozhatott arról, érdemes volt-e összeállnia a fogadási maffiával. Ő a német Robert Hoyzer (31), aki kulcsfigurája volt a 2005-ben, Németországban kirobbant fogadási botránynak.
Botrány! Byron Moreno 2002-ben az olaszoknak nem adott meg egy gólt, és jogtalanul állította ki a csapat sztárját, Francesco Tottit. Fotó: Imago
A játékvezető kilenc találkozót próbált elcsalni, köztük a Paderborn–Hamburg kupameccset, amelyet az esélytelenebb hazaiak kétgólos hátrányból nyertek meg 4-2-re. A vádirat szerint a fő gyanúsított horvát Ante Sapina (35) a meglepetéssel 500 ezer eurót (133 millió forintot) kaszált, ebből Hoyzer saját bevallása szerint 46 ezer eurót (12 millió forintot), valamint egy síkképernyős televíziót kapott. A bíróság "ajándékának" már nem örült a spori, két év és öt hónap börtönbüntetésre ítélték öszszesen 67 ezer euró (17,8 millió forint) kenőpénz elfogadásáért, emellett örökre eltiltották a játékvezetéstől.
Az ecuadori Byron Moreno (41) nevét a 2002-es focivébén ismerte meg a világ. Olaszország a mai napig nem felejtette el a dél-amerikainak, hogy a házigazda Koreai Köztársaság 2-1-re legyőzte együttesét a nyolcaddöntőben. Az olaszok egy meg nem adott gólt és egy kiállítást kértek számon Morenón, valamint Francesco Totti (34) jogtalan piros lapja miatt lázadtak. A lefújás után a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke, Sepp Blatter (75) sem védte meg Morenót. – A játékvezető az ítéleteivel az egyik csapatot sújtotta – ismerte el a vezető.
Gyanús. Lengyel Kolos (balról a második) négy 11-est ítélt a bolgár–észt meccsen. Fotó: Imago
Egy japán lap a vébé után arról írt, hogy a dél-amerikai vett magának egy méregdrága Chevrolet gépkocsit, luxuskörülmények között vakációzott, s visszafizette minden adósságát. Tavaly ősszel pedig kábítószer-csempészet miatt tartóztatták le... Sajnos a hazai bírók között is akadt, aki rossz útra tévedt, legutóbb a gyanú árnyéka vetődött egy magyar hármasra.
Lengyel Kolos és segítői, Csák János, valamint Selmeczi Krisztián február 9-én a Bulgária–Észtország (2-2) barátságos mérkőzésen működtek közre, noha egyikük sem dolgozhatott volna nemzetek közötti találkozón, mivel nem tagjai a nemzetközi keretnek. Lengyelék az összecsapás során négy 11-est ítéltek, ügyüket jelenleg is vizsgálja a FIFA.
Sz. Z. | [
"Nemzetközi Labdarúgó-szövetség"
] | [
"Koreai Köztársaság"
] |
A Fővárosi Törvényszék 45 napot adott a máig titkolt dokumentumok átadására – jelentette be a szerződésekért pereskedő Jávor Benedek.
Első fokon győzött Jávor Benedek, EP-képviselő a magyar kormánnyal és a Roszatommal folytatott jogi harcban: a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen úgy döntött, hogy a kabinetnek ki kell adnia a Paks II.-projekt megvalósítási szerződéseit.
Jávor Facebook-oldalán jelentette be a hírt: szerinte a bírósági határozat kimondja, hogy a magyarországi infotörvény a kormány nemzetközi szerződéseire is érvényes, tehát hiába érintett az üzletben az orosz mamutvállalat is, a dokumentumokat ki kell adják a hazai igénylőknek.
"Négy éve küzdök az eredetileg titkossá minősített szerződések nyilvánosságáért. Az adatvédelmi hatóságnál még 2015-ben kezdeményezett titokfelügyeleti eljárás hatására a kormány tavaly visszavonta a szerződések minősítését, azonban hiába kértem ki ezután a szerződéseket, azok kiadását - ezúttal üzleti titokra hivatkozással - a kormány megtagadta. Ezt követően bepereltem a kormányt a nyilvánosságra hozatal érdekében, a perbe menet közben a Roszatom is beszállt a kormány oldalán." - idézte fel az előzményeket a Párbeszéd politikusa.
Jávor akkor is fontos eredménynek tartja a Fővárosi Törvényszék döntését, ha a kabinet és az orosz fél várhatóan fellebbezni fog a döntés ellen; biztos benne, hogy másodfokon vagy a Kúriánál is nyerni fog a szerződések ügyében.
Az Orbán-kormány három szerződés esetében akadékoskodik: a megállapodások jó része elvileg nem titkos, de a kabinet akadályozza feltárásukat, Jávor Benedeknek korábban még betekintést sem engedett Süli János miniszter.
Bizonyos pontokat viszont jelenleg is zárolt anyagként kezelnek: a jelek szerint az EPC (kivitelezési) szerződés 36. fejezetét féltik leginkább a nyilvánosságtól, amely az ún. speciális megszűnési mechanizmusokat tartalmazza – vagyis azt, hogy hogyan és milyen feltételekkel lehet kihátrálni a szerződésekből, és mekkora anyagi veszteséggel jár a kontraktus felmondása. Árulkodó, hogy ezzel kapcsolatban a Putyin-Orbán-paktumban az szerepel: magát a nukleáris együttműködési megállapodást bármikor fel lehet mondani, ami azonban a megvalósítási megállapodások érvényességét nem befolyásolja. | [
"Roszatom"
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
A BKV Zrt. jelenlegi vezérigazgatójának, valamint a céggel korábban szerződésben álló St. Plusz Kft. egykori kereskedelmi vezetőjének tanúkénti meghallgatásával folytatódott a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen indult büntetőper kedden a Kecskeméti Törvényszéken.
Bolla Tibor vezérigazgató Hadnagy Ibolya bírói tanácsa előtt néhány pontosítást, kiegészítést leszámítva fenntartotta korábbi vallomásait. Kifejtette: a vád tárgyává tett időszakban "bevett dolog volt", hogy külső tanácsadó cégek segítették a BKV munkáját. Nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a vállalat fizetett ekkoriban olyan szóbeli tanácsadói munkáért, amelyről nem készült szerződés, illetve jegyzőkönyv.
Úgy fogalmazott: erre a területre vonatkozóan nem volt kimunkált szabályozás a társaságnál, 2008 után azonban olyan szigorítást vezettek be, amelynek alapján kifizetést csak szerződéshez csatolt számla ellenében teljesítettek. Nagyobb összegek esetén azonban biztos, hogy korábban sem volt gyakorlat a szerződés nélküli szolgáltatások igénybevétele - hangsúlyozta.
Bolla Tibor a BKV szponzorációs tevékenységéről szólva kijelentette: ha az megfelelő reklámértéket képviselt, éltek olykor ilyen lehetőséggel, később viszont a gazdasági helyzetre való tekintettel ezt leépítették.
A vállalat lobbitevékenységéről azt mondta: az régebben is létezett, és jelenleg is segíti a társaság fejlesztéseihez, működéséhez szükséges források előteremtését. Arról azonban nincs tudomása - tette hozzá -, hogy e munkában külsős cég is részt vett volna.
Kérdésre válaszolva rámutatott: a BKV Zrt.-nél valószínűleg most is megvannak azok a dokumentumok, amelyekből kiolvashatók a 2007-es és a 2008-as beszerzési, illetve marketingköltségek. A külső szakértőkre fordított kiadás azóta folyamatosan csökken, és külön tételként szerepel a társaság költségvetésében - közölte.
Azzal a vádponttal kapcsolatban, amely szerint miközben H. Éva hatodrendű vádlott Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes mellett dolgozott megbízással sajtóreferensként, tényleges munkát a BKV Zrt.-nél nem végzett, a vezérigazgató jelezte, személyesen ezt nem ellenőrizte, de a szakterület vezetőjének véleményében megbízva 2009 nyarán felmondott H. Évának és közvetlen felettesének, a kilencedrendű vádlott Z. Tibornak, a közlekedési vállalat volt főosztályvezetőjének.
Hozzátette, előbbit ugyan prémium is megillette volna, de annak kifizetését erkölcsi okból nem engedélyezte. A vezérigazgató állítása szerint nem tudott arról, hogy a hatodrendű vádlott azóta mégis megkapta e járandóságot.
A bíróság ugyancsak tanúként hallgatta meg a BKV-val évekig szerződéses viszonyban álló St. Plusz Kft. korábbi kereskedelmi igazgatóját.
K.-né S. Anna azt mondta: a két cég vezetője által évről évre megújított marketingszerződések keretében az St. Plusz Kft. a BKV jelentősebb projektjeinek reklámozásában működött közre.
Kiemelte, minden megállapodás a közlekedési vállalat szövegezésében, annak igényeihez igazodva készült, konkrét PR- és reklámtémaköröket megjelölve. Ilyen volt például a Combino villamosok üzembe helyezése vagy a metróállomások felújítása. Minderre évente nettó 20 millió forint keretösszeget biztosított a zrt., és két részletben folyósította - tette hozzá.
A tanú felidézte: 2006-ban 4,55 millió forintot nem használt fel a BKV ebből a keretéből, azt átvitték a következő évre. Ám mivel 2007-ben újra csak minimális társadalmi célú hirdetést készíttetett velük a társaság, a fennmaradó pénzt tovább görgették 2008-ra. K.-né S. Anna hangsúlyozta: többszöri felhívásukra sem jelentkezett a BKV, hogy a kifizetett reklámidőket használja fel.
A bíró ennek kapcsán közölte: a két cég közötti megállapodás nem szabályozta, mi a teendő ezekkel a fennmaradt összegekkel.
Hadnagy Ibolya a tárgyalás végén kihirdette: az üggyel összefüggésben a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma egy lezárult polgári perben 12 millió forint tőke és kamatainak megfizetésére kötelezte a St. Plusz Kft.-t. Részben az ily módon megtérülő kár miatt a sértetti fél kedden kezdeményezte a Kecskeméti Törvényszéken a büntetőper harmad-, ötöd-, nyolcad-, kilenced-, tized- és tizenharmadrendű vádlottjával szembeni polgári kártérítési igény mérséklését.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig 1 milliárd 490 millió forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
A bíróság csütörtökön további tanúk meghallgatásával folytatja a bizonyítási eljárást. | [
"BKV Zrt."
] | [
"St. Plusz Kft.",
"Kecskeméti Törvényszék",
"Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma"
] |
LMP: a Duna duzzasztásával járhat Paks bővítése
Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat megvizsgálva kiderült, hogy a paksi atomerőmű régi és a tervezett új blokkjait csak úgy lehet párhuzamosan működtetni, ha megtörténik a Duna duzzasztása - jelentette ki Szél Bernadett, az LMP társelnöke szombaton tatabányai sajtótájékoztatóján.
A választási időszak hajrájában, szombaton ismertette programját Komárom-Esztergom megye lakosaival a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke, Szél Bernadett. A politikus és a párt aktivistái Tatabányán kezdték napot, majd Oroszlányban, Esztergomban és Komáromban is keresték az alkalmat a választókkal való találkozásra.
Szél Bernadett a paksi bővítésről beszélt az Árpád téren összegyűlt maroknyi szimpatizánsnak és a sajtó képviselőinek. Kiemelte, hogy az atomerőmű tervezett fejlesztése a Duna menti térségeket, így Komárom-Esztergom megyét is érzékenyen érinti, ugyanis az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok világosan mutatják, hogy a régi és a tervezett új atomerőmű-blokkok nem lesznek működtethetők a folyó duzzasztása nélkül. A párt által megkérdezett szakértők szerint nagy a valószínűsége, hogy a felduzzasztott Duna "hűtőtóként" fog funkcionálni, amit az LMP igencsak aggályosnak tart.
Szél Bernadett a sajtón keresztül szólította fel a kormányt arra, hogy adjon számot a Dunával kapcsolatos terveiről. Mint mondta, többek között azért is fontos az LMP jó szereplése az április 6-ai választáson, mert egy erős zöldpárti frakció hatékonyan működhetne közre a "megújuló Magyarország" létrehozásában.
- Vízlépcső nélkül és duzzasztás nélkül nincsen paksi bővítés. A kormánynak számot kell adnia arról, hogy mire készül a Dunával. Az a titkolózás, ami minden küszködésem dacára már hónapok óta folyik, azt mutatja, hogy itt olyan információk vannak, melyek jelentősen rontanák a Fidesz választási esélyeit - jelentette ki az LMP társelnöke.
A politikus "a következő generációk rovására végrehajtott, választás előtti osztogatásnak" nevezte az ingyenes öntözővíz biztosítását, mellyel véleménye szerint az nyer, akinek sok földje van az öntözőcsatornák mellett.
- Ezek azok a cégek, melyek az agrártámogatásoknak a zömét is bezsebelik. Ha Nyergest, Csányit és Leisztingert említem, látszik, hogy itt mindkét oldal oligarchái jól járnak - tette hozzá Szél Bernadett.
Az LMP társelnöke szerint az ingyenes öntözővíz biztosításával a kormány szembemegy a saját vízgazdálkodási stratégiájával, a környezetvédelmi törvénnyel és az alkotmánnyal. Azt mondta, ha a kormány tényleg segíteni akarna azoknak az embereknek, akiknek öntözniük kell, akkor ehhez a rászorulóknak támogatási rendszert kellene kidolgozni.
Az LMP programjáról Szél Bernadett elmondta, annak két alappillére a korrupció visszaszorítása és a zöld gazdaság élénkítésére alapozott munkahelyteremtés, amellyel számításaik szerint 440 ezer új munkahely is létrejöhetne. Kiemelten fontosnak nevezte egy olyan új adórendszer kialakítását, amely a kiskeresetűeknek kedvez és nem a társadalom felső húsz százalékának a jövedelmét növeli.
Szél Bernadett szombaton Komárom-Esztergom megyében a helyi képviselőjelöltekkel - Tatabányán Gutai Zsolttal, Esztergomban Prommer Mátyással, Komáromban Szabados Sándorral - vesz részt városnéző sétákon és beszélgetéseken. | [
"Fidesz",
"LMP"
] | [
"Lehet Más a Politika"
] |
Répássy Róbert, Szijjártó Péter és Deutsch-Für Tamás feljelentésüket közhiteles dokumentumokkal támasztották alá. Ezekből megállapítható: Gyurcsány Ferenc ügyvezető igazgatóként – Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven – a cégbíróságon be nem jegyzett, azaz nem létező céget működtetett jogellenesen 1993 szeptembere és 1995 decembere között. Ez a társaság törvénytelenül használta a bejegyzési eljárás során megszerzett adószámot, társadalombiztosítási törzsszámot és statisztikai számot. 1996 januárjában Gyurcsányék létrehoztak – szintén Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven – egy másik gazdasági társaságot. Ezt a céget a cégbíróság a cégnyilvántartásba bejegyezte.
A nem létező és a valódi Nomentana Kft. egymástól teljesen különböző, önálló jogi személy volt, mivel eltérőek voltak a cégbejegyzési számaik, a székhelyeik, a tulajdonosaik és az ügyvezetőik is. A valódi Nomentana Kft. – azért, hogy a hatóságok ne vegyék észre a nem létező Nomentana Kft. több évig tartó törvénytelen működését – megpróbálta úgy feltüntetni, hogy a két cég egy és ugyanaz a társaság. A valódi Nomentana Kft. ahhoz, hogy ezt végre tudja hajtani, a hatóságok által vezetett közhiteles nyilvántartásokba a nem létező Nomentana Kft. azonosító számait jelentette be, majd az ezeket tartalmazó közokiratokat sajátjaként küldte meg a hatóságoknak. A Nomentana Kft. több mint hét évig folyamatosan használta és felhasználta fantomtársa azonosító jegyeit, és ennek alapján a hatóság valótlan adatokat, tényeket jegyzett be a közhiteles nyilvántartásokba.
Az ügyészséghez forduló képviselők szerint a Nomentana Kft.-nek ez a magatartása megvalósítja a büntető törvénykönyv szerinti közokirat-hamisítás bűntettét.
Deutsch-Für Tamás Gyurcsány Ferenc több cége ügyében fordult már – büntetőeljárást kezdeményezve – a Legfőbb Ügyészséghez. 2005. november 1-jén a Fittelina Kft. és az Altus Rt. ügyében tett bejelentéseket. A Fittelina-ügyben adócsalás, az Altus Rt. Szalay utca 4. szám alatti ingatlanai megszerzése esetében hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja miatt kérte az ügyészségtől a büntetőeljárások megindítását. A Fittelinánál a Fővárosi Főügyészség elutasította a feljelentést. Az elutasítás ellen Deutsch-Für Tamás panaszszal élt a Legfőbb Ügyészségnél.
Az Altus Szalay utcai ingatlanának ügyében az országgyűlési képviselő beadvánnyal fordult a Legfőbb Ügyészséghez, mivel a nyomozó hatóság mindeddig nem reagált a bejelentésére. Deutsch-Für a bejelentésében hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja miatt kérte a nyomozás elrendelését, ezért a bejelentés elnevezésétől függetlenül feljelentésnek minősü, a feljelentést pedig a hatóságnak három napon belül el kell bírálnia.
A legfőbb ügyész helyettese tegnapi sajtótájékoztatóján (keretes írásunk) azzal védekezett, hogy az Altusra vonatkozó bejelentés polgári és büntetőjogi vizsgálat lefolytatását egyaránt kérte. A Legfőbb Ügyészség a magánjogi vizsgálattal kezdte, amelyre a törvény nem állapít meg határidőt, és csak ennek befejezését követően vizsgálja meg az ügyet büntetőjogi szempontból.
Jogi szakértőink véleménye szerint ez az eljárás azt bizonyítja, hogy a Magyar Köztársaság ügyészségének szervezeti felépítése alkalmatlan arra, hogy egy adott ügyet egyidejűleg vizsgáljon ki polgári jogi és büntetőjogi szempontból. Az ügyészségi eljárás jogsértő jellegének alátámasztására szakértőink az alábbi képtelen példát hozták fel: egy rablásnak vannak polgári jogi és büntetőjogi vonzatai, hiszen az elkövetőnek nemcsak büntetőjogi, hanem polgári jogi – azaz kártérítési – felelőssége is fennáll az áldozattal szemben. Tehát egy rablás esetében tett bejelentés polgári jogi és büntetőjogi vizsgálatot egyaránt igényel. Amennyiben a Legfőbb Ügyészségnek a sajtótájékoztatón közölt eljárása lenne a törvényes magyarországi gyakorlat, úgy egy bűnözőt büntetőjogi értelemben csak akkor lehetne felelősségre vonni, ha előtte teljes mértékben tisztázzák az ügy magánjogi vonatkozásait. A Gyurcsány-ügy kivételével a jogi szakma azonban ilyen eljárásról még nem hallott. | [
"Fittelina Kft.",
"Nomentana Kft.",
"Altus"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Altus Rt.",
"Magyar Köztársaság",
"Legfőbb Ügyészség",
"Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft."
] |
Többe kerül a Tatabányára tervezett 3500 fős sportcsarnok, mint amennyit a megyeszékhely teljes éves bevételként számolt 2017-re. A létesítmény 15,2 milliárdos árából másfélszer ki lehetne fizetni a város idénre elővetített költségvetési hiányát.
A héten megjelent kormányrendelet szerint a sportcsarnok építtetője – és mint Bencsik János polgármester Facebook-posztjából kiderült, üzemeltetője – a Nemzeti Sportközpontok lesz, a csarnokot pedig közel 15,2 milliárdból építik meg – ebből 2017-ben 250 milliót költenek el, 2018-ban több mint 12 milliárdot, 2019-ben pedig 2,8 milliárdot. Ehhez képest Tatabánya költségvetése a 2017-es évre 13,5 milliárd forintnyi bevétellel számolt, a kiadások pedig 24 milliárd fölé rúghatnak az idei évben. Tehát a sportcsarnok árából nagyjából másfélszer lehetne kifizetni a város éves adósságállományát.
Nincs még egy ugyanennyiért
Egyébként a közelmúltban például Oroszlányban épült hasonló létesítmény. Az 1500 fős kosárlabda- és sportcsarnokot egymilliárd forintért húzta fel a Strabag. Bár Dunaújvárosban csak felújították az 1600 fős, multifunkcionális sportcsarnokot, az is csak hatmilliárd forintba került. Szijjártó Péter egykori futsalklubja pedig 900 milliót kapott a kormánytól tavaly decemberben egy saját csarnokra. Ugyanekkor Seszták Miklós fejlesztési miniszter városa, Kisvárda is csarnokpénzhez jutott, az év végi pénzosztásnak hála a város 3,5 milliárdot kapott sportcsarnokra.
Látható tehát, hogy bár az utóbbi időben is épültek szép számmal hasonló létesítmények, egyik beruházás sem vitt el annyi pénzt, mint a tatabányai.
Így az is kérdéses, mennyire lesz túlárazva a projekt, hiszen jóval nagyobb csarnokokat olcsóbban építettek meg. A győri Audi Aréna például 5000 férőhelyes és 6,5 milliárdból épült fel 2014-ben. 2008-ban a szintén 5000 férőhelyes Veszprém Aréna 4,5 milliárd forintból épült fel. Utóbbi üzemeltetési költsége évente 120-130 millió forint lehet, Győrben pedig a csarnokot üzemeltető Győr Projekt Kft. tavaly 730 milliós forgalom mellett 112 millió forint üzemi veszteséget hozott össze tavaly.
A helyi fideszes kicsiben gondolkodott
Orbán Viktor 2016 márciusában a tatabányaiaknak is ígért egy sportcsarnokot, és a városra bízta annak eldöntését, hogy a létesítmény 3500 vagy 6500 fős legyen. A térség fideszes képviselője, Bencsik János – aki korábban polgármester is volt – tavaly áprilisban kezdett lobbizni azért, hogy ne 6500 fős csarnok épüljön Tatabányán, mivel szerinte ésszerűtlen egy ekkora létesítmény a városba, és annak üzemeltetési, valamint fenntartási költségei is jóval magasabbak lennének. Legnagyobb érve az volt, hogy a mostani, 1100 fős csarnokban sem szokott gyakran telt ház lenni a kézilabdameccseken. | [
"Nemzeti Sportközpontok"
] | [
"Győr Projekt Kft."
] |
Feltöltötte Tapolca honlapjára az önkormányzat azt a szerződést, amelyet az Eliosszal kötöttek 2014. februárban a helyi közvilágítás megújításáról. A tapolcai projekt egyike annak a 35 közbeszerzésnek, amelyet az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) is vizsgált. Ráadásul a település által vállalt önrészt a Lázár János vezette Miniszterelnökség fizette ki.
A 249,6 millió forintról szóló szerződésből kiderül, hogy az Eliost az a Mancz Ivette képviselte, aki akkor a közvilágítási üzletág vezetője volt. Róla egy korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy az Elios üzletági vezetője az elvileg független pályázat-előkészítői munkák teljes spektrumán rajta tartotta a kezét.
Az OLAF rábukkant egy olyan Word-fájlra, amelyben 15 önkormányzat számára készült szerződés vázlata volt. A dokumentumot Mancz hozta létre.
Az OLAF-jelentés külön kiemeli, hogy 17 önkormányzat pályázati kiírásának sarkalatos részeinél találták meg Mancz Excel-fájlját. Az egyik ilyen rész éppen az volt, amellyel az utolsó pillanatban átírták az Elios-üggyel foglalkozó cikksorozatunk első részében említett belső megtérülési rátákat. A képletben használt 50 ezer világított órát egyszerűen minden pályázatban kicserélték százezerre a pályázat beadása előtt. Mivel a valóságban ezeknek, az Elios által felszerelt LED-lámpáknak az élettartama csak körülbelül 60 ezer óra, a pályázat beadásánál jelzett kapacitás 40 százaléka elvileg megmarad, hiába nem létezett sohasem.
Kiemelt kép: 24.hu/Marjai János | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Európai Unió"
] |
Napokon belül kiderülhet az is, hogy mi lesz a jelenlegi menedzsment sorsa. Egy, a tárgyalásokra rálátó forrás szerint három verzió lehetséges. Maradnak, esetleg továbbvezetik a céget, de csakis az adásvétel lezárásáig (a hivatalos bejelentés után még hátravan egy versenyhivatali jóváhagyás is), vagy már a szerződés aláírását követően felállnak a székükből.
Yvonne Dederick és Simon Zsolt, a TV2 mostani tulajdonosai
Schumy Csaba
Forrásaink szerint még az utolsó napokban, ezen a héten is folytak az egyeztetések. Vajna nemcsak tiszta lappal akar indulni, hanem garantálni akarta, hogy a piaci hirdetők elhiggyék, a tévé rövid időn belül talpra áll, növeli a nézettségét, esetenként az RTL Klubot is képes megverni. Ehhez nyár óta keresik a megfelelő szakembereket, tárgyalnak a reklámokat közvetítő médiaügynökségekkel. Információink szerint arra is készen állnak Vajna kormányzati támogatói, hogy az adásvétel után rövid időn belül megszülessenek a rég várt jogszabályok is. A két országos tévének ugyanis korábban azt ígérték, hogy a digitális átállás után terjesztési díjat szedhetnek a kábelcégektől a főcsatornáikért. Ám ezt az utolsó pillanatban megtiltotta a parlament: a kormány hatáskörébe utalta a díj mértékének megállapítását.
A kabinet viszont mostanáig nem alkotta meg az ígért rendeletet. Simon korábban arról beszélt, ebből akár hatmilliárdos pluszbevétele is lehet a TV2-nek. Ráadásul még a kirakatban vannak az állami intézmények és cégek reklámpénzei. A kassza a mostani kormányátalakítással átkerül az új kabinetminiszter, Rogán Antal fennhatósága alá, márpedig a volt frakcióvezető baráti viszonyt ápol Andy Vajnával.
Az még a producer titka, hogy milyen céghálón keresztül veszi át a tévét. Vajna október 1-jén bejegyezte a Super Station nevű cégét, mely tevékenységi körei szerint vagyonkezeléssel, reklámokkal foglalkozik. A superstation egy szakkifejezés, az Egyesült Államokban így nevezik az országos tévéket és rádiókat. A cég alapító okiratát ugyanaz az ügyvéd jegyezte, aki az amerikai filmstúdiókat képviseli a magyarországi filmgyártási és filmforgalmazási ügyekkel kapcsolatban. A Népszabadság úgy tudja, hiába szivárgott ki sok részlet az adásvételről az elmúlt hetekben, a Vajnáék a bejelentéskor olyasmit is közölnek, ami nagy meglepetés lesz. | [
"TV2",
"Super Station"
] | [
"RTL Klub"
] |
A brüsszeli és a bécsi magyar külképviseletet érintő ingatlanügyek miatt indult nyomozás az MTI információi szerint. A gyanú az egyik esetben sikkasztás, a másikban hűtlen kezelés. Az ügyekben Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tett feljelentést.
Százmilliós sikkasztás, illetve hűtlen kezelés miatt indított nyomozást a rendőrség a brüsszeli külképviselet részére bérelt, de 2009-ben hónapokig igénybe nem vett épület ügyében, valamint azért, mert a bécsi nagykövetséghez tartozó lakások felújításánál a gyanú szerint túlszámlázás történt - tudta meg az MTI. A külügyi vezetőket érintő ügyben Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos fordult a hatóságokhoz.
A brüsszeli magyar állandó képviselet felújított épületét 2010 januárjában avatták. Az irodaházat - Faller Jenő, a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány külügyi szakállamtitkára, volt szófiai nagykövet közvetítésével - Bulgáriától bérelte akkor már egy éve a Külügyminisztérium. A feljelentés szerint a bérelt irodaház 2009 januárja és októbere között üresen, kihasználatlanul állt, ami a feleslegesen kifizetett bérleti díjak miatt legalább 65 millió forint többletkiadást jelentett a minisztériumnak.
Bartha László, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője az MTV Híradója szerint közölte: jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanújával folytatnak eljárást az ügyben, jelenleg ismeretlen tettes ellen.
A rendőrség vizsgálja a bécsi magyar nagykövetséghez tartozó szolgálati lakások felújításának körülményeit is. A gyanú szerint a képviselet volt gazdasági igazgatója az elvégzett munka értékének többszörösét igazolta és fizette ki a vállalkozónak, amivel 40 millió forint kárt okozott. A feljelentésben az is szerepel, hogy a munkát végző cég a követségi lakások felújításával párhuzamosan a gazdasági igazgató saját családi házát is felújította - hangzott el az MTV Híradóban.
Horváth Katalin Fanni, a BRFK szóvivője azt mondta: a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya sikkasztás megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettessel szemben. Hozzátette: jelenleg az adatok beszerzése, értékelése, elemezése folyik.
Az MTI információi szerint az ügy lehetséges érintettjei közül a volt szakállamtitkár már nem dolgozik a Külügyminisztériumban, a bécsi külképviselet korábbi gazdasági igazgatója pedig most a berlini magyar nagykövetség gazdasági vezetője. | [
"Külügyminisztérium"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"MTV Híradó"
] |
Indul az EU28 kutatás 2017, melyre a minisztérium szerint a menekültek miatt van szükség.
Június közepén írtuk meg, hogy a Századvég Politikai Iskola Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. nettó 630 millió forintért nagymintás társadalomkutatást végez a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) megbízásából.
Az EU-s közbeszerzési értesítő június 27-i számában megjelent tájékoztatás szerint a kormányközeli gondolatközpont egy újabb hasonló feladatot kapott a minisztériumtól.
Az NFM hirdetmény nélküli tenderét egyedüli ajánlattevőként nyerte a Századvég Politikai Iskola Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. párosa. A május közepén megkötött szerződés értelmében nettó 779.527.558 millió forintért fognak a magyar kormány tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, valamint tanulmánykészítési feladatokat végezni az Európai Unióban.
“A kutatás olyan aktuális társadalmi, politikai és közéleti témákat vizsgál az egyes országok közvéleményében, amelyek terén az egyes tagállami és az európai közvéleményben tapasztalható attitűdök a kormányzati döntéshozatal szempontjából kiemelten fontos információtartalommal bír."
Ennek keretében az EU 28 tagállamában országonként ezer főt kérdeznek meg, majd az eredményeket Power Pointban és Excelben összesítik, ezt követően pedig országonként legalább 20 oldal terjedelemben elemzik az adatokat.
A hivatalos tájékoztatás szerint a menekültek miatt van szükség az uniós közvéleménykutatásra.
“2015. tavasza óta az Európai Unió területére és kiemelkedően Magyarországra olyan számban érkeznek az Európai Unión kívüli országokból érkező menekültek, amely jelenség teljesen új helyzet elé állítja mind az Európai Unió vezetését, mind a tagállamokat – köztük Magyarországot is. Ahhoz, hogy a Magyar Kormány ebben a kiemelkedő jelentőségű társadalmi- és politikai kérdésben a megfelelő lépéseket megtehesse, elengedhetetlen szempont valamennyi Európai Uniós tagállam lakossági véleményének a megismerése, annak feltárása, hogy az uniós lakosság hogyan viszonyul a menekült-kérdéshez és annak lehetséges szabályozásához."
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Európai Uniós",
"Európai Unió",
"Magyar Kormány"
] |
Kire lőhetnek?
Fogyasztói igények
Sikertelen MSZP
Fideszes hibák
Alsóbb rétegek
A szerző az ELTE Társadalomtudományi Kar, Politikai Tudományok Tanszékének oktatója
Jennifer Lees-Marshment szerint a politikai marketing nem más, mint amikor politikai szervezetek (pártok, kormányok stb.) céljaik elérése érdekében olyan technikákat (piackutatás, termékfejlesztés stb.) és vezérlőelveket (a szavazók igényeinek kielégítése) alkalmaznak, amelyeket eredetileg az üzleti világban használtak. A politikai marketing tehát sokkal több, mint kommunikáció, hiszen a politikai szereplők teljes gondolkodásmódját, cselekvési tervét, intézkedéseit meghatározza.Politikai marketingszempontok nélkül ma már nincs se politika, se politikai elemzés. A fejlett demokráciákban a politikai pártok többsége ugyanis a politikai marketing logikája szerint cselekszik. Nincs ez másképpen Magyarországon sem, bár a tudatosság, a tervezés és a megvalósítás minőségében messze elmaradunk Nyugat-Európától vagy az Egyesült Államoktól. Mégis, ha a magyar kormány és ellenzéke teljesítményét kívánjuk górcső alá venni, ez a szempontrendszer megkerülhetetlen.A politikai marketingstratégia alapja minden esetben a piac ismerete. A piac megismerését segítik a piac- és közvélemény-kutatások, médiaelemzések, politikai elemzők és tanácsadók értékelései. A hazai parlamenti pártok többsége ismeri is a piacát, jól beazonosítják az általuk megszólítható választópolgárok körét.A Fidesz évek óta – egyeduralkodó tömegpártként – teljes lefedettségre törekszik. Nincs speciális célcsoportja, a szocialisták mellett tűzön-vízen át kitartó 800 ezer–1 millió főn kívül mindenkit meg akar szólítani. Ezzel szemben a szocialisták hosszú idő óta zavarban vannak potenciális "vásárlóik" meghatározásában. Tömegpárti státuszukat elveszítették, a rétegpárti létbe nem tudnak beletörődni. Kutatják a megcélozható szavazók körét, ám egyelőre nem látszik, hogy "a majd újra erős tömegpárt leszünk" egyre reménytelenebb koncepcióján kívül tudatosan építkeznének. Az elvesztett bizalom, a kormányzásukról kialakult széles körben elterjedt negatív kép és a megváltozott politikai mező miatt csak a lépcsőzetes, a célcsoportról célcsoportra haladó építkezés lehet eredményes esetükben.Egyszerűbb a Jobbik helyzete. A radikális jobboldali párt egyelőre lemondott tömegpárti ambícióról, és a radikális üzeneteire vevő célcsoportjának egyben tartására törekszik. A Jobbik taktikájának része a kivárás. Amennyiben a Fidesz népszerűsége jelentősen csökken, a választások óta egyben tartott szavazótábor látványosan apadni kezd, akkor a Jobbik megpróbálkozhat az "rendszerellenes"váltópárt szerepében a lemorzsolódó szavazókat begyűjteni.Jóval bonyolultabb az LMP pozíciója. A párt látványosan kerüli a beskatulyázást, kapuit igyekszik nyitva hagyni bármilyen oldalról érkező szavazó számára. Ennek megfelelően a jelenleg rétegpártként, az ökopárt címkét viselő politikai erő még nem tett le arról, hogy adott esetben, a baloldali térfél elfoglalásával, a Fidesz első számú kihívójává váljon. Erről Karácsony Gergely meglepő nyíltsággal beszélt a Magyar Narancsnak májusban: "Az a kérdés, hogy megpróbálunk-e belépni abba a pozícióba, ahol az MSZP most van, tehát balra indulunk el, vagy pedig paradox módon abban "bízunk", hogy az MSZP megerősödik, és mi maradhatunk középen".Amennyiben ismerjük a piacunkat, és ismerjük a fogyasztóink igényeit, következhet a termékfejlesztés szakasza. Ebben hatalmas a különbség a Fidesz és a Jobbik, illetve az MSZP ésLMP között. Az előbbi két párt rendelkezik jól látható termékekkel, míg az utóbbi kettő nem. A Fidesz terméke az újjászervezés, az erős és egységes Magyarország képe, a korábbi 8 év kormányzati politikájától teljesen eltérő kormányzás ígérete. A megújulás legfontosabb eleme a szakítás a megszorítások politikájával, a siker ígérete, valódi áldozatok nélkül. Orbán Viktor mind az évértékelő, mind a tavaszi parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében az összefogást sürgette, a nemzet megújulásához mindenkitől munkát, lelkesedést és támogatást kért.A termék egyelőre népszerű. A szavazók többsége hisz, hinni akar, vagy nem lát más valós alternatívát az orbáni politikán kívül. A balliberális értelmiség fanyalgása és támadása kevéssé érinti meg az átlag politikafogyasztót. Elhiszik az állami nyugdíj biztonságát, nem aggódnak a szabad médiáért, nem foglalkoznak az Alkotmánybírósággal. A mindennapi életüket, a pénztárcájukat közvetlenül nem érintő kérdésekről van szó, szemben a vizitdíjjal, a tandíjjal vagy a csökkentetett időtartamú GYES-sel.Megváltozhat a helyzet, ha az Orbán-kormány olyan intézkedésekre kényszerül, mint a közszférában történő elbocsátások vagy a szociális kiadások megnyirbálása. Ebben az esetben már sok embernek kellene komoly áldozatot hozni, és a Fidesz sikerterméke a megszorítások nélküli megújulás komoly "termékigazításra" szorulhat. Ekkor jöhet el a Jobbik ideje. A párt aktivitása a parlamenti ciklus első néhány hónapjában ellaposodott, de az utóbbi hónapokban visszakanyarodtak sikeres termékükhöz a cigánybűnözéshez. A cigányokkal szembeni durva fellépést pedig "veszik, mint a cukrot", ráadásul a téma kifogyhatatlan muníciót kínál, hiszen nemcsak a bűnözés, hanem a segélyezés apropóján is lehet szajkózni a cigányságra vonatkozó üzeneteiket. A termék fontos összetevője a Magyar Gárda, amelytől egy ideig távol tartotta magát a párt, ám az utóbbi hetekben Vonáék újra fantáziát látnak a szervezettel való szorosabb együttműködésben.Teljesen sikertelen az MSZP termékfejlesztése. A párt tevékenységében nem látszik semmilyen kezdeményezőkészség. A szocialisták más pártok termékeire reagálnak, ahelyett, hogy saját terméket fejlesztenének. A "demokrácia védelme" az egyetlen értékelhető irány, ám ezt sem felépített kampányban, átgondolt, egymásra épülő lépésekkel jelenítik meg, hanem ismétlődő, új tartalmak nélküli reakciókkal. Eközben nem tudják levetni magukról a rajtuk maradt márkajelzést, a korrupciót. Ez folyamatosan jelen van a nyilvánosságban, a folyamatosan napirenden tartott régebbi és a mostanában kirobbanó új ügyek formájában. Amíg a Fidesz el tudja hitetni a választókkal az ország megújulásának lehetőségét, addig az MSZP, régi arcaival a megújulás minimumát sem tudja felvillantani. Terméket ráadásul nehéz úgy fejleszteni, hogy állandóak a kifelé jól látható belharcok, és nem tisztázottak a szerepek. Egy veszekedő, a közelmúlt kormányzati teljesítményéhez ellentmondásosan viszonyuló pártnak nehéz bármit is elhinni. Ki veszi meg egy olyan cég termékét, amelynek a menedzserei folyamatosan kritizálják a saját portékájukat, az áru minőségét és tartósságát?Az LMP tavasszal még kapós slágertermékének a szavatossága időközben lejárt. Parlamenti pártként nem hiteles többé a "mi mást kínálunk, mint a többiek" irány. A termékfejlesztésnek most arra kellene koncentrálnia, hogy bizonyítsák igazukat, megmutassák, hogy ők milyen Magyarországot képzelnek el. Ki kellene lépni a fővárosi párt szerepkörből, és meg kellene találni az utat az átlagszavazó szívéhez. A sikeres termékfejlesztéshez azonban hiányzik a világos önpozícionálás. Ennek legfőbb oka, hogy a párt vezetőségét alkotó politikusok a szélrózsa minden irányából érkeztek. A többi politikai erőből történt kiábrándultságukon és valamennyi zöld elkötelezettségen kívül nincsen sok közös bennük.Egyelőre az MDF néhány éve már elsütött taktikáját követik, s igyekeznek folyamatosan rámutatni, hogy nincs különbség a két nagy párt között: a Fidesz és az MSZP is becsapja, becsapta az embereket, ráadásul mindkét párt hatalmával visszaélve csorbítja, csorbította a demokráciát. Az iránnyal egy nagy baj van: ma már nincs két nagy párt, így az MSZP rugdosása felesleges, ettől nem fognak a Fideszből esetlegesen kiábrándult szavazók az LMP-hez vándorolni.. Ráadásul kimondatlanul is nagyobb erőként beszél a szocialistákról, mint amekkorák valójában. Az LMP ezzel saját vetélytársát hozza helyzetbe, ahelyett, hogy megpróbálna tudomást sem venni az MSZP létezéséről saját kommunikációjában.A termékfejlesztés után a termék implementációja, vagyis megvalósítása és kommunikációja következik. A Fidesz ebben a fázisban már komoly hibákat is elkövetett. A "nyugdíjmentő törvénycsomag", a felsőoktatási reform, vagy a médiatörvény kormányzati kommunikációja szokatlanul bizonytalan, átgondolatlan és ötletszerű volt, amelyet a párt körüli értelmiség is erőteljesen bírált. A kormányzat által kijelölt arcok, Selmeczi Gabriellától kezdve Hoffmann Rózsáig, számtalan kínos percet okoztak a Fidesznek, ám a sikeres kríziskommunikáció és Orbán Viktor jól felépített szereplései eddig meggyőzték a párt hárommilliós szavazótáborát, hogy érdemes kitartani a választott politikai közösség mellett. A Fidesz emellett kiválóan használja az internetet és a közösségi médiát. Orbán Viktor évértékelő beszédéhez kötődő Facebook-akciója példaértékű vállalkozás.A Jobbik az internetben és a kereskedelmi médiában bízik. Saját online birodalmukon keresztül folyamatosan tartják a kapcsolatot szavazótáboruk evangélistáival. Még jelentősebb szolgálatot tesz a pártnak a kereskedelmi média, amely a romákhoz köthető bűncselekmények részletes tárgyalásával és a Magyar Gárda szerepeltetésével folyamatosan reklámozza a Jobbik termékét.A szocialisták eladható termékek, a párthoz kapcsolódó felépített ügyek, izgalmas, szerethető arcok híján csak sodródnak az eseményekkel. A párthoz köthető média főképp az idősebb, már amúgy is elkötelezett szavazókat tudja megszólítani. A fiatalokat az interneten nem érik el, közösségi kommunikációjuk erőtlen, átadják a teret a civil kezdeményezéseknek, amelyek rendszeresen ellopják a showt a párt elől.Az LMP nyilvánosságkezelése rapszodikus. Vannak politikusaik, mint például Karácsony Gergely, akik érzik a médiát, képesek az infotainment logikájához alkalmazkodva kommunikálni, de arcaik többsége, így Schiffer András sem képes kilépni a bonyolultan, olykor arrogánsan kommunikáló értelmiségi szerepkörből. A kampányban kreatív és újszerű ügygenerálással és internethasználattal előrukkoló LMP mára beleszürkült a mezőnybe, amit nagyban annak köszönhet, hogy "túlgondolja a politikát", nem mer bátor termékfejlesztésbe fogni, pedig az áprilisban megszerzett szavazótábora nem visszafogottságot, hanem lendületet és újító magatartást várt tőlük.Az elkövetkező hónapokban komoly változások várhatók a közéletben. A változások generálója a kormány lesz. A költségvetési hiány csökkentéséhez elengedhetetlenek lesznek a fájdalmas döntések, amivel fogyasztóik egy részének is ártani fognak. A kérdés az, hogy képesek lesznek-e ezeket a lépéseket eladni a szavazóiknak, vagy fel kell készülniük arra, hogy tömegesen elvándorolnak tőlük. Természetesen az sem mindegy, hogy az elvándorló csoport mennyire lesz homogén, hiszen a kiszivárogtatott tervekből, mint például a szociális kiadások csökkentése, a leszázalékolások felülvizsgálata stb., arra lehet következtetni, hogy elsősorban az alsóbb társadalmi rétegeket érintik majd érzékenyen a változások.Ők jelentik a legkisebb kockázatot, hiszen egy részük amúgy sem aktív politikailag, ráadásul a rendszerváltás veszteseként már nehezen bízik meg bárkiben, így a Fideszben csalódva inkább a bizonytalanok, mint a Jobbik vagy az MSZP táborát erősítik majd. A Fidesz az esetleges veszteségek után pedig előállhat egy letisztult régi-új termékkel és újra a polgárság, a középosztály, az adófizetők, a "tisztességesen dolgozó családok" pártja lehet. Ezzel az üzenettel pedig már egyszer megnyerték a választást, igaz nem kétharmaddal. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Gárda",
"ELTE Társadalomtudományi Kar",
"Magyar Narancs",
"Politikai Tudományok Tanszék"
] |
Az exképviselő családi vállalkozásba vágott volna az V. kerületben, de párttársai és a Fidesz nem támogatták az ötletet.
A zalaegerszegi ügyészség december 20-i határozata szerint bebizonyosodott, hogy Táncsics Péter és Zuschlag János nem követett el bűncselekményt.
A kormány megbízta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI), hogy átfogó vizsgálat keretében ellenőrizze, minden szabályosan történt-e a civil szerveteknek, köztük az ifjúsági szervezeteknek kiutalt állami támogatások felhasználásakor 1998 és 2006 között, jelentette be Daróczi Dávid a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten.
Az MTV híradója szerint az ellenőrzés oka, hogy egy volt szocialista országgyűlési képviselőt, Zuschlag Jánost meggyanúsították, hogy gyermekalapítványok nevében pályáztak és nyertek el 50 millió forintot, de a pénzt nem arra használták fel, amire kérték. A szóvivő hangsúlyozta, a kormány keményen fellép mindenkivel szemben, akinél bebizonyosodik, hogy visszaélést követ el a közpénzek elköltésekor.
A döntés célja alapvetően a tájékozódás: a kormány tisztán szeretné látni, mik a tények a civil szervezeteknek folyósított állami támogatások ügyében. Az esetleges további lépésekről ennek fényében lehet majd dönteni. Daróczi Dávid tájékoztatása szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal július közepéig ütemtervet készít, ebből derül majd ki, pontosan milyen iratokra van szükség és mikorra készülhet el az átfogó jelentés. Ha a vizsgálat alapján szükség lesz rá, kemény kézzel intézkedni is fog a kormány, szögezte le a kormányszóvivő.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsította meg hat társával együtt Zuschlag Jánost, az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnökét. Daróczi kitért arra: azt is a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja majd meg, hogy a Zuschlag János nevével fémjelzett alapítványok mely állami szervektől mennyi támogatást kaptak. | [
"MSZP"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
Szocialista performansz, jobboldali háborgás Baranyában
Keszthelyi Jánosok lepték el a pécsi közgyûlést március hatodikán, miután több szocialista képviselő is ezen a néven jelent meg, utalva Hoppál Péter megkérdőjelezhető 2006-os kongresszusi szereplésére. A fideszes városatyáé az a kétes dicsőség is, hogy az első Orbán-ellenes baloldali tüntetésen az ő ügyét vették elő a szocialista szimpatizánsok.
Bár kedden a Fidesz pécsi frakcióvezető-helyettese, Hoppál Péter még azt remélte, hogy az először a Hírszerző által megírt fideszes fantomküldött-ügy aznap kiadott sajtóközleményével lezárul, a jelek szerint erre még várnia kell.
Mint ismeretes, Hoppál egy mohácsi küldött, Keszthelyi János helyett vett részt a Fidesz 2006. májusi kongresszusán - a Fidesz álláspontja szerint teljesen jogszerûen, a szocialisták, és néhány névtelen Fidesz tag szerint viszont megkérdőjelezhető módon.
Pécsen a Hoppál-ügy fogadta Orbán Viktort (Fotó: Hírszerző)
Hoppál nincs, Keszthelyik vannak
Hoppállal Orbán ellen
Az MSZP pécsi szervezete kedden sajtótájékoztatón jelentette be , hogy információik szerint Hoppál Péter a kongresszus idején nem volt a Fidesz tagja (válaszközleményében Hoppál közölte, hogy a kulturális tagozat révén ekkor már párttag volt) és egyben véleményük szerint akár okirat-hamisításról is lehet beszélni ebben az esetben. A szocialisták akkor azt is kilátásba helyezték, hogy a témát előveszik a soros városi közgyûlésen is.Ez meg is történt: kilenc szocialista képviselő Keszthelyi János kitûzőkkel jelent meg az ülésen. Ezzel Tóth Bertalan pécsi MSZP elnök keddi mondata önbeteljesítővé vált, Tóth ugyanis arról beszélt, hogy reméli, nem bukkan fel Keszthelyi János a pécsi közgyûlésben Hoppál Péter helyett. Sajátos módon egyébként az alpolgármesteri posztot betöltő Tóth is Keszthelyi János kitûzővel jelent meg.Ezzel szemben maga Hoppál nem jelent meg az ülésen, igaz, hiányzása igazolt volt: a Pécsett kampányoló Orbán Viktor kísérte. Más kérdés, hogy mindez a jelenlegi helyzetben nem feltétlenül volt szerencsés húzás, ugyanis a képviselő távolmaradása azt a benyomást erősíthette, hogy valami rejtegetnivalója van az ügyben.A szocialisták ráadásul végig napirenden tartották a kérdést: több képviselőjük is kérdést intézett Tasnádi Péter polgármesterhez Hoppál Péter hollétét firtatva, amire természetesen a város vezetője nem tudott válaszolni.Tasnádi az alól a kérdés alól is kibújt, hogy ő hogyan ítéli meg Hoppál 2006-os kongresszusi vendégszereplését; mint mondta, ennek megítélése a Fidesz dolga. A Hírszerző információi szerint egyébként elképzelhető, hogy a helyi szervezetben a következő hetek során kivizsgálják az ügyet.A Fidesz-frakciónak mindenesetre nem jött be különösebben a szocialista performansz: Páva Zsolt frakcióvezető azt nemes egyszerûséggel idétlenkedésnek minősítette, míg más jobboldali képviselők egyes szocialista politikusok korábbi hiányzásait rótták fel.Míg a közgyûlés termében az MSZP hívta fel a figyelmet Hoppál Péterre, pár méterrel arrébb, a Széchenyi téren újfajta képződményt figyelhettek meg a pécsiek: baloldali Orbán ellenes tüntetőket.Az egyes beszámolók szerint mintegy 20, más források szerint pontosan 12 tüntető dobokkal-sípokkal és transzparensekkel várta a Mûvészetek Házában tartott sajtótájékoztatójáról távozó volt miniszterelnököt. A transzparensek a 2006-os kongresszuson Hoppál részvételével történt állítólagos csalást emlegették fel.A pártelnök mindenesetre nem zavartatta magát: lekezelt a tüntetőkkel, majd folytatta programját, majd mire a rendőrök intézkedhettek volna, véget is ért a demonstráció. | [
"Fidesz"
] | [] |
Kedden délután megkezdi munkáját a kormány Gripen vadászrepülőgépek beszerzését vizsgáló bizottsága – jelentette be Vadai Ágnes elnök, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón, megnevezve a testület tagjait.
A testület katonai beszerzéssel foglalkozó tagja Kapusy György nyugállományú mérnök ezredes, nemzetbiztonsági szakértője Buzálné Szabó Mária, pénzügyi szakértője pedig Petőfi László lesz.
A nyugállományú Kapusy György 1962 és 2001 között hivatásos katona volt, utolsó beosztása a Magyar Honvédségnél haditechnikai csoportfőnök, 2004 és 2006 között pedig a NATO fenntartási és ellátási szervezetének volt az elnöke. Az ő feladata lesz a beszerzés katonai oldalának vizsgálata.
A 2005 óta nyugdíjas Petőfi László 1968 és 2002 között a közlekedési, majd az informatikai tárcánál dolgozott különböző beosztásokban. Tőle azt várják, hogy a beszerzés költségvetési megalapozottságát vizsgálja meg.
Buzálné Szabó Mária a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági irodájának a tanácsadójaként, illetve vezetőjeként is dolgozott, előtte az Országgyűlés Hivatalában, illetve ügyvédként tevékenykedett.
Őszig kész a jelentés
Vadai Ágnes elismerte, hogy a korábban tervezetthez képest csúszásban vannak, de ezt azzal indokolta, hogy nehéz volt valóban független szakértőket találniuk a feladatra, valamint alapos nemzetbiztonsági vizsgálaton kellett átesniük a tagoknak. Közölte: az egy hónapos csúszás ellenére, a testület szeptember 15-ig elkészíti jelentését. Mint mondta, a bizottság tagja lesz egy jogász is, akinek nemzetbiztonsági vizsgálata még folyamatban van.
A bizottság első ülését kedden délután tartja a Honvédelmi Minisztériumban. Ezen az ülésen a testület ügyrendjével és munkatervével foglalkoznak majd. A már begyűjtött iratokat csak a HM-ben tekinthetik meg a tagok, onnan nem vihetik ki őket – tette hozzá Vadai Ágnes. Mint mondta, szeretnének személyes meghallgatásokat is tartani. Kiemelte: a szerződéskötést, valamint annak későbbi módosítását is vizsgálni fogják.
Kivizsgálják a beszerzést
Daróczi Dávid kormányszóvivő indoklása szerint a kormány saját hatáskörében kezdett vizsgálatot, hogy a beszerzés teljes folyamatát áttekintse szakértők segítségével. Nem érthető ugyanis, hogy miközben az Orbán-kormány idején 2001-ben teljes szakmai egyetértés alakult ki abban, hogy amerikai vadászgépek váltsák le a honvédség orosz gépeit, a kormány váratlanul a szakmai és a politikai szereplők meglepetésére a svéd Gripen-vadászrepülők beszerzése mellett döntött. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Országgyűlés Hivatala",
"Magyar Honvédség",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Január 1-jétől nem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) adja ki az építési engedélyt a műemlék vagy műemléki környezetben lévő épületek átalakítására, felújítására, hanem az újonnan alakuló kormányhivatalok, amelyekbe tizennégy más, eddig független szakhatósággal együtt az örökségvédelmet is bevonják. Konkrétan az történik majd, hogy a KÖH regionális és megyei irodái, valamint fővárosi irodája a műemlékvédelmi szervezetről leválva az illetékes megyei – illetve a budapesti iroda a fővárosi – kormányhivatal szervezetébe kerül át, önálló szakigazgatási jogállással. Ez egyelőre nem jelent költözést: mindenki marad a helyén, az átcímerezett irodák személyi állománya is változatlan, csak a szervezet lesz más. Másfelől nézve feldarabolódik egy 172 éve sikeresen működő szervezet, az örökségvédelmi hatóság. Független szervnek csupán a KÖH budapesti központja marad meg, vidéki irodái szervezetileg leválnak. Tulajdonképpen mintha végtagjait veszítené el az örökségvédelmi hivatal.
Ahogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától kapott tájékoztatásban áll: a KÖH országos illetékességű szerveit (Műtárgy-felügyeleti Iroda, Nyilvántartási Iroda) a közigazgatási integráció nem érinti, ezek a központi hivatal részeként változatlan feladat- és hatáskörrel, valamint illetékességgel működnek tovább. A KÖH jelenleg regionális, területi szervei azonban a megyei kormányhivatalok szervezetébe integrálódnak, mint kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek. Feladat- és hatáskörüket a szervezeten belül önállóan fogják gyakorolni, s az lényegében véve azonos lesz az eddigivel: a műemlékekkel és a régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos első fokú hatósági és szakhatósági jogkörök tartoznak hozzájuk. Munkáltatójuk a kormányhivatal lesz, szakmai felügyeletüket azonban továbbra is a KÖH látja el. A másodfok is a KÖH-nél marad, vagyis műemléki engedélyezési ügyekben oda lehet majd fellebbezni egy-egy területi iroda döntése ellen.
Bár az átalakulás január 1-jétől lép érvénybe, a betagolásra váró irodákon egyelőre még nem nagyon tudnak részleteket, a végrehajtási utasítást a két ünnep között várják. Még az sem világos, hogy pontosan milyen illetékességi területen dolgozik majd egy-egy iroda. Mert bár a kormányhivatalok kizárólag egy-egy adott megye területén illetékes hatóságok lesznek, úgy tudjuk, a betagozódó örökségvédelmi irodák között lesz olyan, amelyik több megye területére kiterjedő, regionális feladatot lát majd el, tehát kilóg a megyei keretekből.
Az átalakulás mikéntjéről hetek óta szerettük volna megkérdezni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal december 1-jén véglegesített elnökét, Tamási Juditot, aki azonban az ünnepekig nem érezte elérkezettnek az időt, hogy beszéljen az átalakulás mikéntjéről, s hogy jó-e ez a műemlékvédelemnek, majd pedig év végi külföldi útja miatt nem tudott válaszolni érdeklődésünkre. Nem hivatalosan azonban azt a tanácsot kaptuk a KÖH vezető köreiből, hogy nem érdemes kongatni a vészharangot, s januárban adnak széles körű tájékoztatást.
Hogy érdemes-e kongatni a vészharangot, azzal kapcsolatban vannak más vélemények is. Egyebek mellett például az, hogy a regionális és megyei irodák munkatársai eddig nemcsak építésengedélyezési feladatokat láttak el, hanem egyéb, a kormányhivatali munkában nem feltétlenül preferált értékvédelmi feladatokat is, mint például egy adott területen a védendő értékek feltárása, a váratlanul veszélybe került, még nem védett értékek gyors védelme, a már védett műemlékállomány állapotának rendszeres ellenőrzése. Ezek elsikkadhatnak az új szervezeti keretekben. Vannak, akik szerint a műemlékvédelem lényege, miszerint a közösségi érték védelme nevében beavatkozhat a magántulajdon szabad gyakorlásába, sérül azáltal, hogy akik ezt a kivételes jogot gyakorolják, más érdekektől való függésbe kerülnek. A műemlékvédelem bekerül a helyi érdekek szövevényébe, s munkájuk oly hatástalan lesz, mint a hasonló viszonyok közt működő helyi főépítészeké.
Műemlékesek szerint a munkájuk rideg elvárások alkalmazásává válhat, holott a műemlékvédelem a kormányhivatalok alá kerülő többi szakhatóságénál érzékenyebb, nehezen szabályokba foglalható elvárásrendszer. Sérülhet a műemléki érdek a kormányhivataloknál elvárt rövidebb ügyintézési határidő miatt is: a rengeteg adminisztrációval járó engedélyezési ügyeket nehéz lesz néhány napos határidővel lebonyolítani, a minőség sérelme nélkül. A műemléki szempontból hibás döntéseket pedig másodfokon sem lehet majd igazán orvosolni – habár a másodfok maga a KÖH lesz –, mert ez csak törvényességi felülvizsgálatot jelent majd, nem műemlékit. | [
"Kulturális Örökségvédelmi Hivatal"
] | [
"Műtárgy-felügyeleti Iroda",
"Nyilvántartási Iroda",
"Nemzeti Erőforrás Minisztériuma"
] |
Azt mindenki tudja, hogy Semjén Zsolt imád vadászni. De hogy énektanár felesége, idős édesanyja és évtizedek óta Stockholmban élő bátyja is osztozik ebben a szenvedélyben? Mi is meglepődtünk. Kíváncsiak lettünk, hogy a miniszterelnök-helyettes énektanári munkája mellett egyházzenészként tevékenykedő felesége milyen jövedelemből vett telket, és épített rajta szép nagy vadászházat Gánton.
Fejér megyében, Felcsúttól csupán néhány kilométerre fekszik Gánt, egy festői szépségű falucska a Vértes lábánál. A település neve 1999-ben vált közismertté: ekkor írta meg az ÉS, hogy miképp használták fel a Fidesznek állami tulajdonból juttatott székház eladásából származó pénz egy részét Orbán Győző gánti bányaipari vállalkozásával, a Dolomit Kft-vel kapcsolatos tranzakciókhoz. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy Gánton van annak a vadásztársaságnak is a székhelye, amelynek a KDNP-t vezető Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az elnöke. És van itt egy családi ház is, amely a Semjén-család egyes tagjainak tulajdona – azzal a megszorítással, hogy a gánti ingatlan vonatkozásában Semjén Zsolt szigorúan nem értendő bele a családba: nemhogy nem tulajdonosa, de még csak nem is haszonélvezője a háznak, legalábbis a tulajdoni lap tanúsága szerint.
Elmentünk Gántra, és ha már ott jártunk, megnéztük a Dolomit Kőbányászati Kft. telephelyét – impozáns bányaipari komplexumot találtunk. Megkerestük a faluban a Vértes Vadásztársaság székhelyének otthont adó ingatlant – ennek a vadásztársaságnak az elnöke Semjén Zsolt. A szépen rendben tartott épülettől mindössze pár lépésre, az utca túloldalán található az a gondozott, kerti tavacskával, sütödével és hatalmas faszoborral ékesített telken álló új építésű jókora lakóház, melynek kerítéskapuján a Semjén név szerepel, méghozzá kétszer is. Igaz, egyik sem Semjén Zsolté – ami abból a szempontból rendben is van, hogy a szalonkarajongó miniszterelnök-helyettes vagyonnyilatkozatában nem található gánti ingatlan.
Ugyanakkor az épületet az általunk megkérdezett helyiek egytől-egyig Semjén Zsolt házaként emlegették, mondván, gyakran látják itt a miniszterelnök-helyettes urat. Arra a kérdésre, hogy akkor a vadászházként emlegetett ingatlan névtábláján miért a család más tagjainak neve szerepel, a helyiektől nem kaptunk választ. Pedig minden körülmény Semjén Zsolt vadászszenvedélyét látszik kiszolgálni: az ingatlan előtt földút vezet az erdőbe, illetve az erdő szélén álló vadlesek felé; vele szemben áll a vadásztársaság székháza; magán a telken nincs egyetlen gyümölcsfa, egyetlen bokor vagy virágágyás sem, semmi, ami a hagyományos víkendtelek szerves tartozéka szokott lenni, vagyis az ingatlan láthatólag nem a hétvégi rekreációs célú kertészkedést szolgálja. Ez alapján logikus lenne azt feltételeznünk, hogy a névtáblán szereplő családtagokat is a vadászszenvedély köti Gánthoz.
Csak hát nehéz ezt a – gánti ingatlanban manifesztálódó – szenvedélyt a földhivatali nyilvántartás szerinti tulajdonosokról és haszonélvezőkről feltételezni. Például Semjénné Menus Gabrielláról, aki az orsolyita nővérek tulajdonában lévő (ám a ferencesek által fenntartott) Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium énektanára; hasonlóképp a miniszterelnök-helyettes 82 éves édesanyjáról, vagy évtizedek óta Stockholmban élő bátyjáról. Velük ellentétben Semjén maga többször hangoztatta, hogy gyerekkori, a későbbi vadászszenvedélye kialakulásában döntő jelentőségű élményei kötik a faluhoz. Tegyük hozzá, Semjén a faluban közkedvelt személy: a helyiek nemcsak azt mondták el, hogy a miniszterelnök-helyettes úr gyakran látogat a faluba, rendszeresen jár a környező erdőkbe vadászni; hanem azt is, hogy nagyon sokat segít a településnek, legutóbb például a jótékonysági futóverseny fővédnöke volt.
A földhivatali nyilvántartás szerint Semjénné Menus Erzsébet 2011.szeptember közepén vásárolta az 1932 négyzetméteres gánti telket, amelyre idén március elején jegyezték be a házat; hitel nincs az ingatlanon. Kíváncsiak lettünk, hogy a miniszterelnök-helyettes életrajza szerint énektanári munkája mellett egyházzenészként tevékenykedő felesége milyen jövedelemből vette a telket, és építette rajta ezt a szép nagy házat – az ingatlan értéke a környékbeli árak alapján valahol 30 és 45 millió forint között lehet. Kérdéseinkkel megkerestük tehát Semjén Zsoltot – íme a válasz:
"Tisztelt Asszonyom! Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrhoz intézett megkeresésére az alábbi választ adjuk: A gánti ingatlan három család: Semjénné Menus Erzsébet tulajdonában, illetve Georg Semjén-Vécsey (Svédország) és Dr. Semjén Miklósné ingyenes használatában van. Az ingatlan felépítéséhez a fedezetet a három család együtt biztosította. Ezért Georg Semjén-Vécsey részére Semjénné Menus Erzsébet családja lemondott teljes családi örökségéről 2011-ben kelt szerződésben, illetve közjegyzői okiratban Georg Semjén-Vécseynek és Dr. Semjén Miklósnénak ingyenes használati jogot biztosított az ingatlanra. Az ingatlan 176 négyzetméter, amelyet heti rendszerességgel használnak. Megemlítem, hogy mindhárom család nemzedékek óta – mintegy fél évszázada – szorosan kötődik a kis vidéki településhez."
Még mindig nem láttunk tisztán a vásárlás és építés forrásait illetően, ezért újabb kérdésekkel fordultunk a miniszterelnök-helyetteshez. Leginkább azt szerettük volna megtudni, hogy mi az oka annak, hogy a Semjén-ágról érkező családi örökség előre megkapott része nem a majdani örökös Semjén Zsolt, hanem a felesége nevére került, illetve pontosan milyen értéket képviselt ez az örökség; továbbá, hogy a felek – Semjénné asszony, dr. Semjén Miklósné, valamint Georg Semjén – milyen arányban, mekkora összegekkel járultak hozzá az építkezés költségeihez. Megkérdeztük azt is, hogy az elmúlt esztendőben hányszor fordult meg az ingatlanon Semjén Zsolt és szűkebb családja, valamint édesanyja és Stockholmban élő bátyja; ezen kívül pedig felvilágosítást kértünk a család Gánthoz való "mintegy fél évszázados, szoros" kötődéséről, mivel ilyesmiről Semjén Zsolt életrajzaiban nem olvashattunk. Erre a levelünkre azonban már csak az alábbi szűkszavú válasz érkezett:
"Tisztelt Asszonyom! A kérdezettekre az alábbi választ adjuk: Semjén Zsolt és felesége értelemszerűen házassági vagyonközösségben van. Georg Semjén-Vécsey részére történt örökségről való lemondás egy budai lakásingatlan vonatkozásában történt, még a ház építése előtt, 2011-ben. Az ingatlan természetesen szerepel Semjénné Menus Erzsébet hozzátartozói vagyonnyilatkozatában. A Semjén Zsoltra vonatkozó vagyonjogi kérdésekre – az átláthatóságot biztosítandó – már az előzőekben válaszoltunk, a további kérdéseik már olyan személyek vagyonára és magánéletére vonatkoznak, akik nem közszereplők."
Van tehát egy sokmilliós értékű ingatlan, amely egyértelműen az egyik magas közjogi méltóság nem is palástolt szenvedélyét látszik kiszolgálni. Ennek az ingatlannak, amit a beszámolók szerint heti-kétheti rendszerességgel használ, és amit a helyiek egyértelműen az ő házának tekintenek, a miniszterelnök-helyettes a tulajdoni lap szerint se nem tulajdonosa, se nem haszonélvezője, így értelemszerűen nem is szerepel a vagyonnyilatkozatában.
Nem világos ugyanakkor, hogy pontosan milyen családon belüli tranzakciók révén lett a gánti ingatlan tulajdonosa Semjén felesége, mint ahogy az sem, hogy 82 éves édesanyja számára milyen valódi haszonnal járhat egy nem életvitelszerűen lakott vidéki ház ingyenes használati joga. A valóság ettől még akár egybe is eshet a látszattal – erről viszont a nyilvánosság a magyar közszereplők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos szabályozás teljes komolytalansága miatt nem tud meggyőződni. Maradnak tehát a kérdések és kételyek a gánti vadásztársaságot vezető pártelnök családtagjai által birtokolt gánti ház ügyében.
Erdélyi Katalin – Becker András | [
"Vértes Vadásztársaság"
] | [
"Dolomit Kft-vel",
"Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium",
"Dolomit Kőbányászati Kft."
] |
Ahogy azt korábban is sejteni lehetett, a Sagemcom Magyarország Kft. fogja telepíteni a hazai étel- és italautomatákba az adóhatósághoz való bekötéshez szükséges automata felügyeleti egységeket (afe). A közbeszerzési adatbázisban közzétett november elsején aláírt szerződés szerint a Sagemcom nettó 3,9 milliárd forintért fogja elvégezni ezt a munkát, az eredetileg tervezett 2,4 milliárd helyett.
hirdetés
A cég alvállalkozókat is igénybe vesz, köztük a Rogán Antal propagandaminiszter elektronikus aláírási szabadalmát is jegyző MobilSign Kft.-t. A cég egyetlen tulajdonosa dr. Kertész Balázs belvárosi ügyvéd, Rogán Antal egyik legfőbb bizalmasának egykori felesége, Pozsgai Petra. Ennek az a másik érdekessége, hogy a Magyar Postának az automata felügyeleti informatikai rendszerének kialakításához egy tanúsítványra volt szüksége, amelyet a Rogán Antal feltalálótársaihoz köthető Hunguard Kft. adott ki (más nem is adhat). Ennek a cégnek az egyik tulajdonosa Csík Balázs, aki a rendszer kiépítésében részt vevő MobilSign Kft. ügyvezetője is.
A francia háttérrel rendelkező Sagemcomnak igencsak sietnie kell az automaták bekötésével, mivel szűk egy hónapja maradt, hogy
az országban található csaknem 30 ezer automatába beszerelje a felügyeleti egységet.
A Magyar Ital- és Áruautomata Szövetsége (MIÁSZ) korábban azt nyilatkozta, hogy erre legalább négy hónapra lenne szükség, ugyanis a rendelet szerint december elseje után nem működhetnek bekötetlen automaták. A rendelet kihirdetésekor az eredeti terv az volt, hogy a készülékeket már július 1-jétől bekössék az automata felügyeleti egységen keresztül az adóhatósághoz.
Ahogy korábban megírtuk: a felügyeleti egység bekötésére kiírt meghívásos közbeszerzésre hárman jelentkeztek, ebből két társaság felelt meg a követelményeknek, a Tigra Kft. és a Sagemcom Magyarország Kft. A cégnek több kormányzati kötődése van, mint a Tigrának, a Sagemcom ügyvezető igazgatója, Dubi Zoltán az egykori Népszabadság cikke szerint
a szocialista kormányok alatt nyert el milliárdos közbeszerzéseket, az utóbbi években pedig az online pénztárgépbizniszben volt érdekelt.
A cég az adóügyi ellenőrző egységek fejlesztésében jeleskedett. Dubi emellett kisebbségi tulajdonosa volt a TSDM Holding Kft.-nek is, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapított.
A javaslat benyújtásakor több cég vállalkozott volna a felügyeleti rendszer kialakítására, egyben a szolgáltató szerepére, de a rendeletet egy cégre szabták. Ugyanis bevezették az eddig ismeretlen, menedékes felügyeleti szolgáltató fogalmát, amelynek kijelöléséért és szabályozásáért a kormány felel. Ezt a feladatot csak olyan cég láthatja el, amely a 2000-es lélekszám feletti településeken ügyintézésre alkalmas ügyfélszolgálatot működtet. Ehhez Magyarországon egyetlen cég rendelkezik megfelelő infrastruktúrával, méghozzá a Magyar Posta Zrt.
A nemzetgazdasági tárca korábban, az automata felügyeleti rendszerről szóló rendelettervezet ismertetésekor elsősorban azzal érvelt az étel- és italautomaták online adóhivatali bekötése mellett, hogy a tapasztalatok szerint ezek üzemeltetőinek jelentős része az adók megfizetése nélkül folytat kereskedelmi tevékenységet. | [
"Sagemcom Magyarország Kft.",
"TSDM Holding Kft.",
"MobilSign Kft.",
"Hunguard Kft."
] | [
"Magyar Posta",
"Magyar Ital- és Áruautomata Szövetsége",
"Tigra Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] |
Az LMP azt kéri Hende Csaba honvédelmi minisztertől, hogy engedjen betekintést a 2011. végén módosított, angol nyelvű Gripen-szerződésekbe - írta az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében Dorosz Dávid.
Az ellenzéki politikus kéri továbbá, hogy ha a szerződés minősített adatokat tartalmaz, akkor a minősített adat védelméről szóló törvény alapján a képviselőknek, mint közfeladatot ellátó személynek, biztosítsanak felhasználói engedélyt a szerződésbe történő betekintéshez.
Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának LMP-s tagja arra emlékeztet, hogy január elején a honvédelmi miniszter egyeztetésre hívta a parlamenti pártokat, a Gripen-flotta lízingszerződése miatt. A politikus közlése szerint a képviselők a január 6-án megtartott pártközi egyeztetésen sem hallhattak minden adatot, ott csak néhány részlet derült ki, Hende Csaba viszont azt mondta, hogy az LMP képviselője betekintést nyerhet az aktába, ha ebbe a svéd fél is beleegyezik. Ezért a párt továbbra is azt kéri a minisztertől, hogy tegye elérhetővé a szerződéseket.
Dorosz Dávid visszautal arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium 2011. végén módosította a Svédországgal kötött Gripen-szerződést. Hangsúlyozza, hogy a módosítások tartalmáról először csak a sajtón keresztül lehetett érdemben értesülni. Hozzáteszi, a sajtóból annyit lehet tudni, hogy hosszabb lett a lízingszerződés futamideje, amellyel "az állam állítólag 63 milliárd forintot takarít meg". Azt azonban, hogy pontosan mi szerepel a megállapodásban, és hogy a svéd fél mit kér a módosításért cserébe a magyar államtól, azóta sem ismert - hívja fel a figyelmet. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Honvédelmi és rendészeti bizottság"
] |
Zűrös üggyel terhelt egyházi iskolának ítélt meg közel 180 millió forintot ingatlanvásárlásra a kormány néhány hónappal ezelőtt, noha költségvetési csalás gyanúja és más bűncselekmények miatt is nyomozás folyik az intézmény gazdálkodásával összefüggésben. Az intézménynek egyébként a kormányhivatal is vizsgálja a működését, az államkincstár pedig visszafizetési kötelezettséget írt elő "jogosulatlan elszámolások miatt".
A kormány összesen 177 millió 889 ezer forint támogatást ítélt meg ingatlanvásárlásra a fiktív mongol diákokkal való trükköző csepeli református iskolának – szúrta ki a 24.hu. A támogatásról szóló kormányhatározat a november 16-i Magyar Közlönyben jelent meg, lapunk közel egy hónappal később, december 14-én számolt be az Egressy Béni Művészeti Szakgimnázium körüli anomáliákról, így a kabinet a döntés időpontjában a sajtóból még nem értesülhetett problémákról. Csakhogy egy 2020. decemberi feljelentés után tavaly ősszel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már javában nyomozott költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt – ez még most is tart –, ráadásul jelenleg is vizsgálja az iskola működését az illetékes kormányhivatal, valamint a Magyar Államkincstár.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányhatározatból az is kiderül, hogy az iskola javára történő, 177,8 millió forintos átcsoportosításról a helyettese, Semjén Zsolt kezdeményezésére döntöttek.
Megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy tudtak-e az iskolával kapcsolatos problémákról, illetve ezek ismeretében felülvizsgálják-e a támogatásról szóló kormányhatározatot. Megkerestük külön Semjén Zsoltot is, hogy miért tartotta fontosnak, hogy ezt az intézményt támogassák. Cikkünk megjelenéséig az érintettek nem reagáltak.
Kapcsolódó Mongol diákokkal trükközhetett egy egyházi iskola Úgy kapták a jegyeket, hogy itt sem voltak az ázsiai diákok.
Decemberben írtunk arról, hogy az iskola az előző, 2020/21-es tanévben annak ellenére szerepeltette a tanulói névsorban a korábbi mongol diákjait, hogy azok a koronavírus-járvány miatt 2020 júniusában hazarepültek Mongóliába, és a magyarországi gondviselőjük jelezte írásban, hogy nem fognak visszatérni, egyúttal kérte, hogy vegyék ki őket a nyilvántartásból.
A mongol diákok (összesen 14-en voltak) még fiktív osztályzatokat és évvégi bizonyítványt is kaptak, bár ők erről nem is tudtak. Mindennek azért lehet jelentősége, mert így az iskola felvehette utánuk az állami normatívát.
A Magyar Államkincstár november végén tartott helyszíni ellenőrzést, de nem a 2020/21-es tanévre, hanem a 2020-as esztendőre nézte át a tanulólétszámot. A 24.hu birtokába került jegyzőkönyv szerint pont tizennégy tanulóval többet jelentettek be, ennyi diák után vettek fel jogosulatlanul támogatásokat. Viszont ők magyar tanulók voltak, a mongol diákok esetében – egyikük kivételével, akinek nem találták meg a tartózkodási engedélyét – nem állapítottak meg rendellenességet. Ez azért fordulhatott elő, mert a 2020. október 1-jei időpontra vonatkozóan vizsgálták a létszámot, márpedig a mongol tanulóknak csak október 30-án járt le a tartózkodási engedélyük, vagyis így nem találták jogosulatlannak a tanulói létszámban való feltüntetésüket. Végül az államkincstár egy külön határozatban összesen 1 millió 749 ezer forint visszafizetését rótta ki az intézményre.
A kormányhivatal decemberben razziázott az iskolában, és számos szabálytalanságot tárt fel. A helyszíni szemle során kilenc tanárról állapították meg, hogy a szakképzettségük nem felel meg az általuk oktatott tantárgy feltételeinek, további öt oktató pedig nem szerepel a Köznevelési Információs Rendszer nyilvántartásában. Gondok voltak a tanügyi dokumentumokkal is: a beírási naplók egy részében a bejegyzések nem voltak aláírva, lepecsételve, eltértek a dátumok a törzslapokon szereplő dátumoktól, és nem voltak összhangban az osztályzatok és a felmentések a Kréta-rendszerben és az osztálynaplókban. A mongol diákok ügyében pedig további vizsgálatokat tartanak szükségesnek a "tényállás teljeskörű tisztázása érdekében". | [
"Egressy Béni Művészeti Szakgimnázium",
"Magyar Államkincstár",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Miután kiderült, hogy az oligarchaszerepből önmagát kigolyózó Simicska Lajos lényegében valamennyi üzleti érdekeltsége korábbi üzlettársához, Nyerges Zsolthoz kerül, megírtuk, hogy nem ő lesz a cégek végállomása, hanem az ország leggyorsabban gazdagodó vállalkozója, Mészáros Lőrinc.
Úgy tűnik, hogy ez a folyamat el is kezdődött. A 444.hu cikke szerint október 25-én a Mezort Zrt. tulajdonjoga Nyergestől Vörös József ügyvédhez került, aki korábban Mészáros Lőrincet képviselte egy földvásárlási árverésen, és ő a jogi képviselője annak az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által vezetett alapítványnak, amely a felcsúti Puskás Akadémiát működteti.
A Mezort és Vörös nem válaszolt a portálnak, mindenesetre nem valószínű, hogy az ügyvéd saját maga rendelkezne akkora összeggel, amely a vállalat megvásárlásához szükséges. A Mezort ugyanis annál is sokkal jelentősebb társaság, mint ami a 444.hu cikkéből kiderül, ez fogja össze a teljes egykori Simicska-agrárportfóliót, amelynek része három, 2001-ben privatizált állami gazdaság, 2051-ig szóló földhasználati joggal. Tavalyi konszolidált (a leányvállalatok számait is magában foglaló) beszámolója szerint
árbevétele 8,6 milliárd forint volt, adózott eredménye pedig elérte a 975 millió forintot.
A három egykori állami gazdaság, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt., a Lajta-Hanság Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. közel 17 500 hektáron folytat növénytermesztést.
Ha a Mezort-csoport valamilyen formában tényleg Mészáros Lőrincnél köt ki, akkor ő, illetve a családja lesz a második legnagyobb "földbirtokos" Magyarországon. Azért kell idézőjelbe tenni a kifejezést, mert a törvények szerint idehaza egy magánszemély legfeljebb 300 hektár termőföldet birtokolhat, cégek (jogi személyek) pedig semennyit, csak bérelhetnek. Így azt lehet sorba állítani, hogy egy-egy üzletember érdekeltségei mekkora bérelt területen gazdálkodnak.
A G7 korábbi adatgyűjtését és számítását alapul véve a felcsúti vállalkozó érdekeltségei 30,5 ezer hektáron gazdálkodhatnak majd. (Ez nagyjából annyi, mint Pest területe Csepel nélkül.) Ez már csak 15 százalékkal marad el Csányi Sándor agrárbirodalmának 35 ezer hektárjától. Nyergest pedig természetesen meg fogja előzni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárójaMiután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.
Egy sajátos gyűjtögetési versenyben viszont már a Mezorttal átveheti Mészáros a vezetést: 5 lesz az érdekeltségében abból a 12 állami gazdaságból, amelyet még az első Orbán-kormány privatizált. Formailag a menedzsmentnek, jó részük azonban nem sokkal később nagybefektetőknél kötött ki, ezért aztán ez a magánosítás kiérdemelte a piszkos 12 elnevezést. A Mezort-portfólióba tartozó háromról már volt szó, a herceghalmi, valamint a hidasháti pedig eddig is Mészáros érdekeltségébe tartozott.
Vállalat Csányi Sándor Mészáros Lőrinc Mezort nyerges zsolt oligarcha Vörös József Olvasson tovább a kategóriában | [
"Mezort Zrt."
] | [
"Szombathelyi Tangazdaság Zrt.",
"Puskás Akadémia",
"Lajta-Hanság Zrt.",
"Sárvári Mezőgazdasági Zrt."
] |
Egy állami hivatal évi 70 millió forint összeget fizetett azoknak az irodáknak a bérléséért, amelyekért ma az MSZP 46,5 milliót fizet. Megítélésünk szerint felmerül a burkolt pártfinanszírozás gyanúja – fogalmazott Répássy Róbert sajtótájékoztatón.
Az ellenzéki képviselő azt mondta, ha elfogadják irányadó árnak, amit az állami hivatal (a Magyar Turizmus Zrt.) fizetett, akkor joggal merül fel a kérdés, miért kaphatta meg ugyanazokat az irodákat harmadával olcsóbban a szocialista párt. A távirati iroda felvetésére, hogy kikérték-e ingatlanszakértő véleményét a tarifaeltérés indokoltságáról a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben, Répássy közölte: irányadónak az állami hivatal bérleti díját tekintették. Hozzátette: ismeretei szerint az ingatlanpiac árai stabilak, inkább az a jellemző, hogy felfelé mennek az árak.
A politikus úgy vélte, az ingatlanpiacon senki nem tapasztalja, hogy ilyen mértékben mennek lefelé az árak. A frakcióigazgató további kérdésre azt mondta, információik szerint az állami hivatal 2002-ben kötötte a bérleti szerződését, míg az MSZP szerződése idén született. Szerinte ahelyett, hogy a szocialista párt perrel fenyeget, inkább tisztáznia kellene, miért kapta olcsóbban az irodákat, mint az állami hivatal.
Az ellentmondások miatt a Fidesz felszólítja a szocialista pártot, tisztázza ezt a anomáliát – közölte a képviselő. Répássy leszögezte: amennyiben azt az MSZP nem teszi meg, marad a gyanú, és akkor az MSZP-nek a pártfinanszírozás tisztábbá tételére irányuló mindenféle politikai nyilatkozata teljesen hiteltelen a jövőben.
A Heti Válasz legfrissebb számában arról írt, hogy a Magyar Turizmus Zrt. jogcím nélkül utalt ki 200 millió forintot a Vérmező úti pártközpontnak helyet adó irodaház tulajdonosának.
Nyakó István, az MSZP szóvivője Répássy felvetésére elmondta: a szocialista párt havonta 10 euró/ négyzetméteres áron bérli a Vérmező úti irodákat. A Magyar Turizmus Zrt. által ugyanerre a területre fizetett bérleti díj a 2006. áprilisi szerződéshosszabbítás alapján havonta 9,80 euró/ négyzetméter volt, azaz a cég kevesebbet fizetett, mint az MSZP – fűzte hozzá. A szóvivő elmondása szerint a jelenlegi bérlők által fizetett bérleti díjak átlagosan 10-12 euró között mozognak. Megjegyezte: az ingatlanpiacon hasonló árak vannak az ilyen kategóriás irodákra.
Heti Válasz: olcsóbban bérel az MSZP
Bódis András, a Heti Válasz belpolitikai rovatvezetője pénteki közlése szerint a bérleti szerződés több módosítása után az irodákat bérlő Magyar Turisztikai Hivatal (MTH) a bérleti díjért és az üzemeltetésért négyzetméterenként 16 eurót fizetett havonta, ami 2,5 euróval több, mint amit az MSZP ma fizet az irodaház tulajdonosának. "A valóság: 2002-ben a Magyar Turisztikai Hivatal jogelődje 20 eurós négyzetméterenkénti összeg havi megfizetésében állapodott meg a Vérmező úti irodaház tulajdonosával (az összeg a bérleti díj és az üzemeltetés együttes költségét jelöli); 2003-ban a bérleti szerződést úgy módosították, hogy a 20 eurós ár 18 eurósra csökkent" – tartalmazza a Heti Válasz újságírójának közleménye.
Mint írta, egy újabb, 2004-es módosítás szerint a bérleti díj és az üzemeltetés együttes költsége 17 euróra módosult, majd 2006. április 18-án az MTH meghosszabbította az irodaház negyedik és ötödik emeletére szóló bérleti szerződést 2008. december 31-ig. További kétéves "hűségnyilatkozat" vállalása után az irodaház tulajdonosa újabb árkedvezményt adott az MTH-nak, így a bérleti díj és az üzemeltetés négyzetméterenkénti összege havonta 16 euróra módosult. Ez az összeg 2,5 euróval több, mint amit az MSZP ma fizet az irodaház tulajdonosának – írta Bódis András.
Közleményében a hetilap rovatvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a szocialisták jelenlegi irodáinak nem a Magyar Turizmus Zrt., hanem az MTH, illetve az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) szakállamtitkársága volt a bérlője. "Ráadásul az ÖTM csak úgy tudta felmondani a 2008-ig meghosszabbított bérleti szerződést, hogy 2007 februárjáig további 22 millió forintot fizetett ki az irodaház tulajdonosának – miközben egyébként már 2006 decemberében kiköltözött a házból" – olvasható a kommünikében.
Bódis András szerint az irodaház tulajdonosa akkor járt volna a legjobban – a 2006 áprilisában megkötött szerződéshosszabbítás szerint -, ha 2008-ig senki nem költözik be a negyedik-ötödik emeletre. Ekkor ugyanis az ÖTM-nek a szerződéses időszak végéig, azaz 2008. december 31-ig fizetnie kellett volna a 16 eurós négyzetméterárat – írta a rovatvezető, hangsúlyozva: az irodaház tulajdonosa 13,5 euróért "fogadta be" az MSZP-t.
(mti) | [
"MSZP",
"Magyar Turizmus Zrt."
] | [
"Heti Válasz",
"Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium",
"Magyar Turisztikai Hivatal"
] |
Újrakezdődhet a moszkvai ingatlanügy tárgyalása
Első fokon tárgyaltatná újra a moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületének eladási ügyét a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. A vádhatóság szerint a Budapest Környéki Törvényszék tavaly rosszul értékelte a bizonyítékokat és nem is tárta fel teljesen a sokmilliárdos kárt okozó adásvétel körülményeit, amikor felmentette a hűtlen kezeléssel vádolt Székely Árpád nagykövetet és bűnpártolással vádolt társait.
Hatályon kívül helyezésre és új elsőfokú bírósági eljárás lefolytatásának elrendelésére tett indítványt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a moszkvai magyar Kereskedelmi Képviselet (Kerki) ügyében – értesült a Magyar Idők. A vádhatóság szerint hazánknak több milliárd forint kára keletkezett az épület eladásával kapcsolatban, amit a Gyurcsány-kormány idején Székely Árpád akkori nagykövet intézett, és ezzel hűtlen kezelést követett el. Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium akkori államtitkárát ugyanakkor hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, a társaság egykori értékesítési igazgatóját, továbbá két volt vezető munkatársát és egy beosztottjukat pedig – szintén az eredeti vádnak megfelelően – bűnpártolás és magánokirat-hamisítás miatt számoltatnák el. Úgy tudjuk, a Fővárosi Ítélőtábla nyilvános ülésen foglalkozhat a kérdéssel, amit legkorábban 2017 januárjában tarthatnak meg. Az azonban néhány hét csúszást okozhat, ha az ügy Budapest helyett Szegedre vagy Debrecenbe kerül.
Ez azért fordulhat elő, mert – mint arról lapunk beszámolt – az Országos Bírósági Hivatal elnöke harminc vidéki bírót rendelt ki 2017. december 31-ig a Fővárosi Ítélőtábla tehermentesítésére. Handó Tünde döntése azt jelenti, hogy egyes ügyeket a Fővárosi Ítélőtábla nevében a csongrádi vagy a hajdú-bihari megyeszékhelyen tárgyalhatnak.
A Kerki eladása miatt a Központi Nyomozó Főügyészség 2009. november 30-án különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával rendelt el nyomozást, majd 2013. május 7-én vádat emelt Székely Árpád és társai ellen. A Budapest Környéki Törvényszék 2015. november 25-én bűncselekmény hiányában valamennyiüket felmentette. Az ítélet szerint Székely Árpád nagykövet nem volt vagyonkezelő, márpedig hűtlen kezelést csak az követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okozott. A fellebbviteli főügyészség viszont úgy véli, a bíróság tévedett, hiszen a diplomata 2006. december 13-ától írásbeli felhatalmazással is rendelkezett erre vonatkozóan.
A vádhatóság azt is nehezményezi, hogy az elsőfokú eljárásban a törvényszék elmulasztotta tisztázni, mekkora kára származott az államnak az épület eladásából, de figyelmen kívül hagyta az Oroszországból jogsegélykérelem útján beszerzett adatokat is. Itt érdemes megemlíteni, hogy az adásvétel körülményeit a moszkvai rendőrség is vizsgálta. Mint megállapították, az épületet először a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air vette meg 511 millió rubelért (mai árfolyamon 2,4 milliárd forint), és hamarosan az orosz régiófejlesztési minisztériumnak adta tovább 3,5 milliárdért (mai árfolyamon 16,7 milliárd forint). A kereskedelmi képviselet ára tehát lényegesen magasabb lehetett annál, mint amennyiért Székely Árpád eladta. A vádlottak az elsőfokú eljárásban többek között azzal védekeztek, hogy a telek az orosz állam tulajdonában volt, ami lényegesen csökkentette a rajta álló épület értékét. Ráadásul – tették hozzá – Moszkvának vevőkijelölési joga volt. Ennek viszont ellentmond Veres János egykori pénzügyminiszter tanúvallomása. A politikus ugyanis arról számolt be, hogy az oroszoknak vétójoguk volt, de azt nem szabhatták meg, ki legyen a vevő.
Fekszi Mártát, Tátrai Miklóst és a többi vádlottat azzal az indokkal mentette fel a törvényszék, hogy nem követtek el bűnpártolást, mivel nem egyeztek meg a nagykövettel a nyomozás hátráltatásában. A főügyészség ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a bűncselekményt nem a rendőrségi eljárás elindítása után, hanem egy évvel korábban követték el. Akkor, amikor tudomást szereztek az épület eladásáról, de arról nem értesítették a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot (NVT). Sőt, közreműködtek egy látszateljárásban az NVT előtt, azért hogy az ügy előzményeit leplezzék. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Kereskedelmi Képviselet",
"Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség",
"MNV) Zrt.",
"Diamond Air",
"Magyar Idők",
"Budapest Környéki Törvényszék",
"Országos Bírósági Hivatal",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács"
] |
Lemondott a Kaposvári Egyetemhez tartozó egészségügyi centrum vezetője, aki ellen még július elején indítottak vizsgálatot. A férfit azzal vádolták, hogy bérbe adta a centrum gépeit egy kft.-nek, amelynél a betegek pénzért kikerülhették a rákdiagnosztikai várólistákat. A lemondott Bogner Péter egyelőre nem nyilatkozott, az egyetem vezetése hétfőn közli a belső vizsgálat eredményeit.
A Kaposvári Egyetem rektora elfogadta az egyetemhez tartozó, a közelmúltban egy diagnosztikai botrányba keveredett Egészségügyi Centrum vezetőjének, Bogner Péternek a lemondását, adta hírül pénteken a Somogy TV.
Az Egészségügyi Minisztérium és a centrumot működtető Kaposvári Egyetem egyaránt vizsgálatot indított a Magyar Nemzetben július elején megjelent egyik cikk nyomán. A lap írása szerint a betegek két-három hónapot is sorban állnak rákdiagnosztikai vizsgálatokért, miközben az intézménynél nincs is hivatalos várólista. A várakozást úgy kerülhetik el, ha egy kft.-nél jelentkeznek, amely bérbe vette az egészségügyi centrum gépeit, ez esetben azonban a térítési díjat maguknak kell állniuk.
Bacsi Jenő, Somogy megye betegjogi képviselője akkor azt mondta, hogy a rákos betegeket időben megvizsgálják, és az elmúlt években semmiféle, az intézményt érintő érdemi panasz nem érkezett a betegek részéről.
A centrum lemondott vezetőjét az MTI-nek nem sikerült elérnie. Bogner Péter korábban a Magyar Rádiónak úgy fogalmazott, hogy szerinte a térítéses vizsgálatok áprilisi bevezetésével szolgáltatásbővítés történt az intézményben. Szerinte, ahogy máshol is, a diagnosztikai gépek szabad kapacitását hasznosították Kaposváron. A térítéses vizsgálatok felfüggesztéséig mindössze 14 beteg vette igénybe a szolgáltatást, esetenként 30-80 ezer forintot fizetve, és egyik sem volt súlyos eset, tette hozzá.
A lemondott intézményvezető saját szakmai hírportáljának úgy nyilatkozott az esettel kapcsolatban: "...egyben hibáztunk, nem a leginkább megfelelő partnerrel kellett volna szerződést kötni, hiszen csak azért támadhatnak bennünket, mert Bágyi Péternek és nekem is kisebbségi tulajdonrészem van a radiologia.hu Kft.-ben".
A Kaposvári Egyetem vezetése a belső vizsgálat eredményéről hétfőn sajtótájékoztatón számol be. | [
"Kaposvári Egyetem"
] | [
"Egészségügyi Minisztérium",
"Magyar Rádió",
"Somogy TV.",
"Egészségügyi Centrum",
"radiologia.hu Kft."
] |
A közműszolgáltatók és a teljes bankszektor mellett még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) is az átláthatatlan tulajdonosi hátterű, mégis kormánykedvencnek számító Hunguard Zrt.-vel kötött szerződést. A vagyonkezelő is audittal bízta meg a céget, mégpedig elektronikus árverési felületüket vizsgálta – derül ki a Magyar Nemzet által megismert dokumentumokból.
Az MSZP-s Tóth Bertalan közérdekűadat-igénylésére az MNV ugyanis azt a tájékoztatást adta, hogy az e-árverési felület auditálása volt a szerződés tárgya, amit 2015 augusztusában írtak alá. A dokumentum szerint a Hunguardnak azt kellett igazolnia, hogy az elektronikus árverési rendszer megfelel a hatályos jogszabályoknak, és "megbízhatóan, ellenőrizhetően" működik. A biztonságos üzemeltetés ismérve, hogy a rendszer akár egy teljes héten keresztül nem áll le, és jogosulatlanok nem férhetnek hozzá.
Emlékezetes ugyanakkor, hogy idén januárban, amikor az MNV úgy döntött, megválik az igen frekventált helyen, a Four Seasons Gresham luxushotel mögött található, belvárosi Zrínyi utca 3. alatt lévő irodaháztól, az elektronikus árverés közel sem volt zökkenőmentes. (Akkor a 444.hu vette észre a licitet, amelyet lapunk is követett.) Az már eleve kérdéseket vetett fel, hogy a kilencemeletes épületet 2,77 milliárd forintra hirdették meg, miközben becslések szerint ennél jóval többet, hat-, de akár kilencmilliárdot is érhet. Az pedig még rejtélyesebbé tette az ügyet, hogy a licit menet közben többször is leállt. Volt, amikor néhány percre, volt, amikor másfél-két órára. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő honlapján csak a leállás és az újraindulás időpontjai találhatók meg, a hiba magyarázata már nem. Csak annyit írtak oda, hogy "valamilyen üzemzavar". Az épület végül négymilliárd forintért kelt el, a Válasz.hu pedig nem sokkal később azt írta, hogy az irodaházat eléggé nyomott áron megszerző nő egy cégen keresztül Habony Árpád egyik ismerősével is kapcsolatba hozható.
Egyébként míg a közműszolgáltatók és a pénzügyi szektor szereplői lényegében kénytelenek voltak a Hunguardot megbízni számlázási és informatikai rendszerük tanúsításával, az MNV – mint írták – közvetlen ajánlattételi felhívás kiküldésével zajló beszerzés során ezt a céget választotta mint a legalacsonyabb összegű ajánlatot adót. Az auditálásért és a három évre szóló tanúsítvány kiadásáért majdnem 4,9 millió forintot fizettek.
Érdekes kérdés a Hunguard esetében tulajdonosi háttere is. Korábban ugyanis négy magánszemély birtokolta a céget, vagyis átlátható volt, tavaly azonban máltai és ciprusi vállalkozásokkal bővült ez a kör. Ráadásul a végső tulajdonos a külföldi cégnél a nyilvánosság számára teljesen ismeretlen. Az MNV ugyanakkor – mint azt a szocialista politikus közérdekűadat-igénylésére válaszolták – a szerződéskötés előtti állapotot ismeri, vagyis amikor magyar nevű, magyarországi lakóhelyű személyek voltak a tulajdonosaik. Arra nem válaszoltak, hogy kaptak-e tájékoztatást a Hunguardnál azóta végbement változásokról, de azt megjegyezték, hogy nincs és nem is volt olyan jogszabály, amely szerint a szerződéskötés előtt vagy azután vizsgálniuk kellett volna a cég tulajdonosi hátterét.
Az MNV tájékoztatásából az is kiderült, nem aggódnak amiatt, hogy az átláthatatlan hátterű cég kényes információkhoz fér hozzá. A szerződés ugyanis titoktartást kötött ki, és az egyes munkatársakra lebontott külön nyilatkozatok is előírják ezt.
A Magyar Nemzet már beszámolt róla, hogy a Hunguardot az elmúlt években igencsak helyzetbe hozta a kormány. Csak az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő közműszolgáltatók nagyjából hatszázmillió forint értékben kötöttek vele szerződést, miután kénytelenek voltak ezt a céget megbízni az audittal. Ez viszont nem a teljes összeg, a Főgáz például nem volt hajlandó elárulni a megállapodás összegét. A pénzügyi szektor szereplői is súlyos milliókat fizettek a Hunguardnak, bár a bankok között is volt, amelyik titkolózott, mégpedig a Budapest Bank.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.27. | [
"Hunguard Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Budapest Bank"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Tíz-húsz százalék önerő elegendő a földvásárláshoz
Akár 10-20 százalékos önerő elég lesz ahhoz, hogy a gazdálkodók banki hitelből állami termőföldet vásároljanak. Az agrárkamara elnöke szerint a várhatóan ősszel induló program történelmi lehetőséget nyújt a kis és közepes családi vállalkozásoknak.
Csak a magyar gazdák eredményes gazdálkodása tudja garantálni azt, hogy a magyar termőföld hosszú távon is magyar tulajdonban maradjon – jelentette ki tegnap Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Vasszécsenyben megrendezett első vasi búzatermelési verseny eredményhirdetésén rámutatott, senki sem tudja megmondani, hogy az Európai Unióban 2020 után milyen agrártámogatások lesznek. Ezért döntő fontosságú, hogy a magyar gazdák versenyképessége a következő években minél nagyobb mértékben növekedjen. A gazdálkodóknak csökkenő vagy esetleg megszűnő támogatás mellett is állniuk kell majd a versenyt a nemzetközi piacokon – jegyezte meg.
A kamara elnöke az állami földek eladása kapcsán jelezte: a korszerűbb technológiák alkalmazása, a termésátlagok folyamatos növelése mellett a kis és közepes méretű családi gazdaságok versenyképességét erősítheti, ha nemcsak bérelt, hanem saját tulajdonú földeken is gazdálkodhatnak. A várhatóan az ősz második felében induló programban a tervek szerint 380 ezer hektár állami földet értékesítenek.
Az 50 ezer helyrajzi számon szerepelő területből 40 ezer parcella 10 hektárnál kisebb terület, vagyis a kisebb gazdálkodók számára is elérhető.
Győrffy Balázs szerint a termőterületek megvásárlásához elérhető banki kölcsönökhöz várhatóan csupán 10-20 százalékos önerő kell majd, hitelfedezetnek pedig elegendő lesz maga a megvásárolt földterület. Hangsúlyozta, hogy a vásárlás szabályozott keretek között történik, csak azok a magyar állampolgárok szerezhetnek földtulajdont, akik 20 kilométeres körzetben helyben laknak, a föld megművelésében személyesen részt vesznek, és rendelkeznek legalább alapfokú agrár-szakképesítéssel.
Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium jogalkotási főosztályvezetője a távirati iroda tudósítása szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy a földtörvényben több garanciális elem van arra, hogy elejét vegyék a spekulációnak, a befektetési célú földvásárlásnak, a földtulajdon felhalmozásának, és valóban azokat részesítsék előnyben, akik a földet megművelik, és abból is akarnak megélni. Szavai szerint nem véletlen, hogy a földforgalmi eljárások általában fél évnél is hosszabb időt vesznek igénybe. – Azt szeretnénk, ha az emberek a földet csak a legvégső esetben adnák el, ha úgy tekintenének rá, mint a családi ezüstre – tette hozzá. | [
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara"
] | [] |
Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja állapítható meg a rendőrség szerint Páva Zoltánnal, Komló szocialista polgármesterével szemben egy városi ingatlan értékesítése kapcsán. Az MSZP egyelőre nem foglalkozik a baranyai listán befutó helyen álló Páva ügyével. Páva szerint nincs ellene eljárás.
Páva Zoltán
A Fidesz komlói szervezete által pénteken az MTI-hez eljuttatott rendőrségi dokumentum szerint a gyanút a kaposvári rendőrkapitányság állapította meg "az eddig beszerzett bizonyítékok alapján". Mivel Páva Zoltán országgyűlési képviselő, a nyomozás lefolytatása a Központi Nyomozó Ügyészség hatásköre, így a rendőrség az ügy áttételéről határozott.
A nyomozás ismeretlen tettes ellen, Kispál László és Polics József helyi fideszes képviselők feljelentése alapján indult, miután a komlói és a Baranya Megyei Önkormányzat tagságával működő Komlói Szociális Kht. 2008 végén adásvételi szerződést kötött egy komlói ingatlan tulajdonrészének értékesítésére. A vételár 45 millió forint plusz áfa volt.
Bár a később elkészült szakértői vélemény szerint a szerződés a törvények szerint megtámadható, Páva Zoltán a társaság taggyűlésén a bírósági megtámadás elutasítása mellett szavazott. A komlói rendőrkapitányság elfogultságot jelentett az ügyben, így az a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságra, illetve a kaposvári rendőrkapitányságra került.
"Tisztának érzem magam. Meglepett a gyanúsítás híre és meg vagyok döbbenve, mert engem az ügyészség még meg sem hallgatott" - nyilatkozta Páva Zoltán pénteken. Mint hozzátette, bármikor hajlandó lemondani mentelmi jogáról.
Páva Zoltán azt mondta: egy független ügyvédi iroda javaslata alapján nem támogatta a szerződés bírósági megtámadását. Ügyvédjeik szerint ugyanis a vevő komoly értéknövekedést jelentő beruházásokat végzett az ingatlanon, így egy eljárás végén az eladó társaság, illetve az önkormányzat többet veszített volna, mint amennyit nyer. Hozzátette, jelenleg tárgyalásokat folytatnak a vevővel annak érdekében, hogy az utólag, a szakértői vélemény tudatában fizessen többet az ingatlanért.
A polgármester megjegyezte: amikor az ingatlaneladásról döntöttek, Polics József a későbbi feljelentő nem emelt kifogást.
Páva Zoltán a második helyen áll az MSZP Baranya megyei listáján. Nyakó István MSZP-szóvivő az Index kérdésére – megfontolják-e a baranyai lista módosítását – kijelentette, hogy mivel Páva Zoltánnal kapcsolatos megkeresés az Országgyűléshez nem érkezett, nincs mit megfontolni. "Nem hivatalos forrásból származó, kilopott, adott esetben hamis rendőrségi dokumentumokra való hivatkozásokra nem óhajtok reagálni." | [
"Komlói Szociális Kht."
] | [
"Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Központi Nyomozó Ügyészség",
"Baranya Megyei Önkormányzat"
] |
Több politikus is gyakran a Parlamentben hallgatja meg Habony Árpád tanácsait, ezért van neki állandó belépője a Házba – közölte a Miniszterelnökség szerdán.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes december végén - Szabó Szabolcs (Együtt) független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában - tudatta, hogy Habony Árpád rendelkezik állandó fényképes belépővel az Országház épületébe.
Egy közérdekű adatigénylésre adott válaszában az Országgyűlés Hivatala azt a tájékoztatást adta, hogy Habony Árpádnak a Miniszterelnökség kezdeményezésére van belépési engedélye az Országházba.
A Miniszterelnökség ezzel összefüggésben az MTI megkeresésére szerdán azt közölte: Habony Árpáddal kapcsolatban korábban már számos politikus elmondta, hogy meghallgatja a tanácsait, észrevételeit. "Ezekre a beszélgetésekre gyakran a Parlamentben kerül sor, ezért van neki állandó belépője, ez azonban nem jelenti azt, hogy bármiféle munkaszerződése lenne akár a Miniszterelnökséggel vagy más tárcával" - tájékoztattak. | [
"Országgyűlés Hivatala",
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Gyanúsítottként hallgattak ki több minisztériumi sofőrt a benzinkártyákkal trükközés miatt, értesült az MTI Hírcentrum. Néhány hete belső vizsgálat indult, mert egyes sofőrök autói túl sokat fogyasztottak. A Híradó úgy tudja, sikkasztással gyanúsítják az érintett sofőröket.
A gyanú szerint a hivatásos gépkocsivezetők rendszeresen trükköztek a benzinkártyás vásárlásoknál, amivel több százezer forintos plusz bevételhez is juthattak havonta. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) alkalmazásában álló sofőrök többsége a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetőit fuvarozta, hangzott el a Híradóban.
Októberben a Blikk számolt be arról, hogy minisztériumi sofőrök csaltak az üzemanyagkártyákkal, többüket el is bocsátották. A Blikk egy neve elhallgatását kérő minisztériumi forrásra hivatkozva akkor azt írta: a benzinlopásokra egy átfogó vizsgálat során derült fény, miután feltűnt, hogy egyes sofőrök autói túl sok benzint fogyasztanak.
A vizsgálat során tételesen ellenőrizték, hogy ki milyen gyakran vett üzemanyagot, és megállapították, hogy a KEF 130 sofőrje közül akár 37 is érintett lehet az ügyben.
A sofőrök módszere a lap szerint egyszerű volt: amikor tankoltak, kannákba, vagy idegen autókba töltötték a benzint az üzemanyagkártyák terhére. A cikk szerint a KIM nem tudta megmondani, hogy mióta folyt a visszaélés és pontosan mekkora a kár, mert a vizsgálat még tart. A Blikk viszont azt írta a sofőrök havonta akár milliós nagyságrendű kárt is okozhattak.
Ahhoz, hogy a benzinlopás szembeötlő legyen, 5 literrel is magasabb kellett hogy legyen a fogyasztás 100 kilométeren. Így ha egy sofőr átlag 3000 kilométert ment havonta, úgy 50-60 ezer forinttal is kiegészíthette az átlag bruttó 270 ezer forintos havi keresetüket. | [
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] | [
"MTI Hírcentrum"
] |
Miskolc - Maga Gergely Zsolt jelentette be a bíróság nem jogerős ítéletét.
Hat év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság csütörtökön Gergely Zsoltot, a megyei közgyűlés korábbi fideszes alelnökét, hat évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta a bíróság, valamint 43 millió forint kártérítés megfizetését rendelte el – mindezt maga az érintett jelentette be csütörtökön délután megtartott sajtótájékoztatóján, amit stílszerűen az ITC- ben rendezett meg.
Mint már korábban beszámoltunk róla, Gergely Zsolt ellen hivatali vesztegetés miatt emelt vádat a Hajdú- Bihar Megyei Főügyészség , mert a vádirat szerint megállapodott két vállalkozóval, hogy áron alul adja el nekik a miskolci Nemzetközi Kereskedelmi Központot. A megyei közgyűlés 2007 tavaszán döntött úgy, hogy értékesíti a korábbi MSZMP- székházat . Felértékeltették az ingatlant, majd az ehhez igazodó minimális vételárat is meghatározva, meghirdették eladásra. Az ügyészség szerint Gergely Zsolttal a két vállalkozó még a pályázat kiírása előtt felvette a kapcsolatot, és a közgyűlési alelnök közreműködésével még azelőtt megismerték a pályázat tartalmát, hogy azt nyilvánosságra hozták volna. A vádirat szerint ennek fejében Gergely Zsolt harminc millió forinttal olcsóban vásárolt meg az egyik vállalkozótól egy építési telket, amin egy félkész ház is állt.
Fellebbezni kíván a döntés ellen
A volt közgyűlési alelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy a bíróság döntése ellen fellebbezni kíván, mert nem követte el a terhére rótt bűncselekményt, s azt is bejelentette, hogy az ítéletről értesítette a Fidesz vezetését, egyben kérte párttagságának felfüggesztését, illetve lemondott arról, hogy a politikai tömörülést ne érje hátrány a vele szemben született elmarasztaló ítélet miatt.
A Gergely Zsolt ügyével párhuzamosan tárgyalta a bíróság az ongai polgármesterrel kapcsolatos vádat is, a közös pont a velük kapcsolatban lévő két vállalkozó volt. E vádpont szerint a két vállalkozó egy harmadik társukkal együtt meg akart venni egy Onga külterületén lévő ingatlant, a polgármester pedig két tételben egymillió forintot vett át tőlük, hogy közbenjárására a képviselő- testület az ingatlan művelési ágát átminősítse. A bíróság ez ügyben – melynek részleteire pénteken visszatérünk – is elmarasztaló ítéletet hozott, az érintettekkel szemben börtönbüntetést szabott ki.
ÉM- SZP | [
"Fidesz"
] | [
"Nemzetközi Kereskedelmi Központ",
"Hajdú- Bihar Megyei Főügyészség"
] |
Tanzi-t a bíróság mérleghamisítás, a piac manipulálása, a befektetők és a felügyeleti szervek félrevezetésében találta bűnösnek. Az olasz tejipari óriás 2003 karácsonya előtt, összesen 14 milliárd eurós adóssághegy alatt roppant össze, miután a vállalat kénytelen volt elismerni, hogy a cég kimutatásaiban a Bank of America-nál nyilvántartott 4 milliárd dolláros aktívuma egyszerűen nem létezik.
Éveken át manipulálták a piacot
Mint a perek során kiderült, a Parmalat vezetősége nem csak ebben esetben vezette félre a befektetőket: az USA-ban, Latin-Amerikában és Európában gyorsan terjeszkedő vállalat éveken át hamis mérlegadatokkal manipulálta a piacokat. Az összeomlás után legalább százezer kisrészvényes, köztük több tízezer nyugdíjas alkalmazott veszítette el évtizedes megtakarításait.
Az ügynek azonban még koránt sincs vége: a bíróság felmentett hét másik alperest, Tanzi korábbi kollégáit, köztük három bankárt, akik jelenleg épp a Bank of America-nál dolgoznak. Parmában még folyik az a per, amelynek a teljes volt vállalatvezetés felelősségét kell megállapítania. A vállalat csődgondnoka, Enrico Bondi továbbá kerestek sokaságát indította számos bank – köztük a Citigroup és a Bank of America – ellen, amelyek 2003 előtt a Parmalat tanácsadói voltak, illetve lejegyezték a befektetőknek kibocsátott értékpapírokat.
Függő játszmák
Bondi úgy érvel, hogy a bankoknak tudniuk kellett – vagy tudniuk kellett volna a manipulációkról, s eddig összesen 1,5 milliárd dollárt sikerült kicsikarnia amerikai bankoktól peren kívüli megegyezések után. A Citigroup-perben azonban októberben egy amerikai bíróság Bondi ellen ítélt, ami elemzők szerint ronthatja Bondi esélyeit a Bank of America-val és a Grant Thomson könyvvizsgáló céggel szemben jelenleg is folyó tárgyalásokon. | [
"Parmalat"
] | [
"Bank of America",
"Bank of America-val",
"Bank of America-nál",
"Grant Thomson"
] |
A Felcsúton is telephelyet működtető Pharos '95 Sportpályaépítő Kft. nyerte a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) 1 milliárd 250 millió forintos közbeszerzési eljárását. A hatalmas, de helyreállításra szoruló parkban elhelyezkedő épületet Hild József tervezte, a pálmaház értékes freskókkal díszített. A Pharos '95 nagyon ért a műfüvezéshez.
A Pharos ’95-öt hozták ki nyertes pályázóként a NÖF által kiírt közbeszerzésen, melynek során a bajnai Sándor-Metternich kastélyt felújítására és restaurálása kerestek kivitelezőt. A Komárom-Esztergom megyei Bajnán található épület középkori alapokra épült, és a 19. század első felében Hild József tervei alapján bővítették ki.
Az épületegyüttes kiemelkedő értéke a főépület gazdag falfestésekkel díszített térsora, az ún. orangerie a pálmaházzal. A feladat a kastélyegyüttes részleges helyreállítása, ami a főépület teljes, valamint a mellékszárnyak részleges helyreállítását, illetve a park részleges felújítását foglalja magában. A Közbeszerzési Értesítő szerint kiemelt szakfeladatot jelent a főépület barokk és klasszicista díszítőfestéseinek és gipsztagozatainak restaurálása, illetve az ún. Római és Etruszk terem falképeinek és mennyezetének helyreállítása, illetve a díszkert parképítése is.
A dunavarsányi székhelyű Pharos 95’ több stadionépítésnél is jeleskedett. A cégnek Felcsúton is van telephelye, ők végezték el az ottani stadion műfüvesítését is. A Pharos a laki Épületszobrász Kft.-t ütötte ki a nyeregből; a tenderen a sportpályaépítő cég mellett egyedül a jelentős kastélyfelújítási tapasztalattal rendelkező vállalkozás indult.
A kastélyt a NÖF turisztikai célokra kívánja majd hasznosítani. | [
"Pharos ’95",
"Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Pharos '95 Sportpályaépítő Kft.",
"Pharos 95",
"Épületszobrász Kft."
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Ma dönthetnek a földeladások lezárásáról
Ma tárgyal a parlament a Földet a gazdáknak! program lezárásáról szóló törvényjavaslatról. Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke elmondta, jelenleg négypárti egyeztetés folyik – az MSZP távolmaradása mellett – arról, hogy a szőlő és a gyümölcsös esetében az ajánlattétellel megszerezhető állami földek területének nagyságát 3-ról felemeljék-e 5 hektárra.
Hozzátette: a gazdák a 3 hektárt nem meghaladó állami földekre továbbra is vételi ajánlatot tehetnek.
A program keretében összesen mintegy 253 ezer hektár termőföldet hirdetett meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, ebből árverés és ajánlattétel útján 195 ezer hektár talált gazdára. A vevők 99 százaléka 150 hektár alatti földterületet vásárolt meg az államtól. Az árveréseken a vásárlók 65 százaléka 50 hektár alatti földterülethez, 50 százaléka 20 hektár alatti területhez jutott, míg azon gazdálkodók aránya, akik 100 hektár feletti terület tulajdonosai lettek, 9 százalék volt. A program keretében mintegy 30 ezren jutottak földterülethez. Az átlagos vételár hektáronként 1,4 millió forint volt.
Font Sándor a távirati iroda szerint rámutatott: az állami földterületek eladásából összesen mintegy 270 milliárd forint folyt be az államkasszába. Ezt az összeget a tervek szerint az államadósság csökkentésére fordítják, ha az országgyűlési képviselők többsége megszavazza az erről szóló törvényjavaslatot. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [] |
Tanácsadás keretében ellenőrizhette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a Sorsok Háza projektet. Legalábbis ez derül ki egy dokumentumból, amely elmarasztaló megállapításokat tartalmaz az emlékközponttal kapcsolatos közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan. A hivatal érdemben nem reagált a kérdéseinkre.
Tavaly november elseje és december közepe között tanácsadás keretében végezhetett ellenőrzést a Sorsok Házával kapcsolatban a Lázár János miniszter által felügyelt Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – derül ki a Magyar Nemzet birtokába került dokumentumból. Az ellenőrzés az állami beruházás tárgyában hozott kormányhatározatok végrehajtására irányult.
Bár a dokumentum több ponton is meglehetősen kritikus megállapításokat tesz többek közt arra vonatkozóan, ahogyan a cégeket kiválasztották, amelyek részt vehetnek a hétmilliárd forintos kerettel rendelkező állami beruházásban, arról nincs tudomásunk, hogy lett volna bármilyen következménye a vizsgálatnak. A Kehi lapunkkal azt közölte, a Sorsok Háza beruházással kapcsolatban kormányzati ellenőrzést nem folytattak, és jelenleg sem folytatnak. Ugyanakkor hiába kérdeztünk rá, hogy tanácsadás keretében, részfeladatként ellenőrizték-e a projekttel kapcsolatos kormányhatározatok végrehajtását, erre többszöri megkeresésünk ellenére sem reagáltak.
Több forrásunk viszont megerősítette, tudtak arról, hogy a Kehi valamilyen formában vizsgálódik. Az idén januárban kelt 17 oldalas irat ismerteti többek között azt, hogy a projekt mellé kirendelt kormánybiztos jelölte ki azokat a cégeket, amelyek pályázhattak a fővállalkozás elvégzésére, a műszaki ellenőrzésre, illetve a koncepció megtervezésére. Továbbá a dokumentum részletezi, miképp zajlottak a meghívásos közbeszerzési pályáztatások. Figyelemre méltó, hogy "javaslatok" címszó alatt például az olvasható, hogy "a beruházással kapcsolatban lefolytatott összes közbeszerzés során minden nyertes szereplőről (a fővállalkozó kivételével) kétség nélkül megállapítható, hogy még a pályáztatás előtt érdemi tevékenységet végzett a beruházással kapcsolatban, és e tevékenységeknek köszönhetően vagy egyszerűen előre tervezetten megnyerhette a kapcsolódó közbeszerzést".
Vagyis nem kizárt, hogy még a közbeszerzési eljárás előtt eldöntötték, kik végezhetik a munkálatokat. Hasonlóképpen gyanút ébreszt az a mondat is, amely arról tanúskodik, hogy a fővállalkozó összejátszott más pályázókkal. A dokumentum úgy fogalmaz: "a fővállalkozó a közbeszerzés folyamán, az ajánlat adása során bizonyítható módon összejátszott a versenyben részt vevő további két két ajánlattevővel, így a végleges és győztes ajánlat nem tekinthető versenyárnak".
A visszásságok miatt a jelentés készítője a beruházás költségeinek felülvizsgálatát tartja indokoltnak, s a kormánybiztos eljárásával kapcsolatban hamis előterjesztésről, illetve színlelt szerződésről is beszél, amely miatt "jogi felelősség megállapítását" javasolja. A dokumentumból az is kiderül, hogy a tervezők kivételével a Sorsok Háza projekt minden felsorolt szereplője a kivitelezőig bezárólag megegyezik a ferencvárosi stadionépítkezésben részt vevőkkel, továbbá átfedés van a Közszolgálati Egyetem kivitelezési munkáit elvégző cégekkel is. Rámutat arra is, hogy az utóbbi projektek kormánybiztosa szintén az a Fürjes Balázs, akit a Sorsok Háza felügyeletével is megbíztak. Ismeretes, a kormány 2013-ban határozta el, hogy a volt Józsefvárosi pályaudvar területén létrehozza a holokauszt gyermekáldozatainak emlékhelyét. Habár az eredeti elképzelések szerint 2014 áprilisában nyitotta volna meg kapuit az intézmény a nagyközönség előtt, a mai napig nem lehet tudni, erre mikor kerülhet sor.
Az építkezés gyakorlatilag befejeződött, az emlékközpont tartalmának a kialakítása azonban még zajlik. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is nyomatékosította, hogy csakis konszenzussal lehet a Sorsok Házát megvalósítani. Az ügyben jelentős és egyre élesebb hangvételű üzengetés folyik a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója között. Schmidt ugyanis, aki a Sorsok Háza tartalmának kialakításával megbízott közalapítvány kurátora, azt állítja, eddig is konszenzusra törekedett, olyan azonban, hogy valamiben mindenki egyetértsen, nincsen.
A főigazgató a múlt héten a 168 órának adott interjújában úgy fogalmazott, Lázár János személyes válságának tartja azt, ami a Sorsok Háza körül zajlik. Arról is beszélt, hogy "a koncepciót elkészítettük, és készen álltunk rá, hogy a kiállítást kellő színvonalon megrendezzük. Ebben a szakmában az a szokás, hogy megrendelést követően szerződünk, mi elvégeztük a munkát, ők pedig kifizetik. Ez azonban nem történt meg".
A lapunk birtokába került Kehi-dokumentum megállapításai alátámasztani látszanak Schmidt szavait. Leszögezik ugyanis, hogy a kormány az üzemeltetéssel, a fenntartással és az ezekhez kapcsolódó fejlesztésekkel, valamint a múzeumtechnológia kidolgozásával is a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítványt bízta meg. Hiányzik azonban a múzeumtechnológia egymilliárd forintra becsült beszerzése, illetve az üzemeltetés induló költsége. | [
"Sorsok Háza"
] | [
"Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Magyar Nemzet",
"Terror Háza Múzeum",
"Közszolgálati Egyetem"
] |
Horgászok, borászok és iskolai csoportok után végül november elején nagy nehezen egy országgyűlési képviselőt is beengedtek a Fertő tavi építkezés területére. Az adófizetői forintokból megvalósuló, magyar és nemzetközi szervezetek szerint is természetromboló beruházáson – mint arról beszámoltunk – a projektet vezető állami cég vezetője kísérte végig Kocsis-Cake Oliviót. A Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője és stábja videofelvételt készített és tett közzé a bejárásról, ami alapján a Greenpeace és a Fertő Tó Barátai Egyesület szakértői azt mondták az Átlátszónak: a cégvezető hozzá nem értéséről árulkodott, hogy mennyi szakmaiatlan, téves és félrevezető dolgot mondott a politikusnak.
Korábban írtunk arról, hogy a beruházást irányító állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (Sopron-Fertő Zrt.) egy országgyűlési képviselőtől és egy önkormányzati képviselőtől is megtagadta a belépést a Fertő tavi építkezés területére. A Párbeszéd politikusa, Kocsis-Cake Olivio végül egy parlamenti felszólalása után bebocsátást kapott a tóparti beruházásra. A látogatáson a cég vezetője kísérte végig.
Az erről készült vágatlan videó alapján az általunk megkérdezett környezetvédelmi szakemberek szerint szakmai tévedésekkel, csúsztatásokkal, mellébeszéléssel teli tájékoztatást kapott a képviselő a Sopron-Fertő Zrt. vezetőjétől.
"Itt soha nem is éltek partifecskék"
– emelte ki az Átlátszó kérdésére Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője a beruházást irányító Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezetője szájából elhangzott, a szakmai tudás hiányáról árulkodó egyik tévedést. Kárpáti Béla ugyanis a videóban úgy fogalmaz, hogy "visszajöttek a partifecskék", és hogy "partifecske sávot létesítenek". Holott a zöldszervezet agrárkampány-felelőse szerint a Fertő tónál nem is ez a fecskefaj, hanem két másik: füstifecskék és molnárfecskék fészkelnek.
"Mindent legyalultak, be van betonozva az egész" – videó a Fertő tavi építkezésről | atlatszo.hu Bejutott a nemzetközi szervezetek által is kifogásolt Fertő tavi építkezés területére Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője. A több mint egyórás bejáráson a Fertő tavi projektet irányító Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) vezérigazgatója kísérte végig a képviselőt, aki a stábjával videóra rögzítette a látogatást. A felvételt a cég másnap megpróbálta letiltani.
Rodics Katalin szerint nem igaz többek között Kárpáti Béla azon állítása sem, hogy a beruházás során kialakítandó területen ugyanannyi zöldterület lesz, mint amennyi volt. A Greenpeace szakértője szerint ez "úgy hazugság ahogy van", mert a betonnal, térkővel nem burkolt részek sem maradnak meg a természetes állapotukban, hiszen a nádast is kiirtották.
A cégvezető arról is beszél, hogy az építkezést folyamatos biomonitoring kíséri. Rodics ezt is kétségbe vonja, hiszen, mint fogalmaz,
"senki nem tudja mikor és hol történik ez a monitorozás, hol vannak erről a jegyzőkönyvek, mit monitoroznak pontosan és hol.
Pedig ennek megvannak a szabályai, hogyan kellene történnie. A Greenpeace korábban sikertelenül kérte az agrárminisztertől, hogy megismerhessék ezeket a monitorozási jegyzőkönyveket. Ráadásul felmerül a kérdés, hogy mire is használhatók ezek az esetlegesen valóban létező monitorozási eredmények? Elvettek a tóból egy jelentős darabot. Azon nem lesz élővilág. A feleslegesen túlméretezett létesítményhasználó pedig újabb és újabb terhelést fognak jelenti a tóra, amit most még nem lehet monitorozni " – véli Rodics.
Kárpáti Béla azt is állítja, hogy a nádas valamiféle gátja volt annak, hogy vizet kapjon terület, s a mostani bolygatásnak köszönhetően "fontos madarak is visszajöttek, mint például a gólyatöcs". Rodics szerint "márpedig ez a terület egy tökéletes, természetes összhangban működő élőhely volt, amelyben minden élőlény, madár "fontos" volt, és ezt most az építkezéssel tönkretettek. Egyáltalán milyen kategória a "fontos" madár?" – teszi fel a kérdést Rodics.
"Teljesen elpusztítják ezt a természetes területet"
A Greenpeace szakértője felhívta a figyelmet arra is, hogy az olyan mondatok, mint "természetvédelmi cél, hogy az iszap kikerüljön a tóból" – önmagában jelzi a cégvezető természetvédelemhez való hozzáállását, felkészületlenségét. A cégvezető azzal érvel, hogy "hidro-kotrás szükséges a strandon 2-3 évente, hogy ne legyen hígiszap, mert ez az osztrák strandon is így van", s hogy ez a fertő vízminőségének a fenntartását fogja szolgálni.
"Talán a fecskék voltak a leglátványosabbak, de az egész élőhely érték volt, az iszappal együtt, ami tele volt élőlényekkel, és egy teljes tápláléklánc alapjául szolgál.
Azért is hívják fertőnek, mert mocsaras terület, nem csak nyílt víz, és mert iszapos."
Rodics szerint az olyan elszólások, mint hogy "kis, tiszta vizű tavacskákat alakítanak ki a gyerekeknek, stb." bizonyítják, hogy a beruházással teljesen elpusztítják ezt a természetes területet. A cégvezető mondatára, hogy "kotrás hiányában itt nem alakult ki olyan élővilág, ami jó lett volna" Rodics Katalin újabb kérdéssel reagált: "Kinek lett volna jó? Az élővilág számára eddig is jó volt, márpedig egy nemzeti parkban, azé az elsőbbség és nem Kárpáti Béláé."
Kárpáti szerint a fertő tavi fejlesztésre társadalmi igény volt. A Greenpeace szakértője ezzel szemben emlékeztet: a helyiek tiltakozása kísérte az egész beruházást a kezdetek óta. A tönkretett fecskefészkekről annyit mond a vezérigazgató, hogy az általuk épített "fecskehotel remek", és hogy a madarak "visszajárnak táplálkozni". Az viszont tény, és kérdésre ezt az igazgató is elismerte, hogy egyetlen fecske sem fészkelt az általuk kihelyezett hotelekben.
"Hogyan is fészkelhetett volna?" – kérdezi Rodics Katalin, ha a beruházással a füsti fecskéket üldözték el a hoteleket pedig molnárfecske fészkekből alakították ki, újabb bizonyítékaként a teljes hozzá nem értésüknek. Ráadásul, ezeket az állandó teherautó forgalmat bonyolító poros, zajos út mellé helyezték.
Felújítás kellett volna, nem nagyberuházás
Rodics szerint nem állják meg a helyüket Kárpáti kijelentései a sétahajókról és a kikötőről sem, hogy a kikötő átlagos méretű, és az az állítás is sántít, miszerint "a beruházás a nemzeti park turisztikai célra kijelölt területén van".
"Igen a korábbi strand tényleg ezen a területen volt, ezt kellett volna megfelelően felújítani, mint azt eredetileg tervezték is, de ebből végül egy jóval nagyobb területet még hozzácsaptak és tönkretettek. Milyen érv az, amit a vezérigazgató felhozott 100 szobás 4 csillagos hotel és az apartmanházak közvetlenül a vízpartra építésének indoklására? A vezérigazgató szerint a vízpartra építés terve bizonyult a legjobbnak, mert itt fért el a szálloda úgy, hogy az ökocentrumnak is legyen helye".
A Greenpeace szakértője szerin a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak már eddig is voltak alkalmas épületei és a helyi természeti értékeke bemutatására, nem volt szükség erre a nagyberuházásra ilyen okból sem. Ráadásul ezt az eddigi információk szerint nem is a nemzeti park igazgatóság fogja üzemeltetni, ami a fenitek tükrében előrevetíti az ottani várható szakmai színvonalat is.
Vannak már a környéken sokcsillagos szállodák is bőven, a régió eddig is jól kiszolgálta a turisztikai igényeket. A strandnak valóban szüksége volt – a helyiek szerint is – felújításra, de nem ekkora terület elpusztításával és hatalmas épületkomplexum létrehozásával. Rodics emlékeztet: már a cégvezető által adott magyarázatból látszik, hogy kétséges az az állítás is, hogy "a vízpart nem lesz elzárva az emberektől, mert besétáló mólók lesznek, és a szálloda terasz része is szabadon látogatható lesz, meg a kikötő mólója is. És a többi?"
Téves a hivatkozás az osztrák részen korábban történt káros építkezésekre is: a Greenpeace szakértője szerint azokra még a terület nemzeti parkká nyilvánítsa előtt került sor. Ráadásul a természetes élőhelyek különbözősége is fontos: a sodródás, széljárás miatt a magyar oldalon alakult ki az a különleges élővilág, aminek védelme kiemelten fontos, az iszapos, mocsaras, nádasos rész. Rodics Katalin szerint a tó tervezett vízpótlása (a Mosoni-Dunából) a Fertő tó vizének speciális összetétele miatt sem jó ötlet. Ráadásul a szárazabbá váló, melegedő országunkban a Dunában is egyre kevesebb a nyári időszakban a víz.
Elvezetik a Mosoni-Dunát az osztrák határig, a Fertő tó vizét is innen akarják pótolni | atlatszo.hu A kormány tervei szerint a Lébény-Hanyi főcsatornát meghosszabbítják Ausztriáig, hogy a Duna vizével öntözzék a Jánossomorja környékén lévő és a szomszédos osztrák földeket. Környezetvédők szerint ez már önmagában rossz ötlet, de szó van arról is, hogy a Jánossomorjánál épülő új csatornából, Duna-vízzel pótolják a Fertő tó vizét, ami végzetes lehet a teljesen más kémiai összetételű víz ökoszisztémájára – legalábbis a zöldek szerint.
A természetvédő így foglalta össze a véleményét a bejáráson elhangzottakról: "a nemzeti park nem turisztikai központ, célja az ott található élővilág háborítatlan védelme." Rodics szerint különösen felháborító, hogy az egyre súlyosbodó klíma- és ökológiai válság idején egyáltalán felmerül valakiben tavak feltöltögetése, több száz fős szálloda és vitorláskikötő építése a partra, ami ha el is készül, óriási terhelést jelent majd, és súlyosan még tovább károsítja az ott lévő élővilágot (forgalom, szennyvíz, tömeges látogatások, stb.). "El kellene fogadni végre, hogy a természet önmagában érték, a mi életünknek is az alapja, ne akarjunk ebből még további hasznot húzni."
Megkérdőjelezhető valóságtartalmú tájékoztatás
"A Sopron-Fertő Zrt. vezetője megkérdőjelezhető valóságtartalmú állításaival félrevezette, félretájékoztatta a beruházást végigjáró országgyűlési képviselőt és ezzel akadályozza őt a tisztességes munkavégzésében" – mondta a látogatásról készült videó alapján Kun Zoltán természetvédelmi szakértő, a Fertő Tó Barátai Egyesület egyik alapítója.
A szakember szerint nem igaz Kárpáti Béla állítása, hogy a beruházás a nemzeti park turisztikai hasznosítására kijelölt részén történik, hiszen a nemzeti parknak még nincs elfogadott övezeti besorolása.
Szerinte az sem igaz, hogy az osztrák és a magyar vízügy is hozzájárult a beruházáshoz, mivel – hangsúlyozza Kun – az osztrák vízügy a vízjogi engedély megújítását a hozzáférhető adatok alapján nem támogatta, de ezt a magyar vízügyi hatóság figyelmen kívül hagyta.
Kun azt állítja, hogy a szálloda és az apartmanház-sor vízpartra építésével figyelmen kívül hagyták a felszíni vizek parti sávjának a védelmét előíró, 83/2014-es kormányrendeletet. A szakértő az Átlátszónak úgy fogalmazott: téved vagy mellébeszél a Sopron-Fertő Zrt. vezetője, amikor azt mondja a beruházást megtekintő országgyűlési képviselőnek, hogy a csatorna vízellátásával nem lesz gond, mert közvetlen kapcsolatban van a tó nyílt vízfelszínével.
Ehelyett Kun szerint az igazság az, hogy a legutóbbi világörökségi találkozón – október 10-én – a magyar és az osztrák fél is elismerte, hogy a Fertő tó vízszintjével gondok vannak.
A beruházás befejezése után ráadásul a vízszintet a turisztikai igényhez fogják igazítani, ami nem biztos, hogy megfelel az EU-s Vízkeret Irányelv alapján előírt ökológiai vízigénnyel.
Kun Zoltán így fogalmazott: "a természeti értékek megőrzése és azok bemutatása helyett a nemzeti parkot pusztán díszletként használják egy oda nem illő, teniszpályás, sportcentrumos, szállodás nagyberuházáshoz. A Fertő-Sopron vezetője elismer több, a környezetvédők által korábban sejtett részletet: például azt, hogy a beruházás elriasztotta a madarakat a nemzeti parki területről, s hogy a fecskehoteleket nem használták a fecskék."
A nádas kiirtása kapcsán a szakértő kiemelte, hogy Kárpátinak igaza van abban, hogy a nád nem fokozottan védett vagy Natura 2000-es terület (bár a beruházás Natura 2000 -es, nemzeti parki és Ramsar-i védettségű területen folyik), ugyanakkor hozzátette: "persze egy nádas is lehet fokozottan védett, ha olyan értéket képvisel egy területen, amit fontos megvédeni (pl. a benne fészkelő madarak, vagy ott lakó és szaporodó hüllők és kétéltűek miatt). Vagyis Kárpáti Béla úr csúsztat és mellébeszél, mert szerintem míg igaza van abban, hogy a nádas, mint élőhely nem szerepel az Élőhelyvédelmi Direktívában, attól egy nádas még lehet természetes élőhely az ÁNÉR (Magyarországi Élőhelyek és vegetációtípusok leírása) szerint. Az, hogy az adott élőhelytípus nem szerepel a direktíva mellékletében még nem jelenti azt, hogy nem Natura 2000-es terület és az, hogy nem fokozottan védett még nem jelenti azt, hogy lehet ott szállodát építeni" – mutatott rá Kun Zoltán.
Nyitókép: A beruházások tervei. Forrás: Párbeszéd Magyarországért/Youtube | [
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Párbeszéd Magyarországért",
"Fertő Tó Barátai Egyesület",
"Fertő-Hanság Nemzeti Park"
] |
A helyiek aláírásgyűjtésbe kezdtek, a nyomás hatására a polgármester falugyűlést hívott össze. A 25 éves budapesti befektető egy nagyobb és több kisebb épületben szeretne szálláshelyeket kialakítani egy szőlő és szántó besorolású területen. Az aggodalmakat táplálta, hogy a terület szomszédos ifjabb Mészáros Lőrinc birtokával.
6,5 hektáros területen hozhatnak létre különleges turisztikai övezetet a dörgicsei szőlőhegy délnyugati részén, ahol egy 25 éves budapesti fiatalember húzna fel apartmanházakat a jelenleg szőlő és szántó besorolású területre – tudta meg a 24.hu.
A Balatonakalit és Dörgicsét összekötő kanyargós út az egyik legszebb Balaton-felvidéki útvonal. A községet eddig elkerülte a beépítési láz, ami a Balaton körüli települések nagy részét jellemzi, nincsenek üvegpaloták, viszont bőven akad még a tájba illő, nádfedeles, zöld zsalus házakból.
Először 2020 augusztusában hallottak a helyiek arról, hogy a képviselő-testület egy több pontból álló rendezésiterv-módosítást szeretne elfogadni. A koncepció előkészületéről az önkormányzat a lakosságot nem tájékoztatta, ezért többen aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy megismerhessék a részleteket. A kezdeményezést az alig 300 lakosú falu lakosságának több mint negyede támogatta, és augusztus végén a Dörgicsei Szőlőhegyért Civil Társaságot is létrehozták azzal a céllal, hogy megakadályozzák a község arculatának megváltoztatását. A nyomás hatására az önkormányzat péntekre lakossági fórumot hívott össze, amire a frissen alakult civil szervezet előre elküldte a lakosságot izgató kérdéseket.
Megkerestük Jánó Leventét, Dörgicse polgármesterét, de sok részletet nem árult el a tervekkel kapcsolatban. Csupán annyit mondott, azon dolgoznak, hogy a falugyűlésen tájékoztassák a lakosságot a területre vonatkozó elképzelésekről, ám hangsúlyozta, hogy elfogadott, végleges tervek még nincsenek. A polgármester szerint a település vezetése a főépítésszel együtt mindent megtett, hogy megmaradjon a falu hagyományos képe, szigorúan betartatták az építészeti előírásokat. A Balázs-hegy melletti terület tulajdonosainak is jelezték: eredeti elgondolásuk, amely egy nagy méretű, turisztikai célú épülettömb megvalósítása lett volna, nem fog átmenni, kisebb épületekben gondolkodjanak.
Ennél több derült ki viszont abból a lapunk birtokába jutott levélből, amelyben a polgármester az említett civil társaság kérdéseire válaszul leírja, hogy a turisztikai besorolású övezet kiterjesztéséről szóló kérelemben szereplő ingatlanok összterülete 65 ezer négyzetméter, a tulajdonosok pedig összesen 600 négyzetméternyi épületegyüttest szeretnének felépíteni.
Egy nagyobb és több kisebb épületben lennének lakások, feldolgozótér, tárolók és iroda
– közölte a polgármester, hozzátéve, hogy a településfejlesztési koncepció várhatóan október elejére készül el. A beépítési kritériumokra a polgármester még nem tudott válaszolni, azt írta, egyelőre a településfejlesztési koncepció tervezetének elkészítése zajlik.
A Balázs-alja és Margya megnevezésű dűlők beépítésének terve a 25 éves Varga Zoltán és a nála is fiatalabb, mindössze 22 éves Varga Csanád Márk három ingatlanjára vonatkozott, mindketten ügyvezetői voltak a két éve Budapesten bejegyzett, főtevékenységeként a szállodai szolgáltatást megadó Holiday Resort Kft.-nek, és jelenleg is tulajdonosai az idősebb Varga Zoltánnal együtt. A cég eddig kevesebb mint hétmillió forint bevételt tudott felmutatni, és az idősebb Varga sem tűnik nagypályás vállalkozónak, így a helyiek azt gyanították, hogy a beruházást nem ők fogják végigvinni.
Ezt a benyomásukat erősítette, hogy Vargáék telekszomszédja a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc 27 éves fia, ifj. Mészáros Lőrinc, akinek 3,3 hektáros szőlője előzőleg Demján Sándor tulajdonát képezte. (Mészárosék 2017-ben vásárolták fel az azóta elhunyt ingatlanvállalkozó borászatát, a zánkai központtal működő és számos szőlőterülettel rendelkező Canter Borház Kft.-t.) A polgármester leveléből viszont az derült ki, hogy az ifjabb Mészáros telkére vonatkozó változtatási kérelem nem érkezett az önkormányzathoz.
Nem ez lenne az első ilyen eset
A terület átsorolásával és a beépítés mértékével kapcsolatos aggodalmakat táplálhatja, hogy Vargáék és ifjabb Mészáros Lőrinc tulajdonától nem messze található egy 45 ezer négyzetméteres, ugyancsak balatoni panorámás terület, amelyet már elkezdtek beépíteni. A rét, kivett árok megnevezésű részt Valter Erika és Polányi Tamás ügyvéd vásárolta meg 2011-ben, 22 millió forintért, majd az ingatlant átminősítették különleges beépítésre nem szánt lovas-turisztikai terület övezetbe, mert a tulajdonosok egy kis kapacitású, családi fenntartású gazdaságot akartak megvalósítani, ahol néhány lóval és lovas turizmussal foglalkoznak. Aztán a terv elakadt, a telket a rajta felhúzott torzóval egy ideje már árulják, jelenleg 699 millió forintért. Az önkormányzat a múlt év végén ismét átminősítette a birtokot, ezúttal különleges beépítésre nem szánt területté, vagyis lovas turizmusról már nincs szó. Időközben viszont nemcsak két, 530 négyzetméteres, öt hálószobás lakóépületet alakítottak ki, medencével és konditeremmel, hanem három vendégházat is, valamint felhúztak egy 40 négyzetméteres borospincét is. A csak tervezett állattartó épület 250 négyzetméteres.
Kiemelt kép: BP.-I PASI /Országalbum | [
"Canter Borház Kft.",
"Holiday Resort Kft."
] | [
"Dörgicsei Szőlőhegyért Civil Társaság"
] |
Szivek Norbert az állam kincstárnoka, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetőjeként rábízták mindannyiunk közös vagyonát
Ugyanő háromszáz millió forintot kaszált egy olyan részvénycsomagon, amit az államon keresztül a magánnyugdíj-alapból szerzett meg egy cége
Pedig nem is ez volt Szivek célja: még többet akart, erőműveket az Enefi nevű energetikai cégből
A magyar állam százmilliókat bukott a tranzakción
"Nagyon jó hírek vannak, fel van vágva a pizza, minket vár, és meleg."
Ritkán lehet ilyen mondatokat olvasni egy tőzsdei cég közgyűlési jegyzőkönyvében, de az Enefi Zrt. 2016. január 8-i közgyűlése semmilyen szempontból nem volt átlagos. A részvényesek több mint hat órán át húzták egymás idegeit, viszont a tét is nagy volt: a vállalat fölötti irányítás.
Szivek Norberthez, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatójához köthető cégek akarták kicsavarni a vezetést Soós Csaba, az Enefi alapítója és vezérigazgatója kezéből.
"Ez egy kutyakomédia!" – csattant fel egy ponton Soós. "Itt nyilvánvalóan egy hostile takeover zajlik", mondta, majd nem sokkal később – több órányi vita után – azzal, hogy "köszönöm a játékot...", el is hagyta a termet. A hostile takeover ellenséges felvásárlást jelent, ezen a közgyűlésen a Szivek-féle cégek vezetésével több nagytulajdonos összehangoltan elkezdte leszavazni a cégvezetés – ebben az időpontban az egyedül Soósból álló igazgatóság – javaslatait, és meg akarták kötni Soós kezét az Enefi külföldi erőműveinek eladásában.
Soós arra készült, hogy eladja az akkor már évek óta csődben lévő Enefi utolsó nagy értékes vagyontárgyát, a lengyelországi Mielecben lévő szénerőművet, és a befolyt pénzből a cég nevében visszavásároljon az Enefi saját részvényeiből, azaz lényegében visszaadja a pénzt a tulajdonosoknak. Ezt akarták megakadályozni Szivekék. Új embereket akartak tenni az igazgatóságba, és ezeknek vétójogot adtak volna a leányvállalatok ügyeit illetően is. Csakhogy elkövettek néhány eljárásrendi hibát, ami miatt Soós megtámadhatta a közgyűlés szabálytalan határozatait, így pont elég időhöz jutott, hogy nyélbe üsse az üzletet. Sikerült is eladnia a lengyel erőművet, a befolyó pénzből pedig visszavásárolta az Enefi négy nagytulajdonosának részvénycsomagjait: az OTP Alapkezelőét, az Allianzét, a sajátja nagy részét és a közvetve Szivek Norbert résztulajdonában álló CRH Investét.
A nagytulajdonosok közül Soós Csabát nemrég 75 millió forintra büntette az MNB bennfentes kereskedés miatt, a másik háromhoz azonban nem nyúltak.
A 2016. január 8-i közgyűlés vitái öt évnyi feszültségből pattantak ki. A Szivek-féle támadáshoz az állam mohóságán, egy dörzsölt tőzsdei spekulánson, a fideszes önkormányzatok eladósodásán, az Enefi csődjén és Szivek államilag támogatott gazdagodásán át vezetett az út. Hogy keretben lássuk az eseményeket, vissza kell mennünk egészen 2011-ig.
2011 végén, amikor a kormány ellopta a magánnyugdíjpénztári vagyont, a pénztárak teljes pénzügyi portfóliója az államhoz került. Ebben volt összesen több mint hárommillió Enefi-részvény is.
Nem sokkal korábban még több ezer forintot értek ezek a részvények, de mire az államhoz került a csomag, már jól látszott, hogy komoly gondok vannak a cégnél. Itt van az Enefi részvényárfolyamának grafikonja. Ugyanez a cég 2006 és 2011 között RFV, majd 2011 és 2014 között E-Star Nyrt. néven futott, és sokaknak fűződik hozzá kellemetlen emléke.
Ebből is látszik, hogy nem a magyarországi kapitalizmus történetének legsikeresebb vállalkozásáról van szó: a cég árfolyamát irracionális mértékben felfújták, aztán látványosan kipukkadt, nem sokkal később csődbe ment. Aki megvette ezt a részvényt 2011. május 16-án 12 430 forintért, és aztán valami miatt csak másfél év múlva, 2013. szeptember 4-én kapott észbe, hogy el kéne adni, az már csak 80 forintért talált rá vevőt. Így a befektetésének 99,3 százalékát bukta el ez a hipotetikus, csúcson vásárló, mélyponton eladó befektető. Egy ideig a tőzsde csillagaként emlegették a céget, aztán a tőzsde hullócsillagaként.
Más kérdés, hogy az Enefi csődje nemcsak a korábban az energetikában nem igazán jártas menedzsment – például a korábban brókerként dolgozó Soós Csaba – tapasztalatlanságának volt köszönhető, hanem leginkább annak, hogy a főként fideszes vezetésű önkormányzatok, amik az Enefi ügyfelei voltak, 2011 körül egyszerűen felhagytak a fizetéssel. Valószínűleg azért, mert ők már készültek az állami adósságátvállalásra, így nem volt tétje számukra a dolognak. Az Enefi viszont emiatt egészen súlyos pénzzavarba került, mert nem volt elegendő tőketartaléka, hiszen 2011-ben pont kiköltekezett a külföldi terjeszkedés miatt. Elkerülhetetlen volt a csőd, ami 2012-ben meg is történt, és csak nagy nehezen úszta meg a cég a felszámolást, a hitelezők milliárdokat buktak.
Ez persze nem jelenti azt, hogy egyesek nem kerestek egészen sokat ezen a vállalkozáson.
Ez még akkor is lehetséges volt, amikor a fenti ábrán csak annyit látni, hogy nulla közelében vánszorog a cég árfolyama. Ez történt 2014 eleje óta:
Mint a grafikonon látható, a csődeljárás utáni E-Star/Enefi nem érdekelte nagyon a befektetőket – nyilván, hiszen ekkor már nem volt növekedési sztori a részvény körül –, általában naponta legfeljebb néhány tízezer részvény cserélt gazdát. De volt két olyan nap, amikor kiemelkedően nagy volt a forgalom.
2014. június 10-én nagybevásárlást tartott valaki, vett vagy 2,8 millió részvényt, 125 forintos árfolyam mellett.
2016. február 3-án pedig őrült dolog történt, az Enefi 6,5 millió részvényt vett vissza, jó drágán, 245 forintos átlagáron.
2014 nyarán az a részvénycsomag kelt el, amit az állam a nyugdíjvagyonnal együtt szerzett meg. Ezek a részvények még állami kézben is kalandos utat jártak be, az állami szervek ide-oda dobálták őket egymás között. Eleve, a magánnyugdíjpénztárak először kötvényeket vettek, ezek akkor alakultak át részvényekké, amikor a csődegyezségben megállapodtak a hitelezők, hogy a kötvényeikért cserébe részvényeket kapnak, azaz tulajdonosok lesznek az Enefiben.
Mikor Matolcsyék 2011 végén államosították a magánnyugdíjpénztári vagyont, az Enefi-kötvények (majd részvények) is a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyelete alatt álló Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz kerültek. Kérdéseinkre az NGM-ben azt mondták, hogy az alapból a részvények a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerültek 2013 végén. Mikor viszont az MNV-t kérdeztük, a részvényekről, ők többször is letagadták, hogy valaha is közük lett volna az Enefihez. Pedig az Enefi a tőzsdén bejelentette, hogy az MNV tulajdonos lett a cégben, 2013 november végén. Mikor arról érdeklődtünk, hogy ha az MNV-nek nem volt köze a részvényekhez, akkor az NGM miért állítja ennek ellenkezőjét, és miért jelent az erről szóló bejelentés a tőzsde honlapján, arra már nem voltak hajlandóak válaszolni.
Az MNV titkolózása abból a szempontból érthető is, hogy az állami vállalatot 2015 óta Szivek Norbert vezeti, az a Fidesz-közeli üzletember, aki aztán egészen nagyot kaszált a nyugdíjalapok Enefi-részvényeinek eladásán. Hosszas kutatás után kiderült, hogy a részvények hivatalosan az MNV által felügyelt állami céghez, a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.-hez, azaz a NESZG-hez kerültek, és a NESZG adta el a pakettet 2014 nyarán a Szivek-féle cégnek, a CRH Investnek. Az Enefi tulajdonrészének 12,4 százalékát jelentő részvénycsomagért összesen 330 millió forintot kapott az állam.
Az eladás azonban kilométerekről bűzlik. Az a legkevesebb, hogy az eladás nagyjából 125 forintos részvényenkénti árfolyamon történt annak ellenére is, hogy az eladás előtti egy év átlagárfolyama ennél magasabb, 139,9 forint, az egy részvényre jutó könyv szerinti érték pedig ennél is jóval több, majdnem kétszáz forint volt. A könyv szerinti érték alatt elvileg nem is lehetett volna értékesíteni a részvénycsomagot, ehhez képest a szerencsés vásárló ennek 60 százalékán jutott hozzá. A NESZG erre azt mondta, hogy a részvények az ő könyveikben 100 forintos árfolyamon szerepeltek, így szerintük még kerestek is a bolton.
De a NESZG be sem jelentette, hogy értékesíteni fogja az állami pakettet, így a befektetők nem is tudtak felkészülni a tranzakcióra. Az állami vállalat egyszerűen csak fogta magát, és hirtelen a nyílt piacra öntött több millió részvényt, minden előjel nélkül. Annak ellenére, hogy nem jelentették be előre az eladást, valaki vagy valakik bizonyára előre tudtak róla, a részvényeket ugyanis pillanatok alatt elkapkodták.
Az új tulajdonosnak be kellett volna jelentenie 5 százalék feletti tulajdonszerzését, de ez nem történt meg: a Budapesti Értéktőzsde honlapján csak az a közlemény jelent meg 2014. júliusában, hogy a NESZG kiszállt a cégből. Ez elég furcsa, hiszen ha valaki eladta a részvénycsomagot, akkor valakinek meg is kellett vennie azt. Hogy miért nem jelentkezett senki, azt magyarázhatja, ha több vevő vásárolt, és egyenként mindegyik 5 százaléknál kevesebb részvényt. Ez még rendben is lenne, az viszont már nem, hogy az Enefi 2014 november végén leadott egy tájékoztatót a BÉT-re, amiben azt írták, hogy a cég tulajdonosi megfeleltetést kért, és rájött, hogy lett egy új nagytulajdonosa, a 11,2 százalékos részesedést birtokló CRH Invest Kft. Ekkor derült ki, hogy az állami részesedés a közvetve Szivek Norbert résztulajdonában álló CRH-hoz vándorolt. (A CRH Invest ebben az időben a Szivek Norbert kizárólagos tulajdonában álló Nones Holding Zrt., valamint a hozzá szintén közel álló Lexan Holdings Zrt. 50-50 százalékos tulajdonában volt.) A cég nyilvánvalóan megsértette a tőzsdei szabályokat azzal, hogy nem jelezte magától, mikor átlépte az 5 és a 10 százalékos részesedést az Enefiben, a CRH azonban azóta sem kapott emiatt semmilyen büntetést a felügyelettől.
Szivek egyébként már a bevásárlása előtt megjelent az Enefi/E-Star körül, több forrásunk szerint is azért, hogy feltérképezze, milyen értékei maradtak a vállalatnak a csőd után. 2013 közepén igazgatósági tag lett – az E-Star csődje körüli alkudozásban a hitelezők javasolták a posztra –, és egészen 2014 végéig az is maradt. Mikor 2015-ben átvette az MNV vezetését, ő maga visszavonult az Enefin belüli ügyintézésrtől, de később is voltak emberei a cég igazgatóságában: 2015 tavaszától az ő köreihez sorolt, az Olajtervnél is dolgozó Kisvári János – ő egyébként jelenleg is Szivek alatt dolgozik két állami munkahelyen, az MNV alá sorolt Aeroplex Kft.-nél és a Malév GH-nál –, majd nem sokkal később Szivek régi üzlettársa, Komonczi Zsolt is a cég igazgatója lett.
Szivek jó állami kapcsolatokkal rendelkező, tapasztalt válságmenedzserként adta el magát a bajba jutott Enefi vezetői előtt, de igazgatósági tagsága alatt nem igazán hozott használható új projekteket a cégnek, holott ez lett volna a dolga. Úgy tudjuk, hogy egy hozzá köthető energetikai cégcsoport, az Enerin világítástechnikai projektjeit ajánlgatta az Enefinek, de a vállalat ezeken is rosszul járt, százmilliós veszteséget okozott a nagyreményű üzlet.
Hostile takeover
Szivek Norbert csak a 2016. január 8-i közgyűlésre hagyott fel a rejtőzködéssel, itt mutatta meg magát Enefi-tulajdonosként. Az irányítása alatt álló cég, a CRH Invest Kft. – illetve a vele együtt mozgó Lexan Holding Zrt. – itt jelent meg először Enefi-közgyűlésen, és rögtön a cikk elején bemutatott ellenséges fellépést próbálták levezényelni: az OTP Alapkezelő csendes támogatásával leszavazták Soós javaslatait, kezdve azzal, hogy nem hagyták, hogy ő vezesse le a közgyűlést. Aztán megszavazták, hogy Szivek emberei bekerüljenek az igazgatóságba, és rendelkeztek arról, hogy hozzájárulásuk nélkül Soós, aki addig egyedül ült az Enefi ciprusi és lengyel leányvállalatai élén, ne dönthessen egymaga semmi lényeges kérdésben.
A Szivek-cégeket, tehát a CRH-t és a Lexant egy Vida Mariann nevű jogász képviselte, aki egyébként az MNB-hez tartozó központi értéktár, a KELER Zrt. jogi szakértőjeként is dolgozik. Vida képviselt egy harmadik céget is, Webterker Kft.-t; ezt a céget azóta máshogy hívják, nem közvetlen Szivek-tulajdon, viszont a honlapja szerint a Szivek tulajdonában álló Cretum-csoporttal valósít meg ingatlanfejlesztést, a projektet pedig a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint a Matolcsy-unokatestvér Szemerey Tamás Növekedési Hitel Bankja finanszírozza. De ott volt a közgyűlésen még egy ügyvéd, dr. Bolevácz Éva is, aki esetenként Szivek Norbert ügyvédjeként is fellép – egyszer ő küldött nekünk helyreigazítást Szivek nevében –, itt viszont Szivek régi üzlettársának apját, Komonczi Csabát képviselte (Bolevácz egyébként a közelmúltban a Quaestor felszámolójának jogi képviselőjeként is szerepelt). Ő szintén a Szivek-cégekkel tartott.
Akármekkora jogi nagyágyúkat is állított csatarendbe Szivek, emberei amatőr hibákat követtek el: szabálytalanul vettek fel napirendi pontokat, ami miatt a cégbíróságon támadható lett a közgyűlés. Ezért végül be sem jegyezték a közgyűlés határozatait, a hostile takeover nem sikerült.
Ezért aztán amikor Soós Csaba 2016. március első kereskedési napján az eladott lengyel erőműből bejött 48,5 millió zlotyit, tehát mintegy 3,5 milliárd forintot mind ráköltötte az Enefi részvényeinek visszavásárlására, a Szivek Norbert-féle cég is megvált teljes részvénycsomagjától, mind a hárommillió darabtól. Mivel 125 forinton vásárolta a részvényeinek kilenctizedét, aztán 245 forinton adta el alig másfél évvel később, ezért kijelenthetjük, bámulatosan jó befektetése volt, 300 millióból 600 milliót csinált. És ettől a nyereségtől mind az államot fosztotta meg, ha az MNV megtartja ezt a részvénycsomagot, akkor ezen a ponton ugyanilyen jó áron adhatta volna el.
Szivek terve
Szivek (és köre) ugyan így is nyert 300 milliót ezen a történeten, de nem ez volt az üzletember A-terve.
Piaci szakértők és az Enefit ismerő befektetők ugyanis egybehangzóan állítják, hogy Szivek és köre eredetileg azért jelent meg a csődben lévő cégben, hogy olcsón kikaparja belőle az értékes eszközöket, majd azokat drágán továbbadja.
Ez nem is lett volna különösebben nehéz, hiszen akkoriban az Enefi szinte teljesen védtelen volt a Szivekhez hasonló, állami eszközökkel támogatott tőzsdecápákkal szemben. A cég alapítása óta élt a pletyka a piacon, hogy az Enefi könyvelésében az eszközök nagyon alacsony áron szerepelnek a könyvekben. Az Enefi eszközei főleg erőművek voltak, Szivek belépésekor már csak egy lengyel és két román erőmű maradt meg ezek közül. Az alacsony eszközár azt jelentette, hogy például a lengyelországi Mielecben lévő szénerőmű csak 5-6 millió eurós áron szerepelt a könyvekben, pedig szakértők szerint is több mint 10 millió eurót ért.
Egy agresszív spekulánsnak az Enefi helyzete azért jöhetett kapóra 2014-ben, mert a cégnek el kellett adnia az eszközeit ahhoz, hogy a hitelezőit és a részvényeseit ki tudja fizetni, és mivel az eszközök alacsony áron voltak könyvelve, nem volt nehéz őket a könyv szerinti (tehát alacsony) áron kibűvészkedni a cégből.
Szivek pedig még vevőt is könnyen találhatott volna, az Enefi erőművei ugyanis jól illettek volna a Magyar Villamos Művek, azaz az MVM profiljába, az MVM-et pedig 2014-től Szivek régi ismerőse, Seszták Miklós fejlesztési miniszter felügyelte. Szivek 2015-ben még közelebb került az MVM irányításához, amikor ő lett az MVM-et felügyelő Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója, és így az MVM igazgatóságának is tagja lett.
Miután Szivek köre megjelent az Enefiben, el is fogadtattak egy határozatot a cég közgyűlésével, ami szerint az erőművek eladásához elég annyi, ha akármennyivel a könyvelésben jelzett értékük fölött sikerül eladni őket. Így tehát a mieleci erőművet el lehetett volna adni 6 millió euróért is. Ha ezt az erőművet ennyiért meg tudta volna venni egy Szivek-cég, az 4-5 millió euró simán kereshetett volna, ha tovább tudja adni az erőművet az MVM-nek, és még csak gyanús sem lett volna a dolog, hiszen a mieleci erőmű tényleg ért 10-11 millió eurót. De a tapasztalat az, hogy az MVM a piaci árnál drágábban is szeret vásárolni.
A történtek alapján azonban úgy tűnik, hogy Soós Csaba, az Enefi alapító vezérigazgatója 2015 végén keresztülhúzta Szivekék számításait. Talált ugyanis egy vevőt, aki több mint 11 millió eurót is hajlandó volt fizetni a mieleci erőműért. Úgy tudjuk, hogy Szivek és köre több módon is megpróbálta megakadályozni az erőmű eladását. Annyi bizonyos, hogy valaki megkereste az erőmű vevőjét, a tranzakciót bonyolító lengyel bankot és az Enefi nevében eladó ciprusi leánycég vezetőit is, és azzal vádolta előttük Soós Csabát, hogy az erőmű eladásával pénzt akar mosni.
A tranzakciót azonban így sem sikerült megállítani, így jutottunk el a 2016. január 8-i Enefi közgyűlésig, amin Szivek bizalmasai ki szerették volna csavarni Soós Csaba kezéből azt, hogy egyedül dönthessen az Enefi külföldi erőműveinek eladásáról. Soós védekezett, ő kérte, hogy a közgyűlésen szó szerinti jegyzőkönyv készüljön, aztán megtámadta a közgyűlés döntéseit, így végül ezeket nem jegyezték be a cégbíróságon, és az itt megszületett határozatok sem léptek érvénybe.
A mieleci erőművet sikerült eladni majdnem a könyv szerinti érték duplájáért (ez egyébként megmagyarázza azt is, miért ugrott meg jelentősen az Enefi árfolyama a bejelentés után). Szivekék maradhattak volna a cégben, és megpróbálhatták volna megszerezni a romániai erőműprojekteket is, ezek azonban kisebbek is, mint a lengyel erőmű, és több per köti gúzsba őket. Így a lengyel erőmű, tehát az Enefi legértékesebb eszközének eladása után semmi nem maradt a cégben, amit Szivekék egyszerűen megszerezhettek volna, ezért is dönthettek úgy, hogy inkább kiszállnak az Enefiből.
Kiszállás
Nem tudni pontosan, hogy az Enefi nagytulajdonosai hogyan egyezkedtek Soós Csaba vezérigazgatóval a kiszállásról, az viszont látszik, hogy 2016. március elején a négy legnagyobb tulajdonos összehangoltan adott el részvényeket az Enefinek, ami a mieleci erőmű eladásából befolyt pénzzel fizetett. Kiszállt a CRH mellett az OTP Alapkezelő és az Allianz is, de Soós is eladta a részvényei nagyobb részét.
Bármennyire is összeveszhetett a lengyel erőmű eladásakor Szivek és Soós, a részvények eladásakor már ugyanaz volt az érdekük nekik is, és az OTP-nek meg az Allianznak is: hogy minél magasabb áron vegye vissza a részvényeiket az Enefi. Ez sikerült is, a fenti grafikonon is látszik, hogy a korábban 150-180 forintos árfolyam körül kóválygó részvényeket sikerült 250-es árfolyam körülre röpíteni a visszavásárlás napjára.
A felügyelet ezért az akcióért 70 milliós bírságot szabott ki Soós Csabára, amiért saját magától vásárolt vissza így részvényeket az Enefi nevében. Érdekes azonban, hogy Szivekékkel, az OTP-vel és az Allianzzal egyáltalán nem foglalkozott a hatóság, pedig tulajdonképpen ők is ugyanazt csinálták, amit Soós, valószínűleg nem a tudtukon kívül zajlott le a visszavásárlás előtti egyezkedés.
Az Enefi a 2016 márciusi visszavásárlással a legnagyobb tulajdonosaitól bevonta a részvényeit. A végső cél, hogy ezt minden tulajdonossal (a kicsikkel is) meg tudja csinálni, aztán kiszállnak a tőzsdéről.
Orbán kincstárnoka
Szivek Norbert nem tartozik a könnyen elérhető személyiségek közé, ritkán látni nyilvános eseményeken és soha nem nyilatkozik, közben viszont a Fidesz gazdasági hátországának egyik legjelentősebb szereplője lett. Mégis elég feltűnő jelenség, hiszen nem csinál titkot a vagyonából, és a megjelenésével is felfelé lóg ki a fideszes káderek világából. Talán nem véletlen, hogy egyes vélemények szerint Tiborcz István, Orbán Viktor veje is példaképnek tartja Sziveket mind az üzleti életben, mind a stílus szempontjából.
photo_camera Szivek Norbert (balra lent) Orbán Viktor társaságában a dunaszerdahelyi stadionavatón tavaly novemberben. A fotón felismerhető rajtuk kívül Világi Oszkár, Hernádi Zsolt, Parragh László, Csetényi Csaba és több szlovák politikus, üzletember. Fotó: Parameter.sk
Apja, Szivek Ferenc egy esztergomi vállalkozó volt – szárszámgyára és étterme volt, a gyárat halála után rövid úton felszámolták. Norbert már Németországban járt gimnáziumba a kilencvenes években. Utána a Pázmányon végzett 2000-ben, éppen abban a jogász évfolyamban, amelyben Rogán Antal jogászbarátai, dr. Kosik Kristóf, Kertész Balázs és Sélley Zoltán, továbbá Martonyi János veje és Tiborcz István ismerőse, Nemescsói András. Rövid ideig az állami pénzügyi felügyeletnél, a Szász Károly-féle PSZÁF-ban dolgozott, de aztán belevetette magát a magángazdaságba.
A kétezres évek derekán már javában kötötte az ingatlanüzleteket, megszerzett számos belvárosi bérházat teljes egészében, részben banki finanszírozással. Közben – mint a Heti Válasz többször felhívta rá a figyelmet – egy energetikai cég, az Elmib Zrt. privatizációja körül is ott volt, amikor az Puch László MSZP-pénztárnok körül kötött ki. Esztergomban elindított egy kisebb gázerműves projektet, de ez rövid úton bedőlt. Ugyanebben az időben került kapcsolatba a mostani fejlesztési miniszterrel, Seszták Miklóssal, amikor részt vett a Várda-Drink Zrt. átszervezésében és eladásában.
De ami igazán megkülönbezteti Sziveket a többi fideszes háttérembertől, az a végtelenül kifinomult eszköztár: ha a helyzet úgy kívánja, probléma nélkül iktat közbe embereket, vagy bújik svájci, ciprusi, Seychelle- vagy Brit Virgin-szigeteki cégek mögé, vagy üzletel velük. Különösen elengáns húzás, hogy Sziveknek svájci lakcíme is van, pedig értesüléseink szerint soha nem élt Svájcban. Még akkor is használta ezt a svájci lakcímet cégügyekben, amikor már a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetője lett.
A Seszták Miklósnál és Tiborcz Istvánnal élvezett bizalma volt az, ami miatt rá esett a választás, amikor 2014-ben új vezetőt kerestek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél – pedig a korábbi MSZP-s kapcsolatai és a sűrű offshore összefonódásai miatt nem tűnt volna kézenfekvő jelöltnek egy ilyen posztra.
Kérdés, hogy jó ötlet volt-e Orbán Viktortól egy olyan embert rakni az állam legfontosabb kincstárnoki pozíciójába, és így a szinte teljes állami ingatlanvagyon, valamint 251 darab állami vállalat (köztük a gigantikus MVM és a Szerencsejáték Zrt) élére, akinek üzleti karrierjében a gyakori fenti mintázat: belépni a cégbe, aztán egy-két év múlva sokkal gazdagabban kilépni.
Szivek bombaerős pozíciója a Fidesz vezetőivel olyan ajtókat nyitott meg előtte, amivel a legmenőbb cégekhez is bejutott. Az MNV-révén révén már 2015-ben felügyelőbizottsági tag lett a Molban, tavaly tavasz óta a Richter Gedeon Nyrt-ben is igazgatósági tag.
Címlapkép, grafikon: Tbg | [
"CRH Invest"
] | [
"Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.",
"Elmib Zrt.",
"Nemzeti Vagyonkezelő",
"Növekedési Hitel Bankja",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Lexan Holding Zrt.",
"Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap",
"Aeroplex Kft.",
"Enefi Zrt.",
"CRH Investe",
"OTP Alapkezelő",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Heti Válasz",
"Várda-Drink Zrt.",
"Nones Holding Zrt.",
"KELER Zrt.",
"Lexan Holdings Zrt.",
"Szerencsejáték Zrt",
"Richter Gedeon Nyrt-ben",
"Magyar Villamos Művek",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Webterker Kft.",
"E-Star Nyrt.",
"Malév GH"
] |
Fennállásának második évében nagy dolgokat ért el az állam egyik legfurább cége, a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt., avagy a KAF Zrt. Ez volt az a cég, amelyről tavaly novemberben azt írtuk, hogy több milliárd forintból nem csinál semmit. Most kijött a cég 2016-os beszámolója, amiben az elköltött milliárdok is látszanak, meg az is, hogy ehhez képest elég keveset tett le a cég az asztalra.
A KAF Zrt. 2016-ban 1,24 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, több mint 800 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban.
Nem is csoda, hogy veszteséges volt a cég, mert összesen kicsivel több, mint félmillió forint bevétele volt egész évben, miközben például 429 millió forintot költött bérköltségekre, tárgyi eszközökre pedig 270 millió forint ment el. A KAF-nál 39 ember dolgozik, kétszer annyi, mint 2015-ben, vezetője, Czakó Kálmán (aki októberig irányította a céget) összesen több mint 44 millió forintot keresett az állami vállalatnál.
Amely mindeközben nem nagyon csinált semmit. Igaz, ez nem feltétlenül a cég hibája, ahogy egy korábbi cikkünkben leírtuk, inkább annak lett áldozata a vállalat, hogy a KAF-ot megálmodó Miniszterelnökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium területvitájában utóbbi jött ki győztesen, így Lázár Jánostól Seszták Miklós alá került vissza az energiapolitika, az ennek menedzselésére létrehozott cégekkel együtt. A KAF valószínűleg azért jött létre, hogy "a nemzeti érdekek védelmére, a rezsicsökkentés fenntarthatóságára" tekintettel csináljon valamit az energiaszolgáltatókkal, talán az államosított rendszert irányítsa, vagy a közműcégek elszámolását csinálja, bár ezt nem igazán tudni, mert engedélyeket a tevékenységére nem kapott.
Az éves beszámolóból is kiderül, hogy a cég eredeti feladataiból "a szabályozói környezetben és a kormányzati-tulajdonosi stratégiában bekövetkezett változások" miatt nem nagyon csinál semmit. A beszámolóban szerepel, hogy a jelentős esemény volt a cég életében" a KAF Zrt. eredetileg tervezett hatósági funkcióinak újragondolása", ugyanis "kiderült", hogy az EU-s jogharmonizációt követően azokat a feladatokat, amiket a KAF-nak kitaláltak, az Energiahivatal tudja a legjobban ellátni (valószínűleg mert addig is ez látta el őket). Így a KAF 39,86 dolgozója azzal volt elfoglalva, hogy az Energiahivatallal egyeztessen arról, hogyan működhetnének együtt a jövőben, vagyis hogy legyen valami dolguk végre.
Emellett felülvizsgálták még a KAF informatikai rendszerét és azon dolgoztak, hogy hogyan lehetne költséghatékonyabban működtetni a cégek addig is, amíg "véglegesítik" a cég "funkcióit és hosszabb távú operációs modelljét", vagyis amíg kiderül, hogy mi is lesz a KAF dolga. Szerencsére a cégnek van még 1 328 527 forint saját tőkéje, ami persze nyilvánvalóan állami pénz, amiből még akkor is el tudja látni azt, amit eddig ellátott, ha még egy évig nem sikerük kitalálni, hogy miért is létezik ez a vállalat egyáltalán. | [
"Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt.",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"KAF Zrt."
] |
Korrupció megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették a rendőrség egyik gazdasági vezetőjét, írja közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség.
A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ gazdálkodásra jogosult szervezeti egysége 2021 áprilisában írt ki közbeszerzési pályázatot egy ingatlan felújítására, közel 300 millió forint értékben.
A gyanú szerint a gazdasági vezető és egy osztályvezető helyettes – aki a közbeszerzési eljárás bírálóbizottságának a titkára is volt – már az eljárás előkészítése alatt megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy a pályázatot úgy befolyásolják, hogy azt az adott cég nyerje el.
A két gyanúsított a pályázatra olyan további vállalkozásokat is felhívott ajánlattételre, amik ténylegesen nem akarták elvégezni az ingatlan felújítását, ezért aztán – egyeztetve a későbbi nyertes céggel – magasabb összegű ajánlatokat nyújtottak be. Mivel így az a cég adta be a legjobb ajánlatot, amelyikkel előre megegyeztek, a bírálóbizottság ezt a céget javasolta befutónak, a döntésre jogosult gazdasági vezető pedig őt nevezte meg a pályázat nyertesének.
A vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban a nyomozó főügyészség a héten tíz helyszínen, három személyt érintően végzett összehangolt nyomozati cselekményeket, ebben hatvan ügyész és rendőr vett részt, írja közleményében az ügyészség.
Vesztegetés elfogadása és versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntette miatt gyanúsítottként hallgatták ki a két rendőrségi vezetőt, míg a vállalkozót vesztegetés bűntette miatt. A vállalkozó és az osztályvezető helyettes beismerő vallomást tett, míg a gazdasági vezető megtagadta a vallomástételt.
Az ügyészség indítványozta az őrizetben lévő hivatásos állományú gazdasági vezető letartóztatását, erről pénteken dönt a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa. | [
"Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa"
] |
Rendelőprivatizáció: a Fidesz kizár Kizárják a Fideszből Magyar Istvánt, a párt volt egri elnökét - értesült lapunk. Pesti Imre, a Fidesz regionális igazgatója és egészségügyi szakpolitikusa megerősítette: valóban folyik Magyar István ellen kizárási eljárás, mert tavaly karácsonykor a hevesi fideszes vezetés pályázatot írt ki a városi szakrendelő üzemeltetésére - s az az Agria Ügyelet Kft. győzött, amelyiknek az egyik tulajdonosa épp Magyar volt. Csuhaj Ildikó | Népszabadság | 2008. március 5. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
Tréba Ákos
HIRDETÉS Magyar István ugyanakkor még nem tud az ellene indult eljárásról. Fideszesek szerint azért is indokolt a retorzió, mert "az ilyen esetek hiteltelenítik a Fidesz népszavazási kampányát", különösen azok után, hogy a Heves megyei fideszesek "harcoltak" az egri Markhot Ferenc Kórház üzemeltetésének magánkézbe adása ellen. Orbán Viktor tegnap reggel a TV2 Mokka című műsorában a hevesi szakrendelőügy kapcsán közölte: minden önkormányzatot és közgyűlési elnököt arra kérnek, hogy tartsák köztulajdonban a kórházakat, "de utasítani a párt nem tud". A fideszes önkormányzatok 97-98 százaléka elfogadja a párt véleményét, két-három önkormányzat nem - jegyezte meg. A Fidesz választmánya tavaly szeptember elején kötelező stratégiát írt elő a fideszes önkormányzatoknak: a települések utasítsák el a bújtatott privatizáció formáit, beleértve a kórházak működtetésének kiszervezését. Ennek hatására a fideszes többségű Baranya Megyei Önkormányzat elállt a pécsi tüdőszanatórium eladásától, a mezőtúri városi kórház üzemeltetésének a privatizációjáról viszont a 2006-os önkormányzati választások után döntött a fideszes többségű képviselő-testület. A tapolcai kórház üzemeltetését is kiszervezték, bár Ács János polgármester a megyei közgyűlés fideszes elnöke. Együttműködik a HospInvest a volt egri pártelnök cégével
HIRDETÉS
. | [
"Fidesz",
"Agria Ügyelet Kft."
] | [
"Baranya Megyei Önkormányzat",
"Markhot Ferenc Kórház"
] |
Fellebbezett az őt elmarasztaló elsőfokú bírósági ítélet ellen T. Asztalos Ildikó, az SZDSZ korábbi Borsod megyei elnöke - írta csütörtöki számában az Észak-Magyarország.
A két éve történt szabad demokrata elnökválasztáson leadott hamis szavazatok miatt hét embert ítélt el első fokon magánokirat-hamisítás miatt a Budai Központi Kerületi Bíróság: a nem jogerős ítéletben próbára bocsátották őket.
T. Asztalos Ildikó a napilaphoz eljuttatott közleményében azt írta: "Az első fokú bírósági ítélet ellen fellebbezést nyújtottam be. A vádirathoz képest jelentősen megváltozott végzés számomra kedvező ugyan, de felmentésemet akarom elérni".
Úgy fogalmazott: "(...) mára tisztán látszik, hogy az álszavazók nélkül valóban Fodor Gábor nyerte volna az elnökválasztást 2007-ben, éppen ezért bízom abban, hogy eljön az idő, amikor nyilvánvaló lesz, nem kértem senkit más helyett való szavazásra, nem voltam érdekelt Fodor Gábor megbuktatásában, hisz ő volt az, akit teljes energiámmal, nyíltan támogattam, vállalva ennek minden kockázatát".
A vádirat szerint az SZDSZ Borsod megyei szervezetének elnöke a párt 2007. március 30.-31. napján tartott országos tisztújító küldöttgyűlésén rávette vádlott-társait arra, hogy négy távol lévő küldött nevében regisztrálják magukat a küldöttgyűlésen, és a regisztráció után a kézhez kapott szavazólapokkal a távol lévő küldöttek nevében szavazzanak.
Ugyanígy járt el a párt egy szabolcsi szervezetének küldötte is, a férfi a vele lévő élettársát és annak barátnőjét vette rá, hogy két, jelen nem lévő küldött nevében regisztrálják magukat, és adják le szavazataikat.
Ezen a küldöttgyűlésen választották az SZDSZ elnökévé Kóka Jánost, (azóta már nem ő a párt elnöke), az álküldöttek pedig befolyásolhatták az elnökválasztás eredményét is. Az első fordulóban ugyanis ugyanannyi szavazatot kapott Kóka és kihívója, Fodor Gábor, ezért második szavazási kört kellett tartani és Kóka csak ekkor tudott többséget szerezni. | [
"SZDSZ"
] | [
"Budai Központi Kerületi Bíróság"
] |
Egy, az Index birtokába került kép tanulsága szerint a BKV-val tanácsadásra 2,5 milliárd forintos szerződést kötő AAM feladatai között szerepelt, hogy a nyertes pályázat beadása előtt konzultáljon az egyetlen vetélytársával. Az ügyben a BKV felügyelőbizottsága is vizsgálódik.
Sajtóértesülések szerint egyes kontraktusokhoz úgy kellett kitalálni a feladatokat.
Állítólag vannak nem becsületesen lejátszott közbeszerzések. Ezeknél a köztulajdonban lévő vállalat a piaci árnál drágábban vesz meg valamilyen terméket, hogy aztán az extraprofitból a boldog nyertes visszaosszon a cég vezetésének, a mögöttük álló politikusoknak vagy politikai szervezeteknek. Állítólag az ilyesmire sokkal jobb a szolgáltatás- mint az áruvásárlás, mert nem olyan nyilvánvaló a megvett termék ellenértéke. Állítólag különösen alkalmas a tanácsadás, hiszen a kicserélődő termék nem kézzelfogható.
Az ilyen ügyletben persze valahogy biztosítani kell, hogy a nyertesnek kiszemelt nyerhessen, például úgy, hogy mégiscsak ő adja a legolcsóbb ajánlatot, noha az övé is drága. Magyarán gondoskodni kell arról, hogy a többi ajánlattevő még magasabb áron kínálja portékáját. A "szakzsargon" egyébként bukóárnak nevezi ezt az árat. Jó tehát, ha minél kevesebben vannak az ajánlattevők, hiszen mindőjükkel meg kell előre állapodni, hogy nagyobb árat mondjanak, mint a nyertesnek kiszemelt.
A BKV az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.-vel két tanácsadói szerződést is kötött, összesen meglehetősen nagy, 2,5 milliárdos keretösszegben. Azt ma nem állíthatjuk, hogy bármilyen visszáság történt a szerződések körül.
Úgy tűnik azonban, a tanácsadói üzlet nyertese, az AAM BKV-tól kapott feladatai között szerepelt – még a tendernyerés előtt –, hogy egyeztessen (a közbeszerzési versenyben egyetlen) konkurensével.
"Nagy ajánlat". Ez annak a feladatnak a megnevezése, mely az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.-nek a BKV-tól kapott feladatlistáján olvasható 2007. november 30-i határidővel. Az időpont épp egy héttel előzte meg a BKV által tanácsadásra kiírt, összességében 2,5 milliárd forintos pályázat beadási határidejét.
Figyelemre méltó a feladatlista megjegyzés rovata, ahol az szerepel, hogy "Golderes egyeztetés státusza?".
Az Index birtokába került képen a BKV által az AAM részére átadott feladatlista olvasható. Ez a táblázat ezzel a tartalommal a BKV-nak is megvan, ott, ahol az AAM anyagokat őrzik - erősítette meg kérésünkre a BKV-felügyelőbizottság egyik tagja. Ez bizonyára azt jelenti, hogy maga a BKV adott utasítást az AAM-nek a kapcsolatfelvételre.
Nézze meg nagyobb méretben!
A BKV szerepét az ügyben, vagyis hogy ki és milyen utasítást adott az AAM-nek a tanácsadási pályázattal kapcsolatban, ezen a héten még csak a felügyelőbizottság vizsgálja. Ám ha esetleg bűncselekmény gyanúja is felmerül, akkor az ügy könnyen a rendőrségre és az ügyészségre kerülhet.
Az Index kérdésére az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. szóvivője azt válaszolta írásban, hogy az említett pályázattal kapcsolatban, a közbeszerzési eljárás hivatalos eseményeitől eltekintve a két vállalat között nem került sor semmilyen egyeztetésre, megbeszélésre. Szó szerint ezt válaszolták:
"A magyarországi vezetői tanácsadó piac méretéből kifolyólag az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. és a Golder Associates Kft. versenytársakként ismerik egymást.
Szóvivőjén keresztül az Index kérdésére az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. felelősségének teljes tudatában kijelenti, hogy az említett pályázattal kapcsolatban, a közbeszerzési eljárás hivatalos eseményeitől eltekintve a két vállalat, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. és a Golder Associates Kft. között nem került sor semmilyen egyeztetésre, megbeszélésre. Amennyiben valaki ennek az ellenkezőjét állítja, az büntetőjogi felelősségének tudatában, hiteles formában tegye, és számoljon annak minden következményével."
Ezzel egybecseng a másik ajánlattevő nyilatkozata. A Golder Associates (Magyarország) Kft. ügyvezető igazgatója, Vámos György az Indexnek azt mondta, hogy soha nem találkozott vagy beszélt AAM-es dolgozóval, vezetővel, képviselővel és tudomása szerint a munkatársai sem egyeztettek az AAM-mel a tanácsadói pályázatról.
A Golder egy szakértő és tervezőmérnöki tevékenységet folytató nemzetközi vállalatcsoport, mely az ügyvezető elmondása szerint Magyarországon klasszikus mérnöki irodának tekinthető. A Fővárosi Önkormányzat megkeresésére kezdtek a négyes metró ügyeivel foglalkozni, amelyre a BKV egyik szervezeti egységével, a DBR Metró Projekt Igazgatósággal kötöttek szerződést a metróépítés EU-finanszírozásának biztosításához szükséges dokumentáció elkészítésére.
E szerződés okán látott bele a Golder szinte mindenkinél jobban a négyes metró ügyeibe, és mivel a Golder cégcsoport szakértőnek számít a metróépítés területén, úgy gondolták a vezetői tanácsadásra is képesek vállalkozni. A Golder át is esett sikerrel a BKV előminősítésén - mondta Vámos.
A BKV 37 feladatra való alkalmasság alapján minősítette a jelentkezőket. Az AAM és a Golder minősítése között hat ponton van átfedés. E szerint mindkét cég alkalmas és képes projektügyintézésre, megvalósíthatósági tanulmány készítésére, fejlesztési, általános vezetői, K+F-kezeléshez kapcsolódó, informatikával és humánpolitikával kapcsolatos tanácsadásra.
Akár egyeztetett egymással a két cég, akár nem, az eleve vezetői tanácsadásra szakosodott AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. nyerte a BKV Zrt. kiemelt projektekkel összefüggő általános szakértői támogatására kiírt pályázatot 625 milliós ajánlattal és a 4-es metró beruházási projektjével összefüggő szakértői támogatásra kiírt pályázatot 1 milliárd 875 milliós ajánlattal. Ezen keretszerződések alapján 2012. december 21-ig adhattak volna vezetési tanácsaikat, ám az ügyben az Index cikke nyomán kitört botrány miatt végül felmondták a megkötött szerződést. | [
"Golder",
"AAM",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Önkormányzat",
"Golder Associates Kft.",
"AAM BKV",
"AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.",
"Golder Associates (Magyarország) Kft.",
"DBR Metró Projekt Igazgatóság"
] |
A mai napig nem lehet tényszerűen mérni a kormány stratégiai megállapodásainak sikerességét – erre engednek következtetni a Külgazdasági és Külügyminisztérium Indexnek megküldött válaszai. A Transparency International Magyarország ügyvezetője szerint nem új keletű dolgok a szerződések körül kialakult anomáliák, egyes dokumentumok nyilvános részei – hat évvel a témában megjelent tanulmányuk után – 2020-ban is homályosak. Róna Péter közgazdász szerint az Orbán-kormány a stratégiai megállapodások rendszerével egy érdekes kísérletet tesz.
Az a paradox helyzet áll elő, hogy miközben Orbán egy érdekes kísérletet tesz, hogy lemásolja a kelet-ázsiai modellt, a kísérlet sikerének keresztbe tesz a túlzottan prociklikus monetáris politika
– mondta el Róna Péter közgazdász az Indexnek, amikor a kormány stratégiai partnerségi megállapodásairól kérdeztük.
A szerződésekről kérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a tőlük kapott válaszokból az látszik, nem mérhető egyértelműen, milyen sikerrel jártak az elmúlt nyolc évben kötött megállapodások.
2012 óta 86 szerződés született, céljuk a beruházásnövelés, munkahelyteremtés. Az első ilyen partnerségi megállapodást a Coca-Colával kötötték 2012-ben, tehát a második Orbán-kormány idején. Azóta eltelt pár év, ezért érdekelt minket, hogy
Az érintett majd három ciklus alatt mit profitált hazánk, a magyar gazdaság ezekből a megállapodásokból?
Milyen megtérülési idővel számolhatunk?
Hány munkahely létesült ez alatt az időszak alatt?
Van-e olyan megállapodás, amely nem eredményezett sikereket?
Mennyi pénzt invesztált a magyar állam abba, hogy külföldi cégeket Magyarországra hozzon?
A minisztériumtól nagyjából azokat a panelválaszokat kaptuk, amelyekre számítottunk, de ezeknek a megállapodásoknak a sikerességét, illetve a gazdaságra mért pozitív hatásait illetően pár figyelemre méltó részlet azért belekerült, amit érdemes kibontani. Az egyik ilyen, hogy "a stratégiai együttműködési megállapodások elsősorban a vállalati szféra és a kormányzat közötti együttműködés alapjait rögzítik, a kölcsönös bizalom erősítését és az együttműködés továbbfejlesztését szolgálják".
A stratégiai megállapodásokban a felek konkrét és számszerűsíthető kötelezettségeket nem vállalnak, így azok sikeressége ilyen módon nem mérhető.
Még 2014-ben "A vállalatok és a kormány közötti stratégiai megállapodások Magyarországon – Lobbizás bizonytalan üzleti és szabályozói környezetben" címmel megjelent egy tanulmány Magyarországon, amit a Transparency International Magyarország (TI) globális korrupcióellenes civil szervezet jegyez. A kiadás évében már kétévnyi tapasztalat is rendelkezésre állt a hazai viszonyokat illetően, ami alapján arra jutottak, hogy
kormányzati perspektívából a stratégiai megállapodások szakpolitikai és hatalompolitikai tekintetben hatásos eszközök.
A stratégiai megállapodások nem tekinthetők a tisztességtelen lobbizás indikátorának; sokkal inkább a kormányzat és az üzleti szektor szereplői közötti kommunikációs viszonyok normalizálására tett kísérletként értelmezhetők, írják a dokumentumban. A Transparency közel hatéves tanulmányában az áll, ezeknek a stratégiai megállapodásoknak a fajsúlyából elvett, hogy a – TI kifejezésével – "belső kör" vállalatai, vagyis a kormányzó magyar politikai elit szoros szövetségeseként számon tartott cégek eleve nem szorultak rá azok megkötésére; "ők saját lobbizási útjaikat, az informális lobbizás gyakorlatát követik, amellett, hogy tipikus esetben inkább vezető kormánytisztviselők lépnek fel kezdeményezően, vagyis a kormány szorgalmazza a tárgyalások megindítását".
Általános lózungok
Az ügyvezető igazgató nem gondolja, hogy nagy változás történt volna ezen a területen azóta, még ha a Transparency International Magyarország a 2014-es kutatás óta szisztematikusan nem is követte nyomon a stratégiai megállapodások alakulását.
Martin József Péter hat évvel a publikálás után az Indexnek most azt mondja, a kormány a stratégiai megállapodásokkal az érdemi eredmények helyett sokkal inkább azt kívánta bizonyítani, hogy le tud ülni tárgyalni a külföldi nagyvállalatokkal.
2011-ben volt egy államcsődközeli helyzet, rá egy évre pedig kiderült, nincs kommunikáció a cégek és a kormány között, ezen próbált úrrá lenni a stratégiai megállapodások rendszere. Egyfelől a kormány ezzel demonstrálta, hogy képes a párbeszédre, másfelől megkülönböztette a »jó« és a »rossz« multikat
– mondja. Hozzáteszi: az, hogy pontosan miről szólnak ezek az együttműködések, arról a nyilvánosan elérhető – a Transparency által vizsgált és a tanulmány alapjául is szolgáló – dokumentumok nem igazán adnak számot. A megállapodások inkább általános lózungokat tartalmaznak, és kinyilvánítják az együttműködési szándékot. Az egyedi kormánydöntések nyújtotta adókedvezményekről és egyéb kiváltságokról a dokumentumok nem adnak számot. Ezek az alkuk alapesetben nem nyilvánosak.
"Így azt is általában csak utólag, sokszor peres eljárás útján tudjuk meg, hogy például a német autógyártók milyen adókedvezményeket kaptak. Innen tudjuk, hogy a német autógyártók több kedvezményt kapnak Magyarországon, mint Németországban, lakosságarányosan" – fogalmazott Martin József Péter. Közérdekű adatigényléssel kiderítették, hogy
a jelenlegi magyar kormány jóval több adókedvezményt ad a multiknak, mint a szavakban sokkal inkább "külfölditőke-barát" előző, baloldali kormány.
De ez semmilyen módon nem derül ki a stratégiai megállapodásokból.
Hogy van-e előrelépés ezeknek a stratégiai megállapodásoknak az átláthatóságában, vagy a vizsgált időszak óta is fennállnak-e ezek az anomáliák, azt feleli, hogy tapasztalataik szerint ebben nincs változás, a megállapodások nyilvános részei 2020-ban is csak homályos keretrendszert tartalmaznak. (A kormány oldalán 86 darab stratégiai megállapodást sorolnak fel, a stratégiai megállapodásnál a cég nevére kattintva megjelenik egy megállapodásról szóló MTI-hír, képi illusztrációkkal, vagy a megállapodás alapjait – kik között jött létre?, miben egyeztek meg?, milyen célokat határoztak meg? – taglaló pdf. Az, hogy ezekből milyen részletek maradtak ki, ha egyáltalán kimaradtak, nem könnyű leszűrni – a szerk.)
Az ügyvezető igazgató úgy látja,
külön kell választani a stratégiai megállapodások rendszerét az egyedi kormánydöntések alapján megszületett megállapodásoktól.
Megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot arról, hogy mégis milyen szempontokat tartanak fontosnak akkor, amikor egyedi kormánydöntéssel ítélnek oda támogatásokat, miket mérlegelnek. A külügy azt közölte portálunkkal, hogy "az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatási folyamat során összevetik a kifizetendő támogatás összegét az államháztartás szempontjából bevételeknek minősülő tételekkel, ezáltal a támogatási rendszerben csak olyan projekteket támogatnak, amelyek államháztartási szempontból megtérülnek és bevételt eredményeznek a központi költségvetés számára".
Államháztartás vs. nemzetgazdaság
"Az államháztartásnak megtérülhetnek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a program nemzetgazdasági szempontból is hatékony" – mondja erre Róna Péter. A közgazdász szerint azt a kormány sem nagyon vitatná, hogy a magyar nemzetgazdaság hagyományos, régóta fennálló problémája a hatékonyság hiánya, amin a különböző kormányok, pártok eltérő módon próbáltak segíteni, idáig többnyire sikertelenül. Orbán és miniszterei nagyon részletesen tanulmányozták a kelet-ázsiai modelleket, a külügyminisztérium egyedi kormánydöntésekre vonatkozó válasza pedig kitűnő példája a fentiekben említett modell követésének a szakértő szerint.
Az látható tehát, hogy a kormány nem a nemzetgazdaság, hanem az államháztartás szempontjából nézi, mi az, amibe befektet és jövedelmező.
Ennek alapvetően az az előnye, hogy a központosított politikai hatalom által irányított gazdaság jobban fel tud zárkózni, hiszen nincs kitéve azoknak a nyomásoknak, amiket a teljesen szabadpiaci berendezkedés jelentene
– foglalja össze Róna Péter.
Ebben a rendszerben, amit kialakítottak az elmúlt években, a magyar politika – beleértve a külpolitikát – közbe tud lépni, képes megvédeni a vállalatokat, a gazdaságot, ezen keresztül az államháztartást az olyan tényezőktől, amelyekkel egyébként magától nem tudna megbirkózni – véli a közgazdász.
Mi lesz ennek a vége?
Az már kevésbé biztató szerinte, hogy összességében mégsem látható világosan, mi lesz ennek az egésznek a vége. Az tény és való, hogy az elmúlt négy évben nagyon jelentős gazdasági növekedést láttunk, tehát azt hihetnénk, hogy egy nagyon sikeres periódust tudhatunk magunk mögött, a számok nem mutatnak szinte semmiféle hatékonyságnövekedést a gazdaság működésében. "Az a gazdasági növekedés, amit láttunk, az alapjában véve a gazdaság prociklikus fűtéséből fakadt (hiába nincs recesszió, a kormány élénkíti a gazdaságot – a szerk.), tehát a jegybank politikája, plusz az EU-s pénzek és nem a gazdaság működésének a hatékonyságának a javulásából." A közgazdász szerint
A helyzet az, hogy abban Orbánéknak igaza van, hogy Kelet-Ázsiában ez a politika hatékonyságjavulást eredményezett, de annak, hogy ez itthon is bejönne, még nincs jele.
Nem lehet elmenni amellett sem, hogy a prociklikus politika inflációs spirálba hajszolta a magyar nemzetgazdaságot, és ez Róna szerint "nagyon nem jó". Az Európai Unión belül Magyarországnak a legmagasabb az inflációs rátája, ami hosszú távon be fog épülni a magyar gazdaságba, kiszedni belőle borzasztó nehéz lesz. Ez az olaszszindróma: infláció, leértékelés, leértékelés, infláció és közben semmi nem történik a gazdaság hatékonyságával.
(Borítókép: Dimitris Lois, a Hellenic Bottle Company (HBC) vezérigazgatója (b), Orbán Viktor miniszterelnök (k) és Tarsoly József, a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója dobozos kólával koccintanak, miután elindították a fémdobozos üdítőitalok új gyártósorát a Coca-Cola dunaharaszti üzemében. Fotó: Index) | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Hellenic Bottle Company",
"Transparency International Magyarország",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium Index",
"Európai Unió",
"Coca-Cola HBC Magyarország"
] |
Közérdekű adat nyilvánosságra hozatalának megtagadása miatt feljelentést tesz az LMP által létrehozott Közérdekű Adatigénylő Iroda (KANDI) a Centrum Parkoló Rendszer Kft. ellen.
Az LMP fővárosi listájának negyedik helyén álló Hanzély Ákos elmondta, hogy korábban négy parkolási cégtől kérték be az egymillió forint feletti szerződéseikre vonatkozó adatokat, de csak háromtól kaptak választ megkeresésükre, a Centrum Parkoló Kft. továbbra is titkolózik.
Közlése szerint a cégtől azt a választ kapták, hogy habár ők üzemeltetik a parkolási felületeket, de nem adatkezelők.
A KANDI-t vezető képviselőjelölt megjegyezte, hogy korábban egy civil szervezet színeiben már pert indított a cég ellen és abban az esetben a bíróság megállapította, hogy a kft. közérdekű adatkezelő és kérésre ki kell adnia az adatokat.
Hozzátette, hogy a közérdekű adatok kiadásának megtagadása vagy azok meghamisítása bűncselekmény, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] | [
"Közérdekű Adatigénylő Iroda"
] |
Amit a Millenáris és a Kisstadion helyére építenek. Korcsolya-nagyhatalom leszünk.
A Bord Építész Stúdió Kft. nyerte el a Nemzeti Korcsolyázó Központ (NKK) létrehozására kiírt nemzetközi tervpályázatot, jelentette be Kósa Lajos fideszes politikus, tárcanélküli miniszter, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség, egyben a bíráló bizottság elnöke. Ez a cég tervezte korábban az Új Hidegkuti Nándor Stadiont, a Villa Budapestet, valamint az Etyeki Kúriát.
© BORD Építész Stúdió
Az NKK az Istvánmezőn, a Budapesti Olimpiai Központ területén, a Millenáris és a Kisstadion elbontásával épül fel. A győztes pályázóval 2018 januárjában köthet szerződést a beruházást végző Nemzeti Sportközpontok, a létesítményt várhatóan 2022-re vehetik birtokukba a korcsolyázók.
A sportvezető tájékoztatása szerint a korcsolyázóközpont egy fedett hosszúpályás, 400 méteres gyorskorcsolyapályából, négy, egyenként 30x60 méteres, jégkorongozásra, rövidpályás gyorskorcsolyára és műkorcsolyára alkalmas jégpályából, valamint a kiegészítő létesítményekből – öltözők, edző- és kondicionálótermek – áll majd. Kósa hozzátette: az épületben helyezik el azt az akadémiai központot is, amely a magyar gyors- és műkorcsolya fejlesztését szolgálja majd.
© BORD Építész Stúdió
Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója, a bíráló bizottság tagja kifejtette: a győztes pályamű értéke, hogy a központ organikusan illeszkedik a környezetében lévő épületek, a Földtani Intézet és a leendő új Puskás Ferenc Stadion geometriájához, ugyanakkor mégsem uralkodik a területen.
Kósa szerint a kerékpárosok a Millenáris elbontásával sem maradnak létesítmény nélkül, hiszen egy kormányelőterjesztés szerint a magyar pályakerékpársport részére négy velodrome épül majd, egy a fővárosban, három pedig vidéken, s mindegyik megfelel majd a nemzetközi követelményeknek. A MOKSZ elnöke jelezte, hogy a győztes pályamű megvalósítása az értékbecslés szerint 43 milliárd forint, de szerinte ez a szám nem alkalmas az iránymutatásra, mert a tényleges beruházási költségekről csak az engedélyes tervek elkészültével érdemes beszélni. | [
"Nemzeti Sportközpontok",
"Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség",
"Bord Építész Stúdió Kft."
] | [
"© BORD Építész Stúdió",
"Földtani Intézet",
"Nemzeti Korcsolyázó Központ",
"Iparművészeti Múzeum"
] |
Mintegy félmilliárd forintot költ 2018-ig a honvédség az An-26 típusú repülőgépek fenntartására – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő legújabb számából. A nyertes az a Specimpex Kft., amely kimondottan ilyen típusú légi járművek javítására specializálódott.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison és a budapesti Anyagellátó Raktárbázis Repülőműszaki Anyagraktárában található An-26-os típusú repülőgépek fenntartására írt ki közbeszerzést. A három évre szóló, félmilliárd forint értékű szerződést egyedüli indulóként a VIII. kerületi székhelyű Specimpex Kft. nyerte.
A főtevékenységként repülőgép-javítást jegyző, de haditechnikai termékek javításával és forgalmazásával, valamint vegyipari adalékanyagok gyártásával is foglalkozó vállalkozás 2013-ban 67,2 millió forintos nettó árbevételt ért el, amit 2014-ben felülmúlt mintegy 400 millióval. A mostani, áfával együtt 495 millió forintos tender elnyerésével pedig egészen 2018-ig valószínűleg nem lesz miért aggódnia.
A cég kalandos múltra tekint vissza. Több mint egy évtizede, 2004-ben nagy port vert fel, hogy a HM egy 24 éves An-26-os katonai szállítógépet a piaci ár többszöröséért, mintegy 600 millió forintért vette meg. Az azt lebonyolító Specimpex Kft. egy ciprusi off-shore cég közvetítésével vette meg a gépet Ukrajnától.
Csampa Zsolt, volt MDF-es képviselő akkor azt állította, hogy az akkori honvédelmi miniszter tudta, hogy az adásvétellel megbízott szolnoki cég vezetőjét 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték lopás, illetve köz- és magánokirat hamisítása miatt.
Csikász Brigitta | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Specimpex Kft."
] | [] |
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden levelet küld az Egyesült Államok külügyminisztériumához André Goodfriend ideiglenes ügyvivő diplomáciai mentességének felfüggesztéséről - tájékoztatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) hétfőn az MTI-t.
A közlemény szerint pénteken érkezett meg a tárcához Polt Péter legfőbb ügyész levele, amelyben a felfüggesztéshez szükséges lépések megtételét kérte. A külügyi tárca vezetője az ügyben kedden levéllel fordul az Egyesült Államok külügyminisztériumához - írta a KKM.
Az ügyészség fordult a KKM-hez
A Legfőbb Ügyészség hétfő délelőtt közölte az MTI-vel, hogy a KKM-nél kezdeményezte azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek szükségesek az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége ideiglenes ügyvivője diplomáciai mentességének felfüggesztéséhez. Az ügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének feljelentése alapján a Központi Nyomozó Főügyészségen nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt indult nyomozás kapcsán kezdeményezte ezt.
A budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője a Heti Válasz december 4-i számában megjelent interjújában arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak tudomása van a magyar adóhatóságon belüli csalásokról, és információi szerint ezekben az ügyekben nem indult nyomozás. André Goodfriend a lap kérdésére, hogy vannak-e bizonyítékaik, azt mondta: "azok a bizonyítékaink vannak, amelyeket megkapott a magyar kormány is". Arra a kérdésre, hogy arra a két lapra gondol-e, amelyet átadtak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, azt válaszolta, hogy "nem, az a két papírlap nem bizonyíték". Az, hogy egyeseket nem engednek be az Egyesült Államokba, annyit jelent, "úgy hisszük, vannak olyan kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt" - mondta.
Az ügyvivő a kitiltási ügy konkrét érintettjeiről nem beszélt, de azt mondta: az az információ, amelyre a beutazási tilalmat alapozták, nem pusztán arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek a csalások ellen. Ha valaki jó szándékú, de nem tesz eleget a csalás megakadályozásáért, az természetesen nem minősül korrupt cselekménynek - jegyezte meg.
Az interjú miatt tettek feljelentést
Futó Barnabás, Vida Ildikó ügyvédje december 11-én közölte az MTI-vel, hogy a NAV elnöke feljelentetést és keresetet nyújtott be André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője ellen. Futó Barnabás azt mondta: a Központi Nyomozó Főügyészségen nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt jelentették föl az amerikai ügyvivőt, mert hivatalos személyi minőségében sértette meg a NAV elnökét. A Fővárosi Törvényszéken pedig jó hírnév megsértése miatt nyújtottak be keresetet - tette hozzá.
A NAV elnökének ügyvédje közölte: konkrétan a Heti Válasznak adott interjúban tett sértő kijelentése miatt tettek feljelentés.
A Központi Nyomozó Főügyészség december 15-én jelentette be, hogy nyomozást rendeltek el Vida Ildikó, a NAV elnökének feljelentése alapján, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt. Keresztes Imre főügyész az MTI-hez akkor eljuttatott közleményében azt írta: a büntető törvénykönyv szerint nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége valósul meg, ha valaki másról nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Fővárosi Törvényszék",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Adó- és járulékmentesség, védett – de ellenőrizhetetlen – székház és elnöki rezidencia, korlátlan beutazási, azaz bevándorlási lehetőség, sőt diplomáciai mentesség is jár majd az Orbán-kormány és az oroszok által kötött nemzetközi megállapodás alapján a projektek finanszírozására létrehozott Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) budapesti székhelyalapításával. Nemzetközi bankként a parlament előtt lévő jogszabálytervezettel teljes mentességet adnak majd a Magyarországon működő, nem lakossági banknak a magyar pénzügyi felügyeleti szervek és egyéb hatóságok ellenőrzései alól.
Nem gyakran nevez izgalmas olvasmánynak az ember nemzetközi szerződéseket, ám az Orbán-kormány a magyar jogrendbe ültetéshez kénytelen volt a parlamentnek is benyújtani "A Nemzetközi Beruházási Bank és Magyarország Kormánya között a Nemzetközi Beruházási Bank Magyarországi Székhelyéről szóló Megállapodás kihirdetéséről" szóló javaslatát.
A dokumentum alapján Magyarország biztosítja az NBB-nek
a bank igényeinek megfelelő irodaépületeket ("föld, épületek, épületrészek, ideértve a megközelítést szolgáló létesítményeket"),
a bankelnök hivatalos rezidenciáját,
és ezeknek az ingatlanoknak a "biztonságát és nyugalmát".
Ha a kinézett épületek nem az államéi, azokat az állam bérelné a banknak, ha pedig nem megfelelő állapotúak, a magyar adófizetők pénzén újítanák fel őket. Az épületek biztonsága és nyugalma eközben olyannyira teljes körű lenne, hogy oda még a magyar állam sem tehetné be a lábát, mert a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illetné meg.
Mentesség, diplomaták nélkül
Az épületek sérthetetlensége, biztosítása és védelme messze nem minden. A bank
"bármilyen szabályt kialakíthat", ami ahhoz szükséges, hogy az irodaépületben a tevékenységét gyakorolja, és a nagykövetségekhez hasonlóan a rendőrök is csak akkor mehetnének be, ha a bank hívná őket,
a bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, sem törvényi úton bárki más.
A bank minden tulajdona és eszközei mentesülnek mindenféle korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórium alól.
Az orosz vezetésű nemzetközi bank tervezett kedvezményei - a hasonló nemzetközi intézményekkel azonosan - ezen is túlmutatnak. Az NBB
nem lenne alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek (ideértve a közzétételi vagy beszámolási kötelezettséget, tőkeszabályozási vagy tőkemegfelelőségi követelményeket vagy egyebeket),
pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek (ideértve a közzétételi vagy beszámolási kötelezettséget, tőkeszabályozási vagy tőkemegfelelőségi követelményeket vagy egyebeket), nem lenne kötelezve a számviteli szabványok bármely formában történő bevezetésére,
sem arra, hogy megfeleljen az engedélyeztetési vagy regisztrációs kötelezettség bármely formájának.
Ha pedig kiderülne, hogy az ügyleteihez mégis szüksége van valamilyen speciális jogosítványra, engedélyre vagy jogszabályi jogállásra, a tervezet szerint úgy kell tekinteni, mintha már rendelkezne azokkal,
végül a bank valamennyi tulajdona és bárminemű tevékenysége, művelete mentességet kap "mindenféle jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve, ha a bank lemondott mentességéről".
Ki mondta, hogy ezzel vége lenne a bank kedvezményeinek? Az NBB-ek ezen felül se lesz sok gondja, mivel
Magyarországon található minden eszköze, jövedelme és tulajdona mentességet élvez minden adó- és egyéb közteher megfizetésétől, akár országos, akár helyi szinten, kivéve a szolgáltatási díjakat;
mentes minden adófizetési, adóvisszatartási vagy adóbeszedési kötelezettségtől;
mentességet élvez minden vám, adó vagy egyéb közteher megfizetésétől, vagy – a hivatali használatra szánt áruk tekintetében – bármely import- és exportkorlátozástól.
Kiváltságosok és személyi igazolványok
Na de mi lesz a bank dolgozóival?
A bank dolgozói és elsősorban vezetősége – elnöke, igazgatói és kormányzói, valamint az ő családtagjaik – diplomáciai mentességben részesülnek .
Korlátozás nélkül, állampolgárságtól függetlenül jöhetnek Magyarországra "azon szakértők és tanácsadók is, "akik a Bank érdekében helyszíni látogatásokon vesznek részt".
Korlátozás nélkül, állampolgárságtól függetlenül jöhetnek Magyarországra "azon szakértők és tanácsadók is, "akik a Bank érdekében helyszíni látogatásokon vesznek részt". És jöhet még mindenki más, akiket az NBB meghív.
Megnyugtató módon ez a sok mentesség nem mindenkinek jár, a szöveg legalábbis úgy szól: a banknak dolgozó magyar állampolgárok a törvény idevágó szakaszai szerinti mentességeket nem élvezhetik, ezeket kizárólag külföldiek esetében kell érteni.
Hogy a bank külföldi dolgozói más téren se szenvedjenek hátrányt, a személyi kedvezmények sora nem ér véget a fent felsoroltakkal.
A bank elnökének és családjának még a háztartási célú bevásárlásait is érdemes lesz Magyarországon intézni, miután megkapják a mentességet a személyes vagy családi használatra szánt importált árukkal kapcsolatban fizetendő vámok, adók, vagy egyéb közterhek alól.
Jár nekik a "mentesség a Bank által számukra kifizetett illetmény vagy egyéb díjazás után fizetendő adók valamint társadalombiztosítási hozzájárulások alól".
Mindezért cserébe a kormány mindössze az érintettek nevét kéri, és már bocsátják is ki az illetékes hatóságok a szükséges személyi igazolványokat, amelyek biztosítják, hogy minden "kiváltságot és mentességet" élvezhessenek az érintettek.
Putyin trójai falolva?
Hogy minderre mi vette rá a magyar kormányt, az az indoklásból sem derül ki. Egy biztos, január végén egy MTI-hírből derült ki, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) központjának Budapestre költözése volt a fő téma Orbán Viktor miniszterelnök és Nyikolaj Koszov, az NBB elnökének megbeszélésén Budapesten, a Karmelita kolostorban. A tárgyaláson a pénzintézet vezetője bemutatta Orbán Viktornak a bank tevékenységét és jövőbeli terveit, ismertetve a döntést: a bank tavaly decemberi kormányzótanácsi ülésén a tagállamok egyhangúlag támogatták a székhely Magyarországra költöztetését, és felhatalmazták a bankot a szerződés aláírására.
A kormány álláspontja szerint a székhely Magyarországra telepítése erősíteni fogja Magyarország és Budapest nemzetközi pénzügyi központ jellegét.
De hogy mitől, arra nincs kiforrott válasz, csupán annyi: jelenleg öt szupranacionális fejlesztési bank székhelye található az Európai Unió területén, de egyik sem a közép-európai régióban. A költözésről ugyanakkor már december óta tudni lehetett. Akkor Varga Mihály pénzügyminiszter számolt be a pénzintézet kormányzótanácsának december 4-i ülésén meghozott döntéséről, amely egyúttal felhatalmazást adott a bank elnökének az erről szóló megállapodás aláírására. A pénzügyminiszter akkori beszámolója szerint
a bank budapesti székhelye várhatóan 2019 második felében nyílik meg, a tervek szerint a teljes központ 2-3 éven belül települ Magyarországra.
Varga azt is állította: a bank székhelyének áthelyezéséről szóló döntés számos előnnyel jár mind a nemzetközi pénzintézet, mind Magyarország számára, kedvező a bank részvényeseinek, ezzel párhuzamosan új lehetőségeket teremt a magyar pénzügyi és gazdasági élet szereplőinek is.
Nagy kérdés azonban, hogy kinek, hiszen Gurmai Zita parlamenti vezérszónokként arról beszélt szerdán a javaslat általános vitájában, hogy ennek a banknak mindössze 380 milliárd forint a mérlegfőösszege, ami 2,5 százaléka az OTP Bankénak. Ezzel az NBB mindössze a tizenhetedik lenne a magyarországi bankok rangsorában, miközben egyetlen másik "versenytárs" sem élvez hasonló mentességeket és kiváltságokat. Ráadásul ez az összeg sem Magyarországon fog hasznosulni, állította az MSZP politikusa, emlékeztetve arra: noha Magyarországnak 12 százalék tulajdonrésze van, a bank által kihelyezett hiteleknek mégis mindössze a 8 százaléka érkezett ide.
Gurmai szerint "nevetséges, hogy Orbán Viktor állandóan a magyar érdekekről szónokol és a nemzeti függetlenséget félti, miközben szélesre tárja Magyarország kapuját az orosz érdekek előtt". Az ellenzéki képviselő egyenesen "Putyin trójai falovának" nevezte az NBB-t, és többször figyelmeztetett arra,
a parlament előtt lévő javaslat példátlan lehetőséget adna az Európai Unió területére bejutni kívánó, akár biztonsági kockázatot is jelentő személyek számára – érdemi vizsgálat nélkül juthatnának be, az ország határain belül pedig semmiféle vizsgálat alá nem eshetnének a mentességüknek köszönhetően.
Gurmai garanciákat követelt arra, hogy nem a letelepedési kötvénnyel Magyarországra jutott, vitatott kockázatú személyekhez hasonló emberek kapnak majd beutazási engedélyt, sőt teljes, kiemelkedő mozgásteret Magyarországon. A képviselő szerint a javaslat alapján semmiféle garancia nem létezik erre, az egész szövegből csakis az derül ki: a Fidesz lefeküdt az orosz akaratnak, most pedig vörös szőnyeget gurítanak Putyin emberei elé.
Kinek az érdeke?
Varga Mihály nevében Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár vett részt a vitán, magabiztosan ismertetve a hivatalos álláspontot: a Nemzetközi Beruházási Bank az ENSZ-nél multilaterális kormányközi fejlesztési bankként bejegyzett intézmény (azaz nem lakossági bankként kell elképzelni), amelynek célja a társadalmi és gazdasági fejlesztés, a jólét és a gazdasági együttműködés elősegítése a tagállamokban.
A bank pontosan olyan jogokat kap ebben az egyezményben, mint amilyeneket az öt másik bank is megkap az EU-ban.
Elmondta, az öt uniós tagállam, Bulgária, Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország együttes többségi részesedése 50,16 százalék, az orosz tulajdonrész 40,03 százalék.
A ma még moszkvai székhelyű, multilaterális NBB fejlesztési projektekre, beruházásokra nyújt közép- és hosszú távú hiteleket, amelyből Gion szerint a jövőben Magyarország még inkább részesül majd, hiszen a székhelyalapításra érdemes úgy tekinteni, mint egy bérleti szerződésre. Az államtitkár cáfolta, hogy a magyar állam fogja biztosítani és őrizni a bankelnök rezidenciáját, szerinte csupán a székházról lehet szó, Gion ugyanakkor az ideérkezők diplomáciai mentessége kapcsán nem állt elő értékelhető érvvel. A Pénzügyminisztérium szerint mindenesetre Magyarország csakis hasznot húzhat abból, hogy e bank révén nemzetközi pénzügyi központtá válik.
Valójában azonban ennek a pénzintézetnek az elődjét 1970-ben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai közül a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alapította. Mint arról a Direkt 36 még 2018-ban írt: 2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök élesztette újjá az egykori kommunista blokk intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-közép európai térségben. Ekkor nevezték ki a bank elnökévé Nyikolaj Koszovot, aki korábban az orosz kormányzat számára politikailag fontos projekteket finanszírozó és ezáltal Putyin egyik fontos eszközének tartott állami Vnyesekonombank vezetőségének volt a tagja.
Az intézményből még az első Orbán-kormány lépett ki 2000-ben, a bank akkoriban "nem kellően átlátható tevékenysége" miatt. Ezzel szemben a harmadik Orbán-kormány, már a paksi bővítési megállapodást követően, 2014-ben döntött arról, hogy újracsatlakozunk az addigra egyértelműen orosz dominanciájú multibankhoz, akkor is azzal az indoklással:
AZ ÚJ ALAPOKRA HELYEZETT NBB CÉLJAI, MŰKÖDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS HITELEZÉSI MECHANIZMUSA EGYBEVÁG A MAGYAR NEMZETGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉRE KIDOLGOZOTT ELKÉPZELÉSEKKEL.
A csatlakozással jóváírták az ország számára azt a 20 millió eurót (6,4 milliárd forintot) amely a korábbi tagságnak köszönhetően a banknál maradt – és amelyet az bő egy évtizeden át nem fizetett ki. A magyar állam ezen felül további 20 millió euróval járult hozzá a bank alaptőkéjéhez, így az ország 2015-ös csatlakozását követően hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett.
Az NBB legnagyobb részvényese Oroszország (46%), Bulgária (13%), Magyarország (12,3%) és Csehország (11,5%).
A NBB kelet-közép-európai terjeszkedése egyértelműen orosz érdek. A távlati cél az, hogy az oroszok kiépítsenek egy olyan pénzügyi rendszert, amely alternatívája lehet az Egyesült Államok által dominált nyugati banki infrastruktúrának. Ez ma még talán szürreális, de a bank addig is több szempontból is segítheti az orosz érdekeket, hozzájárulhat például az orosz állam külföldi információszerzési tevékenységéhez is. A bank 9 tagállama közül ugyanis 5 (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia) az EU és a NATO tagja, így az ezen területeken nyújtott hitelek, a finanszírozott projektek révén az oroszok alapos rálátást szerezhetnek, nem utolsó sorban pedig kapcsolatrendszert építhetnek ki jelentősebb infrastrukturális projektekben.
Van itt kit támogatni, hitelezni
Az Orbán-kormánynak persze más miatt lehet fontos ennyi engedményt tenni. A bank hiteleinek segítségével olyan projektek juthatnak ugyanis pénzügyi támogatásokhoz, amelyekre az EU-tól nem lehet forrást szerezni. Márpedig az NBB multilaterális intézményként hivatalosan egyik ország fennhatósága alá sem tartozik, így nem vonatkoznak rá azok a gazdasági szankciók sem, amelyeket a Krím-félsziget megszállása miatt az Egyesült Államok és az EU vetett ki Oroszországra. Putyin állama ellen 62 országban 159 féle kereskedelmi korlátozás van érvényben, amelyek 2018-ban 6,3 milliárd dollárnyi veszteséget okoztak az orosz kivitelnek. Ezt rendszeresen kritizálja is Orbán Viktor, a kormányfő ugyanakkor a többségében orosz banktól fájdalommentesen juthat orosz pénzhez – akár a paksi beruházás, akár más projektek hitelezéséről van szó.
Gurmai felszólalásának egyik legpikánsabb részlete éppen ezen a ponton lehet érdekes. Az MSZP-s képviselő szerint ugyanis a költözéssel járó megannyi "kiváltság" okát firtató kérdésekre a választ meglepő módon a bank honlapján találhatjuk. "Itt a projektek közül egyetlen magyart emelnek ki: a MET csoportot finanszírozzák, hogy megvehesse a Tigáz-t" – állította, hozzátéve: az látszik, hogy ez a bank azt finanszírozza majd a fideszes oligarcháknak, amit nem tudnak uniós pénzből megoldani. A hitelekért és teljesen tisztázatlan, a magyar felügyeleti szervek által vizsgálni is tiltott banki ügyletekért cserébe pedig "vörös szőnyeget adnak Putyin embereinek" az Európai Unió területén – kifogásolta.
A bank azonban nemcsak a MET-tel szerződött, hanem több esetben valóban olyan vállalatokkal kötött szerződéseket Magyarországon, amelyek a kormányhoz kötődnek, vagy pedig magyar kormányzati támogatásaikkal élve jelen vannak az orosz piacon. Még 2014-ben 15 millió eurós (4,8 milliárd forint) hitelszerződést kötöttek a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó, a magyar vállalkozások exporttevékenységét segítő Eximbankkal. Az OTP-vel 2016 júniusában stratégiai együttműködési megállapodást, a Mollal 2017 júliusban pedig egy speciális finanszírozási szerződést írtak alá, sőt: ugyanezen év augusztusában hitelszerződést kötöttek a Takarékbankkal, amely azóta alig titkoltan Mészáros Lőrinc bűvkörébe került.
(Borítókép: A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) központjának Budapestre költözése volt a fő téma Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Nyikolaj Koszov az NBB elnökének (b2) megbeszélésén Budapesten a Karmelita kolostorban 2019. január 28-án. / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs) | [
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] | [
"Magyar Népköztársaság",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége",
"Miniszterelnöki Sajtóiroda",
"Nemzetközi Beruházási Bank és Magyarország Kormánya",
"Lengyel Népköztársaság",
"OTP Bank",
"Európai Unió",
"Direkt 36",
"Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa",
"Bolgár Népköztársaság",
"Mongol Népköztársaság",
"Csehszlovák Szocialista Köztársaság",
"Német Demokratikus Köztársaság",
"Nemzetközi Beruházási Bank Magyarországi Székhely"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.