text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
A nemzetvédelmi egyetem kancellárja saját nevén egy folyóiratban még publikálta is annak a tanulmánynak az összefoglalóját, amelyet egy fiktív pályázat alapján egy pesterzsébeti piacon grillcsirkét árusító vállalkozó nyert el, de valójában az egyetem munkatársa készített el – értesült hétfőn az MTI Hírcentrum.
Az MR1-Kossuth Rádió Krónika című műsora vasárnap számolt be arról, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) gazdasági átvilágításakor kiderült: 2010 februárjában névlegesen a pesterzsébeti piacon grillcsirkét árusító vállalkozó végzett szociológiai kutatást a honvédségnél a ZMNE számára, amelyért nyolcmillió forintot fizettek ki.
Az m1 hétfő esti Híradójában azt mondták: mostanra kiderült, hogy nemcsak a közbeszerzési felhívást, hanem a kiválasztott három cég nevében a pályázatokat is az egyetemen készítették a nyolcmillió forintos szociológiai kutatásra. Mint kifejtették: az egykori Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) volt kancellárja előre meghatározta, hogy melyik cégnek kell elnyernie a megbízást a szociológiai felmérésre, de a munkát valójában az egyetem egyik munkatársa készítette, munkaidőben.
Ráadásul az elkészült tanulmány összefoglalóját az egyetem kancellárja saját nevén még publikálta is a Nemzet és Biztonság című folyóiratban. Az ügyészség szerint a fiktív pályázat alapján kifizetett nyolcmillió forintot a vállalkozó visszajuttatta az egyetem vezetőjének – tették hozzá.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezetébe azóta beolvadt intézmény volt kancellárja és további öt ember ellen a Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetés miatt emelt vádat. Az üggyel kapcsolatban a Honvédelmi Minisztérium közölte, a honvédség intézményeinél végzett átvilágítás eredményeképpen jelenleg 45 ügyben folyik büntetőeljárás – hangzott el a Híradóban.
A Honvédelmi Minisztérium szerint a tárcánál és a honvédségnél elkövetett korrupciós bűncselekmények miatt 2005 és 2010 között több mint 1,7 milliárd forint kár érte az országot.
Balogh Zoltán, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője vasárnap azt nyilatkozta a Krónikának, hogy a főügyészség budapesti regionális osztálya korábban egy fővel szemben jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, további öt fővel szemben jelentős értékre, bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntette, valamint egy fővel szemben jelentős értékre elkövetett hanyag kezelés vétsége miatt vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsához.
A vádlottak között van a ZMNE volt rektora, Szabó János is, aki egy másik ügyben már jogerős büntetését tölti. Ellene most az egyetem lőterének bérleti szerződése miatt folyik büntetőeljárás. | [
"Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem"
] | [
"MTI Hírcentrum",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Honvédelmi Minisztérium",
"MR1-Kossuth Rádió",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa"
] |
Kevesebb papírmunkával, nagyobb támogatásra pályázhatnak a vállalkozások a 2014– 2020-as időszakban – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárát a következő ciklus fejlesztési céljairól és a január elsejétől alapjaiban átalakuló intézményrendszerről kérdezte a lap. Kiderült az is, az aktuális fejlesztési alapból egyetlen forintot sem hagy az állam a brüsszeli kasszában.
–Becslések szerint az idén záruló programban csaknem 570 milliárd forintnyi támogatás sorsa bizonytalan. Annak érdekében, hogy ezt ne veszítsük el, a kormány 22 nagyberuházás elindításáról döntött. Sikerült elkerülni a veszélyt?
– Az uniós pénzek felhasználásában van egy úgynevezett n+2 szabály. Eszerint, ha 2011-ben ötszázmilliárd forintra vállaltunk kötelezettséget, akkor két év múlva ezt az összeget kell kifizetnünk. Ha ezt a szintet nem tudjuk elérni, akkor a két összeg közti különbséget elveszítjük. Az Európai Bizottság (EB) augusztusi prognózisa szerint ez az összeg 570-600 milliárd forint volt, amit mára sikerült nullára csökkenteni. Több eszközt is bevetettünk ennek érdekében, ezek egyik volt a húsz nagyberuházás elfogadása. Az uniós szabályozás szerint ugyanis, ha a tagállam által benyújtott beruházásokat akkreditálja a bizottság, akkor azok összértéke csökkenti a kifizetési kötelezettséget. Sikerült elfogadtatnunk Brüsszellel, hogy a 15 százalékos önrész szabálya az operatív programokra is vonatkozzon. Ezzel százmilliárdos nagyságrendben tudtunk forrásokat felszabadítani oda, ahol nagyobb problémáink voltak.
Rekord A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013-ban a tavalyi, eddigi rekordösszeg másfélszeresét, összesen 1500 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást szeretne kifizetni – mondta korábban Csepreghy Nándor.
– További gondot jelenthet, hogy jövőre hasonló helyzettel nézhetünk majd szembe.
– Az idén és jövőre is olyan jelentős kifizetésekkel számolunk, ami enyhít a ránk nehezedő nyomáson. Az idén a korábban tervezett 1600 milliárd forint helyett vélhetően 1700 milliárdot fizetünk ki az év végéig, így jövőre és 2015-ben már csak 3100 milliárd forintot kell a pályázókhoz eljuttatnunk. A jelenlegi kifizetési ütemezéssel és a programok előrehaladása alapján határozottan kijelenthető, hogy Magyarország 2015 végéig a teljes keretösszeget felhasználja.
– Két nap múlva, január elsején megszűnik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), az intézményrendszer pedig lényegesen átalakul. Milyen változásokra számíthatunk?
– Az elmúlt időszakban a fejlesztési pénzek területén két rendszer működött Magyarországon. 2004 és 2006 között minden feladatot a minisztériumok láttak el. A pénzek felhasználása jól haladt, csak hiányzott egy központi irányító hatóság, amelyik figyelemmel kíséri a fejlesztések gazdaságösztönző hatását. 2006 után, az ügynökség létrejöttével egyetlen központi hatósághoz került minden feladat, viszont ezek a pályázatok nem voltak harmóniában a minisztériumok fejlesztési céljaival. A mostani átalakítással lényegében ezt a két rendszert ötvözzük. Az irányító hatóságok a minisztériumokhoz kerülnek, így egy helyen összpontosul majd a stratégiaalkotás és a fejlesztési pénzek kiosztása is. A Miniszterelnökségen belül létrehozunk egy központi koordináló szervet, amely ellenőrizni majd annak a pályának az alakulását, amit a következő hét évre felvázolunk.
– Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár korábban arról beszélt, hogy az átszervezéssel számos olyan feladat kerül állami irányítás alá, amelyet eddig külsős vállalkozások végeztek. Ilyen például a pályázatok értékelése és az informatikai rendszer. Miért van erre szükség?
– A fejlesztési pénzeknél működő EMIR-rendszer gyakorlatilag olyan, mint egy bank informatikai háttere. Ebben a programban látható az összes támogatási konstrukció, hogy melyek a pontozási és az értékelési viszonyok, vagy hogy melyik programnak milyenek a kifizetési mutatói. Az NFÜ és a közreműködő szervezetek teljes munkafolyamatát ez a rendszer működteti. Ha ezt a feladatot kiszervezzük, nagy korrupciós kockázattal nézhetünk szembe. Ugyanez a helyzet például a pályázatok értékelésével kapcsolatban is.
A teljes interjút a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Európai Bizottság"
] |
A Fővárosi Törvényszék ideiglenes intézkedésével megtiltotta a Magyar Postának, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig eladja a tulajdonában lévő Takarékbank-részvényeket. A Magyar Takarék Zrt. tulajdonosai azonban minden áron birtokon belülre akarnak kerülni – akár a bírói végzést kijátszva is. Közreadjuk az előterjesztés szövegét.
Mint megírtuk, a Főváros Törvényszék ideiglenes intézkedésével megtiltotta a Magyar Postának, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig eladja a tulajdonában lévő Takarékbank-részvényeket. Ezzel – ideiglenesen legalább – megakadályozta, hogy a Takarékbankon keresztül Spéder Zoltán bankja döntő befolyásra tegyen szert a takarékszövetkezetek fölött. Az intézkedés fő oka – Bene Lajos bíró szóbeli indoklása szerint – az ügyben folyó per ellehetetlenülésének megakadályozása: ha a részvények a Postától a Magyar Takarék Zrt-hez kerülnek, azokat a társaság akár száz további tulajdonosnak is továbbértékesítheti. Ebben az esetben ezt a száz tulajdonost is be kell vonni a perbe, őket egytől-egyig ugyanúgy idézni kell, biztosítani a részvételüket a tárgyaláson, sat. Nem nehéz belátni, hogy ez a lépés reálisan a per ellehetetlenülését eredményezné.
Bírósági vétó Takarékbank-ügyben, avagy a szabadrablás alkotmányos korlátai A Takarékbank eladása, illetve a takarékszövetkezetek integrációja rendkívül sokrétű, összetett történet. Látszólag. A bonyolult jogszabályi, tulajdonosi és szervezeti manővereknek azonban van egy egyszerű és kézenfekvő olvasata: az egyik magyar oligarcha az állam segítségével dominanciára tör egy másik oligarcha felségterületén. A szükség esetén a törvényhozást is eszközként használó eposzi küzdelembe azonban váratlanul beleszólt egy szereplő, akivel a felek láthatóan nem igazán számoltak. Tovább az előző cikkre.
A Magyar Takarék Zrt. tulajdonosai azonban minden áron birtokon belülre akarnak kerülni – akár a bírói végzést kijátszva is. Legalábbis erre utal az a tegnap keletkezett javaslat, amellyel néhány részvényes kívánja kiegészíteni a Takarékbank pénteken sorra kerülő részvényesi közgyűlésének napirendjét. A javaslat lényegében azt akarja a közgyűléssel megszavaztatni, hogy a Takarékbank állami kézben lévő részvényeire pályázó Magyar Takarék Zrt. jegyezhessen 600 millió forint értékben kötvényt a Takarékbankban. A kötvény nem jelent ugyan tulajdonosi jogviszonyt – csakhogy ezek a kötvények idővel átalakulnak részvénnyé. Persze csak abban az esetben, ha az eredeti tranzakció nem valósulna meg. Márpedig, ha helytállóak az adásvételt megtiltó bíróság alkotmányossági aggályai, akkor nem valósul meg. Legalábbis az eredeti koncepció szerint. A mostani előterjesztés ugyanis a részvénnyé átváltozó kötvénnyel utat nyit a B tervnek.
Némi leegyszerűsítéssel: ha a bíróság megtiltotta a részvények eladását, akkor nem eladjuk a meglevő részvényeket, hanem kibocsájtunk másikat. Persze nem egy lépésben: a vevő először kötvényt jegyez, majd ezek átalakulnak részvénnyé. Erre az invenciózus tulajdonszerzési megoldásra teremt lehetőséget a mostani napirendi ponti javaslat. Az előterjesztés szövege itt olvasható.
Becker András | [
"Magyar Takarék Zrt.",
"Takarékbank"
] | [
"Magyar Posta",
"Főváros Törvényszék",
"Fővárosi Törvényszék",
"Magyar Takarék Zrt-hez"
] |
Újabb állami tulajdonú cég, a Szerencsejáték Zrt. kötött szerződést Pintér Sándor belügyminiszter korábbi biztonsági cégével. A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. 24,368 millió forintért őrzi a Szerencsejáték Zrt-t.
Az MFB-t a belügyminiszter egykori biztonsági cége őrzi. A bank nem nyilatkozik a részletekről.
A Civil Biztonsági Szolgálat az MFB után újabb nagy megrendelést kasszírozott.
Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cégét, a Civil Biztonság Szolgálat (CBSZ) Zrt.-t bízta meg a Szerencsejáték Zrt. a személy-és vagyonőri tevékenység ellátásával, valamint a biztonsági takarítás elvégzésével, derül ki a Szerencsejáték Zrt. honlapján csütörtökön frissített szerződéslistából.
Az állami tulajdonú társaság honlapján közzétett adatok szerint a vállalkozási szerződést augusztus 31-én kötötték meg, és feltehetően határozatlan időre, mert a táblázatban nem töltötték ki a szerződés időtartamának kezdete és vége rubrikát. A szerződés 24,368 millió forintról szól.
A CBSZ a nyáron több állami tulajdonú cégtől nyert el megbízást, melyekről a hvg.hu számolt be elsőként. Először a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. kötött szerződést a céggel, majd a Magyar Villamos Művek Zrt. őrzés-védelmét is a CBSZ vette át. A hvg.hu augusztus 6-i cikkében jelezte, hogy információik szerint várhatóan szeptembertől a Szerencsejáték Zrt-t is a CBSZ őrzi majd.
A CBSZ 2010 áprilisáig volt Pintér tulajdonában, a későbbi belügyminiszter ekkoradta ela vállalatot. | [
"Szerencsejáték Zrt.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt."
] | [
"Szerencsejáték Zrt",
"Magyar Fejlesztési Bank Zrt.",
"Civil Biztonság Szolgálat (CBSZ) Zrt.",
"Magyar Villamos Művek Zrt."
] |
Kórház-ügy: törvénytelenséget gyanít a Polgári Frakció
Eger | A Heves Megyei Közgyűlés Polgári Frakciója ma délután sajtótájékoztatót tartott Egerben.
Dr. Tatár László frakcióvezető, Herman István frakció igazgató és Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna, a közgyűlés tagja bejelentették, hogy a frakció az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatalnál ma törvényességi vizsgálatot kezdeményez a megyei közgyűlés múlt pénteki, a kórház működtetésére vonatkozó döntése ellen.
Lépésüket azzal indokolták, hogy a pályázat során az ajánlattévő (a megye) feltételül szabta a pályázóknak, hogy három évre visszamenőleg nyújtsanak be banki igazolást, hogy számlájuknál nem volt sorbanállás, azaz senki nem kért végrehajtást. Ezzel szemben a HospInvest ezt csak az utóbbi két évre vonatkozóan tette meg, így pályázatuk érvénytelen. A Polgári Frakció tagjai szerint ezt a tényt már a döntéselőkészítésnél, de legkésőbb a megyei közgyűlés során figyelembe kellett volna venni. Ezért a közigazgatási hivataltól kérik, a HospInvestet győztesnek kihirdető közgyűlési határozat megsemmisítését.
Egerhez hasonlóan úgy gondolják, hogy a beszerzés a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozott volna, így törvénysértő, hogy nem közbeszerzési eljárás keretében hirdették meg. Ezért felkérik a közbeszerzési döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a törvénysértést és a törvénysértő HospInvestet öt évre tiltsa el a közbeszerzési pályázattól. | [
"HospInvest"
] | [
"Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal",
"Polgári Frakció",
"Heves Megyei Közgyűlés Polgári Frakciója"
] |
A szocialista politikus már a májusi EP-kampányban is megmondta, hogy "az MSZP gondolkodását kizárólag a családok biztonsága vezérli". Nem vettük komolyan, pedig tényleg így van!
Úgy tűnik, Szanyi Tibornak még tanulnia kell a Brüsszelben rászakadt lehetőségek visszafogott kezelését. Miután ugyanis az EP-képviselő egy elvesztett magánfogadás miatt közpénzen utaztatott ki Gój motorosokat (köztük az MTVA egyik műsorvezetőjét) Brüsszelbe, úgy értesültünk, hogy
Szanyi a sógornőjét is felvette gyakornoknak.
Európai Parlamenti forrásaink szerint Szanyiné testvére 5 hónapos szerződéssel van Brüsszelbent,és havi 1300 eurót keres. Ez a javadalmazás uniós viszonylatban nem számít kiemelkedőnek.
A hatályos szabályok szerint az EP-képviselők maguk választhatják meg asszisztenseiket, azonban 2009 óta él az az alapszabály, hogy nem foglalkoztathatják közeli rokonaikat munkatársként, és az asszisztensekkel kötött szerződéseknél is kerülni kell minden összeférhetetlenséget. Ez a kitétel ugyan betű szerint nem vonatkozik a sógornőre, de azért mégiscsak felvet egy-két etikai kérdést.
Ezekről megkérdeztük magát Szanyi Tibort is, ő csak annyit mondott, sógornője valóban Brüsszelben dolgozik. | [
"MSZP"
] | [] |
Hónapokig kereste a Honvédelmi Minisztérium a Gripenek beszerzéséről készített jelentést, amely végül most előkerült az irattárból. A HM szerint indokolt volt a jelentés titkossá minősítése.
Megtalálta a korábban elveszettnek hitt Gripen-jelentést a honvédelmi tárca, miután Hende Csaba honvédelmi miniszter átfogó vizsgálatot rendelt el a dokumentum felkutatására - tudta meg a Népszabadság. Az eredetileg 2007-ben készült, a Gripen vadászgépek beszerzésének vitatott körülményeit vizsgáló úgynevezett Vadai-jelentésről korábban a szakminiszter azt állította, hogy a dokumentum "hivatalosan nem is létezik" - írja a lap csütörtöki számában.
A honvédelmi tárca tájékoztatására hivatkozva az újság azt írta, hogy az irat szám nélkül, egy példányban készült, és nem ügyviteli úton továbbították 2007-ben a miniszterelnöknek, a dokumentumnak a mai Miniszterelnökség jogelődje adott számot. Ezzel a számmal került vissza a jelentés 2009-ben a honvédelmi tárcához, azon belül is a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal jogelődjének irattárába, ahonnan most előkerült.
A Honvédelmi Minisztérium a lappal azt is közölte, hogy a jelentés titkossá minősítése az alaki hibák ellenére tartalmilag indokolt volt.
A Vadai-jelentés
A nyolcvanöt oldalas dokumentumot még Gyurcsány Ferenc kormányfő utasítására Vadai Ágnes akkori honvédelmi államtitkár és néhány elemző készítette. Az iratnak csak egy szűk részét hozták nyilvánosságra, az egész csomagot az eredeti, államtitoknak minősülő lízingszerződés bizonyos részleteinek átemelése miatt negyvenöt évre titkosították.
A Vadai-bizottság egyebek mellett azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás nélkül folytatták le a Gripenek beszerzését 2001-ben, továbbá a HM nem a Gripen, hanem az F-16-os típusú amerikai repülőgépek beszerzését javasolta a kormány nemzetbiztonsági kabinetjének, amely egyébként hivatalosan nem is lett volna jogosult ilyen döntést hozni. A beszerzés előtt az alapvető hadműveleti, műszaki és gazdaságossági követelményeket nem fogalmazták meg, nem készült teljes körű költségelemzés, és a szerződéskötés után sem volt tisztázott, hogy milyen forrásból kívánják finanszírozni a vadászrepülőgépek bérleti díját. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal"
] |
Nem csak Vaszily Miklós vezérigazgatót, de más vezetőket is megfigyeltek a közmédia központjában.
Poloskák mellett videókamerák is rögzítették az igazgatói találkozókat.
Csak olyasvalaki rendelhette meg a megfigyeléseket, akinek bejárása volt a hermetikusan biztosított igazgatói helységekbe.
Nyilvánvalóan politikai célból történtek a megfigyelések.
Egy március végi délután a rendőrség lehallgató-készüléket talált Vaszily Miklós, MTVA- vezérigazgató tárgyalójában a közmédia központjaként működő Kunigunda úti épületben. A rendőrség az Index érdeklődésére elismerte, hogy tiltott adatgyűjtés gyanújával folytatnak nyomozást, de részleteket nem árult el a helyszínelésről. A hatóságok késő délután, 5-6 körül érkeztek a helyszínre, de csak 11-12 körül távoztak.
Több lehallgató-készüléket és kamerákat is találtak a rendőrök a helyszínelés során
A felfedezés egy fatális véletlennek volt köszönhető: a nagy esőzések miatt beázott az igazgatói tárgyaló. Miután az épületüzemeltetők megállapították a bajt, a szárításhoz leszedték a kábelcsatorna tetejét - ekkor vált láthatóvá az abba rejtett mikrofon. A szerelők jelezték a biztonsági vezetőnek, hogy furcsa dologra bukkantak, ő pedig bejelentést tett a nyomozóirodánál. Vaszily - aki nem akart nyilatkozni nekünk az ügyben - ekkor nem volt az épületben, csak miután tájékoztatták a fejleményekről, érkezett vissza.
A lehallgatott 1: jobbról a második Vaszily Miklós, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megbízott vezérigazgatója. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A nyomozók végigbontották a mennyezetet, és a szomszédos helyiségben megtalálták a rögzítőkészüléket is. Ez a vezérigazgatói kabinetet vezető Enyedi Csaba irodája. Itt, a szomszédos irodában nem csak a tárgyalóba rejtett mikrofon felvevője került elő, hanem egy másik berendezés is, ami az Enyedi irodájában zajló történéseket örökítette meg. Egy hangrögzítőt és egy kamerát is lefoglaltak a rendőrök. Enyedit az irodájában találták a nyomozók, de ő azt állította a hatóságoknak, hogy nem volt tudomása a készülékekről.
Két helyiség van ezen kívül az igazgatói szinten: Vaszily saját irodája és a titkárság szobája, itt nem találtak készüléket. Ezeknek a szobáknak a bepoloskázására nem is feltétlenül lett volna "szükség": Vaszily minden fontosabb - miniszterekkel, államtitkárokkal, külföldi vendégekkel, nagykövetekkel - folytatott találkozóját a tárgyalóban tartotta. Nem csak a vezérigazgató, de tárgyalópartnereinek minden mondata is rögzítésre került, ami számos egyéb bűncselekmény - például magántitok megsértése - gyanúját is felveti. A hatóság nem kommentálta, hogy tiltott adatgyűjtésen túl nyomoz-e más bűncselekmény ügyében is.
A rendőrök találtak egy harmadik hang és képfelvétel készítésére alkalmas készüléket is a negyedik szinten Vas Imre üzemeltetési igazgató irodájának egy zárt szekrényében. Nem egyértelmű, hozzá miként jutottak el a rendőrök, de az biztos, hogy ő a felelős az épület technikai felszereltségéért, így ha bármilyen műszaki berendezést telepíteni kell, az Vas felelősségi köréhez tartozik.
Szemtanúk elmondása szerint Enyedit és Vast is rendőrök kísérték ki az épületből és náluk házkutatást is tartottak a rendőrök, de tudomásunk szerint egyikük sem gyanúsított az ügyben. Mivel kérdéseinkre nem válaszolt, nem tudhatjuk, Vasnak volt-e tudomása arról, hogy megfigyelik. Mindenesetre különös lenne, ha egy üzemeltetési igazgatónak nem tűnne fel egy zárt szekrény az irodájában, amin keresztül videófelvételt készítenek róla.
Megkérdeztük a rendőrséget arról, hány készüléket találtak és milyen fázisban tart az eljárás, de az ORFK bővebb tájékoztatást "a nyomozás érdekeire tekintettel" nem kívánt adni.
Minden jel szerint belsős ember rendelte meg a megfigyelést
A lehallgatott 2: Enyedi Csaba, az MTVA vezéigazgatói kabinetvezetője.
A megfigyelés szinte biztosan nem titkosszolgálati megrendelésre készült, mivel ebben az esetben a rendőrség nem indított volna nyomozást - az alkotmányvédelemmel történt kapcsolatfelvétel után az se biztos, hogy egyáltalán kiszálltak volna a helyszínre. Ezzel szemben a hatóságok rögtön elismerték a sajtónak, hogy nyomozni kezdtek.
Többeket, és rendszerszerűen hallgattak le. Ez alapján az is kizárható, hogy valaki személyes célból figyelte volna meg Vaszilyt, vagy pusztán gazdasági célú lett volna a cselekmény, mivel aláírási joga egyedül a vezérigazgatónak van. Minden jel szerint szervezetten és politikai okokból figyeltek meg a vezetőket az MTVA-ban. Erre utalnak egyébként a cselekmény helyszíni körülményei is.
Az MTVA vezérigazgatói tárgyalóját és Enyedi szobáját ugyanis nem lehet csak úgy az utcáról betévedve megközelíteni. A közmédia épületében csak dolgozói vagy vendégkártyával történhet belépés, de az igazgatói szintre ezek közül is csak limitált számú belépő érvényes. A legvédettebb igazgatói blokkhoz, ahol az eszközöket találták, összesen nyolc-tíz embernek van kártyája, még a takarítók is csak a titkárnők segítségével mehetnek be. A vendégeket is általában titkárnők kísérik a harmadik szinten lévő igazgatói tárgyalóig. Egy ilyen eszközt beszerelni ráadásul időigényes feladat.
Biztonsági szakemberek szerint vagy az érintettek beleegyezésével kellett történjen a beszerelés, erre utal egyébként a kamerák használata is, vagy olyasvalaki végeztette a megfigyelést, akinek állandó bejárása van az igazgatói szintre. Vagy a kettő egyszerre. A körülmények arra utalnak, hogy vagy Enyedinek vagy Vasnak tudomása kellett legyen az igazgatói tárgyalóban lévő készülékről.
A lehallgatottak mind új igazgatók voltak az MTVA-nál
Vaszily Miklós tavaly tavasszal lett operatív vezérigazgató-helyettes az MTVA-nál, augusztustól (Szabó László Zsolt távozása után) pedig vezérigazgató, azaz viszonylag új embernek számít a rendszerben.
Enyedi Csaba is csak nemrég érkezett a közmédiába: ő nagyjából egy éve dolgozik az MTVA-nál adminisztrációs igazgatóként, nyáron - kb. Vaszily kinevezésével egyidőben - megbízott vezérigazgatói kabinetvezető lett. Január óta ő az igazgatója az M4 sportcsatornának is.
A lehallgatott 3: Vas Imre, az MTVA üzemeltetési igazgatója.
Vas Imre üzemeltetési igazgató szintén viszonylag új embernek számít. Ő korábban a Terror Háza menedzser-igazgatója volt, aztán 2014-ben még a Szépművészeti Múzeum üzemeltetési igazgatójaként dolgozott, mielőtt az MTVA-hoz került ugyanerre a posztra.
Vasnak még régről van fideszes kötődése. Szolnoki polgármestersége idején például ő volt Várhegyi Attila, egykori pártigazgató kabinetfőnöke, akivel azóta is bizalmas viszonyban áll. Ez azért fontos részlet, mert több dolgozó szerint Várhegyi segítette a munkához Vast.
Várhegyi hivatalosan tanácsadói minőségben dolgozik csak az MTVA-nak, de van egy iroda is az épület negyedik emeletén, Vaszily feje felett, amin a névtáblája is szerepel, és amit olykor használ - igaz, többnyire nem házon belül tart kapcsolatot a vezetőkkel.
Az MTVA papíron egy független állami alap, amelyet egy közszolgálati kuratórium felügyel, a szó szoros értelmében tehát az ott zajló folyamatoknak nincsenek politikai felelősei. Ez persze messze nem jelenti azt, hogy felette nem érvényesül politikai kontroll, még ha ez nem is feltétlenül formális.
Ebben az ügyben az érdekes az, hogy a legbefolyásosabbak mind áldozatai az ügynek. A lehallgatottakon túl fontos beosztásban van még az MTVA-nál Mezei Zsolt tartalomszolgáltatási igazgató-helyettes, Németh Zsolt hírfőszerkesztőség-igazgató, de az ő befolyásuk nem éri el a fentiekét; semmilyen szinten nem érintettek az ügyben.
Várhegyi Attilát és Papp Dánielt tartják a legbefolyásosabb vezetőnek a közmédiában
Egy régi Fidesz-gyűlésen Habony Árpád, Rákay Philip és Kósa Lajos gyűrűjében Várhegyi Attila, az MTVA nagyon nagy befolyású tanácsadója.
Annál jelentősebb Várhegyi szerepe az MTVA életében. Szolnok egykori polgármesterét és a Fidesz volt választmányi elnökét 2002-ben elítélték hűtlen kezelésért, ezután visszavonult, de a háttérben megmaradt fontos politikai szereplőnek, aki főleg médiaügyekben ad tanácsokat a kormánynak és a Fidesznek.
Várhegyi cége, a Prestige Média eleinte csak kommunikációs és marketing kérdésekben segített a közmédiának, de egy ideje konkrét vezetői tanácsokat is osztogattak: 2014 óta az is benne van a szerződésükben, hogy vezetést érintő kérdésekben "köteles legalább heti két alkalommal személyesen egyeztetni az MTVA vezérigazgatójával". Arra Várhegyi tavaly sem akart válaszolni, hogy valóban csak tanácsokat oszt, vagy döntéseket is hoz az MTVA-n belül.
Azt, hogy Várhegyi ma a közmédia legbefolyásosabb "nem hivatalos" vezetője, tényként kezelik a Kunigunda útja környékén. Nem hivatalosan Enyedi Csabát és Vas Imrét is ő hívta a szervezethez. Árulkodó érdekesség, hogy mielőtt Vaszily került volna az MTVA vezetői székébe, a sajtóban elterjedt, hogy Várhegyi kiléphet a fényre és hivatalosan ő lesz a közmédia első embere.
Várhegyi figyelme annyi részletre kiterjed az MTVA körül, hogy sokak szerint ha valaki érti ezt az egész lehallgatásos történetet, akkor az leginkább ő lehet. Megkérdeztük Várhegyit, volt-e tudomása a készülékekről, illetve hogy kihallgatta-e tanúként vagy gyanúsítottként a rendőrség. Egyelőre nem válaszolt.
Papp Dániel, az MTVA programigazgatója.
Fontos vezető még a cég életében Papp Dániel. Őt méltatlan módon csak hírhamisítónak cimkézik a közmédia tevékenységét krititikusan szemlélő olvasók és újságírók, pedig ma már jóval több ennél. Öt éve még csak egy szerkesztő volt a Hírcentrumnál, aztán a Cohn-Bendit interjú kreatív megvágását követően előléptették, és az MTVA hírszerkesztőségének vezetője lett. 2014-ben tartalomszolgáltatási igazgatónak nevezték ki, egy hete pedig a teljes programming is hozzá tartozik, azaz a hírműsorokon túl közmédia mind a hat csatornájának műsorstruktúráját is ő határozza meg.
Ma már ő dönt arról, hogy milyen üzenetek mennek át a híradóban, hogy milyen sorrendben követik egymást a hírek, ki kaphat műsort, és ki nem, ki kerülhet képernyőre, és ki nem. Szerepét a médiában általánosan alábecsülik, ő az egyik legfontosabb vezető az MTVA-nál. Papp sűrűn tartja a kapcsolatot Várhegyivel, de többnyire házon kívül egyeztetnek. Az ő irodájában, amely pedig nem az elzárt harmadik emeleten található, nem találtak készüléket, bár az nem világos, hogy ott kutakodtak-e egyáltalán a rendőrök.
Természetesen az ügyben Vaszilyn és Várhegyin túl megkerestük Enyedi Csabát és Vas Imrét, hogy nyilatkozzanak arról, volt-e tudomásuk a készülékekről, illetve arról, hogy ki rendelte meg azok beszerelését és működtetését, de nem reagáltak. Az MTVA sajtóosztálya annyit reagált, hogy folyamatban lévő rendőrségi ügyeket nem kommentálnak, és a hatóságok közléseit tekintik irányadónak.
A rendőrség az ügyben nem válaszolt egyetlen kérdésre sem, így nem tisztázták, hogy engedélykötelesek voltak-e a talált műszerek vagy sem. Csak annyit ismételtek meg, hogy az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tiltott adatszerzés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. Bővebb tájékoztatást a nyomozás érdekeire tekintettel nem kívántak adni. | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap"
] | [
"Szépművészeti Múzeum",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Terror Háza",
"Prestige Média"
] |
Ágh Péter: "Spájzol" a kormány
A szocialisták már a nehezebb időkre készülnek?
A szocialisták már a nehezebb időkre gondolnak, "spájzolnak" – jelentette ki Ágh Péter vasárnap. A fideszes politikus úgy véli, hogy a kormanyszovivo.hu is ebbe a sorba illeszkedik bele.
A Fidesz szerint a kormányzat utóbbi időben megismert egyes kiadásai azt jelzik, a szocialisták már a nehezebb időkre gondolnak, és "spájzolnak"; erről Ágh Péter, a párt országgyűlési képviselője beszélt vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón. A politikus a kormányzat "felesleges kiadásai" között elsőként a kormanyszovivo.hu portálról beszélt. Mint mondta, az e célra elköltött 200 millió forint túlságosan sok pénz, ráadásul már az oldal elkészítése is felvet aggályokat. Ágh Péter szerint ugyanis, azok az információk, amit ez az oldal tartalmaz, megtalálhatóak a Miniszterelnöki Hivatal honlapján, de az MTI megfelelő részlegénél is. Mint Ágh mondta, a kormanyszovivo.hu oldal beszállítói között van Gyurcsány Ferenc egykori üzlettársának cége is, aki egyébként korábban más kormányzati megrendelést is kapott.
A politikus a felesleges kiadások között említette még, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) – állítása szerint – 3,3 milliárd forintot költ kommunikációs kiadásokra, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) 600 millió forintot fordít szintén kommunikációra, a kormányzati tevékenység reklámozására, de – véleménye szerint – a tanulmányok elkészítésére kifizetett összegek is feleslegesek. Mint Ágh Péter mondta, ezeket a megbízásokat is a szocialistákhoz közelállók kapták. A politikus név szerint említette Baráth Etele szocialista országgyűlési képviselő fiát, aki "több száz millió forint értékben kapott kommunikációs megbízást".
Budai Bernadett kormányszóvivő az MTI-nek úgy fogalmazott: azt Ágh Péternek is tudnia kell, hogy a kormánynak nem csak jogszabályokban meghatározott kötelessége, hanem felelőssége is az állampolgárok pontos és korrekt tájékoztatása a kormány döntéseiről. Az embereknek pedig jogos elvárása, hogy értesüljenek a mindennapjaikat érintő intézkedésekről, éppen ezért a lakossági tájékoztatás a kormányzati munka egyik kiemelkedően fontos feladata – tette hozzá.
(MTI) | [
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [] |
Lezárult a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) és pártalapítványa, az Antall József Alapítvány (AJA) 2014-2015. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése, az Állami Számvevőszék súlyos szabálytalanságokat tárt fel – írja az ÁSZ honlapján.
Az ellenőrzések feltárták, hogy a JESZ és az AJA a szabályozási hiányosságok miatt nem teremtették meg a közpénzekkel való átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás alapjait. A pénzügyi kimutatásokat, az éves jelentéseket és a számviteli beszámolókat nem, vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően készítették el, továbbá nem biztosították gazdálkodásuk, vagyoni helyzetük átláthatóságát sem. A 2012-2013. évet érintő utóellenőrzés pedig megállapította, hogy az intézkedési tervben meghatározott feladatokat az AJA nem hajtotta végre, a szabályszerű működés és gazdálkodás feltételeit továbbra sem teremtette meg. Jelentéseiben az ÁSZ összesen 40 javaslatot fogalmazott meg, és több jelzéssel élt a hatóságok felé.
Az MDF utódjaként létrejött JESZ a törvényi előírásoknak megfelelően 2014-ben 526 millió 550 ezer forint központi költségvetési támogatásban részesült, ugyanakkor a 2014. évi pénzügyi kimutatásban 515 millió 936 ezer Ft bevételt, valamint 541 millió 961 ezer Ft kiadást számolt el. 2015-ben a JESZ nem kapott központi költségvetési támogatást, mivel a 2014. évi országgyűlési választásokon 0,2 százalékos szavazati arányt ért el, így nem jutott be az Országgyűlésbe. Az AJA 2014 első és második negyedévében egyaránt 7 millió 75 ezer Ft költségvetési támogatásban részesült. 2014 harmadik és negyedik negyedévben és a 2015-ben költségvetési támogatásra nem volt jogosult, mivel alapító pártja, a JESZ nem jutott be az Országgyűlésbe.
Az ÁSZ megállapította, hogy a JESZ gazdálkodásának szabályozási környezetét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakította ki. Emellett sem a párt, sem alapítványa nem készítette el pénzügyi kimutatásait, és súlyos szabálytalanságokat követett el a könyvvezetés és a gazdálkodás területén. A JESZ működéséhez a forrásokat, köztük a költségvetésből juttatott támogatásokat nem szabályszerűen használta fel és számolta el, a gazdálkodással összefüggő tevékenységének keretében a kiadások kifizetése során a jogszabályok és a belső szabályzatok előírásait nem tartotta be, a közpénzekkel nem átlátható és ellenőrizhető módon gazdálkodott.
Az AJA még a JESZ-nél is nyilvánvalóbban hagyta figyelmen kívül a törvényi előírásokat, a 2012-2013-as évre vonatkozó ellenőrzés által feltárt hibákat nem sikerült kijavítaniuk. Az utóellenőrzés megállapította, hogy az intézkedési tervben meghatározott 21 feladatból 20-at nem hajtott végre az AJA, egy feladat végrehajtása pedig nem volt időszerű. Az alapítvány nem intézkedett például a támogatott szervezetek támogatási szerződés szerinti elszámoltatásáról, és egy meghiúsult rendezvény miatt kifizetett kártalanítási költség (1 millió 429 ezer Ft) visszafizetéséről.
Az ÁSZ jelentéseiben 28 javaslatot fogalmazott meg a JESZ elnöke részére, és 12 javaslatot az AJA Kuratóriumának elnöke részére, hogy szüntessék meg a jogszabálysértő gyakorlatokat. | [
"Jólét és Szabadság Demokrata Közösség",
"MDF"
] | [
"Állami Számvevőszék",
"AJA Kuratóriuma",
"Antall József Alapítvány"
] |
Idén áprilisban a Demokratikus Koalíció politikusa, Varju László a Facebook-oldalán ajánlotta az ismerőseinek a taksonyi Zöld Sziget Panziót. A képen, amit megosztott, egy medence látható, mögötte kis faházak sorakoznak. Az első hozzászólás Lamperth Mónika korábbi szocialista belügyminiszteré volt: "Lacikám, nem láttam a vagyonbevallásodban ezt a kis pecót. ☺"
Varju László később azt mondta, hogy nagyon rosszul esett neki a vicc, Lamperth Mónika pedig utóbb elnézést kért is tőle érte.
Pedig a ráckevei Duna-ág mellett álló panzió tényleg Varju Lászlóé és családjáé, és az épületegyüttes valóban nem szerepel a vagyonnyilatkozatában. A panzió ugyanis Varju cégének a tulajdona, a képviselők cégeinek vagyonát pedig nem kell feltüntetni a nyilatkozatokban. Így viszont Varju László vagyoni helyzetéről egyáltalán nem ad teljes képet a vagyonnyilatkozata. Ez alapján úgy tűnik, mintha szinte semmije sem lenne: bérelt autóval jár, majdnem annyi adóssága van, mint megtakarítása, és a lakás, ahol él, a felesége tulajdona.
Valójában azonban Varjunak több, összesen évi több tízmilliós bevételt termelő cégben van részesedése, melyek a politikus állítása szerint a család megélhetésének felét adják. A cégek vagyonát gyarapítja többek között a már említett taksonyi panzió, két kisebb balatoni üdülő és két autó is.
Lamperth Mónika kommentje Varju Facebook-oldalán
Ráadásul Varju a céges érdekeltségeit sem mindig vallotta be pontosan, a nyilatkozatai 2015 előtt több ponton hiányosak voltak. Az egyik céget 6, a másikat 9, egy harmadikat pedig 3 vagyonnyilatkozatából hagyta ki. Abban a két évben is hiányos vagyonnyilatkozatokat adott le, amikor a második Gyurcsány- illetve a Bajnai-kormány idején államtitkár volt a gazdasági tárcánál.
Varju László a Direkt36-nak elismerte, hogy korábban "rendetlenségből" kihagyta egyes cégeit a vagyonnyilatkozataiból, de mára igyekezett helyrehozni a hibát. A vagyonnyilatkozata ugyanakkor szerinte tükrözi a valós helyzetet, mert a cégei mögött álló vagyonnak nyilvános adatbázisokban minden érdeklődő utánanézhet.
Mivel a képviselői vagyonnyilatkozatok jelenlegi formájukban csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy átláthatóvá tegyék a parlamenti képviselők gazdagodását, a Direkt36, a 444 és a Transparency International Magyarország egy olyan adatbázist fejlesztett Vagyonkereső néven, ami egy oldalon, digitalizált és kereshető formában gyűjti össze vagyonnyilatkozataikat.
A Vagyonkereső célja, hogy elszámoltathatóvá tegye a képviselőket, átláthatóbbá tegye személyes gazdagodásukat. A képviselői vagyonnyilatkozatokban található ellentmondásokról cikksorozatot indított a Direkt36. Köztük volt például a fideszes Becsó Zsolt esete, aki a vagyonnyilatkozati rendszer hibáját kihasználva hallgatott egy cégéről, pedig az több tízmilliót nyert egy tenisz centrum és egy vendégház kiépítésére. (A cikksorozat további darabjai itt olvashatók.)
A baloldal bölcsőjében
Az 55 éves, háromgyerekes, közgazdász végzettségű Varju László a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció alelnöke, de korábban az MSZP-ben politizált: a párt alapító tagja volt, 2002 óta folyamatosan országgyűlési képviselő, és volt a Pest megyei Taksony polgármestere is (ezen a településen működik a családja panziója). A legutóbbi szocialista kormányzás utolsó éveiben - 2008 decemberétől a 2010-es választásokig - a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkáraként dolgozott.
A politikus idén januárban beadott, 2015-ös évről szóló nyilatkozata egy szinte teljesen vagyontalan ember benyomását kelti. Nincs lakás a nevén, még autója sincs, és a nyilatkozatban nem szerepelnek műtárgyak, ajándékok és támogatások sem. A megtakarításai nem érik el a 10 millió forintot, a tartozásai viszont 8 millióra rúgnak. A korábbi vagyonnyilatkozatai szerint azelőtt sem volt ennél lényegesen több vagyona.
A lakcíme egy II. kerületi, 116 négyzetméteres, 3 szobás lakás, ami Varju feleségének tulajdona. Varju a Direkt36-nak odaadta a felesége és két gyermeke vagyonnyilatkozatát is. Ezek az űrlapok is szinte üresek: a II. kerületi közös otthonukat, egy kisebb szőlőt és egy harmadrészben birtokolt garázst leszámítva ezekben sem szerepelnek vagyontárgyak vagy megtakarítások.
Varju korábbi lakcíme a Ráckevei-Duna partján, Taksonyban volt: ott, ahol ma a családi panzió működik. Ez az ingatlan, valamint a hozzá tartozó, szomszédos telek a Varju Kft. tulajdonában van, korábban Varju egyéni vállalkozóként birtokolta, a kilencvenes években pedig még csak bérelte a területet. A két telek összesen 6270 négyzetméteres, rajta 16 összkomfortos faházzal, egy medencével és egy rendezvényházzal. Korábban Varju gyakran tartott itt összejöveteleket a párttársaival, a politikus szerint emiatt a panzió "egy kicsit a baloldal bölcsője is".
A panziót birtokló Varju Kft. az egyik cég, amelyiket a politikus – 2014 és 2015 között öt másik mellett – megjelölt a vagyonnyilatkozataiban. A politikus szerint azonban a cégek egyikéből sem származik jövedelme, és az egyedüli fizetése a képviselői tiszteletdíj (jelenleg havi 748 ezer forint). A Varju Kft.-ből ügyvezetőként utoljára 2007-ben kapott havi 400 ezer forintos fizetést, azóta viszont ezt sem veszi föl. Varju a Direkt36-nak azt mondta, érdekeltségeinek többsége nincs olyan helyzetben, hogy osztalékot fizessen.
Varju 2002 óta parlamenti képviselő (Fotó: Varju Facebook-oldala)
A Varju Kft. adózott eredménye 2015-ben például 945 ezer forint volt, de a politikus szerint a nyereséget mindig visszaforgatják a cégbe a stabilitás érdekében. Van viszont a cég tulajdonában négy ingatlan: a taksonyi panziót alkotó két telken kívül két 40 négyzetméteres balatonőszödi üdülő, amelyeket 2009-ben vásárolt meg. A VI. kerületben, a Székely Mihály utcában pedig egy irodájuk van. A cég vagyontárgyai az ingatlanokkal együtt összesen bruttó 93 millió forintot érnek a vállalkozás hivatalos beszámolói szerint: ezek között van például egy kiépített medence és egy 2009-ben 5 millió forintért vásárolt Volvo is.
A taksonyi panziót Varju egy másik cége, a Zöld Sziget Panzió Kft. üzemelteti, amelynek jelenleg Varju felesége az ügyvezetője, miközben a politikus tulajdonrésze 67 százalékos. Varju 1998-ban lépett be a családi vállalkozásba, amelynek évente néhány milliós árbevétele van, de az elmúlt öt évben adózás után lényegében végig veszteséges volt. A taksonyi faházak berendezését, a medence csempézését, a főépület felújítását és légkondicionálását, valamint egy LCD tévét is a kft. költségvetéséből gazdálkodták ki.
A családi panzió működtetéséért a felesége és a lánya kap havi 200-200 ezer forintot a két érintett cégből – mondta Varju a Direkt36-nak, hozzátéve, hogy a képviselői fizetés mellett ez adja a család jövedelmének másik felét. Amikor belevágtak, több bevételt vártak a panzió működtetéséből, de mivel fejlesztési pénzeket nem tudtak szerezni hozzá, bankhitelt pedig nem akartak felvenni, a panzió Varju szerint ma lényegében egy ifjúsági tábor, és "kész csoda, hogy még működik".
A taksonyi panzió címére egy harmadik Varju-cég is be van jegyezve. Ez az oktatással foglalkozó Eur-Int Nonprofit Kft. Ez a cég még 2009-ben alakult, de Varju csak 2011 szeptemberében szerzett benne részesedést: azóta ő a kizárólagos tulajdonos, egyben ügyvezető is. Az elmúlt években a cégnek többször is tízmilliós nagyságrendű bevétele volt, és a céges iratok szerint pedig 19,3 milliót költöttek "projektrendszer fejlesztésre", 7,5 milliót IBM szerverekre, valamint 2010-ben 7 millió forintért vásároltak egy BMW-t.
Ez utóbbiról Varju azt mondta, hogy sajnos már tönkrement. Az informatikai fejlesztések pedig egy jelenleg "döcögősen haladó" ötletének megvalósításához kellettek, amelynek lényege, hogy civil szervezetek és gazdasági társaságok számára nyújt majd szolgáltatásokat. Ebből a nonprofit cégből Varju nem vett ki pénzt.
A cégek, amelyekről Varju elfeledkezett
A három fenti céget Varju minden évben a szabályoknak megfelelően szerepeltette a vagyonnyilatkozatában. Van azonban további három cég, amelyeket éveken át nem vallott be, holott a cégnyilvántartási adatok szerint tulajdonrésze volt bennük.
Az első a Pro-Mix Bróker Kft., amelyet először a 2011 januárjában leadott vagyonnyilatkozatában szerepeltetett Varju, 21 százalékos részesedést jelölve meg, holott az Opten cégnyilvántartási adatbázis szerint 1994 óta folyamatosan tagja volt a cégnek, vagyis korábban is fel kellett volna tüntetnie a részesedését. Ezt legalább hat alkalommal nem tette meg. Egy működő biztosítási cégről van szó, amely 2015-ben 9,6 millió forintos árbevételt produkált. Varju a 2015-ös vagyonnyilatkozata szerint a nyereségből is részesedik, a tulajdonrészének megfelelő 21 százalékos arányban, ugyanakkor a Direkt36-nak azt mondta a politikus, hogy nem származott jövedelme ebből a cégből.
A Siva.hu Kft.-vel hasonló a helyzet: miközben a cégadatok szerint Varju tagsága (75 százalékos tulajdonrésze) a könyvelőcégben 2001 óta folyamatos, 2007 és 2014 között mégsem írta be a vagyonnyilatkozataiba. Ezalatt összesen kilenc alkalommal kellett vagyonbevallást tennie. A 2008-as vagyonbevallásából ráadásul úgy felejtette ki a céget, hogy az év nagy részében még ügyvezető igazgató is volt. A cégvezetésből egy nappal az előtt szállt ki, hogy 2008. december 1-jén államtitkárnak nevezték ki.
A harmadik cég, amelyet Varju kihagyott több vagyonnyilatkozatából is, az Europaimpex Kft. Ez a fő tevékenységként "vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelemmel" foglalkozó, évek óta veszteséges és jócskán eladósodott cég – amely a legfrissebb mérlegéhez csatolt kiegészítő melléklet szerint "felélte saját vagyonát" – 2013. május 29-e óta tartozik Varju László érdekeltségébe. Ez azt jelenti, hogy három vagyonnyilatkozatából hagyta ki.
Varju a hiányosságokat rendetlenségével indokolta, ami abból fakadt, hogy a cégek működéséhez "nem sok köze volt", illetve "nem sok eredménye volt annak, ami ott történt". Varju azt mondta, hogy 2014-ben az egyik hiányossággal egy sajtóban megjelent hír szembesítette, és ekkor döntött úgy, hogy "rendet csinál", hogy tiszta legyen a helyzet. A hibát a legutolsó vagyonnyilatkozatában kijavította, "házon belül is" elnézést kért érte (ez utóbbi megfogalmazást a saját pártjára, a DK-ra értette). Hozzátette, hogy a korábban hiányzó cégekből semmi haszna nem származik, és szándékában áll megszabadulni tőlük, azért is, hogy "ne érezzem magam rosszul, ha egy ilyen kérdést feltesznek".
A cikk elkészítésében közreműködött Fabók Bálint.
A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk. | [
"Eur-Int Nonprofit Kft.",
"Pro-Mix Bróker Kft.",
"Zöld Sziget Panzió",
"Varju",
"Siva.hu Kft.",
"Europaimpex Kft."
] | [
"Transparency International Magyarország",
"Demokratikus Koalíció",
"Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium"
] |
Bokros Lajostól 280 millió, Dávid Ibolyától pedig 78 millió forintot követel a bíróságon az MDF utódszervezete, a Jólét és Szabadság (jesz). A szervezet szerint Dávid Ibolya az MDF elnökeként a párt számára előnytelen szerződéseket kötött.
Több százmillió forintra perli az MDF két korábbi vezető politikusát a párt utódszervezete, a Jólét és Szabadság (jesz) Demokrata Közösség - közölte az ATV híradója. Makay Zsolt, a szervezet elnöke az ATV-nek azt mondta: Bokros Lajostól 280 millió, Dávid Ibolyától 78 millió forintot követelnek a bíróságon.
Az ATV szerint a jesz átvilágította a jogelőd MDF gazdálkodását, és arra jutott, hogy Dávid Ibolya volt elnökként több, a párt számára előnytelen szerződést kötött. Ennek részleteiről azonban a jesz vezetői egyelőre nem árultak el részleteket.
Bokrostól 280 millió forintot követelnek kárpótlásként, Bokros ugyanis az MDF színeiben indult és jutott mandátumhoz 2009-es európai parlamenti választáson, idén januárban azonban a felszólítás ellenére sem adta vissza mandátumát a pártnak. Bokros akkor azt közölte: megtartja mandátumát, mert a Magyar Demokrata Fórum vezetői a választás előtt arra kérték fel, hogy párton kívüliként vállalja az EP-választások során az MDF-lista vezetését, képviselői mandátumot pedig programja alapján a választók bizalmából kapott.
Az MDF április 8-tól folytatja Jólét és Szabadság Demokrata Közösség néven tevékenységét. | [
"MDF"
] | [
"Demokrata Közösség",
"Jólét és Szabadság Demokrata Közösség",
"Magyar Demokrata Fórum",
"Jólét és Szabadság"
] |
Az LMP társelnöke felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy kötelezettségszegés címén haladéktalanul kezdeményezze Matolcsy György eltávolítását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) éléről - erről Schiffer András szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján beszélt. A politikus arra reagált, hogy jegybank feljelentést tett Róna Péter, az MNB felügyelőbizottsági tagja, az LMP programtanácsának elnöke ellen.
Schiffer András aki "hagymázasnak" nevezte a jegybank közleményét, az ügyet úgy foglalta össze: "azt látom, hogy Matolcsy Györgynek elment a józan esze". Hangsúlyozta, hogy egy átlagos részvénytársaság vezetője sem szokta feljelenteni a felügyelőbizottság tagjait.
A jegybank jogi apparátusa "arra sem volt képes", hogy megjelölje, miért tesznek feljelentést - folytatta. Szavai szerint ha rágalmazásra gondoltak, akkor azzal "kapufát lőttek", ugyanis az MNB-nek, mint közpénzből működő cégnek, jogi személynek "nincsen becsülete, tehát (...) alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet rágalmazni a jegybankot". Hozzátette, ha pedig azért fenyegetik Róna Pétert büntetőfeljelentéssel, mert nyilatkozott egy sajtóorgánumban megjelent tudósításról, az "egyet jelent azzal, hogy Matolcsy György valami rosszban sántikál, el kívánja titkolni a nyilvánosság elől a jegybanknak az üzelmeit". Úgy fogalmazott: a lépés hadüzenet valamennyi felügyelőbizottsági tag ellen.
A társelnök közölte: az LMP megfontolja, hogy Matolcsy György "mai ámokfutásával szemben", milyen jogi eszközök állnak a rendelkezésükre.
Schmuck Erzsébet az LMP megválasztott képviselőjelöltje bejelentette, kezdeményezni fogja, hogy az Országgyűlés költségvetési bizottsága hallgassa meg Matolcsy Györgyöt és az MNB felügyelőbizottsági tagjait arról, hogy az MNB miért vásárolt antik hegedűt és képzőművészeti alkotásokat.
Az MNB honlapján szerdán jelent meg a közlemény, amelyik szerint büntetőfeljelentést tettek Róna Péternek, a jegybank felügyelő bizottsági tagjának az ATV műsorában tett kijelentései miatt. Eszerint Róna Péter az ATV-ben azt állította, hogy az Index 2014. április 16-án megjelent "Barátoknak osztja a pénzt az MNB ellenőrizetlenül" című cikkében foglalt állítások túlnyomó része helytálló, és azt közölte, hogy a felügyelő bizottság azon a véleményen volt, hogy az MNB működése nem jogszerű, így a jegybank – többek között – törvényi felhatalmazás nélkül vásárolt hegedűt és képzőművészeti alkotásokat.
A közlemény szerint Róna Péter állításai minden ténybeli alapot nélkülöznek és azt a hamis látszatot keltik, mintha a felügyelő bizottság kifogásolta volna az MNB működésének jogszerűségét. Ezért az MNB Róna Péternek a jegybank hitelességét, törvényes működését és az iránta megnyilvánuló közbizalmat súlyosan sértő, valótlan kijelentései miatt büntető feljelentést tett - áll a közleményben. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [] |
Ezen országok tehetős polgáraitól reméltek a javaslattevők évente két-hárommilliárd dollárt, azaz 450-650 milliárd forintot beszedni az államkasszába és persze a programba bevont kiválasztott szerencsések gazdagodására. Nem Magyarország lenne az első, amely befektetés fejében áruba bocsátja állampolgárságát – mutattak rá a tervezet készítői. Európában Málta és Bulgária híresült el erről a lehetőségről.
Hazánk a biznisz szempontjából kedvező helyzetben van, az EU és a schengeni övezet tagja, így állampolgárainak lehetőségük van a vízummentes beutazásra az USA-ba és Kanadába is. Ezért is lehetne vonzó a magyar állampolgársági programba befektetni. A kormány számára meg azért – olvasható a tervezetben –, mert évi 450-650 milliárd forintot mind a nemzetközi, mind az itthoni közvélemény előtt vállalható, "nemes" célokra fordíthat. Arról, hogy mire költenék a pénzt, a javaslat szerint a politikától független bizottság döntene, amely Magyarországgal szemben nem előítéletes, neves külföldiekből is állhatna.
A dokumentum alapján a programnak nyilvánosnak kell lennie, mert "a nem nyilvános programok minden esetben korrupciót szülnek". Családinak kell lennie,
vagyis a befektető "egész családjának járjon az állampolgárság és az ezzel járó utazási és megélhetési szabadság".
Az előterjesztők felhívták a kormány figyelmét arra, hogy a program csak akkor lesz jövedelmező, ha félreteszik fenntartásaikat egyes kisebbségekkel szemben.
Nem hivatalos becslésekre hivatkozva azt állították, hogy "az azonos nemű személyek élettársi és házassági, illetve az eltérő neműek élettársi kapcsolatai az említett tehetős családok körében meghaladja a 30 százalékot". Így "komoly versenyhátrányt jelentene az állampolgársági piacon, ha a program szigorúan csak a magyar férj-feleség kapcsolatot fogadná el". Ugyanakkor a tervezet készítői nyolcban maximálnák a programba bevonható családtagok számát, afölött pótdíjat fizettetnének velük.
Orbán Viktor beszédet mond az ötszázezredik magyar állampolgársági eskütételen. Ezt is pénzzé tették volna
A terv szerint évente legfeljebb ezer család juthatna pénzért magyar állampolgársághoz. A gyors és hatékony ügyintézésre külön 20-30 tagú, több nyelvet beszélő munkatársakból álló apparátus felállítását javasolták a készítők. Persze pénzért is csak az kaphatna állampolgárságot, akit a hatóságok átvilágítottak. E célra az elképzelés egy állami többségi tulajdonban lévő céget hozna létre, és bevonnának a munkába nemzetközi nyomozócégeket is.
"Mind nemzetbiztonsági, mind nemzetközi kötelezettségeink miatt javasoljuk a szigorú átvilágítást az itthoni adatbázisokban, az Interpolnál, az EU és az USA szerveinél. Az EU és az USA igénybevétele bizonyos információszivárgási kockázatot jelent, ám az esetleges botrányok esetén segít a felelősség áthárításában" – áll a dokumentumban. Világos beszéd. Az előterjesztés hét ország befektetői alapon működő állampolgársági gyakorlatát elemezve arra jutott, hogy Magyarország jelentős versenyelőnyre tehet szert, ha semmiféle korlátozást nem vezet be a minimális tartózkodási időt illetően.
Vagyis olyanoknak is állampolgárságot ad, akik még turistaként sem jártak Magyarországon.
Nyilván a miniszterelnök futballszenvedélyét próbálták kihasználni a dokumentum készítői azzal, hogy rámutattak: ha a bizniszben érdekelt más országok gyakorlatával ellentétben nálunk nem kell ingatlant vásárolni az állampolgárság megszerzéséhez, azzal megnyílhat a lehetőség labdarúgók gyors honosítása előtt. A versenyszabályok szerint ugyanis a klubok csak öt nem uniós állampolgárságú játékost "használhatnak" a bajnokságban. Az állampolgárság-vásárlással ez a korlátozás megkerülhető.
A befektetési program megvalósítását a kitalálói azokra az ügynökökre bíznák, akik a letelepedésikötvény-programban már "bizonyítottak". Kockázatként értékelték ugyanakkor, hogy "bizonyos állami vagy államhoz közeli szereplők esetleg a program nemzetközi megbízhatóságát és hitelességét veszélyeztetve saját zsebre dolgozva próbálják az állampolgárságot eladni". Ezt a veszélyt független ellenőrökkel szűrnék ki.
A terv kidolgozói a külhoni magyaroknak szóló egyszerűsített állampolgársági eljárás megszüntetését is javasolták, mert az szerintük egyes országokban a kötvényprogram konkurenciája.
Úgy tudjuk, az állampolgársági biznisz végül Orbán Viktor asztalán vérzett el. Legalábbis egyelőre.
A kormányfő állítólag nem akart újabb frontot nyitni az Európai Unióval, és nem értett egyet a külhoni magyarság egyszerűsített állampolgársági eljárásának megszüntetésével sem. Emellett úgy vélte, egyelőre nem indokolt konkurenciát teremteni az "útlevélpiacon" hungarikumnak számító, offshore cégeket bő két év alatt több mint 60 milliárdos nyereséghez juttató letelepedésikötvény-programnak.
Azt Fideszhez közel álló forrásaink sem tudták megmondani, hogy a téma végérvényesen lekerült-e a napirendről, vagy ha lankad az érdeklődés a letelepedési kötvények iránt, készítői a siker reményében esetleg újra előállnak vele. | [
"Fidesz"
] | [
"Európai Unió"
] |
Több tízmilliós nyereséggel zárták a tavalyi évet azok a Századvég-csoporthoz tartozó cégek, amelyekkel a kormány milliárdos tanácsadói szerződést kötött. Az egyik századvéges cégnél közel 60 milliót osztalék formájában ki is fizettek a tulajdonosoknak. Nem világos, hogy a nyereségnek mekkora része jött össze az állami megrendelésekből, a kormány nem árulja el, hogy az elmúlt két évben menyi pénzt fizették ki a Századvégnek.
A kormánynak nem kellett bizonyíték, hogy megduplázza a Századvég tanácsadói pénzkeretét. A hárommilliárdra szerződtetett céggel a miniszterelnök Schmitt-ügyben is közreműködő szpindoktora, Habony Árpád az összekötő.
A Századvég még csak szóban segített. Hogy mit és mennyiért, titok, ahogy a tárcák igényei is.
Több olyan kérdésre is válaszolnia kellett hétfőn az Országgyűlésben Orbán Viktor kormányfőnek, amelyek különböző cégek állami megrendeléseire vonatkoztak. A kormányfő Karácsony Gergely LMP-s képviselőnek a Közgépre vonatkozó kérdéseire hosszan válaszolt, a jobbikos Pörsze Sándornak a Századvéget érintő kérdéseire pedig egy mondattal reagált. Pörzse azt kérdezte, hogy a Századvégen keresztül miért segítik külföldi tanácsadók a kormányt. Orbán erre azt felelte: "a magyar kormány semmilyen külföldi tanácsadócéggel nem áll szerződésben".
A jobbikos politikus által említett Századvég-csoporttal tavaly decemberben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kötött tanácsadói szerződést 1,3 milliárd forint értékben. A Németh Lászlóné vezette tárca februárban kibővítette a szerződést, a keretösszeg így 3,1 milliárd forintra nőtt. A szerződés szerint a tanácsokat az összes kormányzati intézmény igénybe veheti. A tendert azért az NFM bonyolította le, mert a minisztérium feladata az egész kormányzatot érintő közbeszerzések koordinálása. A minisztérium a szerződés megkötése után többször is azt közölte: a szerződés keretösszegről szól, így nem biztos, hogy a 3,1 milliárdot teljes egészében el is költi a kormány.
59 milliós osztalék
A Századvég által végzett munkáról a kormány egyelőre nem beszélt nyilvánosság előtt, a cégcsoport tagjai azonban a céginformációs adatok szerint jó évet zártak tavaly. A cégeknek május végéig kellett benyújtaniuk az előző évről szóló pénzügyi adataikat az állami nyilvántartás számára, a Századvég-csoporthoz tartozó Századvég Gazdaságkutató Zrt., illetve a Strategopolis Kft. ezt múlt pénteken tette meg.
A céginformációs adatok szerint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tavaly éves árbevétele 210 millió 642 ezer forint volt, ez komoly növekedés az előző évi 34 millió 225 ezer forinthoz képest. Javult a cég eredményessége is, amíg a néhány héttel a parlamenti választások előtt alapított cég 2010-ben 18 millió forint veszteséget termelt, addig tavaly az adózás utáni eredménye már 21 millió 373 ezer forint volt. Az eredményességet mutatja az is, hogy amíg 2010-ben mindössze öten, tavaly már tizenegyen dolgoztak a Gazdaságkutató Zrt-nél.
Még eredményesebb évet tudhat maga mögött az ugyancsak a Századvég-csoporthoz tartozó Strategopolis Kft, amely tavaly 35 millió 460 ezer forintnyi adózás utáni eredményt könyvelhetett el. A 2006-ban alapított Strategopolis 2010-ben 12 millió, 2009-ben pedig csak 3, 7 millió nyereséget termelt. A cég vezetői május 30-án megtartott taggyűlésükön úgy döntöttek, hogy a tavalyi nyereséget illetve az eredménytartalék nagy részét, összesen 59 millió 243 ezer forintot osztalékként kifizetnek a tulajdonosoknak.
A Századvég megkeresésünkre közölte: a kormánnyal decemberben megkötött tanácsadói szerződés nem javította a cégcsoport 2011-es üzleti évét, a megállapodásból ugyanis tavaly még nem folyt be pénz, a bevételek így más állami és piaci megrendelésekből jöttek össze. Arról azonban nem árultak el részleteket, hogy a tanácsadói szerződésen kívüli kormányzati megrendelésekből mekkora bevétele származott a cégcsoportnak. (Korábban több kormányzati és a cég ügyeit ismerő forrás azt mondta az Indexnek, hogy a cégcsoport 2011-től rendszeresen kapott különböző állami megrendeléseket.) Szalay-Bobrovniczky Kristóf elnök-helyettes a Gazdaságkutató Zrt-ról azt mondta: a 2010 még csak csonka üzleti év volt a cég számára, 2011-re azonban már javult a piaci részesédük is. A Strategopolisból kivett 59 milliós osztalékról pedig arra hivatkozva nem akart beszélni, hogy azt üzleti titokként kezelik.
Titkolják a kifizetéseket
A Századvéggel szerződő NFM-nek ugyancsak több kérdést feltettünk arról, hogy az összkormányzati tanácsadói szerződés keretében eddig mekkora összeget fizetett ki a kormány cégcsoportnak. Rákérdeztünk arra is, hogy a tanácsadói szerződésen kívül, a kormány megalakulása óta különböző munkákért a kormányzat mennyit fizetett a Századvégnek. Megkérdeztük azt is, hogy a Századvég május végéig elkészítette-e azokat az elemzéseket, mélyinterjúkat, amelyeket a tanácsadói szerződés írt elő. Az NFM egyik kérdésünkre sem válaszolt, mindössze annyit írtak, hogy "a szerződés alapján létrejött minden dokumentum döntés-előkészítő anyagnak minősül, melyek bizalmas információkat tartalmaznak, és nem nyilvánosak".
Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet munkatársa az Indexnek azt mondta, hogy az NFM elutasító válasza akkor állhatja meg a helyét, ha a minisztérium megjelölné, hogy milyen konkrét döntés-hozatali eljáráshoz kapcsolódnak a Századvég által készített dokumentumok. Ezen felül - Hüttl szerint - a jogszerű titkolózáshoz az NFM-nek igazolnia kell, hogy nagyobb közérdek fűződik a titkossághoz, mint a nyilvánosságra hozatalhoz. A TASZ munkatársa szerint az viszont nem minősül döntés-előkészítő adatnak, hogy a Századvégnek mennyi közpénzt fizettek ki.
A minisztérium korábban sem árult több részletet arról, hogy a cég a szerződés keretében milyen munkát végzett. Még áprilisban azt írták, hogy jelenleg mérik fel, hogy milyen szakértői anyagokra, tanulmányokra tartanak igényt a minisztériumok. Részleteket arra hivatkozva nem árultak erről, hogy a kérések is döntés előkészítő anyagnak számítanak, ezért tíz évig titkosak. Áprilisi válaszában arról írt azt NFM, hogy a Századvég szóbeli tanácsadás keretében is végez munkát, azt azonban szintén nem árulták el, hogy ezek után történtek-e kifizetés a Századvég részére.
A Jobbikot is érdekli
A Századvég kiadásait viszont az befolyásolhatja, hogy a cégcsoporton keresztül amerikai tanácsadók, köztük Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábbi kabinetfőnöke segíti a Fideszt, illetve a kormányzatot. Az Index információi szerint az ilyen kaliberű sztárszakértők díjazása természetesen feladattól függően havi 30 és 50 ezer dollár (7-12 millió forint) között mozog.
Az Index korábban arról írt, hogy tavaly hasonló tulajdonosi struktúra alakult a Századvég-csoporthoz tartozó cégekben. Eszerint Heim Péter üzletember, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, illetve Giró-Szász András töltött be vezető szerepet a cégcsoportban. A tavaly őszi kormányszóvivői kinevezése után Giró-Szász azonban kilépett a cégekből. A kormányváltás előtt a Századvég vezetői több cégben is együtt bukkantak fel Orbán Viktor legfőbb tanácsadójával Habony Árpáddal. Az Index forrásai szerint Habony jelenleg is rendszeres vendég a Századvég Hidegkuti Nándor utcai épületében. | [
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Strategopolis Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Gazdaságkutató Zrt-nél",
"Strategopolis Kft",
"Gazdaságkutató Zrt-ról",
"Századvég Hidegkuti"
] |
– Bevetjük a teljes jogi arzenált: nemzetközi fórumokhoz és az Alkotmánybírósághoz fordulunk a reklám- és a plakátpiacot törvénysértően átszabó, tavaly decemberben elfogadott törvény és a végrehajtására múlt pénteki dátummal kiadott kormányrendelet miatt – mondta lapunknak Magyar György. A Magyar Nemzet tulajdonosának érdekeltségében lévő Mahir Cityposter Kft. jogi képviselője szerint a május 1-je előtt a Magyar Közlönyben megjelentetett kormányrendelet tervezetének ismeretében számított erre a húzásra.
hirdetés
– A településkép védelméről, de valójában a reklámozás korlátozásáról szóló törvény ügyében már egy hónapja elindítottuk Brüsszelben, az Európai Bizottságnál az úgynevezett notifikációs eljárást. Érdemi kifogást emeltünk az ellen, hogy a lex Mahirként is emlegetett jogszabályt Magyarországon életbe léptethessék. Beadványunkban kifejtettük: a kormány, illetve a parlament jogszerűtlenül fogadott el egy súlyosan diszkriminatív szabályozást. A lépés az európai egyezményt, különösen a tulajdonhoz és a vállalkozás szabadságához fűződő jogokat sérti – emelte ki az ügyvéd, aki szerint a szándék világos: a diszkrimináció, illetve hogy csak a kormány kedvezményezett cégének legyenek jogai a plakátok kihelyezésénél. – Például nem lehet többé ragasztani a plakátot, csak szekrényben elhelyezni, a méreteket is pontosan meghatározták, és ezek egyértelműen arra utalnak, hogy a jogszabályt a jogalkotó valakire szabta. Olyan mélységben beavatkoznak a reklámpiacba, hogy az már alapjogokat sért, ezért az Alkotmánybírósághoz is fordulunk. Hazai beadványunk most készül, ezzel egy időben Strasbourghoz is fordulunk, mert ez az új, egyoldalú és diszkriminatív jogalkotás emberi jogokat is sért – szögezte le Magyar György. Hozzátette: ha az úgynevezett plakáttörvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet hatályba léphetne, akkor azokat a hazai bíróságokon is megtámadják.
Az ügyvéd ezzel kapcsolatban utalt a korábban általuk a fővárosi önkormányzattal szemben jogerősen megnyert oszlopperre. Annak alapján hamarosan jelentős, akár százmilliós nagyságrendű kártérítést követelnek a fővárosi önkormányzattól. Ugyanis a 2016 januárjában jóval több mint száz önkényesen eltávolított oszlop miatt a cég érvényes szerződéseinek egy részét a megrendelők felmondták, és a Mahirt további károk érték. – Az új jogszabályok alapján az önkormányzatok a hatálybalépéstől számított 30 napon belül fölmondhatják az eddigi szerződéseket, elbontathatják a reklámhelyeket, s ez még jelentősebb károkat okozhat. Ahogy korábban a Debreceni Ítélőtábla a főváros szerződésfelmondását érvénytelennek és hatálytalannak mondta ki, ezeket a felmondásokat is ugyanúgy bírósági útra tereljük – mondta Magyar György. Szerinte az efféle utólagos jogalkotás szerzett jogokat sért.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.05.03. | [
"Mahir Cityposter Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Debreceni Ítélőtábla",
"Európai Bizottság",
"Magyar Közlöny"
] |
Tarlós István főpolgármesterré választása után is előfordult, hogy indokolatlanul kaptak prémiumot a BKV vezetői. Az Állami Számvevőszék szerint alapvető munkaköri feladatokért járt prémium, és a kifizetések feltételei között nem szerepelt a BKV hiányának csökkentése. A főváros személyiségi jogokra hivatkozva nem árulta el, hogy a BKV vezetői mekkora prémiumot kaptak az elmúlt másfél évben.
Sietve alkalmazták, a belvárosnak kedvezett, írja az ÁSZ arról a javaslatról, ami elindította a Tarlós–Fidesz-harcot.
A főváros áthidaló kölcsönét április 30-ig vissza kell fizetni. Addig meg kell egyezni a kormánnyal, mert leáll a tömegközlekedés.
A kormányváltás után is előfordult, hogy a BKV vezetői indokolatlan esetben kaptak prémiumot, derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) BKV-val foglalkozó múlt heti jelentéséből. Mivel az ÁSZ a 2002 és 2010 közti időszakot vizsgálta, így főként az SZDSZ–MSZP-s városvezetés idején történtekkel foglalkozik, de a mellékleteivel együtt közel kétszáz oldalas jelentés kritikákat fogalmaz meg a Tarlós István főpolgármesterré választása utáni időszakról is.
A Fidesz a 2010-es választási kampány egyik állandó témájává tette a BKV-nél történt visszaéléseket, az indokolatlanul kifizetett végkielégítéseket. (A kormányra kerülés után többek között erre hivatkozva fogadták el a 98 százalékos különadóról szóló javaslatot. Sőt a javaslat elfogadása érdekében a parlament kormánypárti többsége az Alkotmánybíróság hatáskörét is korlátozta.)
Kocsis István azért maradhatott a BKV vezérigazgatója a kormányváltás után is, mert már 2009-ben megkezdte a BKV-botrány kivizsgálását. Kocsist végül tavaly szeptemberben menesztették, ez azonban nem a BKV-val függött össze, hanem valószínűleg azzal, hogy gyanúsítottként hallgatták ki az MVM-ügyben.
Alapfeladatért jár prémium
Az ÁSZ jelentéséből az derül ki, hogy a fideszes támogatással főpolgármesterré választott Tarlós 2010. októberi hivatalba lépése után sem sikerült pontosan szabályozni a BKV prémiumfizetési gyakorlatát. Az ÁSZ kifogásolja, hogy túl korán, már 2010. december 9-én elkészítették azokat a jelentéseket, amelyek arról szóltak, hogy a BKV felső vezetői milyen premizálandó feladatokat végeztek el. Így a prémiumkövetelményeket nem az elvégzett, hanem a várható teljesítményhez kötötték.
Miután azonban kiderült, hogy a vezetők nem tudták teljesíteni a kitűzött célokat, a BKV december 16-i igazgatósági ülésén módosította a prémiumfizetés feltételeit. Lényegében utólag csökkentették az elvárásokat, így a vezetők 2010-es teljesítménye elég lett a prémium felvételéhez. A döntést december 17-i ülésén a BKV felügyelőbizottsága is megerősítette.
Fotó: Szigetváry Zsolt Kocsis István
Kocsis István, a BKV akkori vezérigazgatója – az ÁSZ szerint – azzal érvelt, hogy a prémiumok feltétele az "eredményes működésről" és a "finanszírozási hiány növekedésének megakadályozásról" szóló a vezérigazgatói célkitűzés volt. A jelentés vitatta ezt, az ÁSZ szerint a prémiumfeltételek között nem szerepelt a hiány csökkentése, ráadásul olyan munkáért járt a plusz pénz, amely a munkaköri feladat része volt.
Sepsey Tamás, az ÁSZ-vizsgálat végrehajtásáért felelős igazgató elmondta, hogy a fővárosi önkormányzat célként tűzhette volna ki, hogy csak akkor jár prémium, ha az előre tervezett veszteséget meghatározott mértékben csökkentik, ez azonban nem történt meg. Sepsey szerint a BKV üzleti tervének megalapozottságát a fővárosi önkormányzat nem vizsgálta.
A prémiumcélok között azért lett volna logikus megszabni a hiány lefaragását, mert a BKV komoly gazdasági problémákkal küzd. A kormány ugyanis zárolta a BKV 32 milliárdos idei támogatását. A főpolgármester ezután jelentette be, hogy leállhat a februártól a tömegközlekedés, ha a BKV nem kap állami támogatást.
Nem nyilvános a prémium összege
Az ÁSZ nem foglalkozott azzal, hogy összesen mennyit fizettek 2010-ben a BKV-vezetőinek. A 2010 decemberében lezárult jelentés a tavalyi évről annyit ír, hogy a fővárosi közgyűlés 2010 októberében úgy döntött, hogy a vezérigazgatónak az alapbér 40 százaléka, a többi vezetőnek az alapbér 20–40 százaléka lehet a prémiumuk. (A korábbi időszakban ez az összeg 100–150 százalék volt.) Az ÁSZ szerint azonban ennek ellenére sem változott meg az a gyakorlat, hogy ne a munkaköri alapfeladatokért járjon prémium, és ellentétes a fővárosi önkormányzat javadalmazási szabályzatával.
Fotó: Nagy Attila Vitézy Dávid
A BKV felügyeletét ellátó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megkeresésünkre azt írta, hogy a fővárosi közgyűlés 2010 októberében határozott arról, hogy átalakítja a BKV javadalmazási rendszerét. A BKK szerint ennek köszönhetően a korábbi évekhez képest csökkent a vezetők prémiuma. A BKK válasza azonban arra nem tért ki, hogy az ÁSZ megállapításai alapján változtatnak-e a premizálási gyakorlaton. Hozzátették azonban, hogy a prémiumok minden esetben konkrét teljesítményhez kötődtek.
Megkérdeztük az is, hogy 2010 októbere óta pontosan mennyi prémiumot kapottt a BKV vezérigazgatója és a BKV többi vezetője, illetve mennyit kaptak a BKK igazgatósági tagjai. A BKK azt válaszolta, hogy "a munkavállalók személyiségi jogaira való tekintettel az érintett hozzájárulása nélkül nem áll módunkban adatot szolgáltatni".
A BKV honlapján található adatok szerint Kocsis István korábbi vezérigazgató havi alapbére 1 600 000 forint volt. Mivel Kocsis évi maximális prémiuma az alapbér 40 százaléka, éves szinten Kocsisnak 7 680 000 forint járt. A vezérigazgató-helyettesek alapbére a 2011 júliusi adatok szerint 1 450 000 forint, prémiuma ebben az esetben évente legfeljebb 6 690 000 volt.
A BKK írásos válaszában azt közölte, hogy egyelőre csak 2011 első félévi prémiumokat fizették ki, a második félévi összegeket a célkitűzések értékelése után fizetik ki. A BKK vezetői 2010 októbere és 2011 augusztus közti időszakban nem voltak jogosultak prémiumra, tették hozzá.
A Blikk januárban arról írt, hogy Vitézy Dávidnak, a BKK vezérigazgatójának a szerződése szerint 7,6 millió forint jutalom jár. A BKK közleményében erre reagálva azt közölte, hogy Vitézy nem kapott prémiumot. Hozzátették: a prémium maximális összege megegyezik azzal, amiről a Blikk írt. A BKK igazgatósága tavasszal dönt Vitézy prémiumáról, de várhatóan nem kapja meg a maximális összeget többek között takarékossági okokból, illetve azért, mert külső okok miatt nem tudtak minden kitűzött célt teljesíteni. | [
"Budapesti Közlekedési Központ",
"BKV"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Szombathely - Azt viszont tagadta Pintér István, hogy sikkasztott volna. A városháza volt panaszügyi referense a tárgyalóteremben kártalanította a sértetteket. Perét márciusra halasztották.
Februárban számoltunk be róla, hogy vesztegetés gyanújával nyomoz a rendőrség az MSZP 2006-os képviselőjelöltje után. Pintér István 2005 márciusától 2007 tavaszáig panaszügyi referensként dolgozott a vásosházán, ahol az ügyészség vádjai szerint befolyásával üzérkedett - kenőpénzért cserébe az ígérte, önkormányzati lakást intéz.
Esetenként száz, százhuszonöt ezer forintot kért előlegként, s ennyit, vagy ennek felét akkor, ha a kliensei megkapják a kulcsot. A Fiatal Házasok Otthonában élők némelyike szülői segítséggel, vagy hitelből fedezte az összeget. Lakást Pintér révén egyikük sem kapott, s számukra a pénzüknek is nyoma veszett.
Ma volt a Pintér-per első tárgyalása.
Örömmel vegyes meglepetéssel konstatálták a bírósági tárgyalóteremben megjelent sértettek: kellemes karácsonyuk lesz az idén. Kézhez vehették ugyanis azt az összeget, amit már elveszettnek hittek.
A Vas Megyei Bíróság dr. Nárai József vezette büntetőtanácsa előtt kártalanította őket a szombathelyi polgármesteri hivatal volt panaszügyi referense. Pintér valamennyi sértettől bocsánatot kért, aztán kifizette őket; azok megbocsátottak azzal, hogy további követelésekkel nem állnak elő.
Pintér István az ötrendbeli váddal összefüggésben nem kívánt vallomást tenni, ám a bűnösségét elismerte. A sikkasztásról viszont azt mondta: ebben nem érzi bűnösnek magát.
Pintér Istvánt ugyanis sikkasztással is megvádolta az ügyészség. A sikkasztási ügyekben a tavalyi városi bál rendezvényével összefüggésben egy furán kifizetett számla, illetve a Százhold Egyesület juniálisának elszámolása kapcsán meghallgatta a bíróság a vádlottat és tanúkat is, ám további tanúk beidézését is szükségesnak tartja, ezért márciusra napolta a tárgyalást.
Címkék: pintér istván mszp befolyással üzérkedés | [
"MSZP",
"Százhold Egyesület"
] | [
"Vas Megyei Bíróság"
] |
Nem javasolta a parlamenti mentelmi bizottság Dávid Ibolya és Herényi Károly kiadatását a CD-ügyben, a szocialisták ellenálltak. "Túl sok a politika, a koncepciós elem és kevés a jog az ügyben" - indokolta a szocialista Géczi József Alajos. Az MSZP és az MDF cinkostársak, politikai célokra használták a titkosszolgálatokat - kommentált a Fidesz. A T. Ház hétfőn dönt.
Nem szavazta meg a parlament illetékes bizottsága Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának a felfüggesztésére tett ügyészségi indítvány a CD-ügyben. Az elnök Géczi József Alajos (aki előzetesen koncepciósnak nevezte az eljárást) és másik három szocialista képviselő az MDF-es politikusok mentelmi jogának fenntartása mellett állt ki. S mivel Dávid Ibolya - aki szintén tagja a mentelmi bizottságban - éppen az Egyesült Államokban van, de a szabad demokrata Böhm András sem volt jelen a bizottsági ülésen, az összesen négy fideszes és kereszténydemokrata képviselő nem tudta átvinni akaratát, azaz az MDF-es politikusok kiadatásáról szóló bizottsági ajánlását megszavazását.
Az Országgyűlés várhatóan jövő héten dönt az ügyben. Ha kétharamdos többség voksolna a kiadatásra, az ügyészség mint gyanúsítottakat hallgathatná ki az MDF-es politikusokt a CD-, illetve UD Zrt.-ügyben. A vádhatóság szerint a gyanú; személyes adattal való visszaélés és kényszerítés bűntette.
Az UD Zrt .ügye tavaly ősszel robbant ki, amikor a Nemzeti Nyomozóiroda nyomozást indított a cég ellen, házkutatást is tartottak székhelyén és a rendőrök több számítógépet és dokumentumot is lefoglaltak.
A Nemzetbiztonsági Hivatal szerint a vagyonvédelmi cég titkos internetes hálózatot hozott létre, kiemelten titkos adatokat gyűjtött, és a kormányzati szerverekre is megpróbált kapcsolódni. Egy nappal később állt a nyilvánosság elé Dávid Ibolya az úgynevezett CD-üggyel: "Kezemben tartok egy hanganyagot, ami arról tájékoztat, hogy egy magyar vállalkozó megbízást adott egy vagyonvédelmi cégnek, hogy dolgozzanak az MDF-re, Dávid Ibolyára, és keressenek rá terhelő dolgokat, mert ott van valami hatalmi belső váltás szándéka előkészítve, valami alelnök van benne, valami A-betűs." Az MDF elnöke nyilvánvalóan a pártelnöki posztért szintén ringbe szálló Almássy Kornélra gondolt. Az ügyészségtől és a nyomozóirodától is soron kívüli vizsgálatot kért, de ezt a Fővárosi Főügyészség elutasította.
Herényi Károly, akit meghallgatott a bizottság, amikor távozott, nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak, mindössze annyit mondott: reméli, hogy "igazságos" döntés születik. Dávid Ibolya az ellenük megfogalmazott gyanúsítást és eljárást "az elmúlt húsz év legsötétebb politikai ügyének" nevezte, mely szerinte "vegytiszta koncepciós eljárás".
A mentelmi bizottság szocialista képviselői a bíróság szerepét próbálta eljátszani. Azt játszották, hogy az MSZP képviselői megvédték az MDF vezetőit, egyértelművé téve azt, hogy "MSZP és az MDF egymás cinkosai, bűntársai abban, hogy politikai célokra használták és használják fel a titkosszolgálatokat" - kommnetálta a döntést Cser-Palkovics András helyettes Fidesz-szóvivő.
Géczi József Alajos bizottsági elnnök azt nyilatkozta: a kényszerítés nagyon súlyos vád, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvezstés jár érte. A paritásos többség, azaz a szocilaisták szerint túlságosan aggályos az ügy, és lehet, hogy túl sok benne a koncepcionális, politikai elem és kevés a jog. Egy politikai vita terelődött büntető útra. Ezért nem találták megnyugtatónak az ügyészség megkeresését, s a lelkiismeretük szerint ezért szavaztak Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának a felfüggesztése ellen.
A CD-ügy kapcsán úgy fogalmazott: egy politusnak az a dolga, hogy ha talál a postaládájában kazettákat, valamilyen információhoz jut, aminek van politikai súlya, akkor azt a nyilvánosság elé tárja, különösen, ha le akarják járatni - tette hozzá a bizottsági elnök. Arra, hogy ezzel az ügyészséget kvázi politikai elfogultsággal, illetve koncepciógyártással vádolja, Géczi József Alajos azt mondta: "nincsenek jó érzéseim, de ezt nem tudnám kimondani, lehet, hogy a megérzéseim csalnak". | [
"MDF"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"UD Zrt",
"Nemzeti Nyomozóiroda",
"T. Ház",
"UD Zrt.-ügy",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság évi 120 millió forintért rendel újságokat a minisztériumok részére. A listán bulvár- és sportlapok is szerepelnek, de nem is ez az igazán érdekes, hanem az, ahogy a KEF húzta az időt a vonatkozó adatigénylésünk megválaszolásával.
Saját honlapja szerint
“A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a kormányzati intézmények működtetéséhez kötődő egyes feladatok integrált ellátásával járul hozzá a hatékony és költségkímélő kormányzati tevékenységhez."
Ez az állami szerv rengeteg különböző beszerzést koordinál, például a 26 milliárdos őrzés-védelmi tenderén lett befutó nemrégiben a Valton, és a KEF intézte a rendőrség 45 milliárd forintos autóvásárlási közbeszerzését is.
Évről-évre a KEF bonyolítja a minisztériumok és háttérintézmények részére a belföldi újságok beszerzését is. A jelenleg érvényben lévő szerződést tavaly februárban írták alá a Magyar Posta Zrt.-vel, ami egyetlen indulóként nyerte a tendert. A megállapodás 18 hónapra szól, keretösszege 110 millió forint, pontos tárgya “Belföldi napilapok, folyóiratok, szaklapok szállítása". Az ajánlattételi felhívás szerint 9 intézmény részére összesen 178 féle sajtótermékről van szó, megjelenésenként összesen 1.526 példányban.
Idén szeptember közepén az jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben, hogy a 110 milliós keretösszeget 120,9 millióra emelték, mert
“A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság irodai ellátásra jogosultak létszáma több ezer fővel megnövekedett. A "Belföldi napilapok, folyóiratok szaklapok szállítása" tárgyú keretszerződés módosítását a KEF által ellátott minisztériumok, illetve háttérintézmények belföldi sajtótermékkel való folyamatos ellátása teszi szükségessé."
Azonnal közadatigénylésben kértük ki, hogy pontosan milyen újságokról és mekkora példányszámban van szó, mert kíváncsiak lettünk rá, hogy mit olvas az említett több ezer fő. A KEF-től nem jött válasz, de október végén észleltük, hogy ennek az az oka, hogy egy elavult email-címük szerepelt a rendszerünkben, ezért egy gyors címfrissítés után október 31-én beadtunk egy új adatigénylést.
“Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre a sajtótermékek neve és a példányszámok megjelölésével, hogy a Magyar Posta Zrt.-vel 2016.02.24-én kötött, “Belföldi napilapok, folyóiratok, szaklapok szállítása" tárgyú keretszerződés alapján milyen nyomtatott sajtótermékek szállítása történik."
Az Infotörvényben megszabott válaszadási határidő 15 nap, ami egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható, ha az igénylő sok adatot kér. Mivel az állami intézmények jó ideje akkor is ezzel a lehetőséggel trükköznek, ha nem kérünk sok adatot, nem lepődtünk meg, amikor a KEF november 14-én közölte, hogy meghosszabbítja a válaszadási határidőt.
Majd november 28-án megjött végre a várva várt válasz:
“Tájékoztatom, hogy a kért szerződés és mellékletei megtalálhatók a www.kozbeszerzes.hu honlapon "Adatbázisok"alatt a "Közbeszerzési adatbázis" linken. A szerződés melléklete pedig tartalmazza a sajtótermék nevét és a példányszámot is. http://kba.kozbeszerzes.hu/apex/f?p=103:... Üdvözlettel: Főigazgatói Titkárság"
Ezzel a válasszal az egyik, kisebb gond az, hogy a KEF-től kapott link rossz, ez látszik rajta (rákattintva nagyobb):
De sebaj, jól ismerjük a közbeszerzési adatbázist, kiigazodunk benne önállóan. Valóban fent van (és ezen a linken elérhető) az eredeti, 2016-ban megkötött szerződés, de az idei módosítása nem. Azt tehát tudjuk (és tudtuk már az adatigénylés beadása előtt is), hogy milyen újságokat rendeltek tavaly 110 millióért, de azt nem, hogy a most szeptemberben rátett plusz 10,9 millió forintért miket rendelnek.
Vagyis a KEF tulajdonképpen nem válaszolt az adatigénylésünkre, de 28 napig húzta az időt.
Az eredeti szerződésben a különböző, 1-10 példányszámban rendelt szaklapok, közlönyök és megyei újságok mellett szerepel 31 db 168 óra, 7 Barikád, 20 Blikk, 13 Bors, 68 Figyelő, 152 Heti Válasz, 144 HVG, 53 Demokrata, 106 Magyar Hírlap, 44 Magyar Narancs, 161 Magyar Nemzet, 103 Magyar Idők, 123 Népszabadság, és 21 Nemzeti Sport is.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Magyar Posta Zrt."
] | [
"Főigazgatói Titkárság"
] |
Rekordot döntött a trafikhálózat ellátására egyedüliként felkent Országos Dohányboltellátó Zrt., ahogy 2015-os fennállása óta minden évben. Ezúttal 862 milliárd forint árbevételt és 6,6 milliárd forint adózott eredményt mutatott ki az állammal koncessziós szerződést kötött társaság, ami 120 milliárd forint forgalombővülést jelent, és a nyereség is nőtt 1,3 milliárd forinttal a 2020-as évhez képest.
A nyereségből 6,3 milliárd forint osztalékkivétet szavaztak meg a tulajdonosok, a részvények 51 százalékát birtokló Tabán Trafik Zrt. és a 49 százalék részesedésű BAT Pécsi Dohánygyár Kft. A profitból év közben 3 milliárdot már kivettek, áprilisban pedig a maradék 3,3 milliárdot is kifizették.
A dohányboltellátó monopólium fennállása óta óta összesen közel 28 milliárd forint nyereséget hozott, és ezt szinte mind, 25,8 milliárdot ki is vett a két tulaj osztalékként.
Adót viszont igen szerényen fizettek: 7,4 milliárdos adóalap után a társasági adó (9 százalékos kulccsal) 673 millió forint lett volna, de ebből 236 millió forint adókedvezmény még lejött, így a monopolhelyzetű trafikellátó összesen 436 millió forintot fizetett be a központi büdzsébe.
A Tabán Trafik Sánta János érdekeltsége, akit Lázár János hódmezővásárhelyi holdudvarához sorolnak. Lázár vezényelte le még kancelláriaminiszterként a dohánypiac újraszabályozását, a hódmezővásárhelyi vállalkozó pedig a Fidesz dohányipari jogszabályainak fő haszonélvezője, a trafikpályázat legnagyobb nyertese volt.
Sánta János és családja a leggazdagabb magyarok legutóbbi listáján az 52. helyre került 33,5 milliárd forintos becsült vagyonnal. | [
"Országos Dohányboltellátó Zrt.",
"BAT Pécsi Dohánygyár Kft.",
"Tabán Trafik Zrt."
] | [] |
Saját villája van az Egyesült Államokban az adományokat gyűjtő Gyermekrák Alapítvány vezetőjének, a kétszintes floridai lakóépületről azonban még a szervezet gazdálkodása körül zajló vitákban sem tett említést. Balogh István másfél évtizedes alapítványi ténykedése alatt hivatalosan 40-50 milliós fizetést tehetett zsebre, ingatlanjai viszont ennél jóval többet érnek. A lánya számára megszerzett Fort Myers-i házat 20 milliós, a Budán felhúzott többszintes családi ingatlant pedig 100-150 milliós forgalmi értékűre becsülték.
Balogh István a tulajdonosa Fort Myers egyik villaházának. A floridai Lee megye önkormányzata az Index kérdésére megerősítette:
a Gyermekrák Alapítvány vezetőjét 2011-ben bejegyezték a település nyugati részén, egy tóparti lakóparkban található 150 négyzetméteres ház kizárólagos tulajdonosaként.
Balogh Istvánt megkérdeztük az ingatlanvásárlásról, de az alapítvány elnöke nem akart szóba állni az Indexszel.
A Lee megyei önkormányzat tájékoztatása szerint az ingatlan kezelői Balogh István Egyesült Államokban élő gyermekei: Balogh Klaudia és Balogh Roland. (Owner Istvan Balogh, Trustee of the Klaudia Balogh and Roland Balogh Family Trust Agreement.)
A helyi nyilvántartásban 80-100 ezer dollár (mintegy 20 millió forint) értékűre becsült épületről Balogh István eddig egyetlen alkalommal sem tett említést, jóllehet vagyongyarapodásával kapcsolatban a sajtóban többször is kérdések merültek fel.
A Fort Myers-i ház azért is érdekes, mert a birtokbavétellel egy időben, 2011-ben erre a címre jelentették be a magyar Gyermekrák Alapítvány amerikai tükörszervezetét, a Childrens Cancer Foundation Inc.-t (CCF).
Balogh jövedelme Az alapítvány elnökének éves jövedelmeit saját bevallása alapján számoltuk ki. Egy januári sajtótájékoztatón átadott vaskos sajtóanyagban az is szerepelt, hogy mennyit keresett Balogh az elmúlt 13 évben: jövedelme havi 229 és 523 ezer forint, azaz évi 2,7 és 6,2 millió forint között mozgott. Mindeközben az 1998 óta működő alapítvány 2006 óta mindig első vagy második volt a legtöbb 1 százalékos felajánlást gyűjtő alapítványok listáján. Ez évi 250-300 millió forintot jelent. Az alapítvány nem költ el minden hozzá érkező támogatást, az alapítvány számláján körülbelül 850 millió forint áll felhasználatlanul.
A CCF-ről az Index számolt be 2013 decemberében: ekkor derült ki, hogy a Balogh család az Egyesült Államokban is rendelkezik egy, a magyar alapítványhoz hasonlóan működtetett adománygyűjtő szervezettel. A cikk megjelenése után Balogh többször azt állította, hogy neki nincs köze a 2012-ben 99 ezer dolláros bevételt produkáló alapítványhoz. A Florida államban működő szervezetek hivatalos listája azonban egyértelműen bizonyítja, hogy a 2009-ben alapított CCF-be 2011-ben beléptek Baloghék. Azóta Balogh István a szervezet egyik elnöke, de a menedzsment tagja Balogh felesége és lánya is. A jelek szerint a szervezet lényegében családi vállalkozásként üzemel, hiszen a szervezet székhelye Balogh Klaudia lakása is egyben.
Tény, hogy Balogh nem csupán az amerikai ingatlannal kapcsolatban bizonyult feledékenynek az utóbbi hónapokban. Elfelejtette saját budai házának építési költségeit is. A családi beruházás nagyságát a szabálytalan pénzköltéseket felvető botrány ellenére sem sikerült összeszámolnia. Balogh még a Indexnek küldött korábbi helyreigazításaiban is azt állította, hogy "ennyi év után nem tudja megmondani a pontos költségeket".
Balogh Klaudia egyébként nem csak az alapítvány ügyeit intézi Amerikában. LinkedIn-profilja szerint 2010 és 2013 között a floridai Gulf State Universityre járt, ahol elvégzett egy PR és marketing alapképzést. Ennek a képzésnek a költségeit az 1991-ben alapított, pálmafás, tóparti egyetem 4,5-5 millió forintra becsüli, ami amerikai viszonylatban egyáltalán nem drága. Balogh Klaudia jelenleg amellett, hogy az amerikai alapítvány kommunikációs igazgatója, egy piackutató cégnél dolgozik.
Az alapítvány magyarországi ingatlanai
A Gyermekrák Alapítvány ingatlanvagyona 78 millió forintra rúg, az irodájukat évente több mint 50 millió forintból tartják fenn, és Baloghnak a budai villája mellett van egy VI. kerületi lakása is.
A Gyermekrák Alapítvány ellen egyébként januárban a rendőrség Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya hűtlen kezelés gyanúja miatt eljárást indított. Az alapítvány ügyeiben december óta az ügyészség is vizsgálódik, ők a szervezet törvényes működését ellenőrzik.
Rákóczi téri iroda:
A Gyermekrák Alapítvány a Rákóczi téri irodáját 2007-ben vette meg az önkormányzattól 9 849 600 forintért. A 79 négyzetméteres, lakásra alkalmatlan helyiség fenntartása azóta meglehetősen sokba kerül az alapítványnak. Saját bevallásuk szerint 2012-ben több mint 50 milliót (azaz átlagosan havi több mint 4 milliót) költöttek az irodában működő "Egészségcentrum" üzemeltetésére. Az Egészségcentrumra költött, közhasznú kiadásként elszámolt összeg mellett költhettek az irodára működési költség címén is, hiszen így például a rezsiköltségeket, bérleti díjat és a béreket is el lehet számolni. Az alapítvány 2011-ben például 79 milliót költött működési költségekre, ebből 44 millió ment el a bérekre, a fennmaradó összeget a törvények értelmében a székhely fenntartására, postaköltségre, illetve a telefon- és internetszolgáltatás díjaira számolhattak el, 1-2 milliót pedig pénzügyi műveletekre költöttek. 2012-ben körülbelül 32 millió forint ment el az alapítvány működési költségeire.
Veszprémi üdülő:
A Gyermekrák Alapítvány 2010-ben tett szert Veszprém régi kertvárosi részén egy családi házra, amelyet jelentős összegből még abban az évben teljesen átépítettek, és egy "onkoterápiás" házat alakítottak ki rákos, illetve rákból felépülő gyermekek és családjaik számára. Egy helyi olvasónk szerint a házon márványtábla hirdeti, hogy a Gyermekrák Alapítvány tulajdona, "de még soha, senki nem lakott itt ténylegesen". A házat a hivatalos nyilvántartás szerint örökölte az alapítvány, a 2010-es beszámolójukban még nem szerepel a ház, és a felújítási költségeit sem említik. Pedig ház értékét elég nagyra taksálják: a 2012-es beszámolójuk szerint az alapítvány ingatlanvagyona összesen 78 millió forintot ér, amelyből körülbelül 10 millió forint a Rákóczi téri irodára, míg a maradék 68 millió a veszprémi rehabilitációs házra vonatkozhat (vagy pedig vannak még más, a nyilvánossággal nem megosztott ingatlanjai is az alapítványnak). A ház fenntartására és a gyermekek üdültetésére 2011-ben több mint 1,5 milliót, 2012-ben pedig 1 milliót költött az alapítvány. Abban az évben 12-en üdültek a házban a közhasznúsági beszámoló szerint.
Budaligeti villa
A Gyermekrák–Balogh-ingatlanbirodalom legtöbbet emlegetett darabja minden bizonnyal Balogh budaligeti villája, ahonnan reggelente olykor az alapítvány mentőjével megy munkába. Mivel az alapítvány elnöke nem emlékszik rá, hogy mennyiért építette a többszintes, hatalmas házat, így pontosan nem tudhatjuk, hogy mennyit ér. A környéken eladó házak között böngészve 85–210 milliós ingatlanokat is találtunk attól függően, hogy milyen a ház belső kialakítása. A Blikk decemberi becslései szerint, a környékbeli négyzetméterárak alapján a Balogh háza körülbelül 150 milliót érhet. A tulajdoni lap szerint a telek 1500 négyzetméteres, Balogh és felesége közös tulajdona. Az ingatlan nem csak a mérete és az egyik erkélyre kiállított életnagyságú fegyveres őrbábú miatt keltette fel a szomszédok és az alapítvány ügyei után kutakodók érdeklődését. Az is különös, hogy Balogh, bár már 10-12 éve ott él, még mindig egy VI. kerületi címre van bejelentve. A villát Balogh állítása szerint egy örökségből építette fel, és az építkezés idején vagyonosodási vizsgálat is volt ellene, de mindent rendben találtak.
Jókai utca 40., bérház
Mivel Balogh még az alapítvány alapító okirata és aláírása címpéldánya szerint is a Jókai utcába és nem Budaligetre van bejelentve, elmentünk megnézni, hogy vajon van-e még nyoma a VI. kerületi bérlakásban. Bár nem jutottunk be, de a kapucsengőn, a hivatalos iratok szerinti címen megtaláltuk a nevét. Ezek szerint Baloghnak még a régi lakását sem kellett eladnia ahhoz, hogy a budai villáját felépítse. | [
"Gyermekrák Alapítvány"
] | [
"Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya",
"Childrens Cancer Foundation Inc.",
"Gulf State University"
] |
Jakab Zsófia feladata, hogy "vendégeket hozzon", de megtartja a Magyar Divat és Design Ügynökség vezetői posztját is.
A Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) négy év után távozó Könnyid László turizmusszakmai vezérigazgató-helyettes felügyelete alá tartozó területeket kettéosztották, Jakab Zsófia marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettesként, Bődi Ivett a turizmusstratégia megvalósításáért felelős vezérigazgató-helyettesként dolgozik a továbbiakban – írta meg a turizmus.com Guller Zoltán bejelentése alapján. A vezérigazgató azt mondta, Könnyid munkájára a jövőben is számít tanácsadóként, míg
Zsófi feladata, hogy vendégeket hozzon, Ivett dolga a szakmai terület irányítása lesz.
Konkrétabban: Bődi felügyeli a turizmusszakmai igazgatóságot, benne a termékfejlesztést, a minősítéseket, a vendéglátást, a Tourinfom-koordinációt, továbbá a turisztikai üzletfejlesztés szakterületet. Jakab Zsófiához tartozik az értékesítés, a marketingtevékenység, a kommunikáció, a kutatásfejlesztés és a turisztikai alkalmazások.
Kapcsolódó Egy személyben Guller Zoltán dönt az eltitkolt turisztikai támogatásokról Pert nyertünk a Magyar Turisztikai Ügynökséggel szemben, két év után így derült ki, hogy a vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben nem egy szakmai grémium, hanem ő maga dönt a pályázat nélkül kiosztott egyedi támogatásokról.
Bődi Ivett közel húsz éve dolgozik a szállodaiparban, 2021-ben érkezett az MTÜ-höz, ahol eddig a szálláshely és vendéglátás igazgatóságot vezette programigazgatóként.
Jakab Zsófia öt évvel ezelőtt került a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, amikor felkérték a divatipari stratégia megalkotására. Az elmúlt négy évben a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatójaként dolgozott, ezt a pozícióját vezérigazgató-helyettesi kinevezése mellett is megtartja.
Jakab Zsófiáról (Bata-Jakab Zsófiaként, ahogy a neve a céginformációs rendszerben most is szerepel) számos alkalommal írtunk az elmúlt években, miután 2018-ban őt helyezték a magyar divatipar élére. Jakab a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek a barátnője, egykori évfolyamtársa. A divatügynökség egyébként az irányításával egy év alatt több mint a duplájára növelte a költségvetését. | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Magyar Divat és Design Ügynökség"
] |
A Nemzeti Nyomozó Iroda december elsejéig meghosszabbította a nyomozás határidejét az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 2004 és 2010 közötti gazdálkodása miatt indult büntetőeljárásban – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Bagoly Bettina, a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség szóvivője.
Gyanúsított egyelőre nincs. Az ügyben Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tavaly májusban tett feljelentést hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával. Vizsgálata ugyanis feltárta: a kis- és közepes vállalkozások feltőkésítésével foglalkozó állami cég többségében olyan, az MSZP és az SZDSZ holdudvarához tartozó cégeket stafírozott ki, amelyek egy része mögött offshore-tulajdonú társaságok álltak. A szerencsés feltőkésítettek között volt Kóka János volt SZDSZ-es gazdasági miniszter, illetve Heller Ágnes filozófus fiának a vállalkozása is. Kóka és korábbi sógora, Lepp Gyula akkori közös cégébe, a Meditcomba 2004-ben 300 millió forintot fektetett az állami cég, majd az ugyancsak Kóka–Lepp érdekeltségű Elender jogutódjába is beszállt a tőkealap-kezelő.
Hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Kehi annak a soron kívüli ellenőrzésnek az eredményeképpen, amelyet "a költségvetési szervek és az állami részvétellel működő gazdálkodó szervezetek által a Dataplex Kft.-vel és a tulajdonában álló társaságokkal kötött ügyletek vizsgálata" tárgyában indított tavaly júniusban.
Kóka ebben az időszakban, 2003 márciusától 2004 októberéig az Informatikai Vállalkozások Szövetségének az elnöke volt, később pedig gazdasági miniszterként ő látta el a tőkealap-kezelő felügyeletét.
Folytatás a Magyar Nemzet keddi számában. | [
"Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Meditcom"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Informatikai Vállalkozások Szövetsége",
"Dataplex Kft.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Titkok lengik körül a 2014-es országgyűlési és EP-választásokat. A lebonyolításért felelős Nemzeti Választási Iroda (NVI) több tíz-, esetenként százmillió forintos nagyságrendű megrendelésekkel tömte ki titokban kiválasztott szállítóit. De jutott a feladatokból a kormányzati cégeknek is.
A tavaly államosított IdomSoft Zrt. és a Magyar Posta Zrt. állítólag szabályos közbeszerzésen kapott megrendelést. Nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva azonban tíz évig nem tudhatjuk meg, hogy mit vásároltak, és amit vettek, mire használható, ugyanis az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága mentesítette az uniós szabályok alól ezeket a beszerzéseket.
Újraszámlálásért kiáltani idő előtti lenne, de azt sem lehet vitatni, hogy az NVI beszerzéseit a 2010-es kormányváltást követően kétszer is nemzetbiztonsági fontosságúvá minősítették, így ez esetben kerülhették a közbeszerzéseket. A Népszabadság megkeresésére a hivatal tartózkodóan a kötelező minimumot árulta el vásárlásairól. Nem maradt titok például, hogy a 2014-ben esedékes országgyűlési, illetve európa parlamenti választások ürügyén idén októberig mintegy 930 millió forintot költöttek, és ebből 550 millió forintnál is több jutott a verseny nélkül kiválasztott beszállítóknak. Költhettek volna többet is. Két mentesített beruházásra, köztük egy 230 millió forintos keretösszegűre, még sort sem kerítettek.
Vitán felül áll, hogy az NVI informatikai hálózatának és eszközeinek fejlesztésére a választási rendszer átalakítása megfelelő apropót teremtett: a 2014-ben már egyfordulós választások, a korábbinál kisebb parlament, elég hivatkozási alap lehet néhány milliárd forint elköltésére.
Kétségeket legfeljebb az ébreszthet, hogy a választások tisztességes lebonyolításáért felelős szervezet közléseiből éppen az nem derül ki, mire ment el titokban az adófizetők pénze. Például, hogy pontosan mit is vásároltak 416,9 millió forintért a Zalaszám Kft.-től. Mert az csak a felületes érdeklődőnek lehet válasz, hogy a cég vállalkozási szerződése a 2014-es országgyűlési és európa parlamenti képviselő-választás "pénzügyi, logisztikai lebonyolításához", illetve "az NVI alapfeladatainak" ellátásához szükséges szoftverek továbbfejlesztésére, működtetésére, "egyes szoftverkomponensek és speciális szakértői tevékenység" biztosítására szól.
Hasonló a helyzet az NVI régi partnerének számító IdomSoft Zrt. 375 millió forintos szerződésével is.
A tavaly decemberben 1,3 milliárd forintért államosított, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. érdekeltségébe sorolt cég, az országgyűlési választásokra tervez rendszereket, kiterjeszti és teszteli az NVI meglévő hálózatát és üzemeltetési szolgáltatásokat nyújt. Hogy pontosan mit csinál, ebből nem derül ki, de akad más érdekesség is. Például, hogy szerződésének megkötésénél a választási iroda közlése szerint nem éltek a közbeszerzés alóli mentesítés lehetőségével. A korábbi közlések szerint ugyanakkor "rendkívüli sürgősségre" hivatkozva, a beszerzésre más szállítót meg sem hívtak.
A Magyar Posta is örülhetett az NVI megrendelésének. A társaságtól 53,9 millió forintért "egyetemes postai szolgáltatásait" vették igénybe. És az állami vállalat partnere, a Szenzor Számítóközpont Kft. is üzlethez jutott. A honlapján magát a posta "elismert és minősített" beszállítójaként bemutató vállalkozás 59,9 millió forintért, közbeszerzés nélkül kapta meg a lakcímmel nem rendelkező választópolgárok névjegyzékbe vételét szolgáló tájékoztatás, és formanyomtatvány kiküldésének feladatát. A nemzetbiztonsági felmentéssel végrehajtott beszerzések sorát pedig egyelőre az ATOLL Technologies Kft. zárja. A cég a Választási Ügyviteli Rendszer (VÜR) azonnali fejlesztésére és telepítésére szerződött közbeszerzés nélkül 73,4 millió forintért.
Az országgyűlési választásokig fél év sem maradt, így nem lenne meglepő, ha a következő hónapokban az NVI az idő rövidségére hivatkozva rendkívüli sürgősséggel, nemzetbiztonsági felmentéssel újabb beszerzéseket indítana. Kifogást legfeljebb a bennfentesek emelhetnének, hiszen ők tudják, hogy a választási "recept" hozzávalóit megvásárolták-e már. A hivatalon kívülről viszont csak annyit látni: miközben a 2014-es választásokra eddig nagyjából egymilliárd forint ment el, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint 2010-ben 16 közbeszerzés nyomán 3,4 milliárd forintot fizettek ki. Igaz, az NVI honlapján megjelölt beszerzések összege ezt nem adja ki. | [
"Zalaszám Kft.",
"Magyar Posta Zrt.",
"ATOLL Technologies Kft.",
"Nemzeti Választási Iroda",
"IdomSoft Zrt.",
"Szenzor Számítóközpont Kft."
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt."
] |
Nem ír ki nyílt pályázatot a Rác fürdő értékesítésére a Fővárosi Önkormányzat – helyette hagyja, hogy az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank találjon rá vevőt. A Hvg.hu úgy tudja: a vevő Tiborcz István környezetéből kerülhet ki. A Demokratikus Koalíció feljelentést tesz az ügyben, a Jobbik pedig időpontot kért a főpolgármestertől. A Fidesz tagadja, hogy Tiborczéké lenne az egykori törökfürdő.
Hét éve áll üresen a budai Rác fürdő. A felújítás ugyan évekkel ezelőtt elkészült, de elszámolási viták miatt 2010 óta nem működik. A munkálatokhoz a Magyar Fejlesztési Bank adott 7,6 milliárd forintos kölcsönt, a követelést viszont később az állami támogatás megtartása érdekében a Fővárosi Önkormányzat diszkontáron megvette. A szerdai előterjesztés lényege, hogy Budapest hozzájut a pénzéhez, cserébe viszont az MFB vállalja, hogy az általa megtalált titokzatos befektető nyolc hónapon belül megnyitja a szállodát és a fürdőt is. A HVG információi szerint a vevő a miniszterelnök vejének üzleti köréből kerülhet ki.
"A Magyar Fejlesztési Banknak, akiről egyébként tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc és Tiborcz István házi pénztára, nekik van egy titokzatos ügyfelük, aki féláron elvinné az egész létesítményt. Szerintünk az a követendő út, az a helyes eljárás, hogyha a főváros hét év pereskedés után most már végigcsinálja az egész eljárást, megvárjuk a végelszámolást, kifizeti, amit ki kell, és akkor így, immár teljes piaci áron nyilvánosan értékesíti a Rác fürdőt és a mellette lévő szállodát, vagy pedig megtartja" – mondja Szaniszló Sándor szocialista fővárosi önkormányzati képviselő.
"Nem tud leállni a mutyival a Fidesz, azaz az Orbán család" – mondja a Demokratikus Koalíció I. kerületi képviselője. A Gyurcsány-párt feljelentés tesz a Rác fürdő ügyében. "A fürdő és a mellette lévő szálloda nyolcmilliárdot ér, ezt 3,1 milliárdért adnák tovább, tehát legalább 4-5 milliárdot keres majd az új tulajdonos. A DK a kormányváltás után ki fogja vizsgálni ezt az ügyet is, addig is feljelentést teszünk hűtlen kezelés gyanúja miatt" – ígéri Veres Dávid.
A Jobbik frakcióvezetője a főpolgármesterrel tárgyalna. Volner János Tarlós Istvánt az ügylet megakadályozására próbálná rávenni. "Én személyesen fel szeretném keresni Tarlós Istvánt, és rávenni arra, hogy a fővárosi vagyonnal sem ő, sem a kormányzat ne bánjon ilyen felelőtlenül, ugyanis ezzel az egy lépéssel legalább 4-5 milliárd forinttól megfoszthatja a főpolgármester, hogyha belemegy ebbe az alkuba, a fővárost, és ilyen módon óriási kár éri az embereket. Tiborcz István pedig, ha ő áll ezek mögött a befektetők mögött, akkor egy csapásra 4-5 milliárd forintot kereshet" – nyilatkozta Volner János.
A Fidesz tagadja, hogy Orbán Viktor vejének üzleti köréhez kerülne a fürdő. "Erről nincs szó, akkor sem, ha a Hír TV ezerszer hangsúlyozza, ez akkor sem igaz" – jelentette ki Halász János. A frakciószóvivő a főváros szabaddemokrata vezetésére mutogat vissza az ügyben. "A Rác fürdő estében egy olyan régi törökfürdőről van szó, aminek a felújítása elkezdődött korábban, még Demszky Gábor főpolgármesterségének idején és félbemaradt, mint annyi minden más, nem fejezték be, egy torzó, és ezt el kéne készíteni jól" – jelentette ki Halász János.
A Rác fürdőt hat évvel ezelőtt 11 milliárd forintból újították fel.
hirdetés | [
"Magyar Fejlesztési Bank"
] | [
"Demokratikus Koalíció",
"Hír TV",
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
Csütörtökön lefoglalta a Budapesti Rendőr-főkapitányság Móricz Eszter, a Lendületben Magyarországért párt jelöltjének ajánlóíveit is a XV. kerületben.
A DK-s színekben induló polgármester, Hajdu László a Facebookon írt arról, hogy a rendőrök a kerületben három kamupárt ügyében terjesztették ki a nyomozást. Lévai Katalin pártja mellett vizsgálni kezdték Honti Richárd (Közös Nevező) és Majoros István (Rend Párt) indulását is.
Móricz Eszter korábban az MSZP képviselője volt, de tavaly októberben kizárták a pártból a Fidesszel való együttműködése miatt.
A szocialisták Országos Etikai és Egyeztető Bizottsága bizonyítva látta, hogy Móricz a Fidesszel kooperálva többször is megtorpedózta saját pártjának lépéseit: 2017 nyarán legalább három alkalommal működött együtt a Fidesszel úgy, hogy megakadályozta az MSZP előterjesztéseinek elfogadását.
Móriczot egyébként nemrég Hajdu László is feljelentette a Nemzeti Választási Bizottságnál azt kifogásolva, hogy köztéri plakátjain nem tüntette fel jelölő szervezetét, Lévai Katalin pártját.
A panaszt a Kúria helyben hagyta, és kimondta, hogy "a Lendülettel Magyarországért támogatásával induló jelölt esetében a támogató szerv feltüntetésének hiánya arra vezet, hogy a választópolgárok megtévesztően abban a hiszemben vannak, hogy a jelölt – a valóságtól eltérően – független jelölt".
A Zuglóban próbálkozó pártalapító, az egykor szintén MSZP-közeli Lévai Katalinról egy hónapja derült ki, hogy a Fidesz segítségével állította összes ajánló aláírás-listáját.
A választási iroda megállapította, hogy Lévai ajánlóívein több esetben ugyanazok a választók ugyanolyan sorrendben szerepelnek, mint a Fidesz jelöltjének ívein. A visszaélések miatt Lévai Katalin jelölti nyilvántartásba vételét elutasította a helyi választási bizottság. | [
"Közös Nevező",
"Lendülettel Magyarországért",
"Rend Párt"
] | [
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Országos Etikai és Egyeztető Bizottsága",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Lendületben Magyarországért"
] |
Jól fizetnek a sportpolitikai koncepciók kidolgozására szóló szerződések a Miniszterelnökségen: Orbán Viktor sporttanácsadói hat-hétszázezer forintos juttatásban részesülnek, miközben a kormány külön sportügyi államtitkárságot is működtet. A gárda tagjai a Fidesz mellett a nehéz időkben is kiálló sportolók és Orbán Viktor focista barátai közül kerültek ki. A legújabb tanácsadó a 78 éves Kárpáti György.
Kormánytisztviselői jogviszonyban alkalmazza a Miniszterelnökség Orbán Viktor korábbi felcsúti csapattársát. Takács Mihály, aki a másodosztályban közel egy évtizede rúgja együtt a labdát a miniszterelnökkel, sőt időnként személyi edzőjeként is működik, 2010-től a Kossuth téren is bekerült a miniszterelnök csapatába.
A focista a kormányváltás óta a miniszterelnök főtanácsadójaként szerepel a sportos protokolleseményeken, a héten pedig többek között neki köszönte meg a miniszterelnök, hogy sikerült tető alá hozni a 16 sportági szakszövetséggel kötött 2020-ig szóló megállapodást.
Takács a felcsúti utánpótláscsapat edzői teendőit is vitte, és kivette a részét a Puskás Akadémia indulójának megalkotásából is. A focista a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint jelenleg politikai tanácsadói szerepet tölt be, amiért havonta bruttó 650 000 forintos fizetést kap.
Kikerült viszont a kormányfő közvetlen munkatársai közül Jakab János, a Puskás Akadémia felügyelő bizottsági elnöke, pedig Orbán Viktor egykori futballedzője 2010 után szintén rendszeresen használta a miniszterelnöki tanácsadói titulust, és tavaly még a futball Európa-bajnokság nyitómeccsére is együtt utazhatott ki Orbán Viktorral. Az Erdért egykori edzőjéről, Jakabról egyébként 2002-ben derült ki, hogy az első Orbán-kormány idején diplomata útlevelet is kapott a külügytől.
Orbán azonban nem csupán focis vonalon válogatott maga mellé sportos munkatársakat. Jóllehet a kormánynak az Emberi Erőforrások Minisztériumában működik külön sportért felelős államtitkársága, amelyet Simicskó István, és a Schmitt Pál köztársasági elnöki posztról való lemondása után területet váltó Kiss Norbert vezet, 2010-ben a Miniszterelnökségen is létrehoztak egy Sporttanácsadói Irodát.
Fotó: pfla.hu Jakab János az 1980-as évek végén az Erdért csatárával, Orbán Viktorral
Az iroda akkor alakult meg Balogh Gábor, olimpiai ezüstérmes és világbajnok öttusázó vezetésével, amikor még a külgazdasági és a szociális ügyeket is beleértve a kormányfő környezetében összesen csupán öt tanácsadó működött. Balogh 2002-ben, a Fidesz veresége utáni nehéz hónapokban hívta fel magára Orbán figyelmét, amikor új támogatóként jelent meg a párt körül, és beszédet is mondott az egyik nagygyűlésen.
Az induláskor Balogh a magyar sport problématérképének megrajzolását kapta feladatul, ennek a munkának végeredménye azonban egyelőre nem került nyilvánosság elé. Megbízási szerződését utoljára tavaly júniusban újították meg. Hivatalos munkaköri leírása szerint "a sporttal kapcsolatos koncepciókra, programokra kell szakértői tanácsadás keretében javaslatokat" szállítania a miniszterelnöknek, és közre kell működnie az érintett miniszterek sporttal kapcsolatos tevékenységének összehangolásában. Mindezért bruttó havi 747 880 forintot kap. Azt tartják, hogy Balogh személye a sportban kivételesen tájékozott Orbán számára csupán egy szűrőnek kellett, vagyis ne járulhasson boldog-boldogtalan a színe elé.
Balogh emellett pozícióját felhasználva építgeti saját karrierjét is. Tavaly a Magyar Diáksport Szövetség vezetője lett, és a MOB-nál is próbálkozott állásszerzéssel, de Borkai Zsolt nem akart vele erősíteni.
A Miniszterelnökség legújabb sporttanácsadója Kárpáti György, egykori vízilabdázó, aki Grosics Gyulával együtt szinte állandó díszvendége a Fidesz jelentősebb politikai rendezvényeinek. Az ügynökmúlttal is megvádolt 78 éves Kárpáti áprilisban kapott egy éves, a 2014-es választásig szóló szerződést, amely azt írta elő számára, hogy "a megbízó igénye alapján" működjön közre a különféle a sportágakkal kapcsolatos kormányzati koncepciók kidolgozásában, és "szükség esetén" megvalósításában. A Kárpátit a készenállásáért bruttó 670 000 forinttal díjazzák, de közben a három olimpiai aranyérméért is kap életjáradékot.
Kárpáti a 2006-os zavargásokkor is hallatta a hangját, 1956-ban olimpiai bajnok társa, Zádor Ervin nevében úgy nyilatkozott: addig nem jön Magyarországra, amíg hazug miniszterelnök áll a kormány élén. Később kiderült, Zádor ilyet nem mondott, és levelet sem írt, 1956 óta egyszer tért vissza hazájába, a napi politikával pedig sohasem foglalkozott, azt sem tudta, ki a miniszterelnök. (Zádor tavaly halt meg Kaliforniában.)
Az Aranycsapat kapusa, Grosics Gyula ugyan nem a Miniszterelnökségtől kap fizetést, de a tavasszal nyilvánosságra került frakciószerződések szerint szintén sporttanácsadói szerepkört tölt be a Fidesz mellett. A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja 2011 eleje óta legalább nyolc alkalommal, összesen mintegy 3 milliós értékben adott pénzt az egykori focistának.
A 87 éves Grosics, aki a Nemzet Sportolójaként is kap havonta félmillió forintot, szerződései szerint többek között a Hajós Alfréd-koncepcióval kapcsolatban adhatott tanácsot, és a fideszeseknek még arról is kikérték az idős sportoló véleményét, hogy a koncepciót miként népszerűsítsék a huszonéves egyetemisták körében. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Magyar Diáksport Szövetség",
"Nemzet Sportoló",
"Puskás Akadémia",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Sporttanácsadói Iroda"
] |
2009. február 11., szerda 12:57
Zuschlag Jánost és hét társát 2007 júniusában gyanúsították meg különösen nagy kárt okozó csalással (a vádlottak száma azóta 15-re emelkedett). A vád szerint törvénytelenül használtak fel több mint 50 millió forintot az egyes alapítványoknak és egyesületeknek odaítélt 80 millió forintnyi közpénzből. A támogatások egy részét 2003-ban és 2004-ben kapták a szervezetek, akkor, amikor Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszter volt. A miniszterelnököt emiatt 2007 szeptemberében hallgatta meg tanúként a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.A vallomás részleteit csak 2008 júniusában ismerhette meg a közvélemény. Az MTI-hez eljuttatott írásos változatából az derül ki, hogy a kormányfő mindössze egyszer beszélt Zuschlag Jánossal a szocialista politikus büntetőügyéről, amikor azt tanácsolta neki, hogy ne fusson fűhöz-fához, mert azzal teszi a legrosszabbat.Gyurcsány Ferenc beszámolt arról, hogy 2007. augusztus végén, szeptember elején, Kecskeméten találkozott az MSZP-frakció tagjainak egy csoportjával, ahol jelen volt Zuschlag János is, aki említést tett neki az ellene folyó büntetőeljárásról. "Én azt válaszoltam neki, hogy a legrosszabbat azzal teszed, hogy fűhöz-fához futsz ezzel. Korábban ugyanis hallottam, hogy többeket felhívott, például Lendvai Ildikót, ezután elváltunk egymástól" - olvasható a tanúvallomásban.A pályázatok elbírálásáról vallomásában azt mondta a kormányfő: a kiírásról, vagyis a célról, a feltételekről és a lehetséges pályázók köréről a minisztérium döntött, a döntés minden esetben a tárcavezetőé volt, a bírálatok előkészítését azonban tárca egyik háttérintézménye, a Mobilitas készítette elő. Támogatásra érdemesnek elsőként az ifjúsági helyettes államtitkár minősítette a beadványokat, ez a lista került a közigazgatási államtitkárhoz, majd a miniszterhez.A miniszterelnök előtt tett vallomást Ocsovai Tamás volt helyettes államtitkár, aki azt mondta: a minisztériumi kiírású pályázatok, valamint a minisztériumhoz benyújtott egyedi támogatási kérelmek elbírálásánál rendszeresen előfordult, hogy utasításra járt el és javasolt támogatásra pályázatokat, kérelmeket.A miniszterelnök után nem sokkal hallgatta meg az ügyészség az ifjúsági tárca volt közigazgatási államtitkárát, a jelenlegi titkosszolgálati minisztert, Szilvásy Györgyöt, akit a pályázati rendszer működéséről, a pályázatok elbírálásáról kérdezett. Szilvásy György nem akkor dolgozott az ifjúsági tárcánál, amikor Gyurcsány Ferenc, így ő az eggyel korábbi rendszerről tudott beszámolni.2007 őszén Göncz Kinga jelenlegi külügyminiszter, az ifjúsági, családi, szociális és esélyegyenlőségi tárca volt vezetője is tanúvallomást tett Kecskeméten. A gyanú szerint az ügyletek 2000 óta folyhattak, ez idő alatt négy miniszter felügyelte az ifjúságügyet.Korábban vallomást tett Jánosi György korábbi gyermek-, ifjúsági-, és sportminisztert, valamint Ujhelyi István, az önkormányzati tárca és Arató Gergely, az oktatási minisztérium államtitkára. A 2005-ben, egy rutinvizsgálattal kezdődő nyomozás során Mestesházy Attilát, az MSZP országgyűlési frakcióvezető-helyettesét, a sporttárca volt politikai államtitkárát 2007 októberében hallgatta meg tanúként a Kecskeméti Városi Ügyészség.Az 2008 tavaszán derült ki, hogy Zuschlag János tudott az ellene folyó, titkosszolgálati eszközökkel történő adatgyűjtésről. Az ügyészség ezért vizsgálni kezdte, miként értesült idő előtt Zuschlag János arról, hogy lehallgatják, valamint, hogy Szilvásy György polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter szerepet játszhatott-e az egykori MSZP-s képviselő informálásában.Később kiderült, Zuschlag rendőrségi és belügyminisztériumi dolgozókkal is kapcsolatot tartott a nyomozás idején. Az elsőrendű vádlott egy telefonbeszélgetéséből az derül ki: Őri András negyedrendű vádlott, - aki 2002 és 2004 között az MSZP parlamenti frakció gyermek, ifjúsági és sport munkacsoportjának alkalmazottja volt - a nyomozás és a házkutatások miatt nagyon aggódott, míg Zuschlag János a dolgot félvállról vette. A volt képviselő a rendőrségi kapcsolatain keresztül információkat kapott az egyesületek gazdálkodását vizsgáló nyomozásról, illetve megpróbálta annak kimenetelét befolyásolni.A negyedrendű vádlott viszont kifogásolta, hogy az egykori Baranya megyei rendőrfőkapitány, aki Lampert Mónika belügyminiszter kabinetirodájának munkatársa volt, miért nem tájékozódik az ügyben. Az elsőrendű vádlott többször is próbálta nyugtatni egykori társát és megígérte, hogy beszél a belügyminisztériumi dolgozóval.Arról is biztosította, hogy az ügy nem kerül bíróság elé, legfeljebb ügyészi megrovást kapnak. Az egykori képviselő emlékeztette társát arra, hogy a rendőrséget nem igazán foglalkoztatja az ügyük. Az eljárást egyébként a rendőrség le akarta zárni, mert a nyomozás ideje alatt nem tudtak eredményeket elérni. Ezért az ügyészség saját hatáskörébe vonta a nyomozást. Néhány hónap múlva pedig már az ügyészség őrizetbe vette Zuschlag Jánost és társait.A tárgyaláson lejátszották azt a beszélgetést is, amelyben a képviselő arra utasítja társát, hogy ne beszéljen, majd személyesen találkoznak. A vádlott ekkor már tudta, hogy telefonját lehallgatják.A vádemelés 2008. május 14-én történt meg. 2008 októberében az is kiderült, hogy a nem elszámolható pénzek egy része Baráth Etele és Csiha Judit MSZP-s politikusok kampányát gazdagította. Baráth Etele azt nyilatkozta: nem tudott erről, kampánypénzét nem ő gyűjtötte össze. | [
"MSZP"
] | [
"Kecskeméti Városi Ügyészség",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
Újabb BKV-botrány: milliárdok Regőczi cégének?
BKV-s titokszobák működtetésében, az összességében sok milliárd forintos tanácsadói szerződések megkötésében játszott döntő szerepe és tavalyi távozásakor csaknem 35 millió forintos végkielégítés felvétele után Regőczi Miklós ismét milliárdokért dolgozna a fővárosi társaságnak – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, a fővárosnál a BKV-s botrányok legfőbb szakmai felelősének tartott Antal Attila vezérigazgató helyetteseként ismertté vált Regőczi a BKV úgynevezett midibuszainak beszerzésére kiírt pályázatán induló VT-Transman Kft. révén kerülhet megint kapcsolatba a közszolgáltatóval.
Részletek a Magyar Nemzet 2009. október 21-i számában. | [
"VT-Transman Kft.",
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem reagált a közadatigénylésünkre, ezért bepanaszoltuk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. A NAIH arra kötelezte az NFA-t, hogy nyolc napon belül küldje el nekünk a Felcsút környéki állami tulajdonú földterületek helyrajzi számait. A döntés nyomán talán az eddigieknél átláthatóbb lesz a földpályázatok körüli helyzet.
Rengeteg cikk jelent meg már a sajtóban a Nemzeti Földalapkezelő pályázatairól. A területek értékesítése 2015 őszén kezdődött, és viszonylag könnyen nyomon követhető, hogy kik hol mekkora területhez jutottak, mert az NFA oldalán közzétett eredményközlő hirdetmények tartalmazzák az értékesített földek helyrajzi számait. Így akár a földhivatal online felületén, akár illetékes irodájában személyesen lekérhetünk egy térképet, vagy helyette használhatjuk a mezőgazdasági földterületek térképeit tartalmazó MePAR rendszert, és az önkormányzati honlapokról elérhető helyi rendezési tervekben foglalt adatokat, hogy lássuk, hol is helyezkedik el az adott terület.
Aztán lehet tovább menni: megnézni, hogy kik vettek még földeket a környéken, vagy kié az a szép nagy terület a szomszédban, vagy hol vett még ugyanaz az ember, és mennyi földje is lett neki így összesen. Ezzel a módszerrel, a nevek és az általuk megvett területek nagyságának összeolvasásával született például a legutóbbi Ángyán-jelentés a Fejér megyei földekről. Ha ingyenes és kereshető lenne az ingatlannyilvántartás, még könnyebb dolga lenne a hozzánk hasonló kíváncsiskodóknak.
A földárverések előtt az állami földek haszonbérleti jogára lehetett pályázni. Már itt is rengeteg gyanús eredmény született, évtizedek óta gazdálkodó helyiek vesztették el megélhetésüket, és földet korábban sosem művelő emberek, vagy éppen nagybirtokos oligarchák kapták meg állami területek használati jogát hosszú évekre. Talán épp a visszaélések elfedésének szándékával, de biztosan nem az ügyfélbarát elektronikus kormányzás mintapéldájaként az eredményeket az NFA gyakorlatilag használhatatlan formában tette közzé.
Pedig elsőre jónak tűnik a helyzet: megyénkénti bontás, azon belül pedig a településenkénti eredmények. De azok aztán egyesével, rengeteg pdf-ben. Ezt mondjuk, még nem kevés munkával lehetne kezelni, de nem ilyen egyszerű a helyzet. A dokumentumokban ugyanis nem szerepelnek beazonosítható földterületek, mert helyrajzi számok helyett egy speciális NFA-kóddal jelölték őket. Így hiába nyilvános, hogy a felcsúti polgármester cége kapta meg egy alcsútdobozi föld haszonbérleti jogát, nem tudjuk minden kétséget kizáróan beazonosítani, hogy pontosan hol van ez a terület, és mekkora.
Ezért 2015 áprilisában közadatigényléssel fordultunk a Nemzeti Földalapkezelőhöz: Kikértük a földpályázatokat bonyolító hatóságtól a miniszterelnök szeretett falujában és annak környékén elhelyezkedő településeken (Alcsútdoboz, Bicske, Felcsút, Kajászó, Óbarok, Szár, Újbarok, Vál, Vértesacsa) található állami tulajdonú földek helyrajzi számos listáját.
Érdemi választ nem kaptunk, csak annyit, hogy kérésünket továbbították az illetékes szervezeti egységhez. Emiatt panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), amelynek válasza a napokban érkezett meg.
A NAIH közel három oldalas, jogszabályi hivatkozásokkal sűrűn teletűzdelt levelében egyértelműen fogalmaz: “az állami tulajdonban lévő földekkel kapcsolatos adatok közérdekű adatoknak minősülnek", ezért a hatóság felszólította az NFA-t, hogy legkésőbb nyolc napon belül küldje meg számunkra az általunk kért adatokat.
Célunk a címlapképen látható térképhez hasonló ábra elkészítése a haszonbérleti pályázatokról, és a NAIH döntésével most egy lépéssel közelebb kerültünk ehhez.
Erdélyi Katalin | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Milliókat kaszáltak a kultúrfőváros vezetői
Pécs | Az EKF-projektet irányító Pécs2010 Menedzsment Központ költségeiről régóta mendemondák kaptak szárnyra a városban. Egy részük megalapozottnak bizonyult, így a fölösleges költekezésnek gátat kíván szabni az új ügyvezető.
Fel kívánja bontani a Pécs2010 Menedzsment Központ a szerződést a Csukás ház tulajdonosával, Petre Andrással. A magas színvonalú Csukás házban lakik ugyanis még a mai napig is az EKF vezérkarának három egykori vezető egyénisége, a nemrégiben azonnali hatállyal eltávolított Mészáros András főigazgató, továbbá a táppénzen lévő Kende Márta főigazgató-helyettes és Szász Andrea kommunikációs igazgató.
Petre András, mint mondja, vétlen a kialakult helyzetben. Ő annyit tett, hogy az egyéni kívánságok maximális teljesítésével a bérbe adandó lakásokat egyenként két és félmilliós költséggel berendezte, átadta, majd aláírt egy szerződést azzal a Ruzsa Csabával, aki akkoriban a cég pénzügyi igazgatója volt, ma pedig már az ügyvezetője. Eszerint a bérlők 2010. december 31-ig lakhatnak az ingatlanokban, ők fizetik a díjakat, de ha valami probléma adódna bármelyikükkel, a központ tovább fizet.
A helyzet azonban váratlanul gyökeresen megváltozott, a pesti csapat egyik napról a másikra eltávozott az EKF berkeiből, a korábbi szerződés pedig terhessé és okafogyottá vált. Tegnap este ült le tárgyalni a kérdésről Petre András és Ruzsa Csaba ügyvezető igazgató, utóbbi lapzártánk előtt, a tárgyalás közben azt a tájékoztatást adta, hogy igyekeznek mindkét fél számára megnyugtató, korrekt megoldást találni, mert nem érdeke a projektnek egy esetleges per és botrány.
Ruzsa Csaba elmondta azt is, hogy számos intézkedést kíván tenni annak érdekében, hogy az előző vezetés némely területen pazarló gyakorlatát megszüntesse. Áttekintik valamennyi korábbi szerződést, rendezik a pénzügyeket. Már visszaadták a havi 180 ezerért bérelt autót a kölcsönadó kereskedőnek, leszorították a mobilbeszélgetés kereteit, megszüntetik a mobil internetezést, közös megegyezéssel megváltak Mészáros András gépkocsivezetőjétől, aki egyébként, legalábbis papíron, marketing projekt menedzseri posztot is betöltött.
A vezetők európai szinten kerestek, mégis kaptak lakhatási támogatást
A menedzsmentközpont nem volt éppen szűkmarkú, ami a juttatásokat illeti. Mészáros András főigazgató másfél milliós havi fizetést kapott, s idén júliusban 1,2 milliós sikerdíjat vett át. 2007 júliusi belépésétől idén szeptember végi távozásáig fizette a cég a vezetékes és mobiltelefon, valamint mobil internet-használatát. Felső határt nem szabtak számára, így 2,6 milliós számlát kellett a központnak kiegyenlítenie. A vezetők utazási és reprezentációs költségei 1,35 millióra rúgtak.
Kende Mária fizetése 1 millió forint volt, mellette 120 ezret kapott havonta lakhatási támogatásként. Mobiltelefonja havi költségének felső határa 50 ezer forint volt. Kende Mária összesen 21,3 milliójába került a társaságnak. Szász Andrea munkabér gyanánt csupán 800 ezret vett fel, ő is megkapta a havi 120 ezres lakhatási támogatást, nála 80 ezer volt mobilköltség. Az ő ittléte 20,1 millióba került.
Említést kell még tenni a gépkocsivezetőről. Munkabérként 295 ezer forintot kapott, 62 500-at lakhatási támogatás címén, 5000 forint telefontámogatást, s idén novemberben 210 ezer forint jutalom ütötte a markát. | [
"Pécs2010 Menedzsment Központ"
] | [] |
A sajtóval egyelőre nem közölt, de hivatalos pénteki látogatásról kérdeztük a Pécsi Tudományegyetem vezetőjét és az ITM államtitkárát, a PTE volt rektorát is. Egy, a legfinomnabban is szólva ellentmondásos jordán üzletember, Zaid Naffa járt és tárgyalt ugyanis Pécsett.
Zaid Naffa jordán üzletember neve az újságolvasók többségének szerintünk ismerős lehet, vagy azonnal beugorhat, hogy ki is ő, de lehetnek olyanok is, akik örülni fognak, ha rögtön az elején leírunk róla néhány dolgot.
Az 54 éves Zaid Naffa Jordánia tiszteletbeli magyarországi konzulja. Orbán Viktor és köre rajta keresztül ismerhette meg a több országban terrorizmus finanszírozásáért, banki csalásért és nukleáris technológiával való visszaélésért körözött Ghaith Pharaont. Sokszor emlegetik a sajtóban Orbán Viktor kedvenc arab üzletembereként, illetve kedvenc konzuljaként is.
Zaid Naffa a nyolcvanas években érkezett Magyarországra, azóta itt tartózkodik, azaz évtizedek óta él Magyarországon. Ő a magyar-jordán üzleti kapcsolatok egyik kulcsembere. Nem csak, hogy ismerte a kezdetben csupán egy, Magyarországon üzletelő szaudi milliárdosként megismert Gaith Pharaont, de üzleti kapcsolatban is álltak. Az azóta elhunyt Gaith Pharaon Magyarországra érkezését is Zaid Naffa segítette állítólag, sőt egy alkalommal Pharaon eltartói nyilatkozatot is bemutatott, mondván Naffa viseli az ő gondját, miközben Pharaont az FBI és az Interpol is körözte. Mindeközben Naffa 2003 óta tiszteletbeli konzulja Jordániának Magyarországon.
A mostanság üzleti ügyeit tekintve leginkább ingatlanberuházásairól elhíresült Naffa a fentiek ellenére megbukott a TEK nemzetbiztonsági átvilágításon (aka. terrorátvilágítás), amelyen akkor kellett keresztülmennie, amikor magyar állampolgárságért folyamodott. Lapunk úgy tudja, hogy két alkalommal is megbukott ezen az átvilágításon. Információink szerint egyetemi ügyek mellett Naffa ingatlanbefektetést is kereshetett Pécsett, és egy konkrét, nagy értékű ingatlan megvásárlásának szándéka is a városba hozhatta.
Naffa tehát befolyásos üzletember és nem csak a jordán-magyar kapcsolatokat érintően, mégis a fentiek miatt jogos kérdés, hogy akár Miseta Attila, a PTE rektora, akár Bódis József, az ITM felsőoktatásért felelős államtitkára miért és milyen ügyben tárgyalt Zaid Naffával Pécsett. Sőt, a fentiek miatt már az is jogos kérdés, hogy felmerült-e, hogy Naffával nem tárgyal sem az államtitkár, sem az egyetem vezetése. El is küldtük ezeket a kérdéseket mind a PTE-nek, Miseta Attila rektornak, mind az ITM-nek, Bódis József államtitkárnak címezve.
Utóbbi helyről még nem érkezett meg a válasz, amennyiben megkapjuk, frissítjük cikkünket. Miseta Attila azonban válaszolt a PTE sajtóreferensén keresztül, azt írták, hogy
"Miseta Attila rektor úr a jordán egyetemekkel való együttműködési lehetőségekről, és a jordán hallgatókkal kapcsolatos aktuális témákról tárgyalt pénteken Naffa úrral. Természetesen amint az együttműködések érdemi fázisba lépnek, haladéktalanul beszámolunk majd a sajtónak az eredményekről. Az ominózus megbeszélésen nem vett részt államtitkár úr."
Az ugyanakkor biztos, hogy a tiszteletbeli konzul – akit a jordán egyetemi hallgatóknak a tudomásunk szerint “illik" nagykövetnek/nagykövet úrnak szólítani – együtt ebédelt pénteken Bódis József államtitkárral és néhány pécsi jordán egyetemi hallgatóval az egyik nagy pécsi belvárosi hotel éttermében. | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [] |
Amikor kiderült, hogy Fodor Gábor a negyedik helyet kapta a baloldal közös listáján, meginogtunk: lehetséges, hogy eddig másik filmet néztünk, és a Magyar Liberális Párt TÉNYLEG létezik? Hogy hiába nincs az MLP-ben más fajsúlyos politikus, nincs mérhető támogatottsága, nincsenek nyilvános pártfórumok, belső viták, hiába titkosak a támogatók, hiába nem indulnak az EP-választáson, és csak egy elegáns belvárosi iroda látszik, egy semmitmondó honlap és persze Fodor Gábor, ez a párt mégse csak alibi? Megkértük Fodor Gábort, hogy győzzön meg minket.
A nulláról induló pártok általában úgy jönnek létre, hogy hasonlóan gondolkodó emberek elkezdenek összejárni, gondolatokat, politikai célokat közösen megfogalmazni. Aztán megjelennek a nyilvánosságban, egyre többet szerepelnek, közben eltelik pár év, és ha kitart a lendület, egy ponton párttá alakulnak. A Liberálisok meg egyszercsak bejelentették, hogy ők akkor megalakultak, vannak támogatóik.
Szerintem egy párt létrehozására többfajta modell létezik. Emlékszem, amikor 37-en létrehoztuk a Fideszt. Azért ott is pár hónap után volt pár száz tag. Nem volt annyi, mint most nekünk, de volt párszáz tag, kétségtelenül. És akkor ott volt még a rendszerváltás lelkesedése. A Liberális Párt azért jött létre, mert a liberális politikai oldalon, ami egy létező politikai profil, egy elég jól körülhatárolható értékrend, ezen semmi nem volt Magyarországon.
Én liberálisnak tartom magam. Lehet ugye rosszmájúan kritizálni az én politikai pályafutásomat, de ez egy következetes politikai pályafutás, ahol az értékrend és a teljesítmény mellé én mindig oda tudom tenni azt is, hogy a 20-25 évvel ezelőtti véleményemet ugyanúgy tudom vállalni, mégha el is ismerem azt, hogy biztos bölcsebb lettem. Remélhetőleg.
Ha tényleg a színtiszta a liberalizmust akarta volna képviselni a parlamentben, akkor elindul önállóan a pártjával, nem? Így csak egy liberális elem lett egy gigaösszefogásban.
Komolyan úgy gondolják, hogy önállóan el lehetett volna indulni ezzel a választójogi törvénnyel, és képviselni a liberalizmust?
Az a fontos, hogy legyen egy liberális politikus a parlamentben, aki szerint ez egy nagy siker, vagy hogy megerősödjön egy liberális párt, amelyik nem követi el az SZDSZ hibáját, hogy az elvtelen alkuk miatt súlytalanná válik a jelenléte?
Azzal egyetértek, hogy a cél az, hogy hosszú távon teremtsünk meg egy liberális pártot. De ehhez föl kell kerülni a politikai térképre, ezt pedig csak úgy lehet, ha ott van a parlamentben. Legyen világos, hogy ez nem rólam szól. Ha én egyedül akarok bekerülni a parlamentbe, akkor nekem teljesen felesleges lett volna liberális pártot csinálni, meg tudtam volna csinálni anélkül is.
Úgy, hogy nyilván valamelyik politikai erővel kooperálok, volt is megkeresés, hogy csatlakozzak a listájukhoz.
Melyik pártról van szó?
Mivel ez nem következett be, illetlenség lenne erről beszélni
Miért illetlenség?
Nem nyilvános beszélgetés folyt két ember között. Ezek olyan dolgok, amikről a másik fél beleegyezése nélkül nem beszél az ember. A lényeg az, hogy a Magyar Liberális Pártot pontosan azért kellett létrehoznom, mert ez egy hosszabb távú történet.
Frakció nélkül egy képviselő súlytalan. Ha valaki hosszú távon akar liberális pártot építeni, nem biztos, hogy Gyurcsány Ferenccel és Mesterházy Attilával karöltve sakkozza ki, hogy bejusson a parlamentbe, hanem inkább az elvekre koncentrál, fajsúlyos társakat keres, vár négy, esetleg nyolc évet, és megpróbál tisztán, saját jogon bejutni.
Én azt gondolom, hogy mi egy abszolút vállalható megállapodást kötöttünk, és szó nincs elvtelen alkuról: mindig világossá tettük, hogy a baloldali pártokhoz képest mi más vagyunk. Mi liberális párt vagyunk és néhány alapdologban ugyan egyetértünk, de vannak olyan konkrét kérdések is, amikben nem. Az elejétől világos volt, hogy ezt az együttműködést azért hoztuk létre, hogy az alapértékekben legyen egy váltás Magyarországon. És ezt a választási törvény miatt nem lehet másképp megcsinálni, csak egy széleskörű ellenzéki együttműködéssel.
Mérhető támogatás nélkül bejutni a parlamentbe, és a megalázó ellenzéki szereplés estéjén azt mondani, hogy óriási sikert ért el a liberális párt, az azért nem feltétlenül reális helyzetértékelés.
Nem azt mondtam, hogy óriási siker, hanem hogy apró, pici siker.
Utoljára az ATV-n nevezte nagyon nagy dolognak.
Mindig ügyeltem, hogy a velünk nem szimpatizálókban se keltsünk ellenszenvet. Fura is lenne óriási sikernek nevezni, még akkor is, ha mi, akik ebben a pártban vagyunk, hatalmas sikernek éljük meg. Az pedig előítélet és rosszindulat, hogy mérhetetlen párt lennénk. Mérhetőek vagyunk, a közvéleménykutató cégek mérnek minket. Fóton elindultunk, kaptunk 13 százalékot. Mért minket a Nézőpont Intézet, a Századvég és a Medián is 2-3 százalék között.
Egyetlen független közvéleménykutatóra sem emlékszünk, amelyik valaha egy százalék fölé mérte volna önöket.
Rosszul emlékeznek.
Önben vagy a párt vezetőségében egy percig nem merült föl, hogy csatlakozzon valamelyik frakcióhoz?
Azt hiszem, nem volt ilyen lehetőség. Nem is tudok most olyan forgatókönyvet elképzelni, amely szerint megérte volna lemondani az önálló liberális politika megjelenítéséről.
Az egész szereplésük kicsit olyan, mint amikor az egér meg az elefánt mennek a hídon, és az egér azt mondja: tyű, de dübörgünk! Hol van a politikai súly, hol van a mozgalom, hol vannak az emberek, a viták?
Nem szabad minket ilyen súlyos előítéletekkel szemlélni. Emlékszem a Fideszre, ugyanezekre a kérdésekre kellett válaszolnunk, hogy nincs is, hogy üzenetrögzítős párt, hogy nem létezünk.
Igen, de amikor 1989-ben Orbán Viktor kiállt Nagy Imre temetésén, a hideg futkosott az ember hátán a beszéde hallatán, ahogy több egykori Fidesz-rendezvényen is. Ez ég és föld.
Így is van, de én azt gondolom, hogy politikai teljesítményt ilyen értelemben mi is le tudunk tenni az asztalra. Nem mondom azt, hogy olyat, mint a Nagy Imre temetésén elhangzott beszéd, amit én is nagyon jó beszédnek tartottam, bár sokan kifejezetten az ellenkezőjét gondolták róla. Én már átéltem ezt, hogy egy pártot próbálnak folyamatosan negligálni, semminek tekinteni. A felmérések azt mutatják, hogy a magyar társadalomban masszívan jelen van a liberális értékrend, a rendszerváltás óta tíz százalék fölötti támogatottsággal. Ezek a kutatások azt mutatják, hogy a fiataloknál a 35 év alattiaknál az egyik legnépszerűbb politikai értékrend.
Akkor különösen érthetetlen, hogy miért nem indulnak az EP-választáson.
Azért, mert nincs rá pénzünk, és szerintem helytelen politikailag az, hogy az ellenzék nem az együttműködést forszírozza ezen a választáson, mert ennek az lesz az eredménye, hogy a Jobbik lesz a második legerősebb párt.
Az ellenzéki összefogás megszületése előtt azt nyilatkozta, hogy ha nem jön össze az összefogás, 106 egyéni jelöltetet állítva önállóan indulnak a választáson. Ha erre lett volna pénz, az EP-re hogyhogy nincs?
Az EP-választásra nincs semmiféle állami támogatás, viszont az indulásnak több tízmilliós költsége van.
De amikor elkezdtek megjelenni az első molinóik, óriásplakátjaik, akkor még nem volt állami támogatás. Akkor ön azt is nyilatkozta, hogy barátok segítettek, meg olyan cégek, akik kedvezményesen adták a molinót, nyomtatták az óriásplakátokat. Hol vannak most ezek a barátok?
Azért százegynéhány óriásplakát kitételét nem hasonlítanám össze egy EP-kampánnyal. Itt országos kampány kell, standokat kell üzemeltetni. Szórólapok, óriásplakátok, rádió-, tv-reklámok kellenek.
A Fideszt kivéve a többi párt is ki van vérezve, és vélhetően úgy finanszírozzák az EP-kampányukat, hogy nyárig hitelbe dolgozik nekik mindenki, aztán amikor megjön az állami támogatás, abból fizetnek. Önök a választási szereplésükért 82 milliót kapnak évente, miért nem járható ez az út?
A mi helyzetünket egyik pártéhoz sem lehet hasonlítani. Mindegyiknek van állami támogatása, vagy ha nincs, akkor vannak más, nemzetközi források. Nekünk nincsenek. Másrészt mi nem fogunk hitelt fölvenni.
Honnan tudható, hogy jövőre a parlament nem dönt úgy, hogy többé nincs semmiféle állami támogatás? A miniszterelnök másfél-két évvel ezelőtt elmondta, hogy neki ez a szándéka. Erre vegyünk fel hitelt?
Arra csak felvehet hitelt, hogy nyáron kap 82 millió forintot, nem?
Ha kapunk. És kapunk jövőre is? Magyarországon semmi sem biztos.
Ezzel az erővel az se biztos, hogy májustól kap képviselői fizetést, mégis erre tette fel a következő négy évét...
Nem én vagyok ebben a lényeges, hanem a liberális párt.
Akik támogatták a pártot az elmúlt hónapokban, kisemberek kis pénzzel, tehetősebbek, cégek többel, azok az EP-választáson már nem támogatják? Most végre látszana, hogy az ön szerint a pártnak mért két-három százalékos támogatottságból mennyi a valóság.
Itt egészen más volumenekről van szó. Nem párszázezer forintokról, amit össze lehet adni és abból valahogy ilyen barkácsszinten, nagy lelkesedéssel el lehet működni, hanem óriási összegekről.
Itt ülünk a Bazilikánál, a Sas utcában, egy márvánnyal borított elegáns épületben, ahol az irodájuk egy negyed szintet foglal el. Sok mindenen lehet spórolni, ha egy párt meg akarja magát mutatni. Így tesz most több kispárt is, akiket a sajtó előszeretettel és nem alaptalanul nevez kamupártnak, de ezért-azért mégis nekifutnak az EP-választásnak is. Ehhez képest a Magyar Liberális Párt – amelyik bejuttatott egy képviselőt a parlamentbe, támogatói vannak és 700 tagja – megsértődik, ha kamupártnak nevezik, ám nem fut neki az EP-választásnak.
Mert ez egy nagyon költséges dolog. Az ellenzék helytelenül teszi, hogy nem egy széleskörű összefogásban gondolkodik. Szerintem mindhárom választáson – az országgyűlésin, az EP-n és az önkormányzatin is – ebben kellett volna gondolkodni.
Ki mellé állnak oda lehetőségeikhez mérten az EP-kampány alatt?
Azt az ügyvivő testület majd el fogja dönteni.
A sajtótájékoztatóján nagyon határozottan mondta, hogy aktívak lesznek a kampányban, mennek, szerveznek, ott lesznek. Hol, mit és kiért?
Amellett a gondolat mellett kampányolunk, hogy elszántan Európa-pártiak vagyunk.
De hát ez most egy EP-kampány, ahol pártok indulnak. Önök meg pénzt és energiát fognak fektetni egy gondolat melletti kampányolásba? Miközben a pénztelenséget hangsúlyozza folyamatosan?
Igen, az a szándékunk, hogy ezt az Európa-párti gondolatot népszerűsítsük, még akkor is, ha nem indulunk az EP-választáson. Minden szervezetünkkel való beszélgetésből az derült ki, hogy szeretnék csinálni, mennének ki az utcára, szívesen dolgoznának, én pedig azt gondolom, hogy ez egy jó gondolat, lehet csinálni.
Van olyan párt, amit ön személyesen támogatna?
Erre én most inkább nem válaszolnék. Az ügyvivői testület döntését fogom elfogadni.
Volt már olyan, hogy az ügyvivői testület másképp döntött, mint ahogy azt ön szerette volna?
Milyen ügyben?
Több kérdésben is volt, hogy meggyőztek, hogy nekem nincs igazam.
De el tudja képzelni azt a helyzetet, hogy jön egy felkérés Gyurcsányéktól, hogy üljön az ő frakciójukba, ön meg is egyezik vele, majd az ügyvivő testület döntése után azt mondja Bősz Anett, hogy Gábor, maga nem ül sehová?
Elképzelhetőnek tartottam volna. Mondjuk az más kérdés, hogy ez azért egy nehéz probléma, mert egyfelől a pártról is szó van, és szó van rólam is. De volt rá precedens, hogy elfogadtam az ő szempontjukat.
Kár, hogy nem mond legalább egy ilyet, mert akkor látszódhatna, hogy ez egy valódi párt, ahol vannak eltérően gondolkodó emberek, viták, és így kovácsolódik ki a párt politikája.
Erről nem illendő szerintem beszélni.
Arról, hogy egyes kérdésekben eltérően gondolkodnak? Miért? Még a Fideszen belül is előfordul, hogy az ember értesül valamilyen belső konfliktusról, vitáról.
Én erről inkább nem beszélek.
De azért, mert ezek olyan súlyos ügyek?
Nem, egyszerűen csak nem illik. Én sem örülnék neki, ha valaki a párt belső vitáit úgy szellőztetné meg a sajtó előtt, hogy előtte nem egyeztet velem.
De itt most nem személyi kérdésekről van szó, hanem stratégiairól.
Elmondtam, amit fontosnak tartok.
Decemberben azt mondta, tervezik, hogy átláthatóvá teszik a párt kampányköltéseit, lesz kampányszámlájuk, ám ez nem valósult meg.
Kampányszámlánk van.
A honlapon nem találtuk. Mikor lesz átlátható, hogy mikor mire mennyit költöttek?
Természetesen minden törvényi előírásnak meg fogunk felelni. Én azt mondtam annak idején, hogy mi azt is szívesen nyilvánosságra hozzuk, hogy kik azok, akik támogattak minket. Persze ha hozzájárulnak. Ezt is meg fogjuk tenni.
Mesterházy Ernő köztük van?
Sztenderd kérdés. Mindig el szoktam erre mondani, hogy nem, nincs köztük. Ernőt régről ismerem, még amikor az Európa Kiadó menedzsere volt.
Törő Csaba?
A következő sztenderd kérdés. Törő Csaba is a barátom, sajnos ő sem támogat minket. Ha támogatnának bennünket, nyilvánosságra is hoznánk.
Két olyan emberről beszélünk, akik jó barátai, mindkettőjüknek lenne lehetősége támogatni önöket, de mégsem teszik. Miért?
Remélem, hogy fogják is, bárki számára nyitott ez a lehetőség, de én nem fogok ösztökélni senkit erre. A barátaimat meg különösen nem.
Négy évig nem volt politikus. Ezalatt miből élt?
Egyfelől egyetemen tanítottam, másfelől próbáltam különböző helyeken, ahol igényt tartottak rá, tanácsokat adni, segíteni azzal a tudással, amivel rendelkezem, akár a környezetvédelem területén, akár más területen. És a tartalékaimat éltem föl. Nehéz időszak volt.
Nagy anyagi visszalépés volt a korábbi évekhez képest?
Nagy.
De most akkor ennek remélhetőleg vége, kicsit könnyebb lesz, nem?
Nem tudom. Őszintén szólva nem vagyok tisztában azzal jelen pillanatban, hogy ez mit jelent, de nem ez a lényeges kérdés számomra.
Orbán Viktorral mikor találkozott utoljára? Szoktak-e és ha igen, milyen gyakran?
Ez is egy sztenderd kérdés.
Adja magát.
Önöknél jelent meg az az elképzelt beszélgetés Orbán és köztem. Többen azt gondolták, hogy komoly, sokaknak nem jött át, hogy csak vicc. Évekkel ezelőtt elmondtam, hogy mi nagyon jó barátok voltunk Orbánnal, harcostársak. Aztán az útjaink elváltak és nagyon éles politikai ellentét alakult ki köztünk. Én senkivel sem tartok fent haragot, próbáltam törekedni rá, hogy normalizáljuk a kapcsolatunkat. Elkezdődött köztünk egy normális párbeszéd, valamikor a kétezres évek elején egy hosszabb, évtizedes kihagyás után.
Jobban belegondolva ebbe a fiktív beszélgetésbe Orbánnal, nem is tűnik olyan valóságtól elrugaszkodottnak. Nem is a beszélgetés, hanem hogy a Fidesznek, Orbánnak politikai érdeke fűződhet ahhoz, hogy a baloldalt minél jobban elaprózza.
Lehet, de őszintén megmondom, ez egyáltalán nem érdekel. Nem tartom túl célravezetőnek ezeket a feltételezéseket, mert ez megint arról szól, hogy próbálunk kitalálni ilyen mesterkélt összeesküvéselméleteket arról, hogy most épp a Fidesz áll mögöttünk, vagy most az MSZP áll mögöttünk.
Igen, de akik támogathatnák az MLP-t, azok ön szerint nem teszik, akik meg igen, azokról meg nem beszél. Ilyenkor beindul az ember fantáziája. A miénkben az a film forog, amelyikben valamelyik nagy állami megrendeléseket kapó üzletember ilyen-olyan cégeken és szerződéseken keresztül pénzt juttat az önök környezetébe. Annyira viszont azért nem élénk a fantáziánk, hogy az átutalás megjegyzésébe azt is beírja, hogy “Gábornak, barátsággal, Viktortól".
Egyre bonyolultabb a dolog. Ha lenne nekünk ilyen üzletemberünk, és az támogatna minket, akkor simán indultunk volna az EP-választáson.
Tényleg? Elfogadnának pénzt egy ilyen üzletembertől?
Én minden támogatásnak örülök. Nyilván nem fogok erről valamiféle listát elővenni, amikor valaki támogatást ad, hogy akkor nézzük meg, hogy honnan jön a pénz.
Tehát a Közgép is támogathatná a Liberális Pártot?
Az más, arra nyilván azt mondanám, hogy nem, ez evidens. Egyébként meg ha egy általam nem ismert átlagember beesik és támogatni akar minket párszázezer forinttal, nem fogok nyomozást elrendelni, hogy ki a csoda az illető.
Tehát pénz és pénz között nem tesz különbséget?
De miért, nem ez a helyes? Nyomoztassak a támogatók után?
Nem jó tisztázni, hogy ki adja, és mit vár a támogatásért?
Nyilván vannak olyan pénzek, mint például a Közgépé, ahol lehet tudni, hogy milyen állami korrupció áll mögötte, természetes, hogy fel sem merül ilyet elfogadni. De egyébként amit a tagjaink adnak, ott nem nézem, hogy az illető kicsoda-micsoda, és honnan finanszírozta.
Sokan kifogásolták, hogy a Liberális Párt rátelepedett a Szabadság téren a civilek által szervezett tüntetéssorozatra, performanszokra. Ön szerint ez rendben van?
Szerintem igen, és mások is állnak ott pártzászlókkal, csak nem olyan aktívak, mint mi. Mi egyáltalán nem azért demonstrálunk, hogy bárkit kirekesszünk. Eszünk ágában sincs bárkitől lenyúlni ezt a történetet: mi segítünk. DK-sok is szoktak kint lenni, meg MSZP-sek.
Mi csúszott félre a kommunikációban, amikor ön azt mondta, hogy egész konkrét megkeresés érkezett Gyurcsány Ferenc részéről, hogy segítsen nekik frakciót alakítani, ők pedig kikérték maguknak, hogy ilyenről szó sem volt?
Én ezt többször is elmondtam, hogy magamra vállalom a felelősséget, és elnézést is kértem a DK-tól és Gyurcsány Ferenctől is. Biztosan én hibáztam, valószínűleg beszéltem valami olyan dologról, amiről azt gondoltam, hogy lehet beszélni.
Azért az furcsa, hogy erről mert beszélni, arról viszont nem, hogy az összefogás előtt melyik párt csábítgatta, hogy a listájukon induljon.
Egész más a kettő.
Mi a különbség?
Az, hogy a DK-frakció ügyét az ügyvivő testület elé vittem, megvitattuk, és döntöttünk róla. Az én értékrendemben evidens, hogy akkor beszélhetek róla.
Van azért itt egy ellentmondás: ön azt mondta, hogy volt egy ilyen konkrét megkeresés a részükről, a DK pedig azt állítja, hogy nem volt. Valaki nem mond igazat, és amiről ön beszél, az ezt elfedi.
Ebbe én így mélyebben nem mennék bele, ezért vállalom magamra ezt a hibát. Senkit nem szeretnék kellemetlen helyzetbe hozni. Olyasmiről beszéltem, amiről ezek szerint nem lehetett volna.
Mondana most, csak ilyen játékos formában, öt vidéki vezetőt?
Hogyne, persze, pontosan tudnék. Például Fülöp Zoltán, ő Békéscsabán egy nagyon aktív ember.
Ő ott a helyi szervezet vezetője?
Igen, így van. Akkor a debreceni szervezet vezetőjét is nagyon aktívnak tartom, milyen Lajosnak is hívják, Boros Lajos azt hiszem a neve. Ő ügyvéd, és nagyon tehetséges, rátermett embernek tartom. Kemény Csillát Gyöngyösről szintén nagyon jónak tartom.
Ő a hevesi szervezet vezetője?
Igen, a hevesi. Kit mondjak még?
Még kettőt.
(hosszú szünet)
Hát nem tudom, hogy kit tudnék igazán mondani. Budapestiek közül, hogyha érdekes, például a Szabadai Viktor, ő a budapesti elnökünk, nagyon aktív, rátermett ember. Nagyon jónak tartom e téren. Hmmm, ki van még... A Sermer Ádám, ő nem is tudom, melyik kerület vezetője, őt is nagyon jónak tartom.
Még legalább egy vidéki kéne
Bocsánat, a Pintér András Székesfehérvárról, őt is nagyon jónak tartom és rátermettnek. Ez már talán több is mint öt.
Négy vidéki és egy fővárosi.
Biztos ha nagyon törném a fejem, eszembe jutnának még vidékiek.
Bónusz audio! Fodor Gábor a pártja vidéki vezetőit sorolja! A letöltéshez kattintson ide!
Mikor lehet látni a liberális pártot működés közben? Van olyan fórumuk, ahová elmehetünk megnézni, hogy hogyan működik a párt?
Hogy legközelebb mikor lesz küldöttértekezlet, azt nem tudom, de az egy ilyen alkalom.
És az nyilvános?
Nem, de előtte és utána tudnak beszélni a küldöttekkel.
Vannak nyilvános kongresszusok? Mert ha igen, az jó alkalom arra, hogy a kétkedők tapasztalati úton győződjenek meg arról, hogy tényleg létezik a párt.
Lesznek. Jó is, hogy mondják, a következő alkalommal erre oda fogunk figyelni, hogy legyen nyilvános rész is, ez jogos.
Említette Szabadai Viktort, aki az SZDSZ utolsó elnöke volt. Mi az, amiben az MLP különbözik az SZDSZ-től?
Az SZDSZ nagyon helyesen sok dologban odaállt fontos reformok, átalakítások mellé. De ezzel sokszor olyan látszatot keltett, mintha ő lenne az egyedüli igazat megmondó párt. És a többiek, akik esetleg mást gondolnak, azok nem az igaz és helyes úton járnak. Mi liberálisnak gondoljuk magunkat, de nem gondoljuk, hogy mi vagyunk a felkentek, akik állandóan megmondhatják, hogy mi a helyes út.
De ez nem politika, hanem stílus kérdése.
Ez nem csak stílus kérdése. Ez politikai kérdés is. Például, arról már az SZDSZ-en belül is vitánk volt, hogy van-e értelme egy koalíciós kormányban olyat szerepet vállalnia az SZDSZ-nek, hogy úgy akar keresztülerőltetni reformokat, hogy annak a koalíciós partnere is ellene van és természetesen az egész ellenzék is. Hogy jót tesz-e egy adott szféra átalakításának ez a fajta politika. Ezt például nyilvánvalóan másképp akarjuk csinálni.
Nem így. Nyilvánvalóan eszünk ágában sincs megmondani, hogy mi vagyunk a reformoknak és a helyes útnak az egyetlen képviselői. Nem gondolom, hogy olyan politikát kellene folytatnunk, hogy mindenki ellenállásával szemben erőltessünk át reformokat. Sokkal jobban hiszek abban, hogy a civil társadalmat kell erősíteni.
Ahogy a Szabadság téren teszik?
Igen. Egy olyan politikai kultúrát kell létrehozni, amelyben bizonyos értékrendek erősebben jelennek meg. Például a Jobbik térnyerését ennek tudom be.
Próbáljuk értelmezni, amit mond, hogy miben különbözik az SZDSZ-től az MLP, de, ne haragudjon, ez az egész csak blabla. Hol van itt a konkrétum?
Ha úgy kérdezik, hogy mondjak konkrét dolgot a koalíciós időszakból, akkor mondok. Például az egy komoly politikai hiba volt az SZDSZ részéről, hogy nem állt a mellé a program mellé, amit én próbáltam megvalósítani. Amikor a Gyurcsány-kormány kirakta az SZDSZ-t a koalícióból, akkor az látszott, hogy a helyzetet előrehozott választással lehet konszolidálni. Hiba volt, hogy ezt nem támogatták. Ezt a hagyományt semmiképpen nem vállaljuk.
Az elvtelen ragaszkodást a hatalomhoz?
Ha akkor létrejön egy szakértői kormány Surányi György vezetésével, az ország nem itt tart, nincs kétharmada a Fidesznek, és az SZDSZ bent lenne a parlamentben.
Ön szerint le kell-e ülni Vona Gáborral vitatkozni, vagy nem?
Szerintem a Jobbikkal kapcsolatos politika kudarcot vallott az elmúlt években. Ezt újra kell gondolni. Eddig az volt a politika, hogy nem kell leülni vele. Ezt meg kell változtatni. Szerintem a szélsőjobbal vitatkozni kell.
Ön ült már le Vona Gáborral beszélgetni?
Említette, hogy ön szerint ha erősödik a liberális eszme, gyengül a szélsőjobb, és fordítva. Most ehhez képest erősödött a szélsőjobb, és a Liberális Párt – “jelentős sikert aratva" – bejutott a parlamentbe. Nincs ellentmondás?
Szándékosan torzítják el a mondanivalómat. A mi sikerünk, egy apró, pici siker az ellenzéki oldalon. Akkor erősödne a liberális gondolat, ha mi a mérhető pártok között nem ebben a mezőnyben lennénk, hanem egy sokkal erősebben.
A direkt összefüggés se látszik. Nyilván nem egymás szavazóit csábítgatja el a Jobbik és a Liberális Párt.
A társadalmi közeg, a politikai kultúra az összefüggés. Ha az emberek magyarázatot keresnek arra, hogy a körülöttük lévő problémákra milyen megoldások lehetnek, és van épkézláb liberális alternatíva, ami megmagyarázza azt, ami körülöttünk van, az szerintem jelentős dolog. Ma nincs ilyen, ma csak szélsőjobboldali értelmezés van.
És mit változtat ezen az, ha leül a Jobbikkal vitatkozni?
Nem tudom, hogy 1-2-3 éves távlatban mit fog eredményezni, csak azt tudom elmondani, hogy az eddigi politika nem hozott eredményt. | [
"Magyar Liberális Párt"
] | [
"Európa Kiadó",
"Nézőpont Intézet"
] |
Ismeretlen tettes ellen feljelentést tett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és számviteli rend megsértése miatt a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. vezetése ma a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségen.
A száz százalékban állami tulajdonban lévő társaság Magyarország legnagyobb összefüggő, mintegy 17 ezer hektáros bioterületét kezeli a hortobágyi pusztákon.
A Hortobágyi Nonprofit Kft. élén tavaly történt vezetőváltás óta lefolytatott gazdasági átvilágítás eddigi eredményei szerint a társaság előző vezetésének néhány tagja magánszemélyként, valamint társasági formában több száz hektár földet bérelt a kft.-től. Ezeken a területeken állítólag a nonprofit társaság költségére gazdálkodtak, az igénybe vett támogatásokat azonban a bérlők vették fel, amivel több mint 150 millió forintos kárt okozhattak az államnak.
A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség a következő napokban dönt arról, hogy indít-e nyomozást az ügyben, vagy megalapozatlannak ítéli a feljelentést. | [
"Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft."
] | [
"Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség",
"Hortobágyi Nonprofit Kft."
] |
Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat.
Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak.
Mégis miről beszélünk?
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) többfordulós Krízis Tőkeprogramjának két fordulójáról, összesen 200 milliárd forint sorsáról szól ez a cikk.
Gyakori panasza az a gazdasági újságíróknak, vagy a közös pénzügyeinket firtató politikusoknak, hogy nehéz mindenki számára érzékelhetővé tenni a nagy összegeket. Vagyis, ha például a Puskás Aréna 150 milliárd forintba került, az csak egy szép nagy szám. Talán, ha úgy fogalmazunk, hogy egy négytagú család 60 ezer forintot adott a közösbe erre a célra, akkor már plasztikusabb.
Kis kerekítéssel ugyanis 10 millióan vagyunk, ami tehát 10 milliárd forint közpénzt igényel, arra minden magyar állampolgár (csecsemőtől, aggastyánig) ezer forintot áldozott.
Ami 150 milliárd forintba, a fenti példa tizenötszörösébe fáj, abba fejenként 15 ezer forintot tettünk. Hogy ez jó, vagy nem jó, az vita tárgya lehet, de a stadion elkészült (a városban mindenhonnan jól látható) és még azt is tudtuk, hogy ki építette, mert azt bejelentették.
A következő sztori azonban arról szól, hogy az állam a stadionnál lényegesen nagyobb összeget bízott valakikre, de nem tette közzé, hogy kikre, és bár többfordulós egyeztetésben voltunk a bankkal, végül az lett a hivatalos válasz, hogy egyelőre nem tudják megválaszolni azt a nem túl bonyolult kérdést, hogy ki nyerte a pályázatokat. Olyan pályázatokat, amelyek 50 milliárd forintot bíznak egyedi tőkealapkezelőkre.
A nyertesek
Lelőjük a poént, hosszas nyomozással és a forrásokról lemaradt versenytársaktól hallott értesülések alapján azt gondoljuk, hogy a forrásokat vélhetően az az Equilor, az OTP-csoportba tartozó Portfolion,, illetve az egyaránt Jellinek Dániel tulajdonában álló Indotek és/vagy a Diófa alapkezelői kapták. Mi az, ami egy ilyen kutakodást segíthet?
A Magyar Nemzeti Banknak vannak mindenféle kevésbé ismert, de teljesen nyilvános közzétételi rendszerei.
Például itt meg lehet nézni azt, hogy kik a közzétételre kötelezettek. Mint ilyeneknek, még a zártkörű, zártvégű magántőkealapoknak is legalább a neve kiderül.
Végül némi keresgélés után találtunk olyan frissen (márciusban-áprilisban engedélyt kapott) magántőkealapokat, mint
Utóbbi alapkezelő, vagyis az Indotek esetén ez a legfrissebb magántőkealap, de viszonylag frissen bejegyzett alap még a Lindewitt nevű is, de azért nem gondoljuk, hogy a nagy állami forrást felhasználó alapnak egy kis német település lenne a névadója.
A felsoroltakból az első biztos, a második majdnem biztos, a harmadik csak egy tipp. A Portfolion mindenesetre annyiban kiemelkedett transzparenciában, hogy gyakorlatilag megerősítette számunkra, hogy ebből a forrásból indította el ezt az új alapját, mások arra hivatkozva, hogy nem tudják mit lehet erről nyilvánossá tenni, gyakorlatilag elzárkóztak a beszélgetésektől (ígéreteket kaptunk arra, hogy a későbbiekben ez megvalósul).
A magánbefektetői szál
A pályázati kiírások alapján, illetve a nekünk súgók beszámolóiból úgy tudjuk, hogy az állami forráshoz legalább 30 százaléknyi magánforrást is be kellett tolni. Ez nem kevés, hiszen 15 milliárd forint befektethető tőke tényleg csak a legvagyonosabb hazai embereknél, vagy intézményeknél állhat rendelkezésre.
Ám, akinek van ilyen, annak érdemes lehet a 2021-2036-os programba belépni, mert állítólag nem szimmetrikus az ösztönző rendszer, vagyis, ha jól alakulnak a befektetések, akkor azzal a magánforrásokat adók többet nyernek. Volt, aki azt mesélte el nekünk, hogy a magánzsebek végül a minimális 15 milliárd forintnál jobban megnyíltak, állítólag a 71 milliárd forintos alapméret lett a jellemző.
Jogos cél, kétséges megvalósítás
A legújabbkori magyar gazdasági ügyek megítélésénél az a nehéz, hogy bármilyen is a megvalósítás, a cél mindig nehezen vitatható,
Mindenki örül, ha rekordgyorsasággal szerzünk be maszkot, lélegeztetőgépet, vakcinát, a sietség miért ne indokolna némi felárat?
Itt van a válság, most az egész világ segíti a krízisbe került cégeket, mi mért ne tennénk?
Ne felejtsük el a járvány alatt sem a magyar tulajdon fontosságát, más talán nem alkalmaz protekcionista lépéseket?
Ilyen és hasonló érvekkel magyarázhatók a túlárazott egészségügyi beszerzések, a nem transzparens támogatások, vagy éppen az Aegon-vétó.
A Krízis-sztori
Na de mi is ez az egész pályázat? Alighogy kirobbant a covid Európában, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Hiventures is gyorsan reagált és már tavaly áprilisban bejelentette, hogy sokféle programmal indul a cégek segítségére. Az Indexben ekkor így írtam erről.
Már az első bejelentéseknél elhangzott, hogy Krízis Tőkealap néven nyílik egy új eszköz, amit akkor 150 milliárd forintosra taksáltak, és azt mondták az illetékesek, hogy ennek három célja lesz:
restrukturálás,
tranzakciós cél,
gazdaságfejlesztés.
Vagyis forrásban bízhatnak azok a cégek, amelyek a vírus hatására nehéz helyzetbe kerültek. Szintén támogatást remélhetnek azok is, akik a magyar tulajdonban tartást segítik, vagyis olyan belföldi vagy külföldi felvásárlási, illetve összeolvadási (M&A) tranzakciókat finanszíroznak, amelyben a felvásárló magyar és személye garanciát jelent a külföldi felvásárlási hullám ellen. Végül fókuszba kerültek azok is, akik olyan beruházásokhoz adnak tőkeági finanszírozást, amelyek most nem találnak a beruházási céljaikhoz bankhitelt. Ez így összességében jó tág keretet jelentett..
A hirdetmények
Aztán tavaly ősztől meg is jelentek az MFB oldalán bizonyos hirdetmények, például ez, majd már az idén ez, amiből jól láthatóak a pályázat elbírálásának kritériumrendszerei, illetve az is, hogy az MFB előbb a 150 milliárd forintra három, majd az 50 milliárd forintra egy alapkezelőt tervezett kiválasztani.
Az is olvasható, hogy a pályázatra nem vonatkoztak a közbeszerzés szabályai, a borítékbontás nem volt nyilvános.
Teljes titkolózás
Jó pár tucat telefont megeresztettünk a témában, de az volt a legfurcsább, hogy a piacon ismert tőkealapkezelők nem indult el az eljáráson (bár biztosan volt "vesztes" alapkezelő, de mi a nyerteseken kívül csak olyanokkal beszéltünk, akik nem indultak, ennek változatos okaival találkoztunk: Ilyeneket hallottunk:
Nem is hallottunk róla.
Mi most éppen nem fundraiser, hanem befektetési szakaszban vagyunk.
Más céljaink vannak.
Nem gondoltuk volna, hogy nyerhetünk.
Ugyanakkor azok, akik legalább hallottak arról, hogy lezárult a pályázat, rendre ugyanazokat a neveket visszhangozták, Equilor, Jellinek Dániel, Portfolion.
Ez a felsorolás ugye egy személynevet és két cégnevet tartalmaz, de mivel így hallottuk és Jellinek Dániel érdekeltségébe több alapkezelő is tartozik, ezt eleinte nem tudtuk pontosabban megfogalmazni. Vélhetően arról van szó, hogy első körben nyert az Equilor, a Portfolion és Jellinek valamelyik alapkezelője, majd egy újabb körben nyert Jellinek második alapkezelője is.
Jellinek Dániel – Fotó: Indotek
A piacon mindenesetre azt hallani, hogy az OTP-s alapból főleg informatikai, a Jellinek-érdekeltségekből főleg ingatlanos, míg az equilorosból egészségügyi és informatikai cégekbe mehet forrás.
Aki a titkos eljárást még leginkább védte előttünk, ő azt mondta, hogy nehéz volt megfelelni a szigorú feltételeknek, így vélhetően kevesen indulhattak el és a magánbefektetőknek is komoly döntést igényelt, hogy részt vesznek-e a projektben, mert ha az alapok buknak, azzal a magánbefektetők is rosszul járnak.
Mit mondanak a győztesek?
Természetesen próbáltuk elérni a pletykákban említett győzteseket, akik közül ugyan senki nem tagadta le kategorikusan, hogy nyert, de idézhető nyilatkozataink sincsenek, mert mindenki vagy a türelmünket kérte, vagy azt mondta, hogy nem tud nyilatkozni, esetleg azt, hogy minden megszólalást egyeztetni kell az MFB-vel. Vicces analógia, hogy a magánszférában boldog közleményben jelzik a cégek, ha elnyernek egy százmilliós megbízást, ám ha egy ilyen állami ügy van, akkor agyonhallgatnák az ötvenmilliárdos mandátumot.
Maga az MFB ugyan rögtön jelezte, hogy megkapta a kérdéseinket, amelyeket írásban, majd több ízben, többeknek telefonon is megerősítettünk, de végül az a válasz jött, hogy nincs válasz.
Vagyis a magyar állami tulajdonban levő MFB nem tette közzé, hogy mely alapkezelőkre bízott 50-50 milliárd forintot, majd a közvetlen kérdésre sem válaszolta azt meg.
Kinek segít a forrás?
Egyelőre elég vadregényes pletykákat hallottunk arról is, hogy milyen cégek kapják a gigantikus forrásokat. Az olvasók által elmesélt sztorikról, az állítólag már Seychelle-en ünneplő cégtulajdonosokról szóló vicces történetekről majd akkor tudunk beszámolni, ha a cégregiszter is megerősíti az információinkat.
Nagyon reméljük, hogy a jövőben ugyanis transzparensebb lesz minden, és akkor majd már tény alapon számolhatunk be ezekről, mivel annyira friss minden, még túl sok tranzakció nem valósulhatott meg.
A pályázat által elérhető cégek köréből nem sok mindenkit zárt ki amúgy a kiíró, csak az
illegális tevékenységeket,
a fegyverüzletet,
a dohánykereskedelmet,
a szerencsejátékot,
a pornóipart,
a radioaktív anyagok kereskedelmét,
az azbeszt előállítókat legalábbis akkor, ha 20 százalékot meghalad a végtermék azbeszttartalma,
illetve a kényszermunkát vagy káros gyermekmunkát alkalmazókat.
Mindenki más aspirálhat pénzre, bár az is lehet, hogy az alapkezelők már rég tudják, hogy mire fog menni ez a pénz. | [
"Hiventures",
"Magyar Fejlesztési Bank"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
3027, az adóteljesítménye alapján kiemelt adózónak minősülő társaságot ellenőrzött az adóhatóság 2010 és 2013 III. negyedéve között; összesen 117 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapított meg, illetve 34,99 milliárd forint adóbírságot szabott ki – közölte Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszterhez Józsa István szocialista képviselő fordult azzal a kérdéssel, hogy mennyit csalnak a kiemelt adózók.
A NAV nem tesz különbséget kis és nagy adózók között
Az Állami Számvevőszéken is fennakadtak volna a csalások Ha igaz lenne, hogy az adóhatóság szemet hunyt az áfacsalások felett, az az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzésein is fennakadt volna – mondta a Magyar Nemzetnek Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. Az elmúlt tíz évben 23-szor ellenőrizte az adóhatóságot az ÁSZ, így átfogó képet kapott a szervezet tevékenységéről – mondta a Magyar Nemzetnek Vámosi-Nagy Szabolcs. Az adóhatóság korábbi elnökhelyettese kiemelte, ha valóban milliárdos visszaélések zajlottak a nagyobb vállalatok és az adóhivatal együttműködésével, akkor az fennakad az ÁSZ ellenőrzésén is.
A tárcavezető – a parlamenti honlapon közzétett válaszában – jelezte, hogy a 2010 és 2013 között megállapított 21,85 milliárd forint jogerős adóbírságból 14,56 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. Hozzátette, hogy 2010 óta összesen 68 esetben vetődött fel adócsalás bűncselekményének gyanúja.
Varga Mihály írásbeli válaszában kiemelte: Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt alkalmazottja november eleji sajtótájékoztatója és az azóta történt megnyilvánulások "pusztán vádakat, rágalmakat tartalmaznak az adóhatósággal szemben, konkrétumokat nem". A NAV ellenőrzései során nem tesz különbséget a gazdálkodók között, az ellenőrzésre az adóhatóság egy manipulálhatatlan informatikai rendszer alapján választja ki az adózót – rögzítette. Közölte, hogy egy közel 23 ezer fős, erős hierarchia szerint, a szolgálati utak mindenkori megtartásával működő szervezetben elképzelhetetlen egy Horváth András szerint leírt "kézi irányítás".
Bizonyíték nélküli vádaskodások
Horváth András a nyilvánosság előtt azt állította, hogy nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. A NAV visszautasította a vádat és rágalmazás miatt feljelentést tett volt munkatársa ellen. Varga Mihály szerint a volt NAV-dolgozó által előadottak jelenleg bizonyíték nélküli vádaskodások, amelyek megalapozottságának vizsgálata az ügyészség hatásköre. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Állami Számvevőszék"
] |
Vizsgálatra van szükség Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke szerint annak kiderítésére, hogy valóban koppintotta-e doktori dolgozatát Schmitt Pál. A cím visszavonása az adott egyetem doktori iskolájára tartozik. Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának vezetője nem kívánta kommentálni a konkrét ügyet, azt hangsúlyozva, hogy a kisdoktori címet nem az 1993-ban bevezetett Ph.D. fokozatot adó doktori iskolában szerezték.
Egy 1992-es kisdoktori dolgozatról van szó, amely még a Semmelweis Egyetem (SE) egyik jogelődjénél, az 1999-ig önálló Testnevelési Egyetemen készült. Az SE doktori iskolájában Ph.D. fokozatot lehet szerezni, az 1993-ig szerezhető kisdoktorikhoz az intézménynek nincs köze – mondta a hvg.hu-nak Rácz Károly, az SE Doktori Tanácsának elnöke.
A sporttudományi iskolát is magába foglaló doktori képzés vezetőjét azért kerestük, hogy megtudjuk, milyen következményei lehetnek annak, ha kiderül, hogy egy volt hallgatójuk értekezése plágiumgyanúba keveredik. Rácz nem kívánta azt az értesülésünket kommentálni, hogy a Testnevelési Egyetemen 1992-ben kisdoktorit szerzett Schmitt Pál dolgozatának jelentős része szinte szó szerinti átvétel egy bolgár sportkutató 1987-es tanulmányából.
A tavaly júniusban megválasztott köztársasági elnök 1992 májusában nyújtotta be Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezését a Testnevelési Egyetemen. A dolgozatra bírálói a legmagasabb, summa cum laude minősítést adták, később a TE címzetes egyetemi tanára lett. Ahogy azt a hvg.hu kiderítette, Schmitt Pál 215 oldalas doktorijának legnagyobb része – számításaink szerint mintegy 180 oldal – egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nyikolaj Georgijev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.
Schmitt Pál © HVG Archív
A Köztársasági Elnöki Hivatal szerda esti közleményében "a leghatározottabban visszautasítja a cikkben megjelent plágium gyanúját". A hivatal közlése szerint "Nikolaj Georgiev neves sporttörténészt személyesen, jól ismerte" az államfő. "Kutatásaik során több résztéma megtárgyalása során együttműködtek" – írják. A hvg.hu kikéri a KEH-től Schmitt Pál dolgozatának pontos forrásait.
A hvg.hu egyetemi oktatókat, szerzői jogi szakembereket kérdezett arról, hogy milyen következményekkel jár, ha egy kutató, doktori címet szerzett disszertáló plágiumügybe keveredik.
Ilyennel még nem találkoztak
A hvg.hu cikke alapján jogosnak tűnik a gyanú, hogy itt bizony plágiumról van szó – mondta lapunknak Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke. A Debreceni Egyetem tanára szerint Magyarországon az egyetemek doktori iskoláinak felelőssége a doktori címek kiadása, és az ő hatáskörükbe tartozik az is, ha esetleg plágium, vagy valamilyen más szabálysértés gyanúja merül fel – vagyis ebben az esetben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem az illetékes. "Gondolom, erre a vizsgálatra sor fog kerülni" – mondta Bazsa György.
Schmitt díszdoktori címet vesz át Törökországban. Bíborban, bársonyban © MTI / Soós Lajos
"Változtak a követelmények az évek során, így nyilván az akkori formai és tartalmi követelményeket kell figyelembe venni egy disszertációnál. A plágium azonban mindig is tilos volt" – mondta a plágiumról Rácz, aki hangsúlyozta, a konkrét ügyet nem szeretné kommentálni.
Schmitt kisdoktori értekezése ügyében Rácz az SE Testnevelési és Sporttudományi Karának vezetőségéhez irányított. A kar dékáni hivatalában szerda délelőtt a hvg.hu-nak azt mondták, kizárt, hogy ilyesmi megtörténhet, eddig ilyennel nem találkoztak. A Schmitt értekezéséről szóló cikkünk megjelenése után kerestük Tóth Miklós dékánt is, egyelőre nem sikerült elérni.
Átminősítésre volt lehetőség
A SE Doktori Tanácsának vezetője szerint a Ph.D. képzést és fokozatszerzést bevezető 1993-as felsőoktatási törvény hatálybalépése után lehetővé vált a korábbi rendszerben szerzett fokozatok, így a kisdoktorik átminősítése az új fokozatra. (A Ph.D. a Philosophiæ Doctor latin kifejezés rövidítése, ám nincs köze a filozófia diszciplínájához, a fokozatot a bölcselet, a társadalom és a természettudományok kutatói is megszerezhetik.)
A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) honlapján elérhető, 1994 óta vezetett országos doktori és habilitációs nyilvántartásban nem találtuk Schmitt Pál nevét, ami arra utal, hogy 1994 után nem kérvényezte kisdoktorija átminősítését. (Az Európai Parlament honlapján található angol nyelvű életrajzában Schmitt doktori fokozata Ph.D.-ként van feltüntetve.) Rácz hangsúlyozta, az átminősítés feltételekhez volt kötve, az eljárás nem automatikus.
"Nagyvonalúbban bántak a hibákkal"
A doktori képzés Magyarországon közel 20 éves múltra tekint vissza, azóta sokat szigorodtak a minőségellenőrzési szabályok. Korábban doktori képzések voltak, 2000 óta működnek a doktori iskolák. A Semmelweis Egyetem doktori tanácsának elnöke a hvg.hu-nak mondta, ma már számos minőségellenőrzési pont van beépítve a képzésbe: konzultációk, abszolutórium, záróvizsga, házi védés, a beadott munkát egy minőségellenőrzési bizottság átvizsgálja, majd az utolsó stáció a két opponens mellett zajló nyilvános védés.
Schmitt Pál a Semmelweis Egyetemen ad elő © MTI / Kovács Attila
Bazsa szerint ha egy vizsgálat nyomán a megállapítják a szabálysértést, akkor a bizottság saját fegyelmi szabályzata alapján szankcionál. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire lehetett alapos a dolgozat bírálata, ha a szöveg láthatóan rengeteg helyesírási hibát is tartalmaz, Bazsa György azt mondta, "itt nem is ez a probléma, hanem hogy plágium történt-e".
A professzor szerint egyébként a szövegszerkesztő programok megjelenése előtt, az írógéppel írt dolgozatok esetében még "nagyvonalúbban bántak a helyesírási hibákkal". "Ilyenkor a bevett formula általában az volt, ha a dolgozat egyébként értékes volt, hogy ’stiláris hibák vannak a szövegben, de ezek a szakmai értékét nem befolyásolják’, hiszen akkor nehezebb volt az elgépeléseket kijavítani" – mondta Bazsa György.
A MAB elnöke szerint egyébként a plágium miatt nyilvánosságra került esetek száma minimális volt Magyarországon. Jellemzően szakdolgozatoknál derül ki, hogy a szerzők nem megengedett eszközökkel éltek, de ezek rendszerint nem érik el a média ingerküszöbét.
Rácz Károly emlékeztetett arra, hogy ma már léteznek plágiumellenőrző programok, ezeket elvileg használják, de mint mondta, ezekkel nem szűrhető ki, ha valaki külföldi cikket vagy pláne összefoglalót lefordít és azt használja fel a munkájában, főleg, ha nem angol nyelvű forrást használ. "Az opponensek megfelelő tudományos fokozattal rendelkeznek, a szakterület jó ismerői, az ő feladatuk, hogy ha plágium gyanúja felmerül, akkor erre fényt derítsenek. Nyilván a legnagyobb felkészültség mellett is lehetnek olyan anyagok, amiket nem ismernek" – tette hozzá Rácz. | [
"Testnevelési Egyetem"
] | [
"Testnevelési és Sporttudományi Kara",
"SE Doktori Tanácsa",
"Európai Parlament",
"Magyar Akkreditációs Bizottság",
"Köztársasági Elnöki Hivatal",
"Debreceni Egyetem",
"Semmelweis Egyetem",
"Semmelweis Orvostudományi Egyetem"
] |
Kanada is kitiltotta légteréből a Boeing 737 MAX-eket
A közleményben emlékeztetnek arra, hogy Sáling Gergő 12 éve csatlakozott újságíróként az Origo.hu csapatához, főszerkesztőként 2013 novembere óta irányította a szerkesztőség munkáját.
Pálmai L. Ákos négy éve dolgozik az Origo Zrt. Televíziós és Webvideó üzletág irányítójaként. Ez idő alatt – írták – stabilizálta, majd bővítette a médiavállalat kábeltelevíziós piaci részesedését, kreatív tartalmi és üzletfejlesztési modelljei hozzájárultak a vállalat eredményességéhez.
Az Origo élén az elmúlt három évben több váltás is történt. 2011 őszén távozott Weyer Balázs, a portál főszerkesztője és Nádori Péter, az Origo.hu internetes újság vezetője. Posztjukat egy személyben Gazda Albert vette át, aki két évig vezette az Origót, majd 2013 októberében közös megegyezéssel távozott. Ekkor nevezték ki főszerkesztőnek Sáling Gergőt.
A szakma politikai okokra gyanakszik
Noha a társaság közleménye szerint a váltásnak kizárólag szakmai okai voltak, ebben többen kételkednek. A 444.hu – amely már keddre virradó éjjel hírt adott a főszerkesztő menesztéséről – azt írta: "Nem Sáling teljesítményével volt gond. A felmondás mögött régóta tartó politikai nyomás állhat a kormányzatot érintő cikkek miatt. Érezhető feszültséget okozott a szerkesztőség és a tulajdonos körül például az, hogy a választások idején az Origo (más lapokkal együtt) szolidaritást vállalt a 444, a Cink, a Hír 24 és a Magyar Narancs mellett, miután ezeket a lapokat nem engedték be a Fidesz választási rendezvényére."
"nem mondom, hogy nem volt benne a levegőben a váltás, tudtuk, hogy nagy nyomás van a főszerkesztőn"
A portál értesülései szerint az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy megjelentek az Origón a Lázár János kétmilliós hotelszámlájáról szóló tényfeltáró cikkek. Mint emlékezetes, részben egy megnyert pernek is köszönhetően az Origo derítette ki, hogy a Miniszterelnökséget veze-tő Lázár János három munkaútja összesen hét éjszakájának, két-két személyre szóló szállodai költsége kétmillió forint volt. A kormányzat jelezte, hogy a költségtérítés jogszerű volt, ennek ellenére Lázár a költségvetés javára átutalta ezt az összeget.
A 444.hu felidézte: Lázárt nagyon érzékenyen érintette az ügy, ez abból is kiderült, hogy a cikkek megjelenése után "sértett hangú közleményben", szokatlan módon név szerint is említette a cikk szerzőjét, Pethő Andrást.
Az origo "meghekkelte" saját magát
Azt, hogy a váltásnak más okai is lehetnek, mint amit a kiadó állít, jól jelzi: keddre virradóan sajátos módon tiltakozott az Origo szerkesztősége. Több cikk címébe is beleírták Sáling Gergő nevét. Kedd reggel pedig azt lehetett rövid ideig olvasni a portálon: "Tiszteletet az Origo.hu főszerkesztőjének!" – ezzel nyilvánvalóan a Fidesz elhíresült kampányszlogenére utaltak.
Sáling: "sem cáfolni, se megerősíteni nem tudom"
"Nem a saját kezdeményezésemre, de közös megegyezéssel távozom – mondta lapunknak Sáling Gergő. A volt főszerkesztő kérdéseinkre csak annyit közölt: "A megjelent információkat nem áll módomban sem cáfolni, sem megerősíteni."
Vaszily Miklós, az Origo Zrt. vezérigazgatója elmondta, a főszerkesztőváltás valódi oka az, amit először is kommunikáltak, hogy az eddigieknél szorosabbra szeretnék fűzni a vállalaton belüli üzletágak együttműködését. Az Origo.hu eddig majdnem egy önálló szigetként működött a vállalatcsoporton belül, ezen szeretnének változtatni, hogy minden üzletág hatékonyabban és racionálisabban működjön. Vaszily Miklós nem titkolta azt sem, hogy az Origo.hu korábbi főszerkesztője nem támogatta ezt a tulajdonosi elképzelést, ezért állapodtak meg abban, hogy közös megegyezéssel elválnak útjaik. A vezérigazgató nyomatékosan cáfolta, hogy bármilyen politikai nyomásra bocsátották volna el Sáling Gergőt. A vezérigazgató ugyanakkor a főszerkesztőváltás időzítését maga sem tartja a legszerencsésebbnek, miután a kormánypártok hétfőn jelentették be a reklámadó bevezetését.
Lapunk információi szerint annál némileg árnyaltabb a kép, hogy egyszerűen a Lázár-ügy miatt kirúgták a főszerkesztőt. Úgy értesültünk, hogy az Origo menedzsmentje már hónapok óta készült a váltásra, s keresték Sáling utódját. Úgy tudjuk: szakmai kvalitásait nem vonták kétségbe, ám a menedzsmenttel több konfliktusa is volt.
Információink szerint a menedzsmentnek azért Pálmai L. Ákosra esett a választása, mert ő az elmúlt években sikeresen irányította a tévés üzletágat, és kiegyensúlyozottnak tartják a kapcsolatát a kiadó vezetésével.
Szerencsétlen időzítés?
Szakmai körökben azonban többen is felhívták a figyelmet arra: az új főszerkesztő – aki egyébként korábban több évig a TV2 Aktív című bulvárműsorának egyik vezetője volt – még soha nem irányított ekkora és ilyen típusú szerkesztőséget. Emellett forrásaink közül többen is úgy fogalmaztak: "legalábbis szerencsétlen az időzítése" a váltásnak, mert ha még alaptalanok is lennének a pletykák, nehéz megmagyarázni, hogy nincs összefüggés a kirúgás és a Lázár-cikkek közlése között.
A szerkesztőség egyik munkatársa érdeklődésünkre úgy fogalmazott, "nem mondom, hogy nem volt benne a levegőben a váltás", tudtuk, hogy nagy nyomás van a főszerkesztőn, de menesztésének időzítése és módja sokukat megdöbbentette. Mint elmondta, kedd délelőtt a kiadó "minden résztvevő számára kínos, feszült" értekezletet tartott, ahol a közleményben is szereplő "nyakatekert" mondatokkal magyarázták a főszerkesztő kirúgását. Kérdésünkre hozzátette: több újságíró is fontolgatja a felmondását.
Időközben a Kettős Mérce a Facebookon tüntetést szervez: "Kedden délután 5 órakor találkozzunk a Dob utcánál, az Origo székháza előtt, (...) és fél 6-kor pontban vonuljunk át a Kossuth térre a Parlament elé. (...) Fejezzük ki a szolidaritásunkat az Origo munkatársai felé."
Az Origo tagadja a politikai kapcsolatot
Az Origo kedd kora délután újabb közleményt adott ki: "A médiában megjelent találgatásokra reagálva az Origo Zrt. a leghatározottabban cáfolja, hogy a ma reggel bejelentett főszerkesztő váltás mögött bármilyen politikai ok vagy nyomás gyakorlás húzódna meg. A döntés mögött az Origo Zrt. integrált tartalom előállítási stratégiájának megvalósítása áll, melyben a vállalathoz tartozó eddig elkülönülten működő különböző tartalmi egységek tartalomirányítási szervezeteit, szerkesztőségeit egységes irányítás alá helyezi."
"Az átszervezés célja a hatékonyabb és szinergiákat jobban érvényesítő szervezet kialakítása. E stratégia érvényesítése érdekében kerül az Origo szerkesztőségének élére Pálmai L. Ákos, aki egyben az Origo Zrt. TV és webvideo üzletágának vezetője" áll a közleményben. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Hír 24",
"Kettős Mérce",
"Magyar Narancs",
"Origo Zrt."
] |
Hűtlen kezelés alapos gyanújával tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (MAK) vagyonával való visszaélés ügyében L. Simon László országgyűlési képviselő (Fidesz) kedden a Központi Nyomozó Főügyészségen.
Az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöki teendőit ellátó képviselő sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a MAK az egyik legfontosabb kulturális közalapítvány, amely a javarészt a szocializmus idejéből visszamaradt, jelentős művészvagyont hasznosítja és kezeli.
A kormány májusban döntött a legtöbb közalapítvány, így a MAK megszüntetéséről, melynek koordinálására miniszteri biztost nevezett ki. Mint azonban a képviselő megjegyezte, a miniszteri biztos hatáskör hiányában nem utasíthatja, csupán figyelmeztetheti a MAK kuratóriumát.
L. Simon László feljelentése szerint Sári Csaba, a MAK akkori alelnöke, később elnöke 2003-ban havi 300 ezer forintos díjért a 100 százalékban a MAK tulajdonában álló Képcsarnok Kft-vel megbízási szerződést kötött, melyet azóta többször meghosszabbítottak, Sári azonban az alelnöki, majd elnöki feladatkörébe tartozó tevékenységeken kívül munkát nem végzett.
Felmerül továbbá annak a gyanúja, hogy a Képcsarnok Kft. vagyonát és bérleményeit folyamatosan kiszervezik - tette hozzá a képviselő, aki szerint nem különíthető el a MAK és a Képcsarnok Kft. tulajdonában álló műalkotások köre, és egy szeptemberi, szúrópróbaszerű ellenőrzés szerint a műtárgyak csaknem 10 százaléka nem volt fellelhető.
Ez a tény azért különösen fontos, mert a Képcsarnok Kft. kezelésében több mint 40 ezer műtárgy található több száz millió forint értékben - hangsúlyozta. L. Simon László, akinek elmondása szerint Turi Hedvig, a kft. ügyvezetője "felelős őrzésre" nyolc műalkotást jelenleg saját lakásában tart.
Hűtlen kezelés minősített esetének gyanúját veti fel a hédervári kastély 2002-ben megkötött bérleti szerződése is, amely az ingatlan jellegéhez és bérletéhez képest rendkívül alacsony bérleti díjat állapított meg, ráadásul ezt 2009-ben 50 százalékkal még csökkentették is - közölte a képviselő, aki feljelentésében a szerződés további visszás részleteire is felhívta az ügyészség figyelmét.
L. Simon László szerint vizsgálatot igényel a MAK süttői telephelyének bérleti szerződése, a közalapítvány 99 százalékos tulajdonában álló Akadémiai Nyomda Kft. veszteséges működtetése, és az is, hogy a Képcsarnok Kft. az elmúlt években jelentős összegben számolt el kiküldetéseket dolgozói számára, akik közül némelyek sem gépjárművel, sem jogosítvánnyal nem rendelkeztek, és egyes elszámolt kiküldetések nem valósultak meg.
"Ami itt folyik, az a magyar képzőművészet kirablása, és ezt meg kell állítanunk" - fogalmazott L. Simon László, aki az MTI kérdésére elmondta: azért most tette meg a feljelentést, mert mostanra álltak össze az ahhoz szükséges anyagok. | [
"Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány",
"Képcsarnok Kft."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Akadémiai Nyomda Kft.",
"Kulturális és",
"Képcsarnok Kft"
] |
Tegnap kiderült, hogy Orbán Viktor barátja, Garancsi István cége építheti a Mol Nyrt. új székházát, ma pedig egy közel hétmilliárdos tendert nyert el a Market Építő Zrt. Esztergomban. A vállalkozó évek óta tarol a közbeszerzéseken különböző profilú cégeivel.
Garancsi István cégét, a Market Építő Zrt.-t választotta új székháza generálkivitelezőjének a Mol. A cég tegnap közölte az MTI-vel, hogy a Kopaszi-gát mellett épülő intézmény várhatóan 2022-re épül fel.
A Mol szerint a legjobb ajánlatot négy körben választották ki, és a döntéshozók az árajánlaton kívül olyan szempontokat is figyelembe vettek, mint a vállalatok korábbi referenciái, a pályázat során elkészített műszaki alternatívák átgondoltsága, számossága, valamint a magyar alvállalkozók bevonása – írta az MTI.
A tegnapi sikereket aztán ma egy újabb követte: az uniós közbeszerzési értesítőben (TED) megjelentek szerint ugyanis a Market Építő Zrt. lett a befutó az esztergomi Mária Valéria Hotel építésére kiírt pályázaton is.
A nyílt pályázati felhívásra mindössze egy ajánlat érkezett, a Market Zrt.-é, amely megfelelőnek bizonyult.
A beruházó Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. a város központjában, a Mária Valéria hídra felvezető Táncsics utcában, a Prímás-szigeten építteti a szállodát nettó 6,7 milliárd forintért. A Market Zrt. feladata lesz a 13 200 m2 alapterületű, 8 szintes, négycsillagos hotel megtervezése és az ehhez tartozó kiviteli tervdokumentáció elkészítése, valamint a kivitelezés.
A szállodában összesen 149 szobát és 476 darab parkolóhelyet alakítanak ki. A létesítményben többek között lesz egy 220 fős étterem külső terasszal, egy 370 fős nagyterem és 6 kisebb terem, fitneszterem és a wellness-részleg, valamint játszótér és autós gyorstöltő pont is.
Nemcsak Mészáros Lőrinc cégeire hull az közpénzeső
Bár mára Mészáros Lőrinc lett a leggazdagabb magyar a számtalan elnyert közbeszerzésnek köszönhetően, Orbán Viktor többi barátját, így például Garancsi Istvánt sem kell félteni.
Garancsinak ma már több iparágban vannak érdekeltségei, miközben korábban főként csak az ingatlanpiacon és a fociban volt jelen. Az üzletember körül 114 vállalkozást számolt össze tavaly az Átlátszó: vannak cégei a pénzügyi szektorban (Duna Takarék Bank), az építőiparban (Market), a reklámiparban (ESMA), a szerencsejáték-bizniszben (Casino Sopron), és az online pénztárgépek körül is (Mobil Adat Kft.).
Már csaknem 400 cég köthető Mészáros Lőrinchez, Garancsi Istvánhoz, és Andy Vajnához Bankok, hotelek, kaszinók, gyárak, tévék, újságok, reklámcégek, építőipari és mezőgazdasági vállalatok – szinte nincs olyan terület, ahol Orbán Viktor három fontos gazdasági háttéremberének ne lenne valamilyen érdekeltsége. Mészáros Lőrinc az elmúlt évben majdnem megduplázta vállalkozásai számát, Garancsi István cégei szárnyakat növesztettek, és Andy Vajna is szépen gyarapodik. [tamogatoibox blokk_hivatkozasi_nev=
Ezek a cégek pedig gyakran nyernek el közpénzes tendereket (néha egyenes a lehető legtöbbet, mint például 2015-ben), így például a Market Építő Zrt. is.
A társaságba Garancsi 2014-ben vásárolta be magát a Garhartt Invest nevű vállalkozásával. Azóta a cég többek között az alábbi nagy értékű közbeszerzéseket nyerte meg egyedül illetve konzorciumban:
A megrendelések pedig meghozták az addig nem látott sikert: a cégnél csak 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a profit, melyből 5,3 milliárd forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak. Mivel Garancsi Garhartt Invest nevű cége a főrészvényes, így a pénz nagy része is hozzá került.
A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Market Építő Zrt."
] | [
"Garancsi Garhartt Invest",
"Duna Takarék Bank",
"Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft.",
"Mobil Adat Kft.",
"Mol Nyrt.",
"Casino Sopron",
"Garhartt Invest",
"OPTEN Kft."
] |
Szinte nincs átmenet a mezőgazdasági nagyüzem és a néhány hektáros kis gazdaságok között a hajdúsági Tedejen, ahol a volt állami gazdaságból lett modern nagyvállalat mellett már csak néhány helyi család művel önállóan földet. Ők meséltek róla, miért adták el sokan akár áron alul földjeiket a kilencvenes évek elején ahelyett, hogy akár befektetési céllal megtartották volna, és miért lehetetlen manapság egy kis játékosnak bővíteni a földjét. Az Abcúg riportja.
Hajdú-Bihar megyében, a 17 ezres mezőváros, Hajdúnánás határában, az M3-as autópálya Miskolc és Nyíregyháza közötti szakasza mellett fekszik Tedej. Közigazgatásilag nem önálló település, Hajdúnánáshoz tartozik, pedig a hajdúsági város központjától 7 kilométerre van.
Tedej múltját és jelenét a néhány utcás település közvetlen szomszédságában fekvő nagy gazdaság határozza meg, ami a rendszerváltás előtt Hajdúnánási Állami Gazdaságként működött, 1993 óta viszont magánvállalkozásként, Tedej Rt. néven üzemel. A vállalat és a hozzá tartozó cégcsoport tulajdonosa az állami gazdaság egykori igazgatója, Bódi László, aki a gazdaság privatizálásával alapozta meg mostanra kiterjedt mezőgazdasági cégcsoportját.
A Tedej cégcsoport mára a térség meghatározó gazdasági szereplője lett. Fő profilja az állattenyésztés, de több mint 6 ezer hektárnyi összterületen – amiben van saját és bérelt földterület – a Bódi család szántóföldi növény- és gyümölcs-termesztéssel is foglalkozik. A gyümölcstermés egy részét a gazdaságban fel is dolgozzák – rostos ivólevek készülnek belőle.
Magyarországon a gazdaságok alig több mint 5 százaléka használja mezőgazdasági művelésre a megművelhető földterületek közel kétharmadát. A földtulajdon koncentrációja a kilencvenes évek elején kezdődött, amikor a szocialista termelőszövetkezetek felbomlása miatt a tagok között szétosztott földterületeket az önállóan gazdálkodni nem tudó vagy nem akaró tulajdonosoktól megvásárolták azok, akiknek volt elég tőkéjük ehhez.
Fotó: Magócsi Márton / Abcúg Csak bújjatok rajta
Ekkor alakultak ki azok a gyorsan fejlődő nagy gazdaságok, amelyek aztán a későbbi állami földárverésekkor is bővíthették földterületeiket. Ilyen a Tedej csoport, Bódi László gazdasága is, igaz, ez nem egy termelőszövetkezet felbomlása, hanem egy állami gazdaság privatizációja nyomán jött létre.
Azért mentünk Tedejre, hogy a település példáján megnézzük: milyen mozgástere van azoknak, akik egy ekkora mezőgazdasági szervezet mellett próbálnak saját földjeiken gazdálkodni, és hogy megértsük, miért alakultak úgy a birtokviszonyok, hogy a több ezer hektáros gazdaságok és a pártucat hektáron gazdálkodó kisgazdák között nincs nagyon átmenet. Miért adták el sokan akár áron alul is a földjeiket a kilencvenes években, ahelyett, hogy akár befektetési célból megtartották volna azt?
A földtulajdon koncentrációjával és a magyar mezőgazdaság '90-es évektől kezdődő átalakulásával Kovách Imre vidékszociológus Földek és emberek című, 2016-ban megjelent könyve foglalkozott. Mostani riportunk bővebb hátteréről ebben a cikkünkben olvashat.
Nincs nagyon olyan, aki ne dolgozott volna a gazdaságban
Tedej utcáit december közepén épp sártenger borítja, javában folyik ugyanis a szennyvízelvezető csatornahálózat telepítése a településen. A települést Hajdúnánással és Tiszavasvárival összekötő vasútvonal mellett, az állomásnál találkozunk Júliával, egy nyugdíjas asszonnyal, aki a boltból igyekszik épp haza.
Júlia és férje is a tedeji állami gazdaságnál dolgoztak: férje traktorosként, Júlia pedig a rendészeti részlegen, legtöbbször a gazdaság portáján. Egy 1991-es törvény alapján ezért az állami gazdaság privatizációjakor az ott munkában eltöltött idejük alapján mindketten 20 aranykorona földre lettek jogosultak 1993-ban, amikor a tedeji gazdaságot magánosították. Helyi viszonylatban ez kevesebb mint egy hektárnyi földet jelent, amit Júliáék először a gazdasággal műveltettek tovább, nekik ugyanis sem energiájuk, sem eszközük nem volt megművelni azt.
Ezért a terményből – vagy annak árából – arányosan járt nekik egy rész, amikor azonban már egy jó ideje mínuszra jött ki az egyenleg, azaz a művelési díjjal együtt még Júliáék fizettek rá az üzletre, úgy döntöttek, eladják a földet a gazdaságnak.
60 ezer forintot kaptunk érte, amit beforgattunk a lányunk esküvőjébe
– magyarázta az asszony.
A házaspár példáját még sokan követték: az állami gazdaságokból kiosztott földterületeket sokan eladták hosszabb-rövidebb időn belül, a kétezres évek elejére nagyon kevesen maradtak, akiknek saját földtulajdonuk lett volna.
A húsz aranykoronányi földterületeket leggyakrabban a tedeji gazdaságot privatizáló Bódi család tagjai vásárolták fel, akad azonban Tedejen 4-5 másik család, akik ebben az időszakban szintén megpróbálták bővíteni földtulajdonukat ahelyett, hogy megszabadultak volna tőle.
Ahogy az a velük való beszélgetésből kiderült, mindez nem volt könnyű a volt állami gazdaság igazgatójából egy modern agrárüzemet kiépítő Bódival szemben. Az egyik tedeji gazda, aki most 25 hektárnyi földterületet művel – leginkább ő és családja dolgoznak a földeken -, azt mondta az Abcúgnak, neki is megvolt a maga “birkózása" a legnagyobb helyi gazdával.
Olyan konkrét esetekre is visszaemlékezett, amikor ő és Bódi is megkerestek egy tulajdonost, aki el szerette volna adni a földjét, azonban hiába kínált érte többet, az illető mégis a nagygazdának adta el azt. Riportalanyunk szerint ebben szerepe lehetett annak, hogy Tedejen szinte nincs olyan család, ahol legalább egy családtagot ne Bódi foglalkoztatna, ami egyértelműen függőségi helyzetbe helyezi őket a vállalkozóval szemben.
Góliáttal szemben a törpince labdába se rúghat!
– mondta kezeit széttárva a férfi.
Nincs sanyargató földesúr
Mondhat bárki bármit, én sohasem presszionáltam senkit, hogy nekem adja el a földjét. A 20 aranykoronát mindenkinek kiadtuk, akinek járt, ezután a magántulajdonával ki-ki azt csinál, amit csak akar. De ez már jó 25 éves történet, mert ezeket a földeket 1992-ben adtuk ki"
– magyarázta az Abcúgnak Bódi László, akit riportunk után telefonon értünk el. A vállalkozó hozzátette: ekkora földterülettel önmagában semmit sem lehet kezdeni, egyszerűen nem lehet gazdaságosan megművelni annak, akinek ehhez nincs meg a kellő infrastruktúrája, mezőgazdasági felszereltsége.
Infrastruktúrában pedig sokat tud segíteni egy sokrétű, modernizált gazdaság a kisgazdáknak – állította Bódi. A nagyobb mezőgazdasági szervezetek ugyanis – úgynevezett integrátori szerepkörben – partnerségi szerződés alapján segíthetik a kisebbek termelését: eszközökkel, szervezéssel, vagy a termék felvásárlásával. Bódi cégeinek több ilyen együttműködése is van környékbeli gazdákkal.
A vállalkozó szerint az is afféle szimbiózis, hogy például kész tápot értékesítenek azoknak, akik kénytelenek megvenni, mert nem tudják előállítani, vagy az, hogy egyfajta szolgáltatásként saját, a növény fehérjetartalmát jobban megőrző módszerükkel feldolgozzák a más gazdák termelte lucernát, ezt az integrációt most indítják.
Kárpótlási jeggyel alapozta meg
Egy másik, saját földjén, önállóan gazdálkodó tedeji gazda, aki szintén nem szeretett volna névvel szerepelni, kárpótlási jeggyel jutott ahhoz a földterülethez, ami a mostani tulajdona magját képezi.
A földkárpótlás az Antall-kormány intézkedése volt, amelyet 1992-ben indítottak el azzal a céllal, hogy a magántulajdonukat állami gazdaságok és termelőszövetkezetek javára elvesztő földtulajdonosok veszteségeit kárpótolják valahogy.
Ennek lett az eszköze a kárpótlási jegy, amellyel egy, az adott gazdaság (állami gazdaság vagy termelőszövetkezet) által kijelölt földalapból árverés útján földterületet vásárolhatott a jegy birtokosa. A kárpótlási jegyeknek persze hamar kialakult egy másodlagos piaca is, azaz, akinek volt elég tőkéje, az egyenesen a kárpótlási jegyeket vásárolta fel, amiből aztán nagyobb területekre licitálhatott az árveréseken.
Riportalanyunknak 36 ezer forintnyi kárpótlási jegye volt, amellyel 1994-ben 72 aranykoronányi földhöz és néhány hektár legelőhöz jutott az erre kijelölt 270 hektár földterületből. Akkoriban ezzel kis játékosnak számított, ezért nem tekintették ellenfélnek a nagyobb szereplők, sőt, segítettek is a hozzá hasonló kisgazdáknak, ha ezzel távol tarthattak más nagygazdákat, akik több száz hektáros nagyságrendű területre licitáltak volna.
Nem volt ez igazi kárpótlás, mert a földeket nem azok kapták meg, akiktől anno elvették
– magyarázta forrásunk, utalva arra az imént említett sajátosságra, hogy sokszor már a kárpótlási jegyeket is felvásárolták a tőkeerős vállalkozók – azokat nem is azok érvényesítették, akik eredetileg kapták őket.
Annak idején mi is tudtunk volna pluszban egy kicsit több kárpótlási jegyet venni, többet licitálni, de az az igazság, hogy féltünk kicsit, hogy a terményünket ki fogja megvenni. Azok az emberek, akik a téeszekhez voltak szokva, tartottak a szabad piactól. Most azt mondom, hogy akkor az utolsó pár tyúkomat is el kellett volna adnom és kárpótlási jegyet vennem a pénzemen, mert jóformán ajándékba adták a földet. Befektetésnek sem lett volna rossz. Ezek 30 aranykoronás földek ezek, jó földek
– magyarázta a középkorú férfi. Bár egy aranykoronányi föld kikiáltási ára 3 ezer forint volt, a törvény megengedte, hogy ezt az árat legfeljebb ötszáz forint értékig csökkentsék le. Így az esetek jelentős részében egy ezer forintos kárpótlási jegyért 2 aranykorona földet is lehetett venni, ha a licitáló felek előre megegyeztek, hogy melyik területet ki viszi el.
Riportalanyunk azóta a földtulajdon-szerzés óta nem is nagyon bővítette földvagyonát: 4 hektár szántó és 2,5 hektár legelő tulajdonosa, de mint mondja, a jelenlegi földárak mellett ez szinte lehetetlen is egy olyan kisgazdának, mint amilyen ő.
A hajdúsági földek a legdrágábbak közé tartoznak országosan, egy aranykorona 100 ezer forintba is kerülhet, egy hektár föld 2,5-3 millió forint körül mozog.
Ha 10 millió forint hitelt felveszek, veszek belőle 3 hektár földet, azt életem végéig fizethetem. Ez így nekem nem üzlet. Pedig földterület mindig akad eladó: egy idős tulajdonos meghal az örökösei meg eladják a földet. De azt mindig azok veszik meg, akiknek van befektetni való pénzük
– magyarázta a gazda, hogy bár az európai uniós földalapú támogatásra már egy hektár földterület tulajdonosa is jogosulttá válik, bővítésre és korszerűsítésre miért csak annak van igazán lehetősége, aki nagyobb terület után gyűjti be ezt a támogatást.
Ráadásul egyes támogatási formák: például a gépvásárlásra, istállóépítésre, technológiai korszerűsítésre valók csak bizonyos önrész mellett érhetőek el, általában 30-40 százalékát állják a költségeknek. “Egy harmincmilliós traktor önrészét például biztosan nem tudom kifizetni" – tette hozzá riportalanyunk.
Egyedül nehezebb
A családjával Tedejen élő férfi sokat mesélt arról, milyen buktatói vannak a kis léptékű gazdálkodásnak. Egy példát hozott abból az időből, amikor még szarvasmarhát hizlalt felvásárlásra. “A kicsiket mindig kihasználták a felvásárlók. Nekünk azt mondták: ennyit és ennyit fizetnek érte, adjuk vagy nem. A nagyobb cégek viszont mindig maguk szabhatták meg az árat" – magyarázta.
A gazda szerint a kicsiknek az az egy lehetőségük lett volna, hogy jól járjanak, ha összefognak és szövetkezetben működnek. “Évente leadtunk volna mondjuk 1500 hízót egy profi üzletkötő segítségével, és akkor labdába tudtunk volna rúgni" – mondta. Erre voltak is próbálkozások helyben, de ahogy fogalmazott: a “magyar mentalitást" tükrözi, hogy amikor egy vezetőt kellett volna kiválasztani, megrekedt a dolog.
Jó példának hozta fel, hogy a Tedejtől nem messze lévő Hajdúdorogon lényegében megmaradt a termelőszövetkezet, mert voltak tagok akik közös művelésben hagyták a földjeiket a rendszerváltás után is. A földjük használati jogának átadásáért területarányosan bérleti díjat kapnak a szervezettől.
Megkerestük az ominózus hajdúdorogi mezőgazdasági szervezetet, ami a régi téesz helyett a rendszerváltás óta részvénytársaságként működik, de még mindig a régi réven: Hajdúdorogi Bocskai Mezőgazdasági Zrt. A társaságnak 160 tulajdonosa van, akik mind régi termelőszövetkezeti tagok – magyarázta az Abcúgnak Nagy Jánosné, a cég igazgatótanácsának elnöke.
Igaz, a terület, amin a termelés folyik, a szövetkezet régi, 8 ezer hektár feletti összterületéről 240 hektárra csökkent, amin szántóföldi növényeket – gabonaféléket, napraforgót, zöldséget – termelnek, de gyümölcsöt is termesztenek. A művelésre használt földterület a már említett földkárpótlás és a szövetkezeti földek egyéni birtokbavétele miatt csökkent, a privatizáció után ugyanis sokan kimérették és használatba vették a földjeiket.
Dorogon sokan birtokba vették a korábban szövetkezeti használatba került földterületeiket és még mindig jellemző, hogy akár csak 5-10 hektáron, de gazdálkodnak. Nem tudom, talán azért, mert a termelőszövetkezetben a tagok földje a nevükön maradt végig, és érzelmileg valahogy jobban kötődnek hozzá, mint egy állami gazdaság egykori alkalmazottai, akik földjeiket juttatott területként kapták
– magyarázta Nagy Jánosné, miért lehet több kisgazda arrafelé, és miért alakulhatott úgy, hogy az emberek csak a legnagyobb szükségben válnak meg a földjüktől. Ha nem tudják maguk megművelni, akkor is műveltetik inkább. Az európai uniós területalapú támogatási rendszer is lehet motiváló tényező.
Ez mindig csak kiegészítés volt, az is marad
Külön-külön ezeket a kis területeket gazdaságosan megművelni nem lehet, az egyik út, hogy valaki felvásárolja a földedet, a másik, hogy megtartod és megművelteted
– magyarázta a férfi, majd hozzátette: ilyen kis földterület még a családját sem tudta rendesen soha eltartani. Ezért neki mindig dolgoznia kellett a gazdálkodás mellett, mielőtt egy tüdőműtét miatt leszázalékolták.
A földjein napraforgót, búzát, kukoricát termeszt, és saját maga dolgozik rajtuk. A szántást, tárcsázást, gépi kapálást maga végzi, a vetést, a permetezést és a betakarítást viszont eszköz hiányában egy vállalkozóval csináltatja meg.
Azonban gyerekeitől már nem várná el, hogy fenntartsák a szomszédos nagybirtokhoz képest aprócska gazdaságát.
“Ha rájuk száll, nem bánom, ha eladják. Fejleszteni úgyse tudnának, egy rakás adósságot meg már ne vegyenek a nyakukba. Ezért egy jó munkahelyet amúgy sem szabad feladni" – mondta.
A fiatalabb generáció eltávolodott ettől
A fiatalabb generáció tagjai közül aki Tedejen maradt, az sem foglalkozik már mezőgazdasággal. Az udvarán tett-vett épp a negyvenes családapa, Norbert, amikor megszólítottuk. Norbert dolgozott ugyan traktorosként a tedeji gazdaságnál, de már a kilencvenes évek végén eljött onnan, jelenleg a csatornázási műveknél van munkája.
Mint mondja, korosztályából alig vannak, akik helyben maradtak: az ő egykori általános iskolai osztálya 14 tagjából mindössze 4 olyat tud összeszámolni, aki még Tedejen lakik.
Földdel viszont ők sem foglalkoznak – akinek némi köze van a mezőgazdasághoz, az a tedeji gazdaságban dolgozik. Találkoztunk is egy fiatal nővel, aki betanított munkásként dolgozik a Tedej csoport egyik ivóleveket gyártó feldolgozó üzemében, naponta bejelentett alkalmi munkavállalóként.
Az idősebb tedejiek közül többen úgy látják, a fiatalabbak, ha lehetőségük lenne rá, akkor sem foglalkoznának már földdel. A mezőgazdasági munka egyszerűen leértékelődött, “szégyellnivaló" lett a szemükben – mondta egyikük.
Norbert ugyanakkor cáfolta ezt. Mikor emlékeztettük rá: az imént mondta, hogy már nagyon régóta nem dolgozik a mezőgazdaságban, azt mondta:
Akkor is paraszt vagyok. Paraszt családba születtem: nagyapám gulyás volt, apám szintén traktoros. Azt nem mondtam, hogy soha nem tértnék vissza újra a mezőgazdasághoz.
Bódiék családi vállalkozása – a vállalkozó csak sorolta, sorolta az agrármérnök végzettségű családtagjait az interjú egy pontján – 300 embernek ad állandó munkát Tedejen, Hajdúnánáson és környékén, de egy-egy idényben ezen felül több mint 300 egyszerűsített foglalkoztatott szedi még brigádokban a gyümölcsöt a gazdaság kertjeiben.
A technológiai fejlődés persze jelentősen lecsökkentette a vállalat munkaerőigényét, az egykori 1200 fős dolgozólétszám – ez még az állami gazdaság idejéből, a '60-as évekből származó adat – mára a harmadára olvadt. A munkaerőigény folyamatos csökkenését mutatja, hogy úgy stabil ez a háromszázas alkalmazotti létszám a rendszerváltás óta, hogy Bódi így jellemezte az azóta eltelt időt: | [
"Tedej"
] | [
"Tedej Rt.",
"Hajdúdorogi Bocskai Mezőgazdasági Zrt.",
"Hajdúnánási Állami Gazdaság",
"Tedej csoport"
] |
A Well Reklámügynökség 24 órát várt a BKV bocsánatkérésére, majd feljelentést tett ismeretlen tettes ellen rágalmazásért. A cég a sajtóból értesült róla, hogy a teljesítési dokumentumok hiánya miatt őket is feljelentette a BRFK-n a BKV, amely közben egyezkedni próbál a feljelentéseiben név szerint említett cégekkel a kifizetett milliók visszaszerzéséről.
Sorra egyeztetésre hívja azokat a cégeket a BKV, amelyekkel az elmúlt években úgymond gyanús tanácsadói, illetve kommunikációs szerződéseket kötött az éppen hivatalban lévő menedzsment. Tomasitz István, a közlekedési vállalat jogi igazgatója a Népszabadságnak elmondta: a társaság mindenekelőtt tisztázni szeretné, hogy a belső ellenőrzés által ilyen vagy olyan okból gyanúsnak minősített szerződések pontosan milyen szolgáltatásokra köttettek, és a vállalkozó teljesítette-e maradéktalanul amivel megbízták. Igyekeznek tisztázni továbbá, hogy az adott szerződésért kifizetett díjazás arányban állt-e a szolgáltatás tényleges értékével. Ha nem, megkísérlik a kifizetett összeget részben vagy egészben visszaszerezni.
Tomasitz hangsúlyozta: a társaság igyekszik tárgyalásos úton rendezni a vitás kérdéseket, ám ha ez nem lehetséges, polgári bíróság elé viszik követeléseiket.
A BKV sorra teszi a feljelentéseket a gyanús tanácsadói és kommunikációs szerződések ügyében, polgári pert azonban még senki ellen nem indított a társaság szerint jogtalanul vagy indokolatlanul kifi zetett pénzek visszaszerzéséért. Tomasitz István szerint egy hónap múlva lesz abban a helyzetben a BKV, hogy dönteni tudjon arról, mely cégek ellen indít polgári pert, és abban pontosan mekkora öszszeget és milyen jogcímen követel vissza.
A BKV egyik kommunikációs partnere, aWell Reklámügynökség ugyanakkor a hét végén rágalmazásért feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. Mint azt Bölcs Ádám ügyvezető igazgató lapunknak elmondta: a sajtóból értesültek, hogy a BKV a teljesítési dokumentumok hiánya miatt tett feljelentést és rendelt el vizsgálatot a Well Reklámügynökséggel kötött szerződés miatt.
Bölcs lapunknak azt mondta: januárban a BKV egy e-mailben arra kérte a céget, hogy küldje át a korábbi szerződésekhez kapcsolódó dokumentációt. Ők ennek eleget is tettek, a teljes anyagot futárral átküldték a BKV illetékesének, aki e-mailban visszaigazolta, hogy átvette a kért iratokat. Azóta senki nem kereste a céget a közlekedési vállalattól. Huszonnégy órát vártak a cég bocsánatkérésére, de mivel ez nem történt meg, feljelentést tettek ismeretlen tettesek ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Bölcs azt állítja, minden, a BKV-nak végzett munkával fillérre pontosan el tudnak számolni.
A BKV jogi igazgatója erre válaszul úgy fogalmazott: ők állnak a per elé. A közlekedési vállalat ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést, mivel sok esetben nem egyértelmű, hogy a vállalkozó, vagy a BKV alkalmazottai követték-e el a feltételezett bűncselekményt.
Csakhogy a BKV sorra nyilvánosságra hozza honlapján a rendőrségnek már átadott feljelentéseket, az érintett cégek nevével együtt. Ezek közül több – köztük a Well is – úgy érzi, kabátlopási ügybe keveredett. A rendőrséget nem zavarja a feljelentések közzététele, bár a BRFK szóvivője szerint nem véletlen, hogy a rendőrség eddig egyetlen cégnevet sem hozott nyilvánosságra. Éppen azt akarják elkerülni, amibe meglehet, a BKV már belekeverte önmagát. Abba, hogy a cégek jó hírük megsértéséért perelhessék a rendőrséget, miközben nekik nincs kézzelfogható bizonyítékuk arra, hogy a cég vagy annak valamelyik tisztviselője bármiféle jogsértést követett volna el.
Eközben a Fővárosi Bíróság az első fokú döntést felülbírálva, elrendelte Regőczi Miklós volt BKV vezérigazgató-helyettes előzetes letartóztatását. Regőczit február elején Mesterházy Ernővel, Demszky Gábor főtanácsadójával és Zelenák Tibor volt kommunikációs főosztályvezetővel együtt vették őrizetbe, ám – tőlük eltérően – vele szemben első fokon csak házi őrizetet rendelt el a bíróság. Ezt a döntést változtatta meg a Fővárosi Főügyészség fellebbezése nyomán. | [
"Well Reklámügynökség",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság",
"aWell Reklámügynökség",
"Fővárosi Bíróság"
] |
8,6 milliárdos kvótakampányt emleget a kormány, pedig a migrációellenes kommunikációs harcára költött összeg eléri minimum a 14 milliárdot. És még mindig vannak fehér foltok.
Nem sajnálja a milliárdokat a kormány a migránsellenes harcához. A kvótanépszavazás előtt folyamatos volt a vita, hogy mennyit költ a kormány a kampányra. Rogán Antal végig azt mondta, hogy majd a szavazás után összesítik az adatokat, és ezután közlik a pontos összeget.
Kedden azután az Indexnek el is küldték, hogy "a népszavazással kapcsolatos tájékoztató kampányokra és politikai hirdetésekre" 7 milliárd 493 millió forintot költött, "a népszavazással kapcsolatos tájékoztató levelek és a háztartásokba eljuttatott kiadványok" pedig bruttó 1 111 250 ezer forintba kerültek.
A kormány közlése szerint tehát a kampány bruttó 8,604 milliárdba került. Ehhez azonban a kormány nem számolta hozzá azokat a költéseket, amelyeket a népszavazási kampányt megelőzően fizetett ki. Ezek hivatalosan nem is kapcsolódnak a referendumhoz, hiszen a "migrációval összefüggő kommunikációs feladatok" ellátására fizették ki. Ugyanakkor nem kétséges, hogy például az "Üzenjünk Brüsszelnek..." plakátkampány a népszavazás felvezetése volt.
Orbán Viktor idén februárban jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez a kormány a kvótáról. A migrációról szóló "tájékoztatás", vagyis a menekültek elleni kormányzati kampány ugyanakkor már tavaly júniusban elkezdődött.
Összegyűjtöttük, hogy a kormány tavaly nyár óta mennyi pénzt szánt csak a migránsok elleni kampányra. A felsorolásban a korábbi sajtóhírekre, kormányzati nyilatkozatokra támaszkodtunk, illetve azokra a közlésekre, amelyet a kormány például Harangozó Tamás MSZP-s képviselő közérdekű adatigénylésére kiadott.
Bruttó összegeket tüntettünk fel mindenhol, hiszen a kormánynak ennyit kell valóságosan kifizetnie. (Az áfabevételek egy része persze később visszafolyhat majd a költségvetésbe.)
960 millió a migrációról szóló nemzeti konzultáció lebonyolítására – 2015. május
a migrációról szóló nemzeti konzultáció lebonyolítására – 2015. május 381 millió a "Ha Magyarországra jössz..." kampányra – 2015. június
a "Ha Magyarországra jössz..." kampányra – 2015. június 381 millió az "Emberek döntöttek" kampányra – 2015. szeptember
az "Emberek döntöttek" kampányra – 2015. szeptember 1,016 milliárd forint a külföldi (afganisztáni, szíriai) plakátokra – 2015 ősze
forint a külföldi (afganisztáni, szíriai) plakátokra – 2015 ősze 1,524 milliárd forintos keretszerződés a "migrációval összefüggő kommunikációs feladatok ellátására" – a 2015. novembertől 2016. február végéig terjedő időszakra
forintos keretszerződés a "migrációval összefüggő kommunikációs feladatok ellátására" – a 2015. novembertől 2016. február végéig terjedő időszakra 3,916 milliárd a "migrációval összefüggő kommunikációs feladatok ellátására" – 2016. márciustól augusztusig, keretszerződés
a "migrációval összefüggő kommunikációs feladatok ellátására" – 2016. márciustól augusztusig, keretszerződés 1,016 milliárd forint a fenti keretszerződést kibővítve, meghosszabbítva augusztus végéig.
Ha jól értelmezzük, a fenti összegeket különítette el és költötte el a kormány a hivatalos kampány kezdete előtt.
Ez összesen 9,149 milliárd forint 2016 augusztusáig.
És csak ezután indult be a népszavazási kampány hivatalosan. A Miniszterelnöki Kabinetiroda az MSZP-s Harangozó Tamás adatigénylésére azt írta szeptember 21-én, hogy két szerződést kötött augusztusban a kormányzati kommunikációs feladatok elvégzésére a Csetényi Csaba (Rogán Antal szomszédja) tulajdonában lévő Network 360 Reklámügynökség és Affiliate Networkkel:
2016. augusztus 1-i kezdődátummal bruttó 2,4 milliárd forintért (kormányzati intézkedések tájékoztató és információs kampányaihoz),
(kormányzati intézkedések tájékoztató és információs kampányaihoz), 2016. augusztus 19-i kezdődátummal bruttó 2,54 milliárd forintért (a népszavazásra vonatkozó kormányzati kommunikációs kampány megvalósításával kapcsolatos feladatok).
Ez tehát majdnem 5 milliárd forint (4,94 milliárd).
A kormány az Indexnek kedden küldött válaszában egy eddig még sehol nem szereplő összeget, 8,6 milliárdot írt arra a kérdésre, hogy mennyibe került összesen a "Tudta?" és a "Ne kockáztassunk!" kampány. Ebből 1,2 milliárd ment a levelekre, 7,4 milliárd a kampányra és a hirdetésekre.
Az egyelőre nem világos, hogy a korábbi keretszerződésekből melyik költéseket számolta hozzá a kormány ehhez a 8,6 milliárdhoz, esetleg kötött-e új, eddig a nyilvánosságra ismeretlen szerződéseket. Erről szóló kérdéseinket feltettük Rogán Antal minisztériumának.
(Frissítés: megérkezett a tárca válasza, eszerint "az említett két szerződés beleértendő ebbe az összegbe".)
Harangozó keresi a hiányzó 2,5 milliárdot Az MSZP-s Harangozó Tamás arra gyanakszik, hogy a kormány az utolsó pillanatban újabb szerződéseket kötött. A szocialista képviselő a közleményében azt írta: Rogán Antal minisztériuma a szeptember 21-én megválaszolt adatigénylésében azt írta, hogy "a kampány összköltsége mintegy 6,5 milliárd forint". "A kérdésünk egyszerű: hol a hiányzó több mint 2,5 milliárd forint? Szeptember 21. és október 2. között az eredménytelenségtől tartva még kiszórtak az ablakon több mint 2,5 milliárd forintot?" – tette fel a kérdést Harangozó.
Az eddig nyilvánosságra került adatok alapján azonban vonhatunk egy mérleget. A kampány előtt 9,1 milliárdot, a kampányban pedig szerződéssel igazolhatóan 4,9 milliárdot szánt a kormány a migránsellenes kommunikációjára.
Ez 14 milliárd forint, amelyet 2015 tavaszától elköltött a kormány a bevándorlást érintő kommunikációjára.
És ebben nincs benne az a nagyjából 4,5 milliárd forint, amit a népszavazás technikai lebonyolítására kellett költeni (szavazólapok, szavazatszámlálók díjazása stb.).
A Kormányzati Tájékoztatási Központ cikkünk megjelenése után így reagált a megjelent összegekre:
"A népszavazással kapcsolatban megjelent társadalmi célú reklámok és politikai hirdetések összköltsége nettó 5,9 milliárd forint. Azért indokolt a nettó összegek használata, mivel az Áfa visszakerül a költségvetésbe. Ehhez hozzáadódik a tájékoztató kiadványok és a postai levelek 875 millió forintos költsége. Ez minden, a népszavazás kezdeményezése után megvalósult kommunikációs kampány költségeit magában foglalja.
Erős túlzásnak tartjuk, ha a 2015-ös kiadásokat a népszavazás költségvetéséhez sorolják, mivel a kormány 2016-ban kezdeményezte a referendumot." | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Network 360 Reklámügynökség",
"Kormányzati Tájékoztatási Központ",
"Affiliate Network"
] |
Visszaélés, obstrukció, az MNB működésének akadályozása miatt bekövetkező jelentős nemzetgazdasági kár – csak néhány dolog azok közül, amit az MNB szerint a visszaélésszerű adatkérésünk okozhat. A Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint a Matolcsy-korszak első 15 hónapjában hozott 423 igazgatósági határozatot a jegybank mégis köteles kiadni. Márpedig ebből sok fontos ügyre fény derülhet, amivel az MNB maga nem akart előjönni: mindenek előtt végre teljes képet kapnánk arról, hogy a kívülről nézvést nagyjából egy habókos milliárdos átgondoltságával folytatott bevásárlásairól vagy alapítványai támogatásáról milyen döntéseket hozott a jegybanki vezetés.
Önök találkoztak már azzal a honlappal, ahol a Magyar Nemzeti Bank közzéteszi az operatív működését irányító igazgatóság döntéseit? Mi sem, ugyanis az MNB szerint az információszabadságról szóló törvénynek a testületi döntések közzétételére vonatkozó szabálya "a Magyar Nemzeti Bankra nem értelmezhető". Pedig az igazgatóság irányítja a jegybank működését, és ez a szerv hozza meg a gazdálkodásra vonatkozó stratégiai döntéseket éppúgy, mint ahogy az MNB szakmai terveit, programjait is jóváhagyja.
Így aztán 2014 áprilisában közérdekű adatkéréssel kértünk az igazgatóság működésére vonatkozó adatokat, a 2013. március 3. és 2014. április 23. között született igazgatósági határozatokért pedig alperesi teljesítés hiányában pert indítottunk, amit most nyertünk meg első fokon. A bíróság az összes kért döntés 30 napon belüli kiadásáról rendelkezett azzal, hogy egyes, a jegybanki tartalék kezelésére vonatkozó döntések kivételt képeznek a jegybanktörvény alapján.
Köztudott, hogy az ország jegybankja szerteágazó indokkal alátámasztott, ám mégiscsak tőrül metszetten bürokratikus és önérdekű nyilvánosságkorlátozó reflexek alapján, meglehetősen idegesen reagál minden olyan felvetésre, amely szerint a MNB-nek a nyilvánosság felé elszámoltathatónak kell lennie akkor is, amikor közhatalmat gyakorol, és akkor is, amikor – nem kevés, például a jegybanki alapítványok támogatása esetén több százmilliárd forint – közpénzt költ.
Így aligha meglepő, hogy az MNB a perben végig elvi alapon támadta az adatigénylésünket. Az érvrendszerüket ugyanakkor érdemes megismerni. Szerintük ugyanis a következők miatt volt jogszerű, hogy az adatkérést még részlegesen sem teljesítették:
a) Nem is perelhettünk volna, mivel az MNB nem is tagadta meg az adatkérésünk teljesítését, hanem csak felhívott minket, hogy szűkítsük azt le, mert az eredeti formájában nem teljesíti. A bíróság szerint azonban pontosíttatni csak bizonytalan tartalmú igénylést lehet, a mienk viszont egyértelmű volt. b) Jött természetesen a hivatkozás az emlékezetes lex Átlátszóra: "felperes keresete szerinti adatigény, bár közérdekű adatigénylésének tűnhet, valójában egy másik, a felperes által nem gyakorolható jog érvényesítésére irányul, és teljes szervezeti átvilágítást céloz". Az adatkérés "célját tekintve egyértelműen az MNB feletti ellenőrzésre jogot biztosító törvények megkerülésére irányul", vagyis attól, hogy az MNB-nek nincsen felügyelőbizottsága, még bármilyen jöttment nem gondolhatja magát annak. A bíróság a törvényi szabályt értelmezve arra jutott, hogy messze nem az alperes gazdálkodásának átfogó jellegű ellenőrzésére irányul az adatkérés, hisz a menedzsment egy évnyi döntéseinek megismerése sem nem átfogó, sem nem a gazdálkodásra vonatkozó ellenőrzés. c) Az adatigénylés "egyértelműen obstrukciós jellegű, amely az alperest mint adatkezelőt olyan aránytalan terhelésnek tenné ki, amely egyéb tevékenységeinek gyakorlásában lényegesen hátráltatná és akadályozná, ezzel jelentős nemzetgazdasági kárt okozna". A bíróság – emlékezetve arra, hogy ilyen magtagadási indok nincs– az adatigénylés teljesítésével járó terheket (amelyek szerintünk beláthatóak, hiszen elég furcsa lenne, ha azokat sokáig kellene keresni a cégiratok közt) mindössze annyiban tartotta méltányolhatónak, hogy a szokásos 15 napos teljesítési határidőt megduplázta. d) Volt persze az az érv is, hogy visszaélésszerű az igénylés, de ezen belül is gyöngyszem, hogy "az a tény, hogy a felperes kizárólag a 2013-as elnökváltást követő időből származó igazgatósági döntéseket igényelte, felveti a Polgári Törvénykönyv egyes alapelveinek sérelmét". Azaz magyarul: igaz ugyan, hogy kezelhetetlenül sok adatot kérünk, de miért nem kértünk akkor már Matolcsy György időszaka előttről is adatot. Szerencsére a bíróság szerint egy alapjog gyakorlása során azt a kérdést, hogy mit szeretne megismerni az adatigénylő, egyelőre még ő maga dönti el.
Az érvelés sokrétűsége ellenére a bíróság mégis azt írta az ítéletébe, hogy "az ellenkérelem maga legfeljebb jogirodalmi alkotásnak volt tekinthető, amely összefoglalta a jogszabályok tartalmát, fűszerezve azt a joggyakorlat bemutatásával". Az MNB ugyanis egy nagyon fontos dolgot a bíróság többszöri felhívása ellenére sem tett meg: nem bizonyította a megtagadást megalapozó állításait, pedig az ehhez szükséges bizonyíték (leginkább maguk az igazgatósági határozatok) neki állhat rendelkezésre. Bizonyítás nélkül pedig nehéz pert nyerni.
Fotó: innen. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Hétfőn is ülést tartott a nemzetbiztonsági bizottság Laborc-Portik találkozót vizsgáló albizottsága. Az albizottság elnöke szerint augusztusban meghallgatnák a felvételen hallható Laborc Sándor és Portik Tamás mellett Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert is.
Portik Tamást, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatóját, Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját és Szilvásy György volt titokminisztert is meghallgathatja az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága - mondta a testület elnöke hétfőn.
Mile Lajos az LMP-hez tartozó, független képviselő elmondta, a meghallgatáson nem kötelező megjelenniük. A bizottság hétfői ülésén döntöttek arról, hogy milyen ütemezésben hallgatják meg az embereket. E szerint az első meghallgatást augusztus 27-én tartják, egyszerre három embert hallgatnak meg. Mile Lajos neveket nem kívánt mondani, csak annyit, hogy első körben a szolgálat munkatársait hallgatják meg, és alulról felfelé haladó logika szerint később politikai szereplőket is meghallgathatnak.
Kérdésre válaszolva azt mondta, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök meghallgatása nem merült fel a bizottságban. Mile Lajos hozzátette, az eredeti tervekkel ellentétben vélhetően nem fogják szeptember végéig befejezni a munkát.
Kitért arra, igyekeznek a lehető legszélesebben tájékoztatni a nyilvánosságot a jegyzőkönyv azon részéről, ami nyilvánosságra hozható. Csampa Zsolt, a bizottság fideszes alelnöke újságíróknak azt mondta: az Alkotmányvédelmi Hivatal segítségét kérik ahhoz, hogy zárt helyett nyílt ülésen lehessen folytatni a ténymegállapító albizottság munkáját.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Április 30-án bejelentették, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságot állít fel. A bizottság május 14-én tartott meg alakuló ülését. Mile Lajos akkor azt mondta: a vizsgálódás első szakaszában áttanulmányozzák a kapcsolódó iratanyagokat. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Energol Rt.",
"Alkotmányvédelmi Hivatal"
] |
Andy Vajna a napokban aláírta a szerződést a TV2 megvételéről - értesült a Figyelő. Információink szerint az adásvételről a munkatársak még semmit nem tudnak, a hétfői negyedéves értékelőn sem esett róla szó.
Semmilyen belső fórumon nem esett szó a TV2 esetleges tulajdonosváltásáról – értesült az Origo. A Figyelő információi szerint ugyanakkor Andy Vajna a napokban aláírta a csatorna megvételéről szóló szerződést. Úgy tudjuk, a hétfői negyedéves értekezleten erről még semmit nem mondtak a munkatársaknak.
Andy Vajna információk szerint a csatorna tartozásait is átvállalja Fotó: Valuska Gábor
Hónapokig tárgyaltak
A Figyelő szerint a megállapodást bő két hónapos tárgyalássorozat előzte meg. A szerződést hamarosan a csatornát másfél éve megszerző menedzserek, Simon Zsolt és Yvonne Dederick is ellátják kézjegyükkel, és a szerződéskötést még a héten be is jelentik.
Vajna állítólag a jelenlegi tulajdonosi kör valamennyi tartozását átvállalja, és ki is fizeti őket. Simon Zsolt és Yvonne Dederick a hírek szerint pénzügyileg nem jár rosszul az eladással, többet kapnak a médiavállalkozásért, mint amennyit eddig fizettek érte. A tranzakció értéke összességében minden bizonnyal meghaladja a 20 milliárd forintot, amit Vajna nagyrészt hitelekből fedez.
Év végére rendeződhet
Az akvizíciót még a versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia, illetve vannak egyéb olyan szerződéses ügyei is a csatornának, amit a váltás előtt rendezni kell. Év végére ugyanakkor egész biztosan a Fidesz-közeli vállalkozó tulajdonába kerül a második legnagyobb hazai kereskedelmi csatorna. | [
"TV2"
] | [] |
580 ezer plusz és luxus jár Matolcsynak
Budapest ‒ Jó üzletet csinál Matolcsy György (57) azzal, hogy a nemzetgazdasági tárca vezetését és a parlamentet a Magyar Nemzeti Bank elnöki székre cserélte. Áder János államfő hétfőn kinevezte az MNB élére, ami után lényegesen nagyobb fizetés jár majd neki, mint eddig.
Matolcsy hétfő óta vezeti az MNB-t. Így a fizetése jóval magasabb lett, mint miniszterként volt
Matolcsy képviselőként és miniszterként havi 1 millió 330 ezer forintot keresett. Ehelyett a nemzeti bankban már 2 millió 230 ezer forint lehet a fizetése. A törvény szerint ugyanis a jegybankelnöknek a hazai bruttó átlagkereset tízszeresét kell kapnia. Ez pedig a statisztikai hivatal adatai szerint tavaly bruttó 223 ezer forint volt havonta. A politikus nettó bére így a mostani 873 ezer forintról 1 millió 460 ezer forintra nő, az emelkedés 587 ezer forint.
Simor András (58) volt jegybankelnök juttatásait nézve azonban Matolcsynak nem kell ennyivel beérni.
– Az elnöknek a jegybank szolgálati autót, jelenleg egy VW Passatot is biztosít. Ezen felül bruttó bére 5,6 százalékát az önkéntes nyugdíjpénztárába is megkapja – közölte a Blikk-kel az MNB sajtóosztálya.
Az vezető eldöntheti: a cégek pénzükből mennyit helyezzenek el jegybankban, s az aranytartalékról is az MNB vezetése dönt
Tehát a volt miniszter havi közel 125 ezer forint nyugdíjpénzre is számíthat. Igaz, az autó már nem lesz újdonság, hiszen kormánytagként is jogosult volt felső középkategóriás kocsira. Sőt a politikus akár hatéves mandátuma lejártával is vagyonokat nyerhet.
Matolcsy az alapkamat alakításába is beleszólhat, az erről szóló üléseket ebben a teremben tartják
– A kapcsolatoknak és szakmai múltnak hála, egy volt jegybankelnök kedvező állások között válogathat – mondta a Blikknek Kiszelly Zoltán politológus.
Az elnök a nemzeti galériából kölcsönkapott festményeket is kifüggeszthet dolgozószobájában
– Így miután lejár Matolcsy megbizatása, akár kutatóműhelyt alapíthat, vagy egyetemen taníthat. Ám ha az ország sikeres lesz, s az általa megkezdett gazdaságpolitika beválik, akár fontos európai uniós pozícióba, vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz is kerülhet. Utóbbi állásokban nem ritkák a havi 10-20 ezer eurós (2,9–5,8 millió forint) fizetések.
Mint megtudtuk, Matolcsy még egy különleges lehetőséggel élhet, amelyet Simor is kihasznált. A bankelnök 52 négyzetméteres dolgozószobáját a nemzeti galériától kölcsön kapott festményekkel díszítheti. A leköszönt elnök például négy ilyen képet függesztett ki olyan festőktől, mint Szőnyi István, vagy Vaszary János.
Matolcsy elnökként egy 52 négyzetméteres dolgozószobát kap
Magát erősítette a leendő elnök
M. L. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank"
] |
Ezúttal az Opus egyik leányvállalata, az R-kord nyert el egy közbeszerzést, amit a MÁV írt ki.
Újabb milliárdos közbeszerzést nyert el az egyik, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég. Az Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában álló R-kord Kft. nyert el egy, a MÁV által kiírt közbeszerzési pályázatot – írta a cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján megjelentetett közleményében.
Az R-kord a MÁV által kiírt, "Szűk keresztmetszetek felszámolása és az átjárhatóság fejlesztése a Budapest (Kelenföld) – Hegyeshalom országos vasúti pályahálózat részét képező, normál nyomtávú fővonalon (CEF projekt)" megnevezésű projekt megvalósítását nyerte el, uniós nyílt eljárásban.
A megvalósítandó projekt árát 24 197 438 567 forintban határozták meg.
2020 júniusban vásárolta ki korábbi üzlettársát Mészáros Lőrinc, így azóta az Opus Global Nyrt. az egyedüli tulajdonosa a vasútépítő cégnek.
Az R-kord egyike az ország legnagyobb, közbeszerzéseket elnyerő építőipari cégeinek: idén áprilisig 30 milliárd forintot nyertek el közbeszerzéseken. | [
"MÁV",
"R-kord",
"Opus Global Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde"
] |
Milliárdok mentek el a közvetítőkön
Milliárdok laktanyaőrzésre, százmilliók áramközvetítésért, százezrek parkolóbérletre, biankó benzinkártyák. Többek között ilyen pazarlásra bukkantak a honvédelmi tárca legnagyobb vagyonkezelő cégének felülvizsgálatakor a szakértők, amikor a társaság előző, szocialista kormányok alatti gazdálkodását ellenőrizték. Hende Csaba tárcavezető kezdeményezte a korábbi gazdaságtalan kiszervezések megszüntetését.
Felülvizsgálta a Honvédelmi Minisztérium (HM) a korábbi objektumüzemeltetésekről szóló szerződéseket, és számos gazdaságtalan, gyanús megállapodást talált – tudta meg lapunk. A szaktárca értékelése szerint több száz milliós vagyoni hátránytól mentette meg a HM-et csak az, hogy a 2014-ig bebetonozott ingatlanüzemeltetési szerződéseket a piaci viszonyokhoz igazították, de csaknem 800 milliót forint megtakarítás várható az idén attól a lépéstől is, hogy a honvédségi ingatlanok villanyórái újra a HM EI Zrt. nevére kerültek – olvasható a Magyar Nemzet keddi számában, melyből további részleteket is megtudhat.
| [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Magyar Nemzet",
"HM EI Zrt."
] |
A Népszabadság forrásai a most gyanú alá vont, pizzériát és éjszakai szórakozóhelyet üzemeltető vállalkozót a helyi éjszakai üzleti élet ismert alakjaként jellemezték, aki az utóbbi években a korábbi fideszes alpolgármester, Lazáry Viktor környezetében tűnt fel. Mint ismert, Lazáry végül a személye körül kipattant drogügy miatt lemondott a posztjáról, majd a Fideszből is kilépett. Forrásaink szerint vele együtt a most gyanú alá vont vállalkozó is kikerült a párt "vonzáskörzetéből". A Fidesz egyébként nemrég feloszlatta a szombathelyi alapszervezetet, a hírek szerint többek között Lazáry ügyei miatt.
Üzletük, megélhetésük elvesztése miatt tüntettek a piacot újraosztó törvény elfogadásakor
Nem tudni, a Központi Nyomozó Főügyészség miért csak mostanra jutott el a gyanúsításig. Annyit jeleztek, hogy a trafiktender ügyében érkezett feljelentések nyomán 2013 júniusában rendeltek el nyomozást úgy, hogy az összes feljelentést egyetlen ügybe vonták össze. Ezután hosszú csend következett – legalábbis nem érkezett információ nyomozati cselekményről. Majd 2014 novemberében írta meg lapunk, hogy a koncesszióra pályázók közül a fővárosban több volt és újdonsült dohánykereskedőt is meghallgattak az ügyészek, és itt került elő a szombathelyi szál. Több forrásunk szerint, a kitiltási botrány kirobbanása után kapott lendületet az ügyészség nyomozása. Emlékezetes, hogy az amerikaiak a kormányzati hátterű korrupció állatorvosi lovaként jellemezték a trafikmutyit.
Decemberben Szombathelyre érkezett három ügyész és számos sikertelen pályázót is meghallgattak. Az ügy kapcsán akkor a helyi MSZP vezetője, Czeglédy Csaba közleményében nehezményezte, hogy az ügyészek a sikertelen pályázókat hallgatták ki ahelyett, hogy a trafikjogot elnyerő vállalkozóknál érdeklődtek volna, elvégre nekik lehetett tudomásuk a hivatali korrupcióról.
A most meg gyanúsított négy vesztegető története a jéghegy csúcsának hat ahhoz az információhalmazhoz képest, amit a szombathelyi trafikmutyi ismerői összegereblyéztek az elmúlt két évben. Az MSZP közleménye is számos helyi trafikosdinasztiává emelt, Fidesz-közelinek tudott vállalkozót ajánlott az ügyészek figyelmébe, akiknél "érdemes lenne hazugságvizsgálót alkalmazni".
Ömlöttek az információk az ügyészségre – jellemezte a helyzetet egy helyi forrásunk, aki szerint a trafiktender eredményhirdetése után többen is elmondták az ügyészeknek, hogy szerintük Szombathelyen hogyan történt a koncessziók leosztása, de úgy tudni, hogy a fővárosban meghallgatott dohánykereskedők közül is többen "borítottak". Sőt: néven nevezték a kormánypárthoz kötődő helyi kijáróembereket, akik koncessziónként 2-4 millió forintért vállalták, hogy "egyengetik" a fizetőképes pályázók ügyét. A helyiek tudnak olyanról, amikor "balul sült el" a korrupciós kísérlet, mivel a kijáró "lenyelte" az átadott kenőpénzt. | [
"Fidesz"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Egyikük katonai szolgálat közben megsértette egy tiszthelyettes tekintélyét, a másikuk a kormány legfiatalabb államtitkáraként a sokat bírált földpályázatokat védte, de van köztük parlamentből kibukott volt Fidelitas-vezér is. Egy év kormányzati titkolózás után nyilvánosságra hozták a trafikpályázatok elbírálóit.
Nyilvánosságra hozta kedd este a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) azoknak a nevét, akik még tavaly áprilisban elbírálták a trafik koncessziós pályázatokat.
A bírálóbizottság tagjainak névsorát tavaly több újság is azért kérte a tárcától, mert kiderült: olyanok is nyertek a pályázaton, akik közel állnak a kormánypártokhoz (a témában írott cikkeink között itt válogathat). Az NFM végül kényszerűségből döntött a nyilvánosság mellett, ugyanis egy DK-s politikus által indított perben erre kötelezte a bíróság.
Megnéztük, mit lehet tudni a bizottság tagjairól.
• Bagoly Andrea: a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársa, a gazdaságszabályozásért felelős államtitkárságon dolgozik.
• Bitay Márton: miután a kormánnyal szemben kritikákat megfogalmazó Ángyán József távozott a Vidékfejlesztési Minisztériumból, Bitayt nevezték ki az állami földprogramért felelős államtitkárrá. Az ő feladata volt, hogy a Kishantos átszervezésével, illetve a földbérleti pályázatokat érintő kritikákkal szemben megvédje a kormányt. A harmadik Orbán-kormány megalakulása után is államtitkár maradt, ő a legfiatalabb államtitkár, 1980-ban született.
Bitay Márton Örs, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. november 25-én. Forrás: MTI/Kovács Attila
• Czipa Balázs: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárságán dolgozott. Navracsics Tibor, a tárca korábbi vezetője Magyary Zoltán-díjjal tüntette ki.
• Gulyás Andrea: a Vidékfejlesztési Minisztérium titkárságvezetője, kabinetfőnöke. A 2010-es kormányváltás előtt a Honvédelmi Minisztériumnál és a Belügyminisztériumnál is megfordult.
• Hernádi Ádám: a Miniszterelnökségen dolgozik, az igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárság munkatársa.
• Kohut Balázs: a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár volt a Navracsics vezette KIM-ben.
• Lenner Áron Márk: a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Februárban az Index arról írt, hogy a Budapesti Katonai Bíróságon eljárás indult Lenner ellen. A cikk szerint 2009-ben egy 11 tagú magyar csapattal Egyiptomba vezényelték, hogy ott a Sínai-félszigeten csatlakozzanak a nemzetközi békefenntartó erőhöz. Mint írták, Lennert hadnagyi rangban pénzügyi, személyügyi feladatok ellátására küldték ki, a hadnagy egy részeg társasággal szétvert egy kantint. Az NGM megerősítette, hogy a helyettes államtitkár ellen eljárás folyik, de a kantin szétverését tagadták, azt írták, hogy Lenner szolgálat közben egy katonai rendész tiszthelyettes szolgálati tekintélyét sértette meg.
Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára mond beszédet Szőke Gábor Miklós szobrászművész Pécsi Muzsikusok című szobra előtt 2012. augusztus 30-án a Kossuth téren. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) installációja az Új Széchenyi-terv keretein belül elért turisztikai fejlesztések eredményeire hívja fel a figyelmet. Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc
• Mészáros Karina: 2010 júniusától a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban a kiemelt állami szerződéseket vizsgáló államtitkárságon titkárságvezető. 2011-ben miniszteri elismerésben részesült, majd a vagyonpolitikáért felelős államtitkárság főosztályvezetője lett. Ugyanebben az évben bekerült a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. öttagú igazgatóságába.
• Mihalovics Péter: politikai pályafutását a Fidelitasban kezdte 2002-ben, 2007-ben az ifjúsági szervezet elnökévé választották. Területi listáról 2010-ben parlamenti mandátumot szerzett, a KIM-ben Navracsics Tibor kabinetfőnökeként dolgozott. A tavaszi országgyűlési választásokon nem kapott befutó helyet a Fidesz listáján.
Mihalovics Péter, az Új nemzedék programért felelős miniszteri biztos az Új Nemzedék Kontaktpont Iroda megnyitóján Szombathelyen 2014. január 20-án. Forrás: MTI/Varga György
• Orbán Krisztina: az NFM egyik főosztályvezetője.
• Pindroch Szilárd: tanácsadóként dolgozott a Miniszterelnökségen, figyelemmel kísérte a helyi fejlesztéseket, és tanácsokkal működik közre a területi koordináció erősítésében. Korábban a Fidelitas Nógrád megyei választmányának elnöki posztját is betöltötte, tagja volt Rákay Philip egyik cégének. Egyik testvére a Tv2 hírpolitikai tanácsadója, a másik testvére pedig a Magyar Hírlap főmunkatársa. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Budapesti Katonai Bíróság",
"Magyar Hírlap",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Új Nemzedék Kontaktpont Iroda",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
A kormányzati negyed építkezéshez átadott mintegy 7 hektár nagyságú terület vételára összesen mintegy 8 milliárd forint volt, ezen belül 5 milliárd forintot tett ki az állam által a kiürítés költségeire kifizetett rész, a maradék 3 milliárd forint adósság-elengedés - közölte a MÁV Zrt.
A vasúttársaság tájékoztatása szerint a kiürítéskor több egységet, funkciót költöztetett ki a területről, a legjelentősebb ilyen funkció a motorkocsi karbantartó bázis volt, amely Istvántelken kapott helyet.
A MÁV Zrt. tájékoztatása szerint 2011-ben azért kérték a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI), hogy vegye fel vizsgálati programjába a beruházást, mert a motorvonat mosó berendezést szállító alvállalkozó jelezte, hogy nem jutott hozzá az alvállalkozói díjához, így szerinte az eszközök az ő tulajdonában vannak. A vasúttársaság hangsúlyozta: a fővállalkozót kifizették.
Magyar Nemzet keddi számában azt írta, hogy hűtlen kezelés, sikkasztás és adócsalás gyanújával ismeretlen elkövető ellen tett büntetőfeljelentést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a legfőbb ügyésznél a MÁV karbantartó bázisának áthelyezése kapcsán.
A lap azt közölte: a Kehi szerint 580 millió forintos kár érhette a MÁV-ot a hamvába holt kormányzatinegyed-beruházás kapcsán, amikor elköltöztették karbantartó bázisukat a Nyugati pályaudvar mögötti területről. A Magyar Nemzet állítása szerint a kivitelezéssel egy MSZP közeli céget bíztak meg, amelynek valós munkavégzés nélkül fizettek ki több százmillió forintot. | [
"MÁV Zrt.",
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
Az LMP "előre kitervelt szélhámosságnak" tartja az állami termőföldek értékesítését, a párt szerint ugyanis a mintegy 400 ezek hektárnyi terület túlnyomó részét úgy adták húszéves haszonbérletbe az elmúlt három évben, hogy azt a bérlők megvehessék, mások viszont ne férhessenek hozzá.
Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő keddi, budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a földek a kormány állításával ellentétben nem kerülhetnek kisgazdálkodókhoz, a haszonbérleti pályázatok pedig a megtervezett akció részei voltak.
Ezt azzal támasztotta alá: a haszonbérleti pályázatokon kiosztott területek mérete egyenként nem éri el a 300 hektárt, így azok - 10 hektáros birtoktestenként - megvásárolhatók. Bár a bérlőknek még nincs elővásárlási joga azokra, másnak nem éri meg tulajdont szerezni egy húsz évre leterhelt földön - tette hozzá.
A képviselő számos példát hozott arra, hogy családok hogyan juthatnak jelentős birtoktestekhez. Közöttük említette a Zimmermann családot - a Csákvári Mezőgazdasági Zrt. vezetőit -, akik négyen együttesen 657 hektárnyi területet bérelnek akkora egységekben, hogy azt mind megvehetik.
A tomajmonostori polgármester, Fazekas Szabolcs, a mezőgazdasági tárca korábbi halászati miniszteri biztosának családja is eredményesen szerepelt a földpályázatokon - sorolta. Tagjai összesen 1600 hektárhoz jutottak, egyetlen birtoktest esetében sem haladva meg a vásárlási maximumként meghatározott 300 hektárt. Hozzátette: a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Búzakalász 66 Kft. összesen 1010 hektárhoz jutott így, amelyet a kft. tagjai mind megvehetnek. | [
"Csákvári Mezőgazdasági Zrt.",
"Búzakalász 66 Kft."
] | [] |
Andy Vajna cége, a Magyar Broadcasting Co. Kft. jelezte a cégbíróságon, hogy megvette a TV2-t, és Dirk Gerkens-t kinevezte a Tv2 Csoport vezérigazgatójának. Ezt maga a cég közölte. Kérdés, mit szól ehhez Fonyó Károly és Simicska Lajos.
A Magyar Broadcasting Co. Kft. lezárta a TV2 Csoport megvásárlását, a vállalat a tranzakcióhoz szükséges engedélyek birtokában benyújtotta a változásbejegyzési kérelmét a cégbírósághoz és Dirk Gerkens-t kinevezte a TV2 Csoport vezérigazgatójának - közölte a társaság vasárnap az MTI-vel.
A közleményben idézik Andy Vajnát, a Magyar Broadcasting Co. Kft. ügyvezető igazgatóját, tulajdonosát, aki azt mondta, a TV2-ből egy szórakoztató és piacvezető kereskedelmi televíziót szeretne létrehozni. Hozzátette:
a TV2 a család televíziója lesz.
Céljuk, hogy a fő-, valamint a kábelcsatornák a család minden tagjának szórakozást és hiteles tájékoztatást biztosítsanak.
A Magyar Broadcasting 2015. október 15-én adásvételi szerződést írt alá a TV2 Média Csoport Kft. 100 százalékos üzletrészét és a CEE Broadcasting Limited alaptőkéjének 100 százalékát megtestesítő részvényei megszerzéséről. A társaság ezzel egy időben megállapodást kötött a TV2 korábbi tulajdonosával, a ProSiebenSat.1 Media AG-vel az eladóknak, valamint a csatornának biztosított hitelek átvállalásáról.
A Gazdasági Versenyhivatal október 30-án engedélyezte, hogy a társaság közvetlen, egyedüli irányítást szerezzen a TV2 Média Csoport Kft. és a CEE Broadcasting Limited felett. A Magyar Broadcasting a TV2 Csoport megvásárlását saját tőkéből és egy több bankból álló konzorcium közreműködésével finanszírozta - áll a közleményben.
A dolog szépséghibája, hogy akad egy másik csapat, Simicska Lajosé, amelyik szintén úgy látja, hogy ő a tévé tulajdonosa. Tavaly októberben ugyanis a Simicska-emberként számon tartott Fonyó Károly bejelentette, hogy a TV2 két napja már az övé volt, így az ügyvezetők nem adhatták volna el Andy Vajnának. Ezután hosszas vita kezdődött a dologról, és december végén beszámoltunk arról, hogy Fonyó cége, a Megapolis Media Zrt. a bíróságon folytatja a harcot. | [
"TV2",
"TV2 Média Csoport Kft."
] | [
"Tv2 Csoport",
"Magyar Broadcasting Co. Kft.",
"CEE Broadcasting Limited",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Megapolis Media Zrt.",
"Magyar Broadcasting",
"TV2 Csoport",
"ProSiebenSat.1 Media AG"
] |
A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cége 1 milliárd forintért négy állatszobrot rendelt még 2020-ban Szőke Gábor Miklóstól, a kormány egyik kedvenc szobrászától. Két alkotást azonban még mindig nem állítottak fel, mert néhány probléma adódott a helyükkel. A 200 milliós Csodaszarvas talapzata ugyan elkészült, de a szikláról ugró állat kilógott volna a telekhatárról. A közel 200 milliós medve és a bika súlyát az alatta lévő mélygarázs födéme nem bírta volna el, így azt meg kellett erősíteni. A közbeszerzési értesítő szerint a blamák miatt összességében 19,5 millió forinttal drágultak a költségek. Az MNB-Ingatlan Kft. arról tájékoztatta lapunkat, hogy a csúszás miatt 10,5 millió forint extra tárolási díjat fizettek ki a szobrász cégének. A hibák javítását és a szobrok parkoltatását az adófizetők állták.
Szeptember elején a 444 szúrta ki, hogy a Fidesz egyik kedvenc szobrásza, Szőke Gábor Miklós közzétette az "égig érő", arany bevonatú csodaszarvas látványtervét. Az alkotást Budapesten, a Széll Kálmán térnél lévő volt Postapalota (ma már Buda Palota) udvarán állítják majd fel. A Széll Kálmán teret díszítő épület jelenleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában áll, itt működik jelenleg a pénzmúzeum. Az ingatlanfelújítást elég sok titkolózás övezi, vizsgálati jelentésekből derült ki, hogy a beruházás mindennel együtt közel 50 milliárd forintba kerül.
"A magyarok lélekvezető állatát egy bronz szikla tetejére képzeltem el, hogy szarvasteste, amelyet többezer hajlított «aranyszőr lemezből» alkottam meg, egybefonódjon az éggel, és éjszaka csillagképként ragyogjon" – írta Facebook-oldalán a művész.
A "lélekvezető" szarvast természetesen az adófizetők fizetik, mint ahogy az MNB-Ingatlan Kft. által vett festményeket, és a 2020-ban rendelt másik három szobrot is. A közbeszerzési értesítő szerint a négy szobor eredeti költsége 6,5 millió forint híján eléri az 1 milliárd forintot:
a Csodaszarvas 199,5 millió forintba,
az Arany dinamikája 127 millió forintba,
az Oroszlán szoborcsoport 470 millió forintba,
a Medve és Bika harcát ábrázoló szobor 197 millió forintba került.
A Csodaszarvas és az Arany dinamikája a Krisztina körút 6. szám alatt lévő Buda Palotát, a másik kettő pedig a kicsit arrébb lévő, Krisztina körút 55. szám alatti, MNB számára felújított ingatlant díszíti. Az oroszlánok már az aulában lógnak, a medve és a bika az épület előtt kap majd helyet. Az arany dinamikája című szobor a palota Széll Kálmán tér felőli alagút bejáratánál látható.
A közbeszerzési értesítőben több szerződésmódosítást találtunk, amik arról tanúskodnak, hogy a helyszínek kivitelezésénél banális hibákat vétettek. A bakik miatt összességében 19,5 millió forinttal drágultak a költségek.
Két szobrot még mindig nem állítottak fel: a műhelyben lévő szarvas darabjait szeptember elején a HírTv stábjának mutatta meg a szobrász, miközben a háttérben a medve és a bika látszódott. Az eredeti szerződések szerint már tavaly át kellett volna adni a helyszíneken a szobrokat. Az utóbbi időben a szobrász más kormányszimpatizáns lapnak is nyilatkozott, de mindenhol elfelejtette megemlíteni a felmerült problémákat.
A Csodaszarvas kilógott a telekhatárról
Az eredeti szerződés szerint a csodaszarvas szobrot legkésőbb 2021.11.20-ig kellett volna a helyszínen átadni. Ezt a dátumot először 2022. júniusára tolták, amit szintén nem tudtak tartani, így az átadás október végére csúszott. A problémát az okozza, hogy a szobor megépítéséhez a 11 méteres magassága miatt (a bronz szikla 6,5 méter, a rajta álló csodaszarvas 4,5 méter magas) építési engedély kell.
Az ugró szarvas teste a művészi koncepció szerint azonban már kilógna a telekről, időközben pedig rájöttek, hogy ez nem lesz okés a hatóságoknak. Mindezt feketén-fehéren leírják a szerződésmódosítás során a közbeszerzési értesítőben:
"A Csodaszarvas műalkotás tárgyában a Felek rögzítik, hogy a szobor talapzata elkészült, azonban a művészi koncepció szerint a műtárgy a telekhatárról kilógna. A műalkotás továbbá 6 méternél magasabb és ebből következően önálló építési engedély kötelezettség alá esik. A Felek rögzítik, hogy az építési engedély megszerzésére irányuló eljárás akkor kezdhető meg, amennyiben a műalkotás nem lóg ki a telekhatárról, ezért a Megrendelői feladat körébe eső talapzat átépítése szükséges."
A látványtervek alapján beazonosítható, hogy a szobor a Várfok utca és a Vérmező út sarkán lesz, a villamosalagút mellett. Az ugró szarvas teste viszont már kilógott volna az utcára, ami már nem az MNB-telek része, hanem közterület.
A medve és a bika súlyát nem bírta volna el az alatta lévő mélygarázs födéme
"A szobor mérete és súlya okán a park alatti mélygarázs födémszerkezet megerősítése és bizonyos mértékű átalakítása vált szükségessé, azonban ezek a munkálatok még nem kezdődtek meg. A felek rögzítik azt is, hogy fent jelzett statikai probléma megoldását szintén szolgálni hivatott szobor alapzatának a teherelosztási pillére is megrendelésre került, annak kivitelezése azonban még folyamatban van" – írják az értesítőben a medvés-bikás szoborral kapcsolatban.
Megkerestük az MNB ingatlanos cégét, hogy mely szobroknál kellett plusz tárolási költséget fizetni. A válaszukból kiderült, hogy a csodaszarvas plusz 9 és fél hónapot állt a szobrász műhelyében, akinek a cége ezért nettó 4 millió 750 ezer forintot kapott. Tájékoztatásuk szerint a szobor felállítása folyamatban van.
Az MNB cége azt írta lapunknak, hogy a Medve-Bika harca csoport miatt szintén 9,5 hónapra eső tárolási díj megfizetése történt, ami – pont, mint a csodaszarvasnál – mindösszesen 4 millió 750 ezer forint volt, és ennek a szobornak a felállítása is folyamatban van.
Az Arany dinamikája szobrot a közműhelyzet akadályozta
"A Buda Palota épületének felújításával összefüggésben az építtető a Csaba utcai átjáró kivitelezését is elvégzi. A kivitelezési munkákat ütemterv szerint 2020.05.18.-án kellett volna megkezdeni. A közműfeltárások során kiderült, hogy a közművek nem a Széll Kálmán tér megvalósulási tervei szerinti nyomvonalakon helyezkednek el, és új kábelek is elhelyezésre kerültek. A Várfok utcai közműhelyzet miatt a Várfok utca teljes lezárására és a kiviteli tervek módosítására volt szükség" – olvasható az értesítőben.
Az Arany dinamikája szobor esetében két hónapra 1 millió forintot fizettek a tárolásért. A szobor tavaly ősszel került a helyére, és végül Robogásra keresztelték el.
Az Oroszlán szoborcsoporthoz nem volt áram
"A műtárgy megvilágítását és villámvédelmi bekötését a Vállalkozó nem tudta teljesíteni (...) A kivitelezőnél – nyilatkozata szerint – a kiállások kivitelezése azért maradt el, mert tavasszal a covid járvány okozta megbetegedések miatt a koordinációt szervező – és egyúttal a projektben érintett – szakemberek nem tudták a szükséges feladataikat elvégezni, így a munkakordináció időben eltolódott, ami a tárgyi szobor elektromos bekötési kiállásainak a kiépítését is érintette" – szerepel az értesítőben.
Az MNB tájékoztatása szerint egyedül az Oroszlán szoborcsoportnál nem kellett fizetni a tárolásért, és azt már tavaly nyáron felállították.
Összesen tehát 10,5 millió forint extra tárolási díjat fizettek ki a szobrász cégének.
Verseny már nincs, csak megbízás
Szőke Gábor Miklós cégét, az általa 50%-ban birtokolt Dante Birodalom Kft.-t az elmúlt években több milliárd forint értékű állami megbízásokkal látták el. A fenti négy szobor ugyan megjelent a közbeszerzési értesítőben, azonban nem volt semmilyen verseny, ugyanis a szerződés "célja egyedi művészeti alkotás ajánlatkérő általi megszerzése" volt, ezért "kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg".
A Dante Birodalom Kft. 2021-ben kiugróan jó évet zárt. A cég nettó árbevétele 1,12 milliárd forint volt, ami közel négyszerese a 2020-as 285 milliónak. Az adózott eredmény 2021-ben 479 millió forint volt, így a cég megötszörözte a nyereségét 2020-hoz képest, amikor "csak" 94,7 milliónyi hasznot termelt.
Titkolták, de kiderítettük: 300 millió forintért készült el hat állatszobor a vadászati kiállításra | atlatszo.hu Tavaly ősszel rendezték meg az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítást, amire összesen hat állatszobrot készített Szőke Gábor Miklós kormánykedvenc szobrász. Mivel nem lehetett tudni, hogy mennyibe kerültek a szobrok az adófizetőknek, úgy döntöttünk tavaly október elején, hogy megpróbáljuk kideríteni az összeget. A vadászati kiállítást szervező, Egy a Természettel Nonprofit Kft.
Szőke Gábor Miklós neve onnan lehet ismerős, hogy ő alkotta meg a tavalyi Vadászati Világkiállítás 10 tonna hullajtott agancsból készült híres kapuját és egyéb állatszobrokat is. Ezeknek árát nem verték nagy dobra, hónapokba telt, mire kiderítettük, hogy a kiállításra készült hat állatszobor összesen 300 millió forintba került az adófizetőknek.
Magyarországon számos sportlétesítmény előtt is állnak szobrai Szőke Gábor Miklósnak, a legismertebb talán a Groupama Aréna előtt szárnyaló Fradi Sas.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A Csodaszarvas szobor látványterve (forrás: Szőke Gábor Miklós / Facebook) | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"MNB-Ingatlan Kft.",
"Dante Birodalom Kft."
] | [
"Fradi Sas",
"Opten Kft."
] |
A második körben elvégzett munkájukat sem fizették ki az M43-as autópálya második ütemében közreműködő alvállalkozóknak. A velük szerződött Szeviép Zrt. még 2010. áprilisában kért csődvédelmet. Akkor még elvileg 10 milliárd forintos vagyona és kintlevősége volt.
A második körben elvégzett munkájukat sem fizették ki az M43-as autópálya második ütemében közreműködő alvállalkozóknak. Emlékezetes: a pórul járt cégek képviselői 2010-ben több demonstrációt tartottak, sőt megkezdték a pályatest visszabontását is. Összesen mintegy hárommilliárd forintot követeltek a Szeviép Zrt.-től, amely a Szeviép–Tisza M43 konzorcium tagjaként szerződött az alvállalkozókkal, de 2009 szeptembere óta nem fizette ki az elismert és befogadott számláikat. A cég 2010 áprilisában fizetésképtelenség miatt csődvédelmet kért, júliusban aztán a csődegyezségi tárgyaláson a CIB meghiúsította a megegyezést, augusztus 13-án pedig a Csongrád Megyei Bíróság elrendelte a társaság felszámolását.
Temesvári Zoltán szegedi ügyvéd, a ki nem fizetett vállalkozók jogi képviselője felidézte: a felszámolás kezdetét követő 40 napon belül 15 milliárd forint hitelezői igényt jelentettek be. Nem sikerült hitelezői választmányt létrehozni, mert a hitelezők egy része nem volt együttműködő. Később számos furcsaság történt a felszámolás során. Azon a tanácskozáson, ahol meghiúsult a hitelezői választmány megalakítása, a felszámoló Cash & Limes Zrt. képviselője arról tájékoztatta a hitelezőket, hogy vélhetően mindössze egymilliárd forint jut a követelések kielégítésére. Előzőleg, a csődvédelem idején is ugyanez a cég látta el a vagyonfelügyelői feladatokat. A Szeviép képviselői akkor még tízmilliárd forintos vagyonról és kintlevőségről beszéltek, és ezt a vagyonfelügyelő jóvá is hagyta.
– Ide tenni kell egy hatalmas kérdőjelet: hová lett néhány hónap alatt mintegy kilencmilliárd forint vagyon? – fogalmazott Temesvári. Föl is tette a kérdést a felszámoló képviselőjének, aki azt válaszolta: a vagyonkezelőnek nem kell ellenőriznie, hogy a tulajdonosok által megjelölt összeg valós-e, csak a reorganizációs terv jogszerűségét. Az ügyvéd ma sem tartja elfogadhatónak ezt az érvet. Mint mondja, ha ez így van, akkor hiába is született volna meg a csődegyezség, nem lett volna forrás a végrehajtására.
A hitelezői választmányi egyeztetést követően a felszámoló arról tájékoztatta a hitelezőket, hogy a Szeviép korábbi döntéshozói számos saját érdekkörbe tartozó cégnek adtak tagi kölcsönt, s a felszámoló szerint ezek megtérülése nem várható – idézte föl Temesvári, aki reméli, az illetékes hatóságok megvizsgálják, történt-e bűncselekmény. Az teljesen világossá vált: a Szeviép megmaradt vagyonából a "mezítlábas vállalkozóknak" semmi nem jut, ami befolyik, azt elviszik a bankok. Beszélgetésünk idején még volt eladó ingatlan, de az is banki jelzáloggal terhelve.
A beruházó, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. vizsgálata megállapította, hogy a Tisza M-43 Konzorcium tagjai megsértették a hatályos szerződéses feltételek több pontját. A Szeviép egyszerre volt a konzorcium tagja és alvállalkozója. A munkát további alvállalkozóknak adta tovább, a pénzt alvállalkozóként fölvette, de nem adta tovább azoknak, akik a munkát elvégezték.
A Szeviép felszámolásával és az alvállalkozók levonulásával veszélybe került az M43-as autópálya további építése, amelynek befejezése csaknem fél évet csúszott. A NIF közreműködésével tárgyalás indult a konzorciumot vezető spanyol érdekeltségű Sedesa és az alvállalkozók egy csoportja között. A Sedesa jelentősen csökkentett áron megvásárolta a cégek Szeviép felé fennálló követelését. A Sedesa ezt kifizette, így a vállalkozók folytatták az építést. A további munkáknak azonban újra nem kapták meg az ellenértékét. Közel 200 millió forintot követel az a vállalkozói csoport, amelynek jogi képviseletét Temesvári látja el.
Időközben a konzorciumot vezető Sedesát Spanyolországban fölvásárolta az Ezentis Infraestructuras nevű cég, amelynek anyavállalata idén januárban csődöt jelentett.
– Ilyenkor az a szabály, hogy a magyarországi fióktelepet fel kell számolni – magyarázta Temesvári. – A NIF még nem fizette ki az Ezentisnek az autópálya-építés teljes költségét. Félő, hogy ha ez nem történik meg, mielőtt elindul a felszámolás az itteni leányvállalat ellen, akkor a magyar vállalkozók pénze elvész. De előfordulhat az is, hogy amit a NIF majd kifizet az autópálya-építésért a magyar és az európai adófizetők pénzéből, azt a spanyol vállalatot hitelező bankok kapják meg.
Ezt a helyzetet előre látva az Ezentis magyar leányának vezetői úgy nyilatkoztak: ők a munkát elvégző cégekre engedményeznék azt a pénzt, amit a NIF-től várnak. Temesvári szerint a NIF a hazai vállalkozásoknak segítene azzal, ha ezt mielőbb átutalná – annál is inkább, mivel éppen a beruházó képviselői beszélték rá az alvállalkozókat, hogy folytassák a munkát, és ne kelljen újabb közbeszerzés során újabb alvállalkozókat keresni. Az ügyvéd azonban úgy látja: a NIF mostanában "nem elég konstruktív" ebben a kérdésben.
A felszámoló Cash & Limes Zrt. képviselője pedig nem ismeri el, hogy a felszámolás alatt álló Szeviép tartozik az Ezentisnek, holott a cég képviselője az összes egyeztető tárgyaláson jelen volt. Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs vezetője írásos érdeklődésünkre azt válaszolta: ahhoz, hogy a NIF Zrt. kiutalhassa az alvállalkozóknak járó pénzt az Ezentisnek, a törvény szerint a NIF és az Ezentis között le kell zárni a végelszámolást. Hogy ennek mi akadálya van, és mikor kerülhet rá sor, amikor csaknem egy éve átadták a forgalomnak az autópályát, arról nem szólt. Ahogy arról sem: ha a vizsgálatuk megállapította, hogy a Tisza M-43 Konzorcium tagjai törvénytelen szerződéseket kötöttek egymással, tettek-e följelentést valaki ellen?
Föltettük kérdéseinket a felszámoló Cash & Limesnak is. Ha a hitelezői választmány létrehozására összehívott ülésen a felszámoló arról tájékoztatta a hitelezőket, hogy a Szeviép az érdekkörébe tartozó gazdasági társaságoknak jelentős tagi kölcsönt adott, amelyek megtérülése nem várható, akkor nem merült-e föl a vagyonkimentés gyanúja?
Mivel magyarázzák, hogy vagyonfelügyelőként elfogadták a Szeviép korábbi vezetőinek nyilatkozatát arról, hogy tízmilliárd forint értékű vagyon áll rendelkezésre a reorganizációhoz, felszámolóként viszont már csak egymilliárd forintban jelölték meg a cég rendelkezésre álló vagyonát? Mi történt néhány hónap alatt a hiányzó kilencmilliárdnyi vagyonnal? Marjasné Endrédi Zsuzsanna felszámolóbiztos írásban azt válaszolta: kérdéseink arról tanúskodnak, hogy sem a felszámolási eljárás, sem a csődeljárás jogszabályi feltételeivel nem vagyunk tisztában. Ezért érdemben nem válaszolt, csupán perrel fenyegetett, ha a kérdéseinkben szereplő állításokat rájuk nézve dehonesztálónak találnák.
Az Ezentis magyar leányvállalata ellen a Fővárosi Törvényszék indíthatja meg a felszámolási eljárást. Írásban feltett kérdésünkre, hogy ezt kezdeményezték-e már, a Fővárosi Törvényszék azt válaszolta, hogy erről nincs jogosultságuk információt adni. | [
"Szeviép Zrt.",
"Sedesa"
] | [
"Cash & Limes Zrt.",
"Cash & Limes",
"Szeviép–Tisza M43",
"Fővárosi Törvényszék",
"Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt.",
"NIF Zrt.",
"Csongrád Megyei Bíróság",
"Ezentis Infraestructuras",
"Tisza M-43 Konzorcium"
] |
John Coates, az Ausztrál Olimpiai Bizottság (AOC) elnöke pénteken elismerte, hogy 35-35 ezer dollárt ajánlott fel ösztönzésképpen két afrikai NOB-tagnak a 2000-es olimpia helyszínének kijelölése előtti este. Bár az nem derült ki, hogy a kenyai Charles Mukora és az ugandai Francis Nyangweso elfogadta-e az összeget, de az ismeretes, Sydney éppen két szavazattal előzte meg Pekinget. Most az is kiderült, az AOC 11 afrikai országból sportolókat látott vendégül, akik ingyen használhatták a sportlétesítményeket. A meghívás mintegy 1,9 millió ausztrál dollárt (1,2 millió amerikai dollár) emésztett fel.
"Nem kaptam pénzt az ausztráloktól. Nincs szó korrupcióról, hacsak a szervezők társaságában elfogyasztott vacsora nem minősül annak" - mondta később a NOB ugandai tagja.
Coates közölte: nem mond le tisztségéről. Erre a bejelentésre azután került sor, hogy Kevan Gosper, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának ausztrál tagja magánvéleményének hangot adva kijelentette: az ügy Coates elnökségébe kerülhet. Gosper szerint az AOC elnökének tette túlmegy a jó ízlés határán, és még az ausztrál rendezés is veszélybe kerülhet. John Coates viszont úgy véli, nincs miért lemondania, hiszen amit a vezetése alatt működő ausztrál bizottság tett, az engedélyezett határokon belül maradt.
"Az olimpiai játékok rendezési jogáért vívott küzdelemben megengedett a nemzeti olimpiai bizottságok támogatása" - fogalmazott Coates.
Az ausztrál politikai és sportvezetés vasárnap megerősítette, hogy teljes mértékben támogatja a 2000-es nyári olimpia Sydneyben történő megrendezését. "Meg vagyok róla győződve, hogy a következő nyári játékokra Sydneyben kerül sor, és hogy az esemény sikeres lesz" - mondta Tim Fischer, Ausztrália miniszterelnök-helyettese.
Az esettel kapcsolatban a NOB szóvivőjeként maga Kevan Gosper fogalmazta meg szombaton a nemzetközi bizottság véleményét, mely szerint semmi sem veszélyezteti Sydney rendezési jogát.
Korábban, az 1994-es, Lillehammerben megrendezett téli olimpiával kapcsolatban is felmerült a korrupció vádja, Arne Haugestad, a helyi szervezőbizottság egyik volt tagja azonban a Dagbladet című norvég lapnak szombaton azt nyilatkozta, hogy jogi szempontból nem történt megvesztegetés.
"Vesztegetésen közvetlen pénzjuttatást értek" - pontosított a lapban Haugestad, aki hozzátette, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjainak vendéglátására fordított összeg sosem lehet jelentéktelen. A NOB két mexikói tagjának fogadására például 150 ezer norvég koronát (20 ezer dollárt) költöttek a norvég pályázók.
Haugestad elmondta, hogy ugyan valóban az egyik mexikói NOB-tag fia, Javier Ramirez Campuzano mutathatta be hivatalosan a lillehammeri játékok kabalafiguráját, ám ehhez semmi köze nem volt annak, hogy az apja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban tevékenykedik.
Juan Antonio Samaranch NOB-elnök elismerte, a jelenleg érvényben lévő olimpiai helyszínek kijelölésére hivatott szavazási rendszer nem tökéletes, de például Salt Lake City esetében, amikor az első helyezett 47 voksot kapott, míg a többi jelentkező egyike sem érte el a 15 szavazatot, akkor egészen bizonyos, hogy a választás tiszta.
"Tudtam, hogy keringenek pletykák a korrupcióról. Megpróbáltuk megváltoztatni a rendszert, de nem sikerült. Tanulunk az esetből, és a vétkeseket megbüntetjük" - nyilatkozta Samaranch.
A vesztegetési botrány az elmúlt évi téli játékoknak otthont adó Naganót is elérte. Emlékezetes, hogy több japán napilap arról cikkezett, hogy a szervezők nagy értékű ajándékokat adtak NOB-tagoknak. Nagano kormányzója, Josimura Goro ugyanakkor biztosította a NOB-ot, hogy minden tőle telhető segítséget megad, hogy kiderüljön a japánok ártatlansága.
"Az biztos, hogy rendkívül sok pénzt költöttünk az előkészületekre, de az amiatt volt, mert a rendezésért folyó versengés világméreteket öltött. Nem vétettünk a szabályok ellen" -
mondta Josimura, aki a naganói kandidálási bizottság elnöki posztját is betöltötte.
Bob Hunter, Salt Lake City olimpiai pályázati bizottságának (SLOC) egykori alkalmazottja a holland Algemeen Dagblad című lapnak azt nyilatkozta, hogy Anton Geesink, a Holland Olimpiai Bizottság tagja és családja kétszer háromnapos úton vett részt amerikai nemzeti parkokban. Geesink feleségével és unokájával 1994 júliusában a Yellowstone és a Grand Teton nevezetességeit látogatta meg az amerikai szervezők költségén.
Az 1964-es olimpián cselgáncsban aranyérmet szerzett Geessink rajta van azon a listán, amely a vesztegetési botrányban érintett 13 személy nevét tartalmazza.
Hodler Samaranch mellett
Marc Hodler, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság svájci tagja, aki korábbi nyilatkozatával kirobbantotta a 2002-es téli olimpiai játékok rendezési jogát elnyert Salt Lake City pályázatával kapcsolatos korrupciós ügyet, a végrehajtó bizottsági üléssel egy időben védelmébe vette Juan Antonio Samaranchot, a NOB első emberét: "Juan Antonio Samaranchnak a NOB élén kell maradnia. Ha távozik, az azt jelenti, hogy én is távozom. Ha a becsületes emberek elmennek, ki marad a NOB-ban?" - nyilatkozta a veterán sportvezető az újságíróknak, akik felvetették a NOB-elnök idő előtti távozásának lehetőségét.
Marc Hodler egyszersmind elégedetten szólt arról, ami jelenleg a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban zajlik. "Fájdalmas, de szükséges pillanatokat élünk át. Mindezek után
jobban fogjuk érezni magunkat, és elfelejtjük a kellemetlenségeket."
Manchester nyolcmillió dollárt kér
Graham Stringer, Manchester 2000-es olimpiára vonatkozó pályázati bizottságának vezetője szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak kárpótolnia kellene azokat a városokat, amelyek lemaradtak a rendezésről.
"Több mint 12 millió dollárt költöttünk a pályázatra, és most kiderült, hogy Sydney ennek az összegnek a tizedéért afrikai nemzeteket támogatott. Szerintem a NOB nem tett meg mindent annak érdekében, hogy az esetleges megvesztegetéseket elkerülje" - mondta Stringer.
Az AFP francia hírügynökség a The Sunday Times című brit lapra hivatkozva vasárnap azt közölte, hogy Manchester városa kártérítésként ötmillió angol fontot (megközelítőleg nyolcmillió amerikai dollárt) fog követelni a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól. A nyári olimpiai játékok megrendezéséért eddig kétszer sikertelenül pályázó angol város azt sérelmezi, hogy a NOB nem biztosította a tisztességes verseny feltételeit.
Hat tagot zárhatnak ki - már hárman lemondtak
A 2002-es téli olimpiai játékok rendezési jogát elnyert Salt Lake City pályázatával kapcsolatban korrupciós vádakkal illetett 13 NOB-tag közül szombaton hat jelent meg személyesen Lausanne-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága előtt, hogy szóban is válaszoljon az ellene felhozott vádakra.
A NOB közleménye szerint korábban már mind a 13 tag levélben tájékoztatta álláspontjáról a vizsgálóbizottságot, ám közülük hatan személyesen is jelen kívántak lenni a NOB-vb hétvégi ülésén. A többieket a nemzetközi szervezet arra figyelmeztette, hogy ügyükben az írásos anyag alapján hozza meg a döntését.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága vasárnapi lausanne-i ülésén úgy határozott, hogy hat jelenlegi tagja kizárásának elfogadására vonatkozó javaslatot fog a NOB márciusban összeülő plenáris ülése elé terjeszteni - közölte Juan Antonio
Samaranch a sajtótájékoztatóján.
Amennyiben a NOB-fórum elfogadja a végrehajtó bizottság javaslatát, a kongói Jean-Claude Ganga, a mali Lamine Keita, a szudáni Zein el-Abdin Abdelkadir, a kenyai Charles Mukora, a chilei Sergio Santander és az ecuadori Augustin Arroyo kényszerül majd elhagyni a NOB-ot. A szváziföldi David Sibandze, aki szintén kizárásra számíthatott, még a vb-határozat nyilvánosságra hozatala előtt lemondott. Döntését a NOB vezérkara elfogadta.
A végrehajtó bizottság döntése értelmében a holland Anton Geesinkre megrovás vár, míg a szintén gyanúba keveredett orosz Vitalij Szmirnov, a dél-koreai Kim Un Jong és az elefántcsontparti Louis Guiranou-N'Diaye ügyében csak később születik javaslattétel, mivel a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem lehetett megállapítani bűnösségük mértékét.
Már korábban - a vb-ülés előtt - lemondott NOB-tagságáról a finn Pirjo Häggman és a líbiai Basir Mohammad Attarabulszi.
A vasárnap este megtartott sajtótájékoztatón Juan Antonio Samaranch, a NOB spanyol elnöke kijelentette, hogy nem mond le, a 2001-ig szóló mandátumát szeretné kitölteni. Az 1980 óta hivatalban lévő elnök azonban a NOB rendkívüli plenáris ülésén újra kérni fogja a 114 tag támogatását. A végrehajtó bizottság 11 tagja már az e hétvégi tanácskozáson "feltétlen támogatásáról" biztosította az elnököt.
Schmitt Pál a megtisztulásról
"A NOB végrehajtó bizottságának vasárnap este nyilvánosságra hozott döntése a megtisztulás folyamatának első, de igen lényeges lépését jelentheti" - nyilatkozta Schmitt Pál, a NOB első alelnöke az MTI-nek.
Schmitt Pál elmondta: írásban kérik fel az elmúlt tíz esztendőben olimpiai rendezésre pályázott valamennyi város vezetőit, hogy ha bárminemű korrupciós ügyre vagy megvesztegetési szándékra utaló bizonyítékkal rendelkeznek, azt záros határidőn belül bocsássák a Nemzetközi Olimpiai Bizottság rendelkezésére.
Az olimpiai játékok helyszínének kijelölését a jövőben, így már a 2006-os téli olimpia esetében is új módszerrel végzi a NOB. Samaranch vezetésével tizenöt tagú testület, s nem a teljes NOB dönt majd júniusban a téli játékok helyszínéről. A NOB ülésén a tagság választ nyolc NOB-tagot, akiknek egyike sem lehet vb-tag, mellettük három sportoló, a nemzetközi sportszövetségek és a nemzeti olimpiai bizottságok egy-egy képviselője, továbbá a NOB korelnöke - aki jelenleg Joao Havelange, a FIFA volt elnöke -, valamint a pályázatot felülvizsgáló bizottság vezetője, a japán Igaja határoz a helyszínről. Mindez azt is jelenti, hogy megszűnik a NOB-tagok látogatása a pályázó városokba.
A megtisztulás érdekében teendő további lépésekről Schmitt Pál azt mondta: "Mindenekelőtt lezárja a munkáját a Salt Lake City ügyében létrehozott bizottság, amelynek én is tagja vagyok, majd rövid időn belül etikai bizottságot hozunk létre. Ebben a többség nem NOB-tag lesz, hanem a nemzetközi sportélet kiemelkedő, ismert személyiségei alkotják a testületet, amely elősegítheti a további megtisztulást. Az elsősorban Salt Lake Cityvel kapcsolatban felmerült vesztegetési botrány, amint azt Samaranch elnök is kijelentette, nagyon komoly lecke volt, amiből természetesen igyekeztünk a megfelelő tanuságokat levonni. A NOB nem mutogat másokra, nem azokban keresi a hibát, akik esetleg megvesztegetéssel kísérleteztek, hanem saját tagjainkat érezzük vétkesnek, akikkel szemben az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is fellépünk. A NOB elnöke különben a vasárnap esti sajtótájékoztatón elnézést kért Utah állam polgáraitól, az olimpiai mozgalomban részt vevőktől, az olimpiai családhoz tartozóktól, és határozottan kijelentette: minden remény megvan arra, hogy az új évezredet az olimpiai mozgalom megtisztultan kezdheti el."
"A megtisztulás következő állomását - tette hozzá Schmitt Pál - a február 2. és 4. között tartandó doppingellenes világkonferencia jelentheti, ahol a tiltott teljesítményfokozással szembeni egységes fellépésről döntenek majd."
Sion és Torino előnyben 2006-ra
Időközben Lausanne-ban közzétették a 2006-ban esedékes téli olimpia rendezésére pályázott helyszínek NOB-értékelését. A 218 oldalas jelentés alapján a svájci Sion és az olaszországi Torino tűnik legesélyesebbnek az olimpia házigazdai szerepének elnyerésére.
Sion pályázatával kapcsolatban a NOB helyszínelő küldöttsége nem fogalmazott meg kritikát. Az értékelés külön kitér arra, hogy Svájcban az olimpia rendezésének jelentős a társadalmi támogatottsága, az országban stabil a politikai rendszer, és a környezet is nagyon alkalmas a versenyek megrendezésére. A terv szerint a jeges sportokat a Rhone völgyében, a síszámokat pedig a Siont övező hegyekben bonyolítanák le.
Torino pályázata is lenyűgözte a NOB-bizottságot, ám az olasz város esetében a várható közlekedési problémákra is felhívta a figyelmet. A sílövőversenyek tervezett helyszínére egy forgalmas - gyakran beduguló úton - lehet eljutni, ráadásul az egyes helyszínek túlságosan távol találhatók egymástól. Az alpesi számoknak helyet adó sestrierei helyszínt a NOB-bizottság kiválónak minősítette, és érdekesnek tartotta azt a tervet is, mely szerint az olimpiai falut Torino történelmi negyedében alakítanák ki.
Helsinki pályázatával egyetlen nagy gond van, nevezetesen az, hogy magas hegyek hiányában az alpesi versenyeket a norvégiai Lillehammerben kellene megrendezni, amely azonban meglehetősen messze található a finn fővárostól, ez pedig logisztikai és szervezési nehézséget okozhat.
A NOB értékelő bizottsága szerint az ausztriai Klagenfurt pályázata is érdekes, ám az olaszországi és szlovéniai helyszínek tervezett bevonása - a finn esethez hasonlóan - szervezési gondokkal járhat. A bobversenyeket például egy az olimpiai falutól 4 és fél órára található helyszínen rendeznék meg.
A lengyelországi Zakopane kapcsán a helyszínbejárás során problémaként merült fel a város közelében lévő nemzeti park állagának megőrzése, valamint az a tény, hogy a Kasprowy Wierch alpesi helyszíneihez nem is vezet út. A NOB a versenyzők elhelyezésének lehetőségeire vonatkozóan sem kapott kelégítő választ.
A szlovákiai Popráddal kapcsolatban a bizottság megállapította, hogy kellemes környezetben tervezik megrendezni a versenyeket, ám még sok létesítményt kell felépíteni ahhoz, hogy a programot biztonságosan le lehessen bonyolítani.A Nemzetközi Olimpiai Bizottság júniusi szöuli ülésén dönt arról, melyik helyszín kapja a rendezés jogát.
Ajánló: | [
"NOB"
] | [
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság",
"Salt Lake City",
"Holland Olimpiai Bizottság",
"Ausztrál Olimpiai Bizottság"
] |
Több hatóság is megnyilvánult már a Magyar Nemzet által belengetett gigantikus pénzmosási ügy kapcsán. De mi történik ezekben a napokban az ügy kapcsán hírbe hozott MKB Bankban?
A férfi egy volt abban a láncban, aminek segítségével több milliárd euró ment ki.
Azt írják, a magyar nyomozás szerint nem érintett uniós és magyar költségvetési forrásokat a férfi ügye.
A jegybank szerint pártpolitikailag motivált a Magyar Nemzet cikke, ami veszélyezteti az ország pénzügyi stabilitását.
Van egy fogadásunk, a Fidesz képviselői is ott lesznek-e.
A Magyar Nemzet Online március 26-án arról írt cikket, hogy az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis akár 1300 milliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra.
A cikk az ehhez szükséges nagy értékű készpénzfelvételeknél konkrétan is megnevezett egy bankot, az MKB-t, amely előbb közleményben cáfolt, majd egy újabb közleményben azt jelentette be, hogy rágalmazás címén feljelentést is tesz. A pénzügyi szektor szereplői közül a felügyeleti szerepet betöltő Magyar Nemzeti Bank (MNB) is megszólalt, a jegybank a pénzügyi stabilitásért aggódott.
Mi történhetett?
Banki forrásaink segítségével annak igyekeztünk utánajárni, hogy mennyire lehet reális a bűnszervezetben elkövetett pénzmosásról szóló cikk, illetve mi történik most az ügy kapcsán az MKB-ban.
A bankhoz közeli forrásaink szerint mielőtt bármit is megvizsgálnánk, az MKB szempontjából három eshetőség adódik azonnal.
Az FBI látókörébe került és egy hazai pénzmosási ügy kulcsszereplőjének tűnő Faidt Péter András egyfajta menekülési, vagy időhúzási célból mondott valami nagyot, gyakorlatilag kamuzott. Ellene ugyanis már Interpol-körözés is van érvényben, a Fővárosi Főügyészség 2017. november 8-án pedig már vádiratot is benyújtott F. és társai ellen. E verzió szerint F. valamifajta nála magasabbra vezető leleplezést ígér, de valódi történetei nincsenek. Csak annyira már kiművelte magát, hogy ilyenkor titkosszolgálati vonatkozást kell bejelenteni, akkor jobban kihúzható a vizsgálat.
Van valamilyen alapja a Magyar Nemzet cikkének, de vélhetően összegszerűségében alacsonyabb és módszereiben némileg eltérő a valódi történet az FBI gyanújánál, és abban az érintett bankok nem elkövetők, hanem eszközök, vagy áldozatok, csak egyfajta platformot jelentettek.
Végül az MKB reputációja szempontjából az lenne a legrosszabb forgatókönyv, ha az ügy valóban komoly lenne, és az érintett bankok szerepe is annyiban legalábbis proaktív lett volna, hogy jutalékszerzés reményében a bankrendszerben is volt olyan szereplő, aki önként tilosba tévedt.
18 milliárd forint MKB-s pénzkivét
Mint megtudtuk, összegszerűségében az MKB-nál nem látszik az 1300 milliárd forintot megközelítő készpénzmozgás. Bizonyítani nem tudjuk, mert a bank hivatalos megkeresésünkre banktitokra hivatkozva elhárította a válaszadást, de úgy tudjuk, hogy egy sebtiben elvégzett lekérdezés szerint az elmúlt három évben
az MKB esetében a 40 millió forintot meghaladó készpénzfelvételek összesített értéke 18 milliárd forint volt.
Ez az összeg ugyan két nagyságrenddel kisebb mint az említett 3-4 milliárd euró, de ettől még érdekes lehet, ha F-ék irányába mutat sűrűsödést.
Erről azt hallottuk, hogy az MKB-s készpénzfelvételeket jelenleg elemző banki munkatársak két osztályhoz tartoznak: a bankbiztonság és a pénzmosás elleni csoport, vagyis az AML (Anti Money Laundering)foglalkozik az analízissel.
Kik vettek fel casht?
Mi azt hallottuk, hogy vannak jól azonosítható nagy készpénzfelvevők
így az MKB nagy készpénzkifizető ügyfele, a Szerencsejáték Zrt. Az állami monopóliumnak több bankkal is van kapcsolata, de az MKB tűnik a cégregiszter alapján az első számú banknak,
nagyobb értékű ügyvédi letéteket elhelyező, vagy felvevő ügyvédi irodák
az MKB-csoport befektetési szolgáltató vállalkozásának ügyfelei,
nemzetközi külképviseletek (egykoron az MKB jogelődje, a Magyar Külkereskedelmi Bank foglalkozhatott elsőként devizaügyletekkel és két-három évtized távlatában is nála ragadt a budapesti nagykövetsélgek egy jelentős része),
illetve olyan cégek, ahol a munkatársaknak készpénzben is adnak juttatásokat.
Azt azonban nem tudtuk meg, hogy F. Péter András és köre mekkora készpénzfelvevő volt. Azt senki nem jelentette ki konkrétan, hogy egyáltalán ne vett volna fel készpénzt az ő üzleti köre, de azt többen is megerősítették, hogy az MNO cikke előtt még nem került az MKB különleges látókörébe F és hatósági jelzés sem érkezett vele kapcsolatban korábban.
F. egyébként magánszemélyként nem volt MKB-s ügyfél és az is gyanítható, hogy miután érvényes körözés volt ellene már nem jelentkezhetett be személyesen a bankfiókba, ahogy vélhetően állandó cégtársai is visszafogták aktivitásukat.
Cégek tucatjai
Ugyanakkor az a rendkívül széles céghálózat, amelyik vélhetően bűncselekményeket követett el, jelentős részben az MKB-nál vezette a számláit. Nem kizárólagosan, mert a cégeknek voltak hazai versenytárs bankoknál és külföldi pénzintézeteknél is számláik.
Meglepő adalék, hogy a cégregiszter alapján a zavaros elkövetői kör F. Péterből és családtagjaiból, valamint több izraeli és egy román állampolgárból állt. Több cégnévben is fellelhető volt a "diamond", vagyis a gyémánt kifejezés.
Ahogy egyik forrásunk fogalmazott, "az izraeli cégképviselők és a gyémánt a nemzetközi üzleti világban akár természetes kapcsolódást is jelenthetett, hiszen az európai gyémántfőváros Antwerpen jelentős részben ortodox zsidó körök kezén van, ugyanakkor ez a világ semmiképpen nem kapcsolható össze az arab világgal, vagy annak árnyékbankrendszerével, a havalával, mert ott izraeliek biztosan nem üzletelhetnek és egyébként is az arab világban a gyémánt helyett sokkal inkább az arany dívik."
Hatóságok
Az MKB működését jelenleg legalább hárman követik árgus szemmel
a Magyar Nemzeti Bank, mint hazai pénzügyi felügyelet, a NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodája, a FIU (Financial Intelligence Unit) és az Európai Központi Bank.
Az MKB környezetéből úgy tudjuk, hogy eddig semmilyen jelzés nem érkezett F. Péterre és körére, de most elkezdték a bank munkatársai nyilvános cégregiszterek és saját adatbázisaik alapján feltárni ennek a többtucat vállalkozásból álló céges körnek a működését.
Mint megtudtuk, amikor a bank jelzést ad egy ügyfélről a FIU-nak, akkor annak a FIU részéről további kérdésfeltevések, míg a bank szempontjából az ügyféllel történő kapcsolatbontás lehet. Úgy tudjuk, hogy most is ez a cél, az MKB ezt készíti elő a zavaros ügyfélkörrel szemben.
Mit vizsgálnak?
A gyanús, pénzmosásra is lehetőséget adó utalások és készpénzmozgások követéséről azt hallottuk, hogy normál esetben a vizsgálatok inkább koncentrálnak a pénzek beérkezésére, mint azok kiáramlására.
A bejövő pénz már akkor gyanús lehet, ha az számlán és nem készpénz formájában jön. Egyik forrásunk elismerte, hogy amennyiben egy frissen alapított cég számlájára egzotikus helyről (a közismert offshore-paradicsomok mellett ilyen lehet az arab világ is) forintmilliárdok érkeznek, az jellemzően valamilyen pénzmosás elleni jelzést vált ki.
A kiáramlásnál azt vizsgálják, hogy mennyire tekinthető az ügyfél profiljából adódóan szokványosnak a nagy készpénzfelvét.
Az ágazatokról nem sokat tudtunk meg, az MKB például az európai uniós feltételek miatt ingatlanprojektek finanszírozásával most nem foglalkozhat, de belső policyja alapján is vannak kevésbé preferált ágazatok, például a hektikus eredményességű borászatok. A gyémántkereskedelemre nem volt külön szabály, de forrásaink nem tudtak arról, hogy lett volna ilyen ügyfele a banknak.
Arról egyelőre nem tudunk, hogy a több tucat cégből álló gyanús hálózat vállalkozásaira mennyire voltak jellemzőek a nemzetközi utalások és mennyire voltak olyan utalási kapcsolatai F. cégeinek, amelyek során a gyanús cégek uniós pályázaton sikeres vállalkozásokkal kerültek volna kapcsolatba. Ezekre a kérdésekre az MKB bankbiztonságának elkövetkezendő napokban esedékes vizsgálata deríthet fényt. | [
"Magyar Külkereskedelmi Bank"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Anti Money Laundering",
"Pénzmosás Elleni Információs Irodája",
"Financial Intelligence Unit",
"Európai Központi Bank",
"Magyar Nemzet",
"Szerencsejáték Zrt.",
"MKB Bank",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Magyar Nemzet Online"
] |
Jövő hét elején kívánja az MSZP beadni az alkotmánybírósághoz azt a beadványt, amelyben a Postabank Magyar Posta általi megszerzését lehetővé tevő pénzügyi törvénycsomag alkotmánybírósági felülvizsgálatát kéri. Az MSZP szerint a törvény elfogadásának folyamata alkotmánysértő volt, és ellenkezett a házszabállyal is.
Az legnagyobb ellenzéki párt frakciójának vezetése csütörtökön döntött arról, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak a Postabank ügyében született döntés miatt. Keller László szocialista képviselő elmondta az [origo]-nak, hogy véleményük szerint a parlamenti döntés és az eljárásmód is alkotmánysértő, és ellentétes a házszabállyal. A szocialista képviselő szerint egy ilyen döntés nem születhetett volna meg, ha betartják az alkotmányos előírásokat és a házszabályt. A szocialista frakció a jövő hét elejére készíti el az alkotmánybírósági beadványt - közölte Keller László.
Az MSZP az eljárásrend mellett kifogásolja a törvényben foglaltakat is. Keller László közölte, nem érti miért változtatott a kormány a Postabankhoz való hozzáállásán. A képviselő szerint nincs stratégia a kormány új, a bankkal kapcsolatos politikája mögött.
Május 29-én szavazott az országgyűlés arról a törvényről, amely lehetővé tenné, hogy a Magyar Posta megszerezze a Postabankot. A törvényt azonban hibásan fogadták el a képviselők, mert a megszavazott szövegből kimaradt egy mondat. A hibás dokumentumot Áder János házelnök és MÁdl ferenc köztársasági elnök is aláírta, majd miután kiderült a hiba, az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek. A szocialisták szerint azonban az aláírás után MÁdl már nem küldhette volna vissza a hibás jogszabályt.
A törvényt végül az MSZP és az SZDSZ bojkottja mellett fogadták el kedden.
[origo] | [
"Postabank"
] | [
"Magyar Posta",
"Postabank Magyar Posta"
] |
A szekszárdi önkormányzat közbeszerzési tanácsadói szerződése miatt nyomoz a NAV költségvetési csalás gyanújával. Ez a tanácsadó bonyolította azt a közbeszerzést, amivel kiválasztotta a fideszes város Tiborcz István cégét, az Eliost a közvilágítás megújítására. Mindez Polt Péter legfőbb ügyész válaszából derült ki. Poltot Hadházy Ákos, az LMP társelnöke faggatta írásban.
Nem csoda, hogy a hatóságok dobálják, mint a forró krumplit a volt Tiborcz-céggel kapcsolatos eljárásokat. Schiffer András, az LMP volt társelnöke még 2014 decemberében tett feljelentést az Elios Innovatív Zrt. által elnyert önkormányzati közbeszerzések miatt. A Nemzeti Nyomozóiroda 2016-ban szüntette meg a nyomozást, egy ügy kivételével. A megszüntető határozat szerint:
“A lefolytatott bizonyítás eredménye alapján Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. év október hó 31. napján megkötött, a közbeszerzési eljárások lebonyolítására vonatkozó megbízási szerződése kapcsán, hűtlen kezelés vétség elkövetésének gyanúja merült el, melynek tekintetében az eljárás elkülönítésre került. “
Erre az eljárásra kérdezett nemrégiben rá Hadházy Ákos Polt Péternél. A legfőbb ügyész válaszából kiderül: az elkülönített eljárás egy 2013-as, a városi közvilágítás energiatakarékos átalakítására vonatkozó KEOP-os közbeszerzés lebonyolítására szóló megbízási szerződés miatt folyik.
Az ügyet a Nemzeti Nyomozó Iroda a NAV-hoz tette át, ahol már 2015 óta nyomoznak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. De gyanúsítottat ennyi idő alatt sem sikerült fogni.
Hadházy hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: egyelőre nem tudni, melyik cég az a bizonyos tanácsadó, amelyik miatt nyomoznak, s amelyik nyertesnek ajánlotta a Tiborcz-céget annak idején. A szerződés ugyanis nem került fel a szekszárdi önkormányzat közzétételi listájára.
A városnak ugyanakkor van egy általános megbízása a Provital Zrt.-vel, amelynek jogelődében érdekelt volt Homolya Róbert, a fejlesztési minisztérium jelenlegi államtitkára, jelenleg pedig Antal Kadosa Adorjáné a részvények többsége. Antal Kadosát Mészáros Lőrinc háttércsapatába sorolta nemrég az Index írása. Számos delikát projekt mellett provitalosok dolgoztak például a felcsúti kisvasút projektmenedzsmentjén is.
A Provital annak idején viszonylag olcsón vállalta az általános közbeszerzési bonyolítást Szekszárdon, viszont előfordult, hogy konkrét ügyekben ismételten megbízást kapott, azaz kétszeresen kifizetette ugyanazt. Így például az Öveges-program esetében is, ami miatt Hadházy feljelentést is tett.
Ennek a nyomozását szintén áttelepítették a hatóságok, ezúttal a "nagy" Öveges-ügyéhez. Ebben bűnszövetségben, üzletszerűen, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalást gyanítanak iskolai eszközbeszerzések kapcsán.
[sharedcontent slug="cikk-kozepi-hirdetes"] | [
"Provital Zrt.",
"Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Nemzeti Nyomozóiroda"
] |
Köszöni a lehetőséget, de Tarlós István nyilatkozata kapcsán a Nemzeti Közlekedési Hatóság egyelőre nem kíván nyilatkozni, válaszolta szervezet kommunikációs osztálya megkeresésünkre. A hatóságot azért kerestük, mert a főpolgármester szerint ha nincs továbbra sem engedély a metrókocsikra, heteken múlhat, hogy kiírjon a BKV egy új tendert, különben elveszítjük az uniós támogatást.
"Vannak olyan hatóságok, amelyeknek sűrűbben kéne kihúzni a kardot a haza védelmében. Itt van például az Alstom-ügy. A főváros mindenben megegyezett az Alstommal, amiben megegyezhetett. A döntő probléma az Alstom és a Nemzeti Közlekedési Hatóság között van. Ha van hatósági engedély, mi azonnal átvesszük a szerelvényeket. De nincs. A hatóság pedig legalább nyolc hónapja hallgat, mint a sült hal. Meg kellene már mondani a szállítónak, mik az engedély pontos felvételei." - így nyilatkozott Tarlós István egy lapunknak adott interjúban.
Ezzel kapcsolatban megkerestük a Nemzetközi Közlekedési Hatóságot, ahol azt válaszolták, hogy ezzel kapcsolatban egyelőre nem kívánnak nyilatkozni.
Megszólalt viszont a fejlesztési miniszter, aki az MTI-nek elmondta: biztos abban, hogy a független Nemzeti Közlekedési Hatóság a jogszabályi kötelezettségeit, a szakmai követelményeket és mindenek előtt az utazók biztonságát tartja szem előtt eljárásaiban, döntéseit ezek alapján hozza.
Fellegi Tamás az Alstom-ügy kapcsán nyilatkozva annyit mondott még: kizártnak tartja, hogy a hatósági eljárást bárki sajtónyilatkozatokkal befolyásolni tudná, és ezt nem is tartaná helyesnek. Közölte: a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökétől azt a tájékoztatást kapta, hogy az Alstom-ügyben született, az engedélyek kiadását elutasító korábbi határozatok pontosan és részletesen rögzítenek minden kritériumot, amit a kérdéses metrókocsik forgalomba helyezhetőségéhez a gyártónak teljesítenie kell.
A miniszter feltételezése szerint erről már tárgyaltak is a főváros és a francia cég vezetői, hiszen szerződéses viszonyban, jogvitában ők állnak egymással.
Személyes véleményét hangsúlyozva Fellegi Tamás kiemelte: a metrókocsikat kell megfeleltetni a követelményeknek, nem pedig az utasok védelmét szolgáló követelményeket kell a metrókocsikhoz szabni.
Tarlós szerdán elmondta, hogy a főváros 12 felvetésből 11-ben megegyezett az Alstommal, egyben nem. Ez volt a hatósági engedély kérdése. Hozzátette: ha így halad tovább és a hatóság továbbra is hallgatni fog, annak a következménye az lehet, hogy elveszítjük az uniós támogatást. Közölte, hogy a problémát jelezte a hatóságot felügyelő szakminiszternek is. | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Nemzetközi Közlekedési Hatóság"
] |
Szalai Anna;
főváros;
2020-11-27 07:00:00
Mobilfizetés: milliárdos üzlet állami segédlettel
A kormány nyolc évre koncesszióba adná a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetését egy hozzá közel álló vállalkozónak.
Évek óta zajló játszma fontos lépése Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter közös törvényjavaslata az egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről. Ennek értelmében a kormány nyolc évre koncesszióba adná a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetését. Ezen az elektronikus értékesítési platformon eddig a parkolásért és az autópálya használatért lehetett fizetni, de a jövőben a közös rendszeren keresztül meg lehet majd vásárolni valamennyi állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő busz- és vasút-, valamint hajótársaság jegyeit is.
Az egységes elektronikus értékesítés platformját üzemeltető céget Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter hivatala választja ki egy koncessziós eljárás keretében. Az új modell 2022-ben indulhat. S ezzel a fővárosi közlekedési cég – akárcsak a többi önkormányzati közlekedési társaság – a kukaholding által kijelölt kormányzati útra lép, ők végzik a szolgáltatást az árát viszont egy nagy cég szedi be. (Az elektronikus értékesítés aránya minden bizonnyal egyre nagyobb lesz.)
A kormány részben kényszer hatására cselekszik. Az Európai Bíróság ugyanis 2018-ban az uniós joggal ellentétesnek tartotta, hogy az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt. monopolhelyzetbe került. Az Orbán-kabinet a koncesszióba adással pedig megszünteti a közvetlen állami irányítást.
Az új törvény megtiltaná, hogy a szolgáltatók saját fizetési rendszereket működtessenek. A fizikai jegyárusítás és a megállókban lévő jegyautomaták megmaradnak, a szolgáltató pedig köteles lesz igénybe venni a koncesszió tulajdonosa által fejlesztett online rendszert. A koncesszió tulajdonosa ezért jutalékot számolhat fel, ebből fizetik majd a viszonteladókat is, akik azonban az állami mobilfizetési céggel ellentétben nem számolhatnak majd fel kényelmi díjat. Kérdés, hogy mennyi lesz majd a koncesszió tulajdonos által kért jutalék. Ha a korábban rebesgetett 5 százaléknál maradnak, akkor az az évi átlagosan 65 milliárdos menetdíjbevétel esetén több mint 3 milliárd forintot jelentene, de még akkori is milliárdos tétel lenne, ha csak minden harmadik jegyet vesznek elektronikus úton.
A koncesszióval értelmetlenné válik a saját elektronikus jegyrendszer létrehozása. (Igaz, a főváros eredeti tervei szerint a díjfizetés időalapú lett volna, a most koncesszióba adott feladat pedig a meglévő jegypaletta online értékesítéséről szól.) Nem mintha ebben a főváros nagy sikereket ért volna el. Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről szóló szándéknyilatkozatot 2003-ban írták, majd 2010-ben teljesen új alapokról indították újra, de bevezetni azóta sem sikerült. Holott 10 milliárd forintnál is többet költöttek rá.
A fővárosi e-jegy-projekt talán összeomlott volna magától is, de a kormány azért nagyot tolt rajta ebbe az irányba. A mobilparkolás korábban piaci alapon működő rendszerének 2014-es államosítása - az önkormányzatoktól szedett jutalék és a vásárlók által fizetett kényelmi díj révén - többet hozott a konyhára, mint előzőleg gondolták.
A kormány korábban bevetette az egységes e-kártya-rendszert. Az elképzelés szerint egyetlen kártya hordozná a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-kártya adatait, helyettesíthetné az útlevelet és a diákigazolványt, sőt az e-jegy-funkció révén utazni is lehetne vele. Már évekkel ezelőtt érezhető volt az erős kormányzati szándék, hogy a fővárosi e-jegyet beolvasszák a nemzeti e-kártyába, és hogy erre a feladatra egy új, az állami célokhoz jobban idomuló vállalkozót keressenek.
A fővárosi közlekedésszervező cég év eleji jelentése szerint az e-jegy projekt bukásában a Nemzeti Egységes Kártyarendszer mellett nem kis része volt a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) létrehozásának, illetve az ezekhez szükséges jogszabályváltozásoknak. Ezek révén ugyanis rendkívül elnyújtották és megnehezítették az e-jegy kártyák kibocsátását. Majd az Orbán-kabinet a fővárosi közösségi közlekedéshez adott állami támogatás kifizetésének egyik feltételéül szabta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevonását a fővárosi e-jegy rendszerbe.
Így született meg a mobiljegy, ami egyébként köszönőviszonyban sincs az elektronikus jegyrendszerrel, hiszen az időalapú díjfizetés helyett csupán egy másfajta értékesítési csatornán vásárolt BKV-jegy. Az év elején úgy tűnt, a játszma végén övék lehet az egész e-jegy-torta. De lehet, hogy ez más koncessziós cég közbeiktatásával érik el. | [
"Nemzeti Mobilfizetési Zrt.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Európai Bíróság"
] |
"A fejlesztések megvalósulásával a Tokaj-hegyaljai térség még inkább turisztikai célponttá válik, hisz az infrastrukturális fejlesztések, az új látványosságok, új programok várhatóan nagy tömegeket vonzanak majd."
A közleményt, amiből az idézet való, még a tavaly szeptemberi Mádi Furmint Ünnep után adta ki a Tokaj-hegyaljai Történelmi Borvidék településeinek Konzorciuma, és egy 2,3 milliárd forintos uniós keretösszegből megvalósult beruházás-sorozatról szól. A turisztikai fejlesztés 27 helyi település turisztikai életének felvirágoztatására finanszírozott meg az uniós pénzeket elosztó Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. (SZPI).
Épült a térségben "interaktív tér", ökoturisztikai park és tanösvény, sőt attrakciós sétány is, de
az egész tokaji megafejlesztés dísze lehetne az az élménypark, ami történetesen a 240-es lélekszámú Sárazsadány határában valósult meg.
Egy földből épített cross-kerékpár pálya, plusz KRESZ-pálya, ügyességi drótkötélpálya és mozgáskorlátozottak számára is használható játszótér "vonzza" az átadás óta a turistákat. Ide:
A múlt heti tiszafüredi pénzégető-riportunk után felbátorodott olvasónk, a településen gyakran megforduló Gyula számolt be arról, hogy az év elején átadott "kalandpark" már most olyan látványt nyújt, mint egy szellemtanya, amit évtizedek óta élő ember nem használt. Nem nagyon van ugyanis, aki használja.
"Gondolva azokra a mozgékonyabb gyerekekre és felnőttebb korosztályra, akik kedvelik az izgalmasabb szabadidős programokat, kialakításra került egy földből épített kerékpáros cross pálya, mely a BMX-es és Mountain bike-os kihasználásra is alkalmas. A településen található egy magaslati fejlesztőpark, mely egy gyakorlatilag 6-tól 70 éves korig használható és minden igényt kielégítő kalandpark, melyet egész évben használhatnak az idelátogatók" - ezzel a szöveggel adja el a szabadidős-, oktatási-, turisztikai és közlekedési "központot" honlapján az SZPI.
A munka tavaly szeptembertől októberig tartott és 35 millió forinba került a Széchenyi Programiroda Nonprofit szerint. Plusz Áfa. A kivitelező a nyíregyházi FOUR-ROAD Építő és Szolgáltató Kft. volt, amit az önkormányzat választott ki. Tételek:
Kerékpáros crossz pálya kivitelezése 5 000 000,- Ft+Áfa
Magaslati fejlesztőpark kivitelezése: 14 755 000,- Ft.+Áfa
Ügyességi kerékpáros tanpálya kivitelezése: 11 929 604,- Ft+Áfa
Mozgáskorlátozottak számára is elérhető képességfejlesztő játszópark kivitelezése 4 200 000,- Ft+Áfa
Sárazsadány korábban sokat szerepelt politikai hírekben, az Orbán-családhoz kapcsolódó legendás tokaji birtokok miatt. A faluban ennél komolyabb probléma a mélyszegénység, az elöregedés és a 23 százalékos munkanélküliség. Ettől még lehetne érdemes idegenforgalmi attrakciókat idetelepíteni, de így láthatóan nem.
A szegélyező útszakasz katasztrofális állapotban van, semmilyen infrastruktúra, se WC, se egy állóbüfé nincs a "komplexum" közelében. Aki hasonló élményre vágyik, mint amit a családi élményparkban megkaphat, valószínűleg jobban jár, ha a 20 kilométerre lévő Sátoraljaújhelyen, a megyei kalandparkban próbál szerencsét.
Az ügyességi drótkötélpálya a tábla szerint személyzet nélkül nem használható (különben bírság jár), személyzet viszont nincs. Gyula arról számolt be, hogy amíg pünkösd idején egy órára megálltak az élményparknál, senki üzemeltető személyzetet nem láttak. Két jelentkező is lett volna a magaslati játékra, de üzemeltető hiányában mindketten továbbálltak. Másnap sem láttak senkit, aki felügyelné a parkot.
Hétfőn rákérdeztünk az üzemeltetéssel megbízott önkormányzatnál, hogy milyen formában üzemeltetik a létesítményt, mibe fáj ez nekik, és mennyien vették igénybe nyitás óta a parkot. Telefonon is kerestük Palcsó Mihály polgármester irodáját, de még két nappal később is azt mondták, hogy nem tudnak válaszolni, mert túl sok most a munka.
Azt se tudtuk meg, keletkezett-e legalább munkahely a projekt nyomán, bár ha egy parkőrre nem futotta, vérmes reményeink nem lehetnek. | [
"Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft."
] | [
"FOUR-ROAD Építő és Szolgáltató Kft."
] |
Útilapu a Political Capitalnek?
A Political Capital (PC) által készített anyagok nem értek annyit, mint amennyit a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) fizetett értük; a PC-nek amiatt is fölösleges volt fizetni, mert az általuk vállalt munka elvégzésére az NBH alkalmasabb. Mindezt információink szerint Balajti László, az NBH főigazgatója mondta a parlament nemzetbiztonsági bizottsága ülésén. Úgy tudjuk, a szolgálat a továbbiakban nem kíván együttműködni a Political Capitallel.
A Nemzetbiztonsági Hivatal jelenlegi vezetése egyáltalán nincs megelégedve azzal a munkával, amit – és nem mellékesen: amennyiért – a Political Capital nevű elemzőcég végzett a részére éveken keresztül. Ez derül ki mindabból, amit Balajti László, a szolgálat főigazgatója mondott a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén. A zárt ajtók mögött folytatott tanácskozásról ennél sokkal több nem szivárgott ki, így az sem, pontosan mennyit kapott a Political Capital (értesüléseink szerint egyébként csaknem százmillió forintról van szó – a szerk.).
Annyit tudni csak, hogy Balajti szerint "a kifizetett összeg nem állt arányban az elvégzett munkával". Úgy tudjuk, Balajti azt is kifogásként hozta fel a cégnek adott megbízás kapcsán, hogy a PC-től megrendelt munkát az NBH embereivel, eszközeivel és módszereivel eleve sokkal hatékonyabban és jobb eredménnyel el lehetett volna végezni. Mindezek eredményeképpen állt elő az a helyzet, hogy az NBH nem tart tovább igényt a PC tevékenységére, és az évek óta fennálló szerződést felbontotta – további részletek a pénteki Magyar Nemzet pénteki számában. | [
"Political Capital",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [] |
Az Agro-Felcsút Kft. berendezéseivel síkosságmentesítik az utakat az országban.
Az EU-s közbeszerzési értesítő május 24-i számában jelent meg a Mészáros-család újabb üzleti sikere.
A felcsúti polgármester testvérének, Mészáros Jánosnak tulajdonában lévő Agro-Felcsút Kft.-vel nettó 770,2 millió forintos keretszerződést kötött az állami tulajdonú Magyar Közút Zrt., amely előzetesen kicsit olcsóbbra, nettó 755,5 millió forintra becsülte a beruházás értékét.
Az Agro-Felcsút a keretmegállapodás értelmében maximum 85 darab 5 köbméter térfogatú , és maximum 29 darab 7 köbméter térfogatú sószóró berendezést szállít az utakat karbantartó állami cégnek.
A Magyar Közút 2016 novemberében írta ki a nyílt közbeszerzést a sószórók beszerzésére, és Mészáros János cégén kívül még egy ajánlat érkezett a tenderre.
A felcsúti polgármester öccse 2010 végén alapította az Agro-Felcsút Kft.-t, amelynek fő tevékenységi köre a gépjárműalkatrész-kiskereskedelem. A cég árbevétele évről-évre nő, 2015-ben már nettó 855 millió forint volt, a 2016-os adatok még nem elérhetők. Az nemrégiben, a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. beszámolójából kiderült, hogy a Fejér-B.Á.L. építette a nagybácsi cégének új telephelyét.
A 444 még 2015 májusában számolt be arról, hogy az Agro-Felcsút Kft. 8 millió forintért szállított szerszámokat a Várkert Bazárt üzemeltető állami cégnek, a 24.hu pedig 2016 novemberében írta meg, hogy a MÁV 35 millió forintért vett abroncsköpenyeket az Agro-Felcsúttól. A cégnek nincs honlapja, így egyéb referenciamunkáiról nem tudni semmit.
Mészáros János 2015-ben Felcsút alpolgármestereként a német ZDF televíziónak büszkén mesélt a település sikereiről.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Agro-Felcsút Kft."
] | [
"Magyar Közút",
"Fejér-B.Á.L. Zrt.",
"Magyar Közút Zrt."
] |
71,9 milliárd forintos árbevételt ért el 2018-ban a ZÁÉV Zrt., amely felett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group szerzett irányítást a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. felvásárlása révén. Az állami megrendelésekben bővelkedő építőipari óráscég tavalyelőtt 35 milliárdot zsebelt be, vagyis több mint a duplájára nőtt éves viszonylatban.
A ZÁÉV adózott eredménye 2017-ben 2,9 milliárd volt, 2018-ban már 5,6 milliárd. A cég feltöltötte a beszámolója mellett aktuális közgyűlési határozatát is az adózott eredmény felhasználásáról, ebből pedig kiderül, hogy
több mint 8 milliárd forintnyi osztalékfizetést hagytak jóvá.
A dokumentum szerint ennek kifizetése a 2019. május 17-től 2019. augusztus 17-ig terjedő időszakban történik, ennyi üti tehát a Talentison keresztül a Mészáros család markát a ZÁÉV-ből.
A ZÁÉV megrendelései között van az új Puskás stadion építése a Magyar Építővel közösen nettó 150 milliárd forintért. De ez a cég húzta fel a Swietelsky Magyarország Kft.-vel együttműködésben a szombathelyi stadiont és sportkomplexumot, valamint újította fel a Gül Baba türbéjét és építette fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lovardáját. | [
"Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt.",
"Talentis Group",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Magyar Építő",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Gül Baba",
"Swietelsky Magyarország Kft."
] |
A kormányfő csütörtökön, a Fidesz országos választmányának ülésén vetette fel, hogy a gazdasági helyzet miatt meg kellene szüntetni a pártok 2013-as és 2014-es költségvetési támogatását – írta aznap este az Origo.
Szijjártó Péter azonnal meg is erősítette a portálnak kiszivárogtatott információt. A miniszterelnöki szóvivő aztmondta: a kormányfő nem szabott határidőt a választmánynak, de azt kérte a testülettől, ésszerű időn belül fontolja meg ezt a felvetést, különösen hogy a kormány szeretné még a nyári szünet előtt elfogadni a 2013-as költségvetés fő számait. Méltányolandó a kérés, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a pártok a befizetett tagdíjakból és adományokból tartsák fenn magukat két éven át - tette hozzá.
A lapunk által megkérdezett választmányi tagok közül volt, aki nem is emlékezett Orbán Viktor közlésére, mondván, az nem kapott "túl nagy hangsúlyt", a miniszterelnök arról beszélt hosszasan a zárt ülésen, hogy miért Bánki Eriket javasolták az államfővé választott Áder János helyett EP-képviselőnek. Egyik fideszes forrásunk aztmondta, szerinte aminiszterelnök felvetése indokolt, és népszerű is lesz a választók körében, éppen ezért "Orbán Viktor kampányának az építését szolgálja". Egy másik kormánypárti politikus elismerte, hogy ha elfogadnák a javaslatot, az az ellenzék "kivéreztetését" jelentené, és éppen a kampányidőszakban, a 2014-es parlamenti választások előtt.
A Fidesz teljes költségvetése tavaly 1,3 milliárd forint volt, de ennek még a húsz százalékát sem tette ki a tagdíj (144 millió forint), illetve az 50 millió forintos adomány. Az MSZP tavalyi pénzügyi beszámolója szerint a 803 millió forintos bevétel 65 százaléka, 521 millió forint volt az állami támogatás, míg a tagdíjakból 39 millió, az
adományokból 202millió forint származott. A Jobbik esetén az 501 millió forintból 448 millió, a KDNP 257 millió forintos bevételéből 233 millió forint az állami támogatás. Adományokból 15, tagdíjakból 7 millió forintja származott a kisebbik kormánypártnak. Az LMP 283 milliós bevételének 88 százalékát, 249 milliót az állam finanszírozta.
Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő azt mondta: felmerülhet az a kérés, hogy a gazdasági válságból a családok és a cégek mellett a pártok is vegyék ki a részüket. Hozzátette, hogy a Fidesz különböző szervezetei meg fogják tárgyalni a felvetést. De további részleteket nem közölt. Lapunk úgy tudja, pár nappal ezelőtt szűk körben elhangzott, hogy a pártfinanszírozással kapcsolatosan változtatások lesznek, de az összes pénz elvonásáról akkor nem volt szó.
Kubatov Gábor fideszes pártigazgató szerint a tagdíjakból lehetne megoldani a finanszírozást (a jelenlegi szabályok szerint a pártoknak nem szabad névtelen adományokat elfogadniuk, ahogy más államtól sem kaphatnak pénzt. Fel kell tüntetniük, ha belföldi magánszemélytől vagy cégtől 500 ezer forintnál nagyobb összegű adományt kapnak, külföldiek esetében pedig a százezer forintnál nagyobb összegek adományozóit kell megnevezni.)
Fideszesvéleményekszerintkérdéses, hogy megvalósul-e Orbán Viktor javaslata, "vagy olyan nagy lesz a felháborodás az ellenzéki oldalon, hogy nem lehet eladni a pártok közti konszenzusos javaslatként". Van olyan ismert Fidesz-politikus, aki szerint "végül is az is hozna milliárdos tételt a büdzsének", ha legalább a pártalapítványok támogatását megvonnák. Cikkeztek róla a lapok, hogy Bajnai Gordon volt miniszterelnök, illetve az MSZP az Egyesült Államokból, míg a Jobbik Iránból kap nagy összegeket – mondta munkatársunknak egy fideszes politikus a jobboldali sajtóban hetek óta folyó kampányra utalva.
Lesújtó ellenzéki reakciók
Az Orbán-javaslatra érkezett ellenzéki reakciók lesújtóak. "Háromszáz év alatt költ annyit Magyarország a pártokra, mint amit egy év alatt az egykulcsos adórendszerben kienged a költségvetésből" – mondta Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója, aki szerint a pártoknak szerepük van egy parlamentáris demokráciában, nem lehet lemondani a támogatásukról. Ha valaki mégis azt gondolná, hogy ezt meg lehet tenni, akkor Tóbiás József szerint felvetődik a kérdés, hogy miből működnek a pártok: "Eladósodnak, vagy a gazdasági hatalom politikai hatalmat is tud szerezni" – hangoztatta a szocialista politikus. "Ha ezt elfogadják, akkor gyakorlatilag kimondanák, hogy Orbán Viktor és a Fidesz letette a fegyvert az oligarchákkal szemben" – ez Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettesének a véleménye, aki szerint a kormányfő javaslata azt üzeni: a párt működését "majd megoldjuk okosba", vagyis a párthoz közel álló vállalkozások pénzéből fognak működni. Karácsony Gergely úgy fogalmazott: demagógnak tartják a javaslatot, mert a pártok támogatása összesen is csak annyi, "amennyit Simicska tavalyi osztalékként kivett a Közgépből".
Lázár korábbi szavai
Lázár János frakcióvezető még február elején nyilatkozta azt a Népszabadságnak, hogy a Fidesz elnöksége úgy döntött, a hátralévő kétharmados törvények közül a legérzékenyebb kérdésekben – ilyen a választási eljárási törvény, illetve a pártfinanszírozás – ötpárti tárgyalást kezdeményeznek, és júniusig megpróbálják azokat lezárni. A Fidesz elnöksége arról is döntött, hogy a szocialisták párt- és kampányfinanszírozási törvényjavaslatát emeljék be a csomagba. – Mi készek vagyunk erről tárgyalni. Az LMP-nek is van ilyen javaslata, ezért velük is tárgyalni fogunk – tette hozzá. | [
"Fidesz"
] | [] |
|
2010. 03. 24., 15:01
Utolsó módosítás: 2010. 03. 24., 15:58
Nyilvánosságra hozta a MÁV Zrt. 29 vezetőjének fizetését, a nekik adható prémiumok és béren kívüli juttatások összegét, amelyekért közel két éve indított pert az [origo] újságírója. A tavaly 186 milliárdos állami támogatással, veszteségesen mûködő cég vezetésében 23 embernek milliós havi alapbére van, ami mellett szinte mindannyian megkaphatják éves alapbérük 80 százalékát prémiumként. A 2009. szeptemberi adatok szerint akkor volt olyan MÁV-vezető, aki akár 72,4 milliót is hazavihetett egy évben.
Heinczinger tudott javítani 186 állami milliárd és veszteség Tavaly 165,1 milliárd forintot kapott a költségvetéstől a MÁV-START "a szerződés alapján végzett személyszállítási közszolgáltatásra" - közölte az [origo]-val a közlekedési minisztérium. A MÁV Zrt. az általa üzemeltetett keskenynyomtávú vasutak miatt hasonló jogcímen 914 millió, a vasúti pályahálózat mûködtetésére pedig 389 millió forint költségtérítést kapott a költségvetésből 2009-ben. Ezt egészítette ki a szociálpolitikai kedvezményes utazások után járó fogyasztói árkiegészítés, amelynek várható teljes összege "a 2009-es első félév tényadata alapján" 19,8 milliárd forint. Tavaly tehát a MÁV-csoport összesen mintegy 186,2 milliárd forinttal részesült a költségvetésből. Ajánlat A legfrissebb nyilvános adatok a MÁV-vezetők javadalmazásáról JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki KORÁBBAN Nem titkolhatja a MÁV a vezetők fizetését
Több tízmilliós éves fizetést kapnak egyes MÁV-vezetők
Beperelte az [origo] újságírója a MÁV-ot Keresés
Egymillió-egyszázezer és 3,42 millió forint közötti alapbért kap a veszteséges, tavaly 186,2 milliárd forint állami támogatásban részesült MÁV Zrt. felső vezetésének 23 tagja. (A MÁV által közölt adatok a 2009. szeptemberi állapotot tükrözik). A vasúttársaság irányítói alapbérükön felül éves fizetésüknek - a legtöbb esetben - a 80 százalékát is megkaphatják prémiumként, amennyiben teljesülnek ennek a feltételei. Néhányan rendszeres bérpótlékot is kapnak (alapbérük 8-16 százalékát), de huszonöten közülük választhatnak évi 270 ezer forintnyi béren kívüli juttatást is.
A vezetők felmondási ideje szinte személyenként változó, kettő és nyolc hónap között mozog, míg a végkielégítési idejük egyeseknél hat plusz három hónapig tart, de létezik "egyéni szerződés alapján" 12 hónapos időtartam is. Mindezek az adatok abból a MÁV-levélből derülnek ki, amelyet a cég küldött jogi képviselőnknek. Az [origo] újságírója közel két éve kérte a részben közpénzből mûködő állami céget, hogy adja ki 32 vezetője fizetési adatait, majd ennek megtagadása után - miközben az ombudsman is felszólította a céget az adatok kiadására - pert indított a MÁV ellen a Társaság a Szabadságjogokért nevû jogvédő szervezet támogatásával, amit első fokon meg is nyert.
Kevesebb jut az új elnöknek, mint a régi vezetőknek
Két részre bontja vezetői körét a MÁV által elküldött táblázat, mint írtuk, az abban szereplő fizetési adatok a 2009. szeptember 1-jei állapotot rögzítik. A "vezető állású munkavállalók" között négy felsővezető található, akik közül a vezérigazgatói körbe legkésőbb lépő Andrási Miklós elnök-vezérigazgatónak a legszerényebb a juttatási csomagja. Õt 2009 júliusában helyezte ebbe a pozícióba a Bajnai-kormány, kimondottan azzal a céllal, hogy készítse el a vasúttársaság átszervezési stratégiáját.
Andrási Miklós alapbére bruttó 2,5 millió forint, ami felett megkaphatja éves alapbére 80 százalékát prémiumként "a társasági mutatók teljesülése esetén az egyéni prémiumfeladat kiírás szerint". Három vezetőtársától eltérően neki nem fizeti a cég személyi alapbérének 6 százalékát önkéntes nyugdíjpénztárba, és a neve mellett szereplő más adatok is szerényebbek, mint a többieknél. A felmondási ideje például csak 3 hónap, végkielégítésre nem jogosult.
72,4 milliót kaphat a vezérigazgató
Az Andrási kinevezésével a MÁV elsőszámú vezetői pozíciójából eggyel hátrébb tolt Heinczinger István vezérigazgató jóval többet keres, de még a helyettesei is jobban járnak anyagilag, mint a cég legelső embere. Heinczinger alapbére 3,42 millió forint, a maximálisan kifizethető prémium mértéke nála is 80 százalék, vagyis Heinczinger akár 72,4 millió forintot is kaphat egy évben. Heinczinger kap 6 százalékos nyugdíjpénztári befizetést is, felmondási ideje 8 hónap, az Mt szerinti végkielégítése egy hónap, a kollektív szerződés szerint viszont nem jár neki végkielégítés.
A most közölt 3,42 millió azt jelenti, hogy Heinczinger fizetése emelkedett az elmúlt időszakban. Még a per indítása előtt (2008. július 28-án) ugyanis tett egy kísérletet a MÁV az adatkérés - véleményük szerinti - teljesítésére azzal, hogy e-mailben közölték Heinczinger akkori fizetését és prémiumát. E szerint a vezérigazgató havi fizetése akkor 3,2 millió forint volt. Vagyis valamikor 2008 júliusa és 2009 szeptembere között - amikor elmélyült a gazdasági válság, és hátrébb került a szervezet vezetésében - emelkedett a fizetése.
Korlátlan autó és telefon-használat magáncélra is
Szintén emelkedett Sípos Sándor portfólió-kezelési vezérigazgató-helyettes havi alapbére is az említett időszakban. A per során kiadott adatok szerint 2008 októberében még 2,6 milliós alapbért kapott, ez már 2,7 millióra nőtt. Nem emelkedett viszont ebben az időszakban Mosóczi László üzletági vezérigazgató-helyettes bére, amely 2,5 millió forint.
Mindkettőjüknél éves bérük 80 százaléka lehet legfeljebb a kifizetett prémium, és alapbérük 6 százaléka az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés utánuk. Egy esetleges távozás után a négy felsővezető közül Mosóczi jár a legjobban, 8 hónap a felmondási ideje (Síposnál 6 hónap), végkielégítés az Mt szerint 5 hónapnyi jár neki (Síposnak nulla), a kollektív szerződés szerint pedig 4 havi (Síposnak ez sem jár).
Másfél évvel ezelőtt az is kiderült, hogy a fentiek mellett Heinczinger, Mosóczi és Sípos egyéb juttatásokban is részesül. A 2008. októberi közlés szerint mindhárman korlátlanul használhatják hivatali és magáncélra a céges autójukat, valamint korlátlanul használhatják hivatali és magáncélra a céges mobiljukat is.
"Egyéni szerződés alapján"
A MÁV által most nyilvánosságra hozott táblázat "vezető beosztású munkavállalók" része 25 ember esetében sorolja a közvetlenül és közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat. Az általuk kapott alapbérek bruttó 1,85 millió forint és 790 ezer forint között mozognak, legtöbbjüknél (17 ember) 80 százaléknyi prémium fizethető. A tisztségek szerint igazgatók, "egység vezetők", "területi központi vezetők" és főosztályvezetők tartoznak ebbe a körbe.
Hárman "rendszeres bérpótlék" címen megkapják havi alapbérük 8-16 százalékát, és kivétel nélkül mindannyiuknak jár "választható béren kívüli juttatásként" 270 ezer forint évente. Az egyéb számokban nagy a szórás, de vannak olyan MÁV-vezetők, akiknek a szerződése 8 hónapos felmondási időt tartalmaz, valamint "6+3 hónapnyi" végkielégítést az Mt szerint, és 8 hónapnyi végkielégítést a kollektív szerződés szerint.
Úgy tûnik, közülük a legjobb szerződése Neumann Márta jogi igazgatónak van, aki az 1,7 milliós alapbére mellett 15 százalékos rendszeres bérpótlékra is jogosult a 270 ezres béren kívüli juttatás mellett. A 29 MÁV-vezető közül mindössze a hat "pályavasúti területi központ vezető" alapbére nem éri el az egymilliót, öten 821 ezer forintos alapbért kapnak (közülük egy emellett 8 százalékos rendszeres bérpótlékot), míg egyikük alapbére 790 ezer forint. Mindannyian éves bérük 30 százalékát kaphatják meg prémiumként.
A MÁV-vezetésnek egy máshonnan ismert tagja is van, Túrós András biztonsági igazgató. Az ORFK egykori közbiztonsági főigazgatója, nyugalmazott rendőrtábornok, az Országos Polgárőr Szövetség jelenlegi elnöke az egyik legjobban fizetett vezetője a vasúttársaságnak. 1,6 millió forintos alapbére és 270 ezres béren kívüli juttatása mellett egyedül az ő nevénél szerepel - a végkielégítés Mt és kollektív szerződés szerinti rovatok összevont rubrikájában - az, hogy "egyéni szerződés alapján 12 hónap".
Nem tudni mennyien kapnak prémiumot
A fenti 29 vezetőből 21 esetében az éves alapbér 80 százaléka fizethető ki prémiumként "a társasági mutatók teljesülése esetén az egyéni prémiumfeladat kiírás szerint". A többieknél ez 30 és 50 százalék között van. De hogy ebből valójában mennyien mekkora prémiumot kaptak az elmúlt években, az nem derül ki a MÁV adataiból.
A MÁV-ot felügyelő szakminiszter csak a cég vezetőjét felügyeli, és mint azt a közlekedési minisztérium kérdésünkre közölte, félévnyi munkája után Andrási Miklós tavaly nem kapott prémiumot. A többi MÁV-vezető esetében már belső döntés kérdése a prémium. Megkérdeztük a MÁV-ot, hogy tavaly a többi 28 vezető közül ki mennyi prémiumot kapott, amire a cég a következő választ küldte: "A kitûzött prémiumfeladatok értékelése és a teljesítés alapján járó prémium kifizetése az éves beszámoló és üzleti jelentés Alapító általi elfogadását követően történik. A 2009. évi zárómérleg és éves beszámoló elkészítése folyamatban van, még nem került az Alapító részére előterjesztésre".
Igazgatóság, felügyelőbizottság - 1,5 milliós tiszteletdíj
A per során korábban kiderült az is (szintén a 2008. októberi adatközlésből), hogy mennyi a MÁV-igazgatóság hét tagjának, valamint a felügyelőbizottság tizenöt tagjának az akkori tiszteletdíja (az viszont nem derül ki levelükből, hogy ezek nettó vagy bruttó összegek-e). E szerint Kamarás Miklós akkori igazgatósági elnök 1,5 milliós tiszteletdíjban részesült, ami mellé korlátlan hivatali és magáncélú gépjármûhasználat, valamint korlátlan hivatali és magáncélú mobiltelefon használat járt. (Kamarás a 2008 őszi monorierdei vonatbaleset után benyújtotta lemondását, amit a miniszter elfogadott.)
Az akkori levél szerint az igazgatóság többi tagjának 400 ezer forint a tiszteletdíja, közöttük volt akkor Heinczinger István is. Azt a levélben nem tisztázták, hogy a vezérigazgató ezt az összeget a fent már ismertetett fizetésen felül kapta-e akkor. A felügyelőbizottság elnöke, Reményik Kálmán havi tiszteletdíja 340 ezer forint volt akkor, a többiek 193 ezer forintot kaptak. Köztük Gaskó István, a MÁV ellen több alkalommal sztrájkot szervező Liga Szakszervezetek elnöke is. | [
"MÁV Zrt."
] | [
"Liga Szakszervezetek",
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Országos Polgárőr Szövetség"
] |
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felbontja a Híd a munka világába nevű, 5 milliárdos uniós program szerződését az Országos Roma Önkormányzattal ( ORÖ ), mert a szervezet nem tudott elszámolni az elmúlt két év során felvett TÁMOP-pénzekkel .
A szerződést még ORÖ-elnökként Farkas Flórián hozta tető alá az időközben leváltott Czomba Sándor munkaügyi államtitkárral.
A késve leadott ORÖ-s végelszámolásból kiderült, hogy a Farkas Flórián által alapított foglalkoztatási szövetkezet a romák foglalkoztatásban semmilyen eredményt sem tudott felmutatni, ellenben 1,2 milliárdot költött ingatlanokra és azok berendezésre.
A Híd a munkában projektet 2015 májusa óta vizsgálja a NAV, és a szabálytalan költekezés miatt folyamatban van a rendőrségi nyomozás is.
Orbán Viktor kormányfő 2014. december 3-án miniszterelnöki biztossá nevezte ki Farkas Flóriánt.
Az 1 milliós havi fizetéssel és ötfős titkársággal kistafírozott Farkas Flórián miniszterelnöki biztosi feladata többek között a "roma társadalmi integráció fejlesztését szolgáló hazai és európai uniós támogatási programok" figyelemmel kísérése.
Az Index megkereste Orbán Viktor miniszterelnök sajtófőnökét, Havasi Bertalant, hogy a Híd a munka világába program körüli botrányok és az ORÖ számára milliárdos támogatás-visszafizetési kényszert okozó kudarc miatt tervezi-e a kormányfő Farkas Flórián miniszterelnöki megbízotti kinevezésének felülvizsgálatát, miután a megbízás szoros összefüggésben volt/van a programmal.
Havasi Bertalan válaszában meglepő módon azt írta, hogy "a témával kapcsolatos mindenfajta döntés, intézkedés és kommunikáció az Emberi Erőforrások Minisztériumának feladata", ezért forduljunk a tárca sajtóosztályához.
Bár az Emminek nyilvánvalóan semmi köze sincs a miniszterelnöki megbízottak kinevezéséhez vagy elmozdításához, elküldtük a kérdést Balog Zoltán tárcájának is, választ azonban egyelőre nem kaptunk. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Botka László a villa helyett a készpénzt választotta
Tanú is megerősítette a politikust korrupcióval vádoló férfi szavait
Készpénz helyet egy balatoni villával is kifizethették volna Botka Lászlót – mondta lapunknak F. Attila, az a vállalkozó, aki állítása szerint 125 millió forint kenőpénzt fizetett ki a szocialista politikusnak egy pécsi ingatlanügyletben nyújtott segítségéért. Egy tanú megerősítette: az MSZP-s polgármester Hagyó Miklós társaságában nézett meg öt fonyódi villát, mivel azonban a felújításukra éveket kellett volna várni, Botka inkább a készpénzt választotta.
Átváltotta volna a Szent István-akna megszerzéséért "járó" kenőpénzt egy balatoni villára Botka László – közölte a Magyar Időkkel F. Attila, az a vállalkozó, aki a pécsi ingatlant megvásárolni szándékozó német befektetők közvetítője, megbízottja volt a 2000-es években.
Az esetről egy tanú azt mondta lapunknak: "a cégcsoportunknak abban az időben két nagyobb projektje volt. Az egyik a Szent István-akna, a másik a fonyódi villapark, amely öt történelmi villa teljes körű felújítását és értékesítését jelentette." A férfi F. Attilával egybehangzóan állítja: a szocialista politikus, Szeged polgármestere az egyiket kinézte magának, végül azonban nem kötöttek üzletet.
– Hagyó Miklós társaságában tekintette meg az épületeket Botka László.
Mindkettejüknek tetszett a környék, elvégre az ott a Balaton Rózsadombja, viszont a felújításra nem akartak éveket várni, ezért nem lett semmi a dologból – idézte fel az esetet az egyelőre névtelenséget kérő tanú. A férfi hozzátette: egy nyaraló ára körülbelül 150 millió forint lett volna.
Ez az összeg majdnem annyi, mint amennyit F. Attila szerint a pécsi projekt "megsegítéséért" fizettek ki az MSZP-s polgármesternek. – Abban az esetben, ha meg tudtunk volna állapodni, Botka úr az ingatlant kapta volna meg.
Így megkíméltük volna a céget a nyűgös készpénzkivételtől, szóval ez egy kulturált adminisztratív módja lett volna az ügy elintézésének – fogalmazott a vállalkozó.
Botka László ezek szerint tehát nem lett egy balatoni villa tulajdonosa, viszont F. Attila állítása szerint készpénzben megkapta azt a 125 millió forintot, amiben megegyeztek. Erre tekintettel említésre méltó, hogy egy évvel később, 2007-ben a szegedi polgármester a feleségével együtt vásárolt egy nyaralót Szuha-Mátraalmáson, aminek fele részben tulajdonosa.
F. Attila februárban beszélt előszőr arról, hogy Botka, valamint jó barátja és párttársa, Toller László, a 2010-ben elhunyt pécsi városvezető a vételáron felül negyedmilliárd forintot kért a Szent István-aknáért.
A férfi a 2000-es évek elején német befektetők képviseletében keresett fejleszthető ingatlant.
A pécsi területet elmondása szerint Botka ajánlotta a figyelmébe, megbízóinak pedig megtetszett az egykori bányavidék. Az ingatlan akkor a gazdasági tárcához tartozó Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. (MBVH) kezelésében volt. F. Attiláéknak 2004-ig nem sikerült dűlőre jutniuk az MBVH-val, ezért – mint lapunknak is elmondta – Botka és Toller felajánlotta: megfelelő ellentételezésért cserébe felgyorsítják a folyamatot. Az "ügyintézésért" 250 millió forintot számoltak fel.
A pénzt jellemzően tíz- és harmincmilliós részletekben fizették ki – közölte lapunkkal a vállalkozó. A férfi azt mondta: az első alkalommal ő maga adott át ötvenmillió forintot a Kossuth térhez közeli Biarritz étterem különtermében a két szocialista politikusnak.
A későbbiekben a cég valamelyik kollégája vitte az összegeket, általában Szegedre, a polgármester házához. A vállalkozó hangsúlyozta, hogy állításait tanúk igazolják. Egyikük a Szegedma internetes portálnak elmondta: ő vette ki a bankból az első, ötvenmilliós tételt és vitte le F. Attila irodájába. | [
"Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt."
] | [
"Magyar Idők",
"Szent István-akna"
] |
A Viking River Cruises AG svájci székhelyű folyami hajózási céget 2013 végén engedte be maga mellé a budapesti hajózási bizniszbe a magyar kormány, és rögtön adott neki egy gazdaságossági szempontok alapján nehezen értelmezhető kedvezményt: a szállodahajós svájciak hazavihetik annak a magyar kikötőüzemeltető cégnek a nyereségét, amelynek ők a legnagyobb díjfizetői.
A 24.hu számítása szerint a Viking Cruises, amely a dunai szállodahajóival az egyik legfőbb bevételi forrása a Mahart PassNave Kft.-nek, több mint 1,1 milliárd forint osztalékot vitt ki az országból, amióta a magyar állam üzlettársa lett.
A hatalmas hajóparkkal rendelkező Viking Cruises magyarországi céges megjelenése érdekes módon egybeesett azzal, hogy az Orbán-kormány elhatározta: állami irányítás alá veszi a legnagyobb magyar dunai vállalatot. Németh Lászlóné egykori fejlesztési miniszter és Márton Péter, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatója 2013 októberében jelentette be, hogy az állam 750 millió forintért megvásárolta a Mahart PassNave Kft. 51 százalékát a MASPED Zrt.-től.
Némethné az állami bevásárlás bejelentésekor arról beszélt, hogy a Mahart PassNave korábban is nyereségesen működött, állami kézben azonban még eredményesebb lehet majd. A miniszter arról egyetlen szó sem ejtett, hogy a növekvő eredményességet egy külföldi partnerrel összebútorozva képzeli el a kormány.
De arra sem volt kormányzati magyarázat, hogy az állam miért csak 51 százalékot vett meg a Mahart PassNave-ból, ha az általa üzemeltetett budapesti kikötők bevételeiből eleve komoly nyereséggel számolt. Nyitott kérdés maradt az is, hogy miért pont egy külföldi hajóvállalat kapott lehetőséget, hogy bevásárolja magát az kikötős cégbe. A Viking így egyik oldalon a Mahart PassNave klienseként a konkurenciához hasonlóan fizeti a hajók parkolási díját, az úgynevezett pontondíjat, a másik oldalon viszont tulajdonosként kiveszi a cégből a hasznot. Ezzel a megoldással a Viking sokkal jobb helyzetbe kerül a piac többi szereplőjénél, az állam viszont elesik a bevételek jelentős részétől.
A Viking Cruises néhány héttel az állam után vette meg a Mahart PassNave-ból a fennmaradó részt. Az eladó, a MASPED egy frissen alapított leányvállalatba, a MAPABE-Invest Kft.-be tette bele az eladásra váró kisebbségi tulajdonhányadot. Ez a kft., amelyet 2014 januárjában, a vásárlás lezárulta után Viking Hungary Kft.-nek neveztek át, jelenleg is összekötő kapocs a Mahart PassNave és a svájci anyacég között.
A magyar oldalon időközben változott a felállás: az államot egy ideje már nem az MNV Zrt. képviseli. A Viking a Magyar Turisztikai Ügynökséggel karöltve fölözi le a budapesti hajózáson keletkezett bevételeket. Németh Lászlóné ugyanis nem tévedett, a budapesti kikötőüzemeltetés nagyon jövedelmező üzletág, amelyben minden harmadik forint tiszta nyereségként jelenik meg.
A Mahart PassNave 2017-ben 1,2 milliárd, 2018-ban pedig 1 milliárdos nyereséget termelt. Ezeket a pénzeket osztalékként a két tulajdonos az utolsó fillérig kivette a cégből. Legutóbb éppen a Hableány katasztrófája előtt egy nappal döntöttek a kivételről.
A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a Rogán Antal miniszter által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökségnek 18665, a Vikingnek pedig 17993 szavazata van a Mahart PassNave tulajdonosi taggyűlésében, és a két fél ebben az arányban részesedett az osztalékból is.
A Viking egyedül a 2018-as üzleti évben 500 millió forintos osztalékhoz jutott a Mahart PassNave bevételeiből. A budapesti belváros Duna-szakaszán a kikötésekért fizetendő pontondíj összege üzleti titok, de forrásaink szerint egy szállodahajó esetében nagyjából egymillió forint körüli összeggel lehet számolni. Ebből az következik, hogy abban az esetben, ha a Viking hajói kevesebb mint ötszázszor kötöttek ki a fővárosi rakparton, akkor nemhogy nullszaldós, de nyereséges volt a cég számára a budapesti kikötés.
A múlt héten a Viking Criuses egyik hajója, a Viking Sigyn sodorta el a Margit híd lábánál a Hableány sétahajót, amelynek a fedélzetén 33 dél-koreai turistával és a kéttagú magyar személyzettel. A svájci cégnek emellett még 142 hajója van világszerte. | [
"Viking River Cruises AG",
"Mahart PassNave Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Viking Cruises",
"Viking Hungary Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"MASPED Zrt.",
"MAPABE-Invest Kft.",
"Viking Criuses",
"MNV Zrt."
] |
Két lényegi elemmel egészítette ki a Patrióta Európa Mozgalom mémoldalnak juttatott közpénzekről szóló korábbi cikkünket a történetben a pénzek címzettjeként szereplő egyesület. Egyrészt, hogy a fideszes mémeket posztoló Facebook-oldal még Balog Zoltán ideje alatt tartozott hozzájuk. Másrészt, hogy az egyesületnek csatornázott, a mémoldalnak szánt közpénzeket arra fordították. A részleteket és a Facebook-oldal szerkesztőinek nevét azonban nem árulták el.
Áprilisban írtunk a 208 ezres táborral bíró Patrióta Európa Mozgalom nevű Facebook-oldalról, ami hetente gyakran több száz, köztük a Fideszt támogató képet oszt meg a közösségi szájton. Az oldal működtetésére egy Fidesz-közeli egyesület 2019-ben közpénzből származó 5,8 millió forintot kapott.
A szóban forgó, egyébként Orbán Viktor évértékelő beszédeinek szervezőjeként is ismert Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) cikkünk megjelenése után válaszolt a neki küldött emailre. Ezt írták:
"A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület 2019 második felétől a Patrióta Európa Mozgalomtól különváltan működik. Ezen időpontot követően a Patrióta Európa Mozgalom működésére nézve nem rendelkezünk információkkal. A 2019. évben kapott 5,8 millió forint összegű, a Patrióta Európa Mozgalom Facebook oldalára igényelt támogatást e célra fordítottuk".
Ezután a következő tisztázó kérdéseket küldtem az MPEE-nek:
" Számomra nem világos, hogy pontosan mire fordították az 5,8 millió forint közpénzt. Le tudnák ezt írni tételesen? Van esetleg erről egy szerződés, vagy hasonló, aminek elkérhetném a másolatát?
Számomra nem világos, hogy pontosan mire fordították az 5,8 millió forint közpénzt. Le tudnák ezt írni tételesen? Van esetleg erről egy szerződés, vagy hasonló, aminek elkérhetném a másolatát? Önök úgy írnak a Patrióta Európa Mozgalomról, mintha az egy létező dolog lenne. Kérem, árulják el: mi az? Kik vesznek benne részt? Rendelkezik jogi személyiséggel? Hol lehet megtalálni?
Amikor még nem működött Önöktől különváltan a Patrióta Európa Mozgalom, akkor kik szerkesztették a Facebook-oldalt? "
A viszontválaszban Vizkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős korábbi államtitkára és az egyesület jelenlegi elnöke a következőket írta:
"Megerősítem, hogy a kérdésében jelzett 5,8 millió forintot a Patrióta Európa Mozgalom céljaira fordítottuk, ami szerepeltettünk mérlegbeszámolónkban. További, részletező kérdései olyan információkra irányulnak, amelyek magánszemélyek egyes adatait is érintik vagy érinthetik, így kérem, fogadja el, hogy ezeket nem áll módomban nyilvánosságra hozni."
Az MPEE válaszaiból legelsősorban azt lehet kihámozni, hogy a fideszes mémoldal 2019 első felével bezárólag működött az egyesületen belül, vagyis a történethez legközelebb álló politikus nem az elnökséget csak 2019 májusa óta betöltő Vizkelety, hanem a pozíciót korábban betöltő Balog Zoltán korábbi humánerőforrás-miniszter, jelenleg református püspök.
Ha jól értjük, a válaszokból emellett az derül ki, hogy Vizkelety ideje alatt az 5,8 millió forinttal kitömött mémoldal szerkesztői távoztak az egyesület köreiből. Azt viszont Vizkelety nem árulja el, hogy kik is azok.
A Batthyány Lajos Alapítványon keresztül jönnek a közpénzek
A Patrióta Európa Mozgalom (PEM) hetente akár több száz, jellemzően máshonnan átvett képet posztol a mintegy 208 ezer követőjének, amivel a magyar facebookos propagandaszájtok élmezőnyéhez tartozik. Az irgalmatlan mémdömping egy része értéksemleges kulturális tartalom, egy másik része direkten politikai jellegű. Ez a mém például egy választási kampány ideje alatt szidta a Fidesz jelöltjének ellenfelét:
A Batthyány Lajos Alapítvány 2019-ben adott 5,8 millió forint támogatást az egyesületnek a Patrióta Európa Mozgalom Facebook-oldalának fejlesztése, működtetése, szerkesztése címen.
A Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA) pedig onnan van pénze, hogy 2016 óta összesen több mint 10 milliárd forintot kapott a közpénzből gazdálkodó Miniszterelnöki Kabinetirodától adományként. A BLA legutolsó, 2019-es beszámolójából kiderül, hogy ebben az évben összesen 3,53 milliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától, míg ezen kívül gyakorlatilag semmilyen bevétellel nem rendelkezett.
A propagandaminisztériumnak is becézett Miniszterelnöki Kabinetirodát Rogán Antal vezeti, az intézmény felada a kormánykommunikáció összehangolása. "Nagy része van abban Rogán Antalnak is, hogy választók többször is a Fidesz-KDNP-t hatalmazták meg azzal, hogy vezesse az országot" – nyilatkozta nemrégiben Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Telexnek. "Az ő dolga, hogy az egész magyar társadalomhoz eljussanak az üzenetek" – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrégiben szintén a Telexnek.
Közpénzből osztotta az oroszbarát és fideszes mémeket egy facebookos propagandaoldal A 208 ezres táborral bíró Patrióta Európa Mozgalom Facebook-oldal hetente gyakran több száz, köztük a Fideszt támogató képet oszt meg a közösségi szájton. Az oldal működtetésére egy Fidesz-közeli egyesület 2019-ben közpénzből származó 5,8 millió forintot kapott. A pénzt csavarosan, egy alapítványon keresztül küldték, de a szálak Rogán Antalhoz vezetnek.
A korábban is Fidesz-közelinek számító BLA 2016 óta kapja és osztja tovább az egyre nagyobb adományokat a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Mintegy a folyamat betetőzéseként tavaly ősszel a korábban "hétköznapi" alapítványból úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványt csinált a parlament. Azóta már 14-re nőtt az ilyen alapítványok száma, amikkel kapcsolatban az a vélekedés: a magyar állam eszközeit ilyen vagyonkezelőkbe menti ki a Fidesz egy választási vereségtől tartva.
Korábban a BLA támogatásait derítettük fel az Alapjogokért Központ beszélő fejeinek juttatott százmilliók, az Orbán Gáspár alapította JÖSZ Alapítvány által fenntartott szakkollégium üzemeltetésére adott tízmilliók, és az angol nyelvű orbánista hírszájt, a Remix mögött is.
Címlapkép: Martina Stoesselt ábrázoló kép alapján
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Fidesz",
"Magyar Polgári Együttműködés Egyesület"
] | [
"JÖSZ Alapítvány",
"Patrióta Európa Mozgalom",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Alapjogokért Központ"
] |
Kriza Ákos Miskolc fideszes polgármestere (b) és Horváth Z. Péter ügyvéd (k) kétdoboznyi iratot adott át a Legfőbb Ügyészségnek (Fotó: Földi Imre/MTI)
Káli: Hazugság
A város tulajdonában lévő, tizenegy vállalatot tömörítő Miskolc Holding Zrt.-nél történtek visszaélések, az okozott kár csaknem 6 milliárd forint. A feljelentésekben a volt MSZP-s polgármester, egy volt alpolgármester, a volt jegyző és a vállalatok korábbi vezetői is érintettek – jelentette be Kriza Ákos. A legnagyobb kárt okozó ügyben 3,6 milliárd forintot vettek el a miskolciaktól, a visszaélésekre könyvvizsgálói átvilágítások során derült fény – tette hozzá.Kriza Ákos elmondta: 2010 októberétől Miskolc vezetője, és már az átadás-átvételkor világossá vált, hogy a város pénzügyeiben nincs minden rendben. Kiderült, hogy több mint 300 millió forint különbség van az átadás-átvételben jelzett és a valós adatok között. Ezután egy részletesebb könyvvizsgálat kimutatta: míg a város cégeinek a jegyzett tőkéje 17 milliárd forint, addig ezeknek a cégeknek a kötelezettségvállalása meghaladja a 30 milliárd forintot. (A város idei költségvetése 42 milliárd forint.) Horváth Z. Péter ügyvéd ismertetése szerint a Miskolc Holding Zrt. cégcsoportjának 3,6 milliárd forint lejárt követelése volt. Ezek 80 százalékban olyan követelések, amelyek 99 százalékos bizonyossággal behajthatók, elsősorban közműtartozások - mondta.Az ügyvéd szerint ennek ellenére ezt a 3,6 milliárd forintos csomagot több részletben, 5 és 10 százalékos vételáron értékesítették. Például 62 millió forint értékű követelésállományt a Vorient Zrt. a Mivíz Miskolci Közmű Kft.-től 650 ezer forintért vásárolt meg, a Reg-Finance Zrt. pedig 24 millió forint értékű követelésállományt a MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt.-től 255 ezer forintért. A cégcsoportok mögött olyan emberek állnak, akik korábban önkormányzati alkalmazottak, vezető tisztségviselők voltak - mondta az ügyvéd. Szerinte felvetődik a gyanúja annak, hogy esetleg bennfentes információval rendelkeztek, és nyilvánvalóan az aláírók is tudatában voltak annak, hogy a követelésállomány és a vételár súlyosan értékaránytalan.A Miskolc Holding Zrt. és tagvállalatai körében elterjedt gyakorlat volt, hogy a felső vezetői számára nagy értékű életbiztosításokat kötöttek a cégek. Például a Miskolc Holding Zrt.-nél 2005 és 2010 között Halmai Gyula vezérigazgató és Stefán Csaba gazdasági igazgató részére ebben az időszakban összesen 32,4 millió forint értékű különböző biztosításokat kötöttek. A vezérigazgató esetében 2009-ben három, 2010-ben öt biztosítás volt érvényben - ismertette Horváth Z. Péter. Az életbiztosításokat többletjövedelemként adták a cégek a felső vezetőiknek, miközben jövedelmük kimagasló mértékű volt, és rendszeresen kaptak prémiumot. Az életbiztosítások ilyen mértéke szükségtelen és indokolatlan - mondta az ügyvéd. Szerinte előfordult az is, hogy a város közgyűlésének gazdasági bizottsága a vezető állású munkavállalókra felelősségbiztosítás megkötését engedélyezte, a cég ehelyett életbiztosítást kötött.Az önkormányzat több szerződést kötött a Lakisz Szövetkezettel, 40-50 millió forint körüli összegeket utalt a társaságnak. A Lakisz az önkormányzattal szemben fennálló követelésének jelentős részét a Bátor Pénzügyi Zrt. részére engedményezte 2009-2010-ben. A Lakisz vezető tisztségviselője 2006 és 2008 között Mokrai Mihály volt, ő 2007-től a Bátor Pénzügyi Zrt. igazgatósági tagja is volt, 2008 és 2010 között pedig Miskolc alpolgármestere. A jogi képviselő szerint az engedményezéssel kvázi pénzforrásként üzemelt a Lakisz, ebből az alpolgármester érdekeltségébe tartozó cég - és így közvetetten az alpolgármester is - két év alatt csaknem 50 millió forintra tehetett szert. A sajtótájékoztatója után a polgármester és az ügyvéd kétdoboznyi iratot adott át a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivőjének.Káli Sándor volt MSZP-s miskolci polgármester szerint Kriza Ákos, a jelenlegi fideszes városvezető öt hónapja semmi mással nem foglalkozik, mint leszámolással és feljelentgetéssel. Nyílt levelében ez áll: "Az emberek megtévesztésének régen ismert trükkje, hogy akkorát kell hazudni, ami már igaznak tűnik. Mással nem magyarázható, hogy Ön hétről hétre bombasztikusabbnál bombasztikusabbnak tűnő bejelentésekkel áll elő, melyeken még józanabb budapesti elöljárói is a fejüket csóválják." A volt polgármester úgy folytatja: "Nagy hirtelen bejelenti, hogy 30 milliárd a holding adóssága, majd ripsz-ropsz, eltűnik a szakértői anyag."Káli Sándor szerint Kriza Ákos "kreált egy új számot, most éppen 6 milliárd forintot, állítólagos károkozásról. Itthon nem meri elmondani, mert hátha valaki megkérdezné, hogy ezt miért kellene komolyabban venni, mint a korábban harsogott 30 milliárdot. Azt sem tudták igazolni. Tény, hogy Ön öt hónapja semmi mással nem foglalkozik, mint leszámolással és feljelentgetéssel"- olvasható a levélben. | [
"Lakisz Szövetkezet",
"Miskolc Holding Zrt."
] | [
"Reg-Finance Zrt.",
"Mivíz Miskolci Közmű Kft.",
"Legfőbb Ügyészség",
"Vorient Zrt.",
"Bátor Pénzügyi Zrt.",
"MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt."
] |
Ugyan a Roszatom dönti el, hogy milyen cég dolgozhat be a paksi bővítésénél, ám azt a szabályt még az orosz atomvállalat sem írhatja felül, hogy az erőmű két új blokkjának építésében csak minősített (értsd: a kellő technikával, referenciákkal, igazolásokkal) vállalkozások segédkezhetnek – úgy tűnt, ez az előírás távol tarthatja az oligarchákat az optimisták szerint 4500, a pesszimisták szerint akár 7000 milliárd forintos biznisztől. Ám Mészáros Lőrinc megoldja.
Egyik érdekeltsége bevásárolná magát a cseh KP RIA cégbe, aminek egyik legnagyobb érdeme, hogy mintegy harminc éve partnere a Rosatomnak, így atombiztos alvállalkozója Paksnak. Ha pedig munkát kap, akkor Mészáros Lőrincnek hajt hasznot.
Csakhogy a kabinet nem dőlhet hátra. Ugyanis hiába megoldott az oligarchák finanszírozása, az Energiaklub, illetve a Greenpeace Magyarország bíróságon támadta meg a környezetvédelmi engedélyt.
A két környezetvédő szervezet azt kifogásolta, hogy a hatástanulmány nembizonyítja, miszerint az elhasználódottfűtőelemek elhelyezésére elég hely leszeBátaapátiban, a nukleáris hulladéklerakóban. Illetve az is kérdéses a felperesek szerint, miképp alakul a Duna hőterhelése. Ez már csak azért sem egyértelmű, mivel eredetileg úgy volt, hogy három éven át működik egyszerre Paks I és Paks II, ám ez az időszak immár hét évre terebélyesedett.
A kormánymédia a "Soros-szervezetek" támadják a projektet felütéssel intézte el a Greenpeace és az Energiaklub félelmeit, ám hogy a civileknek valóban igazuk lehet, azt bizonyítja a finn példa.
A Roszatom ugyanis Finnországban is atomerőművet épít (ugyanolyan lesz, mint a magyar), aminek a Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Hatóság (STUK) épp nem adta ki az úgynevezett biztonsági igazolást. A STUK a nem megfelelő tájékoztatásra, hiányos dokumentációkra és a kivitelezés órarendjének hiányára hivatkozva tagadta meg a papír kiállítását. A finn projekt egyébként lassan hamvába halni látszik, ugyanis egyre-másra szállnak ki a tulajdonosok.
Amelyek külföldi, illetve hazai magáncégek, míg nálunk az állam a Roszatom partnere, és egyre mélyebbre fúrja bele magát az "atomügybe".
Így ebben a kérdésben népszavazás sem lesz – egy újabb kezdeményezést épp most dobott vissza a Nemzeti Választási Bizottság. Az LMP társelnöke egy referendummal akarta elérni, hogy a paksi szerződés részletei nyilvánosságra kerüljenek, de hiába.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson! | [
"Roszatom"
] | [
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Hatóság",
"Greenpeace Magyarország",
"KP RIA"
] |
Offshore státusú a kínai és vietnami polgárok számára magyar letelepedési államkötvényjegyzést biztosító, kajmán-szigeteki társaság – hangzott el a cég mai videó-sajtótájékoztatóján. (A Fidesz korábban ennek ellenkezőjét állította.) Eddig hetvenen vásároltak tőlük kötvénycsomagot, amiből 1,4 milliárd forint bevételük származhatott. Ezt a költségek levonása után valószínűleg adómentesen vehetik fel.
Offshore státusú a Kajmán-szigeteken bejegyzett, az Államadósság-Kezelő Központ (ÁKK) által letelepedési kötvényjegyzésre feljogosított Hungarian State Special Debt Fund (HSSDF) - hangzott el többek között Lian Wang vezérigazgató mai, Budapesten tartott videó-sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, korábban több Fidesz-KDNP-vezető - például Rogán Antal vagy Semjén Zsolt - azt közölte, az állam által megbízott cégek nem offshore státusúak, mert megnevezték tulajdonosaikat. Lian Wang szavaiból kiderült: noha valóban megnevezték az alap öt, 25 százaléknál nagyobb tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosát, a cég a Kajmán-szigeteken offshore státussal bír.
Liam Wang telefonon tart sajtótájékoztatót a Sofitel hotelben.
Az offshore-adóelkerülő technikákat népszerűsítő honlapokon a Kajmán-szigeteket úgynevezett "no tax heaven"-ként mutatják be, azaz ott a cég jövedelme után semmiféle adót nem kell fizetni. Szakértők szerint az ország adóhatóságai nem vagy csak korlátozottan működnek együtt külföldi szervekkel. A helyszínt népszerűsítő honlapok szerint adócsalás gyanúja esetén például nem.
Lian Wang ugyanakkor rögzítette: erre a felállásra azért van szükség, hogy az általuk vállalt területeken, Kínában és Vietnamban a lehető leghatékonyabban tudják népszerűsíteni a lehetőséget. (A magyar letelepedési államkötvények igénylői 250 ezer euró fejében az állampapírokat ténylegesen megvásárló HSSDF alapjának papírjait kapják meg, egyszersmind a magyar állam ígérete szerint könnyebben juthatnak nálunk letelepedési engedélyhez. A közvetítő céget szakértői számítások szerint igénylőnként körülbelül 20 millió forint illeti.) Kínai, vietnami viszonylatban az alapok jó részét ilyen struktúrával szokták felállítani, ez iránt táplál a lehető legtöbb bizalmat a lehetséges vásárlói kör - szögezte le, arra a kérdésünkre is válaszolva, hogy e feladatokra miért nem Magyarországon adózó céget jegyeztek be. Megjegyzendő, az egyik olyan társaság viszont, amelyet a magyar állam más államok polgárai tekintetében hasonló feladatokkal bízott meg, éppenséggel magyar bejegyzésű.
Eddig 179 hivatalos igény érkezett a HSSDF-hez, zömében Kínából - tájékoztatott Lian Wang. Közülük 70-en már kifizették a papírokat, húszan meg is kapták a tartózkodási vagy letelepedési engedélyt. Mivel marketing-programjaik továbbra is folyamatosan indulnak, további felfutást várnak: szeptember végéig 200-ra, az év végéig 400-ra nőhet a szám. Arra a kérdésre, hogy körülbelül hány érdeklődővel számoltak, kifejtette: elégedettebbek lesznek ezer olyan ügyféllel, akik érdeklődők Magyarország iránt, további befektetéseket hoznak ide és hírünket viszik a világban, mint háromezer olyan vásárlóval, akiknek nincsenek ilyen szándékaik.
Lapunk számításai szerint hetven kifizetett kötvény körülbelül 1,4 milliárd forint bevételt jelent a cég számára. Ezer ügyfél húszmilliárd forint bevételt hozhat nekik a konyhára. Arra, hogy ezer ügyféllel számolva milyen költségeik merülhetnek fel, annyit mondott, a kezdeti szakaszban több, később kevesebb. Kitérő választ adott arra a kérdésünkre is, hogy az így megmaradó haszonból mennyit kell majd adózniuk (figyelembe véve a Kajmán-szigetek vagy Hongkong zéró adózási lehetőségeit).
A magyar letelepedési kötvény népszerűsítésére eddig hetven ügynökséggel szerződtek le - közölte Lian Wang. Kérdésünkre egy bizonyos Global Visa személyében megnevezte a legnagyobbat, amely tájékoztatása szerint korábban nagy angolszász országokba szervezett hasonló letelepedési akciókat, de most csak Magyarországgal foglalkozik. Noha a HSSDF-nek létezik (egy másik cég tulajdonában lévő) honlapja, ugyanakkor Global Visa név alatt nem találtunk a világhálón a magyar telepeledési lehetőségeket népszerűsítő honlapokat (csak vízum-ügyintézéssel foglalkozó, illetve a Visa kártyacég oldalait).
Rogán Antal és Semjén Zsolt szerint az általuk megbízott (szakértők szerint legalábbis offshore-gyanús) társaságok megnevezték tulajdonosaikat. Kérdésünkre a cégtől a HSSDF vezető tisztségviselőiként (vagyis irányítóiként és nem tulajdonosaiként) nevezték meg Simon Mut (a világszinten tevékenykedő, többek között a BorsodChemet is irányító Wanhua vezetőjét), Lian Wangot, Boros Attilát, Jonathan Chant és Wenqing Wut. Ez ugyan még nem zárja ki, hogy ők legyenek a végső haszonhúzók is, de a hivatalos cégpapírok másolatait egyelőre nem kaptuk meg a HSSDF-től.
Mint egyelőre arra sem kaptunk választ, mi a véleményük arról, hogy Boros Attila irányította a Hajdú-Bétet a 2004-es felszámolást megelőző években. (A Fidesz emiatt csak a Hajdú-Bétet akkor tulajdonló Wallis akkori vezérigazgatóját, Bajani Gordont támadja, minden valószínűség szerint ellenzéki szerepvállalása miatt.) | [
"Hungarian State Special Debt Fund",
"Államadósság-Kezelő Központ"
] | [
"Global Visa"
] |
A néhány hónapos halasztással a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) aligha a közlekedők kegyét kereste. Lapunk úgy tudja: Tasó László, a szaktárca infrastruktúráért felelős államtitkára arra hivatkozva kezdeményezte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. folyamatban lévő közbeszerzésének visszavonását, hogy a beruházás finanszírozására az Európai Unió 2013-ban lezárult költségvetési ciklusában már nem maradt pénz.
A Közlekedési Operatív Program (Közop) forrásait ugyanis a kormány tervbe vett beruházásai felemésztették. Az M0-s Csepel-szigeten átvezető szakaszának egyébként Brüsszelben már elfogadott felújítása így már csak a 2014–2020 közötti költségvetési időszakban, az Integrált Közlekedési Operatív Program (IKOP) keretében valósulhat meg. Rossz előjel, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a brüsszeli pénzekből finanszírozandó nagy útfejlesztések sorában csak az autópályák országhatárig történő kihúzását és az új komáromi Duna-híd megépítését emelte ki a minap, az M0-s beruházásról nem is ejtett szót.
A Közgép nélkül nem megy?
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a NIF mikor fut neki ismét a 11,5 kilométeres pályaszakasz felújítása lebonyolítására pályázó sztrádaépítők versenyeztetésének. A hírek szerint azonban lehetséges, hogy az M0-s déli szektorában a bal pálya átépítése csak két részben valósulhat meg. A szaktárcánál ugyanis állítólag aggályosnak tartják, hogy a hárosi Duna-híd átépítéséért érdemben csak nagyon kevesen szállhatnának versenybe.
A háromszáz méter hosszú acélszerkezet elkészítésére legalábbis a hazai cégek közül alighanem kizárólag a Közgép Zrt. és annak konzorciuma vállalkozhatna. Ami a gyakorlatban azzal járna, hogy ha az autóút átépítésére osztatlan közbeszerzés keretében találnak kivitelezőt, a költséges munkák egyetlen cég, illetve partnerei kezébe kerülnének. Ez pedig a mostani helyzetben, amikor Orbán Viktor kormányfő és a Közgép-tulajdonos Simicska Lajos számos ügyben akasztott tengelyt egymással, úgy tűnik, probléma lett a kormány számára.
Visszatérve: abban az esetben ugyanakkor, ha a régi aszfaltpálya felbontását és betonozását, illetve az útszakasz két hídján az aktuális szerkezeti beavatkozások elvégzését külön projektként kezelnék, a részfeladatokért egy hídépítés során egyébként labdába sem rúgó cégek is versenybe szállhatnának. Vagyis kissé szélesedne a verseny. A betonozás, a szalagkorlátok és a zajvédő falak építése, esetleg a soroksári híd mellett lévő 510-es út és az 5101-es összekötő út halásztelki csomópontja aszfaltburkolatú felüljáróinak munkálatai önmagukban is jelentős megrendelést jelentenek. S ez még akkor is igaz, ha a 15 milliárd forintot meghaladó hídépítési feladatok valószínűleg így is a Közgép csapatánál landolnak.
Feltéve persze, hogy a hárosi Duna-híd teljes elbontásáról és új szerkezetének felépítéséről a döntéshozók nem mondanak le. A negyedszázada forgalomba helyezett híd teljes átépítésére ugyanis nem feltétlenül elegendő indok, hogy mérnöki szemmel nem nevezhető tökéletesnek a formája. A bontásra az sem látszik igazán kielégítő magyarázatnak, hogy a százéves élettartamra tervezett szerkezet alakja évről évre változik valamelyest. Szakemberek szerint az útpálya elhasználódására való hivatkozás sem teljesen meggyőző.
Bárhogy lesz is azonban, annyi biztos: a közlekedők nem ússzák meg az M0-s régi pályájának cseréjét, illetve az ezzel járó sávlezárásokat, forgalomtereléseket. A beruházás műszaki tartalma ugyanis a hírek szerint a halasztástól függetlenül egyelőre nem változott. Újdonság legfeljebb az lehet, ha a munkák jövő tavasszal kezdődnek meg, és befejezésükre nem 2017 nyarán, hanem közvetlenül a 2018-as országgyűlési választás előtt kerülhet sor. | [
"Közgép"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"Európai Unió",
"Közlekedési Operatív Program",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Miután kiderült, hogy Ferencvárosban a fideszes politikusok, rokonaik, illetve kerületi hivatalnokok beköltöztek a legvonzóbb önkormányzati lakásokba, az ügyészség nyomozást indított. A vizsgálat jelenleg is tart, a sajtóban pedig továbbra is egymás után kerülnek napvilágra a lakásügy újabb és újabb fordulói.
Miközben a IX. kerületben az ingatlanárak és az albérletárak az egekbe szöktek, miniszteri tanácsadó, fideszes polgármester gyerekei, a kerületi újság főszerkesztője, a fideszes parlamenti képviselő sofőrje, a polgármester titkárnője, a volt alpolgármestere gyereke, és még sokan mások beköltöztek a közvagyont képező lakásokba.
Szeptember 6-án a polgármesternek és az önkormányzatnak lehetősége nyílt, hogy jelezze, visszavesznek a tempóból. Legalább addig, amíg le nem zárul a nyomozás. Nem éltek a lehetőséggel.
A védett ház, sok fontos lakóval
6-án a ferencvárosi gazdasági bizottság döntött a kerület egyik legértékesebb házának, a Tűzoltó utca 66. lakásainak a sorsáról. Ezt az épületet a kerületben csak úgy emlegetik, hogy a "védett ház", mivel számos kerületi képviselő, hivatalnok és rokon költözött be a legjobb lakásokba. Az épület több szintes, illetve tetőtéri lakásai mindenkit lázba hoznak, akik tudnak a létezéséről. Hatalmas tetőteraszáról ellátni egészen a Gellért-hegyig.
Tűzoltó utca 66, a "védett ház".
A 2010-ben sok százmillió közpénzből felújított házban nyert lakásbérleti jogot a kerületi kincstárnok, Martos Dániel unokahúga, Barakonyi Anett. A kerületi kéményes, Rudits Tibor közvetlen érdekeltségébe is jutott egy újabb lakás. Ebben a házban él a volt kerületi jegyző. A nyertesek között van dr. Görgényi Máté kerületi fideszes képviselő édesanyja is. (Ebben a rendszerben gyakran előfordul, hogy a döntéshozók rokonaik, bizalmasaik nevén pályáznak a lakásokra, majd maguk költöznek be.)
A mostani döntés látszólag arról szólt, hogy az eddigi határozott időre kötött szerződéseket meghosszabbítják, újrakötik, de már nem határozott, hanem határozatlan időre. A határozatlan idejű szerződés erejét egy korábbi közmeghallgatáson így fogalmazta meg Bácskai János polgármester:
"Van Önnek egy határozatlan idejű bérleti szerződése, ennél atombiztosabb szerződést nem nagyon tudok elképzelni. Szemben egy magán tulajdonossal, aki bármelyik pillanatban kirakhatja."
A Weiszgáberek tízmilliókat kaszálnak
De nem csak az a lényeg, hogy így már nem könnyű kirakni a bérlőt az ingatlanból, hanem hogy határozatlan idejű szerződéssel a zsebében a bérlő már könnyedén megszerezheti az önkormányzati lakást. Ez az ingatlanok nagyon kedvezményes felvásárlásának előszobája. A szerződéssel szinte automatikusan együtt jár egy akció, ami szerint féláron megvásárolható a lakás. Már csak a megfelelő értékbecslőt kell felkérni, aki megfelelően olcsóra becsüli az ingatlant. És az igazán szerencsések baráti fizetési határidőt kapnak az önkormányzattól.
Konkrét példa erre Weiszgáber Brigitta esete. Ő a Viola utcában nyert lakásbérleti pályázatot. A frissen felújított, hatvan négyzetméteres lakást Szabó János ingatlanbecslő 13,3 millióra becsülte. (A hasonló paraméterű lakásokat egyébként 30 - 40 millióért árulják.) Az önkormányzat gond nélkül megadta rá az 50%-os kedvezményt, és természetesen a nagyon kedvező fizetési határidőt.
Tehát Weiszgáber Brigittának egy felújított, hatvan négyzetméteres lakásért 6,5 milliót kell befizetnie az önkormányzat kasszájába. A fizetési határidő 2030. Weiszgáber Brigitta nem sokáig örült a remek új lakásnak, szinte azonnal meghirdette. Az ingatlan.com-on már reális, piaci áron, 31-32 millióért jelent meg a lakás, tehát Weiszgáber akár 25 millió forintos haszonnal zárhatta a tranzakciót. Illetve, mivel 2030-ig egy fillért sem kell fizetnie, ha addig eladja a lakást, gyakorlatilag 25 millió forint készpénzt kapott a Ferencvárostól.
A felújított Viola utcai ház és a tájékoztató az önkormányzati szerződésről. Fotó: Google Maps/Önkormányzat/Ingatlanos portál
A fenti példa azért is érdekes, mert most szeptember 6-án a gazdasági bizottság egy másik Weiszgábernek, Weiszgáber Gusztávnénak is megerősítette a szerződését. A rokon a Tűzoltó utca 66. tetőterében egy 3 szobás, összkomfortos, 97,97 négyzetméter alapterületű lakásba költözhet be, amihez óriási tetőterasz is tartozik.
A ház sarkán látható a terasz.
Weiszgáberék neve számos zűrös kerületi ügy kapcsán felbukkan. Névleg ő az üzemeltetője a kerületi információs központnak, de kerületi kátyúzó és útépítő cégben is felbukkant a neve. Szorosan kötődik a zűrös kerületi ügyekben folyton felbukkanó vállalkozójához, Rudits Tiborhoz, Bácskai János polgármester vitorláscsapattársához.
Rudit Tibor, a kéményes.
Martos Dániel kerületi vagyonkezelő, fideszes politikus unokahúgának is megerősítették a szerződését. Ő egy kétszobás, 60,90 négyzetméter alapterületű összkomfortos lakásba költözhet be. Martostól korábban megkérdeztük, hogy van-e érdekeltsége az önkormányzati lakások környékén, de egy virtuóz testcsellel eliszkolt a kérdés elől.
Pirulva, de tartózkodott
A legkülönlegesebb talán a fideszes Görgényi Máté esete. A kerületti képviselő édesanyja nyert a pályázaton, a valóságban viszont Görgényi Máté és családja lakik a védett ház emeletes lakásában. Görgényi nem akárki: a kerületi lakásokról döntő hét fős gazdasági bizottság tagja, tehát a saját bérleti szerződéséről hozhatott döntést múlt hét szerdán.
Görgényi Máté, Fidesz, Ferencváros Fotó: Ancsin Gabor
De ez nem ment zökkenőmentesen. A bizottság szeptember 6-i ülésén a hét tagból négy nem jelent meg vagy nem kapcsolta be a szavazógépét, köztük volt Görgényi is. Bent volt az ülésen, de nem kapcsolta be a gépet. Így, a megfelelő létszám hiányában, döntésképtelen volt a bizottság. A jelenlévők beszámolói szerint Görgényi Máté láthatóan nem akart szavazni az érdekeltségébe tartozó szerződésről, csak zavartan, piruló arccal ült, és nem moccant, míg végül Bácskai János polgármester adta meg neki a lelkierőt a döntéshez, unszolására üzembe helyezte a szavazógépét, és egy magabiztos tartózkodással hosszútávra bebiztosította családja lakhatását.
Eközben Ferencvárosban több mint ezer család vár arra, hogy piaci áron lakást bérelhessen az önkormányzattól.
| [
"Fidesz"
] | [
"Google Maps/Önkormányzat/Ingatlanos"
] |
Vesztegetés miatt is nyomoznak az ORÖ-elnök ügyében
Előbbi ügyben az azóta bezárt lap arról írt, hogy több mint egymilliárd-kétszázmillió forint parkol Belize-ben annak az offshore cégnek a bankszámláján, amelyiknek az "igazgatója" Szabó Zsolt fideszes képviselő, államtitkár, valamint felesége. A cég neve, amely mögött a dokumentumok alapján a hatvani politikus és neje áll: a Joy World Enterprise Limited, a bejegyzés dátuma 2013. június 10. Szabó Zsolték családi vállalkozása, az Exact-Cont Kft. ugyanarra a hatvani címre van bejegyezve, mint amelyik a dokumentumok egyikén szerepel.
Az államtitkárt akkor többször kerestük telefonon, szöveges üzenetet is küldtünk neki, de nem reagált megkeresésünkre. Később helyreigazítást követelt, ugyanakkor az ügyben ügyészségi nyomozás indult. Konkrétan Polt Péter legfőbb ügyész számolt be arról még júniusban, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt zajlik nyomozás Szabó Zsolt ügyében.
Mostani érdeklődésünkre Kovács Katalin százados, főügyészségi katonai ügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője azt közölte, hogy "a megjelölt ügyben elrendelt nyomozásban több irányú adatszerzés van folyamatban. A nyomozás érdekeire tekintettel jelenleg további információ nem adható." Vagyis bár a politikus mindent tagadott, a főügyészség közel fél év után sem zárta le az ügyet.
Már a NAV nyomoz az ORÖ-vezér ügyében - Magyar Hang Egyelőre egymáshoz dobálgatják a hatóságok Balogh János, az Országos Roma Önkormányzat elnökének botrányos ügyét, de legalább zajlik a nyomozás. A Magyar Nemzet még március végén tett feljelentést csalás gyanújával a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, melynek nyomozói néhány nappal később tanúként ki is hallgatták a botrány feltárásában résztvevő munkatársunkat.
Hasonló a helyzet Balogh János ORÖ-elnök ügyében is. A vezető egy a Magyar Nemzet birtokába került hangfelvétel szerint fiktív kampányrendezvényeket akart lepapíroztatni, az így "megspórolt" pénzből pedig a Fidesz helyi jelöltjének, Vinnai Győzőnek a kampányát segítette volna a romák voksolásra biztatásával. Mint egy rögzített beszélgetésben a szájából elhangzott: "Hát én nem dumálok mellé, én Győzőt fogom támogatni egyéniben. (...) Tudod, kell, hogy agitáljam az embereket, mert hivatalosan nem adhatom nekik oda, érted? Nem lehet úgy elszámolni vele." Az egyik beszervezni próbált vállalkozó nemet mondott a törvénytelen ajánlatra, majd feljelentést tett, ahogyan a történtekről értesülve e sorok írója is.
A rendőrségtől a napokban kapott tájékoztatás szerint "a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya vesztegetés bűntettének gyanúja miatt folytat büntetőeljárást. Gyanúsítotti kihallgatásra még nem került sor. A nyomozás érdekeire tekintettel bővebb tájékoztatást jelenleg nem áll módunkban adni."
A fejleményekről beszámolunk.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 26. számában jelent meg, 2018. november 9-én. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Exact-Cont Kft.",
"Magyar Nemzet",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Joy World Enterprise Limited",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Hat nappal az EP-szavazás után, szeptember 18-án a Magyar Időkben jött ki a hír, hogy a magyar kormány plakátkampányt indít a Sargentini-jelentés miatt.
Már aznap este meg is jelent a magyar kormány hivatalos Facebook-oldalán egy videó, amelyben egy montázson Judith Sargentini, Soros György, és Guy Verhofstadt belga EP-képviselő, Orbán Viktor egyik legnagyobb kritikusa szerepel. Hármójuk képe alatt pedig az a szöveg, hogy “Az Európai Parlament bevándorláspárti többsége el akar hallgattatni minket, mert kerítéssel védjük hazánkat és Európát." A videó fő üzenete az, hogy “Ne engedjünk a zsarolásnak! Védjük meg Magyarországot!"
Ugyanazok a cégek
A Miniszterelnöki Kabinetiroda szeptember 12-én, a Sargentini-jelentés megszavazásának napján adott megbízást “Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása" tárgyban. A szerződés értéke nettó 5,9 milliárd forint, aminek 70 százalékát, nettó 4,13 milliárdot mindenképp kifizetnek. A maradék 1,77 milliárd forint csak opció, tehát nem biztos, hogy felhasználják – írja az Átlátszó.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Mivel az ilyen tárgyú szerződések eddig is a kormányzati kampányokat takarták, és ezt a szerződést is a korábbi propagandahadjáratokat levezénylő cégek kapták, erős a gyanú, hogy ez a megállapodás a most futó Sargentini-ellenes reklámokra vonatkozik. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a feladattal Balásy Gyula két cégét, a New Land Media Kft.-t és a Lounge Design Kft.-t bízta meg. | [
"New Land Media Kft.",
"Lounge Design Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Magyar Idők",
"Miniszterelnöki Sajtóiroda",
"Európai Parlament"
] |
Mindenki máson akad fenn a végrehajtói bűnszervezet kapcsán, hiszen immár egyre többet lehet tudni a visszaélésekről, idézünk pár, általunk hallott végrehajtói reakciót.
Ilyen amatőrök, milliókkal játszanak, és nem tudnak találkozónként venni egy-egy SIM-kártyát és mobilt, ennyire nem volt veszélyérzetük, hogy lehettek ennyire barmok?
Ugye senki nem gondolja azt, hogy a rendőrség évek óta megfigyelte ezt a két embert, és leleste, hogy mennyi pénzt adtak át egymásnak? Nem, itt vagy egy nagyon pontos könyvelés került a rendőrök kezébe, vagy valaki "csiripelt", és a saját enyhébb büntetése miatt mindent pontosan előadott.
Ismerem az egyik Budapest környéki kollégát, három kicsi lánya van, két éve végrehajtó, nagyon rendes gyerek, nem egy bűnöző típus. Látszik a számokból, hogy többet fizetett a helyéért, mint amennyit az irodája kitermelt, vagyis ő még nem is keresett a leadója után, most meg várhatja, hogy mi lesz vele. Nincs túl nagy távolság a megvesztegetés és az elkövetői szerep, illetve a zsarolás és így az áldozati szerep között.
Ha itt megbuksz, akkor vége, érted? Nem kapsz erkölcsit, eltiltanak a foglalkozásodtól is. Ügyvéd már nem lehetsz, elmehetsz névtelen "cselédnek" egy jogi irodába, éhen nem halsz, de nem sokkal kapsz többet, mint a minimálbér.
Megörökölte
Ilyen és hasonló véleményeket hallottunk, miközben sokan azt is jelezték, hogy az ügyben még lesznek fordulatok,
"ha elkezdenek a lefogott madárkák énekelni",
hiszen ahogy hallottuk, két illúzióval gyorsan le kell számolni.
Schadl és Völner abban lesz érdekelt, hogy ők úgy állítsák be a történteket, hogy azok vagy nem valósultak meg, vagy ha igen, akkor csak ketten voltak benne, mert akkor nem "bűnszervezet", de ez a két ember az apparátus vagy az elnökség jóváhagyása, bólogatása, közreműködése nélkül képtelen lett volna működtetni ezt a rendszert. De az is egy illúzió, hogy ez a két ember hirtelen összefogott, és felépített egy maffiát, érdemes hosszabb időszakot vizsgálni, vertikálisan és horizontálisan is nagyobb rendszerre lőni.
Varga Judit szerepe
Az is kiderült számunkra, hogy a szakmában nem feltétlenül az ellenzéki politikusok véleményével értenek egyet, vagyis nem úgy látják, hogy Varga Judit igazságügyi miniszternek kellene lemondania. A politikai felelősségvállalás természetesen felmerülhet, de ahogy hallottuk, Völner Pált nem Varga Judit hozta a rendszerbe, nem az ő embere volt, ő inkább csak megkapta az államtitkárt. hiszen Völner 2015-től, vagyis még bőven Trócsányi László minisztersége alatt lett igazságügyi államtitkár.
Egy sokéves végrehajtói múlttal rendelkező szakember szerint
"nekünk már akkor is volt Völnerünk, amikor még Varga Judit vígan dekázgatott Brüsszelben. Igaz, végrehajtóként az valóban vicces volt, amikor Varga Judit rendre kioktatta Brüsszelt, hogy Magyarországon a korrupció üldözésével minden rendben van, miközben magában a minisztériumban volt a korrupció melegágya."
Varga Judit igazságügyi miniszter beszél éves meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az Országház Nagy Imre-termében 2021. október 25-én. Mellette Völner Pál parlamenti államtitkár – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A két csoport
Kétféle végrehajtó akad mostanában, bár mindkét típusban közös az, hogy elvileg "nem találkoztunk, nem beszéltünk", ez ugyanis meg van tiltva. A leszerepelt "kar", vagyis a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) még szabadon levő vezetői a kínos ügy nyilvános tisztázását nem segítik, ezt minden velünk szóba álló végrehajtó sérelmezte amúgy, és a végrehajtóknak szigorú szankciókat helyeztek kilátásba arra az esetre, ha fecsegnének.
Az első klaszterbe azok tartoznak, akik azt mondják, hogy ezt a szakmát az elmúlt években is lehetett tisztességesen is csinálni, a szabályozás nagyon jó, a mutyizó vezetőség ügyes-bajos dolgai nem feltétlenül értek le a végekre. Ez a kör abban bízik, hogy a régi metódusban folytathatják majd a munkájukat.
Illetve van az a kör, amelyik azt mondja, hogy az elmúlt években az új területi kinevezések és a testreszabott ellenőrzések révén a vezetőség annyira rányomta a bélyegét a hétköznapokra, annyira befeketítette a szakmát, hogy ők abban bíznak, hogy csakis egy alapos nagymosás után, gyökeres változások után indulhat újra a szakmai munka.
A működés
Azt már mindenki tudja, hogy Völner Pál államtitkár és Schadl György, az MBVK elnöke vastagon érintett, hiszen a mentelmi jog kikérésével kapcsolatos anyagban igen részletesen le van írva a kettejük közötti pénzmozgás, rajtuk kívül meg van még nevezve néhány olyan terület, amely pénzt juttatott, vagy ahol érdemtelen kinevezések történtek.
A végrehajtók szerint azt nem olyan nehéz kikövetkeztetni, hogy kik lehetnek az érintettek. Három információt kellett csak összepárosítani. Az ügyészség megnevezett érintett körzeteket, feldobott pénzátutalásokat, az MBVK névjegyzékében pedig az látszik, hogy vannak olyan bíróságok, amelyek mellett olyan végrehajtó működik, akit most tartósan helyettesíteni kell:
a Győri Járásbíróság mellett működő Cs. Éva hiányzik (39 millió forintos pénzmozgás);
a Monori Járásbíróság mellett Sz. Balázst kell helyettesíteni (190 millió forint);
a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett az egykoron Bíró Icát is kilakoltató M. Esztert kell most helyettesíteni (254 millió forint);
a Szekszárdi Járásbíróság mellett működő O. Ákos sem elérhető (78 millió);
a Szigetszentmiklósi Járásbíróság mellett F. Miklóst kell pótolni (197 millió);
a Ceglédi Járásbíróság mellett V. Levente Árpád akadályoztatott (81 millió forint);
valamint a Fonyódi Járásbíróság mellett N. Gábor nincs 42 millió forint).
Jól látszik, hogy a Budapest környéki vagy a fővárosi körzetek sokkal értékesebbek voltak a leadós rendszerben.
A hivatal
Schadl és Völner mellett a Mi Hazánk még egy nevet dobott be, T. Katalinét, ő neki biztosan tisztáznia kell majd a szerepét, hiszen az MBVK hivatalvezetőjeként ő volt a legfontosabb operatív ember a karban. A karnak és a hivatalnak valóban sok fontos kompetenciája volt, ha megnézzük az MBVK feladatköreit, ilyeneket találunk:
vezetni a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek, végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékét;
engedélyezi végrehajtói iroda alapítását, alapító okiratának, illetve cégadatának módosítását;
dönteni a végrehajtó kizárásáról és új végrehajtó kijelöléséről;
működtetni a végrehajtók közös informatikai alkalmazását;
kiírni a végrehajtói álláshelyre a pályázatokat, lebonyolítani a pályázati eljárást;
javaslatot tenni a miniszter számára az egyes ellátási területek meghatározásához, összevonásához;
ellátni az ügykiosztással kapcsolatban jogszabályban meghatározott feladatokat;
ellátni a szakmai felügyeletet, a végrehajtókat ellenőrizni;
megállapítani a végrehajtó esetén a szolgálatból történő felfüggesztés, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt esetén a névjegyzékből történő törlés fennállásának feltételeit.
A nekünk panaszkodó végrehajtók szerint a rendszer azért volt különösen ördögi, mert a főkolomposok nemcsak azért szedtek "adót", ha valaki újabb helyre szeretett volna jogosultságot szerezni, de volt egy ostoruk is, az ellenőrzés. Aki fizetett, az megúszta ellenőrzések nélkül, aki pedig nem, annak a gatyájába is belenéztek.
Összefüggések
Tapasztalatunk szerint a végrehajtók nagyjából mindent tudnak egymásról, ("kétszázan vagyunk, ez egy nagyon zárt szakma" – hallottuk), ki kinek a partnere, ki hol csúszott meg.
Ha például ezt a végrehajtói lapot, az Executiot végigböngésszük egy szakértő segítségével, ő nagyon látványosan végigmutatja az összefüggéseket.
Ebben az újságban látszik ahogy
Schadl György bejelenti, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Hivatalának élére 2019. december 6. napjával az igazságügyi miniszter új hivatalvezetőt jelölt ki, akinek megbízatása 7 évre szól (azt tudjuk, hogy ekkor már javában zajlik a pénzmozgás Schadl és Völner között) (5. oldal);
Schadl-Baranyai Helga, a kar elnökének a felesége riporterként is felbukkan (14. oldal);
az elnök és a hivatalvezető köszöntötte az új végrehajtókat, köztük V. Levente Árpádot (aki korábban annál a követelés-kezelő cégnél, a Momentum Creditnél dolgozott, ahol a hivatalvezető férje), a ceglédi végrehajtott és N. Gábort a fonyódit, akiről a Népszava külön cikket is írt (26. oldal).
Azóta tudjuk, hogy a ceglédi és a fonyódi iroda is az ügy érintettje. Szerettük volna megkérdezni, hogy az MBVK büntetőeljárással érintett személyei végzik-e továbbra is a kinevezéseket, ellenőrzéseket, de az MBVK-nak elektronikus rendszerükön keresztül eljuttatott megkeresésünkre még nem érkezett válasz.
Elnökség
A végrehajtók úgy tudják, hogy most a korábbi alelnök, Lukács Tamás vette át a kar irányítását, de az azért tapasztalatunk szerint megrökönyödést váltott ki, hogy a fideszes Répássy Róbert lehet az új biztos.
Ő ugyanis már korábban is megkapta ezt a feladatot, vagyis ő volt a kamara törvényességi felügyeletét ellátó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) igazságügyért felelős államtitkára. Az ő helyettese akkor Jeney Orsolya helyettes államtitkár volt (az ő nevét le tudjuk írni, mert arról nincsen értesülésünk, hogy az ügy érintettje lenne).
Jeney Orsolya, az egykori helyettes államtitkár mindenesetre hamarosan végrehajtó lett, sőt bekerült az MBVK elnökségébe is. és az egyik legjobb környéken, a Városmajor utcában nyithatott irodát, kapott területet.
Erre az ingatlanra rákeresve vicces összefüggéseket találtunk, noha természetesen azt nem tudjuk, hogy pontosan mi a kapcsolat:
A Városmajor utca 74, irodaházban működik
Jeney Orsolya végrehajtói irodája;
egy másik végrehajtó, Petris Csaba irodája;
de van itt a kari elnöknek, Schadl Györgynek és a feleségének is egy cége, az ingatlan-bérbeadással foglalkozó Red Carpet Kft.;
sőt, Schadl Györgynek egy időben még a hivatalos lakcíme is a Városmajor 74-ben volt.
Reform kellene
Varga-Damm Andrea független országgyűlési képviselő nagyon régóta harcol a végrehajtói szakma jogsértései ellen, mert szerinte a végrehajtók visszaélnek a joghézagokkal, a nem egyértelmű rendelkezésekkel,
"kértem, hogy legalább pár javaslatot vegyenek figyelembe az adósok, valamint a társadalmi közérzet érdekében. Varga Judit ilyenkor azt jelezte mindig, hogy megnézik, megvizsgálják, de Völner Pál esetében mindig azt éreztem, hogy mondhatok én akármit, ő biztosan nem fog ebben segíteni. Nem csak a szavai, hanem a tekintete is mindig azt mutatta, ne várjak változást."
És aztán valóban mindig nyitva maradtak azok a kiskapuk, például a részletfizetések elszámolása ügyében, amelyek segítették a végrehajtókat. Pedig állítólag nemcsak az adósok, de azok is panaszkodtak, akik kérték a végrehajtásokat.
"Völnert amúgy rendes embernek ismertem meg, ha tényleg elkövette azt, amikkel vádolják, abban biztosan segített az a nagy politikai bizalom, ami körülvette. Mindig kapott valamilyen tisztséget a Fidesztől, ő biztos bástyának érezhette magát, e vélt védelem miatt bízhatta el magát. Pillanatok alatt alakulnak ki azok a helyzetek, amelyek után már a politikus meg van fogva, de úgy érzi, hogy támadhatatlan, ezért nem lép ki a bűvkörből."
Varga-Damm Andrea szerint a rendszer maga teremti a korrupciós folyamatokat, ez van a végrehajtásnál, de ez van a közjegyzőknél, és ez van a felszámolóknál.
"Érdemes megnézni, hogy 2016-ig mennyi végrehajtó volt, és mennyi lett azóta."
Egy végrehajtói kiadványból látszik, hogy a 2020. február 5-i eskütételt követően a kar vezetői kijelentették, hogy összesen 100 új végrehajtó lépett hivatalba 2017 és 2020 februárja között.
Schadl György, az MBVK elnöke – Forrás: RTL Klub
Te, ez mit telefonálgat?
Völner Pálról az is kiderült, hogy mindenféle üzleti ügyben is próbált közvetíteni. Egy volt NFM-es kollégája azt mondta, hogy
"a 2010-es évek elején dolgoztam vele, akkor ő volt az utolsó, akiről feltételeztem volna, hogy pénzezik".
De olyan állami vezetővel is beszéltünk, aki saját bevallása alapján is nemrég megkérdezte egy társától, akivel bizalmi a viszonya, hogy
"titeket is hívogat a Völner, mit akar ez, mit telefonálgat?".
Történt ugyanis, hogy Völner Pál, minden érthető kompetencia nélkül felhívta valami innovációs megoldást ajánlva.
"Semmi igazán rosszra nem gondoltam, de azért szerencsére udvariasan elhajtottam, aztán többször nem jelentkezett."
A Válasz Online egy autópályás kapcsolatot emelt ki cikkében.
Az ügyészségi anyag szerint a Mátrix Közhasznú Alapítvány és az Aqua Energy Solutions Zrt. számára is lobbizott Völner, utóbbinak vicces módon két Schadl György is a képviselője volt, vélhetően apa és fia, az 1958-as idősebb és az 1982-es születésű kari elnök. De a csapat lobbizott a lábatlani Calmit érdekében is az ITM-nél.
És aki szerint minden rendben van...
Olyan végrehajtóval is kapcsolatba kerültünk, aki elmondta, hogy teljes megdöbbenéssel és aggódva figyeli a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar körüli eseményeket. Az ügyben nem érintett szakember elmesélte, hogy a végrehajtók döntő többsége, ő maga sem ért egyet a kar hallgatásával.
"A hallgatás azt a benyomást erősíti, mintha a korrupció áthatná az egész rendszert és az adósokkal szembeni fellépésre is jellemző lenne. Pedig e szakma korábbi reformja tényleg sikeres volt"
– vélte ez a végrehajtó.
Ezt visszatérően említették nekünk a szakemberek, hogy 2015 óta sokkal védettebbek az adósok.
"Korábban minden végrehajtó egy saját nyilvántartási rendszer segítségével követte a befizetéseket, az egységesség hiánya miatt a rendszer magában hordozta a visszaélések lehetőségét. Jelenleg minden végrehajtó egy központi ügyviteli rendszeren dolgozik, minden irat, minden pénzmozgás a rendszerben rögzül és bármikor ellenőrizhető, készpénzmozgás pedig egyáltalán nincsen."
A rendszer
Erről a rendszerről azt is elmondták nekünk a végrehajtók, hogy így számukra az is transzparens, hogy kinek mennyi ügye van.
Schadléknek (férj és feleség) mintegy tízezer ügyszáma volt a két irodájukból, 60 százalék Budaörsön és 40 százalék Gödöllőn. Ez volt messze a legnagyobb pacientúra.
Másnak vidéken lehet, hogy csak tizedannyi, egy hévízi vagy zirci iroda például nagyon kicsi.
A végrehajtók szerint azért sokat javult a szakmában a humán erőforrás is. A rendszerváltást követően, az első pályázatok során egy önálló bíróság végrehajtóval szemben támasztott követelmény csak az érettségi volt, ma már jogi végzettség, két éves végrehajtó-helyettesi gyakorlat vagy jogi szakvizsga és végrehajtói szakvizsga. vagyis egy évtizedes tanulás.
"Ez amúgy igaz, csak a hajamra kenhetem, ha én pályáznék egy helyre, de elviszi előlem egy másik kolléga, aki ezt leboltolta"
– mondja erre egy végrehajtó.
Árverések
A korrupt rendszerben az talán valóban előrelépés, hogy az árverések elektronikus rendszeren keresztül működnek, sok visszaélés-típus (sikkasztások, letétben kezelt összegek lekötése magánszemélyként, kétes árverések) megszűnt, ugyanakkor más azt is jelezte, hogy azért a végrehajtók és a követelés-kezelők összejátszása, vagy a nagy ingatlantulajdonossá váló végrehajtó sem ritka, legfeljebb nem őt látjuk az ügylet végén, csak egy bizalmasát.
A szakmát védők szerint minden lépésük bírósági ítélet alapján történik, a végrehajtónak nincsen joga felülbírálni, vagy akár csak minősíteni is egy ítéletet.
"Ráadásul a hitelmoratórium miatt most parkolási bírságok, vagy részletre vett és nem törlesztett iPhone-ok jutnak el a végrehajtásig, panaszkodni nem szeretnék, minden végrehajtó nagy autóval jár, de azért sok a szívás is"
– mondta egy szakember.
Más azt mondja:
"Az adósok döntő többsége nem képzett, a társadalmi érintkezésekben kevésbe kifinomult rétegéből kerül ki. Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál kisebb az esélye arra, hogy kapcsolatba kerül végrehajtóval."
Természetesen ez a konfliktusok rendezésére is rányomja a bélyegét, sok a fenyegetés, az ordibálás, vannak lerázhatatlan, visszatérő vendégek egyes irodáknál, akik csak mondanák, csak mondanák.
Ragtapasz
A Fidesz ügyes, gyorsan borította az ügyet, azt gondolja, hogy amennyiben letépi a ragtapaszt, gyorsabban túl lesz rajta, nem fog annyira fájni. Ez hatalmas tévedés, mert ez tényleg egy kiterjedt hálózat, sok minden fog még előbukni a szekrényből, mert ha a most lefogott emberek látják, hogy nem menekülnek, nem akarják majd egyedül elvinni a balhét, és van mit mesélniük.
Azt eltérően látják a beszélgetőpartnereink, hogy mi lenne a reform megfelelő iránya, van, aki szerint államosítani kellene a korrupt rendszert.
Más szerint
"a probléma nem egy egyébként jól megreformált és tisztességesen működő rendszer bedarálásával lenne megoldható, hanem rendszerszintű változásokért kiált, és arra mutat rá, hogy önmagában az állami kontroll bevezetése, a központosítás nem old meg semmit".
De a legmeglepőbb következményt egy vidéki iroda vezetője mesélte: | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Hivatala",
"Válasz Online",
"Mátrix Közhasznú Alapítvány",
"Szekszárdi Járásbíróság",
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"Monori Járásbíróság",
"Szigetszentmiklósi Járásbíróság",
"Fonyódi Járásbíróság",
"RTL Klub",
"Red Carpet Kft.",
"Mi Hazánk",
"Momentum Credit",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"Győri Járásbíróság",
"Ceglédi Járásbíróság",
"Aqua Energy Solutions Zrt.",
"európai ügy bizottság"
] |
2009. szeptember 16., szerda 11:15
Többek között Lányi András író, Mellár Tamás közgazdász, Bagi Béla országgyűlési képviselő, Náray-Szabó Gábor akadémikus, Zlinszky János egyetemi tanár, volt alkotmánybíró írta alá azt a nyílt levelet, melyet az Állami Számvevőszék által a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tavalyi tevékenységéről készített jelentése kapcsán írtak a Pénzügyminisztériumnak, tiltakozásképpen.Mint írják, a dokumentum a magyar nép számára megdöbbentő és sokkoló megállapításokat tartalmaz a mindnyájunk vagyonával való gazdálkodásról. Olyan tények sokaságát tárja fel, amelyek egy jogállamban nem maradhatnak jogi következmények nélkül.Az ÁSZ jelentés külön fejezetben elemzi a Sukoróra tervezett King's City gigaberuházás előkészítésével kapcsolatos földcsere ügyletet, amellyel összefüggésben egyértelműen leszögezi, hogy az nem volt sem szabályos, sem célszerű. Magát a szerződést pedig - a legsúlyosabb magánjogi jogsértés okán - semmisnek értékeli. "Megdöbbenéssel értesültünk ezért Joav Blum sajtóközleményéről, amelyben a befektető úgy tesz, mintha minden eddigi lépésük az ügyben jogszerű lett volna" - tartalmazza a levél, hozzátéve: még annak közlésétől sem riadt vissza, miszerint a befektetők úgy tudják, hogy terhükre az ÁSZ nem állapított meg jogszabálysértést."S még nagyobb felháborodással fogadtuk azt a hírt, hogy a magyar pénzügyminiszter ahelyett, hogy minden erejével igyekezne megakadályozni a törvénytelenségek sorozatával terhelt beruházás előkészítését, nyílt levélben ajánlotta fel további tárgyalási készségét a bűncselekmény gyanújába keveredett befektető számára" - olvasható a nyílt levélben.Megfogalmazásuk szerint már nincs jelentősége a jogszerűségnek, a környezetvédelmi előírásoknak. Egyetlen úr létezik a magyar kormány és a sukorói álmot megálmodó befektetők számára: a pénz. S annak érdekében minden gátat megkísérelnek ledönteni."Alulírott, a nemzet sorsáért aggódó magyar állampolgárok kérjük, követeljük: ne tegyék! A magyarok saját döntéseik és elhatározásuk szerint akarnak élni hazájukban! S ezt a tényt mind a magyar kormánynak, mind a Magyarországot sajátjának tekintő külföldi befektetőnek tudomásul kell vennie! Elég volt hazánk tönkretételéből! El a kezekkel Sukorótól, el a kezekkel Magyarországtól!"A nyílt levél aláírói: Ács Sándorné agrármérnök, Dr. Ángyán József egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, Bagi Béla országgyűlési képviselő, Bárdos Deák Péter, Duna Charta elnökségi tag, Bencsik János országgyűlési képviselő, Dr. Bencze Izabella jogász, Dr. Gáspár Csaba László egyetemi docens, Gulyás János filmrendező, Ertsey Attila építész, Farkas Ádám szobrász, Kajner Péter közgazdász, Karátson Gábor Kossuth-díjas író és festő, Kiss Boldizsár János tanár, Kodolányi László J. designer képzőművész, Dr. Kollár István, egyetemi tanár, Krizsán András, építész, Dr. Kurutzné Kovács Márta akadémikus, Lányi András író, filozófus Dr. Lovas Rezső akadémikus, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, Makovecz Imre építész, Dr. Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár, az OPNI nyugalmazott főigazgatója, Dr. Náray-Szabó Gábor akadémikus, Dr. Németh György közgazdász, Osskó Judit, szerkesztő, Ö. Kovács József történész, egyetemi oktató, Pákozdi Imre, villamosmérnök, Pápai József, a Vasutas Települések Szövetségének szakértője, Schneller István építész, egyetemi tanár, Dr. Szakolczai György közgazdász, professor emeritus, Sztilkovics Szávó polgármester, Dr. Vajna Zoltán, akadémikus, Dr. Varga Zoltán egyetemi tanár, professor emeritus, Dr. Vásárhelyi Judit tanár, Dr. Vida Gábor akadémikus és Dr. Zlinszky János egyetemi tanár, volt alkotmánybíró. | [
"King's City"
] | [
"Duna Charta",
"Levegő Munkacsoport",
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Vasutas Települések Szövetsége"
] |
Borulhat a fővárosi közgyűlés Hunvald György őrizetbe vételével, mert elfogyhat az MSZP-SZDSZ koalíció egy fős többsége. Az MSZP fővárosi elnöksége felszólította Hunvaldot, hogy mondjon le közgyűlési mandátumáról, ugyanezt gondolja Demszky Gábor főpolgármester is.
Az egyik civil szervezet szerint még az is elképzelhető, hogy a törvénytelen átépítéseknél helyre kell állítani az eredeti állapotot.
Van olyan városatya, aki viszont csak egy négy négyzetméteres tárolót vallott be.
Az MSZP fővárosi elnöksége felszólította Hunvald Györgyöt, hogy mondjon le fővárosi közgyűlési mandátumáról. Így (listás) helyére a párt egy másik képviselőt delegálhatna, és megmaradhatna a baloldali többség. Az őrizetbe vételt Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakciójának vezetője nem kommentálta.
Demszky Gábor főpolgármester lapunknak küldött közleménye szerint a fővárosnak régóta komoly vitája volt Erzsébetváros vezetésével a város-rehabilitáció kapcsán, szigorúbb szabályozást javasoltak, hogy a zsidónegyed épületeit megőrizhessük. A fővárosi közgyűlés még tavaly is leszavazta városvezetést, a kormánypárti és ellenzéki képviselők többsége a polgármester elképzeléseit támogatta. Ebben a kialakult helyzetben az szolgálja a város érdekeit, ha Hunvald György lemond képviselői mandátumáról.
Tarlós István, a fővárosi közgyűlés Fidesz frakciójának vezetője elmondta, hogy ha Hunvald György nem vesz részt a közgyűlésen, akkor kiegyenlítődhetnek az erőviszonyok a koalíció és az ellenzék között. Ez azon is múlik szerinte, hogy az MDF frakció mennyire folytatja az utóbbi időben gyakrabban mutatott ellenzéki magatartást. Arról, hogy Demszky Gábor és az MSZP frakció a többség megtartása érdekében felkérte Hunvald Györgyöt, hogy mondjon le a közgyűlési mandátumáról, Tarlós István azt mondta: ebben nem az MSZP, hanem csak maga Hunvald György dönthet, legalábbis egy jogerős ítéletig. | [
"MSZP"
] | [] |
Újabb tulajdonszerzések jönnek: Közel 37 milliárdos tőkeemelés Mészáros Opusában
Az idén februárban bejelentett, a tőzsdei társaság működésében meghatározó tőkeemelés-sorozat első lépését valósítja meg az OPUS Global Nyrt. – jelentette be a vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. Az igazgatóság keddi határozatával hozzájárult, hogy a Kall Ingredients Kft., Konzum PE Magántőkealap 70 százalékos közvetlen, valamint a Talentis Group Zrt. 30 százalékos közvetett tulajdonában lévő üzletrészeivel tőkét emeljenek a tőzsdei vállalatban. Az alaptőke-emelés mértéke meghaladja a 36,8 milliárd forintot.
Tőzsdei pályafutása újabb mérföldkövéhez érkezett az OPUS Global Nyrt. A BÉT-en közzétett igazgatósági határozat értelmében a Kall Ingredients Kft., Konzum PE Magántőkealap 70 százalékos közvetlen, valamint a Talentis Group Zrt. 30 százalékos közvetett tulajdonában lévő üzletrészeivel tőkét emelnek a tőzsdei vállalatban.
A tőkeemelés alapja a Pwc Magyarország független szakértői jelentése, amely a Kall Ingredients Kft. kötelezettségek levonását követően számított nettó saját tőke értékét több, mint 36,8 milliárd forintban határozta meg.
A nemzetközi szakértő értékelése alapján az OPUS az apportok ellenértékét mindösszesen 60.293.208 darab új részvény zártkörű forgalomba hozatalával egyenlíti ki. Az új részvények kibocsátási értékét (611 forint) az OPUS Global Nyrt. igazgatósága február 14-i határozatában, előző napi záróárfolyamon határozta meg.
A mai napon közzétett tőkeemelés az első lépése annak az idén februárban bejelentett tranzakció-sorozatnak, melynek eredményeként az OPUS tulajdont szerez a Mészáros-csoport termelő-, ipari- és energetikai vállalataiban. Az idén várhatóan augusztus végéig záruló tőkeemelésekkel a tőzsdei vállalat 51 százalékos többségi tulajdont szerez a Mészáros és Mészáros Kft.-ben, az R-kord Kft.-ben, a Viresol Kft.-ben (Visonta Projekt Kft.), továbbá 39,9 százalékban közvetett tulajdonába kerül és irányító befolyást szerez a Mátrai Erőmű és vele együtt a Geosol Kft. fölött is.
A tőkeemelés-sorozat lezárását követően az OPUS Global Nyrt. az apportált vállalatokat teljes egészében konszolidálja, így várhatóan a tőzsdei vállalat saját tőkéje az előzetes tervekhez képest jóval meghaladja majd a 100 milliárd forintot. | [
"OPUS Global Nyrt."
] | [
"Talentis Group Zrt.",
"Pwc Magyarország",
"Kall Ingredients Kft.",
"Mészáros Opusa",
"Viresol Kft.",
"Geosol Kft.",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Mátrai Erőmű",
"Visonta Projekt Kft.",
"R-kord Kft."
] |
A Mészáros család egyik tagja nyert.
Érdekes családi vetélkedés bontakozott ki a több mint 50 milliárd forintból épített állami autó-tesztpályát kezelő Autóipari Próbapálya Zala Kft. egyik közbeszerzése körül, amelyben irodaszárny kivitelezésére kerestek céget. Nem egy teljesen új épületről, hanem egy meglévő ingatlan átalakításáról van szó.
A megbízásért versenybe szállt
Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos, miniszterelnöki barát egyik legnagyobb cége, a ZÁÉV Zrt.
felcsúti milliárdos, miniszterelnöki barát egyik legnagyobb cége, a ZÁÉV Zrt. a Mészáros Lőrinc vejeként is ismert Homlok Zsolt érdekeltsége, a Homlok Zrt.
érdekeltsége, a Homlok Zrt. a zalaegerszegi Homeland Kft. és
a budapesti EB Hungary Invest Kft..
A megbízást végül nettó 379,8 millió forintos ajánlattal a Homlok Építő Zrt. nyerte el az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint.
Homlok Zsolt 2017-ben vette feleségül a felcsúti multimilliárdos kisebbik leányát, Mészáros Ágnest, aki ma már a Homlok-Mészáros Ágnes nevet használja. A házaspár a Properitus Vagyonkezelő Kft.-n keresztül birtokolja a Homlok Építő Zrt. többségi tulajdonrészét. Az irodaépítésre szintén jelentkező ZÁÉV Zrt. a Pannon Speed Pro Zrt.-n keresztül a Mészáros család vagyonkezelő cégének, a Talentis Group Zrt.-nek a tulajdonában van, utóbbiban pedig Homlok-Mészáros Ágnes igazgatósági tag. Leegyszerűsítve: Homlok-Mészáros Ágnes férjével közös cégével és családi érdekeltségével is nekifutott a közbeszerzésnek.
Apró érdekesség, hogy a megbízáshoz szükséges biztosításhoz az alkuszi munkát is egy Mészáros-érdekeltség, a HUNInsurance Biztosítási Alkusz Kft. végezte. A HUNInsurance Kft.-ben tavaly vásárolt stratégiai tulajdonrészt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hungarikum Alkusz Kft., tulajdonképpen Mészárosék megvették a konkurenciát.
Nem ez az első alkalom, hogy Mészárosék családilag, különböző érdekeltségeikkel repülnek rá egy közpénzes megbízásra:
A Homlok Zrt., amelyben az Opten szerint Homlok Tibor a kisebbségi tulajdonos, szép eredményeket tudhat magáénak: 2019-et 4,8 milliárd forintos forgalom mellett 482,7 millió forintos adózott eredménnyel zárták, ebből 250 millió forintot vettek ki osztalékként. Éppen annyit, mint egy évvel korábban. Ennél azonban sokkal nagyobb számokat produkál Homlok Zsolt másik érdekeltsége, a milliárdos állami megrendelésekkel kitömött Vasútvillamosító Kft., aminek eredményeiről már nem lehet konkrétumokat közölni, ugyanis tulajdonosi szálai egészen Svájcig nyúlnak. Egyelőre annyi látszik, hogy három év alatt 6,6 milliárd forint nyereséget hozott össze Homlok Zsolt érdekeltsége és eddig 4,4 milliárd forint osztalékkivétnek van nyoma. Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat:
Kapcsolódó Svájci adóparadicsom homálya rejti el, mennyit kereshetett Mészáros Lőrinc veje Három év alatt 6,6 milliárd forint nyereséget hozott össze a vasútépítő érdekeltség, a szálak Csehországból Svájcba vezetnek.
A tesztpálya körül is sok a kérdőjel. A G7 gyűjtése szerint Mészárosék a mostani versengésben is részt vevő ZÁÉV Zrt.-je oroszlánrészt vállalt az építkezésben. Annyira, hogy a 52 milliárdos teljes költségből 49,5 milliárd forint a ZÁÉV Zrt.-nél, a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt.-nél, illetve a Szabadics Zrt.-nél landolt. A lap következtetése szerint a tesztpálya sosem fogja megtermelni a beleöntött tízmilliárdokat, egy túlméretezett és reménytelenül veszteséges állami beruházásnak tűnik. | [
"Properitus Vagyonkezelő Kft.",
"Homlok Zrt.",
"Talentis Group Zrt.",
"HUNInsurance Biztosítási Alkusz Kft.",
"Pannon Speed Pro Zrt.",
"Autóipari Próbapálya Zala Kft.",
"ZÁÉV Zrt.",
"Hungarikum Alkusz Kft."
] | [
"Szabadics Zrt.",
"EB Hungary Invest Kft",
"Vasútvillamosító Kft.",
"Homlok Építő Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Homeland Kft.",
"Elektronikus Közbeszerzési Rendszer"
] |
Rövidesen megkezdődik a Kádár-korban, illetve a rendszerváltás utáni évtizedben kollégiumként működő, majd a Tűzraktér második otthonává váló Hegedű utcai épületek átalakítása. A beruházást Pintér Sándor családjának cége végzi.
A magyar oktatásnak az államalapítás óta fontos részét jelentik az egyházi intézmények, a különböző rendek, illetve történelmi egyházak által kézben tartott általános iskolák, gimnáziumok, líceumok, valamint egyetemek. A katolikusok és a protestánsok szerepe az elmúlt években ezen a területen is egyre erősebbé vált, hiszen ma már számtalan kistelepülésen vagy épp nagyvárosban ők üzemeltetik az oktatási intézményeket, sőt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a következő években egy teljesen új kampuszt kap a Palotanegyed szélén, a Magyar Rádió egykori épületeiben.
A Rákosi-korban államosított iskolák közül a rendszerváltás után számos épületet, illetve intézményt nem kaptak vissza a különböző történelmi egyházak – így járt a Nagykörúttól pár lépésre álló, a kétezres évekig középiskolai kollégiumként, illetve iskolaként működő Hegedű utca 1-3. is, amely az elmúlt másfél évtizedben az azóta megszűnt összművészeti központ miatt hívta fel magára a figyelmet.
A két épület rövidesen azonban nagy változások elé néz, hiszen
172 szobás szállodává alakítják.
A végleges építési engedély 2020 októberi kiadása óta még nem kezdődtek el a munkák, a látványtervek azonban elérhetők a tervező Debout honlapján.
Ezekből egyértelműen kiderül, hogy a műemléki védettséget élvező utcai szárnyak mögött álló, a Liszt Ferenc téri szomszédos házak tűzfalaihoz tapadó épületrészek eltűnnek, helyüket pedig egy modern épületszárny veszi át.
A megnyitása után a Marriott-csoporthoz tartozó márkák egyikéhez, a mostanra világszerte közel száz szállodával büszkélkedő Moxy-hoz kerülő hotelnek természetesen meg kell majd felelnie az anyacég alapelveinek, így biztos, hogy az Andrássy út közelsége miatt egyelőre a Moxy Andrássy nevet viselő projektben egy
szórakozásra vadászó utazók játszótereként
működő, magát túl komolyan venni nem akaró szálloda születik, ahol a vendégek a recepció helyett a bárban vehetik fel a szobájukat nyitó mágneskártyákat, illetve az azokhoz járó üdvözlő koktélokat.
Cikkünkben a projekt jelenleg ismert részleteit, az épület történetét, illetve az évek óta a háttérben álló befektetőt mutatjuk be, hiszen az néhány héttel ezelőtt nemcsak nevet váltott, de hirtelen a tulajdonviszonyai is megváltoztak: hátterében a magyar ingatlanpiac egyik legérdekesebb szereplője, a kétezres években belügyminiszterként (1998–2002, 2010-), illetve nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettesként (2018-) is működő Pintér Sándor által felvásárolt, majd családjának cégévé tett IMMOBIL 2000 Ingatlanközvetítő és Hasznosító jelent meg.
Bontás és építés
De mi történik majd az épületek belső terében? Mi vár az utcafront mögött rejtőző, a járókelők számára nem ismert értékekre? Megváltoztatják-e a munkák a meglepő módon még ma is egységes utcaképet? A fenti látványterveket látva először ezek a kérdések fogalmazódhatnak meg a főváros arcáért, az elmúlt évszázadok építészeti örökségéért aggódók fejében.
A választ a Budapest Fővárosi Kormányhivatala vonatkozó határozata, illetve a fővárosi önkormányzat 2017 elején készített ingatlanvagyon-értékelése adja meg: a dokumentumokból nem csak az épületek jelenlegi állapotára, de a már megszületett tervek néhány részletére is fény derül.
Biztosra vehető például, hogy az 1927–1930 között született, háromemeletes, a rendszerváltás után tetőtér-beépítést is kapó udvari, illetve a többszörösen átalakított oldalsó szárnyak is
teljes egészében eltűnnek, helyüket pedig rövidesen egy új, hatemeletes épület foglalja majd el.
Az utcáról ma látható, a reformkor végén, illetve a forradalom és szabadságharc leverése utáni évtizedben született épületrészek természetesen megmaradnak – köszönhetően azok műemléki védettségének –, épp úgy, ahogyan a hozzájuk kapcsolódó, kis toronnyal is rendelkező kápolna, ami a szálloda központi eleme lesz majd.
A járókelők a tervek szerint semmiféle drasztikus változással nem találkoznak majd, hiszen az évszázados fa nyílászárók megmenthető hányadát restaurálják, a többit az eredetiek mintájára gyártják újra, a tetőt pedig cseréppel borítják majd. A homlokzat mögött ennél persze nagyobb változásokra kell számítani, hiszen a két épület legutóbb a hatvanas években látott nagyobb felújítást, így a födémek ugyan rendben vannak, a beépített faanyagokat azonban
a gombafertőzés, a rovarok, illetve a nedvesség már számos ponton elintézte.
Az ötven évvel ezelőtt nem elbontott eredeti tartófalak, illetve az 1/b. jelű épület első emeleti falai sem állnak biztos lábakon: a karbantartások hiánya, a vizesedés, az átépítések, illetve a XIX. század derekán használt építési technológia kezdetlegessége miatt a szakvélemény szerint
a megmaradt elemek teherviselése nem igazolható.
A kormányhivatal ezek fényében is úgy véli, hogy műemléki érték nem sérül, illetve nem semmisül meg, így a legidősebb épületrészek remélhetőleg valóban a lehető legtöbb eredeti részletet tartanak majd meg magukból.
Az új hotelszárny megszületéséhez közel 4500 négyzetméternyi épületrésznek kell majd eltűnnie, így egy minden emeletén szállodai szobákat rejtő, nyolcszintes épület (pince + fszt. + 6 em.) születik majd, aminek homlokzatát
bézs-pezsgő színárnyalatú alumíniumfelületekkel, tetőszerkezetét pedig antikolt, rombuszosztással születő fémlemezekkel borítják.
A több mint 8000 négyzetméteres hasznos alapterülettel tervezettel szállodáról jelenleg elérhető terveket, illetve a kormányhivatal határozatát látva persze további kérdések is felmerülnek:
Nem tudni, hogy az elhanyagolt állapot miatt pontosan mennyi tűnik majd el a megmaradó, védett épületek eredeti alkotóelemeiből.
Kérdés, hogy milyen szerepet szánnak a kápolnának – a határozat szerint "a kialakuló szálloda központi eleme lesz", az azonban nem egyértelmű, hogy ez mit is takar.
Mihez kezdenek a számos ponton már utólagos megerősítést kapott, részben még az eredeti kőlemezeken nyugvó függőfolyosókkal – vajon megmaradnak a kőlemezek, a vasbeton vázas részek esetében pedig visszaállítják az eredeti állapotot?
Pintér Sándor vigyázó szemei
A két épület jövőjének ködös részletei mellett a hátterében lévő cég is megérdemli, hogy beszéljünk róla. A Hegedű utca 1-3. 2017 végén a Terézvárosi Önkormányzat kezéből a CEDCO Ingatlanfejlesztő Kft. kezébe jutott, ami némi várakozás után, 2018 novemberében el is indította a hátsó szárnyakra vonatkozó bontási engedélykérést.
A kérelem az év végére zöld utat is kapott az V. kerületi kormányhivataltól, így 2019-ben megkezdődhetett a hotel tervezésének legfontosabb lépése: a tervcsomag elkészítése. A CEDCO végül 2019 decemberében adta le az építendő új szárny, illetve az utcai rész revitalizációjának terveit, amire 2020. október 30-án jogerős építési engedélyt is szereztek.
A közel öt évvel ezelőtt alapított CEDCO Hungary ügyvezetője és tulajdonosa az alapítás óta a hongkongi, izraeli, illetve szovjet utódállamokbeli befektetések terén három évtizedes tapasztalattal rendelkező Michael Michaely, aki az európai befektetéseit összefogó központi cégként álmodta meg a vállalkozást, amihez a következő évben létrehozta a CEDCO Hungary tulajdonában álló CEDCO Alapkezelőt.
A cég a hivatalos honlapja szerint ma három fővárosi szállodaprojekt megvalósításán is dolgozik: ezek egyike a cikkünkben tárgyalt Moxy, ami mellé rövidesen egy Residence Inn by Marriott, illetve egy Four Points by Sheraton is társul, így összesen hétszázzal növelik majd a budapesti hotelszobák számát.
Körvonalazódó projektek A Residence Inn by Marriott a jelenlegi információk szerint a Ráday utca 10-12. számú telkén valósul majd meg, három- vagy négycsillagos hotelként, 318 szobával. A négycsillagos, kétszáz szobás Four Points by Sheratont ettől néhány lépésnyire, kis híján az Iparművészeti Múzeum tőszomszédságában találhatjuk majd meg (Üllői út 27.), kérdés azonban, hogy ezek a munkák mikor, illetve milyen formában válnak majd valósággá.
A felügyelőbizottságában a korábban a MOL, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató, és a Rába vezetői, illetve igazgatósági székeiben is megfordult Lengyel Péter, illetve a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Vagyonkezelőben (BVV) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőben (MNV) is feltűnt Nagy Attila is helyet kapott, a cég vezérigazgatója 2019 óta a korábban a Magyar Posta, illetve a Magyar Posta Befektetési Zrt. vezetésében helyet foglalt Papp György, tulajdonosi háttere azonban néhány héttel ezelőtt átalakult:
június 25-én teljes egészében az IMMOBIL 2000 Ingatlanközvetítő és Hasznosító Kft.
kezébe került, sőt, új nevet, illetve székhelyet is kapott, így
ma már Trium 21 Alapkezelő néven működik.
Az IMMOBIL elmúlt két évtizedes története nem volt mentes a szokatlan fordulatoktól: a 2000-ben alapított, előbb egy liechtensteini offshore-cég teljes (2000–2001), majd a BKV egyik osztályvezetőjeként és főmérnökeként is aktív dr. Tölgyesi Vilmos többségi tulajdonában (2001–2005) lévő cégben az első belügyminiszteri ciklusát épp befejező dr. Pintér Sándor 2002-ben szerzett tulajdonrészt.
Az országos rendőrkapitányból lett miniszter az évtized végére sorban kivásárolta a tulajdonostársait, 2005-ben pedig már felesége volt a cég egyik ügyvezetője.
A költözés A Pintér házaspár kezében lévő vállalkozás 2007-ben Zuglóból Mezőkövesdre tette át a székhelyét, miután érdekes körülmények közt megvásárolták a település egykori laktanyáját. A 26,5 hektáros területet az eladást megelőző ingatlanbecslés során 176 millió forintra értékelték, így a városvezetés előbb félresöpört egy ennek kétharmadát, 120 milliót ígérő ajánlatot, majd az IMMOBIL-nak (illetve a vele konzorciumban induló Civil Biztonsági Rt.-nek) kedvezett, ami az egykori honvédségi terület egy tizenhat és fél hektáros darabjáért 1 millió forintot ajánlott fel, illetve vállalta, hogy évi 24 millió forintnyi iparűzési adót fizet az akkor Tállai András által vezetett város kasszájába. A terület azonos darabjára korábban más is pályázott: az ismeretlen cég 50 milliót ajánlott érte, amellett, hogy különböző beruházásokra is garanciát vállalt.
Mindennek fényében igazán meglepő fordulatot hozott a 2010-es év, hiszen a Fidesz győzelmét hozó választások után Pintér egy csapásra megvált a cégtől: új gazdái a mostanra az egyik legfontosabb NER-üzletemberré vált Garancsi István érdekeltségébe tartozó CD Hungary (a cég történetét korábban hosszú cikkben mutattuk be) egyik kevéssé ismert leágazása,
a hetven százalékos tulajdonrészt szerző Kalamata 2007 Ingatlanforgalmazó, illetve a 30 százalékor bezsebelő S. Racing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lettek.
Az IMMOBIL 2000 ügyvezetői posztjain a nagy váltás után két, a CD Hungary-vel kapcsolatba hozható személy mellett maga Garancsi is feltűnt, három évvel később azonban a Pintér család úgy döntött, hogy újra saját cégeik közt akarják tudni az IMMOBIL-t, így visszavásárolták azt.
A cég ügyvezetői székét azóta a politikus felesége foglalja el,
tulajdonosi jogköreit pedig egy néhány hónapos időszaktól eltekintve – ekkor egy ciprusi offshore-hátterű, Leisztinger Tamáshoz kötődő ingatlanbefektető, a Cratis került a képbe –
kizárólag a házaspár három lánya gyakorolja,
így az utca út- és járdaszakaszainak felújítását is magával hozó projekt néhány hete már teljes egészében a miniszter családjához kötődik.
A reformkortól a XXI. századig
A Hegedű utcai épületek persze nem csak a befektető személye miatt érdekesek, hiszen várostörténeti, illetve történelmi jelentőségük sem elhanyagolható: a századfordulón még Próféta néven futó rövidke útvonal 1/B. számú háza az építészként (a lebontott régi pesti városháza, az Üllői úti egykori Kilián laktanya), illetve építőmesterként (Citadella, illetve a Nyugati pályaudvar elődjeként létezett pesti indóház) több mint négyszáz munkát jegyző Kasselik Ferenc (1796–1884) tervei szerint 1845-ben, szomszédja pedig a Rákóczi úti Pannónia Szállót (ma az ELTE épülete), illetve a rég eltűnt Karátsonyi-palotát jegyző Pán József munkájaként a következő évtized derekán született meg.
Az épületek máig sem vesztették el klasszicista stílusjegyeiket, az elmúlt több mint másfél évszázad modernizálásai, átépítései, illetve bővítései azonban erősen rányomták a bélyegüket a homlokzat mögötti terekre.
Köszönhető mindez főként a Pauli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővéreknek, akik az 1/B. jelű épületet már 1863-ban megvásárolták, hogy ott alakítsák ki az első fővárosi tanintézetüket. A kiegyezés korában Szürke Nővérek, illetve Keresztény Szeretet Nőszerzet néven emlegetett apácák főnöknője – akit az építésügyi beadványok Hahn Mária fejedelemasszony néven emlegetnek – a következő években előbb egyemeletes (ép. Hild Károly, 1864), majd földszintes (ép. Limburszky József, 1866) toldalékot, végül pedig egy újabb emeletet (ép. Rill Imre, 1871) emeltetett a házra, aminek méretei a következő évtizedekben csak tovább nőttek, kiszolgálva a rend egyre növekvő igényeit.
A szomszédos, néhány évvel fiatalabb épület csak fél évszázaddal később jutott a rend kezébe: 1910-ben végül Stieber Vincze apátplébános vásárolta meg azt az apácák számára, akik 1917-ben ajándékozás útján az addigra szintén többszörösen bővített ház gazdáivá váltak.
A Szent Teréz Tan- és Nevelőintézet néven összevont épületek hosszú évtizedeken át katolikus lányok bentlakásos iskolájaként működtek, egy idő után azonban egyre szélesebb néprétegeket, illetve egyre tágabb korosztályokat is kiszolgáltak. A két világháború között már óvodát, illetve elemi és polgári iskolát is találhattunk volna a falak mögött, sőt, egy 1933-as hirdetésük szerint "mérsékelt díjazás mellett" már a kétéves kereskedelmi iskolájukba is felvettek bentlakó növendékeket.
Ugyanezen év szeptemberében indult el a tizenhat évnél idősebb lányokat célzó hat hónapos esti kereskedelmi tanfolyamuk, aminek során a diákok a legszükségesebb tudást sajátíthatták el:
a gép- és gyorsírást, a levelezést, a kereskedelmi ismereteket, illetve a könyvvitelt.
A Korunk Szava szerint (1933. nov. 15.) az ekkor tizenkilenc nővérből álló tanári kar ötszáz diák fejlődését felügyelte, de arra is jutott energiájuk, hogy minden nap
akár száz adag ebédet is kiosszanak, sőt, hatvan-hetven családot is rendszeresen meglátogassanak.
A német és francia nyelvoktatást, illetve a zongoratanítást is nélkülözhetetlennek tartó szerzetesnők a harmincas évek hajnalán a budai Csúcshegyen építtettek fel egy kis épületet, aminek kertje, illetve játszótere a Hegedű utcából rendszeresen felvitt fiatalabb diákok kikapcsolódását segítette.
A második világháború derekán, 1941-ben a rend már kijáró növendékeket is örömmel fogadott, így innen kezdve egyetemi hallgatók, lánygimnáziumok, líceumok, illetve négyéves kereskedelmi iskolák diákjai is színesítették a diáksereget.
Az államosítást a hazai egyházi intézményekhez hasonlóan az irgalmasrendi nővérek sem kerülhették el, így az épületek elhagyására kényszerültek.
A 3. számú házba 1948 őszén egy általános iskolai tanulókat kiszolgáló otthont költöztettek, aminek fővárosi, illetve vidékről érkező diákjait elsősorban szociális helyzetük és családi körülményeik figyelembevételével válogatták ki. A hasznosítás célja a Rákosi-éra éveiben nem változott, az 1956-os forradalmat követő kádári konszolidáció azonban gyökeres változásokat hozott: 1960-ban a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) technikumának diákotthona költözött a falak közé, a kapu mellett pedig a szocializmus évtizedeinek jó részében az Asztalos János Fiúkollégium felirat fogadta az utcán sétálókat.
A száznyolcvan férőhelyes intézmény hosszú időn át csak fiúkat fogadott, 1987-ben azonban már húsz lánynak is helyet adtak, számuk a következő évben pedig tovább nőtt.
A rendszerváltás után a Páli Szent Vince Szeretet Leányai néven is emlegetett egykori tulajdonosok természetesen visszaigényelték a házat, az azonban a következő másfél évtizedben Terézvárosi Középfokú Kollégium néven továbbra is fővárosi fenntartású diákotthonként működött. A férőhelyek száma az idő múlásával egyre gyorsabban apadt: 2007-ben már csak 90, 2008-ban pedig mindössze 58 diákot tudtak volna felvenni, így nem meglepő, hogy az épület a következő évben bezárta a kapuit.
Ennek legfőbb oka a elhanyagoltság volt: az intézményt fenntartó főváros a hosszú évek óta folyó kisebb-nagyobb felújítási, illetve modernizációs munkák ellenére nem tudott hirtelen 80 millió forintot szánni a legszükségesebb munkákra, sőt, a diákok balszerencséjére azt is felismerték, hogy
évi 51 milliót takarítanak meg, ha egy budai társával együtt inkább megszüntetik az egészet.
A ház Dohány utca felé eső szomszédjának sem jutott sokkal több szerencse az elmúlt néhány évtizedben: a kommunista hatalomátvétel után Fővárosi Általános Leányiskola néven tovább élő egykori irgalmasrendi lányiskola udvarán álló tornateremben a hatvanas évek folyamán
az MTK vívószakosztálya tartotta az edzéseit,
a diákok azonban a rendszerváltás előtt is találkozhattak itt plasztront és vívónadrágot viselő, kezükben fegyvert tartó sportolókkal, hiszen a Honvéd 1987-től kihelyezett vívótanfolyamot indított ugyanitt.
A rendszerváltás után már Terézvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium néven futó intézmény a 2000-ben emelt szintű angol- és németoktatás mellett japánórákkal is csalogatta a diákokat, ez azonban nem mentette meg a bezárástól: 2003 tavaszán a kerület nyílt licit útján kívánt megszabadulni az épülettől, a 346 milliós kikiáltási árat azonban jó eséllyel senki sem kívánta kifizetni, így Terézváros vezetése csereingatlanként kínálta fel azt a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak, az azonban nem kapott az alkalmon, így újra és újra licitre tűzték (2005-ben már közel 453 millió forintot kértek volna érte), sikertelenül.
Eladták, mégis náluk maradt A Földhivatali Információs Rendszerben látható információk szerint a Terézvárosi Önkormányzat 2005-ben a tulajdonjog a teljes vételár megfizetéséig tartó fenntartásával átadta az épületek egyikét a Madách Tér Mélygarázs Kft.-nek. A cég a következő évben a Hegedű Ház Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. nevet vette fel, így gyaníthatóan társasházat akartak itt építeni, a pontos cél azonban nem ismert. Az ügy részleteivel kapcsolatban megkerestük a kerület sajtóosztályát, ahonnan azt a választ kaptuk: az épület gondnoki lakásában élő lakót a vásárlónak kellett volna elköltöztetnie, az azonban egyik felajánlott cserelakást sem fogadta el. Az önkormányzat végül 22 millió forintos megállapodást kötött vele, ennek összegét a Hegedű Ház azonban nem kívánta kifizetni, így az adásvétel végül nem jött létre. A házat megvásárolni vágyó, mára megszűnt cég hátterében egy furcsa szál is feltűnik: egykori központja megegyezik többek közt az Andrássy út 83–85. Kft. (a Kodály köröndi tűzesetben érintett ház munkálatait végző, Arie Yom-Tovhoz kötődő cég), illetve a Király u. 36. Kft. (a ház történetét, illetve hányattatását korábban hosszú cikkben foglaltuk össze) tizenöt évvel ezelőtti székhelyével.
Az iskolát ekkorra már bezárták, egykori udvarán, illetve tornatermében pedig 2005-re a
Szimpla Kiskert
jelent meg, ami három évvel később, 2008 tavaszán a Ferencvárosból költöző
Tűzraktérnek, illetve Tűzraktér-Kertnek adta át a stafétát.
A koncerteknek, filmvetítéseknek, művészeti előadásoknak, illetve kiállításoknak köszönhetően a kétezres évek Budapestjének egyik legnépszerűbb helyévé vált intézmény itt vált igazán összművészeti központtá, ez azonban nem igazán hatotta meg a kerületet, hiszen kimondottan hektikusan hosszabbították csak meg a hely bérleti szerződését, egy, három, hat, vagy épp tizenkét hónappal eltolva a költözés idejét.
Közel három év után végül betelt a pohár: a Pro Urbe Budapest-, illetve a Kulturális Minisztérium Eurorégió Innovációs Díjával kitüntetett központnak a jelképes bérleti díj helyett már havi 3 millió forintot (plusz áfa) kellett volna fizetnie ahhoz, hogy maradhasson, ellenkező esetben pedig március 31-ig el kellett hagynia az épületet.
A Tűzraktér vezetői ezt nem hagyták annyiban, hiszen úgy érezték, hogy a tetőjavítások, a zárcserék, a parketta-felújítások, illetve a hiányzó cserepek és a közel száz ablaküveg saját forrásból való pótlása után nem igazán érdemlik meg ezt a bánásmódot, főleg, hogy a megadott határidővel szinte lehetetlen volt új helyet találni
a negyven műtermet magában foglaló, multifunkciós inkubátorházként működő, civil szervezetek, kortárs táncosok, illetve bábfilmesek mellett 374 állandó alkotónak helyet adó, sokkarú óriásnak.A megadott határidőig az önkormányzathoz egyetlen pályázat sem érkezett be, az mégis kiürítésre szólította fel őket, egyúttal jelezte: az alkotók engedély nélkül bérelnek műtermet a házban, a bérelt terület további kiadására a Tűzraktérnek ugyanis nincs engedélye.
A helyzet a következő hónapokban elmérgesedett: mindkét fél aláírásokat gyűjtött, a kerület a Népszava (2011. ápr. 4.) szerint pedig kommunikációs hadjáratot indított a hely ellen.
Végül egyetlen hónapnyi haladékot kaptak, a kulturális intézmény pedig egy mentő ötlettel állt elő: havi másfél millió forintot ajánlottak fel, az önkormányzat ezt azonban nem fogadta el (noha nem volt senki, aki átvette volna a kiköltözők helyét), sőt, arról beszélt, hogy a cég 2011. január 1-jétől az alkotókkal együtt
önkényes lakásfoglalóként van jelen a két épületben.
Az ügy végül a bíróságig jutott és a kerület győzelmével zárult. A Tűzraktér ezzel párhuzamosan Budára, a Fő utca mentén álló, évtizedek óta felújításra váró Király Fürdőbe költözött. A 2011. szeptember 10-én, Vízraktér néven megnyílt utód végül alig öt hónapig maradt életben, 2012 februárjában ugyanis örökre bezárta a kapuit.
A Terézvárosi Önkormányzat végül nem futott neki újra a kiürített épületek eladásának, sőt, eldöntötték, hogy azt továbbra is alkotóházként fogják működtetni. Fenntartását az adófizetők pénzéből működő Terézvárosi Kulturális Közhasznú Zrt.-re bízták, lemondva arról, hogy akár csak minimális összegeket söpörjenek be a bérbeadásból, sőt, a döntéssel a felújítás költségeit is magukra vállalták,
így a Hegedű utcai házakat szerény bevételforrás helyett egy csapásra súlyos összegeket elnyelő fekete lyukká változtatták.
A tervek nem váltak valósággá, így pályázatot írtak ki a két ház hasznosítására. Ennek győztese a vártnál jóval nagyobb ambíciókkal érkezett: teljes, a burkolatok és az elektromos hálózat cseréjét is hozó felújítással számolt, majd a Terror Háza arcán is dolgozó Kossuth-díjas belsőépítész, F. Kovács Attila tervei nyomán itt nyitották volna meg az iSKOLA nevű helyet, aminek részeként az egykori tantermekből 16–20 műtermet alakítottak volna ki, de könnyen változtatható méretű rendezvénytermekkel, kiállítóterekkel, a földszinti tornaterembe kerülő koncert-, előadó- és színházteremmel, illetve étteremmel is számoltak.
Az álom végül ebben az esetben sem vált valósággá, a mostani hotelterv megvalósulása esetén azonban legalább az utca felőli, védett szárnyak megmenekülnek (az utcakép tehát változatlan marad), a rossz állapotú kiegészítésektől azonban nyilvánvalóan örökre el kell majd búcsúzni. A teljes együttes megmentése egyszerűen túl nagy összegeket venne igénybe, így az építészettörténeti jelentőséggel, illetve egyedi részletekkel nem rendelkező szárnyak túlélése nem is lehet indokolt.
A projekttel kapcsolatos kérdéseinket a tervet jegyző Debout Designnak is feltettük, ők azonban a befektetőkhöz irányítottak, akik a cikkünk megjelenéséig eltelt hetekben nem válaszoltak a levelünkre. Esetleges későbbi reakciójukkal a cikket természetesen frissítjük majd. | [
"S. Racing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"IMMOBIL 2000",
"CEDCO Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Trium 21 Alapkezelő",
"Debout Design",
"Kalamata 2007 Ingatlanforgalmazó"
] | [
"Budapest Fővárosi Kormányhivatala",
"CEDCO Alapkezelő",
"Terézvárosi Középfokú Kollégium",
"Terézvárosi Önkormányzat",
"Terézvárosi Kulturális Közhasznú Zrt.",
"Szimpla Kiskert",
"Four Points by Sheraton",
"Asztalos János Fiúkollégium",
"IMMOBIL 2000 Ingatlanközvetítő és Hasznosító",
"Hegedű Ház",
"Residence Inn by Marriott",
"CEDCO Hungary",
"Irgalmas Nővér",
"Páli Szent Vince Szeretet Leányai",
"Hegedű Ház Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft.",
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató",
"CD Hungary",
"Kincstári Vagyoni Igazgatóság",
"Pázmány Péter Katolikus Egyetem",
"Magyar Posta Befektetési Zrt.",
"Civil Biztonsági Rt.",
"Szent Teréz Tan- és Nevelőintézet",
"Madách Tér Mélygarázs Kft.",
"Földhivatali Információs Rendszer",
"83–85. Kft.",
"Kulturális Minisztérium",
"Király u. 36. Kft.",
"Magyar Posta",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Kohó- és Gépipari Minisztérium",
"Fővárosi Általános Leányiskola",
"Magyar Rádió",
"Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Vagyonkezelő",
"IMMOBIL 2000 Ingatlanközvetítő és Hasznosító Kft.",
"Keresztény Szeretet Nőszerzet",
"Terézvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium"
] |
Érthetetlennek és felháborítónak tartja a Well Reklámügynökség, hogy a korábban általuk leadott teljesítési dokumentumaik hogyan tűnhettek el BKV-nál, de az még inkább felfoghatatlan, hogy ha ezek a dokumentumok eltűntek, a BKV miért nem kéri el azokat újra a cégtől, mielőtt jogi útra terelné az ügyet.
A Well Reklámügynökség vasárnapi közleménye szerint csak pénteken, a sajtóból szerztek tudomást arról, hogy a BKV a teljesítési dokumentumok hiánya miatt feljelentést tett, és vizsgálatot rendelt el a céggel kötött korábbi szerződései miatt. A Well a szükséges jogi lépéseket megteszi.
A BKV állítása szerint hiányzó dokumentumokra utalva megjegyzik: ha azok el is tűntek, akkor a teljesítést végző cégtől előbb újra el kellene kérni azokat, mielőtt a rágalmak megjelenhetnének a médiában. Ha ugyanis ez történt volna, akkor kiderülhetett volna, hogy valamennyi a munkavégzéssel kapcsolatos dokumentum, bizonyíték megtalálható az ügynökségnél. Ezeket a vizsgálat alkalmával a hatóságok rendelkezésére bocsátják majd.
A Well Reklámügynökség a Combino bevezető kommunikációja kapcsán több olyan sajtóeseményt is megszervezett, amelyről a média szinte minden esetben tudósított is. Ilyen volt például a Combino indulása a bécsi Siemens gyárból, a Moszkva téri bemutató nagyrendezvény, a Megasztár villamos, a villamosvadászat, s a Mesevillamos - sorolják, majd azt is megemlítik, hogy a Streetshield-kampányról is igen sok médium tudósított, s a bliccelés elleni sajtóhirdetések kreatív munkáit is átadták a BKV-nak.
A Bölcs Ádám ügyvezető igazgató által jegyzett közleményben idéznek a BKV 2006-os éves jelentéséből is, amelynek megfogalmazása szerint a cég is sikeresnek ítéli a Combino-s rendezvényeket és annak kommunikációját.
Pénteken jutott az MTI birtokába egy belső jelentés, amely szerint Kocsis István, a BKV vezérigazgatója feljelentést tett a rendőrségen több szerződés miatt, amelyek összesen több mint 100 millió forint kárt okozhattak a BKV-nak. A február 11-én kelt dokumentum szerint a tíz cég - köztük a Well Reklámügynökség - olyan megbízást kapott a BKV-tól, amelyeknél teljesítési dokumentáció nem készült és a BKV számára több esetben gazdaságilag előnytelen volt. | [
"Well Reklámügynökség",
"BKV"
] | [] |
Egy összegben kifizették a 250 millió forintos óvadékot a költségvetési csalással, illetve egy másik ügyben vesztegetéssel vádolt Vizoviczki László ügyében, így az éjszakai mulatókat üzemeltető vállalkozó házi őrizetbe kerül.
Az óvadékot bírósági letétbe helyezték, ezért az ítélőtábla intézkedett V. L. vádlott előzetes letartóztatásának megszüntetéséről és nyomon követő eszközzel is ellenőrzött házi őrizetéről - közölte a Fővárosi Ítélőtábla.
Vizoviczki László ellen két büntetőeljárás is folyamatban van. Egyik ügyét a Fővárosi Törvényszék tárgyalja, ebben a vállalkozót és harminckét társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással vádolják. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a vádlottak közül kilencen bűnszervezetben követték el cselekményeiket, legalább 825 millió forintos kárt okozva az államnak.
Vizoviczki László a Debreceni Törvényszéken 2015. január 14-én Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt
A másik ügy a Debreceni Törvényszék előtt van. Ez a 2014 októbere óta tárgyalt rendőrségi vesztegetési botrány, amelynek vádirata huszonegy olyan vádlottat tart számon, aki hivatali vesztegetésért, hivatali visszaélésért, illetve közokirat-hamisításért felelhet.
Az eljárásban szereplő négy volt rendőrfőtiszt, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Nyomozó Iroda korábbi magas beosztású munkatársai a főügyészség szerint rendszeresen százezres, milliós összegeket kaptak Vizoviczki Lászlótól, hogy szórakozóhelyei illegális rendőri védelemmel működjenek, a konkurens mulatóhelyeken pedig a bezárás érdekében razziákat tartsanak.
Az elsőfokú döntés után Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője azt mondta, az óvadék megállapítására azért nyílt lehetőség, mert kizárólag a szökés és elrejtőzés veszélyére hivatkozva tartották fenn eddig a vádlott előzetes letartóztatását (az óvadék összegét pedig úgy kell meghatározni, hogy az visszatartsa a szökéstől a gyanúsítottat). | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Fővárosi Törvényszék",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Debreceni Törvényszék"
] |
Ma délelőtt hirdet határozatot a Szegedi Ítélőtábla másodfokon a Zuschlag János és társai ellen folyó perben. Az egykori szocialista politikus elsőfokon 8,5 évet kapott közpénzek szabálytalan felhasználásáért. Az ügyvéd szerint nincs egyértelmű bizonyíték bűnszervezet működtetésére, ezért az ítélet enyhítését kérte.
A bűnszervezet vádját és az üzletszerű csalás minősítést igyekezett cáfolni Zuschlag János az utolsó szó jogán, az ellene és társai ellen folyó per fellebbviteli tárgyalásán a szegedi ítélőtáblán.
A január 18-án kezdődött fellebbviteli tárgyaláson Horányi Miklós ügyész az első fokon a vádlottak ellen kiszabott büntetések súlyosbítását kérte, s azt indítványozta, hogy a vádlottak büntetésüket fegyházban töltsék le. A védőügyvédek a büntetések mérséklését, illetve felmentést kértek részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában.
Fotó: Ujvári Sándor
"Az elmúlt húsz év minden bűnét, hibáját nem lehet rajtam számon kérni" – mondta a tárgyalóterembe megbilincselve, két fegyőr vezetésével érkező egykori szocialista politikus. Nem bűnszervezetben, és nem a személyes haszonszerzés érdekében követték el a csalást - hangsúlyozta az elsőrendű vádlott, aki a rá kiszabott nyolc és fél éves börtönbüntetést aránytalanul súlyosnak tartja.
Zuschlag ügyvédje szerint a kiszabott büntetés nem áll arányban a bűncselekmények tárgyi súlyával, ezért a börtönbüntetés jelentős enyhítését kérte.
Az első fokon eljáró Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítélete szerint az egykori szocialista politikus és társai civil szervezeteket felhasználva szabálytalanul költöttek el több mint 72 millió forint közpénzt. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve a kiskunhalasi MSZP alapszervezet működtetésére fordították.
A bíróság Zuschlag Jánost folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt ítélte nyolc év hat hónapra. A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki a bíróság, három személyt felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett. | [
"MSZP"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság",
"Szegedi Ítélőtábla"
] |
Megint elbukott egy adateltitkolási ügyet a Magyar Nemzeti Bank. Ezúttal azt a Századvéges tanulmányt, illetve annak bírálatát zárták volna el a nyilvánosság elől, amely alapján az MNB 3 évre a Századvég Politikai Iskola Alapítványt bízta meg konjunktúrkutatással és tanácsadással. Csakhogy a Századvég egy olyan mintatanulmánnyal utasította maga mögé a Kopint-Tárki vezette konzorciumot, amely több ponton sem felelt meg a kiírásnak. A pályázat dokumentumainak kiadásáért indított per tegnap zárult le: a jogerős ítélet szerint az MNB-nek 15 napon belül ki kell adnia az 1,8 milliárdot érő tanulmányt is. Előbb egy kis századvéges tudomány, majd tömény matolcsyzmus következik.
Az MNB és a Századvég botrányainak sajátos metszéspontja az a közbeszerzés, amelyben a nemzeti bank a Századvég Politikai Iskola Alapítványt találta a legalkalmasabbnak, hogy három éven keresztül konjunktúrát kutasson, vizsgálja a lakosság pénzügyi hajlandóságait, startégiát alkosson és tanácsot adjon összesen 1,8 milliárd forintért.
A februári kiírásra ketten jelentkeztek, a Századvég és a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt.-Tárki alkotta konzorcium. A kiírásban a szubjektív, azaz a módszertanra, illetve a pályázó által megírt mintatanulmányra adott pontok olyan jelentős súllyal estek latba, hogy az MNB értékelése alapján a Századvég 700 millióval drágább ajánlatával is tudott nyerni. A botrány petárdái akkor kezdtek el felrobbanni, mikor májusban nyilvánosságra került a vesztes konzorcium vezetőjének az MNB-hez írt előzetes vitarendezési kérelme.
A vesztesnek ugyanis lehetősége volt betekinteni a pályázati dokumentumokba, és bár másolatot nem készíthettek, az nyilvánvalóvá vált, hogy a nyertes mintatanulmánya több ponton nem felel meg a kiírásnak. A mintatanulmánynak például az ajánlattételi felhívás utáni időszak valamely jelenségét kellett volna vizsgálnia a hírek, szakcikkek alapján – ehhez képest a Századvég tanulmánya egy korábbi brit egészségügyi innovációt mutatott be.
De önmagában is kétségessé teszi a Századvég tanulmányának megfelelőségét, hogy az abban tárgyalt marginális jelentőségű ügy tanulságai mennyiben relevánsak Magyarország szempontjából – ahogy az a kiírás feltételei közt szerepel.
A Századvég tanulmányáról annyi már tudható, hogy három egészségügyi eszköz néhány megyében történő kísérleti jellegű bevezetéséről szól – Nagy-Britanniában. Hogy ennek aztán mekkora relevanciája van a jegybanki stratégialkotás szempontjából, azt talán majd a bírálati dokumentumokból tudjuk meg. A Kopint-Tárki vezetője által jegyzett dokumentum viszont kimondja:
"A Századvég tanulmányának semmiféle monetáris politikai relevanciája nincsen."
Az akadékoskodás odáig megy, hogy a pályázó vitarendezési kérelmében azért folyamodik a kiíróhoz, mutatná már be, hogy "A maximális pontra értékelt mintatanulmány milyen monetáris politikai üzenetet hordoz?" (A Kopint-Tárki-tanulmány az olajáresés magyar gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgálta.)
Az értékelők erre igaz matolcsysta érvekkel reagálva védték meg a döntést. Arra a kifogásra például, hogy a Századvég-tanulmány a kiírás feltételeitől eltérően korábbi forrásokra hivatkozik, azt írták, hogy ez lehet, de ezen túlmenően "számos az előírt időszakban megjelent forrást használt fel, csak ezeket nem tüntette fel a dolgozatában".
Arra a kérdésre pedig, hogy a három bemutatott eszköz kísérleti jellegű bevezetésének mi a világgazdasági relevanciája, az volt a válasz, hogy "Anglia a világgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos ország".
Közpénzt fialó szövegek az üzleti titok és a szerző jog védelme alatt
A fejleményeknek ezen a pontján küldtük el adatigénylésünket a Nemzeti Banknak, kérve a századvéges tanulmány kiadását. Velünk egy időben a Transparency International Magyarország (TI) is kikérte a tanulmányokat, illetve a pályázat egyéb dokumentumait.
Két héttel később érkezett meg a jegybank elutasító válasza: a megtagadás indoka bonyolultnak látszott, valójában csak nyakatekert okoskodás volt. Az MNB szerint erre az eljárásra nem vonatkozik az Infotörvény, mégpedig azért nem, mert az a Közbeszerzési Törvény (KbT) hatálya alá esik. Hogy miért, arra az elutasítás nem tér ki, viszont úgy okoskodik, hogy a KbT 31. (1) bekezdése taxativan felsorolja a közérdekből nyilvános adatok körét, és hát sajnos az általunk kért dokumentumokat ott a legjobb indulattal sem találják.
A sokk elmúltával az nemzeti információszabadságért felelős hivatalhoz fordultunk, kérve az állásfoglalást. A NAIH minden pontban nekünk adott igazat, és felszólította a jegybankot, hogy teljesítse az adatigénylést. Az MNB válaszában megköszönte az eligazítást, és közölte, teljesít, amint erre jogerős ítélet kötelezi.
Közben ugyanis a TI nem állásfoglalást kért, hanem beperelte az üzleti titokra és szerzői jogokra hivatkozva titkolózó MNB-t. A bizonyítási teher, miszerint a kért dokumentum nyilvánosságra kerülése a pályázó jogos üzleti érdekeit sértené, a jegybankon volt. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék fel is szólította az MNB-t, jelölje meg pontosan a dokumentáció mely részeinek nyilvánosságra kerülése sértene üzleti titkot.
Válaszul az MNB becsatolta a Századvég vezetőjének nyilatkozatát, miszerint a teljes pályázati dokumentáció az utolsó betűig üzleti titok, és még szerzői jogi védelem alá is esik. Bizonyítási indítványként pedig kérte tanúként meghallgatni a Századvég vezetőit.
Az indítványt a Törvényszék elutasította, ellenben felszólította az MNB-t, hogy bocsássa a bíróság rendelkezésre a tanulmányt, hogy annak alapján dönthessen. Az MNB ezt nem tette meg, így a bíróság, miután az MNB elmulasztotta a bizonyítást, ítéletében kötelezte a kért dokumentumok kiadására.
Jött a fellebbezés, a matolcsyzmus alábbi ékköveivel:
a bíróság korlátozta az MNB-t a szabad bizonyítás jogában, mikor nem volt hajlandó meghallgatni a Századvég vezetőit, hogy ők miképp vélekednek a dokumentum nyilvánosságra hozataláról, pusztán okirati bizonyítékokat vett figyelembe
a tanulmányt azért nem lehetett a bíróság rendelkezésére bocsájtani, mert a bíróság nem dönthette volna el a Századvég helyett, mi számít abban üzleti titoknak
az MNB "azon tevékenysége, amely a közbeszerzési eljárások során megvalósul, nem közhatalmi tevékenység" – és ezen állítás alátámasztásra az Áfa-törvényre (!) hivatkozik
A Fővárosi Ítélőtábla mindenestre nem akceptálta a fellebbezésben rejlő humorfaktort, és jogerős ítéletében kötelezte a jegybankot az összes kért dokumentum átadására. Reálisan egy hónap múlva kiderül, miért küzdött körömszakadtáig a jegybank és szerződött partnere, hogy megakadályozzák az 1,8 milliárdos tanulmány nyilvánosságra kerülését.
Becker András | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék",
"Transparency International Magyarország",
"Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt.-Tárki"
] |
Belföld Belföld | Jegyzet | Média | Budapest | Interjú | 1956-os arcképcsarnok | A nap idézete | Választás 2006 | Önkormányzati választás 2006 | Szociális népszavazás 2008 Hatalmas botrány: Szekeresnek tényleg mennie kellene + Videó
Simicskó: Személyi és szervezeti döntési moratóriumot a HM-nél!
• Gyarapodtak a gyanúsítottak A Fidesz–KDNP felszólította a honvédelmi vezetést, hogy az elkövetkező hetekben már ne hozzon személyi kinevezésekről, szervezeti változásokról szóló döntést, egy új, polgári kormányzat ugyanis "különös gonddal" fogja ezeket kivizsgálni.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Simicskó István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján közölte azt is, ismételten felszólítják Szekeres Imre honvédelmi minisztert, mondjon le tárcavezetői posztjáról.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke indoklásképpen kifejtette: a Honvédelmi Minisztérium (HM) körüli maffiagyanúról, korrupciós ügyletekről szóló hírek láttak napvilágot az elmúlt napokban, őrizetbe vettek két tábornokot, két ezredest, a Katonai Biztonsági Hivatal biztonsági igazgatóját pedig felfüggesztették munkaviszonyából. "A magyar történelemben ilyen botrány a Honvédelmi Minisztérium háza táján még nem volt" – fogalmazott, hozzátéve: ennek a tárcának az irányítása is kudarcot vallott. A politikus úgy vélte, nemcsak a közállapotokat rombolják tovább a HM korrupciógyanús ügyletei, hanem Magyarország biztonságát és nemzetközi megítélését a szövetségesei részéről.
Morális válság mélypontjára került a honvédelmi tárca – jelentette ki. Simicskó István szerint ilyen helyzetben nem szerencsés, ha a HM-nél "még esetlegesen azon törik a fejüket", hogyan lehet különböző fontos beosztásokba kinevezni embereket, vagy hogyan lehet összevonni háttérintézményeket, végrehajtani szervezeti változásokat. Ezért a Fidesz–KDNP felhívja a honvédelmi vezetés figyelmét, hogy ne hozzon ilyen irányú lépéseket az elkövetkezendő néhány hétben.
A HM múlt hét szerdán közölte az MTI-vel, hogy a honvédelmi miniszter azonnal felfüggesztette hivatalukból azokat a katonákat, akik ellen vesztegetési ügyben nyomoz a Budapesti Katonai Ügyészség, a vezérkari főnök kezdeményezésére pedig hivatásos katonai jogviszonyuk megszüntetéséért méltatlansági eljárás indult.
A HM ezt azzal kapcsolatban tudatta, hogy a Budapesti Katonai Ügyészség bejelentette: vesztegetés miatt nyomoznak, amely érinti a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában és felügyelete alatt álló egyik gazdasági társaságot. A Fidesz pénteken azonnali lemondásra szólította fel Szekeres Imrét, az ellenzéki párt szerint ugyanis megdöbbentő és elképesztő mindaz, ami a tárca környékén történik. A kormány, a honvédelmi tárca és az MSZP szerint azonban nem indokolt lemondania Szekeres Imrének. A szaktárca közleménye szerint a miniszter vállalja a politikai felelősséget azért, hogy "minden erőfeszítés ellenére akadt néhány személy a szervezeten belül, akik saját érdekeiket szem előtt tartva, esküjüket semmibe véve törvénybe ütköző cselekményeket követtek el".
(MTI) | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Katonai Biztonsági Hivatal",
"Budapesti Katonai Ügyészség"
] |
A Lehet Más a Politika (LMP) azt kérdi a legfőbb ügyésztől, indít-e hivatalból eljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt főosztályvezetőjének új információi miatt. Ezt Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke és Vágó Gábor, a párt országgyűlési képviselője közölte pénteken.
Vancsura István, a NAV Kiemelt Ügyek Igazgatósága Rapid ellenőrzési főosztályának egykori vezetője csütörtökön sajtótájékoztatón azt állította, szervezett, maffiamódszerrel működő adócsaló hálózatok éves szinten bizonyítottan több ezermilliárd forintnyi áfával károsítják meg a költségvetést; a szervezett adócsalások ellen fellépő igazgatóságot pedig hatásköri túllépéssel segítették megszüntetni ma is a NAV-nál dolgozó vezetők.
Az LMP-s politikusok közleményben tudatták, hogy Vágó Gábor írásbeli kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez az áfacsalási vizsgálatok leállításáról szóló új információkkal kapcsolatban.
Az ellenzéki képviselő a többi között arra is kíváncsi, mekkora erőforrásokat fordít az ügyészség az adóhatóságban felmerült hivatali visszaélések felderítésére a 2014-ben. Eddig hány ember, mennyi ügyészi munkaórát dolgozott azon az ügyön, amellyel kapcsolatban Horváth András, a NAV volt alkalmazottja tett feljelentést? - sorolta kérdéseit.
Schiffer András és Vágó Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszerszinten működő áfacsalások visszaszorítása minden magyar adófizető érdeke. Emlékeztettek arra, hogy a parlamenti többség szerint a mélyebb feltárást biztosítandó parlamenti vizsgálóbizottság előfeltétele az ügyészségi vizsgálat lezárulta.
Ezért kiemelten fontos közérdek a kellően alapos ügyészségi munka minél gyorsabb elvégzése - tették hozzá. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Lehet Más a Politika",
"Kiemelt Ügyek Igazgatósága Rapid"
] |
Õrizetbe vette a rendőrség Antal Attilát, a BKV volt vezérigazgatóját hûtlen kezeléssel gyanúsítják. Kezdeményezték az előzetes letartóztatását is. Reggel a rendőrök megszállták a közlekedési vállalat Akácfa utcai székházát, az Antal Attila és Balogh Zsolt által aláírt szerződéseket gyûjtik be.
Fiktív szerződések nyomában
A rendőrség minden, a BKV Zrt. székházából távozó jármûvet és személyt is ellenőriz (Fotó: Magócsi Márton)
Sok a gyanúsított
> Antal Attila és a BKV Antal Attila 2007. január 1-től lett a BKV igazgatója, a Fővárosi Közgyûlés döntése alapján, eredetileg 2011. május 31-ig bízták meg a vezetői teendőkkel, de végül 2007. január 16-án csak egy az év június 30-ig szóló munkaszerződést írtak alá a felek. Ezután összesen három alkalommal készült - egyenként csak pár hónapra szóló - szerződésmódosítás, így végül 2008. június 30-ig szólt az utolsó szerződés, de a Fővárosi Közgyûlés Gazdasági Bizottsága 2008. április 15-i hatállyal - Antal Attila kezdeményezésére - visszahívta posztjáról a vezérigazgatót. Antal végkielégítés nélkül távozott.
Reggel óta "megszállás" alatt tartja a rendőrség a BKV Akácfa utcai székházát: az épületből se ki, se be nem lehet menni. A nyomozók az összes Antal Attila és Balogh Zsolt (a korábbi vezérigazgató és megbízott vezérigazgató) által aláírt szerződést begyûjtötték. Egy ott dolgozó forrásunk azt mondta, a rendőrök egy külön szobába gyûjttötték azokat, lefénymásolták, az eredeti példányokat pedig bizonyítékként magukhoz vették.Eközben őrizetbe vették Antal Attilát, a BKV volt vezérigazgatóját hûtlen kezeléssel gyanúsítja a rendőrség. A BRFK szóvivője azt mondta, a rendőrség kezdeményezi a gyanúsított előzetes letartóztatását.Antal Attilát kedden délután hallgatták ki gyanúsítottként a BKV tanácsadói és vállalkozói megbízási szerződései ügyében. A volt vezérigazgató vallomást tett, de a gyanúsítás ellen panasszal élt.A rendőrség közlése szerint a gyanúsított 2007. január 1-je és 2008. április 17. között a BKV vezérigazgatójaként a társaság veszteséges mûködése ellenére a vagyonkezelési kötelezettségét súlyosan megszegte azzal, hogy a vállalat nevében szükségtelen és indokolatlan szolgáltatások igénybevételére vonatkozó vállalkozói és megbízási szerződéseket kötött. Továbbá megszegte vagyonkezelési kötelezettségét azáltal, hogy a BKV Zrt. munkavállalói részére indokolatlanul magas összegû végkielégítések kifizetését engedélyezte.A nap folyamán a gyanúsított budapesti lakásán házkutatást tartottak a nyomozók, melynek során tanácsadói szerződésekkel kapcsolatos iratokat, valamint egy számítógépet foglaltak le.Tóth Gábor budapesti rendőr-főkapitány korábban azt mondta: a BKV valamennyi, gyanúra okot adó szerződését szeretné lefoglalni a rendőrség, mielőtt részletesebb tájékoztatást adna a történtekről.Antal Attila neve egyébként két botránnyal - a milliós végkielégítésekkel és a fiktív tanácsadói szerződésekkel - is kapcsolatba hozható.A rendőrség tavaly április óta nyomoz a BKV ügyeivel kapcsolatban, és Kocsis István jelenlegi BKV-vezér is több mint harminc feljelentést tett a több tízmilliós végkielégítések, menedzserszerződések és tanácsadói kontraktusok miatt.Ezek közé tartoznak például azok is, melyekkel Antal Attila nem sokkal távozása előtt bizalmasait (így például Regőczi Miklós, akkori kommunikációs igazgatót) "betonozta be", és amelyekről lapunk írt részletesen először.A kamu-szerződések nagy részét ugyanis munkáltatóként Antal Attila írta alá, többek között az elhíresült fénymásoló szerződést is. Mint korábban megírtuk, a cég 19,2 millió forintot fizetett ki egy kft.-nek, a BKV-nál mûködő "fénymásolók állapotának felméréséért", aminek eredménye egy kétmondatos jelentés volt. Antal Attila kérésére ennek ellenére sürgősséggel fizették ki a pénzt, a cég azóta megszûnt.Az elmúlt hetekben több jelenlegi és volt BKV-s vezetőt, illetve beosztottat hallgatott ki gyanúsítottként a rendőrség, a közlekedési társaságnál indított nyomozások kapcsán.A társaság volt humánpolitikai igazgatóját előzetes letartóztatásba is helyezték, a botrányos körülmények között felvett végkielégítése miatt, különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával.Egy másik ügyben pedig Regőczi Miklós volt kommunikációs vezérigazgató-helyettest és Bolla Tibor jelenlegi gazdasági vezérigazgató-helyettest is meggyanúsították, egy hûtlen kezelési ügyben, mivel a gyanú szerint fiktíven foglalkoztatták a BKV-nál Horváth Évát, aki valójában Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes asszisztense volt.A rendőrség a múlt héten közölte, hogy az elkövetkező hetekben további gyanúsítások és újabb nyomozati cselekmények is várhatók a társaságnál, de ezekről nem adtak bővebb tájékoztatást.(Forrás: MTI, Hírszerző) | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyûlés Gazdasági Bizottsága",
"Fővárosi Közgyûlés"
] |
Fellélegezhetnek a kötvényügyleteikből veszteséggel kiszállt önkormányzatok: egy akár precedensértékűnek tekinthető hevesi feljelentés nyomán kiderült, hogy nem tekinthető bűncselekménynek, ha egy település tanácsadó cégen keresztül kötött banki ügyletekkel próbál meg minél magasabb hozamot elérni, akkor sem, ha az árfolyammozgások miatt alkalmasint milliókat buknak a kockázatos befektetéssel.
Sveiczer Sándor hevesi városi fideszes képviselő, a Heves Megyei Önkormányzat tagja tett feljelentést, azt állítva, hogy kockázatos befektetések miatt 86 millió forintos veszteséget könyvelt el a város egy ír kötvényügyleten, s emiatt büntetőfeljelentést tett. Csáki Zsigmond, Heves polgármestere – akit 2008-ban kizártak a Fideszből, mert épp akkoriban adta magánkézbe a hevesi rendelőintézet működtetését, amikor pártja épp vehemensen küzdött a HospInvest egri térnyerése ellen – szerint viszont éppenséggel nem bukásról, hanem sikertörténetről van szó, hisz harminchat kötvényügyletet nyereséggel zártak, s mindössze egynél könyveltek el veszteséget. Ennek az volt az oka, hogy ír kötvényekbe fektettek, az ír válságot pedig még a legvészjóslóbb pénzügyi elemzések sem láttatták előre.
Heves város ügyére árgus szemmel figyel több település is, mert hasonló ügyleteket bonyolítottak
Olyan, hétéves futamidejű vállalati kötvényeket vásároltak, amelyek kifizetésére az ír állam garanciát vállalt, később azonban ezt a garanciát visszavonták. A papírok árfolyama végül meredeken zuhanni kezdett, miután felröppent a hír: a pénzügyi válság okozta veszteségekért nemcsak a részvényeseknek, hanem a kötvénytulajdonosoknak is helyt kell állniuk. A kibocsátó bank felajánlotta az ügyfeleknek – köztük a hevesi önkormányzatot képviselő brókercégnek –, hogy 39 százalékos árfolyamon visszavásárolja a kötvényeket: így tudtak a lehető legkisebb veszteséggel kiszállni a papírokból. A hevesi önkormányzat "pénzügyi portfóliója" összességében még így is évente tízszázalékos nyereséget termelt, s a bevételekből fejlesztéseket finanszíroztak.
Sakkban lehetett volna tartani a lázadó polgármestereket?
A hevesi ügyre az elmúlt hónapokban árgus szemekkel figyeltek az önkormányzatok. A zömmel fideszes vezetésű települések közül ugyanis jócskán akadtak olyanok, akik a hevesiekhez hasonló utat választottak, s a kötvénypiacon elérhető nyereségből próbáltak meg a pályázatokhoz "önrészt" előteremteni. Ráadásul ezek az önkormányzatok általában három pénzügyi befektetőcsoport közreműködését vették igénybe, s – miként egy fideszes településvezetőtől megtudtuk – az egyik ilyen cégnek a vezetője jelenleg épp annak az Állami Számvevőszéknek az osztályvezetőjeként tevékenykedik, amelyik az önkormányzatok gazdálkodását is hivatott ellenőrizni. Beszéltünk olyan polgármesterrel, aki szerint a hevesi feljelentés egyfajta lakmuszpapír volt: egy elmarasztaló ítélettel sakkban lehetett volna tartani a sikeres fideszes polgármestereket, akik 2014-ben akár a mostani vezetés "ellenpontjaként" is szóba jöhetnek.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság azonban a jelentős vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés bűntette miatt ismeretlen tettessel szemben indított nyomozást megszüntette. Az indok: a cselekmény nem bűncselekmény. A külföldi kibocsátású kötvények – az ír kivételével – nem jelentettek kockázatosabb befektetést a magyar értékpapíroknál – állapította meg a hatóság.
"Az önkormányzat a szabad pénzeszközeinek kezelésére alapvetően azért bízott meg tanácsadót és adott szabad kezet neki, hogy egy pénzintézeti tőkegarantált alapnál magasabb hozamokat érjen el. Azt pedig tudomásul kell venni, hogy ez csak spekulatív jellegű ügyletekkel érhető el..." – szól a nyomozó hatóság indoklása. Leírják azt is, hogy betétlekötéssel az önkormányzat nem ért volna el nyereséget: a kötvényportfólióból ugyanis folyamatosan és rugalmasan vehettek ki pénzt a fejlesztésekhez, beruházásokhoz, ezzel szemben a betétek idő előtti felbontásakor (feltörésekor) elvesztették volna az épp aktuális hozamot.
"Egy veszteséges eladás is nevezhető sikeres tanácsadói közreműködésnek, ha ez azt jelenti, hogy egy értékpapírból még épp jókor sikerül kiszállni. Jelen esetben az önkormányzatot ugyan árfolyamveszteség érte az ír vállalati kötvények eladásakor, de a kedvezőbb árfolyamra vagy a kötvény lejáratára való várakozással teljes veszteséget könyvelhettek volna el. Azonban büntetőjogilag nem nevezhető kárnak, hogy az önkormányzat amúgy nyereséges portfóliójának éves hozama kisebb volt egy veszteséges ügylet kapcsán" – összegez a Dorkó Tamás rendőr alezredes által szignált határozat.
A verdikt ellen csak a sértett, vagyis a hevesi önkormányzat élhetett volna panasszal, ám ezzel érthető módon nem élt, így a határozat jogerőre emelkedett. Sveiczer Sándor a döntést érdeklődésünkre úgy kommentálta: nem ért egyet vele, nem hagyja annyiban, keresi a jogorvoslati lehetőséget. | [
"Heves Megyei Önkormányzat"
] | [
"Heves Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Állami Számvevőszék"
] |
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya nyomozói hűtlen kezelés bűntett elkövetése megalapozott gyanúja miatt kedden a reggeli órákban 6 személyt állítottak elő, a MÁV Hídépítő Kft. korábbi munkatársai közül.
A gazdaságvédelmi főosztály munkatársai 2006. augusztusa óta folytatnak nyomozást a MÁV Zrt. feljelentése nyomán. A feljelentés adatai szerint a MÁV Hídépítő Kft. – mely a MÁV Zrt. 100 százalékos tulajdonában van – 2004. évre kimutatott 900 millió forintos vesztesége mögött a cég vezetőinek hűtlen kezelést megalapozó döntései állnak.
A büntetőeljárás során a nyomozók több szabálytalanságra bukkantak. Több ezer oldal iratanyag áttanulmányozása és rendezése során gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy a Kft. fiktív számlázást folytatott, mely mögött tényleges tevékenység nem állt.
Az eljárás során fény derült többek között arra, hogy több úgynevezett provizórium – ideiglenes hídelem - legyártására kapott a kft. megrendelést, azonban az újak gyártása helyett a régieket festették át és számlázták le, mintha újak lennének. 2009 szeptemberében készült el az több száz oldalas igazságügyi mérnöki szakértői vélemény, mely alapján a mai gyanúsításokra sor kerülhetett.
Jelenleg 6 személy kihallgatása van folyamatban, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetése megalapozott gyanúja miatt, közülük 4 embert vettek a nyomozók őrizetbe, előterjesztést tesznek előzetes letartóztatásuk indítványozására. A bűncselekményekkel okozott vagyoni hátrány meghaladja a 207 millió forintot.
Hídépítő Zrt. - az elmúlt évek árbevétele
Szerző: Világgazdaság Online | [
"MÁV Zrt.",
"MÁV Hídépítő Kft."
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya",
"Világgazdaság Online"
] |
8,4 milliót kapott Weinekéktől a "soha nem látott ember"
Havi bruttó 400 ezer forintos fizetést kapott Dudoglo Pavel közterületi parkolási tanácsadó a zuglói SZDSZ-es önkormányzattól. Pavelt egyébként, aki Hunvald György ismerőseként adhatott tanácsokat, a helyi önkormányzat dolgozói soha nem látták, és a nevét sem hallották – közölte a kerületi újság. A Központi Nyomozó Főügyészség már nyomoz az ügyben.
"Minden probléma az önkorira húlik vissza" – így fogalmazott egyik, kézzel írt "téma javaslatában" Dudoglo Pavel, a kerület volt közterületi parkolási tanácsadója, akit a helyi önkormányzat tisztségviselői soha nem láttak, a nevét sem hallották. Dudoglo Hunvald György (MSZP) erzsébetvárosi polgármester ismerőseként adhatott tanácsokat a Weinek Leonárd (SZDSZ) vezette zuglói önkormányzatnak – olvasható a Zuglói lapok legfrissebb számában.
Dudoglo 2007 áprilisától 2008 decemberéig állt megbízási jogviszonyban Zuglóval, havi bruttó 400 ezer forintos fizetésért. A kerületi önkormányzat közterhekkel együtt összesen 8 millió 400 ezer forintot fizetett ki a részére. "A Központi Nyomozó Főügyészség már nyomoz az ügyben. Az önkormányzat benyújtotta a polgári igény érvényesítését is ellene" – tájékoztatta a helyi újságot Papcsák Ferenc polgármester.
Nélkülözik a témajavaslatok a szakmaiságot
A Központi Nyomozó Főügyészség arról kért tájékoztatást, hogy a 2007-re és 2008-ra a közterületi parkolást érintő 23 előterjesztés előkészítésében Dudoglo Pavel hogyan működött közre, miért is volt szükség a tanácsadására, illetve kiknek adott konkrét tanácsokat. A területért felelős hivatali dolgozók azt állították, hogy Dudoglo Pavellel egyeztetéseket nem folytattak, nevét nem ismerik. A lap által most közzétett iratokat nem kapták meg. A megbízás azért is vet fel kérdéseket, mert az önkormányzat 2007-ben a közlekedési, parkolási koncepció elkészítésére komoly szakmai referenciával rendelkező szakcéget is megbízott – olvasható a zuglói újságban.
A vállalkozás részletesen kidolgozott tanulmányt készített, további minősített külső szakértőt is foglalkoztatott a dolgozat felülvizsgálatára. Az ügyészségnek elküldött tavaly nyári adatszolgáltatás szerint a kerületi jegyző azt közölte: Dudoglo Pavel a megbízója felkérésére és részére készítette a feljegyzéseket. Az adatszolgáltatásban az is szerepelt, hogy Dudoglo Pavel Weinek Leonárd akkori polgármesterrel folytatott személyes konzultációján a zuglói közterületi szabályozási terv több módosítását is javasolta.
Az önkormányzat új vezetése szerint azonban az alább közölt "téma javaslatok"a szakmaiságot teljes mértékben nélkülözik. Szerintük ugyanis a tanácsadó a minimális ismerettel sem rendelkezett a település-, a közlekedés- és a műszaki tervezés területén – áll az újságban.
Kattintson a nagyobb képekért
Óriási kárt okozott Weinek
Mint arról lapunk korábban beszámolt, Weinek Leonárdot jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja a főügyészség. Az ügyészség szerint Weinek fiktív tanácsadói szerződéseket kötött a vesztegetéssel és más bűncselekménnyel vádolt Hunvald György volt erzsébetvárosi polgármester ismerősével, valamint egyik vádlott-társával. A nyomozás jelenlegi adatai szerint Weinek ezzel több mint 20,6 milliós kárt okozott Zuglónak.
(MNO) | [
"SZDSZ"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Már másfél hete birtokba vették a futballisták és a nézők a mezőkövesdi stadion új, nettó 600 millió forintért épült főlelátóját, ezzel befejeződött az ötezres aréna építése. Tállai András klubjának már csak az NB I.-be kell feljutnia, és akkor jó szezont futna a szeptember óta NAV-elnök politikus. Ha jól számoltunk, a stadionépítés végösszege valahol nettó egymilliárd forint körül van.
Elég nagyot szólt 2013 nyarán, amikor kiderült, hogy az első osztályba feljutott mezőkövesdi futballklubot 400 millió forinttal dobta meg a rendkívüli tartalék terhére a kormány, hogy NB I.-re alkalmas stadiont építsen magának. A mezőkövesdi sportklubot akkor is Tállai András vezette, mint a Belügyminisztérium államtitkára. A fideszes politikus az Origónak azzal érvelt, hogy
"semmi szokatlan nincs abban, ha a kormány egy kiemelkedően sikeres csapatot támogat"
Néhány hónap alatt egészen pofás arénát dobtak össze a 16 ezer lakosú Mezőkövesden: az addig kisvárosi pályának is szerény létesítményben hirtelen három fedett, teljesen székezett oldallelátó nőtt ki a földből, a pályát is arrébb tolták, hogy közelebb legyen a nézőkhöz. Új klubházat is kapott a sporttelep, de egyértelművé tették, hogy a parlagon maradt egyik hosszú oldalon új főlelátó fog épülni és összesen ötezres lesz a Városi Stadion.
A Mezőkövesd egy szezont töltött el az NB I.-ben, kiesett, de azt lehetett sejteni, hogy nem süllyed a felejtésbe. A csapat mostani szezonban sem esélytelen a feljutásra, jelenleg harmadik, egy pontra a már feljutó ZTE-től, és az edző nem más, mint a volt szövetségi kapitány, Pintér Attila.
Na, a fentebb említett, eddig elmaradt főlelátó lett kész mostanra. Igaz, nagy csinnadratta nem övezte az elkészültét, a március 13-i, Sopron elleni bajnoki előtt rövid hírben tudatta a klubhonlap, hogy a "mérkőzést már innen is nézhetik a bérletesek, valamint az oda belépőjegyet váltók."
A múlt hétvégén pedig a Borsod Online-on nyilatkozott a csapatot működtető, sportegyesületi tulajdonban lévő Mezőkövesd Zsóry FC Kft. ügyvezetője arról, hogy a főlelátó 2015 májusában kezdődött munkálataiból már csak néhány apróság van hátra.
"Az ügyvezető érdeklődésünkre azt is közölte, páholyt senki nem kapott, a VIP-be érkező vendégeik, ugyanúgy, mint a korábbi helyükön, székeken foglaltak helyet" – idézte Bocsi Annát a boon.hu.
Az új lelátó 12 soros, 1500 férőhelyes és a mostanáig üres két kanyar beépítésével további 220 helyet nyertek.
Az építkezésről mi is kérdeztük a klubot, de egyelőre nem kaptunk választ.
A beruházás pikantériája, hogy a Pharos ’95 Kft. építette a főlelátót. A Pharos 95 sorra nyeri a stadionos megrendeléseket, miközben telephelye van Felcsúton a Mészáros és Mészáros Kft. címén, és ez a cég a ZTE FC többségi tulajdonosa is – vagyis a feljutást nézve a Mezőkövesd legnagyobb riválisáé.
A mezőkövesdi stadion kapcsán nem egyszer repkedtek már a számok, de pontos adatot arra, hogy összesen mennyibe is került az ötezres létesítmény, nem találtunk. Idén februárban szurkolók előtt Tállai azt mondta, hogy időben kissé megcsúszott a beruházás, de
"az ország egyik leghangulatosabb stadionja lesz a kövesdi, amely ráadásul csupán egymilliárd forintból készül, szemben más csapatokéval, igaz, azok nagyobb létesítmények"
Egészen pontos szám híján megpróbáljuk összeszedni a pontos összeget, bár kissé zavarba ejtő, hogy a NAV-elnök klubjáról van szó.
2013 májusában, a feljutás küszöbén Tállai András arról beszélt a szükségessé vált stadionfejlesztés kapcsán, hogy 190 millió forint taós támogatás folyik be a klubhoz, és ehhez még 60 milliót tesz hozzá a város. Tállai megjegyezte, a klub a Belügyminisztériumnál is pályázik – a tárcánál, amelynek államtitkára épp ő volt akkor. Majd július közepén született meg a 400 milliós kormányhatározat, és indult meg az építkezés.
A kormány által 2013 végén beindított Nemzeti Stadionfejlesztési Program 400 millió forintos támogatást tartalmazott Mezőkövesdnek, 2014-re 220 milliós, 2015-re 180 milliós előirányzattal. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlése szerint ezek az összegek megérkeztek a borsodi kisvárosba. És valóban.
"A lelátó megépítésére a 2014-es költségvetésből 220 millió, míg a 2015-ösből 180 millió forint költségvetési támogatást kapott a klub, így összesen 400 millió forint áll rendelkezésre" – mondta tavaly májusban a klub honlapjának Tállai elnök. Az akkor még nem NAV-vezető politikus azt is hozzátette, hogy
"ez az összeg nagy valószínűséggel nem fedezi a létesítmény befejezését, éppen ezért igyekeznek további forrásokat szerezni"
Forrásoldalról tehát így néz ki a kép, tehát összesen 1,05 milliárd forint érkezett a csapatot működtető kft.-hez. Igaz, 2013 óta begyújtotta a tao-rakétákat a Kövesd, és például a 2015/16-os szezonra 357 millió forint támogatást tudott összeszedni a klubot működtető kft., ami a harmadik legnagyobb az überelhetetlen Felcsút és a szintén protekciós Kisvárda mögött.
A Mezőkövesd taós dokumentumait böngészve azonban kiderül, hogy az ingatlan céllal igénybe vett támogatás nagy része egy 42 szobás sportszálló beruházására megy el.
Ha kiadási oldalról nézzük, egyértelműbbnek tűnik a helyzet. A Mezőkövesd Zsóry FC Kft. a stadionberuházáshoz kötődően négy közbeszerzési eljárást folytatott le az elmúlt években. A 2013 nyári építkezések kapcsán kétszer is hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, a 150 millió forintos értékhatár alatt valamivel bízták meg a Pharos ’95 Kft.-t. Előbb júliusban szerződtek a céggel nettó 143 879 394 forint értékben "A Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft. által üzemeltetett sportkomplexum karbantartási és állagmegóvási munkáinak elvégzése" tárgyban. Majd egy hónappal később nettó 149 406 577 forintra kötöttek szerződést "A Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft. labdarúgó pálya fejlesztésének keretén belül fedett lelátók kialakításának megvalósítása" tárgyban a Pharosszal.
2014-ben magát a pályát hozták rendbe, az erre kiírt "Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft. élőfüves nemzetközi labdarúgópályájának felújítási munkálatai" tárgyú, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a Strabag Általános Építő Kft. volt a nyertes, nettó 76 875 856 millió forintos ajánlattal.
Majd 2015-ben a most befejezett főlelátó kivitelezését nyílt pályázaton vitte a már jól ismert Pharos ’95 Kft. nettó 599 998 074 forintért.
A négy pályázaton tehát összesen nettó 968 millió forint munkát közbeszereztetett a stadiont építtető kft. – vagyis kijön a Tállai András által említett csupán egymilliárd forint.
Fotók: YouTube, Mezőkövesd Zsóry honlapja | [
"Pharos ’95 Kft.",
"Nemzeti Stadionfejlesztési Program",
"Mezőkövesd Zsóry FC Kft."
] | [
"ZTE FC",
"Borsod Online",
"NB I.",
"Pharos 95",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft.",
"Strabag Általános Építő Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Nem nyert a magát magas szintű kormányzati kapcsolatokkal ajánló dunakeszi kft. a 400 milliós tenderen, érvénytelenítették az eljárást. Az alig másfél éves NovelMedixet eredetileg győztesként hozták ki a karcagi kórház modernizációjára kiírt pályázaton, miután a konkurenciát, a Philipset kizárták olyan hiányosságra hivatkozva, ami a kft. pályázatában sem szerepelt. A Közbeszerzési Hatóság megsemmisítette kizárást. A kis kft. közel ötven millióval drágább ajánlatot tett, mint a versenytárs világcég.
Háromhetes hezitálás után kedden eredménytelennek nyilvánították a Nagykunságiak egészségért fedőnéven meghirdetett 400 milliós projektet. A kórházfejlesztési tendert a karcagi Kátai Gábor Kórház azután "kukázta le", hogy egy jogorvoslati döntés miatt meg kellett volna változtatni a bírálati szakaszban kialakított végeredményt.
Az uniós forrásokra alapozott projektben nagy értékű CT-berendezést, rengeteg egészségügyi gépet, műszereket, informatikai egységeket és laboratóriumi eszközöket kapott volna a karcagi kórház.
Az összességében több mint egy milliárdos költségű karcagi modernizációs program részét képező tenderben az ajánlattételi szakasz végén a NovelMedix Kft. nevű 2010-es alapítású cég maradt állva egyedüliként, mert a befutó másik szereplőjét, a Philips Magyarország Kft.-t kizárták. A kizárás oka egy szoftverhez kapcsolódó igazolás ügye volt.
A Philips szerint a rajta követelt pályázati anyag a NovelMedix által beadott papírok között sem szerepelt, és a pályázati kiírás sem nevezte meg egyértelműen indulási feltételként. A cég ezért a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult, amely január 10-én közzétett határozatában elfogadta a Philips érvelését, és megsemmisítette a kizárásáról szóló döntést.
Információink szerint a potenciális versenytársat egy kormányzati alkalmazott meg is fenyegette, azt állítva, hogy retorziók érik a céget, ha továbbra is ragaszkodik a részvételhez.
Az új helyzetben át kellett volna írni a pályázat végeredményét, mert a Philipsé volt a kedvezőbb ajánlat. Az már a kizárás előtt kiderült, hogy a multicég bruttó 436 millió forintért vállalta az eszközök szállítását, a dunakeszi vállalkozás pedig közel 50 millióval drágább, bruttó 484 millió forintos ajánlatot tett.
A karcagi Kátai Kórház által kiadott pályázati összegzés egyébként nem is hivatkozik másra, kizárólag a döntőbizottság határozatára, amely "megsemmisítette az ajánlatkérő döntését".
A nagy pénzeket mozgató egészségügyi TIOP pályázatok környékén az utóbbi időben feltűnt NovelMedix Kft. honlapja szerint "magas szintű kormányzati és önkormányzati kapcsolatokkal" rendelkezik. (Update: A http://www.novelmedix.hu-t cikkünk megjelenése után alig két órával leállították, helyén azóta egy karbantartási szünet figylemeztetés jelenik meg.)
A kft. vezetői egyébként voltak már egy furcsa eszközbeszerzési sztori érintettjei. A 2010-es országgyűlési választások előtt márciusban a HVG hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen a váci Fidesz-csoport tagjai tárgyalták meg a csőd közelben lévő helyi kórház ultrahangkészülék-lízingjének sorsát.
A hangfelvétel tanúsága szerint a helyi képviselőjelölt amellett kardoskodott, hogy a máshol állítólag 7 millióért beszerezhető gépet megéri 45 millióért lízingni attól a "jobbos cégtől", amelyben akkoriban a NovelMedix vezetői kötötték az üzleteket. A Vácon meghiúsult üzlet után lett Lesti József a NovelMedix cégvezetője, a már említett Földi Gabriella pedig ügyvezetőként igazolt át az új vállalkozáshoz. A hangfelvétel szerint Bábiné Szottfried Gabriella, a Fidesz Pest megye 2. számú választókerület-elnöke azzal érvelt párttársai előtt, hogy leegyeztetett mindent a Fidesz-felsővezetéssel. "Az ő jóváhagyásukkal mertem én ezt így behozni, bízván abban, hogy ti meg fogjátok érteni, hogy ebből mennyit lehet profitálni (...) Nemcsak én vállaltam ezért a cégért kezességet, hanem rajtam kívül a felső vezetés is (...) Pesti Imre, Molnár Ágnes, akik benne vannak, tehát én nélkülük biztos nem mentem volna bele." | [
"NovelMedix",
"Fidesz"
] | [
"Kátai Gábor Kórház",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Philips Magyarország Kft.",
"Kátai Kórház"
] |
Egyedüli ajánlattevőként a HG 360 Reklámügynökség Kft. nyerte a nemzeti konzultáció elősegítését célzó kommunikációs kampány médiavásárlási és call-center szolgáltatási feladataira kiírt, nettó 300 millió forintos keretösszegű tendert - az eredmény a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzés ajánlatkérője a Miniszterelnökség volt. Az eljárást lezáró döntés meghozatalának időpontja május 21 volt, de az eredmény csak most jelent meg.
A nyertes feladata a teljes körű médiatervezési és vásárlási feladatok ellátása. Ennek keretében nyomtatott, online, közösségi médiabeli, valamint televíziós és rádiós hirdetéseket kell közzétennie. Az outdoor eszközök között pedig ott szerepelnek az óriásplakátok is. Minden esetben a nyertes feladata a hirdetés legyártása is.
A teljes körű call-center szolgáltatások körébe tartoznak az automata és személyes hívások, valamint az SMS-küldések.
A céginformáció adatai szerint a nyertes cég tulajdonosa az Epicure Events Kft., ez utóbbi pedig a Hamu és Gyémánt Kft. tulajdonában van. A Hamu és Gyémánt Kft. pedig egy magánszemély, valamint HGY Invest Kft. tulajdona. Utóbbi cégnek vezetője és résztulajdonosa Csetényi Csaba, Rogán Antal pasaparki szomszédja. A céghez csak úgy dőlnek a közpénzek az elmúlt években.
Kovács Zoltán kormányszóvivő június 3-án közölte, hogy a június végéig tartó, nyomtatott és elektronikus médiumokban is megjelenő kampány összköltsége nettó 300 millió forint. | [
"Hamu és Gyémánt Kft.",
"Epicure Events Kft.",
"Miniszterelnökség",
"HGY Invest Kft."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"HG 360 Reklámügynökség Kft."
] |
Az Ákos-botrányban nem csupán a kormány, hanem a Fidesz egyik országgyűlési képviselője is a zenész védelmére kelt. Tiffán Zsolt csütörtökön két vulgáris hangvételű Facebook-bejegyzésben ment neki Ákos támadóinak. A bejegyzésekből kiderült, szerinte is az a normális vélekedés a nők világban betöltött szerepéről, amit Ákos és Kövér László hangoztattak nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásaikban. Tiffán viszont nemcsak elvbarátja a dalnoknak, hanem közös cégük is van.
Két remek férfiút szed szét a személy- és identitászavarosságában erősen fürdő, beteglelkű média
Tiffán Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője Facebook-oldalán vette védelmébe Ákost és Kövér Lászlót, akik a nők társadalmi és szociális szerepvállalásáról elmondott véleményükkel óriási botrányt kavartak az elmúlt napokban. A fideszes politikus szerint igazságtalanul támadják őket, hiszen neki is ugyanaz az álláspontja, mint a "két derék Férfiembernek":
A haza azé, aki teleszüli.
Tiffán szerint a nők társadalmi helyéről folyó vita túl van komplikálva, pedig valójában "annyira egyszerű, mint az 1x1!": "Az Embernek az asszonya szül gyereket! Az embernek a lánya unokát szül!" Csak azok a "liberális hülyegyerekek" akadnak fenn ezen a tételen, akik már azt sem tudják, kicsodák és mi ellen tiltakoznak.
A Lánchíd mellett nyitottak éttermet
Az országgyűlési képviselő nemcsak szellemi rokona Ákosnak, hanem üzlettársa is. Tiffán Zsolt és Kovács Ákos a 2000-es évek közepén sokáig együtt mozogtak a Fidesz holdudvarában, személyes fellépésükkel támogatták az akkor ellenzékben lévő pártot. Tiffán Orbán Viktor hathatós támogatásával parlamenti képviselő és befolyásos baranyai Fidesz-politikus lett, Ákos megmaradt civil támogatónak.
Politikai közösségükből azonban szorosabb együttműködés is kialakult. 2005-ben közösen nyitottak nyitották meg Budapesten az Andante Borpatika nevű étterem-borozót. Ákos nemrég egy magazinban azt mondta, Tiffán Zsolt borásszal az volt a céljuk, hogy az üzletben bemutassák a művészetek és a bor kapcsolatát, valamint szolgálják a minőségi borfogyasztás kialakulását Magyarországon.
A cégadatok szerint a Lánchíd közelében működő, immár tízéves vállalkozás nem hozott üzleti sikert: az Andate Borpatika üzemeltetésére létrehozott, azonos nevű közös kft. az elmúlt négy évben folyamatosan milliós veszteséget termelt.
Szárnyal a Fehér Sólyom
Ákos azonban egy másik cége révén simán hódolhat borbarát szenvedélyének. A zenei bizniszben használt Fehér Sólyom Bt. az elmúlt években ténylegesen szárnyalt, 2012 óta stabilan 90-100 milliós adózott eredményt tudott felmutatni minden évben.
Az üzleti sikerhez az is hozzájárulhatott, hogy a zenész komoly állami megrendeléseket és támogatásokat is elnyert. Az első nagyobb állami megrendelését 2013-ban kapta. Akkor az MTVA szerződött a Fehér Sólyommal. A feladata az volt, hogy a Kossuth, a Petőfi, a Bartók, valamint az MR4, MR6 és MR7 rádiócsatornák hangzó arculati elemeit készítse le. A szerződés részleteit MTVA nem volt hajlandó kiadni, ezért az Átlátszó.hu pert indított, amit meg is nyert. Ekkor derült, hogy 22 darab, egymással összefüggő elemből álló szignál készítéséért összesen 12 millió forintot fizetettek ki Ákosnak.
Az NKA idén májusban 10 millió forintot adott a Karcolatok című műsorának a Párizsi, Moszkvai és Római Magyar Intézetben való bemutatására. Az összeg alapján egyértelműen, hogy Ákos az állami támogatási alap favoritja volt, hiszen a 18 milliós keret fennmaradó, kisebbik részen hat másik előadónak és együttesnek kellett osztoznia.
A jelek szerint bizonyos helyeken kiemelt gázsival koncertezhetett is. Vácon például – úgy tűnik –, hogy az önkormányzati tulajdonú kulturális szervezőcégnek egyetlen Ákos-fellépés megért 10 millió forintot. Az énekes a váci önkormányzat tulajdonában lévő Váci Dunakanyar Színház Kft. által idén júniusban megrendezett V4 Fesztivál egyik fellépője volt, az önkormányzati kft. azonban stratégiai titokként kezeli a művésszel kötött megállapodása tartalmát. Az összegre egy bírósági perben felbukkant jegyzékből lehet következtetni. A teljes éves szerződésállományt felsoroló listában a Fehér Sólyom Bt.-t is felsorolták (igaz, kft.-ként), és a cég neve mellett 10 millióról szóló megállapodás szerepel.
A legnagyobb összegű bevétel azonban minden valószínűség szerint a Telekom szponzorációja volt. A több tízmilliósra becsült támogatást a cég éppen Ákos tévéinterjúja miatt vonta vissza. A Telekom azonban ezzel magas rangú kormányzati szereplők haragját váltotta ki, a kormány csütörtökön felmondott egy csomó kormányzati mobil-előfizetést. | [
"Andante Borpatika",
"Fidesz",
"Fehér Sólyom Bt."
] | [
"Váci Dunakanyar Színház Kft.",
"Andate Borpatika"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.