text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Közel tizenhatszorosára nőtt az árbevétele a gyulai Futizo Kft.-nek 2010 és 2014 között. Majdnem minden közbeszerzést megnyertek, amin elindultak – Gyulán legalábbis. A békési fürdővárostól összesen közel 1,2 milliárdnyi megbízást nyert a cég, amelynek egyik tulajdonosa Piskolty Tibor. Cégtársa a testvére, Piskolty Mária, aki a Békés Megyei Kormányhivatalban a jogi főosztályt vezeti. Piskolty Tibor a trafikbizniszben is sikeres.
Gyula valamivel több, mint 30 ezres város Békés megyében, éppen a román határ mellett. Szélárnyékban van még akkor is, ha adottságai – tágabb és szűkebb környezetéhez képest – jók. A Körös-völgyi kereskedelmi szálláshelyek kétharmada itt van, turisztikája élénk, húsipara működik. Mégis, történései a legtöbb esetben nem érik el az országos sajtó ingerküszöbét.
Tegyünk próbát! Vajon Budapesten vagy az ország távolabbi részein ki hallott már a gyulai központú Futizo Kft.-ről? Picinyke, árufuvarozással kezdő, de építőiparra váltó céggel van dolgunk, amelynek felívelése 2010-ben kezdődött. Azután, hogy a Fidesz az országgyűlési választáson, majd ősszel a helyhatósági választáson igen nagy arányú győzelmet aratott.
Döcögős kezdés
A Futizo Bt. 1998-ban alakult meg. Jegyzett tőkéje ekkor 10 ezer forint volt, míg forrásai alig haladták meg az 1 millió forintot, vesztesége ugyanekkor 580 ezer forint. A cég árbevétele a 2000-es évek elején valamivel 20 millió forint felett volt, roppant szerény nyereség mellett. 2010-ben már 173 milliós forgalomnál tartanak, de a nagy dolgok csak ezután kezdődtek.
A cég ekkor alakult át kft.-vé, két tulajdonosa Piskolty Tibor és testvére, Piskolty Mária 50-50 százalékban. Piskolty Mária a 2000-es évek közepén még beosztott munkatárs, titkárnő a Békés Megyei Önkormányzatnál, később egy pályázatíró és –figyelő céget vezet, majd a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének első embere. Ma pedig a Békés Megyei Kormányhivatal jogi és koordinációs főosztályának vezetője.
A megyei kormánymegbízott az a Gajda Róbert, aki korábban a Fidelitas országos alelnöke és gyulai önkormányzati képviselő volt, 2010-2014-ben pedig fideszes országgyűlési képviselő, egyben Gyula város alpolgármestere.
Piac vagy politika?
Vajon mikor, kik és milyen szempontok alapján hagyták jóvá és segítették azt a törekvést, hogy ebből a futottak még kategóriába tartozó közúti árufuvarozással foglalkozó cégből Békés megyei léptékekben meghatározó építőipari cég legyen? Ezt a kérdést az elmúlt időszakban a viharsarki építőiparban dolgozók vezetők és a helyi közélet szereplői többször feltették.
Biztos válasz nincs, mindenesetre a növekedést mutató számok, s az ezt jelző tendencia több mint figyelemre méltó. A kérdés csupán az: mindez piaci alapon ment vagy kellett hozzá a politikai hátszél?
Szédítő iramban egyre feljebb
Tény: a Futizó Kft. 2010 után kilőtt. Fejlődése, valamint nettó árbevétele, nyeresége, forgóeszköz-állománya, bankbetéteinek nagysága, eredménytartaléka – finoman szólva is – megugrott. A szédítő adatok illusztrálására rágjuk át magunkat néhány számon.
A 2010-es 173 milliós nettó árbevétel 2011-ben már 886 millió forint – ami egy éven belül több mint 5-szörös növekedés! De nincs megállás, 2012-ben a nettó árbevétel meghaladta a bűvös 1 milliárd forintot, egészen pontosan 1 milliárd 106 millió forint. Míg a mérleg szerinti eredmény 172 millió forint. Azaz szinte pontosan ugyanannyi, mint 2 évvel korábban az árbevétel volt. 2013-ban sem csökken a növekedési ütem, ekkor közel 1,6 milliárdos árbevétel mellett a nyereség 237 millió forint.
A csúcsot 2014 jelenti, amikor közel 2,7 milliárdos árbevétel mellett – egészen pontosan 2 milliárd 675 milliárd forint – az adózott nyeremény 386 millió forint. (Ez megközelítően 16-szorosa a 4 évvel korábbinak!) A tavalyi évben, 2015-ben ettől kicsit elmaradtak. A bevétel ekkor csak 2,3 milliárd forint, míg az adózott eredmény 376 millió.
E két év után vett ki osztalékot a Futizo Kft.-ből a Pistkolty-testvérpár. 2014 után 146, míg 2015 után 337 milliót.
Gyulán mindent nyernek
A Futizo Kft. tündöklésével kapcsolatban az keltette fel az érdeklődésünket, hogy úgy tűnt sokaknak: amit Gyula a helyi fideszes vezetésű önkormányzat közbeszerzést kiír, s amelyen a Futizó elindul, azon mindig nyert. "Királyi beszállító" – a mondták a cégre ironikusan érzékeltetve, hogy láthatóan nincsenek rosszban a helyi hatalommal.
A kozbeszerzes.hu oldalán kikerestük, hogy az utóbbi időszakban Gyula Város Önkormányzata milyen számú és milyen tartalmú közbeszerzési pályázatot írt ki, s ha erre jelentkezett a Futizo Kft., akkor hogyan szerepelt. Igen nagy adatbázissal dolgoztunk, ugyanis 2012 februárjáig – azaz valamivel több mint 4 és fél évre visszamenőleg – mutatta a honlap, hogy milyen közbeszerzéseket írt ki a békési fürdőváros fideszes vezetésű önkormányzata.
Összesen 211 pályázati kiírást és ezek eredményét néztük át. Azt láttuk, hogy ezekből 11 esetben indult a Futizo Kft. és 10 alkalommal nyert. Ami aligha mondható rossz aránynak. A gyulai önkormányzat által elnyert munkák összértéke 1 milliárd 150 millió forint volt 2012 és 2015 között. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy bár Gyulán több mint remekül szerepelt a Futizo Kft., de a számok azt mutatják, ez éves árbevételeinek meghatározó, de kisebb részét adta.
Alvállalkozóként is
A gyulai székhelyű Futizo Kft. az utóbbi öt-hat évben Békés megye egyik meghatározó építőipari cége lett. Önállóan és konzorciumban dolgozik más települési önkormányzatok megbízásából is, így a békéscsabai, a vésztői, a dévaványai és a szeghalmi önkormányzatoknak, valamint a megyehatáron kívül, a Csongrád megyei Makón is. Ám az itt kiírt közbeszerzéseken korántsem volt olyan meghatározó eredményességű, mint Gyulán.
A Békés megyei építőipar belső szerkezetét és munkamegosztását jól ismerő forrásaink arra hívták fel a figyelmet, ami a közbeszerzési eljárásokat, az eredményét átnézve nem látszik. Olyan pályázatok esetén, amelyre nem jelentkezett a Futizo Kft., nem jelenti azt, hogy végül ki is marad belőle.
Jó példa erre, hogy a Békés megyében ugyancsak meghatározónak számító, Békés-Drén Kft.-nek, valamint a kiskunhalasi székhelyű, de az elmúlt másfél évtizedben a Viharsarokban igen sok beruházást elnyerő Modinvest Kft.-nek sokat dolgoztak alvállalkozóként. A 2016. március 15-én, összességében 2,5 milliárdos költséggel, átadott gyulai Almásy-kastély tendernyertese a Modinvest Kft. volt, de alvállalkozóként igen meghatározó arányban kivette a részét a projektből a Futizo Kft. is.
A regionális nagyágyú
A Békés-Drén Kft.-t a Körös-völgy Mészáros és Mészáros Kft.-jének nevezik, ha ezzel a cégtulajdonos, Barkász Sándor nem is ért egyet. Egy Békés megyei, valamivel tágabban dél-alföldi regionális összevetésben valódi nagyágyúról van szó, amelynek 2015-ös árbevétele 19 milliárd 350 millió forint volt 2 milliárd 840 milliós nyereség mellett. Ennek felét, csaknem másfél milliárd forintot a tulajdonos osztalékként felvett.
Korábbi cikkünk a Békés-Drénről A Békés Drén Kft. felemelkedése: ömlik a közpénz Barkász Sándor vállalkozásához
A cég az elmúlt 5 évben a konzorciumi tagokkal együtt közel 100 milliárd forint közbeszerzést nyert el, míg 2010 előtt szinte semmit.
Piskolty, a trafikgyőztes – per, fordulattal
Piskolty Tibor nem csak a közbeszerzések, hanem a trafikkoncesszió esetében is nyertesnek mondhatja magát. Személyesen 4 gyulai dohányboltot üzemeltethet, de a vele több üzletben is kapcsolatban álló Csizmadia Imrével közvetlenül és közvetetten összesen 11 trafikot mondhatnak a magukénak.
Csizmadia civilben a Gyulai Húskombinát Zrt. jogutódjaként működő Gyulahús Kft. kereskedelmi igazgatója, emellett 2010 óta, immár második ciklusban a gyulai képviselő-testület közbeszerzési bizottságának tagja. Cége, a Discessio Kft. sorra nyeri a megbízásokat Gyula önkormányzatától. Ennek a cégnek 2012 májusáig Piskolty Tibor felesége is a tulajdonosa volt.
2013 májusában e cikk szerzője sajtótájékoztatót tartott Gyulán a trafikmutyi Békés megyei nyerteseiről. Közel 20 viharsarki település több tucat gyanús koncessziónyertesét sorolta fel, akik egytől egyig valamilyen módon köthetőek voltak a kormánypárthoz. Az elhangzottakat követően Piskolty jó hírneve megsértése miatt polgári pert kezdeményezett.
Keresetében a gazdasági világválság közepette előrelépő cégéről, a térség iránti elkötelezettségéről s arról írt Piskolty Tibor, hogy minden munkáját közbeszerzésen nyerte el. Másrészt felháborodásának adott hangot, amiért cége és személye a sajtótájékoztatómon szóba került. "Nem hagyhatom, hogy politikai pártok csatározásainak áldozata legyek akkor, amikor nem vagyok tagja egyik pártnak sem" – állt a keresetében. Legfőbb sérelme az volt, hogy őt "a Békés megyei trafikmutyi részeseként" említettem.
Az előzményeket, a folyamatokat, az elemzéseket és a végeredményt tekintve ezt a mondatot pontosnak tartottam: átláthatatlan pályázati rendszerben, jogorvoslati lehetőség nélkül a legtöbben úgy jutottak koncessziós joghoz, hogy előtte soha nem foglalkoztak dohány-kiskereskedelemmel, és a legtöbb győztes valamilyen módon a fideszes klientúrához tartozott.
Első fokon a Gyulai Törvényszék, míg másodfokon a Szegedi Ítélőtábla nagyobb részt a Piskolty keresetében foglaltakkal értett egyet. Ezért felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordultam, amely végül kimondta: nem történt jogsértés az ügyben.
Az összes körülmény mérlegelésével arra az álláspontra jutott a legfelső bírói fórum, hogy a konkrét esetben ténylegesen véleménynyilvánításról, értékelésről, bírálatról volt szó, ráadásul egy közéleti kérdésben. A Kúria szerint nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy fontos közügynek, közéleti kérdésnek minősült a trafikkoncessziók ügye.
"A demokratikus társadalom létezésének, fejlődésének nélkülözhetetlen eleme a közügyek vitatása, amely feltételezi a különböző politikai nézetek, vélemények kinyilvánítását, a közhatalom működésének bírálatát" – áll a Kúria ítéletében.
Bod Tamás
(Cikkünk szerzője újságíró, jelenleg az Együtt színeiben politizál.) | [
"Discessio Kft.",
"Gyulahús Kft.",
"Fidesz",
"Futizo Kft.",
"Békés-Drén Kft."
] | [
"Békés Megyei Önkormányzat",
"Gyulai Törvényszék",
"Szegedi Ítélőtábla",
"Futizó Kft.",
"Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Futizo Bt.",
"Békés Drén Kft.",
"Békés Megyei Kormányhivatal",
"Modinvest Kft.",
"Gyulai Húskombinát Zrt.",
"Gyula Város Önkormányzata"
] |
Simon Gábor minden vádat tagadott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol döntöttek arról, hogy előzetesbe helyezik a volt MSZP-es képviselőt.
Az MSZP volt elnökhelyettesét adócsalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítják.
Simon Gábor nem válaszolt egyetlen újságírói kérdésre sem, miközben bilincsben kísérték az őrök a bíróságon. Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője újságíróknak elmondta: a tárgyaláson az ügyész fenntartotta indítványát, a gyanúsított védője pedig elsősorban szabadlábra helyezést, másodsorban házi őrizet elrendelését kérte.
Bal oldalon Simon még a botrány előtt, jobb oldalon Simon a bíróságon. Forrás: MTI/Bruzák Noémi, Kovács Tamás
A bíróság megállapította: az alapos gyanú mind a költségvetési csalás, mind a magán- és közokirat-hamisítás esetében fennáll. A kényszerintézkedést a szökés, elrejtőzés, a bizonyítási eljárás meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélyére tekintettel rendelte el a bíróság.
A megfellebbezett határozatról a Fővárosi Törvényszék dönt.
Simon ügyvédje, Nagy István elmondta: a közokirat-hamisítást Simon Gábor kifejezetten provokációnak tartja. A védő úgy értékelte: az ügyészségi iratok nem támasztják alá, hogy védence közokirat-hamisítást követett volna el.
Keresztes Imre, a KNYF főügyésze hétfőn azt közölte, hogy újabb bűncselekmények elkövetésével gyanúsították meg Simon Gábor volt MSZP-s országgyűlési képviselőt, és kihallgatása után őrizetbe is vették. A főügyész szerint Simon Gábor egy dél-afrikai ország hamis útlevelét szerezte meg, amely a saját személyi adatait tartalmazta. Ezután megkereste egy korábbi ismerősét, aki a hamis útlevél felhasználásával kérésére egy magyar banknál bankszámlát nyitott. A cselekmény felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás megalapozott gyanújának megállapítására alkalmas - mondta.
A Magyar Nemzet február 4-én írt arról, hogy egy bécsi számlán Simon Gábornak több száz millió forintja van, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A képviselő, aki az MSZP elnökhelyettese volt, február 6-án közölte, hogy a szocialista pártban viselt minden tisztségéről lemond, kilép a pártból, visszalép a képviselő-jelöltségtől és február 12-ei hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról. Ezután a legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Mentesülhet az áfafizetés alól a szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása, az állam által koncesszióban átadott szerencsejáték közvetítése és szervezése egy módosító javaslat alapján, amelynek benyújtásáról az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága döntött csütörtöki ülésén kormánypárti többséggel.
Az indítványt a bizottság a pénzügyi tárgyú törvények módosításához terjeszti be. A napirendi pont tárgyalását rövid időre el kellett halasztani, mivel a szocialista Tukacs István magyarázatot firtató kérdésére sem a kormány jelenlévő képviselője, sem a testület tagjainem tudtak válaszolni.
A kérdésre később tértek vissza, amikor Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: nem a tárcája terjesztette be a módosítást, így az indoklást is annak előterjesztőjétől kell várni. Az ülést vezető Balla György (Fidesz) az Európa Tanács egy határozatára hivatkozott, amelyet elmondása szerint egy bírósági döntés is megerősít.
Ezek ugyan nem a szerencsejátékkal, hanem a frekvenciák aukción történő értékesítésével kapcsolatosak, de kimondják: azok nem minősülnek gazdasági tevékenységnek, ezért nem áfakötelesek. Ugyanez a helyzet a szerencsejáték-szolgáltatással is - fogalmazott.
Tukacs István – aki a testület ülése után sajtótájékoztatón is hangot adott felháborodásának – a bizottság előtt úgy érvelt: a kormányoldal egy más típusú bírósági döntéssel próbál alátámasztani gazdasági döntést, amely szerinte egy érdekkörnek kíván teret nyitni. Bírálta azt is, hogy a kormány nem nyilvánított véleményt.
Amint arról már beszámoltunk: tavasszal a kormány pályáztatás nélkül osztott ki hét kaszinókoncessziót. A Las Vegas Casino Kft. összesen öt, budapesti illetve Pest megyei, az Aranybonusz 2000 Kft. pedig egy debreceni és egy nyíregyházi kaszinó üzemeltetésére kapott lehetőséget.
Előbbi társaság Andy Vajna érdekkörébe tartozik, amely már most is működteti a budapesti Las Vegas Casinót. Így e mellett négy új termet alakíthat ki a régióban. Az Aranybonusz mögött pedig az MSZ Kaszinó Kft. található. Ezen vállalat mögött ifj. Szima Gábor lelhető fel.
Az MSZ Kaszinó 2012 decembere óta a debreceni laddarúgó klubot, a DVSC-t működtető, DVSC Futball Szervező Zrt. többségi tulajdonosa. Azon csapaté, amely mögött sokáig a nyerőgéppiacon is érdekelt Szima Gábor állt, aki egyébként az ország leggazdagabb üzletemberei között van.
A Nemzetgazdasági Minisztérium akkori közlése szerint az új játékkaszinók évente közel négymilliárd forint koncessziós díjbevételt és mintegy egymilliárd forint általános forgalmi adó bevételt fizetnek majd be a költségvetésnek. A szaktárca csak azt nem tette hozzá, hogy egy tavaly, a kormányoldal által benyújtott és megszavazott törvénymódosítás eredményeként a koncessziós díjat levonhatják a játékadóból, míg az áfától a most beterjesztett javaslattal mentesítenék a baráti kaszinókat.
A bizottsági ülésen a sportfogadással összefüggő törvények tervezett módosításával kapcsolatban is vita alakult ki. Több ellenzéki képviselő azt kifogásolta, hogy 15 százalékra emelné a jogszabály a távszerencsejáték játékadóját, azt követően, hogy azt a korábbi 20 százalékról nemrég 10 százalékra csökkentették.
Többen szóvá tették, hogy a változtatás kivenné a sportért felelős tárca költségvetéséből a sportszerencsejátékból befolyó pénzt, és a jogszabály csupán annyit rögzítene: azt a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás támogatására kell felhasználni. A változtatásokat ugyanakkor kormánypárti többséggel elfogadta a bizottság. | [
"Aranybonusz 2000 Kft.",
"MSZ Kaszinó Kft.",
"Las Vegas Casino Kft."
] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"DVSC Futball Szervező Zrt.",
"Európa Tanács"
] |
Hétfő estére sikerült megoldani a gigantikus adócsalások ügyét kivizsgálni hivatott különbizottság összehívásának ügyét, az újraindított - piros színű - íveken szépen gyűlnek az LMP, a DK, az MSZP, az Együtt-PM képviselőinek és más függetleneknek az aláírásai.
Tegnap estig a demokratikus ellenzék közös fellépését akadályozta NAV-ügyben, hogy a szocialisták és Demokratikus Koalíció (DK) nem kíván egy lapon szerepelni a Jobbikkal, ezért a szélsőjobboldali párt nélkül kell összehozni a szükséges számú szignót az adócsalások ügyében kiküldeni tervezett parlamenti vizsgálóbizottság felállításához.
Az LMP tehát újraindította a gyűjtést, pontosabban elvileg két kezdeményezést futtatnak egyszerre, az elsőben (fehér papíron) a jobbikosok is részt vesznek, a másodikban (piros papíron) nem, tehát ezt aláírják a baloldaliak is.
A vizsgálóbizottság felállításához az Országgyűlés 386 képviselője ötödének, vagyis 78 képviselőnek az aláírására van szükség. Mivel azonban pillanatnyilag 384 fő a létszám, 77 aláírás is elég. Ha az LMP 7 képviselőjéhez hozzászámítjuk az 48 fős MSZP-frakciót és a 27 függetlent, 82 főt kapunk.
Feltételezve, hogy a két pártban teljes lesz az aláírási fegyelem, az a kérdés, hogy a függetlenek zöme akarja-e a különbizottságot. Ha hat független megtagadja a csatlakozást, meghiúsul az aláírásgyűjtés. A függetlenek tömbje meglehetősen heterogén, ide számítanak a DK és az Együtt-PM politikusai is, ők aláírtak. Szintén támogatja a kezdeményezést Szili Katalin egykori szocialista, Ivády Gábor volt LMP-s valamint Ángyán József és Molnár Oszkár egykor fideszes képviselők - tudtuk meg Szél Bernadettől, az LMP társelnökétől.
A kellő számú aláírás összehozása leginkább a jobbikból kikerült politikusokon múlik, Pősze Lajosról például már kiderült, hogy nem adja a nevét.
A kormányerők továbbra is elzárkóznak attól, hogy kiderüljön, valóban szándékosan nem hatékonyan deríti fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a cégláncolatok által elkövetett hatalmas áfa- és más adócsalásokat, ha azokban nagy cégek érintettek, ahogy ezt a botrányt kirobbantó Horváth András, a NAV-tól kilépett ellenőrzési szakértő állítja.
Orbán Viktor miniszterenök Vágó Gábor azonnali kérdésére válaszolva hétfő délután a Parlamentben lényegében csak Zsigó Róbert Fidesz-szóvivő délelőtti, sajtótájékoztatón elmondott szavainak megismétlésére szorítkozott: az adócsalók ellen fel kell lépni, de a vizsgálóbizottság felállítását nem támogatják.
Szatmáry Kristóf, a kormány nevében válaszoló államtitkár szerint nem véletlenül vonta össze a kormányzat egyik első lépéseként az adóhatóságot a pénzügyőrséggel. Az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a szomszédos országokban sokkal rosszabb adatokat mutatott ki, mint Magyarországon az áfa-visszaéléseknél. A vizsgálóbizottság felállításával kapcsolatban kijelentette: éppen Mesterházy aláírásával nyújtottak be tavaly egy olyan módosító-indítványt, amely megtiltotta, hogy folyamatban lévő büntetőügyekben hasonló testületeket hozzanak létre. Erről Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója egy külön sajtótájékoztatót is összehívott hétfő délután.
Valószínűsíteni lehet tehát, hogy az Országgyűlés vezetése erre hivatkozva meg fogja akadályozni a vizsgálóbizottság kiküldését. Ez még akkor is így lehet, ha a folyamatban lévő büntetőügy valójában azt jelenti, hogy Horváth feljelentése nyomán eddig nem indult nyomozás. A Fővárosi Főügyészség ugyanis feljelentéskiegészítést rendelt el, majd, amikor ennek határideje lejárt, újabb 15 nappal hosszabbítottak. (Horváth Andrást holnap hallgatják meg.)
A NAV-nál is lehet nyomozás, de az inkább Horváth András ellen folyik, legalábbis az érintett erre következtet abból, hogy az adóhatóság tegnap bejelentette jogosulatlan adatkezelés miatt feljelentés tesz - mondta a Népszavának Horváth.
Ha valóban nem jön létre a vizsgálóbizottság, az ellenzéknek módja van még arra is, hogy valamelyik állandó parlamenti bizottságban egy tényfeltáró albizottságot létrehozását kezdeményezi. (Jelenleg is működik ilyen.) Persze a Fideszes többség ennek a megalakulását is megakadályozhatja. Ahogy tegnap leszavazták a napirendről a költségvetési és számvevőszéki biztosságban is Horváth meghallgatását.
Tegnap egyébként az LMP és a Jobbik is felszólalt a NAV-botrány miatt, amit Horváth András először az újságíróknak fenntartott karzati páholyból, majd az ökopárt szakértői páholyából próbált követni. Ám miután minden fotós őt fényképezte, a parlamenti őrök mindenhonnan kitessékelték. A szocialista Józsa István lapunknak skandalumnak nevezte a történteket.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint ugyanis tudomásul kéne venni, hogy a volt NAV-os mára közszereplővé vált. Olyan ügyet tárt a nyilvánosság elé, amellyel a nyilvánosság védelmét élvezi.
Kövér László házelnöknek megkülönböztetett tisztelettel kell viselkednie vele. Alázattal, ha nem az ügy, akkor az ember iránt, vagy ha nem az ember, akkor az ügy iránt – mondta Józsa.
Horváth Andrástól megkérdeztük, szerinte miért akadályozzák a kormánypártok minden fórumon, hogy feltárják az általa jelzett adócsalásokat.
"Arról nincs tudomásom, hogy azokban az ügyekben, amelyek a feljelentésemben szerepelnek, olyan cégek lennének érintettek, amelyek esetleg részt vesznek így vagy úgy bármelyik párt finanszírozásában. De abban biztos vagyok, hogy a feljelentésemben szereplő vállalkozásokon kívül más társaságok is érintettek hasonló lánccsalásokban" - válaszolta az ellenőrzési szakember, aki hozzátette, néhány éve az egyik nagy agrárcsoport egyik vezetője úgy nyilatkozott, szerinte két külföldi tulajdonú lánc kivételével az összes élelmiszer-kereskedelmi hálózat érintett az adócsalásokban.
Mesterházy kinyitná a zöld dossziét
Hívják össze a nemzetbiztonsági bizottságot, hogy végre kinyílhasson Horváth András zöld dossziéja, és a zárt ülésen minden kártyát kiteríthesse a volt adóhatósági szakember - javasolta tegnap Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője napirend előtt a NAV-botránnyal kapcsolatban azt mondta: rendszerszerű, ciklusokon átívelő problémával van dolgunk, amit nem lehet egyedi esetként kezelni, de amit csak a kormányzat tud megoldani. Mesterházy szerint az ügyben felmerülő körülbelül 1700 milliárd forint már az állam működésével kapcsolatos problémákat is felvet, és a történteket nem lehet pusztán adócsalásnak nevezni. Annál is inkább, mert az unió is felhívta már a figyelmet arra, hogy ezért, vagy azért, de 1000 milliárd forintnyi adót nem sikerült Magyarországon beszedni, ami a rendszerszerű probléma következménye. Ha ezt sikerül beszedni, nem lett volna szükség megszorításokra az elmúlt három évben - tette hozzá a pártelnök.
Mesterházy alapos vizsgálatot sürgetett az ügyben, mert véleménye szerint ügyészségi vizsgálattal, és a NAV belső ellenérzésével nem lehet kideríteni az igazságot. "Egy szoftver lefuttatásával nem lehet lezárni egy ilyen ügyet" - hangsúlyozta. Kijelentette: kétharmados többséggel minden eszköz a kormány rendelkezésére áll a felmerülő adórendszeri probléma kezelésére. Miután az effajta botrány megingathatja a közbizalmat, a politikus szükségesnek nevezte, hogy a teljes nyilvánosság előtt folytassák le a vizsgálatot.
Az MSZP elnöke szerint indokolatlan, hogy a botrány kirobbanása óta a kormány "sértett NAV-dolgozóként" mutatja be Horváth Andrást, hiszen ő már akkor "körbeturnézta" a fideszes képviselőket a felmerülő problémákkal, amikor még a hivatalnál dolgozott. F.Á.
F. Á.-T.I. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Európai Unió",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Ifi Ferenc egy önkormányzati ülésen sokallt be: nem akar több átláthatatlan pályázatot, amire nyertesként is ráfizet a város.
Óvodafelújítási projekt miatt szakadt el a cérna Ifi Ferenc keszthelyi önkormányzati képviselőnél. Ifi egy testületi ülésen beszélt arról, hogy a város hiába nyert pályázati forrást a munkára, ha 60 millióval kellene kiegészíteniük a beruházási büdzsét– és azt is elmondta, hogy nagyon nem tetszik neki a pályáztatás módja. A monológról készített videót a keszthelyi ellenzék, vagyis a KÉVE egyesület tette közzé Facebook-oldalán.
Ifi: volt, aki azt sem tudta, hogy pályázott
"Hat jelentkező volt, az egyik ügyvezetőjét felhívtam, aki állítólag nem nyújtott be pályázatot, és azt mondta, hogy ők nem is tudtak erről a pályázatról. Itt a pályáztatás valamiképpen nincsen rendben!" - háborgott Ifi, aki az ügyben fel is hívott valakit – azt nem árulta el, hogy kit – és neki is jelezte nemtetszését. A fideszes képviselő szerint Keszthely az elmúlt 1-2 évben 100 milliós nagyságrendben költött az ilyen elnyert pályázatok kiegészítésére, miközben ezeket a pénzeket célzott városfejlesztésre, például körforgalom építésére is lehetett volna fordítani.
Ifi felelősöket nem nevezett meg, de azt hangsúlyozta, hogy
nem érti, a város miért ragaszkodik a VeszprémBerhez, amikor a cég "ilyen szerencsétlenül tud pályázatokat kiírni".
A ragaszkodást nem magyarázza meg, de talán némileg érthetőbbé teszi a Veszprémber tulajdonosi háttere: a vállalkozásban ugyanis igazgatósági tag Garancsi Mária, az Orbán Viktort magánrepülőjén reptető nagyvállalkozó, Garancsi István testvére.
Kell, mert ide a gyermekeink járnak
Bár a videóból ez nem derül ki, találtunk egy jegyzőkönyvet , ami alapján eset még augusztus közepén történt; a képviselő testületi ülésen Életfa Óvoda Kísérlet utcai tagóvodájának átalakításáról és bővítéséről volt szó, amire két éve 200 millió forintot nyert el a város a Széchenyi 2020 uniós pályázaton, a munkával pedig külső szakértőként a Veszprémber Zrt.-t bízták meg. A forrás eredetileg száz százalékos támogatást jelentett volna , ám a városnak most mégis további 60 milliót kellene hozzátoldania a videóban elmondottak alapján.
Ifi kirohanását hallva Ruzsics Ferenc polgármester védelmébe vette az óvodafelújítási és bővítési projektet, mondván, "ide a gyermekeik járnak", azt pedig elképzelhetetlennek tartja, hogy az ajánlatfeltételre felkért vállalkozások ne kapták volna meg a felhívást. A többletköltségeket Ruzsics azzal indokolta, hogy "ez a beruházás régen indult el", bár 2017-ben nyerték el az uniós forrást, és országosan tavaly szeptemberben jelentek meg róla az első hírek. Az ülésen hiába érvelt a közbeszerzési rendszer átláthatatlanságával Kovács Viktória képviselő is – aki
azt is felrótta, hogy nem helyi vállalkozásokat bíznak meg, hanem "egy budapesti székhelyszolgáltatónál bejegyzett kft.-nak adják oda most már a harmadik pályázatukat"
– a képviselő-testület végül 9 igen, 1 nem szavazattal, és 1 tartózkodással döntött a beruházáshoz kiválasztott cégről. Az óvodát a jelenlegi állás szerint az Investmondi-System Kft. építheti majd, amit valóban egy fővárosi céghely-szolgáltatónál jegyeztek be. A szavazás során Kovács Viktória nemmel voksolt, az eljárás miatt háborgó Ifi Ferenc pedig tartózkodott. | [
"VeszprémBer",
"Investmondi-System Kft."
] | [] |
A MÁV-nál jól keresnek az érdekvédők
Összesen mintegy harmincmillió forintot fizet a MÁV havonta a cégnél működő szakszervezetek huszonnyolc tisztségviselőjének, éves szinten ez az összeg tehát 360 millió forintra rúg – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumból. Eszerint tizennégyen kapnak a vasúttársaságtól egymillió forint feletti bért, legtöbbjük a szakszervezetek elsőszámú vezetője. Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) elnöke bruttó 1,573 millió, Bárány Balázs és Hangonyi Zoltán alelnökök pedig 1,55 millió forintot tesznek zsebre havonta.
A teljes cikket a csütörtöki Magyar Nemzetben olvashatja. | [
"MÁV"
] | [
"Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete"
] |
Mészáros Lőrinc földije viszi a budapesti tömegközlekedők pénzét
Évi 20,1 milliárd forint feldolgozására kapott megbízást a MPT Security Zrt. a BKK leányától, a közlekedési vállalat ügyfélszolgálatait üzemeltető BKÜ Zrt-től (Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok) – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
Az MPT 60 millió forintos (plusz 40 százalék) keretösszegért vállalta el a megbízást, pont a kikiáltási árért. A cégnek a következő feladatokat kell majd ellátnia:
Értékesítési és begyűjtési pontokból készpénzbevételek begyűjtése naponta történő gyakorisággal
A begyűjtött készpénz banki feldolgozása, kijelölt bank értéktárába történő szállítása
Beszállított érmék (aprópénz) feldolgozása és kiszállítása a BKÜ Zrt. által meghatározott mennyiségben és időben az értékesítési és begyűjtési pontokba.
Becsült éves mennyiség: papírpénz feldolgozása 19 800 000 000 feldolgozandó Ft/év, érme feldolgozása 317 000 000 feldolgozandó Ft/év. Ez összesen 20,1 milliárd forint.
A cégnek a pénzen túl mindenféle más dolgot is (például díjtermékek, ajándéktárgyak, nyomtatványok, kellékek) kell majd szállítania az ügyfélszolgálatokra és azokról el.
Az MPT Security felerészben a Magyar Posta, felerészben az FHB Jelzálogbank/Takarékbank tulajdona. Az FHB/Takarékbank Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozó érdekeltsége volt, amikor megszerezte az MPT felét, azóta Spéder kezéből nemcsak a takarékintegrációt, de minden mást is kicsavart a Fidesz. “Így a most következő évek nyeresége már a takarékintegráció új irányítóinál, így a Mészáros Lőrinccel jó kapcsolatban lévő Vida Józsefnél és körénél csapódhat le" – írta a céget bemutató cikkében a G7. Vida József jelenleg vezérigazgatója a Takarékbanknak és az FHB Jelzálogbanknak is.
Vidával a HVG készített interjút még 2017 májusában, ebben többek közt ezt mondta Mészáros Lőrincről: “Nem vagyok Mészáros Lőrinc strómanja – a stróman szónak van pozitív jelentése is –, bár a szűkebb hazánk ugyanaz, a földije vagyok. Dédszüleimet Göbölpuszta és Gyúró között temették el. Erdészek voltak, erdészházban laktak, amely most Mészáros Lőrincé, körbekerítette, én sem mehetek csak úgy oda a sírjaikhoz." | [
"MPT Security Zrt.",
"Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok"
] | [
"FHB Jelzálogbank/Takarékbank",
"BKÜ Zrt.",
"FHB Jelzálogbank",
"Magyar Posta",
"BKÜ Zrt-től"
] |
Bár a botrányairól hírhedt rektort, Erdő Péter bíboros húgát parkolópályára állították, a vezetőváltás csak látszólagosnak tűnik. Hogy milyen visszaélések történnek, az a püspöki hivatal szerint nem tartozik a sajtóra.
Bár a Népszava múlt héten megírta, hogy távozik az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektori posztjáról Fülöpné Erdő Mária, Erdő Péter bíboros húga, ez azonban – úgy tűnik – csak látszatmegoldás, a visszaélések vígan folytatódhatnak. Lapunknak mind a hallgatók, mind az intézmény volt és jelenlegi dolgozói hivatali visszaélésekről, megfélemlítésről, nyilvános megalázásokról, alapvető jogi és etikai normák megsértéséről számoltak be. Ugyanakkor egyetlen alkalommal sem adott érdemi választ a kifogásokra a nyilvánosságnak sem a rektor, sem munkáltatója, a Váci Egyházmegye, közelebbről Beer Miklós püspök.
Maffiamódszerekről beszélnek a hallgatók
A rektor öt éve áll "a média kereszttüzében", a botrányaitól többek közt itt, itt, itt, itt és itt jelent meg cikk.
A lapunk által megkeresett jelenlegi és volt dolgozók azonban csak név nélkül mernek nyilatkozni az őket ért sérelmekről, mert, mint egybehangzóan állítják, a katolikus vezetés esetleg "maffiamódszerekkel" nyúl utánuk és áll bosszút.
Egy levél a sok közül:
"Egy súlyos gerincműtét után elbocsájtották a tanárt, erről azonban ők csak akkor kaptak tájékoztatást, amikor nagycsütörtökön az iskola egy másik tanára, magánnyomozóval és egyéb emberekkel megjelent a házuknál, hogy átnézzék azt és aláírassanak az oktatóval egy 1300 oldalas dokumentumot, mely elvileg azzal rágalmazza, hogy a munkahelyén több, nyitott alkoholos üveget is találtak. A hölgy akinek a számát küldöm nem hallgató, nem tanár, nem is dolgozott ott soha. Családtag, de az ő neve is bekerült a peres iratokba mivel nem engedte be a váratlan és rémisztő csapatot az otthonukba és nem az egyetlen olyan családot képviseli, ahol a rokonok is érintettek lettek.
"November 28-án újra elkezdődtek a folyamatos kirúgások" – írja a hallgatók egy köre levélben lapunknak. "Karácsony előtt 2 emberen kívül az egész tanulmányi osztályt, karriercentrumot, gondnokságot elbocsátotta, arra hivatkozva, hogy nem végezték jól munkájukat.
A hallgatók végtelenül kétségbe estek, hogy
a rektorasszony minden olyan alkalmazottjától megvált, akikhez a hallgatók bármikor és bármilyen problémával fordulhattak.
Jelenleg Fülöp András a főiskola műszaki igazgatója és a Számítástechnikai Osztály vezetője (férj). Fülöp Mária (rektorasszony lánya) a Rektori Hivatal és az időközben megszüntetett Tanulmányi Osztály helyén létrehozandó új Adminisztrációs, Kommunikációs és Minőségbiztosítási Osztály vezetője. A hallgatóknak az adminisztracio@avkf.hu-re kell írni, ha bármit el szeretnének intézni. Abszolút megszűnt a személyes kontaktus (amivel alapvetően a főiskolát reklámozni próbálják, mint kis létszámú intézmény), ráadásul van, hogy egy hónapig nem kapnak választ a kérdésekre a hallgatók. A múlt héten a maradék két tanulmányi osztályon lévő személy is távozott. Egyikőjüket kirúgta, a másik személy felmondott, nem várta meg a kirúgását. A gazdasági igazgatót is felmondásra kényszerítette a rektor.
Az iskolában csak annyit lehet érzékelni, hogy sorban rúgják ki az ott dolgozókat a tanároktól kezdve a karbantartókig. Majd másnap már valamelyik rokon ül a helyükön. WC papír nincs, de beléptetőrendszerre futotta. A Szent József kollégium udvarán kivágták a fákat, hogy a kamera teljesen beláthassa az udvart, így figyelhessék, a hallgatók (18-25) tutira nem fogyasztanak-e alkoholt."
Többen is arról számolnak be, hogy a főiskolán január végéig a munkahelyi bullying mindennapos volt, a rettegés légköre uralkodott.
Egy több mint furcsa vezetőváltás
Január végén azonban Fülöpné dr. Erdő Mária váratlanul hosszú, öt hónapos fizetett szabadságra (!) ment, egészségi állapotára és eddig ki nem vett szabadságaira hivatkozva, ami egyértelműen jogsértő – ilyen manőverre a Munka Törvénykönyve nem ad lehetőséget. A lépésről a váci egyházmegye furcsaságoktól hemzsegő nyilatkozatot adott ki, hangsúlyozva, hogy Erdő Mária ellen nem folyik eljárás, továbbra is ő a rektor, de azért megköszönik az eddigi munkáját.
Az általunk kérdezett dolgozók és hallgatók vegyesen nyilatkoztak. Néhányan mámorosak voltak az örömtől, de a többség csak visszafogottan reménykedett.
Matematikatanárunkat bízták meg fél évre. Nagyon normális nő. De sajnos szeptembertől újra egy egyházi személyt neveznek ki. A püspök egyelőre még nem közölte velünk, hogy ki is lesz az pontosan. Egy dolgozó így nyilatkozott: "az emberei, a sleppje ott maradt. Rajtuk keresztül továbbra is uralkodik. Szemfényvesztés az egész, csak időt akarnak nyerni
-írja az egyik hallgató.
Az iskolától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egyedül a váci katolikus egyházmegye püspöki irodája jogosult az ügyben nyilatkozni. A titkár, aki nem mutatkozott be, azt kérte: írjuk le a kérdéseket e-mailben, és megígérte, hogy igyekeznek válaszolni. Íme, a levél:
Tisztelt Irodavezető!
Az egyházmegye hivatalos közleménye, valamint a Főiskola magukat megnevezni nem kívánó alkalmazottainak és hallgatóinak elmondása alapján értesültünk a Főiskolán történtektől. Telefonos egyeztetésünknek megfelelően az alábbi kérdésekre szeretnénk hétfő estig választ kapni:
Túl azon, hogy "nem folyik jogi eljárás" a Rektor Asszony tevékenysége miatt, Önök (munkáltatóként) értesültek-e a hallgatói és alkalmazotti panaszokról, és ha igen, kivizsgálták-e ezeket? Önök szerint jogszerű-e (a Munka Törvénykönyve lehetőséget ad-e rá), hogy Rektor Asszonynak eddig az évek során nem adták ki a szabadságot? Valóban ez történt? Ha igen, törvényszerűnek tartják-e, hogy az eddig felgyülemlett szabadságait egyben az idei évre áthozva, fizetett szabadságon maradjon öt hónapon keresztül? Ha ezt valóban az egészségi állapota indokolja – ahogy állítják – miért nincs Rektor Asszony az indokolt (ez esetben előre meg nem jósolható) ideig betegállományban? Nem az-e a valós helyzet, hogy a sorozatos botrányok miatt, az intézmény jó hírének megmentése érdekében állították ily módon félre a Rektor Asszonyt? A Rektor Asszonnyal való különleges bánásmódnak van-e köze ahhoz, hogy ő Erdő Péter Bíboros Úr húga?
Nem az újságokra tartozik, hanem Püspök atyára
A megbeszélt időpontig azonban nem jött válasz, ezért újra jelentkeztünk. A következő érdekes beszélgetés zajlott le:
Ciao, ciao! Várj egy kicsit... igen?
Jó napot, (bemutatkozás), egy készülő cikk kapcsán várjuk a válaszokat önöktől.
Tőlünk?
Igen, pénteken azt mondták...
Én nem mondtam semmit pénteken. Itt se voltam. Mit óhajt?
Szabad a nevét?
Az nem fontos. Mit óhajt?
Választ szeretnék a kérdéseimre, amiket az Apor Vilmos Főiskolával kapcsolatban elküldtem pénteken.
Kiadtunk egy közleményt.
Igen, épp azzal kapcsolatban vannak kérdéseim.
Nézze, Püspök atya nincs itt.
És mikor lesz?
Azt nem tudom. A héten biztos nem.
Tehát a jövő héten fog válaszolni?
Nem hiszem, hogy ezzel fog foglalkozni, hogy újságoknak válaszolgasson.
Akkor valaki más?
Ezt mégis hogy gondolja? Püspök atya válaszolhat csak.
És ő nem fog... Pedig arra is kíváncsi volnék, történtek-e jogsértések.
Nyilatkozzanak azok, aki szerint történtek.
Már nyilatkoztak.
Kiadtunk egy közleményt, ezért az ügy le van zárva. Ezt már nem újságszinten kell megoldani.
Ezt hogy teszik érteni?
Nem az újságokra tartozik, hanem Püspök atyára. Ja, már tudom, melyik az a levél....
Nem tartozik a nyilvánosságra, hogy egy állami pénzből működő főiskolán történnek-e visszaélések?
Püspök atya megoldotta a kérdést, nincs ezen mit ragozni tovább.
(vonalbontás)
2016 március 11-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere "a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett tevékenysége elismeréseként" a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést adta át Fülöpné Dr. Erdő Máriának. | [
"Apor Vilmos Katolikus Főiskola",
"Váci Egyházmegye"
] | [
"Adminisztrációs, Kommunikációs és Minőségbiztosítási Osztály",
"Apor Vilmos Főiskola",
"Számítástechnikai Osztály",
"Rektor Asszony",
"Rektori Hivatal",
"Tanulmányi Osztály"
] |
Egy orosz üzleti lap szerint az orosz regionális fejlesztési minisztérium hétszer annyiért vette meg a moszkvai kereskedelmi képviselet épületét, mint amennyiért a magyar állam eladta azt. Az épület eladása miatt kedden meggyanúsították a korábbi külügyi államtitkárt és a moszkvai nagykövetet.
A Vedomosztyi című orosz üzleti lap szerint az orosz regionális fejlesztési minisztérium hétszer annyiért vette meg a 2008-ig a magyar állam tulajdonában lévő moszkvai kereskedelmi képviselet épületét, mint amennyiért azt a magyar állam eladta. A cikket szemléző MTI nem említi meg, hogy a lap milyen forrásra hovatkozva állítja ezt. A lap úgy tudja, hogy az orosz miniszterelnök-helyettes utasította a minisztériumot a szerződés semmissé nyilvánítására, de végül olyan döntés született, hogy majd takarékoskodnak a renoválásnál.
Az épületet a magyar fél 2008-ban adta el 21,3 millió dollárért, vagyis akkori árfolyamon mintegy 511 millió rubelért. A lap szerint azonban a tényleges vételár 3,5 milliárd rubel volt.
Az [origo] tavaly januárban elsőként számolt be arról a levélről, amely szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet önállósította magát a magyar kereskedelmi képviselet eladásánál, és az épület vételárát még a Külügyminisztérium államtitkárai is elfogadhatatlanul hátrányosnak tartották. A levelet a Külügyminisztérium két korábbi államtitkára, Fekszi Márta és Faller Jenő írta 2008. május 15-én Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) akkori vezérigazgatójának. Az államtitkárok nehezményezik, hogy Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet aláírta a 17 ezer négyzetméteres moszkvai ingatlan eladásáról szóló szerződést. A levél megemlíti azt is, hogy az épület többet ért a szerződésben szereplő 4 milliárd forintos vételárnál, így kár érte a magyar államot. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) szerint ez a kár legalább ötmilliárd forint.
A moszkvai ingatlanügy részleteiről és szereplőiről itt olvashat részletesen. | [
"Külügyminisztérium"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
A Szent Imre kórház főigazgatójának életútja különleges sikersztori, miközben a rábízott intézményt tömegesen hagyják ott az orvosok. A magát modellként és színészként is kipróbáló, pártállami időkben elbukó nőgyógyászból szokatlan sebességgel lett kórházigazgató az első Orbán-kormány idején, és bár több munkahelyén diktatórikus vezetőnek tartották, pályája miniszteri és köztársasági elnöki kitüntetésekkel kikövezve meredeken ível felfelé, hamarosan pedig újabb kulcsfontosságú pozíciót kaphat az egészségügyben. Ismerjenek meg egy embert, aki nagyon szeretné titokban tartani az életét, pedig a titulusai alapján példakép is lehetne: egyszerre harcol a nemzetközi terrorizmus, valamint a nemzeti elhízás ellen, és egy kórház vezetése mellett képes arra, hogy a legnagyobb gyógyszergyár felügyelőbizottságában is teljesítsen. Portré Bedros J. Róbertről.
Olvasóink többsége valószínűleg nem hallott még Bedros Jonathán Róbertről, aki a középső nevét általában rövidítve használja. Ez nem meglepő, hiszen alapvetően ő egy kórházigazgató, ilyen pozícióban lévő embereket pedig nem szokás széles körben ismerni. Viszont Bedros jelenleg Budapest egyik legjobb kórházát vezeti, azt, ahonnan hónapok óta tömegesen távoznak az orvosok, többük szerint éppen miatta.
A felmondási hullám katalizátorként hatott az utóbbi évek legnagyobb szabású egészségügyi akciójára, közel ezer orvos Balog Zoltán miniszternek címzett nyílt levelére. Utánajártunk a főigazgató életének, és egy kivételes, eddig ismeretlen pályaképet kaptunk.
Indokolatlanul személyeskedő kérdések
Bedros J. Róbertre nyugodtan használhatjuk a polihisztor jelzőt: volt már modell, színész, nőgyógyász, betanított munkás, politikai foglyokat ápoló reumatológus, fideszes képviselőjelölt, négy kórház igazgatója, belügyminiszteri főtanácsos, a bioterrorizmus doktora, a kábítószer elleni küzdelem élharcosa, TEK-tanácsadó, az elhízás elleni harc hazai apostola, két köztársasági elnök és több miniszter kitüntetettje, államtitkárság várományosa, a Richter felügyelőbizottságának tagja, és talán az Állami Egészségügyi Központ következő miniszteri biztosa. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent csinált és csinál egyszerre, de van egy biztos pont az életében: Pintér Sándor mindig mellette áll.
Bedros visszahúzódó típus, nem szereti a nyilvánosságot. Hiába tűnik igazi reneszánsz embernek, nincs az interneten elérhető szakmai önéletrajza, a Szent Imre kórház honlapja sem mutatja be a főigazgatóját. Bár másfél évtizede közintézményeket vezet, és jó néhányszor szerepelt nevével és arcával a médiában, nem tartja magát közszereplőnek. (A joggyakorlat szerint valószínűleg közszereplőnek minősül.) Többször kértünk tőle időpontot személyes találkozóra, de nem állt kötélnek, pedig épp néhány napja fogadta a Heti Válasz stábját. Végül emailben válaszolt a szakmai előmenetelét firtató kérdéseinkre. "Fenntartom azt az álláspontomat, hogy nem lévén közszereplő,
indokolatlanul hoz olyan helyzetbe, hogy személyes életemet érintő döntéseimet a nyilvánosság elé kelljen tárnom
– kezdte az Indexnek küldött levelét. A főigazgató főorvos főtanácsos (közel húsz éve ezt a megszólítást várja el beosztottjaitól, ha levelet írnak neki) portréja az interneten darabokban elérhető hivatalos információkból, korábbi és jelenlegi pályatársaitól, munkatársaitól és a karrierjére rálátó politikusoktól szerzett információk alapján készült.
Miss Arizona és a politikai foglyok
Bedros J. Róbert 1961-ben született Balassagyarmaton, majd Kemencén nőtt fel. Utóbbi település Pest megyében található a szlovák határ közvetlen közelében, kevesebb mint ezer ember lakja. Jómódú családba született, a falubeliek szerint az apja, Bedros János mérnök és tsz-vezető volt a rendszerváltás előtt, és élelmiszeripari vállalkozásai is voltak. Bedros János állítólag jó viszonyt ápolt Kádár Jánossal is, de ez leginkább csak falusi legenda. Azt viszont már az igazgató egyik egyetemi évfolyamtársa állítja, hogy amikor Bedros a SOTE Tömő utcai kollégiumában lakott, az ágya mellett lógó fotón azt láthatták, ahogy az apja kezet fog Kádárral. Mindez a 80-as években történt, a csoporttárs szerint már ekkor megmutatkozott Bedros egyik legfőbb, többször visszatérő jellemvonása:
szereti megmutatni, hogy milyen fontos kapcsolatai vannak, mert azt akarja, hogy ezek alapján viszonyuljanak hozzá.
A közel két méter magas, jó kiállású Bedros az egyetemi évei alatt modellként és színészként is dolgozott, bár nem szorult rá, a szülei révén saját autója volt, ami akkoriban ritkaságnak számított. Két helyről lehet igazán ismerős az arca: az ő feje szerepelt a Westel Rádiótelefon Kft. első magyarországi plakátján, illetve Sándor Pál Miss Arizona című filmjének több jelenetében is feltűnik.
Bedros általános orvosit végzett, diplomázás után a Péterfy Sándor utcai kórházban nőgyógyászként készült szakvizsgát tenni, de ez nem jött össze, mert konfliktusai voltak a kórház vezetésével. 1989-ben szakmai szempontból váratlanul a Belügyminisztérium Központi Kórház kihelyezett reumatológiai osztályán kezdett leszerelt katonákat, politikai foglyokat kezelni. A kórházban már akkor is dolgozó orvosok szerint a három éve elhunyt Halmy László belgyógyász professzor vette a szárnyai alá, és ez nem volt független attól, hogy Halmy jó kapcsolatot ápolt Bedros apjával. Arról, hogyan lett hirtelen nőgyógyászból reumatológus, Bedros szűkszavúan azt írta kérdésünkre, hogy "személyes és családi okok egyaránt szerepet játszottak ebben a döntésemben".
Bedros bekerülése után nem sokkal a kórház embert keresett az "egészségügyi felügyeleti osztály" megüresedett pozíciójára, amit senki sem akart vállalni, mert ez azt is jelentette, hogy az "illetőt bekötötték a Belügyminisztériumba is" – mesélte egy akkor osztályvezető pozícióban dolgozó orvos. Bedros viszont élt a lehetőséggel, így két legyet ütött egy csapásra: sok kapcsolata lett a belügyben, és a kórházi hierarchiában magasra lépett, pedig még lényegében kezdő volt.
A felívelőben lévő orvosi pálya ellenére Bedros a rendszerváltás után inkább átnyergelt a politikába. 1994-ben a jelenlegi kormánypárt színeiben országgyűlési képviselőnek indult, a körzetében negyedik lett a szavazatok 9,2 százalékával.
"A rendszerváltás utáni években sok értelmiségi érezte úgy, hogy a közéleti, politikai szerepvállalás is kötelessége. Azzal a huszonegy évvel ezelőtti jelöltséggel úgy érzem, teljesítettem ezt a kötelességemet.
A demokratikus rendszer konszolidációja után úgy éreztem, hogy orvos-közgazdászként hasznosabb tagja lehetek a társadalomnak
– mondta Bedros arról, hogy miért próbálkozott meg a politikával, majd a sikertelen kísérlet után miért maradt inkább egészségügyi területen.
Lenyomta Gyurcsány miniszterét
Az 1994–1998 közötti ciklusban kinevezték a BM-kórház igazgatóhelyettesének, az intézményt akkor az a tavaly elhunyt Molnár Lajos vezette, aki 2006-tól egészségügyi miniszer volt a Gyurcsány-kormányban. (Molnár nevéhez olyan egészségügyi reformok kötődnek, amelyek szemléletváltást jelentettek a szocializmusból örökölt rendszerben, egyben ezek akkora feszültséget jelentettek a kormányban, hogy hozzájárultak az MSZP–SZDSZ-koalíció felbomlásához.)
A kórház korabeli vezetése szerint Molnár nem kedvelte Bedrost, egyszer nyitott ajtónál üvöltötte a harmincas éveiben járó helyettesének, hogy "takarodjon innen", és kényszerszabadságra küldte, de Bedros nem ment el. Mindez 1998-ban, az első Orbán-kormány megalakulása idején történt. A kórház több vezetője is úgy emlékszik, Pintér Sándor kiállt a már akkor pártfogoltjának számító Bedros mellett, és végül Molnárnak bocsánatot kellett kérnie.
A kormányalakítás után fordult a kocka: 1999-ben pályázatot írtak ki a kórház igazgatói székére, ezen már Bedros nyert, őt nevezte ki Pintér, így Molnár Bedros beosztottja lett. Az egyik vezető orvosértekezleten Molnár sértő megjegyzéseket tett Pintérre, amin Bedros annyira bedühödött, hogy állítólag azt mondta, kirúgatja Molnárt a kórházból. Pár héttel később Molnár távozott az intézményből, nem tudjuk, hogy van-e összefüggés a két eset között.
"Aki Bedrossal szórakozik, az Pintérrel játszik″
Fotó: Index Jimmy & Bedros, Jimmy önéletrajzi könyvében.
Az első Orbán-kormány alatti ténykedését sikerek és sajtóvisszhangot kapott botrányok kísérték. 38 évesen lett kórházigazgató, ami akkoriban is rendkívüli tempónak számított. A kinevezése után nem kellett sokat várnia a politikai elismerésekre sem. Épp hogy kórházigazgató lett, Pintér Sándor egy dísztőrrel és három miniszteri dicsérettel díjazta munkáját már 1999-ben.
Bedros friss kórházigazgatóként is nagyon adott a külsőségekre. Az egyik akkori budapesti kórházigazgató szerint a kinevezése után vett magának egy digitális zsebszámítógépet (PDA), és megbeszélés közben teátrális mozdulatokkal húzta elő zakója zsebéből az elektromos ceruzát, hogy azzal jegyzeteljen, ami 1999-ben még "az üzleti élet felső köreiben is szokatlan volt".
Az ilyen felszínes benyomásokon túl Bedrost akkoriban csak hírből, pletykaszinten ismerte a többi kórház vezetése, az egyik pályatársa szerint azért, mert
ő egy olyan ember, aki sosem a kollégáival kereste a kapcsolatot, hanem inkább a fölötte lévőkkel.
Más kórházak igazgatói havi, de akár heti rendszerességgel egyeztettek szakmai kérdésekben, de ő inkább politikusokkal próbált barátkozni" – mondta az egykori ismerős. Svébis Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója erre rácáfol, ő ugyanis régi, közeli barátságban van Bedrossal, aki szerinte "nagyon jól látja az egészségügyben elvégzendő feladatokat".
Bedros nemcsak politikusokkal és kollégákkal barátkozott, hanem például Zámbó Imre (Jimmy) is közel állt hozzá. Úgy tudjuk, hogy a váratlanul elhunyt zenész a kórházban ismerkedett meg az igazgatóval, akivel aztán olyan közeli kapcsolatba került, hogy eljártak együtt szórakozni, de Jimmy állítólag még arról is kikérte az igazgató véleményét, hogy mely számok kerüljenek a CD-jére.
A fénysebességű szakmai siker és a politikai elismerések ellenére Bedros először (is) botrányok miatt került be a sajtóba. Újdonsült kórházigazgatóként néhány hónap alatt húsz, többségében már egyébként bőven nyugdíjaskorú orvost küldött el a BM-kórházból, ami hasonló felháborodást váltott ki, mint most a Szent Imréből tömegesen távozó az aneszteziológusok esete.
A személycserék már a szakmai munka színvonalát veszélyeztetik
– mondta 2001-ben a váratlannak tűnő menesztésekről Fábián Ágota, a Független Rendőr Szakszervezet alapító-főtitkára. A sors iróniája, hogy egy évvel később Fábián jogerős bírói ítélet szerint a BM-kórház mulasztásai miatt halt bele egy ártalmatlannak tűnő gyomorfekélybe, erről később részletesen írunk. (Fábián Ágota és a cikk szerzője között nincs rokoni kapcsolat – a szerk.)
A szakszervezeten kívül a menesztett orvosok (akik közül többen tisztek is voltak) kérték Pintér Sándort, hogy folytasson vizsgálatot az ügyben, Pintér azonban úgy döntött, neki nincs mit vizsgálni a belügy kórházában, hiszen ez a főigazgató hatásköre. A személycserék miatt viszont vizsgálatot indított a Magyar Orvosi Kamara, de ennek nem lett eredménye, mert ahogy egy akkoriban kamarai tisztséget viselő forrásunk fogalmazott: "Egyértelmű volt, hogy aki Bedrossal szórakozik, az Pintérrel játszik, az ehhez szükséges szándéknak és erőnek pedig a csírája sem volt meg a kamarában."
A nyugdíjba küldött orvosok felháborodásához hozzátartozik, hogy "nagy és elmozdíthatatlannak tűnő emberek voltak, akiket a Bedros előtti vezetés annak ellenére is engedett dolgozni, hogy volt, aki közülük annyira részeg volt műtét közben, hogy bepisált", mesélte egy forrásunk, aki a 2000-es évek elején gazdasági területen dolgozott a BM-kórházban.
A kórház hibájából halt meg a főtitkár
Bedros igazgatósága alatt a BM-kórház egy ismert belügyi dolgozó furcsának tűnő halálával is beszédtémává vált.
Fábián Ágotát egy reggeli rosszullét után vitték be a kórházba, ahol megállapították, hogy gyomorfekélye van. Megoperálták, de csak rontottak az állapotán, az őt kezelő osztályvezető elment két hét szabadságra, ami alatt Fábián egyre rosszabbul lett. A vakációból hazatérő főorvos elvégzett egy újabb beavatkozást, de ezt követően a beteg nem kapott antibiotikumokat, elveszítette az eszméletét. A lélegeztetőgépekre kapcsolt beteget nem vizsgálták meg képalkotó eljárással, azaz meg sem próbálták kideríteni, hogy miért omlott össze a keringése.
Miközben eszméletlenül feküdt, megkezdték az intenzív osztály felújítását, és ezért átvitték egy légkondicionálás nélküli kórterembe (nyár közepén), ahol állapota tovább romlott. Ennek ellenére, nem merültek fel újabb beavatkozások, kezelések, az orvosok azt mondogatták a férjének, hogy minden rendben,
rutineljárás, hogy valaki két műtét után eszméletlenül fekszik, és nem tudják, hogy mikor tér magához.
Megelégelve a szerinte embertelen bánásmódot és körülményeket, a férj két neves intenzív terápiás szakembert megkeresve, a kórház ellenkezését figyelmen kívül hagyva konzíliumot szervezett. A felkért orvosok megállapították, hogy Fábián Ágota közvetlen életveszélyben van, és azonnali életmentő beavatkozásra van szükség.
Az újabb műtét után a férj átvitette Fábián Ágotát a Kútvölgyi úti kórház intenzív terápiás klinikájára, ahol két héttel később, 2002. augusztus 20-án meghalt. A férj beperelte a kórházat, az ügy kilenc évig húzódott a Fővárosi Törvényszéken. Évente egy, legfeljebb két tárgyalással addig húzódott az ítélet, hogy közben megszűnt a BM-kórház is. Végül kimondták ugyanazt, ami a férj keresetében is szerepelt: Fábián Ágota a kórház mulasztása és gondatlansága miatt halt meg.
Az elhúzódó bírósági eljárás miatt a férj beperelte az államot, mondván, mindenkinek joga van ahhoz, hogy ésszerű időn belül ítélet szülessen az ügyében. Az Emberi Jogok Európai Bíróságán befogadták a keresetét. Rá két héttel jött egy levél a magyar kormány képviselőjétől, hogy peren kívül egyezzenek meg, amit a férj elfogadott. "Természetesen Fábián Ágota főtitkár asszony halála engem személyesen is rendkívül fájdalmasan érintett! Ebben
a rendkívül szomorú ügyben sem jogi, sem erkölcsi értelemben nem érzem magam közvetlenül felelősnek
– írta Bedros, aki szerint Fábián esetében az akkori kollégái mindent megtettek azért, hogy "a súlyos, életveszélyes állapotban lévő volt kollégánk életét megmentsék, de sajnos ez nem járt sikerrel".
Dr. bioterrorizmus
Fábián halála után nagyjából lecsengtek a Bedros és a BM-kórház körüli botrányok.
FBI, CIA, szabálytisztelet 2006-ban megalapította a Nemzetközi Kábítószer és Terrorellenes Tisztek és Civilek Egyesületét (NATEA), amelynek alakuló közgyűlésén a társaság elnökének választották. A NATEA grandiózus programot vázol fel. Egyrészt csökkentenék a kábítószer-kínálatot, csökkentenék a terrorveszélyt, segítenék a bűnmegelőzési szervek munkájának összehangolását, együttműködésre törekednek a világ terrorellenes szervezeteivel (mint például FBI, CIA), és nem utolsósorban hatni szeretnének a magyar középiskolásokra. A társaság honlapja szerint "a mai magyar tinik körében ki kell alakítani a szabálytiszteletet", és sok egyéb mellett azt is meg kell tanítani a fiataloknak, hogyan válasszanak maguknak barátot. A NATEA lassan tíz éve foglalkozik a menekültválsággal, 2007-ben például rendeztek egy tanácskozást, aminek azt a címet adták, hogy "a Migráció károsítja Ön, és környezete testi és lelki egészségét".
Időközben 2003-ban Bedros beiratkozott a Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájába, ahol a katonai műszaki tudományok ágán folytatta a tanulmányait. Két év alatt kijárta a képzést, disszertációját elfogadták, doktori címét a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem bocsátotta ki 2005-ben.
A bioterrorizmus témakörében készült disszertációjával kapcsolatban érezhető némi jóindulat a bírálók részéről. A dolgozat alapjául három első szerzős angol nyelvű szöveg szolgál, a Bedros által jegyzett publikációk javarészt szakirodalmak feldolgozásai, amelyek az Academic and Applied Research in Military Science nevű lapban jelentek meg. Ez a Zrínyi saját szerkesztésű újsága, amit nem minősítenek a nemzetközi tudományos életben.
Az egyik tudományos életben tevékenykedő forrásunk szerint ahhoz, hogy valaki katonai doktori területen PhD-fokozatot szerezzen, az orvosi területen szükséges kutatás és tanulás körülbelül 10 százaléka szükséges. Ez azért érdekes, mert
Bedros katonai területet szerzett PhD-címét orvosi társaságok vezetőjeként használja.
Ez nem törvényellenes, inkább csak tovább erősíti a látszatra sokat adó ember képét.
A sikeres doktorálás ellenére Bedros öröme nem lehetett felhőtlen 2005-ben, ugyanis ebben az évben felmentette kórházigazgatói megbízása alól Lamperth Mónika akkori belügyminiszter. Érdekesség, hogy kérdésünkre a főigazgató azt írta, Lamperth többször is miniszteri dicséretben részesítette. Bedros kirúgása viszonylag nagy sajtóvisszhangot kapott, ő azt állította, hogy politikai tisztogatás áldozata lett, akinek a többi kórházigazgató megbízásaitól eltérően határozatlan idejű szerződése volt. Más források viszont úgy emlékeznek, a kórházigazgatók kinevezése határozott időre, öt évre szólt, amit Bedros így is bőven túllépett.
Nem maradt sokáig igazgatói szék nélkül, 2006-ban kinevezték a kistarcsai Flór Ferenc Kórház élére.
Fideszes polgármester lett az apja
A Flór Ferenc Kórház igazgatása, a NATEA- és MOMOT-elnökség mellett (Mik ezek a szervezetek? Nézzen jobbra, a keretes írásokra!) Bedrosnak még maradt energiája arra is, hogy 2007-ben beüljön a gazdasági társasággá alakult Csolnoky Ferenc Kórház igazgatóságába. A Veszprém Megyei Közgyűlés határozata szerint 2008-tól 2011-ig Rácz Jenővel (az első Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere) ketten voltak tagjai a nonprofit társaság vezetésének. Azóta ezt a kórházat egyébként Rácz Jenő igazgatja, az intézmény nemrég azzal került be a hírekbe, hogy 16 orvos mondta azt, hogy feláll, ha marad egy, a kollégáit megalázó és kizsákmányoló főorvosnő. Rácz nem engedett az elkeseredett ultimátumnak, helyén maradt a többi orvost rettegésben tartó doktor, az igazgató pedig lezártnak tekinti az ügyet.
Néhány csendesebb év után 2010-ben ismét beindult az élet Bedros körül.
A TEK is kikéri a véleményét De Bedros nemcsak a NATEA-ban végez terrorellenes tevékenységet, hanem információink szerint a Terrorelhárítási Központnak (TEK) is ad tanácsokat. A főigazgató elismerte, hogy "a TEK szaktanácsadójaként alkalmanként kikérik a véleményét, elsősorban egyik szakterületével, a bioterrorizmussal kapcsolatban". Tudomásom szerint hazánkban összesen két doktori született bioterrorizmus témakörben, ebből enyém volt az első, s én jelenleg is foglalkozom ezzel a témával. – írta, és szavai egyben azt is jelentik, hogy ma Magyarországon már csak ő foglalkozik tudományos szinten bioterrorizmussal. Azt is hozzátette, hogy szaktanácsadói tevékenységéért nem kap pénzt, és "egyéb juttatást sem". Megkérdeztük a TEK-től is, hogy Bedros szokott-e tanácsokat adni a szervezetnek, de egy hét alatt sem kaptunk választ erre az egyszerűnek tűnő kérdésre.
Az önkormányzati választásokon a Fidesz színeiben polgármesternek választották az apját Kemencén, ami csak azért érdekes, mert Bedros János sem előtte, sem azóta nem próbálkozott hasonlóval. Ez a négyéves ciklus viszont elegendő volt ahhoz, hogy pár évvel később Pintér Sándor őt is állami kitüntetésben részesítse.
Bedros Róbert a második Orbán-kormány megalakulásának évében tanítani kezdett a Zrínyin, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének polgári tagozatának kitüntetését kapta meg Schmitt Pál akkori köztársasági elnöktől. A címet Navracsics Tibor adta át, az "egészségügyi szakközgazdásznak", és úgy tűnt, Bedros töretlenül fog egyre magasabbra haladni az egészségügyi ranglétrán.
A kormányváltás idején az államigazgatás minden szintjén nagy volt a mozgolódás. Hende Csaba honvédelmi miniszterként az egyik első intézkedésével menesztette az Állami Egészségügyi Központ (ismertebb nevén Honvédkórház) vezetőjét, és sokan úgy hitték az új kormányhoz közeli egészségügyi berkekben, hogy Bedros lehet a befutó a pozícióra, amivel ismerői szerint egy régóta dédelgetett álma vált volna valóra. "Mikor az orvosok meghallották, hogy Bedros jöhet, frászt kaptak, és
a vezérkar pár nap alatt ultimátumot adott Hendének: ha Bedros jön, a kórház vezetése szinte egy emberként fog felállni, ezzel megbénítva az intézményt
– emlékezett vissza az egyik nagy budapesti kórház akkori igazgatója. Kérdésünkre Bedros azt írta, hogy "soha nem pályáztam az ÁEK vezetői posztjára, ezért nem látom okát, hogy miért kellene nekem indokot keresni arra, hogy nem engem neveztek ki". 2011-ben viszont megpályázta a Szent Imre kórház igazgatói posztját, amit el is nyert, így öt év után távozott Kistarcsáról. Bedros ténykedéségéről és megítéléséről jellemző városi anekdota, hogy amikor eljött a Flór Ferenc Kórházból, még a nem hívő orvosok is lementek a kórház kápolnájába egy istentiszteletre, hogy megköszönjék a távozását.
Jár-e orvostudományi professzori cím egy katonai területen szerzett doktoriért?
Bedros 2011-ben lett a Szent Imre kórház főigazgatója, ünnepélyes beiktatását a Duna Szimfonikus Zenekar vonósnégyese kísérte. Szinte napra pontosan egy évvel később a Szent Imre a Pécsi Tudományegyetem oktatókórháza lett. Ismét egy különös összecsengés Bedros életében, hogy pár hónappal később címzetes egyetemi tanári címet adományoztak neki Pécsen.
A nyilvánosan elérhető információk szerint Bedros azelőtt nem végzett oktatói tevékenységet az egyetem orvostudományi karán, és nem is habilitált ott (igaz, ez Pécsen nem is követelmény a professzori címhez, szemben mondjuk a Semmelweis Egyetemmel).
Vele van a kormány az elhízás elleni háborúban Bedros nemcsak a nemzetközi kábítószer- és terrorellenes küzdelem frontvonalában van jelen, hanem az elhízás elleni harc hazai tudományos csapatait is vezeti. A NATEA alapítása után egy évvel (2007) életre hívta a Magyar Obeszteziológai és Mozgásterápiás Társaságot (MOMOT), amellyel gyakorlatilag meghonosította Magyarországon az elhízástudományt. A MOMOT tevékenységének leglátványosabb része, hogy minden évben rendeznek egy kongresszust, ahol prominens személyek jelennek meg. A 2014-es, Telekom-székházban rendezett esemény fővédnöke Áder János volt, a köszöntőt pedig Balog Zoltán mondta. Az emberi erőforrás miniszter a beszédében leszögezte, hogy a kormány és a MOMOT célja egyeznek, ezért támogatni fogják Bedros szervezetét. A kölcsönös egyetértés jegyében Balog egy évvel később megkapta a MOMOT-díjat, amit előtte például Mága Zoltán hegedűművész, vagy Rubint Réka fitnesz-szakember érdemelt ki.
A doktoriját katonai területen szerezte, hadtudományi oktatást azonban nem folytatnak Pécsen. Szakmai szempontból az orvostudományi kar Műveleti Tanszékéhez lenne köthető, de az sem kimutatható, hogy Bedrosnak bármi köze lett volna ehhez a tanszékhez. Kivéve, hogy 2012-ben Pécsen a Honvéd, Katasztrófa és Rendvédelem Orvostani Tanszék vezetője az a Huszár András volt, aki Bedros témavezetője volt a doktorijánál.
Etikus-e kórházigazgatóként milliós fizetést kapni egy gyógyszergyártó cégtől is?
2012 mindezeken túlmenően is mozgalmas év volt Bedros számára. Ekkor kérték fel, hogy legyen a felügyelőbizottsági (fb) tagja az ország legnagyobb gyógyszeripari vállalatában, a Richter Gedeon Zrt.-ben. Bár egy kis ország topmenedzserei között gyakori, hogy a különböző pozíciókban lépten-nyomon ugyanazokkal az emberekkel lehet találkozni, érdekesség, hogy a Richter felügyelőbizottságának az a Chikán Attila az elnöke, aki az első Orbán-kormányban volt gazdasági miniszter, és egyébként évtizedes barátság köti Pintér Sándorhoz, akivel állítólag gyakran együtt is ultiznak.
Bedros ezért a tisztségért havi nettó 375 ezer forintot kap. "Jogszabály nem tiltja, de hogy nem etikus, az biztos, és szokványosnak sem nevezhető" – kommentálta egy egészségügyi területen dolgozó jogász Bedros másodállását. Egy budapesti kórház korábbi igazgatója pedig azt mondta erről, soha egyetlen kórházigazgató kollégájától sem hallotta, hogy egyáltalán felkérték volna ilyen szerepkörre, "ami egészen biztosan felveti annak kérdését, hogy ezek után a Szent Imre kórház előnyben részesíti-e a Richter készítményeit az intézményben".
Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház igazgatója szerint nem nevezhető szokványosnak, hogy egy kórházigazgató fb-tag legyen egy gyógyszergyárban, de ez azzal is magyarázható, hogy kevés gyógyszergyár van, mondta Velkey az Indexnek. Az igazgató szerint egyébként mivel a kórház-igazgatóság nagy presztízsű pozíció, gyakran kapnak felkérést különböző kuratóriumok, alapítványok vezetésébe. Szerinte ezek a tisztségek - akár csak a fb-tagság egy gyógyszergyárban - nem összeegyeztethetetlenek egy kórház vezetésével.
Bedros szerint etikailag nem ütköznek a pozíciói, sőt úgy látja, hogy
egy orvos-közgazdász jelenléte egy gyógyszergyár felügyelőbizottságában indokolt, alighanem ezért választottak az fb-tagok közé.
Azt írta, hogy inkább megtiszteltetésnek érzi, hogy Bogsch Erik vezérigazgatóval és Chikán Attila egyetemi tanárral dolgozhat.
Össze sem tudja számolni, hány elismerést kapott Pintértől
A következő évek sem voltak unalmasak Bedros életében. 2013-ban Pintér Sándor előterjesztésére köztársasági kitüntetést kapott az apja, amelyet végül Pintér adott át neki. Pintér Sándor nem győzte elismerni Bedrosék érdemeit, ezért 2014-ben aranygyűrűvel adományozta meg a kórházigazgatót. Felmerül a kérdés, hogy ha Pintér ennyire elismeri Bedros munkáját, akkor vajon a TEK-hez hasonlóan (lásd korábbi keretesünket) a belügyminiszter is szokott-e tanácsot kérni tőle?
Pintér Sándor miniszter úrral nem szoktam szakmai kérdésekben konzultálni
– zárta rövidre a kórházigazgató. Ugyanezt a Belügyminisztérium sajtóosztályán keresztül feltettük Pintér Sándornak is, akitől nagyon hasonló választ kaptunk: "A belügyminiszter úr szakmai kérdésekről nem egyeztet Bedros J. Róbert úrral." Arra a kérdésünkre viszont, hogy Pintér hány alkalommal részesítette különböző elismerésekben Bedrost, már egész máshogy emlékeznek.
A BM nyilvántartása alapján Pintér összesen 17 alkalommal adott valamilyen miniszteri szintű elismerést a kórházigazgatónak, de utóbbi viszont csak 7 darabot tudott felsorolni. De ezt az apróságot tudjuk be annak, hogy fontosabb dolga is van az embernek annál, mint hogy az állami elismeréseit számolgassa. A BM szerint egyébként Bedros összesen 26 állami elismerésben részesült. Hatszor kapott elismerést az MSZP-s Lamperth Mónikától, és egyszer Kuncze Gábortól, aki SZDSZ-es belügyminiszterként 1998-ban miniszteri főtanácsosi címet adott neki.
De a lajstromban nincs benne például az, hogy 2014-ben Boross Péter volt miniszterelnöktől is bezsebelt egy elismerést a politikai foglyokért tett szolgálataiért. Hogy ne legyen ilyen egyoldalú, egyszer Bedros is kitüntetett egy állami vezetőt: 2015-ben MOMOT-díjat adományozott Balog Zoltánnak. Érdekesség, hogy ebben az évben adta át Balog Bedrosnak a Magyar Érdemrend Tiszti Kereszt polgári tagozatának címét, amit egyébként Áder János hagyott jóvá számára.
2015 őszén úgy tűnt, Bedros a karrierje csúcsára érhet. Augusztusban lemondott Zombor Gábor egészségügyi államtitkár, és kormányközeli körökben arról beszéltek, Bedros neve is a kalapban van, ám úgy tudjuk, hogy informális csatornákon Bedros jelezte, hogy nem szeretné átvenni a "szocialista csökevénynek" tartott pénznyelő ágazatot.
Éppen csak lecsengett a hosszas államtitkári keringő, december elején robbant a bomba a Szent Imre kórház körül. Kiderült, rövid időn belül nyolc aneszteziológus szakorvos távozott a kórházból, ami nagyon megnehezítette, hogy törvényesen menjenek tovább a műtétek, azaz, hogy egy aneszteziológus egyszerre egy műtőben altasson, és ne párhuzamosan kettőben. A Szent Imréből megalázott emberek távoztak, akik a kórházigazgató diktatórikus irányításáról számoltak be; tömegesen látták nagyon hasonlónak Bedros ténykedését ahhoz, ahogy a Flór Ferencet és a BM Központi Kórházat is vezette.
Még idén miniszteri biztos lehet
"Robi nagyon kemény, de jó vezető" – mondja róla Svébis Mihály, a kecskeméti kórház főigazgatója. Szerinte Bedros munkájáról az általa vezetett intézmények adósságállománya mond el a legtöbbet. "Ahhoz, hogy alacsonyan tudja tartani az adósságot, nagyon jól kell tudnia gazdálkodnia eszközökkel és a humánerőforrással is" – mondta Svébis az Indexnek.
A kevés adósság nem feltétlenül előny egy kórháznak, ugyanis így többletforrásoktól eshet el. 2011-ben Bedros 947 milliós hiánnyal vette át a Szent Imre kórház vezetését, ekkor 229 millió forint adósságot vállalt át a kormány az intézménytől. A következő években viszont már csak 1,5 millió forintot kaptak adósságkonszolidáció jogcímen, ami hozzájárult a kórházban kialakult feszültségekhez.
A Szent Imre kórházban ez a konfliktus úgy nézett ki, hogy Bedros trükkösen visszafogta fizetésemeléseket, illetve megszigorította a beszerzések rendszerét: egyes területeken kevesebb eszközzel kell dolgoznia az orvosoknak, ami gazdálkodás szempontjából előnyös, sok orvos viszont úgy érzi, hogy nem tudja megfelelő biztonsággal elvégezni a munkáját, ezért is távoznak nővérek és orvosok a kórházból.
Ugyanakkor Bedros rendkívül kötődik az intézményhez, aminek mindent megpróbál elérni, minél több támogatást szerezni, mondta róla az Indexnek Nyírády Péter, a Semmelweis urológiai intézetének vezetője. Szerinte ez negatív felhang nélküli lobbizást jelent, amiből természetszerűleg Bedrosnak adódhatnak konfliktusai más kórházak vezetőivel, ugyanis kórházigazgatók között is verseny van a támogatásokért.
Úgy tudjuk, a Szent Imre körüli balhé nem töri meg Bedros pályaívét, információink szerint Bedros hamarosan a szárnyai alá veheti a Honvédkórházat.
Úgy tudjuk, a tervek szerint Bedros lehet a kórház miniszteri biztosa, ami nem összeférhetetlen azzal, hogy közben a Szent Imre igazgatója is, hiszen biztosként egyfajta felügyelő szerepet tölthet be, nem szükséges állandóan jelen lennie az intézményben. Kinevezése szokatlannak számítana, ugyanis a szokásjog szerint ezt a pozíciót katonai ranggal is rendelkező tisztek töltik be, de nem ez lenne az átlagostól különböző fejlemény a karrierjében. Ha tényleg kinevezik, az nem lesz konfliktusmentes, ugyanis egy magas rangú belügyi forrásunk szerint
a katonák nem szeretik a rendőröket.
Bedros még nem hallott arról, hogy ő lehetne az ÁEK miniszteri biztosa, állítása szerint nem kapott ilyen felkérést, sem hivatalos megkeresést. Azt írta az Indexnek, hogy "a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház kiváló orvosszakmai, ápolói és gazdasági csapatával dolgozni számomra nagy öröm és megtiszteltetés, és ezen nem is szeretnék változtatni, hiszen a vezetésem alatt egyetemi oktatókórházzá vált intézmény új kihívások elé néz″.
(Címlapkép illusztráció: szarvas / Index) | [
"Szent Imre kórház"
] | [
"Belügyminisztérium Központi Kórház",
"Magyar Obeszteziológai és Mozgásterápiás Társaság",
"Csolnoky Ferenc Kórház",
"Veszprém Megyei Közgyűlés",
"Honvéd, Katasztrófa és Rendvédelem Orvostani Tanszék",
"Magyar Orvosi Kamara",
"Terrorelhárítási Központ",
"Westel Rádiótelefon Kft.",
"Semmelweis Egyetem",
"Emberi Jogok Európai Bírósága",
"Pécsi Tudományegyetem",
"Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola",
"Fővárosi Törvényszék",
"Szent Imre Egyetemi Oktatókórház",
"Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem",
"Bács-Kiskun Megyei Kórház",
"Műveleti Tanszék",
"BM Központi Kórház",
"Richter Gedeon Zrt.",
"Független Rendőr Szakszervezet",
"Flór Ferenc Kórház",
"Állami Egészségügyi Központ",
"Duna Szimfonikus Zenekar",
"Bethesda Gyermekkórház",
"Nemzetközi Kábítószer és Terrorellenes Tisztek és Civilek Egyesülete"
] |
Az üzemben dolgozók sorsára és a gazdák érdekeire apellál Bige László, amikor azt kéri, legyen gyorsan vége a bírósági procedúrának, és ismét normális mederben folyhasson a termelés a szolnoki műtrágyagyárban. Az agrárszektor.hu-nak azt mondta, nagy hatással lenne a piacra, ha a Bige Holdingnak le kellene húznia a rolót.
Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.
Tudom, hogy ítélkezési szünet van, de sürgősségi eljárást kértem a kénsavgyár ügyében a bíróságtól. 250 ember várja az újraindítást. Köztük van olyan, aki már 40 éve dolgozik itt. Még mindig bízunk a magyar igazságszolgáltatásban"
- mondta az agrászketor.hu-nak Bige László. Mint arról hírt adtunk, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság fellebbezett a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság határozata ellen, így bizonytalan időre el kellett halasztani a Bige Holding gyárának újraindítását. A tulajdonos megjegyzi: az állam más esetekben büszkén hirdeti, ha 100 embernek munkát tudott adni, kedvezményekkel és támogatásokkal segíti az új beruházásokat, ezért érthetetlen, miért nézi tétlenül, amint 250 ember az utcára kerül.
Bige László (Forrás: (Forrás: MTI/Balázs Attila))
"Azt is furcsálltam, hogy a sajtót mindössze két napig foglalkoztatta a kazincbarcikai BorsodChemben történt múlt heti robbanás, a katasztrófavédelemben pedig egy percig sem merült fel, hogy le kellene állítani a gyárat. Ami egyébként így normális. Előbb ki kell vizsgálni az ügyet, és a probléma elhárítására szólítani, de nem bezárni egy komplett gyárat." A szerdai robbanásban egyébként személyi sérülés nem történt, az érintett üzemrészt leállították, és a katasztrófavédelem szerint nem került ki veszélyes anyag a környezetbe. Mindez persze a szolnoki kénsavgyárra is igaz, csak ott még robbanás sem történt.
"Soha ilyen balesetünk nem volt, de még büntetést sem kellett fizetnünk veszélyesnek minősülő állapotok miatt. Pedig ez valóban egy veszélyes üzem - akárcsak az autó -, van esély a hibázásra. A kifogásolt tartályszigetelést azonnal kijavítottuk, és minden másban is együttműködtünk volna a hatósággal, ha adnak rá esélyt. Teljesen törvénytelen a katasztrófavédelem gyárbezárása. Bízom benne, hogy másodfokon is nekünk adnak igazat."
Bige László második hónapja fizeti az emberek munkabérét, miközben áll a gyár, szállítási kötelezettségeinek pedig nem tud eleget tenni. Csak a veszteséget termeli, miközben piacot veszít.
Úgy véli, ha a szolnoki gyár elesik, akkor az akár 20 százalékos áremelkedést is hozhat a magyar műtrágyapiacon.
A szolnoki gyárban készülnek ugynais a jól ismert Genezis műtrágyák, az üzem kapacitása 140 ezer tonna/év. Megjegyezzük: Bige zászlóshajója valójában a Nitrogénművek Zrt., amelyik évente 1 millió tonna nitrogénműtrágyát gyárt, és meghatározó szereplő a hazai piacon. A szolnoki gyár a komplex - foszfort és káliumot, illetve nyomelemeket is tartalmazó - műtrágyák gyártásában és kereskedelmében játszik szerepet. Piaci súlya messze elmarad a Nitrogénművekétől, ám a termékek közvetítőjeként fontos a Bige-birodalom életében. | [
"Bige Holding"
] | [
"Nitrogénművek Zrt.",
"Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság",
"Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság"
] |
A Magyar Turisztikai Ügynökség ezúttal Balatonboglár önkormányzatának adott egyedi támogatást. A település négy konzorciumi partnerrel dolgozik együtt – mind a négy cég a Légli család vállalkozása.
Látogatóközpont, kilátó és borteraszok is épülnek a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által biztosított egyedi támogatásból a Balatonboglártól délre, 3 kilométerre található Szőlőskislakon. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a terület a Légli testvérek birodalma.
Légli Géza , az ország egyik meghatározó borásza közel 20 hektáron gazdálkodik itt, és van három kiadó apartmanja is. Így ír a környékről: "Valamikor lakott település volt, ahol az egykori több száz házból már csak pár áll, kissé megrogyva várva sorsuk jobbra fordulását."
, az ország egyik meghatározó borásza közel 20 hektáron gazdálkodik itt, és van három kiadó apartmanja is. Így ír a környékről: "Valamikor lakott település volt, ahol az egykori több száz házból már csak pár áll, kissé megrogyva várva sorsuk jobbra fordulását." Légli Ottó a Borászok borásza díj és az Év Bortermelője díj korábbi nyertese. Elnöke a Szőlőskislaki Részönkormányzatnak és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, tagja a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumának, a Fidesz-KDNP boglári önkormányzati képviselője.
a Borászok borásza díj és az Év Bortermelője díj korábbi nyertese. Elnöke a Szőlőskislaki Részönkormányzatnak és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, tagja a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumának, a Fidesz-KDNP boglári önkormányzati képviselője. A harmadik testvér, Légli Attila keramikus, a szőlőskislaki Légli Kerámia Manufaktúra alapítója.
Habár az MTÜ oldalán nyoma sincs az állami támogatásnak, Mészáros Miklós, Balatonboglár fideszes polgármestere bejelentette a Facebookon, hogy az állami turisztikai ügynökség közel 800 millió forintos hozzájárulásával turisztikai attrakció épül a János-hegyen. Nem sokkal később egy videóban is beszélt a tervekről:
Balatonboglár hátországában, Kislakon egy igazi szőlőhegy lesz bemutatva, úgy, hogy megmarad a táj érintetlensége, a turisták mégis látogathatják.
A tájékoztatóból kiderült az is, hogy a támogatásból utakat építenek, villamosítanak, valamint egy látogatóközpontot is felhúznak, a konzorciumi partnerek segítségével pedig borteraszokat nyitnak. Egy tavaly év végi polgármesteri határozatból tudható, hogy
négy konzorciumi partnerrel dolgozik együtt az önkormányzat, és mind a négy a Légli család cége.
A Jankovich Major Kft. és a LÉGLI Szőlő- és Bortermelő Kft. Légli Ottó érdekeltsége,
a Kislaki Bormanufaktúra Szőlő és Bortermelő Kft.-nek Légli Géza az ügyvezetője,
a Légli Kerámiagyártó és Forgalmazó Kft. pedig Légli Géza és Légli Attila vállalkozása.
Az első tervek alapján a Jankovich Major Kft. helyett a Konyári Pince lett volna az egyik konzorciumi tag. A határozatban azonban az olvasható, hogy a Dél-Balaton másik ismert borászata "végül konzorciumi partnerként nem vesz részt a projektben". Konyári Dániel arra a kérdésünkre, hogy miért szállt ki, csak annyit mondott, hogy nekik nem ez a rész a fő területük.
Az önkormányzat által készített előzetes megvalósíthatósági tanulmányban egyébként többször hivatkoztak "a két húzónév összefogására", azaz a Légli és a Konyári brand "vonzerejére".
A projekt célját így határozták meg az önkormányzati tanulmányban: "egy borturisztikai élményösvény kialakítása a balatonboglári János-hegyen, egységes arculattal rendelkező borteraszok, kóstolóterek, kerékpáros állomás és szervízpont kialakításával, rendezvények megtartásához megfelelő infrastrukturális háttér létrehozásával". A beruházás fontosságát a többi között azzal indokolták, hogy "a borvidék és a (...) terület jelenleg alulteljesít".
A több mint száz oldalas tanulmányban írnak az ország egyik legismertebb borászati cégéről, a balatonboglári BB-ről is, de nem tüntetik fel túl jó színben, mondván, annak köszönhetően "a borvidék megítélése meglehetősen vegyes, a minőségi borfogyasztóban rossz asszociációkat kelt, ami a borvidékre is rányomja/rányomta a bélyegét." Ugyanakkor ma már nemcsak a BB-vel azonosítják a borvidéket, hanem többek között Légliék pincészetével.
A tervek szerint négy borteraszt alakítottak volna ki, kettő Konyári Dániel, egy-egy pedig Légli Ottó és Légli Géza tulajdona lett volna. Miután Konyári kiszállt, érdeklődtünk a polgármesternél, hogy mit jelent ez a változás a projektre nézve. Mészáros Miklós cikkünk megjelenésééig nem válaszolt a kérdéseinkre, ám Légli Ottóval a Kossuth Rádió május 19-ei Hajnaltáj című műsorában beszéltek a 2023-ra megvalósuló tervekről, bár azt nem említették, hogy azok megvalósítására a pénz az MTÜ-től érkezik.
Légli Ottó arról beszélt, hogy a beruházás több fontos célt szolgál, például hogy a gazdák "egyáltalán meg tudják közelíteni a munkahelyüket, konkrétan a szőlőjüket". Kiderült az is, hogy "pormentes út" épül, valamint hogy "körülbelül 30 ingatlan élt az áramigénylés lehetőségével". Forrásunk szerint egyébként az ingatlanok jelentős része Légliék tulajdona.
Jóval többen indultunk, eredetileg 15 gazda gondolkozott ezen, de végül is öt állomás lesz, alapvetően a szőlőhegyre alapozva, a borkultúrára, a helyi értékekre
– összegzett Légli.
2020 elején birtokunkba került egy dokumentum, amelyből kiderült, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség egyedi döntésekre hivatkozva oszt akár több száz millió forintos támogatásokat. Ebben szerepelt a "János-hegy turisztikai attraktivitásának fejlesztése" is, amire 745 millió forintot kért a balatonboglári önkormányzat. A polgármester közelmúltbeli bejegyzéséből derült ki, hogy az MTÜ megítélte a támogatást a városnak, noha ennek az ügynökség alá tartozó Kisfaludy-program oldalán nincs nyoma. Ott továbbra is csak a 2020-ban lezárt pályázatok láthatók.
A fideszes vezetésű Balatonboglár egyébként már több mint egymilliárd forint egyedi támogatásban részesült, miután korábban
383 milliót forintot nyert a Várdombi Magasösvény fejlesztésére, amit egyelőre meg sem építhetnek, mert a bíróság kimondta, hogy környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni.
A Gömbkilátó környezetének fejlesztésére 81 millió forint egyedi támogatást kaptak, de Csiszár Szilárd helyi vállalkozó, a Gömbkilátó üzemeltetője a saját cégével is pályázott magaslati akadálypálya és mászótorony építésére a balatonboglári kalandparkban, ehhez 66 millió forintot igényelt. Másik cégével, a Fő-fogás Kft.-vel pedig gumikerekes kisvasút beszerzésére kért 44,9 millió forintot a turisztikai ügynökségtől.
Guller Zoltán vezérigazgató állítása szerint szakmai szempontok alapján döntenek az egyedi támogatási kérelmekről, ellenzéki városoknak mégsem jutott a több milliárdos keretből, miközben kormányközeli emberek tömegével kapnak ad hoc segítséget. Guller korábban arról beszélt, hogy a beérkező igényekről egy szakmai grémium dönt, de az MTÜ még a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólítására sem adta ki ennek névsorát a 24.hu-nak, így a bíróságon próbáljuk megtudni, ki vagy kik döntenek az állami milliárdok sorsáról. | [
"Kislaki Bormanufaktúra Szőlő és Bortermelő Kft.",
"LÉGLI Szőlő- és Bortermelő Kft.",
"Jankovich Major Kft.",
"Légli Kerámiagyártó és Forgalmazó Kft.",
"Fő-fogás Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Szőlőskislaki Részönkormányzat",
"Hegyközségek Nemzeti Tanácsa",
"Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány",
"Légli Kerámia Manufaktúra",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Konyári Pince"
] |
A Külügyminisztérium 2010 óta 16952 diplomata-útlevelet állított ki – tudta meg lapunk. Ez több, mint amennyire hivatalosan szükség lenne. A kormány erősen titkolja, hogy kiknek jár a kiváltság, de amikor egy-egy név mégis nyilvánosságra került, abból mindig botrány lett.
Jelenleg összesen 7657 darab érvényes diplomata-útlevél van használatban – közölte lapunk közérdekű adatigénylése nyomán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). Megtudtuk azt is, hogy 2010 óta összesen 16952 diplomata-útlevelet állítottak ki. Külügyi forrásaink úgy fogalmaztak: "Ez kicsit magas szám". A külügyi állományt 700 fősre becsülték ehhez jön hozzá nagyjából ezer, külképviseleten dolgozó. Ezen felül korábban is szokásban volt, hogy képviselők, pártok vezető politikusai, országos hatáskörű szervek vezetői diplomata útlevélhez jutottak, ez is nagyjából egy ezres kört jelent. Mindemellett az útlevél-tulajdonossal utazó hozzátartozók is kaphatnak útlevelet. Ezzel együtt is több száz, de akár több ezer olyan ember lehet, akinek esetben erősen kérdés, miért jutott magyar diplomata-útlevélhez. Azt viszont – jogszabályi tiltásra hivatkozva – a külügyminisztérium nem árulta el, hogy kik és mi alapján kaptak diplomata útlevelet. Ezt korábban perek árán sem volt hajlandó elárulni az Orbán-kormány, ami több, eddig kiszivárgott név alapján nem meglepő.
A KKM szerint évente 1200-1600 ember kap új diplomata-útlevelet. Ez a szám csak a választási években ugrott 2500 fölé, vélhetőleg az adminisztráció átszervezése miatt. Ugyan a jogszabály pontosan meghatározza, hogy milyen állami tisztségek után jár diplomatavízum, itt is van olyan gumiparagrafus aminek köszönhetően lényegében annak adhat a kormány ilyen útlevelet, akinek akar. Így az éppen diplomáciai kiküldetésben lévő személy is kaphat ilyen útlevelet, illetve "rendkívül indokolt esetben" szakminiszteri javaslatra a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezheti a diplomata-útlevél kiadását. Feltehetőleg ez a passzus alapján juthatott ilyen útlevélhez a nem hivatalos miniszterelnöki főtanácsadó Habony Árpád is. Az Átlátszó tudta meg korábban, hogy Habony az év elején diplomata-útlevélhez folyamodott Szijjártó Péter külügyminiszterhez, aki ezt február közepén engedélyezte is neki. Az, hogy Habony pontosan milyen "rendkívüli indokolt esetben" vagy milyen diplomáciai misszió miatt juthatott ilyen úti okmányhoz az azóta sem derült ki. Perek árán sem volt hajlandó elárulni eddig az Orbán-kormány azt, hogy kiknek adott diplomata-útlevelet. A titkolózás hatalompolitikai szempontból érthető: amikor egy-egy név mégis nyilvánosságra került, abból mindig botrány lett. Az ismertté vált nevek arra utalnak, hogy a kormány elsősorban azoknak tartja fenn ezeket a lehetőséget, akiktől valamilyen szolgálatot remél – nem feltétlenül a magyar állam, hanem gyakran a NER-elit vagy a miniszterelnöki család számára. Tavaly törvényt is hoztak a diplomata-útlevéllel rendelkező jordán állampolgárok vízummentességéről, amit a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kevéssé, az Orbán- és a Naffa-családok közötti viszonyrendszer viszont annál inkább indokol. A jordán Zaid Naffa régóta Magyarországon él, sikeres nagyvállalkozó viszont csak a 2010-es kormányváltás után lett belőle. Ő mutatta be Orbánnak a körözött nemzetközi bűnöző, pénzmosásban és lopott vagyonok kimenekítésében specialista Gaith Pharaont. Zaid testvére, Oszama Naffa már 2014 óta magyar állampolgár, nem sokkal az állampolgárság elnyerése után pedig Magyarország nagykövete lett az Egyesült Arab Emírségekben. Egy másik testvér, Tarik a jordániai Akabában képviseli Magyarországot tiszteletbeli konzulként, szintén magyar diplomata-útlevéllel. A legidősebb fivér, Khaled a miniszterelnök szűkebb pátriájában, a Felcsút melletti Bodméron él. Mint 2014-ben kiderült, Orbánéktól kapott diplomata útlevéllel járja a világot Kóka János, a Gyurcsány-kormány volt gazdasági minisztere is. Szintén részesült a kiváltságban Tarsoly Csaba, a csődbe jutott Quaestor-cégcsoport vezetője. | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] |
Egy év alatt 30,5 millió forintot fizetett ki az Országgyűlés Hivatala a Fidesz honlapjának üzemeltetésére, és további milliókért szerződött a párt a frakcióhonlap fejlesztésére.
Egy év alatt 30,5 millió forintot fizetett ki az Országgyűlés Hivatala a Fidesz honlapjának üzemeltetésére, és további milliókért szerződött a párt a frakcióhonlap fejlesztésére.
A parlamenti pártok frakciói a működési kiadásaikra – képviselőik létszámától függően – jelentős összegű támogatást kapnak az Országgyűlés Hivatalától, vagyis az adófizetők pénzéből. A Fidesz-frakció mintegy 360 millió forintra volt jogosult 2016-ban. Ebből igencsak jelentős összeget költöttek a párt hivatalos internetes oldalára a parlamenti honlapon olvasható adatok szerint.
A Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető által aláírt szerződés értelmében idén összesen 30,5 millió forintba került a fidesz.hu üzemeltetése. A munkát az a Damit Informatika Kft. végezte, amely korábban hétmillióért üzemeltette a fideszes Deutsch Tamás által életre hívott internet-konzultációs honlapot. A fidesz.hu-ról nincsenek hivatalos látogatottsági adatok, de az általunk megkérdezett webszakemberek szerint irreálisan nagynak tűnik ez az összeg. Egy sok felhasználóval rendelkező, sűrűn látogatott oldalnál minden költséggel együtt legfeljebb tizenkettő–tizenhárom millió forintos éves kiadással kell számolni.
Az üzemeltetésért a Damit Informatika Kft. kapta a pénzt © fidesz.hu
Csípős A közpénz olyan, mint az arany hitelkártya. A luxus legfőbb ismérve pedig az, hogy nem agyalunk sokat a dolgok árán. Úgysem mi fizetjük. Molnár Richárd
A fidesz.hu aloldala, a fideszfrakcio.hu jelenleg nem szolgál külön funkcióval, mintha nem is üzemelne, de lehet keresni a médiatárban, és a hírlevélre is fel lehet iratkozni. Rá is fér tehát a fejlesztés, amire szintén költenek: az ugyancsak Kósa által aláírt szerződés szerint 2016. július 1-től 2017. szeptember 30-ig 12 382 500 forint keretösszeg fordítható a frakció weboldalának karbantartására és fejlesztésére. Erre már egy másik cég, a Trendency Online Zrt. kapott megbízást. | [
"Országgyűlés Hivatala",
"Fidesz",
"Damit Informatika Kft.",
"Trendency Online Zrt."
] | [] |
Földesi-Szabót adócsalással is gyanúsítják
Újabb büntetőeljárás indulhat az egyébként nem jogerősen hét év börtönbüntetésre ítélt és szökésben lévő Földesi-Szabó László, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumi elnöke ellen. Úgy tudjuk, adócsalás miatt vádemelési javaslattal éltek a Fővárosi Főügyészségnél a szervezet tevékenységét vizsgáló pénzügyi nyomozók.
Büntetőeljárás indulhat adócsalás miatt is az Egymásért Egy-Másért Alapítvány vezetője, a szökésben lévő Földesi-Szabó László ellen – értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói vádemelést javasolnak a nyugalmazott rendőrtiszttel szemben. Indítványukról a Fővárosi Főügyészségnek kell döntenie. Ezen gyanú szerint a terhelt úgy hozott be 8,5 tonna élelmiszert az országba, hogy nem fizette meg a közterheket, többek között körülbelül 220 millió forintnyi áfát – olvasható a Magyar Nemzet szombati számában, melyből további információkat is megtudhat. | [
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Nagyjából minden tizedik működésükre fordított adóforintot jogosulatlanul használták fel a taórendszer bevezetését követő két évben a támogatott vízilabda-egyesületek – ez derül ki abból a levélből, amelyet a Transparency International Magyarország (TI) adatigénylésére küldött a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ). A tájékoztató szerint a szövetség a 2011–12-es, illetve a 2012–13-as idényben összesen 566 millió forintnyi – a társasági adójukat az államkassza helyett sportszervezeteknek átutaló cégektől érkező – támogatásról állapította meg, hogy nem volt minden rendben a felhasználásával.
hirdetés
Az említett összeget valamivel több mint harminc sportszervezet hozta össze, durván 95 százaléka azonban mindössze hat – sőt, ha szigorúak vagyunk, inkább csak öt – egyesülethez, illetve céghez kötődik. Az abszolút rekorder a Debreceni Cívis Póló Vízilabda SE, amely a tulajdonában álló Vízisport Üzemeltető Kft.-vel együtt 325 millió forintnyi támogatással nem tudott megfelelően elszámolni.
Bár már a jogosulatlanul felhasznált támogatás aránya is döbbenetes, az igazán ijesztő, hogy a szaktárca tétlensége miatt ezeknek az ügyeknek egyelőre semmilyen következményük nem volt. Ilyen esetekben ugyanis tényleges szankciókra csak akkor kerülhet sor, ha az Emberi Erőforrások Minisztériuma lezárja az ellenőrzést. Ez esetben viszont a renitens sportszervezetnek – amellett, hogy egy-három évre kizárják a támogatási rendszerből – a rosszul elköltött összeg másfélszeresét kell visszafizetnie.
Egészen pontosan kellene, az Emmi ugyanis értesüléseink szerint finoman fogalmazva sem siette el eddig az ügyek lezárását. Úgy tudjuk, van olyan ügy, amelyen másfél éve ül a minisztérium anélkül, hogy bármilyen visszajelzést adott volna. Ez különösen annak fényében aggályos, hogy már a szövetségek is csúsznak az ellenőrzésekkel. Ezeket 2014-ig a Nemzeti Sport Intézet végezte inkább kevesebb, mint több sikerrel, a szövetségek csak ezután vették át. A két-három éves lemaradást például a vízilabda területén azóta sem tudták behozni, vélhetően ezért korlátozódik az adatközlés szinte kizárólag a 2011–12-es, illetve az ezt követő szezonra. A jelentős csúszás miatt fordulhat elő, hogy az MVLSZ által közölt lista éllovasa, a Debrecen még két évvel az első nem megfelelő felhasználás után is százmilliós nagyságrendben irányított magához adóforintokat.
Kérdéseinkkel természetesen kerestük az Emmit, szerettük volna megtudni, hogy mely sportszervezetek esetében hoztak szankciókat, illetve az érintettek mekkora összegű támogatást fizettek vissza, de konkrét ügyekről semmit nem mondtak. A Magyar Nemzet értesülései szerint azonban az elmúlt két hétben igencsak beindult a munka a szaktárca illetékes osztályán. Az MVLSZ adatközlése nyomán ugyanis a TI a minisztériumot is megkereste hivatalos kérdéseivel, ahol ezt követően elővették a felemlegetett aktákat a fiók mélyéről.
A tárcánál állítólag 2016 márciusa óta nem zártak le problémásabb vízilabdás taóellenőrzést, múlt csütörtökön – bő egy héttel a TI megkeresése és egy nappal kérdéseink elküldése után – azonban hirtelen több ügy végére is pont került. A már többször emlegetett Debrecen esetében például bő negyedmilliárdos visszafizetési kötelezettséget állapítottak meg, és – kisebb összeggel, de – hasonló sorsra jutott egy miskolci, egy dunaújvárosi és egy békéscsabai egyesület is.
Más kérdés, hogy az Emmi állítólag most is csak addig jutott, hogy felszólító leveleket postázott az érintetteknek, ez pedig jogi szakértők szerint sokat nem ér. Ahhoz, hogy a renitens szervezetek komolyan vegyék a felszólítást, határozati formában lezárt elszámolásra lenne szükség. Arról nem is beszélve, hogy az érintett klubok, cégek közül több már nem is működik, így rajtuk szinte képtelenség behajtani bármit is. Sőt, lehet, hogy a többieken is: a TI szakértői például most vizsgálják, hogy mikor évülnek el a jelenleg öt-hat éves esetek.
A szervezetnél elmondták: a jogszabályok szerint a kormánynak kötelessége lenne visszafizettetni a szabálytalanul felhasznált támogatásokat. A birtokukba jutott adatokból azonban az körvonalazódik, hogy a sportért felelős miniszter nem szerez érvényt ezeknek az előírásoknak. "Épp ezért arra kértük Balog Zoltánt, hogy vizsgálja felül a sportállamtitkárság ellenőrzéseit, ellenkező esetben kénytelenek leszünk ismét taóügyben pert indítani a szaktárca ellen" – fogalmazott Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.04.06. | [
"Debreceni Cívis Póló Vízilabda SE",
"Vízisport Üzemeltető Kft."
] | [
"Transparency International Magyarország",
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Sport Intézet",
"Magyar Vízilabda Szövetség",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) júliusban 3 hónap időhúzás után megtagadta a védettségi igazolványok gyártásáról szóló szerződés kiadását arra hivatkozva, hogy "technikai információk találhatók" benne. Emiatt bepereltük a NISZ-t, és nem várták meg a bírósági tárgyalást, hanem most mégis kiadták a dokumentumot, amiből kiderül, hogy először 5 millió, majd még 3 millió védettségi igazolványt rendeltek az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től. Egy igazolványt bruttó 1244 forintért gyárt az ANY, a 8 millió darab tehát 9,95 milliárdba kerül.
Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (ANY) 2021. március 10-én közleményben jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy 2023. 03. 01-ig szóló szerződést írt alá az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ) a védettségi igazolványok szállítására vonatkozóan. Azt azonban sem az ANY, sem a NISZ nem közölte, hogy mennyi közpénzt kap a nyomdacég a kártyák előállításáért.
Április 17-én közadatigénylésben kértük ki a NISZ-től az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-vel a védettségi igazolványok előállítására (gyártás, megszemélyesítés, postai szolgáltatónak átadásra előkészítés) vonatkozóan kötött szerződést minden mellékletével együtt. Május 10-én meghosszabbították a válaszadási határidőt 45 nappal a veszélyhelyzettel kapcsolatos feladataikra hivatkozva, majd június 2-án újabb 45 nappal, vagyis összesen 90 napra hosszabbítottak ugyanezzel az indokkal.
Végül a 3 hónap letelte után, július 16-án a NISZ azt közölte, hogy nem adja ki a szerződést, mert "abban a védettségi igazolványok biztonsági elemire (sic!) vonatkozó technikai információk találhatók". Egyrészt ezért kár volt 3 hónapig húzniuk az időt, másrészt az Infotörvény 30. § (1) kimondja, hogy "ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni". Vagyis ki kell takarni a meg nem ismerhető részeket (pl. személyes adatok), de nem lehet emiatt visszatartani az egész dokumentumot.
Bepereltük a NISZ-t a védettségi igazolványokról szóló szerződés miatt, és ez hatott: nem várták meg, hogy bírósági tárgyalásra kerüljön sor, hanem október 25-én megküldték az iratot a mellékleteivel és módosításaival együtt.
Az erről tájékoztató levelükben pedig jelezték, hogy az Infotörvénynek megfelelően a meg nem ismerhető részeket – a személyes adatokat, az okmányok biztonsági elemeire vonatkozó technikai információkat, és az Operatív Törzs vonatkozó nem nyilvános döntéseinek számát – kitakarták a dokumentumokban.
Először 5 millió darabot rendeltek
A védettségi igazolványok gyártásáról szóló szerződést 2021. február 26-án kötötte a NISZ és az ANY. Ebben az áll, hogy a NISZ összesen 5 millió darab védettségi igazolvány megrendelését tervezi, de nem vállal kötelezettséget a teljes keretmennyiség lehívására.
Az ANY egy igazolványért nettó 979,5 forintot (bruttó 1243,97) kért, az 5 millió darab ára tehát nettó 4,89 milliárd (bruttó 6,2 milliárd) forint.
Ekkor egyébként még úgy volt, hogy az oltottak védettségi igazolványán szerepelni fog az oltás típusa is. A műszaki leírásban szerepel egy ilyen prototípus képe:
Viszont a védettségi igazolványról szóló 60/2021. (II. 12.) Kormányrendeletet február 27-én egy másik részben felülírta: megváltoztatta az igazolványok adattartalmát, és az oltottakéra így mégsem kerül rá az oltás típusa. Ennek megfelelően a NISZ és az ANY közötti szerződést is módosították március 5-én.
Aztán még 3 millió darabot
Bő két hónappal később, május 13-án ismét módosították a szerződést arra hivatkozva, hogy "tekintettel az oltások folyamatára, az Alapszerződésben meghatározott védettséget igazoló okmányokra vonatkozó darabszám kimerülése várható".
Ezért májusban még 3 millió darab védettségi igazolványt rendelt a NISZ az ANY-től. A teljes mennyiség ezzel 8 millió darabra emelkedett, amelynek összára nettó 7,8 milliárd (bruttó 9,9 milliárd) forint.
Védettségi igazolványt az kap automatikusan és "ingyenesen", akit beoltottak Magyarországon a koronavírus ellen, vagy igazoltan átesett a fertőzésen. Az oltottak kártyájának nincs lejárati dátuma, és rögtön az első vakcina után megkapják, a betegségből kigyógyultaké viszont csak 6 hónapig érvényes.
A hivatalos kormányzati járványoldal, a koronavirus.gov.hu legfrissebb, 2021. október 26-án délelőtt közzétett tájékoztatója szerint egyébként az oltottak száma 5 941 073 fő, a gyógyultak száma pedig jelenleg 795 828 fő. Ez összesen 6 736 901 fő, vagyis a 8 millió darab megrendelt kártyát valószínűleg még nem használták fel. A rendszer azonban eleinte akadozott: többen késve kaptak védettségi igazolványt, ami így csak pár hétig volt érvényes, de elhunytaknak is küldtek ki.
Nem is titkolhatták volna
Az igazolványokat gyártó ANY Biztonsági Nyomda Erdős Ákos érdekeltsége, és a cég minden kormány alatt jelentős állami megrendeléseket kapott. A gyakran csak "A nyomda" néven emlegetett vállalat útlevelet, személyi igazolványt, adókártyát, jogosítványt, választási nyomtatványokat, vízumot, zárjegyet és számos egyéb biztonsági okmányt gyárt – Magyarországra és külföldre is.
Az ANY 2021. augusztus 19-én közzétett beszámolója szerint a tavalyi évükre rossz hatással volt a koronavírus-járvány, de az idei első félévben szépen gyarapodtak: az árbevételük 22,4 milliárd forint lett, "amely 73%-kal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában", és a nettó eredményük 2 190 millió (2,1 milliárd) forint lett, "amely 1889 millió Ft-tal növekedett az előző év hasonló időszakához képest".
Az ANY idén növekedésnek induló bevételeihez kétségtelenül hozzájárult a NISZ-tól kapott állami megbízás. Mivel a NISZ a magyar állam tulajdonában van, a védettségi igazolványokat közpénzből fizeti. Emiatt pedig a szerződés közérdekű adat. Ezt minden bizonnyal az érintettek is tudják, ugyanis a dokumentumban szerepel egy erről szóló bekezdés:
"Felek továbbá tudomásul veszik, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 32-37 §-ában foglaltak szerint jelen szerződés lényeges tartalmáról szóló tájékoztatást, illetőleg a nyilvánosságra hozatalt – a személyes adatok kivételével – a Megrendelő (a NISZ – a szerk.) még az üzleti titokra való hivatkozással sem tagadhatja meg."
Vagyis az április 17-én beadott adatigénylésünkre egyből ki kellett volna adnia a NISZ-nek a szerződést, de nagyon örülünk, hogy a keresetlevél hatására végül megküldték.
Címlapkép: Magyarország Főkonzulátusa Stuttgart/Facebook | [
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.",
"ANY Biztonsági Nyomda Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde",
"Magyarország Főkonzulátus",
"Operatív Törzs"
] |
A pátyi képviselő-testület hétfőn elfogadta a golf-projekt beruházójával, a Grupo Miltonnal kötendő településrendezési szerződést, valamint az e dokumentum részét képező, jelzálogra vonatkozó kitételeket.
Nem fogadta el a tervezett pátyi golf-projekt visszásságaira figyelmeztető ombudsmani észrevételeket a helyi képviselő-testület, helyette saját szakértővel vizsgáltatja meg a beruházás jogi hátterét, közölte a "golffalu" megépítését ellenző csoport egyik tagja az ülést követően, hétfőn este.
Tollner József független képviselő elmondta, hogy a rendkívüli testületi ülésen 9-4 arányban elvetették a Fülöp Sándor "zöld" ombudsman által megküldött, számos jogi aggályt felsoroló ajánlást, egyúttal egy saját szakértő megbízásáról határoztak.
A képviselő-testület ezután elfogadta a golf-projekt beruházójával, a Grupo Miltonnal kötendő településrendezési szerződést, valamint az e dokumentum részét képező, jelzálogra vonatkozó kitételeket.
A független képviselő elmondása szerint, míg az önkormányzat értékbecslője körülbelül 3 milliárd forintra értékelte a spanyol cég által jelzálogként felajánlott székesfehérvári ipari ingatlant, addig a civilek szakértője úgy vélekedett: a legelő besorolású terület legfeljebb 1,5 milliárdot ér, s ezen összegnek is csak az egyharmadára javasolt a jelzálog megkötése.
Tollner József elmondta, hogy értesüléseik szerint az ominózus telek közepén, 500 négyzetméteres védősávval egy szennyvíztároló található, s egy úgynevezett véderdő terve is szerepel a dokumentumokon, vagyis a felajánlott ipari ingatlan esetleges beépítése erősen korlátozott. A legelő értékét csökkenti a rajta keresztülmenő számos közmű, illetve az, hogy úttól, autópályától távol található - tette hozzá.
Az ipari ingatlan jelzálogkénti elfogadása a képviselő szerint felvetheti a hűtlen kezelés gyanúját, hisz ez a telek semmiképp sem fedezné az önkormányzat kárát abban az esetben, ha a spanyol beruházó mégsem építené meg a golf-projekt első lépcsőjeként beígért, 3-3,5 milliárd forintba kerülő elkerülő utat Páty térségében.
A képviselők többségi szavazással megerősítették a február 22-én jóváhagyott új szabályozási tervet (ez a golf-projekt merészebb változatának megvalósításához teremtett zöld utat), ám annak hatályba lépését az eredeti március 31-i dátumhoz képest július 15-re tolták ki.
Tollner József szerint így az ombudsman – noha beígérte – egyelőre nem kérhetné az Alkotmánybíróságtól a határozat megsemmisítését, hiszen egy, még hatályba sem lépett határozatot nem lehet megsemmisíteni. A képviselő hozzátette: a hétfőn megszavazott településrendezési szerződésbe bekerült egy olyan kitétel is, amely szerint, ha az Alkotmánybíróság mégis visszalépésre szólítaná fel az önkormányzatot, akkor a felek tulajdonképpen "újragombolnák a kabátot". Vagyis a jogi "bakik" kijavítása után a Grupo Milton a korábban eldöntött feltételekkel mindenképp megépíthetné a civilek szerint gigantikus méretű golffalut.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának vasárnapi közleménye szerint jogszabályellenes a pátyi önkormányzat golfpálya-beruházással kapcsolatos eljárása. Ha a testület nem helyezi hatályon kívül a beruházást támogató rendeletét, akkor Fülöp Sándor ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordul. | [
"Grupo Milton"
] | [] |
MOST ÉRKEZETT
2010. március 08., hétfő, 20:10 • Utolsó frissítés: 2010. március 09., kedd, 07:46
Címkék: BKV; szakszervezetek; Molnár Ferenc buszvezető; Balogh Zsolt;
A sajtó üdvrivalgott, amikor egy buszsofőr elvállalta a magyar whistleblowerek (közérdekű bejelentők) hálátlan szerepét: Molnár Ferenc ország-világ előtt 2008 májusában feltárta a BKV-nál folyó kétes ügyleteket, szólt a buszok borzalmas műszaki állapotáról, az általános nemtörődömségről. Az eredmény: koholt indokok alapján munkaadói kirúgták, most pedig csak áltatják, és csak akkor vennék vissza, ha minden anyagi követeléséről lemond.
Zsarolható volt, ezért inkább meghunyászkodott és összejátszott a bűnözőkkel - ha nem is pontosan ezekkel a szavakkal, de így magyarázta a BKV egykori megbízott vezérigazgatója, hogy miért nem szólt előbb a rendőrségnek arról, mi folyik a közlekedési társaságnál. Balogh Zsolt többször is gyávának nevezte önmagát, amiért aláfeküdt a BKV-t saját pénztárcájuknak tekintő csapat, azon belül is Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes akaratának. Hagyó persze tagadja Balogh állítását, hangoztatva: tiszta lelkiismerettel áll bármely, tevékenységét vizsgáló fórum elé. Tiszta lelkiismerettel, de nem szívesen – tehetnénk hozzá, hiszen a politikusnak esze ágában sincs lemondani képviselői mandátumáról, illetve mentelmi jogáról. Csak a szocialista pártban függesztette fel tagságát, így próbálva mentesíteni az MSZP-t a BKV-s balhéktól.
Ám nem minden BKV-dolgozó volt hozzá hasonló. Volt a vállalatnál olyan ember is, aki az állását kockáztatva ment neki a "nagyoknak". Molnár Ferenc buszvezetőről van szó, akit – micsoda véletlen – azután távolítottak el a cégtől, hogy kinyitotta a száját és arccal, névvel a nyilvánosság elé állva kiteregette a piszkos ügyeket. A hivatalos indoklás szerint azért bocsátották el, mert öt fegyelmit gyűjtött össze abban az évben. Csakhogy ebből hármat azért kapott, mert nyilatkozott, egyet azért, mert egyszer tíz perccel előbb tért vissza a buszgarázsba. A végső lökést az adta, hogy egy belső traffipax gyorshajtást állapított meg nála. A traffipaxot épp aznap állították rá, amikor újból megjelent egy sajtónyilatkozata. Molnár ellen a kirúgásához vezető jogi eljárást az a Sziebert György koordinálta, akit nem sokkal később letartóztatott a rendőrség, mert a gyanú szerint kenőpénzt vett át egy mélygarázsban.
Molnár nemcsak a BKV vezetésével (akiknek élén ekkor már Kocsis István állt) és a vállalatot saját játszóterének tekintő fővárosi politikusokkal, hanem a szakszervezetekkel is konfrontálódott, azt állítva: a buliban ez utóbbiak is benne vannak. Szállította is szépen a sztorikat a sajtónak a szakszervezeti mutyikról, azóta megszüntetett honlapján pedig sorra jelentette meg értesüléseit. Még a BKV-nál dolgozott, amikor 2008 tavaszán szakmai fórumot szervezett, ahol kendőzetlenül beszélt volna a belső ügyekről. A fórumra hivatalos volt többek között Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Nemes Gábor, a közlekedési dolgozók sztrájkbizottságának szóvivője, Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője és Rubik Pál, a gépjármű szakoktatók szakszervezeti vezetője. A gyűlésen a buszvezető feltárta volna a buszok kétségbeejtő helyzetét, felvetette volna, hogy a dolgozók nem kapnak tájékoztatást, mi történik a BKV reklámbevételeivel, amelynek összege körülbelül annyi, mint amennyit az utasoktól beszednek. A fórumból aztán nem lett semmi, mert a meghívottak az utolsó pillanatban egységesen visszamondták a részvételt.
A kitálaló Balogh Zsolt hétvégi nyilatkozata – miszerint a korrupciós pénzekből a szakszervezethez is folyt egy kis summa - utólag Molnár Ferenc állításait igazolja. A szakszervezeti vezetők persze tagadnak. De lehet-e hinni annak a szakszervezetnek, melynek az egyik vezetője a szakszervezet pénzéből a titkárnő nevére vásárol földet mindenféle következmény nélkül? Vagy amelyik a BKV-tól fillérekért bérel egy luxusbuszt, hogy aztán piaci áron a titkárnő férjének adja azt bérbe?
Amikor Kocsis István és a Hagyó Miklós közötti háború végjátéka sztrájkba torkollott, Mihálszky Gábor vezérigazgató-helyettes telefonon hívta fel Molnárt, arra kérve, jöjjön vissza a vállalathoz. Ugyanezt ígérte neki Kocsis István is. Molnár szerint a vezérigazgató azt mondta neki: kirúgása az előző menedzsment elhibázott döntése volt. Egyben megígérte, hogy kivizsgálja a buszvezető ügyét. Úgy tűnik, a vezetőség csak hitegette Molnárt. Miután ugyanis véget ért a sztrájk és a menedzsment megegyezett a szakszervezetekkel, már nem várták vissza annyira, a felvételt egyre halogatták. Végül néhány napja közölték vele: csak akkor veszik vissza, ha lemond a BKV-val szembeni kárigényéről. Merthogy kirúgása után a buszvezető munkajogi pert indított a társasággal szemben, másfél milliót követelve, annyit, amennyi jövedelmet veszített indokolatlan eltávolítása miatt. A BKV-nál milliárdok tűntek el, de Molnár kiesett másfél millióját sajnálják.
D.A. | [
"BKV"
] | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara"
] |
Fel kell készülnünk a mínusz 10 fokra is
Németh Szilárd módosításai szerint a tanúsítónak fenn kell lennie az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonságilag átvilágított beszállítókat tartalmazó titkos jegyzékén, a tanúsítónak fel kell mutatnia egy legalább hároméves, akkreditált státuszt igazoló okiratot, három referenciát, valamint rendelkeznie kell két szakirányú képzettségű és gyakorlatú "felsőfokú szakemberrel", biztosítási szabályzattal és tanúsított "informatikabiztonsági irányítási rendszerrel". A képviselő a Navracsics- féle szabály egy pontját, miszerint két egymást követő évben a munkát nem végezheti ugyanaz a cég, törli.
Az átvilágítást még az általunk megkérdezett biztonságtechnikai szakemberek némelyike is szükségtelennek, pontosabban a "rezsiszívatás" részének nevezte, amennyiben a Fidesz minden lehetséges ponton igyekszik a közműveket fenyegetni, szorongatni, egyszersmind hozzá közel állókat helyzetbe hozni. (Hasonló a szintén Németh Szilárd által kötelezővé tett fogyasztóvédelmi referensképzés vagy a Rogán Antal nevéhez fűződő üzemanyag-jelölés.) A közműcégeknél mindeddig nem merült fel olyan gyanú, hogy bárki észrevétlenül módosítani igyekezett volna az adatbázisokat. A számolgatásban sok mozgástér nincs is, hisz óraállása és tarifája ismeretében a fogyasztó is képes ellenőrizni a fizetendőket. A bevétel sorsát az adóhatóság vizsgálja, sok közműcégnél saját irodából.
Tegnapi kérdésünkre a képviselő módosításait azzal indokolta, hogy azokat a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal javaslatára illesztette a csomagba. Forrásaink a hazai közműcégek auditálásából származó éves bevételt egymilliárdon felülire saccolják. Az informatikai rendszerek tanúsításával foglalkozó Hunguard saját honlapján hirdeti, hogy szerepel a titkosszolgálati listán. Mások is hirdetnek hasonlót, de azok megkeresésünkre nem válaszoltak.
A rezsipont várja az ügyfeleket
Máshol nem emlékeztek arra, rajta vannak-e a listán. Viszont úgy vélték, ha megszületik a szabály, áttanulmányozzák, az ajánlatkérésekre pedig válaszolnak.
A Hunguard ügyvezető résztulajdonosa, Csik Balázs gyors válaszában biztosította lapunkat, hogy az összes feltételnek megfelelnek. Vezető munkatársaik nemzetbiztonsági átvilágításon estek át, 1990 óta foglalkoznak ilyen kérdésekkel, számos rendszert szállítottak már állami megrendelésre is. Szerinte a biztonság növelése pozitív üzenet. Lehetséges bevételeikre nem kívánt becslést adni. A szabály megszületése érdekében semminemű politikai lobbit nem fejtettek ki: véleményüknek szakmai szervezetekben, konferenciákon adnak hangot – szögezte le Csik Balázs.
Időközben megindult az előterjesztés parlamenti megdolgozása. A fideszes Ágh Péter más lehetőséget is biztosítana a közműcégeknek számlázási rendszereik megfelelőségének bizonyítására, és a jegyzéket is feleslegesnek tartja feltételül támasztani. A KDNP-s Latorcai János a gázipart egyszerűen kivenné a kötelezvény alól, mert szerinte az indokolatlan terhekkel sújtja a szektort.
Nem ez az első eset, hogy a Hunguard kiválasztottnak érezheti magát. Az 1990-ben négy matematikus által alapított információtechnológiai vállalkozás szerencsecsillaga 2011-ben ívelt fel. Ekkor ugyanis auditáltatni kellett az adóhatósági szerverre kötött nyerőgépek rendszereit. Ez százmilliós piacot jelentett. A törvény zárószavazása előtt a fideszes Koszorús László nyújtott be részletes feltételrendszert, aminek révén csak a Hunguard végezhette el az átvilágítást Magyarországon. Bár a kormány később minden kaszinón kívüli nyerőgépet betiltott, a Hunguard addig is átvilágított cégenként 10–30 milliót nyerhetett.
A korábban néhány tízmilliós árbevételű kft. forgalma 2012-ben 161 millió forintra ugrott. Akkortól lépett a cégbe Csik Balázs, az informatikában tevékenykedő Profitrade ügyvezetője, de az ingatlan- és a reklámpiacon is megfordult. Az International Financial Consulting Zrt.-n keresztül résztulajdonos a Hungaroplakáthoz tartozó Es-Wan Invest Kft.-ben, ahol a Fideszközeliként ismert Töröcskei István üzleti körébe tartozó tagokat váltott az ügyvezetői-tulajdonosi poszton. 2011 májusáig a cég ügyvezetője Pintér Erika volt, aki Töröcskei üzlettársa a Sky Internet Média Kft.-ben. | [
"Hunguard"
] | [
"Sky Internet Média Kft.",
"Es-Wan Invest Kft.",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"International Financial Consulting Zrt.",
"Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal"
] |
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) a Fővárosi Főügyészséghez fordul közérdekű bejelentéssel, a civil szervezetek bojkottja miatt.
Korábban több szervezet is bejelentette, hogy nem tesznek eleget az új civiltörvény előírásainak, és nem regisztrálják magukat "külföldről támogatott" civil szervezetként, mert szerintük a törvény csak arra jó, hogy karanténba zárja a független civileket, hogy ne szóljanak bele a közügyekbe, és ne nyilvánítsanak véleményt a parlamenti vagy önkormányzati döntésekről. A törvény az Európai Bizottság szerint sincs rendben, ezért kötelezettségszegési eljárás indult a kormány ellen, de ezt Orbán Viktor szerint nem szabad komolyan venni. | [
"Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Európai Bizottság"
] |
Biogázerőművet alapítana a tervek szerint Montevideóban az önkormányzati többségi tulajdonú Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. – persze, hogy az üzlet hátterében az FCSM-nek is jogászkodó kormányközeli ügyvéd, Szabó Iván aktívkodik. Szabó uruguayi ingatlanüzletéről nemrég írtunk.
Első külföldi beruházásnak nem gyenge: információink szerint a fővárosi önkormányzat 75 százalékos és a francia Veolia-csoport kisebbségi tulajdonában lévő Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 12 ezer kilométerre Budapesttől tervez részt venni Montevideo jelentősnek mondható szennyvízberuházásában.
A részletek ködösek – ami bizonyosnak tűnik, hogy az ötlet a magyar félé, méghozzá az Uruguayban bizonyos helyismerettel már rendelkező fidesz-közeli ügyvédhez, az FCSM-nek is dolgozó Szabó Ivánhoz köthető. Az ő – és több más kormányközeli üzletember – montevideói üzleteiről nemrégiben írtunk, ahogy arról is, hogy Szabó vezényli a pécsi Zsolnay-gyár önkormányzatosítását is.
A mostani ügylet lényege, hogy az FCSM invenciója alapján (több mint valószínű, hogy saját beruházásban, de erre kitérő választ kaptunk a cégtől) olyan gázerőmű épülne Uruguay fővárosában, ami szennyvíziszapból állítana elő megújuló-energiát. Az 1,3 milliós városban ez forintban számolva milliárdos nagyságrendű beruházást jelenthet – összevetésül a csepeli szennyvíztisztító telep hasonló beruházásának 2,6 millió eurós költsége szolgálhat.
Ahhoz azonban, hogy egy ilyen projektben – mármint a tengeren túlon is – szava legyen Szabónak, aligha elegendő némi ködös ingatlanügylet az adott országban. Érdekes történet, hogyan került a jobbos magyar kormány egyik kulcsembere közel a baloldali uruguayi vezetéshez. Ahhoz a kormányhoz, amely egyébként pénzmosást gyanít éppen Szabóék ingatlanügylete hátterében egy befolyásos helyi napilap szerint.
Szabó leghíresebb "ügye" a pécsi vízműfoglalás volt – ami, bár a választott bírósági eljárásban kötött egyezség szerint a fideszes vezetésű Pécs tartozik kifizetni 3 milliárd forintot a kiebrudalt Suez Environmentnek – valamiért Szabó győzelmeként terjedt el a nemzetközi vízműves szakmában.
Információink szerint ennek révén tett szert Szabó jó ismeretségre uruguayi kormányberkekben. Mindezt forrásaink szerint egy véletlen szerencsének köszönheti: egy ügyfele, egykor a magyar labdarúgásban is érdekelt üzletember kíséretében Buenos Airesben jártak focimeccsen, onnan kirándultak át pár napra a Río de la Plata átellenes partján fekvő Montevideóba, ahol állítólag az ügyfélnek kellett elrendeznie egy-két üzleti ügyet.
Egyik este együtt vacsoráztak egy montevideói képviselő titkárságvezetőjével, s a beszélgetés során terelődött a szó az ekkor már folyó jogvitára a Suez Environment-tel. A titkárságvezető nagyon megörült a témának, a dél-amerikai országnak is meggyűlt a baja ugyanis a nemzetközi közműszolgáltatókkal.
A képviselői titkárnő ezért összeismertette a magyar ügyvédet egy igazi helyi politikai nagyágyúval, Daoiz Uriarte jogászprofesszorral, aki ebben az időben az állami vízszolgáltató OSE cég alelnöke volt. A Vízmű Panoráma című magyar szaklap tanúsága szerint Uriarte magyar konferenciákon is részt vett, egyebek mellett Szabó irodájának szervezésében, s találkozott a magyar fejlesztési minisztérium vezető tisztségviselőivel is.
Daoiz Uriarte jelenleg a baloldali kormányzó erő, a Frente Amplio (Széles Front) egyik tagszervezetének elnöke, a közberuházásokkal is foglalkozó minisztérium építésügyi igazgatóságát vezeti. A katonai diktatúra idején ellenálló volt, majd politikai fogoly, a demokratikus alkotmány egyik szerzője – a tiszta ivóvízhez való alkotmányos jog kodifikálását köti hozzá a jogtudomány.
Uriarte kérdésünkre részletes levélben számolt be a tervezett projektről, egyebek mellett kifejtve, hogy országának nagy szüksége van energiára, amiből behozatalra szorul. A projekt azonban mindenképpen közbeszerzésen dől majd el – hangsúlyozta. Van ugyan elméleti lehetőség szerződésre a témában a Mercosur (Dél-amerikai közös piac) és az EU között – ami növelhetné az FCSM esélyeit a versenyben -, de a Mercosur-országok problémái, például Venezuela és Brazília válsága, illetve az argentin belpolitikai fordulat, illetve az EU jelenlegi nehéz napjai kétségessé teszik, hogy ez-e az hatékonyabb út a megoldáshoz.
Uruguayban mindenesetre nagyra becsülik a magyar mérnöki tudást, egyebek mellett ezért is látják szívesen az FCSM szakértelmét – írta Uriarte igazgató.
Az FCSM kitérő választ adott a részleteket, például a beruházás finanszírozását, a majdani üzemeltetést firtató kérdéseinkre. A cég válaszában ez áll:
"az FCSM vezetői a 2014. szeptemberében Budapesten tartott vízügyi konferencián találkoztak az uruguayi Uriarte professzorral. Az ő segítségével sikerült felvenni a kapcsolatot az uruguayi nemzeti vízmű vállalattal, és a montevideói csatornázási vállalattal. Az FCSM kiajánlotta szaktudását, melyek közül egy, a szennyvíziszap feldolgozásban és biogáz termelésben meglévő kompetenciája, továbbá javaslatot tett hosszú távú szakmai együttműködésre. Jelenleg a kinti fél értékeli az együttműködésben rejlő lehetőségeket, továbbá előkészítés alatt van egy szakmai referencialátogatás Budapestre, szennyvíztisztítási és csatornaüzemeltetési tapasztalatcsere céljából."
Uriarte előtt is világossá vált a tárgyalások során, hogy Szabó közel áll a magyar kormányerőkhöz. "Valóban vannak lényeges ideológiai különbségek a két ország kormányai között, de mindig akadnak közös pontok, amik mentén együtt lehet működni. (...) Egyébiránt egyikünk sem tartja magát diplomatának, hogy országok közötti közeledés elősegítésén fáradozzon, csupán egy hasznos és fontos együttműködést igyekezünk segíteni – írta.
A professzor nem ismerte Szabó egyéb montevideói ügyleteit, az uruguayi napilap cikkét is csak ajánlásunk nyomán, most olvasta el, mint közölte, a többi szereplőről nem is hallott soha, azt sem tudta, hogy pesti ügyvéd "kollégájának" van uruguayi lakcíme. "Egy szállodában találkoztunk Montevideóban" – tudatta.
Szabó környezetében pedig most az a mondás: bár az ügyvéd valóban érdeklődik montevideói üzleti lehetőségek iránt, de a helyi tulajdoni lap szerint a nevén lévő ingatlan a "gyakorlatban" nem is az övé. Csak szükség volt bejelentkeznie valahová a könnyebb üzletelés/ügyintézés érdekében – ez, ha így is van, nem sokat szépít a történteken, ellenkezőleg.
Voltaképpen meglehetősen úgy hangzik, mint az okiratokkal való manipuláció. Ráadásul nem világos, miért volt szükséges a telekkönyvben is szerepelnie egy szépen fölújított Montevideo-óvárosi ingatlan tulajdonosaként, ha "csak" lakcímre volt szüksége.
Úgy fest, a magyar kuncsaftoknak dolgozó – egyébiránt a Panama-papírokban is emlegetett – Fernandez Secco & Asociados könyvelőiroda kavart nem túl körültekintően a magyarok (ál-?) papírjaival. Az Átlátszó által már bemutatott tulajdoni lapok szerint ugyanis Németh Miklós, a Simicska-érdekeltség Közgép Zrt. vezérigazgatója vett egy óceánparti luxusingatlant, a földhivatali papírokban jegyzett lakcíme azonban nem ottani, hanem óvárosi cím (Sarandí utca).
A címen található ingatlan Szabó Iváné, aki azonban nem itt, hanem egy másik montevideói címen "lakik", a Bartolome Mitre utcában. Akiktől – a szintén fideszes kötődésű Pécsváradi ügyvéd családtól – pedig Szabó vette az ingatlant, azoknak is van montevideói címe, történetesen a Fernandez Secco székhelye.
Holott életvitelszerűen egyik magyar szereplő sem lakik az uruguayi fővárosban: Németh a Közgépet igazgatja, Szabó és a Pécsváradi-família pedig Budapesten ügyvédkednek.
Rádi Antónia | [
"Fővárosi Csatornázási Művek Zrt."
] | [
"Fernandez Secco & Asociados",
"Frente Amplio",
"Közgép Zrt.",
"Suez Environment",
"Fernandez Secco",
"Széles Front"
] |
A csütörtökön megjelent közbeszerzési értesítés szerint a várba költöző Miniszterelnökség öt festményt vásárol, melyek "új székhelyének ornamentumaként szolgálnának", és "egyediségükkel méltóképp reprezentálják a XVIII. és XIX. század magyar művészetét".
Az öt kép a következő:
Ligeti Antal: Rózsahegy (Bodrogközi táj), 1870 (76 x 100 cm).
Ligeti Antal: A Balaton Szigligetnél, 1887 (56 x 74,5 cm).
Spányi Béla: Naplemente a pusztán, 1891 (160 x 220 cm).
Bogdány Jakab: Virágcsendélet, 1700 körül (96,2 x 95,3 cm)
Bogdány Jakab: Sárgaszárnyú ara, 18. század eleje (74,3 cm x 122,6 cm)
A festményeket azok közös tulajdonosától, Kalmár Tímeától vásárolja a Miniszterelnökség. Kalmár a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) alapítójának a felesége. A Google mindegyik képre rákeresve őriz a Kogart honlapjára mutató találatot (innen származnak a képméretek is), a vélhetően Kovács Gábor saját gyűjteménye részét képező képek oldalai azonban az elmúlt hetekben eltűntek az alapítvány honlapjáról.
A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a képeket három független szakértővel becsültették fel, így alakult ki nettó 282 milliós ár. A szakértők nevét a Miniszterelnökség nem adja ki.
Az öt képről több szakértőt is megkérdeztünk, mert bár mindhárom festő kétségkívül neves, az azért kérdéses, hogy mennyire reprezentálják a XVIII. és a XIX. századi magyar festészetet. A javarészt Angliában alkotó Bogdány Jakab későbarokk csendéletfestő volt, egyik művészettörténész forrásunk szerint Magyarországon egyáltalán nem festett, ezért az ötből két Bogdány-kép túlzásnak tűnik. A korszakot Mányoki Ádám vagy a 40 évig Magyarországon élő osztrák Franz Anton Maulbertsch egy-egy képe legalább ilyen jól képviselte volna.
Bogdány Jakab: Sárgaszárnyú ara
Forrásunk szerint hasonló a helyzet a romantikus tájképfestő Ligetivel. A Kiegyezés után a nemzeti eszme művészeti kifejeződése, a nemzettudat erősödése idején ő volt az egyik legfontosabb és legjobb festő, aki a tájképpályázatokra várakat, történelmi helyszíneket festett meg, és a közintézményekbe kerülő képei erősítették az állami reprezentációt.
Ligeti Antal: Bodrogközi táj 1870
De két kép tőle is túlzás, hiszen a nemzeti önkifejezés szempontjából legalább ennyire helye lett volna Benczúr Gyula, Székely Bertalan vagy Lotz Károly képeinek, ha pedig az esztétika a fő szempont akkor valamelyik nagybányai festőnek.
Hasonló a helyzet Spányi Béla tájképével, amit forrásunk nagyon jó festménynek tart, de magát Spányit másodvonalbelinek, például Mednyánszkyhoz vagy az ismertebb nagybányaiakhoz képest. Bellák Gábor, a korszak egyik szakértője, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze viszont mind a három festőt kifogástalan, komoly mesternek tartja. Úgy fogalmazott, hogy ha reprezentatív, nagyméretű képekről van szó, bármelyik gyűjteményben megállnák a helyüket, és jól reprezentálják a késő barokk vagy a romantika korszakát.
Spányi Béla: Naplemente a pusztán
Az egyes képek áráról nem lehet közelebbit tudni, az átlag nettó ár így 56,4 millióra jön ki. Bellák ezt nem tartja túlzottnak, szerinte egy jó Bogdány vagy Ligeti több tízmillió forintba is kerülhet. Martos Gábor műkereskedelmi szakértő szerint ugyanakkor az öt kép 282 millió forintos ára az árverési piachoz képest túlzás.
Szerinte amióta létezik magyar műkereskedelmi piac, ilyen áron ezektől a festőktől nem keltek el képek. Idehaza nyilvános árverésen közel 230 kép kelt el 30 millió forint felett, ezek között egyetlen Ligeti, Spányi, Bogdány sem volt, mondja Martos, aki szerint a Miniszterelnökség által fizetett ár iszonyúan torzítja a piacot:
más pályán fociznak, mint a műkereskedelmi piac.
Bogdány Jakab: Virágcsendélet
Bogdány Jakab képei leginkább külföldi árveréseken forognak, a jellemző leütési ár a Sotheby's-nál néhány tízezer font. Ám 2012-ben egy madaras csendéletéért 109 ezer fontot, 2011-ben egy igen nagy méretű (187 x 155 cm-es) másikért meg 566 ezer dollárt adtak. A Miniszterelnökség Bogdány-képeinek állapotáról semmit nem sikerült megtudni, illetve tovább nehezíti a tisztánlátást, hogy Virágcsendélet című képe több is van a festőnek, mi a Kogart honlapján talált kép méreteit adtuk meg. Ez alapján ezek a Bogdányi-képek nemigen esnek a félmillió dolláros tartományba.
Mivel az egyes képek ára nem nyilvános, maga a lista pedig nem teljesen győzte meg a hozzáértőket, felmerül, hogy a válogatásnál egyéb szempontok játszottak közre, és ezért lehet jelentősége, hogy az állam mind az öt, reprezentatívnak mondott festményt egyetlen tulajdonostól vásárolja. A Miniszterelnökségtől megkérdeztük, hogy ki és milyen szempontok alapján választotta a képeket. Azt válaszolták, hogy a műalkotásokról a belsőépítészeti tervezési koncepció alapján
művészettörténészek és igazságügyi szakértők bevonásával született döntés.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy az állam mind az öt képet egy gyűjtőtől vásárolja, a művészettörténész Bellák Gábor azt válaszolta, hogy a jó műtárgyat csak egyszer, egy valakitől lehet megvenni. Ilyenkor az állam mint vevő vagy a felajánlott képek közül választ, vagy maga keresgél és kérdezősködik.
A Miniszterelnökségtől azt is megkérdeztük, hogy a mostani körrel befejeződik-e a műtárgyak beszerzése. Azt válaszolták, hogy csak amikor a "belsőépítészeti tervezési koncepció kialakítása" lezárul, lehet majd megmondani, hogy szükség lesz-e további képbeszerzésre. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Magyar Nemzeti Galéria",
"Kovács Gábor Művészeti Alapítvány"
] |
Nem lehetünk ott mindenki 350 méteres körzetében, de 5-10 kilométeres körben igen, ez a célunk továbbra is - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Vida József. A Takarékbank elnök-vezérigazgatója részletesen bemutatja az alábbiakban a takarékszövetkezetek és a Takarék Csoporthoz tartozó bankok összeolvadására vonatkozó terveket. 2020-ban már minden érintett ügyfél egyetlen univerzális kereskedelmi bank, az új Takarékbank ügyfele lesz. | [
"Takarékbank"
] | [
"Takarék Csoport"
] |
A Quaestor ismét átverte a közvéleményt a cégbírósági adatok alapján: be sem nyújtották a hamis kötvényeket kibocsátó Quaestor-cég öncsődkérelmét. Eszerint nem csak az első öncsőd megindításáról szóló közlemény, hanem a múlt heti sem volt igaz, és a csalással gyanúsított cég még mindig külső kontroll nélkül működik. Intézhetnek mindent, amit csak akarnak. A jegybank hirtelen kicserélte egy korábbi közleményét, amikor magyarázatot kértünk tőle.
A jelek szerint ismét átejtette a nagyközönséget a Quaestornak – a jegybank gyanúja szerint – 150 milliárd forint fiktív kötvényt kibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft., melynek ügyvezetője maga a Quaestor-csoport vezére, Tarsoly Csaba. Ugyanis a cégbírósági nyilvántartás alapján be sem nyújtották a cég csődvédelem iránti kérelmét, és eszerint az eddigi legnagyobb összegű csalással gyanúsított cég továbbra is mindenféle külső kontroll nélkül működik.
Pedig legutóbb máricus 20-án közölte a társaság, hogy beadták az öncsődkérelmet, mégpedig elektronikusan:
Ennek már meg kellett volna jelennie a cégközlönyben és a cégbírósági nyilvántartásban. A csődeljárások közzététele két lépcsőben zajlik, az első lépcsőben a bíróság csupán annyit tesz közzé, hogy az adott cég benyújtotta kérelmét. Ezt a közleményt a bíróság haladéktalanul, egy napon belül közzéteszi. Így, ha ez nem látható a www.cegkozlony.hu-n, úgy vélhetőleg a kérelmet nem nyújtották be, vagy nem ment át az első szűrőn – írta nemrég a Portfolio.hu, miután kiderült, hogy kamu volt az első öncsőd. Ez annyival egészíthető ki, hogy a cégbíróság nyilvántartásában is meg kell jelennie a cég öncsődkérelmének, és ha a bíróság elutasítja, annak is.
Azonban a társaság legutóbb 2013 áprilisában nyújtott be bármilyen iratot a cégbíróság szerint, azóta a nyilvántartásokban nem található semmiféle ilyen kérelem.
Egyébként már a március 20-i közlemény is annak beismerése (lett volna), hogy a Quaestor-csoport először nem mondott igazat, amikor március 9-én bejelentette, hogy a "Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett", és Tarsoly Csaba is hazudott, amikor a közlemény szerint ugyanerről tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot.
Annak alapján, hogy a cégbíróság adatbázisában a mai napig nincs bent öncsődkérelem, azt lehet mondani, hogy nemcsak az első, de a március 20-i közlemény sem volt igaz. Kerestük a Quaestor-csoport kommunikációs vezetőjét, és kértük, tisztázza a cégbíróság adatai és a cég állításai közötti ellentmondást, de egyelőre nem kaptunk választ.
A Quaestor első öncsőd-trükkjét még a Magyar Nemzeti Bank is bevette. A Quaestor oldalán még március 23-án is ez a közlemény fogadta az ügyfeleket az MNB által kirendelt felügyeleti biztos nevével:
© Quaestor.hu
De miután megkérdeztük az MNB-t, hogy milyen és honnan származó információk alapján tájékoztatta az ügyfeleket a felügyeleti biztos az öncsődről, válasz helyett kicserélték a közleményt, amelyben már nem szerepel a kínos dátum.
Az még jobb lett volna, ha választ is kapunk, ugyanis azt szerettük volna megtudni, hogy mekkora összegben és hány ügyfélnek voltak kifizetések a cég öncsőd-bejelentései (március 9. és 19.) között.
Miért húzzák?
Csődeljárási szakértők szerint ha egy cég húzza a csődeljárás megindulását, az végül is érthető, mivel a cégre már akkortól rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak, amikor benyújtja a csődvédelem iránti kérelmet. Egy évtizedek óta cégcsődökkel foglalkozó szakember azt mondta, az ilyen eljárások megindítását mindig azért nyújtják a társaságok, hogy időt nyerjenek, és az így nyert időben sokszor éjt nappallá téve dolgoznak az iratokkal, például azzal a céllal, mondta a szakember általánosságban, hogy valamelyik képviselő megússza a büntetést, vagy hogy csökkentsék a cég hitelezőinek a vagyonát.
Szijjártó Péter és Tarsoly Csaba Moszkvában. © MTI / Miniszterelnökség
Mivel nem indult el a csődvédelem, esélyes, hogy jelenleg senki nem tudja a Quaestor Hrurira Kft.-n kívül, hogy pontosan mi zajlik a társaságnál. Tarsoly Csabáról csak annyit tudunk, amit az ügyvédje a hvg.hu érdeklődésére mondott, hogy folyamatosan dolgozik. Ügyvédje arról tájékoztatta lapunkat, hogy ügyfelét szerda késő délutánig nem hallgatta meg a rendőrség. (Az ügyvéd azt is elárulta, hogy Tarsolyt háromszor hallgatta meg a jegybank az elmúlt két és fél hétben.)
A Quaestor Financial Hrurira Kft. éppen múlt héten hozott egy nagy horderejű döntést, amit csődvédelemben nem biztos, hogy megtehetett volna: március 16-án amellett, hogy kinevezték Orgován Bélát, egy börtönviselt volt közmunkást vezérigazgatónak a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-ben, a Quaestor központi cégének jelentős mértékben átalakították a tulajdonosi szerkezetét is. Ugyanis a cégbe beszállt a 150 milliárd hamis kötvény kibocsátásáért felelős Quaestor Hrurira Kft., mégpedig úgy, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. 57 milliárd forintos tartozásából 5,2 milliárdot a Quaestor Hrurira Kft. tulajdonrészévé alakítottak, a maradékot pedig tőketartalékba helyezték.
A nagy kötelezettségállomány tulajdonosi viszonyainak átcímkézése a kötvényesek kisemmizését eredményezheti: a Quaestor Financial Hrurira Kft. azzal, hogy a központi Quaestor-cég tulajdonosává vált, a felszámolás során az utolsók között lesz a kielégítési sorban, az ügyfeleivel együtt, és az egész folyamat sokkal kevésbé lesz átlátható. Vagyis bármilyen ingatlan, vagyontárgy eladásából származó pénz csak utolsósorban kerülhet a Hrurira Kft.-hez, illetve a károsult kötvényesekhez.
Amikor vezetői tisztségben változás történik – ahogyan azt történt kilenc napja a pénzügyi világban ismeretlen Orgován Béla vezérigazgatóvá kinevezésével –, akkor az ilyen helyzeteket elméletileg akár az okiratok eltüntetésére is ki lehet használni – magyarázta a hvg.hu-nak egy ügyvéd. Most pedig Tarsoly – ígéri – visszaveszi a vezérigazgatói posztot Orgován Bélától. | [
"Quaestor Financial Hrurira Kft.",
"Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt."
] | [
"Quaestor Hrurira Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
A Blikk pert nyert a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) ellen. A Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen minden ponton a lap munkatársának adott igazat. Az állami szervnek ki kell adnia a kért adatokat. Egy év végi törvénymódosítással ugyanis bekerült a közérdekből nyilvános adatok körébe a földterület nagysága. Már nemcsak azt lehet tudni, ki mekkora birtokot kapott az államtól, hanem azt is, milyen ellenszolgáltatásért. Tavaly csak annyit lehetett tudni, ki hány földdarabot kapott művelésre, de a 24 ezres listából nem derült ki a területek nagysága közötti különbség.
Körülbelül 30 ezer hektárnyi olyan állami földterület van, amelyre vagy nem írt ki pályázatot az NFA, vagy nem hirdetett győztest. Mivel a földet művelni kell, ezeket a területeket minden évben megbízási szerződéssel adják oda olyan földhasználóknak, akik nemcsak a művelésből gyarapodhatnak, hanem a hektáronkénti 70–100 ezer forintnyi területalapú támogatásból is. Ez évente összesen mintegy 3 milliárd forintnyi közpénzt jelent.
A Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, illetve a Simicska Lajos érdekeltségeibe tartozó cégek is kaptak területet pályázat nélkül – írja a Blikk, amely hét kormánypárti honatyát is talált, köztük egy agrárállamtitkárt is a lajstromban, akik cégek, házastárson keresztül vagy közvetlenül jutottak állami földekhez. A Blikk azért is perelte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, hogy adja ki azoknak a nevét, akik pályázat nélkül kaptak használatba állami földet. Előzőleg agrárszakértők, ellenzéki politikusok bírálták az NFA gyakorlatát, amely szerintük jogsértően, nyilvános pályáztatás helyett titkosan, megbízási szerződésekkel adott oda jelentős földterületeket. Többen jelezték, hogy ez óriási korrupcióra utalhat, mivel így a kedvezményezettek jogosulatlanul jutnak hozzá a földből származó jövedelmekhez.
Ángyán József, a földbotrányok miatt a Fideszből kilépett és lemondott agrárállamtitkár nagy vihart kavart jelentésében megnevezett érdekköröket, amelyekkel megbízási szerződést kötöttek, ahelyett, hogy a földeket meghirdették volna a helyi gazdáknak. Korábban a professzor lapunknak azt mondta: nem a külföldiekkel van a fő baj, a gond "a magyar spekulánsok megerősítése". Szerinte "a háttérben maffiahálózat mozgatja a szálakat, az előtérben pedig váltogatja egymást a délelőttös meg a délutános politikai műszak. Na, ezzel szemben kell fölállni egy tisztességes emberekből szerveződő szövetségnek. Aki 1990 óta részt vett a kormányzásban, szóba sem jöhet, mert mind sáros, mind összefonódott a többivel", a háttérben ott a "közös gazdasági érdekháló: Leisztinger, Csányi, Nyerges. Miről beszélünk? Azért nincs elszámoltatás, azért nem lehet megszabadulni ezektől a köröktől, mert ott a maffia minden pártban. Le kéne váltani a rendszert. Tulajdonképpen rendszerváltás kéne". | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
A rendőrség előterjesztést tett a BKV-ügyben őrizetbe vett Hagyó Miklós, Lelovics Ottó és Horváth Éva előzetes letartóztatására az ügyészségnek; mindhárman panasszal éltek a gyanúsítás ellen, vallomást azonban csak Hagyó és Lelovics tett - mondta el Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője az MTI-nek szombaton.
A rendőrség Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest, Horváth Évát, a politikus egykori szóvivőjét és Lelovics Ottó kommunikációs szakembert péntek este vette őrizetbe. Hagyó Miklóst, Horváth Évát és Lelovics Ottót bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja a rendőrség.
A BRFK péntek délután kiadott közleménye szerint Hagyó Miklóst azzal gyanúsítják, hogy közvetlenül vagy közvetítőin - H. Éván, L. Ottón és H. Ivánon - keresztül utasításokat adott a BKV vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára szükségtelen szerződéseket kössenek.
Hagyó Miklóst egyebek mellett azzal gyanúsítják, hogy arra utasította a BKV vezetőit, kössenek tanácsadói szerződést egy céggel a 4-es metró beruházásával kapcsolatos tanulmány elkészítésére 50 millió forint értékben. A BRFK szerint az elkészült tanulmány felesleges és indokolatlan kiadást jelentett a BKV-nak, mert azt a Főpolgármesteri Hivatal által biztosított költségkeretből Hagyónak kellett volna rendeznie.
A gyanú szerint Lelovics Ottó nyomására a BKV vezetői elérték, hogy őt egy kommunikációs ügynökség névleg foglalkoztassa, úgy, hogy a cégtől többletszámlázás elfogadásával a BKV fizette bérköltségét, mintegy havi kétmillió forintot. Ezen kívül "L. Ottó" utasításokat adott szükségtelen és indokolatlan szerződések megkötésére, amelyek a BKV-nak különösen nagy vagyoni hátrányt okoztak - olvasható a BRFK közleményében.
A közleményben említett H. Ivánt május 4-én állította elő a rendőrség. Az ügyvéd a gyanú szerint közbenjárt a BKV-val kötendő, fénymásológépek műszaki állapotfelmérésére vonatkozó szerződés létrejöttében. | [
"BKV"
] | [
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Kiderült: valóban nem a Vegyépszer, hanem a Főtaxi gépével repült Líbiába a miniszter, jegyét a külügy fizette.
Kiderült az igazság: a Főtaxi Zrt. légitaxijával utazott Líbiába tavaly decemberben Martonyi János. A külügyminiszter észak-afrikai útjához tehát nem a Vegyépszer adta a repülőgépet, hanem a szintén a csődvédelem alatt álló építőipari cég egyik tulajdonosának érdekeltségei közé tartozó taxivállalat.
Martonyi utazásának részleteiről minisztériumában nem nyilatkoznak, lapunk azonban megtalálta a diplomatát és a vele tartó üzletembereket szállító repülőgép bérlőjét. Vízy András, a taxivállalat szóvivője szerint csak mese, hogy a miniszter útját a Vegyépszer fizette, a valóságban repülőjegyét a tárca vásárolta meg. A gép minden utasa, így a Vegyépszer képviselője is fizetett saját utazásáért.
A Vegyépszer képviseletében a cégcsoportot tulajdonló egyik társaság vezetője, Nagy Elek kísérte el a külügyminisztert. A Főtaxinál ezt kiegészítették azzal, hogy az üzletember által vezetett társaságnak kisebbségi részvénypakettje van a taxivállalatban. Vízy András nem csinált titkot abból sem, hogy üzleti lehetőséget látnak a légitaxizásban. Első bérelt gépüket 2011 őszén indították el, és úgy látják: új szolgáltatásuk versenyképes a piacon, amit az is bizonyított, hogy ajánlataik felkeltették a Külügyminisztérium érdeklődését. Martonyi János észak-afrikai útjához a menetrend szerinti légi járatok bizonytalan közlekedése, gyakori késései miatt választottak repülőgépet a Főtaxi "csomagjából". | [
"Főtaxi",
"Vegyépszer",
"Külügyminisztérium"
] | [] |
Fel kell készülnünk a mínusz 10 fokra is
László Tamás országgyűlési képviselő, a kerület előző ciklusban regnáló polgármestere a bíróság előtt úgy fogalmazott: egy kisebbségben lévő csoport megpróbált többségbe kerülni, és ehhez nem válogatott az eszközökben. Kivonták magukat a fontos döntésekből, így nemegyszer csak az ellenzék támogatásával sikerült átvinni az egész kerület számára jelentős határozatokat.
A tárgyaláson hol ötök, hol négyek néven emlegetett csoportosuláshoz közel álló források szerint azonban az ötök (négyek) bűne nem volt más, mint hogy nem voltak hajlandók vakon követni a központi iránymutatást, márpedig László Tamás polgármester szerint az ő dolguk csak annyi lett volna, hogy megszavazzák, amit eléjük tesznek.
Az egyfajta régi-új polgári kultúra megteremtésére és azáltal a Fidesz támogatásának segítésére életre hívott Közbizalom Közhasznú Egyesület elnökének, a Lászlót támogató Bitvai Nándor bíróság elé citálása is ennek a fideszes belharcnak volt az egyik epizódja.
Kővári Tibor bíró az ítélet indoklásakor nem véletlenül tartotta fontosnak leszögezni: ha nincs a politikai felhajtás az ügy körül, Bitvainak aligha kellett volna bíróság elé állnia. Valószínűleg egy ügyészi megrovással zárult volna az ügy. Minden bizonnyal a politikai háttér, a Bitvai és védője által az ügy mögött sejtetni engedett – sőt, többször nyíltan felemlegetett – politikai csapda, amelyet párton belüli ellenfelei állítottak neki, sarkallta arra az ügyészséget, hogy a bírósággal tetessen pontot az ügy végére. (A vádat képviselő ügyésznő bólintott.)
A 70 éves Bitvainak, László Tamás egykori alpolgármesterének egészen pontosan azért kellett bíróság elé állnia, mert
2009. december 12-től a botrány kirobbanásáig összesen 12 alkalommal hamis okirat felhasználásával vett fel pénzt az egyesület bankszámlájáról.
Az egyesület szabályzata szerint a pénzfelvételhez az elnök és még egy elnökségi tag aláírására volt szükség. Emellett az egyesület által készített több pályázaton is voltak hamis aláírások, de azokat az ügyészség nem tette a vád tárgyává, így a bíróság sem foglalkozott azokkal érdemben.
Az okiratokon lévő aláírások egyike Bitvaié volt, a másik látszólag Balogh András elnökségi tagé, ám ő határozottan állította, hogy nem az ő kézjegye látható az iratokon. A nyomozás alatt kirendelt igazságügyi írásszakértő szerint is két különböző kéztől származhatnak a szignók. Azt, hogy ki hamisította a papírokra Balogh nevét, a nyomozás során nem sikerült kideríteni. Nem is volt elengedhetetlen. A magánokirat-hamisítást ugyanis az követi el, aki "jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ".
A hamis aláírásokat Balogh felesége szúrta ki, aki 2012-ben szintén alpolgármester volt a XV. kerületben – mondani sem kell, nem László-párti.
Ő szólt a férjének a hamis Balogh-aláírásokról, aztán kitört a botrány. Az ügy érdekessége, hogy az aláírások nem lehettek annyira silányak, mint amilyennek később a védelem megpróbálta beállítani azokat, mivel a bank valamennyi alkalommal "szemrebbenés nélkül" befogadta azokat.
Bitvai a bíróságon arra panaszkodott, hogy rendszerint csak nagy nehézségek árán tudta elérni Baloghot, ezért az önkormányzatnál lévő postaládájában vagy fakkjában hagyta neki az aláírni valót. Neki (sem) voltak gyanúsak a bizonylatokon lévő, utóbb hamisnak bizonyult iratokon látható szignók, azért abban a meggyőződésben vette fel velük az éppen aktuális összegeket, hogy azokon Balogh aláírása szerepel.
A bíróság ezt a védekezést nem fogadta el. Bitvai és Balogh ugyanis rendszeresen találkoztak a kerületi képviselő-testület ülésein.
Emellett Bitvainak és Balogh alpolgármester feleségének közös titkársága volt a városházán, sürgős esetben megkérhette volna alpolgármester-kollégáját, hogy írassa alá a férjével a dokumentumokat.
A bíróság szerint Bitvai a sajátjaként tekintett az egyesületre, és akként vezette azt. Elvétve voltak csak közgyűlések, sok fontos kérdésről az elnökséget is csak utólag tájékoztatta. Azt azonban a bíróság nem hitte el, hogy egy alkalommal párton belüli politikai ellenfeleinek elismerte volna, hogy több esetben is meghamisította Balogh aláírását, és hogy valakinek még meg is mutatta, hogyan csinálta.
Elvetette a bíró a védelem összeesküvés-elméletét is, miszerint Bitvainak csapdát állítottak. Valaki direkt azért írt alá Balogh helyett, hogy később Bitvait a hamis okiratok felhasználásáért bíróság elé citálhassák, és ezzel csapást mérhessenek László Tamásra. Kővári bíró valószínűtlennek tartotta, hogy 2009-ben, amikor még nyoma sem volt az ellentéteknek, és együtt készültek a 2010-es választásokra, az ötök (négyek) már tudták volna, hogy majd három év múlva össze fognak veszni László Tamással, és ezért már akkor elkezdték volna felállítani a csapdát Bitvainak.
Kővári bíró – miután a lehetséges legenyhébb "büntetéssel" sújtotta Bitvait – megjegyezte, ő nem lepődne meg, ha valaki az ügy lezárása után megsúgná neki, hogy azért lett más által aláírva Balogh András nevében az a 12 bizonylat, mert "így lett megbeszélve". Ám ezt jelenleg semmi nem bizonyítja, az objektív tények pedig alátámasztják az ügyészség vádiratát, miszerint Bitvai Nándor tudta, hogy a bizonylatokon Balogh aláírásai nem valósak.
A bíró ugyanakkor leszögezte: minden a sajtóban megjelent ezzel ellentétes tartalmú állítással szemben, Bitvai a hamis bizonylatokkal felvett pénzt az egyesület céljaira fordította. Minden fillért szabályosan költött el, pártfinanszírozásra egy forint sem ment el.
Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért. | [
"Fidesz"
] | [
"Közbizalom Közhasznú Egyesület"
] |
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a harmincadik korrupcióinfón újabb visszaélés gyanús esetekre hívta fel a figyelmet. Dél-Békésben a fideszes országgyűlési képviselőhöz, Simonka Györgyhöz kapcsolódó szervezetek számos olyan nagyobb EU-s finanszírozású projektben vettek részt, amelyeknek nemcsak a célszerűsége, de a szabályszerűsége is megkérdőjelezhető Hadházy szerint.
A korrupcióinfó sorozat elsődleges célja Hadházy elképzelése alapján az, hogy a rengeteg bemutatott korrupciógyanús esettel szemléltesse a korrupció tarthatatlan szintjét. Főként az Európai Uniós forrásokra fókuszálva szeretné felvázolni a brüsszeli pénzek szisztematikus, előre megfontolt, államilag asszisztált ellopásának rendszerét. Az elmúlt időszakban harminc gyanús ügyre hívta fel a figyelmet az LMP antikorrupciós szakértője, és szerinte egyik ügyet sem tudták cáfolni érdemben az érintettek.
A mágiaügyi minisztérium emberei nem csupán Borsodban, hanem Békésben is varázsoltak a közpénzekkel. Hadházy a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítvány ügyein keresztül mutatta be a közpénzvarázslás trükkjeit.
A Mengyi Roland féle Voldemort ügyhöz összekötő szálként a közbeszerzéseken nagyokat szakító Public Sector Kft-t jelölte meg Hadházy. A politikai kapcsolat ez esetben a békés megyei fideszes képviselő, Simonka György. A kérdéses alapítvány kurátora Gábriel Pálné, aki a képviselő több cégében is megjelenik. Számos botránynál lehetett már a nevével találkozni.
Simonka György olyan ügyesen pörgeti az EU-s pályázatokat, hogy faluja, Pusztaottlaka még Felcsútot is lekörözi az egy főre jutó lehívott támogatásokban a Magyar Narancs portréja szerint.
Hadházy szerint a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány közbeszerzéseinél eléggé sok jel mutat arra, hogy az érdemi tevékenységet nem gondolták komolyan. Az LMP-s politikus állítása szerint objektív tények támasztják alá a közbeszerzések szabálytalanságát.
Többek között azért is szabálytalanok Hadházy szerint, mert nem kompetens cégtől kértek ajánlatot, mindig ugyanattól a cégtől kértek ajánlatot,valamint az is gyanússá teszi ezeket a közbeszerzéseket, hogy rendkívül rövid idő állt rendelkezésre a szerződéskötés és a projekt zárása között.
A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítvány székhelye Pusztaottlaka, ahol Simonka György volt a polgármester. Fő tevékenységi köre az idősek szociális ellátása. Ezért is érdekes, hogy olyan pályázatokon is nyertek, ahol egészségügyi felvilágosító, és szűrő tevékenységet végeztettek a budapesti Public Sector Kft-vel.
Családi életvitelt támogató életvezetési és tanácsadási szolgáltatásokra is írtak ki közbeszerzést az EU-s pályázati keretből. Hadházy szerint azt, hogy a közbeszerzés előre lezsírozott módon történhetett, az is bizonyítja hogy a több száz kilométerrel odébb fekvő Fejér megyei településeken, Cecén és Lajoskomáromban ugyanazt a három budapesti céget hívták meg egészségszűrési tematikában ajánlattételre, mint Dél-Békésben.
A Dél-Békési Alapítvány a székesfehérvári Kodolányi főiskolával is együttműködött egy másik programban, ahol konzorciumi partnerként vettek részt egy olyan 192 millió forintos projektben aminek a fantázianeve: EIRDI Kutatási Szolgáltatási Design: RIQ&Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás.
Hogy pontosan mit és hogyan végzett a projektben az alapítvány, arról a valószínűleg bullshitgenerátorral készült projektzáró sajtóközlemény sem ad pontos képet.
Közel 126 millió forintos értékben bocsátottak szakértői kapacitást budapesti cégek az alapítvány részére. Összesen 1100 szakértői napot számoltak el, amiből 320 nap marketing tevékenységre vonatkozott. Az ezerszáz nap azért is érdekes, mert a szerződéskötés időpontja 2015 november 30-a volt, a projektet pedig a területi emberi erőforrás fejlesztési komplex programok támogatási c. pályázat pályázati útmutatójában foglaltak szerint december 31-vel lezárták.
Tehát egy hónap alatt, amiben benne van a karácsony és a szilveszter is, lezavarták a projektet.
Az uniós támogatási ciklus finisében, 2015. december 28-án egy kormányhatározat jelent meg, hogy 2015. december 31-éig 200 millióval megnövelik ebben a két programban elkölthető pénz mennyiségét. Azaz az év végén összesen három napjuk volt humánerőforrás fejlesztésre 200 millió forint értékben.
Felvetődik a kérdés, milyen szolgáltatást tudtak ilyen sebtében elvégezni?
Kép: mno.hu
| [
"Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány"
] | [
"Public Sector Kft-vel",
"Kodolányi főiskola",
"Dél-Békési Alapítvány",
"Magyar Narancs",
"Public Sector Kft-t",
"Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítvány"
] |
Fotó: Denis Balibouse/Reuters
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság rendkívüli közgyűlésén elfogadott új helyszínkiválasztási rendszer egyelőre csak a 2006-os téli olimpiára vonatkozik, a további ötkarikás játékokkal kapcsolatban később születik döntés.
A választásra a NOB idei, szöuli közgyűlésén kerül sor. Június 18-án mind a hat pályázónak - Sionnak, Torinónak, Helsinkinek és Lillehammernek közösen, Zakopanénak, Poprádnak, valamint Klagenfurtnak - 50-50 perc áll rendelkezésére a teljes tagság meggyőzésére. A kandidálók közül ekkor még csak egy 15 tagú testület választ ki kettőt. Másnap a teljes NOB-tagság titkos szavazással dönti el, hogy közülük melyik város rendezheti meg a játékokat.
A NOB közgyűlése egyhangú szavazással elfogadta egy, a jövőben létrehozandó etikai bizottság tervét. A testület elnökét Juan Antonio Samaranch jelöli majd ki, tagjai között pedig többségben lesznek a NOB-on kívül álló, nemzetközileg elismert személyiségek.
A 2006-os téli olimpia színhelyének kiválasztására létrehozandó bizottságban a csütörtöki döntés értelmében nyolc NOB-tag, valamint a sportolói bizottság három, a téli olimpiai sportágak nemzetközi szövetségének egy, a nemzeti olimpiai bizottságok szintén egy képviselője, a NOB legöregebb tagja (jelenleg a brazil Joao Havelange), valamint Juan Antonio Samaranch kap majd szerepet.
A 2006-os téli olimpia helyszínének új kiválasztási módjának fényében úgy fest, a svájci Sion a legesélyesebb a győzelemre.
A megállapítás azért tűnik megalapozottnak, mert Sion sokak által ismert síközpont, ráadásul Svájc nemzetközi megítélése is nagyon kedvező. Mivel a NOB-tagok többsége a júniusi szavazás előtt nem látogat el a pályázókhoz, nem is szerez személyes tapasztalatot, és így csak korábbi ismeretei alapján szavazhat. Ezért a versenyek rendezésében kevésbé jelentős hagyományokkal rendelkező pályázóknak nehéz lesz bebizonyítaniuk, hogy ők a legalkalmasabbak az olimpia megrendezésére.
Sion mellett leginkább a nagy hagyományokkal rendelkező országok pályázóinak, az ausztriai Klagenfurtnak és az olaszországi Torinónak lehetnek nyerési esélyei.
Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke a kétnapos NOB-ülés zárásaként tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján jónak értékelte a testület döntéseit, mivel a határozatok megfeleltek a korábban kilátásba helyezett "tisztogatási lépéseknek".
- Azt ígértük, kitakarítjuk házunk táját, megtettük. Reformokat is kilátásba helyeztünk, megvalósítottuk. Egyesült olimpiai mozgalmat jósoltunk, valóra váltottuk. Azt hiszem, kiváló munkát végeztünk - fogalmazott a 78 éves spanyol elnök.
Samaranch azt is elmondta, hogy a 2000-es sydneyi olimpiai játékok bebizonyítja majd a világnak: az elmúlt hónapok botrányai csak egy sajnálatos és egyszeri balesetként fordulhattak elő.
- A világnak szüksége van az olimpiára, mivel ez a világ legfontosabb eseménye, és nem csak a sport miatt. A fiatalság megérdemli a játékokat - tette hozzá Samaranch.
A pozíciójában megerősített elnök összefoglalta az elmúlt két nap eseményeit, majd elmondta: a szerdán és csütörtökön hozott határozatokkal a NOB megtette az első lépést a korábban elvesztett presztizsének visszaszerzésére. (MTI) | [
"NOB"
] | [
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság"
] |
Nem sért szankciókat a paksi beruházás
Nem sértjük az Oroszország ellen hozott nemzetközi gazdasági szankciókat a Paks II. beruházással, hiszen azok nem érintik a nukleáris területet, az Európai Bizottság pedig már az orosz–ukrán konfliktus előtt rábólintott a kormányközi szerződésre – mondta a Magyar Időknek Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos.
Miért utazik ma Horvátországba Paks II. delegációja?
Ma Eszéken, majd szerdán és csütörtökön Bécsben tartunk nyilvános lakossági fórumot és szakértői konzultációt, később más országokban is. Azért van ezekre szükség, mert a környezetvédelmi engedélyezés során az ilyen nagy létesítményeknél az espooi egyezmény előírja, hogy a határon átívelő – nem csak radioaktív, hanem bármilyen környezeti – hatások értékelésébe az esetlegesen érintett országokat be kell vonni. Ebben is nagyon nyílt politikát folytatunk. Nem gondoljuk, hogy Paks IInek lenne bármilyen érdemi, határon átívelő hatása, ennek ellenére mi az összes európai országot meghívtuk, közülük pedig 11 jelezte, hogy szeretne részt venni az eljárásban.
Van vétójoguk a szomszédos államoknak?
Ezeknek a megbeszéléseknek és tájékoztatásoknak az a célja, hogy a magyar környezetvédelmi hatóság, amely a kérelmeket elbírálja, további információkat gyűjtsön és feltárjon olyan kérdéseket is, amelyre esetleg a hatóság vagy az engedélykérő a 2200 oldalas hatástanulmány készítése során nem gondolt, nem tért ki részletesen. Az új információk kiértékelése után, ha valamely kérdésre nincs vagy nem kellőképpen alapos a válasz, akkor a magyar környezetvédelmi hatóság hiánypótlásra szólíthatja fel az engedélyest. Szakmai vitára, szakmai párbeszédre számítunk a nyilvános fórumok és szakértői konzultációk során, de természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a paksi kapacitásfenntartási
projektet elsősorban az antinukleáris szervezetek részéről érhetik támadások. A zsigeri elutasítással akár környezetvédelmi, akár politikai meggyőződés motiválja azt sajnos nem lehet mit kezdeni. Mindenesetre mi a projektet vehemensen ellenző megjelenteket is tájékoztatni kívánjuk a tényekről és az érveinkről, és remélhetjük, hogy a miénkhez hasonló nyitottsággal és párbeszédkészséggel találkozunk majd.
A múlt héten elfogadta Brüsszel a beruházást műszaki szempontból, októberben várható a véleménye azzal kapcsolatban, hogy láte állami támogatást a projektben. Mire számítanak?
A projekt kezdete óta folyamatosan kapcsolatban vagyunk az Európai Bizottsággal, annak érdekében, hogy minden kérdésüket megnyugtatóan megválaszoljuk. Eddig az EB minden kérdésére határidőre válaszoltunk, és továbbra is célunk, hogy teljes összhangban legyünk az uniós elvárásokkal, szabályokkal, törvényekkel. Amit a múlt héten elfogadtak, egy fontos mérföldkő a brüsszeli jóváhagyások sorában, amelynek az első eleme az volt, hogy 2014 elején a Bizottság írásban jelezte, hogy nem emel kifogást az államközi szerződés ellen. Idén áprilisban pedig az Euratom Ellátási Ügynökség elfogadta és aláírta azt a szerződést, amely az üzemanyagellátásról szólt. A harmadik nagy lépés volt a múlt heti, amikor az EB írásban arról tájékoztatta a magyar Kormányt, hogy az Euratom szerződés célkitűzéseivel összhangban áll a beruházás. Ez azt jelenti, hogy az energiaellátásbiztonsági, műszaki, technológiai, hulladékkezelési és klímavédelmi szempontokat mérlegelve úgy látja, hogy ez a projekt az ország és az Európai Unió céljait szolgálja és ellátásbiztonságát is hosszú távon segíti. Ebben a sorban egy következő elem az állami támogatások kérdése. A mi számításaink szerint olcsón termel majd villamos energiát a két új reaktor, ami jól értékesíthető lesz a piacon, ezért nem lesz szükség állami közbeavatkozásra támogatás formájában. A társaság az áram értékesítésének bevételéből fenn tudja majd tartani magát, és a bevételekből a tőke és a kamatai is megtérülnek majd piaci körülmények között, vagyis nem lesz szükség állami segítségre.
És ha az EB ennek ellenére más álláspontot alakít ki?
Ha a bizottság mégis úgy gondolná, hogy van állami támogatás ebben a rendszerben, akkor nevesíteni kell, hogy pontosan hol van a támogatási elem, és más erőmű projektekhez hasonlóan akár ennek a kompatibilitását is igazolni lehet. De hangsúlyozom, hogy most nem itt tartunk.
Ha már említette az államközi megállapodást: sokan rossz szemmel nézik, hogy az Oroszország ellen hozott szankciók ellenére ilyen erős gazdasági kapcsolatot alakított ki a magyar kormány Moszkvával Paks II. révén.
Az egész projekt bázisát egy 2013 végén kidolgozott államközi szerződés biztosítja. Az Euratomszerződés 103as cikkelye rögzíti, hogy a tagállamok jogosultak harmadik országgal szerződést kötni, de előtte ki kell kérniük az EB jóváhagyását. Ez meg is történt még a magyarorosz államközi szerződés aláírása előtt. Aztán 2014 tavaszán kirobbant az orosz-ukrán válság, melyet szankciók bevezetése követett, de a mi projektünk hamarabb indult. Az uniós szankciók egyébként nem érintik a nukleáris területet, így a Paks II. projektet sem. Magyarország messze nem az egyetlen, amely Oroszországgal gazdasági kapcsolatokat ápol. Emlékeztetnék arra, hogy néhány héttel ezelőtt német energetikai vállalatok az orosz Gazprommal olyan szerződést kötöttek, amelynek értelmében megduplázzák az Északi Áramlat gázvezeték kapacitását (ez Oroszországból a Balti-tengert átszelve, közvetlenül szállítja Németországba a földgázt). De osztrák gáz és olajipari cégek és harmadik országbeli, amerikai vállalatok is nagyon komoly üzleti kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal – Magyarország is egy ebben a sorban.
Egyes vélemények szerint – kis túlzással – ha minden háztetőn napelem működne, nem lenne szükség a két új paksi blokkra. Meg lehetne oldani kizárólag fotovoltaikus és más zöld energiaforrásokkal a hazai energiaigények ellátását?
Valóban nagyot fejlődött az elmúlt időszakban a fotovoltaikus technológia többek között azért, mert Németország óriási támogatásokat öntött a rendszerbe. Itt hadd tegyem hozzá, hogy Németország elveszített egy harcot, ugyanis nem teljesítette azt a célkitűzését, amely szerint mind szélerőművi, mind naperőművi technológiában világelső lenne – Kína egyértelműen letarolta a fotovoltaikus napelemek gyártásának piacát. Visszatérve a hazai helyzetre: ha akár nulla költsége lenne a napelemes rendszerek gyártásának, akkor sem változna meg az a tény, hogy ezek az energiahordozók nem állnak folyamatosan rendelkezésre és nem úgy, ahogyan szükség van a villamos energiára. A villamosenergia-rendszerben van egy menetrend: hajnali 3 és 4 óra között van a minimuma az áramigénynek, amely dél környékén éri el a csúcsát. Az ezt követő csökkenés után este még van egy kis emelkedés, évszaktól függő időszakban. Az a hajnali minimum nagyon messze van a nulla energiaigénytől, 3500 megawattos terhelést jelent, míg a maximum hazánkban kb. 6500 megawattosat. Az atomerőmű szerepe az, hogy ebben az ingadozó villamosenergiaigényű rendszerben fedezze az alapterhelést. Ez a technológia évszaktól és napszaktól függetlenül, folyamatosan, száz százalékosan termeli a villamos energiát, az éventemásfél évente egyszer szükséges, karbantartási – üzemanyag átrakási leállástól eltekintve. A napenergia hasznosítása ezzel szemben arra alkalmas, hogy napközben, közel a csúcsidőhöz energiát adjon, de sötétben ezek betáplálása nulla. Ráadásul a napelemek egy téli hónapban átlagosan hatod annyi energiát adnak, mint a nyári hónapokban. A szélerőművek rendszerbe való integrálása még problémásabb, mert még a napsütésnél is kiszámíthatatlanabb a szél fúvása. A hektikus termelés miatt ezek mögött a kapacitások miatt más típusú erőműben tartalékot kell tartani, vagy nagy mennyiségű villamos energiát kellene eltárolni, amelyre jelenleg nincs megoldás. A legnagyobb kapacitású tárolók a szivattyús tározós vízerőművek, de ezek Magyarországon nem állnak rendelkezésre, illetve ahol üzemelnek ilyet, ott is korlátozott az összkapacitásuk.
A német zöldenergiás példa követése nem opció Magyarország számára?
Németországban egy megújuló energiával kapcsolatos törvény értelmében ezekhez a technológiákhoz különböző támogatásokat társítottak a beruházások ösztönzése érdekében. A támogatások mértéke függ a berendezés teljesítményétől, a zöld energia típusától és attól, hogy mikor épült az adott erőmű. Akik már korai szakaszban beszálltak a napenergiaüzletbe, jóval nagyobb támogatást kaptak, mint akik az utóbbi években. Ahhoz, hogy ezt a rendszert működtesse Németország, összesen évente több mint 20 milliárd eurót önt bele – ebből minden évben 4 darab új paksi reaktorblokkot lehetne építeni. Ezt a pénzt a kisfogyasztók fizetik meg a villamos energia árában, többek között emiatt ők 90 forintnyi összeget fizetnek 1 kilowattóra áramért, míg Magyarországon 36 forintot. Még a rezsicsökkentés nélkül is fele annyiba kerülne a villamos energia itthon, mint Németországban. Ráadásul már csak azért is érdekünk a nukleáris energia hosszú távú felhasználása, mert az Európai Unió és hazánk számára is fontos a klímavédelmi célkitűzések teljesítése, a reaktorok segítségével pedig széndioxid kibocsátása nélkül termelhetünk nagy mennyiségű olcsó villamos energiát. Magyarország villamosenergiatermelése jelenleg fajlagosan, egy főre vetítve az Európai Unión belül az egyik legkisebb széndioxid kibocsátású, de ha nem tartanánk fenn hosszú távon az atomerőmű kapacitását, a kibocsátás mértéke jelentősen növekedne. Németország széndioxidkibocsátása 2011 után évről évre növekedett, mert a termelésből kivett atomerőművi blokkok termelését elsősorban szénerőművekkel pótolták, valamint az időjárásfüggő megújulók térnyerése által okozott rendszerszabályozási problémákat is fosszilis tüzelésű erőművekkel igyekeznek orvosolni. Magyarország áramellátásának 32 százalékát jelenleg importból biztosítja – az Európai Unióban hazánktól csak Luxemburg és Litvánia függ jobban az áramimporttól, ami ellátásbiztonsági aggályokat vet fel, ráadásul az importált áramot zömében ukrán, lengyel és cseh szénerőművek állítják elő, melyek hosszú távon – éppen a fent említett európai klímavédelmi célkitűzések miatt – nem maradhatnak üzemben.
Az Országos Atomenergia Hivatal nemrég közzétette az atomerőmű bővítésének ütemtervét, néhány határidővel. Hol tartunk most, milyen lépésekkel lesz kész Paks II.?
Idén a tavaly decemberben megkezdett környezetvédelmi engedélyezésre koncentrálunk, ennek része a mai horvátországi esemény. 2016 második harmadára szeretnénk megszerezni a telephely engedélyt, és jövő év végére el kell készülnie a műszaki terveknek, illetve az előzetes biztonsági jelentésnek, amely alapján az OAH megítélheti, hogy a létesítmény, teljesítie a biztonsági előírásokat. Ennek elbírálására a hatóságnak 12+3 hónapja van. 2017 legvégére várjuk a létesítési engedélyt. 2018ban indulhat az építkezés, amely 2024ig tarthat. Önmagában az üzembe helyezés egy-másfél évet vesz igénybe a tesztelések, rendszerpróbák miatt, így 2025ben indulhat az 5ös blokk, egy évvel később pedig a 6os üzemelése. A tervek szerint 60 évig üzemelnek majd az egyenként 1200 megawatt teljesítményű blokkok.
Eközben pedig leállnak a régiek. Hogy néz ki ennek a menetrendje?
A jelenlegi négy, egyenként 500 megawatt teljesítményű blokk 1982 és 1987 között indult el, eredetileg 30 éves üzemidőre tervezve. A gondos karbantartási programoknak és az üzemidőhosszabbítási engedélyeknek köszönhetően viszont 20 évvel tovább működhetnek, tehát 2032ben és 2034ben kell leállítani végleg az 1es és 2es blokkot. A 3as és a 4es blokkok üzemidőhosszabbítása már szintén napirenden van, előbbi engedélyezése jövőre lesz esedékes. A 3. és 4. blokk sikeres üzemidőhosszabbítási engedélyezése esetén azok 2036ig és 2037ig termelhetnek villamos energiát.
Lesz Paks III.?
Most a PaksII. projektre koncentrálunk, hogy a 2020as évek közepére elkészüljön a paksi 5. és 6. blokk, továbbiak kérdésével addig nem foglalkozunk. | [
"Országos Atomenergia Hivatal"
] | [
"Európai Unió",
"Paks II.",
"Európai Bizottság",
"Euratom Ellátási Ügynökség",
"Magyar Idők"
] |
Az LMP felelőssége is, hogy még mindig nincs rendben a pártfinanszírozás ügye, állítja Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője képmutatónak tartja, ezért megszüntetné a képviselői költségtérítések rendszerét. Nagyon átalakul a választási rendszer, de még nem tudja senki, hogyan. Lázár János várja, hogy végre elvei mentén is megmutathassa magát az országnak.
A most elfogadott alkotmány több mint harminc helyen hivatkozik sarkalatos törvényekre. Önálló képviselői indítványként tervezik benyújtani őket, vagy ezúttal a minisztériumok terjesztik elő őket a hagyományos, egyeztetéseket és alaposabb előkészítést igénylő formában?
Az önálló képviselői indítvány nem zárja ki az alapos előkészítést vagy a széles körű társadalmi egyeztetést. Vannak azonban olyan törvények, amelyek nyilvánvalóan az országgyűlés kompetenciájába tartoznak, mint például a képviselők jogállását, javadalmazását is szabályozó. És vannak olyan törvények, amelyek alapvetően csak kormányzati oldalról érkezhetnek. Ez a nagyobbik rész, ilyen a választójogi, az önkormányzati törvény, vagy az igazságszolgáltatás átalakítását célzó tervezetek. Mindhárom komoly szakértői előkészítést igényel. Hogy aztán a benyújtásuk technikailag hogyan zajlik, az egy következő kérdés. Ezek azok a törvények, amelyek inkább az év második felében várhatóak. Január 1-jéig szeretnénk minden kétharmados törvényt elfogadni.
Ha már említette a választási törvényt: a határon túli állampolgárok szavazati jogára milyen elképzelések vannak?
Két dolgot biztosan tudunk. Az egyik, hogy kétszáz fős parlament lesz Magyarországon. A másik, hogy a határon túli magyar állampolgároknak szeretnénk szavazati jogot biztosítani. A vitát még a parlamenti frakcióban és a parlamentben sem folytattuk le. Örülünk, hogy az ellenzéki pártok visszatérnek az alkotmányozásba. Ilyen súlyú kérdéseknél, mint az önkormányzati törvény, a választójogi törvény, vagy akár az összes sarkalatos törvény, a konzultációt tovább kell folytatni. Kíváncsian várjuk, hogy az MSZP, az LMP és a Jobbik milyen javaslatokkal fog előállni. Azt is fontosnak tartom, hogy a magyar társadalom határon túli magyarokkal kapcsolatos differenciált álláspontját ne felejtsük el. Volt Magyarországon egy népszavazás, aminek az eredménye minimum ellentmondásos, ezt azért figyelembe kell venni.
Még olyan recept sincs, hogy csak listán szavazhatnának, hogyan ajánlhatnának, egyáltalán, hogyan lehet megszervezni a szavazóköröket?
Nincs. Ez nem egyszerű kérdés, mert annak az államnak, ahol a választást bonyolítjuk, aktívan hozzá kell járulni ehhez. A szlovákok például azt mondják, vagy-vagy – aki ezen a választáson részt vesz, az az állampolgárságát kockáztatja. Szerencsére ez más országban nem kérdés. Érdekes és akár követendő is lehet a horvát vagy az olasz szisztéma, ahol külön listára szavaznak azok, akik a határon túl szavaznak.
Ez területi listának számít, ahol ugyanazok a pártok indulnak, mint a hazai választáson.
Így van. Ez egy érdekes lehetőség.
Azt jól értettük, hogy kétszáz képviselő lesz, és ebben már a határon túliak képviselői is benne vannak?
Még ez sem eldöntött kérdés.
És a magyarországi nemzetiségek is megkapnák a parlamenti mandátumot?
Reményeim és szándékaink szerint igen. De mindjárt öt olyan kérdést tettek fel, amiben még nincs állásfoglalás. Tárgyalni kell a nemzetiségek képviselőivel, a határon túli szervezetekkel, választójogi specialistákkal. Mert ha valami speciális jogi kérdés, akkor a választójog az, ami akár határon belül is felvethet kérdéseket. Marad-e az ajánlás, vagy sem? Esetleg más regisztrációt vezetünk be, ami Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban természetes? A választási küszöb most öt százalék, de volt már négy százalék is. Melyik variáció lesz, vagy lesz-e egyáltalán bejutási küszöb? Azt a vitát sem folytattuk le – még a frakciónkban sem –, hogy csak listás, vagy csak egyéni rendszer legyen, vagy maradjon a vegyes. Én azt látom, ma a vegyes rendszernek van a legnagyobb támogatottsága. E kérdések megválaszolásához persze ismernünk kell a többi párt, az érintett szervezetek, szakmai műhelyek véleményét is.
Olyan határ sincs, hogy a kétszázból hány lehet határon túli, illetve magyarországi nemzetiségi?
Ma még nincs ilyen terv, nincs ilyen szám, de nyilván csak arányosan lehet bármilyet megállapítani. Azt már magam is hallottam – és ezt nem mi mondjuk, hanem választási szakértők –, hogy a választási rendszer felülvizsgálatának az lehet az eredménye: a 200 fős parlament száz egyéni és száz listás mandátumból álljon. Találgatás ez csupán, hiszen van, aki azt mondja, hogy a földrajzi adottságok miatt 130-nál nem lehet több, 90-nél nem lehet kevesebb egyéni körzet. És az is kérdés, hogy egy választási körzet átnyúlhat-e a megyehatáron, vagy sem.
Külön móka lesz megrajzolni a körzeteket. Az biztos, hogy rajzolni kell.
"Kétszer mérj, egyszer vágj!" – tartja a mondás. A rajzolás a munka vége, a gondolkodás és az egyeztetés sokkal nehezebb. De ne feledjük, hogy a rajzolást nem magunk találtuk ki. Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban már régen döntést hozott: változtatni kell. Mulasztásos alkotmánysértésben van az országgyűlés, mert ma nem arányos a 176 egyéni körzet. Olyan differenciák és eltérések vannak, amelyek egyenlőtlenné teszik egy-egy polgár szavazatának érvényesülését. A választási rendszert akkor is újra kéne szabályozni, ha ugyanannyi képviselő maradna, feltéve, ha komolyan vesszük az Alkotmánybíróság döntését. Mi komolyan vesszük, korábban csak legyintettek rá.
A Széll Kálmán-tervet sokan szerkezeti reformnak, mások megszorításnak hívják, de lényegében valahonnan pénzt kell elvenni, és akkor valakinek rossz lesz. Tudatos politikai taktika volt, hogy eddig válságadókkal és nem megszorításokkal tömtük a lyukat, vagy csak nem sikerült kitalálni, hogy mi legyen?
Ha valahonnan azért vesznek el pénzt, mert rosszul, nem hatékonyan vagy nem a megfelelő célra költik, esetleg ellopják, az először is nem rossz, hanem jó. Ezért én más irányból indulnék. Önmagában abból, hogy a költségvetési egyenleg jó, semmi sem következik. Rengeteg európai országban rossz a költségvetés egyenlege, de az emberek jól élnek. A kérdés nem az, hogy hány kórházi ágy lesz, hanem hogy hogyan lesz jobb az egészségügyi ellátás.
Két része van a válaszomnak. A kormány egyrészt a rosszul működő ellátási rendszereket szeretné megváltoztatni. Ilyen az oktatás, az egészségügy, a tömegközlekedés, a beruházásokra szánt pénz, amelyeknél pártállástól függetlenül mindenki érzékeli a problémát. De ez nem csak pénzkérdés. A pénz szempont, de az is, hogy mit akarunk elérni. Miből vonjuk ki, mihez adjuk hozzá. Ez kell meghatározza a kormány és a parlament döntéseit. Röviden szólva, hogy a közforintok elköltése jól szolgálja-e az embereket.
Másrészt az a véleményem, hogy nyolc év alatt a szocialisták nagyjából helyesen mérték fel a problémákat, és azokra az összes rossz választ megadták. Vagyis azt pontosan tudjuk, hogy hogyan nem lehet, hogyan nem szabad csinálni. A szocialisták azt persze nem tudták megmondani, hogy hogyan lehet sikerre vinni az országot. Lényegében ebbe – meg a hazugságokba – buktak bele. Nekünk olyan megoldásokat kell találnunk, amelyek hasonló problémákra egészen más válaszokat adnak, de amelyek bírják a társadalom, a polgárok támogatását is.
Akkor ez az egy év a tervezés időszaka volt?
Volt egy romeltakarítási időszak, aztán mivel a kassza kongott az ürességtől, nyilván konszolidálni kellett az akut pénzügyi helyzetet. Erre ment rá az ősz. Majd ezek után valóban fel kellett készülni a nagy rendszerek átalakítására.
Említette az oktatást. Az átalakítási tervekkel kapcsolatban mintha lennének feszültségek.
Ez is ebből táplálkozik. Nem árt, hogy ha hatszor meggondolja a kormány, mit csinál egy most hatéves gyermekkel.
Arra akartunk kilyukadni, hogy vannak pletykák...
Ezt akartam elkerülni...
Tehát vannak olyan pletykák, hogy az EU-elnökség után átalakul a kormány. Hoffmann Rózsa távozását emlegetik. Ez ebből következik?
Csak azt tudom mondani, hogy sokszor kell még megbeszélni azt az oktatási koncepciót, ami aztán a parlament elé törvényjavaslat formájában bekerül. Bonyolult rendszerről van szó, ahol rengeteg részérdek ütközhet. Össze kell hangolni a különböző érdekeket, nézőpontokat. Nehéz igazságot találni. Ami a kormány összetételét illeti, a miniszterelnök jelezni szokta, ha valamelyik kormánytaggal probléma van, nálunk ez a hagyomány. Semmiféle problémát nem jelzett még. | [
"Fidesz"
] | [] |
Letétbe megkapta két Kossuth-díjas magyar festő alkotását Hoppál Péter, amivel maga a fideszes országgyűlési képviselő dicsekedett lelkesen a Facebookon. A sajátos műgyűjtési módszerrel megszerzett festményeket a Janus Pannonius Múzeum helyezte el a kormánypárti politikusnál, hogy "felékesítse" a tárgyalóját.
"Pécsi országgyűlési képviselői tárgyalóm frissen felékesítve Keserü Ilona és Lantos Ferenc festményeivel" – írja keddi Facebook bejegyzésében Hoppál Péter. Csakhogy a fideszes országgyűlési képviselő azzal folytatja posztját, hogy mindezért "köszönet a Janus Pannonius Múzeumnak, akik letétbe helyezték hozzám e remekműveket".
Hoppál mondatait szó szerint idéztük, amit nehéz másképp érteni, mint hogy ezek szerint a pécsi múzeum "letétbe" adta a térség országgyűlési képviselőjének a két Kossuth-díjas magyar festőművész alkotásait, hogy akassza ki ezeket a tárgyalójának falára. Mivel a kormánypárti politikus érezhetően büszkén újságolja ezt a nyilvánosságnak, valószínűleg nem viccről van szó, tényleg megkapta a műveket.
Letétbe kapta © Facebook / Hoppál Péter
Mivel a sajátos műgyűjtési know-how számos kérdést felvet, ezeket cikkünk megjelenésével egyidőben feltettük mind a képviselőnek, mind a múzeumnak, hiszen utóbbinak nyilván arra kellene törekednie, hogy a festményeket a nagyközönség számára tegye elérhetővé, ne pedig a fideszes képviselő dolgozójában megfordulóknak.
Az sem derül ki, hogy térítés ellenében lehet-e nála a "letét", hogy ennek milyen feltételei vannak és mások számára is nyitva állt-e a lehetőség, hogy a múzeum gyűjteményéből saját otthonukba vagy irodájukba szerezzenek hasonló módon értékes alkotásokat.
2016-ban óriási botrány kerekedett abból, amikor az Átlátszó megírta: a Szépművészeti Múzeum tíz értékes antik festményt kölcsönzött ki a Szerb utca 9-be, egy olyan az V. kerületi lakásba, ahol gyakran feltűnik Habony Árpád, és amit hivatalosan Orbán nem hivatalos tanácsadójának volt anyósa bérel az önkormányzattól. A lap másfél évig pereskedett a Szépművészeti Múzeummal, mire a bíróság jogerős döntése nyomán ki kellett adniuk, hol is tartják a múzeumból kölcsönzött műkincseket. | [
"Janus Pannonius Múzeum"
] | [
"Szépművészeti Múzeum"
] |
Szándékos károkozás a postaszékháznál?
Feltehetően szándékos vagyoncsökkentésre irányult, és felveti a hűtlen kezelés, illetve az okirat-hamisítás gyanúját a Magyar Posta Krisztina körúti palotájának 2008-as eladása és az új székház 2007-ben történt méregdrága kibérlése – többek között ezt állapította meg az a független szakvélemény, amelyet az állami tulajdonú társaság új vezetése készíttetett a Gyurcsány-érában történt ügyletekről.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A szakértő kiemelte: "fennáll a gyanú, hogy szándékosan gyengítették a posta pozícióit". Álláspontja szerint követhetetlenek azok a számítások, amelyekre hivatkozva a székház eladása és a bérleti konstrukció mellett döntött a posta akkori vezetése és a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelő. A szóban forgó időszakban a posta vezérigazgatója az a Szabó Pál volt, aki a Horn-kormány idején a privatizációs szervezetet vezette, 2008-ban pedig Gyurcsány Ferenc kormányában közlekedési miniszterként ténykedett.
Az ingatlanpanama miatt egy éve büntetőeljárás folyik, gyanúsított még nincs. A kár becslések szerint több milliárdra rúghat – olvasható a Magyar Nemzet szerdai számában, melyből további részleteket is megtudhat. | [
"Magyar Posta"
] | [] |
Trösztellenes eljárást indított a Gazprom ellen Brüsszel
Trösztellenes eljárást indított a Gazprom orosz állami földgázipari óriásvállalat ellen az Európai Bizottság szerdán, mert úgy ítéli meg, hogy a cég nyolc tagállamban visszaél piaci erőfölényével - jelentette be Margrethe Vestager, a brüsszeli testület versenyjogi biztosa az egyik népszerű mikroblog oldalon.
Közleményében a bizottság hangsúlyozza, hogy az eljárás megindítása nem előlegezi meg annak kimenetelét, az állítások még nem nyertek bizonyítást.
A bizottság álláspontja ugyanakkor az, hogy az orosz vállalat területi korlátozások révén felosztotta a piacot, öt tagállamban tisztességtelen, indokolatlanul magas árakat szabott, valamint olyan is előfordult, hogy a Gazprom piaci erejével visszaélve, a gázszállítási szerződéstől független előnyöket, kötelezettségvállalásokat kért egyes tagállamoktól.
Ez utóbbit Lengyelország és Bulgária esetében látja igazoltnak a brüsszeli testület, ahol a Gazprom a gázszállításokért cserébe a cég által előnyben részesített infrastrukturális beruházások, például a Déli Áramlat megépítése melletti elköteleződést várt el, más esetben pedig az ahhoz csikart ki hozzájárulást, hogy a vállalat megerősíthesse ellenőrzését az infrastruktúra fölött.
Három ország, Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében a bizottság megalapozottnak látja a gyanút, hogy a Gazprom a piac felosztásával, a földgáz továbbadásának tilalmával, határokon átnyúló áramlásának megakadályozásával gátolja a piaci versenyt szembemenve az uniós jogszabályokkal.
A tisztességtelen árazás gyanúját Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország esetében tartja megalapozottnak a brüsszeli testület. Margrethe Vestager sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a gázszállítási szerződésekben alkalmazott olajár-indexálás, vagyis a földgáz árának a kőolaj árához való rögzítése önmagában nem jogellenes, az a mód viszont, ahogyan ezeknek az országoknak az esetében alkalmazzák, tisztességtelen árazáshoz vezetett. A dán politikus elmondta, hogy a Gazprom által szállított gáz ára esetenként 40 százalékkal is magasabb egyes tagállamokban, mint máshol.
Vestager tájékoztatott arról is, hogy a Gazpromnak tizenkét hete van válaszolni a bizottság kifogásaira, amelyeket szerdán írásban küldtek el a cégnek, amely szóbeli meghallgatást is kérhet, hogy álláspontját ismertesse, és meggyőzze igazáról a brüsszeli versenyhatóságot. "Minden lehetőség nyitott" - húzta alá Margrethe Vestager. Így az is, hogy, ha a bizottság vádjai bizonyítást nyernek, akkor a 2013-ban 356 milliárd dolláros forgalmat bonyolító cégre az Európai Bizottság a cég bevételeinek akár 10 százalékát elérő bírságot szabjon ki.
A Gazprom szerint megalapozatlanok az Európai Bizottság (EB) kifogásai. Szergej Kuprijanov, az orosz állami energetikai óriáscég szóvivője közölte, hogy fellebbezni fognak a bizottság döntése ellen.
atv.hu / MTI | [
"Gazprom"
] | [
"Európai Bizottság"
] |
Szerző: Arany Gábor Pókaszepetk - Két lakóházas ingatlant ajándékozott Emi néni a pókaszepetki Szent Marcella Idősek Otthona 27 éves vezetőjének, Takács Ferencnek. Szintén az igazgató felügyelete alá került a 78 éves nő két, közel ötmillió forintot rejtő takarékbetétkönyve.
A történet röviden ennyi. Próbáltuk Emi nénit megkérdezni, mi vezette a nagylelkű gesztusra, ám nem kaptunk tőle értelmezhető választ. Nem érkezett tőle felelet arra sem, hogy mi módon történt a szerződés aláírása. A faluban érdeklődésünkre többen elmondták, testvére halála óta egyedül élt az idős asszony és épp rohamosan romló fizikai, szellemi állapota miatt került az otthonba annak megnyitásakor, 2006 nyarán. Hat éve jobb oldali agyi infarktuson esett át, ami után neurológiai kezelést kapott. Azóta rendszeresen gyógyszerre és mások gondoskodására szorult, a valóságban mind nehezebben tájékozódott. Egyik rokona és egyben leendő örököse, a keresztlánya a szomszédos településen él, ő látogatta néha. Tavaly nyár végén, ősz elején ez a hozzátartozója kereste. (Folytatás az 5. oldalon, hasonló címmel.)
Kölcsönt szeretett volna kérni tőle a középkorú asszony, aki elmondta, Emi néni megértette a kérését és hajlott is rá, hogy segítsen. Ezért a következő alkalommal már ügyvéddel érkezett az otthonba, hogy a szükséges papírokat elkészítsék. De erre nem került sor, mert Takács Ferenc igazgató kijelentette: a néni nincs abban a szellemi állapotban, hogy ilyen megállapodásról dönthessen, bármit aláírjon.
- A hangnem nem volt épp túlzottan udvarias, de én elfogadtam, amit mondott, ezért eljöttünk - idézte az asszony.
Annál nagyobb lett a meglepetése, amikor értesült róla, hogy Emi néni idén tavasszal - ügyvédi közreműködéssel - elajándékozta ingatlanvagyonát. Érthető volt a csodálkozása, hiszen az igazgató előtte kétségbe vonta Emi néni értelmi állapotát. Ráadásul az idős nő tavaly november közepén újabb agyi érkatasztrófán esett át, s agylágyulása valószínűleg nem javított állapotán.
A fejleményről nem tájékoztatta az igazgató a rokont, de a szerződés így is kitudódott, mert a két, közel ötmillió forint értékű ingatlan átírásáról a földhivatal értesítést küldött Emi néninek, aki az egyik gondozót kérte meg, olvassa el, mi is áll a levélben. A betű szerint március 18-án ajándékozás címén bejegyezték az új tulajdonost, Takács Ferencet. Szóbeszéd indult ezután arról is, hogy Emi néni a takarékbetétkönyveit végrendeletében az otthon vezetőjére hagyta.
A hír április végén jutott el az önkormányzathoz, ahol kérésünkre Tóth András polgármester és Srágli Miklós körjegyző adott felvilágosítást.
- Azonnal tájékozódtunk az intézményben, ahol kiderült, Emi néni két, több mint 4 millió forintot rejtő, letétbe helyezett takarékbetétkönyve is hiányzik a széfből - idézték fel. - Arról viszont nem találtunk dokumentumot, hogy ki vette fel azokat. Ezek után a rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályán ismeretlen tettes ellen feljelentést tettünk, az igazgatóval szemben pedig, munkaköréből való felfüggesztése mellett fegyelmi eljárást indítottunk, valamint kezdeményeztük Emi néni gondnokság alá helyezését - szedték sorba a lépéseket.
Mint elmondták, pár héttel később Takács Ferenc bemutatott egy elismervényt, amely szerint Emi néni átvette tőle a takarékbetétkönyveket. Orvosi papírok is előkerültek, ezek szerint az igazgató kérésére a háziorvos idén februárban felmérte a gondozottak egészségügyi állapotát. E mi néni papírját fénymásolatban adta át az otthonvezető, eredetije ugyanis már az ügyvédjénél van...
Lépést tett gyámhivatal megyei hivatalvezetője, dr. Tőke Alajos is, amikor értesült az esetről. Rendőrséghez fordult és egyben általános ellenőrzést rendelt el az otthonnál, amelynek működése amúgy is távol áll az ideálistól.
- Ellenőrzéseinkkor rossz tapasztalatokat szereztünk, gyakorlatilag nem találtunk olyan pontot, amely megfelelt volna az előírásoknak - fogalmazott erről a hivatalvezető.
A fenntartó önkormányzat feje azonban más miatt is fájhat. Az egykor volt tekepálya átépítésével kialakított 10 fős otthon fenntartása ugyanis évente közel 15 millió forinttal terheli meg a község - más településekkel közös intézmények nélkül - 65 millió forintra tehető költségvetését. A rentábilis működéshez azonban 25-30 személyes otthonra lenne szükség. A bővítésre többször is pályázott az önkormányzat, eddig eredmény nélkül, ezért az ellátási rendszer átalakításán gondolkodnak, és szóba került már a bentlakásos gondozóház kiváltása is - tudtuk meg Tóth Andrástól.
A 2006 nyarán megnyílt Szent Marcella otthon élére három jelentkezőből választották ki annak idején Takács Ferencet, aki győri munkahelyét váltotta pókaszepetkire. Ezzel közelebb került lakóhelyéhez, Kisbucsához is, ahol az év őszén öt jelölt közül megválasztották a település polgármesterének. Természetesen kíváncsiak lettünk volna az ő véleményére is, ám Takács Ferenc az ügyvédjével való konzultációt követően nem kívánt nyilatkozni. Mint mondta, az ügy jelen szakaszában korainak tartja a nyilvánosságot és nem járul hozzá a cikk elkészítéséhez. | [
"Szent Marcella Idősek Otthona"
] | [
"Szent Marcella otthon"
] |
Bűncselekmény hiányában megszüntette a hűtlen kezelés gyanúja miatt indított eljárást a Pécsi Tudományegyetem felnőttképzési karát érintő ügyben a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság, erről hivatalos levélben értesítették az intézmény rektorát - közölte az egyetem pénteken.
A PTE közleményében az áll: az ügyészség még 2010 májusában, egy névtelen feljelentés alapján rendelte el a nyomozást, amelyet 17 hónap után zártak le. A vizsgálat a kar 2007 és 2010 közötti gazdasági működését vizsgálta, és nem találta megalapozottnak a névtelen feljelentő vádjait - tette hozzá a rendőrség tájékoztatása alapján az intézmény.
Mint írták, az elmúlt másfél évben a méltatlan vádak miatti negatív megítélés a felnőttképzési karon egyaránt kihatott szakmai és emberi kapcsolataikra, és hálásak valamennyi munkatársnak, hallgatónak és partnerüknek, hogy a nehéz időszakban kitartottak a kar mellett. Az eljárást az ügyészség azt követően rendelte el, hogy valaki feljelentést tett: állítása szerint a karon visszaélések, fiktív számlaadások történtek. A rendőrség a nyomozással összefüggésben 2010 májusában házkutatást tartott az egyetemen.
A gazdasági nyomozók akkor bűnügyi zár alá helyezték a PTE 2008-2010-es teljes beszerzési, közbeszerzési, szerződési és pénzügyi dokumentációját. Imhof Gábor, az egyetem akkori gazdasági főigazgatója az intézkedést sérelmezve azt mondta: a bűnügyi zár hónapokig is eltarthat, az irattárat csak bejelentést követően, rendőr jelenlétében lehet kinyitni. Gábriel Róbert rektor ugyanaznap megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy a házkutatásról nem a rendőrségtől vagy az ügyészségtől, hanem "folyosói pletykákból" értesült. A kar iratai egészen a közelmúltig bűnügyi zár alatt voltak. | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Szeged már le is pöckölte a visszautasíthatatlan ajánlatot, de sok önkormányzat szorult helyzetében feltett kézzel adja meg magát a helyi vízművek államosításának. A rövid határidőktől azonban még azok is ódzkodnak, akik szabadulnának a teherré vált közüzemi cégtől.
Ultimátumszerű mentőövet dobott a kormány az önkormányzatoknak a Technológiai és Ipari Minisztérium ajánlatával. A vízműszolgáltatókat azzal a feltétellel mentenék az energiapiaci árak elszabadulásától, hogy a közfeladat átruházásával együtt a vagyonukra is rátenné a kezét az állam. Ez még a kisebb önkormányzati közös cégeknél is 10-20 milliárdos vagyon átadását jelentené, de például a Fővárosi Vízművek Zrt. vagyonkezelésében közel 400 milliárdra rúg az önkormányzatok vagyona.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) honlapján is közzétett elnöki levélből kiderült, hogy augusztus 4-én egyeztettek a szolgáltatók vezetői, az önkormányzatok és a TIM képviselői, az ajánlat szerint az állami Nemzeti Vízmű Zrt. felé augusztus 31-ig kell az átadási szándékot jelezni, majd szeptember 20-ig a tulajdonosi döntést is meg kellene hozni, azaz összesen másfél hónapja van az önkormányzatoknak a döntésre. Az önkormányzati szövetségi elnök, Schmidt Jenő azt javasolta, hogy mivel az energiaárak miatt elszálló költségek állami kompenzálását csak az integrációba belépőknek ígéri a kormány, aki körül szorul a hurok, az tegye fel a kezét. Aki pedig bírja, az küzdjön tovább állami támogatás nélkül.
Schmidt Jenőhöz lassan csordogálnak a reakciók az állami ajánlatra. A hvg.hu érdeklődésére az elnök elmondta, hogy nagyjából azt tapasztalja, amit korábban várt. A kisebb cégek ellenállás nélkül dugják fejüket a mentőövbe, a nagyobb városi szolgáltatók kívül maradnak. Schmidt úgy látja, a kormány így is elérheti, hogy az eddigi 30 százalék állami, 70 százalék önkormányzati tulajdoni arányt megfordítsa a szolgáltató cégekben. Schmidt szerint elképzelhető, hogy az államosított cégek számára megnyílnak majd a pénzcsapok, miközben eddig az önkormányzatok számára alig voltak elérhető fejlesztési források.
Az állami ajánlattal az egyik probléma az, hogy ahány önkormányzati cég, annyiféle üzemeltetési konstrukcióban működik, sok helyen más tevékenységekkel együtt szolgáltatnak. A másik gond, hogy a vagyonától senki nem válik meg szívesen, pláne, hogy több önkormányzat sok pénzt tolt abba, hogy működőképes maradjon a vízszolgáltatás, vagy éppen a szennyvízkezelés, most is vannak futó uniós projektek. Pont az előbbi kettő miatt a döntés meghozatalára kiszabott idő túl rövid.
Fotó: Pixabay/PublicDomainPictures
Eddig lassú tűzön főzte a kormány a vízműveket
Az integráció felé az első lépést 2013-ban tette meg a kormány, amikor a víziközműtörvényben meghatározták a legkisebb lakos-egyenértéket a működési engedélyek feltételeként, így gyakorlatilag megtizedelték az önállóan működő cégek számát. Ez a negyven cég megörökölte a korábban befagyasztott rezsicsökkentett árakat, és ezekkel a lakossági bevételekkel működtek tovább, a közművezeték adójával nehezített pályán.
A közműadó pont a kisebb településeken szolgáltató cégeket sújtotta. Ezen 2020-ban úgy változtattak, hogy sávos struktúrájúvá alakították az adót, ezzel valamelyest könnyítettek a kis falvakban, hosszú vezetékeken szolgáltató cégek terhein. De ez már ekkor legfeljebb csak lélegzetvételnyi könnyebbséget jelentett: még 2014-ben a vízművek szakmai szövetsége, 2016–2018-ban a Századvég megrendelésére készültek elemzések, amelyekből kiderült, hogy több ezer milliárdos fejlesztési elmaradás van a teljes szektorban. Kurdi Viktor, a MAVIZ elnöke, aki a Bácsvíz Zrt. vezetője is egyben, már 2019-ben is jelezte, hogy a vízműcégeknek évi 8–10 milliárd többletforrásra lenne szükségük, és ez is csak a bérrendezésre volna elég.
És akkor jött az energiaár-robbanás
A most sokszorosukra ugró energiaárakkal a legtöbb önkormányzati vízmű nem fog boldogulni. Több cég már eddig is tett erőfeszítéseket, hogy a bevételeiket növeljék. Hadházy Ákoshoz olyan jelzések futottak be, hogy a TRV Zrt. (állami regionális szolgáltató) ellátási területén a lakossági fogyasztók, ahol vállalkozási tevékenységet is bejelentettek, most levelet kaptak a gazdasági fogyasztói díjbesorolásról, ami magasabb díjat jelent. A Kiskunvíz Zrt. pedig arról számolt be, hogy intenzív ellenőrzéseket tartottak, így kiderült, hogy a 40 százalékos hálózati veszteség felét illegális vízvételezések okozták. Tehát a szolgáltatók még próbálják kipréselni a cégekből, amit lehet, de ez csak csepp a tengerben, a baj már az energiaválság nélkül is elég nagy volt.
Képünk illusztráció Fotó: Stiller Ákos
A tavaly civil szervezetekből megalakult Víz Koalíció közérdekű adatigényléseiből az derült ki, hogy országos átlagban 20 százaléknyi vízveszteséggel működnek a szolgáltatók, volt olyan hely, ahol ez elérte a 60 százalékot is. A szélsőséges időjárási viszonyok miatt a hálózati meghibásodások is mindennapivá váltak, ami a fejlesztések évtizedes elmaradása miatt ennyire gyakori. Önmagában is irdatlan pénzt kellene tölteni a vízszolgáltatásba, az energiaárak csak megfejelik a tornyosuló problémákat, de nem biztos, hogy a legcélravezetőbb lépés, ha az állam beletenyerel az önkormányzati, vagy vegyes tulajdonú cégek működésébe, ráadásul másfél hónapot hagyva a húsbavágó kérdések eldöntésére.
Nem lehet egy kaptafára húzni
A fővárosi önkormányzat képviselője a minisztériumi prezentáción az energiaárak kompenzálásának mikéntjéről nem, csak a települések utolsó nagy értékű ingatlanainak a feltétel és garancia nélküli átadásáról tudott meg részleteket. A Főpolgármesteri Hivatal úgy reagált a hvg.hu megkeresésére, hogy az ott megismert kevés információ alapján egy felelős városvezetés nem hozhat döntést. Ezért az augusztus végi közgyűlésen is azt fogják javasolni, hogy ne adják át az államnak a budapestiek vagyonát, mert az ajánlat semmiféle garanciát nem tartalmaz a zavartalan vízszolgáltatás biztosítására.
Szeged szintén ellenáll az államosításnak. A szegedi polgármester Facebook-oldalán már le is söpörte a visszautasíthatatlan ajánlatot azzal, hogy az államosított egészségügy, oktatás rosszabbul működik, mint amikor önkormányzati kézben voltak a kórházak és az iskolák. (Igaz, a szegedi városi kórházat még éppen Botkáék passzolták át az integrálódó egyetemnek 2007-ben.) Ráadásul, a vízszolgáltatást a Szegedi Vízműben külföldi magáncéggel közösen viszi a város, 2024-ig szól az üzemeltetésre a szerződésük a Veoliával. Szolnokon egy helyi magáncéggel bútorozott össze az önkormányzat még 1996-ban 2030-ig, a koncesszió felbontása itt sem lenne sima ügy.
A Szegedi Vízmű csütörtökön kiadott egy közleményt, hogy eddig is és 2023-ban még bizonyosan nyereséges lesz a társaság, egyébként pedig energiatakarékos beruházásai révén még a villamosenergia-felhasználást is csökkentette. Az már a beszámolóból derül ki, hogy a cég a félmilliárdot közelítő nyereségből rendre százmilliós osztalékot is fizet. A hvg.hu korábban megkereste a céget, megkérdeztük, hogy mennyi pluszköltséggel számolnak az energiaár elszállása miatt, de nem kaptunk választ. A közleményben sem szerepel ez az adat, de a sorok között kiolvasható, hogy megoldják.
Ennél sokkal szűkszavúbban reagált a pécsi önkormányzat, ahol éppen a hónap elején nyertek másfél milliárd forint uniós támogatást egy összességében 3 milliárdos fejlesztésre: "a kérdésben tisztán politikai döntést fog hozni a városvezetés". A válasz elég talányos, de a cég beszámolóiból az látszik, hogy a szolgáltató ki van feszítve, az elmúlt években a több milliárdos árbevétel mellett pár milliós adózott eredményt ért el rendre, míg az üzemi eredmények is 20 millió forint körül alakultak.
/ Mónus Márton
Az önkormányzati szövetségi elnök a polgármestereknek elküldött levelében is kifejtette, hogy a nagyobb városok még képesek lesznek ellenállni a "csábító" ajánlatnak, a kisebb, szerényebb pénzügyi lehetőségekkel rendelkező önkormányzatok viszont bele fognak kényszerülni az államosításba.
Baján például, ahol szintén több önkormányzat társult a szolgáltatásra, a díjakból befolyó árbevételt is meghaladhatja majd az energiaszámla, így számukra nem marad választás, ha már a TIM ajánlatában szereplő procedúra nélkül nincs támogatás. Gyulán is elsietettnek gondolják a menetrendet, itt egy nonprofit cég több más feladattal együtt szolgáltatja az ivóvizet, a cégnek még a Várfürdőben is van egy kis tulajdonrésze. Szalai György, a város gazdasági társaságainak felügyeletével megbízott tanácsnok szerint egyedileg kell Gyulára nézve meghozni a döntést, mert nem sima ügy. Az energiaárak a jövő évben még nem fektetnék ki a szolgáltatót, a következő év már bizonytalan lehet. Gyulán 14 milliárdnyi vagyont kellene átadni az államnak egy esetleges megállapodás esetén.
Az önkormányzati szövetségi elnök, ahogy korábban kifejtette, azt szeretné, ha a vízművagyon közösségi tulajdonban maradna, és nem kerülne később sem koncessziós társaságokhoz. Nem hivatalos forrásokból úgy tudjuk, hogy a kormány az augusztus eleji állásán változtatna, megelégedne egy méltányos tulajdonrésszel is. Schmidt Jenőnek nincs tudomása az állami meghátrálásról.
Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI / Mohai Balázs | [
"Nemzeti Vízmű Zrt.",
"Technológiai és Ipari Minisztérium"
] | [
"Szegedi Vízmű",
"Fővárosi Vízművek Zrt.",
"Főpolgármesteri Hivatal",
"Bácsvíz Zrt.",
"Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége",
"Víz Koalíció",
"TRV Zrt.",
"Kiskunvíz Zrt."
] |
Vádlott lehet Kolompár Orbán
Bizonyítékok az állami támogatás jogosulatlan felhasználására
Rendkívüli fordulatnak kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy Kolompár Orbán ne legyen vádlottja egy 13 millió forintos gazdasági bűncselekménynek – tudtuk meg ügyészségi forrásból. Ez csak a jéghegy csúcsa, mert egy 255 milliós visszaélés szálai is a cigány kisebbségi vezetőig nyúlhatnak. Erre utal, hogy az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnökéhez köthető két civil szervezetnél is házkutatást tartottak, és bűncselekményre utaló bizonyítékokat foglaltak le a nyomozók.
Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettes nem kommentálta azt az értesülésünket, hogy várhatóan vádemelési javaslattal zárul a nyomozás a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével gyanúsított Kolompár Orbán és társai ellen, de azt megerősítette, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala által, ügyészségi felügyelettel folytatott vizsgálat már a vége felé közeledik.
A cikket a szerdai Magyar Nemzetben olvashatják. | [
"Országos Cigány Önkormányzat"
] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala"
] |
Meglepő fordulat történt a Fenyő-gyilkosság nyomozásának ügyében, miután a felbujtóként meggyanúsított Gyárfás Tamásról kiderült: a nyáron megint megzsarolták, erről azonban nem beszélt a rendőröknek. A nyomozók végül nemcsak a zsarolókhoz, de egy vádalkunak köszönhetően teherautónyi olyan hangfelvételekhez jutottak el, amiket a több alvilági leszámolásban érintett Portik Tamás titokban vett fel. A megtalált Portik-felvételek túlnőhetnek a Gyárfás-sztorin, és tényleg olyan bűnügyi szenzációnak számítanak, ami más befolyásos vagy egykor befolyásos embert is magával ránthat.
Újabb slamasztikába került Gyárfás Tamás, akit tavaly tavasz óta azzal gyanúsít a rendőrség, hogy köze van Fenyő János médiamágnás 1998-as meggyilkolásához. A rendőrök szerint a Fenyővel nyíltan haragban álló Gyárfás volt az emberölés felbujtója. Gyárfás ezt tagadja, védekezésének központi eleme az, hogy ő már jóval Fenyő halála előtt rendezte vele az üzleti jellegű konfliktusait, azaz lényegében kibékültek.
Csakhogy a rendőrség nem a semmire gyanúsította meg tavaly tavasszal Gyárfást, ráadásul nem sokkal azután, hogy az ügyön dolgozó egykori nyomozó, Kovács Lajos interjút adott az Indexnek, amiben a potenciális felbujtóra is kitért. Az interjú készítésekor még úgy tűnt, a felbujtó kiléte örökre homályba marad. A nyomozásban azoknak a hangfelvételeknek a megszerzése hozta el a fordulópontot, amelyeket Portik Tamás rögzített titokban, miközben Gyárfással beszélt.
Portik Tamás a kilencvenes évek alvilágának hírhedt alakja, aki 1997 és 2003 között szökésben volt, mert olajjal kapcsolatos gazdasági bűncselekményekkel gyanúsították. De társaival ellentétben őt nem kapta el a rendőrség, 2003 után pedig elévültek az ügyei, így újra szabadon mozoghatott. Ennek ellenére Portik ezután is élte tovább rejtélyes, titokzatos életét, és ma már tudható az is, hogy Gyárfás Tamással is többször találkozott. Hogy pontosan mennyiszer és miért, nem tudni, Gyárfás ugyanis nem emlékszik rá. Az biztos, hogy 1994–95 környékén ismerték meg egymást, az ekkor mindössze 24-25 éves fiatal "vállalkozó" Gyárfás egyik budai házát bérelte, az ingatlanból szabályos erődítményt csinált.
Az, hogy egyáltalán Gyárfásból gyanúsított lett, lényegében magának köszönhette. Portik Tamás már a börtönben ült (a Prisztás József elleni gyilkosság, valamint az Aranykéz utcai merénylet miatt jogerősen elítélték), amikor egykori fő végrehajtó embere, a szintén elítélt szlovák Jozef Roháč köréből elkezdték zsarolni. Gyárfás nem szólt a rendőröknek, csak jóval később. Ekkor indult eljárás zsarolás miatt és később így kerültek a rendőrség birtokába azok a hangfelvételek, amik alapján a Fenyő-gyilkosságban meg tudták gyanúsítani.
Hogy pontosan milyen felvételek kerültek így a nyomozókhoz és hogyan, nem világos. Az akkori hírek szerint Jozef Roháč testvérének szlovákiai ingatlanában tartott házkutatáson kerültek elő ezek a bizonyítékok, a szlovák hatóságok pedig átadták a magyar szerveknek. Más források szerint a rendőrség birtokába ekkor azok a felvételek kerültek, amiket Gyárfás átadott nekik, nem több.
Az biztos, hogy egy megvágott hangfelvétel leiratával már az őrizetbe vételekor szembesítették Gyárfást.
Ez a felvétel azonban információnk szerint nem túl jó minőségű, a beszélgetés egyes részeit nem lehet érteni.
Másrészt nem is derül ki belőle, hogy Gyárfás bármire is utasítást adott volna Portiknak. Az viszont kiolvasható a beszélgetést leíró, hiányos sorokból, hogy még élt a médiamogul, amikor Gyárfás Portik segítségét kérte valamiben, ami Fenyő Jánossal való konfliktusával függ össze. Portik a beszélgetés során emlékezteti Gyárfást, hogy Fenyő veszélyt jelentett rá.
Eltaposott volna téged, mint a szart!
– úgy tudjuk, hogy szó szerint ez is elhangzott Portik szájából. Információnk szerint ugyanezen a vágott felvételen arról is beszélgetnek, hogy annak idején Portik valamit mutatott a kezével, ezzel érdeklődve Gyárfásnál, hogy mi lenne, ha így oldanák meg. Ennek azért lehet jelentősége, mert a rendőrök gyanúja szerint Gyárfás ráutaló magatartással jelezte szándékát a maffiózó felé. Ám az irányítottnak tűnő beszélgetésben nincs kimondva, hogy Gyárfás bármire is utasítást adott volna Portiknak.
Gyárfás a nyomozóknak azt vallotta, Portikkal utoljára 2008–2009 körül találkozott, és amikor kiderült számára, hogy a férfi rögzíti a beszélgetéseiket, már nem akart vele többé beszélni. Úgy tudjuk, Gyárfás tavaly tavasszal azzal védekezett a kihallgatásán, hogy egy ellene folyó kaposvári büntetőügyben kérte Portik segítségét, mert tudta a férfiról, jó rendőrségi kapcsolatai vannak. De Portik nem tudott segíteni – ez is kiderül egyébként az egyik felvételből. A kaposvári ügy mögött, amelyben Gyárfást végül felmentették, a Nap Tv tulajdonosa Fenyő ármánykodását sejtette. Az első kihallgatása óta aztán több beszélgetéssel, illetve annak leiratával szembesítették Gyárfást a nyomozók. Legutoljára tavaly augusztusban hallgatták ki.
Nem beszélt arról, hogy megint megzsarolták
Az ügyben a legújabb fejlemény, hogy kiderült: miután Gyárfást meggyanúsították, házi őrizetbe, majd egy 200 millió forintos óvadék fejében szabadlábra került, újból megzsarolták, de erről nem szólt a nyomozóknak. Ezt a hírt a Pestisrácok hozta le, nem sokkal előtte pedig ugyanez a lap írta meg azt is, hogy Gyárfás ügyvédjét, Bánáti Jánost kizárták az eljárásból, nem védheti tovább ügyfelét, a jövőben tanú lesz az ügyben. Bánáti – részben az ügyvédi titokra hivatkozva, részben arra, hogy az eljárásban minősített információk vannak – nem akarta elárulni a Magyar Időknek kizárása okát, csak annyit közölt: fellebbez a döntés ellen.
Ha pontosak a Pestisrácok értesülései, akkor Bánátit azért zárták ki a védelemből, és lett tanú az ügyben, mert a német álnéven bejelentkező zsarolók nyáron az ügyvédnek írtak e-mailt, jelezve: náluk van a hangfelvétel. A Pestisrácok szerint a zsarolók annak a hangfelvételnek a vágatlan és jobb hangminőségű verziójával zsaroltak, aminek a vágott verziója alapján a rendőrök tavaly tavasszal meggyanúsították Gyárfást. A "tárolási díjért" pénzt követeltek, de hogy mennyit, azt Gyárfásra bízták. Jelezték is, hogy nem blöffölnek, ezért elküldték a vágott verziót, de immár egy sokkal jobb minőségben. Ezzel szemben az Index úgy tudja, egy teljesen új, addig nem ismert beszélgetés hosszú, vágatlan változatát küldték meg neki.
Egyébként tényleg nem mindegy, hogy milyen a felvételek minősége. Azok a vágott felvételek ugyanis, amelyekkel korábban a rendőrök szembesítették Gyárfást, annyira rossz minőségűek, hogy sokszor nehezen kivehető, melyikük mit mond. Sokszor csak szavakat, de van, hogy teljes mondatokat egyáltalán nem lehet érteni.
Gyárfás: Nem akartam megint nehéz helyzetbe hozni magam
A Pestisrácok cikkének megjelenése után kerestük Gyárfás Tamást, aki az Index megkeresésére elmondta: az újabb hangfelvételt azért nem juttatta el magától a rendőrségnek, mert amikor a 2017. november végén neki küldött ötoldalas irományt és a levélszekrényébe bedobott kazettát "hosszas vívódás után" átadta a hatóságoknak, azok alapján lett tanúból gyanúsított. Most azt mondja, tartott attól, hogy ismét "magát hozza nehéz helyzetbe". Azt is felhozta indokként, hogy ezúttal is tartott azoktól "a feltételezett bűnözőtől, akik sokadszor kívánták megzsarolni, akik nem kíméletesek a feljelentőikkel szemben". És azt is el akarta kerülni, hogy újra a média középpontjába kerüljön – magyarázta lapunknak.
Gyárfás azt állítja, hogy a neki postázott memóriakártya olyan beszélgetést tartalmaz, amely tudomása szerint a rendőrség előtt eddig nem volt ismert. De szerinte a felvétel "minden ellenkező híresztelés ellenére nagyon gyenge minőségű". Azt állítja, hogy a hanganyag létezését nem kívánta titokban tartani, a munkatársai is tudtak róla, ezek egyikét kérte meg, hogy gépelje le a mintegy ötvenoldalnyi szöveget. Gyárfás azt is mondta: nyugodt, mert biztos abban, hogy minél több vágatlan, nem manipulált, eredeti felvétel áll a rendőrség rendelkezésére, annál inkább bebizonyosodik az ártatlansága.
Portik Tamás tőlem nem akart pénzt, a feltételezett kapcsolati tőkémet akarta használni. Arra akart rábírni, hogy hozzam össze befolyásos politikusokkal, akiknek kitálalhatott volna arról, amit tud. Portikot nem mutattam be senkinek, egyetlen találkozót sem szerveztem neki, annak ellenére, hogy többször is rám ijesztett, hogy akkor elmegy és valótlanságokkal besároz a rendőrségen, melynek következtében aztán évekig mosakodhatok. Arra törekedett, hogy kicsikarjon belőlem legalább egy félremagyarázható mondatot, amellyel aztán sakkban tarthat
– mondta az Indexnek Gyárfás, hangsúlyozva, hogy soha senkinek nem adott utasítást Fenyő megölésére. Gyárfás szerint Portik túlértékelte a befolyását. Szerinte sokat elárul ezekről a beszélgetésekről, hogy Portik nem azt mondta, hogy bemegy a rendőrségre és "elmondja, amit tud", hanem azt, hogy bemegy a rendőrségre, "és azt mondom, hogy...". Úgy érzi, hogy az ügy főnyomozója éveken keresztül szította ellene a hangulatot, ezért valóban tartott attól, hogy "a körülötte mesterségesen gerjesztett légkört felkorbácsolhatják."
Ki az a rejtélyes D. I. A.?
A nyári zsarolási kísérlet valamiért megszakadt, és a Pestisrácok szerint magáról a zsarolásról is csak hónapokkal később értesült valahonnan a rendőrség, de nem Gyárfástól. Tavaly december 6-án aztán házkutatást tartottak több helyszínen, köztük Portik egy korábbi üzletfelénél, akit a Pestisrácok D. I. A.-ként emleget.
A monogram mögött az MSZP egykori karitatív tagozatának volt elnöke áll.
D. I. A nem egy túlzottan ismert egykori szocialista politikus, az ezredforduló környékén Schmuck Andor köreiben bukkant fel, az MSZP-n belül, egy, a párt megújítását kitűző G3 nevű klub élére is ő került. Schmuck közelsége pedig azért lehet érdekes, mert éppen őt tartották Karl Imre MSZP-s politikus egyfajta bizalmasának, akit annak idején szintén összefüggésbe hozott a sajtó olajüzletekkel. (Cikkünk megjelenése után Schmuck Andor azt közölte az Indexszel: soha nem volt Karl Imre bizalmasa. "Megtiszteltetés lett volna Horn-kormány egyik biztosának bizalmasa lenni, de nem voltam" – írta Schmuck.)
D. I. A-ról még annyit tudni, hogy német–magyar kettős állampolgár, talán erre is visszavezethető, miért német álnéven jelentkeztek be Bánátinál az újabb zsarolók. Apró érdekesség, hogy az olajozással foglalkozó, 1994-ben létrejött Energol egyik alapítója, Gulyás Emil szintén német–magyar kettős állampolgár. Portik az Energol egyik igazgatója volt.
Az Energol volt az a cég, amelyből Portik meggazdagodott. Hivatalosan a cég marketingigazgatója titulust viselte, de a közhiedelemmel ellentétben ő nem az olajos cég vezetőjeként, hanem annak amolyan biztonsági főnökeként tevékenykedett. Jozef Roháč pedig Portik "beosztottjaként", a társaság telephelyén volt őr, legalábbis az elején neki és szlovák társainak még ez volt a feladata, a gyilkosságokkal csak később bízták meg az egyébként profi szlovák gyilkost.
D. I. A-ról a Heti Válasz már 2012-ben azt írta róla, hogy ő Portik "pénzkezelője". Most tehát, amikor a rendőrök elővették D. I. A.-t és társát, ők vádalkut köthettek, és így jutottak el a zsaruk azokhoz a helyszínekhez, ahol végül összesen egy teherautónyi hangfelvételt foglaltak le. D. I. A társáról annyit tudtunk meg, hogy S. Gábornak hívják. Gyárfás az Indexnek azt mondta: nem tudja, hogy kik ezek a személyek.
A megtalált felvételekben az a közös, hogy Portik beszélgetéseit tartalmazza. Önmagában ezen nem lepődött meg senki,
Portikról ugyanis jó ideje tudható, hogy szinte minden beszélgetését rögzítette titokban.
Részben ennek is köszönhette, hogy a kétezres években már az alvilági, felvilági körök sem túlzottan bíztak meg benne, és tartottak is ettől a szokásától, féltek tőle. 2012-es letartóztatása után Portik nem is csinált titkot belőle, hogy készített felvételeket. Az Átlátszónak 2015-ben például maga árulta el, hogy az egyik, annak idején Rogán Antallal is jó kapcsolatot ápoló Csipak Péter vállalkozóval folytatott beszélgetéséről is van hangfelvétele, ahogy fogalmazott, "biztos helyen".
Nos, ez az a "biztos hely," ami már biztosan nem az, a felvételek ugyanis előkerültek. Ezek után a rendőrök megkeresték Bánátit, a számítógépéről levették a zsarolókkal folytatott levelezést, és a bizonyítékokhoz csatolták. Kérték a jó minőségű felvételt is, de Bánáti elmondta, hogy azt átadta Gyárfásnak. Végül Gyárfás adta oda a rendőröknek.
Márpedig ha Portikhoz közel álló körök kezdték el zsarolni Gyárfást, majd ugyanez a kör folytatta a zsarolást később is, akkor választ kell kapni arra, miért állt ez a jelenleg börtönben ülő bűnöző érdekében – feltéve, ha ő ezt az akciót jóváhagyta. Erre magyarázat lehet az, amit alvilági körökben már jó ideje rebesgetnek: Portik a kétezres évek vége felé már közel sem volt akkora befolyásos az alvilágban, hogy a kilencvenes években még gond nélkül fenntartott brigádját biztonsággal pénzelni tudja. És még inkább megváltozhatott a helyzet azután, hogy rács mögé került, majd jogerősen elítélték. Úgy tudni, a svájci hatóságok megerősítették, hogy odakint van számlája, de arról, hogy mekkora összeg van rajta, van-e egyáltalán rajta pénz, a banktitokra hivatkozva nem árultak el semmit.
Logikusnak tűnik az, hogy ha a befolyását Portik fenn akarja tartani, akkor pénzt kell szereznie. Tehát akár az is elképzelhető, hogy Gyárfás zsarolása azt a célt szolgálja, hogy Portik szabadon lévő embereit fizetni lehessen. Vagy fedezni olyan költségeket, amelyeket Portik a rácsok mögül nem tud már finanszírozni. Ha viszont a szintén börtönben lévő Jozef Roháč embere és testvére, valamint később D. I. A és társai esetleg önállósodtak, akkor az azt jelenti, hogy Portiknak már nincs akkora befolyása, hogy féljenek tőle, ellenben mindenáron pénzt akarnak. De kevésbé életszerű, hogy a Portik-felvételekkel készítőjének jóváhagyása nélkül kezdték el zsarolni Gyárfást, és még ki tudja, kiket.
Azt, hogy Portik a kétezres évekre valóban meggyengült, erősítheti az is, hogy 2008–2009 környékén már nem Gyárfás kapcsolati tőkéjére utazott, hanem pénzt akart a Nap Tv egykori tulajdonosától. Sőt, úgy tudjuk, panaszkodott is neki, hogy nem megy jól a sora, és kérte, "pottyantson egy-kétmilliót" az autója csomagtartójába, amit Gyárfás – a rendőrségen tett vallomása szerint – nem tett meg. Ekkor mutatta meg Portik Gyárfásnak, hogy a beszélgetéseiket rögzítette.
Az alvilág nemcsak a szocialistákkal kereste a kapcsolatot, hanem mindenkivel, aki számíthat
Kétségtelen, hogy a Portik-felvételek megtalálása bűnügyi szenzáció – ebben a Pestisrácoknak igaza van. Ha igaz ugyanis, hogy Portik Gyárfással hasonló bizalmi viszonyba került másokkal, köztük politikusokkal, befolyásos közéleti figurákkal,
akkor a hatóságok birtokába került felvételek felérnek egy új "ügynöklistával".
Már csak azért is, mert amikor 2008-ban Portik együtt ebédelt Laborc Sándorral, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal akkori vezetőjével és annak közvetlen munkatársával, maga dicsekedett el azzal, hogy szocialista politikusokat pénzelt.
Az is igaz ugyanakkor, hogy az alvilág a kilencvenes években minden oldalon próbált kapcsolatokat építeni, tehát a Fidesz, sőt a kisgazdák felé is. Olyannyira, hogy akkoriban egy kisgazda politikus is bizonyíthatóan találkozott és egyezkedett az Energol egyik vezetőjével, Csikós Józseffel. Így tehát szinte kizárt, hogy csak MSZP-sek lennének érintettek.
MINDEMELLETT vannak homályos pontjai is a hangfelvételes történetnek.
A Pestisrácok azt írta, hogy a több száz órányi hangfelvételeket hetekkel ezelőtt, tavaly decemberben találta meg a rendőrség különféle helyszíneken, házkutatásoknál. Ez csak azért furcsa, mert már tavaly nyáron pedzegette a Magyar Idők, hogy több száz órányi hangfelvétel kerülhetett a hatóságok birtokába. A Heti Válasz is hasonlóról írt a Gyárfás-sztorival kapcsolatban. A Heti Válasz akkor tényként írta, hogy nem egy, hanem több kompromittáló hangfelvételt készített Portik Tamás a Gyárfás Tamással folytatott beszélgetéseiről 2000 és 2004 között, és ezek a felvételek a rendőrség birtokában vannak. (Ez azért is kemény állítás, mert 2000 és 2003 között Portikot még körözték, tehát bujkálása idején találkozott Gyárfással.)
Az biztos, hogy már nyáron több felvétel létezett, hiszen összesen legalább nyolc felvétel részlettel szembesítették a rendőrök Gyárfást, akit utoljára augusztusban hallgattak ki.
Ami ennél árulkodóbb, hogy Heti Válasz már nyáron megírta: a Fenyő-ügy csak mellékszál egy olyan bűnügyi szenzációban, ami majd valamikor ősszel robban. A cikk szerzője arra is utalt, hogy ebben a történetben baloldali politikusok sérülhetnek leginkább. Az MSZP-n belül már akkor megindult a találgatás arról, kik lehetnek érintettek, de csupa olyan nevet említettek, akik már nincsenek a pártban, vagy a perifériára szorultak.
Mindebből pedig arra lehet következtetni, hogy a több száz órányi hangfelvétel létezéséről a nyomozók már nyáron tudhattak.
Az sincs kizárva, hogy a hangfelvételek már akkor a rendőrség birtokában voltak, és a várható "bűnügyi szenzációt" taktikai okok miatt szivárogtattak a sajtónak, így akarták esetleg kiugrasztani a nyulat a bokorból, hogy az érintettek telefonálgatni kezdjenek egymásnak. Ez nem lenne ördögtől való, hiszen amikor Gyárfás gyanúsított lett, akkor sem tártak fel előtte minden bizonyítékot, még az iratismertetéskor is úgy tűnt, van, amit visszatartanak a rendőrök. Ráadásul ebben az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda és a belső elhárítás (Nemzeti Védelmi Szolgálat) is mozgolódik, és még ha együtt is működik ez a két szerv, akár az is elképzelhető, hogy a "titkosszolgálatként" működő belső elhárítás esetleg már korábban többet tudott, mint amennyit nyílt eljárásban dolgozó rendőrök. Persze mindezek csak feltételezések.
Az mindenesetre bizonyos, hogy bármikor is kerültek elő a teherautónyi anyagok, azokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat dolgozza fel, ők készítik el a leiratokat. Márpedig ha ez több száz órányi anyag, akkor időbe telik, amíg ezeket leírják. És csak ezután kerül a rendőrségi vizsgálókhoz, akik a tartalmát fel tudják dolgozni. Az is sok idő, erre is utalhatott a Heti Válasz, amikor azt írta, hónapokig tarthat a megszerzett anyag feldolgozása.
Az újabb fordulat mindenesetre azért is jöhet rosszul Gyárfásnak, mert azt a gyanút erősíti, hogy valamit el akar titkolni. Ő ugyanis már a kezdetekkor hangoztatta, mindenben együttműködik a rendőrséggel. Nem először bizonyosodik be, hogy ez így nem teljesen igaz. Még nem gyanúsították meg, amikor Bánáti közvetítésével találkozott Horváth Andrással, aki Pintér Sándor bizalmi embere. (Sőt, jóval több ennél: Pintér Horváthot nevezte ki miniszteri biztosnak, hogy vizsgálja ki, derítse fel a kilencvenes évek leszámolásos ügyeit.)
Csakhogy Horváth szerint Gyárfás átverte őt ezen a találkozón, mert a legfontosabb kérdésekben félrevezető volt. A miniszteri biztos szerint Gyárfás nem említette neki, hogy a zsaroló levélről másolatot készített, ellenben azt állította: a bizonyítékot ő visszaadta a fenyegetőjének. Horváth ezért sem kérte el azt, és ekkor úgy tűnt, itt szó sincs zsarolásról, legalábbis büntetőjogi értelemben. Horváth szerint Gyárfás elmondásából ugyanis úgy tűnt, az őt megkereső férfi nem ismertette a fellépés célját, nem szabott meg időpontot, helyet bárminek az átadására. Ez pedig így nem zsarolás. Aztán kiderült, hogy mégiscsak az.
De ha tényleg egy teherautónyi anyag volt Portikék embereinek a birtokában, amelyeken nagyon sokan beszélnek a bűnözővel, akkor az sincs kizárva, hogy az elmúlt időszakban nem csak Gyárfást akarták megzsarolni, és ezáltal pénzhez jutni, hanem másokat is.
(Borítókép: Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnök és médiavállalkozó nyilatkozik tárgyalása után a Budai Központi Kerületi Bíróság folyosóján 2018. április 20-án. A bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásának ügyében felbujtóként meggyanúsított Gyárfás ellen. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI) | [
"MSZP",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Heti Válasz",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Magyar Idők",
"Nap Tv",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Szerdán a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) kilenc jelenlegi vagy volt tisztségviselőjét vették őrizetbe – régóta várta már a közvélemény, hogy a világfoci korruptnak tartott vezetőire lecsapjanak. A hatalmas botrány azonban egyelőre teljesen érintetlenül hagyta a rendszer fejének tekintett FIFA-elnököt, Sepp Blattert, és nem érinti az utóbbi évek leggyanúsabb ügyeit.
"Olyan ez, mintha Al Caponét adócsalás miatt vinnék be" – kommentálta egy, a nemzetközi futball zűrös ügyeit jól ismerő amerikai újságíró azt, hogy szerdán egy svájci szállodában a nemzetközi futball több vezetőjét tartóztatták le a szervezetet érintő, több évtizede folyó csalások miatt. Kilenc jelenlegi és volt FIFA-vezető és négy, nemzetközi sportmarketingcégeknél vezető tisztséget betöltő személy érintett.
Az régóta közhely, hogy a nemzetközi futball tele van gyanús ügyekkel, hiszen hatalmas összegek fordulnak meg benne, így nem volt váratlan a botrány kipattanása, sőt a folyó vizsgálatokról is tudni lehetett. A maffiafőnökös hasonlat azonban sántít: mindenkinek az az érzése, hogy éppen Al Capone maradt ki a szórásból.
De miről is van szó? Svájci rendőrök vették őrizetbe a tisztségviselőket, de az rögtön egyértelmű volt, hogy a gyanúsítottakat azonnal kiadják az Egyesült Államoknak. Az intézkedések alapját jelentő eljárásokat az amerikai hatóságok indítottak, és ennek alapja az lehet, hogy 2016-ban éppen az USA-ban tartják a százéves Copa Americát, vagyis a "dél-amerikai foci-Eb-t", először a versenyt felölelő kontinensen kívül.
Az amerikai főügyész, Loretta Lynch sajtótájékoztatóján azt mondta, a gyanúba keveredettek olyan üzemszerű csalási rendszert építettek ki, amellyel az elmúlt 24 évben körülbelül 150 millió dollár kenőpénzt tehettek zsebre. Az ügyek elsősorban a nemzetközi focitornák marketing-, közvetítési jogainak értékesítését érintik: a tisztségviselők pénzt fogadtak el cégektől a nekik kedvező döntésekért fejében.
Az amerikai vizsgálatok érintik két nemzetközi focitorna odaítélésének a folyamatát is: a 2010-es Dél-Afrikának adott világbajnokságról és az említett, 2016-os Copa Americáról hozott döntések során is vándorolhattak kenőpénzek korrupt futballvezetőkhöz.
Kikről van szó? Dél-amerikai, karibi vezetőket vettek őrizetbe – a közülük még aktívakat azonnal ki is zárták a FIFA-ból. Kipróbált bajkeverőkről van szó, akik közül többen voltak már eltiltva vezetői tevékenységtől is.
Jeffrey Webb mindeddig tekintélyes listát tudott magáénak, a FIFA alelnöke, végrehajtó bizottsági tagja, az Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek Konföderációja (emberi fogyasztásra alkalmas módon: CONCACAF) elnöke, a Kajmán-szigeteki szövetség elnöke; Eduardo Li szintén a FIFA végrehajtó bizottságának tagja és a Costa Rica-i szövetség elnöke; Jack Warner a CONCACAF volt elnöke, volt FIFA-alelnök, akinek egészen hosszú listája van a vele kapcsolatba hozott korrupciógyanús ügyekről; Eugenio Figueredo, az uruguayi futballszövetség jelenlegi elnöke, szerdáig a FIFA alelnöke és a Dél-Amerikai Labdarúgó-szövetség (CONMEBOL) korábbi elnöke; Rafael Esquivel a CONMEBOL végrehajtó bizottságának tagja, a venezuelai szövetség elnöke; José Maria Marin a brazil szövetség elnöke volt korábban és hazája futballjának talán leggyűlöltebb alakja, a futball-legenda Romario azt mondta róla, hogy száz évet kellene börtönben töltenie, annyira korrupt, politikusként a brazil diktatúra támogatója volt; Nicolás Leoz a FIFA végrehajtó bizottságának tagja és 20 éven át a CONMEBOL elnöke volt, tavaly vonult vissza a FIFA-ból, amikor a vb-helyszínekről szóló döntéseket vizsgálta a szervezet; Costas Takkas Jeffrey Webb munkatársa, a Kajmán-szigeteki szövetség korábbi főtitkára; Julio Rocha, a Közép-Amerikai Labdarúgó-szövetség (UNCAF) és a nicaraguai szövetség korábbi elnöke.
Tekintélyes a lista, de a kezdetektől mindenkit az érdekelt, hogy az egész közeg legdörzsöltebbnek tartott alakja, Sepp Blatter a gyanúsítottak között lesz-e. Ő a dollármilliókkal kitömött, üzletileg csúcsra járatott modern futball feje. 1998 óta van posztján és hatalmát a korrupció hangulata lengi be, ennek betetőzése volt az azóta is folyamatosan kritizált döntés, amellyel a 2018-as focivébé Oroszországnak, a 2022-es torna Katarnak jutott.
A futballközvélemény elképzelhetetlennek tartja, hogy tiszta döntések születtek, utóbbi helyszínen pedig az a példátlan forgatókönyv valósul meg, hogy télen fogják rendezni a világversenyt. Tavaly a Sunday Times írt arról, hogy a katariak hogyan vásárolták meg a rendezésről döntő FIFA-tagországokat. A FIFA ugyan vizsgálatot indított az ügyben, de annak teljes eredményét nem volt hajlandó közzétenni.
A mostani ügyek és Blatter hatalma ott ér össze, hogy a svájci futballvezető hatalmának egyik támaszát az afrikai és ázsiai országok jelentik, de a közép-amerikai, karibi térségben is jelentős a támogatottsága. Az utóbbi évtizedekben jelentős összegek érkeztek fejlesztési céllal ezekbe az országokba, mintegy hűbéri rendszert kialakítva, és így biztosítva a hátországot Blatternek.
A botrány ráadásul azért Svájcban pattant ki, mert éppen most zajlik a FIFA kongresszusa, amelyen a 79 éves Blatter az újabb elnöki ciklusáért indul. A letartóztatások fényében az is felmerült, hogy halasszák el a tanácskozást, erre azonban nem került sor. Blatter bujkált egy kicsit a pénteki ülés előtt, és azt nyilatkozta, hogy jöhetnek újabb rossz hírek, de aztán ő nyitotta meg a tanácskozást. Ekkor már arról beszélt, hogy együtt kel úrrá lenni a problémákon és azért vannak itt, mert képesek arra, hogy megoldják a gondokat.
A futballvezető következetesen azt állítja, hogy az égvilágon semmiről nem tudott azokból a visszaélésekből, amelyek a letartóztatásokhoz vezettek. Blatter kihívója egyébként a nála negyven évvel fiatalabb Ali bin al-Husszein jordán herceg az elnökségért.
Az ügynek azonban lehet, hogy nincs ennyivel vége, mert a svájci hatóságok a 2018-as és a 2022-as helyszínkijelöléssel kapcsolatban is ki akarnak hallgatni FIFA-tagokat. Ki tudja, talán ők eljutnak Blatterig.
Csepregi Botond | [
"Nemzetközi Labdarúgó-szövetség"
] | [
"Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek Konföderációja",
"Dél-Amerikai Labdarúgó-szövetség",
"Sunday Times",
"Közép-Amerikai Labdarúgó-szövetség"
] |
Több mint három milliárd forintért az Affiliate Network és a Network 360 közösen készíti a kormány "kényszerbetelepítés elleni népszavazást″ népszerűsítő kampányát, aminek a plakátjai a napokban jelentek meg a közterületeken, írja a Kreatív.hu. A cégek Csetényi Csaba tulajdonában vannak, aki Rogán Antal szomszédja a Pasa Parkban.
A 3 milliárdos szerződés tárgya "a Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátása". Nem csak az "Üzenjük Brüsszelnek" című kampányt fedi le a keretszerződés, hanem a már megvalósult kormányzati tájékoztató kampányokat is, mint például az adócsökkentésről, az otthonteremtésről, a családi adózásról szóló tájékoztató kampány.
Dől a pénz a szomszédhoz
Egyébként a szerdán megjelent Közbeszerzési Értesítő adatai szerint Csetényi cégei a 3,2 milliárdon felül - a 4,6 milliárd összértékű kommunikációs tenderből – majdnem 4 milliárd forintot nyertek el, például 500 millióért ők intézik mostantól a Miniszterelnökség belföldi kommunikációjához kapcsolódó médiaügynökségi feladatokat.
Csetényi Csaba két cége korábban sorra nyerte az állami reklámtendereket, és ezeknek hála pár év alatt megsokszorozták a bevételüket. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének szomszédja intézi a Liget-projekt népszerűsítését több, mint 400 millió forintért, és ugyancsak 400 millióért segíti a Miniszterelnökség kommunikációját.
A Network 360 és a Affiliate Network korábban a Magyar Olimpiai Bizottság 457 milliós közbeszerzését nyerte el, 2015-ben összesen tíz tendert nyertek el az érdekeltségébe tartozó cégek, 2013-14-ben pedig összesen 15 alkalommal nyert megbízásokat, a Magyar Nemzeti Banktól az Államadósság Kezelő Központig.
Rogán szomszédja februárban a Magyar Időknek adott terjedelmes interjújában azt hangsúlyozta: | [
"Network 360",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Affiliate Network"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Államadósság Kezelő Központ",
"Magyar Idők",
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] |
A kormány a csúcstartó a NER sugárútján, Csányiék vásároltak be a legolcsóbban
A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent tájékoztatás szerint a felcsúti nagyvállalkozó, gázszerelő, tőzsdei befektető Mészáros Lőrinc érdekeltségeként ismertté vált 4iG Nyrt. 543 millió forint plusz áfa, tehát bruttó 689 millió forint értékben szerződött a Nemzeti Akkreditáló Hatósággal (NAH).
A projekt célja a hatóság eljárásainak tudásalapú átalakítása az ehhez kapcsolódó informatikai fejlesztések megvalósítása a közigazgatási szolgáltatások átfutási idejének csökkentése és minőségének javítása érdekében
— fogalmaz a közlemény.
A projektet EU-s pénzből finanszírozzák.
A Gazdasági Versenyhivatal június végén engedélyezte, hogy az Mészáros Lőrinc-féle Opus Global és a szintén Mészáros Lőrinc-féle Konzum Befektetési Alapkezelő és annak két tőkealapja, a Konzum PE Magántőkealap és a Repro I. Magántőkealap közvetlen irányítást szerezzen a 4iG Nyrt. felett. Néhány hét múlva be is esett egy 1,6 milliárdos megbízás az E.ON-tól.
A 4iG Orbán Viktor jóbarátjának érkezése előtt is mozgalmas üzleti életet élt: a Microsoft korrupciógyanús ügyek miatt inkább lábon lőtte magát, csak hogy megszabadulhasson a cégtől.
A kormány 2015-ben, Szatmáry Kristóf fideszes képviselő törvényjavaslata alapján megszüntette a Nemzeti Akkreditációs Testületet, feladatait pedig államosította és 2016 január 1-ével létrehozta a NAH-ot, amely laboratóriumok és tanúsító, valamint ellenőrző szervezetek számára állított ki akkreditációt. Az új hatóság körüli bonyodalmakról korábban a 444.hu írt. | [
"Nemzeti Akkreditáló Hatóság",
"4iG Nyrt."
] | [
"Repro I. Magántőkealap",
"Konzum Befektetési Alapkezelő",
"Nemzeti Akkreditációs Testület",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Opus Global"
] |
Hirtelen óriásira nőtt a bankbetétje a dollármilliárdos Mészáros Lőrinc központi építőipari cégének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek: a vagyonmérleg tervezetében 74,7 milliárd forintot mutattak ki. Egy évvel korábban még csak 4 milliárd forint volt a közbeszerzéseken taroló felcsúti cégnél. A mérlegtervezet amúgy a V-Híd Építő Zrt.-vel elhatározott fúzió miatt készült, és a tavaly év végi állapotot tükrözi.
A vasútépítő céget néhány hónapja szerezte meg a Mészáros-házaspár, és most döntöttek a szerzemény beolvasztásáról a Mészáros és Mészáros Kft.-be. A V-Híd a Cégközlönyben megjelent hirdetmény alapján 16,5 milliárd forint bankbetétet mutatott ki, így
a fúzió után több mint 90 milliárd forint dekkol a Mészáros és Mészáros néven tovább működő cég számláján.
Nem szokásos dolog, hogy ennyi készpénz legyen egy építőipari cégnél, még a Simicska-féle Közgépet a trónról letaszító csúcstartó, a tiszakécskei Duna Aszfalt Kft. mérlegében sincs sokkal több 30 milliárd forintos bankbetétnél. Ám a Mészáros-érdekeltségek működése sem szokványos, a betét pedig az uniós finanszírozású infrastruktúraépítésekkel és a magyar kormány nagyvonalú előlegfizetéseivel függ össze.
Ami a közpénztarolás sebességét illeti, a választások óta már több mint 200 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el a felcsúti milliárdoshoz köthető cégek.
A közpénzes projektek pedig döntően uniós támogatással valósulnak meg, az Átlátszó oknyomozó portál gyűjtése alapján az utóbbi években az elnyert Mészáros-beruházások jellemzően 80-85 százalékát finanszírozzák brüsszeli pénzekből. Olyanokat például, mint a Százhalombatta és Ercsi közötti csaknem 50 milliárd forintos vasútfelújítás, amelyet a Mészáros és Mészáros idén év elején nyert el Szíjjártó Péter külügyminiszter édesapjának egykori cégével, a Vasútépítők Kft.-vel közösen.
Uniós támogatású nagy infrastruktúraberuházásokat mindig jó volt elnyerni, Brüsszel ugyanis még az első kapavágás előtt 30 százalék előleget szokott fizetni a munkák beindítására. A magyarországi vállalkozásoknak azonban még ennél is jobb a helyzetük, amióta a gazdaságélénkítés jegyében kormányrendeletben rögzítették, hogy a nyertesek 50 százalék előlegre tarthatnak igényt. Mégpedig a szerződéskötést követően rögvest lehívhatja az adott cég a teljes összeg felét.
Ilyen mértékű előleget az Európai Bizottság ugyan nem hajlandó fizetni, mert az út- és vasútépítéseknél szokásos hosszas előkészületek idejére feleslegesnek tartják a munkákhoz képest aránytalanul nagy pénzátutalást. A magyar kormány azonban nem tágított az 50 százalékos előlegtől, és az állami költségvetésből állja a számlát.
Más Mészáros-cégnél is duzzasztják a bankbetétet a gazdaságélénkítő előlegek, a vasútépítő R-Kord Kft. és a Vasútautomatika Kft. fúziós mérlegéből például 25 milliárd forint bankbetét ugrott elő:
Mire kell Mészáros Lőrincnek 25 milliárd forint készpénz? Tavaly is kasszát robbantott Mészáros Lőrinc R-Kordja, rengeteg készpénz is van benne.
Építőipari berkekből úgy tudjuk, az uniós projektekre kapott előleget külön számlán kell tartaniuk a vállalkozásoknak, és ahhoz nem nyúlhatnak hozzá, csakis az adott beruházásra fordíthatják. Ezt a NAV ellenőrzi – legalábbis erről számoltak be a 24.hu által megkérdezett cégeknél. És így nem is értik, mi ebben a gazdaságélénkítés.
A fő élénkítőnek mindenesetre Mészárosék látszanak, és az előlegek alapján borítékolható, hogy a Mészáros és Mészáros (amelynek április óta már az új vagyonkezelő, a Mészáros Építőipari Holding Zrt. a tulajdonosa) minden eddiginél jobban hasít majd az idén.
Tavaly az előző évit nagyjából megduplázva majdnem 20 milliárd forint árbevételt ért el, és 3,7 milliárd forint nyereséget mutatott ki.
A 2015 nyarán alapított V-Híd, amely eredetileg Apáthy Endre érdekkörébe tartozott, ennél is jobban szerepelt, tavaly 23,8 milliárd forgalmat és csaknem 1,5 milliárd forint nyereséget hozott össze.
Az összeolvadás után a Mészáros és Mészáros Kft. egy 7,6 milliárd forint saját vagyonú, 100 millió forint alaptőkéjű társaságként folytatja pályafutását. A vagyonmérleg-tervezet alapján 116 milliárd forintnyi kötelezettséget kell rendeznie, de több mint 90 milliárd bankbetétetje is lesz hozzá.
Kiemelt kép: Földi Imre / MTI | [
"V-Híd",
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Vasútautomatika Kft.",
"Mészáros Építőipari Holding Zrt.",
"V-Híd Építő Zrt.",
"Duna Aszfalt Kft.",
"Európai Bizottság",
"R-Kord Kft.",
"Vasútépítők Kft."
] |
Földmutyi: vastagon érintett az MSZP-s polgármester?
Budai Gyula dokumentumokat adott át az ügyészségnek
Olyan dokumentumokat adott át a magoszos Budai Gyula pénteken az ügyészségnek, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy Horváth Klára, Bábolna MSZP-s polgármestere, parlamenti képviselő állami földeket játszott át egy külföldi befektetőnek.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója a Központi Nyomozó Főügyészség előtt tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra: egy 240 hektáros állami területről van szó, amelynek ügyében már nyomoz az ügyészség. Budai Gyula azt mondta: Horváth Klára nemcsak hogy tevékenyen részt vett ennek a jogügyletnek a lebonyolításában, hanem ő mozgatta az egészet, az ő kezdeményezésére írta ki még 2007-ben a földalapkezelő ezt a területet, ő hozta a két strómant, ő hozta a külföldi befektetőt, és az ő előterjesztése alapján döntött az önkormányzat a rendezési terv módosításáról.
A Magosz szövetségi igazgatója február 19-én közölte, hogy újabb bábolnai földeladási ügyben nyomoz az ügyészség a település szocialista polgármestere ellen. (Az eredeti ügy egy 85 hektáros állami föld bérbeadásával kapcsolatos, amely Budai Gyula szerint jogszabályellenesen történt.) Budai Gyula korábbi, februári tájékoztatóján az ügy részleteit ismertetve azt mondta: 2007. március 10-én Horváth Klára közérdekű célokra, ipari park létrehozására hivatkozva kezdeményezte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél 240 hektár állami földterület pályázati úton való értékesítését. Mint mondta, a 2007 júniusában kiírt pályázatot azonban nem a bábolnai önkormányzat, hanem két magánszemély nyerte, akik 227 millió forintot ajánlottak Bábolna 201 millió forintjával szemben. (Budai szerint egyébként körülbelül nyolcmilliárd forintot érhet ez a terület a művelési ágból való kivonással.)
Hozzátette: 2007. október 10-én a két magánszemély tulajdonosként kezdeményezte a 240 hektár művelési ágból való kivonását és ipari parkká minősítését, ezáltal a terület ára négy-ötszörösére nőhetett. Mint mondta, 2007. október 17-én a tulajdoni lapra rákerült egy banknak és a Vivax Kft.-nek a vételi és a jelzálogjog bejegyezése iránti kérelme. Budai Gyula pénteki tájékoztatása szerint csatolta az ügyészség számára azt a szerződést, amelyben az áll, hogy a Vivax nevében az említett két magánszemély vásárolja meg az ingatlant, és ezt a dokumentumot Horváth Klára is aláírta.
Az önkormányzat, miután a szántó megjelölésű, 240 hektáros terület két magánszemély nevére került, tevékenyen közreműködött abban, hogy kivonják a területet a művelési ágból, módosították a rendezési tervet, hogy a szántóból ipari park legyen, illetve döntött a belterületbe vonásról – fejtette ki. A magoszos vezető csatolt egy olyan nyilatkozatot is, amely szerinte egyértelműen azt bizonyítja, hogy a két magánszemély a külföldi befektető pénzéből járt el, valamint egy olyan német nyelvű levelet is, amelyben Horváth Klára arról biztosítja a külföldi befektetőt, hogy a bábolnai önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy megvalósítsa az ipari parkkal kapcsolatos beruházásokat.
"Magyarországon egy szocialista országgyűlési képviselő közreműködésével így lehet 240 hektár jó minőségű földterületet külföldi befektetőnek átjátszani" – fogalmazott Budai Gyula, aki szerint a dokumentumok átadása után "az ügyészség térfelén pattog a labda, hogy mikor lesz Horváth Klárából gyanúsított". Hozzátette: Hagyó Miklósnak sokkal kisebb ügyért "engedték el a kezét" a szocialisták. Bábolna szocialista polgármestere februárban azt közölte: két magánszemély tulajdonában van és továbbra is szántóföld az a 240 hektáros terület, amellyel kapcsolatban a Magosz szövetségi igazgatója hűtlen kezelés gyanúját vetette fel. Horváth Klára kijelentette: a 2007-es földügyletben nem érte kár az államot.
(MTI) | [
"Vivax Kft.",
"Bábolna"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége"
] |
Bár még mindig keresnek biztonsági őrt és krupiét Andy Vajna budapesti kaszinóiba, a Las Vegas Casino hálózata már gőzerővel dübörög. Az öt kaszinó összesen 4000 négyzetméteren terpeszkedik (a Corvin-sétányon lévő a legnagyobb 1200 négyzetméterrel), bennük pedig összesen 824 pénznyerő automata várja a játékosokat. Csak viszonyításképpen, a Casinos Austria tucatnyi kaszinójában 1900 automata közül lehet választani. A gazdasági tárca szerint idén 6,2 milliárd forintos játékadó-bevétel várható a Magyarországon működő nyolc (még Sopronban, Debrecenben és Nyíregyházán működik) kaszinó után. Mivel a játékadó az árbevétel 30 százaléka, ezért a teljes piac mintegy 20 milliárd forintra becsülhető. A soproni kaszinó még 2013-ban 1,9 milliárd forintos forgalommal zárt, míg a debreceni és a nyíregyházi kaszinók üzleti tervében 1,5 milliárd forint bevétel szerepel. Így a Világgazdaság által megkérdezett iparági szereplők becslése szerint Andy Vajna öt fővárosi kaszinójában mintegy 15 milliárd forint bevétel keletkezhet.
Mindez persze önbevalláson alapul, a NAV ugyanis nem nagyon lát rá a játékgépekre. Egyrészt az automatákba már nem építették be az integrált ellenőrző készüléket, amely a működése során keletkező adatokat gyűjtené és rögzítené, másrészt szerveralapú összekötésről szó sincs. Így az állam az online pénztárgépek világában a kaszinók esetében sötétben tapogatózik a bevételek tekintetében. Nagyjából az ellenőrzés annyiból állhat, hogy egy meglepetésszerű razzia során a kamerák felvételei alapján vizsgálhatnák a forgalmat. Ilyenről azonban egyelőre nem hallani.
Szintén vállalkozóbarát szabály, hogy a koncessziós díj leírható a játékadóból, az öt kaszinója után Andy Vajnának elvileg összesen 1,9 milliárd forint koncessziós díjat kellene fizetni. A korábbi havi fix adózást (gépenként előbb 100 ezer, majd 500 ezer forint) pedig felváltotta a százalékos adózás, ami kevesebb, mint a havi félmillió forint. A nyerőgépeket még 2012 őszén tiltották be nemzetbiztonsági okokból, majd meghívásos pályázatok helyett úgynevezett megbízható játékszervezőknek osztotta ki a koncessziókat a gazdasági és a fejlesztési tárca. A most elvárt és bizonytalan 6 milliárd forint játékadóbevétel amúgy a töredéke a tiltás előtti 30-40 milliárd forintos biztos állami bevételnek.
A sürgősséggel módosított szerencsejáték-törvény szerint Magyarország területén összesen 11 kaszinó lehet, ebből a Dunántúlon összesen három kaszinó üzemelhet, amelyekért vélhetően jövőre indulhat be a harc, ugyanis a soproninak december 31-én lejár az engedélye. Utóbbi a Casinos Austria többségi és a Szerencsejáték Zrt. kisebbségi tulajdonában van. Az állami cég vélhetően ezúttal is megpályázza a koncessziót, pedig korábban nem járt sikerrel. Eredetileg ugyanis az volt a társaság célja, hogy az összes hazai kaszinó hozzá tartozzon. A dunántúli koncesszióért már Győr, Szombathely, Pécs, Hévíz, Balatonfüred és Siófok is bejelentkezett. A Szerencsejáték Zrt. és az Andy Vajnához köthető LVC Gold Játékkaszinó Üzemeltető Kft. között élénk a kapcsolat: még február 28-án kötöttek szerződést 16 kijelző rendszerre nyolcmillió forint értékben.
Szárnyalnak az osztrák kaszinók A Casinos Austria 2014-ben a kaszinó, a lottó valamint a nyerőgép szektorban is növekedni tudott, és rekordnagyságú, 3,62 milliárd eurós forgalom mellett óriási, 41,7 millió eurós bevételt könyvelhetett el – írta a Fortunaweb.hu. Kétszámjegyű milliós beruházással felújították a Bregenzben, Veldenben, Salzburgan és Bécsben üzemelő kaszinókat, mindegyik teljesen új külsőt kapott. A 12 osztrák kaszinóba tavaly összesen 2,5 millió látogatót láthattak vendégül, mely hat százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A kaszinókból származó bevétel 3,2 százalékkal, 271 millió euróra nőtt.
Szerző: Vég Márton | [
"Las Vegas Casino"
] | [
"Andy Vajna",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Casinos Austria",
"LVC Gold Játékkaszinó Üzemeltető Kft."
] |
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) honlapján hosszú időn keresztül elérhetők voltak még nyilvánosságra nem hozott szabadalmi bejelentések. Az erre a figyelmet felhívó Pintz György ellen azóta fegyelmi eljárást folytatnak és feljelentették, az ombudsman friss jelentése viszont neki ad igazat. Az SZTNH szerint egyéni érdekeket szolgáló rosszhiszemű lejárató kampány folyik a Hivatal ellen; a szövevényes ügynek nincsenek igazi felelősei.
Pintz György szabadalmi ügyvivő, a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület elnöke. 2013 augusztusában értesült arról, hogy az SZTNH honlapján nyilvánosan elérhetők olyan szabadalmi bejegyzések, amelyeknek titkosnak kellene lenniük. Azonnal megtette a megfelelő lépéseket, hamarosan azonban az ügy célkeresztjében találta magát. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és az SZTNH összezárt, az ügy valódi felelőseit máig sem kerítették elő. Az alapvető jogok biztosa részletes jelentésben tárta fel a történteket.
A szabadalmak bejelentése elektronikus úton történik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapján. Aki új szabadalmat jelent be, feltölti a megfelelő adatokat a honlapra. A jogszabály ettől kezdve 1,5 éves védettséget nyújt a szabadalom gazdája számára – ez azért van így, mert az új ötlet még nem feltétlenül van kellő kidolgozottsági szakaszban ahhoz, hogy nyilvánosságra kerülhessen. A 1,5 éves zárt szakasz után ideiglenes oltalomban részesül a szabadalom, majd – a megfelelő esetben – húsz évig is terjedő védettséget kaphat. A konkrét esetben a kritikus szakasz az említett 1,5 év: ez az az időszak, amikor a találmány teljes dokumentációja bent van már az SZTNH adatbázisában, viszont fontos, hogy semmiképp ne kerülhessen nyilvánosságra.
A rés
A biztonsági rést az egyes szabadalmak adatlapjainak URL-je jelentette. A honlapon található keresőmezőket kitöltve ugyan nem vált láthatóvá a teljes URL, de azért ez könnyen kideríthető – a link legnagyobb része még egy, a magyarorszag.hu-n ma is megtalálható tájékoztatóban is olvasható. Az URL-t megismerve mindenféle előképzettség nélkül felismerhető, hogy annak melyik része tartalmazza konkrétan az adott ügy iktatószámát; a link vége ugyanis így nézett ki: ADATLAP&appId=P1300123. Az utolsó számokat átírva tehát már egy másik aktát lehetett böngészni.
Az így elérhetővé váló találmányok tehát nem kész, védett elgondolások voltak, hanem olyanok, amiknek a kidolgozása még folyamatban volt. Ha egy versenytárs ilyenhez jut hozzá, jogsértés nélkül használhatja fel; ráadásul elképzelhető, hogy nem is magát a találmányt használják fel, hanem azt ismerve és megkerülve jutnak attól eltérő eredményre, így az ebben az esetben keletkezett kár mértéke még csak nem is megbecsülhető. Pintz szerint akár 2000 ügy lehetett érintett, az SZTNH tavaly októberben viszont csak 214 elemből álló listát készített, idén februárban ugyanakkor egy közleményükben már 884 érintett ügyről beszélnek.
Mit tett a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület?
Az Egyesület, felismerve a fent írt veszélyeket, a következő lépéseket tette.
Mivel félt, hogy az ügyet eltussolják, először is közjegyzőhöz ment, akivel ténytanúsítványt vetetett fel a helyzetről, és letöltette vele a bizonyítékokat.
Ezt követően közérdekű bejelentést tett az SZTNH felettes szerve, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előtt; bemutatta a rendelkezésére álló bizonyítékokat, és szakmai segítségét is felajánlotta a károk minimalizálása érdekében.
Mi az a közérdekű bejelentés? A közérdekű bejelentés a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény szerint olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. Az eljáró szerv a vizsgálat befejezésekor (a minősített adat, illetve törvény alapján üzleti, gazdasági vagy egyéb titoknak minősülő adat kivételével) a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről a közérdekű bejelentőt haladéktalanul értesíti. A közérdekű bejelentőt főszabályként nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt. A közérdekű bejelentő személyes adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra.
A történet szálai itt válnak kuszává.
Pintz 2013. szeptember 11-én (szerdán) tette meg személyesen a közérdekű bejelentést a KIM-nél. A KIM szeptember 13-án (pénteken) a munkaidő lejárta után tájékoztatta emailben az SZTNH-t, ahol a következő munkanapon, 16-án (hétfőn) indult meg a belső vizsgálat, állításuk szerint a hibát 48 órán belül elhárították. A KIM megkeresésére viszont csak 2013. szeptember 20-i levelükkel válaszoltak.
Csakhogy az SZTNH honlapján 2013. szeptember 16-tól egy hónapig karbantartási üzenet szerepelt, majd 2013. október 24-én a Hír TV "két hete" elkövetett hackertámadásról számolt be. Az SZTNH másnap kiadott közleményében úgy fogalmaz, hogy ők szeptember 16-án értesültek a hibáról, megállapították, hogy "rosszhiszemű, célzatos és szisztematikus" adatszerzés történt, majd a hiba elhárítását követően tájékoztatták a KIM-et – pedig, ahogy az fent is látható, valójában a KIM értesítette előbb az SZTNH-t.
Itt még tehát tartja magát a hackertámadás verziója, ami alkalmas a felelősség alóli kibújásra: ha hackerek hatoltak be a rendszerbe, az nem jelenti, hogy a rendszer lett volna hibás. Ennek a verziónak a helyébe 2013 novemberére az "informatikai rés" került, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy – ahogy a Pintzék által felkért igazságügyi szakértő is megállapította – egy gyakorlott felhasználónak is feltűnhet, hogy az URL mely részét kell módosítania, ha kézzel szerkesztett lekérdezést akarna végrehajtani, ehhez programozási ismeretekre nincs szükség.
Elkenés
Az SZTNH érdekeltté vált a felelősség elkenésében. Ennek az az egyszerű oka, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata azt írja elő, hogy az elnök gondoskodik a szerv honlapjának karbantartásáról. Ugyanakkor az adatszivárgási ügy miatti vizsgálatot is az SZTNH elnöke vezette.
Az ügyben Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő 2014. március elején kérdéssel fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz "Mikor menti fel Bendzsel Miklóst, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét?" címmel. A kérdésre Navracsics Tibor KIM-miniszter felelt írásban. Pintzék megdöbbenésére a miniszteri válasz több mint 90%-ban egyezik az SZTNH által 2014. február 24-én kiadott tájékoztatójával – és így természetesen nem ad választ a feltett kérdésre sem. Látható tehát, hogy a KIM és az SZTNH összezárt a kérdésben, és megelégedtek annyival, hogy négy, az SZTNH-nál dolgozó kormánytisztviselő közül fegyelmi büntetésként egy személy esetében vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés, három másik személy esetében megrovásbüntetésről döntött a fegyelmi tanács. Az elnök felelőssége nem merült fel.
Az ombudsmani jelentés Pintzéknek ad igazat
Az ombudsman – a tényállás feltárását követően – módszeresen mutatott rá az SZTNH és a KIM által elkövetett hibákra.
Először is arra tért ki, hogy az SZTNH szerint az, hogy a kérdéses URL-ekhez bárki hozzáférhetett, csak elvi szintű lehetőség volt, ugyanis az elérési út maga nem volt széles körben ismert. Az ombudsman ezzel szemben kiemelte, hogy a hivatal által is használt alkalmazás "széles körben ismert, számos ország alkalmazza [...] Önmagában pedig az, hogy ennek elérhetősége keresést, illetve iparjogvédelmi jártasságot is igényel, még nem akadálya annak, hogy a megismerésre nem jogosult személyek is hozzáférjenek nem nyilvános adatokhoz." Azaz ez "nem jelent elégséges garanciát arra, hogy kizárólag a megfelelő jogosultsággal rendelkezők ismerjék meg ezeket az iratokat, sem pedig arra, hogy ebből fakadóan a bejelentőket ne érje hátrány" – szögezi le az ombudsman. Ennek alapján pedig megállapította, hogy "az SZTNH azzal, hogy nem biztosította megfelelően a nem nyilvános bejelentések védelmét, nem tett eleget az alkotmányos tulajdonhoz való jog objektív intézményvédelmi követelményeinek". Az ombudsman az tis hozzátette, hogy Pintzék szándékai a konkrét ügyben irrelevánsak: "önmagában a panaszos cselekményének az indítéka – legyen az akár jó-, akár rosszhiszemű – nem befolyásolja a hatóság intézményvédelmi felelősségét" – írja.
Az ombudsman kitér a KIM eljárására is, amely szintén nem volt hiba nélküli a közérdekű bejelentés elintézése tárgyában. A biztos szerint a KIM megtett mindent a hiba mielőbbi feltárása és kijavítása érdekében azzal, hogy a bejelentés megtételét követően rövid időn belül az SZTNH-hoz fordult és folyamatosan nyomon követte annak eljárását, viszont a közérdekű bejelentőt – azaz Pintzet – nem tájékoztatta a megtett intézkedésekről, amivel Pintznek a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogával összefüggő visszásságot okozott.
Végezetül szóba kerül a Pintz ellen folytatott két fegyelmi eljárás is. Az egyik független az adatszivárgási ügytől, a másikban viszont az adatletöltések miatt indult hivatalbóli vizsgálat. Ebben az eljáró vizsgálóbiztos arra a következtetésre jutott, hogy adathalászat volt a tevékenység; jelentése alapján a kamara elnöke kezdeményezte a fegyelmi eljárást. Pintz ugyanakkor sérelmezte, hogy az egyik ügyben a fegyelmi biztos egy versenytárs iroda alkalmazottja, a másik fegyelmi eljárást pedig pont ez az iroda kezdeményezte ellene. Az ombudsman szerint kétségbe vonható a fegyelmi eljárás tisztességessége. Szerinte annak ellenére, hogy "a szabadalmi ügyvivői kar egy kis létszámú, zárt közösség, ahol szinte már szükségszerű, hogy nem lehet olyan eljáró személyt találni, aki pl. ne lenne egy érintett komoly versenytársa, átlátható módon kell eljárni annak érdekében, hogy az érintettekben, illetve más személyekben (jogalanyokban) e bizalom ne inoghasson meg. Jelen ügyben pedig a fegyelmi eljárás tisztességességének a látszata legalábbis kétséges" – szögezi le, és egyúttal kezdeményezi a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnökénél, hogy "a jövőben gondoskodjon a tisztességes hatósági eljárás követelményeinek megfelelő eljárás lefolytatásáról".
Akármilyen szövevényes is ez az ügy, a tanulságai könnyen levonhatóak. Jól teszi, aki kétszer is meggondolja, hogy értesíti-e a hatáskörrel rendelkező szervet valamiféle jogellenes állapot fennállásáról. Az államigazgatás szervei ugyanis mindent el fognak követni, hogy a hibát bagatellizálják, a személyes felelősséggel tartozókat kimentsék, és még az is könnyen előfordulhat, hogy a végén – mint az oly ismerős kabátlopási ügyben – éppen a bejelentőnek kell magyarázkodnia.
Asbóth Márton | [
"Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala"
] | [
"Szabadalmi Ügyvivői Kamara",
"Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület",
"Hír TV",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának"
] |
"Alulírott Állami Egészségügyi Ellátó Központ ezennel elismerjük, hogy a Jósa András Oktató Kórház tömbkórház rekonstrukciójával összefüggő beruházás során a Nyír-Terv Plusz Kft. Balogh Balázs és Bognár László által készített terveket a kórház építéséhez jogellenesen használtuk fel. A jogsértést sajnáljuk." - Ez a fizetett hirdetés jelent meg a napokban a Kelet-Magyarország című napilapban, egy olyan jogeljárás részeként, amely elkerülhető lett volna, ha a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat tiszteletben tartja a törvényeket. Így viszont a bocsánatkérés után még súlyos százmilliókat is fizetniük kell az állam - vagyis az adófizetők - pénzéből a jogtiprás miatt.
A nyíregyházi kórház tervezési munkáira 2009-ben kötöttek szerződést a Nyírterv-Plusz Kft.-vel, a következő évben azonban a megrendelő Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal megszüntette a tervezési munkáról szóló 252 millió forint értékű megbízást - ahogy azt tavaly ősszel a Népszavában megírtuk. Az elkészült tervekért nem fizettek, annak jogait nem vették meg. Ugyanerre a munkára a Fatum Property Kft.-vel kötöttek szerződést bruttó 626 millió forint értékben, a cég pedig a Nyírterv-Plusz terveit használta fel, s alakította tovább. Emiatt a Nyírterv-Plusz Kft. polgári pert indított, a Debreceni Ítélőtábla pedig jogerős ítéletében megállapította, hogy megsértették a cég szerzői vagyoni jogát, valamint az építész tervező vagyoni és személyhez fűződő szerzői jogát. Mindezt a Kúria a napokban meghozott jogerős ítéletével megerősítette, s a kártérítési kötelezettség megállapítása mellett nyilvános bocsánatkésére szólította fel a kórház üzemeltetőjét.
Lövei Csaba, az Együtt nyíregyházi önkormányzati képviselője tegnap bejelentette: miután a jogerősen megítélt kártérítés százmilliós nagyságrendű összegét javarészt közpénzből kell megfizetni, felmerül a hűtlen kezelés gyanúja, ezért feljelentést tett.
Doros Judit | [
"Jósa András Oktató Kórház",
"Fatum Property Kft.",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [
"Nyírterv-Plusz Kft.",
"Nyír-Terv Plusz Kft.",
"Debreceni Ítélőtábla",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat"
] |
Nem csupán egy mátészalkai sertéstelepet működtető vállalkozás került mostanában Kósa Lajos édesanyjához, nála landolt a Kósa Lajos felesége nevére vásárolt, jelentős vagyonnal rendelkező tanácsadócég is.
A fideszes miniszter 82 éves édesanyja körül az utóbbi időszakban nagyon megélénkült az üzleti élet.
A 24.hu információi szerint Kósa Lajosné Bacskó Katalin debreceni háza lett a székhelye annak a cégnek, amelyet Kósa Lajos ügyvéd barátja passzolt át nagyon jutányos áron Kósa Lajos feleségének.
A vicces nevű, de annál komolyabb cégvagyonnal rendelkező Tócó-Pece Kft.-t Fiák István tavaly tavasszal adta el Porkoláb Gyöngyikének. A cég az előző két években semmilyen üzleti tevékenységet nem végzett, bevétele nem volt, a 2016-os mérlege szerint mégis közel 140 milliós vagyonnal rendelkezett.
Fiák István a komoly vagyon ellenére valamiért megelégedett 6 millió forintos, az alaptőkével megegyező összegű vételárral.
Az adásvétel után Kósa két, 18-20 év körüli lánya lett a kft. két ügyvezető igazgatója.
A fideszes politikus a cégügylettel kapcsolatban korábban azt állította, hogy a Tócó-Pece Kft.-nek a vásárlás időpontjában sok adóssága volt, ezért valójában nem ért többet, mint a vételi ár. Ezt azonban cáfolja, hogy a cégnek a hivatalos hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint nincs banki kölcsöne, és a beszámolóiban is egyre jobb likviditási minősítéseket kapott.
A cégnevet adó Tócó és Pece két Debrecent és környékét átszelő vízfolyás, amelyek mentén jelenleg is jelentős ipari és lakóövezeti beruházások zajlanak. A 2000-es évek elején, Kósa polgármestersége idején éppen a Tócó nyugati oldalán zajlott le egy hatalmas fejlesztés. Az ott található erdős terület átminősítésével óriási üzletet csináltak a jó időben, jó helyen lévő befektetők. Az erdő helyén hozták létre Tócóliget lakóparkot, amely azóta a város egyik legdrágább, sorompóval és biztonsági őrrel védett lakóövezete lett.
A Tócó-Pece Kft.-t ugyan névleg tanácsadó cégként regisztrálták a 2014-es alapításakor, de tevékenységi körei között van az ingatlanokkal való kereskedés is.
A Népszava decemberben írta meg, hogy Kósáné a család egy távoli rokonától megvásárolta a Méker Kft. nevű cég 50 százalékos üzletrészét. A Méker főtevékenységi köre a sertéstenyésztés. Ez az üzlet is Fiák István közreműködésével köttetett.
Két hete a Magyar Nemzet személyesen Kósánénál érdeklődött a sertéstelepi vállalkozás hátteréről. A 82 éves nő akkor kaputelefonján keresztül annyit mondott, hogy neki nincs sertéstelepe, de poénból aztán hozzátette azt is:
Vagy tudja, mit? Megvettem a fél megyét.
Kósa Lajos egy januári sajtótájékoztatóján tagadta, hogy édesanyja stróman lenne a körülötte zajló üzleti vállalkozásokban. | [
"Tócó-Pece Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Méker Kft."
] |
Antal Attila volt BKV-vezérigazgató szerint egy Hagyó Miklós által közvetítőnek jelölt személy a jelenlétében kétmilliárd forint kenőpénzt kért a Swietelsky Építő Kft.-től azért, mert BKV-s belső információkkal hozzásegítették a 4-es metró 40 milliárdos belsőépítési tenderének megnyeréséhez.
Birtokunkba került a Hagyó-ügy nyomozati iratai közül Antal Attila volt BKV-vezérigazgató aláírt tanúvallomása, amelyben azt állítja, hogy szemtanúja volt egy kétmilliárd forintos korrupciós ügy előkészületének. Ha a kihallgatáson Antal igazat mondott, ez lenne az eddigi legnagyobb összegű nyilvánosságra került vesztegetési kísérlet Magyarországon.
A kihallgatási jegyzőkönyv szerint Antal azt vallotta, hogy Hagyó Miklós többször is érdeklődött nála a 4-es metró 40 milliárdos tenderéről, majd egy beszélgetés során megjelölte azt a személyt, akivel egyeztetnie kell a majdani kivitelezőről.
Antal Attila 2007 nyarán találkozott ezzel a közvetítővel és Bognár Árpáddal, a Swietelsky Kft. ügyvezetőjével (akinek a neve a vallomásban tévesen Bogdánként szerepel, őt később Bognár Árpádként azonosították a nyomozók, a közvetítő nevét kitakarták a jegyzőkönyvben). Bognárnak elmondta, hogy a 4-es metró belső beépítésére hamarosan kiírják a tendert. Mivel a BKV-nak kevés a pénze, tájékoztatta az igazgatót, hogy csak az nyerhet a tenderen, aki a megadott 39,6 milliárd forintos összeghatáron belül tesz ajánlatot.
Ez azért volt fontos információ, mert az építkezés során az volt a gyakorlat, hogy az ajánlattevők mindannyian a kiírt tenderösszegnél magasabb ajánlatot tettek, majd mivel nem volt a kiírásnak megfelelő ajánlat, a magasabb összegben állapodtak meg a BKV-val. A belső építési tenderen is erre számított mindenki, kivéve a Swietelskyt, ami éppen az árhatár alá ajánlott, így egyedüli érvényes pályázóként elvitte a munkát.
A győztessel még az Antal Attila jelenlétében zajló megbeszélésen tudatta a közvetítő, hogy a pályázat fejében a teljes érték 5 százalékát kell letennie. Ekkor Antal, vallomása szerint kiment a helyiségből, és már nem hallotta Bognár és a közvetítő közötti tárgyalás végét, ezért nem tudja, hogy ki, mikor és hol, milyen részletekben fizeti ki a körülbelül kétmilliárd forintot, vagy hogy a Swietelsky képviselője egyáltalán rábólintott-e a korrupciós ajánlatra..
A nyomozati iratokban addig lehet követni a történetet, hogy a rendőrök kikérték a Swietelsky Kft. számláit, hogy lekövessék a pénzmozgást, de azok a jelentéstétel időpontjáig nem érkeztek meg. Annyit lehet még tudni, hogy a 4-es metró ügyében a Hagyó-ügytől külön is folytat nyomozást a BRFK.
Kerestük a Swietelsky Építő Kft-t, mi az álláspontja az ügyben, de egyelőre nem kaptunk választ.
A szerződés innen letölthető.
A magyar Wikileaks-iratok
Múlt héten számoltunk be arról, hogy elkezdődött az iratismertetés Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes és húsz társa (több BKV-s vezető, valamint a főpolgármester-helyettes munkatársai) ellen indult eljárásban.
Antal vallomása a Hagyó-ügy nyomozati irataiból származik, mint az általunk korábban ismertetett vallomások, amelyeket Balogh Zsolt vagy Mesterházy Ernő tettek. Sőt innen tudtuk meg, hogy Csapó Gábort is meggyanúsították. A napokban a hvg.hu vagy a Magyar Nemzet hozott le vallomásokat a szépen szivárgó nyomozati iratokból.
A 45 ezer oldalas nyomozati irat számos érdekességet, belső információt tartalmaz, ami amellet, hogy megalapozza az egyes bűncselekmények elkövetésének gyanúját, korhű képet fest a Demszky-Hagyó korszak kulisszák mögött zajló folyamatairól is. | [
"Swietelsky Építő Kft.",
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Swietelsky Építő Kft-t"
] |
10 millióért frakcióztak Hajdúszoboszlón
Budapest — Közel 10 millió forintba került a Fidesz-frakciónak a hajdúszoboszlói kiruccanás.
Mint arról beszámoltunk, szeptember elején három napra egy négycsillagos hajdúszoboszlói hotelbe vonult el a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja, hogy ott készüljenek fel a parlament őszi ülésszakára. Az Országgyűlés honlapjára most felkerült szerződés szerint 9,65 millió forintot fizettek a Hunguest Hotel Zrt.-nek a két éjszakáért és az ellátásért, vagyis képviselőként közel 35 ezer forintba került a kihelyezett frakcióülés.
Ebbe a szállodába vonultak el a Fidesz képviselői.
Megkérdeztük a Fidesz-frakció illetékeseit, hogy a megszorító intézkedések árnyékában nem érzik-e felesleges dőzsölésnek egy luxusszállodában tartani a frakcióülésüket.
- Lehet, hogy soknak tűnik a 10 millió forint, de közel 300 ember vett részt a háromnapos konferencián, ketten aludtak egy szobában, ugyanazt a menüt ették, mint a többi vendég, az összes konferenciatermet lefoglalták és csak ásványvizet ittak, vagyis szó sem volt dőzsölésről - válaszolt a Blikknek Krakkó Ákos, a Fidesz-frakció sajtófőnöke.
K. D. | [
"KDNP",
"Fidesz"
] | [
"Hunguest Hotel Zrt."
] |
Hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz a Párbeszéd Magyarországért a budapesti hirdetőoszlopok és utasváró pavilonok hirdetési felületeinek hasznosításával kapcsolatban. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) úgy reagált erre: már februárban jogi eljárást indítottak a hirdetési felületek előnytelen szerződéseinek ügyében.
A főváros és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) már februárban jogi eljárást indított a fővárosi hirdetési felületek 2006-ban kötött előnytelen szerződéseinek ügyében, és azok felmondását helyezte kilátásba - mondta Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója csütörtökön az MTI-nek.
Vitézy annak kapcsán mondta ezt, hogy Hanzély Ákos fővárosi képviselő, a Párbeszéd Magyarországért politikusa jelezte: hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz a budapesti hirdetőoszlopok és utasváró pavilonok hirdetési felületeinek hasznosításával kapcsolatban. Szerinte az elmúlt években több száz millió forintos kár érhette a fővárosi önkormányzatot és az államot.
A BKK vezérigazgatója kijelentette: az Intermédiával - mai nevén Epamediával - kötött, a közlekedési utcabútorokról szóló szerződések rendkívül hátrányosak a főváros számára. Kifejtette: a céggel a 2006-os önkormányzati választások előtt három nappal kötött 25 évre szóló szerződést az előző városvezetés.
A szerződés arról szólt, hogy a reklámcégnek 713 busz- és villamosmegállóba kellett utasvárókat telepítenie, amelyek a tulajdonában is maradtak, vagyis nem a főváros vagy a közlekedési cégek a tulajdonosai. A cég megépítette őket, és övé maradt a reklámozási jog is, ők adják bérbe a felületeket - mutatott rá Vitézy Dávid.
Megítélése szerint a szerződés súlyosan aránytalan, hiszen a reklámcég egy forint közterület-használati díjat sem fizet a főváros értékes területein. Hozzátette: egy építmény 25 év alatt jóval több hasznot termel, mint amennyibe a felhúzása került.
A vezérigazgató elmondta, a reklámcég vállalta, hogy az összes utcabútor javítását, karbantartását, takarítását, graffitimentesítését saját költségén elvégzi, de 2010 előtt ennek teljesítését senki nem ellenőrizte.
Vitézy Dávid arról számolt be, hogy a BKK a szerződések átvilágításakor súlyosan szerződésszegő állapotokat talált, ezért a főváros februárban jogi eljárást indított. Ebben azonnal hatállyal kérték a tapasztalt állapotok megszüntetését, és kilátásba helyezték a szerződés felmondását. Jelezte: nyilvánvalóan nem lehet egy nap alatt a város javára fordítani a 25 éves szerződést, de elindultak ezen az úton, mert nem tűrhették tovább a helyzetet. | [
"Epamedia",
"Intermédia"
] | [
"Párbeszéd Magyarországért",
"Budapesti Közlekedési Központ",
"Párbeszéd Magyarország"
] |
A Gyurcsány Ferenc kezdeményezésére létrejött Magyar Demokratikus Charta arra szólítja fel Schiffer Andrást, az LMP frakcióvezetőjét, hogy vonja vissza a volt kormányfő ellen a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben tett feljelentését még azelőtt, hogy a parlament döntene a szocialista politikus mentelmi jogáról.
A Schiffer Andrásnak címzett levélben, amelyet szerdán az MTI-hez is eljuttattak, Bauer Tamás egykori szabad demokrata politikus, Márton László író és Vitányi Iván MSZP-s képviselő, a Demokratikus Charta szóvivői azt írták: ha az LMP frakcióvezetője "nem kíván egy koncepciós eljárás előkészítésének részesévé válni, ha nem akarja, hogy neve összeforrjon a jogállami normákat sárba tipró bosszúhadjárattal", vonja vissza feljelentését.
Schiffer András 2009 októberében jelentette fel Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés miatt. A legfőbb ügyészhez címzett feljelentésében arra hivatkozott, hogy a sukorói King's City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket.
Ezzel összefüggésben a Demokratikus Charta szóvivői levelükben azt írták: az LMP frakcióvezetője bizonyára emlékszik azokra a nyilatkozatokra, "amelyekben a Fidesz több vezetője megelőlegezte Gyurcsány börtönbe juttatását", és az sem kerülte el a figyelmét, hogy "időközben a Fidesz bizalmi embere került az ügyészség élére", az új alaptörvény pedig "megszünteti a bíróságok függetlenségének garanciáit". Mára olyan helyzet alakult ki, amikor Orbán Viktor politikai ellenfele nem számíthat sem a nyomozati szervek, sem az igazságszolgáltatás elfogulatlan eljárására - szögezték le.
A Demokratikus Charta szóvivői emlékeztettek, Schiffer András arra alapozta feljelentését, hogy a sukorói kaszinóberuházást kiemeltté nyilvánító rendelet tervezete nem került fel előzetesen az internetre, és nem végeztek hatásvizsgálatot. Véleményük szerint azonban szembetűnő, hogy az LMP-s politikus Orbán Viktor és kormányának tagjai ellen nem tett hasonló feljelentést.
"Hadd emlékeztessük arra, hogy például az egykulcsos személyi jövedelemadót és a különadókat bevezető adótörvény, illetve a magánnyugdíjrendszert felszámoló törvény tervezete sem került előre nyilvánosságra az interneten, nem volt mód társadalmi részvételre, s azokról sem végeztek hatásvizsgálatokat. Ugyanakkor - a sukorói fejlesztésre vonatkozó rendelettől eltérően - ezek esetében kimutatható az előnyszerzés, illetve indokolatlan hátrány okozása, ami a hivatali hatalommal való visszaélés nélkülözhetetlen tényállási eleme" - jegyezték meg.
Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés miatt tervezi gyanúsítottként kihallgatni az ügyészség a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatban, a legfőbb ügyész ezért mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A volt kormányfő korábban jelezte, ő maga is mentelmi jogának felfüggesztését kéri a parlamenttől, és az ügy minden, számára elérhető dokumentumát nyilvánosságra hozza.
A parlament mentelmi bizottsága Rubovszky György (KDNP) elnök tervei szerint szeptember 6-án tárgyalja a volt miniszterelnök ügyét, így a parlament akár már őszi ülésszakának első napján, szeptember 12-én dönthet Gyurcsány Ferenc mentelmi jogáról a jelenlévő képviselők kétharmados többségével. | [
"Fidesz"
] | [
"Demokratikus Charta",
"Magyar Demokratikus Charta"
] |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 24 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki három magánszemélyre a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Az érintettek bizalmasan egyeztettek a Kulcs-Soft Nyrt. igazgatóságának elnökével a Kulcs-Soft részvénnyel kapcsolatos kereskedésről.
Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytatott le két magánszeméllyel szemben annak megállapítására, hogy megsértették-e a piaci visszaélésekről szóló rendeletet (MAR). A vizsgálat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett Kulcs-Soft Nyrt. részvényeivel kapcsolatos tranzakciósorozathoz kötődött, amivel kapcsolatban - tiltott piaci manipuláció miatt - idén júliusban a társaság igazgatóságának elnökét és egy magánszemélyt már összesen 60 millió forint piacfelügyeleti bírsággal sújtott a jegybank.
Az a MNB mostani vizsgálaton megállapította, hogy a magánszemélyek, akik egy internetes gazdasági fórum aktív szereplői voltak, bizalmasan egyeztettek a kibocsátó igazgatóságának elnökével a Kulcs-Soft részvényekhez kötődő kereskedési lépésekről. Ezután 2019. november 21-én az előzetesen megbeszélteknek megfelelően vásároltak néhány perces eltéréssel különböző mennyiségeket.
A jogszabályok szerint piaci manipulációra utaló kereskedési gyakorlatnak minősül, ha egymással összejátszó felek közel egyidejűleg nagyon hasonló mennyiségre és árra adnak be vételi és eladási megbízásokat. Ezek a megbízások ugyanis félrevezető jelzéseket adhattak a befektetők számára az adott pénzügyi eszköz keresleti-kínálati viszonyairól, így sérthették a részvény kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát, ekként pedig a tőkepiac integritását.
A megállapított jogsértések miatt az MNB mindhárom magánszemély számára megtiltotta az újabb jogsértést, és fejenként 15 millió, 6 millió, illetve 3 millió forint összegű piacfelügyeleti bírságot szabott ki.
A bírságösszegek meghatározásakor a jegybank figyelembe vette az adott magánszemélyek vételi ügyleteinek nagyságát, illetve azt, hogy mekkora nyereségük keletkezhetett az adott tranzakció révén. Mindhárom magánszemély esetében az MNB enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy valamennyien a jogsértés elismerésének minősíthető nyilatkozatot tettek.
Tiltott piacbefolyásolás bűncselekményének gyanúja miatt az MNB feljelentést is tesz a történtek nyomán a Fővárosi Főügyészségen. (MTI) | [
"Kulcs-Soft Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Senkitől, semmilyen korrupciós pénzt nem fogadott el, és kész vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezni saját maga és családja ellen – jelentette ki Aba Botond a metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport hétfői ülésén. A volt BKV-vezér elismerte: Demszky instruálta őt, de, persze, nem bűncselekménygyanúsan. Egyébként pedig nem is tűnt el több tízmilliárd forint – Aba szerint az OLAF nem is mondott ilyet, és amúgy is, a csalás elleni hivatal több dologban téved. Azt elismerte, hogy járt nála Medgyessy Péter cégének egyik lobbistája, viszont tagadta, hogy arról beszéltek volna, az Alstomnak kell nyernie a metrókocsitendert.
Csak Aba Botond ment el a 4-es metró korrupciós botrányát vizsgáló fővárosi munkacsoport hétfői ülésére, a BKV másik három egykori vezérigazgatója nem. A testület fideszes elnöke, Borbély Lénárd ismertetése szerint Antal Attila azzal mentette ki magát, hogy nincs Budapesten, Balogh Zsolt azt válaszolta, nincs lehetősége elmenni, de írásban válaszol, Kocsis István pedig azt állította, ő nem is érintett a botrányban, sőt éppen az ő vezetése idején tették rendbe az Alstom-szerződést. Egyébként Kocsis is hajlandó írásban válaszolni a testület kérdéseire. Aba Botond, aki 1993 és 2006 között volt a BKV vezérigazgatója, a munkacsoport ülésén azt mondta: kész vagyonosodási vizsgálatot indítani maga és a családja ellen, hogy ezzel is bizonyítsa ártatlanságát. Mint fogalmazott:
Nekem kivitelező, mérnökszervezetek nem ígértek, nem adtak. Én nem kértem és nem is fogadtam el semmilyen korrupciós pénzt.
Aba nem tud arról sem, hogy bárki mást korrumpáltak volna. Jelezte, nem volt egyetlen városvezetőnek sem a bizalmasa, barátja. Kiemelte, szívesen ad tanácsokat, hogy minimalizálni lehessen azt az 59 milliárd forintos összeget, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése alapján az unió visszakövetel. Szerinte az OLAF-jelentésben számos hiba van, a kiindulópontja is hibás. Példaként említette, hogy 2008-ig igenis volt független ellenőrző mérnök, noha ennek hiányát az OLAF szóvá tette. Elismerte, a legnagyobb összegű szerződéseket ő írta alá, és ha hibáztak, akkor azért vállalni kell a felelősséget. A volt vezérigazgató arra is rámutatott: amikor ő 2006. december 31-ével eljött a BKV-tól, még 270 milliárd forint volt a 4-es metró költsége, és csak később emelkedett 450 milliárdra.
Aba Botond megerősítette, hogy kapott instrukciókat Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármestertől, illetve Gulyás Lászlótól, a DBR Metró Projektigazgatóság volt vezetőjétől is a közbeszerzések szabályosságával, időzítésével kapcsolatban. Beszámolt róla, hogy az Eurometro Kft. egyik vezetőjétől is kapott ukázt, ami azért pikáns, mivel ez a cég szerződésben állt a BKV-val. Több mint pikáns, hogy a BKV volt vezérigazgatóját egy vele szerződésben álló cég instruálja, hogy hogyan kell eljárni. Aba Botond azt mondta: Demszky Gábor rendszeresen kapott információkat arról, hogyan áll a projekt – ezzel gyakorlatilag cáfolta a volt SZDSZ-es főpolgármestert, aki azzal próbált mosakodni, hogy ő nem volt képben a projekt folyamatáról.
Az OLAF által nevesített egyik felelős, Medgyessy Péter kapcsán Aba arról beszélt: járt az irodájában a Medgyessy-féle AssistConsult Kft. egyik lobbistája (amely az Alstommal sikerdíjas szerződést kötött lobbizásra százmilliókért – P. T.), de állítása szerint nem beszéltek arról, melyik szerelvénynek kell nyernie a metrókocsi-tenderen. A volt BKV-vezér szerint azért fogadta a lobbistát, mert akkoriban azt gondolta, az a helyes, ha mindenkivel leül tárgyalni.
A metrókorrupciós munkacsoport ülése után Aba Botond az újságíróknak úgy nyilatkozott: szerinte nem áramlott kenőpénz Demszky Gáborhoz. Elmondása szerint kétféle instrukciót kapott Demszkytől: hogy szabályosan bonyolítsák a közbeszerzéseket, illetve hogy minél hamarabb elkészüljön a metró, a 2006-os választásokig kezdődjön el az alagútfúrás. Szerinte ezzel Demszky nem követett el bűncselekményt. Állítása szerint arra senki sem utasította, hogy ki nyerje a tendereket. Aba nem kívánta minősíteni Demszky Gábor állítását, miszerint ő semmit sem tudott a beruházásról:
A főpolgármester úrnak nagyon fontos volt ez a beruházás az újraválasztása miatt is. Ha kibírtam tizenvalahány évet, hogy nem minősítettem Demszky Gábort, akkor ezt a néhányat már kibírom.
Elismerte: sokakkal együtt ő is felelős a történtekért, és tételesen meg kell nézni minden egyes szerződést. Megismételte: nem tud róla, hogy bárkit korrumpáltak volna, ám azt nem merte kategorikusan kijelenteni, hogy ha esetleg történt korrupció, abból nem jutott pártfinanszírozásra.
Én mindent el tudok képzelni, és az ellenkezőjét is. Azért kis hazánkban történtek már dolgok.
Arra a kérdésre, hová tűnt az 59 milliárd forint, amit jelen állás szerint vissza kell fizetnünk az uniónak, azt válaszolta:
Nem tűnt el több tíz milliárd forint, ezt még senki sem mondta. Ha megállapítják, hogy valamelyik szerződéssel gond van, abból nem következik egyenesen, hogy ott korrupció is volt.
Az ülés után a testületet vezető Borbély Lénárd azt mondta: az OLAF-jelentésben érintett szabálytalan vagy korrupciógyanús szerződések többségét Aba Botond vezetése idején kötötte a főváros, összesen 196 milliárd forint értékben. A második helyezett Antal Attila (46 milliárd forint), Kocsis István időszaka pedig 17 milliárd forinttal érintett.
Ismert, az Európai Csalás elleni hivatal jelentése alapján a négyes metró beruházás Magyarország rendszerváltás utáni történelmének legnagyobb korrupciós botránya. Összesen 167 milliárd forint értékűek azok a szerződések, amelyek kapcsán bűncselekmény gyanúja vetődött fel.
Vezető kép: PS. Videó: PS (mobiltelefonnal) | [
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] | [
"DBR Metró Projektigazgatóság",
"Eurometro Kft.",
"P. T.",
"AssistConsult Kft."
] |
Információink szerint egy 1,3 milliárd forintos útszórósó-beszerzés után nyomoz a rendőrség a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél. A gyanú szerint a 2006 és 2010 közötti szállításoknál a leszállított mennyiségű sónál többet számláztak. Nem volt nehéz, az FKF-nél 2010 novemberéig nem volt hivatalos mérleg.
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél zajló nyomozásban olyan információk kerültek a rendőrséghez, hogy a téli útszóró só beszerzésekor a valós mennyiségnél többet számláztak, ezzel vagyoni hátrányt okoztak az FKF Zrt.-nek, erősítette meg értesülésünket a BRFK sajtóosztálya. Az ügyet vizsgálják.
Értesüléseink szerint az FKF Zrt. 2006-ban hároméves szerződést kötött az Octopus Kft.-vel kilencvenezer tonna útszóró só szállítására 1,34 milliárd forintért. A szerződést 2009 végén meghosszabbították, mert az enyhe teleken nem fogyott el az összes só. Az útszóró sót egyébként 1992 óta az Octopus szállítja az FKF-nek. Furcsa módon más pályázó a biztos üzlet ellenére nem is nagyon indult az FKF tenderein.
Belső információk szerint az Octopus mögött az FKF Zrt. egyik volt vezetője áll, a cégadatokból azonban ezt nem lehet kideríteni. Viszont több dolgozó is utalt rá, hogy áttételes kapcsolat van az egykori vezető és a cég között.
Egy dokumentum szerint több FKF-es azt állította, hiába akarták elérni, hogy az FKF vegyen mérlegeket, és mérje meg az Octopus alvállalkozója által szállított sót, a szándék a volt vezetőn megakadt. Külön érdekes, hogy a volt vezető egyik közeli rokona az FKF-nek pont azon az osztályán dolgozott, ahol a só beszerzésével foglalkoztak.
Hiteles mérleg 2010 novemberig nem is volt annál a cégnél, ahova évente több tízezer tonna útszóró sót szállítottak. Úgy tudjuk, a sót az Octopus mérte meg egy olyan mérlegen, ami nem adott ki hivatalos bizonylatot, majd onnan szállította az FKF telephelyeire, ahol a mérési adatokat bemondásra elfogadták.
A mennyiséggel egyébként jó mérleggel is többféleképpen lehetett trükközni. A pályaudvaron parkoltatott nyitott vagonokban a só tömege akár húsz százalékot növekedhetett, ha esett az eső, és a só megszívta magát. A pályaudvar és a telephely közötti szállítást sem ellenőrizte senki.
A sót kiszóró célgépeket nem látták el GPS-szel, így nem lehetett ellenőrizni őket. Információink szerint a belső ellenőrzés fogott olyan sofőrt, aki sóval teli kocsijával beállt egy olyan udvarra, ahol öt–tíz kilós kiskereskedelmi útszórósós-zacskókat találtak, zacskózógéppel együtt.
A sót akkor is szórták – és olyan mennyiségben –, amikor nem kellett volna. Sofőrök számoltak be róla, hogy gyakran a hóesés legkisebb gyanújára is kiküldték őket sózni, mert az volt az érdek, hogy minél több só fogyjon, és az elavult, elkopott szóróberendezések is sokszor a kelleténél több sót szórtak az útra. Így persze a növények és az arra járó járművek is sokkal jobban károsodtak a szükségesnél.
Egy feljegyzés szerint 2009-2010 telén ötvenezer tonna sót szórtak ki Budapesten, ami meghaladja az útfelület alapján számított környezetvédelmi határértéket. 2010 tavaszán az FKF egyik egyik volt gazdasági vezetője kötelezővé akarta tenni a hivatalos mérést, és el akarta érni, hogy biztonsági szolgálat egy tagja kísérje a szállítmányt, de bevallása szerint megfenyegették.
BVK: novembertől hivatalos mérlegen mérnek
Megkerestük az FKF Zrt.-t felügyelő Budapesti Városüzemeltetési Központot, amelynek szóvivője, Szűcs Panni elmondta, hogy tavaly novemberben gyökeresen megváltoztatták a sószállítás gyakorlatát.
Az új menedzsment intézkedései nyomán 2010 novembere óta a beszállított tételeket a vagonból a teherautóra rakás után hitelesített, úgynevezett tappancsos mérlegen lemérik, és hivatalos mérlegjegyet állítanak ki és nyújtanak be a társaságnak. Ezután az FKF saját mérlegén is ellenőrzi a tételeket. Minden egyes beérkező szállítmányt az FKF biztonsági emberei kísérnek a raktárakig.
A BRFK-n kívül az FKF új belső ellenőrzése is vizsgálja az eddigi szóróanyag-beszállítási, -nyilvántartási, -tárolási és -felhasználási gyakorlatot. A vizsgálat eredményeit felhasználva az FKF olyan zárt rendszert alakít ki a következő szezonra, amely kizárja a visszaélés lehetőségét, és még idén minden telephelyre hiteles hídmérleget telepítenek, mondta el Szűcs Panni.
Az FKF 2011. január 21-én, egy közbeszerzési eljárás után – 1992 óta először – nem az Octopus Kft.-vel, hanem egy új beszállítóval szerződött, így az európai sóhiány ellenére is olcsóbban vásárol sót, mint a korábbi években. Szűcs Panni szerint ezek az intézkedések évente százmillió forintos megtakarítást hoznak a fővárosi tulajdonban lévő cégnek. | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.",
"Octopus Kft."
] | [
"FKF Zrt.",
"Budapesti Városüzemeltetési Központ"
] |
"Az Ön által kért adatok az előzetes becslések szerint meghaladja a 20 iratfolyómétert". Ezzel indokolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) miért kér 3,15 millió forintos költségtérítést a Transparency International Magyarországtól (TI) az általuk kikért tao-támogatásokkal kapcsolatos adatokért.
A TI arra volt kíváncsi, hogy a tao-program keretében eddig mennyi közpénzt használtak fel jogosulatlanul a különböző sportszervezetek, és mi lett ezeknek a sorsa. Az EMMI azonban nem válaszolt a kérdésekre, mivel (a 20 iratfolyóméternyi adat miatt) úgy ítélték meg, hogy a válaszadás a tárca "alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével járna".
A tao-támogatásokat anno azért találták ki, hogy az alulfinanszírozottnak tartott sportágakat piacinak tűnő, de valójában állami támogatáshoz juttassák. A rendszer lényege, hogy az egyes sportszervezetek egy fejlesztési programot állítanak össze, amit ha az erre illetékesek (a szövetség, vagy az EMMI) részben vagy egészben jóváhagynak, akkor a sportszerevezetek megpróbálhatnak nyereséges cégeket meggyőzni arról, hogy az államkassza helyett nekik utalják a profitjuk után fizetendő adót.
A folyamat azonban egyrészt rengeteg adminisztrációval jár, amit főleg eleinte sok klub nem tudott megugrani, másrészt a nagy pénzt szimatolva a kezdetektől megjelentek zavarosban halászók is a támogatások körül.
A rendszer bevezetése óta hallani nagyon komoly visszaélésekről, a tao-támogatások ellenőrzésével megbízott sportszövetségeknek azonban saját bevallásuk szerint sincs elég kapacitásuk a megfelelő kontrollhoz.
Ráadásul az ellenőrzések sok esetben akkor is elakadtak, ha a szövetség megteszi a szükséges lépéseket. Nekik ugyanis ellenőrzési kötelezettségük ellenére nincs szankcionálási joguk, utóbbi az EMMI kiváltsága, a szövetségek csak a minisztériumnak jelezhetik, ha valamilyen problémát találnak. Igen ám, de ezt sokáig hiába tették meg, a szaktárca semmit nem kezdett ezekkel az ügyekkel. Korábban több érintett szövetség is jelezte, hogy ők ugyan elküldték az EMMI-nek ellenőrzéseik eredményeit, a minisztérium azonban nem lépett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBővül a tao-bűnösök listája, de a pénzt már hiába várjuk visszaAz elmúlt hónapokban négyszer annyi csapatot zárt ki a tao-rendszerből a Magyar Labdarúgó-szövetség, mint az előző hat évben összesen.
Bár ebben – részben a TI korábbi megkeresései, illetve újságírói kérdések nyomán – az elmúlt időszakban voltak pozitív fejlemények, tényleges szankciókig csak néhány esetben jutottak el és ilyenkor is hosszú évekkel a szabálytalankodás után. Mindez azért nagy probléma, mert a jogszabályok szerint ilyenkor lenne lehetőség az elsíbolt adóforint visszagyűjtésére, mire azonban az EMMI meghozza döntését a csalók jellemzően már felszívódnak.
Ez történt például a Szigetvári Zrínyi Miklós Sportegyesületnél, amely 2011 és 2016 között több mint 62 millió forintnyi tao-pénzhez jutott. Ennek jelentős részét azonban szabálytalanul használták fel, ami miatt a Magyar Labdarúgó Szövetség – az EMMI döntése után – 2018 elején kizárt őket a tao támogatási rendszerből. A gond csak az hogy az egyesületet ekkorra már felszámolták. Méghozzá úgy, hogy a felszámoló semmilyen vagyonelemet nem talált, sőt a szervezet vezető tisztségviselőjével sem sikerül kapcsolatba lépnie. Utóbbi azért érdekes, mert a ZMSE-t az a Kolovics János vezette, aki 2010 és 2014 között Szigetvár fideszes polgármestere volt, és akit egy másik ügyben az idén ítéltek felfüggesztett börtönbüntetésre (nem jogerősen).
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz MLSZ asszisztálásával tűnt el a tao-pénzzel a fideszes polgármesterEgy történet, ami kicsiben megmutatja, mi a baj a százmilliárdokat megmozgató tao-rendszerrel. Hogyan nyúlhatják le a pénzt helyi haszonlesők, hogyan huny szemet efölött az MLSZ és miként vágja haza egy kisváros sportját az, aminek segítenie kellene.
A TI épp az ilyen esetek miatt fordult újabb adatigényléssel az EMMI-hez, amely a 20 folyóméteres indokkal és az ehhez társított költségtérítési igénnyel dobta vissza megkeresésüket. A magyarázat különösen annak fényében érdekes, hogy mennyire kevés tényleges szankcióról lehet tudni. A legtöbb tao-támogatást begyűjtő labdarúgásban például kevesebb, mint hatvan sportszervezetet zártak ki eddig a rendszerből. Ezek felsorolva a fontosabb adatokkal együtt is kényelmesen elférnek két oldalon, ami elég messze van a 20 iratfolyómétertől. A szabálytalankodók nagy többségét (mintegy 80 százalékát) ráadásul az idén büntették, annak ellenére, hogy gyakran évekkel ezelőtt vétettek az előírások ellen.
A TI nem is fogadta el a minisztérium válaszát, a tárca azonban ismételt kérésükre is ugyanúgy reagált. Ligeti Miklós lapunknak elmondta: cinikusnak tartják, hogy a kormány sápot húz az adatkérőktől, ahelyett, hogy kérés és költségek felszámítása nélkül nyilvánosságra hozná a tao-pénzek részleteit. Különösen, hogy az adatokat könnyen és gyorsan össze lehet szedni, hiszen a Transparency International csupa olyan információt kér, ami a jogszabályok értelmében egy az egyben a minisztérium birtokában kell legyen. Éppen ezért a TI jogi lépéseket fog tenni, és még január első felében pert indít a tárca ellen.
Közélet Pénz emmi tao tao-támogatás. Transparency International Olvasson tovább a kategóriában | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Szigetvári Zrínyi Miklós Sportegyesület",
"Transparency International Magyarország",
"Transparency International",
"Magyar Labdarúgó-szövetség",
"Magyar Labdarúgó Szövetség"
] |
A korábbi botrányok ellenére továbbra is a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton-Sec Kft. munkatársai láthatják el az őrzés-védelmet a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. épületeinél és a közparkban.
Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában megjelent, eredményhirdetésről szóló tájékoztató szerint a Városliget Zrt. által terület- és objektumőrzésre, valamint, személy- és vagyonvédelmi feladatok ellátására kiírt tenderét a Valton-Sec kapta meg. A felek június 11-én írták alá a keretszerződést, a megbízás a pályázati felhívás szerint 4 évre szól.
A Valton munkatársai a Városligetben és a Liget Budapest Projekthez kapcsolódó területen, illetve a zrt. vagyonkezelésében és használatában lévő helyeken és objektumokban dolgoznak majd nettó 620 millió forintért.
Így a Valton-Secnek a közparkban, valamint a Magyar Innováció Házánál (volt Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum területén), a Millennium Házánál, az Új Nemzeti Galériánál, a Néprajzi Múzeumnál, a Városliget Színháznál, a mélygarázsoknál és a Magyar Zene Házánál kell őrzés-védelmi feladatokat ellátnia.
A tájékoztatóban szerepel az is, hogy a munka kiterjed fegyveres őrzésre és a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre vonatkozó területbiztosításra is.
A Városliget Zrt. 2017-es, hasonló tenderét szintén a Valton-Sec Kft. kapta meg. Akkor a cég 2019. augusztus 20-ig tartó, időszakra nettó 465 millió forintot számlázhatott. A vállalkozás emberei, mint emlékezetes, a munkavégzés során botrányos incidensbe keveredtek.
A balhé 2018. április 25-én, Ligetvédők tüntetésén tört ki. Az aktivisták a faátültetések újrakezdése ellen tiltakoztak, és el akarták állni az építési területről kihajtó járművek útját. Ekkor a két tábor vitába keveredett, majd a Valton emberei szétverték a demonstrációt.
A 168 óra videót közölt a történtekről:
A Városliget Zrt. öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Hogy az őrzés-védelem ellátását ismét a Valton-Sec Kft. kapta meg, leginkább annak köszönhető, hogy a társaság sorban nyeri az állami munkákat. Erről az Index és a 24.hu is írt.
A társaság olyan munkákhoz jutott, mint a Fidesz Lendvay utcai székházának vagy a Tiborcz István érdekeltsége által megszerzett turai Schossberger-kastélynak az őrzése. Ezeken kívül a Valton-Sec Pintér Sándor belügyminiszterhez köthető cégekkel együtt nyerte meg a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nettó 26 milliárd forintos őrzés-védelmi tenderét.
A kft. két tulajdonosa Varga Lajos és Bessenyei István. Az utóbbi üzletember, aki Sarka, vagyis most már Bessenyei Kata élettársa, nemrég azzal keltett feltűnést, hogy hatalmas házat épít a Svábhegyen, amit a Magyar Narancs mutatott be. Az Átlátszó a közelmúltban arról számolt be, hogy Bessenyei és a Valton magánrepülőgépet vettek, amit Rogán Antal propagandaminiszter is használt:
A Matolcsy család házibankja finanszírozta, Rogán Antal is használta Bessenyei magánrepülőgépét A magyarországi légi járművek lajstromnyilvántartását böngészve újabb, Fidesz-közelinek mondott vállalkozók érdekeltségébe tartozó magánrepülőgépre bukkantunk. A HA-BES lajstromjelű privát jet 2017. december 22-én került a magyar légi nyilvántartásba. A közepes méretű business jetek kategóriájába tartozó magángép a HUN-JET Kft. tulajdona, mely a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének titulált Valton-Sec Kft. és Bessenyei István érdekeltsége.
A Valton-Sec értékesítésének árbevétele évről-évre növekszik: 2016-ban nettó 2,7 milliárd forint, 2017-ben már 6,4 milliárd, 2018-ban pedig 7,3 milliárd volt. Tavaly a cég adózott eredménye bő 1 milliárd forint lett, melyből a tulajdonosok 450 millió forintot vettek ki osztalékként.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | [
"Városliget Zrt.",
"Valton-Sec Kft."
] | [
"168 óra",
"Magyar Narancs",
"HUN-JET Kft.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Opten Kft.",
"Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt."
] |
A Green Holidays Kft. július másodikán vasárnap kora este jelentett fizetésképtelenséget. A társaság szervezésében aznap délelőtt még elindult egy magyar csoport Budapestről charterjárattal a törökországi Antalyába, de lefoglalt szálláshelyükre már nem jutottak el. Múlt szerdán minden utas hazaérkezett Magyarországra.
Mint megírtuk, elakadt a bürokrácia útvesztőiben az a még tavaly decemberben kezdeményezett vizsgálat, amely megakadályozhatta volna, hogy újabb és újabb utasokat verjen át a Green Holidays útjait közvetítő indulhatunk.hu. A hatóságok egymásra mutogatnak, a százezreket bukó utasokat viszont nem vigasztalja, hogy igazából senki nem illetékes.
A biztosítási szerződés feltételei alapján az Uniqa Biztosító az utasokkal szemben most 500 millió forint erejéig teljesíti a Green Holidays irodát terhelő fizetési kötelezettségeket. Az Uniqa Biztosító Zrt. múlt csütörtökig közel 2000 kárbejelentést fogadott és több mint 83 millió forintot fordított a Green Holidays csődje miatt nehéz helyzetbe került utasok megsegítésére.
A vagyoni biztosítékból a Törökországban ragadt utasok hazaszállítását, a kényszerű kint tartózkodás költségeit, illetve a már befizetett utazások előlegének, illetve részvételi díjának visszatérítését fizették. Vasárnap estétől szerdáig közel 800 károsultnak segített hazajutni a biztosító cég. A szállásra fordított költségek eddig 26 millió 253 000 forintot tesznek ki, a biztosító 4 repülőjáratot foglalt, erre több mint 57 millió 150 ezer forintot fordítottak.
A biztosító augusztus 1-jéig fogadja a további kárbejelentéseket. | [
"Green Holidays Kft."
] | [
"Uniqa Biztosító Zrt.",
"Uniqa Biztosító"
] |
Nem indul nyomozás Gyurcsány Ferenc feleségének cége ellen, miután a Budapesti Rendőr-főkapitányság elutasította az MNB feljelentését, írja a kormánypárti Magyar Idők.
Dobrev Klára Altus Portfólió Kft.-jét a Magyar Nemzeti Bank jelentette fel, amiért az a jegybank engedélye nélkül adott kölcsönt magán- és jogi személyeknek, 400 millió forint értékben. Az Altus a mintegy 6,3 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba cégének is több alkalommal, összesen 200 millió forint kölcsönt adott.
Az MNB a történtek miatt azonnali hatállyal megtiltotta a jogsértő szolgáltatás folytatását, kiszabott 15 millió forint bírságot a cégre, és megtette a feljelentést - mint most kiderült, hiába.
Frissítés: A jegybank nem nyugszik bele a rendőrség döntésébe. Barnóczki Péter igazgató szerint a BRFK elutasítása nem alapos, ezért az MNB a nyomozást felügyelő IX. kerületi ügyészségen panaszt tett a feljelentés elutasítása miatt, írja a Portfolio. | [
"Altus Portfólió Kft."
] | [
"Magyar Idők",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Kósa András 2010. március 11. 07:13
Még 2005-ben figyelmeztette Gyurcsány Ferencet, hogy korrupt politikusok jutnak komoly szerephez az MSZP-ben, majd később a pártvezetést is, de nem foglalkoztak vele, ezért is döntött úgy, hogy visszavonul - állítja a Hírszerzőnek adott interjújában Tóth Károly. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnökét arról is kérdeztük, miért nem tudott egyetlen botrányos ügynek sem a végére járni a menetrendszerűen felállított vizsgálóbizottság.
Ön 1994 óta volt tagja a parlament nemzetbiztonsági bizottságának. Benne volt az olajügyeket , a K&H botrányt , vagy az Egy-másért Alapítvány tevékenységét vizsgáló bizottságban is. Miért nem tudtunk meg semmi többet a vizsgálandó ügyek hátteréről a bizottságok megalapítása ellenére sem?
A külső szemlélőnek akkor is az lehetett az érzése gyakran, hogy a két politikai oldal a nagy viták ellenére is összejátszik azért, hogy túl sok minden mégse derüljön ki.
Milyen ösztönzésekre gondol?
A mindenkori kormányok mennyire használták/használják politikai célokra a titkosszolgálatokat?
Nyilván, ha van ilyen, informális úton történik. Odaszólnak valakinek telefonon például.
Amikor Szilvásy György egy Fidesz-nagygyűlés előtt arról beszélt , hogy fennáll a veszélye annak, hogy egy külföldi titkosszolgálat robbantani fog, megalapozott kijelentés volt, vagy az történt, amiről Ön beszélt, hogy a miniszter mondott valamit, az NBH pedig fegyelmezetten hallgatott inkább?
Mennyire erős a sajtó által is oly sokat emlegetett, pártokon átnyúló "titkosszolgálati lobbi" a parlamentben?
Laborcz Sándor idején mennyire esett szét a szolgálatok működése? Mennyiben akadályozta például a romagyilkosságok gyorsabb felderítését , hogy az utólagos vizsgálat szerint az NBH egyes szervezeti egységeiben 40 százalékos volt a létszámhiány?
Tóth Károly (balra) Simicskó Istvánnal a nemzetbiztonsági bizottságban: MSZP-Fidesz együttműködés több kérdésben is ()
Az MSZP viszont akkor is asszisztált Laborc kinevezéséhez , amikor azt még az SZDSZ sem tartotta elfogadhatónak. Nem kellett volna olyan jelöltet keresni, aki megfelel az Ön által említett szempontoknak?
A Fidesz-kormány alatt miért tudták sokkal eredményesebben visszaszorítani a szélsőjobbot?
Megtudjuk valaha is, hogyan szivárgott ki a beszéd?
Ön szerint a pártvezetés köréből került ki a beszéd?
Igen, de két felvétel volt, és nem az került ki, amelyiket a MeH-ben őriztek.
Miért nem működött az MSZP immunrendszere?
De azt miért nem lehetett megakadályozni, hogy olyan emberek kerüljenek felelős pozíciókba, akik most a rendőrségi hírekben szerepelnek
Mit mondott erre Gyurcsány Ferenc?
Mi kell ahhoz, hogy tanuljon ebből a párt?
Mennyit tudhatott az NBH a Magyarok Nyilairól
Miért nem szóltak a potenciális áldozatoknak? Lendvai Ildikó a napokban kritizálta a szolgálatokat, hogy őt nem tájékoztatták, hogy célkeresztben volt
Több nekifutás is volt a hatóságok részéről a Kuruc.info megszüntetésére. Máshol ezt megoldják titkosszolgálati módszerekkel, ha másképp nem megy. Nálunk miért nem sikerül?
Ha már említette az állambiztonsági múltat: azon biztos lehet vitatkozni, hogy mekkora adatkört nem kell nyilvánosságra hozni. De az, hogy még azt sem ismerhetjük meg, hogy mit kellene egyáltalán titokban tartani, mert az NBH önhatalmúlag magánál tartja a szalagokat, az nem botrányos Ön szerint?
De a maradékba miért nem nézhet még csak bele sem mondjuk egy civil bizottság? Hogy lássák, azoknál tényleg indokolt a titkosítás?
De éppen arról van szó, hogy a hatályos törvényeket sem tartják be. Kenedi Jánosnak jogerős bírósági döntés után sem adtak ki aktákat.
Ön szerint hány MSZP-s politikust érint majd a Fidesz számonkérése?
Tehát hány embert?
Nem mondanám, hogy semmi újat nem lehetett megtudni. Inkább, hogy egyetlen esetben sem tudtunk végigmenni a vizsgálaton. Az olajbizottságban majdnem eljutottunk az ügyek végére. A bizottság megcsináltatta az ügyészséggel a cégek tulajdonosainak kapcsolati hálóját, majd az akkori legfőbb ügyész úgy döntött, hogy személyes adatok védelme miatt nem foglalkoznak ezzel. Sem Polt Pétert, sem elődjét, Györgyi Kálmánt nem érdekelte a dolog. Ez pontosan megmutatta, hogy mik a korlátai egy ilyen testületnek. Ezért az utóbbi vizsgálatok rendre úgy zárultak, hogy a bizottság megállapította: kinek, milyen irányban kellene tovább lépnie.Tudok erre példát mondani, de nem az ön szempontjából. Nem az a logikája ennek, hogy a pártok megegyeznek, hogy ködösítenek. Vegyük például az egykori állambiztonsági iratok nyilvánosságát . Ebben valóban van együttműködés az MSZP és a Fidesz között. Azok a pártok, amelyek tisztában vannak vele, hogy előbb-utóbb kormányozni fognak, azt is tudják, hogy a szolgálatok működőképességét fenn kell tartani.Ki működne együtt a szolgálatokkal, a rendőrséggel, bárkivel, ha azzal a kockázattal kellene számolnia, hogy ez harminc év múlva kiderül? Ebben tudatos együttműködés volt. De arra nem láttam példát, hogy egy vizsgálóbizottságban közös gazdasági érdekek jelentek meg. Arra volt példa, hogy nem volt elég bátor egy bizottság, mert mindegyik tagját érték olyan ösztönzések, hogy ne bolygassuk túl mélyen az ügyeket.Én például ötször tettem fel egy kérdéssort Pintér Sándor belügyminiszternek ellenzéki képviselőként arról, hogy az 1997-es robbantássorozatot ki szervezte, miért nem vizsgálták soha komolyan azt, amit Boros Tamás az ügyészségen mondott a felrobbantása előtt, hogy tudatosan keltették-e azt az érzetet a választások előtt, hogy Magyarországon nincs közbiztonság. Egyszer azt mondtam neki, hogy a Fidesz "berobbant a hatalomba", mert januárban még tíz százalékon állt 1998-ban, áprilisban meg megnyerte a választást, amin persze mindenki nagyon felháborodott. Aztán hatodikra az MSZP akkori vezetői szóltak, hogy nem kellene tovább kérdezgetnem.Nagyon kevéssé, és ez a kormányok színétől független. Ez a szervezet úgy van kitalálva, hogy nem lehet könnyen belenyúlni a működésébe. Csak akik nem ismerik, hihetik azt, hogy direkt módon be lehet avatkozni. A szolgálatoknál dolgozók profik, a politikusok jönnek-mennek.A szolgálatok közös jellemzője, hogy fegyelmezettek: ha túl sokszor kérdeznek tőlük olyat, amire egy tendenciózus választ szeretne valamely politikus, előbb-utóbb ráhagyják, még magára a titkosszolgálati miniszterre is. "Ha így akarod hallani, legyen így, de ha a valóságra vagy kíváncsi, működj inkább együtt velünk" - így tudnám jellemezni az attitűdöt. Ha valaki direkt beavatkozik, előbb-utóbb úgyis kiderül, amivel nem mondom, hogy senki nem próbálkozott. De nagyon jó a szervezet önvédelmi képessége.Na és akkor mi történik? Kinek szól oda? A főigazgatónak? A helyettesnek? Valódi információt úgy kivenni ebből a rendszerből, hogy arról csak egy ember tudjon belül, lehetetlen.Én úgy tudom, akkor keletkeztek olyan információk, melyek megalapoztak egy ilyen bejelentést. Arra pedig nem tudok példát, hogy a szolgálatok utólag kiálltak volna, és azt mondták: a miniszter, miniszterelnök, akárki, nem pontosan mondták el az információt, amit kaptak. Nem fogja senki azt mondani egy bejelentés után, hogy mi nem pont így adtuk meg a jelentést. A politikusnak ezért van felelőssége abban, hogy a keletkezett információkból mi és hogyan kap nyilvánosságot.Ha lobbi alatt azt értjük, hogy vannak emberek, akiknek fontos, hogy a szolgálatok jól tudjanak működni, és meg legyenek védve olyan támadásoktól, ahol nem a szervezet a felelős, akkor igen, ilyen létezik. A titoktörvény esetében is egyetértés volt a két nagy párt között abban, hogy egy kormánynak lehetnek titkai, de ezek száma minimális legyen, és tartalmi szempontok döntsenek arról, hogy mi legyen titkos. Muszáj egyeztetni egymással egy-egy törvény előtt. Ezt a szervezetet kétharmados törvény igazgatja, és nagyon erős a parlamenti kontroll, így jó, ha a kormány és ellenzék tárgyal, sőt az is, ha a szolgálatok vezetőivel is tartják a kapcsolatot.Én ellenzékiként is beszélgettem a törvényes kereteken belül a szolgálatok vezetőivel. Kövér Lászlóval köszönő viszonyban sem vagyunk, de a szolgálatok ügyében eredményesen tudtunk egyeztetni, amikor ő volt a nemzetbiztonsági bizottság elnöke. Sőt, akkor is volt konzultáció, amikor egyébként a fideszesek nem jártak a bizottság üléseire. Ilyenkor megkértem őket, hogy írják össze, mi foglalkoztatja őket, és mindig rákérdeztem.Akkor lett volna eredményesebb és gyorsabb a felderítés, ha nagyobb a közbizalom a szolgálatok iránt. 2007-2008-ban nagyon erős bizalmi deficit volt. Amikor nincs meg az a légkör, hogy tessék nyugodtan dolgozni, bárki a főigazgató, nem tud olyan eredményes lenni. Ezért örültem, hogy ma három olyan főigazgató van, akikre nem szavazott elutasítóan az ellenzék.Soha nem mondtam, hogy mindig jó döntést hoztunk. Szakmailag nem volt gond vele, de a szükséges közbizalmat valóban nem tudta megteremteni. A személyes felelősségemet is elismerem abban, hogy ez későn derült ki.Mert volt egy fordulópont azóta, mégpedig 2006-ban, amiért a Fideszt és az MSZP-t is felelősség terheli. Előtte is volt szélsőjobb, csak nem kapott támogatást egyik oldalról sem. A megengedhetetlen módon nyilvánosságra került, összevágott őszödi beszéd tökéletes hívószót jelentett a szélsőjobbnak. A Fidesz felelőssége abban volt, hogy felértékelte ezeket az embereket, és az igazság bajnokainak titulálta őket. Aztán Orbán Viktor pár hónap alatt rájött, hogy ellenzékben sem jó olyanokat támogatni, akiket kormányon elnyomtak.Érdekes a Fidesz nagygyűléseinek helyszíne is: mikor vitték be a belvárosba ezeket az eseményeket, és mikor lehetőleg minél távolabb, mint most is teszik. Remélem, mind a kettő párt tanult ebből: a Fidesz rájött, hogy ez mennyit árthat a saját megítélésének, az MSZP pedig, hogy nem szabad olyan hibát elkövetni, mint az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatala.Én amit tudtam, az ügy tisztázása érdekében megtettem. Megpróbáltam elfogadtatni egy határozatot az MSZP kongresszusán, hogy előbb vizsgáljuk meg, hogy került ki a beszéd, nézzük meg azokat a korrupciós ügyeket, amelyek szocialista politikusokat is érinthetnek, és csak utána állítsunk listát. Ez - bár elég sokan támogatták - nem kapta meg a többséget. Nekem meggyőződésem, hogy jobban járt volna az MSZP, ha akkor szembenéz ezekkel a dolgokkal, mint így, amikor akaratától függetlenül újra és újra felszínre kerülnek ezek az ügyek.A felvétel kezelése és nyilvánosságra hozatala körül nem történt bűncselekmény, ezt már megállapították. Ezt a pártvezetés és a Miniszterelnöki Hivatal kezelhette ily módon.Én azt tudom biztosan, hogy le kellett volna már régen zárni az ügyet. Mert most tele vagyunk rejtett aknákkal: most sem tudunk semmivel előállni, mert az ügyekkel kell foglalkoznunk. Ha két nap csend van a BKV-botrányban , jön Őszöd. Két nap Őszöd után újra BKV. Ha az kifullad, ott a MÁV Informatika . Egy dolog nem tud megvalósulni: hogy az MSZP a programjáról tudjon beszélni.2007 januárja óta mondom ezeket az MSZP-ben. A pártvezetés mindig azt mondta nekem, ne morogjak, majd megvalósítják a javaslataimat. Szerintem az MSZP mindig abban bízott, hogy megússza nagy konfliktus nélkül az ügyeket. Nem lehet megoldani.Meg lehetett volna. 2005-ben mondtam Gyurcsány Ferencnek, hogy a szolidaritás nem azt jelenti, hogy azzal vagyok szolidáris, aki a mi nevünkben, de ellenünkre elkövet valakit, mi meg megvédjük. Az a szolidaritás a tisztességes többséggel szemben, ha az ilyen emberek elmennek. A Magyar Nemzet sokszor leírja, hogy én azt mondtam, tiszta szívből utálom a korrupciót, mert ráment az MSZP. De azt önkormányzati szintem látom, hogy holnap elmondhatom: tiszta szívből utálom a korrupciót, mert ráment a Fidesz is . A Fidesz is félreérti a szolidaritást.Hogy egyetért velem. Aztán mégsem történt semmi. Sok vezető egyetértett velem, de a cselekedetekben ez sajnos nem tükröződött vissza. Ezért is mondtam másfél éve, még mielőtt az összes nagy botrány kipattant, hogy nem indulok újra. Ha nem tudom megvédeni a sajátjaimat azoktól, akik az MSZP nevében lopnak, nincs értelme. Ha a sajátjaimat sem tudom meggyőzni, ha mindig kisebbségben vagyok, akkor abba kell hagyni.Lendvai Ildikó mondta, hogy az MSZP a "növényevők pártja". Ezt én elfogadom, és hiszem, hogy a tagság 99 százaléka rendes, tisztességes ember. De annyit hozzátennék, hogy ha növényevők úgy gondolják, néhány hiéna majd megvédi őket a többi ragadozótól, nagyon tévednek. Azt sajnálom, hogy utólag nekem lett igazam többször is, elég csak a vizitdíjra (Tóth Károly a kezdetektől a díj bevezetése ellen volt - a szerk.), vagy az őszödi beszédre gondolni. Nem lett volna jobb a kampány előtt jóval lezárni ezt az ügyet? Nem tanulunk semmiből Fel kellene ismerni, hogy ha halogatjuk a kétes ügyek tisztázását, előbb-utóbb ránk omlik az egész, és akkor már nem mi irányítjuk az eseményeket. Pedig vannak pozitív példák. Ilyen a Honvédelmi Minisztériumban kirobbant korrupciós ügy , amikor a minisztérium vezetése nem maszatolt. De sokszor nem ez történt. Igaz, a Fideszben sem látom, hogy lenne erre szándék: a Fidesz ugyanúgy élből megvédte azt a 27 polgármesterét, akik valószínűleg szabálytalanul, és nagyon magas, 25-35 százalékos sikerdíj érdekében kötöttek szerződést egy pénzügyi céggel. Itt is a mi kutyánk kölyke elve érvényesül.Ezt csak ők tudják.Hogy Lendvai Ildikó kapott-e tájékoztatást, és milyet, azt csak három ember tudhatja. Lendvai Ildikó, a titokminiszter és az NBH főigazgatója.Két dolgot követel a magyar társadalom és az újságírók is a szolgálatoktól: egyrészt mindent csináljanak meg, de közben véletlenül se lépjék át a jogszabályi kereteket, ne jussanak semmilyen módon túlsúlyba rendőrségi, titkosszolgálati szereplők. A jelenlegi törvények a szolgálatok számára nem engednek több mozgásteret, mint amit eddig tettek. Pont azért, hogy más, az alkotmányos kereteket betartó portálok működésébe ne tudjanak beavatkozni. Nagyon korlátozott a mozgásterük, hogy vissza ne élhessenek a hatalmukkal. Lehet, hogy nem volt minden esetben tökéletes a szolgálatok működése, azt is elfogadom, hogy szakmai hibák is történhettek egyes esetekben. De az biztos, hogy amióta én bizottsági tag vagyok, és rálátok a működésükre, senkinek nem sikerült törvénytelen működésre rábírnia őket.Van egy világos törvény. A szalagok kimentett tartalmát az NBH-nak értékelnie kell, és a mai szolgálatok számára már nem fontos tartalmakat átadni a levéltárnak. Az eddig ismert keletkezett iratok 97 százalékát átadták a levéltárnak, ez alapján a szalagokon tárolt adatok tartalmának ekkora hányada szintén megismerhető lesz.Az adatvédelmi biztos a mai törvények szerint is bírósági eljárást indíthat, ha ezekbe is bele akar nézni, az állampolgár pedig az ombudsmanhoz fordulhat. Ráadásul az új titoktörvény szerint az NBH-t terheli a bizonyítási kényszer, ha titkosítani akar valamit.Az nem az NBH volt. Olyan példát nem tud mondani, hogy az NBH nem tartotta volna be a törvényt. Egyébként, ha az SZDSZ-nek kétharmada lett volna, Kenedi János diktálta volna a törvényt. De azoknak volt ez meg, akik az állam jövőbeni működéséért felelősséget éreznek, azok pedig olyanokat bíztak meg a törvény előkészítésével, mint Demeter Ervin és én.Bajnai Gordonnal egy dologban biztos egyetértünk: a Fidesz demokratikus párt. Biztos vagyok benne, hogy egyetlenegy politikust sem ér majd utol számonkérés úgy, hogy nem követett el törvénysértést.Ugye most viccel, hogy azt gondolja róla, tudom, hogy volt-e ilyen az MSZP-ben, és ha igen, hány? | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Egy-másért Alapítvány",
"Magyar Nemzet",
"MÁV Informatika",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Az utazási iroda hétfőn jelentette be honlapján, hogy megszünteti utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységét december 20-tól. A közlemény szerint a cég mindent megtett annak érdekében, hogy ezt a helyzetet elkerülje, de ez a jelenlegi gazdasági helyzetben sajnos nem sikerült.A QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe azt közölte szerdán az MTI-vel, hogy megkapta szerdán délelőtt a csődbe ment Aeroviva utazási iroda utaslistáját.Dénes Attila, a biztosító vezérigazgató elmondása szerint kérték a lista kiegészítését már csak azért is, mert csak a pontos összegek alapján látják majd, hogy elég lesz-e a kártérítések kifizetésére az utazási iroda 494 millió forint vagyoni biztosítéka. Szerda reggelig több mint ezer ember, több mint 400 kárbejelentése érkezett meg hozzájuk, mintegy 200 millió forint értékben.A vezérigazgató elmondta azt is, hogy az iroda külföldön lévő utasaitól eddig nem érkezett hozzájuk segélykérelem, amiből azt lehet valószínűsíteni, hogy az oda- és visszaútjukat, illetve a külföldi szállásuk díját rendezte az Aeroviva. | [
"Aeroviva"
] | [
"QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe"
] |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozásai és közleményei nem a naptárhoz és nem belpolitikai eseményekhez igazodnak - reagálta a NAV az Origo pénteken megjelent, Megtáltosodott a NAV című cikkére, amely az adóhivatal szerint több pontatlanságot is tartalmazott, és azt sugallja, hogy a NAV 23 ezer dolgozója csak akkor végzi a dolgát, ha valaki botrányt kavar.
A NAV összesítése szerint októberben és novemberben is három-három olyan áfacsalásos ügyről adtak ki közleményt, amelyekben büntető eljárás zajlik vagy zajlott a NAV-nál. Az adóhivatal ebben az évben havonta 1-5 adócsalásos ügyről adott ki közleményt, bár volt két olyan hónap is volt, amikor nem adtak ilyenről tájékoztatást. Az elmúlt két évhez képest idén egyelőre még kevesebb ilyen közeményük volt: 2011-ben összesen 38, 2012-ben 26 ilyen ügyről számoltak be, idén összesen 21 közleményt adtak ki. "A 2011. január elsején felállt NAV első nyilvánosságra hozott sikere 2011 januárjában jelent meg a sajtóban, azóta csak áfacsalás témájában 84 hírt adtunk ki" - írták.
A táblázathoz mellékelt levelükben meg is jegyzik, hogy "mint látható, a felsorolt közlemények nem egyenlően elosztva kerülnek nyilvánosságra, mint ahogy a büntetőügyek nyomozása sem a naptárhoz igazodik. Van, hogy egy ügy hetek alatt, és van, hogy évek alatt jut olyan stádiumba, hogy nyilvánosságra tárható információkkal tudjunk szolgálni". Megjegyzik azt is, hogy a NAV sajtókommunikációja épp olyan összetett, mint a szervezet, működését törvények, és nem belpolitikai események határozzák meg.
A NAV munkatársai októberben is keményen dolgoztak, a NAV nyomozói összesen 6172 ügyben folytattak nyomozást (ezek folyamatban lévő ügyek), amelyek döntő részében áfacsalás képezi a gyanú alapját - írták. Ha a NAV dolgozói csak akkor végeznék a dolgukat, amikor valaki botrányt kavar, akkor nem működne az ország, "hiszen a költségvetés bevételeinek több mint 90 százaléka a NAV munkája révén kerül az államkasszába. Ez nagyságrendileg 11 ezer milliárd forint" - írták. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Az Országos Bírói Tanács szerint az Országgyűlés keddi döntésének következménye az, hogy nemzetközi színtéren is egyértelművé válik: az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll Magyarországon. Ezt pedig éppen a kormánypártok adták írásba.
A nemzetközi fórumokon sokat támadott 2012-es igazságügyi modell védelmében a kormány eddig folyamatosan azzal érvelt, hogy a bírói önigazgatási testület megfelelő ellensúlyt biztosít az egyszemélyi vezetés megerősített hatalmával szemben, ezért az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke nem veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Erre emlékeztet az Országos Bírói Tanács (OBT), amely úgy értékeli, hogy az Országgyűlés Fidesz–KDNP-s többsége kedden sebtiben elfogadott indítványával bebizonyította: a törvénnyel rögzítettekkel ellentétben
MAGYARORSZÁGON SENKI, FŐLEG NEM A PAPÍRON ERRE HIVATOTT TESTÜLET NEM FELÜGYELI HANDÓ TÜNDE TÖRVÉNYESSÉGÉT.
Az OBT közleménye többször is felhívja a figyelmet arra: Handó Tünde tevékenységének megítélése során az Országgyűlés a tények érdemi vizsgálata nélkül hozott döntést. Nemcsak a parlament igazságügyi bizottságának múlt pénteki üléséről, valamint az ott előterjesztett indítványról fejtették ki álláspontjukat, de a keddi szavazást értékelve úgy fogalmaztak:
Egy ilyen tartalmú döntés az itthoni és nemzetközi fórumokon megfogalmazott aggályokat igazolja: az OBH elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll, így a magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik. Handó Tünde tevékenységét a bírói hatalmi ágban ténylegesen jelenleg senki nem tudja felügyelni.
Emlékeztettek egyúttal arra is: az OBT megállapításait az utóbbi időben több nemzetközi szervezet vizsgálta és megerősítette. Legutóbb a Nemzetközi Bírói Egyesület jelentése fogalmazta meg, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkotmányos krízise az OBH elnökének jogsértő magatartására vezethető vissza. A Velencei Bizottság elnöke 2019 márciusában úgy fogalmazott:
A magyar jogállamiság szempontjából a legproblematikusabb az Országos Bírósági Hivatal elnökének szerepe.
Az Európai Bizottság ajánlása pedig már azt is rögzítette:
Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása szempontjából döntő fontosságú fékek és ellensúlyok tovább gyengültek a bírósági rendszerben, az OBT egyre nehezebben képes ellensúlyozni az OBH elnökének hatásköreit, ami aggályokat vet fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.
Az Európai Tanács heteken belül szavaz a jelentésről.
A nemzetközi aggályokat minden szempontból növelheti, hogy az Országgyűlés teljesen figyelmen kívül hagyta az OBT határozatát és több mint százoldalas vizsgálati anyagát, amelynek tartalmát Handó Tünde érdemben sosem cáfolta. Sőt, a parlament által elfogadott indítvány sem teszi, ehelyett az OBT legitimitásáról és az eljárás elfogulatlanságáról fogadtak el elmarasztaló határozatot a Fidesz-KDNP-s képviselők. Ezzel az a helyzet állt elő, amire a nemzetközi intézmények már figyelmeztettek: bebizonyosodott, hogy az OBT-nek nincsenek érdemi jogkörei az OBH elnökével szemben.
A Fidesz ezzel a saját maga által alkotott és több nemzetközi jogvita miatt módosított alaptörvényt és jogszabályokat írta felül, amelyek alapján, ahogyan azt az OBT vezetői az Indexnek már egyértelművé tették, világos kellene legyen:
HANDÓ TÜNDÉNEK AKKOR IS BE KELLENE TARTANI A TÖRVÉNYT, HA bármi baja van AZ ŐT FELÜGYELŐ TESTÜLETtel.
Sokszor írtunk arról, az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés, miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította.
Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében, ám azóta sem hívott össze tagválasztó küldöttgyűlést, amellyel megoldódna a létszámkérdés alkotmánybírósági vizsgálat nélkül is.
Miután pedig az ombudsman az Alkotmánybíróság jogértelmezését kérte, az eljárás automatikusan meg is indult, erre hivatkozva pedig Handó Tünde OBH-elnök többször is illegitimnek nevezte az őt felügyelő szervezet működését. Ezt teszi legújabb nyilatkozataiban a kormányoldal több képviselője is, noha sem az Alkotmánybíróság, sem pedig az ombudsman nem hozott ilyen határozatot.
Kedden az Országgyűlés – kormánypárti többsége – a handói érvelést tartalmazó indítványban nem az OBH-elnök működését vizsgálta meg, hanem inkább elmarasztalta az OBT-t, ami miatt az nyolc törvényességi jelzés és csaknem másfél év után arra jutott: Handó Tünde méltatlanná vált pozíciójára, ezért az Országgyűlésnek meg kellene fosztania posztjától az OBH elnökét. | [
"Országos Bírói Tanács",
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"Velencei Bizottság",
"Európai Bizottság",
"Nemzetközi Bírói Egyesület",
"Európai Tanács"
] |
Nemzetbiztonsági szempontból kényesnek tűnő belügyi közbeszerzésnél is felbukkant a Habony Árpádhoz köthető Kovács Loránd ügyvéd – tudta meg a Népszava.
A Belügyminisztérium 2015-ben kiírt egy közbeszerzési eljárást, amelyen bűnözők, terroristák megfigyelésével kapcsolatos adatok tárolásához akartak különleges technológiai kémkedési technikák ellen is védett számítástechnikai eszközöket beszerezni. A belügy megkeresésünkre szűkszavúan válaszolt az ügyben, de úgy tűnik, a közbeszerzés eredetileg kiírt formájában a beszerzés dokumentációját – a Habony Árpád ügyvédjeként ismertté vált – Kovács Loránd irodájában tárolták volna. A közbeszerzésen Kovács Lorándot, illetve ügyvédi irodáját jelölték meg kapcsolattartási pontként.
Kovács Lórándról nemrégiben írtuk meg, hogy egyre többször bukkan fel fővárosi közbeszerzések környékén. A közbeszerzési értesítő szerint az utóbbi szűk hat évben húsznál is több, zömében a fővároshoz kötődő közbeszerzésnél volt a kiíró kapcsolattartási pontja. Kovács és Habony Árpád kapcsolatáról is írtunk már. Amikor a múlt év végén kiderült, hogy Habony érdekelt az Asia Frontier Ltd. nevű vállalatban, a tanácsadó-cégvezető megbízásából Kovács szignálta azt a Népszavához is eljuttatott közleményt, amelyben a hongkongi bejegyzésű vállalat tagadta, hogy köze lenne a letelepedési kötvénybizniszhez. Emellett több sajtóhír utal arra, hogy az elsősorban közbeszerzési szaktanácsadóként dolgozó jogász nem egyszeri kitérőként foglalkozott Habony ügyeivel. Már 2015-ben – tehát a belügyi közbeszerzés kiírásakor – is kapcsolatban volt Habonnyal, sajtóhírek szerint akkoriban is ő képviselte a nem hivatalos kormányfői tanácsadót egy az Index ellen indított eljárásban.
A 2015-ös belügyi közbeszerzés eleme volt annak a projektnek, amelyben azt tűzték célul: egy európai uniós terv részeként Magyarországon is épüljön ki rendszer a terroristák és veszélyes bűnözők repülős utazásainak nyomon követésére. A munkát az Európai Bizottság támogatta a teljes beruházási érték kilencven százalékának megfelelő összeggel, mintegy 5 millió euróval, mai árfolyamon számolva úgy másfél milliárd forinttal. A projekt részeként a belügy a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnak (SZEBEKK) szánt, úgynevezett TEMPEST-védett eszközök beszerzésére írt ki pályázatot. A SZEBEKK akkoriban a rendvédelmi szervek és titkosszolgálatok közötti információáramlás koordinálását végző belügyi szervezeti egységnek számított, címe alapján a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat körbekerített épületkomplexumában működött. Egy 2014-es álláshirdetés szerint a SZEBEKK Nemzeti Utasadat Információs Főosztályán még a titkárságon dolgozóknak is nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell átesnie. 2016 óta a már TIBEK névre hallgató szerv törvény szerint is a nemzetbiztonsági szolgálatok közé tartozik.
Mindez jelzi: noha formálisan nyílt eljárásról volt szó, a belügyi kiírás korántsem számított hétköznapi beszerzésnek.
Árulkodók azok az eszközök is, amelyekre kiírták a közbeszerzést: egyebek mellett TEMPEST-védett rendszergazdai munkaállomást és hét, szintén védett felhasználói számítógépet akartak vásárolni. A TEMPEST egy NATO-kódszó, bizonyos kémkedési technikákra utal, amelyekben a támadó fél az elektronikus eszközök elektromágneses kisugárzását használja ki. Például a távolból, házfalakon keresztül, az egyes klaviatúragombok leütéséből következő apró elektromágneses sugárzás-változásokat elemezve kiderítheti, mit írnak a számítógépen. Ez bonyolult és költséges kémkedési eljárás, amiből az is következik, hogy tényleg csak azokat a nagyon érzékeny adatokat kell védeni ellene, amiknél feltételezhető, hogy a megszerzésükre valaki kimondottan sok erőforrást tudna és szeretne fordítani.
Az, hogy a beszerezni kívánt eszközökön ilyen adatokat tároltak volna, abból is látszik: a pályázat feltétele volt, hogy a szállítóaspiráns rendelkezzen olyan magyarországi garanciaszervizzel, amit a nemzeti titok- és kibervédelmet ellátó Nemzeti Biztonsági Felügyelet legalább nemzeti "titkos" minősítéssel akkreditált. A nemzeti "titkos" minősítéssel akár 30 évre is el lehet látni adatokat.
Ebbe az eljárásba sikerült belekerülnie Kovács Lorándnak, a több, Habony Árpáddal kapcsolatos bizalmi ügyben eljáró ügyvédnek – annak dacára, hogy a közbeszerzést a SZEBEKK nevében bonyolító Belügyminisztériumban nyilván sok, a közbeszerzési ügyekben kompetens jogászt lehet találni.
Az pedig az ügy kényességét ismerve különösen pikáns: noha Habony és érintett rokonai rendre cáfolták, hogy közük lenne hozzá, egy, az Átlátszónak adott interjúban az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként 13 évre ítélt Portik Tamás úgy emlegette a tanácsadó hozzátartozóit, mint akikkel kapcsolatban állt. Portik történeteiben Habony neve mellett Pintér Sándor belügyminiszteré is felbukkant.
A közbeszerzési kiírást végül a határidő lejárta előtt egy nappal visszavonta a belügy. Az biztos, hogy nem az érdeklődés hiányában, a hirdetmény szerint a sztornóról ugyanis tájékoztatták a bejelentkező gazdasági szereplőket is. Később a beszerzést már hirdetmény nélkül írták ki nagyon hasonló tartalommal; az eredményről szóló értesítésben viszont már nem szerepelt a Habony-ügyvéd neve. Ez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy Kovács Lorándnak nem volt szerepe a megismételt közbeszerzésben. Kérdéseinkre az ügyvéd csak "nem a nyilvánosságnak szánt" választ küldött, a Belügyminisztérium pedig értésünkre adta: nem közölnek a nyilvános értesítőkből kihámozható adatokon túli részleteket .
Sarkadi Nagy Márton | [
"Belügyminisztérium"
] | [
"Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ",
"Nemzeti Biztonsági Felügyelet",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Asia Frontier Ltd.",
"SZEBEKK Nemzeti Utasadat Információs Főosztálya",
"Európai Bizottság"
] |
Megszüntették a nyomozást a kopaszok ellen
"Kopaszbalhé": az ügyészség vizsgálódik a választási iroda elnöke ellen
Nyakó István szocialista politikus hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, ellenbeadványt írnak az ügyészségnek, mert szeretnék, ha a legfőbb ügyész nem a rendőrség háta mögé bújva, hanem kiállva a napfényre, férfiként mondaná ki, hogy hivatala pártszolgálatot teljesít.
Hozzátette, a rendőrségnek három napja van arra, hogy megváltoztassa döntését és folytassa a nyomozást, a Legfőbb Ügyészségnek pedig 30 napja van, hogy vádat emeljen az ügyben.
Nyakó István a nyomozást megszüntető rendőrségi határozatot a magyar demokráciának küldött “hadüzenetként" értékelte, szerinte
a nyomozóhatóság és a vádhatóság átvette az igazságszolgáltatás szerepét Magyarországon.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, súlyos és nehéz időszak van ma Magyarországon, a demokráciát lábbal tiporják,
kitüntetést kaphat augusztus 20-án, aki uszít a Fidesz nevében, aki pedig bűnt követ el, az meg tudja úszni a büntetést.
Nyakó István múlt héten jelentette be, hogy a rendőrség megszüntette a nyomozást a február 23-án a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) történtek ügyében. A szocialista politikus szerint mindez a Fidesz megrendelésére történt, mert a szálak olyan fideszes körökhöz vezetnek, például Kubatov Gáborhoz, a Fidesz alelnökéhez, akiket az ügyészség nem akart lebuktatni. | [
"Fidesz",
"Nemzeti Választási Iroda",
"Legfőbb Ügyészség"
] | [] |
Újabb milliárdos bizniszt hozott tető alá Mészáros informatikai cége
A 4iG Nyrt. és a NISZ Nemzeti Infókommunikációs Szolgáltató Zrt. között 2019. május 21-én nettó 1,297 milliárd forintos értékű szerződés került aláírásra - derül ki a társaság BÉT-en megjelent közleményéből.
A NISZ Nemzeti Infókommunikációs Szolgáltató Zrt. által kiírt "ORACLE licenszek és gyártói terméktámogatás beszerzése – 2. ütem" megnevezésű közbeszerzési eljárás nyertes ajánlataként hirdette ki
a LicensePort Zrt.,
4iG Nyrt.,
CompuTREND Zrt.,
Delta
Systems Kft.,
Grepton Zrt.,
EXE Magyarország Zrt.,
TRACO Zrt. közös ajánlattevők ajánlatát.
A beszerzés célja a NISZ és hozzátartozó intézmények által használt Oracle licenszek megvásárlása és az ahhoz szükséges gyártói terméktámogatás biztosítása. A nyertes konzorcium tagjai közül a szállító a 4iG Nyrt. | [
"NISZ Nemzeti Infókommunikációs Szolgáltató Zrt.",
"4iG Nyrt."
] | [
"EXE Magyarország Zrt.",
"CompuTREND Zrt.",
"LicensePort Zrt.",
"Delta\nSystems Kft.",
"TRACO Zrt.",
"Grepton Zrt."
] |
Ilyen tényleg nincs, és mégis van: kilométerenként bő 14 milliárd forintos rekordáron készül gyorsforgalmi utat építeni az államnak az a Dömper Kft. vezette konzorcium, melynek főalakja – mint alább bizonyítjuk – alaposan "összedrótozta" magát Völner Pál családjával. Abronits Róbertről van szó, akit anno Kóka János SZDSZ-es gazdasági miniszter tett híressé – hogy végül a korrupcióval most meggyanúsított fideszes (ex)államtitkár árnyékában váljon a NER második számú útépítőjévé. A Dömper összesen 220 milliárdot kasszírozhat egy 15,4 kilométeres útszakaszért; ez az elmúlt húszévnyi összbevételének a kétszerese.
"A baloldal mint egy éhes kutya egy falat csontra, úgy repült rá Völner Pál keddi lemondására. Nem ártana azért visszafogottabbnak lenniük, hiszen nagyon keveset lehet tudni a titkosított eljárás részleteiről, az ártatlanság vélelme pedig mindenkit megillet." A Régió TV Esztergom (RTVE) csatorna honlapján ez a múlt szerdai "hír" az egyetlen, amelyben Völner Pál igazságügyi államtitkár, miniszterhelyettes korrupciós ügyével bátorkodtak foglalkozni a szerkesztők. Ez azért különös, mert a vállaltan kormánypárti, a köztelevízió partnereként és a Médiatanács állandó támogatottjaként jegyzett adó korábban a világért ki nem hagyott volna egyetlen Völnerhez köthető történetet sem. Mármint pozitív hangvételű történetet. Két nappal azelőtt például, hogy a Komárom Esztergom megye 2. számú egyéni választókerületét (Esztergom, Dorog, Nyergesújfalu, Lábatlan, Bajót, stb.) képviselő fideszes politikus lemondott az államtitkárságról, még kommentár nélkül bombázhatta "örömteli" kormányzati bejelentésekkel az RTVE-t figyelő nyugdíjasokat és fiatalokat.
Miért vesztegettünk ennyi betűt egy helyi tévéadó szerkesztési gyakorlatára? Csak azért, mert éppen ebben a médiumban "egyesült" a Völner család és a NER második számú útépítőjévé most felkapaszkodott Dömper Kft. tulajdonosa, bizonyos Abronits Róbert. Ahogy a cikkünk végén lévő ténytárból részletesen kibogarászható, az RTVE irodáit közvetve az exállamtitkár fia, Völner Marcell birtokolja, míg az üzemeltető céget – a Völnerékhez hasonlóan – nyergesújfalui illetőségű Abronits Róbert.
Utóbbit nem azért nevezzük a NER-sztrádaberuházók másodikjának, mert Mészáros Lőrinc és Szíjj László magántőkealapjai (valamint az osztrák Strabag) mellett az ő Dömper Kft.-je is bejelentkezett a Fidesz-kormány által 35 évre kiszervezendő, "koncessziósítandó" autópálya-fenntartásra. Ez a feladat ugyanis alighanem Mészárosék szintje. Viszont két hete derült ki, hogy Abronits dömperei építhetik meg Magyarország eddigi legeslegdrágább gyorsforgalmi útszakaszát – kilométerenként bő 14 milliárd forintért. (Természetesen mindig van magyarázat a kiugró költségekre: sok műtárgy, híd meg alagút lesz a pályán.) Egyébként eddig is a Dömper-kör volt a csúcstartó 11,14 milliárddal (ezt az árat a Fertőrákos és az osztrák határ közötti rövidke útdarabra kapják), de a mostani új, 14 milliárdos projekt azért jóval "nemesebb". Ugyanis a Mészáros Lőrinc és Abronits Róbert tágabb pátriáit, azaz Bicskét és Esztergomot összekötő M100-as megépítéséről van szó, melynek első, olcsóbbik részét vihette a Strabag, a második, 15,4 kilométerest pedig a Dömper vezette konzorcium. Az Abronits-csapat mai tudásunk szerint összesen 220 milliárdot kap majd e munkáért; ez a pénz – alaposan utánaszámoltunk – a Dömper Kft. elmúlt húszévnyi összes árbevételének a kétszerese.
Az M100-as tervezett nyomvonala (forrás: NIF)
Miért hangsúlyozzuk ennyire a Völner család és Abronits Róbert kapcsolatát? Nincs elég baja enélkül is a Pegasus-balhéval terhelt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vesztegetési sztorijába belekeveredett, a mentelmi jogától tegnap megfosztott, korábban a hithűségét és tisztaságát túlhangsúlyozó jámbor politikusnak? Nos, több okunk is van a Dömper-kapcsolat felemlegetésére. Egyrészt
a mostani ügyészségi gyanúsításban nemcsak zacskós pénzes végrehajtói ügyletek szerepelnek, hanem az is, hogy Völner Pál például építőanyaggyártó cégek érdekében is igyekezett bűnösen lobbizni az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál.
Korábban, 2014-ig a képviselő épp e tárca jogelődjénél volt infrastruktúráért felelős államtitkár – a Simicska Lajos "delegáltjaként" értelmezett Németh Lászlóné miniszter jobbkezeként. A volt Fidesz-pénztárnok és Orbán Viktor összeveszése aztán egy időre Völnert is kipörgette a kormányzati struktúrából, majd 2015 végén immár igazságügyi államtitkárként reaktiválták az egykori Bibó-kollégistát.
A Dömper Kft. munkagépe fejti az M85 gyorsforgalmi út alagútját a soproni Bécsi-dombon (forrás: NIF)
Mint írtuk, arra már szolgáltatott némi bizonyítékot az ügyészség, hogy Völner Pál az igazságügyi miniszterhelyettesi státusz mellett sem hanyagolta az építőipari lobbizást – azt azonban nem tudhatjuk, az Abronits-szálat is vizsgálják-e a nyomozók. Lenne mit kutatniuk, hiszen a cikkünk elején szereplő televíziós közösködésen túl is hozott az élet egyet s mást. Alábbi ténytárunkból kiolvasható, hogy
Völner fiának szinte a semmiből lett 2020-ra majd’ egymilliárdot érő cégvagyona – benne több irodahelyiséggel, tetemes pénzeszköz-állománnyal és az esztergomi Suzuki-gyárat kiszolgáló kikötővel –, ráadásul mindezt épp az Abronits Róberttel szoros kapcsolatban álló Varga Zsuzsanna "nagyvonalúsága" révén szedte össze.
A hölgy a sajtóban eddig csak a Dömper-tulaj távoli üzleti partnereként értelmeződött, mi azonban igazoljuk, hogy a két személy teljes szimbiózisban működik; olyannyira, hogy "keresztbe birtokolják" egymás lakóházait. Mindemellett vannak budapesti irodaépületeik – például az úgynevezett Lokomotív Ház a XI. kerületben, illetve a Markó utca 9. alatti műemlék "trafóház". Továbbá, ahogy a Válasz Online szeptemberben bemutatta, az Abronits–Varga duó közös cége (Sápi Major Kft.) privatizálta nagy botrányok közepette a csopaki kikötőt is. Angyán József pedig Komárom-Esztergom megye egyik legnagyobb államiföld-szerzőiként ír a párosról a vonatkozó jelentésében.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. április 10-én (fotó: MTI/Kovács Tamás)
E tényeknél már csak az pikánsabb, hogy annak idején ugyanez az Abronits Róbert résztulajdonolta (még Abronicsként) a Kóka János-féle sztrádaárletörési program mintacégét, a Viadom Zrt.-t. A vállalat bedőlt, félezer alvállalkozóját nem fizette ki, de – mint Heti Válasz-korunkban megírtuk – utolsó leheletével azért megszponzorálta a volt SZDSZ-elnök és gazdasági miniszter családjához köthető vitorlásversenyeket.
De urorjunk vissza 2007-ből a mába! Miként az alábbiakból részletesen is kiolvasható: Völner jóval több volt egyszerű államtitkárnál. Külön bejáratú NER épült köré, Abronits személyében pedig saját "Mészáros Lőrinccel" is rendelkezett.
Ténytár – a Völner család és az Abronits Róbert–Varga Zsuzsanna duó közös bizniszei
Mi a "legközösebb" biznisz? A Regionális Televízió Esztergom Kft., vagyis a helyi Régió Tv (RTVE) működtetése. A cég Bajcsy-Zsilinszky út 11. szám alatti székhelye Völner Marcell Pál 100 százalékos tulajdonában áll – ő Völner Pál lemondott államtitkár 25 esztendős fia – a Tagba Kft-n keresztül. Utóbbi vállalkozás több irodát is birtokol a fenti címen, ahol a Duna Takarék Bank kirendeltsége, illetve a helyi Fidesz is működik (lásd alábbi képünkön). Magát a televíziót ugyanakkor nem a Völner klán, hanem a dömperes Abronits Róbert központi vagyonkezelője, a Horseradish Kft. tulajdonolja. Egyszerűbben: Abronits közéletformáló, vállaltan kormánypárti tévécsatornája Völneréknél üzemel.
Mióta Völner Marcell tulajdona a Tagba Kft.? A volt államtitkár fia már 2016-ban munkavállalója volt a Régió Tv-nek is otthont adó cégnek, majd 2019 márciusában – a televízió beköltözése előtt – 50 százalékos részesedést szerzett az ingatlanvállalkozásban. Egy évvel később pedig a társaság másik fele is átszállt Völner Marcellre, tehát 2020-ra ő lett az egyedüli tulajdonos.
Kitől szerezte a Tagba-üzletrészeket a Völner-fiú? A bajóti lakcímmel rendelkező Varga Zsuzsannától – méghozzá érdekes körülmények között. A Népszavában már pedzegetett tranzakciósorozat első lépése tehát 2019. március 11-ére tehető. Ekkor született egy üzletrészcsere-szerződés. Ez arról szólt, hogy Völner Marcell átadja az Esztergomban gyártott Suzukikat "behajóztató" nyergesújfalui Mahartlog Port Kft. 29 százalékos cégdarabját Varga Zsuzsannának, utóbbi pedig viszonzásképpen a Völner-fiúra íratja a Tagba Kft. 50 százalékát. Már ez is értékaránytalan üzletnek tűnt, hiszen a 2019-es üzleti évben a Tagba – jelentős részben pénzeszközökből álló – eszközállománya majdnem 800 millió forintra rúgott, miközben a hajózási érdekeltségé szűk 260 millióra. Vagyis némi leegyszerűsítéssel: Varga 400 millió forintnyi irodacég-részesedést adott egy 75 milliós Mahartlog-darabért cserébe. Itt nyerhetett tehát először érdemén felül Völner Marcell – legalábbis, ha hinni lehet a papírra fektetett számoknak. Jött a Régió Tv-beköltözés a Bajcsy-Zsilinszky úti Tagba-irodába, majd elérkezett 2020. február 10., a tranzakciósorozat második lépése. Ekkor a még Varga–Völner közös tulajdonban lévő Tagba Kft. megvette a fent említett 29 százalékos – egyébként 1,47 millió forint névértékű – Mahartlog Port-részesedést Varga Zsuzsanna magánszemélytől potom egymillió forintért. Vagyis majdnem ingyen. Ez tehát Völner Marcell "érdemtelen" befolyásszerzésének következő lépése. És mivel a Tagba Kft.-nek egyébként is volt 21 százaléka a hajóztatós logisztikai érdekeltségben, eme friss, 29 százalékos bevásárlással együtt a cég már 50 százalékra növelte befolyását a Mahartlog Portban. És a zárás: 2020. március 18-án Varga Zsuzsanna eladta a tavalyra már 928 milliós eszközértékűvé duzzadt Tagba Kft.-ben lévő maradék 50 százalékát Völner Marcellnek – ismeretlen összegért. Utóbbi ezzel tehát az irodás cég egyedüli tulajdonosa lett, a Mahartlog Portnak pedig a fele lett tisztán az övé (a másik 50 százalék egy osztrák cégen keresztül a régi mahartos Spányik Gáboré volt és maradt). A Völner-fiú tehát egy év alatt három lépésben átvett minden Tagba- és Mahartlog-értéket Varga Zsuzsannától. Úgy, hogy az első két ügyleten biztosan óriásit nyert Völner Marcell – a harmadik stáció részletei viszont nem szerepelnek a cégbírósági dokumentumok között. Ami biztos: 2020-ra szinte a semmiből lett egymilliárdos cégvagyona – Varga Zsuzsanna szíves közreműködésével – az államtitkár huszonéves gyerekének.
Ki ez a felettébb nagyvonalú Varga Zsuzsanna? Első ránézésre csak szimpla üzlettársa a dömperes Abronits Róbertnek – például a csopaki kikötőbulit intéző Sápi Major Kft.-ben. A valóságban azonban az Abronits–Varga-kapcsolat bizonyíthatóan erősebb. Noha a kötelék pontos jellegéről nincs információnk, teljesen biztos, hogy Varga hivatalos bajóti (péliföldi) lakhelye Abronits 1/1-es tulajdonában van. Mindeközben pedig a Dömper Kft. atyjának bejegyzett nyergesújfalui otthonát fele-felarányban birtokolják az említett magánszemélyek. A Völner–Abronits-koprodukcióban üzemelő Régió Tv-től tehát Varga Zsuzsannán át eljutottunk ismét Völnerig és Abronitsig. Mire azonban e kör bezárult, Völner Pál már nem államtitkár, hanem gyanúsítottként várja sorsa jobbra fordulását.
Nyitókép: Völner Pál beszédet mond az esztergomi Balassa Bálint Gazdasági Technikum és Szakiskola dísztermében 2021. július 7-én (fotó: MTI/Kovács Tamás) | [
"Horseradish Kft.",
"Tagba Kft.",
"Sápi Major Kft.",
"Dömper Kft.",
"Viadom Zrt.",
"Regionális Televízió Esztergom Kft."
] | [
"Régió TV Esztergom",
"Régió Tv-beköltözés",
"Duna Takarék Bank",
"Mahartlog Port",
"Balassa Bálint Gazdasági Technikum és Szakiskola",
"Völner klán",
"Lokomotív Ház",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Régió Tv",
"Tagba Kft-n",
"Mahartlog Port Kft.",
"Válasz Online",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] |
Bíró Árpádné, szabolcsi küldött sem volt jelen az SZDSZ tavaly márciusi elnökválasztó küldöttgyűlésén, helyette más valaki szavazott - állítja a Hír TV. Közben még hárman állítják, hogy nem voltak ott. Így a négy borsodi mellett négyre nőtt a szabolcsi álküldöttek száma. Jüttner Csaba a borsodi ügyet vizsgáló szabolcsi elnök rendőrségi bejelentést tesz.
Újabb olyan álküldöttet talált a Hír Tv, aki illegálisan szavazott az SZDSZ tavalyi elnökválasztásán.
A csatorna azt állítja: Bíró Árpádné sem volt ott tavaly az SZDSZ elnökválasztásán, neve mellett a Fővárosi Bírósághoz eljuttatott jegyzőkönyvben mégis szerepel aláírás. Bíróné azt mondta: sejthették, hogy nem megy el, mert hat éve volt utoljára küldöttgyűlésen.
A hír TV szerint ezzel kettőre emelkedett a szabolcsi álküldöttek száma, korábban ugyanis kiderült, Vass Albert gulácsi polgármester helyett is más szavazott az elnökválasztáson. Az ügy érdekessége, hogy az SZDSZ szabolcsi elnöke, Jüttner Csaba vezette azt a vizsgálatot, amely kiderítette: a párt elnökválasztásán négy borsodi álküldött vett részt.
Jüttner Csaba közleményben reagált a Hír Tv állítására. Ebben azt írta: amennyiben beigazolódik, hogy a Hír Tv műsorában elhangzottak megfelelnek a valóságnak, és Bíró Árpádné valóban nem volt jelen az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésén, az ügyben vizsgálatot indítok. Jüttner hozzátette: okirat hamisítás gyanúja miatt bejelentést tesz a rendőrségen.
Jüttner egy későbbi nyilatkozatában a 2007. évi tisztújítás vizsgálatának eredményeként arról számolt be, hogy a 45 szabolcsi küldöttből 33 neve mellett szerepelt aláírás a regisztrációs íveken, ám ezek közül négyen azt nyilatkozták, hogy nem voltak jelen a küldöttgyűlésen. Az SZDSZ-es politikus a választmány elnökeként rendőrségi bejelentést tesz az ügyben.
A SZDSZ vezetése az elnökválasztáson történt csalások kedden úgy döntött: javasolni fogja a párt parlamentjeként működő Országos Tanácsnak (OT), hogy kezdeményezze a rendkívüli tisztújítás összehívását. A tervek szerint ezen többek között új elnököt is választana a párt. | [
"SZDSZ"
] | [
"hír TV",
"Fővárosi Bíróság",
"Hír Tv",
"Országos Tanács",
"Hír TV."
] |
A Közgép építheti meg a hódmezővásárhelyi elkerülőt. A 47-es főút 13,5 kilométeres szakaszának építésére legalábbis a társaság adta a legolcsóbb árajánlatot.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. a beruházás eredményét még nem hirdette ki, de lapunk úgy tudja: a nyílt közbeszerzési eljárásra öt ajánlat érkezett. A csütörtökön tíz órakor tartott tenderbontáson pedig kiderült, hogy a projekt előzetesen becsült 35 milliárd forintos mérnökáránál akár kilencmilliárddal olcsóbban is vállalható a kivitelezés.
A vállalási árak között a hírek szerint nagy volt a szórás. Míg a Közgép Zrt. 26,65 milliárd forintos ajánlatot tett, a Hódút Kft. 33,99 milliárdért vállalná a munkát. A Subterra a.s., Dömper Kft., Doprastav Kft. hármasa által életre hívott SDD Konzorcium 26,98 milliárd forintért, a Swietelsky Magyarország Kft. 27,1 milliárdért építené meg az utat.
A hírek szerint a legdrágább ajánlatot az Euroaszfalt és az A-Híd konzorcium adta. Ajánlatukban 34,9 milliárd forint szerepelt.
Az elkerülő utat még 2012-ben nyilvánították kiemelt beruházásnak. | [
"Közgép"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"SDD Konzorcium",
"Hódút Kft.",
"Dömper Kft.",
"Doprastav Kft.",
"Swietelsky Magyarország Kft.",
"Subterra a.s."
] |
Pénteken délelőtt elrendelte a bíróság Kovács Lajos, a Főtáv vezérigazgatójának előzetes letartóztatását. Az előzetes letartóztatás augusztus 23-ig tart. A udai Központi Kerületi Bíróság közleménye szerint megalapozottnak látta a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítékok megsemmisítésének, a tanúk befolyásolásának veszélyét. A végzés nem jogerős, mert a gyanúsítottak és védőik fellebbezést jelentettek be. Kovácsot különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják, egy csepeli lakópark fűtési rendszerének kiépítésével összefüggésben.
A vezérigazgató a nyomozók szerint vagyonkezelési kötelezettségét megszegve a lakópark hűtő-fűtő rendszerére a Főtáv számára előnytelen szerződést kötött, és ezzel mintegy 180 millió forintos kárt okozott a cégnek. Az MTI korábban rendőrségi forrásra hivatkozva azt írta, a Rákóczi Liget lakópark hűtő-fűtő rendszerének kiépítésével kapcsolatos az ügy.
A rendőrség még május 26-án rendelt el nyomozást az ügyben, egy magánszemély feljelentése alapján. Kovácsot szerdán délután hallgatták ki, a fűtési rendszer kivitelezésért felelős férfit pedig egy nappal korábban. Az ügyről bővebben itt és itt olvashat. | [
"Főtáv"
] | [
"Központi Kerületi Bíróság"
] |
A főváros legértékesebb részein található bérlakások áron aluli értékesítését lehetővé tevő fideszes törvényt korábban Áder János köztársasági elnök sem írta alá. Az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály öt ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel, át kell írni.
Elkaszálta a világörökségi területen található önkormányzati bérlakások a bérlők általi kedvezményes megvásárlását lehetővé tevő jogszabályt az Alkotmánybíróság, amelynek 9:6 arányban meghozott határozata szerint a júniusban elfogadott, de a köztársasági elnök által ki nem hirdetett törvény 5 ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel.
Emellett alkotmányos követelményt is megszabtak: ha a műemlékvédelmi hatóság hozzájárul állami tulajdonban lévő műemlék eladásához,
műemlékvédelmi érdekeket ne rendelje egyéb szempontok alá.
Böröcz László Fidesz-képviselő májusban nyújtott be törvényjavaslatot arról, hogy az önkormányzati bérlakások bérlői az egész országban nagyon kedvezményes áron megvehessék a lakásukat.
Ezt még a fideszes helyi vezetők körében is tiltakozás fogadta, tekintélyes kormánypárti polgármesterek utasították el, hogy az önkormányzatok lakásgazdálkodása lényegében megszűnne, és óriási értékű közvagyon kerülne magánkézbe. Ennek hatására a törvényalkotási bizottság olyan módosítást javasolt, hogy ne országosan, hanem csak a budai Vár és az Andrássy út világörökségi helyszínén és védőövezetében található mintegy 1500 fővárosi ingatlannál engedjék meg a kedvezményes vásárlást.
Tényleg átalakítják a bérlakás-törvényjavaslatot Csak a világörökségi területeken lesz kötelező eladni a bérlakásokat a bérlőknek a törvényalkotási bizottság (TAB) javaslata szerint.
Az országgyűlés a többszörösen átírt törvényjavaslatot június 15-én elfogadta, Áder János köztársasági elnök azonban nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte, mert álláspontja szerint
a kulturális örökség részét képező állami és önkormányzati tulajdonú műemléki feltétel nélküli magántulajdonba adása alaptörvény-ellenes.
Visszadobta Áder János a lakástörvényt Végszavazások hajrája a parlament tavaszi ülésszakának utolsó ülésén: elfogadták a homoszexuálisokat a pedifilokkal összemosó törvénycsomagot, amely ellen hétfőn tízezren tüntettek, és a Fudan-beruházásról szóló jogszabályt, ami ellen szintén volt tiltakozó demonstráció. Szavaztak az önkormányzati bérlakásokat kiárusító törvényről is. A Jobbik kivételével az ellenzék bojkottálta a szavazásokat.
Az Ab határozatának indoklása korábbi döntésekből idézi, hogy a törvényben kimondott vételi jog a tulajdonos "rendkívül súlyos megterhelése", hiszen ha az erre jogosult él a vételi joggal, a tulajdonos köteles a tulajdonát neki eladni. A műemléki védettségi szintben történő visszalépés alaptörvényi tilalma miatt pedig garanciákat kell teremteni arra, hogy a magántulajdonos az államnál nem kevésbé védi majd az értékeket. A júniusban elfogadott törvény az alkotmánybírók többsége szerint nem felel meg a követelményeknek, és nem támasztja alá, hogy a lakások eladása indokolt.
Pontosabban: a legalább 25 éve bérlők esetében rendben van az érvelés, ott a történeti előzmények miatt előállt indokolatlan különbségtételt szüntetnek meg. Az ennél rövidebb ideje bérlőknél ez nem áll fenn. Sőt, éppen az okozna a bérlakásban élő magyar állampolgárok között indokolatlan különbséget, ha a jogalkotó önmagában azért engedné kedvezményes vételi jog alapján tulajdonhoz jutni a bérlők egy részét, mert a törvényben megnevezett helyeken található lakásokban laknak. Az az általános érv, amely szerint például a lakáspiacon bekövetkezett rendkívüli áremelkedés miatt a bérlőknek egyébként nem lenne lehetőségük saját tulajdonú lakáshoz jutni, valamennyi, akár az államtól, akár más magánszemélytől lakást bérlő magyar állampolgár helyzetére igaz lehet.
Ezért alaptörvény-ellenes az elfogadott szabály, de az Ab szerint van megoldás. Az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért olyan ellenszolgáltatást kell kapnia, hogy vagyonában azzal arányban álló az érték maradjon meg, amelyet a tulajdonában álló lakások képviseltek. Lehetséges a hatályos rendelkezések olyan kiegészítése, amely kielégíti azt az alkotmányossági feltételt, hogy az értékarányosság elve érvényesüljön. Önmagában az, hogy a jogalkotó bizonyos határok között rendelkezik az ingatlan vételáráról csere esetén, nem eleve alaptörvény-ellenes, ugyanakkor a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényre juttatása érdekében – szociális szempontként – figyelembe veheti a bérlő által elcserélt lakás forgalmi értékét is. A lényeg az, hogy az akár huszonöt évi, kamatmentes részletfizetési lehetőség nem megfelelő megoldás, "mert a hosszú fizetési időszak során az eladóhoz befolyó vételár-részletek összegének jelenértéke nem elhanyagolható mértékben elmarad a lakóingatlannak a vételi jog gyakorlásakor számított vételárától". A megoldást az országgyűlésnek kell megtalálnia, de az Ab javaslata szerint ez lehet egy piaci alapú – akár az állam által is támogatott – lakáshitel, hiszen ekkor az eladó önkormányzat rögtön hozzájut a teljes vételárhoz. Lehetséges a részletfizetés is, de kamattal.
A ki nem hirdetett törvény ezután visszakerül az országgyűléshez, amelynek újra kell fogalmaznia az Alaptörvény-ellenesnek minősített pontokat.
Az Ab döntéséhez hatan nyújtottak be különvéleményt, köztük az új alkotmánybíró, Márki Zoltán is. Ezek némelyike igen éles hangon utasítja el a többség döntését, egyebek közt arra hivatkozva, hogy az önkormányzati tulajdon köztulajdon, tehát nem illetheti meg az állammal szemben alapjogi védelem.
Azt is többen kifogásolták, hogy a határozat indoklása az előző alkotmány idején hozott régi döntésekre hivatkozik – pedig az Alaptörvény elfogadása után az akkori Ab egyhangúlag mondta ki, hogy ahol a 2011-ig érvényben volt alkotmány és az új alaptörvény valamiről ugyanazt mondja, ott a régi érveket fel lehet használni. | [
"Alkotmánybíróság"
] | [] |
Mondok József izsáki fideszes polgármesterről két napja derült ki, hogy szálláshely címén épített egy vadászházat EU-s pénzből, majd beköltözött oda . Mi pedig megtaláltuk a másik vendégházát is, amit még több uniós forrásból épített egy másik faluban, az irodája mellé. És erre sem mondhatni, hogy nagyon töri magát, hogy bárkinek szállásként kiadja.
Vadászruhába öltözött német férfi nyit ajtót a kopogtatásunkra, majd hívja a ház tulajdonosát és üzemeltetőjét, hogy inkább vele beszéljünk. A parkolóban német rendszámú autók, vadétel illata lengi be az épületet, kutyák ugatják az arra járót. Karád külterületén vagyunk, az erdő szélén, ide irányítottak minket a helyiek, amikor útbaigazítást kértünk.
Ez egy működő vadászház, igazi fizetővendégekkel. Rossz helyen járunk.
Végül nagy nehezen sikerül kiderítenünk a karádiaktól, hol van az úti célunk.
Mi ugyanis azt a vendégházat keressük, amit Mondok József izsáki fideszes polgármester cége, az Agro-Wild építtetett, csaknem 50 milliós EU-s pénzből. Egészen pontosan a "Dél-balatoni Leader Vidékfejlesztési Nonprofit Zrt. Úmvp III. tengelyes pályázatának nyertesei" között volt még évekkel ezelőtt. A Sonline.hu 2011-es cikke szerint abban a pályázati körben ők kapták a legtöbb pénzt, sőt, egy összefoglaló Leader-dokumentum szerint az összes között övék volt a legnagyobb támogatási összeg.
Mondok József az a politikus, aki, mint a 444 kiderítette, az általa vezetett Izsákra építtetett egy vadászházat 35 milliós EU-s pénzből 2014-ben, majd nem igazán akarta kiadni szálláshelyként, legfeljebb csak ismerősöknek, és inkább beköltözött oda. A Miniszterelnökség pedig vizsgálatot indított az ügyben.
Elvileg a karádi háza is egy panzió, erre kapta a pénzt, és regisztrált is az erre megfelelő honlapon. De több dolog is minimum gyanús.
Az egyik, hogy a megkérdezett helyiek nem ismerik szálláshelyként, kitáblázva sincs, a neten fellelhető egyetlen fényképet is hiába mutattuk az embereknek, minduntalan a másik vadászházba küldtek. Egy ember tudta, miről van szó, ő csak mosolygott a kérdésünkre, hogy Mondoknál bárki megszállhat-e. "Nyomozzák ki maguk" – mondta.
A másik, hogy nincs honlapja – ellentétben a valódi vadászházzal –, az online foglalási oldalak sem ismerik szállásként, ha valamilyen listán a neten feltűnik a ház, csak telefonszám van hozzá, amit – nekünk legalábbis – nem vesz fel senki. Ez azért is furcsa, mert a másik nyertes, amely szálláshelyre kapott pénzt, az ordacsehi Balaton Agrár Zrt. volt, nekik ehhez képest komoly netes jelenlétük van.
A harmadik, hogy Mondok József nagygazdálkodó Karádon, az egykori téeszt szerezte meg a helyiek elmondása szerint. Karádi Mezőgazdasági Zrt. a cég neve, ugyanoda van bejegyezve, mint az Agro-Wild. A vendégház pedig a téeszterületen lévő irodaépület mellett van pár méterre, ugyanazon a telken. Ugyanott kell bemenni mindkettőhöz, a vendégek a zrt. dolgozói mellé parkolhatnak le.
A pöpec épület bejárata felett agancs, az ajtaján pedig A4-es lap: áprilisig felújítás miatt zárva. Pedig ránézésre egyetlen dolog van, ami nem jut eszünkbe a házról, és ez pont a felújítás szükségessége. Sarkon fordulunk, és bekopogtatunk, majd belépünk a zrt. irodaépületébe. Míg várunk és hahózunk, az egyik szobából telefonbeszélgetés szűrődik ki.
Azt mondjam, hogy ez egy másik cég? Hogy nem tudok semmit? Hogy hozzád nem adhatok telefonszámot?
Nem tudjuk, ki beszélt kivel, mindenesetre az ajtón kilépő nő sajnos nem tud segíteni nekünk, nem tud semmit a vadászházról, mert az másik cég ügye, és telefonszámot sem tud adni a tulajdonos-főnökhöz. Annyit mond, hogy igenis szálláshelyről van szó, most pedig azért kell felújítani, mert csőtörés volt.
Megpróbáltuk felhívni azt a mobilszámot, amely a vadászház internetes fellelhetőségén található, de többszöri próbálkozásunkra sem vette fel senki. Pedig élő szám, mert kaptunk automatikus SMS-t, hogy most nem tudunk beszélni. De hiába telefonáltunk később is, és hiába írtunk SMS-t is, jelezve, miért keressük a tulajdonosát, nem érkezett sem válasz, sem visszahívás.
Izsákról Karádra Az Agro-Wild Kft.-t 2007-ben alapította izsáki székhellyel Mondok József és fia. Az ügyvezetést eleinte az apa vitte, majd 2011-ben beszállt ifjabb Mondok József is, aki 2013-ban teljesen átvette a cégvezetést, és karádira változtatta a lakcímét. A kft. 2015-ben tette át a székhelyét Karádra. A cég a tavalyelőtti mérlege szerint 8 milliós bevételből csinált 600 ezres veszteséget.
Az izsáki polgármester a fiával, ifjabb Mondok Józseffel együtt viszi az Agro-Wildot. Az ő hivatalos lakcíme Karádon van, úgyhogy elmentünk a házához, és bár tárva-nyitva volt a kocsibeálló kapuja, és állt is bent egy autó, hiába várakoztunk látványosan a ház előtt csengő híján. Csak a szomszéd szólt ki az ablakon, hogy miben segíthet, aztán annyit mondott, hogy valóban ott lakik Mondok.
Kerestük idősebb Mondok Józsefet is az izsáki polgármesteri hivatalban, de nem volt elérhető, a titkárság pedig nem adott hozzá mobilszámot. Felírták adatainkat, és azt ígérték, pénteken átadják neki, hogy kerestük.
Hazafelé még tettünk egy utolsó kísérletet, egy helyi nőt megkérdeztünk, tudja-e, hol van Mondok József vendégháza. Gyorsan félbeszakítjuk, amikor a már jól ismert, német vendégekkel teli vadászház felé igazítana útba. Mi a másikat keressük, tudja, Mondokét, próbálkozunk. Csodálkozva néz. | [
"Agro-Wild",
"Karádi Mezőgazdasági Zrt."
] | [
"Balaton Agrár Zrt.",
"Dél-balatoni Leader Vidékfejlesztési Nonprofit Zrt."
] |
A Honvédelmi Minisztérium kommunikációs cégét, a Zrínyi Médiát vezető Gubcsi Lajos nyáron mutatta be zenés Rákóczi-balladáját. Az Ismét Vereckénél című, kis szakmai visszhangot kiváltó produkció négy előadást élt meg Munkácson, Beregszászon, Ungváron és Sárospatakon. A rockballada főszerepét Varga Miklós kapta, a mellékszerepeket azonban Gubcsi beosztottai, köztük Isaszegi János vezérőrnagy alakították.
Valódi munkahelyi kulturális eseménnyé vált a Honvédelmi Minisztérium háttércégénél, hogy az ügyvezető igazgató balladát írt személyes példaképéről, II. Rákóczi Ferencről.
A Zrínyi Média nem szerepelt ugyan a júniusban bemutatott Ismét Vereckénél című zenés darab hivatalos támogatói és szponzorai között, a szerző, Gubcsi Lajos beosztottai mégis nagy számban dolgoztak a produkción.
A Rákóczi-rockballadát június 23. és 26. között mutatták be három határon túli és egy belföldi színhelyen, Munkácson, Beregszászon, Ungváron és Sárospatakon. A darab részletei, dalbetétei a premier óta megtekinthetők a Youtube-on, ám az új rockoperának eddig kevés nézője akadt, és a sajtóban sem volt visszhangja. Pedig a zenét az Omega együttes egykori billentyűse, Benkő László szerezte, és a főbb szerepeket az egykor István királyt is alakító Varga Miklós, valamint Gubás Gabi és Tanka Balázs játszották.
A Gubcsi-produkciót a szerző ismertetése szerint saját cége, a Magyar Művészetért Kft., a Grantfilm Kft. és a Magyar Művészek Köre támogatásával vitték színpadra.
A privát vállalkozás produkcióját azonban nemcsak a szaktárca vezetője, Hende Csaba miniszter tisztelte meg jelenlétével a Munkács elestének 300. évfordulójára időzített ősbemutatón, hanem a tárca cégének alkalmazottai is. A stáblistán nem szerepeltek, és Gubcsi sem tett róluk említést interjúiban, de a Zrínyi Média munkatársai több munkanapot is eltöltöttek azzal,hogy a színpadi szereplők között, vagy a háttérben segítsék a cégvezető produkcióját. A hívatásos színészek mellett a HM-cég szinte teljes menedzsmentje statisztált az egyórás előadásban.
Gubcsi Lajos és Hende Csaba
Rákóczi parasztjait Magyar Gábor vállalkozásfejlesztési vezető, Tóth László pénzügyi vezető, Gárdos Vilmos üzemeltetési vezető alakította, és a fehér ruhába bújtatott jobbágyok között volt Isaszegi János tábornok is. Isaszegi vezérőrnagy vezette 2010 tavaszáig a Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázisát Szentendrén. Nyugállományba vonulása után lett a Zrínyi Média könyvszerkesztőségének vezetője.
Forrásaink szerint rajtuk kívül még legalább tízen foglakoztak hosszabb-rövidebb ideig a rockballada szervezésével, és a róla szóló tudósításokkal. A közreműködő Zrínyi-dolgozók között volt például a kiadó főszerkesztője, a Magyar Honvéd egyik szerkesztője,valamint egy riporter, operatőr és stúdióvezető. Külföldi utaztatásukhoz a HM-cég autóját vették igénybe.
Az Index tavaly számolt be arról, hogy Gubcsi a saját kertjében tartott szoboravatóról is riportot készíttetett a Zrínyi Médiával, amely egyébként a honvédség hivatalos kommunikációját hivatott ellátni. A honvedelem.hu-n közölt tudósításban azonban nem tettek említést arról, hogy a miniszter részvételével megtartott esemény a cégvezető otthonában zajlott. Az igazgató magánrendezvényén akkor is az általa vezetett állami tulajdonú vállalat dolgozói közreműködtek. | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Zrínyi Média"
] | [
"Grantfilm Kft.",
"Magyar Művészetért Kft.",
"Magyar Művészek Köre",
"Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázisa",
"Magyar Honvéd"
] |
Mesterházy Attila megkérdezte Lázár Jánost az államtitkárai gazdasági érdekeltségeinek támogatásáról. Lázár egyenes válasz helyett jelezte: nem érti a kérdést.
Nagy vihar kerekedett abból pár hete, hogy kiderült: L. Simon Lászlónak, a Miniszterelnökség államtitkárának érdekeltségébe tartozó cégek tavaly nagyjából 80 milliós állami és uniós támogatáshoz jutottak.
L. Simon ráadásul az idén augusztusig többségi tulajdonos volt az egyik (21 milliós támogatást bezsebelő) cégben, de Lázár János arra kérte, váljon meg tulajdonrészétől, nehogy felmerülhessen az összeférhetetlenség gyanúja.
Ezen felbuzdulva Mesterházy Attila, az MSZP volt elnöke 29 írásbeli kérdést nyújtott be Lázár Jánosnak, hogy megtudja, hogy a Miniszterelnökség államtitkárai, illetve helyettes államtitkárai járhattak-e hasonlóan, mint L. Simon. Mesterházy kérdései így hangoztak:
L. Simon László, az Ön tárcájának parlamenti államtitkára, illetve családi érdekeltségébe tartozó cégek kaptak-e vissza nem térítendő állami, vagy uniós támogatást?
Dr. Vidoven Árpád, az Ön tárcájának közigazgatási államtitkára, illetve családi érdekeltségébe tartozó cégek kaptak-e vissza nem térítendő állami, vagy uniós támogatást?
És így tovább az összes államtitkárt és helyettes államtitkárt végigkérdezi Mesterházy.
Lázár egyenes válasz helyett (nem kaptak támogatást, vagy ennyit és ennyit kaptak) értetlenségét fejezte ki.
Pontatlan megfogalmazásai miatt nem lehetséges választ adni Képviselőtársam kérdéseire, így kérem, hogy konkretizálja a megfogalmazását
- válaszolta Lázár az összes kérdésre. 29-szer. Lázár szerint Mesteráhzy által "talán tudatosan használt tág értelmezési keret jogilag nem értelmezhető". Az MSZP-s politikusnak tehát törnie kell tovább a fejét, hogy olyan egyértelműen kérdezzen, hogy Lázár János számára is egyértelmű legyen. | [
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Állóháború a tanulmány körül A tavaly októberi kormányhatározat alapját egy a KPMG tanácsadó cég által készített háttértanulmány képezi.
A civilszervezetek nyomására bő egy hete Bajnai Gordon kormányfő az NFGM-nél és áttételesen az MFB-nél kezdeményezte a dokumentum közzétételét, erre azonban talán csak ma kerülhet sor. A bank tegnapi közleménye szerint ugyanis a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. és a KPMG Tanácsadó Kft. csak feltételekkel járult hozzá a közzétételhez, amelyek – lapértesülések szerint kártérítési felelősség vállalásáról lévén szó – a bank számára elfogadhatatlanok.
A tanulmányt az MFB saját honlapján kívánja bemutatni, ám a maga részéről lehetővé tette, hogy azt bármely fél bármikor nyilvánosságra hozza.
Ezzel kapcsolatosan Jóri András adatvédelmi biztos lapunknak hangsúlyozta: a közzététel akkor nem tagadható meg, ha a szóban forgó adat közfeladatot ellátó szerv birtokában van vagy közpénzek felhasználásával kapcsolatos. Egy-egy kormányhatározatot előkészítő dokumentum nyilvánossá tétele azonban bizonyos esetekben megtagadható, legalábbis, ha ez a lépés veszélyezteti az adott szerv illetéktelen befolyástól mentes működését.
Csapdahelyzet Sukorón is – kronologikus visszatekintés 2008. július 30. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) megköti a szerződést az állami tulajdonban lévő sukorói telek, valamint az e területre kaszinóvárost álmodó befektetőcsoport egyik képviselője, Joav Blum tulajdonában lévő albertirsai és pilisi ingatlanok cseréjéről. Az MNV részéről a dokumentumot Tátrai Miklós, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) tagja, a vagyonkezelő akkori vezérigazgatója írja alá.
2009. szeptember 2. A telekcsere körül már javában folyik a vita, amikor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése leszögezi: a Blum tulajdonában lévő telkek értékét mintegy hatszorosan felülbecsülték, így az államnak 700 millió forintos kára keletkezett. A szerződés az ÁSZ szerint azért is semmis, mert az M4-es autópálya építése nem tette volna szükségessé a teljes 183 hektárnyi Pest megyei terület becserélését, ahogy az a korábbi hivatalos indokolásban szerepelt.
2009. szeptember 16. Nyílt levélben fejezik ki egyet nem értésüket a kormány sukorói beruházással kapcsolatos tevékenységével kapcsolatban művészek, közírók, akadémikusok, országgyűlési képviselők.
2009. október 1. A Központi Nyomozó Főügyészség által indított vizsgálat keretében az igazságügyi szakértő bejelenti, hogy valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a sukorói ingatlancsere szerződésében a pilisi és albertirsai telkek. Az MNV nyilvános vitát kezdeményez a szakértők között, ám erre végül nem kerül sor.
2009. október 8. Oszkó Péter pénzügyminiszter felszólítja az NVT elnökét, hogy az aggályossá vált telekcsere ügyében tegyen lépéseket az eredeti állapot helyreállítása érdekében, november 9-i határidővel. Hangsúlyozza, hogy a pénzügyminiszternek nem áll módjában felmondani a szerződést. Ugyanezen a napon megszületik a Közép-Dunántúl régió területére érvényes kaszinókoncessziós szerződés a tárca és a KC Bidding Kft. között, ám a pénzügyi tárcánál aláhúzzák: a régió területén bárhol megvalósulhat a King’s City-beruházás, nem feltétlenül Sukorón.
2009. október 20. Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének szövetségi igazgatója átadja a visszásságokról szóló bizonyítékokat az ügyészségnek. Közlése szerint ezek az iratok megalapozzák Tátrai Miklós, az MNV volt vezérigazgatója és Benedek Fülöp vezérigazgató-helyettes felelősségét.
2009. október 27. Az MNV közzéteszi a Sukoró és az Albertirsa–Pilis területen lévő ingatlanok cseréjéről szóló szerződést, azután, hogy ezt több igénylő nyomán az adatvédelmi ombudsman jogszerűnek nevezi.
2009. október 31. Az adóhivatal honlapján közzétett listából kiderül, hogy Joav Blum több mint tízmillió forinttal tartozik az államnak.
2009. november 9. Az MNV és Joav Blum közötti egyeztetések sikertelenül zárulnak le, az MNV vizsgálja, milyen további lépéseket tehet az eredeti állapot helyreállítása érdekében.
2009. november 17. Jogerősen is fiktívnek nyilvánítja Joav Blum sukorói lakcímét a Fejér Megyei Bíróság, ezzel megalapozva a közokirat-hamisítás gyanúját. Blum e szerint csak a nyilvántartás széljegyzetében szerepel, ez azt jelenti, hogy meg akarja vásárolni a házat, az eljárás folyamatban van, ám az ingatlan még nem az övé. Ez egy újabb momentum, amely alapján – a 2007-es állami vagyonról szóló törvény szerint – jogszerűtlennek bélyegezhető a telekcsere.
2009. november 18. Eleget téve a tulajdonosi jogokat gyakorló PM utasításának, az NVT megtámadja a sukorói csereszerződést a bíróság előtt, amelytől azt kérik: állapítsa meg a dokumentum érvénytelenségét, és állítsa helyre a szerződés megkötése előtti eredeti állapotot.
2009. december 1. A PM közleményéből kiderül: a sukorói telekcsere ügyében a vagyonkezelő volt vezérigazgatóját már nem lehet felelősségre vonni.
2009. december 9. Megkezdődik a közokirat-hamisítás bűntettével vádolt Joav Blum büntetőpere a Székesfehérvári Városi Bíróságon.
2009. december 21. Civilszervezetek szerint nemcsak a telekcseréről szóló szerződés, hanem maga a sukorói kaszinó koncessziós szerződése is törvénytelen lehet. A PM szerint azonban – mivel a megkötött dokumentumban több mint száz település szerepel lehetséges helyszínként – a szerződés érvényes.
2009. január 9. Elméletileg e dátumtól kezdetét veheti a kaszinó építése, mivel a koncessziós szerződés megkötése utáni kilencven napon belül a nyertes KC Bidding Kft. egymilliárd forint jegyzett tőkével megalapította az SDI Europe Kft.-t, amely a majdani kaszinót üzemelteti.
2009. január 15. Lapértesülés szerint Székesfehérváron épülhet meg az eredetileg Sukoróra tervezett kaszinó, ám ezt a beruházók később cáfolják.
2009. február 19. Megkezdődik a sukorói telekcsere-szerződés érvénytelenségének megállapításáról szóló, soron kívüli eljárás keretében kitűzött polgári eljárás a Fejér Megyei Bíróságon, ám folytatását április 23-ára napolják el.
A Transparency International, a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért nyílt levelükben azt kérik: az EU járjon utána, hogy a motorpálya építéséhez adott állami mankó megfelel-e az uniós szabályoknak. A civilszervezetek nemleges válaszra számítanak, mivel a támogatás kapcsán korábban – egy kiszivárgott háttéranyagban – a pénzügyi tárca is aggályokat fogalmazott meg. További gondot okoz, hogy a beruházásról szóló háttértanulmány a korábbi kérések ellenére még mindig nem publikus – mutat rá Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért vezetője (lásd keretes írásunkat). Mindezek alapján valószínű, egyhamar nem lesz megoldás, holott a sávolyi pályán korábban már 2009 szeptemberére világbajnoki futamot reméltek a beruházók. Az alapkőletételre már 2008 novemberében sor került, ám a Sávolyra 90 millió euróból 4232 méter hosszú motorpályát és számos kiszolgálóépületet álmodó spanyol konzorcium hamar a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) segítségét kérte a beruházás finanszírozásához. A megállapodás hónapokat váratott magára, így a beruházó tavaly nyáron önerőből nekilátott a munkálatoknak. Az, hogy ezek – pénz híján – nem maradnak félbe, 2009. október 26-án vált bizonyossá, amikor is kormányhatározat született a projekt támogatásáról.A határozat alapján tízéves időszakra 74,7 millió eurónyi (mintegy húszmilliárd forintnyi) költségvetési forrás, valamint egy 15,3 milliárd forintos, 25 éves lejáratú MFB-hitel segíti elő a beruházás megvalósulását. A hitel 80 százalékára az állam készfizető kezességet is vállalt. A spanyol befektető mindezek fejében ígéretet tett arra, hogy a következő tíz évben világbajnoki futamokat rendeznek a Balatonringen, s emellett más rendezvényeknek is helyet ad az új motorpálya. A banknál a hitelről szóló döntés végül december 28-án született meg, idővel pedig a szerződés aláírására is sor került, ám eközben bő egy hete újabb fordulatot vett az ügy.Kiszivárgott ugyanis egy pénzügyminisztériumi háttéranyag, amely kockázatosnak, gazdaságtalannak és jogszerűtlennek minősíti a Balatonring állami támogatását. Nem véletlen, hogy az erről szóló október végi kormányhatározatot Oszkó Péter pénzügyminiszter végül nem is írta alá. A visszásságok között említik, hogy az Önkormányzati Minisztérium fejezetében jelenleg nem szerepel az évi 1,5 milliárd forintos jogdíj, ha pedig az állami kezességvállalás mellett nyújtott hitel megtérülését komoly kockázatok övezik, azt a kezességvállalás évében – vagyis 2009-ben – kiadásként el kell számolni a büdzsében az uniós rendelkezések szerint. Nem felel meg a jogszabályoknak az sem, hogy a kezességvállalás fedezete az erről szóló döntés idején még nem állt rendelkezésre, lévén a beruházók magát a motorpályát kínálták fel e célra.A legnagyobb kockázatot a PM-tanulmány abban nevesíti, hogy amennyiben az állami támogatásban az Európai Bizottság kivetnivalót talál, azt a beruházó köteles idő előtt kamatostul visszafizetni, és ez az egész projekt bedőléséhez vezethet. Márpedig a civilszervezetek megkeresése nyomán ennek az utóbbi napokban tovább nőtt az esélye. Az egyesületek egyébként néhány nappal korábban Bajnai Gordon kormányfőt is megkeresték a támogatás visszavonása érdekében.Ez a beruházás – amennyire lehetséges – eddigi politikamentes vezérfonala. Köztudott ugyanakkor, hogy a projekt két kormányzati "bábája" Ujhelyi István MSZP-s képviselő, az önkormányzati tárca, később pedig a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, valamint Suchman Tamás , a térség szocialista képviselője, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. Utóbbi tavaly év végén nyilvánosan össze is különbözött a beruházást idővel szintén bíráló képviselőtársával, Gyenesei Istvánnal. Bobek József István sávolyi polgármester eközben aláírásgyűjtést kezdeményezett a Balatonring mellett, és bár az íveket csak szerdán kezdték kiküldeni, már eddig is több mint száz település jelezte csatlakozási szándékát a kezdeményezéshez. A beruházó cég képviselője, Mervó József tegnap azt közölte, hogy a hitelszerződés aláírására már ma sor kerülhet, ezt azonban az MFB részéről nem erősítették meg.Pátyi párhuzam. A sávolyi motorpálya beruházói között szerepel az a Grupo Milton nevű cég, amely a magyar származású spanyol üzletember, Kovács Bence János által jegyzett Milton 2006 S.L. nevű spanyol vállalat tulajdonában áll. A cégcsoport Sávoly mellett Pécsett, Tárnokon, Székesfehérváron és Pátyon is részt vesz ingatlanok fejlesztésében.A Páty és Telki közötti területre a Balatonring építője gigantikus golfpályát és azt körülölelő lakóparkot álmodott. A korábbi szabályozás szerint a lakóházak száma maximum 250 lehetett volna, ám február 22-én a pátyi képviselő-testület rábólintott a rendelet módosítására, így az új "golffalu" gigantikus méretűvé nőhet. A vita ez esetben is több szálon fut. Ezek egyike, hogy a beruházást támogató pátyi polgármestert, Bognár Andrást a Pest Megyei Bíróság még tavaly augusztusban – sorozatos törvényszegések miatt – felfüggesztette a hivatalából, ám mivel a döntés nem jogerős, a települést azóta is ő vezeti. Jogászok szerint pedig a korábbi rendezési tervet 2011-ig nem is lehetett volna módosítani. Egy a Budapesti Corvinus Egyetemen készült tanulmány viszont már a – 250 lakóépületet engedélyező – 2006-os szabályozást is jogsértőnek találta, mivel települések közigazgatási határától 200 méterre nem lehet beépítésre kiszemelt területet kijelölni.A beruházásról február 14-én népszavazást is tartottak a településen, ám az – 43 százalékos részvétel mellett – végül érvénytelen lett. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szintén vizsgálatot folytat a százmilliárdos beruházás környezeti hatásairól. A február 22-én megszavazott új rendelet elvileg a Grupo Miltonnal kötendő szerződés aláírása után, március 31-én léphet életbe. VG | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft.",
"Grupo Milton"
] | [
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Önkormányzati Minisztérium",
"Fejér Megyei Bíróság",
"Transparency International",
"Pest Megyei Bíróság",
"Állami Számvevőszék",
"Társaság a Szabadságjog",
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége",
"K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda",
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Milton 2006 S.L.",
"Európai Bizottság",
"Székesfehérvári Városi Bíróság",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Balaton Fejlesztési Tanács",
"KPMG Tanácsadó Kft.",
"SDI Europe Kft.",
"KC Bidding Kft."
] |
A Magyar Turizmus Rt. a Tisza-tavi rendezvénysorozat előtt közvetlenül bontott szerződést a Szín-Lap Bt.-vel, mivel az késedelmesen és hibásan teljesítette a rábízott feladatot. Oláh László, a turisztikai szervezet vezérigazgató-helyettese a Magyar Nemzetnek elmondta: jogászaik már megírták a felszólítást a Szín-Lap Bt.-nek a több hónapos rendezvénysorozat megszervezésére felvett előleg visszautalására vonatkozóan. Mint fogalmazott: a közbeszerzési pályázaton kiválasztott cégnek egy megállapodás szerint, jogszerűen fizettek előleget. A Magyar Nemzet kérdésére kifejtette, nem tudja, hogy a fővállalkozó által megbízott alvállalkozók, vagy más okok miatt nem teljesített a Szín-Lap Bt., ők csak a pályázaton nyertes társasággal álltak kapcsolatban.
Oláh László megjegyezte: a Tisza-tó és környéke turizmusának jót tett volna, ha a harmadik Tisza-tavi fesztivált a hagyományokhoz híven idén is a tervek szerint tudták volna megvalósítani, ám így sem marad el minden program. Azokat ugyanis jelenleg az érintett települések önkormányzatai szervezik Tisza-tavi randevú néven – tette hozzá.
Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, a Szín-Lap Bt. 2002-ben azzal vált ismertté, hogy felépíthette a Parlament előtti korcsolyapályát a téli szünet idejére. A betéti társaság jelenlegi tulajdonosa Hámori László, aki egy XVIII. kerületi MSZP-s képviselő édesapja. A Szín-Lap Bt. a rendezvény kapcsán szervezési és kommunikációs munkákkal bízta meg a Perspektíva Kommunikációs Ügynökség Kft.-t, amely továbbosztotta a munkák egy részét a Relatív 3 Kft. munkatársainak. A két cég tulajdonosi köre a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) köthető. A Perspektíva egyik tulajdonosa és ügyvezetője Kósa Margit, a nemrég átszervezett Kormányzati Kommunikációs Központ munkatársa, akinek a kabinet kommunikációs megjelenítését 750 millió forintnyi közpénzből segítő Leo Burnett Kft.-vel való kapcsolattartás is a feladata a MeH-nél. A Relatív 3 Kft. tulajdonosa és egyik ügyvezetője pedig Hajnal Zsolt, aki egyben a Leo Burnett Kft. igazgatója.
Pál Gábor | [
"Relatív 3 Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Szín-Lap Bt.",
"Perspektíva Kommunikációs Ügynökség Kft.",
"Leo Burnett Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magyar Turizmus Rt.",
"Kormányzati Kommunikációs Központ"
] |
Nincs a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal – egyébként hiányosnak tűnő – Pharaon-aktájában információ arról, hogy a csalás, zsarolás és felbujtás miatt körözött Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos magyar állampolgárságot akart szerezni, noha egy másik hivatalos dokumentumból kiderül, hogy honosítási kérelmet nyújtott be. Újabb különös információval gazdagodott tehát a Pharon-ügy, amiről Pintér Sándor belügyminiszter kerek perec kijelentette, hogy inkább ne bolygassák azt, mivel az érintett már meghalt.
Tavaly februárban honosítási kérelmet nyújtott be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál (BÁH) Ghaith Pharaon – derül ki a Terrorelhárítási Központ igazgatója által írt és Demeter Márta független országgyűlési képviselőnek címzett leveléből. A TEK-et Demeter kereste meg, aki képviselőként korábban már Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, valamint a BÁH-nál is betekintett a Pharaon-iratokba.
A TEK vezetője, Hajdu János által írt levél azért is figyelemreméltó, mert a BÁH-nál lévő iratokban nyoma sincs annak, hogy Pharaon honosítási kérelmet nyújtott be a hivatalba. Ezért két eset lehetséges:
vagy a TEK tudja ezt rosszul, vagy a BÁH titkolta el eddig ezt az egyébként nem mellékes információt. Utóbbi a valószínűbb.
Egyrészt azért, mert a TEK konkrét információt ír, pontos dátummal, márpedig nem valószínű, hogy ezt a terrorelhárítók az ujjukból szopták volna. Már csak azért sem, mert Hajdu leveléből az is kiderül, hogy a BÁH a honosítási kérelem benyújtása után azért kereste meg a TEK-et, hogy állásfoglalást kérjen tőlük. Akárcsak akkor, amikor Pharaon 2014 novemberében tartózkodási engedélyt kért a BÁH-tól, majd egy évvel később annak meghosszabbítását. Másrészt Demeter Márta már korábban arról beszélt az Indexnek, hogy amikor a BÁH-nál betekintett az iratokba, akkor az volt a benyomása, hogy azok hiányosak.
Nem tudjuk, megkapta-e, de akár meg is kaphatta az állampolgárságot
Nem világos, hogy a BÁH Pharaon-irataiban a honosítási kérelemnek miért nem volt nyoma. Demeter azt állítja az Indexnek, hogy a hivatalban az iratbetekintéskor esküdöztek neki arra, hogy minden irat az aktában van. Ezek szerint ez nem volt igaz. Természetesen megkerestük a BÁH-ot is, amint reagálnak, válaszukat közzétesszük.
Így például azt sem tudni, hogy mi lett Pharaon honosítási kérelmének sorsa. Elméletileg ugyanis akár állampolgárságot is szerezhetett. Bár állampolgárságot kapni nem egyszerű és számos feltételnek meg kell felelni, de szinte mindegyik feltétel alól kaphat mentességet a kérelmező.
Csak néhány olyan feltétel van, amelynek mindenképp meg kell felelnie az illetőnek. A törvény szerint ilyen a büntetlen előélet, az, hogy ne legyen büntetőeljárás ellene folyamatban Magyarországon, valamint az ország közbiztonságát és nemzetbiztonságát ne sértse. Tehát az államfő – ha a nemzeti érdek úgy kívánja – minden feltétel alól felmentést adhat, kizárólag az előbb felsorolt esetekben nem.
Hajdu leveléből az is kiderült, hogy a TEK nem kapott tájékoztatást Pharaonról a partnerszolgálatoktól, és amikor "terrorszempontú kockázatelemzést" végeztek vele kapcsolatban, akkor "ilyen jellegű információk nem álltak rendelkezésre". Ez annyiban érdekes, hogy ugyanebben a levélben Hajdu azt írja: amikor Pharaon két évre vízumot kért a bejrúti magyar nagykövetségen, akkor a magyar hatóságok több országot, köztük az Egyesült Államokat is megkeresték, hogy sérti-e a vízumkiadás az érdekeiket.
Az Egyesült Államok nagykövetsége ekkor elismerte, hogy csalás, zsarolás és felbujtás miatt az FBI körözi Pharaont. Ekkor Hajdu szerint a Magyarország és Egyesült Államok között érvényben lévő kiadatási egyezmény alapján "megtették a szükséges lépéseket". Hogy mik voltak ezek a lépések, azt a levél nem részletezi, ahogy az sem derült ki, hogy pontosan mikor érdeklődtek a magyarok a többi országnál. Pedig egyáltalán nem mellékesek a dátumok: Pharaon ugyanis 2014 őszén kért először vízumot (azzal a szándékkal, hogy Orbán Viktorral is találkozzon), míg Lázár János miniszter tavaly november legelején még azt mondta egy kormányinfón, hogy a vízumkérvényről tájékoztatták az Egyesült Államokat és a Szaúd-arábiai Királyságot is, de egyik fél sem válaszolt, úgyhogy beengedték Pharaont.
Az egyébként tavaly októberben derült ki, hogy az FBI és az Interpol által 25 éve körözött, terroristák pénzelésével és pénzmosással gyanúsított Ghaith Pharaon megvásárolta Orbán Viktor miniszterelnök Cinege utcai házával szemközti telket és villát. Ezenkívül több nagy értékű ingatlan is Pharaon-érdekeltségbe került. Azóta a fél magyar sajtó és több ellenzéki politikus próbálja kideríteni, hogyan történhetett meg ilyesmi, éppen akkoriban, amikor Orbán Viktor hetente elmondja, hogy meg kell védeni az országot a bevándorlóktól és a terroristáktól.
A kormányzat láthatóan nagyon szeretné lezárni a Pharaon-ügyet, noha világosan látszik, hogy tele van kérdőjelekkel. Pintér Sándor belügyminiszter például azt válaszolta Demeternek, hogy inkább ne foglalkozzon már ezzel az egésszel.
Felhívom Képviselő Asszony szíves figyelmét, hogy az érintett 2017 januárjában elhunyt, amelyre figyelemmel meglehetősen indokolatlannak tartom a személyével összefüggő további kérdések előterjesztését
– olvasható a független képviselőnek adott miniszteri válaszban. Demeter azt szerette volna megtudni Pintértől, hogy az illetékes szolgálatok (a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal) mikor értesültek arról, hogy Ghaith Pharaont körözi az FBI, illetve tudtak-e erről a sejk Magyarországra érkezése előtt?
Pintér szerint az írásbeli kérdésekre adott válaszok és az iratbetekintés keretei között a szaúdi üzletember itteni tartózkodásával kapcsolatban már minden, a Belügyminisztérium birtokában álló információ "ismertetésre került".
Demeter erre reagálva az Indexnek azt mondta: "Pintér Sándor teljes tévedésben van. Én nem Pharaont ellenőrzöm, róla tudjuk, hogy ki volt és mit csinált. Én a Belügyminisztérium és az irányítása alatt álló rendvédelmi szerveket szeretném rászorítani arra, válaszolják meg, hogy mit tettek azért, hogy ez a nemzetközi szinten ismert bűnöző ne jöhessen Magyarországra." A képviselőnő szerint a magyar közvéleménynek joga van tudnia, hogyan történhetett meg, hogy figyelmen kívül hagyták a biztonsági szabályokat. "Még nagyobb probléma az egész Pharaon-ügy annak fényében, hogy tudjuk, hogy Orbán Viktor az egyetlen olyan miniszterelnök 1990 óta, aki nem esett át nemzetbiztonsági ellenőrzésen" – mondta Demeter.
A kormány teljesen belezavarodott
A miniszter szerint tehát továbbra is az a helyzet, amit a kormány következetesen próbált kommunikálni az ügyben: a sejk szabályosan kapott tartózkodási engedélyt Magyarországon, mert a beutazása előtti nemzetbiztonsági átvilágítás arra jutott, hogy nem jelent kockázatot, és az uniós országok sem emeltek kifogást az Európába érkezése ellen.
Azt is mondták, hogy a többek között terrorizmus finanszírozásával gyanúsított sejk olyan adatokat adott meg magáról a vízumkérelmekor, amelyek nem mutattak egyezést az Interpol adatbázisában szereplőkkel. A kormány narratívája szerint a hazai hatóságok csak azután tudták meg bizonyosan, hogy ez a Pharaon az a Pharaon, miután tavaly ősszel az ügy kipattant, és a sejk már nem volt az országban.
A kormány állítását megkérdőjelezi, hogy a tagjai tavaly ősszel sorozatosan egymásnak ellentmondva nyilatkoztak Pharaonról. Kontrát Károly belügyi államtitkár például november 2-án azt mondta, hogy a körözött Pharaon nem azonos a miniszterelnök szomszédságában telket vásároló Pharaonnal, viszont egy kiszivárgott diplomáciai levélben Pintér már egy hónappal korábban azt írta, hogy az AH sikeresen azonosította a körözött üzletembert.
Az idén januárban elhunyt Ghaith Pharaon magyarországi tevékenységével kapcsolatban sok lényeges kérdés maradt homályban. Például, hogy pontosan mikor kapott tartózkodási engedélyt, vagy hogy mikor találkozott a kormányfővel Jordánia tiszteletbeli konzuljának díszvacsoráján. Ezekről több mint fél éve küldtünk kérdéseket a Belügyminisztériumnak és Orbán sajtófőnökének, de egyelőre nem kaptunk válasz.
Bár a kormány szeretné, úgy tűnik, az ügynek azzal sincs vége, hogy a főszereplőt már eltemették. Pharaon halála után derült ki például, hogy már a milliárdos első vízumigénylésekor is egyértelmű volt, hogy találkozni akar Orbán Viktorral. Ezt ő maga jelezte a vízumkérelemnél.
Aztán az is kiderült, hogy tartózkodási engedélyének meghosszabbításakor nem csatolt be jövedelemigazolást, ellenben azt állította, hogy a tiszteletbeli konzul tartja el. Erről papírja is volt, amit a bevándorlási hivatal simán elfogadott. Pedig életszerűtlen, hogy egy külföldi befektetőt, aki nagy értékű ingatlanokat vett Magyarországon, egy másik magánszemély tart el. Ám arra jó volt ez a trükk, hogy a pénzmosással gyanúsított üzletember vagyoni helyzete rejtve maradjon a hatóságok előtt.
Pontosítás: A BÁH-ot jelenleg Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak hívják, így a rövidítése helyesen: BMH.
Cikkünk megjelenése után a BMH a következő nyilatkozatot tette:
Demeter Márta országgyűlési képviselő asszony 2017 évben három alkalommal kereste fel a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt. A Hivatal – képviselő asszony kérésének mindenben megfelelően – teljeskörűen biztosította az idegenrendészeti iratokba való betekintés lehetőségét. A képviselő asszony által megtekintett iratanyagon kívül más dokumentum, hivatalos irat nem áll a Hivatal rendelkezésére. Az állampolgársági ügyintézés 2017. január 1-jétől Budapest Főváros Kormányhivatala hatáskörébe tartozik, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal birtokában állampolgársági ügyirat nincs.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index) | [
"Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Terrorelhárítási Központ",
"Egyesült Államok",
"Budapest Főváros Kormányhivatala",
"Szaúd-arábiai Királyság"
] |
Már két olyan ciprusi cég van, amely engedélyt kapott az árusításra.
Bár már 2015. december 15-én megkapta az engedélyt a Migrat Immigration Asia Ltd. a magyar letelepedési kötvény forgalmazására, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapja szerint csak 2016. március 21-én kötötték meg vele a szerződést. Ennek alapján a Migrat Immigration Mongóliában, Dél-Koreában és Malajziában forgalmazhatja a magyar letelepedési kötvényt. A másik ciprusi cég, az Innozone Holdings Ltd. már 2013 óta foglalkozik a kötvények kereskedelmével.
A ciprusi cégadatbázis szerint a 2015. májusban alapított cég egyik igazgatója Bodó János, ő képviseli a céget Magyarországon. Ahogy arról az Index korábban írt, Bodó a tulajdonosa a dohánynagykereskedelemmel foglalkozó Trafikbrand Zrt. nevű cégnek, illetve galériát üzemeltet a budapesti V. kerületi Falk Miksa utcában.
A letelepedési kötvény indulása óta változott az engedélyhez jutó vállalkozások köre. A parlament gazdasági bizottsága, amely dönt arról, hogy ki forgalmazhat letelepedési kötvényt, 2015. decemberi ülésén hozott határozatot arról, hogy azok a cégek, amelyek az elmúlt három évben nem érték el a családtagok nélkül számított száz kérelmezőt, elvesztik a jóváhagyást, de abban az esetben is visszavonhatja az engedélyt a bizottság, ha például valótlan adatokat adott át a bizottságnak a cég.
Nem forgalmazhat többé kötvényt a Discus Holdings, az S&Z Program Limited és az Euro-Asia Investment.
D. Kovács Ildikó | [
"Trafikbrand Zrt."
] | [
"Innozone Holdings Ltd.",
"Euro-Asia Investment",
"Discus Holdings",
"Államadósság Kezelő Központ",
"Migrat Immigration",
"S&Z Program Limited",
"Migrat Immigration Asia Ltd."
] |
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerint értékarányos volt a sukorói, illetve az albertirsai és pilisi telkek csereügylete az MNV és Joav Blum között.
Közcélok megvalósítását, az útfejlesztéseket, valamint a Velencei-tó fejlesztését is gátolja az úgynevezett "Sukoró-ügy", noha teljes mértékben jogszerű volt a sukorói, illetve az albertirsai és pilisi telkek csereügylete a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) és Joav Blum magyar-izraeli állampolgár között - jelentette ki Császy Zsolt, az MNV Zrt. értékesítési igazgatója csütörtökön Budapesten sajtóbeszélgetésen.
Császy Zsolt dokumentumokkal bizonyította a csere jogszerűségét, amire azért volt szükség, mert a Joav Blum által birtokolt három - két albertirsai és egy pilisi -, összesen 182,1 hektár területű telek a jogerős építési engedéllyel rendelkező és európai uniós támogatással megépülő M4-es autópálya nyomvonalába esik. A területszerzés már megkezdődött.
Miután a telektulajdonosnak joga van cserét kérni, mégpedig azon a területen, amit megjelöl, a befektető egy sukorói telket kapott. A Velencei-tó mellett lévő 70,1 hektár területű telket a független értékbecslő 1,08 milliárd forintra értékelte, míg a Pest megyei ingatlanokat 787,4 millió forintra, ezért a befektető már a múlt év végén átutalta a különbözetet, a 296,6 millió forintot - hangzott el.
Az igazgató megjegyezte, hogy a törvény értelmében csereügylet esetén csak az egyik félnek kell helyi lakosnak lennie, ezért lényegtelen Joav Blum lakhelye.
A sukorói telek parti sávja állami tulajdonban marad, miután a jogszabály az élővizeknél 6-10 méter sáv szélességben a part állami tulajdonban tartását írja elő. A parti sáv az ingatlan és a Velencei-tó betontámfala közötti 10 méter széles sáv. Az MNV a maximális 10 métert a közérdekek jobb érvényesítése miatt kötötte ki.
Jelenleg a csereügyletben a sukorói ingatlan földhivatali bejegyzését akadályozza az, hogy az illetékes ügyész megóvta az állami tulajdonban maradó, több mint 2 hektár területű parti sáv földhivatali bejegyzését eljárási hibára hivatkozva. Ezért az érintett építésügyi és ingatlan-nyilvántartási hatóságok az ügyészi óvásra tekintettel visszavonták a telek átalakítására, azaz a parti sáv kialakítására vonatkozó határozataikat, és az eljárás megismétlését írták elő, ami jelenleg is tart.
Korábbi információk szerint Joav Blum tagja annak az amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoportnak, amely a Velencei-tó mellett mintegy egymilliárd euró értékű turisztikai beruházást kíván megvalósítani. A hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, fedett sípálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztató-központ is helyet kapna.
A beruházó King City Kft.-nek a tervezett kaszinóhoz koncessziót kell elnyernie, de az ingatlan csereügylet nem feltétele a koncesszió megszerzésének - magyarázta az MNV igazgatója.
Császy Zsolt emlékeztetett arra, hogy kormányrendelet döntött abban, hogy a beruházás nagyságrendje miatt, a King City turisztikai projekt kiemelt nagyberuházás legyen, ami a hatóság számára jelent korlátot az engedélyek és határozatok kiadásához.
A sajtóhírekkel ellentétben a sukorói telek nincs természetvédelmi terület közelében, és nincs ott villapark sem, viszont 500 méterre van az M7-es autópálya. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"MNV Zrt.",
"King City",
"King City Kft."
] |
Kulcsár Attila: Bűnös vagyok! Megkezdődött a brókerper a Fővárosi Bíróságon Bűnösnek vallotta magát a Fővárosi Bíróság előtt szerdán a brókerper elsőrendű vádlottja. Kulcsár Attilát és 21 társát többmilliárdos sikkasztással, pénzmosással, orgazdasággal és okirat-hamisítással vádolja a Fővárosi Főügyészség. Fekete Gy. Attila | Népszabadság | 2006. május 4. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
Kovács Bence Kulcsár Attila nem tesz vallomást a bíróság előtt. A brókerper első tárgyalási napján a többmilliárdos sikkasztással vádolt bróker Varga Zoltán bíró azon kérdésére, hogy kíván-e vallomást tenni, írásos nyilatkozatot adott át, amelyben elismerte bűnösségét. Közölte ugyanakkor, hogy továbbra is fenntartja a nyomozás során tett vallomásait. Leszögezi, hogy azokban egyetlen tényt vagy eseményt nem ferdített el, nem zárta ki azonban annak a lehetőségét, hogy nem minden eseményre és körülményre emlékezett kellő pontossággal. "Tudom, hogy súlyos bűncselekményt követtem el. Megbántam, amit tettem" - így fogalmazott Kulcsár, hozzátéve, hogy szégyelli magát, amiért visszaélt a K&H Bank és brókercége, a K&H Equities vezetőinek a bizalmával. "A nyomozás idején tett vallomásaimat fenntartom. Azért segítettem a nyomozó hatóságnak feltárni e szövevényes ügy részleteit, hogy ezzel is hozzájáruljak az általam okozott kár megtérüléséhez" - közölte. Kulcsár megszólalása előtt Zarán Viktor ügyész mintegy két órán át ismertette a Fővárosi Főügyészség vádiratát, amely összefoglalja a bróker villámgyors karrierjét a K&H-nál. Részletezi, hogy a másodrendű vádlott, Kerék Csaba instrukciói alapján Kulcsár miként kezdte használni tudtuk nélkül az ügyfelek pénzét a Kerékkel közös befektetéseik megvalósítása érdekében, a bank és a brókercég belső ellenőrzési rendszereinek hiányosságait kihasználva. A csaknem 80 oldalas vádirat sorra veszi azokat a bűnös tranzakciókat, amelyekkel a vádlottak 1998-tól a 2003-as összeomlásig 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak az ügyfeleknek, illetve rajtuk keresztül a banknak.
HIRDETÉS Az ügyfelek, akik befektetésükre hamis igazolásokat kaptak - Kulcsár Attila ugyanis telefonon diktálta be az egyes ügyfelek épp aktuális egyenlegét munkatársainak, és az ő "bemondásai" alapján készültek az egyenlegkimutatások -, kevés kivételtől eltekintve nem tudtak arról, hogy a brókerüktől kapott pénz (amit az esetek többségében nejlonzacskóban szállított házhoz az ügy huszonegyedik rendű vádlottja, Szekér Gyula, azaz "taxis Gyuszi") bűncselekményből származik. A brókerperben első fokon legkorábban 2007 közepén várható ítélet. Bírói kérdésre a 22 vádlott egyöntetűen úgy nyilatkozott: nem járul hozzá, hogy róla a tárgyalóteremben kép és hangfelvétel készüljön; így nyilatkozott az egykori médiaszemélyiség, Forró Tamás mellett Kerék Csaba is, aki egyébként éppen egy tévéstúdióból érkezett a tárgyalásra. A vádlottak közül Kulcsáron kívül még heten nyilatkoztak úgy, hogy nem kívánnak vallomást tenni a bíróság előtt, vagy ha el is mondják az álláspontjukat, a kérdésekre akkor sem válaszolnak. Az ő esetükben így a nyomozás alatt tett vallomásukat használja fel a bíróság. Varga Zoltán bíró tanácsa a vád ismertetése és az adategyeztetés után Kulcsár nyomozati szakban tett több kötetre rúgó vallomásának felolvasásával kezdte meg a hazai kriminalisztika történetének egyik legnagyobb sikkasztá- si-pénzmosási ügyének tárgyalását. K&H - túl a válságkezelésen A "brókerügyben" alaposan megtépázott hírnevű Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) az egyetlen volt tavaly a nagyobb hazai kereskedelmi bankok között, amely nem tudta növelni nyereségét, sőt, eredménye hajszálnyival rosszabb is lett az egy évvel korábbinál. A látszólag gyenge 2005-ös számok mögött ugyanakkor egy kifejezetten sikeres válságkezelés áll, amely a botrányt követően nemcsak arculatában fiatalította meg a második legnagyobb hazai hitelintézetet - a brókerügyben elkopott logót lecserélték a banknál -, de a sorozatos marketingkampányoknak, és a korábbinál versenyképesebb kamatoknak köszönhetően a társaság növekedése is igen dinamikus maradt: hitelkihelyezéseit mintegy húsz százalékkal, betétállományát huszonhárom százalékkal tudta növelni, lakossági devizahiteleinek állománya pedig megduplázódott egy év alatt. A botrány hullámai ugyanakkor tavaly is tovább erodálták a kereskedelmi bank eredményeit: az "arcfelvarrás" - az új dizájn és a nagy költségvetésű reklámkampányok - kiadásai, de főleg a brókerüggyel összefüggő perek miatt kötelező - az előző évi 8,5 milliárd után - újabb 15 milliárd forintos tartalékképzés a profit majd harmadát emésztette fel. (R. R.)
HIRDETÉS
. | [
"Kereskedelmi és Hitelbank"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"K&H Bank",
"Fővárosi Bíróság",
"K&H Equities"
] |
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szerint működésüket 2010-ben a kormány a korábbinál nyilvánosabbá tette, de a pénzintézetnek kötelessége megtartani a bank- és üzleti titkot. Nyíri János, az MFB szóvivője ezt arra reagálva közölte csütörtökön, hogy Scheiring Gábor, az LMP egyik országgyűlési képviselője szerdán közleményében azt írta, rossz az MFB-ről szóló törvény, mert lehetővé teszi a titkolózást.
A 2010-ben elfogadott szabályok szerint az MFB köteles kiadni a szerződő fél nevét és az ügylet összegét, ezt a bank minden esetben meg is teszi, de aki ennél többet kíván, az "letér a jogszerűség talajáról" - írta a szóvivő a közleményben.
Ha az LMP azt kívánja, hogy az MFB szerződött ügyfelei minden gazdasági adatukat tegyék nyilvánossá, miközben más bankok szerződött ügyfeleitől ugyanezt nem követeli meg, akkor "az LMP elbúcsúzik a demokráciától" - fogalmazott Nyíri János.
Hozzátette, ha az LMP azt akarja, hogy az MFB-re és ügyfeleire ne vonatkozzon ugyanaz a banktitok, ami a többi bankra és ügyfeleire, akkor az ellenzéki párt az MFB ügyfeleit irreális versenyhátránnyal sújtaná a többi kereskedelmi bank ügyfeleivel szemben.
A szóvivő közölte még, hogy a fejlesztési bank megfelel minden magyar és európai uniós törvénynek, szabálynak, irányelvnek, semmiben sem "titkolózik". Mérlege nyilvános, működése minden szabálynak megfelelően átlátható.
Scheiring Gábor szerdán arra szólította fel a kormányt, alkosson olyan szabályozást, amely megteremti a megfelelő átláthatóságot. A politikus közleményében azokra a sajtóhírek hivatkozott, amelyek szerint a "magyar állam a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül finanszírozza a Nyerges Zsolt Fidesz-közeli vállalkozó vezette céget", a Közgép Zrt.-t.
Scheiring azt írja, hogy az MFB harmincnégy milliárd forintos óriáshitelt adott "ennek az ismeretlen tulajdonosi hátterű vállalatnak, azt azonban, hogy pontosan mire is kapták a pénzt, nem lehet tudni". Véleménye szerint az sem ismerhető, hogy mire kapott 3,8 milliárdos hitelt tavaly októberben a "csődvédelembe menekült Hérosz Zrt. és az olyan állami cégek, mint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap".
Scheiring Gábor hivatkozik az atlatszo.hu portál állítására, amely szerint közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérésüket az MFB csak részben teljesítette. | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Közgép Zrt."
] | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap",
"Hérosz Zrt."
] |
A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. átal kifejezetten koronavírus elleni fertőtlenítésre kiírt közbeszerzést a B+N Referencia Zrt. nyerte. A céget Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondják, és évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban.
Bár a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. korábban kötött már hosszú távú megállapodást az intézmények és a vasúti szerelvények takarítására, “a megkötött szerződések azonban csak az alapvető takarítási tevékenységekre vonatkoznak, pandémiás helyzetre vonatkozó takarítási tevékenységre átfogó jelleggel nem, illetőleg ehhez kapcsolódóan csak eseti szolgáltatásokat tartalmaznak".
Viszont – mint írják az uniós közbeszerzési tájékoztatóban megjelent hirdetmény indoklásában –“A COVID-19 koronavírus járvány csoportos megbetegedések fázisába lépése azonban szükségessé teszi újabb intézkedések haladéktalan bevezetését és az emelt szintű takarítási és fertőtlenítési tevékenység azonnali elrendelését. A rendkívüli sürgősség a járvány terjedésére és az emelkedő fertőzött és áldozat létszámra tekintettel volt indokolt az emberi élet védelme érdekében".
A két társaság magyarázata szerint ilyenkor az érintett felületek takarításának gyakoriságát növelni kell, valamint speciális, a szokásostól eltérő baktericid, fungicid, virucid hatású fertőtlenítő szerek alkalmazása is indokolt.
Ezért döntöttek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás mellett, amelyre a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 98. § (1) e) pontja és a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet 15. § (1) e) pontja lehetőséget is ad.
A tendert egyedüli ajánlattevőként a B+N Referencia Zrt. nyerte, a megbízás keretösszege 1,9 milliárd forint.
A megbízást elnyerő cég feladata lesz:
Fertőtlenítési tevékenység a MÁV Zrt. részére:
általános takarítás, felületfertőtlenítés aktív klór tartalmú tisztító fertőtlenítőszerrel és alkohol tartalmú kéz-, és bőrfertőtlenítő folyadék adagolásával
ózonos zárófertőtlenítés
mobil kézfertőtlenítés vagy felületfertőtlenítés
belső utasforgalmi (vizesblokk+egyéb) terület: 235 ezer négyzetméteren
teljes belső (utas+üzemi) terület: 512 ezer négyzetméteren
Fertőtlenítési tevékenység a MÁV-START Zrt. részére (a vasúti kocsikban):
fertőtlenítő felületpermetezés és felmosás rendszeres végzése
ózonos fertőtlenítés – rendszeres és eseti végzése
fertőtlenítés meleg ködképzéssel – eseti megrendeléssel folyékony szappantartók kézfertőtlenítő hatású folyékony szappannal való töltése
fertőtlenítő felületpermetezés és felmosás 129 450 darab;
ózonos fertőtlenítés 5 490 darab;
folyékony szappantartók kézfertőtlenítő hatású 18 000 darab folyékony szappannal való töltése.
Előbbi feladatokra nettó 490 millió, míg utóbbiakra nettó 1,4 milliárd forintot kap a kivitelező, a kormány gazdasági holdudvarához tartozó B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., amelynek nem ez az első nagyértékű közpénzes megbízása.
Tombor, Simicska és az MNB
A 4588 fős B+N Referencia nem csak arról ismert, hogy saját fejlesztésű takarítórobotot mutatott be és állított munkába, hanem arról is, hogy számos közbeszerzést nyert az elmúlt években.
Tavaly novemberben egy nettó 26 milliárdos keretszerződést nyertek el a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól, de 2018-ban és 2017-ben is sikerrel szerepeltek a KEF közbeszerzésein. Akkor egy 24 milliárdos és egy 12 milliárd forintos tendert húztak be. De MÁV is kötött már korábban szerződést a céggel, ők munka és védőruhákat béreltek tőlük 600 millió forintért.
A cég sikerszériája 2012 óra tart, erről ebben a cikkben számoltunk be:
NER-cég lett a befutó a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 26 milliárdos tenderén Nettó 26 milliárdos keretszerződést nyert el a B+N Referencia Zrt. a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól. A Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondott cég évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban. [featuredbox text=
A sok sikeres közbeszerzés a cég bevételein is meglátszik: a B+N Referencia Zrt. 2015-ös 9 milliárd forintos nettó árbevétele 2016-ra 13,7 milliárdra, míg 2017-re 18,2 milliárdra, majd 2018-ban már 23,2 milliárdra nőtt. A cég adózott eredménye 2015-ben 835 millió forint, tavaly viszont már 2,7 milliárd forint volt.
Hogy ki áll a kormány kedvenc takarítócége mögött, arról több médium is cikkezett már.
A Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában álló vállalkozásban egy ideig Tombor András, Orbán Viktor korábbi biztonságpolitikai főtanácsadója is üzletrészt vásárolt, de a Zoom.hu szerint a B+N mögött korábban Simicska Lajos személye is felsejlett. Tombor és Kis-Szölgyémi emellett együtt vezette a Multireklám Kft.-t is, amelyet Tombor végül Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségének adott tovább – mutatott rá a Népszava.
A céggel kapcsolatban az is árulkodó lehet, hogy a B+N is felkerült azon vállalkozások listájára, amelyektől az Mfor összesítése szerint növekedési kötvényeket vásárolt a jegybank. A közel 50 milliárd forinttal finanszírozott NER-cégek között (a B+N-en túl) megtalálható az Opus Global (Mészáros Lőrinc), a Duna Aszfalt (Szíjj László), a 4iG (Jászai Gellért), az Appeninn (Tiborcz István), a Market Építő (Garancsi István), a Baromfi-Coop (Bárány László), valamint a BIF (Schmidt Mária) is.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Fertőtlenítés a MÁV egyik vonatán. (fotó: MÁV/Facebook)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a
szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"B+N Referencia Zrt.",
"MÁV-START Zrt."
] | [
"MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.",
"Market Építő",
"MÁV Magyar Államvasutak Zrt.",
"B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Opus Global",
"Duna Aszfalt",
"Opten Kft.",
"Multireklám Kft."
] |
Bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség 14 ember – köztük egy volt ügyész és három egykori pénzügyőr – ellen a Debreceni Törvényszékre.
A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a bűnüldöző szervek látókörébe került, illetve büntetőeljárás alá vont emberek tízmilliós nagyságrendű összegeket fizettek egy csoportnak, amelynek tagja volt három, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) regionális bűnügyi igazgatóságának – részben vezető beosztású – hivatásos állományú tagja, egy járási ügyészségi ügyész és egy ügyvéd.
A pénzért cserébe a csoport tagjai úgynevezetett hatósági “védelmet" ígértek és bűnügyi információkat adtak ki az arra jogosulatlanoknak azért, hogy mentesítsék őket a büntetőeljárástól vagy cselekményüket enyhébben bírálják el. A korábban letartóztatásban lévő ügyész és pénzügyőr az eljárás során nem tettek vallomást, hivatásos jogviszonyuk megszűnt, jelenleg valamennyien szabadlábon védekeznek
Az ügy további vádlottjai a bűnügyi információkat megvásárló emberek és két, befolyással üzérkedő ügyvéd. A vesztegetést elkövető volt hivatásos állományú vádlottak terhére rótt legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati büntetési szabályokra is figyelemmel – huszonnégy év. Az ügyészség korábbi közleményében azt írta: a pénzügyőröket és a helyi ügyészségi ügyészt 2017. június 27-én vették őrizetbe, akkor panaszt nyújtottak be a gyanúsításuk ellen. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Debreceni Törvényszék"
] |
Több interjúkérésünk elutasítása után elsőként mégis a Népszabadságnak nyilatkozik Joav Blum, a King's City-beruházás kapcsán híressé vált üzletember - bár fényképezni most sem hagyja magát. Mint mondja, biztos a beruházás előkészítésének törvényességében. Magát nem tartja kulcsfigurának: az üzletbe csupán a földjeivel szállt be, amelyek értéke eltörpül a teljes beruházás mellett.
- Árulja el, miért vett meg három telket, összesen majdnem 183 hektárt Pilisen és Albertirsán? Ennyire jó befektetésnek találta a területeket?
- Pusztán befektetési céllal sem Albertirsán, sem pedig Sukorón nem vennék földeket. A King's City szórakoztató-központot eredetileg Pest megyébe terveztük, s ez a terület minden szempontból alkalmasnak tűnt: közel van a Ferihegyi repülőtér, akárcsak a főváros. Egy New York-i tervezőiroda első ízben még erre a területre készített koncepciótervet.
- De az albertirsai és a pilisi telkek megvétele között több hónap telt el! Ráadásul hogy lehetett volna egy ilyen beruházást 3 különböző helyrajzi számú telken megvalósítani?
- Mindenki három telekről beszél, mintha ezek az ország három különböző pontjában lennének elszórva. Pedig ezek egymással határos ingatlanok, csak két különböző településhez tartoznak, ily módon tehát ideálisak számunkra, mivel egységet alkotnak. A három telekből ráadásul az egyik jóval kisebb, ez a későbbiekben technikai bázisul szolgálhatott volna, tekintettel arra, hogy az rendelkezik már közművekkel és felépítménnyel.
Ami az időbeli eltérést illeti, amiatt sincs okom magyarázkodásra: az első földet Albertirsán vettem, s az eladó mutatott be a pilisi telekszomszédjának. Mivel nem töltöm minden időmet Magyarországon, hosszadalmas volt a tárgyalás és az adásvétel, igénybe vett néhány hónapot. A pilisi földre vonatkozóan már öt hónappal korábban előszerződés jött létre, mint hogy a cserére sor került volna. Semmi alapja azoknak a híreszteléseknek, hogy az albertirsai és a pilisi földeket azért vásároltam volna, hogy azok cserealapul szolgáljanak.
- Tudott róla, hogy a beruházás helyszínének szánt területen halad majd át az autópálya?
- Az M4-es autópálya tervezett útvonala már hosszú idő óta ismert, a terveket egy budapesti mérnökiroda készítette, az érintett önkormányzatok is tisztában voltak a tervekkel. Esetünkben az M4-es autópálya tervezett útvonaláról az eladó tájékoztatott minket, s ez bele is került az eredeti szerződésbe.
- Ha minden ennyire adott volt, mégis hogyan lett Albertirsából Sukoró a beruházásuk tervezett helyszíne?
- A King's City nem kaszinóváros lesz, a beruházási költség kevesebb mint hat százalékát teszi majd ki a kaszinó létrehozása, mindazonáltal a szerencsejáték a terv fontos gazdasági része, s ez volt a bökkenő. Az albertirsai területet jóval a Pest megyére vonatkozó koncessziós pályázat kiírása előtt vettük meg, ám azon a pályázaton nem vettünk részt. Ekkor került a képbe Sukoró.
- Miért pont Sukoró?
- A sukorói földterületet egy szomszéd telek tulajdonosa ajánlotta a figyelmünkbe. Nagysága és elhelyezkedése kulcsfontosságú volt a döntés szempontjából. Úgy véljük, a Velencei-tó rengeteg kiaknázatlan lehetőséget hordoz, s ezeket felmérve megkerestük a földek tulajdonosát, a magyar államot. Így került sor a cserére.
- Amely a vádak szerint nem jogszerű, az Állami Számvevőszék szerint egyenesen semmis, többek között azért, mert nem teljesültek maradéktalanul a Nemzeti Földalapról szóló törvény előírásai.
- Mivel nem ismerjük, nem is kommentálhatjuk az ÁSZ jelentését, de azt elmondhatom: mi és jogi tanácsadóink is százegy százalékig biztosak vagyunk abban, hogy mint mi is, a vagyonkezelő is jogszerűen járt el. Azt viszont nagyon sajnáljuk, hogy alaptalan hisztéria-keltés zajlik az ügyek körül. Akik például tényleg a magyar termőföldért aggódnak, azok még örülhetnek is: a sukorói telkek jó része nem termőföld besorolású, míg a Pest megyeiek igen, tehát nőtt az állam tulajdonában álló termőföldek területe.
- Az ügyészség vádat emelt ön ellen, mondván, megtévesztette a hatóságokat, és okirat-hamisítást követett el, amikor bejelentkezett Sukoróra állandó lakosnak. Szükség volt erre a telekcseréhez?
- A törvény sem ma, sem pedig a telekcsere időpontjában nem írta elő, hogy én állandó lakos kell legyek Sukorón a telekcseréhez, ezért ez az állítás teljességgel alaptalan. Ami az eljárást illeti, az elvileg a magánügyem, és független a befektetéstől, de válaszolok a kérdésére: húsz éve vagyok magyar állampolgár. Nincs másutt állandó lakhelyem az országban, s mint mindenki másnak is, jogom van tetszőleges helyen állandó lakosnak lennem. Semmilyen előnyöm nem származik a sukorói állandó lakhelybejelentésből, ezáltal nem is követhettem el bűncselekményt. Tudomásom szerint több tíz- vagy akár százezer magyar nem él "életvitelszerűen" a bejelentett lakóhelyén... Én azonban időközben megvásároltam Sukorón a házat, amit korábban béreltem, ezzel helyi adófizető is lettem, a jegyző mégis megsemmisítette az állandó lakcímemet. Ezért bírósághoz fordultam. Szerintem logikus és érthető, hogy ha ilyen beruházást tervezünk Sukoró külterületén, akkor helyben szeretnék lakni és figyelemmel kísérni a fejleményeket.
- Rendben: elmondaná, hány embert ismer Sukorón?
- Sokat, mivel sukoróinak is tekintem magam. Részt veszek a helyi közösségi programokban, mint a pingpongversenyen, amin sajnos utolsó lettem, és a halászléfőző versenyen. Még mindig úgy gondolom, hogy anyám főzi a legjobb magyar ételeket. Támogattam az iskolát is. Tehát ha valaki azt mondja, hogy egy "fantom" vagyok, az vagy nem tudja, mit beszél, vagy más indítéka van.
- Mikor keresték meg először a magyar kormányt? Már az albertirsai földvásárlás előtt?
- Nem, az albertirsai földvásárlás korábban volt. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot mint turizmusért felelős tárcát először 2007-ben kerestük meg azzal a céllal, hogy megismertessük velük a King's City terveit, és annak albertirsai megvalósításáról tárgyaljunk.
- Mit ígértek önök, és milyen ígéretet kaptak a kormányzat részéről?
- Ígéretet nem tettünk, bemutattuk a terveinket és a projekt mögött álló befektetőket. Ígéretet sem kaptunk a kormány részéről, de úgy láttuk, hogy a projekt bemutatásán részt vevő személyek megértették az abban rejlő lehetőséget és annak pozitív hatását a magyarországi turizmusra.
- A Bajnai-kabinet hivatalba lépése óta változott-e a kormány hozzáállása? Most kivel tartják a kapcsolatot?
- A kormány hozzáállása nem változott, és biztosak vagyunk benne, hogy bármelyik párt, amely Magyarország érdekeit tartja szem előtt, támogatni fog egy ehhez hasonló, a gazdaság számára kiemelten hasznos beruházást. Bármelyik kormány támogatna egy ilyen grandiózus tervet, mint a King's City, hiszen az nemcsak a turizmus, hanem a nemzet gazdaságának felemelkedését is szolgálja. Az ITD Hungaryvel vagyunk folyamatos kapcsolatban.
- A pénzügyminiszter a koncesszió megadásáért teljesen tiszta jogi helyzetet vár el. Hogyan tudják ezt garantálni a befektetők, miközben eljárások sora foglalkozik a telekügyekkel?
- A befektetők véleménye szerint minden lépés száz százalékban a magyar jogszabályok szerint történt, így ezt nem érzik problémának.
- Mivel magyarázza azt, hogy miközben mindenki az ön szerepéről beszélt eddig, a múlt héten kiadott első hivatalos tájékoztatásban nem szerepel a neve a befektetők között. Fred H. Langhammer és Ronald S. Lauder nevét olvashattuk. Mi Joav Blum szerepe a King's Cityben?
- A beruházás helyszínéül szolgáló föld tulajdonosa vagyok és a beruházás egyik társalapítója. De látni kell azt is: az én szerepem - még ha helyi kapcsolataim segítségével részt is veszek az előkészítésben - eltörpül Langhammer úr szerepe mellett, aki a beruházás vezetője, elvégre egy ilyen beruházás értékének elenyésző része maga a föld.
- Ezért furcsállják sokan, hogy miért ilyen körülmények között kellett megszerezniük, miközben nyílt pályázaton meg is vehették volna.
- Mint említettem, jogszerűen jutottunk a földekhez, s ha arra akar célozni, hogy a sukorói földeket olcsón adta az állam, az enyémeket pedig drágán vette, arra azt tudom mondani, hogy a területek értékének megállapításánál semmilyen szerepem nem volt, egyszerűen elfogadtam az állam által meghatározott értéket, és megfizettem az illetékeket, amit kellett.
- Ha a soron következő parlamenti választások után a Fidesz kerül hatalomra, az eddigi nyilatkozatok alapján mindent meg fog tenni a beruházás megakadályozása érdekében. Nem vállalnak túl nagy kockázatot? Nem lenne ésszerűbb visszalépni az üzlettől?
- Jelenleg napi szinten arra koncentrálunk, hogy létrehozzuk Európa legrangosabb turisztikai projektjét, és reméljük, hogy ez végül mindenki tetszését elnyeri majd.
- Biztosan Sukorón? Akár másik alkalmas helyszínt is kereshetnének a King's Citynek.
- Mind a terület mérete, mind annak elhelyezkedése fontos tényező volt, amikor meghoztuk a végső döntést. Mint említettem, a Velencei-tó rengeteg kiaknázatlan lehetőséget hordoz.
- Sokan úgy tartják, hogy ön akkor is jól jár, ha nem lesz King's City, hiszen akkor is ott a sukorói telek, amivel bármit kezdhet. Ha nem lesz King's City, mi lesz a földekkel?
- Az elején is elmondtam: pusztán befektetési céllal sem Albertirsán, sem Sukorón nem vásároltam volna földet. A King's Cityt továbbra is meg kívánjuk valósítani, egy olyan hatcsillagos turisztikai és szórakoztató-központot, amelyre minden magyar ember büszke lesz.
- Nem tántorítja el önöket, hogy a hatósági vizsgálatok miatt igen hosszas lesz a hatméteres parti sáv leválasztása?
- Nem, ez egy technikai kérdés. Egyébként a törvény előírása minimum hat méter, mi azonban tízméteres partszakaszt hagyunk szabadon, amelyen keresztül bárki bármikor elérheti a tavat, legyen a King's City vendége vagy helyi lakos.
- Egy ekkora beruházás óhatatlanul terheli a tavat, és a jogi ellenvetések mellett a bírálatok is a környezetet féltik a beruházástól. Mennyi pénzt akarnak környezetvédelemre költeni?
- Az elkövetkező öt évben több millió eurót fogunk a King's Cityn kívül eső területek környezetére fordítani. Teljesen "zöld" projektben gondolkodunk, turisztikailag ugyanis ez a trend. Azonban a mi telkeink nem tartoznak természeti védelem alá, oda annak idején a tó kotrásakor kitermelt iszapot helyezték el, tehát az ökológiai állapota már évtizedek óta "nem eredeti". Ráadásul egy gyomos terület az egész, rengeteg helyen van lerakva például szemét, és virulnak az allergén növények. Vagyis meggyőződésem, hogy a környezetnek csak jót teszünk. A part már rég nem természetes, mert ott beton védmű van, így már nem képezi a természetes szűrőrendszer részét. A szennyvizet pedig értelemszerűen a közcsatornákba vezetjük. De nyitottak vagyunk a környezetvédelmi aggodalmak megvitatására, s a terveink véglegesítését és nyilvánosságra hozatalát követően - egy-két hónap múlva - elkezdjük a konzultációt az érintettekkel.
- Mikor kezdik az építkezést?
-Legkésőbb 2010 végén. 2013-2014 környékén már a vendégeket akarjuk fogadni.
- A kormány 3500 munkahelyről beszél. Nem túlzás ez?
- Egy szállodába és egy szórakoztató-központba rengeteg alkalmazott kell, tehát nem túlzás. Körülbelül egytizedük valamilyen szinten vezető beosztásban dolgozik majd, ezért jövőre elindul az ösztöndíjprogramunk, amellyel fiatalok pénzügyi, turisztikai és egyéb kapcsolódó tanulmányait finanszírozzuk. Mindezt annak érdekében, hogy már a nyitáskor nálunk dolgozhassanak.
- Miért akarják támogatni a helyi vízisport-iskolákat?
- Ha azokat nemzetközi szintre fejlesztjük, pluszprogramokat kínálhatnak szállodánk vendégeinek, ezzel bevételre tehetünk szert. Ha pedig nemzetközi versenyeket is rendeznek vagy más rendezvényeket, azok vendégeket hoznak a King's Citybe. Nekünk ez nem rossz üzlet, amellett, hogy jól felfogott érdekünk a gyümölcsöző együttműködés a helyiekkel.
- Ettől még, finoman szólva, messze állnak...
- Nem igazán, folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a helyi vezetőkkel, és meg kell mondani, hogy sok időt töltök a településen, és a helyiektől sok és pozitív visszajelzést kapok. Sokan várják már a régió gazdaságának fellendülését. Terveink meggyőzik majd azokat, akik ma - a beruházás káros hatásaitól tartva - még ellenünk tüntetnek. A projekt munkahelyeket teremt, az idelátogatók a helyi vállalkozások forgalmát is növelni fogják, miközben nem veszélyeztetjük Sukoró kedves, falusias jellegét, mert a településtől épp elég messze lesz a King's City. Lesznek azonban olyan létesítményeink - bevásárlóközpont, korcsolyapálya stb. -, amelyek a helyi lakosoknak is biztosítják majd a szórakozást.
- Mit tudhatunk a tervekről?
- A terület alapvetően három részre osztható majd: a délnyugati részen lesz a "Téli Palota", átellenben a "Nyári Palota", ahol inkább családoknak szóló látványosságok és lehetőségek lesznek. Északkeleten a "Királyi Szállás", amely magasabb kategóriájú szállásokat és például golfpályát tartalmaz a nagyobb igényű vendégek kedvéért.
- Múlt heti közleményük szerint spanyol helyszínnel "versenyezve" döntöttek Magyarország mellett. Melyik helyszínre gondoltak?
- Az elemzések néhány éve készültek, egy Barcelona külterületén lévő tengerparti rész volt a másik opció. Összességében két ok miatt döntöttünk Magyarország mellett: egyrészt Spanyolországban a kiszemelt területen november és február között szinte megszűnt a turisztikai élet, míg Magyarországon a gyógyfürdők egész évben üzemelnek. Nekünk csak olyan beruházás jöhetett szóba a befektetés nagysága miatt, amely 365 napon át nyitva lehet. Ezáltal egyébként fejlesztheti a balatoni vagy más területek téli turizmusát is. Másrészt magas színvonalon képzett munkaerőt találunk itt. | [
"King's City"
] | [
"Nemzeti Földalap",
"ITD Hungary",
"Állami Számvevőszék",
"Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium"
] |
Orbán Viktor miniszterelnök édesapjának bányászati és dolomitfeldolgozó cége jól teljesített az elmúlt években. A DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdést nyújtott be a Dolomit Kft.-vel kapcsolatban kilenc miniszterhez.
A gazdasági sajtó értesülése szerint az Orbán Győző tulajdonában álló Dolomit Kőbányászati Kft. 2013-ban több mint 1,9 milliárd forintra növelte bevételét, 300 milliós osztalékot fizetett és az idei évre is növekedést tervez, amelynek megelőlegezett eredményeként e hónap végéig 150 milliós osztalékelőleget is kifizet – írta csütörtökön írásbeli kérdésben Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció politikusa.
Az írásbeli kérdést Vadai elküldte Balog Zoltán emberi erőforrás, Fazekas Sándor földművelési, Hende Csaba honvédelmi, Lázár János Miniszterelnökséget vezető, Navracsics Tibor külügy-, Pintér Sándor belügy-, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési, Trócsányi László igazságügyi, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek is.
Kérdése, hogy a minisztériumok felügyelete alá tartozó kizárólagos, többségi vagy akár kisebbségi állami tulajdonban álló vállalatok, társaságok és állami intézmények közül van-e vagy volt-e szerződése az Orbán apjának tulajdonában álló Dolomit Kőbányászati Kft.-vel a 2011-es, 2012-es, 2013-as és 2014-es évek valamelyikére. Ha igen, mely társaságoknak és intézményeknek, a szerződés melyik évre és mire szól, milyen értéket képvisel és mikor kötötték? – firtatja Vadai Ágnes.
| [
"Dolomit Kft."
] | [
"Demokratikus Koalíció",
"Dolomit Kőbányászati Kft."
] |
A Káel Csaba vezette Művészetek Palotája olyan offline és online médiafelületek vásárlására írt ki tendert, amelyen csak a nemrégiben Simicska Lajos üzletember érdekeltségébe került Metropol nyerhet.
A Közbeszerzési Értesítőben augusztus 3-án jelent meg az a tender, amelyben a Művészetek Palotája országos, napi, ingyenes hírújságban és a hozzá kapcsolódó online felületen való médiavásárlásra keres partnert.
A MüPa a hirdetéseket egy legalább 250 ezer példányszámú megjelenésű, legalább 300 ezer fő/napi olvasottsággal és saját terjesztési hálózattal rendelkező ingyenes, naponta megjelenő, országos hírújságban kívánja megjelentetni, amelynek jelenleg csak a Metropol felel meg - írja a Kreatív Online.
A tárgyalásos kiírásra augusztus 23-ig lehet jelentkezni, a tárgyalásos eljáráson a Müpa a legolcsóbb ajánlattevővel szerződik majd. A szerződés becsült értéke 15 millió forint.
Az idei második negyedévben 278 ezer példányban terjesztett Metropolt június elején vásárolta meg a magyar piacról kivonuló svéd kiadótól a Megapolis Media Zrt., amit előtte két nappal jegyeztek be 81 millió forintos tőkével. A cég egyetlen részvényese a Mahir Cityposter Kft. ügyvezetője, Fonyó Károly, Simicska Lajos munkatársa.
A Mahir Citypost Kft. tulajdonosa fele-fele részben az Euro AWK Kft. (ennek résztulajdonosa és vezetője Fonyó), illetve a Mahir Magyar Hirdető. Utóbbi vezérigazgatója a Fideszhez közel álló Simicska Lajos, aki a cég 1994-es privatizálásakor szerzett tulajdonrészt. Simicska 1993-95 között a Fidesz gazdasági igazgatója volt, 1998-99 között az APEH elnöke.
A Művészetek Palotáját március közepe óta Káel Csaba vezeti, a rendező neve összeforrt a Happy Enddel, az ügynökség 1994-ben, 98-ban és 2002-ben a Fidesz kampányát készítette. A Happy End Kft. 1999-ben megnyerte a négyéves kormányzati kommunikációra kiírt pályázatot. Az állami ünnepségek szervezése mellett az Országimázs Központ projektjeiben vettek részt, a cég felszámolásán 925 millió forintot bukott az államkassza.
A rendező mostanában arról lett híres, hogy részben állami támogatással 3 milliárd forintos büdzséből szeretne Munkácsy Mihályról filmet forgatni, ugyanakkor egy Toldi-filmterven is dolgozik. | [
"Metropol",
"Művészetek Palotája"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Kreatív Online",
"Happy End",
"Mahir Citypost Kft.",
"Megapolis Media Zrt.",
"Mahir Magyar Hirdető",
"Euro AWK Kft.",
"Happy End Kft.",
"Országimázs Központ",
"Mahir Cityposter Kft."
] |
Tisztázni kell, hogy mikor, kitől és miért kapta a több száz millió forintot Simon Gábor. Rétvári Bence szerint ugyancsak tisztázásra vár, hogy az összegnek volt-e köze ahhoz, hogy Simon Gábor jelentős szerepet töltött be az MSZP-ben és a Gyurcsány-kormányban, illetve jobbkeze volt Mesterházynak. Hétfőn dönt arról a mentelmi bizottság, hogy adócsalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt, a legfőbb ügyész kérésére felfüggesszék-e Simon mentelmi jogát.
Mikor, kitől és miért kapta a vezető baloldali politikusként dolgozó Simon a bécsi bankszámlán szereplő több száz millió forintot? – tette fel a kérdést Rétvári Bence, a KDNP alelnöke vasárnap sajtótájékoztatón, Budapesten. Rétvári szerint ugyancsak tisztázásra vár, hogy az összegnek volt-e köze ahhoz, hogy Simon jelentős szerepet töltött be az MSZP-ben és a Gyurcsány-kormányban, illetve jobbkeze volt Mesterházy Attilának.
Hétfőn, az Országgyűlés mentelmi bizottságának ülésén lehetősége nyílik válaszolnia Simon Gábornak, vagyis a Simon-ügy még csak most kezdődik – tette hozzá a kormánypárti politikus.
Gyurcsány dönti a baloldali dominókat? Mintha dominóeffektus érvényesülne a baloldalon: megjelent a Józsa-ügy, amely "agyonvágta" az MSZP paksi kampányát, majd jött Simon osztrák bankszámlája, ezek mind Mesterházy Attila irányába mutatnak, a kiszivárgó ügyek hátterében ugyanis a baloldali blokkon belüli hatalmi harc állhat – magyarázta Lánczi Tamás politológus vasárnap délelőtt a Kossuth Rádióban. Sokan Gyurcsány Ferencet gyanítják a háttérben, aki "elkezdte teríteni a nála lévő kártyákat", hogy már a választások előtt "Mesterházy nyakára hágjon", és nyilvánvalóvá tegye: övé a vezető szerep.
Közölte: Magyarországon 10 millió embert érdekel, hogy Simon vezető magyar politikusként milyen minőségében kapott ilyen összeget, és miért nem szerepel a vagyonnyilatkozatában. Ebben a helyzetben Simonnak is érdeke a történtek tisztázása – mondta Rétvári.
Két eljárás indult
Rubovszky György, az Országgyűlés mentelmi bizottságának kereszténydemokrata elnöke elmondta, hogy két eljárás indult a Simon-ügyben: egy vagyonnyilatkozati, illetve egy, a képviselő mentelmi jogával összefüggő eljárás.
Utalt arra, a bizottság elnökeként már felszólította a képviselőt a vagyonnyilatkozatában szereplő adatok kijavítására, amire szerdáig van lehetősége. Ugyanakkor hétfőn dönt arról a mentelmi bizottság, hogy adócsalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt, a legfőbb ügyész kérésére felfüggesszék-e a honatya mentelmi jogát.
Személyes konzultációt kért Simon
Az Országgyűlés mindkét eljárás esetében a bizottság javaslata nyomán mondhatja ki egyrészt a képviselő esetében az összeférhetetlenséget, illetve függesztheti fel a mentelmi jogot – tette hozzá a bizottság elnöke. Hangsúlyozta, Simon már február 6-án, csütörtökön jelezte telefonon, hogy személyes konzultációt kér tőle. Erre a bizottság hétfői ülésén kívánnak lehetőséget adni számára.
Kérdésre válaszolva hozzáfűzte: ha Simon a már jelzett szándékának megfelelően február 12-én, szerdán lemond képviselői mandátumáról, akkor mindkét ügyet lezárják. Rubovszky megjegyezte ugyanakkor, számára az eltelt idő kétségessé teszi Simon Gábornak azt a védekezését, hogy jóhiszeműen hibázott a vagyonnyilatkozat kitöltésekor, ugyanis a bankszámlát 2008-ban nyitotta.
Simon százmilliói
A Magyar Nemzet február 4-én írt először arról, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, több száz millió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján. Az MSZP-s honatya a csaknem 250 millió forintos összeget nem tüntette fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem. A legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon mentelmi jogának felfüggesztését.
"A korrupció vádja odaégett a baloldalra" G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány stratégiai igazgatója az M1 A Lényeg című műsorában arról beszélt, hogy a Simon-ügy jelentős politikai kárt okozott a baloldali összefogásnak. A szakértő azt is mondta: a szocialista politikusok korábban úgy látták, Paks bővítésére szükség van, mégpedig orosz részvétellel. Ma Paks kampányüzemmódba került, április 6. után azonban ez a konszenzus helyre fog állni – mondta G. Fodor Gábor.
Simon február 6-án jelentette be, hogy minden MSZP-s tisztségéről és február 12-ei hatállyal országgyűlési képviselői mandátumáról is lemond. Mesterházy helyettese egyébként egy szót sem szólt arról, honnan szerezte a százmilliókat, és miért nem tüntette fel a vagyonbevallásában, csupán annyit közölt: jóhiszeműen hibázott, és el tud számolni.
Az MSZP nem tehet úgy, mintha nem lenne köze Simonhoz
Azt azonban továbbra is teljes homály fedi, honnan, hogyan és milyen céllal került ennyi pénz hozzá. A Fidesz részéről egyebek között azt szeretnék megtudni, hogy ez az összeg azonos-e azokkal a párthoz vándorló "gyanús százmilliókkal", amelyekről Gyurcsány Ferenc a közelmúltban beszélt.
Az MSZP nem tehet úgy, mintha nem lenne köze Simonhoz – jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője, hozzátéve: ha az MSZP nem segít felfedni a politikus vagyonának eredetét, feltételezhető, hogy nem csak Simonnak van rejtegetnivalója. Az MSZP ugyanakkor lezártnak tekinti a Mesterházy volt helyettesének eltitkolt bécsi bankszámlájával kapcsolatos ügyet – közölte a párt szóvivője.
Veres elmondása szerint nem tudják, honnan van a pénz, annak ellenére sem, hogy Mesterházy csütörtökön már pedzegette a pénz esetleges eredetét. Molnár Zsolt szocialista kampányfőnök politikailag vállalhatatlannak, míg Bajnai Gordon egyéni megtévedésnek tartja Simon tettét. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Századvég Alapítvány",
"Kossuth Rádió"
] |
A Happy End-es vádak miatt a Fidesz sajtó helyreigazítási pert indít a Magyar Hírlap ellen. A lap ugyanis azt írta, hogy a cég fizette a párt választási kampányának egy részét, és tízmillió forinttal támogatta a Fidesz kongresszusát. A Fidesz szerint azonban az igazság az, hogy a cég szolgáltatásait több rendezvényükön és választási kampányukban igénybe vették, és ezért minden esetben fizettek is.
Valótlanok a Magyar Hírlap Happy Enddel kapcsolatos állításai - áll abban a közleményben, melyet a Fidesz adott ki. A párt tagadja a lap hétfői számában megjelenteket, miszerint a Happy End Kft. tízmillió forinttal támogatta a Fidesz 1999-es kongresszusát, és fizette 2002-es kampányának egy részét.
Ezzel az állítással szemben - a párt közleménye szerint - az az igazság, hogy valamennyi kongresszusuk látványtervezéséhez és lebonyolításhoz illetve valamennyi választási kampányanyaguk megtervezéséhez, legyártásához 1994-óta igénybe vették és ezután is igénybe veszik "a kiváló magyar reklámcég szolgáltatásait". A párt állítja: az elvégzett munkák ellenértékét minden esetben átutalták a Happy End Kft. részére. A cikk miatt a Fidesz sajtópert kezdeményez.
A Happy End Kft-t az elmúlt négy év során többször érték támadások amiatt, hogy sok milliárdos állami megrendeléseket kapott és azokat nem közbeszerzési pályázaton nyerte el. A cég a Fideszen kívül szoros munkakapcsolatban állt az Orbán-kormány alatt működött Országimázs Központtal is. A Legfőbb Ügyészség a napokban hozta nyilvánosságra, hogy a Happy End Kft. és az imázsközpont által megkötött több szerződés sértette a közbeszerzési törvényt. A visszás szerződéseket az Állami Számvevőszék már tavaly augusztusi jelentésében is bírálta.
A Happy End Kft. is pénzelte a Fidesz kampányát
Rég tudható volt a Happy End törvénysértése
Törvényt sértett a Happy End és a MeH
Az ügyészség a héten végez a Happy Enddel
Elrendelték a nyomozást a Happy End ügyében
Egyesítette az ORFK a Happy End és A Hídember ügyét
Végelszámolhatják az Ezüsthajót, és a Happy End-et
Fórum:
Jelezd a Fidesz visszaéléseit! | [
"Országimázs Központ",
"Fidesz",
"Happy End"
] | [
"Magyar Hírlap",
"Happy End Kft-t",
"Állami Számvevőszék",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Meghosszabbították a nyomozást
A hivatali vesztegetés miatt indult eljárásnak egyelőre nincs gyanúsítottja
Augusztus 3-ig hosszabbította meg a nyomozást az Alstom-ügyben a Legfőbb Ügyészség – tájékoztatta lapunkat tegnap Fazekas Géza ügyészségi szóvivő.
A hivatali vesztegetés miatt indult eljárás legutóbbi határideje április 3-a volt, de miután még maradtak elvégzendő nyomozati cselekmények, azaz a hatóságok még nem végeztek a nyomozással, az ügyben vizsgálódó Nemzeti Nyomozó Iroda előterjesztésére és a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség kezdeményezésére tolták ki a határidőt. A főügyészségnél a korrupciós és gazdasági bűncselekmények felderítésére létrehozott főosztály foglalkozik az üggyel.
Próbáltunk részleteket is megtudni a nyomozás állásáról, azonban mivel folyamatban lévő ügyről van szó, ezekre a kérdéseinkre a rendőrség és az ügyészég sem válaszolt. Információink szerint az eljárásnak jelenleg nincs gyanúsítottja, a nyomozás továbbra is ismeretlen tettes ellen folyik.
MAGYARÁZZA A TÁMOGATÁSOKAT AZ EUROCONTACT 2006-ban, majd 2008-ban is foglalkozott az osztrák sajtó azokkal a felvetésekkel, hogy a Strabag építőipari konszern egyes magyar pártokat "pénzadományokkal" segített. A NAGYKÖRÚTTÓL A METRÓALAGUTAKIG Az Alstom 2002-ben elbukott a nagykörúti villamosok tenderén, de négy évvel később már a francia cég vitte el a metróbeszerzésének 65 milliárd forintos üzletét. MEGVETTE AZ ALSTOM A BKV-VEZETÉST? A brit korrupciós nyomozó hatóság vádemelése szerint az Alstom 2006–2007-ben 2,2 milliárd forintnyi kenőpénzt juttatott két cégen keresztül a BKV döntéshozóinak. Emlékezetes: a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2011 januárjában indított büntetőeljárást, miután a Fidesz 2010-es választási győzelme után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megvizsgálta a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Az akkori, új városvezetés az elszámoltatási kormánybiztosnak is átadta a 65 milliárd forintos, felerészben már kifizetett ügylet dokumentumait, és a metrókocsi-beszerzés ügyében Tarlós István főpolgármester is Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult.
Korábban a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület is kíváncsi volt arra, kik lehetnek az ügy felelősei. A civil szervezet azt szerette volna elérni, hogy a szerződés aláíróin kívül hallgassák meg többek között Medgyessy Pétert, ugyanis az MSZP volt miniszterelnöke elismerte, hogy tanácsadó cége kapcsolatban állt az Alstommal.
A metrókocsikra 2005-ben írtak ki közbeszerzési pályázatot, amelyen végül az Alstom lett a befutó az orosz Metrovagonmas, a kanadai Bombardier, a német Siemens és dél-koreai Hanwa-Rotem előtt. Az Alstom mellett többek között az szólt, hogy a cégnek nagy tapasztalata van, a világon minden negyedik metrókocsit ők gyártják, ráadásul építettek már automata szerelvényeket is. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Állami Számvevőszék",
"Legfőbb Ügyészség",
"Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Két hete hivatalosan is állami kézbe került az az Andrássy út és az Izabella utca sarkán álló épület, amelyben száz éven keresztül a Lukács Cukrászda működött. A Miniszterelnökség közel 3 milliárd forintot fizetett egy svéd multicég magyar leányvállalatának a négyszintes tömbért, amelybe új kormányzati irodákat telepítenek. A szocialisták hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesznek az ingatlanvásárlás miatt, mert a volt tulajdonos papírjai szerint 2017 végén még alig több mint 1,7 milliárdos értéken tartották számon az épületet. A miniszter szerint viszont az Andrássy úton teljes mértékben elfogadható az 1,2 milliós négyzetméterár, amit fizettek.
Jó nyarat zár a svéd milliárdos Olsson családhoz tartozó Stena-Group egyik magyarországi leányvállalata. A Stena Property Kft. az elmúlt hetekben eladta az államnak az Andrássy út 70.-et, és valószínűleg elég jól járt az üzlettel.
A háztömböt tíz éve vásárolták fel az akkori budapesti ingatlanpiac sztárcégnek számító ORCO Grouptól, amely A-kategóriás irodákat alakított ki az épület felső szintjein. Az utcafronton 2008-ban még a százéves Lukács Cukrászda üzemelt.
A cukrászda időközben bezárt, éveken át üresen kongott a tágas üzlethelyiség, majd eltűntek a 3000 négyzetméteres épület jelentősebb bérlői is. A Stena Property bevételei a 2013-as 100 millió forintos szintről 2017-re kevesebb mint 2 millió forintra apadtak.
A kft. tavaly év végén egy ingatlan-tanácsadóval friss értékbecslést készíttetett a házról, amit a cég 2017-es éves beszámolójában így foglaltak össze: "Az értékbecslő által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5 300 000 euró."
Az ingatlan értéke az év elején tehát körülbelül 1,7 milliárd forint körül mozoghatott. Néhány hónappal később viszont már 9 millió euróért (mintegy 2,9 milliárd forintért) adták el.
A Stena Property az OTP ingatlancégével, az Inga Kettő Kft.-vel állapodott meg a magasabb árban, mégis a Miniszterelnökség lett a vevő.
Az állam úgy került a képbe, hogy
január óta az Andrássy út 70. is rajta volt azon a több ezer ingatlant tartalmazó listán, amelynek tételeire az Orbán-kormány örökségvédelmi elővásárlási jogot adott az államnak.
A tavaly elfogadott törvényt elvileg azért hozták, hogy megakadályozzák az értékes, világörökségi területeken álló ingatlanok külföldiek kezébe kerülését, illetve azt, hogy nem méltó célra használják őket. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az ingatlan tulajdonosa, miután megállapodott egy vevőjelölttel, bejelenti a tervezett adásvételt a Miniszterelnökségnek, ahol eldöntik, hogy a vevőjelölt által elfogadott áron beelőznek-e, és megvásárolják-e állami tulajdonba az ingatlant.
Az elővásárlás 2018 első félévében elméleti lehetőség maradt, mindössze az V. kerületben álló egykori Malév-székház esetében élt a Miniszterelnökség az új jogosítványával, jóllehet csaknem száz hasonló elővásárlási ügyben kaptak bejelentést. Az Andrássy út 70. esetében viszont külön kormánydöntés is született, hogy átcsoportosítsanak 4 milliárd forintot a vételár fedezetére. (Azt, hogy a 4 milliárd és a cégnek kifizetett 2,9 milliárd forint különbözetét pontosan milyen megoszlásban és mire költötték, egyelőre nem tudni.)
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a napokban Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.
A szocialista politikus szerint irreálisan magasnak tűnik a Stena Property és az Inga Kettő Kft. között kialakított vételár, ezért azt feltételezi, hogy a felek előre tudhatták, hogy az állam élni fog az elővásárlási jogával. Tóth szerint a Miniszterelnökségnek fel kellett volna ismernie, hogy a költségvetés lehúzása lehetett az előzetes megállapodás célja.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely szerint viszont az 1,2 millió forint körüli négyzetméterár egyáltalán nem nevezhető kiugróan magasnak.
Gulyás a 24.hu-nak azt mondta, éppen kormányzati célokra hasznosítható épületet kerestek a belvárosban egy új minisztériumi osztály számára, amikor beérkezett az Andrássy 70.-re vonatkozó ajánlat. Az épületet ezután a Miniszterelnökség is felbecsültette, és saját szakértői nem tartották rossz vásárnak, különösen azért, mert ritkán bukkan fel a piacon ilyen kiváló állapotban lévő irodaház.
A Stena Group egyébként egy óriási, a tengeri hajózástól a fúrótorony-bérbeadásig sok mindennel foglalkozó konglomerátum, amely Magyarországon is több vállalkozást alapított. A lobbizásban nem kispályáztak: a magyar cégek menedzsmentjét többnyire ugyanazok a külföldi állampolgárok alkotják, de velük együtt több kft.-ben kapott vezető funkciót Csiba Péter, aki egészen az elmúlt napokig az egyik legnagyobb állami cég, az MVM elnök-vezérigazgatói posztját is betöltötte. | [
"Miniszterelnökség",
"Stena Property Kft."
] | [
"Inga Kettő Kft.",
"Stena Group",
"Lukács Cukrászda",
"ORCO Group"
] |
"Szabálytalan, és megkockáztatom, jogszerűtlen volt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kapcsolata" – jelentette ki Demeter Ervin, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság keddi ülésén, miután meghallgatták a kiemelten közhasznú szervezet kurátorát, Földesi-Szabó Lászlót. A meghallgatáson kiderült, az alapítvány kuratóriumába nemrég bekerült a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) lemondott főigazgatója, Galambos Lajos.
A bizottsági ülésen Földesi-Szabó László az alapítvány megalakulásával kapcsolatban elmondta, hogy azt Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori parancsnoka kezdeményezte, s a céljuk az volt, hogy így segítsenek a rászorulóknak, főleg gyerekeknek. Hozzátette: a közhasznú szervezet létrehozásának mélyebb okairól csak akkor tud nyilatkozni, ha megkapja a felmentést a titoktartási kötelezettség alól.
Földesi-Szabó László. Szerinte minden jogszerű volt. © Stiller Ákos
Több képviselő kérdésében szerepelt, miként lehetséges, hogy a 100 ezer forintos tőkével létrehozott kiemelten közhasznú szervezet néhány év alatt több százmillió forint támogatást kapott, illetve tudott továbbosztani. Földesi-Szabó László, közölte: nem kellett támogatókat keresniük, mert Mehmet Karcsika elhíresült ügye kapcsán a médiában való sorozatos szereplés megfelelő PR-t biztosított ahhoz, hogy a támogatók maguk jelentkezzenek és felajánlásokat tegyenek. Ennek köszönhetően – derült ki – az alapítvány 2005-ös záró egyenlege, 27 millió forint volt, tízszerese az előző évinek, 2006-ban pedig 602 millió forinttal, illetve 2007-ben 900 millió forinttal zárták az évet.
Demeter Ervinnek, a bizottság elnökének a kérdésére Földesi-Szabó kifejtette, jogértelmezési problémával állnak szemben, mivel szerinte az élelmiszert eladhatták – a vámmentesség továbbra is fenn állt – csak az élelmiszer szállítmányokért kapott összeget karitatív célokra kellett fordítani. Ezt pedig az Egymásért Egy-Másért Alapítvány teljesítette is. Földesi-Szabó elmondta azt is, hogy egy magyar élelmiszer-üzletlánc cégcsoportja 900 millió forinttal támogatta az alapítványt, ezzel járultak hozzá a családon belül erőszakot elszenvedett áldozatok segítésére szolgáló országos hálózat létrehozásához. Egy kérdésre válaszolva közölte, hogy az alapítvány számlájáról a VPOP 20 millió forintot foglalt le.
A bizottság tagjai választ vártak, nem volt-e nehéz "cipelnie" Földesi-Szabó Lászlónak azt az alapítványból több részletben kivett 980 millió forintot, amelyet a vám- és pénzügyőrség keres rajta. (Sikkasztásért eljárást is indítottak ellene – a szerk.). A kuratóriumi elnök ehhez annyit fűzött hozzá, hogy ez nem volt nehéz, mert a támogatott gyermekek igen hálásak voltak. Arról viszont nem tett említést Földesi-Szabó, hogy az Egymásért Alapítvány számlájára átutalt 27 millió NBH forinttal mi lett.
Számos kérdés firtatta az alapítvány és a Szilvásy-család kapcsolatát. A kuratórium elnöke erről úgy nyilatkozott, hogy Szilvásy Péter grafológust, az alapítvány egyik programja kapcsán, Dobó István maradványainak felkutatása során ismerte meg. Szilvásyt kérték fel ugyanis, hogy végezze el a régi dokumentumokon szereplő Dobó-aláírások eredetiségének vizsgálatát. A grafológus ezt következően lett részese az Egymásért Alapítvány Talentum-programjának, s kapcsolódott be a tehetség gyermekek kiválasztásába.
Földesi-Szabó evidensnek tartotta, hogy volt rendőrként támogatta a volt belügyi kórházat, s ismerte az intézményt vezető Szilvásy Istvánt. Hozzátette: találkozott Szilvásy Györggyel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszterrel is, de erről további részleteket nem közölt, arra hivatkozva, hogy ez a "titokkörbe tartozik".
Demeter Ervin ezután felsorolt négy pontot, amelyre a parlamenti vizsgáló bizottságnak ki kellene térnie. Elsőként az alapítvány tevékenységével kapcsolatos vámáru kezelést emelte ki, amelyet maga a VPOP vitat és amelyért a testület büntetőeljárást is indított, holott 175 alkalommal a behozott élelmiszer szállítmányra az alapítvány megkapta a kért vámmentességet. Demeter Ervin javasolta, hogy az ügyben kérjenek állásfoglalást a Pénzügyminisztériumtól.
Szintén a pénzügyi tárca véleményének kikérését javasolta a bizottság elnöke az NBH és az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kapcsolatát illető másik témakörben. Demeter Ervin szerint ez rendezetlen és tisztázatlan, mivel megvannak a törvényes lehetőségei és belső szabályai annak, hogy titokban végezzen tevékenységeket a szolgálat. Ezért kijelentette: "szabálytalan, és megkockáztatom jogszerűtlen" az NBH és a kiemelten közhasznú szervezet kapcsolata. Úgy vélte, ezt ismerte el a volt főigazgató, Galambos Lajos, amikor lemondott a posztjáról. Mint hozzátette: a volt titkosszolgálati vezető elismerte ezt, de bővebben nem kívánt erről beszélni.
A jelentés harmadik pontjában - Demeter Ervin szerint - az szerepelne, hogy az NBH egyik megbízott főosztályvezetője, Gyarmati György korábbi meghallgatásán elhangzottak azt a látszatot keltették, miszerint a VPOP-nél meg lehet venni vámeljárásokat. Ám semmi erre utaló nyomot nem találtak az NBH irataiban, és határozottan tiltakozott a gyanusítás ellen a VPOP parancsnoka, Nagy János. Demeter hozzátette: Gyarmati a bizottság előtt azt is kijelentette, hogy "az alapítvány ellen indított büntetőeljárás a VPOP bosszúja volt."
A Szilvásy-kapcsolat (Oldaltörés)
Demeter Ervin © Stiller Ákos
A negyedik pont a az Egymásért Egy-Másért Alapítvány és a Szilvásy-család közötti kapcsolatot taglalná. Ezt Demeter Ervin azzal indokolta, hogy Szilvásy Péter alkalmazása és a BM Kórház támogatása is az alapítvánnyal szemben megindult büntetőeljárás megindulása után történt. "Ugyanakkor a bizottság nem tapasztalt olyat, hogy az NBH vezetője beavatkozott volna az eljárásba" – tette hozzá.
Mint korábban jelentettük, az alapítvány tevékenységének kivizsgálására parlamenti vizsgálóbizottságot hoztak létre, azzal a céllal, hogy megvizsgálja a lehetséges nemzetbiztonsági kockázatokat. Az Egymásért Alapítvány kuratóriumában ugyanis szerepet vállalt a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik megbízott főosztályvezetője, az alapítvány jogtanácsosa az NBH egyik munkatársa volt. A bizottság november 21-én tartott ülésén meghallgatták Nagy Jánost, a VPOP parancsnokát és Bencze József országos rendőrfőkapitányt, aki a történtek idején a VPOP rendészeti főigazgatója volt.
A VPOP szerint különböző gazdasági társaságok, Magyarország uniós csatlakozását követően, 2005. augusztus és 2007. február között több ezer tonna élelmiszert (konzerveket) importáltak a Távol-Keletről, és az árut vámraktárban helyezték el. Az importáru tulajdonjogát ellenszolgáltatás nélkül – közcélú adomány címén – az Egymásért Alapítvány szerezte meg, ezzel jogcímet szerzett, hogy vámmentességet kapjon e termékekre.
Az áruk vámraktárból való kiszállításáról és forgalomba bocsátásáról – a VPOP közlése szerint – az alapítvány intézkedett. Az árukat nem osztották szét térítésmentesen, hanem szerte országban értékesítették. Az Egymásért Alapítvány felhasználásával mintegy 516,3 millió forint vámot, 295,5 millió forint környezetvédelmi termékdíjat és 354,9 millió forint áfát, összesen 1,16 milliárd forint közterhet nem fizettek meg. Az Egymásért Egy-másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány ügyében 1,2 milliárdos csempészés, áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a vámosok hét személy ellen 2007 áprilisában. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Egymásért Egy-másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány",
"Egymásért Alapítvány",
"BM Kórház",
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány"
] |
Július 29-ig meghosszabbította a Fővárosi Törvényszék Tarsoly Csaba és két társának előzetes letartóztatását. A Quaestor-vezér ellen harminc napja van érvényben kényszerintézkedés, aminek határideje ma jár le, ezért a bíróságnak döntenie kellett az ügyben. A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a Quaestor-ügy mindhárom gyanúsítottja ellen meghosszabbították a kényszerintézkedést. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője lapunk kérdésére közölte, a bíróság indoklása szerint a gyanúsítottak esetében továbbra is megalapozottan lehet tartani a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélyétől.
Eközben tegnap fény derült rá, hogy a Quaestor-csoport által tavaly vásárolt banknál jelentős változások történtek. A cégbírósági adatok szerint Péceliné Morgós Katalin, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) korábbi vezérigazgató-helyettese és a Diákhitel Központ Zrt. volt felügyelőbizottsági tagja vezeti a Quaestor Bank igazgatóságát. A Fővárosi Törvényszéken fellelhető dokumentumok szerint az új vezető kinevezését a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez kinevezett felügyeleti biztos írta alá, s ehhez a Magyar Nemzeti Bank is hozzájárult.
A volt MFB-vezető mellett két igazgatósági tag érkezett a pénzintézethez, akik április 9-én kezdhették meg munkájukat. Egyikük Fehér József Imre, aki a már megszűnt Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. vezérigazgató-helyettese volt. Másikuk pedig Tényi Attila, aki szintén dolgozott a MAG Zrt.-nél és az MFB-nél, illetőleg a Diákhitel Központnál is. A bírósági adatokból kiderül, hogy a bank felügyelőbizottsága is kicserélődött, köztük szintén megjelent egy korábbi MFB-munkatárs, Vouszka Péter.
A pénzintézet – a korábbi Credigen Bank – az MNB engedélyével tavaly év végén került a Quaestor Értékpapír Zrt. 100 százalékos tulajdonába. A vásárlást személyesen Windisch László MNB-alelnök hagyta jóvá, s mint kiderült, ekkor még a felügyelet nyomát sem látta annak, hogy a Quaestornál hatalmas a baj, s 150 milliárd forint értékű fiktív kötvényt bocsáthattak ki. A Quaestor Bankot – mások mellett – márciusban vette zár alá a Nemzeti Nyomozó Iroda, ám egyelőre nem világos, mi lesz a sorsa, ugyanis a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolását végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft.-nél lapunkkal azt közölték, hogy a bank nem a felszámoló hatáskörébe, hanem az MNB-hez tartozik.
Utóbbi azért érdekes, mert a szocialisták korábban épp a Quaestor Bank miatt kérték Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló törvényt, amit a Fidesz kezdeményezett. Az MSZP úgy látta, hogy a törvény kiveszi a Quaestor Bankot a zár alá vehető vagyonok köréből. A Fidesz viszont cáfolta az ellenzéki párt állításait, közölték, nem igaz, amit a szocialisták mondanak, hiszen a zárolás a teljes cégcsoportra vonatkozik, amibe a bank is beletartozik. A zárolt vagyonokat pedig be kell vonni a kártalanításba. | [
"Quaestor Bank",
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Fővárosi Törvényszék",
"MAG) Zrt.",
"Diákhitel Központ Zrt.",
"MAG Zrt.",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Magyar Gazdaságfejlesztési Központ",
"Diákhitel Központ",
"Credigen Bank",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft."
] |
Újabb használt buszokat vásárolna a BKV. Az erről szóló nyílt közbeszerzési eljárás a napokban jelent meg az európai tendereket összesítő honlapon.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-t csütörtökön arról tájékoztatta, hogy két tenderen összesen 70 darab (15+25 darab szóló, valamint 20+10 darab csuklós) alacsony padlós használt buszt vásárolna. Az ajánlattevőnek ennyi járművet kell felajánlania, de azt a BKV dönti el, hogy él-e a teljes opcióval.
A buszok legfeljebb 10-12 évesek lehetnek, futásteljesítményük maximum 4-600 ezer kilométer lehet, a csuklósoknak Euro 2-es, a szólóknak pedig Euro 3-as környezetvédelmi besorolású motorral kell rendelkezniük. A BKV piackutatása alapján vannak megfelelő műszaki állapotú használt buszok a piacon. A buszok hónapokon belül forgalomba állhatnak, addig a honosításukat kell elvégezni, így nyitható ablakokat, elkerített pilótafülkét, égkék fényezést és utastájékoztató rendszereket telepítenek a járművekre.
Az MTI kérdésére a BKK közölte továbbá, hogy a nagykörúti villamosfelújítás idején ideiglenesen forgalomba állított, Hollandiából beszerzett használt Volvo 7700-as szóló buszok várhatóan az év végén, a jövő év elején újra, most már véglegesen forgalomba állnak. A buszok a kelenföldi buszgarázsba kerültek, várhatóan több vonalra elosztva fognak közlekedni a régi buszokkal vegyesen. | [
"Budapesti Közlekedési Központ",
"BKV"
] | [] |
Úgy tűnik, tulajdonosváltás lesz a szombathelyi Haladásnál, egy elég érdekes tranzakció keretében, amiről a Nyugat.hu számolt be. ez úgy realizáldhat, hogy 5 millió forintról 40 millió forintra emelnék a tulajdonosok a Haladás Labdarúgó Kft. törzstőkéjét. Enek eredményeként az Illés Akadémia helyett a Haladás Marketing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lenne a többségi tulajdonos, mert a tőkeemeléshez a közel 36 millió forintot ez utóbbi cég fizetné be a csapat kasszájába.
A Haladás Marketing Kft.-nek jelenleg 8,54 százalékos tulajdonrésze van a futballcsapatban, ez a tulajdonrész a tőkeemelés után 88,74 százalékra nőne. A Haladás Marketing Kft. egyébként Séllei Árpád tulajdonában van, Séllei pedig közel két éve a Haladás Labdarúgó Kft. ügyvezetője.
Csakhogy a Haladás Marketing Kft.-nek nemigen van pénze – az elmúlt években alig volt bevétele, 2018-ban és 2019-ben 800-800 ezer, 2020-ban 11,4 millió forint árbevételt vallottak be, a tavalyi évet 214 ezer forint hiánnyal zárták. Séllei Árpád azt írta Nemény András polgármesternek ezzel kapcsolatban, hogy a tervezett tőkeemelés pénzügyi hátterét a Vasútvill Kft. biztosítaná. A Vasútvill Kft. mögött pedig Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt áll, akinek cégei egyébként sikerrel indulnak a szombathelyi közbeszerzéseken is – írja a lap. Az nem világos egyelőre, hogy Homlok Zsolt lesz-e az új tulajdonos, vagy sem.
A közgyűlésre készült anyagból az is kiderül, hogy a jelenlegi többségi tulajdonos az önkormányzat számára jelenleg nyújtott “aranyszavazatból" kivenné azt a jogot, hogy az önkormányzat beleszólhasson a társasági szerződés módosításába. A közgyűlés dönt róla, hogy ebbe belemennek-e. | [
"Haladás Labdarúgó Kft.",
"Haladás Marketing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft."
] | [
"Vasútvill Kft.",
"Illés Akadémia"
] |
Nem indulhat az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt sem a ferencvárosi időközi választáson, miután a Fővárosi Választási Bizottság elutasította a fellebbezésüket. A három párt által leadott ajánlószelvények hetvenhárom százaléka hamis volt.
A Political Capital szerint a januári ferencvárosi időközi választás sérti az egyenlő választójog elvét.
Nyolc jelölt, közöttük egy blogger és egy volt rendőrségi szóvivő is indul január 11-én.
A választási nyomtatványokat gyártó Állami Nyomda szerint az MDF 669 hamis szelvénnyel próbált indulási jogot szerezni. Bukott a MIÉP és a MSZZP is.
Mindhárom kizárás elleni fellebbezést elutasította a Fővárosi Választási Bizottság a ferencvárosi időközi országgyűlés választás ügyében szombaton. A döntés értelmében nem indulhat a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) és a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) jelöltje a január 11-i választáson.
A testület határozata megfellebbezhető, erre három naptári nap áll rendelkezésre, ezután a végleges döntést a Fővárosi Bíróság mondja ki.
Az ajánlószelvények 73 százaléka hamis volt
A helyi választási bizottság Jobbik által delegált tagja egy hete hívta fel a sajtó figyelmét arra, hogy az MDF ajánlószelvényeinek jelentős része álláspontja szerint fénymásolt hamisítvány. Az Állami Nyomda szakértői azt állapították meg, hogy a három párt által leadott összes ajánlószelvény hetvenhárom százaléka hamis.
Ezután a választókerületi bizottság feljelentést tett az ügyészségen és első fokon kizárta az indulók közül az MDF, az MSZZP és a MIÉP jelöltjét. Ez ellen nyújtottak be fellebbezést az érintettek, ezeket azonban szombati ülésén meghozott határozatával elutasította a Fővárosi Választási Bizottság.
Ferencvárosban azért kell időközi választást tartani, mert Gegesy Ferenc polgármester szeptember közepén lemondott parlamenti mandátumáról, amelyet a 2006-os választáson a 12-es számú országgyűlési egyéni választókerületben szerzett. | [
"Magyar Szociális Zöld Párt",
"MIÉP",
"MDF"
] | [
"Állami Nyomda",
"Fővárosi Választási Bizottság",
"Fővárosi Bíróság",
"Political Capital",
"Magyar Igazság és Élet Pártja",
"Magyar Demokrata Fórum"
] |
Főnyeremény a felmondás a MÁV-nál
Röpködnek a tíz-, esetenként a százmilliók a távozó vezetőkhöz
A MÁV-nál úgy alkották meg a menedzserszerződéseket, hogy lehetőség legyen a több tíz-, esetenként százmilliós végkielégítés felmarkolására – tudtuk meg. Heinczinger István MÁV-vezér eltávolítása információink szerint rekordgyanús végkielégítéssel járna. A vasúttársasággal egyébként ugyanaz az ügyvédi iroda áll kapcsolatban, amely a BKV-nak adott tanácsokat. A parlamentben a Fidesz össztüzet zúdított a MÁV ügyei miatt a kormányra.
A nyugdíj előtti utolsó percben rendes felmondással felmondanak az embernek, így lehetőség nyílik a menedzserszerződésben foglalt több tíz-, esetenként százmilliós végkielégítés felvételére – értesültünk MÁV-os belső forrásokból. Ők hangsúlyozták, a szerződések erre csak lehetőséget adnak, a jóhiszeműségtől és az alkalmazástól függ, hogy az érintettek élnek-e vele, azaz a megfelelő pillanatban kérik-e, hogy mondjanak fel nekik.
A jelek szerint azonban a MÁV-nál nemhiába fáradoznak és fizetnek szakértőknek azért, hogy ezek a szerződések megszülessenek. Mint korábban közöltük, a kormányban folyamatosan napirenden van Heinczinger István menesztése. Úgy tudjuk, a MÁV-vezér leváltása rekordköltséggel járna a vasúttársaságnak, ami megnehezíti az eltávolítását – olvasható a keddi a Magyar Nemzetben, amelyből további részletek is kiderülnek. | [
"MÁV"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is visszautasítja a sukorói telekügylettel kapcsolatos fideszes vádakat. Budai Gyula, a telekügyletet vizsgáló miniszteri biztos szerint ugyanis a két volt kormányfő hamisan tanúskodott az ügyészség előtt.
A miniszterelnöki megbízott délelőtti sajtótájékoztatóján azt mondta: dokumentumok igazolják, hogy Sukoró ügyében Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc hamisan tanúskodott az ügyészség előtt. Minderre Bajnai Gordon titkársága az MTI-vel szerdán közölte: Budai Gyula hamisan vádolja a volt miniszterelnököt. Bajnai Gordon mindenben együttműködött a vádhatósággal, a hivatal minden kérdésére válaszolt és tanúvallomását nyilvánosságra is hozta. A titkárság felidézte: ahogy a volt kormányfő a tanúvallomásában is elmondta, turizmusért felelős önkormányzati, majd gazdasági miniszterként hivatali feladata volt, hogy tárgyaljon a befektetővel, mivel az egymilliárd forintosra tervezett beruházás turisztikai értéket képviselt volna és háromezer munkahelyet hozott volna létre a Velencei-tónál. Emlékeztettek arra: kormányfőként Bajnai Gordon kérésére indult vizsgálat a beruházáshoz kapcsolódó földcsere-ügyletek ügyében.
Gyurcsány Ferenc titkársága mindössze annyit közölt az MTI-vel: cáfolják Budai Gyula állításait.
Ami a telekügylet előzményeit illeti: a magyar állam tulajdonát képező, Sukoró külterületén található ingatlanok Pilis, valamint Albertirsa külterületén lévő ingatlanokra való cseréjéről 2008. július 30-i döntésében határozott a Vagyongazdálkodási Tanács. A Pénzügyminisztérium 2009 februárjában koncessziós pályázatot írt ki játékkaszinó alapítására és működtetésére. Ugyancsak februárban adta hírül a Népszabadság, hogy King's City néven másfél milliárd eurós, azaz több mint 400 milliárd forintos turisztikai beruházásra készül Sukorón egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez Joav Blum úgy jutott hozzá, hogy a magyar államnak felajánlotta cserére a Pest megyében található - összesen 183 hektáros - gyümölcsöseit.
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt már 2009 áprilisa óta folytatott nyomozást ismeretlen tettes ellen az ingatlanok cseréje miatt. 2009 májusában Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. értékesítési igazgatója dokumentumokkal igazolta, hogy jogszerű volt a csereügylet. Bajnai Gordon akkori miniszterelnök júniusban az egymásnak ellentmondó információk miatt vizsgálatot kért a pénzügyminisztertől, hogy történt-e szabálytalanság a beruházás ügyében.
Budai Gyula júliusban, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) igazgatójaként az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem hivatalos jelentésére hivatkozva közölte: szerinte Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Veres János volt pénzügyminiszter és Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója "cinkosa az ingatlanpanamának", amelyben jó minőségű, jó helyen lévő, több mint egymilliárd forint értékű állami földet rossz helyen lévő, értéktelen gyümölcsösért cseréltek el.
Tavaly augusztus 13-án közokirat-hamisítás bűntette miatt vádiratot nyújtott be a sukorói ingatlancsere ügyében a Székesfehérvári Városi Bírósághoz a városi ügyészség, mert az "ügyben érintett magánszemély" (Joav Blum) Sukorón "csak névlegesen létesített lakóhelyet". Ezután a Fidesz a beruházás felfüggesztését kérte a kormánytól. Budai Gyula arra hívta fel a figyelmet: a sukorói beruházáshoz kapcsolódó koncessziós pályázatot a kabinet annak ellenére hirdette eredményesnek, hogy több szabálytalanság is felmerült, és a külföldi befektetővel szemben vádiratot nyújtott be az ügyészség. Felhívta Oszkó Péter pénzügyminiszter figyelmét, hogy Joav Blum olyan földekről kötött csereszerződést az állammal, amelyeknek a csere időpontjában nem volt tulajdonosa.
Októberben a nyomozó főügyészség vezetője közölte vizsgálatuk eredményét: "valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a sukorói ingatlancsere szerződésében a pilisi és albertirsai földterületek". Oszkó Péter felkérte a MNV Zrt. elnökét, hogy az MNV kezdjen egyeztetést Joav Blummal a sukorói telekcseréről azért, hogy az eredeti állapotot helyre lehessen állítani.
Ez után Budai Gyula közölte, hogy bizonyítékokként különböző iratokat adott át a Központi Nyomozó Főügyészségnek. Az átnyújtott csomag tartalmazta a koncessziós szerződést, a Pénzügyminisztérium titkos belső levelezését az izraeli befektetővel, valamint az MNV belső utasításait. Ezek alapján Budai Gyula szerint "egyértelműen bebizonyítható, hogy mind Tátrai Miklós, mind Benedek Fülöp (az MNV vezérigazgató-helyettese) szándékosan szegte meg azokat az előírásokat, amelyeket a jogszabály, illetve a belső utasítások előírnak". A Fidesz novemberben a sukorói szerződés azonnali felbontását és politikai, jogi felelősségre vonást követelt. Az ügyben politikai felelősként Bajnai Gordont és Oszkó Pétert nevezték meg.
Idén március 11-én a nyomozó főügyészség tanúként hallgatta meg Bajnai Gordon akkori miniszterelnököt (2008 májusában nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter). Nyilvánosságra hozott tanúvallomása szerint az exkormányfő nem emlékezett arra, hogy a beruházással kapcsolatos parlamenti egyeztetésen szóba került-e az ingatlancsere, illetve a sukorói ingatlanok. Áprilisban Gyurcsány Ferencet is kihallgatta a főügyészség. Vallomása szerint a King's City kaszinóberuházással kapcsolatos földcserére vonatkozó igény már a 2008 májusi parlamenti egyeztetés előtt ismert volt. A főügyészség június 4-én hozta nyilvánosságra legutóbbi szakvéleményét, mely szerint a sukorói csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak. Így a csereügyletben egymilliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg.
Az LMP pert indított az MNV ellen, és 2009 novemberében a Fővárosi Bíróság első fokú ítéletében kimondta: az MNV-nek ki kell adnia a sukorói telekügylet kapcsán készített értékbecsléseket, valamint a telekcserével kapcsolatban a földhivatalokhoz benyújtott valamennyi dokumentumot. Majd idén június 10-én a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta: nyilvános a sukorói ügylet dokumentációja. Június 11-én Orbán Viktor kormányfő Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselőt miniszterelnöki megbízottá nevezte ki, feladata "az állami földek jogellenes elherdálásának" felderítése. | [
"King's City",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Bíróság",
"Székesfehérvári Városi Bíróság",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"MNV Zrt.",
"Állami Számvevőszék",
"Vagyongazdálkodási Tanács"
] |
Soványnak tűnő tehenekre, elhullott állatokra bukkantak az állatvédők egy kiskunlacházi marhatelepen. A rendőrség vizsgálatot indított, a tulajdonos hallgat. Pedig a telepet működtető cég öt év alatt összesen 843 millió forint állami támogatásban részesült, 2017-ben csak állatjóléti támogatásra kaptak 150 millió forintot egy pályázat keretében.
Április 11-én vasárnap az Ebsegély állatvédő egyesület kért segítséget a Facebook-oldalán egy Kiskunlacházi tanya kapcsán, ahol ahogy ők fogalmaztak: "rengeteg csontsovány tehén és borjú. Sok elhullott állattetem" volt.
A Holstein-fríz fajtájú tehenekre a Farm-Fríz Kft. egyik telephelyén bukkantak. A rendőrség és a hatósági állatorvos is a helyszínen ellenőrizte a bejelentést. Információink szerint a kft. mindkét telepét ellenőrizték a hatóság emberei.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint állatkínzás bűntettének gyanúja miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen.
Az Ebsegélynek besegítő Országos állatvédőrség arról írt, hogy "volt egy kis közjáték, mert három férfi gyorsan szeretett volna a tetemekkel teli autóval elsuhanni, de nem jött össze nekik. Köszönjük a Ráckevei Rendőrök munkáját!". Ezt a kijelentést viszont a rendőrség cáfolta, mint fogalmaztak: "a tetemek eltüntetésére utaló adat/információ az eljárás során nem merült fel". Azt viszont megerősítették, hogy hét elhullott állatot találtak a rendőrök, amelyek elszállítására az intézkedések megtörténtek. Az élő állatok végül maradtak a helyükön, a vizsgálat pedig elindult az ügyben.
Az 1991-ben alapított cégnek, amelynek számos tulajdonosa van, a tejhasznú szarvasmarha tenyésztése a főtevékenysége.
Jól tejelnek a tehenek
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a szarvasmarhatartáshoz számos állami támogatás kapcsolódik – nincs ez máshogy a 2019-ben 470 milliós árbevételű Fríz-farm esetében sem.
A cég öt év alatt összesen 843 603 709 Ft állami támogatásban részesült. 2017-ben csak állatjóléti támogatásra kaptak 150 millió forintot egy pályázat keretében.
Emellett a Magyar Államkincstár honlapjáról kiderül, hogy a cég többek közt kapott pénzt:
Válságkezelő Program – tejhasznú tehéntartás átmeneti támogatása;
tejhasznú tehéntartás átmeneti támogatása; Termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatása;
Pénzügyi fegyelem visszatérítése;
Területalapú támogatás;
Húsmarhatartás támogatás – 2007-től elválasztott;
Nemzeti tejtámogatás jogcímen.
Bár szerettük volna megtudni, mi a tulajdonos álláspontja a történtekről, érdeklődésünkre ránk csapta a telefont, így nem derült ki, hogy miért tűnnek soványnak a tehenek és borjak, miért hever hét tetem a gazdaságban, valamint sor került-e az állatvédők által említett "menekülésre".
Fajtajelleg, hogy kilátszanak a bordák
Hasonlóképpen nem akart nyilatkozni nekünk az ügyben eljáró hatósági állatorvos Szelényi Zoltán se, akitől azt szerettük volna megtudni, vajon soványak-e a tehenek. Ezt azért nehéz első pillantásra eldönteni, mert a húsmarhákkal ellentétben a Holstein-fríz egy kifejezetten csontos, szinte szögletes marhaféle, ami esetében fajtajelleg, hogy a bordák kilátszanak. A leírás szerint "a fajta ideális küllemmel rendelkezik (finom, nemes tejelő jelleg, hosszú és mély, viszonylag lapos mellkas, terjedelmes has, szikár, vékony csontozat, terjedelmes ideális teknő alakú tőgy)".
Holstein-fríz szarvasmarha fajtabemutató, OMÉK 2017., v170924-6-034 Holstein-fríz szarvasmarha fajtabemutató. Szarvasmarha, szarvasmarhák, állat, állatok, háziállat, háziállatok a kiállításon. 78. Országos Mezőgazdasági és Él...
A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületét is megkerestük, hogy hány állatkínzási esetről tudnak tagjaik között, illetve van-e erről bármiféle statisztikájuk. Az hamar kiderült, a Holstein-fríz nagyon érzékeny állat, és ha nem megfelelő gondozást kap, nem tejel, ez pedig a nagyüzemi állattartásban a legrosszabb, ami egy állattal történhet. Tájékoztatásuk szerint tagjaik közt az elmúlt években nem történt állatkínzási eset, pont amiatt, hogy gazdálkodóként legfőbb céljuk az állatok jóltartása, pont a bevételek maximálizálásának céljából.
A Bűnügyi Statisztikai Rendszerből kiderül, hogy 2013–2018 között 34 esetben indult eljárás állatkínzás miatt szarvasmarhákra vonatkoztatva. Összehasonlításképp: kutyák esetében 1881 regisztrált bűncselekményt tartanak számon.
Nyitókép: Holstein-fríz fajtájú tehenek a Farm-Fríz Kft. egyik telephelyén. Forrás: Ebsegély/Facebook
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Farm-Fríz Kft."
] | [
"Bűnügyi Statisztikai Rendszer",
"Pest Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete",
"Magyar Államkincstár",
"Ráckevei Rendőr"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.