text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Az nem titok ma már, hogy számos terület mellett a felcsúti polgármester a vadászat területén is igyekszik megvetnie a lábát. 2016 februárjában hozta létre a Vért Vadászati Kft., majd pár hónappal később létrehozta a Vál-Völgye Vadásztársaságot, melynek elnökévé egyik lányát, Mészáros Ágnest nevezte ki. Bár eredetileg 17 ezer hektárnyi területen végzett a Kft. vadászati tevékenységet, ez kevésnek bizonyult Mészáros Lőrincnek, hiszen 2017. július 12-én és 14-én egy-egy engedélykérelmet nyújtott be az illetékes környezetvédelmi hatósághoz, melyből kiderült, jelentős terjeszkedésben gondolkozik, melyek állami és magántulajdonban lévő földterületeket is érintenek.
Az egyik kérelem szerint a vadásztársaság 95 hektárral szeretné bővíteni a most 825 hektáros vadászkertet, a másik kérelem szerint pedig létrehozná a 291 hektáros Ginza vadaskertet. A Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya szeptember 22-én mindkét kérelem esetében megadta a környezetvédelmi engedélyt. Igaz, a döntés egyelőre nem jogerős, viszont feltételezhetően ezen a ponton már nem fog elcsúszni Mészárosék vadászati projektje.
A kékkel körberajzolt felső rész a leendő Ginza vadaspark, míg az alsó rész a bővített Vérti vadaskert (Forrás: Google Maps, mfor.hu) (Forrás: Google Maps, mfor.hu)
A benyújtott dokumentáció szerint a két vadaskertet lényegében az Alcsútdobozt Etyekkel összekötő út fogja csak elválasztani, a fejlesztéseket pedig
"a minőségi, trófeás nagyvadállomány elősegítése, a vadászati turizmus és térségi idegenforgalom lehetőségeinek bővítése érdekében"
hajtanák végre.
A terjeszkedés a vadállomány méretére is hatással lenne. Jelenleg dímszarvasok, dámszarvasok, őzek, vaddisznók és mufflonok élnak a Ginza területén, az állomány változása a vaddisznókat és a mufflonokat érintené. 5 év alatt előbbiek 140-es egyedszáma 250-re nőne, 30 mufflon helyett pedig 101 lesz majd a területen.
A Vérti vadaskertben 160 gímszarvas helyett 204 lenne, a 254 dámszarvas helyett 195 lenne, a vaddisznóból 261 helyett 451, mufflonból 164 helyett 207 lenne az 5 éves terv szerint. | [
"Vért Vadászati Kft."
] | [
"Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya",
"Vál-Völgye Vadásztársaság",
"Székesfehérvári Járási Hivatal",
"Fejér Megyei Kormányhivatal"
] |
Mégis meghallgatta a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának ellenőrző albizottsága az áfabotrányt kirobbantó Horváth Andrást. A fideszesek nem mentek el a meghallgatásra, mert szerintük az ügyészségnek kell vizsgálódnia az ügyben. Horváth az ülésen egy zöld dossziét mutatott fel, amely állítása szerint az adócsaló cégekről szóló adatokat tartalmazza. Szerinte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is tudott az ügyről 2011 óta.
Kedden délután jelentette be a Fidesz, hogy képviselői nem vesznek részt az ülésen, mert szerintük az ügyészség, nem pedig a parlament feladata tisztázni, hogy valós-e, amit Horváth András állít.
A fideszes és KDNP-s képviselők tegnapi döntésük értelmében bojkottálták a szerdai bizottsági ülést, ezért az határozatképtelen volt. Ennek ellenére, konzultációs jelleggel megtartották az ülést – így döntött Z. Kárpát Dániel, az albizottság jobbikos elnöke.
Erős emberekkel szemben
Az ülés elején Horváth rövid beszédet mondott. Azt mondta: rendszerszintű problémáról van szó az áfacsalások körül, ezért fontos, hogy a parlament is foglalkozzon vele. "Nem elég csak az ügyészség és az Állami Számvevőszék esetleges vizsgálata. Politikai akaratra van szükség ahhoz, hogy a korrupciót fel lehessen számolni" – mondta.
Szerinte olyan erős emberekkel állunk szemben, akik mögött oligarchák és bizonyos politikusok állnak, a tisztulás elképzelhetetlen politikai akarat nélkül. Hozzátette, hogy az olajügyek nem haltak el, csak átalakultak, aki pedig az áfacsalási ügyben hallgat, vagy nem támogatja a tisztulási folyamatot, afelett a választók mondanak majd ítéletet.
Az ülésen Horváth András megerősítette azt, amiről az Origo írt, hogy egy évvel az után, hogy Rogán Antalt megkereste az üggyel kapcsolatban, levelet írt az áfacsalásokról másik két fideszes politikusnak is: Lázár Jánosnak és Cséfalvay Zoltánnak. A közvetítő Révész Máriusz fideszes politikus volt, neki kellett átadnia a leveleket, és Révész azt mondta Horváthnak, hogy teljesítette a kérést. A két politikustól viszont később semmilyen visszajelzést nem kapott.
Horváth azt állította, hogy biztosan tudja, hogy egy kollégája tájékoztatta az ügyről 2011 tavaszán Varga Mihályt, aki akkor még nem nemzetgazdasági miniszter, hanem a Miniszterelnökség államtitkára volt. Úgy tudja, a Fidesz-frakció annak idején napirendre is tűzte a kérdést, de nem tudja, mire jutottak a képviselők.
A titokzatos zöld dosszié
Horváth az ülésen egy zöld dossziét mutatott fel, amelyben állítása szerint az élelmiszer-ipari csalásokról szóló adatok szerepelnek. Szerinte az abban szereplő vállalkozások 29 milliárd forint áfát csaltak el pár év alatt. Ezeket az adatokat azonban csak akkor ismerteti, ha zárt bizottsági ülés lesz.
Általánosságban annyit árult el, hogy az áfacsalások nagy haszonélvezői között sok olyan cég van, amely Romániába vagy Szlovákiába exportál Magyarországról, de olyan cégek is szerepelnek a listán, amelyek Svájcba és Hollandiába visznek ki árut. Megemlítette azt is, hogy Svájcban "nagyon sok áfacsalásból származó pénz parkol", és szerinte a nemrég aláírt svájci–magyar adóegyezmény miatt "van félnivalójuk azoknak, akik ott parkoltatják a pénzüket".
Az ülésen az ellenzéki tagokon kívül megjelent több MSZP-s politikus, például az MSZP elnöke is. Mesterházy Attila az Origónak azt mondta, hogy azért ment el, mert az ügyet fontosnak tartja, de a vizsgálóbizottság felállításáról szóló ívet azért nem írja alá, mert a Jobbikkal nem akar egy listán szerepelni.
Az ülésre meghívták Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és Matolcsy György jegybankelnököt is, de a kormánypárti képviselőkhöz hasonlóan ők sem mentek el.
A Fidesz így reagált A Fidesz szóvivője szerint nem egy parlamenti bizottság, hanem az ügyészség a megfelelő hely Horváth András volt adóellenőr állításainak kivizsgálására. Selmeczi Gabriella szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre azt mondta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt alkalmazottja súlyos bűncselekményekkel gyanúsít embereket, cégeket, így az ügynek nem egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt van a helye, hanem az ügyészségen.
A szóvivő szerint a parlamenti testületben egyébként is napi politikai célokra akarják felhasználni az ügyet. Hozzátette továbbá, hogy Horváth András nem sérthet adótitkot, így ha részt is venne egy országgyűlési bizottság ülésén, ott csak általánosságokban beszélhetne.
A Fidesz szóvivője szerint nem egy parlamenti bizottság, hanem az ügyészség a megfelelő hely Horváth András volt adóellenőr állításainak kivizsgálására. Selmeczi Gabriella szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre azt mondta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt alkalmazottja súlyos bűncselekményekkel gyanúsít embereket, cégeket, így az ügynek nem egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt van a helye, hanem az ügyészségen.A szóvivő szerint a parlamenti testületben egyébként is napi politikai célokra akarják felhasználni az ügyet. Hozzátette továbbá, hogy Horváth András nem sérthet adótitkot, így ha részt is venne egy országgyűlési bizottság ülésén, ott csak általánosságokban beszélhetne.
Horváth András volt NAV-os adóellenőr pár hete állt a nyilvánosság elé azzal, hogy a NAV bizonyos cégekkel kivételezik, és nem vizsgálja ki az áfacsalásaikat. A bejelentése utáni hétvégén a kormány két nap alatt átvilágította az egész adóhivatalt, és nem talált semmi problémát, a NAV pedig feljelentést fontolgat Horváth András ellen.
Az egykori revizor az ügyészségen is feljelentést tett, majd a múlt héten azt mondta, nem indítottak nyomozást, hanem feljelentéskiegészítést kértek. Horváth András eközben azt állította, hogy korábban több kormánypárti politikust is felkeresett már az üggyel kapcsolatban, köztük Rogán Antal fideszes frakcióvezetőt is, de a megkeresésnek nem lett következménye.
Ha kíváncsi rá, hogy mik a legfrissebb fejlemények az ügyben, olvassa el mai cikkünket! | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Az azóta üzletszerűen elkövetett vesztegetésért nem jogerősen 2 évre ítélt Kaszab Csaba alpolgármesterként társaival 1500 főre duzzasztotta a kerületi MSZP létszámát.
Kaszab egyébként még mindig a szocialisták kőbányai elnökségének tagja, frakcióvezetői posztjáról az ítélethirdetés után lemondott.
A Zuschlag-botrány kirobbanása után elrendelt kiskunhalasi tagrevíziónál alig maradtak a pártban. Az 500, korábban nyilvántartott tagból csak alig 100-an léptek be újra a kiskunhalasi alapszervezetbe.
(hírTV) | [
"MSZP"
] | [] |
Noha a minisztérium teljes nyilvánosságról beszél, továbbra sem árulják el, kik dolgoznak majd az új Nemzeti alaptanterven, mire költik a 2,4 milliárdos uniós forrást.
Hangulatkeltés – így reagált közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra, hogy lapunk tegnap megírta: a kabinet a nyilvánosság és a szakma előtt is titkolja, kik írják az új Nemzeti alaptantervet (NAT). Noha a szaktárca álhírekről írt, a minisztérium és a NAT kidolgozásáért felelős miniszteri biztos, Csépe Valéria sem válaszolt tegnap lapunknak még olyan egyszerű kérdésekre sem: kik készítik a tantervet? Mire költik, kik kapják azt a 2,4 milliárd forintot, amelyet az unió biztosít erre a munkára?
A szaktárca közleményében mindössze annyi árult el, hogy számos pedagógiai szakember, fejlesztő, egyetemi professzor, tanügyigazgatási szakértő, gyakorló pedagógus bevonásával készül az új NAT, a munka helyszíne pedig az Eszterházy Károly Egyetem.
Értesüléseink szerint nem véletlen, hogy ennél többet nem árulnak el: noha Csépe Valéria még július közepén a 24.hu-nak adott interjúban úgy nyilatkozott, a fejlesztési projekt július elsején, száz fős, "kiváló szakemberekből" álló csapattal elindult, információink szerint valójában csak a napokban kezdik el a szakemberek felvételét a munkacsoportba. A kész koncepciót december 31-ig kell elkészíteni, de úgy, hogy addigra már egy társadalmi egyeztetést is le kellene bonyolítani.
Tudható viszont az is, hogy nem a nulláról kezdik a munkát: már létezik egy előzetes koncepció, ami márciusra készült el, ezt maga Csépe Valéria dolgozta ki a Köznevelési Kerekasztal tartalomfejlesztési munkacsoportjának vezetőjeként. Úgy tudni, a tervezetet Csépe több szakmai fórumon is bemutatta, ám érdemi vitára sehol sem került sor. Az Emmi közleménye szerint az új NAT-munkálatok jelenlegi állapotáról legközelebb szeptember 27-én, a Nemzeti Pedagógus Kar rendezvényén tartanak előadást.
A NAT kidolgozásából ugyanakkor a jelentősebb oktatási és pedagógus szakszervezeteket, illetve számos mérvadó, több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakmai szervezetet is kihagytak. Húszan – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől kezdve az Eötvös Társaságon, a Keresztény Pedagógus Társaságon és a Magyartanárok Egyesületén át az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületéig – augusztus 20-án levelet is írtak Csépe Valériának, kérdéseikre azóta sem kaptak választ. Egyebek mellett azt szeretnék megtudni, pontosan kik tagjai a száz szakemberből álló munkacsoportnak, mikor kerül a tervezet a szakmai nyilvánosság elé, hogyan történik majd a társadalmi egyeztetés, s milyen szerepet szánnak a folyamatban a szakmai civil szervezeteknek. "Bár márciusban az Emmi bejelentette a NAT-koncepció elkészültét, és egy áprilisi kormányhatározat elrendelte a társadalmi konzultációt, szervezeteink NAT-ügyben semmilyen megkeresést nem kaptak, semmilyen hivatalos dokumentumot hozzájuk el nem juttattak" – írták.
Juhász Dániel | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Magyartanárok Egyesülete",
"Köznevelési Kerekasztal",
"Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete",
"Eötvös Társaság",
"Nemzeti Pedagógus Kar",
"Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete",
"Eszterházy Károly Egyetem",
"Keresztény Pedagógus Társaság"
] |
Évek óta működhet feketén a Nagymező utca 66. szám alatt a kormánypárti képviselő cégének tulajdonában lévő apartmanhotel. A szálloda azzal védekezik, hogy csupán próbaüzem zajlik. Na de két éve? A terézvárosi önkormányzat – lapunk érdeklődésére reagálva – máris lépett az ügyben.
Egy üde színfolt Budapest közepén
– így hirdeti magát honlapján a Bp Design Hotel & Apartman (továbbiakban csak: BDHA), egy több szempontból is figyelemreméltó belvárosi szálláshely-komplexum.
Noha a VI. kerületi Nagymező utca 66. szám alatt lévő, a társasház különböző ingatlanjaiból kialakított szálloda különböző adatok szerint már évek óta működik, e tevékenység egészen most decemberig, tehát a 24.hu érdeklődéséig ismeretlen volt a kerületi jegyző előtt. Annak ellenére, hogy a legális működéshez szükséges kereskedelmi engedélyt neki kellene kiadnia, csakhogy ilyet a szállodát működtető vállalkozás nem kért korábban.
A cég egyébként az az Ublot Kft., amelynek egyik tulajdonosa a Fidesz Nógrád megyei országgyűlési képviselője, Becsó Zsolt.
Hogy találtuk meg?
A trafikos barát Az Ublot Kft. másik tulajdonosa Molnár Arnold, Becsó Zsolt barátja. Molnár környezete a korábbi trafikújraosztás komoly nyertese: felesége, édesanyja, két lánya, míg egyik lányának a barátja anno tucatnyi trafikengedélyt nyert el Salgótarjánban. Az Ublotról azonban nem mondhatni, hogy nagyon hasítana: 2017-ben mindössze hárommilliós bevétel mellett mínusz 14,8 milliós eredményt produkált, míg a tavalyi 86 milliós bevétel mellett már 13 milliós pozitív eredménnyel zárt.
Még ősszel adta fel azt az online álláshirdetést az Ublot Kft., amely szerint a "belvárosi, családias hangulatú, boutique szálloda recepciós munkatársat" keresett "versenyképes fizetésért, 12 órás munkakörben". Az Ublot, a legutóbbi vagyonnyilatkozata alapján Becsó Zsolt 50 százalékos tulajdonában áll, és mivel tudomásunk szerint a fideszes politikus eddig nem rendelkezett belvárosi hotellel, felhívtuk a megadott telefonszámot. Itt aztán hamar megtudtuk, hogy a Nagymező utca 66. szám alatt található a szálló. A Google utcaképe szerint a BDHA már 2018 júniusában is tárt karokkal várta a vendégeket.
Az ezután beazonosított földhivatali tulajdonlapokból az derült ki, hogy az Ublot 2016-ban szépen bevásárolta magát az említett társasházba. Abban az évben
egy földszinti, 47 négyzetméteres lakást,
egy első emeleti, 92 négyzetméteres lakást,
egy második emeleti, 92 négyzetméteres lakást,
valamint egy földszinti, 324 négyzetméteres üzlethelyiséget vásárolt a Becsó Zsolt tulajdonában álló cég mindössze pár hónap leforgása alatt. Ez összesen több mint 550 négyzetméternyi ingatlan a Nagymező utca 66 szám alatt.
Ezek mellett a tulajdoni lapokon előbb egy 302 milliós OTP-s jelzálog szerepelt, majd miután ezt törölték, egy 125 milliós FHB-s jelzálog jelent meg 2017-ben.
Helyszíni szemle
A Nagymező utca 66. szám bejáratán jelenleg több tábla is jelzi a hotel működését, odabenn pedig az derül ki, hogy az első és második emeleti lakásokból két-két apartmant alakítottak ki, míg a földszinten egy hatalmas recepció működik.
Uniós pénz saját házra Tavaly írta meg a Hvg.hu, hogy Hollókőn Becsó Zsolt és testvére, Becsó Károly vállalkozása 34 millió forintnyi uniós támogatásból nem vendégházat, hanem egy saját használatú ingatlant épített. Becsóék hollókői jelenlétéről először az Átlátszó számolt be. Azt pedig a Direkt36 írta meg, hogy több tízmilliót kapott az államtól Becsó Zsolt, de a vagyonnyilatkozatában ez nincs benne.
Az egyik szálláskínáló oldal adatai szerint a BDHA összesen 16 szobával és 34 férőhellyel rendelkezik, saját honlapjuk szerint a szálláshoz reggelit, sőt, reptéri ingyen taxit is biztosítanak a nonstop recepció és takarítás mellett. Egy kétszemélyes szoba 15–25 ezer forintba kerül éjszakánként, ami a belvárosi fekvést tekintve igen jutányos árnak számít. A recepción érdeklődtünk, hogy a szálláshelyet miként definiálják, mire egyértelmű választ kaptunk:
ez egy szálloda.
A Whois.domaintools.com adatai szerint a BDHA honlapját még 2017 júliusában jegyezték be, csaknem két és fél évvel ezelőtt, miközben a Booking.com azt írja, hogy a szállodában 2017 áprilisa óta lehet szállást foglalni. A Booking.com-ra feltöltött értékelések közül vannak 2018 januárjából származók is, míg 2018 őszén maga a szálloda fűz kommentet egy anyagi jellegű probléma miatt panaszkodó olasz vendég bejegyzéséhez. Annak, hogy látványos nyoma van a BDHA működésének azért van jelentősége, mert a 24.hu-nak a szálloda kapcsán nyilatkozó M. Zoltán – aki az Opten adatai szerint nem tulajdonostárs, de nem is cégvezető – azt állította, hogy jelenleg nem üzemel a szálloda, hanem "próbaüzem" zajlik. Ez viszont teljesen ellentmond az általunk tapasztaltaknak, valamint a recepcióstól megtudott információknak, illetve a szálloda különböző online visszajelzéseinek.
Engedély? Az nincs
M. Zoltán azért is vethette be a próbaüzem kifejezést, mert az Ublot Kft.-nek egyszerűen nincs működési engedélye – erről a terézvárosi önkormányzat tájékoztatta a 24.hu-t. (Hogy mely vállalkozásoknak van engedélyük, mind cím, mind név alapján kereshető ezen a honlapon, de itt nem szerepel az Ublot, és a Nagymező 66. szám alatt sem jelentett be senki szálláshellyel összefüggő vállalkozást.) M. Zoltán azt elismerte, hogy a szálloda tulajdonosa az Ublot Kft., jóllehet, a szálloda honlapján semmi nem utal a tulajdonos kilétére.
Visszhangok Mónika: "Makulátlan tisztaság, igényes, kényelmes berendezés, ajándék üveg bor :) rugalmas reggeli szervírozás, és fantasztikus elhelyezkedés." Arnold: "Központi elhelyezkedés, kedves személyzet, kényelmes szoba." Attila: "Nagyszerű elhelyezkedés, jól berendezett apartman. Kényelem, klíma és kényelmes nagy ágy." Forrás: Booking.com
Mindezek alapján állíthatjuk, hogy a Becsó Zsolt tulajdonában álló cég engedély nélkül működtet szállodát Budapesten. (A NAV nem adott felvilágosítást arról, hogy a Nagymező 66.-ból jelentettek-e be szállodai tevékenységet, kérdésünkkel a kerületi jegyzőhöz irányítottak. Ahol – mint írtuk – nem tudnak ilyen működésről. Szállodaüzemeltetéshez kell továbbá NÉBIH- és ÁNTSZ-engedély is.)
A VI. kerületben (de máshol is) még az Airbnb-t is be kell jelenteni, nemcsak a szállodaszolgáltatást. Sőt, még az előbbihez is sok mindent kell igazolni, ahhoz pedig, hogy valami szállodának minősüljön, komoly feltételrendszere van a területet szabályozó 2009-es jogszabály szerint.
A kerület azt is jelezte a 24.hu-nak, hogy vizsgálatot indít az ügyben. Ez pedig zárulhat figyelmeztetéssel, pénzbüntetéssel, de akár bezáratással is, sőt, a fogyasztóvédelem is elmarasztalhatja a céget vásárlói megtévesztés miatt.
Az ügyben megkerestük Becsó Zsoltot, ám ő nem reagált kérdéseinkre.
Közvetlenül cikkünk megjelenése előtt váratlan fordulat történt: egy újabb levelet kaptunk a terézvárosi hivataltól, ebben azt írták, hogy december 11-én, szerdán már helyszíni szemlét is tartottak a Nagymező utca 66.-ban. Ennek során kiderült, hogy nemcsak kereskedelmi engedélye nem volt a vállalkozásnak, de a földszinti recepciót is magában foglaló külön épületszárny még a szükséges településképi engedéllyel se rendelkezett.
A hatóság munkatársai a fentiek alapján az üzemeltetőnek azonnali hatállyal megtiltották a panzió működtetését, és a jogszabály által biztosított szankciókkal élni fognak
– olvasható az önkormányzat levelében. Hozzátették: az illegálisan üzemelő helyek kiszűrésére a hivatalnak nincs megfelelő apparátusa. "A nyilvánosság segít nekünk az illegális tevékenység visszaszorításában" – zárul a levél.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu | [
"Ublot Kft."
] | [
"Bp Design Hotel & Apartman"
] |
1998. október 20–25-e között Stumpf Istvánnal Londonban jártunk. A kancelláriaminiszter kabinetfőnökeként közreműködtem abban, hogy rendkívül tartalmas programot sikerüljön lebonyolítani a brit fővárosban, melynek során kormányzati vezetőkkel és parlamenti képviselőkkel, értelmiségiekkel, a gazdasági élet szereplőivel és helyi magyarokkal találkoztunk, és még a Wembley stadionba is eljutottunk egy Arsenal–Lens meccsre.
Amint a Downing Street 10.-ből, a miniszterelnök hivatalából hajtott a delegációnkat szállító kisbusz a stadion felé, azt vettem észre, hogy István mélyen elgondolkodva néz ki az autó ablakán. "Bánt valami, István?" – kérdeztem. "Tudod, Szabolcs" – válaszolt –, "nem gondoltam volna, amikor gyerekként az állatokat őriztem a falunkban, hogy egyszer majd a brit miniszterelnök irodájában folytatok tárgyalásokat."
Bevallom, hogy meghatott Stumpf Istvánnak ez a vallomása. Mindig nagyra becsültem azokat, akik első generációs értelmiségiekként keményen dolgozva küzdötték föl magukat és váltak szakmájuk jeles képviselőjévé. Stumpf Istvánnal a kilencvenes évek első felében barátkoztam öszsze, szimpatikusnak találtam szívósságát, szorgalmát és tudását és azt, hogy vállalta gyökereit.
Könnyed, közvetlen stílusa is tetszett, nyilván ez is tette őt népszerűvé Magyarországon, ezért válhatott elfogadott személlyé a különféle politikai irányzatokban. Senki nem tehet arról, hogy hová születik, és mindenkinek nagy erkölcsi erőt jelenthet a háttere, ha támaszkodik rá, mert családunk, indíttatásunk tartást adhat egy egész életre, függetlenül attól, hogy gazdagnak vagy szegénynek születtünk.
Istvánnal sokat beszélgettünk az évek során Magyarország helyzetéről, a nemzetközi környezetről és arról, hogy ha lehetőség lenne rá, milyen irányba lehetne és kellene kormányozni hazánkat. Természetesen ismertem a hátterét, a nyolcvanas években betöltött közéleti szerepét, de ennek ellenére vagy éppen ezért értékeltem alternatív utakat kereső magatartását, tanulni vágyását és tettrekészségét. Úgy láttam, hogy osztozunk a liberalizmus és a nyugati konzervativizmus hagyományainak tiszteletében.
A Stumpf által vezetett Századvég Intézet szerény mértékben, de számomra mégis fontos gesztussal támogatott, hogy önerőből, első magyarországiként elvégezzem a Harvard Egyetem Kennedy Kormányzati Iskola kétéves közpolitikai mesterkurzusát. A Kennedy Schoolon egyébként korábban néhány hónapot István is eltöltött. Sőt meg is látogatott 1996-ban, s örömmel bocsátottam a rendelkezésére egy matracot pár négyzetméteres kollégiumi szobámban. Felkerestük egykori harvardi professzorát, az összehasonlító politikatudománnyal, közvélemény-kutatásokkal, választási rendszerekkel és politikai kommunikációval foglalkozó Pippa Norrist. Hazatértem után ugyan közel egy évet töltöttem a Matávnál Fellegi Tamás munkatársaként (ez egy másik, nagyon érdekes történet), ám a Fidesz 1998-as győzelme után Stumpf felkért, hogy legyek a kabinetfőnöke.
Utólag belátom, hogy némi naivitással vetettem bele magam a munkába. Meg voltam arról győződve, hogy lehetősége nyílt Magyarországnak arra, hogy a legjobb szabadelvű-konzervatív hagyományokra alapozva végrehajtsa azokat a reformokat, amelyek hazánkat végleg lehorgonyozzák a Nyugat mellett. Belátom, tévedtem.
Sokkoló volt, hogy amikor még kinevezésünk előtt, 1998. június 17-én Bártfai Béla leendő miniszterelnökségi közigazgatási államtitkárral, annak kocsijával Stumpf lakására hajtottunk, Bártfai jelentőségteljesen közölte velem, hogy most az a feladatunk, hogy anyagi értelemben is behozzuk azt a hátrányt, amit a kommunisták negyvenéves regnálása során elszenvedtünk.
Hasonló megjegyzéseket Istvántól és a Fidesz számos ma is prominens vezetőitől hallottam akkoriban, ám hajlamos voltam ezt a friss kormányzati hevület számlájára írni. Néhány hónap alatt azonban kénytelen voltam belátni, hogy illúziót kergettem: Orbán kormányzásának alapvető célja és lényege volt a jogszabályokkal és az adófizetők pénzével való gátlástalan, "kreatív" gazdálkodás. Ebben a miniszterelnök minden részletre kiterjedő irányító, kancelláriaminisztere pedig kezdeményező és csúcsvégrehajtó szerepet játszott.
Ma már láthatjuk azt, amiről akkor nem akartam elhinni, hogy az Orbán-kormány leglényege lenne, ám amit azóta Debreczeni József több munkájában is bemutatott: a Fidesz kifejezetten abban volt érdekelt, hogy saját oligarchikus rendszerét építse ki. Ehhez gyártott ideológiát, ehhez használta föl a hitet, a vallást, a nemzeti érzést, és ehhez rendelte hozzá a kormányzat minden föllelhető eszközét.
Egy esztendő után távoztam a Miniszterelnöki Hivatalból, és lényegében megszűnt a kapcsolatom Stumpf Istvánnal.
Most olvasom, hogy alkotmánybíróvá választása előtt miket mondott a parlamenti bizottsági meghallgatásán. Egyrészt saját Fidesz-kötődését azzal védi, hogy az amerikai alkotmánybíróság funkcióját betöltő Legfelsőbb Bíróság tagjait is pártpolitikai alapon nevezik ki. Nos, aki az amerikai rendszert a magyarhoz hasonlítja, az nem is az almát, de a gőzmozdonyt veti össze a körtével. Az amerikai és a magyar közjogi rendszer ugyanis gyökeresen eltér egymástól.
Magyarországgal ellentétben Amerikában komoly hagyománya van a fékek és ellensúlyok rendszerének.
Egy demokrácia minőségét jól mutatja, hogy nem feltétlenül kell mindent jogszabályban rögzíteni, a közösség mégis megköveteli az átláthatóságot, a tisztakezűséget és a jogkövető magatartást. Ez a helyzet Amerikában: ott az alkotmány nem ír elő végzettséget vagy szakmai tapasztalatot a legfelsőbb bírósági tagsághoz, mégsem válhat a testület tagjává senki sokéves bírói tapasztalat és széles körű alkotmányjogi ismeretek nélkül. (Az USA-ban az elnök jelöli a legfelsőbb bíróság tagjait, és a szenátus kétharmadának többsége kell a megválasztásukhoz.) Elképzelhetetlen Amerikában az is, hogy valakit azután nevezzenek ki a legfelsőbb bíróság tagjává, hogy az ország alkotmányos berendezkedésének megváltoztatását tartaná kívánatosnak.
Nos, Magyarországon nem működik jól a fékek és ellensúlyok rendszere, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ezt a tényt egyöntetűen és forradalmi hevességgel hangoztatják már húsz éve a mindenkori ellenzéki pártok és értelmiségi támogatóik.
Nálunk sokkal komolyabb a szabályozott, formai kritériumrendszere annak, hogy kiből lehet alkotmánybíró, és Stumpf István nem felel meg ezen kritériumoknak. A parlamenti alkotmányozó többség azonban a "nemzeti együttműködés rendszerének" keretében semmibe veszi a törvényt, és így szavazza meg őt alkotmánybírónak. Stumpfnak nincs bírói gyakorlata, soha nem dolgozott jogászként. A közjog magas szintű ismerete előnyére válik egy vezető köztisztviselőnek, ám ezzel még nem lesz valakiből jogtudós, ahogy egy matematikából szigorlatozó közgazdászból sem lesz matematikus.
A törvényesség legfőbb őreként egy alkotmánybírónak nem célszerű valótlanságot állítania, márpedig Stumpf ezt tette, amikor kijelentette, hogy jogot tanult a Harvardon. Súlyos csúsztatás az is, ahogy a magyar és az amerikai legfelsőbb bírósági/alkotmánybírósági rendszert és kinevezési gyakorlatot összeveti. Az ilyetén hitelvesztés egy demokráciában már eleve alkalmatlanná tenné a jelöltet egy ilyen fontos tisztség betöltésére.
Mi lett Veled, István?
Miért tör olyan pozícióra valaki, amire nem alkalmas, holott bizonyítottan elismert a saját szakterületén, így élhetne a közösség által elismert, tartalmas és gazdag életet is? Miért nem elégszik meg a tekintélyes társadalomtudós azzal a pozícióval, amit a tudományos és üzleti életben elfoglalt?
Valószínűleg azért, mert nincsenek jogi korlátai, és nincsenek erkölcsi gátlásai. Mert az általa csodált főnök-miniszterelnök ezt a rendszert építette ki – a segítségével.
Amerikában vagy Svédországban nem feltétlenül szükségesek minden részletre kiterjedő jogszabályok, fékező erők és plakátokon hirdetett jelszavak ahhoz, hogy az emberek önmaguk igényeljék és betartsák a magas szintű demokratikus játékszabályokat. Magyarországon vagy Oroszországban a formális jog lehetővé tenné azt is, hogy akár skandináv típusú jogállamban éljünk, mégsem élünk abban.
Egykori barátom, Stumpf István döntéseit sajnálom. Alkotmánybíróvá emelését azonban a demokratikus Magyarország elleni támadásnak veszem. Újabb nagy lépéssel távolodunk a rendszerváltozás demokratikus eszményeitől, és rohamlépésekben közelítünk a putyini féldiktatúra felé. Vajon meddig asszisztál ehhez az ország?
A szerző 1998-1999 között a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kabinetfőnöke | [
"Fidesz",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Századvég Intézet",
"Harvard Egyetem Kennedy Kormányzati Iskola",
"Kennedy School",
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
Az Átlátszó birtokába került szerződés szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda hírportálok, blogok, a YouTube, a Twitter, a Facebook, és az orosz közösségi oldal, a Vkontakte felületein megjelent cikkeket, posztokat, bejegyzéseket figyeltet egy magáncéggel. A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt válaszolta az ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre, hogy álhírek terjedése ellen küzdenek.
A propagandaminisztériumként elhíresült Minisztérelnöki Kabinetiroda 2018 szeptemberében aláírt egy érdekes szerződést. A dokumentum értelmében Rogán Antal minisztériuma fél évig egy speciális honlapon 9 felhasználói fiók segítségével figyeléseket állíthat be hírportálok, blogok, valamint a Youtube, a Twitter, a Facebook, és a Vkontakte (a Facebook orosz változata) vonatkozásában.
“A Szolgáltatás e-mailen keresztül riasztást küld minden beállított kulcsszó vagy forrás alapján kiválasztott friss bejegyzésről. A Szolgáltatás meghatározott kulcsszavak alapján szűrve bemutatja a Megrendelő által beállított blog, hírportál, YouTube, hivatalos Facebook, Twitter és Vkontakte oldalakról származó bejegyzéseket. (...) Szolgáltató kijelenti, hogy a Szolgáltatással több szavas kifejezések, félmondatok, és mondatok követése is megvalósítható (ezek szintén kulcsszónak számítanak)."
Az internetfigyelő szolgáltatást a Mediaradar Információs Ügynökség Kft. biztosítja a Miniszterelnöki Kabinetirodának a mediaradar.hu oldal segítségével. A szerződés szerint a cég havi nettó 862.900 forintot kap a szolgáltatásért.
A dokumentumot a Kabinetirodától az egyik olvasónk közadatigénylésben kérte ki, és juttatta el hozzánk. Olvasónk kifejezetten kérte a szerződés mellékleteit is, de azokat nem adta ki neki Rogán Antal minisztériuma.
Érdekesség, hogy a megállapodás 2018. július 1. és december 31. közötti időszakra szól, de csak szeptember 21-én írták alá. Tehát közel 3 hónappal azután, hogy hatályba lépett.
Erre az lehet a magyarázat, hogy Rogán Antalék valószínűleg nem idén júliusban kezdték használni ezt a szolgáltatást. A Mediaradar Kft. ugyanis szerepel már a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2016-os és 2017-es szerződéslistáján is.
A cég a 2016.09.15. és 2017.02.15. közötti időszakra nettó 1,2 millió forintot kapott. Akkor a megbízás tárgya a következő volt: “A www.mediaradar.hu és www.nemzetihirfigyelo.hu domain néven elérhető on-line szakmai szolgáltató portálhoz hozzáférési jogosultság biztosítása webes felhasználói fiók által."
A 2017.02.01. és 2018.06.30. közötti időszakra vonatkozóan már nettó 8,5 millió forint szerepel a Mediaradar Kft. neve mellett, a szerződés tárgyáról pedig csak annyit tett közzé akkor a Miniszterelnöki Kabinetiroda, hogy “Hozzáférés biztosítása a Médiaradar Szolgáltatáshoz".
Cikkünk megjelenése előtt megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy
a Mediaradar Kft.-vel kötött szerződés keretében pontosan milyen hírportálokat, blogokat, illetve Twitter-, Facebook-, Vkontakte-, és YouTube-bejegyzéseket figyelnek
milyen források és kulcsszavak alapján szűrik és figyelik a bejegyzéseket
miért érezték szükségét ennek a szolgáltatásnak és szerződéskötésnek
Kérdéseinkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ az alábbi választ küldte:
“Álhírek terjedése ellen küzdünk, melyben a Soros György által finanszírozott portálok, többek között az Ön munkahelye is, sajnos fontos szerepet játszanak."
A Mediaradar Információs Ügynökség Kft. tulajdonosai dr. Gabai János és dr. Gabai György, akik egyben az ügyvezetők is. A céget 2011-ben alapították, és nettó árbevétele az elmúlt öt évben 12 és 23 millió forint között mozgott, adózott eredménye pedig 8 és 16 millió forint közötti összeg volt.
Megkérdeztük a céget is, hogy pontosan milyen szolgáltatást nyújtanak az ügyfeleiknek, de nem kaptunk választ.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | [
"Mediaradar Információs Ügynökség Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Kormányzati Tájékoztatási Központ",
"Opten Kft.",
"Minisztérelnöki Kabinetiroda"
] |
Nincs semmiféle offshore ügyletem - szögezte le a kereszténydemokrata Seszták Miklós a személyét érintő híradásokra közleményben reagálva kedden.
A kormánypárti országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, úgy fél a baloldal az offshore vádaktól, mint a tűztől, és szerinte van is mitől. Ennek tudja be a személye elleni "összehangolt és alaptalan támadást, amikor olyannal vádolnak meg valakit, amit ők követnek el" - írta az MTI-hez eljuttatott dokumentumban. Közölte: "ellentétben számos baloldali politikussal, élükön Bajnai Gordonnal, Gyurcsány Ferenccel, akik már miniszterelnökként is offshore-gyanúba keveredtek és offshore cégeknek játszottak át közpénzeket", neki nincs semmilyen offshore ügylete.
Szemben a balliberális kormányzással a Fidesz az offshore-ügyletek előtt elzárta a pénzcsapokat, ezt alkotmányba foglalta, adóamnesztiával lehetőséget adott a pénz visszaáramlására, és csatlakozik ahhoz a nemzetközi összefogáshoz, amely a Svájcban "bankolók" körmére nézne - hívta fel a figyelmet a kormánypárti politikus.
Hétfőn az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) is sajtótájékoztatót tartott annak kapcsán, hogy a Privát Kopó nevű bűnügyi magazin cikke szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyik, széles sávú körzethálózati fejlesztések címen kiírt pályázatán a húszmilliárdos összegből 12,5 milliárd forintot öt olyan cég nyert el, amelyeket ugyanazon a napon hoztak létre, jegyzett tőkéjük megegyezik, a székhelyük címe azonos, továbbá - a lap szerint - átfedéseket mutat a vállalkozások tulajdonosi körének összetétele is. Két cégben közvetve érdekelt egy olyan zrt. is, amelyiknek a felügyelőbizottságában benne van Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő - írták.
Török Zsolt, az MSZP szóvivője hétfőn azt mondta, a hétvégén napvilágot látott hírek szerint fideszes és KDNP-s politikusok keveredtek "offshore közeli cégek" ügyeibe. Vadai Ágnes, a DK politikusa a pályázat kapcsán közölte, pártja az ügyészségnél ismeretlen tettes ellen bejelentést tesz hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és befolyással üzérkedés gyanúja miatt. A DK politikusa keddre újabb tájékoztatót hirdetett az ügyben, az MSZP pedig közleményben követelte: Seszták Miklós mondjon le képviselői mandátumáról. | [
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Demokratikus Koalíció"
] |
Feketekasszáról, alkalmazottak fekete foglalkoztatásáról, titokzatos vállalkozóról beszélgetnek a józsefvárosi MSZP-sek egy hangfelvételen, amelyet a Magyar Idők hozott nyilvánosságra. A beszélgetésen ott volt Katona Tamás pártigazgató is, aki jelezte, nem örül a feketekasszának, de szerinte az élet bonyolult.
Érdekes hangfelvétel került a Magyar Időkhöz, amely részletesen közli, mi történt az idén február 23-án a józsefvárosi MSZP-sek összejövetelén. A szocialisták épp az elmúlt év gazdálkodását tekintették át Katona Tamással, az MSZP országos pártigazgatójával közösen.
A hallottak alapján nem egészen tiszta, mi is történt a szervezetben, de annyi kiderül, hogy az előző év mérlege nem volt rendben - ezt maga Katona Tamás vette észre. Ezután derül ki, hogy létezik egy bizonyos "feketekassza", maguk a szocialisták nevezik így, amely persze nem szerepel a hivatalos könyvelésben.
A hangfelvételt nem tudni, ki készítette. Az biztos, hogy nem hivatalos hangfelvételről van szó, mert az összejövetel elején ugyan készített a szervezet felvételt, ám hallható, hogy ezt egyszer csak kikapcsolják.
Az ülésen részt vett Katonán kívül Komássy Ákos, az MSZP józsefvárosi elnöke, Komássy Kinga, aki a felvétel szerint hivatalosan nem a gazdasági ügyvivő, de tisztában van a pénzügyekkel, illetve Torzsa Sándor, a Societas országos elnöke. Néhány érdekes mondat a felvételről:
Katona Tamás: Tehát tulajdonképpen az év végén volt félmillió forintja a pártszervezetnek?
Komássy Kinga: Igen, 460 ezer.
Torzsa Sándor: Beszéljünk nyílt őszinteséggel, nem volt.
Katona Tamás: Eszerint volt.
Torzsa Sándor: Aszerint volt, de nem volt.
Komássy Ákos: Mondd el te a feketekasszát is!
Komássy Kinga: Jó, akkor legyen teljes a kép, akkor mondom a feketekasszának az elszámolását. A feketekassza az, ami egészen pontosan úgy néz ki, hogy 1,4 millió hiánnyal zárt a tavalyi év során, amely hiány valójában nem hiány, mert természetesen fedezve lett.
Ezután a szocialisták erről a bizonyos feketekasszáról beszélgetnek, és egy ízben "forradalmi kasszának" is nevezik. Kiderül, hogy ebből finanszírozták az olyan kiadásokat, amelyeket nem tudtak bizonylattal fedezni. Például a személyi kiadásokat, mert nem jelentették be a dolgozókat. Sőt, a kampánykiadások egy részét is ebből fedezték a felvétel szerint.
A felvételen arról is szó esik, ki hozott pénzt ebbe a feketekasszába. Valaki úgy tudja, hogy talán Molnár Zsolttól jött be egy nagyobb összeg, de nem egyértelmű, hogy az MSZP korábbi budapesti elnökéről van szó vagy egy másik Molnár Zsolttól. Aztán elhangzik, hogy egy kerületi vállalkozótól kapták a hétszámjegyű támogatást, nem Molnártól.
A felvételen sokáig vitatkoznak az MSZP-sek, és kiderül, hogy összekeveredett a feketekassza a hivatalos könyveléssel, ezért nem stimmelnek a számok a mérlegben. Katona Tamás pártigazgató az egészet azzal intézi el, hogy
Nem örülök neki, hogy van feketekassza, de tudom, hogy az élet bonyolult. De azt nem értem, hogy miért kellett a kettőt összekeverni.
Az MSZP kivizsgálja azonnal
Kerestük az MSZP-t, és a MSZP budapesti szervezete már reagált is a felvételre. Eszerint
az MSZP budapesti pénzügyi ellenőrző bizottsága azonnali vizsgálatot tart a kerület gazdálkodásáról.
A budapesti MSZP emellett azt javasolja "a Fidesznek és a Magyar Időknek, hogy próbáljanak hangfelvételt szerezni valamelyik kormányülésről, például arról, ahol 381 millió forint elköltéséről döntöttek gyűlöletkampányuk újabb elemére, vagy arról, ahol eldöntötték, hogy a tanárok bérét csak papíron emelik, de elveszik egyéb juttatásaikat. Ezek a hangfelvételek - ha léteznek egyáltalán - sokkal fontosabbak lennének, mindannyiunk számára". | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Idők"
] |
Bár Balásy Bulcsú cégei nincsenek olyan kivételes helyzetben, mint a reklámguru féltestvére tulajdonában lévők, de azért neki sincs oka panaszra. Bulcsú egyik cége nemrég a Magyar Nemzeti Banktól kapott egy többszázmilliós megbízást, most pedig a NAV tenderén lett befutó egy másik érdekeltsége.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyílt eljárás keretében kereste azt a céget, amely biztosítja a NAV hatáskörébe került végrehajtási feladatok informatikai hátterének megújítását egy, “a hatékony végrehajtási feladatvégzést biztosító, a tömeges feldolgozást automatizmusokkal, az ügyintézői munkavégzést gyorsabb információ megjelenítéssel támogató rendszer (VEKTOR: Végrehajtási Eljárást Koordináló és Támogató Operatív Rendszer) és a VEKTOR működéséhez szükséges adattárház funkciók megvalósításával."
Most az uniós közbeszerzési értesítőből kiderült, hogy a 2,9 milliárdos, uniós finanszírozású tendert 8 pályázóból a Fornax ICT Infokommunikációs Megoldások Kft. nyerte. A szerződést június 6-án írtak alá a felek, az időtartama pedig 37,5 hónap, vagyis bő 3 év.
A Fornax ICT tulajdonosa a Visioners Zrt., amely pedig nem másé, mint Balásy Bulcsúé, a kormánykedvenc reklámvállalkozó Balásy Gyula féltestvéréé.
A Visioners Zrt-ről korábban megírtuk, hogy miután Nyerges Zsolt 2018 májusában beszállt a cégbe, a leányvállalat Fornax ICT Kft. sikerrel szerepelt a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság összesen 28 milliárdos pályázatán: más győztesekkel együtt szoftverbeszerzési keret-megállapodást köthettek.
Nyerges, aki hosszú éveken át volt Simicska Lajos üzlettársa, ma már nem tulajdonos a Visioners-ben. A Fornax ICT ennek ellenére is jól teljesít: minden évben 1 milliárdot meghaladó forgalmat bonyolított 2015 óta, bár az adózott eredménye nem túl sok (tavaly 16 millió, 2018-ben 44 millió forint volt).
Balásy Bulcsú kiterjedt érdekeltségi körrel rendelkezik, a Visioners Zrt.-n keresztül több cégben is tulajdonos.
Az egyik ilyen, közvetett tulajdonában lévő vállalkozás a Fornax SI Kft., ami idén májusban nettó 738,5 millió forintos állami megbízást kapott a Magyar Nemzeti Banktól. A cég egyébként nem túl sikeres: a 2015-ös 2,2 milliárdos forgalma minden évben csökkent, és tavaly már csak 173 milliós nettó árbevétele volt. Viszont négy év után először végre termelt egy kis nyereséget (27 millió forintot).
Persze az igazi nagypályás továbbra is a féltestvér, Balásy Gyula.
A Kabinetiroda kedvencei
Balásy Gyuláról számos alkalommal írtunk már, nem véletlenül. Amióta 2018-ban Csetényi Csaba és Kuna Tibor kegyvesztett lett, kizárólag a Balásy-érdekeltségek kapják az állami reklámmegbízásokat.
Legutóbb a napokban nyertek megbízást: a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel szokás szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda kötött szerződést. A két cég összesen 11,8 milliárd forint értékben láthatja el az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatokat". Korábban egy 12 és egy 6,3 milliárd forint értékű, ugyanilyen tárgyú szerződést is kötött velük az idei évre vonatkozóan a propagandaminisztérium. A három szerződés már összesen 29,9 milliárd forintot jelent 2020-ban, és még csak június van.
Az elmúlt években az ilyen ködös tárgyú, valójában kormányzati propagandakampányokat takaró megbízásokra több tízmilliárd forintot fizetett ki az állam Balásy Gyula reklámcégeinek, amik ezután óriásplakátokon és a lakájmédiában hirdették a kormány politikai (pl. a Soros György és Brüsszel ellen hergelő) üzeneteit. Emellett Balásy Gyula reklámcégei intézik a különböző állami cégek és szervek különböző hirdetéseit is, és a sok közpénzes megbízásnak meg is van az eredménye.
A G7 tavaly decemberi összesítése szerint Balásy Gyula cégei az elmúlt 3 évben 90 milliárd forintnyi állami megbízást kaptak. A közpénzesőnek köszönhetően a New Land Media árbevétele a 2015-ös 91 millió forintról 2018-ban már 52,2 milliárdra emelkedett, adózott eredménye pedig 1,3 millióról 8,8 milliárdra. A Lounge Design Kft. szintén nem panaszkodhat: nettó árbevétele 2014-ben még csak 298,6 millió forint volt, 2018-ban viszont már 7,7 milliárd, a cég adózott eredménye pedig a 2014-es 16,6 millióról 2018-ra 2 milliárd forintra nőtt.
Balásy Gyula csak tavaly 6,3 milliárd forintot vett ki a két vállalkozásból osztalékként. Idén februárban drónvideón mutattuk be azt a II. kerületi villát, ami a reklámcégek új székhelye.
Budai luxusvillába költöztek a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula reklámcégei – drónvideó A kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. székhelye 2019 októbere óta egy rózsadombi ingatlan, melyet a cégek tulajdonosa, Balásy Gyula vásárolt meg. A korábban panzióként működő hatalmas villa felújítása jelenleg is tart – drónvideón mutatjuk az épületet. [featuredbox text=
A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Átlátszó / Szakál Szebáld
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Fornax SI Kft.",
"Visioners Zrt.",
"Fornax ICT",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"New Land Media Kft.",
"Visioners Zrt-ről",
"Lounge Design Kft.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Fornax ICT Infokommunikációs Megoldások Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"New Land Media",
"Opten Kft."
] |
A 24.hu értesülése alapján a Médiatanács eheti ülésén a Hold Reklám Kft.-t hozta ki győztesnek az egyetlen országos vételkörzetű kereskedelmi rádiós frekvenciára vonatkozó pályázaton. Nem volt nehéz a döntés, hisz korábban a két pályázóból az egyiket, a manapság már csak weben fogható Class FM-et működtető Advenio Zrt.-t alaki (formai) hibákra hivatkozva kizárta a kizárólag a Fidesz delegáltjaiból álló, Karas Monika elnök vezette testület.
A keddi döntés következtében a Class FM által 2016. november 20-ig használt országos kereskedelmi rádiós frekvencia helyén nagy bizonyossággal a kormányközeli kft. sugározhat majd rádióműsort, tovább növelve ezzel a Fidesz-közeli médiumok számát.
A szálak Felcsútra vezetnek
Mint arról korábban beszámoltunk, a Hold Reklám Kft. Andy Vajna filmügyi kormánybiztossal (a Rádió 1, a TV2 Média Csoport, a Bors bulvárnapilap, a Délmagyarország és a Kisalföld regionális napilapok tulajdonosával) és Mészáros Lőrinc nemrég lemondott milliárdos felcsúti polgármesterrel, az Echo TV és a Gong Rádió tulajdonosával, Orbán Viktor miniszterelnök közeli barátjával is összefüggésbe hozható.
Mészáros Lőrinchez úgy kötődik a Médiatanács tenderén győztesnek nyilvánított cég, hogy az a volt felcsúti polgármester többségi tulajdonába került MKB Banktól vett fel hitelt, nem sokkal a rádiós pályázat előtt. A céget jelenleg az a Bakai Mátyás vezeti, aki tavaly még a Rádió 1 társügyvezetője volt a Rádió 1-et tulajdonló Andy Vajna mellett. Bakai és Vajna baráti viszonyt ápolnak, emellett a Hold Reklám Kft. olyannyira jó üzleti kapcsolatban van Andy Vajnával, hogy a Hold Reklám Kft. több nagyvárosban is a Rádió 1 hálózat műsorait sugározza helyi rádiós frekvenciáin hálózatos partnerként. A Hold Reklám Kft. a Vajna tulajdonában lévő Lucky Ventures Kft. leányvállalata volt, a frekvenciapályázat előtt írták át Bakai nevére a céget.
A Hold Reklám Kft. még tavaly ősszel levédte a POP FM és POP Rádió ábrás védjegyeket, ebből az országos vételkörzetű új rádió tervezett nevére és zenei stílusára is következtetni lehet.
A Médiatanács az országos kereskedelmi rádiós pályázatot 2017. szeptember 8-án hirdette meg. A grémium annak ellenére döntött a pályáztatásról, hogy a testület ellen, a frekvenciát korábban használó Class FM (Advenio Zrt.) számos pere a pályázat kezdetéig, sőt a mai napig sem zárult le teljesen.
Az Advenio Zrt. 2016 májusáig Simicska Lajosnak, Orbán Viktor volt barátjának, a Fidesz egykori pártpénztárnokának, a második Orbán-kormány alatt meghirdetett számos állami közbeszerzés győztesének volt a tulajdona, de tőle a céget ekkor megvásárolta Michael McNutt amerikai üzletember vállalkozása, a néhai Sláger Rádiót működtető Sláger Rádió Zrt., melynek 2016 novemberében lejáró médiaszolgáltatási jogosultságát a Médiatanács nem hosszabbította meg.
Az amerikai üzletember cégének esélyei a Médiatanács eheti döntését követően meglehetősen csekéllyé váltak arra, hogy a Class FM egykori analóg frekvenciáját visszaszerezhesse. Ha ugyanis a frekvencián egy másik rádió kezdi meg a sugárzást, az eredeti állapot már nehezen lesz helyreállítható. Az Advenio Zrt. ezért valószínűleg csak kártérítésre számíthat, ha a bíróság végül neki ad igazat. | [
"Advenio Zrt.",
"Hold Reklám Kft."
] | [
"Sláger Rádió Zrt.",
"Rádió 1",
"Class FM",
"Gong Rádió",
"Echo TV",
"MKB Bank",
"Lucky Ventures Kft.",
"TV2 Média Csoport",
"Sláger Rádió"
] |
Kedden derült ki, hogy Polt Péter legfőbb ügyész hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Völner, aki az igazságügyi tárca miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára abban az ügyben érintett, ami miatt letartóztatták a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét. A gyanú szerint Völner a Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
Nem sokkal azután, hogy megjelent a legfőbb ügyész tájékoztatása, Völner Pál lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményben jelentette be, hogy lemond államtitkári posztjáról.
A 24.hu megtudta, hogy a vesztegetési ügy gyanúsítottjait régóta figyelték a hatóságok. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tájékoztatása szerint a vádhatóság már szeptember 16. óta folytat nyomozást. Azt megelőzően – tehát a nyár folyamán is – a Nemzeti Védelmi Szolgálat végzett felderítést, amely nyomán ősszel a KNYF nyomozni kezdett.
A Központi Nyomozó Főügyészség közölte, hogy a nyomozás során eddig tizenkét személyt, köztük nyolc végrehajtót és egy végrehajtó helyettest hallgattak ki gyanúsítottként. Közülük hatan letartóztatásban vannak, egy további gyanúsított pedig bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll. | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat"
] |
Végül is meghátrált a Fidesz: a Velencei Bizottság kifogásainak zömét elfogadták, és készek az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető bírósági reform szinte összes fontosabb elemének visszavonására. Már csak a bírák kényszernyugdíjazásából nem enged a kormány.
Nagyjából megbukott a Fidesz igazságügyi reformja – állítja Bárándy Gergely, az MSZP szakpolitikusa. A parlament hétfőn szavaz a tavaly elfogadott bírósági törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott indítványokról, s ha az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának előterjesztését fogadja el a Ház – amire a papírforma szerint minden esély megvan –, akkor az eredeti elképzelésekből alig marad meg valamennyi – véli a szocialista képviselő.
A bíróság szervezetéről, valamint a bírák jogállásáról szóló törvények elfogadásakor a Fidesz tavaly azt hangoztatta, hogy az igazságszolgáltatás működésének hatékonysága érdekében a rendszer élére mindenképpen erős jogosítványokkal felruházott egyszemélyi vezetőt kell állítani. Ezért megszüntették a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezette Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT), amely többségében választott bírákból álló testületként látta el a bíróságok igazgatásával kapcsolatot feladatokat.
A tanács helyett hozták létre az Országos Bírósági Hivatalt, amelynek élére Handó Tündét, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság vezetőjét, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét, az Orbán család barátját választotta meg a parlament. A még hatályos szabályozás szerint a kilenc évre szóló mandátuma meghosszabbítható, s akkor is hivatalban marad, ha utódjáról az országgyűlés nem képes kétharmados többséggel dönteni.
A hivatal elnöke határozhat egyebek mellett arról, hogy kit terjeszt fel bírói kinevezésre a köztársasági elnök elé, kit nevez ki vezetőnek, kit helyez át, s ki ellen indít fegyelmi eljárást. Arról is ő dönthet, hogy egyes ügyeket a törvényben meghatározottól eltérő bíróság elé utaljanak.
Felállították ugyan az Országos Bírói Tanácsot (OBT), ám ez – a korábbi OIT-vel szemben – csak igen korlátozott jogosítványokkal rendelkezik, s inkább véleményező-tanácsadó testületként működik.
Mindez a hazai jogásztársadalom jelentős részében heves ellenérzéseket váltott ki, majd – a magyar külügyminiszter januári felkérése alapján – a Velencei Bizottság is foglalkozott az üggyel. Az Európa Tanács (ET) alkotmányügyi tanácsadó testülete kritikák sorát fogalmazta meg, s úgy látta, az új bírósági rendszer – amelyben egyetlen személyt nemzetközi összehasonlításban is példátlan hatalommal ruháztak fel – "a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét".
A kormányoldal szerint elfogult a bizottság
Politikai elfogultsággal vádolták meg fideszes politikusok a Velencei Bizottság képviselőit, miután ők februárban az alkotmányügyi bizottság tagjaival találkoztak. Papcsák Ferenc egyenesen azt állította, hogy pályafutása során még nem találkozott olyan magas rangú nemzetközi delegációval, amely ennyire egyértelmű politikai irányultsággal rendelkezik. Vagyis: szerinte a testület a hazai ellenzék érveit tette magáévá.
Nem sokkal korábban – a miniszterelnök januári, európai parlamenti felszólalása előtt – Szijjártó Péter akkori miniszterelnöki szóvivő is reagált az igazságügyi rendszer átalakítását érintő, alapvetően a bírák kényszernyugdíjazása miatt megfogalmazott kritikákra.
"A nemzetközi baloldal újabb támadást akar indítani Magyarország ellen, ezért Orbán Viktor a mai napon azzal a kéréssel fordult az Európai Parlament elnökéhez, hogy tegye lehetővé felszólalását a strasbourgi vitában. Nem engedjük, hogy a nemzetközi baloldal hazugságokkal és alaptalan rágalmakkal vádolja Magyarországot a nemzetközi nyilvánosság előtt. Mi ezúttal is megvédjük Magyarországot és a magyar emberek becsületét" – hangoztatta Szijjártó.
Az igazságügyi reformmal kapcsolatban Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter később már engedékenyebbnek bizonyult, s kifejtette: az ET és a kormány között inkább csak értelmezésbeli nézeteltérések vannak, koncepcionális különbségek nincsenek, ezért gyorsan lehet rendezni a kérdést. Ezt szolgálta volna, hogy márciusban a kabinet a bírósági törvényekhez módosító indítványt nyújtott be.
Orbán pedig arról biztosította az Európai Bizottság elnökét, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét semmi sem veszélyezteti. Szerinte a Velencei Bizottság által javasolt azon lépéseket, amelyeket a kormány már elfogadott, gyorsan – és egészében – végre is hajtja.
A Velencei Bizottság viszont úgy vélte, a javaslat nem nyújt elegendő biztosítékot az igazságszolgáltatás tényleges függetlenségére. Az előterjesztés inkább csak szimbolikus lépésnek tekinthető – hangoztatták. Ezért pontokba szedve fogalmazták meg azon kifogásaikat, amelyek tekintetében a Velencei Bizottság – és az Európai Bizottság – nem kíván engedni.
A velencei öt pont
1. Az OBH elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján).
2. Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét; az elnök megbízatása megszűnése esetére a törvénynek biztosítania kell a megfelelő helyettesítést az új elnök megválasztásáig.
3. Sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.
4. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök, sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az "ismételt próbaidő" gyakorlata.
5. Nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.
Visszakozik a Fidesz
Magyarországon az elmúlt években helyreállt a jogállam, és érezhetően jobban működik az igazságszolgáltatás – jelentette ki Orbán Viktor az ügyészség napja alkalmából tartott ünnepségen.
Alig 24 órával korábban viszont az Országgyűlés fideszes többségű alkotmányügyi bizottsága a kormány előterjesztéséhez terjedelmes módosító csomagot terjesztett be, amellyel a tavalyi igazságügyi reform szinte minden jelentősebb "vívmányát" felülírják. Ezzel gyakorlatilag beismerték, hogy a jogállam körül még sincs minden rendben.
A Velencei Bizottság észrevételei közül csak egyet nem teljesítettek: az OBH elnöke – az eljárások gyorsítására hivatkozva – továbbra is áthelyezhet ügyeket. Az alkotmányügyi bizottság javaslata azonban több garanciális elemet tartalmaz: a bírói tanácsnak meg kell határoznia, hogy milyen elvek alapján jelölhető ki az eljárás lefolytatására más bíróság, a döntés ellen pedig jogorvoslati kérelmet lehet benyújtani a Kúriához.
Ha már az egyes bíróságok munkaterhe közötti különbségek miatt mindenképpen szükség van egyes ügyek áthelyezésére, szerencsésebb lenne, ha valamilyen automatizmus érvényesülne – hangsúlyozza ezzel kapcsolatban Bárándy. Akkor szerinte azt sem kellene találgatni, hogy a Hagyó-per miért pont Kecskeméten folyik, ahol a kétségkívül bűnös Zuschlag János ellen első fokon egészen példátlan ítélet született.
Az egyszemélyi vezetői hatásköröket személyzeti kérdésekben még határozottabban szűkítik – emelte ki a szocialista szakpolitikus. Az OBH elnöke az alkotmányügyi bizottság javaslata szerint bírót, illetve bírósági vezetőt csak akkor nevezhet majd ki a véleményezésre jogosult szerv – például az összbírói értekezlet vagy a bírói tanács – ellenében, ha ahhoz előzetesen megszerezte az OBT beleegyezését, fegyelmit pedig csak azon vezetők ellen kezdeményezhetne, akiket maga nevezhet ki.
Az előterjesztés emellett jogorvoslati lehetőséget is biztosítani az OBH vezetőjének döntéseivel szemben. Például a vesztes pályázók munkaügyi bírósághoz fordulhatnának, miként azok a bírák is, akiket a bíróság megszűnése vagy hatáskörének változása miatt kell áthelyezni. De azt sem lehet majd elbocsátani, aki egyetlen felajánlott álláshelyet sem választ; ebben az esetben az OBH elnökének kell döntenie, hogy az érintettet hová helyezi át. A bírósági hivatal vezetője által kibocsátott szabályzatokat ugyanakkor az Alkotmánybíróságnál támadhatnák meg.
Bárándy eredményként értékelte, hogy a bírák "próbaideje" – határozott időtartamú kinevezése – nem lehet majd kétszer három esztendő. A javaslat a "próbaidő" egyszeri meghosszabbítását csak akkor teszi lehetővé, ha a pályakezdő még 18 hónapnál kevesebbet szolgált bíróként.
Az OBH-elnök megbízatásának időtartama kilenc esztendő marad ugyan, de ha az alkotmányügyi bizottság javaslatát elfogadják, utána mindenképpen távoznia kellene – emelte ki Bárándy. Akkor is, ha nem sikerül az utódját megválasztani; ebben az esetben valamelyik helyettese, végső esetben pedig az OBT elnöke lépne átmenetileg a helyébe.
A szocialista politikus elmondta: a parlamenti vita során a Velencei Bizottságéhoz hasonló kifogásokat fogalmaztak meg, de a kormányoldal az ellenzék érveit nem volt hajlandó megfontolni. A végeredményt tekintve közömbös – tette hozzá –, hogy kinek a javaslatai alapján közelítenek a jogállami viszonyokhoz, de az ország presztízsének az egész ügy szerinte bizonyára nem használt.
Nyugdíjügyben nem engednek
A nyugdíjkorhatár hetvenről 62 évre történő leszállításával a bírósági felső vezetők kétharmadát – akik zömében 2014-15-ig maradhattak volna a posztjukon – le lehet cserélni, a kormány ebben a kérdésben nyilván ezért nem enged – jelentette ki Bárándy. Ezt a döntést egyébként a Velencei Bizottság és az Európai Unió is elfogadhatatlannak tartja.
Az Európai Bizottság emiatt Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást indított, amelynek kapcsán Orbán leszögezte: nem visszakoznak, hanem megvárják az Európai Unió Bíróságának döntését. Csakhogy az a verdikt Bárándy szerint az érintettek számára nem biztosíthat valódi elégtételt, mert senkit nem lehet majd visszahelyezni az állásába.
A kényszernyugdíjazás egyébként több okból kifogásolható. A 62 év feletti bírák számára – akik joggal remélhették, hogy hetvenesztendős korukig dolgozhatnak – a foglalkoztatási feltételek változása kapcsán nem biztosítottak felkészülési időt, ráadásul a rendelkezés diszkriminatív, mert akik 1957 után születtek, azoknak már csak a 65. életévük betöltése után kell távozniuk.
Ebben az ügyben az Európai Bizottság az unió bíróságához, a bírák pedig a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak. A leggyorsabban az AB dönthetne, de a testület – bár már többször napirendre vette a beadványt – egyelőre hezitál. Így igen valószínű, hogy június végén csaknem kétszáz bírónak – aki már a felmentési idejét tölti – végképp távoznia kell.
| [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"Velencei Bizottság",
"Európai Unió Bírósága",
"Országos Bírói Tanács",
"Európai Parlament",
"Európai Unió",
"Országos Igazságszolgáltatási Tanács",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Európai Bizottság",
"Fővárosi Munkaügyi Bíróság",
"Európa Tanács"
] |
Az Európai Bizottságnak (EB) adott igazat Magyarországgal szemben az Európai Unió Bírósága szerdán, amikor is jogszerűnek ítélte, hogy az EB felfüggesztette a dohányipari vállalkozásokra, valamint az élelmiszer-üzletláncokra kivetett különadókat. A főként megsemmisítési kereseteket elbíráló luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítélete szerint az Európai Bizottság korábban helyesen következtetett arra, hogy a két ügyben a hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáig Magyarország nem kívánja felfüggeszteni a díjak alkalmazását.
A történet 2015-ig nyúlik vissza, amikor az akkori Orbán-kormány az addig egységesen a bevétel 0,1 százalékában meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti díjat felemelte, és árbevételtől függően 0-6 százalék között sávokat meghatározva kivetette. Az évi 500 milliós árbevétel alatt teljesítő lánc semmit, míg a 300 milliárd forint feletti rész után 6 százalékot fizettek volna a kiskerláncok.
A Bizottság előzetes álláspontja szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj meredeken progresszív mértéke versenytorzulást okoz a belső piacon, mivel az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásban részesíti az alacsonyabb árbevételű kiskereskedőket a magasabb árbevételű gazdasági szereplők kárára.
Szintén 2015 elején hasonló esettel találkoztak - és panaszoltak be - a dohányipari vállalkozások. A nekik szóló új adót egészségügyi hozzájárulás névvel illette a kormány, és szintén progresszív módon 0,2-2,5 százalékos sávban határozta meg az árbevételhez mért befizetéseket. Azonban a magasztos cél sem hatotta meg a panasz nyomán vizsgálódó EB-t, amelyik megállapította, hogy az új adó progresszivitása, valamint az, hogy az adóalanyok befektetéseit is figyelembe veszik a terhek kiszabásánál, az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül.
A magyar kormány nem fogadta el a Bizottság felfüggesztő határozatát és annak megsemmisítését kérte a bíróságtól. A dolog érdekessége, hogy időközben a EB hivatalosan is lezárta a vizsgálatát a különadók ügyében, azokat jogellenesnek minősítette, s ezeket a határozatokat a kormány nem vitatta és nem támadta meg. Így vélhetően annak sincs különösebb jelentősége, hogy a negyedik Orbán-kormány fellebbez-e a megsemmisítési kérelem elutasítása miatt. | [
"Európai Bizottság"
] | [
"Európai Unió Bírósága"
] |
Újabb kapacitásokat épít ki, az élelmiszergyártás után a szigetelőanyag-gyártásban Mészáros Lőrinc egy új cég felvásárlásával. A projekt milliárdos támogatást kapott és a kormány kiemelt jelentőségűnek nyilvánította.
A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő – tőzsdén kívüli – vagyonkezeleő, a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. tavaly december elején egyedüli tulajdonosa lett a szerencsi, de korábban debreceni székhelyű PIMCO Kft.-nek. A mára 153 milliós jegyzett tőkével rendelkező céget 2011-ben alapították, azóta jelentős érdemi tevékenységet nem végez a beszámolók alapján – írja az Mfor.
A PIMCO azonban nem emiatt a legérdekesebb. A társaság az évek óta húzódó, Szerencsre tervezett üveggyapotgyár beruházásával összefüggésben 2017. május 23-án kapott érvényes környezethasználati engedélyt 2022. május 31-ig az illetékes megyei környezetvédelmi hatóságtól.
A hatóság oldalán elérhető engedélyeztetési dokumentáció szerint évi 13-14 ezer tonnás kapacitással működne a gyár, és 100 fő foglalkoztatását biztosítaná. A tervezett létesítmény önkormányzati területen valósulna meg, a 6,4 hektáros ingatlanra a bérleti szerződést is megkötötte a PIMCO, azt ugyanis csatolták az engedélyeztetési eljáráshoz benyújtott dokumentációhoz. Dátum hiányában azt nem tudni, hogy mikor írták alá a felek a szerződést, viszont a bérleti díj fizetése 2017.02.01-től volt esedékes, és 2030 szeptemberéig szól. Mértéke 225 forint/m2/év, ami megközelítőleg 14,4 millió forintos költséget eredményezett az ingatlan esetében. Magát a gyárat közel 9000, a raktár épületet pedig 4000 m2-esre tervezték.
Az engedélyeztetési eljárást nagyon hamar, mindössze 42 nap alatt lefolytatta a hatóság. A gyorsaság nem meglepő, hiszen 2016 év végén
a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította a bruházást, ami a hatósági ügyek felgyorsítását is eredményezi.
A kormány azonban nemcsak ilyen formában támogatta a beruházást, hiszen a Szerencsi Hírek 2017 májusi számában megjelent tudósítás szerint a Nemzeti Befektetési Ügynökség 2016 szeptemberében
4 milliárd forintos támogatásban részesítette a projektet.
Az engedélyeztetési dokumentációban foglaltak szerint a PIMCO – vagyis most már Mészáros – ezzel a beruházással egy teljesen új piaci szereplőként kívánt megjelenni a hazai és az európai szigetelőanyag gyártó ipar szegmensében is. Az üzem beindításával és a piacra lépéssel az “első hazai gyártóként fog működni az Európai Unió területén" – idézi az Mfor a dokumentumot.
Nem ez Mészáros első zöldmezős beruházása, beszállt már egy búzakeményítő-gyárba (Viresol) és egy izocukorgyárba is (Kall Ingradients), ezek jelentős üzletrészét apportálta amúgy az Opus Global nevű tőzsdei cégébe, cserébe Opus-részvényeket kapott – többek között ez a tranzakció is hozzásegítette ahhoz, hogy Magyaroszág leggazdagabb embere lett.
Ezzel a tőzsdei terjeszkedés mellett folytatódik a Mészáros Csoport másik nagy projektje: jelentős kapacitásokat építenek ki különböző szektorokokban, most már az iparban is, melyekben közös, hogy engedélyeztetésük elé az állam nem gördít akadályt és jelentős támogatást kapnak (esetleg állami bankok hitelezik meg).
Címlapról ajánljuk | [
"PIMCO Kft.",
"Talentis Group Beruházás-szervező Zrt."
] | [
"Mészáros Csoport",
"Kall Ingradients",
"Európai Unió",
"Nemzeti Befektetési Ügynökség",
"Opus Global"
] |
Három további gyanúsítottat került őrizetbe a Czeglédy-ügyben, az ügyészség kezdeményezte a Humán Operátor Zrt. egykori alkalmazottainak előzetes letartóztatását – áll az Csongrád Megyei Főügyészség közleményében. A három személy a Humán Operátor Zrt. alkalmazottjaként dolgozott, a gyanú szerint közvetlenül Czeglédy Csaba utasításai szerint látták el feladatukat és vettek részt a bűnszervezet tevékenységében.
Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás, az ügynek összesen 13 gyanúsítottja van.
A gyanú Czeglédyék 2011 és 2016 között diákmunka közvetítéssel foglalkozó céghálózatot alakítottak ki. Céljuk az volt, hogy a bűnszervezet élén álló és a Humán Operátor Zrt.-hez köthető személyek, az azt követő szinten lévő közvetítő cégek, illetőleg a céghálózat alján levő és strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével elkerüljék a diákmunka-közvetítés után járó közterhek megfizetését. A gyanú szerint az okozott kár csaknem 3 milliárd forint.
Az ügyészség indítványozta előzetes letartóztatásukat, valamint hogy a bíróság hét, június 13-án őrizetbe vett gyanúsított, köztük Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását további két hónappal hosszabbítsa meg a bíróság. Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő, ügyvédként az MSZP és a DK is jogi képviseletét is ellátta több ügyben. | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt",
"Csongrád Megyei Főügyészség"
] |
2010. június 28., hétfő, 12:01 • Utolsó frissítés: 2010. június 29., kedd, 11:32
Szerző: Dezső András (hvg.hu)
Címkék: önkormányzat; Honvédelmi Minisztérium; Cegléd; Földi László; ceglédi laktanya; ceglédi önkormányzat; ÁPV Rt.; Kincstári Vagyon Igazgatóság; Károly Ferenc; Keresztély Dezső; Faragó Péter; Takáts István; Ceglédért Független Egyesület;
A 2003-ban közel hárommilliárd forinton nyilvántartott egykori ceglédi honvédségi laktanya két évvel később "papíron" már csak 196 millió forintot ért, legalábbis a ceglédi önkormányzat ennyire tartotta, mielőtt egy részét meglepően alacsony áron eladta egy helyi vállalkozó cégének úgy, hogy ezt nem is tehette volna meg - derítette ki a hvg.hu.
Élete egyik legjobb üzletét könyvelhette el Károly Ferenc ceglédi vállalkozó, amikor 2008 júliusában a helyi önkormányzat eladta cégének, az Elastic ’91 Kft.-nek a város tulajdonában álló néhai Dózsa György laktanya egy részét. Nem kis területről van szó: az összesen nagyjából harminc hektáros laktanyából több mint 18 ezer négyzetméternyi terület, illetve az azon fekvő épületek kerültek az Elastic tulajdonába. Egyebek mellett összesen több mint ezer négyzetméterű, barakszerű raktárépületekkel, egy több mint ezer négyzetméteres, kétszintes irodaházzal, egy szintén kétszintes, ezer négyzetméter körüli irattári épülettel, egy valaha autómosó és javítóműhelyként szolgáló épülettel lett gazdagabb Károly vállalkozása. Mindezért az Elastic nettó 21 millió forintot fizetett úgy, hogy az önkormányzat pályázatot sem írt ki az ingatlanokra.
Az Elastic tulajdonába került az irodaház és irattár épületei Fotó: hvg.hu
Árról árra szállva
A néhai katonai bázis az ezredforduló után vált feleslegessé a honvédségnek, az ingatlan vagyonkezelői jogát 2003-ban ruházták át az akkor még létező Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. -re (ÁPV Rt.), majd a Központi Vagyon Igazgatóságra (KVI). Cegléd városa egy 2005-ös kormányhatározat értelmében kapta meg az ingatlant 2006 nyarán. A város teljesen ingyen jutott a laktanyához, ami akkor - a hvg.hu által megszerzett, a KVI és az önkormányzat között létrejött szerződés szerint - bruttó 1 milliárd 136 millió forintot ért. Érdekes, hogy - a Honvédelmi Minisztériumtól kapott friss információk szerint - 2003-ban (azaz amikor a vagyonkezelői jogot az ÁPV Rt. megkapta) az objektum teljes bruttó értékét még több mint 2,9 milliárd forintban tartották nyilván. A tárcától kikért nyilvántartás szerint az ingatlanban található épületek értéke meghaladta a bruttó 2,7 milliárd forintot, és csak a földterület értékét több mint bruttó 124 millió forintban állapították meg ekkoriban.
Ami igazán meglepő a történetben, hogy az önkormányzat 2006 nyarán nem a KVI-s szerződésben rögzített, 1,1 milliárd forintos bruttó áron, hanem mindössze 196 millió forint nettó áron (!) vette nyilvántartásba az ingatlant. Amikor az okokról faggattuk Földi László fideszes polgármestert (egyben a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőt), ő párttársának, Takáts László alpolgármesternek adta át a telefont, mondván, munkatársa jobban képben van. Takátstól megtudtuk, hogy az átvételt nem ők, hanem az előző városvezetés (akkoriban a független Sós János volt Cegléd polgármestere) bonyolította, s amikor ők 2006-ban átvették a város vezetését, a laktanya már 196 millió forint értékben volt nyilvántartva. Takáts egyúttal utalt egy olyan igazságügyi értékbecslésre, amit állítása szerint a KVI-szerződéshez csatolva kapott meg a város, s amelyben a szakértő 196 millió forintra értékelte a laktanyát. (Az ominózus szerződésben nem említik, hogy ahhoz egy ilyen mellékletet csatoltak volna.) Jóllehet az alpolgármester ígéretet tett arra, hogy átadja ezt a dokumentációt, másnap az önkormányzattól jelezték: időt kérnek, amíg az iratokat összegyűjtik.
Közben kiderítettük, hogy a 2005 márciusában készült értékbecslést a Nagygyörgy Tibor ingatlanmogul érdekeltségébe tartozó Belvárosi Irodaház Kft. készíttette. A dokumentumot a cég ügyvezetője, Faragó Péter szignálta, a becslést pedig Keresztély Dezső igazságügyi szakértő végezte el. A becslésből kiderül, hogy Keresztély a laktanya több épületét értékelhetetlennek tartotta. Megkerestük Faragót, aki elmondta: ez az anyag egy volt a több száz hasonló becslés közül, amit aláírt, ő maga pedig saját szemével sosem látta a laktanyát. Mint mondta, ebben az időben a Belvárosi Irodaház az ÁPV Rt. több ingatlanját becsültette fel alvállalkozókkal, és Keresztély - aki információnk szerint egyébként abban az időben a KVI Budapest-Pest megyei kirendeltségét is vezette - egy ilyen alvállalkozó volt. A Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetségének elnökeként is tevékenykedő Keresztély egyébként elismert értékbecslő, a Gyurcsány-kormány idején még miniszteri kitüntetéssel is jutalmazták. Megpróbáltuk utolérni, de mivel jelenleg külföldön tartózkodik, kérdéseinkre nem tudott válaszolni.
A nettó 196 milliósra becsült érték nem csak a KVI-s szerződésben rögzített bruttó 1,1 milliárdhoz viszonyítva tűnik rendkívül alacsonynak, hanem egy másik értékbecsléshez képest is, amit szintén sikerült megszereznünk. Ez utóbbit tavaly, azaz négy évvel a Keresztély-féle becslés után készítette el egy független igazságügyi szakértő, a ceglédi városi vagyon kezelésével foglalkozó önkormányzati társaság, a Várvag Non Profit Kft. megbízásából. Ebben ugyan a laktanya egészét nem, mindössze egy épületet értékelt az igazságügyi szakértő, de a "végeredmény" így is megdöbbentő.
A 2009 nyarán készült szakvélemény csak a háromezer négyzetméter hasznos alapterületű, “erősen elhanyagolt állapotú, rendeltetésszerű használatra nem alkalmas", egykori legénységi épület forgalmi értékét bruttó 145 millió forintra becsülte. Utóbbi épület nem lett felújítva, azaz "elméletileg" 2005-ben sem érhetett kevesebbet, legfeljebb többet, mint tavaly.
Több forrás is megerősítette a hvg.hu-nak, hogy a Várvag megbízásából készült becslés "kiverte a biztosítékot" a városvezetésnél, és igencsak megromlott a viszony a Várvag ügyvezetője, Petrényi Mihály és a városvezetés között. Erre utal egy internetre is felkerült levél, amelyben Petrényi keményen bírálja az önkormányzatot a szerinte rossz vagyongazdálkodás miatt. Petrényit is megpróbáltuk szóra bírni, ám ő nem kívánt nyilatkozni. | [
"Elastic ’91 Kft."
] | [
"Várvag Non Profit Kft.",
"Belvárosi Irodaház Kft.",
"Ceglédért Független Egyesület",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Kincstári Vagyon Igazgatóság",
"Központi Vagyon Igazgatóság",
"Belvárosi Irodaház",
"ÁPV Rt.",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.",
"Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetsége"
] |
Jótékony célokra megy az azori útiköltség
Budapest - Még karácsony előtt befizetik jótékonysági célokra az azori-szigeteki utazás repülőjegyének költségeit azok a megyei közgyűlési elnökök, akik közpénzen vettek részt egy nemzetközi konferencián.
Nem lesz elszámoltatás, nincs pontos határidő, ám abban egyeztek meg az érintett vezetők, hogy mindenki valamilyen módon nyilvánosságra hozza, hova fizette be a pénzt - közölte Ambrus András, a Pest Megyei Önkormányzat sajtófőnöke. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Lajos is napokon belül befizeti az összeget egy Pest megyei gyermeksegítő hálózatnak. A többi vezető is a héten feltérképezi, hol van a legjobb helye a 200 ezer forintnak.
Mint arról korábban beszámoltunk, 12 megyei közgyűlési vezető hárommillió forintért utazott ki az ismert üdülőhelyre a páneurópai romastratégia bemutatójára. A vitaanyag már olvasható a szövetség honlapján.
Z. G. | [
"Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége"
] | [
"Pest Megyei Önkormányzat"
] |
A B+N Referencia Zrt. takarítója egy vonatkocsi mosdóját fertőtleníti a Nyugati pályaudvaron 2015. július 30-án.
Egyetlen év alatt közel 1600 fővel növelte alkalmazottai számát az elsősorban takarítási tevékenységre koncentráló B+N Referencia Zrt. A közbeszerzéseken taroló, kormányközeli cég ezzel az ország egyik legnagyobb foglalkoztatójává vált: alig egy tucatnyi olyan vállalat van, amely náluk is több embernek ad munkát.
A B+N Zrt. alkalmazotti létszámának rohamos növekedése korántsem új jelenség, évek óta tart. A társaság tíz évvel ezelőtt még csak nagyjából ezer embernek adott munkát, most júniusban viszont már közel hétezret foglalkoztattak.
Ráadásul ez csak magának a B+N Referencia Zrt-nek a létszáma. A cégnek több hazai leányvállalat is van, amelyek közül néhánynál szintén sokan dolgoznak. A júniusi adatok szerint a teljes hazai létszám már a 7600 főt közelítette. Emellett a csoport néhány éve külföldi terjeszkedésbe kezdett, így már a határokon túl is szép számmal vannak alkalmazottaik: honlapjuk szerint összesen közel 20 ezer embernek adnak munkát.
A vállalat jelentős részben állami megrendelésekből él. A társaságról tavaly ősszel írtunk hosszabb cikket, bemutatva, hogyan nyertek el egyetlen év alatt közel 500 milliárd forint értékben különböző közbeszerzéseket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA takarítócég, amely egy év alatt közel 480 milliárd forintnyi állami megrendelést kapottA B+N Kft-hez képest még a kormány házi autópályaépítője sincs sehol. A cég már rég nemcsak takarít, hanem karbantart, szerel, rágcsálót is irt.
A cég üzleti fejlődése már a korábbi években is töretlen volt, de ez a hatalmas állami megrendelés-dömping újabb lökést adott a vállalatnak. Arról azonban nincs teljesen tiszta képünk, hogy pontosan mekkorát, a B+N Zrt. ugyanis különböző okokból még nem adta le a 2021-es évről szóló beszámolóját.
Ez bármely más cégnél is gond lenne, az éves jelentés benyújtásának határideje ugyanis május vége, a B+N-nél azonban különösen problémás. A cég ugyanis a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjába is bekerült, így a jegybank, illetve a Budapesti Értéktőzsde felé is jelentési kötelezettségük van. Utóbbi épp a napokban szabott ki félmillió forintos büntetést (pdf) a vállalatra a késés miatt.
Más kérdés, hogy a bírság szinte biztosan nem fogja megroppantani a céget. A B+N Zrt, ugyanis a 2010-es évek fordulójára jellemző évi 1,5-2 milliárdos árbevételét és néhány tízmilliós adózott nyereségét már 2020-ban is nagyjából negyvenszeresére növelte, az előzetes adatok szerint pedig tavaly még innen is hatalmasat sikerült ugrani.
Utóbbit onnan lehet tudni, hogy bár a cég hivatalosan még nem tette közzé 2021-es számait, a Bisnode rendszerében azonban szerepelnek adatok a vállalat előző üzleti évéről. A céginformációs vállalattól azt az információt kaptuk, hogy ezek az előzetes beszámolóból származnak. Mindenesetre az adatbázisban elérhető számok alapján a B+N Referencia Zrt. tavaly már közel 123 milliárd forintos árbevételt és 18,6 milliárdos adózott nyereséget ért el.
A vállalatot kérdeztük arról, hogy valósak-e ezek az adatok, és arról is, miért nem adták le még a hivatalos beszámolót, cikkünk megjelenésééig azonban nem érkezett válasz. A cég egyébként június elején a coviddal, és egy új típusú beszámolóra történő áttéréssel magyarázta a csúszást (pdf). Akkor azt írták, hogy a társaság "2021. évi egyedi beszámolója várhatóan 2022. június 30-ig, illetve a konszolidált beszámolója várhatóan 2022. július 31-ig kerül közzétételre".
Vállalat B+N közbeszerzés takarítás Olvasson tovább a kategóriában | [
"B+N Referencia Zrt."
] | [
"B+N Referencia Zrt",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Magyar Nemzeti Bank",
"B+N Kft-hez",
"B+N Zrt"
] |
Nemrég írtuk meg, hogy az NMHH elnöke, aki egyben a médiapiacot, így a magyar demokratikus nyilvánosságot is szabályozó és ellenőrző Médiatanács elnöke is, várhatóan még a 2022 augusztusában lejáró mandátumának vége előtt lemond. Így a Fidesz még a választások előtt ki tudja nevezni Karas Monika utódját - újabb kilenc évre.
A Médiatanács az egyik azon intézmények közül, melyeket “fékeknek és ellensúlyoknak" nevezhetünk, mert autonómiájuk és jogosultságaik révén korlátozhatják a végrehajtó hatalom, a kormány működését. Persze csak akkor, ha vezetőik szerepfelfogása nem olyan, mint a Fidesz-kétharmad által megválasztott köztársasági elnöké, Schmitt Pálé volt: "Én nem leszek a kormány, a kormányzat törvényalkotási lendületének a gátja, sőt inkább a motorja. Ellensúly végképp nem akarok lenni, a kiegyensúlyozásra törekszem".
Sikerült neki: a magyar demokrácia történetének egyetlen olyan elnöke volt, aki egy, aláírására váró törvényt sem küldött vissza a parlamentnek újratárgyalásra, sem az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra.
Orbán Viktor tíz éve kormányoz – három évet leszámítva kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött. Így a hatalmát korlátozó intézmények élén érthetően már csak olyan emberek állnak, akiket a Fidesz nevezett ki. Bár többük egyenesen a párt politikusából, képviselőjéből lett egy független intézmény vezetője, természetesen nem mindegyikük szerepfelfogása olyan, mint a plágiumügyébe belebukott Schmitt Pálé volt.
A korábbi miniszter Stumpf István például alkotmánybíróként sokszor ítélt alkotmányellenesnek kinevezői által meghozott törvényeket, de azért a főügyésztől kezdve (akinek bűnüldözői tevékenységét rendszeresen nemzetközi kritika is éri) az Állami Számvevőszék elnökéig legtöbbjük nem nagyon teszi próbára kinevezőik türelmét.
De ebben nem bízhat egy 2022-ben nyertes ellenzéki kormány. Ezért megnéztük, mennyi ideig kellene együtt élniük a Fidesz kinevezettjeivel, milyen fékekre számíthatnak ők. Már ha nyernek természetesen.
Parlamenti kétharmaddal hosszú távra bebetonozott pozíciók
Ezeknek az intézményeknek a vezetőit jellemzően a parlamenti képviselők kétharmadával kell megválasztani (nem teszünk különbséget az összes, vagy csak a szavazáskor jelen lévő képviselők kétharmada között). Így ha csak abszolút, nem kétharmados többséget szerez majd a mostani ellenzék, a két oldal egyezkedni kénytelen e posztok betöltőiről. De, ahogy látható a fenti ábrán, ez az egyezkedési kényszer nem nagyon fenyegeti a Fideszt.
Köztársasági elnök
Áder János második kinevezését információink szerint a jelölési folyamat legelső lehetséges napján elindította a Fidesz, pont azért, hogy még a 2022-es választások előtt lejárjon ötéves mandátuma. Ez 2022. márciusában lesz esedékes (2017. március 13-án választották meg). Így utódját (Ádert már nem lehet újraválasztani) még a mostani többség szavazhatja meg. A parlamenti választás időpontját így még Áder János fogja kiírni (vélhetően 2022. április-májusra), de már utódja fogja azt értékelni.
A Kúria elnöke
Darák Péter mandátuma 2020 végén jár le. A napokban kilenc évre megválasztott utódja Varga Zs. András, akinek semmilyen bírói tapasztalata nincs, és kinevezése miatt több lépcsőben törvényt módosított a parlamenti többség.
Az Országos Bírói Hivatal elnöke
Senyei György Barnát 2019. december 10-én választotta meg kilenc évre a parlament.
Legfőbb ügyész
Polt Péter 2019. novembertől újabb kilenc évre tölti be a pozíciót. Utódja megválasztásához kétharmad kell, és amíg nem sikeres a választás, addig Polt Péter a legfőbb ügyész. Eséllyel tehát addig, amíg nyugdíjba nem akar menni.
Médiatanács
A négy tagot 2019 decemberében választotta meg a parlament, mandátumuk 2028-ig tart.
Az alapvető jogok biztosa (ombudsman)
Kozma Ákost 2019. júliusában nevezte ki a parlament hat évre, tehát 2025-ig.
A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma
Kilenc éves mandátumukat tavaly, 2019. novemberében nyerték el.
Bár a parlamentnek nincs szerepe a megválasztásukban, de itt szerepeltetünk két olyan intézményt, mely komolyan korlátozhatja egy kormány mozgásterét. Főleg a Magyar Nemzeti Bank ilyen, melynek elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Matolcsy György 2019. március 4-től tölti második ciklusát a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, így van még idő eldönteni, hogy a Fidesz által állított majdani államfő kinevezi-e 2025-ben az esetlegesen ellenzéki miniszterelnök jelöltjét.
A Gazdasági Versenyhivatal elnökét is a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára hat évre. 2020. április 15-től ő Rigó Csaba Balázs.
Szerepfelfogások
Kövér László: "... mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik. (...) A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik"
"Önök, tehát a bírák mindig csak annyira lehetnek függetlenek, amennyire a magyar állam is az."
"Korunk jogászainak és politikusainak változatlanul maguknak kell eldönteniük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára?"
Orbán Viktor: "Az embereknek nem arra van szükségük, hogy a jó dolgokat elrontsa az ellenzék"
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az Index tudósítása szerint 2019. október 22-én: “A fékek és egyensúlyok rendszere ... egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához (...) az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot."
Nem sokkal a 2022-es választás után lejáró mandátumok
Néhány olyan pozíció van, melynél a Fidesz vezetőinek fejében megfordulhat, hogy az esetleg kormányra kerülő ellenzék lecserélheti az általa kinevezetteket. Így akár az is elképzelhető, hogy ezek az emberek lemondanak a mandátumukról 2022 tavasza előtt.
Ilyen az Állami Számvevőszék elnökének pozíciója. Domokos Lászlót 2010. július 5-i hatállyal választották meg 12 évre, vagyis éppen a választások után járna le a mandátuma. Kétharmad kell az újraválasztásához.
Korábban írtunk az NMMH, egyben a Médiatanács elnökének 2022. augusztus 18-án lejáró kilenc éves mandátumáról. Információink szerint Karas Monika ezt megelőzően le fog mondani.
A kulcsszereplő a következő kormány törvénykezési mozgásterének meghatározásában az Alkotmánybíróság. A testület mind a 14 mostani tagját már a Fidesz-parlament választotta meg. Igaz, volt egy olyan időszak, 2016-ban, amikor nem volt meg a kormánypárt(ok) kétharmada, ekkor az LMP adta a hiányzó voksokat.
Viszont a testület négy tagját még 2011. szeptember 1-től helyezte hivatalába a parlament, az ő mandátumuk tehát 2023 augusztusában lejár. Ők Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária.
Viszont még ha az ő pótlásukba bele is tud szólni majd a mostani ellenzék, a Fidesz által kinevezett bírák kényelmes többsége akkor is megmarad.
Más a helyzet a Nemzeti Választási Bizottság tagjaival. Közülük a parlament által kilenc évre választott hét tag mandátuma 2022. szeptemberében jár le, mert 2013-ban választották meg őket. Köztük ráadásul többen is idősebbek, információink szerint aggódnak a COVID-járvány miatt is, tehát nem elképzelhetetlen az ő idő előtti lemondásuk.
És végül: mivel nem vezettük be az eurót, és Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek nincs is szándékában elveszíteni azt a gazdaságpolitikai mozgásteret, amit a forint léte jelent, továbbra is fontos intézmény a Monetáris Tanács.
Ennek a nem az MNB által delegált tagjait egyszerű többséggel választja a parlament. Jelenleg a testületnek öt “külsős" tagja van, hatéves mandátummal. Közülük Kardkovács Kolos (mandátuma lejár 2022. szeptemberében), Kocziszky György (2023. április) és Parragh Bianka (2023. március) utóda lehet már a mostani ellenzék által kinevezett, de az MNB mostani vezetésének többsége akkor is meglesz. Persze, ahogy ezt Gyurcsány Ferenc tette a Járai Zsigmond-féle Monetáris Tanáccsal, az új parlament fel is duzzaszthatja a testületet, hogy többségbe kerüljenek az általuk kinevezettek.
De erről, vagyis hogy esetleges győzelme esetén milyen jogi lehetőségei lehetnek az ellenzéknek a saját kormányzásának “fékeivel és ellensúlyaival", következő cikkünkben írunk. | [
"Fidesz"
] | [
"Monetáris Tanács",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma",
"Országos Bírói Hivatal",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Nemzeti Választási Bizottság",
"Állami Számvevőszék",
"Nemzeti Együttműködés Rendszere"
] |
Felháborító, hogy azt a régóta állami tulajdonban lévő lakást, amelyben jelenleg Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár három családtagjával együtt lakik, olyan bérelt "luxuslakásként" mutatja be a Blikk című napilap hétfői cikke, amelyet állami pénzből fizetnek, közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) sajtóirodája.
Ezt az ingatlant 1990 óta már öt miniszter és négy államtitkár használta, nagyságát a jogszabály határozza meg (az állami vezetőkkel együtt költöző családtagok függvényében), bérleti díja nincs, a rezsiköltséget pedig - mint minden esetben - az érintett fizeti.
A közlemény szerint az állami vezetők kétféleképpen juthatnak szolgálati lakáshoz: állami tulajdonban lévő hivatali lakást biztosítanak számukra, vagy - "miután az előző két kormány az állami tulajdonban lévő hivatali lakások nagy részét elherdálta, áron alul értékesítette, így csak korlátozott számban és minőségben állnak rendelkezésre" - megtérítik számukra az albérleti költségüket.
Ez utóbbi esetben az állami vezető által számlával igazolt bérleti díjat téríti meg számára az állam. A rezsi, illetve a lakásban történő kisebb javítások költsége - ahogy ezt a Blikknek küldött válasz is világosan tartalmazza - mindkét esetben az igénybevevőt, tehát az állami vezetőt terhelik - tették hozzá.
A Blikk hétfői számában azt írta: "A legterebélyesebb, 158 négyzetméteres szolgálati otthont Répássy Róbert (...) kapja. (...) Információink szerint az állami tulajdonú szolgálati lakások jó része Budán található. Ezekért bérleti díjat nyilván nem kell fizetni (...)". | [
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] | [] |
Nemzeti érdek volt az elnöki kegyelem
Elnöki kegyelmet kapott a Samsung cég korrupcióért elítélt vezetője Dél-Koreában.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Lee Kun-hee tavaly áprilisban mondott le a legnagyobb dél-koreai vállalat elnöki tisztségéről, amikor perbe fogták. A bíróság végül adócsalás és vesztegetés miatt három évi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A dél-koreai államfő azonban kedden elnöki kegyelemben részesítette.
Az indoklás szerint a nemzet érdeke miatt: Lee ugyanis tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, Dél-Korea pedig a 2018-as téli játékok egyik pályázója.
(hírTV) | [
"Samsung"
] | [
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság"
] |
Levelet írt Polt Péter legfőbb ügyésznek és Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének Bárándy Gergely, hogy tájékoztassák Varga Béla hadbíró tábornok ügyéről. Az országgyűlési képviselő, aki az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ellenőrző albizottságának elnöke, közleményében azt írta pártja, az MSZP nevében: várják a további fejleményeket és követelik a teljes nyilvánosságot a hadbíró tábornok ügyében éppúgy, mint a Szilvásy-perben.
"Varga Béla hadbíróról minden szakmabeli tudja, hogy szálka a Fidesz szemében, mert szakmai meggyőződése miatt legutóbb is szembe mert menni a kormány politikai leszámoló hadjáratával. Ha beigazolódik, hogy a tábornok ellen titkosított indokok alapján büntetőeljárást indítanak és felmentik beosztásából, nagyobb a baj, mint eddig bármikor" - írja Bárándy.
A képviselő szerint "a legsötétebb diktatúrákat idézi, hogy titkosítják a politikai indíttatású büntető ügyek iratanyagát, hogy a közvélemény sose tudhassa meg az igazságot, s a történetet a kormány úgy magyarázhassa, ahogyan neki tetszik. A rendszerváltozás komoly eredménye volt a koncepciós perek kutathatóságának megteremtése. Most úgy tűnik, újra előjönnek a régi módszerek."
Hétfőn Debreczeni József, a Demokratikus Koalíció alelnöke sajtótájékoztatóján mondta azt, hogy példát akarnak statuálni Szilvásy György ügyében. Debreczeni József úgy vélte, figyelmeztetésnek tekinthetők a volt titokminiszter ügyében másodfokon ítélkezők számára a Varga Béla nyugalmazott hadbíró ellen a közelmúltban indított eljárások. A politikus felidézte, hogy Varga Béla volt az, aki 2011-ben megalapozatlannak találta az úgynevezett kémperben a katonai ügyészség vádjait, és szabadlábra helyezte Szilvásy Györgyöt, illetve Laborc Sándort.
A DK alelnöke emlékeztetetett arra, hogy még abban az évben Hende Csaba honvédelmi miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök kényszernyugdíjazta Varga Béla bírót, aki ellen többi között gondatlanságból elkövetett államtitoksértés miatt indult eljárás.
A "kémkedési perként" ismert büntetőügyben július 4-én hirdetett elsőfokú ítéletében a Debreceni Törvényszék. Szilvásy György másodrendű vádlottat, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, a közügyektől 3 évre eltiltotta.
Közben a Népszava arról ír, nem a bürokratikus eljárások nehézkessége miatt halogatja a Debreceni Törvényszék a nemzetbiztonsági bizottság kérését, hogy a testület tagjai betekinthessenek a kémügy irataiba, hanem azért, mert a titkosított büntetőeljárás tárgyalásainak jegyzőkönyvei még el sem készültek, így nem lenne mit megmutatni a bizottságnak - hivatkozik pontosan meg nem nevezett forrásokra a lap.
A lap szerint az, hogy a nemrég elsőfokú ítélettel zárult büntetőpernek még az első, március 12-i tárgyalásának sincs hivatalos jegyzőkönyve, és az azóta tartott összes többinek sem, súlyos eljárási hiba a bíróság részéről. Hozzátették: a büntetőeljárási törvény ugyanis fő szabályként a tárgyalást követő nyolc napon belül rendeli elkészíteni a gépíró által leírt "tárgyalási jegyzetből" a hivatalos, végleges jegyzőkönyvet, amit az eljáró bírói tanács elnöke aláírásával hitelesít.
A lap szerint nincs még írásba foglalva az ítélet sem, melyben a törvényszék katonai tanácsa 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját és Szilvásy György korábbi titokminisztert. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Demokratikus Koalíció",
"Debreceni Törvényszék",
"Országos Bírósági Hivatal"
] |
A KIM korábbi közigazgatási államtitkárának windszörfös barátnője mellett a Magyar Vitorlás Központ Kft. is kapott egy 24 milliós megrendelést a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK) előkészítő munkálataiból. A volt államtitkár, Gál András Levente a zánkai cégben is felbukkan: itt nem barát, hanem fb-tag.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) számára jó ajánlást jelent a balatoni vízi sportos háttér. Egy szörfös versenyzőnőn kívül egy vitorláscég is bekerülhetett a Nemzeti Egységes Kártyarendszer bevezetését előkészítő projektbe.
Az Index pénteken számolt be arról, hogy KEKKH a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábbi közigazgatási államtitkárának barátnőjét bízta meg a rendszerrel kapcsolatos tanulmányok elkészítésével és a kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátásával. A meghívásos tenderen Detre Diána olimpikon windszörföző cégével 23,9 millió forintos szerződést kötöttek.
A KEKKH azt nyilatkozta, hogy az alig néhány hónapos Blue Shine Kft.-re azért esett a választás a hirdetmény közzététele nélkül lebonyolított közbeszerzésen, mert referenciái "elégségesek és megnyugtatóak voltak". A kártyarendszer projekt felelőse szerint a döntésben nem befolyásolta Detre Diána és Gál András Levente kapcsolata.
Az Index információi szerint azonban a KEKKH ugyanebben a projektben néhány héttel korábban már egy másik, Gálhoz kapcsolódó cégnek is adott egy, a Blue Shine-éhoz hasonló összegű, 23,9 milliós megrendelést. A Magyar Vitorlás Központ Nonprofit Kft. kiválasztását januárban tették közzé. A zánkai cég Detre Diana kft.-jével szinte egy időben kapta a jelenlegi nevét: 2013 tavaszán az állami tulajdonú Zánka Tours Kft. alakult át a vitorlás céggé.
A Magyar Vitorlás Központ Kft. 2013 nyarán lett Gál András Levente balatoni hídfőbázisa. Röviddel azután, hogy a Magyar Vitorlás Szövetségben kiszavazták az elnöki posztról, Gál felügyelő bizottsági tag lett Zánkán. A cég ezután számos meglepő eredmény ért el: 28 milliós uniós támogatást kapott a jogalkotás-racionalizálási keretből konferencia szervezésére, és a vitorlás szövetséget is sikerült kitúrnia a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban a jogszabály-előkészítői együttműködésből.
A KEKKH a "kártya kibocsátásának folyamat modellezésére", és egy pilot projekt megvalósításán keresztül a kártyarendszer nyilvántartás-fejlesztési tervének kialakítására kötött megállapodást a vitorláscéggel, amely többek között az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-t előzte meg ajánlatával.
Előző cikkünk megjelenése után a KIM közleményt adott ki, amelyben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát irányító tárca vezetője felkérte a hivatal elnökét, Vetési Ivánt, hogy vizsgálja meg, az Indexen megjelent hír szerinti közbeszerzési eljárás megfelelt-e a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint a Hivatal belső szabályzatainak.
Mi az a Nemzeti Egységes Kártyarendszer? A Nemzeti Egységes Kártyarendszer kiépítése már évek óta zajlik, és lényegében azt jelenti, hogy a lakosság különféle személyi okmányait fokozatosan csippel ellátott, intelligens kártyákra cserélik. 2012-ben a NEK-program keretében első lépésként bevezették az e-diákot, azaz az új diákigazolványt, a pedagógus- és a kormánytisztviselői kártyát. Vetési Iván, a KEKKH vezetője az e-diák bevezetésénél azt ígérte, hogy a kártyarendszer bevezetése 2012 végére be is fejeződik. Az A típusú okmányok, mint például a személyi igazolványok azonban még nem kerültek sorra.
Update: Hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesz Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) vezetője ellen az ellenzéki összefogás – közölte Szigetvári Viktor, az Együtt-PM szövetség társelnöke keddi sajtótájékoztatóján. Baja Ferenc, az MSZP kampányfőnök-helyettese elmondta: a KEKKH három – a 25 millió forintos értékhatárt el nem érő – részre bontotta a Nemzeti Egységes Kártyarendszer kiépítésével kapcsolatos közbeszerzést. A meghívásos közbeszerzésen két olyan cég is nyert, amely összefüggésbe hozható Gál András Leventével, a közigazgatási tárca korábbi államtitkárával, Vetési Iván így korábbi főnökét juttatta megbízásokhoz – jelentette ki. Szigetvári Viktor felszólította Gál András Leventét és Detre Diánát, hogy ha már hozzájutottak pénzhez a megbízásból, fizessék vissza. | [
"Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala",
"Magyar Vitorlás Központ Nonprofit Kft.",
"Blue Shine Kft.",
"Zánka Tours Kft."
] | [
"Magyar Vitorlás Szövetség",
"Detre Diana",
"Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A Zala Megyei Főügyészség vádat emelt a mára felszámolás alatt álló Széchenyi István Hitelszövetkezet igazgatóságának és cenzúrabizottságának volt elnökei és tagjai ellen, köztük Töröcskei István jobboldali üzletember ellen – értesült a 24.hu.
Az ügyészség megkeresésünkre közölte, a vádirati tényállás lényege szerint az ügy nyolc érintett vádlottja 2012-ben és 2013-ban a hitelkihelyezésekkel kapcsolatban megszegte vagyonkezelői kötelezettségét és 500 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott. A társaság pénzügyi beszámolói szerint ezekben az években Töröcskei volt a zalaegerszegi székhelyű hitelszövetkezet igazgatósági elnöke.
Az ugyanakkor fontos, hogy ez az ügy nincs összefüggésben a Széchenyi Banknál zajló eljárással, amelyben bűnszervezetben elkövetett hatmilliárd forintos károkozással gyanúsítják Töröcskeit és társait, és ami miatt egy hónapja letartóztatta a rendőrség a korábbi bankvezért.
Évekig félrenéztek, most mégis elindult a megtorlás Töröcskei István ellen Simicska Lajos embereként jegyezték, mindvégig veszteséges bankja mellett rábízták az Államadósság Kezelő Központ vezetését is. Most bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel és hatmilliárdos károkozással gyanúsítják, noha még mindig az igazgatóság elnöke egy állami cégben.
A 2014-ben, csaknem egyszerre becsődölt hitelszövetkezet és bank ügye közt mindössze Töröcskei István személye az átfedés: ő mindkét ügyben érintett. Előbbiben vádlottként, utóbbiban gyanúsítottként.
A Széchenyi István Hitelszövetkezet körülbelül hatezer betétessel rendelkezett, működési területe jellemzően Zala megye és környéke egy részét ölelte fel. Piaci részesedése ugyanakkor nagyon csekély volt a hitelintézeti szektorban. Töröcskei 2009 júliusától töltötte be a pénzintézet igazgatósági elnöki posztját, egészen 2014 november 6-ig, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszavonta a hitelszövetkezet működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki az intézményhez. Ezután már nem volt megállás, nem sokkal később a társaság felszámolási eljárás alá került.
A pénzintézet betéteseit az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanította. Összesen 2705 károsultnak 8,9 milliárd forintot fizetett az OBA. Ezek háromnegyede magánszemély volt. Érdekesség, hogy Töröcskei István egy ideig az Államadósság Kezelő Központ vezetője volt, amely éppen a kártalanító szervezet, az OBA vagyonát is kezelte.
Figyelemre méltó körülmény, hogy mind a Széchenyi Hitelszövetkezet, mind a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. története majdnem hat évvel ezelőtt ért véget, mégis mindkét ügyben szinte egyszerre jutottak eredményre a nyomozóhatóságok. Előbbi ügyben május végén született vádemelés, utóbbiban pedig júniusban gyanúsították meg a bankvezetőket. Mégis a Széchenyi Banknál történtek miatt aggódhat jobban Töröcskei, ugyanis ha bebizonyosodik a hatmilliárd forint kárértékre bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés bűntette, egészen biztosan súlyos büntetés várhat a pénzintézet alapító-tulajdonosára.
Az bizonyos, hogy a Széchenyi Bank ügyében érintettek a lehető legnagyobb titokban próbálják tartani a részleteket. Egyelőre például azt sem sikerült kideríteni, hogy ki Töröcskei István jogi képviselője. Az ügy Mészáros Lőrinc ügyvédjét is elérte, Vörös József szintén gyanúsítottja bankügynek, ám az ő védője sem járult hozzá, hogy a bíróság kiadja a nevét a sajtónak.
Mészáros Lőrinc bizalmasát gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók Vörös Józsefet a hatmilliárd forint kárt okozó Széchenyi Bank egykori igazgatósági tagjaként gyanúsították meg. Az ügyvéd közvetítésével kerültek Simicska Lajos egykori cégei Mészáros Lőrinchez, akinek megbízásából Vörös földeket is vett, és volt, hogy együtt utaztak magánrepülőn meccset nézni. Ilyen magasra még nem csapott a NER-ben az igazságszolgáltatás.
Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs | [
"Széchenyi Hitelszövetkezet",
"Széchenyi Bank"
] | [
"Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.",
"Széchenyi István Hitelszövetkezet",
"Zala Megyei Főügyészség",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Államadósság Kezelő Központ",
"Országos Betétbiztosítási Alap"
] |
Nem adta ki a bíróság Gruevszkit Észak-Macedóniának
Megtagadta Nikola Gruevszki volt észak-macedón miniszterelnök kiadatását a Fővárosi Törvényszék. Gruevszkit hazájában korrupciós és más bűncselekmények miatt ítélték el, illetve vádolták meg, ezért kérték a kiadatását Magyarországtól, ahol menedékjogot kapott.
A bíró – ahogy arról az MTI beszámolt – szóbeli indoklásában hosszan részletezte, hogy az észak-macedón hatóságok milyen bűncselekmények miatt kérik Gruevszki kiadását. A szkopjei bíróság nemzetközi elfogató parancsot bocsátott ki, miután Gruevszkit két év szabadságvesztésre ítélték azért, mert 2012-ben miniszterelnökként egy gépjárműbeszerzés során egy gazdasági társaság törvénytelen előnyben részesítésére utasította belügyminiszterét. Ebben az ügyben a jogerős szabadságvesztés végrehajtása érdekében kérték a észak-macedón hatóságok a volt miniszterelnök kiadatását.
Emellett a szkopjei igazságügy-minisztérium több ügyben is a büntetőeljárás lefolytatása érdekében kérte a kiadatást. Gruevszki ellen többek között azért akarnak eljárást lefolytatni, mert 2012-ben egy polgármestert rávett arra, hogy egy koalícióból kilépő pártvezető ingatlanát bontsák le. Ez meg is történt, a kár mintegy egymilliárd észak-macedón dénár (hozzávetőleg 5,2 milliárd forint).
Egy másik ügyben 2012-2013-ban a szkopjei hatóságok szerint Gruevszki közbeszerzés törvénytelen lefolytatása érdekében járt el, a kár 9 milliárd macedón dénár (45 milliárd forint). Egy harmadik ügy szerint 2013-ban Gruevszki erőszakos tüntetés szervezésére adott utasítást, emellett hivatali hatalommal visszaélés, pénzmosás és bűnszervezet létrehozásának vádja is felmerült ellene. A bíró megjegyezte, hogy a formai vizsgálat alapján rongálás, vesztegetés, garázdaság megállapítására is alkalmasak lehetnek az ügy iratai.
Az eljáró bíró leszögezte: a magyar bíróság csak a kiadatás törvényességét vizsgálhatja, és miután a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal menekültstátuszt adott a volt miniszterelnöknek, a jogszabályok szerint nem adható ki annak az államnak, ahonnan elmenekült.
Megjegyezte: a magyar bevándorlási hivatal döntése kijelölte a törvényszék mozgásterét. Míg a hivatal széles körű bizonyítást folytathat, ami az érintett egyéni helyzetére és a politikai viszonyokra is kiterjedhet, addig a bíróság csak a törvényességet vizsgálhatja.
A bíró kitért arra is, hogy a végső döntést az igazságügyi miniszter hozza meg. Ugyanakkor a bíró arra is figyelmeztette Gruevszkit, hogy a szkopjei hatóságok által kiadott nemzetközi elfogatóparancs, illetve kiadatási kérelem továbbra is érvényben van, csak Magyarország területén nem hajtható végre. A bíróság emellett elrendelte Gruevszki őrizetének megszüntetését és szabadlábra helyezését. A döntést az ügyészség, Gruevszki és a jogi képviselők is tudomásul vették, így az jogerős. | [
"Fővárosi Törvényszék"
] | [
"Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal"
] |
Csütörtökön folytatódik az a per, melyet az Origo indított a Miniszterelnökség ellen Lázár János külföldi utazásai miatt. Most az angliai, 920 ezer forintos út kerülhet terítékre.
Szeptember 4-én lesz az Origo kontra Miniszterelnökség per első fokú eljárásának következő tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken - derül ki a Lázár János utazásairól cikksorozatot író exorigós Pethő András cikkéből, melyben a cikksorozat elkészültének részleteiről értekezik hosszan a Transparency International Magyarország blogján.
Mint ismert: az Origo Lázár János korábban titokban tartott külföldi utazásai miatt indított pert a Miniszterelnökség ellen. A májusi tárgyaláson kiderült, hogy csupán kétfős delegációk, azaz Lázár János és egy társa vettek részt azon a három utazáson, amelyeken összesen majdnem kétmillió forintos szállodaszámla keletkezett.
A Minsizterelnökség még tavaly év végén a lap kérésére kiadott egy összesítést vezetőinek 2012-es és 2013-as külföldi utazásairól, amiből az tűnt ki, hogy a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kiküldetéseinél több esetben is jóval nagyobb összeg szerepelt, mint más hivatali vezetők utazásainál.
Az Origo korábban azt írta: egy háromnapos, két éjszakás angliai utazás például 920 ezer forintba, egy kétnapos olaszországi út 582 ezerbe, egy szintén kétnapos svájci kiküldetés pedig 469 ezerbe került, de csak a szállás.
A május végén tartott harmadik tárgyaláson a bíró hozott egy részítéletet, amelyben kötelezte a Miniszterelnökséget, hogy a svájci és az olaszországi út esetében adja ki azokat az információkat, hogy milyen státuszú és titulusú tárgyalópartnerekkel találkozott Lázár János, illetve azt is, hogy pontosan mely szállodákban szállt meg.
Az angliai útról azért nem szólt az ítélet, mert a Miniszterelnökség közölte, hogy erről a kiküldetésről létezik egy titkos irat, és az ítélethozatal előtt először dönteni kell arról, hogy a bíró egyáltalán megismerheti-e az iratot, illetve hogy mi hozható belőle nyilvánosságra. Erről a dokumentumról fog szólni a szeptember 4-i tárgyalási nap.
Lázár János ezek után közölte: lemond az utazási költségtérítésekről, amelyeket törvény biztosít számára, és a "költségvetés rendelkezésére bocsát" kétmillió forintot, amelyet korábbi útjain használt fel.
Ezek után, június elején - a cikksorozat megjelenését követően - "közös megegyezéssel" távozott az Origo főszerkesztője, Sáling Gergő, majd nem sokkal később Pethő András és még több tucat más kolléga is, a lap szerkesztősége szinte teljesen kicserélődött. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Transparency International Magyarország"
] |
Szétcsalták a Hortobágy körüli földek bérleti pályázatait, mutat rá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése. A visszaélésekről beszámoló jelentést titkosította a kormány, most egy per miatt mégis nyilvánosságra került. A pályázatok töredékét visszavonták, de a mutyira épülő földpályázati rendszer egészét nem vizsgálták tovább.
Miután kitörtek a nagy botrányok a Hortobágyi Nemzeti Park földbérleti pályázatai miatt 2013-ban, maga a miniszterelnök rendelte el a kormányzati vizsgálatot az ügyben 2014 elején. A vizsgálati jelentés 2014 végére megszületett, de határozott ellenzéki kérések ellenére tíz évre titkosították azt. 2015 elején legalább tizennégy esetben újrapályáztatták a földeket, de a jelentés alapján sokkal több pályázatnál történhetett visszaélés. A balhét végül 2015 nyarán a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatójával akarták elvitetni, aki inkább lemondott.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése azért kerülhetett nyilvánosságra, mert Gőgös Zoltánt, az MSZP vezető agrárpolitikusát, egy magánperben rágalmazással vádolták a hortobágyi földügyekben tett nyilatkozatai miatt. A szocialista képviselő a perben bizonyítékként kérte ki a KEHI jelentését, ami így elvesztette a titkosságát.
A jelentésben a KEHI összevetette a pályázatokban megadott adatokat a különböző állami intézmények, például a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatbázisával. Ebből az összevetésből kiderül, hogy 1072 pályázatból 1040-ben a valóságtól elérő adatokat adtak meg a pályázók. A nyertes pályázatok közül 34 földrészlet esetében olyan mértékű volt az eltérés, hogy a csalás érdemben befolyásolta a pályázat eredményét.
Erős kockázatot jelentett a KEHI szerint az is, hogy a pályázati anyagok valóságtartalmának a vizsgálata nem kötelessége, csak lehetősége volt a pályázat lebonyolítójának, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának.
A földbérleti pályázatoknál a legnagyobb visszaélési lehetőség a gazdálkodási terv értékelése során adódott. Mivel nem volt arra semmiféle központi utasítás, hogy az általános elveken túl, milyen részszempontok szerint kell értékelni a pályázati pontok 40%-át kitevő gazdálkodási tervet. A szubjektivitás olyan mértékű volt a pályázatok értékelésénél, hogy érdemben befolyásolta a végeredményt is.
A vizsgált 428 birtoktestből 98 esetben a gazdálkodási terv döntött a pályázat nyerteséről.
A pályázati rendszer abszurditását jelzi az is, hogy az kaphatott nagy pontszámot, akik kevés, de őshonos fajtájú állattal pályázott, és nem volt a kezelésében föld. Így nyerhetett olyan pályázat is, amelyik során a gazda ötven fehér magyar kacsával jutott állami földhöz. Azok a gazdák kerültek hátrányba, akik nagyobb birka és marha állatállománnyal rendelkeztek, és már volt hol legeltetniük az állatokat. Tehát a régebben gazdálkodóknak kevesebb esélye volt az új pályázókkal szemben.
Harmincnégy olyan gazdasági társaság is jutott földhöz, amelyik előtte nem foglalkozott mezőgazdasággal, csak a pályázatok kiírása után vette fel a tevékenységi körébe a mezőgazdasági termelést. Vélhetően ezek csupán a földbérleti pályázatokon való indulás miatt alakultak meg, vagy alakultak át, a KEHI szerint.
A meglévő állatállomány igazolása során is számos visszaélés volt az ellenőrzési jelentés alapján. A bérlegeltetés jogi kiskapujával sokan éltek. A bérbe vett állatokkal így a valódi gazdájuk, és a bérlőjük is pályázni tudott. Közvetlenül a pályázat beadása előtt létrejött bérleti szerződések közül, ráadásul nem is mind volt hatályos a pályázat benyújtásakor, vagy csak a pályázat kihirdetéséig kötötték meg ezeket a szerződéseket.
Voltak olyan szerződések is, melyekben rögzítették, hogy csak a földbérleti pályázatok miatt kerültek az állatok bérbeadásra. Számos alkalommal felmerül a színlelt szerződése lehetősége is ezekben az esetekben. Volt olyan eset is, hogy pont az így bérelt állatállománnyal tudta elhappolni az állami föld bérleti jogát az állatokat bérbeadótól az új nyertes bérlő.
A botrány elült, a probléma megmaradt A KEHI jelentésben is feltárt pályázati visszaélések miatt sok gazda legelő nélkül maradt az állataival, ami számos konfliktust szült helyben, és ezen néhány földterület újrapályáztatása sem tudott érdemben változtatni. Az Átlátszó is készített egy riportot 2015-ben a hortobágyi gazdák reményvesztettségéről.
A KEHI vizsgálat csupán a földpályázatoknak csupán a Hortobágyi Nemzeti Parkot érintő részét ellenőrizte. Az országos átfogó ellenőrzés elmaradt. Egyedül Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára volt az, aki mélyreható jelentést készített az egész országra kiterjedően.
A neves agárszakember azt is kimutatta, hogy a földhaszonbérleti pályázatok meghatározó része nem a sarkalatos törvényben meghatározott birtokpolitikai elvek alapján zajlott le. Magyarul nem a rászoruló helyi kisgazdálkodók kapták meg a földeket.
Ezen érvek alapján a földbérleti pályázatok másik nagy vesztese, a kishantosi ökogazdaság számos pert indított a Nemzeti Földalap ellen. A legutóbbi per állása alapján másodfokon küzdenek tovább az igazukért a föld nélkül maradt kishantosiak.
kép forrása: haon.hu | [
"Hortobágyi Nemzeti Park"
] | [
"Nemzeti Földalap",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága"
] |
Ezidáig húsz embert hallgattak ki gyanúsítottként abban a minisztériumi vesztegetési ügyben, amiben kormányzati tisztviselők "jogtalan előnyért cserébe pályázatíróknak, illetve cégvezetőknek segítettek abban, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések kedvezően végződjenek a pályázók számára," derül ki Polt Péter tájékoztatásából, amit Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdéseire válaszul írt. A legfőbb ügyész szerint
a gyanúsítottak közül 12 valamilyen cég képviselője, heten pedig jelenlegi vagy volt minisztériumi tisztviselők.
Az érintett szervek a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség. Polt válaszából az is kiderül, hogy a nyomozást nem az OLAF kezdeményezésére indították, hanem NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága tett feljelentést.
Ahogy korábban írtuk, április 20-án őrizetbe vették a Pénzügyminisztérium három munkatársát hivatali vesztegetés miatt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, öt minisztériumban dolgoztak érintettek, és egy, a Miniszterelnökségen dolgozó osztályvezető az ügy főszereplője: kenőpénzeket fogadtak el magángazdasági szereplőktől a GINOP-támogatásra beadott pályázataik kedvező elbírálásáért.
Az ügyészek több mint 200 millió forint készpénzt, 60 milliónyi értékpapírt és egy 40 milliós autót foglaltak le. | [
"Pénzügyminisztérium",
"Miniszterelnökség"
] | [
"NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága"
] |
A szerda esti Magyar Közlöny egyik rendeletében a kormány kiemelt fontosságú rendezvénnyé nyilvánította az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust és a 2021. évi "Egy a természettel" Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítást. A rendeltben a kormány ezen túl egyetért azzal, hogy az Egy a Természettel Nonprofit Kft. vonja be a Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárságát az Eucharisztikus Kongresszus lebonyolításába.
A rendezvényt a Magyar Honvédség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal biztosítja. Az egészségügyi biztosításért Kásler Miklós felel. Közreműködik még a rendezésben az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az Eucharisztikus Kongresszust szeptember 2-4., a Vadászati Világkiállítást szeptember 25. és október 14. közt tartják Budapesten. Utóbbi rendezvény költsége több drágulási kör után most 67 milliárd forinton áll. Mindkét esemény Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt lelkes vadász elnökének szívügye. | [
"Egy a Természettel Nonprofit Kft."
] | [
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkársága",
"Nemzetbiztonsági Szakszolgálat",
"Országos Meteorológiai Szolgálat",
"Kereszténydemokrata Néppárt",
"Terrorelhárítási Központ",
"Magyar Honvédség"
] |
A dokumentumon egy olyan borsodi küldött házaspár neve mellett is szerepel aláírás, akik a Hír TV Célpont című műsorában azt nyilatkozták, nem tudtak részt venni a budapesti elnökválasztáson, mert dolgoztak. Vági Sándortól aláírásmintát is kértünk. Kézjegye láthatóan nem egyezik meg azzal a szignóval, amely a jelenléti íven szerepel. Mindez igazolja, hogy valaki helyettük vette fel a szavazólapot, és voksolt is.
A televízió birtokába került dokumentumot megmutattuk az elnökválasztáson alulmaradt Fodor Gábornak. Ő helyi ügynek nevezte a történteket, amelyet szerinte a Borsod megyei szervezetnek kell kivizsgálnia. Egyben megismételte: az SZDSZ-ben nincs legitimációs válság. A jelenléti ív másolata egyébként megegyezik azzal az eredeti dokumentummal, amelyet az SZDSZ hivatalosan leadott a bíróságra az elnökválasztás után.
(Hír TV, MTI) | [
"SZDSZ"
] | [
"Hír TV"
] |
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) tavaly novemberben rendelt egy tanulmányt az indonéziai exportlehetőségekről 11 millió forintért. A dokumentumban az áll, hogy az előzménye egy 2018-as elemzés a lehetséges ázsiai célpiacokról. Közadatigénylésekkel derítettük ki, hogy ezt az úgynevezett előtanulmányt a kormányközeli Századvég írta az FKF-nek Vietnam, Srí Lanka, Laosz és Indonézia jellemzőiről, szintén nettó 11 millió forintért. Pályázatnak nincs nyoma: úgy tűnik, hogy a Századvég maga ajánlotta fel, hogy elemzést ír az ázsiai országokról.
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) tavaly novemberben – a Karácsony Gergely főpolgármester által elrendelt szerződéskötési moratórium idején – nettó 11 millió forintért rendelt egy 30 oldalas tanulmányt indonéziai exportstratégia kidolgozásáról. Vagyis arról, hogy milyen lehetőségei lehetnek az FKF-nek a délkelet-ázsiai szigetországban, melynek fővárosa, Jakarta légvonalban 10 351,8 kilométerre (13-15 óra repülés) van Budapesttől.
Idén januárban az Átlátszó birtokába került az FKF indonéziai exportlehetőségeiről szóló tanulmány, ami kevés konkrétumot, nagy általánosságokat, és két jövőbeli projektlehetőséget tartalmaz, és felhívja a figyelmet a korrupciós kockázatokra is.
Mutatjuk az FKF indonéziai exportstratégiáját, amit fű alatt rendelt az azóta leváltott cégvezető A főpolgármester által elrendelt szerződéskötési moratórium idején a fővárosi kukacég korábbi vezetése nettó 11 millió forintért rendelt egy tanulmányt az indonéziai exportstratégiájának lehetőségeiről. Az Átlátszó birtokába került dokumentum kevés konkrétumot, nagy általánosságokat, és két jövőbeli projektlehetőséget tartalmaz, de felhívja a figyelmet a korrupciós kockázatokra is.
Az FKF indonéziai exportstratégiájában az áll, hogy nem hirtelen ötletből rendelték meg, hanem komoly előzménye volt: a fővárosi kukacég már 2018-ban feltérképezte a lehetséges ázsiai célországokat, és akkor választotta ki Indonéziát.
“A pályázat előtanulmányaként 2018. októberében elkészült "Az FKF Nonprofit Zrt. szakértelmi portfóliójának rendszerezése és potenciális ázsiai export célpiacok feltérképezése" című dokumentum, mely a jelenlegi piacra lépési stratégia helyzetfelmérési dokumentumának tekinthető. A helyzetfelmérés során az FKF Nonprofit Zrt. Indonéziát értékelte az első számú ázsiai célpiacának."
Szerettük volna megismerni ezt az “előtanulmányt", ezért közadatigénylésben kértük ki az FKF-től. Február elején meg is kaptuk a 131 oldalas dokumentumot (PDF), amely Vietnám, Srí Lanka, Laosz és Indonézia társadalmi-gazdasági-geográfiai jellemzőinek és hulladékgazdálkodásának bemutatóját tartalmazza.
Az előtanulmányban ugyan nem szerepel a szerző(k) neve, de az elején egy hatalmas Századvég-logó van, amiből egyértelműen kiderül, hogy a kormányközeli gondolatgyár készítette.
Kíváncsiak voltunk a részletekre, ezért egy újabb közadatigénylésben kikértük az FKF-től a 2010 és 2020 között a Századvéggel kötött szerződések listáját, és külön azt a megállapodást, amelynek keretében ez az ázsiai piacfelmérés született.
Az FKF válasza szerint összesen két megbízást adtak a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek:
2017-ben nettó 14,8 milliót fizettek a cégnek a “Budapest területén található korábban lerakott települési szilárd hulladékok feltárása és szakértői tanulmány elkészítése" címszóval
2018-ban az “FKF hulladékgazdálkodási tevékenységének felmérése és ehhez mérten nemzetközi piackutatási elemzések lebonyolítása-kutatási vállalkozási szerződés" keretében nettó 11,3 millió forintot adott az FKF a Századvégnek
A Vietnam, Laosz, Srí Lanka és Indonézia helyzetét bemutató elemzést 2018. október 26-án datálta a Századvég, a tanulmány elkészítésére vonatkozó szerződést pedig 2018. július 16-án írta alá az FKF-fel.
A megállapodásban nem szerepel előzményként – ahogy az lenni szokott pályáztatás esetén -, hogy a fővárosi kukacég közbeszerzést írt volna ki a munkára, és a Közbeszerzési Értesítőben sincs nyoma ennek.
Adatigénylésünkre azonban az FKF elküldte a Századvéggel kötött szerződés mellékleteit is, amelyekből egy dokumentum a tanulmány tartalmával és elkészítésével kapcsolatos követelményeket tartalmazza, egy másik irat pedig a Századvég által írt ajánlat a munkára.
A 2018. június 11-én (bő egy hónappal a szerződéskötés előtt) kelt Századvég-ajánlatban a cég felkínálja az FKF-nek, hogy nettó 11,3 millió forintért “feltárja és megvizsgálja azon potenciális felvevő országok körét, melyek jól hasznosíthatnák az FKF-nél meglévő szaktudást a meglévő hulladékgazdálkodási rendszereik fejlesztéséhez."
Ez alapján úgy tűnik, hogy az elemzés a Századvég ötlete volt, megkereste vele az FKF-et, az pedig rábólintott és megrendelte az ázsiai országokról szóló tanulmányt nettó 11,3 millió forintért a kormányközeli elemzőktől. Majd ez alapján az indonéziai exportstratégiát egy másik cégtől újabb 11 millióért.
Címlapkép: Az FKF járművei Budapesten, a Hősök terén (forrás: FKF/Facebook)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.",
"Századvég"
] | [
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Közbeszerzési Értesítő",
"FKF Nonprofit Zrt."
] |
Aszódi Attila, paksi bővítésügyi államtitkár bejelentette, hogy elkezdik lehívni a titkos feltételrendszerű orosz hitelt, és el is kezdik visszafizetni belőle az oroszokat, pontosabban a fővállalkozót, írja az MTI.
A paksi bővítésügyi miniszter, Süli jános ugyanis leokézta a kifizetések elkezdését. Első körben 98 millió eurónyi (nagyjából 30 milliárd forintnyi) fővállalkozói számlát fogunk visszatutalni. Illetve csak részben visszautalni, ennek csak 80 százaléka orosz hitel, 20 százaléka magyar költségvetési pénz. Itt olvashat arról, hogy miez az egész és miért félő, hogy nem térülhet meg az óriásprojekt, még a durva késésések és égbekiáltó lopások elhagyásával se. Kivéve persze, ha 30 év múlva iszonyatosan drága lesz az áram, abban az esetben okosan döntöttük.
A beruházás becsült költsége csúszások nélkül nagyjából 12,5 milliárd euró (3750 milliárd forint), ebből elvileg 10 milliárd eurót Oroszország ad kölcsön 30 évre a magyar államnak. Összehasonlításképpen, amikor államosították a magyarok magánynyugdíjpénztári megtakarításiat, az 3 ezer milliárd forint volt.
Nyizsnij Novgorodba és Moszkvába megy a pénz A Nyizsnyij Novgorod-i Atomenergetikai Tervező Iroda (Inzsinyiringovaja Kompanyija Atomenyergoprojekt - AO NYIAEP), a moszkvai székhelyű Atomerőmű Építő Export Vállalat (Atomsztrojexport - AO ASZE) és az orosz fővárosban található Atomenyergoprojekt részvénytársaságokból (AO AEP) álló vállalati egyesülés magyarországi képviseletének a feladata, hogy megszervezze a paksi atomerőmű két új energiablokkjának megépítéséről szóló szerződéssel kapcsolatos munkálatokat. Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és a Roszatom leányvállalata, a Nyizsnyij Novgorod-i Atomenergetikai Tervező Iroda (AO NYIAEP) tavaly decemberben írta alá a három megvalósítási szerződést. Az egyik az erőmű tervezésére és építésére, a másik a jövőbeni működtetés és karbantartásra vonatkozó feltételeket rögzíti. A harmadik az üzemanyag-ellátást és a kiégett üzemanyag kezelését határozza meg.
Közben Finnországban már elkezdett építeni egy egészen hasonló erőművet a Roszatom. Ez már a kezdetekkor jelentős csúszást szenvedett, a finn biztonsági szabályoknak ugyanis csak komoly nehézségekkel tudnak megfelelni a "majd lepapírozzuk"-típusú mentalitással működő orosz mérnökök. A finn megrendelőcégnél egyéb problémákra is panaszkodtak, ezek tanulságairól itt olvashat bővebben. | [
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt."
] | [
"Nyizsnyij Novgorod-i Atomenergetikai Tervező Iroda",
"AO NYIAEP",
"Inzsinyiringovaja Kompanyija Atomenyergoprojekt",
"AO AEP",
"Atomerőmű Építő Export Vállalat",
"AO ASZE"
] |
A békési Mészáros Lőrincként emlegetett Barkász Sándor cége segít majd neki.
Hajnalban ütött rajta a GVH a miskolci kukakirályon, aki így is százmilliókat kaszál
Újabb nagy értékű közbeszerzésen futott be nyertesként a Mészáros és Mészáros Kft.: a felcsúti vállalkozó családi cége ezúttal az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól kapott feladatot. A "Váli-völgy vízrendezési feladatai" projekt kivitelezési és tervezési feladataiért 2,4 milliárd forintot kap Mészáros Lőrinc cége. A Váli-völgyi vízrendezési feladatokat uniós pénzből, egy KEHOP-projekt keretében végzik el.
A vállalkozás számos tereprendezési feladatot lát el, a részletekért kattintson ide.
A közbeszerzési hirdetmény szerint a megbízást nyílt eljárásban ítélték oda, a Mészáros család cége mellett ajánlatot tett a KÖTIVIÉP’B Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft., a Nyír-Wetland Szolgáltató Kft. és a zalakarosi Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. is.
A Mészáros és Mészáros Kft. több feladat elvégzéséhez is alvállalkozóval szerződik majd. Ezek a következők:
tervezés, terület-előkészítés részben,
mederrendezés részben,
fenntartó utak kialakítása részben,
műtárgy-rekonstrukció, műtárgybontás, építés részben,
tározó építés részben,
vizesélőhely-rendszer kialakítása részben,
erózió elleni védelem részben,
növényzet-telepítés, parti zonáció helyreállítása részben,
monitoring-rendszer fejlesztése részben,
befejező munkák részben.
Ezekhez a részleges munkákhoz a Békés Drén Kft. és a Viziterv Consult Kft. segítségét veszik igénybe.
A Békés Drén a "békési Mészáros Lőrincként" emlegetett Barkász Sándor érdekeltségébe tartozik. Nem először ütköznek közpénzhegyekbe Felcsúton:
Fotó: Marjai János/24.hu | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Országos Vízügyi Főigazgatóság",
"Békés Drén Kft."
] | [
"Nyír-Wetland Szolgáltató Kft.",
"KÖTIVIÉP’B Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft.",
"Viziterv Consult Kft.",
"Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt."
] |
Nem kampányolt, mégis több mint 80 millió forint kampánypénzt költött el a 2014-es országgyűlési választásokon az Országos Roma Önkormányzat. Képviselőjük nem jutott be a parlamentbe, ezért az Állami Számvevőszék nem is vizsgálta, mire ment el a pénz. A beszámolót a szervezet két szóval tudta le: egyéb szolgáltatás. Az ORÖ más gyanús pénzköltései miatt eközben már sorjáznak a feljelentések.
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) 101 millió forintot kapott választási kampányára a 2014-es országgyűlési választásokon, ebből 83 millió forintot el is költöttek. Hogy mire ment el ez a pénz, nem tudni. Mint arról a Romnet.hu portál is beszámolt, az országos roma szervezet láthatatlan kampányt folytatott, köztéri hirdetései nem voltak, jelöltjeiket nem reklámozták, részben ennek is tudható be, hogy a 300 ezres cigányság nem tudott képviselőt küldeni a parlamentbe, be kellett érnie a jelképes nemzetiségi szószólói megbízással.
Képviselőt nem tudtak a Házba küldeni, csak nemzetiségi szószólót Fotó: Polyák Attila - Origo
A 83 millió forint felhasználása azért is kérdéses, mert utóbb a Farkas Flórián vezette Országos Roma Önkormányzat is csatlakozott roma civil szervezetek "Ne regisztrálj" kampányához. Az a roma választópolgár ugyanis, aki regisztráltatta magát a nemzetiségi névjegyzékbe, nem szavazhatott pártlistára, csak egyéni jelöltre és a nemzetiségi listára. A kormányzat így akarta elejét venni, hogy "eggyel több" voksa legyen a romáknak.
Köszönjük, elköltöttük, jó volt!
A kampányfinanszírozási törvény elég tág teret ad arra, hogy kamupártok, szervezetek adóforintok milliárdjait zsebeljék be anélkül, hogy komolyabb elszámolási kötelezettségük lenne - mondta az Origónak Ligeti Miklós, a Transparecy International ügyvezető igazgatója.
A kamupártok adóforintok milliárdjait zsebelhették be Forrás: MTI/Beliczay László
Ligeti Miklós nem sorolta a kamuszervezetek közé az ORÖ-t, de arról, hogy mire költhette el a szervezet a 80 millió forintot, sejtelme sincs. A Transparency is csak abból tudna kiindulni, és számításokat végezni, ami látható-hallható volt a kampány alatt, de mivel az ORÖ-nek nem volt ilyenje, nincs kiindulási alap.
A korábban Farkas Flórián vezette ORÖ működését vizsgálja az Állami Számvevőszék. Van miért izgulnia a fideszes képviselőnek? Forrás: MTI/Kovács Tamás
A Transparency eleve arra kérte az ÁSZ-t, hogy tételesen vizsgálja a kampánypénzek felhasználását, de kérésük nem teljesült. Ráadásul a mandátumot nem nyert jelölőszervezeteket az Állami Számvevőszéknek nem kell ellenőriznie, elég, ha a szervezetek egy rövid beszámolót küldenek, így járt el az ORÖ is. A Hivatalos Értesítőben megjelentek szerint mindössze annyit írtak, hogy a pénzt "egyéb szolgáltatásokra" költötték el.
Az ÁSZ vizsgálódik
Az Állami Számvevőszék az ORÖ 80 milliós kampányköltésével kapcsolatban az Origónak azt mondta, azt már nincs törvényes lehetőségük vizsgálni. Korábban - a választások utáni három hónapig -, kérésre lett volna módjuk a vizsgálatra, de nem kérte tőlük senki, így nem is vizsgálódtak. Ettől függetlenül az ORÖ-nél még nem nyugodhatnak meg teljesen, ugyanis a számvevők ellenőrzik a szervezet 2010-2014 közötti gazdálkodását, és ebben benne van a 2014 áprilisában kapott kampánytámogatás is.
Farkas Flórián, az ORÖ volt elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Még nem engedik el a kezét Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Horváth Bálint, az ÁSZ osztályvezető főtanácsosa a jelenleg zajló vizsgálatról azt írta, az ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy "az államháztartásból részükre nyújtott támogatások, illetve a meghatározott célokra ingyen juttatott vagyon felhasználása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e".
Az Államkincstár nem
Az Origo érdeklődött a Magyar Államkincstárnál is, indokoltnak tartják-e az ORÖ elszámolásának átfogó, tételes, számlaszerű ellenőrzését. Azt válaszolták, hogy a kincstárnak a nemzetiségi önkormányzatok kampányköltségekre szóló támogatásának vizsgálatára a törvény szerint nincs joguk.
Az ORÖ egyelőre hallgat
Megkérdeztük az Országos Roma Önkormányzat jelenlegi elnökét, Hegedűs Istvánt, valamint az ORÖ hivatalvezetőjét, Dobóvári Ildikót, készítenek-e tételes beszámolót a kampánypénz felhasználásáról, de eddig nem kaptunk választ.
Hegedüs István, az Országos Roma Önkormányzat elnöke Forrás: MTI/Illyés Tibor
Makai István, az ORÖ-ben létrehozott alternatív vizsgálóbizottság tagja az Origónak azt mondta, nem tudják, mire fordították Farkas Flóriánék a pénzt, plakátok, szórólapok nem készültek a kampány során, mint ahogy az ORÖ közgyűlése sem tudott a támogatás felhasználásáról.
Makai István véleménye szerint az előző és a jelenlegi roma vezetést is a teljes politikai és gazdasági káosz jellemezte, szerinte amit az ORÖ megtesz, azt ma egyetlen, közpénzből fenntartott önkormányzat sem engedhetné meg magának.
Nem ez az első gyanús ügy
Az ORÖ-nek nem ez az első zavaros pénzköltési ügye. Ha csak az utóbbi heteket nézzük, a Híd a munka világába foglalkoztatási projektben több százmillió forintért bérelt gellérthegyi irodaház, a havonta több százezer forintért bérelt autók, tízmilliós irodabútorok botránya mellett a kormányzat sem mehetett el szótlanul. Igaz, sem a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma, sem a NAV nem talált a Híd programban gyanús pénzköltésre utaló jelet.
Balog Zoltán miniszter Farkas Flóriánnal, az ORÖ volt elnökével Forrás: MTI/Ujvári Sándor
Ez azonban nem nyugtatta meg az LMP-t. Az ellenzéki párt szerdán közölte, hogy a végére jár az uniós támogatással megvalósult Híd programnak. Azt írták, korábban találkoztak a program vezetőivel, de mivel számtalan kérdésre nem kaptak választ, közérdekű adatkérést nyújtottak be, de az ORÖ nem válaszolt, ezért beperlik őket, hogy megkapják az adatokat.
Sorakoznak a feljelentések
Az ORÖ-ben létrehozott alternatív vizsgálóbizottság tagjai szerdán három újabb feljelentést tettek a Nemzeti Nyomozó Irodánál a roma önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban. Makai István a nyomozó hatóság Aradi utcai épülete előtt be is mutatta az általuk a feljelentéshez csatolt bizonylatokat.
Az alternatív vizsgálóbizottság tagjai a feljelentést mutatják Forrás: Origo
A feljelentések érintik a Kisebbségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózat és az ORÖ gazdálkodását, továbbá a közfoglalkoztatottak juttatásait is - sorolták a feljelentők, akik szerint mindez több százmillió forint gyanús felhasználását jelenti. Összességében pedig - az uniós támogatásokat is ideértve - szerintük egymilliárd forint "úszhatott" el, ennyit használhattak fel törvénytelenül.
Tanúskodnának is
Az alternatív vizsgálóbizottság tagja, Makai István a feljelentések kapcsán megjegyezte, hogy van 27 olyan tanújuk, aki hajlandó névvel és arccal tanúskodni a bíróságon is, megerősítve az ő gyanújukat az ORÖ törvénysértő gazdálkodásának részleteiről. Makaiék az Origo kérdésére visszautasították az ORÖ vezetőinek magyarázatát, miszerint ők csak vádaskodnak, amikor nagy összegeket keresnek rajtuk, ráadásul a pénz valójában tizede, százada az általuk említettnek, mert nem ismerik a tizedesvesszőt.
Dokumentumok igazolják, hogy papíron történtek kifizetések, valójában nem Forrás: Origo
A vizsgálóbizottság tagjai a feljelentésükhöz csatolt dokumentumokkal, kimutatásokkal kívánja bizonyítani, hogy valósak a több százmilliós összegek, amelyek eltűntek - számos olyan esetről tudnak, hogy több százezres tételeket az ORÖ papíron kiutalt személyeknek és intézményeknek, ám azok sosem kapták meg a pénzt, és nem is tudni, hová lett. Fiktív számlákról, fals átutalásokról beszéltek.
Egyszerre három feljelentést is tettek az alternatív bizottság tagjai Forrás: Origo
Elmondták azt is, hogy Farkas Flórián a múlt héten körlevelet küldött az ORÖ képviselőinek, amelyben mindenkit azzal nyugtatott, hogy semmi gond nincs a gazdálkodással, jogsértés nem történt, és nem is nyomoznak az ORÖ ügyében. Ám a vizsgálóbizottság tagjai több, folyamatban lévő ügyészségi nyomozást is említettek, és úgy vélik, Farkas Flórián szégyent hozott a cigányságra, becsapta az ORÖ-t és Orbán Viktort is. Erről hamarosan a miniszterelnöknek is el kívánnak juttatni egy levelet. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Transparecy International",
"Hivatalos Értesítő",
"Kisebbségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózat",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Magyar Államkincstár",
"Állami Számvevőszék"
] |
Megtörtént a bejelentés, ami miatt fel kellett függeszteni Mészáros Lőrinc Opus Global Nyrt.-jének tőzsdei kereskedését. A cég bejelentette: az irányítása alá tartozó Status Power Invest Kft. kivásárolja a cseh partner 50 százalékos tulajdonrészét, így a Mátrai Erőmű Zrt. a Mészáros Csoport kizárólagos irányítása alá kerül.
A Status Power Invest Kft., valamint a cseh EPH által 50-50 százalékban tulajdonolt Mátra Energy Holding Zrt. a múlt héten jelentette be, hogy sikeresen teljesítette az összes feltételt, hogy megszerezze a Mátrai Erőmű Zrt. 72,6 százalékos részvénypakettjét.
A mai tájékoztatás szerint a Status Power Invest első körben a Mátra Energy Holding 85 százalékos tulajdonosává válik, amint megérkezik a GVH és a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal engedélye.
Az üzlet második lépése után a Mátra Energy Holding összes részvénye a Status Power Investé lesz, ami azt jelenti, hogy a Mátrai Erőmű részvényeinek 72 százaléka felett egyedüli, közvetett tulajdonjogot szerez a cég. Mindez 2019. június 20-án történik meg. | [
"Mátra Energy Holding Zrt.",
"Status Power Invest Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt."
] | [
"Mészáros Csoport",
"Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal"
] |
Megint röpködnek a milliárdok a műemlékek felújítása körül: a magyar kormány megengedi a kastély- és várprogramban lévő 33 milliárd forintnyi uniós támogatás előlegként való azonnali és teljes kifizetését, noha ettől nem indul meg hamarabb a munka. Az Európai Bizottság kimondottan ellenzi a műemlékek körüli ellenőrizhetetlen költekezést.
Rövid időn belül kétszer is belenyúlt a kormány a 33 milliárd forintnyi uniós támogatást felölelő nemzeti kastély- és várprogramba. A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon (Ginop) belül a turisztikai célú fejlesztéseket támogató kiírásban eredetileg a megítélt támogatás 30 százalékát lehetett előlegként felvenni, ez az arány áprilisban 50, hétfőn pedig 100 százalékra módosult. Lapunk megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy mi indokolta a változtatást, de lapzártánkig nem kaptunk választ. A program lényege az állami tulajdonban lévő kastélyok, várak turisztikai hasznosítása a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ irányításával. Egy projektre legfeljebb 1,5 milliárd forint jut, de a támogatás a duplája, hárommilliárd is lehet, ha világörökségi helyszínen található.
Nem véletlenül tört ki a műemlékláz: négyzetméterenként 400 ezer forintig lehet a költségeket elszámolni a műemlékekre, a nem műemléki épületek építésére 320, átalakítására pedig 220 ezret. Egyelőre csak állami kézben lévő kastélyokról szól a program, de a lapunk által megkérdezett szakértő szerint ez még változhat. Úgy látja, nehezen képzelhető el, hogy fejlesztési forrás nélkül maradjon Orbán Viktor veje, Tiborcz István, aki a hozzá közeli üzletemberek közreműködésével vetheti meg a lábát Turán. A Loire menti kastélyok hangulatát idéző Schossberger-kastélyhoz 200 millió forintért jutott hozzá a befektetői csoport, de a Magyar Nemzeti Bank sem maradt kastély nélkül: az intézmény a 680 millió forintért meghirdetett tiszaroffi Borbély-kúriát szerezte meg.
Az EB-nek sem tetszik
Informátorunk szerint nemcsak a közvélemény számára érthetetlen a milliárdok egészének előlegként való felvétele, hanem az Európai Bizottság is rossz szemmel nézi. Egyrészt így nehezen követhető nyomon a pénzköltés, másrészt alapjaiban kérdőjelezi meg a rendeltetésszerű felhasználást. Ez az összeg ráadásul most még csak virtuálisan EU-s forrás, hiszen a központi költségvetés terhére a 33 milliárdot a Magyar Államkincstár bocsátja a Forster-központ rendelkezésére. Csak akkor válik ténylegesen is uniós támogatássá, ha Brüsszel ellentételezi a benyújtott számlákat, ez pedig akár a hét plusz két éves ciklus végéig, 2022-ig is elhúzódhat. A fokozott előlegkifizetés azért érdeke a kormánynak, hogy eredményeket mutasson fel az uniós pénzlehívás terén: eddig inkább a felhívások megjelentetésében aktív, a győztes pályázók kifizetésében komoly elmaradás van. A kastélyos milliárdok kipörgetése azonban aligha járul hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, attól még egyetlen kapavágás sem történik a tervezettnél hamarabb, hogy a pénz befut a kastélyhasznosítást felügyelő Forsterhez. Ellenben a központ ellenőrizhetetlenül gyarapíthatja a vagyont, ha a parkoló pénzt magyar állampapírokba fekteti, és csak kétszázalékos hozammal számolva is több száz millió forintot keres a kivitelezés megkezdéséig. Az állami beruházásokra egyébként is egyre jellemzőbb, hogy előlegként átmegy a teljes összeg, ennek még nagyobb haszonélvezője a közút- és vasútfejlesztéseket irányító Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.
Kormányhatározattal eddig 19 kastély került át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől a Forsterhez, 2018-ig pedig további 16 cserél gazdát. Kilenc kastély – a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a majki kamalduli remeteség, a sümegi püspöki palota, a bajnai Sándor–Metternich-kastély, az iszkaszentgyörgyi kastély, a dégi Festetics-kastély, a tatai Esterházy-kastélyegyüttes, a füzérradványi Károlyi-kastély és az egri vár – esetében már a támogatási szerződések megkötésénél tartanak. A kastély az új kormányzati hobbi, már az adózás is ezt segíti. A 2017-es adótervek szerint a kastélyok felújítási költségeit 31 milliárd forintig levonhatja az adóalapból a kastély tulajdonosa, bérlője, vagyonkezelője. A kiadások 50 százalékával a társaságiadó-alap is csökkenthető.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 20. | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ"
] | [
"Európai Bizottság",
"Magyar Államkincstár",
"Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
Volt SZDSZ-es miniszteri biztos cége kapott legnagyobb értékben szerződéseket az előző parlamenti ciklusban a Párbeszéd parlamenti frakciójától – derül ki azokból a dokumentumokból, amiket a Telex kért ki az Országgyűlési Sajtóirodától. A szerencsés cég 2020-ban havi 800 ezerért kezelte Horváth Csaba zuglói polgármester Facebook-oldalát, de néhány évvel korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumon keresztül 15 millió forint EU-s pénzhez is jutott.
A Weber und Mill Kft. Koltai Péter tulajdona, aki Gyurcsány Ferenc kormányzása idején a Magyar Bálint vezette oktatási tárca informatikai biztosa volt. A cég az utóbbi években néhány tízmilliós bevételt könyvelhetett el, a jelek szerint ennek a nagy része így vagy úgy, de a politika környékéről érkezett.
2015-ben 213 millió forintot kapott a volt SZDSZ-es parlamenti képviselő Horn Gábor vezette Budapesti Politechnikum Alapítvány egy olyan program létrehozására, amelyben fiatalok vállalkozóvá válását segítették a Dél-Alföldön. Az alapítvány a megvalósításra közbeszerzést írt ki, amin mások mellett a Weber und Mill Kft. is 15,2 millió forintos megbízást nyert. Ezzel, az egyébként saját honlapot és nyilvános elérhetőséget felmutatni nem tudó céggel szerződött az előző ciklusban legnagyobb értékben – több mint 26 millió forintért – a Párbeszéd parlamenti frakciója.
A közvélemény-kutatók mágikus gömbje
A második legnagyobb értékű szerződést a Republikon Intézettel kötötte a Párbeszéd képviselőcsoportja, utána egy autóbérlő és a Závecz Research következik szintén tízmillió forint feletti összegű szerződésekkel. Az ötödik helyre csúszott ezzel a korábban már körbejárt, MSZP-hez köthető Szociális Demokráciáért Intézet, amit eszközbeszerzések követnek. Na de lássuk a teljes listát!
A listában nem szerepelnek a minden frakciónál jelentős tételt kitevő magánszemélyek és egyéni vállalkozók, és feltűnik, hogy az amúgy több százmillió forinttal gazdálkodó Párbeszéd-frakció összesítve is milyen kevés pénzért szerződött az előző ciklusban cégekkel. A hivatalosan közösségimédia-megjelenéssel (azaz Facebook-oldalak kezelésével) foglalkozó Weber und Mill Kft. után látványos, milyen sok pénz ment el a közvélemény-kutatókra.
A szerződések alapján a Republikon az egész cikluson keresztül kommunikációs tanácsokkal látta el a frakciót, míg a Závecz Research rendszeresen közvélemény-kutatásokat készített nekik. Érdekesség, hogy ezek a kutatások egyenletesen oszlanak el a ciklus négy évében, míg a Párbeszéd működésére rálátó forrásaink szerint a tavalyi előválasztás előtt a párt (vagy a frakció) közvélemény-kutatások egész sorozatát rendelte meg a budapesti választókerületekről. Ezeknek köszönhetően tudtak három olyan budapesti választókerületben elindulni, ahol az előválasztást, majd később az országgyűlési választást is megnyerhették.
Cikksorozatot indítottunk a Telexen, ebben a parlamenti frakciók előző négyéves költéseit járjuk körbe egyesével. Az első részben az MSZP, a másodikban pedig a Jobbik parlamentiképviselő-csoportjának szerződéseit mutattuk be.
Az MSZP–Párbeszéd-szövetség öröksége
A Párbeszéd-frakciótól 8,3 millió forintnyi szerződést bezsebelő Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft. az MSZP-székházba bejegyzett Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány tulajdonában van, amelynek kuratóriumában 2020-ban még Molnár Zsolt és Puch László is helyet foglalt. Az intézet, amely az MSZP-től ugyanebben a ciklusban 124 millió forint értékben kapott szerződéseket, minden bizonnyal még a két párt közötti szoros együttműködés jegyében kapta a megbízást.
Érdekesek még azok a körülbelül kétmillió forint értékű szerződések, amelyeket a Pro Satis Kft.-vel kötött a Párbeszéd-frakció egészségpolitikai szaktanácsadás címen. A Pro Satis tulajdonosa ugyanis az a Komáromi Zoltán, aki ma parlamenti képviselőként a DK fő egészségügyi szakpolitikusa, és a választások előtt az ellenzék egészségügyi munkacsoportjának a vezetője volt. A szerződés időtartama alatt azonban Komáromi még Karácsony Gergely csapatában képzelte el politikai jövőjét.
Bár a pártok pénzügyeit körüljáró cikkünkből kiderült, hogy a Párbeszéd az elmúlt egy évtizedben az alacsony költségvetéssel működő politikai erők közé tartozott, 2022-től már egy hatfős frakcióval ülnek a parlamentben, és így szövetségeseikre sincsenek annyira rászorulva. Talán nem véletlen, hogy Tordai Bence szerint 2024-ben történetükben először önállóan fognak elindulni az európai parlamenti választáson. | [
"Budapesti Politechnikum Alapítvány",
"Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft.",
"Párbeszéd",
"Weber und Mill Kft."
] | [
"Závecz Research",
"Republikon Intézet",
"Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány",
"Országgyűlési Sajtóiroda",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Pro Satis",
"Pro Satis Kft."
] |
Megvan, mely külső tanácsadók segédkezhetnek majd a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közbeszerzéseinél, és számíthatnak fel
alkalmanként nettó 1-4,5 millió forintos átalánydíjat, az egyéb szerződéses feladatokért pedig nettó 20 ezer forintos óradíjat.
A pályázatot még áprilisban írta ki az állami cég, és a napokban meg is kötötték a megbízási keretszerződést, amiből kiderül, hogy
a Meditkonzult Kft.,
az Imperial Tender Kft.,
valamint a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda
nyerte el a munkát. A megbízás két éves, de egy évvel meghosszabbítható, a szerződés értéke pedig 800 millió forint.
Nem először közösködnek a győztesek: az Imperial Tender Kft. a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodával egyetemben a nyertesek között volt az Államkincstár közbeszerzések lebonyolítására kiírt 1,8 milliárd forintos pályázatánál. A Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda a nemrég botrányosan végződött 4,8 milliárd forintos gigatender egyik főszereplőjeként került a címlapokra. Az uniós finanszírozású projektekhez adhattak jogi és közbeszerzési tanácsokat a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályának az SBGK Ügyvédi Irodával, valamint az Ész-Ker Kft.-vel együtt, ám Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nem kért tovább a külsősök milliárdos tanácsaiból. Nem teljesen függetlenül attól, hogy az Európai Bizottság a magyar közbeszerzésellenőrzés rendszerében – beleértve a külső tanácsadóknak kiszervezett munkát – annyi hibát talált, hogy minden tizedik eurót visszakér az uniós támogatásokból.
Az Opten adatai szerint a Meditkonzult kisebb tanácsadónak számít, de 2016-ról 2017-re több mint duplájára, 207 millió forintra tornázta fel nettó árbevételét, adózott eredménye pedig majdnem megtriplázódott, így meghaladta tavaly a 100 millió forintot. Tulajdonosaként Kiss Balázst jegyezték be, aki a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Budapest Fővárosi Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági tagja. Tavaly nyárig pedig a kisvárdai illetőségű Nagy György jegyezte a közbeszerzési tanácsadót, aki az állami út- és vasútberuházó társaság, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-nél állt alkalmazásban.
Az Imperial Tender 2016-ban még veszteséges volt, tavaly viszont már 80 millió forint feletti adózott eredményt könyvelt el, miközben árbevétele majdnem négyszeresére, 192 millió forintra nőtt.
Kiemelt képünkön: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkatársai megtisztítanak egy kátyúzásra előkészített munkagödröt a Csobánka és Pilisvörösvár közötti úton 2015. április 10-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI | [
"Imperial Tender Kft.",
"Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda",
"Meditkonzult Kft.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt."
] | [
"Budapest Fővárosi Vagyonkezelő Központ Zrt.",
"Európai Bizottság",
"SBGK Ügyvédi Iroda",
"Ész-Ker Kft.",
"Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt."
] |
Felveri a gaz a népligeti teniszpályát, amelynek működését brutális eszközökkel lehetetlenítette el Tamás László Fidesz-közeli vállalkozó. A szomszédos Taraliget lakópark tulajdonosa évekig küzdött, hogy elüldözze az iskolát és teniszakadémiát, nemrég sikerült is neki. Most droghasználók szállták meg a környéket, a lakóparkban élők pedig nehezen viselik, hogy rendszeresen eldobott fecskendőket, használt óvszereket kell kerülgetniük a játszótér mellett. Egy múlt heti tűzeset után talán jobban odafigyelnek a környékre, a Főkert azt ígéri, visszavágja a bokrokat. Azt azonban továbbra se tudni, mi volt az ingatlanfejlesztő célja.
Hatalmas füsttel égett le egy közel száz négyzetméteres épület múlt kedden a Népligetben, olvasóink még kilométerekkel arrébb is látták a szürke füstfelhőt. Egy héttel később már csak elszenesedett padok, a felismerhetetlenségig égett bútorok maradtak hátra, még a raktár mellett álló magas fák koronája is feketére égett.
az egykori teniszcentrum, ahol ez történt, ÉVEK ÓTA GAZDÁTLANUL ÁLl a Kismartoni út végén.
A környéken lakók azt mesélik, várható volt, hogy előbb-utóbb valami baj lesz, az elmúlt hónapokban ugyanis áldatlan állapotok alakultak ki itt, a Népliget Kőbányai út felőli oldalán, a Taraliget lakópark mögött.
"Megszállták a drogosok és a prostituáltak a környéket."
Ezzel keresték meg az Indexet pár nappal ezelőtt, mi pedig elmentünk megnézni a helyszínt. Több lakóval is beszéltünk, mindnyájan csak névtelenül mertek nyilatkozni, azt mondták, félnek, hogy megtámadják őket, ha felismerik a cikk alapján.
A fenti képen pirossal jelölt elhanyagolt terület tulajdonjoga vitatott, a Népliget nagy része ugyanis a mai napig nincs felparcellázva, osztatlan közös tulajdonként van bejegyezve, és egy helyrajzi számon szerepel. Az államnak, a fővárosnak és a szomszédos Taraliget lakópark (a térképen sárgával) építtetőjének is van tulajdonhányada, így aztán
nem egyértelmű, hogy a teniszpályának ki a jogos tulajdonosa.
Ez a vita áll az egész lepusztulás hátterében is, a cikkben később erről még lesz szó bővebben is. Maga a lakópark a kétezres évek elején épült, 432 lakást adtak el. Főként a gyerekesek, a futók és kutyások járnak át innen (is) a Népligetbe, több játszótér is van a közelben. Az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban találtak fecskendőt, használt óvszert, ruhadarabokat és szemetet a bokrokban, de ennél durvább esetről is beszámoltak a járókelők.
A múltkor letolt nadrággal üldöztek egy nőt, és azt üvöltözték neki, hogy megbasszák.
Egy másik alkalommal pedig rajtakaptak egy férfit, amint egy bokorban könnyített magán, miközben alig pár méterre tőle egy kislány hulahoppkarikázott a játszótéren.
A biztonsági őr engedte be a teniszpályára
A beszámolók szerint tízesével-húszasával járkálnak a kábult férfiak és nők a bokrok között, bár a múlt heti tűz óta valamelyest csökkent a számuk. Miközben a szomszédok sorra idézik fel a horrorélményeiket, mintha csak emlegetni kellett volna, egy fehér pólós srác jelenik meg a sétányon.
Kissé görnyedt háttal, ám céltudatosan és láthatóan idegesen indul az egyik bokor felé. Bemászik, majd az egyik résen át egy pillanat alatt már a salakos teniszpályán áll. Az előbb ott még egy sárga mellényes biztonsági őrt láttunk, időközben ő is eltűnt, hiába keressük.
Messziről követjük, ahogy a fiatal bekuckózza magát a teniszpálya szélén álló, palatetős kis viskóba. A szomszédok azt mondják, itt lövik be magukat, kívülről azonban nem látni oda, mert az egykori tároló bejárata pont a másik irányba néz. Alig pár perc múlva egy másik fiatal férfi is megjelenik, ő is ugyanazon a jól ismert útvonalon bemászik, az se zavarja, hogy öten nézzük.
"Nappal is kábultan fekszenek a földön vagy a padokon" – folytatják közben a szomszédok, és "gyakran teljesen nyíltan szexelnek a bokrokban."
Minden este azt hallgatjuk, hogy Robika! Robika!
– veszi át a szót egy apuka. Robikának hívják állítólag a központi figurát, nála futnak össze a szálak, ő irányítja a Népligetnek ezt a részét. – Szétvet az ideg, és nem tudunk mit csinálni.
Amíg nem folyik vér, nem jön ki a rendőrség.
Egy 13 éves fiú okozta a tüzet
Azt mesélik, hiába hívták már milliószor a rendőröket, vagy nem jönnek ki, vagy azt ígérik, hogy hamarosan odamennek a helyszínre, de aztán valahogy nem érkeznek meg.
A rendőri intézkedésekről statisztikai adatokat csak teljes kerületet érintően tudunk adni, kerületrészeket és utcákat érintően kimutatást nem vezetünk
– válaszolta a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya arra a kérdésünkre, hogy idén júliusig hány alkalommal intézkedtek az érintett területen.
Így pontos számokat nem tudunk, de a rendőrség azt állítja, hogy ők "rendszeresen jelen vannak az adott környéken, a BRFK kerületi, valamint központi egységei is, több egységgel, naponta többször, visszatérő jelleggel ellenőrzik az adott kerületrészt". Ám nyilván így is vannak időszakok, amikor épp nincsenek rendőrök, így fordulhatott elő, hogy
Múlt kedden simán felmászott a teniszpálya elhagyatott raktárának tetejére egy fiatal fiú, és felgyújtotta.
Az egyik szomszéd épp arra sétált a kislányával, és látta a fiút a tetőn, majd pár perccel később már a füstöt. Hívta a 112-t, de először nem jöttek ki a tűzoltók, mert hogy nem volt láng.
Alig telt el aztán egy kis idő, és már teljes terjedelmében égett a raktár, egy olvasónk videót is készített a tűzről:
Tűz a Tara Lakóparknál
A tűzoltók két vízsugárral oltották el a lángokat, a rendőrség pedig rongálás gyanúja miatt indított nyomozást az ügyben. A bűncselekményt egy 13 éves fiú követte el, akit meghallgattak, írta a rendőrség kérdésünkre.
Szigorúbb ellenőrzést ígér a Főkert
A környéken lakók a rendőrség mellett a Főkertnek is többször szóltak, hogy kezdjenek valamit a elburjánzott bokrokkal, amelyek tele vannak tűvel, óvszerrel, az egyik szomszéd június végén a Járókelőn is jelezte a problémát.
Mi is megkerestük a Főkertet. Azt írták, hogy általában tíz fővel vannak jelen a Népligetben, és munkatársaik is "tapasztalták a jelzett probléma életvitelszerű jeleit.
Az ezzel járó hulladékot naponta, kétnaponta szedik össze és szállítják el a munkatársaink. A bokrok között elhasznált fecskendőket is találnak.
Hozzátették, hogy egyeztettek a Taraliget lakópark tulajdonosával, és
jövő hét kedden megkezdődik a bokrok megritkítása, az invazív növényfajokat kiszedjük. Közterület-felügyelők és legalább négy járőr fogja biztosítani a munkálatok zavartalan lebonyolítását.
Elvágott vezetékek, munkagép elé beálló emberekkel
De ki is a Taraliget lakópark tulajdonosa, akivel egyeztetni kell, és akivel folyik a harc a területért? Tamás Lászlónak hívják, 1998 és 2002 között Kőbánya önkormányzati képviselője volt, 2010 után pedig a főváros Gazdasági Bizottságának külsős tagja, és az ő telkein épülhet meg a dél-budai szuperkórház.
Cége, a Tara Ingatlanfejlesztő Kft. építtette a Taraliget lakóparkot, ahol a kerület polgármesterének, Kovács Róbertnek is van egy lakása. A vállalkozó pár éve helyezte nyomás alá a lakóparkkal szomszédos Ábris Tenisz Akadémiát és Sportközpontot, és a mellette működő alapítványi iskolát, legalábbis 2014-ben a HVG-nek ezeket nyilatkozta a teniszklub akkori vezetője.
Szerinte volt, hogy elvágták a teniszcentrumhoz és iskolához vezető villamos vezetékeket, máskor a gáz- vagy a telefonvezetékeket tették tönkre, és olyan is volt, hogy eltömítették a csatornát. A közművek a lakóparkon keresztül haladnak végig.
A legdurvább eset talán az volt, amit 2014-ben felidézett az akkori teniszklub-vezető Gödry Ádám, amikor elzárták a szennyvízelvezetést, és később se engedték azt helyrehozni. Amikor az iskola és a teniszklub megoldásképp egy biotartályt készült beüzemeltetni, és a tartálynak szánt gödör kiásásakor megjelent egy markológép, Tamás László munkatársaival beállt a gép elé.
Aztán Az ingatlanháború közvetve egy 61 éves férfi halálához vezetett 2014-ben.
Egy idős teniszező összeesett verseny közben a pályán, és a mentőautó nem tudott bejutni időben a területre, mert az utat három irányból is lekerítették betonelemekkel. A mentősöknek meg kellett állniuk az útzárnál, onnan felszereléseikkel futva közelítették meg a sportközpontot, de már nem tudták megmenteni a sportoló életét.
Az eset idején 2014-ben a sajtóban összehozták ezt a halálesetet az ingatlanfejlesztő ténykedésével. A teniszpálya akkori jogásza az Indexnek azt mondta, a Taraliget lakópark tulajdonosának érintettsége nyilvánvaló, mert a lakópark munkatársai és biztonsági emberei akadályozták meg, hogy a rendőrök elszállíttassák a tömböket.
Az Ábris Tenisz Akadémia tulajdonosai jogi úton, beadványokkal, panaszokkal igyekeztek visszaverni a támadásokat, de egy idő után feladták, és otthagyták a telket. Hogy pontosan mi volt a vállalkozó célja, a mai napig nem tudni, a teniszakadémiát képviselő ügyvéd szerint az egész hátterében az állt, hogy meg akarta szerezni magának a területet.
A teniszcentrum viszont évek óta nem üzemel, a salakos pályát benőtte a gaz, az épület zárva, és most már a raktár is porrá égett.
Szerettük volna megkérdezni Tamás Lászlót, hogy mi a terve a területtel, és tud-e arról, hogy milyen állapotok alakultak ki a lakóparkja mögött. A héten többször is hívtuk a Taraliget Kft. nyilvánosan elérhető telefonszámait, de nem vette fel senki, és a céginformációs adatbázisban talált emailcímükre küldött levelünkre se reagáltak. A biztonsági cégnél is rákérdeztünk, hogy a tulajdonos engedélyével használják-e a teniszpályát az általunk látott férfiak, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
(Borítókép: Bődey János / Index) | [
"Tara Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [
"Ábris Tenisz Akadémia",
"Gazdasági Bizottsága",
"Taraliget Kft.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Ábris Tenisz Akadémia és Sportközpont"
] |
Július elején az Európai Parlament elnöksége leszavazta az EP-képviselők költségtérítésének ellenőrizhetőségéről szóló javaslatot. Megkértük a 21 magyar EP-képviselőt, hogy véleményezzék a döntést. Mindössze öten válaszoltak: Balczó Zoltán, Jávor Benedek, Molnár Csaba és Niedermüller Péter sajnálja a döntést, Szanyi Tibor szerint viszont rendben van a jelenlegi átalányrendszer, és “jóval nagyobb költséggel járna a minden részletre kiterjedő szisztematikus vizsgálat és ennek következményei, mint az esetleges visszaélések okán keletkező kár".
Július 12-én számoltunk be arról, hogy az Európai Parlament elnöksége nem szavazta meg, hogy az EP-képviselőknek el kelljen számolniuk a fizetésükön felül kapott költségtérítéssel (General Expenditure Allowance, röviden GEA).
Ezt a tiszteletdíjukon felül kapják az EP-képviselők, összege havonta körülbelül havi 1,3 millió forint (2018-ban 4.416 euró), és mivel 751 EP-képviselő van, a GEA évente nagyjából 40 millió euróba kerül az európai adófizetőknek.
Az EP-képviselők kontroll nélkül költhetik a GEA-keretüket: nem kell számlával igazolniuk a kiadásaikat, nem kell visszafizetniük az esetlegesen fennmaradó összeget, és senki nem ellenőrzi, hogy mire költötték. Ezen a helyzeten változtatott volna az a javaslat, amit az Európai Parlament 15 fős elnöksége 8:6 arányban leszavazott.
Az átláthatóság ellen voksolt az elnökség egyetlen magyar tagja, az Európai Néppárt által delegált fideszes Járóka Lívia is.
A verdikt után levelet írtunk mind a 21 magyar EP-képviselőnek: a véleményüket kértük az elnökség döntéséről. Két hét alatt mindössze öten válaszoltak.
Balczó Zoltán (Jobbik):
“Az elmúlt években a EP költségvetési szavazásai során több olyan módosító indítványról szavaztunk, amelyek a képviselők általános költségtérítésének átláthatóságát kívánták biztosítani. Ezeket a javaslatokat támogattam. A költségtérítési keret felhasználása és dokumentálása során a hatályos szabályozást tekintem mértékadónak, azokat betartom. Meg kívánom jegyezni, hogy a teljes keretet (jelenleg 4.416 euró) az előre látható költségeimnek megfelelően kértem folyósítani, így ez 2017 májusa és 2018 júliusa között havi 2.500 euró volt."
Jávor Benedek (PM):
“Mind számomra, mind pedig a Zöld Frakció számára elfogadhatatlan eredmény született: nem elfogadható ugyanis, hogy az európai adófizetők pénzének akár egy kis részét is elszámolás és átláthatóság hiányában lehessen elkölteni. Az Európai Parlamentnek kell a költségvetési pénzekkel leginkább és legátláthatóbb módon elszámolnia, hiszen a Parlament hatáskörébe tartozik a többi uniós intézmény költségvetésének ellenőrzése is. A Parlament magát teszi hiteltelenné, ha a saját portáján nem söpörne rendesen. Mind Jávor Benedek személyesen, mind pedig a Zöld Frakció mindent meg fog tenni, hogy az ügyben a Néppárt és a Szocialista Frakciók ellenállását le lehessen törni, és megoldást lehessen találni a problémára, lehetőleg még a ciklus vége előtt."
Molnár Csaba (DK):
“Sajnáljuk a döntést. A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselői az S&D frakció álláspontjának kialakításakor az átláthatóságot támogatták. "
Niedermüller Péter (DK):
“Én két kollégámmal tagja voltam annak a munkacsoportnak, amely a frakciónk nevében javaslatot tett a GEA megreformálására. Azt javasoltuk, hogy (a) a GEA ne legyen általány, mert akkor nem lehet pontos elszámolást kérni, (b) az összeget csak arra lehessen fordítani, ami a képviselők munkájához valóban szükséges, (c) s ehhez készítettünk egy negatív és egy pozitív listát, (d) s legyen a kiadásokról elszámolás – hogy csak a négy legfontosabb elemet említsem.
A magam részéről a döntést, amely elutasítja a GEA reformját, elfogadhatatlannak tartom. Szeptemberben a frakcióelnökségben és a frakcióban is vissza fogjuk hozni ezt az ügyet, s továbbra is minden rendelkezésemre álló eszközzel azt fogom erőltetni, hogy a GEA ne legyen általány, mert ez minden további reform előfeltétele.
Ugyanakkor azt is mondanom kell, hogy megítélésem szerint nem a GEA a legsúlyosabb probléma, hanem pl. az, ahogyan egyes tagállami delegációk kezelik a pénzügyeiket. De ez nyilván már egy másik történet."
Szanyi Tibor (MSZP):
“Köszönettel vettem megkeresését az európai parlamenti képviselők általános költségjuttatásával kapcsolatban. Tájékoztatom önöket, hogy a GEA (General Expenditure Allowance) nem ‘közpénzégetés’, és nem is ‘költségtérítés’, mint ahogy azt önök állítják, hanem egy – szó szerint! – átalányjuttatás, amely az egyenlőség elve alapján minden képviselőt megillet. Megjegyzem, hogy 28 ország 751 európai parlamenti képviselőjére igen nehéz egyenkabátot varrni, ezért alakult ki a ma is érvényes rendszer, ami szándékoltan semmilyen különbséget nem tesz az egyes képviselők között.
Megismétlem: átalány. A wikiszótár szerint az átalány az egy “változatlan összeg, amelynek nagyságát egy összegben szabták meg hozzávetőleges becslés alapján, és nem előzetes számítások vagy utólagos elszámolások alapján változó".
Vitának természetesen mindig van helye. Ennek megfelelően a pozitív és a negatív tapasztalatokat összegezve az EP vezetősége többségileg úgy döntött, hogy az eddig beérkezett átláthatósági javaslatok egyike sem lenne képes megfelelő eredményt elérni, így további gondolkodásra kérte az érdekelteket.
Jómagam az átláthatóság híve vagyok, ezért az elérhető rész-javaslatok közül sokat támogattam annak ellenére, hogy nekem is erős szkepszisem van a létező szabályokat szőrszál-hasogatóan félreértelmező inszinuációk vonatkozásában. Mégis bízom benne, hogy előbb-utóbb pont kerül a ma vitatott kérdések végére, s a közvélemény is elfogadja, hogy sok más hasonló példa tanúsága szerint az átalány az bizony évezredek bölcsessége alapján átalánynak tekintendő, azaz jóval nagyobb költséggel járna a minden részletre kiterjedő szisztematikus vizsgálat és ennek következményei, mint az esetleges visszaélések okán keletkező kár.
Ha önök úgy gondolják, hogy az adott esetben nem helyes az átalány alkalmazása, akkor érdeklődéssel várom érveiket, mindazonáltal ezek hiányában nem tartom helyénvalónak az Európai Parlamentet érintő sarkos és elítélő mondataikat.
Jelen levelem a véleményem integritását tükrözi, ezért csak a szó szerinti és teljes hivatkozást (idézést) engedélyezem." | [
"Európai Parlament"
] | [
"General Expenditure Allowance",
"Zöld Frakció",
"Európai Néppárt",
"Demokratikus Koalíció",
"Szocialista Frakciók"
] |
Magyarország legcinikusabb politikusai sorozatunkat olvassák.
Az ugye megvan, hogy a választóknak semmi köze ahhoz, hogy a pártok hogyan gazdálkodnak a közpénzekkel?
Tényleg kevés undorítóbb dolog van Magyarországon a pártfinanszírozásnál, és annál hogy az állampolgárok és az újságírók nem ellenőrizhetik, hogy a pártok mire költik az állami támogatásukat. Tapasztalatból tudom, hogy a legtöbb ilyen természetű kérdésre azt szokták válaszolni a sajtóosztályokon, hogy az ő gazdálkodásukat az Állami Számvevőszék ellenőrzi, az mindent rendben találta, és mindenki más meg húzzon a búsba. Ez általában így megy mindenhol, tök mindegy, hogy Fidesz vagy MSZP.
Kubatov Gábor fideszes pártigazgató most viszont szintet lépett ebben a körben.
A K-Monitor és a Transparency International közösen érdeklődött a pártoknál arról, hogy mennyit költöttek a bajai időközi választás kampányára.
Kubatov ezt válaszolta:
Megkeresésük kapcsán tájékoztatom, hogy a joggyakorlatnak megfelelően a pártok (...) nem minősülnek sem állami feladatot, sem pedig közfeladatot ellátó szervnek, és ebből kifolyólag esetükben nem alkalmazandóak a közérdekű adatok igénylésére vonatkozó szabályok sem.
Te, Gábor! Ha sem állami, sem közfeladatot nem látnak el a pártok, akkor mégis minek vannak? És ha a törvény mondjuk szar, és az alapján ki lehet bújni a válaszadás alól, attól rögtön helyes dolog lesz ködösíteni?
Amúgy feleslegesen húzom fel magam, mert mindjárt a következő mondatból kiderül, hogy nem kell aggódni. Azt mondja Kubatov, hogy
a Fidesz a választási jogszabályok maradéktalan betartásával kampányolt.
Szóval nincs para. | [
"Fidesz"
] | [
"Transparency International",
"Állami Számvevőszék"
] |
Fazekas Géza közleményében azt írta: B. Edithet kétrendbeli, társtettesként, vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette, valamint egyrendbeli, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésére jogosult dolgozójával kapcsolatban üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette elkövetésével gyanúsítják.
A főügyészség által B. Edithnek nevezett Balogh Edith vallomást tett, amelyben beismerte a terhére rótt bűncselekmények elkövetését.
Az ügyben 2011 januárjában a Szolnoki Nyomozó Ügyészségen indult eljárás, majd a hatásköri szabályok változása miatt 2011 júniusában átkerült a Központi Nyomozó Főügyészségre. A főügyészség április 17-én állította elő a jegyzőt, és több helyszínen is házkutatást tartottak.
A megalapozott gyanú szerint 2011 januárjában Martfű Város Önkormányzata pályázati felhívást tett közzé a Szolnok–Martfű kerékpárút Rákóczifalva–Rákócziújfalu–Martfű közötti szakaszának megvalósítására. A pályázat kiírása előtt – 2010 decemberében – a város jegyzője egy ismerősén keresztül megkeresett egy vállalkozót azért, hogy ajánljon egy olyan kivitelezőt, aki olyan feltétellel is vállalná a munkák elvégzését, hogy – a pályázat pozitív elbírálásához nyújtott támogatásáért cserébe – a munkadíj egy részét visszajuttatná neki.
A felkért vállalkozó meg is találta – ahogy a főügyészség közleményében írta – "a feladatra alkalmas" kft.-t és annak vezetőjét, aki megegyezett a jegyzővel, hogy ha a cég nyeri meg a pályázatot, akkor a cégvezető a munkadíjból öt százalékot visszajuttat a jegyzőnek. A jegyző a pénzzel kapcsolatban azt állította, hogy abból neki semmi sem jutna, ugyanis azt a bizottsági tagok – a három érintett település polgármestere – között kell szétosztania. A cégvezető kétmillió forintot adott át a jegyzőnek.
A jegyző 2011 januárjában ugyanezt a cégvezetőt – a kapcsolatán keresztül – azzal a lehetőséggel kereste meg, hogy Tomajmonostora község önkormányzata pályázatot írt ki bel- és kültéri csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésére, és ezt a kft. szintén megpályázhatná. 2011. február végén – annak érdekében, hogy Tomajmonostorán – ahogy a főügyészség közleménye fogalmaz – "rendben menjenek a dolgok", a jegyző az ismerősén keresztül 1,5 millió forintot kért és kapott a kft. cégvezetőjétől.
A 4-es számú főút Kisújszállást elkerülő szakaszának építését egy konzorcium végezte. Az elkerülő szakasz átadás-átvételi eljárása 2010 decemberében kezdődött. A 2011. február 8-ra tervezett műszaki átadás előtt néhány nappal a jegyző felhívta a konzorcium képviselőjét, és hárommillió forintot kért tőle azzal a megjegyzéssel, hogy "a nagy emberek szerint az üzembe helyezési eljárás során rendben lesz minden", de "ennek ára van".
A főügyészség szerint ebben az ügyben nem állapítható meg, hogy a pénzátadás megtörtént volna, de az biztos, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szakemberei nem vették át a főutat.
A közlemény szerint a gyanúsított sem a házkutatással, sem a gyanúsításközléssel szemben nem jelentett be panaszt, vallomást tett, amelyben beismerte a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. A jegyző szabadlábon védekezik.
Forrás: MTI | [
"Martfű Város Önkormányzata"
] | [
"Szolnoki Nyomozó Ügyészség",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
A birtokunkba került az a levél, amelyben a Margit híd felújításának kivitelezője benyújtja a négy hónapos csúszás miatt keletkezett 740 milliós költségtérítési igényét. A BKV 132 milliót kap a felújítás miatt sűrűbben közlekedtetett járatokra, a műemléki restaurálásra még csak most kötik meg a várhatóan több tízmilliós nagyságrendű szerződést. Az Index a napokban nyújtotta be keresetét a bíróságra, amelyben azt kéri, hogy legyenek nyilvánosak az egyre kaotikusabbá váló beruházás részletei. A tételes áttekintést támogatja Tarlós István és Demszky Gábor is egyetért azzal, hogy a budapestiek jobban beleláthassanak a beruházás adataiba.
A felújítást végző MH-2009 Konzorcium a lebonyolítónak (a független ellenőrző mérnökcégnek) írt levelében leírja, hogy már tavaly novemberben benyújtotta a vállalkozói követelését a jóváhagyott tervek átadásának késedelme miatt (azaz álláspontjuk szerint a megrendelő hibájából történt a csúszás).
Akkor még csak a szerződéses határidők módosítását követelték, mára kiszámolták, hogy a hidat 2010. augusztus 23. helyett közel négy hónappal később, december 14-én tudják átadni a forgalomnak, teljesen pedig 2011. március 31. helyett 2011. június 13-án adják át, és ez a csúszás 740 millió forintos többletköltséget okoz a cégnek.
A híd teljes átadása a mostani tervek szerint 2011. március 31. helyett június 13-án lesz. A 740 milliós többletköltség a kivitelező szerint a következőkből áll össze: 464,6 millió forint az időhosszabbítással összefüggő általános költségek miatt, 155 millió forint az acélszerkezet-gyártás kapacitáskiesése miatt, 32 millió forint volt az állvány rendelkezésre állása, és 20,7 millió forint a talajfúrógép állásidőköltsége.
Ezeken túl még 67,8 millió forintot követel a kivitelező a hosszabbítás idejére eső árváltozások miatt.
Perre megyünk az adatokért
Az Index a napokban benyújtotta keresetét a bíróságra, amelyben a beruházás részletes adatainak nyilvánosságra hozatalát kérjük. A bíróság az első tárgyalási napot még nem tűzte ki.
Mint arról beszámoltunk, április 19-én fordultunk a Margit híd felújítását kivitelező Mh 2009 Konzorciumhoz (A-HÍD Építő Zrt., Közgép Zrt., Strabag), hogy a fővárosi önkormányzathoz eljutott néhány adaton kívül adjon lapunknak adatokat a résztételekről, a szállítóknak, alvállalkozóknak kifizetett összegekről. Jogi álláspontunk szerint a híd felújítása közpénzen folyik, itt nem alkalmazhatóak az üzleti titok szabályai, az adatok közérdekűek.
Levelünkre a konzorcium sajtóosztálya nem is válaszolt. A hivatalos igénylést megelőző korábbi kérésünkre is csak annyit válaszoltak, hogy eleget tettek minden előírásnak, így betartották az adatszolgáltatás szükséges mértékére vonatkozókat is.
Ezért az Index a közérdekű adatok nyilvánosságáért már többször fellépő Társaság a Szabadságjogokért egyesülettel a bírósághoz fordult a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992 évi LXIII. tv. 21.§ alapján, hogy kikényszerítse a közpénzen történő beruházás adatait. A hazai jogtörténetben ez lesz az első olyan per, amelyben közérdekű adatokért (az önkormányzati adatok hiányában) magáncéget perelnek be.
A Hídpénz rovat hányattatásai
A Hídpénz mellékletet tavaly augusztusban indítottuk, hogy nyomon kövessük a Margit híd felújítási költségeit a beruházás alatt. A főpolgármesteri hivatal főjegyzője ígéretet tett rá, hogy a rendelkezésünkre bocsátja az összes szerződést, teljesítési igazolást, amit megkap a kivitelzőtől, és aminek a közlése nem ütközik személyiségi jogokba.
A dokumentumokat már az önkormányzattól is hónapos késéssel, elég nehézkesen kaptuk meg. Az első, konkrét összegeket tartalmazó részszámla fél évvel a Hídpénz indulása után érkezett, és mint azt márciusban megírtuk, roppant kevés adatot tartalmazott. Mindössze hat tétel százalékos előrehaladása látszott (költség nélkül), valamint egy szám: 2,6 milliárd forint kifizetett részösszeg.
Megtudtuk, hogy maga a fővárosi önkormányzat sem kap több adatot, ebből kísérheti figyelemmel – ha egyáltalán figyelemmel kíséri – a kiemelt beruházást. Ezután kerestük meg a kivitelező Mh 2009 Konzorciumot, amely birtokában van azoknak az adatoknak, amikre kíváncsiak vagyunk, valószínűleg többszázezer budapestivel együtt. Adatokat nem kaptunk.
Vezető fővárosi politikusok is többet látnának
A beruházás részletes adatainak nyilvánosságra hozataláról megkérdeztük Demszky Gábor főpolgármester és Tarlós István, a fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciójának véleményét is.
Demszky elmondta, hogy egyetért azzal az igénnyel, hogy a fővárosiak jobban belelássanak a beruházásba. Hozzátette, hogy a főváros eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének, és minden dokumentumot átad, amit megkap a kivitelezőtől. Arra azonban, hogy a kivitelező magáncég ezt milyen részletességgel teszi, nincs befolyása a fővárosnak.
Tarlós István az ügyről azt mondta, hogy a Margit híd felújítási szerződése nem biztosítja az átláthatóságot. Véleménye szerint a számlák kifizetése előtt fel kell mérni, hogy milyen munkák készültek el, és nem szabad kifizetni azt, amit nem végeztek el. Szerinte tételesen át kellene tekinteni a beruházást.
A BKV is pénzt kér, a szobrokra is költeni kell
A legutolsó dokumentum, amit a főpolgármesteri hivataltól kaptunk tájékoztatásul, egy április 30-i előrehaladási jelentés volt. Ebben többek között az áll, hogy jól halad az építkezés. Tartalmazza viszont azt is, hogy a korlátok terveit még nem is engedélyezte a Nemzeti Közlekedési Hatóság.
A napokban a BKV is benyújtotta a számlát a Margit híd lezárása okozta töblettköltségeire. Eszerint a hídlezárás miatti kapacitásbővítés, azaz a 2-es metró, a szentendrei HÉV, az 1-es, a 4-6-os és a 17-es villamosok, valamint a 11-es busz sűrítése) eddig 155 millió forintba került. A követelésből 132 millió forintot térít a fővárosi önkormányzat.
A költségek növekedése itt még nem áll meg, a napokban zárul le a közbeszerzési eljárás a híd pillérszobrainak restaurálására, és a hiányzó Hercules-szobor rekonstrukciójára, az is több millió forintos tétel lesz. | [
"Mh 2009 Konzorcium"
] | [
"Társaság a Szabadságjogokért",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"A-HÍD Építő Zrt.",
"Közgép Zrt.",
"MH-2009 Konzorcium"
] |
|
2010. 12. 01., 10:52
Utolsó módosítás: 2010. 12. 01., 16:08
A csengőnél a Kft neve nem is volt kiírva JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki Keresés
"Ezt jól bekajáltuk! Megvallom őszintén, én magam is! Hiszen ki nem remél egy szebb jövőt, jobb életet? Erre épült egy nagy szélhámosság is és még most sincs vége a megtévesztésnek. (...) Csatornaépítés, vízvezetékcsere: ez volt az álom, amelyből sokan még ma se ébredtek föl, pedig fel kellett volna tûnnie, hogy itt valami nincs rendben. Realitások helyett azonban tovább ment a ködösítés és a félrevezetés" - olvasható egy hozzászóló méltatlankodása a 2300 lelkes Békés megyei Bucsa honlapján. Ez csak egyik, szolidabb megnyilvánulása annak a felháborodásnak, amelyet egy árnyékolástechnikáról pályázatírásra váltott vállalkozás váltott ki több tucat hazai településen.
A tíz éve alapított RoBa Millenium Kft 2005-től sajátos pályázati konstrukcióval és támogatási ígéretekkel keresett meg önkormányzatokat. Ajánlataikban csatornaépítésre fordítható, vissza nem térítendő uniós forrás megszerzését vállalták, a kilátásba helyezett milliárdokhoz mérten szolidnak tûnő, néhány milliós, olykor néhány tízmilliós pályázatírói díj fejében. A cég a beruházásokhoz az uniós gyakorlatban szokatlan, 100 százalékos támogatás megszerzésével kecsegtette az önkormányzatokat, amelyektől a konstrukció így önrészt sem kívánt meg. A pályázatírói díjat viszont előre - és a képviselőtestületi ülések jegyzőkönyvének visszatérő fordulata szerint - "minél gyorsabban" kérte megfizetni a cég (a jegyzőkönyvek közül néhányat itt elolvashat). Ezt - szintén jegyzőkönyvek tanúsága szerint - legtöbbször az önkormányzat érdekével, a beruházások mielőbbi megkezdésével indokolták, a 2-3 héten belülre ígért támogatás azonban 5 év alatt egyetlen településre sem érkezett meg.
"Humanitárius" milliárdok csatornázásra
"Először 2006 elején kerültünk kapcsolatba velük, 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ígértek a szomszédos Penc községgel közös csatorna-beruházásra. A mese első verziója egy 40 milliárdos környezetvédelmi keretről szólt, amelyben 'bent maradt', de 'kinyerhető' néhány milliárd" - idézte fel az [origo]-nak az önkormányzat és a kft kapcsolatának kezdetét Rutkai Róbert, a Pest megyei Rád jegyzője, aki a cég elleni 2008-as feljelentéshez maga szedte össze és tette a község honlapján is elérhetővé a RoBa-ügy minden aktáját, köztük a cég vezetőinek meghallgatásáról készült képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveit. Egy 2006 februári ülés dokumentációja szerint Krupa Mariann, a RoBa ügyvezetője egy meg nem nevezett, kiemelten közhasznú alapítványhoz benyújtandó pályázatról és "az Európai Uniótól érkező humanitárius támogatásról" beszélt akkor a képviselőknek és azt mondta, hogy a 1,2 milliós pályázatírási díjon felül, a megítélt összegből további 5 százalék sikerdíjra tart igényt a cég.
Bár az ajánlatot, illetve magát a konstrukciót a képviselők közül többen kétkedve fogadták, a kételyeket látszólag eloszlatta az a tény, hogy a kft-t egy korábbi ülésen egy befolyásos kormányzati politikus, Nemcsók János, a Horn-kormány korábbi államtitkára, akkori kormánybiztos ajánlotta a település figyelmébe. A jegyzőkönyvek szerint az senkit nem érdekelt, hogy az ajánlott cég mindaddig szúnyoghálók és reluxák szerelésével foglalkozott. Nem szúrt szemet a támogatáshoz kapcsolt "humanitárius" jelző sem, noha ilyen támogatást válsághelyzetben, természeti katasztrófák, háborúk vagy éhínség sújtotta (jellemzően nem európai, pláne nem uniós) országoknak nyújt Brüsszel, de az sem tántorította el a megállapodástól a testületet, hogy a hivatkozott alapítványt többszöri kérdésre sem volt hajlandó megnevezni az ügyvezető, annak alapító okiratát pedig arra hivatkozva nem mutatta be, hogy az "nem publikus anyag".
Az önkormányzat és a cég 2006 márciusában szerződést írt alá a támogatás megpályázásáról, de a heteken belül ígért pénz 2007 közepéig nem érkezett meg Rádra. Az önkormányzat magyarázatot kérő levelére a RoBa egy Magyarországon bejegyzett, bizonyos Robert Schuman Alapítványtól származó igazolással válaszolt, amely szerint a testület jóváhagyta a projektet és hamarosan a támogatási szerződést is aláírhatják. "A mese innentől valamilyen holland és olasz befektetői csoportokról szólt, de azt sosem tudtuk meg, hogy miért lenne érdekük finanszírozni egy magyar kistelepülés csatornázását" - sorolta tovább a cég érthetetlen magyazátait Rád jegyzője. Pénz az ezt követő egy évben sem érkezett, újabb magyarázatkérő levelükre 2008 végén pedig ismét azt a választ adta a kft, hogy nemsokára utalnak. Az összeget ezúttal egy újabb közvetítő alapítványon, az akkor még csak bejegyzés alatt álló Tizenkét Tölgy a Magyar Vidék Fejlesztéséért nevû szervezeten keresztül ígérte a cég. A település türelme 2009 januárjára fogyott el végleg, az önkormányzat ekkor pert indított a cégnek kifizetett 1,2 millió forint visszaszerzésére, egyúttal csalás gyanúja miatt büntetőfeljelentést is tett a kft ellen.
Az eszmékkel ellentétesen
A RoBával kapcsolatban álló Robert Schuman Alapítvány nem azonos az Európai Parlament hasonló nevû, az európai egység atyjaként számon tartott egykori francia külügyminiszterről elnevezett szervezetével. A 2004-ben létrehozott magyaroszági alapítvány a Hvg egy 2008 eleji írása szerint érdemi tevékenységet nem végzett, adószámát emiatt fel is függesztette az Apeh. Az induláskor Nemcsók János volt a kuratóriumi elnöke, de 2005 februárjában lemondott a posztról. A bíróságnak küldött indoklása szerint azért, mert az alapítvány "az alapító eszmékkel ellentétesen" kezdett mûködni.
"Nem szokásos támogatási forma"
Csaknem hajszálra ugyanígy járt a RoBával egy évvel korábban, 2005-ben kezdődött kalandjában a szintén Pest megyei Sülysáp is, azzal a különbséggel, hogy a képviselőtestület többségének hiszékenysége itt húszmillió forintjába került a községnek. "Hatmilliárd forint szennyvízberuházásra fordítható, vissza nem térítendő támogatást ígértek a húszmilliós megbízási díjukért cserébe" - idézte az [origo]-nak a kft-vel való első találkozását Horinka László polgármester, aki akkor még csak képviselőként ült a testületben. A Hollandiából érkező, humanitárius támogatásként beharangozott konstrukciót állítása szerint kezdettől gyanúsnak találta és ellenezte.
"Több furcsaság is volt, az csak az egyik, hogy mindig hangsúlyozták, hogy a megbízási díjat előre és minél előbb ki kell fizetni. De különös volt az is, hogy semmilyen költségvetést vagy kalkulációt nem kértek, nem is foglalkoztak azzal, hogy a beruházás mibe is kerülne. Mikor pedig felvetettük, hogy saját számításaink szerint a munkákra négymilliárd forint is elég lenne, azt válaszolták, hogy nem baj, a maradékot bármire elkölthetjük, mondjuk útépítésre. Ilyen, enyhén szólva laza elszámolású uniós támogatási rendszerről én még nem hallottam" - sorolta akkori aggályait Horinka, a képviselők többsége ennek ellenére úgy látta, hogy a községnek élnie kell a lehetőséggel és megkötötték a szerződést a kft-vel.
A RoBa Milleniumot a polgármester emlékei szerint szintén Nemcsók János ajánlotta az önkormányzat figyelmébe, aki KIOP-alapú (az Európai Unió 2004-2006 időszakra meghirdetett Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programja) támogatást említett. Miután egy év alatt 2006 tavaszáig egyetlen forint sem érkezett, a KIOP-keretről viszont tudható volt, hogy kimerült, az önkormányzat vissza akarta mondani a megállapodást. "Egyértelmû volt, hogy már nem juthatunk pénzhez, de akkor új lehetőséget ígértek" - folytatta a polgármester, aki szerint a kft ekkor már egy holland tanácsadó cégre hivatkozott, amely úgy adott volna állítólag 100 százalékos mértékû támogatást, hogy nem kellett hozzá egy fillér önrész sem. "Kérem a Polgármester Urat, hogy a testület tagjaival értesse meg, hogy ez a támogatási forma Magyarországon még nem szokásos, ezért annak kidolgozásában közösen kell munkálkodnunk, a sürgetés nem biztos, hogy megfelelő módja az eredmény elérésének" - idézett az ügyvezető leveléből a településvezető, aki egyértelmûen úgy érezte, hogy a ködös és zavaros magyarázkodásokkal a cég csak azt akarja elérni, hogy Sülysáp ne lépjen vissza.
Egy panelház első emeletén van az iroda. Az ajtóra ragasztott hirdetésben egy másik cég nevében hiteleket ígérnek
"Utána még hónapokig azzal hitegettek, hogy a kollégáik éppen most vannak kint tárgyalni, egyszer pedig küldtek valamiféle igazolást egy bizonyos Schuman alapítványtól, de azokat felhívtam és kiderült: nemcsak hogy semmilyen igazolást nem állítottak ki, de nem is ismerik a céget" - folytatta a Horinka László. A polgármester szerint akkorra már tragikomédiába illő magyarázkodások csúcsa azonban az volt, amikor 2006 novemberében a margitszigeti Termál Hotelbe támogatási szerződés ünnepélyes aláírására hívták össze a céggel szerződött önkormányzatokat. "Kedélyes állófogadást rendeztek, a hotelben mindenütt felnyilazott táblácskák mutatták az irányt, hogy a támogatási szerződés aláírása ilyen és ilyen terem. Aláírásról azonban - mondanom sem kell - szó sem volt, elnézést és türelmet kértek, amiért az utolsó pillanatban állítólag probléma adódott az összeg országba utalásával. Jövő héten viszont, azt mondták, már biztosan megérkezik a pénz és lesz hivatalos aláírás. Persze nem lett." A polgármester végül 3 évnyi várakozás után, 2008 végén tett feljelentést a rendőrségen, a büntetőügy mellett pedig polgári peres eljárást is indítottak a befizetett 20 millió forint visszaszerzésére. Egy különmegállapodás alapján a kft időközben 2 millió forintot visszafizetett, a fennmaradó összeg jogosságát azonban vitatják.
Mindig jövő héten érkező források
Húszmillió forintért pereskedik a kft-vel Baja önkormányzata is. A Duna-parti várost szintén a holland forgatókönyvvel hitegette a kft - mondta az [origo]-nak Búcsú Lajos alpolgármester. "A húszmillió forintot befizettük, aztán hírüket sem hallottuk egy jó darabig. Mikor érdeklődtünk a támogatásról, mindig az volt a válasz, hogy hamarosan és hogy nemsokára a hivatalos projektindítót is megtartják. A polgármester úr egy időben elég gyakran járt projektindítóra, de pénzt sohasem, sőt azóta sem láttunk" - magyarázta az alpolgármster, aki hozátette: örülnek, ha peres úton vissza tudják szerezni az összeget, de olyan régóta húzódik az ügy, hogy igazán már nem hisznek benne.
"Magunk között mi már csak 'Jövő hét kft'-ként emlegettük őket" - mondta a cég időhúzási fordulatáról Gémes László, Szegvár polgármestere. A település, amelyet a kft 5 milliárdnyi támogatás megszerzésével kecsegtetett, ritka kivételként azon önkormányzatok közé tartozik, amelyek vissza tudták szerezni a cégtől a hiába befizetett összeget. A település csak az évekig visszatartott 16,3 millió forint kamataiért, 1,2 millió forintért indított pert, de végül ettől is elálltak, mert rájöttek, hogy az évekig húzódó eljárásban nagyjából ugyanannyit fizethettek volna ügyvédeknek. Gémes László emlékei szerint a RoBát Szegvárnak is Nemcsók János ajánlotta figyelmébe. A menetrend itt is hasonló volt, mint a többi esetben, csak Gémes László emlékei szerint az ügyvezető Szegváron először nem holland, hanem norvég humanitárius alapot, majd egy időben svájci befektetőket említett.
A polgármester állítása szerint azzal érték el, hogy a cég végül is visszafizette az önkormányzat pénzét, hogy számos olyan bizonyítékot gyûjtöttek a kft szerinte "kezdettől gyanús" tevékenységéről, amelyekről a RoBa vezetői szerinte belátták, hogy jobb lesz megegyezniük, minthogy ezek a nyomozóhatóság kezébe kerüljenek. Ilyen, gyanús tétel volt a polgármester szerint egy a kft-től igazolásképpen átfaxolt, több ezer dolláros egyenlegről küldött kanadai bankszámlakivonat, amellyel a RoBa azt akarta bizonyítani, hogy bár elutalni még nem tudják, de rendelkezésre áll a támogatások fedezte. "Csakhogy az egy egyszerû, a világhálón elérhető és photoshoppal megszerkeszthető kivonatminta volt, amilyet az internetről bárki letölthet." - tette hozzá a polgármester, aki szerint az sem keltette komoly cég látszatát, hogy - mivel a RoBa budapesti irodájában még fénymásoló sem volt - a szerződéstervezeteket, az előző kuncsaft nevét kisatírozva maguknak kellett otthon kitölteniük és visszaküldeni a kft-nek.
"Mindig volt következő ígéret"
Az elgondolkodtató jelek ellenére ugyanakkor voltak önkormányzatok, amelyek még sokáig bíztak, vagy még mindig bíznak a milliárdok megérkezésében. Tiszaug képviselőtestülete például, amely 2006-ban került kapcsolatba a kft-vel, éppen a jövő héten tervezi napirendre venni az ügyet. "Folyamatos hitegetés ment, éreztük, hogy valami nem stimmel, de tartottuk a kapcsolatot és mindig volt következő ígéret" - indokolta a település türelmét az [origo]-nak Sinka Ferenc polgármester. A Bács-Kiskun megyei település magyarázata szerint több, a céggel hasonlóan járt önkormányzattal is kapcsolatban állt, amelyekkel - mint fogalmazott - "egymásban tartották a lelket". Egyikük sem akart szerződést bontani, mert a beígért támogatás, az anyagi gondok miatt kilátástalan fejlesztési terveikhez "nagyon kellett". Sinka Ferenc a következő testületi ülésen, állítása szerint kifejezetten azért javasolja majd a képviselőknek, hogy jelentsék fel a kft-t, hogy a cég ne folytathassa tovább büntetlenül visszaéléseit és másokat már - mint fogalmazott - ne vezessenek meg.
"Tudom, hogy többen is feljelentették őket, de én még vártam, mert mindig bíztattak valamivel" - indokolta a RoBa melletti kitartását Zelei András, a Heves megyei Szihalom másfél hónapja leváltott, eddigi polgármestere. "Nyolcszor, tízszer biztos voltam fent emiatt Pesten. Pénz sose volt, de amiket mondtak, az mindig hihető volt, legutóbb pedig felolvasta nekem az ügyvezető asszony a határozatot, miszerint az ellenük indult nyomozást az ügyészség megszüntette. Elhittem". Hogy ez nem így van, azt a településvezető az [origo]-tól tudta meg, pert ugyanakkor szerinte már nem érdemes indítani azért a 250 ezer forintért, amit a négy községgel közösen összesen négy milliárd forinttal kecsegtetett település a pályázatírásra fizetett be.
A Békés megyei Csabacsûdnek 1,8 millió forintja bánja a RoBa-val négy éve kötött üzletet. A község új polgármestere nem kívánt az ügyről nyilatkozni, de titkárságán azt mondták megkeresésünkre, hogy "a mai napig kapcsolatban állnak a kft-vel". A meg nem érkező támogatásra, mint mondták, minden héten rákérdeznek.
Nincs mit mondaniuk
Hogy összesen hány önkormányzatnak tett a kft ajánlatot és fizettetett be milliókat beugróként, azt pontosan nem sikerült kiderítenünk, mert az ügyben nyomozó Pest megyei Rendőrkapitányság erről nem adott felvilágosítást. A sajtóban vagy önkormányzati fórumokon korábban megjelent panaszok alapján még több tucat település - köztük Szatymaz, Õrbottyán, Bucsa, Bicske, Vésztő - érintett. A pest megyei kapitányságon a nyomozás érdekeire hivatkozva mindössze annyit árultak el, hogy a több helyhatóság egymástól független feljelentése nyomán indult eljárásokat 2009 végén egyesítették. Azóta iratok bekérése és tanúk meghallgatása zajlik, a legújabb fejlemény pedig, hogy a kapitányság gazdaságvédelmi osztálya a nyomozás 2011 március 1-jéig való meghosszabbítását kérte a pest megyei főügyészségtől. Közben - mint megtudtuk - egy új ügyben is indult eljárás a kft és vezetői ellen. A hûtlen kezelés miatt eredetileg a hajdúböszörményi rendőrkapitányságon indult nyomozást elfogultság miatt november elején helyezték át a XIII. kerületbe.
A konstrukció lényegét, a források eredetét és az önkormányzatok által befizetett összegek hollétét firtató kérdéseinkkel megkerestük a kft-t is, Krupa Mariann ügyvezető azonban nem felelt ezekre. Megbeszélt időpontokban nem vette fel a telefont, amikor pedig mégis sikerült elérni, akkor elzárkózott mindenféle magyarázattól és nyilatkozattól és perrel fenyegetett arra az esetre, ha bármit is írunk a meg nem érkező támogatásokról. Ezután a kft jogi képviselőjéhez, Zakar Máriához fordultunk, ő azonban a kft ügyvezetőjéhez hasonlóan azt mondta: nem tud és nem is akar válaszolni kérdéseinkre. Krupát vagy a cég más munkatársait megpróbáltuk elérni a cég budapesti székhelyén is, de szerdán délelőtt senkit nem találtunk a panelházba bejelentett székhelyen.
A kft ügyleteiben visszatérően közvetítő szerepet vállaló Nemcsók János szintén elzárkózott a nyilatkozattól. A RoBa-val és vezetőivel való kapcsolatát, a cég alkalmasságát, illetve korábbi árnyékolástechnikai profilját firtató kérdésünkre csak annyit mondott: uniós igazolással rendelkező pályázatírókról van szó, akiknek szakértelmében nem kételkedett. | [
"Tizenkét Tölgy a Magyar Vidék Fejlesztéséért",
"RoBa Millenium",
"Robert Schuman Alapítvány"
] | [
"Pest megyei Rendőrkapitányság",
"Európai Unió",
"RoBa Millenium Kft",
"Európai Parlament"
] |
Feljelenti a Heti Választ az MSZP, mivel a lap szerintük azt állította, hogy a párt Vérmező utcai központjának bérleti díját 2008 végéig az állami tulajdonú Turisztikai Zrt. állja. A cég vezetője cáfolta ezt, az MSZP számlával igazolta, hogy a párt fizet, ráadásul egy fideszes politikus már korábban körbejárta az ügyet, és nem talált semmit.
Nem a Magyar Turizmus Zrt. állja az MSZP főhadiszállásának cehjét - reagált Róna Iván vezérigazgató a Heti Válasz azon cikkére, miszerint az állami cég egy korábbi szerződés szerint 200 millió forintért bérli 2008. december végéig azt az 1143 négyzetmétert, ahol szocialista párt lakik egy Vérmező utcai irodaházban.
Azt, hogy az említett időszakról és summáról szóló kontraktus létrejött, Róna sem tagadja, csak éppen - figyelmeztetet a vezérigazgató - még tavaly megsemmisítették azt, így a Magyar Turizmus Zrt. egyetlen fillért sem utalt át az ominózus 200 millió forintból. Az idegenforgalmi részvénytársaság még 2006 májusában döntött arról, hogy meghosszabbítja a Raiffeisen Ingatlan üzemeltető Kft.-vel kötött megállapodását, és 2007-ben, illetve 2008-ban is a kft. által működtetett vérmező utcai irodaházban szállásolja el a Magyar Turisztikai Hivatal (MTH).
Ám időközben jött a kormányváltás és a költségvetési szigor jegyében az MHT-nek, pontosabban jogutódjának, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkárságnak az állam egyik Hold utcai épületébe kellett költöznie. Emiatt a 2006 májusában született szerződést - a tárca közbenjárásával - a Magyar Turizmus Rt. felbontotta. Egyébként következmények nélkül megtehette, hiszen azelőtt lépett vissza, mielőtt lejárt volna a szerződésben rögzített határidő, ami előtt bármelyik fél szabadon felmondhatta a kontraktust. Ráadásul a megállapodás szerint a Turisztikai Zrt.-nek nem előre, hanem havi bontásban kellett volna kiegyenlíteni a bérleti díjat, így az állami cégnek egyetlen forintot sem kellett leszurkolni.
Kósa Lajos, a Fidesz politikusa ennek ellenére arról beszélt, hogy az MSZP Vérmező úti székházáért egy 100 százalékban állami tulajdonban lévő cég is fizet bérleti díjat, amire érvényes szerződés is létezik. Az ügy egyetlen szépséghibája, hogy a Magyar Turizmus Zrt. munkatársai szerint már korábban is rárepült az ügyre egy fideszes politikus.
Információink szerint Bánki Erik, az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottságának ellenzéki elnökeként besétált az idegenforgalmi részvénytársasághoz, és az inkriminált szerződés iránt érdeklődött, amit a gazdasági alelnök be is mutatott. Bánki látogatása után azonban semmilyen botrány nem robbant ki. Talán azért, mert a szocialisták számlával tudják igazolni, hogy a párt állja a bérleti díjat. Így az MSZP feljelentette a Heti Választ. | [
"MSZP",
"Magyar Turizmus Zrt."
] | [
"Turisztikai Zrt.",
"Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottsága",
"Magyar Turisztikai Hivatal",
"Heti Válasz",
"Raiffeisen Ingatlan üzemeltető Kft.",
"Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium",
"Magyar Turizmus Rt."
] |
Vallomást akar tenni F. Zsolt, a BKV volt informatikai igazgatója, aki állítólag hangfelvétellel tudja bizonyítani, hogy politikai kérések érkeztek a céghez. Ügyvédje szerint mindegy is, hogy létezik-e a bizonyíték, mert védence ártatlan.
Teljes körű vallomást akar tenni a BKV magát ártatlannak valló volt informatikai igazgatója, akit a kommandósok három hónapig tartó bujkálás után fogtak el Szegeden. F. Zsolt ügyvédje, Kádár Judit nem kívánta megerősíteni, hogy léteznek-e azok a hangfelvételek, amiket állítólag védence készített a BKV gyanús ügyeiben érkező politikai kérésekről.
A perdöntő bizonyítékok létezésének szerinte "semmi köze nincs, és nem is lehet" az ügyhöz. Ennek ellenére azt az érzést keltette, mintha ügyfelét emiatt tartoztatták volna le. "Ha léteznek is ezek a felvételek, ezért egy jogállamban senkit nem lehet előzetesben tartani. Vagy mégis?"
Kádár szerint F. ellen "nincs, és nem is lehet semmilyen bizonyíték az ügyben". Szerinte a rendőrség sem vonta kétségbe, hogy valós értéket képvisel a szerződésnyilvántartó rendszerprogram, amire 28 millió forintos szerződést kötött a BKV. Horváth Katalin Fanni, a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI) szóvivője sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta, hogy a rendőrség valóban így gondolja-e. Mint mondta, a bizonyítékok értékelése még tart.
Kádár szerint a szerződésre a pályázatot Kocsis István igazgató jóváhagyásával a cég műszaki vezérigazgatóságának közbeszerzési csoportja írta ki a pályázatot.
F. Zsolt főosztálya, az informatikai csak kiszolgáló szerepet játszott a program megtervezésénél, ellenőrizte, hogy a program jól működik-e, majd beillesztette azt a BKV belső számítógépes rendszerébe. A feladatokat Kádár szerint nem is F., hanem a helyettese végezte el.
F. Zsoltot a rendőrség tavaly december 4-től kereste. Aznap tartottak házkutatást a BKV Akácfa utcai székházában, ahol a szerződésnyilvántartó rendszerprogram szerződéseit keresték először. Gyanújuk szerint a 28 millió forintos szerződésből több millió forintot osztottak vissza. Ezt a pénzt vehette át a tetten ért Sz. György, a BKV volt jogi igazgatója. Az ügyben még R-V. Krisztinát is letartóztatták, bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítják.
F. Zsoltot három havi bujkálás után, február 4-én, Szegeden fogták el az RRI kommandósai. F. megváltoztatott külsővel bujkált. A bíróság február 5-én rendelte el előzetes letartóztatását. | [
"BKV"
] | [
"Repülőtéri Rendőri Igazgatóság"
] |
A pályáztató rokona kapta a földeket
Budapest - Újabb visszás eset a földpályázatok körül! A pályázatkiíró szerv, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnökhelyettese, Nagy János unokaöccse, Nagy Péter két pályázaton is nyert Fejér megyében. A Blikk korábban már számos kifogásolható pályázatról számolt be, ami után többen lemondtak az elnyert földekről.
Ángyán József korábbi államtitkár jelentést írt a megvizsgált esetekről
Az unokaöcsöt pályázati győztesnek kikiáltó hirdetményeket ezúttal maga a nagybácsi írta alá az NFA nevében. Talán abban bíztak, hogy senkinek sem szúr majd szemet a rokoni szál a hétköznapi névvel. A Blikk helybeli forrásai szerint azonban Nagy Péter elővigyázatlan volt: hencegett befolyásos kapcsolatával, és azt is előre megmondta, hogy ő fog nyerni.
Az unokaöcs még a Margitszigetnél is nagyobb kiváló minőségű szántóföldekhez jutott hozzá, összesen 115 hektáros birtoka lett Kálozon és Sárszentágotán, pedig számos helyi családi gazdálkodó pályázott ezekre a területekre a Blikk információi szerint.
Megkérdeztük Nagy Jánostól, hogy nem érzi-e szerencsétlen dolognak, hogy az unokaöccse nyert az általuk kiírt földpályázatokon, illetve próbálta-e lebeszélni a pályázásról.
Az elnökhelyettes hivatala válaszolt a Blikknek, pontosabban visszakérdezett, hogy van-e abban valami szabálytalan.
– Ha formailag nem is szabálytalan, az NFA volt a kiíró ugyebár, de etikus-e? – adta vissza a labdát a Blikk a Nemzeti Földalapkezelőnek.
– Tehát az eljárás törvényes és szabályos volt! – állapította meg végül az NFA. A pályázati kiírás valóban nem tartalmaz semmiféle összeférhetetlenséget, ezek alapján nyugodtan pályázhatnak a Nemzeti Földalapkezelő vezetőinek hozzátartozói is.
De nem csak ezért vérzik több sebből az állami földek pályázati rendszere. Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár, fideszes képviselő hét végén megjelent legfrissebb jelentésében arról számolt be, hogy néhány jól behatárolható befolyásos érdekcsoport nyerte el a legtöbb földet az eredetileg családi gazdálkodók számára kiírt haszonbérleti pályázatokon. A helybéli gazdák csak "átlagjavító propagandaalanyok" lehettek Ángyán szerint, akiknek csak a legrosszabb minőségű földek jutottak.
Nagy Péter szerződését a földalapkezelő elnökhelyettese szignálta
– Teljességgel elfogadhatatlan az egész pályázati rendszer, amely ellenkezik a jó erkölccsel, a birtokpolitikai irányelvekkel és a kormány által meghirdetett vidékstratégiával – mondta Ács Sándorné agrármérnök, vidékfejlesztési szakember, aki már több mint hétezer aláírást gyűjtött össze a pályázati eredmények megsemmisítése érdekében.
Kozák Dániel | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [] |
Rugalmasan kezelték a polgárőrmellényekre vonatkozó kiírás eredeti feltételeit
A polgárőrség feletti törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja – ezzel hárította Pintér Sándor belügyminiszter Harangozó Tamás (MSZP) írásbeli kérdését, amelyben az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) mellénybeszerzését firtatta. A beszerzéshez a forrást a Belügyminisztérium bocsátotta rendelkezésre.
Lapunk június 14-ei számában írtunk az ügyről: évek óta ismertek a hatóságok előtt a 2016-os beszerzés körülményei, nyomozások is folytak, illetve folynak, érdemi lépés azonban eddig nem történt. A 200 millió forintos közbeszerzést a legolcsóbb ajánlatot tevő Vizuátor Kft. nyerte el, amely az eredeti kiírásban vállalta, hogy alvállalkozó bevonása nélkül, itthon, magyar alapanyagból gyártatja le a láthatósági mellényeket. Túrós András, az OPSZ elnöke is arról tájékoztatta a vezetőséget egy birtokunkban lévő anyagban, hogy "minden álhír ellenére magyarországi forgalomból beszerzett alapanyagból, magyarországi üzemben készült mellényeket szállítana" a Vizuátor. Ezzel szemben végül alvállalkozók bevonásával, részben Szerbiában és részben vélhetőleg külföldi alapanyagból valósult meg a beszerzés, ráadásul az egyik alvállalkozó számla nélkül, nettó értéken fizetett a legyártott mellények egy részéért.
Egy 2017-es keltezésű igazságügyi szakértői vélemény túlárazottnak és az öregedéssel kapcsolatos szabvány alapján nem megfelelőnek minősítette a mellényeket, amelyekről a szakértő úgy véli, részben külföldi, vélhetőleg kínai alapanyagból készültek. Írásunkat azzal zártuk, hogy nemrégiben Túrós András elnök – a rendszerváltás előtti utolsó országos rendőrfőkapitány, belügyminiszter-helyettes – javaslatára az OPSZ elnöksége egy újabb, 7,5 millió forintos eszközbeszerzéssel bízta meg a Vizuátort.
Cikkünk élénk visszhangot váltott ki. Az említett parlamenti kérdésen túl akcióba lendült a polgárőrszövetség vezetése: honlapjukon többször is támadták Tóth Attilát, a szervezet volt Hajdú-Bihar megyei elnökét, akiről úgy vélik, a mellénybeszerzés miatti bírálatok, vizsgálatok hátterében áll. A beszerzés után csaknem 3 évvel kértek fel a mellények vizsgálatára két szakértőt, ők a volt megyei elnök által megbízott szakemberrel ellentétben mindent rendben találtak, a minőséget és az árat is. Lapunknak Túrós András is személyes ügyet, bosszúhadjáratot emlegetett, s felhívta a figyelmet arra, hogy Tóth Attilát éppen a mellények beszerzése miatt marasztalta el a bíróság. (Pénzbírságra ítélték – a szerk.)
– Nyugodtan alszom, a mellénybeszerzés minden szempontból tiszta ügy – jelentette ki az Országos Polgárőr Szövetség elnöke. Tény, hogy Szabó József polgárőr, Monostorpályi polgármestere feljelentésére nyomozás folyik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál költségvetési csalás gyanújával. Tóth Attila pedig ez év április 15-én hűtlen kezelés, bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál; információink szerint ezt az ügyet az ORFK továbbította a Fővárosi Főügyészségre.
A Nemzeti Védelmi Szolgálatnak is elküldött panaszában Tóth azt állítja, a polgárőrség vezetői információkhoz jutnak a mellénybeszerzéssel kapcsolatos eljárásról, amelyben őt többször is kihallgatták tanúként. Szerinte így fordulhatott elő, hogy éppen akkor tárgyalta az etikai bizottság az ügyét, amikor tanúmeghallgatásra idézték be a hatóságok a mellénybeszerzés kapcsán. Ennél is súlyosabbnak érzi, hogy júniusban egy másik meghallgatását követően 38 perccel megjelent az OPSZ honlapján az ott tárgyalt témával foglalkozó sajtóközlemény. Túrós mindezt összeesküvés-elméletnek tartja, azt állítja, a hatóságok egy korábban lezárt eljárásban keresték meg őket, azóta arról sincs tudomása, hogy vizsgálnák a beszerzést. (Az illetéktelen adatbetekintést a hatóságok informatikai rendszerében könnyű tetten érni – a szerk.)
A polgárőrszövetség elnökének természetesen feltettük a konkrét kifogásokra vonatkozó kérdéseket. Nem cáfolta az alvállalkozók bevonását, ám hangsúlyozta: azt nem tiltotta kifejezetten a Vizuátorral kötött megállapodás. Azt sem tudta kizárni, hogy a mellények egy része külföldön készült, ám a minőségre vonatkozó kritikákat visszautasította. Ezekről a Népszava írt korábban, az elnök viszont nem találkozott a polgárőrök részéről érkezett panasszal. Az alvállalkozók közötti számlaadási vitában pedig nem érzi illetékesnek a szövetséget. Egy lapunk által megismert tanúvallomás alapján az OPSZ logózott szalagjait Írországban gyártatják, azok le vannak védve, és a Vizuátor Kft.-n keresztül lehet őket itthon beszerezni.
Túrós Andrástól azt is megtudtuk, hogy a Vizuátor újabb megbízását visszavonta az elnökség, ugyanis jobbnak látta, ha a megyei szervezetek között "dobják szét" a beszerzésre szánt pénzt.
Zavar a rendszerben
"...a polgárőr mellényeket Hajdúböszörményben, Ózdon és kis részben Szerbiában gyártották." (Az OPSZ vezető tisztségviselőinek nyílt levele a szervezet honlapján 2019. március 8-án)
"A hamis állításokkal szemben közismert, hogy a mellényeket szabályos közbeszerzési eljárás alapján Magyarországon gyártották..." (Közlemény az OPSZ honlapján 2019. június 18-án)
Miután cikkünk pénteken megjelent nyomtatott számunkban, érdekes módon eltűnt minden idei közlemény az OPSZ honlapjáról. De az internet nem felejt, mint azt a keretes alatti képen látni is lehet.
A Google keresője tárolta az OPSZ honlapjáról eltűnt közleményt
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/29. számában jelent meg, 2019. július 19-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/29. számban? Itt megnézheti! | [
"Vizuátor Kft.",
"Belügyminisztérium",
"Országos Polgárőr Szövetség"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Egy nappal a beruházási szabályzat hatálybalépése előtt vonta vissza a golfpálya, és a lakópark megépítését Páty képviselő-testülete. A korrupciógyanús cég tervei ellen már egy éve civil összefogás tiltakozik, de az ombudsman is elítélte a projektet.
Nem épül meg a pátyi golffalu, mivel a Pest megyei település képviselő-testülete váratlanul visszavonta a beruházás szabályozási tervét. -tudatta a Páty Nem Eladó Civil Összefogás az MTI-vel.
A helyi képviselők, a szabályozási terv hatálybalépése előtt egy nappal, vonták azt vissza. A Grupo Milton nevű cég beruházása a Zsámbéki-medence egészét fenyegető Újpáty létrehozásáról szólt, amibe egy golfpálya is beletartozott volna. A határozat visszavonása váratlan volt, mert a képviselő testület egészen idáig kiállt a beruházás mellett, hiába a zöld ombudsman és a civilek lassan egy éve tartó tiltakozása. Az Újpáty megépítését a környező település,Telki polgármestere és képviselői is elutasították.
Először helyi, majd országos civil ellenállás indult. A cég elképzeléseit megkérdőjelezve, Fülöp Sándor, a jövő nemzedékének országgyűlési biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult.
Közben kiderült, hogy a cég spanyol partnere a Sedesa korrupciógyanús spanyolországi ügyletei után kivonul a magyarországi projektből, és így a Grupo Milton, mely csupán néhány embert alkalmaz, valószínűleg források nélkül maradna magára.
Tollner József, a civilek szószólója korábban azt mondta, hogy a Telki és Páty közé tervezett projekt 300 villát, 600 ikervillát, 1400 lakást, két szállodát, konferencia- és bevásárló központot foglal magában.
Jávor Benedek, az LMP főpolgármester-jelöltje szerint az eset rávilágít az elmúlt húsz év budapesti városfejlődésének több visszásságára. Elismeréssel szól azokról, akik végig kiálltak a beruházás ellen.
Páty polgármestere, Bognár András (független), szerint azonban elüldözték a tiltakozók a beruházó céget, ezért nem épülhet meg a golffalu sem. A beruházó céget ugyanis annyi hatóságnál jelentették fel, hogy másfél-két évbe telne, mire kiderülne: "mégis minden rendben van" a tevékenységük körül. | [
"Sedesa",
"Grupo Milton"
] | [
"Páty Nem Eladó Civil Összefogás"
] |
Az FHB Bank Zrt., ami a tőzsdére bevezetett FHB Jelzálogbank tulajdonában áll, egy olyan céget hitelez, ami Spéder Zoltán FHB-elnök résztulajdonában áll – derül ki egy nyilvános hitel-adatbázisból.
Spéder Zoltán. Fotó: Botos Tamás.
A Libri-Shopline Nyrt. – ami szintén tőzsdei cég – 2015 májusban jutott egy 750 millió forintos hitelhez az FHB Bank Zrt.-től, amit egy további 300 millió forintos garanciavállalás egészít ki. A hitel fedezete a Libri-Shopline összes ingó eszköze.
A Libri-Shopline főtulajdonosa egyébként Balogh Ákos (pontosabban cége, az SQ-Invest, ami a részvények 66,9 százalékát birtokolja), de a Spéder Zoltán tulajdonában álló CEMP-é a részvények 25,1 százaléka. Spéder a cég vezetésében is részt vállal, sőt: ő a Libri-Shopline igazgatósági elnöke.
A hitelt nyújtó bank, az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. az FHB Jelzálogbank Nyrt. tulajdonában áll. Ez utóbbi igazgatóságának szintén Spéder Zoltán az elnöke, aki – A64 nevű cégén keresztül, továbbá 16 ezer darab részvényével saját jogon is – egyben a második legnagyobb tulajdonosa is a banknak.
Az FHB Kereskedelmi Bank nem egy apró részlege az FHB Jelzálogbanknak, sőt: a csoport 744 milliárd forintos mérlegfőösszegéből 474 milliárd forint itt van, és itt dolgozik az FHB 812 fős létszámából 584 fő, szóval úgy is lehetne mondani, hogy az FHB-csoport többségében az FHB Kereskedelmi Bankból áll. Ugyanakkor tény, hogy Spéder itt nem tölt be formális vezetői tisztséget, csak a 100 százalékos tulajdonos anyacégben – ez azt is jelenti, hogy tulajdonosnak viszont tulajdonos az FHB kerbanknál.
Felmerül hát a kérdés, mint más esetekben is, hogy nem összeférhetetlen, és így törvénysértő-e ez a hitel. Hiszen a hitelező bankkal gyakorlatilag összenőtt anyabank igazgatósági elnöke és jelentős tulajdonosa hitelezi azt a céget, amiben szintén igazgatósági elnök és jelentős tulajdonos.
Ez a hatályos törvények szerint elvileg – mint Szemerey Tamás NHB és Bankonzult Energy közötti hiteleinél, vagy korábban a Széchenyi Bank körüli saját hiteleknél – törvénysértő is lehet. De ha nem az, akkor is úgy tűnik, hogy a gyakorlatban sérti a törvény szellemét, vagyis megvalósítja azt a dolgot, ami a törvény tiltani akar, azaz hogy a bankár-vállalkozó egyik kezével pénzt adjon a másik kezébe, általa megállapított feltételekkel.
Az FHB szerint azonban ezzel nincs semmi gond, nem is merül fel az összeférhetetlenség.
A bank szerint ugyanis Spéder Zoltán, mivel semmilyen formális tisztséget nem tölt be az FHB Kereskedelmi Bank Zrt-n belül, semmilyen módon nem is vesz részt annak kockázati döntéshozatalában. Az FHB Kereskedelmi Banknak egyébként is van prudens és szabályozott döntéshozatali rendje, aminek tulajdonosoktól való függetlensége teljes mértékben biztosított, tudtuk meg a bank válaszából. Ahogy azt is, hogy a kockázatkezelés során vizsgálják a belső hitelekre vonatkozó szabályoknak való megfelelést is – ez többek között a bank közvetett vagy közvetlen tulajdonosainak nyújtott hitelekkel kapcsolatos külön kockázatok kezelésére is vonatkozik. | [
"Libri-Shopline Nyrt.",
"FHB Bank Zrt."
] | [
"FHB Kereskedelmi Bank Zrt.",
"FHB Kereskedelmi Bank",
"Bankonzult Energy",
"FHB Jelzálogbank",
"Széchenyi Bank",
"FHB Jelzálogbank Nyrt.",
"FHB Kereskedelmi Bank Zrt-n"
] |
Koncz Tamás;
Pintér Sándor;Kontrát Károly;választási csalás gyanúja;
2019-02-21 10:00:00
Titkolja Pintér Sándor, hány nyomozás indult a választások kapcsán
Hiába kérdezték a belügyminisztert, nem felelt - államtitkára pedig háromszor hárította a kérdést. Visszapattant Pintérről a fiktív lakcímmel szavazó ukránokról szóló felvetés is.
A Belügyminisztérium egyértelműen nem akarja, hogy kiderüljön, hány ügyben nyomoz vagy nyomozott a rendőrség az országgyűlési választásokkal összefüggésben – ez derül Kontrát Károly parlamenti államtitkár Oláh Lajos DK-képviselővel folytatott, meglehetősen egyhangú levelezéséből.
Mint a parlament.hu oldalán követhető, Oláh egy hónap alatt ( 2018. december 20-2019 február 15.) háromszor írt Pintér Sándor belügyminiszternek (itt, itt és itt), ezekben pedig pontos, félre nem érthető kérdéseket tett fel neki:
A befogott fül technikája
Pintér Sándor helyett minden alkalommal Kontrát Károly felelt: röviden összefoglalva annyit írt, hogy "a Rendőrség mindenkivel szemben fellép, aki megsértette a törvényt" - és általában véve is szabályosan, körültekintően végzi a dolgát.
Ez a frappáns, bár a feltett kérdéseket nem is érintő válasz annyira megtetszett neki, hogy később is ragaszkodott hozzá. "Korábbi, e tárgyban adott válaszomat fenntartom" - írta még kétszer Oláhnak, aki hiába méltatlankodott a semmitmondó feleleten, hiába jelezte, hogy a belügyminiszternek, mint az eredeti címzettnek kötelessége kiadnia a kért információkat.
Nem a mi dolgunk, vagy nem mondjuk meg
Nem járt sokkal jobban Kontráttal Mesterházy Attila (MSZP) sem, aki február elején küldte el kérdéseit: összesen négy levélben szintén a választási visszaélésekről és azok elkövetőiről próbált adatokat szerezni.
A szocialista politikus első két levelében arra volt kíváncsi, milyen vádemelési javaslatok és ítéletek születtek azon hivatalnokok és szállásadók ügyében, akik közrejátszottak állampolgári visszaélésekben – például úgy, hogy hamis lakcímbejelentő lapokat állítottak ki az Ukrajnából csak a választásokra érkező kettős állampolgároknak.
Kontrát Károly mindkét felvetésre ugyanazt írta:
Mit ad Isten, az sem a rendőrségre tartozik, hogy hány fiktív lakcímes ukrán állampolgár lépte át a magyar határt 2018 április 8-án. Hiszen – derül ki Kontrát Mesterházynak küldött harmadik leveléből – a határforgalmat felügyelő rendőrök a lakcímmel összefüggő adatokat nem rögzíthetik, a lakcím ellenőrzése pedig nem tartozik a feladatkörükbe.
Szabolcs megye, a lakcímkártya-nagyhatalom
Mesterházy utolsó felvetését – havi lebontásban hány új lakcímkártyát állítottak ki 2017. április 7-től 2018. április 7-ig Budapesten és a megyékben – az államtitkár azzal pattintotta vissza, hogy a kérdést Pintér Sándor korábban már megválaszolta neki. Ez valóban így történt; bár a belügyi összesítés csak a kért havi bontás helyett egy évre vonatkozik, már ebből is érdekes részletek bonthatóak ki.
Ekkor összesen 76138 kártya készült az 558 ezer fős lakosságú megyében, majdnem annyi mint a 90 ezer fővel nagyobb lélekszámú Borsod-Abaúj Zemplénben (79672 lakcímkártya) - pedig Borsod az országos lista harmadik helyén állt, Budapest és Pest megye után. | [
"Belügyminisztérium"
] | [] |
Az ország egyik legszebb nagy horgásztava a Pilisvörösvár melletti Háziréti horgásztó. A 25 hektárosnak tartott tavat a Pilisből eredő patakból duzzasztották még a rendszerváltás előtt. A hely rendben van tartva, a szelesebb völgyben mindig friss a levegő, évtizedek óta elég kedvelt horgászhely, maga a főhorgászunk, Áder is jól ismerheti.
Most azonban egy váratlan jogvita miatt az országgyűlésben is előkerült írásbeli kérdésként, a tét pedig maga a tó, egészen pontosan, hogy ki kapja hosszú távra a halászati jogot.
Távolabbról indítva a helyzet úgy néz ki, hogy a rendszerváltás előtt a tó egykori építtetői osztották fel maguk közt a hozzájárulás arányában a tulajdont. Így a korábbi pilisvörösvári Rozmaring Tsz.-ből átalakult Rozmaring Vagyonkezelő Kft.-é lett a többség, viszont a környékbeli horgászegyesületek üzemeltethették a tavat. Egészen pontosan a nagyságrendileg ezres tagsággal bíró Háziréti Horgászegyesületek Egyesülése (HHE) üzemeltette és fejlesztette a helyet (a részleteket ld. a jobboldali keretes szövegben).
A tó hosszú távú sorsa a tét
Ügyesen behúzta a volt tsz Eredetileg a tavat, azaz víztározót a Rozmaring MGTSZ hat másik vállalattal közösen építette a rendszerváltás előtt. A Rozmaring tulajdonrésze 29,2 százalék volt. Majd a 1990-ben gyorsan lépett a Rozmaring MGTSZ azzal, hogy övék az egész tó, mivel az építő gazdasági társaság nem alakult át időben a rendszerváltás után elvárt társasági szabályok szerint. A többi vállalat azonban kérte volna a korábbi tulajdonrésze és beruházásai alapján a részarányos kifizetését. Ezt a Rozmaring teljesen megtagadta, ezért igen hosszú, szünetekkel is tarkított pereskedés kezdődött. Később a jogutód horgászegyesületek léptek a kisemmizett vállalatok helyébe, és eredeti szerződések alapján megkapták 2000-ben 15 évre a haszonbérleti jogot is. Ez járt le 2015 végén, amit 2016 év közepén visszamenőleg egy évvel még meghosszabbítottak. 2017-ben újra ők nyerték el a pályázatot, de a hasznosítás végül a Rozmaringé lett.
Tavaly lejárt viszont a horgászok előző 15 éves haszonbérleti szerződése, amit kiírt újra 15 évre Földművelésügyi Minisztérium (FM) (formailag az alá tartozó NÉBIH) egy nyílt pályázaton. Ezen két induló volt, a Rozmaring Kft. egyik alvállalata, és a horgászegyesületek. A pályázaton utóbbiak nyertek újra.
Igen ám, de a Rozmaring nem akart belenyugodni ebbe, és a vesztes pályázat után érvényesítettek egy másik jogi formulát, a meder tulajdonosát illető előhaszonbérleti jogot, amire alapozva gyorsan szerződést is kötöttek az FM-mel. Ez a jog esetünkben annyiban érdekes, hogy a vesztes pályázat dacára átvehetik a tó üzemeltetését is,
ha kifizetik az addigi haszonbérlő összes korábbi fejlesztését és beruházását
a halászati törvény (31.§) szerint.
Ez benne is volt a minisztériumi pályázatban, a horgászok által felbecsültetett több évtizedes befektetéseket mostani értéken nagyjából 387 millió forintra lőtték be. A Rozmaring, és vezetője, Bartos Tamás Jenő, elvileg vállalta is a 387 millió kifizetését az állammal kötött szerződésben is, még az összeget is kiírták.
Csakhogy úgy néz ki, hogy a Rozmaring semmit nem fizet,
csak átvették a helyet a minisztérium közreműködésével.
Gyorsan leverték a lakatokat
Bartosék ugyan nem fizettek, embereikkel feltörették a bejárati kaput, átvették a horgásztó épületét maguktól is, és azonnal lecserélték a zárakat. A horgászok nem akarták megostromolva visszafoglalni az ingatlant, de feljelentették a területfoglalásért a Rozmaringot, és írtak Bartosnak is, hogy fizessen, és utána nem kell erőszakoskodnia, mindenki megy a maga dolgára. Emellett írtak még Fazekas miniszternek is, hogy legyen szíves a minisztériuma gyorsan helyre tenni a saját halászati törvényük szerint az ügyet.
Beszéltünk a HHE ügyvezetőjével, Huszti Gáborral, aki még azt is hozzátette, hogy igazából nem bíznak egy elhúzódó pereskedésben. Nem mennek vele semmire, ha esetleg a pereskedés alatt a tulajdonosok vagy a hitelezők be is csődöltetik a Rozmaringot, és már behajtani se lesz kin a megmaradásukat jelentő pénzt.
Azért is aggódhatnak különösen, mert helyben már szárnyra kapott egy részletesebb pletyka, hogy egy igen nagy ember igen közeli rokona nézte ki magának a horgásztavat. Aki majd a Rozmaring után egy Széchenyi-bankos jelzáloghitel révén szeretné átvenni a területet, ezért megy most ilyen gyorsan az egész hajcihő.
Mintha nem is kéne kifizetni semmit
Megkértük az ügyben a minisztériumot, hogy adják oda a vonatkozó szerződést, amit a Rozmaringgal kötöttek, de nem válaszoltak semmit. Megkérdeztük a Rozmaringot is, hogy tervezik-e kifizetni a a 387 milliót, és ha igen, miből, illetve hogy egyáltalán tényleg szeretnék-e és képesek lesznek-e hosszabb távon üzemeltetni a helyet. (A cég adózás előtti eredménye 2013-2015 közt mínusz 12,5 millió és plusz 23,5 között mozgott.)
A Rozmaring arra nem válaszolt, hogy akarnak-e fizetni, csak annyit mondtak, hogy a jogszabályi kötelezettségeiknek meg fognak felelni. És hogy nem kaptak még "bizonylatokat, igazolásokat" a 387 milliós összegről. Annyit mondtak még el, hogy bár zajlanak végrehajtások a cég ellen, nincsenek likviditási gondjaik, és bár valóban vettek fel korábban hitelt a Széchenyi banktól, hitelük részletei banktitoknak számítanak, arról semmit nem árulhatnak el.
Emellett ők üzemeltetni akarják a tavat, és minden, a cégüket ért támadás csak azt "akadályozza és nehezíti", hogy a Rozmaring "a tavat a horgászok rendelkezésére tartsa, és az ő érdekükben üzemeltesse és kezelje".
A cikk elején jelölt kérdésre Fazekas miniszter azt válaszolta, hogy szerinte a szerződésben megnevezett 387 milliós kártalanítási összeg "kizárólag előzményi tényállásként került rögzítésre", és nem a Rozmaring által vállalt konkrét fizetési kötelezettségként szerepel.
Az FM szerint az nem az ő bajuk, hogy az új haszonbérlő fog-e fizetni az előzőnek, egészen pontosan "az előző haszonbérlő által megadott kártalanítási összeg új haszonbérlő általi megfizetése nem előfeltétele a halgazdálkodási jog haszonbérlettel történő birtokba adásának." Emellett pedig mindig szerinte "a haszonbérbe adással és a pályáztatással kapcsolatosan kérdéseikre minden alkalommal nyíltan és készségesen válaszolt a tárca szakfőosztálya".
Szerinte akkor sem tudnak semmit csinálni, ha a Rozmaring komoly likviditási gondokkal küzd, de hogyha esetleg háromszor halgazdálkodási bírságot szabnának ki a cégre, akkor elvehetik tőlük a haszonbérleti jogot. Most mindenesetre úgy tűnik, hogy egy fillér kifizetése nélkül át tudták venni a tavat, a horgászok pedig hosszú távú pereskedésre rendezkedhetnek be a pénzükért úgy is, hogy mindent rendben csináltak. | [
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Rozmaring Vagyonkezelő Kft."
] | [
"Széchenyi banktól",
"Rozmaring Tsz.",
"Rozmaring MGTSZ",
"Háziréti Horgászegyesületek Egyesülése"
] |
Egy időre, Kóka János égisze alatt különösen, a hazai nagyberuházások finanszírozását előszeretettel végezték PPP (Public Private Partnership) konstrukcióban. A 20-25 évre kötött, és még 2010 tavaszán is sorozatban engedélyezett szerződések jelentős terhet róttak a mindenkori kormányokra. A fejlesztési minisztériumban külön államtitkárság foglalkozik a 2003 és 2010 közötti PPP szerződések felülvizsgálatával. Vezetőjük Hegmanné Nemes Sára, őt kérdeztük a felülvizsgálat eddigi eredményeiről.
hvg.hu.: A PPP konstrukció tényleg egyértelműen hátrányos volt?
Hegmanné Nemes Sára: Kezdjük azzal, hogy a PPP konstrukció, bár nyugaton jól ismert, a legdrágább finanszírozási formák egyike. Akkor alkalmazzák, ha az államnak nincs pénze egy beruházásra, ugyanakkor nem akar rá hitelt felvenni, nem akarja növelni az államadósságot.
Hegmanné Nemes Sára © Hegmanné Nemes Sára
Az állam nemcsak a finanszírozást fizeti húsz-huszonöt éven át, fix összegű részletekben, de az üzemeltetést is. A szakmai befektető és a finanszírozó magánbank is jelentős kockázatot visel, de ezt is "beárazza" a megrendelő államnak, mely a háromszorosát is törleszti annak az összegnek, mint amennyibe a beruházás kerül.
Nyugaton elsősorban kikötők, autópályák, repülőterek épültek PPP-ben. Magyarországon az állam még a beruházás forrásául szolgáló devizakölcsön árfolyamkockázatát is magára vállalta, vagyis a PPP nálunk még sokkal drágább volt, mint másutt. Ráadásul nálunk az állam anélkül kötelezte el magát, hogy meggyőződött volna: jogos társadalmi igény van a beruházásra. Így épültek kollégiumi férőhelyek nagy számban vidéki főiskolákon, irreálisan magas hallgatói létszámmal kalkulálva. Volt, ahol hatmilliárdért építettek campust, melynek épületei most, hogy jóval kevesebb a hallgató, mint az előző években, jórészt üresen tátonganak. Ezeknek a vadonatúj kollégiumoknak még a fenntartása is kérdésessé vált az utóbbi időben. Feltűnő, hogy a Pécsre vezető, de a nemzetközi forgalomhoz a határon nem kapcsolódó, műtárgyakkal teli M6-os kihasználtsága rendkívül rossz, kevés jármű közlekedik rajta.
hvg.hu: Felsorolna néhány leállított beruházást?
H.N.S.: Közel száz kötelezettségvállalást elemzünk, előnyben részesítve az azonnali döntést igénylő, folyamatban lévő ügyeket. Elsőként persze azokat, ahol a legnagyobb összegekről van szó. Vizsgáljuk az M5-ös és az M6-os beruházásait. Már befejeztük a Pécsre vezető M6-os második szakaszának elemzését, azt, amelyet ideiglenes forgalomba helyezési engedéllyel adtak át, és májusban már beszakadt egy vízalámosás miatt. Ötvenhat felsőoktatási projektet és harmincnégy sportberuházást vizsgálunk. Közülük számos olyan van, melyeket még az előző kormány utolsó napjaiban, heteiben indítottak el. A nemzeti kiválóságok kollégiumának építését még tavaly nyáron leállítottuk. PPP-projektként nem indul el az Iparművészeti Főiskola campusának építése. Ha az oktatási tárca továbbra is fontosnak tartja a beruházást, igyekszünk más forrásokat találni hozzá. Hasonló a helyzet a SOTE és az óbudai egyetem kollégium-építkezéseivel.
hvg.hu: Mondana néhány példát a PPP-vel való állítólagos trükközésre?
H.N.S.: A hazai PPP beruházásokra folyósított összegek nagyobb részét - az állami kockázatvállalás mértéke miatt - szerepeltetni kellett volna a költségvetésben és így részét képezték volna az államadósságnak. Két konkrét példát említek: a tiszalöki és a szombathelyi új börtönöket. Az egyikben száz százalékos volt a banki finanszírozás, a másikban kilencven százalékos. Vagyis a magánbefektető szinte semmit sem kockáztatott, a finanszírozás költségeit átterhelte az államra. Hogy kihagyják e projecteket a költségvetésből, olyan konstrukciót hoztak létre, melyben nincs tisztázva, kinek a tulajdonába kerülnek a börtönök húsz év múlva. Más esetben viszont, például a Művészetek Palotája (MÜPA) beruházásánál az állami kockázat miatt a beruházási költségeket mégis szerepeltetni kellett 2005-ben és 2006-ban az államháztartási hiány tételei között.
hvg.hu: Ha a kormány a továbbiakban elveti a PPP konstrukciót, ezzel le is mond a nagyberuházásokról?
H.N.S.: A mai szabályozás szerint már nem lehet elszámolni a PPP beruházásokat államháztartáson kívül. Így állami beruházásként, lehetőleg uniós forrásokat bevonva kell fejlesztenünk, és e forrásokat igyekszünk majd jobban felhasználni. Az eddigi beruházások üzemeltetését is racionalizálni fogjuk, hogy legalább a fenntartásuk ne legyen ráfizetéses. Itt vannak például az autópályák. Ma, miközben csak a PPP-konstrukcióban épült két autópálya, az M5 és az M6-os fenntartása évi százmilliárd forintba kerül, az állam mindössze ötven milliárdot szed be évente útdíj fejében. Megvizsgáljuk, hogy az autópályák finanszírozási konstrukcióján vagy az üzemeltetésen miként lehetséges változtatni, hogyan csökkenthetők a költségek?
Ami a beruházások lehetséges forrásait illeti, közös gondolkodásra hívjuk az összes érintett felet. A napokban megkezdte munkáját a PPP Szakmaközi Egyeztető Fórum, amely az érintett tárcák képviselői mellett pénzügyi, jogi szakembereket, az ÁSZ és a KSH munkatársait is bevonja a munkába. A felsőoktatási projekteknél az érintett egyetemeknek, főiskoláknak kellene feltárniuk belső tartalékaikat. A fővárosi egyetemeknek vannak értékesíthető ingatlanjaik. De a csökkenői hallgatói létszám miatt a bevételeiket is elveszítő vidéki főiskolákat nehezebb lesz jó helyzetbe hozni.
hvg.hu: Abban, hogy az M6-os autópálya, melynek most a bekerülési költségét túlzónak tartják, sőt, a létjogosultságát is vitatják, 2010 tavaszára megépült, a pécsi szocialista "lobbi" nagy szerepet játszott. Milyen nagyberuházást szorgalmaznak a mostani kormánypárt lobbistái?
H.N.S.: Több autópálya belátható ideig biztosan nem épül PPP-konstrukcióban. Jelenleg a kormány és a szaktárca az elhanyagolt alsóbbrendű utak felújítására koncentrál. Nálunk az a legfontosabb elv, hogy egy út, melyet építünk, valahonnan valahová vezessen, nem úgy, mint az M6-os autópálya, amely egyszer csak délen véget ér. Nem hiszem, hogy a politikai lobbinak a továbbiakban szerepe lesz a beruházásoknál, hiszen minden fejlesztési elképzelést átgondolt stratégiához kell illeszteni. Legyen az közlekedés, felsőoktatás, vagy akár sportberuházás. Az EU forrásokat különösen átgondoltan kell felhasználnunk. Arra pedig nincs pénze az államnak, hogy a valós költségeket elfedő, túlzó méretű beruházások induljanak. Mindenesetre, normális pályázatokra, egészséges versenyre, majd pedig szakszerű ellenőrzésre van szükség a nagyberuházásoknál. Ezt a célt tűzte maga elé a minisztérium vezetése.
hvg.hu: Leállították az Erkel Színház helyére tervezett PPP-s építkezést. Miért?
H.N.S.: Két éve kormányhatározat született arról, hogy az Operaház és az Erkel Színház rekonstrukcióját el kell indítani. Később, még az előző kormány alatt nyilvánosságra hozták, hogy az Erkel Színházat lebontják, helyére új épület kerül, mely PPP-konstrukcióban készülhet el. Ehhez 3,1 milliárd forintot irányoztak elő évente. Itt játszott volna az Operaház a felújítás ideje alatt. De a vélemények már 2008-ban megoszlottak, tényleg szükséges-e az Erkel Színház lebontása? Az előző kormány szerint igen, de mi rendelkezünk olyan komoly szakértői véleményekkel is, hogy az épület, komoly rekonstrukció után, megőrizhető.
Megvizsgáltuk a PPP projekt tervét, ami egy teljesen új épületet tartalmazott, amelyet a színház teljes lebontása után emeltek volna a négyes metró megállója mellett. Ez inkább pláza lett volna, mint teátrum. Négycsillagos szállodát, háromszintes mélygarázst, éttermeket, üzleteket, konferenciatermet terveztek, és csak úgy mellesleg, az új Erkel Színházat is. Mindezt szövevényes módon, részben off-shore cégháttérrel, a közbeszerzés megkerülésével építették volna. A beruházás tervezett összege 25 milliárd forint volt, melyet az állam huszonöt év alatt fizetett volna vissza. A végösszeg viszont már 77 milliárdot tett volna ki. Szerencsére eddig a költségvetésnek nem került pénzébe a projekt, amelyet idejében leállítottunk.
hvg.hu: Akkor hol játszik majd az Operaház a felújítás alatt?
H.N.S.: Amennyiben az újabb vizsgálatok megerősítik, hogy az Erkel Színházat nem szükséges lebontani, hanem korszerűsíteni lehet, akkor a játszóhely nagyságrendekkel kisebb összegből megoldható, mint a "színház-pláza" projekttel.. A most januárban született kormányhatározat szerint a két színház rekonstrukcióját, felújítását folytatni kell, de nem PPP-konstrukcióban. | [
"Erkel Színház"
] | [
"PPP Szakmaközi Egyeztető Fórum",
"Iparművészeti Főiskola"
] |
A BKV és a Budapesti Közlekedési Központ ma eredményt hirdetett a viszontagságos busztenderen. Az új autóbuszok szolgáltatásvásárlásra kiírt közbeszerzési pályázatot a VT-Transman Kft. nyerte meg. A szolgáltató 150 darab új autóbuszt állít forgalomba, 2013 májusától.
A közforgalmú autóbuszvonalak üzemeltetésére tavaly decemberben meghirdetett – nyolc altenderből álló – közbeszerzési eljárás részben a BKV korábbi, áprilisban lejárt alvállalkozói kapacitását volt hivatva pótolni. (Az erre vonatkozó pályázatok közül kettőt a VT-Transman Kft. nyert meg. Ennek eredményeként a budapesti buszoknak már eddig is nyolc százalékát futtatja a cég, jellemzően Dél-Budán.)
Két résztendert azonban már az új buszüzemeltetési modell égisze alatt hirdettek meg januárban. Ezekben összesen 150 – 75 szóló és 75 csuklós – autóbusz forgalomba állítására kért ajánlatot a BKK. A várható szolgáltatási díj évi tízmilliárd forint. (A szóló buszoké 4,4 milliárd, a csuklósoké 5,4 milliárd.) A főváros nyolc évre – kétéves hosszabbítási lehetőséggel – szerződik a győztessel. A fővárosi közösségi buszközlekedés 18 százaléka kerül ezzel magánkézbe.
Budapest nyolc év után döntött új, alacsony padlós autóbuszok forgalomba állításáról, így a BKK reményei szerint ez a lépés hosszú hanyatlás után új korszakot nyit a fővárosi buszközlekedésben. Az új autóbuszok szolgáltatásvásárlás útján történő forgalomba állítására kiírt tenderben a BKK és a BKV igazgatóságainak döntése szerint az eljárás nyertese a Fidesz-közelinek tartott Széles Gábor érdekeltségi körébe tartozó VT-Transman Kft., a szolgáltató 150 darab új autóbusszal kezdheti meg egyes járatok üzemeltetését fokozatosan, 2013 májusától.
A teljes buszflotta várhatóan júliusig áll forgalomba, a járművek korszerű, alacsony padlós, légkondicionált, az európai sztenderdeknek megfelelő, Mercedes Citaro típusú járművek lesznek, a flotta fele csuklós, fele kéttengelyes, szóló kivitelű. A 150 új autóbusz beállításával érezhetően javul majd a budapesti buszközlekedés elmúlt években leromlott színvonala.
A szerződés 8 évre szól, 2 év opcióval. A szolgáltatót bármilyen minőségi probléma vagy járatkimaradás esetén a BKK kötbérezi, sőt, ha 3% fölé megy a járatkimaradások száma (ez ma 5% fölött van), a kötbérezésen túl a szerződés felmondására is lehetősége nyílik a BKK-nak. A közlekedési holding szerint ezek a szigorú feltételek magyarázzák, hogy miért ezekkel a buszokkal pályázott a szolgáltató. De – teszik hozzá – a BKK-nak egyébként sincs ráhatása erre. Az elvégzett szakértői vizsgálatok szerint a műszaki elvárásrendszernek legalább 12 busztípus felelt meg, akadt közte magyar típus is. Ennek ellenére – vélhetően a finanszírozási kockázatok vagy a műszaki kockázatok miatt – magyar típusú buszokkal történő szolgáltatásra nem kaptunk ajánlatot.
A győztes szolgáltató, a VT-Transman Kft. egyébként 1999 óta működik közre Budapesten a tömegközlekedés lebonyolításában, 2012-ig mint a BKV Zrt. alvállalkozója, 2012 májusától pedig közvetlenül a BKK-val kötött közszolgáltatási szerződés alapján közlekedtetik autóbuszaikat. Jelen pályázaton szóló autóbuszok esetében kilométerenként 663 forintért, a csuklós buszok esetében 797 forintért vállalták a buszok forgalomba állítását. A BKK nem tagadja, hogy az új járművek drágábban fognak üzemelni, mint az általuk kiváltott 23-27 éves Ikarus-buszok, hiszen azok működési költségeiben az amortizáció már nem jelenik meg, illetve az újabb járművek (pl. a klíma miatt) eleve drágábban üzemeltethetők. Ugyanakkor a BKK szakértői vizsgálatai szerint ez az üzemeltetési modell egyértelműen olcsóbb, mint a régi buszok hosszú távon történő továbbüzemeltetése és felújítása, vagy akár a BKV általi újbusz-beszerzés, melynek lehetősége a BKV hatalmas eladósodottsága, a 2003 és 2009 között felvett működési hitelek miatt ma nem is látható.
A BKK egyébként hibásnak tartotta a BKV igazgatósági elnökének, Várszegi Gyulának a számításait, aki szerint a 150 autóbusz külső üzemeltetése 3-3,5 milliárd forinttal kerül majd többe, mintha a BKV buszparkja végezné el a feladatot.
Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója ezt igencsak túlzónak tartotta, és sem az összeget, sem a megállapításakor alkalmazott költségkalkulációs modellt nem tartotta elfogadhatónak. (Az általános költségként – a munkaruhák, a szociális és egészségügyi, logisztikai költségek – megjelölt összegek egy részét megtakaríthatónak tartották, illetve jó menedzsmentdöntésekkel jelentősen csökkenthetőnek. De a BKK túlzónak tartotta Várszegi Gyula egyszeri létszámleépítésre vonatkozó 500-600 millió forintos összegét is. Sőt úgy vélte, hogy tiltott állami támogatás volna olyan összeget kifizetni, amelyet az illetékes hatóság nem minősít indokolt költségnek, vagyis a főváros jogszabályt sértene a BKV igazgatósága által kért 3 milliárd forint kifizetésével.
Tarlós István főpolgármesterben azonban kételyt ébresztettek a számok, és szembemenve a fővárosi többséget adó Fidesz-frakcióval rendkívüli közgyűlést hívott össze a kérdés tisztázására. Az ülésen elhangzottak se győzték meg – az ellenzéket sem – a szolgáltatásvásárlás időszerűségéről a város jelenlegi, meglehetősen bizonytalan pénzügyi helyzetében, illetve a jövő évi finanszírozás ismerete nélkül. Végül nem is szavazott, de enélkül is átment a busztender eredményhirdetésének kockázatát a BKV és a BKK vezetőire hárító határozat.
A két közlekedési cég ma eredményt hirdetett. Mint arra közleményükben kitérnek, az új buszüzemeltetési modellel kapcsolatos tenderen csak a VT-Transman adott be ajánlatot 75 szóló és 75 csuklós Mercedes Citaro busszal. A BKK és a BKV igazgatósága október elején úgy döntött, eredményesnek minősíti az eljárást. Az alacsony padlós, légkondicionált, környezetbarát, kamerarendszerrel felszerelt, korszerű utastájékoztató berendezéssel felszerelt buszok elsősorban Budapest északi és keleti részén, a III., IV., XIII., XIV., XV. és a XVI. kerületekben, illetve az onnan kiinduló vonalakon fognak közlekedni.
A 2013-ban forgalomba álló 150 új busszal együtt már 250 megbízható autóbusz vesz részt külső szolgáltató üzemeltetésében Budapest közlekedésében. Ezt a számot növelik tovább a BKV Zrt.-nél 2012-ben már forgalomba állt és az év további részében forgalomba álló, korszerű, alacsony padlós használt autóbuszok és trolibuszok, ami csak 2012-ben további, közel 100 db akadálymentes jármű üzembe állását jelenti. | [
"VT-Transman Kft.",
"Budapesti Közlekedési Központ",
"BKV"
] | [] |
A Trinity Communications Kft. összesen 48,9 millió forint értékű megbízást kapott a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-től.
A Trinity Communications ügyvezető-tulajdonosa Kuna Tibor, aki 1999-től 2003-ig az Ifjúsági és Sportminisztérium munkatársa, majd 2003-tól 2008-ig a Fidesz-frakció kabinettitkára volt.
Kuna 2008-ban alapította a Young&Partners Kft.-t, amely 2010 után sorra nyerte a kommunikációra kiírt állami közbeszerzéseket.
2015 tavaszán Kunáé lett a 2010-ben alapított Trinity International Communications Kft.-t is, amely 25,5 milliárd forint értékű tendert nyert el tavaly – az összeg nagy részét a Rogán Antal által vezetett Nemzeti Kommunikációs Hivatal 25 milliárdos keretszerződése teszi ki, melyet 2 másik céggel közösen nyert a Trinity.
Néhány napja jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy január 4-én a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. két szerződést is aláírt a Trinityvel: – nettó 24 millió Ft értékben PR és kommunikációs tevékenység biztosítására, PR ügynökségi szolgáltatói és tanácsadói feladatok ellátására – nettó 24,9 millió Ft keretösszeg erejéig rendezvényszervezési feladatok ellátására 1 év időtartamban
Mindkét tender hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt 3-3 ajánlattevővel a közbeszerzési törvény 122/A paragrafusára hivatkozva, vagyis azzal az indokkal, hogy a szerződések értéke nem éri el a nettó 25 millió forintos értékhatárt, ezért nem kell nyílt versenyt kiírni.
De ezeken kívül is nyert már közbeszerzést idén a Trinity: január elején jelent meg a hirdetmény, hogy tavaly december 11-én szerződést kötött a céggel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nettó 19,97 millió forint értékben, “MNV Zrt. Elektronikus Aukciós Rendszer bevezetését támogató marketingkommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó médiavásárlási feladatok ellátása" tárggyal. Ez a tender is a Kbt. 122/A. § szerinti eljárás volt.
Erdélyi Katalin | [
"Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.",
"Trinity International Communications Kft."
] | [
"Young&Partners Kft.",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Trinity Communications Kft.",
"Trinity Communications",
"Ifjúsági és Sportminisztérium",
"MNV Zrt."
] |
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az Agrárminisztérium volt helyettes államtitkárát, Nagy Jánost. A vádirat szerint a decemberben őrizetbe vett és menesztett Nagy tavaly nyáron egy vállalkozóval arról állapodott meg, hogy
segíti "állami földterületek használati, illetőleg tulajdonjogának megszerzésében és a jövőben meghirdetni tervezett pályázat elnyerésében."
Ezért cserébe a helyettes államtitkár hozzájutott a cég 5%-os tulajdonrészéhez. Emellett Nagy és "egy közvetlen irányítása alá tartozó osztályvezető előzetesen abban állapodtak meg, hogy egy gazdasági társaság bevonásával – tanulmány elkészítésére irányuló pályázat kiírása révén – jogtalan előnyre tesznek szert." Lényegileg nyilvános tender nélkül írattak volna egy kiválasztott céggel tanulmányokat tízmilliókért. A szerződéskötésre végül nem került sor. Az ügyészség tájékoztatása szerint Nagy János 2020. december 1-től a lakás elhagyását engedélyhez kötött bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt, amit a bíróság megszüntetett. | [
"Agrárminisztérium"
] | [
"Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség"
] |
Lakatosüzemet létesít a West Hungária Bau Kft. Pakson, az 1,8 milliárd forint értékű beruházás a magyar állam támogatásával valósul meg, írja az MTI. A WHB-csoport tulajdonosa, Paár Attila 43 milliárd forinttal gazdagodott 2009 óta.
Bodó Sándor a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára a beruházás alapkőletételén bejelentette, hogy
a magyar kormány 900 millió forinttal támogatja a lakatosüzem megvalósítását a Nagyvállalati beruházási támogatási program keretében.
"Fontos, hogy a magyar gazdaság jó teljesítményéből adódó lehetőségeket visszaforgassák támogatásként azokra a településekre és cégekre, amelyek vállalják, hogy fejleszteni kívánnak" mondta az államtitkár. | [
"West Hungária Bau Kft."
] | [] |
Rég átadták a megújult Széll Kálmán teret, de a beruházás valójában máig nem zárult le. A késést okozó ügyben kicsit félrevezették az EU-t, kifizetetlenül hagytak egy vállalkozót, néha pedig elsötétülnek a lámpák.
Képalá: SÖTÉT ÜGY Készre jelentették a beruházást, pedig a szakértő szerint, "ha a munkaterület nincs átadva, akkor a munka nincs elvégezve, a beruházás nem lehet lezárva."
Mind a mai napig nem tudták lezárni a Széll Kálmán tér díszkivilágításához és világításához tartozó eszközök, fejlesztések műszaki átadását-átvételét. Pedig a nettó 5,2 milliárdért felújított tér korszerűsítése látszólag már csaknem másfél éve befejeződött. Tarlós István főpolgármester legalábbis 2016. júniusában átadta a megújult csomópontot.
Azt, hogy a világítás műszaki átadását-átvételét másfél év alatt sem tudták lezárni, elismerte lapunknak a tér felújítását megrendelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. Ugyanakkor a kínos csúszásra a társaság nem tudott érdemi magyarázatot adni. Lapunknak azzal próbálta indokolni a késlekedést a cég: "A BKK és a fővállalkozó kivitelező közötti műszaki átadások – a tér egészére vonatkozóan – befejeződtek határidőre, azonban az üzemeltető Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. részére a közvilágítási hálózat átadásának lezárásához, a hálózat megfelelő üzemeltethetőségéhez a részletes dokumentáció teljes körű átadása is szükséges (pl. műszaki leírások, vagyoni eszközérték kimutatások)."
Mindez csak formaságnak tűnhet, hiszen a lámpák jobbára égnek, a díszkivilágítás működik, csakhogy a hiányosságnak súlyos következményei lehetnek. A teret ugyanis az Európai Unió támogatásával újították fel, és információnk szerint az EU illetékes szerveinek már készre jelentették a rekonstrukciót. Holott szakértők szerint nem lehet készre jelenteni a beruházást addig, amíg le nem zárul minden részének műszaki átadása-átvétele. A BKK ugyanakkor nem tart bonyodalmaktól, mert – mint magyarázták – a közvilágítási hálózatot hazai forrásból építették. "Így a BKK-nak ezzel kapcsolatban nem volt tájékoztatási kötelezettsége EU-s szervek felé" – közölték. Mindez más megközelítésben azt jelenti: az EU-nak tett jelentésben nagyvonalúan mellőzték annak megemlítését, hogy a jogilag nem zárult le a beruházás minden eleme.
A műszaki átadás-átvételi eljárásra egyébként azért van szükség, hogy az ellenőr megvizsgálhassa a vállalkozó teljesítését, s jegyzőkönyvbe vegye az esetleges hibákat, hiányosságokat. Mindezek után fizethetik csak ki a vállalkozót, aki aztán átadja a megrendelőnek az építési területet. Ez a folyamat tehát nem zárult le a Széll Kálmán téren, vagyis ez alapján feltételezhető: a tér világítása ma is az alvállalkozó felügyelete alatt áll, a "munkaterületet" nem adja át addig, amíg meg nem kapja a pénzét. Arra, hogy valóban akadhatnak elszámolási viták, egy augusztus végi incidens is utalhat: akkor két percre elsötétült a tér, valaki lekapcsolta a lámpákat. A BKK erre úgy reagált: "Ismeretlenek, mindenféle előzetes bejelentés nélkül, rövid időre lekapcsolták a Széll Kálmán tér központi része világításának egy részét." Arról nem árult el semmit a cég, hogy kik és miért tették ezt. Azt a sajtóban megjelent értesülést viszont azóta se cáfolta senki, hogy az egyik fővállalkozó, a már csődeljárás alá került Wis Holding nem fizette ki alvállalkozóját, aki a lekapcsolással figyelmeztette a tartozásra a BKK-t. Megkerestük a tér közvilágítását kiépítő céget, de "az igen kényes helyzetre" hivatkozva nem kívántak nyilatkozni. Az Index 11 millió forintos ki nem egyenlített számláról értesült.
Megtéveszthették az EU-t A történet kapcsán megkerestünk egy uniós beruházásokkal foglalkozó szakembert, aki névtelenséget kérve fejtette ki véleményét. Az ügyet megismerve így summázta álláspontját: "Ez egyre inkább btk-s ügynek tűnik." Szerinte képtelenség leválasztani a tér rekonstrukciós projektről a világítás felújítását. Ezt egyébként a BKK se tette meg, a Széll Kálmán tér felújítására 2014-ben kiírt közbeszerzési felhívásban a közvilágítást és annak finanszírozását nem emelte ki a projekttől, ahogy a tender eredményhirdetése során sem. "A közvilágítás egy közlekedés céljára szolgáló közterületen a beruházás része, ez nem is lehet kérdés tárgya" – mondta lapunknak a szakértő. Szerinte megtéveszthették az EU- szerveit, amikor készre jelentették a beruházást, mert ha a munkaterület nincs átadva, akkor a munka nincs elvégezve, a beruházás nem lehet lezárva. A számlák megbontását is képtelenségnek nevezte, hogy elkülönítenék a hazai önrészből, illetve az uniós forrásból finanszírozott projektelemeket.
Zsidai Péter | [
"Budapesti Közlekedési Központ"
] | [
"Wis Holding",
"Európai Unió",
"Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft."
] |
Házkutatást tartottak a BRFK nyomozói a 4-es metró három állomását építő, valamint az állomások belső kiépítését végző Swietelsky Kft. székházában. A rendőrök a metróépítéssel kapcsolatos iratokat vittek el.
Február 21-én házkutatás volt a Swietelsky Kft-nél, erősítette meg értesülésünket a cég. Mint közölték, a nyomozók a 4-es metró építésével kapcsolatos alvállalkozói szerződéseket, számlákat, teljesítésigazolásokat, építési naplómásolatokat vittek el. Tekintettel a terjedelmes anyagra, a dokumentumokat részben papíron, részben CD-n foglalták le.
A Swietelsky részéről kérdésünkre elmondták: tudomásuk szerint a rendőrök nem hallgattak meg senkit a cégtől a nyomozással kapcsolatban, gyanúsítást sem közölt a rendőrség.
A BRFK sajtóosztályán érdeklődésünkre közölték, hogy a 4-es metró építésével kapcsolatos nyomozás során a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya több házkutatást is tartott, de a nyomozás érdekeire való tekintettel nem adhatnak több információt.
Mint arról 2009-ben beszámoltunk, vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomozást rendelt el a 4-es metró építése és a Margit híd felújítása kapcsán a Fővárosi Főügyészség. Az ügyben Karsai Péter akkori MDF-es politikus, független országgyűlési képviselő fordult az ügyészséghez.
Tavaly év végén a Hagyó-ügy nyomozati iratai alapján arról számoltunk be, hogy Antal Attila volt BKV-vezérigazgató vallomása szerint egy Hagyó Miklós által közvetítőnek jelölt személy a jelenlétében kétmilliárd forint kenőpénzt kért a Swietelsky Építő Kft.-től azért, mert BKV-s belső információkkal hozzásegítették a 4-es metró 40 milliárdos belsőépítési tenderének megnyeréséhez.
A Swietelsky Építő Kft. a vallomás nyilvánosságra kerülése után közleményben utasította vissza az abban foglaltakat. A cég akkori közleménye szerint a megjelent információk "minden alapot nélkülöző valótlanságok", és visszautasították, hogy a Swietelsky a belső beépítési tenderrel kapcsolatban bármiféle egyeztetést folytatott volna a BKV vezetésével. Az Antal Attila által tett nyilatkozat valótlan, az általa említett találkozó soha nem történt meg – áll a cég közleményében.
A Hagyó-ügy nyomozása lezárult, az ügyészség hűtlen kezeléssel vádolja a volt szocialista főpolgármester-helyettest, főleg számos, aránytalan értékű kommunikációs szerződés megkötése miatt. Az Antal-féle vallomással kapcsolatban lapunknak az ügyészség azt mondta tavaly év végén, hogy az ügyben kellő bizonyíték hiányában nincs gyanúsítás.
A Hagyó-üggyel 2010-ben összevont BKV-s nyomozások egy részét azonban folytatták, erre utal, hogy január 2012. 25-én újabb házkutatást tartottak a BKV-székházban, majd egy hónappal később, február 22-én a 4-es metró építését koordináló DBR Metró Projektigazgatóságon. | [
"Swietelsky Építő Kft."
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"DBR Metró Projektigazgatóság",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya",
"Swietelsky Kft-nél"
] |
“Győztünk!"– ismételte sírva a telefonjába a Kúria lépcsőin a kishantosi biogazdaság (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.) vezetője, miután a Kúria úgy döntött, nem kell megfizetniük az államnak több, mint 15 millió forint költséget. Ezt egy őrző-védő cég megbízása miatt kérte volna a kishantosiaktól az állam, a biogazdaság korábban bérelt földjeinek elvételét követő tüntetések miatt. A keresetet első, majd másodfokon is elutasította a bíróság, és a kishantosiaknak adott igazat, de a Magyar Állam felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.
Tavaly októberben az Átlátszó is beszámolt arról, hogy akkor úgy tűnt, az utolsó per is lezárult a földmutyik történetének egyik első és legegyértelműbb példájának tekintett ügy, az egykori kishantosi biogazdaság évtizedeken át bérelt földjeinek elvétele és beszántása kapcsán.
Tizenöt éven át, több mint 400 hektáron folytatott vegyszermentes gazdálkodást a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett, Fejér megyei Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola (a továbbiakban “Kishantos"). A földbérlet-pályázatokon 2013-ban a gazdaság összes, addig bérelt földjét elvették, csak a néhány épületből álló központi rész maradt meg a mai napig.
A kishantosiak szerint a korábban általuk bérelt és művelt földek pályázatása során több szabályszegés is történt, többek között az Ángyán-jelentésekben is leírt módokon. A mintagazdaság vezetői erről az akkori agrárminisztert, Fazekas Sándort is tájékoztatták (PDF), de választ azóta sem kaptak erre a megkeresésükre. Igaz, az általuk kifogásolt földbérleti szerződést a bíróság később semmisnek ítélte a kishantosiak kifogásaival összhangban.
2014. április 12-én az új bérlők “művelésbe vétel" címszó alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi 117 millió forint értékű növényállományát. Elpusztították az őszi búzát, amit júniusban már aratni lehetett volna, az őszi borsó vetőmagot, a facéliát, a frissen vetett napraforgót, a lent. A kishantosiak szerint pedig az ekkor még folyamatban lévő birtokvédelmi eljárás végeredményét meg kellett volna várniuk az új bérlőknek. Ám ők nem vártak, maguk döntöttek – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) egy biztonsági céget hívott segítségül – két hónappal az aratás előtt – az Ökológiai Mintagazdaság növényeinek elpusztítására.
A magyar állam úgy vélte, hogy a területet védeni próbáló kishantosiaknak és környezetvédőknek kellene megfizetniük az ellenük kirendelt biztonsági cég kiszállásának költségét, 14 millió forintot és ennek kamatait. A pert első-, majd másodfokon is a civilek nyerték, ma pedig a Kúria is nekik adott igazat.
Ács Sándorné az Átlátszó kérdésére így fogalmazott a mai ítélet kihirdetése után:
“Annyi negatív dolog es igazságtalanság történt az elmúlt évek alatt. Csoda, hogy végre a törvények és a józan ész alapján született ítélet, ami végre lezárta ezt a szégyenletes pert. Már az is szégyenletes volt, hogy minden valós indok nélkül “magánhadsereget" vetettek be civilek ellen a kishantosi tüntetéseken. Külön örülök, hogy bizonyítottság hiányában utasították el az állam felülvizsgálati kérelmét. Az igazság és a törvényesség győzedelmeskedett."
Politikai leszámolásnak eshetett áldozatul a kishantosi ökológiai mintagazdaság | atlatszo.hu Régóta zajlik a hidegháború a Mezőfalvai Zrt. és Kishantos között. A kishantosi területek, és a népfőiskolának otthont adó kúria korábban az akkor még állami tulajdonú Mezőfalvi Kombináthoz tartoztak. A vadászkastélyként használt kishantosi kúria, majd és az ökológiai mintagazdaság földjeinek bérleti jogát állami döntés alapján kapta meg Kishantos, és ezzel keresztezte a Mezőfalvai Zrt.
Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse a zöldszervezet nevében kísérte végig a kishantosi pereskedést. A szervezet a kezdetektől támogatta a kishantosiak próbálkozását, hogy bizonyítsák az igazukat. Rodics így nyilatkozott a Kúria ítéletét követően:
“Nagyon boldogak vagyunk, az ilyen eseménynek visszaadják az ember hitét, hogy megmaradt a jogállamiság morzsája Magyarországon. Kegyetlen dolog volt ezt végigjárni, csöndben ülni a háttérben, és hallgatni a sokszor nyilvánvaló hazugságokat. Ma kiderült, vannak még tisztességesen működő bíróságok."
Címlapkép: Ács Sándorné és Rodics Katalin a Kúria ítélethirdetése után (fotó: Átlátszó/Horn Gabriella) | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Ökológiai Mintagazdaság",
"Mezőfalvi Kombinát",
"Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Mezőfalvai Zrt.",
"Magyar Állam",
"Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola"
] |
A Legfőbb Ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Budapest Airport privatizációjával kapcsolatban.
Budai Gyula az MTI-t csütörtökön tájékozatta a Legfőbb Ügyészség december 15-én kelt határozatáról, amelyben a Fővárosi Főügyészség feljelentést elutasító határozatát részben hatályon kívül helyezték, és a feljelentés egyik pontja kapcsán elrendelték a nyomozást.
Budai Gyula október 6-án jelentette be, hogy feljelentést tett a Budapest Airport Zrt. privatizációja ügyében hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Akkor azt közölte, hogy vizsgálata szerint a BA "hibás privatizációja" - az elmaradt fejlesztések és az ezzel kapcsolatos szankciók hiánya - miatt a magyar államot körülbelül 85 millió euró - mai árfolyamon számítva hozzávetőleg 24 milliárd forint - kár érte. A feljelentést ugyanakkor a Fővárosi Főügyészség bűncselekmény hiányában elutasította. | [
"Budapest Airport"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Kormánytisztviselőket küldött harcba Simicska Lajos, illetve a Jobbik ellen és a plakátpiac eluralásáért küzdő kabinet. Háborújuk költségeit az adófizetők állják.
Új szintre emelte az Orbán-kormány a Simicska Lajos ellen vívott háborút a plakátfronton: a jelek szerint egy előre tervezett, országosan összehangolt akcióban vetette be a kormányhivatalokat a volt fideszes oligarcha és a Jobbik ellen. Néhány óra leforgása alatt Somogytól Pest megyéig egyszerre kezdték el eltávolítani a kormányt élesen bíráló plakátokat az állam kinyújtott karjai. Az akció célkeresztjében a Jobbik hirdetményei és egy magánszemély – Orbán Viktort, Habony Árpádot, Mészáros Lőrincet továbbá Rogán Antalt gengszternek ábrázoló, valamint az "Ők a félelem, Mi a remény"-feliratú – plakátjai voltak. Az első csapások egyikét a településkép-védelmi törvény alapján a Pest Megyei Kormányhivatal mérte, miután tiltott pártfinanszírozásra hivatkozva elrendelte a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. felületeire kihelyezett plakátok eltávolítását. Indoklásuk szerint az érintett cégek nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, nem jelentették be listaárukat, nem küldték meg a szerződéseket. A plakátok eltávolítását a rendőrség biztosította. Mindeközben a Jobbik arról számolt be, hogy például Zalában a kormányhivatal a párt tulajdonában lévő hirdetőhelyekről kapartatott le plakátokat.
Noha a kormányhivatal a törvényességre hivatkozva kezdett plakáttalanításba, az érintettek szerint éppen a hivatalok eljárása súlyosan jogsértő. Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő szerint nem esnek a plakáttörvény hatálya alá azok a plakátok, amelyeket a párt saját hirdetőhelyein ragasztanak fel. A radikálisok épp azért vásároltak – meg nem nevezett, "különféle cégektől" – mintegy 1100 hirdetési felületet, hogy kijátsszák a plakáttörvényt.
Puskár Anett, a Simicska Lajos tulajdonában álló Mahir Cityposter Kft. tanácsadója lapunk érdeklődésére kifejtette: előírások szerint tájékoztatták a kormányhivatalokat arról, hogy magánszemély adta fel az érintett hirdetéseket, azok egyetlen párt támogatására sem buzdítanak, politikai szerveződés logóját nem tartalmazzák, vagyis nem tartoznak a plakáttörvény hatálya alá. – Mindezek ellenére a hivatalok nem keresték meg a Publimontot és a Mahirt sem, csak a plakátok leszedéséről szóló határozatot postázták, amelyben tényként közölték, hogy a nagyfokú hasonlóság miatt Jobbik-plakátoknak tekintik a hirdetéseket – mondta Puskár Anett. Szerinte egyébként az eljárásmód azért is árulkodó, mert korábban egy hasonló plakátkampány során a kormányhivatalok megkeresték a cégeket, hogy tájékozódjanak, a plakáttörvény hatálya alá tartozik-e a megrendelő, végül pedig nem léptek, mert mindent rendben találtak. A tanácsadó kérdésünkre azt mondta, közel ezer plakátot érinthet a kormányhivatali akció, amely miatt bírósághoz fordulnak.
Noha kezdetben a két cég még újraplakátolással akart visszavágni, szerdán Simicska Lajos közleményt adott ki. Az egykori fideszes oligarcha az írta: "A hatalom az érdekeivel ellentétes politikai vélemények közterületi megjelenésének megakadályozása végett az elmúlt hónapokban – jogalkotásnak csúfolt folyamatban – egy abszurd szabályrendszert alkotott, amely meggyőződésem szerint súlyosan alkotmánysértő. Miután mindez kevésnek bizonyult, mindezt félretolva, a hatalom a nyílt, leplezetlen erőszak útjára lépett. A kialakult helyzetre figyelemmel, minden további anyagi és személyes kockázatvállalást, mind a magam, mind a társaságaim vezetői részéről lehetetlennek tartok. Ezért a mai napon a jelzett körülmények fennálltáig közterületi cégeim vezetőit arra kértem, hogy politikai és közéleti tárgyú hirdetés közzétételére vonatkozó megrendelést ne vegyenek fel, illetve ne teljesítsenek."
Simicska visszavonulása annyiban érthető: egy kormányhivatal plakátonként akár 150 ezer forint bírságot is kiszabhat, ha törvénytelenséget lát, ami ezer plakát esetében 150 milliós tétel. Ráadásul újraplakátolás esetén a bírság is többszöröződhet. A büntetést pedig most kell befizetni, miközben a bíróság csak hónapok, évek múltán mondhatja ki annak jogtalanságát.
Az ügyben megkerestünk több kormányhivatalt is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi közpénzt fordítottak a plakátok eltávolítására. Válaszokat sehonnan sem kaptunk. A Pest Megyei Kormányhivatal sem reagált a Népszavának, ugyanakkor a kormánylap Magyar Időkkel azt közölte: a Publimont Kft.-től és a Mahir Cityposter Kft.-től kapott információ szerint Nagy Ajtony Csaba magánszemély rendelte meg a plakátokat. A Magyar Idők sietett is hozzátenni, hogy Nagy Ajtony Csaba unokaöccse Simicskának, akinek több fontosabb érdekeltségében is ott van, egyúttal tagja az Index.hu Zrt. igazgatóságának.
Ligeti Miklós: jogalap nélkül eljárásmód Világos, hogy a Jobbik saját hirdetési felületein nincs szerződéskötési kötelezettsége, így bejelenteni sem köteles a hatóságnak, ha azokat használja – mondta lapunknak Ligeti Miklós. A Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója szerint a Mahir Cityposter és a Publimont esetében viszont csak akkor keletkezik a településkép-védelmi törvény hatálya alá tartozó bejelentési kötelezettség, ha "közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezet", azaz közhatalmi szerv, párt vagy pártalapítvány hirdetéséről van szó. Magyarán, ha valóban egy magánszemély adta fel ezeket a hirdetéseket, magánszeméllyel szerződtek a cégek, akkor a kormányhivataloknak e jogszabály nem adott felhatalmazást arra, hogy eljárjanak, főként nem így, hiszen a törvény hatálya a plakátok eltávolításával kapcsolatban is csupán arra az esetre érthető, ha fennáll a bejelentési kötelezettség elmulasztásából fakadó jogsértés. Ligeti emlékeztetett: már a plakáttörvény nyári elfogadását követően is arra hívta fel a figyelmet a TI, hogy a jogszabály számos hibája – elfogadásának módja, s annak alkotmányellenessége – mellett a legnagyobb gond, hogy alapvetően kijátszható, nincsen például benne olyan szabály, amely egy, akár vélelmezhetően, akár tényszerűen pártérdekben történő hirdetéstartalmat korlátozna, ahogyan a civil és álcivil szervezetek, illetve a magánszemélyek reklámozását sem szabályozza. Magánszemély plakátjai esetében ráadásul, ha azok tartalma jogsértő – például tiltott önkényuralmi jelképet szerepeltet, vagy uszító tartalmú – a kormányhivatal, vagy más állami szerv eljárása szintén bírósági útra korlátozódik, s egy jogerős ítélet dönthet csupán plakátok sorságról. Ez az eljárásmód tehát így – foglalta össze Ligeti – nyilvánvalóan jogalap nélküli.
Indul a Soros-ellenes "konzultáció" és kampány
A napokban elkészülnek a nemzeti konzultáció kérdései, amelyeket hét témakörben fogalmaznak meg, és ezután a lehető legrövidebb időn belül elindul a konzultáció – közölte tegnap Tuzson Bence. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a kabinet kommunikációs paneljeit ismételgetve, a sokszor cáfolt egymillió menekült betelepítésének hírével riogatva emlékeztetett, hogy a "Soros-terv" miatt tartja szükségesnek a konzultációt a kabinet. Közben máris elindult a kormány Soros-konzultációs kampánya a köztévén, szúrta ki az atv.hu.
Boda András, Biró Marianna | [
"Mahir Cityposter Kft.",
"Jobbik"
] | [
"Publimont Kft.",
"Transparency International",
"Magyar Idők",
"Index.hu Zrt.",
"Pest Megyei Kormányhivatal"
] |
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektora tagadta bűnösségét. Szabó Jánost hivatali befolyással való üzérkedéssel vádolják, az első tárgyalási napon azzal védekezett a Fővárosi Bíróságon, hogy jószolgálati feladatot akart ellátni, ám eközben nem gyakorolt nyomást senkire.
A DHL-ügy másodrendű vádlottját is bezárnák, de mindketten fellebbeztek a határozat ellen.
A volt rektort azzal vádolja az ügyészség, hogy tavaly két társával elhatározta: a DHL Magyarország egyik divíziójának vezetőit valótlan állításokkal félrevezetik azért, hogy a cég szerződést bontson biztonsági cégével és szerződést kössön az egyikük ismeretségi körébe tartozó másik céggel.
A vád szerint elhatározták azt is, hogy ennek érdekében megpróbálnak elbocsáttatni a fent említett DHL Kft.-től négy embert. Utóbbiakról olyan - bizonytalan forrásból származó - információkat adtak a cég vezetőinek, hogy fegyver- és kábítószer-kereskedelemben vesznek részt, és úgy tudják, valamilyen hatósági adatgyűjtés vagy eljárás már megindult velük szemben.
"Jószolgálati gesztus"
Szabó János vallomásában azt közölte, nem érzi magát bűnösnek, ő csak "jószolgálati gesztusként" figyelmeztetni akarta a cég vezetőit, hogy elképzelhető, néhány munkatársuk fegyver- és kábítószer-kereskedelmet folytat. Mint mondta, ezzel azt akarta elérni, hogy a cég belássa, célszerű, illetve hasznos volna, ha még az eljárás nyilvánosságra kerülése előtt megszabadulnának az érintettektől, és ezzel a médiabotrányt elkerülhetnék.
Kérdésre elmondta, maga sem tudta eldönteni, hogy a hozzá került adathordozón hallható, az adatgyűjtéssel kapcsolatos párbeszédnek hitelt lehet-e adni vagy sem. Úgy fogalmazott, számára az volt a kérdés, hogy hallgasson vagy segítsen a cégnek.
Szabó János ugyanakkor azt hangoztatta: a jó szándékú figyelmeztetés során nem akart a DHL Magyarország vezetőire nyomást gyakorolni abban a kérdésben, bontsanak-e szerződést a biztonsági céggel vagy sem. Elmondta: jelezte ugyanakkor, hogy egy pályázat kiírása esetén, ha kérik, számíthatnak a segítségükre az "ajánlásban", de egyetlen konkrét céget sem említett, amellyel szerződést kellene kötni.
Csütörtökön folytatódik a per
Cserni János bíró kérdésére - hogyan merte vállalni annak a kockázatát, hogy a figyelmeztetéssel azoknak viszi az információt, akik esetleg benne lehetnek a bűnügyben - Szabó János azt mondta: nem feltételezte, hogy a cég vezetői is érintettek lehetnek.
Július közepén fejezte be a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektora és társai ellen befolyással üzérkedés bűntett megalapozott gyanúja miatt, ekkor küldték az iratokat vádemelési javaslattal a Fővárosi Főügyészségnek.
Szabó Jánost februárban helyezték előzetes letartóztatásba befolyással üzérkedés gyanúja miatt. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda több helyen - köztük a ZMNE rektori helyiségeiben - tartott házkutatást.
A tárgyalás tanúmeghallgatásokkal folytatódik, a második tárgyalási nap várhatóan csütörtökön lesz a Fővárosi Bíróságon. | [
"DHL Kft.",
"Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Fővárosi Bíróság",
"DHL Magyarország"
] |
Elvitette a Köztársaság térről a számítógépét, a mostani másodrendű vádlottat pedig arra kérte, kis időre utazzon el. Folytatódott a Zuschlag János és tizenöt társával szembeni per tárgyalása Kecskeméten. Frissítve.
Eltüntetett dokumentumokról, így többek között mintegy ötezer 2002-es kopogtatócédula másolatáról, s üres ajánlószelvényekről is beszélt szerdán délelőtt Zuschlag János az ellene és tizenöt társával szemben folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon.
Zuschlag János elismerte, hogy amikor az ellene és társaival szemben folyó nyomozás "élesebbé vált", megkérte az informatikusokat, vigyék el a Köztársaság téri irodájában található számítógépét. Állítása szerint azonban ezen nem voltak az ügy szempontjából fontos adatok, csak olyan "pártos" információk, melyeket nem akart, hogy a nyomozóhatóság megtekintsen.
Közlése szerint a kiskunhalasi MSZP-irodán található számítógépen sem voltak az üggyel kapcsolatos dokumentumok, csak olyan, például kampányköltségvetéssel kapcsolatos adatok, "nem teljesen legálisan tartott információk", melyeket - mint mondta - nem lett volna szerencsés, ha megismernek a hatóságok.
Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére, hogy a nyomozás elindulta után miért volt szükség az írásos vallomások beszerzésére, egyeztetésekre az ügyben érintettekkel, Zuschlag Jánost azt válaszolta, arra törekedett, hogy "megússza", ne érjenek el hozzá a hatóságok.
Beszámolt arról is, hogy a hatóságok által meghallgatott személyek többsége - mivel aktívan nem vettek részt az egyesületek tevékenységében, alapvető tényekről nem tudtak - elfogadták az állításait, például azt, hogy a szabálytalanságokat az időközben elhunyt Kisbaranyi László követte el.
Zuschlag János azt állította, azon kívül, hogy megkérte Lados Istvánt, "utazzon el egy kis időre" - a másodrendű vádlott hét és fél hónapig bujkált Erdélyben -, mással nem akadályozta a nyomozást.
A kiskunhalasi MSZP-szervezet valós működtetése öt-hétszeresébe, a kampány tízszeresébe került a hivatalos könyvelésben rögzítetteknek - mondta Zuschlag János.
Ahogy a politikai ifjúsági szervezetek finanszírozása nem megoldott Magyarországon, úgy a pártszervezetek működése sincs megfelelően szabályozva - tette hozzá az egykori szocialista politikus meghallgatásának ötödik napján.
A kiskunhalasi szocialista szervezet havi működését, a programokat, az irodavezető bérét a közterhekkel együtt 100 ezer forint központi apanázsból kellett megoldani. A 2002-es és 2006-os országgyűlési választási kampányokra hivatalosan 500 ezer forintot fordíthatott volna a helyi szervezet - közölte Zuschlag János.
A valós költségek fedezetét részben a hivatalosan befolyó adományok és tagdíjak jelenthették volna. Mivel a párthoz érkező adományokról elvileg be kellene számolni a Magyar Közlönyben, ezért ezek nagy része "zsebbe megy" - fogalmazott a vádlott.
Egy országgyűlési kampány Kiskunhalason mintegy 5 millió forintot emésztett föl, a helyi szervezet havi kiadása pedig 500-700 ezer forintot jelentett. Ez nem jelentett ekkora készpénzkiadást, a párt kapott "természetbeni" támogatást is, de az is előfordult, hogy egyes embereket "sportállásban" foglalkoztattak. Katus Ferenc harmadrendű vádlottnak egy ideig a kiskunhalasi baromfifeldolgozó, illetve a Bácsalmási Agráripari Rt. volt névleg a munkáltatója, előbbinél a vezérigazgató tanácsadójaként kapott fizetést - számolt be Zuschlag János.
A kiskunhalasi MSZP-szervezet működése 2005-2006-ban, az országgyűlési és az önkormányzati kampányt is beleértve, 20-25 millió forintba került. A Nemzeti Civil Alapprogramtól a civil szervezetekhez befolyt összegekből 2005-ben 5 millió, 2006-ban pedig 3,2 millió forintot fordítottak a kiskunhalasi MSZP szervezet működésére - mondta a vádlott.
Zuschlag közölte, 2006 végére kiderült, hogy kétmillió forint nem hivatalos formában került a kiskunhalasi MSZP könyvelésébe. Mivel a pénz legalizálása nagyon sokba - legalább az összeg háromszorosába - került volna, úgy döntöttek eltüntetik a kétmillió forintot. Katus Ferencet azonban valaki "kiokosította", hogy ez hivatalosan sikkasztásnak minősül, a harmadrendű vádlott "nagyon ideges lett" - mondta Zuschlag.
A vádlott beszélt arról is, hogy "teljesítményértékelési rendszert" működtetett az irányítása alá tartozó párttisztségviselőkkel kapcsolatban. Az érintettekkel mindig éreztette, a felügyelő-bizottsági posztokat vagy képviselői tisztségeket nem személyük, hanem a pártért végzett munka miatt kapták.
Zuschlag Jánost, aki 2007. szeptember 21-e óta előzetes letartóztatásban van, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják.
A Zuschlag-egyesületek
Fodor Endre tanácsvezető bíró a tárgyaláson bemutatta a pályázataik révén a baloldali politikai ifjúsági szervezetek finanszírozásába bevont egyesületeket.
Fiatal Budapestért Egyesület: a kezdetben Arató Gergely vezette szervezet létrehozásában Zuschlag János is részt vett. Az egyesületet Arató Gergely címére jegyezték be, majd később Zuschlag János fővárosi lakása lett a szervezet székhelye. Az egyesület többször elnököt váltott, új nevet vett föl, és más székhelyre is költözött, ezekről azonban zömében csak a fiktív taggyűléseken döntött - ismerte el az elsőrendű vádlott.
Hoppá Egyesület: 1994-ben hozták létre Mi Kulturális Egyesület néven Kiskunhalason. A zömében MSZP-tagokból álló alapítók között volt az akkor tizenhét éves Zuschlag János is. A vádlott korábban elmondta, hogy a civil szervezet létrehozását komolyan gondolták, 1999-ig valós tevékenységet is végzett. Az alapítók többsége azonban az évek során lemorzsolódott, így helyüket fokozatosan az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) tagjai vették át. 2001-től a szervezetet a harmadrendű vádlott, Katus Ferenc vezette.
Vörös Fenyő Egyesület: 2001-ben a Tolna Megyei Bíróság jegyezte be, a szervezet alapítói többségében az ISZM helyi tagjai közül kerültek ki. Néhány hónap múlva az egyesület az alapszabály apróbb változtatásáról döntött, majd a következő évben névváltoztatásra is sor került. A jelenléti íveken szereplő kézjegyekről Fodor Endre bíró elmondta, az adott neveknél láthatóan különböznek az egyes időpontokban.
A per a következő tárgyalási napon, március 3-án is Zuschlag János meghallgatásával folytatódik, majd a védők és az ügyészek tehetnek fel kérdéseket az elsőrendű vádlottnak. | [
"MSZP"
] | [
"Bácsalmási Agráripari Rt.",
"Nemzeti Civil Alapprogram",
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság",
"Vörös Fenyő Egyesület",
"Fiatal Budapestért Egyesület",
"Magyar Közlöny",
"Tolna Megyei Bíróság",
"Mi Kulturális Egyesület",
"Ifjú Szocialisták Mozgalma",
"Hoppá Egyesület"
] |
Vesztegetés és különösen jelentős kárt okozó csalás gyanújával kedd reggel őrizetbe vette a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI) Veres Istvánt, a Zóna Taxi vezérigazgatóját, Rényi-Vámos Krisztinát, a Budapest Airport (BA) Zrt. volt jogi igazgatóját és helyettesét, Sziebert Györgyöt, valamint Lévay Zsolt volt kereskedelmi igazgatót és egy repülőtéri adminisztrátort.
A nyomozó hatóság szerint Rényi-Vámos, Sziebert és Lévay Veressel összejátszva 2006 és 2010 között valótlan adatokat közöltek a BA Zrt.-vel, tévedésbe ejtették és tartósan tévedésben is tartották a zrt. vezetését. Több esetben indokolatlanul, illetve a Zóna Taxi számára egyoldalúan kedvezően módosították a cégek közti szerződéseket, amivel összesen 671 millió forint kárt okoztak a repülőtér üzemeltetőjének.
A gyanú szerint a repülőtér vezető beosztású, önálló intézkedésre jogosult tisztségviselői részben azért, hogy a Zóna megnyerje a repülőtéri személyszállításra kiírt tendert, később a megkötött szerződésnek a cég számára kedvező módosítgatásaiért, több alkalommal is kenőpénzt kaptak. Az RRI szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében arra nem tért ki, hogy gyanújuk szerint pontosan mekkora kenőpénzt fizetett ki a Zóna Taxi a BA Zrt. illetékes vezetőinek.
Papp Gábor ügyvéd, aki Veres és Sziebert védelmét egyaránt ellátja, a Népszabadságnak elmondta: védencei tagadták a négyoldalas gyanúsításban megfogalmazott vádakat, panasszal éltek a meggyanúsításuk ellen. Információink szerint ennek ellenére az ügyészség a kedden előállított öt gyanúsított közül négynek ma az előzetes letartóztatását indítványozza.
Ebben az ügyben – miként arról annak idején a sajtó is hírt adott – másfél éve már tartottak házkutatást Veresnél, ezért is okozott meglepetést még az ügyet jól ismerő reptéri illetékesek körében is a keddi őrizetbe vétel. Nem mellesleg: a Budapest Airport volt jogászai, vagyis Rényi-Vámos és Sziebert ellen gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelezettségszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt már vádat is emelt a Fővárosi Főügyészség februárban. Az ugyan egy másik ügy, amelyet részben a repülőtéren, részben még a reptérre kerülésük előtt, a BKV-nál követtek el, de a két jogász több hónapot töltött előzetesben. Abban az ügyben hamarosan bíróság elé kell állniuk.
A főügyészség szerint, mint arról korábban már részletesen beszámoltunk, Sziebert György és Rényi-Vámos Krisztina 2008-ban és 2009-ben több olyan ügyvédi irodával kötött megbízási szerződést, amelyek tagjai hajlandók voltak a megbízási díj egy részét visszajuttatni nekik.
Ami Verest illeti: vele kapcsolatban egyelőre meg nem erősített információnk, hogy épp külföldről tért haza, és a repülőtéren vették őrizetbe, egyebekben pedig nemrég kezdett tárgyalásokba a magyar állam képviselőivel a citadellai ingatlanjának visszaadásáról.
Az ügyhöz közel álló forrásokból úgy tudjuk: a hatóságok arra gyanakszanak, hogy a vállalkozó és a jogászok összejátszhattak: egyfelől a jogászok a Zóna Taxinak olyan "körülményeket ismertek el", amelyek szerint az nem tudta érvényesíteni a tenderen nyert exkluzív jogait, így a taxis cégnek kevesebbet kellett fizetnie. Állítólag erős a gyanú arra, hogy nem ellenőrizték a Zóna forgalmi adatait. Ez azért fontos, mert egy időben az ellenőrzött (tényleges) forgalmi adatok alapján fizetett a Zóna a reptérnek. Egy másik időszakban viszont átalánydíjon volt. A gyanú szerint a BA Zrt. jogászai kenőpénz ellenében módosították a Veres számára lényegesen kedvezőbb átalánydíjas elszámolásra a repülőtér és a taxis cég közti szerződéseket.
Iparági értesülések szerint a repülőtéren hosszú ideig nem is tudtak a Zóna szerződésszegéséről, mert az ezzel kapcsolatos információ korábban el sem jutott a menedzsmenthez. Ez irányú értesüléseinket, mint ahogy a fenti eseményeket is, Veres István korábban tagadta lapunknak. Az is igaz azonban, hogy miután a reptér szerződést bontott a Zóna Taxival, amelynek a szerepét a Főtaxi vette át, a Budapest Airporttól épp azért bocsátottak el egy munkatársat, mert neki kellett volna a szerződésszegésre felhívnia a BA Zrt. vezetés figyelmét, ám ezt nem tette meg. A Zóna Taxival 2010 tavaszán-nyarán bontotta fel a szerződést a Budapest Airport, arra hivatkozva, hogy a cég hosszú ideje szerződésszegést valósít meg, és jelentős összeggel tartozik is a Budapest Airportnak. A 2010-ben kiírt tendert a Főtaxi nyerte, ám a Zóna Taxi munkatársai esetenként még ma is feltűnnek a repülőtéren. | [
"Zóna Taxi",
"Budapest Airport"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Repülőtéri Rendőri Igazgatóság",
"BA Zrt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt."
] |
Újabb olyan uniós forrásokból finanszírozott természetvédelmi fejlesztés került napvilágra, amit szabályosan elrejtettek a nagyközönség elől. A hatvani fideszes országgyűlési képviselő Szabó Zsolt, az NFM fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. Az ő minisztériuma folyósította a támogatást, közvetetten az ő rokonáé a terület, a pályázatot bonyolító egyesületet az ő embere vezeti. A HVG beszámolója nyomán drónfelvételeket készítettünk a nagyközönségtől kerítéssel és őrökkel elzárt attrakcióról, és azt is kiderítettük, hogy a képviselő a közpénzből fejlesztett magánterület szomszédságában vásárolt majorságot és szántót.
Hatvan városa vonzza az uniós forrásokat. Az egész Európai Unió nyolcadik legszegényebb fejlesztési régiójának nyugati kapujaként számos kis önerővel bíró, ám nagyszabású projekt befogadója volt a város. Ennek is köszönhette kormányzati karrierjét a várost 2014-ig fideszes színekben, polgármesterként irányító Szabó Zsolt. A városhoz tartozó választókörzet képviselőjeként került a Parlamentbe 2010-ben, majd 2014-ben a kormányban Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztésekért, klímapoltikáért és a kiemelt közszolgálatatásokért felelős államtitkár pozícióját kapta meg.
A híres cikk-cakkos híd alatti fantomkalandparktól nem messze, egy másik költséges uniós finanszírozású beruházás is kihasználatlanul áll Hatvanban. A régi hatvani cukorgyár ülepítő tavát, amit a helyiek Kincsem tóként is ismernek, a gyár bezárása után kezdte visszahódítani a természet. Őshonos és költöző madarak lettek vendégei a tónak. Észszerű fejlesztési irány lett volna, hogy a város határában lévő természeti értéket hozzáférhetővé tegyék a városlakók számára.
2015. áprilisában uniós pályázatot adott be a hatvani cukorgyári-tó fejlesztésére a fél évvel azelőtt alakult Öko-Plan Természetvédelmi Egyesület. A pályázatot november 10-én meg is nyerték, két hétre rá külön kormányhatározattal toldották meg a minisztérium a támogatást, így összesen 186 millió forint állt rendelkezésre a tó rendbetételére és egy tanösvény kialakítására. A projektet gyorsan meg is csinálták, és rendben lezárták egy hónapon belül, december 15-én. Az MTI és a Magyar Idők másnap be is számoltak a sikeres projektről:
“A Hatvan határában kanyargó Zagyva-folyó szabályozásával eltűnt a korábbi ártérre jellemző, sűrű növényzettel fedett, védett terület, amely a környező élővilág szaporodó, táplálkozó helye volt. Ennek egy részét állították vissza a 186,8 millió forintos támogatást elnyerő projekttel. A felújítás célja, hogy minél több madár találjon nyugodt, táplálékban gazdag területet szaporodásra, regenerálódásra, valamint a látogatók autentikus módon ismerkedhessenek meg a nagy biodiverzitású élővilággal. A fejlesztés során a helyi szintű természetvédelmi oltalom alatt álló Cukorgyári-tó mintegy 20 hektáros részét állították vissza természetközeli állapotába. A munkálatok által elsősorban a területen fészkelő madárfajok védelmét és gyarapodását biztosították, de mostantól az átvonuló madárfajok is védett pihenőhelyre lelnek. Olyan zsilipeket, vízleeresztőket építettek, illetve újítottak fel, amelyek lehetővé teszik a tavak közötti "vízkormányzást", azaz a megfelelő vízszint kialakítását és fenntartását. A természetes állapot visszaállítása során a madarak kedvére való öblöket, kubikgödröket is kialakítottak, a kétéltűek számára pedig a száraz mederrészben létesítettek telelőhelyet. Ezeken túl a látogatói infrastruktúra alapjait is megteremtették."
Az Öko-Plan Egyesület, mely a projekt lebonyolítójakánt megnyerte a támogatást, nem sokkal az önkormányzati választosok után jött létre. A bírósági jegyzék szerint a két éve működő egyesületnek már a harmadik elnöke van. Az előző elnök, Kurucz Anikó, Szabó Zsolt polgármestersége alatt aszisztensi feladatokat látott el a hatvani önkormányzatnál az önkormányzati üvegzseb szerint. A jelenlegi elnök Siraky-Nagy Annamária, aki a Szabó által alapított Polgári Hatvanért Alapítvány kuratóriumi elnöke. A HVG hetilap szerint Siraky-Nagy Szabó Zsolték szomszédja és bébiszittere is volt.
A pályázatban egyértelműen kizárták horgásztavak kialakításának támogatását, ám az Öko-Plan Egyesület székhelyén évek óta működik egy horgászegyesület is, mely a tó közkeletű nevét viseli. A Kincsem Horgászegyesület egyesületi tava a megyei szakszövetség 2016-os adatbázisa szerint éppen a Kincsem-tó, vagyis az egykori cukorgyár ülepítő tava, vagyis a pályázattal fejlesztett terület.
Az uniós támogatásból elkészült tanösvényre azonban lehetetlenség bejutni. Szögesdrótos kerítés és fegyveres őrök védik a területet az illetéktelenektől. Több újságíró is megpróbált a területen belülről riportot készíteni, sikertelenül. Az Index videója szerint a kapu kulcsa nem is a támogatást elnyerő és a projektet lebonyolító egyesületnél van. Az egyesülettel azonos címen lévő, a területet tulajdonló cég vezetője, Stolczenberger Róbert a kulcsok őre, aki történetesen Szabó Zsolt képviselő rokonságába tartozik.
A hvg.hu egy szintén EU-s pénzből megvalósuló, szintén nem látogatható vidéki szálláshely-fejlesztési projektnél már felvetette Szabó és Stolczenberger rokoni és üzleti kapcsolatát.
A fejlesztéssel kapcsolatos visszásságokról a helyi 60lap.hu számolt be először, szerkesztőjével interjút készítettünk. Bíró József közérdekű adatokat is igényelt a projekttel kapcsolatban az Öko-Plan egyesülettől, amely nem válaszolt neki, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, ahonnan az egyesülethez irányították vissza. Így végül semmilyen hivatalos információt nem tudott beszerezni a projektről.
Az Átlátszó sem tudott bejutni a tanösvényre a szárazföldön, ezért drónnal szálltunk fölébe. A drónfelvételek tanúsága szerint a projektelemeket megvalósították. Ott vannak a tájékozató táblák, a zsilipek és a magaslati madárles is. Így még feszítőbb a kérdés, hogy miért nem lehet látogatni az adófizetők pénzéből megvalósult attrakciót? Az Indexnek azt válaszolta erre Stolczenberger, hogy azért nem látogatható, mert még nem kaptak meg minden engedélyt. Ebben az esetben viszont hogyan zárta le Szabó Zsolt minisztériuma projektet?
Majorságot és szántót vásárolt az államtitkár az uniós pénzből fejlesztett tó mellett from atlatszo.hu on Vimeo.
Az Átlátszó most azt is kiderítette, hogy 2015-ben a tó szomszédságában vásárolt szántót és majorságot Szabó Zsolt. A parlamenti vagyonnyilatkozatában (PDF) egy soron szerepelteti a mezőgazdasági és a lakóépületet a képviselő, akinek jelentős földterületei vannak Heves és Nógrád megyében is.
Videó: Baranya Ákos, Pápai Gergely | [
"Öko-Plan Egyesület",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Kincsem Horgászegyesület",
"Európai Unió",
"Polgári Hatvanért Alapítvány",
"Öko-Plan Természetvédelmi Egyesület",
"Magyar Idők"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Fidesz: miért hazudott Varju László a vagyoni helyzetéről, és mit rejteget még?
A Fidesz választ vár arra a kérdésre, hogy Varju László, a DK alelnöke miért "hazudott éveken át" valós anyagi helyzetéről, és "mit rejteget még".
A DK az MTI-nek szerdán küldött közleményében írt arról, hogy a sajtóban megjelent hírek alapján 2015 előtt Varju Lászlónak volt olyan, tulajdonában levő cég, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában.
"Ezzel hibát követett el. A nyilvántartási hibát az idei év elején korrigálta. Ugyanakkor a DK alelnöke kijelenti, hogy minden vagyonáról és bevételéről beszámolt" – közölte a párt. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője az MTI-nek az ügyre reagálva úgy nyilatkozott:
"újabb baloldali trükközésre derült fény"
, Varju László, "Gyurcsány jobbkeze" vagyonnyilatkozataiban éveken át "eltitkolta valós anyagi helyzetét és cégeit".
"Lacikám, nem láttam a vagyonbevallásodban ezt a kis pecót"
Áprilisban a DK-s Varju László a taksonyi Zöld Sziget Panziót ajánlotta ismerőseinek a Facebookon. Az első hozzászólás Lamperth Mónika volt szocialista belügyminiszteré volt: "Lacikám, nem láttam a vagyonbevallásodban ezt a kis pecót".
A Direkt36 szerint a ráckevei Duna-ág mellett álló panzió tényleg Varju Lászlóé és családjáé, és az épületegyüttes valóban nem szerepel a politikus vagyonnyilatkozatában – olvasható a hvg.hu-n.
Nem ez az első eset a baloldalon
A DK alelnöke azt a hamis képet próbálta fenntartani, hogy szinte semmije nincs, miközben több jövedelmező és vagyonos cége volt – fogalmazott a szóvivő. Halász János hozzátette: nem ez az első eset a baloldalon, hogy egy politikus tudatosan megpróbál eltitkolni valamit.
A baloldal – mondta a frakciószóvivő – tele van korrupciós ügyekkel. Megjegyezte, hogy Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes több száz millió forintot rejtett el külföldi bankszámlákon, és Juhász Péter, az Együtt politikusa "sem tud elszámolni vagyoni helyzetével", "egy rózsadombi luxuslakást bérel, miközben a magyar emberektől vár adományokat saját kiadásainak fedezésére". | [
"Zöld Sziget Panzió"
] | [] |
Részben Paksot is át kell építeni az atomerőmű bővítése miatt, a szűk utcák ugyanis nem bírnák a beruházással járó terhelést. Az orosz kivitelező már ősszel kiírja az első tendereket bizonyos munkálatokra, ám az iparkamara paksi szekciójának vezetője szerint a munkaerőhiány miatt kérdés, hogy lesz-e annyi magyar beszállító, mint amennyi a magyar–orosz szerződésben szerepel.
A Roszatom főtervezője a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett beszélgetésen azt mondta, hogy első körben az engedélyezést segítő tanácsadói szolgáltatásra írnak ki pályázatot külföldi partnerek, ez esetben magyar vállalatok számára.
"A közeljövőben pályázatokat fogunk meghirdetni tanácsadói szolgáltatásokra, az engedélyeztetési eljárásra vonatkozóan, a projektdokumentációnak az adaptációjára. Nagyon fontos, hogy ezek az építés megkezdésére időben meglegyenek, gázlétesítmény, hidrotechnikai létesítmények területén – ezeket példának hoztam fel" – mondta Alekszandr Kazarin.
A Roszatom beszállítóit egyebek mellett a műszaki paraméterek, az anyagerőforrás és a jó hírnév alapján szűrik. Meghatározó az ár, de az is, hogy az adott cég milyen határidővel, minőségben és szakképzett munkaerővel dolgozik. Az atomerőmű-bővítésnél speciális elvárások is lesznek.
"Azt is értékeljük, hogy milyen tevékenységet végzett a pályázó az utóbbi három évben, vett-e részt hasonló projektekben, ugyancsak értékeljük a cég munkavállalóit, képesítésüket és bizonyos követeléseknek való megfelelését. A kiírás különlegessége az, hogy itt a nukleáris biztonsággal kapcsolatos engedélyekkel és képesítésekkel is kell rendelkezni" – mondta Tatyjana Medvegycsikova, az Atomprojekt közbeszerzési vezetője.
Magyarország legnagyobb, legbonyolultabb és egyben legfelelősebb munkája kezdődik – hangzott el a rendezvényen. "Felhívom a figyelmüket arra, ami a korrupcióellenes tevékenységre vonatkozik: zéró toleranciát hirdetek meg Magyarországon és Oroszországban is" – mondta Andrej Mazin, a Roszatom magyarországi főképviselője.
Tóth Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke, aki már a Paksi atomerőmű építésében is részt vett, azt mondta: bár a magyar–orosz szerződésben negyven százalék szerepel, már az nagy eredmény lenne ha a munkák harminc százalékát magyar beszállítók végeznék.
"Több területen, így például a szakszerelői iparban helyenként kritikus szakmunkaerő-hiány van. Ez a szakmunka olyan, hogy a világ egyik legbiztonságosabb atomerőművénél dolgozni megfelelő szakmai képzés nélkül nem is lehet. Példaként említeném hogy Magyarországról a minősített hegesztők óriási része már más irányba ment dolgozni" – fejtette ki Tóth Imre.
Már ősztől érdemes figyelni az orosz kiírásokat, mert hamarosan el kell kezdeni például a szerelőcsarnokok, gépipari jellegű üzemek, lakótelep építését. A város is átépítésekre készülhet, át kell rendezni Paks belső képét, mert a szűk utcákon a nagyobb kamionok nem férnek el. "Óriási mennyiségű speciális betont kell beépíteni, és ehhez nagyon sokféle munkára lesz szükség" – tette hozzá Tóth Imre.
A belügyminiszter nem cáfolta az értesülést, azt mondta: amennyiben a város igényli, kap támogatást. "Ha a polgármester ilyen jellegű igénnyel lép fel a belügyminiszternél, mi ezt az igényt az önkormányzat, a település és az erőmű működésének érdekében támogatni fogjuk" – erősítette meg Pintér Sándor.
A Paks II.-t hatvanéves üzemre tervezik, a létesítménynek akár egy a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengést is ki kell bírnia – derült ki a Roszatom beszámolójából. | [
"Roszatom"
] | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara",
"Magyar Kereskedelmi és Iparkamara",
"Paks II."
] |
Juhász Oszkár gyöngyöspatai jobbikos polgármester feljelentette a Központi Nyomozó Főügyészségen Balázs Józsefet egy rögzített telefonbeszélgetés miatt, amelyen a fideszes képviselő szerinte megfenyegette Gyöngyöspatát. Lázár János fideszes frakcióvezető szerint fejlesztési pénzek nem múlhatnak egy polgármester pártállásán.
Bűncselekmény gyanúja miatt Juhász Oszkár, Gyöngyöspata vasárnap megválasztott jobbikos polgármestere feljelentette a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, Balázs Józsefet. Juhász Oszkár egy telefonbeszélgetés miatt tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen, amely közte és Balázs között zajlott a múlt héten.
A felvételen egyebek mellett az hallható - a Balázs Józsefnek tulajdonított mondatok között -, hogy "forrás oda megy ebben a térségben, akit én jóváhagyok. Akit nem hagyok jóvá, oda nem megy forrás. (...) Ezzel az írással vagy ezekkel a dolgokkal te ezeket a csapokat elzártad magad előtt".
A polgármester csütörtöki budapesti tájékoztatóján a fideszes politikus szavait úgy értékelte: Balázs József valójában Gyöngyöspatát fenyegette meg. Szerinte Balázs mondatai állampárti időket felelevenítő módon fenyegetést, hátrányos megkülönböztetést, háttérbe szorítást és diszkriminációt jelentenek a település lakóinak.
Juhász szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Balázs József nemcsak parlamenti képviselő, hanem az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnak is a tagja, államháztartásért felelős miniszteri képviselő, vagyis ő valóban "egy szavazat a pályázatok elbírálásánál".
A gyöngyöspatai polgármester azt mondta, hogy Balázs József egyik barátja szerdán burkoltan megfenyegette egy munkatársát, és kilátásba helyezte, hogy ha folytatják a nyilvánosság előtti közléseket, akkor annak "rossz vége lesz".
Még a választás előtt beszéltek
A kedden nyilvánosságra került, rögzített telefonbeszélgetés szerint Balázs József gyöngyösi fideszes képviselő azt mondta Gyöngyöspata vasárnap megválasztott jobbikos polgármesterének még a szavazás előtt, hogy a falu nem fog fejlesztési forrásokat kapni. Balázs József az Indexnek elismerte, hogy beszélt Juhásszal, de az szerinte arról szólt, hogy “együtt kell működni egy ilyen kis térségben", és azt kifogásolta, hogy miért írt Juhász a személyét sértő módon.
Juhász Oszkár az Indexnek kedden azt mondta: a beszélgetés múlt héten, a vasárnapi választás előtt történt. Balázs hívta fel, mert sérelmezte, hogy Juhász lejárató írást közölt róla. Juhász szerint Balázs hangneme fenyegető volt, ezért egy másik készülékkel elkezdte rögzíteni a beszélgetést.
Nem számít a polgármester pártállása
"Fejlesztési pénzek egy polgármester pártállásán nem múlhatnak, csak az ő személyes és az általa irányított testület felkészültségén, vezetői képességein" - mondta Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az elmúlt napok Gyöngyöspatát érintő ügyeivel kapcsolatban.
Lázár azt mondta, hogy a megbántottság, a felindultság vagy a csalódottság sokszor rossz mondatokat ad az ember szájába, és a jogos felháborodásból is születhetnek jogtalan mondatok. Ám a legnagyobb baj sosem az - folytatta -, ha rossz mondatok szaladnak ki az ember száján, hanem az, ha azokat utólag, tiszta fejjel sem teszi rendbe. "Mi azonban ezeket a mondatokat rendbe tesszük" - hangsúlyozta.
A Fidesz álláspontja az, hogy a kormánypártnak nem szövetségese a Jobbik, nem szövetségese Juhász Oszkár, hanem Gyöngyöspata, az ott élő emberek a szövetségesei. A kormány szemében nincsenek "piros", "narancsszínű" vagy "barna", csak "piros-fehér-zöld" települések, mondta.
Lemondásra szólították
A Jobbik kedden lemondásra szólította fel Balázs Józsefet, az ellenzéki párt szerint ugyanis a Heves megyei politikus fenyegetőzött, zsarolt, visszaélt hatalmával. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján lejátszott egy telefonbeszélgetést, amely közlése szerint Juhász Oszkár és Balázs József között zajlott a múlt héten. Az LMP is úgy vélte, hogy Balázs József méltatlanná vált a képviselői mandátumra, ha nem tudja hitelt érdemlően cáfolni a telefonbeszélgetés során elhangzott állításait.
Az ügyet Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese közleményben akkor úgy kommentálta, hogy "nem a szavak, sokkalta inkább a tettek beszélnek".
Juhász Oszkár a Jobbik-elnök Vona Gáborral közös hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Balázs József azzal fenyegette meg őt, hogy Gyöngyöspata nem fog pályázati pénzeket nyerni a Jobbik vezetése alatt. Balázs József aznap nyilatkozva visszautasította, hogy megfenyegette volna Juhász Oszkárt. | [
"Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács",
"Fidesz"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Történet egy jóhiszemű sikkasztásról Kaposvár közgyűlése döntött: posztján hagyja sikkasztásért elítélt cégvezetőjét. Az ellenzékben lévő szocialisták szerint a helyi tévé agyonhallgatta az ügyet. Török Tünde | Népszabadság | 2007. május 6. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
HIRDETÉS - A jóhiszemű sikkasztás minden bizonnyal kaposvári fogalomként vonul majd be a történelembe - mondta Zsoldos Róbert szocialista önkormányzati képviselő Kaposvár legutóbbi közgyűlésén, az önkormányzati többségi tulajdonban lévő Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. (KVG) vezérigazgatója miatt kirobbant vita során. Szégyennek nevezte, hogy a fideszes városvezetés nem hívja vissza a cég éléről Püspök Rudolfot, akit a bíróság három rendbeli, jelentős értékre elkövetett sikkasztásban mondott ki bűnösnek február elején. Juhász Tibor alpolgármester válaszából kiderült: a város úgy döntött, kiáll cégvezetője mellett. Arra hivatkozott: a KVG igazgatósági tanácsa és felügyelőbizottsága megállapította, hogy Püspöknek "személyes anyagi előnye nem származott, kár nem ért senkit, a döntések jóhiszeműen, a cég érdekében történtek". Szita Károly kaposvári polgármester nem szólal meg az ügyben. Kaposvár vezetésének azért is kínos a történet, mert a büntetőeljárás során kiderült: éveken át tétlenül tűrte, hogy Püspöknek a KVG-hez hasonló profilú saját cége legyen Romániában, és ezzel "boltolgasson" az önkormányzati cég vezetőjeként. Az összefonódásokat jelzi, hogy az alpolgármester és Püspök rokonságának közös hulladékgazdálkodással foglalkozó cége is működött egy ideig a KVG alvállalkozójaként, a KVG károkozást cáfoló felügyelőbizottságának elnöke pedig az a személy, akinek cége a KVG-vel üzleti kapcsolatban állt, és éveken át adósa volt. A büntetőügyben két és fél évig szigorú ügyészségi felügyelet mellett nyomozó Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 2005 végén adta át az ügyet a Somogy Megyei Főügyészségnek, és - információink szerint - mintegy 110 millió forintos károkozást megállapítva javasolt vádemelést. Az összeg a hűtlen kezelés gyanújával és egyéb részletekkel együtt kikerült az ügyészség vádemelési javaslatából. A bíróság elmarasztalta Püspököt. Az ítélet szerint a KVG több, még lízingelés alatt álló gépét kiszállította román cégének, amit az bérbe adott. Az adóhatóság öt, nagy értékű gép kiszállítása miatt bírságolta meg és kötelezte csaknem húszmillió forint befizetésére a KGV-t. Az ítéletből kiderült: Püspök felhatalmazás nélkül értékesítette névértéken a cég dolgozói alapítványának részvényeit - az alapítvány akkori elnökének nyilatkozatai szerint jóval a piaci érték alatt -, majd döntött a befolyt vételár kölcsönbe adásáról a KVG-nek. A bíróság nem tudta kétséget kizáróan megállapítani, hogy ezt az összeget használta-e fel Püspök, amikor nem sokkal később a KVG nevében befektetési jegyeket véve bankgaranciát vállalt romániai cége javára. A három, összesen 49 millió forintos értéket érintő sikkasztásért azért szabtak ki mindössze másfél millió forintos pénzbírságot az indoklás szerint, mert az ügyben szereplő lízingszerződések időközben lejártak, a dolgozói vagyon - a gépekkel együtt - megvan. Kár tehát abból keletkezhetett, hogy a cégvezető esetenként más vagyona felett rendelkezett - a sajátjaként. Azt, hogy emiatt keletkezett-e káruk például a dolgozói alapítvány tulajdonosainak, és az mekkora, külön polgári perekben lehet tisztázni - közölte Varga Rita, a bíróság szóvivője. Még kérdéses, ki az, aki erre valóban kíváncsi. Úgy tudjuk, Dombóvár önkormányzata és az egyik kisrészvényes perre készül. Kaposvár vezetése viszont lezártnak tekinti az ügyet - legalábbis a legutóbbi közgyűlésén elhangzottak szerint. Azzal, hogy a Kapos Televízió következetesen nem adott megfelelő tájékoztatást az elmúlt hónapokban a KVG Zrt. vezetőjével kapcsolatos büntetőügyről és az ebben a témában elhangzott szocialista felszólalásokról, megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvét, ezért panasszal fordulunk az ORTT-hez - közölte Zsoldos Róbert, Kaposvár szocialista önkormányzati képviselője. Elmondta: a város pénzéből fenntartott köztévé nem adott hírt a bírósági ítéletről sem, a mostani közgyűlésről közölt műsorukban pedig immár negyedik alkalommal nem közölt semmit az üggyel kapcsolatos szocialista összefoglaló véleményről, illetve sajtótájékoztatókról. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem adott hírt a Kapos Televízió a KVG vezetőjét érintő bírósági ítéletről és a szocialista véleményekről, Katona József, a tévé igazgatója azt válaszolta: ez egy régi ügy, amivel korábban már többször foglalkoztak. A bírósági ítéletről szóló közlemény szerint károkozás nem történt, a gépek és a dolgozói alapítvány pénze is megvan. Emiatt elegendőnek tartották, hogy a témát egy kérdés formájában felvessék a polgármesterrel közelmúltban készült fórumon, ami meg is történt. Katona József közölte: az előző közgyűlés közvetítéséből ugyan kimaradt a túl kései órákban tárgyalt KVG-ügy, de a témával kapcsolatos legutóbbi szocialista felszólalást és az arra érkezett választ egyenes adásban láthatták a helyi televízió nézői - tette hozzá.
HIRDETÉS
. | [
"Kaposvári Városgazdálkodási Zrt."
] | [
"Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság",
"KVG Zrt.",
"Somogy Megyei Főügyészség",
"Kapos Televízió"
] |
Súlyos aggodalmait fejezte ki az Európai Bizottság, miután szakértőik megvizsgálták a 17,5 milliárdos uniós forrásból felépített Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztési büdzséjét – értesült a 24.hu.
hirdetés
A portál emlékeztet rá, hogy a (Köfop 2.1.1.–Vekop–15-2016-00001 kódszámú) fejlesztési forrásra dedikáltan az NKE nyújthatott be támogatási kérelmet, és meg is kapták a kért uniós keretet. A bajok akkor kezdődtek, amikor az Európai Bizottság szakértői tavaly decemberben Budapestre látogattak, hogy ellenőrizzék a beruházás menetét – az EB ugyanis gyakran menet közben is ellenőrzi a támogatott projekteket. Így derült ki, hogy az NKE költségvetésében komoly aránytalanságok vannak, a bizottság pedig az észlelt problémákra figyelmeztette a Lázár János Miniszterelnökségén belül működő irányító hatóságot is.
Levelük szerint mind az előkészítésre betervezett költségek, mind a projekt megvalósításának személyi költségei erősen túlzónak tűnnek.
A 17,5 milliárd forintból 875 milliót terveztek az előkészületekre fordítani. Az NKE állományának csaknem a fele, úgy 340 ember vett részt rész- vagy teljes munkaidőben a projekt előkészítésében. A bizottsági szakértők azt találták, hogy ha semmi mással nem foglalkoznának, csak ezen projekt előkészítésével, tehát nem is tanítanának és kutatnának, akkor is négy és fél hónapig tartana az előkészület. A szakértők szerint ez az előkészítő munkák akkori állását és a dokumentációt látva egyáltalán nem reális.
A negyedik legnagyobb tételt a projektben bő 3,1 milliárd forinttal a megvalósítással kapcsolatos személyi költségek teszik ki. Ha az összes NKE-s dolgozót – körülbelül 750 embert – és a bérüket vesszük alapul, akkor több mint 10 hónapig semmi mással nem foglalkozna a közszolgálati egyetem állománya, csak ennek a projektnek a kivitelezésével. A bizottsági munkacsoport szerint ez aránytalan.
A képzési költségeknél, az oktatási helyiségek bérlésére szánt összegeknél és a képzéseken részt vevők élelmezésének (catering) költségeinél is kilóg a lóláb.
Valamivel több mint 400 millió forintot terveztek cateringre és reprezentációra. A bizottsági szakemberek jelezték: bár elismerik, hogy sok közszolga vesz részt a képzésben, úgy emlékeznek, hogy a catering nem tartozik bele az NKE magyar költségvetésből finanszírozott képzési programjaiba. Magyarán: nem tűnik indokoltnak uniós pénzből etetni-itatni a képzésen megjelenő közszolgákat, és ha nem tudja alátámasztani ennek indokoltságát a magyar fél, úgy jobb, ha a tételt lehúzza a listáról.
A képzési költségeket 3,7 milliárd forint fölé lőtte be a tervet jóváhagyó irányító hatóság, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Ennek csaknem a felét tenné ki azon helyiségek, termek, irodák bérlése, amelyekben képzést tartanak majd. A bizottság ezt is túlzónak találta, kivált, hogy a képzések jelentős részét elektronikusan kapják meg a közszolgák, és akár otthon, akár a munkahelyükön elsajátíthatják a tananyagot. Nem beszélve arról, hogy az állami tulajdonban levő helyiségek is tökéletesen alkalmasak képzési helyszínnek – írja a 24.hu. Idekattintva elolvashatja a teljes cikket. | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [
"Európai Bizottság",
"Lázár János Miniszterelnökség"
] |
Nemrég írtunk arról, hogy a dél-balatoni sínfelújítás komoly természeti károkat okozott Balatonszemesen, most viszont az is kiderült, hogy
van olyan üdülőtulajdonos, akinek egyszerűen nem fizetik ki a biztosító által elismert kárt.
Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft., a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a V-Híd Zrt., vagyis a Déli Part 2016 Konzorcium a helyi önkormányzat beleegyezésével a falu közepén alakított ki egy területet törmeléklerakásra, betonkeverésre és sóderszitálásra. Ennek meg is lett az ára, fákat vágtak ki, és a földdel tették egyenlővé a nyaralókkal teli üdülőövezet egy részét, ami most így néz ki:
A pusztítás viszont nemcsak a természetet viselte meg, hanem néhány helyi nyaralótulajdonos telkét, házát, környezetét is.
Éppen az ilyen esetek miatt a munkák kezdetén a Déli Part 2016 Konzorcium létrehozott Fonyódon egy panaszirodát a kárt szenvedett üdülőtulajdonosok kártalanítási ügyeinek intézésére a velük szerződött Allianz biztosítóval együtt.
Vagyis a lehetőség adott lenne a kártalanításra, a biztosító mégsem fizet. Vagy legalábbis nem minden esetben.
Megállapodtak, majd eltűntek
Tar András balatonszemesi üdülőtulajdonos közvetlen szomszédságában folytak a munkák, és a munkagépek miatt a falon repedések keletkeztek. A jegyzőkönyv szerint Tar Andrást 250 ezer forint kártérítés illeti, ő mégsem látott egy forintot sem, ráadásul azt sem árulják el neki, miért nem fizetnek.
Tar András 2016 október 6-án került először kapcsolatba a panaszirodával. Kezdeményezése nyomán az Allianz biztosító felvette vele a kapcsolatot a károk felmérése ügyében. Először 2017 februárjában, majd 2017 júniusában mérték fel telkén a károkat. A szemléken jelen volt az Allianz Hungária munkatársa, Buday Zsolt főépítésvezető és Láposi János főmérnök.
A július 10-i szemle alkalmával megállapodtak egy 250 ezer forintos kártérítési összegben. Tar András azonban két hónapig hiába várta a pénzt, illetve bármi ezzel kapcsolatos tájékoztatást a biztosítótól, ezért szeptember 20-án levelet írt nekik.
Az Allianz viszont biztosítási titoktartási kötelezettségre hivatkozva azt ajánlotta Tar Andrásnak, hogy forduljon a károkozóhoz, vagyis a Déli Part 2016 Konzorciumhoz. Ezek után felvette velük a kapcsolatot, ők viszont nem értették, hogy az Allianz miért hozzájuk irányítja a károsultat.
Az Allianz tehát egy létező kárszám ellenére sem ad felvilágosítást és már sokadik alkalommal a konzorciumhoz küldi Tar Istvánt, ők viszont semmilyen megkeresésre nem reagálnak.
Mindenki a másikra hárítja a felelősséget
Mi is tettünk egy próbát, hátha többet megtudunk erről a konkrét káresetről, illetve általánosságban a balatoni sínfelújítás körüli kárfolyamatokról. Kíváncsiak lettünk Tar András történetét hallgatva, hogy eddig hány panasz érkezhetett az irodába, és ebből hány károsultnak fizetett a biztosító.
Első körben az Allianzt kerestük, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy ügyfelük meghatalmazásának hiányában a hatályban lévő biztosítási törvény értelmében az általunk kért információk biztosítási titoknak minősülnek, így sajnos nem tudnak információt nyújtani. Sőt, a felhatalmazás hiányában arról sem tájékoztathatnak, hogy a Swietelsky Kft.-vel szerződéses viszonyban vannak-e.
Azt javasolták, hogy a feltett kérdésekkel kapcsolatban a Swietelsky Kft.-t keressük. Így is tettünk, felhívtuk a Swietelskyt is magába foglaló Déli part 2016 Konzorcium projekt vezetőjét, Kónya Viktort és helyettesét, Kókai Annát. Utóbbi nem válaszolt kérdéseinkre, inkább csak arra volt kíváncsi, honnan tudtuk meg a telefonszámát. Kónya Viktor már segítőkészebb volt, ő viszont csak annyit árult el, hogy a konzorcium munkatársai titoktartási kötelezettség miatt nem nyilatkozhatnak. Ezért azt javasolta, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel vegyük fel a kapcsolatot.
De ott sem jártunk sikerrel. Kérdéseinkre nem válaszoltak, csak annyit írtak, hogy
a panasziroda fenntartása minden projekt esetében a kivitelező szerződés szerinti kötelezettsége, ennek megfelelően a Szántód-Kőröshegy – Balatonszentgyörgy vasútvonal átépítése tárgyú vasútfejlesztés időszakában (előreláthatólag 2018 őszéig) a Déli Part 2016 Konzorcium is eleget tesz ennek. A panasziroda célja nem kártérítések fizetése, hanem a panaszok kezelése. Ezek között előfordulhatnak olyan jellegűek is, amelyek a kivitelezőnek felróható károkozásra irányulnak, ilyen esetben a kivitelező, igazolt esetben, a Ptk. szabályai szerint a kárértéket megfizetni köteles.
Vagyis erősen kerülték a konkrétumokat, így hát felhívtuk Könczöl Orsolyát, a NIF Zrt. kommunikációs munkatársát, hátha szóban többre jutunk. Ő azt mondta, kérdéseinkkel keressük a kivitelezőt, vagyis a Déli Part 2016 Konzorciumot. Jeleztük neki, hogy éppen onnan küldtek minket a NIF-hez. Így zárult be a kör anélkül, hogy bármit is megtudtuk volna arról, hány kárbejelentés érkezett a balatoni sínfelújítás miatt és hány esetben fizettek valamilyen kártérítést a károsultaknak. Kérdéseinkre ezért közérdekű adatigényléssel próbálunk választ kapni. | [
"R-Kord Kft.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.",
"Swietelsky Vasúttechnika Kft.",
"V-Híd Zrt."
] | [
"NIF Zrt.",
"Allianz Hungária",
"Déli Part 2016 Konzorcium",
"Allianz biztosító"
] |
Az utolsó percben rúgott góllal győzött az ügyészség Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatója és a társaság egykori értékesítési igazgatója, Császy Zsolt ellen. A sukorói telekcsere ügyében indult harmadfokú eljárás végére elérte, hogy börtönbe kell vonulniuk. A Kúria jogerősen bűnösnek mondta ki őket különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében, amiért Tátrai három, Császy két és fél évet kapott. Az öröm azért nem lehet felhőtlen az ügyészségen és a kormánypártok soraiban: Gyurcsány Ferencet nem sikerült rács mögé juttatni. Pedig Budai Gyula elszámoltatási biztos mindent megtett ezért. A volt kormányfővel szemben hivatali visszaélés miatt indult büntetőügy azonban még a vádemelésig sem jutott el.
A Kúria ítéletével az Orbán-kormány kirakatpere ért véget. Az előzmények a Gyurcsány-kormány működéséig nyúlnak vissza, amely támogatta, hogy magánberuházásként, King's City néven kaszinóváros létesüljön Sukorónál. A vád szerint valós értéküknél jóval drágábban számították be azokat az albertirsai és pilisi ingatlanokat, amelyeket Joav Blum izraeli üzletember kínált fel a velencei-tó-parti, állami tulajdonú telekért cserébe, ahová a kaszinóit megálmodta. Az ügyészség szerint Tátraiék "a befektetői igényeknek történő megfelelési vágytól hajtva" mindent megtettek azért, hogy a csereszerződés megkötését jogszerűnek és gazdaságosnak mutassák ki, amivel 1,3 milliárd forintos kárt okoztak volna az államnak.
Bár a Fidesznek most jól jött az ítélet, aligha lehet kizárólag politikai hadjáratként tekinteni a Sukoró-nyomozásra. A procedúra ugyanis jóval a kormányváltás előtt kezdődött. A 2009-ben hivatalba lépett Bajnai-kormány egyik első intézkedéseként menesztette Tátrait, majd az Állami Számvevőszék jelentése nyomán polgári bíróságon támadta meg a csereszerződést, feltűnő értékaránytalanság címén. Pedig korábban a beruházó és a kormánytagok első találkozóján, a Parlamentben – akkor még gazdasági miniszterként – Bajnai Gordon is részt vett, sőt ő lett a kormányzati koordinátor. Kormányfőként azonban ő rendelte el azt a vizsgálatot, amelynek eredményeképpen a bíróság érvénytelenítette a telekcsere-szerződést. Így nem is érhette kár az államot.
Nemzetközi csörte Fából vaskarika – így értékelték a Világbank mellett működő választottbíróság 2014-ben hozott döntését a sukorói kaszinóberuházás ügyében. A testület elutasította az izraeli befektetők keresetét és 100 milliárd forintos kártérítési igényét. Ugyanakkor szokatlan módon nem ítélt meg perköltséget, ami – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sikerjelentésével ellentétben – arra utal, hogy nem volt teljesen alaptalan a hoppon maradt befektetők keresete. A magyar államot képviselő Bártfai Beatrix akkori közlése szerint a washingtoni bíróság megállapította azt is, hogy a magyar állam teljesen jogszerűen mondta fel a kaszinó koncessziós szerződését.
Az események a kormányváltás után gyorsultak fel. "Abban már korábban is bizonyos voltam: utaznak rám. Járhattak titkon a lakásomon is: nem a helyükre tettek vissza iratokat, a bőröndömet is másképp csukták be, mint ahogyan én szoktam. (...) Mégsem gondoltam, hogy őrizetbe vesznek, majd előzetesbe helyeznek. Azt hittem, legfeljebb előállítanak. Akkor állt össze a kép, amikor a házkutatás végén szóltak: csomagoljak ruhákat." Császy fogalmazott így egy interjúban, és megpróbáltatásairól Az Orbán-rezsim börtönében címmel könyvet is írt. Állítása szerint úgy töltött három és fél hónapot szigorított fegyház fokozatú előzetes letartóztatásban, hogy nem volt módja érdemben védekezni.
A vád alapja a moszkvai kereskedelmi kirendeltség ügyében egyszer már csúfosan leszerepelt Treviso Kft. értékbecslése volt. Ez állt szemben az MNV pályázaton kiválasztott állandó értékbecslője, a kiskunhalasi Perfekting Mérnöki Iroda Kft. véleményével, amely még alátámasztotta a cserét, igaz, csak a végső változatban. Az értékaránytalanságot pedig már a Számvevőszék is szóba hozta, azzal, hogy a Blum által felajánlott telkek nagy részére az államnak nem is volt szüksége, mivel az M4-es autópálya nyomvonala – ami pedig az MNV fő érve volt a csere mellett – abból csak 10,3 hektárt érintett. Vagyis az államnak elég lett volna ennyit kisajátítani. A tárgyaláson viszont a védelem is felmutatott 40 közigazgatási és bírósági határozatot, amelyek szerint az állam fillérre annyiért vásárolt hasonló adottságú területeket Pest megyében, mint amilyet az izraeli befektető ajánlott csereteleknek. "Miért csak azzal a kettővel volt baj, amit mi cseréltünk el?" – vetette fel Tátrai, azzal együtt, hogy ez szakértői, nem büntetőjogi kérdés.
De az úthenger már beindult: a jogilag megsemmisített telekcsere-szerződés ügyében a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt 4 év börtönre ítélte Tátrait, valamint bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt 3,5 évre Császyt. Nem tett jót a pártatlanság látszatának, hogy a tárgyalás ügyészségi indítványra Budapestről Szolnokra került, az ügyáthelyezés később alkotmányellenesnek találtatott. Ráadásul nem végeztek alapos munkát: az elsőfokú ítéletben több elírás szerepel, néhány tanút nem figyelmeztettek a jogaikra, és a vádat sem bírálták el teljes egészében. A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla bűncselekmény hiányában felmentette Tátrait és Császyt, mondván, nem érte kár az államot, nem volt szándékosság, ezért bűncselekmény sem történt. Az ügy másik két szereplőjét, a Pénzügyminisztérium korábbi szakállamtitkárát és egy értékbecslőt felmentették, a harmadik társukra kiszabott pénzbüntetést pedig enyhítették.
Tátrai Miklós és Császy Zsolt. Ellentmondó ítéletek © Müller Judit, Túry Gergely
Az ügyészség azonban nem törődött bele az ítéletbe. Ilyen előzmények után került az ügy a Kúriára, amelynek ítélete szerint a csere törvényi feltételei nem álltak fenn, és erről az első- és a másodrendű vádlott is tudott. "A cserekérelmet el kellett volna utasítani, és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elé ilyen tartalmú indítványt kellett volna előterjeszteni. A vonalas infrastrukturális beruházások esetében nem volt célszerű és nem volt szükséges, tehát nem volt mögötte állami érdek" – magyarázta a múlt csütörtöki ítélethirdetésen Molnár Gábor Miklós, a Kúria tanácselnöke, aki a Gyurcsány-kormány idején főcsoportfőnökként az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott. A jogász körökben nagyra becsült Molnár nem is volt igazán szigorú. Az ügyészség azt szerette volna elérni, hogy a bíróság az MNV volt vezetőinek büntetését a középmértékhez igazítsa, ami Tátrainak 7 és fél míg Császynak 8 év börtönt jelentett volna.
De itt még nincs vége az ügynek: Tátrai és Császy akár Strasbourgig megy az igazáért. Van mire hivatkozniuk, például az ügyáthelyezések törvénytelenségét az Alkotmánybíróság is kimondta. A családjával jelenleg Spanyolországban élő volt MNV-vezér – aki évekkel ezelőtt, gyermekei megóvása érdekében költözött el – a csütörtöki ítélethirdetésen nem volt jelen, ám a HVG-nek elmondta: a történtek ellenére is hisz jogászainak, akik szerint a Kúria nem változtathatott volna a másodfokon megállapított tényálláson, s így nem ítélhette volna el őket. "De ez most semmit sem jelent, be kell vonulni a börtönbe" – fogalmazott, hozzátéve, hogy "minden lehetséges kedvezményt figyelembe véve nagyjából egy évet kell bent töltenem", majd hangsúlyozta: "szó sincs arról, hogy bárki ellopott volna bármit". Szerinte meglehetősen abszurd, hogy az utóbbi 27 év valamennyi, az állami vagyonnal kapcsolatos döntése közül egyedüliként éppen ezt a meg sem valósult cserét minősítették bűncselekménynek. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Szolnoki Törvényszék",
"Perfekting Mérnöki Iroda Kft.",
"Szegedi Ítélőtábla",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács",
"King's City",
"Állami Számvevőszék",
"Treviso Kft."
] |
Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ( PayPal és bankkártya is )! Köszönjük! ELŐFIZETEK
Érdekes állami megbízással gyarapodott Fellegi Tamás – a második Orbán-kormány fejlesztési miniszterének – egyik vállalkozása az év végén. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ugyanis havi bruttó 4,6 millió forintért szerződött a Fellegi Tamás (rész)tulajdonában és vezetése alatt álló EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Kft.-vel.
Lapunk információi szerint a volt miniszter cége 11 hónap alatt – 2021. november 30-áig – bruttó 51 millió forintért ad tanácsokat a tárcának. Ez azonban nem minden: Palkovics László minisztériuma olyan feladatra szerződött Fellegi kft.-jével, amelynek ügyei január 1-jétől már nem tartoznak az ITM-hez. Így feltétlenül kétségesnek tetszik, hogyan tudja elvégezni a cég a szerződésben rögzített feladatokat.
A birtokunkba került irat szerint az EuroAtlantic Kft. munkájára azért van szükség, mert az innovációs minisztérium fejlesztéspolitikai szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkárságának olyan szakértőkre van szüksége, akik tanácsaikkal segítik a döntéshozatalt az uniós források felhasználásában. Az EuroAtlantic Kft. ráadásul versenytárs nélkül jutott a megrendeléshez, az ITM ugyanis közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül választotta ki a vállalkozást. Sőt, a tárca mástól árajánlatot sem kért. Ezt egyébként a tanácsadásra vonatkozó kivételeket tartalmazó jogszabályokkal magyarázta a minisztérium.
Ennél is érdekesebb azonban az elvégzendő feladat. Ahogy fentebb írtuk, az EuroAtlantic Kft.-vel európai uniós források felhasználásával összefüggő tanácsadásra szerződtek. A hivatkozott jogszabályokból azonban kiderült, hogy a tárca részéről 2020. december 23-án aláírt szerződés és melléklete is olyan jogszabályi pontokkal indokolja a megrendelést, amelyek azóta hatályukat vesztették. Tudniillik, az európai uniós források felhasználásának feladatköre az ITM-től a Gulyás Gergely miniszter által vezetett Miniszterelnökséghez került, az erről szóló kormányrendelet még december elején jelent meg. Az ITM tehát olyan feladatra szerződött 11 hónapra a Fellegi-céggel, amelyért január elsejétől már nem felel.
Ennek alapján megalapozottan vetődik fel a kérdés: milyen tevékenységre fizet ki a tárca 51 millió forintot a volt miniszter kft.-jének? További kérdés lehet az is, hogy mivel a tárca részéről Vartus Gergely fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkár karácsony előtt egy nappal szignálta a szerződést – egy héttel azelőtt, hogy az ITM elveszítette volna az uniós források feletti jogkörét –, vajon mi motiválta az EuroAtlantic Kft.- vel kötött szerződést?
Többek között ezekre is rákérdeztünk Fellegi Tamásnak küldött megkeresésünkben. Az egykori miniszter érdeklődésünket megköszönve azt írta, hogy a kormány tevékenységével kapcsolatos tájékoztatás a Miniszterelnökség feladata, ott érdeklődjünk. Természetesen a tárcának és az ITM-nek is – utóbbinak még az előző héten – elküldtük kérdéseinket, ám egyelőre nem válaszoltak.
Az EuroAtlantic Kft. egyébként korábban is dolgozott a kormánynak. 2016-ban ők kapták meg az azóta több milliárd forintos veszteséggel kimúló Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. izraeli befektetési irodája működtetését havi 2,1 millió forintért.
Az cég tulajdonosi szerkezetén ugyan ebben az évben változtattak, de a vállalat részben továbbra is a Fellegi címére bejegyzett és szintén általa vezetett Willard Partners Zrt.-hez tartozik, a másik tulajdonos (Rocadura Kft.) pedig a Fellegi korábbi kabinetfőnökének tulajdonában áll. Az EuroAtlantic egyébként igen erős évet zárt 2019-ben. Az előző évi eredményéhez képest ugyanis megnégyszerezte az árbevételét.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018-as megalakulásától 2020 végéig felelt az európai uniós források felhasználásáért. Mivel Palkovics László miniszter széles körű feladatkört vitt, és maga is mérnök, meglepetésként hatott, hogy a stratégiai fontosságú, az uniós források feladatkörét elvonták a tárcától. Az átmenetben alighanem fontos szerepe volt az ezen ügyek felügyeletével megbízott Ágostházy Szabolcs államtitkárnak – Gulyás Gergely miniszter korábbi kabinetfőnökének –, aki októberben került az ITM-be. Ám Ágostházy 3 hónap után ismét a Miniszterelnökségen találta magát az uniós forrásokkal együtt, mivel Orbán Viktor a felzárkóztatási pénzek kezelését a Miniszterelnökséghez rendelte. Ez is része a stratégiai irányzatokat kezelő ITM feladatkörei csökkentésének. Emlékezetes, a 444.hu szerint Palkovics László a hatáskörök megnyirbálása miatt az év végén benyújtotta a lemondását, de a portál szerint Orbán Viktor nem fogadta el. Sőt, a kormányfő sajtófőnöke akkor kacsának nevezte a tárcavezető lemondási szándékáról szóló hírt, miként Palkovics is cáfolta.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/5. számában jelent meg január 29-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2021/5. számban? Itt megnézheti!
Címkék: Fellegi Tamás, Palkovics László, tanácsadás | [
"Willard Partners Zrt.",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Kft."
] | [
"Magyar Hang",
"Rocadura Kft.",
"EuroAtlantic Kft.-",
"Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt."
] |
Szocialista párti gyanúsítottja is van annak a több száz millió forintos csalási ügynek, amelyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi főosztálya az idén februárban indított nyomozást – értesült lapunk. A Magyar Nemzet birtokába került október 4-i gyanúsítotti vallomásában Kövecses Gábor saját maga ismeri el a nyomozó hatóságnak, hogy az MSZP vagyonvédelmi szekciójának a vezetője, illetve az emberi biztonság szekciónak a megbízott vezetője. A szocialista párt sajtóosztályán megerősítették, hogy Kövecses az említett szekcióknak a vezetője, hozzátéve: ezek a szekciók az MSZP vállalkozásfejlesztési tagozatán belül működnek, és Kövecses Gábor ugyanitt koordinátori feladatokat is ellát. Hangsúlyozták: Kövecses ellen egyelőre nem indítottak fegyelmi vagy etikai eljárást a pártban.
A BRFK szerint N. József és hat társa (köztük az említett MSZP-s politikus) különösen nagy értékre elkövetett csalás bűntettét és magánokirat-hamisítás vétségét követte el. A nyomozás eddigi adatai alapján N. József az idén hamis MÁV-okiratok (teljesítési igazolások és számlák) felhasználásával próbált meg 30 millió forintos hitelt felvenni az egyik banktól. Később N. József kísérletet tett arra, hogy az általa vezetett G.P.R. Trade Kft.-nek a MÁV Zrt.-vel szembeni 858 millió forintos követelését – ugyancsak hamis MÁV-okiratokkal – két faktorcégnek eladja.
A rendőrség gyanúja szerint Kövecses Gábor tudott arról, hogy hamis okiratokkal igazolták a követeléseket, sőt, azok elkészítésében aktívan közreműködött. Az MSZP vagyonvédelmi szekciójának vezetője gyanúsítotti vallomásában elmondta: az volt a feladata, hogy olyan banki kapcsolatokat szerezzen, amelyek révén könnyebben megy az ügyintézés. Erre az ügy egy másik gyanúsítottjának, M. Jánosnak volt szüksége, ő ugyanis "bizonyos politikai köröknek" korábban pénzt adott kölcsön, akik cserébe hivatalos szervnél dolgozó segítséget ígértek, amivel "valamilyen banki csalást elkövethetnek". Ezek a bizonyos politikai körök megígérték M. Jánosnak, hogy a hivatalos szervnél dolgozók védeni fogják őt a lebukástól. Hogy milyen politikai körökről lehet szó, azt az MSZP-s Kövecses Gábor vallomásából gyanítani lehet: elmondása szerint az ügy két másik szereplője is igen jó szocialista kapcsolatokkal rendelkezik, "ezért baráti cégeknek bármit el tudnak intézni". Hozzátette: egyikük bűnözői körökhöz is kötődik, ezért mostani vallomása miatt tart a haragjától.
A BRFK sajtóosztályán arról tájékoztatták lapunkat, hogy az ügynek hét gyanúsítottja van. Közülük N. József egy másik bűncselekmény miatt jelenleg is börtönbüntetését tölti, három másik személy (köztük M. János) pedig előzetes letartóztatásban van. A Fővárosi Bíróság H. Katalint és S. Istvánt (mindketten ügyvédek) többek között arra hivatkozva helyezte előzetes letartóztatásba október közepén, hogy a bűncselekményt a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján "igen szervezett" módon követték el, ráadásul megpróbálták eltüntetni az okirati bizonyítékokat. (Az eltüntető akciót végül a rendőrség meghiúsította, amikor S. István autójában megtalálta és lefoglalta H. Katalin számítógépét.)
Pilhál Tamás | [
"MSZP",
"G.P.R. Trade Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Bíróság",
"MÁV Zrt.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Bár az Appsters Kft. korábban is kapott munkákat az MTVA-tól, ezúttal különösen nagy értékű, 1,2 milliárd forintos megbízást nyert médiatartalom-kezelő rendszer fejlesztésére az Antenna Hungáriával közösen. Furcsa egybeesés, hogy az előbbi cégben éppen most lett ügyvezető az ELTE ÁJK HÖK-elnökeként 2013-ban egy gólyatábori szexbotrány eltussolásába belebukott Bubla Áron, aki 2014-ben önkéntesként segítette egy fideszes polgármester kampányát.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közbeszerzést írt ki "komplex médiatartalom-kezelő- és disztributáló rendszerének informatikai támogatása és továbbfejlesztésére". A kivitelező feladata az lesz, hogy az MTVA audiovizuális vagyonát és élő tartalmait az interneten jelenítse meg és juttassa el a végfelhasználókhoz (mobilalkalmazások, megjelenítést menedzselő, szerkesztőségi munkafolyamatokat támogató tartalomkezelő és portálrendszer, külső és belső rendszerkapcsolatok, tartalomtovábbító rendszer segítségével).
A tendert az uniós közbeszerzési értesítőben található adatok szerint nyílt eljáráson az Appsters Mobiltartalom-fejlesztő Kft. és az “Antenna Hungária" Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. nyerte.
Bár a két cég korábban is kapott már megbízásokat az MTVA-tól, a mostani összeg kiemelkedő, hiszen 1,2 milliárd forintról van szó.
Nem meglepő azonban az MTVA választása, ha az Appsters Kft. korábbi megbízásait nézzük. Ahogy arról az Átlátszó pár éve beszámolt, a cég évek óta nyeli a közpénzt: 2016 őszéig legalább 342 millió forint értékű megbízásra tettek szert a közszférában. Legnagyobb megrendelőjük korábban is az MTVA volt, de más állami intézményeknek és önkormányzatoknak is készítettek mobilos alkalmazásokat.
2010 óta nyeli a közpénzt az Index-alapító Nyírő András mobiltartalom-fejlesztő cége Az egykori Index-alapító Nyírő András új cége, az Appsters Kft. nyeli a közpénzt 2010-es alapítása óta, eddig legalább 342 millió forint értékű megbízásokra tettek szert a közszférában. Legnagyobb megrendelőjük az MTVA, de más állami intézményeknek és önkormányzatoknak is készítettek mobilos alkalmazásokat.
És hogy mit lehet tudni a tender-győztes cégről?
Az Opten adatai szerint az Appsters Kft.-t 2010-ben jegyezte be a három tulajdonos: Bognár Botond, Lozsádi Dániel (a 4 DROPS Solutions Kft.-n keresztül) és Nyírő András, az Index egykori alapítója.
A kft. az elmúlt években jól teljesített, az éves forgalmuk minden évben meghaladta a 180-200 millió forintot. Ennek ellenére a cégben 2019. augusztus 8-án személyi változások történtek. A korábbi két ügyvezető Lozsádi Dániel és Nyírő András helyét Bognár Botond, valamint az 1991-es születésű, pusztamagyaródi Bubla Áron foglalta el.
Méltatlanul viselkedett HÖK elnökként egy gólyatáborban
Utóbbi név ismerősen csenghet azoknak, akik figyelemmel követték annak az ügynek kimenetelét, amelyről az Index számolt be még 2014-ben. Egy magát megnevezni nem kívánó lány mesélt a lapnak arról, hogyan lett szexuális erőszak áldozata egy egyetemi gólyatáborban 2013-ban, és hogy a HÖK elnökségi tagjai hogyan próbálták meg az egyetem falain belül tartani a bűncselekményt.
Bár a cikkben nem szerepelt az intézmény neve, hamar kiderült, hogy az ELTE jogi karáról van szó. Az ügyben ezután fegyelmi eljárás indult az egyetemen a jogász gólyatábor hat szervezője ellen, amiért tudtak az ott elkövetett erőszakos cselekményről, mégsem értesítették hatóságokat és a kar vezetését sem.
Ennek eredményeként két joghallgató hallgatói jogviszonyának megszüntették. Egyikük Bubla Áron volt, aki a 2013-as gólyatábori erőszak idején az ELTE ÁJK hallgatói önkormányzatának vezetője volt, a másik pedig Vida Máté, aki a HÖK rendezvényszervezésekért felelős alelnöki posztját töltötte be.
Egy hallgatót két félévre eltiltottak tanulmányai folytatásától, további egy hallgató megrovást kapott, egy diákkal szemben pedig megszüntették az eljárást. Egy esetben – a hallgató betegségére tekintettel – elnapolták az eljárást.
A fegyelmi bizottság elnöke, Hack Péter büntetőjogász azzal indokolta a döntést, hogy bebizonyosodott: ugyan a fegyelmi eljárás alá vont hallgatóknak a feltételezett bűncselekmény elkövetésében nem volt semmilyen szerepük, felelősségüket az alapozta meg, ahogyan az ügyet kezelték az események megtörténtétől a nyilvánosságra kerülésig. Mindez méltatlan egy választott hallgatói vezetőhöz – mutatott rá Hack.
Az erőszakos cselekményt elkövető diák ellen rendőrégi eljárás indult.
Személyi asszisztens az EMMI háttérintézményében
Bubla Áron később fellebbezett a döntés ellen, így végül befejezhette tanulmányait az egyetemen. Bubla akkor azt nyilatkozta, nagyon elfogult ítélet született, amelyben őt és néhány kollégáját próbálták meg kikiáltani főkolomposnak. "A leghatározottabban állítom, szó sem volt az ügy eltussolásáról" − fogalmazott akkor a hallgató.
Egy idő után Bubla állást is kapott, nem is akárhol. Az Átlátszó Oktatás derítette ki 2015-ben, hogy személyi asszisztens lett a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon.
Gyermekvédelemmel foglalkozik a nemi erőszak eltussolásával vádolt hökös A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság személyi asszisztenseként áll közalkalmazásban Bubla Áron, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának korábbi HÖK-elnöke, akit egy nemi erőszak eltussolásának vádjával zártak ki a karról. A 2013-as ELTE Állam- és Jogtudományi kari gólyatáborban történt nemi erőszak csak 2014-ben került nyilvánosságra, amikor az áldozat interjút adott az Indexnek.
A meglepő hírt az Index is átvette, és érdeklődött az Emberi Erőforrások Minisztériumnál (Emmi), hogy tudtak-e Bubla alkalmazásáról, és ha igen, a történtek miért nem jelentenek kizáró okot egy kormánytisztviselő alkalmazásánál – ráadásul éppen a gyermekvédelem területén.
A lapnak küldött válaszában a minisztérium megírta, nem volt tudomásuk az ügyről, és kivizsgálást kezdeményeznek. Nem sokkal később pedig közölték, Balog Zoltán miniszter személyesen utasította az SZGYF főigazgatóját, hogy tegye meg a szükséges munkáltatói intézkedéseket a jogviszony megszüntetésével összefüggésben.
Bublát tehát akkor elbocsátották, most azonban ismét felbukkant a közpénzekkel kitömött Appsters Kft.-nél.
Önkéntes munka a Fidesz-kampányban
Felmerül a kérdés, vajon mi lehet Bubla sikerének titka. Az egyik lehetséges válasz a Fidesszel való kapcsolat.
Bubla az Együtt közleménye szerint ugyanis részt vett Vattamány Zsolt Fidesz–KDNP-s erzsébetvárosi polgármester 2014-es kampányában, ő koordinálta a polgármester önkénteseit. Bubla közleményben tagadta, hogy tagja lenne a kampánystábnak, ám egy mondattal később ő maga hangsúlyozta, hogy az önkéntesen, "több száz más aktivistával együtt" végzett munkáját is visszaadta. Ezzel pedig tulajdonképpen elismerte, hogy önkénteskedett a fideszes jelöltnek.
Hogy az MTVA által favorizált Appstershez végül hogyan került Bubla (egyelőre a cég honlapján sincs feltüntetve a neve) azt nem tudni, de a cégjegyzék szerint egy másik vállalkozásban is érdekelt. A szécsényi székhelyű Passeum Europe Kft. tulajdonosa és ügyvezetője 2019 márciusa óta egyszemélyben Bubla, a cég többek között számítástechnikai eszközök kiskereskedelmével, szoftverkiadással és filmgyártással is foglalkozik. A vállalkozás tavalyi árbevétele 1,9 millió forint volt.
Bubla egyébként annak idején a jogi karon is láthatott furcsa pénzmozgásokat: az Átlátszó Oktatás 2016-ban egy KEHI-vizsgálatra hivatkozva írta meg, hogy Bubla HÖK-elnöksége idején több millió forintot mozgattak át az ELTE jogi karának hallgatói önkormányzatától a kari alapítványba a hallgatói önkormányzat tisztségviselői.
A dékán és a HÖK kétes szerződésekkel mozgattak át pénzeket a jogi kar alapítványába Több millió forintot mozgattak át az ELTE jogi karának hallgatói önkormányzatától a kari alapítványba a hallgatói önkormányzat tisztségviselői – mutatják az Átlátszó Oktatás birtokába került dokumentumok.
Fotó: MTVA látogatóközpont, Szakál Szebáld/Átlátszó felvétele
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap",
"Appsters Kft."
] | [
"Antenna Hungária",
"DROPS Solutions Kft.",
"Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság",
"Appsters Mobiltartalom-fejlesztő Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztérium",
"Passeum Europe Kft.",
"Antenna Hungária\" Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt.",
"Eötvös Loránd Tudományegyetem",
"Átlátszó Oktat... |
A fundamentalista jobbos NER-hívőknek két dolog lett beígérve 2010-ben. Legalábbis akkoriban sokat emlegették ezt a két dolgot. Az egyik, hogy elszámoltatás lesz, illetve az a minimum, hogy a balliberális elit közpénzekkel teletömött csókosai soha többé nem jöhetnek vissza. A másik pedig az, hogy a nemzetsorvasztó és népbutító bulvárt, a kereskedelmi popkultúra eszeveszett tobzódását drasztikusan visszaszorítják. Hogy a NER egyik ígéretét sem tartotta be, arra a szoclib időszakban jól beágyazódott, sztárkultuszban utazó bulvárnagykövet, Návai Anikó lentebb taglalt pályafutása – a közévé, majd a Vajna-féle tv2 műsorán való tündöklése – a legékesebb bizonyíték.
Amikor 2010-ben, a kormányváltás után a Mozgókép Közalapítvány már nem tartott igényt Návai Anikó szolgálataira, illusztris közéleti személyiség vette pártfogásába a Népszabadság hasábjain. Nem más, mint Kerék-Bárczy Szabolcs, Bokros Lajos akkori tanácsadója, a Demokraták című gyurcsányista beütésű ATV-produkció sztárja, a DK későbbi (időközben lemondott) elnökségi tagja.
Návai azonban tudhatta, hogy ilyen hátszéllel nem jut messzire. Így aztán – az Index korabeli cikkét idézve – “...megköszöni “a filmbizottságot 1999-ben létrehozó FIDESZ, a főtitkár asszony, a korábbi elnökök és kuratóriumok tagjainak 11 évig tartó bizalmát". Ami több mint 200 millió forintot jelentett."
És aztán várta a jobb időket. Nem kellett sokat várnia: 2012 márciusában már a köztévéből tudósíthatta Hollywood dolgos mindennapjait. Teljesült Kerék-Bárczy óhaja, aki 2010-ben felelősségre vonta a kormányzatot, azon háborogva, (egyben védelmezve Návait), hogy a Fidesz vezette hatalom nem érti: “...nem neki, hanem Magyarországnak ártanak azzal, ha nem igyekeznek őt minden erővel a magyar állam szolgálatában tartani?"
Rendkívül fura, hogy a szabadpiaci, minimális államban gondolkodó Bokros Lajos híve szerint állami feladat az, amely épp az ő világnézete szerint lenne a piac kizárólagos dolga: ama szórakoztatóipar, a tömegfogyasztásra szánt showbiznisz támogatása, melyben Návai is ténykedik.
A Návai Anikóhoz hasonló emberek rendszerint azt hangsúlyozzák: ők a szakmai profizmus csúcsát képviselik, tehetségüknél fogva jutottak oda, ahová, vagyis a jég hátán is megélve simán elboldogulnának a piacon is. Szépen hangzik. S mint a legtöbb hollywoodi mese, túl szép, hogy igaz legyen.
Miért van ugyanis, hogy ezekről a vérprofi piaci szakemberekről mindig kiderül, hogy hosszú évek óta – ciklusokon átívelő módon – közpénzből, közintézmények alkalmazottjaként vagy alvállalkozójaként, az állam embereinek, az állammal üzletelő oligarcháknak a pártfogoltjaiként érvényesülnek?
Návai új, Fidesz-párti kenyéradó gazdáit az sem zavarta, hogy Návai Anikó neve az úgynevezett elszámoltatás során is felmerült. Idézet az Átlátszó Milliárdos hűtlen kezelés gyanúja – kik fosztották ki a magyar filmipart? című riportjának Kamu tanulmányok, sikerdíj, Návai Anikó alcímű fejezetéből:
“Külön érdemes megemlíteni még Návai Anikó “újságírót", aki tavaly sértődötten vette tudomásul, hogy nem kap több pénzt az MMKA-tól. A KEHI-jelentésből kiderül, hogy Návai ugyanazt a munkát kifizettette egyrészt az MMKA tulajdonában álló Filmunió Kft.-vel, másrészt magával MMKA-val is. “Az MMKA 2009. március 16-án kötött szeződést a Navai Enterprises-szal a magyar filmszakmának a Location Trade Show kiállításon történő képviselete tárgyában, annak ellenére, hogy ennek a feladatnak az ellátását már a Filmunió Kft. is vállalta a támogatási szerződés alapján, ezért a Navai Enterprises-szal történt szerződéskötés nem volt indokolt. A vizsgálat a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapította, hogy a Navai Enterprises a megbízás teljesítéséről ugyanazt a beszámolót adta át az MMKA és a Filmunió Kft. részére" – nyomozta ki a KEHI."
Félreértés ne essék: mindezt nem az európai baloldal és a Soros-hálózat ügynökei mondják. Hanem ama mindenre kiterjedő szervezeti-működési, gazdasági és jogi átvilágítás, amelyet 2010 júniusában, tehát a kormányváltás után folytatott le a civilekkel és Sorossal szembeni elnéző lágyszívűséggel aligha vádolható KEHI.
Mindez a NER-rezsimet és kormánybiztosát, Andy Vajnát nem izgatja. Miért is izgatná? Nem tűnik úgy, hogy túl magasra helyeznék az erkölcsi lécet. Politikailag sincs hézag ezzel: olyan (hajdan a jobboldalon botránykőnek számító balliberális kabaréműsort vezető) sztárok is NER-káderek lehettek, köztévés megbízást vagy épp diplomáciai kinevezést kaphattak, mint Jáksó László vagy Csiszár Jenő. (Jáksó a Marslakókkal lett kiemelt NER-médiakáder, Csiszárt pedig mostanság nevezték ki milánói főkonzulnak.)
Sőt még olyan, egykor SZDSZ-kampányban jeleskedő bulvárértelmiségieknek is csurrant-cseppent ez-az, mint Geszti Péter. (Akivel a túlélősorozatba való bekerülése után a Hír Tv Alinda című műsorában folytatott beszélgetésen többször is szóba került az őt bíráló poszt. Érdemes megnézni, hányféle jelzőt kap tőle az Átlátszó a bizonyítványmagyarázás közben.)
Persze időnként a tiltáspárti fundamentalistáknak is dobtak egy-egy csontocskát. A nyerőgépek betiltása után Lázár János felvezette, hogy legszívesebben betiltaná a dohányzást.
Ennek mintájára 2014-ben a hatalom nagy bulvárellenes offenzívát indított. Mivel a két kereskedelmi televízió "nagy társadalmi károkat okoz", ezért a reklámadót e médiumok "egészségügyi termékadójának" tekinti – jelentette ki Gulyás Gergely. L. Simon László ennél is tovább ment: “A bulvár műsorok szerintem nem képezik a sajtószabadság részét" – mondta el.
A bulvárcenzúra hívei reménykedtek – kár volt nekik ilyesmiben bízni. Különösen a Fidesz múltbeli bulvárbeágyazottságát látva. A NER-stratégáknak valójában soha nem a bulvár létével volt bajuk, csupán azzal, hogy nem ők ellenőrzik.
A NER-elit nem a bulvár ellenpólusa vagy antitézise: ők maguk az a bulvár, ami ellen olyannyira harcoltak. Ahol hatalom és bulvár olyannyira egybefonódnak, hogy a bulvárpapa és bulvárpápa Vajna kormánypozícióból igazgatja médiabirodalmát.
Návai Anikó – Andy Vajnához hasonlóan – mostanság se teszi ki magát a vegytiszta szabadpiac kemény törvényeinek. Nálunk a bulvárvilág pompásan lemodellezhető Návai karrierívén. Amely közpénzzel és közintézményi támogatással, őt protezsáló haveri közemberekkel volt kikövezve.
Nálunk jött létre a bulvár legbizarrabb verziója. Az, amelyik nem leleplezi az uralkodó elit álszentségét, nyilvánosságra hozva az árulkodó meztelen fotókat, hanem a belpolitikai hátszelű celebek propagandamédiájaként üzemel.
A valódi bulvár az álszentség tettenérésén nyugszik. Feltárja, hogy a sztár közszereplői profilja és magánéleti identitása élesen ütközik. Itt viszont az egyre jobban összefonódó politikai és szórakoztatóipari hírességek nemigen kapnak kellemetlen interjúkérdéseket.
E poszt írója nem szenved sem bulvármániában, sem bulvárfóbiában. Nem igazán fogyasztja, de betiltani sem akarta soha. A NER fundamentalistái (és nekik megfelelni akaró politikusaik) viszont az értékromboló bulvárt ostorozva gyakran követeltek cenzúrát már az ORTT idején is.
A cinikus NER-pragmatikusok azonban nem akarták soha kilőni a bulvár-fenevadat. Ehelyett sikerült nekik beidomítani és háziasítani. Ők nem elszámoltatni, hanem leigazolni kívánták a szoclib kurzus adófizetői pénzen futtatott bulvártechnokratáit. Leginkább azért, hisz uralomgyakorlásuk is bulvárkormányzás.
Ez a rezsim nem száműzte vagy tiltotta a bulvárt, hanem eggyé vált azzal. A feltételezett tömegigényt kiszolgáló populizmus immár e fronton is teljes fegyverzetben harcol. E frontvonal kádereként Návai Anikó rendkívül sokoldalú. Ha kell, jegyet szerez a főnöknek és feleségének:
“Vajna Timi és Andy Vajna is helyet kaptak a Golden Globe díjátadó gáláján, amit Návai Anikónak, a TV2 külföldi tudósítójának köszönhetnek. A HFPA újságíró-szervezet egyetlen magyar újságírójának Timi külön megköszönte a kedvességet, illetve azt is, hogy az egyik legjobb helyre szólt a jegyük."
Ahogy mondani szokták: a káder nem vész el, csak átalakul. Úgy, miként a népet kifosztó szerencsejáték elleni harc jegyében nyerőgépek helyett immár sorsjegyautomaták működnek a kocsmákban. Hát valahogy így alakult át a bulvárral szembeni harc a bulvárral folytatott harccá.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"FIDESZ",
"tv2"
] | [
"Mozgókép Közalapítvány",
"Navai Enterprises",
"Hír Tv",
"Filmunió Kft."
] |
Százmillió forintos biztos megbízást kaphat, és jogot nyerhet 2010. december 31-ig további 200 millió forintos szerződésre az ITD Hungary Zrt.-től az ITD-vezér volt üzlettársának tulajdonában álló cég – értesült az Index. Az idén áprilisban alapított, félmillió forintos tőkéjű társaság nyerte ugyanis az ITD áprilisban, majd annak visszavonása után júniusban kiírt közbeszerzési eljárását szektorspecifikus tanácsadásra. Úgy tudjuk, több pályázó azt fontolgatja, megtámadja a határozatot. Rétfalvi György azt mondta, a nyolc pályázóból hattal voltak korábban személyes kapcsolatai
Tulajdonos-ügyvezetője pomázi első emeleti lakásában működik az a félmillió forinttal idén április 2-án létrehozott BD Network Üzletfejlesztési Tanácsadó Kft., amely megnyerte az ITD Hungary Zrt. először az április 23-án, majd annak visszavonása után június 15-én kiírt bruttó 100+200 millió forintos közbeszerzési eljárását (a pénzt részben európai uniós forrásból, a gazdaságfejlesztési operatív programból biztosítják).
A döntés értelmében a BD Network bruttó 100 millió forintot kap arra, hogy szektorspecifikus üzleti tanácsadást nyújtson 1725 darab +10 százalék exportőr cégnek jövő február végéig. A cég emellett jogot szerzett arra is, hogy az ITD 2010. december 31-ig további szolgáltatásokat rendeljen meg tőle további bruttó 200 millió forint értékben – közölte kérdésünkre az ITD Hungary. Az állami befektetési ügynökség szerint ez azt jelenti, hogy a vállalkozás cégenként maximum nettó 41 ezer forintot kaphat a munkájáért. Az eredményhirdetésről készített, az Index birtokába került jegyzőkönyv szerint a BD Networkkel várhatóan szeptember 10-én kötik meg a szerződést.
Ötszázezerrel háromszázmillió
A BD Network eredménye első látásra igazi sikertörténet lehet, ritkán fordul elő egy egyszemélyes kisvállalkozással, hogy alakulásának ötödik hónapjában tőkéjének hatszázszorosára rúgó megbízást nyerjen el. A közbeszerzési tenderen indult további hét pályázóból – az összesen nyolc jelentkezőből hatan adtak be érvényes ajánlatot, két cég nem teljesítette határidőre az előírt hiánypótlást – többen azonban úgy vélik, hogy korántsem véletlen a pomázi cég sikere.
A társaság tulajdonos-ügyvezetője a magyar üzleti életben nem ismeretlen Vad Attila, aki hét különböző társaságban rendelkezik üzletrésszel. Vad csaknem tíz vállalatban volt a menedzsment vagy a felügyelőbizottság tagja az Opten cégtárának adatai szerint. Emellett tulajdonosa volt többek között a Kartográfiai Vállalatból alakult Cartographia Kft.-nek – amelynek jelenleg is ügyvezetője –, továbbá érdekeltsége van vagy volt térinformatikai, kereskedelmi, szolgáltató cégekben.
Három évig volt közös cégük
Vad Attila cégbirodalmából a legfigyelemreméltóbb azonban az egykor PD Systems Kutatás-fejlesztési Kft. néven alakított, idén március vége óta New York Talents Kft.-nek hívott társaság. Ebben a főtevékenysége szerint üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadással foglalkozó cégben ugyanis annak alakulása, 2004. szeptember 21-e és 2007. december 30-a között Vad üzlettársa volt mások mellett Rétfalvi György – aki jelenleg éppen a Vad cégét megbízni készülő ITD Hungary Zrt. vezérigazgatója. A társaság egyébként honlapjának tanulsága szerint valójában kelet-európai, nevük alapján elsősorban magyar modellek Észak-Amerikába közvetítésével foglalkozik, televíziós produkciókhoz, filmekhez és modellmunkákra biztosítanak szereplési lehetőséget.
Rétfalvi sok mindenkit ismer
Lehet, abban én vagyok a hibás, hogy van egy 30 éves szakmai múltam, amit igyekeztem aktívan eltölteni. Ennek köszönhető viszont, hogy a tenderre jelentkező nyolc cégből hat olyan van, amelynek tulajdonosával vagy vezetőjével korábbi munkáim során személyes vagy szakmai kapcsolatba kerültem - reagált Rétfalvi György arra a kérdésünkre, nem érzi-e pikánsnak azt, hogy a volt üzlettársa lett a pályázat nyertese. Megjegyezte azt is, a veszteseknek nem feltétlenül a médiában kellene keresniük a vélt igazságukat, hiszen annak megvan a formális, jogi lehetősége, de mint mondta, "elképzelhető, hogy így is nyomást akarnak gyakorolni".
Rétfalvi György
Az ITD vezérigazgatója azt mondta, szerinte a nyolc pályázóból hat nyerhetett volna úgy, hogy azért ugyanígy támadásoknak lehetett volna kitéve az eredményhirdetés után. "Van, akikkel síelni jártunk együtt, vannak családi barátok, olyanok, akikkel közös iskolába jártam, de olyan is, akivel szakmai szövetségek elnökségében ültünk együtt, vagy épp közös pénzügyi befektetést bonyolítottunk le" - sorolta a listát.
"Nem érezném sem korrektnek, sem üzletileg szerencsésnek, és természetesen jogilag sem lenne elfogadható, ha én, amikor értesülök arról, hogy egy volt üzleti partnerem vagy egyéb személyes ismerősöm jelentkezik egy tenderre, akkor azt mondanám, ne pályázzon, vagy azt javasolnám a bírálóbizottságnak, hogy pontozza le a pályamunkáját" - fogalmazott Rétfalvi György.
Az ITD vezérigazgatója azt is elmondta, korántsem egyedi, hogy egy tenderen általa ismert személyek cégei nyerjenek. Jelenleg is van olyan közbeszerzési eljárásuk - egy médiavásárlási pályázat -, ahol három jelentkező van, és szakmai előéletéből mindhárommal személyes kapcsolatban volt. Emellett korábban volt egy olyan, rendezvényszervezésre kiírt tender, ahol a 23 jelentkezőből kilenccel volt előző munkahelyein személyes vagy szakmai kapcsolatban.
Drágán, de jót?
Csakhogy az is figyelemreméltó, hogy a birtokunkba jutott dokumentumok szerint a BD Network a hat érvényes pályázóból a harmadik legdrágább ajánlatot benyújtva tudta megnyerni a tendert. Mert miközben például a világ négy legnagyobb tanácsadójának egyike, a PricewaterhouseCoopers nettó 14 750 forintos óradíjjal vállalta volna a munkát, addig a BD Network óránként nettó 12 500 forintot számlázna.
Mindeközben a BKV-s tanácsadói szerződések kapcsán ismertté vált AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. és a GKI közös ajánlatában 6560 forintos nettó óradíj szerepelt, míg a Kopint-Tárki és az ICEG közös pályázata 60 forinttal ennél is olcsóbb, 6500 forintos áron vállalta volna a munkát. A megbízás tárgya egyébként 1750, évi 30 millió forintot meghaladó kivitellel rendelkező cég "exportját segítő üzletfejlesztő tevékenység végzése... havonta egyeztetett munkaterv és időfelhasználási terv szerint", ezen belül többek között "az ITD Hungary Zrt. által elvárt ügyfél-adatlap kitöltéséhez szükséges információk megszerzése".
Az árakkal kapcsolatban az ITD kérdésünkre azt közölte: a munkáért összességében maximum 80 millió nettó összeget számlázhat ki a nyertes. "Így egyszerűen kiszámolható, hogy egy az ország bármely pontján lévő céggel történő minimum egyszeri, de több órás találkozó, majd ezt dokumentáló irodai munka után cégenként nagyságrendileg 40 000 forint számlázható ki, függetlenül attól, hogy mely vállalkozó, mekkora óradíjjal és mennyi órát töltött egy-egy céggel".
Az ITD tájékoztatása szerint "az összeg legjobb szakmai tudásunk és meggyőződésünk alapján sem tekinthető irreális összegnek tekintetbe véve azt, hogy ezen projektbe bevont munkatársak mindegyikének minimum 5 éves szakmai, vezetői vagy szakágazati tudással kell rendelkezniük. A pályázatok a fent nevezett összeget, mint órára bontott díjazásonként tartalmazzák, melyek egy órára bontott elszámolási rendszerben, úgynevezett havi munkatervben kerülnek elszámolásra" – közölte a befektetési ügynökség.
Rétfalvi-alkalmazottak bíráltak
Vad Attila cége azzal tudott első lenni, hogy az értékelés során a pályázatának a szakmai értékelése a legmagasabb pontszámot kapta, míg a jóval alacsonyabb árat kínáló AAM–GKI és Kopint-Tárki–ICEG párosokat az utolsó két helyre rangsorolták. Az értékelés során ugyanis 50-50 százalékban vették figyelembe az árat és a szakmai értékelést – bár a Közbeszerzési Értesítő adatbázisának tanulsága szerint a júniusi pályázati kiírásban még egészen más értékelési arányok szerepeltek –, méghozzá úgy, hogy a szakmai rangsorban az első helyezett 100, az utolsó helyezett 1 pontot kapott, a köztes helyezettek pedig a lineáris arányosítás elvével 73,6, 40,6, 67 és 20,8 pontokat.
A pályázatok szöveges értékelése egyébként legalábbis különösnek mondható. A BD Network pályamunkáját értékelő háromtagú zsűri pozitívumként emelte ki, hogy "az ITD Hungary jelenlegi szerepét ismeri, el tudja helyezni a jelen projektet a kkv-támogató struktúrában" (ez a fenti, személyes kapcsolatos fényében inkább ironikus megjegyzésnek tűnhet). Dicsérték Vad Attila cégének pályamunkáját, mert "tömör, de jól átgondolt koncepciót nyújtott be", illetve "nagyon tömör és rendkívül lényegre törő elemzést ad a magyar kkv-exportőrök helyzetéről". A bírálóbizottságnak információink szerint tagja volt az ITD operációs és üzletfejlesztési igazgatója is, akik lényegében közvetlen beosztottai Rétfalvinak.
A többi pályamunkáról készített bírálatban is érdekes elemek szerepelnek. A PWC-nél – amelynél egyedül emelték ki, hogy kitér a jelenlegi válság hatásaira is – például kifogásolták, hogy a legfrissebb statisztikai adatok 2006-ból származnak, ugyanakkor két oldallal korábban azt írták, hogy az elemzésben nem volt elsődleges szempontok a "statisztikai jelleg". Ennél is különösebb, hogy az AAM–GKI pályázatában "a tudományos módszertanból átemelt elemek inkább gyengítik, mintsem erősítik az elképzelést", míg a Kopint-Tárki–ICEG anyagáról konkrét kifogások nélkül csak annyit írnak, hogy abban "kevés a pontos meghatározás", és a pályamunka "kevésbé kiérlelt koncepciót tükröz".
Jöhet a jogorvoslat?
"Ez inszinuáció, a számokat addig alakítgatták az ITD dolgozóiból alakított bizottságban, míg az a pályázó nem nyert, akinek nyernie kellett" – fogalmazott kérdésünkre az egyik pályázó, természetesen neve elhallgatását kérve. Egy másik pályázó arra hívta fel a figyelmet, hogy a tendernek már az előélete sem volt sima: azt ugyanis áprilisban úgy írták ki, hogy a jelentkezésre mindössze öt napot adtak – ennek ellenére is beadták pályázatukat ketten, a Deloitte és a DBH Business Üzletviteli Szolgáltató Kft., amely most is versenyben volt –, majd azt eredménytelennek nyilvánították, mondván: "kizárólag érvénytelen részvételi jelentkezések kerültek benyújtásra".
Lapunk úgy tudja, több vesztes pályázó is azt fontolgatja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság fordul, ám ezt egyelőre senki nem erősítette meg. Tudomásunk szerint az ITD-nél ma lesz lehetőség az úgynevezett iratbetekintésre – amikor a pályázók belenézhetnek a mások pályamunkáiba –, és várhatóan ezt követően döntenek a cégek arról, hogy kérnek-e a KDB-nél jogorvoslatot. | [
"ITD Hungary Zrt.",
"BD Network"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"PD Systems Kutatás-fejlesztési Kft.",
"Kartográfiai Vállalat",
"Cartographia Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"BD Network Üzletfejlesztési Tanácsadó Kft.",
"DBH Business Üzletviteli Szolgáltató Kft.",
"AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.",
"New York Talents Kft."... |
Megtudtuk, mi áll Boldog István asszisztensének, F. Petrának a vallomásában
A lojális vállalkozók helyzetbe hozása, hogy aztán támogassák a hatalmi kört, nem bűncselekmény Boldog István országgyűlési képviselő munkatársa, F. Petra szerint – értesült a Blikk az ügy további részleteiről.
Úgy tudjuk, több mint két hónap hallgatás után, 2020 februárjában írta meg több oldalas vallomását F. Petra a büntetés-végrehajtási intézetben a Központ Nyomozó Főügyészségnek. A nőt Boldog István fideszes országgyűlési képviselő jobbkezének tartották.
Ismert, a kormánypárti politikus "asszisztensével" együtt vádlott, mivel a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint befolyásolták az uniós Terület- és Település-fejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatok eredményeit. Boldogon és F. Petrán kívül még hét vádlott van a hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt indult ügyben. A politikus januárban egy vidéki televíziónak nyilatkozva a vádemelés után az ártatlanságát hangoztatta, illetve arról is beszélt, hogy ő pusztán egy csúnya politikai kampány áldozata, szerinte az ügyészség több emberrel is vádalkut kötött.
Elhivatottság a politika iránt
F. Petra vallomásával kapcsolatban azt mondták lapunknak, hogy a nő fiatal kora óta politikai pályára készült. Hitt abban, hogy a Fidesz és a Fidelitas jót akar tenni és annak részeseként ő is így cselekedhet. Legalulról indult, 24 évesen szórólapokat osztogatott, plakátot ragasztott, majd az utcai kampánymunkától egyre közelebb került a hatalmi döntést hozó szintekhez. Ezáltal egyre jobban belelátott a politikai közeg valódi működésébe, abba, hogy milyen külső és belső hatalmi játszmák folynak, és különböző, olykor gazdasági érdekek ütköznek.
F. Petra Boldog István fotóján egy útavatón/Fotó: Facebook
Ahogy egyre feljebb került, egyre jobban látta, hogy miként működik pártja helyi és országos szinten is, és mindezt álszent dolognak tartotta. Ám F. Petra elfogadta a játékszabályokat, mert tisztában volt azzal, hogy ha nem így járna el, akkor a rendszer kivetné magából. Helyzetéből adódóan tudta, hogy nagyon fontos érdek a hatalomhoz lojális vállalkozói réteg megteremtése országos és helyi szinten is. Szerinte a párton belül 2014-ben és 2015-ben minden erről szólt.
F. Petra természetesnek gondolta és nem tartotta bűncselekménynek, hogy a hatalmi kör vállalkozókat hoz helyzetbe, mivel azok adott esetben a politikai tevékenységhez, sőt az ahhoz szükséges források megteremtéséhez támogatás nyújthatnak. Ezzel együtt megjegyezte azt is, hogy ez nem arról szól, hogy a politikusok zsebét tömjék tele korrupciós pénzzel. Emiatt nem is értette, hogy a büntetőeljárásban mit akar az ügyészség felderíteni.
Boldog helyett rendezte a helyzetet, ha kellett
A nő azt állítja – osztották meg lapunkkal –, hogy nem vetette latba befolyását ezért, hogy Cserkeszőlőn milyen vállalkozók nyerjék meg a pályázatokat. Magát harmadrangú senkinek tartotta, akinek döntési jogosultsága nem volt. Ugyanakkor azt elismerte, közreműködött abban, hogy bizalmi vállalkozók végezzenek el közérdekű munkákat. De ez szerinte nem vesztegetés. A közbeszerzések intézésére megvoltak az emberek és csak akkor folyt bele a dolgokba, ha segíteni kellett a helyzet rendezésében, hiszen Boldogot mégse lehetett minden egyeztetésre odacitálni. Hogy miért is kellett volna a helyi projektekbe az országgyűlési képviselőt sűrűn bevonni, arra F. Petra nem tért ki.
Boldog István asszisztenseként neki egyébként az volt a dolga, hogy intézze a Fidesz és Boldog István politikai kampányát, hogy kommunikálja a párt célját. Emellett vitte a rá bízott Kö Ti Mente Egyesületet és gondoskodott arról, hogy Boldog István kampányának és az általa kiemelten kezelt Betyárétel Főző Fesztiválnak meglegyenek a forrásai.
F. Petra - úgy tudjuk - kitért a Graphisoft Parkban történt találkozóra is, és tagadta, hogy ott pénzátadás történt volna. Állítása szerint csak megbeszélésre gyűltek ott össze. Felvetette az ügyészségnek azt is, hogy ha valóban megfigyelték őket, akkor miért nem csaptak le rájuk a rendőrök kifelé jövet. A nő beszámolt az ügyészségnek arról is, hogy nincs jelentős vagyona, nem él nagy lábon, autót is hitelre vásárolt. A Rolex órája pedig egy értéktelen hamisítvány, amit azért szerzett be, hogy komolyan vegyék, és "ne tartsák kiscsajnak, aki Boldog kiskutyája."
Információink szerint a nő azt is megemlítette, hogy jóval az elfogása előtt tudtak arról, hogy nyomozás folyik több ügy miatt. Azt pedig Boldog Istvántól tudta meg, hogy lehallgatják a telefonjaikat. Az országgyűlési képviselő egyszer Budapestről azzal jött vissza, hogy a telefonba ne hívják őt főnöknek és kilépett a Viber-csoportból is. F. Petra kiemelte, hogy mindezek ellenére nem szökött el, és nem csak ekkor, hanem akkor sem, amikor Hadházy Ákos ellenzéki politikus nyilvánosságra hozta a KNYF által folytatott nyomozást és a sajtó azzal volt tele.
(Ez is érdekelheti: Nejlonszatyorban érkezett a kenőpénz: erre költötte millióit a vesztegetéssel megvádolt Boldog István) | [
"Kö Ti Mente Egyesület",
"Fidesz"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Központ Nyomozó Főügyészség"
] |
A tegnapi, sokadszorra megismételt közgyűlésen sem került az ország második legnagyobb áramtermelője, a Dunamenti Erőmű kapuin belülre Orbán Viktor közeli ismerőse, a csődközeli helyzetű erőműre pályázó MET Csoport áttételes résztulajdonosa, Garancsi István.
Ismét elhalasztották a Dunamenti Erőmű közgyűlését. Az eseményen az előzetes információk szerint a francia GdF Suez arról döntött volna, hogy az ország második legnagyobb, jelenleg kissé rossz bőrben lévő erőművének többségi részvénycsomagját értékesíti a miniszterelnök köreihez közel álló MET-csoportnak.
Értesülésünk szerint a jelenleg áramot nem, csak hőt termelő erőmű megfelelő bevételek híján nem képes fizetni az új gázblokkjukra felvett több tízmilliárdos hitelt. Mivel a hitel visszafizetési határideje lejárt, decemberi közgyűlésükön a csődvédelem is felmerült. Januárban ismét bizalmat szavaztak a menedzsmentnek, de a MET-tel tovább zajlottak a tárgyalások. Felmerült vevőesélyesként a cég negyedét tulajdonló állami MVM is.
Az, hogy a háttérben parázs, egyelőre mégis eredménytelen munka folyik, bizonyítja, hogy a cégnél egyre-másra sorjáznak a közgyűlések. A mostani időpontjáról a múlt hét csütörtöki, szintén eredménytelen összejövetelen döntöttek. Ismereteink szerint a tegnap reggel kezdődött és - hosszú szünet után - éjjel befejeződött közgyűlésen a hitelező bankok egy hónapos újabb fizetési haladékot adtak. Ez idő alatt további közgyűlések várhatók. Elemzők szerint továbbra is a MET Csoport a vevőesélyes. Ám a bankoknak erős garanciákra van szükségük arra nézvést, hogy a MET a jövőben hoz bevételeket az erőműcégnek, mondjuk nagyon olcsó gáz biztosításával, avagy az MVM vagy rendszerirányító leányvállalata, a Mavir esetleg valamiféle garanciát nyújt arra, hogy leköt az erőműnél készenléti kapacitásokat. Avagy emellett a MET készfizető kezességet is vállal a hitelek visszafizetésére.
A MET Magyarország - amelynek 40 százalékát a Mol, fennmaradó részét pedig offshore-jellegű hálózatok birtokolják, a háttérben többek között Orbán Viktor jó ismerősével, Garancsi Istvánnal - néhány hete kusza gázpiaci botrányba keveredett. A MET olyan gázszerződést kötött a kivételes helyzetű állami MVM-mel, amely a gyanú szerint sokkal inkább a maga, mint az állam számára biztosított anyagi előnyöket. Ennek révén a MET akár ötvenmilliárdos nyereségre is szert tehetett, bár ezt a MET kemény hangú üzenetben cáfolta. Mindenesetre a mostani ügylet bizonyítja, hogy a piacon csupán néhány éve feltűnt MET ma már az ország második legnagyobb erőművének komoly vevőjelöljeként merül fel, még ha a tárgyalások vontatottan haladnak is.
A Dunamenti Erőmű keddi közgyűlésén megerősítették, hogy továbbra is bíznak az erőmű jövőjében és a vezetőség szakértelmében, akik képesek kezelni a mostani nehéz helyzetet - tájékoztatta lapunkat az ügy kapcsán Pánczél Andrea, a GdF Suez kommunikációs igazgatója. Jelenleg is folyamatban vannak tárgyalások, amelyek eredményeképpen biztosítható az erőmű fenntartható működése. Ez azért is fontos, mert a Dunamenti Erőmű kiemelkedő szerepet játszik Magyarország biztonságos és kiegyensúlyozott ellátásában - szögezte le.
Staár Beatrix, a MET Magyarország csoportszintű marketing- és kommunikációs igazgatója megkeresésünkre megköszönte lapunknak a MET csoport üzleti tárgyalásai iránti "rendszeres érdeklődését", illetve megköszönte annak megértését is, hogy folyamatban lévő tárgyalásaik, csakúgy, mint megkötött szerződéseik - az üzleti életben alkalmazott gyakorlatnak megfelelően - szigorú üzleti titoknak minősülnek. Így azok nem publikálásra szánt dokumentumok és információk - fogalmazott Staár Beatrix. | [
"MET Magyarország"
] | [
"Dunamenti Erőmű",
"GdF Suez",
"MET csoport",
"MET Csoport"
] |
További nyomozásra utasította a rendőrséget a Fővárosi Főügyészség a Magyar Villamos Művek (MVM) gazdálkodásával kapcsolatos ügyben.
A Magyar Televízió híradójának információi szerint a pénzátutalásokkal kapcsolatban kell még további nyomozati cselekményeket végezni. A Nemzeti Nyomozó Iroda három évig nyomozott az ügyben, a 15 ezer oldalas dokumentációt áprilisban adták át az ügyészségnek.
Hét ember ellen javasoltak vádemelést bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. Köztük van Kocsis István, a Magyar Villamos Művek és Kovács József, a Paksi Atomerőmű korábbi vezérigazgatója, valamint az MVM-mel korábban kapcsolatban álló Kapolyi László volt szocialista országgyűlési képviselő és Szász András, a Horn-kormánynak titkosszolgálati lehallgató berendezéseket szállító vállalkozó.
Az NNI szerint az általuk működtetett bűnszervezet 2006 és 2008 között több mint 15 milliárd forinttal károsította meg a céget. | [
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Paksi Atomerőmű",
"Magyar Televízió"
] |
Farkas Flórián a Fidesz parlamenti képviselője, de témánk szempontjából fontosabb, hogy romaügyi miniszterelnöki biztosként még a helyén van. Nyilvánosságra került hangfelvételek szerint a háttérből fenyegetéssel, zsarolással, pénzzel próbálja sakkban tartani az országos önkormányzat képviselőit.
Farkas Flórián annak ellenére őrzi pozícióját, hogy a gyanús pénzfelhasználások miatt indult eljárások ahhoz az időszakhoz kötődnek, amikor ő volt az ORÖ (Országos Roma Önkormányzat) és a Híd a munka világába elnevezésű foglalkoztatási projekt vezetője. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mintegy 1,6 milliárd forintot követel vissza. A nyilvánosságra került hangfelvételek szerint Farkas Flórián a háttérből fenyegetéssel, zsarolással, pénzzel próbálja sakkban tartani az országos önkormányzat képviselőit.
Kinevezési papírja szerint Farkas Flórián miniszterelnöki biztosként Orbán Viktor irányításával végzi munkáját, feladatai közé tartozik, hogy figyelemmel kísérje a roma társadalmi integráció fejlesztését szolgáló hazai és európai támogatási programokat. A körülményeket ismerve tragikomikusan hangzik.
Amikor roma és nem roma szakértőket kérdeztünk Farkas Flóriánról, többen elhárították a nyilatkozatot. Akadt olyan neves kutató is, aki annyira megcsömörlött már az egésztől, hogy csak név nélkül volt hajlandó beszélni. Az illető szerint a történet alapvetően nem Farkas Flóriánról, hanem a Fideszről szól: az, ami most zajlik, nyílt beismerése annak, hogy a felzárkózásra szánt pénzeket másra költötték. És beismerése annak is, hogy a kormány tisztátalan eszközökkel akarja megszerezni a romák szavazatait. Egyébként pedig úgy gondolja, hogy a roma közéletet elsősorban a romáknak kellene megtisztítaniuk. | [
"Fidesz"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] |
Bruttó fizetése soha nem volt titok, azt a mindenkori minimálbér tizenhétszeresében állapították meg 2003-ban, amikor munkaszerződést kötött a kamarával, s ezzel ő lett a testület első főállású elnöke - nyilatkozta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Magyar Hírlapnak. Hozzátette, az erről szóló határozat elérhető a MOK honlapján.
A lap kérdésére még elmondta: ha valóban az újraválasztására készül-e, Éger István azt válaszolta, minden a tagok döntésén múlik. "Sokkal fontosabb, hogy a kamara mindig a tisztességesen dolgozó és többségében a jó ügy mellett álló tagsággal az egészségügy jobbításáért dolgozzon, hiszen még rengeteg a tennivaló" - közölte.
Mint arról beszámoltunk, közérdekű adat eltitkolása miatt nyomozást rendelt el a a VI-VII. Kerületi Ügyészség Magyar Orvosi Kamara ellen, miután Keszthelyi Gyula tardi háziorvos kifogásolta, hogy a köztestület több törvényben előírt adatot - ezek közt Éger István elnöki tiszteletdíját - nem tesz közzé. Ezzel a kérdéssel 2005-ben már foglalkozott az adatvédelmi biztos hivatala is, és akkor az elnöknek szóló levélben közölte állásfoglalását, amely szerint Éger Istvánnak nyilvánossá kellene tennie tiszteletdíjának az összegét. Ez nem történt meg.
Hiába szerettük volna Éger Istvánt reagáltatni a hírre , ő mindeddig nem választolt írásban is feltett kérdéseinkre. A Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában a kamarai elnök elmondta: a mindenkori minimálbér tizenhétszerésében állapították meg 2003-ban a tiszteletdíját. Miután akkor csak egyféle ilyenérték létezett és feltételezve, hogy azóta nem módosították az elnök munkaszerződését, akkor ez az összeg most bruttó 1,3 millió forint. Ha módosult és az azóta bevezetett, legalább középfokú végzettséghez kötött magasabb összegű minimálbér érvényes az elnök díjazására, úgy bruttó 1,598 millió forint keres Éger István.
A nyomozás hírére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága is vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a kamara eleget tett-e ennek a kötelezettségnek, vagy sem. | [
"Magyar Orvosi Kamara"
] | [
"Magyar Hírlap",
"Nemzeti Erőforrás Minisztérium",
"VI-VII. Kerületi Ügyészség Magyar Orvosi Kamara"
] |
Milliárdokat nyertek az egy napon alapított cégek
Budapest - A 20 milliárdos keretből 12,5 milliárd forintot egyazon gazdasági érdekcsoporthoz tartozó öt cég nyert el egy pályázaton a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, hogy kistérségekben optikai hálózatokat építsen ki.
Seszták Miklós tavaly júniusig az egyik áttételesen érintett cég felügyelőbizottságának tagja volt
Érdekes módon mindegyik kft.-t ugyanazon a napon, tavaly június 27-én alapították fél-fél millió forint indulótőkével, és székhelyük a budapesti Váci út 19.
Kettőhöz áttételesen "köze van" egy olyan részvénytársaságnak, amelynek felügyelőbizottságában ült Seszták Miklós országgyűlési képviselő (KDNP). A politikus jelenleg a parlament gazdasági és informatikai bizottságának tagja, a közbeszerzési és vállalkozásszabályozási albizottság elnöke. Az összefüggéseket a Privát Kopó magazin tárta fel.
A Blikk – kutakodva a nyilvántartásban – négy nyertes cég adatait találta meg. Kiderült: kettőnek áttételesen valóban tulajdonosa az a részvénytársaság, amelynek Seszták képviselő felügyelőbizottsági tagja volt. Ezt egyébként tegnap maga az érintett is elismerte. Úgy nyilatkozott, hogy tavaly július 10-én bejelentette lemondását, legkésőbb 2013. január 15-i hatállyal. Egyébként 2008 májusától volt tag, amikor még nem volt képviselő.
– Síelés közben ért a hír velem kapcsolatban, és fel vagyok háborodva – nyilatkozta lapunknak. – Fogalmam sem volt arról, hogy a részvénytársaság birtokában lévő egyik kft. által alapított kft. pályázik az NFÜ-nél, de ilyen gazdasági döntésekre nem is lehetett semmilyen befolyásom – szögezte le érdeklődésünkre a honatya.
Lapunk megkereste az öt nyertes kft. egyik alapítóját, az EQNet Zrt.-t. Megtudtuk: két másik társasággal tavaly valóban leányvállalatokat hozott létre, mert úgy látta, hogy régiónként öt külön projektcég megalapítására van szükség, és szerinte ebben szabályosan járt el.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől arra kértünk választ, miért éppen a frissen alapított cégekre esett a választásuk.
Válaszukból egyebek közt kiderül: a nyertesek kiválasztásakor elsősorban a pályázó vállalkozást vizsgálják, csak másodsorban a közvetlen tulajdonosi kört. Az említett öt cég egyébként 57 kistérség optikai lefedéséért indult, és ebből 16 pályázata nyert.
A Demokratikus Koalíció tegnap mindenesetre bejelentette, hogy egyrészt a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul kartell gyanújával, másrészt bejelentést tesz az ügyészségnél ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és befolyással üzérkedés gyanújával.
Blikk-összeállítás | [
"EQNet Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Privát Kopó",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Sikkasztással vádolja a rendőrség Retkes Attilát - értesült az M1 Híradója. Az SZDSZ volt elnöke a gyanú szerint 2010 áprilisában azzal az indokkal vett fel a pártkasszából több mint négymillió forintot, hogy azt az SZDSZ Operatív Testületének döntése alapján egy krízishelyzetben lévő gyermekekkel foglalkozó alapítványnak adja, a rendőrök szerint azonban a támogatási szerződés valótlan tartalmú, az alapítvány nem létezik. Retkes szabadlábon védekezik
Sikkasztással vádolja a rendőrség Retkes Attilát, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) volt elnökét. A nyomozók szerint a politikus a párt pénzéből több mint négymillió forintot saját céljaira fordított - hangzott el a M1 Híradójában péntek este.
A gyanú szerint a pénzt Retkes Attila 2010 áprilisában azzal az indokkal vette fel a pártkasszából, hogy azt az SZDSZ Operatív Testületének döntése alapján egy krízishelyzetben lévő gyermekekkel foglalkozó alapítványnak adja. A rendőrök szerint a támogatási szerződés valótlan tartalmú, az alapítvány nem létezik, a pénzzel a pártelnök sajátjaként rendelkezett. Retkes Attila tagadja a sikkasztást és panaszt tett.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a hírműsornak azt mondta, a nagyobb értékre elkövetett sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt indult bűnügyben a volt pártelnök gyanúsítás ellen bejelentett panaszát az illetékes kerületi ügyészség elutasította. A gyanúsított szabadlábon védekezik.
Fülöp Tamás, Retkes Attila ügyvédje a Híradóban közölte, a volt pártelnöknek kötelessége volt aláírni a támogatási szerződést, de pénzt nem vett át, nem ő volt az, aki engedélyezte az összeg kifizetését.
Retkes Attila volt az SZDSZ utolsó elnöke. 2009 júliusi megválasztása után, alig egy évig töltötte be a posztot. A volt pártelnök ellen a rendőrség augusztusban indított büntetőeljárást. Az Állami Számvevőszék vezetői 2012 szeptemberében jelentették be, hogy az ellenőrzéskor gyanús kifizetéseket, valótlan beszámolókat és hamis bizonylatokat találtak a párt könyvelésében - hangzott el a hírműsorban. | [
"SZDSZ"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Szabad Demokraták Szövetsége",
"SZDSZ Operatív Testülete",
"M1 Híradó",
"Állami Számvevőszék"
] |
Újabb fejlemények a Quaestor ügyben címmel, sajtóközleményben számolt be a fővárosi főügyész a brókercég ügyében még tartó, pénzmosás bűntette miatti nyomozás fejleményeiről. Ibolya Tibor közlése szerint sikerült új bizonyítékokat szerezni arra vonatkozóan, hogy a vállalat vezetői hogyan, milyen módszerek alapján hozták a pénzügyi döntéseket.
Az ügyészség szerint a cégcsoport korábbi vezetői – köztük az alapügy vádlottjai – a befektetők pénzének a megtérülését nem az üzleti tervek szerint végzett gazdasági tevékenység eredményétől, hanem részben a természetfeletti erők beavatkozásától, így például hindu tűzszertartástól várták, illetve ezek révén remélték a leleplezés elkerülését is – írja Ibolya Tibor.
A Quaestor Értékpapír Zrt. a fenti célból igénybe vett ezoterikus szolgáltatásokért 2009 júniusa és 2013 februárja között egy indiai cég külföldi bankszámlájára mintegy 72 millió forintnak megfelelő USD összeget utalt. Ezekről a szolgáltatásokról fiktív számlákat állítottak ki, amelyek névlegesen tanácsadásról és értékpapír-ügynöki tevékenységről szóltak. Az ügyészség közlése szerint ezen túlmenően, szintén a pénzmosás bűntette miatt folyamatban lévő bűnügyben olyan további új bizonyítékokat is sikerült beszerezni, amelyek megismerhetővé tették az alapügy vádlottjai által 2013. év közepétől folytatott titkosított e-mail levelezést, amelyek tartalma ugyancsak tovább erősíti a vádat.
Az egykori Quaestor-vezér, Tarsoly Csaba és társainak ügye jelenleg bírói szakban van, őket az ügyészség azzal vádolja, hogy több mint 200 milliárd forintos kárt okozta ügyfeleinek és üzleti partnereinek. Az alapügy mai tárgyalásán a vádat képviselő ügyész az új bizonyítékok tárgyalás anyagává tételét indítványozta.
És hogy milyen egy hindu tűzszertartás? Ilyen: | [
"Quaestor Értékpapír Zrt."
] | [] |
Megtartja Matolcsy a búcsúpénzét
Budapest - Nem a gazdasági tárcától kapott búcsúpénzéből jótékonykodik Matolcsy György jegybankelnök.
Tegnap írtunk a távázó miniszter plusz juttatásáról
Matolcsy ugyanis — szinte egyedüliként a politikusok között — a folyó fizetésének egy részét utalja az államadósság elleni alapba.
– Miniszterként Matolcsy György minden évben 1 millió forintot utalt át az államadósság elleni alapba, havi egyenlő részletekben. Ezt a jegybank elnökeként is folytatja, első fizetéséből a pénzt átutaláta — válaszolt a Blikk kérdésére a sajtóosztálya.
Mint tegnap megírtuk, az egy hónapja távozott miniszternek szerencséje volt a váltással: a Magyar Nemzeti Bank, független intézményként nem számít államinak, így Matolcsy összesen bruttó 1,8 millió forintot kap.
Blikk-információ | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [] |
A kazincbarcikai önkormányzattal régóta küzdünk már a közérdekű adataikért, amiket általában csak hosszú hetek vagy hónapok elteltével, a NAIH felszólítására hajlandóak kiadni. Most viszont egy dokumentummal házhoz jöttek az adattal, miszerint 3000 (háromezer) mobiltelefont fizetnek közpénzből. De két másik iratban meg két másik számot írtak. Esetleg ők maguk sem tudják, hány önkormányzati mobil van Kazincbarcikán?
Ritka pillanat, hogy az MSZP-s Szitka Péter polgármester által vezetett kazincbarcikai önkormányzat csak úgy hipp-hopp megválaszoljon egy közadatigénylést, általában be kell őket panaszolnunk a NAIH-nál, hogy kiadják a kért adatot, ezért nagy öröm volt látni, hogy a 2015. február 27-i testületi ülésre a helyi jegyző által készített, “Beszámoló a Kazincbarcikai Önkormányzat 2014. évi tevékenységéről" címet viselő dokumentumot rövid időre online elérhetővé tették, így el tudtuk olvasni, és le tudtuk menteni az utókornak.
Az ötvenes évekbeli termelési beszámolókra hajazó, sok keményen dolgozó (legalábbis vélhetően ezt szimbolizálja a sok papír az íróasztalukon) önkormányzati irodistáról készült fotókkal gazdagon illusztrált 60 oldalas irományban (amely röviden összefoglalva arról szól, hogy bár rengeteg és nehéz munkája volt, a kazincbarcikai önkormányzat nagy erőfeszítések árán ugyan, de mindent hiba nélkül megoldott) két számunkra fontos számot találtunk:
– a munkahelyteremtési célú Svájci Projekt keretén belül eddig 19 vállalkozást támogattak (48.o.)
– az önkormányzatnak közel 3000 (háromezer) db mobiltelefonja van (32.o.)
Nosza, két érdekes infó, két perc alatt két adatigénylés a KiMitTudon, hogy lássuk a részleteket.
A Svájci Projekttel kapcsolatban megkérdeztük, hogy mely vállalkozásokat támogatták, és azok hány munkahelyet teremtettek a városban – válasz egyelőre nem érkezett.
A másik témában kikértük az önkormányzat távközlési szerződéseit, és azt, hogy hány darab mobilszámra fizetnek elő, és kik, milyen jogviszony alapján használják ezeket, továbbá azt, hogy mennyi volt az elmúlt egy évben a teljes mobiltelefonszámla. Erre az igénylésre egy nagyon furcsa választ kaptunk:
– 2015. január 6-án szerződött az önkormányzat a Telenorral, de a szerződést nem küldik meg, mert szerintük üzleti titok – 30 (harminc) db mobilszámra vonatkozik az önkormányzat előfizetése, de a telefonszámok és a használók neve szerintük nem közérdekű adatok – korábban nem volt az önkormányzat mobiltelefon-szerződése, ezért tavaly nem keletkezett telefonszámlájuk
A válaszba természetesen nem nyugszunk bele, a szerződés közpénzt érint, tehát a törvény szerint nem üzleti titok. Ezt már eljátszotta Kazincbarcika a buszvárós szerződéssel, de az MTVA és a Szépművészeti Múzeum is próbálkozott ilyen érveléssel – soha, senkinek nem jött be. A közpénzes szerződés közérdekű adat, ennyire egyszerű. Tehát szokás szerint panaszt teszünk a NAIH-nál, aztán majd beszámolunk a fejleményekről.
Az viszont már most látszik, hogy a közpénzes mobilokkal kapcsolatban valami nagyon nem tiszta Kazincbarcikán, ugyanis ahány önkormányzati dokumentum, annyiféle darabszámot írtak le. Esetleg ők maguk sem tudják, hogy hány mobiltelefont fizetnek összesen a város pénzéből? – a februári beszámolóban ugye “közel 3000 db" szerepel – a közérdekű-adatigénylésre azt válaszolták, hogy 30 db előfizetés van – egy decemberi előterjesztésben 800 db olvasható
Szitka Péter szocialista polgármester a 2014.december 15-i képviselőtestületi ülésen nyújtotta be a szolgálati és azokhoz kapcsolódó kedvezményezetti mobiltelefonokra vonatkozó szerződés megkötését javasló előterjesztést, amely az adatigénylésünkre adott válaszokkal merőben ellentétes állításokat tartalmaz:
– “A jelenleg a Telenor Zrt-vel megkötött szerződés felülvizsgálata, valamint a szolgáltatás-vásárlás metodikájának átalakulása is szükségessé teszi egy új szerződés megkötését, azzal, hogy a kötelezően vállalt előfizetési számoknak nem kell egy kötelezettségvállalóhoz tartoznia. Többek között azért indokolt ezen lépés, mivel a korábbi időszakban folyamatosan problémát jelentett a számlázás, a továbbszámlázás, a fizetési kötelezettségek (dolgozók, hozzátartozók) rendezése, kintlévőségek beszedése." – vagyis nem 2015. január 6-án kötötték az első szerződést a Telenorral, és igenis volt korábban is telefonszámlája az önkormányzatnak – “A Telenor Magyarország Zrt. 800 darab előfizetést ír elő kötelező kötelezettségvállalásként" – nem 30, nem 3000, hanem 800 – “A szerződés hatályba lépése 2015. január 4. napja, tekintettel arra, hogy a technikai átállás, illetve a szükséges előfizetések felmérése időt vesz igénybe." – nem 2015. január 6.
A város honlapján elérhető a határozat, amiből kiderül, hogy a képviselőtestület megtárgyalta az előterjesztést, és úgy döntöttek, hogy szerződést kötnek a Telenorral. Addig is, amíg a NAIH – valószínűleg – kötelezi a kazincbarcikai önkormányzatot a szerződés kiadására, néhány információt megtudhatunk a megállapodás részleteiről a Szitka Péter által benyújtott előterjesztésből, amelyet a Telenor és a Telekom ajánlata alapján készített:
– előfizetésenként havonta nettó 500,- Ft-ot kell fizetni a Telenornak, vagyis 800 db után havi 400.000 Ft-ot – a Telekom előfizetésenként 1.187,5 Ft-ot, vagyis havi nettó 950.000 Ft-ot kért – a Telenor 5, a Telekom 3 kedvezményezetti előfizetés vásárlására biztosít lehetőséget – Mindkét szolgáltató nettó 5,5,- Ft-os másodperc alapú számlázású percdíjra, és 30 db díjmentes SMS küldésre tett ajánlatot a vállalt 800 előfizetésre vonatkozóan. – A kapcsolódó kedvezményezetti előfizetések vonatkozásában mindkét szolgáltató nettó 9,- Ft-os percdíjra tett ajánlatot, a Telenor teljesen másodperc alapú, a Telekom csak az első perc után másodperc alapú számlálással. – SMS-díjra a Telenor ajánlata nettó 16 Ft/db, a Telekomé nettó 18 Ft/db – a Telekomnál a 800 előfizetés mellé vállalni kéne 3.000 kedvezményezett számot is, a Telenornál nincs ilyen kikötés – a szerződések időtartama 30 hónap, az első 6 hónapban lehet 2 év hűségidő vállalásával készülékeket venni
Külön figyelemre méltó a szocialista polgármester előterjesztésének elején az a rész, ahol Szitka Péter leírja, hogy azért is kedvezőbb a Telenor ajánlata, mert a kötelezően vállalt 800 előfizetésnek nem kell az önkormányzathoz tartoznia, így a szerződés nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá.
“Ez egyben azt is jelenti, hogy Kazincbarcika Város Önkormányzatának nem kell a nem közvetlen felügyelete, irányítása alatt álló intézmények, gazdasági társaságok munkavállalókra vonatkozóan kötelezettséget vállalnia, a kötelezettségvállalás megoszlik az egyes intézmények, gazdasági társaságok között, ezáltal a szolgáltatási szerződésekkel vállalt kötelezettség nem esik a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény hatálya alá."
Ezzel vélhetően arra utal Szitka Péter, hogy a szerződés a több igénybevevő miatt nem éri el azt az összeghatárt, ami fölött nyílt eljárást kellene kiírniuk, amin bármely mobilszolgáltató indulhatna – ehelyett könnyen és gyorsan, meghívásos alapon szerződhetnek az általa javasolt Telenorral. Igazán jó írásban látni, hogy egy nagyváros polgármestere ennyire fontosnak tartja a közpénzek transzparens elköltését.
Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, a Political Capital és az Átlátszó közös önkormányzati projektjének keretében készült, a projekt támogatója az Open Society Foundations. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | [
"Kazincbarcika Város Önkormányzata"
] | [
"Telenor Zrt-vel",
"Transparency International Magyarország",
"Szépművészeti Múzeum",
"Open Society Foundations",
"Telenor Magyarország Zrt.",
"Political Capital",
"Opten Kft."
] |
Új videóval jelentkezett Osváth Zsolt közéleti youtuber, amelyben azt állítja, hogy a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom korábban olyan együttműködéssel kereste meg őt, hogy anyagi juttatásért cserébe szálljon be a párt kampányába, és támogató tartalmakat készítsen a felületeire.
Korábban érkezett megkeresés Gattyán Györgyék pártjától irányomba, hogy szeretnék bemutatni az ő pártjukat, és ha és amennyiben így lenne, szeretnének egy influenszerkampány keretein belül együttműködni velem. Ez financiális alapú. Tehát 3 forint 20-ért anyagokat teszek ki arról, hogy mit terveznek a Gattyán Györgyék, posztokat teszek ki arról, hogy rájuk kéne szavazni, hogy mennyire szimpatikus párt stb.
– mondja Osváth a videó nagyjából 8. percétől. Osváth végül nem vállalta a felkérést, de kitért arra, hogy annak idején a magyar sajtó egy része és Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt is felkapta a témát, miszerint Osváthot pénzzel vette volna rá Gattyán, hogy induljon a Megoldás Mozgalom (MeMo) jelöltjeként az idei választáson. Osváth akkor elismerte, hogy Gattyánék valóban megkeresték őt egy ügynökségen keresztül, hogy népszerűsítse a programjukat, de ő nemet mondott. Cserébe meghívta Gattyánt a műsorába, de a politikusnak állt milliárdos azóta sem szerepelt a Zshow Time-ban.
Nem azért ajánlottak pénzt, hogy lépjek be a pártba, vagy legyek képviselőjelölt. Ilyet nem is tennék soha, egyetlen párt kedvéért sem. Népszerűsítést szerettek volna, ami nálam nem financiális, hanem meggyőződésalapú
- nyilatkozta annak idején Osváth a Blikknek.
A mostani videójában viszont azt is mondja, hogy tudja, hogy ez az említett kampány tőle függetlenül elindult, és nagyon sokan részt is vesznek benne. Ahogy akkor, úgy most is azt állítja Osváth, hogy a Megoldás Mozgalom párt az influenszermarketingből jól ismert fogásokkal keresett meg közéleti szereplőket, vagyis pénzért cserébe támogassák a social media felületeiken a pártot.
Egy dolgot viszont nem vettem észre: a reklám, a hirdetés, vagy a szponzoráció hashtaget ezeknél a sztoriknál és posztoknál. Hogy mi ezzel a baj? Az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ennél sokkal kisebb dolgokért fejeket vág le konkrétan és milliós bírságokat szab ki.
– mondja Osváth utalva arra, hogy a magyat törvények szerint minden olyan social media posztnál, sztorinál, bejegyzésnél és tartalomnál fel kell tűntetni, hogy reklámról, szponzorációról, fizetett együttműködésről van szó, hiszen ellenkező esetben a tartalmat előállító egyén megvezeti a követőit.
Osváth ugyan nem jelenti ki, de a videójában elég egyértelműen utal arra, hogy a MeMo mellett nemrég állást foglaló, többszázezer követővel rendelkező Kulcsár Edina és más influenszerek pont akkor fordultak a politika irányába, amikor "a kassza csilingel". Osváth ki is emeli, hogy nyilván nem állíthatja, hogy a MeMo mellett kiálló influenszerek (az elmúlt napokban Kulcsár mellett például Young G is a párttal kapcsolatos tartalmakat osztott meg, ahogy Tolvai Reni vagy Lil G is, bár nekik az Instagram-sztorijaik már nem elérhetők). Young G Instagram-sztorijai különösen érdekesek. Ebben a párjával a politikáról és a választásokról beszélgetnek.
"Gyermekünk jövője szempontjából fontos, hogy jól szavazzunk és jó helyre tegyük le a voksunk. Én nagyon bízom benne, hogy sok fiatal férfi és nő ugyanúgy elmegy szavazni, ahogy mi is elmegyünk" – kezdi Young G a sztoriban, majd párja veszi át a szót, aki elmondja, hogy anyukaként jobban érdekli a jövőnk, és ezért is tetszett meg, amit Young G mutatott neki, vagyis a Megoldás Mozgalom. Ezután elmondja, hogy biztos, hogy rájuk fog szavazni, mert nagyon-nagyon szimpatikusak. Ezután Young G veszi át ismét a szót, hogy ő is így fog tenni, majd mosolyogva, már-már röhögve teszi hozzá, hogy lehetőségek tárházát kínálja nekik a MoMe. A felvétel alatt egyébként végig olyan zörejt hallani, mintha valaki egy papírt lobogtatna a pár előtt.
Hasonló Lil G rapper TikTok-videója is a témában.
A fiatal rapper úgy beszél a kamerába, mint aki éppen egy szöveget olvas fel, és bevallja, hogy ő még bizony soha életében nem szavazott, de most talált egy pártot, amelynek a munkája a megoldásokról szól. Majd kiemeli a párt programjának különböző pontjait, mint a hátrányos helyzetűek támogatása (Lil G szerint nem minden párt foglalkozik ezzel), a kártyák digitalizálása illetve az, hogy minden 14 éves magyar állampolgárnak alanyi jogon járna egy laptop vagy számítógép.
Osváth a saját videójában annyit mond még, hogy az az influenszerkampány, amelynek részeként őt is megkeresték, nemrég elindult, és érdekes módon hirtelen egy csomó influenszer vallja azt magáról a felületein, hogy a Gattyán-pártot támogatja a választáson.
Edina is azt nyilakozta, hogy le van gatyásodva és sok a hitele, és hát szimpatikus lett neki egy milliárdos pártja, de ez biztos csak véletlen. Véletlen továbbá az is, hogy szinte kivétel nélkül mindenki laptopozó, mélyszegénységben élő gyerekeket vizionált, és ezt tartotta a legfontosabbnak, és leginkább kiemelendő pontnak a Megoldás Mozgalom programjából.
Mint megtudtuk, a MoMe influenszerkampányának menedzselését LL Junior előadóművészre bízták, ő az, aki különféle influenszereket von be a párt kampányába. Ezzel és más kérdésekkel kapcsolatban is kerestük a Megoldás Mozgalmat, kérdéseinket és a válaszaikat változtatás nélkül közöljük:
Létezik-e konkrét együttműködés a MeMo és az említett influenszerek között, vagy ezek mind egyedi, saját indíttatású kiállások?
A Megoldás Mozgalomnak nincs együttműködése a fent említett influenszerekkel. Az érintettek közül többen – sok más hazai közéleti szereplő mellett – részt vettek a Megoldás Mozgalom több zártkörű eseményén, ahol jelezték, hogy szimpatikusnak találják a programunkat, azt, hogy fiatal, friss erőként, a változásért megoldásokkal akarunk tenni. Már ott, ezeken a rendezvényeken jelezték, hogy támogatnak bennünket.
Létezik-e olyan együttműködés influenszerekkel, ahol a Megoldás Mozgalom fizet, hogy az adott influenszer a pártról posztoljon?
A Megoldás Mozgalom nem fizet az influenszereknek. Két képviselőjelöltünk, Halmi Bajnok és Halmi Bence influenszerek is azért csatlakoztak hozzánk, mert egyetértenek a törekvéseinkkel. Mi azt gondoljuk, hogy egy infuenszer sem teheti meg azt, hogy kizárólag pénzért egy politikai közösség, egy mozgalom mögé álljon, ha azzal nem ért egyet. Karrierjének a végét jelentené, ha olyan "terméket" reklámozna, amellyel nem tud azonosulni, amelyikben nem hisz.
Igaz-e az az információ, hogy a MeMo influenszerkampányának a vezetője LL Junior?
Fenti sorokból az következik, hogy nincs infuenszer kampányunk, így ennek L.L. Junior nem is lehetne a vezetője. LL. Junior is részt vett a rendezvényeinken, ahol támogatásáról biztosított bennünket. Az előadóművész természetesen sok celebbel és infuenszerrel megismertetett bennünket és a programunkat is. Mivel egyre többen csatlakoznak hozzánk, ezért a következő hetekben folyamatosan jelennek meg közéleti szereplők és influenszerek a Megoldás Mozgalom színeiben.
Kerestük Osváth Zsolt is például azzal kapcsolatban, hogy valóban LL Junior kezeli a MoMe ezek szerint valójában nem is létező influenszerkampányát. Osváth annyit mondott, hogy amikor félreértés történt közte és Márki-Zay Péter között, akkor egyenesen LL Junior telefonszámára küldte azt az SMS-t, amiben helyreigazította magát, miszerint nem képviselőként, hanem influenszerként kereste őt meg a párt. A MeMo egészen színes összeállítású képviselőjelöltjeit bemutató cikkünket itt olvashatják, akik között bőven vannak influenszerek, rapperek és MLM-ügynökök is.
Természetesen kerestük többek között Tolvai Renátát, Young G-t, Kulcsár Edinát és az általa és egykori párja által alapított Social Guru céget is, ahová az előbb felsorolt influenszerek tartoznak. Ezen kívül elküldtük kérdéseinket a Gazdasági Versenyhivatalhoz is, hogy egyáltalán vizsgálják-e, hogy különböző influenszerek online felületein elképzelhető, hogy burkolt politikai hirdetések vagy reklámok fordulnak elő. Kerestük LL Juniort is, de tőle sem kaptunk még választ. Ahogy válaszolnak az érintettek, frissítjük a cikkünket. | [
"Megoldás Mozgalom"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Zshow Time",
"Social Guru"
] |
Palkovics László ipari miniszter és Vitézy Dávid államtitkár társaságában Mészáros Lőrinc egyik, jelentős állami tendereket elnyerő vasúti építőcége, a V-Híd Zrt. vezérigazgatója, Sárváry István is ott ült annál az éttermi asztalnál, amelyhez a katatörvény elleni tüntetés közben ment oda a budai Várban egy Wolt-futár és Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke.
Az eset után elküldtük kérdéseinket Palkovics László minisztériumának arról, hogy miről egyeztettek Sárváry Istvánnal az éttermi asztalnál, és miniszterként nem tartja-e összeférhetetlennek az ilyen informális egyeztetést egy állami tendereken nyertes cég vezérigazgatójával.
A Technológiai és Ipari Minisztérium kedd esti közleménye szerint Palkovics vacsoraasztalához "egy figyelemre éhes képviselő terelt oda tegnap este kamerák kíséretében egy fiatal futárt". Mint írták, bár adóügyekben a miniszter nem illetékes, személyes megbeszélésre hívta a tüntetőt, az időpontról a közlemény szerint már egyeztetnek. "Miután az élőben közvetített történteken nem sikerült fogást találni, a baloldali sajtó már az asztaltársaságba belekötve habosítja tovább a semmit" – írták, majd a következőképpen indokolták a vacsorát:
"A miniszter eredményes munkavégzéséhez elengedhetetlen, hogy a tárcája hatáskörébe tartozó ágazatok meghatározó vállalataival állandó kapcsolatot tartson, helyzetükkel, kihívásaikkal tisztában legyen, gyakorlati tapasztalataikat a jogalkotásban, stratégiai tervezésben figyelembe vegye. Másban minden célját tévesztett rágalom ellenére sem tudná, hiszen a vasúti beruházások állami megrendelése nem a Technológiai és Ipari Minisztérium feladata."
Azt ugyanakkor hozzáteszik, hogy a minisztérium valóban érdekelt "a már futó beruházások, köztük a V-Híd közreműködésével megvalósuló kiemelt fejlesztések, a Budapest-Belgrád és az azzal szorosan összefüggő Szeged-Röszke korszerűsítések sikeres végrehajtásában. A miniszter korábban hasonló keretek között egyeztetett az Audi, a Mercedes, a Rheinmetall vagy az Airbus képviselőivel is. Így vélhetően a jövőben is alkalmat fog találni a jelentős iparági szereplőkkel, fontos vállalati partnerekkel való egyeztetésekre, a baloldal rosszallása ellenére még akkor is, ha a résztvevők csak az esti órákban, vacsora mellett tudnak egy asztalhoz ülni."
A budai Várban tartott hétfő esti, katatörvény elleni demonstráción Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke fülest kapott arról, hogy a 21 nevű étterem teraszán ott ül Palkovics László ipari miniszter, aki egyébként a Várban lakik. Gelencsér egy Wolt-futárral együtt odament a miniszterhez és társaságához, és arra kérte Palkovicsot, magyarázza el, mihez kezdjen most a futár. Palkovics igyekezett udvarias maradni, azt mondta: sokszor elmondták már, miért volt szükség a kata szabályainak megváltoztatásra. Végül megállapodtak abban, hogy a miniszter később személyesen is egyeztet majd a kérdésről a futárok képviselőjével.
Sárváry István korábban L. Simon László korábbi kulturális államtitkár egyik helyettes államtitkára volt a Miniszterelnökségen, majd a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Építő Zrt. vezérigazgatója lett. | [
"Technológiai és Ipari Minisztérium",
"V-Híd Zrt."
] | [
"V-Híd Építő Zrt."
] |
A lap szerint a Renault vezetése gyors döntést akar hozni, majd azt közölni a saját részvényeseivel, valamint a Daimleréival. A Daimlernál április 14-én, a Renault-nál április 30-án lesz részvényesi közgyűlés.
A Financial Times brit pénzügyi lap csütörtökön jelentette, hogy a két autógyár 3-3 százaléknyi részvényt vásárolna a másik cégében, és ezzel megpecsételnék együttműködésüket a kiskategóriás és az elektromos hajtású személyautók, valamint esetleg a motorok fejlesztésében.
Az együttműködésben a harmadik számú japán autógyár, a Nissan is részt venne. A Nissan 44,3 százaléka a Renault-é, és a japán partnernek 1-2 százalékot szánnak a Daimler részvényeiből.
Az amerikai igazságügyi minisztérium kedden Washingtonban hozta nyilvánosságra keresetét, amely azt állítja, hogy a német autógyár termékeinek eladása érdekében külföldi kormánytisztviselőket fizetett le. A listán 22 ország szerepelt, köztük Oroszország, Kína, Egyiptom, Vietnam, Irak, Görögország, Törökország, valamint Horvátország és Magyarország is.
A Daimlernek nemcsak pénzbüntetést kell fizetnie az amerikai igazságügyi hatóságok vádja miatt, hanem alá kell vetnie magát az Amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI rendszeres ellenőrzéseinek is
Berlini értesülések szerint véglegesnek tűnik, hogy a német autóipari konszern a peren kívüli megegyezés érdekében 185 millió dollárt fizet az amerikai igazságügyi minisztériumnak és a tőzsdefelügyeletnek. | [
"Daimler"
] | [
"Amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda",
"Financial Times"
] |
Az LMP bűncselekményt sejt az MVM körül. Tisztán akarnak látni.
A Magyar Villamos Művek és cégcsoportja jogerős bírósági ítéletek ellenére sem hajlandó változtatni azon a gyakorlatán, hogy nem tekinti magát közérdekű adatok kiadására kötelezett szervnek. Emiatt minden egyes adatigényléskor a bírósághoz kell fordulni, amelynek újra és újra meg kell állapítania, hogy az MVM közfeladatot ellátó szerv, az általa kezelt adatok pedig közérdekűek – véli a Lehet Más a Politika.
Az LMP két politikusa, Schiffer András és Jávor Benedek a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak írt feljelentésében közérdekű adattal való visszaélés elkövetése, annak kísérlete, illetve az arra való felbujtás miatt kezdeményezett vizsgálatot. Azt is indítványozták, hogy a nyomozás terjedjen ki az MVM által irányított cégcsoport többi tagjának tevékenységére is, ahol feltehetőleg utasítás vagy egyeztetés alapján szintén megtagadták a közérdekű adatok kiadását.
A feljelentést benyújtók szerint a bűncselekmény abban valósul meg, hogy az MVM cégcsoport tagjai a mindenkire kötelező következetes bírósági joggyakorlatot figyelmen kívül hagyva rendre rosszhiszeműen hamis jogértelmezéssel próbálják a közérdekű adatok megismerését megakadályozni. | [
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Lehet Más a Politika"
] |
A budapesti agglomeráció egyik legértékesebb területe, az alagi lóversenyegyüttes privatizációja borzolja a kedélyeket Dunakeszin. Van, aki lakóparkot álmodott a területre, az egyik lehetséges befektető mellett pedig Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár is feltűnik.
Batthyány Elemér gróf vélhetően örülne, ha tudná, hogy a dunakeszi-alagi tréningközpont 1890-es alapítása után 116 évvel is képes megmozgatni sokak képzeletét. A mártír miniszterelnök, Batthyány Lajos fia azonban mindjárt kevésbé lelkesedne, ha tudná, hogy az általa megálmodott lósportközpont dobra verése körül zajlanak az események. Márpedig manapság nem az edzéseiket végző lovak patája kelti a legnagyobb zajt Dunakeszin: némi baloldali segédlettel ingatlanfejlesztő mamutok vetélkednek a területért.
A két részből - téli pályából és egy nagyobb, kúriákat is magában foglaló területből - álló, 170 hektáros terület jóval kiterjedtebb, mint Budapest legnagyobb zöldfelülete, a 114 hektáros Népliget. Kezelője a Nemzeti Lóverseny Kft. (NL), melynek száz százalékban tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV), vagyis az állam. A hosszú évek óta veszteséges NL privatizációjáról időről időre felröppennek hírek. Tavaly decemberben a HVG írta meg, hogy az első számú vevőjelölt az Investor Holding Rt. főtulajdonosa, a brit-izraeli Sir Bernard Schreier lehet. Egyelőre azonban csak a kft. egyes elemeinek eladásáról van szó. Az állam tavaly ősszel hirdette meg a dunakeszi együttes ötven hektárra kiterjedő, külterületnek minősülő téli pályájának eladását (a terület különleges talajának köszönhetően a hideg évszakokban is alkalmas edzésre).
ELŐZ AZ ŐSTERMELŐ
A legkedvezőbb ajánlatot az Egyesült Államokból hazatelepült Schmidek Györgyi ingatlanvállalkozó tette, akinek jól cseng a neve a fővárosi piacot ismerők körében. A 760 milliós ár kifejezetten jó üzletnek tűnt: 1400 forint/négyzetméter összegért olyan terület került (volna) Schmidek asszony kezébe, amelynek szomszédságában a már épülő lakópark beruházói 20 ezer forint/négyzetméter áron jutottak megfelelő telek birtokába. A jogszabályoknak megfelelően az ÁPV Zrt. a kiszemelt Schmidek Györgyivel szerződött - kissé sietve, mondják többen. (A privatizációs vállalat tavaly október 20-án nyilvánította ki: ha nem lesznek elővásárlási joggal élők, Schmidek veheti meg a területet; és október 21-én már le is szerződtek.) Ám a bőriparban és a lósportban egyaránt érdekelt vállalkozó, Winkler Márton őstermelői igazolványának jóvoltából élhetett elővásárlási jogával, és megszerezte a területet - földvásárláskor ugyanis a helyben lakó őstermelőnek elsőbbsége van. Igaz, a jog is Winkler segítségére volt: a törvény a település határától számított tizenöt kilométeren belül lakó földművest tekinti helyben lakónak. Így a Dunakeszitől öt kilométerre lévő fővárosban élő Winkler a jogszabály betűje szerint teljes joggal élt a lehetőséggel. A hoppon maradt Schmidek pert indított az ÁPV Zrt., az NL Kft. és Winkler ellen - de ez már csak eső utáni köpönyegnek bizonyult.
"Mindenféle híresztelésekkel próbálnak lejáratni. Mondták már, hogy közeli viszonyban vagyok Tóth András államtitkárral, a térség országgyűlési képviselőjével, de az az igazság, hogy semmiféle kapcsolatom nincs a politikával, nem is érdekel" - hárít minden közéleti sandaságot Winkler Márton. Az ötven lovat tartó Winkler a téli pálya eredeti funkcióját megtartva ügetőpályát, szórakoztató-központot tervez - szemben a terület helyére lakóparkmonstrumot álmodó Schmidekkel.
A térség szocialista országgyűlési képviselője, a nemzetbiztonsági államtitkár Tóth András valóban nem játszik Winklerrel egy csapatban. Sokaknak feltűnt azonban, hogy tavaly ősszel egy ingatlanbefektetőt ajánlott Kecskeméthy Géza, a város polgármestere figyelmébe. Nem is akárkit: Alföldy Tádét, a már említett ingatlanmogul, az izraeli gyökerű Leumi Bank elnökhelyettesként megismert Bernard Schreier által tulajdonolt Investor Holding egyik hazai képviselőjét kísérte el a település első emberéhez.
AZ INVESTOR INFORMÁLÓDIK
"Valóban bemutattam Alföldy Tádét a polgármester úrnak, de nem a téli pálya privatizációjával kapcsolatban. Kecskeméthy úr ugyanis megkért, ha találkozom lehetséges beruházókkal, hozzam őket össze. Alföldy Tádé egy területfejlesztési projekt megvalósításának lehetősége iránt érdeklődött. Ebből a tervből azonban semmi nem lett" - fogalmaz a randevú okát firtató kérdésünkre Tóth András, aki hangsúlyozza: ő is utólag értesült a téli pálya privatizációjáról. Amikor a még értékesebb falat, a továbbra is állami kézben lévő, 120 hektáros, ősfás, kúriás, főleg lovászok által lakott rész további sorsával kapcsolatos álláspontjáról faggatjuk, Tóth András határozott: bármilyen privatizációs elképzelésnél meg kell kérdezni a helybelieket, és nem támogatná, hogy lakópark épüljön a területen.
Többen ugyanis épp ettől tartanak. Erdész Zoltán alpolgármester, fideszes országgyűlési képviselő aláírásgyűjtést indított, hogy ne privatizálják a terület közkézen maradt, 120 hektáros részét. A helyi tévében folytatott vitájukban is arra kérte az államtitkárt, csatlakozzon kezdeményezéséhez, amit a politikus meg is ígért. Nemrég országos feltűnést keltve a sport szerelmesei lóháton vonultak a település utcáin, hogy a terület állami tulajdonban tartásáért és lovashagyományokra építő hasznosításáért tüntessenek. Az NL Kft., vagyis a 120 hektáros terület későbbi megszerzésére is esélyes Schreier egyébként más, vihart keltő beruházások kapcsán is feltűnt: mint megírtuk, a Plaza Centersszel közösen tervezi beépíteni a Hajógyáriszigetet (Heti Válasz, 2006. március 23.).
Bernard Schreier magyarországi bizalmi emberéről, Alföldy Tádéról annyit illik tudni, hogy egykor a (nép)köztársaság szolgálatát cserélte a cégképviseletre, a 2002-es választások idején pedig Orbán Viktort oktatta ki a 168 Óra hasábjain arról, hogy a "magyar kormány nem ignorálhatja a külföldi tőkét". A közgazdászként végzett üzletember a KISZ budapesti központjának oktatójaként szerzett tapasztalatát 1972-től a KISZ Központi Bizottságának külügyi osztályán kamatoztatta. Innen egyenes út vezetett a Kádár-rendszer külügyminisztériumába, melynek kötelékében Alföldy többek között a kuvaiti magyar nagykövetség másodtitkáraként szolgálta a hazát. Itthon aztán 1985-től a brit ügyek referense lett, majd a rendszer bukása már területi főosztályvezetőként érte. Igaz, nem váratlanul: a külügyi szakember az MSZMP-reformkörök mozgalmának tagjaként szeretett volna tenni az emberarcúbb szocializmusért.
ELVI LEHETŐSÉG
Karrierje ezután sem tört meg: egy évig az Antall-kormány helyettes államtitkáraként szolgált, majd athéni nagykövet lett. A Horn-kormány idején még feljebb lépett: 1994 és 1997 között a londoni külképviselet élén állt. Végül az üzlet világa ejtette rabul Alföldyt, s hazatérése után már nem állt vissza a köz szolgálatába: a Schreier-érdekeltségek honi kapitányaként vezényeli a raktározásban, logisztikában érdekelt ÁTI Depo Zrt.-t.
Az előzmények ismeretében a legilletékesebb szervezetnél, az ÁPV-nél érdeklődünk az állami kézben maradt terület jövője felől. Oravecz Péter, a részvénytársaság szóvivője hangsúlyozza, hogy az ÁPV Zrt. idei üzleti terve nem számol a fennmaradó dunakeszi komplexum értékesítésével. Igaz, az egész NL Kft. - s így a még megmaradó ingatlanvagyon - értékesítése már más tészta. "A társaság jövőbeni értékesítése elvileg lehetséges, mivel a privatizációs törvény szerint a cég nem tartozik a tartósan állami tulajdonban tartandó vagyonelemek közé. A kiemelt társaságok tervezett tranzakciói esetében az ÁPV egyébként minden alkalommal kormányzati felhatalmazás alapján tud lépéseket tenni, de ilyen döntés az NL Kft.-ről egyelőre nem született" - mondja Oravecz Péter.
A területért aggódók szerint a hangsúly az "egyelőre" szócskán van. | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"ÁPV Zrt.",
"ÁTI Depo Zrt.",
"Investor Holding Rt.",
"Nemzeti Lóverseny Kft.",
"Investor Holding",
"NL Kft.",
"Leumi Bank",
"KISZ Központi Bizottsága",
"Plaza Centers"
] |
Vizsgálatot indított az EU csalásellenes hivatala a kémkedéssel is vádolt Kovács Béla jobbikos képviselő és egykori párttársa, Szegedi Csanád ellen. Azzal gyanúsítják őket, hogy fantomalkalmazottakat vettek fel. Brüsszeli munkájáról megkérdeztük Kovács Béla egyik volt gyakornokát és megszereztük a gyakornoki program hivatalos dokumentumát is.
Tanúként hallgatta meg Molnár Balázst, az Európai Parlament volt szerződéses tisztviselőjét az EU csalásellenes hivatala, az OLAF, amely az Origo birtokába került dokumentum szerint két magyar EP-képviselő ellen, csalás gyanújával indított nyomozást.
Molnár Balázs kérdésünkre elmondta, még 2013-ban tett feljelentést a Jobbik két EP-képviselője, Kovács Béla és Szegedi Csanád ellen, többekkel együtt. Molnár Balázs azt mondta, brüsszeli munkája során számos korrupció-gyanús ügyre volt rálátása, amelyekkel kapcsolatban februárban tett vallomást az OLAF-nál. Úgy tudjuk, rajta kívül más tanúk meghallgatása is folyamatban van.
Több feljelentés
Megkeresésünkre Kovács Béla azt válaszolta, nem kapott értesítést arról, hogy indult volna ilyen vizsgálat. A Jobbik sajtóosztálya szintén azt mondta, "nem tud semmilyen OLAF-vizsgálatról, amely bármely EP-képviselője ellen indult volna" (A párt elnöksége tavaly ősszel bejelentette, "alaposan kivizsgálják Kovács Béla ügyeit".)
Kovács Béla nem kapott értesítést Fotó: Pályi Zsófia - Origo
Lenhardt Balázs, a Jobbik volt országgyűlési képviselője viszont megerősítette: nyomoznak Kovács Béla ellen. A volt politikus eredetileg csak Szegedi Csanád ellen tett feljelentést. Ebben az ügyben a napokban, Budapesten tett tanúvallomást az OLAF-nál. Kihallgatása során a nyomozók Kovács Béla ügyeire is rákérdeztek, mint mondták, ellene is vizsgálat indult, amiről Kovács Bélát is biztosan értesítették.
Szegedi tud a vizsgálatról
Szegedi Csanád elismerte, az OLAF közölte, hogy vizsgálat folyik vele szemben, a vádakat azonban ő is légből kapottnak nevezte. Megkerestük az OLAF-ot is, de tőlük csak azt a választ kaptuk, hogy adatvédelmi okokból nincs módjuk információkat közölni "esetlegesen folyamatban lévő vizsgálatokról."
Kovács és Szegedi Kovács Béla 2010 óta a Jobbik képviselője az Európa Parlamentben. Már képviselővé választása előtt komoly összegekkel támogatta a Jobbikot, belépése után a párt hangsúlyosan oroszbarát álláspontra helyezkedett. Kapcsolatai miatt többen gyanították, hogy valamilyen orosz állami szervezet megbízásából cselekszik, emiatt a pártban sokan KGBélaként emlegették. 2014-ben az Index olyan dokumentumokat közölt, amelyek arra utalnak, hogy Kovács Béla (és/vagy felesége) az orosz titkosszolgálatok számára kémkedett. Kémkedés gyanújával a politikus ellen magyar szervek és az Európai Parlament is vizsgálatot indított ellene. Szegedi Csanád a Jobbik alelnöke és EP-képviselője volt. Utóbbi minőségében több jobbikos politikust asszisztensként alkalmazott az EP pénzén, köztük a Jobbik gyűlésén EU-zászlót égető Novák Elődöt is. Szegedi 2012-ban viharos körülmények között távozott a pártból, miután nyilvánosságra került zsidó származása.
Havi több ezer euró
A csalásellenes szerv egyebek között a képviselők gyakornoki, asszisztensi keretei miatt vizsgálódhat. A gyakornokok, beosztottak alkalmazására a képviselőknek maximum 21 ezer eurós keret áll rendelkezésükre (egy brüsszeli akkreditált asszisztens ebből maximum hétezer eurót kaphat havonta, vagyis három fő 21 ezret).
Hogy ezt a keretet hogyan osztja fel, hány fő között, az jórészt a képviselőre van bízva. Az egyetlen kikötés, hogy a pénzt mindenképpen az alkalmazottra kell költeni – így csalásnak számít például, ha a képviselő ezt a pénzt egy csak papíron foglalkoztatott beosztott nevében felveszi és zsebre teszi.
Két magyar EP-képviselő ügyében hívták tanúnak Molnár Balázst Forrás: Origo
Molnár Balázs szerint Kovács Béla élt hasonló módszerekkel. A politikus ilyen "fantom-gyakornokként" említette többek között Juhász Szabolcsot. "Egyszer volt kint egy csoporttal Strasbourgban, amit én kalauzoltam két napig, egyszer pedig kijött Brüsszelbe aláírni a papírokat és meginni pár belga sört. Többé színét se láttuk, ahogy a többi hasonszőrűnek sem, munkát pedig idekint nem végzett" – mondta Molnár Balázs.
Papíron Brüsszelben, a valóságban itthon
A volt gyakornok kérdésünkre azt válaszolta: "2012 októberétől 2013 januárjáig, 4 hónapon keresztül voltam Kovács Béla gyakornoka. Feladatom elsősorban szakmai háttéranyagok készítése volt a képviselő úr részére, főleg a magyar kisebbség jogvédelme és a nemzetpolitika területén. Aktívan segítettem a képviselő úr munkáját a beregszászi és szatmárnémeti iroda fenntartása kapcsán, valamint a hozzá érkezett kérdéseket igyekeztem megválaszolni a kárpátaljai és az erdélyi magyarok részére."
A munkavégzés helyéről azt mondta, "a képviselő úr nem várta el tőlem az állandó brüsszeli jelenlétet, hiszen a feladatok, amikkel gyakornokként megbízott, nem voltak helyhez kötöttek, azokat interneten keresztül is gond nélkül el tudtam végezni, valamint sok esetben kellett személyesen Kárpátaljára és Erdélybe utaznom." Brüsszeli tartózkodása során hotelben szállt meg, mondta az Origónak.
Ellentmondásba keveredett
Ezzel szemben az Origóhoz eljutott gyakornoki baleset- és betegbiztosítási szerződés szerint Juhász Szabolcs munkavégzési helye Brüsszel volt. Emellett saját elmondása szerint a gyakornoksága időszakában a Dél-Walesi Egyetem budapesti programjának volt hallgatója.
Dokumentum Kovács Béla gyakornokáról: eszerint Brüsszelben dolgozott Forrás: Origo
Juhász Szabolcsot e-mailben kértük, tisztázza a fenti látszólagos ellentmondást. "Azt én is úgy tudtam, hogy a gyakornoki program helyeként Brüsszel van megadva, ám emlékeim szerint anno arról kaptam hivatalos tájékoztatást, hogy ez nem jelenti azt, hogy állandó jelleggel Brüsszelben kéne tartózkodnom. A megállapodás szerint azt vagyok köteles maradéktalanul végrehajtani, amit képviselő úr kér tőlem, ez így is történt" – válaszolta.
Állás, tanulás, utazás
A képviselői irodaházban végzett munkáról azt mondta, "Az Országgyűlés Hivatalával jogviszonyban soha nem álltam, országgyűlési képviselői asszisztens voltam egy korábbi időszakban, és vagyok jelenleg is. (A Munka Törvénykönyve alapján a képviselők az Országgyűlés Hivatala ellenjegyzésével, saját jogon rendelkeznek munkáltatói joggal - a szerk.) Másrészt pedig ez a munkaviszony 2012 szeptemberétől nem áll fent folyamatosan, a gyakornoki programnak csak az első két hónapjában voltam képviselői alkalmazott." Így, mint mondta, össze lehetett egyeztetni az egyetemi tanulmányokat a gyakornoki állással és az alkalmi, brüsszeli, kárpátaljai és erdélyi látogatásokkal.
A Jobbik úgy tudja, Brüsszelben dolgoztak
A Jobbik sajtóosztálya az Origo megkeresésére azt állította: "Kovács Béla EP-képviselő több itthoni asszisztensének és gyakornokának a munkájára is ráláttunk, akik aktívan segítették a képviselő Kárpátalján és Szatmárnémetiben nyitott EP-képviselői irodájának a működését és tartották a kapcsolatot az ottani területekről az EP-képviselőhöz forduló magyar emberekkel" – írták. Forrás: AFP/Patrick Hertzog
Az Európa Parlament brüsszeli épülete Forrás: AFP/Patrick Hertzog
Valamint, hogy "tudomásunk szerint Kovács Béla Brüsszelbe akkreditált asszisztensei életvitelszerűen Brüsszelben élnek és dolgoznak".
Mindenki jól jár
Molnár Balázs szerint az alábbi módon csalhattak a képviselők az alkalmazotti keretekkel: "A képviselő papíron felvesz egy asszisztenst vagy gyakornokot. Őket az EP fizeti, de a fizetést a képviselő hívhatja le. Miután a fizetés megérkezett, a képviselő zsebbe visszakéri a beosztottjától a fizetése nagy részét. Mivel ezek a fizetések rendkívül magasak, mindenki jól jár. Egy fantom-asszisztens után a képviselő akár 6000 eurót (1,8 millió forintot) is kereshet, miközben az asszisztens is kap 1000 eurót.
Mindezt úgy, hogy nem is végez valódi munkát, sőt, Brüsszelbe sem utazik el, legfeljebb egy-két napra, a látszat kedvéért, meg a papírokat aláírni, bejelentkezni belgiumi lakcímre, mert ez kötelező a brüsszeli alkalmazottaknak. A fantomalkalmazott arról is megismerszik, hogy mindvégig Kovács vagy Szegedi lakásában volt bejelentve. Az EP valódi alkalmazottainak viszont tényleges, ettől eltérő lakcíme van Belgiumban, hiszen ha dolgoznak, lakniuk kell valahol."
Megéri az EP-ben dolgozni Az Európa Parlament rendkívül bőkezű mind a képviselőkkel, mind azok alkalmazottjaival. Ahogy az Origo is beszámolt róla, egy képviselő kétdiplomás asszisztense majdnem ugyanakkora fizetést kaphat, mint maguk a képviselők. A képviselők 2011-ben havi bruttó 7957 eurós fizetést kaptak. A beosztottak többféle fizetést kaphatnak, a legtöbbet azok, akiknek két diplomájuk van és Brüsszelben dolgoznak: ők havonta 7000 eurót tehetnek zsebre. A gyakornokok ennél szerényebb, maximum 1420 eurós bért kaphatnak. Az akkreditált asszisztenseket közvetlenül az EP foglalkoztatja ideiglenes uniós tisztviselőként, egy képviselő havi keretösszege 21 209 euró, amiből elvileg ők maguk nem részesülhetnek.
Budapest vagy Brüsszel?
Szegedi Csanád fantomalkalmazottjaként többek között egy Virág József nevű párttagot nevezett meg Molnár Balázs. Virág József civilben a Péterfy Sándor utcai kórház onkológiai osztályán rendel, az orvosról korábban Lenhardt Balázs készített videót, amelyben azt állítja: az orvos akkor is rendelt, amikor papíron éppen Szegedi Csanád mellett dolgozott Brüsszelben.
"Virág József 50 százalékos munkaidővel volt bejelentve, tudomásom szerint a munkaidő egyik felét Brüsszelben, a másikat Budapesten töltötte. Ezt az EP beléptetőrendszerében tárolt adatok is igazolhatják" – mondta az Origónak Szegedi Csanád.
Szegedi Csanád Novák Előddel - még képviselőtársakként 2009-ben Forrás: MTI/Bruzák Noémi
A volt politikus a többi vádat is tagadta, mint mondta, több általa asszisztensként alkalmazott jobbikos politikus úgynevezett helyi asszisztens volt, vagyis Magyarországról végeztek távmunkát. Szegedi Csanád a Kovács Béla elleni vádakat nem kommentálta, mint mondta, 2012-es kilépése után nem tartotta a kapcsolatot a Jobbik-frakció tagjaival, így nem volt rálátása a tevékenységükre.
Fapados kirándulás
Molnár Balázs meghallgatásán szó esett a látogatókkal kapcsolatos állítólagos visszaélésekről is. Egy EP-képviselő évente 108 látogatót, fogadhat az EU bármelyik tagállamából, az ellátásukra szintén fejpénzt vehetnek fel.
"A felvehető fejpénzbe elvileg beleférne egy igen színvonalas szállás, napi háromszori étkezés. Ehelyett a csoportokat filléres diákszállásokon szállásolták el, a fejpénz jelentős részét pedig megtartották. Persze a csoportok erről nem tudtak, ők sokszor fiatalok, erdélyi vagy kárpátaljai diákok voltak, akik örültek annak is, hogy egy fapados kiránduláson vehetnek részt" – mondta Molnár Balázs, aki szerint ugyan az ilyen gyakorlatok illegálisak, az EP valójában alig ellenőrzi, mire fordítják a pénzeket, könnyen meg lehet őket téveszteni fiktív elszámolásokkal.
Nem Szegedi intézte?
Szegedi Csanád tagadta, hogy visszaéltek volna a látogató csoportok fogadásával. "A csoportok útjainak pénzügyi részét nem én intéztem, egyetlen képviselőnek sem jár - így nekem sem járt - közvetlen kifizetés a vendégcsoportok után. Az EP adminisztrációja gondosan ügyel arra, hogy a vendégcsoportoknak szánt pénz ne kallódjon el. Munkám során mindig betartottam az Európai Parlament szabályait és abban is biztos vagyok, hogy közvetlen munkatársaim is becsületesen jártak el" – mondta Szegedi Csanád.
Segítsenek lopni
Az OLAF szintén vizsgálódik a Kovács Béla által alapított Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (angol rövidítése szerint AEMN) miatt is. A 2009-ben létrehozott pártszövetség zavaros pénzügyeiről az Index írt, miután nyilvánosságra került a hangfelvétel, amin Sípos László, a Jobbik EP-képviselőjelöltje hallható.
Sípos a felvételen arról beszélt, hogy a szövetség egyik tagja, Nick Griffin, a Brit Nemzeti Párt (BNP) volt elnöke azt várja tőle, "segítsen neki lopni", és hogy a rokonainak osztogatja az AEMN pénzét. A szervezet könyveléséről azt mondja, "ha ezt a való életben egy cégnél vizsgálnák, akkor már rég azt mondanák, hogy finito".
Itthon is lehetnek zűrök
Az EP-képviselők pénzügyei mellett a Jobbik belföldi pénzügyeivel kapcsolatban is lehetnek tisztázatlan kérdések. Egy hangfelvételen Novák Előd arról beszél, hogy a Jobbik pénzzel támogatja a Betyársereget, amely számára azért is vállalhatatlan, mivel elítélt bűnözők, köztük drogdílerek is vannak a tagjai között. Sneider Tamás Jobbik-alelnök egy a napokban kiszivárgott felvételen szintén arról beszélt: munkamegosztás van a két szervezet között – később azonban tagadta, hogy lenne a Jobbik és a Betyársereg között bármiféle formális együttműködés.
Kölcsönös zsarolásról beszélt Zagyva
Egy, az interneten terjedő felvételen Zagyva György Gyula volt képviselő arról beszél, hogy Szegedi Csanád valamiféle alkut kötött Szabó Gáborral ("Szaszi"), a Jobbik pártigazgatójával, mivel mindkettejüknek vannak olyan bizonyítékai, amelyekkel a másiknak árthatnak. Szegedi Csanádnak például "kellemetlen zsidó felvételei" vannak.
Szegedi Csanád állítja: a pártból való kilépése után nem volt kapcsolata a Jobbik tagjaival és tagadta, hogy az OLAF-vizsgálat óta bármilyen felvételt kiszivárogtatott volna. | [
"Jobbik"
] | [
"Brit Nemzeti Párt",
"Európai Parlament",
"Dél-Walesi Egyetem",
"Országgyűlés Hivatala",
"Európa Parlament",
"Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége"
] |
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vádemelési javaslattal fejezte be a soltvadkerti takarékszövetkezettel, valamint a Quaestor cégcsoporttal kapcsolatos nyomozást. A takarékszövetkezet betéteseit 2,3 milliárd forintnyi vagyoni hátrány érte – tette közzé honlapján szombat reggel a rendőrség.
Az NNI hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatott nyomozást a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vagyongazdálkodása miatt – olvasható a police.hu oldalon.
A nyomozás adatai szerint a pénzintézet két vezetője 2004 és 2010 között olyan, értékpapír-vásárlására vonatkozó szerződéseket kötött a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel, amelyek valódi célja más volt. Az átutalt pénzekkel a Quaestor cégcsoport működését, illetve a takarékszövetkezet egyik vezetője fiának cégét, a Fantázia-Agrofa Kft.-t finanszírozták.
Az NNI a bizonyítékokat beszerezte, kihallgatta a tanúkat, az átutalások háttéranyagait lefoglalta és igazságügyi szakértő bevonásával igazolta a befektetések fiktív voltát – közölték.
A nyomozás megállapította, hogy a takarékszövetkezet betéteseit 2,3 milliárd forint nagyságú vagyoni hátrány érte.
A takarékszövetkezet két vezetőjét hűtlen kezelés tetteseként, egyikük hozzátartozóját, valamint a Quaestor cégcsoport két vezetőjét bűnsegédjeként vonták felelősségre gyanúsítottként. A nyomozást az NNI befejezte, az iratokat vádemelési javaslattal küldte meg a Fővárosi Főügyészségnek. | [
"Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.",
"Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Fantázia-Agrofa Kft."
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Megint elölről kezdhetik a titkosszolgafőnök perét
Galambos Lajost korábban, első fokon öt év szabadságvesztésre ítélték
Megsemmisítette a Galambos Lajosra, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőjére vesztegetés miatt első fokon kiszabott öt év szabadságvesztésről szóló ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla, és új elsőfokú eljárást rendelt el. Erre várhatóan Szegeden kerülhet majd sor a később kijelölendő időpontban.
Immár harmadszor is az elejétől kezdik a volt Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőinek megvesztegetése miatt indult pert.
A Fővárosi Ítélőtábla tanácsülésen bírálta el a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa elmarasztaló ítéletét a vád szerinti megvesztegető, Jakubinyi Róbert, valamint a megvesztegetett Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója és Gyarmati György, az NBH volt osztályvezetője ellen. Jakubinyi négy, Galambos öt, Gyarmati három év letöltendő szabadságvesztést kapott első fokon, a vádhatóság súlyosításért, a védelem elsősorban felmentésért, másodsorban az ítélet hatályon kívül helyezéséért fellebbezett.
Az ítélőtábla tanácsülésén kizárólag a bíróság tagjai és a jegyzőkönyvvezető vettek részt, a határozat kihirdetésére nem kerül sor. A közvéleményt sem tájékoztatják a döntésről, ám a polgári elhárítás volt főnökének a védőjétől, Molnár Lajostól megtudtuk, az ítélőtábla végül a védelem álláspontját fogadta el. Hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet, és új elsőfokú eljárást rendeltek el, erre várhatóan Szegeden kerülhet majd sor a később kijelölendő időpontban.
Így tovább húzódik a volt Gyurcsány-kormányra is árnyékot vető vesztegetési ügy elbírálása.
Az ügy négy éve még a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán indult, hogy aztán 2015. április 8-án elölről kezdődjön a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán. A botrányos ügy minősített, így a közvélemény még arról sem tudhatott meg semmit, hogy milyen okból került Kaposvárra a büntetőügy. Ahol újabb két év múlva, 2017 őszén első fokon öt év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték az ügy másodrendű vádlottját, Galambos Lajost.
A vezérőrnagyot folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette és államtitoksértés miatt marasztalták el, a börtön mellett nyolc évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, valamint 150 millió forint vagyonelkobzásra is ítélték.
Az ügy elsőrendű vádlottját, Jakubinyi Róbertet kétrendbeli folytatólagos vesztegetés miatt négy év börtönre ítélték, valamint öt évre eltiltották a közügyektől. A hamradrendű vádlottat, az NBH egykori osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt vesztegetés bűntette miatt három év börtönre ítélték, a közügyektől öt évre tiltották el, valamint 100 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság.
A titkos ügy a volt Gyurcsány-kormány másik titkosszolgálatokkal kapcsolatos botrányának, az Egymásért, Egy-másért Alapítvány egyik fajsúlyos mellékszála. Korábban a PestiSrácok írta meg: az egykori közhasznú szervezet a legmagasabb rangú titkosszolgák kifizetőhelyeként működhetett évekig.
Az ötlet egy vallomás szerint Jakubinyi Róberté, aki szolgálataiért cserébe állítólag azt kérte a titkosszolgálati vezetőktől, hogy simítsák el a büntetőügyeit. Az alapítvány másik kulcsfigurája, Földesi-Szabó László vallomása szerint ebben az NBH vezetői partnerek voltak.
A férfi azt állította: Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, Gyarmati György százmillió forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott (Simon nem került a vádlottak padjára). A vagyonelkobzás éppen a fenti összegekről szólt.
Gyarmati és Simon tényleges titkosszolgaként, engedéllyel vett részt a kuratóriumban, ahova Galambos a főigazgatói posztról távozva került be. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Egymásért, Egy-másért Alapítvány",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Törvényszék",
"Kaposvári Törvényszék",
"Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa"
] |
Bár a győri Audi az elmúlt időszakban évi több mint százmilliárdos nyereséget termelt, Orbán Viktor mégis fontosnak érezte, hogy június közepén a gyárba látogatva a koronavírus járvány miatt anyagi segítséget ajánljon az üzemnek. A miniszterelnök ezt többek között azzal magyarázta, hogy a német tulajdonú gyár a magyar ipar fellegvára és büszkesége.
A kormány mindig is kiemelten figyelt a jellemzően német tulajdonú, magyarországi autógyárakra, ezek termelik ugyanis a magyar GDP 5 százalékát. A kormány számára a német autóipar és a német gazdasági kapcsolatok annyira fontosak, hogy ezek egyengetésére egy külön tanácsadót is alkalmaznak. Ő Klaus Mangold német üzletember, aki korábban a paksi bővítés uniós elfogadtatásában is segítette a magyar kormányt.
Mangold új megbízása a Direkt36 által kikért tanácsadói szerződésekből derül ki, amelyeket a magyar kormány a német üzletember Mangold Consulting nevű cégével kötött az elmúlt másfél évben. Mangoldot ezekre a munkákra verseny nélkül választották ki, a vele kötött hét szerződés összértéke pedig 380 millió forint.
A kitűnő orosz kapcsolatai miatt a német sajtóban néha csak Mr. Oroszországként emlegetett Mangold évtizedek óta Európa legmagasabb üzleti köreiben mozog. A magyar kormánynak 2013 óta ad tanácsokat, eleinte jellemzően orosz ügyekben segítette a kormányt.
A Mangold cégével szerződő Innovációs és Technológiai Minisztériumot megkérdeztük arról, hogy a tanácsadó eddig milyen eredményeket ért el, és Klaus Mangoldnak is eljuttatunk több kérdést. Ezekre egyelőre egyik helyről sem kaptunk választ.
A paksi bővítést egyengette
A 77 éves Mangold pályája egy részét német nagyvállalatok élén töltötte. Az 1990-es évek elején a német Quelle csomagküldő szolgálat vezetője volt, ekkor ismerkedett meg Vlagyimir Putyinnal, akivel a kapcsolata azóta is megmaradt. 1995 és 2003 között a Daimler német autógyárnál töltött be vezetői posztokat, ennek köszönheti kapcsolatait a német autóiparban. Ezután nagyobb német és francia vállalatok felügyelő bizottságaiban kapott helyet, és tanácsadással kezdett el foglalkozni, amelynek során üzleti megállapodásokat segít összehozni orosz és európai gazdasági, politikai szereplők között.
A magyar kormánnyal 2012 végén került szorosabb kapcsolatba Mangold. Orbán Viktornak Lázár János mutatta be, aki közös vadászaton is részt vett Mangolddal. Nem sokkal később – ahogy azt a Direkt36 korábbi cikke bemutatta - Mangold a színfalak mögött tevékenykedve részt vett a paksi bővítést tető alá hozó orosz-magyar tárgyalások előkészítésében, és szerepe volt abban is, hogy a projektet elfogadtassák az EU-val és nyugati üzleti körökkel is.
Neve akkor vált ismertté itthon, amikor a 444 megírta 2016-ban, hogy az ő magánrepülőgépével érkezett Budapestre Günther Oettinger, aki akkor az Európai Bizottság német biztosa volt. Az utazás több kérdést is felvetett. Egyrészt azt, hogy ki fizette, az EU-s biztosok ugyanis csak kisebb értékű ajándékokat fogadhatnak el. Ráadásul Oettinger korábban energiaügyi biztos volt, így értékes tudással rendelkezhetett a magyar kormány számára, amelynek szembe kellett néznie a paksi bővítés miatt indított több bizottsági eljárással is. Oettinger tagadta, hogy a budapesti útja során Paksról tárgyalt volna Orbánnal, és azt állította, hogy a repülőutat a magyar kormány fizette. Lázár ezt követően árulta el, hogy Mangold a magyar kormány fizetett tanácsadója, és Orbán kérésére szervezte meg Oettinger útját.
A kormány ezután egy ideig nem árulta el, hogy Mangold pontosan milyen ügyekben és mennyi pénzért ad tanácsokat. Néhány részlet akkor derült ki, amikor a Miniszterelnökség 2017 őszén közadatkérések után négy olyan szerződést is kiadott, amelyeket Mangold cégeivel kötöttek. Ezekből derült ki, hogy a Lázár vezette minisztérium 2017 július és 2018 május közötti időszakra bruttó 650 ezer euró (akkori árfolyamon 201 millió forint) értékben szerződött Mangold cégeivel. A szerződések szerint a tanácsadó uniós költségvetéssel, energiapolitikával, digitalizációval, elektromos autók elterjedésével összefüggő kérdésekben segítette a magyar kormányt.
Még több német gyár legyen
Mivel a 2018-as parlamenti választás után Lázár nem maradt a kormány tagja, a Mangolddal való kapcsolattartás Palkovics László innovációs miniszterhez került, aki az ipar- és az energiaügyekért is felel. Ez akkor lett nyilvánvaló, amikor idén május közepén a kormány közzétett egy listát az ITM aktuális szerződéseiről, amelyen a Mangold Conusulting neve is felbukkant. A Direkt36 ezt követően kérte ki az ITM-től az összes olyan megbízási szerződést, amelyet ezzel a céggel kötöttek. A minisztériumtól összesen hét szerződést kaptunk, ezek összeértéke bruttó 380 millió forint.
Orbán Viktor miniszterelnök emblémát ragaszt fel egy készülő autóra a győri Audi-gyárban 2020. június 15-én Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA
Az ITM által kiadott egyik szerződéshez csatoltak egy német cégiratot, eszerint a Mangold Consulting egyik ügyvezetője Klaus Mangold. A hivatalos német cégnyilvántartás szerint pedig ő a vállalkozás tulajdonosa is. Német lapok szerint a tanácsadói szolgáltatások nyújtására hozott létre, kifejezetten a közép-kelet-európai piacra fókuszálva.
Az első szerződést öt hónappal azután kötötték, hogy Orbán 2018 júliusában Berlinben találkozott Angela Merkel német kancellárral. Bár a találkozó utáni sajtótájékoztató arról maradt emlékezetes, hogy Merkel rosszul ejtette ki a Balaton nevét, Orbán ekkor jelentette be, hogy az innováció és a technológia terén mélyítik a két ország együttműködését. Ennek érdekében pedig egy munkacsoportot is létrehoznak. Ezt követően az ITM a Mangold Consultinggal alá is írt egy szerződést arról, hogy a német üzletember cége segíti a munkacsoport tevékenységét: háttérelemzéseket és háttérszámításokat készít a német-magyar gazdasági együttműködésről, "különös tekintettel a németországi ipar magyarországi jelenlétére".
A német ipar volt a fókusza egy másik, 2019 márciusában megkötött szerződésnek is. Ez azzal függött össze, hogy az Európai Tanács tavaly tavasszal hosszas előkészítés után szigorúbb szén-dioxid kibocsátási előírásokat fogadott el a személyautókra és a kisteherautókra vonatkozóan. Az ITM arra kérte fel Mangold cégét, hogy válaszolja meg, a szigorítások milyen hatással lesznek a német és a magyar gazdaság növekedésére, "különös tekintettel a német autóipari vállalatok (Audi, Mercedes, BMW) magyarországi jelenlétére".
A kormány az elmúlt években különböző támogatásokkal igyekezett elősegíteni, hogy külföldi (több alkalommal német autóipari) vállalatok beruházásaik helyszínéül Magyarországot válasszák. Úgy tűnik, hogy az autóipari cégek idecsábításában is számítanak Mangold cégének tanácsaira. Az ITM idén február 7-én egy olyan szerződést kötött velük, amely a tanácsadó cég feladatai között felsorolja az autóipari vezetőkkel való kapcsolattartást annak érdekében, hogy Magyarország minél inkább befektetőbarát helynek tűnjön, és minél több vállalat számára legyen vonzó.
A magyarországi beruházások ösztönzéséről szól egy másik, szintén idén február 7-én megkötött szerződés is. Eszerint Mangold cége külföldi technológiai befektetők keresésében segít, főként egészségüggyel, hulladékgazdálkodással és infrastrukturális fejlesztéssel összefüggő projektekben. A kormány itt is német befektetőkre számít, erre utal, hogy a dokumentum megemlíti, az ITM szorosabb kapcsolatra törekszik a német technológiai vezetőkkel. A Mangold Consulting feladata ezzel kapcsolatban az, hogy "segítséget nyújtson Magyarország képviselőinek" németországi látogatásaik megszervezésében, illetve a Magyarország iránt érdeklődő német iparági vezetőkkel és politikusokkal való kapcsolatfelvételben.
Az ITM Mangold kapcsolatrendszerére számít abban is, hogy a Magyarország jövőre hangsúlyosabban tudjon megjelenni a világ egyik legnagyobb, Németoroszágban rendezett ipari vásárán, a Hannover Kiállításon. A Mangold Consultingot azért is fizetik, hogy segítsen a magyar kormány által megjelölt különböző német kutatóintézetekkel szorosabb kapcsolatot kialakítani.
Ezekre a munkákra az üzletember cégét nem közbeszerzésekkel választották ki. Az ITM ezt azzal indokolta, hogy a jogszabályok megengedik a minisztérium alaptevékenységével kapcsolatos tanácsadás esetén a tender mellőzését. Mangold díjazásának feltétele minden esetben az, hogy havonta írásos összefoglalókat készítsen. A szerződések végén minden esetben található egy antikorrupciós nyilatkoztat is. Ez arról szól, hogy a Mangold Consulting nem sértheti meg a magyar korrupcióellenes előírásokat, így többek között az ITM tisztviselőinek nem adhat sem ajándékot, sem pénzbeli juttatásokat. | [
"Mangold Consulting"
] | [
"ITM Mangold",
"Mangold Conusulting",
"Európai Bizottság",
"Európai Tanács",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium"
] |
Titkos olasz úton járt Hende Csaba?
Több százezer forintos eltérések vannak Hende Csaba honvédelmi miniszter sajtóval közölt utazási költségei és a minisztérium adatai között. Egy kétnapos olaszországi utazást is elfelejtett bevallani a tárcavezető.
A törvény nagyon szigorúan veszi a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát. Ha egy állami szerv hamisan adja meg a kért információkat az adatigénylőnek, az visszaélésnek minősülhet. Ez akár háromévi szabadságvesztést is maga után vonhat. A Figyelő három héttel ezelőtt kapta meg a Honvédelmi Minisztériumtól (HM) Hende Csaba 2014-es utazásainak költségeit. Az MSZP-s Heringes Anitához viszont már januárban eljutottak az adatok.
Fotók: AFP, MTI Vajon hol járt Olaszországban Hende Csaba? A válasz egyelőre várat magára
A számok azonban több ponton nem egyeznek. Hende a Figyelőnek elfelejtett említést tenni egy tavaly szeptember 9. és 10. közötti olaszországi útról. Pedig a Heringesnek kiadott papírok szerint itt 139 ezer forintos utazási és 134 ezer forintos szállásköltséget számolt el a miniszter. Azt nem árulták el, Hende pontosan hol járt. Napidíjat sem kapott az útért. Szeptember 11. és 13. között viszont a miniszter biztosan részt vett egy kegyeleti ünnepségen egy északolasz kisvárosban, amely Budapestről autóval alig 5 óra alatt elérhetô. Erre az útra nem kapott utazási költséget. Szállásra viszont éppen a dupláját számolta el a HM, mint amit három hete állított a Figyelőnek. Hendének itt már napidíj is járt.
Más tételeknél is összevissza adták meg a költségeket. Például a nagy-britanniai NATO-csúcsra az egyik dokumentum szerint 532 ezer, a másikon már 639 ezer forintért utazott Hende. Egy lengyelországi látogatásra az egyiken 200 ezres, a másikon már 459 ezres reprezentációs költséget szerepeltettek. Megkérdeztük a minisztériumot, hogy mi az oka az eltéréseknek. Lapzártánkig nem kaptunk választ.
Hende a közelmúltban már bajba került utazási szokásai miatt. 2011-ben akkori titkárnőjével, jelenlegi élettársával egy párizsi luxushotelben szállt meg. Állítása szerint külön szobában.
Kapcsolódó jegyzetünk itt olvasható.
| [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [] |
Heinrich Pecina érdekeltségéhez tartozó Media Development Management Kft.-hez kerültek a Russmedia magyar és román napilapjai (az Észak-Magyarország, a Hajdú-bihari Napló, a Kelet-Magyarország, a Jurnal Aradean, és a Jurnal Bihorean). A Russmedia közleményében azt írják, hogy 100 millió eurót fektetnek a digitális növekedésbe, aminek része, hogy megszabadulnak a napilapoktól.
Májusban írtunk a Media Development Management Kft. létrejöttéről, de akkor még nem lehetett tudni, hogy mi ezzel a terve Heinrich Pecinának, annak az osztrák üzletembernek, aki korábban a Mediaworks tulajdonosa volt, és a Népszabadság megszüntetésénél lett igazán ismert.
Néhány nappal ezelőtt mutattuk be egy hosszabb cikkben, hogyan került Fidesz-közeli üzletemberek kezébe szinte az összes vidéki napilap. Akkor azt írtuk, hogy idő kérdése, hogy mikor és ki vásárolja fel a Russmedia lapjait (Hajdú-Bihari Napló, Észak-Magyarország, Kelet-Magyarország).
A Russmedia közleményében azt írja, hogy digitális márkáival továbbra is aktív marad a magyar és a román piacon. Ebbe az álláshirdetési CVOnline.hu, az apróhirdetési Publi24.ro portállal, valamint a Russmedia Tech szoftverfejlesztő cége tartozik és további terjeszkedést is terveznek az üzletágban. | [
"Media Development Management Kft.",
"Russmedia"
] | [
"Russmedia Tech"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.