text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Két ügyvédi irodát bízott meg a gazdasági minisztérium 44 millió forintért, hogy képviseljék az államot a Sukoróra tervezett kaszinóberuházás meghiúsulása miatt indult perekben. Az egyik pert az állam indította a beruházók ellen, és 2,1 milliárd forint kötbért követel tőlük. A másik megbízás alapján az irodák a sukorói beruházás miatt indult büntetőeljárásban képviselik az államot.
Összesesen 42 millió 250 ezer forintért látja el két ügyvédi iroda a magyar állam képviseletét a meghiúsult sukorói kaszinóberuházás miatt indult perekben - derült ki azokból a hirdetményekből, amelyek az elmúlt hetekben jelentek meg a Közbeszerzési Értesítőben. A két ügyvédi iroda: a Dr. Abay & Dr. Török Ügyvédi Iroda, illetve a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda.
King's City néven másfél milliárd eurós, azaz több mint 400 milliárd forintos turisztikai beruházást tervezett Sukorón egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektető csoport. A kaszinó helyszínéül szolgáló állami területhez 2008 júliusában a befektető úgy jutott hozzá, hogy cserébe Pest megyei ingatlanokat ajánlottak fel. A befektetőt képviselő KC Bidding Kft. 2009 októberében kaszinó üzemeltetésére vonatkozó koncessziós szerződést kötött a Pénzügyminisztériummal.
A telekcsere visszavonásáról az előző MSZP-s kormány pénzügyminisztere, Oszkó Péter rendelkezett. A koncessziós szerződést azonban az Orbán-kormány bontotta fel idén januárban, arra hivatkozva, hogy a befektető megszegte a szerződést. Az állam nevében eljáró a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) késedelmi kötbér és meghiúsulási kötbér címén összesen 2,1 milliárd forintot követel a befektetőtől.
A két ügyvédi irodával kötött első megbízási szerződést 42 millió forint értékben azért kötötték meg, hogy képviselje az államot a koncessziós szerződés felmondása miatt indult perben. A NGM az [origo]-nak megküldött válaszában azt írta, hogy a megbízási díj a 2,1 milliárdos perérték 1 százalékát kitevő összegből, illetve a pernyertessége esetére járó 1 százalékos munkadíjból áll.
A második szerződést ugyanezekkel az irodákkal azért kötötte a gazdasági tárca, hogy az ügyben indult büntetőügyben képviseljék a magyar államot. Az NGM szerint két ügyvédi iroda ezt a munkát együttesen havi 250 ezer forintért látja el. Az ügyben hűtlen kezelés gyanúja miatt 2009 áprilisa óta nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügyészség gyanúja szerint az ingatlancsere során az állami földeket alul-, a befektetőét pedig felülértékelték, így a gyanú szerint 1,3 milliárd forint kár érte az államot.
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben hivatali visszaélés miatt meggyanúsította Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfőt is. Az ügyészség egyelőre nem közölt részleteket arról, Gyurcsány pontosan mivel követhette el az állítólagos visszaélést. Valószínűleg azért gyanúsították meg Gyurcsányt, mert 2008 májusában - még a telekcseréről és a kaszinó üzemeltetéséről szóló szerződés megkötése előtt - a befektetői csoporttal együtt részt egy, a parlamentben megtartott találkozón. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, akinek feljelentése nyomán megindult a nyomozás, a találkozóról készült emlékeztetőből egy mondatot emelt ki, amely szerint "a működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz (a szerencsejáték koncesszió kiírása)".
Az ügyészség nyomozásával összefüggésben polgári pereket indít majd, ezekben képviseli majd az állam nevében eljáró NGM-et a két ügyvédi iroda. Az irodák a keresetlevelet már benyújtották a Fővárosi Bírósághoz, az első tárgyalás augusztus 30-án lesz - közölte az NGM. Enek az lehet a tárgya, hogy az állam milyen nem vagyoni kártérítésre tart igényt az ügyben.
Az irodákat közbeszerzési eljárás nélkül választották ki, a közbeszerezési törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy jogi szolgáltatásokat közbeszerzés nélkül válasszanak ki. Az NGM szerint az ügyvédi irodák mellett szólt az is, hogy ők látják el az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) képviseletét abban a perben, amellyel az állam a sukorói telket próbálja visszaszerezni. Az Orbán-kormány erre a feladatra tavaly nyáron kérte fel az irodákat, az első tárgyalási forduló ebben az ügyben szeptemberben volt.
A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda tanácsait más ügyben is igénybe veszi a kormány. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 69 millió forintért bízta meg az irodát az "infrastruktúra területen PPP keretében megvalósult projektek jogi szakmai átvilágításával". A május végén lejáró megbízás keretében az M6-os autópálya építésének körülményeit vizsgálja az iroda. A kormány tavaly ősszel jelentette be, hogy felhagynak a PPP-konstrukcióban megvalósuló beruházásokkal, vagyis azzal, hogy az állam megrendelésére a privát fél végzi el a beruházást.
Az ügyvédi irodák az [origo] megkeresésére nem akartak nyilatkozni, hanem az adott tárcákhoz irányítottak bennünket. | [
"Pénzügyminisztérium",
"King's City",
"KC Bidding Kft."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Dr. Abay & Dr. Török Ügyvédi Iroda",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Fővárosi Bíróság",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A Csongrád Megyei Főügyészség a mai napon indítványt tett a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója felé, hogy a Dr. Czeglédy Csaba és társai ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indult ügyben újabb három személy előzetes letartóztatását rendelje el.
A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Vizsgálati Osztálya előtt folyamatban levő büntetőeljárásban a hétfői napon négy személy őrizetbe vételét rendelte el a nyomozó hatóság többek között a szökés, elrejtőzés veszélye, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye okán. Az őrizetbe vételt követően foganatosított gyanúsítottkénti kihallgatások után, a Csongrád Megyei Főügyészség a nyomozó hatóság előterjesztésére három személy vonatkozásában indítványozta a legsúlyosabb kényszerintézkedés, az előzetes letartóztatás elrendelését.
Valamennyien a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. alkalmazottai voltak, és valamennyien az iskolaszövetkezetek tényleges irányításában is részt vettek, amellyel összefüggésben általános forgalmi adó adónemben, valamint a munkáltatáshoz kapcsolódó közterhek tekintetében mintegy 6.253.000.000.-Ft vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. Mindhárom gyanúsított a megalapozott gyanú szerint a 2011. és 2017. év közötti időszakban nyújtott segítséget a bűnszervezet bűncselekményt megvalósító magatartásához.
A főügyészség álláspontja szerint a megalapozott gyanún túlmenően az előzetes letartóztatás különös okai, így az eljárás meghiúsításának a veszélye, valamint a szökés, elrejtőzés veszélye is fennáll, ezért indítványt tett vonatkozásukban az előzetes letartóztatás egy hónapra történő elrendelésére.
A hétfőn őrizetbe vett negyedik gyanúsított tekintetében, a gyanúsítottkénti kihallgatást követően az őrizetbe vételt a főügyészség megszüntette, mivel annak törvényi okai a továbbiakban már nem álltak fenn, és indítványt tett lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére.
Az ügyészi indítványokról a mai napon fog dönteni a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója.
Kiemelt kép: Rosta Tibor / MTI | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Csongrád Megyei Főügyészség",
"Szegedi Járásbíróság",
"Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Vizsgálati Osztálya"
] |
Akinek az MTA és a CEU-botrányok után sem egyértelmű, mennyire tartja a NER a tudományt és a kultúrát, elkezdhet figyelni az Országos Széchényi Könyvtár sorsára.
Vizesedik és a bővítése sem megoldott – információink szerint ezek is az érvek között szerepeltek, miért ne az egykori Kilián laktanya körúti épülete legyen az Országos Széchényi Könyvtár új állomáshelye.
És hová fog költözni? Alighanem mégis a Kilián laktanyába – ez könyvtári forrásaink szerint gyakorlatilag el is dőlt, méghozzá úgy, hogy a főigazgató meg nem erősített hírek szerint sms-t kapott a döntésről az emberminisztériumból. Tüske László most az Átlátszó kérdésére annyit válaszolt:
"Az Országos Széchényi Könyvtár működésének kijelölt helye a jelenleg érvényben lévő kormányhatározat szerint a Budavári Palota F épülete. Az intézmény távlati jövőjét érintő tervek és elképzelések egyeztetése és előkészítése folyamatosan zajlik az illetékes minisztériumi szervekkel. Ezek során a Kilián laktanya is felmerült a nemzeti könyvtár lehetséges jövőbeni helyeként, melyet vizsgálni szükséges."
Arról, hogy nem kis érdekellentét feszül az OSZK és a budai Vár átalakításáért felelős Nemzeti Hauszmann Terv fejesei között, már írtunk.
Egyebek mellett Tüske főigazgatónak a kollégái előtt mondott beszédét ismertetve. Akkor például az is elhangzott: "sokkal hatásosabbnak érezzük azt, ha a könyvtár elmehet innen, összepakol és átadja a területet a borászati, sörészeti, csokoládégyártó cégeknek és az őket mozgató közönségszervezőknek, mert egyébként nem lesz nyugalmunk".
Szükségtelen beszerzések, rémisztő galádságok – kifakadt a Széchényi Könyvtár vezetője Elismerte az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, hogy van azbeszt az épületben – persze nem nekünk, de a dolgozói előtt igen. A nemrégiben tartott értekezleten egyéb erős kijelentések is elhangoztak információink szerint.
De mi is a gond a Kilián laktanyával? Például, hogy – lévén a Nagykörút valaha Duna-mellékág volt, ez a része ráadásul alacsonyabban fekszik a város többi területénél – az épület vizesedhet, ami nem kifejezetten tesz jót a közgyűjteménynek. Az OSZK-sok szerint ráadásul az épület csak bajosan bővíthető, márpedig a Piliscsabára ígért új archívumépület továbbra sem készült el.
Amennyire azonban útjában van a nemzeti közgyűjtemény a Vár NER-es újrahasznosításának, annyira jól jönne legelészni a könyvtár informatikai beszerzésein. Szintén Tüske mondta a már idézett értekezleten tavaly, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által vezényelt beszerzésekre utalva, hogy:
"Elképesztő, hogy az erőszak olyan formáit kell legyőznünk, amire nem számítottunk". A főigazgató elmondása szerint éjjel is "felhívták", hogy ezt vagy azt írja alá.
Az OSZK-ban az terjed, hogy a digitális archívum kialakítása kerülhet a Mészáros-érdekeltség 4iG Nyrt.-hez, ezen megy most a huzavona.
Címlapkép: a Kilián laktanya épülete (forrás: wikimedia.org) | [
"Országos Széchényi Könyvtár"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség"
] |
Áfa nélkül összesen 12 milliárd forintért szerezhet be öt cég irodai szereket, illetve berendezéseket és kellékeket a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság megbízásából. A nyertes vállalkozások között van az I-COM Irodaellátás Kft. is, amelyet – mint anno az Átlátszó megírta – kartellezés miatt 2013-ban 33 millió forintos bírsággal sújtott a Gazdasági Versenyhivatal.
Három évre szól az a 12 milliárd forintos keretszerződés, amelyet irodaszer- és papírellátó cégek: az AP-Office, az I-COM Irodaellátó, a Pátria Nyomda Zrt., az APIS Logistic Kft. és a PBS Hungária Kft. nyertek a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) tenderén – derült ki az EU-s Közbeszerzési Értesítő legújabb eredmény-tájékoztatójából.
A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó intézmények mellett a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó egyéb önként csatlakozó szervezet munkájához biztosítja a KEF ezáltal a szükséges irodai eszközöket, berendezéseket és papírokat. A beszerzés az EU Alapokból is finanszírozható – áll a tájékoztatóban.
Az AP-Office és az I-COM Irodaellátó egy, a Nemzet Adó- és Vámhivatal (NAV) által tavaly kiírt pályázat egy-egy részének a nyertese lett. Az előbbi mintegy 200 millió forintért, az utóbbi vállalkozás pedig mintegy 318 millióért szerezhetett be irodaszereket és irodai papírokat az adóhivatal számára. A NAV-nál 2013-ban is jól szerepelt az AP-Office: 410,8 millió forintos értékű szerződést kötöttek vele az irodai munkához szükséges dolgok szállítására.
Az érdekes múltú cég
Az I-COM Irodaellátó Kft-vel kapcsolatban az Átlátszó írt arról, hogy bár 2013-ban kartellezés miatt 33 millió forintos bírságot szabott ki rá a Gazdasági Versenyhivatal, egy évvel később simán megszerzett egy egymilliárd forintos tendert, amelyet az állami szervezetek papírigényeinek ellátásra írtak ki.
Csikász Brigitta | [
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"I-COM Irodaellátás Kft."
] | [
"EU Alap",
"I-COM Irodaellátó Kft-vel",
"PBS Hungária Kft.",
"I-COM Irodaellátó",
"APIS Logistic Kft.",
"EU-s Közbeszerzési Értesítő",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Nemzet Adó- és Vámhivatal",
"Pátria Nyomda Zrt."
] |
A Népszabadság megbízható forrásokból származó értesülései szerint az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának úgynevezett Portik–Laborc albizottsága az eredetileg mára tervezett ülésére meghívta Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját, de ő nem megy el. A bizottsági ülés elmarad.
Korábban a Magyar Hírlappal az albizottság LMP-s elnöke, Mile Lajos azt közölte, hogy politikusok meghallgatásával folytatják hátralévő munkájukat, körülbelül még tíz személyt idéznének a testület elé, de a neveket nem árulta el. A lap az országgyűlési képviselőtől azt is megtudta, az ügyben illetékes bírótól hivatalosan is megkapták az engedélyt, amely lehetővé teszi Portik Tamás beidézését, de ennek technikai részleteit még tisztázni kell. Mile Lajos arról nem beszélt a lapnak, hogy a mára tervezett ülésre meghívta Laborc Sándort is, aki levélben utasította el a bizottság előtt való megjelenést.
Értesüléseink szerint Laborc e levélben hivatkozik Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója – a nemzetbiztonsági bizottság tagja –egy a közelmúltban tett nyilatkozatára. MSZP-s képviselők ugyanis azt kezdeményezték, hogy az alkotmányügyi, illetve a honvédelmi és rendészeti bizottság ellenőrző albizottságai tartsanak együttes ülést arról, miként fordulhatott elő, hogy az ároktői banda házi őrizetbe került. Erre a felvetésre Kocsis Máté így reagált – idézzük –: "senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy politikai felhangú bizottsági vitában érdemi javaslatok születhetnek az esetleges jogszabályváltozással kapcsolatban, különös tekintettel az elmúlt napok politikai nyilatkozataira. (...) Nem tartjuk célravezetőnek azt sem, hogy egy politikai célokra felhasznált mindenféle ilyen albizottsági ülésen néhány képviselő politikai hisztériakeltésre használja fel ezt az ügyet."
Laborc erre az idézetre hivatkozva állítja levelében, hogy épp Kocsis az, aki a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként a Portik–Laborc-találkozók kapcsán "az elmúlt bő egy évben alapvetően hozzájárult ennek a szakmai kérdésnek a politikai üggyé változtatásához", amihez szerinte asszisztált az Alkotmányvédelmi Hivatal is.
"Az idő múlásával sincs okom megváltoztatni azt az egy évvel az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt személyesen is kifejtett álláspontomat, miszerint a politika és a média által sulykoltan Portik–Laborc-találkozóként elhíresült, a valóságban tisztán szakmai kérdésben jogszerűen és szakszerűen jártunk el. Kocsis Máté állítását igazoló bizottságuk ténykedésével összefüggően az eddig általam is tapasztaltak miatt nem kívánok eleget tenni a meghívásuknak, mert nem akarom részvételemmel szakmailag legitimálni azt a tevékenységet, amelyet ebben az ügyben, függetlenül a tényektől, politikai célokra használnak fel" – írja levelében Laborc Sándor.
Talán ennek az elutasításnak is köze van ahhoz, hogy Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke a Magyar Nemzettel azt közölte: a testület jövő keddi ülésén döntenek annak a Mile Lajos által jegyzett törvénymódosító javaslatnak a tárgysorozatba vételéről, amely nemzetbiztonsági kérdésekben érdemi információk birtokában lévő személyek számára kötelezővé tenné, hogy megjelenjenek a grémium előtt, és válaszoljanak az ott feltett kérdésekre. Az ugyanakkor tény, hogy a mára tervezett ülés elmarad.
Emlékeztetőül: az Alkotmányvédelmi Hivatal áprilisban oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója, és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. Április 30-án bejelentették, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságot állít fel. A bizottság május 14-én tartotta meg alakuló ülését. Mile Lajos akkor azt mondta: a vizsgálódás első szakaszában áttanulmányozzák a kapcsolódó iratanyagokat. Ezt követően döntik majd el, kiket hallgatnak meg. A bizottság végig zárt üléseket tart, s munkájuk végén határoznak arról, hogy az elkészített jelentés lehet-e nyilvános.
Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja korábban azt mondta: javaslatot fog tenni arra, hogy az akkori politikai felelősöket – köztük Szilvásy György volt titokminisztert, és az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencetis – hallgassák meg. Továbbá azt is kezdeményezi, hogy Gyurcsány Ferenc utódját, Bajnai Gordont is hallgassa meg a testület, mert – mint mondta – Laborc Sándor még az ő miniszterelnöksége idején is "munkálkodott".
A rendelkezésekre álló dokumentumokból az derül ki, hogy Laborc Sándor két alkalommal találkozott Portik Tamással 2008 nyarán, mindkétszer nyilvános helyen, és mindkét beszélgetést rögzítették. Ennek azért van jelentősége, mert Laborc érvelésének fontos eleme, hogy ha ő valóban konspirációs szándékkal akar találkozni Portikkal, akkor azt nem egy közismert és nagy forgalmú helyen teszi, és nem készíttetett volna a megbeszélésekről hangfelvételt.
A kormánykommunikáció – kiváltképp az ügyet "kézbe vevő" Kocsis Máté – azt állítja, a leiratokból az olvasható ki, hogy Portik úgymond "menedéket kívánt keresni" Laborcnál, elősegítve a baloldal hatalomban maradását, mert a jobboldal kormányra kerülésével az ő sorsa megpecsételődne. Laborc Sándor azt nyilatkozta erről: azért találkozott Portikkal, hogy az általa vezetett titkosszolgálat számára konkrét és hasznos információkat szerezzen, amelyeket, ha nem tudnának felhasználni, szükség esetén akár tovább is adhatnak az arra illetékes társhatóságoknak. A volt titkosszolgálati vezető határozottan tagadta azt is, hogy – szemben a Fidesz állításával – a találkozókon politikusokkal kapcsolatos lejárató információk, cselekedetek megszerzését, megszervezését kérte volna. Mint mondta, mindössze azt szerette volna elérni, hogy amennyiben a volt Energol-vezető a döntéshozókat befolyásoló cselekmények, információk birtokában van, jelezze számukra.
Az események eddig nem ismert fejleménye, hogy a történtek után, idén augusztusban Laborc Sándor büntetőfeljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél hivatali visszaélés elkövetésének gyanúja miatt. A feljelentésben utal arra is, hogy személyes adatai is nyilvánosságra kerültek, ami szerinte összefüggésben áll a nemzetbiztonsági bizottság tevékenységével. Felidézi, hogy tavaly októberben egy alkalommal a Hír TV stábja több órán keresztül várakozott a lakása előtt, majd miután figyelmeztette őket arra, hogy nem nyilatkozik, és nem járul hozzá semmilyen közléshez, még negyven percig folyamatosan nyomták a kapucsengőjét, végül a róla, a gépkocsijáról és annak rendszámáról, valamint az otthonáról filmösszeállítást készítettek, ami adásba került. Ugyanakkor nyilvánvalónak tartja, hogy a bizottság egyes tagjai – név szerint említi Kocsis Mátét – több alkalommal is államtitkot sértettek akkori, elsősorban a Magyar Hírlapnak és a Magyar Nemzetnek tett nyilatkozataikkal. Ennek kapcsán példák sorát idézi, majd az NBH volt főigazgatója leszögezi: az "ismeretlen tettesek" tevékenységükkel olyan folyamatot indítottak el, amelyek során becsülete, szakmai hírneve csorbult, társadalmi, közéleti, politikai elfogadottsága megrendült. "Azzal, hogy a nem nyilvánosságra szánt, rögzített hangfelvételek egyfajta leiratát az érintettek hozzájárulása nélkül, törvényes cél és törvényi felhatalmazás hiányában, személyem kifejezett megjelölésével a nyilvánosság előtt bemutatták, olyan látszatot keltettek, hogy törvénybe vagy jogszabályba ütköző, de legalábbis morálisan elítélhető magatartás tanúsításához közöm van" – írja.
A Központi Nyomozó Főügyészség a feljelentésben foglaltakat bűncselekmény hiányában elutasította. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Energol Rt.",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Hírlap",
"Hír TV",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága"
] |
Csütörtökön első fokon ítélet született abban a perben, amit Tóth Bertalan szocialista képviselő indított a Főgáz ellen. A Fővárosi Törvényszék döntése szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy a mennyiért nyomtatja, borítékolja és szállítja ki az állami tulajdonban lévő posta a szintén állami Főgáz számláit.
A bíróság az infótörvényből és az alkotmányból vezette le, hogy ezek az adatok nem lehetnek titkosak.
Az ítélet önmagán túlmutatóan is nagyon fontos. Egy hónappal ezelőtt Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke törvényt írt arról, hogy a Magyar Postára ne vonatkozzon a közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító törvény. A törvényt azóta a parlament elfogadta. A törvény a folyamatban lévő adatkérési eljárásokra visszamenőlegesen is érvényes, így ha Áder János köztársasági elnök aláírta volna, akkor csütörtökön a bíróság valószínűleg már nem hozhatta volna meg ezt az ítéletet. Áder azonban nem írta alá a törvényt, hanem alkotmánybírósági normakontrollra küldte.
A kormánypártok közben a Magyar Nemzeti Bank alapítványait és gazdasági társaságait is kivették egy törvénnyel az infótörvény hatálya alól. Az MNB alapítványai ellen is vannak hasonló perei Tóthnak, mint ez a postát is érintő volt. Áder az MNB alapítványaira vonatkozó törvényt sem írta alá, az is az Alkotmánybíróság előtt van most.
Tóth már a törvények beterjesztésekor azt mondta, hogy szerinte az általa indított perek vezették Németh Szilárdot és Bánki Eriket arra, hogy ezeket a titkosítási törvényeket benyújtsák. Szerinte az általa indított perek miatt volt fontos, hogy mindkét törvényt visszamenőleges hatállyal ruházzák fel, holott ez a gesztus eleve ellentmond a jogbiztonság általános elvének.
A Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletéből közvetetten következik, hogy a posta kivétele az infótörvény hatálya alól ellentmond az eddigi magyar törvényeknek és az alkotmánynak is.
Miért ekkora titok?
Tóth Bertalan arra volt kíváncsi, hogy a Főgáz milyen szerződéseket kötött a Díjbeszedő vállalatcsoporttal és a Magyar Posta vállalatcsoporttal a számlázásokkal kapcsolatban. Konkrétan arra volt kíváncsi, hogy mennyiért olvassák le a Főgáznak a gázórákat, mennyiért állítják elő a gázszámlákat, mennyiért postázzák ki ezeket, és az elektronikus számlák mennyibe kerülnek. Mivel a Főgáztól az adatokat nem kapta meg, ezért perre ment.
A kérdések azért érdekesek, mert az állam által megvásárolt Főgáz Zrt. folyamatosan terjeszkedik, a kormány igyekszik elérni, hogy idén év végére az összes magyarországi háztartásnak csak ez a cég adhasson el gázt. A számlázást intéző posta, és részben a díjbeszedő is ugyanannak a miniszterelnökségi államtitkárságnak a felügyelete alatt van, mint a Főgáz, tehát az összes érintett cég részben vagy egészben Németh Lászlóné irányítása alá tartozik. A Díjbeszedő csoportban pedig a fő tulajdonos az FHB csoport egyik cége, és e bank egyéb területeken is szorosan együttműködik Némethné államtitkárságával. Vagyis az a nagy kérdés, hogy ez a frissen létrehozott, erősen koncentrált rendszer olcsóbban működik-e.
A perbe beavatkozóként megjelent a Magyar Posta, a Díjnet Zrt., a Díjbeszedő Holding és az EPBD (a posta számlanyomtatással foglalkozó cége), és e társaságok mind azt magyarázták a bíróságnak, hogy nem közérdekű adat, hogy ők mennyiért dolgoznak a tisztán állami tulajdonban lévő Főgáznak. Részben arra hivatkoztak, hogy nem közfeladatot látnak el, részben pedig arra, hogy a piaci pozícióikat rontaná, ha kiderülne, hogy mennyiért dolgoznak az államnak. A perben e közbeavatkozó cégek jogászai voltak az aktívabbak, az eredeti alperes Főgáz lényegében rájuk hagyta az érvelés nagyobbik részét. A posta érvei lényegében ugyanazok voltak, mint amelyek Németh Szilárd titkosítási törvényében is benne voltak. Ezeket az érveket a bíróság nem tartotta megalapozottnak.
Kiderülhetnek ezek valaha?
Ha a Főgáz fellebbez, akkor egyelőre tovább titkolózhat. Ekkor az lesz a nagy kérdés, hogy az Alkotmánybíróság mit kezd a posta szerződéseit titkosító törvénnyel. Ha csak a törvény visszamenőleges hatályát tartanák alkotmányellenesnek, akkor ebben az aktuális ügyben (és a további folyamatban lévő, vagy e napokban benyújtott adatigénylési ügyekben) még lenne remény arra, hogy kiderüljön, az állami pénzt kezelő cégek hogyan gazdálkodnak. Ha a teljes törvényt alkotmányellenesnek találnák, akkor később is maradna lehetősége az adófizetőknek megtudniuk, hogyan használják a pénzüket. | [
"Magyar Posta"
] | [
"FHB csoport",
"Fővárosi Törvényszék",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Főgáz Zrt.",
"Díjbeszedő Holding",
"Díjnet Zrt."
] |
Járvány hírlevél A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az alig több mint ezer lelket számláló Biriben néhány éve kinőtt a földből egy kúriának nevezett épület, ami a kissé csiricsáré, ám értelmetlen Le Til nevet viseli. Az instaluxust és pompát sugárzó hely egyre népszerűbb esküvői helyszín, olyannyira, hogy már több influenszer is itt mondta ki a boldogító igent, és vezetői, akik magukat megálmodóknak nevezik, tavaly novemberben már az esküvői szakma egyik rangos díját is megkapták. Az év esküvői helyszínének választott Le Til Kúria neve ismerős lehet a szórakoztató műsorok nézőinek is, itt tartották az X-Faktor egyik válogatóját, de azok is biztos láttak már itt készült fotókat, akik szívesen nézegetik kicsit vagy közepesen ismert emberek instáját. Na meg azok is, akik valamiért a térség legbefolyásosabb fideszes politikusainak Facebook-oldalát követik.
Luxus Szabolcsban
Kicsit idegenül is fest a high life, a parkolóban sorakozó sok tízmilliós autók és a kúria vezetője fején virító Dior-napszemüveg éppen itt, Biriben, az ország egyik kimondottan hátrányos helyzetű, súlyos munkanélküliséggel küzdő térségében, a Dél-Nyírségben.
A kúriát honlapjukon Kelet-Magyarország egyik legimpozánsabb rendezvény-helyszíneként hirdetik, ahol vállalják esküvők mellett céges és privát bulik, konferenciák, workshopok, csapatépítő tréningek, szakmai bemutatók lebonyolítását is.
"Vidéki meghittség és idill, pompás fényűzés és luxus, romantikus kültéri kápolna, modern elegancia és hipszteri játékosság egyaránt jellemzik a mesés Le Til Kúria monumentális épületének és varázslatos kertjének egyedi miliőjét"
- írják magukról.
Az épület annak ellenére kapott helyi védettséget, ami alapvetően csak a helyi örökség részének tekinthető épületeknek jár, hogy csak 2015-ben épült. Ezt az önkormányzat így magyarázza: "A főépület telepítése a hasonló vidéki kúriák, kis kastélyok elhelyezését veszi át. Az utcaképet így a fehérre festett téglakerítés (zöld növényzettel futtatott betétekkel) határozza meg a mögötte megbúvó – a felújított korábbi fő- (lakó) épület – kiszolgáló épülettel együtt. Ez így harmóniát sugároz és felkelti az érkezők figyelmét. Az épületek korszerű anyaghasználata jó példa arra, hogy a hagyományos településképben miképpen érvényesíthetők a mai építészeti törekvések".
A védettség azt jelenti, a Le Til kúria csak akkor bontható el - akár részben is -, ha védettségét megszüntetik.
Buli a kúriában, a képen balra Szálku István, Biri önkormányzati képviselője, a kúria egyik "megálmodója". Fotó: Szálku István/Instagram
Helyi forrásaink szerint a kúriában folyamatosan zakatol a bulivonat, luxusautók váltják egymást a tágas parkolóban, az influenszereken és B-listás celebeken kívül gyakori vendégek a környékbeli fideszes politikusok is. De nem is akkora titok ez: a pompázatos kiskastély honlapján, közösségi oldalain is folyamatosan kérkedik a magas élettel, ami a Le Tilben folyik.
Bár a honlapon is arról írnak, a főépület emeletén elhelyezkedő hálótermekben 19 főt kényelmesen el tudnak helyezni (plusz a kétfős "elnöki lakosztály"), arról sehol nem olvasható semmi, hol, hogyan mikor alszanak itt azok a gyerekek, akik oktatásra, továbbképzésre vagy cserediákként érkeznek a faluba. Ezeket a hálószobákat egyébként magunk is megnézhetjük az RTL már említett videójában.
A hangzatos nevű Le Til Kúria még az önkormányzat 2015-ös közleménye szerint is azzal a fő céllal épült, hogy abban 30 férőhelyes ifjúsági szálláshelyet alakítsanak ki, ahol "egész évben lehetőség nyílik a diákok, szervezett csoportok és egyéni látogatók (csereprogramban résztvevő diákok, képzésre érkezők) kulturált elszállásolására, illetve egyéb rendezvények megtartására".
"A Kúria jóval több, mint egy csodás esküvői helyszín. Számunkra a nagy nap tökéletessége: a precíz szervezés, gyönyörű kivitelezés, minden apró mozaik tökéletes egymáshoz illesztése egy könnyed, fesztelen és örökké emlékezetes élménnyé formálva. A Le Til Kúria a párok által elképzelt álomesküvő maga."
2015-ben sajtóközlemény is megjelent a kúriáról az önkormányzat honlapján. Fotó: Biri.hu
Erre kértek és kaptak is 35 millió forint európai uniós támogatást 2013-ban. Az építésre kötött vállalkozási szerződés "Gyermek- és ifjúsági tábor létrehozása Biri Községben" projektcímen futott.
A Le Til Kúria rendezvényeit bonyolító cég tulajdonosa helyi források szerint egy helyi nő, aki a valóságban főleg az esküvők után mosogat, az ingatlant azonban a Közös Kincs Nonprofit Kft. vette meg, melynek tulajdonosa Szálku István, a rendezvényhelyszín egyik - ahogy ő fogalmaz - "megálmodója".
Szálku István a polgármester fia, ő maga is önkormányzati képviselő.
A polgármester meg a fia
Birit 2009 óta a fideszes Almási Katalin vezeti. A települést jókora adóssággal vette át, amit ujjongó újságcikkek beszámolói alapján példás szorgalommal ledolgozott. Igaz, az Állami Számvevőszék később számtalan szabálytalanságot talált a folyamatban.
Almási Katalin pedagógus, iskolaigazgató, a Birin és a környező településeken Dankó Pista néven működő bölcsőde, óvoda, iskolák, szakképző és felnőttképző intézmények vezetője. Ezek fenntartója a Közös Kincs Közhasznú Nonprofit Kft, melyet Almási társaival évekkel ezelőtt vásárolt meg, és amelyben jelenleg a fia, Szálku István az ügyvezető. A nonprofit vállalkozásba ömlik a pénz, de nemcsak a központi költségvetésből, hanem a térségi pályázatokat is rendre a Közös Kincs nyeri meg.
Szálku István a Le Til Kúriában. Fotó: Szálku István/Instagram
Almási munkáját több kitüntetéssel ismerték már el. 2012-ben Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a szegény sorsú gyermekek elhivatott nevelése, gondozása érdekében végzett munkájáért adta át a Magyar Vidékért Díjat, 2017-ben pedig Balog Zoltántól vehette át az Apáczai Csere János-díjat.
Az iskola működésével kapcsolatban azonban többször is merültek már fel aggályok. Az Állami Számvevőszék 2017-es jelentése szerint a Közös Kincs a központi költségvetésből kapott támogatásoknak nem a teljes összegét adta át az iskoláknak, ezeknek az összegeknek a felhasználásáról nem vezettek megfelelő nyilvántartást. A szakmai munka értékelése sem a jogszabályok szerint folyt.
Ennek ellenére a Dankó Pista intézményekbe továbbra is rengeteg pénz érkezik. Legutóbb bölcsődebővítésre kaptak - egyébként reális - 114 milliót, az építtető egy nem sokkal korábban alakult cég volt, ami a jelek szerint mást nem is nagyon csinált se előtte, se utána.
Biri hat másik településsel konzorciumban elnyert egy félmilliárdos pályázatot is, melynek célja a humán közszolgáltatások terén jelentkező szakemberhiány enyhítése volt. Ezt a pénzt a beszámoló szerint arra költötték az elmúlt három év során, hogy a Cérnaklub és a Művészklub számára szereztek be eszközöket, egészségnapot, illetve képzéseket és tréningeket tartottak. Ebből finanszírozták a szüreti felvonulást és a majálist is.
Simon Miklós térségi képviselő a kúriánál. Fotó: Simon Miklós/Facebook
Az eredetileg ifjúsági szálláshelynek épült Le Til Kúria olyannyira befogad minden rendezvényt, hogy tartottak már itt képviselő-testületi ülést is. (Máskor meg a szintén a család tulajdonában lévő helyi bisztróban).
Almási és fia nem is titkolják, hogy örömmel fogadják a fideszes politikusokat, ők maguk és a képviselők is szívesen raknak fel képeket közösségi oldalaikra, melyeken a fehér épület előtt pózolnak. Az esküvőket szervező Le Til Art Kft. fő tevékenysége egyébként a közösségi, társadalmi tevékenység, és egészen 2020 májusáig közhasznú nonprofit vállalkozásként működött.
Miközben a kúriában pörögnek a bulik, Biri vezetése remekül hozza a fideszes, keresztény-konzervatív vonalat. Idén nyáron Trianonról is megemlékeztek, bizarr módon egy hordóban gyújtott őrlánggal. Almási Katalin és fia két évvel ezelőtt meghatottan beszéltek róla, mekkora öröm számukra, hogy Biri végre idősbarát település lett, az önkormányzati lap pedig lapszámról lapszámra felmondja a kormányzati propagandát.
Almási Katalin polgármester Szijjártó Péterrel közösen ad át. Fotó: Simon Miklós/Facebook
Az ügyben kerestük a polgármestert, aki a kúria rendezvényszervezőjéhez irányított, és Szálku Istvánt is. Ő azt mondta, szoktak gyerekeket táboroztatni, és különben is egy kifutott pályázatról van szó. Szerettük volna tudni, hogy mikor, milyen turnusokban, honnan érkeznek a Le Til Kúriába a gyerekek, azt ígérte, emailben küldi el válaszait és a beszámolókat, de az általunk megadott határidőig ez nem történt meg. Amennyiben válaszol, cikkünket frissítjük. | [
"Közös Kincs Nonprofit Kft."
] | [
"Le Til Kúria",
"Le Til Art Kft.",
"Dankó Pista",
"Állami Számvevőszék",
"Közös Kincs Közhasznú Nonprofit Kft"
] |
Szeptemberben 5,3 milliárd forinttal nőtt a közintézmények tartozása, így az újra meghaladja az 50 milliárd forintot. Ebből 39,4 milliárd forint halmozódott fel a kórházaknál, rendelőintézeteknél, illetve a klinikai központtal is rendelkező egyetemeknél – derül ki a Magyar Államkincstár most nyilvánosságra hozott szeptember végi adataiból. Az egészségügyi intézmények adóssága az elmúlt hónapban 4, azt megelőzően 4,5 milliárd forinttal nőtt. A kórházak közel negyven milliárd forintos adóssága elvileg nem kellene, hogy gondot okozzon az egészségügyi ellátórendszernek, ám nem szabad arról megfeledkezni: tavaly év végén a költségvetési többletből a teljes egészségügyi-kórházi rendszer adósságát konszolidálták negyvenöt milliárd forint értékben. Az egészségügyi rendszer konszolidálása évtizedek óta visszatérő probléma és rendszerint vannak is ezt rendező akciók – már ha a költségvetés helyzete ezt megengedik.
Nagy kórházak és a klinikák az élen
A legnagyobb adósságot a Honvédkórház görgeti maga előtt, szeptember végén már 3,8 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóiknak – vagyis a kórházi adósságok tizedét az ország egyik legmodernebb intézménye hozta össze. A kórház adóssága egyetlen hónap alatt 600 millió forinttal emelkedett. További nyolc kórház illetve klinika küzd egymilliárd forintot meghaladó adóssággal; ezek közül is kiemelkedik a 1,8 milliárd forintos tartozásával a Péterfy Utcai Kórház, 1,5-1,5 milliárddal tartozik a szolnoki Hetényi Géza Kórház, illetve a Békés Megyei Kórház is. A milliárdos adósok sorában található az egyesített Szent István és Szent László Kórház, a Szent János, illetve a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemek – amelyek mind-mind klinikai oktatóhelyek.
A probléma a finanszírozással van. Az állami egészségbiztosítás évtizedek óta egy elavult struktúrába önti a kevés pénzt – miközben az ellátások színvonala hullámzó. Az elmúlt szűk tíz évben az uniós támogatásoknak köszönhetően a megyei súlyponti kórházak korszerűsítése megtörtént – ez a fővárosban elmaradt. A fővárosi régió gazdasági fejlettsége meghaladja az uniós átlagot, ezért azt hazai költségvetési forrásokból kellett volna átszervezni, felújítani – ám ez teljesen elmaradt az utóbbi évtizedben – aminek eredményeként konzerválódott a szétaprózódott kórházi rendszer. Eközben az ellátások színvonala csökkent. Az új ellátási rendszer legalábbis papíron már körvonalazódik: Cserháti Péter, a budapesti kórházfejlesztések előkészítéséért felelős miniszteri biztos egy közelmúltban tartott konferencián az MTI tudósítása szerint alapvető célnak nevezte, hogy a sürgősségi ellátás terén világos struktúra alakuljon ki a fővárosban. E szerint mind a mai napig nem tisztázottak a szerepek. A tervezett három térség élén egy-egy a legsúlyosabb esetek ellátására képes centrum áll, ehhez csatlakoznak a társkórházak, valamint a speciális szaktudással vagy rehabilitációs kapacitással rendelkező intézmények.
Túlköltekezik az egészségbiztosító?
A kórházak halmozódó adóssága mellett másik figyelmeztető jel az állami Egészségbiztosítási Alap hiánya. Az NGM közlése szerint szeptember végén 34,5 milliárd forint hiányt mutatott az alap egyenlege, mindezt úgy hogy az alap bevételei némileg emelkedtek tavalyhoz mérten. A béremelések azonban elvitték a többletpénzt: az első kilenc hónapban az egészségbiztosító 87,1 milliárd forinttal többet költött mint 2016 első kilenc havában – így összesen 821,2 milliárd forintot a gyógyító megelőző kiadásokra – az adósság újra nőtt.
Ráadásul szeptember végéig az alap elköltött az egész évre szánt kiadások 79 százalékát – szemben az időarányosan elvárható 75 százalékkal. A túlköltést a kormány azzal magyarázza, hogy januárban az egészségügyi intézmények nem egyhavi, hanem kéthavi bértámogatásban részesültek. Ugyanakkor hasonló időarányos túlköltés látható gyógyszerkasszában: az első kilenc hónapban 251,1 milliárd forintot költöttek – ami egy milliárddal kisebb összeg a tavalyinál –, ám már így is elment az egész éves előirányzat 80,2 százaléka. Az Egészségbiztosítási Alap kiadási számait és a kórházak adósságát nézve az év végén – ha a költségvetetés helyzete engedi – a kórházaknál újabb konszolidációra, illetve az alap kiadási előirányzatainak emelésére is sor kerülhet. | [
"Egészségbiztosítási Alap"
] | [
"Péterfy Utcai Kórház",
"Békés Megyei Kórház",
"Szent János",
"Szent István és Szent László Kórház",
"Magyar Államkincstár",
"Hetényi Géza Kórház"
] |
Mindenkinek van helyettese
Az Orbán-kormányban szinte minden államtitkárra jut két helyettes, jelenleg ugyanis legalább 96 helyettes államtitkár dolgozik a minisztériumokban. Ez a szám nem egyik napról a másikra hízott, 2013-ban még "csak" 75 helyettes államtitkár volt, de előfordult olyan is, hogy 102-en viseltek ilyen tisztséget. A legtöbb helyettes államtitkárt éppen a Miniszterelnökség foglalkoztatja, összesen 20-at, a dobogó második fokán az Emberi Erőforrások Minisztériuma áll 18, majd pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium van 13 tisztviselővel. Egy helyettes államtitkár alapilletménye a kormánytisztviselőkről szóló törvény szerint 748 ezer forint havonta, ezt azonban hatáskörükben a miniszterek legfeljebb 30 százalékkal megemelheti, különösebb indoklás nélkül. A Blikk derítette ki, ezzel a lehetőséggel tavaly év végén éltek is a tárcavezetők: az akkori 99 helyettes államtitkárból 88-nak emeltek a fizetésén, ami átlagosan kétmillió forint pluszpénzt jelent fejenként, ez évente mintegy 187 millió többletkiadást jelent.
Álláshalmozó vezetők
A tisztviselők közül sokak nem elégedettek kiemelt bérükkel. Több államtitkár és helyettes államtitkár is százezreket fizető pozíciókat tölt be különböző állami cégeknél, így az alapjuttatásukat többen akár félmillióval is megtoldották - derült ki februárban, miután Lukács Zoltán MSZP-s képviselő kérdezte a tárcákat az álláshalmozó tisztviselőkről. Mindez azért lehetséges, mert a parlamenti képviselőkkel ellentétben a kormány kinevezett államtitkárait és helyettes államtitkárait nem kötik összeférhetetlenségi törvények, vagyis bármilyen pozíciót vállalhatnak. A legtöbben akkor a Nemzetgazdasági Minisztériumban vállaltak "mellékállást", például Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár az Államadósság Kezelő Központ igazgatósági elnöke is volt, így havi 1,63 millió forintot vihetett haza. Polacsek Csaba, a Miniszterelnökség vagyonpolitikáért és tulajdonosi képviseletért felelős helyettes államtitkári pozíciója mellett ellátta a Magyar Posta Igazgatósági elnöki feladatait is, és így összesen 1 622 200 forintot keresett havonta. Bódi Gáborról, a Miniszterelnökség korábbi helyettes államtitkáráról tavaly év elején a HVG derítette ki, hogy még Orbán Viktornál is többet keresett. Bódi ugyanis a 10 százalékkal emelt havi 822 ezres alapjuttatásán felül további egymillió forintot kapott havonta, mivel egy vagyonkezelő cég ügyvezetője is volt. Emellett a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnökeként 648 ezer forintot keresett, és az Antenna Hungária Zrt-től is havi szinten 175 ezret kapott igazgatósági tagságáért. Így összesen bruttó 2,645 millió forint ütötte a markát, míg a hivatalos információk szerint Orbán nagyjából 1,8 millió forintot keres.
Drágább nekünk a hatalom
Noha az Orbán-kormány öt éve kommunikálja, hogy először magán spórol, s nem a megszorítások híve, a valóság rendszerint cáfolja a retorikát. Míg például két éve még úgy tűnt, csökkennek a minisztériumi költségek: a 2014-es büdzsé tervezésekor az előző évihez képest 435 millióval kevesebbet szántak erre a célra, addig az országgyűlési választásokat követően elnapolták a bürokráciacsökkentést, és átcsoportosítás indult a tartalékok terhére. Végül csaknem tízmilliárd forinttal vittek el többet a tárcáknál dolgozók juttatásai, mint 2013-ban. Tavaly a kilenc minisztériumban összesen 7103-an dolgoztak, miközben 2009-ben az akkor működő tizenhárom tárca összlétszáma 5920 volt, tehát kijelenthető: az állam sem kisebb, sem olcsóbb nem lett, sőt.
Havi egymilliárd Rogánéknak Nemrégiben 2,3 milliárd forintot szerveztek át a Miniszterelnökség költségvetéséből a Miniszterelnöki Kabinetirodához erre az évre. Ebből a Rogán Antal vezette minisztérium 153 millió forintot költ személyi juttatásokra, 43 milliót a munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra, 89,5 milliót pedig dologi kiadásokra az év hátralévő részében. Emellett a Kabinetiroda egymilliárd forintot szán kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatokra és másik egymilliárdot konzultációkra. Ezzel egyébként a kormány (egyelőre) betartotta ígéretét, mely szerint Rogán minisztériumának összeverbuválása nem jelent majd pluszköltséget az adófizetőknek, mivel "házon belül" oldják meg a finanszírozást.
Biró Marianna, Szánthó Péter | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Miniszterelnökség",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Államadósság Kezelő Központ",
"Magyar Posta",
"Antenna Hungária Zrt",
"Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács"
] |
Gyanús ügyletek: Sólyom tájékoztatást kért Szekerestől
• "Artikulálatlan üvöltéssel" rontottak a rektor irodájába? Sólyom László köztársasági elnök kedden a Sándor-palotában fogadta Szekeres Imre honvédelmi minisztert, Kovács Tamás legfőbb ügyészt és Kovács Árpád katonai főügyészt – tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) kedden.
Szekeres a pozitívumokat emelte ki
Szekeres Imre a találkozón nem kérdőjelezte meg, hogy a honvédségnél van olyan személy, akire a bűncselekmény gyanúja vetődik, ám szerinte ez nem csökkenti a becsülettel és tisztességgel szolgálók érdemeit – olvasható a Honvédelmi Minisztérium közleményében.
A honvédelmi miniszter kifejtette azt is, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy előfordulhatott olyan eset, hogy a Magyar Köztársaság egyik katonai ügyésze nagy nyilvánosság előtt minden alapot nélkülöző
(MTI) Az ügyészségi vezetők az államfőt arról tájékoztatták, hogyan áll a honvédséggel kapcsolatos ügyek vizsgálata – közölte a KEH. Ugyanakkor Sólyom László hivatalában fogadta Szekeres Imrét is. Az államfő tájékoztatást kért a honvédelmi minisztertől a honvédséggel kapcsolatos ügyekről – közölte az államfő hivatala.Szekeres Imre a találkozón nem kérdőjelezte meg, hogy a honvédségnél van olyan személy, akire a bűncselekmény gyanúja vetődik, ám szerinte ez nem csökkenti a becsülettel és tisztességgel szolgálók érdemeit – olvasható a Honvédelmi Minisztérium közleményében.A honvédelmi miniszter kifejtette azt is, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy előfordulhatott olyan eset, hogy a Magyar Köztársaság egyik katonai ügyésze nagy nyilvánosság előtt minden alapot nélkülöző kijelentéssel minősített egy állami vállalatot. Az viszont példa értékű, hogy a Katonai Ügyészség minderre gyorsan, határozottan reagált és elhatárolódott a történtektől – olvasható a dokumentumban.(MTI) | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Katonai Ügyészség",
"Magyar Köztársaság",
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] |
Az Átlátszó által megkérdezett volt parancsnok szerint haveri alapon osztják a kék lámpa engedélyeket: ez az oka annak is, hogy ha valaki visszaél a megkülönböztető jelzés használatával, akkor nem kell tartania attól, hogy eljárnak vele szemben. Az Átlátszó is kapott megkülönböztető jelzéssel szabálytalankodó autókról készült képeket, és ezek alapján megpróbáltuk kideríteni, ilyenkor mit lépnek az illetékes hatóságok. Kiderült, hogy semmit.
A főváros IX. kerületében megmutatkozó zűrös közállapotokról és visszaélésgyanús ügyekről számolt be a 444 nem rég két cikkben is. Ezek közül a második részben foglalkoztak azzal, hogy egy társaság tagjai minden szabályra fittyet hányva, kék lámpás autókkal úgy parkolnak – teljesen szabálytalanul –, ahogy éppen kedvük szottyan: például várakozni tilos közlekedési jelzőtábla hatálya alá tartozó területen is.
Pedig elméletben akár kétmillió forintra is büntethetik azt, aki "a közterületet rendeltetésétől eltérően használja", mondjuk fűre parkol.
A 444 által megnevezett kiváltságos személy Rudits Tibor, aki "a Vállalkozók Ferencvárosért Egyesület alelnöke, egy csapatban vitorlázik Bácskai János polgármesterrel". A férfi azzal indokolta, hogy kék villogóval ellátott autókkal közlekednek a kéményfelújítással foglalkozó cégének munkatársai, hogy szabadidejükben karitatív mentőtevékenységet is végeznek, vagyis állandóan készenlétben állnak a mentésre. A villogó pedig "be is lenne folyamatosan kapcsolva, ha az nem merítené túlzottan az akkumulátort".
A megkülönböztető jelzésként használt szirénák és matricák azonban nem jogosítanak fel tiltott helyen történő vagy ingyenes parkolásra. Rudits Tibor és társai akkor járnának el törvénytisztelő állampolgárok módjára, ha a kék lámpát csak a különböző rendezvényeken végzett mentőorvosi biztosítás ellátásához használnák, nem pedig közterületeken való parkoláskor.
A rendőrségnél érdeklődtünk az ominózus autók megkülönböztető jelzésére vonatkozó engedélyek kiadásáról és ellenőrzéséről. Kíváncsiak voltunk arra, ki, mikor és mi alapján kérelmezte a kék lámpa használatát, kitől kapták azt meg.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tájékoztatása "A Via Alla Felicita Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft. – 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 62. telephelyen bejegyzett – tulajdonában lévő IND-569 forgalmi rendszámú Volkswagen VW Passat típusú és LNX-600 forgalmi rendszámú BMW X70 típusú járművek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat IF-4446-3/2015. és IF-1481-2/2013. számú határozatai alapján mentőorvosi gépkocsiként rendezvény egészségügyi biztosítása (6208 kódú) tevékenységet végeznek."
A BRFK a kft. kérelme alapján még 2016-ban a Volkswagenre 2017. február 9-ig, a BMW-re pedig 2017. december 6-ig engedélyezte “mozgatható üzemmódú (mobil) megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelését."
A rendőrség által megadott és a cégnyilvántartásban is szereplő cím egyben Rudits Tibor cégvezető lakcíme, ott fotóztuk le a minap a Volkswagent kék lámpával a tetején:
A rendőrség a válaszában kitért arra is, hogy a kék lámpa "a fenti gépjárműveken kizárólag abban az esetben használható, ha az üzemeltetőt: "Via Alla Felicita" és az üzemeltetési célt: "mentő orvos" felirattal jól látható és olvasható módon megjelölik. A mobil megkülönböztető jelzést adó készüléket csak a feladat – tehát a rendezvény egészségügyi biztosítása – végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a gépjárműre felszerelni. A jelzés használatának kezdetét és végét, az útvonalat a gépjármű vezetőjének a menetlevélben, vagy annak megfelelő más okmányban köteles rögzítenie."
"Amennyiben a fent kiemelt, illetve az engedélyekben részletesen leírt feltételek, kötelességek nem teljesülnek (pl.: a gépjárművön úgy van felszerelve a mobil készülék, hogy a kötelező emblémák hiányoznak) az engedélyeket a BRFK visszavonhatja. Tisztelettel kérjük, hogy amennyiben információkkal, írásos bejelentésekkel, vagy fényképfelvételekkel rendelkezik az engedélyekben meghatározott feltételek be nem tartásáról, azt szíveskedjen a BRFK tudomására hozni."
Mivel a szerkesztőségünknek megküldött fotókon a szabálytalan parkolás mellett az is látható, hogy autók nincsenek az előírt módon felmatricázva, eleget tettünk a rendőrség kérésének.
A fotók megküldésével együtt kértük, hogy ha eljárás indulna a megkülönböztető jelzés nem megfelelő használata miatt, jelezzék majd. Ez azonban nem történt meg, így ismételten tájékoztatást kértünk a BRFK-tól a megtett intézkedésekre vonatkozóan.
A válaszukból arról értesültünk, hogy ismét egy olyan helyzet állt elő, amellyel a rendőrség nem foglalkozik amelyben a testület munkatársai megfontoltan járnak el. És hogy miért?
"A szabálysértési eljárás kezdeményezésére feljelentés alapján kerül sor, azonban az Ön által említett gépjárművek, illetve a cég tekintetében ez idáig bejelentés nem érkezett." És, amint szerkesztőségünknek is jelezték, szükségük lenne arra is, hogy pontosan milyen időpontban nem tartották be a szabályokat a kék lámpás járművekkel, mert így csak így tudnak az ügyben eljárni.
Kínos ügy, de egyáltalán nem zavaró?
Egy volt rendőrségi vezető az Átlátszónak azt mondta, hogy bár kínos az ügy, de miért zavarná a BRFK-t, hiszen egyszerűbb elnézni a "kollégák" szabálytalankodásait, mint a kiváltságok személyek, haverok vagy csókosok engedélyeinek a visszavonásával bíbelődni. Ezt a hozzáállást segíti az, hogy az engedélyezés és a használat ellenőrzése elválik. Az előbbi az ÁNTSZ – Orvosi Tisztifőorvosi Szolgálat –, az utóbbi a rendőrség dolga.
"Az ÁNTSZ egyébként évente, a tevékenységhez kötődően újítja meg az engedélyt. A rendőrség pedig a működést külön nem ellenőrzi. És ezt használják ki. Ha a járőr észrevesz egy, az utcán szabálytalanul parkoló megkülönböztető jelzéssel ellátott járművet, figyelmeztetheti, de ez nem nagyon fordul elő. Amennyiben mégis veszi a rendőr a fáradtságot és megnézi, hogy az autónak van-e engedélye a kék lámpára, és netán kiderül, hogy az bizony már lejárt, akkor levetetheti a rendszámot. Csakhogy nem tudhatja, kinek a kocsiján díszeleg a megkülönböztető jelzés, így ezt jellemzően nem is szokták bolygatni."
Az egykori vezető még megjegyezte, hogy egy egyenruhás az ÁNTSZ-engedélyt nem is fogja felülbírálni.
“Aztán azzal sem megy sokra a hatóság, ha az engedéllyel rendelkezőktől a kék lámpa bekapcsolásának jelzését várja. Azt ugyanis bár jelenteni kell, de nem nekik. Hanem annak a szervezetnek vagy cégnek a vezetőjének, amelyikhez a kék lámpás jármű tartozik. Komolyan!" – jegyezte meg a volt parancsnok pikírten, annak a véleményének hangot adva, hogy az engedélyeket haveri alapon osztják.
Az Átlátszó még januárban megkereste az ÁNTSZ-t is az ügyben, ám válasz nem érkezett tőlük. Kérdéseink mellett jeleztük azt is, hogy azért is szeretnénk többet tudni az engedély kiadásáról, mert a kék lámpára és használatára engedélyt kért Via Alla Felicita Kft. tevékenységei körei között az egészségügyhöz kapcsolódóan semmi nem volt található. Akkor.
Az Opten céginformációs rendszer adatai alapján ugyanis mintha megérezték volna cégnél, hogy módosításra van szükség, és január végén bejegyezték a tevékenységi körök közé az egyéb humán-egészségügyi ellátást.
Miután a 444 cikke megjelent, újra írtunk a tisztifőorvosi szolgálatnak, hogy megtudjuk, azóta történt-e valami fejlemény. Cikkünk megjelenéséig azonban továbbra sem reagáltak. Amennyiben mégis megérkezik a tájékoztatásuk, közreadjuk.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"ÁNTSZ",
"Via Alla Felicita"
] | [
"Vállalkozók Ferencvárosért Egyesület",
"Orvosi Tisztifőorvosi Szolgálat",
"Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Via Alla Felicita Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft."
] |
Uniós vizsgálatot kezdeményez az Együtt-PM az M4-es autópálya építési költségei miatt, írja az MTI. Az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) és az Európai Számvevőszékhez fordul Jávor Benedek, az Együtt-PM szövetség társelnöke az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építési költségei miatt.
A politikus pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, azért tett bejelentést és kért vizsgálatot, hogy az uniós szervezetek tárják fel, miért kerül kilométerenként 3,8 milliárd, összesen 110 milliárd forintba az autópályaszakasz építése, vannak-e korrupcióra, illegális pártfinanszírozásra utaló bizonyítékok. Jávor Benedek hozzátette, korábban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál és a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-nél is vizsgálatot kezdeményezett – mivel a szakasz építése a legdrágább a magyarországi autópálya-építések között –, ám érdemi választ nem kapott.
De mi került 29 kilométeren 110 milliárdba? Az erről szóló cikkünket itt olvashatja.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint ezért kerül ennyibe Az NFM Kommunikációs Főosztályának tájékoztatása szerint a hazai autópálya-építések fajlagos kilométer költsége 2013-ban 2,3 milliárd forint volt. A 2009-es mutatóhoz képest e kiadások mindössze tíz százalékkal emelkedtek, miközben a bitumen- és az üzemanyagárak, a bér- és rezsiköltségek átlagosan 45 százalékkal nőttek az elmúlt négy évben. Az egyes esetekben magasabb fajlagos kilométerköltséget mindig a komplex műszaki tartalom (pl. új hidak, alagutak építése) vagy a különleges eljárások (pl. a rossz minőségű altalaj miatt szükséges) alkalmazása indokolja. Az M4 autópálya 29 kilométeres Abony-Fegyvernek szakaszán összesen 27 műtárgy, köztük 6 új pályahíd épül, amelyek összköltsége 37 milliárd forint. A speciális talajviszonyok miatt (ártér, belvíz, Natura2000 területek, Tisza, Zagyva, Tisza holtágának közelsége) csak a földmunkák kiadásai összesen 28 milliárd forintot tesznek ki. A 110 milliárd forintos összköltség közel 60 százaléka tehát a helyi föld- és vízrajzi adottságokból fakadó, szükségszerű többletkiadásoknak tudható be. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a három szakaszra kiírt nyílt közbeszerzési eljárásokon a legalacsonyabb árat adó kivitelezőkkel kötött szerződést. A fajlagos kilométerköltségek hasonló vagy akár jelentősen magasabb szintjére a környező országokban is van példa. Szlovákiában az R2 autópálya 13 műtárgyat tartalmazó 10,4 kilométeres szakaszának ára kilométerenként 5,7 milliárd forint, az osztrák A5 25 kilométeres szakaszáé 3,9 milliárd forint. Az M4 Abony-Fegyvernek szakasz megépítését az Új Széchenyi Terv forrásai segítik, a forrásfelhasználás uniós egyeztetése más nagyprojektekhez hasonlóan ebben az esetben is kötelező. A támogatási kérelmet ennek megfelelően Magyarország tavaly októberben megküldte Brüsszelnek. A hivatalos tájékoztatás alapjána kérelmet befogadták, a projektek esetében szokásos vizsgálatot megkezdték. A több hónapon át tartó áttekintés a már ismert gyakorlat alapján elsősorban az adott fejlesztés indokoltságára, a kivitelezés költségeire és a környezetvédelmi szempontokra terjed ki. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. minden, a megalapozott véleményalkotáshoz szükséges információt megad az európai intézményeknek. | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Európai Számvevőszék",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"NFM Kommunikációs Főosztálya",
"Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt."
] |
Hetek óta rebesgették az Újlipótvárosban, hogy az egykor a Pozsonyi úton debütáló, majd az évek során sikeres fánkozó-hálózattá gyarapodó The Donut Library a rivális Mr. Funk fánkozót tulajdonló Vajna Tímea érdekeltségébe kerül. A helyiek feltételezését erősítette, hogy a XIII. kerületi üzlet technikai okok miatt napokig zárva volt, majd az újranyitást követően a Mr. Funk kisteherautója jelent meg a bolt előtt.
Az Opten cégadatbázis közelmúltban frissített adataiból azonban az derült ki, hogy Vajna Tímea nincs benne az üzletben. Annál inkább üzlettársa, Gomez Norbert, aki ezentúl a Mr. Funk Kft.-ben meglévő tulajdonrésze mellett a The Donut Library Kft.-ben is tulajdonos. Az ügyvezetői feladatokat Gomez tulajdonostársa, Balog Lili látja majd el.
Bár a két cég egyelőre úgy tűnik hogy továbbra is egymás riválisaként, más-más néven működik, a frissen megszerzett cég a Mr. Funk Kft. címére került bejegyzésre.
A The Donut Library Kft. a 2013-as indulását követően minden évben folyamatosan fejlődött. Az Opten adatai szerint 2017-re az értékesítés nettó árbevétele a kezdeti 24,7-ről 137,3 millió forintra, az adózás előtti eredmény pedig 4,4-ről 20,5 millió forintra nőtt.
Ezzel szemben Gomez Norbert Vajna Tímeával közös vállalkozása, a Mr. Funk Kft. az alakulásától veszteséges volt, a tavalyi évben 184,4 millió forintos nettó értékesítés mellett -167,7 millió forintos adózás előtti eredményt, azaz komoly veszteséget termelt.
Címlapfotó: a szerző felvétele | [
"Mr. Funk"
] | [
"The Donut Library Kft.",
"The Donut Library"
] |
Maffiamódszerek a pécsi egyetemen? + Videó
• Őrizetbe vették a Pécsi Tudományegyetem nyolc munkatársát + Videó Maffiamódszerrel intézték a közbeszerzéseket a pécsi egyetemen a gyanú szerint. A felsőoktatási intézmény vezetői közül többen kenőpénzt fogadtak el a nyertessé nyilvánított cégektől. A nyomozók a 2008-as és a 2009-es informatikai beszerzéseket vizsgálják, a Nemzeti Nyomozó Iroda egyelőre nyolc embert vett őrizetbe bűnszövetségben elkövetett vesztegetés alapos gyanújával, köztük van az intézmény gazdasági főigazgatója és informatikai vezetője is.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Tekintse meg a hírTV összeállítását! A Hír TV értesülései szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda az egyetem egyik informatikai közbeszerzésének körülményeit vizsgálta, ezzel kapcsolatban vettek őrizetbe nyolc embert. Közülük négyen a campus alkalmazottai, a gazdasági főigazgató, az informatikai vezető és helyettese, valamint egy gazdasági tanácsadó. A másik négy gyanúsított az érintett cég dolgozója.
"Tegnapról mára virradóra a munkatársaim nyolc személyt vettek őrizetbe bűnszövetségben elkövetett vesztegetés alapos gyanújával. A gyanú szerint lényegében a pécsi egyetem gazdálkodásával kapcsolatban követtek el ők bűncselekményt, de ennek részleteiről egyelőre a nyomozás érdekeire való tekintettel még nem nyilatkoznánk. Házkutatásokat tartottunk mind az egyetemen, mind magánlakásokban, ahol sikerült érdemi bizonyítékokat lefoglalnunk" – fogalmazott Bartha László, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője.
Az egyetem vezetését megdöbbentette az őrizetbe vételek híre, a rektorral a nyomozó iroda munkatársai semmilyen részletet nem közöltek. Gábriel Róbert szerint a legfontosabb, hogy a zavartalan munka érdekében minél előbb gondoskodjanak a megfelelő helyettesítésekről. "Reggel tájékoztattak arról, hogy újabb házkutatás történt az egyetemen, és néhány gazdasági vezető kollégát őrizetbe vettek. Én azt próbáltam kideríteni eddig, hogy pontosan mi is a tényállás, erre nyilván nincs lehetőség a nyomozás érdekei miatt, ugyanakkor viszont a másik dolgom az, hogy azt elintézzem, hogy belül a munka zavartalanul folyjon tovább. Ezeket a kollégákat helyettesíteni fogják mindaddig, amíg erre szükség van" – közölte Gábriel Róbert, a Pécsi Tudományegyetem rektora.
A rendőrség május elején már tartott házkutatást az egyetemen a felnőttképzési kart érintő, hűtlen kezelés gyanújával indult nyomozással összefüggésben. Abban az ügyben a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság folytat vizsgálatot a mostani őrizetbe vételektől teljesen függetlenül.
(hírTV) | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Hír TV"
] |
Rogán Antal Pasa-parki szomszédjának nagyon bejött tavaly a reklámbiznisz: a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. együttes árbevétele 2015-ben nettó 5,3 milliárd forint volt, egyikük megnyolcszorozta, másikuk megszázötvennyolcszorozta előző évi bevételét. A két cég együttesen 700 millió forint adózott eredményt ért el tavaly, a tulajdonos Csetényi Csaba pedig nemrégiben a teljes összeget kivette osztalékként.
Csetényi Csaba régóta Rogán Antal propagandaminiszter szomszédja a Pasa parkban, de ez még kevés lett volna ahhoz, hogy országosan ismertté váljon. Csetényi annak köszönheti a hírnevét, hogy a hozzá köthető cégek sorra nyerték az állami reklámtendereket az elmúlt években. 2010 óta a vállalkozások összesen 5,1 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek, ebből 3,1 milliárd értékű megbízást 2015-ben kaptak.
Csetényi nevéhez fűződik többek közt tavalyról a kormány menekültellenes plakátolása, a kormányablakok népszerűsítése, és a MOB év végi reklámkampánya is. Persze a sikerszéria azóta is töretlen: néhány hete derült ki, hogy a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. fogja reklámozni közel 400 millió forintért a Liget-projektet is, de más közpénzes megbízást is kaptak már idén.
A két cég, melyeknek tavaly ősz óta Csetényi az egyedüli tulajdonosa, nemrégiben leadta a 2015-re vonatkozó mérlegeit és beszámolóit, így nyilvánossá vált, mennyire volt sikeres számukra a tavalyi év. A számokat elnézve nagyon.
A Network 360 Kft. csodálatos növekedést produkált az elmúlt egy évben. A cég nettó árbevétele a 2014-es 589 millióról 4,6 milliárd forintra nőtt, vagyis közel megnyolcszorozódott.
A 4,6 milliárd forint nagy része, 2,8 milliárd médiavásárlásból származik, 988 millió reklámügynökségi tevékenységből, 659 millió forint pedig rendezvényszervezésből.
A Network 360 Kft.-nek 6,5 millió forint rendkívüli eredménye volt 2015-ben, ez pedig a mérleghez leadott kiegészítő melléklet szerint nem más, mint a cég által látvány-csapatsportok támogatására befizetett összeg.
A Network 360 Kft. adózott eredménye 2015-ben 440 millió 103 ezer forint volt, és Csetényi Csaba nemrégiben az egészet kivette osztalékként.
További érdekesség a cég beszámolójában, hogy 2014-ben négy fő, 2015-ben pedig csak eggyel több, összesen öt fő volt az átlagos statisztikai létszáma, ám egy év alatt mégis közel megháromszorozódott a dolgozóknak kifizetett összeg. 2014-ben 11,4 millió forintot, 2015-ben pedig már 32,6 millió forintot tettek ki a személyi jellegű ráfordítások.
Csetényi másik cége, az Affiliate Network Kft. már-már mészároslőrinci tempójú szárnyalást hozott össze tavaly: a cég 2015-ös nettó árbevétele 741,9 millió forint volt, ami közel százötvennyolcszorosa a 2014-es 4,69 milliónak.
A 741,9 millió nagy része, közel 500 millió forint médiavásárlásból származik (ebből 381 millió forint kapcsolat vállalkozástól, tehát a tulajdonos más cégétől), 243 millió pedig tanácsadásból.
Az Affiliate adózott eredménye tavaly 260 millió 302 ezer forint lett, amelyet Csetényi Csaba szintén teljes egészében felvett osztalékként.
A két reklámcégből így összesen 700 millió forint osztalékhoz jutott 2016 elején Rogán Antal Pasa parki szomszédja.
2014 év végén az Affiliate Kft. adózott eredménye mindössze 1,6 millió forint, a Network 360 Kft.-é pedig 5,2 millió forint volt. Az összegekhez tavaly nem nyúltak, 2015-ben egyik cég sem fizetett ki osztalékot.
Címlapkép alapjául szolgáló fotó: Botos Tamás/444.hu | [
"Network 360 Kft.",
"Affiliate Network Kft."
] | [] |
Az MNB egy Németországban bejegyezett befektetési cég ellen vizsgálódna, amely Magyarországon is aktív, mert felmerült, hogy túlterjeszkednek a magyar jogszabályokon. Ehhez azonban előzetesen tisztázniuk kell pár dolgot a német felügyelettel, amely alá a német cég tartozik. Meg is keresték a német szövetségi pénzügyi felügyeletet, a BaFin-t.
A Timberland Capital úgynevezett nyereség-részesedési jogokat értékesít magyarországi befektetők részére.
Az MNB szerint a "nyereségrészesedési jog" (németül: Genußrecht) a hatályos magyar jogszabályok által nem ismert jogintézmény.
A Timberlandről a Portfolió írt cikket korábban.
Azt írták, hogy látványos prospektusaival és kiemelkedő ígért hozamaival sok potenciális ügyfelet elcsábít a biztosítóktól. Az sem ismert, hogyan szándékozik elérni az általa feltüntetett kiemelkedő 10-12 százalékos éves hozamokat, vagy hogy egyáltalán alapkezeléssel foglalkozik-e ténylegesen az önmagát “alternatív alapként" jellemző titokzatos társaság.
Mindez felveti a befektetési vállalkozásra vonatkozó jogszabályok megsértésének gyanúját – írja az MNB közleménye.
E mellett a jegybank szerint hatalmas kockázatot jelent a befektetők számára, hogy a német cég határon átnyúló tevékenységét nem a jegybank, hanem a német szövetségi pénzügyi felügyelet, a BaFin ellenőrzi.
Ezért az MNB értesíti a BaFint, hogy nézzenek a Timberland körmére. Arra kiváncsiak, hogy a német cég magyarországi tevékenysége a társaság által jogszerűen nyújtható befektetési szolgáltatások keretei között marad-e.
Ha a BaFin azt mondja, minden oké, a Timberland akkor is csak a magyar jogszabályok szerint végezhet például közvetítői, ügynöki tevékenységet, írta az MNB.
A jegybank tehát felhívja a figyelmet, hogy nyilvántartásuk szerint a Timberlandnak erre jelenleg nincs joga, így nagy valószínűséggel bármely közvetítői tevékenységet végző ügynök jogszabályellenesen jár el.
Ezért az MNB kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező német felügyeleti hatóság intézkedését a Timberland Capital nevű német cég Magyarországon folytatott tevékenysége kapcsán. | [
"Timberland Capital"
] | [] |
A Hortobágyi Nemzeti Park földjeinek megpályáztatása után kitört a botrány. A döntést bírálatözön és feljelentés követte, a gazdák nem hagyják magukat.
– Azzal kábítottak minket, hogy pályázzunk a nemzeti park által meghirdetett területekre, mert igazságos elbírálás lesz, erre föl mi történik? Olyan szépen alakították a pályázatok pontozását, hogy a földet elveszik tőlünk, és minket a megélhetéstől fosztanak meg, a jószágot meg a legelőktől. Mit csináljunk? Legyünk segélyből élők, az állatainkat meg küldjük vágóhídra? – ilyen és ehhez hasonló megjegyzések hangzottak el szerda reggel egy berettyóújfalui nagygazda házában megrendezett találkozón, ahol mintegy harminc bihari állattartó találkozott két ellenzéki politikussal, a szocialista Gőgös Zoltánnal és a DK-s Varju Lászlóval.
A bihari gazdáknál ugyanis alaposan kiverte a biztosítékot a nyerteseknek a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) által nyilvánosságra hozott listája. Mint megírtuk, a HNP tavaly hirdette meg az állami földek haszonbérbe adását, a pályázat edményét idén január 14-én tették közzé a HNP honlapján Szilágyi Gábor igazgató aláírásával. E listának vannak furcsaságai: a furtai Sáros utca 5. szám alatti lakóhellyel rendelkező Takács Attila András mintegy kétszáz hektár földet kapott, holott életvitelszerűen nem is a pályázati adatlapon feltüntetett lakcímen él. A berettyóújfalui találkozón az emberek rendre sorolták a sérelmeiket. Elhangzott, hogy az egyik nyertes papíron Derecskén, a Csokonai utca 24. szám alatt lakik, holott az is ugyanolyan leromlott állagú épület, mint a furtai. Megnéztük azt a bizonyos derecskei házat, s bizony: különös volna, ha tényleg egy gazdálkodó lakna abban az épületben, amelynél egy istálló is jobb állapotban van.
Egy gazda elpanaszolta, hogy a kismarjai földeket nem a helyiek, hanem a gáborjániak kapták, és vesztesnek minősítettek egy olyan vállalkozót is, aki harminc éve tart birkát, jelenleg éppen 645 darab anyajuhot.
– Csoda, hogy meg nem őrült az az ember az elmúlt egy hétben – jegyezte meg egy váncsodi férfi. – Gondoljanak bele, hogy mit csinál ez az ember 645 anyajuhval, ha nem lesz legelője! Vigye mindet vágóhídra? És azzal az öt juhásszal mi lesz, akinek a vesztes pályázat miatt fel kell mondani? Menjenek az utcára? Álljanak sorba segélyért?
Fölszólalt egy hetvenkét éves asszony is, aki a családjával 1960 óta tart állatokat ugyanazon a területen. Most ők is hoppon maradtak. A fia 1985 óta tart juhokat, állattenyésztő és növénytermesztő képesítése van, eddig harmincnégy hektáron gazdálkodott 130 birkával, s most elvették tőle az egész területet. Lepontozták a pályázatát egy olyan fiatal vállalkozó javára, aki vele szemben csak egypár éve kezdte a szakmát, és az a terve, hogy őshonos rackajuhokat tart.
– Valaki adjon nekem választ, hogy miért nem nyerhetett az én fiam, és miért kaphatta meg a legelőjét valaki más? Ki döntötte ezt el? És miért? – kérdezte az asszony, de a kérdéseire egyelőre nincsenek válaszok, mert a pályáztatás még zajlik, s egyelőre nem lehet betekinteni az anyagokba. A gazdák fölvetették azt is, hogy kihoztak győztesnek egy olyan társaságot is, amelynek a telephelyén tartozás miatt lekapcsolták az áramot, így már fejni sem tudott.
– Érthetetlen, hogy a nemzeti parknál miért nem néztek jobban utána a pályázóknak! – háborgott az egyik agrárvállalkozó. – Milyen alapon történt az elbírálás? Ezen a vidéken mindenki ismer mindenkit, tudjuk, hogy kinek mije van, és ki mire alkalmas. A győztesek között van olyan, akire egy kutyát sem lehetne rábízni, nemhogy egy birkanyájat. Erre föl tessék, övé lett az egyik legelő.
A gazdák elhatározták, hogy nem hagyják magukat, s abban bíznak, hogy meg tudják akadályozni a szerződéskötéseket. Az egyik asszony azt mondta, hogy a lapunk által megírt furtai eset miatt ügyészségi feljelentést tesz, mert szerinte csalás, hogy valaki csak azért jelentkezik be egy faluba, hogy a pályázati kiírásnak megfeleljen.
– Ez átverés, ezért felelni kell a hatóságok előtt! – mondta.
Gőgös Zoltán és Varju László egyetértett a gazdákkal abban, hogy nem szabad annyiban hagyni a dolgot. Gőgös lát esélyt arra, hogy a vesztesekből győztesek legyenek, mert szerinte mindent el kell követni, hogy a gyanús ügyek esetében ne történjék meg a szerződéskötés. Varju László élesen fogalmazott:
– Ami történt, az szemétség, és ami magukat érte, az pedig gazdasági kár. Jogilag a gyanús esetek támadhatók – jelentette ki.
A két politikus Berettyóújfaluból Debrecenbe ment, hogy a HNP székházában betekintsen a pályázati dokumentációkba. De nem mentek sokra. A teljes anyagot nem nézhették meg, a HNP arra hivatkozott, hogy még zajlik a pályáztatás. Gőgös Zoltán azonban nem adja fel, mint közölte: ha másképp nem megy, a nemzeti park vezetőit parlamenti bizottság elé citálják, ahol a pályázat minden iratát meg kell mutatniuk, és magyarázatot kell adniuk minden furcsaságra.
Szerettünk volna beszélni a HNP igazgatójával, Szilágyi Gáborral, de a portán azt mondták, nincs a munkahelyén, és vélhetően csütörtökön sem lesz benn. Visszahívást kértünk, de eddig nem kaptunk választ. | [
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] | [] |
A rendőrség tájékoztatása szerint V. István és bűntársai, R.-V. Krisztina, a BA Zrt. korábbi jogi igazgatója, helyettese, Sz. György jogász és L. Zs. repülőtéri előtérvezető egymással összejátszva, jogtalan haszonszerzés céljából valótlan fuvaradatok lejelentésével, szerződésmódosításokkal megtévesztette, illetve tévedésben tartotta a Budapest Airport Zrt. vezetését a repülőtéri taxis személyszállítási szerződéssel kapcsolatban 2006 és 2010 között, így az eltelt időszakban a cégnek 671 millió forintos kárt okoztak.
A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság a Népszabadság keddi információját megerősítő közleményében konkrétan nem nevezte meg az érintett taxitársaságot, amelynek vezetője V. István volt, mindössze utalt arra: az őrizetbe vett volt vezérigazgató már a 2006-os taxipályázat elnyerése érdekében és később is több alkalommal megvesztegette a BA Zrt. említett, stratégiai pozícióban lévő, önálló intézkedésre jogosult dolgozóit, hogy azok a kötelezettségüket megszegjék, ezzel jogtalan haszonhoz juttatva a V. István által irányított repülőtéri személyszállító társaságot.
A rendőrség tájékoztatása szerint kedden összesen öt embert vettek őrizetbe különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás érdekeire hivatkozva az ügyről bővebb felvilágosítást nem kívántak adni.
A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság február elején tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a Ferihegyen korábban taxiszolgáltatást végző gazdasági társaság valótlan forgalmi adatok alapján fizetett díjat a repülőtéri üzemeltetőnek, ezért csalás miatt nyomozást indítottak. Házkutatást tartottak az érintett, budapesti székhelyű gazdasági társaság telephelyein, a tulajdonos és a tisztségviselők lakásán, ahol a nyomozók különböző dokumentumokat és informatikai eszközökön tárolt adatokat foglaltak le.
Veres István vállalkozó, az azóta már megszűnt Zóna Taxi vezérigazgatója az MTI-nek akkor elismerte, hogy volt nála házkutatás, és az erre vonatkozó határozat szerint az Sz. György és társai ellen vesztegetés miatt folyó nyomozás ügyében jártak nála, illetve cége irodájában a rendőrök.
Abban az ügyben Sz. Györgyöt – Sziebert Györgyöt, volt BKV-s jogi igazgatót – kötelességszegéssel, bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják. A vesztegetési ügy 2009. december 4-én pattant ki, amikor a rendőrség házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában. A rendőrök először egy informatikai szerződést kerestek. A feltételezés szerint a 28 millió forintos szerződésből osztottak vissza a gyanúsítottak több millió forintot, ezt vehette át aznap egy óbudai mélygarázsban a vesztegetés közben tetten ért Sziebert György.
Az üggyel összefüggésben Rényi-Vámos Krisztinát, a Budapest Airport Zrt. akkori jogi vezetőjét és Sziebert Györgyöt letartóztatták. Mindkettőjüket bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Sziebert eddig házi őrizetben volt, Rényi-Vámossal szemben lakhelyelhagyási tilalom volt érvényben.
A Zóna Taxi 2010. decemberig volt a Ferihegyi repülőtér taxiszolgáltatója. A repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. az év október elején írta ki a taxitendert, amelyet november közepén a Főtaxi nyert meg. | [
"Zóna Taxi",
"Budapest Airport Zrt."
] | [
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság",
"BA Zrt."
] |
A Mátraházára kihelyezett 2 napos értekezleten 97 fő vett részt, ez 3,5 millió forintba került. Volt wellness, bowling és borpince is a programban.
Január közepén jelent meg a kormányhonlapon az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) decemberi szerződéslistája, amin felfigyeltünk egy érdekes tételre: a minisztérium 3,47 millió forintot fizetett szállásra és étkezésre a Hotel Ózon Kft.-nek.
Szerettünk volna erről többet megtudni, ezért közadatigénylésben kértük ki az EMMI-től a 2016.12.01-02. közötti, 2 nap / 1 éjszaka időtartamra vonatkozó szerződést. Tájékoztatást kértünk arról is, hogy hány fő és milyen beosztású munkavállaló vette igénybe a szálloda szolgáltatásait, és milyen céllal tartózkodtak a mátraházi Residence Ózon**** superior Conference & Wellness Hotelben.
A minisztérium válaszában azt közölte, hogy
“A szállodában az EMMI vezetői vettek részt kihelyezett munkaértekezleten, 97 fő volt jelen, ennek megfelelően a vállalkozó részére 3.479.456 Ft vállalkozási díj került kifizetésre. Szállásszolgáltatást politikus, politikai vezető nem vett igénybe. (...) a szerződés célja az EMMI 12 különböző telephelyén dolgozó 123 szakmai vezető összehangolt munkavégzése érdekében – ide nem értve politikusokat, politikai vezetőket – helyszínt biztosítani az éves szakmai belső továbbképzésnek, illetve munkaértekezletnek. A szerződéskötést megelőzően 11 szolgáltatót kerestünk meg, melyből 9 adott érdemi ajánlatot. Ezek közül az ajánlati ár, Budapesttől mért távolság, valamint a foglalási rugalmasság alapján került kiválasztásra a szerződő fél. A szerződés a szálloda egy meghatározott csomagjának elemeit tartalmazza, de a szálláson, étkezésen, illetve konferenciaszolgáltatásokon túl a szerződéses érték 3%-át meg nem haladó értékben került igénybevételre kiegészítő szolgáltatás."
A szerződésből kiderül, hogy a pontosan mire mennyit fizetett az EMMI:
– egyágyas szoba 22.302 Ft/fő/éj
– kétágyas szoba 12.862 Ft/fő/éj
– idegenforgalmi adó 440 Ft/fő/éj
– plusz az egyéb költségek
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Hotel Ózon Kft."
] | [] |
A Századvégnek közszereplőként tűrnie kell, ha pénzmosodának nevezi egykori alapítója.
Ma első fokon, nem jogerősen pert nyert a Népszabadság és Mellár Tamás abban az eljárásban, amelynek keretében a Századvég Gazdaságkutató Zrt. beperelte a gazdasági szakembert és a véleményét közzétévő orgánumot. A szóban forgó interjúban Mellár Tamás a Századvéget pénzmosodának nevezte.
A gazdaságkutató intézet jó hírnév megsértése miatt indított pert. A bíróság első fokú ítéletében kimondta: "a Századvég politikai tanácsadócégként ugyanolyan közszereplő, mint egy politikus, és ebben a minőségében ugyanúgy tűrnie kell az esetleg túlzó véleményeket is, mint a többi közszereplőnek". | [
"Századvég Gazdaságkutató Zrt."
] | [] |
Két év alatt 1,7 milliárd forint uniós támogatást nyert a Békés Megyei Kormányhivatal energetikai korszerűsítésre, a valódi megtakarítás viszont nem igazán látszik. A kormányhivatal alig több mint 10 millió forintos megtakarítást tud felmutatni a költségvetésben. Hogy pontosan mennyit, és mire költenek, nem tudni: a közérdekű adatigénylésünkre azt válaszolták, nincs is saját tulajdonú ingatlanjuk.
Sikeresen pályázott a Békés Megyei Kormányhivatal, és 1 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert "A Békés Megyei Kormányhivatal épületeinek energetikai fejlesztése" című, KEHOP-5.2.2-16-2016-00010 számú projekt megvalósítására a Széchenyi 2020 program keretében" – írja honlapján a Békés Megyei Kormányhivatal. Nem titkolt céljuk, hogy kevesebbet költsenek az épületek rezsijére. A beruházás 2017 novemberére el is készült, erről is maga a kormányhivatal számolt be honlapján.
A végösszeg 1,2 milliárd forint lett, a sarkadi járási hivatanál azt írták, hogy “az épület földgáz fogyasztása várhatóan 45 százalékkal, az elektromos áram fogyasztása pedig várhatóan 90 százalékkal csökken a beruházás következtében." A Békés Megyei Kormányhivatal – szintén saját honlapja szerint – 2015-ben 500 millió forint uniós pénzt költött a Békés Megyei Kormányhivatal központi épületére Békéscsabán, hogy így a korszerűsítéssel évente 10,5 millió forintot spóroljon.
Annak próbáltunk utánajárni, hogy az összesen 1,7 milliárd forintos uniós támogatásból elkészült energetikai korszerűsítéssel mennyit is spórol a rezsin a kormányhivatal. Mert, ha a kormányhivatal saját vállalására gondolunk, elég nagyvonalú, hogy egy 500 milliós beruházás évente 10,5 milliós megtakarítást hoz. Valódi megtérülésről ebben az esetben nem beszélhetünk. Az pedig, hogy az évek alatt leromló infrastruktúra szükséges és időszerű felújítását a kormány energetikai korszerűsítésként uniós pénzből végzi, unortodox megoldásnak tűnik.
Ami a Békés Megyei Kormányhivatal költségvetéséből látszik, hogy 2015-ben Közüzemi díjak (K331) alcímre 120 millió forintot terveztek, a tényleges költés 132 millió forint lett. Ugyanez a sor 2016-ban 116 milliós tervet tartalmazott, majd 128,5 milliós tényleges kiadást. 2017-ben közüzemi díjakra már csak 78 millió forintot terveztek költeni, a tényleges kiadás viszont 118,6 millió forint lett. 2018-re már 87 milliós kiadással terveznek.
Hogy mennyit spóroltak? A költségvetés szerint legfeljebb 13,4 millió forintot, úgy, hogy 1,7 milliárdot költöttek energetikai korszerűsítésre. De, hogy pontosan mennyit, nem tudni. Közérdekű adatigénylést küldtünk a kormányhivatalnak, hogy hogyan csökkent az áram, gáz számla, amire azt válaszolták: “A Békés Megyei Kormányhivatal nem rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, így mindkét kérdésre a válasz nemleges".
Természetesen most azt is megkérdezzük, hogy akkor kinek az épületét újították fel, kinek fizetik évente a költségvetésben szereplő közüzemi díjakat, valamit, hogy a kormányhivatal milyen szerződéssel és jogcímen használja az épületeket. Amint válaszolnak, azt is közzétesszük.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Békés Megyei Kormányhivatal"
] | [] |
A Szemeco Kft. gyakran nem képes befejezni határidőre vállalásait, a cég továbbra is élvezi a kaposvári városvezetés bizalmát, sőt, általában a kötbért is megússza.
Kaposváron a közelmúltban három iskola is súlyosan beázott. A Gárdonyi iskola – mint arról többször írtunk – életveszélyes állapotba került, oktatásra alkalmatlanná vált, a Toldiban is komoly gondokat okozott az esőzés, amely azóta a Kisfaludyt sem kímélte. A három esetben az a közös, hogy az iskolákban energetikai korszerűsítés kezdődött, mindenütt az időjárási előrejelzésekkel nem törődve bontották meg a tetőszigetelést – és mindenütt a Szemeco Kft. volt a kivitelező. A cég korántsem ismeretlen a kaposváriak előtt: az elmúlt öt évben ugyanis elképesztő sikerszériát tudhat maga mögött Kaposváron. Az ötven-háromszázmilliós projekteknél nem nagyon akadt ellenfele, ha elindult. Egy ellenzéki városatya úgy számolta: 2017-ig a 4,4 milliárdnyi, megkötött, uniós finanszírozású kaposvári szerződésből 3,6 milliárdot nyert el a Szemeco Kft. Ez már csak azért is furcsa, mert a városvezetés lelkesen emlegeti, hogy az önkormányzati munkákat jellemzően helyi vállalkozások nyerik el. A Szemeco Kft. azonban legfeljebb papíron kaposvári. Noha a városban van a címe, a cég tulajdonosai közül egyik sem kaposvári 2015 óta. Egy egri és egy alsónémedi magánszemély továbbá a budapesti Arator Környezetvédelmi Kft. a cég gazdája. Utóbbi társaságnak sem kaposváriak a tulajdonosai. Nem mellékes az sem, hogy a sokáig évi százmillió forint körüli bevételt elérő cég forgalma a mostani tulajdonosi kör érkezése után, 2015-ben ugrott meg hirtelen 1,1 milliárdra. A cég tartós sikerszériáját különössé teszi az is, hogy nem az iskolai beázás volt az első eset, amikor a kivitelezéssel gondok akadtak. Jobbára a határidőkkel áll hadilábon a cég – de azzal nagyon. Nem sikerült tartani például a határidőt csapadékvíz-elvezetők kialakításánál, a régi sportcsarnok rekonstrukciójánál, a Deseda-tározó turisztikai fejlesztésénél, orvosi rendelők és a kórház déli tömbjének korszerűsítésénél, az ipari parkoknál továbbá a tüskevári vasúti csomóponttal sem. A város azonban csaknem mindig megengedőnek bizonyult. Volt, hogy az eredeti befejezési időpont napján módosította Kaposvár a szerződéseket, elesve ezzel a kötbértől, amely napi szinten a nettó bekerülési ár fél-egy százalékát jelentette egyes esetekben.
Figyelemre méltó az is, ahogyan elnyerte a megbízásokat a társaság. A munkák közül sokat alvállalkozókkal tudott elvégeztetni: a Szemecónak ugyanis eredendően nem volt saját kapacitása az elnyert munkák kivitelezésére. Feltűnő az is, hogy a közbeszerzéseken – amelyek általában meghívásosak voltak – a Szemeco riválisai gyakorta amatőr hibákkal tarkított ajánlatokat tettek. Noha a cég nem kaposvári és nem kellően pontos, nem veszítette el a városvezetés bizalmát. A társaság tavaly szeptemberben elnyerte 10 városi intézmény energetikai korszerűsítését, összesen 1,38 milliárd forintért. Ezekért a munkákért egy helyi cég szállt még versenybe, ám hibáktól hemzsegő pályázatokat adott be. | [
"Arator Környezetvédelmi Kft.",
"Szemeco Kft."
] | [
"Gárdonyi iskola"
] |
Eredménytelen lett a Nemzeti Védelmi Szolgálat korrupciós esetek felderítését szolgáló, rendezvényszervezési szolgáltatások beszerzésére kiírt, nettó 152 millió forintos keretösszegű tendere, mivel a szállásköltségeket nem lehetett elszámolni az uniós alapokból finanszírozott projekt terhére.
A korrupcióellenes feladatokat 2014 novembere óta a kormányzati szervek közül a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) Korrupció-megelőzési Főosztálya látja el. Az NVSZ-nél csak a személyi kiadásokra idén 3,46 milliárd forintot, jövőre pedig 4,28 milliárdot költhetnek.
A rendvédelmi szervek belső elhárításának is nevezett NVSZ idén áprilisban a szakmai fejtágításokat célzó rendezvényekre írt ki pályázatot ezzel a címmel: "Kapacitásfejlesztés és szemléletformálás a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében" projekt keretében "Különböző rendezvényszervezési szolgáltatások beszerzése".
A korrupció üldözésének jól kistafírozott fellegvárában az európai uniós alapokból finanszírozott projektek révén – KÖFOP-2.2.3-VEKOP-16 – konferenciák, műhelymunkák, tréningek és szakmai napok megtartását tervezték, valamint azt, hogy ezekről "maximum 4, állófogadással egybekötött, alkalmanként legfeljebb 3 órás és ötvenfős" sajtótájékoztatón számolnak be. Ez az EU-s Közbeszerzési Értesítő június végi számából derült ki.
A szakmai rendezvényekre mintegy nettó 152 millió forintot szántak. Az összegbe beleszámolták a cateringet 4 050 emberre, a szállást 600 meghívottnak, továbbá a konferenciákhoz szükséges szinkrontolmácsok, technikai eszközök költségeit is.
A tender bontását követően azonban világossá vált, hogy ilyen formában nem valósulhat meg a közbeszerzés, mert az rendezvényeken résztvevőinek elszállásolása már nem fért bele a jogszabályi előírások által meghatározott keretekbe.
Mintha a korrupcióellenes harc NVSZ-es koncepciójának is akadoznának a fogaskerekei
Az NVSZ által megalkotott új korrupcióellenes stratégiába ugyanis, bár véleményezték, nem kerültek bele a civil szervezetek, többek között a Transparency International (TI) javaslatai. Így az sem, hogy a hamis vagyonnyilatkozat-tétel legyen bűncselekmény.
A dokumentum bevezetője egyébként már felhívja a figyelmet az alapvető hozzáállás-problémára:
"Összességében azonban – a TI álláspontja szerint – a program ebben a formájában még nem alkalmas arra, hogy érdemben csökkentse a korrupciót Magyarországon. Ennek legfőbb, jóllehet nem egyetlen oka, hogy a jelenleg kormányzó politikai elitnek az ország korrupciós fertőzöttségben játszott szerepét és felelősségét a program teljesen figyelmen kívül hagyja. Magyarországon a politika, az állam, a politikai pártok rendkívül fertőzöttek a korrupció által, erről egyértelműen tanúskodnak a TI, az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek felmérései is."
Erről szóló korábbi cikkünk:
Most pedig azért hiúsult meg egy, a korrupcióellenes témába vágó fejtágítás- és szemléletfejlesztő oktatás, mert a rendezvények szállásköltségei nem számolhatók el a projektben. Az nem derült ki, hogy a testület vagy a résztvevők más módon tudták volna-e ezt finanszírozni.
A fotó az NVSZ által integritás tanácsadók részére megtartott konferenciáról szóló hírből a szervezet honlapjáról. | [
"Nemzeti Védelmi Szolgálat"
] | [
"EU-s Közbeszerzési Értesítő",
"Transparency International",
"Európai Unió",
"Korrupció-megelőzési Főosztálya"
] |
Talán minden másként alakul, és sokkal több rászedett kisbefektető kára csökkenhetett volna, ha a titkosszolgálat és az ügyészség komolyan foglalkozik azokkal az információkkal, amelyeket még 2015 áprilisában a szökésben lévő Dobrai Sándorné, azaz Bróker Marcsi hollétéről és az általa elrejtett laptopjáról osztott meg velük egy informátor. Csakhogy a nemzetközi körözés alatt álló informátort – Czibula Csaba exfideszes VII. kerületi önkormányzati képviselőt – egy másik, az ügyészség számára politikailag fontosabb ügyben szerette volna a vádhatóság szóra bírni, ezért Bróker Marcsi ügyében elmaradt a vádalku, amelyben Czibula az elfogatóparancs visszavonását kérte cserébe. Így a húszmilliárdos csalássorozat forró nyomos információi kihűltek.
"Meddig húzódik a karcagi Kun-Mediátor-ügyben a nyomozás?" – ezzel a címmel tette fel kérdéseit a legfőbb ügyészhez Lukács László György jobbikos képviselő csaknem két évvel ezelőtt, 2016. november 23-án a parlamentben. A másfél évvel korábban kirobbant ügyben a károsultak érdekében kért adatokat a nyomozás állásáról, és többek között azt kérdezte, van-e információja a nyomozó hatóságnak Dobrai Sándorné tartózkodási helyéről. Polt Péter azt válaszolta, hogy addig 793 sértettet hallgattak meg, 193 748 832 forint értékű vagyont sikerült lefoglalni biztosítékként, a brókercég ügyvezetője azonban 2015. április 13-án elhagyta Magyarországot, azóta külföldön tartózkodik, vele szemben európai, valamint nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki a Szolnoki Járásbíróság.
Csakhogy az ügy főszereplőjének tartózkodási helyéről, szándékairól és egyéb terhelő bizonyítékokról ekkor már jó ideje tudott Polt Péter, mivel Dobrai Sándorné, azaz Bróker Marcsi országból való távozása után két héttel, 2015. április 28-án az alábbi bejelentést kapta Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója.
"A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán 1600/61/2015. bűnügyi számon sikkasztás bűntette miatt indult büntetőügyben, a Kun-Mediátor Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Dobrai Sándorné ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsra figyelemmel tájékoztatom önt, hogy Dobrai Sándorné és családja hollétéről konkrét információm van. Dobrai Sándorné jelenlegi pontos tartózkodási helyét tudom, és nagy valószínűséggel a gyanú szerint elsikkasztott milliárdok is jelenlegi tartózkodási helyéül szolgáló országban kerülnek elhelyezésre. (...) Évek alatt kialakított bizalmas kapcsolataim révén segíteni tudok a hatóságoknak Dobrai Sándorné elfogásában."
A bejelentő ezzel párhuzamosan az ügyvédjén keresztül a Központi Nyomozó Főügyészséget is megkereste. A bejelentésről szóló ügyészi feljegyzés szerint az informátor azt közölte: Dobrainé Belize-ben tartózkodik, letelepedési engedélyért folyamodott, de csak két hónapra szóló ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott. A bejelentő azt is az ügyészség tudomására hozta, hogy "Dobrainé megbízott egy helyi ügyvédet, aki napi 200 dollár ellenében intézi neki, hogy a hatóságok ne keressék, illetőleg intézi neki, hogy más néven kapjon hivatalos okmányokat". A bejelentő hozzátette: ha Dobrainé új személyazonossága ismertté válik előtte, akkor azt is közölni fogja a hatóságokkal, a lakcímét azonban már most is tudja.
Az informátor azt is közölte, hogy Belize-ben rendszeresen találkozni szokott Marcsikával, aki a brókerüggyel kapcsolatban nagyon sok fontos információt megosztott vele. Például azt is a tudomására hozta, hogy miután elhagyta Magyarországot, először Olaszországba utazott, és a Mercedesét egy őrzött parkolóban hagyta Velencében. A kocsiban van egy laptop, amelyen – Marcsika elmondása szerint – minden adat rajta van, amely a Kun-Mediátor Kft. gazdálkodásával kapcsolatban összefügg a büntetőeljárással. A Mercedes kulcsait Dobrainé átadta egy megbízottjának, aki 2015. július 6-án az esti órákban landol a ferihegyi reptéren egy Németországból érkező járattal. A kulcsokat ez a futár fogja majd átadni Dobrainé lányának – közölte az informátor. A lány célja, hogy megsemmisítse a Velencében lévő laptopot. A bejelentő azt is az ügyészség tudomására hozta, hogy Dobrainénál van egy pendrive, amely a büntetőügyhöz kapcsolódó ügyféllistát tartalmazza a hozzá tartozó pénzügyi adatokkal együtt. A bejelentő a Mercedes kulcsait Magyarországra hozó futár nevét is hajlandó lett volna megmondani a hatóságoknak, egy feltétellel. Azt kérte: vonják vissza az ellene hat éve érvényben lévő nemzetközi elfogatóparancsot, hogy visszatérhessen Magyarországra.
Látszólag remek alkut ajánlottak a magyar hatóságoknak. Ennek ellenére sem a titkosszolgálatok, sem az ügyészség nem lépett az ügyben. A Dobrainéról szóló forró nyomos információk kihűltek, így ki kellett várni azt a mintegy másfél évet, amíg Bróker Marcsi készpénze elfogyott, és a tartózkodási helyén is csalásokra kényszerült. Végül azon bukott meg, hogy egy ottani hivatalos személy is a hálójába került, az pedig feldobta. Csakhogy a Kun-Mediátor Kft. károsultjai szempontjából egyáltalán nem lett volna mindegy, mikor lép a vádhatóság. Ráadásul az ügyészségnek a vádalkura megvolt a törvényes lehetősége, ugyanis a bejelentőnek egy jóval kisebb súlyú ügye állt szemben a jelentős és bonyolult csalássorozattal, vagyis a jogszabályban megfogalmazott "jelentősebb bűnüldözési érdek" lehetővé tette volna az együttműködést.
Az alku elutasítását csak akkor érthetjük meg, ha megnézzük, ki volt a bejelentő, és mi szerepel a bűnlajstromán.
Czibula Csaba
Az informátor nem más, mint Czibula Csaba, a Fidesz korábbi VII. kerületi titkára, az önkormányzat gazdasági bizottságának külső tagja, 2002 és 2006 között fideszes képviselő. Czibula neve a kerületi ingatlaneladások miatt a Gál György SZDSZ-es frakcióvezető ellen indult nyomozásban merült fel. Gált 2008. november 25-én letartóztatták, ennek ellenére a hatóság akkortájt még nem kereste Czibulát, aki a felelősségre vonás elől 2009. január 12-én Mexikóba menekült, és ott családot alapított. Ellene csak jóval később, 2009. november 5-én adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot. Bár ezt követően Czibula többször is megküldte írásbeli vallomását az ügyészségnek, az elfogatóparancsot nem vonták vissza. A Központi Nyomozó Főügyészség álláspontja szerint Czibula "2003 év vége és 2004 év vége közötti időszakban több esetben különböző, pontosan meg nem határozható módon, összesen többmilliós nagyságrendű pénzösszeget vett át Gál Györgytől" azért, hogy a kerületi ingatlaneladásokról szóló előterjesztéseket ellenzéki képviselőként megszavazza.
Czibula az írásban megküldött vallomásában azt állította, hogy soha nem vett át pénzt Gál Györgytől, őt csak az után ismerte meg, amikor a kérdéses ingatlaneladások már megtörténtek, nem beszélve arról, hogy akkoriban a VII. kerületi testületben és a szakbizottságokban MSZP–SZDSZ-többség volt, ezért az ő szavazatára nem volt szükség a döntések meghozatalához. Ezt a bíróság is hasonlóan értékelte. A Fővárosi Törvényszék 2012. február 24-én meghozott felmentő ítélete szerint Czibula nem szegte meg hivatali kötelességét. Csakhogy más ügyben is megvádolták Czibulát. Az ügyészség szerint 2006 és 2008 között vállalkozásfejlesztési tanácsadója volt Hunvald György szocialista polgármesternek, amiért havi 300 ezer forintot kapott, de tényleges munkát nem végzett. A vádhatóság szerint rábírta Hunvaldot arra, hogy szintén 2006-tól Czibula volt feleségével az önkormányzat Fidesz-frakciója tanácsadói szerződést köthessen havi 140 ezer forintért.
Czibula mindkét vádat tagadta. Írásos vallomásában az előzményekről azt írta: eredetileg úgy indultak neki a 2006-os önkormányzati választásoknak, hogy ő lett volna a Fidesz kerületi polgármesterjelöltje. Ebben Kozma Ákos, Orbán Viktor akkori titkárságvezetője is támogatta, több alkalommal is találkoztak. Kozma egyúttal ki is jelölte számára az utat, hogy győzelme esetén mely vállalkozókat kell majd segítenie. Csakhogy ezt a tervet végül Deutsch Tamás, a Fidesz kerületi vezetője megfúrta, Czibula emiatt kilépett a pártból. Így aztán nem is került be 2006-ban a VII. kerületi képviselő-testületbe, felesége viszont a szabályzat szerint csak úgy lehetett a Fidesz-frakció tanácsadója, hogy arra az aktuális frakcióvezető tett javaslatot. Hangsúlyozta, a volt feleségének a tanácsadói szerződéséhez neki semmi köze, tudomása sincs róla, ez a Fidesz akkori belügye volt. A vállalkozásfejlesztési szerződésével kapcsolatban úgy nyilatkozott: mivel 2006-ban nem került be a testületbe, de korábban ő volt a Vállalkozók Pártjának kerületi elnöke, jól ismerte a helyi vállalkozók gondjait, problémáit, ezért kapta Hunvaldtól a felkérést. Hozzátette: naponta megfordult a polgármesteri hivatalban, pedig a szerződése szerint a munkavégzése kötetlen volt.
Gál György és Hunvald György
Ezek után érdemes összevetni a Czibula- és a Bróker Marcsi-ügyet. Az ügyészségnek a következőt kellett mérlegre tennie: az egyik oldalon áll egy jogerős bírósági ítéletben ejtett vesztegetési vád, amelynek összege mintegy nyolcmillió forint, továbbá egy tíz évvel ezelőtti, két évig tartó, havi 300 ezer forint értékű tanácsadói szerződés, valamint egy szintén tíz éve született, jó egy évig tartó, havi 140 ezer forint értékű kontraktus, amelynek keretében a bejelentő egykori felesége adott tanácsokat a kerületi Fidesz-frakciónak. A mérleg másik serpenyőjében egy nagyjából 20 milliárdos sikkasztási ügy szerepel, amelyben nemcsak forró nyomon kínálták fel tálcán a főszereplőt a hatóságoknak, de rendelkezésére álltak olyan adatok, hangfelvételek, feljegyzések, számlaszámok, valamint helyrajzi számok is, amelyek felhasználásával a sértettek kárát bizonyosan csökkenteni lehetett volna.
Vajon 2015 tavaszán miért nem tartották fontosabbnak Bróker Marcsi ügyét a hatóságok? Erre ma már talán akad válasz, az események ugyanis tavaly váratlan fordulatot vettek. Kiderült: vannak olyan információi Czibulának, amely alkupozíciót jelenthetnek a számára, de ezek nem a Bróker Marcsi-ügyhöz kapcsolódnak.
2017 végén családostul hazaérkezett Czibula Csaba, és a bíróság nem helyezte előzetes letartóztatásba. Az ügyészség 2017 végén több alkalommal is kihallgatta, és a korábban tagadásban lévő exfideszes ezúttal terhelő vallomást tett önmagára. Czibulának kilenc év után eszébe jutott, hogy Gál György két alkalommal mégiscsak adott neki pénzt – egyszer egymilliót, egy másik alkalommal pedig 500 ezret –, igaz, nem szavazatainak megszerzése céljából, hanem azért, mert a kerületet irányító koalíció Czibulát látta volna szívesen fideszes polgármesterjelöltként. Azt is jegyzőkönyvbe mondta, hogy 2004 őszén a Piszkos Fred étteremben kapott egy borítékot, amelyben nyolcmillió forint volt, de rövid idő múlva Gál küldönce újra megjelent, és elkért belőle ötmilliót, mondván, ez azoknak a megkenésére kell, akik segíteni tudnak abban, hogy a Fidesz őt indítsa majd polgármesterként. Hozzátette azt is, hogy mellesleg minden ingatlaneladást ellenzékiként is alapból támogattak, ugyanis Deutsch Tamás álláspontja az volt: "mivel a képviselő-testületi helyek száma 19:9 volt a baloldal javára, ezért igazából úgysem tudnánk megakadályozni az előterjesztések elfogadását, így inkább támogassuk azokat, és ebből próbáljunk meg politikai tőkét csinálni" – olvasható Czibula vallomásában.
Czibula mostani vallomása Gál György ügyében nem sokat számít, ő már letöltötte a büntetését. Csakhogy a tanácsadói szerződések ügyében jogerősen felmentett Hunvald György esetében ezzel az ügyészség számára megnyílt a lehetőség a perújrafelvételre.
Czibula Csaba tehát tíz év után bűnösnek érzi magát minden téren. Vajon mit ígérhettek neki az ügyészek? Nem tudni. Az viszont tény: a 767 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalással, sikkasztással, jogosulatlan pénzügyi tevékenység és más bűncselekmények miatt megvádolt Dobrainénak – aki a fideszes vezetésű karcagi önkormányzat gazdasági bizottságának is a külső tagja volt – ügyében máig nem kerültek napvilágra olyan adatok, amelyekről, például a brókerkedő asszony magas rangú befektetőiről korábban Czibulának feljegyzéseil, hangfelvételei voltak.
A perújrafelvétel nyomán megkezdődött Hunvald ügyének újratárgyalása, de 2018 elején a tanácsvezető bíró, Rajmon Balázs lemondott a posztjáról, ezért az eljárást újra kellett kezdeni.
Kérdéseinkkel megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget. Azt tudakoltuk, miért nem tartottak igényt Czibula Csaba információira és bizonyítékaira 2015-ben, amikor még javában körözték Dobrainét. Az ügyészségi sajtós azonban csak annyit közölt lapunkkal: "A Központi Nyomozó Főügyészség eddigi töretlen gyakorlatának megfelelően ilyen jellegű kérdésben tájékoztatás nem adható." | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Kun-Mediátor Szolgáltató Kft."
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya",
"Vállalkozók Pártja",
"Fővárosi Törvényszék",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Szolnoki Járásbíróság"
] |
Ha az MSZP kormányra kerül, felülvizsgálja a botrányt keltő állami földbérletpályázatokat, jelentette ki Mesterházy Attila a szocialisták szerdai elnökségi ülése után. Figyelemre méltónak nevezte azt, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) hallgat ezekben a helyi gazdálkodókat sújtó ügyekben.
A pártelnök-frakcióvezető újságíróknak azt mondta: "ne nyugodjanak meg a fideszes haverok, hogy földhöz jutottak", mert az MSZP 2014 után minden olyan földbérletszerződést felülvizsgál, amely vélelmezhetően politikai nyomásra, a győztes politikai kapcsolatainak eredményeként, "mutyigyanús" körülmények között született, és eljárásokat kezdeményeznek azokkal szemben is, akik ezt az államigazgatásban lehetővé tették.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a jogszerű, a meghirdetett céloknak megfelelő pályázatok győzteseinek és az államigazgatásban tisztességesen dolgozóknak semmiféle eljárástól nem kell tartaniuk.
Mesterházy Attila elmondta, az elmúlt időben több ügyben világossá vált, hogy az állami földbérletpályázatok révén nem helyi gazdák jutottak termőföldhöz, hanem a Fideszhez közeli vállalkozások. Szerinte ezzel a földalapkezelő semmibe vette a szakmai szempontokat, ezért azt követelte, hogy a bírálati anyagokat hozzák nyilvánosságra.
Figyelemre méltónak nevezte azt, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) hallgat ezekben a helyi gazdálkodókat sújtó ügyekben, amit azzal hozott összefüggésbe, hogy a szervezet vezetői közül Jakab István a parlament alelnöke, Budai Gyula pedig a vidékfejlesztési tárca államtitkára lett.
Az MTI kérdésére Mesterházy Attila azt mondta: továbbra is úgy ítélik meg, hogy a földbérletpályázatok jogszerűségét önálló parlamenti vizsgálóbizottságnak kellene feltárni, ehhez várják a pártok támogatását.
Az MSZP elnöke az elnökségi ülés másik témáját érintve közölte: elutasítják a német nyugdíjmodell adaptációját, mert az igazságtalan, különbséget tesz az azonos biztosítási jogviszonnyal rendelkező emberek között. Ezért arra szólította fel a kormányt, ne fontolgassa annak bevezetését, és kezdjen szakmai egyeztetéseket egy igazságos, hosszú távon fenntartható, finanszírozható és kellően rugalmas nyugdíjrendszer kialakításáról. | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége"
] |
ÍRTA Szobota
Zoltán
Faliórák és fizetések: Ennyit keresnek a szakszervezeti vezetők Magyarországon
Gaskó István korábbi érdekképviseleti vezető legutóbbi ATV-s performansza után új mértékegység született, mi pedig megnéztük, hogy ebben a szférában hány faliórányi fizetésért tevékenykednek a legnagyobb szakszervezetek elnökei. Valamiért a tápláléklánc csúcsán voltak a legkevésbé közlékenyek.
Milliókért vásárolt berendezési tárgyakat, ingóságokat Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének volt vezetője, amikor még a Liga Szakszervezet elnöki posztját is betöltötte – írta meg egy hete a Blikk. Gaskó az ATV Start című reggeli műsorában cáfolta az újság állításait, azt viszont elismerte, hogy az egyik faliórára 320 ezret költöttek. Hozzátette: "Ez nem drága, ez a legolcsóbb falióra ebben a kategóriában". Amikor a műsorvezető megemlítette, hogy neki ötezer forintos óra lóg a falán, Gaskó csak annyit mondott:
"Ez a maga problémája, majd lesz egyszer másik".
Megkerestük a 10 legnagyobb vagy legbefolyásosabb szakszervezetet, hogy meséljenek vezetőik javadalmazásáról és az elnöki irodákat díszítő faliórák értékéről. A legtöbb érdekképviseleti szervezet elnöke készséggel állt rendelkezésünkre, sőt volt, aki nem csak vagyoni helyzetét tárta fel, hanem még fényképet is küldött faliórájáról. Érdekes, vagy éppen nagyon is érthető módon, az élbolyhoz tartozók bizonyultak a legbizalmatlanabbnak.
Titok maradt az összeg
Kezdjük velük! Sem Mészáros Melindának, a Liga Szakszervezetek elnökének, sem Palkovics Imrének, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökének nincs falióra az irodájában. Utóbbi annyit elárult, hogy csak az egyik közös helységükben van hasonló, elemes szerkezet, amit a lengyel Szolidaritástól kapott ajándékba. Telefonon mást nem is volt hajlandó közölni, fizetéséről ígéretéhez híven levélben adott tájékoztatást.
Palkovics Imre jogi bikkfanyelven megfogalmazott válaszában elsősorban azt kifogásolta, hogy
portálunk nem tájékoztatta milyen célból szeretne informálódni jövedelmi viszonyairól, illetve hogyan kívánjuk kezelni az összegyűjtött adatokat,
pláne, hogy nem is konkrétan neki, hanem az érdekképviseletnek küldtük el megkeresésünket. Márpedig így hiába is várunk érdemi választ, amely egyébként is személyes adat.
A másikéhoz képest a fele
Mészáros Melinda elmondta lapunknak, hogy a konföderáció munkavállalója, a Liga Tanácsa megválasztásakor döntött a béréről, amelyet a tagdíjakból finanszíroznak, és csak a tagságra tartozik a mértéke, nem transzparens adat.
Becslése szerint azonban körülbelül Halasi Zoltán VDSZSZ elnök illetményének felét kapja kézhez.
Más jogcímen nincs, és szerződése értelmében nem is lehet bevétele – tette hozzá az elnök asszony.
Halasi Zoltán, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás elnöke meglepő módon azt közölte velünk, hogy semmilyen díjazást nem kap szakszervezeti munkájáért. Alkalmazottja viszont a MÁV Zrt-nek, ahol nem mellesleg humán szakértő, és érdekképviseleti tevékenységét a tagok után járó munkaidő kedvezménynek köszönhetően tudja ellátni. Fizetését tehát végső soron utóbbiért kapja, de hogy az mennyi, azt ne firtassuk. Ezen felül a MÁV Start felügyelőbizottsági tagja havi bruttó 100 ezerért. Faliórája 5 ezer forintot érhet.
Ők keresik a legtöbbet?
A többi szakszervezeti elnök semmilyen kivetnivalót nem talált kérdéseinkben. A legtöbbet egyébként az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) vezetője és alelnöke keresik.
Szilágyi József 2015-ben bruttó 1,2 milliót vitt haza havonta, és ez tavaly pár százalékot még emelkedett is.
Alelnöke, Téglás József ugyanezen időszakban 1,15 millió körüli összegből gazdálkodhatott.
Az elnök betölt még szóvivői, kuratóriumi elnöki és sportbizottsági alelnöki pozíciót is, de azokból, bevallása szerint nem származik jövedelme. Ami az órát illeti, Szilágyi József közölte: "Az EVDSZ egy irodaházban bérel négy helyiséget, ahol a központi apparátus a tevékenysége döntő részét végzi. Az irodában, minden helyiségben egy-egy – azonos típusú – néhány ezer forint értékű falióra található.
Hétszázasok klubja
Három olyan elnök is van a top 10-ben, akik havi bruttó 700 ezer forintot (nettó kb. 465 ezer) kapnak szakszervezeti munkájuk ellentételezéseként. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökének fizetését tagdíjakból finanszírozzák, ami elmondása szerint tagonként 25 forint havonta. Hogy mennyi tagjuk van? Az elnök úgy tudja 100 ezer aktív tag és 50 ezer nyugdíjas tartozik hozzájuk. Munkaszerződése semmilyen más pozíciót nem tesz számára lehetővé, viszont előadásokat tarthat, illetve cikkeket is írhat, de mint mondja, ezekért nem szokott díjazást elfogadni. Irodai falióráját 3 ezer forintosra becsüli.
Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke esetében ugyanez a helyzet, mind a fizetést, mind az egyéb bevételi forrásokat tekintve. Annyit még elárul, hogy egy 8 éves személygépkocsit hajt, amely a szakszervezet tulajdona.
Irodájában semmilyen függöny nincs, nemhogy 6 milliós, és faragott lapóráját ajándékba kapta.
Több hazai bizottságnak és európai szakszervezeti testületnek is tagja Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, aki ezekért nem kap egyetlen forintot sem, így havi bruttó 700 ezres vezetői fizetéséből gazdálkodik. A SZEF-nek ugyanakkor nincs szolgálati autója, így az elnök a sajátját használja, és nem győzi hangsúlyozni, hogy soha egy forint költségtérítést sem vett fel emiatt. Falióra nincs az irodájában, csak egy ezer forint körüli naptár.
Rendőrök és értelmiségiek
Érdekes módon az értelmiségiek és a rendőrök érdekeiben eljáró vezetők ugyanabban az "árkategóriában" mozognak. Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke és Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára is a minimálbér kétszereséért dolgozik (bruttó 127 ezer Ft/hó). Kuti Lászlónak tavaly előtt még kétszer ennyi volt a fizetése, de aztán egy év alatt valamiért megfeleződött. Emellett megkapja nyugdíját és esetenként felsőoktatási óraadói tevékenységéből is származik bevétele. Az órák nem vonzzák az elnök urat: sem falán, sem kezén nincs belőlük.
Pongó Géza (és azért nem Kiss János István, mert ő nem főállású elnök) havi 127 ezre nemrég emelkedett 15 százalékkal. Mint meséli, korábban hivatásosként intézte a szakszervezeti ügyeket "függetlenítésben",
de a kormány 5 éve hozott egy olyan szakszervezet-ellenes intézkedéscsomagot, amellyel kiszervezte az érdekképviseleti mezőnyből a fegyveres és rendvédelmi dolgozókért harcolókat, így nulláról kellett újraépíteniük platformjukat.
A főtitkár irodájában egy FRSZ-es logóval ellátott reklámóra lóg, amelynek becsértéke körülbelül 5 ezer forint.
Nyilvános, de hol van?
A Honvédszakszervezetet (HSZ) elnöke, Czövek János alezredes semmilyen módon nem reagált megkeresésünkre, végül telefonon sikerült utolérnünk. Mint elmondta, hivatásos állományú katonaként dolgozik és kap fizetést a honvédségtől,
érdekképviseleti vezetői munkáját pedig társadalmi munkában végzi ugyan, de azért is jár valamennyi tiszteletdíj.
Ennek mértékét annak ellenére nem volt hajlandó elárulni, hogy többször is kijelentette: mindenki számára hozzáférhető, nyilvános adatról van szó. A HSZ éves beszámolóját eredménytelenül kerestük a szervezet honlapján. | [
"Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete"
] | [
"Független Rendőr Szakszervezet",
"MÁV Start",
"Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás",
"Szakszervezetek Együttműködési Fóruma",
"Liga Szakszervezetek",
"Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés",
"Munkástanácsok Országos Szövetsége",
"MÁV Zrt",
"Liga Tanácsa",
"Magyar Szakszervezeti Szövetség",
"Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége",
"Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége",
"Liga Szakszervezet"
] |
HIRDETÉS A Szolnok megyei tisztiorvosi szolgálat ellenőrei idén januártól júniusig több alkalommal is megbírságolták a szolnoki önkormányzatot, amiért a 2006. december végi határidőre nem szerelték be a vízforgatókat a Damjanich uszoda medencéibe. Az önkormányzat ezért júniusban bezáratta az uszodát, annak ellenére, hogy az ÁNTSZ szakvéleménye szerint három gyógyvizes medence továbbra is fennmaradhatott volna. A létesítményt a szolnoki Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. üzemeltette a várossal kötött koncessziós szerződés alapján. Az uszodában az elmúlt évtizedekben mindössze két látványosabb fejlesztés történt: elektromos kapukat szereltek fel a bliccelők kiszűrésére, s felújították a gyerekpancsolót. Siralmas állapotban maradtak viszont az öltözők, a felnőttmedencék, jobb érzésű ember messze kerülte a vécéket, zuhanyozókat. Az önkormányzat - lett légyen fideszes vagy épp szocialista a vezetése - az uszoda problémáját rendszeresen lesöpörte az asztalról, az évi több százmillió forintos koncessziós díjból pedig, amelyet az üzemeltetőtől kaptak, alig forgattak vissza valamit az itteni fejlesztésekre. Magát a koncessziós szerződést, és főként annak az uszodával kapcsolatos részleteit is egyfajta titokként kezelik az önkormányzatnál, valamint a víz- és csatornaműveknél. Erre enged következtetni, hogy a civilek egyik képviselője, Gedei Tibor, a Szolnokiak Szolnokért Egyesület vezetője többszöri próbálkozásra sem tudott betekinteni az uszoda üzemeltetésével kapcsolatos dokumentumokba, noha erre meghatalmazást kapott az önkormányzat városgazdálkodási bizottságától, amelynek külső tagja. - Arra lettem volna kíváncsi, valóban csak veszteséget termelt-e éveken át a Damjanich uszoda, és hogy lett volna-e mód arra, hogy gondosabb gazdálkodással jusson pénz a fejlesztésekre, például vízforgatók vásárlására is - mondta Gedei Tibor. Hozzátette: több, a szolnokihoz hasonló nagyságú uszoda működési költségeiről is érdeklődtek a térségben, de egyik sem könyvelt el évente kilencven-százmilliós veszteséget, mint a Damjanich. A civil szervezetek tiltakoztak amiatt is, hogy a város fideszes többségű önkormányzata nemrégiben megszavazta: vegyék ki a koncessziós szerződésből az uszodát, nyilvánítsák eladható vagyontárgynak, s írjanak ki az értékesítésére pályázatot. Tiltakozásképp helyi népszavazást is kezdeményeztek, de egyelőre formai okok miatt a város jegyzője nem fogadta el a referendumra szánt kérdéseket. Ez ügyben a civilek most a bíróságon keresik az igazukat. Az uszoda értékesítését akarta megakadályozni egy szolnoki lakos, Füzes Tamás is, amikor nemrégiben közérdekű bejelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. Ebben leírta, hogy Szolnok 1996-ban 35 évre szóló koncessziós szerződést kötött a város víz- és csatornaközműveinek üzemeltetésére, a Damjanich fürdő és uszoda működtetésére és fejlesztésére. A szerződéskötés óta eltelt időben a vállalkozó szedte a vagyon hasznát, ugyanakkor a szerződésben vállalt kötelezettségét elmulasztotta teljesíteni. Ennek következménye, hogy 2007 júniusában az uszodát, a vízforgató berendezés hiánya miatt bezárták. Füzes Tamás szerint nemcsak a vízmű, hanem annak felügyelőbizottsága, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló szolnoki polgármester is mulasztást követett el, mert a szerződésben foglaltakat nem kérte számon. A vagyon gondatlan kezelése a bejelentő álláspontja szerint azt a célt szolgálta, hogy Szolnok város egyik legértékesebb ingatlana a koncessziós szerződés lejárta előtt magánkezekbe kerüljön. A Szolnok megyei ügyészség szóvivője elmondta: a Legfőbb Ügyészségtől még nem kaptak utasítást arra, hogy Füzes Tamás bejelentése nyomán vizsgálódjanak. Egy másik közérdekű állampolgári bejelentésre idén nyáron a megyei ügyészég már elindított egy vizsgálatot az uszodaügyben. Ebben arra keresik a választ: megsértet-ték-e a koncessziós szerződésben foglaltakat? Szalay Ferenc polgármester tudósítónknak azt mondta: nem kívánja kommentálni a közérdekű bejelentésben foglaltakat. Hozzátette: az uszodát értékesítésre meghirdették. Erre egy pályázat érkezett, amely azonban érvénytelen lett, mert a vállalkozó eltért a pályázati feltételektől, s elképzeléseinek megvalósításához a városrendezési tervet is módosítani kellett volna. A Damjanich sorsa tehát továbbra is nyitott - tette hozzá Szalay Ferenc. Az uszodát működtető Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt.-nél nem kaptunk választ arra a kérdésre, vajon miért nem engedték, hogy a városgazdálkodási bizottság civil meghatalmazottja betekintsen az uszodával kapcsolatos dokumentumokba. A vezérigazgató titkárságán Bogdán Béla fürdőigazgatóhoz irányítottak, ő azonban azt válaszolta: nem ismeri a koncessziós szerződést, így arról nem nyilatkozhat. Bogdán Béla annyit viszont elárult: a szolnoki uszoda működtetése évek óta veszteséges, itt ugyanis - más fürdőkkel ellentétben - a termálvizet hűteni kell, mielőtt azt a medencékbe engedik, s ez meglehetősen költséges folyamat. A Damjanich uszoda bezárása óta nehezebb lett mindazok élete, akik úszni szeretnének egy olyan településen, amely plakátokon s a honlapján amúgy a "vizek városaként" határozza meg magát. A sportolásra, úszásra kijelölt Tiszaligeti strandfürdő megközelítése nehézkes, s helyi járatú busz is ritkán közlekedik ide. Ráadásul egyetlen sportolásra alkalmas medence van, amelyen így kénytelenek osztozni vízilabdázók, búvárok, úszók, egészségüket féltő kisnyugdíjasok és kötelező úszásoktatáson részt vevő diákok. | [
"Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt."
] | [
"Damjanich uszoda",
"Szolnokiak Szolnokért Egyesület",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Az újabb elbukott közbeszerzéssel immár elérte a 100 milliós bírságot az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). Ezúttal az ápolási eszközök és újraélesztő készülékek beszerzésére kiírt pályázat miatt büntette meg a kórházfenntartót 10 millió forintra a Közbeszerzési Döntőbizottság(KBD).
Az idén eddig négy tendert buktak el: a lélegeztetőgépek után az aneszteziológiai munkaállomásokra, laborgépekre és most az ápolási eszközökre, újraélesztő készülékekre kiírt közbeszerzés is meghiúsult. Míg az első három pályázat ellen külföldi gyártók, addig az utolsó, tízmilliós bírsággal végződött tender miatt magyar cégek fordultak jogorvoslatért a közbeszerzési hatósághoz. Az ÁEEK mint az előző három büntetést, ezt a legutolsó tízmilliós bírsággal járó döntést is vitatja és bírósághoz fordul. Amíg a per nem ér véget - ez a tapasztalatok szerint - akár fél-egy év is lehet, a közbeszerzések állnak. A betegek pedig ki tudja meddig még, nem jutnak korszerű eszközökhöz.
Érthetetlennek tartja Hadházy Ákos, az LMP társelnöke, hogy miért nem reagál a Közbeszerzési Döntőbizottság sorozatos jelzéseire az egészségügyért felelős államtitkárság "immunrendszere". Egy rendes vállalatnál, ahol felelősen gazdálkodnak, ennyi bukás után legalább egy belső vizsgálatot elindítanak, ezzel szemben a humán tárcánál, mint azt a miniszter legutóbb is, mondta: semmit sem tesznek, míg a bíróság nem hoz jogerős ítéletet. Az érintettek valóban nem kockáztatnak sokat: a bírságot az egészségügyi kassza adóforintjaiból kell fizetni és a jogi eljárás többletköltségeit is az adófizetők állják. Hadházy Ákos lapunknak úgy vélte: eljött az ideje annak, hogy a tárca passzivitására, hűtlen kezelésért büntető feljelentéssel reagáljanak. Jogászaik már dolgoznak a feladaton.
A politikus hozzátette: az utóbbi nyolc év egyetlen egészségügyi reformlépése, hogy központosították a kórházak közbeszerzéseit. Azért, hogy olcsóbbá tegyék a működést, most ez is teljes kudarc. Miközben tényleg emberéletek múlhatnak azon, ha nincs lélegeztető gép. Furcsa az is, hogy az ÁEEK a hét közepén kiadott magyarázkodó közleményében azt állította: a tanácsadói szerint minden rendben van. Érthetetlen miért van szükség tanácsadóra, amikor saját belső szervezete van arra, hogy lebonyolítsa ezeket a tendereket. S pláne akkor minek a tanácsadó, ha már 100 milliós bírságot kalapoztak össze a segítségükkel?
Lapunk megkereste a kórházfenntartót, arra szeretünk volna választ kapni: indítanak-e a 100 milliós bírság okán belső vizsgálatot? Meddig blokkolja a beszerzéseket a bírósági eljárás? Ki, milyen forrásból fizeti meg ezeket a bírságokat? A közbeszerzést előkészítők szerződéseiben van-e olyan pont, melynek értelmében az adófizetőknek okozott kárért felelősek? Valamint, hogy az eljárásokban segítik-e külső jogászok az ÁEEK-et?
Kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ.
Danó Anna | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Alkalmanként 150-200 ezer forintot fogadott el az Országgyűlési Hivatal egyik volt főtanácsosa azoktól a külföldiektől, akik azt remélték segítségével könnyebben juthatnak magyar állampolgársághoz. A férfi ellen vesztegetés, hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás vádjával indítanak eljárást.
Vádemelési javaslattal zárult az a nyomozás, amelyet az Országgyűlés Hivatalának egy főtanácsosa ellen indítottak még tavaly novemberben. A főtanácsos alkalmanként 150-200 ezer forintért vállalta, hogy megkönnyíti a magyar állampolgárságért folyamodók dolgát. B. Lászlót vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és közokirat-hamisítással vádolják. Az ügyben őrizetbe vették B. László segítőjét W. Anikót, valamint másik három személyt, akik különböző mértékben vettek részt az állampolgársági ügyek megszervezésében libanoni, egyiptomi és román nemzetiségű személyek kérelmei esetében. Közülük V. Tamás esetenként 50 ezer forintért vett részt mások helyett az állampolgársági igazolás megszerzéséhez szükséges vizsgákon.
[origo] | [
"Országgyűlés Hivatala"
] | [
"Országgyűlési Hivatal"
] |
Az Európai Bizottság 8,9 millió euró bírságot szabott ki a Bonita márkanevű banánokat forgalmazó Pacific Fruit cégre árkartell miatt.
A bizottság szerdai közlése szerint a vállalat 2004 júliusa és 2005 áprilisa között az amerikai Chiquita céggel összehangolta az Olaszországban, Görögországban és Portugáliában értékesített banán árát. A Chiquitára azért nem szabtak ki bírságot, mert a cég beismerte tettét, és információkat szolgáltatott a hatóságoknak.
A bizottság közlése szerint a két cég hetente egyeztetett az árakról, és ezzel - a verseny kiiktatása miatt - megkárosították a fogyasztókat. Becslések szerint a szóban forgó időszakban a három dél-európai országban 525 millió eurót tett ki az évi banánértékesítés.
Az Európai Bizottság legutóbb 2008-ban szabott ki 60 millió eurós bírságot árkartell miatt a Dole, valamint a főként a Del Monte márkát forgalmazó Weichert banánimportőrre. A cégek 2000 és 2002 között hangolták össze áraikat nyolc észak-európai országban. Ebben a kartellben is benne volt a Chiquita, de akkor mentesült a bírság alól, mert elsőként informálta a bizottságot a kartell tényéről. | [
"Weichert",
"Chiquita",
"Dole",
"Pacific Fruit"
] | [
"Európai Bizottság"
] |
Pert nyert Kapolyi
Jakubász Tamás
Elutasította a Fővárosi Bíróság (FB) azt a keresetet, amelyet a Magyar Villamos Művek többségi tulajdonában álló Kárpát Energo Zrt. nyújtott be Kapolyi László ellen. A cég – egy korábbi kölcsönügylet miatt – 2,7 milliárd forint kártérítést kért az egykor a szocialisták parlamenti frakciójában helyet foglaló üzletembertől. Az FB ma meghozott ítéletében úgy látta: a Kárpát Energót nem érte kár.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Az ügy előzménye az volt, hogy az állami tulajdonú MVM és Kapolyi két cége 2008 elején megegyezett: Vásárosnamény határában kombinált ciklusú gázturbinás erőművet építenek. Az adatok szerint az MVM 2008 februárjában megvette Kapolyitól a létesítmény kivitelezési munkáinak elvégzésére létrehozott Kárpát Energo 51 százalékos részvénycsomagját. A Kárpát Energo az idő tájt megtartott közgyűlésén Kapolyi László vállalta, hogy a következő, márciusi közgyűlésig csak az MVM hozzájárulásával köt szerződéseket – tartalmazta a keresetlevél. Kapolyi azonban két héttel később egyedül írta alá azt a kölcsönszerződést, amely szerint a Kárpát Energo kilencmilliárd forint hitelt ad egy luxemburgi cégnek. A kölcsönről – a beadvány szerint – sem az MVM, sem a Kárpát Energo márciusban megválasztott irányítói nem tudtak.
Két héttel később a Magyar Villamos Művek 14 milliárd forintos hitelkeretet nyitott a Kárpát Energónak a vásárosnaményi erőmű felépítésére. A pénz nagy része, nagyjából tízmilliárd forint azonban nem Szabolcsba, hanem – a Kapolyi által aláírt szerződés alapján – a luxemburgi céghez került. A kereset állította: a Kárpát Energo a summából körülbelül 2,5 milliárd forintot még nem kapott vissza a luxemburgi vállalkozástól. A perben nagyrészt ezt az összeget követelték Kapolyitól.
A bíróság ma úgy ítélte meg: mivel a követelést eddig nem minősítették behajthatatlannak, a Kárpát Energót egyelőre nem érte kár. Könyveiben a cég továbbra is nyilvántartja a szóban forgó összeget, azaz vagyona nem csökkent. Az FB ítélete szerint a pervesztes társaság köteles megfizetni negyvenmillió forint perköltséget és kilencszázezer forint illetéket. Az ítélet nem jogerős, az ellen fellebbezést jelenthetnek be a pereskedők. | [
"Kárpát Energo Zrt.",
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Fővárosi Bíróság"
] |
A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hetekben a tiszaroffi kastélyszálló mellett megvette a főváros egyik legdrágább irodaházát is, az V. kerületben található, márciusban átadott Eiffel Palace-t. A jegybank akár 11-12 milliárdot is fizethetett az offshore cégek mögött rejtőző tulajdonosoknak - írja az Index.
Ahogy a HVG megírta, a Magyar Nemzeti Bank 415 millió forintért megvette a tiszaroffi kastélyt, amelyet azzal indokolt, hogy így kíván üdülési lehetőséget biztosítani saját dolgozói számára. Az MNB azonban ezzel párhuzamosan megvásárolta a Bajcsy-Zsilinszky út 78. alatt található vadonatúj, "Eiffel Palace-nak" nevezett irodaházat is, augusztus 1. óta a jegybank a bejegyzett tulajdonosa az ingatlannak - írja az Index.
A tulajdoni lap szerint a bank az építészeti különlegességnek számító ingatlan építtetőjét, az Eiffel Palace Kft.-t váltotta tulajdonosként, és ezzel egyidőben megszűnt az Unicredit Bank 28 millió eurós jelzáloga, valamint elővásárlási joga is. Az Index azt írja, a piac által valószínűsített vételár megközelíthette a 40 millió eurót, azaz a 12 milliárd forintot, azt azonban nem tudni, hogy ki áll az Eiffel Palace Kft. mögött, mert a tulajdonosi hálója egy ciprusi és egy Saint Vincent és a Grenadine-szigetekre (Kis-Antillák) bejelentett offshore cégben végződik.
Az Eiffel Palace Kft. ügyvezető és fejlesztési igazgatója, Kovács Attila a lapnak elismerte, hogy megtörtént a tranzakció. Mint mondta, több külföldi érdeklődő mellett az MNB is jelentkezett befektetési szándékkal a ház megvásárlására, ők pedig örültek, hogy továbbra is magyar kézben maradhat az épület. Az igazgató pontos összeget nem mondott, de szerinte a piaci áraknak megfelelően értékesítették az épületet.
Az Eiffel Palace Budapest egyik legdrágább irodaháza: a legfelső szinten havi 20 euró/nm-ért lehet az üres irodát bérelni. A 8 szintes ház 14 500 négyzetméternyi területére költözött be többek között a PriceWaterhouseCoopers és a Brit Kereskedelmi Kamara.
Az MNB mindeddig nem kommentálta, hogy miért vette meg a luxusirodaházat, az Együtt-PM azonban közleményben követelt magyarázatot a különös vételre. Mint írták, Matolcsyék egy eladhatatlanul drága irodaházat vettek meg ismeretlen, offshore hátterű cégektől, ezért válaszolniuk kell arr, hogy pontosan mennyit, mikor és kinek fizettek ki a közvagyonból, milyen célból vették meg az ingatlant és hogyan kívánják hasznosítani, illetve hogy készült-e bármilyen hatástanulmány, ami alapján döntés született a vásárlásról. A pártszövetség emellett a Fidesztől azt kérdezi, hogy tudtak-e arról, hogy az MNB egy offshore hátter céggel kíván üzletet kötni, és hogy a magyar közvagyon valójában ilyen cégeknél landol. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Brit Kereskedelmi Kamara",
"Saint Vincent",
"Eiffel Palace Kft.",
"Eiffel Palace",
"Unicredit Bank"
] |
A vagyonkezelő volt igazgatója sörös kutyáról szóló bűnjelet is talált a nyomozati anyagban. Az egész nyomozást koncepciózusnak tartja, ami politikai megrendelésre zajlott.
Nyílászárók és golyós csaptelepek árajánlatai, valamint a sukorói telekcsere közötti összefüggéseket firtatta vallomásában kedden Császy Zsolt, az ügy másodrendű vádlottja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt értékesítési jogi igazgatója vallomásában a Szolnoki Törvényszéken. Részletesen kitért arra, milyen hajmeresztő, az ügyhöz nem kapcsolódó bűnjeleket tartalmaz az ügyészség által összeállított nyomozati anyag, azt illusztrálandó, hogy a nyomozás koncepciózus volt, s politikai megrendelésre zajlott. Erről a sejtéséről lapunknak is beszélt korábban. Nem sejtés, hanem tény: a bűnjelek között megtalálható Császy nappalija mestergerendájának műszaki leírása, a 2010-es úszó-Eb-ről készült fotók, de egy sörös kutyáról készült videoklip is. Azt nem lehet tudni, hogy ezek milyen összefüggésben állnak az alapüggyel.
A tárgyalóteremben középen Tátrai Miklós és Császy Zsolt, előtérben a védelem képviselői, valamint jobbról Kovatsits Gábor ügyész
A Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai azonban még Orbán Viktor miniszterelnököt is belekeverték az ügybe. Legalábbis abban a tekintetben, hogy a 117. és 118. sorszámú iratok, a "találkozó Orbán Viktorral" címet viselték. Igaz, a találkozó jóval korábban történt, hiszen Császy a Fidesz alapítóival intenzív kapcsolatot ápolt a múltban. A lefoglalt dokumentumok között volt az a szerződés is, amely értelmében a Fideszé lett egy pártingatlan, s amelyen Tátrai Miklós, mint a vagyonkezelő vezére és Orbán Viktor aláírása szerepel, Császy ellenjegyzése mellett.
A jogász végzettségű vezető csaknem ötven pontba sűrítette vallomását, kitért a nyomozás és az eljárás furcsaságaira és törvénysértéseire is, s mintegy 25 pontban kívánta tényszerűen cáfolni a vádirat állításait. Hűtlen kezelés bűntettének kísérlete – a tárgyalóterem melletti hirdetmény szerint ez a Tátrai Miklós és Császy Zsolt terhére rótt bűncselekmény. Császy ellen az a vád, hogy visszaélésszerűen alkalmazta a jogszabályokat, s befolyásolta az MNV-nek készült értékbecsléseket annak érdekében, hogy az állami ingatlanokat olcsóbban, Joav Blum izraeli-magyar befektető ingatlanjait pedig drágábban számíthassák be a csere során. Ennek bizonyítékait az ügyészség abban látta, hogy rövid időn belül két értékbecslés is készült ugyanazon ingatlanokról, s ezek markánsan eltérő értékeket hoztak ki.
– Nem az értékbecslések tartalmáért, hanem azok meglétéért voltam felelős – mutatott rá a vádlott. Az viszont a feladata volt, hogy ellenőrizze, valóban a szóban forgó ingatlanokról készül az értékbecslés. Ez az egyik magyarázat az eltérő értékekre is – fejtette ki. Mivel a csere során a vonatkozó törvények értelmében a sukorói telkeknél a parti sávot le kellett választani az ingatlanokról (azok az államnál maradtak volna a csere létrejötte után is) az első értékbecslés még tartalmazta a parti sáv értékét, a második pedig már nem, így természetes, hogy jelentős különbség van a két ingatlanértékelés között – magyarázta Császy, hozzátéve: ez a szakértői véleményekben eredetileg is le van írva. A Pest megyei csereingatlanok esetében azok besorolása változott a munka során, így módosult a figyelembe vett ár is.
– Nincs olyan irat a nyomozati anyagban, amely azt igazolná, hogy utasítást adtam az értékbecslőnek a szakértői anyag megváltoztatására – magyarázta a bíróságon. Császy iratokkal támasztotta alá, hogy a vád azon alapérvelése is hamis, miszerint részleteiben ismerte volna a szakértői anyagokkal kapcsolatban felmerült problémákat, ezt a vád egy e-mail alapján állítja. Császy szerint ennek az e-mailnek az eredetijét a vád nem tudta produkálni, de sokkal fontosabb, hogy annak elküldésekor kórházi kezelés alatt állt, így azt meg sem kaphatta a vád által feltételezett időben. Ezt iratokkal is igazolta.
Hasonlóan érdekes érve volt, hogy a nyomozás megindítását a Fejér megyei ügyészek egy olyan szerződés alapján rendelték el, amely értelmében Joav Blum lényegesen drágábban vásárolt telket Sukorón, mint amennyiért az állam beadta a telket a cserébe. Csakhogy, mint Császy mondja, ez a szerződés lényegében nem létező, hiszen Blum nem fizette ki a vételárat, tehát az nem lépett érvénybe. Ráadásul, erről az ügyészség munkatársai is tudhattak volna a nyomozás elrendelésekor, ha lekérik az ingatlan tulajdoni lapját, amelyből a döntést megelőzően törölték a széljegyet.
A volt igazgató többórás vallomása során mindössze egyszer akadt meg: amikor azt részletezte, hogy az előzetes letartóztatásból nem engedték el egy temetésre. Az előzetes letartóztatása három hónapig tartott, s erről a bíróság kimondta, hogy annak feltételei soha nem is álltak fenn. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Szolnoki Törvényszék"
] |
Érvénytelen és semmis a sukorói telekcsere-szerződés - mondta ki a Kúria kedden kihirdetett felülvizsgálati döntésében.
A magyar állam által Joav Blum magyar-izraeli befektető ellen indított polgári perben a Kúria eltérő indoklással, de hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet és elutasította az ellene az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelmet.
A nyár elején megszületett másodfokú döntés szerint a semmisség oka egyebek mellett a jogszabály megkerülése, vagyis az, hogy a felek célja a nyilvános versenyeztetést elkerülése volt.
A King's City kaszinó-beruházáshoz kapcsolódó csereszerződést 2008 nyarán kötötte meg az alperes – a turisztikai beruházásban érdekelt befektetőcsoportot képviselő Joav Blum izraeli-magyar üzletember – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel. A megállapodás értelmében a tulajdonában levő két albertirsai külterületi, valamint egy pilisi külterületi ingatlant cserélték volna el a magyar állam tulajdonában álló húsz sukorói külterületi ingatlanért.
A jogerős ítélet kötelezte a felperes Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt arra is, hogy fizesse vissza azt a 296,61 millió forintot és kamatait, amit a King's City kaszinó beruházója, Joav Blum befektetőcsoportja a telekcsere részeként kifizetett. Joav Blum amúgy már az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt bejelentette, hogy az MNV szerződésszegése miatt visszamenőleges hatállyal eláll a csereszerződéstől. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"King's City"
] |
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) volt gazdasági főigazgatója hétfőn egyeztetés céljából jelentkezett munkáltatójánál, szóban és írásban is bejelentette, hogy táppénzes állományban van - közölte Kottász Gergely, a PTE sajtóreferense az MTI-vel. Az egykori főigazgatót egyebek mellett vesztegetéssel gyanúsítják.Az egyetem közleménye szerint, miután a Pécsi Városi Bíróság augusztus 26-án megszüntette I. Gábor házi őrizetét és helyette lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el - azaz Pécs közigazgatási határán belül szabadon mozoghat -, a volt gazdasági főigazgató hétfőn, tájékoztatási és együttműködési kötelezettségének eleget téve jelentkezett munkáltatójánál.A Pécsi Stop hírportál hétfőn azt írta: a volt főigazgató reggel fél kilenckor találkozott az egyetem rektorával, Bódis Józseffel azért, hogy meglévő közalkalmazotti jogviszonyából adódóan felvegye a munkát.Az MTI úgy tudja, hogy az egyetem korábban csak I. Gábor vezetői megbízását vonta vissza, közalkalmazotti jogviszonya és munkaviszonya jelenleg is fennáll. Legalább is addig, amíg ügyében nincs bírói döntés. | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"Pécsi Városi Bíróság",
"Pécsi Stop"
] |
Medgyessy Péter aláírásával a kancellária szerdán közleményt tett közzé arról, hogy a távozó miniszterelnök valójában mit értett azokon a nyilatkozatain, hogy az SZDSZ-nek korrupciós ügyei vannak. A közlemény szerint Medgyessy csak a kövélemény előtt is ismert történetekre gondolt, azok pedig időközben tisztázódtak.
"Milyen, az SZDSZ-szel összefüggő korrupciós ügyekre utalt a miniszterelnök?" - kérdezi a kormányfőtől a Fidesz-kormány közlekedési minisztere.
Kérdezzék meg az anyukájukat, hogyan működik egy háztartás, szólította fel az ellenzéket Gyurcsány.
A Magyar Televízió A Szólás Szabadság című műsorának adott interjújában Medgyessy Péter két és fél hete kijelentette , hogy miniszterelnöki minőségében több olyan SZDSZ-es "zavaros" ügyet ismer, mint amennyiről a közvéleménynek tudomása van. A műsorvezető azért kérdezte Medgyessyt , mert a távozó kormányfő néhány nappal korábban a Népszabadságban is kitért a kormányátalakítás során vele szembeszegülő kisebbik kormánypárt korrupciós ügyeire.
Ezt követően a szabad demokraták és az ellenzék is számos alkalommal arra szólította fel Medgyessy Pétert, tisztázza milyen korrupciós ügyekre gondolt. Legutóbb a parlamentben kérte felszólalásában Kuncze Gábor, a hírbe hozott szabad demokraták elnöke és a Fidesz is Gyurcsány Ferenctől, tisztázzák a vádakat. Gyurcsány a miniszterelnök helyett úgy magyarázta az ügyet, hogy megbotlott Medgyessy nyelve.
Érteni próbálta
Medgyessy Péter szerdán közleményben válaszolt az ellenzék és "saját oldala, ha úgy tetszik, a társai" kérdéseire. A miniszterelnök közleményében azt írja, hogy kedve ugyan nem volt a nyilvánosság elé lépni, de "fontosabbnak vélem kötelességemet, hogy ezekben a napokban se engedjem, hogy az országházban, az ország szempontjából kiemelten fontos törvénykezési és kormányzati munka helyett olyan álvita folyjék, amelynek ürügye egy általam mondott szó vélelmezett értelme."
A miniszterelnök a Népszabadságban megjelent, vele "készült interjúban érteni próbálta" a kisebbik kormánypárt, számára és a nyilvánosság számára váratlan reakcióját - olvasható a közleményben. Medgyessy SZDSZ-re vonatkozó állítasainak mögöttes oka, hogy "a magyar közbeszédben, a tömegkommunikáció szinte minden fórumán megjelenő ügyeket, amelyek szabaddemokrata politikusokról szóltak, (...) éppen az SZDSZ úgynevezett belső ellenzéke kritizálta legélesebben". "Koalíciós partnereimtől megelőzően is azt kértem, hogy tisztázzák ezeket a kérdéseket".
Kritikus tömeg
Medgyessy konkrétan a "Főpolgármester Úr nyilatkozatait", "az Országgyűlés liberális alelnökének etikailag megkérdőjelezhető ügyét", az Informatikai Minisztérium közbeszerzési eljárásait" említi. Ezekből "rövid idő alatt, mondhatnám kritikus tömeget elérő média hír keletkezett".
A miniszterelnök megérti a hírek miatt a vezető szabad demokrata poltikusokat, mert "magam is kitett voltam rágalmazásoknak az elmúlt években, tudomásul kellett vennem, hogy a politikai kultúránk nem véd meg a sárdobálástól". Medgyessy esküszik, hogy jogi eljárást kezdeményezett volna, ha konkrét bizonyítékok kerültek volna elé. A miniszterelnök szerint az érintettektől a tisztázást megkövetelendőnek tartotta, ennek egy része megtörtént - olvasható a közleményben.
Medgyessy szerint aki követte megnyilvánulásait, nem mondhatja róla, hogy jellemző lenne rá mások rágalmazása. A miniszterelnök szerint minden közszereplő felelőssége, hogy "ha van bűnös, derítsük ki, ha nincs, a rágalmazót leplezzük le". "Az ellenzéktől álságos, írja a kormányfő, hogy annak ellenére, hogy sokkal cifrább ügyekben, számában nem is hasonlítható módon érintett, most mégis a szemét forgatja, skandalumról beszél".
Korábban örültek volna
Az SZDSZ Medgyessy szerdai nyilatkozatával lezártnak tekinti az ügyet, reagált az Indexnek Horn Gábor. Az SZDSZ ügyvivője hozzátette, örültek volna ha ez a nyilatkozat két héttel ezelőtt született volna meg. Horn szerint Medgyessy nyilatkozata egyértelművé teszi, nincs arról szó, hogy az SZDSZ bármilyen korrupciós ügybe keveredtek volna, a közleményben felsoroltak egyike sem korrupciós eset. | [
"SZDSZ"
] | [
"Informatikai Minisztérium",
"Magyar Televízió"
] |
A BKV elmúlt félévben kötött tanácsadói szerződéseinek vizsgálatát kezdeményezi a cég felügyelőbizottsága következő ülésén Vitézy Dávid, nyilatkozta a testület fideszes delegáltja.
Székely Gábor (SZDSZ) fb-elnök közölte, hogy nyitott kapukat dönget fb-társa, mivel a testület legutóbbi ülésén Kocsis István vezérigazgatótól azt az ígéretet kapták, hogy a következő soros ülésen tájékoztatást ad a szerződésekről.
Vitézy Dávid elmondta, hogy az fb csütörtöki rendkívüli ülésén, amit a HÉV ágazat kiszervezésének véleményezésére hívtak össze, nemmel voksol majd a vezérigazgató által szorgalmazott kiszervezésre, ezt ugyanis a főváros és a cég érdekeivel ellentétesnek tartja.
Ezen az ülésen indítványozni fogja az Index által korábban ismertetett tanácsadói szerződések rendkívüli belső ellenőri vizsgálatát, mivel szerinte számos elgondolkodtató, illetve aggasztó információ jelent meg ez ügyben a sajtóban. A vizsgálatnak arra kellene választ adnia, hogy szükség volt-e ezekre a szerződésekre, volt-e valós teljesítmény a kifizetések mögött, illetve hogy megfeleltek-e a közbeszerzési törvénynek és a BKV belső szabályozásának azok a beszerzések.
Vitézy Dávid a szerződések egyik problémájának tartja, hogy ha a közbeszerzési törvény szerint a hasonló jellegű ügyben 25 millió forintnál nagyobb összegű a beszerzés, akkor közbeszerzést kell kiírni. Az fb fideszes delegáltja úgy véli, hogy ez az ügy valahol politikai kérdésnek is tekinthető. A BKV ugyanis nem játszhatja el a pénzhiányos céget, miközben folyik ki a pénz az ablakon. | [
"BKV"
] | [] |
25,12 százalékos tulajdont szerez a 4iG Nyrt.-ben a német Rheinmetall AG – közölték kedden. Ezzel a magyar informatikai és távközlési cégcsoport legnagyobb nemzetközi befektetője lesz. Az erről szóló előzetes megállapodást már novemberben megkötötték.
A tájékoztatás szerint a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó iG COM Magántőkealap 78 milliárd forint értékű tőkeemelést hajt végre a 4iG Nyrt.-ben, 12 hónapos értékesítési tilalmat (lock-up) vállalva a tőkeemeléssel tulajdonába kerülő részvénycsomagra. Ezt követően a 4iG közgyűlést hív össze, annak érdekében, hogy a társaság részvényesei elfogadják a társaság új alapszabályát és új felügyelőbizottságát, az ellenőrző testületbe a Rheinmetall egy új tagot delegál.
A közgyűlés támogató döntését követően a Rheinmetall OTC ügylet keretében 24,9 millió darab részvényt vásárol Jászai befektetési társaságától, a KZF Vagyonkezelő Kft.-től, valamint 33,65 milliárd Ft értékben tőkét emel a 4iG Nyrt.-ben, 24 hónapos értékesítési tilalmat (lock-up) vállalva a tőkeemeléssel és részvényvásárlással tulajdonába kerülő részvénycsomagra. Ezen felül az Alpac Capital alapja 13,24 milliárd Ft értékű tőkeemelést hajt végre a 4iG Nyrt.-ben.
A részvénycsomag-értékesítés, illetve a tőkeemelések hatásaként Jászai Gellért közvetett tulajdona 56,85 százalékról 50,22 százalékra csökken a 4iG Nyrt.-ben így befolyása a társaság fölött jelentősen nem változik. A Rheinmetall részesedése 25,12 százalékot tesz majd ki az informatikai és távközlési vállalatban – írták a közleményben. | [
"Alpac Capital",
"Rheinmetall AG",
"KZF Vagyonkezelő Kft.",
"4iG Nyrt.",
"iG COM Magántőkealap"
] | [
"Rheinmetall OTC"
] |
Hónapok óta tart a legnagyobb dán bank pénzmosási botránya. Egy független vizsgálat most azt találta, hogy 30 milliárd dollárnyi orosz és szovjet utódállami pénz folyt át 2013 folyamán a Danske Bank észt fióktelepén, ami jóval nagyobb összeg a korábban hittnél.
A Financial Times újságírója szerint a birtokába került dokumentum kérdéseket vet fel arról, mit tudott az ügyről a Danske Bank felsővezetése. A pénzmosás gyanúját felvető pénzügyi tranzakciók 2007 és 2015 között zajlottak. Thomas Borgen, a Danske Bank mostani vezérigazgatója éppen a nemzetközi divízióért (benne Észtországért) felelt 2009 és 2012 között a csoportnál.... | [
"Danske Bank"
] | [
"Financial Times"
] |
A Wis Holding az utóbbi években több állami beruházás kivitelezésében is részt vett: a legismertebb, a KÉSZ Zrt.-vel közös közpénzes – eredetileg 5,3 milliárd forintból tervezett – munkája a budai Széll Kálmán tér tavaly zárult átépítése volt. De alvállalkozóként részt vett az 1-es és a 3-as villamos pályafelújításában, sőt az M86-os autóút építésében is.
A teret felújító alvállalkozók egy részének nem fizették ki az elvégzett munkáját. Fotó: Szabó Miklós
Wicha az ingatlan-, a turisztikai és az energetikai üzletben egyaránt aktív, 9,5 milliárd forintra becsült vagyonával a leggazdagabb vállalkozók sorában a 69. volt a Népszabadság toplistáján még 2015-ben. Abban az évben a Wis Holding mérlegében sincs nyoma a fizetési problémáknak: a cég csaknem ötmilliárd forint árbevételt és 300 millió nyereséget könyvelt el, igaz, a kötelezettségei 5,6 milliárd forintra rúgtak.
Azóta viszont vagyoni részesedés lefoglalása, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-Visszaszerzési Hivatalának biztosítási intézkedése és vállalkozások által indított végrehajtási eljárások sorjáznak a WIS Holding cégbejegyzései között. Néhány hónapja az Index arról számolt be, hogy a BRFK nyomoz különösen nagy értékre elkövetett tartozás fedezetének elvonása bűntett gyanújával. A Széll Kálmán teret felújító alvállalkozók egy részének ugyanis nem fizették ki maradéktalanul az elvégzett munkájukat. Az ügyben érintett a WIS Holding és a cégvezető vagyoni részesedését lefoglalták.
A mintegy 30 vállalkozásból álló Wicha-birodalomban nem ez az első csődeset. Az ugyancsak a nagyvállalkozóhoz köthető, a fővárosi Váci úti Európa Center logisztikai és üzleti parkot fejlesztő Terra Invest Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. kért előbb csődvédelmet, majd dőlt felszámolásba még 2014-ben. Az ingatlanos cég csaknem 12,5 milliárd forint tartozással ment csődbe, és akkor a könyveiben 13,6 milliárd forint befektetett eszközt tartott nyilván.
A felszámolási eljárás még nem fejeződött be, kimenetele az állam számára sem közömbös: a Terra Investbe ugyanis anno 49 százalékos tulajdonosként beszállt a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Tőkefejlesztési Tőkealapja. | [
"Wis Holding"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank Zrt.",
"KÉSZ Zrt.",
"Terra Invest Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Európa Center",
"Terra Invest",
"Tőkefejlesztési Tőkealap",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-Visszaszerzési Hivatala"
] |
Utcára kerültek az udvari tanácsadók
Negyven felesleges külsős szerződést mondott fel az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Elképesztő mennyiségű tanácsadói és ügyvédi szerződést talált a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség új vezetése, amely egy átfogó vizsgálatot követően negyven megbízást mondott fel. Búcsút mondtak ügyvédi irodáknak, valamint a Gyurcsány–Bajnai-korszakban számtalan állami megrendelést szerző IFUA Kft.-nek és EPAP Kft.-nek is.
A teljes cikket a csütörtöki Magyar Nemzetben olvashatja. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"EPAP Kft.",
"IFUA Kft."
] |
Még nem biztos, hogy valóban találmány Rogán Antalék találmánya, korábban ugyanis már levédtek egy egészen hasonló dolgot. Ettől függetlenül a MobilSign termékeit egyre több helyen használják, és beindultak a politikus feltalálótársának egyéb üzletei is. A fejlesztő cég a kutatáshoz még 256 millió forint uniós pénzt is kapott.
Bánki Donát, Jedlik Ányos, Neumann János – a magyar történelem bővelkedik a híres feltalálókban, a dicsőségfal pedig hamarosan új névvel bővülhet: Rogán Antal is feltalált egy elektronikus aláíráshoz kapcsolódó eljárást.
A politikus a hír megjelenése után közölte, büszke arra, hogy a társaival közös találmányával "értéket teremtett", a MobilSign céghez került technológiát pedig máris "százezernyi magyar polgár" használja.
Nem egy C-vitamin, de jó biznisz
És valóban: a cég rendszere működik például a Magyar Telekom ügyfélszolgálataiban is. (Frissítés: a cég honlapján partnerei között tüntette fel a MÁV Informatikát, az Aegon Biztosítót és a Sprinter futárszolgálatot, de még a Fővárosi Vízműveket is, ezek cikkünk megjelenése után lekerültek az oldalról.) A találmány terjed és Rogán szerepe ebben mindenképpen figyelemreméltó. Még ha nem is elsősorban feltalálóként.
Maga a találmány ugyanis korszakosnak semmiképpen nem nevezhető, sőt egyelőre még az is kérdéses, találmány-e egyáltalán. A nemzetközi bejelentésnél rendszerint a nyilvános kutatási jelentéshez írásos szakvéleményt fűznek. Eszerint pedig találtak egy olyan korábbi szabadalmi iratot, amelyik Rogánék feltalálói tevékenységet erősen megkérdőjelezi. Egy általunk megkérdezett szellemi tulajdonvédelmi szakértő szerint mindez bizonytalanná teszi, hogy kap-e majd oltalmat a szabadalom, illetve, ha kap, mennyire kell azt lekorlátozni. (Egyelőre még csak ideiglenes oltalom áll.)
Mi ez a dolog, amit megpróbálnak levédetni? Almási János a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség elnöke szerint a találmány tárgyaként leírt megoldás pontos megismerése nem egyszerű, mivel az ilyen szabadalmi leírások természetüknél fogva általánosítottak és körülményesen megfogalmazottak.
A gyakorlatban a leírás feltehetően a MobilSign megoldás mögötti eljárást takarja.
Aláírás tableten
Almási szerint ehhez hasonló megoldás igen sok létezik a piacon, hogy ezek működése mennyiben tér el a találmányban leírttól az kérdéses, feltehetően csak kisebb részletekben. Pénzügyi szolgáltatók mostanában kezdenek ilyen irányban tervezni, miközben a kisebb nagyobb – jellemzően amerikai – szolgáltatók is terjeszkedni próbálnak hazánkban, illetve Európában.
A találmányt összefoglaló ábrán keresztül egy biometrikus aláírási megoldás képe rajzolódik ki. Az ilyen megoldások nagyon leegyszerűsítve általában azt jelentik, hogy az aláíró a saját kézi aláírását nem egy papírra, hanem egy tabletre helyezi el, és erre a tablet helyez el egy igazi elektronikus aláírást. Ez Almási szerint egy "öszvér" megoldás, ami a kézi aláírás gyengeségeit próbálja ellensúlyozni kiegészítő megoldásokkal.
Biztonsági problémák
Rogánék felfedezésének nem csak az újszerűsége billeg, úgy általában az egyszerű biometrikus aláírások jövője sem egyértelmű. A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség például – ettől a találmánytól egyébként teljesen függetlenül – még áprilisban kiadott egy állásfoglalást a témában.
Ebben azt írják, hogy a biometrikus aláírási megoldások általában nem felelnek meg a fokozott biztonságú, pláne a minősített elektronikus aláírásokkal kapcsolatos jogi és műszaki elvárásoknak, ezért az alkalmazásuk igen nagy körültekintést igényel. Almási elmondta, konkrétan a MobilSign megoldást nem vizsgálták, így arról véleményt sem tudnak mondani.
A leírást böngészve viszont úgy tűnik, Rogánék szabadalma éppen arról szólna, hogy a biztonsági szempontból gyengébb biometrikus technológiát kiegészítsék olyan megoldásokkal, amelyek nehezebbé teszik az aláírás hamisítását, az aláírással való visszaélést. A végső céljuk pedig az lenne, hogy az elektronikus aláírást mobil eszközökön elterjedté tegyék.
Uniós pénzből ment a fejlesztés
A MobilSignt is lényegében erre hozták létre, a cég 2014 végéig Rogán feltalálótársainak, Csik Balázsnak és Lengyel Csabának a tulajdonában állt, azóta Pozsgai Petra vette át. Ezzel azonban nem került nagyon távol a körtől az üzlet, hiszen Csik Balázsnak Pozsgai hat évig üzlettársa volt a Profitrade informatikai cégben, amelynek Csik most is tulajdonosa és ügyvezetője.
És a Profitrade volt az, amelyik a MobilSign technológiát például a Magyar Telekomnak is eladta, de referenciáik között számos állami nagyvállalat található a MÁV-tól, a BKV-n, Főtávon és Postán át a Volánig. Sőt a jelek szerint a Profitrade állhatott az egész innováció hátterében is, honlapjuk szerint a MobilSign-technológia kidolgozásához még uniós pénzre is rámentek. Az Új Széchenyi Terv keretein belül 256 800 000 forintot kapott. (Mellékszál, de érdekes: a Profitrade-nek korábban tulajdonosa volt egy jogszabályi kivételezés miatt szintén nagy botrányt kavaró Carion is.)
Pörög az üzlet
Nem csak a MobilSign Kft. és a Profitrade fontos szereplő az ügy szempontjából, hanem Csik Balázsék másik érdekeltsége is, a Hunguard. Ez a cég végezte a Telekomnak eladott MobilSign-bolti aláírórendszer tanúsítását, Csikék cége a vizsgálatnál mindent rendben talált.
A Hunguard neve egyébként többször előkerült már az elmúlt években, ők végezhették annak idején a NAV szerverére kötött nyerőgépek rendszereinek auditálását is. Az is egy kacifántos történet volt, akkor Koszorús László, fideszes képviselő adta be a törvényjavaslat zárószavazása előtt a céget helyzetbe hozó módosítást.
De az auditálással foglalkozó cég szekere igazán csak 2014-ben, a közműcégek auditjánál lódult meg, miután újra némi jogszabályi hátszelet kaptak, tavaly pedig már több mint a háromszorosára, 400 millióról 1,4 milliárd forintra ugrott a cég árbevétele, adózott eredményük 780 millió forint volt. A történetről itt írtunk részletesebben.
És ami a céget még érdekesebbé teszi, a Hunguard többségét Csikék idén januárban éppen az osztalékfizetés előtt eladták egy homályos hátterű offshore-cégnek, a máltai Javelinnek, a valódi tulajdonosairól tehát semmi információnk nincs.
Illetve talán csak egy: nem Rogán Antalé. A Csikékkal közös találmányon ötletelő propagandaminiszter a felröppenő találgatások után sietve leszögezte, sem a Hunguard Kft.-ben, sem más gazdasági társaságban nincs tulajdonrésze. És természetesen offshore cége sincs. "Aki ennek ellenkezőjét állítja, azt beperelem" - óvott az IT-szakember.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index) | [
"MobilSign",
"Hunguard"
] | [
"Sprinter futárszolgálat",
"Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség",
"Aegon Biztosító",
"Magyar Telekom",
"Fővárosi Vízmű",
"MÁV Informatika"
] |
Az MMKA alapítóit a Filmművész Szövetség július 1-ére hívta össze megbeszélésre, egy hónappal azután, hogy fény derült az alapítvány hitelek miatt felhalmozott több milliárdos tartozására. Az alapítói értekezleten az új játékfilmes szakkollégium felállítására is tesznek javaslatot, kérdés, hogy alakul a magyar filmipar helyzete a bejelentés után.
Kőrösi Zoltán, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) elnöke már június elején bejelentette a játékfilmes szakosztályának és egy szűkebb filmes körnek az alapítványon külsős cégek által végzett vizsgálat néhány eredményét: például, hogy a bejelentett 2,8 milliárdos helyett 6,5 milliárd forintos hiányt, vagyis "kötelezettségállományt" találtak. Emiatt a működési szabályzatban szigorúbb előírásokat vezetnek be, a fő cél a spórolás lesz. A vizsgálat eredményhirdetése július elején esedékes.
A hazai filmfinanszírozás fő szervezetének kuratóriuma július elején tart sajtótájékoztatót az auditok anyagáról és a további változtatásokról, a hírek szerint többek közt szervezeti korrekciókról, a szervezeti és működési szabályzat megváltoztatásáról.
Közben Andrew Vajna itt forgó amerikai koprodukciók támogatását felügyelő mandátumának terve háttérbe szorult. A producer a miniszteri kinevezések előtt a jelenlegi nemzetgazdasági miniszter Matolcsy Györgynél volt nem hivatalos beszélgetésen, majd Fellegi Tamás fejlesztési miniszterhez is betért. Nincs arról értesülésünk, hogy bármelyik tárca támogatná a hírek szerint 10 milliárdos Vajna-tervet.
A kulturális tárca helyett csak a nemzetgazdasági tárcától kaptunk választ, aminek a filmipar nem tartozik a kompetenciájába: "Nem minősítettük a tervet megvalósíthatósági, illetve jogi szempontból sem." Az alapötlet nem felel meg a közbeszerzési törvénynek, vagyis ekkora összegnél már közbeszerzési eljárásra lenne szükség, és erre értesülésünk szerint nem szívesen vállalkozna az új kormány. Információink szerint jegelik a témát, mert kivárják, hogy az MMKA-nak van-e esélye megoldani az átvizsgálások által kiderített és hivatalosan még be nem jelentett problémákat.
Az MMKA elvileg nem tartana szünetet nyáron a gyártási támogatás döntésével, a tervek szerint folyik az elbírálás, de szigorúbb játékszabályokkal. Először is kevesebb filmet támogatnának a jövőben: az évi 25-30 filmmel ellentétben ennek a felét segítenék az elkövetkezendő években, és a háttérbe szorított műfajokra is figyelnének. A szigorítások közül már kiderült a változás a szándéknyilatkozatok kezelésében is, amire az eddiginél szűkebb, féléves határidőt kaptak, és ezután már nem lehet automatikusan támogatásra váltani az ígéretet.
Az alapítvány fő hibája az volt, hogy az elmúlt években nem tartották a gazdálkodási keretet: a banki kölcsön miatt felgyülemlő több milliárdos adósság mellett az is komolyabb pénzeket vitt el, hogy a producerek nem minden esetben fizették vissza a visszatérítendő támogatásokat.
Mint írtuk, a külsős szerződéssel működő finanszírozási igazgató, Vincze László havi 2,5 millió forintot keresett azzal, "hogy valamely szakmai szereplővel jó kapcsolatot alakítson ki, és tanácsaival a filmek megszületését és a kuratórium döntésének meghozatalát segítse". A magyar filmipar külföldi népszerűsítéséért évi 16-19 milliót kapott a Magyar Filmbizottság, ami főleg Návai Anikó munkáját és költségeit jelentette, kevés kézzelfogható eredménnyel. Tóth Erzsébet főtitkár és Szakácsi Lajos kontrollingvezető (szakmai ellenőr) keresete is kiemelkedően magas volt, sok juttatással.
Tóth Erzsébet egyelőre marad, de erősen megváltozott státusban, ami inkább a titkárságvezetőhöz áll közel, nem a főtitkárként gyakorolt vezetői posztjához. Návai Anikó szerződése a hónap végén jár le, s tekintve, hogy a nemzetközi kapcsolatokat is átszervezik, nem valószínű, hogy meghosszabbítják.
Nagyobb dolgok is történnek az alapítványnál, ha ki nem is rúgnak mindenkit a régi vezetésből. Úgy értesültünk, július 1-jével távozik az "eddigi gazdasági menedzsment". A szervezeti és működési szabályzatban ugyan nincs ilyen meghatározás, és ha az MMKA honlapján a titulusok között keresgélünk, nem a valós hierarchiát látjuk: a finanszírozási igazgató címet tippelnénk a fő posztnak: Martosi Mórocz Sándorét, de ő az alapítványnál marad. Valójában a külső szerződéssel alkalmazott Vincze Lászlóé volt a finanszírozási igazgató feladata, és a vezetők közül Vinczével és Szakácsi Lajos kontrollingvezetővel bontanak szerződést július 1-én. Mellettük még három embert bocsátanak el a gazdasági menedzsment mellett a szakmai ellenőrzés területéről. Úgy tudjuk, ez csak az első kör lesz.
Változás lesz még a gazdasági igazgatói poszt létrehozása. Információnk szerint Kresz László tölti be júliustól az eddig nem létező felelős állást, ő az MMKA által finanszírozott magyar.film.hu szaklap ügyvezető igazgatója volt, majd 2007-től a Millenáris Kht. gazdasági igazgatójaként dolgozott.
A közalapítványnál a bérek és javadalmazások radikális visszafogását tervezik. Ez utóbbinál a kiszivárgott hírek szerint a közszféra béreit tekintik irányadónak. | [
"Magyar Mozgókép Közalapítvány"
] | [
"Magyar Filmbizottság",
"Filmművész Szövetség",
"Millenáris Kht."
] |
Dull Szabolcs
2013. 04. 23., 12:05
Utolsó módosítás:2013. 04. 23., 16:48
Kétszer biztosan találkozott egymással a titkosszolgálat egykori vezetője és az olajügyek egyik főszereplője még 2008-ban, és politikusok kompromittáló ügyeiről is beszélgettek - derül ki a felvett beszélgetések jegyzőkönyveiből. Az egyik találkozó jegyzőkönyve már hétfőn nyilvánosságra került, most itt a második, amelyből például kiderül, hogy Portik személyesen vitt pénzt MSZP-s politikusoknak. Tudja meg, miről beszélgetett egymással Laborc Sándor és Portik Tamás!
Laborc Sándor a bal- és a jobboldali politikusokról is információkat várt Portik Tamástól - derül ki abból a dokumentumból, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal elküldött az [origo]-nak. Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója kétszer találkozott a leszámolásos bűncselekmények megrendelésével gyanúsított egykori olajvállalkozóval. A beszélgetésekről hangfelvétel készült. A második beszélgetésből, amelynek részleteit itt olvashatja, kiderült, hogy az NBH vezetője és Portik arról beszélt, hogy Portik felajánlotta a teljes együttműködését Laborcnak, mert mindent meg akart tenni, hogy az akkori baloldali kormányt segítse.
Az első találkozón, 2008. június 23-án Laborc Sándor az egyik munkatársával várta Portikot és az ismerősét egy budai étteremben, a Vadrózsában. Miután hosszabban beszélgettek az étterem remek adottságairól, és ételt is választottak, Laborc Sándor - akit G betűvel jelölnek a dokumentumban - azt mondta, nem tudja, mit várjon a beszélgetéstől, de tisztázta, hogy a bal- és a jobboldalról szóló információkra is kíváncsi.
"Én nagyon komolyan vallom, hogy mi, tekintet nélkül valakinek a színezetére, elég, hát sokan fafejűnek vagy sokan nem is tudom, minek titulálhatják ezt, de menjünk végig szisztematikusan. Szeretnénk rendet" - áll szó szerint a jegyzőkönyvben. Laborc ezután még egyszer hangsúlyozta, hogy "valakik mellettem kiálltak, valakik meg őőő, gyakorlatilag támadtak. De ez bennem és a hivatalban nem szabad, hogy bármilyen nyomot hagyjon, tehát ezt szeretném aláhúzni, tehát mi pro- és kontra megyünk előre."
A képre kattintva elolvashatja az első találkozás hangfelvételéről írt jegyzőkönyvet!
Portik - akit S betűvel jelölnek a dokumentumban - ezután elmesélte, hogy "abszolút mindig jobboldali támadásnak van kitéve", és azt feltételezték róla, hogy "rengeteg baloldali dolgot" tud. Később Portik az is kijelentette, hogy "nekünk az lenne a dolgunk, hogy erősítsük a miniszterelnök urat vagy magában legalább az MSZP-t", amire a többiek helyeseltek. Portik azt mondta, hogy valaki erőlteti, hogy "valljon színt, és hogy baloldali politikusokra és egyebekre, (...) mert ha melléjük áll, akkor "eljön nekem a Kánaán". Portik azonban ezt nem tette meg, mert nem tudta eldönteni, ki kivel van.
Pénzt vitt MSZP-seknek
Portik ezután azt mondta, hogy tud egy-két olyan dolgot, amelyet inkább majd négyszemközt beszélne meg Laborccal, aki teljesen nyitott volt erre. Portik ezután arról beszélt, hogy "ugye, a referenciámhoz kapcsolódik az, hogy nem is volt belőle nekik soha semmi problémájuk, hogy bizonyos embereknek én vittem személyesen a pénzt. MSZP-seknek, és ezt sose tudta meg senki".
Portik azt gondolta, hogy ez biztonságot ad neki, ennek ellenére azt tapasztalta, hogy "a jobboldali rendőrség az mindig céltáblájára tűzött, és mindig azt próbálja felém irányítani, hogy én vagyok a főbűnös, és engem le kell tartóztatni". Ha említett is konkrét neveket Portik, nem olvashatók a dokumentumban, mert az Alkotmányvédelmi Hivatal a titkosítás megszüntetése előtt kihúzta a neveket.
Portik kijelentette, hogy "én jól elvagyok a baloldalon továbbra is, és mindent el fogok követni, már jogi kereteken belül, hogy ez 2010-ben is így maradjon". Portik ezután felsorolta Laborcnak, hogy az internetoldalaival is tud segíteni. Portik egy olyan oldalra hivatkozott, amelynek 2 millió regisztrált tagja van, de az oldal nevét kihúzták. Laborc és Portik ezután több múltbéli eseményről beszélgettek, egy Nemzeti Nyomozó Iroda által végzett nyomozás, a móri ügy, illetve az Aranykéz utcai robbantás is szóba került, de a sok kihúzás miatt nem lehet követni, pontosan mit mondott a két férfi. Laborcék ezután hosszan elemzik az akkori médiahelyzetet, és megállapítják, hogy a jobboldal jobban kezeli a médiát, mint a baloldal, és ezen változtatni kellene.
A képre kattintva olvashatja második beszélgetés jegyzőkönyvét!
"Érdekes ez a figura, a Tamás gyerek"
A beszélgetés végén, miután Portikék távoztak az étteremből, Laborc és a munkatársa megbeszélte a hallottakat. "Érdekes ez a figura, a Tamás gyerek" - mondta Laborc munkatársa, mire a főigazgató úgy reagált: "ő nagyon jól tudja, hogy ha a másik oldal győz, akkor neki annyi". A munkatárs ezután azt tanácsolta Laborcnak, hogy kettesben soha ne üljön le Portikkal, legfeljebb hatszemközt, és erre Laborc helyeselt.
Az NBH-sok ezután megállapították, hogy érdemes a továbbiakban is kapcsolatban maradni Portikkal. "Amit le lehetne róla szedni, az, az aranybánya" - mondta a munkatárs, mire Laborc azt mondta: "Bele kell menni a dologba, mert bármelyik felületen annyit tud hozni, amennyit - ha a fele igaz, akkor is -, hát elég régóta nem volt ilyen patent." Laborcék ezután három nappal később a budapesti Liszt Ferenc téri Menza étteremben ismét találkoztak Portikékkal. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] |
Szárnyal Mészáros Lőrinc cége, kétmilliárdos eredményt jelentettek be
A Mészáros Lőrinchez köthető Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. nettó árbevétele meghaladta a 11,3 milliárd forintot az első félévben a tavalyi azonos időszakban elért 37,2 millió forint után; a kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) pedig 2,28 milliárd forint volt, jelentősen nőtt a 2017. első félévi 10,1 millió forintos veszteséghez képest – derül ki a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján vasárnap közzétett, nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) szerinti, nem auditált konszolidált beszámolóból.
A jelentés szerint a csoport saját tőkéje 58,3 milliárd forintra nőtt június 30-ig, míg tavaly június 30-án az egyenleg 4,8 milliárd forint, az év végén pedig 40,8 milliárd forint volt.
Az idei első féléves adatokban még nem szerepel a Ligetfürdő Kft. megvásárlásához kapcsolódó mintegy 10 milliárd forintos tőkeemelés, valamint a Balatontourist-csoport BLT Group Zrt.-n keresztül megvalósuló apportjának hatása – jelezte a Konzum.
A közlemény szerint a csoport legnagyobb bevételét a múlt félévben bővített turisztikai portfólió hozta, amelyet a társaság ingatlan-, tőkepiaci- és biztosítási, továbbá vagyonkezelési szegmensben működő érdekeltségei további jelentős eredménnyel támogattak. A társaság menedzsmentjének várakozásai szerint az EBITDA-mutató a következő két-három évben akár újabb akvizíciók nélkül is elérheti az évi 10 milliárd forintot.
A menedzsment stratégiájának megfelelően a Konzum csoport négy fő befektetési szegmensben kezdte meg növekedését. Habár az idegenforgalomra jellemző erős szezonalitás miatt a július-decemberi időszak bevétele jellemzően kedvezőbben alakul, a turisztika várakozásokon felül teljesített az első félévben, a Hunguest Hotels és Balatontourist márkákkal fémjelzett portfólió adózott eredménye csaknem 1,453 milliárd forint volt – írták.
A közlemény szerint a csoport befektetési célú ingatlanjait kezelő Appeninn Holding 227 milliós adózott eredményt ért el. Az Appeninn ingatlanportfóliójának átalakítása, illetve a tőzsdei társaságnál 2018 első felében lezajlott akvizíciók hatásai a csoport év végi eredményében jelentkeznek majd.
A pénz- és tőkepiaci, valamint biztosítási terület mintegy 216 milliós adózott eredménnyel növelte a Konzum csoport eredményességét, míg a vagyonkezelési szegmens 568 millió fölötti adózott eredményt hozott az első félévben. (MTI) | [
"Ligetfürdő Kft.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"BLT Group Zrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde",
"Konzum csoport",
"Appeninn Holding"
] |
Többek között számviteli rend megsértése miatt indított nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség Nyomozó Hivatala a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nél. A cég többek között tavaly és tavalyelőtt sem készített vagyonleltárt és vagyonmérleget, a Vagyongazdálkodási Tanácsnak pedig 2008-ban nem volt elfogadott üzleti terve - állítja az állami társaságot feljelentő Budai Gyula, a Magosz-igazgató.
Nyomozást rendelt el az ügyészség Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatójának feljelentése alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2008-as tevékenységével és működésével kapcsolatban. Ezt maga Budai Gyula jelentette be vasárnap. A nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális Nyomozó Hivatala végzi "beszámoló-készítési és egyéb kötelezettség megszegése", illetve számviteli rend megsértésének gyanúja miatt.
Budai Gyula korábban már a pénzügyminiszterhez és az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) is fordult az ügyben. A politikus szerint az MNV Ellenőrző Bizottsága május 3-án elfogadott jelentésében súlyos törvénysértéseket állapított meg az MNV Zrt. és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács működésével kapcsolatban. A vizsgálat szerint az MNV 2007-ben és 2008-ban sem készített vagyonleltárt és vagyonmérleget. A Vagyongazdálkodási Tanácsnak pedig 2008-ban nem volt elfogadott üzleti terve. Ez megkérdőjelezi a vagyonkezelés átláthatóságát, hogy az MNV 2008-ban a rábízott vagyont számviteli politika és számlarend nélkül kezelte - mondta a politikus.
Budai szerint az eljárás végéig mindenképpen fel kellene függeszteni minden privatizációt, illetve Oszkó Péter pénzügyminiszternek fel kellene mentenie Tátrai Miklóst, az MNV vezérigazgatóját, akinek a személyes felelősségét is megállapította az Ellenőrző Bizottság jelentése. A Magosz szövetségi igazgatója szerint amennyiben ezeket nem teszi meg, akkor magának Oszkó Péternek kell lemondania, mert nem képes ellátni a tulajdonosi feladatokat. | [
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"MNV Ellenőrző Bizottsága",
"Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális Nyomozó Hivatala",
"Vám- és Pénzügyőrség Nyomozó Hivatala",
"Ellenőrző Bizottság",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"MNV Zrt.",
"Állami Számvevőszék"
] |
Govou és Makoun kíséri Coulibalyt (MTI)
A nyilatkozat a hajdúsági klub honlapján szerdán késő este jelent meg, s ebben Bartha arra is kitért, hogy amennyiben lesz bővebb mondanivalója a klubnak az üggyel kapcsolatban, azt a jövő hét szerdai, a Zalaegerszeg elleni Magyar Kupa-döntőt követően megteszik.A dpa hírügynökség szerda este számolt be arról, hogy a német ARD televíziós csatorna FAKT című műsorának információja szerint "legalább egy mérkőzés" bundagyanússá vált a labdarúgó Bajnokok Ligája mostani idényében, az MDR tv pedig úgy tudja: a Debrecen egyik meccsét vizsgálja az európai szövetség (UEFA).Az információk alapján múlt szombaton az UEFA fegyelmi bizottsága "a Debrecen legalább nyolc játékosát" kihallgatta Budapesten, s egy játékosügynök is gyanúba keveredett. A FAKT szerint a hajdúságiak több találkozóját is vizsgálják. Horváth Béla, a DVSC technikai vezetője a német hírügynökség megkeresésére szerdán este azt mondta: semmit nem tud erről az ügyről.Az UEFA a nemzetközi bundabotránnyal összefüggésben vizsgálódik egy másik, korábbi debreceni összecsapással kapcsolatban is: május elején több játékost kihallgattak a svájci Young Boys elleni, 2008-as UEFA Kupa-párharccal kapcsolatban. A debreceniek rutinellenőrzésnek nevezték a vizsgálatot. | [
"DVSC"
] | [
"MDR tv",
"Young Boys"
] |
A szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be a négyes metró építése. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér. Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a magyar hatóságok szerint nem történt bűncselekmény. Az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében ugyan történt vádemelés, azonban a vádlottak egyike sem vezető beosztású vagy közszereplő.
Néhány napja derült ki, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nem találta bűncselekmények nyomát a 4-es metró ügyében, ezért április 11-én megszüntette a hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást.
Máshogy látta a beruházást az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely korrupcióra és szabálytalanságokra bukkant a négyes metróval kapcsolatos szerződésekben. Mint korábban megírtuk, a 18 év alatt megvalósuló, botrányok által kísért beruházás összköltsége – a metrókocsik nélkül – 452,5 milliárd forint volt, amiből 272,8 milliárd forintot tettek ki az OLAF által kifogásolt szerződések.
181 milliárd forintot adott bele az EU
1996-ban készült el a négyes metró megvalósíthatósági tanulmánya – amiben még két szakaszról volt szó – , de csak 2003-ban írták alá a kivitelezési szerződést, és csak az első szakaszra.
Közlekedési szakértők az elejétől kezdve feleslegesnek tartották a beruházást, mert szerintük a metróvonal 7,4 kilométeres első szakasza – ami végül elkészült – túl rövid, továbbá a szakemberek szerint a vonal tíz megállójából több gyorsan és könnyedén megközelíthető más BKV-járatokkal is.
Budapest eredetileg 260 milliárd forint európai uniós támogatást remélt a projekthez, ehhez azonban át kellett írni a megvalósíthatósági tanulmányt, mert az EU nem volt megelégedve az abban szereplő megtérülési mutatókkal. Emiatt 2007-ben a főváros vezetése lemondott több kiegészítő beruházás – például a kelenföldi P+R parkoló és autópálya-csomópont – megvalósításáról, hogy 18 milliárddal csökkentse az építkezés költségeit.
A büdzsé azonban így is gigantikus lett: az 1996-os megvalósíthatósági tanulmány 180 milliárd forintttal számolt a 4-es metró első és második szakaszára együtt, ám a tervek 2007-es átírásakor már 480 milliárd forintos összköltségről volt szó. Ekkorra egyértelművé vált az is, hogy a beruházás erősen ráfizetéses lesz, és legalább 40 év kell, hogy behozza az árát – bár ezt Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester korábban soha nem ismerte el.
Az EU végül 2009-ben a négyes metró első szakaszának építéséhez 181 milliárd forintos támogatást nyújtott.
Eleinte ugye 260-ról volt szó, de közben kiderült, hogy a főváros a metróépítés ötven szerződése közül tizenegyet nyílt pályázat nélkül kötött meg, így ezeknek az árát, akkori árfolyamon mintegy 47 milliárd forintot, az EU nem finanszírozta.
Az építkezés folyamatosan csúszott, és közben egyre drágább lett. Végül csak az első szakasz készült el, a projekt összköltsége pedig 452,5 milliárd forint lett. A végösszegben 180,8 milliárd forint volt az EU-s támogatás, 193,7 milliárd forintot fizetett a magyar állam, és 78 milliárdot – ebből 15 milliárdot az Európai Beruházási Banktól felvett hitelből – a fővárosi önkormányzat.
A költségek növekedéséről, a beruházás folyamatáról, és az építkezést kísérő botrányokról 3 évvel ezelőtt részletesen írtunk.
Kétéves a négyes metró, az uniós finanszírozású projektek állatorvosi lova A kétezres évek egyik legvitatottabb nagyberuházása volt a négyes metró építése. A projekt tíz évig húzódott, és végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül – 452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárdot az Európai Unió adott rá támogatásként.
A Kelenföld vasútállomást és a Keleti pályaudvart összekötő négyes metrót végül Demszky utóda, a fideszes kötődésű Tarlós István főpolgármester adta át Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen 2014 márciusában. Bár ők korábban folyamatosan kritizálták a Demszkyhez kötődő beruházást, az átadáson egy kettejük nevével ellátott emléktáblát is felavattak.
A metrókocsik beszerzése is botrányos volt
Az alagutakat a Bamco Konzorcium – a francia Vinci Construction Grands Projets, a német Strabag AG, az osztrák Strabag International GmbH, a magyar Strabag Rt. és (2008-ig) a Hídépítő Zrt. – fúrta.
A Bamco építette meg a fúrópajzsok indítóaknáját és a Szent Gellért téri állomást is, a Móricz Zsigmond körtéri állomást a Strabag Zrt. jegyzi.
A Bikás parki, Keleti pályaudvari és II. János Pál pápa téri metróállomást a BPV Metro 4 Konzorcium építette meg, melynek tagjai a Bilfinger Berger AG, az osztrák Porr AG és a magyar Vegyépszer Zrt. voltak.
A négyes metró Újbuda-központi, Kálvin téri, és Rákóczi téri állomását az Sw-O Metro4 Konzorcium – a japán Obayashi Corporation és az osztrák tulajdonú Swietelsky Építő Kft. – építette.
A Swietelskynek nagyon kínos volt, amikor 2011-ben a BKV-s büntetőeljárással kapcsolatban kiderült, hogy a cég volt vezérigazgatója, Antal Attila azt vallotta, hogy egy Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt személy 2 milliárd forint kenőpénzt kért a metró 40 milliárd forintos belsőépítészeti tenderének elnyeréséhez nyújtott segítségéért. A Swietelsky persze tagadta a vádakat.
A metróvonal megépítésének költségéhez hozzájött még a szerelvények ára, ami 263 millió euró volt. A fővárosi önkormányzat az M2-es vonalra 22, az M4-esre pedig 15+7 szerelvényt vásárolt a francia Alstom és a Ganz Transelektro Közlekedési Zrt. alkotta Budapest Metropolis Konzorciumtól.
A Fidesz az OLAF-jelentéssel kampányolt
A beruházással kapcsolatban az OLAF 2016. november 28-án küldte meg az ajánlását a magyar ügyészség felé bűncselekmények gyanúja miatt. Az anyagot a Legfőbb Ügyészség az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnökének, Ingeborg Grässlenak írt tájékoztatása alapján a folyamatban lévő nyomozáshoz megküldte.
A kormány nyilvánosságra hozta a négyes metróról szóló OLAF-anyagot, és hosszú ideig szapulta vele Demszky Gábor ex-főpolgármestert és a szocialistákat. Külön sajtótájékoztatót is tartottak a jelentésről, többször idézték az OLAF megállapításait, és azokra hivatkozva “Magyarország legnagyobb korrupciós ügyeként" emlegették a négyes metró építését. Itt fontos megjegyezni, hogy sem ezelőtt, sem azóta nem hoztak nyilvánosságra egyetlen OLAF-jelentést sem, az Elios-ügyről szólót például kifejezetten titkolják.
Az OLAF négyes metróval kapcsolatos megállapításainak nagy része a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást tartalmazza. A jelentésből az nem derül ki, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közelálló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek.
Az OLAF-jelentés alapján 2017 januárjában személyesen Lázár János tett feljelentést, mint a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A metrószerelvények beszerzésére vonatkozóan vesztegetés gyanúja miatt indult nyomozás. A gyanú az volt, hogy az Alstom 2,3 milliárd forint kenőpénzt fizetett azért, hogy tőle vegye a BKV a négyes és a kettes metró járműveit.
Emellett hűtlen kezelés miatt is vizsgálódott a nyomozó hatóság az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentése alapján. A szervezet jelentése szerint ugyanis a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzésekből – így a szerelvények megvásárlásával –, a nem teljesítményarányos kifizetésekből és a felelőtlen szerződéskötési gyakorlatból az államnak és a fővárosnak jelentős vagyoni hátránya származott.
Az üggyel az országgyűlés is foglalkozott, és Tarlós István főpolgármester a Gazdasági bizottság előtt elhibázott beruházásnak mondta a négyes metrót. A bizottság többek között azt állapította meg, hogy a metrókocsik beszerzésére kiírt közbeszerzést – nagy valószínűséggel – úgy készítették elő, hogy azt az Alstom kapja meg.
Kiderült az is, hogy az Alstomtól mintegy 180 millió forintot kapott Medgyessy Péter üzleti tanácsadással foglalkozó cége 2007-ben és 2008-ban. A volt miniszterelnök szerint az ügylettel minden rendben volt.
Az Alstom-ügy eljutott a vádemelésig
Az Alstom-ügyben a nyomozás idén április 10-én ért véget. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint a vádlottak – két magyar, egy osztrák és egy amerikai állampolgár – elkövették a több millió eurós vesztegetést, amihez három fiktív szerződést kötöttek meg.
A pénzt a vádlottak között lévő Alstom vezető tisztségviselője adta át a metrókocsik beszerzésre 2015-ben kiírt közbeszerzésben, hogy a tenderen az Alstom vezette konzorcium nyerjen. A vádirat alapján a kenőpénz átadásában dán és osztrák gazdasági cégek közvetítettek, akiknek 8,4 millió eurót fizettek ki.
Ugyanakkor – mint 2017-ben beszámoltunk róla –, az Alstom-ügyben az osztrák hatóságok nem tudták megállapítani a gyanúsítottak, köztük a magyar bíróság által akkor körözött Terner Géza felelősségét a pénzmosás, hűtlen kezelés és vesztegetés miatt indult büntetőeljárásban, ezért azt megszüntették. Ez az Átlátszó birtokában lévő, az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek, az Eurojustnak címzett osztrák ügyészségi anyagból derült ki.
Az osztrák ügyészség megszüntette a nyomozást a Strabag lobbistái ellen az Alstom-ügyben Az Alstom-ügyben az osztrák hatóságok nem tudták megállapítani a gyanúsítottak – köztük a magyar bíróság által körözött Terner Géza – felelősségét a pénzmosás, hűtlen kezelés és vesztegetés miatt folyt eljárásban – ez derül ki az Átlátszó birtokában lévő, az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek, az Eurojustnak címzett osztrák ügyészségi anyagból.
Terner Gézát a magyar hatóságok sem vonták felelősségre: a Központi Nyomozó Főügyészség most arról tájékoztatta lapunkat, hogy a férfi nincs a vádlottak között, akik ellen az ügyészség – gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt – 2019. április 10-én vádat emelt a Fővárosi Törvényszéken. Terner gyanúsítotti kihallgatása megtörtént, és erre tekintettel a bíróság az ellene kiadott nemzetközi- és az európai elfogatóparancsot 2019. március 5-én visszavonta, majd az ügye elkülönítésre és felfüggesztésre került.
Terner személye azért érdekes, mert a 444 egyik, a magyar letelepedési programról szóló cikke megemlítette, hogy az Ayudate cég dán anyavállalatának egyik igazgatóját ugyanígy hívták. Az osztrák sajtó akkor írt a férfiról, amikor a Strabagtól a magyar politikába áramló összegek útját próbálták követni. Terner Géza felbukkant a HIGI Papírsoft Zrt.-nél is, amely több százmilliós tartozást halmozott fel. A cég egy MSZP-közeli vállalkozás ügyvezetőjének lakcímén volt bejegyezve. A férfi és Terner közös cége vette meg 2000-ben a csillebérci úttörőtábort.
Címlapkép: Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró beruházásáról szóló jelentéséről Budapesten, az Igazságügyi Minisztériumban 2017. február 3-án. (MTI Fotó: Balogh Zoltán) | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] | [
"Budapest Metropolis Konzorcium",
"Vinci Construction Grands Projets",
"Európai Csalás Elleni Hivatal",
"Swietelsky Építő Kft.",
"Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottság",
"Sw-O Metro4 Konzorcium",
"Ganz Transelektro Közlekedési Zrt.",
"Állami Számvevőszék",
"Gazdasági bizottság",
"Legfőbb Ügyészség",
"Európai Unió",
"Hídépítő Zrt.",
"Európai Igazságügyi Együttműködési Egység",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Strabag Rt.",
"HIGI Papírsoft Zrt.",
"Vegyépszer Zrt.",
"BPV Metro 4 Konzorcium",
"Strabag Zrt.",
"Fővárosi Törvényszék",
"Bamco Konzorcium",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Porr AG",
"Strabag AG",
"Európai Beruházási Bank",
"Obayashi Corporation",
"Strabag International GmbH",
"Bilfinger Berger AG"
] |
Az eljárás ismeretlen tettes ellen indult. A kommunikációs szolgálat este a Police.hu-n azt közölte: több helyszínen hajtottak végre házkutatást, amelyek során a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai iratokat, számítástechnikai adatokat foglaltak le. A nyomozásba igazságügyi szakértőt is bevonnak – tették hozzá.
Házkutatás: táskákkal távoztak a nyomozók az Ökotárstól facebook
embed http://mno.hu/videok/107428 <iframe id="videoplayer_107428" src="http://video.mno.hu/embed/107428" style="width:686px; height:500px"></iframe>
Ismert: a rendőrség nagy erőkkel szállt ki hétfő reggel a Norvég Civil Támogatási Alap forrásait koordináló Ökotárs Alapítvány budapesti irodájához.
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője Fotó: Magyar Nemzet
Az Index beszámolója alapján délután hatkor a rendőrök hazakísérték a lakására Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány vezetőjét, hogy elhozhassa a laptopját. Eközben a Hvg.hu arról tudósított: az Ökotárs székhelye előtt pár százan tüntettek, majd elindultak az alapítvány könyvelését végző Demnet székhelyére. A demonstráció a hvg.hu beszámolója szerint negyed nyolckor ért véget, ezt követően a szervezők levetítették A tanú című filmet.
A lakására mentek a nyomozók
Móra Veronika hétfő este a távirati irodának elmondta: a dokumentumokon és számítógépes adatokon kívül az ő laptopját foglalták le, amely a cég tulajdonában van, de az ő kizárólagos használatában. Mivel a laptop otthon volt, a lakására is kimentek a nyomozók. Elmondása szerint egy másik munkatárs lakására ment ki a rendőrség olyan régebbi dokumentumok miatt, amelyeket helyhiány miatt tartottak az irodán kívül.
Az MTI kérdésére, hogy a nyomozók előállítottak, illetve őrizetbe vettek-e valakit az alapítvány munkatársai közül, azt felelte: a házkutatáson és lefoglaláson kívül más intézkedés nem történt. A további eljárást illetően konkrétumokat nem tudunk – tette hozzá.
A TASZ beperelte a Kehit
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pénteken beperelte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), miután a hivatal megtagadta a civil szervezet közérdekűadat-igénylését. A szervezet elítéli a Nemzeti Nyomozó Iroda hétfői házkutatását az Ökotárs Alapítvány budapesti irodájában.
Házkutatás: táskákkal távoztak a nyomozók az Ökotárstól facebook
embed http://mno.hu/videok/107428 <iframe id="videoplayer_107428" src="http://video.mno.hu/embed/107428" style="width:686px; height:500px"></iframe>
Norvégia 24 milliós civil álcája A Magyar Nemzet hétfői számában olvasható, több külföldi ország, köztük Norvégia is civil elemzőközpontok támogatásával próbál politikai befolyást szerezni az Egyesült Államokban – írta az amerikai The New York Times napilap. Erről bővebben ITT olvashat.
Milliós kölcsönök engedély nélkül?
Az Ökotárs Alapítvány körüli botrány április elején kezdődött, miután Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter levélben nehezményezte, hogy miként használják fel a Norvég Alap támogatásait. A Magyar Nemzet szeptember 3-i számában tette közzé azt az értesülését, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által "a Norvég Alap ellenőrzése során vizsgált egyik szervezet hat év alatt csaknem százmillió forint kölcsönt adott tizenhét civil egyesületnek, illetve alapítványnak úgy, hogy a gyanú szerint erre nem volt engedélye. Az ügyben büntetőfeljelentés született és piacfelügyeleti eljárás indult."
Pénzkölcsönök tucatnyi egyesületnek
A Kehi ezután az MTI érdeklődésére közölte: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az országos rendőrfőkapitánynál, illetve piacfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Magyar Nemzeti Banknál. Azt azonban, hogy mely szervezetről van szó, nem közölte. A Kehi szerint a vizsgált szervezet több mint egy tucat egyesület, illetve alapítvány részére mintegy öt éven keresztül nyújtott pénzkölcsönöket.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára májusban jelentette be, hogy a Miniszterelnökség felkéri a Kehit a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. Hozzátette: az átfogó vizsgálat célja az, hogy tisztázzák, megáll-e az a magyar kormányzati gyanú, amely szerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.
Az Együtt–PM és az MSZP bízik az Ökotársban
Az Együtt–PM politikai koncepciós eljárás részének tartja, hogy a rendőrség hétfőn nagy erőkkel vonult ki az Ökotárs Alapítványhoz. Az ellenzéki pártszövetség az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, továbbra is biztosak abban, hogy az Ökotárs a magyar jogszabályok teljes betartása mellett működik és a társadalomnak hasznos tevékenységet végez.
Az MSZP szerint sem jogi, sem eljárási indoka nem lehet annak, hogy a készenléti rendőrség tagjai szállják meg egy civil alapítvány irodáját. Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke hétfőn azt közölte az MTI-vel, hogy egy ilyen akcióval szerinte megfélemlítik a teljes civil szférát. Jogállamban még egy esetleges törvénysértés gyanúja sem indokolja a rendőrállami gyakorlatot idéző fellépést – fogalmazott a politikus.
Megfélemlítésről beszél az LMP
A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólította fel a kormányt, hogy hagyjon fel a félelemkeltéssel és a civil szféra elleni támadásokkal. Molnár Csaba, az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke hétfői közleményében azt írta: a kormány civil szervezetek elleni támadása újabb mérföldkőhöz érkezett, mert míg "eddig csak NAV-ellenőrzésekkel és sajtónyilatkozatokkal helyeztek nyomást a civil szférára, mára azonban a félelmet keltő rendőri akcióktól sem vonakodnak már".
Az LMP hétfőn közleményben tiltakozott az Ökotárs Alapítvány budapesti irodájában tartott rendőrségi házkutatás ellen, amelyet a civilek megfélemlítésének tart az ellenzéki párt. Az LMP az MTI-hez eljuttatott közleményében felháborítónak nevezte, hogy a "hatóságok az Ökotárs Alapítvány elleni eljárásban megfélemlítő módon lépnek fel". Az alapítvány elleni rajtaütések világossá teszik, hogy a hatalom számára az az elsődleges, hogy erőt mutathasson fel kritikusaival szemben, az igazság felderítése mellékes – írta az LMP, kiemelve: tiltakoznak az eljárás ellen, és követelik, hogy a "hatóságok azonnal indokolják meg, miért és miért így volt szükség a civilek elleni támadásra". | [
"Ökotárs",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Norvég Alap"
] | [
"a Társaság a Szabadságjogokért",
"Magyar Nemzet",
"Ökotárs Alapítvány",
"The New York Times",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Demokratikus Koalíció"
] |
A Szíjj László milliárdos vállalkozó tulajdonában álló Duna Aszfalt Zrt. 1 milliárd 710 millió forintért öt újabb munkafeladatot láthat el a ZalaZone tesztpályán – olvasható az uniós közbeszerzési értesítő hétfői számában. A munkák a gigaberuházás második ütemének harmadik egységét képezik, és ennek keretében az alábbi munkafeladatokat kell elvégezni:
az oválpálya tereprendezési feladatai,
az oválpálya feletti bejáró út 32 méteres hídja,
tervezési feladatok,
a déli tó vízkivételi rendszere,
belátásgátlás.
A ZalaZone tesztpálya második üteme eredetileg egy 11 milliárd 402 millió forintos projekt volt, amit egy augusztus végi szerződésmódosítással
egy forint híján 15 százalékkal növeltek meg,
egészen pontosan 13 milliárd 112 millió 299 ezer 999 forintra. (A közbeszerzésre vonatkozó szabályok szerint ha az építési beruházás költségeinek növekedése eléri a 15 százalékot, új közbeszerzést kell kiírni.)
A 45 milliárd forint kiadással tervezett ZalaZone tesztpálya első ütemét Orbán Viktor egy héttel a 2019-es európai parlamenti választások előtt adta át.
Kapcsolódó cikk Orbán csípős kampánybeszédével adták át a zalaegerszegi tesztpálya első ütemét
A tervek szerint a második ütemnek 2020 végéig kellett volna elkészülnie, de Robert Siddi, a létesítmény szolgáltatásait hasznosító AVL-ZalaZone Kft. kereskedelmi vezetője 2020 novemberében arról beszélt, a létesítmény 70 százalékos készültségben van, és 2021 végét jelölte meg a befejezés időpontjaként.
A második ütem első részében 11 milliárd forintból elkészült az építmények és az infastruktúra zöme, majd egy "aprópénznek" tűnő, félmilliárdos második fázist követően most, 2022 végén kötötték meg a szerződést Szíjj László cégével a harmadik fázisra, 1,7 milliárd forint összegben.
A tiszakécskei milliárdos, Szíjj László cége számtalan közbeszerzés nyertese. Fotó: Nickson Chilangwa / Facebook
A ZalaZone tesztpálya (az ipari parkkal együtt) épp most tulajdonosváltáson is átesik. Eddig a nemrég lemondott Palkovics László technológiai és ipari miniszter vezette N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-hez tartozott, azonban az üzletrészek a győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítványhoz kerülnek, melynek új elnöke épp Palkovics László lesz.
Kapcsolódó cikk Nagyon szép búcsúajándékot kapott Palkovics László a kormánytól A ZalaZONE tesztpálya és a HUMDA Zrt. is követi őt a győri egyetemi alapítványba.
Szíjj László cége jelentős szereplő a hazai útépítési piacon, így a közbeszerzések nyertesei között is számtalanszor felbukkan. A Duna Aszfalt utóbbi években nyújtott teljesítményét az alábbi grafikonon szemléltetjük:
Szíjj László kormányzati kapcsolatait jól mutatja, hogy kiderült, övé volt a Lady MRD nevű luxusjacht, melyen lefotózták már Mészáros Lőrincet, de vendég volt rajta Homolya Róbert MÁV-vezérigazgató, illetve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. Tavaly nyáron kiderült, Szíjj László vásárolta meg a Porsche Hungária korábbi vezetőjétől, Eppel Jánostól az uniós és hazai költségvetési forrásokkal is megtámogatott balatonfüredi Villa Vitae boutiqehotelt is, ahol korábban Rogán Antal propagandaminiszter második feleségével a tizedik házassági évfordulóját ünnepelte. | [
"Széchenyi István Egyetemért Alapítvány",
"AVL-ZalaZone Kft.",
"N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt."
] | [
"Porsche Hungária",
"HUMDA Zrt."
] |
Nemrégiben derült ki, hogy a BKV használt buszok bérlését célzó közbeszerzési eljárását az a CR-Facilities Zrt. nyerte, amit hét nappal azelőtt alapítottak, hogy lejárt volna a BKV tenderének ajánlattételi határideje. Nemrégiben róluk Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára egy olyan kérdést tett fel velük kapcsolatban, amiben a céget offshore kamucégnek nevezte.
A CR – Facilities Zrt. cég tulajdonosai most egy közleményt adtak ki, amiben az ilyen állításokra reagálnak. Mint írják: "Szemben azokkal a kijelentésekkel, melyek a CR – Facilities Zrt.-t "fiktív" cégként állítják be, az igazság az, hogy a Zrt. Magyarországon törvényesen bejegyzett gazdasági társaság, melynek valamennyi közvetlen tulajdonosa Magyarországon szintén jogszerűen működő társaság."
A cégről az is kiderült, hogy a társaságnál Leisztinger Tamás cégbirodalmához szorosan kötődő személyek találhatók. Ez azért kínos a fővárosnak, mert Leisztinger Tamás nagyvállalkozó Tüttő Kata, a BKV-t felügyelő városüzemeltetési főpolgármester-helyettes férje volt korábban. A hírekre reagálva Tüttő Kata felkérte a BKV felügyelőbizottságát, hogy a közbeszerzési eljárás szabályszerűségét soron kívül vizsgálják meg.
Közben az is kiderült, a használt buszok bérlésére kiírt közbeszerzésen nyertes, offshore-hátterű cég egy hónapos haladékot kért annak a hat darab busznak szállítására, amit bérbe fog adni a közlekedési cégnek. A beszállító a koronavírus-járvány által okozott nehézségekre hivatkozik.
Karácsony Gergely az egész ügyre úgy reagált, a BKV nem köt buszbérleti szerződést a zavaros hátterű céggel, sőt az még kötbért is fizet a fővárosi vállalatnak. Szerinte azt vizsgálatok azt állapították meg, hogy a közbeszerzés során minden a jogszabályoknak megfelelően történt, a nyílt eljárásban a legolcsóbb ajánlat győzött, az Orbán-kormány törvénymódosítása miatt az offshore-háttér nem lehetett kizáró indok. Hozzátette ugyanakkor: ennek ellenére arra utasította a fővárosi cégeket, hogy offshore cégeket a közbeszerzésekből zárjanak ki.
A cég a mostani közleményében a fővárosi busz bérbeadási tenderrel kapcsolatban ezt írja: "Hat darab busz bérbeadására vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárásban nemzetközileg elismert, multinacionális szakmai partner bevonásával pályáztunk. Cégünk a pályázat beadásakor jóhiszeműen és kellő gondossággal járt el, meggyőződésünk szerint mindenben a kiíró által előírt követelményeknek eleget tettünk.
Árképzésünk miatt – amely a legalacsonyabb volt – nyertük meg a pályázatot. A bérleti szerződés ideje – szemben a híradásokkal – 12 hónap volt, a teljes bérleti díjbevétel mindössze 85,680.000 forint, amely több mint 7 millió forinttal kedvezőbb a második helyezett ajánlatánál. Leszögezni kívánjuk, hogy az általunk megvásárolt és 90 százalékban kifizetett buszok leszállítását nemzetközi eladónk jogellenesen megtagadta, így teljesítésünk ellehetetlenült, melyről késedelem nélkül értesítettük a pályázat kiíróját. Jogkövető magatartásunkat igazolja, hogy a lehetetlenülés bejelentésével egyidejűleg meghiúsulási kötbért is fizettünk. Nemzetközi eladónkkal szemben haladéktalanul megindítjuk a polgári és büntető eljárást is káraink megtérítésére." | [
"CR-Facilities Zrt.",
"BKV"
] | [
"CR – Facilities Zrt."
] |
Már csak Délegyházán található néhány tonna a Németországból három éve illegálisan behozott bálás szemétből, az elszállítása folyamatban van. Annak a mintegy ezer tonna hulladékbálának, amit a német fél nem volt hajlandó visszafuvarozni, egy hazai cementgyár vállalta a megsemmisítését - ingyen.
Immár három éve, hogy az első préselt hulladékból álló szemétbálákat a kiskunmajsai önkormányzat illetékesei felfedezték a helyi volt szovjet laktanya területén. Napokon belül bővült a kör, és egyre több helyszínen - jórészt Bács-Kiskun megyei lakatlan tanyákon és használaton kívüli volt tsz-majorokban - találtak préselt szemétbálákat. Összesen több mint négyezer tonna kommunális hulladékot helyeztek el Kiskunmajsa-Marispusztán, Kunbaján, Pirtón, Jászszentlászlón, Soltvadkerten, Kerekegyházán, Kiscsengődön, Kecskemét külterületén, valamint a Pest megyei Délegyházán, a Komárom-Esztergom megyei Ácson, a Békés megyei Okányban, a Csongrád megyei Balástyán és a főváros egyik kerületében, Soroksáron.
Illegális hulladéklerakó Kunbaján
A bajor, illetve baden-württenbergi szemétfeldolgozók által kiállított fuvarlevelek szerint a bálák úgynevezett zöldlistás - válogatott és újrafeldolgozható - hulladékként érkeztek Magyarországra, s ennek értelmében a rakományt csak formálisan ellenőrizték a határon. A kirendelt szakértő azonban megállapította, hogy a préselt bálák közönséges háztartási szemetet tartalmaznak, és a németországi hulladékmegsemmisítőkben lenne a helyük. A szemétégetés költsége azonban jelentős, ezért a német hulladékkezelő cégeknek jobban megérte, hogy egy magyar cég, a kunbajai székhelyű Szinkron 99 Kft. megbízásából elszállították tőlük a bálákat.
Az ügyben idehaza büntetőeljárás indult hulladékgazdálkodás megsértése miatt, és összesen tizenkilenc személy ellen emeltek vádat. Az idén tavasszal megszületett elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint a szemétimport fő szervezője, Halász István kunbajai polgármester másfél év letöltendő, felesége pedig felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A per többi vádlottját közérdekű munkával, valamint pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság.
A Környezetvédelmi Főfelügyelőség az importszemét ügyében eddig 481 millió forint bírságot vetett ki, ebből 402 millió forintos büntetést a szemétbálák jelentős részét megrendelő Szinkron 99 Kft. kapta, amely időközben fizetésképtelenné vált, és felszámolás alatt áll.
A szemétbálák elszállításának érdekében a környezetvédelmi tárca tárgyalt az illetékes tartományi szervekkel, amelynek értelmében a német állam több mint háromezer tonna szemét visszaszállításának a költségét vállalta. A fennmaradó, mintegy ezer tonna hulladék elszállításáról nem tudtak megállapodni. Ezt követően a környezetvédelmi hatóság az importhulladékot átvevő és tároló tulajdonosokat próbálta rákényszeríteni, hogy a bálákat szállíttassák el egy hazai hulladékégetőbe.
- Azokon a helyszíneken - Kiskunmajsán, Jászszentlászlón, Pirtón, Kerekegyházán és Délegyházán -, ahol ez a hatóság részéről nem vezetett eredményre, az állam a saját költségén vitette el a préselt szemétbálákat megsemmisíttetni - mondta Olt Boglárka, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szóvivője. Hozzátette: az állam által megelőlegezett szállítási költséget a hatóságok a büntetőügy jogerős befejezését követően fogják behajtani a felelősökön.
A szemétimport felszínre kerülése után a környezetvédelmi tárca szigorította az országhatáron áthaladó hulladék ellenőrzését. Jelenleg az eddig engedélyhez nem kötött, úgynevezett zöldlistás hulladék behozatalát is be kell jelenteni, valamint a fuvarozónak pénzbeli biztosítékot kell letétbe helyeznie az esetleg felmerülő vitás kérdésekből adódó elszállítási költségek fedezésére. | [
"Szinkron 99 Kft."
] | [
"Környezetvédelmi Főfelügyelőség",
"Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium"
] |
Első fokon, nem jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék csütörtökön a váci Jávorszky Ödön Városi Kórház egykori főigazgatóját, akit vesztegetés bűntettében találtak bűnösnek - közölte az MTI.
Az ítélet szerint a férfi bűnös költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés bűntettében. A bíróság 15,5 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt.
A férfi a váci kórház főigazgatójaként 2005 novemberében vállalkozási szerződést kötött egy egészségügyi szolgáltató kft.-vel a kórház központi laboratóriumának üzemeltetésére. 2007 októberében létrejött egy közreműködői szerződés is a kórház intézeti gyógyszertárának és vényt elfogadó gyógyszertárának működtetésre, valamint az egészségügyi intézmény gyógyszerellátásának biztosítására.
A kórház 2008-ban nem teljesítette a fizetési kötelezettségét, és végül több százmillió forint tartozást halmozott fel a vállalkozással szemben. A kft. ügyvezetője szerette volna eladni a követelését, ezt 2008 szeptemberében a kórház vezetőjének is felvetette. Ő azonban közölte: csak akkor hajlandó aláírni a lejárt számlák esedékességének átütemezéséről szóló megállapodásokat és az engedményezési értesítéseken lévő nyilatkozatokat, ha a cég jutalékot fizet neki.
A kórház és a kft. 2008 szeptembere és novembere között három alkalommal kötött megállapodást 73, több mint 600 millió forint értékű számla fizetési határidejének átütemezéséről, a vállalkozás és a bevont bank pedig követelésvásárlási szerződést kötött a számlákra.
A kórházvezető október és december között 15,5 millió forintot vett át az iratok aláírásáért. A kft. képviselője 2009 februárjában tett bejelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. | [
"Jávorszky Ödön Városi Kórház"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Budapest Környéki Törvényszék"
] |
Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori államtitkára megyénkénti bontásban elemzi az árveréses földértékesítési eljárásokat, és tárja fel a Földet a gazdáknak! elnevezésű programban általa talált visszásságokat a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával. A sorozat 17. része a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei földeladásokat elemzi: a jó kapcsolatok itt is sokat számítottak.
Az elmúlt tíz évben családok tízezrei adták fel a gazdálkodást: egyharmaddal, közel 120 ezerrel csökkent az agrárgazdaságok száma Magyarországon. Eközben az agrárminiszter folyamatosan a családi gazdaságok számbeli gyarapodásáról beszél – hangsúlyozza Ángyán József, a 2016 óta kiadott "Ángyán-jelentések" tanulmánysorozat legújabb dokumentumában. A második Orbán-kormány egykori államtitkára megyénkénti bontásban elemzi az árveréses földértékesítési eljárásokat, és tárja fel a Földet a gazdáknak! elnevezésű programban általa talált visszásságokat a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával.
A sorban a 17. ilyen dokumentum a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei földeladások visszásságait tárja fel: ebből kiderül, hogy a gazdálkodó helyi családok helyett ebben megyében is sokszor a jó kapcsolatokkal bíró vállalkozók, nagybirtokosok jártak jól.
Az Átlátszón is olvasható Ángyán-jelentések arra is felhívják a figyelmet, hogy a földek után járó uniós támogatások igénylése mellett a jelentős földár-emelkedés miatt is megéri földet szerezni. Bár az állami földek eladását indokoló kormányzati propaganda szerint "a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli", mégis sokszor nem a helyi gazdák, hanem más településen élő, tőkeerős árverezők szerzik meg a földek jelentős részét.
10 nagy érdekeltség "kaszált"
Az első megyei mintaelemzés 2016 áprilisában jelent meg, a most közzétett 17. jelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye árveréses állami földprivatizációs képét (meghirdetett 4 094 hektár és elárverezett 3 878 hektár) mutatja be. A dokumentumból kiderül: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – az ország más részeihez hasonlóan – az árverésre bocsátott földterületek kiválasztásában a kormányzó "elithez" való viszony döntő szerepet játszhatott.
Az elkelt megyei földterület 134 nyertes árverezőhöz került, ám ennek több mint felét, közel 54%-át a nyertes érdekeltségek alig több mint 8%-a szerezte meg.
2200 hektár tehát nem a kormánypropagandában szereplő "kis/közepes családi gazdaságoknak", hanem a 18 nyertes árverező tagja nevén pályázó 10 nagy érdekeltséghez került. Ők mind 100 hektárnál nagyobb területre tettek nyertes árajánlatot. Az "alsóházi" – 20 ha alatti területet szerző – 88 érdekeltség, a nyertes érdekeltségek 71%-a eközben csupán a területek alig 18%-ához, kevesebb mint 750 hektárhoz jutott.
"Ez a – kiválasztott keveseknek nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis területeket juttató – rendszer persze olyan »családi léptékű« – Szabolcs-Szatmár-Bereg esetében 30 ha/nyertes árverező – megyei átlag kimutatását teszi lehetővé, ami alkalmas a közvélemény tökéletes megtévesztésére" – vonja le a következtetést Ángyán József. A volt államtitkár azt is sérelmezi, hogy a szabolcsi földpályázatok nyertesei közül néhányan nemcsak, hogy nem "helybeliek", de több mint 750 hektárt, az elárverezett terület közel 19%-át a kormányhatározatban rögzítettnél nagyobb, átlagosan 23 km (egyes esetekben több mint 40 km) távolságban lakó pályázók szerezték meg.
"E megye adatai is cáfolják továbbá azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint »komoly versenyben kialakult, piaci áron« jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. A 4034 ha elkelt megyei földterület közel 50%-a, mintegy 2000 ha ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási vagy azt alig meghaladó áron, ráadásul az európai 10-35 mFt/ha földárak töredékéért – átlagosan 1 millió 300 eFt/ha nyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz. Valódi árverseny a területek alig 1/5-ének árverésén alakult csupán ki" – olvasható Ángyán József elemzésében.
MSZP-s kötődésű és Fidesz-közeli nyertes is van
Ángyán szerint értelmetlenek és félrevezetőek azok a kormányzati kijelentések is, amelyek azzal próbálták indokolni a közös földvagyon eladását, hogy az állam annak rossz gazdája, mondván, hogy az állami cégeket "a management szétlopja". A bérleti viszonyok elemzése ugyanis a volt államtitkár szerint azt mutatja, hogy az elárverezett területek döntő többsége – e megyében közel 82%-a – 106 cégnek, illetve magánszemélynek bérbe adott – azaz nem az állam által művelt – terület volt, közel 36%-át pedig mindössze 5 nagy bérlő használta.
A jelentés szerint az árverésre bocsátott területek kiválasztásában döntő szerepet játszhatott – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is – a bérlőnek a kormányzó "elithez" való viszonya. A korábban már állami földekhez juttatott "baráti", illetve a politikai oldalakon, pártokon átívelő "közös gazdasági érdekhálózathoz tartozó" nagy bérlő cégek és/vagy magánszemélyek esetében Ángyán szerint általános jelenség, hogy a meghirdetett bérleményeik jelentős részét, akár egészét maguk a cégvezetők/tulajdonosok vagy gazdasági/családi érdekkörük tagjai vásárolták fel. (Jobbára azokat a földeket bocsátották árverésre, amelyekre azután részben vagy egészben maguk a bérlők tehettek nyertes árajánlatot.)
A "nem baráti" bérlők esetében viszont a földeladás alapvető célja a bérelt területek olyan kormány-közeli tőkeérdekeltségekhez juttatása lehetett, akik megemelve a földbérleti díjakat leszoríthatják e bérlőket a földről – állítja Ángyán.
A legújabb Ángyán jelentés szerint a szabolcsi politikaközeli nyertesek között van MSZMP/MSZP kötődésű multimilliárdos agrár-nagyvállalkozó, FIDESZ-közeli építési és ingatlanos nagyvállalkozó , volt polgármester, alpolgármester és önkormányzati képviselő (mind FIDESZ-KDNP), korábban MDF majd FIDESZ-KDNP-közeli gazdálkodó család azonos lakcímű üzlettárs tagjai.
Ángyán József tanulmánya listát közöl a legnagyobb ilyen politika-közeli nyertesekről:
A Tedej agrárholding megyei cégvezetői és/vagy társtulajdonosai alkotta üzleti érdekeltség tagjai, Gál Gergely Imre, Háda Sándorné és Kaknics Lajos Nyíregyházáról, illetve Tiszakanyárról (603 ha, 894 mFt)
Egy azonos lakcímű/árverezési című testvérpár, a tucatnyi cégben érdekelt Toldi Miklós István gépészmérnök, a közbeszerzési pályázatokon igen sikeres, Fidesz-közeli építési és ingatlanos nagyvállalkozó üzlettárs fiai, Toldi Máté és Toldi Szabolcs Nyíregyházáról (262 ha, 297 mFt)
Tóth Sándor, a helyi Sirokkó Szövetkezet volt elnöke, dohánytermesztő nagygazda, önkormányzati képviselő és üzlettárs családtagjai – unokaöccse, Becsei Zoltán, lánya, Tóth Enikő és felesége, Tóth Sándorné, családi cégük, a szövetkezet-jogutód Sirokkó Kft., valamint a megvásárolt terület zömét bérlő, közvetlenül a földárverések előtt dr. Budai Gyula (FIDESZ) rokonságától, Gerzsánszkiéktól megvett, szarvasmarha tenyésztő Adrivikk Kft., a szántóföldi növénytermesztő Xantofil Kft., valamint a "Nyírségi Dohány" Termelői Csoport Kft. társtulajdonosai és/vagy vezetői – Ófehértóról (184 ha, 159 mFt)
Zilainé Molnár Ildikó önkormányzati képviselő (FIDESZ-KDNP), a Molnár farm társtulajdonosa, családi cégük, az élelmiszer kis- és mezőgazdasági termék nagykereskedő Molnika Bt. alapító kültagja, valamint az éttermi/mozgó vendéglátó Zimovit Kft. társtulajdonosa, ingatlanos egyéni vállalkozó, valamint édesapja, id. Molnár János, mezőgazdasági és közúti szállító egyéni vállalkozó Újfehértóról. (118 ha, 139 mFt)
Simon Barnabás, egyéni mezőgazdasági vállalkozó, édesapjával, Simon Miklós országgyűlési képviselő (FIDESZ) testvérével, a 2006 óta önkormányzati képviselő, alpolgármester (előbb független, majd FIDESZ-KDNP) Simon Barnabással közös családi cégük, a desztillált szeszes ital gyártó Agron 10 Focus Kft. és a szarvasmarha tenyésztő Nagyari Kettős Kft. alapító tulajdonos ügyvezetője Érpatakról (68 ha, 170 mFt)
dr. Borbás László járási főállatorvos, az Szabolcs – Szatmár -Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Osztályának vezetője, a Borbás-vendégház tulajdonosa Panyoláról (63 ha, 56 mFt)
Kemény József, tucatnyi villamosenergia-termelő, fémszerkezet és műanyagtermék gyártó, építő, illetve ingatlanos cégben érdekelt nagyvállalkozó, volt polgármester majd önkormányzati képviselő (FIDESZ-KDNP), a Geszterédi Aranyszablya Társaság alapító tagja Geszterédről (37 ha, 36 mFt)
Tóth Árpád György, egyéni mezőgazdasági vállalkozó, több cikluson át volt önkormányzati képviselő, alpolgármester (1998-2010: független, 2010-2019: FIDESZ-KDNP) Sonkádról (19 ha, 14 mFt)
Danikáék: korábban MDF majd FIDESZ-KDNP-közeli gazdálkodó család azonos lakcímű üzlettárs tagjai (Ferenc, Lajos, Norbert) Ököritófülpösről (19 ha, 22 mFt)
Lőrincz Gusztáv, 1998 óta polgármester (független, majd 2010 óta FIDESZ-KDNP), a Tiszabecsi Református Egyházközség gondnoka, volt vendéglátós, ma gazdálkodó, a megvásárolt területet bérlő családi cégük, a Lőrincz és Társa-95 Bt. alapító kültagja, volt beltag vezetője Tiszabecsről (15 ha, 9 mFt)
Ángyán aprólékos munkával dolgozza fel az adatokat
Az Ángyán-jelentések célja, hogy széles körben bemutassák, hogyan jelentette be a kormány az ország földvagyonának kiárusítására vonatkozó terveit 2015 nyarán, a migrációs válság árnyékában. Az ezt követő tiltakozások hatására a kormány kommunikációs kampányt indított a Földet a gazdáknak!-programról, ami az Orbán-kormány korábbi államtitkára, Ángyán József szerint tele volt valótlansággal és csúsztatással. Ahhoz, hogy a tényleges helyzet megismerhető legyen, Ángyán megyénként elemezve kezdte ismertetni a program árveréses földértékesítési eljárásának hátterét és tényeit.
A volt államtitkár minden egyes megyei jelentés publikálásakor hangsúlyozza, hogy sajnálatos módon a Nemzeti Földügyi Központ (korábban Nemzeti Földalapkezelő, NFA) mostanáig nem hozta hozzáférhető és áttekinthető módon nyilvánosságra az adásvételi szerződéseket vagy az azok összegzett tényeit tartalmazó listát, így jelenleg csak a hivatalosan közzétett árverési eredmények elemezhetők. Ráadásul ez is csak azért lehetséges, mert Ángyánéknak még idejében sikerült letölteniük az NFA honlapjáról a korábban nyilvánosan hozzáférhető földárverési hirdetményeket, amelyek azóta a jogutód NFK honlapjáról nyomtalanul eltűntek.
A Földet a gazdáknak!-program keretében 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban, 9 ezer db birtoktest került árverezésre.
Az Ángyán-jelentések szerint a "helyi gazdák" között szinte mindenütt voltak olyan cégtulajdonosok is, akik nem valódi helyi lakosként, hanem – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy "szerzőképes helyi földművessé", hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik. Ángyán József részletesen elmagyarázza, hogy volt (van) erre lehetőség.
"Ki lehetett tehát nézni az országban bárhol földterületeket, majd egy legalább 3 éve 20 km-en belül működő mezőgazdasági főprofilú – akár alvó vagy bedőlt – céget legalább 25 % tulajdonrésszel megszerezve, annak bármilyen foglalkozású és lakhelyű tulajdonosaként felkerülve a földművesek árverésre jogosító listájára, a cég székhelyén vagy telephelyén »helyi földművessé« válva, el lehetett vinni a földet az adott településen élő, ténylegesen ott gazdálkodó családok elől. De ehhez akár a település jegyzője által a »tartózkodási helyről« kiállított igazolás is elégséges lehetett, és akár nem is kellett sohasem járni a föld fekvése szerinti településen. Minderről a közvélemény persze mit sem tud, a kormányzati kommunikáció erről mélyen hallgat, így ez a földforgalmi törvényben kódolt arcátlan szabályozás a közvélemény tökéletes megtévesztésének – a kormányzati propaganda által tudatosan fel is használt – lehetőségét kínálja."
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről szóló teljes jelentés itt olvasható:
Ángyán-jelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye by atlatszo on Scribd
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Tedej",
"Sirokkó Kft."
] | [
"Adrivikk Kft.",
"Zimovit Kft.",
"Xantofil Kft.",
"Greenpeace Magyarország Egyesület",
"Nemzeti Földügyi Központ",
"\"Nyírségi Dohány\" Termelői Csoport Kft.",
"Agron 10 Focus Kft.",
"Nemzeti Földalapkezelő",
"Szabolcs – Szatmár -Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Osztálya",
"Sirokkó Szövetkezet",
"Nagyari Kettős Kft.",
"Molnika Bt.",
"Lőrincz és Társa-95 Bt.",
"Geszterédi Aranyszablya Társaság",
"Molnár farm",
"Tiszabecsi Református Egyházközség"
] |
Bukhatja az állami támogatását, vagyis lényegében a megszűnés szélére kerülhet két ellenzéki párt, a Momentum és a Párbeszéd. Az Állami Számvevőszék ugyanis olyan jelentéstervezetet küldött a két pártnak, amely szerint nem tudtak szabályszerűen elszámolni a kampánypénzek költésével. Mindezt azért, mert elérhetetlenek az ÁSZ ellenőrei számára. Ezért az ÁSZ kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését - értesült az Index. A Momentum szerint számtalanszor jelentkeztek az ÁSZ-nál, amely nem tűnik együttműködőnek. A Párbeszéd pedig a héten leadott minden számlát, és reménykedik.
Sátorbérlés saját cégtől 2,8 millióért, 700 ezres fizetés valakinek, aki be sem jár. És ezek csak aprópénzek a 4 milliárd mínuszt felhalmozott ÚNK-nál, amelynél elázott papírok miatt talán sosem fog kiderülni pontosan a közpénzforintok útja.
A DK korábban azt mondta, könyvelésük megsemmisült, de minden adat, ami az ÁSZ-nak kell, az már náluk van.
Az ÁSZ az EMMI-n kívül a mentőszolgálatnál és az egészségbiztosítási alapkezelőnél is vizsgálódik.
A Momentum november közepén kapta meg az ÁSZ-jelentés tervezetét a kampánypénzek ellenőrzéséről. Ebben az ÁSZ azt állapította meg, hogy a Momentumnak járó "költségvetési támogatás felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható".
Az ÁSZ ezt arra alapozta, hogy a Momentum nem bocsátott az ellenőrök részére adatokat, a közreműködési kötelezettségét nem teljesítette, így "a támogatás felhasználása nem volt szabályszerű". Az ÁSZ emellett kifogásolta, hogy a párt elérhetetlen a székhelyén, ami meghiúsítja az ellenőrzést.
Az ÁSZ az Indexnek azt írta, hogy a jelentéstervezet nem a nyilvánosságnak szól, és azt csak az ÁSZ hozhatja nyilvánosságra. De elárulták, hogy jelenleg a számvevőszék a Momentum elnökének észrevételeit értékeli, amelyeket a jelentéstervezetre küldött.
Az ÁSZ októberben közölte, hogy a választási kampányköltések ellenőrzéséhez öt jelölőszervezet (a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a DK) szolgáltatott adatot. A Párbeszéd illetve a Momentum Mozgalom viszont nem teljesítette "a számvevőszéki törvényben előírt közreműködési kötelezettségét." Az ÁSZ most azt írta az Indexnek:
A két párt a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhelyén többszöri megkeresés ellenére nem voltak elérhetők, nem reagáltak az ÁSZ megkereséseire, ezért az ÁSZ október 4-én – a vonatkozó törvényi előírás alapján – kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését. Tájékoztatom, hogy ez az intézkedés jelenleg is hatályban van.
Mindez tehát azt jelenti, hogy ha az ÁSZ a végleges jelentésében is szabályszerűtlenséget állapít meg, megvonják a két ellenzéki párt állami támogatását.
A Momentum folyamatosan próbál elszámolni
A Momentum valótlanságnak tartja, hogy szabályszerűtlenül használta volna fel a kampánypénzeket. Fekete-Győr András pártelnök éppen azt írta az ÁSZ-jelentés-tervezetre válaszul, hogy
valótlan megállapítást tesz a T. Számvevőszék, hogy a párt esetében a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható.
A Momentum szerint többször is telefonon és e-mailen próbáltak kapcsolatba lépni az ÁSZ illetékeseivel. Az ÁSZ viszont arra hivatkozik, hogy a Momentum elérhetetlen a bírósági nyilvántartásban szereplő székhelyén, a Rózsa utcában. "Az Állami Számvevőszék az ellenőrzöttekkel való hivatalos kapcsolattartásra kizárólag a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhely szerinti elérhetőséget használhatja" – írta az ÁSZ az ezzel kapcsolatos kérdésünkre.
A momentumosok erre azt mondják, hogy október 7-én a Múzeum körútra költöztek, a székhelyük is ide került, erről a pártigazgató tájékoztatta is az ÁSZ-t, és arról nem tehetnek, hogy a bírósági nyilvántartásba ezt még mindig nem jegyezték be.
A székhelyáthelyezés mellett a Momentum – az elnök állítása szerint – többször jelezte, hogy leadnák a kért adatokat, ám az ÁSZ nem válaszolt nekik, milyen csatornán, hogyan tehetik meg.
A Párbeszédnél szintén a székhelyváltoztatás okozta a problémát. Az ÁSZ a Párbeszéd esetében is amiatt állapította meg a szabályszerűtlen kampánypénz-felhasználást, mert nem tudta elérni a pártot. Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója azt mondta az Indexnek, hogy annyiban előbbre vannak a Momentumnál, hogy az új székhelyet azóta bejegyezték, és
a héten bejegyző határozattal együtt eljuttattunk az ÁSZ-nak minden elszámolást.
Kocsis-Cake azt mondta, remélik, hogy ez alapján valós ellenőrzést folytat le a számvevőszék.
Az ÁSZ nem segíti a valós vizsgálatot
Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja azt mondta az Indexnek, hogy több dolog is arra utal, hogy az ÁSZ nem akarja segíteni a valós vizsgálatot. "Egyrészt miután megkaptuk a vizsgálati anyagot, mi bizonyítható módon szolgáltattunk adatokat, csak az ÁSZ nem adott semmi technikai információt, segítséget az adatszolgáltatással kapcsolatban. Másrészt bizonyítható módon többször hivatalosan is jeleztük nekik, hogy életszerűtlen, hogy a székhelymódosításunk után is a régi székhelyünkön keressenek minket, hiába ül még a bíróság a bejegyzésen."
Hajnal azt mondta, hogy ugyanakkor nem szeretnék, hogy az adminisztratív probléma miatt bárki is rájuk süsse, hogy nem tudnak elszámolni a kampánypénzekkel.
Ezért a Momentum az összes kampányköltését nyilvánosságra hozza a honlapján még a hét folyamán.
Mindez ugyanakkor nyilván aligha befolyásolja az ÁSZ-t, amely a hivatalosan benyújtott adatok alapján készíti a jelentését. Hogy ez mikor lesz végleges és nyilvános, arról nem adott információt a számvevőszék.
Az Állami Számvevőszék és az ellenzéki pártok viszonya már a választások előtt elmérgesedett. Az ÁSZ 663 milliós gigabüntetéssel sújtotta a Jobbikot a plakáttámogatások miatt, majd több ellenzéki párt is kapott milliós büntetést szabálytalan irodabérlés miatt. A Fideszt és a KDNP-t csak a választás után ellenőrizte az ÁSZ, amelynek elnöke Domokos László korábbi fideszes parlamenti képviselő.
(Borítókép: Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bejárata az V. kerületi Apáczai Csere János utca 10. szám alatt. Fotó: Róla László / MTI) | [
"Párbeszéd",
"Momentum"
] | [
"Momentum Mozgalom",
"Állami Számvevőszék",
"T. Számvevőszék"
] |
Szerinte a valódi kedvezményezettek részben az utóbbi években helyzetbe került bérlők lesznek (nekik csak tízszázaléknyi önrészt kell letenniük, mindenki másnak 20 százalékot), részben azok a spekulánsok, akik elegendő pénzzel rendelkeznek, és a bérleti joggal terhelten is megéri nekik vásárolni.
Ezt erősítette meg kérdésünkre Széplaki Tamás, egy nem az államtól, hanem magánszemélyektől bérelt területeken gazdálkodó, azaz közvetlenül nem fenyegetett kisalföldi agrárcég vezetője. Azt mondta, a kormánytöbbség már a lehetséges földvásárlók körének drasztikus szűkítésével blokkolta a földpiacot és lenyomta az árakat, azzal a céllal, hogy
a földet új, a Fideszhez hű tulajdonosi körnek játssza át.
A földárak jelenleg rendkívül nyomottak: Ausztriában nyolcszor-tízszer, de még Szlovákiában is átlagosan kétszer annyit kell fizetni egységnyi termőterületért, mint Magyarországon. Emiatt nem áll meg az az érvelés, hogy az államot nem éri kár, amikor piaci áron adja el az állami földeket: valójában az állami vagyon elkótyavetyélése zajlik, mivel a piaci viszonyok nem érvényesülnek, az árak a padlón vannak – ugyanakkor a most eladott földek néhány éven vagy évtizeden belül garantáltan megsokszorozzák az értéküket.
– A kormánypárt nem a családi gazdaságokat, hanem a saját társadalmi bázisát építi: minden településen lesz egy-két ember, aki a politika jóvoltából hozzájut az állami földekhez, és utána döntő befolyása lesz a térségben a jövedelmi viszonyokra, a foglalkoztatásra – fejtette ki Széplaki, hozzátéve: az eladásra kijelölt földek (egy konkrét esetben 70 hektár 180 millió forintért) a kisebb gazdálkodók számára elérhetetlenek. Számukra éppen a kedvezményes állami földbérlet jelentette volna a földhöz jutás lehetőségét.
Széplaki Tamás szerint "néhány bűnöző játékterévé vált az ország, akik most bandaháborúznak egymással".
Mint megjegyezte, a magyar államnak nagyjából 500 ezer hektárnyi termőföldje van, ennek egy része azonban természetvédelmi vagy egyéb okokból nem értékesíthető. Viszont a 380 ezer hektár meghirdetésével a kormány jóformán az összes forgalomképes állami termőterületet eladja. Szerinte az az érv sem igaz, hogy így védik meg a földeket a külföldiektől: a sokat emlegetett húszéves továbbértékesítési tilalmat csak egy bármikor megváltoztatható kormányrendelet tartalmazza.
Félelmeinek adott hangot Dorogi Árpád, a csaknem nyolcezer hektárnyi állami földön (több mint hatezer hektár szántón, illetve 1500 hektár legelőn) gazdálkodó Mezőfalvai Zrt. egyik közvetett tulajdonosa is. Mint lapunknak elmondta, a hozzájuk hasonló nagy bérlők többsége még mindig nem tudja, hogy az állam értékesíti-e a bérleményeiket, és nem is ismerik a szempontrendszert, ami alapján eldől, hogy melyik nagygazdaság földjeit jelölik ki eladásra, ami bizonytalanságot teremt (nemcsak a tulajdonosok, hanem a dolgozók között is – az utóbbiak többsége Mezőfalván tulajdonrésszel is rendelkezik a zrt.-ben).
Dorogi szerint a kedvezményes, hosszú távú bérlettel terhelt földeket közgazdasági értelemben nem kifizetődő megvenni, hiszen
az új tulajdonos termelni nem tud, a kedvezményes bérleti díj még a minimális kamatokat sem fedezi
(egy 100 hektáros terület vételára után évi 7-15 millió forintot kell a banknak kifizetni), a földalapú támogatás pedig a föld megművelőjéhez, vagyis a bérlőhöz folyik be.
– Ha Magyarország jogállam, akkor nincs okunk izgulni, hiszen bárki is a tulajdonos, a bérlethez nem nyúlhat hozzá. Akkor van baj, ha a kormánynak nem fontos a jogállamiság, és lehetővé válik a bérleti szerződések egyoldalú felbontása. Ebben az esetben a legnagyobb állatállománnyal rendelkező, legtöbb mezőgazdasági munkavállalót foglalkoztató nagygazdaságok tönkremennek – szögezte le Dorogi Árpád. Szerinte ezen az állam is hatalmasat bukik majd, ezek az agrárcégek ugyanis jelentős adóbefizetők, a magánföldvásárlók viszont – jellemzően őstermelőként – alig fizetnek közterheket. | [
"Fidesz"
] | [
"Mezőfalvai Zrt."
] |
A bányanyitás szempontjából tökmindegy, hogy a beruházó cég társtulajdonosa a Fidesz pártfinanszírozója volt-e. Ezt válaszolta, pontosabban ezért nem válaszolt érdemben a kft ügyvezetője arra kérdésünkre, a Madocsán a helyiek tiltakozása ellenére gigantikus kavicsbányát tervező szekszárdi Bet-Bau-ban tag Schumann Róbert azonos-e azzal a Schumann Róberttel, aki a Fidesz 2014-es pártmérlegében az 500 ezer forintnál többet adó adományozók között szerepel.
Ritkán látott egységbe kovácsolta a kavicsbánya terve a Tolna megyei Madocsa lakóit. A Bet-Bau Kft. egy kilométerre a lakóövezettől, a Duna-part és az árvízvédelmi gát közelében tervez kavicsbányát létesíteni, mint honlapjukon írják, egyelőre nem tudják mekkora bányaterületen, a kutatási terület mindenesetre jókorka, közel 140 hektár volt. A terület évente egymillió, azaz naponta 2750 tonna kavics kitermelésére ad lehetőséget.
A lakók szereveződnek, tüntetnek és népszavazást kezdeményeztek, mivel féltik a megélhetésüket, ami a mezőgazdaság, a lakóingatlanaikat, a nyugalmukat és a környezetet.
Korábbi cikkünkben azt is felsoroltuk, a Bet-Bau-ban érdekelt vállalkozók egyéb cégei hol nyertek közpénzes forrásokat, hogyan üzleteltek az állammal. Illetve pedzegettünk, hogy a Fidesz honlapjáról letölthető pártmérlegek között megtalálható 2014-es beszámolóban egymillió forintot adományozóként szerepel bizonyos Schumann Róbert neve is.
Éppen így hívják a Bet-Bau egyik tulajdonosát is. Kérdeztük a cégtől, hogy azonos-e a két férfi. Most megjött a válaszuk, amely szerint "a március 6-án feltett kérdése viszont a tervezett bányanyitás szempontjából irreleváns, erre Társaságunk részéről nem kívánunk reagálni".
[sharedcontent slug="cikk-kozepi-hirdetes"] | [
"Bet-Bau",
"Fidesz"
] | [] |
Súlyos pénzügyi visszaélés állhat Tóth József váratlan távozása mögött. Úgy tudjuk, a volt nagykövet elismerte tettét. Korábban is voltak hasonló ügyek nagyköveti szinten.
A karrierdiplomata ugyanis még korábbi athéni nagyköveti megbízatása alatt jogosulatlan anyagi haszonra tett szert a külképviselet egyik helyi ingatlanbérlési szerződése kapcsán – értesült több forrásból lapunk. Információink szerint a több mint két évtizedes külügyi pályafutása során a washingtoni nagykövetség első beosztottjaként is szolgált Tóth az athéni nagykövetség gazdasági felelősével együtt és vele összejátszva 25-35 ezer euró jogosulatlan bevételre tett szert. A visszaélést – amelynek információnk szerint a görög ingatlantulajdonos is részese volt – a külügy belső ellenőrzése tárta fel. Tóth Józsefet egyelőre nem tudtuk elérni.
Az athéni nagyköveti megbízatásából tavaly nyáron hazatért, majd augusztusban külügyi szóvivőnek és kommunikációs vezetőnek kinevezett diplomata értesüléseink szerint elismerte tettét. Mint a külügyi tárca múlt heti közleményében tudatta, Tóth József lemondott posztjáról és kormánytisztviselői jogviszonyáról.
A kínos ügyben írásban több kérdést intéztünk a Külügyminisztériumhoz, a Bem rakpartról azonban csak egy szűkszavú közlemény érkezett válaszként. Az újabb közlemény szerint a külügy rendszeres belső ellenőrzési mechanizmusa az athéni nagykövetség működésében gazdálkodási szabálytalanságokra derített fényt. A vizsgálat következményeként két kormánytisztviselő munkaviszonya megszűnt – az egyiké lemondással, a másiké pedig hivatalvesztéssel. A külügyi tárca feljelentést tett az illetékes nyomozati szervnél – derül ki a közleményből.
A külügyminisztériumi viszonyokat jól ismerő forrásaink szerint a volt szóvivő "rendkívül csúnya afférja" annyiban nem kirívó, hogy politikai színezettől függetlenül korábban is előfordultak nagyköveti szinten elkövetett pénzügyi visszaélések. A kiemelt fizetés és a poszttal járó széleskörű juttatások ellenére a rendszerváltás előtt és után voltak saját zsebre dolgozó misszióvezetők. Igaz, ehhez mindig kellett az adott nagykövetség gazdasági felelősének "aktív támogatása". Előfordult, hogy egy nagykövet eladta a szolgálati autót, és csak a vételár egy részét fizette be a követségi kasszába. S bár a nagykövetségeken viszonylag szabadon – így nem kevés csáberővel – sok készpénz és sok jármű "mozog", a szoros elszámolás és a rendszeres belső revízió miatt a "lenyúlások" előbb-utóbb mindig kibuknak - emlékeztetnek forrásaink.
| [
"Külügyminisztérium"
] | [] |
Várhatóan nettó 170 millió forintba kerül majd a 2013. január 1-jével létrejövő, 349 tagú Országgyűlési Őrség ruházata.
Az őrök zöld-fekete színű, bizonyos helyeken bordó díszítéssel ellátott egyenruhát viselnek majd – közölte csütörtökön az Országgyűlés Sajtószolgálata, amelyet annak kapcsán keresett meg az MTI, hogy az elmúlt időszakban több, az őrséggel összefüggő szerződés adatait is közzétették a parlamenti honlapon.
Az Országgyűlési Őrség gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat 2013. január 1-jétől az Országgyűlés Hivatala látja el, ezért a szervezet megalakulásával kapcsolatos kiadásoknak, így a ruházat beszerzésének fedezete is az Országgyűlés Hivatalához került.
Az őrség egyenruhája minden más fegyveres szervétől eltér majd formájában, kialakításában és színében egyaránt. A tervezést a honvédség és a rendőrség különböző szervezeteinek egyenruha-ellátásával, valamint hadtörténettel foglalkozó munkatársai, továbbá más szakértők is segítették – olvasható a sajtószolgálat tájékoztatásában, amelyben hozzáteszik: törekedtek arra, hogy az alapfelszerelés költsége ne haladja meg a más fegyveres szerveknél hasonló, reprezentatív feladatokat ellátó őrök ruházatára szánt keretösszeget.
Az Országgyűlési Őrség egyenruhája – írták – alapvetően zöld-fekete színű lesz, bizonyos helyeken bordó díszítéssel, az öltözetek pedig zubbonyból, nadrágból, valamint két garnitúra (vékony és vastag) alsó- és felső-aláöltözetből állnak majd. A többfunkciós egyenruhákból 390-et szereznek be, mindenki egy garnitúrát kap, továbbá rendeltek belőle 15 százalék tartalékot. Emellett méretre szabott társasági öltözetet is beszerez a hivatal. A díszelgési feladatokat is ellátóknak két öltönyt osztanak ki, a feladataikat döntően polgári ruhában ellátók viszont nem kapnak ilyen egyenruhát. Az őrség hivatásos állományának személyenként két – a feladataikat polgári ruhában ellátóknak egy – szolgálati gyakorló ruházatot is kiszállítanak.
A ruházatra fordított kiadások várhatóan nettó 170 millió forintot tesznek majd ki – közölték, jelezve egyúttal, hogy a parlamenti honlapon folyamatosan közzéteszik a beszerzéssel kapcsolatos szerződéseket. Az eddig nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, hogy például a többfunkciós szolgálati ruházat összesen 68,5 millió forintba, a társasági egyenruhák 25,3 millióba, a szolgálati gyakorlóruhák 18,8 millióba, a pólók 9,3 millióba, a fekete férfi félcipők 6,6 millióba, az egyenruha-kiegészítők pedig 16,6 millió forintba kerülnek. Utóbbi tételből 9,8 milliót egy paszománykészítőnek fizet ki a hivatal.
A Belügyminisztériumnak a napokban közzétett rendelettervezete szerint az Országgyűlési Őrségnél az "objektumvédelmi feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztások esetében az egészségi alkalmassági vizsgálatoknál férfiak esetében minimum 180 centiméter, nők esetében minimum 170 centiméter testmagasság a megkövetelt". Ezt a kritériumot azonban csak azoknál vennék figyelembe, akik a 2013. március 1-jét követően kerülnek be az őrségbe.
A parlament áprilisban az új országgyűlési törvény elfogadásával döntött arról, hogy 2013. január 1-jén létrejön az Országgyűlési Őrség, a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy az önálló költségvetési szervként működő őrségnek feladata lesz egyebek mellett a házelnök személyi védelme, az Országház és az Országgyűlési Irodaház biztosítása, tűzbiztonsági és protokolláris feladatok ellátása. | [
"Országgyűlés Hivatala"
] | [
"Országgyűlési Őrség",
"Országgyűlés Sajtószolgálata"
] |
Nagyjából egy hónapja minden előjel nélkül lemondott tisztségeiről és eladta részesedését az eszéki futballcsapatban Mészáros Lőrinc. A felcsúti milliárdos részesedése egy magántőkealaphoz került, amely mögött hivatalosan nem tudni, hogy ki áll, de nem nehéz megtalálni a kapcsolódási pontjait a Mészáros-birodalomhoz. A tranzakcióra a felcsúti Puskás Akadémia sikerei, egészen pontosan a csapat Európa Liga szereplése miatt volt szükség.
Mészáros Lőrinc tovább erősödött
"Meszaros: Osijek ide dalje", azaz "Mészáros: Hajrá Eszék" címmel számolt be június legvégén a horvát klub honlapja a csapat mögött álló cég tisztújításáról. Maga a tudósítás sok érdekességet nem tartalmazott, bár néhány dolog arra utalt, hogy a felcsúti milliárdos még inkább megerősítette pozícióit a horvát klubnál.
Az írás szerint – amit a helyi cégjegyzék is megerősít – a felcsúti milliárdos maradt az NK Osijek s.d.d. nevű vállalat felügyelőbizottságának elnöke, és szintén benne maradt a grémiumban Mészáros állandó üzlettársa és barátja, Szíjj László valamint Takács Mihály, a felcsúti futballakadémia igazgatója is. A horvát tagokat azonban lecserélték, két teljesen új ember került be a testületbe.
Ez önmagában azonban szinte egyáltalán nem érdekes, és még úgy sem feltétlenül alakítaná át az erőviszonyokat, hogy a cégnél a felügyelőbizottságnak láthatóan nagyon fontos szerepe van. Éppen ezért nem is ez volt a legfontosabb változás, hanem, hogy ezzel párhuzamosan Sakalj Ferencet nevezték ki a vállalat vezetőjének. Az már a cikkből nem, csak a helyi cégjegyzék egyik bejegyzéséből derül ki, hogy Sakalj valójában az igazgatóság elnöke lett, és önállóan képviselheti a vállalatot. Az igazgatóság másik három tagja, köztük a csapat társtulajdonosa, Mészáros Lőrinc befektetőtársa, Ivan Mestrovic pedig távozott az igazgatóságból.
Sakalj – akit a Direkt36 korábbi részletes portréja szerint ismerősei közül többen Szakály Ferencként ismernek – Mészáros Lőrinc helyi bizalmasa. Kezdetben tolmácsként segítette Mészáros horvátországi terjeszkedését, mostanra azonban már a felcsúti milliárdos minden ottani érdekeltségét ő vezeti. Kinevezése tehát elég egyértelműen Mészáros befolyásának további növekedésére utalt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc arab milliárdosokat ütött ki, amikor Eszékre érkezettHelyi üzlettársa olyan mentalitású partnert keresett, mint amilyen ő, és az azóta a klubhoz ömlő pénzzel sem lehet elégedetlen.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár egy hónapja épül a horvát Felcsút, jobb lesz, mint az eredetiSzükség is van a fejlődésre, mert itthon valami nagyon nem működik. Mészáros Lőrinc horvát csapata egyelőre mégis a magyar modellt követi.
Ahogy az NK Osijek honlapján megjelent cikk zárása is. Eszerint ugyanis a magyar klubtulajdonos a tisztújítást követően mindenkit megnyugtatott, hogy a megindult fejlesztések, így az új stadion és az utánpótlásnevelő-központ építése folytatódnak, a klub pénzügyileg stabil lábakon áll, normálisan működik.
Tíz nappal újraválasztása után lemondott
Június utolsó napjaiban tehát jól láthatóan semmi jele nem volt annak, hogy hamarosan újabb változások várhatóak, annak pedig végképp nem, hogy Mészáros Lőrinc alig néhány nap múlva kivonul az eszéki fociból. Pedig ez történt. A helyi cégbíróság alighogy bejegyezte az fb új összetételét, a felcsúti milliárdos július 9-én máris lemondott az elnöki pozícióról, amit Takács Mihály vett át tőle. Ami azonban ennél is érdekesebb, hogy
Mészáros minden jel szerint tulajdonrészén is túladott.
A történet itt válik kicsit nehezen követhetővé, a felcsúti milliárdos ugyanis nem közvetlenül birtokolta az eszéki focicsapatot működtető céget. A horvát cégregiszter pedig összességében elég transzparens, ám pont az NK Osijek s.d.d-nél nincsen feltüntetve, hogy kik a cég tulajdonosai.
Ez csak a vállalat konszolidált beszámolóiból derül ki, ami alapján az eszéki csapatot fenntartó NK Osijek s.d.d, többségi tulajdonosa egy ideje már a nagyon hasonló nevű NK OS d.o.o. Utóbbi vállalat ráadásul a közelmúltban még növelte is részesedését az eszéki fociban, hiszen egy éve még csak 67 százalékos tulajdonhányada volt leánycégében (pdf), az idén azonban már a 97 százalékot is meghaladta ez az arány (pdf).
Mészáros, és üzlettársa, Mestrovic tehát ezen a vállalaton (az NK OS d.o.o-n) keresztül közvetve tartották kézben az NK Osijeket, és itt jön az első csavar.
A cégben ugyanis nem csak ők ketten voltak tulajdonosok, hanem Szíjj László is.
Azaz Mészáros Lőrinc szövetségese, a legnagyobb hazai építőipari csoport, a közbeszerzéseken taroló Duna Aszfalt tulajdonosa, akinek a luxusjachtján Magyarország külügyminisztere az elmúlt napokat töltötte, nem csak úgy kapott egy helyet az eszéki klub felügyelőbizottságában, hanem társtulajdonos is volt.
A múltidő azonban nem véletlen, Mészáros Lőrinc ugyanis az fb-elnökség lemondásával párhuzamosan az NK OS d.o.o-ban meglévő részesedését is eladta. A felcsúti milliárdos helyére BÉTA Magántőkealap érkezett.
Elrejtett tulajdonos
Ami egyben azt is jelenti, hogy a részvénycsomag új végső tulajdonosát addig valószínűleg nem ismerhetjük, amíg valamiért fel nem tárja kilétét. A magántőkealapnak ugyanis épp az a legnagyobb előnye, hogy a tényleges tulajdonos könnyen elbújhat mögé. Az elérhető iratokból nem derül ki, hogy ki tette a pénzt az alapba, a nyilvánosság legfeljebb annyit tudhat meg, hogy ki kezeli ezt a pénzt. Jelen esetben azonban
utóbbi is elég ahhoz, hogy az új tulajdonost a Mészáros-Szíjj tandemhez lehessen kötni.
A még tavaly alapított Béta Magántőkealap kezelője ugyanis a Nukelus Zrt. A név valószínűleg még a pénzügyi berkekben mozgóknak sem mond sokat, mivel a vállalatot egészen idén március végéig teljesen máshogy hívták: MKB Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. volt a neve, és a tulajdonosa is az MKB Bank volt. Az az MKB Bank, amely jórészt szintén Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltsége.
Az alapkezelő azóta fele-fele arányban (közvetve) két fiatal bankárhoz került, akik azonban valószínűleg elég rutinosan mozognak banki és kormányközeli körökben is. Antal Dénes és Márkus Balázs korábban egyaránt a jegybanki alapítványi pénzek körüli kavarásnál tűntek fel, egy olyan cégben voltak vezetők, amelynek az volt a feladata, hogy a több tízmilliárdos alapítványi vagyont befektesse. Antal emellett korábban MKB-s kereskedő volt, Márkus pedig már azelőtt vezette az MKB Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt-t, hogy az a tulajdonába került volna.
Nem csak az MKB-s kapcsolat miatt tűnik azonban úgy, hogy nem került túl messze Mészáros Lőrinctől a horvát csapat. A felcsúti milliárdossal ugyanis három nappal az fb-tagságról történő lemondását követően jelent meg egy interjú a Nemzeti Sportban, ebben pedig egyáltalán nem úgy beszélt, mint aki épp megválni készül az Eszéktől. Szó szerint úgy fogalmazott, hogy
Az eszéki szerepvállalás nemcsak érzelmi, hanem üzleti kérdés is számomra, ebből a szempontból a horvát futball előrébb tart, 15-16 millió euróért értékesítettünk játékosokat az elmúlt évben, ami talán több, mint a teljes hazai NB I teljesítménye. Ha elkészülünk a saját stadionnal, úgy számolunk, hogy két éven belül önellátó, sőt profittermelésre is képes lesz az eszéki klub.
A Felcsút tehet mindenről
A megelőző személyi változások, a fenti nyilatkozat furcsa időzítése és az új tulajdonos ismeretlen háttere fényében első ránézésre elég nehezen érthető az egész kavarás. Valójában azonban van rá egy teljesen logikus magyarázat, ami azt is egyértelművé teszi, hogy
Mészáros Lőrinc nem jószántából adta el az Eszéket.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szabályai alapján ugyanis az általuk szervezett nemzetközi ligákban nem indulhat egyszerre két olyan csapat, amelyek között tulajdonosi összefonódás van. Sőt, az előírások szerint már arra sincs lehetőség, hogy egy sorozatban két olyan csapat rajthoz álljon, akiknél azonosítható egy döntő befolyással rendelkező személy, vagy szervezet, tehát olyan valaki, aki a két csapat esetleges mérkőzésének kimenetelére hatást gyakorolhat.
Márpedig bármilyen hihetetlen ez, Mészáros Lőrinc most ilyen (lehetett volna). Az Eszék ugyanis tavaly a negyedik lett a horvát bajnokságban, amivel kivívta az Európa Liga-indulás jogát: a második körben fognak bekapcsolódni a selejtezőkbe. Egy körrel később, mint a Puskás Akadémia, amely a magyar bajnokságban elért tavalyi harmadik helyével szintén kiharcolta az EL-szereplést.
Azaz előállhatott volna az a helyzet, hogy a Felcsút és az Eszék egymással találkozik. Bár Mészáros Lőrinc a felcsúti focicsapatot fenntartó cégnek nem a tulajdonosa, azt a helyi utánpótlás alapítvány, azaz maga az akadémia birtokolja, ám az alapítványt már ő vezeti kuratóriumi elnökként. Szóval döntő befolyással rendelkező személy. Ahogy tulajdonosként, és az fb elnökeként egyértelműen az volt az NK Osijeknél is.
Mészáros Lőrincnek tehát végső soron a Felcsút sikerei miatt kellett hátralépnie Eszéken.
Mindez egyébként a koronavírus-járvány miatt csak július 5-én dőlt el. A horvát bajnokság ugyanis elég későn indult újra, és az Eszék EL-szereplése csak akkor lett biztos, amikor a tisztújításról már beszámoltak. Így fordulhatott elő, hogy a pozíciójában frissen megerősített fb-elnök pár napon belül lemondott, majd a csapatot is eladta.
Az összeférhetetlenséget lapunknak a Mészáros csoportnál is megerősítették. A kommunikációs igazgatóságon elmondták: mivel Mészáros Lőrincnek a Puskásnál is van szerepe, a szabályoknak csak úgy tudott megfelelni, ha az egyik helyen lemond, ezért távozott az eszéki fb-ből. Az igazgatóságot kérdeztük a tulajdonosváltásról, az NK OS új tulajdonosáról, illetve annak hátteréről is. Utóbbira azonban csak azt általános választ kaptunk, hogy a magántőkealapoknál nem lehet tudni, ki áll mögöttük, mivel ez nem nyilvános.
Az UEFA meggyőzhető
Pedig a legfontosabb kérdés valószínűleg ez, és nem lenne meglepő, ha az UEFA-t is érdekelné a végső tulajdonos kiléte, így végül a tőkealapnak és a mögötte álló(k)nak színt kellene vallania. Mészáros Lőrinc egyébként volt már hasonló helyzetben: néhány évvel ezelőtt a hazai versenyhivatal ítélte meg úgy egy összeolvadást követően, hogy a felcsúti milliárdosnak túl nagy befolyása lenne a hirdetési piacon, és ezért el kellett adnia két rádióját. Akkor az érintett médiumok a kényszerű eladást követően sem kerültek távol tőle, hiszen azokat Szíjj László egy cége vásárolta meg.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA versenyhatóság rászólt, ezért Mészáros Lőrinc eladta rádióját az üzlettársánakSzíjj László vette meg a balatoni Part FM-et, miután Mészáros Lőrincnek meg kellett válnia tavalyi szerzeményétől.
Egy hasonló megoldás valószínűleg az UEFA-nak is tökéletesen megfelelne, hiszen azt semmi nem tiltja, hogy máshol együtt üzletelő barátok birtokoljanak azonos ligában induló csapatokat. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen helyzeteket az európai szövetség amúgy is hajlamos elég nagyvonalúan kezelni. Tavaly például az okozott nagy felhördülést a nemzetközi klubfutballban, hogy az EL csoportkörében összesorsolták a Salzburgot, és a Bajnokok Ligájában éppen tegnap elődöntőző Lipcsét. A két csapat pedig egyaránt a Red Bullhoz kötődik, csak éppen az energiaital-gyártónak sikerült úgy trükköznie a tulajdonviszonyokkal, hogy az UEFA azt elfogadja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan ügyesen trükközött a Red Bull, hogy európai futballbotrány lehet belőleEgymás ellen játszik az Európa Ligában az osztrák energiaital-gyártó két csapata, és ennek két másik klub ihatja meg a levét.
Mindenesetre a mostani események elgondolkodtatóak lehetnek a Mészáros Lőrinc számára, akiről még néhány hete is azt lehetett hallani, hogy további futball-befektetésekben gondolkodik. Július végén a 444 szemlézte a Der Standard pletykarovatban megjelent cikkét, miszerint a felcsúti milliárdos is aközött a három üzletember között van, akik bejelentkeztek az anyagi gondokkal küzdő, de a helyi élvonalban szereplő osztrák Mattersburgért.
Vállalat eszék Mészáros Lőrinc NK Osijek Puskás Akadémia Szíjj László uefa Olvasson tovább a kategóriában | [
"NK Osijek"
] | [
"NK OS d.o.o",
"Nemzeti Sport",
"NK Osijek Puskás Akadémia",
"Európai Labdarúgó-szövetség",
"BÉTA Magántőkealap",
"MKB Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"MKB Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt-t",
"MKB Bank",
"Part FM",
"NK Osijek s.d.d",
"Mészáros csoport",
"Puskás Akadémia",
"Béta Magántőkealap",
"Duna Aszfalt",
"Nukelus Zrt.",
"Red Bull"
] |
Életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott a Prisztás-gyilkosság miatt már jogerősen tizenöt évre ítélt Portik Tamásra az Aranykéz utcai robbantás, a Fenyő – és Cinóber-merénylet összevont büntetőperében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – értesült a PestiSrácok.hu. A Fővárosi Ítélőtáblára benyújtott főügyészi fellebbezés szerint az alvilági leszámolások egyik kulcsfigurája, Portik Tamás tudta, hogy az 1998-as belvárosi merényletben az olajügyek koronatanúján kívül más embereket is megölhet, illetve megsebesíthet és ennek tudatában fizetett a végrehajtásért Rohácnak.
Benyújtotta fellebbezését a Fővárosi Ítélőtáblára a Fenyő- és Cinóber-gyilkosság, valamint az Aranykéz utcai robbantás ügyében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Csiha Gábor, a főügyészség szóvivője. Emlékezetes, a három leszámolásos gyilkosságot, az Aranykéz utcai robbantást, a Fenyő- és a Cinóber-merényletet is magába foglaló maffiaper egyik vádpontja szerint 1996 decemberében az alvilágban Cinóberként ismertté vált Domák Ferencet lőtte fejbe a szlovák Jozef Rohác, a cselekmény felbujtója pedig az olajügyletek miatt korábban ismerté vált Energol Rt. két korábbi igazgatója, Portik Tamás és Ferencsik Attila volt. A vád tartalmazza azt is, hogy Jozef Rohác egy "ismeretlen" személy megbízásából 1998. február 11-én kora este Budán, a Margit utca forgalmas kereszteződésében közvetlen közelről, géppisztollyal lelőtte Fenyő János médiavállalkozót, a VICO-vállalatcsoport vezetőjét. Az ügyészség szerint bűntársa Ladislav Trnka volt, aki a vád szerint a sofőr volt és Jozef Rohácot a tetthelyre vitte. Noha van olyan tanúvallomás a nyomozóhatóság birtokában, miszerint egy ismert közszereplő Portik Tamással közösen döntött a médiavállalkozó haláláról, őket még csak meg sem gyanúsították a bűncselekménnyel. A harmadik vádpont szerint 1998. július 2-án Jozef Rohác egy autóba rejtett pokolgép működésbe hozásával megölte Boros Józsefet és másik három járókelőt. A cselekményre az ügyészség szerint Portik Tamás adott utasítást, mert Boros József Károly terhelő vallomást tett rá és cégtársaira az olajügyekkel kapcsolatban, valamint elsőként hozta összefüggésbe nevét Prisztás József vállalkozó 1996-os meggyilkolásával.
Tizenhárom évet kapott első fokon
A maffiaperben március 31-én hirdetett elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék. A bíróság akkor előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása és az Aranykéz utcai robbantás miatt Jozef Rohácot, a magyar és a szlovák alvilág rettegett bérgyilkosát. A Cserni János által vezetett bírói tanács azt is kimondta, hogy utóbbi ügyben Portik Tamás volt Rohác megbízója, ám azt nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani a bíróság szerint, hogy Portik tudta, milyen módszerrel végzi ki az elsőrendű vádlott az olajügyek koronatanúját, Boros Tamást, így őt a bíróság előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt tizenhárom évi fegyházbüntetéssel sújtotta. A Fenyő-ügy feltételezett bűnsegédjét, Ladislav Trnkát és a Cinóber-gyilkosságban felbujtóként vádolt Ferencsik Attilát – Portikkal és Roháccsal együtt – a törvényszék bizonyítottság hiányában felmentette. A döntés után az ügyészség és a védelem is bejelentette, fellebbezni fog az ítélet ellen.
Megoldatlan maradt a Cinóber-gyilkosság
A Cinóber-ügyben a fellebbviteli főügyészség álláspontja az, hogy nincsenek olyan rendelkezésre álló bizonyítékok, amely alapján egyértelműen lehetne bizonyítani, hogy Ferencsik Attila és Portik felbujtására Rohác lőtte fejbe Cinóbert. A szóvivő hozzátette, így ebben az ügyben nem osztották az elsőfokú ügyész, Csicsák Zoltán álláspontját és a fellebbviteli főügyész Ferencsik vonatkozásában az elsőfokú ügyészi fellebbezést visszavonta. Ez azt jelenti, hogy mivel a negyedrendű vádlott csak a Cinóber-merényletben állt bíróság előtt, megúszta a maffiapert. Ezzel az üggyel kapcsolatban az a jogi álláspontja még az ügyészségnek, hogy a Domák-ügyben a felmentő rendelkezés mellőzését kérik a táblabíróságtól, hiszen a Fenyő- és a Boros-merénylet kapcsán Portik és Rohác is több ember megölésével van megvádolva, így a Cinóber-ügyben nem kell külön felmenteni őket – mondta Csiha Gábor.
Életfogytiglant kérnek Portikra
A Fenyő-gyilkosság vonatkozásában a szóvivő kifejtette, hogy azt kérik a táblától, helyezze hatályon kívül a bűnsegédlettel vádolt, majd nem jogerősen bizonyítottság hiányában felmentett Ladislav Trnka ítéletét, mivel olyan eljárási hibák történtek az ő esetében, amit nem lehet másodfokon korrigálni. Trnkát annak ellenére mentették fel, hogy az ügyészség szerint egyértelmű bizonyítékok, DNS-minták vannak arra nézve, hogy a másodrendű vádlott részt vett a médiavállalkozó megölésében. Portik Tamás kapcsán, aki Boros József Károly megölése miatt lett kimondva bűnösnek, azt kindítványozta a főügyészség, hogy a Fővárosi Ítélőtábla pontosítsa a minősítést, mivel szerintük az Energol-vezér által elkövetett bűncselekmény – Rohácéhoz hasonlóan – előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés. Portik esetében a főügyészség emiatt azt indítványozta, hogy a tábla őt életfogytig terjedő szabadságvesztésre ítélje őt. Az ügyészségnek ugyanis meggyőződése, hogy az energolos tudta, Rohác a robbantással más embereket is megölhet, illetve megsebesíthet és ennek tudatában fizetett a végrehajtónak. Ennek igazolására nyilvánvalóan azokra a tanúvallomásokra támaszkodnak indítványukban, amelyeket Portik korábbi bizalmasai, üzlettársai tettek. Emlékezetes, az alvilág bankárának gúnyolt Lakatos András például azt állította tanúvallomásában, hogy 1998 nyarán, az Aranykéz utcai robbantás előtt néhány nappal Bécsben találkozott Portik Tamással és Jozef Roháccsal. A találkozón elhangzott, hogy a két férfi arról beszélt, Borost fel fogják robbantani, a bűncselekményt pedig Rohác – dupla pénzért -fogja elkövetni, mivel "mások is meg fognak sérülni".
Nem egy sima leszámolás volt
Arra, hogy Portik tudta, a véres merénylet ártatlan áldozatokat is szedhet, a költségvetési csalással és vesztegetéssel is vádolt diszkópápa, Vizoviczki László is beszélt korábban a bíróságon. A 250 milliós óvadék ellenében nyáron házi őrizetbe helyezett Vizoviczki szerint ez nem egy egyszerű leszámolás, hanem erődemonstráció is volt. A diszkócsászár azt állította, hogy az energolos neki egy megbeszélésen már 1997-ben elárulta, fel fogja robbantani Boros Tamást. Állítólag Portik neki azt is hangsúlyozta, hogy tudja, Boros szembe mer vele szállni, de“hatásosan és látványosan meg fogja oldani ezt a helyzetet", majd hozzátette: “ha felrobbantja ezt a köcsögöt, az összes embere szét fog széledni". Az éjszaka császára szerint annyi nem lett volna elég, hogy egy sötét utcában lelövik az áldozatot, mert az nem lett volna eléggé elrettentő a csoport többi tagja számára. De Vizoviczki szerint még a Fidesznek is üzenet volt a robbantás. Többen azt is gondolják, hogy a merénylet hátterében még az is állhatott, hogy megrendítsék Pintér Sándor belügyminiszter székét. Korábban is volt arra próbálkozás, hogy Pintért félreállítsák, legalábbis ezt állította egyik tanúvallomásában a volt Conti Car-főnök, Radnai László, aki ugyancsak tanúként szerepel több Portik-ügyben is. Elmondása szerint az 1996-os alvilági robbantások, leszámolások egyik oka az volt, hogy Portik Tamás a támadásokat és az ezzel járó zavarkeltést azért erőltette, hogy ha túl sok ilyen eset történik, akkor leváltják a rendőrfőkapitányt és a rendőri vezetőket, így majd pozícióharc indul a rendőrségen belül, s leszállnak az olajos ügyekről. Portik terve bejött, mivel Pintért 1996 végén le is váltották a főkapitányi posztról.
Címlapfotó: PestiSrácok.hu | [
"Energol Rt."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék",
"Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség"
] |
Koronavírusos lett a beruházó egyik dolgozója, ezért karantént rendeltek el, és emiatt az eredeti ütemterv veszélybe került. Ezzel indokolta az áremelkedést a megrendelő és a kivitelező. Utóbbi nem más, mint a West Hungária Bau Kft. és Garage Ingatlanfejlesztő Kft. párosa. Az egykori királyi pénzügyminisztérium újjáépítésének költsége ezzel már 19 milliárd forintra nőtt.
Előre nem látható okok miatt nőtt az összege annak a keretmegállapodásnak, amelyet még 2019-ben kötöttek a felek: az állami tulajdonú PM-TÉR6 Beruházásszervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. megrendelőként, valamint a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft., mint kivitelezők.
A megbízás értelmében a két cégnek az akkor még Nemzetgazdasági Minisztérium, ma Pénzügyminisztérium Szentháromság tér 6. szám alatti épületének kivitelezéséhez kapcsolódó feladatokat kell elvégeznie az I. ütem 2. konzultáció keretében:
bontási munkák (folytatása) főbb tételek: 2925 m2 tetőszerkezet bontása és ideiglenes védelme, 3221,9 m3 főfal, válaszfal nyílás bontás, 150 tonna acélgerenda kibontása, 1578 m3 födémbontás,
rizalit visszaépítése: 960 m2 vasbeton fallal, 288 m2 födémmel, tetőfedéssel,
homlokzati bontási munkák 5700 m2-n, mint vakolatleverés, bádogozás bontás,
2 trafóhelyiség kialakítása.
Mindezt eredetileg 2,8 milliárd forintért vállalta a két cég, amelyek közösen pályáztak. Most azonban szerződésmódosításra került sor, amelyet május 25-én írtak alá a felek. Az uniós közbeszerzési értesítőből kiderül, hogy
a koronavírusra hivatkozva az eredeti ár majdnem másfélszereséért, nettó 4,1 milliárd forintért dolgoznak a továbbiakban a kivitelezők.
Az indoklás a szokásos módon indul: előre nem látható körülmények léptek fel – majd szokatlanul folytatódik:
“Az ajánlat műszaki tartalmú vizsgálatát végző szakértőjének egy munkatársa koronavírus fertőzött lett, közvetlen kollégái, illetve ajánlatkérő vele kapcsolatban álló munkatársai tekintetében karantén vált szükségessé. Ezen előre nem látható események sorozata okán az eljárás lebonyolítása súlyos nehézségekbe ütközött, megszakítással fenyegetve ezzel a teljes projekt tervezett műszaki ütemezését.
Az eljárás és a projekt fenti, előre nem látható akadályoztatása miatt műszaki leállás és veszteség megelőzése érdekében a jelen szerződés módosítása biztosítja a kivitelezés folyamatosságát, a közpénzek hatékony felhasználását és a munkahelyek védelmét."
Az nem derül ki a szövegből, hogy a járvány pontosan miért vezetett ahhoz, hogy további 1,3 milliárd forintot költsenek a beruházásra.
Több cikkben is foglalkoztunk már azzal, milyen tetemes összeget emésztenek fel a Pénzügyminisztériummal kapcsolatos munkálatok. A tárca új, Szentháromság tér 6. szám alatt található ingatlanának kivitelezésére eddig összesen 18 milliárd forintot fordítottak, amely most 19,3 milliárdra nőtt.
Már 18 milliárdnál tart a Pénzügyminisztérium újjáépítése a Várban, de még nincs vége Az uniós közbeszerzési értesítő legújabb számában megjelent tájékoztató szerint a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. és a West Hungária Bau Építőipari (WHB) Kft. a Pénzügyminisztérium műemléki épületrekonstrukciójának második ütemét 7,2 milliárd forintért végzi el. Ebből többek között 160 négyzetméter ólmozott üvegablak, 275 négyzetméter falikárpit, és 93 csillár készül el.
Legutóbb tavaly októberben írtuk meg, hogy négy reprezentatív terem lesz az új intézményben 2 milliárd forintért, korábban pedig arról számoltunk be, hogy az első ütemre vonatkozó közbeszerzés keretösszege nettó 9,8 milliárd forint volt, a kivitelezés második ütemében pedig további 7,2 milliárd forintot költenek az egykori királyi pénzügyminisztérium műemléki rekonstrukciójára. Mindkét tendert a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. kettőse nyerte.
A két szereplő közül a WHB ismertebb, az Átlátszó is számos alkalommal számolt be a cég közbeszerzési sikereiről.
Többek között ők építkeznek a Városligetben: mélygarázst építenek 7,6 milliárdért, emellett a dubaji világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek, de érintettek a szegedi és a soproni uszoda kivitelezésében, és benne voltak a vizes vb egyes projektjeiben, valamint a Bozsik stadion építésében is.
A WHB az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában van. A cég 2019-es éves beszámolója még nem elérhető, de 2018-ban 50, 2017-ben pedig 41 milliárdos nettó árbevételük volt, 7,3 illetve 5 milliárd forint adózott eredménnyel.
Arról, hogyan profitálnak kormányközeli cégek a folyamatosan dráguló állami beruházásokon, itt írtunk részletesebben.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Rizalit alatti gépészeti akna falegyenének kialakítása (forrás: ter6.hu)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Pénzügyminisztérium",
"West Hungária Bau Kft."
] | [
"West Hungária Bau Építőipari (WHB) Kft.",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Opten Kft.",
"PM-TÉR6 Beruházásszervező és Lebonyolító Nonprofit Kft."
] |
Mali Zoltán egy 2010-es ügy folyományaként nem jogerősen egy év hat hónapot kapott, két évre felfüggesztve. És ha marad az ítélet másodfokon is, akkor ezen túlmenően meg kell fizetnie a központi költségvetést ért mintegy 9 milliós kárt. A bíróság szerint az adócsalást egy azóta felszámolt cég, a Kelet-Ormánság Innovációs Kft. (K-OI Kft) követte el. Mali szerint ellenlábasa próbálja besározni.
Drávapiski polgármestere az Átlátszónak a múlt heti határozatról úgy nyilatkozott, hogy az meglepte őt, nem erre számítottak, a határozattal szembeni fellebbezésüket pedig már be is jelentették, és biztosak a másodfokkal kapcsolatban: felmentésre számítanak. Mali Zoltán azt mondja, volt már 10-12 ügy ellene, ami ebből a "feljelentői körből" érkezhetett, és végül másodfokon azokban is felmentették, amelyekben első fokon elmarasztalták. Ebben az ügyben pedig tökéletesen ártatlan – állítja.
Ha azonban másodfokon mégis elítélik, akkor mindezeken túl a választott tisztségét is elveszíti, miután Drávapiski önkormányzatát képviselte polgármesterként a K-OI Kft-ben – ebben az esetben ugyanis olyan büntetőügyben születik jogerős elmarasztaló ítélet Malival szemben, amelyben a polgármesteri hivatásával összefüggésben követett el bűncselekményt, ezzel pedig megszűnik a megbízatása.
Mali Zoltán mindenesetre lapunknak azt hangsúlyozta, hogy a most a bíróságon ellene valló Illés Attila abban az időszakban éppen a K-OI Kft. ügyvezető igazgatója volt – ezen túl pedig Drávpiski külsős alpolgármestere. A polgármester és volt helyettese viszonya évek óta köztudottan igen rossz – Mali szerint a vádat nem is támasztja alá más, csak a haragosának nyilatkozata.
A kft-t annak idején Illés ötletére alapították – ezt Illés is elismerte -, azzal a céllal, hogy vállalkozási tevékenységet tudjanak végezni, külsős megbízásokat vállalni, amelyek hasznát aztán a falura fordítják. A cégben az alapításkor Drávapiski önkormányzata volt a többségi tulajdonos, 49 százaléknyi üzletrészen osztozott öt magánszemély.
A 2010-es adócsalási ügy egy másik céggel kötött üzletről szól, bizonyos számlák befogadásáról, valamint a bevétel utáni áfa meg nem fizetéséről – a hatóságok 8,9 millió forintot keresnek rajtuk.
Mali szerint ugyanakkor ennek a cégnek több számlát is kiállított a KO-I Kft., a cég pedig fizetett is – csakhogy nem neki, hanem közvetlenül Illésnek, aki szerinte a pénzt eltette, a számlák pedig nem kerültek be a könyvelésbe. Akárhogy is volt, a K-OI Kft-t 2012-ben felszámolták, a 2010-es ügyek pedig elaludtak – egészen 2014-ig.
Illés Attila viszont azt állítja, hogy Mali az ő háta mögött dolgozott afféle számlagyárosként az általa vezetett K-OI-t használva, valótlan tartalmú számlákat állítva ki, az ő aláírását pedig a papírokra hamisította. Illés szerint neki fogalma sem volt semmiről, a második, a K-OI-t érintő, a számvitel rendjének megsértése miatt indított 2014-es eljárásig nem is tudott erről a gyanúról, és az eljárásról sem.
Illés azt állítja, csak a 2014-es nyomozás újraindulásakor értesült az ügyről, abban ugyanis először őt is meggyanúsították. Ekkor jelezte, hogy őt meg sem hallgatták 2011-ben, szerinte akkor épp emiatt nem vezetett eredményre az eljárás. Most viszont Malira terhelő vallomást tett, emiatt ennyi idő után is újra elindult a régi áfcsalásos büntetőügy nyomozása.
A történethez tartozik, hogy
Illést 2014-ben a K-OI kapcsán jogerősen elítélték a számviteli szabályok megsértése miatt, mivel nem tudta bemutatni a cég könyvelési anyagait az időközben elindult felszámolás vezetőjének. Mali Zoltán szerint csak Illés tudhatja, ezek a papírok hol vannak – a fentiek alapján talán nem meglepő, hogy Illés szerint viszont éppen a polgármester tüntette el az iratokat.
Mali azt mondja, nem igaz a vád a számlagyárról: a számlákat befogadó cég tulajdonosai is azt vallották a bíróságon, hogy tényleges munkavégzés történt, melyet ők rendeltek meg és ki is fizettek a drávapiski K-OI Kft.-nek.
Illés szerint viszont egyáltalán nem volt munkavégzés vagy valós megrendelés, csak kamu megrendelések és a számlák voltak, az áfacsalás céljából, ezek után pedig két dolog maradt: a meg nem fizetett 9 milliós adó, és a büntetőügy, amelyben Malit most elmarasztalták.
Illés az Átlátszónak elmondta, hogy az ellene szóló 2014-es jogerős ítélet után a rá kiszabott 120 nap közmunkát már ledogozta, az áfacsalás gyanújáról pedig csak a második, 2014-es eljárásban értesült.
Mali ezzel szemben azt állítja, hogy volt barátja, mostani haragosa igenis nyilatkozott a 2011-es eljárásban, csak akkor még az igazat mondta, és mellette tanúskodott, de azóta összevesztek. Mali szerint amióta Illés a haragosa lett, számtalanszor feljelentette már különböző ügyekben – ezek egyike jutott el most az első fokú ítéletig.
Illés Attila ezzel szemben nemcsak abban biztos, hogy Malit másodfokon is elítélik, hanem abban is, hogy valójában az ismertnél akár tízszer nagyobb volumenű csalássorozatról lehet szó. Akárhogy is, hamarosan jogerős ítélet tesz pontot a zavaros ügy végére, s azzal az is eldől, lesz-e időközi polgármester-választás Drávapiskiben.
Babos Attila (Szabad Pécs)
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Kelet-Ormánság Innovációs Kft."
] | [
"KO-I Kft.",
"Szabad Pécs",
"K-OI Kft",
"K-OI Kft.",
"K-OI Kft-ben"
] |
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPUS GLOBAL Nyrt. közzétette évközi (IFRS szerinti) konszolidált pénzügyi kimutatását a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A társaság idei első féléves mérlegfőösszege 50,383 milliárd forint, amely 2,3 milliárddal magasabb a 2017 év véginél, az adózás előtti eredmény 300 millió forint, míg az átfogó jövedelem 167,7 millió forint.
A beszámoló szerint az első félévi üzemi eredmény (EBIT) 886 millió forint, míg a teljes cégcsoport üzleti eredményességét még jobban bemutató EBITDA 1,682 milliárd forint (ez 2017 első félévéhez képest 396,7 millió forintnyi, 19 százalékos csökkenést mutat).
Az euróárfolyam jelentős emelkedése miatt az átértékeléseket követően 2018 első félévében 119,6 milliós adózott eredményt ért el csoport szinten a holding.
A OPUS GLOBAL részvények kapitalizációja 2018 közepén meghaladta a 225 milliárd forintot – ez 416 százalékkal magasabb a pont egy évvel korábbi 43,6 milliárdnál.
A tervek szerint az OPUS-csoport saját tőkéjét jóval 100 milliárd forint fölé emelő tőkeemelés-sorozat várhatóan november 30-ával lezárul. Ennek során olyan termelő vállalatok kerülnek a társaság érdekeltségébe, amelyek jelentősen növelik az OPUS-csoport várható eredményét és profittermelő képességét, illetve javítják a tőkeszerkezetét - közölte az OPUS GLOBAL Nyrt. A társaság menedzsmentjének célja változatlanul az eredmények maximalizálása a cégcsoporton belüli portfóliók és erőforrások optimalizálásával, valamint a szinergiák kihasználásával.
| [
"OPUS GLOBAL Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde"
] |
A Strasbourgi bírósághoz fordul több hortobágyi gazda is, mert a Kúria is helybenhagyta a sokat vitatott földpályázat eredményeit. Évtizedek munkája megy kárba.
Semmilyen szabálytalanságot nem állapított meg a napokban a Kúria a Hortobágyi Nemzeti Parkban (HNP) óriási vihart kavart földhaszonbérleti pályázatok elbírálásakor. A döntés nem okozott nagy meglepetést, csak a vérmesebbek remélték, befolyásolja a bírói határozatot, hogy még az Európai unió csalás elleni hivatala is több kivetnivalót talált a döntésekben. Annak ellenére sem marasztalta el a legfelsőbb bírói szerv a nemzeti park felelőseit, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) korábbi vizsgálata megállapította, hogy legalább 14 esetben fel kell bontani a 2014-ben kötött földhaszonbérleti szerződéseket és az érintett földeket újra kell pályáztatni. Ezenkívül 428 nyertes pályázatból 92 esetben tett észrevételt, az 590 haszonbérleti szerződés közül pedig 112-őt kifogásolt a Kehi.
A Kúria szerint azonban a HNP jogszerűen és szabályosan járt el a haszonbérleti szerződések megkötésénél.
Tudatosan úgy alakították ki a pályázati rendszert, hogy "szabályosan, jogszerűen" lehessen a haveri körnek átjátszani a haszonbérleteket, hiszen ha olyan a törvény, hogy ellophatom a szomszéd krumpliját, akkor a bíróság sem ítélhet el - jegyezte meg lapunk érdeklődésére Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, szakpolitikus. A gazdák egy csoportja nem nyugodott ebbe bele és az alkotmánybírósághoz fordul, de emellett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is készül egy beadvány. A kormányzat ugyanis felszámolta az előhaszonbérleti jogot. Így több ezer hektár legelőtől fosztották meg a gyakran évtizedek óta a területet rendben tartó gazdákat. Az ellenzéki politikus azért is nevezte felháborítónak az ügyet, mert semmilyen következménnyel nem járt, hogy egyesek hamis állatlétszámot jelentettek be, de akadt néhány jogerős bírói megrovás fiktív lakcím bejelentés miatt is. Gőgös tudomása szerint ezektől az új bérlőktől sem vették vissza a területet. Eddig egy olyan bérlő adott vissza legelőt, aki évek óta Nagy-Britanniában él és egy polgári per hatására inkább lemondott a területről. Akadnak persze debreceni, nyíregyházi, budapesti "állattartók" is, és lehetett néhány tucat kacsával, vagy sertéssel is több száz hektárnyi legelőhöz jutni. A nyertesek között található volt bankártól fideszes polgármesterig, ügyvéd, műkörmös, fodrász, csak juhász, szarvasmarha tartó alig - panaszolták a helyi gazdák. Akár ezer hektár is lehet, ahol évek óta nem járt állat, bár az is szakmai nonszensz, hogy a kiírás szerint 2 év alatt kell beállítani a jószágot legeltetni, miközben ennyi idő alatt tönkremehet a legelő - tette hozzá Gőgös Zoltán.
Sokan féltek, hogy éhen vesznek az állataik, vagy áron alul el kell adniuk a jószágot - említette a Népszavának Mavranyi Zsigmond, berettyóújfalui juhász. Erre csak azért nem került sor, mert jó néhány új bérlő, nem is titkolta, hogy csak a hektáronként 160 ezer forintos uniós támogatás miatt pályázott és nincs is szándékában állatokkal bajlódni. Ezek közül viszont többen is hallgatólagosan megengedték, hogy a régi bérlők legeltethessenek a volt területükön.
Mavranyiéknak nem volt ilyen szerencséjük. A 415 birkájával és nemzedékek alatt felhalmozott tudásával harmadszori nekifutásra 30 hektárt nyert a pályázaton, ami messze nem elég ennyi jószágra, ennek legalább a hétszeresére lenne szüksége. Másik két hoppon maradt gazdával polgárjogi társaságot alakítottak, de a hasonló bennfentes társaságokkal ellentétben nem nyertek. Ráadásul az új bérlő, aki Mavranyiék volt területét elnyerte, még úgy sem engedi legeltetni a juhászt, hogy fizetne érte. Az elmúlt három évben nem ellethetett a gazda, mert legelő híján a vemhes anyajuhok elhullottak volna.
Az indulatok nem csillapultak, de egyre kevesebben mernek a nyilvánosság elé állni, mert "figyelmeztetik" őket, hogy ne ugráljanak. A juhász hangsúlyozta, ő nem hallgat el, mert ha őt tönkre is tették, legalább a családi vállalkozásban vele dolgozó fiának és két unokájának a jövőjét szeretné megvédeni.
Bihari Tamás | [
"Kúria",
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] | [
"Emberi Jogok Európai Bírósága",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Európai unió"
] |
A Magyar Nemzet birtokában lévő, szlovákiai munkaerő-toborzást igazoló szórólapokból kiderül: a Hankook nem közvetlenül saját maga alkalmazta volna (vagy alkalmazná) a külföldi munkásokat. A dolog ennél bonyolultabb. A szlovákiai cég ugyanis munkásokat toborzott, de azokat nem kiközvetítette – volna – a Hankooknak, hanem kölcsönadta volna. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a szlovákiai munkások a munkaerő-kölcsönző cég alkalmazásában állnak, a Hankook pedig ennek a kölcsönző cégnek fizetheti a szerződési díjat. Az összegből a szlovák vállalkozás kifizeti a munkásait, befizeti utánuk a közterheket – természetesen Szlovákiában.
Hutera Erzsébet, a Hankook kommunikációját intéző PR-cég felelőse lapunknak elmondta: összesen 14 szlovákiai származású magyar munkavállalójuk van. Állítása szerint őket nem Szlovákiából kölcsönzik, hanem saját munkavállalóként foglalkoztatják.
A Hankook által közöltekkel ellentétben áll a már említett szórólap. Ezen az olvasható, hogy a szlovákiai munkavállalók a RANI Slovakia nevezetű munkaerő-kölcsönző cégnél jelentkezhetnek Dunaújvárosba, gumigyári munkára. Felhívtuk a RANI Slovakiát is; a cégnél először egy hölggyel beszéltünk, aki elmondta: valóban kaptak felkérést a Hankooktól munkaerő-toborzásra, de hogy ez hány főre vonatkozott, arról nem árult el semmit. Ezek után a cég vezetője szólt a telefonba, de miután bemutatkoztunk neki, letette a kagylót.
Elutaztunk a szlovák oldalon fekvő Révkomáromba, és kérdezősködni kezdtünk. Helyi ismerősökre bíztuk magunkat, de az odavalósi gumiszerelők is közlékenyek voltak. Ők úgy tudják, a Felvidékről összesen négyszáz embert akart összeszedni a RANI Slovakia a Hankook részére. Mint elmondták, a toborzás az utóbbi napokban "valamiért leállt". Ha ezzel a négyszáz fővel és munkaerő-kölcsönzéssel számolunk, akkor igen tetemes összeg kerülné el a magyar államkasszát. A körülbelül 130 ezer forintos havi bruttó fizetés mellett ugyanis a munkáltató még különböző jogcímeken körülbelül 75 ezer forintos közterhet is köteles befizetni a büdzsébe. Ha ezt megszorozzuk 400-zal, havi harmincmillió forintról beszélhetünk; ez éves szinten 360 milliós tétel. Ekkora összeg vándorolna ki Magyarországról, nem beszélve a munkabért terhelő személyi jövedelemadóról és a társadalombiztosítási díjról. Ezekkel együtt nagyjából 800 millió forint eshetne ki a magyar büdzséből.
Az ellentmondó tények azonban nem segítenek a kiigazodásban. Igazolni tudjuk, és a RANI Slovakiánál is elismerték, hogy toborozni kezdtek a Hankooknak. A Hankook azonban tagadja, hogy a kölcsönző cégtől kölcsönöztek volna. Komáromban úgy tudják, négyszáz szlovákiai magyart keresett a RANI Slovakia. A Hankook viszont 14 emberről, ráadásul nem kikölcsönzött, hanem saját munkavállalóról beszél.
A szlovákiai Komárom közgyűlésének egyik neve elhallgatását kérő magyar képviselője elmondta: úgy tudja, Magyarországról "fontos emberek" is érdeklődtek a RANI Slovakia és a Hankook között – állítólag – megkötött munkaerő-kölcsönzési szerződésről. Ruszin Zsolt adószakértő lapunknak elmondta: a jogszabályok szerint a munkabéreket terhelő adókat és járulékokat a munkavégzés helyén kell leróni. Ha egy munkáltató munkaerő-kölcsönzési konstrukcióban külföldről hoz dolgozókat, és ennek következtében külföldön is fizeti utánuk a közterheket, akkor törvényt sért. Ismert, Szlovákiában lényegesen jobb az adókörnyezet, mint Magyarországon, így jelentős, akár százmilliós megtakarítás is elérhető.
Az általános bírói, illetve adóhatósági gyakorlat szerint ha egy cég munkahelyteremtésre kapott állami támogatást és kötött támogatási szerződést, netán a foglalkoztatási, esetleg az adózási szabályokat megszegi, akkor a támogatást kamatostól vissza kell fizetnie. Ismert: a Hankook beruházását rekordösszegű, összesen 20 milliárd forinttal támogatja a Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.
Bodacz Balázs | [
"Hankook"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Gazdasági és Közlekedési Minisztérium",
"RANI Slovakia"
] |
A Gazdasági Versenyhivatal 70 millió forintos kampánnyal fokozta a korrupcióellenes harcot, nehéz idők jönnek a kartellezőkre. Igaz, a GVH elmúlt hat éves gyakorlata alapján a közbeszerzési piac csúcsragadozóinak nagyon nem kell félniük, hiszen a versenyhivatal látványosan tartózkodik a nagyberuházásokon taroló oligarcha- és stróman-cégek vizsgálatától. A kampánynak ettől függetlenül van célja, csak az nehezen mérhető.
Bár kissé megtévesztő, határozott humorfaktorral bír a jelenség: az olvasót az Átlátszó főoldalán, szerencsés esetben egy korrupciógyanús közbeszerzésről szóló cikk fölött, a Gazdasági Versenyhivatal hirdetése fogadja, melyben a kartellezés elleni közös harcra hívja a nagyérdeműt. Persze Google-hirdetésként fut a GVH-s marketing, amelyben a Hivatal arra buzdítja a felelős állampolgárt, hogy vagy jelentse fel a kartellező vállalkozásokat, vagy ha maga is kartellezne, akkor éljen az engedékenységi formulával – így részben vagy teljesen mentesülhet a várható jogkövetkezmények alól. Erről leginkább Szíjjártó külügyminiszter apja tudna mesélni, de persze hol vannak már azok az idők, amikor a GVH vasútépítő cégekre húzta rá a vizes lepedőt.
Védett ragadozók
Móka és kacagás persze leginkább abból lenne, ha a GVH komolyan venné a feladatát, és érdemben kezdene vizsgálódni olyan cégeknél, mint például a nemrég még Tiborcz István résztulajdonában állt Elios Zrt., amelyik úgy tarolta le közbeszerzéseken a közvilágítás-korszerűsítési piacot, azaz papírforma szerint adott be rendre olcsóbb ajánlatot ugyanarra a műszaki tartalomra, mint a konkurensei, hogy közben két és félszer nagyobb árbevétel-arányos nyereséget ért el, mint a legtöbb piaci szereplő.
Az pedig kifejezetten a hivatal illetékességi körébe tartozó jelenség, hogy Tiborczék cége összesen 2,5 milliárdnyi megbízást nyert el egy év leforgása alatt úgy, hogy egyedüli ők adtak be az adott tenderre érvényes ajánlatot.
De nem is kellene ilyen messzire menni, elég lenne egy pillantást vetni a Közbeszerzési Értesítőre, miután beírtuk a keresőbe először azt, hogy Duna Aszfalt. Az új közbeszerzési bajnok nevére csak az elmúlt két hétből 150 milliárdnyi elnyert megbízást találunk. Ezek nagyobb része konzorciumban elnyert tender, de itt van például a Kaposvár városával megkötött 1,8 milliárd értékű keretszerződés, amelyért önállóan szállt versenybe a Duna Aszfalt. A tenderen hárman indultak ugyan, de az ajánlatkérő – ha hihetünk a Közbeszerzési Értesítőnek – valamiért csak egyetlen ajánlatot vett figyelembe, a Duna Aszfaltét, a másik kettőt, köztük a Swietelsky-ét nem.
Persze bonyolult dolog egy ilyen közbeszerzési pályázat, de azért kevéssé életszerű, hogy az egyik legnagyobb út-vasútépítő cég, a Swietelsky, amelyik évente 100 milliárdos nagyságrendben nyer el közbeszerzéseket, úgy ír meg egy kétmilliárdos tendert, hogy annak kizárás az eredménye. Egyetlen eset persze nem mond semmit, de a százmillió forint feletti értékű, meghívásos közbeszerzéseken egészen hétköznapi gyakorlat, hogy a pályázók közül csak a nyertesnek sikerül érvényes ajánlatot adnia; vagy éppen tenderről tenderre hurcol magával kisebb cégeket, amelyeknek egyetlen dolga, hogy ún. árnyékajánlattal biztosítsák a verseny látszatát.
A Duna Aszfalt-ügy ellenpróbájaként írjuk be a Közbeszerzési Értesítő keresőjébe az Orbán-éra eggyel ezelőtti közbeszerzési bajnoka, a Közgép Zrt. nevét. A kegyvesztett oligarchák cégére 2016-ban 0 találatot kapunk.
Ezekre az eredményekre azért nehéz lenne azt mondani, hogy itt fel sem merül valamiféle – esetenként nyilvánvaló politikai szándékokat megtestesítő – versenykorlátozás lehetősége. A GVH vizsgálatai viszont az elmúlt hat évben soha nem kóstolgatták a politikai vezetés latifundiumainak számító nagy infrastrukturális beruházások nyerteseit.
Versenyfelügyelet a NER keretein belül
Pedig erre a jogosítványai éppúgy megvannak, mint a maga területén a Közbeszerzési Döntőbizottságnak vagy az Energiahivatalnak meg az összes többi hasonlóan autonóm intézménynek:
"A Gazdasági Versenyhivatal autonóm államigazgatási szerv, amely (...) feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A Gazdasági Versenyhivatal számára feladatot csak törvény írhat elő."- írja a GVH-t létrehozó 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról.
A NER-kompatibilis versenyhivatali működést kiválóan szemlélteti az a dicsőséggrafikon, amivel a GVH fényezi magát: a legnagyobb bírságokat bemutató infografika szerint kartellezésért 9 milliárdos bírságot kaptak 2013-ban a nép régi ellenségei, a bankok, 7 milliárdot az autópálya-építő, másik 7 milliárdot pedig a vasútépítő kartell lebukott tagjai. Apró szépséghiba, hogy ez utóbbi két kemény GVH-s határozat még a NER előtti időszakban, 2003-ban, illetve 2007-ben született.
Hogy érzékeljük a különbséget az akkori és a mostani versenyhivatal között: a vasútépítő kartell elleni akció 2007. november 20-án azzal kezdődött, hogy a GVH emberei hajnalban rajtaütésszerű ellenőrzést tartott a gyanúba keveredett cégeknél, iratokat, számítógépes állományokat, határidőnaplókat, egyebeket foglaltak le – és nem az alvállalkozói piramis underdogjainál, hanem a Colas-nál, a Swietelsky-csoporthoz tartozó MÁVÉPCELL Kft-nél és a Strabag-csoporthoz tartozó Szentesi Vasútépítő Kft-nél is.
De a 2003-ban az útépítő kartell ellen indult versenyfelügyeleti eljárás érintettjei sem kisvállalkozások voltak: az akkori kormánykoalíció pártjainak finanszírozásával kapcsolatba hozott Strabag mellett olyan kormánykedvencek kaptak a 2007-ben jogerősen lezárult ügyben milliárdos bírságot, mint a Betonút Rt. vagy a Hídépítő Rt.
Különösebben jártasnak sem kell lenni az infrastrukturális nagyberuházások terén, hogy a verseny tisztaságával kapcsolatban erős kétségeink legyenek – ehhez képest a GVH az elmúlt öt évben a mély- és magasépítő iparban mindössze két vizsgálatot indított, és ezek közül is csak az egyikben marasztalta el az érintetteket: a versenyfelügyeleti eljárás eredményeképpen négy útépítő cégre összesen 44 millió forint bírságot szabott ki a hivatal kartellezésért.
Az ügylet horderejét mutatja, hogy az érintett négy cég tavalyi éves árbevétele összesen sem éri el a Duna Aszfalt fent bemutatott egyszereplős kaposvári tenderének az értékét. Az pedig már megszégyenítés számba megy, hogy ez az egyetlen eljárás is az OLAF, az európai csalás elleni hivatal megkeresésére indult.
Az eddig elért eredmények fokozása
Szerencsére Juhász Miklós, a GVH 2010-ben kinevezett elnöke, aki kinevezésekor saját maga sem teljesen értette, mit keres ő a versenyhivatal élén, maradéktalanul elégedett a hivatallal. Még ennél is nagyobb szerencse, hogy főnökei úgyszintén, amely elégedettség Juhász idei, újabb hat évre történő kinevezésében öltött testet.
Ebbe az állóvízbe robbant bele tavaly decemberi indulásakor a GVH 70 millió forintos kartellellenes kampánya, óriásplakátokon, online hirdetésekben és city lightokon olvasható erős üzenettel: "Nem marad köztetek!". A kartell-kampány egészen innovatív eszközöket is bevetett: például anonim lehet csetelni a projektre létrehozott oldalon keresztül a GVH szakértőjével – feltételezhetnénk, mindezek hatása számszerűsíthető eredményeket is hozott.
Sajnos ez helytelen feltételezés, mivel a kampány célja egész más volt – reagált a GVH az eredményeket firtató kérdéseinkre. Annyi azért számszerűsíthető, hogy
"...a Kartell Chat-et is sűrűn látogatták, a 28 regisztráló közül 14-en aktív témával is rendelkeznek, utóbbiból több téma eljárásindítás alatt van."
Szerencsére a kampány hatékonyságát egészen más indikátorokkal mérte a hivatal, például:
"A kampány elsődleges célja az engedékenységi politika ismertségének növelése volt, amely a 30 ezres kkv vezetői réteg körében a kampány hatására 27%-ról 39%-ra, azaz 3600 fővel nőtt."
Más kérdés, hogy a kampányt értékelő tanulmány mérése alapján a kkv-vezetők fele szerint esélyes, hogy egy kartell-bejelentés után a cége ellehetetlenül. Ráadásul közel kétharmaduk nem hiszi, hogy a bejelentése után történne érdemi intézkedés. A fentiek alapján nehéz lenne azt mondani, hogy a GVH elmúlt hat évben hozott döntései markánsan cáfolják ezt a vélekedést.
Becker András | [
"Gazdasági Versenyhivatal"
] | [
"Szentesi Vasútépítő Kft-nél",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Duna Aszfalté",
"Betonút Rt.",
"Duna Aszfal",
"Elios Zrt.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"MÁVÉPCELL Kft-nél",
"Közgép Zrt.",
"Hídépítő Rt.",
"Duna Aszfalt"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Harmat Sándor: ipari kémből szélhámos
A férfit már egy miniszter is figyelmeztette, hogy fejezze be az ámokfutását
Állítólagos fideszes és kormányzati kapcsolataira hivatkozva próbál busás egészségügyi megrendelésekhez jutni a Diagon-ügyben ipari kémkedésért jogerősen elítélt Harmat Sándor – értesült a Magyar Idők. A férfi annak ellenére tagad, hogy nemrégiben már egy miniszter is figyelmeztette: fejezze be az ámokfutását.
Rendszeresen felbukkan a hazai egészségügyi konferenciák és rendezvények környékén a Diagon-ügyben ipari kémkedésért 2013-ban jogerősen elítélt Harmat Sándor. Információink szerint egy éve még Zombor Gábor egészségügyi államtitkár bizalmasaként mutatkozott be, de a mostani – főként kórházi vezetőkkel lefolytatott – találkozóin már azt állítja, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek is tanácsokat ad. Úgy tudjuk, Harmatot nemrég már egy miniszter is figyelmeztette arra, hogy fejezze be az ámokfutását, és ne házaljon a Fidesz nevében.
Nevek, tevékenységi körök
Lapunk több olyan egészségügyi intézmény vezetőjével is beszélt, akiket Harmat Sándor személyesen megkeresett. Szinte valamennyiükkel egy-egy konkrét európai uniós fejlesztés kapcsán vette fel a kapcsolatot, felajánlva valamelyik, már említett "magas szintű" kapcsolatrendszerét a sikeres pályázás érdekében. Elmondásuk szerint Harmat a 2007–2013-as fejlesztési időszakban számos TÁMOP-, TIOP- és KEOP-pályázatánál feltűnt mint közvetítő.
Harmat Sándorral összefüggésben a világhálót és a cégadatokat szemlélve számos furcsaság fellelhető. Az egyik ilyen egy 2015-ös élelmiszer-biztonsági konferencián tartott előadás, amelyet dr. Harmat Sándor tartott "Hazai fejlesztésű innovatív technológiai lehetőségek az élelmiszeriparban" címmel. A PestiSrácok azonban úgy tudja, hogy Harmat Sándornak nincs doktori végzettsége.
A cégadatokat böngészve Harmat Sándornak összesen két céghez volt köze, ám Harmat Sándor Gábor (akinek az anyja neve megegyezik az előbb említett Harmat Sándorral, tehát azonos személy) tíz gazdasági társaságban is érintett, vagy volt érintett. Ezek a vállalkozások Szegeden, Budapesten, Székesfehérváron és Szolnokon működnek, tevékenységi körük pedig megszámlálhatatlan területre terjed ki. Ilyen például a rádióműsor-készítés, különféle építőipari szolgáltatások, üzemanyag-nagykereskedelem, kommunikáció, de természetesen felbukkan a gyógyszerek kis- és nagykereskedelme is.
Különös, hogy amíg a Harmat Sándor nevéhez köthető társaságokban nem volt feltűnő a tulajdonosi kör változása, addig azokban a vállalkozásokban, amelyekben a cégadatok szerint a férfi Harmat Sándor Gáborként bukkan(t) fel, igencsak nagy volt a mozgás. A cégek körül több, külföldön bejegyzett kockázatitőke-alap is megjelent.
A kitiltási botrány szálai
A gyógyszeriparban a budapesti EUCIS Partners Kft. érdekelt, ám itt is lehet említést érdemlő momentumra bukkanni. Az ügyvezetők között felbukkant Torba Tamás, akit 2013 októberében Harmat Sándor váltott ebben a pozícióban. Harmat már ebből a vállalkozásból is kivonult. Torba Tamás neve viszont nem véletlenül cseng ismerősen, ő volt a Bunge nevű amerikai világcég lobbistája, aki lényegében kirobbantotta az amerikai kitiltási botrányt, amikor azt mondta: egy férfi – Tábor Viktor – arról tájékoztatta, kétmilliárd forintért el lehet intézni, hogy jelentősen csökkenjen az étolaj áfája.
Torba Tamás, mint azt a kitiltási botrány koronatanújaként a bíróságon elmondta, akkor ismerte meg Tábor Viktort, a kitiltási ügy egyetlen vádlottját, amikor a Széchenyi Bank elnökének tanácsadójaként dolgozott. (Tábor ekkor a pénzintézet informatikai rendszerét fejlesztette.) Tanácsadói munkájáról Torba Tamás a per során annyit árult el, hogy amikor a bank nehézségekkel küzdött, akkor Harmat Sándor ajánlott segítséget. Egészen pontosan a Harmathoz köthető Chemium Kft. került szóba, amely közreműködött volna a bank egy részének értékesítésében. Harmat egy ázsiai cégcsoportot ajánlott Torba figyelmébe, azonban kiderült, hogy a pakisztáni tulajdonú holding tulajdonképpen irodai takarítással és egyéb szolgáltatásokkal foglalkozott, ezért az üzlet meghiúsult.
Harmat Sándor egy ideig a feleségén keresztül volt érdekelt a fent említett Chemium Kft.-ben, amely 2011-ig volt Harmat Anitáé. A Chemium története sem mentes a furcsa esetektől. Harmat Anitától Baróthy Gáborhoz került a cég. Harmatéktól annyira azért nem távolodott el, hogy a társaság telephelyét megváltoztassák, az ugyanis a mai napig Harmat Sándor tataházai szülőháza.
Átvert gyengénlátók
A vállalkozás egyik képviselője tavaly szeptemberben jelentette be az Eselyegyenlito.hu című weboldal indítását egy sajtótájékoztatón. A honlap elméletileg fogyatékkal élőknek, leginkább a látássérülteknek tenné könnyebbé az életét. A projekt 800 millió forintból készül, ebből 558 millió a Gazdaságfejlesztési operatív program Széchenyi 2020 forrásaiból érkezett, azonban a várt eredmény elmaradt, ugyanis az oldal jelenleg sem működik, holott a tavaly szeptemberi sajtótájékoztatón csupán egy hónapos türelmi időt kértek.
A Chemium Kft. Harmaték diagonos büntetőpere alatt és után is jól prosperált. 2010-ben évi 97 millió forint nettó forgalmat bonyolított le, majd 2014-ben, két évvel Harmat jogerős elítélése után már csaknem 900 millió forintot. Sőt a Chemium Kft. 2012-ben 17,8 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el a Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése című pályázati kiíráson, az Új Széchenyi-terv keretében. A vállalkozás 2013-ban ugyancsak jelentős összeghez, több mint 12 millió forinthoz jutott, miután a Chemium azért pályázott, hogy a nemzetközi piacra is betörhessen. A PestiSrácok korábbi közlése szerint a tender dokumentációjában a Chemium Harmat feleségét és Harmat Sándort is megnevezi mint a cég fontos vezetőit.
A reptéri rajtaütés
Ahogy már említettük, Harmat Sándor neve nagy nyilvánosság előtt először az úgynevezett Diagon-ügyben bukkant fel. Emlékezetes: az orvosi diagnosztikumokat fejlesztő és gyártó Diagon két egykori vezető beosztású munkatársa, Harmat Sándor első- és Torma Lajos másodrendű vádlott tervrajzokat, szabadalmakat, ipari titkokat és a különféle technológiákkal kapcsolatos információkat töltött le magának. Ezek lényegében a teljes dokumentációját jelentették egy Oroszországban felépítendő gyárnak, amelyről a Diagon ebben az időben előrehaladott tárgyalásokat folytatott.
Ám egy konkurens vállalkozás, a Diachem Kft. elcsábította a két középvezetőt, hogy a technológia és a szabadalmak tulajdonosát kikerülve maga köthessen üzletet az oroszokkal. A pénzügyőrség 2008 májusában csapott le Harmat Sándorra, amikor épp a Liszt Ferenc repülőtéren – táskájában a tervezett gyár teljes leírásával – megpróbált felszállni a moszkvai járatra. Társait később fogták el Budapesten.
Jogerősen bűnös
A vád szerint Harmat és Torma, a két volt Diagon-munkatárs és Pallai Zsolt, a kémeket "felbérelő" Diachem Kft. ügyvezetője több mint 3 milliárd forint kárt okozott tettével. Harmat Sándort a bíróság első fokon egy év nyolc hónapi börtönbüntetésre és két év közügyektől való eltiltásra ítélte. A jogerős ítélet végül azt mondta ki, hogy a vádlottak titoksértést követtek el, a milliárdos károkozás ügyében pedig polgári bíróság hivatott dönteni. A bíróság az első- és a harmadrendű vádlottat 10-10 millió, a másodrendű vádlottat 8 millió forint megfizetésére kötelezte.
Természetesen megkerestük az ügyben Harmat Sándort, akivel sikerült tisztáznunk, hogy a céginformációs rendszerben – ahogyan azt sejteni lehetett – Harmat Sándor Gábor néven is szerepel. Azt viszont tagadta, hogy üzleti megbeszélései során Orbán Viktorral, illetve más fideszes politikusokkal meglévő kapcsolataira hivatkozott volna. Harmat leszögezte, éppen az őt ért támadások miatt nem vesz részt állami projektekben, kizárólag magáncégeknek ír szakmai anyagokat. A férfi további kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, személyes találkozót ajánlott, ám közölte, még egy ideig szabadságon van. | [
"Chemium Kft.",
"Diagon"
] | [
"EUCIS Partners Kft.",
"Magyar Idők",
"Diachem Kft.",
"Széchenyi Bank",
"Chemium Harmat"
] |
Orbán Viktor – Barack Obama és Vlagyimir Putyin után – arányait tekintve a világ harmadik legtöbbet kereső politikusa – legalábbis az MSZP számításai szerint. Az ellenzéki párt azt állítja, a magyar kormányfő fizetése és képviselői tiszteletdíja négy év alatt mintegy 100 millió forintjába kerül az országnak.
Az MSZP szerint bár Orbán Viktor a világ egyik legrosszabb miniszterelnöke, mégis az egyik "legdrágább", legköltségesebb vezető politikusa, hiszen kormányfői fizetése és képviselői tiszteletdíja együttesen az átlagjövedelem nyolcszorosát teszi ki, és ennél arányaiban csak Barack Obama, az Egyesült Államok és Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke kap többet hivataláért.
Erről Török Zsolt, a szocialisták szóvivője beszélt sajtóértesülésekre hivatkozva csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus három, egyenként százmillió forintos állami kiadást emelt ki, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy a "fideszeseknek a luxus, az embereknek pedig a megszorítás" jut.
A szóvivő szerint ezek egyike a kormányfő fizetése és képviselői tiszteletdíja, amely közlése szerint négy év alatt mintegy 100 millió forintjába kerül az országnak. Emellett ugyanennyit emészt fel a közmédia arculatváltása is – mondta Török Zsolt, aki az összeg nagyságát érzékeltetve hozzátette: ennyi pénzből a közmédia ötven, a közelmúltban elbocsátott alkalmazottját tarthatta volna meg.
A szocialista politikus hozzátette, a kormány elfogadhatatlanul sokat, 100 millió forintot költ "futballpályák széléről érkező" politikai tanácsadókra is, ebből akár az összes hódmezővásárhelyi munkanélküli jövedelempótló támogatását fedezni lehetne.
Török Zsolt mindezekre hivatkozva a "rongyrázás" abbahagyására szólította a Fideszt, továbbá arra kérte a kormánypártot, fejezze be "saját haverjai zsebének tömését", és inkább az embereken segítsenek. A szóvivő azt javasolta a választópolgároknak, hogy keressék fel a választókerületük kormánypárti képviselőjét, és számoltassák el a kabinet költekezéseiről. | [
"Fidesz"
] | [] |
Már csak a választások után születhet másodfokon ítélet a NYÍRVV Orbán Viktort vendégül látó vezetőjének ügyében. Noha mindenki ítélethirdetésre készült, a döntést elnapolták, arra hivatkozva, hogy új tanúk és új szakértők meghallgatására van szükség.
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt korábban első fokon nem jogerősen négy év szabadságvesztésre ítélték a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. (NYÍRVV) vezetőjét, Bocskai Pétert. A kárpitos végzettségű, érettségivel rendelkező férfi volt az, akinek családja Orbán Viktort vendégül látta egy kampányútja során: a felvétel a miniszterelnök imázsvideójában is szerepelt.
A kft. vezetőjének két társa ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt emeltek vádat, őket 3-3 év börtönbüntetéssel sújtották. Az ítélet nem jogerős, a vádlottak felmentésért fellebbeztek, az ügyész három nap gondolkodási időt kért.
Miként korábban megírtuk: Bocskai Péter a NyírVV Kft. megbízásából útfelújítási munkálatokat végeztetett több vállalkozóval, akikkel fix óradíjban állapodott meg. Később azonban ezeket messze meghaladó összegeket fizetett ki a város kasszájából, 2012. márciusában a szükségesnél már 29 millió forinttal többet, s később is olyan intézkedéseket hozott, amelyek az egyes üzleti partnerek részére indokolatlan előnnyel jártak, miközben a városi tulajdonban lévő kft. vagyonát csökkentették. Mindezek miatt a NyírVV több, mint 82 millió forintos vagyoni hátrányt szenvedett el.
Doros Judit | [
"Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft."
] | [
"NyírVV Kft."
] |
Hiába próbált dacolni a tagrevíziós kötelezettséggel, hétfőn megbukott a zuglói MSZP elnöke. Szücs István alpolgármester és helyi elnök pozíciót saját emberei roppantották meg: lemondott a kerületi pártelnökség többsége. Zuglóban közben folyik a párttagság-nyilvántartás felülvizsgálata.
Lemondott a 11 tagú zuglói MSZP-elnökség többsége hétfőn, tudtuk meg. A működésképtelenné vált pártvezetéssel lényegében megszűnt a helyi elnök, Szücs István pozíciója is.
A XIV. kerületi alpolgármesteri posztot is betöltő Szücs helyzete már a korábbi szövetségeseinek váratlan döntése előtt megingott. A szocialisták országos etikai bizottsága ugyanis egy hosszúra nyúlt eljárás végére pontot téve október közepén úgy döntött, hogy a kerületi pártszervezetben felül kell vizsgálni a tagnyilvántartást. Szücs ugyanis még a 2006-os parlamenti választások előtt létszámstopot rendelt el attól tartva, hogy az új tagok felborítanák az eddigi erőviszonyokat. Az országos etikai bizottság (oeb) szerint viszont egyértelműen alapszabály-ellenes, hogy Szücs másfél éve fekteti mintegy negyven ember jelentkezőlapját.
A tagrevízióra kötelezett helyi elnök az elmúlt hetekben sem volt kooperatív a párt felső vezetésével, a jogerős döntés ellenére nem tett lépéseket a létszámellenőrzés végrehajtásának előkészítésére. A tagok berendelése és ismételt regisztrálása azonban így is megkezdődött, és várhatóan a jövő héten fejeződik majd be. A visszaélések kiszűrése érdekében a párttagságot csak azok tarthatják meg, akik megjelennek az MSZP XIV. kerületi irodáján és személyesen is megerősítik, hogy továbbra is részt kívánnak venni a kerületi pártéletben.
Az oeb rendelkezése azt is kikötötte, hogy az alapszabály-ellenes helyzetben megtartott januári tisztújítást az újraregisztáltakból összehívott taggyűlésen meg kell ismételni. Így várható volt, hogy az elnökség összetétele és az elnök személye is változni fog, amint befejeződik a tagrevízió. Szűcs biztosra vehető bukását azonban már az elnökség jelentős része nem akarta megvárni.
Az alpolgármester táborának szétzilálódása Csák Ferenc alelnök lemondásával kezdődött. Csák miniszteri koordinációs biztos néhány hete, mert nem értett egyet azzal, hogy főnöke nem akar tudomást venni az országos botránnyá dagadt tagrevízióról. Úgy tudjuk, a 250-300 fős alapszervezet számos tagja is tiltakozott a pártvezetésnél. Többen szerették volna elérni, hogy kerületi vagyonkezelő ügyei miatt indult valamint Zuschlag-ügyben folyó nyomozás érintettjei távozzanak az MSZP irányító posztjairól. Nem növelte az alpolgármester tekintélyét az sem, hogy a Zuglót is érintő megszorítások idején kerületi pénzen egyik közismert hívével Egyesült Államokbeli körútra utazott, majd pedig 3,2 millió forintos jutalmat tett zsebre. | [
"MSZP"
] | [] |
A BKV-t és a közlekedési hatóságot okolta a késlekedésért az Alstom Versailles-ban. Tarlós szerint attól, hogy ott tartják a pert, még nem biztos, hogy veszítünk.
Abból, hogy Versailles-ban rendezik meg a tárgyalást, még nem következik, hogy a magyarok veszítenek – jegyezte meg nem kevés malíciával Tarlós István főpolgármester az Alstom-BKV per szerdai tárgyalását értékelő sajtótájékoztatóján. A városvezető rágalmazási pert helyzett kilátásba az Alstom illetékesei ellen a tárgyaláson elhangzott valótlan állítások miatt. A feljelentést a hivatalos jegyzőkönyv kézhezvétele után kívánja megtenni a fővárosi önkormányzat.
Az új francia és a régi orosz metrókocsi
Tarlós István elképedéssel hallgatta a sajtótájékoztatón maga mellett felsorakoztatott két közlekedési vezető – Vitézy Dávid (Budapesti Közlekedési Központ) és Kocsis István (BKV) – korábbi beszámolóját a tárgyalásról, ahol az Alstom ügyvédei azt állították: a BKV és a magyar hatóságok tudatosan akadályozták a cég munkáját, mégpedig azért, hogy az oroszoknak játsszák át a 65 milliárd forintos üzletet, illetve a szerződésbontás után a lehívott garanciából szanálják a BKV adósságállományát.
Tarlós István mindezt kategorikusan cáfolta. Az Alstom által említett időpontban még nem is volt hivatalban, így sem az oroszokkal, sem másokkal nem köthetett megállapodást, másrészt a 4-es metró szerelvényeit uniós forrásból finanszíroznák, amelynek felhasználásáról tételesen el kell számolniuk. A szerződést jogszerűen mondták fel, hiszen a francia cégnek mind a mai napig nem sikerült megszerezniük a forgalomba állításhoz szükséges vasúthatósági engedélyt. Ennek oka pedig nem a BKV ellenállása, hanem a rossz fékrendszer, valamitn a Nemzeti Közlekedési Hatóság 47 oldalon keresztül sorolt hibalistája. Az Alstom ahelyett, hogy ezeket javítaná pert indított Franciaországban. Tarlós szerint már az is megér egy külön misét, hogy a bankgarancia miért került át egy francia bankhoz, amelynek nyomán a pert is ott kell lefolytatni.
A pert az Alstom indította a BKV ellen, mivel a közlekedési társaság a francia céggel 2006-ban kötött 215 millió eurós metrószerelvény szállítási szerződés felmondása után le kívánta hívni a tízszázalékos bankgaranciát. (Ezenfelül előkészületeket tett az előlegként kifizetett 108 millió euró visszafizettetésére, valamint a kötbér és kárigény behajtására.) A BKV tavaly decemberben első fokon elvesztette a pert. A jelenlegi másodfokú eljárásban várhatóan június 8-án határoz a versailles-i bíróság.
Az utolsó órákat éljük ahhoz, hogy a metróberuházás befejezése ne veszítse el a teljes realitását. Sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, mint júniusban – jelentette ki az önkormányzati választások után néhány nappal György István főpolgármester-helyettes. S azóta újabb fél év telet el. A főváros egyre inkább vesztésre áll az uniós támogatásért vívott csatában, a pénz ugyanis csak 2015-ig hívható le. A BKV tavaly nyári, a szerződésbontás hatásait vizsgáló elemzése szerint egy új tender esetén legkorábban 63 hónap múlva közlekedhetnek új szerelvények az M2-es vonalon, míg az M4-es kocsikat legfeljebb 58 hónap múlva állíthatják sínre. (Ez aligha zárul le 2015-ig.) Ráadásul még az is elfőfordulhat, hogy a BKV-nak ki kell fizetnie a teljes szállítási árat, sőt károkozás miatt még csaknem ugyanennyit.
Az új városvezetés mindezek ellenére – az előző ciklus végén született közgyűlési határozat alapján – felmondta a szerződést. S eddig is csak a kármentés miatt próbált tárgyalni az Alstommal. A megyegyezésre azonban egyre kisebb az esély. S miközben a szerződéseket a magyar ügyészség is vizsgálja, Tarlós István főpolgármester a jövő héten ismét egyeztet az ügyben Orbán Viktor miniszterlenökkel.
Az Alstom lapunkhoz eljuttatott közleményében újfent felhívja a figyelmet, hogy a világ 45 nagyvárosába szállítottak már szerelvényeket. A BKV által megrendelt 22 kocsit már legyártották. A szerelvények a francia teszteken megfeleltek. A kocsik műszaki paraméterei megegyeznek a Nemzeti Közlekedési Hatóság 2007-ben kiadott előzetes típusengedélyében rögzítetteknek. Egy független vasúti vizsgáló szervezet szerint a fékrendszer bizonyítottan megfelel az uniós szabványoknak. (Az NKH szerint sem a magyar, sem az uniós szabványoknak nem felelnek meg a magyar kocsikba gyártott fékek – A szerk.) Mindezek alapján az Alstom álláspontja nem változott: a BKV részéről jogtalan az előleg visszafizetsi és a teljesítési garancia lehívása. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Budapesti Közlekedési Központ"
] |
Valamit félrenézhettek a felcsúti alapítványnál, mert eddig minden bíróság kimondta, hogy a tao-pénzek közpénznek számítanak, ők azonban ezt továbbra sem hiszik el.
Közleményt adott ki a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amelyben azt írják, a Kúriáig is elmennek, hogy ne kelljen kiadni a tao-pénzek forrásait.
Mint azt korábban megírtuk, a Fővárosi Ítélőtábla március végén jogerősen kimondta, hogy kötelező kiadni, honnan érkeztek a tao-támogatások. Akkor a bíróság kimondta, aki közpénzt használ fel, annak számolnia kell a nyilvánossággal, a tao-pénzek pedig közpénzek és a bíróság szerint közvetett állami támogatásnak minősülnek, a támogató cégek ugyanis az államtól olyan kedvezményben részesülnek a támogatásért cserébe, mely "közpénzjelleggel bír".
Ezután a kormány bejelentette, hogy a Kúriához fordulnak, hogy továbbra is titkolni lehessen, honnan érkeznek a tao-támogatások, most pedig a felcsúti fociakadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány közölte, ők is felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Székesfehérvári Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla döntése ellen, amely a 2013-2015 közötti taós pályázatokhoz kapcsolódó adatok kiadására kötelezte őket.
Hozzátették, a jogerős döntés végrehajtásának felfüggesztését is kérték a Kúriától, és "amíg a felfüggesztés iránti kérelmet a Kúria nem utasítja el, addig jogszerűen tartják vissza az adatokat".
"A Törvényszéken és az Ítélőtáblán egymásnak ellentmondó ítéleti indokolások születtek, az Ítélőtábla helyesen kimondta, hogy a tao nem közpénz, a Törvényszék ezt nem így ítélte meg, ezért is indokolt az Alapítvány részéről a felülvizsgálat. A felfüggesztés tárgyában hozott esetleges elutasító Kúriai döntésig az Alapítvány nem valósít meg közérdekű adattal visszaélést" – írta az alapítvány.
Az alapítvány egyébként téved, mert a Székesfehérvári Törvényszék szerint is közpénznek számítanak a tao-pénzek és a Fővárosi Ítélőtábla is ugyanezt mondta ki. | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Székesfehérvári Törvényszék"
] |
– Nem érzem magam bűnösnek, büszke vagyok arra, amit létrehoztunk – mondta Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke első tárgyalásán kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) a bíró azon kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát. A férfit azzal vádolják, hogy 2009 és 2014 között 15 millió forintot utalt ki ellenszolgáltatás nélkül a saját érdekeltségébe tartozó cégeknek, illetve hárommillió forint kártérítést fizetett ki alaptalanul. Az ügyész úgy véli, ezzel jelentős értékre üzletszerűen elkövetett sikkasztás, és hamis magánokirat felhasználása bűntettét valósította meg.
hirdetés
A vádhatóság szerint Gömöri azzal élt vissza, hogy az általa irányított szervezet 10-20 százalék jutalékot fizetett annak, aki szponzort hozott. A vádlott tulajdonában álló Balaton Reál Kft. közel hárommillió, a Gömöri Zsolt és Társa Bt. kétmillió, további jogi személyek pedig még tízmillió forintot kaptak e jogcímen az MPB-től, annak ellenére, hogy valójában semmilyen módon nem vettek részt támogatói szerződések létrejöttében – áll a vádiratban.
A második vádpont ahhoz a kisbuszhoz kapcsolódik, amit a Gömöri vezette MPB az egyik Gömöri-cégtől bérelt. A járművet ellopták, ami után a paralimpiai bizottság hárommillió forint kártérítést fizetett ki a Balaton Reálnak – az ügyészség szerint ugyancsak jogtalanul. A két vádpont elkövetési összege együttesen 18 millió forint.
A vádlott tagadta a vádakat, és arra kérte a média képviselőit, hogy amilyen intenzíven beszámoltak korábban az őt terhelő állításokról, ugyanúgy tegyék most közhírré, hogy az ellene érkezett feljelentések tizenöt pontja közül tizenhárom mostanra elbukott, és a fent ismertetett kettőben is kész bizonyítani igazát. Emlékeztetett, az is bebizonyosodott a nyomozás során, hogy botrányának egyik alapja – tudniillik hogy az MPB-től kapott hárommilliós, vissza nem térítendő támogatást devizahitele végtörlesztéséhez – szintén jogszerűnek bizonyult, és testületi jóváhagyással történt.
Gömöri Zsolt elmondta, amikor annak idején átvette a szervezet irányítását, annak 40 milliós költségvetése volt, és évente nyolc versenyre utaztatott sportolókat. Lemondása évében az MPB már körülbelül félmilliárdból gazdálkodott, és 152 versenyen volt jelen – indokolta, miért büszke a vádbeli időszakban végzett munkájára. Kifejtette, új, piaci alapokra helyezte a bizottság működését, amihez több százmillió forint támogatást szerzett magáncégektől.
– Az elnöknek ugyanakkor nem volt munkaköri feladata szponzorok után kajtatni, "vagy koldulni, mert ez sokszor olyan volt" – magyarázta. Ezért cégeit, illetve azok képviselőit is bevonta ebbe a folyamatba. Hangsúlyozta, nem csak ő, többen kaptak ugyanígy jutalékot, ha szponzorpénzhez segítették az MPB-t. Sőt, ő a jutalékról több esetben le is mondott.
Arról is beszélt, hogy a kifizetések utalványozásához nem volt önálló joga, azokat a gazdasági és egy másik vezető is aláírta.
"Nem látom, hogy itt ülnének mellettem" – mutatott a vádlottak padjára,
majd megemlítette, felügyelőbizottság is ellenőrizte és rendben találta a pénzmozgásokat.
A kisbusz vonatkozásában megjegyezte, a kártérítés idején majdnem négymillióra becsülték a kocsit, helyette pedig jelenleg egy hatmilliós járművet bocsájt cége az MPB rendelkezésére a sportolók szállításához.
Az ellene irányuló támadásokról azt mondta Gömöri Zsolt, azok szerinte részben irigységből táplálkoztak, részben abból, hogy a helyét próbálta megszerezni egy vállalkozó – egyébként sikertelenül.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.15. | [
"Balaton Reál Kft.",
"Gömöri Zsolt és Társa Bt.",
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [
"Pesti Központi Kerületi Bíróság"
] |
Közadatigénylésben kértük ki az NSKI 5 millió forint feletti szerződéseinek listáját, melyet az Infotörvény szerint honlapjukon egyébként is közzé kéne tenniük. A fantomintézet honlapján azonban semmi nem volt az üvegzseb-menüpontban, és döntéselőkészítésre hivatkozva megtagadták az adatigénylésünket. Ezután panaszt tettünk a NAIH-nál, és nyertünk.
2013 februárjában alapította meg a kormány a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet (NSKI), melynek elnöke az erdélyi származású Szász Jenő lett. Az induláskor 1,3 milliárd forintot kapott az intézet, de a HVG még hónapokkal később sem találta meg akkori székhelyén, a Miniszterelnökségen. A helyzet azóta sem sokat javult, az újságírói kérdésekre érzékeny NSKI-nak 2015-ig érdemi honlapja sem volt, és azóta is fantomszervezetként emlegeti a kisebbségkutató szakma.
Bő két éve a jobbikos Szávay István faggatta arról a Parlament Nemzeti összetartozás bizottságában Szász Jenőt, hogy az általa igazgatott – elvileg – tudományos intézet miért szervez székely bált és mangalicafesztivált, de az NSKI elnöke természetesen megmagyarázta, hogy ez mind a nemzetmarketing része. Szász azt is közölte ezen a bizottsági ülésen, hogy nem szeretne minden újságírói kérdésre válaszolni.
“Sőt, én képviselő úrtól azt kérem, hogy egy olyan törvényt kezdeményezzen, hogy például a Nemzetstratégiai Kutatóintézet ne legyen köteles minden egyes információról újságírói kérdésre választ adni. Ugyanis nem tudom, sőt tudom, hogy időnként az atlatszo.hu nevében milyen erdélyi újságírók tesznek föl kérdéseket, akikről van tapasztalati tudásunk, az elmúlt 15-20 év kapcsán valamiféle ismérvünk, és nem vagyunk arról meggyőződve, hogy a neki kiadott válasz csak őt érdekelte, vagy az általa feltett kérdésekre a válasz csak őt érdekelte. Sőt élünk azzal a gyanúperrel egyes újságírók esetében, hogy más érdekeket képviselnek, mint a magyar nemzet érdekei, ezért én azt gondolom, hogy érdemes volna ezt megfontolni, hogy például ezen válaszadási kötelezettség alól valamifajta mentesítést legyen, vagy hogy például a nemzetstratégiai kérdéseknek legalább bizonyos kategóriája érdemelne-e ilyen védelmet vagy sem. Én inkább ebből a szempontból kérem a képviselő úr és a bizottság segítségét. (...)"
2016-ban sem történt pozitív változás, az NSKI honlapján semmilyen közérdekű adatot nem találtunk. Ezért 2016. decemberében adatigénylésben kértük ki az 5 millió forintot elérő szerződéseik listáját, amit az Infotörvény szerint minden állami és önkormányzati intézménynek és cégnek kötelező kitennie a honlapjára.
Molnár Miklós, az NSKI elnöki kabinetének vezetője hosszadalmas levélben tagadta meg az adatigénylésünk megválaszolását. Arra hivatkozott, hogy az általunk kért adatok döntéselőkészítő dokumentumok. Nem értettünk vele egyet, ezért panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
Nemrég megérkezett a NAIH válasza, mely szerint nekünk van igazunk.
A hatóság levele szerint érdeklődésükre az NSKI először azt válaszolta, hogy
“Amennyiben egy ismeretlen hátterű újságíró számára teljes körűen elérhetővé válna egy olyan lista, amely valamennyi stratégiai együttműködő partnerünk nevét és elérhetőségét, a szerződés tárgyát, ez által pedig a magyar nemzet megerősödése és fennmaradása érdekében tett erőfeszítéseiket tartalmazná, akkor az rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja őket."
Ezt követően a NAIH tájékoztatta a Szász Jenő által vezetett intézetet arról, hogy adatigénylésünkben nem az együttműködő partnereik nevét és elérhetőségét, hanem az 5 millió forintot elérő szerződéseik listáját kértük, és azokat az Infotörvény értelmében egyébként is közzé kéne tenniük a honlapjukon.
A NAIH egyúttal azt is megállapította, hogy az NSKI honlapjáról teljesen hiányoznak a kötelezően közzéteendő adatok: nincs fent semmi a működésükről, tevékenységükről és gazdálkodásukról sem. A hatóság nem fogadta el a döntéselőkészítésre való hivatkozást sem, és leszögezte, hogy a megkötött szerződések egész biztosan nem minősülnek döntéselőkészítő dokumentumoknak, hisz “az azok alapján végezhető szolgáltatásokra vonatkozó döntés már megszületett".
A NAIH felhívta az NSKI figyelmét arra, hogy
“A korrupció megelőzése és felderítése szempontjából a mind nagyobb nyilvánosság lenne elvárható a közpénzből gazdálkodó szerveknél."
A hatóság végül ismételten felszólította az NSKI-t, hogy válaszolja meg az adatigénylésünket, és tegye fel a honlapjára az Infotörvény szerint kötelezően közzéteendő szervezeti, személyzeti, tevékenységi és működési, valamint gazdálkodási adatait. Az NSKI az adatigénylésünkre még nem válaszolt, de a honlapján már lett üvegzseb-menüpont, és azon belül elérhetők az általunk kért szerződéslisták is. Évenkénti bontásban, PDF-ben: 2013, 2014, 2015, 2016, 2017.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Nemzetstratégiai Kutatóintézet"
] | [
"Nemzeti összetartozás",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Hiába meszelte el Magyarországot az Európai Bizottság az útépítőtendereken az aszfaltkeverőkre előírt feltételek miatt a 2007–2013 közötti támogatási ciklusban, lényegében visszakerültek a rendszerbe a korlátozó kritériumok. A Világgazdaság piaci és brüsszeli forrásai azt állítják, hogy az új, 2014–2020-as időszakban gyakorlatilag csak fix aszfaltkeverő megléte esetén tudnak indulni az útépítésekre kiírt közbeszerzéseken. Márpedig ezt, csakúgy mint a keverő építkezéstől való távolságának előírását, Brüsszel diszkriminatívnak találta az előző ciklusban, és mintegy 500 milliárd forintnyi támogatási forrás folyósítását fel is függesztette. Bár a büntetés mértékéről rég megegyeztek a bizottsággal, egyelőre nem nyíltak meg a pénzcsapok – erősítette meg a Világgazdaságnak a miniszterelnökségi sajtóiroda. Azt viszont cáfolta, hogy azért akadtak volna meg az átutalások, mert Brüsszel az útépítésekre kiírt új közbeszerzések kapcsán az aszfaltkeverőügyhöz hasonló problémát vélelmez.
Akár a hamis adatszolgáltatás bűnébe is eshet az a pályázó, aki nem tudja, milyen messziről viszi majd az aszfaltot. fotó: Lehoczky Péter
A Miniszterelnökség állítja: aszfaltkeverőügy nincs, az új kiírások feltételei közé nem került bele fix telepítésű keverő megléte. A bizottság által kifogásolt, 2013-ig folytatott gyakorlaton radikálisan változtattak, a közbeszerzési felügyeleti főosztály továbbra is tiltja akár alkalmassági, akár a nyertes ajánlat kiválasztására vonatkozó feltételként az engedéllyel rendelkező telepek előírását. Az aszfaltgyártó képesség/kapacitás nem az ajánlattétel feltétele. Az aszfaltszállítással kapcsolatos környezetszennyezési mértékre tett vállalás az értékelési szempontok között szerepel, tehát a gazdaságilag legelőnyösebb, azaz nyertes ajánlat kiválasztásában játszik szerepet. Az aszfaltgyártó képességnek/kapacitásnak a korábbiakkal ellentétben nem kell már az ajánlattételkor rendelkezésre állnia. Így a versenybe való belépés biztosított, az ajánlattevő maga döntheti el, honnan szerzi be az aszfaltot. Az ajánlattételkor csak azt kell megadni, honnan fogja az aszfaltot úgy beszerezni, hogy eleget tegyen a vállalásainak, tehát mobil keverőteleppel is teljesíthető az elvárás – vázolta az új rendszert a sajtóiroda. Jellemzően így írták ki az új tendereket, köztük az M44-es gyorsút három szakaszára, a Hódmezővásárhelyt elkerülő útra, a Kaposvár mellől induló 67-es gyorsforgalmi útra vagy a M4-es autópálya magyar–román országhatártól Berettyóújfaluig tartó szakaszára szólót.
Ha minden stimmel, vajon miért nem oldotta fel Brüsszel a felfüggesztést, és miért nem kért információkat az új szisztémáról? Nos, a kiírásokban valóban nem szerepel ajánlati feltételként fix aszfaltkeverő, de ahhoz, hogy a pályázó "eleget tegyen a vállalásainak", pontosan tudnia kell, honnan viszi majd az aszfaltot. Meg kell adnia a bírálati szempontok között nagy súllyal szereplő környezetterhelési értéket, ez pedig a szállító jármű kategóriáján kívül az aszfaltmennyiségtől és a szállítási távolságtól függ. Ahhoz tehát, hogy a pályázó pontos ajánlatot adjon be, és hamis adatszolgáltatás bűnébe ne essen, tudnia kell, hány kilométerről viszi majd az aszfaltot. Az sem segít, hogy csak a szerződéskötés idejére kell a keverőnek rendelkezésre állnia. Az ajánlattétel és a szerződéskötés között ugyanis nincs annyi idő, amennyi alatt egy aszfaltkeverő telepet engedélyeztetni lehetne. Brüsszel magyarázatot vár, a Miniszterelnökség pedig a felfüggesztő határozat feloldását. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Európai Bizottság"
] |
Házkutatást tartott szerda reggel Ráduly Róbertnél, Csíkszereda polgármesterénél, valamint Antal Attila és Szőke Domokos alpolgármestereknél és a csíkszeredai városházán a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) – közölte a Mediafax hírügynökség.
A hírügynökség közlése szerint az ügyészek és az őket támogató álarcos rendőrök hajnalban szállták meg a városházát, az elöljárók lakását, valamint egyes olyan cégek székhelyét és a tulajdonosaik lakását, amelyek szerződéses viszonyban állnak a polgármesteri hivatallal.
A hírügynökség ügyészségi forrásokra hivatkozva közölte, Ráduly Róbertet többek között azzal gyanúsítják, hogy egy közvetítőn keresztül havi tízezer euró (hárommillió forint) csúszópénzt kapott a parkolódíjak begyűjtésével megbízott cég tulajdonosától. Azzal is gyanúsítják a polgármestert, hogy 200 ezer lej (14 millió forint) csúszópénzt kapott egy építőanyag-kereskedéssel foglalkozó nagyáruház építési engedélyének kiadásáért és a forgalmi rendezés megvalósításáért az áruház környékén.
Szőke Domokos alpolgármestert azzal gyanúsítják, hogy a reális összeg százszorosáért ítélt oda egy zöldövezeti munkálatra szóló megbízást egy bukaresti cégnek. Antal Attila alpolgármestert pedig amiatt vizsgálják, hogy a Márton Áron és a Segítő Mária gimnáziumok felújítására szerződtetett cég a valós ár ötödrészéért végzett felújítási munkálatokat az alpolgármester szüleinek tulajdonában álló házon.
A Székelyhon.ro portál közlése szerint a vizsgálatokat nem a DNA területileg illetékes marosvásárhelyi részlegének az ügyészei, hanem Bukarestből érkezett ügyészek irányítják. Ráduly Róbertet a déli órákban bekísérték a városházára. A polgármester kijelentette: "soha nem vettem el senkitől semmit!"
A polgármester, valamint Antal Attila és Szőke Domokos alpolgármester 2004 óta irányítja Csíkszeredát. Valamennyiüket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben választották meg. A 38 ezer lakosú székelyföldi városban a magyarság a lakosság 81 százalékát teszi ki. | [
"Romániai Magyar Demokrata Szövetség"
] | [
"Segítő Mária",
"Márton Áron"
] |
A NAV elé került a Matolcsy-körhöz köthető amerikai ingatlanbiznisz
Feljelentés érkezett december 19-én a Központi Nyomozó Főügyészséghez, melyben "ismeretlen tetteseket" – valójában azonban egy jól behatárolható gazdasági kört – vádolnak 14 milliárdos pénzmosással – tudta meg a Magyar Hang.
Ingatlanbiznisz, a tengeren túl is
A feljelentő összefüggésbe hozta a Magyar Nemzeti Bank ingatlanjainak szerinte túlárazott felújítását a 444.hu által feltárt üggyel, hogy egy amerikai bejegyzésű, de Matolcsy Ádám baráti köréhez köthető cég, az MN A18 LLC 14 milliárd forint értékű úszómedencés luxusapartmant vásárolt a manhattani Crown Buildingben.
Mint a hírportál (és nyomán a Napi.hu) beszámolt róla, az MN A18 LLC céget bejegyző személy, bizonyos R. E. korábban két olyan társaságot is eladott, amit aztán Matolcsy Ádám-féle holdudvarhoz sorolt Felis Magántőkealap vásárolt meg.
Az is beszédes lehet, hogy az egyik R. E. által alapított, majd a Felis által átvett céghez került az a svábhegyi villa, melyben Matolcsy Ádám lakott. Szintén a Matolcsy-fiú irányába mutat, hogy az amerikai cég élére a luxusapartman-üzlet után egy olyan személy, V. M. került, aki Matolcsy Ádám barátja, Száraz István számos cégét irányítja. Ráadásul luxusapartman adásvételi szerződésében egy budapesti cím: a Lövőház utca 39 szerepel. Itt található a Millenáris Irodaház, amely korábban szintén az MNB birtokában volt, mielőtt magánkézbe került.
Az ügyészség megnézte, majd átadta a NAV-nak
A székházfelújítás és az amerikai ingatlanvásárlás között közös pont lehet, hogy a felújítási munkálatokkal a Raw Development nevű céget bízta meg az MNB; a Raw Development a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Somlai Bálint érdekeltsége - és sajtóértesülés szerint a Rawnál dolgozott az a személy is, akinek aláírása szerepel a manhattani ingatlan adásvételi szerződésén.
Mindebből azonban még nem következik, hogy a New York-i ingatlanvásárlásnál használt pénzt feketén szerezték volna – vagy, hogy az amerikai üzletnek köze lenne az MNB épületeinek felújításához. A feljelentő mégis ezt feltételezi, és gyanúját megosztotta az ügyészséggel is.
A vádhatóság kérdésünkre megerősítette, december 19-én befutott hozzájuk a feljelentés.
"Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt tett feljelentést (...) az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályához áttette" – írta lapunknak Szabadi Péter, a hatóság helyettes szóvivője.
NAV: nem a nyilvánosságra tartozik
Vagyis, innentől a NAV bűnügyi részlegénél pattog a labda, ők döntik el, hogy a feljelentés alapján látnak bűncselekményre utaló nyomot, megindítják-e a vizsgálatot. Az ügyben kérdést küldtünk az adóhatóságnak is, de csak egy szűkszavú választ kaptunk. "Kérdésével kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ" – írta sajtóosztályuk.
Mélyülő konfliktus
Emlékezetes, Matolcsy György jegybankelnök december 5-én minél korábbinál élesebb kritikával illette a kormányt, az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője szerint Matolcsy az ülésen arról beszélt, hogy "Magyarország válságközeli helyzetben van", "a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa", az EU-ban "hátulról a 4. termelékenységi szint és "jövőre 15-18 % lesz az infláció". Utóbbi okai az energiaár-robbanás és az élelmiszer-infláció, utóbbi főként azért, mert "az Unióban Magyarországon a második legalacsonyabb a mezőgazdaság termelékenysége Bulgária után".
A jegybank vezetője hangsúlyozta: "bajban vagyunk, sok szempontból saját döntéseink miatt vagyunk bajban "helytelen a kormány válságkezelési stratégiája", "az ársapkák 3-4%-os inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket". De arra is kitért, hogy "2010 után nem hoztuk meg a jó döntéseket, 2021 után rossz döntéseket hozott a kormány", előbbiek közé értve az energiahatékonysági beruházások elmaradását és a mezőgazdaság klímaválságra való felkészítésének hiányát.
A kormányközeli Világgazdaság már másnap ellencsapást hajtott végre, személyes sértettséggel magyarázva Matolcsy György kritikáját. A lap szerint a jegybank azt szerette volna elérni a kormánypártoknál, hogy a parlamenti többség úgy módosítsa a jogszabályokat, hogy Matolcsy György élete végéig, de minimum 2031-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke maradhasson. A Fidesz-KDNP ezt elutasította – írta a lap. Szerintük ennek a személyes sérelemnek tudhatók be az MNB elnökének a kormány gazdaságpolitikáját súlyos kritikával illető mondatai.
Talán a jegybankelnök és a kormány közötti vitának tudható be, hogy az MNB vezetője nem véleményezte a jövő évi, módosított büdzsé értékelését sem. A napokban került nyilvánosságra a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosítása. A módosítást véleményezte a Költségvetési Tanács is (KT), azonban Matolcsy György, mint KT-tag nem írta alá a tanács által készített dokumentumot. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Raw Development",
"MN A18 LLC",
"Felis Magántőkealap"
] | [
"R. E.",
"Crown Building",
"Magyar Hang",
"Költségvetési Tanács",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya"
] |
A Gránit Bank egy növekvő, nyereséges, rossz hitelekkel szinte egyáltalán nem terhelt magyar tulajdonú, digitális fókuszú bank. Amely azonban egyelőre még a piac kisebb szereplői közé tartozik, és alacsony tőkearányos profitot termel. Az állam év végéig értékesíti a bankban birtokolt 36,5 százalékos részesedését. De vajon ki lehet a vevő? És képes lesz-e az állam nyereséggel kiszállni?
Az itt következő igen hosszú és elég nehéz cikk a bevezető kedvcsinálóval szemben
nem mondja meg, hogy ki lesz a részvénycsomag vevője
nem számszerűsíti pontosan, hogy mennyit ér a Gránit Bank, csak különféle elemzések többféle végeredményét mutatja meg
ráadásul nem tartalmazza a téma érintettjeinek, így az eladónak (NGM), a potenciális vevőknek, vagy éppen az eladás tárgyának (Gránit Bank) a véleményét, mert ők vagy jelezték az Indexnek, hogy a folyamatban levő ügyről nem nyilatkozhatnak (Gránit Bank), vagy nem jeleztek semmit az Indexnek (NGM), csak éppen nem válaszoltak.
Így indult
Aki ezek után velünk maradt, annak a bankok, brókercégek, nagy tanácsadó vállalatok elemzőinek segítségével összeállított analízisünket kínáljuk. És rögtön van pár jó hírünk!
Nagyon úgy tűnik, hogy amikor az állam a Gránit Bankban kétszer is tőkét emelt (előbb 2013 júniusában 2,6 milliárd forinttal, majd 2015 decemberében 1,7 milliárd forinttal), akkor egy életképes hazai pénzintézet felépítését segítette. Az állam szempontjából mindenképpen sokkal kedvezőbb volt a befektetés mint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) másik, szintén négy évvel ezelőtti banki tranzakciója, vagyis a Széchenyi Kereskedelmi Bankban végrehajtott tőkeemelése.
Utóbbi bank ugyanis azóta bedőlt. A különbség amúgy hamar szembetűnő volt. Amíg a Széchenyi megkülönböztető jegyei nem látszottak a piacon és a bank nagyon bátran ment bele mindenféle rizikós csínybe, addig a Gránit Bank konzervatív volt, és még stratégiája is volt, digitális fókusszal lépett színre.
Rövid Gránit történelem A Gránit Bank fiatal intézmény, bár elvileg régóta működik, de a mindenféle jogelőddel, amelyeknek ÁVB, West LB, Milton volt a neve, nem nagyon érdemes foglalkozni, ezek ugyanis nem voltak aktívak. A bankban leginkább Demján Sándor látott fantáziát, aki régóta szeretett volna magának egy bankot. Már a német West LB eladási kísérletekor bejelentkezett, de akkor még Veres Tibor (Wallis) megelőzte. Veres azonban gyorsan kiszállt, legalábbis pillanatokkal a vásárlása után eladta részvénycsomagját Demján részére (nyilván némi felárral). Demján már ekkor a bankot ma is vezető és immár meghatározó tulajdonos Hegedüs Éva vezetésével futtatta fel a bankot, aki rögtön részvényeket vásárolt Demjántól, de szavazati többséget akkor szerzett, amikor ő vette meg a kiszálló Demján Sándor pakettjét is. Hegedüs Éva és családja komolyan elkötelezett a bank iránt, hiszen piaci információk alapján úgy tudjuk, hogy ma már egyik fia is a bankban dolgozik és a család több tagja is tulajdonos.
Kiszállás
Az állami invesztíciók után pár évvel most eljött a számvetés ideje, hiszen a Magyar Állam úgy döntött, hogy a meglevő 36,5 százalékos csomagját az év végéig értékesíti. Szeptember 1-i, pénteki határidővel már be is kellett adnia az érdeklődőknek a nem-kötelező (vagy más neveken non-binding, illetve indikatív) vételi ajánlataikat.
Az érdeklődők listáját hangsúlyozottan nem ismerjük, de ez talán még nem is annyira fontos, mert ilyenkor a versenytársak akár pusztán azért is jelentkezhetnek, hogy bejussanak az adatszobába és részletesebben is megismerjék a Gránit Bank működését. Aztán az ilyen vevőjelölt elmaradozik egy adott ponton, mert valójában nem szándékozik vásárolni.
Az év végéig azonban a kötelező ajánlatok is megérkeznek majd és kiderül, hogy mennyit ért meg a piacnak ez a bankrészvény-csomag, ahogyan az is, hogy kinek lehetett vonzó a vásárlás?
Állami szempontok
Mikor jó, mikor kevésbé jó üzlet az államnak az eladás? Ha nagyon egyszerűen számolunk, akkor azt mondhatjuk, hogy az állam nem járt rosszul, ha a 4,3 milliárd forintját visszakapja.
Ezt a "faék-egyszerűségű" kalkulációt kritizálta sokszor a brit matematikus és közgazdász, John Maynard Keynes, aki a nominális készpénz vakságának, vagy a számszerűen nem csökkenő értékű befektetések vakságának is nevezte ezt a megközelítést.
Vagyis azt, hogy amennyiben nominálisan nem lesz kevesebb pénze az államnak a tranzakciók után, akkor már nagyon rosszul nem járhatott, akkor már nem lesz nagyon kritikus a közvélemény.
Reálérték
Valójában azért ennél érdemes egy kicsit cizelláltabban számolni, azt is illik figyelembe venni, hogy a négy éve betett 2,6 milliárd legalább a kockázatmentes hozammal fialtatható lett volna. A kockázatmentes kamat nagyon alacsony volt az elmúlt években, de ha így kalkulálunk, a magyar állam akkor őrizte meg reálértéken az adófizetők pénzét, ha legalább 4,6 milliárd forintos értékesítési árat ér el.
Az árazás sok egyéb szempontból is fontos. Kiderülhet, hogy volt-e elegendő ideje a piacnak megfelelő információkat szerezni az állam eladási szándékáról? Az is izgalmas, hogy ki lesz a vevő?
A meglévő részvényeseknek nem biztos, hogy érdekükben áll újabb részvénycsomag vásárlása magas árfolyamon, de az is tény, hogy az alacsony árfolyam nem tetszene a bankba eddig befektető részvényeseknek, akik vélhetően 110-180 százalékos árfolyamon szálltak be. (Ez a matek adódik a cégtárban fellelhető kiegészítő mellékletből).
Főbb jellemzők
A nagy kérdés természetesen az, hogy az állam mennyi pénzt remélhet reálisan a részvénycsomagjáért. Ennek megbecsüléséhez több szakértő, többféle számítási eljárását fogjuk figyelembe venni, de először is kezdjük pár fontos információval a bankról.
A bank az elmúlt hét évben nagyon impozáns mértékben nőtt, 2017 júliusára a mérlegfőösszege meghaladta a 250 milliárd forintot.
A bank saját tőkéje 2017 közepén 13,3 milliárd forintot tett ki.
A bank 2014-től már nyereséges, 2016-ban 210 millió forint volt az adózott profit, 2017 első hét hónapjáról azt tudjuk, hogy az adózás előtti eredmény már meghaladta a 470 millió forintot, év végéig időarányosan 800 millió forint is lehet az adózás előtti és 700 millió forint az adózott eredmény.
Az eddigi tőkeemelések ázsióval, vagyis száz százalékos ár felett valósultak meg.
A nem teljesítő állomány
Az, hogy a bank nem teljesítő hitelállománya ilyen alacsony, részben abból adódhat, hogy a bank aktív időszaka viszonylag új keletű. A hitelek jellemzően nem rögtön fordulnak nem fizetővé, igaz olyan szakemberrel is beszéltünk, aki szerint ez nem feltétlenül igaz, mert a rossz hitelek egy jelentős része már az első két évben nem fizetővé válik. Az alacsony NPL-állományt indokolja az is, hogy a bank és vezetője, Hegedüs Éva konzervatív hitelezési politikát folytatnak, nem vállalnak felesleges kockázatokat, illetve szívesen élnek a kockázatok megosztásában segítő garancia-lehetőségekkel is.
A rideg, számszaki értékelésben az már kevésbé fog szerepet kapni, de mindenképpen fontos pozitívum, hogy a banknak még alig van nem teljesítő hitele, és az állományai évről, évre szépen gyarapodnak.
Organikus, tranzakciós
A bank növekedése eddig alapvetően önerőből, organikusan történt, iparági pletykák szerint a Gránit szívesen gyorsított volna, ezért az elmúlt évek nagy hazai bankdealjeinél, vagyis mind az Axa, mind a Citibank lakossági portfóliójának értékesítésénél iránt érdeklődést mutatott, de végül a győztes az OTP, illetve az Erste lett.
Értékesítési szempontok
Mielőtt a bank értékét megpróbálnák meghatározni, néhány szempontot emeljünk ki. Az eladással kapcsolatban fontos tudni a következőket.
Maga a bank még kicsi (nagyjából a 16-18.) szereplő az amúgy is fragmentált hazai bankpiacon, ami méretgazdaságosság szempontjából hátrány, de a bank növekedése impozáns.
A bank most eladásra kínált részvényei annyiban speciálisak, hogy a 36,5 százaléknyi tulajdonhányaddal ennél kevesebb szavazat jár, mivel a bank többféle részvénysorozata között van szavazat-elsőbbségi is. Ez a körülmény valamekkora diszkontot azért mindenképpen indokol.
Az eladás két szakaszban, egy indikatív és egy kötelező ajánlattal valósul meg.
A vezető tanácsadó az EY.
Az eljárás nyilvános.
A jelenlegi részvényeseknek elővételi joguk van.
Ki lehet a vevő?
Elsőként gondoljuk végig, hogy a felsorolt feltételekkel vajon ki lehet a vevő? Egy potenciális befektetőnek olyan szempontok számítanak, hogy
Mit tud az eszköz, vagyis milyen fenntartható jövedelmezőséget biztosít a befektetett tőkére?
Milyen exit-lehetőség nyílik majd a végső kiszállásnál?
Milyen a pakett árazása?
Egyáltalán érdemes-e az adott dealmérettel foglalkoznia?
Az exitnél elsősorban az a kérdés, hogy a Gránit Bankot bevezetik-e majd a Budapesti Értéktőzsdére.
A dealméret inkább korlát lesz, mert semmiképpen sem lesz túl nagy a tranzakció, és az, hogy az év végéig le szeretné az állam zárni, arra utal, hogy eleve nem kalkulál igazán részletes és mély átvilágítással.
Fentiek alapján többféle szereplőt ki lehet zárni. Az MKB eladásánál láthattuk, hogy vannak ugyan olyan angolszász private equity alapok, amelyek érdeklődést mutathatnak egy ilyen banki részvénycsomagra, de ők azért bizonyos méret alatt nem nagyon mozdulnak meg. Az MKB 100-150 millió dolláros dealmérete inkább az alsó határ lehet, a Gránit Bank ennél egyelőre kisebb értékeltségben reménykedhet csak. A bank értékére vonatkozó becsléseink előtt, induljunk ki a könyv szerinti értékből.
Ha a Gránit Bank saját tőkéje 13,3 milliárd forint, akkor, ha egyszeres árfolyamot feltételezünk, a 36,5 százalékos részesedés 4,85 milliárd forint (16 millió dolláros) dealméretre jön ki, ami egy 500 millió dolláros alapnál csak 2,7 százalékos tétel a portfólióban. Még a kétszeres könyvértéknél is csak alig több mint 5 százalék, vagyis vélhetően olyan kicsi kitettség, amely még jelentős felértékelődési potenciál (upside) esetén sem igazán mozgatja meg e kört.
Felmerülhet, hogy a versenytárs szakmai vevő bejöhet-e a képbe, például egy hazai, vagy nemzetközi kereskedelmi bank. Azért a bankok alapvetően szakmai irányítási lehetőséggel nem járó, kisebbségi csomagot nem nagyon vesznek más bankban. Vannak ugyan kivételek, de a szakmai vevők jellemzően többségre mennek, legjobban a száz százalékos részesedést szeretik. Olyan vevő esetleg elképzelhető, aki esélyt lát arra, hogy miután betette a lábát a kisebbségi pakettel az ajtón, mint a farkas a kismalacok házába, akkor onnan indul harcba a többségért.
Mindezek után azért inkább hazai magán-, vagy intézményi befektetők merülnek fel, közülük is jó eséllyel azok, akiknek már ma is van valami köze a Gránit Bankhoz. Potenciális vevő lehetne az, akinek már ma is meghatározó tulajdona van a bankban (Hegedüs Éva), ugyanakkor ő vélhetően már eléggé kifeszítette magát anyagilag a korábbi vásárlásai során, és annyiban nem feltétlenül érdekelt az újabb vásárlásban, hogy jelenlegi pakettjével is képes irányítani a bankot.
Jó esélye lehet viszont egy olyan vevőnek, akinek ma még nincs meghatározó pakettje, de reális esélyt lát arra, hogy a vezető pakettet is meg tudja a közeljövőben venni.
Hogyan szoktak számolni?
Lássuk ezek után az értékeltségeket! Különböző bankértékelési mutatók vannak, a legtöbb valódi szakember cizellált modellekkel kalkulál. Valamiképpen azt számszerűsítik, hogy mennyit ér ma a Gránit Bankkal a jövőben elérhető jövedelem.
Az indikatív ajánlatot követően, a második fordulóban az adatszobában ehhez sok segítséget lehet majd találni, tényeket, adatokat, üzleti terveket. A szakértő vevő ezekből saját tapasztalatai alapján modellt épít, amely arra irányul, hogy meghatározza az adott bank jövőbeni eredménytermelő képességét. Ezt kell diszkontálni a jelenértékre és ebből adódik a cégérték. Amennyiben a befektető az osztalékot már az első évtől ki kívánja venni, akkor a diszkontált osztalék modellel (DDM) számol, aki a hosszabb távú részvényesi érték növelésében érdekelt, az a megtermelhető nyereség visszaforgatásával kalkulál, de a módszer lényege mind a két esetben azonos. Ha sikerült a diszkontált cash flow (DCF) módszerrel valamilyen értéket meghatározni, azt össze lehet vetni más bankok mutatóival (benchmarking).
Ki a benchmark?
A viszonyítási alapot jelentő bankokat sem könnyű meghatározni (általában is elmondható, hogy a Gránit Bank értékének meghatározása során egymással egy nagyságrenddel, vagyis tízszeres mértékben különböző értékek mellett érveltek ugyanolyan vehemensen a különböző szakértők).
Például vegyünk egy ismert magyar bankot, az OTP-t! A különböző szakértők teljesen más indokokkal képesek megmagyarázni, hogy az OTP miért nem benchmark. Akik a Gránit Bank értékének alacsony meghatározásában érdekelt (potenciális vevők), erre azt mondják, hogy óriási hiba a Gránit Bank értékeltségét a piacvezető és így méretgazdaságossága miatt rendkívül jövedelmező bankkal összehasonlítani.
Akik azonban a Gránit magasabb árában érdekeltek (eladói, tanácsadói oldal), azt mondják, hogy nem lehet egy növekedésben levő fiatal bank értékeltségét egy beállt, és a növekedésében óhatatlanul plafonba ütköző intézménnyel összehasonlítani.
Mindenesetre hüvelykujj-szabálynak, kiindulhatunk az olyan "konyhai" értékelésekből is, mint a tőkeköltség feletti megtérülés, a P/E, vagy a P/BV mutatók, utóbbiak azt jelentik, hogy a bank hányszorosát éri egy adott év adózott nyereségének, vagy mennyivel érdemes a bankokért a könyv szerinti értéke feletti árat adni. Elsőként nézzük meg, hogy maga a Gránit Bank egésze mennyit érhet.
A legoptimistább: 26,6 milliárd
Minden bank annyit ér, amennyit a piac ad érte, és attól függően, hogy milyen növekedést tételezünk fel, a felső határ a csillagos ég. A legmagasabb, akár a jelenlegi 13,3 milliárd forintos saját tőke kétszeresét, 26,6 milliárd forintot is indokoltnak tartó szakember szerint a bank lényegesen jobban nő a bankszektor átlagánál (a mérlegfőösszeg éves átlagban 60 százalékkal nőtt az elmúlt években). Az egyfiókos, sokkal inkább modern, digitális csatornákra építő bankban a költséghatékonyság kétszer jobb, mint a hazai bankrendszer átlaga. A digitális innovációk fejlesztéseit finanszírozni kell, de ez a jövőben segítheti a kedvező költséghányad fennmaradását.
A bank évről évre növekvő hitel-portfóliója egyre magasabb marge és jutalékbevételt generál és vélhetően a bank továbbra is konzervatívan hitelez majd. Több más tényező (kockázatok, tőkemegfelelés, költségek, átlagos marzs, diszkont ráta) előrevetítése alapján lehet felépíteni egy DCF modellt, ez meghaladja a mi informáltságunkat, de beszéltünk olyan szakemberrel, aki szerint ebből kétszeres tőkeérték is kialakulhat.
A jelenlegi magántulajdonosok (magánszemélyek, pénzügyi szakemberek, intézményi befektetők) ilyen bizakodó megfontolások alapján döntöttek, hiszen ők, a banki kimutatások szerint könyv szerinti érték fölött vásárolták részvényeiket.
A legpesszimistább: 6,7 milliárd
A legpesszimistább szakértőnk szintén abból indul ki, hogy mennyi az a jövőbeli jövedelem, amit a bank a tulajdonosoknak termelni képes. Ám szerinte ilyenkor a bank aktuális jövedelem-termelő képessége az iránymutató, a jövővel, mint ígérettel még nem kell kalkulálni. A bank tavaly még csak 2 százalékos ROE-t, vagyis saját tőkére vetített nyereséget ért el. Ezzel a profittal nem érdemes számolni, a 2017-es 5 százalék (700 millió forintos nyereség a 13,3 milliárd forintos saját tőkére vetítve) azonban már sokkal vonzóbb és reálisabb, de még ez is messze van a 10-12 százalékos tőkeköltségtől, amelyet ma egy hazai bankra a szakemberek indokoltnak tartanak (ez az érték az indiai származású vállalat-értékelési sztár, Aswath Damodaran modelljeire utal.)
A bankok más vállalatokhoz képest annyiban speciálisak, hogy soha nem lehet a teljes megtermelt cash-flowra jövedelemként tekinteni, mert a működéshez mindig szükség van arra is, hogy a bank teljesítse a tőkekövetelményeket.
Amíg a bank nem termeli meg a tőkeköltséget, addig nem éri el az értéke a saját tőkéjét – mondja ez a szakember. Mivel a Gránit Bank fiatal intézmény abban mindenki egyetért, hogy nőhet majd az értéke, de jelenleg ha csak a tőkeköltség felét éri el, akkor a tőkéjének is a felét éri csak.
P/E-alapon: 9,8 milliárd
A P/E mutató a tőzsdei részvények árazásánál gyakori. Számítása igen egyszerű, hiszen azt mutatja, hogy az adott évben megtermelhető nyereségnek hányszorosát éri a bank.
A benchmark legyen az OTP, miközben az ezzel kapcsolatos lábjegyzeteket már pró és kontra ismertettük, vagyis az OTP sok szempontból jobb helyzetben van, mint a Gránit Bank, hiszen piacvezető és így neki kedvez a méretgazdaságosság, de a Gránit Bank értékeltségét ebben a számításban vegyük most azonosnak, hiszen a kis bankot a nagyobb növekedés segítheti.
A P/E alapon vett értékelés szerint az OTP az elmúlt időszakban a 10-14-es intervallumban mozgott. Vegyük ennek a sávnak a tetejét és a Gránit 2017-re tervezett 700 milliós nyereségéből induljunk ki, akkor a teljes Gránit Bank 9,8 milliárd forintot érhet.
P/BV-alapon: Széles intervallum
Izgalmasabb és jóval összetettebb kérdés, ha a bankértékelés másik gyakran alkalmazott értékszámából, vagyis a P/BV (piaci érték / könyv szerinti érték) mutatóból indulunk ki.
A regionális bankok értékeltsége az 1,3-1,9 -es sávban mozog, nagy nyugati bankok azonban könnyen becsúsznak a 0,3-0,5-ös sávba. Ha az 1,9-es szorzót elfogadjuk, akkor az a legoptimistább becslés matekját hozza ki, ha a kisebb értékeket az értelemszerűen alacsonyabb számokat.
Ám, ha a bankok értékelésének legismertebb nemzetközi modelljét egy másik képlet felől közelítjük, akkor így számolhatunk: P/BV=(ROE-G)/(COE-G).
A képletben sok mindent érdemes végigmagyarázni! A ROE a saját tőkére vetített nyereséget jelenti, ahol a számlálóban a tárgyévi adózott eredményt, míg a nevezőben az év eleji, illetve az év végi saját tőke átlagát vesszük. Igen ám, de most felesleges lenne a 2, vagy 4 százalékos ROE-t behelyettesíteni a képletbe, mert a Gránit Bankban mindenképpen a jövő, valamekkora fenntartható tőkearányos nyereség a vonzó. Érdemesebb az iparágban elérhető ROE-kből kiindulni, ez igen vegyes, de számoljunk 10 százalékkal.
A G a hosszú távú növekedési ütemet jelzi, erre a 6 százalékos, fenntartható növekedési ütemet tippelte számunkra egy szakértő. Míg a COE a részvénytartás költségét jelenti. Utóbbi a legösszetettebb, mert további kifejtést igényel. Úgy számolják, hogy a kockázatmentes kamatlábhoz kell hozzáadni egy szorzatot, ami a részvénytartástól elvárt prémiumot szorozza össze a részvény bétájával.
A béta azt mutatja, hogy amennyiben 1 százalékot változik a piac megítélése, akkor hány százalékot változik az adott részvény megítélése (egy magyar bank esetében az 1,1 jó becslés.)
A Gránit Bank esetében (természetesen kerekítésekkel) 200 százalékos mutató jön ki ebből a számvetésből, vagyis a bank ezen képlet alkalmazásával ma a saját tőkéje kétszeresét érheti, vagyis 26,6 milliárd forintot. Ha azonban kisebb növekedéssel, vagy kisebb jövőbeli nyereségtermeléssel számoljuk ki a képletet, akkor az értékünk hamar visszaeshet 1-ig, vagy 13,3 milliárd forintos bankértékig.
Akit a részletszámítás is érdekel: P/13,3=(10-6/((2+(1,1*5,5)-6=2.
És a most eladandó pakett?
A fenti számításokból a teljes bankra 6,7-26,6 milliárdos sávban kaptunk értékeket. Ez alapján a 36,5 százalékos pakett 2,4 és 9,7 milliárd forint körül érhet. Ha a tulajdonnal járó kisebb érdekérvényesítési joggal diszkontálunk (az általunk megkérdezett szakemberek szerint 25 százalékos diszkont lehet indokolt), akkor 1,8 és 7,3 milliárd forint körül árazódhat be a pakett.
Összességében látható, hogy a bankértékelések klasszikus mutatóival kalkulálva, az állam nyerhet is, veszíthet is a befektetésén, innentől már a piacon múlik minden. Mennyire mernek a potenciális érdeklődők belevágni egy limitált befolyással járó, kisebbségi helyzetbe? Mennyire hiszik el, hogy a jövőre is kivetíthető a múlt jó teljesítménye?
A bankoknál egy kicsit mindig összetettebb a növekedés kérdése, mint a vállalatoknál. A gyors növekedésnek ugyanis egyfelől pótlólagos tőkeigénye is van, másfelől a bővülő portfólió több nyereséget is eredményez. Mindeközben arra nagyon kell figyelni, hogy úgy tudjon a bank nőni, hogy a kockázati profilja ne romoljon le. A Gránitnak ez eddig sikerült. Négy hónap múlva meglátjuk, hogy a múlt eredményei alapján hogyan számolja a jövőt a piac.
Nyitókép: Budapest 2011. március 4. A Gránit Bank bemutatkozó sajtótájékoztatójára megy a pénzintézet egyik munkatársa. Fotó: Kovács Tamás/MTI. | [
"Gránit Bank",
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] | [
"Budapesti Értéktőzsde",
"Magyar Állam",
"Széchenyi Kereskedelmi Bank",
"West LB"
] |
Céges autó a feleségnek is?
Magyarország - Kocsis Istvánnak, a BKV vezérigazgatójának újabb stiklijére derített fényt egy APEH-vizsgálat - értesült a Blikk.
A Magyar Villamos Művek (MVM) vezérigazgatójaként nem volt elég neki egy full extrás Audi A6-os luxusautó, egy 20 millió forint értékű terepjárót is vetetett magának az állami cég pénzén. Pedig a munkaszerződése szerint csak egyetlen kocsira volt jogosult.
APEH-vizsgálat során derült ki Kocsis István volt MVM-vezér eltitkolt autójának ügye
Kocsis nem is adott okot a gyanúra, hogy jogosulatlanul tart két céges luxusautót közpénzen, információink szerint nem látták ebben a kocsiban. Az MVM-nél nem is tudott róla senki, csak egy mostani adóhatósági vizsgálat során bukkant fel az autó. Kiderült, hogy 2007 első hét napjában 733 ezer forint üzemanyagot fogyasztott a jármű, amit szemtanúk szerint gyakran egy középkorú hölgy vezetett, aki hasonlított Kocsis feleségére.
A vezérigazgató tavaly távozott az MVM-től, de a terepjáró csak idén nyáron került vissza az MVM-hez, amikor Kocsis már egy éve nem ott dolgozott. A megkerült luxuskocsi kilométerórája 100 ezer kilométernél is többet mutatott, értékét pedig már csak 4 millió forintra becsülték.
- Az érvényben lévő szabályozás szerint a társaság vezérigazgatója részére a cég egy, az üzleti gyakorlatban a pozíciónak megfelelő szintű személygépkocsit biztosít - erősítette meg Tringer Ágoston, az MVM szóvivője.
- A terepjárót 2005 elején vásárolták, használatáról, a felhasználó személyéről az MVM jelenlegi menedzsmentjének azonban nincsen további tudomása - közölte a szóvivő. Hozzátette, hogy belső vizsgálat indult.
Kocsis úgy reagált, hogy az MVM vezéreként többfelé kellett utaznia az országban. Ha a terepviszonyok úgy kívánták, akkor ment a terepjáróval. Kocsis cáfolta, hogy a felesége használta a a terepjárót, hiszen két autója is van, így nem volt rászorulva az állami luxusjárműre.
V. J. Z. | [
"Magyar Villamos Művek"
] | [] |
A NAV-botrányt 2014-ben kirobbantó Horváth András legmeglepőbb állítása szerint a milliárdos nagyságrendű szervezett áfacsalások haszonhúzói közt számos multinacionális céget is találni, különösen a gabona- és étolajpiacon. Ehhez képest eddig egyetlen, a multikat érintő büntetőügy sem indult. Ezekben a hetekben zajlik viszont Zalaegerszegen F. Ferenc és társainak büntetőpere: a vádirat szerint 2 milliárd forint értékű gabonát és olajos magvat hoztak be az országba, az áfát pedig egyszerűen ellopták. A vádiratban szereplő mikrocégeknek egyetlen vevője volt, az egyik legnagyobb gabonás multi, a Glencore Grain Hungary Kft. nevű cég.
2010-11-ben még sok minden elképzelhető volt a szervezett áfacsalással leginkább sújtott gabonapiacon, de ilyen volumenű és ennyire primitív áfázás még itt is egyedülállónak számít. Ennek ellenére két éven keresztül zavartalanul folyt az üzlet, és a nyomozati iratok alapján ekkor is csak a véletlen és az ostobaság buktatta le a szereplőket: az egyik cég 560 ezer forintos áfa-fizetési kötelezettségét egy forintra azonos összegű számla beállításával akarták elsikálni – ez viszont már szemet szúrt egy adórevizornak, és beindult a gépezet.
A nyomozást a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóság Zala Megyei Vizsgálati Osztálya folytatta le a megyei főügyészség fokozott ügyészi felügyelete mellett.
2 év alatt 2 milliárd
F. Ferenc akasztói lakost 2013. április 23-án a pénzügyőrök vették őrizetbe: a jegyzőkönyv szerint
"a ház padlásán a gerendázat alatt hasalva találtuk meg a gyanúsítottat"
Innét egyenes út vezetett a Zalaegerszegi Törvényszékig, ahol nemrég kezdődött F. Ferenc és társai pere a terhükre rótt bűnszövetségben, üzletszerűen, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás ügyében. Az ügyészség narratívája szerint F. az általa képviselt társaságok nevében 2 milliárd forint értékben adott el gabonaféléket a Glencore Grain Hungary Kft-nek, a vételárat pedig készpénzben felvette.
A vádirat szerint F-ék négy cégen keresztül 313 millió forint áfát csaltak el, a hálózat szervezője és irányítója pedig a könyvelői és adószakértői végzettséggel rendelkező F. volt – a társai inkább balekok, akik leginkább azt sem tudták, mihez adják a nevüket. Az ügy másodrendű vádlottja F. élettársa, akit a törvénytelenül szerzett pénz tisztára mosásával gyanúsítanak.
A nyomozóhatóság a nyomozati iratok szerint F-ék "külső", azaz a hálózaton kívüli kapcsolatait nem nagyon vizsgálta, pedig a rendelkezésre álló dokumentumok elég érdekes képet mutatnak: a céghálózat tagjai a beszerzett áru túlnyomó részét egyetlen szlovák nagykereskedőtől, a Slovtrip s.r.o-tól vásárolták, és egyetlen magyar felvásárlónak, a Glencore Grain Hungary Kft-nek adták el.
Két év alatt 18 000 tonna kukoricát, repcét és napraforgómagot.
A nyomozás a nyomozati iratok alapján nem próbált választ találni arra a kérdésre, hogy az egyik legnagyobb magyar felvásárló miért nem közvetlenül vásárol a szlovák nagykereskedőtől. Mint ahogy az sem merült föl kérdésként, hogy a könyvelő végzettségű F. vajon miért választotta az áfacsalásnak ezt a nagyon primitív formáját, amiről pontosan tudhatta, hogy már viszonylag rövid távon is lebukáshoz vezet, és hogy alsó hangon öt év szabadságvesztéssel jár.
F. a maga szerepéről végig azt vallotta, hogy az ő dolga csak a Glencore-tól érkező utalások felvétele volt, majd a pénz befizetése egy szlovák bankban. Ezt a magyarázatot az ügyészség nem találta elég meggyőzőnek, így F. lett az ügy első rendű vádlottja.
Lúzerek a gabonapiacon
A Horkol Invest Kft-t 2010 októberében jegyezték be, az egyik tulaj, H. Sándor lett a cég ügyvezetője, a másik, K. Kristóf pedig a cégvezető, mindketten önálló aláírók. 2012 májusában K. lesz az egyedüli tulajdonos, majd év végén a cég elindul a végjáték felé: nevet és székhelycímet vált, és új tulajdonoshoz kerül. Néhány hónap múlva újabb névváltozás és újabb tulajdonos, aztán kényszertörlés indul, majd nem sokkal később elkezdődik a felszámolás.
A NAV jegyzőkönyve szerint a tiszavirág életű Horkol egyetlen vevője a Glencore Grain Hungary Kft. volt, 2011 júniusa és 2012 januárja között, vagyis 7 hónap alatt a Glrencore kerekítve 594 millió forintot utalt át a Horkol Invest számláira. Az átutalt összegeket minden esetben F. Ferenc vette fel készpénzben, majd a pénznek nyoma veszett – F. a kihallgatási jegyzőkönyvek szerint ugyanakkor azt állítja, hogy a pénz útja igenis nyomon követhető lenne, ha lekérnék a szlovák Tatra Bankból azoknak a számláknak az adatait, amelyekre ő a pénzt Komáromban befizette.
A NAV számítása szerint a Horkol ügyletei révén 113 millió vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A revizor a Horkol vizsgálatához kapcsolódóan természetesen bekérte a Glencore-tól a 600 milliónyi utalás mögötti gazdasági ügyletek iratait, a Glencore annak rendje módja szerint el is küldte a szerződéseket, teljesítési igazolásokat.
A dokumentumok alapján a vevő oldaláról minden rendben van, a Horkol öt hónap alatt 4500 tonna gabonát szállított a Glencore-nak, átvették, leigazolták, kifizették. Csakhogy néhány dolog nem stimmel az ügyletek körül. Egyrészt a Horkol ügyvezetője semmilyen dokumentumot nem tudott bemutatni az áru eredetére vonatkozóan, és ilyet a nyomozás sem talált – márpedig az a 200 kamionnyi gabona, amit a Glencore a Horkoltól megvett, csak származott valahonnan.
A nyomozati iratok szerint a szerződések nem nevesítik az eladó cég megbízottait, és azt sem lehet tudni, ki írta alá a szerződéseket a Horkol nevében. A Glencore képviselője a kihallgatásakor azt vallotta, hogy a Horkol nevébe F. Ferenc járt el, számukra egyértelmű volt, hogy F. a cég képviselője – F. ezt az eljárásban végig tagadta, és a Glencore képviselőinek vélekedését nem is támasztja alá semmi.
A tanúkihallgatási jegyzőkönyvek szerint a cég meghallgatott képviselői arra sem tudtak magyarázatot adni, miért nem kértek F-től semmilyen hivatalos meghatalmazást. A Glencore egyik kereskedője a tanúkihallgatáson szó szerint ezt mondta:
"Úgy emlékszem, hogy egymás után képviselte a fenti cégeket. (...) Nem kértünk tőle igazolást arról, hogy az éppen aktuális társaságot jogszerűen képviseli-e. Ez a mi szakmánkban teljesen megszokott, volt olyan, hogy valaki egy évben háromszor váltott munkahelyet, három társaság nevében tárgyalt, de a bizalom megvolt vele szemben, ezért nem kellett igazolnia magát, elhittük neki, amit mondott."
Bizalom vs. fordított áfa
Korábbi vallomásában a cég képviselője azt is elmondja, hogy 2012 előtt a bizalom a beszállítok iránt olyan fokú volt, hogy magukat a cégeket sem ellenőrizték, még azt sem, hogy van-e élő adószámuk.
Az a kijelentés pedig, miszerint a gabonakereskedelemben, így a Glencore-nál is teljesen megszokott volt, hogy valaki egy év alatt egymás után három társaság nevében is kötött üzleteket, a körülmények ismeretében elég sajátos: 2012 nyarán a gabonapiac fertőzöttsége miatt a kormány kénytelen volt bevetni az áfacsalás elleni atombombát, a fordított áfafizetést, mert csak így tudta felszámolni az "eltűnő kereskedők"-re épülő, évi sokmilliárdos kárt okozó adócsalásokat.
A hálózatos áfacsalás legelterjedtebb formájában az áru – papíron legalábbis- több kisebb cégen keresztül jutott el a tényleges eladótól a végfelhasználóhoz, a lánc valamelyik tagja pedig egyszerűen lenyúlta az áfát. A később a végfelhasználó felől meginduló vizsgálat pedig elakadt az "eltűnő kereskedőnél", vagyis annál a cégnél, amelynek eltűntek az iratai, esetleg az ügyvezetője, néha mind a kettő.
Ehhez képest a Glencore képviselője szerint náluk egészen mindennapos volt, hogy valaki, akinek egyébként a képviseleti jogosultsága sem tisztázott, egy év alatt három különböző cég nevében köt üzleteket.
A NAV Zala megyei ellenőre a revízió során a Glencore adóhatósági partneréhez, a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatóságát (KÜAF) fordult, kérdeznék meg a Glencore-t, miképp zajlottak a Horkollal a tranzakciók. A KÜAF kérdezett, és a Glencore válaszolt: szerintük valószínűsíthető (!), hogy a szerződéseket a Horkol ügyvezetői írták alá – a revizor szerint egyértelműen nem -, az általuk megvásárolt 4500 tonna gabona eredetére pedig nem tudnak nyilatkozni, mert azt az eladó üzleti titokként kezeli.
A Glencore által megküldött dokumentumok alapján a Horkol fuvarozójaként azonosított céget is megkereste a revízió, de a cég tulajdonos-ügyvezetője úgy nyilatkozott, hogy semmilyen üzleti kapcsolatban nem állt a Horkol Investtel.
Összegezve: a Glencore úgy vásárolt 600 millió forintért olajos magvakat a piacon teljesen ismeretlen, minimális törzstőkéjű cégecskétől, hogy a céget egyáltalán nem ellenőrizték, a velük kapcsolatban álló F. Ferenctől a megbízatására vonatkozóan semmilyen igazolást nem kértek, miközben állításuk szerint F. volt a cég képviselője; az áru eredetét, dacára annak, hogy élelmiszerről van szó, nem is firtatták – mint utóbb kiderült, ezt hiába is tették volna-, a szerződéseket ismeretlenek írták alá, továbbá nem tudható, hogy a 200 kamionnyi áru milyen módon érkezett meg a Glencore raktáraiba.
Mindezek ellenére a nyomozást nem terjesztették ki a Glencore esetleges érintettségének vizsgálatára, a nyomozóhatóság megelégedett a cég viccesen hangzó válaszaival.
Számla a kerítésen, hívd Katikát!
A történet bohózat jellegét leginkább a Horkol Invest akkori tulajdonos-ügyvezetőinek vallomásai világítják meg: H. Sándor a kihallgatásán azt vallotta, hogy ő a cég működéséről semmit nem tudott, a könyvelésről is csak annyit, hogy a cég tapolcai könyvelőjének irodájába sajnos betörtek, és onnét
"ismeretlen tettes eltulajdonította a Horkol Invest Kft. iratait és adatait"
F. szerepére vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy ő is jelen volt, amikor a társa jogosultságot adott a Horkol bankszámlái fölött a későbbi első rendű vádlottnak, de ez ellen ő nem emelt kifogást, noha akkor ismerte meg személyesen. Ehhez képest villámcsapásként érte, mikor hónapokkal később kiderült, hogy a Horkol bankszámláján százmilliók vándorolnak.
A Horkol, és vele a három másik, Glencore-ral üzletelő cég egy pitiáner adóminimalizálási kísérleten bukott meg: 2012 második negyedévében a Horkolnak 562 ezer forintnyi áfafizetési kötelezettsége keletkezett – ekkor már a kvartett egy másik tagja, a Fold Global Kft. üzletelt a Glencore-ral. Csakhogy a cég a benyújtott bevallása szerint pont ebben az időszakban vásárolt 67,4 m3 "tölgyrönköt", így éppen a befizetendő adóval egyenértékű levonható áfája lett.
Az ügyletről a Horkol másik tulajdonosa, K. Kristóf így nyilatkozott a kihallgatásán: "A számláról semmit nem tudok. Egy ismeretlen hang hívott magántelefonról, és közölte, hogy a számlát a kerítésemre tűzték föl, továbbá hogy a cég könyvelője M. Katalin. Ővele sem telefonon, sem személyesen nem beszéltem."
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Glencore Grain Hungary Kft.",
"Horkol Invest"
] | [
"Slovtrip s.r.o-tól",
"Glencore Grain Hungary Kft",
"NAV Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóság Zala Megyei Vizsgálati Osztálya",
"Glencore Grain Hungary Kft-nek",
"Zalaegerszegi Törvényszék",
"Tatra Bank",
"Horkol Invest Kft-t",
"Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága",
"Fold Global Kft."
] |
Januártól az eddiginél nagyobb alapbért és többnyire kisebb ösztönző prémiumot kap a fővárosi önkormányzat 17 gazdasági társaságának első számú vezetője - erről döntött kedden a fővárosi közgyűlés gazdasági bizottsága.
A bizottság döntése alapján az eddigi 667 ezer forinttal szemben ezután havi másfél millió forintot kap a BKV vezérigazgatója, aki prémiumként éves alapbérének maximum 150 százalékban részesülhet.
Aba Botond, a cég előző vezérigazgatója akár évi 20 millió forint körüli ösztönző prémiumot is kaphatott a 8 millió forint körüli fizetése mellé. Ellenzéki képviselők szerint Antal Attila BKV-vezérigazgató az új szabályozás alapján ennél többet, akár 45 millió forint körüli juttatást is kaphat.
Az eddigi havi 667 ezer forint és az évi 150 százalékos prémiumával szemben ezután 1 millió 250 ezer forint havi fizetést és 100 százalékos prémiumot kap, illetve kaphat a Főtáv és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgatója.
A korábbi 552 ezer forintos havi fizetés és a 150 százalékos prémium helyett ezután 930 ezer forintos havi fizetést és 60 százalékos prémiumot kaphat a fővárosnak a fürdőkkel, az ingatlankezeléssel, a kertészettel, a temetkezéssel, a filmügyekkel foglalkozó, valamint a vidám parki társaságának vezérigazgatója.
Pénzért menedzsert
Demszky Gábor főpolgármester szerint, ha nem elég magas a cégvezetők bére, akkor nem kap a főváros megfelelő menedzsereket.
"Legalább egy nemzetközi bank osztályvezetői szintjének megfelelő jövedelemben kell részesülnie egy nagyobb fővárosi cég vezérigazgatójának. Ha ez nincs így, nem kapunk megfelelő szakembereket" - fogalmazott a főpolgármester.
Demszky Gábor hozzátette: a korábban bújtatott jövedelmet, ami különböző jutalmak, prémiumok formájában jelent meg, bérré teszik, így a jövőben átláthatóbb lesz a jövedelmi rendszer.
Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes közleménye szerint nem emelkedett a BKV vezetőjének maximumjavadalmazása elődjének maximum béréhez képest.
A többi emelést differenciáltan hajtották végre: a nagyobb cégek vezetőinek 50 százalékkal, a kisebbeknek átlagosan 10 százalékkal emelkedett a bére, viszont csökkent a prémium nagysága. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt."
] |
Homonnai János, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze perbeszédének ötödik napján a fegyházbüntetések mellett négy vádlottra felfüggesztett börtönbüntetés, két vádlott esetében pénzbüntetés kiszabását indítványozta.
Az ügyész már egy korábbi tárgyaláson egy vádlott felmentését javasolta az ellene emelt vádak alól.
Homonnai János indítványozta, hogy Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében mint felbujtót, két rendbeli hivatali visszaélés bűntettében, valamint vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében mondja ki bűnösnek a bíróság.
Kezdeményezte továbbá, hogy Mesterházy Ernő másodrendű vádlottat (egykori főpolgármesteri politikai főtanácsadót), Antal Attila harmadrendű és Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat (a BKV Zrt. volt vezetőit), Lelovics Ottó ötödrendű vádlottat (a főpolgármester-helyettesi kabinet egykori kommunikációs tanácsadóját), Mátay-Horváth Éva hatodrendű vádlottat (a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metró volt sajtóreferensét), Horváth Iván ügyvédet, hetedrendű vádlottat, valamint Regőczi Miklós nyolcadrendű vádlottat (egykori kommunikációs igazgatót) a törvényszék ítélje a bűnszervezet esetén alkalmazandó megemelt büntetési tételkeretben fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre.
Homonnai János nyomatékosan súlyosbító körülményként értékelte, hogy Hagyó Miklós, Antal Attila, Balogh Zsolt és Regőczi Miklós a cselekményeit magas szintű, közpénzek kezelésére megbízott vezetőként, bizalmi jellegű beosztásban követte el. Perbeszédében kiemelte, az első-, a másod-, a harmad- és a nyolcadrendű vádlottat cégvezetői és üzleti tapasztalatai segítették abban, hogy a jogellenes kifizetéseket nehezen ellenőrizhető, túlárazott és fiktív szolgáltatások mögé bújtassák. A hetedrendű vádlott a jogi szaktudását és ügyvédi hivatását hasznosította. Homonnai János hangsúlyozta: Hagyó Miklósnak főpolgármester-helyettesként feladata lett volna a BKV törvényes működésének és szabályos gazdálkodásának felügyelete. Antal Attilának, Balogh Zsoltnak és Regőczi Miklósnak is feladata lett volna a közlekedési vállalat törvényes működésének és nyereséges gazdálkodásának a biztosítása.
"Mindannyian tehát olyan bűncselekményeket követtek el, amelyeket beosztásuk okán meg kellett volna akadályozniuk" - fűzte hozzá. Az ügyész leszögezte: a kezdeményező, másokat bűnelkövetésbe hajtó szerep a legnagyobb mértékben Hagyó Miklós szerepének megítélését súlyosítja, de ugyanez megállapítható Lelovics Ottó, Mátay-Horváth Éva, Antal Attila és Regőczi Miklós szerepét illetően is. Úgy fogalmazott, Hagyó Miklós, Antal Attila és Regőczi Miklós esetében látható volt, hogy beosztásuk és az abból fakadó lehetőségeik ismeretében, messzemenő kihasználásával előre megfontoltan, kitartó szándékkal és hosszú időn keresztül intézték ügyeiket a BKV költségvetésének kárára. Homonnai János enyhítő körülményként értékelte, hogy jelentős idő telt el, valamint azt is, hogy a vádlottak büntetlen előéletűek. Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, a BKV egykori megbízott vezérigazgatója esetében további enyhítő körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény felderítéshez hozzájárult azzal: a nyomozati szakban feltáró, önmagára is terhelő vallomást tett. A vádirat szerint a bűnszervezet létrehozója és vitathatatlan vezetője Hagyó Miklós korábbi városüzemeltetési és vagyongazdálkodási főpolgármester-helyettes volt, aki a beosztásából adódó befolyásával visszaélve jogsértő utasításokat adott. Olyan környezetet alakított ki, amelyben bizalmas munkatársai - Lelovics Ottó Viktor ötödrendű és Mátay-Horváth Éva hatodrendű vádlott, kabinetének más, ismeretlenül maradt tagjai, és személyes ügyvédje, Horváth Iván hetedrendű vádlott - képes volt az általa képviselt érdekeknek megfelelő döntéseket hozni, utasításokat adni, és azokat a BKV Zrt. vezetőinek közvetíteni.
Hozzátették, Hagyó Miklóshoz hasonló befolyással rendelkezett Mesterházy Ernő másodrendű vádlott, aki a főpolgármester képviselőjeként az ő köreihez kötődő gazdasági társaságok érdekeit közvetítette a BKV Zrt. mindenkori vezérigazgatójának. Antal Attila harmadrendű és Balogh Zsolt negyedrendű vádlott a BKV Zrt. vezérigazgatójaként olyan munkakört töltött be, amelyben a cég vagyonát illetően vagyonkezelési kötelezettség terhelte őket. Regőczi Miklós nyolcadrendű vádlott a vád időszakában kommunikációs igazgatóként dolgozott a BKV Zrt.-nél, majd kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes lett.
Az ügyészség szerint a vádban szereplő személyek a nehéz gazdasági helyzetben levő BKV-val olyan jogügyletek sorozatos megkötését segítették elő, amelyek a vállalat pénzügyi helyzetét, gazdasági kilátásait, alaptevékenységét, szolgáltatásainak minőségét semmilyen szinten nem javították. Valamennyi szerződés meghatározó jellemzője volt, hogy azokat nem a cég gazdasági érdekei miatt, hanem a vádlottak és ismerőseik, baráti körük jövedelemhez juttatása miatt kötötték meg.
Hagyó Mikóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. | [
"BKV Zrt."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"DBR Metró"
] |
Hétfőn összeül a kerületi választási bizottság a ferencvárosi időközi parlamenti választás miatt. Hat nappal a voksolás előtt még egy, a Fidesz le nem adott ajánlószelvényeivel kapcsolatos panasz ügyében kell döntenie a testületnek, továbbá napirendre kerülhet a Hír Tv-nek az SZDSZ ajánlószelvényeivel kapcsolatos vágatlan felvétele is, ha ezt megküldik a bizottságnak.
A még el nem bírált panaszt – az Ifjú Magyarok Egyesületének tájékoztatása szerint – Farkas Dezső, a Fidesz ferencvárosi szervezetének volt alelnöke nyújtotta be, mert álláspontja szerint a törvény előírásaival szemben a Fidesz nem semmisítette meg a választási irodának le nem adott ajánlószelvényeit.
Ugyancsak napirendre kerülhet a Hír Tv vágatlan felvétele is, ha ez megérkezik a választási bizottsághoz. A Magyar Nemzet december 27-ei számában a Hír Tv felvételére hivatkozva azt állította, hogy az SZDSZ kerületi elnöke és ferencvárosi kampányfőnöke fizetett az ajánlószelvényekért aktivistáknak, és az sem érdekelte, hogy a pénz reményében hozzá forduló önkéntesek milyen eszközökkel jutnak a cédulákhoz. Janás Ferenc ezt visszautasította. December 31-én azonban – a személye és pártja elleni, "manipulatív módon készített felvétel alapján" folytatott lejárató kampányra hivatkozva – lemondott a IX. kerületi választási bizottságban betöltött tisztségéről
A ferencvárosi választási iroda helyettes vezetője, Horváth Péter szilveszter napján azt közölta: elkérik a Hír Tv-től a felvétel vágatlan változatát.
A ferencvárosi választás ügye december 20-án kapott nyilvánosságot, amikor a helyi választási bizottság Jobbik által delegált tagja arra hívta fel a sajtó figyelmét, hogy álláspontja szerint az MDF ajánlószelvényeinek jelentős része fénymásolt hamisítvány. Az Állami Nyomda szakértői azt állapították meg, hogy az MDF, a Magyar Szociális Zöldpárt (MSZZP) és a MIÉP által leadott összes ajánlószelvény 73 százaléka hamis.
Ezután a helyi választási bizottság feljelentést tett az ügyészségen, és első fokon kizárta az indulók közül mindhárom párt jelöltjét. Az MDF december 22-én tett feljelentést a hamis ajánlószelvények ügyében, ennek alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egy héttel később elrendelte a nyomozást.
A helyi választási bizottság kizáró határozatai ellen fellebbezést nyújtottak be az érintettek, de a Fővárosi Választási Bizottság elutasította azokat. Emiatt december 29-én az MDF jelöltje, 30-án pedig a Magyar Szociális Zöld Párté fordult a Fővárosi Bírósághoz, amely azonban szintén elutasította mindkét fellebbezést, és így véglegessé vált a három jelölt kizárása.
Az esettel összefüggésben megindult nyomozásban december 31-én a BRFK nyomozói lefoglalták a képviselő-választáson induló valamennyi párt jelöltjeire leadott ajánlócédulákat a helyi választási irodában, és – vélhetően a több napos ünnep miatt hétfőtől – szakértőkkel fogják őket megvizsgáltatni. A rendőrség a választás, népszavazás és népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény gyanújával nyomoz ismeretlen tettes ellen az ügyben.
A IX. kerületi hamis ajánlószelvények ügyében a kormányszóvivő is megszólalt, aki azt mondta: a kormány szerint korszerűsítésre szorul az egész magyar választási rendszer, de a választójogi törvény módosításához, így az ajánlószelvényekre vonatkozó jogszabályok megváltoztatásához is a parlamentben kétharmados többség szükséges, vagyis a módosításhoz nem elegendő önállóan a kormány akarata. Budai Bernadett hozzátette, nemcsak az ajánlószelvények ügyének szabályozása, hanem az egész hazai választási rendszer korszerűsítésre szorul.
A Tóth Zoltán, független választási szakértő szerint nem a választási rendszeren, hanem a joggyakorlaton kell szigorítani. Ha egy párt szervezi az ajánlószelvények másolását, azzal kimeríti a választási törvény alapelvének a megsértését, joggal való visszaélést valósít meg. Ez még nem bűncselekmény, hiszen a törvények értelmében a párt jelöltjét ebben az esetben csak törölni kell a jelöltek közül. Az ügy akkor válik bűncselekménnyé, amikor kimeríti a személyes adatokkal való visszaélést, hiszen adatokat hamísítanak a szelvényekre - mondta Tóth Zoltán.
Ferencvárosban azért kell időközi választást tartani, mert Gegesy Ferenc (SZDSZ) polgármester szeptember közepén lemondott parlamenti mandátumáról, amelyet a 2006-os választáson a 12-es számú országgyűlési egyéni választókerületben szerzett.
A helyi választási bizottság hat jelöltet vett nyilvántartásba, így a január 11-ei időközi választáson várhatóan Bácskai János (Fidesz-KDNP), Várady Tibor (Humanista Párt), Szegedi Csanád (Jobbik), Paulik Péter István (Magyar Kommunista Munkáspárt), Bánsághi Tamás (MSZP) és John Emese (SZDSZ) indulhat. | [
"MIÉP",
"SZDSZ",
"Magyar Szociális Zöld Párt",
"Fidesz",
"MDF"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magyar Kommunista Munkáspárt",
"Ifjú Magyarok Egyesülete",
"Állami Nyomda",
"Fővárosi Választási Bizottság",
"Fővárosi Bíróság",
"Hír Tv",
"Magyar Szociális Zöldpárt",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Humanista Párt"
] |
A Pest megyei 10. választókerület választási bizottsága reggel egyhangúan elmarasztalta Lázók József pándi polgármestert egy videófelvétel alapján, amin jól látható, hogy közmunkások helyezik ki Pogácsás Tibor fideszes képviselőjelölt plakátjait – tájékoztatta lapunkat Tóth Kálmán, az MKKP delegáltja.
Részlet a videóból – Forrás: Szabó Rebeka oldala
Pénzbírságot, tekintettel az érintett terület nagyságára és a kevés érintett választópolgárra, nem tartott célravezetőnek és indokoltnak sem a bizottság, ebben minden tag egyetértett. Pogácsás Tibor, a Fidesz jelöltjének felelősségét nem állapították meg, erre vonatkozóan bizonyíték nem volt.
Mint arról beszámoltunk, közmunkások helyezték ki Pogácsás Tibor fideszes képviselőjelölt plakátjait a Pest megyei Pándon. Lázók József polgármester megbízásából dolgoztak – ezt ők maguk ismerték be egy videóban, amit Pogácsás ellenfele, Szabó Rebeka aktivistái készítettek Pest megye 10. választókerületében.
Azt a feladatot kapták, hogy szedjék le a március 15-i megemlékezés után a zászlókat, és a helyükre kerül a fideszes plakát az oszlopokon. Azt is megkérdezték az önkormányzati dolgozóktól, hogy mennyi pluszpénzt kapnak a munkáért, mire azt válaszolták: semmit, ez a közmunka része. | [
"Fidesz"
] | [] |
Három ember került előzetesbe, ők Czeglédy diákszövetkezetének dolgoztak.
A Fidesz már "el is ítélte" Czeglédyt
Ügyészi indítványra három újabb gyanúsított előzetes letartóztatását rendelte el a bíróság a Czeglédy-ügyben – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője szerdán. Szanka Ferenc elmondta, az ügyészség a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye miatt látta szükségesnek a kényszerintézkedés elrendelését a Humán Operátor Zrt. egykori alkalmazottjaival szemben.
A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2016 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka közvetítéssel foglalkozott. Céljuk az volt, hogy a bűnszervezet élén álló és a Humán Operátor Zrt.-hez köthető emberek, az azt követő szinten lévő közvetítő cégek, illetőleg a céghálózat alján levő és strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével a diákmunka-közvetítés után járó közterhek megfizetését elkerüljék.
A gyanú szerint a bűnszervezet csaknem 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy az iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.
A három újabb gyanúsított a Humán Operátor Zrt. alkalmazottjaként dolgozott, a gyanú szerint közvetlenül Czeglédy Csaba utasításai szerint látták el feladatukat és vettek részt a bűnszervezet tevékenységében.
A szóvivő közölte, Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás. Tizennégy gyanúsított előzetes letartóztatásban van, egy pedig lakhelyelhagyási tilalom mellett védekezhet.
Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben.
(MTI; A kiemelt képen Czeglédy Csaba látható, MTI / Bugány János) | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt",
"Csongrád Megyei Főügyészség"
] |
2,81 millió eurós, azaz 875 millió forintos uniós finanszírozású, határokon átívelő program részese a Sallai Róbert Benedek által vezetett túrkevei Nimfea Természetvédelmi Egyesület. Sallai közlése szerint a Nimfea projektjére mintegy 240 ezer euró jut. Sallai az LMP országos elnökségének titkára, Hadházy Ákos lemondott társelnök mások mellett őt okolta, hogy ellenállt a koordinációs elképzeléseknek a választások előtt.
Az EU Interreg Central Europe programja kilenc közép-európai ország régióinak szól, a cél az erősebb európai integráció, ennek érdekében a résztvevők közös projekteket dolgoznak ki számos gazdasági területen uniós forrásokból. Az Interreg-CE ügyeit egy bécsi iroda intézni, a pályázatokról pedig egy olyan bizottság dönt, amelyikben valamennyi érintett állam delegál tagot.
Az Interreg-CE egyik nyertes projektje, az úgynevezett CEETO a fenntartható turizmust szolgálja védett természeti területeken Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Szlovéniában, Horvátországban és Magyarországon, a projekt vezetője az olasz Emilia-Romagna régió. A CEETO büdzséje 2,8 millió euró.
A projekt hivatalos oldala a partnerek között felsorol számos kormányzati és nem-kormányzati szervezetet az érintett országokból. Magyarországról egy partnert említ, a Nimfea Természetvédelmi Egyesületet.
"Végre nem Mészáros és köre húz" – válaszolta érdeklődésünkre egy környezetvédelmi szakember, akit arra kértünk, magyarázza el az Interreg-projektek lényegét, illetve véleményezze, szerinte hogyan lehetséges, hogy a viszonylag kicsi túrkevei egyesület esett bele a nagy nemzetközi összeborulásba, szokásos-e az ilyesmi az ágazatban.
Forrásunknak az Interregről nem volt különösebben jó véleménye – "nevet adnak a gyereknek, hogy lehessen uniós pénzt költeni" -, a Nimfeáról azonban igen: "valódi szakmai szervezet, nem egy frissen, egy adott projektpénz lenyúlására alapított fidesznyik aranyásó. Persze, én a régi emlékeimre támaszkodom a Nimfeával kapcsolatban, amikor Sallai még vékony civil aktivista srác volt".
Mi viszont azért vállalkoztunk az ördög ügyvédje szerepére, mert az interreges büdzsé feltűnően nagy a Nimfea költségvetéséhez képest. Az elérhető legfrissebb mérlegük például támogatási bevétel címen 3,7 millió forintot tart számon – ennek szép hányada, 2,1 millió költségvetési forrás egyébként -, igaz, egy évvel korábban ezen a soron még 32,5 millió szerepelt.
A tárgyévben elsősorban a Fekete István Természetvédelmi Oktatóközpont fenntartásán és programjain, a 2014-ben kialakított pásztó-pusztai szikes gyep fenntartásán, illetve a kerecsensólyom, valamint a parlagi sas tápláléklánca megőrzésén dolgoztak.
Az átszámolva több mint 875 millió forintos Interreg-projekt tehát mindenképpen szintlépés. A pénzköltést első fokon az érintett partnerek tagországaiban ellenőrzik, a Nimfea esetében a Miniszterelnökség Széchenyi Programirodája.
A forrásunk által említett "Sallai" pedig nem más, mint Sallai Róbert Benedek, a Nimfea elnöke, az LMP volt országgyűlési képviselője. Sallai jelenleg az országos pártelnökség titkára, ami forrásaink szerint meglehetősen nagyhatalmú pozíció. Abba körbe tartozik, amelyet pártberkekben Schiffer Andráshoz szokás kötni.
Hadházy Ákos, a választások éjszakáján leköszönt pártelnök kifejezetten őt és Schiffert nevezte meg, mint annak kerékkötőjét, hogy az LMP érdemben koordináljon az egyes választókörzetekben a többi ellenzéki párttal. Hadházy szerint Sallai és Schiffer milliós perekkel fenyegette a visszalépni szándékozó jelölteket.
Schiffer ezt szemenszedett hazugságnak nevezte, Sallai azonban árnyaltabban fogalmazott a 444 megkeresésére. A választás előtt felvett párthitelekkel érvelt, s arra figyelmeztetett, minden visszalépő mínusz 2 millió forint párttámogatás.
Hogy jön mindez az Interreg-sztorihoz? Úgy például mindenképpen, hogy maga Sallai is, akit februárban, vagyis jóval a Hadházy-féle nyilatkozat előtt kérdeztünk, a forrásunk felől érdeklődött, illetve attól óvta munkatársunkat, nehogy akaratán kívül "valami pártvita" eszköze legyen.
Válaszolt viszont a politikus az Interreg-projekttel kapcsolatos kérdésekre is, előre bocsájtva, hogy évek óta nem vesz részt az általa elnökölt Nimfea operatív ügyeiben. Levelezésünk majdnem teljesen szerkesztetlenül:
Átlátszó: Hogyan állt össze a nyertes csapat? Kik választották ki a Nimfeát? A partnerek? SRB: Több szervezettel kb. évtizede együttműködünk nemzetközi programokban,most is egyik korábbi partnerünktől érkezett a felkérés. A “Regione Emilia-Roma gna – Servizio Aree Protette, Foreste e Sviluppo della Montagna" nevű olasz szervezet és két korábbi partner (WWF Adria és a Federazione Italiana dei Parchi e delle Riserve Naturali – Europarc Italia) támogatásával kértek fel bennünket, miután 2013-ban zártunk egy két olasz partnerrel érintett másik nemzetközi programot, aminek leadpartnerei voltunk. Átlátszó: Mindösszesen mennyi forrás jut a Nimfeának? SRB: Ha mindent le tudunk hívni a program évei alatt, kb. 240 e €. A program tavaly indult, és 2020-ban záródik. Átlátszó: Konkrétan mit vállalt megvalósítani és mikorra a Nimfea? SRB: Tudtommal a programon belüli előkészítő kutatásokat vállalta, annak elemzését, egy kézikönyv összeállítását és pilot programokban szakértői munkát. A Nimfea a 9 akcióból 4-ben vesz részt, azok többnyire konkrét feladatokkal járó munkák. Átlátszó: Jól értem, hogy az egyesület nem magyarországi projektrészt vállalt? SRB: Sajnos, nagy szomorúságunkra nem lett a programban magyarországi projektrész. Még azért is küzdenek a kollégák, hogy a EU irányelvek előmozdításának szakmai tartalmáról készülhessen magyar nyelvű fordítás.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Nimfea Természetvédelmi Egyesület"
] | [
"Regione Emilia-Roma gna",
"EU Interreg Central Europe",
"WWF Adria",
"Europarc Italia",
"Foreste e Sviluppo della Montagna",
"Federazione Italiana dei Parchi e delle Riserve Naturali",
"Servizio Aree Protette",
"Miniszterelnökség Széchenyi Programiroda",
"Fekete István Természetvédelmi Oktatóközpont"
] |
Lassan hat éve tart a nyomozás a 2010-es kínai világkiállítás magyar pavilonjának ügyében, de még gyanúsítottig sem jutottak el a hatóságok, írta a Magyar Nemzet. A sanghaji expón való megjelenésünk miatt először egy magányszemély, majd a Kormányzati Ellenőrzési Hiavatal (Kehi) tette feljelentést 2010 júliusában.
A magyar pavilonra összesen 3,2 milliárdot költött a Bajnai- majd Gyurcsány-kormány. Ebből egy kétszintes, 2000 négyzetméteres alapterületű pavilont kellett volna létesíteni, ehhez képest egy egyszintes 1000 nm-es pavilon készült el.
A lap által felidézett gyanús szerint előre lefutott volt a közbeszerzési eljárás, amelyet a Genexpo 2010 Hungary Kft. nyert meg, pedig az újság szerint nem felelt meg a kiírási feltételeknek. A cég ügyvezetője Dégen István, aki a rendszerváltás előtt a III/I-es csoportfőnökség szigorúan titkos tisztjeként foglalkozott külföldi hírszerzéssel és elhárítással.
A Kehi vizsgálata az ügyben számos visszásságot tárt fel, például, hogy 800 forintos izzókat 13 ezerért szereztek be, a BRFK viszont még nem járt az ügy végére: május 10-ig meghosszabbították a nyomozást, és indokolt esetben újra és újra meghosszabbíthatják még. | [
"Genexpo 2010 Hungary Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Kormányzati Ellenőrzési Hiavatal"
] |
Az Egészségügyi Minisztérium vizsgálatot rendelt el a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrumában arról, hogy az intézmény a diagnosztikai szolgáltatásokért jogosan kér-e térítési díjat a betegektől, valamint betartja-e a várólista-vezetés jogszabályban előírt feltételeit
Az Egészségügyi Minisztérium hétfőn vizsgálatot rendelt el a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrumában arról, hogy az intézmény a diagnosztikai szolgáltatásokért jogosan kér-e térítési díjat a betegektől, valamint betartja-e a várólista-vezetés jogszabályban előírt feltételeit - áll a tárca közleményében. Az ügy kivizsgálására az Egészségügyi Minisztérium az Egészségbiztosítási Felügyeletet és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt kérte fel.
A közlemény szerint az intézmény köteles térítésmentesen ellátni azokat a betegeket, akik beutalóval érkeztek. Ha közfinanszírozott szolgáltatáson túl is végez tevékenységet, azt átláthatóan, elkülönítetten kell tennie. A közfinanszírozású szolgáltatásban pénzért a várólistán senki sem kerülhet előrébb.
A Magyar Nemzet hétfői cikke szerint azonnali szigorú vizsgálatot rendelt el a Kaposvári Egyetem rektora az egyetem felügyelete alá tartozó egészségügyi centrum vezetője ellen a rákdiagnosztikai vizsgálatokkal kapcsolatban. A daganatos betegségtől tartó betegek két-három hónapot is sorban állnak rákdiagnosztikai vizsgálatokért, miközben az intézménynél nincs is hivatalos várólista. A várakozást úgy kerülhetik el a betegek, ha egy kft.-nél jelentkeznek, amely bérbe vette az egészségügyi centrum gépeit, ilyenkor azonban a térítési díjat maguknak kell állniuk.
A Magyar Nemzet azt írta, hogy a bérleti szerződés érvényessége kétséges, mert a centrum igazgatója egyedül nem írhatta volna alá, ráadásul a betegek által kifizetett díj szemet szúróan magas: kétszer-háromszor annyi, mint amennyit az ilyen vizsgálatok után az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az állami intézménynek fizetne.
A cikk szerint kapcsolatba hozható egymással a gépeket bérlő magáncég egyik tulajdonosa és a gépeket bérbeadó egészségügyi centrum igazgatója.
Rendelő-felújítás Nyersgesújfalun
Megkezdődött az egészségügyi központ felújítása Nyergesújfalun; a létesítményt csaknem félmilliárd forintból a jelenlegi alapterület duplájára bővítik, az ellátást sebészeti és ultrahangos kezelésekkel egészítik ki. A felújításra 400 millió forintos támogatást nyert a település uniós forrásokból. A hatvanas évek elején épült rendelőnek ez az első jelentős átépítése. A 2010 május végére elkészülő bővítés után öt új munkahely jön létre a központban. Kistérségi önálló járóbeteg-szakrendelők fejlesztésére közel kétmilliárd forintos, vissza nem térítendő pályázati keret állt rendelkezésre a Közép-dunántúli régióban. Komárom-Esztergom megyéből Nyergesújfalu mellett Bábolna nyert 101 millió forintot egészségügyi intézményeinek fejlesztésére. | [
"Kaposvári Egyetem"
] | [
"Egészségbiztosítási Felügyelet",
"Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centruma",
"Magyar Nemzet",
"Egészségügyi Minisztérium",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár"
] |
A kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is átkerül a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá. A hivatal eddig közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnök irányítása alá tartozott, de 2018-ig például Lázár János kancelláriaminiszter kiterjedt portfóliójának volt a része, tehát a választások utáni kormányalakítás egyik epizódjaként a Kehi mindig új főnököt kap.
Ha csak szigorúan a jogszabályokat nézzük, akkor titokzatos és papíron nagy kormányzati befolyással rendelkező szervezetről van szó.
A kormányzati ellenőrzés az ellenőrzött szerv szervezetétől függetlenül működő, elsősorban a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység - olvasható a Kehi feladatairól szóló 2011-es kormányrendeletben.
Tehát elvileg az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) hasonlóan a közpénzek felhasználását ellenőrzik, de míg az ÁSZ az Országgyűlés alá tartozik, addig a Kehi főleg a kormány által elrendelt belső vizsgálatokat végez. A honlapja szerint a következő feladatokat látja el:
ellenőrzi a kormánydöntések végrehajtását;
az európai uniós forrásból, illetve az állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb programból nyújtott támogatások, állami pénzalapok felhasználását;
Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működését;
a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, alapítványoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások felhasználását;
a többségi állami tulajdonban álló és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó vállalatokat.
A Kehi tehát mindent lát, nincs titok előtte. Persze vannak kivételek, nem vizsgálhatják például a jegybankot, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot, a bíróságokat és az ügyészséget. A szervezetben ennek ellenére hatáskörileg hatalmas potenciál van, de a közvélemény számára alig ismert, hogy valójában mit is csinálnak az itt dolgozó revizorok és jogászok.
"Nincs még egy olyan állami szerv, amely annyira elzárkózna a nyilvánosságtól, mint a Kehi. Jelentéseit nem hozza nyilvánosságra" - írja a szervezetről a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A hivatal jelentéseivel kapcsolatban számos bírósági és hatósági határozat született: a Legfelsőbb Bíróság 2008-ban úgy döntött, hogy nem kell kiadni a jelentéseket, amelyek egyes kormányhatározatok végrehajtásáról készültek. Az Alkotmánybíróság 2016-os határozata szerint azonban a Kehi perelhető az általa készített vizsgálati jelentések kiadásáért, az Adatvédelmi Hatóság pedig felszólította a hivatalt a jelentései nyilvánosságra hozatalára.
Rogán Antal és Orbán Viktor a Félix étterem előtt 2022. május 3-án Fotó: Németh Dániel/444
"Sem jobb, sem rosszabb nem lesz a Kehi önmagában attól, hogy mostantól Rogán Antal minisztériuma alá tartozik, ez legfeljebb csak a miniszter erősödését mutatja. Az nem baj, hogy a Kehi nem a rivaldafényben dolgozik, az sokkal inkább probléma, hogy a szervezet olyan, mint a szögre akasztott szablya. Alig használják, nem látszik az aktivitása, sokkal nagyobb hatást tudna elérni, hiszen a szervezet összlétszáma meghaladja a százat" - mondta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.
Átláthatatlan munka
Az elmúlt évek költségvetéseit átnézve is az látszik, hogy a kormány nem igazán törte magát, hogy a Kehi számára pénzt, paripát, fegyvert adjon a közpénzek elköltésének hatékonyabb ellenőrzése érdekében. 2013-ban 931 millió forintból gazdálkodhatott, idén 1,2 milliárd forintból, jövőre pedig 1,2 milliárd forint alatt marad a költségvetési támogatásuk. Ez gyakorlatilag változatlan büdzsét jelent, ami még az inflációs hatást sem kompenzálja, ellenben az ÁSZ büdzséje 2013-ban 8 milliárd forint volt, jövőre viszont már 12,7 milliárd forintból tevékenykedhetnek.
"A Kehi-t érintő változásnak álláspontunk szerint nincs érdemi jelentősége, hacsak nem az, hogy a miniszterelnöknek a jövőben nem kell a nevét adnia bizonyos döntésekhez. Érdemes felidézni, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap lebonyolítói és kedvezményezettjei elleni Kehi vizsgálatra Orbán Viktor adott utasítást" - mondta lapunknak Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója. Szerinte a szervezet működését ez a változás érdemben nem befolyásolja, ugyanis a Kehi eddig is teljesen a kormánynak alárendelten, annak utasításai és érdekei szerint működött, függetlennek soha nem volt nevezhető. Vizsgálati jelentéseit (a civilek elleni eljárás kivételével) nem tette soha közzé, munkája ezért lényegében átláthatatlan.
A norvég pénzek ügyében a TASZ két év pereskedés után érte el 2016-ban, hogy a Miniszterelnökség elárulja, ki volt annak a "soron kívüli kormányzati ellenőrzésnek" a megrendelője, ami 2014-ben zajlott a Norvég Civil Támogatási alapból támogatott civil szervezetekkel szemben. A jogvédők által végül nyilvánosságra hozott levélből végül kiderült, hogy személyesen Orbán Viktor rendelte meg az intézkedéseket.
A 2014 áprilisában indult nyomozás során két év alatt 62 civil szervezetet vizsgált a Kehi, négy alapítvány adószámát próbálták meg felfüggeszteni, a rendőrség 16 hónapon át nyomozott, hét szervezetet ellenőrzött az ügyészség. Az Ökotárs Alapítvány és társai elleni hadjárathoz teljes mellszélességgel csatlakozott a teljes kormányzati sajtó is. Az eljárásokban egyetlen civil szervezetet sem marasztaltak el, és legalább egy esetben a bíróság is kimondta, hogy az eljárás indokolatlan és törvénytelen volt.
Hadházy tudott volna mit kezdeni vele
Látott fantáziát a Kehi-ben Hadházy Ákos független képviselő is, aki ellenzéki győzelem esetén korrupcióellenes miniszter lett volna egy Korrupcióellenes Hivatal élén. "Valóban vizsgáltuk a Kehi-t, amelynek a jogköreit kibővítve és a létszámát jelentősen megemelve a korrupció elleni harc fontos szereplője lehetett volna úgy is, ha Polt Péter marad a főügyész" - mondta lapunknak Hadházy Ákos. A független képviselő szerint a hivatal tipikus példája annak, hogy a kormány mire használja a korrupcióellenes szerveket. "Jogkörei megvannak, jól is csinálhatnák, de nem működik. Dolgozni kellene" - fogalmazott.
Polt Péter családilag amúgy maga is kötődik a Kehi-hez, hiszen Orbán Viktor 2019-ben a főügyész feleségét, Polt-Palásthy Mariannát nevezte ki a szervezet általános elnökhelyettesének. A szervezet elnöke pedig 2010 óta Gaál Szabolcs Barna, aki korábban Pokorni Zoltán jegyzője volt a XII. kerületben. A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok elszámoltatása jegyében komoly feladatok vártak a szervezetre, számos ügyben tettek is feljelentést (moszkvai ingatlanügy, sukorói kaszinó-koncesszió), amelynek nyomán például hűtlen kezelés kísérlete miatt letöltendő börtönbüntetésre ítélték Tátrai Miklóst, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) volt vezetőjét a sukorói telekcsere ügyében.
Az Orbán-kormány regnálása óta viszont nem tudnak ilyen nagy skalpokat felmutatni. A legnagyobb találata talán az volt, amikor 2015-ben kiderítették: a Hortobágyi Nemzeti Park földbérlet-pályázati szerződéseinek közel a negyedét szabálytalanul kötötték meg. Szintén 2015-ig kell visszamenni egy másik jelentősebb Kehi-ügyért: feltárták, hogy hihetetlen pazarlás folyt az erdészeti gazdaságoknál.
Uniós nyomásra viszont új korrupcióellenes hatóságot hoz létre a kormány, ami az európai uniós források felhasználását érintő jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében működne. Orbán Viktor már májusban Rogán Antalra bízta a korrupcióüldözést, hiszen hozzá kerültek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] | [
"Hortobágyi Nemzeti Park",
"Adatvédelmi Hatóság",
"Ökotárs Alapítvány",
"Transparency International",
"Magyar Közlöny",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Társaság a Szabadságjog",
"Norvég Civil Támogatási alap",
"Korrupcióellenes Hivatal",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Állami Számvevőszék",
"Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Vissza tudja szerezni földbérleti jogait Tokaj egyik legismertebb francia birtoka, miután a magyar állam egy 2014-es törvénymódosítással megpróbálta elvenni tőle? Ez volt a tét szeptember 12-én, amikor a Kúria végső döntést hozott a most már négy éve húzódó ügyben. Összegyűltek az érdekeltek: a felperes Tokaj Hétszőlő Zrt. korábbi birtokigazgatója és az őket képviselő ügyvédi iroda vezetője, illetve a borsod megyei kormányhivatal szerencsi járási hivatalának jogi képviselője – aki érdekes módon az állami borászat, a Grand Tokaj egyik jogásza volt.
A bírónő egyértelművé tette, hogy ítéletet fog hirdetni. Az ügy már megjárta az igazságszolgáltatás minden lehetséges szintjét, és március elején már az Európai Bíróság előtt is befejeződött a magyar földtörvényről szóló kötelezettségszegési eljárás (tavaly májusban erre hivatkozva függesztették fel a pert).
De olyan ítélet hangzott el, amire senki nem számított.
A meglopott bérlő
Több mint három éve, hogy megírtam a Hétszőlő kálváriájának elejét. A történet arról szól, hogy a 2014 tavaszán, a kormányzati kommunikációban "a zsebszerződések elleni harc"-ként visszhangzott új földtörvény utat nyitott az államnak, hogy elvehesse az ország egyik legszebb, magánkézben lévő szőlőbirtokát.
A Hétszőlő mögött álló francia tulajdonosi kör a Tokaj hegy déli oldalában lévő, állami tulajdonú, parlagon heverő földet szerezte meg 1991-ben. Az akkori jogszabályi előírásokban maximalizált 99 éves időtartamra vették meg a földhasználati jogot. A több mint 55 hektáros, gyakorlatilag teljesen kopár területet építették vissza szőlőtermő parcellákká. Ez ugyan az átlagos telepítési költségeknek sokszorosával járt: mivel nem csak a zömmel az ideális aszúhoz szükséges furmint tőkék ültetését, de például a löszös talaj visszahordását, és a talajerózió megakadályozása érdekében 25-50 méterenként felszíni vízlefolyást, illetve füvesített, úgynevezett elleneséses teraszok kialakítását is jelentette.
De Reybieréknek jó szeme volt. Meglátták, hogy e területen egész Hegyalja egyik legjobb aszúját lehet megtermelni.
Ennél fogva nem olyan meglepő, hogy a Hétszőlő alig egy évtized alatt a borrégió legkiválóbbjai közé emelkedett, borainak zömét exportra tudta vinni, és néhány éve a szakmától még az év legszebb magyar szőlőbirtokának címét is megkapta.
A négy éve életbe lépő új földtörvényi rendelkezések mindezt egy tollvonással eltüntethették. Többek között azzal, hogy a jogszabály kimondta: 25 évnél hosszabb időre szóló földbérleti szerződést nem lehet kötni. Sőt, ez visszamenőlegesen is érvényes. De az ennél is súlyosabb volt, hogy a törvény egyszerűen megszüntette azokat a földhasználati szerződéseket, amelyeket nem magyar állampolgárokkal kötöttek. Az állam ezzel gyakorlatilag meglopta a saját bérlőjét.
Günther Horváth, osztrák állampolgár
Az már a földtörvény elfogadásakor is látszott, hogy földhasználati jogok kárpótlás és kártalanítás nélküli törlése lesz a legvitatottabb rendelkezés. Egyértelműnek tűnt, hogy ha egy haszonélvezeti jogot tartalmazó szerződést és annak költségeit a bérlők már kifizették, akkor a szerződés másik fél általi felbontása kártérítésköteles helyzetet teremt. Ezt nem lehet elütni annyival, hogy a változás ex lege (“a törvény erejénél fogva") lép életbe. Az Európai Bizottság már 2015 márciusában elindította ebben az ügyben a Magyarország elleni a kötelességszegési eljárást. Mégis éveket kellett várni arra, hogy kimondják, a törvény nem felel meg az uniós jognak.
Ez végső soron egy osztrák állampolgárnak, Günther Horváthnak köszönhető. Amikor a német-osztrák tulajdonosokból álló SEGRO Kft. vas megyei mezőgazdasági területek feletti haszonélvezeti jogát megsemmisítette a járási földhivatal a földtörvényre hivatkozva, Günther Horváth ezt nem hagyta annyiban. A cége és a saját nevében is pereket indított, melyek közül a végül a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra kerülő ügyben kért a magyar bíróság uniós kontrollt és sorvezetőt. Ez vezetett végül az idén március 6-án kihirdetett Európai Bírósági ítélethez.
A mindent összevetve három évig tartó uniós eljárás során a magyar kormány mindennel próbálkozott, hogy kimagyarázza magát. Azzal próbálta például elvenni a tőke szabad áramlásának megsértését jelző kritikát, hogy elismerte: több mint 100 ezer földbérleti szerződés törlése volt a törvény következménye, ám abból "csupán" 5058 esetben voltak a bérlők nem magyar állampolgárok. Tehát nem a külföldiek földszerzése ellen íródott a törvény – bizonygatta a kormány képviselője, ahogyan az az EB ítéletének indoklásából kiolvasható. Több mint ötezer érintett százezres mintában is magas arány. Akkor is, ha egyelőre nem került nyilvánosságra olyan összegzés, hogy közülük végül hányan perelték be a magyar államot. Akkor pedig különösen nagy számról beszélhetünk, ha azt nézzük, hogy a magyar földbérleti ügy kipattanásakor a témában elmélyülő osztrák hírügynökség, az APA csupán kétszázra saccolta azon osztrák földművesek számát, akik az általuk művelt, mintegy kétezer hektárnyi magyarországi gazdálkodási lehetőséget bukhattak el.
Benyomulás
Az ma már egyértelmű, hogy a földtörvényt kizárólag a szántóföldekre vonatkozóan dolgozták ki. Nem került a jogalkotó fókuszába a szőlő vagy más termőterület (erdő, gyümölcsültetvény stb.), aminek azért van jelentősége, mert a törvény úgy lépett hatályba, hogy a 40-50, vagy akár 100 éves életciklusra tervezhető növénykultúrákra is a 25 éves bérleti időkorlátot szabta meg, ami beruházási és mezőgazdasági nonszensz.
Ám a kormány a törvény korrigálása, egyértelműsítése vagy pontosítása helyett inkább azt az utat választotta, hogy őket sem engedte kibújni a hurokból. Ebből levezethető, hogy miért jelentek meg politikai hátterű üzletemberek, és tettek félretérhetetlen ajánlatokat a megszeppent bérlőknek. Tokaj-Hegyalján ez ráadásul a nyomásgyakorlás más formáival is társult.
A környékbeli borászatok egy ideig biztosan nem felejtik el, hogy a ma már csak Bardon nevű családi borászatával a vidéken jelen lévő, de 2013-2016 között kormányzati szerepben is megjelenő Tombor András mi mindenre tudott és akart nyomást helyezni.
Tombor tokaj-hegyaljai tevékenységének eredménye nem túl kedvező. Aszúforradalom címén szétverte a Tokaj Kereskedőház borkínálatát, majd piacát, és bár 3 milliárd forintos marketingszerződés eredményeként sikerült Grand Tokajra átkeresztelni az állami borászatot, a cégnek beígért modernizáció 12 milliárd forint elköltése után sem tudott a végére jutni. A Lázár János által beígért 100 milliárd forintos borrégió fejlesztése mögé is beállt, de csak arra futotta, hogy létrehozza a majdani pénzosztó szervet (Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanácsa), és annak elnöke legyen. A pénzügyi, gazdasági, szakmai vérfrissítésből viszont nem lett semmi.
Arra azonban így volt ereje Tombornak, hogy a filmügyi kormánybiztos és kaszinólánc-tulajdonos Vajna András leendő üzlettársaként – elmondása szerint: szigorúan magánemberként – tárgyalt a Pajzos-Megyer birtok megvételéről. Nem lett belőle semmi, de egy próbát a Hétszőlő is megért neki. Tombor "egy szemtelenül alacsony vételi árat mondott be" azon a nem hivatalos találkozón, melyen a birtok francia birtoktulajdonosa a földtörvény passzusainak érvényesítése után az állam további szándékát tudakolta. Pechjére Michel Reybier ugyancsak szemrebbenés nélkül mondott egy hasonlóan szemtelen, de magas árat. Így el sem kezdődtek az eladásról-átvételről szóló egyeztetések.
Már csak azért sem, a francia üzletember aztán perre vitte a földhasználattörlés ügyét.
Az már külön érdekes, hogy a birtokot a perben az a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda képviselte, melynek névadója Trócsányi László, második ciklusát regnáló igazságügyminiszter – akinek feladatai közt kiemelt jelentőségű, hogy a kötelességszegési eljárásokban a magyar kormányt védje az unióval szemben. Ez akkor is pikáns, ha Trócsányi tárcavezetőként jelenleg nem veshz részt az ügyvédi iroda munkájában.
Túl drága a szőlő
Az elmúlt években a Hétszőlő birtok kifelé úgy működött, mintha semmi sem történt volna. Ehhez leginkább az kellett, hogy mint korábbi földhasználó, de jure, jogalap nélküli földművesként termessze tovább a szőlőt, készítsen abból bort – és ez ellen az állam egyáltalán ne tiltakozzon. Nem is tette, mert bár a kényes helyzetben bármikor megtehette volna, a kérdésben az államot a gyakorlatban képviselő állami borászat sem akart semmit a Hétszőlőtől.
Ugyan okozott némi riadalmat, hogy amikor Szerencsen törölték a birtok földhasználati jogát, és a földet papíron visszaadták a tulajdonjogokkal rendelkező Tokaj Kereskedőháznak, akkor az állami cégnek dolgozó ügyvéd bejelentés nélkül megjelent a tokaji birtokközpontban. De "csak szétnézett". Aztán amikor 2016 őszén, Tombor kirúgása után visszaültették az állami borászat élére a korábbi vezetőt, Goreczky Gergelyt, ő nem hivatalosan gyorsan jelezte: ha rajta múlik, semmi nem fog változni. A Grand Tokajnak egyáltalán nem hiányzik, hogy a Hétszőlő terhét is a nyakába vegye, mivel a szőlőfelvásárlásra berendezkedett cégnek túl drága lenne az ottani szőlő előállítása – szólt az üzenet.
A Hétszőlővel kapcsolatos hallgatólagos, de ingatag helyzet évek óta fennáll, és ez megtette a maga hatását. Egy ekkora méretű birtoknak folyamatos, pótlólagos befektetésekre van szüksége, de az is érthető, hogy a francia cégtulajdonos addig a feltétlenül szükségesnél többet nem költött, amíg a földbérleti helyzet nem tisztázódott. Az utóbbi években a hasonló méretű és adottságú birtokokon például a meteorológiai szenzorokat telepítettek, folyamatos volt a tőkefrissítés és más korszerűsítő-optimalizáló beruházás. A Tokaj hegy déli lejtőjén viszont "megállt kicsit az idő".
A sors visszaüt
Az Európai Bíróság márciusi döntésének lehetséges következményeiből eddig kevés realizálódott. A kormánynak eddig láthatóan nem volt sürgős a kérdés rendezése. A Hétszőlő számára az tűnt reális és elfogadható alternatívának, hogy ha az állam továbbra sem akar önálló mintabirtokot kreálni (vagy áttéteken keresztül valamely magánszereplőnek kijátszani), akkor az eredeti 99 évre megvett használatból még hátralévő időszakot – a törvényi keretek között – beváltják egy új, legfeljebb 25 évre szóló földbérleti szerződésre, és némi kártérítésre.
Ehhez képest nagyon nagyot szól az, hogy a Kúria múltheti döntése egyáltalán nem foglalkozik a kártérítés lehetőségével. A bíró helyette úgy döntött, hogy a szerencsi földhivatal ingatlanlapi közbelépését, azt, hogy a földtörvényre hivatkozva törölje a franciák földhasználati jogát, semmissé teszi.
Tehát a Hétszőlő teljesen kitöltheti az idejét, és 2090-ig a földjén maradhat.
Ez a mélyütése úgy is értelmezendő, hogy a Kúria most korrigálta az ügyben eljáró korábbi hatóságoknak azt a mulasztását, hogy azok érdemben nem vizsgálták az uniós jog sérelmét. Merthogy kellett volna. Nem csak azért, mert – ahogyan az EB indoklásában olvasható: -"a bíróságok mellett a hatóságoknak is hivatalból alkalmazniuk kell az uniós jogot, és félretenniük az azzal ellentétes nemzeti jogot", hanem mert a felperes ezt már az elsőfokú eljárás első tárgyalási napján (2014. december 3.) tett indítványában hivatkozta.
A sors másik fura fintora, hogy ha a kormány hallgat az Alkotmánybíróságra, elejét vehette volna az ügy efféle kimenetelének. Amikor 2015-ben az AB a földtörvény Alaptörvénnyel való megfeleltethetőségét vizsgálta, rámutatott: a kormány dolgozza ki, miként kártalanítsa az állam a törölt bérleti jogúakat. Erre az Alkotmánybíróság 2015. december végi céldátumot adott meg, de a kormány ennek máig nem tett eleget. Ha megtette volna, vagyis ha kifizeti a bármilyen védhető módszerrel kikalkulált kárpótlási összeget, akkor a feleknek nem lett volna miről beszélniük a bíróságon, és az alaphelyzet visszaállítására sem lehetne beszélni. Így viszont – mivel ebben az ügyben született az első jogerőre emelkedő ítélet – a Hétszőlő várhatóan iránytűként működik majd a többi perben.
Élet grand tokaj hétszőlő tokaj tokaj-hegyalja tombor andrás Olvasson tovább a kategóriában | [
"Grand Tokaj"
] | [
"SEGRO Kft.",
"Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanácsa",
"Európai Bíróság",
"Európai Bizottság",
"Európai Bírósági",
"Nagy és Trócsányi",
"Tokaj Hétszőlő Zrt.",
"Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság",
"Tokaj Kereskedőház"
] |
Újságírónk közérdekű adatigénylésre válaszul a Magyar Posta rendelkezésünkre bocsátotta a kormányváltás óta kötött tanácsadói, valamint reklám-, kommunikációs-, marketing és hasonló témakörökben született szerződéseinek listáját. Ezeket most nyilvánosságra hozzuk.
Az eredetileg szélesebb körű adatkérésre válaszként kapott listákból az izgalmasabb kontraktusokat egyedi adatkérésekkel mélyebben is szeretnénk vizsgálni – a célzáshoz olvasói ötleteket is szívesen fogadunk. A Magyar Posta Zrt. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és ezzel közvetve a magyar állam tulajdonában áll, vagyis az adófizetők pénzéből gazdálkodik.
Itt töltheti le a Magyar Posta 2010. májusa óta kötött tanácsadói szerződéseit, xls formátumban.
Itt töltheti le a Magyar Posta 2010. májusa óta marketing- és rokon területeken kötött szerződéseit, xls formátumban.
(Fotó: innen) | [
"Magyar Posta"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Az Átlátszó bizonyítékot talált a hónapok óta terjedő hírre: Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester összefüggésbe hozható a Saliris Resort néven működő egerszalóki welnesshotel-komplexum körüli majdani tulajdonosváltással. A felszámolás alatt lévő üzemeltetőnek legalábbis február közepe óta az a faktorcég a hitelezője, amelyikről a minap derítettük ki, hogy követelésvásárlásokkal segítheti Mészáros cégeinek vagyongyarapodását.
Sószivárvány – ezt jelenti a fantázia szülötte Saliris kifejezés, amelyről a négycsillagos hotelt és a hozzá tartozó gyógyfürdőket elnevezték a tulajdonosok a szálloda honlapja szerint. A Heves megyei település híres sódombját kihasználva felhúzott welness-központ helyzete a valóságban kevésbé csillogó: a beruházás szinte a kezdetektől botrányokkal terhes, súlyos állami milliárdok bánhatják az üzemeltető Szalók Holding Zrt. bedőlését.
Nagy az esély, hogy a teljes beruházás Mészáros Lőrinc milliárdos felcsúti polgármester érdekeltségébe kerül – írta tavaly a Népszabadság helyi iparági forrásokra hivatkozva. Most bemutatjuk, mi támaszthatja alá ezeket a híreket.
A Saliris egykor magánberuházásnak – egy delaware-i és egy wilmingtoni érdekeltségű cég üzletének – indult 2002-ben, az állam azonban fokozatosan átvette benne a főszerepet. Az első meghökkentő döntés rögtön a kezdetekkor történt: a beruházó Szalók Holding 2 ezer forintos négyzetméteráron szerezhette meg az önkormányzati tulajdonú ingatlant a HVG akkori cikke szerint.
Hamarosan állami pénzhez jutottak: a Széchenyi Terv 800 milliójával dobták meg a beruházást. 2004-ben az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank tulajdonosként is beszállt: kockázatitőke-cége kezdetben 49 százalékot szerzett – szintén HVG-s hír – 1,5 milliárdos befektetéssel, majd hitelezőként is megjelent az MFB, kezdetben még a CIB Bank mellett.
2009-re pedig – némi tulajdonosi zsörtölődés után – az MFB lett az akkor már zrt-vé alakult Szalók Holding egyetlen tulajdonosa, sőt a CIB kölcsöneit is átvállalva ő lett a fő hitelező is. A 11,7 hektáros szállodaingatlant összesen 16,5 milliárd forint keretbiztosítéki jelzálog terheli.
A meglehetősen aktív állami segítség kezdetben nem tetszett az elszámoltatási svunggal indító Nemzeti Együttműködésnek, még nyomozás is indult. A vádra adott büntetőeljárás azonban már csak a korábbi cégvezetők sarát taglalja, az MFB nagyvonalúságát nem.
Korábbi cikkünk az egerszalóki fürdőberuházás nyomán indult büntetőeljárásról Bíróság előtt a ’90-es évek titokzatos háttérembere
Sőt, a Szalók Holding 2012-ben bekerült az úgynevezett stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek beruházások közé, így a következő évben elrendelt felszámolást a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. vezényli. Amely azóta többször meg is hirdette az ingatlant, legutóbb tavaly 7,9 milliárd forintos becsértékkel, ám egyelőre hiába.
Az MFB a jelek szerint időközben lemondott 16,5 milliárdja teljes visszaszerzéséről: tavaly tavasszal az MFB-tulajdonú Magyar Követelés Kezelő lett az ingatlan hitelezője, az idén februártól pedig egy budapesti faktorcég, bizonyos Hórusz Zrt.
A Hórusz Zrt.-ről a minap írta meg az Átlátszó, hogy a szerződés-tervezet készítéséig mindenképpen eljutottak Mészáros Lőrinc milliárdos felcsúti polgármester cégével, a Mészáros és Mészáros Kft.-vel. Az együttműködés célja az Átlátszó birtokában lévő dokumentum szerint az, hogy a Hórusz felszámolási javakból mazsolázzon Mészáros megbízása alapján: Mészáros Lőrinchez közeli exzsaru sertepertél egy értékes budaörsi telken Arra nem sikerült választ kapnunk, hogy a birtokunkban lévő aláíratlan szerződés-tervezet végül megállapodássá vált-e, mivel a Balczó-család érdekeltségében álló Hórusz banktitokra hivatkozott. A tervezet szerint mindenesetre a Mészáros és Mészárost Csík Zoltán képviselte volna az ügyletekben. Az egykori gyilkossági nyomozó jelenleg Mészáros bizalmi embere, féltucatnyi cégében vezető tisztségviselő.
A Szalók Holding felszámolóbiztosa tavaly a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy az "eljárás jelen szakaszában" a leendő tulajdonosról nem adható érdemi válasz, a létesítménnyel kapcsolatban perek zajlanak, azok jogerős befejezéséig nem lehet befejezni a felszámolást.
A Szalók Holding tulajdonosi szerkezete nem változott, a cég jelenleg is az MFB ingatlanfejlesztő leányáé, az ingatlan pedig a Szalók Holdingé. A taktika nem is ez, hanem – az Átlátszó múltkori cikkében vázolt koreográfia szerint legalábbis – az lehet, hogy a Hórusz, illetve a mögötte álló esetleges megbízó faktorált (azaz vélhetően olcsóbb) áron megszerzett hitelével úgymond uralkodó hitelezővé válva praktikusan a maga javára terelheti a felszámolás menetét.
Rádi Antónia | [
"Hórusz Zrt.",
"Szalók Holding Zrt."
] | [
"Magyar Követelés Kezelő",
"CIB Bank",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Nemzeti Együttműködés",
"Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.",
"Saliris Resort"
] |
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást a rendőrség a BKV és az Alstom közötti, metrókocsik gyártására és szállítására vonatkozó szerződés miatt. Az ügyet hamarosan a Nemzeti Nyomozó Iroda veszi át.
Ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a rendőrség a BKV és az Alstom közötti szerződés miatt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indítottak eljárást, de az anyagi kár nagysága miatt hamarosan a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) veszi át az ügyet.
A 2-es és a 4-es metró új szerelvényeit a 2006-ban megkötött szerződés szerint az Alstom gyártotta volna, a 2-es metró vonalára már el is készült 22 szerelvény, a BKV pedig már kifizetett 30 milliárd forintot a francia cégnek. Az Alstom azonban nem tudta megszerezni a szükséges végleges típusengedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH), amely októberben jogerősen elutasította a cég utolsó fellebbezését is. A BKV emiatt október 20-án felmondta az Alstommal kötött szerződését, mivel az engedély hiányában a magyar vonalakon nem közlekedhetnek a kocsik. A szerződés felmondásával párhuzamosan a BKV megpróbálta lehívni a felmondás esetére járó 37 milliárd forintos bankgaranciát. Ezt azonban az Alstom megtámadta a nanterre-i bíróságon, a cég szerint ugyanis a garanciák lehívása és a szerződés felmondása is jogtalan. A bíróság a francia cégnek adott igazat.
A főváros fellebezett a francia bíróság határozata ellen, Tarlós István főpolgármester azt nyilatkozta, hogy a főváros nem mond le a 37 milliárd forintról. A metrókocsik sorsának alakulását folyamatosan követheti ezen az oldalon. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] |
Miután hétfőn sem határozott a parlament az augusztus 20-i tragédia felelőseinek felkutatására hivatott bizottság létrehozásáról, idén már aligha áll fel a testület. A Heti Válasz ezért alternatív jelentést állított össze, melyből kiderül: a kormány az elmúlt négy évben - jelentős kockázatok árán - átrendezte a tűzijátékpiacot. Az állami beavatkozás haszonélvezői közt feltűnik Draskovics Tibor apósa és több, szocialista körökbe bejáratos vállalkozó.
Egyhétnyi gyászidő elteltével a Fidesz úgy döntött, vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, hogy kiderüljön, kik lehettek az augusztus 20-i tömegszerencsétlenség politikai, szakmai felelősei. A javaslatra egyetlen politikai erő sem mert nemet mondani - pláne, hogy Sólyom László köztársasági elnök is jelezte: nem érzi megnyugtatóan lezártnak Szilvásy György kancelláriaminiszter röpvizsgálatát, hiszen a "felelősség kérdését mindenképpen tisztázni kell". Sokáig úgy tűnt, ellenzék és kormányoldal egyaránt abban érdekelt, hogy legkésőbb két hónapon belül megalakuljon az új parlamenti testület. Ám miután a szeptember-októberi utcai jelenetek elnyomták a nyárvégi viharverés emlékét, a politika ejteni látszik a vizsgálóbizottság-ötletet. Szocialista képviselők például olyan módosító javaslatokkal hígították fel a bizottság által tisztázandó kérdéssort, amelyek - a felelősök megnevezése helyett - inkább a klímaváltozással kapcsolatos témákra összpontosítanak (lásd Bizottságtörténelem című írásunkat). Ezek után a Fidesz is úgy határozott, csak akkor erőlteti a dolgot, ha a koalíció nem az eredeti forgatókönyv átfogalmazására játszik. Egyelőre patthelyzet van; a korábbi tervekkel ellentétben a parlament most hétfőn sem szavazott a bizottságról, vagyis idén már aligha állhat fel a testület.
POLITIKAI TÚLÉLŐK
A felelősségfeltárás tehát mindeddig megrekedt az alsóbb szinteken. Az augusztus 20-i tragédia után a kormányzat több katasztrófavédelmi és meteorológiai szakembert "megintett" (lásd Sértett sérültek című írásunkat), ám saját soraiban nem keresett és talált olyan személyt, aki hibázott volna. Márpedig a gyülekezési jogról szóló törvény szerint a rendezvény biztonságos lebonyolításáról a szervezőnek, azaz a Miniszterelnöki Hivatalnak kellett volna gondoskodnia, melyet Szilvásy György vezet. Rajta kívül Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter felelőssége is felvethető lett volna, hiszen az Állami Számvevőszék már tavaly megállapította, hogy hiányosságok vannak a katasztrófavédelem szabályozásában és az érintett szervek - például az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - közötti információáramlásban (Heti Válasz, 2006. augusztus 31.).
Mindössze egyetlen politikaközeli szereplő akadt, akit felmentéssel büntettek az augusztus 20-i szerencsétlenségért: Bodor Tibor, aki a megrendelő MEH részéről aláírta a Nexus Reklámügynökség Kft.-vel kötött fővállalkozói szerződést. A főcsoportfőnök kirúgásával azonban nem egy egyszerű hivatalnokot veszített el a kancellária. A Népszavát kiadó Editorial Kft.-ben, illetve az ugyancsak baloldali orientációjú Vasárnapi Híreket megjelentető VH Kft.-ben ugyanis meghatározó tulajdonrésze van annak a Békés Project néven futó kft.-nek, amelyet alapító-ügyvezetőként épp Bodor jegyez (de a taglistán feltűnik Puch László MSZP-pénztárnok egykori titkárnője, Bodrogi Margaréta is). A volt főcsoportfőnök pártbéli elismertségére utal, hogy a szocialista posztosztók 2002-ben az állami tulajdonú Körös Volán Zrt. felügyelőbizottságába is delegálták, illetve hogy a mai napig tagja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának. Vagyis Bodor Tibor nem az a káder, aki ne a talpára esne - úgy tudjuk, 2007. január elsejétől a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban kap állást, informátorunk szerint "Kiss Péter tárcavezető közvetlen környezetében".
A politikai felelősség mellett mindeddig a pirotechnikusi felelősség megállapítása is elmaradt. Sőt, azáltal, hogy a MEH egy hónapja átutalta a Nexusnak és alvállalkozóinak az augusztus 20-i "közszolgáltatásért" járó 245 millió forintot (melyből 112 millióra rúgott a körpanorámás tűzijáték költsége), közvetetten elismerte, hogy a petárdaiparosok nem hibáztathatók a tragédiáért. Pedig a MEH-Nexus szerződés rögzítette, hogy a vállalkozónak vis major esetén csak "a józan és gyakorlati megfontolás határain belül" kell folytatnia a tűzijátékot, és ha rossz az időjárás, a rendezvény átszervezése vagy elhalasztása is szóba jöhet. Szintén nem mellékes, hogy a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. számú kormányrendelet mellékleteként publikált biztonsági szabályzatban fehéren feketén ott van, hogy "erős szélben a pirotechnikai termékek felhasználásának lebonyolítását el kell halasztani, valamint amennyiben elkezdték, úgy a felelős pirotechnikus állítsa le a működést, ha ez lehetséges".
TÁRSAS HATÁS
Ám a felelős pirotechnikusok, illetve az őket foglalkoztató cég(ek) nevét koalíciós berkekben tabuként kezelik. Ennek egyik lehetséges oka, hogy 2003 és 2006 között a kormány - jelentős kockázatok árán - átrendezte a tűzijátékpiacot. Olyan, referenciával alig rendelkező, döntően olcsó kínai termékek fellövésére szakosodó társaságokra bízta az augusztus 20-i égi parádé kivitelezését, amelyeket - így vagy úgy - bizonyos Gecse István érdekeltségeiként tart nyilván a szakma és a cégbíróság. Miként látni fogjuk, Gecse leginkább Szekeres Imre MSZP-elnökhelyettes köreivel ápol(t) szorosabb üzleti kapcsolatot, de a Crescom és az Absolut Pyro Kft.-kben tulajdonostársként tudhatta/tudhatja maga mellett Salgó Istvánt, az Államreform-bizottságot kormánybiztosként irányító (korábban miniszterelnöki kabinetfőnöki, majd pénzügyminiszteri titulussal bíró) Draskovics Tibor apósát. "Ha már ennyire nyomoznak utánam, nyilván azt is tudják, hogy a Tungsramban hosszú időn át együtt dolgoztam Salgó Istvánnal, akkor, amikor még köze sem volt Draskovics Tibihez" - mondja a politikai kapcsolatrendszerét firtató kérdésünkre Gecse.
A Crescom Kft. tagjai között azonban az a Burget Péter is szerepel, aki idén év elejéig az - egykor a Népszavát is kiadó - Esma Spanyol-Magyar Reklám Kft. Régió Média Network nevű leányvállalatánál ügyvezetősködött. (A HVG korábban MSZP-közeli kezdeményezésként írt a Régió Média Networkről, mondván: a 46 helyi tévéhíradó reklámkörnyezetének értékesítésére létrejött cég megszervezésénél - Toller László volt pécsi polgármester szavaival - "túl sokan hivatkoztak Puch László pártpénztárnokra".)
A lényeg a lényeg, a 2003-ban alapított Crescom Kft., illetve a 2005-ben életre hívott Absolut Pyro együttes árbevétele - részben a kancelláriától érkező óriásbevételeknek köszönhetően - tavaly már kis híján elérte az 550 millió forintot, a cégcsoport ugyanis minden évben megkétszerezte-másfélszerezte forgalmát.
VILLÁMKARRIER
Hogyan válhatott a pirotechnikai, illetve robbanóanyagipar egyik legbefolyásosabb figurájává négy év alatt Gecse István? Villámkarrierje a két évvel ezelőtti törökbálinti raktárrobbanás révén elhíresült Pyro-Technik Kft. kereskedelmi igazgatói székéből indult. Innen 2002 végén fegyelmivel elbocsátották, így - több volt kollégájával együtt - önálló céget gründolt, Crescom néven. Igyekezett szorosra fűzni a kapcsolatát a tűzijáték-szervezési és sportlőszergyártási rutinjáról ismert balatonfűzfői Nike-Fiocchi Kft.-vel - így a két társaság hamarosan megalapította az (egyébként kérészéletű) első magyar pirokonzorciumot.
A 2003-as Szent István-napi tűzijáték szervezője ugyan a Nexus Kft. volt, hivatalos alvállalkozóként pedig a Nike-Fiocchit tartották nyilván, a balatonfűzfőiek nevében mégis Gecse István tárgyalt a Miniszterelnöki Hivatalban. Miután a tűzijáték furcsa fényekkel keveredett - egy uszály berobbant, egy teherautó pótkocsiján pedig besült egy rakéta -, Gecse látványtervezői minőségében nyilatkozott a sajtónak. Szavait - "a tűzijáték gigantikus nagyságához képest elenyésző a kár" - közleményben utasította vissza a Magyar Pirotechnikai Társaság, ám továbbra sem áldozott le hősünk csillaga. Amikor 2003 végén a Nike-Fiocchiban még meglévő 50 százalékos állami tulajdonrészt fel akarta vásárolni a Tatár György nevével fémjelzett, hollandiai bejegyzésű Holmag BV., az idegenbe szakadt üzletembert épp Gecse István kísérte el a fűzfői tárgyalásokra. (Az Élet és Irodalom korábbi cikke szerint az MSZMP Veszprém megyei intézőbizottságának egykori titkára, Szekeres Imre a rendszerváltozás utáni években éppen azzal foglalatoskodott, hogy Hollandiában élő ismerősének, Tatár Györgynek keresett további magyar befektetési lehetőségeket.)
Miután azonban Tatár elállt a cégvásárlástól, Gecse és a Nike-Fiocchi üzleti kapcsolata is megszakadt. 2004 augusztusában aztán felrobbant a Pyro-Technik törökbálinti raktára, melynek következtében hárman életüket vesztették - így a pirovállalkozás egy időre kiszorult a ma már a Gecse-cégek által dominált tűzijátékpiacról. A Pyro-Technik gyanúsítotti sorban lévő tulajdonosai mindvégig idegenkezűséget sejtettek a robban(t)ás mögött, és - tudomásunk szerint - jelenleg három szakvélemény is az ő teóriájukat erősíti (egyelőre hiába, hisz még ki sem tűzték a bírósági eljárás első tárgyalási napját). Később a 2004-es ünnepségek fő- és alvállalkozói heteken át titkolták, hogy ki lesz a tűzijáték kivitelezője - mondván: "ezt követeli a biztonság, Törökbálint óta más a világ" -, de hamarosan kiderült, hogy újra a Crescom jutott lehetőséghez. Aztán 2005-ben és 2006-ban a korai Crescommal majdnem azonos tulajdonosi hátterű Absolut Pyro Kft. lett a nyertes. Miként a már emlegetett Burget Péter a TV2 augusztus 20-i élő műsorában elmondta, a tűzijáték megszervezését januárban kezdték - ami csak azért különös, mert a MEH július 18-án írta alá az alvállalkozó Absolut Pyro Kft.-re is vonatkozó szerződést a Nexussal.
Idén júniusban egy pillanatra azért megszakadni látszott a Gecse-cégek sikerszériája - ugyanis négyen meghaltak, amikor fölrobbant a Crescom Kft. pirotechnikai eszközökkel teli raktára Balatonfűzfőn. A hangsúly a "pillanatra" szón van, hiszen nemrégiben a Szekeres Imre vezette Honvédelmi Minisztérium beruházási hivatalának - kisméretű kumulatív töltetek beszerzésére vonatkozó - pályázata újfent a Crescom diadalával zárult.
2006. AUGUSZTUS 27. Navracsics Tibor és Lázár János határozati javaslatot nyújt be a 2006. augusztus 20-án történt "halálos tömegszerencsétlenség" felelőseit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról címmel. A fideszes képviselők egyebek mellett arra keresnék a választ, hogy a tűzijáték lebonyolításával megbízott cégek, illetve az ünnepség biztosításáért felelős állami szervek rendelkeztek-e menekítési tervvel; kik voltak azok, akik leállíthatták volna a tűzijátékot; kik a szakmai és politikai felelősei a tragédiának.OKTÓBER 17. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága támogatja a határozati javaslat általános vitára bocsátását.OKTÓBER 31. Két szocialista képviselő, Jauernik István és Ecsődi László módosító javaslatot nyújt be a leendő vizsgálóbizottság nevének megváltoztatására, mondván: a "halálos tömegszerencsétlenség" helyett a "tragédia" kifejezés használata volna illendő. Göndör István pedig azt javasolja, hogy további tíz kérdéssel egészítsék ki a vizsgálat tárgyát. Egyebek mellett azzal, hogy bizonyítható-e releváns ok-okozati összefüggés a tűzijáték lebonyolítása és a halálesetek, sérülések között. (Az alkotmányügyi bizottság később elveti az MSZP-s képviselők indítványait.)NOVEMBER 13. Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége elfogadja, hogy a határozati javaslat preambulumában a "halálos tömegszerencsétlenség" kifejezést a "tragédia" váltsa fel, illetve hogy a vizsgálóbizottság feladatai közé - a felelősök megnevezése helyett - a "szükséges intézkedések meghatározása" kerüljön. Az Országgyűlés ugyanezen a napon - egy nem szavazat és egy tartózkodás mellett - dönt a részletes vitára bocsátásról.NOVEMBER 15. Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége elfogadja Tóth András, Jauernik István és Göndör István módosító indítványát, mely szerint a leendő vizsgálóbizottságnak - a Navracsics-Lázár kettős kérdésfelvetésein túl - tisztáznia kell, hogy az elmúlt 16 évben milyen meteorológiai biztosítást vettek igénybe az állami rendezvények szervezői. Illetve azt, hogy most, amikor a klímaváltozással a szélsőséges időjárási események gyakorisága előreláthatóan növekedni fog, tervezi-e a kormány a meteorológiai tevékenység törvényi szabályozását.Öt halott - az augusztus 20-i tűzijátékkal kapcsolatos beszámolókat leginkább ez a hír uralta, ami mellett érthető módon ugyan, de eltörpült a tény: a vihar okozta katasztrófának 100-150 könnyebb, valamint 50-60 súlyos sérültje is volt. Mind közül a legsúlyosabb sérülést egy 23 éves, épp az esküvője előtt álló lány szenvedte el. Vőlegényével a Duna-parton nézte a tűzijátékot, amikor rájuk dőlt egy fa. A hangszórókból üvöltő zenétől még a reccsenéseket sem lehetett hallani, a tömegben ráadásul sem idejük, sem lehetőségük nem volt elugrani a veszély elől. A férfinak "csupán" a keze sérült meg, igaz, szorítani vélhetően sosem tud majd vele. Menyasszonyának viszont a gerince tört el - deréktól lefelé megbénult, járni sosem lesz képes.Egy másik sérültnek szintén a gerincét törte el egy kidőlő fa, neki azonban szerencséje volt: a bénulástól megmenekült, viszont állandó fájdalommal küszködik. Élet és halál között lebegett az a húszéves fiatalember is, akinek nemcsak hogy bordái törtek, de tüdeje is kilyukadt. Amint azt a károsultak ügyvédjétől, Hantos Ádámtól megtudjuk, tipikusnak számítanak a háztetőkről lerepülő cserepek okozta sérülések, ezek következményei viszont eltérőek: végtagtöréstől kezdve a koponyatörésig, melynek következtében van, aki a beszédkészségét veszítette el, más pedig az emlékezőtehetségének mondhatott búcsút.Hogy hány ember szenvedett maradandó egészségkárosodással járó sérülést, egyelőre nem lehet pontosan tudni - vannak ugyanis, akik máig nem gyógyultak fel. Jelenleg 50-60 ember tart igényt kártérítésre, amelyet az állam önszántából nem hajlandó kifizetni. A Pénzügyminisztérium az ügyvéd peren kívüli egyezséget javasló levelére azt a bikkfanyelven megfogalmazott választ adta, hogy "az állam közvetlen felelőssége nem áll fenn az időjárás kárt okozó hatásai tekintetében".Fizetni a három, az ügyvéd szerint mulasztást vagy hibát elkövető állami szerv - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), valamint a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) -, illetve a tűzijátékot fővállalkozóként lebonyolító Nexus Kft. sem akar, ugyanis egyik szervezet sem érzi magát felelősnek a történtekért. Márpedig azt, hogy hibák vagy mulasztások történtek, aligha tagadhatja az állam. Nyitrai Bélát, az OKF ügyeletvezető tűzoltó alezredesét azonnali hatállyal felmentették, mert nem olvasta el a meteorológusok piros színű riasztását tartalmazó e-mailt. Tatár Attila főigazgatót Lamperth Mónika a riasztási rendszer működési hiányosságai miatt feddésben részesítette, akárcsak Hofmann Imre főigazgató-helyettest, az ügyeleti szolgálatot irányító veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettes Muhoray Árpádot pedig megrovásban. Demeter Istvánt, a vészhelyzet-kezelési főosztály vezetőjét fegyelmi eljárás után nyugdíjazták. Az OMSZ-nél is találtak felelőst: Csonka Tamás ügyeletest fegyelmi eljárás keretében menesztették állásából, mert nem ellenőrizte, hogy az általa 19.39 perckor - 1 óra 29 perccel a vihar előtt - elküldött riasztást elolvasták-e az OKF-nél. Ha ugyanis meggyőződött volna, úgy a vihar híre időben eljuthatott volna a döntéshozókhoz - érvel Hantos, hozzátéve: majdnem másfél óra alatt bőven lett volna idő arra, hogy a média, valamint a Duna-parton sorjázó hangszórók segítségével tájékoztassák az embereket. (A bíróság szeptember közepén megállapította, hogy Csonka nem követett el fegyelmi vétséget - A szerk.) Ha azok a százezrek, akik fél 9 körül értek a helyszínre, otthon maradnak, a rendőrség is könnyedén képes lett volna feloszlatni a jóval kisebb tömeget.Igaz, ehhez nem ártott volna, ha a kancellária és a Nexus közötti szerződésben olvasható bármilyen katasztrófaterv. Ilyen nem volt, ezért pedig a szerződést aláíró Bodor Tibor főcsoportfőnököt fel is mentették, tehát a MEH-nél is hibáztak. Hantos szerint ugyanakkor a Nexust is kártérítési felelősség terheli, amiért elmulasztott tájékoztatást kérni a meteorológusoktól, noha napok óta arról szóltak az időjárás-jelentések, hogy augusztus 20-án vihar várható.A magyar állam garasoskodása különösen érthetetlen annak fényében, hogy Románia - mely ország felelősségét aligha lenne könnyű megállapítani a budapesti katasztrófa ügyében - magától gondoskodott három elhunyt állampolgárának hazaszállításáról és temetéséről. Az áldozatok közül három ugyanis román állampolgár, erdélyi magyar volt. Ketten - egy házaspár Székről - a Dunába fúltak, egy huszonnyolc éves krasznai férfit pedig egy kidőlő fa ütött agyon (állapotos felesége azonban felépült sérüléseiből). A magyar állam még efféle vagyoni kártérítésre sem szánta el magát (temetési, gyógykezelési költség, keresetkiesés kifizetése), nemhogy a nem vagyoni károk megtérítésére. Így csak a polgári per adhat elégtételt a károsultaknak - ez viszont évekig is elhúzódhat.Hogy mekkora összeget ítél meg a bíróság, ha végül majd jogosnak találja a követeléseket, sok mindentől függhet. Elhunyt hozzátartozó esetében nagyrészt attól, milyen szoros volt a rokoni kötelék, de az is számít, hogy fiatalon vagy éltesebb korában hunyt el az áldozat. Idősebbek után például kevesebb kártérítést szokás adni, ha viszont egy gyermek a szülejét veszti el, nagyobb összegre számíthat - de általában 2 és 5 millió forint között állapítják meg a kártérítés mértékét. A sérüléseknek is megvan a tarifája: míg a deréktól lefelé lebénult lány 15 millió forint körüli kártérítésre számíthat, ha a bíróság jogosnak találja követelését, addig a végtagtörésekért 1-2 millió, a könnyen gyógyuló sérülésekért félmillió forint a bevett gyakorlat. Mindösszesen 100 millió forintra tehető a károsultak követelése, amely ha elsőre nagy összegnek tűnik is, "számításba véve, hogy egy államnak mindössze két-három valamire való lakás árát kellene kifizetnie, nevetséges summa" - fogalmaz Hantos Ádám. | [
"Nike-Fiocchi Kft.",
"Crescom",
"Absolut Pyro Kft.",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Nexus",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Editorial Kft.",
"Békés Project",
"Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány",
"Esma Spanyol-Magyar Reklám Kft.",
"Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság",
"Országos Meteorológiai Szolgálat",
"Szociális és Munkaügyi Minisztérium",
"Nexus Reklámügynökség Kft.",
"VH Kft.",
"Magyar Pirotechnikai Társaság",
"Heti Válasz",
"Holmag BV.",
"Régió Média Network",
"Körös Volán Zrt.",
"Állami Számvevőszék",
"Pyro-Technik Kft."
] |
Eddig azért izgulhatott Budapest vezetése, hogy késik a 4-es metró átadása, most már inkább azért, mi lesz, ha esetleg üzembe helyezik. Attól kezdve évente legalább 3,5 milliárd forinttal kellene többet beletenni a BKV kasszájába. Ennyibe kerülne ugyanis az új vonal működtetése. Legalábbis a kohéziós pályázathoz készült, 2008-as pénzügyi értékelés szerint. De a Budapesti Közlekedési Központtól származó információink szerint valójában már 6-7 milliárd forinttal számolnak.
A pénzügyi jelentés a költségeket részben fedezhetőnek tartotta az utasszám jelentős, 19 százalékosra becsült növekedéséből származó extra viteldíjbevételből, illetve az új vonal révén ritkítható buszjáratok járműbeszerzési költségének leszorításából.
Csakhogy az utasszám növelésének becslése azon alapult, hogy a korábban autóval, villamossal, vasúttal, távolsági busszal közlekedők átülnek a 4-es metróra. Ám ebben egyelőre csak reménykedhetünk. A jegyárak növelése pedig éppen ellenkező hatást válthatna ki. Az elvileg a vonal megnyitására megépülő – az eredeti beruházási tervben szereplő – P+R parkolók sem többek most a tervnél, az előírt 1500 helyből ugyanis 1200-1300 hiányzik. És pénz sincs rá.
A buszágazatot pedig – vele együtt a járműbeszerzésekből adódó kiadásokat és megtakarításokat – éppen most készül kiszervezni a főváros.
A működési költségen egyébként a jelentés szerint spórolni sem lehet túl sokat, mivel abban igen magas az úgynevezett fix költségek aránya. Az új vonal üzemeltetése várhatóan a korábbiakhoz képest is drága lesz. A 4-es metró automata szerelvényei ugyanis a meglévő vonalakon alkalmazottnál bonyolultabb irányítástechnikát és gépészetet tesznek szükségessé, amelyek működési költségeit tovább növeli az állomások üvegliftjeinek, mozgólépcsőinek karbantartási díja.
Tavaly a meglévő három metró működtetése 23 milliárdot emésztett fel. Így az sem elképzelhetetlen, hogy a most prognosztizált 6-7 milliárdot is meghaladja majd a tényleges üzemi költség.
Kezdetben üzemszünetek, ezekkel pluszköltségek várhatók
Az összképet tovább rontja, hogy a kiadások egy része már idén esedékes: az átadott állomások, járműtelep állagmegóvása, a berendezések próbaüzeme, a személyzet betanítása.
A fővárosi önkormányzat "nehezen számszerűsíthető, de akár a százmilliárdos szintet is elérő rizikótényezőként" említi a 4-es metró beruházását idei költségvetési tervezetében. A projekt előrehaladásáról szóló beszámoló külön is kiemeli a metrókocsit gyártó Alstom és az ehhez kapcsolódó irányítástechnikát hozó Siemens kapcsolatát. A két rendszerelem előírt biztonsági szintű együttműködését a Nemzeti Közlekedési Hatóság hivatott igazolni. (S velük már meggyűlt a baja a fővárosnak és az Alstomnak is.)
A hatóság a folyamat legvégére két hónap üzemszerű és teljesen hibamentes próbaüzem lefolytatását írta elő. S még azután se lesz könnyű: a külföldi példák arra intenek, hogy kezdetben gyakorta várhatók üzemszünetek – ezek szintén pluszköltséggel járnak. A kockázat kezelésére –a BKV-val és a CET-tel együtt – 4,2 milliárd forintos tartalékot képez Budapest. Ez azonban még az alagútépítő BAMCO körülbelül tízmilliárd forintos követelésére sem (lenne) elég. S ez csupán egy a beruházáshoz kapcsolódó eddigi kétezer követelés közül, amelyek összértéke 114 milliárd forint, amelyből 25 milliárdot már jogosnak ítéltek meg.
Főként erre hivatkozva kéri a beruházás felfüggesztését a Jobbik. Az ellenzéki párt vizsgálóbizottságot állítana fel az eddig – szerintük – elköltött 535 milliárd forint felhasználásáról. Az uniós támogatás elvesztésétől sem tartanak, mondván, a 180 milliárdos támogatásnak így is csak a felét fizetné ki Brüsszel a szabálytalanságok miatt, a kohéziós alap kifizetéseinek esetleges zárolása pedig tovább csökkentheti ezt az összeget.
Igaz, a képviselők a BKV megsegítésére is találtak 66 milliárdot a főváros idei költségvetésében. Ami kissé meglepő, lévén a benyújtott előterjesztés szerint a budapesti büdzsén 80 milliárdos lyuk tátong. S ebbe még nem számolták bele a BKV 58 milliárdra rúgó idei adósságszolgálatát. Nem beszélve arról, hogy a közlekedési cég kasszájából enélkül is hiányzik 40 milliárd forint még akkor is, ha a jelenleg zárolt 32 milliárdos normatívát feloldják és a fogyasztói árkiegészítés 16 milliárdját is megkapja. | [
"BKV"
] | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Budapesti Közlekedési Központ"
] |
Óriási pusztítás nyomait találták helyi környezetvédők, akik január elsején bejárták a Fertő tavi beruházás mostanáig lezárt területét. A Szabad Európa szerkesztőségét tájékoztató aktivisták között volt, aki elsírta magát, amikor meglátta a letarolt nádast, és a hullámzó vízfelület helyén a kövekkel feltöltött partot.
December 31-vel megszűnt a Fertő tavi beruházást mostanáig felügyelő állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. Az idén felfüggesztett, bizonytalan jövőjű projektről októberben videóriportban számoltunk be.
Korábban az ENSZ kulturális és oktatási szervezete, az UNESCO és az Európai Bizottság is kifogásolta az építkezést, amely ellen helyi civil szervezetek és a Greenpeace is rendszeresen tiltakozott.
Néhány nappal ezelőtt írtuk meg, hogy a négy éve elkezdett, januártól a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium által átvett beruházás környezeti engedélyének felülvizsgálatát és módosítását kezdeményezte az illetékes környezeti hatóságnál (Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal) december végi megszűnése előtt az állami cég. A Fertő Tó Barátai Egyesület szerint ennek az eljárásnak a dokumentumai alapján az eddig ismertnél jóval nagyobb területű lehet a beruházás, a tervezett módosítás szerintük jogszabályellenes.
Január 1-jén helyi környezetvédők vették észre, hogy a megszűnt állami cég megbízásából addig lezárt (és Mészáros Lőrinc cége által őrzött) területet megnyitották. Az aktivisták az általuk készített fotókat megosztották a Szabad Európa szerkesztőségével is. Egyikük, Molnár Judit biológus kérdésünkre így számolt be arról, mit látott, amikor először ért az évekig elzárt helyszínre.
"Először elsírtam magam, amikor megláttam, hogy letaroltak mindent: ahol a cölöpházak voltak, és ahol víz volt, mostanra mindent feltöltöttek, a nádrengeteget letarolták (...) Aztán végtelen düh ébredt bennem ezt a hatalmas pusztítást látva. Nem értem többek között, hogy a nemzeti park vezetősége, akiknek a természet védelme lenne a feladatuk, hogyan engedhették ezt." | [
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Fertő Tó Barátai Egyesület",
"Szabad Európa",
"Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal",
"Építési és Közlekedési Minisztérium",
"Európai Bizottság"
] |
Balsai István sajtóhírekre hivatkozva felidézte, hogy a Köztársaság tér 27. szám alatti, az MSZP székházával műszakilag egybefüggő épület a rendszerváltáskor állami tulajdonban maradt, 2003-tól pedig az a Horizont Rt. vette bérbe, amelynek 30 százalékos tulajdonosa a szocialisták székházát üzemeltető cég ügyvezető igazgatója, Szenetes Pálné volt.
Mint mondta, 2006-ban, amikor az MSZP kiköltözött a székházból, a Magyar Államkincstár ahelyett, hogy bevárta volna a két ingatlan közös értékesítését, eladta a bérlő Horizont Rt.-nek a Köztársaság tér 27. szám alatti épületet 370 millióért úgy, hogy az eredeti árat értéknövelő beruházásokra hivatkozva 200 millióval csökkentette. Veres Jánosnak pénzügyminiszterként minden 250 millió forint feletti értékesítést, így ezt is engedélyeznie kellett – tette hozzá Balsai István.
A fideszes politikus a Népszabadságban megjelent információkra hivatkozva azt mondta: néhány hónappal később, 2007 júniusában a két ingatlant együtt vette meg egy írországi cég 1,6 milliárd forintért, ebből a Köztársaság tér 27.-ért 700 millió forintot fizetett. Balsai István szerint ezek után felvetődik a kérdés, hogy Veres János valóban alkalmas-e szakmailag pénzügyminiszternek, ha 370 millió forintért adott el valamit, ami néhány hónappal később 700 millióért cserélt gazdát.
Veres János indokoltan adta-e el a kincstári vagyont, amikor tudta, hogy a két ingatlan közös értékesítésre kerül, és gondosan bánik-e a közvagyonnal, ha majdnem 50 százalékkal kevesebbért adja el, mint amennyiért később értékesítik, vajon hány ilyen tranzakció történhet még nap mint nap, és meddig kell ezt tűrnünk? – tette fel kérdéseit az ellenzéki képviselő. Hangsúlyozta: választ várnak a pénzügyminisztertől és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől is, hogy hogyan fordulhatott ez elő.
Balsai István kérdésre válaszolva azt mondta: amennyiben a Fidesz kormányra kerül, akkor ezeket az ügyeket minden lehetséges jogi eszközzel megvizsgálja.
Elővásárlási joga volt
Daróczi Dávid megismételte az MTI-nek a szerdán elmondott szavait: a nagy értékű állami ingatlanok eladását a pénzügyminiszter hagyja jóvá, ez az MSZP-székházzal szomszédos épület estében is így történt, amelyet tavaly 255 egyéb állami ingatlannal együtt értékesítettek. A kormányszóvivő szerint nem jó gyakorlat, ha az állam funkció nélküli ingatlanokat tart fenn az adófizetők pénzéből. Hozzátette: éppen ezért adták el 255 egyéb ingatlan mellett a Köztársaság tér 27-es szám alatti épületet is.
Daróczi Dávid hangsúlyozta: az értékesítést ingatlanpiaci szakértő értékbecslése előzte meg, ami a kincstári vagyon eladása előtt természetes, logikus és bevett eszköz. A cég az éppen aktuális, szakértők által megállapított piaci áron vásárolta meg az ingatlant – jelentette ki a kormányszóvivő. A zártkörű értékesítést azzal indokolta, hogy a cégnek mint bérlőnek a jogszabályok alapján elővásárlási joga volt és az államháztartásról szóló törvény ebben az esetben ezt az értékesítési módot rendeli el.
MTI | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Államkincstár",
"Horizont Rt."
] |
Pintér Sándor a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt arról, hogy külföldi szervezetek akarják lejáratni. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke sürgős tájékoztatást kér a belügyminisztertől. A DK közölte: Pintér Sándor azonnali meghallgatását kezdeményezik, az LMP felszólította a tárcavezetőt, hogy oszlassa el a homályt, és mondja el pontosan, hogy miről van szó. Az interjúban szóba került Habony Árpád is, akivel kapcsolatban az ellenzék nemzetbiztonsági aggályokat fogalmazott meg, a belügyminiszter azonban közölte, nem vizsgálják a tanácsadót.
Részleteket a tárcavezető nem árult el a karaktergyilkossági kísérletekről, csak annyit mondott, olyan, a személyéhez kötődő eseményeket próbáltak kreálni, amelyek soha nem történtek meg.
A nemzetbiztonsági bizottság elnöke sürgős tájékoztatást kér Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke szombat délután közölte: levélben sürgős tájékoztatást kér Pintér Sándor belügyminisztertől a rá vonatkozó, külföldi szervezetek által történt lejáratási kísérletek nemzetbiztonsági vonatkozásairól.
Pintér Sándor a Magyar Nemzetnek adott interjúban egészen pontosan úgy fogalmazott: "külföldi szervezetek már többször próbáltak a lejáratásomra olyan, a személyemhez kötődő eseményeket kreálni, amelyek soha nem történtek meg". Egy közeljövőre időzített lejárató akcióról arra hivatkozva nem mondott részleteket, hogy az illetők arra kényszerültek, hogy felhagyjanak ezzel a tevékenységükkel.
Pintérnek tisztáznia kellene Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint a belügyminiszternek el el kellene mondania, pontosan miről is volt szó, hallagásával ugyanis nehéz helyzetbe hozza a nemzetbiztonsági szolgálatokat, amelyek nem a "miniszter PR-cégei".
A politikus megismételte, a korrupcióhoz hasonló veszélynek tartja egy államhatalmi szervezeten belül, ha valakik ártatlan embereket akarnak korrupciógyanúba keverni.
A tárcavezető az Egyesült Államok kelet-európai korrupció ellenes akciótervéről azt mondta: tudnak arról, hogy egyes jogvédő szervezetek ezt javasolták az amerikai vezetésnek, de arról nincs tudomásuk, hogy az elnöki adminisztráció elfogadta volna a felhívást.
Pintér Sándor ugyanakkor hangsúlyozta: a polgári elhárítás a Magyarországgal szövetséges államok diplomatáit nem figyeli meg, körükben ilyen jellegű kutatásokat nem végeznek.
A belügyminiszter azonnali meghallgatását kezdeményezi a DK "Ha Pintér Sándor személye külföldi támadás alatt áll, akkor a Magyar Köztársaság belügyminisztere áll támadás alatt. Ha pedig a helyzet valóban ilyen súlyos, akkor a belügyminiszternek erről nem egy sajtóinterjúban kellene beszámolnia, hanem az illetékes bizottságok előtt, számot adva az őt és a Belügyminisztériumot ért támadások veszélyeiről, forrásairól és törekvéseiről" - írta Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője közleményében. A dokumentum szerint a DK az ügyben kezdeményezi az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottságának együttes összehívását, és Pintér Sándor meghallgatását. Egy belügyminiszter nem teheti meg, hogy a parlament illetékes bizottságai előtt is titkolja a komoly nemzetbiztonsági kockázatot rejtő támadásokat- teszik hozzá.
A hvg.hu értesülése szerint szóba került Habony Árpád kapcsán, hogy tárt-e fel a polgári elhárítás olyan nemzetbiztonsági kockázatot Orbán Viktor miniszterelnök környezetében, amelynek kivizsgálását a kormányfő tanácsadója esetében az ellenzék sürgeti. Pintér Sándor erre azt mondta: tudomása szerint Habony Árpád semmilyen tisztséget nem visel, nincs szerződéses viszonyban állami cégekkel, ezért az AH-nak sincs dolga a személyével.
Az ellenzék korábban azt firtatta, vajon átesett-e a kormányfőt és vezető fideszeseket tanácsokkal - állítólag ingyen - ellátó Habony Árpád nemzetbiztonsági átvilágításon. Ha nem - márpedig a jelek szerint nem - komoly kockázatot jelenthet, mert valószínűsíthető, hogy tanácsadóként minősített iratokhoz, információkhoz is hozzájuthat. Szabó Szabolcs, az Együtt parlamenti képviselője írásbeli kérdéssel is fordult a miniszterelnökhöz. Azt szeretné tudni, a Fidesz egyik legfontosabb háttéremberének, Orbán Viktor bizalmasának tartott Habonynál végeztek-e bármilyen kockázatelemzést.
Mint a Népszava is megírta, a Párbeszéd Magyarországért vagyongyarapodási eljárást is kezdeményez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál "Orbán Viktor Raszputyinja", Habony Árpád ellen. Az ellenzéki párt közleményében "milliárdos munkanélkülinek" nevezi Habony Árpádot, aki "méregdrága luxus-kiegészítőkkel fejezi ki szolidaritását az egyre elszegényedő emberekkel".
A Gucci táskák és egyéb luxus-termékek kedvelője, Habony Árpád jogi képviselője útján reagált: határozottan visszautasít minden olyan, a médiában megjelenő, ügyfelére vonatkozó állítást és híresztelést, "amely azt a hamis látszatot kelti, hogy nem rendelkezik a megélhetését biztosító törvényes és nyomon követhető jövedelemmel". Hozzátették: jó hírnév megsértése miatt az összes rendelkezésre álló jogi lépést haladéktalanul megteszi a "hamis látszatot keltő kijelentéseket terjesztőkkel szemben".
lásd még a Népszava friss információját a Habony-saga új epizódjáról: Habony Árpád rokonai is jól jártak? | [
"Belügyminisztérium"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Párbeszéd Magyarországért",
"Magyar Köztársaság"
] |
Ferencsik Attila egykori katonájának, M. Tamásnak a felolvasott vallomásából kirajzolódott, hogy az Energol Rt. és a köré csoportosuló emberek a 90-es években gyakorlatilag hadban állónak tekintették magukat a konkurens alvilági bandákkal. A férfi úgy vallott, hogy a mai napig fél ezektől az emberektől, akik szerinte komolyabb bűncselekményeket is elkövettek, mint amikben ő személyesen részt vett.
Iratismertetéssel folytatódott a Prisztás-gyilkosság elsőfokú megismételt tárgyalása pénteken a Fővárosi Törvényszéken. A tárgyalás elején Hatvani István védője ismét arról beszélt, hogy a másodrendű vádlott nem lehetett Prisztás gyilkosa. Szerinte ezt erősíti Portik egyik emberének, Sz. Józsefnek is a vallomása, aki a férfiról elmondta, súlyfeleslege miatt képtelenség, hogy egy ilyen precíz gyilkosságot kerékpárról végre tudott volna hajtani. Portik pedig újra "anyósát" vádolta hamis tanúzással. Elmondta, ez is csak azt bizonyítja, hogy felépítettek egy koncepciót, ami hamis tanúkkal, például vol "titkárnőjével", a 2-es számú védett tanúval akarnak alátámasztani. Ismert, Riskó Judit az Aranykéz utcai robbantás perén azt állította, Hunyadi Ferenc körülbelül két héttel a robbantás előtt figyelmeztette őket, hogy amíg nem szólnak, kerüljék el a belvárost. Hunyadi emellett elvitte az Aranykéz utca szomszédságában lévő, Portik fia nevén is lévő Régiposta utcai lakás kulcsait is, majd közölte, jelzésükig ebbe a lakásba sem tehetik be a lábukat. Azonban azóta a védelem okiratokkal igazolta, hogy a bizalmas a tanú által megnevezett időpontban börtönben volt. Riskó Judit a Boros-merénylet tárgyalásán leszögezte, azért keverhette össze valaki mással Hunyadit, mert korábban kilencvenkilenc százalékban vele tartották a kapcsolatot, a legtöbb esetben ő hozta az energolos utasításait.
Több kézigránátos támadásban is részt vett
A bíróság ismertette a 90-es években az energolosoknak dolgozó M. Tamás nyomozati vallomását is. Ebben a férfi kijelentette, az Energol Rt. és a köré csoportosuló emberek gyakorlatilag hadban állónak tekintették magukat a konkurens alvilági bandákkal. M. Tamás a Zsóvár-testvéreken keresztül 1996 őszén került ebbe a körbe, de nagyon rövid ideig tartott velük, mert túlságosan erőszakosnak és veszélyesnek tartotta őket. Vallomásában arról is beszélt, hogy a mai napig fél ezektől az emberektől, mert szerinte komolyabb bűncselekményeket is elkövettek, mint amikben ő személyesen részt vett, igaz ezekről konkrétumot nem tudott. A tanú nyomozati vallomása szerint egyrészt Ferencsik Attila házának védelme volt a feladata, másrészt több fővárosi, kézigránátos robbantásban vett részt többedmagával. Ezeket az akciókat az energolosok által megbízott veszprémi Jimmy becenevű embere irányította, aki a tanú szerint alá-fölé rendeltségi viszonyban állt Ferencsikkel Az egyik ilyen támadás Markovics Ádám Kempinsky szálloda előtt álló Mercedes autója ellen irányult. M. Tamás erre úgy emlékszik, hogy ő mindenképp el akarta kerülni a személyi sérülést, ezért kivárt a támadással.
Betámadták Prisztás érdekeltségét
Emiatt vitába került Jimmyvel, aki kerek-perec kijelentette, hogy "polgári áldozatok előfordulnak egy háborúban". Ezután a tanú még egy támadás sorozatban vett részt. A Komjádi uszoda melletti, Prisztás érdekeltségi körébe tartozó Don Pepe pizzéria és a mellette lévő autókereskedésre dobtak kézigránátot. M. Tamás vallomásában elmondta még, hogy egy vita során Jimmy és Ferencsik egyszer megfenyegette Zsóvárt, hogy a Portikkal való üzletelés sem fogja őt megmenteni. M. ennek ellenére úgy gondolta, Zsóvár a Portikkal való jó kapcsolatának köszönhette, hogy Ferencsikék nem mertek hozzányúlni (az persze más kérdés, hogy a férfi szerint Portik 1999-ben meg akarta őt öletni Roháccsal és bandájával). M. megerősítette Zsóvár Imre azon vallomását is, hogy utóbbi férfi Portikkal és a 2-es számú koronatanúval részt vett különböző ingatlancsalásokban is.
A telefonfülke fosztogató elleni gyilkosság is szóba került
A tárgyaláson szóba került Portik fiatalkori bűntársa, Gyüre József ellen elkövetett emberölés is. Portik Tamás és Drobilich Gábor emberének tartott Tomori Tamás üzlettársa, Keresztes József vallomását is felolvasták, aki jól ismerte az egykori telefonfülke fosztogatót. Kifejtette, hogy Gyüre neki személyes testőre volt egy darabig. Keresztes ugyanis az olajforgalmazásai alkalmával összekülönbözött az alvilágban Kisorosznak nevezett Elek Józseffel, Szemjon Mogiljevics egyik magyarországi üzlettársával, valamint konkrétan az oroszokkal, ezért Portik és Drobilich mellé rendelte Gyürét. A férfit azonban 1999-ben a saját lakásán fejbe lőtte egy máig ismeretlen tettes. Portik letartóztatása után az NNI ennek a gyilkosságnak az aktáját is leporolta, de 2013 áprilisában az eljárást felfüggesztették, mivel az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható. Radnai erről a gyilkosságról egyébként úgy vallott nyomozati vallomásában, hogy neki Portik egyik embere, K. Gábor "dicsekedte" el, hogy ő és Sz. József ölték meg Portik megbízásából Gyüre Józsefet, majd K. arra kérte Radnait, hogy a rendőrségi kapcsolatain keresztül tudja meg, milyen bizonyítékok vannak a hatóság kezében. Attól féltek, hogy a kilincsen ott maradt az ujjlenyomatuk.
Drobilich szerint Portik nem is ismerte a szlovák végrehajtót
A Prisztás-gyilkosság iratai között található Drobilich Gábornak a Fenyő-merényletben tett nyomozati vallomása, melyet még energolos cégtársa letartóztatása előtt, 2011 nyarán tett. Drobilich vallomásában elismerte, hogy ismeri a Fenyő-gyilkossággal és az Aranykéz utcai robbantással is vádolt Jozef Rohácot. Azt azonban hangsúlyozta, ő semmilyen megbízást nem adott az Energor Rt. nagykőrösi telephelyét egykoron embereivel őrző férfinek. Drobilichot a Fenyő-gyilkosság tárgyalásán is meghallgatták, ahol cáfolta korábbi barátja, Radnai László Roháccsal és Portikkal kapcsolatos állításait. Drobilich Gábor szerint volt cégtársa nem is ismerte Rohácot. Radnai ugyanakkor úgy vallott, hogy az egykori energolostól tudja, hogy Fenyővel Portik Tamás megbízásából Jozef Rohác végzett. Állítólag ezt Drobilich 2003-ban mondta el neki, amikor arra kérte Radnait, hogy rendőrségi kapcsolatai segítségével derítse ki, azonosították-e a nyomozók Jozef Rohác DNS-ét a gyilkosság helyszínének közelében hátrahagyott sapkából.
A tárgyalás végén Patócs Ilona ügyvédnő ismét kérvényezte Hatvani István szabadlábra helyezését, ám ezt a bíróság elutasította. Portik emellett bejelentette, hogy védelmében ő is egykori testőre ügyvédjét szeretné megbízni. Ennek egyébként nincs akadálya, hacsak Portik Tamás és a másodrendű vádlott között nem áll fenn valamilyen érdekellentét. Emiatt a beadványról a törvényszék a következő tárgyalási napon fog dönteni. A per április 21- és 29-én, valamint május 7- és 12-én folytatódik.
megjegyzés | [
"Energol Rt."
] | [
"Energor Rt.",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.