text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Tállai: a Bunge is érintett lehet áfacsalásos gabonakereskedelmi ügyekben
2014.10.30 14:14
Tállai András nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár közlése szerint az amerikai Bunge élelmiszer-ipari vállalat érintett lehet áfacsalásos gabonakereskedelmi ügyekben.
A parlamenti államtitkárt a HírTV Magyarország élőben című műsorában - amelyről csütörtökön cikkezett a csatorna honlapja is - kérdezték az amerikai Bunge által bejelentett áfacsalási ügyről és arról, hol tart a vizsgálat.
A politikus válaszában kifejtette: 2013-ban indult az adóellenőrzés, amely 12 céget érint, és ma már 16 embert gyanúsítanak. "Kiterjedt ellenőrzés történt" - mondta, hozzátéve, hogy a megállapított adóhiány meghaladja a kétmilliárd forintot.
Arra a kérdésre, igaz-e, hogy gabonakereskedelmi ügyekben maga a feljelentő, a Bunge is érintett, Tállai András azt válaszolta: "ennek van alapja", majd emlékeztetett arra, hogy ennek a cégnek más országokban is van problémája az adózással, hiszen például Argentínában több mint 400 millió dollárt követelnek tőle."Nagyon érdekes a helyzet, végül is a feljelentő került abba a helyzetbe, hogy elképzelhető, sőt bizonyos, hogy benne van ezekben a csalásokban" – fogalmazott a parlamenti államtitkár.
A Magyar Nemzet a héten cikkezett arról, hogy a Bunge részese volt egy Argentínában három évvel ezelőtt kirobbant több száz millió dolláros áfacsalási botránynak, a dél-amerikai ország hatósága pedig csaknem 500 millió dollár megfizetését követeli a cégtől.
Az ügyről a napilap azt írta: az argentin adóhatóság három évvel ezelőtt indított büntetőeljárást a világ nagy gabonakereskedő vállalatai ellen, mert szerintük bizonyítékokkal alátámasztható, hogy a négy kereskedőcég meghamisította adóbevallásait, az argentin törvényeket megszegve adóparadicsomokba menekítették bevételeiket, mindemellett mesterségesen inflációt gerjesztettek, hogy ezáltal csökkenjen a befizetett adó mértéke, és adókedvezményeket igényelhessenek.
A Magyar Nemzet csütörtökön arról is írt, hogy Barack Obama - az Egyesült Államok jelenlegi elnöke - 2006-ban még szenátorként személyes támogatást nyújtott a Bunge amerikai központú, étolajat forgalmazó cégnek. Azt is hozzátették, hogy tavaly Barack Obama korábbi környezetvédelmi tanácsadója, Carol Browner a Bunge Limited igazgatótanácsának tagja lett.
"Browner ma is jelentős befolyással bírhat a Fehér Házban, ugyanis amellett, hogy Obama tanácsadója volt, Bill Clinton elnöksége alatt nyolc éven át vezette az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségét" - olvasható a cikkben.
cimkék: Kormány, adó | [
"Bunge"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Környezetvédelmi Ügynöksége",
"Bunge Limited",
"Fehér Ház"
] |
Néhány hónappal ezelőtt még elbukni látszott a Nemzeti Védelmi Szolgálat azon terve, hogy fejtágításokat tartson szakemberek számára, most azonban, még ha mintegy negyvenmillió forinttal olcsóbban is, de megtörténhet a kapacitásfejlesztés a korrupcióellenes küzdelemben a nagyobb felderítés és megelőzés érdekében.
Júliusban írt az Átlátszó arról, hogy eredménytelen lett a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) korrupciós esetek felderítését szolgáló, rendezvényszervezési szolgáltatások beszerzésére kiírt, nettó 152 millió forintos keretösszegű tendere, mivel a szállásköltségeket nem lehetett elszámolni az uniós alapokból finanszírozott projekt terhére.
Nos, az NVSZ mégis meg tudja tartani a tervezett programokat, mert az újabb, idén július közepén történt kiírás eredménye alapján a Perfektum PR Kommunikációs és Rendezvényszervezési Kft. és a HAR MERON HUNGARY Befektetési és Tanácsadó Kft. legfeljebb 115 millió forint plusz áfáért végezheti el a munkát – derült ki a legfrissebb Közbeszerzési Értesítőből.
A projekt pontos megnevezése: "KÖFOP-2.2.3-VEKOP-16 azonosító jelű, “Kapacitásfejlesztés a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében" projekt keretében “Különböző rendezvényszervezési szolgáltatások beszerzése".
Az eredményhirdetés szerint a Perfektum PR-nak és a HAR MERON HUNGARY-nak többek között legfeljebb kilenc konferenciát, legfeljebb hatvan darab egynapos műhelymunkát és hét darab kétnapos tréninget, illetve több szakmai napot kell lebonyolítaniuk. Emellett állófogadással egybekötött sajtótájékoztatókat is kell tartaniuk.
A szerződés, amelyet október 19-én írtak alá, tartalmazza azt is, hogy a tendert elnyert társaságok alvállalkozót vonnak be a catering, a szállás, a szinkrontolmács, valamint a tolmácstechnikai eszközök biztosítására.
A védelmi szolgálat tevékenységéről szóló korábbi cikkünk Több ezren fennakadtak már a Nemzeti Védelmi Szolgálat hálóján – itt a statisztika
Csikász Brigitta | [
"Nemzeti Védelmi Szolgálat"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Perfektum PR Kommunikációs és Rendezvényszervezési Kft.",
"Perfektum PR",
"HAR MERON HUNGARY",
"HAR MERON HUNGARY Befektetési és Tanácsadó Kft."
] |
2014. június 18., szerda 13:52
Novák Előd, a Jobbik alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt: egy névtelen levélből értesültek arról, hogy az "MSZP politikusbűnözőjét" Mészár Róza mentette fel harmadfokon a Kúrián, aki 2010-ben a szocialisták alkotmánybíró-jelöltje volt. A politikus bírálta, hogy az ügyben a bíró nem jelentette elfogultságát és az ügyész sem kezdeményezte kizárását.Elképesztőnek nevezte, hogy az MSZP volt jelöltje hozhatott egyszemélyes döntést a párt egyik legnagyobb vihart kiváltó esetében, amelyben a másodfokú ítélet még letöltendő börtönt szabott ki Molnár Gyulára.A Jobbik az ügy kivizsgálását kéri Handó Tündétől, az OBH elnökétől, a Legfőbb Ügyészhez pedig írásbeli kérdéssel is fordulnak, amelyben arra kíváncsiak, miért nem kezdeményezték a hatályos jogi szabályozás szerint a bírónő kizárását.A Kúria május 20-án bizonyítottság hiányában jogerősen felmentette Molnár Gyula volt újbudai szocialista polgármestert és Lakos Imre volt szabad demokrata alpolgármestert a hivatali visszaélés vádja alól. Hoffmann Tamás, az újbudai Fidesz elnöke, polgármester az ítéletre reagálva akkor szintén megemlítette, hogy a Kúria ügyben eljáró döntnöke 2010-ben az MSZP alkotmánybíró-jelöltje volt. | [
"Kúria",
"MSZP"
] | [
"Legfőbb Ügyész"
] |
Lázár János tarthatatlannak nevezte azt a bírói döntést, amely arra próbálta kötelezni, hogy hozza nyilvánosságra három külföldi útja részleteit. A Miniszterelnökség miniszterjelöltje azt is megismételte: arra kéri az Origo elmozdított főszerkesztőjét, álljon ki, és mondja el, ha tudja, hogy köze volt a felállításához. Ez azonban nem történt meg, mondta Lázár.
Lázár a meghallgatásán – a terembe vezető útja nehezebb volt
Földi Imre / Fotó
"Én úgy tudom, és azt hallottam újságíróktól, hogy a volt főszerkesztő tisztességes, becsületes, jó szándékú ember" – mondta Lázár János szerdai bizottsági meghallgatása után a képviselői irodaházban. – Nem hozhat olyan hírbe engem, ami nem igaz. Az újságírónak erkölcsi kötelessége, hogy ha tudja, én működtem közre az eltávolításában, akkor mondja el mindenkinek, és mondja el azt is, hogyan gyakoroltam nyomást az ügyben. Ha tudja, hogy én nem csináltam ilyet, lelkiismereti kötelessége közölni, hogy ehhez semmi közöm nincsen. Mint ahogy nincs hozzá semmi közöm.
Lázár azt is megjegyezte, a magyar sajtó közleményei egy napja arról szólnak, hogy az ő javaslatára állították fel Sáling Gergőt, az Origo főszerkesztőjét, mégpedig a külföldi utazásról szóló cikkek miatt.
"Ennek – szögezte le Lázár – hajszálnyi valóságalapja sincs. Elég régóta részt veszek a közéletben, soha nem tettem ilyet, és nem tervezem, hogy a jövőben ilyet tennék. A tulajdonosnak joga, hogy a szerkesztőség életével kapcsolatos döntéseket meghozza. Ebbe semmiféle beleszólási jogom nincs. Soha senkire, egyetlenegy szerkesztőségre sem gyakoroltam politikai nyomást, bármit híresztelnek is rólam. A cikkek három, mindösszesen hatnapos külföldi utazásról szóltak. A magyar bíróság arra próbált kötelezni, hogy hozzam nyilvánosságra ezeknek az utaknak a részleteit. A miniszterelnök megbízásából utaztam, a magyar állam érdekében álló hivatalos tárgyalásokat folytattam és végeztem, olyan személyekkel találkoztam, akik Magyarország szempontjából kiemelten fontosak, hazájuk megbecsült politikai vagy gazdasági szereplői, köztiszteletben álló emberek. A bíró hozott egy szerintem tarthatatlan döntést, ami arról szólt, hogy nem akceptálta a Miniszterelnökség álláspontját, ami szerint Magyarország érdeke, hogy ezek a tárgyalások ne kerüljenek nyilvánosságra. Nem tudom megváltoztatni a bíró döntését, de szerettem volna elkerülni, hogy nekem azoknak a személyeknek a nevét nyilvánosságra kelljen hozni, akikkel találkoztam, mert az a meggyőződésem, hogy ez ellentétes lenne Magyarország érdekeivel. És ha ez kétmillió forintba kerül, akkor annyiba kerül" – zárta Lázár János a nyilatkozatot, és elrohant miniszteri meghallgatására. | [
"Miniszterelnökség"
] | [] |
Botrányos piacberuházás Debrecenben A debreceni vásárcsarnok rekonstrukciójának kivitelezését kisebb-nagyobb botrányok kísérik. Bár a megnyitást tavaly áprilisra ígérték, a létesítményt még mindig nem adták át. Kácsor Zsolt | Népszabadság | 2008. január 15. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
MTI - Oláh Tibor
HIRDETÉS A debreceni polgármesteri hivatal munkatársai tegnap összehívták a piac leendő bérlőit, őstermelőit és kereskedőit, hogy tájékoztassák őket a működtetés feltételeiről.
A találkozót már az új piac épületében tartották, amely hatezer négyzetméteres, kétszintes, fűthető, légkondicionált, mozgólépcsőkkel ellátott létesítmény. Az irodaházakkal együtt 3,2 milliárd forintba került. A beruházást a kezdetektől fogva kisebb-nagyobb botrányok kísérték. Az épület eredeti megvalósítója az izraeli érdekeltségű Global City Kft. lett volna, ám a cég - a városvezetés álláspontja szerint - nem teljesítette a megállapodásban foglalt feltételeket.
Emiatt az önkormányzat 2004-ben a Dexium Kft.-t bízta meg a munkával. Később botrányt okozott, hogy kiderült: a Dexium egyik alapítója a Mester Nívó Kft. volt - korábban nekik adta el a házát Kósa Lajos.
A polgármester abszurd dolognak tartja, hogy ebből ügyet csináltak, hiszen a Mester Nívó egy ingatlanforgalmazó cég, s neki mint eladónak semmi köze nem volt ahhoz, hogy melyik ingatlancégen keresztül adja el a házát. A csarnok átadását 2007 tavaszára ígérték, de a megnyitó csaknem egy évet csúszik. Elképzelhető, hogy a februárra tervezett átadás sem lesz problémamentes, a kereskedők ugyanis túlságosan magasnak találják a bérleti díjakat. Pajna Zoltán alpolgármester tájékoztatása szerint a piacon 325 árusítóasztalt helyeztek el, ezeknek a bérleti díja havonta 16 ezer forint lesz, de a nagyobb asztalokért akár havi 35 ezret forintot is elkérnek. Pajna Zoltán szerint azonban ez az összeg indokolt, mert az új épületben a körülmények sokkal jobbak, mint a lebontott létesítményben.
HIRDETÉS
. | [
"Dexium Kft.",
"Mester Nívó Kft."
] | [
"Global City Kft."
] |
Az uniós közösségi értékesítésnek álcázott áfacsalásról szóló cikkünk után több hasonló üggyel is megkeresték az Átlátszót. Egy áfacsalással vádolt gabonatermelőt nagy valószínűséggel hamis papírok segítségével vettek rá az áfamentes értékesítésre, de az igazi felelősök ebben az ügyben sem érdeklik az adóhivatalt, csak a termelőket vegzálják.
Az uniós közösségi értékesítésnek álcázott áfacsalásról szóló cikkünk után az Átlátszót megkereste néhány szintén adócsalási láncolatban érintett gabonatermelő jogi képviselője. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ugyanis rajtuk szeretné behajtani egy öt évvel ezelőtti gabona adásvétel elcsalt áfáját. A séma most is ugyanaz: az adóhivatal láthatóan nem hajlandó a termelőknél tovább vizsgálódni az áfacsalási láncban, pedig az igazi felelősöket nem legalul kell keresni.
Az uniós értékesítés csapdái – áfacsalás a gabonakereskedelemben Az adóhatóságnál éveken keresztül szemet hunytak az áfacsalások felett, amikor pedig mégis be kellett hajtani az adósságot, a terményt fiktíven utaztató gabonakereskedők helyett a láncolat legalján szereplő mezőgazdasági termelőket vonták felelősségre kétmilliárd forint elcsalt áfa miatt. Tovább a teljes cikkre.
Forrásunk, egy Fejér megyei, névtelenséget kérő gabonatermelő 2009-ben szerződött egy, eredetileg magyar állampolgárok által alapított szlovák céggel, a Malvia s.r.o-val arra, hogy gabonát és napraforgómagot fog eladni neki, közösségi értékesítésre. A terményért előre fizettek, ez feltétel volt, az eladás pedig piaci áron történt, a közösségi értékesítés miatt áfamentesen.
A gabona azonban valójában sohasem jutott el Szlovákiába, hanem nem sokkal a fehérvári felrakodás után meghamisított papírokkal zömmel magyarországi, dunai kikötőkbe, Paksra, Gönyűre került, onnan pedig egy magyar cég vette át. Ők már úgy árulták külföldre, mintha áfásan vásárolták volna, a papírokon azonban sehol nem a Fejér megyei termelő szerepelt. Az ügylet során gyakorlatilag hamis számlákat állítottak ki: az egyik helyről, összesen 7-8 termelőtől érkezett az áru, más helyekről pedig a számlák.
A NAV 2010-ben vizsgálatot indított az ügyben. Ugyanabban az időpontban megjelent az összes, az ügyletben érintett termelőnél és összesen 15 millió forintot meghaladó adóhiányt állapítottak meg. Megkeresték a fuvarozókat is, akik úgy vették át a Malvia s.r.o. nevében a terményt, hogy saját bevallásuk szerint nem is álltak kapcsolatban a szlovák céggel. Ezt a NAV nem firtatta, ahogy azt sem, hogy hogyan került a sofőrök aláírása és a gépjárművek rendszáma a CMR-okmányokra, amelyek azt igazolták a gabonát eladó termelők számára, hogy a termény valóban Szlovákiába került.
A termelők most perben állnak a NAV-val, az ugyanis következetesen rajtuk akarja behajtani az elcsalt áfát. A hivatal kizárólag a CMR-t és a belföldi fuvarozáshoz szükséges fuvarleveleket tekinti bizonyítéknak. Azzal azonban nem foglalkozik, hogy a Malvia s.r.o. szerződésben vállalt kötelezettséget arra, hogy az áru elhagyja Magyarországot, ezt azonban nyilvánvalóan nem teljesítette. A szlovák cég ráadásul azóta már gazdát is cserélt.
A NAV azt sem hajlandó figyelembe venni, hogy a gabonát csak úgy vihették el a termelőktől, hogy kitöltötték az úgynevezett mázsajelentést, amelyen pontosan feltüntették, hogy a vevő a Malvia és a gabona Szlovákiába fog kerülni. A dokumentum egy példányával a fuvarozóknak is rendelkezniük kell, ezt azonban ők vagy "elvesztették", vagy nem mutatták be. A termelők egyelőre harcolnak az igazukért.
Horváth András: Támogassák az Átlátszó küldetését! from atlatszo.hu on Vimeo. | [
"Malvia s.r.o.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [] |
Fogturizmusban a magyar szakembereknek hála régóta jók vagyunk, három éve azonban az Orbán Viktor fogorvosának, Bátorfi Bélának nevéhez fűződő, közpénzzel kistafírozott program ehhez képest is grandiózus eredményeket hirdetett meg. A hvg.hu hosszan kereste a külföldi páciensek ezreit, a külföldi szervező irodákat és a gazdaságélénkítő reklámhadjáratot, de nem találtuk a beígért eredményeket. A programiroda vezetője szerint azért, mert mostanáig a "gigantikus" fejlesztésen dolgoztak, így a kérdéseinkre adott leggyakoribb válasz az volt: "majd". Közben újabb pályázati milliárdokra van támogatási szerződésük.
Pár nap híján pontosan három éve, 2011. április 21-én írt alá Orbán Viktor miniszterelnök együttműködési megállapodást egy átfogó fogturizmus-fejlesztési program megvalósításáról az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. elnök-vezérigazgatójával, Szűcs Lászlóval. Az ünnepélyes szignózást a Herceghalmon megrendezett konferenciára összesereglett több mint 400 fogorvos nézte végig, míg sokan az interneten követték az ágazat nagy eseményét. Utólag is úgy emlékszik mindenki, hogy a szakma roppant lelkes volt, rengeteget vártak a programtól, amely sokat is ígért: az ország nyugati részén Sopron epicentrummal évtizedek óta alakuló, majd a fapadosoknak köszönhetően Nyugat-Európáig lendületesen terjeszkedő magyar fogturizmus újabb aranykorát.
"A kormány meghallotta a szakma hívó szavát" – jelentette ki Szűcs, aki a komplex fogászati turizmusfejlesztési stratégia" egyik "alapítója". Már akkoriban is akadtak, akik szerint Orbán Viktor sokkal inkább saját fogorvosának, Bátorfi Bélának a szavát hallotta meg, hiszen ő a program másik kidolgozója, az azt levezénylő Orvosi Turizmus Iroda Zrt. felügyelőbizottsági elnöke. Az orvos-páciens kapcsolat tényét mindkét oldal megerősítette ugyan, azonban azt határozottan cáfolták, hogy az együttműködéssel járó közel 1 milliárd forintos állami apanázs mögött személyi érdekeltségek lennének. "Senki nem képes ma már nagy sikert elérni anélkül, hogy a közösség és az állam mögötte ne állna" – hangoztatta Matolcsy György, aki akkori nemzetgazdasági miniszterként szintén előadást tartott a fogászati csúcsceremónián.
De hol vannak a fogturisták?
Bár "Orbán fogorvosát" időnként azóta is elővette a média, pont a lényegről, a nagy hévvel beharangozott program eredményeiről keveset lehetett tudni. Még mindig "fogászati nagyhatalom" vagyunk? Mennyit tett ehhez hozzá három év alatt a magáncég-csoport, amelyet egyetlen kormányzati húzással az évi több mint 60 milliárdos bizniszt jelentő fogturizmus csúcsára pakoltak? A magyar fogászoknak hála már 2011-ben is a kontinentális élmezőnybe tartoztunk: ha ezt az állami segítség még meg is tolta, akkor mostanra már mindent el kellene özönlenie a fogturistáknak – de akkor ez miért nem látszik jobban?
Ezeknek a kérdéseknek eredt utána a hvg.hu, a fogászati turizmusfejlesztési programban részvevő, és abból – önként vagy kényszerűen – kimaradó fogorvosokat, más ágazati szereplőket, és ugyanerre a tevékenységre szakosodott külföldi cég képviselőit faggatva. A kérdés átpolitizáltsága miatt túlnyomó többségük csak nevük elhallgatása mellett volt hajlandó beszélni, de több olyan – amúgy állami/uniós támogatásban részesült – fogász is akadt, aki ugyanerre hivatkozva szóba sem állt velünk. Végül az összegyűlt állításokkal megkerestük a fogászati turizmus fejlesztési program lebonyolítóit.
Nem közszereplők: Szűcs László és Bátorfi Béla Orbán Viktorral az MTI fotóján © MTI / Soós Lajos
Egy cégcsoportról van szó, az ezen belül található Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft.-nek a cégnyilvántartás adatai szerint három tulajdonosa van: Bátorfi Béla, Szűcs László, valamint a kettejük tulajdonában lévő Dental World Kft. A 2011-es herceghalmi konferencia házigazdái is ők voltak, ahol Orbán Viktor megjelent, és aláírta az együttműködési megállapodást, azonban megkeresésünkre azt a választ kaptuk, hogy Bátorfi sem a cégek társtulajdonosaként, sem a turizmus iroda felügyelőbizottság elnökeként "nem jogosult a programmal kapcsolatos nyilatkozattételre", ráadásul "kedve sincs" hozzá. Végül a média gyakorlatában szokatlan előfeltételek teljesítése árán (lásd keretes írásunk) Szűcs Lászlóval beszélhettünk. A 3,5 órás, olykor éles szóváltásba átcsúszó beszélgetésben sorra vettük az általunk feltárt információkat, illetve felmerült kérdéseket, az erre adott válaszok összefoglalását közöljük.
Önéletrajzot kértek az újságírótól A fogászati turizmus irodát már március 27-én "sürgős" jelzéssel megkerestük, erre jött a válasz, hogy Bátorfi Béla, a Felügyelőbizottság elnöke "nem jogosult" a nyilatkozattételre. Helyette Szűcs László elnök-vezérigazgatóval beszélhetünk, ha megfelelő, április 8-9-én és 11-én ért rá. A beszélgetés során rákérdeztünk, miért csak az országgyűlési választások utáni időpontokból választhattunk majd két héttel korábban, de Szűcs szerint ennek semmi köze nem volt a kampányfinishez, elfoglaltságai miatt mindig ennyire előre tud csak időpontot adni. A beszélgetésnek többek közt az alábbi feltételei voltak: - csak olyan újságírónak nyilatkoznak, akinek megkapják előzetes életrajzát, szakmai életútját, "quasi előzetesen bemutatkozik", - ők is saját hangfelvételt készítenek a beszélgetésről,
- a program vezetői vagy munkatársai "nem minősülnek közszereplőnek", így fotó róluk akkor közölhető, ha erre írásbeli engedélyt adnak, - a fogászati turizmus fejlesztési program "bármely kommunikációs felületén közzétett, publikált, közlésre szánt anyag, elem, szöveg, kép másodlagos megjelentetése, megjelenése csakis a jogtulajdonos írásbeli engedélyével lehetséges".
Hol vannak a munkahelyek?
Három éven belül megduplázzák, öt év alatt pedig megháromszorozzák a Magyarországra beutaztatott fogturisták számát – ilyen grandiózus növekedést ígértek a program kitalálói. Emellett 3000 új munkahely megteremtését tűzték ki célul azzal, hogy nem mellesleg segítenek itthon tartani "1000 kiválóan képzett szakorvost és fogászati szakembert", "akik egyébként jól fizető állás hiányában külföldre mennének dolgozni". "Röviden mondjam? Nevetséges" – összegezte sommásan véleményét a 2011-ben meghatározott célokról egy külföldi betegszervezéssel foglalkozó forrásunk. Több itthon, illetve ingázva külföldön is praktizáló magyar fogorvos egymástól függetlenül szintén azt állította: inkább gyorsult is a kivándorlás, "már az egyetemen külföldi pályájukat tervezgetik a fogorvos hallgatók".
Bár még mindig sok külföldi érkezik hazánkba – elsősorban nagyobb fogászati kezelésekre – a magas színvonalon, de jóval alacsonyabb árakon dolgozó magyar fogorvosok miatt, de pontos adatokat senki nem tudott mondani. Azt azonban minden megkérdezett állította: semmi nyomát nem tapasztalják annak, hogy a Bátorfi és Szűcs nevével fémjelzett fogászati turizmus fejlesztő program toborozná-szervezné a pácienseket más országokból. Ezért keresni kezdtük a programiroda honlapján feltüntetett olyan fogászatokat, akik támogatást kaptak eszközbeszerzéshez, illetve fogászati turizmusuk fejlesztéséhez. Úgy tudtuk ugyanis, a velük kötött megállapodás része volt, hogy adott idő alatt, adott számú külföldi beteget közvetítenek számukra. Az egyik fogorvos háttérben ezt megerősítette, de szerinte egyetlen beteget sem szervezett számára a programiroda.
"Itt olyan páciens még nem járt"
Egy másik nyertes ügyvezetője szó szerint azt mondta: "itt olyan páciens még nem járt, tudnék róla. Saját betegszervező cégekkel dolgozunk több országból, azok hozzák a külföldi betegeinket". A fogászat vezetője eredetileg névvel nyilatkozott, telefonon még vissza is hívott az adatokkal, részletesen elmondta, hogy sterilizáló berendezést és kezelőszékeket ugyan vettek az eszközbeszerzési pályázaton elnyert pénzből, de egy fogturistát sem köszönhetnek a programirodának. A vidéki ügyvezető később azzal kereste meg a hvg.hu-t, hogy mégsem járul hozzá az általa elmondottak közléséhez. Több pályázatnyertes fogorvos viszont eredetileg sem volt hajlandó nyilatkozni annak ellenére, hogy felhívtuk a figyelmüket arra, közpénzből végrehajtott fejlesztésről szeretnénk őket kérdezni.
Szűcs László elnök-vezérigazgató szerint azért nem találjuk jelét a fogturista-létszám megduplázásának, illetve megháromszorozásának, mert az erre kitűzött 3, illetve 5 év a "működés megkezdésétől" számít. Már annak az általuk lefejlesztett betegirányító rendszer működésétől kezdve, amelyen egészen mostanáig dolgoztak, és így április 15-től indul el a tesztüzeme (Szűcs Lászlóval még ezt megelőzően, április8-án beszélgettünk - a szerk.) . "Ez egy egyedülálló struktúra lefejlesztését jelentette, aminek a kihívásai bennünket is megleptek. Nyilván nem mindig választottunk megfelelő alvállalkozókat, emiatt keletkeztek csúszások, de az eredeti vállalás is az volt: ahogy elindul a program, maga a rendszer, onnantól kezdve számít a három és az öt év. De nem gondolom, hogy ezért szégyenkeznivalónk van. A kormánnyal aláírt megállapodás is tízéves időtávban határozta meg a programot" – mondta.
Szerinte az is nehézséget – és így időveszteséget – jelentett, hogy 2013-tól hatályos Magyarországon "az egészségügyi adatok tárolására vonatkozó szigorú uniós irányelv". Az általuk szervezett külföldi fogturisták betegadatainak ennek megfelelő kezelése "gigantikus fejlesztést" igényelt, csak menet közben jöttek rá, "mennyi buktatót" jelent.
"Ezt a kérdést föltenné a Bernie Ecclestone-nak?"
"Azt kérdezi, miért nincsenek eredmények, hogyhogy nem őriztünk meg munkahelyet. Bocsánat, mi egy magánvállalkozás vagyunk, mi azt vállaltuk, hogy végrehajtunk egy programot, ahogy a Mercedes vagy az Audi is végrehajt egy programot" – reagált Szűcs a fogorvosok elvándorlásának kérdésére, önállóságukat pedig egy hasonlattal érzékeltette. "Mi építünk egy Forma–1-es pályát, amire az jön be, aki akar, és szívesen látjuk a nézőket, a közvetítést, vagyis a médiát, és nem fog a V6-os vagy V8-as motor problémája eltéríteni attól, hogy végrehajtsuk, amit összeraktunk" – mondta. Ellenvetésünkre, hogy három év alatt a tesztüzemig eljutni olyan, mintha ezt a hasonlatbeli Forma–1-es pályát még most aszfaltoznák, az elnök-vezérigazgató újra és újra ugyanazt ismételte: külföldi pácienst "nem hoztunk – még", de ez egy "gigafejlesztés, amit 2011. április 21-én nem tudtunk felmérni".
Szűcs ugyanakkor állítja: a tesztüzemet követően nemcsak elindul a külföldi betegek szervezése, de az egész fogászati ágazat kifehérítésében segít majd a programjuk. Ugyanis jelenleg akár 35-40 százalékos jutalékért is dolgoznak az általa karvaly jelzővel illetett magán-betegszervező cégek, összesen ennyit is elkérnek "belistázási pénz","marketingköltség", és más címszók alatt a magyar fogorvosi székekbe eljuttatott külföldiekért. "Évente 10-15 milliárd forintot összeszedtek a fogászatoktól és kivitték az országból zacskóban" – jelentette ki. Ők ezzel szemben mindössze 10,5 százalék közvetítői jutalékért dolgoznak majd, így "mindenki nyer, mert arra reagál a piac, követi, elkezd lefelé menni" a díj, prognosztizálta. Ha a rendszerük kikerül a fogászatokba, egy hálózat jön létre: 120 fogászat és több mint 20 fogtechnika egybefűzve végzi majd a kezeléseket – méghozzá "a törvényi előírások betartásával". "Mindenki megkapja, ami jár, az állam, a fogászat, a szervező és a páciens is. Ha pedig már magyar mosoly kerül a külföldi beteg szájába, megnézzük azt is, milyen más turisztikai terméket tudunk eladni neki" – magyarázta.
"Ezek voltak a tervek"
A herceghalmi ígéretek beteljesülésére három éve váró fogorvosok viszont elégedetlenek: szerintük Szűcsék programjának egyik legígéretesebb részéből, a Magyarországra betegeket toborzó külföldi irodahálózatból sem lett semmi. Pedig önállóan szerintük nagyon nehéz kimenni külföldre betegeket szerezni, aki megpróbálta, annak a kinti konzultációk költsége hamar elvette a kedvét. "Azt mondták, nagy forgalmú plázákban fognak majd bennünket népszerűsíteni, mint ahogy a kinti turisztikai központok is működnek" – mesélték. Bátorfiék interneten is elérhető programismertetőjében máig az olvasható, hogy "a budapesti főiroda és irányító központ létrehozását követően a beruházás első ütemében 4 nyugat-európai országba telepített, 10 irodából álló hálózat" létesül, majd a "második és harmadik ütemben, 2015-ig az irodahálózat 25-28 egységre bővül". A honlapjukon ott virítanak olyan városnevek, mint Manchester, Dublin, Frankfurt vagy Zürich, csak éppen hiába kattintunk a linkre, nem visznek sehova.
"Ezek voltak a tervek, de azért hogy elmondhassuk, van irodánk, nem fogjuk megcsinálni. Ezért ne kérdezze meg, hol vannak az irodák" – mondta a külföldi jelenlétet firtató kérdésünkre Szűcs László, mert szerinte felelőtlenség lenne előzetes felmérés nélkül bevállalni a személyes ügyfélszolgálatok megnyitásának és működtetésének költségét. "Ma a fogászati turizmusban az ügyletek 96 százaléka online kötődik, a méréseink szerint csak 8-10 százalék igényli a személyes kontaktust. Ami nem kevés, vagyis érdemes lehet irodát nyitni, csakhogy ezt jól fel kell mérni a beruházás előtt" – tette hozzá a program vezetője, aki még mindig úgy gondolja, hogy egy ilyen lánc "hatalmas marketing image az országnak, mert mi Magyarországot áruljuk mint fogászati szolgáltatót". Így ezzel is a majd hamarosan elinduló "gigafejlesztésű" rendszerük után foglalkoznak, amikor már ennek köszönhetően lesznek adataik arról, hol lenne igény helyi irodákra.
Csakhogy a nekünk nyilatkozó fogorvosok azt sem értették, akkor legalább miért nem találkoznak a programiroda "magyar mosolyt" reklámozó hirdetéseivel külföldön. "Pedig ezért is tűnt nagyon jó lehetőségnek: mi jók vagyunk, ők meg megtolják a marketinget, hogy mi is kijussunk a külföldi piacokra" – mondta egyikük, míg egy kollégája megjegyezte: Bátorfi Béla saját rendelőjének a hirdetését ezzel szemben látta a londoni metró újságjában. "Gondolom, horror ára volt, de ő meg tudja finanszírozni" – jegyezte meg. A külföldi betegszervezésben foglalkozó forrásunk szerint elég megnézni, hogyan tagolódik a szakma: van pár óriási magyar foggyár, akik régóta ráálltak a fogturizmusra, mellettük a kisebbek nem rúgnak labdába. "Ők most is folyamatosan hirdetnek az interneten és külföldön. Láttam az egyik magyar fogászat hirdetését nemrég itt kinn, már nemcsak ingyenes konzultációt ígértek, hanem még a repülőjegy is grátisz volt Magyarországra. Ez a piacon lévő pár bálna mindig alá fog tudni ígérni a többieknek" – mondta. Szerinte csak az a kérdés, hogy ha már az állam foglalkozik a fogászattal, miért nem az "egyszékes kis rendelőt támogatja, aki eközben a magyar betegekkel lavíroz".
Orbán Viktor a herceghalmi aláíráskor 2011 áprilisában. Jobbra Bátorfi Béla (nem közszereplő) és Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter © MTI / Soós Lajos
Szervezetileg is létezik a Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesülete (Association of Leading Hungarian Dental Clinics), amelybe jelenleg hét nagy magyar fogászat tömörül, az egyesület egyik alelnöke szintén Bátorfi Béla. Legalábbis saját cégének domainje, az implantatum.hu-n megtalálható volt egy leírás, amely szerint nekik, mint vezető rendelőknek egyik célja külföldön is képviseltetni magukat, "komoly többlet bevételt hozva a magyar egészségturizmus számára". Szűcs később viszont azt állította, hogy cégtársa "nem tagja és így nem is alelnöke a Vezető Rendelők Egyesületének", és az előbbi oldalról is eltűnt a tájékoztató, azonban ez az információ visszakereshető az interneten.
"Hol vannak az irodák? Hol vannak a reklámok? Ezen dolgozunk, most értünk el oda a folyamatban, hogy ezeket elkezdjük megvalósítani" – mondta Szűcs László erre, ugyanis az ezután felálló, "szeptembertől nagyüzemben" működő rendszerhez kapcsolódva "fogják indítani" a reklámkampányt is.
Érkezett beteg: 0
Viszont ha ezek szerint bevállaltan még csak ezután indul majd a 2011-ben beharangozott nagyszabású program, érthetetlen, miért kellett a programban lévő fogorvosoknak jelentést írni a számukra leszállított külföldi páciensek számáról, sőt riportot készíteni az elégedettségükről. Az egyik nyertes pályázó szerint volt, aki be sem küldte, más viszont – némi iróniával – kitöltötte a beszámolót a valóságnak megfelelően: nagy nullákat írt az érkezett betegekre vonatkozó rubrikákba. Szűcs László erre a hvg.hu-nak azt mondta: a programban részt vevő fogászatok "tavaly felmentést kaptak a beszámolási kötelezettség alól 2014-ig".
Milliárdos támogatások Az Átlátszó április 8-án közölt egy részletes összeállítást arról, hogy több mint 2 milliárd forint állami és uniós támogatást kaptak Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosa, dr. Bátorfi Béla érdekeltségei a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül. Erre is rákérdeztünk Szűcs Lászlónál, aki megerősítette, hogy az Átlátszó által összeszedett pályázatokra nézve "támogatói okiratokkal rendelkeznek", de még nem hívták le azokat – erről részletesen cikkünk holnapi folytatásában olvashat.
A háttérbeszélgetések során a hvg.hu birtokába került egy szolgáltatási szerződés, amelyet Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft.-vel kötött egy olyan nagy fogászat, amely nyert a turisztikai pályázaton. (A Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft.-nak az ügyvezetője szintén Szűcs László, tulajdonosa pedig a Bátorfival közös cégük, a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft. Szűcs László elmondása szerint éppen a jó elkülönítés érdekében hoztak létre egy egész cégcsoportot, mindegyik más-más tevékenységet végez, ennek megfelelően vannak elnevezve.)
Az érintett fogorvos szerint a szerződés teljesen homályos, az interjú során megpróbáltuk tisztázni az abban szereplő fogalmakat. Felemás sikerrel, például az általuk vállalt "innovációs hálózati tesztprogram lefuttatása"-t Szűcs úgy értelmezte: "minden, ami a rendszer működtetéséhez kapcsolódik". A "hálózati innovációt elősegítő operatív fejlesztésekhez kapcsolódó tanácsadás"-t mindenesetre definiáltuk, szerinte ez a "nem is tudom, hány óra egyeztetés, amikor kimentünk és felmértük a fogászatot a szakértőinkkel, én magam is, a működését áttekintettük, fogászat tulajdonosával átbeszéltük". Az elnök-vezérigazgató szerint mindenesetre a több tízmilliós támogatás elköltését szabályozó szerződések alapján a fogászatok "mindazokat a fejlesztéseket megkapták, hogy betegeket tudjanak fogadni". Később viszont levelében – amelyben a cikk megjelenését megpróbálta megakadályozni – azt írta, hogy "tartózkodjunk a valótlan dokumentumokra történő hivatkozástól", holott a birtokunkba került szerződést ő írta alá.
Hogy mégis hány fogorvos kapott a több tízmilliós támogatást? Tippeljen, és holnap cikkünk 2. részéből megtudhatja, mennyire járt messze az igazságtól. A folytatásból az is kiderül, egyes fogorvosok hogyan tudtak többször is nyerni, és hogyan lepleztük le álnéven, hogy a programot jegyző Bátorfi Béla az egyik állami forrásból támogatott rendelőben is fogad pácienseket. | [
"Dental World Kft.",
"Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft.",
"Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesülete",
"Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft.",
"Orvosi Turizmus Iroda Zrt."
] | [
"Association of Leading Hungarian Dental Clinics",
"Vezető Rendelők Egyesülete",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
Az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság bekéri az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatalának Alstom-botránnyal kapcsolatos jelentését a Miniszterelnökségen keresztül - jelentette be Borbély Lénárd, a bizottság elnöke a testület alakuló ülése utáni tájékoztatón.
Borbély Lénárd elmondta: úgy döntöttek, megkérdezik a magyar ügyészséget arról, hogyan áll az a nyomozás, amely Tarlós István főpolgármester 2010-ben, a közbeszerzés ügyében tett feljelentése alapján indult.
Arról is határoztak, hogy meghallgatják mindazon szakembereket és döntéshozókat, akik a metrókocsik közbeszerzésében részt vettek - tette hozzá a politikus, aki Csepel Fidesz-KDNP-s polgármestere is.
Emlékeztetett arra: az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala megkereste Magyarországot az Alstom megvesztegetési botránya ügyében, mivel a korrupciós szálak ide is elvezettek.
A közbeszerzésben végül a legdrágább, 65 milliárd forintos ajánlatot fogadták el a döntéshozók Fotó: Origo
A Fővárosi Közgyűlés pedig májusban döntött az ideiglenes vizsgálóbizottság létrehozásáról. A testület egy több ezer oldalra rúgó, a fővárosnál, illetve a BKV-nál keletkezett iratanyag alapján kezdte meg most munkáját.
A közbeszerzés több kérdést vet fel, mert végül a legdrágább, 65 milliárd forintos ajánlatot fogadták el a döntéshozók - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva Borbély Lénárd elmondta: indítványozni fogja Demszky Gábor korábbi főpolgármester meghallgatását is, és nem tartja kizártnak Medgyessy Péter korábbi szocialista miniszterelnök meghallgatását sem.
Mint arról az Origo is beszámolt, az Alstom ellen Nagy-Britanniában és Magyarországon is nyomozás folyik korrupció gyanúja miatt. Korábban a Magyar Idők írt arról, hogy több mint 597 ezer euró - jelenlegi árfolyamon mintegy 180 millió forint - áramlott a korrupciós botrányba keveredett Alstom francia járműgyártótól Medgyessy Péter családi cégéhez 2007-ben és 2008-ban.
Pénzt kapott Medgyessyék cége
Medgyessy Péter még aznap az Indexnek elismerte kapcsolatát az Alstommal, szerinte "a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott, és kilenc ember többéves munkájának az ellenértéke". Áprilisban a korrupciógyanús metrókocsi-tender ügyében Jávor Benedek, a PM képviselője az Európai Csalás elleni Hivatalhoz fordult. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala",
"Európai Csalás elleni Hivatal",
"Magyar Idők",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Jelentős Csalások Elleni Hivatala"
] |
A Quaestor-károsultak nevében próbapert akar indítani Magyar György ügyvéd, aki számos becsapott embert képvisel. Szerinte a felügyeleti hatóságnak, a Magyar Nemzeti Banknak tudomása lehetett a Quaestor-brókerháznál folyó visszaélésekről, ezért felelősséggel tartozhat az ügyfeleknek okozott kárért.
Az MNB ellen csupán egy keresetet nyújtanának be, s legfeljebb egymilliót kérnének, de ha nyerni fognak, valamennyi olyan ügyfél érdekében, aki nem jutott hozzá maradéktalanul a befektetett pénzéhez, készek fellépni.
A bírók sokszor alig feldolgozható mennyiségű iratot kapnak
Egyelőre várják azonban a terjedelmes – 1500 oldalas – vádiratot, amely esetleg tartalmazhat fontos adatokat egy ilyen per megindításához is. Ugyanakkor gyűjtik az információkat arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi felügyeletet nem terheli-e valamilyen vétkes mulasztás. Tehát keresik a fogást – és reményeik szerint meg is találják –, mert csak akkor érdemes próbálkozni, ha a bíróság számára nyilvánvalóvá tudják tenni, hogy a hatóság ellenőrzési kötelezettségének nem tett maradéktalanul eleget. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [] |
Kiderült: Schmitt igényelte az állami villát
Budapest — Íme bebizonyosodott: gőzerővel keresik már Schmitt Pál volt köztársasági elnök állami szolgálati lakását.
A Blikk megtudta: Schmitt kérte, hogy az állam biztosítson számára ingatlant, ám ezt nem verték nagy dobra.
– Schmitt Pál jelezte, hogy kéri azt az állami szolgálati lakást, amire élete végéig jogosult lesz – mondta a Blikknek egy neve elhallgatását kérő kormányzati illetékes. – A leendő villáról a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) már egyeztetett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel.
Schmitt Pál az RTL Klub híradójában arra a kérdésre, hogy igényelt-e állami villát, a konkrét választ megkerülve csak annyit válaszolt, hogy ami jár az jár, miközben már előző hónapban keresni kezdték számára a megfelelő villát
Megkerestük az MNV Zrt.-t, s számos kérdést tettünk fel. A vagyonkezelő szűkszavú válaszában azonban elismerte: a háttérben már egyeztettek. – A Köztársasági Elnöki Hivatal áprilisi megkeresését követően az MNV Zrt. megkezdte az ingatlan felkutatását – írták a Blikknek. Vagyis a malmok már jó ideje, legalább egy hónapja őrölnek, s Schmitt sem sokat rágódott azon, hogy kéri-e a törvény szerint neki járó ingatlant. Az államfő április 2-án mondott le, s már abban a hónapban elkezdték intézni a rezidencia ügyét.
Csakhogy a szolgálati lakásról folyamatosan titkolózott Schmitt Pál és a KEH is. A hivatalt számos alkalommal megkerestük, legtöbbször feleletet sem kaptunk. Szintén nem ejtett szót a tárgyalásokról Kiss Norbert, a leköszönt elnök hivatalvezetője sem. Pedig ő április 19-én úgy fogalmazott: időben tudatják, miként határoz Schmitt. Sőt május 2-án, Áder János államfővé választásakor maga Schmitt Pál is még lebegtette a döntést. A volt elnök az RTL Klubnak azt mondta: még nem tudja, kér-e ingatlant.
– A miniszterelnök úrral beszélek pontosan a járandóságomról. Tudom, hogy néhányan mondják, még a fizetésemről is, mindenről mondjak le. Nem tudok hirtelen mindenről lemondani. Ami jár az jár, ami nem jár, az nem jár – nyilatkozta akkor.
Szintén a Blikk találta az első árulkodó nyomot arra, hogy már megszülethetett a döntés. Két hete megírtuk: egy kormányhatározat 150 millió forintot juttatott a KEH-nek "intézményi beruházási kiadásokra". Vagyis a pénz ingatlanvásárlást szolgálhat. Ugyanis hasonló összeget – 126 milliót, illetve 195 milliót – költöttek Schmitt két elődjének, a néhai Mádl Ferencnek és Sólyom Lászlónak otthonára is.
Schmitt Pál esetleges állami rezidenciára költöztetését sokan kritizálták, így a Blikk internetes szavazóinak többsége is. A politikus vagyonnyilatkozatában ugyanis három nagy értékű II. kerületi ingatlant is feltüntetett. Úgy tudjuk, volt otthonát, egy 320 négyzetméteres villát jelenleg is bérbe ad, mert a házat külföldi diplomatacsalád lakja.
Maros László | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [
"RTL Klub",
"MNV Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] |
Ezer sebből vérző érvekkel próbálta megindokolni Orbán Viktor, hogy miért kell megvásárolnia az államnak a Mátrai Erőművet barátjától, Mészáros Lőrinctől.
A miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján a Bloomberg újságírói kérdésére beszélt a témáról viszonylag hosszan. Több részből álló magyarázata azonban, ha szigorúak vagyunk a kormányfővel, akkor szakmai szempontból szinte teljes egészében értelmetlen volt, de ha kicsit megengedőbbek, akkor is csak durván kicsavarva lehetett valami összefüggést találni a miniszterelnök állításaiban. Ráadásul egy ponton úgy tűnt, mintha másfél órával korábbi önmagának is ellent mondott volna.
Kimaradt néhány részlet a sztoriból
Orbán Viktor azzal kezdte, hogy röviden vázolta az erőmű tervezett állami felvásárlásának előzményeit, igaz, összefoglalójából néhány fontos részlet kimaradt, és volt benne egy kisebb ferdítés is. A kormányfő szó szerint azt mondta, hogy a Mátrai Erőmű
külföldi tulajdonban volt korábban, aztán egy cseh magyar konzorcium kivásárolta, és közben pedig az Európai Unió minden szénerőműre vonatkozóan büntető kvótákat léptetett életbe. Súlyosakat. Azt közölte velünk a tulajdonos, hogy be fogja zárni, mert nem óhajt és nem tud megfinanszírozni egy nagy összeget. ... Azt mondta a kormánynak, hogy fontolja meg, hogy nem akarja-e megvenni.
Ebből az összefoglalóból csak annyi maradt ki, hogy a magyar-cseh új tulajdonos időközben teljes egészében magyar lett, és lényegében Mészáros Lőrinc különböző érdekeltségeit takarja. Amelyek tavaly 11 milliárd forintot vettek ki az akkor már veszteséges erőműből. Ezt azért tehették meg, mert a korábbi külföldi részvényes, akitől megvásárolták a céget, már régebben elkezdett félretenni a létesítmény tényleg rendkívül költséges modernizációjára. Azaz éppen arra, amit a pénzt a cégből kiszedő új tulajdonos "nem óhajt és nem tud megfinanszírozni".
Ráadásul az sem igaz, hogy közben az európai unió minden szénerőműre vonatkozóan büntető kvótákat léptetett életbe. Egyszerűen annyi történt, hogy a régóta létező, de addig tetszhalott széndioxid kvótarendszer elkezdett működni, és ezért a korábbinál sokkal többet kell fizetni azoknak a cégeknek, amelyek CO2-t bocsátanak ki. Ám ez egyrészt nem újkeletű dolog, másrészt akkor már egész biztosan tudni lehetett, hogy komoly költségnövekedés várható az erőműnél, amikor a szóban forgó 11 milliárdot kivették a vállalatból.
Sőt, valójában már ennél is sokkal korábban tudhatta a tulajdonos, hogy nagyon meg fognak ugrani a kiadásai, hiszen – amint ezt korábbi cikkünkben bemutattuk – egy régebbi ügylet miatt eddig is piaci ár alatt vették a széndioxid kibocsátásra feljogosító kvótát. Ez az áldásos állapot azonban az idén véget ér, így mostantól minden évben tízmilliárdokat bukhat ezen a vállalat. Egészen pontosan annak tulajdonosa, amely valószínűsíthetően ekkor már az állam lesz.
Milyen tízezer ember?
Ez azonban még csak miniszterelnök bevezetője volt, az érvek csak ezt követően hangoztak el. Orbán Viktor elsősorban a munkahelyek megőrzésére építette magyarázatát. Szó szerint ezt mondta:
én is hajlottam a logikára, hogy ha valami üzletileg nem működik, akkor természetesen ne finanszírozzunk veszteséget, hanem zárjuk be és alakítsuk át, az embereknek biztosítsunk más munkalehetőséget. De a kormány áttanulmányozta a konkrét helyzet, és azt látta, hogy tízezer ember munkahelyéről van szó és semmilyen olyan megoldást nem láttam, hogy annak a tízezer embernek hol fogunk munkát adni a környéken.
Önmagából is kérdés, hogy mennyire állami feladat a munkahelyek teremtése vagy megőrzése egy alapvetően még mindig munkaerőhiányos helyzetben. Az azonban egész biztos, hogy ez a tízezer munkahely a legdrágábbak között lesz az állam szempontjából, pedig a költségvetési támogatással megkínált nagyberuházások között eddig is volt már néhány, ahol lényegében évekig az állam vállalata át az alkalmazottak fizetését.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.
A témáról legutóbb novemberben írtunk, amikor Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszámolt a tavalyi nagyberuházásokra adott támogatásokról, és tárcavezető által közölt adatokból kiderült, hogy minden egyes új munkahelyhez 13,3 millió forint támogatást adott a kormány. Mivel a létrejött munkahelyeken az átlagos bruttó fizetés 458 ezer forint volt, ez azt jelenti, hogy a kormány az új dolgozók 29 havi bérét adta oda a cégeknek támogatás formájában.
Itt ennél is sokkal magasabb lehet ez az összeg. Bár a Mátrai Erőműre költendő pontos összeg egyelőre nem ismert, a kormányfőnek feltett kérdésben egy miniszteri nyilatkozatra hivatkozva 1 milliárd dollár, azaz 300 milliárd forint hangzott el. Bár a konkrét összeget Orbán Viktor nem erősítette meg, de azt mondta, hogy nagyságrend valóban valahol itt lehet. Márpedig az 1 milliárd dollárral számolva ez fejenként 30 millió forintot jelent*már persze ha elfogadjuk azt, hogy csak a munkahelyek megmentése a cél..
Ráadásul a 10 ezer munkahely sem teljesen valós adat, hiszen a Mátrai Erőmű Zrt-nél jelenleg nagyjából 2000-2100 ember dolgozik.
A kormányfő ugyanakkor megmagyarázta, hogyan jött ki az ennél ötször magasabb adat: szerinte "nem csak az erőműnek a dolgozóival kell számolnunk, hanem az erőmű által termelt áramot használó ipari parkban működő cégek alkalmazottaival is".
Ennél részletesebben nem fejtette ki, hogy ennek mi az oka, de a megfogalmazásból eléggé úgy tűnik, mintha az érintett vállalatok a Mátrai Erőmű nélkül nem juthatnának áramhoz. Ez azonban nem igaz. A paksi lakásokban sem kapcsol ki a tévé, ha valamiért vissza kell fogni az atomerőmű teljesítményét, amire azért elég szép számmal volt példa a közelmúltban. Az érintett cégek megvennék máshonnan az áramot, hiszen be vannak kapcsolva a hazai villamosenergiahálózatba.
Persze – ahogy erre egy lapunknak nyilatkozó szakértő felhívta a figyelmet – nem kizárt, hogy az ipari park tényleg közvetlenül az erőműből egy célvezetéken keresztül kap áramot, de ezt bármikor ki lehet váltani. Az elképzelhető, hogy egy ilyen lépés megdobná a vállalatok költségeit, mert most a közvetlen szerződéssel olcsóbban szerzik be a villamosenergiát, de ez nem lehet érv, hiszen
ha az erőmű állami tulajdonba kerül, akkor a tiltott állami támogatás kérdését is felveti a piaci szint alatti árazás.
Ha megengedőbbek vagyunk a miniszterelnökkel, akkor teljesen azért nem volt alaptalan a felvetése, az erőmű körüli vállalatok egy része ugyanis tényleg a létesítménytől függ, csak éppen nem elsősorban azért, mert onnan szerzik be az (olcsó) áramot. Az ipari park bemutatkozása szerint részben olyan vállalkozásoknak adnak otthont, amelyek vagy az erőművek üzemeltetésével keletkező melléktermékek hasznosítására, vagy pedig a biomassza együttégetési projektekre alapoznak. Egyrészt azonban nem minden cég, másrészt amelyek ilyenek, azok is be tudják szerezni a szükséges alapanyagokat máshonnan, ha valóban van piaci igény a tevékenységükre.
Ha lezárunk egy feljárót, járhatatlan lesz az M7-es?
A munkahely-megtartási érvek tehát nagyon sántítanak, de még így is ez tűnik a miniszterelnök által mondottak közül a legerősebbnek. A másik, csak megemlített magyarázat, miszerint a Mátra Erőmű bezárása miatt a teljes villamosenergia-rendszerben keletkeznének zavarok például szakmai szempontból – ahogy egy szakértő fogalmazott – konkrétan mellébeszélés. Erre egyébként részletesebben azért nem tért ki Orbán Viktor, mert nem akarta untatni a hallgatóságot, mindössze annyit mondott, hogy mivel az erőmű az energiaszállítási rendszer működésének egy csomópontja, a kiesése az egész energiarendszerben problémát okozna.
Ez azonban nagyjából olyan érvelés, mintha azt mondanánk, hogy nem lehet lezárni az M7-es érdi felhajtóját, mert az zavarokat okoz az autópályán.
Ráadásul ez a hasonlat csak akkor lenne teljes, ha a lezárást az érdiek (egészen pontosan a felhajtót használók) kérnék, mondván többet nem akarják használni az utat.
Egyébként, ha nem is a közelmúltban, de a 2000-es évek elején volt olyan, hogy a Mátrai Erőmű lényegében kiesett a termelési rendszerből, mert annyira hideg volt télen, hogy a lignitet nem tudták eljuttatni a kazánokba. Ha akkor sikerült ezt a problémát kezelni, akkor vélhetően most – amikor modernebb informatikai háttér van a villamosenergia rendszer mögött, és felkészülni is lenne idő – sem okozna megoldhatatlan problémát.
Talán még ennél is zavarosabb az az érv, miszerint a lignitet, mint a Magyarországon egyetlen helyben rendelkezésre álló energiahordozót ugyan kivezetjük, de stratégiai tartaléknak megtartjuk, hogy, ha valami rendkívüli dolog történik, például kitör egy háború, akkor ne maradjon áram nélkül az ország. Így ugyanis teljesen érthetetlen, hogy mit akar csinálni a több százmilliárdos modernizáció során az erőművel az állam.
Az nem tűnik reálisnak, hogy hosszabb távon fennmaradjon a széntüzelés, különösen, hogy másfél órával korábban Orbán Viktor még arról beszélt, hogy 2030-ra a villamosenergia termelés 90 százalékát karbon-semlegessé tesszük. Márpedig a korábbi években a Mátrai Erőmű a maradék 10 százaléknál egyedül nagyobb részt hasított ki a hazai áramtermelésből. Ha viszont megszűnik a széntüzelés, akkor nem teljesen tiszta, hogyan szeretnénk vészhelyzetben lignitből áramot termelni, hacsak ott nem marad a használaton kívüli erőmű (amire egyébként már volt példa).
Összességében tehát továbbra sem sikerült megindokolni, hogy miért kell átvenni az ország leggazdagabb emberétől egy olyan erőművet, amiből a rövid tulajdonlás alatt súlyos milliárdokat vettek ki, és amely mostantól évente tízmilliárdos nagyságrendben termelheti a veszteséget – ráadásul a kormány hosszútávú terveiben a jelenlegi formájában egész biztosan nem is szerepel.
Közélet Vállalat ipari park Mátrai Erőmű Mészáros Lőrinc munkahelyek Orbán Viktor Olvasson tovább a kategóriában | [
"Mátrai Erőmű"
] | [
"Mátra Erőmű",
"Európai Unió",
"közélet Vállalat",
"Mátrai Erőmű Zrt-nél"
] |
Cenzúrázhatja az M6-os Dunaújvárost Szekszárddal összekötő szakaszát üzemeltető M6 TAK Zrt. nyilatkozatait a fejlesztési tárca. Az autópálya építésénél elkövetett hibák sorával és szerződésszegéssel vádolt cég kizárólag a minisztériumban jóváhagyott érveket hozhat fel védelmére. Vagyis egyelőre semmit.
Nagy a csend az M6-os autópálya körül. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) egy hete jelentette be, hogy a sztráda Dunaújváros és Szekszárd közti 65 kilométerét építtető M6 Tolna Autópálya Koncessziós (TAK) Zrt. megszegte a beruházás koncessziós szerződését, az autók kereke alatt vékony az aszfalt, az építők által elkövetett hibák összértéke pedig "több milliárd forint". Ha a vádak igazak, akár a harminc évre szóló koncessziós szerződés felmondását is megalapozhatják. A befektetők ennek ellenére hallgatnak: egy elhaló "minden rendben" közleménynél többre eddig nem futotta. Megpróbáltuk hát szóra bírni őket.
Kizárólag a fejlesztési minisztériumban egyeztetett, jóváhagyott nyilatkozatokat hozhatja nyilvánosságra az M6-os Dunaújváros–Szekszárd szakaszáról koncessziós szerződése szerint az autópályát üzemeltető társaság – tájékoztatta lapunkat az M6 TAK illetékese. Mint megtudtuk, az egyeztetési kötelezettség egyike annak a kevés információnak, amiről a társaság az NFM külön jóváhagyása nélkül is beszélhet. A kivételek köre azonban azoknak a megállapításoknak a kommentálására nem terjed ki, amelyekkel a szakminisztérium vizsgálata alapján vádolja a céget. Így erről akkor sem szólnak, ha az NFM egy hete kiadott közleményében csupa "magas labdát" adott fel. Olyanokat, amiket a koncessziós társaság akár ügyvédi közreműködés nélkül, önál lóan is könnyedén lecsaphatna. Így a kérdéseinkre adott válaszok híján megpróbáltuk ezeket számba venni.
Egy esetleges bírósági eljárás során a többi között kínossá válhat az NFM számára az az állítás, amely szerint az M6 TAK hibák egész sorát követte el, és az autópályát nem az előzetes dokumentációknak megfelelően építette meg. A 119,5 milliárd forintos projektet ugyanis elvben egyszerre seregnyi hatóságnak kellett ellenőriznie. Az ünnepélyes útavató előtti hónapokban az építési területen gyakori vendégek lehettek például a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) munkatársai. A dolguk éppen az volt, hogy ha hibát, eltérést találnak, azt szóvá tegyék, és gondoskodjanak a feltárt hiányosság megszüntetéséről. A korábbi közlések szerint azonban a szakhatóságok súlyos kivetnivalót nem találtak az M6-oson, és az előírt hiánypótlási idő után a sztráda a végleges használatbavételi engedélyét is megkapta. Aminek fényében furcsa: az NFM szakértői miért csak most vették észre, hogy az aszfaltburkolat vastagsága és minősége számos helyen nem megfelelő?
Meglehet, sosem derül ki, hogy az aszfalt vastagságát méricskélők az építkezés ideje alatt "néztek el" valahogy valamit, vagy a szakminisztérium megbízásából vizsgálódók "tévedtek". Mindenesetre ez utóbbiak egyelőre adósak annak a magyarázatával is, hogy konkrétan milyen tételekből áll össze a sztrádaépítők hibáinak számlájára írt, az NFM közleményében említett "több milliárd forint" kár. De ha ezt esetleg nyilvánosságra hoznák, a rend kedvéért elmondhatnák azt is: az M6-os "kára" kinek a számláján jelentkezik.
Feltehetőleg rossz felé tapogatózik ugyanis, aki úgy gondolja: az esetleges hibáért a költségvetés, és rajta keresztül az adófizetők fizetnek. Valójában az, hogy a köznek mennyibe kerül az M6-os, már a koncessziós szerződés aláírásakor eldőlt – a magyar kormány és a befektetők képviselői 119,5 milliárd forintról írtak alá.
Lehet arról vitatkozni, hogy ez sok vagy kevés. Az azonban biztosnak látszik, hogy ez az összeg akkor sem lesz nagyobb, ha az autópálya-szakaszon hetente jelennekmeg drága javítanivalók, vagy ha a burkolat az NFM állításának megfelelően rövidebb élettartamú lesz a vártnál. Az ezzel járó valamennyi költséget ugyanis az autópályát még úgy 28 évig üzemeltető koncessziós társaságnak kell állnia. Szerződésének lejárta után pedig egy teljesen felújított gyorsforgalmi utat kell átadnia az államnak. A hibák gyakorisága természetesen aligha lehet mellékes. Ha azonban sok van belőlük, a befektetőknek dupla kellemetlenséget okoznak. Az csak az alap, hogy a javításokat ki kell fizetniük. De ha a meghibásodások olyan gyakoriak, hogy az már az M6-os használhatóságán is érezhető, az állam akár az M6 TAK-nak fizetett rendelkezésre állási díjból is elvehet. Tehát ráfizetés helyett valójában spórolhat a sztrádán.
Akárhogy is, ha az NFM szakértőinek igazuk van, és az M6-os középső 65 kilométere valóban olyan rossz, mint mondják, a minisztériumnak azonnal lépéseket kellene tennie. Ezek sorában az egyik lehetőség a koncessziós szerződését állítólag megszegő társasággal való gyors szakítás. Ami egyet jelentene a 30 évre szóló koncessziós szerződés felmondásával. Más kérdés, hogy az egyoldalú szerződésbontást a jogászok szinte megvalósíthatatlannak tartják. Ráadásul ha megkísérelnék, az M6-os története szinte biztosan a bíróságon folytatódna. Ahol feltehetően már nem lenne elég beszélni a befektetők hibáiról – bizonyítani is kellene.
Ezért aztán a felek számára marad a koncessziós szerződés már beharangozott újratárgyalása és a kényszerű együttélés. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"M6 TAK",
"M6 Tolna Autópálya Koncessziós (TAK) Zrt.",
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"M6 TAK Zrt."
] |
Úgy látszik, a választási kudarcot követő belharcok mellett az adóssággal is meg kell küzdenie az MSZP-nek. A baloldalhoz kötődő Vasárnapi Hírek tegnap ugyanis arról írt, olyannyira súlyos tartozást halmozott fel a szocialista párt az elmúlt években, hogy információik szerint a választási kampány véghajrájában a hitelező bank zárolta a párt számláit.
A cikk szerint a szocialisták elnökének mintegy kétmilliárd forintos adósság törlesztését kell megoldania. (A lap főszerkesztője az a Gál J. Zoltán, aki korábban a Medgyessy-kormány szóvivője, a Gyurcsány-kormány államtitkára volt, az Országgyűlésben pedig MSZP-s képviselőként dolgozott.) A Magyar Nemzet kereste az MSZP-t a hír kapcsán, a párt sajtófőnöke ugyanakkor csak mára ígért tájékoztatást.
Eközben a csúfos választási vereség után a belső konfliktusok tovább feszítik a pártot, ráadásul újabb front is nyílt a közelgő európai parlamenti (EP) választások kapcsán. Mesterházy Attila pártelnök ugyanis úgy látja, leendő EP-képviselőiknek sokkal többet kellene kooperálni akár a jobboldali képviselőkkel is.
– Azt fogom javasolni a mieinknek, hogy ott kint szorítsuk egy picit háttérbe a pártpolitikát, és sokkal inkább arra koncentráljunk, hogy európai szinten az össznemzeti érdeket hogyan lehet képviselni – fogalmazott. Az EP-listájukat vezető Szanyi Tibor azonban nem osztja ezt a véleményt, a céljuknak ő épp az európai jobboldal legyőzését nevezte. – A választási kampány során szó nincs semmiféle jobboldali vagy baloldali összeborulásról, de tartok tőle, hogy később se lesz – szögezte le Szanyi.
Nem csitulnak a pártvezetést kritizáló hangok sem. Komáromi István, az egyik pécsi alapszervezet volt titkára – akinek négy éve felfüggesztették MSZP-tagságát, de most visszahívták – arról beszélt a Hír TV-nek, hogy "Gyurcsány Ferenc miatt vesztett a baloldal 2010-ben és 2014-ben is, ezért volt hiba összefogni vele". Szerinte az emberekkel beszélni kellett volna, nem csak elrohanni, és nem csak az aláírásokat gyűjtögetni, ez ugyanis – mint mondta – óriási taktikai hiba volt. – Négy éve Mesterházy Attila az MSZP elnöke, véleményem szerint az is nagy hiba volt, hogy vesztesként nem gratulált a győztesnek – fűzte hozzá a baranyai politikus.
Hiller István – aki sajtóértesülések szerint esélyes a parlament alelnöki tisztségére – viszont már óvatosabban fogalmazott a Népszavának adott interjújában. A szocialista politikus arról beszélt, hogy a magyar baloldal nem értette és nem dolgozta fel jól azokat a változásokat, amelyeket az elmúlt fél évtizedben a társadalom sokkszerűen megélt. Szerinte bár a súlyos kudarcot lehet a külső körülményekkel, például az új választási rendszerrel magyarázni, "aki azonban itt megáll, az védekezik, és nem akarja igazából a baloldal újjáépítését". A szocialista politikus úgy vélte, egy baloldali pártnak értenie kell azt a baloldali gondolatot, hogy a leginkább elesetteken kell segíteni, és nem csak úgy általában. – Annak az embernek, akinek nem jut tűzifára, hiába beszélünk az emberi jogokról, de vele is meg kell értetnünk magunkat – jelentette ki a politikus.
– A baloldal semmiféle stratégiát nem alkotott a 2010-es vereség óta. A baloldal beszorult Budapestre, képtelen volt megszólítani a vidéki társadalmat, mert elvesztette vele a kapcsolatait – ezt már Várnai László, Kiskunhalas négy éve visszavonult MSZP-s polgármestere nyilatkozta a Népszabadságnak. Várnai szerint a környezetében a szegényeket nem érdekli, ki nyeri a földet, nekik csak az számít, hogy legyen munka.
Az Együtt–PM-hez tartozó Scheiring Gábor pedig a blogjában arról írt, a baloldalon egyesek mindenkit okolnak, csak a saját felelősségüket nem látják. "Kormányváltó partnereink némelyike mintha mást nem akarna mondani, mint: az emberek szégyelljék magukat, nem fogták fel, miről döntenek, az értelmiség szégyellje magát, meg mindenki, aki erre jár" – írta. Szerinte ha sokadjára hirdetnek a baloldal teljesítménye felett lesújtó ítéletet, akkor abból előbb-utóbb célszerű tanulni. – 2014. április 6. után nevetségesen kevés lesz, az "Orbán a hibás", "fogjunk össze, hogy ne a Jobbik legyen a második" – írta Scheiring. Szerinte a megújulás a szavazók számára hiteles politikusokkal kezdődik. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Vasárnapi Hírek",
"Hír TV"
] |
A Mészáros és Mészáros Kft. taggyűlése 800 millió forintos osztalékot szavazott meg a tulajdonos Mészáros Lőrincnek és feleségének.
800 millió forint osztalékot fizetett Mészáros Lőrincnek a saját és a felesége tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Kft. a 2012. évre – írja a Nol.hu a a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétett beszámolóra hivatkozva. Az osztalékot az áprilisi felcsúti taggyűlésen a feleségével szavazták meg.
Az április 30-i taggyűlési jegyzőkönyvben az áll, hogy "Mészárosné Kelemen Beatrix a saját döntése alapján a mai nappal lemond a 2012. évi osztalékról Mészáros Lőrinc javára".
A korábban gázszerelésből élő polgármester cége 2010 óta több mint ötszörösére növelte a forgalmát: 853 millióról 4,6 milliárd forintra emelkedett a nettó árbevétele. A vállalkozás 225 főt foglalkoztat. Bérköltsége az osztalék egyötödét, 157 millió forintot tett ki tavaly.
A családi vállalkozás tavaly több közbeszerzésen indult sikerrel, így a Tápió menti csatornafektetésen, a Strabaggal közösen pedig a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás másfél milliárd forintos tenderén. | [
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] |
Hiába menekült novemberben csődvédelembe, nem tudott megállapodni a hitelezőkkel a Cerbona. Az igazgatóság ezért úgy döntött, hogy induljon el a cég felszámolása. Nagyjából ötszáz hitelezőnek hatmilliárd forinttal tartozik a legnagyobb magyarországi élelmiszer-ipari kartellben is részt vett cég.
Ez volt a legnagyobb élelmiszeripari kartell, 16 cég hangolta össze árait és osztotta fel a piacot.
A dolgozóknak nem mondanak föl, mert bíznak az újraindulásban. A cég most befektetőt keres.
A felszámolás mellett döntött a Cerbona igazgatósága, miután a cég az utóbbi években komoly likviditási problémával küzdött, amit a válság és piac változásai tovább erősítettek - áll a cég hétfőn kiadott közleményében.
A felszámolás megindítása megnyitja annak mielőbbi lehetőségét, hogy szerződést lehessen kötni egy új tulajdonossal, akinek a kezében mielőbb tovább működhetnek a cég meglévő eszközei és minél több munkahelyet meg lehet tartani. Addig is minél előbb további üzemeltetési szerződéseket kell kötni a jelenleg üzemen kívüli egységekre - áll a közleményben.
Mivel a felszámolásban a vezérigazgató szerepét egy felszámolóbiztos fogja átvenni, így az igazgatóság és a vezérigazgató megerősítették korábbi megállapodásukat, amelynek értelmében a vezérigazgató munkaviszonya megszűnik 2011. január 10-i hatállyal. A felszámolás hatályba lépéséig a cég vezetését az igazgatóság látja el.
A Cerbona november elején jelentette be, hogy pénzügyi nehézségei miatt csődvédelmet kér. Ez azt jelentette, hogy a menedzsment kilencven napot kapott a kialakult likviditási problémák megoldására (amit tetézett, hogy a céget a legnagyobb magyar élelmiszer-ipari kartell tagjaként 145 milliós kartellbírság befizetésére kötelezték). Azonban már november végén, néhány nappal a csődeljárás elrendelése után lehetett látni, hogy erre kevés az esély, miután a Cerbona ötszázfelé mintegy hatmilliárd forinttal tartozott.
Gyilkos árrobbanás
A közlemény emlékeztet arra, hogy Gosztonyi Gábort, a társaság vezérigazgatóját a nehéz gazdasági helyzetben nevezték ki 2010 tavaszán, a cég működésének stabilizálása, illetve ismét nyereségessé tétele érdekében. A munka megkezdődött, azonban a nyár elejére a gabonapiacon olyan árrobbanás alakult ki, amelynek költségemelkedését a liszt- és tésztapiac nem ismerte el. Ennek veszteségeit saját eszközökkel a cég már nem tudta ellensúlyozni, további külső finanszírozást pedig az eladósodottság mértéke miatt nem talált - áll a közleményben.
A részvényesek tőkeemelésre nem vállalkoztak, így a cég szerint hiába született meg időközben egy átgondolt hosszú távú stratégia, amely többek között egy tőkeerős szakmai befektető bevonását is célul tűzte ki, az akut fizetési problémák közepette a cégvezetésnek a finanszírozó hat bankhoz kellett ismét fordulnia a helyzet kezelése érdekében. A tárgyalások lezárása előtt a Budapest Bank felmondta hiteleit és inkasszót nyújtott be. Ezt a lépést a többi bank is követte, amelynek eredményeként végül közgyűlési határozat alapján csődvédelmet kértek.
A csődvédelem alatt elsődlegesen befektetők megtalálására és bevonására helyezték a hangsúlyt a közlemény szerint, de a kényszerűen leállított termelést is sikerült részben újra elindítani. A közel 400 munkavállaló munkahelyét fenntartották, abban bízva, hogy a befektető-keresés sikeres lesz, és a jövőben a munkahelyek többségét meg lehet menteni.
Sok ajánlat
Az elmúlt hetekben a cég több ajánlatot, illetve megkeresést kapott magyar és külföldi szakmai, illetve pénzügyi befektetőktől. Ezek között olyanokat is, amelyek a cég teljes eszközparkjára vonatkoznak, megcélozva az összes alaptevékenység továbbvitelét. Az igazgatóság ezeket kiértékelte, és megállapította, hogy mindegyik eszközvásárlásra vonatkozik, nincs jelenleg befektetői szándék a Cerbona Zrt. többségi tulajdonának megszerzésére, illetve a hitelezőknek nem tud érdemi új csődegyezségi ajánlatot tenni.
A meglévő eszközök értéke, beleértve a fogyasztók által kedvelt Cerbona márkát is, akkor tartható a legmagasabban, így a hitelezők követeléseinek megtérülése akkor a legnagyobb, ha az üzemek működnek és a termékek folyamatosan piacon maradnak - fogalmaznak. Viszont ez csak akkor érhető el, ha a tulajdonosváltás mielőbb lezajlik, ami a csődvédelem fenntartása mellett a jelenlegi hat bank eltérő érdekeltségi és bonyolult döntési rendszere miatt csak igen lassú folyamat lenne. Ezért döntött végül az igazgatóság a felszámolás mellett. | [
"Cerbona"
] | [
"Budapest Bank"
] |
Az SZDSZ Új Generáció alelnöke arra kéri az MSZP frakcióvezetőjét, hogy hívja fel a szocialista képviselők figyelmét a mentelmi jog eredeti, alkotmányos funkciójához való visszatérésre és az eddig íratlan normák követésére. Takács Flóra Lendvai Ildikónak írt nyílt levelet.
A liberális párt ifjúsági szervezete megdöbbenve értesült arról, hogy a hétfői parlamenti ülésen az MSZP-frakció többsége tartózkodott, vagy nemmel szavazott Juhászné Lévai Katalin mentelmi jogának felfüggesztéséről - írta Takács Flóra.
Az alelnök emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés mentelmi bizottsága korábban a szocialista képviselők szavazataival támogatta Juhászné Lévai Katalin mentelmi jogának felfüggesztését.
A Fidesz vezette koalíciós kormány alatt mind a szocialista, mind a szabad demokrata képviselők kifogásolták, hogy az akkori parlamenti többség több közvádas ügyben nem adta ki az érintett képviselőket - jegyezte meg az SZDSZ Új Generáció alelnöke.
"Kormányon és ellenzékben egyaránt közös felelősségünk és érdekünk, hogy a politikai gyakorlat ne térjen el az általunk meghirdetett normáktól, értékektől. A közbizalom helyreállításáért közös a felelősségünk az ellenzéki pártokkal, de a magyar politikai kultúra romlásának megakadályozásában meghatározó a felelőssége mindenkori kormánytöbbség pártjainak" - fogalmazott Takács Flóra a Lendvai Ildikónak írt levelében.
Juhászné Lévai Katalin mentelmi jogát az Országgyűlés hétfői ülésén 161 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 115 tartózkodás mellett nem függesztette fel. A szocialista képviselőt társtettesként elkövetett közokirat-hamisítással vádolja a Hajdú-Bihar Megyei Ügyészség, mivel 2004-ben a megyei területfejlesztési tanács elnökeként cégbírósági módosítás nélkül írt alá egy döntést a könyvvizsgáló személyéről. | [
"MSZP"
] | [
"Hajdú-Bihar Megyei Ügyészség",
"SZDSZ Új Generáció"
] |
Szepessy Zsoltot, az Összefogás Párt elnökét azért ítélték el, mert a párt a 2014-es választás alatt nem tartotta be a számviteli előírásokat.
A Nyíregyházi Törvényszék az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, a párt 300 millió forintos állami támogatást kapott a 2014-es országgyűlési képviselő választási kampányra, a számviteli előírásokat azonban nem tartotta be, nem készített könyvvezetést és beszámolót. Ezekért a felelősség a párt elnökét terheli - írták. Közölték, a párt 2013-2014-es vagyoni helyzetének áttekintése meghiúsult, mivel a bizonylatok hiányosak voltak és nem adták át az előző évre szóló beszámolót sem. A párt elnökét, aki egy időben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok polgármestere volt, a Nyíregyházi Járásbíróság kedden folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése miatt egy év hat hónap, két év hat hónapra felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. | [
"Összefogás Párt"
] | [
"Nyíregyházi Törvényszék",
"Nyíregyházi Járásbíróság"
] |
A Kapos menti hulladékgazdálkodási program kivitelezésére kiírt nyílt közbeszerzést a Geohidroterv Kft. által vezetett konzorcium nyerte, a Közgép Zrt. irányította konzorcium előtt. Hétfőn egy másik olyan közbeszerzés eredménye is nyilvánosságra került, amelyen szintén indult a Közgép és nyert is.
Az önkormányzati társulás által a Kapos menti hulladékgazdálkodási program kivitelezésére és a terv felülvizsgálatra kiírt nyílt közbeszerzést 4,1 milliárd forintos ajánlattal a Geohidroterv Kft. által vezetett konzorcium nyerte, a Közgép Zrt. irányította konzorcium előtt – az eredmény a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
A KEOP keretében, uniós támogatással magvalósuló projekt becsült ellenértéke 4,3 milliárd forint volt. Az összességében legelőnyösebb ajánlat lett a nyertes, a két értékelendő kritérium az ajánlati ár és a fenntarthatósági terv minősége volt.
A nyertes konzorcium tagja a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. A második helyen végzett konzorcium tagjai az A-Híd Építő Zrt. és a Strabag – MML Kft.
Az Index azt írja: hétfőn egy másik olyan közbeszerzés eredménye is nyilvánosságra került, amelyen szintén indult a Közgép és nyert is, az A-Híd Építő Zrt-vel alkotott konzorciummal. A közbeszerzést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő írt ki az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közti második szakaszának, illetve az új Tisza-hídnak a kivitelezésére.
A szerződés összértéke 32 milliárd forint. A tájékoztató szerint összesen két ajánlat érkezett, a másik ajánlattevő is egy konzorcium volt, amelynek többek között a Strabag is tagja volt. | [
"Közgép Zrt."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.",
"Geohidroterv Kft.",
"Strabag – MML Kft.",
"A-Híd Építő Zrt.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő",
"A-Híd Építő Zrt-vel"
] |
A horvát adóhatóság is vizsgálhatja, hogy miként keletkezett az INA 1,5 milliárd kunás vesztesége 2013-ban, amelyről pénteken számolt be a Mol Nyrt. horvát leányvállalata - írta szombati számában a Jutarnji list.
A lap szerint az INA a 2013-as évet nem veszteséggel, hanem 953 millió kuna nyereséggel zárta, mivel az utolsó negyedéves jelentésben az INA igazgatósága a szíriai lelőhelyeken lévő eszközállományának értékét 1,5 milliárd kunával csökkentette a könyvelési adatokban. A horvát kőolajfinomítók értékét pedig 738 millió kunával csökkentette a cég, és 127 millió kunát költségként írt le, mivel ezt a finomítók fogyasztásával kapcsolatos adóként kellett visszamenőleg befizetnie az INA-nak – írja a Jutarnji list.
INA-kút Magyarországon – A választás után jöhet a tereprendezés
A lap idézi Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter szavait, aki elégedetlen az INA által közzétett adatokkal. Szerinte a horvát állam 44 százalékos tulajdonrésze a horvát olajipari vállalatban döntési jogokat kellene, hogy biztosítson abban, hogy hol és mekkora befektetés valósuljon meg, illetve minek az értékét csökkentik. "A szíriai olajmezők és a finomítók értékének a csökkentése előtt az INA tulajdonképpen 950 millió kunás nyereségben volt, nem 1,5 milliárd kunás veszteségben" - mondta a miniszter.
A lap szerint a könyvelési mesterkedés, és a veszteségek kimutatása azt szolgálja, hogy meggátolja az osztalék kifizetését. Ezzel Horvátország pár száz millió kuna tervezett bevételtől esik el, de nem folyik be az állami költségvetésbe az INA osztalék- és nyereségadója sem - állítja a lap.
Az INA pénteken közzétett adatai szerint a bevételei 6,66 milliárd kunát tettek ki 2013 utolsó negyedévében, az azt megelőző három hónapban 7,42 milliárd kuna volt az összesített bevétel. Így tavaly 1,5 milliárd kuna nettó vesztesége volt a cégnek 27,44 milliárd kunás bevétel mellett, míg 2012-ben 0,68 milliárd kunás nyereségre és 29,89 milliárd kunás bevételre tett szert a cég.
Az adó, értékleírás és kamatfizetés előtti eredmény (EBITDA) 2013-ban 3,78 milliárd kuna volt, 23 százalékkal csökkent 2012-höz képest. Az INA pénteken kiadott jelentése szerint a horvátországi alacsonyabb szénhidrogén-kitermelés és kisebb részben az alacsonyabb nemzetközi árak miatt romlott az eredményességi mutató.
A finomítói üzletágnál negatívan befolyásolta az éves teljesítményt a horvát gazdaság és az INA nemzetközi piacainak gyengélkedése. Az INA a finomítási üzletág egész Európában tapasztalható gyenge teljesítményére is hivatkozott: az elmúlt hetekben a vállalati negyedéves jelentések sora bizonyította, hogy romlanak az eredményességi mutatók.
Tavaly 57 százalékkal nőttek az INA tőkekiadásai 2012-höz képest, és elérték a 2,01 milliárd kunát. A befektetések több mint 80 százaléka Horvátországban történt, azon belül is leginkább a kutatási és kitermelői ágazatban.
Áldott Zoltán, az INA igazgatóságának elnöke szerint 2013 kemény év volt, mert a fő piacokon - Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina - alacsony volt a kereslet, és nem javult a helyzet Szíriában sem, ahol az INA befektetésekkel rendelkezik.
A nehézségek ellenére Áldott Zoltán szerint sikerült növelniük a vállalat belső hatékonyságát, még biztonságosabbá tették az üzemi működést, és a jövőbeli hosszú távú befeketedésekre koncentráltak. Az elnök szerint ezeknek a lépéseknek a hatása egyértelműen megmutatkozik a kitermelés csökkenésének lassulásában és a horvát üzemanyagpiacon elért részesedésük növekedésében. | [
"INA"
] | [
"Jutarnji list",
"Mol Nyrt."
] |
Már évekkel ezelőtt figyelmeztették a megvesztegetéssel gyanúsított német autógyár, a Daimler vezetőit a gyanús készpénzkifizetésekre, de ők eltussolták az ügyet - írja a Der Spiegel. A német lap szerint a revizorok több esetben hiába kérték, hogy a cég tegyen lépéseket az ellenőrizhetetlen pénzmozgások miatt.
A 22 ország, köztük Magyarország kormányzati képviselőinek korrumpálásával vádolt Daimlernél már korábban figyelmeztettek a megvesztegetési esetekre, a német autógyár vezető beosztású tisztségviselői azonban figyelmen kívül hagyták ezeket az intéseket - írta legfrissebb számában a Der Spiegel. A hamburgi hetilap internetes kiadásában szombaton arról számolt be: a korrupciót feltáró amerikai hatóságok szerint a megvesztegetések a menedzsment tudomásával, illetve fedezésével történtek.
Az amerikai igazságügyi minisztérium helyi idő szerint kedden Washingtonban hozta nyilvánosságra azt a keresetet, amely szerint a németországi autógyár termékeinek eladása érdekében külföldi kormánytisztviselőket fizetett le. A listán 22 ország szerepelt, köztük Oroszország, Kína, Egyiptom, Vietnam és Irak, továbbá Görögország és Törökország, valamint Horvátország mellett Magyarország is. A különböző formájú megvesztegetésekre 1998 és 2008 között került sor.
A Der Spiegel információi szerint a Daimler értékesítési részlegének vezetői elutasították azoknak a számláknak az ellenőrzését, amelyekről a kenőpénzek kifizetése történt. A lap szerint ez derül ki egy nyilvánosságra hozott keresetből, amely szerint a konszern korábbi belső revíziós vezetője már 2000 májusában figyelmeztetett arra, hogy a cégnél egy jogellenes belső számlázási rendszerben bonyolítanak le külföldre irányuló, "piszkos" kifizetéseket.
A cég egy olyan számlázási rendszert alkalmazott, amely a német jogszabályok szerint már 1999 óta jogellenes volt, a számlákról történt készpénzkifizetéseket ugyanis így alig lehetett ellenőrizni. A belső revízió akkori vezetője ezért javasolta, hogy ellenőrizzék a rendszert.
A konszern értékesítési felelősei azonban ezt elutasították. A Der Spiegel szerint a korábbi revíziós vezető egy évvel később azt is hiába kérte, hogy véglegesen zárolják az érintett számlákat. | [
"Daimler"
] | [
"Der Spiegel"
] |
2011. július 11., hétfő, 11:45 • Utolsó frissítés: 2011. július 11., hétfő, 17:39
Címkék: MVH; NFA; földalapú támogatás; Zöldkert Magyarország Kft.; Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet;
Három évvel ezelőtt még nem találtak csalásra utaló nyomot a füzesabonyi rendőrök földalapú támogatások igénylésével kapcsolatban. Most viszont mégis vizsgálják, hogy jogtalanul utaltak-e ki több millió forint uniós támogatást egy aldebrői cégnek. A mezőgazdasági uniós támogatással való visszaélés nem egyedi eset hazánkban.
A Heves megyében található Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet felszámolását 2001. szeptember 18-án rendelték el. A Ratis Kft. felszámoló biztosa, Szűcs Zoltán a szövetkezet tulajdonában lévő aldebrői, tófalui, feldebrői, egerszóláti, demjéni és vécsi kivágandó szőlős területek rendbetételére 2005-ben az aldebrői székhelyű Zöld Kert Magyarország Kft-vel kötött szerződést. Szűcs Zoltán azonban – mint a hvg.hu-nak elmondta – nem volt elégedett a cég által elvégzett munkával, ráadásul a bérleti díjat sem fizette rendesen a Zöld Kert, ami miatt 2008-ban már nem hosszabbította meg a kft-vel való együttműködést. A területek rendbetételét ezután a felszámoló egy magánszemélyre, Mata Józsefre bízta.
"Elmondani kívánom,... hogy a földhivatal a haszonbérleti jogomat be is jegyezte. Ezt követően megkeresett engem Hangrád István, a Zöld Kert Magyarország Kft. képviselője és felszólított arra, hogy a területekről vonuljak le, szüntessem meg a haszonbérleti jogviszonyt és vonjam vissza a támogatásra vonatkozó igényemet, mivel állítása szerint a haszonbérleti jog és a földalapú támogatás őt illeti meg" – írta Mata József a Füzesabonyi Városi Ügyészségnek megküldött feljelentésében. Szűcs Zoltán felszámoló szerint a megkötött szerződés alapján teljesen egyértelmű volt, hogy a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet területeinek jogos használója Mata József.
A mezőgazda pedig – mint mások – megigényelte "az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú" támogatást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH). Kérelmét azonban elutasították, mondván, a támogatást kiutalták már másnak. A férfi és a Ratis felszámolóbiztosa is azt állította: ekkor derült ki számukra az, hogy bár a Zöld Kertnek már nem volt szerződése, a társaság mégis 2008-tól 2010-ig minden évben bejelentette az igényét és megkapta az uniós támogatást a hivataltól. Azt viszont sem Mata, sem Szűcs Zoltán nem érti, miként adhatták oda az uniós pénzeket a szövetkezet felszámolójával jogviszonyban nem lévő Zöld Kertnek.
Mata meg is jegyezte feljelentésében: a Zöld Kert Kft. vezetője "2008-tól minden évben a fenti területekre földalapú támogatás végett igényt jelentett be az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, amelynek eredményeként a földterületek vonatkozásában túligénylés keletkezett, így a nekem járó támogatást nem folyósította a hivatal, továbbá még meg is bírságoltak." A vállalkozó a hvg.hu-nak azt állította, amikor végre betekinhetett az iratokba az MVH-nál, akkor olyan bejegyzéseket látott, ami arra utalt, hogy a Zöld Kert által megigényelt támogatások nem is mindig a cégnél köthettek ki. Erről ő tájékoztatta a hatóságokat is.
A másik érintett fél
Az uniós támogatás körül kialakult vitáról Hangrád István nem kívánt nyilatkozni. A cégvezető szerint ebben az összetett ügyben arról van szó, hogy egy nyakatekert eljárással kitúrták bérlői státuszából. Állítása szerint, amíg neki évente megújítandó, 1,5-2 millió forint összegű bérleti díjas szerződése volt, addig Mata Józseffel a felszámoló haszonbérleti kontraktust írt alá. Ez a megoldás azzal járt – a Zöld Kert vezetőjének elmondása szerint –, hogy őt ki lehetett hagyni, és korábbi bérlőként sem rúghatott labdába. Ráadásul Mata ingyen kapta a bérleti jogot, ami – vélekedett Hangrád – a felszámoló részéről a hitelezők érdekeinek nem megfelelő képviselete, hiszen így pénztől esnek el.
Hangrád fenntartotta igényét a területek iránt, és vállalkozása tavaly a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re hivatkozva folyamodott támogatásért. Erre lehet következtetni egy, a szerkesztőségünk birtokába került MNV-levélből. A vagyonkezelő ugyanis 2010. február 23-án hozzájárult, hogy az időközben az államhoz visszakerült szövetkezeti földterületeket – az úgynevezett maradvány területeket – a Zöld Kert Kft. használja. A cég egyébként feljelentést is tett csalás gyanúja miatt a vám- és pénzügyőrségnél 2010 szeptemberében, de nem találtak arra utaló nyomot, hogy jogosulatlan igénylés történt volna, így az eljárást megszüntették.
Szűcs Zoltán úgy véli, az állam nem vehette volna vissza a földeket, amíg a kárpótlási haszonjegy kiadása be nem fejeződik. Emellett – tette hozzá –, mivel a területek állami tulajdonba kerülését megtámadta a bíróságon, annak jogerős lezárásig az MNV nem rendelkezhetett volna a területek felett, s nem járulhatott volna hozzá ahhoz, hogy a Zöldkert használja a területeket. Az ügyben indított perben azonban az állam javára döntött a bíróság.
Érdekes hivatali eljárás és egymásra mutogatás
Az MVH eljárása A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) – amelyhez az NFA irányított minket – azt közölte, ha megállapítják, hogy egy esetben jogosulatlan volt az igénylés, akkor az érintetteknek vagy együtt kell helyesbíteniük kérelmeiket, vagy a jogvita elbírálására az illetékes hatósághoz kell fordulniuk."A jogosulatlan igényléssel érintett eljárásokat az MVH a jogvita jogerős eldöntéséig felfüggeszti" - írták.
Az állami vagyont felügyelő társaság azonban nemcsak 2010-re adta ezt meg Hangrád cégének, hanem 2009-re visszamenőleg is. Matával pedig szóban sem álltak, legalábbis a férfi sérelmezte, hogy 2009-ben, amikor már látszott, hogy a maradványterületek az államé lesznek, kérte az MNV-től, hogy azokat birtokban tarthassa. Levelére azonban nem válaszoltak.
Az MNV Zrt. a hvg.hu kérdéseire sem felelt. Így arra sem, hogy akkor melyik félnek járt az uniós pénzekből kifizetett évi több millió forintos támogatás és miért. A szervezet arra hivatkozva hárította el a válaszadást, hogy a témában a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) az illetékes. Bővebb tájékoztatást azonban itt sem kaptunk. Az NFA elnöke, Sebestyén Róbert arra hivatkozott, hogy szervezetük 2010. szeptember 1-jétől gyakorolja a földalapba tartozó termőföldek felett a tulajdonosi jogokat. Az ügyről azért sem tud nyilatkozni, mert egyrészt tavaly szeptember előtti, másrészt a termőföldek miatt indított per jogerősen még nem zárult le. Mata József ugyanis pert indított az MVH-val szemben, hogy a hivatal által - szerinte jogtalanul - kiszabott kiszabott 3,4 millió forintos bírságot ne kelljen befizetnie. Az MHV részéről azonban a tárgyaláson senki sem vett részt.
A Mata-Hangrád nézeteltérés kapcsán azért sem kerültünk közelebb az igazsághoz, mivel az MVH tájékoztatása alapján a megkeresésben szereplő egyes gazdálkodók támogatási kérelmeivel, azok ellenőrzésének eredményeivel kapcsolatos adatok nem nyilvánosak és nem közérdekűek. A hivatal arra nem felelt, mi az oka annak, hogy a Matának az MVH-val szemben, a kiszabott 3,4 millió forintos bírság ellen indított perének június 14-én megtartott tárgyalásán a hivatalt senki nem képviselte.
Eltűnt a hatóságoknál a feljelentés?
Mata József már csak abban bízhat, hogy az idén ügyészi utasításra elrendelt nyomozás során a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság utána jár annak, történt-e visszaélés, és ha igen, milyen módon hajtották végre azt. A megyei rendőrségi szóvivő, Soltész Bálint tájékoztatása alapján ugyan igaz, hogy 2008-ban nem akadtak csalás nyomára, a megyei ügyészség azonban most mégis arra gyanakszik, hogy esetleg – mint azt Mata Józsefnek is elmondták – illetéktelenek jutottak uniós támogatáshoz, ezért újra kivizsgálják az ügyet. A mezőgazdasági vállalkozónak elárulták azt is, hogy az általa korábban tett feljelentés papírjait két évig nem is találták. | [
"Zöld Kert Magyarország Kft.",
"Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet"
] | [
"Ratis Kft.",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Heves Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal",
"Európai Mezőgazdasági Garancia Alap",
"Zöld Kert Magyarország Kft-vel",
"Zöldkert Magyarország Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"MNV Zrt.",
"Füzesabonyi Városi Ügyészség"
] |
Százmilliós terepjárók a missziónak
Öt Mercedes katonai terepjárót szerzett be tavaly az afganisztáni missziónak a Honvédelmi Minisztérium 660 millió forintért. A járművek azért kerültek több mint 130 millió forintba darabonként, mert különleges, ballisztikai védelemmel ellátott fegyverállványokkal vannak felszerelve. A beszerzés a katonák biztonsága érdekében elengedhetetlen volt, de lapunk úgy tudja, a költségekből lényegesen lefaraghattak volna, ha eleve fegyverállványokkal ellátott terepjárókat vásárolnak a gyártótól.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Részletek a Magyar Nemzet 2010. június 1-jei számában. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [] |
Az ádvent szellemiségéhez méltóan szívmelengető történetet mesélt el az Index Zsadányi Mihályról, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. ügyfélkapcsolati osztályvezetőjéről, valamint testvéréről, Zs. Zsoltról.
Zs. Zsolt még júliusban fordult azzal a NÚSZ-hoz, hogy legyenek szívesek elengedni a büntetését, mivel ő önhibáján kívül nem tudott autópályamatricát vásárolni.
Azért, mert nem működött a telefonja.
Az Index birtokába került levelezés szerint Mihály szólt is egy jó szót Zsolt érdekében, két nappal később pedig a NÚSZ megírta a tékozló fiúnak, hogy a körülmények figyelembe vételével eltekintenek, stornóznak, az ügy pedig le van zárva.
Az Index rákérdezett a NÚSZ-nál, hogy ezt így mégis hogy. Azt a választ kapták, hogy nem a rokoni kapcsolat miatt engedték el Zs. Zsolt büntetését, és egyébként is szoktak hasonló esetekben méltányosságot gyakorolni. Mire a cikk felhánytorgatja azt a 2016 májusi esetet, amikor egy mentőszolgálatnak nem tették meg ugyanezt a szívességet.
Hasonló ügyet mesél el Bruce Springsteen Highway Patrolman című száma is, itt az alkalom elénekelni vele, hogy I catch him when he's strayin' like any brother should / Man turns his back on his family he ain't no good: | [
"Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt."
] | [] |
A kommunikációs zavar még a legkisebb probléma Veres Jánossal. A legnagyobb probléma az, hogy még most is a helyén van.
Endless thoughts of what is wrongArrive at no conclusion(VNV Nation: Entropy)Médiaiskolák nemigen készítik fel az újságírók újabb generációit arra, mit tegyenek, ha ott állnak mikrofonnal a kezükben a lépcsőről éppen lejövő pénzügyminisztert várva, hogy nekiszegezhessék végre a Nagy Konfrontatív Kérdést, ám a miniszter csak békésen elsétál a kamera mellett a kijárat felé, éspedig hirtelen ötlettől vezérelve egy dalt fütyörészve Mik a lehetséges opciók az ilyen kommunikációs helyzetben? Az újságíró, ha elég slágfertig, például együtt fütyülhet a miniszterrel, aki ettől jobb kedvre derülve mégiscsak elmondja neki, hogy is volt az az áfás történet. Vagy lehet, hogy a Ki nyer ma? különkiadásáról van szó, a miniszter kíváncsi, ki a zenemû szerzője, helyes válasz esetén nyilatkozik, egyébként belefejel a kamerába.Jó, nem volt az belefejelés. A miniszter csak nem szereti, ha kérdeznek tőle, sajtótájékoztatón például igencsak felemeli a hangját, ha a tárgytól eltérő dolgokról - pl. fiai sajátos üzleti viselkedéskultúrájáról - kérnek tőle kommentárt, ha pedig face to face ott az operatőr, mellette riporter, akkor mintegy 30 fokkal megdönti a fejét, úgy sétál bele barátságosan a kamerába, hogy YouTube-barát módon kicsit koppanjon is. Ha lefejelni akart volna, akkor a riportert fejeli le, vagy csak beszól, mint Fodor Gábor a homelesseknek.Persze a kommunikációs zavar még a legkisebb probléma Veres Jánossal. A legnagyobb probléma az, hogy még most is a helyén van."A feketegazdaság visszaszorítása elsősorban a társadalmi igazságosság megteremtése miatt szükségszerû, hiszen a be nem fizetett adók és járulékok többletterhe azokra hárul, akik legális módon fizetik az adókat" - közölte a pénzügyminiszter júliusban, ez volt az utolsó előtti hónap, amikor még nem tudtunk a Bogát-Ferr Kft.-ről.A miniszter az áfacsalást egy sorban említette a csempészettel, a jövedéki adó eltitkolásával, a fekete foglalkoztatással és a termékhamisítással, az egyik énje tehát elvileg tisztában lehetett azzal, hogyan is volt ez anno a színesfém-felvásárló cégükkel. Veres Jánosnak ez az énje nyilván sok mindent tud, így azt is, hogy amikor választások idején ukázba adja a PM-ben, hogy a hiány adatait el kell hallgatni, akkor ő éppen annak a problémának a része, amelynek megoldásán azóta is dolgozik. És hogy már akkor fel kellett volna állnia."Ez az ügy szerintem csak arról szól, hogy miként lehet belém kötni" - így kommentálta az érintett a HVG tényfeltáró írásai nyomán kipattant botrányt, amelynek lényege, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter volt cége, a színesfém-felvásárló Bogát Ferr Kft. 1992 és 1994 között 55 millió forint áfát igényelt vissza jogtalanul az APEH-től, fiktív számlák segítségével.Nem a céget vizsgálták, hanem az ügyfeleit, nem tudtam róla, nem az én hatásköröm volt - nagyjából ezekkel a sablonokkal védekezik Veres János, amikor a lapok rákérdeznek a kétséges ügyre. Holott tény, hogy Veres 1991. december 17. és 1993. december 31. között tulajdonosa és ügyvezetője volt a cégnek, és az is tény, hogy a másik ügyvezetővel, az igazságszolgáltatás elől a Lipótba menekülő Kabai Károllyal szemben ő volt az, aki értett az adókhoz. Tény az is, hogy neve egyetlenegyszer sem bukkan fel a nyomozati és periratokban.Ezzel együtt a kérdés az, hogy ezt az egészet mégis hogy gondolja; de nemcsak ő, sőt elsősorban nem ő, hanem a miniszterelnök.Lehet, hogy Veres János (vagy egyik énje) számára kielégítő magyarázat lehet az, hogy itten valakik csak "bele akarnak kötni", vagy hogy elég a színesfém-tolvaj lúzer cigányokat üldözni, a tőlük felvásárló, a "bizonytalan eredetû" (HVG) fémet számlákkal legalizáló céget nem; lehet, hogy maga is elhiszi, amit a Népszava egész kolumnás írásban próbált elhitetni olvasóival, hogy ti. itten tudatos "hajtóvadászat" folyik egy, a konvergenciaprogramot fényesen érvényesíteni próbáló politikus ellen.Érdekes üzenet mindenesetre, hogy az adótanácsadói szakképesítést is szerzett Veres nem tudott arról, hogy a cége áfát csalt, "nincs ismerete róla", hogy az APEH indított-e eljárást az ügyben, és nem tudja, vissza kellett-e fizetniük az összeget.Napokkal később a miniszter (vagy másik énje) már emlékezett, olyannyira, hogy az RTL Klub híradójával közölte, a szóban forgó összeget "megkapta a magyar állam". Újabb napokkal később, a Magyar Nemzet írásából derült ki: az APEH felszámoltatta Veresék egykori cégét, miután előtte mintegy 130 millió forintos vagyont foglalt le végrehajtás során, tehát nyilván nem éppen önként szolgáltatták vissza Veresék az államnak az 55 milkát. Akkor miről beszélünk?Talán még emlékeznek: néhány bekezdéssel előrébb Veres János arról beszélt, hogy a feketegazdaság azért is rossz dolog, mert betesz a "társadalmi igazságosságnak". Értsünk bármit eme baloldali mítosz-szakkifejezésen, fogadjuk el, hogy sokak szerint van ilyen, tehát sértve érzik magukat, ha sérül. Márpedig, ahogy tanult kollégánk nemrég joggal felvetette , mit kezdjen az üggyel az átlag ügyeskedő-kiskapuzó polgár, aki naponta hallja a kormánytól, hogy így antikorrupció, úgy antifeketegazdaság? Milyen példát mutat neki Mr. Tiszta Kéz?Gyurcsány Ferenc az elmúlt hetekben számos olyan ügyben tett fel mindent egy lapra és vállalt konfliktusokat saját párttársaival is, amelyek megoldására a rendszerváltás óta várunk: egészségbiztosítási és kórházreform, közéleti tisztaság és összeférhetőség, az ingyenebéd-időszak méltó befejezése, stb. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz Gyurcsány- és reformbuktatási célból akarja menesztetni Verest - Gyurcsány azonban még fordíthat a logikán: a reformok talán kicsit fontosabbak, mint az, hogy azokhoz egy hiteltelen ember is a nevét adja.Bukni csak nagy ügyekben érdemes - márpedig a jelenlegi pénzügyminiszter megtartása nem ilyen ügy. Viszont érthető, látványos és kontraproduktív botrány, mint Õszöd meg Zuschlag: a jónép pontosan tudja, mit jelent és mit üzen.A példa, amit az állam mutat, a következő: adót csalni megéri, mert ha elég béna a rendőrség és van türelmed kivárni, akkor nem a bíróság előtt, hanem a pénzügyminiszteri székben végzed. És még nyilatkoznod sem kell, elég, ha a fejed kameraálló. A botrány fent megúszható, lent üldözendő - ezt láttuk tegnapelőtt, ezt láttuk tegnap és ma. És mi lesz holnap? Reméljük, a holnap el sem jön. | [
"Bogát-Ferr Kft."
] | [
"RTL Klub",
"Bogát Ferr Kft."
] |
Szédítő tervekről számolt be Facebook-oldalán a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik kedvenc szobrásza, Szőke Gábor Miklós, aki egy égig erő csodaszarvast készül építeni az egykori Postapalota - jelenleg a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában és kezelésében álló, Buda Palace néven ismert - Krisztina körúti épületének kertjében.
"Így fog kinézni a Csodaszarvas szobrom, amely az egykori Posta - ma már Buda Palotaként ismert gyönyörű szecessziós épület kertjéből emelkedik majd hamarosan az égbe. A magyarok lélekvezető állatát egy bronz szikla tetejére képzeltem el, hogy szarvasteste, amelyet többezer hajlított «aranyszőr lemezből» alkottam meg egybefonódjon az éggel és éjszaka csillagképként ragyogjon"
- írta Facebook-oldalán a művész, aki többek között a ferencvárosi Groupama Aréna oldalában magasodó sasszobor készítőjeként ismert.
Hogy ez a csodaszarva mennyi pénzbe kerül az adófizetőknek, azt Szőke nem árulta el az oldalán, de biztos nem volt olcsó. A művész maga beszélt arról nemrég, hogy az ilyen minőségű munkáknak ára van.
A Magyar Nemzeti Bank két éve 667 millió forintért rendelt tőle két szobrot ugyanehhez az épülethez, de az nem teljesen világos, hogy ez a szobor közöttük van-e, változott esetleg közben a koncepció, vagy egy harmadikra is kapott megbízást.
Szőke 2020-ban egy 10 tonnás, kiterítve egy harminc méteres lebegő oroszlánért és egy medve és bika harcát ábrázoló szoborért kapta meg a fenti összeget.
Forráshiány nem lehet akadály: a Direkt36 nemrég írt arról, hogy az eredetileg tervezett árnál 70 százalékkal drágábban, plusz 13 milliárdért újítja fel a Matolcsy György vezette jegybank a Postapalotát Matolcsy Ádám haverjainak cégén keresztül.
Sem gazdaságossági számítások és hatásvizsgálatok nem készültek a munkához, és közbeszerzést sem kellett kiírni a projekthez, mert az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságától erre engedélyt kapott az MNB ingatlanos cége.
Hogy Matolcsy Ádám melyik barátai keresnek még pénzt a munkákon, arról itt írtunk részletesen. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Nemzeti Együttműködés Rendszere"
] |
Feketepénzek az MSZP "forradalmi" kasszájában
Nem örülök, hogy van feketekassza, de tudom, hogy az élet bonyolult – fogalmazott Katona Tamás, az MSZP pártigazgatója azon a zárt tanácskozáson, amelyen a szocialista párt józsefvárosi szervezetének 2014-es gazdálkodását tekintették át a kerületi politikusok, valamint több meghívott tisztviselő. A február 23-i összejövetelen elhangzott mondatok megdöbbentő látleletet adnak a párt finanszírozásának körülményeiről.
Már az ülés kezdete is sokatmondó. A jelen lévő politikusok ugyanis arról tanakodtak, készüljön-e hangfelvétel az elhangzottakról, vagy sem. Először mindenki jó ötletnek tartja a magnó használatát, így megkezdődik az eszmecsere rögzítése.
Komássy Kinga – a Blikk 2007-es cikke szerint Draskovics Tibor egykori szocialista pénzügyminiszter barátnője – rögtön ki is jelentette, ő hivatalosan nem gazdasági ügyvivő. Jóvér Ágnes elnökségi tag viszont közölte, neki mindenki azt mondta, szavaztak is arról, hogy Kinga a gazdasági ügyvivő. – Maradjunk abban, én vagyok az, aki tisztában van a számokkal – reagált röviden Komássy Kinga.
Ezek után a jelenlévők megkezdték a tanácskozás érdemi részét, és rájöttek, hogy a magnót sürgősen ki kell kapcsolni, hiszen a beszélgetés olyan érzékeny területeket érint, amelyekről jobb, ha nem készül felvétel. Megnyomták tehát a stop gombot. Egy diktafon azonban valakinek a zsebében bekapcsolva maradt, a hanganyag pedig eljutott a Magyar Idők szerkesztőségébe.
De haladjunk időrendben! Miután kikapcsolták a magnót, Komássy Kinga a nyitó- és a záróegyenlegről, azok alakulásáról adott tájékoztatást, amelyről egy írásos beszámolót is kiosztott a jelenlévőknek. Katona Tamás a dokumentumra pillantva azonnal szót kért. – Bocsánat, ha egy kérdésem lehetne. Nem akartam én a külön könyvelés részleteiben elmerülni, de ha már odaadtátok a papírt, én itt elakadtam. Ha egy 800 ezer forintos nyitószámla után 60 ezer forintos bevételi többlete van a szervezetnek, akkor hogy lehet, hogy a nyitóhoz képest csökken a záró? – kérdezte a vendégként jelen lévő politikus.
Komássy Kinga – aki tisztában van a számokkal – zavartan jelezte: "Most vettem észre, igen, most mondom, hogy valamit elrontottam. Igen, a matek, ez teljesen egyszerű, én azt a hibát követtem el, és mutatom, Tamás [...]" Hosszas magyarázkodás után a kerületi politikus végül fényt derített a valós záróegyenlegre.
Katona Tamás megpróbálta kihámozni az elmondottak alapján a tényleges számot, és feltette a kérdést: "Na de akkor az 58 ezres záró az igaz, és a 402 ezres záró pénztár is? Tehát tulajdonképpen az év végén volt félmillió forintja a pártszervezetnek?"
Komássy Kinga azonnal rávágta, hogy "Igen, 460 ezer". Ekkor azonban Torzsa Sándor, a Societas országos elnöke vágott közbe, és leszögezte: "Beszéljünk nyílt őszinteséggel, nem volt".
Katona erre csupán annyit tudott mondani, hogy "Eszerint volt". Torzsa sem hagyta azonban annyiban, és rögvest közölte: "Aszerint volt, de nem volt".
Rövid szóváltás után azonban megoldódott a rejtély. Komássy Ákos, az MSZP józsefvárosi elnöke ugyanis felszólította Komássy Kingát, hogy "mondd el te a feketekasszát is, nem teljes a kép, mert a lényeg az, hogy [...]
Komássy Kinga eleget is tett a kérésnek, és beszélt: "Jó, akkor legyen teljes a kép, akkor mondom a feketekasszának az elszámolását. A feketekassza az, ami egészen pontosan úgy néz ki, hogy 1,4 millió hiánnyal zárt a tavalyi év során, amely hiány valójában nem hiány, mert természetesen fedezve lett. A fedezet egyszer volt egy korábbi támogatásból származó 700 ezer forint. Volt egy olyan része, amit most sajnos ki kell mondanom, ki lett fizetve a fehérkasszából rendelkezésre álló pénzösszegből, de számlabefogadás nem történt, ez sajnos átcsoportosodott a fehérből a feketébe, és a többit én magam pótoltam".
Katona Tamás ismét szót kér: Megkérdezhetem, hogy mi az a feketekassza? Komássy Kinga nem késlekedett, nyomban válaszolt: "Forradalmi kassza". Ez volt az a pont, amikor Komássy Ákos úgy érezte, hogy az elhangzottakat meg kell magyarázni.
– Ezt érdemes tisztán látni. [...] Tehát hogy azokat a kiadásainkat, amiket nem tudtunk bizonylattal fedezni, ilyenek voltak a tavalyi év folyamán az összes személyi kiadásunk, mert hogy sem irodavezetőknek, sem a helyetteseknek, sem a webmesterünknek nem volt állása, bejelentett állása. Megkapták azt, amiről egyébként az elnökség döntött, de hát a járulékoktól és egyebektől mentesítve futott a történet, és ilyenek voltak bizonyos kampánykiadásaink is, ezeket fedeztük úgy, hogy túlnyomó többségben, amint az hallható volt [...] – ecsetelte a józsefvárosi MSZP elnöke.
Szó szót követett, a beszélgetés menete pedig újabb fordulatot vett. A támogatások és a támogatók kerültek terítékre. – Na most az a baj, hogy ezt utálom az ilyen bizalmas dolgokban, hogy bizalmasan tudhatom, hogy ezeken kívül jött be pénz, de egyébként nem tudhatom, tehát nem kérdezhetek rá – vetette oda Jóvér Ágnes. A megjegyzést adok-kapok követte, egyebek mellett szóba kerültek a közüzemi számlák, a közös költség, de volt hozzászólás a bankszámlaadatokkal összefüggésben is.
– Nekem olyan hallomásaim voltak, hogy nekünk ennél sokkal több pénzünk van. Ezért kérdeztem meg hatszor, és megkérdezem hetedszer is. Nem kaptunk kerületi nagyvállalkozótól soknullás összeget – intézte szavait Jóvér Ágnes a szervezet elnökéhez. Komássy Ákos arra kérte Jóvért, hogy ha van információja, mondja el, amit meg is tett. – Ööö, nem tudom, hogy igaz-e, mert, hogy senki nem mondja, én abban a megnyugtatott lelkiállapotban voltam, hogy igaz ugyan, hogy nem kapjuk a havi pénzeket, de azért Molnár Zsolttól bejött egy nagyobb összeg. – Komássy Ákos azonban rövid, határozott választ adott: "Nem jött be."
– Nem jött be? Abban a megnyugtató helyzetben voltam, hogy igaz ugyan, hogy három kampányunk van, de van egy olyan kerületi vállalkozó, akitől hét számjegyű támogatást kaptunk 2013 végén – folytatta értesüléseinek sorolását Jóvér, ám Komássy Ákos ismét rövid, határozott választ adott: "Nem kaptunk."
– Nem kaptunk? – értetlenkedett tovább Jóvér Ágnes, amire Komássy Ákos már a következőket mondta: "Nem, nem. Az történt, ne köntörfalazzunk, elmondom, hogy egymillió forintot kaptunk. Kiderült az is, hogy nem Molnár Zsolttól."
A csörte ezzel lényegében véget is ért. A jelenlévők ezt követően visszatértek a "forradalmi kassza" okozta problémához.
Katona Tamás ekkor ismét magához ragadta a szót, és kijelentette: "Nem örülök neki, hogy van feketekassza, de tudom, hogy az élet bonyolult. [...] De azt nem értem, hogy miért kellett a kettőt összekeverni." A választ Komássy Kinga – aki tisztában van a számokkal – adta meg. – Azért került összekeverésre sajnos, és ez részben az én saram volt. [...] Volt egy olyan döntés, hogy a feketekassza effektív pénzmennyisége ne legyen az irodában. Egyszerűen bármilyen ellenőrzés történik, nem jó, ha itt még egy pénzkazetta valahol, valamelyik szekrényből előkerül, ezért innen elkerült. Viszont a feketekassza-forgalom folyamatosan keletkezett, és ennek a finanszírozása történt az egyébként bent lévő pénzmennyiségből, ami a házi pénztárban volt."
– Számla nélkül? – kérdezte Katona Tamás, amire Komássy Kinga csak annyit mondott: "Így van". Katona ezután közölte, hogy "be kell tenni másik számlát", majd hosszan értékelte a kialakult helyzetet. – Persze van kétféle kassza máshol is, tudom. [...] Azt nem gondolhatta, ne haragudjatok, senki komolyan, hogy majd egyszer csak megindul a támogatás. Ezt az áprilisi választás után nem lehetett komolyan gondolni. [...] Én most egyetlen dolgot tudok javasolni. Korrigáljátok az előző év végi mérleget vagy az év végi számlákat, és hozzátok rendbe. [...] Hát minimum rendet kellene tenni, és ezért egy személy felelős, egyébként tisztelettel megjegyzem, a kerületi elnök.
Komássy Ákos az elhangzottakat követően csupán annyit mondott: "Ezt a napirendi pontot lezárom."Szövevényes szocialista pénzügyek | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Idők"
] |
A Fidesz szerint felmerül a gyanúja annak, hogy 1997-1998-ban egy Gyurcsány Ferenchez köthető cég színlelt szerződést kötött a paksi atomerőművel.
Németh Szilárd, a kormánypárt országgyűlési képviselője szombati budapesti sajtótájékoztatóján közölte: dokumentumokkal tudják igazolni, hogy a Gyurcsány Ferenchez köthető Agóra Kft. 1997 októberétől 1998 júliusáig "nagyon komoly, zsíros", 80 millió forint összértékű megbízást kapott" a paksi atomerőműtől az esetleges erőműbővítés és az atomenergia népszerűsítésére. Megjegyezte, hogy ehhez képest Gyurcsány Ferenc ma "teljes gőzzel az öklét rázza a paksi bővítés ellen".
A szerződés teljesítésének azonban semmilyen nyoma nincs - folytatta -, így "nemcsak képmutatásról beszélhetünk, hanem azt is megkérdezhetjük Gyurcsány Ferenctől, hogy talán színlelt szerződést kötött-e". Szavai szerint "a korrupció gyanúja eléggé körüllengi ezt a szerződést".
Ennek bizonyítékául egy 1999-es, az erőmű felügyelőbizottsági (fb) ülésen készített dokumentumot említett, amely szerint az fb több dolgot is kifogásolt a szerződésben. Nem találták tisztázottnak, milyen feladatot kell elvégeznie a cégnek, feltűnően magasnak tartották a nyolcmilliós havidíjat, és kifogásolták, hogy nem kértek írásbeli teljesítést - idézett a dokumentumból a politikus, hozzátéve azt is, hogy mindemellett az Agóra Kft. nem szerepelt a - biztonsági okokból szükséges - paksi szerződéses partnerek jegyzékében sem.
Egyedül annak van nyoma, hogy a pénzt az utolsó fillérig átutalták a vállalatnak - mondta Németh Szilád.
A Fidesz mindezek alapján választ vár Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöktől, a Demokratikus Koalíció elnökétől arra: elismeri-e, hogy a paksi bővítés ellen az elmúlt hetekben indított "hadjáratuk" képmutató és hazug politikai akció volt - mondta a képviselő. Közölte, az is kérdés, hogy ez a 80 millió forint "a személyes boldogulásukat vagy az MSZP pártpénztárát gazdagította".
A 80 millió forinttal kapcsolatban megjegyezte: abban az időszakban "ereje teljében volt a Bokros-korszak", és ez az összeg akkor egy középiskolai tanár százéves fizetése lett volna. Hozzátette azt is, hogy abban az időben nem kaphatott sem gyest, sem gyedet, sem családi pótlékot az a gyermekes család, ahol az egy főre jutó jövedelem meghaladta a 26 200 forintot.
Németh Szilárdot arról is kérdezték a tájékoztatón, hogy a Magyar Nemzet szombaton azt írta: márciusban kiderül, mely bankokat talált jogsértőnek és büntetett meg a Magyar Nemzeti Bank azért, mert átterhelte az ingyenes pénzfelvétel költségeit az ügyfelekre. Erre a fideszes képviselő azt mondta, úgy néz ki, vannak olyan bankok, amelyek nem tartják be az ingyenes készpénzfelvétel szabályait, így ezek most bírságra számíthatnak, amivel a Fidesz egyetért. | [
"Agóra Kft."
] | [
"Magyar Nemzet",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Több mint háromszor akkora profittal zárta a 2017-es évet a kormány kedvenc biztonsági cége, a Valton-sec Kft., mint amennyi 2016-ban összejött neki: a cég tavaly 1,4 milliárd forintos nyereséget könyvelt el a 2016-os 446 millió forint után. A cég a bevételeit is több mint megduplázta, a 2016-os 2,7 milliárd után tavaly 6,4 milliárd forint folyt be a céghez.
A Valton a sok állami és egyéb megrendelés miatt valószínűleg új embereket is fölvett, erre utal, hogy bérköltségre tavaly 262 millió forintot költött a 2016-os 155 millió után. Emellett ingatlanokra és műszaki eszközökre is jóval többet költött a cég tavaly, mint egy évvel korábban.
A cég tulajdonosai jobb- és baloldali politikusokkal is jó kapcsolatot ápoltak, a tulajdonos Varga Lajos elmondása szerint egy ismerősön keresztül került kapcsolatba a miniszterelnök körével még az első Orbán-kormány idején. 2010-ben már Orbán Viktor Parlament előtti eskütételekor i a Valton biztosította a terepet, azóta pedig a cég marcona őrei rendszeres szereplői a kormánypárti és kormányzati rendezvényeknek. A cég történetét bemutató cikkünket itt olvashatják. | [
"Valton-sec Kft."
] | [] |
Megszoktuk már, hogy az adatgazdák nem kapkodják el az adatszolgáltatást, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagy eséllyel rekordott döntött, amikor közérdekű adatigénylésünkre több mint fél év után adott érdemi választ egy mindössze 9 számból álló táblázattal. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy hány esetben bukkantak katás csalókra az ellenőrzéseik során az elmúlt években. A NAV által elküldött számokból kiderült: volt olyan év, amikor mindössze 19 db visszaélést füleltek le, holott több mint 16 ezer katás szerződést vizsgáltak át.
Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, a gazdasági bizottság elnöke 2022. július 14-én azt nyilatkozta, hogy 300 milliárdot csaltak ki a költségvetésből a bújtatott kata-foglalkoztatók, többek között ezért is van szükség az adózási forma szigorítására. Mivel az adatok forrását a politikus nem nevezte meg, több sajtóorgánum, így lapunk is közérdekű adatigénylést adott be, hogy kiderítsük, honnan vette Bánki a számokat.
Az adóhivataltól 2022. július 16-án azt kérdeztük adatigénylésünkben, hogy az elmúlt 5 évben (2017. január 1. és 2022 január 1. között) hány olyan adóhatósági ellenőrzést végeztek (a kifizetői és/vagy a munkavállalói oldalon), amelynek során azt állapították meg, hogy a munkáltató ahelyett, hogy a munkavállaló után megfizette volna a közterheket, a vele szerződésben álló személyt katás vállalkozóként foglalkoztatta. Kértük, hogy az adatokat év szerinti bontásban, a kirótt bírság összegével együtt tüntessék fel.
A NAV először (augusztus elsején, vagyis az első válaszadási határidő lejártakor) 45 nap hosszabbítást kért. Ezt augusztus 30-án újabb 45 nappal toldották meg. Végül október 13-án küldtek 6 darab számot a vizsgált foglalkoztatókról és a vizsgált katás partnerek szerződéseiről. A mellékelt táblázatban viszont nem tüntették fel, hogy a vizsgált esetekből mennyinél állapították meg a csalás tényét. Kértük, hogy ezt pótolják.
300 milliárd helyett 9 milliárd
Az adóhivatal november 7-én közölte, hogy erre újabb 45 napra van szüksége. Mindeközben azonban egy hasonló kérdésre az mfor.hu kapott választ. Eszerint "kilenc és kétharmad éves fennállása alatt a tételes kisadózók (katások) 2,5 százalékát ellenőrizte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) adónemet érintő megállapítások viszont csak a költségvetés katabevételeinek 0,06 százalékát érintették, és ez alatt az idő alatt ennél az összesen 6511 katás adózónál mindösszesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg".
Vagyis – Bánki Erik számaival ellentétben – "évente nem 250-300, hanem átlagosan csupán 1 milliárd forint meg nem fizetett közterhet tártak fel" a NAV ellenőrei.
"Abban igazat kell adnunk a Gazdasági Bizottság elnökének, hogy ha a katások munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében látták volna el tevékenységeiket, akkor jóval magasabb összeg került volna a költségvetésbe, hiszen a tételes adó számos más adót, illetve járulékot kiváltott" – tette hozzá az mfor.hu.
Bánki Erik magyarázza a KATA új szabályozását. Forrás: Youtube
Ne felejtsük el azonban, hogy ezt az adózási módot éppen a Fidesz-kormány vezette be, vagyis ők maguk adtak lehetőséget a vállalkozásoknak a kisebb mértékű adózásra.
50 ezer ellenőrzés, 141 visszaélés
Mi közben tovább vártunk a válaszra, sőt, némiképp már le is mondtunk róla. Aztán egyszer csak váratlanul, 2023. január 16-án és 17-én befutottak az adatok.
A NAV 187 nap után elküldött egy 9 számból álló táblázatot.
Eszerint 2020-ban 1612 foglalkoztatót és 21 370 katás partner szerződést vizsgáltak, míg a NAV által feltárt visszaélések száma mindössze 19 darab volt. 2021-ben már 2276 foglalkoztatót ellenőriztek, de kevesebb, 16 368 szerződést. Mégis nagyobb volt a találat: ebben az évben 90 visszaélést lepleztek le az ellenőrök. 2022.7.20-ig 1125 foglalkoztatót vizsgáltak és 12 882 katás szerződést. A csalások száma 32 volt.
A kirótt bírságok számát, valamint a 2017-es, 2018-as és 2019-es év adatait ezúttal sem küldték meg.
Hogy jól vagy rosszul járt az állam a kata "kivégzésével", nem egyértelmű. Az biztos, hogy katából kiszorított vállalkozók utoljára szeptember 12-én fizették a kisadózók tételes adóját, az ő befizetésük az októberi bevallásokkal már nem érkezett be a költségvetésbe. Ez pedig meg is látszik a számokon.
A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint szeptemberben 18,738 milliárd forint érkezett az államhoz a kisvállalkozók adójából, ez októberre 9,436 milliárdra, majd novemberre 7,295 milliárd forintra csökkent.
Vagyis eltűnt a korábbi KATA-adózók fele, és ha a tendencia így folytatódik, emiatt közel 100 milliárd forint éves kiesése lehet a költségvetésnek. Azt pedig, hogy mennyi katás lett mára bújtatott helyett "igazi" alkalmazott, egyelőre nem tudni.
Eltűnt a KATA-adózók fele, 1300 milliárdos áfatöbblet a költségvetésben | atlatszo.hu Megjelentek az októberi államháztartási adatok. Ebben már a KATA-ból kiszorított vállalkozók befizetései, pontosabban nem fizetései is látszódnak. Míg augusztusban a KATA-ból 18,7 milliárd forint ment a költségvetésbe, ez a bevétel októberben 9,4 milliárdra csökkent. Ha a tendencia így folytatódik, a KATA megszigorítása miatt közel 100 milliárd forint éves kiesése lesz a költségvetésnek.
Nyitókép: A NAV sátra az Egerszeg Fesztiválon 2019-ben. Fotó: NAV/Facebook | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Magyar Államkincstár",
"Gazdasági Bizottság"
] |
Süli János új atomminiszter nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában azt a Biogas Productor Kft.-t, amelynek papíron még tulajdonosa – derítettük ki. Igaz, a cégbírósági adatbázis szerint a tulajdonosváltás már bejegyzés alatt áll. A paksi társaságot fia, Süli Balázs veszi át.
A hiányt a miniszter lapunk kérdésére azzal indokolta, hogy április 14-én – amikor kinevezési szándéka már ismertté vált - a kft.-t elajándékozta a fiának. A papírokat már leadták, az iktatás még zajlik. További részletekről nem nyilatkozott. Megkeresésünket Süli Balázs is elutasította.
A cég számadatai furák: árbevétel nincs, viszont tavaly az azt megelőző év közel százmilliós vesztesége után hasonló nyereségre tettek szert. A fő tevékenysége gázgyártás, de üzletelésük különösebb nyomot nem hagyott a világhálón. Úgy tudjuk, a kft. szarvasmarhaürüléket hasznosít. A végtermékkel nem trágyáznak, hanem gázt, abból pedig hőt és áramot termelnek az istálló számára. Emellett kukoricából bioetanolt sajtolnak, a maradék pedig takarmány.
A vagyonnyilatkozatban megemlített két energetikai cégtől viszont a miniszter a jelek szerint nem látja szükségét megszabadulni. Így megtartja az Aquaenergia Kft. harmadát. A társaság weboldala szerint Fontányi Gábor vízhasznosítási szabadalmait alkalmazná. A többségi tulajdonos a feltaláló halála óta lánya, Fontányi Rita. Lényegében itt sincs bevételt, az eredmény évek óta néhány százezres-milliós nyereség-veszteség. Nem vált meg többségi tulajdonától a családi mérnökcégnek számító Emi-Duna Kft.-ben se. Mindez jogszerű, mégis rendkívüli óvatosságot kíván: a tulajdonos ugyanis a tevékenységi körükbe vágó, ráadásul az elkövetkező években több ezer milliárdot szétosztó energetikai területet felügyel.
A miniszternek emellett van egy 128 négyzetméteres lakóháza, egy 75 négyzetméteres üdülője, mintegy 80 milliónyi követelése, közel tízmilliónyi Mol-, OTP-, FHB- és CIG-részvénye, 9,6 milliónyi befektetési jegye, 8,6 milliónyi nyugdíj-előtakarékossága, 9 millió hitele, egy motorcsónakja és egy Opel Astrája is.
A társaságok az elmúlt évek során alakultak. Süli János meghallgatásain is többször kitért arra, hogy a paksi atomerőmű vezérigazgató-helyettesi székéből való 2011-es távozta után megújuló energiával foglalkozott. Más kérdés, hogy az Orbán-kabinet új, 2010-ben még az atomerőmű irányítói székében ülő miniszterét az akkori választások után épp a Fidesz szorította ki nem csak az erőműből, de - iparági hírek szerint - a hazai energiaipar egészéből is. Eladdig, hogy Süli János 2014-ben még a Fidesz-KDNP-jelölt ellenében nyerte el Paks polgármesteri székét. Igaz, mindezt ma a friss tárcavezető nem politikai, hanem személyes okokkal indokolja. | [
"Biogas Productor Kft."
] | [
"Aquaenergia Kft.",
"Emi-Duna Kft."
] |
Sikkasztás miatt tíz hónap börtönbüntetésre és mellékbüntetésként 100 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Nógrád Megyei Bíróság Karakasev Anna volt salgótarjáni szocialista önkormányzati képviselőt, akit a város polgármestere jelentett fel. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását két évre felfüggesztette, az ítélet nem jogerős – közölte a testület szóvivője pénteken. Az ügyész háromnapos gondolkodási időt kért. Barsi József elmondta: Karakasev Annát bűnösnek mondta ki a Salgótarjáni Városi Bíróság egyrendbeli, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettében.
Karakasev 1994-től dolgozott Salgótarjánban önkormányzati képviselőként, az előző ciklusban az MSZP frakcióvezetője és a pénzügyi bizottság elnöke volt. A vádirat szerint az Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (OIGSZ) igazgatójaként 2006 augusztusában 2,5 millió forintot vett ki a házipénztárból, és a pénzt csak a vizsgálat után, fél évvel később tette vissza. A szocialista politikus és intézményvezető ellen a Fidesz-többségű közgyűlés polgármestere tett feljelentést tavaly márciusban, egy önkormányzati vizsgálat után. Karakasev múlt év februárjában lemondott vezetői megbízásáról, majd képviselői mandátumáról is.
Egy kis szocialista múltidézés
Először a Magyar Nemzet számolt be a tarjáni szocialista képviselő tettéről, amely bejárta a teljes magyar sajtót is, később az MNO olvasói is értesülhettek az esetről.
Karakasev Anna, a salgótarjáni önkormányzat szocialista frakcióvezetője, a képviselő-testület gazdasági bizottságának elnöke, az Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának (OIGSZ) vezetője a házipénztárból kiutalványoz magának 2,5 millió forintot 2006. augusztus 4-i dátummal – emlékeztet a nogradinform.hu. Az önkormányzati választási kampány időszakában Karakasev a pénzt fel is veszi. A 2006-os önkormányzati választásokat a 12 éve Salgótarjánban regnáló szocialista párt elbukja, a "polgári többségű képviselő-testület tagjaként képviselői esküt tesz az MSZP-listáról bekerült Karakasev Anna", akit ekkor a pénzügyi bizottság elnökévé választanak meg.
A weboldal 2007. január 25-i dátummal megjegyzi: a salgótarjáni polgármesteri hivatal belső ellenőrzési referensei szabályszerű ellenőrzést végeztek az Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatánál. A vizsgálat a házipénztár ellenőrzésére terjedt ki. A revizorok a vizsgálat során megállapították, hogy a házipénztárból Karakasev Anna, az intézmény vezetője 2006. augusztus 4-én 2,5 millió forintot vett fel. Azonban az előleg címét nem határozták meg: a kiadási pénztárbizonylaton kifizetőként az aznap szabadságon levő pénztáros neve szerepel, a pénztárátadást nem dokumentálták. A pénztáros aláírásánál hibajavítás található, ami szabálytalan. Karakasev Anna jogtalanul saját magának utalványozott, a visszafizetési határidőt nem jelölték meg.
A tényeket az ellenőrök jegyzőkönyvben rögzítették, amit aláírt az OIGSZ gazdasági vezetője, a pénztáros és a pénztárellenőr is – írja a nogradinform.hu. A jegyzőkönyvet a hivatal gépkocsivezetőjével megpróbálják kézbesíteni az éppen betegállományban levő Karakasev Annának, sikertelenül. Ezért postán küldik el azt, az intézményvezető még aznap befizeti a pénztárba a két és fél milliót. Karakasev Anna lemond az OIGSZ intézményvezetői feladatainak ellátásáról, ezzel elkerüli az ellene indítandó fegyelmi eljárást. Egy hét múlva lemond pénzügyi bizottsági elnöki megbízatásáról és képviselői mandátumáról is. Az ügynek a továbbiakban az adta meg a diszkrét báját, hogy később Karakasevet kistérségi koordinátorrá nevezte ki az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium.
(MTI, nogradinform.hu, Magyar Nemzet, MNO) | [
"Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata",
"MSZP"
] | [
"Salgótarjáni Városi Bíróság",
"Nógrád Megyei Bíróság",
"Magyar Nemzet",
"Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Hírszerző információ 2009. június 06. 09:28
Több mint 800 millió forint hiányzik a jegybankelnök vagyonnyilatkozatából, ami a HVG szerint Simor András titokzatos limassoli offshore cégén keresztül tűnt el. Az MNB szerint az összeg törvényesen nem szerepelt a vagyonbevallásokban. Elképzelhető, hogy Simor a kamatadó bevezetése elől menekítette a pénzét külföldre. Simor egy konferencián az erkölcsösebb kapitalizmus fontosságáról értekezett - alig két hete.
MNB: minden a legnagyobb rendben történt
Limassol, a paradicsom: "nem véletlenül használják"
> Mit mondott Bokros az offshore cégekről? Bokros Lajos szerint az EU egyik tagállama, Ciprus "saját maga a melegágya" e cégek elterjedésének. Amíg az EU-n belül olyan "kőkemény és szilárd szabályozást nem tudunk teremteni", amely kizárja ezeknek a "nem is annyira adóparadicsomoknak, mint inkább szabályozási lazaságot felmutató paradicsomoknak a létét", addig az erkölcsi ráolvasás kevés lesz - fogalmazott Bokros Lajos.
Mi az offshore?
Nem kevesebb, hanem erkölcsösebb kapitalizmusra van szükség - jelentette ki Simor András jegybankelnök a Media Hungary konferencia nyitónapján mondott beszédében múlt kedden Tihanyban. Az utóbbi héten a jegybankvezér privát pénzügyeiről napvilágot látott hírek érdekes megvilágításba helyezik az idézett kijelentést.A Simor András vagyonával - és vagyonkezelésével - kapcsolatos hírek a Fidesz elnökének múlt heti rádióinterjúja után kerültek reflektorfénybe. Orbán Viktor pártelnök a múlt héten kifakadt: torkig van vele, hogy Magyarországon a jegybankelnök, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter offshore cégekbe menti a vagyonát az adózás elől.Elemzők szerint Simor nem követett el törvénytelenséget, egyes vélemények szerint a kamatadó bevezetése elől menekítette vagyonát egy ciprusi cégbe. A HVG információ szerint miután az MNB-elnök túladott magyarországi cégén, egy Trevisol Management Ltd. nevű vagyonkezelő tulajdonában lévő ciprusi céghez került több mint 800 millió forintos vagyona.A lap megírta, hogy Simor 2006-os vagyonbevallásában még 923 millió forintos megtakarítása szerepelt befektetési jegyekben. Ez az összeg egy évvel később már csak 67 millió, 2008-ban pedig 80 millió forint volt.A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közölte : Simor András megtakarításait korábban is egy külföldi vagyonkezelő kezelte, ezt a pénzt helyezte át a 100 százalékos tulajdonában lévő Trevisol Management Services Ltd. társaságba. Így fordulhatott elő, hogy Orbánnak címzett levelében Simor leszögezte: a Trevisolnak Magyarországról semmilyen jövedelme, árbevétele nem származott, Magyarországról átutalást nem kapott.A jegybank közleménye az áthelyezéssel magyarázza, hogy az elnök 2007-2008-2009-es vagyonnyilatkozatai között számszaki különbözet van. A dokumentum szerint Simor András a törvény előírásai szerint eddig háromszor tett vagyonnyilatkozatot, mindhárom esetben a tényleges vagyoni viszonyait tüntette fel.A közlemény hangsúlyozza: a vagyonnyilatkozat nem kér információt a társaságban lévő vagyontárgyak számszerű összegéről, mindössze a nyilatkozattevő tulajdonában álló társaságok nevéről és a tulajdon arányáról."Amit a jogszabályok lehetővé tesznek, az legális, abban nincs semmi kivetnivaló. Egy közszereplőnek azonban másféle szempontokat is figyelembe kell vennie" - mondta lapunknak a Közjó és Kapitalizmus Intézet ügyvivője. Balázs Zoltán szerint a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályozás hiányos, nem jó e mögé bújva érvelni.Simor egy olyan intézményt működtet - emlékeztetett Balázs -, aminek hatósági jogkörei is vannak. Általában nem szerencsés, ha egy közszolgálatot ellátó szereplő aktívan üzleti vállalkozásokat működtet. "Mindenképpen jót tenne, ha Simor venné a kalapját. Ebből a helyzetből másként nem tud jól kijönni" - fogalmazza meg a szakember, aki szerint mindenki előtt nyilvánvaló, hogy nem véletlenül használják olyan sokan Ciprust cégalapításra.Balázs figyelmeztet: a hitelesség a jegybank egyik legfontosabb tulajdonsága kell hogy legyen, a történések pedig nem tesznek jót az intézmény hitelességének. Balázs szerint a jegybankok politikától való függetlenedésével, az intézmény növekvő autonómiájával együtt megnőtt a jegybank elnökének közhatalmi súlya is, ami miatt a hasonló helyzetek hatványozottan ártanak. Ráadásul - teszi hozzá az ügyvivő - a magyar társadalmat különösen érzékenyen érintik az elmúlt húsz év privatizációs és meggazdagodási történetei, melyben Simor generációjának a szerepe különös figyelmet érdemel.Ha offshore céget emlegetünk, olyan vállalkozásokról beszélünk, melyek a bejegyzése szerinti országban nem végeznek gazdasági tevékenységet, tehát üzleti aktivitásuk alapján külföldinek minősülnek. Az offshore cégek természetesen önmagukban nem adómentesek, gyakran ugyanis tényleges tevékenységük helyén is különböző adókat kell fizetniük. Vannak azonban országok, ahol a vállalkozásokat gyakorlatilag semmilyen - vagy csak igen minimális - adókulcsokkal terhelik.Az offshore cégek működtetése tehát adóparadicsomokban kifizetődő. Egy átlagos külföldön létrehozott cég alapításának átlagos költsége 4-500 ezer forint, éves fenntartási díja ennél valamivel kevesebb, azonban a kiadások még a kisebb vállalatoknak is hamar megtérülhetnek.Az offshore cégeket - holdingokat - természetesen igen sokan illegális tevékenységre, pénzmosásra, adócsalásra használják, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kedvező "adózási konstrukció" adta előnyöket kihasználva minden esetben át kell lépni a legalitás határait.Az adóparadicsomoknak három nagyobb csoportja van. Egyes országokban semmilyen adó nincs (Bahamák, Brit Virgin Szigetek, Kajmán szigetek, Mauritius stb.), néhány helyen nem vetnek ki adót a külföldi jövedelmekre (Írország, Hongkong), egyes országokban pedig igen alacsony az adóterhelés (Luxemburg, Ciprus, Málta, Egyesült Királyság, San Marino, Monaco, Svájc, Liechtenstein). | [
"Trevisol Management Services Ltd."
] | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Trevisol Management Ltd.",
"Media Hungary",
"Közjó és Kapitalizmus Intézet"
] |
A Tisztelt Ház tegnap megkezdte a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosításának általános vitáját. Lapzártánk után szavaztak a képviselők a Lockheed-bizottság felállításáról.
Az azonnali kérdések és válaszok órájában a fideszes Lázár Mózes a Mátrai Erőmű privatizációjával kapcsolatban állami számvevőszéki vizsgálatot sürgetett. Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kijelentette: a döntés nyilvánvalóan politikai volt, de a szerződést utólag már nem lehet megváltoztatni. A negatív következmények minimalizálásához azonban hozzájárulhat egy ÁSZ-vizsgálat.
Burány Sándor (MSZP) a Bizományi Áruház Vállalat eladásával kapcsolatban kérdezte a pénzügyminisztert. Úgy vélte: több sikertelen kísérlet után az állam olyan ajánlatot tett a cég megvásárlására, "amelyet már nem lehetett visszautasítani". Járai Zsigmond leszögezte: sem zsarolásról, sem hatalommal való visszaélésről nincs szó. A vásárló Magyar Fejlesztési Bank "rendkívül helytelenül" közel 90 cégben szerzett részt az utóbbi években, de "a BÁV esetében kivételt tettünk" - mondta.
Interpellációjában Hack Péter SZDSZ-es képviselő a Lockheed-ügyről érdeklődött. Szerinte bár a vizsgálatot lezárták, még sok nyitott kérdés van. Kiderült-e, ki írta a levelet, milyen kapcsolat volt egyes képviselők és a Lockheed cég között, s tájékoztatta-e Szemerkényi Réka miniszterelnöki főtanácsadó az ügyről Orbán Viktort? - kérdezte. Bogár László államtitkár úgy válaszolt: korrupció gyanúja nem merült föl. A két államtitkár pedig, "példát adva politikai felelősségből", azonnal, magyarázkodás nélkül lemondott. Azt azonban nem sikerült kideríteni, hogy kinek állt érdekében a levelet "manipulált formában" nyilvánosságra hozni. Bogár László szerint valószínűleg valaki Steven Jones környezetéből írta a levelet. A miniszterelnököt pedig azért nem tájékoztatták a levélről, mert megfogalmazói elálltak attól a szándékuktól, hogy el is küldjék azt.
Hack Péter nem fogadta el a választ. Úgy vélte, ha Szemerkényi Réka nem tájékoztatta a miniszterelnököt, neki is le kell mondania. A képviselő szerint amíg nyitott kérdések vannak, nem lehet megnyugtatónak tekinteni a vizsgálatot.
Magyar Bálint volt közoktatási minisztert tegnap támadta a Fidesz. Sasvári Szilárd napirend előtti felszólalásában kifejtette: a volt Művelődési és Közoktatási Minisztérium működési hiányosságainak ára eléri a 800 millió forintot. A 300 milliós Ok-Tat-ügy mellett foglalkozott a Világbanki Programiroda vezetőjének kétmillió forintos havi fizetésével és 142 milliós végkielégítésével is. Magyar Bálint kétperces felszólalásában kijelentette: az Ok-Tat-ügyet a tárca fedte fel, ezért nem lehet összekeverni a bűncselekmény elkövetőit a leleplezőkkel.
Tóth Ferenc (Fidesz) arról interpellált, hogy az előző kormány oktatási minisztere által kinevezett személy, aki a hazai felsőoktatás világbanki támogatásáért felelt, saját cégein keresztül kötött kétes szerződéseivel, valamint indokolatlanul magas fizetésével több tízmilliós terhet rakott a tárcára. Pokorni Zoltán elmondta: sikerült megállapodniuk a Világbankkal, ezért nem kell kifizetni az irodavezetőnek a végkielégítését. Pokorni arról számolt be, hogy az illetővel márciusban szerződést bontott. Mint elhangzott, az egykori illetékes mintegy 600 ezer dollár értékű, megkérdőjelezhető szerződéseket kötött, ám az ügyben csak külföldi választott bíróság járhat el. A Világbank jelezte: az illető kinevezése érdekében annak idején nem gyakorolt nyomást a művelődési tárcára - közölte Pokorni Zoltán.
Steve Benkő, a Világbanki Programiroda volt vezetője 1995-től az a szakember volt, aki a Magyarországra érkező világbanki kölcsönök szakmai és jogi koordinációját végezte. A Világbank a korábbi kölcsönök rossz tapasztalataiból kiindulva ajánlotta őt a hazai programiroda vezetésére - nyilatkozta lapunknak Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke, volt művelődési és közoktatási miniszter. A 600 ezer dolláros szerződések kapcsán kifejtette: Steve Benkő a szerződéskötés előkészítése során is végzett munkát, tehát feltehetően pénzt is kapott érte. Részletekkel azonban Magyar Bálint nem tudott szolgálni.
Steve Benkőt többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk utolérni.
Kedvezményes hitelek
Két parlamenti interpelláció is kapcsolódott tegnap a Postabankhoz. Az SZDSZ-es Szalay Gábor kifejtette: a Fidesz 1994-es és 1998-as választási kampányát irányító Happy End Kft.-től a Postabank tavaly egy kétszer húsz perces oktatófilm elkészítését is megrendelte, s bár az nem készült el határidőre, az előlegként adott 50 millió forintot mégsem követelte vissza a pénzintézet. Ezért ez színlelt szerződésnek tekinthető, melynek teljesítését egyik fél sem gondolta komolyan. A Happy End korábbi ügyvezetője jelenleg a miniszterelnök tanácsadója - tette hozzá Szalay.
Járai Zsigmond pénzügyminiszter válaszában leszögezte: a film elkészül, mert az eredeti, 1998. december 31-ei határidőt a bank vezetőségében bekövetkezett változások miatt 1999 végéig hosszabbították meg.
Bár Szalay úgy vélte: nem vállalkozási szerződésről, hanem baráti kölcsönről van szó, a képviselők többsége elfogadta a pénzügyminiszteri választ.
Dancsó József (Fidesz) a Postabank korábbi "politikai hitelezéseiről" beszélt. Lapértesülésekre hivatkozva elmondta: Nagy Sándor, Keleti György szocialista politikus és mások lényegesen kedvezőbb feltételek mellett kaphattak hitelt, illetve magasabb betéti kamatot fizetett nekik a pénzintézet.
Járai úgy válaszolt: a kormány felkérte az Állami Számvevőszéket és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, végezzen vizsgálatot a veszteségekkel kapcsolatban. Csodálkozással tölti el a névsor, mondta, ám az üzleti titok miatt a szerződő felek beleegyezése nélkül nem nyilatkozhat- jelentette ki.
Soha nem vettem fel hitelt a Postabanktól - jelentette ki az MTI-nek Keleti György szocialista képviselő. Nagy Sándor az üzleti titkot feloldva viszont közölte: 1995 tavaszán 3 millió forint kölcsönt vett föl a Postabanktól, 10 százalékos kamatra, 7 év futamidőre. A pénzből a Postabank Investtől vásárolt telket, a meghirdetettnél magasabb áron, fizetési könnyítéssel. Az ügyletet nem tartja törvénytelennek és a bank új vezetése sem kezdeményezte a szerződés módosítását. A képviselő leszögezte: politikai támadásról van szó, amely a kormányt bíráló kijelentései miatt érte.
Nagy Sándor követelte: teljeskörűen tegyék közzé azt a listát, amelyre hivatkoznak, beleértve azokat a hitel- és egyéb ügyleteket is, amelyek a Fidesz vezetőivel, vagy hozzátartozóival kapcsolatosak, és természetesen azt is, hogy ki mennyit és milyen célra kapott.
(Magyar Hirlap) | [
"Happy End Kft."
] | [
"Postabank Invest",
"Világbanki Programiroda",
"Állami Számvevőszék",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Mátrai Erőmű",
"Művelődési és Közoktatási Minisztérium",
"Bizományi Áruház Vállalat",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Tisztelt Ház"
] |
Jogerősen elítélték Gyenesei Istvánt
Helybenhagyta a Kaposvári Járásbíróság ítéletét, s jogerősen 900 ezer forint pénzbüntetésre ítélte magánokirat-hamisítás miatt Gyenesei Istvánt a Kaposvári Törvényszék tanácsa. A grémium bizonyítottnak látta, hogy a korábbi miniszter, a Somogyért Egyesület elnöke 2011 őszen Ormai István tudta nélkül adta be a választási bizottsághoz a megyei képviselő mandátumról lemondó nyilatkozatát.
A szerdai másodfokú tárgyaláson Gyenesei István nem jelent meg, a vádlottat védője, a korábbi igazságügy miniszter Bárándy Péter képviselte. Az ügyvéd a járásbíróság ítéletét megalapozatlannak tartva elsődlegesen felmentésért, másodsorban a verdikt – melyet az ügyészség tudomásul vett – hatályon kívül helyezéséért jelentett be fellebbezést.
Bárándy Péter úgy vélte, az elsőfokú eljárás végén a tényállás megalapozatlan részei vezettek a helytelen bírói konklúzióhoz. A védelem szerint, bár a járásbíróság úgy vélte, Gyenesei István ténybeli beismerést tett, csak bűnösségét nem ismerte el, védence – bár enyhítő körülménynek számítana – nem ismerte el a terhére róttakat.
– Mindig vékony jégnek számít, amikor egy ilyen eset során a bíró egyes bizonyítékokra hivatkozik – magyarázta, aki kiemelte, ugyankívül minden tanúmegegyező vallomást tett, a bíróság mégis a nagyatádi polgármesterét fogadta el.A védelem szerint a legfontosabb kérdésnek az ominózus gépelt szöveg bizonyult, mely a 2010 őszi választások előtt a jelenlévők egyező akaratát foglalta írásba. S ennek tanúi – a vádlott mellett vallók – a bíróság értékelésével ellentétben nem ügyleti, hanem a szöveg valódiságát hitelesítő tanúk.– A gépelt szövegek jognyilatkozatnak tekintendők – folytatta–, ám ezt az elsőfokú bíróság nem ekként értékelte. A kézzel írott részek viszont nem a jognyilatkozat részei.A védő úgy vélte,vallomását nem minden vonatkozásában vizsgálta a bíróság, nem vette figyelembe a nagyatádi polgármestert szavahihetetlenné tévő részeket.– Ormai azt állította, amikor aláírta a nyilatkozatot, már tudta, hogy ezt magára nézve nem tartja kötelezőnek – mondta az ügyvéd –, azaz beismerte, hogy szándékosan átverte társait. Ezt azonban figyelmen kívül hagyta a bíróság, s ez iratellenes.szerint a szakértői véleményből is kiragadott részleteket használt fel az első fok, ugyanis a nyelvész nem azt állapította meg, hogy különböző személyek szerkesztették a gépelt szövegeket, hanem csak egy feltevést fogalmazott meg. Mindezek tükrében a tényállás helyesbítését és felmentést, illetve hatályon kívül helyezést kért.A törvényszék tanácsa viszont úgy döntött, az elsőfokú bíróság jogosan fogadta el Ormai István vallomását, helyesen értelmezte a szakértői jelentést, s megfelelő saját következtetéseket levonva hozta meg az ítéletet, melyet így a grémium helybenhagyott. Az ítélet jogerős. | [
"Somogyért Egyesület"
] | [
"Kaposvári Járásbíróság",
"Kaposvári Törvényszék"
] |
A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája ügyészi indítványra szerdán három hónappal meghosszabbította Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t.
Szanka Ferenc elmondta, Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás. A bíró egy másik gyanúsított előzetesét is meghosszabbította három hónappal, egy harmadik esetében azonban elégségesnek látta a házi őrizet elrendelését. Az utóbbi döntés ellen az ügyészség fellebbezett.
A gyanú szerint a Czeglédy vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2016 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. Céljuk az volt, hogy a bűnszervezet élén álló, a Humán Operátor Zrt.-hez köthető emberek, a közvetítő cégek, valamint a céghálózat alján levő, strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével a diákmunka-közvetítés után járó közterhek megfizetését elkerüljék. A gyanú szerint a bűnszervezet csaknem 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. Az ügyben heten előzetes letartóztatásban, kilencen házi őrizetben vannak, egy gyanúsított pedig szabadlábon védekezhet.
MTI/Kelemen Zoltán Gergely | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [
"Csongrád Megyei Főügyészség",
"Szegedi Járásbíróság"
] |
Nyomozást rendelt el az ügyészség a 2006-os választásokra alakult MIÉP-Jobbik a Harmadik út pártszövetség gazdálkodása miatt, közölte a Magyar Televízió Híradója hétfőn.
A pártot az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentette fel, miután súlyos hiányosságokat talált a már csak papíron létező szervezet gazdálkodásában. A számvitel rendjének megsértése miatt indult büntetőeljárást a Vám és Pénzügyőrség végzi.
Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a híradónak elmondta, az ügyészség azért rendelt el nyomozást a MIÉP-Jobbik gazdálkodási hiányosságai miatt, mert az ÁSZ jelentése alapján megállapítható volt a bűncselekmény gyanúja.
A nyomozás során tisztázni kell azt, hogy a számviteli problémák, illetve a számviteli hiányosságokért a párt vezetői közül ki tartozik büntetőjogi felelősséggel. Mint közölték, a 2006-os országgyűlési választásokon 2,2 százalékos eredményt elérő párt két év alatt több mint hetvenmillió forint állami támogatást kapott, de a pénzzel nem számolt el.
A híradó szerint a MIÉP-Jobbik alapszabálya értelmében a párt gazdálkodásáért a két társelnök, Csurka István és Kovács Dávid felel, mindkettőjüket gyanúsítottként hallgathatják ki az ügyben.
A MIÉP és a Jobbik 2005 végén hozta létre a Harmadik Út elnevezésű mozgalmat, amely a 2006. évi országgyűlési képviselőválasztáson önálló listát állított, és elért eredménye alapján 2006-tól jogosult rendszeres költségvetési támogatásra.
Az ÁSZ június 4-én juttatta el a pártszövetség 2006-2007. évi gazdálkodásáról szóló jelentését az MTI-hez. A jelentés megállapította, hogy a pártszövetség a 2006-os és a 2007-es pénzügyi beszámolóit nem készítette el, és az előírt módon nem tette azokat közzé.
Jobbik: Csurka egy nagy szélhámos
Novák Előd, a Jobbik sajtófőnöke a hírre reagálva azt mondta, "Csurka István közismerten egy nagy szélhámos", ebben az esetben "egy sokadik lenyúlásáról van szó". Közölte, a harmadik út mozgalom egy jogilag különálló párt, és mint megjegyezte, Kovács Dávid évek óta nem tagja a Jobbiknak.
Papolczy Gizella, aki a MIÉP részéről az ÁSZ-szal tartotta a kapcsolatot - úgynevezett közreműködő volt -, az MTI-nek elmondta: a pártszövetség részéről valóban voltak hiányosságok, ám a 2006-os és 2007-es pénzügyi beszámolóik elkészültek. Az is igaz viszont, hogy azokat nem tették közzé, amivel a vonatkozó jogszabályokat megsértették - folytatta.
Közlése szerint nem tudnak arról, hogy az ügyészség nyomozást rendelt volna el a MIÉP gazdálkodása kapcsán, az arról szóló dokumentumokat ugyanis még nem kapták meg. Beszámolt arról is, hogy a MIÉP és a Jobbik között volt egy mintegy másfél-két évig húzódó vita a finanszírozást illetően, ami miatt a két párt az állami támogatást nem tudta felhasználni időben, csak a vita a lezárulta után.
A pártszövetségnek a könyvelést egy időben kellett volna vezetni a pénz felhasználásával, ami nem történt meg e vita miatt, hiszen a pénzt csak jóval később költötték el ahhoz képest, ahogy megkapták. Így a 2006-os 19 milliós és a 2007-es 39 millió forintos támogatással nem számoltak el időben, ami nem törvényes - mutatott rá. "Kétségtelen tény, hogy sok hiányosság volt az állandó viták miatt a két párt elszámolásában" - fogalmazott. | [
"MIÉP",
"Jobbik"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Televízió Híradó",
"Vám és Pénzügyőrség",
"Harmadik út",
"Állami Számvevőszék"
] |
Öt évig is tarthat a per Sukoróért
A versenyeztetés nélkül megbízott ügyvédi iroda már számos pert nyert Washingtonban
Budapest – Óriási költségekre számíthat az állam a sukorói kaszinóperben, ami immár nemzetközi testület előtt is folyik. A Magyarországot képviselő Réczicza White & Case LLP ügyvédi iroda 5,5 millió eurós (1,6 milliárd forint) megbízása azonban még nem veszett fejsze nyele, akár vissza is szerezhetjük a pénzt. A tárca szerint akár öt éven át is elhúzódhat a per.
– Ha az ügyben eljáró testület úgy dönt, Magyarország nemcsak megnyeri a pert, de az ügyvédi munkadíj egy részét is visszakapjuk – tájékoztatta a Blikket a Nemzetgazdasági Minisztérium.
– Az 5,5 millió eurós megbízás egy keretösszeg, így nem is biztos, hogy minden fillért ki kell fizetni. Viszont ha az akár 5 éves eljárás annyira munkaigényes, hogy a keretet teljesen felemészti a pereskedés, úgy a Magyar Államnak nem kell újabb összeget fizetnie, az ügyvédi irodának ennek ellenére tovább kell képviselje hazánkat.
A pereskedés veszélye nem csak az, hogyha elbukjuk a pert, akkor is ki kell fizetni a milliárdos munkadíjat. Szakértők szerint akár több százmillió dolláros, vagyis sok tízmilliárd forintos kártérítést is fizethetünk. A King's City projekt tulajdonosa, a Vigotop – a beruházó KC Bidding jogutódja – azért fordult a washingtoni Világbank bíróságához, mert állításuk szerint a kormány "lerombolta" a tervet.
Sukoróra, a Velencei-tó partjára a befektetők egymilliárd dollárból (220 milliárd forint) álmodtak meg egy üdülő- és kaszinóközpontot. Csakhogy a 2009-ben elhíresült tervről az új kormány 2010-es megalakulását követően nem tárgyalt az építtetőkkel.
Kaszinó-telek. A Velencei tó partján álló telekre épület volna a 220 milliárdos kaszinóváros. A beruházó perel
Az nem is csoda, hiszen a kaszinóépítés politikai csatározások alapja lett, így az ügyben kihallgatták Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnököket, előbbi mentelmi jogát is felfüggesztették. A beruházás kapcsán számos szabálytalanság merült fel.
A meglehetősen magas ügyvédi díjról nem nyilvános, a közbeszerzés hirdetmény közzététele nélküli eljárással állapodott meg a tárca. A Blikk megkérdezte: miért éppen a Réczicza White & Case nyerte a milliárdos megbízást. Mint a minisztériumban elmondták: a White & Case-nek az amerikai testület előtt már 33 ügye volt, számos esetben sikerrel képviselték megbízóikat.
Blikk-összeállítás | [
"KC Bidding",
"King's City"
] | [
"White & Case",
"Réczicza White & Case",
"Réczicza White & Case LLP",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Magyar Állam"
] |
Végelszámolással megszünteti hajózási Kft-jét a BKV. Az egy kompot és tíz sétahajót érintő végelszámolás szeptember elsején kezdődött és körülbelül fél év múlva zárul. A hajókat a BKV korábban egy kivétellel bérbe adta, a szerződések 2006. december 31-ig szólnak. A kivétel a Carolina nevű luxusjacht, amelyet jelenleg a BKV üzemeltet, és a tervek szerint a jövőben is megtart. A többi hajót a tervek szerint 2006 végén, a bérleti szerződések lejártakor értékesíti a BKV – olvasható az Index.hu-n.
Az InfoRádió értesülései szerint a Carolina nevű jachtot a kilencvenes évek elején vette a tömegközlekedési cég. A hajót az elmúlt években több alkalommal bérelte ki a Főpolgármesteri Hivatal Demszky Gábor számára reprezentációs célra. Ilyen alkalom volt például a New York-i kormányzó, vagy a pekingi polgármester látogatása. Aba Botond cáfolta azokat a híreket, miszerint a jachtot Demszky Gábor személyes céljaira használta volna.
A Carolina hajózási szakértők szerint használtan is 45-50 millió forintot ér, éves tárolási, üzemeltetési és személyzeti költsége mintegy két és fél millió forint. A hajót óránként 20 ezer forintért lehet bérbe venni, de az InfoRádió értesülései szerint ritkán mozdul el a kikötőből, így nem termel nagy hasznot.
A jachtot egyébként néhány éve az egyik autógyár leányvállalata bérelte hosszabb ideig, így teremtve kapcsolatot a cég angyalföldi és albertfalvai telephelye között. Hajózási szakértők szerint a Carolina hátránya a mérete és gyorsasága, a hajótest ugyanis dunai viszonylatban igen nagy hullámokat kelt.
Aba Botond arra a kérdésre, hogy miért van szüksége egy luxusjachtra a jelentős pénzügyi hiánnyal küszködő társaságnak, azt válaszolta, hogy a BKV számára elsősorban az a fontos, hogy a profilidegen hajózási kft-vel ne legyen gondja. A cégvezető nem tudott pontos adatokat a jacht költségeiről, de véleménye szerint rentábilis a működtetése. | [
"BKV"
] | [
"hajózási Kft",
"Főpolgármesteri Hivatal"
] |
Ügyészi eljárás indult Kaszab Csaba kőbányai szocialista alpolgármester ellen – áll a kőbányai Fidesz-szervezet közleményében.
Kaszab Csaba, Andó Sándor és Novák Gyula (az MSZP kőbányai szervezetének elnöke) már ezt megelőzően is több korrupciógyanús ügy főszereplői voltak. (Az Állami Számvevőszék 500 millió forintos kárt állapított meg a Kőbányai Vagyonkezelő Rt-nél, 3 milliárd forinttal ragadt be átmenetileg az önkormányzat a K&H-Kulcsár Attila ügyben stb.) – áll a kőbányai Fidesz-szervezet elnöke, Weeber Tibor és Révész Máriusz kőbányai fideszes politikusok által jegyzett sajtóközleményében.
Novák és Kaszab főszervezői voltak a kőbányai fiktív tagtoborzásnak, és ezzel sikerült átvenniük a hatalmat a X. kerületben. A sajtóban is megjelent hírek szerint úgy duzzadt 1500 főre a kerületi MSZP taglétszáma, hogy a Kőbányai Önkormányzat által megbízott vállalkozóknak nem csak pénzt kellett visszafizetni az illetékeseknek, de még a munkásaikat is be kellett léptetni papíron a megfelelő szocialista alapszervezetbe, akik nevében azután Kaszabék elvárásai szerint szavaztak és szavaznak a mai napig számol be Weeber Tibor és Révész Máriusz kőbányai fideszes sajtóközleménye.
2002-től 2006-ig volt Kaszab a Kőbányai Önkormányzat szocialista alpolgármestere, 2006-ban az MSZP fővárosi képviselőjelöltje, jelenleg is az MSZP kőbányai elnökségének tagja. 2006 októberétől a kőbányai szocialista frakció vezetője, amiről az ítélethirdetés után a múlt hónapban lemondott. Kaszab Csaba volt kőbányai szocialista alpolgármester korrupciós ügyében szeptember 20-án a bíróság első fokon ítéletet hirdetett. Az ítélet ellen a vádlott védője fellebbezett, az ügyészség tudomásul vette azt. Kaszab Csaba és a szocialisták azóta mindent elkövetnek, hogy az ítélet titokban maradjon. A Fidesz kőbányai szervezete ezért felszólítja a szocialistákat, ne takargassák tovább Kaszab Csabának, és a kőbányai MSZP-nek a viselt dolgait! Hozzák nyilvánosságra a Kaszab Csabára vonatkozó elsőfokú ítéletet, és annak indoklását! A választóknak jogukban áll tudni, hogy milyen ítélet született egy magas pozíciót betöltő szocialista közszereplő ügyében! – zárul a Fidesz kőbányai politikusainak sajtóközleménye.
(OS) | [
"MSZP"
] | [
"Állami Számvevőszék",
"Kőbányai Vagyonkezelő Rt-nél",
"Kőbányai Önkormányzat"
] |
Van néhány probléma Bajnai Gordon legújabb korrupcióüldöző csomagjával. Pontosabban: jóformán csak probléma van vele. Akár cinizmusnak is tarthatnánk az eredeti gyurcsányi ötlet mostani felmelegítését. Mi egyébre gondolhatnánk, látva a mostani helyzetet? Ama kormányerő, mely hajdanán az üvegzseb ígéretével jutott hatalomra, országlásának nyolcadik évében rukkol elő az átláthatósági (és számonkérhetőségi) spanyolviasszal. A javaslat eredetijét idén februárban – a Hunvald-ügy körül – dobták be. Mostanra lett belőle konkrét, részletes előterjesztés. Ha továbbra is ebben az ütemben halad a realizálás, a létrejövő intézmény csak az új Fidesz-kormány potenciálisan gyanús ügyleteit ellenőrizheti. Tehát a dolog legjobb indulattal sem tekinthető másnak, csak kampányfogásnak. Persze nem kizárólag emiatt van kudarcra ítélve errefelé minden ilyenfajta próbálkozás.
Bajnai távozik, miután bejelentette csomagját a Parlamentben. A korrupció beárnyékolja kormányzását © MTI
Ami a közélettisztító retorikát, továbbá a hangzatos látszatintézkedéseket illeti, abban nem volt hiány az utóbbi évtizedben sem. Így született (aztán szenderült jobblétre) a Közpénzügyi Államtitkárság, de a Fidesz is beharangozta saját takarítóprogramját . Mindhiába. A legfrissebb kimutatás – a Közbeszerzések Tanácsa által rendelt, a médiában hivatkozott tanulmány – szerint "a hazai közbeszerzések 70-90 százalékát befolyásolja korrupció". Járványtani zsargonban akár korrupció-pandémiáról is beszélhetünk.De lássuk a mostani felvetés gyenge pontjait. Már ott elhal a lényegi szándék, amikor kinyilvánítják: a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal munkatársai "a közérdekű bejelentést tevő munkavállalók védelmét is ellátnák. Nem vizsgálnák viszont a pártok gazdálkodását és az országgyűlési képviselők tevékenységét". Holott tudható: a kenőpénzek és panamaügyek oroszlánrésze párt- és kampányfinanszírozási tranzakciókhoz kapcsolódik.Ismert aranyigazság: fejétől bűzlik a hal. Miként lehet úgy kinyomozni vesztegetési ügyeket, a közkassza lecsapolását, ha a gyakorlatban csak azt nézhetik, honnan indul a pénzfolyam, azt már nem, hová érkezik, mi a rendeltetési célja, kik a dolog lényegi haszonélvezői? A Legfőbb Ügyészség és az Állami Számvevőszék független intézményként – szemben az új hivatallal – vizsgálhatja a pártok és politikai testületek gazdálkodását is. Ha azok nem jutottak semmire (vagyis: csak ennyire jutottak), akkor mit reméljünk az eleve megnyirbált, legyengített jogkörű szervezettől?
Ki védi meg a bejelentőket? (Oldaltörés)
Az antikorrupciós csomag része az Egyesült Államokban és több európai országban már bevált "bejelentővédelem" intézménye is. Ez a "whistleblower"-eket védené, azokat, akik a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalhoz fordulnak bejelentéssel. "A tervezet jogi tanácsadással, a munkáltatóval szembeni védelem erősítésével, valamint a bejelentés következtében elvesztett jövedelem vagy elszenvedett egyéb hátrány arányában anyagi támogatással segítené a korrupciós törvénysértéseket feltáró munkavállalókat" – kecsegtet a bejelentés. Nagyon szépen hangzik. Csakhogy hajítófát sem ér. Ugyanis mostanság alig van olyan ember, aki elhinné a közhatalomnak, hogy az képes és hajlandó őt megoltalmazni az általa feladott bűnözőktől. Jelen pillanatban államunk ott tart, hogy még az iskolai erőszak lehetséges áldozatainak sem tud hatékony védelmet nyújtani. "A forráshiány késleltetheti, sőt bizonyos esetekben akadályozhatja is az iskolai erőszak megelőzésére és kezelésére eddig tett állami intézkedések megvalósulását" – diagnosztizál az ombudsmani vizsgálat. Ergo, a jövendő szavazónak már az osztályteremben a szó legszorosabb értelmében a fejébe verik, hiába tesz panaszt, úgyis ő húzza a rövidebbet.
Tegyük hozzá, az iskolatársaikat terrorizáló lumpenkamaszok nem is mondhatók különösen profi, agyafúrt bűnözőnek. Ha őket sem tudja a rendért felelős szerv megfékezni, mit várjanak azok, akik a párt- és maffiakapcsolatokkal bíró korrupt és gengszter nagymenők ellen tanúskodnak? Ebből ad némi ízelítőt a Kékfény október 19-i adása. A Koszi-klán perének tanúja, aki gengszterek sorát juttatta vallomásával rács mögé, úgy nyilatkozott: a Nemzeti Nyomozóiroda tanúvédelmi szolgálata azt ígérte neki, börtönbüntetését külföldön töltheti le, így védvén meg őt egykori társai bosszújától. Csakhogy időközben kiderült, az országon kívülre szállítása egyelőre nem lehetséges. Kérdés, hogy például ezek után mikor lesz újra (lesz-e egyáltalán) a maffiavilágban olyan belső informátor, aki hajlandó feldobni a szálak elvarrása érdekében akár gyilkosságra is kész társait. Hisz a túlbürokratizált működés, a csigalassú ügyintézés, az önös intézményi érdekek következtében a végrehajtó hatalom legtöbbször nem tud hatékony segítő jobbot nyújtani az áldozatoknak, tanúknak és jobb útra térni kívánó bűnösöknek.
Botorság egyébiránt azt hinni: a panamavilág véget ér, ha a kormányrudat a jelenlegi ellenzék ragadja meg. Ugyanis a korrupció mindent beborító és átszövő jellege nem áll meg a pillanatnyi hatalom (vagy általában a kormányzat) mezsgyehatárainál. Szálai behálózzák az önkormányzatokat, a pártrendszert, a civil szervezeteket, a közigazgatási és közszolgáltatási intézményeket. Valamint a társadalmat, mely a hatalmi szisztémát kitermeli és legitimálja. Nemcsak az alvilágban van omerta. Hanem ugyanígy elvtelen, cinkos szolidaritáson nyugszik az immár össznépi játékká nőtt hétköznapi korrupció is. Nem csupán a tanúskodástól való félelem okozza, hogy a legtöbben inkább a passzív bűnsegédi szerep mellett döntenek. Hanem az érdekeltség is.
Szavakban, papíron mindenki elítéli a kenőpénzt, a bennfentes ügyleteket. Mi több, ha önmagát károsultnak érzi, felháborodva ostorozza őket. De rögtön megváltozik a hozzáállás, amennyiben az illető a gazdasági bűnözés kedvezményezettje, haszonélvezője lehet. Ne tegyünk úgy, mintha a panama kizárólag a csúcson lévő nagykutyák és fejesek játszmája lenne. Nagystílű fehérgalléros lenyúlást soha nem egymagában csinál a vezető. Mindig kell hozzá ügyintézők, kishivatalnokok, alacsonyabb beosztású dolgozók cinkos szemhunyása, piti részessége is. Nem szupertitkos akciók ezek. Legtöbbször a portás, a sofőr, a titkárnő is tudja (de legalábbis nagyban sejti), mi zajlik egy közmű vagy hivatal berkeiben. Gyakran hallgatólagosan, közvetve, be is vonják a műveletbe. Mivel a közstátuszok javarésze eleve protekció, kontraszelekció útján dől el, ez nem is csoda.
Kitörni ebből az ördögi körből rettenetesen nehéz. Egyrészt azért, mert a legtöbb vezető immorális hűségre neveli a személyzetét. Hogy a párt, a kormány, az önkormányzat, a közmű vélt érdeke, a mundér becsülete a jogrend fölött áll. Másrészt gyakran nemcsak a "góré", de a munkahelyi kollektíva sem a sikkasztót, a vesztegetőt, a mérleghamisítót közösíti ki, hanem aki megtagadja (vagy leleplezi) a korrumpálódást. Emlékezetes, hogy a Serpico című filmben a becsületes rendőr jobban félt saját kollégáitól, mint a bűnözőktől. Ez a szellemiség a hazai közigazgatásban (és közpénzből fenntartott cégvilágban) is dominánsnak mondható. Amíg ennyi közszolga próbál tisztes munka helyett hatalmi visszaélésből, bűnrészes hallgatásból boldogulni, addig nincs az a hivatal, amely változtatni tud ezen. Ameddig közalkalmazottból és köztisztviselőből túlkínálat van, s rengeteg köztük a tehetségtelen, gyenge képességű, ugyanakkor a karrierért bármire hajlandó személy, addig a vízfejű állam enyveskezű hivatalnokai továbbra is nyakló nélkül fogják a közpénzt magukévá tenni.
Papp László Tamás | [
"Parlament"
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"Közpénzügyi Államtitkárság",
"Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal",
"Nemzeti Nyomozóiroda",
"Közbeszerzések Tanácsa",
"Állami Számvevőszék"
] |
2010. március 17., szerda 17:05
Az aktív politikusok közül egyedül Hagyó Miklós nem tisztelte meg a fővárosi BKV-vizsgálóbizottságot azzal, hogy személyesen válaszoljon a neki feltett kérdésekre - mondta György István, a testület fideszes elnöke azután, hogy a volt MSZP-s főpolgármester-helyettes lemondta részvételét.Az ellenzéki politikus kiemelte: Hagyó Miklós telefonon legalább háromszor jelezte, hogy részt vesz a meghallgatáson, majd alig egy órával az ülés megkezdése előtt e-mailben tájékoztatta, hogy mégse várják.A volt főpolgármester-helyettes azzal indokolja döntését, hogy György István tegnap olyan nyilatkozatot adott, amely megrendítette az eljárás tárgyilagosságába vetett hitét. Szerinte a bizottság vezetője nem a bizonyítékokból kíván következtetni a tényekre, hanem a már kész elmarasztaló ítéletét kívánja az ő meghallgatásával is alátámasztani.György István tegnap a Duna tévében azt mondta, hogy a BKV-botrány egy a kormánytól induló és a közüzemi cégek vezetőségéig, menedzsmentjéig elérő működési modell, amelynek célja a szervezett pénzkimentés. A fideszes politikus most visszautasította Hagyó Miklós nyilatkozatát, amelyet sértőnek nevezett a vizsgálóbizottság 10 tagjára nézve. Hangsúlyozta, hogy neki nincs egyszemélyes határozathozatali jogköre a testületben, amely eddig szakszerű munkát végzett.György István szerint Hagyó Miklós már korábban eldöntötte, hogy távol marad a meghallgatástól, és folyosói pletykák alapján ezt már tegnap délután 3 órakor jelezte Burány Sándornak, az MSZP budapesti elnökének.A vizsgálóbizottsági ülés előtt újságíróknak nyilatkozó Steiner Pál, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője nem válaszolt arra a kérdésre, hogy egyetért-e Hagyó Miklós döntésével és indokaival.A testület végül egyedül Garadnai Andrást, a BKV igazgatóságának volt elnökét hallgatta meg. Garadnai András 2007 májusáig vezette az igazgatóságot, mint arról beszámolt, a városvezetők közül egyedül Vajda Pállal, az előző ciklus városüzemeltetésért felelős szocialista főpolgármester-helyettesével volt közvetlen kapcsolata, Hagyó Miklóssal már nem tartott fent ilyen viszonyt.Aba Botond korábbi BKV-vezérigazgatóval szintén rendszeresen egyeztetett, az őt követő Antal Attilával már csak formális kapcsolata volt. Arról is beszélt, hogy Antal Attila kinevezésével és foglalkoztatásának módjával összefüggésben következetlenségeket és hibákat látott és jelzett az igazgatóság. | [
"BKV"
] | [] |
A VII. kerületi képviselők a héten dönthetnek arról, megvonják-e a február óta rács mögött lévő Hunvald György havi majdnem 800 ezer forintos apanázsát. A Fidesz szerint mindenképpen, az MSZP szerint viszont ehhez nincs jogalapjuk.
A február óta a kerületi ingatlanpanama-gyanús ügyek miatt rács mögött lévő Hunvald György erzsébetvárosi polgármester fizetéséről döntenek a héten a kerület képviselői. A Fidesz megvonná a polgármester összesen majdnem 800 ezer forintos havi javadalmazását és költségtérítését. Gergely József (MSZP) alpolgármester viszont olyan előterjesztést fog indítványozni, miszerint a képviselő-testületnek nincs jogalapja, hogy döntsön a pénzmegvonásról.
Az alpolgármester lapunknak arra emlékeztetett, hogy ez ügyben jogvita zajlik, nem egyértelmű a helyzet. A Parlament előtt több törvényjavaslat is fekszik, amely a kérdést szabályozná, ezért Gergely azt javasolja, hogy csak akkor lépjen a kerület, ha valamelyik jogszabályt elfogadják. Hozzátette, hogy előzetes letartóztatása idejére Hunvald azt kérte, hogy költségátalányát egy letéti számlára utalják.
Az alpolgármester utalt arra, hogy Erzsébetváros állásfoglalást kért az igazságügyi minisztériumtól, amely szerint az előzetesben lévő politikusnak ugyan nem járna illetmény, de nem tudtak választ adni arra, hogy kinek van joga ez ügyben intézkedni. A VII. kerület ezt is firtatta a tárcánál, kérdésükre azonban az elmúlt három hétben nem kaptak választ.
A Fidesz korábban vérlázítónak nevezte, hogy a polgármesternek rács mögött ülve is folyósítják a fizetését. Az ellenzéki párt ezért - a közélet megtisztítására hivatkozva - olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja, hogy az önkormányzati vezetők ne részesülhessenek díjazásban és költségtérítésben az egyes személyi szabadságot kizáró, illetve korlátozó kényszerintézkedések hatálya alatt. E tervezet sürgős tárgysorozatba vételét azonban a Parlament elutasította október közepén, mert arra a szocialista honatyák többsége nemet mondott.
Néhány nappal később az MSZP maga is előrukkolt egy lex Hunvalddal; ők több jogszabályt, köztük a polgármesterek jogállására vonatkozó, illetve a Munka törvénykönyvét módosítanák úgy, hogy a munkavállaló távolléte előzetes letartóztatás esetén igazoltnak volna tekinthető, amely nem von maga után rendkívüli felmondást, viszont erre az időszakra nem járna díjazás. | [
"MSZP"
] | [] |
Nincs ügyészségi nyomozás a letelepedési kötvények ügyében - tájékoztatta Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az MTI-t szerdán.
A G7.24.hu portál azt állította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság továbbküldte az ügyészségnek a letelepedési kötvényprogrammal kapcsolatos nyomozást, és a továbbiakban az ügyészség nyomoz a letelepedési kötvények ügyében.
Az MTI megkeresésére az ügyészség szóvivője cáfolta a nyomozás tényét. | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Legfőbb Ügyészség"
] | [] |
Közérdekű adattal történő visszaélés miatt büntetőfeljelentést tett a Demokratikus Koalíció (DK), amiért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy korábbi jogerős ítélet ellenére sem adta ki a trafikpályázatokkal kapcsolatos adatokat.
Erről Molnár Csaba, a DK alelnöke beszélt pénteken az MTI-nek, emlékeztetve arra, hogy az általuk indított perben született bírósági döntés alapján legkésőbb csütörtökig kellett volna kiadni a bíráló bizottság tagjainak nevei mellett az elbírált értékelési lapokat és a települési értékelési jegyzőkönyveket. Az ellenzéki politikus közlése szerint a tárca mindezt nem tette meg, kizárólag a bíráló bizottság tagjainak nevét közölte közleményben, majd halasztást kért a többi információ átadására.
Molnár Csaba szerint mindez jogi nonszensz, mivel jogerős bírósági határozatba foglalt határidőt nem lehet meghosszabbítani. Kiemelte, a minisztériumnak a jogerős bírósági ítélet után majdnem ötven napja volt nyilvánosságra hozni a kért adatokat, mindezt azonban nem tették meg, ami szerintük bűncselekmény gyanújára ad okot. A büntető törvénykönyvre hivatkozva elmondta, közérdekű adattal való visszaélés gyanúja, a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek a Legfőbb Ügyészségen.
Molnár Csaba hangsúlyozta, hogy a szóban forgó bűncselekmény két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető és szerintük a bíróság feladata lesz meghatározni, ki a felelős az ügyben. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Demokratikus Koalíció",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
A paksi egyéni 2. számú választókerületben indul a Magyarok Egymásért Szövetsége párt első és eddig egyetlen jelöltjeként a milliárdos vám- és adócsalással vádolt alapítványelnök.
Földesi-Szabó László nem árulta el, miért kaptak támogatást az NBH-tól, és miért találkozott Szilvásy Györggyel.
Sikerült összegyűjteni a kötelező 750 darab ajánlócédulát, így a paksi egyéni 2. számú választókerületi bizottság március 2-án, kedden nyilvántartásba is vette Földesi-Szabó Lászlót a tavaszi országgyűlési képviselőválasztás jelöltjeként, derül ki az Országos Választási Iroda honlapjáról.
A MESZ Tolna megyei jelöltje mellett eddig ketten szerezték meg a szükséges 750 ajánlószelvényt: rajta kívül Horváth Zoltán (Jobbik) és Horváth Zsolt (MSZP) biztosan indulhat majd a paksi 2-es kerületben. A MESZ-nek Földesi-Szabó az eddigi egyetlen jelöltje.
A volt rendőrtisztet, Magyarok Egymásért Szövetsége (MESZ) nevű párt elnökét az Egymásért Egy-Másért Alapítvány vezetőjeként milliárdos vám- és adócsalással vádolja az ügyészség. Jelöltségével Földesi-Szabó ideiglenesen - a választási időszak végéig - mentelmi jogot élvez, így többek között a folyamatban lévő büntetőügyben nem lehet kihallgatni. A választási időszakban a képviselőjelöltek mentelmi jogáról is az Országos Választási Bizottság dönthet. Az OVB-nél az a gyakorlat alakult ki, hogy ilyenkor nem szólnak bele mentesség megvonásával konkrét ügyekbe, nehogy politikai elfogultsággal vádolhassák az bizottságot.
Földesi-Szabó László (Fotó: Földi Imre)
Az úgynevezett Egymásért-ügyben az ügyészség Földesi-Szabó mellett még hét embert vádol a 2009 júniusában megkezdődött perben 2005-2006-ban elkövetett, több mint egymilliárdos csempészéssel, továbbá Földesi-Szabót még mintegy egymilliárdos sikkasztással.
A csempészésre vonatkozó vádpont szerint az alapítvány a közterhek megfizetése nélkül tonnaszám hozott be élelmiszereket Kelet-Ázsiából arra hivatkozva, hogy adományok, ám azokat értékesítésre továbbadta egy Herba Zrt. nevű cégnek. A sikkasztási vádpont szerint Földesi-Szabó az alapítvány által gyűjtött 900 millió forint készpénzzel sajátjaként rendelkezett. Az ügyészség szerint az alapítvány pénztárában csupán 17 millió forint volt, a többi pénz sorsa ismeretlen. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket, és 2008 elején az alapítvány zaklatás miatt feljelentést is tett.
A Magyarok Egymásért Szövetség 2008-ban egy felszámolás előtt álló cégtől, a C.C. Soft Kft. informatikai vállalkozástól százmillió forintos adományt kapott. A párt 2009 májusban közzétett 2008-as pénzügyi beszámolójában azonban csak 155 ezer forintnyi támogatás szerepelt. Földesi-Szabó László ezt úgy magyarázta az Origonak, hogy félreértés, elírás, értelmezési zavar történt a májusi beszámoló készültekor. A C.C. Soft Kft. egyébként legutóbb azzal került a hírekbe, hogy ők szállították és telepítették botrányos körülmények közt a BKV megrendelésére a szentendrei hév vonalára a plazmakijelzőket. | [
"Magyarok Egymásért Szövetség"
] | [
"Herba Zrt.",
"Országos Választási Bizottság",
"Magyarok Egymásért Szövetsége",
"C.C. Soft Kft.",
"Egymásért Egy-Másért Alapítvány",
"Országos Választási Iroda"
] |
Ismét azzal a Volkswagen Transporter kisbusszal étkezett Márki-Zay Péter kampánycsapata egy fővárosi utcai fórumra, amellyel hetek óta járja az országot. Hódmezővásárhely polgármestere a baloldali Gyurcsány-show epizodistájaként haknizik az országban, és többször lebukott, mert a miniszterelnök-jelölti előválasztási kampánykörútján rendszeresen az önkormányzattól kapott szolgálati gépjárműveket használja, többnyire a már említett Volkswagen Transportert. Igaz, ezúttal már óvatosabb volt, a fórum végeztével villamoson távozott a helyszínről.
A kisbusz az eredetiség vizsgálata szerint a Jovány Busz Kft. tulajdona, amely a vásárhelyi önkormányzattal csaknem százmillió forintos szerződésben áll – ennyibe kerül évente a városnak a márciusban indult új buszközlekedés.
A vásárhelyi buszprojekt bejelentése óta Márki-Zay Péter rendre arról beszélt, a Jovány-féle rendszerrel évi húszmilliót spórol a város, ennyivel olcsóbb ugyanis a meglehetősen furcsa körülmények között megszületett új koncepció, mint a Voláné volt. Utóbbi évente 110 millió forintba került, az önkormányzat legalábbis mindig ezt az összeget emlegette – közölte még márciusban a Promenad24.hu. Emlékeztettek, hogy a Hódpress január 16-i cikkében a polgármestert idézve, azt írta: "A város márciustól húszmillió forinttal olcsóbban, évi kilencvenmillió forintból fogja a helyi személyszállítást megoldani a Jovány Busz Kft. által..."
Aztán február 28-án érdekes módon emelkedett néhány millióval az összeg, a polgármester már 96 milliós árról beszélt. De itt még nincs vége a közgazdász végzettségű Márki-Zay Péter sajátos számmisztikájának. Március elsején az új buszrendszer első napján Szabó János tanácsadó, a Márki-Zay által régen kinézett leendő alpolgármester is megszólalt. Facebook-oldalán ezt írta: "Vásárhely úgy gazdagodott egy széles közönség által rendszeresen és ingyenes igénybe vehető szolgáltatással, hogy 11 millióval kevesebbe kerül..." Tehát amennyiben a Volán évente 110 millió forintért működtette a buszrendszert és a mostani annál 11 millióval olcsóbb, az pontosan 99 millió forintos végösszeget jelent, vagyis nem 90 és nem is 96 millió, ahogy azt korábbi nyilatkozataiban ígérte Márki-Zay.
A csaknem százmilliós megbízás mellett nem is meglepő, hogy a polgármester és munkatársai Jovány Gyula cégének kisbuszával járják az országot az előválasztási kampányban. A csepeli turnén arra sem volt tekintettel a sofőr, hogy egy orvosi rendelő mozgássérülteknek fenntartott parkolóhelyét foglalta el. A szabályokat a főnöke is nagyvonalúan kezeli, Márki-Zay – miközben naphosszat értekezik a kormányzati lopásról és a Fidesz elszámoltatásáról – természetesnek tartja, hogy az önkormányzati autókat saját politikai céljaira használja. Amikor rajta kapta a sajtó, hogy miniszterelnökjelölt-jelölti kampányára Bács-Kiskun megyébe, Kalocsára és Kecskemétre a szolgálati kisbusszal érkezett, úgy igyekezett mentegetőzni, hogy szerinte azért nincs ezzel probléma, mert utána az ATV-be ment "szerepelni", azaz kampányolni – amit "hivatali célként" határozott meg.
Ezt a sajátos logikát nem osztja a Fidesz helyi képviselője. Cseri Tamás szerint az, hogy Márki-Zay Péter önérdekből, kampánycélra használja a hivatali autót, hivatali infrastruktúrát, egyértelműen lopás. Sőt, Cseri azt is lopásnak – a polgármesteri munkáért kapott közpénz jogosulatlan felhasználásának – ítéli, hogy Márki-Zay a polgármesteri feladatai helyett a nap huszonnégy órájában a miniszterelnök-jelölti kampányát végzi és irányítja – olvasható a képviselő közösségi oldalán.
A Tihanyban megrendezett Tranzit fesztiválra a hétvégén szintén egy Škoda Superb autóval érkezett a polgármester, ami szintén önkormányzati szolgálati jármű.
Borítókép: MTI/Mohai Balázs | [
"Jovány Busz Kft."
] | [
"Volkswagen Transporter"
] |
Vádat emeltek Hagyó Miklós ellen
Magyarország – Vádemelési javaslatot tett a Központi Nyomozó Főügyészség a BKV csőd közeli állapotát eredményező bűnügyben.
Az ügyészség szerint Hagyóék milliárdos kárt okoztak az államnak
Bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények fő gyanúsítottja Hagyó Miklós és két bizalmasa L. Ottó, és M.-H. Éva, akik a vádirat szerint saját és ismeretségi körük meggazdagodását tartották szem előtt a főváros és a BKV érdekeivel szemben. Ezáltal milliárdos kárt okoztak az államnak. Az ügyben érintett rajtuk kívül több korábbi BKV vezér, és más felső vezetők is. Ők azonban az iratok tanúsága szerint csak a fentről jövő utasításokat teljesítették, ellenszolgáltatásokért cserébe. A közel százezer oldalas nyomozati anyagban több feltáró jellegű tanúvallomás mellett a BKV számára előnytelen szerződések tucatjai szerepelnek, melyek azt a célt szolgálták, hogy ezek kifizetése után a kedvezményezett cégek visszajuttassanak bizonyos összegeket a döntéshozóknak.
– 2007 januárjától 2008 augusztusáig Hagyó Miklós és 14 bűntársa olyan összehangoltan működő szervezetet építettek ki, amelynek vezetői a BKV Zrt. vagyoni helyzetét hátrányosan érintő döntéseket hoztak – nyilatkozta a Blikknek dr. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, s hozzátette: a főpolgármester-helyettesen és két bizalmasán kívül a vádlottak között van A. Attila, B. Zsolt, a BKV Zrt. volt vezérigazgatói, valamint R. Miklós volt kommunikációs- és értékesítési vezérigazgató-helyettes, Z. Tamás kommunikációs, és V. Ágnes marketing főosztályvezető.
Blikk-információ | [
"BKV"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Csalódottan indulatos nyílt levelet írtak a Hungária Értékpapír Zrt. károsultjai, amiért kihagyták őket a kártalanításból. Ha kell az európai bírósághoz fordulnak.
"Bár a Hungária-csoport kötvényei, azok tulajdonságai, a kibocsátók valódi szándéka, hogy ellopják a pénzünket, tökéletesen ugyanaz, mint a Quaestor-kötvények esetében, minket mégis cserbenhagynak!!!" - kezdődik a Hungária károsultak nyílt levele, amit lapunkhoz juttattak el pénteken.
A levél megállapítja: a károsultak a befektetési kockázattal tisztában voltak, de szerintük az nem a befektetés kockázata, hogy ellopják a pénzüket.
A BEVA és az MNB is felelős
A károsultak szerint a BEVA becsapta őket, hiszen megkereséseikre heteken keresztül "hol érzéketlenségükből és felkészületlenségükből adódóan" bizonytalanságban tartották őket. Máskor meg azt mondták nekik, hogy a Hungária-csoport kötvényei után kártalanítani fognak. Végül az egészből az lett, hogy a BEVA május 12-i állásfoglalása szerint semmi sem jár a hungáriásoknak.
A károsultak úgy érzik, hogy a Magyar Nemzeti Bank is becsapta őket, mert miközben az "igazságos és kemény hatóság szerepében tetszelegnek", mindezt szelektíven teszik, hiszen a Hungária-kötvények esetében fel sem emelték a szavukat. Szerintük a mindenkori pénzügyi felügyelet felelőssége is megállapítható, hiszen "éveken, évtizedeken keresztül a szemük előtt folyhattak azok a világraszóló csalások, amelyek a bukott brókercégeknél folytak".
A politikusok diszkriminatív törvényt hoztak
A károsultak kiosztják a politikusokat is. Úgy vélik, a Parlament "nyilvánvalóan diszkriminatív törvényt fogadott el" a Quaestor-károsultak megsegítésére. Ezzel sérült az alkotmányosság, az igazságosság, a jogállami jogbiztonság, valamint az egyenlő elbírálás elve.
A levél szerint a diszkriminatív állapot felszámolására van szükség, amely "a jogállamiságba, az alapvető alkotmányos jogokba, valamint a demokratikus elvekbe és intézményekbe vetett hitet is megerősítené, amely manapság szükségszerű".
Bár a károsultak szerint ez az ügy már nem csak róluk szól, az igazságuknak érvényt fognak szerezni, "akár Budapesten, akár tüntetéssel, akár Strasbourgban, vagy Brüsszelben" - írják.
A Hungária-ügyről bővebben ebben a cikkünkben olvashat >> | [
"Magyar Nemzeti Bank",
"Hungária Értékpapír Zrt."
] | [] |
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közlése szerint az elmúlt napok sajtóhíreiben valótlanul jelent meg, hogy Vitézy Dávid, a társaság vezérigazgatója 7,6 millió forint jutalmat kapott. A Blikk a BKK közleményének kiadását követően azt közölte az MTI-vel: a lap nem azt állította, hogy a vezérigazgató megkapta a prémiumot, "mindössze annyit: szerződése értelmében ennyi jár neki".
A BKK szerdai tájékoztatása szerint a társaság vezérigazgatója a Fővárosi Közgyűlés 2010. októberében egyhangúlag elfogadott egységes bérpolitikai irányelvei szerint, "mindegyik más fővárosi cégvezetővel megegyező módon, bruttó fizetésének maximum 40 százalékával megegyező, objektív célkitűzés alapján mért teljesítményprémiumra jogosult" a munkaszerződése alapján.
A társaság arra is kitért: a prémiumok mértéke a fővárosi határozattal jelentősen lecsökkent, hiszen a korábbi években a fővárosi cégvezetők 100-150 százalékos teljesítménybérben részesültek. Hozzátették: bár a korábban megkötött munkaszerződéseket egyoldalúan nem lehet módosítani, az új elveket minden vezetőnél érvényesítették, vagyis a prémiumcsökkentés a BKV összes felső- és középvezetőjére vonatkozott, ami 250 millió forint megtakarítást jelentett 2011-ben.
A BKK azt írta: a prémium maximális lehetséges értéke megegyezik a sajtóban megjelent összeggel, ugyanakkor fontos különbség, hogy sem értékelés és végleges odaítélés, sem kifizetés nem történt meg, vagyis az erről szóló híradások valótlanok. Hozzátették, hogy az objektív célkitűzések alapján 2012 tavaszán lesz értékelés, a BKK igazgatósága ezután dönt a kifizethető prémium mértékéről, ami várhatóan nem fogja elérni a lehetséges maximumot, részben takarékossági okból, részben pedig azért, mert egységesen minden célfeladatot nem tudnak 100 százalékosan teljesíteni több külső ok miatt. (A társaság példaként hozza egyes kormányzati döntésre váró projektet esetét). A közlemény azt is hangsúlyozta: a fenti juttatás nem jutalom, hiszen a jutalom nem előre kitűzött teljesítménycélok eléréséhez kapcsolódó juttatás.
A Blikk a BKK közleményének kiadása után az MTI-t arról tájékoztatta: cikkében nem azt állította, hogy Vitézy Dávid megkapta volna a 7,6 millió forintos prémiumát, "mindössze annyit: szerződése értelmében ennyi jár neki". Mint írták, a lap úgy fogalmazott, hogy "a Budapesti Közlekedési Központ vezére, Vitézy Dávid feleennyit, 7,6 millió forintot kaphat", amely álláspontjuk szerint nem jelenti azt, hogy a vezérigazgató megkapta volna ezt a pénzt. A lap reagálásában kifejtette: cikkükben jelezték, hogy a cégek internetes oldalain közzétett fizetési és prémiumadatok alapján számították ki a lehetséges prémiumszámokat, így történt ez Vitézy Dávid esetében is.
Röviddel ezután a BKK újabb közleményt adott ki, jelezve: a társaság közleménye nem a Blikk keddi cikkére válaszolt, hanem az annak nyomán szerdán megjelent "újabb és újabb" hírekre, reakciókra. Mint írták, utóbbiak már kész tényként szólnak a prémium kifizetéséről múlt időben, "sőt egyes kommentárok már egy még oda sem ítélt, meg sem állapított prémium visszafizetésére szólítanak fel".
A sajtóinformációk kapcsán Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője kedden újságíróknak azt mondta: a kormány nem véletlenül döntött úgy, hogy megtiltja a jutalmak és prémiumok kifizetését év végén a minisztériumokban. "Természetesen mi is olvasunk újságot, és látjuk, hogy bizonyos helyeken történtek döntések jutalmakról és prémiumokról" - tette hozzá, közölve, hogy ezekről kimutatások készülnek, amelyeket a következő napokban tekintenek majd át.
Korábban a Magyar Fejlesztési Bank is cáfolta, hogy elnök-vezérigazgatójuk több tízmilliós prémiumot kapott volma. | [
"Budapesti Közlekedési Központ"
] | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Altus-ügy: Orbán kibeszélné, Dobrev feljelent
A parlamentben kell beszélni az Altus Zrt. brüsszeli megbízásáról és az emiatt felvetődő tiltott pártfinanszírozás gyanújáról – hangsúlyozta Orbán Viktor. Közben Dobrev Klára, a cég vezérigazgatója bejelentette: pert indít a miniszterelnök ellen. Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktor politikai értelemben meg akarja ölni a Demokratikus Kolaíciót. Az ellenzéki pártok nem támogatják, hogy az ügy miatt megvonják a DK állami támogatását.
Az Altus Zrt. brüsszeli megbízásával és a Demokratikus Koalíció esetében emiatt felmerülő tiltott pártfinanszírozás gyanújáról beszélni kell a parlamentben – jelentette ki Orbán Viktor Székesfehérváron a Napi Gazdaság információjára reagálva, miszerint a Fidesz-frakció javasolja, hogy vonják meg a Gyurcsány-párt állami támogatását az Altus Zrt.-vel kapcsolatban felmerült tiltott pártfinanszírozás miatt. A miniszterelnök hozzátette: Azután lehet arról beszélni, lesz-e szankciója a dolognak, például a párt költségvetési támogatásának felfüggesztése, amit a Fidesz-frakció javasolt. Mint ismert, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökének családi cége, konzorciumban másfél milliárdos pályázatot nyert el az Európai Bizottságtól (EB) arra, hogy az uniós fejlesztési pénzeket vizsgálja Magyarországon.
Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója, Gyurcsány Ferenc felesége tegnap közleményben tudatta, hogy a társaság beperli Orbán Viktort a miniszterelnök múlt héten Strasbourgban tett nyilatkozata miatt. A kormányfő itt skandalumnak nevezte az Altus EB megbízását, és úgy fogalmazott, hogy "üzleti megbízatásnak álcázott formában európai uniós pénzt adnak egy olyan cégnek, amely egyértelműen pártpolitikai célokra is használja ezeket a forrásokat. Ezt még a vak is látja." Dobrev közleménye szerint mivel a miniszterelnök szavai "még nyomokban sem fedik a valóságot", az Altus Zrt. bepereli Orbán Viktort, valamint elvárja, hogy a miniszterelnök azonnali hatállyal, nyilvánosan kérjen bocsánatot a valótlan és rosszindulatú állításai miatt. Közben Dobrev Klára helyreigazítást követel lapunktól. Ügyvédje által küldött levelében azt állítja, nem önállóan, hanem konzorciumként kaptak másfél milliárd forintnyi uniós pályázati pénzt, így szerinte az sem igaz, hogy napi hárommillió forintért dolgozna az Altus.
Gyurcsány Ferenc Ferenc szerint Orbán Viktor miniszterelnök politikai értelemben meg akarja ölni a Demokratikus Koalíciót (DK), de ez nem fog neki sikerülni. A DK elnöke erről Brüsszelben az Altus cég uniós megbízási ügye kapcsán tartott sajtótájékoztatóján beszélt. A volt kormányfő szerint teljes abszurditás mindaz, amit a miniszterelnök, a kormánya, a frakciója és a pártja állít, a DK-nak tiszta a lelkiismerete. Kifejtette: a brüsszeli bizottság négyéves időszakra választott ki három nemzetközi konzorciumot nagyjából tíz-tizenkét vizsgálati program lefolytatására. Ennek a teljes keretösszege az a bizonyos ötmillió euró, vagyis másfél milliárd forint, amiről a fideszesek beszélnek – tette hozzá. A tíz-tizenkét program közül eddig négyet írtak ki. Ebből a négyből egyet nyert meg az Altus vezette konzorcium, egy másik kiválasztott megnyert kettőt, a harmadik kiválasztott szintén egyet. A később kiírandó pályázatok kimenetelét még nem lehet tudni. Egy-egy program megbízási díja Gyurcsány Ferenc szerint nagyjából kevesebb mint a tizede a másfél milliárd forintnak, és miután nemzetközi cégcsoportokról van szó, az Altus vezette konzorcium esetében tizenegy cég kapott megbízást, tehát ez a kevesebb mint egytized összesen tizenegy cég között fog eloszlani – magyarázta a DK-elnök. Hozzátette: ebből az egy megnyert pályázatból az Altusra egyszer vagy kétszer tízmillió forint árbevétel jut; hogy mennyi lesz a nyereség, azt szerinte még nem lehet megmondani.
Az EU tekintélyét súlyosan rombolja az Altus-ügy – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Hangsúlyozta: keresik a jogi megoldást, hogy semmiféle burkolt pártfinanszírozás ne sérthesse a tisztességes politikai versenyt. Hiller István MSZP-s országgyűlési képviselő C-Pont című műsorunknak annyit mondott, nem támogatja, hogy elvegyék az állami támogatást a DK-tól. Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke elfogadhatatlannak nevezte a DK állami támogatásának lehetséges felfüggesztését.
Ha lett volna elszámoltatás, Gyurcsány Ferenc ma rácsok mögött lenne, és nem a parlamentben dörzsölné a tenyerét – mondta lapunknak Mirkóczki Ádám. A Jobbik szóvivője szerint mégis aggályos lenne, hogyha bármilyen indokkal a magyar kormány megvonná a DK költségvetési támogatását.
Schiffer András szerint alávaló, aljas blöff, hogy megvonnák a DK támogatását. "Ha megteszik, a végén még kénytelen leszek kiírni: Je suis DK." Az LMP frakcióvezetője ugyanakkor elmondta, elfogadhatatlan, ha egy vezető pártpolitikus cége nyer monitorozási megbízást. De ki kell vizsgálni alaposan, mi köze ehhez a DK-nak, volt-e pártfinanszírozás.
Cimkék: Altus, Orbán, Dobrev, Gyurcsány, pártok reag | [
"Altus Zrt."
] | [
"Napi Gazdaság",
"Altus EB",
"Európai Bizottság",
"Demokratikus Kolaíció",
"Demokratikus Koalíció"
] |
Ritkán kapunk annyira felvillanyozó levelet, mint ami pár napja érkezett egy olvasótól, aki arról írt, hogy szerinte valami nem stimmel az ötös lottó számainak kihúzásánál. Nem magával a számsorsolással, hanem a nyerőszámok kihúzására kisorsolt 25 jelölttel kapcsolatban tűnt fel neki valami.
Először pár alapinformáció a számhúzójelöltekről: a számhúzásra bárki jelentkezhet, egy vagy több legalább négyjátékos, azaz ezer forintba kerülő szelvénnyel. A jelentkezők közül a Szerencsejáték Zrt. központjában előzetesen 25 szerencsés embert sorsolnak ki: ők mindannyian a stúdióban ülve várják, hogy a helyszínen eldőljön, közülük ki az egyetlen még szerencsésebb, aki a nyerőszámokat kihúzhatja. Ő egymillió forintot, 24 talonban maradó társa 30 ezret kap. A procedúrát élő adásban közvetíti a tévé.
Olvasónknak, aki maga is szokott jelentkezni számhúzónak, az adást nézve az tűnt fel, hogy
bizonyos arcokat mintha már látott volna korábban.
Megpróbált utánanézni a Szerencsejáték Zrt. honlapján, de ott mindig csak az adott hét 25-ös jelöltlistája olvasható, és a korábbi nevekről az internet se őriz historikus adatokat. Amikor megkereste az állami céget, ott a jelentkezők személyiségi jogaira hivatkozva zárkóztak el a válaszadástól.
Olvasónk nem adta fel. Idén februárban rögzíteni kezdte a honlapon közölt heti listákat, és a sejtelme nemhogy beigazolódott, de kifejezetten megdöbbentő eredményt hozott:
egy család három tagja 28 hét alatt 15-ször került be a jelöltek közé
(a dokumentációt az Indexnek is elküldte). Ez 53,57 százalékos arányt jelent. Kiderült, hogy a családra már a Szerencsejáték Zrt. Facebook-oldalának kommentelői is felfigyeltek, sőt, azt is megemlítették, hogy már többször is az egymilliós főnyereménnyel mehettek haza. Ami persze nem csoda, hiszen ha valaki mondjuk minden héten bekerül számhúzónak, (hosszabb távon) évente több mint kétszer ki is kell hogy sorsolják.
Az állami cég szerint az ötös lottó esetében hetente stabilan 11 ezer körül alakul a jelentkezések száma. Nem túl bonyolult kiszámolni: ahhoz, hogy valaki 11 ezer jelentkezés mellett ilyen gyakorisággal kerüljön be az adásba, hetente átlagosan 236 (ezerforintos) szelvénnyel kell játszania. Ha ennél sokkal kevesebb is elég, annak, az ismétlődő, hihetetlen szerencsét leszámítva csak két oka lehet:
vagy manipulálják sorsolást, vagy a sorsolás nem teljesen véletlenszerű, és valaki kiismerte a rendszer gyenge pontját.
Aki hetente 236 ezerért lottózik, annak továbbá nagyon jómódúnak kell lennie. És feltehetően nagyon szerencsejáték-függőnek is, ugyanis a bevétele a kiadásainak csak a töredékét fedezi. Hacsak nincs ötöse vagy sok négyese, ismerősünk évi több mint 12,3 milliós kiadása mellett a kétheti 30 ezer forintok eltörpülnek. Azzal sincs sokkal beljebb, hogy (szintén statisztikai alapon) évente egyszer ő húzza az ötös számait, és egymillióval megy haza.
Bár nyilván nem a kétheti 30 ezer, hanem az 1:44 milliós eséllyel elvihető ötös lebeg az illető szeme előtt, ekkora összeggel lottózni nem racionális dolog (nem mintha lottózni akár egyetlen szelvénnyel észszerű dolog lenne, de ezt most hagyjuk).
Csakhogy a lottósorsolások szinte állandó vendége nem tűnik irracionális embernek: a rendelkezésre álló adatok alapján elég könnyen megtaláltam, és egyáltalán nem ilyen kép rajzolódott ki róla. Először nagyobb riportot szerettem volna írni a családról, de ettől sajnos teljesen elzárkózott. Többször hosszan beszéltünk telefonon, és bár a konkrét szisztémáját kivéve sok mindent elmondott magáról, és arról, hogy hogyan lottózik, semmit nem engedett leközölni.
Végül abban maradtunk, hogy nem írjuk le a nevét, mert ez önmagában amúgy sem annyira érdekes (aki meg nagyon akarja, úgyis megtalálja), cserébe viszont hozzájárul, hogy idézzem: a heti 236 ezernyinél nagyságrenddel kevesebb szelvénnyel játszik, és
húsz évébe telt, mire "kapisgálni kezdte", hogy miként lehet javítani az esélyt,
hogy bekerüljön a számhúzók közé.
Amikor kutakodni kezdtem, kiderült, hogy 2009-ben a Délmagyar írt a Szegedi Tudományegyetem egy statisztikus tanáráról, akit 2003 és 2009 között nyolcszor sorsoltak ki számhúzónak az ötös, hatos és a skandináv lottón. Ez persze nagyságrendekkel kevesebb, mint a mostani esetben, de azt gondoltam, ő talán képben lehet, hogy mi folyik itt.
Dr. Kovács Péter ma már tanszékvezető egyetemi docens Szegeden. A válaszlevelében azt írta, arra gyanakszik, hogy a szelvényszám, amivel pályázni lehet számhúzónak, olyan számjegyet tartalmaz, ami "a jelek szerint" összefüggésben van a vásárlás napjával, a héttel, illetve a játéktípussal. Ebben azonban nem biztos, mert a teljes kód szelvényenkénti, hetenkénti változását még nem vizsgálta meg (mint írta, egy-két éve változott meg a logikája annak, ahogyan a pályázati szelvényszámot generálják).
Szerintem az úrnak maximum olyan taktikája lehet, hogy egyszerre vagy különböző napokon, helyeken veszi meg a szelvényét.
Azt viszont nem tudja, hogy ez a sorsolást hogyan befolyásolja – írta a konkrét esetről.
A Szerencsejáték Zrt., bár hosszú válaszlevelet küldött a kérdéseimre, valójában nem volt túl közlékeny, és egy csomó mindenre egyáltalán nem reagált. Az egészen biztos, hogy tudnak a családról, mert a Facebook-oldalukon a család gyakori felbukkanását firtató kommentekre a cég néha reagál. De arra például már nem válaszoltak, hogy emiatt az ügy miatt készítették-e januárban azt a videót, ami a számhúzójelöltek sorsolásának technikai részleteiről szól.
Azt sem közölték, hogy a szelvényszám, amivel jelentkezni lehet számhúzónak, tartalmaz-e bármilyen, a vásárlás helyére, idejére utaló adatot. Az azonban kiderült, hogy ha tartalmaz is, ez az adattartalom a sorsolás során elvész: a beérkező szelvények az érkezés sorrendjében kapnak egy sorszámot, és ezt a sorszámot sorsolják ki. A sorsolást közjegyző jelenlétében, a Szerencsejáték Felügyelet ellenőrzése mellett, utólag reprodukálható módon, egy hetente újrasorsolt, tíz számjegyű változóval operáló LCG (lineáris kongruencia generátor) alapú algoritmussal végzik.
Ezt a rendszert csak úgy lehet kijátszani, ha valaki ismeri magát a konkrét algoritmust, az adott hét tíz számjegyű alapszámát, és befolyásolni tudja, hogy a jelentkezése milyen sorszámot kapjon. De ha már az összeesküvés-elméletek birodalmában járunk, és valakinek van is vele összejátszó, például megzsarolt ismerőse a Szerencsejáték Zrt.-nél,
azt a nehezítő körülményt már tényleg elég nehéz kijátszani, hogy a tíz számjegyű alapszámot csak azután sorsolják ki, hogy a szelvények megkapták a sorszámukat.
Ami a helyzetet még bonyolultabbá teszi, az pont a sorsolás módjának pár évvel ezelőtti megváltoztatása. Addig ugyanis a Szerencsejáték Zrt. regionális alapon (lakhely szerint) sorsolta a számhúzókat, és úgy tényleg könnyebb volt bekerülni számhúzójelöltnek. A visszajelzések hatására álltak át a mostani rendszerre. Csakhogy történetünk főszereplője, mint mondja, húsz évig tanulta a rendszert, mire kiismerte.
Vagyis visszajutottunk a kiindulóponthoz: a család vagy irdatlan, az öttalálatos szelvényhez szükségesnél is nagyobb szerencsével kerül be kábé kéthetente a számhúzók közé, ami kizárható, vagy átlagosan heti 236 ezerért játszik. Ami szintén.
Amennyire könnyű volt ugyanis megtalálni őket, egy véletlennek köszönhetően legalább annyira könnyű volt meggyőződni arról, hogy a családfő – szinte biztosan – igazat mond, legalábbis abban, hogy nem vagyonokért lottózik. Egy ismerősöm ugyanis ismeri őket, és
kizártnak tartja, hogy hetente ennyi pénzt költsenek lottóra.
A környéken jól ismert, viszonylag átlátható anyagi helyzetű családról van szó.
Ha sem a Szerencsejáték Zrt., sem az ismerősöm elmondásában nem kételkedem, és az irdatlan mázlit is kizárom, akkor mégiscsak oda jutunk, hogy a családfő feltehetőleg csak a mítoszt kelti maga körül, amikor a szisztémájáról beszél. Racionális alapon ugyanis csak az a triviális megoldás marad, hogy nagyon sokan lottóznak együtt egy, vagy akár több társaságban párhuzamosan, és a többiek nevében is mindig a család tagjai mennek számhúzónak.
Hogy ki hány szelvénnyel játszik, azt a Szerencsejáték Zrt. munkatársai, ha akarják, látják, így azt is tudhatják, ha valaki a statisztikailag indokoltnál gyakrabban sorsolódik ki számhúzójelöltnek. Ez azonban a konkrét család tekintetében olyan információ, amit adatvédelmi okokból nem adhatnak ki, ezért nem is kérdeztem. Azt viszont igen, hogy végül indult-e vizsgálat, és milyen eredményt hozott, mert a Facebookon a cég erre korábban utalást tett. A Szerencsejáték Zrt. erre a kérdésre sem válaszolt.
(Borítókép: A lottósorsolás két műsorvezetője Kovács Áron és Kiss Orsolya középen a sorsolási kosár és a lottószámok a Szerencse szombat című tévéműsorban a Pólus Centerben lévő Fortuna stúdióban 2012. december 1-jén. MTI / Máthé Zoltán) | [
"Szerencsejáték Zrt."
] | [
"Szerencsejáték Felügyelet",
"Szegedi Tudományegyetem"
] |
Kizárólag üdülési csekk igénybe- vételével lehet idén pályázni az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium háttérintézményeként működő Mobilitásnál. A pályázati határidők napokon belül lejárnak, ám azok a szervezetek, amelyek sátras programokat szerveznek a természetbe vagy turistaházakba, mostantól nem számíthatnak pályázataik pozitív elbírálására, mivel a természet nem minősül csekkelfogadó helynek. Az üdülési csekk felhasználásának feltételként való bevonása az ifjúsági rendezvények, táborok támogatásába egy szocialista törvénymódosításnak köszönhető, amit a támogatási pénzek útjának átláthatóvá tételével indokoltak. A javaslat egyik indítványozója az a Csige Tamás volt, aki fiatal baloldali politikusként részt vesz a támogatási pénzek elbírálásában is az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Tanácsban.
Idén a tavalyihoz hasonlóan feltűnően sok a szocialistákhoz kötődő személy a pályamunkákat elbíráló tanácsokban. Részt vesz bennük többek között Mesterházy Attila és Csige Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő, valamint Hudák Tamás, Winkfein Csaba, Póczik Anita, Szabó Ákos Péter és Igaz Sándor. Mint ahogy Tüttő Katalin fővárosi szocialista képviselő is, aki Leisztinger Tamás MSZP közeli nagyvállalkozó élettársa. A Leisztinger érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Rt. lehet az új támogatási rendszer egyik fő kedvezményezettje, hiszen a legnagyobb üdülésicsekk-elfogadó helynek számít. Az országos hatáskörű pályázatokat a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa (GYIA), a helyi hatáskörű pályázatokat pedig a regionális ifjúsági tanácsok írják ki és bírálják el.
Emlékezetes, a 2002-es kormányváltás után késedelmesen fizették ki a támogatásokat a táborozások szervezőinek. Mint arról beszámoltunk, részben saját maguknak, részben egymásnak osztogattak több millió forintos támogatásokat közpénzből MSZP-s politikusok, illetve kormány közeli döntéshozók a GYIA, valamint a regionális ifjúsági tanácsok pályázati alapjaiból. A táborozásokra, ifjúsági, szórakoztató rendezvényekre és drogprevenciós programokra elkülönített összegből kaptak pénzt például a Gyurcsány Ferenc korábbi sportminiszter pályázati szakértői testületének vezetőjéhez, Hudák Tamáshoz köthető egyesületek is. A Hudák vezette Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács az általa képviselt Heves Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítványnak 600 ezer, míg az Egri Fiatalok Kulturális Egyesületének 700 ezer forintot fizetett.
László Boglár kormányszóvivő a törvénymódosítás szövegével ellentétben úgy nyilatkozott, hogy nem csupán az MNÜA által kibocsátott üdülési csekket lehet fölhasználni diákrendezvényekhez. Bár az 1992-es államháztartási törvény lehetővé tette, hogy az alapítvány által kibocsátott csekken vagy utazási számlán kapjanak üdülési támogatást az emberek, ennek feltételeit csak egy idén hatályba lépett törvény teremtette meg. Kiemelte: Tüttő Katalin delegálásához a kormánynak nincs köze, mivel őt a főváros jelölte; nevezett politikus tevékenységének nem ismérve, hogy kivel él együtt, az az ő magánügye.
Mint arról többször beszámoltunk, az MNÜA a szocialista párthoz közel álló Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Arago Befektetési Holding Rt.-nek adta el tavaly októberben a kilencmilliárd forint értékű egykori szakszervezeti (SZOT) üdülővagyon utolsó részletét. Az alapítvány által létrehozott Hunguest Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő részvényeket az Aragónak értékesítették, az üzletrészek jogát pedig a Hunguest Hotels Rt.-be apportálták, amit szintén a holding működtet. Leisztinger augusztusban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től megvette a kárpótlási jegyek váltására létrehozott Forrás Rt. többségi tulajdonjogát is. Az Arago-csoportnak olyan cégekben vannak vagy voltak érdekeltségei, mint a Pick Szeged Szalámigyár Rt., a Zalakerámia Rt. vagy a BÁV Rt.
Másfél milliárd forint értékű üdülési csekk. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt mint közhasznú feladatokat ellátó civil szervezetet az Antall-kormány és hat szakszervezet hozta létre 1992-ben. A cél az volt, hogy biztosítsák a munkavállalók, szövetkezeti tagok és családtagjaik, valamint a nyugdíjasok kedvezményes üdültetését és gyógyszanatóriumi ellátását. A kormány öszszesen 324 ingatlant vitt az alapítványba ötmilliárd forintos könyv szerinti értéken, de vagyonbecslés nem készült. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, illetve a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége harminckét ingatlant adott az alapítvány tulajdonába. Így többek között a hajdúszoboszlói Hőforrás Üdülő, a soproni Maróni, a bükfürdői Répce, a hévízi Panoráma, a siófoki Ezüstpart, a lillafüredi Palota Szálló és a balatonföldvári Park került az MNÜA-hoz. Az alapítvány a tavalyi 250 millió helyett idén másfél milliárd forintnyi szociális üdültetéshez tud csekket adni, amely belföldi magánszemélyeknek és gazdálkodó szervezeteknek 57 ezer forintig adómentes. | [
"MSZP",
"Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány"
] | [
"Hunguest Hotels Rt.",
"Hunguest Vagyonkezelő Rt.",
"Forrás Rt.",
"BÁV Rt.",
"Arago Befektetési Holding Rt.",
"Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács",
"Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium",
"Egri Fiatalok Kulturális Egyesülete",
"Heves Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány",
"Szakszervezetek Országos Tanácsa",
"Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa",
"Zalakerámia Rt.",
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.",
"Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége",
"Pick Szeged Szalámigyár Rt.",
"Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács"
] |
150 millió forintot szán a kormány még az idén a 2017-es azerbajdzsáni Magyar Kulturális Napok rendezvényre – az erről szóló kormányhatározat a friss Magyar Közlönyben olvasható.
Koránt sem biztos, hogy a 150 millió a végösszeg. Az erről szóló kormányhatározat úgy fogalmaz, hogy "a kormány egyet ért azzal, hogy az azerbajdzsáni Magyar Kulturális Napokhoz kapcsolódó programok megrendezéséhez 2016-ban legfeljebb 150 millió forint forrás szükséges".
A kormány a határozatban felkéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy a szükséges összeget a Külgazdasági és Külügyminisztérium külképviseletek igazgatási fejezetben biztosítsa.
A NER kezdetektől fontosnak tartotta remek viszonyt ápolni a diktatórikus azeri rezsimmel. Az ideológiai közeledést segítette, hogy Magyarország 2012-ben kiadta a bakui igazságszolgáltatásnak a baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarov büntetésének végrehajtását. Safarovot börtön helyett kitüntetés és előléptetés fogadta Bakuban.
A magyar diplomácia a kiadatáson sokat vesztett, miközben a gazdaság nem élénkült meg számottevően a két ország között. Az úgynevezett keleti nyitáson elsősorban kormányközeli ügyeskedők nyerészkedtek.
Rádi Antónia | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] |
Borsodi mezőségi területek, ahol gyors lakcímváltozás révén szerezhetett földbérleti jogot egy korábban fuvarozással foglalkozó vállalkozó, a fideszes megyei önkormányzati elnök korábbi kampányfőnöke. A felcsúti polgármester, aki feleségével és testvérével együtt 1327 bérelt hektár fölött rendelkezik, s "tarolt" a pályázaton. Gyanús és vitatott földügyek, amelyek tisztázására a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőjét, Sebestyén Róbertet kértük meg.
− Nemrég Kajászón a gazdák jelképesen földet foglaltak. Törvénytelennek tartják, hogy ők nem nyertek az állami földhaszonbérleti pályázaton, de mások könnyedén befutottak.
- Áttételesen hallottam róla, bár azt nem tudom pontosan, hogy a földfoglalás hogyan értelmezhető.
− A helyi gazdák így próbálták a hatalom tudtára adni, hogy nem értenek egyet a pályázat eredményével.
− Mint bárhol, Fejér megyében is azonos módon, azonos eljárásrend és bérleti szempontok szerint történt a pályázatok elbírálása. Ennek megfelelően született döntés arról, hogy kivel kötünk bérleti szerződést. Ami a jelképes földfoglalást illeti: ha valaki rámegy olyan területre, amely az állam tulajdona, és haszonbérlő jogosult használatában van, akkor a büntetőjogi és más következményeit viselnie kell.
"Mi nem felelünk azért, amit egy adott pályázó mond vagy tesz" FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS
− Miért pont Fejér megyében kezdődött a pályáztatás?
− Nincs különösebb indoka. Aszerint kezdtük a pályáztatást, hogy hol, mely területeken vannak jogilag rendezett területek. Kezdhettünk volna máshol is.
− Mégis itt kezdtek, hamar ki is osztották a földeket, és Ángyán professzor tanulmánya szerint ott történt a legtöbb gyanús eset.
− Én nem tudok gyanús esetről. Szűk körből kiragadott számokkal, statisztikákkal a pályáztatási szisztéma eredményességét és a szabályosságát nem lehet jellemezni. Eddig több mint 1200 szabályosan lefolytatott pályázat eredményét közöltük. A megpályázott területek háromnegyede magánhaszonbérlőkhöz – családi gazdálkodókhoz, őstermelőkhöz, vállalkozókhoz – került. Vissza kell utasítanom, hogy a pályázati rendszer nagyüzempárti, vagy nem a kormány által meghirdetett haszonbérlői kört preferálja. A jogi személyek közt is sokan vannak olyanok, akik családi gazdálkodók, apa, anya és két gyerek foglalkozik földműveléssel, csak úgy ítélték meg, hogy társasági keretek között gazdálkodnak tovább. Azt gondolom, a haszonbérletek körüli ügyeket túldimenzionálják. Hatvanötezer hektár állami föld aránylik az ország teljes mezőgazdasági területéhez. Ez alig több, mint egy százalék. A kárpótlást követően a termőföld kilencven százaléka magántulajdonban van Magyarországon.
− Ennek ellenére sokan úgy érzik, kijátszották őket, és a saját falujuk határában nem tudtak nyerni, mert mások – idegenek – a kapcsolataik révén befutottak. Ez nem tetszik nekik.
− Ez nem tetszés vagy nemtetszés kérdése. Minden pályázó ugyanazt a pályázati csomagot és feltételrendszert kapja kézhez. Sokan belekötöttek abba, hogy nem helyiek nyerték el a földeket. A "helyben lakó" fogalmát a termőföldről szóló törvény határozza meg. Ez sem azt mondja ki, hogy helyben lakó kizárólag az, aki az adott település belterületén lakik, hanem az, aki adott távolságra, a föld fekvése szerinti közigazgatási határ körzetén belül van. Ez húsz kilométer.
− Csakhogy a borsodi mezőségi földek esetében az egyik legnagyobb nyertes, Kanyok Attila a Fidesz korábbi tiszaújvárosi polgármesterjelöltje, a megyei közgyűlés elnökének korábbi kampányfőnöke néhány nappal a pályázati határidő lejárta előtt tette át cége székhelyét Mezőcsátra. A "székhelye" egy romos, lakatlan ház volt, rozsdás kerítéssel...
− Van egy szabályrendszer, s nekünk aszerint kell eljárnunk. Mi nem vagyunk törvényalkotók, sem nyomozó hatóság. Már meghirdettük a második s a harmadik pályázati kört: a feltételek változatlanok, van egy jóváhagyott szabályrendszer, amely a kormány részéről továbbra is fennáll. Csak az állattenyésztési megkötés szigorodott: immár a szerződés teljes időtartamára, azaz nem öt, hanem húsz évre vonatkozik. Nekünk ezt a szabályrendszert kell figyelnünk, s ez alapján fogja majd a vagyonkezelő ellenőrizni, hogy a nyertesek betartják-e az abban vállaltakat.
− Vidéken a gazdák már most azt mondják, hogy ez az ellenőrzés nem lesz túl szigorú, hisz erre nincs megfelelő létszám. Már most hallani olyan feltételezésekről, hogy "vándormarhák" indulnak majd el egyik földről a másikra, hogy az ellenőrzések idejére igazolni lehessen az állatállományt. Előfordulhat az is, hogy a csordák csak papíron léteznek.
− Az apparátusunkban jelenleg 145-en dolgoznak. Minden megyében van egy osztályunk, amely a helyi feladatokat végzi. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet közvetlenül a miniszter alá tartozik. Ez év augusztusában módosította a vidékfejlesztési miniszter a szervezetünket, és létrejött a tulajdonosi ellenőrzéseket végző osztály. A létszámunkat hamarosan bővítik, ami növeli az ellenőrzés hatékonyságát. A vidékfejlesztési tárcán belül pedig már most is léteznek ellenőrzésre létrehozott szervezetek, amelyekkel együttműködünk. Az állattartás ellenőrzésére pedig már ma is léteznek olyan azonosító jelek és nyilvántartások, amelyekkel egyedekre bontva nyomon követhető az állatok sorsa.
− Van egy törvény, mely szerint Magyarországon egyetlen gazdálkodó sem birtokolhat 1200 hektárnál nagyobb földterületet, s ebbe bele kell érteni mind a bérelt földeket, mind a saját tulajdont. Ám azt nem zárja ki, hogy rokonaival karöltve ne hágja át ezt a korlátot: ezt láttuk a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc esetében, aki feleségével és testvérével 1327 bérelt hektár fölött rendelkezik. Ráadásul "tarolt" is a pályázaton: amelyik földtagért elindult, meg is nyerte.
− Ismét utalnom kell arra a szabályrendszerre, amely alapján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet eljár az állami földek bérbeadásakor. Mi nem írhatjuk felül az abban foglaltakat. S ebben csupán az egyenes ági rokonok – például a szülők és a gyerekek – számítanak olyan családtagoknak, akik együttesen nem birtokolhatnak 1200 hektárnál többet. Az önök által megnevezett pályázatokat is megvizsgáltuk, ellenőriztük, az összeszámítandó területek 1103 hektárt tesznek ki, azaz a szabályoknak megfelelnek.
− Az NFA háza tájára is "becsapódott" rokonsági bomba: az ön helyettesének, Nagy Jánosnak az unokaöccse egy Fejér megyei pályázaton nyert. Nem tartja ezt összeférhetetlennek?
− Újra csak azt tudom mondani: a számunkra előírt jogszabályrendszer alapján ez nem törvénysértő.
− Aha. Amikor visszavonnak már kiírt pályázatokat, akkor mi történik a háttérben?
− Számos esetben a földhaszonbérleti pályázati kiírások után jutnak tudomásunkra olyan körülmények, amelyek a pályázók számára is hátrányosak. Például jogvita terheli az adott földtagot, esetleg vízhasználati, öntözési szerződések nem tisztázottak, vagy szántóként tartanak nyilván legelőt, esetleg fordítva. Olykor az is előfordul, hogy mi hibázunk, mert nem tisztáztunk fontos jogi részleteket. Hatvanötezer hektárnyi földnél ez előfordulhat. Ilyenkor a legtisztább, ha visszavonjuk a pályázatot, orvosoljuk, rendezzük a jogi helyzetet, majd újból kiírjuk azt.
− Kabán is ez történt? Ott négy nagyobb, nem helyi gazdálkodó nyert – többségük valamilyen módon kötődik a kormánypárthoz –, ám a gazdák felháborodására visszavonták a kiírást. Később Bodó Sándor fideszes országgyűlési képviselő közleményt adott ki, amelyben örömmel tudatta, hogy mégis tizenhat helyi gazda kapta meg a földeket. Közben mi történt? Hisz nem volt új pályázati kiírás.
− Mások közleményeit nem tisztünk kommentálni. A politikai hovatartozását pedig senkinek sem firtatjuk, mi szakmai szervezetként járunk el. Tény, hogy visszavontuk a korábbi pályázatot, mert ezeket a földeket is vízjogi vita terhelte. Ha ezt tisztázzuk, új pályázatot fogunk kiírni.
− Vagyis ez nem lefutott ügy?
− Jómagam az NFA döntéseiért felelek: mi még nem írtunk ki új pályázatot ezekre a földterületekre, így nem hirdethettünk nyerteseket sem.
− A pályázati eredmények részletei miért nem nyilvánosak? Sok félreértést lehetne tisztázni, ha ezeket átláthatóvá tennék.
− Számunkra a törvény nem ír elő ilyen tájékoztatási kötelezettséget, a közérdekből nyilvános adatok körét szabályozza, s mi ez alapján adjuk közre az információkat, sem többet, sem kevesebbet. Ha két magánszemély vagy akár egy magánszemély és az állam között létrejön egy szerződés, a felek meghatározhatják, hogy abból mi a nyilvános. Esetünkben a bérleti jogviszony része egy üzleti terv – ez nem tartozik a versenytársakra.
− Csakhogy itt nem magánvagyonról, hanem közvagyonról szó, amely az államé, vagyis minden magyar állampolgárnak köze van hozzá. Mégis, ezt a fajta pályáztatási rendszert "titkok" lengik körül.
− Az állami vagyon esetében sem következik az, hogy ab ovo minden nyilvános. Elég, ha csak a földnyilvántartási rendszerre utalok: ott sem minden képezi a közhiteles nyilvántartás részét. Egy adásvétel vagy csere ténye megjelenik az adatok közt, de az arra megkötött szerződés nem.
− De nincs jogorvoslati lehetőség a rendszerben, a vesztes nem fellebbezhet...
− Miután nem vagyunk hatóság, ezért ilyen lehetőség nincs. Mi a polgári törvénykönyv jogszabályai szerint kötünk szerződést azzal, aki megnyerte a pályázatot.
− Azt miért nem lehet megtudni, hogy hányan váltották ki a pályázati anyagot?
− Miért lenne ez fontos?
− Kiderülne, mennyire "kelendő" egy terület, mekkora ott a földéhség, s hányan csalódtak végül.
− Ha százan pályáznak egy földdarabra, akkor kilencvenkilenc ember vesztesnek érzi magát. Mi általánosságokban el szoktuk mondani, hogy egy-egy területen milyen volt a pályázatok eredménye, de egyet nem tehetünk: konkrét pályázatokról nem nyilatkozhatunk. A törvény ugyanis erre nem hatalmaz fel bennünket.
− Ehhez képest volt pályázó, aki azzal dicsekedett, hogy nyert, s hozzátette, egyedüliként indult a versenyben. Ő honnan tudhatta meg, hányan voltak, ha ez az adat is titkos?
− Ezt nem tudom, tőle kellene megkérdezni. De hadd szögezzem le: mi nem felelünk azért, amit egy adott pályázó mond vagy tesz, legyen szó akár nyertes, akár vesztes indulóról. Ha ez a nyilatkozat sérti a mi érdekeinket, akkor természetesen megtesszük a megfelelő lépéseket.
− Tettek már ilyen "lépést"?
− Volt már, hogy gondolkodtunk rajta, de nem indítottunk eljárást, mert nem okozott nekünk olyan érdeksérelmet, amely ezt indokolta volna.
− Sokan – gazdák, agrárszakértők, egyetemi tanárok – megfogalmazták félelmeiket, hogy a földhaszonbérleti pályáztatás csupán az első lépcsőfoka egy új földosztásnak, s azért van ilyen tülekedés az állami földekért. A jelenlegi bérlőkből elővásárlási joggal akár tulajdonosok is lehetnek.
− A földtörvény vitája most kezdődik a parlamentben, így ma még nem tudni, hogy végül milyen feltételekkel fogadják azt el. Most annyit mondhatok: a haszonbérleti pályázati feltételekben nem szerepel elővételi jog, a mostani szabályok nem adnak lehetőséget rá, hogy az állami földek ilyen módon magántulajdonba kerüljenek. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Fidesz"
] | [] |
Két újabb, különféle sportcélú fejlesztési beruházásokra vonatkozó kormányhatározat jelent meg Magyar Közlönyben, amelyek alapján összesen csaknem 73 milliárd forintot ad ki az állam. Különösen jól jár Dunakeszi, ahol Szijjártó Péter szeret focizni, és Kisvárda, Seszták Miklós városa. Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez is csorog némi pénz.
Az egyes egyedi települési sportcélú infrastruktúra-fejlesztési beruházások forrásszükségletének biztosításáról szóló kormányhatározatban (.pdf) 21,705 milliárd forint elköltéséről dönt a kabinet. A legnagyobb összegnek, 9,7 milliárdnak a Szegedi Ifjúsági Centrum örülhet. A kedvezményezett itt a Szeged-Csanádi Egyházmegye, amely a központ, illetve kiegészítő projektelemek megépítésére kapja a pénzt.
A Délmagyar.hu ugyanakkor megjegyzi: csak azt nem tudni, mi az a Szegedi Ifjúsági Centrum. A lap szerint a kormányzati támogatásból futballstadion mellett egy sportcsarnokot, egy amfiteátrumot, különböző közösségi tereket és kisszínpadot is építene a Dorozsmai úti, tízhektáros területen a püspökség, amely teljesen felújítaná a Dorozsmai úti Napfény kemping moteljét is.
A második leggálánsabb összeg 3,1 milliárd forintos, ezt az egyébként 10,9 milliárd forintból zajló diósgyőri stadionépítés során felmerült opciós tételek megfizetésének támogatására szánja a kormányzat. A létesítmény alapkövét december elsején tették le, a tervek szerint 2018 tavaszára készül el.
A dunakeszi Városi Sportegyesület 635 millió forintot kapott egy szabadtéri műugrótorony és medence fejlesztésére, de jut még pénz a siófoki Kiss Szilárd csarnok befejezésére (1,9 milliárd), egy, a főváros X. kerületében épülő multifunkciós sportcsarnok- és uszodafejlesztésre (2 milliárd), egy rákosmenti multifunkciós csarnok felépítésére (2,5 milliárd), a baracskai általános iskola tornaszobájának felújítására (270 millió), a Szentendrei Ferences Gimnázium új tornacsarnokára (1,5 milliárd), illetve a Budafoki Munkás Testedző Egyesület projektjének következő ütemére (100 millió forint).
Közel a miniszterekhez
Egy másik határozatban, amely az egyes kiemelt sportcélú fejlesztési beruházások forrásszükségletének biztosításáról szól, 51,218 milliárdot szórnak szét.
Kap például pénzt Kisvárda, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter városa. A helyi kézilabdaklub fejlesztését 250 millióval támogatják, egy multifunkciós sportcsarnok építésére pedig további 3,5 milliárdot utalnak ki. A Kisvárdai Labdarúgó Akadémia 700 milliót kap egyebek mellett az erőnléti fejlesztő részleg fejlesztésére, továbbá épül egy fedett labdarúgócsarnok is a 16 ezres településen további 700 millióért.
Szijjártó Péter korábban évekig Dunakeszin futsalozott, ám a hivatalos adatok szerint a klub a 2016/2017-es szezonra már nem nevezte a külügyminisztert. A város azonban még így is kap 900 millió forintot egy futsalcsarnok építésére. Fejlődik a város vízi élete is: a kajak-kenu létesítmények fejlesztésére 780 állami milliárdot lehet majd fordítani.
A legnagyobb tétel ebben a körben a Népliget rekonstrukciójára fordítandó 10 milliárd forint, aminek a Ferencvárosi Torna Club a kedvezményezettje, s a Fradiváros első üteme valósul meg belőle.
A Vasasnak 5,4 milliárdot utal ki a kormány az Illovszky Stadion rekonstrukciós többletmunkálatainak, valamint az egyéb vagyonkezelésben lévő ingatlanok rekonstrukciójának támogatására. A klub februárban már kapott 7,5 milliárdot, amelyből 4-et terveztek az új, ötezer fős arénára költeni.
Mészáros is feltűnik
A maradék milliárdokat egyebek mellett a Munkácsi Labdarúgó Akadémia, illetve a Csíkszeredai, a Sepsiszentgyörgyi, az Eszéki és a Délvidéki Sportakadémia támogatására szánják. Az eszéki futballcsapatnak Mészáros Lőrincz, Felcsút polgármestere a tulajdonosa. Ő az elnöke a Puskás Akadémiának, amelynek partnere a csíkszeredai klub.
A munkácsi akadémia pedig a kisvárdai csapattal kötött októberben az utánpótlás-neveléshez kapcsolódó szerződést - írta a Szon.hu. | [
"Szeged-Csanádi Egyházmegye"
] | [
"Kisvárdai Labdarúgó Akadémia",
"Magyar Közlöny",
"Munkácsi Labdarúgó Akadémia",
"Eszéki és",
"Budafoki Munkás Testedző Egyesület",
"Szentendrei Ferences Gimnázium",
"Délvidéki Sportakadémia",
"Puskás Akadémia",
"Ferencvárosi Torna Club",
"Városi Sportegyesület",
"Szegedi Ifjúsági Centrum"
] |
Öt évig kizárólag a budapesti székhelyű Plaket Fémtáblakészítő és Forgalmazó Kft. gyárthat és szállíthat rendszámtáblákat és regisztrációs matricákat a Belügyminisztérium (BM) Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből.
A cég versenytárs nélkül nyerte meg az EU-s, a nemzeti színeket tartalmazó, valamint egyéb különleges – mint például a sárga alapszínű vagy a lassú jármű piros betűjelét tartalmazó – rendszámtáblák EU-s regisztrációs matricával, illetve anélkül való gyártására, utángyártására, szállítására, valamint a szállításhoz kapcsolódó elektronikus adatcsere lebonyolítására szóló megbízást. Ez évente 400 ezer szett (pár) szállítását jelenti, 2005-ben 1,7 milliárd forint keretösszegben. A cég szerződése 2005-től 2010-ig szól.
A beszerzésre a hivatal áprilisban írt ki tárgyalásos eljárást. A jelentkezési feltételek között szerepelt referencialevél benyújtása egy hasonló nagyságrendű (400 ezer szett) megbízásról, továbbá a jelentkező nettó árbevételének 2001-2003 évek mindegyikében legalább egymilliárd forintnak kellett lennie. Referenciát az időjárási viszontagságoknak ellenálló táblák és matricák gyártásáról kellett bemutatni. Ajánlatot csak a Plaket nyújtott be.
Forrás: Napi Gazdaság | [
"Belügyminisztérium",
"Plaket Fémtáblakészítő és Forgalmazó Kft."
] | [
"BM) Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala",
"Napi Gazdaság",
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
Még nem.
Magyarországon most először: böngésszen a pártalapítványok összes szerződése között! Mindenkitől kértük, nyolc párt kiadta, egy tagadta meg. Nem, nem a Fidesz, nem is a KDNP, és még csak nem is az MSZP: a Jobbik elszámoltatási lendülete tört meg akkor, amikor el kellett volna árulni, hogy kik gyarapodtak a Gyarapodó Magyarország Alapítvány százmillióiból 2010 óta. A fair play jegyében bevártunk minden választ, és most minden megkapott adatot közzéteszünk, ugyanakkor az érdekesebb részleteket pártonként külön cikkekben elemezzük. Tovább az összefoglaló cikkre.
Azt, hogy a táblázat mégsem lett teljes, a Jobbiknak, helyesebben a Jobbikot támogató Gyarapodó Magyarországért Alapítványnak köszönhetjük: már ott gyanús lehetett, hogy ez az alapítvány nem szereti a napfényt, amikor egyedül tőlük nem sikerült az elektronikus adatkéréshez kapcsolattartási e-mail címet szerezni, így csak nekik tértivevényes levélben kellett megküldenünk az igénylést.
Amire aztán a múlt héten meg is érkezett a megtagadás: Szabó Gábor kuratóriumi elnök – Alaptörvény ide, Alkotmánybíróság oda – úgy gondolja, hogy a – gazdálkodásra vonatkozóan csak éves összesítő számokat tartalmazó – civil szervezeti beszámolójuk, illetve honlapjuk megfelelő tájékoztatást jelent a kezelt közérdekű adatokról.
A Gyarapodó Magyarországot természetesen bepereljük.
Frissítés (2015. május 22.): Az alapítvány a keresetindítás után a tárgyalás előtt kiadta szerződéseinek listáját. | [
"Gyarapodó Magyarországért Alapítvány",
"Jobbik"
] | [
"Gyarapodó Magyarország Alapítvány"
] |
Nem először kér segítséget az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez az AAM-től a BKV. 2006-ban az AAM 260 milliós szerződést köthetett a BKV-val, hogy tanácsaival segítse a rendszer bevezetését Budapesten, ami azóta sem készült el. Nem tanács, a pénz hiányzik hozzá.
A metróbiztos sem tudta megmagyarázni, milyen tanácsokkal segíti a 4-es metrót a milliárdos BKV-s szerződéssel bíró AAM Tanácsadó Zrt.
Hiányos beszámolót tartott a BKV az AAM tanácsadói tevékenységéről a közgyűlés előtt. Vizsgálat viszont indul.
Kétszer is kért tanácsadást az AAM Tanácsadó Zrt-től az elektronikus jegyrendszer kialakítására a BKV.
Az Index múlt héten számolt be arról, hogy mintegy 2,5 milliárd forint értékben kötött 2007 decemberében két, ötéves keretszerződést az AAM-mel a BKV, a szerződéseken Antal Attila vezérigazgató aláírása szerepelt a közcég részéről.
Napi 8 óra tanácsadás 5 éven át A BKV vezérigazgató-helyettesének beszámolója szerint az AAM 8410 munkaórát teljesített tanácsadás, projektvezetés címén a 4-es metró porjektjében 22 fővel 2007-ben. Ez 168 millió forintot jelent, amit Balogh elmondása szerint 4 (2 db. 49,5 milliós, 1 db 9 milliós, 1 db ~60 milliós) szerződésben rögzítettek - a cég 20 ezer forintos átlagórabérrel dolgozott. 2007 végén 2012 végéig újabb két keretszerződést kötött a BKV az AAM-mel - mellőzve a nyílt eljárást - összesen 2,5 milliárd forint értékben, amiből a 4-es metró projektjére kötött szerződés 1,875 milliárd forint. Ha a Balogh által említett 20 ezres átlagórabérből indulunk ki, akkor ennyi pénzért az AAM tanácsaadóinak napi 8 órában kell 12 fővel 5 éven keresztül tanácsot adnia a metróberuházást menedzselő DBR irodának, ráadásul nem is akármilyet: ugyanis a szerződés vezetői, menedzseri tanácsadásról szól. A DBR-iroda jelenleg 20 fős, de a BKV-ból idén újabb szakemberek érkeznek az eddigiek mellé.
A BKV a nyilvánosságot nem értesítette, hogy ennyi pénzt kíván elkölteni az adófizetők pénzéből tanácsokra: egy előminősített listából választotta ki az AAM-et.
A BKV kiemelt tanácsadója
Mint arról Balogh Zsolt, a BKV vezérigazgatója a fővárosi közgyűlés előtt beszámolt az egyik, 1,9 milliárd forintról szóló tanácsadói szerződést a 4-es metró projekt megsegítésére köttetett, a másik alapján, amely 625 millió forintról szól, az AAM a BKV kiemelt projektjeiben nyújt segítséget.
A múlt hét csütörtökön kérdezősködő városatyáknak Balogh arról is beszámolt ez a BKV 50 kiemelt projektjéből 12-t jelent, a többi között: elektronikus jegyrendszer (e-ticketing), új tarifarendszer kialakítása, utastájékoztatás, likviditási programok, paraméterkönyv átalakítása, a társaság regionális szerepkörének kialakítása, szakszervezeti és érdekképviseleti tárgyalások stb.
A felsorolásban szerepel kiemelt projektként az elektronikus jegyrendszer (vagy: villanyjegy) is. A BKV évek óta próbálja tető alá hozni a projektet, Antal elődje, Aba Botond Demszky Gábor főpolgármesterrel együtt jelentették be 2004 decemberében, hogy 2007 végére (!) csipkártyával lehet fizetni a buszokon, villamosokon, a metróban pedig beengedő kapuk lesznek, mint Kijevben, Párizsban vagy Barcelonában. A rendszer költségét előbb 10 majd 20 milliárd forintra becsülték.
Aba Botond és Demszky Gábor 2004-ben
Aba Botond is kért tanácsot
A rendszer olyannyira előkészített volt 2006 júliusának végén, hogy kiépítésére tendert írt ki a BKV, majd mégis érvénytelenítette a közbeszerzési eljárást. Az indok: a két érvényes - a T-Systemstől és az EDS-től érkezett - ajánlat túl drágának bizonyult, a 20 milliárdosra tervezett költségek 60-70 milliárd forintra nőttek.
Pedig a BKV éppen két hónappal azelőtt, 2006 május 24-én nyert el tanácsadói szerződést az AAM-mel. A 257 millió forint értékű szerződés tárgya: "ELEKTRA Budapest Elektronikus Jegyrendszer" tanácsadói tevékenysége. (Ezúttal nyílt közbeszerzési eljárást folytattak le.)
Vagyis a BKV 2006 májusa óta két szerződés alapján kérhet tanácsot ugyanattól a cégtől ugyanabban a projektben, amiről egyébként továbbra sem lehet tudni, mikorra valósul meg.
BKV-s forrásból egyébként úgy tudjuk, az elektronikus jegyrendszer előkészítése nem állt meg, de egyelőre nem elméleti akadályai vannak elindításának: pénz nincs rá, hiányzik az első ütemhez szükséges 15 milliárd forint. Az első ütemben két év alatt kiépítenék a HÉV, a metró és a kisföldalatti állomásain a beengedő kapukat, a második ütemben pedig a felszíni közlekedést (troli, busz, villamos) szerelnék fel elektronikus jegykezelőkkel.
A főváros nem tervezi, hogy állja a rendszer költségeit, ezért olyan befektetőt kell találnia a cégnek, aki saját költségén megépíti és működteti a rendszert, majd egy idő után átadja a BKV-nak. | [
"AAM",
"BKV"
] | [
"AAM Tanácsadó Zrt-től",
"AAM Tanácsadó Zrt."
] |
Borozgatunk az asszonnyal a Jókai viszonylag újonnan nyílt puccos borozójában, és egyszer csak, egy oroszul beszélő vidám társaságban, ki tűnik föl? Kiss Szilárd – mesélte az Átlátszó egyik olvasója, akinek tapasztalatai szerint Kiss nem annyira festett vendégként, sokkal inkább lehetett úgy érezni, hogy valamiféle bennfentes főnökként viselkedik a vendéglátóhelyen. A borozó neve Vinarium & Gastro Boutique, és felkapott bisztrókörnyezetben, a VI. kerületi Jókai téren található.
Utána néztünk, helyesen érzékelte-e olvasónk a helyzetet. A terézvárosi polgármesteri hivatal "kocsmanyilvántartásából" kiderül: a vendéglátóipari egységet a Champion Wines Kft. üzemelteti. A 2017-ig Magyar-Orosz Consult néven futó cég a moszkvai lakcímű Jelena Cvetkováé (a cégnyilvántartásban angolosan írva, Elena Tsvetkováé). Az asszony a bedőlt Quaestor-csoporthoz tartó moszkvai magyar vízumközpontot vezette.
Cvetkova, ismerőinek Léna az Index kiváló cikksorozatából vált országszerte ismertté (Cvetkováról még több kalandos részlet itt olvasható). Ő Kiss Szilárd élettársa – Kiss pár éve még a kormányzat fő-keletinyitója volt, hivatalos titulusa moszkvai agrárattasé, illetve keleti nyitásért felelős kormánybiztos volt. Számos balhés ügyben emlegették, ő volt a bedőlt Quaestor-csoport egyik háttérembere, s az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet csődje kapcsán pedig még a nyomozóhatóságokkal is meggyűlt a baja.
Lénáról egyebek mellett ezt írta az Index: az asszony a hivatalos adatok szerint korábban az orosz mezőgazdasági minisztériumban, illetve a Rosszelkhoznadzorban, az Orosz Szövetségi Állat- és Növény-egészségügyi Felügyeletben dolgozott agrárkutatóként, ilyen orosz állami múlttal lehetett később a moszkvai magyar vízumközpont vezetője. Azt minden szakértő forrás elképzelhetetlennek nevezte, hogy önmagában a vízumközpont üzemeltetése ne keltette volna fel az orosz titkosszolgálat figyelmét, és hogy Cvetkova orosz állampolgárként azt az ottani szolgálatok jóváhagyása nélkül vezethette volna.
Címlapkép: Szijjártó Péter, Jelena Cvetkova és Tarsoly Csaba a vízumközpont megnyitóján Moszkvában, MTI-fotó | [
"Champion Wines Kft."
] | [
"Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet",
"Vinarium & Gastro Boutique",
"Magyar-Orosz Consult",
"Orosz Szövetségi Állat- és Növény-egészségügyi Felügyelet"
] |
Tímár György kisgazda parlamenti képviselő hivatalosan még nem kapott értesítést arról, hogy Torgyán József kisgazda pártelnök megbeszélést kezdeményezne vele. A Független Kisgazdapárt szerdai rendkívüli országos elnökségi ülésén Torgyán nem indokolta, miért tartja fontosnak, hogy - a testület határozata alapján - meghallgassa Tímár Györgyöt.
A kisgazda pártelnök csütörtöki, a kazetta-ügy koronatanújával kapcsolatban kiadott közleményében úgy fogalmazott: "Deésy Géza és a Népszavában megjelent hamis vád egy másik szereplője nem a kisgazdapárttal, hanem Tímár György képviselővel hozható kapcsolatba."
Tímár György azt mondta: semmi akadálya nincs annak, hogy elbeszélgessen Torgyán Józseffel, hiszen ezt 30-40 évvel ezelőtt is megtette. "Most érkeztem meg kéthetes, orvosi javaslatra előírt pihenésemről, ezt írásban is bejelentettem a frakcióvezetőnek, így viszont nem tudom, hogy mi történt itt az elmúlt két hétben" - közölte a kisgazda politikus.
Lapinformációk szerint Torgyán azért kezdeményezte Tímár mielőbbi meghallgatását, mert az képviselő korábban jogi képviselője volt Deésy Gézának, aki magnófelvételt készített egy megbeszélésről, amelynek alapján kenőpénz átvételével hozták kapcsolatba Torgyán Attilát, a pártelnök fiát.
A Deésy Gézával kapcsolatos kérdésre Tímár György azt mondta: nem emlékszik arra, hogy jogi képviselője lett volna a férfinak, de elképzelhetőnek tartja, hogy több mint tíz évvel ezelőtt ügyfele volt a vállalkozó. "Ismerem Deésy Gézát, 1991-92-ben valóban kapcsolatban voltam vele, amikor ő volt a kisgazda vállalkozói tagozat elnöke. Akkoriban én Torgyán József egyetlen politikai tanácsadójaként tevékenykedtem" - mondta Tímár.
(2001. február 2.) | [
"Független Kisgazdapárt"
] | [] |
Hét hónap után először váltak hozzáférhetővé a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közérdekű gazdálkodási adatai: Schmitt Pál hivatala 4,5 millió forintból kapott új weblapot, a Sándor-palota üzemeltetése évente 40 millióba kerül. A KEH szerint minden esetben megfelel a törvényi előírásoknak, takarékos gazdálkodását pedig kiemelten fontos ügyként kezeli.
Hét hónap után nyilvánosságra hozta a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján azokat a gazdálkodási adatokat, melyek egyébként is közérdekűek, és melyekről negyedévente kellene beszámolót közzétennie - írja a Hírszerző, amely hozzáteszi, hogy az adatokkal kapcsolatos korábbi megkeresésére a hivatal két és fél hét alatt sem válaszolt, a Blikknek pedig pert kellett indítania, hogy közöljék velük, havonta 300 ezer forintot fizetnek Balsai István fideszes képviselő tanácsadóként dolgoztatott fiának, részmunkaidőben.
A hivatal évente összesen 57,6 millió forintot költ a három volt elnök, Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László személyi javadalmazására, vagyis egy volt elnök 1,6 millió forintot kap még ma is havonta – ennyi kap Schmitt Pál is. Az adatokból az tűnik ki, hogy a KEH nagyságrendileg nem költ többet személyi kifizetésekre, mint Sólyom László hivatala. (A tavalyi év még "vegyes" volt, hiszen július végéig Sólyom László volt hivatalban.) Az 54 fős létszám nem változott, az apparátusra havonta 27 és 40 millió forint közötti összegben költöttek – előbbit szeptemberben, utóbbit decemberben. Egy kiugróan magas szám van, a júliusi 63 milliós költés, de ez minden bizonnyal az apparátus cseréjével és az elbocsátott dolgozóknak fizetett végkielégítésekkel függhet össze - írja a Hírszerző.
A Köztársasági Elnöki Hivatal minden esetben megfelel a törvényi előírásoknak, takarékos gazdálkodását kiemelten fontos ügyként kezeli - idézte az MTI Kiss Norbertet, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét hétfő este. A hivatalvezető elmondta, a keh.hu oldal átalakítása miatt a megszokottól eltérő helyen jelentek meg a közérdekű adatok. Kiemelte, a köztársasági elnök kérésének eleget téve a felelős gazdálkodás jegyében a hivatal tavaly 319 millió forintot és a strukturális változásoknak köszönhetően idén újabb több tízmillió forintot takarít meg a költségvetésében.
Kiss Norbert hangsúlyozta, a dolgozók részére sem jutalmat, sem fizetésemelést nem tervezett a hivatal erre az évre. Hozzátette: a törvényi előírásoknak megfelelően a cafetériajuttatásokat is 58 százalékkal csökkentették. Mint mondta, a jelenlegi Köztársasági Elnöki Hivatal - leszámítva a volt köztársasági elnököket és munkatársaikat - kevesebb létszámmal látja el megnövekedett jelenlegi feladatait. Elmondta még, a tervezett protokollkereten az első negyedévben is több millió forintot spórolt a hivatal. | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Hivatala"
] |
Az MSZP felső köreihez érnek az Advertum kapcsolatai?
Az MSZP legmagasabb köreihez érnek az 5,2 milliárdos kormányzati hitelgaranciával megtámogatandó Advertum-birodalom kapcsolatai. Veres Gábor a szocialisták országos választmányában a politikai marketingért és kommunikációért felel; emellett pedig az Advertum-csoport rádióadójának munkatársaként is ismertté vált. A szocialisták továbbra is tagadják a párt és a nyírségi médiabirodalom közötti kapcsolatot.
Részletek a Magyar Nemzet 2008. november 13-i számában. | [
"MSZP",
"Advertum"
] | [] |
Az ingatlanbérlés az új olajszőkítés – ezt Hadházy Ákos (LMP) országgyűlési képviselő állapította meg szokásos heti korrupcióinfóján. Példának a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gyakorlatát mutatta be.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) fő kedvezményezettként horribilis pénzt, 30 milliárd forint uniós támogatást nyert "alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése" címen 2015-2018-as megvalósítási időszakra, illetve további 23 milliárdot "digitális szakadék csökkentésére" konzorciumi tagként.
Hadházy szerint alapos a gyanú, hogy ezekből az uniós pénzekből fizetik irodáik főbérlőit, döcögősen indokolható szerződések alapján.
A hivatal két budapesti irodaházban is bérel összesen bruttó 4500 négyzetmétert és parkolóhelyeket átlagosan 2000-2500 forintos négyzetméterenkénti bérleti díjért. Hadházy nem feltétlenül az összeget sokallja ebben az esetben, hanem magát a konstrukciót tartja megkérdőjelezhető szükségességűnek.
Tekintve például, hogy az NSZFH-nak a két Baross utcai bérleményen túl használatában van egy Kálvária téri iroda és egy raktárhelyiség is a Szemere utcában. A helyszíneken összesen 320-an dolgoznak, felelte az NSZFH Hadházy közérdekű adatigénylésére.
Hadházy elmondta, az egyik Baross utcai bérleménybe szívesen bement volna körbenézni, de képviselői igazálványa felmutatása ellenére sem engedték be.
A politikus még drágább bérletet is bemutatott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem – mint a 24.hu már beszámolt róla – 8 ezer forintos négyzetméteráron bérel "adminisztrációs helyiségeket" vidéki kormányhivataloktól. Mindezt egy 30 milliárdos, uniós finanszírozású továbbképzési program keretében – amelyet az EU szakértői is vizsgálnak.
Hadházy emlékeztetett rá: a Lázár-közeli koraszülött alapítvány havi 800 ezer forintot tervezett ingatlanbérletre fordítani.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem",
"Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal"
] | [] |
Nemcsak a BKV-tól, hanem a Főtávtól is kért úgynevezett "tagdíjat" Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes egy, a Hír TV-ben sugárzott beszélgetés szerint. A körözött bűnöző vádló minden állítását tagadják.
Joó Tibor egy, a Hír TV Célpont című műsorában sugárzott, 2007-ben készül felvételen azt mondta, hogy 2007 végén nevezték ki a Főtáv munka- és tűzvédelmi igazgatójává, de saját állítása szerint akkor már öt éve körözték. Mint az adásban elhangzott: Joó Tibor 2007 nyarán a körözési Top 100-as lista 42. helyén szerepelt; csalás miatt, és azért keresték, mert nem vonult be a börtönbe, büntetése letöltésére.
A férfi a videofelvételen azt állította, hogy igazgatói szerződésének aláírása előtt néhány hónappal kereste meg az NBH egyik munkatársa, "és felajánlotta, hogy meg kell csinálni a Főtáv munka- és tűzbiztonsági átvilágítását". Ezt ő, elmondása szerint, 6 millió forint plusz áfáért elvállalta, majd a végzett munka után 4 millió forintot át kellett adnia "az NBH összekötőjének".
Elmondása szerint a munka- és tűzvédelmi átvilágítás mellett megbízták a cég gazdasági átvilágításával is. Ehhez megkapta a cég összes szerződését és az üzleti dokumentációkat.
A férfi az interjúban beszámolt arról is, hogy Kovács Lajos, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója "hozta össze a randevút", ahol Hagyó Miklós akkori szocialista főpolgármester-helyettessel találkozott, és ahol állítása szerint Hagyó azt kérte tőle, hogy a kiszámlázott 56 millió plusz áfából adjon vissza neki havi 50 millió forintot, Kovács Lajosnak pedig kétmillió forintot kellett volna adnia havonta, hogy "szépen működjenek a dolgok". "Leültünk, beszéltünk egyenesen, ahogy kell – ő kérte, mondta a struktúrát, hogy 50 millió forint kell neki cashben és én 56 milliót plusz áfát számlázhatok be" - mondta Joó Tibor a felvételen.
A Főtáv az adás után közölte: bejelentést tett a Fővárosi Főügyészségen Joó Tibor, valamint a Hír TV ellen, kérve az ügy teljes körű kivizsgálását és az alaptalan vádak valótlanságának megállapítása esetén, az azt közlő személyek felelősségének felderítését. Ezen túlmenően jogászaink jelenleg vizsgálják Joó Tibor büntetőjogi felelősségét.
A cég közleménye szerint a Célpont adásában elhangzottak minden alapot nélkülöznek. Az adásban megszólaló Joó Tibor nemhogy a menedzsment tagja nem volt, még csak a cégél sem dolgozott, semmilyen jellegű közvetlen jogviszony nem létesült vele - írják.
Joó a Főtáv számára korábban munkát végző DPE Kft. egyik megbízott munkatársa volt. A kft.-vel 2008. január 11-én szűnt meg a Főtáv kapcsolata. Amikor kiderült, hogy a szerződött partner hamis papírokkal rendelkező, körözött személyt foglalkoztatott, a Főtáv vizsgálatot indított, ami megállapította, hogy sem a céget, sem a fogyasztókat nem érte kár.
Az "50 millió Hagyónak" vádat felháborítónak tartják és visszautasítják - írja a Kovács Lajos vezérigazgató által jegyzett közlemény. Soha, még csak hasonló szerződéseik sem voltak. Nem is lehettek volna, mivel a Főtáv a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, így ötvenmilliós szerződés megkötéséhez közbeszerzési pályázatot kellett volna kiírni. Kovács Lajos azt is leszögezi, hogy soha nem mutatta be Joó Tibort Hagyó Miklósnak, és soha nem fogadott el pénzt semmiért, semmilyen szerződéssel kapcsolatban.
A Nemzetbiztonsági Hivatalnál is megelepődtek a történeten. Balajti László altábornagy, az NBH főigazgatója még pénteken este azonnali vizsgálatot rendelt el. Azt azonban leszögezték, hogy a Főtáv Zrt. nem szerepel a nemzetbiztonsági védelem alatt álló intézmények listáján, így az NBH-nak semmiféle hivatalos kapcsolata nem lehetett a cég tisztségviselőivel.
| [
"Főtáv",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"DPE Kft.",
"Hír TV",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Hónapokig a BKV úgynevezett titokszobájában őrizték azokat a dokumentumokat, amelyek alapján Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője még májusban felszólította Demszky Gábor főpolgármestert, hogy vizsgáltassa ki a közpénzekből fenntartott közlekedési társaság visszaélésgyanús ügyeit, az ellenzék lejáratására indított hivatalnoki, cégvezetői akciókat.
A Heti Válasz tegnap megjelent számában közölt összefoglaló alátámasztja a lapunk által korábban ismertetett eseteket. Az immár a széles nyilvánosság számára is hozzáférhető közérdekű adatok jelentősen megkönnyíthetik a nyomozó hatóságok dolgát a zajló büntetőeljárásokban. Az ötezer oldalnyi dokumentum alapján valószínűsíthető, hogy a BKV alig egy év alatt csaknem egymilliárd forintot költött tanácsokra, például karácsonyi üzenetek gyártására, a "szociális népszavazáshoz időzített" kommunikációs terv készítésére. Olyan papírok is előkerültek, mint a metróépítés volt projektigazgatója, Gulyás László menesztését megalapozó belső levelezés, valamint Lakos Imre (SZDSZ) városüzemeltetési bizottsági elnök feleségének ügyvédi irodája részére kifizetett ötmillió forintos megbízás igazolása is.
Ismeretes, a BKV Zrt. külső cégekkel kötött, sok milliárd forint értékű tanácsadói szerződései ügyében hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen nemrég nyomozás indult a BRFK gazdaságvédelmi osztályán, míg közérdekű adattal visszaélés vétségének megalapozott gyanúja miatt a VII. kerületi rendőrkapitányság nyomoz.
Bár a közlekedési cég feljelentése alapján büntetőeljárást rendeltek el a társaság informatikai rendszerére telepített kémprogramok miatt is, az elektronikus levelekből az derült ki, hogy a köz szolgálatára az adófizetők pénzén alkalmazott vezető beosztású emberek a hatalom kiszolgálására politikai "munkát" is végeztek: Horváth Éva, az MSZP-s főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós sajtósa Wintermantel Zsolt (Fidesz) fővárosi képviselő, Regőczi Miklós, a BKV vezérigazgató-helyettese pedig Pokorni Zoltán, a XII. kerület ugyancsak fideszes polgármestere lejáratásáról értekezett. | [
"BKV"
] | [] |
Újabb fordulatot vett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara körüli botrány. A szervezet elnöksége és az ellenőrző bizottság visszaadja mandátumát az új testületek, valamint tisztségviselők megválasztásáig a március 30-ra összehívott küldöttgyűlésen, közölte a BKIK szerdán az MTI-vel.
A döntés hátterében az áll, hogy a BKIK jelenlegi és tavaly lemondott vezetése megkérdőjelezhető szerződéseket kötött, luxusutazásokra, méregdrága konferenciákra és fogadásokra költött, valamint a vezetőség tagjai egymás cégeit bízták meg jól fizető megbízásokkal, ahogy a Napi.hu is írta keddi cikkében. Minderre a BKIK február közepén eltávolított főtitkára, Szentesi Lászlóné világított rá, majd épp neki mondtak fel.
A Napi.hu úgy tudja, összesen 800 millió forint értékű számlának bizonytalan a háttere, illetve hogy ezek között volt olyan is, amelyet olyan cég állított ki a BKIK-nak, amely már két éve nem rendelkezett adószámmal. Holub Katalin szóvivő nemrég még úgy fogalmazott:
az elmúlt hetekben méltatlan támadások érték a főváros gazdasági közösségét.
Az elnökség jelenleg egyéb tisztséget be nem töltő tiszteletbeli elnökeit felhatalmazta, hogy aktív közreműködésükkel támogassák a főtitkárt, valamint az egyéb kamarai testületek munkáját, a választást, továbbá felkérte a tagozatokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a tisztújító jelölésekhez.
A közleményből kiderül, hogy a BKIK felkérésére Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Parragh László elnök megbízásából, segítséget nyújt a BKIK belső szabályzatainak, szervezetének egyszerűsítésében, megújításában. | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara"
] | [
"Magyar Kereskedelmi és Iparkamara"
] |
Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága bekéri Simor Andrástól, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől egyebek mellett azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják az elnök ciprusi cégének eladását.
Az MNB elnökének ez év október 30-ig kell bemutatnia azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy felszámolta a ciprusi cégben lévő tulajdonát, az abban lévő mintegy 900 millió forintos vagyont hazahozta, és az erre vonatkozó adókötelezettséget teljesítette . "Az MNB elnöke, személytől függetlenül egy olyan pozíciót tölt be, ahol titkolózásnak, lezáratlan ügyeknek helye nincs" - mondta a javaslatot indokolva Szijjártó Péter.
Simor András a parlamenti testület előtt nyomatékosította: a költségvetési bizottság nem jogosult vagyoni helyzetének vizsgálatára, arra a parlament mentelmi bizottságának van joga. Elmondta: ő már 2009-es és 2010-es vagyonnyilatkozatában is tisztázta, hogy megszüntette korábbi tulajdonát a ciprusi cégben. A jegybankelnök felajánlotta: az MNB elnöki titkárságán a képviselők megtekinthetik vagyonbevallását. Ugyanakkor kijelentette: adózási kérdésekben csak az adóhatóságra és az állampolgárra tartozik a befizetett adók megvitatása. | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [] |
A magyar kormány részéről semmilyen előzetes értesítést vagy hivatalos megerősítést ezzel kapcsolatban a jelen pillanatig nem kaptunk, mi is a sajtóból értesültünk a hírről. Ezt rendkívül sajnálatosnak tartjuk, mert az ilyen típusú ügyeket minden esetben célszerű közvetlenül egymással tisztázni.
– nyilatkozta az Indexnek Tove Skarstein, Norvégia budapesti nagykövete. A diplomata arra reagált, hogy Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán bejelentette, teljes körű vizsgálatot kezdeményeznek a Norvég Alap pénzfelhasználásával kapcsolatban. A Miniszterelnökség a vizsgálat lefolytatására a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) kéri fel.
A Norvég Alappal kapcsolatban a kormányzat már hetek óta furcsa háborút visel a norvégokkal.
A magyar fél azzal vádolta meg a pályázati támogatásokat nyújtó alapot, hogy az ellenzéki LMP-nek juttat bújtatott pénzeket. Csepreghy Nándor akkor azt mondta, a közreműködő Ökotárs Alapítvány, amelyen keresztül érkeznek a pénzek, a felszínen ugyan civilnek tűnik, de látszik, hogy az LMP szatellitszervezete, vagyis politikai szervezet és nem civil.
Arra a kérdésre, hogy hadüzenetnek értékelik-e a politikai célú költések utáni nyomozást, a nagykövet azt mondta:
Amennyiben az értesülés igaz, és valóban indul egy vizsgálat a Kehi részéről, mi ennek semmilyen okát vagy szükségességét nem látjuk. Meglepődve tapasztaljuk, hogy a magyar kormány továbbra is fenntartja a Norvég Civil Alappal kapcsolatos vádjait, melyeket Vidar Helgesen EU-ügyekért felelős miniszterünk Lázár Jánosnak írt hivatalos levelében határozottan visszautasított.
A nagykövet szerint már korábban is többször egyértelművé tették, hogy a magyar kormány Norvég Civil Alappal kapcsolatos véleménye és az EGT/Norvég Alapok kifizetéseinek felfüggesztése között semmilyen összefüggés nincsen, ennek megfelelően az ún. nemzeti kapcsolattartóról szóló tárgyalások menetére nincsenek hatással a Civil Alapot ért kormányzati kritikák.
A cél az, hogy az intézményrendszerrel kapcsolatban minél hamarabb megnyugtató megoldás szülessen – jelentette ki Tove Skarstein asszony hozzátéve, hogy jelenleg mindkét fél a tárgyalások előkészítésén dolgozik annak érdekében, hogy rendezni tudják a nemzeti kapcsolattartó ügyét is. | [
"Norvég Alap"
] | [
"Civil Alap",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Norvég Civil Alap",
"Ökotárs Alapítvány",
"EGT/Norvég Alapok"
] |
A jelek szerint a VII. kerületi szocialisták ellenszegülnek az országos vezetésnek, nem hajlandók megvonni az előzetesben ülő erzsébetvárosi polgármester fizetését.
Az MSZP és a Fidesz is benyújtotta a javaslatát.
Leszavazták a Fidesz javaslatát, az előzetesben ülő polgármesternek egy letéti számlát nyitnak.
Az igazságügyi tárca szerint a szabályozás egyértelmű: aki nem dolgozik, annak nem jár pénz.
Az igazságügyi tárca szerint sem jár díjazás az előzetesben ülő erzsébetvárosi polgármesternek.
Burány Sándor, az MSZP fővárosi elnöke megerősítette, hogy volt egyeztetés a párt vezetése és a VII. kerületi MSZP-frakció között.
A budapesti pártvezető a megbeszélés részleteiről nem kívánt részleteket mondani.
Az MTI úgy tudja, hogy a csütörtöki megbeszélésen, ahol Lendvai Ildikó pártelnök is jelen volt, az országos vezetés megerősítette álláspontját, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György polgármesternek nem jár fizetés.
Az országos és a fővárosi vezetés arra kérte a kerületi MSZP-seket, hogy vegyék figyelembe az igazságügyi minisztérium állásfoglalását, és találják meg azt a jogi megoldást, amellyel ez kivitelezhető a fizetés felfüggesztése.
Fidesz: Meddig folyik még a mentegetés?
Vattamány Zsolt, a VII. kerületi Fidesz-frakcióvezető pénteken elmondta: továbbra is arra kíváncsi az erzsébetvárosi Fidesz, meddig folyik még az előzetes letartóztatásban lévő VII. kerületi szocialista polgármester, Hunvald György "mentegetése". Azzal kapcsolatban tette fel ezt a kérdést, hogy Hunvald György juttatásai ügyében magas szintű pártvezetői találkozó lesz pénteken a kerületi szocialistáknál.
Az erzsébetvárosi és az országos MSZP-nek az ügyben eltérő álláspontjára utalva a fideszes politikus azt kérdezte: tényleg ennyire nincs hatása az MSZP vezetőinek a helyi szocialistákra, vagy csak "a bolondját járatják az emberekkel"?
Az ügyben Lamperth Mónika, az MSZP elnökhelyettese is megszólalt, aki múlt szombaton azt nyilatkozta, hogy az MSZP szerint sem jár fizetés Hunvald Györgynek.
Aki nem dolgozik, ne kapjon fizetést
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter emlékeztetett arra, a tárca több hete világossá tette, hogy a hatályos jogszabályokból egyértelműen levezethető, hogy "aki nem dolgozik, az nem jogosult munkabérre".
A miniszter szerint nincs vita a tárca és az erzsébetvárosi önkormányzat között. Erzsébetvárosban "azon folyik kis értetlenkedés, hogy kinek van intézkedési kötelezettsége" - tette hozzá.
Hunvald Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség egyebek mellett hivatali vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, hűtlen kezeléssel és csalással gyanúsítja, amelyeket bűnszervezetben követett el. | [
"MSZP"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Jobban teljesítnek a fidesztől sem távoli mádi borászlobbi oszlopos tagja, Kovács Károly cégei az uniós pályázatokon: 2012-ben és 2013-ban például csaknem annyit nyertek, mint az egész település átlagos éves EU-s pénze. Jól fut a polgármester, Tatárka József vállalkozása is, s egyebekben is dől a pénzeső. Aminek nyilván semmi köze ahhoz, hogy helyben vásárolt be szőlőkből Lázár János kancelláriaminiszter családja.
Nagy nap volt a Lázár-család életében 2013. június 13. A kancelláriaminiszter akkor négy-, illetve kilencéves fiai öt parcellán összesen 1,2 hektár mádi szőlő feles tulajdonosai lettek, édesanyjuk haszonélvezeti jogával. A 12 sáv szőlő, köztük egy műveletlen parcella a 39-es főút faluba bevezető szakaszától a hegyoldal felé található, a helyiek szerint jó dűlőn.
Ez persze nem domínium, viszont kettő dolgot is jól példáz. Egyik az, hogy mennyit ér a politikusok vagyonbevallása a jelenlegi formájában: a semminél alig többet. Másrészt mutatja, milyen fontos lett az alföldi kötődésű egykori hódmezővásárhelyi polgármesternek Tokaj-hegyalja.
Tokaj-hegyalja egy merő Brazília. Annyiban legalábbis, hogy alig kell utazni ahhoz, hogy a legmélyebb nyomort és a fényűzést is megtapasztalja az arra járó. A takaros Mádon egymást érik a divat szerint minimálra dizájnolt méregdrága vendéglők – igaz, ottjártunkkor (nyári hétköznap délelőtt-déltájban) nem lehetett tülekedést tapasztalni. A szomszédos Erdőbénye már szomorúbban fest, az alig 20 kilométerre fekvő Olaszliszka pedig, bizonyos környékein legalább a nyomor egyik bugyra: negyed óra alatt bejárhatunk három földrészt is.
Mád nem csak szerencsés, de fontos település is. Lázárék hobbitelkein felül is: itt borászkodik a megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, Demeter Ervin volt titokminiszter. Lázár egyébként éppen itt jelentette be 2014-ben – egy évvel a családi befektetés után -, hogy 100 millió forinttal megtolja a kormány a régiót.
Lázár felé vezetnek a mádi proxy-szálak is: a szomszéd település, Rátka a szülőfaluja a kancelláriaminiszter által a rossz időkben sem megtagadott barátjának, Spéder Zoltán kiérdemesülő-félben lévő oligarchának. Vallási vezetők köreiben pedig régóta híre van a remek viszonynak Lázár és az EMIH vezető főrabbija, Köves Slomó között. Az EMIH – s ezzel messze vezeti a mádi EU-pénz-toplistát – 2014-ben 459,6 millió forint uniós pénzt nyert el zarándokút kialakítására.
Az Átlátszó interaktív EU-támogatás térképén böngészve további részleteket tudhat meg a Mádot érintő uniós fejlesztésekről.
Toplistásan kaszáltak az uniós pályázatokon Tatárka József (független) polgármester és családja cégei, illetve az egymással is együttműködő két helyi borász-család, Szepsyék és Kovács Károly érdekeltségei. Borászberkekben történetesen Tatárkáról és Kovácsról is elterjedt, hogy adott esetben Lázár miniszter is megfogadja a tanácsaikat tokaji ügyekben. Kovács ezt cáfolja az Átlátszónak, mondván, Lázárt "csak a tévéből" ismeri, a borvidéken ő "Szepsyékre tekint példaképp, a közösen kidolgozott fenntartható modelljükben hisz".
Az Átlátszó EU-támogatás figyelője szerint az átlagos éves uniós támogatás Mádon 269 millió forint volt 2007-2015-ben. Ugyanez a szám a szomszédos Rátkán mindössze 49 millió, Erdőbényén 23 millió, Mezőzomboron 56 millió forint.
Az egy lakosra eső uniós pénzben is feltűnő Mád előnye a hasonló adottságú környékbeli településekhez képest: Erdőbénye 22 ezer forintja, Bodrogkisfalud 30 ezre áll szemben Mád 121 ezrével – igaz, a kistérségi központ, Szerencs polgáraira ennek majdnem a kétszerese, 203 ezer jut, a megyei átlag 92 ezer forint volt 2007-2015-ben.
A százmilliós tartományba ugyanakkor még Mádon is kevés projekt fért bele – a fent leírt kormányközeli borászlobbinak azonban többször is összejött (lásd táblázatunkat).
Az egykori katonatiszt, majd bulvárújságíró Kovács figyelemre méltó személyiség. Maga is állítja, véletlen, hogy épp Mádon tevékenykedik: Tatárka József jelenlegi polgármester fuvaros cége, a Tatárka Kft. alvállalkozóként dolgozott neki, megismerték egymást, kialakult a bizalom, amikor is a leendő településvezető vetette fel, miért nem fektet a vállalkozó be Mádon. "Mindez a kétezres évek közepén történt, Tatárka József messze nem volt még polgármester, amiről egyébként én később is igyekeztem lebeszélni" – mondta Kovács.
Ifjabb Szepsy Istvánnal közös tulajdonuk a Szent Tamás Picészet, amelyről az Átlátszó írta meg, hogy kanadai elismerését annak a Balla Attila borkereskedőnek köszönheti, aki az állítólagos tokaji borhamisítás miatt 11 millió dollárra perli a magyar államot. A pincészetet működtető St. Tamás Borászati és Borkereskedelmi Kft.-ben 2014-ig tulajdonos volt Tatárka is.
Szepsyék másik, családi borászata az EMIH után ezüstérmes a falu uniós pénz-toplistáján: még az "elmúltnyolcévben", 2006-ban nyertek 381 millió forintot növényvédelemre.
Az Octogon építészeti szaklapnak 2014-ben Kovács egyenesen úgy nyilatkozott, hogy Tatárkával, ifjabb Szepsyvel, valamint Ipacs Géza grafikussal 2008-ban közösen "álmodták meg Mád jövőjét". "Azt gondolom, most éljük Mád aranykorát" – fogalmazott Kovács.
Az Átlátszónak is hasonló optimizmussal nyilatkozott, mint mondta, uniós pénzt "megfelelő cégekkel, megalapozott ötleteken alapuló, kidolgozott projektekre lehet megpályázni" – anélkül nem megy, üti el, hogy vajon a szomszéd településeknek miért mehet rosszabbul. Hozzáteszi: a tokaji borvidék egyötöde, 1200 hektár a településhez tartozik; nincs a Tokajihoz fogható hungarikum, mondja.
A St. Tamás ezzel együtt 2015-ben negatív üzemi eredmény mellett szerény, 3,5 milliós profitot hozott össze. Miközben alighanem jobban fut némely helyi konkurenciánál: a hirdetési oldalakat böngészve találni eladó komplett borászatot is.
Mérlegszinten is veszteséges, s negatív saját tőkét könyvelt el ugyanakkor tavaly Kovácsék érdekeltsége, a Top-Four-Mád Kft., amely pedig több mint 260 millió forintot, a beruházás 70 százalékát nyerte el a Botrytis Hotel nevű panzió kialakítására. Kovács mindezt a kezdés nehézségeivel magyarázza, az idénre a "pozitív nulla" tartományba várják a szállóüzemeltetőt, a "35 országgal kereskedő" St. Tamást pedig nyereségre.
A magyarul botritisznek hívott, az aszúerjedést segítő penészgombáról elnevezett úgymond butikhotelről és Kovács egyéb helyi, alapvetően gasztro- és borsznobokat csalogató attrakciókról – úgyis, mint például búr nősténykecskéből konfitált lapockát kínáló Gusteau Kulináris Élményműhely – elragadtatással ír a Food and Wine szakblog.
Uniós pénzcunami Lázár János kedvenc tokaji borászfalujába from atlatszo.hu on Vimeo.
Amíg azonban Orbán Ráhel át nem veszi a turisztikai forgalomirányítást, s nem vezényel kötelező erővel minden turistát a nehézkesen megközelíthető, az M3-as Miskolci lehajtójától még csaknem egy órára lévő Mádra, nehezen képzelhető, hogy tömegek utaznának rendszeresen enni-inni a faluba, ráadásul ebben az árfekvésben.
A megkérdezett helyiek mindenesetre, némiképp provokatív kérdésünkre, miszerint szokásuk-e beülni az új helyekre, leginkább röhögőgörcsöt kaptak. Azon kevésbé mulatnak, hogy tapasztalataik szerint a "falu urai" alig foglalkoztatnak helyi munkaerőt, nekik a közmunka marad. Ezt Kovácsék környezetében cáfolják: csak az ő cégei több mint száz családnak adnak munkát bejelentve, állítják – a Top-Four Mád tíz, a St. Tamás nyolc főt foglalkoztat a tavalyi mérleg szerint.
Az Átlátszó korábban is emlegette már Kovácsot. Egy kifejezetten únióspénz-nyúlásra szakosodottság benyomást keltő csapat hátterében bukkantunk rá:
A történet dióhéjban: 2009 óta összesen több mint 600 millió forintot nyert el olyan környezetvédelmi projektekre a Régiók Fejlesztéséért Egyesület országszerte, amelynek, ha megfeszültünk se találtuk világrengető eredményét.
Az egyesület Jaksa Tamáshoz köthető. Jaksa 2007-2008-ban vezette az akkor még Sollar-Energy nevű Hegyközi Manufaktúra Kft.-t, a poszton Kovács követte – mint Kovács elmondta, pelletüzemet terveztek Jaksa idején, de nem jött össze. Az ügyvezető jelenleg Tóth Tünde, aki a Food and Wine szerint Kovács párja. A Botrytis Hotelt üzemeltető Top-Four-Mádban résztulajdonos Eu-Reál Kft.-t Tóth Tünde Jaksa édesanyjával, Jaksáné Kiss Évával alapította, utóbbi azonban 2005-ben kiszállt a vállalkozásból.
Volt mádi projektje is a Régiók Fejlesztéséért Egyesületnek – tavalyi cikkünk írásakor éppen készülőben: erdei iskolát és pedagógus-továbbképzés terveztek több mint 270 millió forint uniós pénzből. Utóbbinak azóta felkerült az elszámolása az egyesület honlapjára, a hablatyszöveghez csatolt képeken néhány tucat pedagógus igyekezik jó arcot vágni a rendezvényhez, illetőleg gyerekek ragasztgattak növényeket papírlapokra.
A terrine kecske pedig a jelek szerint visszatérő motívum Mádon: a jelentés szerint a táborozók meglátogattak egy kecskefarmot, "ahol megtudták, hogyan is lehet a kecsketartást a borászat javára fordítani".
Tényleg Mád Borsod Felcsútja? Így látja a polgármester. Kisinterjú.
Átlátszó: A környező településekhez képest Mád meglehetősen hatékony uniós pályázati pénzek elnyerésében. Okoz-e ez feszültséget a kistérségben? Ha igen, hogyan kezelik?
Tatárka József: Mád évtizedek óta a régió meghatározó települései közé tartozott, a rendszerváltás előtt a helyi ásványbányában közel ezer ember dolgozott. Az elmúlt 25 évben ez a létszám folyamatosan csökkent, jelen pillanatban tíz fő munkahelyét biztosítja. Lehet mondani, hogy kényszerűségből lettek ügyes vállalkozók a mádiak. Az iparűzési adó mértéke a 2200 fős településen eléri 80-90 millió forintot, míg például a szomszédos Mezőzombor településen ez az összeg 10 milliót tesz ki. Az elmúlt hat évben az uniós beruházások segítségével közel 200 új munkahelyet teremtettünk. A tokaji borvidék 27 települése közül Mádon van a szőlőtermő terület több, mint ötöde, ami 1200 hektárt jelent. A feszültség okának keresése a települések között nem az én feladatom, hiszen én Mád településért vagyok felelős.
Á: Lehet esetleg szerepe a szerencsében a médiában is tárgyalt kiváló kormányzati kapcsolatoknak is?
T.J.: Tényleg szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen sok olyan vállalkozó telepedik le Mádon, aki más gazdasági szférában megkeresett pénzét nálunk fekteti be. De ki kell ábrándítsam: az elmúlt években Lázár úrral például évente kb. egy alkalommal találkoztam, amely találkozások során a térség polgármesterei is részt vettek. A Mádon található egy hektárnyi szőlője nem befolyásolja településünk beadott pályázatainak megítélését. A mádi határban több politikusnak – különböző politikai oldalról is -, újságíróknak, színészeknek, és egyéb köztiszteletben álló személyeknek található kisebb-nagyobb szőlőterülete, aminek mi örülünk. Demeter Ervin úr pedig 2000-től folytat vállalkozói tevékenységet Mádon, ha jól tudom, kb. öt és fél hektár szőlőterületük van, ami egy átlagos kis családi gazdaság, egyáltalán nem mondható kirívónak. Ők is igyekeznek gondosan művelni szőlőjüket és küzdenek a borászatok mindennapi gondjaival.
Á: Önhöz és családjához köthető cégek is pályáztak és nyertek uniós forrást. Sportszerű ez vajon?
T. J.: Magam 1990-től vagyok vállalkozó. A polgármesterséget társadalmi megbízatásban látom el, a fizetésemet teljes mértékben a falu támogatására költöm, költségtérítést, egyéb támogatást nem vettem fel az elmúlt hat év során. 75 embernek adok munkát a cégeimben. A falu költségvetésének 7-8%-át fizettem be iparűzési és súlyadó formájában. A Tatárka Kft. 2008-től vett részt sikeres uniós pályázatokon, például gépbeszerzésre nyertünk, illetve az említett időszakban egy turisztikai pályázaton próbáltunk az ide látogatóknak lehetőséget nyújtani dűlőink megismerésére. A budapesti Mád Development pedig 2012-ben pályázott, majd 2014-ben nyert Furmint alkotóház és élményközpont megvalósítására, csakhogy a kivitelezés során anyagi nehézségekkel küzdött, ekkor keresett meg bennünket. Idén májusában kötöttünk egyezséget a folytatásról.
A Transparency International Magyarország által kifejlesztett EU Közpénzfigyelő applikáció segítségével te is értékelheted az uniós pénzből megvalósuló beruházásokat, így a mádi fejlesztéseket is. Töltsd le a mobilodra: Android, IOS
Á: Borászkörökben otthonosan mozgó források felhívták a figyelmemet az Ön fontos szerepére tokaji borászati kérdésekben. Arra, hogy még a Miniszterelnökségen is adnak a szavára. Túlzás ez így vagy fedi a valóságot? Takar a kapcsolat formális tanácsadói státust is esetleg?
T. J.: Szerintem erős túlzás a szerepemről szóló mendemonda. Korábban volt érdekeltségem borászatban, de kiszálltam belőle, így nem próbálják meg a nevemet összemosni egyes borászati intézkedésekkel. Tisztelem, becsülöm a borászatokat, akik keservesen megküzdenek minden egyes forintért a természettel, időjárással, és néha egymással is. De remélem, senki nem hiszi azt, hogy Tokaj- Hegyalja minden gondját nekem kellene megoldani. Mindazonáltal tiszteletben tartom és nagyra értékelem a Kormány törekvéseit a térség megreformálására. Remélem, mielőbb megtalálják a megfelelő embereket is hozzá.
Á: Az elmúlt hónapokban érezhető volt némi feszültség tokaji borászkörökben. Kékessy Dezső befolyásának csökkenése, borhamisítási ügy az állami borászatban, majd Tombor András kivonulása az ágazat felügyeletéből. Segítene nekem, mit kell, gondoljak az eseményekről?
T. J.: A borhamisítási ügy alapvetően nem igazi borhamisítási ügy, hiszen nem hamis borokról, hanem nem megfelelően dokumentált eredetről beszélhetünk. Azonban valóban nem tett jót a borvidéknek. Kékessy úr befolyásának csökkenését nem érzékeltem. Tombor András úrral kb. 4-5 alkalommal találkoztam. Erős egyéniség hírében állt, nehéz róla véleményt mondanom, mert alapvetően kevés helyi emberrel kommunikált. A kormány jó szándéka elvitathatatlan, hiszen soha ennyi pénzt még a borvidékre nem jött. Tokaj-Hegyaljában megvan a lehetőség, hogy újra világhírű legyen, jól ismerték fel a furmint sajátosságait. Nehéz megtalálni az egyensúlyt, de egységes borászati politikát a helyi emberek nélkül megteremteni szinte lehetetlen, ez szükséges a békességhez.
A cikk a Transparency International Magyarország támogatásával készült, az uniós finanszírozású projektet az EU Közpénzfigyelő mobil applikáció segítségével választottuk ki. | [
"Régiók Fejlesztéséért Egyesület"
] | [
"Transparency International Magyarország",
"Top-Four Mád",
"Szent Tamás Picészet",
"St. Tamás Borászati és Borkereskedelmi Kft.",
"Mád Development",
"St. Tamás",
"EU közpénzfigyelő",
"Top-Four-Mád Kft.",
"Gusteau Kulináris Élményműhely",
"Food and Wine",
"Eu-Reál Kft.",
"Tatárka Kft.",
"Botrytis Hotel",
"Hegyközi Manufaktúra Kft."
] |
Számlaadás nélkül árusították az üdítőket és a szeszes italokat a mezőkövesdi stadionban Tállai András NAV-elnök csapatának szombati NB1-es meccsén.
A 24.hu videofelvételeken rögzítette, hogy, a Mezőkövesd Zsóry FC otthonában a Paks elleni találkozón mind a stadion külső vendéglátóegységében, mind a stadionon belüli büfében zavartalanul zajlott a hatósági szabályok kijátszása. Az egyik felvétel tanulsága szerint a nézőtéri elárusítóhelyen még csak be sem kapcsolták a NAV-hoz – elvileg – bekötött pénztárgépet.
Egy helyi drukker elmondása szerint a csapat otthoni meccsein rendszeres, hogy ilyen lazán kezelik az előírásokat, ő szinte sohasem kapott még számlát a vásárlásai után. Ezt tapasztaltuk mi is.
Mezőkövesd Tállai András, fideszes országgyűlési képviselő birodalma, aki nemrég még azt is el tudta érni, hogy a Mol lejjebb vigye a város határában álló kútjánál az üzemanyag árát.
Tállai András vezeti a sportklubot, ám közben egyszemélyben ő az adóügyekért felelős miniszterhelyettes, és a NAV vezetője is. | [
"Mezőkövesd Zsóry FC"
] | [] |
Handó Tünde tetszése szerint élhet, akár vissza is a bírói pályázatok eredménytelenné nyilvánításával, a Győri Törvényszék mai végzése szerint ugyanis ezen döntéseit nem lehet megtámadni, ezek miatt nem lehet jogorvoslatot kérni.
Mindenkinek joga van a bírói úthoz, kivéve a bírót – derült ki a Győri Törvényszéken, ahol a Stániczné dr. Imre Csilla vezette bírói tanács megszüntette azt a pert, amit az elismert büntetőbíró, Vasvári Csaba indított Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal vezetője ellen, mondván az elnök önkényesen válogat a bírók között. Ebben egyébként egyetértett vele a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amely szerint a joggal való visszaélés egyértelműen alátámasztható azoknál az álláspályázatoknál, amelyeket bár papíron "megnyert" Vasvári, mégsem nevezték ki táblabíróvá.
Az ügyben másodfokon eljáró – a Kúria által indoklás nélkül kijelölt – Győri Törvényszéken azonban már nem is vizsgálták érdemben az OBH elnök kinevezési gyakorlatát, így azt sem, hogy Vasvári pályázatai ügyében Handó jogellenesen járt-e el. A Stániczné dr. Imre Csilla vezette háromtagú bírói tanács szerint ugyanis
Handó Tündét nem lehet beperelni azért, ha egy bírói álláspályázatot eredménytelenné nyilvánít.
"Az OBH-elnök perképességét egyetlen jogszabály sem rögzíti, így ezen a kérdésen nem is érdemes elmélkedni" – hangzott el a tárgyaláson. Hozzátéve, azon kevés esetet, ahol mégis lehet Handót perelni, tételesen felsorolják a jogszabályok, a pályázatok eredménytelenné nyilvánítása pedig nem ilyen. A Stáncziné vezette bírói tanács véleménye szerint nem csak Handót nem lehet perelni, egyáltalán nem lehet bírósághoz fordulni a jogsértőnek gondolt OBHE-határozatok miatt.
Ennek az érvelésnek azonban némileg ellentmond a Kúria azon határozata, amely szerint az OBH-elnök személyzeti kérdésekkel kapcsolatos, a bíró szolgálati viszonyát érintő határozatai ellen a bíró a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. A Vasvárit az ítélőtábla pályázatokon elbuktató döntések pedig nyilvánvalóan ilyenek.
A Győri Törvényszék jogerős döntése szerint viszont úgy tűnik, hiába épültek be fékek nemzetközi nyomásra a bírósági igazgatás egyszemélyes vezetőjének hatásköreit illetően, valójában mégis érvényesíteni tudja Handó Tünde az akaratát.
"Az Országos Bírósági Hivatal elnöke joggal való visszaélése egyértelműen tetten érhető" – áll a Vasvári által jegyzett és a HVG birtokába jutott keresetben. A bíróságokon nem véletlenül kavart nagy vihart a konfliktus, amely látszólag előzmény nélküli: a PKKB-n amúgy nagy ügyeket tárgyaló és csoportvezető Vasvárit ugyanis tavaly nyáron még címzetes törvényszéki bírói címmel tüntette ki Handó. De ez sem volt elég ahhoz, hogy két olyan pályázat után, amelyben rendre Vasvári végzett a rangsorban az első helyen, övé legyen egy egyszerű fővárosi ítélőtáblai bírói poszt, miközben az ítélőtábla büntetőbíráinak szakmai támogatását is élvezte.
Igazából még egy rendes elutasításra sem méltatták,
az a pályázat, amelyen ő elindult, beszédes módon mindig eredménytelenül zárult, méghozzá azzal a sokatmondó indoklással, hogy a "munkaszervezést, munkaterhelést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná tették az álláshely betöltését". Jelentsen ez bármit is.
Csakhogy ezt az érvelést Handó saját maga cáfolta meg azzal, hogy Vasvári pályázataival egy időben is kiírt álláspályázatokat. Ráadásul mindeközben nem változott az ítélőtáblán engedélyezett bírói létszám sem. S amúgy is kilóg a lóláb, mert időközben vidékről két bírót is felrendeltek az ítélőtáblára még júniusban – vagyis, amikor még élt az utóbb eredménytelenné nyilvánított pályázat. Feledi Tamás Miskolcról, Katona Tibor pedig Szegedről érkezett.
Vagyis nehezen indokolható meg, hogy miért ne lett volna szükség azokra az állásokra, amelyeket a PKKB-s bíró megpályázott, s legalábbis papíron "meg is nyert". Hacsak nem az a baj, hogy Vasvári – aki 2004 óta bíró, és például ő mentette fel Szilvásy György egykori titokminisztert – túlságosan autonóm, ahogy kollégái tartják róla. Vasvári amúgy nem is az ismeretlen helyre pályázott: még 2016-ban két hónapig ítélkezett már az ítélőtáblán is.
A Vasvári által megpályázott egyik állást azóta már betöltötték, ám a másik azóta is üres. Vagyis minden jel arra mutat, hogy "a meghirdetett státusz még létezik és betöltetlen, csak azt Handó tilos és személyválogató módon csupán nem velem, vagy pályázó és a rangsorban hátrébb álló kartársaimmal kívánja betölteni" – áll a keresetben. Hozzátéve
"az OBH elnöke a jogait a társadalmi rendeltetésével össze nem férő módon, visszaélésszerűen gyakorolja,
pontosan úgy, melynek megakadályozására az Alkotmánybíróság is törekedett".
A Győri Törvényszék azzal nem is foglakozott, hogy Handó törvényesen gyakorolta-e a jogait, ám a jogsértést megállapító elsőfokú ítéletet a megszüntetésre figyelemmel hatályon kívül helyzeték. "Az azonban, hogy tisztességtelen lett volna az elsőfokú eljárás, semmiképpen sem megállapítható" – hangzott el a tárgyaláson. Így különösen érthetetlen az OBH azon személyeskedő közleménye, amely szerint "győzött az igazság", s az ítélettel "egy hosszú, és a sajnálatos sajtóvisszhangja miatt a bíróságok tekintélyének csorbítására alkalmas vita zárult le megnyugtató módon. Magyarország bíráinak kiválasztása törvényesen és szakmai szempontok alapján történik". Azt viszont jól mutatja, hogy milyen viszonyok vannak most a bíróságokon. | [
"Győri Törvényszék",
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [
"Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság"
] |
Csak az FTC-tender újabb kudarca került nyilvánosságra a vagyonkezelő tanács első, szerdai üléséről. A szervezet kommunikációs irodájának vezetője szerint a tanács elnöke dönti el, miről adhatnak felvilágosítást, és miről nem. Az elnök korábban még a széles körű nyilvánosság híve volt.
Kisebb döccenőkkel kezdte meg munkáját a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT). A szervezet múlt szerdai ülését követően a nyilvánosság keveset tudhatott meg a napirendről és az ott meghozott döntésekről. Csupán az FTC-pálya értékesítésére kiírt pályázat sikertelenségéről jelent meg egy közlemény, a többi napirenden levő témáról azonban nem.
Az elődszervezetek - így különösen az ÁPV Zrt. - gyakorlatával szemben csak azon témákról adható felvilágosítás, amelyeket az elnök a nyilvánosságra tartozónak ítél - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kommunikációs irodavezetője. A múlt év végéig létező ÁPV esetében a sajtó a napirendi pontokról és a döntésekről egyaránt érdemi információt kaphatott.
A tanács elnökének e jogkörét a vagyongazdálkodási "szuperszervezetről" szóló törvény szabályozza, az elnök tehát ennek megfelelően jár el. Mindez azért érdekes, mert Nagy János, a tavaly nyáron megnevezett elnök és Tátrai Miklós korábbi pénzügyi államtitkár, az MNV jelenlegi vezérigazgatója korábbi nyilatkozataikban egyértelműen a transzparencia és a széles körű nyilvánosság mellett álltak ki.
A szerdai ülésről kiszivárgott hírek szerint szóba került a tagok vagyonnyilatkozatának kérdése is. Az idén januárban startolt új szervezet 2007 októberében kijelölt tagjainak a tavaly elfogadott törvény értelmében vagyonnyilatkozatot is tenniük kell. A Napi Gazdaság érdeklődésére Száraz annyit mondott: a tanács tagjai közül senki sem kíván lemondani posztjáról a nyilatkozattételi kötelezettség miatt.
A kommunikációs vezető ugyanakkor arra a kérdésre nem tudott választ adni, hogy a nyilatkozatokat milyen határidőig kell a tagoknak beadniuk. Erre vélhetően január végéig kell sort keríteni és a december 31-i állapotot kell tükrözniük. | [
"Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács"
] | [
"ÁPV Zrt.",
"Napi Gazdaság",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Kósa András 2009. július 07. 17:31
Frissítve: 2009. július 07., kedd, 17:31
A mostani parlamenti ciklus legnagyobb politikai kudarca, hogy a pártok semmire sem jutottak a kampányfinanszírozás átláthatóbbá tételében. Tóbiás József a Hírszerzőnek adott interjújában azt mondta, a pártok arra játszottak, hogyan ne lehessen megreformálni a rendszert. Az MSZP frakcióigazgatóját arról is kérdeztük, az MSZP miért nem lép akár egyoldalúan is, és miért nem válaszoltak ők sem konkrétan az EP-kampánnyal kapcsolatos kérdéseinkre.
Egyetért vele, hogy ennek a ciklusnak az egyik nagy kudarca a párt és kampányfinanszírozás elmaradása, és ezért minden párt felelős?
Ez miért volt lényeges?
De nekik is voltak javaslataik, amelyeket viszont Önök nem fogadtak el.
"Mondjon akár csak egyet is, amelyiket nem fogadtuk el." (Fotó: Magócsi Márton)
Mi lett volna ebben a minimum változatban?
De egyik pártot sem gátolja semmi abban, hogy ezeknek a normáknak legalább önkéntesen ne kezdjen el eleget tenni.
A kampányfinanszírozás ellenőrzésére létrejött média-együttműködés keretében több körkérdést küldtünk a pártoknak az EP-kampánnyal kapcsolatban. Konkrét válaszok az MSZP-től sem érkeztek.
Ennek a kérdésnek a rendezése önmagán túlmutató jelentőséggel bírna.
De itt is egy torz rendszer működik: álcivil szervezetek lépnek be a kampány finanszírozásába, mindkét oldalon
Azok a becslések, amelyek szerint a pártok milliárdokat költenek a kampányra, helytállóak?
Ön szerint hány ember tudja például az MSZP-ben, hogy pontosan milyen forrásokból és mennyit költ egy kampányban a párt?
A négy évvel ezelőttihez képest menyivel költenek többet jövőre a pártok?
Így van. Egyetértek vele. Nagyon sokáig ez csak a politikai elit problémája volt. Aztán ahogy egyre inkább kinyílt az ügy, és egyre több civil szervezet foglalkozott vele, egyre nagyobb lett az igény arra, hogy megoldjuk a kérdést. Ez már 2005-től napirenden van a politika különböző fórumain, beleértve a parlamenti vitákat, törvényjavaslatokat is. De mi hitvitákat folytattunk és azt kerestük, hogyan ne lehessen megoldani ezt a dolgot, amikor belépett a probléma megoldásába a civil szféra is az Eötvös Károly Intézet, majd a Nézőpont Intézet révén.Mert nagyon jó moderátorok voltak. Nagyon sokat segítettek abban, hogy amit mi a politikai viták tárgyává teszünk, szakmailag rendben legyen. Később a Freedom House és a Transparency International is nagyon keményen beleállt a történetbe, amivel azt sikerült elérni, hogy a politika úgy érezte: újra el kellene kezdeni foglalkozni a kérdéssel. Majdnem sikerült is: számos törvényjavaslat született, a kormány is nyújtott be, az MSZP nevében Puch László és én jegyeztünk egy törvénytervezet. Már majdnem végszavazás volt, amikor a Fidesz egyszer csak hopp, kiugrott belőle. Kétharmados törvényt pedig a Fidesz nélkül nehéz módosítani.Valóban így gondolja? Konkrétan egy sincs ilyen. Természetesen nyújtottak be javaslatokat, de mondjon akár csak egyet is, amelyiket nem fogadtuk el. Azt kérték, hogy ne a törvényben rögzítsük a pártok normatív támogatását: megtettük, visszahelyeztük a költségvetésbe, ahol most is van. Azt mondták, hogy ebben a helyzetben nem lehet pluszpénzt adni a pártoknak: mi azt mondtuk, rendben, fogadjuk el a jogszabályt, aztán tegyük el a 2010 utáni parlamenti időszakra azzal, hogy konszenzussal lehessen eldönteni, az akkori gazdasági helyzetben mennyi legyen a szétosztható pénz. Elfogadtuk azt is, hogy korlátozott legyen a médiamegjelenés.Elfogadtuk a rövidebb kampányidőszakot, a "Kormány stop!"-ot (azt, hogy a kormány közpénzből "tájékoztatás" címen ne kampányolhasson - a szerk.), elfogadtuk, hogy a közmédiákban ingyen lehessen hirdetni. Elfogadtuk, hogy a választások évében az informatikai költségek külön szerepeljenek a költségvetésben, a választási informatikai rendszer fejlesztésére,védelmére, hatékonyságának növelésére külön nevesített költségvetési sor jöjjön létre, hogy látni lehessen: ott nem folyik el pénz.Meg kell nézni a parlament gazdasági bizottságának a témában tartott utolsó ülésének jegyzőkönyvét: mindent elfogadtunk, amit a Fidesz kért. Csendben jegyzem meg, hogy egy évig csinálták ezt: mindig kértek valamit ahhoz, hogy a törvény meglegyen. De nem tudtak olyat kérni, amire ne mondtunk volna igent, hogy legalább egy minimum változat meglegyen.Legalább a kampányszámla intézményét létre kellett volna hozni, és a mostaninál jobban szabályozni, hogy magánszemélyek (és csakis ők) hogy adományozhatnak a pártoknak.Az nehezen megy, hogy kint vagyunk a focipályán, és azt mondjuk, hogy a csavaros stopli már nem divat, mert sok sérülést okoz, ezért mi átállunk sima gumisra, a többiek meg nem cserélik le, és beleszállnak a lábunkba. Lehetsz sportszerű, de az maximum egy fair play díj. Ez nem önvállalás kérdése. A politikának együtt kell lépnie. Az MSZP részéről az a vállalás, hogy mi fenntartjuk az ígéretünket: bármikor elfogadjuk a fent felsoroltakat. Hozzáteszem: még ma is megcsinálhatnánk.Volt egy konferencia áprilisban, a Transparency International és a Freedom House szervezésében, ahol a szakmai eszmecseréből kemény politikai lett, mert a civilek joggal mondják, hogy ha a politika ennyire egyetért valamiben, mégis miért nem történik semmi? A civilek maguk szeretnének törvényjavaslatot benyújtani, ami azért elég nehéz, de azt én is támogatnám, hogy legyen egy fórum, ahol bárki fölállhat és szemébe nézhet a közönségnek és a kameráknak, kiteheti a kártyáit, hogy mikor akarja a kérdést rendezni. Majd ha kétharmadunk lesz? Oké: ez is egy válasz! De legalább legyen világos a választóik előtt, hogy nekik még ne legyenek ilyen igényeik, mert a pártjukat ez csak bizonyos feltételek teljesülése esetén érdekli.Mi sem válaszolunk mindig teljes körűen a kérdésekre , van, aki meg azt mondja, hogy 100 millió forintnál nem költ többet a kampányban, és teleszórja az országot az "Elég volt!"-os óriásplakátokkal. Aki csinált már ilyet, tudja, hogy ehhez vagy nagyon nagy kedvezmény kellett egy cégtől, vagy nem marad a kereten belül. Addig fogunk csúszni-mászni, elkerülni ezeket a kérdéseket, amíg nem rendezzük egyszer. Persze az is igaz, hogy populista módon ezt nem lehet rendezni, azzal, hogy "Ne kapjanak semmit a pártok!". Nyilvános, átlátható, elszámoltatható legyen a kampányfinanszírozás - a szakma is csak ennyit kér. Ha ez megvan, ki fog derülni, hogy nem lehet ma 386 millióból kampányt csinálni. De erre azt mondja a Fidesz, hogy "Ne legyen több pénz!". Ne legyen. Mi is ezt mondjuk. Csak annyit tegyünk lehetővé, hogy ha bárhonnan, magánszemélytől pénz érkezik, az legyen nyilvános. A kampányszámla legyen nyilvános. Látni lehessen, hogy mire, hogyan költ egy párt.Természetesen, hiszen a népképviseletet megtestesítő pártok társadalmi beágyazottsága enyhén szólva is hektikus . Ezzel viszont arra szorítanánk a pártokat, hogy a különböző társadalmi rendszerekben, közösségekben kapcsolatokat építsenek ki, mert nem fog mindig az állam adni, hanem egy ponton túl el kell érni, hogy mondjuk ön, mint választó, úgy érezze: a saját jövedelméből megéri adni valamennyit egy pártnak. Ide kellene eljutni. Ma még növelni kellene az állami támogatást, de csak azzal, hogy a pártok vállalják: három vagy öt év múlva ez lecsökken, és addigra a társadalom magára veszi ezt. Azt a pártot pedig, amelyik nem tudja ezt elérni, ne az állam mutassa be a társadalomnak.Pontosan ez a helyzet. Az Eötvös Károly Intézet közvetítésével már majdnem közel voltunk egy politikai megállapodáshoz a többi párttal, amiből az is következett volna, hogy törvénybe foglaljuk: azokra a civil szervezetekre, amelyek részt vesznek a kampányban, ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a pártokra: kampányszámlát kell nyitni, az előző év könyvelését és az adományozók listáját pedig nyilvánossá kell tenni. Mi ezt mondtuk ki, csak a Fidesz nem fogadta el, alkotmányossági aggályokra hivatkozva.Biztosan. Ha abból indulok ki, hogy 176 választókörzetben kell megszólítani több mint 8 millió választópolgárt, ki lehet számolni, hogy ha mindenkinek csak egy levelet küldenek, az mennyi pénz. Pedig egy kampányban a szakma szerint minimum háromszor kell ily módon érintkezni a választóval. Ehhez képest a pártok csak a 386 millióval tudnak elszámolni.A törvény értelmében minden párt - nem csak választási időszakban - helyi, megyei ill. országos szinten gyűjthet támogatókat. Egy kampány eszközrendszerének költségeiről mind az ezzel foglalkozó szakma, mind a párt különböző szintű kampányfőnökei tudhatnak.Ezt nem tudom még megbecsülni sem, mert már nem csinálok kampányt. Az látszik, hogy a választók 35 százalékát tudták mozgósítani legutóbb ezzel az egyáltalán nem kicsi kampánnyal. Kontraproduktívvá vált a rendszer: minél többet költ, annál kevesebbet hoz. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Freedom House",
"Nézőpont Intézet",
"Transparency International",
"Eötvös Károly Intézet"
] |
Öt év börtön is lehet a vége olyan súlyú bűncselekménynek, amelynek gyanújával a múlt héten megszállták a hatóságok Bige László műtrágyakirály szolnoki gyárát. Mint megírtuk, a rendőrség és a katasztrófavédelem nagy erőkkel vonult ki, és a hajnali rajtaütés után éjszakára is maradtak a 300 fős különítményből. Az eset nemcsak a nagyszabású hatósági akció miatt keltett feltűnést, hanem mert az ország egyik leggazdagabb vállalkozójáról van szó, aki néhány éve még Csányi Sándor mögött a második volt, de még mindig az ötödik a napi.hu toplistáján 220 milliárd forintra becsült vagyonnal.
A hatóságok eddig többet nem árultak el, mint hogy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és egyéb bűncselekmények okán intézkedtek.
A büntető törvénykönyv szerint ilyesmi akkor történik, ha a hatóság által nem engedélyezett helyen helyeznek el hulladékot vagy engedély nélkül végeznek hulladékgazdálkodási tevékenységet. Ez akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, de ha veszélyes hulladékról van szó, akkor a legsúlyosabb esetben öt év is lehet a büntetés.
A szolnoki gyárban pedig bőven van veszélyes hulladék, hiszen felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozik az üzem, rendeltetése kénsavak és származékai, műtrágyák és kriolit termelése és forgalmazása az üzem biztonsági jelentésének nyilvános változata szerint.
A 24.hu forrásai azonban a veszélyes hulladék elhelyezése helyett inkább arra tippeltek, hogy megérett az idő Bige műtrágyagyártó-királyságának átadására.
Környezetvédelmi indokot, ürügyet simán lehet találni, az üzem az egykori Tiszai Vegyiművek területén működik, ott pedig a múlt század közepe óta vegyi anyagokkal dolgoztak, így bárhol lefúrnak a talajba, olyat találnak, amit csak akarnak – hoztak pédát. A Tiszamenti Vegyiművek állami vállalatot az Alföld szervetlen vegyipari központjaként 1951-ben alapították. A Tiszamenti Vegyiművek Rt.-t 1997-ben privatizálta a Bige Holding Kft., és később be is olvadt a holdingcégbe.
Bigéék is puszta erődemonstrációnak nevezték a hatósági lerohanást és közölték, hogy mindenben a jogszabályoknak megfelelően járnak el.
Erdélytől a Nitrogénművekig A gyógyszervegyész végzettségű, de kereskedővérű Bige László 1984-ben Erdélyből települt át Magyarországra. A rendszerváltás után előbb privatizált, majd hamarosan a magyarországi milliárdosok elitklubjába került. A Bige Holdingot 1991-ben alapította meg, később kapacitásokat szerzett a Tiszai Vegyiművek privatizációjával, majd azzal, hogy 2002-ben a Moltól megvette a Nitrogénművek többségi részvénycsomagját. Ekkoriban még Csányi Sándor OTP-vezérrel közösen üzletelt, a bank finanszírozása segítette a Nitrogénművek-bevásárlást, sőt úgy tartották, hogy Csányinak ráhatása volt arra is, hogy a Mol eladja a részvényeket Bigének. Nem gördített akadályt a versenyhivatal sem, jóllehet a HVG úgy írt akkoriban a nagyszabású ügyletről, mint amivel a hazai műtrágyagyártó kapacitás 90 százaléka egyetlen ember kezébe kerülhetne. Politikai kapcsolatokat is épített a vállalkozó, kisebb botrányt kavart még 2004-ben nagykoalíciós vadászkalandja, amikor 11 parlamenti képviselő több mint száz nagyvadat ejtő vadászatát fizette a lónyai vadasparkban. Bige hátországa azonban nemcsak Magyarországon volt erős, a leggazdagabb erdélyi magyar, Verestóy Attila nagyvállalkozó-szenátort, RMDSZ-képviselőt tudhatta maga mögött. A csak erdélyi fejedelemként emlegetett Verestóy januárban elhunyt, ezzel Bige hátországa is meggyengült.
200 millió dollár
Messziről nézve látványos kiugrások nélkül, de szépen, egyenletesen nőtt Bige László vagyona, 2012 óta éppen megduplázódott a napi.hu adatsora szerint. A legutóbbi kötvénykibocsátás alapján viszont van aki úgy véli,
a birodalom akár felvásárlási célpontnak is tekinthető, bátran lehet rá vételi ajánlatot tenni.
Mint az Index májusban megírta, a pétfürdői Nitrogénművek 200 millió dolláros (52 milliárd forintos) kötvénykibocsátást hajtott végre, ennyi hitelt vett fel a piacról. Ezzel refinanszírozott egy korábbi kibocsátást, amivel elég drágán jutott forráshoz jutott: 7,875 százalék volt a kamat. Ez még forintban is vonzó lett volna, akkoriban a jegybank 4,5 százalékra levitt alapkamatát és az ezt csak kevéssel meghaladó bankbetéti kamatokat és állampapírhozamokat figyelembe véve. Sokkal olcsóbb a második körben sem lett a hitel, de sok választás nem volt, a nagyszabású fejlesztéseket finanszírozni kell valahonnan.
A Nitrogénművek Zrt.-nél még 2004-ben kezdtek bele egy összességében 140 milliárd forintos beruházássorozatba azzal a céllal, hogy Európa egyik legkorszerűbb gyára legyen. A gigaberuházás nemcsak költségeket okozott, a 24.hu brüsszeli forrása szerint az EU versenyügyeket felügyelő főigazgatóságának az érdeklődését is felkeltette.
Többen is hajtanak a Bige-birodalomra
Élet-halál harcot vív egymással a Bige-Csányi-Babis hármas a műtrágyapiacon, ez derült ki már a korábbi híradásokból is. Andrej Babis cseh kormányfő és egyben nagyvállalkozó az IKR-rel betette a lábát a magyar agrárpiacra rendszerintegrátorként, azaz a gazdálkodók alapanyag-ellátójaként, Csányi pedig a KITE Zrt.-n keresztül a legnagyobb hazai integrátor. Ugyan kézenfekvő lenne, hogy a két magyar milliárdos összezárjon Babis előtt, de
Csányi és Bige már vagy egy évtizede ádáz ellenségekké váltak.
A műtrágyabirodalom egykori főfinanszírozója, az OTP a gazdasági válság árnyékában hirtelen leállította a hitelezést, mire a Nitrogénművek Zrt. erőfölénnyel és joggal való visszaélés miatt 25 milliárd forintra perelte a bankot arra hivatkozva, hogy a pénzcsapok elzárása okán le kellett állítani a gyárat. Mélyítette az ellentéteket az ekkoriban folyó birkózás is a gyár tulajdonjogáért: a telivértartó-üzletember Rozsnyói György azzal állt elő, hogy opciója volt a cég részvényeinek egy részére. Rozsnyói OTP-s kapcsolatai miatt pedig úgy tartották, a háttérben Csányi állhat. A Nitrogénművek kimászott a bajból, kapott államilag garantált hitelmilliárdokat a kormány bankjától, az MFB-től, de a harag megmaradt.
A két mogul 2013-ban megint összecsapott, bár nem nyílt sisakkal folyt a küzdelem, Csányi csellel halászta el Bige orra elől a legnagyobb hazai agrárintegrátort, a már akkor is több mint 200 milliárd forint forgalmú nádudvari KITE Zrt.-t. Az eladósorba került cég megszerzésére Bige ajánlatot tett, de váratlanul előállt elővásárlási jogával és rá is licitált a KITE dél-magyarországi regionális igazgatója, Guba Sándor. Mögötte kezdettől Csányi Sándort sejtették, de csak a következő két évben, fokozatosan ment át – papírforma szerint – Csányi kezébe a KITE. Csányi már a Bonafarm-csoporttal is főszereplője volt a magyar agrárpiacnak, de a KITE megszerzésével a hazai agrárium legnagyobb magánszemély befektetőjévé lépett elő. A csellel több mint tízezer integrált termelő és 1-1,5 millió hektárnyi integrált mezőgazdasági terület került az érdekkörébe.
Úgy tudni, Csányi hajlana a kegyelemdöfésre, a Bige-birodalom megszerzésére, de a bankvezér szakértői igyekeznek lebeszélni erről, mondván, borzasztó pénzeket kellene beleölni az egész műtrágya-komplexum korszerűsítésébe.
Babisról – akit hazájában éppen uniós támogatással való visszaélés miatt akar elsöpörni a népharag – az a hír járja, hogy érdekeltségei révén már be is vásárolta magát a kötvénykibocsátás során a Bige-birodalomba. De azzal, hogy nem ez lenne a végállomás, a műtrágyabiznisz valahol Mészáros Lőrinc közelében landolna.
A legkalandosabb verzió pedig az, hogy az ugyancsak Mészáros érdekeltségében álló tiszapüspöki izocukorgyárhoz jönne jól kiegészítésnek a szolnoki Bige-gyár. Nem feltétlenül direkt Mészáros-tulajdonként, hanem valamelyik, akár kereskedelmi kapcsolata révén. Példaként Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc török oligarcháját, Adnan Polatot említették, mint aki már tiszapüspöki környékén köröz.
A versenyhivatal is szorongatja egy ideje
Nem újdonság a hatósági kutakodás a Bige Holding háza táján. Bige László a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. tulajdonosaként idén áprilisban egyszer már kifakadt: zaklatásnak minősítette, hogy a versenyhivatal sorozatos vizsgálatokat folytat a cégnél. Akkor már a negyedik eljárás zajlott a Nitrogénművek Zrt.-nél – kommentálta az agrárszektor.hu-nak az információkat, amelyek szerint a Gazdasági Versenyhivatal tavaly szeptember óta kartellgyanú miatt vizsgálódik a cégnél. Az ügy miatt ügyészségi panaszt is benyújtottak, de azt elutasították.
Kiemelt kép: Balázs Attila / MTI | [
"Nitrogénművek"
] | [
"Bige Holding Kft.",
"Bige Holding",
"Tiszamenti Vegyiművek",
"Tiszai Vegyiművek",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Tiszamenti Vegyiművek Rt.",
"KITE Zrt."
] |
A rendszerváltás idején ismertté vált Forró Tamásról a hét végén kiderült: Szilágyi Ákos fedőnéven 1976-tól a III/III-as csoportfőnökségnek írt jelentéseket.
Forró Tamás még évekkel ezelőtt bízta a K&H Equitiesre a Világgazdaság című gazdasági napilapot kiadó Zöld Újság Rt. szabad pénzeszközeinek kezelését.
– Az exriporternek a kezdetektől törvényesen el nem érhető hozamelvárása volt – fogalmazott az ügyészségen gyanúsítottként tett vallomásában Kulcsár Attila. Az alkusz és Forró papíron arról állapodott meg: mindig a piaci hozamnak megfelelő eredmény szerepel a hó végi kimutatásokban, illetve, hogy a Zöld Újság Rt. pénzeit csak állampapír-alapú befektetésekben lehet tartani. Ennek ellenére – Kulcsár állítása szerint – Forró tudta, hogy a részvénytársaság pénzével tőzsdei tranzakciókat hajtanak végre. A volt újságíró számláján keletkezett nyereséget Kulcsár többnyire készpénzben adta át, de volt, hogy taxisofőrjével, Szekér Gyulával küldte el. A több millió forintos pénzkifizetések negyedévente történtek meg.
A bróker az ügyészségen közölte azt is, hogy Karl Imre volt MSZP-s honatyát, Mudura Sándort, Medgyessy Péter exkormányfő nagyváradi barátjának, Alexandru Mudurának a fiát, illetve Schönthal Henriket is Forró Tamás mutatta be neki. Mint ismert, később mindhárman a K&H Equities ügyfelei lettek. A jelenleg külföldön tartózkodó Schönthal korábban még Montrade nevű off-shore cégét is felajánlotta a törvénytelen tranzakciók lebonyolításához.
Vallomásában Kulcsár Attila részletesen ismertette a Zöld Újság Rt. 2000-ben lezajlott értékesítésének körülményeit. A részvénytársaság résztulajdonosa ekkor a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) volt, a cég vezérigazgatói székében pedig Forró Tamás foglalt helyet. A bróker elmondása szerint Forró mindenképpen el szerette volna kerülni, hogy a Zöld Újság Rt. "jobboldali érdekeltségbe" – a Postabankhoz – kerüljön. Megemlítette, hogy a GYOSZ az eladást megelőzően auditáltatta a céget, amelynek teljes értékét 1,2 milliárd forintra becsülték.
Kulcsár számára azonban érthetetlen módon valamiért készíttettek egy másik értékelést is, amely lényegesen kisebb összegben állapította meg a cég, így a részvénycsomag árát. – Nem tudok arra érthető magyarázatot adni, hogy a GYOSZ miért a nyilvánvalóan áron aluli ajánlatot tevő audit alapján értékesítette a részvénycsomagot – fogalmazott Kulcsár. Az adásvételben kulcsszerepet játszott a KH Invest nevű cég, amelyben ekkor tulajdonos volt Forró Tamás felesége, Kovács Katalin, a Bankkonzult, Kerék Csaba, valamint Kulcsár Attila.
A tranzakciót meglehetősen körmönfontan hajtották végre. A részvénycsomagot ugyanis először 230 millió forintos áron a KH Investbe apportálták. Erre a bróker közlése szerint azért volt szükség, mert így a Zöld Újság Rt. többi tulajdonosa nem tudott élni elővásárlási jogával. Ezt követően a KH Invest tulajdonosainak tagi kölcsönéből kivásárolták a GYOSZ tulajdoni hányadát. Ekkor Forró Tamás már tárgyalásokat folytatott az Axel Springerrel. Kulcsár úgy tudja, hogy a részvénycsomagot végül 375 millió forintért vásárolta meg a médiacég. Az ügylet lényege tehát az volt, hogy a Zöld Újság Rt. tulajdonosai háta mögött Forró és társai egy gazdasági társaságon keresztül igen nagy nyereséget realizálva adták el a részvénycsomagot az Axel Springernek.
Forró Tamás kihasználta újságírói összeköttetéseit, és segítette Kulcsár Attilát a Szász Károlynak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének lejáratását célzó akcióban. Mint azt már korábban a bróker vallomására és az ügyészség gyanúsítására hivatkozva közöltük, Bálint Tamás, a Keller László vezette közpénzügyi államtitkárság volt főtanácsadója állítólag tízmillió forintért értékesített Kulcsárnak egy olyan írásos anyagot, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének gazdálkodásáról, illetve a testület elnökéről szólt.
Emlékezetes, a brókernek azért volt szüksége a dokumentumra, hogy a sajtóban kiszivárogtatva ellehetetlenítsék Szász Károlyt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ugyanis a Pannonplast-részvények felvásárlása kapcsán vizsgálatot folytatott, és így lelepleződhetett a Kulcsár Attila által kiépített pénzügyi rendszer. Az alkusz szerint Forró volt az, aki a dokumentumot átadta Juszt Lászlónak és több sajtóorgánumnak, így például a Népszavának. Juszt végül vágatlan formában mutatta be a közszolgálati televízióban a Szász Károllyal készített terjedelmes interjúját, amely lényegében a közpénzügyi államtitkárságról kikerült anyag megállapításaival szembesítette a felügyelet elnökét.
– Azt hallottam Forró Tamástól, hogy ezért a műsorért pénzt is adott Juszt Lászlónak, de szerintem ezt Juszt ingyen is megcsinálta volna, mert olyan ellenszenvvel volt Szász Károly irányában – közölte ügyészségi vallomásában Kulcsár Attila.
Figyelemmel azokra a reakciókra, amelyeket sorozatunk előző részei kiváltottak, a Magyar Nemzet leszögezi, hogy a fenti állítások kizárólag Kulcsár Attila közokiratba foglalt vallomásán alapulnak.
III/III-as ügynök volt az újságíró
Szilágyi Ákos fedőnéven a III/III-as csoportfőnökségnek írt jelentéseket Forró Tamás, aki 1976-tól dolgozott az állambiztonsági szolgálatoknak – derült ki a Hír Televízió tegnapi, Szerintem című műsorából. A rendszerváltás idején ismertté vált újságíró számos médiumnál megfordult, legutóbb a közszolgálati televízióban tevékenykedett – a Nap-kelte egyik műsorvezetőjeként tett fel kérdéseket. Forró titkos ügynöki ténykedéséről az ügynevezett 6-os kartonon kívül egy birtokunkba került munkadosszié is tanúskodik.
A belügyminiszter a szóban forgó 6-os karton tartalmát már feloldotta a titkos minősítés alól. Kerényi Imre színházi rendező, műsorvezető pedig mint megfigyelt kikérte a vonatkozó dokumentumokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától, amelyeket a hatályos jogszabályoknak megfelelően anonimizálás nélkül kapott meg.
A munkadosszié tanúsága szerint Forró Tamás a Bástya fedőnevű titkos lakásban találkozott tartótisztjével, akit tájékoztatott arról, hogy részt vett a Szigligeti Színház társulati ülésén, ahol részletesen ismertették a társulattal Schwajda György távozásának okát, és bemutatták az új színházigazgatót, Kerényi Imrét. A jelentés jövő évi műsortervre vonatkozó része szerint az Übü király című darabot is be fogják mutatni. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy a darab előadásait 1977-ben Pécsett politikai tartalma miatt betiltották, csak megfelelő átrendezés után kerülhetett műsorra. "A darabot Pécsen is és itt is Pál István rendezte, illetve rendezi" – áll a jelentésben.
Forró Tamás riporteri tevékenységét gyakran érte kritika. Sokak szerint a közszolgálati televízióban sem tudta levetkőzni a jelenlegi kormánypártok melletti elkötelezettségét, elfogultságáért nemegyszer az ORTT panaszbizottsága is elmarasztalta. Emlékezetes az a Népszavában megjelent kijelentése, amely szerint Medgyessy Pétert a XXI. század Deák Ferencének tartja. | [
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete",
"Zöld Újság Rt.",
"Bankkonzult",
"KH Invest",
"Gyáriparosok Országos Szövetsége"
] | [
"Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára",
"K&H Equities",
"Magyar Nemzet",
"Hír Televízió",
"Szigligeti Színház",
"Axel Springer"
] |
Milyen információkkal rendelkezett és mióta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) például az Elios Innovatív Zrt. ügyéről? Milyen más, Magyarországot érintő OLAF-vizsgálatok vannak folyamatban? Milyen intézkedéseket tett a kormány az érintett ügyekben? – többek között ezekre a kérdésekre szeretett volna választ kapni Szakács László. Az MSZP-s képviselő közérdekű adatigénylés keretében próbálta megszerezni azokat az összefoglalókat, amelyeket az OLAF magyarországi koordinációs irodája készített évről-évre 2007 és 2017 februárja között. (Az iroda kötelezettsége, hogy az EU pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságokról és az OLAF hazánkat érintő vizsgálatairól tájékoztassa a nemzetgazdasági minisztert.)
A tárca megtagadta az összefoglalók kiadását, mondván: döntés-előkészítő adatok szerepelnek benne. Szakács perre ment, és a bíróság első fokon úgy ítélt, ki kell adni a minisztériumnak a kért adatokat. A tárca vélhetően fellebbez, ugyanis ha publikálja az információkat, rögvest kiderül, igazat mond-e a kormány, amikor azt állítja, hogy csak idén értesült a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyről, avagy már évek óta tudott róla.
N. B. GY. | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] | [
"Elios Innovatív Zrt."
] |
Vallomást tett a rendőrségen a pénteken őrizetbe vett Hagyó Miklós és Lelovics Ottó, míg harmadik társuk - a szintén pénteken előállított Horváth Éva - megtagadta a vallomástételt. Ezzel együtt mindhárman panasszal éltek a gyanúsítás ellen. A volt főpolgármester-helyettes és két sajtósa ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés miatt indult nyomozás.
Van köztük régóta húzódó nyomozás, és inkább politikainak tűnő botrány is, a címszavak mögött nehéz eligazodni. Ezekre ugrik majd elsőként a párt.
A terített asztalnál osztották ki, hogy melyik cégekre írták ki a százmilliós közbeszerzéseket.
A Magyar Nemzet értesülései szerint jelenleg is zajlik a vizsgálata Horváth, Dóczi & Lehmann Ügyvédi Irodában.
A rendőrség Hagyó Miklós és két társa előzetes letartóztatását kéri az ügyészségtől - ezt a BRFK szóvivője mondta az MTI-nek.
Mint beszámoltunk róla, az új parlament eskütételével szinte egyidőben rendőrök jelentek meg Hagyó Miklós szocialista politikus házánál. (Mivel Hagyó nem lett képviselő az új parlamentben, ezért többé nem védi a mentelmi jog, így könnyebb dolga van a rendőrségnek a Hagyó elleni eljárásban.) Hagyót a rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki a BKV ügyeivel kapcsolatban.
Hagyó mellett sajtósát, Horváth Évát, és a volt főpolgármester-helyettes egykori kommunikációs igazgatóját, Lelovics Ottót is előállította a rendőrség. Mindhármukat különösen nagy vagyon hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Tegnap késő estig tartott a kihallgatásuk.
Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek szombaton elmondta: mindhárom gyanúsított panasszal élt a gyanúsítás ellen. H. Miklós és L. Ottó vallomást tettek, harmadik társuk azonban ezt megtagadta.
A lajstrom
A rendőrség szerint Hagyó Miklós közvetlenül vagy közvetítő útján utasításokat adott a BKV vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára szükségtelen szerződéseket kössenek. A rendőrség közleménye szerint ilyen volt a 4-es metró beruházásával kapcsolatos tanulmány, melyet valójában a fővárosnak kellett fizetnie.
A BRFK szerint Hagyó nyomására született az a szerződés, amely a HÉV utastájékoztató rendszerét érintette. A szolgáltatás elindult ugyan, ám azzal szemben minőségi kifogások voltak, de Hagyó közbenjárására a BKV mégis igazolta a teljesítést, így a kivitelező cég 40 millió forinthoz jutott.
A gyanú szerint Lelovics Ottó kommunikációs szakember nyomására a BKV vezetői elérték, hogy őt egy kommunikációs ügynökség névleg foglalkoztassa úgy, hogy a cégtől többletszámlázás elfogadásával a BKV fizette bérköltségét, mintegy havi kétmillió forint értékben.
Ezen kívül "L. Ottó" utasításokat adott szükségtelen és indokolatlan szerződések megkötésére, amelyek a BKV-nak különösen nagy vagyoni hátrányt okoztak - állt a BRFK közleményében.
"H. Éva" ezen túlmenően közrejátszott egy Mikulás napi rendezvény 11 millió forintos szerződésének létrejöttében is, amit a BKV úgy fizetett ki, hogy nem volt teljesítés-igazolás - írta a honlapján a rendőrség. | [
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Független Hírügynökség",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Dóczi & Lehmann Ügyvédi Iroda"
] |
Öt éven át havi 750 ezer forintért ad tanácsokat a józsefvárosi önkormányzatnak Csécsei Béla polgármester, aki nemrég mondott le posztjáról - mandátumát illetően a napokban lesz időközi polgármester-választás. A szerződést aláíró Takács Gábor szabaddemokrata alpolgármester - aki egyébként Csécsei helyéért indul liberális színekben - a Népszabadságnak nyilatkozva elismerte a szerződés tényét.
A szocialista Szabó Zoltán szerint megzsarolhatták Csécsei Bélát, a VIII. kerület független polgármesterét, hogy mondjon le posztjáról, és ennek fejében közel százmillió forintos megbízási szerződést kötött vele az önkormányzat. A kormánypárti politikus mai sajtótájékoztatóján úgy vélte: ebben az ügyben a Fidesz és az SZDSZ "cinkosok".
Az MSZP országgyűlési képviselője azt mondta: a fideszes Kocsis Máté már egy évvel az előtt szeretett volna polgármester lenni Józsefvárosban, mint ahogy Csécsei Béla megbízatása lejárt volna, az SZDSZ-es Takács Gábor és pártja pedig közreműködik abban, hogy a polgármesteri tisztséget a Fidesz kezébe átjátssza.
A politikus elmondta: tudomásuk van arról, hogy a józsefvárosi önkormányzat megbízásos szerződést kötött lemondása napján Csécsei Bélával öt évre, havi nettó 750 ezer forint értékben. Szabó Zoltánnak arról nincs információja, hogy milyen megbízásról van szó; mint mondta, a szerződés nem nyilvános. A lemondással Csécsei Béla tekintélyes nyugdíjtól is elesik, ezért szerinte felajánlották neki, hogy szerződést kötnek vele, kárpótolva őt kieső fizetéséért és nyugdíjáért.
Az SZDSZ-es alpolgármester elismerte, valós Csécsei megbízása
Takács Gábor szabaddemokrata alpolgármester, aki egyébként Csécsei helyéért indul a választásokon, a Népszabadságnak nyilatkozva elismerte a szerződés tényét. Azt mondta, a tanácsadási díjat (havi 750 ezer forint öt éven át) a tanácsadói keretből fizetik ki Csécseinek, nem pedig más forrás terhére. Takács szerint a megbízással minden rendben, Csécsei hozzáértését még a szocialisták sem kérdőjelezik meg. Azt kérdésünkre cáfolta, hogy együttműködne a fideszes polgármester-jelölt Kocsis Mátéval.
Az LMP felülvizsgáltatná a józsefvárosi szerződéseket
A Lehet Más a Politika (LMP) azonnal felülvizsgálja a VIII. kerületben az önkormányzat által megkötött szerződéseket, legyen az ingatlan eladási, -bérbeadási vagy -parkolási, ha az ő jelöltjüket választják november 22-én polgármesternek - mondta hétfői budapesti sajtótájékoztatóján a párt színeiben induló Kispál Gergely. A polgármester-jelölt leszögezte, megválasztása esetén nyilvánosságra hozzák a közérdekű adatokat és tenni fognak azért, hogy "helyben maradjon a pénz és ne folyjon el mindenféle sötét utakon pártkasszákba illetve magánzsebekbe".
Vasárnap lesz az időközi polgármester-választás
Csécsei Béla, Józsefváros független, korábban SZDSZ-es polgármestere szeptember 2-án mondott le posztjáról megromlott egészségi állapotára hivatkozva. Az időközi polgármester-választás november 22-én lesz a VIII. kerületben. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Lehet Más a Politika"
] |
Ha az egyetemnek nincs félnivalója és takargatnivalója, akkor jobban teszi, ha közvetlenül és korrektül tájékoztatja Hadházy Ákost, mint hogy megvárja az általam elrendelt vizsgálat eredményét – pörkölt oda Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.
Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos a parlamentben tett fel kérdést Lázárnak abban az ügyben, amelynek kiindulópontja a 24.hu cikke volt. Mint bő egy hónapja beszámoltunk róla, az Európai Bizottság szakemberei átnézték a közszolgálati egyetem egyik, uniós pénzből finanszírozott projektjét, és durva túlárazásokat és indokolatlan költségeket véltek felfedezni. Az egyetem nagyon mérges lett, ránk is.
Hadházy szerette volna megtudni, hogy az NKE mire költi a 17,5 milliárd forintot. Ezért kikérte a Patyi András által vezetett egyetemtől a megkötött szerződéseket. Az Orbán Viktor kedvenc egyetemének tartott, de Lázár befolyása alá is tartozó intézmény azonban nem adta könnyen a bőrét, kétmillió forintot kért Hadházytól a szerződések kiadásáért. A képviselő ez után módosította kérését, csak a szerződések főbb adataira volt kíváncsi (arra, hogy mire, kivel, mikor és mekkora összegre szerződött az egyetem), de az intézmény ezekért az adatokért is kért 900 ezer forintot.
Most patthelyzet van, Hadházy nem akarja kifizetni az összeget, ezért is kérdezte meg Lázárt, hogy normális dolog-e ilyenért pénzt, ráadásul ennyit kérni, gyanítva, hogy ezeknek az adatoknak az egyetem már most is birtokában kell, hogy legyen. Ráadásul arra is rábukkant az ellenzéki képviselő, hogy az NKE által kiírt egyik pályázatnál hiperpontosan becsülték meg a várható költséget. Informatikai eszközök és programok beszerzésére írt ki tendert az NKE, a T-Systems Magyarország pedig fillérre annyit ajánlott, mint ami a becsült költség volt: 4 milliárd 515 millió 246 ezer 109 forintot.
Lázár parlamenti válaszában jelezte, hogy minden kedvezményezett, így az NKE is köteles elszámolni tételesen a rá bízott magyar és uniós támogatási összeggel.
A miniszter pár hete vizsgálatot rendelt el az NKE érintett projektjét, illetve a beruházást illetően, mert számára is számos kérdést vetnek fel az eddig történtek. A vizsgálat még zajlik, de a miniszter ígéretet tett arra, hogy Hadházyt soron kívül tájékoztatja annak lezárulta után. | [
"T-Systems Magyarország",
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [
"Európai Bizottság"
] |
A kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség útján tegye kiemelt projektté a felcsúti kisvasút fejlesztését, 600 millió forint elszámolható közkiadási keretösszeggel. Az erről szóló határozat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
A beruházás a Közép-dunántúli Operatív Program része, a Kiemelt és integrált vonzerő-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása című konstrukció keretében. Lapunk már tavaly augusztusban megírta, hogy a Bicske és Székesfehérvár közti elhagyott sínek egy rövid szakaszán hamarosan nosztalgiavonat közlekedhet. (Hasonlóan kiemelt projekt lesz a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében a lenti fürdő fejlesztése 1 milliárd 450 millió forintos, valamint a körmendi Batthyány-Strattmann-kastély fejlesztése 800 millió forintos elszámolható közkiadási keretösszeggel. Az utóbbi két projekt A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, valamint a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése című konstrukció része.)
Az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tavaly nyáron kért engedélyt a vasútra. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) hirdetménye szerinta Bicske vasútállomása és az Alcsútdobozi Arborétum közötti vasúti pálya, 43+50.68 - 100+74.48 szelvények közötti vonalszakasza épül meg közel hat kilométer hosszon.
Az alapítvány által működtetett Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia néhány évvel ezelőtt a MÁV egy pályázatán vásárolta meg a Bicskét Vértesacsával összekötő vonalat. Az állami vasút által évtizedekkel korábban felhagyott, majd katonai szállításoknál használt vonalszakasz meglehetősen rossz állapotban volt. Töltésén már a MÁV pályaellenőrei is csak kétéltű, gumi- és vaskerekekkel ellátott járművükkel tudtak végighaladni. A síneket ugyanis sok helyen felszedték, az átjárókat leaszfaltozták. De van olyan terület is, ahol a vasúti pálya nyomvonalát engedély nélkül beépítették.
Az alapítvány első lépésben a vértesacsai vasútállomás épületét újította fel 2010-ben. A fogadóvá átalakított épület a vasút újraindítása után sem kapja majd vissza eredeti szerepét. Helyette új állomás épül. De az alapítvány kezelésében lévő Alcsútdobozi Arborétum is új parkolót, bejáratot kapott. Ezenkívül megkezdődött a kastélypark megújítása is. A terv szerint a vasútvonalon közlekedő vonatok műszaki karbantartására Felcsúton "fűtőházat" építenek, a sínek mentén pedig kerékpárutat alakítanak ki. Az NKH hirdetménye szerint ezenfelül teljesen új lesz az egyvágányú pálya, megújulnak a vonal műtárgyai és biztosító berendezései is. A vasút új védelmi rendszert kap, az állomásokon modern peronokat és térvilágítást alakítanak ki. | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság"
] |
Két, nemrég nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozat szerint Szentgyörgyvölgyi Péter úgy gazdagodott több mint 20 hektárnyi bakonyi földdel, hogy azt pénztárcája alig érezte meg. A földeket szinte teljes egészében a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökétől, a Porsche Hungáriát húsz évig ügyvezető Eppel Jánostól vette.
Ősszel bemutattuk, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter bakonyi földvásárlásai milyen ellentmondásban vannak a belvárosi polgármester vagyonnyilatkozataival, két újabb dokumentum azonban még érthetetlenebbé teszi a fideszes polgármester Veszprém megyei gyarapodását. A fővárosi önkormányzat ugyanis még az ősszel nyilvánosságra hozta a közgyűlés tagjainak vagyonnyilatkozatait, és nemcsak az év elején leadottakat, hanem a korábbiakat is – így azok végre összehasonlíthatók lettek egymással.
Korábban a 2018-as és 2020-as vagyonnyilatkozat alapján azt írtuk, hogy a belvárosi önkormányzat élén 2014-ben Rogán Antalt váltó Szentgyörgyvölgyi úgy vásárolt bakonyi földeket, hogy azok fedezete nem látszik a két bevallásban. A vagyonnyilatkozatok bevételi és kiadási részeit összevetve azt láttuk, hogy a politikus keresete (mintegy 16 millió forint) nem lehetett elég a több mint 24 hektárnyi földre, amit 2019-ben vásárolt a Bakonyban.
A főváros által most nyilvánosságra hozott (korábban általunk nem ismert) két, 2019-es vagyonnyilatkozat még inkább megerősíti ezt az ellentmondást. Sőt, ezek alapján
nem is 16 millió állt elméletileg Szentgyörgyvölgyi rendelkezésére a földvásárláshoz, hanem alig négymillió forint. Már ha feltételezzük, hogy a vagyonnyilatkozat valós képet ad a belvárosi polgármester anyagi helyzetéről.
A két vagyonnyilatkozat a 2019. január végi és novembere eleji állapotot mutatja be. Három tényezőt ismerünk erre az időszakra vonatkozóan. Egyrészt tudjuk, mennyi volt Szentgyörgyvölgyi Péter fizetése, másrészt tudjuk, hogy mennyi megtakarítása volt a két nyilatkozat szerint, harmadrészt tudjuk, hogy ebben az intervallumban mennyi tartozása volt.
Polgármesteri fizetése bruttó 997 ezer forint volt. Tíz hónap alatt tehát közel 10 millió forint bruttó jövedelme volt a politikusnak, ebből 6,6–6,8 milliót kaphatott kézhez, továbbá másfél millió forint költségtérítés is járt neki ebben az időszakban. Szentgyörgyvölgyinek más adóköteles bevétele a nyilatkozata szerint nem volt.
2019 januárjában a megtakarításai 53,9 millió forintra rúgtak (ez 21,1 millió forintnyi befektetési jegyből, 8,88 millió forintnyi takarékbetétből és egy 24 millió forintos követelésből állt össze). Novemberben a megtakarításai már 56,39 millió forintot tettek ki, (23,64 forintnyi befektetési jegy, 8,75 milliónyi takarékbetét és a 24 millió forintos követelés), tehát közel 2,5 millió forinttal gyarapodtak befektetései a vizsgált tíz hónapban.
De nemcsak erre fordított fizetéséből, hanem adósságait is törlesztette. Januárban még 39,6 millió forint tartozása volt (pénzintézet, illetve magánszemély felé), novemberre ez az összeg 38,9 millióra apadt. Tehát 700 ezer forint erre ment el.
Mindez azt jelenti, hogy a közel 6,8 millió forintos (10 havi nettó) keresetéből körülbelül 3,2 milliót a megtakarításai növelésre, valamint a tartozásai csökkentésére fordított – bár az előbbinél a hozamokat nem ismerjük, így nem világos, hogy pontosan mennyit fektetett be 2019 folyamán, a vagyonnyilatkozati űrlap ugyanis az ez esetben nehezen értelmezhető névérték kifejezést használja. Az mindenesetre biztos, hogy Szentgyörgyvölgyi a maradékot (illetve a költségtérítést) fordíthatta a különböző kiadásaira, és ebből a bakonybéli tanya mellett a hét lovát is fenn kellett tartania.
Ebben a tíz hónapban hat földdarabot, összesen 24,24 hektár területet vett Szentgyörgyvölgyi a vagyonnyilatkozata szerint (ezek a tételek ugyanis a 2019. januári nyilatkozatában még nincsenek benne):
3,43 hektár erdőt,
1,6 hektár legelőt,
8,65 hektár legelőt,
9,78 hektár legelőt,
0,5 hektár rétet
és 0,28 hektár vízmosást.
Korábbi cikkünkben egy piaci kalkulátorral kiszámoltuk, hogy ennyi területet a Bakonyban körülbelül 23,3 millió forintért lehetett vásárolni. De helyi forrásaink becslése, illetve a korábbi bakonybéli földvásárlási kifüggesztések alapján az sem kizárt, hogy ennél is drágábban cseréltek gazdát a birtokok.
A körülbelül 3,6 millió forintból, illetve – a költségtérítését is ide számolva – ötmillió forintból viszont, amiből élnie is kellett Szentgyörgyvölgyinek, közgazdasági lehetetlenség több mint 23 millió forintot érő földterületeket vásárolni.
A matek akkor sem jön ki, ha a becslésünk a befektetési jegyek körüli bizonytalanság miatt pontatlan, és Szentgyörgyvölgyinek nem 3,6 millió forint – havi 360 ezer – maradt meg a fizetéséből, hanem valamivel több.
Emiatt ezúttal is megkerestük Szentgyörgyvölgyi Pétert, hogy tisztázza, honnan volt fedezete a földvásárlásokra, de kérdéseinkre nem válaszolt. Általánosságban csak annyit közölt az V. kerületi önkormányzat, hogy a polgármester mindig szabályosan töltötte ki vagyonnyilatkozatát.
A 2019-ben vásárolt hat földjéből ötöt egyébként egyetlen személytől, Eppel Jánostól vett a belvárosi polgármester, csak a legkisebb, 0,28 hektárnyi vízmosást nem. Ezt onnan tudjuk, hogy megtaláltuk egy 2019. október végi, Bakonybélben rendezett földtulajdonosi gyűlés meghívóját, amin a meghívottak közt szerepelt Szentgyörgyvölgyi is, és feltüntették az általa birtokolt földek helyrajzi számát is. A földhivataltól lekért tulajdoni lapokból derült ki, hogy öt földdarab Eppeltől került hozzá.
Eppel 2002 elejétől ez év kezdetéig volt a Porsche Hungaria Kft. ügyvezetője, a cég kormányoktól függetlenül az állami autóflotta állandó beszállítójának számít. Az üzletember NER-közeli üzleteiről is cikkezett a sajtó. 2015/2016 fordulóján egy csoport tagjaként az Eppel család hatalmas földterületeket vásárolt állami árveréseken Fejér megyében, majd társaival megszerezték az addig Leisztinger Tamás agrárbirodalmához tartozó Agárdi Farm Kft.-t is. Az Agárdi Farm utóbb az Orbán családdal is üzletelő Flier János kezébe vándorolt, a cég által használt földek körül pedig – amint arról a 24.hu beszámolt – komoly csatározás alakult ki a két üzleti kör között.
Tavaly ősszel a 444.hu írta meg, hogy Mészáros Lőrinc Eppel Jánostól vette meg tihanyi nyaralóját közel félmilliárd forintért. Sokáig Eppelé volt a balatonfüredi Villa Vitae nevű butikhotel is, melynek megépítéséhez 2015-ben közel félmilliárd forint uniós, később pedig a Kisfaludy-programban 79 millió forintos állami támogatást kaptak. 2017-ben egyébként, amikor még Eppelé volt a Villa Vitae, Rogán Antal és felesége (akitől azóta elvált) ott ünnepelte tizedik házassági évfordulóját.
Az ingatlant aztán 2021-ben eladták, és már nem működik szállodaként.
A villa új tulajdonosa a Szijjártó Pétert meghajóztató milliárdos, Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa.
Arról pedig a Népszava írt 2019-ben, hogy a Porsche Hungária futott be az Eximbank autótenderén, miközben a bank felügyelőbizottságában a beszállító cég akkori ügyvezetője, Eppel János is ott ült. Bár a Porsche Hungaria ügyvezetői székéből távozott, az Opten céginformációs rendszere szerint Eppel továbbra is az Eximbank fb-tagja.
Kerestük Eppel Jánost is az ügyben, arról érdeklődve, hogy milyen áron vásárolt tőle földet a belvárosi polgármester, de cikkünk megjelenéséig az üzletember – aki jelenleg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke – nem válaszolt kérdésünkre.
Így – és legfőképpen Szentgyörgyvölgyi hallgatása miatt – nem kerültünk közelebb ahhoz, hogy megtudjuk, mennyiért és milyen forrásból vette bakonyi földjeit a belvárosi polgármester. A nyilvánosan rendelkezésre álló információk mindenesetre nem szolgálnak erre magyarázattal.
A földhivatali papírok szerint a Szentgyörgyvölgyi Péter által megvásárolt földek közül korábban több a Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének, Szemerey Tamásnak az érdekeltségébe tartozó, azóta már felszámolás alatt lévő Növekedési Hitelbank százmilliós jelzálogjogával volt megterhelve (az Átlátszó írt arról, hogy a balatonfüredi Villa Vitae építéséhez is adott Szemerey bankja hitelt Eppel családi cégének, az E55 Tanácsadó Kft.-nek), ezek azonban a belvárosi polgármester érkezésével lekerültek a tulajdoni lapokról. | [
"Porsche Hungária",
"Agárdi Farm Kft."
] | [
"Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége",
"Porsche Hungaria",
"Növekedési Hitelbank",
"Porsche Hungaria Kft.",
"E55 Tanácsadó Kft.",
"Villa Vitae",
"Duna Aszfalt"
] |
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnökéhez fordul a KDNP fővárosi frakciója a BKV Zrt. csuklósbusz-tendere miatt – mondta Bagdy Gábor, a képviselőcsoport vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján. A frakcióvezető elmondta, hogy álláspontjuk szerint a közlekedési vállalatnak nem szabad megkötnie a szerződést az Alfa Busz–Volvo konzorciummal, mert "abban gyanús elemek vannak".
A 3,5-4 milliárd forint összértékű tenderrel eleve kereskedőket céloztak meg, amitől drágábbá válik a közbeszerzés. Antal Attilának, a BKV vezérigazgatójának fia annál a cégnél dolgozik, amely egyedül adott ajánlatot a vállalatnak, sőt ő volt az összekötő a cég és a közlekedési vállalat között – mondta.
A frakcióvezető közölte, kezdeményezni fogja a főváros gazdasági bizottságában Antal Attila meghallgatását a busztenderrel kapcsolatban. Bagdy Gábor szerint ahhoz, hogy "a BKV csuklósbusz-beszerzéséhez hasonló korrupciógyanús ügyek" ne fordulhassanak elő a fővárosi cégeknél, legalább egy ellenzéki igazgatósági tagot kell delegálni a felügyelőbizottságokba, mert – mint mondta – az ellenzéknek nincs rálátása a fővárosi önkormányzathoz közeli cégek működésére.
A Heti Válasz legújabb számában azt írta, hogy a BKV vezérigazgatójának fia havi fizetést kap attól a cégtől, amely a Volvóval közösen, egyedüliként pályázott a közlekedési társaság használtbusz-tenderére. A BKV Zrt. sajtóosztálya ugyanakkor még szerdán azt közölte a távirati irodával, hogy a sajtóhíresztelésekkel ellentétben a BKV Zrt. vezérigazgatójának fia soha nem állt az Alfa Busz Kft. alkalmazásában.
Demszky Hagyót bízta meg: vizsgálják a "valóságtartalmat"
A BKV-buszok vásárlásával kapcsolatban megjelent különböző hírek valóságtartalmának vizsgálatára kérte városüzemeltetési helyettesét, Hagyó Miklóst a főpolgármester. Demszky Gábor csütörtöki sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a Fővárosi Közgyűlés a múlt héten Hagyó Miklós (MSZP) előterjesztésében tárgyalta és hagyta jóvá a BKV buszbeszerzését.
A főpolgármester közölte, hogy az elmúlt 24 órában olyan információk jelentek meg a buszbeszerzéssel kapcsolatban, például a Heti Válasz című lapban, amelyek kapcsán a felmerült kérdésekre elsődlegesen a BKV vezetésének kell választ adnia a sajtónak és a főváros vezetésének is. Hozzátette: rendkívül korai az idő ahhoz, hogy a felvetett kérdések valóságtartalmára válaszolni tudjon.
Demszky Gábor hangoztatta, annak érdekében kérte Hagyó Miklóst a vizsgálatra, hogy a tisztázás módszeres és szisztematikus legyen, ne csak sajtóinformációkra hagyatkozzanak az ügyben. A főpolgármester azt várja városüzemeltetési helyettesétől, hogy a főpolgármesteri kabinet jövő hétfői ülésén írásban számoljon be a buszvásárlás valamennyi körülményéről, s vizsgálja meg a tudósításokban megjelent információkat is.
(MTI) | [
"BKV Zrt.",
"Alfa Busz Kft."
] | [
"Alfa Busz–Volvo",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
A Népszabadság információi szerint őrizetbe vették a Zóna Taxi vezérigazgatójaként, korábbról a Citadellán épült illegális épület tulajdonosaként ismert Veres István vállalkozót. Információinkat több forrás is megerősítette.
A Népszabadság információi szerint őrizetbe vették a Zóna Taxi vezérigazgatójaként, korábbról a Citadellán épült illegális épület tulajdonosaként ismert Veres István vállalkozót. Lapunk úgy tudja, hogy a vállalkozó őrizetbe vételével szinte egy időben őrizetbe vették a Budapest Airport volt jogi igazgatóját és munkatársát, R. Krisztinát és Sz. Györgyöt, valamint még egy személyt is.
Az ügy a Zóna Taxi 2006-tól élő szerződésével kapcsolatos, tudomásunk szerint a rendőrségi ügyszám 2009-es, tehát a hatóság abban az évben kezdte meg a nyomozást. Értesüléseink szerint ebben az ügyben egyébként már másfél éve is tartottak házkutatást Veresnél, vannak olyan forrásaink, akik ennek ismeretében meglepődtek azon, hogy az érintetteket most lefogták.
Különösen azért, mert Budapest Airport volt jogászai ellen gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelezettségszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt már vádat is emelt a Fővárosi Főügyészség februárban. Az ugyan egy másik ügy, de a két jogász több hónapot töltött előzetesben, most az ügy hamarosan kezdődő bírósági tárgyalására készülnek, hogy kiderüljön, milyen bizonyítékokat sikerült beszereznie a nyomozó hatóságnak.
A Főügyészség korábbi közleménye szerint Sz. György és R. Krisztina 2008-ban és 2009-ben több olyan ügyvédi irodával kötött megbízási szerződést, amelynek tagjai hajlandóak voltak a megbízási díj egy részét visszajuttatni a vádlottaknak. Ebben és a többi kapcsolódó ügyben a Budapest Airport korábban több feljelentést is tett, mert feltételezésük szerint a Veres vezette Zóna Taxi nem a szerződésnek megfelelően járt el velük szemben.
Veressel kapcsolatban egyelőre meg nem erősített információnk, hogy külföldről tért haza és a repülőtéren vették őrizetbe, egyebekben pedig nemrég kezdett tárgyalásokba a magyar állam képviselőivel a citadellai ingatlanjának visszaadásáról.
Az ügyhöz közel álló forrásokból úgy tudjuk: a hatóságok a feljelentések és más információk alapján arra gyanakodnak, hogy a vállalkozó és a jogászok összejátszhattak: egyfelől, a jogászok a Zóna Taxinak olyan körülményeket ismertek el, amelyek szerint az nem tudta érvényesíteni a tenderen nyert exkluzív jogait, így a taxis cégnek kevesebbet kellett fizetnie. Állítólag erős a gyanú arra, hogy nem ellenőrozték a Zóna forgalmi adatait - ez utóbbi azért fontos, mert egy időben ez alapján fizetett a Zóna a reptérnek. Egy másik időszakban viszont átalánydíjon volt. A gyanú szerint a jogászok mindezért ellenszolgáltatást fogadhattak el, vagyis vesztegetés történt.
Iparági értesülések szerint a repülőtéren egyébként hosszú ideig nem is tudtak a Zóna nem szerződésszerű magatartásról, mert az információ korábban nem jutott el a menedzsmenthez. Ez irányú értesüléseinket, mint ahogy a fenti eseményeket is, Veres István még korábban tagadta lapunknak, amikor erről kérdeztük. Az is igaz azonban, hogy a Zóna - Főtaxi váltás idején a Budapest Airporttól elbocsátottak egy munkatársat, akinek pénzügyi felelőssége is volt, állítólag pont a menedzsment tájékoztatásának elmaradása miatt.
Mint ismert, a Zóna Taxival 2010 tavaszán-nyarán bontotta fel a szerződést a Budapest Airport, arra hivatkozva, hogy a cég hosszú ideje szerződésszegést valósít meg, és jelentős összeggel tartozik is a Budapest Airportnak. A 2010-ben kiírt tendert a Főtaxi nyerte, ám a Zóna Taxi munkatársai esetenként még ma is feltűnnek a repülőtéren. | [
"Zóna Taxi",
"Budapest Airport"
] | [
"Fővárosi Főügyészség"
] |
Miután a moszkvai választott bíróság a május közepén született közbenső ítéletével létezőnek nyilvánította a Mabofi Holdings és a RosGas AG között az Emfesz eladásáról létrejött szerződést, ezt már magyar bíróságok nem vizsgálhatják - mondta Góczi István, az Emfesz Kft. ügyvezető igazgatója hétfőn a Budapesten tartott sajtóbeszélgetésen.
A szerződés létének elismerését az Orosz Föderáció Kereskedelmi és Iparkamarája mellett működő választott bíróság azzal mondta ki, hogy az ítéletben rögzítette: neki van joga elbírálni az ügyet. Bogdán Tibor ügyvéd, a Nagy és Tócsányi Ügyvédi Iroda partnere emlékeztetett a Fővárosi Bíróság idei első fokú ítéletére, ami szerint semmis a szerződés. A fellebbezés során az Emfesz most a Fővárosi Ítélőtáblánál azzal érvel, hogy a moszkvai választott bíróság jogosult dönteni az ügyben, miután kimondta, hogy ő a joghatóság.
Még 2010 áprilisában maga az Emfesz új tulajdonosa, a svájci bejegyzésű RosGas AG fordult a moszkvai választott bírósághoz, hogy vizsgálja meg a RosGas AG és a ciprusi bejegyzésű Mabofi Holdings között létrejött adásvételi szerződés érvényességét. Az eladó Mabofi Holdings azért támadta meg magyar és svájci polgári bíróságokon a szerződést, mert szerinte Góczi István a Mabofi nevében jogszerűtlen meghatalmazással élt az adásvétel során. Bogdán Tibor ügyvéd magyarázata szerint ha választott bíróságot kötnek ki egy szerződésben, akkor polgári bíróságnak nincs joga részesedés eladás ügyében ítélkezni.
Góczi István közlése szerint a Fővárosi Főügyészséghez fordultak abban az ügyben, hogy 2009 január-februárban az Ukrajna felől érkezett és az Emfesz által átvett földgázhoz - aminek beszerzési értéke mintegy 30 milliárd forint - nincs elszámolási papír. Az ügy előzménye az, hogy 2009 elején a RosUkrenergo (RUE) nem szállíthatott Ukrajnán keresztül földgázt, így nem tudni, hogy az Emfesz kitől kapta abban az időszakban a gázt. Ugyanakkor a svéd választott bíróság valószínűsítette, hogy a RUE földgázát kapta a magyar cég az ukrán gáztárolókból, és az Emfeszt is kötelezte több mint 500 millió dollár és kamatainak megfizetésére. Ezt azonban az Emfesz nem fizeti ki, mert álláspontja szerint ez a közrendbe ütközne. Ugyanis nincs igazolás arról, hogy a RUE adta el a földgázt az Emfesznek, ami valószínűsíti a pénzmosás gyanúját. Az Emfesz ezért fordult az ügyészséghez - hangsúlyozta Góczi István.
Hozzátette: abban a bizonyos három hónapban a Magyar Energia Hivatal folyamatosan vizsgálta az Emfesz tevékenységét, és nem talált problémát a működésében. Az Emfesz, miután a Magyar Energia Hivatal áprilisban megszüntette a földgázkereskedői engedélyét, most "takaréklángon" működik. Jelentős elbocsátások voltak, a lengyelországi projektek állnak. A fő tevékenység most az elszámolás azokkal a szolgáltatókkal, akik átvették az Emfesz korábbi ügyfeleit. Az Emfesznek többmilliárd forint kintlévősége van a volt fogyasztóinál és további jelentős összeg követelése a volt tulajdonos Mabofi Holdings-szal szemben. A Mabofi ugyanis mintegy 53 milliárd forintot vitt ki az Emfesz-ből, de kinyilvánította, hogy azt nem fizeti vissza. Góczi István szavai szerint az Emfesz összes nettó követelése meghaladja a 150 milliárd forintot.
Az Emfesz az elmúlt évet 20 milliárd forint veszteséggel zárta, azt követően, hogy a 2009. évi veszteség ellensúlyozására mintegy 60 milliárd forint friss tőkét kapott a tulajdonos RosGas AG-tól. | [
"Mabofi Holdings",
"Emfesz"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Nagy és Tócsányi Ügyvédi Iroda",
"Fővárosi Bíróság",
"Magyar Energia Hivatal",
"RosGas AG",
"Mabofi Holdings-szal",
"Orosz Föderáció Kereskedelmi és Iparkamarája"
] |
A múlt hét végén két lista is nyilvánosságra került a norvég pénzekről. Az egyik a támogatott, és a kormány által kifogásolt szervezetekről, a második a kormány szerint politikailag befolyásolt személyekről szólt. A Miniszterelnökség szerint az állam nem listázza a norvég pénzek érdekeltjeit.
Az államigazgatás semmilyen listát nem készít azokról a szervezetekről, amelyek a norvég alapokból támogatást kapnak, sem pedig azokról az emberekről, akik ebben a folyamatban részt vettek - közölte a Miniszterelnökség.
Tények azonban vannak - írta a Miniszterelnökség, amely szerint ezekre a tényekre alapozva kérte a norvég kormánytól Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, hogy "a jövőben ne egy politikailag elkötelezett szervezet, hanem egy közszolgálati intézmény lássa el a norvég civil források elosztásával kapcsolatos teendőket".
A 444.hu május 30-án hozta nyilvánosságra azt a listát, amelyet a Miniszterelnökségtől kértek el, és amely felsorolja azokat a szervezeteket, amelyeket a kormány problémásnak tart. Szombaton pedig azt a listát is, amely személyeket sorol fel, akik a kormány szerint problémásak. Erre mondja most azt a Miniszterelnökség, hogy nem listázták a norvég alapokból részesülőket. Az Index szerint az NFÜ-től vagy az Emberi Erőforrások Minisztériumából szivároghatott ki a névsor.
Azt írták, a vitában sokáig az volt az "úgynevezett civilek", az ellenzék és a média egy részének álláspontja, hogy nem felel meg a valóságnak a politikai elkötelezettség, és több esetben merült fel a kérdés, mire alapozza a kijelentéseit Lázár János államtitkár és Csepreghy Nándor helyettes államtitkár?
A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkársága a magyar és a nemzetközi média megkeresésére összeállított egy választ, amely jelentős részben a médiában is megjelent információkon, kisebb részben pedig a különböző kormányzati szervezeteknél fellelhető, nem titkos adatokon alapult.
"Az érintettek reakciójából is látszik, hogy a tények ismeretében megbukott érvelésük, amely szerint független szervezetként, a pártpolitikától távol működnek, így új frontot nyitnak azzal, hogy politikai szimpátia alapján történő listázással vádolják a kormányzatot" - írják.
"A leghatározottabban visszautasítjuk a vádakat, mivel a kormányzat semmilyen listát nem készít, így az nem is tartalmazhat sem ellenzéki, sem pedig kormányzati kötődésű embereket" - hangsúlyozza a közlemény.
A hétvégi sajtóhírek arra engednek következtetni, hogy a civil pénzeket kezelő szervezetek pontosan tudják egy-egy értékelőről, hogy az mely párthoz kötődik. Jogosnak tűnik ezután a kérdés: "a civil szervezetek feketelistázzák a konzervatív kötődésű, a Fidesszel korábban kapcsolatban állt embereket"?
Mindeközben az ellenzék hisztériát kelt, az érintett civil szervezetek pedig - amelyek általában nem ilyen megértőek a transzparencia hiányával szemben - azt magyarázzák, hogy miért fontos titokban tartani azok nevét, akik a norvég alapok forrásainak elosztásáról döntenek. Meglátásunk szerint a magyar társadalom közös érdeke a civil szektor teljeskörű átláthatósága - olvasható a közleményben.
Norvégia budapesti nagykövetségének honlapján május elején közzétett tájékoztatás szerint Norvégia, Liechtenstein és Izland az EGT és Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött. Kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával, a monitorozással kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át, amit a megkötött egyezmények megszegésének neveztek.
Csepreghy Nándor akkor azt mondta az MTI-nek, hogy a magyar fél azt kéri, a felfüggesztést a döntéshozó terjessze ki arra a három alapra is, amelyek civil szervezeteknek szánt pénzeket folyósítanak. Jelenleg ez a forrás Magyarországra az Ökotárs Alapítványon keresztül érkezik, amely a felszínen ugyan civilnek tűnik, de látszik, hogy az alapítvány az LMP szatellit szervezete, vagyis politikai szervezet és nem civil - mondta akkor. A magyar fél azt kéri, tárgyalják újra a Norvég Alap teljes programstruktúráját.
Csepreghy Nándor május 21-én bejelentette, hogy a Miniszterelnökség felkéri a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára, hogy tisztázzák, az elmúlt hetekben felmerült magyar kormányzati gyanú megáll-e, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. Hozzátette, ha a magyar kormány gyanúja igazolódik, akkor az megadja annak a jogalapját, hogy az egész rendszert újratárgyalják a donor országok és Magyarország között.
Az Ökotárs Alapítvány szerint ugyanakkor az EGT/Norvég Alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) igazgatója arról tájékoztatta Lázár Jánost, hogy a magyar kormány szerveinek nincs ellenőrzési joga a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) felett. | [
"Miniszterelnökség",
"Norvég Alap"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Norvég Alapok",
"Ökotárs Alapítvány",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Norvég Civil Támogatási Alap",
"Finanszírozási Mechanizmus Iroda",
"Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.",
"EGT/Norvég Alapok"
] |
Bár a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke azt mondta, akár az is elképzelhető, hogy elengedik a kamarai tartozásokat, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára szerint erre még az MKIK-nak sincs joga. Megtudtuk azt is, hogy a vállalkozók eddig 14 milliárd forintot fizettek be, ami rengeteg pénz, mégis homályos, hogy pontosan mire költik. Megpróbáljuk ezt is kideríteni.
Az elmúlt 5 évben számtalan vállalkozóval beszéltem, akit nagyon bosszantott, hogy minden évben be kell fizetnie 5 ezer forintot a helyi kamarának, gyakorlatilag a semmire. Legtöbbjük azt mondta, soha nem járt a kamara épületében, sőt, még csak telefonon se beszélt velük, így még fájóbb, amikor utalnia kell.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy sokan felkapták a fejüket arra a nyilatkozatra, amelyet a BKIK frissen megválasztott elnöke adott az mfor.hu-nak. Csoltó Gábor azt mondta, nincs okuk aggódni azoknak a budapesti vállalkozóknak, akik elmulasztották befizetni az összeget, az évi 5000 forint ugyanis nem akkora tétel, ami miatt ne jöhetne szóba akár a tartozások elengedése, vagy valamilyen kedvezmény nyújtása.
A bejelentés után megkerestük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy megtudjuk, mi a hivatalos álláspont a kamarai tartozásokkal kapcsolatban. Az MKIK főtitkára pedig gyorsan lehűtötte a kedélyeket, mondván:
“A kamarai hozzájárulás megfizetésének kötelezettségét a kamarai törvény rendeli el, ezért nemcsak hogy egy területi kamarának, de még az MKIK-nak sincs joga elengedni. Éppen ellenkezőleg, mivel a meg nem fizetett kamarai hozzájárulás adók módjára behajtandó, a területi kamarának kötelessége a NAV részére átadni behajtásra, és amennyiben ezt nem teszi meg, akkor követ el mulasztást."
Egyelőre tehát jobb, ha mindenki rendezi a tartozását ahelyett, hogy arra várna, hogy esetleg elengedik. Megtudtuk azt is, a vállalkozások a szabály 2012-es hatályba lépése óta mennyi pénzt fizettek be a kamaráknak összesen. Az adattal kapcsolatban először a területi kamarákat kerestük, ám mivel csak néhányuk válaszolt, más módon derítettük ki.
A területi kamaráknak az 5 ezer forintos hozzájárulásokból beérkező pénz 10 százalékát át kell utalnia az MKIK-nak, amely erről az összegről minden évben kimutatást készít. Eszerint az MKIK-hoz
2012-ben 230,9 millió forint
2013-ban 255,4 millió forint
2014-ben 291,2 millió forint
2015-ben 315,1 millió forint
2016-ban 330,1 millió forint
érkezett be. A 2017-es adatok még nem elérhetőek.
Ez összesen 1,4 milliárd forint. Egy egyszerű szorzással (x10) pedig kiderül a végösszeg, amely ennek megfelelően 14 milliárd forint.
A vállalkozások tehát 2016 végéig ennyit dobtak össze a kamaráknak. Kérdés, hogy pontosan mire? Ez az, amit viszont nem igazán lehet tudni. A területi kamarák azt közölték, ha részleteket akarunk megtudni, nézzünk körbe a honlapjukon a közérdekű adatok között. Ott viszont hiába kerestünk tételes elszámolásokat arról, hogy a pénzől kivel szerződtek és mire, ilyesmit nem találtunk, a honlapokon csak általános beszámolókat lehet látni a kamarák teljes költségvetéséről, költéseiről.
Hogy megtudjuk a részleteket, közérdekű adatigénylést nyújtunk be valamennyi kamarához, és ha kell, perre is megyünk az információkért.
Korábban egyébként az RTL Híradó szerette volna megtudni a BKIK-tól, hogy a szervezet mire költötte az 5 ezer forintos hozzájárulásokat, a BKIK viszont a válaszért cserébe 3-5 millió forint közötti összeget kért. Szerintük ugyanis a kérés teljesítéséhez 2-3 munkatárs 2 hónapos munkája szükséges, ez pedig ennyibe kerül.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara"
] | [
"RTL Híradó",
"Magyar Kereskedelmi és Iparkamara"
] |
Hárommilliárdos korrupció a Gyurcsány-korszakban: mindent tagad az Alstom-ügy kulcsfigurája
A többi terhelthez hasonlóan tagadta a bűncselekmény elkövetését az Alstom-botrány ötödrendű vádlottja, Terner Géza a büntetőügy keddi, előkészítő ülésén a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint összesen csaknem hárommilliárd (!) forintnak megfelelő eurót fizettek ki az akkori döntéshozóknak a Gyurcsány-korszakban, hogy a francia cég nyerje a 4-es és 2-es metróvonalon közlekedő szerelvények beszerzésére kiírt pályázatot. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy T. Károly, Medgyessy Péter egykori bizalmasa volt az egyik legfontosabb közvetítő az Alstom, a BKV és a politika között. Azt végül nem sikerült kideríteni, kiknél landoltak a kenőpénzek, így a balliberális politikusok és döntéshozók elkerülték a vádlottak padját.
A Gyurcsány-kormány idején zajló Alstom-botrány vádirata szerint
az első- és másodrendű vádlottak azt, hogy az érdekeltségükbe tartozó cég, az Alstom nyerje a budapesti M2-M4 metróvonalakon közlekedő metrószerelvények beszerzésére kiírt közbeszerzési pályázatot, valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával, rendkívüli üzleti költség néven költségként elszámolható vesztegetési pénz útján biztosították.
Hárommilliárdos kenőpénz
A cég a közbeszerzési eljárás jogellenes, anyagi előnnyel történő befolyásolására 8.463.643 eurót (mai árfolyamon csaknem hárommilliárd forintot!) fizetett ki az ismeretlenül maradt elkövetőknek – áll a vádiratban. A vádiratból egyértelműen kiderül: csak a vesztegetők kerültek a vádlottak padjára, azoknak a neve, akiknél a kenőpénzek landoltak, homályban maradt, így politikai-közéleti szereplők elkerülték a felelősségre vonást, annak ellenére, hogy a beruházás egyetlen fontosabb lépéséről sem dönthettek a BKV-nál az akkori nagypolitika és a Demszky-vezette városvezetés nélkül.
A metrószerelvények beszerzésével összefüggésben még 2011-ben indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. A KNYF április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsított közül négy személy ellen emelt vádat, kettővel szemben pedig elkülönítette és felfüggesztette a nyomozást. Utóbbiak egyike az a Terner Géza, akivel szemben júliusban folytatták az eljárást, majd bűnsegédként elkövetett vesztegetés miatt ellene is vádat emeltek, illetve indítványozták, hogy ügyét a bíróság egyesítse a korábbi vádemelés alapján indult alapüggyel. Az ügyészség szerint Terner volt a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója, aki az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre. Az ő ügyében november 26-án tartott előkészítő ülést a bíróság. Terner a Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint mindent tagadott, a bűncselekmény elkövetését nem ismerte el.
Terner Géza neve korábban felmerült a 2000-es években az MSZP-SZDSZ-kormánnyal összenőtt korrupciós botrány, a Strabag-ügy kapcsán is. Az osztrák sajtó tárta fel 2006-ban, hogy a Strabag a Terner fémjelezte Eurocontact nevű lobbicég közbeiktatásával, túlfizetésével teremtett forrást a 2002-ben hatalomra került MSZP-SZDSZ-koalíció megkörnyékezéséhez. A Strabag az akciót követően, a 2003-2007 közötti időszakban mintegy 360 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott. Ebben az időszakban az Eurocontactnak is jól ment: a törpe lobbicég nemzetközi tanácsadó nagyvállalatokat megszégyenítve 2004-2005-ben 4,85 milliárd, 2006-ban több, mint 5,3 milliárd, 2007-ben pedig 3,3 milliárd forint bevételre tett szert. Arról évekkel ezelőtt a Heti Válasz írt, hogy a korrupciós botrányhoz és a lobbicéghez köthető titkos feljegyzésekben Puch László volt szocialista pártpénztárnok és Kuncze Gábor egykori SZDSZ-elnök neve többször is szerepelt.
Visszatérve az Alstom-ügyhöz, a vádlottak között szerepel Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasa, T. Károly (másodrendű vádlott), W. Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója (harmadrendű vádlott), Shahbaz Z. amerikai állampolgár (elsőrendű vádlott), valamint az osztrák Kyrill L. (negyedrendű vádlott) is. Ügyükben már október 15-én megtartotta az előkészítő ülést a bíróság, amely, miután egyik vádlott sem ismerte el a terhére rótt cselekményt, az ügyet tárgyalásra utalta.
Az Alstom-botrányról bővebben itt olvashatnak. | [
"Alstom"
] | [
"Fővárosi Törvényszék",
"Alstom Power Hungária Zrt.",
"Heti Válasz",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Állami Számvevőszék"
] |
A Középülettervező Zrt. nyerte a hirdetmény nélküli közbeszerzést, melyre mástól nem is kértek ajánlatot, mert a KÖZTI az eredeti tervek kizárólagos tulajdonosa.
A Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt. megbízásából a Középülettervező (KÖZTI) Zrt. nettó 628 millió forintért készíti el a Belügyminisztérium budai Várnegyedbe való költözéséhez, az Országház utca 28–32., és az Úri utca 49–51. szám alatti ingatlanegyüttesben történő elhelyezéséhez szükséges építési munkák engedélyezési és kivitelezési terveit.
Más nem is készíthetné, mert a BMSK csak a KÖZTI-től kért ajánlatot a tenderen arra való hivatkozással, hogy az érintett épületegyüttes átépítésének tervdokumentációját a KÖZTI jogelődje készítette 1960-ban, és a tervek szerzői vagyoni joga a KÖZTI tulajdonában van.
“A KÖZTI Zrt., mint jogutód az elkészült tervekkel kapcsolatos szerzői vagyoni jogokat (így a tervek felhasználásának és átdolgozásának, valamint az épület vagy az épület egyes részei terveinek módosítási joga) másnak nem engedte át."
Az egy tavaly novemberi kormányhatározatból már kiderült, hogy a Belügyminisztérium is a Várnegyedbe költözik. Az érintett ingatlanokat hosszú ideje a Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi kutatóintézetei használták, amelyeknek emiatt máshova kell menniük.
Erdélyi Katalin | [
"Belügyminisztérium",
"BMSK",
"KÖZTI"
] | [
"Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt.",
"Magyar Tudományos Akadémia",
"Középülettervező Zrt.",
"Középülettervező (KÖZTI) Zrt."
] |
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben Joav Blum, a Sukoróra tervezett kaszinóberuházás egyik befektetője Budai Gyula "legutóbbi kijelentéseire" reagált. A miniszterelnöki megbízott egy héttel ezelőtt, augusztus 16-án tartott sajtótájékoztatóján egyebek között azt mondta, hogy Joav Blumnak nem a sukorói telekcsere volt az egyetlen ingatlanspekulációja Magyarországon. Közlése szerint 2007-ben Joav Blum megszerezte a Vas megyei Rádóckölkeden egy 53 hektáros terület tulajdonjogát, majd a termőföldet magánszemélyként bevitte a Karka Kft.-be, amelynek két izraeli tulajdonosa volt. Ezt követően a termőföldet egy ciprusi offshore cégnek adták tovább, közel ötmillió euróért értékesítve. Ennek a területnek az értékét - hasonlóan Sukoróhoz - valótlanul becsülték fel - jegyezte meg.
Az említett Vas megyei földterülettel kapcsolatban Joav Blum hétfői közleményében arról tájékoztatott, hogy azt magyar állampolgárként vásárolta, és több mint három éve a tulajdonát képezi. A földterületet "a hamis állításokkal ellentétben" azóta nem adta el, és nem is apportálta semmilyen cégbe - közölte. A magyar-izraeli üzletember közleményében azt írta, a kérdéses állítások mindegyike kivétel nélkül valótlan, Budai Gyula az állításait egyetlen bizonyítékkal sem tudja alátámasztani. Álláspontja szerint "ezek a hazugságok" nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is károkat okoznak neki. Joav Blum ezért arra szólította fel Budai Gyulát, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg az ellene folyó "rágalomhadjáratot", ellenkező esetben megindítja a szükséges jogi eljárásokat Magyarországon és külföldön egyaránt, ahol az elszenvedett állítások miatt bármilyen kára keletkezett. | [
"Karka Kft."
] | [] |
A Múzeumok Éjszakájának kommunikációs tenderéről egy nappal a rendezvény előtt írták alá a szerződést a felek - írja a Kreatív.hu. Ráadásul ebben az ügyben is felbukkan L. Simon László kabinetfőnökének a neve.
A Múzeumok Éjszakája június 21-én már lezajlott, de a programsorozat kommunikációjára kiírt közbeszerzés eredménye csak július 9-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, és eszerint a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. által kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Kortárs Média Kft. nyerte meg egyedüli indulóként, és erről a szerződést csupán egy nappal a rendezvény előtt írták alá - írja a Kreatív.hu.
A Kreatív fellidézi, hogy egy korábbi Népszava-cikk szerint a Kortárs Média Kft. közösen adta ki a Kultura.hu nevű internetes lapot az állami tulajdonban lévő Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, amelynek vezetője Hornyák Tibor. Márpedig Hornyák kabinetfőnökként dolgozott a fideszes L. Simon László kulturális államtitkárságának időszakában.
Korábban L. Simon Lászlóról azt írta meg a Népszabadság, hogy egy Velencei tavi turisztikai kommunikációs tenderre csupa ismerős céget hívott meg, köztük volt a Kortárs is. L. Simon az RTL Klubnak azzal magyarázta a döntést, hogy gyorsan akart dönteni és azért kellettek az általa megbízhatónak ismert cégek. A Kortárs ezen a tenderen nem nyert.
Viszont kiderült az is, hogy a velencei megbízásról lemaradó mindkét céggel szerződött 2013-ban a Nemzeti Kulturális Alap, amelynek L. Simon alelnöke volt. A Kortárs Média Kft.-vel az NKA jubileumi kiadványának nyomdai kivitelezéséről állapodtak meg, először 500, majd további 300 példányban. A munka ellenértéke összesen nagyjából bruttó 17 millió forint volt. | [
"Kortárs Média Kft.",
"Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Kulturális Alap"
] | [
"RTL Klub",
"Közbeszerzési Értesítő"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Az OLAF elhallgatja Simicska szerepét
Érthetetlen módon a miniszterelnök vejét támadja az ellenzék és sajtója az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése kapcsán, miközben meg sem említik, hogy a vizsgált időszakban Simicska Lajos egyik cége volt az Elios Innovatív Zrt. fő tulajdonosa. Többször szóvá teszi az uniós hivatal Tiborcz István szerepét, holott a kérdéses időszakban neki már nem volt köze a céghez.
Az OLAF-jelentésnek a választási kampány kezdetén történő közzétételét követően a sajtóban megjelent hírek hatására összellenzéki támadás is indult a napokban a vállalat és a miniszterelnök családja ellen.
Az OLAF-jelentés a 2009 és 2014 közötti időszakot vizsgálja, de ekkor a cég fő tulajdonosa Simicska Lajos Közgép Zrt.-je volt, nem Tiborcz István. Tiborcz 2009-ben Erdei Bálinttal 50-50 százalékos arányban alapított egy céget, amelyből később jött létre az Elios. Nyolc hónap elteltével Tiborcz István kiszállt a cégből, és 2014 áprilisáig már nem ő, hanem a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép gyakorolta a többségi tulajdonosi jogokat.
Az OLAF által vizsgált időszakban tehát Tiborcz Istvánnak már semmilyen tulajdonrésze nem volt az Eliosban, így ebben az ügyben a csalás elleni hivatalnak, valamint az ellenzéki sajtónak a Közgépet kellene kérdőre vonnia, ám a hivatal még csak meg sem említette a jelentésben Simicskát vagy építőcégét.
Az ügyben vizsgálódó OLAF egyébként az érintetteket eddig nem volt hajlandó meghallgatni. Tiborcz István jogi képviselője lapunknak megerősítette, hogy az ügyet egyszer már kivizsgálták. Hozzátette: ügyfelei mindig mindenben szabályosan jártak el, és állnak a megismételt vizsgálat elébe.
A milliárdos zászlóshajójaként ismert Közgép egy vállalkozáson keresztül rendelkezett többségi tulajdonnal az Eliosban a vizsgált időszakban. A cégbírósági adatok alapján 2012. február 3-án az akkor már a Közgép tulajdonában álló E-OS Zrt. bukkant fel tulajdonosként az energetikai cégben, és 2013. június harmadikáig birtokolta a részvények többségét. Simicska emellett Áfra Barnabás személyében speciális jogosítvánnyal rendelkező tagot delegált az Elios igazgatóságába, aki közvetlenül is köteles volt jelenteni a Közgépnek.
A lapunknak nyilatkozó szakemberek szavaiból kiderült: az OLAF-jelentés valótlanul állítja, hogy csak a megtérülés érdekében fogadták el az Eliosnak azt az állítását, hogy a Tungsram-lámpák százezer órát képesek világítani.
A dokumentum egy sarkalatos pontját cáfolták az energetikai cég számára LED-eket biztosító két vállalat szakemberei.
Szabó Tibor, a Philips, valamint Hoffman Péter, a Hofeka Kft. vezető munkatársai kérdésünkre egybehangzóan állították: a különböző gyártók által ajánlott lámpatesttípusoktól függően a 2012 és 2014 közötti időszakban már elérhetők voltak a százezer órás LED-es világító testek, amilyen például a Philips Luma lámpatestcsalád, így az OLAF jelentésével ellentétben nem lesz szükség az égők cseréjére a tervezett 25 éves élettartam lejárta előtt. Lapunk megkeresésére a legnagyobb konkurens vállalat, az Enerin képviselői szintén megerősítették: 2012-ben már képesek voltak a lámpák ekkora teljesítményre.
A közvilágítási program az MSZP kormányzása idején indult 2009-ben, a Bajnai-kabinet kezdeményezte a projektet, mert a városok többségében elavult volt a közvilágítás. Összesen 117 városban bonyolítottak le ilyen tendert, és valamennyi sikeres volt.
Több cég is versenyzett, az Elios csak a települések egyharmadában nyert. A tendereket korábban már vizsgálta az ügyészség, és mindent rendben talált.
Az Elios szolnoki beruházása kapcsán költségvetési csalás miatt az MSZP feljelentést tett. A Jobbik szerint pedig a botrány miatt Orbán Viktor miniszterelnöknek le kellene mondania. | [
"Közgép",
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Simicska Lajos Közgép Zrt.",
"Hofeka Kft.",
"E-OS Zrt.",
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] |
Hónapokig kutattam a kémkedéssel megvádolt jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla és orosz felesége, Szvetlana Isztosina múltját, és a végén úgy éreztem magamat, mintha egy kémfilmben lennék: párhuzamos házasságra, eltitkolt japán és osztrák férjre, alvilágra, rejtélyes utazásokra bukkantam, miközben néhány volt KGB-alkalmazottnak is megeredt a nyelve. Kovács és felesége olyan tényeket titkolt és hallgatott el a múltjából, amelyek arról árulkodnak, hogy családjuk életében az egyik összekötő kapocs az orosz titkosszolgálat volt. Bár a kémügy kirobbantása a kampányban a Jobbik gyengítését célzó kormányzati húzásnak tűnt, nagyon sok jel mutat arra, hogy Kovács és felesége nem kis halak: a politikust szinte születése óta ismerte, a 80-as években pedig felesége révén be is hálózta a KGB. És az oroszoknak biztosan hozott hasznot a kétezres években indult politikai pályája is.
Döbbenet ült ki Kovács Béla jobbikos EP-képviselő arcára, amikor a strasbourgi irodájában a beszélgetésünk egyik pontján elétettem egy japán újság harmincnyolc évvel ezelőtti cikkét. Az írás egy japán férfi és egy fiatal szovjet nő házasságáról szólt, fényképpel a boldog párról. "Ez a feleségem" – ismerte el a politikus, aztán néma csendben ültünk egymással szemben. Mégis azt éreztem, Kovács Béla döbbenete nem annak szól, hogy kiderült, nem ő az egyetlen férje a feleségének, sokkal inkább annak, hogy a család egyik titkára fény derült.
Ekkor már közel öt hónapja kutattam a jobbikos politikus és orosz felesége, Szvetlana Isztosina életútját és családi hátterét, a strasbourgi találkozót pedig azért kezdeményeztem, hogy a nem mindennapi élettörténet utolsó mozaikdarabkája is a helyére kerüljön.
Megvolt az okom a kíváncsiskodásra, Kovács Bélát ugyanis májusban, még az EP-választás kampányának hajrájában azzal vádolták meg, hogy az Európai Unió intézményei ellen kémkedik. Ekkor kezdeményezték Brüsszelben a mentelmi jogának a felfüggesztését, amiről egyébként az EP-képviselők máig nem szavaztak. Kiderült, hogy a kémelhárítás – több más európai titkosszolgálatokkal együttműködve – már 2009 óta figyelte a Moszkva iránt erősen elkötelezett politikust, aki a magyar titkosszolgálat szerint konspiratív módon bonyolított le titkos találkozókat orosz diplomatákkal. Ha igaz, amivel gyanúsítják, akkor Kovács szerepe az volt, hogy befolyásoló ügynökként segítse az orosz érdekeket.
A nyitott könyv
A kémügy nyilvánosságra kerüléséig a politikus nevét jóformán senki nem ismerte az országban, ami nem is meglepő, hiszen a Jobbik kampányplakátjain nem szerepelt, interjúkat nem nagyon adott, életéről keveset lehetett tudni, önéletrajza meglehetősen rövid. Szürkesége ellenére mégsem jelentéktelen politikusa a pártnak: neki köszönhető, hogy a nacionalista Jobbik az évek alatt oroszbaráttá vált. De ténykedése túlnő Magyarországon, hiszen az ő kezdeményezésére jött létre 2009-ben az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége, amely több európai szélsőjobboldali pártot tömörít.
Azt, hogy jók az orosz kapcsolatai, és gyakran jár Moszkvába, Kovács sem tagadta, sőt, ezt hozta fel védekezésképpen is. Szerinte az élete nyitott könyv, és sosem titkolta, hogy orosz diplomatákkal találkozgat, és ezt kémkedésnek venni nonszensz. "Soha nem voltam sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működtem velük együtt és megkeresés sem volt a részükről" – mondta májusban. Akkor arról is beszélt, hogy orosz felesége sem dolgozott soha a KGB-nek.
Csakhogy Kovács Béla és felesége múltjában vannak olyan, eddig eltitkolt momentumok és tények, amelyek arra utalnak, hogy az egyik közös pont a házaspár életében éppen a szovjet titkosszolgálat, az Állambiztonsági Bizottság, közismertebb nevén a KGB volt. Az a szervezet, amely a kommunizmus és a Szovjetunió szétesését is túlélte hálózataival, hírszerzőivel és ügynökeivel együtt.
De ahhoz, hogy ezeket a titkokat megismerjük, vissza kell mennünk egészen 1960-ig.
A szovjet laktanya titka
1960 telén C., a vidéken élő fiatal lány egészséges fiúgyermeket hozott a világra. A gyermek a lány eltitkolt kapcsolatából született, az édesapa, egy orosz katonatiszt, a falu szélén lévő szovjet laktanyában szolgált. Mindenkinek úgy volt a legjobb, ha a lány a fővárosban szüli meg a babát, a lány pedig a katona nyomására hozta meg a legfájdalmasabb döntést, amit egy anya meghozhat: a kórházból egyedül ment vissza a faluba, az újszülött állami gondozásba került.
Öt hónappal később idősebb Kovács Béla és felesége, Erzsébet az egyik budapesti gyermekotthonban fogadta örökbe a csecsemőt. Bár titkos örökbefogadás volt, a gyermekotthonban elárulták nekik, ki az édesanya, és hol él. Idősebb Kovács Béla és felesége úgy döntött, hogy a titkot soha nem osztja meg az örökbefogadott fiúval, akit a nevelőapa után Bélának neveztek el.
Az a dunántúli laktanya, ahol évtizedekkel ezelőtt ifjabb Kovács Béla orosz édesapja katonaként szolgált, ma már jórészt lakatlan, omlásveszélyes épületekből áll. A területen található ingatlanok közül szinte csak azokat a panelházakat újították fel, ahol annak idején a tiszti lakások voltak. C. lakására a volt laktanya területén, az egyik ilyen paneltömbben bukkantam rá. De nem beszélhettem C.-vel, hiába próbálkoztam. Helyette a fiúunokája adta értésemre, hogy pontosan tudja, miért és ki után kutatok, azt is, hogy egy ideje "szaglászom utánuk", de jobban teszem, ha nem kérdezősködöm többet a környéken.
Egy különös anyakönyv Az orosz titkosszolgálat módszereit közelről ismerő szakértők szerint a KGB ismert technikája volt, hogy ha el akart tüntetni bizonyos információkat saját ügynöke vagy munkatársa születésével kapcsolatban, akkor módosította azt a papíralapú anyakönyvet, amelyben az illető születési adatait (édesanya, édesapa neve stb.) is rögzítették. Ilyenkor a KGB-sek a könyvben kicserélték azt a lapot, ami ezeket az információkat tartalmazza, egy olyan lapra, amelyen a kompromittáló adat már nem szerepel. Akkor is ezt a módszert alkalmazták, ha egy KGB-s munkatárs volt az édesapa – ez esetben a saját emberüket védték ezzel a trükkel. A manipuláció nyomát pedig úgy tüntették el, hogy ilyenkor az anyakönyvet újrakötötték, másképp ki sem tudták volna cserélni benne a lapot. Figyelemreméltó, hogy ugyanez történt azzal az anyakönyvvel is, amely több más, 1960-ban született gyermekén kívül Kovács születési adatait is tartalmazza. A hivatal által őrzött anyakönyvet a nyolcvanas években újrakötötték. Sem azt azt megelőző, sem az azt követő évben született gyerekek adatait rögzítő anyakönyveket nem kötötték újra, csak azt az egyet. A könyvben az édesanya neve benne van, de az édesapával kapcsolatban semmilyen adat nincsen. Amikor a hivatal egyik dolgozójánál rákérdeztem, hogy miért szükséges egy ilyen anyakönyvet újrakötni évekkel később, nem is értette a kérdést. "Mi szükség lenne újrakötni, ha nem rongálódott meg?" – kérdezett vissza.
Annak kiderítését, hogy mi történt több mint fél évszázaddal ezelőtt a dunántúli faluban, nemcsak C. titkolózása nehezítette, hanem az anyakönyv is, amelyben hiányznak az édesapára vonatkozó adatok (lásd Egy különös anyakönyv című keretes írást).
A nevelőszülők
Kovács Béla nevelőapjával már szerencsésebb voltam. Az idős férfit vidéki nyaralójában találtam meg, készségesen beszélt a múltról. Régen szakmunkásként dolgozott egy állami vendéglátóipari vállalatnál, de baleset érte, az egyik ujját levágta egy munkagép. Fél év betegállomány várt rá, majd miután a vállalathoz visszatérve nem tudott megegyezni a bérről az igazgatóval, odébbállt. Ekkor került a külügyminisztérium alá tartozó Diplomáciai Testület Ellátó Igazgatóságra (DTEI), ahol az volt a feladata, hogy melós kollégáival együtt magyar diplomaták lakásait újítsák fel, amíg azok külszolgálaton vannak.
Ez egy bizalmi állás volt, mielőtt valakit a DTEI-hez felvettek, teljesen átvilágították, nehogy nyugati kém férkőzzön a soraikba - ebből az ellenőrzésből a nevelőapa nem érzékelt semmit. A szovjet tanácsadók ott ültek minden fontosabb állami szervben, így amit a DTEI dolgozóiról tudott a magyar szocialista kémelhárítás, azt a KGB is tudta, feltéve ha számukra valamiért hasznos volt az információ.
Azért is volt ez egy bizalmi állás, mert az itt dolgozók többségét előbb-utóbb külszolgálatra küldték, hogy a külföldi magyar nagykövetségeken takarítóként, gondnokként, szakácsként segítsék a diplomaták mindennapjait. A Kovács család sem volt kivétel: 1976-ban Japánba küldték őket. A tokiói magyar nagykövetségen idősebb Kovács Béla gondnok lett, míg felesége a követség dolgozóira főzött, fiuk pedig egy kinti középiskolába járt.
Tokió
Gondnokként idősebb Kovács Béla nem volt egy feltűnő figura, azok a Japánban élő magyarok, akik akkoriban bejáratosak voltak a követségre, nem is emlékeztek a nevére, hiába is kérdeztem őket. Pedig sokan találkozhattak vele, mert ő nyitotta ki a kaput azoknak, akik a nyitvatartási idő alatt a követségre mentek ügyeiket intézni.
Miközben Tokióban a Kovács házaspár alig-alig hagyhatta el a követséget, nevelt fiuk előtt kinyílt a világ: amerikai alapítású középiskolába járt, megtanult japánul és angolul, barátokat, ismerősöket szerzett. A szülők nem néztek a fiú körmére, aki az apa elmondása szerint "reggel ment, este jött", így azt sem tudták, hogy napközben hol van, kikkel és miért találkozik.
Az apa azt is csak akkor tudta meg, hogy a fiának egy hét évvel idősebb orosz barátnője van, amikor a hosszú szőke hajú Szvetlana egyszer a követségen kereste a barátját. Amikor idősebb Kovács Béla megkérdezte, honnan ismeri a fiút, a nő azt felelte, hogy az iskolánál ismerkedtek meg – ekkor Kovács Béla már egy tokiói amerikai egyetem hallgatója volt. (Kovács Béla állítása szerint Szvetlanával egy hajóúton ismerkedtek meg, a jegyük egy adminisztrációs hiba miatt ugyanabba az ágyba szólt.)
A nevelőapa nem sokat tudott fia barátnőjéről, mint mondta, csak 1980-ban, hazautazásuk előtt árulta el neki a nagykövetségen dolgozó egyik magyar hírszerző tiszt, hogy valójában mivel is foglalkozik Szvetlana.
Szvetlana Isztosina
Amikor májusban a kémügy kipattant, az egyik sajtótájékoztatón a feleségéről is kérdeztem Kovács Bélát. A politikus elmondta, hogy 1979-ben Japánban ismerkedtek meg, a felesége pedig szovjet állampolgárként úgy került ki a szigetországba, hogy a japán közszolgálati televízió egyik orosz ajkúaknak szóló adásának műsorvezetője volt. Ezzel magyarázta azt is, hogy szovjet állampolgárként miért élhetett Japánban a hetvenes években. Kovács váltig állította, hogy nagyon jól ismeri a feleségét, és biztos abban, hogy Szvetlana sohasem dolgozott a KGB-nek.
Fél évvel később, amikor a strasbourgi irodájában Kovács Bélát felkerestem, újra megkérdeztem a feleségéről, és lényegében ugyanezeket mondta el. Arról is beszélt, hogy Szvetlanával 1986-ban házasodtak össze, majd egy félmondattal utalt arra, hogy a nő ekkor már osztrák állampolgár volt.
Ez azért is volt furcsa, mert kicsivel később azt mondta, hogy a felesége 1988-ban szerezte meg az osztrák állampolgárságot, amikor már mindketten Ausztriában voltak, és Szvetlanának nem hosszabbították meg a szovjet útlevelét. (Ugyanezt mondta az Alfahírnek adott interjújában is még májusban.) "Akkor volt egy ilyen lehetőség, hogy könnyített eljárásban megkapja az osztrák állampolgárságot" – emlékezett vissza Kovács Béla 1988-ra. Közbevetettem, hogy az előbb még azt mondta, hogy a felesége 1986-ban már osztrák állampolgár volt, erre azt válaszolta, hogy ennyi idő távlatából már valószínűleg keveri az évszámokat.
Szvetlana Ómija
Az újságcikk, amit Kovács Béla strasbourgi irodájában a képviselő asztalára tettem, a Mainicsi Simbun nevű japán újság egyik 1975. nyári számában jelent meg. Egy házaspárról, a 21 éves Szvetlanáról és japán férjéről, Ómija Maszanori boldog házasságáról szól – akkoriban Japánban még érdekességnek számított, hogyha külföldiek éltek a szigetországban. Maszanori és Szvetlana 1975-ben kötött házasságot, a cikk szerint a nő egy moszkvai egyetemen ismerte meg a japán férfit, és még Oroszországban összeházasodtak.
"A nehézkes és hosszadalmas procedúra után, amint megkapta a kiutazási engedélyt, (Szvetlana) elhagyta a Szovjetuniót, és követte férjét, aki a munkája iránt érzett felelősség miatt már hamarabb visszatért Japánba, és türelmesen várta feleségét. A pár Gamagoriban éli a friss házasok életét. Szvetlana még tanul – bár a diplomához szükséges krediteket már sikerült összegyűjtenie, még hátravan a szakdolgozat. Mivel számára most ez a legfontosabb, a japán nyelv tanulásával szemben is előnyt élvez. Szvetlana egyelőre egyáltalán nem beszél japánul, így a házaspár egymással is csak oroszul kommunikál. Szinte egyáltalán nem hagyja el a lakásukat. Reggel, miután a férje elmegy a munkába, ő tanulással tölti az idejét. Ha elfárad, szovjet zenét hallgat. Ezt a rendet követi nap mint nap" – ezt már egy másik, a Tokiótól 300 kilométerre fekvő Gamagoriban kiadott helyi újság, a Gamaguri Shimbun egyik 1975. augusztusi számában lehet olvasni ugyanerről a párról.
Akárcsak Kovács Béla, úgy egyébként Maszanori sem érdektelen figura: a férfi nukleáris ügyekkel foglalkozik, az egyik japán független kormányzati ügynökség, a Japan International Cooperation Agency munkatársaként dolgozott Kazahsztánban is.
"Most már nekem is lenne mit kérdeznem a feleségemtől, nemcsak magának" – így reagált a japán újságcikkre Kovács Béla, amikor a strasbourgi irodában beszélgettünk. Azt elismerte, hogy a felesége révén ismeri Ómija Maszanorit, de azt állította, nem tudta, hogy házasok voltak. Pedig azok voltak, sőt, jogi értelemben most is azok. De Szvetlanának volt egy harmadik férje is.
Szvetlana Schön
Amikor Kovács Béla azt állította a beszélgetésünkkor, hogy Szvetlana 1986-ban már osztrák állampolgár volt, véletlenül igazat mondott, a nő valóban nem 1988-ban szerezte meg az osztrák állampolgárságot, mint ahogy azt korábban Kovács az Alfahírnek állította. A nyolcvanas évek közepén ugyanis a nő ismerősei szerint már sűrűn használta a Szvetlana Schön névre kiállított útlevelét is. 1983-ban – tehát amikor már négy éve együtt volt Kovács Bélával – hozzáment egy osztrák férfihez, Mario Schönhöz.
A börtönviselt Schön neve ismerősen csengett akkor az osztrák alvilágban, de amikor körbekérdeztem, még a magyar alvilág öregjei közül is volt, aki tudta, kiről van szó. A férfi neve egy 1979-es bűnügyi hírben is megjelent, az akkor 20 éves, nagylábon élő Schön egy olyan erőszakos betörőbandának volt a tagja, amely a rendőrség szerint "nem válogatott a módszerekben".
A férfi kelet-európai nőkkel is névházasságokat kötött, természetesen pénzért. Schön csak papíron volt együtt a feleségeivel, így Szvetlana oldalán sem bukkant fel soha, az orosz nőnek csak az osztrák útlevél és a családnév miatt volt fontos, hogy a bűnözőhöz férjhez menjen. Így amikor Szvetlana 1984-ben megkapta az osztrák állampolgárságot, rögtön elváltak, Schön pedig újabb üzletet kötött, egy lengyel nőhöz ment hozzá pénzért. Azt, hogy tudomása volt-e arról, hogy amikor Szvetlanához hozzáment, valójában a KGB-vel üzletelt, nem tudtam tőle megkérdezni, mert már csak a sírját találtam meg a bécsi központi temetőben: két évvel ezelőtt, 51 éves korában egy balesetben elhunyt.
Egy 1979-es bűnügyi hírügynökségi jelentés, amelyben szerepel Mario Schön, mint egy erőszakos betörőbanda tagja.
Könnyen lehet, hogy Schön tisztában volt vele, kik a megbízói. Amíg a vasfüggöny állt, a KGB az osztrák alvilágban is kiépítette a kapcsolatait. Az együttműködés az ötvenes-hatvanas években kezdődött és elsősorban a csempészetre terjedt ki, a kelet-európai titkosszolgálatoknak jól jött néhány bécsi bűnözői banda segítsége. Előfordultak olyan esetek is, hogy a szovjet titkosszolgálat osztrák betörőket bízott meg azzal, hogy valakinek a lakásába törjenek be, így kevésbé volt rizikós, mintha szovjetekkel végeztetné a munkát.
A futár
Azt, hogy Szvetlana Isztosina a KGB futára volt, Kovács Béla nevelőapja árulta el nekem. Már Tokióban feltűnt az apának, hogy fia barátnője rengeteget utazik a világban, ami egy szovjet állampolgár esetén elég gyanús volt ebben az időszakban. Végül nem sokkal a család hazautazása előtt, a tokiói nagykövetségen dolgozó magyar hírszerző mondta el neki, mi az oka ennek. Ahogy azt is, hogy a fia jövőbeni pályafutása is a szovjetek kezében van, ők intézik majd el, hogy az egyetemista fiú később Oroszországban tanuljon.
Kovács Béla felesége - Szvetlana Ómija és Szvetlana Schön néven - valóban sokat utazott, szinte mindig úton volt. Rengeteget repült Tokióból Nyugat-Európába, Skandináviába, de ázsiai országokba is. Ezek drága utak voltak, a fizetéséből nehezen tudta volna finanszírozni. Szvetlana ugyanis – Kovács Béla állításával szemben – soha nem volt állásban a japán állami televíziónál, viszont dolgozott egy tésztaboltban, egy kifőzdében és egy nyelviskolában. A Szovjetunióban élő szülei sem voltak annyira tehetősek, hogy ezeket a költséges utakat fizetni tudták volna. Az utazásokat a KGB finanszírozta.
A titkosszolgálati futárok dolga, hogy információkat, üzeneteket, eszközöket szállítsanak, adjanak-vegyenek át. A találkozókat lehetőleg mindig más helyen kell lebonyolítani, a volt KGB-sek szerint ráadásul éppen azok az országok voltak a hetvenes-nyolcvanas években a futárok kedvelt célállomásai, ahol Szvetlana is rendszeresen megfordult. Ilyen munkára csak a legmegbízhatóbb embereit küldte a KGB, mert ha kellett, akár egyéb titkosszolgálati műveletekbe is bele lehetett vonni őket. A külföldi okmányokra Kovács Béla feleségének azért volt szüksége, mert a hetvenes-nyolcvanas években feltűnt volna, ha szovjet állampolgárként utazik. A KGB futárainál bevett gyakorlat volt, hogy névházasságok révén szereztek külföldi úti okmányokat.
Persze felmerülhet a kérdés, hogy ha Szvetlana kém volt, akkor miért szerepelt a japán újságokban, ezzel is növelve egy esetleges későbbi lebukás esélyét. Csakhogy nem ő volt az egyetlen szovjet kém, aki ebben az időszakban a japán médiában szerepelt. Az újságíróként Tokióban élő, de valójában a KGB munkatársaként tevékenykedő Sztaniszlav Levcsenko és felesége is szerepelt ekkoriban az egyik japán televízióban, mint a szigetországban élő külföldi, noha senki nem tudta róla, hogy valójában kém. (Levcsenko ma már az USA-ban él, ahol megírta a On The Wrong Side, My life in KGB – Rossz Oldalon, Életem a KGB-ben című önéletrajzi könyvét. A férfi 1979-ben disszidált és terített: beszervezett ügynököket, a szigetországban dolgozó KGB-sek neveit adta át az amerikaiaknak, miközben a távollétében egy orosz bíróság halálra ítélte őt.)
Az ilyen szereplések még jól is jöttek a kémeknek, hiszen ráerősítettek a fedőfoglalkozásukra, Levcsenko esetében arra, hogy ő újságíró, noha valójában KGB hírszerzője volt. Kovács Béla feleségének pedig azért is jöhettek jól ezek a megjelenések, mert a cikkekben egytől egyig csendes, visszahúzódó nőként jellemezték, aki nem mozdul ki a lakásból, noha később – mihelyst megszerezte a Szvetlana Ómija névre kiállított okmányokat – szinte állandóan úton volt.
A bázis
Japán rendkívül jelentős szerepet játszott a KGB életében a hidegháború alatt. A hetvenes-nyolcvanas években a szigetországban hemzsegtek a külföldi hírszerzők, köztük a szovjet kémek. Ez volt az az időszak, amikor a szovjet állampolgárok nem utazhattak külföldre. Azok a szovjetek, akik Japánban éltek, törvényszerűen a KGB-vel, vagy a szovjet katonai hírszerzéssel, a GRU-val működtek együtt. Aki nem hírszerző volt, az ügynökként vagy informátorként dolgozott a titkosszolgálatoknak, ez alól csak a legnagyobb fejesek, a szovjet kommunista párt központi bizottságában dolgozók jelenthettek kivételt – árulta el Konsztantyin Preobrazsenszkij, amikor erről az időszakról kérdeztem. A ma már szintén az Egyesült Államokban élő 61 éves férfit azért kerestem meg, mert ebben az időszakban élt Japánban, méghozzá ahogy Levcsenko és Kovács Béla felesége, ő is a KGB hírszerzője volt, kínaiakat kellett beszerveznie a szovjet titkosszolgálatnak.
A hidegháború idején Japán aranybánya volt a KGB-nek, az ott ténykedő szovjet hírszerzőkön és azok ügynökein keresztül Moszkva fontos gazdasági, katonai és politikai információkhoz jutott. A japán kémelhárítás a szovjethez képest viszonylag gyenge volt, és ezt Moszkva ki is használta. Annak a speciális felszerelésnek a technológiáját például, amit a KGB tokiói rezidenciáján arra használták, hogy a japán rendőrségi kommunikációt lehallgassák, a japánoktól lopták el a szovjetek – írta visszaemlékezésében Levcsenko.
Aktív intézkedések Ezt a kifejezést az ötvenes évektől használta a szovjet titkosszolgálat, a KGB-nél később külön részleg foglalkozott az aktív intézkedéssel. Azokat a titkosszolgálati műveleteket értik ezalatt a titkosszolgák, amikor a cél egy külföldi ország befolyásolása az aktív intézkedéseket folytató állam érdekében. A módszerek sokszínűek, de abban megegyeznek, hogy teljesen eltérnek attól, amit a laikusok általában gondolnak a kémkedésről. A módszerek közé tartozik például, hogy egy befolyásoló ügynök a kiszemelt országban olyan szervezeteket alapít, pénzzel vagy egyéb módon támogat, amellyel befolyásolni tudja a másik ország belügyeit vagy akár külügyeit. De az intézkedés része lehet például az is, ha a titkosszolgálat munkatársa vagy ügynöke akár közvetlenül, akár közvetítők útján újságírókat, véleményformálókat fizet le hasonló célból, vagy dezinformál, bomlaszt, esetleg zsarol vagy lejárat valakit, szélsőséges esetben meggyilkol. Az aktív intézkedéseket a szocializmus idején a szovjetekkel szorosan együttműködő magyar titkosszolgálatoknál is alkalmazták, a III/I-nél az ezzel foglalkozó részleget a hírszerzők maguk között piszkos ügyek osztályának nevezték. A módszer ma is virágzik, az orosz–ukrán háborúban tapasztalható orosz propaganda is egy az aktív intézkedések technikái közül. Amikor Kovács Bélától megkérdeztem, ismerős-e neki ez a kifejezés, nemmel válaszolt. Azt mondta, soha életében nem hallott erről.
Levcsenko írt arról is, ami a Kovács-ügyben is fontos szempont: a kém nem csak az, aki titkos információkat szerez meg, a titkosszolgálati munka ennél bonyolultabb és összetettebb szakma. A KGB legalább ilyen erős volt az úgynevezett aktív intézkedések területén. Pártokba való beépülés, szervezetek alapítása, szponzorálása, helyi véleményvezérek, politikusok, gazdasági szereplők befolyásolása, lefizetése, lejáratása, zsarolások – ezek mind aktív intézkedések voltak. A lényeg, hogy a KGB nem elégedett meg azzal, hogy kivitt információkat az országból, ezzel erősítve a Szovjetuniót, hanem a külföldi állam belügyeit is befolyásolni akarta. Az, hogy Oroszország – különböző csatornákon – most támogatja az európai szélsőjobboldalt, vagy az európai szélsőjobb köreiben terjeszti az orosz propagandát, nem más, mint egy aktív intézkedés.
Kovács Béla és a nevelőszülei 1980-ban tértek haza Japánból. Bár Kovács Béla azt mesélte nekem, hogy szerette volna Japánban befejezni az amerikai egyetemet, erre nem volt lehetősége, nem sokkal később már Oroszországban járt egyetemre. Miután végzett, rövid ideig még Magyarországon élt és dolgozott, majd közvetlenül a katonaság előtt, 1986-ban házasodott össze Szvetlanával.
Az országot végül 1988-ban hagyták el, Kovács azt állítja, hogy ekkor Ausztriába mentek. Érdekes egybeesés, de éppen ez volt az az időszak, amikor a Szovjetunióban már érezni lehetett a változásokat és a KGB visszahívta a külföldön tevékenykedő hírszerzőit. A házaspár legközelebb 2003-ban bukkant fel újra Magyarországon, ekkor már egy volt KGB-s, Vlagyimir Putyin vezette Oroszországot, és határozta meg a birodalom külpolitikai stratégiáját.
A köztes 15 évről Kovács Béla azt mondja, Moszkvában és Tokióban különböző vállalkozásokat alapított és vezetett. Az biztos, hogy Magyarországra meglehetősen jómódúan tért vissza 2003-ban, ám nevelőapja szerint ekkora már nagyon megváltozott – bár idősebb Kovács Béla szerint a változás már korábban jelentkezett, és ebben annak is szerepe lehetett, hogy fia megtudta, nem ők a vér szerinti szülei.
Az identitás
A kémügy szempontjából nem mellékes, hogy Kovács mikor és kitől tudhatta meg, hogy azok, akiket az édes szüleinek hitt, nem azok. Egyáltalán nem volt ritka jelenség ugyanis, hogy a KGB ezt az információt felhasználva hálózott be embereket, erősítve orosz identitásukat. Nem véletlen az sem, hogy amikor májusban Kovács Bélát meghallgatta a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, akkor a politikus identitása is szóba került. A Hvg.hu szerint amikor megkérdezték tőle, milyen nemzeti identitással, elkötelezettséggel rendelkezik, "elsőre zavarba jött, és csak annyit mondott, »magyar állampolgár vagyok, csak magyar útlevelem van«, majd kis szünet után tette hozzá: »és természetesen magyar identitású vagyok«." Ezt az Indexnek is megerősítette a bizottsági ülés egyik résztvevője.
Amikor Kovács Béla nevelőapjával beszéltem, az idős férfi azt állította: a fia akkor változott meg, amikor Japánban megismerkedett Szvetlanával, és amikor pedig évekkel később a Szovjetunióból hazatért, "teljesen más emberré vált, mintha kicserélték volna". Ez persze betudható annak is, hogy az időközben diplomát szerzett, nyelveket beszélő Kovács már másként tekintett az egyszerű munkásszüleire, de a nevelőapja nemcsak erre, hanem a fia identitására és a Szovjetunióhoz való viszonyára utalt, amikor erről beszélt.
Nevelőapja szerint ők sosem mondták meg fiuknak, hogy örökbe fogadták, de – nem tudni kik, miért, és honnan tudták – Japánban vagy a moszkvai évek alatt ezt megsúgták fiának. Részben ennek is tudta be fia megváltozását és kapcsolatuk elhidegülését. Strasbourgi beszélgetésünkkor Kovács Béla ezzel szemben azt állította, tíz évvel ezelőtt, Magyarországon nevelőapja üzente meg neki, hogy nem ő az igazi apja, előtte erről fogalma sem volt.
Kágébéla
Két évvel azután, hogy feleségével 2003-ban visszatért Magyarországra, Kovács Béla belépett a Jobbikba. Még abban az évben megalakította a párt külügyi bizottságát, amelynek azóta is az elnöke. A főleg bölcsészekből álló jobbikos vezetés örült a több nyelven beszélő Kovácsnak, aki nem is rejtette a véka alá, hogy remek kapcsolatai vannak külföldön. Részben ennek, részben pedig annak köszönhette előmenetelét, hogy nem volt fukar, amikor a zsebébe kellett nyúlni. Volt egy időszak, amikor magánszemélyként hivatalosan ő adta a legtöbb pénzt a Jobbiknak, több millió forintot. Azt, hogy igen bőkezűen támogatta a pártot, még Vona Gábor pártelnök is elismerte.
Kovács nyelvtudása és a kapcsolatrendszere mellett a bőkezűsége segítette abban, hogy viszonylag gyors karriert fusson be a párton belül. És emiatt az sem számított, hogy honnan jött és mit csinált korábban. Pedig a gyanú mindig körüllengte: moszkvai múltja miatt a háta mögött sokan csak Kágébélának hívták a pártban.
A messziről jött idegen pedig nem tétlenkedett. Leginkább azon munkálkodott, hogy az őszödi beszéd utáni felfordulásban egyre jobban erősödő Jobbik azokhoz közeledjen, akikkel ő is remek kapcsolatokat ápol: az oroszokhoz. 2008-ban az ő kezdeményezésére és vele utazott Moszkvába Vona Gábor pártelnök, és nagyjából ez az a pont, ahol a Jobbik külpolitikájában vállaltan is megjelent az azóta is tartó oroszbarátság. Kovács erre másképpen emlékszik, szerinte Vona Gábor szeretett volna az oroszokhoz közeledni, ő csak segített neki ebben.
2009 őszén Kovács kezdeményezésére alakult meg az európai szélsőjobboldali pártokat tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége, melynek deklarált célja, hogy előbb-utóbb frakciót tudjon alakítani az EP-ben. A régebben szebb napokat megélt, de mára már jelentéktelenné vált szervezetnek Kovács eleinte a kincstárnoka, majd az elnöke volt. Még a kémbotrány előtt megszólalt az orosz–ukrán konfliktusban, méghozzá a nemzetközi sajtóban, a krími népszavazás egyik megfigyelőjeként mondta azt, hogy a szavazás "teljesen szabad és tisztességes" lesz. Az ukrán parlament nemrég fogadott el egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi, hogy különféle szankciókkal sújtsa az ország nemzetbiztonságát, szuverenitását vagy területi integritását veszélyeztető államokat, csoportokat és személyeket, és ugyanezzel a lendülettel Kovácsnak megtiltották, hogy betegye a lábát az országba.
Itt a vége
Amikor Kovács Bélával Strasbourgban beszélgettem, megismételte, hogy ő soha, semmilyen titkosszolgálattal nem állt kapcsolatban, ahogy a felesége sem, akit állítása szerint nagyon jól ismer. Csak ezek szerint éppen azt nem tudta, hogy a nőnek jelenleg is van egy japán férje, és miközben együtt voltak, még egy osztrák is volt.
De ha Szvetlana Isztosina el is titkolta előle ezeket az információkat, akkor Kovács Bélát miért nem érdekelte soha, hogy Szvetlana hogyan lett osztrák állampolgár? Miért mondta azt a beszélgetésünk alatt, hogy mielőtt 1986-ban összeházasodtak, feleségének már megvolt az osztrák állampolgársága, miközben a kémügy kirobbanása utáni interjújában azt mondta, hogy a nő 1988-ban lett osztrák állampolgár? Tényleg csak arról van szó, hogy ennyi év távlatából már nem emlékszik rá jól? De ha így is van, Kovács akkor is nemzetközi kapcsolatokat is tanult egy moszkvai elit egyetemen (IMO), világot járt, a politikai viszonyokat jól ismerő ember. Elhitte, hogy egy szovjet nő a nyolcvanas években "könnyített eljárással" osztrák állampolgársághoz juthat? Ha tényleg ennyire tombolt a szerelem köztük, akkor miért nem érdekelte, hogy a párja miért és milyen pénzből utazik ennyit a nagyvilágban? Puszta véletlen lenne, hogy Szvetlana másik, japán férje szintén orosz egyetemen végzett és fizikusként nukleáris témákkal foglalkozik?
Ha igaz, amit a magyar kémelhárítás állít, miszerint több nyugat-európai titkosszolgálattal együttműködve 2009 óta figyelte Kovács Bélát, és felvételekkel tudják bizonyítani, hogy a politikus olyan diplomatákkal találkozott konspiratív módon, akik valójában az orosz titkosszolgálat munkatársai, akkor ezekre a kérdésekre pofonegyszerű válaszolni.
És akkor az egyben azt is jelenti, hogy 2005-ben, két évvel azután, hogy Kovács Béla és felesége hazatért Oroszországból, a Jobbikba beépült az orosz titkosszolgálat.
(A Kovács Béla és felesége életének eddig nem ismert részleteit feltáró cikkhez az információkat a politikus és feleségének környezetéből, a családot korábban ismerőktől, a hetvenes években Japánban élő magyaroktól és oroszoktól, egykori külügyminisztériumi dolgozóktól, az orosz és a magyar titkosszolgálatok működésére, azok múltjára rálátó szakértőktől, köztük a KGB volt hírszerzőitől szereztem. Az információkat több forrásból ellenőriztem. Az orosz nyelvű forrásoknál fordítóként Nyilas Gergő kollégám, a japán nyelvű újságcikkek megszerzésénél és fordításában Kuniaki Ura, Korodi Kati, Kiss Dani, Tóth Tímea, Hiller Gábor és Rácz Gergő nyújtott nélkülözhetetlen segítséget.)
A cikket a Facebook-oldalunkon kommentelheti. | [
"Jobbik"
] | [
"Állambiztonsági Bizottság",
"Európai Unió",
"Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége",
"Diplomáciai Testület Ellátó Igazgatóság",
"Japan International Cooperation Agency"
] |
Három zalai vállalkozás ügyvezetőjével szemben emelt vádat a Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette, számviteli rend megsértésének bűntette és hamis okirat felhasználása vétsége miatt, mert a három férfi az egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély felújítására kiírt pályázati támogatás elszámolása kapcsán több millió forint vagyoni hátrányt okozott.
Az ügy fővádlottja 2012 novemberében kötött támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel az egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély turisztikai fejlesztésére, mely szerződés tárgya az Új Széchenyi Terv részét képező projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetésből vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása volt. A támogatást 85 százalékban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 25 százalékban a magyar állam központi költségvetése finanszírozta.
A szerződés értelmében a projekt elszámolható költségei közt szerepeltek a Nádasdy-Széchenyi-várkastély felújítási munkái, valamint a kastély második emeleti szobáinak korhű bútorai elkészítése kapcsán felmerülő költségek is, mely utóbbi munkálatokra a vádlott vállalkozási szerződést kötött az ügy másodrendű vádlottjával.
A projekt keretében igényelt támogatási előlegből a vállalt 2015. augusztus 31-i határidőre a bútoroknak el kellett volna készülniük, összeszerelve a kastélyba kellett volna kerülniük, ahhoz, hogy a támogatást a szerződésben foglaltak szerint költségként el lehessen számolni.
Számla volt, bútor nem
Bár a bútorok határidőre nem készültek el, a felek megállapodása alapján a támogatások igénylése céljából a teljesítésigazolások és a vállalkozói díj fizetéséről szóló számlák valótlanul kiállításra kerültek, melyeket mindkét fél aláírt, majd a hamis számlákon szereplő összegek ténylegesen átutalásra is kerültek a vállalkozó számlájára.
Az ügy harmadik vádlottja a felújítással kapcsolatos PR tevékenység tekintetében ténylegesen elvégzett tevékenység nélkül kiállított hamis számlákkal kapcsolódott társai bűnös tevékenységéhez.
Mivel a vádlottak a hamis számlákkal megtévesztették a támogatást folyósító Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, a közel 28 millió forint jogosulatlanul igényelt támogatással körülbelül 4 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a magyar és 24 millió forint vagyoni hátrányt az Európai Unió költségvetésének.
Az ügy fővádlottja a hamis számlák áfa-tartalmát levonható adóként szerepeltette az általa benyújtott adóbevallásban és azt teljes mértékben kívánta visszaigényelni, így az adó alapja és mértéke tekintetében rendszeres anyagi haszonszerzésre törekedve, közel 16 000 000 Ft összegben megtévesztette az adóhatóságot, mely bűncselekményét vádlott társai szándékosan segítették.
Az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta a mindhárom vádlottal szemben. | [
"Nádasdy-Széchenyi-várkastély"
] | [
"Európai Regionális Fejlesztési Alap",
"Európai Unió",
"Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség"
] |
Csak az ügyes tálalásban bízhat a kormány a Zuschlag-ügyben 2007. szeptember 24. M. M. Főképp a hatékony és helyesen megválasztott kommunikációban bízhat az MSZP és a kormány a Zuschlag-ügy kapcsán. A FigyelőNet által megkérdezett politológusok szerint a nagyobbik kormánypárt népszerűtlenségén már nem ront különösebben az ifjú szocialista elleni nyomozás. Értesüljön e-mailben a legfrissebb hírekről, iratkozzon fel hírleveleinkre! cikk küldése nyomtatás betűméret: Kapcsolódó témák Zuschlag nem vallott, de már előzetesben van Zuschlag-ügy: Gyurcsány segíteni kíván Kapcsolódó linkek Az MSZP honlapja Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője szerint a Zuschlag-ügy nem lesz számottevő hatással a Fidesz és az MSZP közötti népszerűségi különbség változására.
"Ha visszatekintünk az elmúlt egy évre, azt látjuk, hogy a támogatottsági adatokban nem volt lényeges elmozdulás, a Fidesz jelentősen vezet az MSZP előtt hosszú idő óta, az erőviszonyok nem változtak jelentősen semmilyen esemény (pl. koalíciós viták) hatására sem. A pozíciók annyira beálltak, hogy a pártok erőfeszítései nem sok hatással voltak a népszerűségi mutatókra" – vélte a politológus.
Szomszéd Orsolya hozzátette, hogy egy-egy botrány típusú ügy, mint a Zuschlag-ügy természetesen néhány százalékos elmozdulást hozhat, de érdemi változást nagyobb intenzitású politikai események eredményezhetnek, mint például majd a népszavazás.
No komment
Úgy látja, hogy a kormány mostani kommunikációs stratégiájába, amely a rend jelszavára épül, elméletileg akár bele is lehetne illeszteni a Zuschlag-ügyet, mondván a kormány a saját háza táján is küzd a normaszegés, a jogsértés ellen. Ezzel szemben inkább az látszik, hogy a kormány igyekszik magától eltolni az ügyet, és a "no komment" stratégiát követi. Ez a biztosabb, bevált stratégia – teszi hozzá az elemző.
Kiálltak a háta mögül ()
Kérdésünkre, hogy a miniszterelnök megítélésének mennyit árthat ez a botrány, azt válaszolta, hogy az tűnik valószínűnek, hogy az emberek az eddigi pártpreferenciáik alapján ítélik majd meg ezt a botrányt is: aki úgy gondolta, hogy Gyurcsány Ferenc bűnös volt a korábbi ügyekben, amikkel az ellenzék összefüggésbe hozta, azok nyilván most is vétkesnek tartják majd. Számukra a miniszterelnök személyes hitelességén ez az ügy nem változtat jelentősen.
Csak a kommunikáció segíthet?
Novák Zoltán, a
Az elemző úgy látja, hogy a párt és a kormányzati kommunikáció némileg csökkentheti a szocialisták veszteségeit. Szerinte, ha a miniszterelnöknek – akár csak tanúként is – meg kellene jelennie a tárgyalóteremben, az, csakúgy mint bármilyen szereplés az ügyben, rendkívül kedvezőtlenül érintené Gyurcsány Ferencet. "Ugyanakkor láttunk már olyat, hogy kommunikációs szempontból egy ilyen helyzetből is jól jött ki a kormányfő" – jegyezte meg Novák Zoltán.
Különösen nagy kár
A Csongrád Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság hétfőn hozott végzésével az elsőfokú bíróság határozatát – annak helyes indokai alapján – helybenhagyta – közölte Cseh Attila, a megyei bíróság elnökhelyettese.
Pénteken a Szegedi Városi Bíróság harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte Zuschlag Jánost, akit a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsít egyesületek és egy alapítvány által szabálytalanul felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban.
Szökhet, befolyásolhat
A bíróság alaposnak ítélte az ügyészség indítványát, mely szerint tartani lehet a gyanúsított elrejtőzésétől, elszökésétől, tekintettel arra, hogy a bűnszövetség mint minősítő körülmény miatt a büntetés felső határa húsz év. A bíróság osztotta az ügyészség azon álláspontját is, hogy tartani lehet attól, hogy Zuschlag János bizonyítékokat elrejt, eltüntet, s esetleg tanúkat próbál meg befolyásolni.
Zuschlag János, az MSZP Bács-Kiskun Megyei Területi Szövetségének ügyvezető elnöke, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlésnek és Kiskunhalas Közgyűlésének is tagja, a kiskunhalasi pártszervezet elnöke. A szocialista párt elnöksége és megyei vezetése felszólította a politikust, függessze fel párttagságát, és mondjon le választott tisztségeiről.
Kérdésünkre, hogy a miniszterelnök megítélésének mennyit árthat ez a botrány, azt válaszolta, hogy az tűnik valószínűnek, hogy az emberek az eddigi pártpreferenciáik alapján ítélik majd meg ezt a botrányt is: aki úgy gondolta, hogy Gyurcsány Ferenc bűnös volt a korábbi ügyekben, amikkel az ellenzék összefüggésbe hozta, azok nyilván most is vétkesnek tartják majd. Számukra a miniszterelnök személyes hitelességén ez az ügy nem változtat jelentősen.Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint az ifjú szocialista ügye csak ronthat az MSZP népszerűségén, "bár az már olyan mélyen van, hogy szinte mindegy."Az elemző úgy látja, hogy a párt és a kormányzati kommunikáció némileg csökkentheti a szocialisták veszteségeit. Szerinte, ha a miniszterelnöknek – akár csak tanúként is – meg kellene jelennie a tárgyalóteremben, az, csakúgy mint bármilyen szereplés az ügyben, rendkívül kedvezőtlenül érintené Gyurcsány Ferencet. "Ugyanakkor láttunk már olyat, hogy kommunikációs szempontból egy ilyen helyzetből is jól jött ki a kormányfő" – jegyezte meg Novák Zoltán.A Csongrád Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság hétfőn hozott végzésével az elsőfokú bíróság határozatát – annak helyes indokai alapján – helybenhagyta – közölte Cseh Attila, a megyei bíróság elnökhelyettese.Pénteken a Szegedi Városi Bíróság harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte Zuschlag Jánost, akit a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsít egyesületek és egy alapítvány által szabálytalanul felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban.A bíróság alaposnak ítélte az ügyészség indítványát, mely szerint tartani lehet a gyanúsított elrejtőzésétől, elszökésétől, tekintettel arra, hogy a bűnszövetség mint minősítő körülmény miatt a büntetés felső határa húsz év. A bíróság osztotta az ügyészség azon álláspontját is, hogy tartani lehet attól, hogy Zuschlag János bizonyítékokat elrejt, eltüntet, s esetleg tanúkat próbál meg befolyásolni.Zuschlag János, az MSZP Bács-Kiskun Megyei Területi Szövetségének ügyvezető elnöke, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlésnek és Kiskunhalas Közgyűlésének is tagja, a kiskunhalasi pártszervezet elnöke. A szocialista párt elnöksége és megyei vezetése felszólította a politikust, függessze fel párttagságát, és mondjon le választott tisztségeiről. | [
"MSZP"
] | [
"MSZP Bács-Kiskun Megyei Területi Szövetsége",
"Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés",
"Kiskunhalas Közgyűlés",
"Szegedi Városi Bíróság",
"Csongrád Megyei Bíróság",
"Vision Consulting",
"Méltányosság Politikaelemző Központ",
"Kiskunhalas Közgyűlése",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
Az ÁPV Rt. és a Dunaferr vezetőit hallgatná meg a Fidesz
2001.08.22. 13:00:25
Várhatóan az ÁPV Rt. és a Dunaferr vezetőit is meghallgatja majd az a parlamenti bizottság, amelynek megalakítását a Fidesz-frakció az Országgyûlés múlt heti rendkívüli ülését követően javasolta. Az ülésen leszavazták az ellenzék bizottságok felállításáról szóló javaslatait, majd a Fidesz bejelentette, hogy ők is akarnak vizsgálódni a Dunaferr ügyében, csak más szemszögből. Várhatóan az ÁPV Rt. és a Dunaferr jelenlegi és korábbi vezetőit is meghallgatja majd az a parlamenti bizottság, amelynek megalakítását a Fidesz-frakció az Országgyûlés múlt heti rendkívüli ülését követően javasolta. Latorcai János, a gazdasági bizottság fideszes elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján a Bogár László miniszterelnöki hivatali államtitkár által a Dunaferr-ügyről készített összefoglaló alapján szükségesnek nevezte az albizottság létrehozását. Korábban, az SZDSZ javasolta, hogy hozzanak létre egy vizsgálóbizottságot, amely az ÁPV Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő cégek megrendeléseit vizsgálja, különös tekintettek a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző Dunaferr-től kapott megrendeléseire. Emellett az MSZP is kezdeményezte egy vizsgálóbizottság létrehozását, ezért Áder János házelnöknek össze kellett hívnia a Parlamentet a nyári szünet alatt. A kormánypárti képviselők és a MIÉP nem támogatták a vizsgálóbizottságok felállítását. A koalíciós pártok képviselői bár jelen voltak, nem szavaztak a napirendről. Így határozatképtelenné vált az Országgyûlés, és Áder János feloszlatta az ülést. Várható volt, hogy a kormánytöbbség és a MIÉP ellenállása miatt a vizsgálóbizottságok nem alakulhatnak meg. Miután a kormánypárti képviselők többsége nem szavazott a napirenddel kapcsolatban, az országgyûlés nem is dönthetett a vizsgálóbizottságok felállításáról. A felháborodott szocialisták és szabad demokraták a koronához vezető parlamenti lépcsőn folytatták az ülést, részparlament néven. A levezető elnök Kóródi Mária (SZDSZ) volt, felszólalt Keller László (MSZP) és Bauer Tamás (SZDSZ) is. Mindketten tovább érveltek a vizsgálóbizottságok mellett, és azt ígérték, jövőre úgyis olyan Parlament ül össze, ahol többségben lesznek a vizsgálatok támogatói. A választási győzelmükről beszélő baloldali politikusokon az arra járó kormánypártiak gúnyosan mosolyogtak. A lépcsőn állva ülésezők munkacsoportokat választottak magukból a vizsgálóbizottságok helyett. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatón jelentette ki, tulajdonképpen a Fidesz is akar vizsgálóbizottságot Dunaferr ügyben, csak az Orbán bánya helyett az Acél XXI. Kft.-re koncentrálna a vizsgálat. A gazdasági bizottság eseti albizottságaként mûködne az Acél XXI mûködését felderítő testület. Az Acél XXI. a Horn kormány idején kapta meg a Dunaferr kezelői jogát. A kft-t vezető 21 személy közben a Dunaferr vezetésében is részt vett, és többen közülük tulajdonosai voltak olyan cégeknek, amelyek beszállítói voltak a Dunaferrnek. Rogán Antal fideszes képviselő információi szerint a Horn- kormányhoz közel álló 21 személy 1996 és 2001 között 1 milliárd forint sikerdíjat, és 1,6 milliárd forint fizetést vett fel a Dunaferr körül végzett tevékenységéért. A Fidesz szerint ezt az ügyet kell kivizsgálni, és az ellenzék csak ezt leplezendő balhézik az Orbán bánya körül. Szájer szerint vizsgálni lehet az Orbán bánya körüli Dunaferr szerződést is, ha a bizottság általában utána jár a Dunaferr körüli szerződéseknek, különös tekintettel az Acél XXI mûködésének. Korábban: Orbán eljárást indítana a Dunaferr-sikerdíjak miatt Csak napirend előtt és az üléstermen kívül vitatkoztak a képviselők
Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Súgó axelero
Az [origo] kiadója az Axelero Rt. © Minden jog fenntartva 2001. | [
"Acél XXI. Kft.",
"Dunaferr"
] | [
"ÁPV Rt.",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Axelero Rt."
] |
A javaslatot a bizottság szerdai ülésén Szijjártó Péter és Dancsó József fideszes képviselő tette; a testület döntő többsége támogatta az indítványt, a szocialisták nem szavaztak. A döntés értelmében a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöke, Nyikos László (Jobbik) levélben fordul a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsághoz.
Szijjártó Péter, a bizottság alelnöke a javaslat indoklásakor elmondta: bár a bizottság október 18-án azt kérte, hogy Simor András október 30-ig küldje be a testületnek azokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy eladta ciprusi cégét, az abban lévő vagyont hazahozta, és az erre vonatkozó adókötelezettséget teljesítette, ez a mai napig nem történt meg.
Emlékeztetett, hogy Simor András off-shore cégének adásvételi szerződését elküldte a házelnöknek, de csak abból a célból, hogy ha egyszer mentelmi bizottsági eljárás indulna ellene, akkor ez a dokumentum ott legyen az Országgyűlés elnökénél. Szijjártó Péter szerint a helyzet méltatlan és tarthatatlan, sem a jegybank, sem a jegybankelnök nem titkolózhat. Talán a mentelmi bizottságon keresztül a magyar nyilvánosság választ kaphat arra a kérdésre, vajon Simor András eladta-e a ciprusi céget - mondta.
Kifejtette: azt gondolták, jegybankelnöknek lenni azt is jelenti, hogy az elnök nem "sértődik meg, nem háborodik fel", ha ilyen kérdéseket kap. Mint mondta, a magyar pénzügyi stabilitás egyik személyes megtestesítőjeként a funkciót elvállónak kötelessége az ilyen jellegű tisztázó kérdésekre válaszolnia.
Dancsó József úgy vélekedett, hogy Simor Andrástól "ingerült" választ kaptak, amikor egy évek óta "lebegő" kérdésre keresik a választ, arra, hogy az eladás jogszerű volt-e. Hozzátette: az, hogy a jegybankelnök nem tisztázza, eladta-e a céget, nem szolgálja sem az elnök, sem a jegybank, sem a monetáris politika hitelességét. A fideszes politikus szerint a jegybankelnöknek segítenie kellene a parlamenti képviselők munkáját, nem hátráltatni, de Simor András semmibe veszi a parlament ellenőrző szerepét.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóosztálya múlt hétfőn közölte az MTI-vel: Simor András elnök a korábban tulajdonában álló cég értékesítésének dokumentumait elnöki titkárságán október 19-től hozzáférhetővé tette, ezenkívül a dokumentumokat megküldte Kövér László házelnöknek. A jegybankelnök azt is hangsúlyozta, hogy a cég értékesítésével összefüggő valamennyi adófizetési kötelezettségének eleget tett a hatályos törvények előírásai szerint, azonban ennek dokumentumai az adózás rendjéről szóló törvény alapján adótitoknak minősülnek, így ezeket nem csatolja leveléhez.
Szerző: MTI Eco | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"MTI Eco"
] |
Egy keresztény folyóirat főszerkesztője szerint gazdasági visszaélések és egy pedofílügy miatt indított vizsgálatot a Vatikán a Pécsi Egyházmegye vezetői ellen, az egri püspök pedig segédkezett a történtek eltussolásában. A napokban felmentették a gazdasági igazgatót. A Pécsi Egyházmegye cáfolta, hogy Wolf Gyula távozása összefüggésben állna a vatikáni vizsgálattal.
A bolíviai elnök azt is el szeretné érni, hogy nők is lehessenek papok, és hogy az egyház legyen demokratikus.
Mayer Mihály, a Pécsi Egyházmegye megyés püspöke felmentette hivatalából a püspökség két vezető beosztású alkalmazottját, a gazdasági igazgatót és a püspöki iroda vezetőjét.
Az ügy egyik előzménye lehet az a levélrészlet, ami az Egyházfórum keresztény folyóirat 2007/2. számában jelent meg, súlyos anyagi visszaélésekkel gyanúsítva az egyházmegye vezetőit. A levélben említés esett egy, pedofil képek letöltése miatt tartott püspökségi házkutatásról, a "homoszexuális barátoknak" juttatott egyházmegyei javadalmakról, illetve egy külföldön pedofil ügybe keveredett papról, akit Mayer Mihály püspök menekített haza a felelősségre vonás elől.
A levelet a folyóirat főszerkesztője, Wildmann János egy évvel korábban elküldte Ternyák Csabának, aki akkor a vatikáni Papi Kongregáció titkára volt. Ternyák azonban nem kezdeményezett eljárást, inkább tájékoztatta a Pécsi Egyházmegye vezetőit a levél tartalmáról és küldőjéről.
Ezt követően fordultak Wildmannék különböző vatikáni hivatalokhoz és magyar egyházi vezetőkhöz. Rómában másként ítélték meg a helyzetet, mint az időközben az egri egyházmegye élére kinevezett érsek, és vizsgálatot indítottak.
A vádakat soroló levélről három évvel később, idén márciusban a HVG is hírt adott, miután az Egyházfórum akkori száma az ügy eltussolása miatt bűnpártolással vádolta a frissen egri érsekké kinevezet Ternyákot. A sajtómegjelenések nyomán Ternyák közleményben reagált a bűnpártolás vádjára, kifejtve, hogy a neki 2006-ban küldött levélre annak stílusa miatt nem reagált, Egyben felkért minden "a főszerkesztő úrhoz hasonló érzületű üzenetküldőt", hogy vádjaikkal közvetlenül a nyomozó hatóságokhoz forduljanak.
Wildmann a válaszában leírta, hogy nemcsak a vizsgálat elmaradását tekinti bűnpártolásnak, hanem azt is, hogy Ternyák figyelmeztette a levél érintettjeit a feladó kilétéről, lehetővé téve a bizonyítékok megsemmisítését és a tanúk megfélemlítését. A főszerkesztő szerint Ternyák veszélybe sodorta a lap informátorait, akik egzisztenciálisan is függtek az egyházmegyétől, egyben felhívta a figyelmet, hogy az egyház előírásai szerint az ilyen ügyekkel tilos a világi hatóságokhoz fordulni.
Wildmann az Indexnek elmondta: több forrásból is úgy értesült, hogy pár napja menesztették az ügyben érintett papot, a Pécsi Egyházmegye gazdasági igazgatóját, Wolf Gyulát. (Wolf a hivatal honlapja szerint még betölti a pozíciót). A főszerkesztő már hónapokkal ezelőtt úgy értesült, hogy a vatikáni vizsgálat szeptemberre hoz eredményt, így a helyzet szerinte magáért beszél: Wolfot vétkesnek találták.
A Független Hírügynökség más, neve elhallgatását kérő forrásból úgy értesült, hogy az egyházmegyének utalt állami támogatások felhasználásával és a különböző egyházmegyei beruházások, illetve felújítások gazdasági ügyeivel kapcsolatban merültek fel elszámolási problémák, míg voltak olyan egyházmegyei alkalmazottak, akik homoszexuális zaklatás áldozataivá váltak. Közülük néhányan más egyházmegyébe kérték át magukat, de voltak olyanok is, akik a papi hivatást hagyták el a zaklatások miatt.
A Pécsi Egyházmegye közleményében elismerte Wolf távozását, de cáfolta annak állítólagos okát. Szerintük annyi történt, hogy lejárt az egyházmegye gazdasági tanácsának megbízatása, és a vagyonkezelő (Wolf Gyula) mellett az irodaigazgató személyében is változás történt.
Hangsúlyozták: a hivatalát 20 éven át betöltő korábbi gazdasági vezető megromlott egészségi állapotára hivatkozva kérte felmentését a megyéspüspöknél, aki ezt elfogadta és az egyházmegye érdekében végzett lelkiismeretes, szakszerű munkáját megköszönve 2010. szeptember 30-al felmentette őt.
"A Wildmann János által tévesen közölt állítással szemben a szentszék nem folytat és nem folytatott vizsgálatot az egyházmegye vezetése ellen, így a felmentés sem lehetett a vizsgálat következménye. Püspök úr az egyházmegyei vagyonkezelőt az egészségi állapota miatt mentette fel és nem menesztette" - olvasható az egyházmegyei hatóság közleményében. | [
"Pécsi Egyházmegye"
] | [
"Papi Kongregáció",
"Független Hírügynökség"
] |
Kisiklik a MÁV gépkocsitendere is? Vasutasautó lesz a pick-up és a bőrüléses terepjáró Motorvonat-pályázata után a személy- és tehergépkocsik beszerzésére kiírt tendere miatt is a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt magyarázkodik a MÁV. A hatmilliárd forintot meghaladó összértékű közbeszerzés jogszerűségéről július 19-én döntenek. Kapitány Szabó Attila | Népszabadság | 2005. július 8. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
Kovács Bence Hadilábon áll a közbeszerzési eljárások lebonyolításával a MÁV. Az állami vasút nagy értékű tenderei rendre a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) asztalán kötnek ki. A testület a cég százmilliárd forintos motorvonattenderének eredményét eddig kétszer semmisítette meg. A napokban pedig az X-Rent Autókölcsönző és Flottakezelő Kft. jogorvoslati kérelme alapján arról kellene határoznia, hogy jogszerű-e a MÁV személy- és tehergépjárműflotta-tendere. A több mint 900 gépkocsi tartós bérlete és flottarendszerű üzemeltetése ugyanis látszólag nem egészen a tavaly decemberben aláírt hatmilliárd forintos szerződés szerint zajlik. A hét elején az idén már másodszor tárgyalta a KD a MÁV gépkocsibérleti pályázatát. A Népszabadság értesülése szerint a vasút autóparkját már tíz éve üzemeltető, ám tavaly decemberben leváltott X-Rent Kft. az első körben azért támadta meg az eredetileg 394 személy- és 767 tehergépkocsira - illetve plusz-mínusz 30 százaléknyi járműre - kiírt flottatendert, mert álláspontja szerint a győztesként kihirdetett LeasePlane Hungária Rt. teljesíthetetlen szerződési feltételeket vállalt. A holland érdekeltségű cég olyan gépkocsik beszerzésére és üzemben tartására tett ígéretet a MÁV-nak, amelyeket a pályázat idején már nem is gyártottak. Közvetlenül a négy hónap alatt lezavart közbeszerzési eljárás lezárása után januárban a KD még nem adott hitelt az X-Rent aggályainak. Jogorvoslati kérelmét elkésettségre és megalapozatlanságra hivatkozva utasították el. Úgy vélték, hogy a szerződés teljesíthetőségének megítélésénél elfogadják a LeasePlan vállalásait. Azóta azonban kiderült, hogy a csaknem hétmilliárdos, tehát versenytársáénál egymilliárd forinttal drágább ajánlatával vesztessé vált flottamenedzser cég felvetései nem voltak teljesen alaptalanok. A LeasePlan ugyanis a csőd szélén egyensúlyozó vasútnak a március végi határidőre csupán az új terepjárók és pick-upok egy részét tudta átadni, ráadásul a járművek üzemeltetéséhez vállalt szolgáltatásokkal sem volt minden rendben. Az első alkalommal elutasított X-Rent ezért újra a KD-hez fordult.
HIRDETÉS Tehette, mert a legfeljebb évi 1,85 milliárd forintos szerződést aláíró új flottamenedzser a hírek szerint adós maradt a MÁV-nak ígért - 2003 decembere óta már nem gyártott - 31 fehér Opel Frontera többségének átadásával. Határidőre csupán öt autó érkezett meg. Ezek is szürke színben és távolról sem a kért felszereltségben. Az eredetileg 2,2 literes motorral szerelt járművek helyett 3,2 literes, vasutasvadító bőrülésekkel és egyéb extrákkal felfegyverzett, raktáron visszamaradt autókért volt is nagy tülekedés a MÁV-nál. Úgy tudjuk: a LeasePlan a beígért Toyota pick-upok helyett Fordokat szállított. Részben azért, mert a MÁV által kért, 15 ezer kilométeres szervizperiódus teljesítésére képes Toyotákból hiányzó, belülről változtatható magasságban világító fényszórók - LeasePlan által vállalt - beépítése éppen úgy kútba esett, mint az Opel terepjárók utólagos fehérre fényezése. A Toyoták menetrendből való törlését mindenesetre a flottakezelő azzal igyekezett alátámasztani, hogy a típus gyártása megszűnik, így már nem rendelhető. Álláspontja tarthatóságát azonban megkérdőjelezi, hogy a hivatalos ajánlatok szerint június végén a japán gyártó csupán magyar hálózatából hatvan pick-up kiállítását vállalta volna. Ezzel együtt a MÁV új flottamenedzsere - az X-Rent KD-hez eljuttatott beadványa szerint - a Fordokra való áttéréssel sem tett eleget a szerződésben vállaltaknak. A helyettesítő autók ugyanis a gyártó előírásai szerint 15 ezer kilométernél jóval gyakrabban kénytelenek megjelenni a kötelező szervizen. Ráadásul a MÁV a számára felajánlott Opel kisteherautók helyett is Fordokat kapott volna. Már ha elfogadja új flottamenedzsere ajánlatát. A vasúttársaság azonban úgy határozott: ezekre az autókra inkább nem tart igényt. A KD-hez eljutatott észrevételeiből ugyanakkor kiderül az is, hogy a MÁV a hiányzó 26 Opel terepjáró helyett már csak kettőt, legfeljebb hármat szeretne megkapni. Ezzel együtt azt beadványukban sem vitatják, hogy szerződő partnerük késésben van a szállításokkal. A várt autók harmadát még mindig nem adta át, azaz a szerződését a március végi határidőre éppen úgy nem teljesítette, mint május 31-re. A LeasePlan Rt.-vel végül csak mintegy kilencszáz gépkocsi bérbeadására és flottarendszerű üzemeltetésére szerződő MÁV éppen ezért hamarosan lezárja a tárgyalásokat a flottamenedzserétől kért kötbér öszszegéről. A társaság akár bírósági úton is kész érvényt szerezni több tízmillió forintos követelésének. A KD hét elején megtartott tárgyalására meg sem hívott LeasePlan álláspontja szerint mindenben a MÁV kéréseinek megfelelően járt el. Ennek ellenére a MÁV KD-hez eljuttatott észrevételeiből kiderül: az X-Rent jogosan panaszolja, hogy az új flottakezelő a szállítási határidők megsértése mellett a vasutasautók menetleveleinek vezetését sem vette át határidőre. Ennek mikéntjét ugyanis még a MÁV-nál is vizsgálják. Holott a számítások szerint a munkaigényes adminisztratív tevékenység a szerződés teljes idejére vetítve mintegy százmillió forintos költséget jelent a MÁV-nak. A KD július 19-re ígért döntését váró jogorvoslati kérelem szerint a MÁV és a LeasePlan szerződésének még számos pontja teljesítésre vár. Ezzel együtt egyelőre nem lehet tudni, hogy a vasutasok mikor ülhetnek bele hiányzó új autóikba. Mindenesetre jármű nélkül addig sem maradnak. Járhatnak régi autóikkal, amelyek közül mintegy száznak a bérleti szerződését az X-Rent másfél évvel már meghosszabbította. Perel és tanácsot kér a vasút Bírósághoz fordul az összesen hatvan motorvonat szállítására kiírt tenderének eredményét immár másodszor megsemmisítő Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) július 4-i határozata ellen a MÁV. A jogorvoslati kérelem beadását a határozat jogszerűségének megalapozottságával kapcsolatos kételyek indokolják - derül ki a MÁV tegnapi közleményéből. A társaság álláspontja szerint a határozat alapján kétséges, biztosítható-e az esélyegyenlőség a pályázók között. Megítélésük szerint jogszabályba ütközik annak előírása, hogy a Bombardier a MÁV ajánlati felhívásának és dokumentációinak megfelelő újbóli ajánlatot tegyen. Döntésében ugyanis a KD elismerte, hogy a kanadai-német járműgyártó ajánlata nem felelt meg az előírásoknak. Érvénytelen ajánlatot tevő pályázók számára pedig a közbeszerzési törvény szerint nem biztosítható az új ajánlattétel lehetősége. Mivel a bírósági keresetnek nincs halasztó hatálya a KD határozatának végrehajtására, a MÁV a Közbeszerzések Tanácsához fordul tanácsért. A testülettől segítséget várnak a döntőbizottsági határozat megfelelő alkalmazásához. (K. SZ. A.)
HIRDETÉS
. | [
"MÁV",
"LeasePlane Hungária Rt."
] | [
"X-Rent Autókölcsönző és Flottakezelő Kft.",
"LeasePlan Rt.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"X-Rent Kft.",
"X-Rent KD",
"Közbeszerzések Tanácsa"
] |
A BKV illetékesei csaknem ötször annyi feljelentésről beszélnek a nyilvánosság előtt, mint amennyit ténylegesen megtettek – derült ki Bodnár Zsolt dandártábornok, Budapest főkapitánya bűnügyi helyettesének lapunknak adott nyilatkozatából. Bodnár elmondta: két hete azért tartott házkutatást a BRFK az Akácfa utcában, mert úgy látták, a BKV korábban mégsem adta át a kért dokumentumokat.
Megelégelte a BRFK vezetése a BKV önfényezését a sajtóban. Jelesül azt, hogy a vállalat szinte hetente jelenti be, hány újabb gyanús szerződés miatt tett feljelentést, s hogy a belső ellenőrzés milyen keményen dolgozik a múltban elkövetett bűntettek feltárásán. Egy január 22-i BKV-nyilatkozat szerint már akkor tíz feljelentést küldött a közlekedési vállalat a rendőrségre. Február 8-án már azt közölték, huszonhét feljelentést adott át a vállalat a rendőrségnek. Nemrég újabb harminc feljelentéstől volt hangos a média. A BRFK, miként azt Bodnár Zsolt dandártábornok, Budapest főkapitányának bűnügyi helyettese elmondta, 2009. július 29-én kezdett nyomozást a vállalat gyanús tanácsadói szerződései és végkielégítései ügyé ben. Augusztus 10-én ehhez az ügyhöz egyesítették Kocsis István vezérigazgatónak a BKV volt humánpolitikai igazgatója mintegy kilencvenmillió forintos végkielégítése ügyében tett feljelentését.
A rendőrök elmentek a dokumentumokért a BKV székházába
– A BKV-tól összesen tizenkét feljelentést kaptunk a nyomozás érdemi kezdete, vagyis azóta, amióta a médiában hetente hallhatjuk, hogy éppen hány szerződés vagy gyanús végkielégítés ügyében készülnek feljelentést tenni – mondta lapunknak Bodnár Zsolt. (Ugyanezen idő alatt a BKV-s nyilatkozatok szerint 57 feljelentést kellett volna kapnia a BRFK-nak.) – A nyilatkozatok olyan ügyeket is felemlegetnek, amelyekben már rég nyomozunk. A sajtóban a napokban bemutatott 100 milliós békásmegyeri utastájékoztató ügyében már számos tanút kihallgattunk, amikor a BKV feljelentése megérkezett – tette hozzá a tábornok.
Emlékeztetőül: december közepén Bodnár éppen egy lapunknak adott nyilatkozatában figyelmeztette a BKV-t, ha nem adják át önként a rendőrségnek a nyomozáshoz kért dokumentumokat, "elmennek értük, és házkutatás keretében lefoglalják, és elviszik maguk azokat". Bodnár Zsolt akkor arról is beszélt, hogy a közlekedési vállalat az addig átadott dokumentumokat rendezetlenül, ömlesztve küldte meg a BRFK-nak. "Ekkora kupleráj volt a közlekedési vállalatnál", jegyezte meg a tábornok, aki akkor még valószínűtlennek tartotta, hogy a BKV a nyomozás lassítása vagy más megfontolásból nem adja át a tőle elvárható gyorsasággal a kért iratokat. A BKV akkor "a fénymásoló-kapacitás szűkösségével" magyarázta a lassú iratátadást. Bodnár most elismerte: két hete nem Antal Attila, a vállalat volt vezérigazgatójának őrizetbe vételét előkészítendő tartott házkutatást a BRFK a BKV Akácfa utcai központjában, hanem azért, mert a nyomozás adatai alapján úgy ítélték meg, az ígéretek ellenére nem kaptak meg mindent, amit kértek.
A BRFK tehát beváltotta fenyegetését: a nyomozók mentek el a bizonyítékokért. – Hivatalból nem mondhatok olyat, hogy ne tegyen több feljelentést a BKV, mert most már minden dokumentum a rendelkezésünkre áll – jegyezte meg a tábornok. – Nem zárhatom ki azonban, hogy a BKV belső vizsgálata fényt derít még olyan törvénysértésekre, amelyek eddig elkerülték a figyelmünket. Azonban a tanácsadói szerződések és végkielégítések ügyében a bizonyítékokat már megkaptuk vagy megszereztük. A feladat most már "csak annyi", hogy megtaláljuk a kifizetésekhez tartozó szerződéseket, teljesítésigazolásokat és büntetőjogilag értékeljük az iratokat.
Bodnár leszögezte: a BRFK nem feljelentéseket és azok harsány kommunikációját várja a BKV-tól, hanem azokat az iratokat, amelyeket október óta kérnek és mindmáig nem kaptak meg maradéktalanul.
A rendőrség igazságügyi szakértők szakvéleménye (és nem a BKV feljelentései) alapján foglal majd állást arról, melyik szerződés minősíthető (jogilag) irreálisan drágának vagy éppen a BKV számára teljességgel feleslegesnek. A nyomozás jelenleg több szálon zajlik. Külön-külön vizsgálják a különböző tanácsadói és a kommunikációs szerződéseket, valamint a végkielégítéseket. | [
"BKV"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.