text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő még februárban tett feljelentést a Mátrai Erőmű adásvétele kapcsán, jelentős hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.
Mint az ismert, a Mátrai Erőművet 2017-ben vette meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. A széntüzelésű erőmű 2015-ben 13,6 milliárdos, 2016-ban pedig 6,5 milliárd forintos nyereséget termelt, viszont a tulajdonoscsere utáni években – 2017-ben és 2018-ban – 10,7, majd 4,3 milliárd forintos veszteséget hozott a szén-dioxid kvóta drasztikus drágulása miatt.
Az előző évben 11 milliárdos osztalékot vettek ki belőle (amiből több mint 8 milliárd Mészárosnál landolt), a két év alatti 15 milliárdos veszteség mellett. Az üzem tavaly 7 milliárd forintos állami támogatást is kapott, hogy aztán az év végén bejelentsék: az állami Magyar Villamos Művek (MVM) fogja megvásárolni. Hogy mennyiért, arról egyelőre senkinek sincs információja. Az adásvételt Orbán Viktor leginkább azzal indokolta, hogy meg kell menteni az erőműben dolgozók és családjaik megélhetését, ennél azonban valószínűbb, hogy Mészáros Lőrincet igyekeznek megmenteni egy veszteséges üzlettől. Ráadásul mivel a kormány döntött a szénalapú energiatermelés leépítéséről, előbb-utóbb a Magyarország legnagyobb szén-dioxid kibocsátójának számító erőművet és a hozzá tartozó bányákat is be kell zárni – de már az állam kontójára.
Ezzel kapcsolatban Szél Bernadett nemrég úgy fogalmazott: a kormány "egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, azonnali tőkepótlásra szorult, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőmű-roncsot vett meg ismeretlen áron", méghozzá Magyarország második leggazdagabb nagyvállalkozójától, Mészáros Lőrinctől.
A képviselő szerint a kormány fölöslegesen költött a veszteséges erőműre, mivel egyrészt nincs komoly szükség rá az energiaellátásban, ráadásul ennél olcsóbban is lehet belföldön áramhoz jutni például az alacsony kihasználtsággal működő gázerőművekből, másrészt nincs valódi munkahelyvédelmi célzata sem, mert a vállalat már az idén is jelentős, középtávon pedig drasztikus leépítésekre kényszerül, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos.
Mint az Szél friss Facebook-posztjából kiderül, a mai napon levélben értesítették arról, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a feljelentése nyomán elrendelte a nyomozást a Mátrai Erőmű adásvétele kapcsán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett kísérletének gyanúja miatt.
"Ne felejtsük el: Mészárosék először alaposan kirabolták a cég eredménytartalékát, majd eladták nekünk a veszteséges céget, így lett egy lebontandó erőművünk meg egy durva kötelezettségünk (bányabezárás, rekultiváció, salak- és pernyehányók, zagyterek, stb.) Mészárosék jól járnak, mi meg rosszul. De ezt most végig fogjuk csinálni"
– írja a képviselő. | [
"Opus Global Nyrt.",
"Mátrai Erőmű"
] | [
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Magyar Villamos Művek"
] |
A jegy- és bérletgyártás kérdései, sajtóhelyreigazítási ügyek, válságkommunikáció, devizapiaci változások elemzése, a többi között ilyen jellegű tanácsokat kért cégektől a BKV tavaly szeptember 1-től, összesen több mint százmillió forintért.
Összesen 23 céggel, közöttük bétékkel, offshore cégekkel, ügyvédi irodákkal kötött tanácsadói szerződést a BKV tavaly szeptember 1. óta az Index birtokába került dokumentum szerint. A szerződések összértéke meghaladja a százmillió forintot.
A legnagyobb értékű szerződéseket egy Dandy Trading Ltd. nevű és egy Everest Capital S. A. nevű svájci székhelyű céggel kötötte a BKV. Az elsővel a devizapiaci változások hatásainak elemzésére, 78 ezer 500 euróért (jelenlegi árfolyamon mintegy 23 millió forintért), a másodikkal pedig a BKV hitelfelvételi lehetőségeinek felmérésére (a pénzügyi válság tükrében), 81 ezer 900 euróért (közel 24 millió forintért). Mindkét szerződés meghaladja a közbeszerzési értékhatárt.
Szintén nagy összegű, 14,4 millió forintos szerződés született 2008. december 1-jén a BKV és a tiszaújvárosi Fazeno Bt. között üzleti szervezés-tervezés, vezetői információs rendszer kialakítása tárgyában.
A Budapesti Műszaki Főiskola 780 ezer forintot kap a BKV-tól "formacipő szállítása tárgyú közbeszerzési eljárásban műszaki szakértői tevékenységéért". Hogy pontosan milyen műszaki segítség kell egy formacipő vásárláshoz, azt a dokumentum nem részletezi.
Szintén szakértői segítséget adott a BKV-nak 600 ezer forintért a Mérnök és Nyomdász Kft., amely a "jegyek és bérletek és egyéb értékcikkek gyártására irányuló közbeszerzési eljárás" ügyében segédkezett.
A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. három szerződést is kötött a BKV-val szakértői tanulmányokra, összesen 1,78 millió forintért. Az egyiket a BKV irodaház kiköltöztetése, a másikat az Akácfa utcai központi épület értékbecslése, a harmadikat pedig a Stadion irodaház értékbecslése tárgyában.
A cég átszervezése kapcsán a Force Motrice Zrt. végzett elemzéseket például a BKV tőkebevonási képességéről 7 millió forintért, az Expert Kft. a holdinggá alakítással kapcsolatos feladatokra kapott 7,8 millió forintot, a BDO Forte Kft. pedig a holding struktúra üzleti modell auditjára 3,1 millió forintot.
A közlekedési cég hét különböző ügyvédi irodával kötött szerződést, például sajtóhelyreigazítási ügyekre, kft-k alapítására, okiratszerkesztésre. Két PR-céggel is szerződött a BKV: a Privy Council havi 2 millió 350 ezer forintot vehet fel 2008. szeptember 1. és 2009. február 28. között, a Noguchi & Peters pedig havi 990 ezret 2008 szeptember 15. és 2009. március 15. között.
A Privy az Indexnek email-en azt jelezte, hogy nincsen a BKV-val havi 2 millió 350 ezer forintos szerződése. A Noguchi arról tájékoztatott, hogy a megbízás mögött komoly PR és válságkommunikációs munka van, amely során a cég többször segített többek között az Indexnek is.
Két érdekes cég alapítására is fény derült: 2008. december 12-én jegyezték be a BKV Trade Kft.-t, amelynek főtevékenysége a villamosenergia-kereskedelem. A másik cég a 2007 októberében bejegyzett BKV Vagyonőr Kft., amelyet 2008. decemberben IT Pólus Közlekedéstámogató Innovatív Rendszereket Fejlesztő és Szolgáltató Kft.-vé neveztek át.
Ez utóbbiban pedig többségi tulajdont szerzett a Good Night Hungary Kft., amelynek főtevékenysége a textil-nagykereskedelem. Ellenzéki képviselők nem értik, milyen tevékenységek kapnak helyet a BKV szárnyai alatt, ezért interpellációt nyújtottak be az ügyben Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesnek.
Az Index megkereste az ügyben a BKV-t, választ későbbre ígértek. | [
"BKV"
] | [
"Mérnök és Nyomdász Kft.",
"Good Night Hungary Kft.",
"Stadion irodaház",
"Expert Kft.",
"BKV Vagyonőr Kft.",
"Everest Capital S. A.",
"Fazeno Bt.",
"Budapesti Műszaki Főiskola",
"Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.",
"IT Pólus Közlekedéstámogató Innovatív Rendszereket Fejlesztő és Szolgáltató Kft.",
"Noguchi & Peters",
"BDO Forte Kft.",
"Privy Council",
"BKV Trade Kft.",
"Force Motrice Zrt.",
"Dandy Trading Ltd."
] |
– Ne hozzon kínos helyzetbe! – hárított a Magyar Nemzet kiadójának ajtajában a Nemzet egyik vezetőségi munkatársa, aki annyit azonban elárult, hogy a szerkesztőség tagjait derült égből villámcsapásként érte a mai esemény. Hozzátette viszont, hogy a korábbi hetek sajtónyilatkozatai után várható volt, hogy valami készül.
A lap munkatársai a kollégáknak kijáró tisztelettel, de többnyire elutasították az érdeklődésünket, ugyanakkor annyit elárultak, hogy rendkívül meglepte őket a mai hír. Volt azonban olyan is, aki jobban értesült, csak annyit kért, hogy a nevét ne írjuk le. Szerinte a szerkesztőségen belül két verzióval számolnak. Az egyik, hogy a "Habony-kör" átveheti a lapot Simicskától. A másik verzió, hogy Simicska a saját embereit nevezi ki vezetőnek – ezt házon belül csak a lap "szélesgáborosodásaként" emlegetik, ami szerinte azért ijesztő verzió, mivel a szerkesztőségben az a meggyőződés terjeng, hogy Simicska megőrült.
Kora délután forrásunk úgy vélte, a szerkesztőség fele tarthat Simicskával. Délutánra, miután napvilágot láttak Simicska minősíthetetlen hangú nyilatkozatai, már azon a véleményen volt, hogy a szerkesztőség zöme nem menne vele. Igaz, szerinte minden az anyagiakon múlik, jó pénzért talán maradnának az oligarcha mellett tollforgatók. Forrásunk elmondta, hogy a kollégáknak a Magyar Nemzetnél eddig is igen komoly rugalmasságot kellett felmutatniuk.
– Átlagosan négy cikkemből kettőt tiltottak le – mondta a nekünk névtelenül nyilatkozó nemzetes, aki hozzátette: az esete annyiban speciális, hogy külsős, beszámlázó munkatárs volt, azaz a napi szerkesztők nála nem tudtak úgy beleszólni a munkájába, mint a belsősöknél.
Ott szerinte inkább fideszesnek kellett lenni, és érezni, hogy kiről mit szabad megírni, ami szintén nem volt egyszerű, mivel nem voltak konkrét iránymutatások, hogy ki vagy melyik vállalkozás védett. – Előfordult, hogy két napig dolgoztunk egy nagy összeállításon, mire az egyik lapvezető letiltotta azt, mondván: Hát nem tudtátok, hogy az adott cégről nem szabad írni?
Ami minden újságíróban közös: Simicskát soha senki sem látta az Üllői úti épületben. Sőt, a főszerkesztő Liszkay Gáborhoz is csak igen ritkán jutottak be.
Fél három körül a Magyar Nemzet lemondott vezetőségi munkatársai, így Gajdics Ottó, Szerető Szabolcs és Csermely Péter közösen távoztak a szerkesztőségből.
A lemondott szerkesztők közül Élő Gábor maradt csak az épületben. Fél négy körül érkezett D. Horváth Gábor korábbi főszerkesztő-helyettes, majd a pénteki napon kinevezett új főszerkesztő – akiről az a hír járja a házon belül, hogy eddig lényegében ő volt a "szakma" a lapnál. | [
"Magyar Nemzet"
] | [] |
Ennyi volt: hosszas nyűglődés után az Energiahivatal szerdai határozatában a cég saját kérésére visszavonta az MFB Földgázkereskedő Zrt. engedélyét. A döntés régóta érett már, a közel két éve létrehozott állami cég lényegében a születése óta az ég világon semmit nem csinál, neve ellenére például egyáltalán nem kereskedik gázzal, így aztán engedélyre sincsen szüksége.
Hogy akkor miért hozták létre? Találgatták sokan, hiszen már az elején sem volt világos, hogy mi szükség lehet rá. Amikor ugyanis létrehozták, egy másik állami cég, az MVM már foglalkozott gázkereskedelemmel. Sőt a Főgáz is, amelyet az állam később szintén megvett, majd az állami közműholding zászlóshajójává tett.
Érthetetlen volt, hogy minek ezek mellé még egy további cég, milyen fogyasztói kört akarnak kiszolgálni az MFB leánycégével. Az egyik verzió szerint leginkább az akkor még erősen Simicska-hatás alatt álló MVM-es gázcégnek akartak létrehozni egy ellencéget. De egy darabig találgattak arról is, hogy az MFB Földgázkereskedőre esetleg a lakossági földgázellátással kapcsolatban, vagy az új szlovák-magyar-gázvezetékkel összefüggésben lehet szükség.
Aztán később az élet nem nagyon igazolta egyik verziót sem, a vezeték elkészült, de épp pont úgy nem használják semmire, mint ahogy az MFB gázcégét. És az MFB Földgázkereskedő nem lett az MVM ellenpontja sem.
Az, hogy az állami cég évekig nem csinált semmit, nem jelenti, hogy ne került volna sok pénzbe. Mint ahogy arról korábban a 444 is beszámolt, a százmilliós alaptőkéből létrehozott vállalat már a 2014-es évet 29 millió forintos mínuszban zárta, pedig mindössze néhány hónapot működött az évben. Bérekre elment 9,7 millió forint, béreltek irodát 5,6 millióért, fizettek könyvvizsgálót, gazdasági és jogi tanácsadókat, mind milliós tételek.
Már a tevékenységük végzéséhez szükséges engedélyek kiváltása is kétmillióba került, ami annak fényében, hogy aztán végül egyáltalán nem végeztek tevékenységet, nem tűnik kevésnek. Hogy az azóta eltelt időszakban mennyi közpénz égett el az MFB cégében, arról megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, bár egészen pontos képet várhatóan majd csak a 2015-ös év beszámolójából kapunk. A gázkereskedői engedély visszaadása mindenesetre arra utal, hogy hamarosan a céget is megszüntethetik. | [
"MFB Földgázkereskedő Zrt."
] | [] |
Elbocsátották a Zrínyi rektorát
A nemzetvédelmi egyetem volt vezetőjét befolyással való üzérkedéssel gyanúsítják
Mától megszüntették a munkaviszonyát Szabó János egykori rektornak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen – tudta meg lapunk. A volt intézményvezetőt ugyan még nem ítélték el, de vádemelési javaslatot tettek ellene befolyással üzérkedés gyanújával. A Fővárosi Bíróság másodfokú végzése alapján ugyanakkor nemrég megszüntették a rektor előzetes letartóztatását.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A cikket a szerdai Magyar Nemzetben olvashatja. | [
"Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem"
] | [
"Fővárosi Bíróság"
] |
A Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit – állapította meg az Állami Számvevőszék. Az intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, az integritás kontrollkörnyezetét nem a kockázatokkal arányosan alakította ki – tették hozzá.
Az ÁSZ jelentése szerint a Nemzeti Sportközpontoknál a bevételek beszedése és elszámolása, valamint a kiadások előirányzatainak felhasználása során a gazdálkodási jogkörök kontrolltevékenysége nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. De azt is megállapította a szervezet:
Az ellenőrzött időszak egy részében a Nemzeti Sportközpontok nem rendelkezett a hatályos működésének megfelelő ellenőrzési nyomvonallal, szabálytalanságkezelési eljárásrenddel, és nem szabályozta az integritást sértő események kezelésének eljárásrendjét.
A kockázatkezelési rendszer működtetése nem volt szabályszerű. A teljesítésigazolásra jogosult személyeket a kötelezettségvállalók írásban nem jelölték ki. Az információs és kommunikációs folyamatok működtetése nem volt szabályszerű.
A belső ellenőrzés működtetése sem volt szabályszerű.
Az intézmény 2012-2013-ra vonatkozóan nem tette közzé az éves költségvetését. A 2016-os éves ellenőrzési terv pedig egyáltalán nem készült el.
Az ÁSZ azt is kimondta: a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont megvalósítása az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az eredményes megvalósítás szempontjából magas kockázatokat hordoz. A beruházás döntés-előkészítése nem volt megfelelő.
Az, hogy a Nemzeti Sportközpontoknál nagy a titkolózás, egyértelmű volt: nagyon igyekeztek kibújni a kötelező adatszolgáltatás alól, amikor az volt a kérdés, kikkel szerződtek a Puskás Stadion építésére, de arról is sokáig titkolóztak, hogy mikor lesz végre a Duna Aréna elérhető a nagyközönség számára is. | [
"Nemzeti Sportközpontok"
] | [
"Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont",
"Állami Számvevőszék"
] |
A többi tulajdonos azonban tudni véli, hogy a felszámolás alatt álló cég tulajdonosi köre vásárolta meg az ingatlanokat. Azt is tudni vélik, hogy egy szintén ennek a befektetői körnek az érdekeltségébe tartozó követeléskezelő vásárolta meg az Andrássy út 83–85. felújítására felvett hitelt, amikor a hitelező bank a tavalyi tűzvész után piacra dobta követelését. Minderre Major János csak annyit mondott, hogy
a sajtóban itt-ott vevőként említett cég neve nem stimmel, és amúgy nem lenne semmi kivetnivaló abban, ha az Andrássy út 83–85. Kft. tulajdonosai vásárolnák meg a felszámolt cégük vagyonát.
Az Andrássy út 83–85. lakói azonban nagyon is sok kivetnivalót találnának benne. Bár igazából már maguk sem tudják, mikor járnának jobban, melyik "új megoldást kínáló" befektetőnek higgyenek. Inkább egyiknek sem hisznek. Elegük van a befektetőkből, a felújításból. Tizenöt éve tart a kálváriájuk, és egyelőre csak a bizonytalanság a biztos.
Még 2000 áprilisában állapodott meg az akkori kerületvezetés egy projektcéggel a 92 lakást és más helyiséget magába foglaló épület felújításáról. A harmadik emeleti lakások, a tetőtér és a pince kétharmada tulajdonjogának fejében a cégnek kellett volna végrehajtania a zárófödém és a tető teljes rekonstrukcióját, az aládúcolt függőfolyosók, a pince és a belső udvar teljes felújítását. Különböző okok miatt négyszer módosították az évek során a szerződést, utoljára 2007 novemberében. Ám azon túl, hogy a beruházó jókora hitelt vett fel egy azóta állami tulajdonba került banktól, majd egy kivitelezővel kibontatta a harmadik emelet kiürített lakásainak falait, és a tetőtérben lévő tűzfalakat is elbontatta, lényegében semmi nem történt.
Egy idő után oknyomozó írások sora jelent meg a sajtóban az Andrássy úti befektetőkről. Egy magyar-izraeli vállalkozóhoz köthető offshore hátterű céghálózat sejlik fel a cikkekből, amelyek szerint valójában nem is akarják felújítani az épületet a tetőtér beépítésének jogáért. Egyben meg akarják kaparintani az épületet a lehető legalacsonyabb áron.
Ez a gyanú a nevük mellőzését kérő lakókban is felvetődött.
Egyesek szerint "lepaktáltak" az önkormányzattal, mivel számos más érdekeltségük is van a kerületben, ezért azt tesznek, amit akarnak. Úgy vélik, a beruházó tőkeerős cégként megengedheti magának, hogy kivéreztesse őket.
Kivárhatja, amíg az utolsó tulajdonosnak is elege lesz a végeláthatatlan huzavonából, és hajlandó lesz olcsón túladni a lakásán. Többek véleménye, hogy már 2007 óta ez a kiváró-kivéreztető taktika volt érvényben, és ebben partnerük volt az önkormányzat is.
Bundula Csaba alpolgármester lapunk kérdésére visszautasította ezt a feltételezést. A lakók félelmeire reagálva azt mondta, amióta a fideszes vezetés van döntési helyzetben, az önkormányzat mindig a lakosság pártján állt. 2012-ben a lakók kérésére, ha úgy tetszik, nyomására a mai városvezetés nyilvánította ellehetetlenülés címén megszűntté a projektcéggel 12 évvel korábban kötött szerződést.
De az önkormányzat lehetőségei is erősen korlátozottak.
Bundula emlékeztetett rá, hogy Terézvárosnak mindössze 10,78 százalékos tulajdonrésze van az épületben, a felszámolás alatt álló befektetőnek 23, az ingatlan több része magántulajdonosok kezében van. Ennek ellenére a testület döntése értelmében a tavalyi tűzvész után százmilliókat költöttek az ott élők megsegítésére, életveszély-elhárításra, a fedél nélkül maradt 41 család elhelyezésére, lakhatásának támogatására.
Tény, hogy amikor a Terézvárost ma is irányító vezetés hivatalba lépett, az épület sorsa már rég megpecsételődött. Egy szakértői vélemény szerint 2000 és 2007 között végrehajtott szakszerűtlen kivitelezés (bontás) és a félbehagyott felújítás együttes hatására az épület állaga rohamos romlásnak indult.
Csak idő kérdése volt, mikor és hogyan üt be a krach.
Ma már tudjuk: 2014. július 15-én délután ütött be, a fővárosban valaha volt egyik legnagyobb tűzvész formájában. Azon a keddi napon É. Attila (37) és N. János (36) azért ment fel a padlásra, hogy a tetőszerkezetben korábban keletkezett kisebb hibákat kijavítsa. Bitumenes szigetelésre készültek, hogy eső esetén ne ázzon be a tető, ám alighogy elkezdték a munkát, az évtizedek alatt kiszáradt fa tetőszerkezet lángra kapott. Próbálták homokkal eloltani, reménytelenül.
Négy óra tájban csaptak fel a lángok. A harmadik emelet egyetlen lakója, Lovasi Eszter először csak a mind hangosabb furcsa pattogó hangokra lett figyelmes. Aztán megérezte a füstszagot. Hívta a tűzoltóságot. Az ügyeletes azt tanácsolta neki, azonnal induljon. Eszter fogta az iratait, a pénztárcáját, két macskáját. A köröndről nézte végig, ahogy a hatalmas lángok elérik és megsemmisítik az otthonát.
Egy napba is beletelt, mire a tűzoltóknak végleg sikerült eloltaniuk a tüzet.
Állítólag még aznap beismerte az egyik munkás, hogy ő okozta a tüzet. A BRFK azonban a padlástérben dolgozó mindkét munkást őrizetbe vette, és kezdeményezte az előzetes letartóztatását. Később ez a lépés már inkább csak túlbuzgóságnak tűnt.
Végül is az egyikük ott sem volt, amikor kitört a tűz, a társa pedig maga próbált segítséget hívni és megfékezni a lángokat.
Erre még a legjobban felszerelt tűzoltóegységek sem voltak képesek. A kibontott tűzfalak hiányában a padlástér egy 2400 négyzetméteres összefüggő tűzteret alkotott. Másodpercenként tíz-tizenöt méteres sebességgel terjedtek benne a lángok. Amit
a tűz az épületből meghagyott, tönkretette az oltáshoz és a szomszédos épületek hűtésére kilocsolt tetemes mennyiségű víz. S mire a falak kiszáradhattak volna, jött az idei nyári égi áldás.
A BRFK "különösen nagy vagy azt meghaladó kárt okozó, gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás vétség elkövetésének megalapozott gyanújával" azóta is nyomoz. Igazságügyi munkavédelmi, tűzvédelmi és építőmérnök szakértőt rendeltek ki, és kérdésünkre a szakértői vizsgálatok elhúzódásával magyarázták, hogy nemrég miért kértek további hosszabbítást az ügyészségtől. Az új határidő december 15-én jár le. Annyiból azért meglepő "a rendőrség lassúsága", hogy a katasztrófavédelem már rég elkészítette a maga jelentését, amelyben azt állapította meg, hogy a tüzet az épület padlásterében végzett "építési tevékenység" okozta. Mint egy falat kenyér az éhezőnek, úgy kellett ez a határozat a ház biztosítójának, amely most arra hivatkozva nem fizet, hogy a biztosítás az építési tevékenység során keletkezett károkra nem érvényes.
A lakók, mint Székely Imola közös képviselő elmondta, most egyszerre perelik a biztosítót és a katasztrófavédelmet. Nehogy már építési tevékenységnek minősüljön az állagmegóvó javítás!
Talán idén lesz közbenső ítélet az ügyben. Sok lakónak viszont esélye sincs lakhatóvá tenni a tulajdonát, ha a biztosító nem fizet. Pedig a víz, a villany és a csatorna már működik, sőt van gáz is, de csak oda kötik vissza, ahol a fűtés kémény nélkül is megoldható. Lényegében már csak az épületet tavaly lakhatatlanná nyilvánító kormányhivatal jóváhagyásán múlik, és az élet visszatérhet az Andrássy út 83–85.-be.
Ami persze nem jelenti azt, hogy az épület jövője is rendeződik. A befektető szándékait senki nem ismeri. Még az önkormányzat sem, pedig elődeik finoman szólva is felelőtlen döntései miatt most ők is kutyaszorítóban vannak. Talán az lenne a leglogikusabb megoldás, ha – pályázati úton – az önkormányzat is eladná a csaknem 11 százalékos tulajdonrészét, s megszabadulna a nyűgtől. Érdeklődő feltehetően lenne rá, hiszen a tetőtér beépítéséhez szükség lenne erre a harmadik emeleti területre is.
Tavaly július 15-én esély sem volt eloltani a lángoló házat a Kodály köröndön
Mihádák Zoltán / MTI
Bundula nem is vitatja, hogy ez racionális lépés lenne, de a kerületi vezetésnek gondolnia kell a lakókra. Arról nem beszélve, hogy az önkormányzat a tűz óta már több százmilliót ráköltött a házra és sok tízmillióval segítette a bajba jutott embereket, így az épület jogi sorsának rendezése során a saját szempontjait is érvényesíteni szeretné. S ha kiszállna
az ingatlanból, erre sokkal kisebb lehetősége lenne.
Egyelőre azonban még csak körvonalazódni sem látszik az a megoldás, amely a lakóknak, az önkormányzatnak és a ki tudja, milyen szándékkal fellépő ma még ismeretlen befektetőnek egyaránt megfelel. Bundula azt mondja, keresik a megoldást.
Ötletekből nincs hiány. Mindegyikről tucatnyi jogász állítja, hogy törvényes és rendben lévő, s persze ugyanennyi az ellenkezőjét.
Közben néhány lakó, megelégelve a 15 éves huzavonát, eladta amúgy lakhatatlan lakását. Könnyebben ment nekik, mint gondolták. Volt vevő, aki egyszerre két lakást is megvásárolt.
A régi lakók máris gyanakodva méregetik az újakat, s a visszatérni készülő gonosz befektető strómanjainak könyvelték el őket. Mert ki vesz milliókért egy szétáztatott, hiányosan közművesített lakást? Mindezek pedig arra engednek következtetni, hogy a befektető valóban a kistulajdonosok kivéreztetésére játszott, és jól spekulált. Egyebekben pedig a köröndi kálvária folytatódik. | [
"Andrássy út 83–85. Kft."
] | [] |
Kétségbeesett baloldali hazudozásnak nevezte Rogán Antal azt, ahogyan a baloldali ellenzék a lakásával kapcsolatos vagyonnyilatkozat-módosítását támadta. A Fidesz frakcióvezetője a Hír Televízióban rámutatott, hogy míg a baloldali politikusok százmilliókat tologatnak titkos számlákra, ő tízmilliókkal tartozik a banknak. A politikus beszélt a paksi bővítésről, és elárulta azt is, mi a további rezsicsökkentés záloga.
"Minden, ami az utóbbi napokban a lakásommal meg velem kapcsolatban elhangzott, az kampányfogás" – mondta Rogán Antal a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában. Szerinte nem véletlenül a kampány utolsó hetében szedik elő, nagyon jól tudják, hogy "a hazugságokért csak április hatodika után tudok elégtételt venni, ez természetesen meg is fog történni". Rogán maga kezdeményezte az adóhivatal vizsgálatát, pontosan azért, mert a lakásvásárlással kapcsolatban minden forinttal el tud számolni.
Kétségbeesett baloldali hazudozás
Azt, hogy a baloldali politikusoknak ez a támadássorozata egy kétségbeesett próbálkozás, az is jól mutatja, hogy kedden már a gyerekei óvodája volt a téma – a kertbe próbáltak befényképezni –, ma pedig egy baloldali portál a meghalt nagyanyja örökségével kapcsolatban tett fel kérdéseket a politikusnak. Ez már mindennek az alja – kommentálta a Fidesz frakcióvezetője a történteket, "valójában kétségbeesett hazudozásról van szó".
Ez mindenkinek törvényes joga
Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy fogja-e még módosítani a vagyonnyilatkozatát, Rogán úgy válaszolt: módosították mások is, az utóbbi jó néhány esztendőben 300 olyan képviselőről tud, akik így tettek azért, mert az ingatlannyilvántartás szerinti számok nem pontosan feleltek meg annak, ahogy a vagyonnyilatkozatot kitöltötték. Ez mindenkinek törvényes, tisztességes joga. "Van egy kis különbség: a baloldali politikusok az utóbbi hónapokban kiderültek alapján százmilliókat tologattak a titkos bankszámlájukra, én meg egyébként a képviselőtársaim túlnyomó többsége pedig általában tízmilliókkal tartozunk a bankoknak."
Az adóhivatalnak és nem a baloldalnak számol el
"Ha több tízmilliós adóssága van az embernek a lakásán, akkor azt le kell vonni annak a lakásnak az értékéből, vagy nem kell levonni?" – tette fel a kérdést Rogán, hozzátéve azt a hitelt egyszer ki is kell fizetni. A politikus elmondta azt is: bár nem ingatlanbecslő, így nem tudná megmondani, a hitel levonásával mennyit ér a lakása, azt tudja, hogy ők mindent tisztességesen vásároltak. A saját költségeivel az adóhivatal felé fog elszámolni, és "nem óhajt a baloldali képviselők rágalmaival foglalkozni" ezen a téren.
A baloldal kihagyta a parlamentet
A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos vádakkal kapcsolatban a politikus elmondta, hogy ahhoz a parlament jóváhagyása is kellhet, a polgári kormány ugyanis mindent behozott a parlament elé, és minden Pakssal kapcsolatos dokumentumot be is fognak nyújtani; ellentétben a korábbi kormányokkal, amelyek például az IMF-hitel esetében sem kérték a parlament jóváhagyását.
A baloldal kormányon teljes mellszélességgel támogatta a bővítést, aminek persze oka volt: hiszen nemcsak Józsa István és Gyurcsány Ferenc vitt haza milliókat Paksról, de most a sajtóból kiderült, hogy Szigetvári Viktor is milliókat vitt haza Paksról. Rogán szerint nem véletlen, hogy Szigetvári volt az, aki kabinetfőnökként elvitte Paksra Bajnait, akivel elmondatta, hogy az erőmű bővítése közös ügyünk, és a bővítés kell ahhoz, hogy az áram Magyarországon olcsó legyen. Most meg mindennek ellenkezőjét mondják – mutatott rá a frakcióvezető.
Olcsóbb az orosz hitel
A paksi hitellel kapcsolatban elmondta: az orosz hitel a piacinál jóval olcsóbb, Paks pedig ki fogja termelni a költségeit, és ha megnő a termelésen belül a részaránya, azzal 10-13 százalékkal csökkenthetővé válik a villamos energia ára. A szocialisták alatt az áramár duplájára emelkedett – emlékeztetett.
A rezsicégek túlnyomó többségénél még mindig maradt profit – mutatott rá a politikus. A polgári kormány feladata, hogy olyan nonprofit közszolgáltatókat alakítson ki, amelyek költséghatékonyan tudnak vizet és gázt szolgáltatni. Nem kell profitra hajtani, mint a szocialisták alatt – tette hozzá.
Egekbe szökne a rezsi
Mint kérdésre elmondta, Nyugat-Európa több országában elterjedt gyakorlat a 100 százalékos vagy többségi köztulajdonú nonprofit közszolgáltatás. Senki sem kényszeríthető arra, hogy számlájában indokolatlan profitot fizessen – hangoztatta, kiemelve: Magyarország még kedvezőbb árakat tud kiharcolni a gázárakban az orosz gázmegállapodással, hogy magyar kézbe kerültek a gáztározók és elkészült a szlovák gázvezeték is. Így tartóssá tehető a rezsicsökkentés, azonban ezt csak a Fidesz–KDNP-kormány garantálhatja, ha baloldali kormány jönne, akkor – ígéreteikhez híven – visszaadnák a profitot a szolgáltatóknak, és az egekbe szöknének a rezsiköltségek.
Jelentős előrelépés
Bár a bankok próbálkoznak áthárítani a költségeket, de milliárdos büntetést kaptak, és vissza kellett venniük a díjaikat – mondta el a bankszektor különadóival kapcsolatban a politikus. Úgy vélte, jelentős előrelépés, hogy a magyar családok kétharmada már ingyen vehet fel készpénzt.
A devizahitelek 2014-es végleges kivezetéséről is beszélt Rogán, aki elmondta, hogy a Kúriának azon döntésére várnak, hogy lehetőség volt-e a kamatemelésre a bankok részéről, illetve hogy mi legyen az árfolyamrés különbözetével; mint mondta, ha május végén megszületik a döntés, a következő parlament kötelessége lesz erről törvényt hozni.
Magyarország jobban teljesít
Egy éven belül felminősíthetik Magyarországot a pénzügyi elemzők, ha látják, hogy a választások után ismét erős és stabil kormánnyal, stabil parlamenti többséggel rendelkezik – mondta műsorvezetői kérdésre Rogán. Magyarország az elmúlt 3 évben 3 százalék alatt tartotta a hiányt és nem növelte az államadósságát. Magyarország ezekben a kérdésekben jobban teljesít. | [
"Fidesz"
] | [
"Hír Televízió"
] |
A Borkai Zsolt győri polgármester körül kirobbant szexvideó-botrány egyik üzleti vonatkozása a kaszinók ügye: a névtelenül tett és egyelőre messze nem bizonyított vádak szerint a polgármester "partnersége" kellett ahhoz, hogy a Magyarországon megengedett 11 kaszinókoncesszió közül hármat a helyhatóságnak is dolgozó ügyvéd, Rákosfalvy Zoltán nyerjen el.
Bizonyítékkal nem rendelkezünk, az viszont biztos, hogy a kaszinókoncessziók osztogatása a 2010 utáni időszak egyik leginkább mutyigyanús ügye – egész egyszerűen azért, mert a kormányzat a versenyt és a pályáztatást teljes mértékben mellőzve döntött ebben a kérdésben.
Egy ilyen helyzet pedig tankönyvszerűen magában hordozza a korrupciós veszélyt.
A történet megértéséhez érdemes visszamenni 2012 októberéig, amikor a parlament – Lázár János akkori államtitkár, később miniszter ösztökélésére – egyik napról a másikra betiltotta a nyerőgépek működtetését a kocsmákban és játéktermekben. Ettől kezdve kizárólag kaszinókban működhettek, egy helyen maximum 300 darab.
Kaszinóból ekkor mindössze három működött az országban, Andy Vajna Las Vegas Casinója és az állami Szerencsejáték Zrt. Tropicanája Budapesten, valamint a Casino Sopron, amely a Casinos Austria többségi és a Szerencsejáték Zrt. kisebbségi tulajdonában volt. Azért nem akadt több, mert a nyerőgépek versenye és a gazdasági helyzet miatt akkor ez nem volt bombaüzlet.
A konkurencia kiiktatásának pillanatában tudni lehetett, hogy a helyzet gyökeresen meg fog változni, a kaszinók pénzgyárrá válnak. Ám ekkor még volt rá esély, hogy a kormány ezt a – mint azóta kiderült – tízmilliárdos nagyságrendű profitot az államnak szánja: a kaszinóüzemeltetései jártasságát bizonyító Szerencsejáték Zrt. menedzsmentje szerette volna megszerezni mind a 11 koncessziót.
A dolgok azonban egészen másként alakultak: 2013 végén a parlament megalkotta a megbízható szerencsejáték-szervező kategóriát, és az ebbe tartozók pályáztatás nélkül kaphattak kaszinókoncessziót a nemzetgazdasági minisztertől. Ehhez szakmai múltat kellett igazolni, valamint azt, hogy az adott cég betartotta a jogszabályokat, és nem maradt el érdemben a közterhek befizetésével. Emellett meg kellett kapniuk az átlátható szervezet plecsnit is. Ezt még Andy Vajna kontinenseken átívelő konstrukciója is megkapta, Rákosfalvy ehhez képest faék egyszerűségű céghálót épített csak.
A "zsetonmutyit" sejtőknek a 2014-es választás után igazuk lett. Varga Mihály Andy Vajnának ítélte mind az öt fővárosi koncessziót, a Debrecen futballcsapat tulajdonosának, ifjabb Szima Gábornak az érdekeltsége pedig a cívisvárosban és Nyíregyházán nyithatott egy-egy játékhelyet.
Mielőtt rátérnénk Rákosfalvy kaszinóira, azt is érdemes felidézni, hogy milyen – az állami bevételek szempontjából – hajmeresztő lépések sorozatával kedvezett a kaszinók üzemeltetőinek a kormány, illetve a jogalkotó:
2013. november: a koncessziós díj leírhatóvá válik a játékadóból.
2014. július: a koncessziós díj áfa-mentessé válik. * Igaz, egyes szakértők szerint külön jogszabályalkotás nélkül is mentes lenne ez a befizetés a forgalmi adó alól.
2014. november: a koncessziós díjat az állam jóváhagyásával harmadik fél – szakemberek szerint akár offshore vállalkozás – is fizetheti.
2015. október: az üzemeltethet online kaszinót, aki a hagyományos formára vonatkozó koncesszióval rendelkezik.
A Szerencsejáték Zrt.-t teljesen kiebrudalták a kaszinóüzletből, valamiért a kormány úgy ítélte meg, hogy évi sok milliárd forint jobb helyen van kormányközeli üzletembereknél, mint a költségvetésben. Miután lejárt az előző koncessziója, a Casino Sopron Garancsi István érdekeltsége lett, a maradék három hely pedig fokozatosan Rákosfalvyhoz vándorolt. A győri és a pécsi koncessziót biztosan verseny nélkül kapta meg, és ez – nyilvános pályázat híján – a miskolcinál sem történhetett másként.
A győri kaszinó működtetéséhez szükséges 10 éves állami koncessziót 2016 februárjában kapta meg Rákosfalvy cége, a Treff-Klub Kft. Ennek a cégnek nincs bevétele, mert a kaszinót a 2016. őszi nyitás óta a Casino Win Kft., vagyis a Treff-Klub 100 százalékos tulajdonában lévő leányvállalat végzi.
A Casino Winnek viszont az adatok szerint jól megy az üzlet, már a nyitás csonka éve utáni első teljes évben 1,5 milliárd forint nettó árbevételt és akkor még szerény, 20 millió forintos adózott nyereséget ért el. A forgalom 2018-ra 1,8 milliárd forintra nőtt,
a profit pedig 249 millióra duzzadt.
Szintén 2016-ban nyert koncessziós jogot a Treff-Klub a pécsi kaszinó nyitására, de az egység csak 2017 végén indult el, a győri szisztémához hasonlóan ezt is egy győri székhelyű leánycég, a Casino Win Pécs Kft. üzemelteti. Ez a társaság tavaly 1,25 milliárd forint bevétel mellett 39 millió forint nyereséget mutatott ki.
A miskolci kaszinó csak idén nyáron nyílt meg, üzemeltetője a győri székhelyű Casino Win Miskolc Kft., amelynek első, csonka üzleti évét majd csak a jövő májusig beadott üzleti jelentésből lehet megismerni.
A cégbírósági adatok szerint mindhárom kaszinócéget Kruppa Zsolt András vezeti, akit azért köt a sajtó áttételesen Seszták Miklós egykori nemzeti fejlesztési miniszterhez, mert feleségeiknek van egy közös cége.
Rákosfalvy Zoltán egyébként 100 százalékos tulajdonosként osztalékot egyelőre nem vett fel a Treff-Klub Kft.-ből az elmúlt két évben, vagyis ezen az ágon nem vett ki pénzt a kaszinók nyereségéből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVajna örökösei megütötték a főnyereményt: 12 milliárdos osztalékMagyarország legnagyobb kaszinós cége, az öt fővárosi játékhelyet és a vegas.hu online kaszinót üzemeltető LVC Diamond 12,2 milliárd forint osztalékot fizetett.
Vállalat Borkai-botrány Győr kaszinó koncesszió Rákosfalvy Zoltán szerencsejáték Olvasson tovább a kategóriában | [
"Treff-Klub Kft."
] | [
"Casino Win Kft.",
"Casino Win Miskolc Kft.",
"Szerencsejáték Zrt. Tropicana",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Casino Win Pécs Kft.",
"Casinos Austria",
"Las Vegas Casinó",
"LVC Diamond",
"Casino Sopron",
"Casino Win"
] |
Átlagosan 2,4 havi fizetésnek megfelelő jutalmat kaptak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) érintett munkatársai 2012-ben – közölte lapunk megkeresésére a médiahatóság. Szalai Annamária, a Médiatanács elnöke csaknem 1,6 millió forintos, a testület másik négy tagja pedig fejenként csaknem 1,8 milliós prémiumban részesült.
A hatóság tájékoztatása szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján fizettek jutalmat a dolgozóknak, annak mértékét szigorúan a célfeladatokon alapuló teljesítményértékelés eredményéhez kötötték. "A Hatóság minden munkatársa előre kidolgozott, objektív feltételrendszer alapján jogosult a kifizetésre, aminek mértékét kizárólag a felettes vezetők által elkészített, önértékelésen alapuló éves teljesítményértékelés eredménye határozza meg. A teljesítményértékelés eredménye az éves célfeladatok, a munkaköri kompetenciák és az átfogó munkateljesítmény részletesen kidolgozott, előzetesen ismertetett módszertan szerint zajló értékeléséből adódik" – áll a hatóság kérdéseinkre küldött válaszlevelében. Az érintettek átlagosan 2,4 havi illetményüknek megfelelő összeget kaptak az értékelési eredmények alapján – közölték, hozzátéve: az NMHH elnöke (Szalai Annamária) nem kapott jutalmat.
Szalai Annamária a másik pozíciójában, a Médiatanács elnökeként azonban részesült prémiumban, ugyanúgy, ahogy a testület négy tagja is. A többiekhez hasonlóan ők is 2,4 havi jutalmat kaptak, a pontos összeget firtató kérdésünkre azonban azt a választ kaptuk, hogy a testület tagjainak havi tiszteletdíját a médiatörvény írja elő. E jogszabály szerint a Médiatanács elnökének tiszteletdíja a miniszteri fizetés (1 millió 101 ezer forint) 60 százaléka, tehát 661 ezer forint, a testületi tagok illetménye pedig az államtitkári bérek (997 ezer forint) 75 százaléka, tehát 747 ezer forint. Ezen kívül költségtérítésre jogosultak. Ennek alapján kapott Szalai Annamária csaknem 1,6 milliós, a tagok pedig csaknem 1,8 milliós prémiumot.
Itt érdemes megjegyezni, hogy Szalai Annamária két tisztség után kap fizetést. Legutóbbi nyilvános vagyonnyilatkozatai szerint az NMHH elnökeként 1 millió 296 ezer 300 forintot keres, a Médiatanács elnökeként pedig 777 ezer 800 forintot.
(Ebben nyilvánvalóan benne van a fent említett költségtérítés is, hiszen a törvény szerint a Médiatanács elnökének bére 661 ezer lehet). Így Szalai Annamária havi összjövedelme 2 millió 74 ezer forint.
Orbán Viktor miniszterelnök a 2010-es kormányváltás után jelentette be, hogy a közszférában kétmillió forintban maximálják a fizetéseket. A kormány így csökkentette le Simor András jegybankelnök fizetését nyolcmillióról kétmillióra. Utóbb azonban kiderült, hogy a korlátozás nem vonatkozik az állami cégek vezetőire és a politikusokra, és ezek szerint a párhuzamosan több tisztséget betöltő állami hivatalvezetőkre sem.
A médiahatóságnál tavaly is volt prémium, akkor az Index kérdésére közölték, hogy átlagosan 2,5 havi jutalmat, összesen 561 millió forintot osztottak ki. Az NMHH mostani válasza nem tért ki arra, hogy összesen mennyi pénzt fizettek ki jutalomként, és az sem derül ki pontosan, hogy a hatóság összes dolgozója kapott-e prémiumot, vagy csak az arra érdemesek. Az NMHH és a Médiatanács 2011-es költségvetésének végrehajtásáról szóló dokumentumból az derül ki, hogy tavaly a megengedett 600 főhöz képest 563-an dolgoztak a hatóságnál. Számukra személyi juttatásként hozzávetőleg ötmilliárd forintot fizettek ki. | [
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság"
] | [] |
Hevesben is szépen gyarapodik Orbán Viktor barátja, az ország egyik legszerencsésebb embere.
Az Opus Global Nyrt.-hez tartozó Hunguest Hotels adásvételi szerződést írt alá a négycsillagos Hotel Eger & Park szálloda százszázalékos tulajdonjogának megszerzéséről – írta társlapunk, az Egriugyek.hu a hvg-re hivatkozva.
Az akvizíciót követően a Hunguest Hotels
a legjelentősebb turisztikai szereplővé válik a térségben,
az egerszalóki Saliris Resort Spa & Conference és a fejlesztés alatt álló egri Hunguest Hotel Flóra mellé csatlakozik a szállodalánc legújabb tagjaként a Hotel Eger & Park – írták, hozzátéve, hogy a tranzakció a jövő év elején zárulhat.
A Opus Global Zrt. közleménye szerint
"a 214 szobás Hotel Eger & Park megvásárlásával a Hunguest Hotels tovább erősíti pozícióját a vidéki, nagy kapacitású szállodák piacán. Az egyéni vendégek és a konferenciaturizmus körében is népszerű szálloda stabil bevételtermelő képességével járulhat hozzá a szállodalánc eredményességéhez".
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján Eger a 12. legnépszerűbb úti cél volt Magyarországon 2020-ban, a belföldi turistákat tekintve pedig a 9. helyen áll.
Hotel Eger & Park 214 szobás és két, korábban különálló szálloda alkotja, az egykori Park Szállót 1920-ban, míg a Hotel Egert 1963-ban nyitották meg. Nem ez lesz Mészárosék első egri szállodája: a Honguesté a Hotel Flóra is, amelynek felújítására 2,8 milliárd állami támogatást kaptak.
NYITÓKÉP: Google utcakép | [
"Opus Global Nyrt.",
"Hunguest Hotels"
] | [
"Hotel Eger",
"Saliris Resort Spa & Conference",
"Hunguest Hotel Fló",
"Hotel Eger & Park",
"Hotel Flóra"
] |
Leleplezte a korrupciórendszer működését Simicska, és sarokba szorította a kormányt: vagy hagyja győzni néha a Közgépet a kabinet, vagy nem tudja etetni oligarcháit.
- A 15-25 százalékos túlárazást lassanként nosztalgiával emlegetik, az infrastrukturális projektnél már majdnem 50 százalékkal fog vastagabban a ceruza.
- Belső segítségre is számíthat Orbán egykori szobatársa – talán ezért van, hogy a miniszterelnök egy telefon után békülni is hajlandó lenne.
Amikor legecizte Orbánt, ő volt a legtrágárabb közéleti szereplő; amikor majdnem kiénekelte a TV2-t Vajna (néhai Andy) András szájából, ő volt a legnagyobb médiatroll; most pedig varázsló. Mert úgy leplezte le Orbán oligarchaetető rendszerét, hogy önmagát nem "jelentette fel".
Viszont felállított egy közbeszerzési halálcsapdát – Simicska Lajos újra akcióba lendült. Hogy mire jut Orbán Viktor egykori szobatársa, arról csak találgatni lehet, de az biztos, hogy a kormányzat már javában izzad.
Az egész úgy kezdődött, hogy a miniszterelnök köre boldogan triumfált, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság öt évre kizárta Simicska Lajos cégbirodalmának zászlóshajóját, a Közgépet minden közbeszerzési eljárásból. Hogy mindezt mondvacsinált indokkal (a gönyűi kikötő építésénél használt két hajó mérete pár négyzetméterrel eltért a közbeszerzési pályázatban megadott mérettől) tette, az senkit nem érdekelt. Kivéve a Kúriát, amelyik megsemmisítette a tiltó határozatot, és visszaengedte a Közgépet a közbeszerzési piacra. Ám a vállalat kushadt, és nem vett részt pályázatokon – ezt a legtöbben úgy értékelték: Simicska megtanulta, hol a helye. Ám a Közgép nem tétlenkedett, beutazta a világot lehetséges partnerek után kutatva, és lapunk információi szerint meg is állapodott egy skandináv, egy francia és egy olasz céggel. És – oldalán nemzetközi partnerrel – rögvest sorompóba is állt.
A Közgép ugyanis bejelentette, hogy – az olasz Itinerával konzorciumban – mintegy 58 milliárd forintért építené meg az M4-es egy körülbelül 29 kilométeres szakaszát. Ugyanezt a távot az Orbán két kedvenc oligarchájához – Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz – köthető Duna Aszfalt 83 milliárd forintért adná át a köznek. Ez pedig maga a leleplezés.
Ugyanis jelenleg Simicska versenypiaci áron dolgozna, ajánlatával pedig világossá teszi: ezen a beruházáson 25 milliárd forint (vagyis majdnem 50 százalék) az a summa, ami zsebbe megy. Vagyis Orbán egykori szobatársa egyértelművé tette, hogy működik a közbeszerzési korrupció – ha valaki nem tudná. Egy ilyen leleplezést a "művelt Nyugaton" úgy szoktak menedzselni, hogy az egyik érintett vádalkut köt, és büntetlenségéért cserébe feldobja a többi szereplőt. Simicska azonban a legnagyobb természetességgel "tette meztelenné a király embereit", miközben korábban pont az ő ceruzája fogott piszok vastagul.
Igaz, információink szerint most többet számolnak rá a versenypiaci árra, mint amikor Simicska tarolt a nagy beruházások közbeszerzésein. Lapunk úgy tudja, hogy az újabban szokásos eljárás úgy fest, hogy még a közbeszerzések kiírása előtt az útépítési piac nagy szereplői meghatározzák a versenyárat – amennyibe valóban kerül a kivitelezés –, és rögtön kikalkulálják azt a bizonyos pluszt, amivel a pályázaton indulók túlárazzák ajánlataikat.
Piaci szereplők azt mesélik, hogy ezeken – az eleve törvénytelen – találkozókon a Duna Aszfalt a legfajsúlyosabb szereplő. Annyi biztos, hogy szakértői becslések szerint az uniós támogatások mintegy 60 százalékát költheti a kormány infrastrukturális beruházásra (ebben természetesen nem csak a nagyprojektek vannak), és általában ezen a téren eddig 15-25 százalékos túlárazással lehetett számolni (lásd keretes írásunkat). Ökölszabály szerint – állítják forrásaink – a 7 éves uniós ciklus alatt "egyesztendőnyi" infrastrukturális pénzt, mintegy 1200 milliárd forintot lehet elsuvasztani.
Ám lehet, hogy ez már múlt idő... Ugyanis úgy hallani, Simicska minden nagyobbacska infrastrukturális pályázaton rajthoz áll. Mégpedig az említett versenypiaci árat alkalmazva.
Hogy biztosra menjen, nem csak árban nyomul – ugyanis az új közbeszerzési törvény nem feltétlenül a legolcsóbbnak adja a munkát. Így az egykori főoligarcha arra is ügyel, hogy a két másik legfontosabb kritériumnál (környezetterhelés, helyi vállalkozók bevonása) is ő legyen a király. És mivel e három szempont adja az értékelési pontszám nagyobb részét, gyakorlatilag lehetetlen beelőzni a Közgépet.
Már csak azért is, mert az uniós finanszírozású pályázatok esetében a kormány nem játszhatja el a "földbérleti trükköt". (Az állami földek bérbeadási pályázatain ugyanis a pontok majdnem kétharmadát szubjektív szempontok alapján – mennyire jó a közösségnek stb. – lehetett megszerezni.) Közösségi forrásról lévén szó, igazodni kell az EU-s szabályokhoz. Továbbá a Közgép esetében nem válik be az sem, hogy kvázi egy cégre írják ki a pályázatot, mivel Simicska vállalata már mindent épített, így nem lehet annyira "leszűkíteni" a feltételeket, hogy a Közgép "ne férjen be".
Következésképpen elvben az egykori főoligarcha cége nem veszíthet. Ha mégis, akkor rögvest az illetékes nemzetközi versenybírósághoz és uniós szervhez fordul. Ez pedig azt jelenti, hogy az adott projektet leállítják, vizsgálni kezdik. Magyarán: ha a Közgép tényleg minden pályázaton elindul, és mindegyikből kigolyózzák, akkor érdemben ugyan nem tesz szert bevételre, de képes blokkolni az összes nagy infrastrukturális projektet. Ez pedig csúnya csapdahelyzet. Magyarán ki kellene egyezni Simicskával. Hogy béketapogatások vannak, az tudható, hiszen jelenleg mintegy kéthavonta beszélget egy volt miniszter – a kormányfő tudtával – Simicskával. Állítólag maga Orbán is hajlandó lenne békülni, csak vár egy telefonra Simicskától (értsd: egy bocsánatkérésre), ám egyelőre hiába.
Persze a kormány sem tétlenkedik: egyebek közt a Simicska-probléma kezelésére találták ki a hírek szerint a közigazgatási bíróságok új rendszerét, benne a kiemelt ügyekben döntő Közigazgatási Felsőbírósággal. Hiába az egyre hangosabb tiltakozás, fontosabb szempontnak tűnik a kormány számára a politikai megrendelést teljesítő bíróság létrehozása, amely alkalmas Simicska megregulázására is. Hiába futna be a Közgép egy pályázaton, simán meg lehetne támadni, mondván, adott közigazgatási eljárásban szabálytalanul szerezte meg például a környezetvédelmi vagy az építési engedélyt stb.
Ha a bíróság is így látja, akkor le kell állítani a projektet. Akárhogy is, Simicska harca Orbán ellen új frontokon folytatódik.
Kitömték magukat
Mintegy 87 milliárd uniós és állami forintot fektetett be 25 kockázatitőke-kezelő alap – hivatalosan azért, hogy különböző cégeket futtassanak fel. Ám 80 százalékuk leginkább a saját zsebét tömte ki, így a 249 "támogatott cég" közül mindössze 35 volt nyereséges. Az egész mezőny 2015-ben 7,8 milliárd forint veszteséget termelt. Miközben az általuk fenntartott 1453 munkahely "darabja" 81 millió forintjába került az EU-nak és az országnak 2010 és 2015 között. (Ha ezek az emberek segélyként tisztes fizetést kapnak, akkor is a negyedéből kijött volna a program.)
Maguknak osztják
Közel tízszeres túlárazás, torzított adatok, Chilénél is rosszabb teljesítmény – ez derül ki a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) (a Központ honlapja itt - Facebook-oldala itt - a szerk.) kutatásából, amelyben több mint 127 ezer, az Európai Unió által támogatott hazai közbeszerzést vizsgáltak egy matematikai módszerrel. A kutatóközpont 2010-ben készített volna egy háttéranyagot, ám hamar kiderült: nincs hazai közbeszerzési adatbázis, csak statisztikailag nem elemezhető szöveges adatok akadnak. "Aki az akkor működő rendszert megcsinálta a Közbeszerzési Hatóságnak, vagy nem értett hozzá, vagy direkt rontotta el. Használhatatlan volt, tele elütésekkel, szakmai hibával: például a beszerzések valutái között volt olyan is, ami már nem is létezett; az árak hol bruttóban, hol nettóban szerepeltek; a cégnevek írásmódja nem volt egységes" – magyarázza Tóth István János. A kutatás egyik szervezője úgy emlékszik: 7 év alatt sikerült létrehozni egy megtisztított, statisztikailag értelmezhető, digitalizált adatbázist. A 2009. január 1. és 2015. december 31-e közötti közbeszerzéseket vizsgálták, és arra jutottak: gyakran előfordulhatott, hogy a 30–60 millió közötti projekteket 100–299 milliósra árazták be, illetve a 300–600 millió közötti pályázatok esetében 1–2,99 milliárdért kötöttek szerződést. Mindezt az úgynevezett Benford-törvény segítségével számolták ki. A Benford-törvényt mint tudományos módszert – amit csak nagy mennyiségű adatnál lehet eredményesen alkalmazni – az USA-ban már ügyészségi vizsgálatoknál, társadalombiztosítási vagy adócsalások felderítésénél használják. A közbeszerzések esetében az árak első számjegyeinek megoszlását vizsgálták. Ugyanis, ha az árakat a piaci verseny alakítja, akkor első számjegyeik egy meghatározott megoszlást mutatnak – ez a Benford-eloszlás. Ha ettől eltérnek a számok, akkor a "természetes rendtől való eltérés" a közbeszerzések esetében túlárazásban (ez fedezi általában a korrupciót) mutatkozik meg. Megfigyelték, hogy az 1-es és 2-es számjegyek, mint első számjegyek gyakrabban, a 3-as, 4-es, 5-ös és 6-os számjegyek a vártnál ritkábban fordulnak elő az EU által finanszírozott közbeszerzéseknél. Ha tehát egy piaci áron 30 milliós projektet áraztak be 299 millióra, akkor közel 10-szeres, ha egy 60 millióst 100 millióra, akkor 1,7-szeres túlárazásról van szó.
A Korrupciókutató Központ Budapest elemzésében az összes hazai közbeszerzésnél még nem ugrott ki a túlárazás, ám az EU által finanszírozott pályázatok esetében már igen. Leginkább az informatikai közbeszerzéseket drágították: például egyedi szoftverek esetében, amelyeknél az árat nehéz meghatározni. A korrupciós mutató alapján megállapítható: ha nem volt verseny, tehát csak egy pályázó indult, akkor nagyobb volt a túlárazás. Az időbeli megoszlás is beszédes: a vizsgált időszak elején még szolidabban fogott a ceruza, de 2014-től az egekbe szöktek az árak, 2015-ben pedig "végképp elszaladt a ló".
Amennyivel magasabb volt az ár, az volt a korrupció költsége. "A piaci árat nem tudjuk meghatározni, de hogy eltérnek tőle ezek a közbeszerzések, azt ki tudtuk mutatni. "A közbeszerzési szerződések nyilvántartása terén még Chile is jobban áll, ott léteznek korrekt adatbázisok, a közbeszerzési hatóság honlapjáról rendezett formában letölthetők a közbeszerzések fontosabb adatai" – állítja Tóth István János.
Aki szerint a kutatásnak két eredménye lehet. A pozitív az, ha csökken a korrupció. A negatív az, ha a magyar állam nem tesz közzé többet semmilyen információt. Ez leginkább a dél-amerikai vagy afrikai diktatúrákra jellemző.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson! | [
"Duna Aszfalt"
] | [
"Európai Unió",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Korrupciókutató Központ Budapest",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Közigazgatási Felsőbíróság"
] |
A hvg.hu és a Transparency International Magyarország érveit első és másodfokon is elfogadta bíróság, nem titkolhatja tovább az agrártárca a pályázati információkat.
Tavaly év elején derült ki, hogy Rogán Antal új apósának érdekeltsége több mint 2 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott egy uniós finanszírozású programnak köszönhetően. Mivel sem a támogatás, sem a támogatási program részletei nem voltak nyilvánosak – és azokat kérésre sem is adták ki –, a Transparency International Magyarország a hvg.hu-val közösen pert indított az illetékes Agrárminisztérium ellen. Bár a tárca még a bírósági eljárásban is azt állította, hogy a támogatásra vonatkozó információk üzleti titoknak minősülnek, a bíróság első és másodfokon is úgy döntött, hogy ki kell adni az adatokat.
Rogán Antal és Rogán Cecília 2019-ben vált el, nem sokkal később mindketten újraházasodtak. Mindez alapvetően nem lenne közügy, ám Rogán Antal újraházasodásakor kiderült, hogy felesége új családja körül is feltűnnek közpénzek, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Ilyen volt például Rogán Antal új apósának cégügye: elsőként az Átlátszó írta meg, hogy Obrusánszki Zsolt 2020-ban egy olyan cégbe vásárolta be magát, amely nem sokkal korábban több mint 2 milliárd forint uniós támogatást nyert el. A Ductus Kft.-ről van szó, amely mezőgazdasági szaktanácsadásra kapta meg a pénzt kicsit több mint 1 évvel az előtt, hogy Rogán Antal elvette volna Obrusánszki Barbarát.
A nyilvános adatokból azt is meg lehetett tudni, hogy ez a cég nyerte el a legtöbbet az erre a célra biztosított összesen 14,1 milliárd forintos keretből – érdemben viszont ennél több nem derült ki a pályázatról. Például az sem, hogy a nyertesekkel milyen szerződéseket kötöttek, de a bírálók személye és a pályázatok ellenőrzésére vonatkozó adatok sem voltak nyilvánosak.
A hvg.hu ezeket az információkat szerette volna megtudni, ezért adatigénylést nyújtott be, ám arra az illetékes Agrárminisztérium érdemben nem válaszolt. Ezért a Transparency International Magyarország pert indított a tárca ellen, amit első és másodfokon is megnyert.
Az Agrárminisztérium a perben jórészt az ilyenkor szokásos érveket hozta fel, ezek között volt például az, hogy a kért adatok üzleti titoknak minősülnek, de a tárca védekezett azzal is, hogy a vonatkozó európai uniós előírások nem teszik lehetővé az adatok kiadását. Az érvelést az első és a másodfokú bíróság is elutasította, és kimondta, hogy meg kell küldeni az alábbi adatokat:
a beérkezett pályázatok számát,
valamennyi pályázó nevét,
a nyertes pályázók számát,
a nyertes pályázók nevét,
az összes beérkező pályázatot,
a nyertes pályázókkal megkötött szerződéseket,
az eddig elutalt összegeket (nyertes pályázókra lebontva), továbbá, hogy
kik bírálták el a pályázatokat, ki végzi az ellenőrzést és hogy milyen ellenőrzések történtek eddig.
Érdekesség, hogy az mfor.hu legutóbbi információi szerint a cég 2020-as évről szóló beszámolójában nem volt nyoma a 2,2 milliárdos uniós támogatásnak. De a projekthez szükséges önerő talán-talán lassan rendelkezésre áll majd – írta a lap.
Az önerő története egyébként meglehetősen kalandos: a projekthez 165 millió forintot kellett biztosítania a cégnek, ennyi pénze viszont nem volt. Az Átlátszó a dokumentumok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a pénzt nagy valószínűséggel a Budapest Bank biztosította. A történet másik, szintén érdekes szála, hogy a Budapest Bank egyik vezetője Rogán Antal régi bizalmasa, Puskás András.
A kölcsönt a cég azután kapta meg, hogy a korábban százszázalékos tulajdonos, az ügyvezetői feladatokat is betöltő Hernáczki Ibolya eladta a cége egy részét Obrusánszkinak és üzlettársának. | [
"Ductus Kft.",
"Budapest Bank",
"Agrárminisztérium"
] | [
"Transparency International Magyarország"
] |
Mindenkitől kértük, nyolc párt kiadta, egy tagadta meg. Nem, nem a Fidesz, nem is a KDNP, és még csak nem is az MSZP: a Jobbik elszámoltatási lendülete tört meg akkor, amikor el kellett volna árulni, hogy kik gyarapodtak a Gyarapodó Magyarország Alapítvány százmillióiból 2010 óta. A fair play jegyében bevártunk minden választ, és most minden megkapott adatot közzéteszünk, ugyanakkor az érdekesebb részleteket pártonként külön cikkekben elemezzük.
Az Alaptörvény szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni. A pártok közpénzt költenek. Ezért régóta szeretnénk tudni, hogy mire mennek el a pártok működésére jutatott költségvetési milliárdok.
Az elmúlt hetekben azonos szövegű adatigényléseket nyújtottunk be minden, jelenleg költségvetési támogatásban részesülő pártalapítványnak. A pártalapítványok (vagy ahogy az őket 2003-ban összpárti konszenzussal létrehozó törvény fogalmaz, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok) a pártfinanszírozás egyik, nem is vékony lábát képezik: idén a pártok működésére felhasznált durván 4,7 milliárd forint közpénz bő negyedét költheti el a kilenc, támogatásra jogosult (tavaly tavasszal 1% feletti eredményt elért) párt egy-egy alapítványa.
Ugyanakkor eddig a közmondásosan átláthatatlan magyar pártfinanszírozás három ágából csak a frakciók működési támogatása, azaz a legkisebb tétel volt nagyjából ellenőrizhető: a frakciók ugyanis magánjogi jogi személyiséggel nem rendelkeznek, támogatásaik az Országgyűlés Hivatala költségvetésének részét képezik, így szóba jöhető megtagadási ok hiányában sikeresek lehettek a 444.hu-nak a 2011-2013-as időszakra vonatkozó frakciószerződéseket kikérő, majd a Népszavának az új ciklus termését learató adatkérései.
A pártalapítványok azonban eddig magukhoz a pártokhoz hasonlóan bevehetetlen várnak tűntek: politikai oldaltól függetlenül tartalmilag azonos, bírósági döntésekkel alátámasztott megtagadások érkeztek az adatkérésekre, felhívva a figyelmet arra, hogy a pártok és alapítványaik magánszervezetek, közfeladatuk nincs, az Infotv. nem terjed ki rájuk, tehát válaszadási kötelezettségük sincs.
Arra huszonöt év után nem tűnt ésszerűnek várni, hogy ezen a helyzeten az Országgyűlés változtasson, ezért megpróbáltuk eltalálni azt a pillanatot és azt az ügyet, ami kellően kis súlyú, ugyanakkor eléggé szem előtt van ahhoz, hogy egyik párt se merje bevállalni a megtagadás – sajnos nem elviselhetetlenül magas – politikai kockázatát. Ez a pillanat a 2013-as bajai időközi választás kampányköltségeinél majdnem eljött, éppen csak pont a választást megnyerő kormánypártok tagadták meg a győztes kampány szerződéseinek nyilvánosságra hozását.
Az Alkotmánybíróság azonban az Alaptörvénynek a közpénzek nyilvánosságát előíró rendelkezései alapján lépésről lépére eljutott odáig, hogy a megtagadásokat alátámasztó hivatkozás mára megdőlt. Előbb a 21/2013. (VII. 19.) AB határozat mondta ki, hogy "az általuk kezelt közérdekű adatokhoz való hozzáférést – különösen erre irányuló igény esetén – a közfeladatot ellátó szerveken kívüli szervezetnek is biztosítania kell". (Ez volt ugye az az ügy, amelyben az Operaház gazdálkodásával kapcsolatos, még a szocialista kormányok idején történt visszaélésekről készült vizsgálati jelentés miatti megtagadást megfordítottuk az AB előtt.)
A 3026/2015. (II. 9.) AB határozat azonban ezen túllépve odáig is eljutott, hogy az Infotv. hatályos szabályai alapján az adatközlési kötelezettség mellett a perelhetőség is mindig fennáll, függetlenül attól, hogy "a közérdekű adatot birtokló szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van, milyen tevékenységet folytat".
Az ajtó tehát résnyire nyílt, mi pedig rögtön beleraktuk a résbe a lábunkat: mind a kilenc pártalapítványnak elküldtünk egy-egy adatigénylést, amelyben a 2010. január 1-jét követően kötött polgári jogi szerződéseik listáját kértük a szerződő fél, a szerződés tárgya és a kikötött ellenérték megjelölésével. Perekre számítottunk, de egészen az elmúlt napokig úgy tűnt, hogy maximum a szocialistákat perelhetjük a magánszemély szerződő partnereik (amúgy a feltüntetett monogramból és a szerződés tárgyából a legtöbb esetben könnyen kitalálható) nevéért, a KDNP-vel az élen ugyanis sorban teljesítették a címzettek az adatkéréseket.
Azt, hogy a végül aztán az alábbi táblázat mégsem lett teljes, a Jobbiknak, helyesebben a Jobbikot támogató Gyarapodó Magyarországért Alapítványnak köszönhetjük: már ott gyanús lehetett, hogy ez az alapítvány nem szereti a napfényt, amikor egyedül tőlük nem sikerült az elektronikus adatkéréshez kapcsolattartási e-mail címet szerezni, így csak nekik tértivevényes levélben kellett megküldenünk az igénylést.
Amire aztán a múlt héten meg is érkezett a megtagadás: Szabó Gábor kuratóriumi elnök – Alaptörvény ide, Alkotmánybíróság oda – úgy gondolja, hogy a – gazdálkodásra vonatkozóan csak éves összesítő számokat tartalmazó – civil szervezeti beszámolójuk, illetve honlapjuk megfelelő tájékoztatást jelent a kezelt közérdekű adatokról.
A Gyarapodó Magyarországot természetesen bepereljük, a másik nyolc alapítvány által megküldött szerződéslistát, illetve az azokról készült cikkeinket pedig az alábbi linkeken tesszük közzé. A szerződéslistáért kattintson az alapítványok nevére!
*2015, millió forint | [
"Gyarapodó Magyarországért Alapítvány",
"Jobbik"
] | [
"Országgyűlés Hivatala",
"Gyarapodó Magyarország Alapítvány"
] |
Fenyegetés, feljelentés, döcögő vizsgálatok az Országos Polgárőr Szövetségnél
Névtelen bejelentés után névtelen fenyegetés is tarkítja immár az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) mellénybeszerzése körüli vitát. Az eljárásba annak idején bevont Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pedig a Magyar Hang megkeresésére leszögezte: az ügyben az érdemi döntést az OPSZ hozta meg, a rendőrség a pályázat felett semmilyen felügyeletet nem gyakorolt.
A témáról lapunk már több cikket írt, jelezve, hogy a hatóságok mintha sem kiköpni, sem lenyelni nem tudnák az ügyben régóta zajló nyomozásokat. Az OPSZ elnöke több mint húsz éve Túrós András, a rendszerváltás előtti utolsó országos rendőr-főkapitány, egykori belügyminiszter-helyettes, aki befolyását, szerteágazó kapcsolatrendszerét a politikai kurzusváltások ellenére minden jel szerint töretlenül megőrizte.
Augusztus végén vett újabb fordulatot az ügy, amikor a mellénybeszerzés körül zajló eljárások egyik fontos tanúja és kezdeményezője fenyegető levelet talált a postaládájában. Ebben a természetesen ismeretlen feladó félreérthetetlenül arra szólította fel, hogy ne firtassa tovább az ügyet, vonja vissza az általa kezdeményezett eljárásokat. A tanú zaklatás miatt feljelentést tett a rendőrségen, egyúttal minden érintett hatóságot tájékoztatott a fenyegető levélről.
Mint arról beszámoltunk, előzőleg névtelen bejelentésre kezdett ellenőrzést a polgárőr szövetség egy sok éve lezárt projekt ügyében, amelyben részt vett a polgárőrség Hajdú-Bihar megyei szervezete is. A 2011-ben meghirdetett áldozatvédelmi program az OPSZ költségvetését egyetlen fillér erejéig sem érintette, a támogatással mind az unió, mind a magyar kormány felé rendben elszámoltak. Talán magyarázatot ad az ellenőrzésre, hogy a megyei szervezetet akkor az a Tóth Attila vezette, aki Túrós András szerint az OPSZ 200 millió forintos költségvetési forrásból megvalósított mellénybeszerzése körüli vizsgálatok mögött áll.
2015-ben írt ki a polgárőrség közbeszerzési eljárást láthatósági mellények beszerzésére, a győztes a legolcsóbb ajánlatot tevő, alsózsolcai székhelyű Vizuátor Kft. lett. Az általam megismert dokumentumokból, tanúvallomásokból kirajzolódó kép szerint az eredeti, a polgárőrség vezetőivel megismertetett kiírási feltételek végül jelentősen módosultak. Kezdetben ugyanis arról volt szó, hogy a mellényeket kizárólag magyar alapanyagból, Magyarországon, alvállalkozó bevonása nélkül gyártják. Utóbbi a Vizuátor kapacitásai alapján eleve megvalósíthatatlan volt, hiszen a fő tevékenységi körként nyomdai előkészítést megjelölő kis kft. aligha képes harmincezer mellény legyártására. Túrós András lapunk megkeresésére korábban arra hivatkozott, hogy a végül megkötött szerződés nem zárta ki alvállalkozó bevonását.
Az ügyben zajló egyik eljárás során született tanúvallomás szerint egyébként az OPSZ logózott szalagjait Írországban gyártatják, azok le vannak védve, és a Vizuátor Kft.-n keresztül lehet őket itthon beszerezni. Ha ez így van, kérdés: lehetett-e egyáltalán más nyertese az eljárásnak? A mellények egy részét minden kétséget kizárva külföldön, Szerbiában gyártották. Két alvállalkozó között pedig elszámolási vita robbant ki, mert egyikük 1009 legyártott mellény után számla kiállítása nélkül, nettó értékben fizetett. Túrós András erre azt mondta, hogy ehhez a vitához nincs köze a polgárőr szövetségnek. Az elnök kijelentette: nyugodtan alszik a mellénybeszerzés miatt, s arra is emlékeztetett, hogy a közbeszerzést a rendőrség bevonásával vitték végig. Arra is hivatkozott, hogy megszüntették az ügyben indult eljárást. Ez igaz, csakhogy közben tudomásunk szerint a beszerzéssel összefüggésben két másik eljárás is zajlik, az egyikben költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a másikban hűtlen kezelés, bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt vizsgálódnak.
A rendőrség bevonására tett utalás egyébként helytálló. Információink szerint 2016-ban Balogh János jelenlegi országos rendőr-főkapitány aláírása szerepelt azon a papíron, amely a Vizuátor Kft. nyertesként való kihirdetését javasolta az OPSZ-nek. Erről egy bírálóbizottság határozott, Balogh János az eljárást lebonyolító Készenléti Rendőrség parancsnokaként írta alá a levelet.
Ezért szeptember 6-án a rendőrség honlapján megadott címen az alábbi kérdésekkel fordultunk titkárságán keresztül a főkapitány úrhoz: Minek alapján javasolták a Vizuátor Kft.-t, amelyről a nyilvánosan elérhető cégadatok alapján egyértelműen megállapí tható, hogy nem képes 30 ezer láthatósági mellény legyártására?
Volt-e tudomása, tudomásuk arról, hogy az eredeti feltételektől eltérve a Vizuátor Kft. végül alvállalkozók bevonásával, részben külföldön, vélhetőleg részben külföldi alapanyagból gyártatta le a mellényeket? Ha igen, elfogadhatónak tartják-e a közbeszerzési feltételek ilyen rugalmas kezelését? Az a tény, hogy a rendőrség bevonásával folytatták le az OPSZ beszerzését, nem kérdőjelezi-e meg a rendőrség pártatlan eljárását az ügyben?
A Magyar Hang múlt pénteken utcára került számának lapzártájáig válasz nem érkezett, hétfőn azonban az ORFK Kommunikációs Szolgálatától befutott a reakció, amelyet természetesen szó szerint közlünk:
"Az Országos Polgárőr Szövetség (továbbiakban: OPSZ) szakismeret hiányában kért segítséget a rendőrségtől az eljárás technikai lefolytatásához. A rendőrségen belül a hasonló eljárásokat rendszerint a Készenléti Rendőrség Költségvetési Igazgatósága folytatja, így ennek a szervezeti egységnek egyik szakelőadója látta el az ügyintézői feladatokat. Az ajánlatkérő az OPSZ volt, az eljárás pedig nyílt uniós közbeszerzési eljárás. Az érdemi döntéseket az OPSZ hozta, a szerződést ők kötötték meg. A rendőrség a pályázat felett semmilyen felügyeletet nem gyakorolt, döntést nem hozott, érdemi javaslatot nem tett."
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/37. számában jelent meg, 2019. szeptember 13-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/37. számban? Itt megnézheti! | [
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Országos Polgárőr Szövetség",
"Készenléti Rendőrség",
"Vizuátor Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Magyar Hang",
"Készenléti Rendőrség Költségvetési Igazgatósága",
"ORFK Kommunikációs Szolgálata"
] |
Egy hónapja közérdekű adatigénylésben kértük a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált, meg nem nevezett gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. A most megkapott összefoglaló táblázatokból kiderül, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak.
November 19-én számoltunk be arról, hogy nem hivatalos értesülésünk szerint kénhidrogén és nitrogén-monoxid az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációját, és foszfor-hidrogént (foszfint) mutattak ki a Mátrai Erőműben történt gázszivárgásokban:
Cikkünk nyomán a Viresol Kft. perrel és kártérítési követeléssel fenyegetőzött, mert úgy véli hogy rossz hírnevét keltettük a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események ügyében, felszólításukra reagálva ismét közzétettünk néhány ezzel kapcsolatos iratot.
Az ügyben Tényi István környezetkárosítás gyanúja miatt feljelentést tett a Heves Megyei Főügyészségnél, ám a területileg illetékes rendőrkapitányságot saját kérésére kizárták a nyomozásból, az eljárás lefolytatására a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságot jelölték ki.
A Greenpeace Magyarország több lakossági bejelentés után november 20-án délután mintákat vett a Mátrai Erőmű környéki vizekből. Az akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatott eredmények szerint az erőmű telephelyéről kifolyó patakban gyakorlatilag szennyvíz folyt.
Az Átlátszó már november elején közérdekű adatigénylésben kérte a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. Adatigénylésünk határidejét előbb meghosszabbították 15 nappal, majd december 14-én megjött az érdemi válasz, amit az alábbiakban teljes egészében közreadunk.
A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei igazgatója, Csontos Ambrus tűzoltó dandártábornok által szignált válaszlevélben az áll, hogy a katasztrófavédelem lakossági bejelentés nyomán november 12-én végzett először helyszíni vizsgálatokat a Mátrai Erőmű visontai telephelyén, illetve annak környezetében, és ellenőrizte, hogy van-e a lakosságra veszélyes mértékű gázkoncentráció.
"A bejelentés napján az üzem területén lévő technológiavíz-tározóban kén- és foszfortartalmú gázok keletkezését észlelték, amelyek erőteljes szagot árasztottak. A katasztrófavédelem a helyszínen az igazgatóhelyettes helyszíni irányítása mellett a katasztrófavédelmi mobil laborral, a műveleti szolgálattal vizsgálta a koncentrációt. A dolgozók védelme érdekében kijelölte az érintett területeket, így a tározó körzetét, a szivattyúgépház ötven méteres zónáját, és további, a tározó vízkezeléséhez tartozó kisebb területeket, ahol a munkavégzés csak légzésvédelem mellett folyhatott. Csak a kontrollmérések megfelelő eredményeit követően oldotta fel ezen területek zárását."
67652 by atlatszo on Scribd
"Az üzemi területen dolgozókra vonatkozó munkavédelmi és munkaegészségügyi intézkedéseket az erőmű mint munkáltató megtette. A tározónál keletkezett gázok a lakott területekig nem jutottak el, a településeken és az ott átfolyó patakok közelében, valamint a lakott területeken a mobil labor mérései egyszer sem mutattak ki a levegőben veszélyes gázkoncentráció-tartalmat. Ennek következtében lakosságvédelmi intézkedések bevezetésére nem volt szükség."
67653 by atlatszo on Scribd
"A katasztrófavédelem vízvédelmi hatóságként is eljár az erőműben történtek ügyében, ezért intézkedett akkreditált mintavételekre és akkreditált laboratóriumi vizsgálatokra. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az Őzse-ürítőnél és az ürítőárokban a 2 technológiaivíz-tározóból leeresztett víz szervesanyag-tartalma magasabb volt, mint az átlagos érték. Ez nem tett szükségessé azonnali beavatkozást, ugyanakkor rendkívüli vízszennyezési bírság kiszabását vonja maga után."
67650 by atlatszo on Scribd
"A tározóból leeresztett víz közömbösítő anyag hozzáadása és két ponton történő hígítása után a Bene- és Tarna-patakba került, azok vizsgálata is folyamatos volt. A vett és bevizsgált minták azt mutatták, hogy a Bene-patak szervesanyag-tartalma Detk belterületi szakaszán megfelelő, s csupán egyetlen alkalommal, november 15-én mértek eltérő értékeket. A víz oldott oxigén- és pH értékei a mérési időszak egészében határértéken belül voltak. A Tarna-patakból vett minták mindegyike megfelelő eredményeket mutat."
67651 by atlatszo on Scribd
"A felszíni vizek előzőekben részletezett, a kibocsátással kapcsolatos általános állapotát jelző adatokon túl további, a felszíni vizek minősítésére szolgáló komponensek mérésére is sor került, amely mintegy 900 laboratóriumi mérési adatot jelent, és a legutóbbi mintavételek vizsgálata még nem zárult le. Az eddigi adatok a vízfolyások minősítési kategóriájának megfelelő értékeket mutatnak. Mindezek mellett ezúton is szeretném megerősíteni Önnek, a katasztrófavédelem a hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben a jogszabályoknak megfelelően minden esetben kivizsgálja a bekövetkezett eseményeket, és intézkedik a hasonló esetek megelőzésére" – zárul a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztató levele.
A katasztrófavédelem által megküldött táblázatokat átnézve első körben nyugodtan állítható, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak, ahogyan arról is a valóságnak megfelelően számoltunk be november 19-én, hogy a problémát az Őzse-völgyi technológiai víztározóba került szennyezés, nagy mennyiségű szerves anyag okozza.
Az viszont továbbra sem derül ki a Katasztrófavédelem tájékoztatásából, hogy a visontai telephelyen működő két Mészáros-cég, a Mátrai Erőmű Zrt. és a gabonafeldolgozó Viresol Kft. közül melyik okozta a problémát, és hogyan, honnan került nagy mennyiségű szerves anyag a hőerőmű technológiai víztározójába.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Mátrai Erőmű",
"Viresol Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Heves Megyei Főügyészség",
"Greenpeace Magyarország",
"Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság"
] |
Kevesebb mint két év alatt negyedszer nyert vissza nem térítendő európai uniós támogatást Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltsége – tudta meg a 24.hu. Matolcsy Ádám bútorgyára ezúttal csaknem tízmillió forintban részesül, hogy külföldi kiállításokon vehessen részt.
Ezzel az összeggel együtt az ifjabb Matolcsy cégének tulajdonában álló Balaton Bútor Kft. eddig több mint 600 millió forint vissza nem téritendő támogatást nyert Brüsszeltől.
A kormányzati pályázati portál adatai alapján a vállalkozás négyszer is sikeresen pályázott az uniós pénzekre:
2017 februárjában csaknem 2,5 millió forintot nyert gyakornoki programra.
2017 szeptemberében 499 millió forintot nyert el "okosiroda" programra.
2017 októberében 92 milliót nyert kapacitásbővítésre.
2018 szeptemberében pedig majdnem 10 millió forintot nyert külföldi kiállításokon való részvételre.
Az utóbbi támogatás érdekessége, hogy miközben a társaság hivatalosan arra kap pénzt, hogy külföldi kiállításokon vegyen részt, valójában két külföldi és két budapesti rendezvényen szeretne kiállítani.
A pályázat ismertetője szerint a kiállítások ütemezése a következő:
Beauty (Magyarország, Budapest, HUNGEXPO) – 2018. november (2 400 000 Ft)
Hoventa (Magyarország, Budapest) – 2019. február (3 600 000 Ft)
Interzum (Németország, Köln) – 2019. május (5 000 000 Ft)
Salone del Mobile (Olaszország, Milanó) – 2020. április (5 000 000 Ft)
Említésre méltó, hogy a két fővárosi rendezvény közül az egyiket, a Hoventa kiállítást már évek óta nem rendezik meg. A szakkiállítást bonyolító társaság 2012-ben meg is szűnt végelszámolással. A Hoventa márkanevet a Hungexpo Zrt. vásárolta meg 2009-ben, majd megszüntette rendezvényt. Helyette – több más kiállítás egybeolvadásával együtt – a Sirha Budapest kiállítást szervezik meg kétévente. Mivel az idén év elején tartották ezt a kiállítást, ezért legközelebb 2020-ban rendezik meg. Így nem stimmel a Matolcsy-féle cég pályázata.
Az idén a pályázatban említett november helyett egyébként októberben rendezik meg szintén a Hungexpo területén azt a Beauty & Style kiállítást, amin a társaság is kiállító lesz. A Balaton Bútor Kft. részvétele azért látszik különösnek, mert a kiállítás tematikája a kozmetika, fodrászat, kéz- és lábápolás.
A frissen elnyert pályázatban írtakkal kapcsolatban megkerestük a Balaton Bútorgyár Kft.-t és Matolcsy Ádámot is. Végül előbbi válaszolt kérdéseinkre. Így:
A korábban Hoventa néven futó kiállításon, a Sirha Budapesten 2020-ban fogunk részt venni. Előzetes információk alapján 2019-ben is megrendezésre került volna a kiállítás, de így csak 2020 tavaszán fogunk részt venni éttermi bútorainkkal és szállodai megoldásainkkal. A Beauty and Style kiállításon fodrászbútorainkkal és egyéb szalonberendezésekkel jelenünk meg. Korábbi években is már többször részt vettünk a rendezvényen.
A Balaton Bútorgyárat 2015 őszén vásárolta meg Matolcsy Ádám a Glamorous Kft.-n keresztül a Várszegi Gábor-féle Fotextől. Az ügyletet hitelből finanszírozták, amit Matolcsy György jegybankelnök milliárdos unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja biztosított.
A társaság az ifjú Matolcsy megjelenése óta folyamatosan nyeri az állami közbeszerzéseket. A 600 millió forint európai uniós támogatás elnyerését követően a pályázatban említést tesznek arról is, hogy az új tulajdonosi körnek köszönhetők az európai uniós támogatások:
A cég a korábbi tulajdonosi kör miatt nem részesülhetett semmilyen támogatásban, nagyvállalatnak számított, noha árbevétele és létszáma alapján megfelelt volna a feltételeknek. Az elmúlt évben megváltozott a tulajdonosi kör, megfelelünk a kkv-k feltételeinek, és reméljük, élni tudunk a támogatások adta lehetőségekkel minden téren, mert ezekből sosem részesülhettünk ez idáig, így különösen hátrányos helyzetben voltunk a piac többi szereplőjéhez képest.
Kiemelt kép: 24.hu | [
"Balaton Bútor Kft."
] | [
"Glamorous Kft.",
"Balaton Bútorgyár",
"Hungexpo Zrt.",
"Balaton Bútorgyár Kft."
] |
Nem bűncselekmény az adózók egyszázalékos személyijövedelemadó-felajánlását tudtuk nélkül parlagfű-mentesítés helyett cipőtisztító gépre, végkielégítésre és hasonlókra költeni – ezzel az indokkal utasította el az V. és XIII. Kerületi Ügyészség a jobbikos Magyar Zoltán feljelentését.
Több ellenzéki párt is hangosan és nyilvánosan háborgott, amikor hosszas pereskedés után tavaly kiderült, hogy Földművelésügyi Minisztérium (FM) semmibe véve 177 ezer adófizető akaratát és személyi jövedelemadójuk egy százalékát, mintegy 1,1 milliárd forint felét nem a parlagfű elleni közérdekű védekezés támogatására költötte, hanem végkielégítésre, bútorra, számítástechnikai eszközökre, cipőtisztító gépekre. Az LMP bejelentette, hogy feljelentést tesz az ügyben, de végül nem tett. Legalábbis az ügyészség nyomát sem találta a feljelentésüknek. Érdeklődésünkre azt mondták: az elkészült feljelentést adminisztrációs hiba miatt nem adták be, most azonban már biztosan megteszik – ígérték.
Ugye mennyivel hasznosabb ennél a cipőtisztító gép?
Bugány János / MTI
A Jobbik ellenben még tavaly megtette a maga feljelentését. Magyar Zoltán sikkasztás gyanújával kezdeményezett nyomozást a Fővárosi Főügyészségnél. Feljelentését a főügyészség az FM székhelye szerint illetékes V. és XIII. kerületi ügyészségre továbbította, ahol három napon belül elutasították.
Érdeklődésünkre a Fővárosi Főügyészség sajtószolgálata írásban azt közölte: A feljelentés sikkasztás bűntettére utalt, azonban az ügyészség hivatalból a hivatali visszaélés bűntettének gyanúját is vizsgálta. Ennek eredményeként megállapította, hogy a feljelentett cselekmény – tényállási elemek hiányában – sem sikkasztás bűntettét, sem más bűncselekményt nem valósított meg. "Büntetőjogi szempontból ugyanis – érvelt az ügyészség – a költségvetési előirányzat megváltoztatása, és a kiemelt előirányzatra biztosítandó pénzösszeg más, hasonlóan fontos állami célra fordítása pedig – még ha az adózó ezt sérelmesnek is tartja – nélkülözi a jogtalan előnyszerzési célzatot (ami pedig a hivatali visszaélés tényállási eleme)".
Magyar Zoltán szerint az ügyészség félreértette a feljelentését, és szerinte általában is rosszul értelmezte azt. Független jogászok is fenntartásokkal olvasták az elutasító határozat részletes indoklását. Többen osztották Magyar véleményét, miszerint az FM igenis jogtalan előnyt biztosított magának azzal, hogy az adófizetők akaratával szemben nem parlagfűirtásra, hanem likviditási gondjainak enyhítésére fordította az egyszázalékos személyi jövedelemadó felajánlásokból összegyűlt forintokat. Lehetséges, hogy az ügyészség szerint a minisztériumi cipőtisztító gép fontossága azonos a parlagfűirtáséval, de az adófizető-választók nem a minisztériumi luxust akarták finanszírozni adójuk egy százalékából. | [
"Földművelésügyi Minisztérium"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"V. és XIII. Kerületi Ügyészség"
] |
Büntetőügyek garmadája, mellékszálon pedig egy máig tisztázatlan leszámolásos gyilkosság is összefüggésbe hozható a befolyásos belügyes és politikai kapcsolatokkal rendelkező kétes figurák vezette egykori Fővárosi Ingatlanközvetítő több mint tíz éve húzódó felszámolásával. A szálak a Buda-Cash-csődig vezetnek.
A III. kerület zöldövezeti részén, a Nyereg úton árul 140 négyzetméteres társasházi lakást a Fővárosi Ingatlanközvetítő Rt. (FIK) felszámolója – olvasható a friss Cégközlönyben. A FIK elleni felszámolás 12 éve tart, az induláskor a felszámolóbiztos hosszú procedúrát jósolt, mondván, a céghez több ezer budapesti ingatlan tartozik, a tulajdonviszonyok sok esetben rendezetlenek. A kalandos cégtörténet összeköthető a tavalyi brókerbotrány-sorozattal is. Időutazás következik.
A FIK jogelődét 1949-ben hozta létre a Belügyminisztérium a tanácsi, később önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésére. Bizonyos aktív belügyes figyelem mindvégig érezhető volt a vállalatnál – a cég történetét ismerők szerint azért például mindenképpen, mert a FIK államvédelmi szempontból is kifejezetten érzékeny adatbázis kezelt: a lakások használóiét, köztük a titkosszolgálati célokat szolgáló úgynevezett fedett lakásokét is.
Hogy, hogy nem, a valaha monopolhelyzetű, 1994-ben rt-vé alakult ingatlankezelőt bizonyos Rózsa Ferenc és Kovács Tibor páros privatizálta fő tulajdonosként – ők korabeli sajtóhírek szerint a tököli bv-ben ismerkedtek meg a nyolcvanas évek elején. A rendszerváltás után ez hatalmas biznisznek indult: beindult a bérlakás-privatizáció, a bevétel sokáig – amíg az önkormányzatok nem eszméltek, hogy saját cégek alapításával jobban járnának – a FIK-nél csengett, amely utólag számolt el a kerületekkel. Perek tucatjai mutatták, hogy nem mindig zökkenőmentesen – Kovács ellen négy büntetőügy indult, ebből egy került bíróságra, ahol az üzletembert felmentették.
Azóta is talány, hogy a nem különösebben iskolázott, börtönviselt két vállalkozó, hogyan cseppenhetett a tutiba. Tököl utáni közös állomáshelyük bizonyos Sprint-Börze Kisszövetkezet volt, amit nem igazolt – azóta csak kétes megbízhatóságú honlapokon szereplő – információk nemzetbiztonsági fedőcégként emlegettek.
Pár évvel később, immár a FIK-nél azonban igencsak megromlott Kovács és Rózsa között a viszony: perek és feljelentések tucatjait indították egymás ellen, s kölcsönösen ki is zárták egymást a cégből, miközben magas rangú pártfogókat is kerestek. Rózsa a például a cég tisztségviselői közé választotta Simon Sándor vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját, Nagy Zoltán korábbi legfelsőbb bírósági elnökhelyettest, illetve Valenta Lászlót, aki ekkoriban nyugalmazott rendőr dandártábornok volt, később Pintér Sándor belügyminiszter kabinetfőnökeként, majd üzlettársaként is tevékenykedett.
Kovács pár nappal később Berecz Jánost, a pártállam MSZMP kb-titkárát, Lakatos Ernőt, a kb osztályveztőjét, és Várhelyi István korábbi honvédségi védelemgazdasági osztályvezetőt toborozta.
A cégbíróság végül Kovács választottait – Bereczet, Lakatost és Várhelyit – jegyezte be igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagként. A cégbíróságon fellelhető, a HVG 1999-es, online nem közölt cikkében idézett nyilatkozat szerint Valenta például azért mondott le felügyelőbizottsági posztjáról, mert nyilvánvalóvá vált előtte, hogy személyében
"lobbistát kerestek a rendőrségen éppen folyamatban lévő ügyek gondozására és katalizálására"
Maradtak mások. Körösi Imre volt MDF-es országgyűlési képviselő például 1994-1997-ben elnökölt a FIK-ben, s a cégjegyzék szerint 1997 óta, jelenleg is a felügyelőbizottság tagja. Ő egyebek mellett azzal írta be magát a cég kalandos történetébe, hogy 1998 januárjában – Lakinger Jenővel közösen – 56 millió forintnyi FIK-részvényt ruháztak át (egy amúgy vitatott ügylettel) az alvilági kötődésű Boross József Károlyra – akit fél évvel később az Aranykéz utcai merényletben felrobbantottak.
A FIK-es Kovács az egyik alapítója és 1998-ig elnöke volt az 1995-ben létrehozott Buda-Cash Brókerháznak – annak, ami a tavalyi csődhullám noyomán több mint tízezer befektetője mintegy 60 milliárd forintjával nem tud elszámolni jelenleg.
A Buda-Cash-t Kovács akkor hagyta el hivatalosan, amikor a kerületi önkormányzatok perbe fogták, hogy a FIK vezérigazgatójaként megkárosította őket az ingatlanügyletekkel – az értékpapírtörvény ugyanis nem engedélyezte, hogy büntetőügyben terhelt személy brókercéget vezessen. Kovácsot utóbb felmentette a bíróság.
A brókerszakmában egyébként évekig tartotta magát a nézet, miszerint Kovács akkoriban csak névleg hagyta el a brókerájt. Ami viszont biztos: a rendőrség már a kezdetekkor nyomozott a Buda-Cashnél, azt gyanítva, hogy hamis kárpótlási jegyekkel hozták létre. Ebből az ügyből – amelynek megindító feljelentését egyébként is a Rózsával folytatott küzdelemhez kötnek Kovács köreiben – végül nem lett semmi, az viszont megint csak a HVG cikkéből derül ki, hogy az alapítók, köztük Kovács kárpótlási jegyekkel alapították a Buda-Cash-t.
A Magyar Nemzet tavaly áprilisban tudatta: a Nemzeti Nyomozó Iroda leporolta a London Bróker egykori tulajdonosa, Reichardt Ignác elleni 2000-es leszámolásos merénylet aktáit. Reichardtot gépfegyversorozattal végezte ki egy bérgyilkos egy budafoki utcában. A konzervatív napilap azt sem mulasztotta el közölni, hogy a döntést a rendőrség nagyjából a 2015-ös brókercsőd-sorozat tetőzésekor hozta az akkor már 15 éve megfejtetlen gyilkossági ügyben.
A London Bróker és a FIK között volt kapcsolat: az ingatlancég az 1999-ben bedőlt London Bróker egyik fontos ügyfele volt, ráadásul a Reichardt és Kovács családja privátim is üzleti kapcsolatban állt.
A legújabb bankcsődök idején tavaly több hivatalos forrásból is elhangzott, hogy a Buda-Cash visszaélések több éves, akár évtizedes gyakorlat szerint folytak, tehát nem kizárt, hogy a hatóságok a bankügyes nyomozás során akár szerezhetnek hasznos adatokat a London Brókerrel és annak szerencsétlenül járt tulajdonosával kapcsolatban is.
A kormánypárti Magyar Idők kifejezetten összefüggésbe hozta a mostani bankbotrányt a Reichardt-üggyel – hogy tudniillik, az időbeli egybeesés nem véletlen: a nyomozók a bankbotrány vizsgálatakor jutottak arra a következtetésre, hogy érdemes újra nyitni a gyilkosságos aktákat. Ráadásul információjuk ráerősít arra az alvilági körökben évek óta terjedő hírre, miszerint Reichardt halála előtt milliárdos pénzügyi machinációkról akart bűnbánó vallomást tenni.
A rendőrség az Átlátszó érdeklődésére azt válaszolta: emberölés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyik az újraindított Reichardt-ügy, egyebet a "nyomozás érdekeire tekintettel" nem árultak el.
Ami a Buda-Cash utóéletét illeti, a brókerbotrányban bedőlt, ügyfeleinek – leánybankjaival együtt – mintegy 60 milliárdjával elszámolni nem tudó pénzintézet csődje miatt 11 ember ellen folyik büntetőeljárás. Eddig több mint tízezer károsult jelezte igényét a Befektetővédelmi Alapnál, a határidő március 26-án járt le.
Rádi Antónia | [
"Buda-Cash Brókerház",
"Fővárosi Ingatlanközvetítő Rt."
] | [
"Befektetővédelmi Alapnál",
"Magyar Nemzet",
"Sprint-Börze Kisszövetkezet",
"Magyar Idők",
"London Bróker",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Évek óta nyilvánvalóan a kormány politikai érdekeit szolgálva, fontos hírek manipulálásával vagy elhallgatásával végzi a tevékenységét a közmédia egyik legfontosabb egysége, a Magyar Távirati Iroda (MTI) – derül ki egy, a Direkt36-hoz eljutott dokumentumcsomagból, amely az MTI kiterjedt belső levelezését és ki nem adott híreinek tucatjait tartalmazza.
Előző cikkünkben arra mutattunk példákat, hogy a minisztériumok és a miniszterelnök kommunikációs stábja hogyan diktálnak az MTI-nek. A gyűjteményből azonban az is kiderül, hogy a politikailag kicsit is érzékeny tartalmat szoros kontroll alatt tartja és az aktuális kormányzati álláspontnak megfelelően alakítja a közmédia vezetősége.
Vannak egyeztetésköteles és tiltott témák. Sok elkészült hír megy a kukába – az MTI-ben ezt úgy mondják, hogy az anyag "elesett" vagy "elvérzett". A szerkesztői, újságírói szabadságnak szinte semmilyen tere nincs.
Az MTI vezetése annak ellenére gyakorol erős öncenzúrát, hogy hírszolgáltatásukat lényegében a teljes magyar média használja, feladata pedig minden magyar pontos, pártatlan és sokoldalú tájékoztatása lenne. A Közszolgálati Kódex szerint ugyanis a közmédiával szemben követelmény "az egyes eltérő vélemények ismertetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás".
A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok alapján azonban az elmúlt években
a koronavírussal kapcsolatos hírek egy részét cenzúrázták és manipulálták. Nem jelenhetett meg több, az orosz vagy kínai vakcinák hatékonyságát megkérdőjelező információ;
Putyin karanténba vonulásával és Paks-2 orosz hitelével kapcsolatos híreket is megszűrték;
kötelező volt az MTI felső vezetésével egyeztetni a jogállamisági vitákkal, a gyermekvédelmi törvénnyel, a migrációval, egyházakkal kapcsolatos híreket;
sokszor tilos volt a külföldi sajtó magyar kormányt bíráló cikkeit szemlézni, nem lehetett írni a magyar sajtószabadság egyre romló helyzetéről, emberi jogi szervezetekről;
tilos volt a "szélsőjobboldali" jelző, az ellenzéki összefogás helyett "baloldalit" kellett írni;
hetekig nem lehetett elismerni, hogy Donald Trump elveszítette az amerikai elnökválasztást;
a hírügynökség munkatársait többször is egyértelműen a szakmai alapszabályokkal ellenkező hírek kiadására utasították.
Az MTVA-nak részletes kérdéssort küldtünk a cikkben megfogalmazott állításokról, de válasz nem érkezett tőlük. Korábbi cikkünk állításaira is csak annyit reagáltak, hogy a belső levelezés közzététele üzleti titoksértésnek minősül, ezért felszólították a Direkt36-ot, hogy ne hozza nyilvánosságra azokat, különben a közmédia bírósági úton követel majd elégtételt.
"Az anyag elesett. Nem kell ezzel foglalkozni."
A hírek kontrolljának és az öncenzúrának kiépült mechanizmusa van az MTI-nél a Direkt36-hoz eljutott belső dokumentumok szerint. Ezek a 2018-as választások óta keletkezett dokumentumok azt mutatják, hogy a rendszer kulcsfigurái a három, úgynevezett teljes kiadásért felelős vezető szerkesztő, akik egymást váltják ügyeleti rendszerben, valamint azok a felsővezetők, akikkel ők rendszeres kapcsolatban állnak: a házon belül Pitbull néven emlegetett Németh Zsolt, az M1 csatornaigazgatója, vagy például Bende Balázs hírterületi vezető szerkesztő.
A rendszer a dokumentumok és az MTI belső működését ismerő források elmondása alapján úgy működik, hogy az ügyeletes vezető szerkesztők a kényes anyagokat megjelenés előtt megmutatják a kormány kommunikációs embereivel is kapcsolatban álló Némethnek vagy Bendének. Ők időnként belejavítanak az anyagokba, vagy úgy döntenek, hogy azok egyáltalán nem jelenhetnek meg, esetleg küldenek kötelezően feldolgozandó témákat. Döntéseiket szinte soha nem indokolják meg az újságíróknak.
A tiltások egyik korai példája, amikor a 2018-as választások másnapján megtiltották a Die Welt német konzervatív lap írásainak átvételét. A Die Welt aznap a Fidesz újabb kétharmados győzelméről írt "Most Európa Orbánizációja fenyeget" címmel. Az MTI délután fél háromkor néhány sorban idézte ezt az írást a nemzetközi sajtószemléjének részeként. Este fél hétkor az ügyeletes vezető szerkesztő, Végh Sándor körbeírt a szerkesztőségben, hogy a továbbiakban a Die Welt anyagait nem szabad szemlézni.
Később pedig az egész műfaj tiltólistára került: "További jelzésig nem készítünk több Külföldi sajtó Magyarországról című sajtószemlét. Az eddigi munkátokat köszönöm! Üdv VS" – írta 2019 márciusában Végh, de nem indokolta a döntést.
Letiltották a Magyarországról szóló külföldi lapszemléket
Az MTI archívuma szerint az ezt megelőző években három-négy naponta kiadott ilyen lapszemlét az MTI, azóta viszont egyet sem.
Ez a döntés csak egy azoknak a sorában, amelyek tiltólistára tesznek bizonyos témaköröket, vagy már elkészült híreket dobnak a kukába megjelenés nélkül.
Ilyen például a sajtószabadság helyzete. 2018 áprilisában Végh tájékoztatta a külpolitikával foglalkozó MTI-seket, hogy a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű, sajtószabadságért küzdő nemzetközi civil szervezet másnap reggel kiadja majd éves rangsorát a sajtószabadság helyzetéről a világ országaiban. "Nem foglalkozunk vele. Üdv, VS" – írta. Ugyanennek a szervezetnek két további, 2021-es sajtószabadság-rangsorát sem volt szabad közzétenni – hiába írta meg az erről szóló hírt az MTI egyik munkatársa –, mindkettőn rosszul szerepelt Magyarország, illetve maga Orbán Viktor. "Ne írd meg semmilyen formában, köszi" – írta utóbbiról az MTI egyik munkatársának Ráthy Sándor ügyeletes vezető szerkesztő.
Nemzetközi jogvédők jelentései is tiltásra kerültek
A civil szervezetek tevékenységéről való tudósításokat sem szerették a vezetők. 2019 novemberében például az ügyeletes vezető szerkesztő körbeírt, hogy "Bende Balázstól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a Human Rights Watch (HRW) és az Amnesty International (AI) anyagait nem adjuk ki. Kérem, ehhez tartsátok magatokat!" A HRW és az AI neve az MTI archívumában tényleg jóval kevesebbszer szerepel 2019 óta: míg a megelőző három évben a két szervezet nevére összesen 783 találatot ad a kereső, az azóta eltelt időben csupán 128-at.
A magyar kormányt érő külföldi bírálatokról csak nagyon erősen megszűrve számolt be az MTI a dokumentumok tanúsága alapján. A magyar gyermekvédelmi törvény 2021-es elfogadása például kemény kritikákat váltott ki az EU-ban. A törvény a magyar kormány narratívája szerint a pedofilok és a gyerekekre veszélyt jelentő LMBTQ-propaganda ellen készült, viszont kritikusai homofóbnak tartják.
Az MTI munkatársai több erről szóló hírt is megírtak, azok azonban nem jelenhettek meg. Például az, amely Horst Seehofer bajor konzervatív politikust, a CSU korábbi vezetőjét idézte, aki szerint Orbán "túl messzire ment", és a törvény "sérti az EU központi értékeit", ezért "nem tudjuk és nem is fogjuk elfogadni". Kukába került az a hír is, amely a francia Európa-ügyi államtitkár egy nyilatkozatát szemlézte: Clément Beaune úgy fogalmazott, hogy uniós szankciókat remél Magyarország ellen, és "botránynak" nevezte a pedofilellenes törvényt.
A Direkt36-nak az MTI belső működését ismerő, névtelenséget kérő források azt mondták, hogy a kormány számára kellemetlen témák – például a pedofiltörvényt érő külföldi bírálatok – csak úgy tudtak bekerülni az MTI hírei közé, ha egy kormánypárti politikus reagált valamit ezekre. Ilyenkor az ő nyilatkozatát idézték.
Az is többször előfordult, hogy Orbán Viktor külföldi szövetségesei, vagy hozzá ideológiailag közel álló vezetők számára kínos hírek nem jelenhettek meg. Például 2021. október 26-án egy olyan hírt kukáztak, amely arról tudósított, hogy Jair Bolsonaro brazil elnök egyik videóját eltávolította a Youtube és fel is függesztette a fiókját, mert a videóban Bolsonaro azt állította, hogy a két Covid-oltást kapott emberek nagyobb eséllyel kapják el a HIV vírust. Végh Sándor szerkesztő azt írta erről körlevélben: "Sziasztok! Az anyag elesett. Nem kell ezzel foglalkozni."
"Szakmai? :D :D :D :D :D :D"
A koronavírussal kapcsolatos hírek már nagyon korán szoros ellenőrzés alá kerültek. Erre utal, hogy már március 4-én – az első Magyarországon igazolt fertőzés után pár nappal – megérkezett a körlevél az MTI levelezőlistáira Végh Sándortól: "minden koronavírusos hírt a főcső fejére, lécci". Ez azt jelentette, hogy az ügyeletes vezető szerkesztőnek kellett egyeztetésre küldeni a járvánnyal kapcsolatos híreket megjelenés előtt. A szabály az MTI működését ismerő forrásaink szerint a mai napig él.
A dokumentumokból kirajzolódó kép az, hogy a kormány járványkezelési politikájára esetleg árnyat vető hírek akadnak fenn a szűrőn, vagyis a hírügynökség munkáján is látszott az a kormányzati törekvés, hogy a járványkezelésről szóló információkat erősen megszűrjék, a kormánynak kellemetlen híreket pedig egyszerűen eltitkolják. 2021. július végén például megjelenés nélkül a kidobtak egy hírt, amely szerint Magyarországon járt szurkolóknál mutatták ki a delta variánst Franciaországban. Előzőleg ugyanis Portugália-Franciaország meccs volt Budapesten, és kilenc ott járt drukker lett fertőzött (Magyarországon létszámkorlátozás nélkül lehetett a meccsen részt venni).
Nem lehetett emellett megjelentetni azt sem:
hogy a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítvány egymillió eurót ad Budapestnek a járvány elleni védekezésre (a Németh Zsolttól érkező indoklás annyi volt, hogy "nem kell");
hogy elkapta a fertőzést három vakcinált egészségügyi dolgozó Oroszországban ("az orosz egészségügyi dolgozós anyag nem ment ki, de köszönöm, hogy dolgoztatok vele");
hogy 2021 októberében útban Szeged felé meghalt a mentőautóban egy romániai koronavírus-fertőzött beteg, akinek kezelését Magyarország átvállalta az éppen súlyosan leterhelt román kórházaktól (a hírt ettől függetlenül román lapokra hivatkozva megírta a magyar sajtó egy része);
hogy az Európai Gyógyszerügynökség etikai vizsgálatot indított a Szputnyik V vakcina ügyében;
hogy a WHO szakértői nem bíznak a kínai hatóságok Sinopharmról közzétett adataiban.
Ezekben az esetekben az MTI munkatársai megírták a híreket, csak azok – vezetői döntések nyomán – nem jelentek meg. Arra is volt példa, hogy a koronavírussal kapcsolatos hazai adatokról forrásmegjelölés nélkül kellett anyagot közölni, ami a legalapvetőbb hírszerkesztési szabályoknak mond ellent.
Egy ilyen – forrásaink szerint kirívó – eset történt 2021 májusában, amikor Németh Zsolt M1 csatornaigazgató átküldött egy előre megírt szöveget Pintér Tamás akkori ügyeletes vezető szerkesztőnek. A hír úgy szólt, hogy "az MTI értesülése szerint az oltásra regisztrált 16-18 évesek száma meghaladja a 84 ezret". Az információ valódi forrását Németh nem írta meg, csak annyit fűzött hozzá, hogy "Lécci!" Pintér továbbította a levelet az éppen dolgozó MTI-s szerkesztőnek, aki felháborodva ellenkezett: "Ez az anyag teljesen ellentmond minden szakmai kritériumnak!!! honnan értesülünk mi a regisztrációk számáról, és mióta kezdődhet így egy anyag?" Erre Pintér csak annyit reagált: "Szakmai? :D :D :D :D :D :D"
Az orosz híreket is megszűrték
A soha meg nem jelent MTI-hírek között tucatnyi olyan is van, amely arra utal, hogy az orosz vonatkozású híreket is megszűrték a hírügynökségnél.
Ennek Ukrajna orosz lerohanása fényében lehet jelentősége, különösen, hogy a közmédiát élesen bírálta az ellenzék, mert szerintük az orosz propaganda szellemében tudósított a háborúról. Az MTI még napokkal a háború kitörése után is "orosz hadműveletként" írt az eseményekről, amely az orosz állam hivatalos kommunikációjához hasonlít: Vlagyimir Putyin orosz elnök "különleges katonai műveletnek" nevezte az orosz csapatok támadását.
Az ellenzék az EBESZ-hez fordult és követelte az MTVA vezetőjének a leváltását, válaszul Papp Dániel és Dobos Menyhért, az MTVA illetve a Duna Médiaszolgáltató (vagyis a közmédiát működtető két cég) vezetői a Médiatanácsnál és a Nemzeti Választási Bizottságnál is panaszt tettek az ellenzék "politikai befolyásolásra" tett kísérlete miatt, pedig szerintük "a magyar közmédiában egyedül a szerkesztői szabadság határozza meg, hogy mi és hogyan kerüljön a híradásokba".
A Direkt36-hoz eljutott dokumentumcsomag valójában a szerkesztői szabadság korlátozását mutatja az MTI-nél bizonyos, Oroszországot érintő hírek esetében. Több olyan hír is van, amely a Szputnyik vakcina európai engedélyezésének elakadásáról szólt, ezek azonban nem jelenhettek meg.
Például egy 2021 májusi hír, amely a Das Bild német lap hírét szemlézte arról, hogy elakadt a német Szputnyik-V beszerzés, mert az oroszoknak nehézségei adódtak a szállítással és a vakcina európai engedélyének megszerzésével. "Nem kell" – írta erről Németh Zsolt az ügyeletes vezető szerkesztőnek.
Az a hír sem jelenhetett meg először, amikor Putyin arról beszélt egy tavaly őszi eseményen, hogy lehetséges, hogy karanténba kell vonulnia. Pedig másnap, amikor hivatalosan is bejelentette a Kreml ugyanezt, hogy az elnök karanténba vonul, mert a környezetében többen megfertőződtek, akkor már kiadott róla egy rövid hírt az MTI. Több olyan hír sem jelenhetett meg, amely a Paks-2 projekthez és az azt lehetővé tevő orosz hitelhez kapcsolódott. A Paks-2 projekt 12,5 milliárd euróba kerül, Magyarország pedig 2014-ben írt alá Oroszországgal egy 10 milliárd eurós hitelszerződést az atomerőmű bővítésére, ennek a pénznek a felhasználási határidejét hosszabbították meg 2030-ig.
Sem az orosz vakcinával, sem Putyin karanténjával, sem a Paks-2 projekttel kapcsolatos hírek elhallgatásának oka nem világos, a vezetők ugyanis ezekben az esetekben sem indokolták meg a döntésüket.
Donald Trump nem veszíthet
Érzékeny téma volt Donald Trump amerikai elnök 2020 novemberi választási veresége is. Joe Biden demokrata párti jelölt a szavazatok 51,3 százalékát és az elektori szavazatok többségét is megszerezte a november 3-i választáson, Donald Trump azonban vonakodott elismerni vereségét és – bár igazát végül nem tudta bizonyítani – többször is kijelentette, hogy a választásokat a levélszavazatok miatt elcsalták. A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok szerint a közmédia vezetősége a kormányhoz hasonlóan sokáig nem akarta elfogadni Joe Biden győzelmét.
Bende Balázs hírterületi vezető szerkesztő ideges stílusban levelet írt egy héttel Trump veresége – és napokkal az eredmény egyértelművé válása – után az MTI ügyeletes vezető szerkesztőjének, Pintér Tamásnak, aki ellenőrzésre továbbított neki egy hírt arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök felhívta telefonon Joe Bident.
Bende ezt válaszolta: "A csillagokkal jelöltem ISMÉT, hogy nem megválasztott elnök, és nem győzött meg, amíg nincs hivatalos eredmény. Tök jó lenne, ha végre ott nálatok is dolgoznának a szerkesztők, és nem kellene minden alkalommal ugyanazt leírnom. Szerintem nálatok sem olyanok ülnek, akik nem tudják elsőre felfogni. Az meg nem érdekel, hogy tetszik-e mindenkinek vagy sem! Köszi!!!!!!!!" A levélhez tartozó hírben Biden titulusát "megválasztott elnökről" "demokrata párti elnökjelöltre" kellett javítani.
Így született meg az a mondat is a hírben, hogy "a francia elnök szombaton már a Twitteren is gratulált Joe Biden demokrata párti jelöltnek" – a mondat végéről azonban azt, hogy "az amerikai elnökválasztási győzelméhez", el kellett távolítani.
Ugyanezen a napon egy nagyon hasonló hír is megjelent arról, hogy Angela Merkel német kancellár is telefonon tárgyalt Bidennel. Ebben az esetben úgy oldották meg a problémát, hogy – a hírügynökségi munka egyik alapszabályát megsértve – teljesen hiányzott a hírből Joe Biden titulusa. Faramuci megoldást szült az is, amikor meg kellett írni, hogy George W. Bush volt amerikai republikánus elnök gratulált Joe Biden "demokrata jelöltnek" az elnökválasztáson elért "sikeréhez." Ebben az esetben ugyanis – mivel Biden "megválasztott jelölt" nem lehetett – csak "jelölt" maradt, és nem szerepelhetett az a szó sem, hogy "győzött", ezért jobb híján "elért sikert" írtak.
Bende még később is ragaszkodott ahhoz, hogy Joe Biden győzelmét nem lehet elismerni. November 15-én egy email tanúsága szerint Bende szólt, hogy ki kell dobni egy MTI-rövidhírt, ami arról tudósított, hogy Donald Trump a Twitteren először ismerte el nyilvánosan Joe Biden győzelmét (igaz, később korrigálta a "győzött" szót úgy, hogy "csak a fake news sajtó szemében győzött". Bende azt a magyarázatot írta az ügyeletes vezető szerkesztőnek, hogy "[Trump] nem ismer el semmit". Ő ezt tovább küldte a hírt szerkesztő újságírónak, aki erre válaszolva megkérdezte:
"Nem kellene szólni Áder János köztársasági elnöknek is, hogy elsiette a gratulációt? Mert már egy hete gratulált Bidennek, mint megválasztott elnöknek? Meg a világ összes többi vezető politikusának :(?" Erre ennyi volt a főnök válasza: "Gondolom, igazából nem kérdezed. :)"
Nincs ellenzéki összefogás, csak baloldaliak vannak
A politikai pártok addig megszokott megjelölésének szabályain is felsőbb utasításra kellett változtatni, és ebben az esetben is úgy, hogy az MTI által használt szavak és jelzők teljesen egybeestek a kormányzati kommunikációval. Egy 2019 áprilisi email arról tanúskodik, hogy elkezdték kerülni a "szélsőjobboldali" megjelölést külföldi pártok esetében, amelyekre a Fidesz potenciális szövetségesként tekinthetett. Végh Sándor azt kérte az MTI-s kollégáktól, hogy "parlamenti pártoknál ne használjátok a szélsőjobboldali jelzőt! Legyen jobboldali radikális stb. Utcai demonstrációt tartó kis náci csoportosulásoknál lehet" – írta.
A kormány ellenzékét sem lehetett túl változatosan megjelölni. 2020. február 7-én, mint az Pintér Tamás körleveléből kiderült,
"új tiltás lép életbe: a polgármestereknél nem használható az ellenzéki, ellenzéki összefogás jelző, helyette azt kell írni, hogy baloldali. Ha olyanról van szó, akit jobboldali szervezet is támogatott, ki kell írni zárójelbe a jelölőszervezeteket, aztán csak polgármesterezzük, a nevét írjuk."
Ellenzék helyett baloldalt kellett írni
Az EU-val az elmúlt években kialakuló jogállamisági vitáról sem lehet megkötések nélkül írni. A vita lényege, hogy egy új uniós eljárás lehetővé teszi, hogy a jogállami normákat megsértő tagállamokat akár az uniós források megvonásával büntesse az EU. A magyar és a lengyel kormány ezt ellenezte és az Európai Bíróságon támadta meg a szabályozást. A követendő irányvonalat Végh Sándor továbbította az MTI-seknek azzal, hogy "figyeljetek az utóiratban foglaltakra legyetek szívesek". Az említett szöveg pedig ez volt: "Sok lovaglás lesz az EU alkudozásban a "jogállamisági feltételeken"! Ami valójában egy politikai feltétel, akkor adnak zsét ha... Ezért NE használjuk ezt a kifejezést lécci! Helyette csak "politikai feltételekhez kötik" legyen! Köszi!"
A kényes témákban készült híreket azonban megjelenés előtt úgyis mindig meg kellett mutatni a vezetőknek. Ezeket "egyeztetésköteles" témáknak nevezték, ilyen volt például egy köremail szerint 2019-ben a "migráció, európai terror, Brüsszel, egyházi témák", de átmenetileg aktuális események is azzá válhattak. 2019 szeptemberében például Pintér Tamás egy körlevele szerint "az izraeli választás egyeztetéskötelessé nőtte ki magát". 2020. március végén pedig Ráthy Sándor a gazdasági és külpolitikai témákkal foglalkozókat arról tájékoztatta, hogy "az uniós pénzügyi döntésekről szóló híreket a főszerkháknak látniuk kell". ("Főszerkhának", "főcsőnek" az ügyeletes főnököket, a vezető szerkesztőket nevezték.)
Bevándorláspárti kormányközi szervezet
A bevándorlással sem volt egyszerű dolguk a tudósítóknak, főként abban az időszakban, mikor a migráció megállítása épült a kormánypártok kommunikációja.
Ezt mutatja például egy tragikus 2019 júliusi hír kezelése: egy férfi a vonat elé lökött egy anyát a kisfiával együtt a németországi Frankfurtban. Az MTI első hírének ez volt a címe: "Svájcban élő háromgyerekes családapa lökött vonat elé egy anyát gyermekével Frankfurtban". A cím azonban nem nyerte el a vezetőség tetszését, másnap Ráthy Sándor körlevélben adott útmutatást: "
Sziasztok, ha a német vonatos gyilkosságról írtok, akkor a címben és először a szövegben is azt írjátok, hogy a férfi eritreai és ne azt, hogy Svájcban élő. A szövegben később már szerepelhet úgy, mint eddig, azaz, hogy Svájcban élő eritreai állampolgár stb., köszi, Sándor." A gyilkosságról szóló következő MTI-hír már ennek megfelelően volt megszövegezve.
A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok szerint több, menekültekkel kapcsolatos hír is fennakadt a szűrőn, például az a 2021 szeptemberi anyag, amelynek az volt a címe, hogy "Illegális bevándorlás – Segélyszervezetek bírálják a görög menekülttáborokban tapasztalható állapotokat".
Fontos volt az is, hogy az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezetet "bevándorláspárti kormányközi szervezetnek" kellett titulálni és megjelenés előtt egyeztetni a főnökökkel a róluk szóló anyagot. A nemzetközi szervezetnek tagja Magyarország is, sőt, alapokmányát 2013-ban, Orbán Viktor kormányzása idején foglalta törvénybe a magyar parlament.
Mindennek ellenére az MTI-ben a következő szabály vonatkozott a szervezetre (egy 2020 őszi körlevél szerint): "Kedves Külpolitika, ha bármikor leírjátok az IOM nevét, akkor utána az alábbi mondat szerinti jelzős szerkezet is kötelezően odaírandó: ...a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) nevű, BEVÁNDORLÁSPÁRTI KORMÁNYKÖZI SZERVEZET... Majd utána ennek a mondatnak kell, szintén minden esetben következnie: A SZERVEZET ALAPELVE SZERINT A GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ HASZNOS MIND A MIGRÁNSOKNAK, MIND A TÁRSADALOMNAK, EZÉRT AZT NEM MEGÁLLÍTANI, HANEM GLOBÁLIS ÖSSZEFOGÁSSAL FENNTARTANI ÉS MENEDZSELNI KELL. Köszönettel" | [
"Magyar Távirati Iroda"
] | [
"BEVÁNDORLÁSPÁRTI KORMÁNYKÖZI SZERVEZET",
"Európai Gyógyszerügynökség",
"Európai Bíróság",
"Amnesty International",
"Duna Médiaszolgáltató",
"Nemzetközi Migrációs Szervezet",
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Nyílt Társadalom Alapítvány",
"Riporterek Határok Nélkül",
"Human Rights Watch",
"Die Welt"
] |
A Magyar Nemzeti Bank formailag szabálytalanul büntette meg a brókerügyek egyes érintettjeit. Az igazságérzet ilyenkor a felelősök megbüntetéséért kiált, de közben a Parlament a visszamenőleges jogalkotás hibájába léphet azért, hogy a jövőben ne lehessen "kijogászkodni" a határozatokat.
Ki ne ismerné az amerikai bírósági krimik visszatérő helyzetét? A kiváló rendőrnyomozó elkapja a szívtelen kéjgyilkost. Mindenki tudja, hogy valóban ő volt a tettes, de valamilyen formai hiba miatt a bíró kizárja a perdöntő bizonyítékot, és a tettes vigyorogva kisétál a bíróság épületéből.
Aztán a film további részében mégis jön valami "amerikai" megoldás, a rendőrségnek dolgozó ügyvédnő mégis talál egy fondorlatos jogi megoldást, és a tettes csak elnyeri a méltó büntetését. Esetleg közben a film készítői azt is a szájunkba rágják, hogy a bíróságok pontos és mindenki számára ismert szabályrendszere összességében jó a társadalomnak, mert néha bosszantóan körülményes, de megvéd mindenféle túlkapástól, vagy hibától.
Cikkünk történetéhez azonban jogos lehet egy másik analógia is. Eszerint bár Magyarország időről időre próbálkozik visszamenőlegesen változtatni a szabályokon, ez csak ritkán sikerül nekünk. A legfelsőbb fórumok általában elmeszelik az olyan jogszabály-változtatásokat, amikor a pofátlan végkielégítések 98 százalékos kulcsot kaptak volna.
PST, vagy Windisch László?
Térjünk rá végre a jelen történetre! Röviden arról van szó, hogy a Magyar Nemzeti Bank megbüntette a 2015-ben kirobbant brókerbalhék egyes érintettjeit, ám a bíróság egy visszatérő formai hiba miatt egyes határozatokat hatályon kívülre helyezett és új eljárás lefolytatására kötelezte az MNB-t.
A magyarázat röviden, a jegybankra vonatkozó törvény szerint a hatósági jogkörök gyakorlását az MNB-n belül működő Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak kell végeznie (PST). Az MNB azonban ezt úgy értelmezte, hogy mivel a PST nem tudott volna ennyi döntést meghozni és határozatot megírni, ezért a feladatokat Windisch László MNB-alelnöknek delegálta, aki egy személyben írta alá a határozatokat.
Bírság és bíróság
Arról, hogy valami súlyos ügy lehet a háttérben, a Magyar Nemzeti Bank január 25-i hosszú és alapvetően a bíróságot szokatlan hangnemben támadó közleménye árulkodott.
Az MNB a közleményben elmesélte, hogy ő a lehető legmagasabb, 20-20 millió forintnyi személyi bírságot rótt ki a Hungária Értékpapír Zrt. "f.a." egyes korábbi igazgatósági tagjaira, ám azok a bírságot megtámadták. Az MNB élesen kirohant az ügyről író HVG ellen is, illetve a brókervádlottak álláspontját elfogadó bíróság ellen is. Az elmarasztaltak jogi álláspontja szerint azonban nem ez történt, hanem a formai problémák miatt a bíróság az érdemi tartalmi kérdéseket már nem is vizsgálta.
Akárhogyan is történt, hamarosan - az MNB megdöbbenésére – a Kúria is a brókervádlottak álláspontjának adott helyt. A hungáriások ügyvédje mindvégig abba kapaszkodott bele, hogy amennyiben a bírságot Windisch jegyezte, nem pedig a PST, az jogellenes.
Újabb MNB-közlemény
Az MNB február elsején újabb közleményt jelentetett meg, amelyben elmagyarázta, hogy a Kúriával a "kiadmányozás" szó megítélése kapcsán volt nézetkülönbségük. Az MNB, bár a kúriai ítéleteket tiszteletben tartja, de az Alkotmánybírósághoz fordul a jogszabály szövege, az azzal egybecsengő miniszteri indokolás és a Kúria ítélete közti ellentmondás feloldása érdekében.
Az MNB szerint ugyanis a szövegek kifejezetten utalnak arra, hogy a PST delegálhatja a kiadmányozás jogát. Na, itt megint jött egy vita, hogy ez a szó mit jelent, csak az aláírás jogát, vagy a döntés jogát is.
Az MNB szerint a jogalkotói szándék valójában egyértelmű volt, és itt a jegybank az MTA Nyelvtudományi Intézete által kiadott Magyar Nyelv Értelmező Szótárára is utal, amely szerint a "kiadmányoz", újabb keletű néven "kiadványoz" ige jelentései: 1. a vezető tisztviselő vmely kiadványnak eléje terjesztett tervezetéhez hozzájárul (tehát arról dönt) 2. aláírásával ellátja.
A közlemény arra is utalt, hogy az MNB egyeztetést kezdeményezett a Nemzetgazdasági és az Igazságügyi Minisztériummal.
Mindez eléggé technikai ügynek tűnik, de a bíróság álláspontját magyarázó jogász szerint a Kúria nem tudott eltekinteni a törvény betűjétől, vagyis jelen esetben a határozatokat hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte az MNB-t.
Erre most egy éve van az MNB-nek, még akkor is, ha eredetileg a bírságokról az eset MNB általi megismerése után legalább három éven belül határozatot kellett volna hoznia. A 2015 tavaszi brókerbotrányok miatt most már három éven belül nem fogja tudni lebonyolítani egy új eljárást, valamennyi kiértesítéssel, nyilatkoztatással, döntéssel, de a kúriai döntéstől most újra ketyeg egy év
Jogszabály-módosítás
Felmerülhet persze a kérdés, hogy nem lehetett volna simán testületi döntéssé konvertálni az alelnök döntését? Nos, nem. Hiszen a közigazgatási eljárási rendről szóló törvény szerint amennyiben az MNB hozott egy határozatot, akkor az MNB csak addig módosíthatja, vagy vonhatja azt vissza, ameddig az ügyfél nem fordult bírósághoz ellenkérelemmel.
Ám az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz már megérkezett az ellenkérelem, vagyis a formai okok miatt még egy jó ideig megúszhatják az elkövetők a tettüket (büntetőeljárás is van folyamatban, tehát a "megúszás" csak a jegybanki bírságra értendő). Cikkünk megjelenése után az MNB-től kaptunk egy levelet, amelyben az MNB arról tájékoztatta lapunkat, hogy "megúszás" szóba sem jöhet, mert az MNB-nek e megismételt eljárása megkezdésétől számított 1 évig lehetősége van (ismételten) intézkedést alkalmaznia az érintett jogsértő személyekkel szemben.
Ez az 1 év akkor is az MNB rendelkezésére áll, ha – a törvényben egyébként fő szabályként a jegybank számára intézkedésként adott határidők (a jogsértés elkövetésétől számított 5 év vagy a jogsértésnek az MNB tudomására jutásától számított 3 év) – már elteltek.
A háttérben
Amiről mi nem tudhatunk, hogy az MNB miként tárgyalt a megnevezett minisztériumokkal a háttérben, mindenesetre jött Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes, aki egy furmányos, jogtechnikai ravaszság élére állt.
Nagyon leegyszerűsítve, egy törvény-módosítással kiterjesztené az MNB jogosultságát, hogy a jövőben az ilyen bírósági kifogások esetén még legyen joga belenyúlni a saját határozataiba, vagyis maradna ideje Windisch döntéseit a PST döntéseivé konvertálni. Erről dönthet rendkívül rapid módon, már február 20-án (azaz ma) a Parlament (a módosítási javaslat február 17-én érkezett).
Ha akarjuk, mondhatjuk, hogy győzött az igazság, az MNB és a vele együttműködő képviselő, illetve minisztériumok megtalálták az útját annak, hogy ne jogászkodhassák ki magukat a brókercsalók a büntetésből.
Ugyanakkor
Olyan ez a helyzet, mintha a fociban egy lövés három méterrel mellé menne, de gyorsan kiszélesítenénk addig a kaput, hogy az gól legyen."
– hallottuk egy jogásztól, aki szerint éppen azért vannak jogszabályok, hogy mindenki számára átlátható legyen, hogy mik a jogi lehetőségek.
Az ügyfél ritkán jár jól
Az ilyen jogszabály-módosításokkal az is baj, hogy az mindig a hatalomnak a lehetősége. Vegyünk egy adózási példát. Ha önrevíziót hajtunk végre, akkor csak be kell fizetni az adót és a késedelmi kamatokat, de megússzuk a bírságot. Ám, ha már kijött az ellenőr, ha elindult az adóvizsgálat, akkor nincs már lehetőség önrevízióra, bírságot is kaphatunk. Milyen jó lenne ilyenkor egy-két héttel kitolni az önrevízió határidejét, száz százalék lenne az azt igénybe vevők aránya, de ilyen változás sohasem következik be.
A nagy kérdések
Nehéz dilemma. Mi szolgálja jobban a közjót? Az, ha azok, akik elkövették azt, amit rengeteg ártatlan ügyfél ellen tettek, végül megbűnhődnek? Vagy az, ha egy helyzet kezelésének szabályrendszere változatlan marad az ügy során?
A tolvajokat senki nem szereti. De abban már nem biztos, hogy egységes a társadalom megítélése, hogy amennyiben elévülési idő után derül ki valakiről, hogy lopott, le kell-e csukni, vagy fontosabb az elévülési idő tiszteletben tartása?
Ha ez a kacifántos eset újabb bírósági ügyeket szül, még bármi lehet. Törvényesnek is bizonyulhat a Parlament eljárása (feltéve persze, ha elfogadja a jogszabály-módosítást).
De az is lehet, hogy visszamenőleges szabályozásnak bizonyul, mert semmilyen jogszabály nem tehet "terhesebbé" semmilyen tettet, mint amilyen az, a hatályba lépése előtt volt.
Ha ez esetleg így egy kicsit bonyolult, álljon itt egy utolsó analógia! Olyan szabályt lehet hozni, hogy aki szombaton páratlan rendszámú autót vezet, az ezentúl bírságot kap, de olyat nem szokás, hogy a szombati autókázás a páratlan rendszámú autóval visszamenőlegesen is szabálysértéssé vált. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Hungária Értékpapír Zrt."
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"MTA Nyelvtudományi Intézete",
"Pénzügyi Stabilitási Tanács"
] |
Fiatal Baloldal - jogutód nélkül Súlyos sebeket ejtett az MSZP ifjúsági szervezetén a volt alelnökéhez fűződő Zuschlag-ügy. A Fiatal Baloldal hét végi kongresszusán várhatóan meg is szűnik a szervezet, hogy ott helyben újjá is szülessen. Varga Lászlót, a FiB elnökét kérdeztük. Szalay Tamás Lajos | Népszabadság | 2008. május 15. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
- A hét végén jogutód nélkül megszűnhet az MSZP ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal. Mi vezetett idáig? - Az elsődleges ok, hogy az elnöki feladatok elvállalásakor ígéretet tettem rá, hogy az MSZP környékén mozgó ifjúsági szervezetek közt integrációs folyamatot indítok el. Egyetlen, egységes, baloldali ifjúsági szervezetre van szükség, ennek létrehozását vállaltam. Most jutottunk el odáig, hogy meg tudjuk tenni ezt a lépést. Jogi, szervezeti és politikai választ kell találni az elnökségem óta eltelt két évben felmerült kérdésekre, ezt e hét végén megteszszük. Program mentén fogunk megújulni, új, fiatal, húszas évei elején járó politikusokkal.
160 HIRDETÉS - Úgy tudni, a szervezeten belüli erős rivalizálás is elkoptatta a társaságot. - Ez tévedés. Nincs belső rivalizálás. Hihetetlen lehet ez egy politikus szájából, de tényleg így van. Egységes a csapat. - A jogutód nélküli megszüntetés egyben azt is jelenti, hogy az új szervezeten, illetve annak vezetőin nem lehet számon kérni az előd viselt dolgait. Ez a Zuschlag-ügy kapcsán sokakat összeesküvés-elméletek gyártására fog sarkallni. A FiB ellen ugyanis jelenleg is ügyészségi eljárás folyik, ez pedig akár menekülésnek, takarításnak is tűnhet. - Újabb tévedés. Nincs eljárás a Fiatal Baloldal ellen, ahogyan nincs FiB-ügy sem. A tény az, hogy Zuschlag János és társai ellen folyik ügyészségi eljárás. Ez az ügy rengeteg kárt okozott a baloldali fiataloknak, a mozgalomnak, és egyértelmű, hogy ettől el kell szakadnunk. Tiszta helyzetet kell teremtenünk, mert bár a FiB nem érintett a Zuschlag-ügyben, a fröccsenő vádak foltot hagynak. - Egy új név elég lenne ahhoz, hogy eltakarja a foltokat? - Ilyen erős sárdobálás kellős közepén nem lehet hófehérnek maradni, de törekedni kell rá. Megmaradhattunk volna a jelen szervezeti és szerkezeti keretek között is, de én inkább azt vallom, hogy új fejezetet kell nyitni. Erről természetesen a hét végi kongresszus dönt majd érdemben. - A jogutód nélkül megszűnő Fiatal Baloldal könyvelésében minden rendben van? - Csak a saját elnökségemről tudok érdemben nyilatkozni. Az elmúlt két évben minden a törvényeknek megfelelően történt. - Az újonnan megalakuló szervezet elnöki posztjáért, úgy tudni, egyedül ön indul. Fél a vetélytársaktól, vagy ennyire egyértelmű a támogatottsága? - Nehéz helyzetbe hoz, mert szerénytelennek fogok tűnni, amikor erre azt válaszolom: ennyire egyértelmű a támogatottságom. A verseny elől nem bújok el, sőt, de jelen helyzetben úgy tűnik, egyedüli induló leszek. - A FiB elnökeként eddig részt vehetett az MSZP elnökségi ülésein. Mennyi beleszólása volt a belügyekbe, és változnak-e a jogosítványai? - Nem politikai karrierkérdés az ifjúsági mozgalom megújulása, hanem válasz a politikai baloldalon szükséges integrációs kihívásokra. Alanyi jogon vagyok tagja az MSZP elnökségének, ahol eddig is mindig aktívan és érdemben fejtettem ki a véleményemet az aktuális ügyekben. Ez ezután sem fog változni.
. | [
"Fiatal Baloldal"
] | [] |
Két tárgyaláson is vádlottként kell megjelennie – az eddigi információk szerint – január 17-én Fapál Lászlónak, a Honvédelmi Minisztérium (HM) egykori közigazgatási államtitkárának. A szocialista Juhász Ferenc honvédelmi minisztersége idején államtitkárként tevékenykedő nyugállományú ezredes ugyanis másodrendű vádlottja az úgynevezett tábornokpernek, amelynek másodfokú tárgyalásának kezdetét az említett időpontra tűzte ki a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa.
A bizonyítási eljárás újbóli megnyitását nem tervezik ebben az ügyben, az eddigi nyomozati és bírósági iratok alapján hozhatják meg a döntést.
Fapál László és Juhász Ferenc... ügyeiről ITT tudhat meg többet!
A vád szerint a szocialista–szabad demokrata kormányok alatt, 2002 és 2009 között a HM-ben egy bűnszervezet működött, 16 katonai vezető ül vesztegetés miatt a vádlottak padján. Fapál László egykori közigazgatási államtitkárt és társait első fokon felmentették. Ez az ügyészségen megdöbbenést keltett, hiszen azokat sem ítélték el, akik az eljárás során elismerték, hogy kisebb-nagyobb összegeket fogadtak el borítékban egyes állami megbízásokért cserébe a munkára jelentkező vállalkozóktól.
Szintén január 17-én kell megjelennie a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Fapálnak, ahol a lakásügy néven elhíresült eljárás folytatódik.
A teljes cikket a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja el. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa",
"Pesti Központi Kerületi Bíróság"
] |
Kétmillió-hatszázharmincháromezer-négyszáznegyvenöt euró, vagyis több mint nyolcszázmillió forint – ekkora összeg ajándékozásáról foglalt hiteles közjegyzői okiratba nyilatkozatot Kósa Lajos és a vele furcsa ügyletbe keveredett megbízó. A Magyar Nemzet birtokában lévő, 2013. szeptember 26-án kelt dokumentum szerint az illető Kósa Lajosnénak, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter édesanyjának kívánta utalni a pénzt saját bankszámlájáról, a "megajándékozottal történt előzetes egyeztetés alapján". A dokumentumban a miniszter édesanyjának banki adatai is szerepelnek.
Lapunk kedden közölt már egy részletet az iratokból, amelyekből kiderült, hogy a fideszes vezető négymilliárd-háromszázötvenhárommillió euró felett rendelkezhetett – legalábbis ezt foglalták Kósa Lajos és megbízója akaratával a hivatalos dokumentumba.
Belföld MN Kósa Lajos mert nagyot álmodni Négymilliárd-háromszázötvenhárommillió euró felett rendelkezhetett Kósa Lajos a Magyar Nemzet birtokába került hiteles közjegyzői okirat szerint.
A miniszter kedden az üggyel kapcsolatban szélhámosságot emlegetett, a dokumentumok hitelességét azonban nem vitatta, s azt is elismerte, járt a papírok fejlécén szereplő Tóth Ádám közjegyző – aki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke – irodájában.
A birtokunkban lévő dokumentumokból kiderül: a felek okiratba foglaltatták, hogy a megbízó a kisrepülőket üzemeltető neves svájci cég, az Altenrhein Aviation AG részvényese. A részben angol nyelvű papírokban feltűnik Czakó János neve is, aki Kósa Lajos mellett másik megbízottként jogosult részt venni a cég 2013-as és 2015-ös részvényesi találkozóján, és ott képviselni a megbízót. S aki – derül ki több papírból is – nem beszél angolul. Egy másik, 2015-ös papíron is szerepel Czakó János, valamint egy további férfi, Szabó Tamás neve. Mindketten jogosultságot kaptak az okirat szerint arra, hogy 2015 novemberében, illetve decemberében 25-25 millió eurót vegyenek fel a megbízó svájci széfjéből. A trezor a szöveg szerint az UBS Switzerland AG zürichi címén található, még azt is rögzítették, hogy ki a svájci ügyintéző, illetve hogy a nevezett férfiak egy Mercedes-Benz S 350 Bluetec típusú gépkocsival érkeznek.
A dokumentumot aláíró közjegyzőhelyettes többek között figyelmeztette a feleket, hogy be kell jelenteniük az illetékes hatóságnak, ha tízezer eurót meghaladó összeget visznek ki az Európai Unió területéről, vagy hoznak be oda. Az egyik angol nyelvű okirathoz a nemzetközi jognak megfelelő hitelesítést, úgynevezett apostille-t is csatoltak.
A megbízó és a politikus közti kapcsolatról árulkodó első okirat 2013. január 28-án kelt, az utolsó pedig 2015. november 16-án, szemben Kósa Lajos azon állításával, hogy az ügy még 1998 és 2014 közötti debreceni polgármestersége idejére datálódik.
2015. január 12-én kelt az az okirat, melyben a megbízó meghatalmazta Kósa Lajost, hogy helyette és nevében a tulajdonát képező, a Crédit Industriel et Commercial nevű párizsi bank "által kibocsátott részvények tekintetében valamennyi, a részvényest megillető jogokat gyakorolja, ide nem értve a részvények elidegenítését, megterhelését, illetve az osztalék felvételét".
Kósa Lajos kedd kora délután egy körülbelül négyperces videóban magyarázkodott. Mint mesélte, 2012 őszén kereste fel egy ügyvéddel a csengeri hölgy – aki háztartásbeli –, és mondta el, hogy nagy összegű örökségnek lett a tulajdonosa. Ezt szeretné jól felhasználni, amihez kéri segítségét. Iratai, dokumentumai ezt alátámasztották, erre javasolta, hogy fektesse magyar állampapírba, illetőleg hozzon létre munkahelyteremtő beruházásokat Kelet-Magyarországon. Később, 2016 végén, 2017 elején más információk alapján jutott arra a következtetésre, hogy a hölgy megtévesztette. Állítja, soha egy fillérhez nem nyúlt hozzá, a lelkiismerete tiszta. Az üzenetben Kósa ugyanakkor nem tett említést az édesanyjának ajánlott és a közokiratban is szereplő sok száz milliós ajándékról.
Emlékezetes, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter mamája különös ritmusérzékkel vásárolta meg két éve a mátészalkai Méker Kft. többségi tulajdonrészét. Idősebb Kósa Lajosné megjelenése után ismeretlen eredetű friss pénz került a vállalkozásba, és az asszony úgy vette át a több száz milliós értékű mátészalkai sertéstelepet a Szalka-Pigtől, hogy az ki tudott egyezni a hitelezőivel. A cég később több mint százhúszmillió forintnyi vissza nem térítendő támogatást is elnyert az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a telep fejlesztésére. Amikor megkerestük, idősebb Kósa Lajosné munkatársunknak azt mondta: "Nekem nincs sertéstelepem. Vagy tudja, mit? Megvettem a fél megyét." Majd fiához irányított minket. Kósa Lajos akkoriban úgy fogalmazott: édesanyja nem strómanja senkinek.
Kósa Lajos ötlete A Hvg.hu elérte a csengeri nő fiát, aki azt állította a portálnak, hogy az akkori polgármester kereste meg az édesanyját, miután annak ügyvédje elmondta az örökség hírét egy Kósával közös ismerősüknek. Ezután Kósa maga kereste a kapcsolatot a csengeri nővel, hogy lenne ötlete mit kellene csinálni a pénzzel. A fiú azt állítja, hogy az örökség valóban létezik, de az összeget nem tudta megmondani.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.14. | [
"Altenrhein Aviation AG",
"Méker Kft."
] | [
"Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap",
"Crédit Industriel et Commercial",
"Magyar Nemzet",
"Európai Unió",
"Magyar Országos Közjegyzői Kamara",
"UBS Switzerland AG"
] |
Választási csalás gyanúját felvető jegyzőkönyvet bújtatnak Nagykőrösön. A másolási tilalom alatt álló dokumentum egy iskola sorsáról szóló beszélgetést rögzít, amiben gyakorlatilag azt vágják a polgármester fejéhez: az önkormányzati választás sikere érdekében cigányokat vesztegetett meg. A jegyző azonban hivatalosan nem akar tudni az inkriminált mondatról.
Választáskor ezért adták az 500-1000 forintokat a cigányoknak, hogy szavazzunk a Polgármester Úrra, hogy megszüntesse az iskolánkat? - esett neki Nagykőrös polgármesterének egy állampolgár tavaly január végén. A választási csalás gyanúját felvető mondat akkor hangzott el, amikor Czira Szabolcs, aki egyben a Fidesz országgyűlési képviselője is, arról tájékoztatta a szülőket, hogy az értelmi fogyatékosokkal (köztük szép számban roma gyerekekkel) foglalkozó Dalmady Győző Óvoda és Általános Iskola fenntartója a jövőben nem a város, hanem Pest megye lesz.
Az inkriminált jegyzőkönyvet azóta a jegyző (az eset megtörténtekor még aljegyző) "széfje" őrzi, legalábbis több képviselő tőle kérte, ám a másolatát még a városatyák sem kaphatták kézhez. (Tagadhatatlan, a képviselők betekinthettek a dokumentumba - ezzel a lehetőséggel az Index információi szerint többen éltek -, de legföljebb csak jegyzetelhettek.) A jegyzőkönyv kiadatása körül szép purparlé kezdődött, egyes képviselők előbb a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatalhoz, majd az adatvédelmi ombudsmanhoz fordultak.
A hivatal törvényességi ellenőrzési és felügyeleti főosztályának álláspontja egyértelmű, a képviselőknek, ha kérik, a polgármesteri hivatalnak kell eljuttatnia a szülői értekezlet leiratát. Hasonló álláspontra jutott az adatvédelmi biztos is, azzal a megkötéssel, hogy a szülők jogainak védelmében a hozzászólókat anonimizálni kell (ki kell takarni a nevüket). Az ombudsmani dörgedelem után született is egy publikus összefoglaló, a vesztegetésgyanús kitétel azonban hiányzik belőle. A részletes jegyzőkönyvet azonban az adatvédelmi biztos és a közigazgatási hivatal állásfoglalása ellenére sem kapta meg senki.
Az Index megkeresésére a jegyző csak annyit mondott: a városban az az álláspont alakult ki, hogy a jegyzőkönyvet nem tőle, hanem az érintett intézménytől, a Dalmady iskolától kell kérni. Az inkriminált mondatról pedig nem tud. Mások viszont tudnak, lapunk beszélt résztvevőkkel akik határozottan állítják, hogy elhangzott. | [
"Fidesz"
] | [
"Dalmady iskola",
"Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal",
"Dalmady Győző Óvoda és Általános Iskola"
] |
Ömlik a pénz Seszták miniszter Felcsútjához
A fejlesztési miniszter városának sportegyesületének rendkívül jó éve lehetett tavaly a publikus adatokból kiindulva. Hirtelen ugyanis a korábbi évekhez képest négyszer több pénzből tudott már gazdálkodni.
Egy tavaly év végével datált dokumentum szerint 2014-ben nagyot lépett előre, és ezzel elindult a Felcsút 2.0-ává válás útján Seszták Miklós fejlesztési miniszter városának sportegyesülete, a Várda SE, melynek honlapja alapján feltételezhető, hogy csak foci szakosztálya van. A csapat jelenleg a harmadosztályban szerepel, ám ha a tavaly beindult pénzáram a jövőben sem apad el, nem tartjuk elképzelhetetlennek azt sem, hogy pár év múlva a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával harcolhatnak majd az NBI-ben (vagy akár a BL-ben?! ).
A Kisvárda honlapjára feltöltött, tavaly december közepén született anyag szerint (amelyen többször is a "piszkozat" jelzés szerepel) 2014-ben 238 milliós bevételt realizálhatott a Várda SE az előző évi 54 millió után. A növekedés drasztikus: 380 százalékos! Ebben alapvetően két tényező játszott jelentős szerepet. Egyrészt az önkormányzat a korábbi 16,7 millió forint után tavaly 63-at adott az egyesületnek támogatás címén, másrészt pedig a látványcsapatsportot támogatók is hirtelen felfigyeltek a klubra. A 2013-as 33,6 millió után tavaly 171 millió folyhatott be ezen a címen a Várda SE kasszájába, ami 409 százalékos növekedést jelent. A bevételi oldalon érdemes még kitérni arra is, hogy a tavalyi saját bevételek várhatóan a korábbi évekhez hasonló szinten alakulhattak: 3 millió forintra tehettek szerint tagdíjakból, jegybevételből. Ez a teljes tavalyi büdzsé 1,2 százalékát teszi ki.
Nagyszabású tervek
A bevételek megugrása mellett az egyesület nagyot is "mert álmodni", pontosabban tervezni a 2014/15-ös szezonra, hiszen beindultak a nagyértékű beruházások is. Így egyebek mellett a stadion kiviteli terveinek költsége 40 millió forintra rúg a dokumentum szerint, a Magyar Labdarúgó Szövetség előírásainak való megfelelés miatt 50 millióért mobil lelátó is készül.
Legyen velünk a Facebookon is!
Összesen 140,8 milliós értékű tárgyi eszköz beruházás és fejlesztési programot terveztek be a szezonra, melyből a dokumentum szerint 42 milliót tesz ki az önrész, a többi támogatásból származik. A fejlesztési programot az MLSZ egy másik dokumentum szerint jóvá is hagyta.
Ha a fejlesztési programot teljes egészében nézzük (az utánpótlás-nevelési feladatok támogatásával és személyi jellegű ráfordításokkal együtt), akkor a program teljes értéke 182,8 millió forint, melyből 42,2 millió az önrész, 135,6 millió pedig támogatást jelent.
40 millió utánpótlásra
A fejlesztési tervet nézve, a 2014/15-ös szezonban összesen 40 millió forintot költenének utánpótlás-nevelésre, melyből 4 milliót tesz ki az önrész, a többi pedig megigényelt támogatás. A költségek megoszlását tekintve közel 7 millió menne sporteszközökre, sportfelszerelésekre, 2,5 millió a felkészítéssel, edzőtáboroztatással és versenyeztetéssel közvetlenül összefüggő szállás és étkezés költsége. A legnagyobb tételt azonban a programban résztvevő sportszakemberek személyi jellegű ráfordításai teszik ki: ez a dokumentum szerint 15,8 millió forint a szezonban.
Milliárdos stadiont is kap a város
Kisvárda focijára először tavaly október elején figyelhettünk fel, amikor is a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint még 800 millió forinttal megtoldották a korábbi stadionrekonstrukcióra szánt keretet a költségvetésben. Ezzel pedig a 120 millió forintos felújítás helyett egy közel egymilliárd forintos stadion kap a 16 ezres kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Majd néhány héttel később az is kiderült, hogy a Szerencsejáték Zrt. is felfigyelt Seszták Miklós fejlesztési miniszter kisvárosának focijára. Az állami cég honlapján megjelent dokumentum szerint ugyanis 15 millió forintot adományoztak a Várda Sport Egyesületnek közérdekű cél támogatása címén.
| [
"Szerencsejáték Zrt.",
"Várda Sport Egyesület"
] | [
"Várda SE",
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Magyar Közlöny",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia"
] |
1 972 666 forint költségtérítést kér a Magyar Rögbi Szövetség a 24.hu-tól azért, hogy kiadja, tételesen mire költötte azt a csaknem félmilliárd forint állami támogatást,
amelyet a kormány 2016. decemberi határozatában ítélt meg a szervezetnek.
A határozat az Orbán-kormány egyik legkülönösebb sportfinanszírozási megoldása volt, mivel 4,2 milliárd forintot szórt ki a "2024. évi olimpiai pályázathoz kapcsolódó sportszakmai és sportlétesítmény-fejlesztési támogatásként". Habár Budapest olimpiai pályázatát visszavonták, az Emberi Erőforrások Minisztériuma világossá tette, nem kéri vissza a támogatást, mert a szövetségek sportszakmai céljai attól nem változtak, hogy a jelentkezés elbukott.
Miután több, rengeteg közpénzzel támogatott sportszövetség gazdálkodásával kapcsolatban indult ügyészségi eljárás – például a csődközelben lévő bokszszövetség, valamint a nyomozással terhelt teniszszövetség költései miatt –, lapunk két olyan szövetséget is megkeresett adatigénylésével, amelyet két éve szépen megtámogatott az állam. Az íjászat és a rögbi ugyanis hazai beágyazottságához és társadalomra gyakorolt hatásához képest föltűnően sok pénzt kapott. Az íjászok 571+11, a rögbisek 454+25 millió forintnak örülhettek: mindkét szervezetnél a nagyobb tétel elköltéséről érdeklődtünk.
Bokszbotrány: hiányzó valuta, több száz milliós kiegyenlítetlen számla, hűtlen kezelés gyanúja Elképesztő történetek az Erdei Zsolt vezette ökölvívó-szövetség szervezte ifjúsági vb pénzügyi hátteréről. Közbeszerzés nem volt, bizonylatok nélkül készpénzben mozgó valuta igen.
Adatigénylésünkben azt kértük, tájékoztassanak minket arról, hogy a megkapott pénzt milyen célra fordították, s kértük, tételesen küldjék meg, mely cégeknek, milyen feladatra fizettek. Az íjászszövetség küldött egy rövid összesítést, amelyből azonban nem derül ki, mely cégekkel szerződtek például az 550 millió forintot felemésztő íjászközpont létrehozására. Ezért pontosítást kértünk, ám már ez a tájékoztatás is készségességnek tűnik a rögbiszövetség válasza mellett.
Onnan ugyanis olyan levelet kaptunk, amely szerint
az adatigénylés törvényes időben történő megválaszolása az MRGSZ alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, ezért (...) 1 972 666 forint költségtérítést állapít meg a Szövetség.
Tehát kétmillió forintot kérnek azért, hogy megmondják, kinek adták a közpénzt és mire. De már annak a kiszámítása sem mehetett könnyen, hogy mennyi pénzt kérjenek lapunktól a közérdekű információért, hiszen az adatigénylés 15 napos határidejét első körben arra hivatkozva hosszabbították meg, hogy az adatok feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe.
A vonatkozó jogszabályok alapján az adatgazdák egyébként csak a munkaerő-ráfordítás költségét számolhatják fel az adatigénylés teljesítéséért, méghozzá legfeljebb 4400 forintos órabérrel. Vagyis a sportszövetség válaszából az következik, hogy az általuk kötött szerződések listáját csak nagyjából 448 órányi munkával tudják előállítani.
Minthogy az eljárás a nyilvánvalóan közérdekű adatokhoz való hozzáférés ellehetetlenítését szolgálja, a 24.hu az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult. | [
"Magyar Rögbi Szövetség"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Akár lex Kertésznek is lehetne nevezni az ügyvédi törvény új változatát, melynek a Rogán Antal bizalmasaként emlegetett belvárosi ügyvéd, Kertész Balázs lehet a haszonélvezője. A készülő szabályozás egyik kevésbé feltűnő nóvuma ugyanis eltörölné az ügyvédi hivatás és a cégvezetői pozíció közötti összeférhetetlenséget, éppen azt, ami kellemetlen helyzetbe hozta nemrég Kertész Balázst, és ami miatt a jogásznak le kellett mondania saját cége ügyvezetői posztjáról. A jogszabály társadalmi véleményezésére biztosított időszak a héten lezárul, így vélhetően nemsokára az Országgyűlés szakbizottsága elé juthat a javaslat.
hirdetés
A két jó barát: Rogán Antal, a háttérben Kertész Balázs Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
Kertészt az Index egy tavalyi cikkében így jellemezte: "Rogán háttérbe húzódó gazdasági jobbkeze, az ingatlaneladási rendszer meghatározó figurája, annak jogi tökéletesítője." Egyike volt azon személyeknek, akiket a hírportál rejtett kamerája rögzített, amikor a fővárosban az Aulich utca 3. kapuján mentek be. A felvételek szerint rajta kívül Habony Árpád, két egykori grúz miniszter, Habony egy grúz-izraeli üzleti partnere és Rogán Antal járt az épületben.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter eleinte letagadta, hogy ott járt, később pedig tárcája úgy nyilatkozott, Rogán csak egy kávéra ugrott be, de nincs üzleti kapcsolata a nevezettekkel. Az épületben tart fenn irodát a Monavis Consulting Kft., Kertész cége, melynek akkor ügyvezetője is az ügyvéd volt. A félmilliós törzstőkével alapított vállalkozás furcsa úton jutott hozzá 150 milliót is érő, évekkel korábban önkormányzati tulajdonú irodájához.
A hatályos, 1998-as ügyvédi törvény szigorúan meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyeket ügyvéd nem folytathat. A kódex rendelkezései értelmében az ügyvédnek szinte semmilyen munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya nem lehet a praxisa mellett – nem lehet például gazdasági társaságban vezető tisztviselő. Ám tavaly fény derült arra, hogy Kertész Balázs összeférhetetlen. A szabálytalanságot akkor a Budapesti Ügyvédi Kamara összeférhetetlenségi bizottsága is megállapította, így Kertész harminc napot kapott az ütközés feloldására. Végül a praxis mellett döntött, az ügyvezetésről lemondott. De ha a mostani törvénytervezetből törvény lesz, nyugodtan visszatérhet cége élére.
A friss tervezet – a jelenlegi törvényhez hasonlóan – általános tiltásokkal és néhány kivétel megnevezésével rendezi az összeférhetetlenségi szabályokat. Ám előbbiekben két apró változtatás immár lehetővé tenné, hogy az ügyvéd – az eddigiekkel ellentétben – gazdasági társaság vezetője legyen, amennyiben azért díjazást nem kap. A szabályok enyhítése viszont itt nem áll meg, a kivételek sorába tudniillik utolsóként bekerült egy új, tizennegyedik is, amely kifejezetten kimondja, hogy nem összeférhetetlen, ha az ügyvéd egy jogi személy vezető tisztségviselői feladatait látja el. Ennek megfelelően tehát a jövőben akár honoráriumért is végezhetnének cégvezetői tevékenységet az ügyvédek.
A jelenleg ügyvédként praktizáló Schiffer András lapunknak elmondta, sunyi megoldásnak tartja, hogy a törvénybe belecsempészték annak lehetőségét, hogy az ügyvéd például egy zrt. vezetője legyen. Ez számára annál is inkább ellentmondásos és képmutató, mert egy családi bt.-nek például az új tervezet szerint sem lehetne tagja egy ügyvéd. Schiffer úgy látja, egy lex Kertész Balázsról van szó. Egyértelművé tette, sokkal szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat tartana indokoltnak.
Aulich utca 3. Fotó: Balogh Dávid / Magyar Nemzet
Megkerestük Réti Lászlót, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, aki lelkesen sorolta a készülő jogszabály pozitívumait, a szakmát kifehérítő, illetve a versenyképességet növelő tervezett változásokat. Az összeférhetetlenségi korlátok fenti tágításáról ugyanakkor azt mondta, az egyeztetések során az ügyvédi kar részéről nem vetődött fel ilyen javaslat, nem ők kérték, hogy ez belekerüljön az anyagba.
Az MSZP szakpolitikusa, Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának alelnöke szintén úgy nyilatkozott, hogy sok üdvözlendő újítást tartalmaz a tervezet, de jelezte, az összeférhetetlenségi könnyítésről tőlünk hall először; úgy emlékszik, az általa olvasott, néhány hónappal korábbi verzióban ez még nem volt benne.
Az igazságügyi bizottság jobbikos alelnöke, Staudt Gábor úgy fogalmazott, "összeáll a kép", azok után, hogy "Fidesz-közeli ügyvédek néhol zavaros ügyekkel érintett cégekben nem tudtak vezető tisztségviselők maradni". – Úgy tűnik, ez a következő lépése annak, hogy a kormánypárt holdudvara magára íratja a szabályokat – fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint az emberek az ügyvédek részéről cégektől független működést várnak el.
Ezek után írásbeli kérdéssel fordultunk az Igazságügyi Minisztériumhoz, aziránt érdeklődve, mely jogpolitikai cél érdekében és kinek a javaslatára került a tervezetbe, hogy ügyvéd lehessen ügyvezető vagy éppen vezérigazgató, de lapzártánkig nem érkezett válasz. Hívtuk a Fidesz jogalkotási szakpolitikusát, Gulyás Gergelyt is, de nem vette fel a telefont.
A tervezet számos további újítása közé tartozik egyébként, hogy háttérbe szorítaná a kizárólag sikerdíjas megbízásokat, és beléptetné a kamarába a kizárólag saját munkáltatójukat képviselő, önálló ügyvédi praxissal nem rendelkező jogtanácsosokat. Ezeken felül – ahogy erre Réti László rávilágított – csökkennek az ügyvédek adminisztratív terhei, miközben több, az ügyfeleket védő előírás szigorodik, így például a letétkezelés és az ügyvédi titok szabályai is. – A megbízás minimális óradíjának törvényi meghatározását az ügyvédség végül nem támogatta egyöntetűen – árulta el a kamara elnöke.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.04.04. | [
"Monavis Consulting Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Budapesti Ügyvédi Kamara",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
Hagyóék ügyében 2009-ben tett feljelentést Kocsis István, mivel éppen Szalainé Szilágyi Eleonóra "pofátlan végkielégítése" jelentette akkoriban az egyik legnagyobb sajtóbotrányt. Kocsis István a Magyar Villamos Művek Zrt. éléről került a BKV élére, és rendcsinálással akarta kezdeni. Kiderült, hogy nemcsak Szalainé kapott az átlagember számára elképzelhetetlenül nagy összegű menedzseri végkielégítést, hanem az egymást gyorsan váltó vezérigazgatók bizalmasai is több tízmilliós végkielégítéssel távozhattak pár hónap munka után. A végkielégítések után sorra kerültek az egyéb, szükségtelen vagy túlárazott szerződésekre teljesített, jogtalannak tűnő kifizetések. Ezekből állt össze utólag a vádirat, amely szerint a 15 vádlott több mint egymilliárd forinttal károsította meg a BKV-t, miközben 1700 dolgozót elbocsátottak a cégtől.
A vádiratnak több tucat összetett, nehezen megjegyezhető pontja van – a Hagyó-per mindent elhomályosító sztorija azonban a 2010-es választás sorsát is befolyásoló nokiásdoboz-ügy lett. Balogh Zsolt, aki akkor a BKV megbízott vezérigazgatója volt, a nyomozás során azt vallotta: a BKV-t felügyelő főpolgármester-helyettesként Hagyó évente 15 millió forint készpénzt követelt tőle. Akkori vallomása szerint Hagyó azzal zsarolta őt, felhasználja ellene, hogy szabálytalan teljesítési igazolást adott a szentendrei HÉV nem működő utastájékoztatási rendszerének elkészültéről, amelynek Balogh éppen Hagyó utasítására igazolt tette lehetővé a kifizetését.
Balogh nemcsak a nyomozóknak mondta el, hogy két ízben adott át 15–15 millió forintot Hagyó Miklósnak, egyiket egy nokiás dobozban, hanem a választások előtt a Magyar Nemzetnek és a Hír Televíziónak adott interjúban is. A közvélemény előtt ez mindent vitt – pedig ez a vád leggyengébb része, mivel egyedül Balogh ellentmondásos tanúvallomása támasztotta alá. Balogh a nyomozati szakban más ügyekre is kiterjedő feltáró, önmagára is terhelő vallomást tett, és még a szembesítést is vállalta Hagyó Miklóssal.
"Vallomása ellenére itt ül, pedig remélt valamit tényszerű feltáró vallomásaiért cserébe"
- fogalmazott vádbeszédében az ügyész.
Nem Balogh volt az egyetlen, aki feltáró nyomozati vallomást tett. A vádirat Antal Attila, Balogh Zsolt, M.-H. Éva és R. Miklós részletes vallomásaira épült. Vélhetően mindannyian abból indultak ki, hogy az őszinteséggel, az őket ért kényszerek bemutatásával javítják helyzetüket. Annál is inkább, mivel – a vádirat és akkori elmondásuk szerint – ők mások, például Hagyó Miklós és Mesterházy Erő, Demszky Gábor főpolgármester tanácsadója utasítására cselekedtek. M-H. Éva azonban többek között arról is beszélt, hogy nemcsak a későbbi vádlottak, hanem az MSZP-s Puch László és az SZDSZ-es főpolgármester, Demszky Gábor is terjesztett be kívánságokat, utóbbiakhoz azonban a feltáró vallomások ellenére egy szót sem szólt a nyomozó hatóság. Az ügyészség egyáltalán nem honorálta az őszinteséget – Homonnai János ennek tudta be, hogy a beszédes vádlottak a tárgyaláson visszavonták a nyomozati vallomásukat, és másként adták elő a történteket. Jellemző, hogy nemcsak visszavonták állításaikat, hanem a nyilvánosság előtt töredelmesen bocsánatot is kértek – ki Hagyótól, ki Mesterházytól. Balogh volt az utolsó, aki 2015. márciusában, miután a tárgyaláson újra lejátszották a nokiás doboz ügyében Hagyóval történt szembesítéséről készült videofelvételt, visszavonta ezt a vallomását.
Fotó: Ujvári Sándor / MTI
A pert különböző pártállás szerint megközelítő médiában több momentum is kiemelt jelentőséget kapott. Például, joga volt-e az Országos Bírói Hivatalnak a Kecskeméti Törvényszékre helyezni a tárgyalást. A kecskeméti bíróság egyszer, majdnem félidőben vissza is adta az ügyet – ám végül mégis náluk tárgyalták végig az első fokot. Ugyancsak jelentős hangsúlyt kapott, hogy a nyomozók nyomást gyakoroltak a gyanúsítottakra; egyfajta kényszervallatást alkalmaztak, azzal csikarták ki a tárgyaláson már valótlannak mondott vallomásokat. Ám a nyomozás idején a gyanúsítottak a védőikkel együtt vettek részt a kihallgatásokon, és akkor egyetlen ilyen bejelentés sem történt. A vádlottak pozícióit erősítette a médiában, hogy Hagyó Miklós pert nyert Strasbourgban, mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága bizonyítva látta, hogy a gyanúsítottat embertelen körülmények között, az indokoltnál hosszabb ideig tartották fogva.
Az ügyészség számos hibát követett el: először nem nyomoztak például arról, kitől kapta Balogh a Hagyónak állítólag átadott kétszer 15 milliót, de amikor megtették, akkor sem jutottak eredményre. Úgy tűnt, és a végeredmény majd csak az ítélet kihirdetésekor derül ki, hogy a tárgyalásokon tett vallomások fölülírják a még oly életszerű nyomozati vallomásokat is. A vádat most képviselő ügyész immár a harmadik a sorban. Homonnai János hangsúlyozta: a lefoglalt számítógépekben talált levelezés okirati bizonyítékként is kellőképpen igazolja, hogy a vádlottak az első nyomozati vallomásukban mondtak igazat. Mivel Hagyó és Mesterházy a vád szerint is csak utasítottak, de nem írtak alá semmit, kérdés, hogy megállnak-e az ő "hűbérúri viselkedésükről" szóló vádak.
Az eredeti vádiratból azonban kevés hiányzik. Hagyó Miklós neve mellől eltűnt a zsarolás. A kétrendbeli vesztegetés (nokiás doboz) vád maradt – kérdés, hogy a bíróság bizonyítva látja-e majd. Szalainé 86 milliója immár ismét nem csalás, hanem törvényes juttatás. L. Ottó lőfegyverrel való visszaélése már nem bűncselekmény, csak szabálysértés, annak pedig elévült. Van vádlott, akinél jogszabályváltozás miatt az okozott kár a különösen nagy érték határa alá esett.
A bírói mérlegelést befolyásolhatják még a bizonyítási eljárás során elhangzott olyan szakértői állítások, hogy a plagizált tanulmányért sem volt fölösleges milliókat kifizetni, hiszen a vezetők abból is jól tájékozódhattak. A bíróság megfontolhatja azt is, hogy a feljelentést az a Kocsis István tette, aki 15 milliárd forint eltűnése miatt szintén vádlott egy elhúzódó ügyben. Volt tanú, aki elmondta: Hagyóék óta is hasonló gyakorlat folyik a BKV-nál, a tanulmányoknak, marketingköltéseknek úgy általában annyi az ára, amennyit a vádlottak kifizettek, és előre nem lehet eldönteni, hogy szükség van-e rájuk. Az idő múlásán kívül enyhítő körülmény-e, hogy mások is ugyanazt csinálják, csak nincs már ott egy igazságos Kocsis István, aki feljelentené őket? | [
"BKV"
] | [
"Emberi Jogok Európai Bírósága",
"Magyar Nemzet",
"Hír Televízió",
"Országos Bírói Hivatal",
"Magyar Villamos Művek Zrt.",
"Kecskeméti Törvényszék"
] |
Négy borsodi küldött helyett mások szavaztak az SZDSZ tavalyi elnökválasztó ülésén - ez derült ki abból a vizsgálatból, amelyet pénteken ismertettek a párt vezetésével. A vizsgálatot vezető Jüttner Csaba szerint nem tudni, hogy a csalások befolyásolták-e az elnökválasztást, arról ugyanis nincs adat, hogy az álküldöttek kire voksoltak. A pártvezetés egyelőre nem döntött arról, hogy megismétlik-e az elnökválasztást.
Történtek szabálytalanságok az SZDSZ tavaly márciusi elnökválasztó küldöttgyűlésén - jelentette be péntek este Jüttner Csaba, a gyűlésen történtek kivizsgálásával megbízott háromtagú bizottság vezetője. A pártot irányító Ügyvivői Testület még február 12-én kérte fel Jüttnert, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei SZDSZ-elnököt, Vásárosnamény polgármesterét, hogy vizsgálja ki, történtek-e visszaélések a választáson.
Jüttner - aki közel öt órán keresztül ismertette a vizsgálat végeredményét az Ügyvivői Testület előtt - azt mondta: a szabálytalanságokat bizonyítja, hogy négy Borsod megyei küldött nem vett részt az elnökválasztáson, az aláírásuk viszont szerepelt a küldöttgyűlésen készült jelenléti íven. Ez pedig azt jelenti, hogy a küldöttek nevében mások szavaztak.
A Szatmár megyei elnök szerint azt semmi nem támasztja alá, hogy a pártelnökségre pályázó Kóka János és Fodor Gábor, valamint az ő stábjaik tudtak volna a szabálytalanságokról. A vizsgálat vezetője szerint arra sem találtak bizonyítékot, hogy a csalások befolyásolták-e a választás kimenetelét, azt ugyanis nem lehet tudni, hogy az álküldöttek kire szavaztak, illetve voksoltak-e egyáltalán.
A vizsgálati anyagot pénteken a sajtó munkatársai nem ismerhették meg, annak ellenére, hogy Kóka János pártelnök szerdán még ezt ígérte. Az SZDSZ sajtófőnöke szerint a dokumentumot csak azután hozzák nyilvánosságra, ha azt az érintettek már véleményezték. Azt, hogy ez mikor történik meg, egyelőre nem lehet tudni. Az Ügyvivői Testület pénteken csupán a vizsgálati anyagot tanulmányozta át, arról viszont nem döntött, hogy meg kell-e ismételni a tavalyi elnökválasztást.
Az állítólagos visszaélésekről Köteles Péter, SZDSZ-es küldött, miskolci vállalkozó számolt be a Hír Tv-nek február közepén. Köteles azt állította: a Borsodi megyei elnök, T. Asztalos Ildikó megpróbált egyeseket rávenni, hogy a hiányzó küldöttek szavazzanak Kókára. Köteles előbb név nélkül nyilatkozott, később már névvel is vállalta az általa elmondottakat. A történetet azért fogadták értetlenül a pártban, mert T. Asztalos az elnökválasztási kampányban nyíltan Fodor Gábor mellett állt ki.
A Magyar Nemzet később azzal próbálta alátámasztani a csalásgyanút, hogy bemutatta a Fővárosi Bíróságtól kikért, a küldöttgyűlésen készült jelenléti ívet. A napilap szerint ezen az egyik aláírás nem egyezik az egyik küldött szignójával. A lap ez alapján állította: legalább egy Borsod megyei küldött helyett más szavazott. Az SZDSZ-en belül erre többen azt mondták: a küldöttgyűlés szervezői soha nem kérik el a küldöttek személyi igazolványát, így előfordulhat, hogy elküldött, ha nem ér rá, mást kér meg, hogy szavazzon helyette.
A csalásgyanú azért kapott jelentőséget, mert a márciusi elnök-választás meglehetően szoros volt. A választást meg kellett ismételni, először ugyanis Kóka János és Fodor Gábor is 377-377 voksot kapott. A megismételt választásból viszont Kóka került ki győztesen: 380 szavazatot kapott, míg Fodor Gábor 367-et. A csalásgyanú így kikezdheti az elnök legitimitását. | [
"SZDSZ"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Bíróság",
"Hír Tv",
"Ügyvivői Testület"
] |
A NOL információi szerint a bíróság március másodikáig meghosszabbította Tátrai Miklós volt MNV vezér és Császy Zsolt előzetes letartóztatását a sukorói ügyben. Az interneten megtalálható Tátrai vallomása, melyből kiderül: a vagyontanács elő kerülő előterjesztésben nem szerepelt a sokat emlegetett parlamenti találkozóról készült emlékeztető, azt valaki utólag csempészte az iratok közé.
Ismét meghosszabbította a bíróság Tátrai Miklós volt MNV vezérigazgató előzetes letartóztatását, akárcsak Császy Zsoltét, aki értékesítési jogi igazgatóként ellenjegyezte a sukortói telekcsere-szerződést. Abíróság most harmadjára hosszabbított, immár három hónapra. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint ennek letelte után még két és fél évig tarthatják előzetesben a gyanusítottakat.
Tátrai és Császy ügyéről már korábban megírtuk: az ügyészség előterjesztése még csak nem is utal azokra a bizonyítékokra, melyek indokolnák a két gyanúsított előzetes letartóztatását. A bíróság az ezek miatt született fellebbezéseket eddig mindig elutasította.
Tátrai Miklós
Egy lapunknál névtelenül jelentkező forrás azonban felhívta a figyelmünket egy internetes oldalra, ahol a Tátrai Miklós kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvek beszkennelt változatai megtalálhatók. Az iratok – melyeken Tátrain kívül minden egyes nevet olvashatatlanná tettek – gyors áttanulmányozása után megállapítható, hogy helytálló Tátrai ügyvédjének korábbi nyilatkozata, mely szerint az ügyészség nem állt elő új információval a kihallgatások során.
A jegyzőkönyvekből az is kiderül, hogy Tátrai őrizetbe vétele óta nem keletkezett olyan irat, vagy nem került elő olyan bizonyíték, amelyet a gyanúsítottaknak lehetősége lett volna eltüntetni, vagy megmásítani. Ez azért érdekes, mert az előzetes letartóztatást javasló ügyészi indítvány indokolásában a bizonyítékok megsemmisítésének és a tanúk befolyásolásának lehetősége szerepel. Igaz, az indítványok nem térnek ki arra, hogy történ-e ilyen kísérlet ténylegesen - pedig az előzetesnek ez feltétele a törvény szerint - csak az elméleti lehetőséget emeli ki.
A kihallgatások alapján azonban még az elméleti lehetőség is kérdéses, hiszen az összes Tátrai elé tárt bizonyíték 2008-ban vagy 2009-ben keletkezett, s azok forrása a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., ahonnan Tátrai Miklóst 2009 nyarán elbocsátotta Oszkó Péter pénzügyminiszter. Vagyis, azóta nincs lehetősége bizonyítékok megsemmisítésére. A kihallgatásokon egyetlen olyat iratot sem tártak a gyanusított elé, amely más forrásból származott volna, vagy amely például az őrizetbe vételekor lezajlott házkutatás során került volna elő.
A kérdések alapján ugyanakkor az is megállapítható, hogy az ügyészek számos ellentmondásra vártak választ az ex-vezérigazgatótól amelyeket ő meg is válaszolt. A legutóbbi, november 18-án lezajlott kihallgatás során már olyan apró kérdéseket is firtattak, hogy milyen volt az MNV iktatási rendszere, milyen küldemények kerültek bele a postakönyvbe, s azok körül melyeket kellett látni Tátrainak és melyeket nem. Vagyis, a jegyzőkönyvek tanúsága szerint az ügyészek már-már lényegtelen kérdéseket is feltehettek, s választ is kaphattak azokra az elmúlt időszakban. A jogszabályok szerint a nyomozó hatóságnak kötelessége a lehető legrövidebb idő alatt lebonyolítani azokat a nyomozati cselekményeket, amelyekhez az előzetes letartóztatás szükséges. Az iratok szerint ezek megtörténtek.
A négy alkalommal ugyanazt a két-három témát firtatták: mi zajlott le a sajtóban már sokat említett találkozón, melyet a Parlamentben rendeztek a befektetők részvételével? A kérdések jelentős része visszatérően firtatja Gyurcsány Ferenc szerepét az ügyben, amelyre Tátrai Miklós elmondta: a miniszterelnök a csere lehetőségéről kérdezte őt. Erre Tátrai azt válaszolta, hogy elvileg lehetséges, de meg kell vizsgálni a konkrét helyzetet. A vallomás szerint a miniszterelnök azt kérte Tátraitól, hogy a törvényeket betartva járjon el az ügyben.
Tátrai elmondta: a miniszterelnöki támogatásról szóló feljegyzés nem volt a Vagyontanács elé került előterjesztés része, azt valaki utólag rakta az iratok közé. Erre szerinte az a bizonyíték, hogy az emlékeztetőn nincs iktatószám - az előterjesztést ugyanis a tanácsi szavazás előtt a vezetői értekezleteken is megtárgyalták, tehát az effélre iratokat iktatni kellett. Akik korábban azt állították, hogy az ügyben Gyurcsányék "kézivezérelték" az MNV-t, s hogy bűncselekmény történt, azok pont azzal kívánták bizonyítani ezt, hogy az emlékeztető szerepelt a Vagyontanácsi előterjesztésben.
Így persze kérdés, hogy ki tette be az előterjesztésbe a dokumentumot. Ez a körülmény jól árulkodik a MNV-ben akkoriban uralkodó morálról is, s felveti a kérdést: a szervezet iktatási rendszere alkalmas-e a valós folyamatok visszakeresésére? A sukorói anyagban létezik például egy, a Nemzeti Ifrastruktúra-Fejlesztő képviselői által aláírt levél is, amely ugyanazon az iktatószámon szerepel az anyagok között, azonos emberek aláírásaival, de más tartalommal.
Tátrai a vallomásában beszél arról is, hogy a pilisi és albertirsai területeknek szerinte nem csak az öt százaléka kell az M4 autópályához, mint ahogyan azt például az ÁSz akkori jelentése is állítja. Például azért, mert az építkezéshez szükséges terület többnyire nem azonos azzal, amely a nyomvonalba esik. Ezért, korábban is gyakorlat volt, hogy az állam nagyobb területet vásárol meg valakitől, majd a már nem szükséges részt a fejlesztés után eladja.
Arra a kérdésre, hogy a befektetők kitől értesültek a csere lehetőségéről, Tátrai nem tudott felelni. Azt mondta, a befektetők tudták mit akarnak, eredetileg is ők jelölték meg a sukorói területeket. Ebben ugyanakkor semmilyen előzetes segítséget nem kaptak a Vagyonkezelőtől, mint ahogy az a koncessziós eljárásban sem volt érdekelt. A vallomás szerint az MNV egyszerű telekcsereként kezelte az ügyet, a King's City projekthez nem volt "semmilyen viszonyulása".
Az ügyészségi gyanusítás azt rója Tátrai terhére, hogy az értékbecsléseket nem ellenőrizte, s ezzel hozzájárult a vagyoni hátrány keletkezéséhez. Tátrai ugyanakkor azt állítja, hogy neki nem is volt hatásköre az értékbecslések ellenőrzésére. Ugyanakkor felidézte, hogy Joav Blum is készítettetett értékbecslést, méghozzá egy állami tulajdonú céggel, s meg is jegyezte, hogy nem kívánatos, hogy "számára előnytelen" értékbecslést készítsen az MNV. Tátrai akkor azt mondta neki, hogy ők csak a közbeszerzésen kiválasztott értékbecslővel dolgozhatnak, amely végül egymilliárddal jobb pozícióba hozta az államot, mint Blum értékbecslésében. Ezek után Tátrai nem kételkedett a saját értékbecslésükben. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Nemzeti Ifrastruktúra-Fejlesztő",
"King's City"
] |
Kedden a Tancsapda tagjai a saját csatornájukon 40 percen át beszéltek arról a rájuk szabott kormányrendeletről, ami lehetővé tette, hogy megtartsák a hétvégi autós koncertjeiket. Mivel a rendelet hatálya csak vasárnapig tartott, egy ideig megint nem lehet ilyen rendezvényeket szervezni, így más előadók nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel. Azt ők sem tudják pontosan, hogy jutott el az ügy a kormányig, de azt mondják, ezt volt a tesztüzem, ami alapján később másoknak is engedélyezhetik, hogy fellépjen.
Sidlovics Gábor, a zenekar gitárosa a kormányrendelettel lehetővé tett két koncertről azt mondta, ők csak kitalálták az ötletet, ami a főszponzoruknak, a Molnak nagyon tetszett, és egy rahedli emberen, ügynökségen keresztül elkezdődött a szervezése.
"És valahogy, én megmondom őszintén, személy szerint egyikünk sem tudja pontosan hogy, de valahogy sikerült elintézni" – mondta a gitáros, aki szerint teszt jelleggel engedélyezték a koncerteket, hogy kiderüljön, működik-e. Hozzátette, hogy a koncertekért a zenekar nem kért fellépési díjat, csak a technikusokat és a stábtagokat fizették ki. Igyekezett tisztázni, hogy a Tankcsapda sosem politizált, és nem is fog, Kósa Lajossal csak egy jótékonysági akcióban működtek együtt.
"Ha mi ezt a segítséget megkaptuk volna Gyurcsány Ferenctől, akkor azt mondanám, hogy »Feri bácsi, nagyon szépen köszönjük! Tök jó, tudtunk adni a rajongóknak«. Ha megkaptuk Orbán Viktortól, akkor nagyon szépen köszönjük Orbán Viktornak"
- jegyezte meg Sidlovics.
Azoknak, akik a történtekből csak a gyűlöletet és a pénzhajhász dolgot tudták levenni, azt üzente, nyalják ki a seggét.
Majd átadta a szót a zenekar dobosának, Fejes Tamásnak, aki kijelentette, hogy "a Tankcsapda zenekar sosem volt fideszes, és nem is lesz fideszes. Ezt tudja a debreceni városvezetés is, teljesen tisztában van vele. Mindig is mondtuk, hogy lokálpatrióták vagyunk, és azok is leszünk, és mindig is a városvezetéssel ápoltuk a kapcsolatot". Szerinte a vezetés sosem használta a zenekart politikai indíttatásból, maximum azért mert a helyiek "büszkék, amire mi büszkék vagyunk, hogy ők büszkék erre a dologra. Ezért vannak közös akcióink".
Majd Fejes megosztotta az elméletét arról, hogy csak azért lett botrány a kormányrendeletből, mert a 444 már 10 éve kipécézte magának a zenekart. És ő azt is tudja, ki van a háttérben. (A 444 egyébként csak 7 éves.)
Fejes megszólalásainak visszatérő eleme volt, hogy az országban az újságírók feszítik az ellentéteket, és ezt egyre nagyobb lendülettel adta elő:
Fejes beszélt arról is, hogy a koncertek ötlete tőlük származott, az anyagot ő adta be, amit beáraztak, ezt a MOL költségvetése elfogadta, majd kiadták a feladatot egy ügynökségnek, ami elkezdett dolgozni a szükséges engedélyeken. Megjegyezte, hogy nem sokkal korábban a Kósa Lajossal tartott sajtótájékoztatójukon a Fidesz alelnöke még azt mondta nekik, hogy ezt a koncertet nem lehet megtartani. És csak egy nappal a koncert előtt tudták meg, hogy fellépnek. A pénteki koncerten Lukács László külön köszönetet mondott a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, hogy létrejöhettek a koncertek.
Lukács László frontember pedig elmagyarázta, hogy a Tankcsapda miért számít továbbra is punknak, mert azt csinálják, amit akarnak. Most egy ilyen koncertet akartak. Majd bejelentették, hogy hamarosan megjelenik egy 5 perces daluk, amiben reagálnak a kritikákra. Sidlovics Gábor pedig újra megköszönte, hogy segítettek nekik a kormányrendelettel.
A teljes videót itt lehet megnézni: | [
"Tankcsapda"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] |
2007. 09. 12., 13:45
Utolsó módosítás: 2007. 09. 12., 14:26
Nincs semmiféle támogatni valója az MSZP-nek a Zuschlag-ügyben - állítják a párt képviselői, akik szerint "ha lopott, csukják be" politikustársukat. Többségük azért még bízik az ex-képviselő ártatlanságában, mint mondják: nem maffiózónak ismerték meg a Jánost.
"Nem hiszem, hogy ki kell állni mellette", "semmiféle támogatni valója nincs az MSZP-nek ebben az ügyben", "nem kell a pártnak ebbe beleszólni" - az [origo] által megkérdezett parlamenti képviselők egytől egyig ezt gondolták a különösen nagy kárt okozó csalással meggyanúsított egykori képviselőtársuk, Zuschlag János ügyéről.
Az MSZP Bács-Kiskun megyei ügyvezető alelnöke saját kérésére kedden kereste fel Lendvai Ildikó frakcióvezetőt, aki a találkozót követően mindössze annyit mondott, hogy hibának tartaná, ha vizsgálat közben az ügyről vagy benyomásairól bármilyen személyes véleményt mondana. "Lehet, hogy támogatásért ment oda, de azt nem kapja meg" - kommentálta kérdésünkre a találkozót Szabó Zoltán képviselő.
A politikus úgy fogalmazott Zuschlagról: "ha bebizonyosodik, hogy lopott, akkor be kell csukni, mint bárki mást". Minderről hasonlóan nyilatkozott képviselőtársa, Tóth Károly is, aki - a többi általunk megkérdezett szocialistához hasonlóan - azt emelte ki: megilleti Zuschlagot is az ártatlanság vélelme, és ha kiderül, hogy nem vétett, akkor bocsánatot kell kérni tőle.
"A János nem nagy maffiózó"
"Döbbenten állunk az ügy előtt" - érzékeltette Varjú László, hogy mi a vélemény a frakcióban az alapítványi ügyről. A szocialista képviselő szerint jelenleg nagyon kevés információjuk van, "de az, hogy az ügyészség vizsgálatot indított, nem lehet alap nélküli". Szabó némileg mást tapasztalt, szerinte "tartózkodás" jellemzi a képviselőcsoportot.
Ugyanakkor vannak, akik - személyes tapasztalatuk miatt - még bíznak abban, hogy a végén minden jóra fordul, és bebizonyosodik Zuschlag ártatlansága. "Többévnyi közös munka alatt nem úgy ismertem meg a Jánost, hogy nagy maffiózó lenne" - emlékezett a közösen végzett munkára Filló Pál. A frakciótag egyben visszautalt Zuschlag mandátumának elvesztésére is: "kapott már egy komolyabb büntetést a politikában".
Zuschlag János 2005-ben volt kénytelen lemondani képviselői mandátumáról, miután a deportált zsidóságon viccelődött a nyilvánosság előtt. A politikust és az MSZP-hez szintén kötődő társait jelenleg a Bács-Kiskun megyei ügyészség különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítja. Zuschlagot és hat társát alapítványoknak nyújtott állami pénzek szabálytalan felhasználása miatt gyanúsította meg a hatóság. A nyomozás rutinvizsgálat után indult. | [
"MSZP"
] | [] |
Szabálytalan átszervezések miatt veszélyben vannak a magyarországi uniós pénzek. Úgy tudjuk, hogy közlekedésfejlesztésre a magyar állam nem tud most lehívni pénzt Brüsszelből, és más területeken is blokkolhatja az EU a kifizetéseket.
Egyelőre nem sikerült lehívnia a magyar államnak az augusztusban esedékes, közlekedésfejlesztésre szánt EU-s támogatásokat. Már folyamatban lévő beruházások finanszírozásáról van szó, elsősorban vasútfejlesztésekről és útépítésekről. A probléma információink szerint érintheti a Székesfehérvár – Tárnok vasútvonal felújítását, záhonyi és esztergomi vasúti fejlesztéseket, illetve az M43-as és M0-s utak építését is.
A brüsszeli bürokráciát jól ismerő forrásból úgy értesültünk, hogy októberben környezetvédelmi és energetikai területeken is érhetik kellemetlen meglepetések Magyarországot.
Levelet kapunk?
Az Indexhez olyan hírek érkeztek, ami szerint az Európai Bizottság a napokban levélben értesíti Magyarországot, hogy felfüggesztik a KÖZOP pénzek kifizetését. (A KÖZOP a Közlekedési Operatív Program rövidítése, a 2007-13 között Magyarországra érkező uniós pénzek mintegy harmada tartozik e kalap alá.) Két, egymástól független brüsszeli forrásunk is megerősítette az Indexnek, hogy készül egy ilyen levél, és akár még ezen a héten el is küldhetik.
Ugyanakkor az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságától hivatalosan azt a választ kaptuk, hogy "nem küldtünk ilyen levelet", továbbá azt mondták az Indexnek, hogy "nincsenek felfüggesztve a KÖZOP-os kifizetések".
Ha hivatalosan nincsenek is felfüggesztve, egyelőre lehívni sem lehet őket. Informális és hivatalos brüsszeli forrásaink is arról számoltak be, hogy a KÖZOP-pal kapcsolatos magyarországi átszervezésekkel valami gond van, és emiatt egyelőre nem férhet hozzá Magyarország az augusztusban esedékes pénzekhez.
NIF, KIKSZ, MFB, NAV, stb.
A gond az, hogy a választások utáni átszervezésekben egyaránt a Magyar Fejlesztési Bank alá helyezték a nagy közlekedési projekteket megrendelő NIF-et (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) és a konkrét pályázatokat közreműködő szervezetként terelgető KIKSZ-et (Közlekedésfejlesztési Zrt.). Ezzel az a probléma, hogy ugyanaz a gazda felügyeli a pályázat kiíróját és a pályázók felügyelőjét. És ez az EU-s szabályok szerint összeférhetetlen. Az összeférhetetlenségi szabály a korrupció lehetőségének kiküszöbölésére született.
A problémára augusztusban már reagált Magyarország, és a KIKSZ-et az MFB-től áttették a NAV (ex-APEH) felügyelete alá. Ezzel formálisan helyreállt a rend, ám Brüsszel még mindig nem elégedett. Hogy miért, arról mást mondtak az Indexnek informálisan és hivatalosan.
A hivatalos bizottsági válasz szerint "egy rutinjellegű igazolás" hiányzik a legújabb átszervezéssel kapcsolatban, "egy formális lépés még nem történt meg és ez szükséges ahhoz, hogy minden megfelelően haladjon".
Ez a formális lépés arról szólna, hogy az ETAF (Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság) jelezze, hogy elégedett a változással. Az ETAF a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik.
Ugyanakkor nem hivatalos forrásból úgy értesültünk, hogy nem egyszerűen egy pecsét hiányzik. E nem hivatalos változat szerint ugyan a bizottság elfogadja a KIKSZ kiszervezését, és az így létrejövő beruházásokat már szabályosnak tekinti, de az elmúlt évben az összeférhetetlen felállásban elköltött pénzek szabályosságát már vitatja.
Kedden Brüsszelben tárgyalt Petykó Zoltán, az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) elnöke. A hivatalos bizottsági kommentár szerint egy szokásos, 2-3 havonta esedékes találkozón vett részt az EU-s támogatásokat felügyelő főigazgatóval, és semmilyen konkrét probléma nem került napirendre. Máshonnan úgy értesültünk, hogy Petykó igyekezett a KÖZOP-os kifizetések újraindítását elintézni, de nem járt sikerrel. Az NFÜ egyelőre nem válaszolt az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre.
Szétestek?
Az Index korábban arról írt, hogy az EU-s pénzek magyarországi kifizetése a kormányváltás óta akadozik, az érintett hivatalok képtelenek betartani a határidőket. A cikk megjelenése utáni napon az NFÜ közleményt adott ki, "Két és félszeresére gyorsult a kifizetés a kormányváltás óta az NFÜ-nél" címmel.
A közleményben többek között az is szerepel, hogy "2007 januárja és 2010. május vége között hetente átlagosan 103 támogatói szerződés megkötésére került sor, amely az elmúlt egy évben 174,2-re emelkedett, ami közel 70%-os növekedésnek felel meg. Jelentősen felgyorsultak a kifizetések is. A heti átlagos kifizetések értéke 5,5 milliárd forintról 14,7 milliárd forintra emelkedett. Azaz tavaly június eleje óta hetente átlagosan mintegy 2,5-szer több kifizetés történt, mint az azt megelőző időszakban."
Az EU-s támogatások rendszerét ismerő, általunk megkérdezett szakértők egybehangzóan azt mondták, hogy ez nagyon erős csúsztatás. Ugyanis egy-egy projekt mintegy másfél év alatt jut el a kiírástól a kifizetésig.
Ráadásul a vizsgált időszak első évében, 2007-ben még kiírások is alig voltak, az első kifizetések pedig 2008-ban éppen csak kezdtek beindulni. "A nulla közeli szinthez képest könnyű két és félszeres növekedést kimutatni" – figyelmeztetett egy Brüsszelben bennfentes forrásunk.
Vagyis a mostani kifizetések még a 2009-ben, a választások előtt indított pályázatokhoz kötődnek jellemzően. Az elmúlt egy év munkájának eredményességét a 2010 júniusa óta eltelt időszak új kiírásainak fejleményein keresztül, például a hozzájuk kapcsolódó közbeszerzési eljárások száma alapján lehetne vizsgálni.
"Ezeket a számokat már júniusban is bemutatták egy dolgozói fórumon, mindenki vinnyogott" – mondta egy NFÜ-s belső ügyeket jól ismerő forrásunk.
Lesz még baj?
A meggondolatlan átszervezések nemcsak a KÖZOP-os pénzeket veszélyeztetik. Több szakértő egymástól függetlenül is felhívta a figyelmünket arra, hogy az EU-s projektek közbeszerzéseinek új felügyeletével is probléma lehet.
A korábban külsős cégeknek kiszervezett feladat az NFÜ-höz került, de úgy, hogy ott a közbeszerzéseknek csak a jogi vetületét vizsgálják, a műszaki paraméterek ellenőrzése máshova tartozik. A szétválasztás állítólag azért veszélyes, mert így nem lehet jól átlátni a folyamatokat, az ellenőrzés lényegében csak az adminisztráció szabályosságára korlátozódik.
A másik probléma állítólag az, hogy az NFÜ-n belüli közbeszerzési ellenőrzésen alig bírják a tempót, túl kevesen túl rövid határidővel dolgoznak.
A mostani rendszerbe belelátók szerint ha az illetékes főosztályon nem tudják időben (tíz nap alatt) érdemben elbírálni egy közbeszerzés szabályosságát, akkor azt automatikusan úgy kezelik, hogy minden rendben van. "Ebből még baj lesz Brüsszelben" – vélekedett a brüsszeli gyakorlatot jól ismerő forrásunk.
Ugyanígy baj lehet a hirdetmény nélküli tárgyalási eljárással kiírt tenderekkel is, amelyek elszaporodásáról a HVG számolt be szeptember 24-i számában.
Az idő pénz
A brüsszeli szabályok figyelmen kívül hagyásával komoly pénzeket veszthet el Magyarország. Egyrészt a kifizetések késlekedésével ütemet veszt az ország. Amit nem sikerül a keretünkből 2013-ig szabályos pályázatokon elkölteni, az a pénz örökre elveszik. Márpedig az utóbbi egy évben több szakértő szerint is annyira lelassultak a magyarországi kiírások és szerződéskötések, hogy ez nagyon komoly fenyegetéssé kezd válni. A brüsszeli kifizetések csúszása pedig további csúszásokhoz vezet, és egyre nehezebb lesz ledolgozni a hátrányt.
Nagyon fájdalmas lenne az is, ha egyes, már kifizetett projekteket Brüsszel szabálytalanságokra hivatkozva nem fizetné ki. Ebben az esetben a magyar költségvetést terhelnék a projektek. | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Közlekedési Operatív Program",
"Európai Bizottság",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Közlekedésfejlesztési Zrt.",
"Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága"
] |
Udvari beszállítókat, offshore cégeket sejt az LMP azok között a cégek között, amelyek alvállalkozóként részt vettek a vörösiszap-katasztrófa környezeti kárainak felszámolásában. Lapunk a téma kapcsán augusztusban egy igencsak figyelemre méltó szálat talált a Fidesz gazdasági hátországát jelképező Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz.
A Lehet Más a Politika (LMP) azt kezdeményezi, hogy hozzák nyilvánosságra, pontosan mire költötték el a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa utáni kármentesítéshez felhasznált közpénzeket - mondta a párt frakcióvezetője kedden sajtótájékoztatón, Kolontáron a távirati iroda tudósítása szerint.
Schiffer András közölte: a kormány által eddig elköltött 15 milliárd forint kilencven százalékát nem a környezeti károk felszámolásával megbízott Mecsekérc Zrt. kapta, hanem az különböző alvállalkozóknál "landolt". Mint hozzátette, nem tudni, a láncolaton belül hol vannak "offshore szálak, udvari beszállító cégek", és az sem ismert, hogy ezeket a pénzeket megfelelő hatékonysággal, az ott élők érdekében használták-e fel.
Szólt arról is, hogy az LMP egyik korábbi törvényjavaslata biztosítaná az alvállalkozói hálók teljes nyilvánosságát, a jelenleg érvényben lévő rendelkezések ugyanis csak a fővállalkozót kötelezik a közpénzekkel kapcsolatos elszámolásra. A frakcióvezető véleménye szerint a helyreállítást tekintve Devecserben, Kolontáron és Somlóvásárhelyen a kormány állításával ellentétben "nincsen minden rendben".
A politikus a hiányosságok között említette, hogy a vörösiszap-katasztrófa következtében kárt szenvedett gazdálkodók még semmilyen állami kártalanításban nem részesültek. Nem térítették meg sem az elvesztett terményük árát, sem a gépekben, berendezésekben keletkezett kárukat - mondta, hozzátéve: a kormány a gazdák többszöri sürgetésére sem válaszolt. Schiffer András hangsúlyozta: ha a termelők nem kapnak kártalanítást, nem tud újraindulni az élet az érintett településeken.
Kiemelte azt is, hogy a kárelhárítás korábban 30 milliárd forintra becsült teljes költségvetésének legalább a töredékét a katasztrófa sújtotta településeken élők folyamatos pszichológiai ellátására kellene fordítani. Környezeti szempontból az LMP frakcióvezetője aggályosnak nevezte, hogy az elbontott házak sok esetben veszélyes hulladékot tartalmazó törmelékét a tározókon kívül helyezték el. Kolontáron és Devecserben a porszennyezés mértéke az elmúlt két hónapban jelentősen meghaladta a megengedett határértéket, és Ajkán is komoly gondot okoz - közölte Schiffer András.
Lapunk augusztusban hívta fel a figyelmet arra, hogy a Mecsekérc által nevesített egyik alvállalkozó, a Pentavia Kft. tulajdonosai rendre kapcsolatba hozhatók a Fidesz gazdasági hátországának vezéralakjaiként számon tartott Simicska Lajossal illetve Nyerges Zsolttal. A kft. a hivatalos adatok alapján legalábbis milliárdos bevételre számíthatott. A cég tavaly novemberig - nagyjából az állami tender időszakáig - a svájci bejegyzésű Green Venture Invest nevű társaság tulajdonában állt. E cég valós tulajdonosi háttere nem kideríthető, lényegében csak a regiszterekben tűnik fel, tehát erősen offshore-gyanús. Svájci címe ugyanakkor megegyezik Simicska és Nyerges Basis Invest nevű, cikkünk megjelenése után megszüntetett társaságának - szintén nagyüzemi cégüzemeltetést mutató - székhelyével.
Mint ahogy a két cég vezetője, a számos egyéb ott bejegyzett vállalkozást is irányító, amúgy korábbi magyarországi panamagyanús ügyekben szintén érintett Walter Hediger is ugyanaz. Novembert követően a Pentavia tulajdonosa Nagy Zoltán lett. Nagy korábban annak a Közgépnek az igazgatóságában ült, amelyet kezdettől fogva kapcsolatba hoztak Nyerges Zsolttal, most pedig hivatalosan is a szolnoki ügyvéd-vállalkozó lett az egyre nagyobb állami megbízásokat nyerő építőipari csoport elnöke. A Közgép tulajdonosi háttere nem ismert. | [
"Pentavia Kft."
] | [
"Green Venture Invest",
"Nyerges Basis Invest",
"Lehet Más a Politika",
"Mecsekérc Zrt."
] |
A jogerős bírói döntés szerint mégsem kerülhet szabadlábra Kovács Lajos, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója – tudta meg a hvg.hu.
A hűtlen kezelés, majd később csalás gyanúja miatt előzetes letartóztatásban lévő Kovács Lajos ügyében október 21-én a bíróság úgy döntött, elég, ha a Főtáv vezérigazgatója ellen lakhelyelhagyási tilalmat tartanak fenn személyi szabadságot korlátozó intézkedésként. Értesüléseink szerint ezt a határozatot az ügyészség megfellebbezte és a másodfokon eljáró bíró helyben is hagyta, így Kovács Lajos még három hónapig biztosan előzetes letartóztatásban marad.
Mint megírtuk, a főváros tulajdonában lévő Főtáv Zrt. első embere, Kovács Lajos ellen májusban a vállalattól elbocsátott egyik dolgozó tett feljelentést. Eszerint a céget jelentős kár érte azzal, hogy 122 millió forintért megvásárolta a Rákóczi Liget lakópark hőellátására létrehozott Csepeli Hőszolgáltató Kft.-t.
A megvásárolt hőszolgáltatási jogot vagyoni jogként kellett volna apportálni a Csepeli Hőszolgáltató Kft.-be, de mivel ezt Kovács nem tette meg, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi osztályának munkatársai szerint csalást követhetett el. A Főtáv első emberének felelősségét egy reklámszerződés kapcsán is vizsgálják a rendőrök. Emiatt a távhőszolgáltatót – a nyomozó hatóság szerint – mintegy húszmillió forintos kár érte. | [
"Csepeli Hőszolgáltató Kft.",
"Főtáv Zrt."
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Polt Péter legfőbb ügyész a hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
Mint írják, Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.
A Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
A végrehatjói kar elnökének letartóztatásáról lapunk számolt be:
Kapcsolódó Hetek óta teljes a hírzárlat a végrehajtók elnökének letartóztatásáról A legfőbb ügyész, a bíróság és a minisztérium is hallgat róla, hogy az igazságszolgáltatás egyik fontos testületének elnöke rács mögé került.
A legfőbb ügyészség közleménye szerint Völner Pál a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.
Völner Pál cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti
– írták
A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A büntetőeljárás Völner Pál országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség.
Hozzátették, az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.
Mint arról beszámoltunk, hetek óta teljes hírzárlat övezte, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét letartóztatták, a hírek szerint Schadl Györgyöt a repülőtéren fogták el feleségével együtt, amikor épp Dubaiba készültek utazni. Azóta kerestük az ügyben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar mellett kérdéseinkkel a Központi Nyomozó Főügyészséget, a Fővárosi Törvényszéket, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, valamint a kormány részéről Igazságügyi Minisztériumot is, ám sehonnan nem kaptunk érdemi tájékoztatást, az igazságügyi tárcától pedig semmilyen válasz nem érkezett.
Polt Péter legfőbb ügyész pedig Hadházy Ákos kérdésére tagadta meg a választ. Majd Polt azt jelezte, minősített adatokra hivatkozva nem adott választ, ám hozzátette, hogy a képviselők – és más vonatkozásban a közvélemény – szélesebb vagy teljes körű tájékoztatása a jogszabályi akadályok elmúltával történik meg. Azt, hogy valóban az ügyészség indított nyomozást a végrehajtók elnökével szemben onnan derült ki, hogy az KNYF zárolta Schadl ingatlanait.
Kapcsolódó Hadházy: Az ügyészség zár alá vette a végrehajtói kamara elnökének ingatlanjait A BM korábban annyit árult el, hogy az ügyben nem a rendőrség nyomoz. A többi hivatalos szerv pedig ennyit sem.
Schadl György mobiltelefonja hetek óta ki van kapcsolva, és nem érhető el sem az MBVK zuglói központjában, sem a saját végrehajtói irodájában, ahol a végrehajtói kar honlapján megjelent tájékoztatás szerint "technikai okok miatt" szünetel a félfogadás.
Figyelemre méltó, hogy miután 2016-ban Schadl Györgyöt kinevezték a kar élére az Igazságügyi Minisztérium és a köztestület addigi hűvösnek mondható kapcsolata sokat javult. Erről az MBVK belső lapjában többször publikáló Völner Pál is beszámolt. A 2018 decemberében kiadott karácsonyi különszámban az államtitkár azt írta: | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága",
"Fővárosi Törvényszék",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
A Jobbik a már meglévő 1100 plakáthelyen kívül újabb reklámfelületeket szerezne meg – értesült a Magyar Nemzet. A párt lapunk megkeresésére ugyanis azt közölte, hogy újabb cégekkel és magánszemély tulajdonosokkal tárgyalnak reklámeszközök vásárlásáról, ám az egyeztetések részleteiről – így például a kiszemelt felületek mennyiségéről – nem akartak bővebb felvilágosítást adni. Ezt azzal indokolták, hogy minden kiszivárgó információ veszélyeztetné a folyamatban lévő tárgyalások sikerét, így egyelőre csak annyit árultak el, hogy a már hozzájuk került plakáthelyek vásárlását részletfizetési konstrukcióval, hitelfelvétel nélkül és önerőből oldották meg. A Jobbik azt is jelezte, hogy a megvásárolt plakáthelyeket csak maguknak tartják fenn. – Tekintettel arra, hogy reklámeszközeinket kampányeszközként használjuk, azokat nem kívánjuk mások számára bérbe adni – közölték.
hirdetés
Pénteken derült ki, hogy a Jobbik úgy kerülte meg a nyáron elfogadott plakáttörvényt, hogy saját reklámfelületeket vett. Jakab Péter, a Jobbik szóvivője akkor a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy különféle cégektől 1100 "reklámeszközt" – egyebek mellett óriásplakáthelyeket – vettek meg. Így pedig már nem vonatkozik rájuk a plakáttörvény.
A kormánypártok által az Országgyűlésen kétharmad hiányában végül feles többséggel átvitt szabályozás ugyanis azt mondja ki, hogy a pártok hirdetési felületet csak listaáron vásárolhatnak, semmiféle kedvezményt nem kaphatnak. Mivel azonban a köztéri plakáthelyek a Jobbik tulajdonába kerültek, nem kell bérelniük senkitől hirdetési felületet. Az ellenzéki párt szóvivője üzleti titokra hivatkozva azt nem árulta el, hogy pontosan mennyit fizettek a plakáthelyekért, illetve azt sem, hogy pontosan kitől vásároltak.
A Jobbik pénteki közleménye szerint a plakátokon azt hirdetik majd, hogy kormányra kerülve béremeléssel állítanák meg a kivándorlást, "józan ésszel és tiszta kézzel" a korrupciót, míg a bevándorlás ellen határőrséggel és a letelepedési kötvény megszüntetésével küzdenének.
Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerint teljesen egyértelmű, hogy Simicska Lajos cégének plakáthelyeit átjátszották a Jobbiknak, és ez szerinte korrupciónak minősül. A kormánypárti politikus szerint felvetődik a tiltott pártfinanszírozás gyanúja, ezért a Fidesz feljelentést tesz az ügyben. – A Jobbiknak nem jött be a néppártosodás, folyamatosan csökken a népszerűségük és ezért kétségbeesett dolgokat csinálnak – fogalmazott a KDNP politikusa, aki szerint a most történtek azt bizonyítják, hogy "Simicska nem kilóra, hanem dekára megvette a Jobbikot". Hollik István emlékeztetett arra is, hogy a parlamentben az ellenzéki pártok nem támogatták azokat a javaslatokat, amelyek alapján sem a kormány, sem a pártok nem plakátolhattak volna. Az ellenzék ezzel bizonyította, hogy a korrupció pártján áll – tette hozzá.
Az utcákon egyébként megjelentek olyan hirdetések is, amelyeken "gengszterként" ábrázolják Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet, Habony Árpádot, valamint Rogán Antalt. A politikusok fényképe felett a "Főnök", a "Stróman", a "Hazug" és a "Kötvényes" szavak olvashatók. – A gengszteres plakátokhoz természetesen nincsen semmi közünk, nyilván a tartalmával, az üzenetével maximálisan egyetértünk, de ezek nem a mi plakátjaink – mondta szombaton a Hír TV-nek Jakab Péter, a Jobbik szóvivője.
A Fidesz azután döntött mások mellett a pártok köztéri hirdetési lehetőségeinek szigorítása mellett, hogy a Jobbik év elején országos plakátkampányba kezdett, azt üzenve, hogy míg az emberek dolgoznak, a kormány lop. A törvényt végül nem kétharmados törvényben, hanem a sima feles többséghez kötött településkép-védelmi jogszabály módosításával fogadták el. Ebbe az került bele, hogy bár plakátolniuk egész évben lehet a pártoknak is, ám kizárólag listaáron bérelhetnek felületeket. Az elfogadott törvény miatt az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordultak, álláspontjuk szerint ugyanis nem lehet egy sarkalatos törvényt feles jogszabállyal módosítani.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.25. | [
"Jobbik"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Hír TV"
] |
A Gresham-palota melletti ingatlan került Mészárostól egy cseh milliárdos érdekeltségébe.
Tömör közleményben jelentette be az Appeninn Holding Nyrt., hogy megvásárolt a tulajdonában álló Appeninn E-Office Vagyonkezelő Zrt.-től egy irodaházát a CPI Property Group. Az V. kerületi, Mérleg utcai, a Gresham-palota melletti irodaház vásárlója egy cseh cég, aminek a tulajdonosa egy cseh milliárdos. Az Appeninn azt írja:
A tranzakción 800 ezer eurós [251 millió forintos] nyereséget realizált a társaság, amely az értékesítésből származó bevételt a közeljövőben magas hozzáadott értékkel bíró ingatlanok megvásárlására fordítja.
Azért akartak megszabadulni az épületbe, mert az már nem passzol a portfólióba, valamint már nem várnak jelentős áremelkedést a belvárosban. Az Appeninn azért érdekes, mert nyár óta Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember és kormányfői jóbarát érdekkörébe tartozik a cég. Azt a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. valamint a Konzum PE Magántőkealap együtt vette meg augusztus végén, vagyis 49 százalékos, meghatározó befolyást szerzett benne. Azzal indokolták a vételt, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társasággá alakítanák az Appeninnt, és ide összpontosítsák ingatlanbefektetéseiket. Akkor az Appeninn összesen 65 ezer négyzetméter alapterületű ingatlan tulajdonosa volt, eszközértéke meghaladta a 22 milliárd forintot.
A Mérleg utca 4-et az Appeninn még bőven Mészáros előtt, 2012 áprilisában vásárolta meg. A Hvg.hu akkor azt írta, az épület 3720 négyzetméter alapterületű, az 1948-ban épült Hild József tervei alapján. A 2010-ben épületgépészetileg felújított irodaház akkoriban 90 százalékos kihasználtsággal működött.
A CPI Property Group egy Luxemburgban bejegyzett cégcsoport, aminek tulajdonosa a szlovákiai születésű, a privatizáció idején kiemelkedő Radovan Vitek. Magyarországon kívül jelen van Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában és Franciaországban is. A csoport anyavállalata a Czech Property Investments, a. s. Legfőbb hazai leánycége a CPI Hungary Kft.
(Kiemelt kép: Google Street View) | [
"Konzum PE Magántőkealap",
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt."
] | [
"CPI Property Group",
"Mérleg utca 4",
"Google Street View",
"a. s.",
"Czech Property Investments",
"Radovan Vitek",
"CPI Property Group.",
"CPI Hungary Kft.",
"Appeninn E-Office Vagyonkezelő Zrt."
] |
MDF-es támogatással, mindkét fórumos városatya szavazatával a XI. kerületi MSZP és SZDSZ eladta a Leisztinger-birodalomnak a lágymányosi Kopaszi-gátat. Az önkormányzat ellenzéki képviselője, Schneller Domonkos büntető feljelentés fontolgat ismeretlen tettes ellen. Mint ismeretes, az MDF-et a parlamenti választási kampányban támogató Tisztelet Társasága a Parlamentbe pont olyan képviselőt delegált, aki személyében is kötődik Leisztinger Tamás nagyvállalkozóhoz.
Az MDF parlamenti frakciójának jövőbeli tagjai közül néhányan a baloldai milliárdoshoz köthetők. Az elnök elismerte, csak a jelöltek "szakmai önéletrajzát" ismerik.
A gödöllői polgármester azt állítja, nem lép be egyik pártba sem. Előzőleg Schmuck Andor kereste fel, és felfedte a Leisztinger-szálat.
A XI. kerületi önkormányzat több mint másfélmilliárd forintért eladta utolsó, 25 százalékos üzletrészét az Öböl XI. Kft.-ben, amely a lágymányosi Kopaszi-gát hasznosítására alakult. Ezzel a kerület gyakorlatilag kiszállt abból a cégből, amelyet Leisztinger Tamás nagyvállalkozóval közösen alapított, és amely a gáton szórakozónegyedet és üdülőparkot épít ki.
Az üzletnek ad egy vajszínű árnyalatot, hogy Újbuda, azaz a XI. kerület vezetése hemzseg a fővárosi szinten meghatározó pártpolitikusoktól: Molnár Gyula kerületi polgármester az MSZP fővárosi elnöke, Lakos Imre alpolgármester pedig az SZDSZ-ben tölt be hasonló funkciót, ehhez jön még, hogy a beruházást megvalósító Leisztinger Tamás élettársa, Tüttő Katalin, az MSZP egyik budapesti középvezetője. Az ellenoldali élharcos Schneller Domonkos viszont az egykori Demszky-káder, később kegyvesztetté vált Schneller István exfőépítész fia.
És ki ne hagyjuk az MDF-et!
Az keddi előterjesztést a Fidesz és a KDNP egységesen elutasította, az SZDSZ, az MSZP és az MDF pedig támogatta. Mindkét helyi MDF-es megszavazta a javaslatot, pedig korábban, amikor az MDF alpolgármestert állíthatott a szocialistákkal és a szabad demokratákkal közösen a testületben, a másik fórumos városatya a Fidesszel együtt kivonult az ülésteremből.
A lágymányosi Kopaszi-gát
Forrás: Google map A lágymányosi Kopaszi-gátForrás: Google map
Leisztinger-ügyben viszont képes egységesen föllépni az MDF. Kérdés, hogy ennek mi az oka? Leisztingerhez kötődik az az MDF-es országgyűlési képviselő, Vas János, akit a Tisztelet Társasága jelölt a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójába. A Tisztelet Társaságát korábban Schmuck Andorral és Leisztinger Tamással is kapcsolatba hozták.
Jó volt Leisztinger ajánlata
Az önkormányzat 110 millió forint értékben 1 százalékot még mindig birtokol a társaságban, de ez inkább csak jelképes tulajdon. A kerület több lépcsőben vonult ki a cégből Leisztinger javára. Összesen kétmilliárd forintot kapott az önkormányzat a Lágymányosi-öbölért, ahol éttermek, vízi színpad, klubhelyiségek, jachtklub, plázs és még számos létesítmény készül.
Leisztinger többmilliárdos beruházást hajtott végre a területen és két szomszédos telket is birtokol, erre hivatkozik az önkormányzat, amikor a nagyvállalkozóval való társulást magyarázza. A kerület illetékesétől megtudtuk, hogy az önkormányzat 38 százalékos nyereséggel szállt ki az üzletből, és Újbuda önkormányzata egyébként sem ingatlanfejlesztő, hogy tovább várjon a jövőbeni, bizonytalan bevételekre. Szerintük most volt érdemes kiszállni a cégből, és Leisztinger árajánlata megfelelő volt.
Alacsony volt a vételár a Fidesz szerint
Nem ért egyet ezzel az érveléssel Schneller Domonkos, a Fidesz helyi képviselője, a Fidelitas budapesti elnöke. Szerinte áron alul adta el részesedését az önkormányzat, átszámítva mintegy 10-11 000 forintos négyzetméteráron, ami egyszerűen nevetséges a folyamatosan felértékelődő Dél-Budán. (Igaz, ez a négyzetméterár némileg megtévesztő, mert beleszámították a Lágymányosi-öböl vízfelületét is.)
Schneller szerint az önkormányzat háromszoros áron értékesíthette volna a telkeit, ha már a Leisztingerrel való társulás idején más feltételeket szab a vállalkozónak. A Fidelitas-vezető úgy véli, az önkormányzat értéken alul apportálta a Leisztingerrel közös cégbe lágymányosi ingatlanait.
További vádak
Ezután olyan szindikátusi szerződést kötött a kerület, amely garantálta, hogy az önkormányzat nem érhet el értéktöbbletet a terület esetleges későbbi felértékelődésekor, harmadrészt az önkormányzat olyan szabályozási tervet fogadott el a Leisztinger tulajdonában lévő ingatlanokra már korábban is, amelyek a nagyvállalkozó telkeit jelentősen felértékelték, anélkül, hogy ebből a kerületnek haszna lett volna - folytatta Schneller. Negyedrészt áron alul adta el végül a nagyvállalkozónak a Kopaszi-gátat, a Lágymányosi-öböl part menti területeit Újbuda – vélekedik a fideszes politikus.
Mindezek után Schneller ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentés benyújtását fontolgatja.
A kerület vezetése szerint viszont nem áron alul adták el a telket Leisztingernek. Ő tisztíttatta meg ugyanis a mocsaras, sittel és szeméttel telerakott ingatlant, és ő vett fel hitelt is a beruházás finanszírozására. Az önkormányzatnak nem lett volna több milliárd forintja az üdülőövezet kialakítására, így viszont egy több mint száz éve hasznosítatlanul álló terület nyer új közfunkciókat.
Az 1-es villamost sem vezették át Dél-Budára
Schneller azt is kifogásolja: Leisztinger nem gondoskodik a terület közlekedési kapcsolatairól, így a megnövekedett forgalom enyhítésére például át kellett volna vezettetnie a vállalkozónak a Lágymányosi hídon az 1-es villamost, amelynek pályájából az alépítmény már eleve ott van a hídon.
A kerület illetékese az Indexnek elmondta: az önkormányzat 550 millió forinttal többet kapott az ingatlanért, mint amire pár évvel ezelőtt becsülték az értékét.
Az értékbecslés furcsaságai
Schneller erre azt mondja, hogy az értékbecslést utólag készítették, és abban direkt olyan árat határoztak meg, amely egyenlő volt a társaságba, az Öböl XI. Kft.-be került apport összegével. Vagyis szerinte az önkormányzat vezetése utólag igazolta magát, és az is érdekes, hogy az értékbecslés értékcsökkentő tényezőként vette figyelembe az önkormányzat telkei esetében, hogy nincs elfogadott szabályozási (rendezési) terv a Kopaszi-gátra, miközben éppen az önkormányzat lassította ennek a tervnek az elfogadását. (A szakbizottság már jóváhagyta a tervet, de a testület elé csak egy évvel később, az apportálás és az értékbecslés után került a javaslat.)
Schneller elismerte, hogy Leisztinger tett némi gesztust, hiszen nem az apport értékének megfelelő árat fizette, vagyis nem az apport összegét növelte meg a jegybaki alapkamaton felüli plusz másfél százalékkal, hanem összesen a jegybanki alapkamaton felül 3,5 százalékos évi kamattal növelte meg a vételárat, de még így sem jelentős az engedmény a fideszes városatya szerint, a kerület még így sem járt túlzottan jól.
Végül is Schneller szerint kétmilliárd forintért összesen 36 hektárt kapott Dél-Budán Leisztinger, ami a piaci árak egyharmadának felel meg.
Az önkormányzattól az Index úgy értesült, hogy az értékbecslés nem utólag készült. Több ilyen becslést is végeztek, ezek közül volt olyan, amelyik előzőleg készült, és volt olyan is, amelyik később állt össze. | [
"SZDSZ",
"MSZP",
"Tisztelet Társasága",
"MDF",
"Öböl XI. Kft."
] | [
"Magyar Demokrata Fórum",
"Öböl 11. Kft."
] |
Antall József is olyan pártot hozott volna létre, mint Gyurcsány Ferenc, Schiffer Rogánnal kötött paktumot, és a Belvárosban is vannak politikai miniegerek. Az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozó, majd az MDF-en át a Demokratikus Koalícióban aktivizálódó Kerék-Bárczy Szabolccsal próbáltuk feloldani az ellentmondásokat.
MDF-es szóvivőként a közvélemény előtt teljesen ismeretlen volt, emlékezetes akciókra sem emlékszünk öntől. Most viszont baloldali képviselőjelöltként ön az egyik legaktívabb képviselőjelölt, állandóan tüntet, vitatkozik, publikál. Mivel magyarázza a változást?
Valószínűleg az ország helyzete magyarázza az aktivitásomat. 2010 és 2013 között egyetlen pártnak sem voltam tagja, néha írtam publicisztikákat, egy független kutatóintézetben dolgoztam (az MDF-es EP-képviselő, Bokros Lajos által 2011-ben alapított Szabadság és Reform Intézetben – TG). De ahogy közeledtek a választások, rájöttem, hogy ez az értelmiségi tevékenység nem elég a kormányváltáshoz. Ha az ember érzi magában az energiát, akkor pártkeretek között kell politizálnia. Elképzeléseim ráadásul pont találkoztak a DK megkeresésével.
Önmagát konzervatív-liberálisként definiáló emberként nem volt furcsa, hogy pont Gyurcsány Ferenc pártja hívta?
Miért lenne ez furcsa? Antall József az MDF-et is olyan koalícióként képzelte el, ahol a mérsékelt konzervatívok, a nemzeti liberálisok és kereszténydemokraták együtt tudnak működni. Ma ilyen pártformáció nincsen. Én úgy gondolom egyébként, hogy a pártpolitikai mező egy praktikus eszköz az értékrend gyakorlatban való kifejezésére. Ez a professzionális politika alapja. Engem úgy hívtak a DK-ba, hogy kompromisszumok nélkül képviselhetem az értékrendemet. A párt elnökségében vannak balliberálisnak, liberálisnak, vagy – mint Debreczeni József – magukat konzlibnek tartó emberek. Ma már ezeknek a II. világháború utáni politikai fogalmaknak édeskevés értelme van.
És miért nem abban a Modern Magyarországért Mozgalomban folytatta, melynek Bokros mellett ön is alapító tagja volt?
A MOMA-t valóban együtt kezdtük el csinálni, de önmagában az, hogy néhány ember létrehoz egy szervezetet, amit pártként jegyeznek be, még nem jelent pártpolitikai tevékenységet. Én úgy éreztem, hogy úgy tudom jobban szolgálni a demokráciát, ha valódi pártpolitikába vetem magam.
És ebben tanult valamit Gyurcsány Ferenctől?
A DK-ban különböző stílusú emberek vannak, és ezek a stílusok kiegészítik egymást. Én úgy gondolom, mi inkább komplementerek vagyunk.
Térjünk még vissza egy kicsit a konzervatív vonalhoz! A Kormányváltás nyolc pontjának többsége újabb állami költekezéssel jár, konzervatívként hogyan tudta megemészteni a minimálbér-emelés, a nyugdíjemelés, az államilag vezérelt élelmiszer-árcsökkentés ígéreteit?
Nem vagyok doktriner. Egy svédországi konzervatív kelet-európai mércével szociáldemokratának számítana, egy brit konzervatív viszont vadliberálisnak. Ha politizálsz, nem PhD-hallgatóknak akarsz előállítani elméleteket, hanem a saját értékrendedet akarod az adott körülmények között megvalósítani. A közjót szeretnéd szolgálni. Egy olyan országban, melyben az árak nyugat-európaiak, a bérek viszont közép-ázsiaiak, nem konzervativizmus vagy szociáldemokrácia kérdése az emberek fölemelése, hanem az emberi tisztességé. 100 ezer forint alatti nyugdíjból nem lehet megérni. És a mi generációnk biztos lehet abban, hogy az éhhalálra sem lesz elég az a nyugdíj, amit a felosztó-kirovó állam majd biztosítani tud neki. Az már ideológiai kérdés, hogyan akarod ezt elérni.
Akkor úgy kérdezem: a nem túl fényes gazdasági teljesítmény mellett van-e fedezet egy azonnali nyugdíjemelésre vagy az élelmiszerárak csökkentésére?
A válasz minden ilyen kérdésre az: ha államreformot hajtunk végre, akkor lesz fedezet.
Az államszervezet átalakításának előnyei évek múlva jelentkeznek, önök azonnali intézkedéseket ígérnek.
Bizonyos szolgáltatásoknál valóban hosszú távon jelentkeznek az előnyök. De az államreform lényegét sokan nem értik: azt jelenti, hogy a közszolgáltatások minden egyes területéhez hozzá kell nyúlni széltében és mélységében annak érdekében, hogy jobb minőségű szolgáltatásokat állítsunk elő hatékonyabban és kevesebb korrupcióval. Ma egy csomó dolgot – nem mindent - meg lehetne változtatni az országban, amivel felszabadulnak pénzek ott, ahol lehet, és azokat lehet átcsoportosítani.
A politika a prioritások meghatározásáról szól. A miniszterelnök elmondta például, hogy több tízmilliárd forintot költenek uszodákra. Egy olyan országban, ahol agyon vannak nyomva a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók; ahol százezrek mennek külföldre, mert itthon nem tudnak értékteremtő munkát végezni, ott bűn a sportot stratégiai ágazatnak tekinteni, bűn százmilliárdokat erre költeni. Ennyiből megoldod a nyugdíjrendszert, helyére billented a tb-alapot.
Ha már előjött Orbán, akkor adja magát a kérdés: milyen volt az első kormányában dolgozni? Mi a különbség a mostanihoz képest, hogy akkor a Miniszterelnöki Hivatalban és a Külügyminisztériumban három évet le tudott húzni?
Én ezt az egész történetet megírtam "Mi lett veled Stumpf István?" címmel a Népszabadságban. Engem azért hívott oda Stumpf István (az akkori kancelláriaminiszter – TG), mert évek óta baráti viszonyban voltam vele, azt gondolta, hogy csinálni kell egy kancellári típusú kormányzást, és ebben számított az én nemzetközi hátteremre, tapasztalataimra. Ennyi. Számomra körülbelül fél-háromnegyed év alatt derült ki – amit más oldalról Debreczeni József is megírt –, hogy az egész kormányzás veleje, alapja az egyéni meggazdagodás volt. Még csak nem is suttogva mondták azt a Miniszterelnöki Hivatalban – Rogán Antal, Áder János, Stumpf István, Tóth Gy. László, Schmidt Mária, Bogár László és a többiek – azt, hogy
Szabolcs, vedd tudomásul, hogy a - és itt jött mindig egy káromkodás - kommunistáknak volt negyven évük, ezért igazságos, hogy mi, akiknek semmit nem hagytak, most bepótolunk mindent.
Megideologizálták maguknak a rablást. Ez nem változott. Ami változott, az az, hogy akkor nem volt kétharmaduk, volt egy koalíciós kényszer, melyben – nagyjában-egészében az MDF tisztessége miatt – nem tudták elkezdeni azt a masszív tolvajlást, mint most. De azért tettek rá kísérletet, emlékezzünk rá, hogy Simicska Lajos volt az APEH-elnök, ezzel akarták kontrollálni az emberek számláit, beleláttak mindenbe, tudtak fenyegetni, zsarolni, tolták ki a közpénzeket a különböző állami alapokból. De a lépték más volt.
Akkor jöjjön az MDF. Hogyan gondol vissza DK-sként azokra az időkre, amikor az MDF szóvivőjeként Gyurcsány Ferenc lemondását követelte? Ha jól emlékszem, volt ilyen.
Persze. Amit a kormányzásról arról elmondtam, azt ma is vállalhatónak tartom. Két dolog fontos ebben a dologban. Mi azt kritizáltuk, hogy miért nem voltak még bátrabbak a reformok az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben és a korrupcióellenes Üvegzseb programban. Azt viszont már akkor is elismertük, hogy a Gyurcsány-kormány 2006-ban egy igen kiváló kampányfinanszírozási tervezetet nyújtott be, de ezt elismerték a független szakemberek is, mint például Majtényi László. A másik, hogy soha nem kérdőjeleztük meg azt, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya egy demokratikusan választott kormány volt, mely nem élt vissza az alkotmányossággal.
Azért az őszödi beszéd után Dávid Ibolya az őszödi beszéd után erkölcsi alapon szólította fel lemondásra a miniszterelnököt.
Ez igaz, de ha jól emlékszem, akkor a hazájára használt kifejezések miatt történt ez a felszólítás. Én még nem voltam az MDF tagja, de én akkor is azt gondoltam: Ami akkor történt, az a demokratikus államrend megdöntésére irányuló puccskísérlet volt, és a Fidesz némely vezetője vastagon benne volt. Erről ugyanannyira meg vagyok győződve, mint ahogy itt ülünk. Ezt az egészet a nyomozó hatóságnak kellene kiderítenie.
Kormányra kerülésük esetén a DK újra akarja nyitni az őszödi ügyet?
Ha rajtam múlik, akkor biztosan. A legdurvább támadás volt a demokrácia ellen az elmúlt 25 évben.
Térjünk vissza a jelenbe. Hogyan lett önből koalíciós jelölt egy ilyen fontos választókerületben?
Én nem voltam a tárgyalások részese, engem a DK nevezett meg. Egyébként teljesen logikus, hogy egy hozzám hasonló hátterű ember induljon el egy olyan kerületben, ahol annak idején Katona Tamás győzni tudott, ahol Szabó Ivánra még mindig nagyon sokan emlékeznek. Egy csomó választó van itt, akik kormányváltást akarnak, nem azonosulnak a létező baloldal hagyományaival, viszont készek kompromisszumot kötni. Szerintem ez egy érv lehetett az indulásom mellett.
Közleményei alapján a kampány során Rogán Antalt már hatszor hívta ki vitára. Érkezett már válasz?
Nem, mindig csak a strómanját, Puskás András vice-polgármestert küldi a sajtótájékoztatóimra. Az ilyen embereket Antall József "politikai mikiegereknek" nevezte. Ugrálnak; lózungokkal, nagy szavakkal dobálóznak, de valójában semmit nem csinálnak.
Kevésbé formális körülmények között sem beszélgetett Rogán Antallal?
Utoljára 2007-ben találkoztam vele. Tehát a kampány során nem.
2006-ban mit szólt, amikor az Fidesz az MDF-et folyamatosan azzal támadta, hogy a tőle függetlenül próbálkozó konzervatív párt az akadálya a Gyurcsány-kormány leváltásának?
Megtisztelőnek éreztem. A Fidesz ugyanis nem ismer ellenfeleket, csak megsemmisítendő ellenségeket. "A haza nem lehet ellenzékben" szlogen is azt jelenti, hogy nem tekinti magyaroknak a más pártba tartozókat, elképzelhetetlennek tartja a normális együttműködést más párttal.
Ezt most csak azért kérdeztem, mert az LMP-t ebben a kampányban pont a DK részéről érte hasonló támadás . Ön is tartott ez ügyben sajtótájékoztatót.
Nem tartottam. Az Index is megírta, hogy fogok tartani, de nem tartottam meg végül.
Elvitt az élet. Bauer Tamás tartott ugyanakkor sajtótájékoztatót, rám szerveztek a kollégák. Másnap azután már más aktuális üggyel kezdtem foglalkozni.
A szomszédos kerületben induló Oláh Lajos azért kitette a Facebookra Schiffer és Orbán közös képét.
Én nem látok párhuzamot az MDF-fel. Az, hogy az LMP is "harmadik erő" meg "kispárt", erkölcsileg nem helyezi ugyanarra a szintre. Abból kell kiindulni, az adott párt mit tekint demokratikus és antidemokratikus magatartásnak. Az LMP 2006 ősze miatt feljelenti Gyurcsány Ferencet, vagyis nem tartja demokratának, közben nem tesz feljelentést, mikor a mostani kormány szakmányban hozza a legótvarosabb demokráciaellenes intézkedést.
Ezt nem értem. Közgép, Kishantos, Paks csupa olyan téma, amiben az LMP keményen odavág a kormánynak.
És a közjogi struktúra átalakításában? Vagy valaki demokratának tekint valakit, vagy nem. Hogy lehet az, hogy Schiffer András állva tapsolt a Trianon-emléknapon? Hogy lehet az, hogy elismerik partnernek a Nyírő újratemetését állami rangra emelő Fideszt?
De pont Trianon megítélése miatt lesz valaki demokrata és nem-demokrata? Tényleg erről szól a demokrácia?
Elolvasta annak a törvénynek az indoklását?
Mindig ingatag a történelmi mi lett volna ha, de ön szerint Antall József nem vezetett volna be szívesen Trianon-emléknapot?
Ön szerint bevezetett? Ez nem értelmes felvetés, akkor már inkább az, amit mindig szembe szegeznek jobboldalról, hogy Horthy Miklós újratemetését az akkori Miniszterelnöki Hivatal szervezte. Na ez még a mikiegér-kategóriát sem üti meg, mert egy ótvaros hazugság. De az LMP-vel kapcsolatban mondok egy helyi példát. Az V. kerületi vagyongazdálkodási cégéből leváltották a PM-es Árvai Pétert, és egy múlt heti Rogán–Schiffer-megállapodás alapján a polgármester egy LMP-s embert nevezett ki a helyére. Ő egy olyan pártot képviselne a felügyelőbizottságban, melynek magában a képviselő-testületben nincs is tagja (az egyetlen LMP-s közgyűlési tag Árvai volt, aki átlépett a Párbeszéd Magyarországba) . Én amikor pénzosztás van, nem működöm együtt egy olyan párttal, amelyikkel amúgy politikailag gyökeresen szemben állok.
Akkor az LMP-nek a Fidesszel minden együttműködést és párbeszédet meg kéne szakítania?
Én nem tudom, mit kéne csinálnia, nem vagyok LMP-s. Nekem ők nem az ellenfeleim. Ők dönthetnek úgy a szocdemekkel együtt , hogy engem tekintenek elsősorban ellenfélnek, mocskolódó, hazugságokkal teli anyagokat zúdítanak a választók nyakába. Nekem nem ők az ellenfeleim, nekem Rogán Antal az ellenfelem. Én úgy tekintem, hogy egy fideszes és két kvázi-fideszes jelölttel szemben indulok. | [
"Fidesz",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Modern Magyarországért Mozgalom",
"Párbeszéd Magyarország",
"Demokratikus Koalíció",
"Szabadság és Reform Intézet"
] |
Beismeréssel felérő hanganyag leplezi le a szocialista mutyit? + Kép
Horváth László számításai szerint csaknem 40 millió forintot költött el indokolatlanul és nyomtalanul az Észak-hevesi Vidék Fejlődéséért Egyesület szocialista vezetése, hiszen Hangácsi Judit, a szervezet helyi vezetője jóváhagyta a készpénzkifizetéseket olyan külső vállalkozásoknak, amelyek nem tagjai és nem munkatársai az észak-hevesi Leader-csoportnak. A Heves megyei országgyűlési képviselő emlékeztetett: Hangácsi – amint meghallotta a feljelentés hírét – azonnal lemondott tisztségéről, de nem tudta, hogy egyik munkatársa szinte teljes beismerő vallomást tett rögzített hanganyag formájában.
Mint az a felvételből kiderül, szocialista érdekcsoportok állnak az ügy hátterében. Horváth László hozzátetette: a 40 milliós kifizetések mögött nincs arány a költség és a teljesítmény között. A honatya gyanúját igazolja, hogy Hangácsi Juditot Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés szocialista elnöke irányította, ráadásul a Leader-csoportot vezető Hangácsi a pétervásárai Societas szervezet elnöke is. Heves megye kormánypárti politikusa rámutatott: tanulmánykészítés címén 14 millió 781 ezer forintot adtak át egy cégnek előre fizetve, holott a kért anyagot ingyen leszedhették volna az internetről. A további gyanús ügyletek közé – hangoztatta a fideszes képviselő – üzletviteli és szaktanácsadás, takarítás, felnőtt-, illetve egyéb képzés tartozik.
Péntektől tehát a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságnak újabb feladatot adott a fideszes képviselő a feljelentéskiegészítésével, s amennyiben a vádak bebizonyosodnak, akkor Sós Tamásnak, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP-s elnökének, országgyűlési képviselőnek, a Horváth László szerint politikai megrendelésre, kézi vezérléssel irányított Hangácsi Juditnak, valamint a pétervásárai Leader-csoport hét munkatársának egyaránt bíróság előtt kell felelniük tetteikért.
Sem Sós Tamást, sem Hangácsi Juditot nem lehetett elérni pénteken, különösen Horváth László délelőtt megtartott egri sajtótájékoztatója után. | [
"Észak-hevesi Vidék Fejlődéséért Egyesület"
] | [
"Heves Megyei Közgyűlés",
"Heves Megyei Rendőr-főkapitányság"
] |
Előzetesbe került a Zrínyi rektora
Letartóztatták a másodrendű vádlottat is
• Kezdeményezték a rektor és az ügyvezető letartóztatását Előzetes letartóztatásba helyezte csütörtökön a Budai Központi Kerületi Bíróság Szabó Jánost, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorát, akit befolyással való üzérkedéssel gyanúsítanak. A bíróság pedig megerősítette: D. László, a DHL Freight ügyvezető igazgatója a másik személy, akit előzetesbe helyeztek.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Zamecsnik Péter, a rektor ügyvédje a bíróság épületében újságíróknak elmondta, hogy a bíróság az eljárás befolyásolásának, meghiúsításának veszélye miatt rendelte el az előzetes letartóztatást. A bíróság megerősítette, hogy D. László a másik, csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezett gyanúsított Szabó János rektor mellett a befolyással üzérkedés miatt indított eljárásban. A határozat ellen mindketten fellebbeztek.
A rektor a bíróság előtt rövid vallomást tett. Zamecsnik Péter tájékoztatása szerint ebben ártatlanságát hangoztatta, s elmondta: jóhiszemű, "jószolgálati" közreműködő volt, segíteni akarta a nemzetközi szállítmányozási céget, hogy az ott felmerült cselekmények ne kapjanak sajtónyilvánosságot. Ezt azért tette, mert ezzel a céggel egyébként kapcsolatban állt – vallotta a rektor.
Az ügyben meggyanúsították a DHL nemzetközi szállítmányozási cég egyik vezetőjét is, ő a gyanú szerint segítségére volt a rektornak. A gyanúsításban az áll, hogy a DHL-nél dolgozó ember információkkal segítette a rektort, de ezzel kapcsolatban már kiderült – Zamecsnik Péter közlése szerint –, hogy azokat az információkat, amelyekről szó van, az internetről, a DHL honlapjáról is le lehet tölteni. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a DHL és a rektor már előzőleg is kapcsolatban álltak, mivel az egyetemnek próbált Szabó János támogatást szerezni a szállítmányozási cégtől.
Az ügynek van egy harmadik gyanúsítottja is, aki szabadlábon védekezhet. Ezzel kapcsolatban az ügyvéd annyit közölt, hogy egy "vidéken élő, jól informált" emberről van szó, aki – az információk szerint – tájékoztatta a rektort a szállítmányozási cégnél felmerült cselekményekről. A büntetőeljárást február 4-én rendelték el, azt megelőzően operatív eszközökkel felderítést végeztek a hatóságok, vagyis megfigyelték a rektort már a múlt év októberétől – mondta Zamecsnik Péter.
A nyomozók kedden tartottak házkutatást több helyen, így a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen is, majd kezdeményezték az intézmény rektorának, illetve egy másik érintettnek az előzetes letartóztatását. Bartha László, az NNI szóvivője korábban megerősítette azt a lapértesülést, amely szerint a rektor az őrizetbe vételkor ellenállt és megsérült. Mint mondta, a rektor könnyebb hámsérülést szenvedett a homlokán, de panasszal nem élt az őrizetbe vétel ellen.
Bocskai István, a honvédelmi tárca szóvivője szerdán a TV2 Mokka című műsorában megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a rektor azzal kereste meg a céget, hogy a rendőrség kábítószerrel való visszaélés és fegyverkereskedelem miatt nyomoz ellenük, de ő képes az ügyet "pozitív irányba befolyásolni". Cserébe azt kérte, hogy a céggel szerződésben álló biztonsági szolgálatot cseréljék le egy általa megnevezett cégre.
A DHL nemzetközi szállítmányozási cég szerda este az MTI kérdésére rövid közleményben azt írta: "a DHL Supply Chain megerősíti azt a tényt, hogy alkalmazottait érintő állításokkal keresték meg a céget bizonyos szolgáltatásokért cserébe 2009 augusztusában, és hogy egy a cégtől független külső személyt a rendőrség ezekkel az állításokkal összefüggésben őrizetbe vett".
(MTI) | [
"Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem",
"DHL"
] | [
"Budai Központi Kerületi Bíróság",
"DHL Freight",
"DHL Supply Chain"
] |
M. I.;
MSZP;MVM;Mátrai erőmű;Tóth Bertalan;
2021-07-08 07:30:00
Titkosíthatták a Mátrai-határozatot
Lassan libben fel Mészáros Lőrinc több tízmilliárdos kistafírozásáról az állami fátyol. Mager Andrea majd félmilliós költségtérítést kér az MSZP-elnöktől.
Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter a Tóth Bertalan által a Mátrai Erőmű tavalyi megvásárlása kapcsán indított per keretében megküldte az MSZP elnökének a céget megvásárló MVM-mel kapcsolatos 2019-es és 2020-as tulajdonosi határozatok címeit - tudtuk meg.
Szakértők szerint az ügyletre adott miniszteri engedélyeket a lista két dátum nélküli, december 19-e és 30-a között kelt, "minősített" bejegyzése fedheti. Annak ellenére titkosíthatták tehát a vásárlás jóváhagyását, hogy e döntések alapesetben nyilvánosak. Ez tovább nehezíti a bűncselekménygyanús eset feltárását.
Az MVM 2019. december 23-án szerződött Mészáros Lőrinc érdekeltségeivel. Ennek jegyében a rákövetkező év márciusában az állami cég 17,44 milliárdot fizetett Orbán felcsúti barátját fedő szerveződéseknek vételárként, illetve további közel 5 milliárdot hitelkiváltásként. De a megvásárolt üzem saját bevallásuk szerint is csak további köz-tíz- illetve százmilliárdokból tartható életben. Az MSZP-elnök által kezdettől igényelt összes nyilvános állami irat kiadása rendkívül vontatott. Az MVM a tőlük igényelt aktákat jelentős törlésekkel küldte meg. A kitakarásmentes változatokért indított perét Tóth Bertalan első fokon megnyerte.
A mostani eljárásban Mager Andrea hivatala első körben a veszélyhelyzetre hivatkozva további másfél hónapot kért, majd 259 ezer forintos költségtérítést igényeltek többek között "az adatok felismerhetetlenné tételéért". Az adatokat kifejezetten felismerni szándékozó Tóth Bertalan ezt is bíróságra küldte, melynek ellenkérelmében Magerék már 426 ezer forint költséget kívántak az ellenzéki politikuson bevasalni. Ehhez mellékelték a Dudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Irodával kötött megbízási szerződést, költségjegyzéket, teljesítésigazolást, számlát és az adatigényléssel kapcsolatos egyeztetések bejegyzéseit.
Mager Andrea az előző két év során 148 tulajdonosi határozatot hozott az MVM-ről. Bár ezek közül 21 titkos, szakértők számára nem világos, hogy a Mátrai Erőmű esetében mi indokolja a fokozott óvatosságot. A miniszter beruházásokról, csoportszintű átalakításokról, cégalapításról, tőkejuttatásról, hitelekről, jelentésekről, a felügyelőbizottságról és a könyvvizsgálatról döntött. | [
"Mátrai Erőmű"
] | [
"Dudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Iroda"
] |
Letartóztatták Belgrádban a szerb országos onkológiai intézet igazgatóját és három vezető munkatársát. A gyanú szerint gyógyszergyáraktól kapott fejedelmi jutalék fejében a szükségesnél több gyógyszert rendeltek rákbetegeknek - jelentette csütörtökön a szerbiai sajtó.
Nenad Borojevic igazgatón kívül letartóztatták az onkológiai intézet igazgató-helyettesét, valamint a központ gyermekosztályának és gyógyszertárának vezetőjét.
Rajtuk kívül letartóztatták három gyógyszergyártó cég illetékesét is; a svájci Roche belgrádi kirendeltségének igazgatóját, valamint a Pharma Swiss és a brit-svéd Astra Zeneca helyi vezetőit. Ivica Dacic belügyminiszter tájékoztatása szerint a letartóztatások 14 hónapos nyomozás eredményei.
A gyanú szerint az orvosok két-, illetve háromszoros dózist írtak föl a sejtburjánzást gátló - a szerb egészségbiztosítási pénztár által fizetett - szerekből összesen 20 rákbetegnek, köztük gyerekeknek, illetve olyanoknak rendeltek a gyógyszerből, akiknek arra nem is volt szükségük. Emellett kenőpénzért előnyben részesítették a három említett gyógyszergyártó termékeit.
A négy orvos, illetve gyógyszerész 2007 márciusától tavaly év végéig összesen több mint félmillió eurót tett zsebre. Az igazgató 8 ezer eurós mobiltelefont használt, privát széfjében 20 ezer eurót találtak, egy másik gyanúsított pedig méregdrága, több mint 400 lóerős Audival járt. | [
"Roche",
"Pharma Swiss",
"Astra Zeneca"
] | [] |
Fotó: AFP/Europress
Még Magyarországon is ritkán látni annyira kicentizett közbeszerzést, mint amilyenből a Nemzeti Sportközpontok (NSK) kettőt is bemutatott a napokban. Az állami sportberuházásokat irányító szervezet olyan eljárásokat írt ki, amilyet legfeljebb 300 millió forintig lehet, és annyira pontosan lőtték be a projektek értékét, hogy mindkét esetben alig 150 ezer forinttal, azaz nagyjából 0,05 százalékkal volt ennél kevesebb a legalacsonyabb ajánlat. Ráadásul a megbízásokat ugyanaz a vállalkozói kör nyerte, két semmilyen iparági tapasztalattal nem rendelkező vállalattal, pedig rajtuk kívül még hat cég pályázott.
Az NSK még január közepén hirdetett meg közbeszerzést a tatai edzőtábor egyik csarnokának, illetve a Hajós Alfréd Sportuszodának a komplex energetikai korszerűsítésére.
Utóbbi már önmagában is érdekes, hiszen a komplexumra már tavaly is elköltöttek közel 4 milliárdot a vizes világbajnokság miatt*A Hajóst és a Széchy Tamás Uszodát 2,9 milliárd forintból fejlesztette az Épkar Zrt., de az utolsó pillanatban ezen felül még 950 millió forintot elköltöttek arra is, hogy a létesítmény alkalmas legyen a versenyek lebonyolítására. Csakhogy ebbe az összegbe, úgy tűnik, nem férhetett bele a hőszivattyús párátlanító berendezés, az öltözők légkezelőinek cseréje, illetve a közel 250 kilowatt kapacitású beépített napelem, ezért kiírtak ki pályázatot erre is. Tatán is hasonló fejlesztésre kerül sor, ott cserélik a hőtermelő egységet, az ablakokat és szigetelnek is itt-ott. Mindezt uniós pénzből.
Az NSK mind a két esetben úgy döntött, hogy nem teszi mindenki számára elérhetővé a tendert, hanem olyan eljárást ír ki, ahol ők hívnak meg öt indulót. Erre azonban a jogszabály szerint csak akkor van lehetőség, ha a beruházás értéke nem éri el a 300 millió forintot.
Nos, nem érte el, ugyanis a végül befutó nyolc ajánlat mindegyike 299,86 és 299,98 millió forint között szóródott*Az öt meghívottból mind a két esetben csak 4-4 adott le ajánlatot. A tatai projekttől a miskolci Lavillker Plusz Kft., a Hajós Sportuszoda fejlesztésétől a fővárosi Dream-Colour Kft maradt távol.. A nagyobb különbség a Hajós Alfréd Sportuszoda esetében alakult ki, itt a legdrágább kivitelező 94 ezer forinttal kért volna többet, mint a legolcsóbb. Tatán ez a szám a 85 ezret sem érte el, az egymáshoz legközelebbi árajánlatok között pedig mindössze 20-30 ezer forintos különbség volt. Mindezt két 300 milliós projektnél. Az NSK-nál természetesen érdeklődtünk, hogy hogyan sikerült előre ilyen pontosan belőni a beruházások értékét, de a tenderekhez megadott kapcsolattartó először időt kért, később pedig már nem sikerült elérnünk.
Ennek fényében aztán különösen érdekes, hogy a legolcsóbb ajánlatot adó, és így vélhetően nyertes cégek nem teljesen független egymástól. A Hajós Alfréd Sportuszodában a Nettó 2 Bt. kaphatja a megbízást, míg Tatán, ha minden jól megy a CSG Plan & Consulting Kft. dolgozhat*Hivatalosan még nem hirdettek eredményt, egyelőre csak az ajánlatok megtekintésére került sor, de mivel minden cég kétéves jótállást vállalt, így vélhetően az ár dönt majd a győztesről.. A vállalatokat egy közös tulajdonos, Stribli-Csíkos Petra személye köti össze, aki a Nettó 2 Bt-ben 2017 tavasza óta kültag, míg a CSG Plan & Consulting Kft-ben már 2014 óta tulajdonos, de az elmúlt év itt is hozott változást, decemberben ugyanis kivásárolta korábbi üzlettársát, és azóta egyedül birtokolja a társaságot.
A cégek közös jellemzője, hogy bár mind a kettő tevékenységi körei között van olyan, ami alapján építőipari munkákat is vállalhatnak, túl sok ilyet biztosan nem végeztek eddig. A saját alkalmazottal sem rendelkező CSG Kft. alapítása óta összesen 60 ezer forintos árbevételt csinált, míg a négy embert foglalkoztató Nettó 2 Bt. ugyan összehozott évi néhány 10 millió forintot, de ennek a vállalatnak a főtevékenysége egyéb új áru kiskereskedelme.
Ha ezeknek a társaságoknak nincs is nagy tapasztalata az energetikai korszerűsítés területén, egy harmadik családi cégnek, a BSL2010 Kft-nek már lehet. A neve alapján épületgépészeti vállalat saját honlapja és a cégiratok szerint is inkább fűtési berendezések nagykereskedelmével foglalkozik, ami már valamivel közelebb áll az elvégzendő feladathoz. Más kérdés, hogy a 600 milliós megbízás e cég életében is nagy mérföldkő lehet. A 33 százalékban a Stribli-Csíkos Petrával azonos címen élő Stribli Kornél tulajdonában lévő vállalat ugyanis tavaly 210 milliós árbevételt ért el, és forgalma az eddigi legjobb évében sem haladta meg a 260 milliót.
Próbáltuk megtudni, hogy az NSK miért kért fel ajánlattételre látszólag szakmai tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező cégeket, illetve, hogy a vállalatok miért indultak el a tenderen, de a sportközpontoknál erre sem kaptunk választ, és hétfő kora délután kiküldött kérdéseinkre egyelőre az érintett társaságok sem reagáltak.
Közélet értékhatár Hajós Alfréd Sportuszoda közbeszerzés Nemzeti Sportközpontok Tatai edzőtábor Olvasson tovább a kategóriában | [
"Nemzeti Sportközpontok",
"Nettó 2 Bt.",
"CSG Plan & Consulting Kft."
] | [
"Hajós Alfréd Sportuszoda",
"Dream-Colour Kft",
"CSG Plan & Consulting Kft-ben",
"BSL2010 Kft",
"Stribli-Csíkos Petra",
"Lavillker Plusz Kft.",
"Épkar Zrt."
] |
Nem érti, miért mondják az Európai Parlament részéről, hogy nincs valódi nyomozás az Elios-ügyben, hiszen van valódi nyomozás, ez derül ki Polt Péter Ingeborg Grässlének írt válaszleveléből.
Valódi nyomozást szorgalmaz a Simicska Lajoshoz és Tiborcz Istvánhoz köthető Elios ügyében Ingeborg Grässle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke a kedden a Politicónak adott nyilatkozatában, írtuk a napokban.
Valódi nyomozás van - írta Polt Péter legfőbb ügyész válaszlevelében, amit ma reggel tettek ki a az ügyészség honlapjára. Eszerint az ajánlást január 8-án kapta meg a Legfőbb Ügyészség. Az ajánlás ezután a Pest Megyei Főügyészséghez vándorolt, ami két hét elteltével elrendelte a nyomozást is, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás.
Csakhogy ennek az információnak már birtokában volt Ingeborg Grässle, hiszen a Politico szerint bár az ügyészség elrendelte a nyomozást, nem valószínű, hogy a legfőbb ügyész, a Fidesz korábbi politikusa vádat emel a miniszterelnök egyik családtagja ellen.
Grässle azt is közölte: az OLAF vizsgálata világosan kimondta, hogy csalás történt, és most a magyar államon a sor, hogy lépjen, majd hozzátette azt is: hiába ígérte a kormány, hogy karácsonyig reagálnak, egyelőre nem kapott tájékoztatást az ügyben.
Erre Polt úgy reagált, hogy OLAF közigazgatási vizsgálatok alapján ajánlást tehet, de mivel nem nyomozó szerv, a felmerült gyanú vizsgálatára nincs hatásköre. Arra a nemzeti ügyészségeknek van joga. Arra nem válaszolt a magyar főügyész, hogy mint a Fidesz korábbi politikusa, vádat emelne-e a miniszterelnök egyik családtagja ellen, mint ahogyan arra sem, hogy miért nem adott eddig tájékoztatást az ügyben.
Mivel Ingeborg Grässle a budapesti négyes metróval kapcsolatos OLAF-vizsgálattal összefüggésben is hiányolta a magyar vádhatóság válaszát, Polt erre is kitért. Mint írta, halad a nyomozás, a vesztegetési ügyben előzetes letartóztatást is elrendeltek, de a gyanúsított külföldre menekült. Egy másik ügyben is nyomoznak, de abban a költségvetési csalás és a hűtlen kezelés gyanúja nem igazolódott be, ennek hiányában pedig nem kerülhetett sor az OLAF-jelentésben nevesített volt miniszterelnök (Medgyessy Péter) gyanúsítotti felelősségre vonására. | [
"Legfőbb Ügyészség"
] | [
"Pest Megyei Főügyészség",
"Európai Parlament"
] |
Nem a nyilvánosságra tartoznak az ingatlanjaival kapcsolatos döntései, és nincs közük a BKV-ügyhöz - közölte az MTI-vel Hagyó Miklós. A volt főpolgármester-helyettes a közelmúltban lányának ajándékozta két ingatlanját, kettőt eladott, egyre pedig volt élettársa kapott haszonélvezeti jogot.
Ingatlanjaival kapcsolatos döntéseinek semmi közük a BKV-ügyhöz, azok magánéleti döntések - mondta az MTI-nek Hagyó Miklós korábbi főpolgármester-helyettes. Hagyó azt mondta, ezek nem tartoznak a nyilvánosságra, a BKV-ügyben pedig áll minden vizsgálat elé.
Korábban a Hvg.hu számolt be arról, hogy az elmúlt hónapokban két ingatlanját lányának ajándékozta, egy másik haszonélvezeti jogát jelenlegi élettársára íratta, és eladott két ingatlant.
Hagyó szerint méltatlan, hogy a volt élettársát is bele akarják keverni az ügyekbe. Gyermeke édesanyjával, akinek 3 százalékos tulajdonrésze van a cégében, 2003 óta nem él együtt - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a közeljövőben tervez-e valamilyen újabb lépést ingatlanjaival kapcsolatban, határozott nemmel válaszolt.
Hagyó azt mondta, nem gazdasági érdekek miatt lett politikus. Elismerte, hogy vagyonos embernek számít, de szerinte ezt nem politikusi pályafutásának köszönheti. Korábban a gazdaságban tevékenykedett, és az ottani sikereit nem a kapcsolatoknak, nem a privatizációnak, hanem a személyes képességeinek köszönheti - jelentette ki.
A BKV-nál kipattant csalásgyanús ügyek miatt korábban lemondott több politikai tisztségéről Hagyó Miklós, aki a társaságot is felügyelte. A nem tiszta szerződések miatt a társaság több vezető munkatársát is meggyanúsították egyebek mellett hűtlen kezeléssel. Előzetes letartóztatásba került Z. Tibor, a BKV korábbi kommunikációs főosztályvezetője, illetve Mesterházy Ernő főpolgármesteri tanácsadó. Regőczi Miklóst, a BKV Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettesét házi őrizetbe helyezték. A BKV-botrányról szóló cikkeinket itt találja. | [
"BKV"
] | [] |
A napokban tette közzé a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda a szeptember végéig kötött, ötmillió forint fölötti szerződéseit. Ám trükkösen nem az összeset tették fel a Kormány.hu-ra, csak egy részüket. A kommunikációs célból kötött megállapodásokat például hiába keressük a weboldalon. Ennek az az oka, hogy bár a tárca alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (Nkoh) hirdetett meg tavaly egy 25 milliárd forintos keretszerződést kommunikációs tevékenységre, de nem az Nkoh kötötte meg ez alapján a megbízások többségét. A kontraktusokat a hivatal felhatalmazásából más minisztériumok és állami intézmények írták alá, így ezek nem is szerepelnek az Nkoh adatközlésében.
hirdetés
Aki mégis kíváncsi a dokumentumokra, a közbeszerzései adatbázisban találhatja meg őket. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint ez a megoldás nem törvénytelen, hiszen aki akarja, megtalálja kereshető formában az információt, csak nem a kormány hivatalos oldalán.
Lapunk korábbi számításai szerint a tavaly kiírt, 25 milliárd forintos keretközbeszerzésre hivatkozva aláírt megállapodások értéke ma már másfélszeresen meghaladja a tervezettet; akkor 38 milliárd értékben kötött szerződéseket a kommunikációs hivatal. Újabb összegzésünk szerint már 42,6 milliárd forintos összegben. A közbeszerzési adatbázisba feltöltött megállapodások alapján úgy látszik, a kommunikációra szánt költségek még ebben az évben átléphetik akár az 50 milliárd forintot is.
A pénzszórás haszonélvezői rendre olyan társaságok, amelyek sikerrel szerepeltek már korábban is hasonló tendereken. Most azért juthatnak még a tervezettnél is több pénzhez, mert a Kuna Tibor, Balásy Gyula, valamint Csetényi Csaba érdekeltségeivel kötött tavalyi keretmegállapodás tartalmaz egy opciót. Eszerint a 25 milliárd forintos közbeszerzési keret "legfeljebb két alkalommal visszatölthető", magyarán több pénzt is el lehet költeni kommunikációs célra, mint amiről eredetileg határoztak. A többletköltésről az Nkoh maga határozhat, ennek csupán az a feltétele, hogy időben figyelmeztesse az érintett cégeket.
Lapunk összesítése alapján ebben az évben 74 szerződést kötött eddig a kommunikációs hivatal, ebből 34 megállapodást Balásy Gyula érdekeltségeivel, összesen 28 milliárd forint értékben. Világosan látszik, hogy ő lett a kormány kedvenc kommunikátora, ugyanis a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter barátjának tartott Kuna Tibor cégei majdnem ugyanannyi megbízást kaptak idén, összesen 31 kontraktust kötöttek, de ez lényegesen kisebb összegben történt, "csak" 11,5 milliárd forintnyi megbízáshoz jutottak így a sajtóban kormányközelinek tartott társaságok.
Nem derül ki a feltöltött szerződésekből, hogy a megemelt keretből mennyi pénzt költött el ténylegesen az Nkoh a vele szerződésben álló minisztériumokon és állami intézményeken keresztül, mert a közbeszerzési adatbázis teljesítésigazolásokat nem tartalmaz – igaz, ez nem is kötelező. Az viszont világosan kiderül, hogy a szerződésben meghatározott összeg kimerülése esetén, egyoldalú nyilatkozat nyomán, az eredeti keretösszeg akár 80 százalékával is megemelhető a teljesítési díj. Ezért még nem tudni, hogy év végére pontosan mennyi pénzt fog költeni a kommunikációs hivatal.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.16. | [
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Transparency International Magyarország"
] |
BKV-milliók Farkasházy Hócipőjének is
Farkasházy Tivadar lapja, a Hócipő egyik alapítójának cége az elmúlt két évben hatmillió forintot kapott a BKV-tól imázsnövelésre, továbbá PR-cikkek megjelentetésére. A lapunkhoz eljutott dokumentumok, valamint a viccújság érintett számainak vizsgálata után mindösszesen egy gyermek által is elkészíthető, összeollózott munkára bukkantunk. Az esetek tovább erősítik: a BKV az elmúlt három évben a balliberális hatalom kifizetőhelyévé vált.
Így húz el a BKV, George Bush a négyes metrón hagyja el a Fehér Házat – BKV Maraton – ilyen és ehhez hasonló szellemességek olvashatók a Hócipő című szatirikus kétheti lap 2008. november 5-i számában a közlekedési társaságról szóló kétoldalas összeállításban. Az öszszeollózott fotókból és viccesnek szánt képaláírásokból álló munkára az idén márciusban bruttó hárommillió forintot fizetett ki a BKV Zrt. a Pont Ez Kft.-nek a Hócipőben megjelentetett "a BKV közéleti elfogadottságának javítására, a cég imázsát növelő PR-cikkek megjelentetésére" – derült ki a dokumentumokból, amelyekről a szerdai Magyar Hírlap is említést tett.
A balliberális oldal mellett rendre kampányoló, a tőlük anyagi támogatást és kitüntetések sorát elfogadó Farkasházy Tivadar többségi tulajdonában álló Hócipő Kft. és a Pont Ez Kft. egyezsége alapján utóbbi cég csaknem 50 százalékos kedvezményt szerzett a lapnál a "PR-cikkek megjelentetése" tárgyában – olvasható a Magyar Nemzet csütörtöki számában. | [
"Hócipő",
"Pont Ez Kft.",
"BKV"
] | [
"Magyar Hírlap"
] |
Fociba is ölte a kicsalt milliárdokat az ebesi szélhámos. Egy időben 100 üzletkötőt alkalmazott, hogy az ország minden pontjáról gyűjtsenek ügyfeleket befektetési engedéllyel nem rendelkező cégenek. Hatalmas hozamot ígért, eleinte ki is fizette a megtakarításokat, pedig a pénzt az ügyészség szerint soha nem fektette be semmibe. Több mint kétmilliárd forint tűnt el. Mindez még 2013-ban történt, most állt össze a nyomozati anyag, elkezdődhet a tárgyalás.
Az Origón már 2013-ban megírtuk, hogy a Cívis Globál Brókerház Zrt. évi 18 százalékos hozamot ígér az ügyfeleinek, a negyedéves kifizetések egy részét azonban nem tudja időre teljesíteni. Megindult a rendőrségi nyomozás, 2013 decembere óta pedig előzetesben ül a csaló cégtulajdonos
Mostanra készült el a vádirat, ami alapján elkezdődhet a tárgyalás. A nyomozás tehát majd két évig tartott, ami nyilván némi aggodalommal tölti el azokat, akiket a karcagi Marcsika vagy a ceglédi páros, Jolika és Pistabá károsított meg. Ezeknek az ügyeknek a felderítése ugyanis még csak az elején tart.
Hatalmas hozamokat ígért
Az ebesi Cívis Globál Brókerház módszere kísértetiesen hasonlít a mostani ügyekhez is. Valódi befektetés nélkül, hatalmas hozamot ígérve verte át az embereket az ebesi csaló is.
Információink szerint nem a 18 százalékos kamat volt a legkiemelkedőbb ajánlat, amit a férfi cégei nyújtani tudtak. Volt, hogy negyedévre 14,4 százalékot ígért valakinek. Az ügyészség közleménye szerint a csaló 551 embert vert át az ország különböző pontjain.
100 üzletkötője volt
Három cégen keresztül és 100 üzletkötő segítségével valószínűleg jóval több, mint 2 milliárd forintot szedett be az emberektől, miközben a pénz nagy részét valószínűleg a helyi focira költötte. Arról is volt szó, hogy egy feljutásról döntő rangadóra az ebesi fociklub szurkolóit repülővel viszik majd, ez végül is elmaradt.
A Debreceni Járási Ügyészség pontos összeget is közölt, de információink szerint még nem lehet tudni, hogy mennyit tett zsebre a férfi 2011 és 2013 között. Több olyan ügyfél is volt, aki devizában fektetett be. A legmagasabb összeg 41 millió forint lehetett.
Nincs ki kártalanítson
A Cívis Globál Brókerház nem tartozik az Országos Betétbiztosítási Alap betétvédelme alá, és nem tagja a Befektető-védelmi Alapnak sem. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek - a Kun-Mediátor és a Hungária Értékpapír Zrt. tulajdonosaihoz köthető Biztonság-Trade Kft. károsultjaihoz hasonlóan - a cégek és a felelősök személyes vagyonának felosztásában bízhatnak.
Felszámolják a cégeket
Az Opten nyilvános cégadatbázisa szerint az ebesi csaló összes cége felszámolás alatt áll. Az ügyészség közleménye szerint a sértettek polgári jogi igényének érdekében 864 millió forintot zároltak. A férfi magánvagyona 6 millió forint volt. Előreláthatólag tehát a pénz nagy része nem lesz meg. valószínűleg nem is lehet, hiszen a féfi a kérdéses években igen nagylábon élt. Különösen a helyi fociklubbal volt bőkezű.
Nagy pénz, nagy foci
A helyi fociklub nem véletlenül szerepelt egyre jobban 2011 után. Ömlött a pénz a focistákhoz. Ahogy az ügyészség közleményéből kiderült, valószínűleg a helybéli becsapott emberek megtakarításából telhetett olyan luxuskiadások tervezgetésére, mint az ebesi focicsapat szurkolóinak repülőgépes utaztatása. | [
"Cívis Globál Brókerház Zrt."
] | [
"Befektető-védelmi Alap",
"Biztonság-Trade Kft.",
"Hungária Értékpapír Zrt.",
"Debreceni Járási Ügyészség",
"Országos Betétbiztosítási Alap"
] |
Dávid Ibolya és Herényi Károly ügyében nem hívják hétfőre össze a mentelmi bizottság ülését, így csak ősszel dönthet róla a parlament. A Fidesz szerint "ez rombolja a parlament tekintélyét".
Géczi József Alajos (MSZP) bizottsági elnök nem hívja össze hétfőre az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságát, így Dávid Ibolya MDF elnök és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesztéséről már csak ősszel dönthet a parlament, miután hétfőn lesz a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napja.
Géczi azt mondta: a mentelmi jog kikéréséről szóló parlamenti bejelentés előtt nem szokás összehívni ez ügyben a testületet, hozzátette: bonyolult ügyről van szó, amelyben nem akarnak kapkodni, hiszen a bizottsági tagoknak is meg kell ismerkedniük a részletekkel, továbbá meg kell hívni a testület ülésére az érintett képviselőket is.
A legfőbb ügyész azzal az indokkal kérte az Országgyűléstől a két politikus mentelmi jogának felfüggesztését, hogy megalapozottan gyanúsíthatók kétrendbeli személyes adattal visszaélés vétségével, valamint egyrendbeli kényszerítés bűntettével.
Messzemenően rombolja a parlament tekintélyét a Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-es, jelenleg független országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos ügy szeptemberre halasztása - közölte Balsai István, a mentelmi bizottság fideszes alelnöke. | [
"MDF"
] | [] |
FKF-botrány: Batiz sem járt rosszul? + Videó
• Steiner támogatná, ha kivizsgálnák Demszky lakásfelújítását + Videó
• Hagyóék az FKF-ből is tízmilliókat talicskáztak ki? + Videó
• FKF-botrány: 70 millió került vissza a városházi politikusokhoz? + Videó
• FKF-ügy: pánik az MSZP-ben Batiz András megerősítette, hogy tanácsadó cége valóban dolgozott az elmúlt években a Fővárosi Közterület-fenntartó vállalatnak. A társaságot közbeszerzés nélkül bízták meg, a díjazásról a volt kormányszóvivő – titoktartási kötelezettségére hivatkozva – nem beszél. A rendőrség pedig arról hallgat, hogy a BKV-ügyben meghallgatta-e Demszky Gábor főpolgármester egykori kabinetfőnökét. A közélet átláthatóságáért küzdő nemzetközi szervezet számításai szerint csak a közbeszerzéseknél 400 milliárd forinttal emeli meg az árat a korrupció.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Tekintse meg a hírTV összeállítását
Mint arról lapunk hétfői száma
A BKV-ügyben is előkerülhet Demszky bizalmasának neve
A nyomozás legújabb adatai szerint Mesterházy Ernő volt főpolgármesteri főtanácsadót, Antal Attila volt BKV-vezérigazgatót és Zelenák Tibor volt BKV-főosztályvezetőt részben a BKV igazgatótanácsának egyes tagjai vették rá az előnytelen szerződések megkötésére.
"A Büntető Törvénykönyvbe ütköző cselekedetre merült fel gyanú, átadtuk ezeket az ügyeket a rendőrségnek. Minden esetben ismeretlen tettes ellen tettünk bejelentést, tehát olyan megállapítás, hogy bármiféle menedzsment vagy dolgozó tag elkövetett volna bűnügyet, nem volt. Felmerült a gyanú, és ismeretlen tettesként az egész vizsgálati jelentést átadtuk a rendőrségnek" – mondta Bolla Tibor, a BKV Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese. Bolla nem árulta el, hogy a BKV belső vizsgálata az igazgatósági tagok közül megállapította-e bárkinek is a felelősségét.
Nem ment bele a részletekbe a nyomozást végző Budapesti Rendőr-főkapitányság sem. A BRFK-tól nem kapott választ a hírTV arra, hogy a BKV-ügy gyanúsítottjai között Tóthfalusi György volt igazgatósági elnökön kívül vannak-e még egykori igazgatósági tagok.
A teljes GDP 1,5 százaléka – a Transparency International szerint ennyit veszt az ország évente a korrupcióval. Szerintük a kenőpénzek negyedével teszik drágábbá a közbeszerzéseket. "A közbeszerzési rendszer bonyolult, havonta változik, a különböző lobbierők befolyása miatt. Itt valóban rendet kell teremteni" – fogalmazott Marschall Miklós, a Transparency International regionális igazgatója.
A nemzetközi szervezet öt pontban foglalta össze ajánlásait az új kormánynak – a többi között új felügyeleti rendszert és a közbeszerzési törvény átszabását javasolva.
(hírTV/MNO) A Célpont című műsor értesülése szerint 600 millió forintot költ évente propagandára és tájékoztatásra a Fővárosi Közterület-fenntartó vállalat. Az önkormányzati cég egyik szerződéses partnere Batiz András tanácsadó cége volt. A társaság 2007-ben és 2008-ban is dolgozott az FKF-nek. Pályázat egyik esetben se volt, a megbízások nem érték el a közbeszerzési értékhatárt. A volt kormányszóvivő – titoktartási kötelezettségére hivatkozva – nem mondta meg, hogy mennyiért vállalta a munkát, csak annyit árult el, hogy a díjazás a piacinak megfelelő volt.Mint arról lapunk hétfői száma beszámolt Demszky Gábor egykori kabinetfőnöke egy olyan FKF-szerződésért lobbizott, amelyet közbeszerzési eljárás előzött meg – legalábbis a Közterület-fenntartó vállalat vezérigazgatójának rendőrségi tanúvallomása szerint. Bielek Péter azt állította a gazdaságvédelmi nyomozóknak, hogy az egyik több százmillió forintos beruházásnál Forró Zoltán járt el a később nyertessé nyilvánított cégek érdekében a Városházán. Forró Zoltán tavaly őszig a közlekedési vállalat igazgatósági tagja volt.A nyomozás legújabb adatai szerint Mesterházy Ernő volt főpolgármesteri főtanácsadót, Antal Attila volt BKV-vezérigazgatót és Zelenák Tibor volt BKV-főosztályvezetőt részben a BKV igazgatótanácsának egyes tagjai vették rá az előnytelen szerződések megkötésére."A Büntető Törvénykönyvbe ütköző cselekedetre merült fel gyanú, átadtuk ezeket az ügyeket a rendőrségnek. Minden esetben ismeretlen tettes ellen tettünk bejelentést, tehát olyan megállapítás, hogy bármiféle menedzsment vagy dolgozó tag elkövetett volna bűnügyet, nem volt. Felmerült a gyanú, és ismeretlen tettesként az egész vizsgálati jelentést átadtuk a rendőrségnek" – mondta Bolla Tibor, a BKV Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese. Bolla nem árulta el, hogy a BKV belső vizsgálata az igazgatósági tagok közül megállapította-e bárkinek is a felelősségét.Nem ment bele a részletekbe a nyomozást végző Budapesti Rendőr-főkapitányság sem. A BRFK-tól nem kapott választ a hírTV arra, hogy a BKV-ügy gyanúsítottjai között Tóthfalusi György volt igazgatósági elnökön kívül vannak-e még egykori igazgatósági tagok.A teljes GDP 1,5 százaléka – a Transparency International szerint ennyit veszt az ország évente a korrupcióval. Szerintük a kenőpénzek negyedével teszik drágábbá a közbeszerzéseket. "A közbeszerzési rendszer bonyolult, havonta változik, a különböző lobbierők befolyása miatt. Itt valóban rendet kell teremteni" – fogalmazott Marschall Miklós, a Transparency International regionális igazgatója.A nemzetközi szervezet öt pontban foglalta össze ajánlásait az új kormánynak – a többi között új felügyeleti rendszert és a közbeszerzési törvény átszabását javasolva.(hírTV/MNO) | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó",
"BKV"
] | [
"Transparency International",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Egyoldalúan felfüggesztette szolgáltatásait a Hewlett-Packard Magyarország (HP) az európai uniós támogatásokat kifizető Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) számára. Ez megnehezíti a mintegy kétszázezer magyar gazda minél gyorsabb uniós támogatáshoz jutását, jóllehet a hivatal munkatársai éjt nappallá téve dolgoznak.
Az MVH feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, bűnszervezetben elkövetett csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Az ügy előzménye, hogy a HP és az MVH először 2003-ban kötött szerződést hálózati szoftver fejlesztésére. Az eredeti szerződés értelmében, annak 2005-ös lejárta után a szoftver, a jogosultságok és a forráskódok az MVH tulajdonába kerültek. 2006-ban a két fél új szerződést kötött, amelyből érthetetlen módon kikerült az a passzus, miszerint a rendszer az MVH tulajdonába került volna. Épp ellenkezőleg, az új szerződés azt tartalmazta, hogy a hivatal csak felhasználói jogot kapott a HP-tól, hasonló nagyságrendű összegért, mint amelyet az előző szerződés a kiépítésre tartalmazott.
Az MVH elnökévé 2010. júniusában kinevezett Palkovics Péter, az átadás-átvétel során vizsgálatot indított e szerződések ügyében és erről értesítette a HP-t is. Ezt követően a többszöri egyeztetések ellenére, a hibás teljesítés és a nem teljesítések problémáira a HP érdemben nem válaszolt. A Hewlett-Packard jelezte, mintegy 6 hónapra van szüksége, hogy tanulmányozza saját szerződését és megváltoztassa azt. A szolgáltatás felfüggesztése a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számára azért is érthetetlen és elfogadhatatlan, mert jelenleg a szerződés érvényes, ezt a HP visszaigazolta, a szerződés pedig nem tartalmaz felfüggesztésre való jogot. Olyan lejárt számla sincs, melynek kifizetését jogszerűen követelhetné a szolgáltató.
A HP ellenséges lépését ráadásul arra az időpontra időzítette, amikor a majdnem kétszázezer érintett törvényes kifizetése esedékessé válik. "A HP fejlesztés beindulása előtt, nyolc éve minimális technikai feltételek mellett dolgoztak a kollégák" – mondta Palkovics Péter elnök. "Most pedig 20 milliárd forint elköltése után pontosan ugyanitt tartunk. Kollégáink, ilyen körülmények között, megfeszített ütemben szervezik a kifizetéseket. Az olyan támogatások folyósítása is ilyen feltételek mellett valósult meg, mint például a vörösiszap-katasztrófa, illetve az ár- és belvizek által sújtott területeken élő gazdáké."
Az MVH több száz dolgozója, folyamatosan, a normál munkaidőn kívül is, az uniós előírásoknak megfelelően végzi tevékenységét a kifizetések érdekében, annak ellenére, hogy a HP szolgáltatás leállítása lassítja és megnehezíti a munkát. | [
"Hewlett-Packard",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] | [
"Hewlett-Packard Magyarország"
] |
Gyakorlatilag még sehol nem tart a bizonyítással az adócsalással is vádolt diszkópápa, Vizoviczki László és társai vesztegetési ügyében a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa. A PestiSrácok.hu információi szerint a két éve folyó eljárásban eddig a vádlottakat hallgatták ki, valamint három tanút, a beidézett ötvenből. De sem szakértői meghallgatásra, sem pedig más bizonyításra eddig nem került sor, így biztosra vehető, hogy még több év is eltelhet, mire egyáltalán elsőfokú ítélet születhet a magyar kriminalisztika egyik legsúlyosabb vesztegetési perében. A csiga lassúság oka sokrétű, összeszedtük belőle jónéhányat.
Már lassan két éve, 2015. január 14-én kezdődött el a költségvetési csalással (ebben az ügyben márciusban döntést hozhat a Fővárosi Törvényszék) is vádolt diszkópápa és több magas rangú rendőri vezető zárt tárgyalása a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsán – írta meg szerdán a Magyar Idők. Ismert, az éjszaka császárának tartott Vizoviczki László, Gulyás Imre, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bűnözés elleni főosztályának volt vezetője, Hopka Lajos, az NNI speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetője, Kalmár Tamás, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetője, valamint Koblencz Attila, a BRFK volt felderítő nyomozója és társaik ellen 2014 augusztusában emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozás még a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. A bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt – öten vezető beosztású, volt rendőrfőtisztek –, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő van.
Jócskán elhúzódik Vizoviczkiék vesztegetési pere
A PestiSrácok.hu információi megegyeznek a Magyar Idők értesüléseivel, miszerint a bizonyítási eljárás a vesztegetési ügyben idén biztosan nem fog befejeződni. Úgy tudjuk, az eljárás elhúzódásának okai azzal magyarázhatók, hogy az ügyet tárgyaló hadbíró két-három havonta tűz ki kettő, jobb esetben négy napra tárgyalási határnapokat, amelyeken csak délelőtt (!) tárgyalnak. Értesüléseink szerint eddig a vádlottakat hallgatták ki, rajtuk kívül ötven tanút idézett a bíróság személyes meghallgatásra, de közülük mindössze hármat – köztük Vizoviczki egykori jobbkeze, az ügy koronatanúja, Varga István – sikerült meghallgatni. Sem szakértői, sem más bizonyítás eddig még nem történt meg, ahogy rengeteg olyan tanúnak a vallomását sem ismertették még, akiket a Debreceni Törvényszék bírája nem idézett be. Legközelebb pedig csak két hónap múlva, március elején tart tárgyalást a katonai tanács. A lassan két éve folyó büntetőperen értesüléseink szerint még a fővádlott, Vizoviczki László sem tett vallomást arra hivatkozva, hogy az adócsalási ügyére készül, ezért kettő eljárásra nem tud koncentrálni. Értesüléseink szerint utóbbi ügyének elsőfokú befejezése után fog egy nagyobb lélegzetű vallomást tenni.
Minden titkosítva
A vádlottak és védőik – valamint jóformán az ügyészség – dolgát nem csak az nehezíti meg, hogy tulajdonképpen mind a huszonkét vádlott a fővárosból jár Debrecenbe tárgyalni, hanem a titkosítás miatti ügykezelés is. A bíróság mindent titkosított, egyik fél sem viheti magával jegyzeteit, anyagokhoz nem jutnak hozzá, csak szigorúan a bírói tanács vezetőjének szobájában van lehetőség iratbetekintésre. Az érintettek saját jegyzeteit, vagy a tárgyalási jegyzőkönyveket is a bíró szobájában tudják csak megnézni, feltéve, ha bent találják a bírót a törvényszék épületében. Úgy tudjuk, a tárgyalás kezdő szakaszában felvetődött, hogy a bíróságnak kéne fel járnia Budapestre, amire egyébként volna is lehetősége, és van is erre vonatkozó bírósági gyakorlat. A tárgyaló bíró azonban arra hivatkozva utasította el az erre irányuló kérelmeket, hogy rengeteg az iratanyag az ügyben, amit nem tud állandóan Budapestre szállítani. Pedig bizonyos, hogy olcsóbb lenne az államnak is, ha nem az ügy összes szereplője vándorolna Debrecenbe tárgyalni.
Évek múlva lehet csak elsőfokú ítélet
Az ügy pikantériája, hogy egy évvel ezelőtt Darák Péter, a Kúria elnöke arról beszélt az Infórádió Aréna című műsorában, hogy vizsgálják, miként gyorsíthatnának az elhúzódó eljárásokon. Úgy nyilatkozott, hogy elemzik azokat a szakmai kérdéseket, amelyek az eljárások elhúzódásához vezetnek. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke (OBH) 2015-ös évről szóló beszámolójában tavaly novemberben pedig éppen azt emelte ki, hogy csökkent a bíróságok ügyhátraléka és rövidültek az eljárások. Hozzátette: a Fővárosi Törvényszéken például 2012-höz képest 43 százalékkal csökkentek a két éven túli ügyek. Nos, Vizoviczki és társai vesztegetési ügye nem éppen ezt bizonyítja, hiszen ha ilyen csigalassúsággal folyik a per, még évek telhetnek el, mire elsőfokú döntés születik, az adófizetőket is terhelő perköltség pedig minden bizonnyal további milliókkal dagad majd.
Nem ez a megszokott gyakorlat
Ifjabb Balsai István ügyvéd a PestiSrácok.hu-nak hangsúlyozta, hogy az ügyek észszerű időn belül való befejezése nem csupán alkotmányos alapjog, hanem követelmény is az igazságszolgáltatás részére. Az ügyvéd szerint ez a tempó ugyan eleget tesz a büntetőeljárási törvény kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó szabályok betűinek, azonban azok valódi céljával mégis ellentétes. Hasonló fajsúlyú ügyekben a bevett gyakorlat az, hogy a bíróság havonta 4-5, egész napos, reggeltől késő délutánig tartó tárgyalást tart. Példaként ifjabb Balsai István a Prisztás-gyilkosság ügyét hozta fel, amelynek elsőfokú tárgyalása kilenc hónap alatt, míg a megismételt eljárás fél éven belül lezajlott. Pedig abban a büntetőügyben is több mint húszezer oldalnyi irat keletkezett és a törvényszéken több tucat tanút hallgattak meg. Ráadásul a bíróság jogsegély útján az akkor még egy brazil börtönben ülő Kisbandi vallomását is beszerezte. Ifjabb Balsai István még azt is hozzátette, nagyon fontos lenne, hogy ebben az ügyben a közvélemény naprakész módon legyen informálva a büntetőeljárás menetéről. Az ügyvéd szerint kiemelt társadalmi érdek a legszélesebb körű nyilvánosság biztosítása, annál is inkább, mert ilyen súlyú hatósági korrupciós büntetőügy nem járt az igazságszolgáltatás előtt még a rendszerváltoztatás óta. Szerinte, ha kiderül, hogy a nyilvánosság kizárásának és a zárt tárgyalás elrendelésének nem volt megfelelő indoka, akkor az abszolút hatályon kívül helyezési ok lesz a másodfokú eljárásban.
Címlapfotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Magyar Idők",
"Országos Bírósági Hivatal",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Debreceni Törvényszék"
] |
Költségvetési csalás és vesztegetés bűntett gyanúja miatt vádat emelt a Baranya Megyei Főügyészség a Keleti Kft. ügyvezető-tulajdonosa ellen. A cég a Pécsi Vízmű munkáiban vett részt, és a gyanú szerint fiktív számlákkal kerülte el az adófizetést.
Varga-Koritár György főügyész a Magyar Nemzetnek azt mondta, a Keleti Kft. ügyvezetője 2009-től összesen 350 millió forintért vásárolt valótlan tartalmú, fiktív számlákat, azért, hogy kevesebb adót fizessen. A vádlott a cégeivel folyamatosan részt vett a pécsi önkormányzat egyik szolgáltatója által kiírt közműberuházásokban.
A főügyész szerint azért, hogy a vádlott cégei a pályázatokat megnyerjék, kapcsolatot épített ki a szolgáltató logisztikai osztályának vezetőjével. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói még 2012-ben indították meg az eljárást a társaságnál, a cég vezetőjét, K. J.-t már akkor őrizetbe vették. | [
"Keleti Kft."
] | [
"Baranya Megyei Főügyészség",
"Magyar Nemzet",
"Pécsi Vízmű",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Három férfit mondott ki bűnösnek az ügyben első fokon a bíróság, az ügyészség súlyosbításért fellebbezett.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feljelentése alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt 3 emberrel szemben uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt – közölte a Fővárosi Főügyészség.
Az ügy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vállalkozások technológiai innovációs tevékenységének támogatására kiírt pályázatához kapcsolódik, amit 2011 márciusától lehetett igénybe venni.
A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az egyik vádlott, egy 48 éves férfi egy informatikai tanácsadó cég vezetőjeként a pályázati összeget jogszerűtlenül, megtévesztéssel szerezte meg.
A támogatásra 2011 októberében a társaság nevében pályázott. Később a támogatási feltételek igazolására azonban valótlan tartalmú jelenléti íveket, számlákat, teljesítésigazolásokat és egyéb okiratokat csatolt kifizetési kérelmeihez.
A férfi az ügyészség szerint valótlanul igazolta, hogy a projekttel kapcsolatos fejlesztői tevékenység Debrecenben folyt, holott a valóságban azt budapesti irodájukban, illetve távmunkában dolgozó alkalmazottak végezték. A társaság a megyeszékhelyen csupán szervert üzemeltetett és az általa bérelt ingatlanokban néhány munkaállomást alakított ki, ahol a társaság egyes munkavállalói eseti jelleggel jelentek meg. A fiktív számlákat két másik – egy 37 és egy 44 éves férfi által irányított – vállalkozás nevében állították ki.
A 48 éves férfi – aki a fiktív számlákat a saját cége időszaki adóbevallásaiban is szerepeltette – összesen 114 millió forintnyi vagyoni hátrányt okozott, bűnsegédei közül a 37 éves férfi 13 millió, a 44 éves férfi 37 millió forintnyi vagyoni hátrány okozásához nyújtott segítséget. A 48 éves vádlott a jogellenesen elnyert támogatási összeget és annak kamatát később visszafizette.
A Fővárosi Törvényszék mindhárom vádlottat bűnösnek mondta ki. A bíróság a 48 éves férfit 2 év, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, 2 évre eltiltotta a cégvezetéstől és vagyonelkobzást rendelt el vele szemben, a 37 éves férfit 1 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, valamint 1 évre eltiltotta a cégvezetéstől, a 44 éves férfit 1 év 3 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, valamint 2 évre eltiltotta a cégvezetéstől.
Az ügyészség az ítélet ellen a vádlottak terhére súlyosításért, végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása végett jelentett be fellebbezést. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék",
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] |
A kormány befejezte annak a reklámnak a hirdetését, amelynek sugárzásától a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) eltiltotta a TV2-t - közölte Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az NVB csütörtökön tiltotta el a TV2-t, illetve annak tulajdonosát attól a jogsértéstől, hogy továbbra is sugározza a kormány "Újra rezsicsökkentés" jelmondatú műsorszámát, szpotját. A Kúria március 18-ai végzésében már egyszer azt állapította meg, hogy a TV2 a kormány "Magyarország jobban teljesít" jelmondatú, jelölőszervezeteket népszerűsítő műsorszáma közzétételével megsértette a választási eljárási törvényt.
Gulyás Gergely reagálásában közölte: tiszteletben tartják az NVB döntését, így még csütörtök este döntés született arról, hogy a kifogásolt reklám hirdetését befejezi a kormány, így az a továbbiakban sem a TV2-n, sem más csatornán nem látható, nem hallható.
Jelezte ugyanakkor, hogy a Kúria jelenlegi gyakorlata ellentétes a Legfelsőbb Bíróság korábbi, a 2002-es, 2006-os és 2010-es választások alkalmával folytatott gyakorlatával.
Korábban ugyanis egyértelmű volt, hogy a kormányzati hirdetések - tartalmuktól teljesen függetlenül - nem esnek a választási eljárási törvény hatálya alá - magyarázta a Fidesz politikusa, jelezve, hogy ezen a gyakorlaton a Kúria változtatott, amit a kormánytöbbség tudomásul vesz.
Gulyás Gergely szintén kérdésre a parlamenti választás informatikai rendszerét érintő baloldali kritikákra is reagált. A képviselő megmagyarázhatatlannak nevezte, hogy miért támadja az ellenzék a rendszert, amikor annak a választási végeredmény megállapítása szempontjából semmilyen jelentősége nincs.
Az informatikai rendszer biztonságosabb, mint négy éve, a választást nem a kormány, hanem egy független hatóság bonyolítja le, a végeredmény megállapítása pedig független az informatikai hálózattól - mondta, hozzátéve, hogy szerinte a baloldal biztos a vereségében, ezért igyekszik botrányba fullasztani a szavazást. | [
"TV2"
] | [
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
Több mint félmilliárd forint adó elcsalásával gyanúsítják Balogh Sándort, a budapesti vizes vb-t szervező cég korábbi gazdasági igazgatóját, akiről múlt héten derült ki, hogy két elfogatóparancsot adtak ki ellene. Úgy hallottuk, hogy november végén az adóhatóság (NAV) emberei házkutatást is tartottak Balogh cégbirodalmának egyik központjában, ahol a kapucsengőn tavaly még egykori felesége, a nemzeti vagyonért felelős miniszter Bártfai-Mager Andrea neve is szerepelt.
A komoly bűncselekményekkel meggyanúsított üzletember – akinek munkásságát korábban hosszú cikkben mutattuk be – időközben eltűnt, több ismerője is azt feltételezi, hogy Dubajban lehet.
Évekig nem fizettek adót
Balogh Sándor ellen hivatalosan "üzletszerűen elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt" folyik büntetőügy. Ez egy olyan iratból derül ki, amelyet az adóhatóság küldött a cégbíróságnak még november 27-én, pont azon a napon, amikor a vállalkozóval szemben az első elfogatóparancsot is kiadták. A dokumentum szerint az érintett céget teljes egészében zár alá vették a magyar állam javára, azaz
tulajdonképpen vagyonelkobzást rendelt el a NAV.
Az iratban azt is részletesen kifejtik, hogy erre miért került sor. A leírás szerint az érintett vállalat, a
"Balogh Sándor ügyvezetése, képviselete alatt álló Globimpex Zrt. 2015. 12. havi bevallását nullás adattartalommal nyújtotta be, abban sem értékesítést, sem beszerzést nem szerepeltetett, annak ellenére, hogy a társaság vevőpartnerei a Globimpex Zrt-től történő beszerzést közöltek a bevallásukban."
Ezt a gyakorlatot aztán a következő három évben is folytatta a vállalat, amely így több mint 340 millió forintnyi áfát nem fizetett be (a csillagra kattintva kiderül, hogyan lehet ezzel a módszerrel áfát-csalni)*Egy vállalatnak némileg leegyszerűsítve a bevételei és kiadásai különbözete után kell befizetnie az általános forgalmi adót. Tehát, ha egy cég egy adott hónapban csinál 100 millió forint árbevételt, de közben ehhez kapcsolódóan felmerül 80 millió forintnyi költsége, akkor az áfát csak 20 millió forint után fizeti be. Azaz az áfa-fizetés mértékét csökkenteni lehet kiadásszámlákkal, ám ilyenkor logikusan az fizeti meg az adót, akitől mi vásárolunk, hiszen a mi kiadásunk neki bevétel. A gond akkor van, ha egy cég kimutatja a költséget, és így nem fizeti meg az áfát, de a vállalat, aki papíron szállított neki, nem mutatja ki a bevételét, így ő sem fizeti be az áfát. A NAV szerint ez történt ebben az esetben is.. Ráadásul nem csak ez a cég járt el így. A NAV határozata másik két vállalatot is említ, és bár ezek közül az egyiket nem is Balogh Sándor irányította az érintett időszakban, de az irat alapján ő "végzett bevételszerző gazdasági tevékenységet", így ezt a pénzt is rajta keresik. Minden felsorolt ügyet egybevetve
"Balogh Sándor az általa irányított gazdasági társaságok tevékenysége következtében összesen 587.019.240 forint – vagyoni hátrányt okozott a magyar költségvetésnek"
– állapítja meg a NAV határozata.
Két testvér, egy módszer
A NAV határozatában felvázolt módszer azért is érdekes, mert nagyon hasonlít arra, amelyet egy borsodi – az adóhatóság által bűnszervezetnek nevezett – céghálót feltáró cikkünkben tavaly bemutattunk. Azt a szervezetet Balogh Sándor testvére vezette, aki ellen emiatt egy tavalyi, szintén cégbírósági irat szerint "bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanújával" indult eljárás.
A két testvér a kilencvenes években együtt kezdett el üzletelni. Első igazán nagy dobásuk, a műszaki cikkekkel kereskedő, országosan is ismert Balox alapítói között Balogh Sándor akkori párja, Bártfai-Mager Andrea is ott volt. A Balogh testvérek üzleti ügyei mostanra látszólag szétváltak, a jelenlegi vagyonminiszter pedig már a kétezres évek elején végleg búcsút vett tőlük, de a kilencvenes években még együtt mozogtak. A testvérek ekkor építettek fel egy olyan cégcsoportot, amely bizonyos szempontból a most az adóhatóság célkeresztjébe került vállalatbirodalmaik előszobája volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy testvérpár útja a Szerencsekeréktől a milliárdos adótartozást felhalmozó céghálókigA kilencvenes években együtt vállalkoztak a vagyonminiszterrel, egyikük részben Bártfai-Mager Andrea lakásán üzemeltette céghálóját.
A gyanú szerint adócsalási céllal kialakított két hálózat között látszólag az egyetlen érdemi különbség a cégháló végén álló személyekben volt. Míg a borsodi szervezetnél az ilyen bukó (tehát a hatalmas adótartozással bedöntött) cégek egy idő után nincstelen strómanok vagy fellelhetetlen külföldi állampolgárok tulajdonába kerültek, addig Balogh Sándor érdekeltségeinél ez máshogy történt.
Ahogy az üzletembert bemutató tavalyi cikkünkben is írtuk, a sok esetben százmilliós nagyságrendű adótartozást felhalmozó cégek jellemzően Baloghoz közel álló embereknél kötöttek ki. Így a vállalkozó közvetlen környezetében lévők közül többen jelenleg is szerepelnek a NAV adóslistáin.
Ez is arra utal, hogy a határozatban említett három cég csak a jéghegy csúcsa lehet, ennél sokkal több vállalkozásban kerülhetnek még elő hasonló ügyek. Balogh Sándornak, illetve üzleti körének százas nagyságrendben volt valamilyen érdekeltsége különböző cégekben, és ezek közül
közel harminc olyat azonosítottunk, amelynek valamikor a múltban volt 100 milliósnál nagyobb adótartozása.
Akkori cikkünk alapján a költségvetést több milliárd forint értékben károsíthatta meg a hálózat.
Nincsen lakcíme
Bár Bártfai-Mager Andrea ekkor már hosszú évek óta nem volt céges üzleti kapcsolatban Baloghékkal – és ezt minden egyes alkalommal hangsúlyozta kérdésünkre, amikor szóba kerültek a volt férje kétes ügyei –, az érintett vállalatok egy jelentős része mégis két olyan ingatlanba volt bejegyezve, amelyek köthetőek a miniszterhez.
Az egyik Bártfai-Mager rózsadombi lakása volt, ahová az adóhatósági határozatban szereplő három vállalatból kettő évekig be volt jelentve. Ugyanakkor még hónapokkal azelőtt az időpont előtt elköltöztek onnan, amikor a NAV szerint elkezdték csalni az adót.
A másik egy szintén rózsadombi lakópark volt, amelyet pár héttel ezelőtt még használhatott a Balogh-féle csoport. Legalábbis erre utal, hogy tudomásunk szerint a NAV határozata és az elfogatóparancs kiadása napján
házkutatást tartottak az adóhatóság emberei a lakópark több, Baloghhoz köthető ingatlanjánál.
Az ügyben kérdeztük a NAV-ot, de nem erősítették meg az információt arra hivatkozva, hogy "büntetőeljárások konkrét részleteit, konkrét személyekre, gazdasági szereplőkre vonatkozó információkat nem hozhatnak nyilvánosságra".
Ennek a rózsadombi lakóparknak a 16 lakásából legalább öt olyan szervezet tulajdonában van, amely egyértelműen kötődik Balogh Sándorhoz. Illetve ez az a lakópark, amelynek a kapucsengőjén a Bártfai-Mager név is szerepelt, ám a vállalkozóról szóló első cikkünk másnapján valaki eltávolította onnan.
Balogh Sándor neve nem is volt a kapucsengőn, és most valószínűleg máshol sincs, a vállalkozónak ugyanis hivatalosan nincs lakcíme. Erről a lakcímnyilvántartó tájékoztatta a cégbíróságot október végén, ami miatt utóbbi fel is szólította a több vállalatban jelenleg is érdekelt üzletembert, hogy pótolja a hiányosságot. Egyelőre azonban semmi nem utal arra, hogy ezt megtette volna. A cégiratokban egyébként legutóbb egy szlovákiai cím volt megadva Baloghhoz. Neki és testvérének is jelentős érdekeltségei vannak Szlovákiában, mindkét cégbirodalomnak meghatározó részét fogta össze oda bejelentett vállalat.
Dubajban lehet
Balogh Sándort próbáltuk elérni, de telefonján nem lehetett, emailes megkeresésünkre pedig nem reagált. Ez persze nem meglepő, hiszen a körözés alapján ismeretlen helyen tartózkodik. Ismerői szerint ez az ismeretlen hely valószínűleg Dubaj, ahova korábban is többször járt, és ahol többek egybehangzó állítása szerint ingatlanja is van.
Az viszont kiderült, hogy Balogh Sándor már nem igazgató a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft-nél. Megkeresésünkre a cégnél azt írták, hogy a szervezet "részéről Balogh Sándor munkaviszonyának megszüntetése megtörtént". Arra a kérdésünkre viszont nem válaszoltak, hogy erre mikor és miért került sor.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közvagyonért felelős minisztert nem zavarja, hogy az államot milliárdokkal károsító cégháló működött a lakásábanBártfai-Mager Andreának nincs tudomása arról, hogy a körözött Balogh Sándornak cégei lettek volna bejegyezve a lakására, pedig erről több cikk is megjelent.
Közélet Balogh Sándor Bártfai-Mager Andrea Bp2017 Kft. Olvasson tovább a kategóriában | [
"Globimpex Zrt."
] | [
"Bp2017 Kft-nél",
"Globimpex Zrt-től",
"Bp2017 Kft."
] |
Mivel a volt moteltulajdonos nem fizetett, az MSZP-s azzal fenyegetőzött, hogy a politika kicsinálja az embert.
"Feljelentés-kiegészítést rendelt el az ügyészség a múlt héten nyilvánosságra került rejtett kamerás felvétellel kapcsolatban, mert nem állapítható meg egyértelműen, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, akkor milyen" - mondta Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A filmfeltévelen Weiszenberger László kiskunhalasi kistérségi megbízott arról beszél egy vállalkozónak, hogy kenőpénzért cserébe el tudja intézni, hogy sikeresen pályázzon a Miniszterelnöki Hivatalnál turisztikai támogatásra. Weiszenberger a filmfelvételen azt állítja, hogy egy minisztériumba kell visszavinnie a kenőpénz nagyobb részét a siker érdekében. Dicsekszik saját meggazdagodásáról, és azt is elmondja, hogy jó kapcsolatrendszerét Zuschlag Jánosnak köszönheti. Weiszenberger az MSZP önkormányzati képviselője volt a botrány kitöréséig Kiskunhalason.
A 2005-ben készült videófelvételt a Hír tévé mutatta be. A műsor hatására az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium feljelntést tett. Weiszenbergert azóta kizárták a kiskunlahasi szocialista fekciójából és felfüggesztették kistérségi megbízott állásából is. A felvételt már korábban elkezdte vizsgálni a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség is, még a Zuschlag-ügy kapcsán bukkantak a kazettára egy Weiszenbergnél tartott házkutatáskor. Kecskeméten ismeretlen tettes nyomoznak is az ügyben, befolyással való üzérkedés miatt. | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Kecskeméti Nyomozó Ügyészség",
"Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium",
"Hír tévé",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Ugyanaz a Simicska-cég szervezte a Fidesz plakátkampányát a 2010-es választások idején, mint amelyik tavasz óta a Jobbik hirdetéseinek biztosítja a helyet – írta a 24.hu. A portál szerint ráadásul Simicska Lajos cége a Fidesznek jóval olcsóbban adta a plakáthelyeket, mint a Jobbiknak.
A Népszavának a szocialista Harangozó Tamás múlt héten nyilatkozott arról: hosszas küzdelem árán sikerült megszereznie a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától egy szerződéscsomagot. Ebből kiderült, hogy az érvénytelen kvótareferendum nagyjából 19,5 milliárd forintjába került az adófizetőknek, a kormányzati plakátkampány minden médiafelületen 50-60 százalékos kedvezményt kapott.
A 24.hu által megszerzett dokumentumokból most az derült ki, hogy a Fidesz anno plakátonként a Jobbik adataiból kalkulálható árnak csak az 58 százalékát fizette. Tehát a mostani listaárakon körülbelül 1 milliárd forintot kellett volna adniuk azért, amiért a valóságban 23 milliót (nagyjából 5000 Ft/darabos egységárat) fizettek. A Jobbik-plakátok esetében 13 500 forintos darabár jött ki a portál számításai szerint. Sőt, az előkerült adatok alapján 1300 plakátot számla nélkül helyeztek ki annak idején. Orbán Viktor miniszterelnök egyébként a hétvégén Brüsszelben azt mondta: "Büszkék vagyunk arra, hogy a mi gazdálkodásunk mindig is transzparens volt és jogilag hibátlan".
Mint ismert, a kormány egész pályás letámadást indított a radikális párttal és az oligarcha cégeivel szemben a "Ti dolgoztok. Ők lopnak" kampány kezdete óta. Egy sokak szerint alkotmányellenes húzással átnyomták a parlamenten a plakáttörvényt, a NAV pedig az összes köztéri reklámmal foglalkozó Simicska-cégnél vizsgálódni kezdett.
"Felszólítjuk Orbán Viktort: ne titkolózzon tovább, hozza nyilvánosságra a kampányköltség részleteit. Mondja el, mennyiért vette meg őket 2010-ben egy oligarcha, és mit kért ezért cserébe?" – reagált a hírekre Jakab Péter, a Jobbik szóvivője. | [
"Fidesz"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] |
Gyanús kampányköltéseit rendre azzal magyarázza a Fidesz, hogy az Állami Számvevőszék mindent rendben talált. Csakhogy a szakértő szerint az ÁSZ, habár lenne módja, meg sem próbálkozik érdemi vizsgálatokkal.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint az ÁSZ igenis léphetne, ha a pártok által közölt kampányköltési számok és a mindennapi élet tapasztalatai között nyilvánvaló ellentét feszül
Miközben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetői folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy a rájuk vonatkozó jogszabályi előírások nem teszik lehetővé a pártok költéseinek valódi, tehát a számlák formai ellenőrzésén túlmutató vizsgálatát, a lapunknak nyilatkozó szakértő nem tudja eldönteni: Ezt vajon valóban komolyan gondolják, vagy csak azért sulykolják, mert remélik, ha sokszor elhangzik, akkor legalább a polgárok el fogják hinni? Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI Magyarország) jogi igazgatója szerint a valóságban ugyanis egyetlen jogi előírás sem tiltja az ÁSZ-nak azt, hogy észlelje a pártok által közölt kampányköltési számadatok és a mindennapi élet tapasztalatai közötti nyilvánvaló ellentétet. Azt sem tiltja a törvény, hogy az ÁSZ feljelentést tegyen a rendőrségen vagy az ügyészségen, ha kirívóan alacsony összegű kampányköltési, pártkiadási tételekre bukkan. Sőt azt sem, hogy maga kérdezze meg a pártokat arról, tényleg annyit költöttek-e működésükre és a kampányukra, mint amennyit állítanak.
Az ÁSZ egyébként azután adott ki most magyarázkodó közleményt, hogy a 24.hu megírta: a Fidesz a 2010-es országgyűlési választás kültéri reklámjairól csak harmadakkora ráfordítást jelentett le, mint amekkora összeg a Simicska Lajos-féle Mahir Cityposterrel kötött, 2010. március-áprilisi időszak számláján valójában szerepel. A Fidesznek – a mostani listaárakon kalkulálva – körülbelül 1 milliárd forintot kellett volna adnia azért, amiért a valóságban csak 23 milliót (nagyjából 5000 Ft/darabos egységárat) fizetett. A kormánypárt szerint minden egyes választási kampányban a törvényeknek megfelelően jártak és számoltak el, ezt pedig – hangoztatták – az ÁSZ ellenőrizte és törvényesnek találta.
"A TI Magyarország más civil szervezetekkel és kutatóműhelyekkel együttműködésben ellenőrizte a pártok, jelölő szervezetek 2010-es választási kampányköltéseit. Most végre az általunk számolt adatokat tőlünk független bizonyítékok is megerősíteni látszanak. Amennyiben beigazolódik, hogy a 2010. évi parlamenti választási kampány során az akkor még ellenzékből kampányoló Fidesz elvtelenül jutott kedvezményekhez és a kedvezményt nyújtó cég a tényleges árnál alacsonyabb összegről szóló, azaz valótlan tartalmú szerződés alapján könyvelte a bevételeit, akkor felmerül a költségvetési csalás (2010-es elnevezése szerint adócsalás) lehetősége" – hangsúlyozta Ligeti Miklós. A jogi igazgató szerint azonban emiatt feltehetően nem a Fidesz, hanem a kedvezményt nyújtó cég ütné meg a bokáját, feltéve, hogy a bűncselekmény még nem évült el.
Az ÁSZ a minapi közleményében már azt írta: rendben voltak a Fidesz kampánypénzei, mindenről szabályosan számoltak el. A gond csak az, hogy a szervezet a 2014-es választásokról beszélt, a csalásgyanú viszont a 2010-es kampánypénzek miatt merült fel. Azonban már 2014-ben sem volt minden rendben.
"A TI Magyarország a 2013/2014. évi választási kampányokat is nyomon követte. A pártok, de főleg a kormányoldal erői, messze többet költöttek, mint amennyit a törvény alapján szabad lett volna nekik" – jelentette ki Ligeti, hozzátéve: a legutóbbi parlamenti választásokat megelőző kampány során már a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója által kétharmados többséggel elfogadott kampányfinanszírozási törvény volt érvényben. Azaz a pártok legfeljebb 995 millió forintot költhettek volna a kampányukra, miközben a TI Magyarország, a vele együttműködő többi civil és szakértő szervezettel, számítások és kutatási eredmények alapján arra a következtetésre jutott, hogy egyedül a kormányoldal pártjai érdekében minimálisan 4 milliárd (3993 millió forint) értékű kampányterméket használtak fel. A túlköltések mellett más durva közpénz-korrupciós jelenségeknek is utat nyitott a kampányfinanszírozási törvény. Például a szabad utat kaptak a kamupártok, amelyeken keresztül büntetlenül folyattak el körülbelül 3,5-4 milliárd forintnyi közpénzt.
A kabinet szerint a már hatályba lépett plakáttörvény miatt mostantól be kell számolni, hogy ki, mennyiért vesz plakátot. Ezzel szerintük végleg kibukik a Simicska-Vona megállapodás, a Jobbik burkolt pártfinanszírozása. Ligeti erre reagálva lapunknak úgy fogalmazott: ezúttal nem annyira rossz Magyarországnak az, ami a kormánypártoknak jó. A szabályozás - amely a CÖF-jelenséget és a kamupártok machinációit nem zárja ki – az eddigieknél drágábbá, de egyúttal talán valamivel átláthatóbbá teszi a plakátköltéseket.
Zoltai Ákos | [
"Fidesz",
"Állami Számvevőszék"
] | [
"TI Magyarország",
"Transparency International Magyarország",
"Mahir Cityposter"
] |
Újabb parkolási korrupció a fővárosban? + Leleplező videó
Zsebben viszik ki a napi parkolódíjat az őrök az egyik angyalföldi autószalonból és szervizből a Hír Televízió birtokába került felvétel szerint. A XIII. kerület fideszes parlamenti képviselője az önkormányzat résztulajdonában lévő parkolási cég ügyvezető igazgatójának leváltását követeli az újabb korrupciós eset leleplezése után. Spaller Endre a felvételt várhatóan a parlamentben adja majd át az önkormányzatokat is felügyelő belügyminiszternek.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Nézze meg a hírTV leleplező felvételét! Kenőpénzért érkeznek a patkolóőrök az egyik angyalföldi autószalonba. A Hír Televízió felvételein jól látszik, amint egyikük leveszi a láthatósági mellényt, és bemegy a szalon szervízfelvételi irodájába. Ott egy műanyag pohárba beledobják a napi 2500 forintot, amit majd a zsebébe tesz. Távozóban az övezetben parkoló autókra egy pillantást se vet.
2009-ben négy ellenőr bukott le, most 2010-ben tíz ellenőr – mondta Prohászka Attila. A kirúgott parkolási ellenőr azt állítja, a szocialista bástyának számító XIII. kerületben üzlethelyiségek, műhelyek ezrei mentesülnek kenőpénz fejében a parkolódíj megfizetése alól. A korrupció 160 millió forint bevételkiesést is okozhat évente az önkormányzati tulajdonú parkolótársaságnak. A Budapesti Rendőr-főkapitányság jelenleg öt parkolóőr ellen folytat eljárást vesztegetés gyanújával. A televízió információi szerint a lassan két éve tartó nyomozást nemrégiben az ügyészség meghosszabbította fél évvel.
A Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. vezetése 2 és fél éve nem tesz semmit a korrupció felszámolása érdekében – állítja a kerület fideszes képviselője. "Rusznák Imre, aki 12 éven keresztül szocialista fővárosi képviselő volt, úgy tűnik, hogy élvezi a szocialista Tóth József bizalmát, ezért a helyén maradhat. Amíg ő a helyén van, úgy tűnik, hogy a korrupciót nem fogjuk tudni felszámolni" – közölte Spaller Endre fideszes országgyűlési képviselő.
A kft. ügyvezető igazgatóját, Rusznák Imrét nem érte el a Hír TV, a cég szóban nem nyilatkozik, és írásos közleményt is csak csütörtökre ígért. Spaller Endre a birtokába került felvételeket egy parlamenti interpellációban átadja majd Pintér Sándor belügyminiszternek.
(hírTV) | [
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] | [
"Hír Televízió",
"Hír TV",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
A pénztártagok számára előnytelen ingatlanügyleteket bonyolítottak a Pannónia Nyugdíjpénztár vezetői, a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezte a nyugdíjpénztár ügyvezetőjének és az igazgatótanács elnökének felmentését, írja a Magyar Nemzeti Bank közleménye.
Az ügyvezetőre és az elnökre, illetve további 13 jelenlegi és volt pénztári vezetőre összesen 59 millió forintos bírságot szabott ki a pénztártagok számára vagyoni hátrányt okozó ügyletek miatt. A A Pannónia vezető testületeinek döntései következtében több személy – köztük pénztári vezető, továbbá egyes, a vezetőkhöz, vagy a pénztárhoz kapcsolódó érdekeltek –
kaptak kedvezményes lakásvételi lehetőséget, csökkentve ezzel a tagok egyéni számlájának hozamlehetőségét.
Az MNB vizsgálata megállapította, hogy a a pénztár egy budapesti (lakásokat és irodákat magában foglaló) ingatlanfejlesztése kapcsán a Pannónia ügyvezetője, valamint egyes, a vezetőkhöz, vagy a pénztárhoz kapcsolódó érdekeltek a lakások normál vevőknek felszámított listaárához képest kedvezményes áron, illetve egyéb kedvezményekkel és fizetési ütemezéssel vásárolhattak lakásokat maguknak.
Az ingatlanfejlesztést a Pannónia a pénztártagok megtakarításait tartalmazó fedezeti tartalékban tartotta nyilván, így az indokolatlanul nyújtott kedvezmények a tagi megtakarítások hozamait csökkentették. Ez vagyoni hátrányt jelentett az önkéntes nyugdíjpénztár tagsága számára.
A nyugdíjpénztár ügyvezetője és az igazgatótanács elnöke fejenként 10-10 milliós bírságot kapott, az igazgatótanács három volt és jelenlegi tagját 4-4 millióra büntették. 3 millió forint bírságot az igazgatótanács egy tagja, 2-2 millió forint bírságot az EB jelenlegi elnöke, illetve további öt, volt és jelenlegi tagja, illetve 1-1 millió forint bírságot az EB két tagja. A bírságot a nyugdíjpénztár nem vállalhatja át, az érintetteknek saját pénzükből kell fizetniük. | [
"Pannónia Nyugdíjpénztár"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
A kormány nem pályázatokat bírál el, hanem a fejlesztések irányáról dönt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Immár a harmadik verzióval állt elő a kormány az irányított közbeszerzések ügyében. A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Lázár János azt mondta, hogy a szerdai kormányülésen áttekintették az Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt amerikai nagykövet könyvében foglaltakat. Kifejtette: az akciótervek, pályázatok jóváhagyása a nemzeti fejlesztési kormánybizottság feladata, az Európai Bizottság által jóváhagyott, kontrollált módon. "A kormány nem pályázatokat bírál el, hanem a fejlesztések irányáról dönt" - fogalmazott Lázár.
A Miniszterelnökség vezetője közölte, hogy a pályázati felhívásokat a tárcák főosztályai írják ki, s lezáráskor visszakerülnek még egyszer a bizottság elé az egymilliárd forint feletti pályázatok. A miniszterelnök minisztereivel nem hoz döntést, pályázatokat soha nem lát, a fejlesztéspolitikai döntéseit pedig a költségvetés teherbíró képességének figyelembe vételével hozza meg.
Ehhez képest Orbán Viktor miniszterelnök még egészen mást állított a közbeszerzések elbírálásáról. Eleni Tsakopoulos könyvében arról ír a Németh Lászlóné volt fejlesztési miniszterrel (Simicska Lajos bizalmasával) folytatott beszélgetésére hivatkozva: "Elmondta nekem, hogy minden héten leült Orbánnal, átnézték a középítkezési projektek listáját, és eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása és melyik pályázatok nyerjenek. (...) Ha egy magyar vállalat pályázata versenyképes egy osztrák vagy német vállalatéval, akkor igen, nyerni fognak".
Orbán Viktor ezt az RTL Klubnak a hét végén így kommentálta: "Ez ma is így van, a folyamatnak ez a törvényes rendje, csak a miniszter személye változott. A különböző irányító hatóságok megteszik javaslataikat, és évek óta a kormány fejlesztési kabinetje hozza meg a döntéseket, amelyeket jóváhagyásért bevisznek a kormány elé".
Másnap - lapunk tudósítójának kérdésére - már azt válaszolta, hogy nyilvános eljárási rendszerben születnek a kormány döntései; egy bizonyos értékhatár felett minden pályázati döntésnek át kell mennie a fejlesztési kabineten. "Mi nem választunk ki semmit" - szögezte le, hozzátéve: ez egy szabályos, az Unió által jóváhagyott, leírt rend, semmi rendkívüli nincs benne.
Tehát összefoglalva:
1. verzió: Évek óta a kormány fejlesztési kabinetje hozza meg a döntéseket és beviszi a kormány elé jóváhagyásra. (Orbán Viktor)
2. verzió: A kormány nem választ ki semmit. (Orbán Viktor)
3. verzió: A miniszterelnök minisztereivel nem hoz döntést, pályázatokat soha nem lát. (Lázár János). | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Európai Bizottság",
"RTL Klub"
] |
Tovább nyomoznak az SZDSZ kölcsönszerződése ügyében
Budapest - Alaposan fel akarja tárni az ügyészség a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) kölcsönszerződéseit, erre utalhat, hogy négy hónappal, szeptember 14-ig meghosszabbították a csalás miatt indult nyomozást - Magyar Hírlap szombati számában.
A lapnak Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta, hogy az eredeti nyomozást egyszer már lezárták, de tavasszal a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség az erről szóló határozatot hivatalból hatályon kívül helyezte, a nyomozás folytatását rendelte el.
A Magyar Hírlap írásában emlékeztet arra, hogy az SZDSZ ellen Szilágyi György jobbikos képviselő tett feljelentést még tavaly év elején, azzal az indokkal, hogy az SZDSZ 2008-ban és 2009-ben szerződést kötött a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB), huszonhat ingatlant vásárolt, az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint viszont a párt több törvénytelenséget is elkövetett.
A párt több mint félmilliárd forint tartozást hagyott maga után, miután nem fizette vissza a MFB 415 millió forintos kölcsönét, tartozása 2010 végén 770 millió forint volt. A párt megszűnését tavaly szeptemberben mondta ki jogerősen a bíróság - utal vissza korábbi írására a Magyar Hírlap.
MTI | [
"SZDSZ"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Szabad Demokraták Szövetsége",
"Állami Számvevőszék",
"Magyar Hírlap",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség"
] |
Szijjártó: azokkal dolgozom együtt, akikben megbízom
A külgazdasági és külügyminiszter az ATV Szabad Szemmel című műsorában azt is elmondta: moszkvai útja során világossá tette Szergej Lavrov számára, hogy Magyarország elkötelezett híve Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának.
Sajtóinformációk szerint Szijjártó több futsalos csapattársa is állást kapott a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál. Erről a politikus azt mondta: már nem játszik, ezért csapattársai sincsenek. Hozzátette: a minisztériumnál soha nem szóltak bele, hogy ki mit csinál a szabadidejében, csak a teljesítményét nézték.
"Ha elvégzi tisztességesen a munkáját, akkor nem látom okát annak, hogy miért kellene az ő teljesítményét másként megítélni, mint annak a teljesítményét, aki például fest, kerékpározik, dzsúdózik DJ-skedik a szabadidejében" - mondta.
Nevetségesnek tartja a feltételezést, hogy a sajtó által is kiemelt munkatársa - itt valószínűleg Benkő Szilárdra gondolt, aki a "miniszteri kabinet működési koordinátora" lett a külügynél - azért dolgozna mellette, mert futsalos. "Jelenleg 800-an dolgoznak a külügyminisztériumban, és ebből ketten futsaloznak" - mondta.
Szijjártó kijelentette: jogi lépéseket fognak tenni azzal szemben, aki azt állítja, hogy ezek az emberek nem dolgoznak, csak el vannak itt-ott helyezve, hogy fizetést kapjanak.
A külügyminiszter hozzátette:
"Senki ne várja el tőlem, hogy ne olyan emberekkel dolgozzak együtt, akikben megbízok, akiket ismerek, akikről tudom, hogy nem vernek át, akikről tudom, hogy tisztességgel elvégzik a munkájukat."
Kitiltási bortány
Szijjártó a kitiltási üggyel kapcsolatban elmondta: ő továbbra sem tudja, hogy az amerikai kormány döntése, és a Bunge étolajvállalattal kapcsolatos információk és vizsgálatok milyen összefüggésben vannak egymással.
Elmondta: éppen Japánban volt, amikor megjelent a Vida-interjú. Hozzátette: ő maga nem tudja, hogy pontosan kiket tiltottak ki az Egyesült Államokból, csak sajtóinformációi vannak erre vonatkozóan. Ezek közül jót nevetett azon, amikor épp az egyik közvetlen munkatársát vádolta meg a sajtó, mivel egy amerikai út miatt ennek a kollégájának is kiállított vízumot az amerikai nagykövetség. Hozzátette: az egyik államtitkár fel is hívta az amerikai ügyvivőt, és ő is cáfolta, hogy lenne külügyi vezető a kitiltottak között.
Magyar-amerikai kapcsolatok
Szijjártó a magyar-amerikai kapcsolatokról elmondta: a két ország közötti gazdasági és a katonai együttműködést tizes skálán maximálisra értékelné, de a politikai együttműködést valóban terhelik nyitott kérdések. Hozzátette: ezeket a kérdéseket minél előbb le kell zárni. Szijjártónak továbbra is az a véleménye, ha valaki korrupcióval vádol meg valakit, annak mellé kell tenni a konkrétumokat.
A moszkvai út
A moszkvai látogatásával kapcsolatban elmondta: világossá tette Szergej Lavrov számára, hogy Magyarország elkötelezett híve Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának. Magyarország érdeke hogy Ukrajna egy erős, politikailag és gazdaságilag fenntartható ország legyen, mondta. Arról nem is beszélve, hogy 200 ezres magyar közösség él Ukrajnában, tette hozzá. Szerinte az egyetlen elfogadható megoldás az, ha a konfliktus minden szereplője tartja magát a minszki megállapodáshoz.
Déli Áramlat, Azerbajdzsán
A Fidesz annak idején bírálta a Déli Áramlat építését, ennek ellenére most mégis ennek megvalósítására törekszenek. Szijjártó szerint ezt komplexen kell nézni. "Ez a beszerzési útvonalak diverzifikációját jelenti, és ennél fogva hozzájárul az energiabiztonság javításához" – mondta a politikus. Véleménye szerint nekünk egy dolgot kell mérlegelnünk: ez a beruházás hozzájárul-e hazánk energiabiztonságának növeléséhez. A válasz egyértelműen igen – jelentette ki a miniszter.
Azerbajdzsán államalapító elnöke sírjának megkoszorúzásáról a külügyminiszter azt mondta: ez az azeri protokoll része. A baltás gyilkos átadásával kapcsolatban Szijjártó elmondta: a nemzetközi jogi eseteket és a kétoldalú együttműködést teljes mértékben külön kezelik egymástól.
atv.hu | [
"Bunge",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] |
Mégis van azbeszt, nem is kevés az Országos Széchényi Könyvtár épületében, akad helyiség, ahol csak védőfelszerelésben ajánlott tartózkodni, akkor is csak rövid ideig, és olyan is, amit teljesen le kellene zárni. Mindez a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége előzetes szakvéleményében olvasható. Nem tudni, az OSZK mit lép, ugyanis nem válaszoltak a kérdéseinkre.
"Egészségre veszélytelen azbeszt mennyiséget még semmilyen tudományos vizsgálat sem állapított meg" – hűti le a kedélyeket a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége az Átlátszó birtokába került előzetes szakvéleményében.
A véleményt megrendelő Országos Széchényi Könyvtár volt az, amelyik a kiszivárgott információk szerint azért odázná el az épület nyolcadik emeletének teljes azbesztmentesítését, mert mérték ugyan az azbesztmennyiséget, de nem éri el az egészségügyi határértéket a porban szálló szennyezés.
Az azbeszt-tartalmú födém alatt, a nyolcadik emeleten a tervek szerint több tucatnyi munkaállomást alakítanának ki. Tömeges digitalizálást folytatnának az úgynevezett Országos Könyvtári Rendszer projekt keretében – a tízmilliárd forint közpénzbe kerülő, mégis akadozó OKR-ről korábban írtunk.
Információink szerint amióta a könyvtáron belül kiszivárgott az azbesztmentesítő szövetség szakvéleménye, aggodalom tapasztalható a dolgozók körében.
Nem is csoda, a szövetség ugyanis erős megállapításokat tett. Miután ecsetelték az azbeszt általános kedvezőtlen egészségügyi hatásait, leírták, hogy január közepén járták be az érintett területeket, a jelenlegi gépészeti teret, büfégalériát, szellőző-gépházat. Azt állapították meg egyebek mellett, hogy
"A déli és az északi gépház keleti oldalán megtekintett, vakolattal nem rendelkező, látszó azbeszttartalmú szigetelőanyagok olyan mértékben elveszették a szilárdságukat, hogy sok helyen külső behatás – huzat, épületrezgés – nélkül is leesnek a földre, onnan pedig a légmozgásoktól irányítottan juthatnak el az épület különböző részeibe".
A legrosszabb a helyzet a szellőző-gépházban. Itt ugyanis már látszik a falfelület, az azbeszt lehullott. Mivel a gépház nem üzemel, a szövetség szerint az ajtót le kellene zárni, a belépést pedig megtiltani. Szintén lezárandó a gépészeti tér, ahová csak indokolt esetben, a lehető legrövidebb ideig, megfelelő védőfelszerelésben lehetne engedélyezni a behaladást. Itt további laborvizsgálatokat is szükségesnek tartanak a szakemberek.
"A jelenlegi helyzet az idő múlásával csak kedvezőtlenül változhat. (...) A szakszerű, az érvényes szabályozás szerint is elfogadható beavatkozásra csak egy lehetőség van: az előírások szerinti azbesztmentesítés" – áll a 2018 január 25-én kelt dokumentumban.
Kérdeztük az OSZK-t, hogy ismerik-e az előzetes szakvéleményt és milyen lépéseket terveznek, de egyelőre nem válaszoltak.
[sharedcontent slug="cikk-kozepi-hirdetes"] | [
"Országos Széchényi Könyvtár"
] | [
"Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége"
] |
Nem oligarchának készült, ő a körülmények áldozata: egyedül nem ment, még Simicska Lajosnak sem. Kellett egy név, kellett egy ügyvéd, kellett egy bizalmas, aki nem árt, csak használ és ő éppen ott volt, jó helyen, jókor. Amúgy pedig kiben lehetne jobban megbízni, mint valakiben, akinek az édesapja szülész-nőgyógyász, édesanyja pedig fogorvos volt egy olyan vidéki városban, mint Szolnok, ahol szinte mindenki mindenkit ismert?
Az üzletember már a kezdet kezdete óta jó fideszes kapcsolatokkal rendelkezett, amelyeket – bár konkrét bizonyíték erre nincs – sokan annak tulajdonítanak, hogy egyrészt ugyanabban a gimnáziumban érettségizett, ahol Orbán Viktor felesége, másrészt annak, hogy a későbbi miniszterelnök 1987 és 1989 között Szolnokon élt. (Figyelő 2010/23) Az 1992-ben Szegeden diplomát szerzett ügyvéd 1994-től önálló ügyvédként kezdett dolgozni a városban, ahol Szolnok legismertebb vállalkozóival, így elsősorban a szintén a fideszesnek elkönyvelt Axon csoport prominenseivel került közeli kapcsolatba. Olyan közelibe, hogy a korszak egyik nagy vihart kavart büntetőperében, a Várhegyi-perben az Axon ügyvédjeként ő védte Kun Zoltánt, a cég egykori vezérigazgatóját. (Várhegyi Attila fideszes politikus 1991 és 1998 között volt szolnoki polgármester, és a vádirat szerint az 1994-es kampány során hat helyi cégtől kapott forrásokat a kampányra, ezek egyike volt az Axon. A hat évig húzódó per végén hűtlen kezelés miatt egyedül Várhegyit ítélték el, felfüggesztett szabadságvesztést kapott.) Nyerges azonban 1999-ig csak mint egyszerű szolnoki ügyvéd, és a helyi kosárlabdacsapat lelkes támogatója volt ismert.
Szolgálataira az első Orbán-kormány alatt lett égető szükség, amikor Simicska Lajos fontos beosztásokba került: előbb Apeh-elnök lett, majd a Magyar Fejlesztési Bankba került tanácsadónak, és az egykori pártpénztárnok nevét és személyét övező figyelem miatt feltételezhetően szükség volt valakire, aki elvégzi a csendes, ámde fontos munkát. Első milliárdja gyönyörűen eltervezett és kivitelezett ügylet: egy parányi szolnoki cég előbb egyetlen forint befektetése nélkül, néhány hónap alatt milliárdos értékhez jutott 2000-ben úgy, hogy az ügyletet két állami bank, az MFB és a Postabank is segítette. A kft.-ben aztán hamarosan megjelent Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd, majd az évek során a vagyon a Közgép tulajdonába került.
Annak a Közgépnek a birtokába, amely a Nyerges-Simicska páros nagy sikere a 2000-es években. Az egykori szocialista nagyvállalat az 1990-es években majdnem tönkrement, felívelése Nyergesék beszállása után kezdődött: 2004-ben még alig 1,8 milliárd forint volt a cég nettó bevétele, ami a következő évben már 7,5 milliárdra ugrott, 2008-ban megközelítette a 20 milliárdot, 2009-ben majdnem elérte a 40, 2010-ben pedig az 50 milliárdot. A szocialista kormányok alatt tapasztalt látványos bővülés olyan jelentős üzleteknek is köszönhető, mint a Margit-híd sokat vitatott felújítása a Demszky-féle fővárosi vezetés ideje alatt, a megrendelést például jobboldali képviselők is lelkesen támogatták.
A politikai hátszél a kormányváltás után még erősebb lett, azóta szinte mindent visznek a Nyerges-Simicska páros befolyása alatt lévő cégek, legyen szó EU-pályázatokról, építkezésről vagy éppen mezőgazdasági támogatásról. A szerteágazó birodalom cégei tavaly több mint 14 milliárd forint osztalékot fizettek az energiapiactól az építőiparon át a médiaüzletig, a cégháló tagjai a kormányváltás óta bő 300 milliárd forint pályázati pénzt nyertek állami, illetve EU-forrásokból.
A cégbirodalom a terjeszkedéshez párt és kormányzati védelmet is kap. Orbán Viktor a Parlamentben szólalt fel és védte meg egyértelműen a Nyerges-Simicska párost, amikor arról beszélt, hogy Magyarországon nincsenek oligarchák, csak nagytőkések, akikre pedig szükség van, később a kormány nyilatkozatban, a Fidesz szóvivője pedig meleg szavakkal gratulált a Közgép sikereihez.
Oligarchafok: 3,7
– vagyonfok: 3
– politikai befolyás: 4
– médiabefolyás: 4
Jele: Méregdrága óra (Figyelő 2010/23)
Legjobb mondata: "Nem nyilatkozom!"
Kedvenc oligarchatársa: Simicska Lajos
(Címlapkép: innen.) | [
"Fidesz",
"Közgép"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank"
] |
A BKV menedzsmentjének mulasztásos felelősségét állapította meg a cég felügyelőbizottsága (fb) a prémiumok és jutalmak kiosztásában, közölte a főváros közlekedési vállalata hétfőn. Az fb határozatait tartalmazó közleményben olvasható, hogy a bizottság arra jutott: a 2003 után vizsgált időszakban a premizálás és a jutalmazás gyakorlata előnytelen volt a társaság számára.
A felügyelőbizottság az "alapilletmény, prémium és jutalom arányaiban mutatkozó ellentmondások feltárásában, a szükséges intézkedések megtételében vagy az arra irányuló javaslatok elmaradásában, a bizottság szükséges mértékű tájékoztatásában a menedzsment mulasztásos felelősségét állapítja meg.
Írtak arról is, hogy az fb alapos vizsgálatot kért a cég vezérigazgatójától bizonyos tanácsadói szerződések miatt. Kocsis Istvánnak 15 napon belül kell tájékoztatást adnia arról, hogy a GPS Capital céggel a kormányzati lobbi-stratégiára és a Cornus Kft-vel a válságkommunikációs tanácsadásra kötött szerződések esetében milyen teljesítések történtek, mi volt ezeknek az ellenértéke, a cégek kiválasztása hogyan történt, volt-e közbeszerzés és indokolt volt-e.
A közlemény szerint a vizsgálatnak érintenie kell a Soda Reklám Kft-vel kötött két tanácsadói szerződést és az általuk készített tanulmányokat is, sőt, ha szükséges büntető feljelentést kell tenni ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt.
Az fb az is kérte az vezérigazgatótól, hogy Horváth Éva (Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes szóvivője, aki a BKV-nál is alkalmazásban állt) munkaviszonyával kapcsolatos vizsgálat anyagát a következő ülésen mutassa be. | [
"BKV"
] | [
"Cornus Kft-vel",
"GPS Capital",
"Soda Reklám Kft-vel"
] |
Nemcsak az uniós szakemberek szemét csípi az – ahogyan arról elsőként beszámoltunk -, hogy mennyire vastagon fog a ceruza a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél (NKE), amely két projektjére összesen közel 29 milliárd forintot kapott uniós forrásból, már az adóhivatal is nyomozást rendelt el költségvetési csalás gyanúja miatt. Utóbbinál Hadházy Ákos, az LMP leköszönt társelnöke tett feljelentést még tavaly ősszel a kibukott furcsaságok miatt, most pedig az ő érdeklődésére derült ki, hogy az NKE nagyon visszavett az egyik erősen vitatható ügynél a pénzkifizetésekből.
Ki akartuk lopni az EU szemét is, észrevették A brüsszeli ellenőrök durva túlárazásokat és indokolatlan költségeket találtak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik uniós pénzből finanszírozott projektjénél.
Mennyi is a magas bérleti díj? Általában 8000 forintos négyzetméterárat fizet az egyetem a kormányhivataloknak az adminisztrációs helyiség bérletéért, mégpedig havonta. A cech így a terem nagyságától függ. Budapesten 660 ezer forintos havi bérleti díj jön ki, a Baranyai Megyei Kormányhivatal még jobban jár, ott akár 150 négyzetméteres helyiségre is van keret a havi 1,2 millió forintos bérleti díjból. Ezen felül kell fizetni az oktatótermek vagy a konferenciatermek használatáért, ott óradíjban mérik az árat, 12 ezer forint óránként a tarifa. Ezáltal horribilis pénzek kerülnek a kormányhivatalokhoz az EU pénzéből.
Mint beszámoltunk róla, meglehetősen magas bérleti díjat fizet az EU-pénzből a Patyi András vezette egyetem azoknak a kormányhivataloknak, amelyeknek a dolgozóit ő ott helyben, a kormányhivatalokban képzi. Az egyik uniós projekt pont a közszolgálati dolgozók fejlesztését célozza, arra kapta a pénzt az NKE. (Patyi emellett a Nemzeti Választási Bizottság elnöke is, és legutóbb azzal lett híres, hogy Orbán Viktor cukkolta azzal, hogy megszavazta a kormányfő megbüntetését az iskolásokkal való kampányolás miatt, emiatt bírságbajnoknak nevezte el Orbán Patyit.)
Az egyetem válaszából az világlik ki, hogy noha tavaly minden hónapban százezres nagyságrendű, néhány helyen az egymillió forintot is átlépő cechet fizetett az NKE minden megyei és a fővárosi kormányhivatalnak, idén januárban már csak 6 kormányhivatal kapott az uniós pénzből az egyetemtől, februárban pedig senki közülük.
Hadházy szerint ez nem jelenthet mást, mint hogy az NKE beismerte a horribilis összegek abszurditását. A politikus szerint azzal, hogy az NKE módosította a szerződéseket, gyakorlatilag beismerte a szemtelen pénzszórást, és az EU kérdezősködését és a NAV-nyomozás eredményét előre finomító korrekciót vezettek be.
Hadházy az egyetemtől kikért szerződések közül kiemelt egy olyant, ahol egy magát lélektani intézetnek nevező cég tavaly lélektaktikai tanfolyamot tartott 109, rendészeti képzésben részt vevő hallgatónak a nyár kellős közepén, júliusban két hét alatt, három munkatárs tartotta a tanfolyamot, és ezért bő 11 millió forint + áfát kapott a cég az uniós pénzből. Egy olyan cég, amelynek az éves bevétele szokott lenni körülbelül 30 millió forint. | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Baranyai Megyei Kormányhivatal"
] |
Ma már szinte hihetetlen: valaha minden politikai nézet felé nyitott társadalmi-szellemi műhely volt a jelenlegi közpénzszivattyú és gondolatminisztérium Századvég, amely rövidesen új kormányközeli médiabirodalom központja lehet. A stílusváltás a frontemberek cseréjéhez kötődik, a történet kulcsszereplője volt a Stumpf István által felfedezett Giró-Szász András, jelenleg kommunikációért felelős miniszterelnökségi államtitkár, aki éppen nehéz napokat él: főnökei verbális ellentmondásait vasalgatja brókerbotrány-ügyben. Az ő portréja következik sok ténnyel és némi spekulációval: kiindulhat-e a 25 év alatt a negyedik Nagy Politikai Váltás is a századvéges holdudvarból?
Kisebb, ám annál fontosabb emberekből álló agytröszt fontoskodott minden reggel a Századvég-csoport székházában a Horn-kormány idején: az üléseken részt vett Stumpf István, a kutatócég akkori első embere, későbbi kancelláriaminiszter, megjelentek a Fidesz vezető politikusai, s munkájukat segítette az ír Kenneth Benoit választáskutató professzor. A megszerezhető mandátumokat számolták, készülve az 1998-as választásokra.
Voltaképpen itt fedezték fel az "egy a tábor, egy a zászló" alapvetést: arra jutottak, hogy Orbán Viktor pártjának nincsen esélye az első fordulóban győzni, muszáj lesz szövetkezniük, majd a kormányzáshoz összebútorzniuk a második körben az akkor még létező alternatív jobboldali erőkkel, az MDF-fel és a kisgazdákkal.
A fideszesek ekkor alighanem maguk sem hitték, hogy a választási győzelem számítógépes programokkal és kockás papíron modellezhető, ezért is nevezhették még ellenzékben készült kormányprogramjukat Kormányzás 2000-nek. Csakhogy nyertek két évvel a címben megadott dátum előtt, méghozzá pontosan úgy, ahogy a think-tank kiokoskodta: az akkori, kétfordulós választási szisztéma szerinti első kört az MSZP hozta szűk 4 százalékos előnnyel.
A laboratóriumban tervezett kampányt a később leigazolt pártigazgató, a "Lista" ragadványnevet elnyert Kubatov Gábor módszerei vitték tökélyre.
A Századvégnél ekkoriban dolgozók erre az időszakra datálják, hogy "valami megváltozott": a korábbi laza rokonszenv nyílt pártoskodásba, az elemzés egyre inkább politikacsinálásba fordult, azok a tudósok pedig, akiket más szekértáborokhoz szokás besorolni, úgy érezhették, elfogyott körülöttük a levegő.
Az 1998-2002-es időszak alatt takaréklángon működött a műhely, Stumpf az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere lett. Az eseményekre rálátó informátoraink szerint a jelenlegi alkotmánybíró (aki nem kívánt az eseményekről nyilatkozni az Átlátszónak) két utódjelöltet futtatott: Gazsó Tibor kutatásvezetőt és Giró-Szász Andrást. Giró-Szász 2005-ben lett ügyvezető igazgató.
Kaya Ibrahimtól Habony Árpádig: Politikacsinálás nr.1.
Az egykori századvégesek mondása, miszerint "a Századvég előbb volt, mint a Fidesz" – tényszerűen igaz: a konglomerátum ősének tekintett társadalmi folyóiratot a Bibó István Szakkollégium meghatározó figurái indították útjára 1985-ben szakkollégiumi kiadványként a cenzúrát megkerülendő kezdetben mindössze 200 példányban, igaz, némi jogászi furfanggal egy-egy számot, a HVG 1994-es cikke szerint olykor "véletlenül" kétszer adtak nyomdába.
A felelős kiadó a szakkollégium igazgatója, Stumpf István volt. 1988-ra a kiadvány már 12 ezer példányban kelt el.
Ha nem is volt akkoriban – hiszen az egypártrendszerben formálisan nem is lehetett – Fidesz, az ős-Századvéget nehéz nem Fidesz-közelinek nevezni. Az első szám impresszumában szerepel Orbán Viktor és Kövér László neve, a két felelős szerkesztő egyike a legendás Orbán-Simicska duóval még a székesfehérvári középiskolás időkből spanoskodó Varga Tamás volt.
Varga nem sokkal később a Fidesz gazdasági hátországának felépítésében segített Simicska Lajosnak, utóbb azonban annyi (saját) büntetőügybe keveredett, hogy az már a pártnak is kínossá vált; a valahai bizalmas viszonyt mutatja azonban, hogy Varga édesapja, Varga Sándor könyvelt kezdetben Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző gánti bányacégének.
Virtigli balosként a Századvég pluralizmusát hangsúlyozók Weber Attilát szokták megnevezni a kezdőcsapatból, miközben ő sem Che vagy Trockij: Gál Zoltán (MSZP) volt házelnök tanácsadója lett a későbbiekben.
A lapkiadásra 1989-ben létrehozott Századvég Lap- és Könyvkiadó Kft. (1991-től Centum) alapító tulajdonosai és ügyvezetői között valamennyi "nagy" név felbukkan (köztük Orbáné is szolnoki lakcímmel). Ők a kilencvenes évek elején, nagyjából akkor, amikor a 13 számot megélt újság készítését abbahagyták az immár többnyire professzionális politikussá lett ex-bibósok, kiszálltak a cégből, a boltot Simicskára hagyva, aki Schlecht Csabára hagyományozta a kiüresedett vállalkozást.
A friss oligarcha-hadviselés nyomán Simicska-bizalmasként reaktivált, jelenleg a Lánchíd Rádióban főszerkesztő Schlecht 1995-ben, tucatnyi másik Fidesz-közeli céggel egy csomagban Kaya Ibrahimnak adta át a Centum-Századvéget.
A valahai történelmi jelentőségű folyóirat nem azonos az 1994-ben indított Századvéggel, bár utóbbiban az egykori bibós tanár, későbbi fejlesztési miniszter, majd IMF-főtárgyaló, újabban pedig atlanti országimázs-felelős Fellegi Tamás lett a felelős szerkesztő.
A Századvég Alapítványhoz tartozó Századvég kiadó lapja jelenleg a 74. számnál tart, a szerkesztőbizottságot Lánczi András, a Századvég Alapítvány jelenlegi elnöke vezeti, a kontinuitást pedig mutatja, hogy az impresszumban szerepel az "eredeti" Századvég szerkesztőbizottsága is, amelyből nem csak a sokszor megtagadott Vargát, de például Gyekiczki Andrást sem hagyták ki, pedig ő utóbb az SZDSZ irányába vette a kanyart, s Kuncze Gábor belügyminiszteri kabinetfőnöke volt.
"Állítom, hogy a Századvég ugyanolyan sikeres a maga területén, mint a Prezi az informatikában" – ezek már Lánczi szavai. A második Orbán-kormány idején milliárdos megrendelésekkel hizlalt birodalomban a fő közpénzcsapda nem a Lánczi-vezette, 2010-ben létrehozott, 2013-ban veszteséges Századvég Kutatási Alapítvány, de nem is a jelenleg szintén Lánczi által elnökölt, régi, 1993-as alapítású Századvég Politikai Iskola Alapítvány – amely, bár bevétele 2013-ban meghaladta az egymilliárd forintot, szintén veszteséggel zárt.
A kormányzati megbízásokat a szintén már a Stumpf-féle "liberális" éra után, 2010-ben Giró-Szász és Heim Péter jelenlegi elnök részvételével alapított Századvég Gazdaságkutató Zrt. zsebelte be. A jelenleg Szalay-Bobrovniczky Kristóf fő tulajdonában lévő zrt 2010 óta lenyűgöző fejlődést mutat: árbevétele 34 millióról 688 millióra, adózott eredménye mínusz 18 millióról 142 millióra nőtt 2013-ra.
A piaci híreket, melyek szerint Habony Árpád informális miniszterelnöki főtanácsadónak jelentős a befolyása a Századvég konglomerátumra, alátámasztani látszik, hogy az igazgatóságban tavaly februárban helyet kapott személyi titkára, Maurer Szemere is. A rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Szalay-Bobrovniczky – akinek felesége fővárosi főpolgármester-helyettes, fivére pedig EU-ügyekért felelős miniszterelnökségi helyettes államtitkár, korábbi bécsi magyar nagykövet – maga úgy nyilatkozott Habonyról a Heti Válasznak, hogy úgy tekint rá, mint bajtársára a harcban.
Századvég-közelinek mondják a médiapiaci hírek a Simicska-féle sajtóportfolió ellenében létrehozni tervezett kormánybarát médiát. A tervek szerint Habony emberei vezénylik majd az újonnan induló közéleti portált, a Via.hu-t, a Napi Gazdaságon viszont úgy fest, túlad a Századvég. A vásárló, úgy tudni, Liszkay Gábor, volt magyar nemzetes főszerkesztő érdekeltsége lehet, az új csapat mindenesetre megkezdte a toborzást, elsősorban a Simicska-birodalom emberei közül szemezgetnek.
Fénymásolás, gyarapodás, emelkedés
A 45 éves miniszterelnökségi kommunikációs államtitkár pályafutása egészen az utolsó órákig – a rövid megfigyelési-botrányos intermezzót nem számítva – maga volt a karrierálom tudományos, előmeneteli és anyagi értelemben egyaránt.
"Azt kell látni lényegében, hogy a kormányfő sem tévedett (...) ezt harminc nap után összekeverheti egy spontán kérdésre. Ebben semmilyen problémát nem látok." – így védte meg nagyfőnökét, Orbán Viktor miniszterelnököt, aki finoman fogalmazva is inkoherens közléseket tett saját aktivitásáról a brókercsődök kapcsán. A kisebbik felettest, Lázár János kancelláriaminisztert hasonló szavakkal oltalmazta Giró-Szász: "az szerintem nem egy számon kérhető dolog, hogy valaki egy hónapra visszamenően, ha nincsen nála a naptár, akkor négy vagy öt napot téved, hogy mikor volt".
Kiváló lényeglátó képességű, ambiciózus, maximalista – még a vele nem különösebben rokonszenvező egykori kollégái körében is ezek voltak a leggyakrabban megemlített jellemvonások, amikkel Giró-Szászt leírták az Átlátszó munkatársának: történész és politológus, mindkét tudományban doktori képzésben is részt vett, a legújabb kori spanyolországi politika elismert szakértője.
Nyilván ezen előnyös tulajdonságok kelthették föl a Századvég első emberének, Stumpf István későbbi kancelláriaminiszter-jelenlegi alkotmánybírónak a figyelmét: az egyetem után hozzájuk került gyakornok, a kezdetben könyvcsomagolást, fénymásolást végző történész fiatalember kimagaslik kollégái közül.
Tudatosan építette föl – emlékeznek most egykori századvégesek, akik szerint a tudományos munkatárssá, később középvezetővé törekedett Giró-Szászt televíziós műsorokba küldte munkahelye (médiaszereplései a Kóczián Péter vezette Visszhangban kezdődtek, ahol Török Gáborral elemezték az aktuális politikai eseményeket), majd fontosabb háttérmegbeszélésekre is elkísérte mentorát.
Kiválasztásában-kiemelésében fontos lehetett a közös politikai gondolkodás: ismerőik szerint akkoriban úgy festett, mindketten a "polgári" értelemben vett – művelt, világlátott, nyitott – konzervativizmust képviselték.
Giró-Szász, bár stílusa alapján akár lehetne, nem budai "úri fiú": a középiskolát a kőbányai Szent László Gimnáziumban végezte (iskolatársa volt Daróczi Dávid, a Gyurcsány-kormány tragikusan elhunyt szóvivője), a cégnyilvántartás szerinti lakcíme jelenleg is az Üllői út száz feletti házszáma. Vagyonbevallásában is szerepel egy IX. kerületi 42 négyzetméteres társasházi lakás 50 százaléka, igaz, tavaly óta bérel egy 120 négyzetméteres lakást a XII. kerületben is, illetve van egy 200 négyzetméteres nyaralója Palóznakon.
Szüleiről keveset beszélt, a Poldibá politikai megmondóblogja egyik kommentje ad némi támpontot, miszerint mindketten pedagógusok voltak, történész édesapja – akinek 1956-os szerepvállalása miatt el kellett hagynia az egyetemi katedrát – korán elhunyt. Édesanyja magyar-orosz szakos tanár volt a Puskás Tivadar Technikumban – azt, hogy Giró-Szász Lászlóné a tantestület tagja volt, megtalálni a középiskola régi honlapján is, a jól értesültnek tűnő kommentelő egyéb közléseinek, például hogy az asszony nem lelkesedik fia politikai szerepvállalásáért, nem lelni bizonyítékát.
Giró-Szász korábbi nyilatkozatát a Népszabadság idézi Giró-Szászról szóló portrécikkében, e szerint apja az "MDF alapításánál segédkezett" – az Átlátszó azonban hiába kérdezett több egykori MDF-alapítót is, egyikük sem emlékezett Giró-Szász Lászlóra, neve az 1987-es lakiteleki találkozó jegyzőkönyvének aláírói között sem bukkan föl.
A társadalmi elit köreibe házasságkötése révén kerülhetett. Azóta elvált feleségét, Serfőző Krisztina televíziós műsorvezetőt – ahogy az asszony egy interjúban elmesélte – a hírtévés haknik során ismerte meg.
Apósa, Serfőző Gusztáv a leningrádi egyetemen szerzett fizikus diplomát, a nyolcvanas években kandidált, egyetemi doktor lett, a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos munkatársa, több nemzetközi tudományos testület szakértője, a kormányváltás után szakdiplomata: a külügy Benelux-referatúráján, 1993-tól a közoktatási tárca miniszteri főtanácsosaként dolgozott, területe az uniós csatlakozás előkészítése felsőoktatási témában.
Hiába a válás, a főszóvivő jelenleg is több szálon kötődik a Serfőző-családhoz: sógorával, a több ingatlancégben felbukkanó Serfőző Péterrel jelenleg is közös érdekeltségük a Safe Port Project Kft. Ez a cég a Dorottya 8 Hotel Kft. tulajdonosaként a Belváros-lipótvárosi ingatlanmutyiban emlegetett hotelügylet központi cége. A Rogán Antal (Fidesz) jelenlegi frakcióvezető által vezetett önkormányzatban 2009-ben jóárasított Dorottya utcai ház ügyében nem csak Giró-Szász és Serfőző neve bukkant föl, de a Tocsik-ügyben emlegetett Lovas-fivéreké, valamint a századvéges Heimé is. (Ezen üzleti kör szerteágazó érdekrendszeréről az Átlátszó írását itt olvashatja.)
Az exfeleség, Serfőző Krisztina is belekóstolt az üzleti életbe: a Fine Art Invest Kft. tanácsadócégben 2013-ig társtulajdonos volt a műsorvezető mellett a Constans Invest Kft., amelyet Gansperger Gyula a Fidesz egykori főkönyvelője, az első Orbán-kormány idején az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója vezet.
Alapvetően persze saját jogán haladt előre és gyarapodott Giró-Szász, köszönhetően nem csak Stumpf támogatásának, de annak is, hogy egykorú-egyívású a Fidesz második generációjával. Az például aligha ment volna mentora áldása nélkül, hogy még bőven századvégesként, 2006-ban, nem sokkal az országgyűlési választások előtt saját kutatócéget alapítson, a gyorsan felfutó Strategopolis Kft.-t (a cég Giró-Szász állami megbízatása óta két századvéges kollégája tulajdona).
A cég az őszi – Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszéde nyilvánosságra kerülése nyomán – elsöprő Fidesz-győzelmet hozó önkormányzati választások után több fideszes település beszállítója lett, köztük a párt fenegyereke, Meggyes Tamás által akkoriban irányított Esztergommal, illetve Hódmezővásárhellyel szerződtek. Utóbbit Lázár János jelenlegi kancelláriaminiszter vezette – a kapcsolat máig erős, bizalmi viszonnyá mélyült Lázár és Giró-Szász között.
Alapvetően sikeresnek mondhatóak a felhalmozás évei: az államtitkár friss vagyonnyilatkozata szerint befektetési alapban 47 milliója, takarékbetétben 52 millió megtakarítása, tízmillió forint készpénze, 750 milliós "szerződésen alapuló követelése" van, s tavaly vett egy Wia 345 típusú elektromos jachtot, miközben "családi kölcsönként" 50 millió forintot tart számon.
Pánik a tévéstúdióban: politikacsinálás nr.2.
A zsinórban második elvesztett választás 2006-ban nagy felbolydulást okozott a mérsékelt jobboldali értelmiségi és üzleti hátországban. Utóbb Simicska Lajos akkor még a legkebelbelibb főoligarcha Magyar Nemzete "leplezte le" Schmidt Mária titkos találkozóit – a cikkben nem nevesítették sem Stumpfot, sem a vele mozgó Giró-Szászt, de forrásaink szerint ők is részt vettek a megbeszéléseken. Amelyek célját ma már hazafias aggodalomnak mondva bagatellizálják az érintettek, a Simicska-lap mindenesetre Orbán-ellenes puccsot emlegetett.
Az máig kérdés, hogy a 2008-ban kipattant UD-féle megfigyelési ügy ezen találkozók folyománya volt-e. A lényeg: a Századvéghez erősen kötődő csapat tanácsokkal pallérozta az MDF tisztújításán Dávid Ibolya pártelnök ellen bejelentkező Almássy Kornélt. A cél azóta is ismeretlen: Orbán és a Fidesz ellenében alternatív mérsékelt jobbos pártot akartak-e vagy ellenkezőleg: megtértek a "nemzet miniszterelnökéhez", és a Fidesz egytábor-egyzászlaja alá terelték volna a vonakodó MDF-et.
A résztvevők szerepe sem egyértelmű, akkoriban Stumpf mindenesetre nagyon tiltakozott és perekkel fenyegetőzött arra az esetre, ha hírbe hoznák (a botrányt kiváltó hangfelvételen a Dávid elleni kutakodással megbízott UD Zrt. biztonsági cég tulajdonosa nevezte őt meg, mint aki finanszírozza a remélt váltást).
Az ekkor még abszolút Stumpf-bizalmas Giró-Szásznak is csak ideig-óráig sikerült kivonnia magát a hírekből, több forrásból megerősített információink szerint a váltás egy televíziós interjúhoz köthető, ahová még mint független szakértőt hívták elemezni a botrány okozta politikai válságot.
Az adás után többek ugyanakkor soha nem látott stresszt láttak rajta eluralkodni. Végül is nem alaptalanul: az állami titkosszolgálatokhoz ezer szállal kötődő magánhírszerzést vetettek volna be egy politikus lejáratására, legalábbis ez az, ami átjött a ködösítéssel terhelt híradásokban, aki ebbe alappal, alap nélkül belekeveredik, annak független politikai elemzőként, de politikusként is fuccs a karrierének a papírforma szerint.
Csakhogy nem így történt. Az érintetteknek Orbán – ki tudja, miért – utóbb megbocsájtott. Az állítólagos puccsistáknak éppúgy – Schmidt múzeumigazgató maradt, Spéder Zoltán bankár és médiabefektető az FHB Bank ura, a takarékszövetkezet-államosítás szellemi atyja -, mint az UD-vel hírbe hozott századvéges kompániának. Közülük többen, nem csak Giró-Szász, de például Tombor András is, jelenleg is nagy befolyású háttéremberek.
Stumpf az egyetlen, akiről ez nem teljesen mondható el. Bár a jogászi kasztban a szakma csúcsaként értékelik az Alkotmánybíróságot, ismerői szerint a politikus beállítottságú exminiszternek nem feltétlenül ez volt az álma, legalább ennyire felvillanyozta a washingtoni nagykövetség lehetősége.
Csakhogy már a diplomáciai szolgálat is elegáns telelőhelynek számított volna ahhoz képest, hogy az első Orbán-kormány praktikusan Stumpf kormánya volt, amit ráadásul államigazgatási megközelítésben hibátlanul működtetett (nem puszta közigazgatás-hatékonyságot nézve föl lehet vetni, hogy az akkori Miniszterelnökség alá tartozott például a közpénzszivattyú Országimázs Központ vagy a szintén sokat vitatott tevékenységű Informatikai Kormánybiztosság). Ráadásul a Századvégben is elvesztette a teljhatalmat.
Habonyéknak megtetszett: politikacsinálás nr.3.
Utóbbit hosszas folyamatnak mondják informátoraink: kezdetben volt egy inspiráló szellemi műhely, kutatóközpont, amelynek iskolájába kisgazdák és szocialisták is jártak, ahol SZDSZ-közeli tudósok is előadtak, akkor, amikor – informátorunk szavaival – "még Bogár László is normális volt".
Később, hozzávetőlegesen akkor, amikor a Fidesz felkérte a Századvéget az 1998-as választási kormányprogram kidolgozására, megkezdődött a pártközeledés. Az "elmúltnyolcév" – Fidesz-szempontból – ellenzéki évei alatt megjelentetett kormánymérlegek például, ellenzéki tudósok szerint legalábbis, közelebb estek a pártpropagandához, mint az elemzéshez.
Ráadásul "családon belüli" versenytárssal is föl kellett venniük a versenyt: Győri Tibor üzletember, a Fidesz korábbi vezető jogtanácsosa (későbbi miniszterelnökségi államtitkár) fő tulajdonával 2005-ben jött létre az Europtimus Zrt., amely nem sokkal később Látókörre, majd, egy év múltán Nézőpont Intézetre változtatta a nevét.
Az Europtimusba már az alapításkor beszállt mások mellett Habony Árpád, Orbán Viktor tanácsadója is. Az ő megjelenése nem hagyott kétséget, hogy a Fidesznek komolyak a tervei a Nézőponttal – csakhogy meggondolhatták magukat a legfelsőbb agytrösztben: azóta sem hagyták ugyan elsorvadni a Nézőpontot, de úgy fest, Habonyéknak megtetszett a negyed százados brand.
A menedzsment a szemlélethez hasonlóan nem egyik napról a másikra változott meg, a kontinuitást éppenséggel Giró-Szász képviselte. Elemzőkörökben ezt sokan mentora, Stumpf elárulásának tartották, mások megértőbbek, őszerintük az alapvetően korrektnek megismert Giró-Szász nem lett Habony szövetségese, csupán fölmérte az erőviszonyokat.
A politikai boszorkánykonyhákban járatosak szerint Giró-Szász gyakorlatilag a kezdetektől (a Strategopolis hódmezővásárhelyi megbízása óta) Lázár bizalmasa és ez jottányit sem változott az évek folyamán. "Ez nem mentor-mentorált alárendelt viszony, mint Stumpffal volt, hanem egyenrangú szövetség" – érvelnek informátoraink felvetésünkre, miért lenne ez a nexus tartósabb, mint a korábbi kötődés volt.
A Századvég einstandjával Habonyék rengeteg pénzt nyertek – a csoport milliárdos állami megrendelései révén. Az igazi nyertes azonban sokak szerint Lázár, aki kiszemelte és leigazolta a legkiválóbb koponyákat, Giró-Szász mellett a legtöbben Kern Tamás tájékoztatási helyettes államtitkárt említik példaképpen.
Nyílt titok kormánykörökön túl is, hogy a második generációs fideszes politikusok között koránt sem teljes az összhang. A legerősebb két csoportnak Habonyt és a hozzá kötődő Rogán Antal frakcióvezetőt, valamint Andy Vajna filmes kormánybiztost mondják, míg a másik társaságba Lázárt és Giró-Szászt sorolják, valamint hozzájuk kapcsolják a Mandinerre nemrégiben szemet vetett Tombort.
Akárhogyan is: ma már ők a Fidesz. Az alapító atyák, Orbánt leszámítva vagy elhagyták a pártot, kegyvesztettek lettek, Brüsszelbe vagy valamelyik vidéki város/budapesti kerület élére vonultak vissza, esetleg a politikacsinálásra érdemi befolyással nem lévő közjogi méltóságként tevékenykednek.
Amíg ereje teljében volt, Orbán ügyes taktikázással játszotta ki egymás ellen a feltörekvő csoportokat a saját hatalma erősítése érdekében. Az utóbbi hetek botrányai, főképp a Simicska-affér, de még inkább a brókerbotrány sokat gyengített a kormányfő ázsióján – ma már nem tabu téma például még fideszes körökben sem esetleges miniszterelnök-cseréről beszélni.
Frissítés (2015. április 12.): A cikk korábbi verziójában az szerepelt hogy Giró-Szász András történészként és politológusként is PhD-fokozatot szerzett, ez azonban nincs így: miután olvasóink felhívták rá a figyelmünket, munkatársunk kérdésére maga Giró-Szász is megerősítette hogy bár doktori képzésben részesült és doktori szigorlatot is tett mindkét tudományágban, disszertációt egyelőre egyikből sem adott be, így értelemszerűen tudományos fokozatot sem szerzett. | [
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Fidesz",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [
"Fine Art Invest Kft.",
"Központi Fizikai Kutató Intézet",
"Szent László Gimnázium",
"Bibó István Szakkollégium",
"Constans Invest Kft.",
"Heti Válasz",
"Századvég Lap- és Könyvkiadó Kft.",
"Puskás Tivadar Technikum",
"Századvég Alapítvány",
"Országimázs Központ",
"UD Zrt.",
"Századvég Kutatási Alapítvány",
"FHB Bank",
"ÁPV Rt.",
"Safe Port Project Kft.",
"Magyar Nemzete",
"Napi Gazdaság",
"Strategopolis Kft.",
"Europtimus Zrt.",
"Dorottya 8 Hotel Kft.",
"Lánchíd Rádió",
"Informatikai Kormánybiztosság",
"Nézőpont Intézet"
] |
Az energiaárak, a kormány hatósági vízdíja és közműadója miatt kritikus helyzetbe kerültek a vidéki víziközmű-szolgáltatók – erről írt levelet Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint mintegy 2 ezer milliárd forint vagyonnal rendelkeznek az önkormányzati tulajdonú vízművek, most mégis azt kéri – mivel segítségre nem számíthatnak – tárgyaljanak az állami átvételről.
"Sosem gondoltam, hogy ezt fogom írni, de melyik önkormányzat veszteséges üzemeltetésű cégnél van és tulajdonos a cégben, az adja át, vagy semmilyen segítségre nem számíthat. Vagyis a megnövekedett költségeket, a hibaelhárítást, szivattyúk beszerzését, stb. azt a tulajdonos önkormányzatok a saját költségvetésükből kell, hogy pótolják.
A cégek feléltek már mindent. A döntés Nálad van" – a drámai hangvételű levelet (PDF) Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke írta települési polgármestereknek vasárnap.
Csak akkor segít az állam, ha övé lesz a vagyon
A felhívás előzménye, hogy a TÖOSZ vezetését augusztus 4-ére meghívta a Technológiai és Ipari Minisztérium. Annak apropóján, hogy – innen idézet a levélből –, "a megnövekedő energia árak kikényszerítették a gyors lépést.
Lassan 10 éve befagyasztott díj, rengeteg pluszköltség okán lámpással kell keresni azokat az üzemeltetőket, amelyek nem vesztették el saját tőkéjüket és nem fordultak veszteségbe.
A Kormány a saját cégeinek tőkepótlását biztosította, ami ebben az időszakban összesen meghaladta a 135 Mrd Ft-ot. Az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók és önkormányzatok, mint tulajdonosok semmilyen támogatásban nem részesültek. Azt gondoltam, hogy most talán kapnak támogatást az önkormányzati cégek, de nem így történt. A szándék kifejeződött: Mindenki csinálhatja maga, de támogatásra ne számítson. Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára."
Schmidt Jenő a helyzetről azt írja, így nincs más választás, aki nem tudja üzemeltetni a víziközművet, adja át az államnak. A TÖOSZ számításai szerint:
mintegy 40 víziközmű cég alsó egyharmada, a vidéki hátrányos adottságokat örökölt kisvárosokat és falvakat üzemeltető szolgáltatók a csőd szélén vannak, a fizetésképtelenség hetek, hónapok kérdése náluk.
A középső harmad is csak azért mutat még életjeleket, mert nem végzik el a szükséges karbantartásokat, felújításokat. Így tud az üzemi eredményük nullszaldó körüli értéket mutatni. Őket ugyanis magasabb díjakkal és több tartalékkal “talált meg" a 2013-as díjbefagyasztás, majd a 10%-os rezsicsökkentés. A városi környezet miatt – ahol rövidebb vezetékszakasszal több fogyasztót el lehet látni – fajlagosan kisebb terhet jelent számukra a 125 Ft/fm közművezetékadó, amely átlagosan az árbevétel további 5,4%-t viszi el.
A felső harmadban jellemzően a nagyvárosi cégek vannak. Ezek a cégek lényegesen kedvezőbb adottságokkal rendelkeznek, az örökségből, korábban még 2 osztalékot is tudott fizetni a tulajdonosoknak. Mára ez náluk is elkopott, minimális nyereséget tudnak kimutatni és a tartalékokat is teljesen felélték mára.
Azt is írja, hogy a többségi önkormányzati tulajdonú szolgáltatók mintegy 14 ezer embernek adnak munkát, míg az államiak most még csak 6369-nek. Közel 2 ezer milliárd forint a nem állami kézben lévő víziközmű-vagyon.
Kiszervezés lehet a varázsszó
"Nyilvánvalóan attól, hogy a vagyon átadásra kerül minden felelősséggel együtt, ettől az üzemeltetés kérdése még nem oldódik meg! A tárgyaláson a Magyar Állam képviselője kifejtette, hogy minden felelősség innentől kezdve az Magyar Államé. Ez azt jelenti számomra, hogy az ellátás biztonság kérdése is az övé. Minden probléma, amely felmerül.
Ebből adódóan logikusnak tűnik tehát, hogy a Magyar Államhoz delegált ellátási felelősség mellett a korábbi szolgáltatók valamilyen formában – esetleg a jogi személyiségük épségben hagyása mellett – továbbra is ellátnák az üzemeltetési feladatokat egyfajta "kiszervezés" formájában (habár ennek a kereteit a Vksztv. egyenlőre nem teremti meg, és a Vksztv.mód.-ban sem találunk erre vonatkozó utalásokat, de ettől még nem lesz más megoldás).
Ez az alternatíva hangzott el. Vagyis minden üzemeltető cég marad és tőkepótlással bevásárolja magát a Magyar Állam az önkormányzati gazdasági társaságokba. Csak abban az esetben, ha a vagyon tulajdonjoga, amelyet a cég üzemeltet, az átkerül ingyenesen állami tulajdonba. A cégek maradnak, de biztosan lesz valamilyen személyi változtatás" – írja.
Schmidt Jenő arra is emlékezteti az önkormányzati vezetőket, hogy a kialakult helyzet várható volt. "Az ellátási felelősségüket komolyan figyelemmel kisérő polgármesterek évek óta segélykiáltásokat küldenek a Kormány felé az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás finanszírozásának helyreállítása érdekében. A vízközmű-szolgáltatók szakmai szövetsége, a MaVíz megrendelésére 2014-ben a KPMG, 2016-ban és 2018-ban a Századvég Gazdaságkutató készített átfogó elemzést. A független szakértői tanulmányok nem csak a problémafeltárással foglalkoztak, hanem konkrét és használható javaslatokat dolgoztak ki a fenntarthatóság, valamint a vízközmű szolgáltatásról szóló törvény betarthatóságának biztosítására."
Így jutottak a tönk szélére
Mi is megírtuk, gyakori csőtörések, szivárgó vezetékek, szennyezett ivóvíz – ezek a problémák az ország számos településén keserítik meg az emberek életét.
Szitává lyukad az ivóvízrendszer a rezsicsökkentés miatt, az állam uniós pénzből rekonstruálná | atlatszo.hu A vízszolgáltatás összeomlásának veszélyéről már 2018-ban írt az Átlátszó, támaszkodva a Századvég Gazdaságkutató Zrt. akkori kutatására. A Századvég – azóta egyébként sokszor idézett – megállapítása szerint a hazai ivóvízellátó-rendszer nagyon rossz állapotban van: a vezetékek közel 56%-a túlnyomóan kockázatos, illetve 30%-a kockázatos minősítésű. Az azóta eltelt több mint három év alatt nem javult a helyzet: az elöregedett vízvezetékhálózat, a víziközmű-cégek forráshiánya, a dolgozók alulfizetettsége és az emiatti munkaerő-elvándorlás továbbra is súlyost veszélyt jelentenek a vízszolgáltatásra.
De nemcsak a lakosokat, hanem a súlyos forráshiánnyal küszködő víziközmű-cégeket is sújtja az évről évre romló helyzet. Gyors és konkrét lépések szükségesek a további pusztulás elkerülése érdekében – hangsúlyozza a civilek és a szakszervezetek összefogásából néhány hete létrejött Víz Koalíció. Javaslataik és a kormány által minap elfogadott Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia azonban meglehetősen távol állnak egymástól. A kormány az Uniótól várja a megoldást, bár a fenntartási, üzemeltetési költségek uniós finanszírozását jelenleg tiltja az uniós szabályozás.
A TolnatájTV a napokban készített anyagot a helyi vízszolgáltatóról, ebben arról beszélnek, hogy amegemelkedett áramdíj miatt a szennyvíz és vízszolgáltatás költségei is jelentősen növekedtek. Ez az E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. esetében azt jelenti, hogy nagyjából háromszorosára nőttek a szolgáltató kiadásai. Az önkormányzatok nehéz helyzetben vannak, ugyanis vagy kigazdálkodják a magas árat vagy ingyenesen átadják a tulajdont, így az ellátást a továbbiakban a magyar állam végezné.
A vg.hu tavaly évvégén arról írt, bedőlt az első víziközmű-szolgáltató: a HBVSZ-t tulajdonló önkormányzatok a társaságban tőkét emelhettek volna, de nem tették. A társaság kiadásai megnőttek a fizetendő bérleti díjak, valamint a 2013. január 1. óta fizetendő vezetékadó miatt, a bevételei pedig jelentősen estek a 2013 július 1-től hatályos rezsidíj csökkentés következtében.
A víziközmű ágazat egyik neve mellőzését kérő szereplője megkeresésünkre úgy fogalmazott, az állami átadással kapcsolatos előzetes nyilatkozattételre 2022. augusztus 31-ig van lehetőség. Azt is mondta, a villamosenergia megemelkedett árait nem fogják tudni jövőre megfizetni a jelenlegi díjakból befolyó bevételből a szolgáltatók. Úgy vélte, a kis önkormányzatok nem tudnak semmi segítséget adni, szabadulnának a most már csak problémát jelentő vízművüktől. Szerinte megoldás az államosítás, “az, hogy milyen, ez még a jövő kérdése".
Önköltség alatt kapjuk a vizet, a rezsicsökkentés a vízszolgáltatás összeomlásához vezethet | atlatszo.hu Állami beavatkozás nélkül néhány éven belül összeomolhat a víziközmű szolgáltatás több magyarországi kistérségben. Aztán pedig mindenütt. Az ágazatot az állam beavatkozása, vagyis a rezsicsökkentés juttatta idáig. Ezt a kormány is pontosan tudja, hisz a szolgáltatás válság felé sodródásáról épp a Századvég Gazdaságkutató Zrt. írt átfogó tanulmányt.
Címlapfotó: MTI / Sóki Tamás | [
"Technológiai és Ipari Minisztérium"
] | [
"Századvég Gazdaságkutató",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége",
"Víz Koalíció",
"Magyar Állam",
"E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt."
] |
Pártba terelné híveit a járványtagadó Gődény György – Vajon elindul a 2022-es választásokon?
Nyíregyháza — A vírusszkeptikus a táborát egy pártba terelve méretheti meg magát a 2022-es parlamenti választásokon Gődény György.
Egy új politikai formáció bontott zászlót ugyanis fű alatt, hónapokkal ezelőtt, amely ezer szálon kötődik a járványveszélyt tagadó gyógyszerészhez – derítette ki a Blikk.
A bírósági nyilvántartás szerint júniusban alapították, végül november elején jegyezték be a Normális Élet Pártját, amelynek neve ismerősen csenghet: Normális Élet néven fut Gődény számtalan közösségi oldalt és csoportot felölelő virtuális hálózata, amelynek minden megyében, sőt Európában is vannak leágazásai.
A pártot egy nyíregyházi címre jegyezték be, ahol két ingatlan található, közülük az egyik – a Blikk által kikért tulajdoni lap szerint – Gődény édesanyja nevén van. Itt van a székhelye egyébként a Gődény vezette Magyarországi Zsidó Örökségvédelmi Egyesületnek is, amelyről – az új párthoz hasonlóan – semmilyen érdemi információt nem találtunk az interneten. Gődény és feleségének címe a cégadatbázis szerint egy házzal odébb található.
A pártot Harkai Bulcsú Bánk alapította és vezeti jelenleg is: a férfi minden bizonnyal Gődény köréhez tartozik, hiszen anno ugyancsak ő hozta létre a legutóbbi parlamenti választásokon induló Közös Nevező 2018 nevű formációt. Az ügyvezetői posztot később vette át tőle a testépítő gyógyszerész, aki listavezető lett, Harkai pedig a 23. helyet kapta meg.
(Ez is érdekelheti: Doktor Gődény: "Tudományos alapokon nyugvó nézeteket publikálok!")
Adja magát a kérdés, hogy a százezres követőtáborral rendelkező Gődény valóban be akar-e jutni az Országgyűlésbe a korlátozásokkal szembeni ellenérzések farvizén, vagy esetleg más motiválja.
Mint arra a Transparency International munkatársa emlékeztetett, a Közös Nevező 2018-ban sok kis párthoz hasonlóan megkapta az országos lista után járó 153 millió forintos támogatást, ám messze egy százalék alatt teljesítettek, így ezt az összeget vissza kellett volna fizetniük. – Mivel ezzel adósak maradtak, költségvetési csalás gyanúja miatt jelenleg is folyik nyomozás. A 2018-as választások után elfogadott egyik lényeges szigorítás a kamupártok ügyében az, hogy nem jogosultak újabb kampánytámogatásra azok a formációk, amelynek vezetői korábban olyan pártot vezettek, amely nem tudott elszámolni az állami pénzekkel – magyarázta lapunknak Mikola Bálint.
Mivel a jelek szerint ez igaz lehet a Közös Nevezőre, amelynek Gődény jelenleg az ügyvezetője, elképzelhető, hogy nem kaphatna állami támogatást az új pártja, amennyiben annak – papíron – vezetője lenne. Ez arra is magyarázat lehet, miért nem ő alapította meg a Normális Életet.
Kerestük Gődényt, hogy megtudjuk, vannak-e politikai ambíciói, milyen programmal indulna el 2022-ben, ám lapzártánkig nem válaszolt.
Egy jó kampány csodákra képes
Ceglédi Zoltán politikai elemző szerint egy jó kampány után Gődény akár egy parlamenti erőt is össze tudna hozni a lezáráskritikával, ez ugyanis felül tud írni pártpreferenciákat. – Aktív ellenzéki szavazókat tud megszólítani elsősorban, mivel a korlátozások kritizálása a kormány kritizálása, az ellenzék viszont még szigorúbb lépéseket akar. Nem tartom kizártnak ugyanakkor, hogy a Fidesz hagyományos bázisaiból is tudna "lopkodni", hisz ott is sokan azt érzik, a lezárások miatt nem halad előre az életük – mondta lapunknak a szakértő. | [
"Normális Élet Pártja"
] | [
"Magyarországi Zsidó Örökségvédelmi Egyesület",
"Transparency International",
"Közös Nevező"
] |
Az adócsalási botrányt kirobbantó ex-ellenőr szerint az 1200 oldalas dokumentumban semmi nem támasztja alá a vele kapcsolatban megfogalmazott következtetéseket.
Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt dolgozója szerint "komolytalanok, röhejesek" az adóhivatal nyilvánosságra hozott vizsgálati dokumentumai . A volt dolgozó szerdán azt mondta az MTI-nek, hogy az 1200 oldalas iratanyagban semmi nem támasztja alá a vele kapcsolatban megfogalmazott következtetéseket. Arra a felvetésre, hogy egy interjúban azt mondta, nincs bizonyíték a korrupcióra, azt mondta, hogy arról neki nem is kell tudnia, azt a hatóságoknak kell felderíteniük.
A NAV szerdán közölte az MTI-vel, hogy nyilvánosságra hozza annak a vizsgálatnak a dokumentumait, amelyet Horváth András tavaly novemberi állításainak elhangzása után végeztek el. Közleményükben azt írták, a vizsgálat megállapította, az adóhivatal volt munkatársa alaptalanul állította, hogy a NAV nem lép fel az adócsalókkal szemben, és azt, hogy az általa feltárt adócsalások ügyében nem intézkedett a hivatal.
Horváth András szerint az adóhivatal csak egy alibivizsgálatot folytatott le, általános paraméterek alapján futtattak le lekérdezéseket a rendszerben. Ez viszont csak azt igazolja, hogy az adóhivatal dolgozott a vizsgált időben. Arra jó, hogy a tájékozatlan embereket "elszédítsék", de szerinte ezzel csak a papírt és a munkaidőt pazarolták el a "semmire". A vizsgálati anyagnak semmi köze nincs ahhoz, amikről ő tavaly novemberi sajtótájékoztatóján beszélt - vélekedett.
Horváth András kiemelte: az általa az ügyészségnek átadott zöld dosszié, amely visszaéléseket bizonyító dokumentumokat tartalmaz, tele van olyan cégekkel, amelyekkel szemben az adóhivatal akkor sem folytatott vizsgálatot, mikor lehetett tudni róluk, hogy fiktív számlázási hálózatban vesznek részt. Azt mondta, ezek között vannak gabonakereskedelmi, élelmiszer-ipari cégek is. Az adóhivatal kétnapos vizsgálata során azonban sem ezeket a cégeket, sem azokat nem találták meg, amelyek a feljelentésben szerepeltek, Horváth András szerint azért, mert az adóhivatal ezt nem is vizsgálta.
A NAV volt munkatársa szerint az adóhivatal szerdán nyilvánosságra hozott vizsgálatának vele kapcsolatos megállapításai alaptalanok. Felvetette továbbá, hogy mostanáig "miért nem merték" kiadni a tavaly két nap alatt elvégzett vizsgálat adatait, miért csak azt követően tették ezt meg, hogy az LMP másodfokon is megnyerte az ez ügyben indított perét.
Arra a felvetésre, hogy a pestisracok.hu portálnak elismerte, nincsenek bizonyítékai a korrupcióról, csak az áfacsalókat tudná megnevezni, a volt adóhivatali dolgozó azt mondta: több kollégája is tapasztalta a hivatali visszaéléseket. Horváth András hozzátette: hogy ezek mögött milyen vesztegetés, korrupciós cselekmények állnak, arról neki nem kell tudnia, ezt a nyomozóhatóságnak kell kiderítenie. A pestisracok.hu azután kérdezte meg erről, hogy Horváth András az elmúlt hetekben több tüntetésen felszólalva rendszerszintű korrupcióról beszélt.
Az adóhivatal volt dolgozója tavaly november 8-án tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly november 11-én közölte, az ügyben vizsgálatot folytattak le, amely megállapította, hogy az intézmény a jogszabályoknak megfelelően járt el az adózók ellenőrzésénél, mindenfajta részrehajlás vagy indokolatlan előny biztosítása nélkül.
Horváth András feljelentése nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly december 9-én hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt még ismeretlen tettes ellen rendelte el a nyomozást. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) idén novemberben közölte az MTI-vel, hogy ennek nyomozásnak van gyanúsítottja.
A NAV már Horváth András tavalyi sajtótájékoztatója után visszautasította a vádat, és rágalmazás miatt feljelentést tett volt munkatársa ellen. Ez alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly december 11-én nyomozást rendelt el visszaélés személyes adattal és hivatali visszaélés bűntett elkövetésének gyanúja miatt. Az eljárás keretében tavaly december 19-én házkutatást tartottak Horváth Andrásnál. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Majd egy évvel az erről szóló törvény után megszületett a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, és birtokába kerültek a neki szánt jelentős állami vagyonelemek. Köztük a 9 millió euróért vett lendvai wellnesskomplexum.
Már nem a Külgazdasági és Külügyminisztérium a tulajdonosa a tavaly létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak átadott cégeknek – derül ki egy péntek késő esti miniszteri rendeletből. E közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról egy 2020-as törvény rendelkezett, hogy közvetett vagy közvetlen tulajdonszerzés útján gondoskodjon "a közép-európai régió egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozású történelmi, kulturális öröksége, művészeti gyökere, múltja, hagyománya szempontjából jelentőséggel bíró" épületeinek állagmegóvásáról, felújításáról, fenntartásáról.
Az alapítvány vagyona a MANEVI Zrt. 100 darab és a Comitatus-Energia Beruházási Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 8700 darab törzsrészvénye lett. Az előbbi a Nemesfémvizsgáló és -Hitelesítő Intézet jogutódja, és akkor szerepelt a hírekben, amikor megvette Szatmárnémeti híres régi szállodáját. A Comitatus-Energia eredetileg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat cége volt, 2012-ben, az önkormányzatok funkcióelvonással egybekötött adósságkonszolidációjakor került állami tulajdonba. 2019-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a hvg.hu-val azt közölte, hogy ez a cég illetékes a szlovéniai Lendván a Terme Lendava üdülőközpont megvásárlásában.
A törvény 2020 nyári elfogadása után a kormány a Manevi tőkéjét 5 milliárd forinttal megemelte, majd decemberben megerősítette a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány 600 millió forintos vagyonát és további 6 milliárd forintot adott neki.
A törvény az alapítvány létrehozásával a külgazdasági és külügyminisztert bízta meg, de a szöveg – más ilyen alapítványokhoz hasonlóan – azt is tartalmazza, hogy "gondoskodni kell arról, hogy az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az Alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre".
Az, hogy Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter rendelete most törölte a Manevit és a Comitatus-Energiát azon cégek közül, amelyek tulajdonosi joggyakorlója a Külgazdasági és Külügyminisztérium, mást pedig nem jelölt ki erre, nem jelenthet mást, mint hogy ezeket végleg átadták az alapítványnak. Ezt alátámasztják a cégbírósági adatok: 2021. március 5-e óta a Comitatus-Energia és a Manevi tulajdonosa nem a magyar állam, hanem a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány.
Az alapítvány létrehozásáról hiába született már 2020 közepén törvény, csak 2021. március elején vették nyilvántartásba, alapító okiratának kelte február 15. – derül ki a bírósági dokumentumokból. A nyilvántartásba vételi határozat szerint
az alapítványnak a két cég formájában juttatott vagyon értéke 15,8 milliárd forint.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki nem mellesleg a a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese. Tagja még a kuratóriumnak:
Jákli Gergely (vélhetően ugyanaz a Jákli Gergely, aki az Eximbank vezérigazgatója),
Kiss-Parciu Péter (regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár),
Pacsay-Tommasich Orsolya Mária (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára),
Virág Zsolt (vélhetően ugyanaz a Virág Zsolt, aki a kastélyprogram miniszteri biztosa).
A kormány mostanában nagyon belehúzott az állami vagyonelemek alapítványokba való kiszervezésébe, erről itt írtunk részletesen. | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"MANEVI Zrt.",
"Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány",
"Comitatus-Energia",
"Nemesfémvizsgáló és -Hitelesítő Intézet"
] | [
"Terme Lendava",
"Stipendium Hungaricum Program",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémia",
"Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat",
"Comitatus-Energia Beruházási Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt."
] |
Harangozó Tamás a BRFK székháza előtt újságíróknak elmondta: különösen nagy, illetve azt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés bűncselekményének gyanúja miatt tett feljelentést.
Hozzátette: a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tavalyi beszámolója szerint a vagyonkezelés során az értékesített részvények és más értékpapírok eladásakor 18,4 milliárd forintnyi vagyoni hátrány érte az alapot, és azon keresztül minden magyar állampolgárt.
Mint mondta, a beszámolóból kiderül, hogy 607,6 milliárd forintnyi értékpapírt értékesítettek, és ebből 589,2 milliárd forintnyi bevétel keletkezett. A különbség szerinte abból adódhat, ha nem túl körültekintően, hanyagul vagy akár szándékosan árfolyamon alul értékesítették a vagyonelemeket.
Harangozó Tamás © MTI / Kovács Attila
A képviselő beszámolt arról is, hogy a pénzeszközök átutalása a költségvetésbe és a nyugdíjalaphoz több részletben történt, az utolsót 2011. december 23-án utalta át az adósságkezelő. December 30-án a nyugdíjalap ebből több mint 70 milliárd forintot túlfizetés címén visszautalt az adósságcsökkentőnek, vagyis ezen pénzeszközökre nem volt szükség a törvény végrehajtásához. Szerinte emiatt még inkább gyanút vet föl, miért akkor értékesítették az értékpapírokat, amikor még a névérték szerinti árat sem kapták meg értük.
Hangsúlyozta, az adósságkezelő alap létrehozásáról szóló törvény kimondja, hogy az alapkezelő elsődleges feladata a vagyon megvédése, megőrzése, gyarapítása. Az MSZP ezért arra vár választ a rendőrségtől, kik hozták meg az értékpapírok értékesítéséről szóló döntést, és ennek előkészítése során létezett-e olyan dokumentum, amiből előrevetíthető volt a vagyonvesztés. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elvesztett összeg mintegy nyolcszorosa annak, amit idén a kormány kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére fordít. | [
"Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap"
] | [] |
A pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója nem tudta, hogy 19 millió forintos Zsolnay-kerámiát vásároltak, de az még meglepőbb volt számára, amikor egy sajtótájékoztatón kiderült, a közintézménynek saját büdzséjéből kell kifizetnie a város által megkívánt kerámiát.
Mintegy száz év után került elő az az egy méter magas, eozin mázas Zsolnay-váza, amely a Virág Judit Galéria árverésén, december 15-én, 10 millióról indulva, rekordnak számító 19 millió forintért kelt el. Az 1906-os milánói világkiállításon szerepelt váza eredetéhez és értékéhez nem fér kétség. A város vezetői által csütörtökön tartott sajtótájékoztatón kiderült, hogy a pécsi Janus Pannonius Múzeum élt elővásárlási jogával, és saját forrásaiból megvette a kerámiát.
Az ügy szépséghibája, hogy a múzeum szakemberei, szakmai vezetői is csak pletykákból tudták - csütörtökig -, hogy megvásárolták minden idők legdrágább Zsolnay-műtárgyát. Sárkány József, a múzeum művészettöténeti osztályának vezetője - aki többek között a kerámiákért is felel - múlt héten levelet írt a megbízott igazgatónak, Walterné Müller Juditnak, amelyben érdeklődött, hogy vele miért nem egyeztettek a nagy értékű beszerzésről, ha az egyáltalán megtörtént. Az igazgató válaszából kiderült, hogy ő sem tudott a vásárlásról.
Amikor a várostól és a múzeumtól megkérdeztük, hogy ki és milyen szakvélemények alapján döntött, akkor a jelentős közpénzt igénylő vásárlásról a múzeum vezetője nem kívánt nyilatkozni, mondván, a város az illetékes. Azt azonban megerősítette, hogy sem az aukción, sem a sajtótájékoztatón nem volt jelen. Arra a kérdésre, hogy az aukcióra elküldte-e valamelyik munkatársát, azt felelte, hogy erről is az önkormányzatot kérdezzük. A pécsi hivatal munkatársai lapzártánkig nem reagáltak a megkeresésünkre.
Fotó: Virág Judit Galéria
Az aukciós ház egyik tulajdonosa, Törő István elmondta, Pécs városa jelezte, hogy érdeklődnek a kerámia iránt, és - bizonyos összeghatár alatt - az általuk fenntartott múzeum élne elővásárlási jogával. Úgy tudjuk, a múzeum gazdasági igazgatója volt jelen az aukción, ő azonban - megfelelő felhatalmazás nélkül - nem dönthet ilyen kérésben. Ezért az önkormányzattól kikértük az üggyel kapcsolatos dokumentumokat, ám eddig nem kaptuk meg azokat. Nyilván a hoppon marad ismeretlen vásárlót - aki elől a múzeum elvitte a műtárgyat - is érdekli majd, hogy szabályosan élte-e elővásárlási jogával a közintézmény.
A múzeumnak ráadásul nincs 19 millió forintja műtárgyvásárlásra. Az interneten elérhető 2012-es jelentésében az olvasható, hogy "a műtárgyállomány csak pályázati támogatás és ajándékozás útján gyarapodott". Ezt a pénzt a városnak kell biztosítania, hacsak nem a múzeum fűtésre szánt pénzét költik a műtárgyra. A múzeum SZMSZ-e ugyan nem szabályozza a műtárgyvásárlást, ám van egy elfogadott szakmai protokoll az ország közintézményeiben. A Szépművészeti Múzeumban a kiszemelt műtárgyról minden esetben szakvéleményt készítenek az ott dolgozó szakemberek, akik "vásárlási bizottságot" alakítanak, akár külső szakemberek bevonásával. Ennek birtokában a főigazgató dönt az akvizícióról.
Az Iparművészeti Múzeum szabályzata szerint főosztályvezetők a gyűjteményi főigazgató-helyettes véleményével ellátott vásárlási javaslatot írásban terjesztik elő a főigazgatóhoz, majd a Gyűjteménygyarapítási Bizottság előtt szóban is érvelnek mellette, és a döntést a főigazgató hozza meg. Normális esetben a Janus Pannonius Múzeumban is hasonló folyamatnak kellett volna lejátszódnia, amiről dokumentumoknak is kellett volna születniük. Hiszen a város vezetői ennek hiányában vajon mivel támasztják alá, mikor jelentős közpénzt, ez esetben csaknem 20 millió forintot kifizetnek egy műtárgyra? Az ügy veszélyes precedenst teremt, mert ettől kezdve bármilyen városvezető kénye-kedve szerint vásárolhat műtárgyat, amit aztán a városi múzeum szakemberivel később legitimáltat, és ki is fizettet.
Hamvay Péter | [
"Janus Pannonius Múzeum"
] | [
"Gyűjteménygyarapítási Bizottság",
"Virág Judit Galéria",
"Iparművészeti Múzeum"
] |
Lázár János az Origónak megerősítette, hogy valóban megkeresték egy, a NAV működését érintő figyelemfelhívással, de szerinte az semmi konkrétumot nem tartalmazott, még a feladót sem ismerte, így válaszolni sem tudott rá. A levelet Horváth András egykori adóhivatali dolgozó küldte, aki több levelet is megírt, volt, amelyikre még a telefonszámát is ráírta, és volt, amelyikre semmit se.
A hatalmas adócsalásokról szóló állításokkal előálló Horváth András szerdán új részleteket közölt az Origóval arról, hogyan és milyen információkkal keresett meg tavaly októberben két magas rangú kormányzati tisztviselőt, Lázár Jánost és Cséfalvay Zoltánt. Egy levelet küldött nekik, amelyet Révész Máriusz fideszes képviselő kézbesített, és amelyben arról írt, hogy nagy értékű áfacsalások maradnak kinyomozatlanul, és azt is összefoglalta, hogy milyen áfa-visszaigénylések történtek 2011–2012-ben.
Lázár János szerdán délután az Origó kérdésére megerősítette, hogy valóban kapott egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal működését érintő figyelemfelhívást és javaslatokat, ezek azonban nélkülözték a konkrétumokat, és hiányzott az is, hogy ki állítja mindezeket. A névtelennek nevezett figyelemfelhívással Lázár szerint Révész Máriusz fideszes képviselő kereste meg. "Hivatalosan Horváth András úrtól irat, levél vagy bejelentés nem érkezett számomra, ezért hivatalos választ sem küldhettem" – írta az államtitkár.
Azt is hozzátette, hogy jelezte Révész Máriusznak, szívesen áll "személyesen vagy levélben névtelen és arctalan barátja rendelkezésére", olyan észrevételekkel és javaslatokkal azonban nem tud foglalkozni, amelyekhez nem társul név és arc.
Horváth András az Origónak azt mondta, több levelet is átadott Révész Máriusznak, amelyekre először valóban nem írta rá a nevét. "Akkor még nem akartam a nyilvánosság elé lépni" – mondta, hozzátéve, hogy féltette az állását az adóhivatalban, ahol szerinte nem vette volna ki jól magát, ha politikusoknak panaszkodik a hivatal működéséről. Révész azonban rábeszélte, hogy írja rá a nevét a levelekre, így Horváth szerint néhány levélre tollal felírta a nevét és a telefonszámát is, de nem az összesre. "Elképzelhető, hogy Lázár János ilyet kapott" – mondta Horváth. Szerinte azonban az államtitkár Révészen keresztül így is kapcsolatba tudott volna lépni vele.
Az Origo kedden megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, ahol arról érdeklődtünk, hogy Cséfalvay Zoltán államtitkár megkapta-e Horváth András levelét. "Cséfalvay Zoltán államtitkár úr Horváth Andrástól nem kapott iratokat, soha nem is találkozott vele, az Ön által említett tartalommal sem kapott levelet" – közölte a minisztérium az Origo munkatársának kérdéseire. Amikor a kérdést újra feltettük abban a formában, hogy Révész Máriusztól kapott-e az államtitkár iratokat, akkor szó szerint megismételték a korábbi válaszukat.
A NAV-ról és Horváth Andrásról írt összes cikkünket itt olvashatja. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] |
Vlasich Krisztián ellen fegyelmi eljárást is indítanak. A fideszes polgármester jelöltette magát a három hét múlva esedékes időközi választásra is.
A csepregi képviselőtestület mai ülésén felfüggesztette tisztségéből Vlasich Krisztián polgármestert (Fidesz). Az ügyet sürgősségi indítványként vitték a testület elé, név szerinti szavazást kértek. Négy igen, két nem szavazattal, egy tartózkodás mellett döntött a felfüggesztésről.
A testület arról is határozott, hogy fegyelmi eljárást indít a polgármester ellen, létrehoztak egy háromtagú fegyelmi bizottságot, ami a jövő héten már meg is tartja első ülését.
A csepregi képviselőtestület május 30-án oszlatta fel magát, miután három héttel korábban ez nem sikerült, mert Vlasich Krisztián bezárta az ülést. Rabi Imre képviselő akkor a Facebookon azzal indokolta a javaslatot, hogy a polgármester "hónapok óta nem hajlandó bizonyítható módon a tudtunkra hozni Csepreg Város pénzügyi helyzetét" pedig többször, írásban tettek fel neki kérdéseket a témában. Később ezt a polgármester közleményben tagadta.
A mostani ülésre készült előterjesztésben azt írják, hogy a polgármester többször súlyosan megsértette tisztségéből adódó kötelezettségeit, valamint falhatalmazás és utólagos beszámolás nélkül, a város kötelező feladatainak ellátását veszélyeztetve, önkényesen rendelkezett a közpénzekkel.
Az előterjesztést a képre kattintva elolvashatják:
A májusi feloszlatás után a helyi választási bizottság szeptember 25-re írta ki az időközi választást, ahol képviselőtestületet és polgármestert is választanak a csepregiek.
A választáson polgármesterjelöltként indul Vlasich Krisztián is, de míg korábban a Fidesz jelöltje volt, most függetlenként indul. Ennek ellenére a hétvégi, családi napnak nevezett kampányrendezvényen Vlasich mellett szólalt fel Hende Csaba országgyűlési képviselő és Gagyi Levente, a megyei közgyűlés fideszes tagja, mindketten támogatásukról biztosították az azóta felfüggesztett polgármestert. | [
"Fidesz"
] | [] |
2011. október 10., hétfő, 06:30 • Utolsó frissítés: 2011. október 11., kedd, 10:11
Címkék: csempészés; CBA; Egymásért Egy-Másért Alapítvány; Földesi-Szabó László;
Több százmillió forinttal támogatta az egyik legjelentősebb magyar üzletlánc, a CBA a csempészési ügybe és immár vesztegetés gyanújába keveredett Egymásért Egy-Másért Alapítványt. Legalábbis ez utóbbi nyilvántartása szerint. A szerkesztőségünk birtokába került papírok szerint a CBA-csoporthoz tartozó vállalkozások mintegy 670 milliót adományoztak a szervezetnek. A CBA részéről egyrészt nem tudtak, másrészt nem akartak nyilatkozni.
Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány működésének újabb furcsa részére bukkant a hvg.hu. A hozzánk került papírok szerint – ezek a pénzügyőrök által végzett nyomozás anyagának oldalai – jelentős összeg jutott a kormánypárti politikusokkal jó kapcsolatot ápoló CBA-csoporttól a társadalmi szervezethez. A tavaly egymilliárd forintos profitot elért CBA-csoporthoz tartozó 18 vállalkozás 2006-ban mintegy 400 millió forintot, az azt követő évben pedig négy kft. – a Hansa-Kontakt Kft., Krupp és Társa Kft., a Breier és Társa Kft, illetve a B.B.K. Drinks – 270 millió forintot adományozott – két napon, január 3-án és 12-én – az Egymásért számára.
A CBA-ban is tulajdonos és ügyvezető Breier László, a Breier és Társa Kft., valamint Krupp József, a Krupp és Társa Kft. vezető-tulajdonosai az Egymásért Egy-Másért Alapítványnak adott milliókról nem kívántak nyilatkozni.
A mindennapok megoldása
Szerettük volna megkérdezni, hogy megfelel-e a valóságnak az alapítvány nyilvántartása, és mi magyarázza a Magyarországon szokatlanul gáláns támogatásokat. Azt is szívesen megtudtuk volna, ami a papírokból nem derült ki, hogy az alapítvány az adomány felhasználásáról miként számolt el velük szemben. Megkerestük hát a CBA központi társaságát, a CBA Kereskedelmi Kft.-t. Már csak azért is, mert a B.B.K. Drinks Kft. – ma Central Drinks – tulajdonosai között az adományozás idején Breier László és Krupp József mellett ott voltak a CBA-csoport fő emberei, Lázár Zoltán és Vilmos, valamint Baldauf László, Tomicsek János, Viszokay Árpád is.
A B.B.K. Drinks 30 millió forintos adományáról ennél többen is tudhattak, mert 2005 májusa és 2007 szeptembere között a cégben tagként szerepelt a Mádi Kft., a CBA Invest Kft. és a CBA Holding Kft. is. A 2006-os adományok között pedig az egyik legnagyobb összeggel, 65 millió forinttal szerepel a Resti Kereskedelmi Zrt., amelynek tulajdonosai között nemcsak Breier és Krupp érdekeltségei lelhetőek fel, hanem Lázár Vilmos kistarcsai székhelyű Lázár és Fia Kft.-je is.
Földesi-Szabó. Fidesz-közeli nagyvállalkozóktól is kaptak pénzt Fotó: Stiller Ákos
Meglepetésünkre Fodor Attila, a cég kommunikációs igazgatója a hvg.hu-nak azt mondta, hogy az Egymásért Egy-Másért Alapítványnak történő adományozásokról a CBA központjának nincs tudomása, és nem is érintett bennük. Sem Fodor Attilától, sem Breier Lászlótól és Krupp Józseftől nem tudtuk meg, hogy a csempészési ügyben folytatott nyomozás során meghallgatták-e a cégcsoport bármelyik vezetőjét, illetékesét a hatóságok.
Csempészet, sikkasztás
Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány tevékenysége kapcsán csempészet és sikkasztás miatt ítélték hét évre a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő kuratóriumi elnököt, Földesi-Szabó Lászlót. Ellene adócsalás miatt is büntetőeljárás indult. A kiemelten közhasznú szervezet megalapítása után abban rövid ideig szerepet vállaló Jakubinyi Róbertet vesztegetés gyanúja miatt szeretnék Ausztriából hazahozni a nyomozó hatóságok, ám a kiadatási eljárás eddig nem járt sikerrel.
Az alapítvány működését segítette több volt nemzetbiztonsági tiszt. A szervezetben folytatott tevékenységükhöz kapcsolódva jelenleg mindannyian eljárás alatt állnak. Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját kémkedéssel, illetve vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel gyanúsítja a Budapesti Katonai Ügyészség. Az utóbbi bűncselekmény miatt indítottak eljárást Gyarmati György, az NBH volt főosztályvezetője és Simon Ibolya, a titkosszolgálat egykori jogásza ellen. | [
"Hansa-Kontakt Kft.",
"Krupp és Társa Kft.",
"CBA",
"Breier és Társa Kft.",
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány",
"B.B.K. Drinks"
] | [
"Breier és Társa Kft",
"CBA Kereskedelmi Kft.",
"Lázár és Fia Kft.",
"CBA Invest Kft.",
"Resti Kereskedelmi Zrt.",
"Central Drinks",
"CBA Holding Kft.",
"Budapesti Katonai Ügyészség",
"Mádi Kft.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
|
2010. 08. 03., 10:36
Utolsó módosítás: 2010. 08. 03., 10:49
Bár korábban keményen megfenyegette a fővárosi közgyûlés a 2-es és a 4-es metró új kocsijait gyártó francia céget, úgy tûnik, hogy a korábban beígért szerződésbontás túl nagy falat Budapestnek. A városüzemeltetési bizottság elnöke, Lakos Imre szerint pedig 10 éve nem kellett olyan nehéz döntést meghoznia a fővárosnak, mint most, Demszky Gábor főpolgármester pedig jelezte, más lehetőségeket is megvizsgálna. Budapest több tízmilliárd forintja kerülhet veszélybe, ha a közgyûlés beváltja korábbi fenyegetését az új metrókocsik engedélyeztetését elbukó cégen.
Jelenleg van egy érvényes közgyûlési döntés arról, hogy szerződést kell bontani az Alstommal, amiért nem sikerült megszereznie az új, részben már legyártott metrókocsikra a végleges típusengedélyt - mondta az [origo]-nak Lakos Imre, a fővárosi városüzemeltetési bizottság elnöke, miután pénteken kiderült, hogy a francia cégnek - amellyel a 2-es és 4-es metróvonalak új szerelvényeinek legyártására szerződött a BKV - nem sikerült beszereznie a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) a szerelvények közlekedéséhez szükséges engedélyt. Az NKH azt kifogásolta, hogy a metrókocsik fékrendszere és biztonsági szintje nem felel meg a magyar előírásoknak.
Az Alstom metrókocsijaival már több gondja akadt a BKV-nak. A cég először a szerződésen vállalt időponthoz képest nyolc hónapot késett a 2-es vonalra szánt 22 szerelvény szállításával, majd a kocsikban számos hibát találtak a tesztelők és a tûzoltók. A végleges típusengedély beszerzése késett, ezért a BKV idén márciusban egy közleményében június végéig adott határidőt az Alstomnak az engedély megszerzésére. A BKV jelezte, ellenkező esetben kezdeményezi a szerződés felbontását. A határidő lejárt, az engedély nem lett meg, ezért a fővárosi közgyûlés július végéig tolta ki a végső határidőt. Az erről szóló, egyhangú szavazással elfogadott közgyûlési határozat úgy fogalmaz, a főváros "tulajdonosként utasítja a BKV-t", hogy mondja fel a szerződést, ha július 31-ig nem szerzi meg az Alstom a végleges típusengedélyt, a főpolgármester pedig "tegyen előterjesztést a helyzet kezelésére, a közbeszerzések újbóli kiírásának előkészítésére és az M2 mai szerelvényeinek feltétlenül szükséges élettartam-hosszabbítására".
A főváros fenyegetőzése ellenére a francia gyártóval való szerződésbontásról szóló közgyûlési döntés egyelőre nem lép életbe, amit a főváros azzal magyaráz, hogy az NKH elutasító döntése nem jogerős. Lakos Imre szerint az Alstom 15 napig gondolkozhat azon, hogy fellebbez-e az NKH határozata ellen. Ugyanezt mondta Demszky Gábor főpolgármester is hétfőn, aki szerint ez bizonytalanságot okoz. Demszky hozzátette, ettől függetlenül a BKV-nak és az Alstomnak szerződésük szerint (a szerződést itt letöltheti) még hat hónapig kötelező együttmûködniük abban, hogy az Alstom megszerezze a 2-es metró szerelvényeihez a hatósági engedélyt.
Bár a közgyûlés júniusi határozatában a főváros egyértelmûen jelezte, hogy ha újabb gondok lesznek a metrókocsikkal, akkor kezdeményezi a BKV és az Alstom közötti szerződés felbontását, Demszky hétfőn már nem volt ilyen kemény. A főpolgármester az MTI szerint utalt arra, hogy új, "a megoldást szolgáló előterjesztés" készülhet a probléma megoldására és ezt várhatóan augusztus 26-i rendes ülésén tárgyalhatja meg a közgyûlés. Demszky jelezte azt is, hogy csak olyan előterjesztés kerülhet a fővárosi képviselők elé, amelyet az ellenzék is támogat. "Nem akarok olyan megoldást, ami hosszú távú kötelezettséget róna a következő önkormányzatra" - tette hozzá.
Az elmúlt 10 év legnagyobb döntése
Mivel a bizottságok csak szabályos előterjesztéseket tárgyalhatnak, Lakos szerint a BKV-nak és Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettesnek elemeznie kell a helyzetet, és elő kell készítenie egy ilyen javaslatot. Lakos azt mondta, úgy tudja, a főpolgármester-helyettes már összehívott egy válságstábot. Bár Ikvai-Szabót hétfő óta nem tudjuk elérni telefonján, a főváros sajtóosztálya azt közölte, a válságstáb pénteki ülésén a BKV és a főváros "illetékes szakemberei" vettek részt, és arra jutottak, hogy az ügyet a következő közgyûlésen kell tárgyalni. Hozzátették, a bizottságok elé a BKV szakemberei által készített előterjesztés kerül majd, annak tartalmáról azonban nem közöltek részleteket.
Lakos Imre nem akart találgatni a lehetséges forgatókönyvekről, vagy a szerződésbontás következményeiről, de azt mondta: óriási problémát kell megoldania a fővárosnak, az augusztusi közgyûlésnek az elmúlt tíz év legnagyobb horderejû döntését kell meghoznia, ugyanis több 100 milliárd forint sorsáról van szó.
Bár nem egyértelmûek a szerződésbontás következményei, az biztos, hogy a szerződés felbontása után a BKV-nek vissza kellene szereznie azt a mintegy 30 milliárd forintot, amit már korábban kifizetett az Alstomnak a metrókocsik legyártására. Ez az összeg 50 százalékos előleg, az Alstom azonban saját felelősségére már legyártotta a 2-es vonalra szánt mind a 22 szerelvényt, így kétséges, hogy simán belemenne a pénz visszafizetésébe. Az Alstom ráadásul az [origo] megkeresésére azt közölte, szerintük nem lehet felbontani a szerződést, mert erre csak akkor van lehetőség, ha valamelyik fél súlyosan megszegi a feltételeket, márpedig szerintük ők szerződés szerint jártak el, és a szerelvényeket az előzetes típusengedélynek megfelelően gyártották le. Arra a kérdésre a cég nem adott választ, hogy a fékrendszerek végül miért nem feleltek meg az NKH-nak, és arról sem nyilatkoztak, hogy mennyi ideig tartana a fékrendszerek újratervezése és átépítése, illetve, hogy szóba jön-e ez a lehetőség.
A 4-es metrót is érinti a probléma
Bár Demszky szerint a főváros a pénzénél fog maradni, mert a már kifizetett részletekre van bankgarancia, a szerződésbontás egyéb bonyodalmakkal is járhat. Bár az Alstom konkrétan a 2-es metróvonalra szánt szerelvényekhez kérte a végleges típusengedélyt, az NKH döntése Lakos szerint a 2-es és a 4-es metró ügyét egyaránt érinti, mivel a BKV és az Alstom szerződése a 4-es metró kocsijainak legyártását is szabályozza, ráadásul a két vonalon futó szerelvények mûszaki paraméterei gyakorlagilag egyformák. A 4-es metró ügyében a DBR Metró Projekt igazgatóság szóvivője, Pető Szabolcs annyit mondott az [origo]-nak, hogy valóban érinti az NKH döntése a 4-es metró leendő szerelvényeit is, a DBR azonban egyelőre nem foglal állást.
Úgy tûnik, hogy a BKV sem tud gyors megoldást a metrókocsik problémájára, a BKV sajtóirodáján érdeklődésünkre azt közölték, a pénteken kiadott közleményük érvényes, több kérdésre nem válaszolnak. Ebben a közleményben a BKV azt írta, megvizsgálják, milyen "jogi és pénzügyi következményekkel járna", ha fel kellene mondania az Alstommal a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek leszállítására kötött 65 milliárd forintos szerződést.
Az Alstom A metrókocsik gyártásának előzményeiről bővebben itt olvashat. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"DBR Metró Projekt",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] |
A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. A beruházást Tiborcz István üzlettársának érdekeltsége nyerte el.
A kormány néhány nappal a Nemzeti Bank épületéről hozott rendelet után ismét egyedi szabályokat határozott meg egy kiemelt beruházásra, ahol az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályt (OTÉK) nem kell figyelembe venni. Az majd a látogatók gondja lesz, hogy hová álljanak a kocsijukkal, és hol végezzék a dolgukat.
A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia eredetileg az óbudai hajógyári szigeten épült volna, de aztán áthelyezték a Velencei tóhoz, Sukoró és Velence területéhez tartozó telkekre. A beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították, és idén nyáron az is kiderült, hogy a West Hungária Bau nyerte el a megbízást, amely Paár Attilának, Tiborcz István, a miniszterelnök veje egykori üzlettársának érdekeltsége.
A kedd este közzétett rendelet kimondja, hogy a kijelölt telkeken "művelődési, kereskedelmi, szolgáltató-, oktatási, egészségügyi, igazgatási és egyéb közösségi szórakoztatóépület, irodaépület, szállásjellegű épület, sportépítmény, raktár, valamint parkolóház rendeltetésű épületek és építmények, továbbá azok kiszolgáló építményei helyezhetők el". Továbbá a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40%, a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 30%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 16 méter.
A jelek szerint azonban szűknek bizonyul a hely. Ugyanis a rendelet szerint az OTÉK-ban előírt számú autóbusz- és személyautó-parkolóhelynek elég a 30%-át megépíteni, a kerékpártárolót pedig a jogszabálytól eltérően mellőzhetik. A buszoknál például ez azt jelenti, hogy ha egy épületbe 1200 látogatót várnak, ott az OTÉK szerinti hat helyett két parkolóhely is elég, de az is csak akkor, ha az 1,8-et (hatnak a 30%-át) felfelé kerekítik.
A kormány figyelme kiterjed a mellékhelyiségekre is.
A sportakadémiához tartozó létesítményekben "200 főig 15 fő részére legalább egy közös, 10 fő létszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni, oly módon, hogy minden megkezdett 25 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke" építendő. Ez jóval kevesebb, mint az OTÉK-ban előírt, 15 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke. Az új rendeletet, mint ilyen esetekben mindig, a már folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. | [
"Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia",
"West Hungária Bau"
] | [
"Nemzeti Bank"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Elzárva maradhatnak a PC-tanulmányok
A polgári elhárítás elutasította a Magyar Idők adatigénylési kérelmét
Elutasította a Magyar Idők adatigénylését az Alkotmányvédelmi Hivatal. Lapunk azt szerette volna elérni, hogy betekinthessen azokba a tanulmányokba, amelyeket a Political Capital készített a Gyurcsány-kormány idején a polgári elhárítás megbízásából.
2006 és 2010 között 432,2 millió forint állami megbízást kapott az akkor Somogyi Zoltánhoz és Szabados Krisztiánhoz köthető Political Capital (PC). Ebből az összegből nagyjából 190 millió forint értékű megbízásuk a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH) – az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) jogelődjétől – érkezett. Az SZDSZ-gyökerű cégről köztudott, hogy 2004-ben részt vett Gyurcsány Ferenc kormányprogramjának írásában, majd később az MSZP-nek, illetve az MDF-nek, valamint Bajnai Gordonnak és számos minisztériumnak is adtak tanácsokat.
A nemzetbiztonság és az elemzőcég közötti hivatalos kapcsolat egyébként Galambos Lajos főigazgató idején kezdődött, majd a 2007 decemberében hivatalba lépett utódja, Laborc Sándor regnálása alatt is folytatódott.
2009 telén Szabados Krisztián, a PC ügyvezetője közölte: egy volt szocialista országokra kiterjedő kutatásuk keltette fel az NBH figyelmét, amelynek témája a térség szélsőséges csoportjainak vizsgálata volt. Állítása szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal mindössze e kutatás eredményeire tartott igényt. Lapinformációk szerint viszont az NBH nem pusztán egy "civil" kutatás eredményeire volt kíváncsi, hanem a társadalomban, valamint a politikában zajló egyéb folyamatok feltérképezésére is felkérte a Political Capitalt.
A PC ügyvezetője határozottan visszautasította azt a sajtóértesülést, hogy az NBH-nak végzett kutatás és a társaságuk által 2004 óta politikai tanácsadással segített MDF által kirobbantott UD Zrt.-ügy között párhuzam lenne. A PC egy másik munkatársa ugyanakkor azt elismerte, hogy több kutatás témája a Magyar Gárda, a Jobbik és Vona Gábor volt. Gyulai Attila akkor arról is beszámolt, hogy a két szervezetről az NBH-nak készített elemzésekben nem írtak mást, mint amit a nyilvánosságnak szánt anyagaikban is közzétettek. A Political Capital szerint 33 ezer oldalnyi elemzést készítettek.
2010-ben a sajtó arról is cikkezett, hogy a Political Capitalnek kiszervezett feladatokat az NBH is el tudta volna végezni, illetve a jelentés szerint a PC szerződéseinek egy részénél hiányoznak a teljesítési igazolások, így nem tudni, miért fizetett az NBH a cégcsoportnak.
A Népszabadság akkoriban közölte, "a Political Capital hónapok óta kéri a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBH), hogy engedélyezze a szélsőséges politikai tendenciákról szóló kutatási eredmények nyilvánosságra hozatalát, ám azt a hivatal főigazgatója, Balajti László megtiltotta". A nemzetbiztonsági bizottság a lap szerint egy zárt ülésen egyhangúlag fogadta el a soraiból felkért háromtagú munkacsoport – Tóth Károly szocialista bizottsági alelnök, Bőhm András SZDSZ-es bizottsági tag és Hende Csaba fideszes képviselő – által készített négyoldalas jelentést. A munkacsoport két hónapon keresztül vizsgálta a kapcsolatrendszert, de az ügynek szinte minden összefüggése államtitkot képez.
2015 decemberében a PestiSrácok.hu a Belügyminisztérium válasza alapján arról számolt be, hogy a Political Capital 2010 előtt úgy dolgozott az NBH-nak, hogy munkatársaikat egyáltalán nem világították át, azaz nem rendelkeztek biztonsági tanúsítvánnyal. Azt nem tudni, hogy a cég hozzáférhetett-e államtitkokhoz.
A Magyar Idők idén februárban adatigényléssel fordult az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz. Lapunk az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva fogalmazta meg a beadványát, amelyben azt kérte, elektronikus másolatban küldjék meg az NBH és a Political Capital között létrejött szerződéseket, a szerződésekhez kapcsolódó teljesítésigazolásokat és azok mellékleteit.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal napokban megküldött válaszában elutasította az adatigénylést. Az AH tájékoztatása szerint "a Political Capital cégcsoport által készített dokumentumok, szerződések, teljesítésigazolások nem tartoznak a minősített adat kategóriájába. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 48. § (1) bekezdés, illetve az 51. § (1) bekezdés alapján a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára nincs lehetőség." | [
"Political Capital"
] | [
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Magyar Idők",
"UD Zrt.-ügy",
"Magyar Gárda",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
A Jobbik 22 jelöltjénél talált hiányosságokat az Államkincstár az állami kampánypénzek felhasználásában. A baloldali jelölteknél ez a szám 6, a Fidesznél 4 volt. A parlamenten kívüli pártok közül a Magyarországi Cigány Párttal volt a legtöbb gond.
Szinte mindegyik párt jelöltjeinél talált hiányosságokat a Magyar Államkincstár az állami kampánytámogatás felhasználásával összefüggésben – írta keddi számában a Blikk a kincstár adataira hivatkozva. A lefülelt jelölteknek a felhaszált támogatás kétszeresét kell visszafizetniük; a 196 szabálytalankodót összesen 233 millió forintra büntetik, a pénzt a NAV hajtja be.
A Jobbik bukott le a legtöbbször
A lap azt írta: a parlamenti pártok közül a Jobbik jelöltjei hibáztak a legtöbbet, 22 jelöltjük esetében találták gondokat. A baloldali ellenzéki pártok, a választási szövetségben induló MSZP, Együtt-PM és Demokratikus Koalíció tömörülésnél hat szabálytalankodót találtak, a Fidesz–KDNP-nél négyet. A legtöbb gond a Magyarországi Cigány Párt jelöltjeinél volt, 61 jelöltjükből 41-nek gondja volt az elszámolásnál.
Morvai Krisztina kilép a szavazófülkéből © Fazekas István
Az államkincstár tájékoztatása szerint 196 jelölt elszámolását nem tudták részben vagy egészben elfogadni, közöttük vannak azok is, akik nem adták be időben a dokumentumokat.
Ez azt jelenti, hogy minden harmadik ellenőrizhető képviselőnél találtak problémát, mivel csak azt az 598 egyéni jelöltet tudták vizsgálni, aki nem ajánlotta fel pártjának az egymillió forintos állami támogatást.
Kampányidőszakon kívüli költés, olvashatatlan számla
És hogy mik voltak a jellemző szabálytalanságok? Talátlak olvashatatlan számlákat, volt, hogy nem egyeztek a számlán és a számlaösszesítőn az összegek, máskor a felhaználást nem indokolták meg kellőképpen. Olyan is előfordult, hogy nem a jelölt írta alá a dokumentumokat, és voltak kampányidőszakon kívül kelt számlák is. | [
"Együtt-PM",
"MSZP",
"Magyarországi Cigány Párt",
"Jobbik",
"Demokratikus Koalíció"
] | [
"Magyar Államkincstár"
] |
Több mint 27 millió forintért bérel két és fél évre egy Audi Q7-es luxusterepjárót felsővezetői számára az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank. Ennyi pénzből akár meg is vehetnék az autót, a pénzintézet szerint azonban a bérlés számukra kedvezőbb, a terepjáróra pedig azért van szükségük, mert időnként nehezen megközelíthető beruházási helyszíneket kell felkeresniük.
"Olyan járművet keres, amely munkába menet éppoly kényelmes, mint a hegyek között? Egy autót, amely az ön eleganciáját, egyéniségét és ízlését tükrözi?" - ezzel a szöveggel próbál kedvet csinálni az Audi hivatalos honlapja a német gyártó egyik legdrágább, csúcskategóriás modelljéhez, a Q7-eshez. A luxuskocsik és a terepjárók tulajdonságait ötvöző, 2006 óta kapható autó egyfajta státusszimbólummá nőtte ki magát Magyarországon, és 2007 óta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is büszkélkedhet eggyel - derül ki a Közbeszerzési Értesítő szombati számából, amelyben a jármű lízingeléséről szerepelnek részletek.
Az állami tulajdonú pénzintézet bő két évvel ezelőtt írt ki közbeszerzési eljárást az autóbérlésre, és már a felhívásban külön szerepelt, hogy "egy darab AUDI Q7 típusú vagy azzal egyenértékű" autót akarnak beszerezni. Végül egy 4,2 literes, nyolchengeres, turbódízel modell mellett döntöttek, amely még a Q7-családon belül is a drágábbak közé tartozik. Az Audi honlapja szerint ennél csak a 12 hengeres dízel verzió kerül többe, igaz, ezek az adatok már az új, 2009 elején bemutatott, némileg felfrissített modellekre vonatkoznak.
Biztonság és presztízs
Az MFB az [origo] kérdésére közölte, hogy az autót a cég felsővezetői használhatják, akiknek azért van szükségük a luxusterepjáróra, mert "sok a zöldmezős beruházás, amelyeket nehéz terepen lehet megközelíteni". Hozzátették, hogy emellett a "személyi biztonság érdekében" használják a Q7-est a pénzintézet vezetői, illetve a bankba érkező külföldi vendégek. Kérdésünkre közölték, hogy a kiválasztásnál is a biztonság, illetve a tartósság volt a szempont, és csak harmadsorban játszott közre a "presztízs, amit egy állami fejlesztési banknak itthon és külföldön egyaránt tartania illik".
Az MFB vezérigazgatói, Erős János és Czirják Sándor - időnként nehéz terepre mennek
Az MFB úgynevezett operatív lízing keretében bérli az autót 30 hónapra, amelyet követően a bérbeadó visszakapja a járművet. A 2007-ben megkötött szerződésben az szerepel, hogy a bank ezért bruttó 27,7 millió forintot fizet, az Audi-honlap szerint azonban ennél jóval kevesebbért, 23,3 millió forintért meg is lehet vásárolni azt a modellt, amelyet az MFB bérel. A bank szerint azonban számukra a bérlés jobban megérte, mert azt költségként elszámolhatták, míg ha megvásárolják, akkor az beruházásnak számított volna.
Azzal azonban semmiképp sem járt jól a bank, hogy svájcifrank-alapú lízinget kötött, és így az utóbbi egy év árfolyamváltozásai - hasonlóan a lakosság egy jelentős részéhez - hátrányosan érintették. A bérleti díj megemelkedett, így - ismerte el némi önkritikával az MFB - "az eredeti megfontolás és döntés más aspektusban jelenik meg".
Állami kötődések
A bank hangsúlyozza ugyanakkor, hogy nyereséges - a mérlegkimutatás szerint 2008-ban 5,7 milliárd forint profitot termelt -, és állami tulajdonban van ugyan, de nem az adófizetők pénzét költi. Elsődleges tevékenysége az, hogy kedvezményes hitelt nyújt különböző fejlesztésekhez, és a jogszabályok szerint csak megtérülő ügyleteket finanszírozhat, tehát elvileg nem mehet bele olyan kockázatos befektetésekbe, amelyeket aztán az államnak kellene megtérítenie.
Az MFB állami kötődése azonban ettől függetlenül nyilvánvaló, a 2008-as költségvetési törvény például 400 milliárd forintos készfizető kezességet tartalmazott a bank számára - derül ki a pénzintézet tavalyi évéről szóló könyvvizsgáló jelentésből. A cég vezérigazgatóját pedig a "tulajdonosi jogok gyakorlója", vagyis a gazdasági miniszter nevezi ki. Az MFB-nek 2002 óta két vezérigazgatója is van, Czirják Sándor és Erős János. Utóbbi akkor került a bank élére, amikor Medgyessy Péter lett a miniszterelnök, akivel jó viszonyban vannak. Czirják és Erős a szerződés értelmében év végéig használhatja a Q7-est, utána meg kell elégedniük a másféle Audi-modellekből, Volkswagenekből és Skodákból álló autóparkkal. | [
"Magyar Fejlesztési Bank"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
2013. június 3-án még Barack Obama volt az amerikai elnök és David Cameron a brit miniszterelnök. Az akkor született gyerekek ma harmadikosok. Egy euró 300 forint volt, a Közgép még az M3-ast építette, az IMG pedig a rezsicsökkentést reklámozta a kormánynak. A Felcsút és a Mezőkövesd NBII-es volt, a Kisvárda NBIII-as. Az Alkotmánybíróság tizenöt akkori tagja közül ma már csak hatan vannak hivatalban. Az Átlátszó aznap fordult panasszal az Alkotmánybírósághoz, de döntés még nem született. Meguntuk, és a tétlenség miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.
Nyáron lesz tíz éve, hogy adatigénylést adtunk be a Magyar Fejlesztési Banknak, hogy megismerjük a Budai Malomipari Kft.-vel 2000-ben megkötött, Nyerges Zsolt első milliárdjának megszerzésében fontos szerepet játszó hitelszerződést, valamint az annak odaítélésével és a hitel visszafizetésével kapcsolatos legfontosabb adatokat.
Nyergesék első milliárdja II.: Pártkasszától pártkasszáig vándorolt a budai malom | atlatszo.hu A megmaradt Duna-parti telek értékét jelzi, hogy a tulajdoni lapja szerint a K&H 2007-ben 3 milliárd forintos hitelkeretet nyitott a kft. javára csak ezt az ingatlant beszámítva. A cégdokumentumokból és a földhivatali iratokból nem követhető pontosan nyomon, hogy milyen gyorsan fizették vissza a 2000-es MFB hitelt, de a tulajdoni lap szerint 2001-ben, tehát még mindig az első Orbán-kormány idején, újabb 1,166 milliárd forintos jelzálogjogot jegyzett be az MFB a budai ingatlanra.
Az MFB az igénylés teljesítését a banktitok védelmére hivatkozva teljes egészében megtagadta, majd – utólag visszanézve: bravúros gyorsasággal – kilenc hónap alatt jogerősen elvesztettük az adatpert. Mi ugyanakkor azt gondoltuk, hogy nincs összhangban a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok megismerhetőségével, hogy a bíróságok a teljes megtagadás jogszerű alapjaként fogadták el banktitkot, hiszen az, hogy az állam az adott finanszírozási döntést ebben az esetben éppen a bankja útján hozta meg, szerintünk nem lehet alkotmányosan alapja annak, hogy a döntés háttere örök időkre megismerhetetlen maradjon. Ezért aztán 2013. június 3-án alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a Fővárosi Ítélőtábla ítélete ellen az Alkotmánybíróságon.
IV/01002/2013 Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.22.339/2012/4. számú ítélete, és a Fővárosi Törvényszék 69.P.23.736/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Az indítványozó közérdekű adatok kiadása iránt kérelmet nyújtott be a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-hez, amely az adatszolgáltatást – banktitokra hivatkozással – teljes egészében megtagadta.
Szóval, nyugodtan írhatjuk azt, hogy meglehetősen régen adtuk be ezt az alkotmányjogi panaszt. Ennek ellenére eddig mindösszesen annyi történt vele, hogy közel három évvel a benyújtása után, 2016. március 8-án az Alkotmánybíróság egyik öttagú tanácsa döntött a panasz befogadásáról, azaz arról, hogy az érdemi alkotmánybírósági döntésre alkalmas.
Az AB honlapja szerint ezt követően az ügyről még négyszer tárgyalt a testület teljes ülése, de ezek közül az utolsó alkalom 2018 áprilisában volt. Mivel döntés még nem született, ezzel egy ideje már a miénk a leghosszabb idő óta folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás.
Erről a dicsőségről azonban szívesen lemondanánk, emellett azt sem gondoljuk, hogy normális lenne, hogy egy kilenc hónap alatt elbírált per után lassan kilenc év sem elég az Alkotmánybíróságnak a panasz elbírálására. Éppen ezért most az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk. Részben azért, mert az eljárás elhúzódásának időtartama most már messze túl van a strasbourgi gyakorlat által bármilyen jogvita elbírálására elfogadott leghosszabb időtartamon. Részben viszont azért, mert az EJEB jelenlegi gyakorlata a magyar bírósági döntésekkel szemben hozzá benyújtott panaszoknál megköveteli az alkotmányjogi panasz előzetes igénybevételét. Így az alkotmányjogi panaszügyek elhúzódása az EJEB-hez fordulás lehetőségét is blokkolja mindaddig, amíg az alkotmányjogi panaszt Strasbourgban hatékony jogorvoslatnak tartják.
Címlapkép: Az Alkotmánybíróság 2013-ban (forrás: az Alkotmánybíróság honlapja) | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Budai Malomipari Kft.",
"Alkotmánybíróság"
] | [
"Emberi Jogok Európai Bírósága",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Szépen kelnek el sorban, százmilliós áron a nyáron illegálisan nádtalanított part menti telkek Balatonakalin. A rendőrség nyomoz, a környezetvédelmi hatóságnál másodfokon pihen az ügy, a megbírságolt ingatlancég nem akarja helyreállítani a nádast. Az új tulajdonosok között érdekes nevek bukkannak fel.
Az elmúlt hónapokban sorra jelentek meg az ingatlanhirdetések az illegálisan, markolókkal nádtalanított egykori balatonakali Holiday Kemping területén fekvő telkekről. Az osztatlan nagy telek különböző hányadokra bontott ingatlanaiból eddig tucatnyi magánszemély és mintegy hét cég vásárolt be: ki építésre előkészített telket, ki apartmanlakást.
A rendkívül jó fekvésről (közvetlen, nádmentes vízpart) az ingatlanok magas ára árulkodik: az egyik 2122 négyzetméteres, jogerős építési engedéllyel rendelkező, összközműves, belterületi építési telket például 179 millióért árulják. A balatonakali önkormányzat ugyan lakást nem, csak (kiadható) apartmanházakat enged építeni a határozatuk szerint, számos hirdetésben megjelenik a lakáscélú használat.
Egyelőre úgy tűnik, hogy semmi akadálya a panorámás, nádmentes, saját strandos házak gondtalan építésének. Sőt, mint egy olvasónk fényképpel dokumentált levelében áll: a partnál több méter széles csíkban kiirtott nádas helyreállítása helyett nyáron már a hullámtörő kőtömböket is lerakták a feltöltött új partszakaszara.
Cikkünk nyomán – amiben megírtuk, hogy idén februárban védett nádat irtottak az épülő balatoni villaparknál – ugyan a természetvédelmi hatóság eljárást indított, és első fokon a beruházó SSS Group Kft.-t egymillió forintra büntette, és arra kötelezte, hogy telepítse vissza a nádast, a part nádtalan maradt. Az ingatlancég ugyanis a bírságot befizette, de a nádat nem akarja visszatelepíteni, ezért megfellebbezte a döntést.
Kerestük a céget, hogy miért nem akarják visszatelepíteni a nádast, de nem kaptunk választ. Az SSS Group Kft. projektigazgatója, Süle Gábor a kormányhivatal döntése után a 24.hu-nak nyilatkozva kitartott amellett, hogy a cégnek nincs köze a nádasirtáshoz. A nádas visszatelepítését pedig azért kifogásolják, mert a hatóság egy 2011-es nádastérképből dolgozott, ez pedig nem feltétlenül felel meg a valós helyzetnek.
Papíron apartmanok, valójában nem biztos
A nádas visszatelepítésének ügye tehát másodfokon a Pest megyei Kormányhivatalhoz került, mint természetvédelmi hatósághoz, de az első fokon meghozott gyors döntést itt már nem jellemzi gyorsaság: egyelőre nem tudni döntésről.
Mint lapunk megtudta, a nádirtás ügyében a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Osztálya természetkárosítás bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen. Mivel az eljárás folyamatban van, a nyomozás érdekében több információt a rendőrségtől nem kaptunk.
Koncz Imre, Balatonakali polgármestere elmondása szerint a lakosság elsődleges érdeke, hogy visszakapja a nádast. Amit tudtak, megtettek, de az önkormányzat nem hatóság. Korábban határozatban 10 százalékra csökkentették a beépíthetőséget a volt kempingben, és oszthatatlanná tették a területét a telekspekulációt megelőzendő. Építési engedélyt csak szállásépületre, apartmanra adnak, mert az az idegenforgalmi adó miatt szerencsésebb, és bevétel származhat belőle.
Kérdés, hogy valóban szálláshelyként fognak-e majd üzemelni az épületek. A hirdetések egyik fele társasház építési lehetőségről szól. Ahol már kész ingatlanokat kínálnak, mint például az Akali Apartmanok projektoldalon, ott is inkább saját nyaralóként használatos, családias légkörű üdülőfalut reklámoznak.
Az SSS Group a földhivatali nyilvántartás szerint már jelentős számú ingatlanon (ingatlanhányadon) túladott. A tucatnyi magányszemély és mintegy hét cég tulajdonosai között érdekes nevek bukkannak fel.
Borkai tanácsadója és az Eszközkezelő alvezére
A 179 millióért kínált 2122 négyzetméteres, jogerős építési engedéllyel rendelkező építési telket például az Akali Apartmanok Kft. vásárolta meg az SSS Grouptól, és adja tovább a reménybeli újabb tulajdonosnak (a fentebb említett Akali Apartmanok projekt gazdája egy másik cég). A cég tulajdonosa Hodorics András, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. volt vezérigazgató-helyettese.
Még érdekesebb Németh Zoltán, akinek neve nem a megvásárolt ingatlan nagysága miatt figyelemre méltó, hanem azért, mert 2010 és 2012 között az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója volt, (jelenleg a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke), és mint természetvédelmi szakembernek különös érzékenységet kellett volna felmutatni az illegális nádirtással nádmentesített üdülők felé.
Németh mellesleg 2006 és 2010 között Győr alpolgármestere volt, hivatalos életrajza szerint 2012 nyarától Borkai Zsolt győri polgármester tanácsadója. 2014-ben és most, 2019-ben is Fidesz-listáról jutott be a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat közgyűlésébe, az előző ciklusban a megyei közgyűlés elnöke volt.
Ha eltűnnek a nádasok, csőstül jöhet a baj
Mint korábbi videónkból kiderül, az építkezések és a mesterséges vízszint sem tesz jót a balatoni nádnak. És ha eltűnnek a nádasok, csőstül jöhet a baj az MTA kutatói szerint.
Pusztul a nád a Balatonon, és ez nem jó
(Borítókép: Balatoni nádírtás februárban. Fotó: Olvasónk / Index) | [
"SSS Group Kft."
] | [
"Akali Apartmanok",
"Nemzeti Eszközkezelő Zrt.",
"Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés",
"Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség",
"Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Osztálya",
"Akali Apartmanok Kft.",
"Pest megyei Kormányhivatal"
] |
Hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az Ökotárs Alapítvány által koordinált Norvég Civil Támogatási Alap gyakorlatával kapcsolatban - írta a hétvégi Magyar Hírlap az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása alapján.
Először az ügyészség kezdte a vizsgálódást feljelentés alapján, majd július közepén feljelentéskiegészítést rendeltek el - idézte fel a lap. Lázár János idén áprilisban, még a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként levélben fordult a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjához, mert feltételezte, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap négy milliárd forintot közelítő támogatásait Magyarországon szétosztó konzorciumot vezető Ökotárs Alapítvány szorosan kötődik az LMP-hez, ezért a támogatások felfüggesztését akarta elérni.
Ezt cáfolták az érintettek, és úgy vélték, mindez válasz arra, hogy a 36 milliárd forintos Norvég Alap felfüggesztette a támogatások kifizetéseit, mert a kormány szerződést szegve átalakította a pályázatok ellenőrzési rendszerét. A norvégok, valamint támogatásokat felügyelő brüsszeli iroda és a kormány közötti vita ma sem ért véget, bár a legutóbbi hírek szerint a magyar miniszterelnökség elfogadni látszik támogatást nyújtók feltételeit - a civil támogatásokra vonatkozókat kivéve, amelyeknél tovább folytatódik a Kehi vizsgálatok, illetve most már rendőrségi nyomozás.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal májusban indított eljárást az alap felhasználásának teljes körű áttekintésére. A lapnak Csepreghy Nándor helyettes államtitkár korábban azt mondta, nem a kormány tette a feljelentést. A vs.hu korábbi információi szerint - melyet az érintett nem is tagadott, - egy Tényi István nevű V. kerületi fideszes képviselő jelentette fel az Ökotárs Alapítványt költségvetési csalás miatt, ám a rendőrség sikkasztás gyanújával indított nyomozást. Az Ökotárs vezeti a Norvég Támogatási Alap civil szervezeteket támogató forrásait elosztó konzorciumot.
"Izgalmas kérdés, hogy ha az ügyészségre érkezik egy feljelentő levél költségvetési csalásról, abból hogyan változik át a feljelentés tárgya sikkasztássá, ezt már a jogászaink is vizsgálják" - jegyezte meg augusztus elején Foltányi Zsuzsa, az Ökotárs tanácsadója lapunknak.
A vs.hu szerint Tényi István e-mail címéről küldte el a feljelentéseket június végén. A feljelentő személyes okokból léphetett - egyes vélemények szerint azért a háttérben talán szólhattak is neki valahonnan - mert a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány (Szersa) oktatási központjában dolgozott tanárként, de mivel politizált az órákon, elbocsátották négy hónap után. | [
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Magyar Hírlap",
"Ökotárs Alapítvány",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Norvég Támogatási Alap"
] |
A Postabank kisrészvényeseivel kapcsolatban elmondta: "Nemcsak a kisrészvényesek, hanem az állami részvényesek is elveszítették a tőkéjüket a Postabank tőkeleszállítása során. Ennek legnagyobb vesztesei az állam, illetve különböző költségvetési szervezetek voltak. Magánvéleményem az, hogy a legkevésbé a kisrészvényesek felelnek ennek a helyzetnek a kialakulásáért." - Úgy gondolom, erre a vizsgálatok választ fognak adni, valószínűsíthető, hogy a kisrészvényeseket folyamatosan félrevezették - mondta a pénzügyminiszter. Járai Zsigmond aláhúzta: "nem az állam vezette félre őket, tehát nem gondolom, hogy az államnak morálisan kárpótlási kötelezettsége lenne". A pénzügyminiszter végezetül hangsúlyozta: "Jogilag, miután az állam 50 százalék fölötti tulajdonos a bankban, ha bármilyen visszavásárlási vagy kárpótlási kötelezettség lesz, ennek eleget fog tenni, hogy milyen áron, azt nem tudom megmondani." A pénzügyminiszter kijelentésével kapcsolatban Sajó Zsuzsa, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója elmondta: az ÁPV Rt. jogászai a feljelentés jogi lehetőségét megvizsgálták, ennek egyeztetése most folyik a Postabank vezetésével, a menedzsmenttel és az igazgatósággal. A feljelentést az ÁPV Rt. a bank tavaly augusztus előtti menedzsmentjének tevékenységével kapcsolatban napokon belül megteszi. A Postabank menedzsmentje vizsgálja: történt-e mérlegcsalás. Ha ez bebizonyosodik, a vizsgálatok után megteszi a szükséges feljelentést.(MTI) | [
"Postabank"
] | [
"ÁPV Rt."
] |
2009. október 29., csütörtök 15:41
Hanganyag: Kocsonya Zoltán
Visszahívja tagjait a Fidesz minden fővárosi cég felügyelőbizottságából - jelentette be a Fidesz-KDNP frakciószövetség vezetője a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén. Tarlós István azzal összefüggésben közölte ezt, hogy Steiner Pál MSZP-s frakcióvezető ideiglenes bizottság felállítását javasolta a kizárólagos fővárosi tulajdonban lévő cégek és intézmények szerződéskötési gyakorlatának felülvizsgálatára. A szocialista politikus javaslata szerint a paritásos testület elnöke ő, társelnöke Tarlós István lett volna.Ne akarják átvilágítani azok a saját tevékenységüket és úgy feltüntetni a dolgot, mintha ezzel ők lennének az igazság bajnokai, akik évekig akadályoztak minden vizsgálatot, és akik már 15 éve felügyelnek olyan területeket, ahol korrupciós ügyek sokasága merült fel - indokolta a döntést az InfoRádiónak Tarlós István, aki úgy fogalmazott, hogy a szocialisták felügyelete mellett "talicskával hordták ki a milliárdokat a vállalatokból, és ők asszisztáltak ahhoz, hogy a titokszobákban őrizgessék a közpénzen költött szerződéseket és számlákat".A Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője hozzátette: az ügyészség már elrendelt nyomozásokat a gyanús ügyekben, ezért önmagában is valótlanságnak tartja, hogy ebben a helyzetben az MSZP "egy karmesterszerű mozdulattal ellenzéknek nyilvánítja magát". Úgy véli, a szocialisták azzal akarják a közvéleményt félrevezetni, hogy az ellenzék akadályozza az átvilágítási törekvéseiket. Ez szélhámosság - fűzte hozzá a politikus.Ez nem egy átvilágítási, hanem egy megúszhatósági program - vélekedett Tarlós István, aki hangsúlyozta: a fővárosi ellenzék megelégszik azzal, hogy az ügyészség átvilágítási programját nem akadályozza az MSZP.Tarlós István kiemelte, hogy döntésükkel valamennyi felügyelőbizottság működőképes marad. Mint fogalmazott, a tíztagú BKV felügyelőbizottságnak egy ellenzéki tagja van, vagyis "nyugodtan csinálhatják tovább a vircsaftot, amiben mi nem kívánunk részt venni". | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Újabb budai luxusvillát találtunk Rogán Antal főbérlőjének ingatlanportfoliójában. Nagy András – aki korábban kisebb, ház körüli munkákat végzett a Rogán családnak – 2020 tavasza óta a propagandaminiszter otthonának tulajdonosa, és mint a 24.hu most kiderítette: egy háromszintes, úszómedencés mártonhegyi házat is birtokol az egyik kft.-jével. Amikor megkérdeztük, hogy a fia, a miniszter kabinetfőnöke, Nagy Ádám használja-e az épületet, egy ügyvédi levél jött válaszul.
Rogán Antal a vagyonnyilatkozatai alapján az elmúlt években több százmilliós megtakarításokat halmozott fel (csak tavaly több mint 400 millió forintot hozott neki találmánya, egy informatikai szabadalom), ám elhíresült Pasa parki lakásának eladása óta újabb budapesti ingatlant nem vett a nevére. A miniszter múlt héten közzétett bevallásában is csak a másfél évtizede megörökölt szakonyfalui erdők és rétek szerepelnek az ingatlanok között. A II. kerületi lakhelye, a Csalán úton található ház, ahova új feleségével költözött be két éve, nincs a birtokában, mint ahogy a Rogán család régi balatonlellei nyaralója sem. Mindkettő Nagy András tulajdona, azé az 52 éves vállalkozóé, akire Rogán 2019-es, nagy nyilvánosságot kapó válása után figyelt fel a sajtó, amikor kiderült, hogy az ő házában lakik a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.
Nagy András a miniszter kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak az édesapja. Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy karbantartási munkák, ház körüli javítások révén került kapcsolatba Rogánnal és előző feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával, majd az évek során barátság alakult ki a két család között. A fiát, Nagy Ádámot Rogán még belvárosi polgármesterként vette maga mellé bizalmi feladatok intézésre, később magával vitte a kormányzatba is. Ő Rogán Antal legkisebb fiának a keresztapja, nemrég pedig azzal került be a hírekbe, hogy a letartóztatott fővégrehajtó, Schadl György közbenjárásával vizsgázott le a pécsi egyetem jogi karán.
Nagy Andrással kapcsolatban a leginkább az piszkálta fel érdeklődésünket, hogy vállalkozói múltja nem ad magyarázatot arra, milyen forrásból vehette meg a Rogán Antal szállásául szolgáló Csalán úti házat, amelyet később egy 359, egy 323 és egy 246 négyzetméteres lakásból álló társasházzá alakítottak. A mérlegadatok tanúsága szerint a Nagy András nevén lévő cégek profitjából a miniszter válása után Rogán-Gaál Cecíliától megvásárolt lellei nyaralóra sem futotta volna, nemhogy a milliárdos értékű lakóházra. Ráadásul a szinte a semmiből kinövő ingatlanvagyon ellenére Nagy András lakcíme hivatalosan továbbra is az V. kerületi Aranykéz utcában van, ugyanabban a házban, mint Habony Árpádnak, ráadásul az a lakás nem az övé, hanem egy, a belvárosi önkormányzat megrendeléseivel támogatott lapkiadó tulajdona.
A Nagy András szerepére vonatkozó kérdésünkre Rogán 2020-ban azt írta, a magánélete részének tekinti, hogy kitől bérel lakást, a vagyonnyilatkozatában pedig minden adatot a törvényben előírtak szerint tüntet fel.
Tovább szaporítja azonban az ingatlanvásárlások körüli kérdőjeleket, hogy
Nagy András a Csalán úti luxus társasház és a balatonlellei üdülő mellett a cége révén gazdája lett egy harmadik, nagy értékű ingatlannak is. A 24.hu kiderítette, hogy a Brassolis Ingatlanhasznosító Kft. megvásárolt egy XII. kerületi telket, amelyre egy luxuskategóriás családi házat építettek fel.
A Brassolisnak (amelynek Nagy tulajdonosa és ügyvezetője is) alapítása óta nem volt bevétele, minden évben veszteséget mutatott ki, hiába kerestünk luxusépítkezést megalapozó bevételt vagy nyereséget a mérlegeiben. Viszont a cégadatokban 2020 végén megjelent egy 414 millió forintos tétel a befektetett tárgyi eszközök soron, és bár a szűkszavú kiegészítő mellékletben nem részletezik, miről van szó, de itt szokás feltüntetni az éven túl a vállalkozást szolgáló eszközöket, köztük az ingatlanokat is. A másik oldalon 421 millió forint kötelezettség látszik, de nem térnek ki arra, hogy milyen tartozásról van szó, esetleg ez a rövid lejáratú tartozás jelentené-e azt a kölcsönt, ami az ingatlanberuházást fedezte. A mártonhegyi családi ház mindenesetre ennél is értékesebbnek tűnik, jelzálogjognak pedig nincs nyoma a tulajdoni lapon.
Nagy András többi cégérdekeltsége sem termelt milliárdos ingatlanokra valót a legutóbbi, 2020-as adatok alapján, bár a Gond-No Kft. rekordot döntve 200 milliós forgalmat és (a korábbi 1-5 millió forint után) 69 milliós nyereséget ért el, a Ghos Trans Kft. viszont alig 13 millió forint árbevételt és bő 3 millió veszteséget mutatott ki. A Fótliget-Passzív-Irodaház Kft. tulajdonosai között csak tavaly bukkant fel Nagy András neve, az ingatlanos cég az elmúlt években rendre egymillió forintnál kisebb bevételt jelentett.
Mivel a szóban forgó új, budai ingatlan nem jelent meg a nyilvános cégadatok között, így Nagy András egyre terebélyesedő ingatlanvagyonának újabb darabja eddig rejtve maradt.
A 2020-ban átadott mártonhegyi épületet úgy alakították ki, hogy az utcafront se sokat áruljon el. A kivitelező cég internetes oldalán bemutatott referenciamunkák között azonban máig megtekinthető számos, a beruházáshoz készült látványterv. Ezekből kiderül, hogy a telek egy panorámás, háromszintes, luxuskategóriás, úszómedencés lakást rejt. A cégnél bevett, kétmillió forintot meghaladó négyzetméterárak alapján a ház értéke megközelítheti vagy akár túl is lépheti az egymilliárd forintot.
Mivel a lapunkhoz eljutott információk szerint a házat Nagy Ádám és családja használja, megkerestük kérdéseinkkel Rogán Antal kabinetfőnökét és édesapját, a Brassolis Kft. tulajdonosát, Nagy Andrást is. Rogán főbérlőjénél arról is érdeklődtünk, hogy ki és milyen forrásból finanszírozta a beruházást.
Az érintettektől nem kaptunk választ, helyettük Kovátsits László jelentkezett. A minisztert és a korábban általa vezetett belvárosi önkormányzatot is számos perben képviselő ügyvéd azt írta:
a megkeresésben feltett kérdések személyes adatok megismerésére irányulnak.
Az ügyvéd közölte, hogy egyik megkérdezett sem tartja magát közszereplőnek, így nem kívánnak válaszolni a megkeresésre. Kovátsits azért azt is megjegyezte, hogy a közszereplőket is megilleti a magánélet védelme, ami kétségtelen, ahogyan az is, hogy a Rogán Antal árnyékában kinövő milliárdos ingatlanvagyon közérdeklődésre tart számot. A szóban forgó ingatlan pedig nem egy magánszemély, hanem egy vállalkozás tulajdona a nyilvános adatok alapján.
Nagy Ádám esetében egyébként nehéz vitatni, hogy közszereplőről van szó, hiszen nem csupán Rogán jobb keze, de minisztériumi állása mellett tagja volt a Hungaroring Sport Zrt. igazgatóságának, majd az Antenna Hungária igazgatóságában és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. felügyelőbizottságában tűnt fel, vagyis bár a nyilvánosság előtt ritkán jelenik meg, komoly állami funkciókat birtokol, ráadásul a Schadl-ügyben, az utóbbi időszak legsúlyosabb korrupciós botrányában is előkerült a neve a – nyomozati anyagok alapján – lezsírozott egyetemi vizsgái nyomán. De Rogán Antal szálláscsinálójaként Nagy András gazdagodásának körülményei is közfigyelemre érdemesek, kivált, hogy a Csalán úti lakás mellett az említett balatonlellei nyaraló is a miniszterhez köti őt.
Nem mellékes, hogy a Magyar Nemzet cikke szerint 2015 elején még a Belváros segítsége kellett ahhoz, hogy Nagy Ádám későbbi feleségével megvehessen egy 131 négyzetméteres Mérleg utcai lakást az önkormányzattól. Az V. kerület nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyiért adta el a háromszobás ingatlant, de az biztos, hogy az önkormányzat segített a párnak egy 27 millió forintos kölcsönnel (amit jelzálogként be is jegyeztek a lakásra), hogy megvásárolják azt. Az adásvételt már Rogán utódja, a szintén fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter alatt véglegesítették, de az értékesítési folyamatot a propagandaminiszter polgármestersége idején, 2014-ben indították el. Nagy Ádám állandó lakcíme a cégadatok szerint egyébként egy másik kisebb belvárosi lakás, amit a szüleitől kapott ajándékba.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Nagyék a közelmúltban nem csak a lakóingatlanok terén gyarapodtak. Január közepén írta meg a 444.hu, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnöke korábban a Pécsi Tudományegyetem jogi karán intézkedett Nagy érdekében, hogy szóbeli vizsgát tehessen anélkül, hogy megjelenne a vizsgáztatók előtt. A lehallgatási jegyzőkönyvek részleteinek nyilvánosságra kerülése után Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kiderítette, hogy 2021 októberében Nagy Ádám cége, a 2020-ban 58 millió forint bevételt és 33 millió forint nyereséget elérő Nadan Property Kft. megvásárolt egy 1800 négyzetméteres, XIII. kerületi irodaházat a végrehajtói kar tulajdonában álló cégtől.
Hadházy felvetette, hogy Nagy Ádám "köztisztviselői fizetése nem lehet 500-600 ezer forintnál több, és a cégek nyilvános adatbázisa szerint sem keres a bizottságokban összesen félmilliónál többet". A kabinetfőnök az ellenzéki képviselő megjegyzésére nem reagált, helyette a Nadan Kft. adott ki közleményt. Azt írták, hogy az irodaházat nyilvános nyílt pályázaton vásárolták meg, a vételárát pedig kölcsönből és a bevételekből finanszírozták.
Nagy Ádámnak a Nadan Kft.-n kívül még egy cége van, az Asztalkultúra Kft., ebben is Mismás Antal Gergő a társa. A vállalkozás 2020-ban érte el ötéves fennállása alatt a legjobb eredményt. A korábbi, többnyire veszteséges évek után 31 millió forint profitot termelt, amiből a két tulajdonos először vehetett ki osztalékot, 25 millió forintot. | [
"Gond-No Kft.",
"Fótliget-Passzív-Irodaház Kft.",
"Asztalkultúra Kft.",
"Nadan Property Kft.",
"Ghos Trans Kft.",
"Brassolis Ingatlanhasznosító Kft."
] | [
"Pécsi Tudományegyetem",
"Nemzeti Mobilfizetési Zrt.",
"Antenna Hungária",
"Hungaroring Sport Zrt.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] |
Ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett az MNB a nyomozó hatóságnál a Széchenyi Banknál történt, a jegybank szerint bűncselekmények elkövetésének gyanúját felvető események miatt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.-nél történt, a jegybank álláspontja szerint bűncselekmények gyanúját felvető események miatt.
A gyanú szerint Töröcskei István és az állam közös bankjánál
hűtlen kezelés
hanyag kezelés
és pénzügyi visszaélésekre utaló cselekmények történtek.
Még tart a jegybanki vizsgálat is
A jegybanknak azért kellett még tavaly december 5-én visszavonnia a Széchenyi Bank tevékenységi engedélyét, mert a bank működése nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek, és súlyosan megsértette a felügyeleti hatóság határozatát is.
A jegybank a Széchenyi Bank engedély-visszavonása után kezdte vizsgálni a felelősöket, a vizsgálat még tart, de feljelentést tettek. Az MNB a nyomozóknak a konkrét problémás tranzakciókra, bankvezetői intézkedésekre vonatkozó adatokat, információkat is rendelkezésre bocsátott.
A mi pénzünkből
A tudhatóan évek óta súlyosan szabálytalanul működő bankba az állam 2013-ban még 3 milliárdért tulajdont vett, majd az MNB kedvezményes hiteleiből felpumpálták 50 milliárd forint feletti mérlegfőösszegűre. Aztán bebukott az egész, Töröcskei István pedig, aki közben az ÁKK-vezére is volt, lemondott posztjáról.
A bank bedőlése után, hogy ne menjen el teljesen a kedvünk az állami bankoktól, a kormány a közszféra bérkompenzációjára szánt pénz egy részéből milliárdokat tolt az ügyfelek kártalanításába. Volt olyan betétes, aki több mint 400 milliót köszönhetett a kormány nagylelkűségének. Az OBA-féle kártalanítási értékhatárt 107 betétes haladta meg, ha az állam nem sietne a segítségükre, 7,4 milliárd forintot buknak összesen. A kormány döntésének köszönhetően azonban ennek az összegnek a 49 százalékát mégiscsak megkapják. | [
"Széchenyi Bank"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt."
] |
Schmitt Pál köztársasági elnök tagadja, hogy doktori disszertációjának nagy részét egy külföldi tanulmányból emelte volna át, doktori címe miatt azonban több éven keresztül pluszjuttatás járt neki. A nagyköveti megbízatás után biztosan járt pénz Schmittnek, az Index becslései szerint az összeg elérheti a két és fél millió forintot is.
Doktori fokozata miatt köztisztviselőként több éven keresztül pluszjuttatást kapott Schmitt Pál jelenlegi köztársasági elnök. Számításaink szerint az összeg megközelíti a két és félmillió forintot.
A hvg.hu szerdán arról írt, hogy Schmitt 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. A cikk szerint a köztársasági elnök 215 oldalas dolgozatából mintegy 180 oldal Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti, hivatkozás nélküli fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) még szerdán visszautasította a cikk állításait. A KEH közleménye felidézi, hogy Schmitt 1992-ben "Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése" címmel írt egyetemi doktori értekezést. A közlemény szerint "a hiánypótló munkát" történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték. A KEH szerint Schmitt és a sporttörténész ismerték egymást, kutatásaik során többször együttműködtek.
Csütörtök délután megkerestük a KEH-et, hogy Schmitt köztársasági elnökként, illetve korábbi tisztségeiben kapott-e ilyen jellegű juttatást. Kérdésünkre a KEH elküldte a szerdai közleményét, amiben visszautasították a plágium gyanúját.
Fotó: Máthé Zoltán
Bár Schmitt korábban arról beszélt – ezt idézi a hvg.hu szerdai cikke is -, hogy nem használja a doktori címet, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt szerint azonban ezért a fokozatért pluszjuttatás jár, mégpedig a köztisztviselői illetményalap 75 százaléka. Az illetményalap jelenleg 38 650 forint, tehát ennek 75 százaléka, vagyis 28 987,5 forint jár minden hónapban azoknak a köztisztviselőknek, akik doktori (PhD) fokozattal rendelkeznek. Ez a juttatás 1992 óta jár, igaz, az illetményalap összege azóta többször is változott.
Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára az Indexnek azt mondta, hogy Schmitt életrajza alapján a nagyköveti pozíciók, a házelnöki tisztség, illetve a köztársasági elnöki tisztség számít közszolgálati jogviszonynak.
Fehér azonban hozzátette: a köztársasági elnöki hivatal esetén is alkalmazandóak a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályok, de hogy Schmitt ebben a pozícióban is megkapja-e a doktori fokozat után járó pluszpénzt, azt nem tudta megmondani. A főtitkár szerinte ehhez pontosan ismerni kéne, hogy az államfő havi illetménye pontosan milyen tételekből álló össze. Fehér szerint a nagyköveti időszak alatt azonban biztosan járt a pénz Schmitt Pálnak.
A kormány fellép a plágium ellen
Schmitt a KEH honlapján elérhető életrajza szerint 1993 és 1997 között volt madridi nagykövet. Bár a számítást nehezíti, hogy a hivatal betöltésének hónapjait nem ismerjük, az Index durva becslései szerint erre az időszakra 876 ezer forint járt Schmittnek a doktori fokozatért. Svájci nagykövet 1999-2002 között volt Schmitt, erre az időszakra számításaink szerint 1 millió 59 ezer 750 forintot kaphatott. A három hónapos házelnöki tisztségért 86 962 forint, a 17 hónapos köztársasági elnöki poszt után pedig 492 ezer 787 forint járhatott Schmittnek.
Az internetes mémgyár azonnal beindult a plágiumhír hallatán
A szakszervezeti főtitkár nem emlékezett olyan esetre, hogy egy köztisztviselőnek azért kellett volna visszafizetnie juttatásai egy részét, mert plágium miatt megfosztották tudományos fokozatától.
Szabó Gáborról, Szombathely fideszes polgármesteréről 2000-ben derült ki, hogy korábban úgy szerzett doktori fokozatot, hogy nem rendelkezett az ehhez szükséges nyelvvizsgával. Az ügyben nyomozást is folytattak, azt azonban megszüntették, mert a doktori eljárás iratai közül ismeretlen körülmények között eltűntek. Dobolyi Alexandra MSZP-s politikus 2007-ben életrajzában annak ellenére feltüntette a doktori címet, hogy nem rendelkezett vele.
A jelenlegi kormány viszont határozottan fel akar lépni az egyetemi plágiumok ellen. Legalábbis ez derül ki az oktatási államtitkárság tavaly szeptemberi közleményéből. Ebben az olvasható, hogy "az a hallgató, aki sajátjaként nyújt be olyan diplomamunkát, amelyet más készített, magánokirat-hamisítást követ el, és akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető".
Kérdéseinkkel megkerestük az egykori Testnevelési Egyetem jogutódját, a Semmelweis Egyetemet. Azt szerettük volna megtudni, hogy megvizsgálják-e a plágiumgyanút Schmitt Pál doktori disszertációja esetében. Az egyetem kérdésünkre röviden annyit közölt: egyelőre csak a sajtóhírekből értesültek erről, és tájékozódnak a húsz évvel ezelőtt történtekről.
Schmitt disszertációjának egyik bírálója, Kertész István történész az Origónak azt mondta, hogy fontos alkotásnak és jó dolgozatnak tartja Schmitt munkáját. Kertész István életrajza szerint a szakdolgozat elbírálásának évében, 1992-ben lett a Magyar Olimpiai Bizottság által létrehozott Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának tagja. Schmitt Pál abban az időben a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke volt, azt megelőzően, 1985 és 1990 között ő volt a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke. | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [
"Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsa",
"Testnevelési Egyetem",
"Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete",
"Magyar Olimpiai Bizottság",
"Semmelweis Egyetem"
] |
Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek. Támogatok
Nem egészen biztos, hogy Kis Miklós Zsolt volt államtitkárnak valóban a családi gazdálkodás miatt kellett otthagynia a vidékfejlesztési karrierjét a kormányban, írja Hadházy Ákos képviselő, aki az elmúlt hét két hírét kapcsolta össze egy posztjában.
A héten december 3-án írta meg a Magyar Közlöny, hogy menesztették az Orbán-kormány egyik államtitkárát, Kis Miklós Zsoltot, aki 2014-től a Miniszterelnökségen vidékfejlesztési államtitkár volt Lázár János keze alatt, majd a kormány átalakítása után, maradva ezen a területen és poszton az Agrárminisztériumban szolgált tovább.
Kis Miklós 23 évesen került a politikába 2002-ben és az alelnökségig vitte az Agrárkamaránál, mielőtt a kormányba került volna. A Közlöny szerint a felmentés Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára, 2019. december 3-i hatállyal történt.
A hét másik híre volt, hogy egy OLAF-vizsgálat és az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának ellenőrzése után 6,5 millió eurós büntetést szabtak ki Magyaországra. Az ellenőrzés által érintett terület a Vidékfejlesztési Program volt 2015 és 2017 között, amit Kis Miklós Zoltán felügyelt.
Az, hogy az államtitkárnak időnként maga felé hajlik a keze, sejteni lehetett már abból, hogy édesapja nevén lévő, de korábban az ő cége ebben az időszakban 175 millió forintos támogatást nyert, a többi között Tihanyban építhetett ingatlan 50 millió forintos uniós támogatási összegből.
"Ha mindez csak véletlen egybeesés, akkor elnézést kérek Miklós Zsolttól. Ő egyébként posztjában nem ezt írja a kirúgása okaként, hanem azt, hogy most éppen az otthoni gazdaságában van rá szükség :) (lásd fotó). Mindenesetre ismerje meg őt, a »Nemzeti Agrárkamara« nagy hatalmú alelnökét, és gyorsan felejtse is el, hiszen épp megbukott. Elég, ha azok nem felejtik el, akik egy rendszerváltás után a tolvajok felelősségre vonását komolyan gondolják. Miklós Zsoltnak addig is jó gazdálkodást kívánunk a VP programból kiszedett támogatásokból a kiprivatizált állami földeken! De csak addig." - írta Hadházy Ákos. (Miklós Zoltán oldalán nem található a búcsúposzt, mert nem tette publikussá.) | [
"Agrárminisztérium"
] | [
"Nemzeti Agrárkamara",
"Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága",
"Magyar Közlöny"
] |
Be kellett látnom, hogy a Magyar Szocialista Párt debreceni szervezetét képtelenség megújítani, az ugyanis nem baloldali párt, hanem oligarchák és gátlástalan mutyibrigádok gyülekezete - jelentette ki pénteki, rendkívüli sajtótájékoztatóján Varga Zoltán debreceni MSZP-s önkormányzati képviselő, aki az elmúlt mintegy két évben a párt városi alelnöke volt. Varga Zoltán azt mondta: fölfüggeszti tagságát a pártban, lemond a tisztségeiről, kilép a debreceni közgyűlés szocialista frakciójából, és a ciklusból hátralévő pár hónapban független képviselőként dolgozik tovább.
Varga Zoltán az elmúlt években a debreceni MSZP egyik legaktívabb és legambíciózusabb politikusa volt, aki rendszeresen együtt tartott sajtótájékoztatót Zsiros Zsolttal, a párt városi elnökével, s egyike volt a párt debreceni parlamenti képviselő-jelöltjeinek. A múlt hónapban tartott tisztújításon Zsiros Zsolt ellen indult az elnöki posztért, de 27:13 szavazati aránnyal alulmaradt. Nem került be az elnökségbe sem, egyetlen tisztsége választókerületi elnökségi posztja maradt.
Varga Zoltán a sajtótájékoztatóján azt mondta: nem tudja tovább elviselni, hogy a debreceni pártvezetés egzisztenciális és anyagi okokból utakat keres a Fidesz helyi vezetéséhez. Szerinte a pártszervezetben autokratikus szemlélet uralkodik, leszámolnak azzal, aki külön véleményt fogalmaz meg. Hozzátette: a múlt havi elnökválasztás után tudtára adták, hogy többé nem kívánatos személy a pártban. Kérdésemre elmondta: megromlott a személyes viszonya Zsiros Zsolt városi elnökkel is.
Az ügyről Zsiros Zsolt megkeresésemre azt nyilatkozta: nagyon sajnálja, ami történt, mert Varga Zoltánnal egészen a legutolsó időkig jól dolgoztak együtt. Szerinte az állhat a távozása hátterében, hogy nem tudta földolgozni az elnökválasztás kudarcát. Kérdésemre, miszerint milyen egzisztenciális és anyagi lehetőségeket keres a Fidesz felé a debreceni MSZP vezetése, Zsiros Zsolt azt válaszolta: semmilyen egzisztenciális vagy anyagi összefonódásról nem tud a Fidesz és a helyi szocialista vezetők között, ezért ha Varga Zoltánnak ilyesmiről bizonyítéka van, álljon elő vele. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Szocialista Párt"
] |
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a hatékonyságjavító intézkedési lehetőségek feltárása céljából elvégzi a felügyelete alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok teljes átvilágítását, ez a tervek szerint nyár végéig tart – közölte a tárca az MTI érdeklődésére kedden.
Az MTI azt követően kereste meg a minisztériumot, hogy az Index.hu oldalon kedden megjelent: Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter egy körlevélben leállított minden szerződéskötést. A portál a Cink.hu-ra hivatkozva azt írta, hogy az egyik érintett állami cég alkalmazottja szivárogtatta ki az erről szóló körlevelet.
Az NFM közölte: a vállalati portfólió áttekintése a kormányzati szerkezetátalakítás nyomán vált szükségessé a felelős gazdálkodás és a finanszírozás biztonsága érdekében. "E folyamat nyár végére tervezett lezárásáig a miniszter a napi működéshez, normál üzletmenethez nem nélkülözhetetlen szerződéskötéseket felfüggesztette" – írták. Kiemelik, hogy az átmeneti intézkedés várhatóan júliusban és augusztusban marad érvényben.
A közlemény szerint a nem a napi üzletmenethez szükséges szerződés addig is köthető, azonban csak különösen indokolt esetben, tulajdonosi és szakmai ellenőrzést követően, a tárcavezető és a vagyonpolitikáért felelős államtitkár egyetértésével. A felfüggesztés eredményeként a társaságok nem vállalnak a későbbiekben nehézkesebben, költségesen felülvizsgálható kötelezettségeket.
A válaszközleményben arra a kérdésre, hogy hány céget érint az intézkedés, nem tértek ki, de a hírportál szerint a körlevél címzettjei alapján több száz cégről lehet szó. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [] |
Tévesek voltak azok a várakozások, miszerint a főváros hamarosan megállapodik az Alstommal a metrókocsik elakadt leszállításáról: a szerdai franciországi Alstom-BKV-perben a cég újra összeesküvéssel vádolta meg a magyar felet. Ennek lényege: a BKV és a magyar hatóságok tudatosan nem működtek együtt az Alstommal, hogy megtorpedózzák és az oroszok kezére játsszák a 65 milliárdos bizniszt. Első fokon a BKV már decemberben elbukta a pert, döntés másodfokon jövő hónapban lehet.
A teljes városvezetés elképedéssel hallgatja az Alstom képviselőit az előző ciklusban megkötött szerződéssel kapcsolatban, üzente Tarlós István Grúziából, miután telefonon meghallgatta a francia per részleteiről Vitézy Dávidot, a BKK és Kocsis Istvánt, a BKV igazgatóját. Az elképedés részleteiről hazatérése után pénteken, sajtótájékoztatón számol be a főpolgármester.
Így jöttek a metrókocsik 2009-ben. Ugyanígy mennek. Fotó: Hajtó Bálint/VEKE
Tarlós szerda este a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy az Alstom a perben szórta a rágalmakat a fővárosra, ezért nemcsak a megállapodás vált lehetetlenné, hanem büntetőfeljelentést is fontolgat.
A szerdai, versailles-i tárgyalás már a másodfokú eljárás az ügyben. Első fokon, 2010 decemberében Nanterre-ben már egyszer elmeszelték a BKV-t. Mint arról beszámoltunk, a tárgyaláson a franciák már akkor elpuffogtatták vádjaikat, méghozzá államügyészi segédlettel. Marie-Aimée Gaspari államügyész, akit a metrókocsikat gyártó Alstom bűncselekmény gyanújára hivatkozva idéztetett be, gyakorlatilag felszólította a bíróságot, hogy a francia cég mellett döntsön.
Az Alstom képviselői részéről röpködtek a Kádár Jánosra, leninizmusra utaló kifejezések, többször beszéltek csalásról, bűncselekményről a metrókocsi-szerződéssel kapcsolatban. Az ügyvédjük konkrét politikai összeesküvés-elmélettel állt elő, amelynek a lényege az, hogy a BKV és a magyar hatóságok tudatosan nem működtek együtt az Alstommal, hogy megtorpedózzák és az oroszok kezére játsszák a bizniszt.
Több mint egy éve folyik a tesztelésük, ami számos problémába ütközött. A szerződés felmondásának az indoka oka az volt, hogy a BKV aznap kapta kézhez a Nemzeti Közlekedési Hatóság jogerős határozatát (a határozat teljes terjedelmében letölthető tőlünk, ide kattintva olvashatja), amelyben a hatóság fékrendszerbeli hiányosságok miatt elutasította az Alstom metrószerelvényeinek végleges típusengedély iránti kérelmét. A hatósági engedély nélkül a metrószerelvények nem állíthatnak forgalomba.
A BKV októberben, a szerződés felmondásával egy időben előkészületet tett a már kifizetett 108 millió euró visszafizettetésére, valamint a jólteljesítésre vonatkozó bankgaranciák lehívására, és bejelentette a BKV kötbér- és kárigényét a szállítónak. Egyelőre hiába.
A 2006-os metrókocsi szerződéssel kapcsolatban a BRFK már nyomozást folytat. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] |
2009. március 4., szerda 15:05
Hanganyag: Szépvölgyi István
A közlekedési vállalat 2007-ben 730 millió forintot költött tanácsadásra, tavaly már kevesebb, mint 400 millió forintot, az év utolsó négy hónapjában, amióta Kocsis István áll a cég élén, összesen 35 milliót - ezt a vezérigazgató maga mondta el sajtótájékoztatóján.Kocsis István a jövőben is ehhez akarja tartani magát, de mint mondta, vannak olyan politikai körök és lobbisták, akiknek nem érdeke, hogy a közlekedési vállalat átalakuljon, a tanácsadói szerződések pedig átláthatóak legyenek.A vállalat ugyanakkor a jövőben a megállapodások adatait szerepeltetni fogja a honlapján, azzal a céggel pedig nem köt szerződést, amely ehhez nem járul hozzá.Az Index internetes újság múlt csütörtökön azt írta, hogy a BKV 2008 szeptemberétől összesen 100 millió forint értékben kötött tanácsadói szerződéseket 23 céggel, közöttük betéti társaságokkal, offshore cégekkel és ügyvédi irodákkal. A szerződések között volt két húszmillió forintos, amelyeket a piacon nem ismert offshore cégekkel kötött a BKV, de előfordult közöttük formacipő-tanácsadásra, vagy jegygyártásra kötött szerződés is.A vezérigazgató ezt nem cáfolta. Azt mondta: nem aggályos, hogy offshore cégekkel szerződtek, a befektetések ugyanis megtérültek, és a gazdasági válság azt bizonyította, hogy a nagy múltú pénzintézetek sem biztonságosak.A 32 darab nyolcéves, darabonként 20 millió forintba kerülő belga buszok megvételéről még nem döntött a vállalat - közölte a vezérigazgató. Ha a döntés megszületik, a járművek egy éven belül megérkezhetnek Budapestre. Elmondta azonban azt, hogy a 15-20 éves járművek felújítása is ennyibe kerülne darabonként.A tájékoztatón az is elhangzott, hogy a társaságnak naponta 1200 járművet kell forgalomba állítania, és mintegy 40 tartalékjárműre lenne szüksége, jelenleg azonban egyáltalán nincsenek ilyen tartalékai.A HÉV kiszervezésével kapcsolatban elmondta, hogy az üzletág kiválása kedvező körülmények között augusztus végére valósulhat meg. | [
"BKV"
] | [] |
Gyakorlatilag hírzárlatot rendeltek el a vidéki egyetemek, miután kiszivárgott, hogy egyeztetések kezdődtek az intézmények alapítványi átvételéről. A szegeder.hu hírportál azonban megtudta, hogy Szegeden újabb dékáni tanácskozást tartottak a múlt csütörtökön, ahol a leendő kuratóriumi posztok betöltése is napirendre került. Állítólag Botka László korábbi kihívója, Nemesi Pál, a szegedi születésű Novák Katalin és a jelenlegi rektor és kancellár is bekerülhet a kurátorok közé. Mindeközben a hallgatók egy csoportja már a szenátusi ülések nyilvánosságát és az egyetemi autonómia megőrzését követeli.
A múlt héten egyszerre három vidéki egyetem oktatói juttatták el különböző szerkesztőségekhez a hírt, hogy az év első napjaiban Debrecenben, Szegeden és Pécsett is arról tájékoztatták a kari vezetőket: az intézmények a közeli jövőben alapítványi fenntartásúvá válhatnak. E hírekre reagálva, a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetem vezetői azt elismerték, hogy tárgyalások kezdődtek a "modellváltásról", részleteket azonban nem osztottak meg a nyilvánossággal.
A Szegeden emlegetett lehetséges kuratóriumi tagok közül Rovó László rektornak a poszt különösen fontos lehet, mert ha valóban egységes és önálló orvosképzés jön létre - aminek a valószínűsége a Semmelweis Egyetem 2022-es "alapítványosításának" bejelentésével megnőtt, és ami azzal járhat, hogy az orvosi karokat kiszervezik a vidéki egyetemek alól –, akkor a fül-orr-gégész professzor már nem annak az egyetemnek lesz az alkalmazottja, amelynek rektorává választották. Azaz, ebben az esetben a szegedi egyetemen új rektort kellene választani. Magyarán: Rovó úgy tarthatná meg egyetemi vezetői hatáskörét, ha bekerülne a kuratóriumba. A rektor egyébként nem egy alkalommal a nyilvánosság előtt kampányolt a polgármesterjelölt Nemesi Pál mellett.
Utóbbi potenciális kurátorsága nem meglepetés, a nagyvállalkozó, az őszi önkormányzati választáson függetlenként emlegetett, de erős fideszes hátországgal kampányoló kihívója volt Botka Lászlónak. Őt azóta a Dél-Alföld gazdasági fejlesztésért felelős kormánybiztossá nevezte ki a kormány, cége, a Ferroép Zrt. pedig nemrég a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez került lakiteleki Hungarikum Liget beruházásának több közbeszerzésén lett befutó. Nemesi éppen a közelmúltban jelentette be, hogy rövidesen teljes egészében elkészül a Dél-Alföld fejlesztési terve, amit a kormány asztalára tesznek. Azért sem kizárt Nemesi kuratóriumi posztja az egyetemi alapítványban, mert a dél-alföldi gazdaságfejlesztési zóna stratégiai tervét a SZTE munkacsoportjai dolgozták ki, ezt lobogtatja a kormánybiztos. Megkerestük e-mailben a kormánybiztost, hogy hivatalosan is felkérték-e a poszt betöltésére, adott esetben elvállalná-e a megbízatást. Válaszul szóvivője útján azt közölték, a híreket olvasták, de hivatalosan semmilyen információjuk nincs az ügyről, Nemesi Pállal erről senki nem beszélt. Ám, teszik hozzá, ha az SZTE kuratóriumi tagjaként az ő neve felmerült, az rendkívül megtisztelő.
Mint már említettük, a hírek szerint felvetődött az is, hogy Novák Katalin is kuratóriumi tag legyen. A családokért felelős miniszter például a szegedi gyökerei miatt kérhetik fel a posztra.
Január elsejével a Felsőoktatási Törvénybe is bekerült, hogy az egyetem állami támogatása nemcsak közfeladatainak ellátására, hallgatói juttatásokra, sportra, kulturális célokra fordíthatók, hanem nemzetgazdasági, térségfejlesztési feladatok ellátására is. Ezzel egybecseng az is, hogy az ITM a hvg.hu megkeresésére reagálva azt írta pénteken: a kormány a gazdaságfejlesztés szereplőiként tekint az egyetemekre, és azok alapítványi formában gyorsabban reagálnak a gazdaság igényeire. A terv tehát már rég készen állhat, a kérdés csak az volt, hogy mikortól valósítják meg. Mindenesetre a szegeder.hu információi szerint tartja magát az a vélekedés, hogy vagy átmegy az alapítvány ügye, vagy nem, de nem akarnak egy új SZFE-történetet. Ezért talán nem alaptalanul bizakodhatnak a kari vezetők abban, hogy engedékenyebb hangnemben folynak majd az egyeztetések.
A hallgatók egy csoportja ennek dacára közleményben tudatta a hétvégén, hogy szerintük mégis lehet ok aggodalomra. A Veritas Virtus Libertas (VVL) csoport, amely a Szegedi Tudományegyetem névváltoztatását is befolyásolta nyomásgyakorlásával, most az alapítványi működés veszélyeire hívja fel a figyelmet. Első körben azt követeli az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattól is független diákcsoport, hogy a szenátusi ülések legyenek nyilvánosak, ahogy erről egyébként a SZTE jelenleg hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. Majd több pontban felsorolják azokat a garanciákat, amelyeket az alapítványi működési szabályzatba rögzíteni kellene ahhoz, hogy a Szegedi Tudományegyetem ne juthasson a Színház- és Filmművészeti Egyetem sorsára. A hallgatói csoport közleményében elsősorban a szenátus jogait erősítené azzal, hogy a testület az alapítványi működés mellett se legyen megkerülhető: ne lehessen intézményi és vagyongazdálkodási, költségvetési kérdésekben a szenátus jóváhagyása nélkül dönteni, a rektort továbbra is ez a testület választhassa meg, alapvetően pedig az Alapító Okiratot és az SZMSZ-t is csak szenátusi jóváhagyással lehessen elfogadni, módosítani. A VVL azt is követeli az autonómia megőrzése biztosítékaként, hogy a kuratóriumi tagok legyenek kötelesek évente beszámolni a szenátusnak, és ezek jegyzőkönyveit tegyék elérhetővé minden egyetemi polgár számára. Az előbbi garanciák nélkül a hallgatói csoport nem tudja támogatni az egyetem átalakítását. | [
"Szegedi Tudományegyetem"
] | [
"Hungarikum Liget",
"Egyetemi Hallgatói Önkormányzat",
"Ferroép Zrt.",
"Semmelweis Egyetem",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye",
"Színház- és Filmművészeti Egyetem",
"Veritas Virtus Libertas"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.