text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Mi került Lázár János londoni kétéjszakás szállásdíjában 920 ezer forintba? Eddig sem volt világos, de még kevésbé értjük, miután megkerestük azt a négycsillagos hotelt, ahol a fideszes politikus másodmagával állítólag megszállt. Inkognitóban ajánlatot kértünk két "fontos üzletembernek", de alig a harmadáért megkaptunk mindent – duplaágyas különszobát, ellátást fitnesszel és uszodával –, mint amennyit közpénzből az út idején kifizettek. Pedig direkt szóltunk, hogy nagyon kényeztessék a vendégeket. Cikkünk megjelenése után befutott a londoni ajánlat az "extrákról" is.
Az Origónak úgy kellett kiperelnie a Miniszterelnökségtől a Lázár János utazásaira vonatkozó információkat, miután egy összesítésben feltűnt, hogy a szervezetet irányító államtitkár kiküldetéseinek számlája kiugróan magas más állami vezetők utazásihoz viszonyítva. A bírósági úton megszerzett adatok alapján az Origóból azóta távozó Pethő András cikkében arról írt: a 2012. november végi háromnapos – tehát vélhetően csak két éjszakát jelentő – angliai utazás szállásköltsége 920 ezer forint volt. Egy útitársa is volt az úton – mint később kiderült, tolmácsolás céljából kellett elkísérni –, de az nem derült ki, pontosan kivel utazott.
A Demokratikus Koalíció névtelenséget kérő állami forrásból úgy értesült, hogy Lázár "London egyik legdrágább hotelében, a Crowne-ban szállt meg", az erre vonatkozó kérdésüket fel is tették Orbán Viktor miniszterelnöknek. A párt információi szerint a hotel "ma is a fideszes politikusok egyik szállás-törzshelye" az angol fővárosban. Lázár az értesülést nem cáfolta, igaz, megkeresésünkre nem nyilatkozott arról, hogy Londonban valóban ebben a hotelben töltött-e másodmagával két éjszakát.
Legyen felejthetetlen három nap
Mindenesetre mi megkerestük a Crowne Plaza London Docklands értékesítési munkatársát, és kifejezetten egy Lázáréhoz hasonló útra kértünk ajánlatot. Direkt nem a honlapjukon található árakkal számoltunk, a fedőtörténetünk azt volt, hogy két "számunkra nagyon fontos" üzleti partnerünk számára foglalnánk szállást 3 napra/2 éjszakára. Az Origo közérdekű adatigénylési perét bonyolító szervezettől megkaptuk Lázár utazásának pontos dátumát, ugyanazt a hónapot és napot adtuk meg érkezési-távozási időpontként Lázár még 2012 novemberében utazott, valószínű, hogy azóta változtak az árak, de valószínűleg inkább emelkedtek, mint csökkentek. Számos más tényező is belejátszhat még az árba, például jó előre foglalva olcsóbb, mint ha valaki az utolsó pillanatban jelentkezik be.
Hangsúlyoztuk, hogy magas szintű ellátást szeretnénk a két "fontos üzletember" számára, akiknek külön szobát kértünk, de franciaággyal. Bár az árat nem befolyásolja, még azt is megjegyeztük, hogy egyikük beszél jól angolul, mintegy tolmácsként is segítve társát.
A Crowne Plaza foglalásokat intéző munkatársának ajánlata alapján egy ilyen háromnapos, kétéjszakás elhelyezés idén novemberben személyenként – forgalmi adóval együtt – 416 fontból jönne ki, vagyis egy éjszakára 77 ezer forintba kerül, ebben benne van a reggeli és vacsora is. (A forintárfolyamot az investing.com online valutaváltójával számoltuk. – szerk.) Külön levelünkre arról is biztosítottak, hogy a vendégeink ezért használhatják a legmagasabb szinten felszerelt Quad Club & Spa nevű fitneszklubjukat, ahol uszoda, masszázs – és a honlap tanúsága szerint – egy sor más szolgáltatás is igénybe vehető.
Vagyis két főre a háromnapos őszi út idén összesen 832 fontból, tehát kerekítve 310 ezer forintból jönne ki. Még úgy is, hogy kifejezetten tudtára adtuk a hotel munkatársának, nem spórolunk, mert "felejthetetlen három napot" szeretnénk szerezni a két "üzletembernek". Így ezek után továbbra is kérdés, mégis hogyan kerülhetett Lázár János hasonló időtartamú útja – amennyiben valóban ebben a hotelben szállt meg – ennek közel háromszorosába, 2470 fontba, vagyis 920 ezer forintba.
Persze pluszban költekezni egy luxushotelben mindig van mire, kérdés, ezt vajon beleértjük-e a "szállásköltségbe". Miután leveleinkből világos volt, hogy nem spórolunk, és akár áldoznánk extrákra is, külön is válaszolt megkeresésünkre a Crowne Plaza concierge vezetője. (A concierge nagyjából mindenért felel, ami a szálloda vendégeinek legteljesebb kiszolgálásába beletartozhat a szabadidő programok szervezésétől kezdve a bébiszitteren át a kísérők számára biztosított programokig – szerk.) Eszerint sofőrszolgálatot, jachtutat a Temzére, bármilyen londoni esemény leszervezését, escort biztosítását, magánrepülő bérlését, jógaedzőt vagy "full" masszázst is tudnak biztosítani – csak adjuk meg, (képzeletbeli) üzletembereink mivel szeretnék tölteni az időt. Arról is biztosított, hogy az irányítása alatt dolgozó concierge-ek bizalmasan kezelik kéréseinket.
Mi a helyzet az extrákkal? Cikkünk megjelenését követően kaptuk meg a részletes árszabást az alap szállásárat jelentősen megdobó szolgáltatásokról. Így az említett temzei jacht költsége 2400 fontról indul, exkluzív autót 300 fontért kaphatunk egy napra – ennyit kóstál mondjuk egy Audi TT vagy egy Mercedes SLK. Ha viszont "supercar"-t szeretnénk, vagyis Ferrarit, McLarent, Lamborghinit vagy Aston Martint, akkor az 780 fontba kerül egy napra. A teljes masszázs 100-150 font, de még ennél is jóval drágább az escort szolgáltatás: egy hölgy escort 400-600 fontot kér óránként, de – mint a concierge főnök megjegyezte- van egész éjszakás árszabás, és erősen szolgáltatásfüggő a pontos díj.
Egy átlagos szoba a Crowne Plaza honlapja alapján © cpdocklands.co.uk
Még a Four Seasons is belefért volna
Összehasonlításképpen megkerestük a londoni Four Seasons hotelt, amelyet a Forbes útikönyve tavaly a top hat ottani luxushotel közé sorolt, és a nagyon kevés ötcsillagos minősítést elnyerő szálloda egyike. Ugyanarra kértünk ajánlatot itt is, és kiderült, hogy a Lázárék által megadott útiköltségből még itt is lazán meg tudnának szállni egy hasonló kiruccanásra: az itteni (egyébként neve alapján magyar származású) foglalási menedzser ajánlata szerint a 920 ezer forintos költségből még a Four Seasons éjszakánként 560-584 fontot kóstáló "deluxe" és "premier" szobája is kijön. Ez a felső emeleteken található, 35 négyzetméteres szobát jelent márványozott, extra mély kádas fürdőszobával.
Az üzletembereinknek ajánlott legolcsóbb szállás egyébként 480 font volt, míg a legdrágább – lakásnak is beillő, 75 négyzetméteres – "nagykövet lakosztály" éjszakánként 1720 fontért, vagyis 640 ezer forintért már nem fért volna bele.
Kifizette, ne firtassuk
Szerettük volna megkérdezni Lázár Jánost, hogy valóban ebben a szállodában lakott-e a kifogásolt út során, és ha igen, akkor a valós árak ismeretében azt is, hogyan sikerült kettejüknek összehozni a több mint 900 ezres költséget. A Fidesz sajtóosztályán keresztül viszont azt a választ kaptuk, hogy mivel Lázár azóta visszafizette a három út árát, már nem tartoznak a nyilvánosságra ennek részletei.
Lázár korábban lemondott a neki járó utazási költségtérítésről, és valóban visszafizette a három utazáson keletkezett közel kétmilliós hotelszámlát. Ezt a hvg.hu videójában azzal indokolta: így kerülhette el, hogy nyilvánosságra kelljen hoznia, kikkel folytatott titkos találkozókat külföldön. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Crowne Plaza London Docklands",
"Crowne Plaza",
"Demokratikus Koalíció",
"Four Seasons"
] |
Erzsébetváros egyelőre néma a letartóztatott polgármestere, Hunvald György fizetéséről megfogalmazott szakminiszteri kijelentéssel kapcsolatban. Az igazságügyi tárca szerint ugyanis az előzetesben lévő politikusnak nem jár javadalmazás.
Az erzsébetvárosi önkormányzat egyelőre nem reagált az MTI megkeresésére az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) csütörtöki közlésével kapcsolatban, miszerint az előzetes letartóztatásban lévő köztisztviselők és polgármesterek esetében - több törvény együttes értelmezésével - a jogi helyzet most is világos, számukra nem jár díjazás.
A Fidesz vasárnap közölte: az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György (MSZP) VII. kerületi polgármester számára február 10-e óta - amióta nem jár be a munkahelyére - az önkormányzat havi 742560 forint juttatást adott, vagyis az előzetes letartóztatása óta eltelt idő alatt összesen csaknem hatmillió forintot kapott.
Az IRM ezzel kapcsolatban azt közölte: a jelenlegi szabályozás szerint a köztisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni. Az előzetes letartóztatást nyilvánvalóan ilyen oknak kell tekinteni, ami miatt munkáltatói szankcióra - például a munkaviszony megszüntetésére - nem kerülhet sor, de tekintettel arra, hogy munkavégzés nem történik, díjazás vagyis fizetés sem jár a jogszabály szerint erre az időre - közölte a tárca. A polgármesterek és önkormányzati képviselők tiszteletdíjának megállapítására a köztisztviselőkre vonatkozó szabályozást ugyanúgy alkalmazni kell, tehát nekik sem jár tartós akadályoztatásuk - mint az előzetes letartóztatás - esetén fizetés.
Hétfőn az erzsébetvárosi Fidesz-frakció kezdeményezte Hunvald György fizetése utalásának megszüntetését, de Bán Imre, a kerületi MSZP frakcióvezetője erre reagálva közölte, a VII. kerületi önkormányzat képviselő-testületének nincs hatásköre arra, hogy megvonja a polgármester fizetését.
Csütörtök kora délutánig a VII. kerületi nem reagált arra a kérdésére, hogy az IRM közlése alapján módosítják-e álláspontjukat Hunvald György fizetésének megvonásával kapcsolatban.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője és Vattamány Zsolt, a párt VII. kerületi frakcióvezetője kedden bejelentette, törvényjavaslatot nyújt be a Fidesz annak érdekében, hogy börtönben ülő polgármesterek ne kaphassanak fizetést közpénzből. Indítványuk szerint a polgármester, illetve az alpolgármester foglalkoztatási jogviszonya szünetel, ha vele szemben bűncselekmény alapos gyanúja miatt a bíróság jogerősen előzetes letartóztatást, vagy lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távoltartást rendelt el.
Hunvald Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség tucatnyi tényállás kapcsán többek között hivatali vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, hűtlen kezeléssel és csalással gyanúsítja, melyeket bűnszervezetben követett el, így a gyanúsításban foglalt bűncselekményekért a törvény szerint akár 20 éves szabadságvesztés is kiszabható.
Az ügyészség szerint Hunvald önkormányzati bérlakásokat utalt ki kedvezményesen rokonoknak, ismerősöknek, akik azokat olcsón megvásárolhatták. Ugyanakkor Hunvald tudott arról, hogy több ingatlant előre egyeztetett módon becsültek fel, és tudomása volt arról is, hogy ezeket a külföldi befektetők a becsültnél lényegesen magasabb áron is megvennék. A gyanúsítások szerint összesen mintegy 350 millió forint vesztegetési pénzt adták át az elkövetők, és az önkormányzatnak milliárdos kárt okoztak. Továbbá több mint 1,5 milliárdos károkozás kísérleti szakaszban maradt.
Hunvald az eljárás során zömmel tagadta a terhére rótt bűncselekményeket. Az ügyben összesen 21 gyanúsított van, köztük a VII. kerületi önkormányzat gazdasági, illetve pénzügyi bizottságának SZDSZ-es elnöke, Gál György és Kardos Péter. | [
"MSZP"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium"
] |
Most, hogy a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a több mint másfél évig tartó nyomozást a belvárosi ingatlanügyekben, az önkormányzat újra elérkezettnek látta az időt 12 önkormányzati bérlemény kedvezményes értékesítésére. A képviselőtestület október 13-i ülésére benyújtott T-181/2016 számú előterjesztésbe foglalt határozati javaslat alapján három ingatlant is a Vim-Mobil Ingatlanforgalmazó Kft. vásárolhat meg nagyon is jutányos áron, ha a képviselőtestület megszavazza.
A Vim-Mobil áttételes tulajdonláson keresztül Varga János, a Carion Holding több társaságának igazgatósági tagjának a tulajdona. A Rogán Antal munkásságát figyelemmel kisérők számára ismerősen csenghet a Carion Holding neve:
ez lehet a legnagyobb kedvezményezettje annak a Nemzeti Otthonteremtési Közösségek programnak, amit Rogán Antal kezdeményezésére fogadott el a parlament;
illetve tulajdonosa volt annak a Profi Trade 90 Kft.-nek is, ami 256,8 millió forint támogatást kapott a Rogán Antal és társai által szabadalmaztatott elektronikus aláírási technológia kifejlesztésére.
Varga János a Quaestortól került a Carionhoz. A Quaestor csoport tavaly márciusi bedőlésekor ő volt a Quaestor kockázati tőkealapjának a vezetője, amit akkor még Core Venturesnek hívtak. Most már Carion Ventures a neve, és ma is Varga a vezetője.
Varga – mint azt LinkedIn profilján máig hirdeti – közel húsz éven keresztül töltött be különböző pozíciókat a Quaestor-csoportban. Többek között értékesítési vezető is volt, ebben a pozíciójában egészen biztosan ráláthatott arra, hogy mennyi fiktív kötvényt értékesítenek a csaló cégcsoportban. Varga János és testvére, Varga Zoltán közös cége a Devilsoft Kft., ami kifejlesztette azt a Bróker nevű programot, aminek segítségével a Quaestor saját dolgozói és a felügyelet elől is elrejtette a 150 milliárd forint nagyságrendben kibocsátott hamis kötvényt. Ennek ellenére Varga nem került a Quaestor-ügy vádlottai közé.
A József nádor tér 10 szám alatti átjáróház. Itt vásárolhat 161,5 millió forintért 628 négyzetméteres üzlethelyiséget Varga János cége, és innen próbálták meg október 3-án kiköltöztetni az Oltalom Karitatív Egyesület női átmeneti szállóját. Fotó: Andrew Milligan Sumo / Flickr CC BY-SA 2.0
A határozati javaslat alapján a Vim-Mobil
161 487 200 forintért, 257 ezer forintos négyzetméteráron a József nádor tér 10 szám alatti házban egy 628 négyzetméteres ingatlanhoz;
13 552 000 forintért, 315 ezer forintos négyzetméteráron a Károlyi Mihály u. 17 szám alatti házban egy 43 négyzetméteres ingatlanhoz;
6 006 000 forintért, 273 ezer forintos négyzetméteráron a Ferenciek tere 2. szám alatti házban egy 22 négyzetméteres ingatlanhoz
juthat hozzá.
A József nádor tér 10. szám alatt működik az Oltalom Karitatív Egyesület női átmeneti szállója is a Fővárosi Önkormányzattal 2000-ben határozatlan időre kötött szerződés alapján. A Fővárosi Közgyűlés idén március 31-én felmondta a szerződést, október 3-án pedig meg is próbálta kilakoltatni a női szálló 64 lakóját, de nem járt sikerrel. Iványi Gábor, az egyesület vezetője sikerrel mozgósított, az ellenállást látva pedig az önkormányzat illetékese jegyzőkönyvezte, hogy az Oltalom nem hajlandó átadni az ingatlant, majd távozott.
Lehetnek még más nyertesek is
És még nem is Varga János a legnagyobb kedvezményezettjei a legújabb ingatlanértékesítési körnek. Az önkormányzat értékesítésre jelölte ki az Egyetem tér 5. szám alatti ház egy 644 négyzetméteres üzlethelyiségét is. A bérlő, az orosz Sberbank magyarországi leányvállalata a határozati javaslat alapján ezt
133 192 500 forintért, ~207 ezer forintos négyzetméteráron vehetné meg.
A legkedvezőbb négyzetméterárat pedig a Collina DM Kft. fizetheti egy 840 négyzetméteres, Alkotmány u. 21 szám alatti üzelthelyiségért, amiért az önkormányzat
159 855 000 forintot, négyzetméterenként 190 ezer forintot kér csak.
Igaz, ez utóbbi - és csak ez utóbbi - értékesítéssel kapcsolatban az előterjesztés megjegyzi, hogy a sokáig használaton kívüli ingatlanban kirohadtak a vezetékek, nincs se villany, se gáz, se víz, és a bérlő vételi ajánlata mellé mellékelte a helyiségben végzendő felújítási munkákra vonatkozó legkedvezőbb, 114,2 millió forintos árajánlatot is. Ha ezt is hozzáadjuk a vételárhoz, már 326 ezer forintos négyzetméterárat kapunk.
Az ingatlanokat a szokásos rendben, a többször módosított 16/2007 (IV.19.) Belváros-Lipótváros Önkormányzati rendelet alapján értékesítenék. Vagyis az ingatlant az önkormányzat a bérlő kérésére jelölte ki elidegenítésre és határozott meg az "aktualizált értékbecslés" alapján egy, a piaci árhoz képest barátinak tűnő forgalmi értéket. Az intaglant a bérlő elővásárlási jogára hivatkozva versenyeztetés nélkül, a forgalmi értékhez képest is 30 százalék kedvezménnyel értékesíthetik az ajánlatot tevő bérlőnek. | [
"Vim-Mobil Ingatlanforgalmazó Kft."
] | [
"Carion Ventures",
"Devilsoft Kft.",
"Fővárosi Önkormányzat",
"Profi Trade 90 Kft.",
"Oltalom Karitatív Egyesület",
"Nemzeti Otthonteremtési Közösségek",
"Core Ventures",
"Collina DM Kft.",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Quaestor csoport",
"Carion Holding"
] |
Új rektort nevezett ki az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) élére a Váci egyházmegye, augusztus elsejétől Libor Józsefné az intézmény vezetője. A korábbi rektort, Fülöpné Erdő Máriát - Erdő Péter bíboros húgát - a főiskolát ért botrányok miatt kellett eltávolítani.
Erdő Mária megbízatása júliusban járt volna le, ezért még január elején az iskola rektori titkársága új pályázatot hirdetett az intézményvezetői posztra. Mint kiderült, szabálytalanul, ráadásul a fenntartó Váci egyházmegye tudta és beleegyezése nélkül. Megírtuk: az önkényes pályázati kiírás több pontban sem felelt meg a felsőoktatási törvény előírásainak, s minden bizonnyal azt a célt szolgálta volna, hogy Erdő Mária "kihívók" nélkül maradhasson az intézmény élén.
Cikkünk megjelenése után a jogszabályellenes pályázatot a fenntartó visszavonta, Erdő Máriát pedig menesztették. Az egyházmegye ezt úgy kommunikálta, hogy a rektor eddig ki nem vett szabadnapjaira, valamint egészségi állapotára tekintettel megbízatásának lejártáig szabadságot vett ki - vélhetően ezt is törvényellenesen. A lapunknak nyilatkozó munkajogász szerint ugyanis a Munka Törvénykönyve semmilyen esetben sem biztosít lehetőséget arra, hogy valaki korábban fel nem használt szabadnapjaira hivatkozva fél évre szabadságra menjen.
Ám ez csak a jéghegy csúcsa, Erdő Mária 2012-ben történt kinevezése óta folyamatos botrányokkal kellett szembenéznie az AVKF-nek. Az oktatás minősége romlott, dolgozókat - köztük több tanárt - rúgtak ki mondvacsinált indokokkal. A Váci Polgár már 2013-ban a hallgatói létszám radikális csökkenéséről számolt be. Mint írták, a főiskola addigi működésének legnagyobb arányú hallgató-csökkenését könyvelte el, a diákok száma 2012-2013 között 52 százalékkal csappant meg. A Népszava 2014-ben számolt be először arról, hogy mintegy félszáz diplomát jogtalanul adtak ki az intézményben. Később az AVKF több dolgozója is megkereste lapunkat, akik arról számoltak be, hogy az iskolában önkényes, "diktatórikus" légkör alakult ki, a legtöbben nem mertek ellentmondani, mert – mint fogalmaztak – féltek a megtorlástól. Ha valaki mégis szóvá tette egyet nem értését a vezetési stílussal kapcsolatban, másnap már letiltották a belépőkártyáját, személyes dolgaihoz sem fért hozzá. Azok közül, akiket kirúgtak, többen munkaügyi pert indítottak az intézmény ellen; ezeket meg is nyerték, így valamennyi esetben bírósági ítélet is alátámasztotta a jogsértéseket. A dolgozók szerint a történtek nem méltóak egy katolikus intézményhez.
Erdő Mária távozása után megbízott rektorként Libor Józsefné vezette az intézményt, a tavasszal kiírt újabb pályáztatás során dőlt el, hogy végleges kinevezést kap. Beer Mikós váci püspök megkeresésünkre közölte: úgy tudja, Erdő Mária oktatóként, óraadóként sem fog részt venni az iskola munkájában.
Libor Józsefné pedig azt írta rektori köszöntőjében, vezetőként azt vallja, hogy "a korábban elért eredményekre építve, azokat felhasználva tudunk előre lépni, a hibákból pedig tanulnunk kell, hogy valóban egy fejlődő főiskola épüljön".
Juhász Dániel | [
"Apor Vilmos Katolikus Főiskola",
"Váci egyházmegye"
] | [
"Váci Polgár"
] |
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentésével kapcsolatos cikkek
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nyilvánosságra hozta a Postabankról készült jelentését
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kedden nyilvánosságra hozott jelentésében megalapozottnak tartja a Postabank korábbi menedzsmentje esetében a büntetőjogi feljelentés megtételét, az igazgatóságnál és a felügyelő bizottságnál pedig a felelősség megállapítását, ezért velük szemben kártérítési igény érvényesítését javasolja. A KEHI szerint az előző kormány és a Pénzügyminisztérium vezetése több alkalommal hozott szakmailag megalapozatlan, politikai döntést, és ezzel hozzájárult a Postabank veszteségének növekedéséhez. Emellett a KEHI szerint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet is felelősség terheli.
A Postabank legnagyobb veszteséget okozó ügyletei
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) megállapította: a Postabank nagymértékű feltőkésítésére azért volt szükség, mert a bank több nagyon kockázatos, milliárdokat felemésztő tranzakciót hajtott végre. A jelentés kitér az ellenőrizetlen hitelezésekre is. A dokumentum szerint a menedzsmenten kívül a Horn-kormány és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (illetve elődje, a Bankfelügyelet) is felelős a bankban kialakult helyzetért.
A VIP-listával kapcsolatos cikkek
A Postabank feljelenti a VIP-listát közlő Világgazdaságot
Több mint 1,3 milliárd forintnyi előnyös kamatozású betét fordult meg a Postabankban Princz Gábor vezetése alatt - írta a Világgazdaság című napilap. Az [origo] megtudta: a Postabank feljelentést tesz a Világgazdaság ellen a lista közlése miatt, mivel szerintük ezzel banktitkot sértett a lap. Ugyanakkor belső vizsgálatot is indítanak, hogy kiderüljön, Princz távozása után is folytatódtak-e az ügyletek, ahogy a Világgazdaság állítja. Az ORFK hivatalból szintén vizsgálatot indított.
Tarafás és Juszt tagadja, hogy kedvezményes betétjük lett volna a Postabanknál
Tarafás Imre, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet volt elnöke - akárcsak Juszt László televíziós riporter - tagadja, hogy kedvezményes betétje lett volna a Postabanknál.
A VIP-lista miatt magánszemélyek is feljelentést tettek a Világgazdaság ellen
Személyes érintettség címén több magánszemély tett már feljelentést a rendőrségen a Világgazdaság hétfői számában megjelent VIP-listával kapcsolatban.
Orbán tudott arról, hogy Bogár László államtitkár is vett fel VIP-hitelt
Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal általános ügyekért felelős politikai államtitkára az első VIP-lista nyivánosságra kerülésekor tájékoztatta a miniszterelnököt arról, hogy ő is vett fel kedvezményes hitelt a Postabanktól. Bogár a hitel felvételekor is politikai tisztséget töltött be, ennek ellenére nem kellett lemondania posztjáról. | [
"Postabank"
] | [
"Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
2,6 milliárd forintért vette meg az állam a légitársaság egykori irodaházát, holott annak 2017-es könyv szerinti értéke még a 700 millió forintot sem érte el.
Különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés vétsége miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen Tóth Bertalan, az MSZP elnöke egy gyanús ingatlanügyben.
Egy törvénymódosítás nyomán a magyar állam elővásárlási joggal élhet azoknál az ingatlanoknál, amelyek a kulturális örökség védelméről, illetve a világörökségi helyszínekről szóló törvény hatálya alá esnek. A jelek szerint kelendőek is ezek az épületek, hiszen a Miniszterelnökség nyilvántartása szerint július utolsó hetéig 87 esetben kérdezték meg a Magyar Államtól, él-e elővásárlási jogával. Azt, hogy végül hányszor élt a lehetőséggel a kormány, még nem tudni, de az biztos, hogy kétszer már megtette. Megszerezte a volt Malév-székházat mintegy 2,6 milliárd forintért, és folyamatban van egy Andrássy úti ingatlan megvásárlása. Az V. kerületben lévő egykori Malév-székház 2017-es könyv szerinti értéke csak mintegy 678 millió forintra rúgott. Vagyis az állam négyszer többet fizetett a piaci árnál. Az MSZP-s politikus szerint részben ez a markáns különbség alapozza meg a hűtlen kezelés gyanúját.
A tranzakció erősíti a gyanút, hogy a vonatkozó jogszabályváltozások nemcsak a kulturális örökség védelmére szolgálhatnak, arra is alkalmasak lehetnek, hogy ingatlanok túlárazásával meg lehessen "fejni" a magyar államot.
Az alapképlet egyszerű: kell egy ingatlantulajdonos és egy vevőjelölt. Utóbbi tesz egy szándéknyilatkozatot, aminek birtokában az épület gazdája jelzi az államnak, hogy védett ingatlanát meg akarják venni, és az állam élhet elővásárlási jogával. Ha az állam akarja ezt, akkor kénytelen a szándéknyilatkozatban foglalt összegért vásárolni. Ha nem érdekli az ügylet, akkor a szándéknyilatkozat semmire nem kötelezi a vevőjelöltet, bármikor elállhat a vételtől. A hivatalos indoklás szerint a konstrukció arra jó, hogy az állam megszerezze a kulturális védelem alatt álló ingatlanokat, így azok magyar kézben maradhatnak. Árnyalja ugyanakkor a képet az, hogy az előírás könnyen kijátszható: üzletrészként ugyanis szabadon adhatók-vehetők a "védett ingatlanok" is.
Vagyis, ha valaki olyan céget vásárol, amibe apportként vittek be egy patinás épületet, akkor tulajdonosa lehet a "védett ingatlannak", nem kell megkérdeznie az államtól, él-e elővételi jogával.
A Malév-székházat egy olyan cégtől vásárolja az állam, aminek felét – áttételesen – egy Belizben bejegyzett offshore vállalkozás tulajdonolja sajtóhírek szerint. (A társaság másik fele egy magyar magánszemélyé.) Azaz a cég nem minősül átláthatónak, márpedig az Alaptörvény szerint költségvetési pénzt csakis transzparens hátterű vállalkozásnak lehet fizetni. Ráadásul számos egyéb jogszabály – például a nemzeti vagyonról szóló – rögzíti, hogy ellenőrizhetetlen tulajdonosi körrel rendelkező céggel nem köthet üzletet az állam. Az, hogy a Miniszterelnökség mégis szerződést kötött a céggel, szintén a hűtlen kezelés gyanúját vetheti fel. Persze megeshet, hogy Gulyás Gergely irányította kancellária pontosan ismeri a valódi tulajdonosokat. Ám az ezt firtató írásbeli kérdésre még nem reagált. Más kormányzati szervek sem bizonyultak túl közlékenynek: amikor Tóth Bertalan a területileg illetékes fővárosi kormányhivataltól próbált adatokat igényelni, az azt válaszolta, semmilyen, az említett ingatlanok megvásárlásával kapcsolatos információ nincs a birtokában – minden adatot a Miniszterelnökség kezel. Gulyás Gergely azonban rácáfolt erre, amikor azt ígérte, lépéseket tesz, hogy az MSZP elnöke megkapja a kért adatokat, mégpedig a kormányhivataltól. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Magyar Állam"
] |
Pótnyomozást rendelt el az ügyészség Tóth Béla, a Fidesz 94-es kampányának egyik fő szervezője, korábbi ügyében.
Tóth Béla
Tóthot, aki Simicska Lajos üzlettársa volt a MAHIR-ban, olajügyben adócsalással gyanúsítják, de így az ügy most az ügyészségről visszakerült a rendőrségre. A Monon Kft. volt a beszállítója az egyik legismertebb olajcégnek, az Energol Rt.-nek.
A Monon Kft. a rendőrség szerint hamis iratokkal igazolta az olaj minőségét. A cég nem Tóth Béla nevén van, de az ő pénzéből indították el, és irodát is ő biztosított a Monon számára. Tóth Béla azt állítja, hogy ő csak kölcsönt adott a Monon ügyvezetőjének, több mint 100 millió forintot.
A rendőröknek az tűnt fel, hogy noha Tóth Béla soha egy fillért nem kapott vissza a kölcsönből, mindig újabb pénzeket tett a vállalkozásba.
Az [*****] összeállítása.
(2000. május 10.) | [
"Monon Kft."
] | [
"Energol Rt."
] |
Míg a Nap TV egykori székházának, a vizes-vb irodaépületének az őrzését mintegy 60 millió forintért elnyerte a Valton-Sec Kft., addig a Honvédelmi Minisztérium (HM) 279,5 milliós tenderét bebukta, mivel üzlettársaival érvénytelen ajánlatot nyújtott be.
Mindez a Közbeszerzési Értesítő legújabb számából derül ki. A HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal számára szeretettek volna az idei év végéig megvalósuló, "1432/2014. (VII. 31.) kormány határozatban megjelölt nemzeti és kiemelt rendezvényeihez kapcsolódó technikai, logisztikai, biztonsági tervezési és kivitelezési szolgáltatásokat" megrendelni.
Minderre nettó 279,5 forint lett volna, azzal együtt, hogy "a keretösszeg teljes kitöltésére ajánlatkérő nem vállal felelősséget."
A közbeszerzés elnyeréséért a Valton-Sec Kft. az Event Stuff Rendezvényszervező Kft.-vel és a GEM Rendezvénytechnikai Kft.-vel együtt indult el. A tender azonban eredménytelen lett, mert a vállalkozások érvénytelen ajánlatot adtak be.
A Valton-Secnek azonban, mint a Fidesz egyik kedvenc biztonsági cégének valószínűleg nincs miért aggódnia. A Valton-Sec Kft. éves nettó árbevétele 2010-ben alig haladta meg a 600 millió forintot, 2015-ben viszont már 1,7 milliárd forint feletti eredménnyel zárt.
Előző, a vizes-vb irodaépület őrzésének elnyeréséről szóló cikkünkben, megemlítettük, hogy a céghíreknél azonban jóval nagyobbat robbant az, hogy amikor a Rogán család helikopterrel ment Szabó Zsófi műsorvezető lagzijába, akkor a repülés után a Valton-Master Car által bérbe adott autóval robogtak tovább.
Mint a Népszabadság megírta, a cég 2013-ig "formálisan" a Valton Security luxusautók bérbeadására szakosodott leányvállalata volt, ezután kiváltak a Valtonból, de a "név és az együttműködés megmaradt".
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Valton-Sec Kft.",
"Fidesz",
"Valton-Master Car"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"GEM Rendezvénytechnikai Kft.",
"Event Stuff Rendezvényszervező Kft.",
"Nap TV",
"Honvédelmi Minisztérium",
"HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal",
"Valton Security"
] |
Nemigen boldogul az a vidéki helyi politikus, aki tudni szeretné, mire mennek el milliárdok az 56-os emlékév kapcsán. Az EMMI-től nem kapott választ, de nem adja fel. Sőt, a Desmond Child szerezte "halszagú" emlékdal ügyében szintén ostromolja az illetékeseket, bár legutóbb is azzal hajtották el, hogy változatlanul nem tudnak szerződést mutatni.
Nagyon szeretne tisztán látni, mire költik az adófizetők pénzét az 56-os emlékévvel kapcsolatban, de folyton falakba ütközik az Együtt és a Lokálpatrióták váci önkormányzati képviselője. Legutóbb az Emberi Erőforrások Minisztériumának tette fel a kérdéseit, s egyebek mellett arra volt kíváncsi, hogy az 56-os emlékbizottság mely pályázatokat támogatta, kik és mennyi nyertek, készültek-e jegyzőkönyvek a bizottsági ülésekről, illetve a bírálóbizottság tevékenységéről.
A helyi politikus igencsak szűkszavú választ kapott: a tárca a kérdések tekintetében nem minősül adatkezelőnek. Ami akár elő is fordulhat, hiszen Balog Zoltán miniszter egyben az emlékbizottság elnökeke, és lehetséges, hogy így a tárcájánál tényleg nem állnak rendelkezésre a kért adatok. Most fut még egy kört, és próbálkozik Schmidt Máriánál, hátha ő az emlékév kormánybiztosaként több információval rendelkezik. Vagy legalább elárulja, ki tud válaszolni.
Amúgy Balog nem túl régen kifejtette: nem akarnak idő előtt részletes tájékoztatást adni, mert az megzavarná az események lebonyolítását. Így egyelőre csak annyi biztos, hogy 13 és fél millió forint megy el, míg az egyes tételekbe csak később láthatunk bele.
Igaz, ismeri el a kíváncsiskodó, hogy a magyarforradalom1956.hu honlapon egy sor nyertes pályázat megtalálható. Az ördög azonban a részletekben rejlik, ezért többet szeretne tudni. Így például megismerné a döntéshozatali folyamatot, valamint azt, kivel mikor kötöttek írásbeli szerződést. Ez utóbbi azért is érdekes, mert úgy tudja, a nyertesek egy része a pályázatában foglalt vállalásának eleget tett, de máig nem kapta meg a pénzét.
Egyébként ez a váci önkormányzati képviselő volt, aki először fordult közérdekű adatkéréssel Schmidt Máriához, árulná el, született-e bármilyen szerződés a "halszagú" Magyarországról szóló emlékdal kapcsán, amely úgy került állítólag ötvenmillióba, hogy mindenki ingyen vállalta a közreműködést. Máig próbálkozik, de legutóbb is azt választ kapta, hogy nincs kontraktus. | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [] |
Hatvan órán át volt őrizetben Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, akit különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítottak meg. Tarjányi a kihallgatása során ártatlannak vallotta magát, szerinte indokolt lenne a nyomozás felfüggesztése.
Tarjányi Péter csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján egy videoösszeállítással mutatta be meggyanúsításának történetét és az ügyet, amelynek kapcsán a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai november 30-án előállították, majd csaknem 60 órán keresztül őrizetben tartották, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt. Tanúk esetleges befolyásolása miatt kezdeményezték harmincnapos előzetes letartóztatásának elrendelését is, de ezt első fokon, majd másodfokon sem tartotta megalapozottnak a bíróság, így Tarjányi Péter szabadon védekezhet.
A videoösszeállítás szerint a céget, amelyben Tarjányi Péter kereskedelmi kapcsolattartóként dolgozik, 2010 elején kereste meg egy beruházó cég egy építőipari projekt elvégzésével kapcsolatban. Tarjányiék cége a projektben bonyolítóként vett részt, a munkálatok elvégzésével a Generál Kft.-t bízták meg. A kivitelező viszont a munkálatok nem kezdte meg, a cég vezérigazgatójának állítása szerint politikai kérés érkezett hozzájuk arra vonatkozóan, hogy ne építsenek. Tarjányi Péter erről azt mondta: ezt a politikai szálat már akkor sem hitte el. Mint elhangzott, s kivitelező 2,2 milliárd forint előleget számlázott ki Tarjányiék cégének, el nem végzett munkák és fiktív számlák kapcsán. Ezt követően a céget feljelentették az adóhivatalnál, a vizsgálat jelenleg is zajlik.
Tarjányi Pétert állítása szerint júliusban a cég új vezérigazgatója megfenyegette azzal, hogy adjon át minden pénzügyi dokumentumot, ellenkező esetben a folyamatban lévő polgári perekben és az időközben a cége által kezdeményezett felszámolási eljárás során "érdekes dolgokat fognak tapasztalni". A Generál vezérigazgatója állítólag azt mondta, hogy a jogszerűen zajló folyamatokat beépített embereiken keresztül lassítani tudják, továbbá kijelentette: fennálló tartozásaikat nem fogják kifizetni.
Tarjányi Péter azt mondta: ez a fenyegetés beigazolódott, ugyanis míg az általuk kezdeményezett hatósági eljárások csak akadoznak, a Generál Kft. által indítottak azonnal elindultak. Mint kiemelte, nyár végén megkeresték a rendőrséget és az ügy tisztázása érdekében egyrészt átadtak minden dokumentumot, továbbá kérték, hogy mielőbb hallgassák meg a tanúkat. Miután ez nem történt meg, azt kérték a hatóságoktól, hogy végezzenek "halaszthatatlan nyomozati tevékenységet" a Generál Kft. székhelyein. Tarjányi Péter kiemelte: nem a vizsgálattal van baj, hanem azzal, ahogy a nyomozás folyik. Volt rendőrként is biztonságpolitikai szakértőként azt mondta, meggyanúsítása "nagyon gyenge", de úgy látja, ez egy hosszú ügy lesz.
Véleménye szerint ügye arra utal, hogy a belbiztonsági szolgálatoknak is lenne mit tenniük. Ugyanis, ha Magyarországon lehetséges, hogy egy gazdasági szereplő hatással lehet a hatóságok vagy az igazságszolgáltatás működésére, "az nagyon veszélyes" - tette hozzá. Az MTI múlt pénteken számolt be arról, hogy Tarjányi Pétert egy héttel korábban gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség. A BRFK szóvivője, Horváth Katalin Fanni annyit közölt, hogy egy szállodaberuházással összefüggésben különösen nagy értékre elkövetett csalás miatt nyomoz a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya. | [
"Generál Kft."
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Összehangolt ügyészségi akció van folyamatban – ezt a választ adta az Index megkeresésére a Központi Nyomozó Főügyészség a Mozaik utcai hatósági vizsgaállomással kapcsolatban, miután egy olvasónk, illetve a Totalcar.hu megírta, hogy július 7-én reggel rendőrautók érkeztek a budapesti vizsgaállomásra, és lezárták azt.
A Totalcar.hu azt írja, hogy a Mozaik utcai Magyarország egyik legnagyobb forgalmú vizsgaállomása, a Budapest Fővárosi Kormányhivatalának felügyelete alá tartozik, akárcsak a Vas Gereben utcában található másik fővárosi állomás. Ezzel a két hellyel együtt összesen huszonkilenc hatósági vizsgaállomás működik Magyarországon.
Az állomások más országból származó használt autók honosításával, vizsgáztatásával is foglalkoznak. A Központi Nyomozó Főügyészség későbbre ígért pontosabb tájékoztatást az akcióról.
Frissítés: A kormányhivatal kezdeményezte a vizsgálatot
A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást folytat Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedésfelügyeleti Főosztályának több dolgozójával szemben a Mozaik utcai vizsgaállomást érintő visszaélések gyanúja miatt, áll a budapesti kormányhivatal közleményében. A vizsgálatot a fővárosi kormányhivatal kezdeményezte.
A közszolgáltatásba vetett bizalom további erősítése érdekében Budapest Főváros Kormányhivatala továbbra is mindenben együttműködik a nyomozó hatóságokkal. Budapest Főváros Kormányhivatala az ügyben megtette a megfelelő jogi és működéséhez szükséges szervezési intézkedéseket - írták. | [
"Budapest Főváros Kormányhivatala"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Budapest Fővárosi Kormányhivatala",
"Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedésfelügyeleti Főosztálya"
] |
Az ügyvéd szerint Szilvásy György minden kérdésre válaszolt, ám a kérdések és a válaszok továbbra is államtitkot képeznek.Azt is elmondta: Szilvásy György kihallgatási jegyzőkönyve titkosításának feloldása érdekében az adatvédelmi biztoshoz fordultak. Ez a dokumentum tartalmazza a volt miniszterrel közölt gyanúsítást is.Mint mondta: az adatvédelmi biztos törvényes jogköre az, hogy kezdeményezze a titokgazdánál a titkosítás felülvizsgálatát, és ha úgy ítéli meg, hogy az nem indokolt, akkor ő fordulhat a bírósághoz, amely feloldhatja azt.Az elsőfokú bíróság döntését, amely szerint Szilvásy György szabadlábon maradhat, a másodfokú bíróság helybenhagyta, azonban ennek indoklást egyelőre még nem ismeri sem a gyanúsított, sem az ügyvéd.Galambos Lajost, a polgári elhárítás volt vezetőjét kémkedéssel, Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját bűnpártolással gyanúsítja a Budapesti Katonai Ügyészség. Rajtuk kívül gyanúsított még Szilvásy György is, akit szintén kémkedéssel gyanúsítanak.A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa csütörtökön rendelte el Galambos Lajos előzetes letartóztatását, Szilvásy György és Laborc Sándor esetében ugyanakkor a bíróság helyben hagyta a korábbi döntést, amely nem rendelt el kényszerintézkedést. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Katonai Tanácsa",
"Budapesti Katonai Ügyészség"
] |
Mostantól vasárnap is nyitva tarthat a balatonfenyvesi CBA, ugyanis piacnak nyilváníttatta magát - hangzott el az RTL Híradójában.
Az üzletnek - mostantól piacnak - ezer négyzetméter az alapterülete, így boltként semmiképp nem tarthatott volna nyitva vasárnaponként. Csakhogy a tulajdonos kezdeményezte, hogy az üzletet nyilvánítsák piaccá, a helyi jegyző pedig úgy látta, hogy az üzlet minden feltételt teljesített, ezért megadta az engedélyt. Hasonló módon járt el a Balatonakaliban működő CBA Príma is.
Baldauf László, a CBA alapítója a tegnap megjelent Heti Válasznak adott interjújában épp arról beszélt: hatvan év kiskereskedelmi tapasztalatából tudja, hogy a vasárnapi munkavégzés kereskedőcsaládokat tesz tönkre. Szerinte az embereknek nem kéne azt mondaniuk, hogy “a korszerű élelmiszertárolók, a hosszan eltartható termékek ellenére sem elég nekik hét napból hat a bevásárlásra".
Szerző: VG Online - RTL | [
"CBA"
] | [
"VG Online",
"RTL Híradó",
"CBA Príma"
] |
Orbán klasszikus szocialista médiavilágot akar, kizárólag kormánypárti vagy legfeljebb abszolút semleges sajtót, amit "az igazságot csak mi tudjuk" felfogás vezet. Ennek végrehajtására mondott nemet Simicska Lajos – állítja a G-napon a Lánchíd Rádió főszerkesztőjének kinevezett Schlecht Csaba, kinek nevét még a kilencvenes években, a Kaya Ibrahimhoz és Josip Tothoz köthető cégeladások kapcsán ismertük meg. A sajtót akkoriban annyira kerülte, hogy egyesek még a létezését is kétségbe vonták. Első interjújában szó esik az Index sorsáról, Spéderről, a Class FM-ről és persze "Lajos utasításairól".
Hogy lett önből rádiós főszerkesztő médiás tapasztalat nélkül?
Tavaly február hatodikán, a G-napon délután csörgött a telefonom, Simicska Lajos hívott. Azt kérdezte: akarsz a Lánchíd Rádió főszerkesztője lenni?
Csak így?
Így. Tartozom neki annyival, hogy ha felkér valamire, arra azt mondom: persze, Lajos.
A szakmaiság nem volt szempont?
A régi csapatból sokan itt maradtak, akik képesek pótolni a hiányosságaimat.
Nem kérdezett semmit, simán igent mondott?
Nyilván. Addigra már tudtam, mi történt.
Simicska milyen állapotban volt?
Este hatra mentem a MAHIR-központba, ott találkoztam vele. Bár sokkolták az események, addigra már abszolút lenyugodott. Megkérdeztem tőle, mi az iránymutatása.
És mi volt?
Annyi, hogy az addiginál kevesebb elfogultság legyen a rádióban.
Így fogalmazott?
Tömörebben és jóval indulatosabban.
Bayer Zsolt azt állította, hogy Simicska kiadta a sajtójának: Orbán családjára is lőni kell.
Ilyen utasítást nem kaptam, ez fel sem merült. Bő egy éve működünk a jelenlegi felállásban, és azóta sem bántottuk se Orbán családját, se a gyerekeit, se senkijét. Lajos csak azt kérte, legyünk elfogulatlanok és pártatlanok.
A korábbiakkal szemben?
Csintalan Sándor – akit a sajtó már csak Simicska Lajos magyar hangjának nevez – egy tavalyi interjúban azt mondta önről és a kinevezéséről: "Tanulékony ember, másrész azt gondolom, szimbolikus üzenet Orbán Viktornak." Mit üzentek Önnel?
Sanyit kéne megkérdeznie. Én nem tudom.
Nem hiszem.
Talán arra célzott, hogy a kilencvenes években a miniszterelnök úr apja, mint a fia egyik közeli barátjáról beszélt rólam egy interjúban.
Mi ebben az üzenet?
Hogy jól ismerem Viktort.
Annyira jól, hogy 1997-1998-ban az ön nevéhez is tapadt Kaya Ibrahim és Josip Tot ügye: azon Fidesz-közeliek közé tartozott, kiknek cégeit jelentős adótartozással adták el fellelhetetlen "kayaibrahimoknak", s mindez állítólag a párt anyagi hátterét volt hivatott megalapozni.
A régi ügyeket hagyjuk, azokról nem beszélek.
Sokat tud a Fideszről, az alapítókról.
Lajossal régóta jó a viszonyunk, közeli, bizalmas kapcsolatban vagyunk. Még 1989-ben ismerkedtünk meg a legendás Ménesi úton. Viktorral pedig még hamarabb, 1986-87 környékén.
Ők ketten találták ki, építették fel a rendszert. Állítólag jóval a G-nap előtt, már 2014-ben összevesztek, méghozzá pont a médián.
Így igaz. A választások után vesztek össze, aminek két oka volt: az egyik valóban Viktor második ciklusra tervezett médiapolitikája, aminek Lajos lett volna a végrehajtója. A másik Paks és az orosz közeledés ügye. Lajosban a mai napig igen erős az oroszellenesség.
Mi Orbán új médiapolitikai koncepciója?
A 2014 előtti Simicska-médiában sem fordult elő kormánykritika.
De, azért előfordult. Például Schmitt Pál lemondatásához a Magyar Nemzet vezércikke volt az utolsó csepp a pohárban.
Úgy tudni, addigra már eldőlt a kérdés, a Nemzet a kilövési engedély hírére volt olyan bátor.
Nekem Liszkay Gábor akkori főszerkesztő azt mesélte, a cikk után miniszterelnöki raportra hívták, ahol Orbán így fogalmazott: lábon lőttél, Gábor!
Ez így ment?
Ez így ment.
Vagyis 2014 előtt sem lehetett kritizálni. Ha meg mégis, abból nagyraport lett.
Orbánnak semmi kiszólás sem fér bele. Lajos nélkül végképp eltűnt minden gátlás, abszolút a szócsőmédia a cél. Miközben egyre erőteljesebben nyomulnak a TV2 stílusú, végtelenül lebutított, primitív bulvárban. Olyan területre is bekeveredtek, ahol eddig ritkán jártak.
Volner János bozótos történetére utal?
Arra.
A nőügyek mostanáig abszolút tabunak számítottak.
Nem véletlenül.
Nőügyek a többi pártban is vannak.
Abszolút. És nem csak azok, Habonyról is előkerült az ibizás videó. Mégis valószínűleg ő dobta be a Volner-ügyet. Meglátjuk, bejön-e.
A G-nap viszont önöknek nem jött be. Másfél év után hogyan értékelik a Simicska-Orbán háború kirobbanását?
Én csak pancserpuccsnak hívom, mert jól elcseszték. Ha nem pénteken, hanem egy nappal később csinálják, akkor valóban előidézhették volna, amit akartak: káoszt és fejetlenséget. Lajosék szombat reggel indultak volna síelni, és ha nincs idehaza, nem tudott volna azonnal intézkedni.
Állítólag régi csapatából Liszkay lelépése viselte meg leginkább, hiszen több évtizedes harcostársként együtt építették fel a Fidesz sajtóbirodalmát.
Liszkay 1994 óta a magyar média öt legbefolyásosabb embere között van. Sok pénze volt, a Magyar Nemzet főszerkesztőjének lenni pedig ma is komoly rang. Ebből pattant fel.
Erős kötelet tettek a nyakára, amit nagyon erősen megrántottak.
Ma a Magyar Idők című kormánylapot főszerkeszti. Simicska viszont sorra zárja be és adja el médiumait. Kezdte a Metropollal.
Az egy hirdetési újság volt, ha veszteséges, nem érdemes fenntartani.
Azért lett veszteséges, mert elmaradtak az állami hirdetések.
Valóban. És azért is, mert kitiltották a metróból, és jött helyette a Lokál. Meg azért is, mert a menedzsmentje nem volt hajlandó kidolgozni egy olyan üzleti tervet, amelyben állami hirdetések nélkül is vállalták volna, hogy nyereségesek lesznek.
Volt rá esély?
Volt. Miközben elismerem, hogy az állami hirdetések elvesztése mellett az is sújtotta a lapot, hogy a hatalom a piaci vállalatoknak is jelezte, hogy Lajos orgánumaiban nem kéne hirdetni. De vannak, akiket ez inspirál. Egy gyógyszergyárat is felhívtak, mire a tulajdonos képviselője azt üzente vissza, hogy terroristákkal nem tárgyal. Azóta is hirdet nálunk.
Ő a kivétel.
Így igaz. Mi pedig súlyosan veszteségesek vagyunk, ezt nem is tagadom.
Simicska számára a rádiós piac is előnytelenül alakul. A minap adta el az egyetlen országos és amúgy leghallgatottabb magyar kereskedelmi rádiót, a Class FM-et.
Már tavasz óta bizonytalan a rádió sorsa. Ősszel lejár a frekvenciaengedélye, ami öt évvel ugyan meghosszabbítható, de Lajos körülnézett a háttérben, és informálisan nyilvánvalóvá vált számára, hogy az NMHH neki nem hosszabbít. Szerencsére felbukkant egy amerikai érdeklődő, aki pénzt adott érte.
Az NMHH döntése már most megvan arról, hogy novemberben Simicskának nem hosszabbít?
Erős állítás.
Én csak azt mondom, amit Lajos kiderített. Azt is mondta: annak idején arra szövetkeztek Viktorral, hogy lebontsanak egy diktatúrát, és nem arra, hogy egy másikat építsenek. Úgy érzi, ő is hozzájárult ahhoz, hogy a miniszterelnök elérjen oda, ahol most tart, és hogy meg kell próbálni lebillenteni onnan. Ehhez pedig média kell. Van terve: a pénzt a Lánchíd Rádió, a HírTV és a Magyar Nemzet működésére 2018 végéig félretette.
Csakhogy közben épül a Habony-féle ellenmédia. A Metropollal szemben elindult a Lokál, a Lánchíd Rádióval szemben a Karc FM, a Music FM-mel szemben a Rádió1, a Magyar Nemzettel szemben a Magyar Idők.
De nem azért, mert így tervezték. A pancserpuccs napján arra számítottak, Lajos úgyis átadja a médiumait és eltűnik a süllyesztőben. De ahogy mondtam, volt ideje reagálni, és attól kezdve ők futnak kényszerpályán. Innen a Lánchídtól is vittek embereket a Karc FM-hez, zsarolással és óriási pénzzel.
Aki átment, áruló?
Nincs harag, de Lajostól utasítást kaptunk: csak az ő engedélyével lehet bárkit visszavenni.
A hallgatottsági adatok szerint nem áll jól a Lánchíd: szinte sereghajtó a beszélgetős rádiók között.
Ez nem igaz. Országosan a hetedik leghallgatottabb rádió vagyunk.
Ez azért nem a legjobb. Ráadásul engedélyük 2018 októberében lejár. Azt miért hosszabbítaná meg az NMHH?
Addig sok víz lefolyik még a Dunán. De ha ugyanez az NMHH és politikai felállás marad, akkor nem sok esélyt adok magunknak.
Habonyék kopírozzák Simicska rendszerét?
A szisztéma arról szól, hogy reklámok terelésével lehet fenntartani egy vállalat forgalmát. Lajos ezt már a Mahir 1994-es privatizálásakor kitalálta. Nem hiszem, hogy ehhez Habony bármit hozzátett volna. A mechanizmusban nincs különbség, a tartalomban viszont annál inkább.
Ellenzékiek lettek?
Belesodródtunk. Mondjuk úgy, kényszerűen azzá váltunk. A fideszes politikusok nem állnak velünk szóba, adásba nem jönnek be. Akkor kit hívjunk a politikai műsorainkba? A Jobbikot, az LMP-t, a szocikat. Az elején még őrjöngtek a hallgatók, hogy miért szerepelnek nálunk, de megmagyaráztuk nekik, nincs más választásunk.
Infók azért szivárognak még önökhöz a kormányoldalról?
Szivárognak. Persze nem úgy, mint korábban, amikor megmondták, mi szivárogjon ki és miből kell hírt csinálni. Akik a G-napon elmentek, a mai napig így dolgoznak. Játszanak velük.
És önök mit játszanak? Minapi sajtóhír szerint Simicska és médiája a Jobbikot építi a 2018-as választásokra.
Uborkaszezon van. Ezek az orgánumok csak a Fidesznek tesznek jót azzal, hogy időnként felmelegítik ezt a témát. Mi pedig a Jobbiknak akkor teszünk jót, ha pont úgy kezeljük, mint a többi pártot.
Nincs háttérmegállapodás?
Nincs. Én sem tettem ki Vona-képet a szobám falára. De véleményem attól még van a kormány tevékenységéről, méghozzá lesújtó. Ahhoz, hogy 2018-ban egy másik kormány állhasson fel, választást kell nyerni. Meggyőződésem: bármennyire is jóval szerényebbek Vona képességei, mint Orbáné, ha 2018-ban Vona lenne a miniszterelnök, az nagyon jót tenne az országnak.
Tessék?
Úgy tudni, Simicska Lajos megvásárolja az Indexet, állítólag opciós szerződése van a portálra, amit le is hívott.
Pesten már mindenki ezt mondja. Többet én sem tudok.
Ugye nem gondolja, hogy elhiszem?
Amennyivel többet tudok, azt nem mondom el.
Pedig jó lenne.
A Magyar Nemzet azt írta: Lajos egy szűkkörű értekezleten kijelentette, hogy az Index nem kerülhet az Orbán-Habony páros kezébe. Ezt én is így tudom.
Üzent?
Persze. És itt blöffölni nem érdemes. Ha ezt nyilatkozta, akkor nyilván megvannak az eszközei. Ha a korábbi tulajdonos Spédernek el kell engednie a portált, akkor Lajos valószínűleg el tudja kapni. Szakmája szerint jogász, a szerződések embere.
A TV2 esetében nem jött össze a mutatvány.
Az nagyságrendekkel nagyobb finanszírozást igényelt volna. Mi néhány milliárdból elketyegünk, a TV2-be viszont tízmilliárdokat kellett volna pumpálni. Lajosnak volt ugyan opciós szerződése, de nem akarta igazán megszerezni a tévét, mert anyagilag túl nagy falat lett volna. Vajna is csak úgy tudja menedzselni, hogy mindent pénzt megkap hozzá a kormánytól. Ha ezek a Habony-féle orgánumok egyszer piaci viszonyok közé kerülnek, úgy olvadnak el, mint napon a hó.
Azt pletykálják, akár összefoghat a két sértett: Spéder és Simicska.
Ezt nem tudom. Spéder sztorija mindenestre kemény fenyegetés minden magyar milliárdosnak. Akár még a nagy Csányi Sándornak is.
Csányi érinthetetlen.
Nem hinném. És bár Spédert alaposan lejáratta, Simicskával mégsem tett ilyet.
Az összeveszéskor Orbánnak még nem volt ilyen médiája. Most meg már miért tenné? A Spéder elleni támadás pedig láthatóan hirtelen haragból és dühből ment, súlyos bűnt követhetett el, azért ugorhattak így a torkának. De azóta is csend van körülötte. Spéder annyira átfonta a Postát, a takarékszövetkezeteteket, hogy kitartó és szívós jogász aprómunka lesz kipucolni őt a rendszerből.
Ilyen alapon Simicskát meg képtelenség.
Ezt bizonyítják az események is. Lajos még mindig nagyon zavarja a köreiket.
Simicska mennyire szól bele orgánumai napi ügyeibe?
Néhány hetente tart értekezletet a három médium főszerkesztőjének, D. Horváth Gábornak, Tarr Péternek és nekem. Abszolút képben van.
Miben dönt?
Csak egy példa: a balatonfüredi hal- és borünnepet minden évben mi szervezzük a helyi önkormányzattal, annak a részleteibe beleszólt. De amúgy inkább anyagi kérdésekben dönt. Ha Tarr Péter HírTV-igazgató fel szeretne venni egy sztárműsorvezetőt, annak a fizetését már behozza Lajos elé, azt ő hagyja jóvá.
Fifikás, furmányos figurának írják le.
Ő az első ember, aki előtt az esze miatt kapituláltam. Tényleg zseni. És személyes bűvkörébe tudja vonni az embereket. Karizmatikus ember.
Kizárt, hogy kibékül Orbánnal?
Kapott rájuk ajánlatot?
Mondjuk úgy: egész biztosan megvennék mindet. A Heti Válaszra is állandóan jönnek az ajánlatok. Ha százmilliókat tudnak önteni Habony lapjaiba, ezekre is simán meglenne a pénz.
A beszélgetésünk elején határozottan visszautasította, de nem lehet nem megkérdezni: az ön nevéhez tapadt, hogy 1995-ben tizenhárom, a Fidesz gazdasági holdudvarához köthető társaság került át öntől az akkor Németországban élő török Kaya Ibrahimhoz, 1997-ben pedig három hasonló társaság a Németországban élő horvát Josip Tothoz. A két illetőnek nem volt meg a személyi igazolványa. Mivel így a hivatalok hiába keresték őket, a társaságok adótartozásait nem sikerült beszedni, a cégeket törölték a nyilvántartásból. Az ön neve a Simicska-cégbirodalomhoz köthető dokumentumokban 2004-ig található meg mint egyes társaságok végelszámolója.
A régi ügyek miatt akkoriban sokkal erősebb média összetűz zúdult rám, illetve golyófogóként rajtam keresztül Lajosra és persze Viktorra, mint amennyit most Habonyék bárki ellen gerjeszteni tudnak. Ezért ez a sztori valóban beégett az emberek fejébe.
Ezért céloztam arra, hogy mindez olyan kötelék ön, illetve így Simicska és Orbán között, ami soha nem évül el. Kinevezése ezért szimbolikus Simicska részéről.
Ha az én nevem bármit is szimbolizál, az csak a média hatása. Olyan erővel lőttek rám, hogy így égtem bele a történelembe.
Tényleg ezek a cégek alapozták meg anyagilag a Fideszt?
Ez viszont már tiltott terület. | [
"Lánchíd Rádió",
"Fidesz"
] | [
"Karc FM",
"Class FM",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Idők",
"Music FM"
] |
Lázár János nem vesz igénybe utazási költségtérítést, és befizeti a költségvetésnek azt a kétmillió forintot, amelybe a szállás került három utazásán. Az államtitkár az után jelentette ezt be, hogy az Origo részleteket közölt több, eddig nagyrészt titkosan kezelt utazásáról.
“Úgy döntöttem, hogy lemondok a számomra törvényben biztosított utazási költségtérítésekről" - közölte Lázár János egy közleményben, amelyet az után adott ki, hogy egy keddi bírósági tárgyaláson részletek derültek ki eddig nagyrészt titokban tartott utazásairól, amelyeken nagy összegű hotelszámlák keletkeztek.
A pert az Origo munkatársa indította a Miniszterelnökség ellen, miután a hivatal nem adott részletes tájékoztatást Lázár három utazásáról, ahol összesen közel kétmillió forint volt a szállásköltség. Azt sem árulták el korábban, hogy hányan vettek részt az utakon, a keddi tárgyaláson ugyanakkor kiderült, hogy csupán kétfős delegáció utazott minden alkalommal, tehát Lázár János és egy másik állami tisztviselő osztozott a költségeken.
Egy 2012 november végi háromnapos (tehát vélhetően csak két éjszakát jelentő) angliai utazáson 920 ezer forint volt a szállásköltség, egy tavaly márciusi kétnapos svájci úton 469 ezer forintba, egy tavaly júliusi, szintén kétnapos olaszországi úton pedig 582 ezer forintba került a szállás. Ehhez hasonló nagyságú szállásköltségek még csak megközelítőleg sem szerepeltek más miniszterelnökségi vezetőknél 2012-ben és 2013-ban, pedig többen közülük Lázárral azonos tisztséget viseltek.
Lázár a szerda hajnali közleményében közölte azt is, hogy a “felhasznált kétmillió forintot rögvest az állami költségvetés rendelkezésére bocsátom". Azt nem részletezte, hogy ezt hogyan és miből teszi meg, illetve hogy miért fizeti ki a rá nem eső költségeket is. Hozzátette, hogy “az elmúlt két évben a legkevesebbet utazó kormánytagok közé tartoztam", és megjegyezte: “Örülök, hogy a független magyar bíróságok fontosnak tartják, hogy megismerjék utazási szokásaimat."
Lázár részleteket nem közölt az utazások körülményeiről, illetve arról, hogy mely szállodákban szállt meg, és hogy miért kerültek ekkora összegbe.
A Miniszterelnökség elleni perben a bíró a keddi tárgyaláson részítéletet is hozott. Kimondta, hogy a svájci és az olaszországi utazások esetében a Miniszterelnökségnek részletesebb tájékoztatást kell adnia arról, hogy Lázár János mit csinált a kiküldetései során, és válaszolnia kell azokra a kérdésekre is, hogy mely szállodákban szállt meg, illetve hogyan alakult a szállásköltség a hotelek és az utazások bontásában. Ez a döntés első fokon született meg, így nem jogerős, a Miniszterelnökség dönthet úgy, hogy fellebbez az ítélet ellen.
A Miniszterelnökség az Origo munkatársának kérdéseit az ügy kezdete óta azzal hárította el, hogy Lázár János a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatalt felügyelő államtitkárként vett részt az utazásokon.
Az angliai utazásról azért nem született döntés, mert a Miniszterelnökség a per során közölte, hogy erről a kiküldetésről létezik egy minősített irat. A tárgyalás további menete során először az fog eldőlni, hogy ezt miként ismerheti meg a bíró, majd az, hogy a dokumentumból mi hozható nyilvánosságra. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Információs Hivatal"
] |
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője Fotó: Halász Júlia
Előbb nyaralt, később november eleji határidőt ígért, aztán azt visszavonta, most pedig, hogy már decembert írtunk, az Amnesty Internationalre mutogat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila, aki szűk öt hónap alatt sem tudott elkészülni jelentésével a Pegasus-ügyben.
Július 18-án jelent meg egy nemzetközi újságíró-hálózat tényfeltáró cikksorozata arról, hogy világszerte több száz ellenzéki politikust, aktivistát és kritikus újságírót figyelnek meg egy izraeli gyártású informatikai kémfegyverrel.
A Pegasus-ügyben - amit magyar oldalról a Direkt36 göngyölített fel - az elmúlt hónapokban kiderült, hogy magyar üzletembereket és újságírókat is megfigyeltek a szoftverrel.
Időközben Kósa Lajos elismerte azt is, hogy a Belügyminisztérium beszerezte a programot a gyártó NSO-tól. A Fidesz-politikus állításáról az ügyészség később azt állította, hogy nem igaz.
Péterfalvi Attila nem szakította meg nyaralását az ügy miatt, így az adatvédelmi vizsgálat eleve csak augusztus végén kezdődhetett meg. Akkor az adatvédelmi biztos azt ígérte, hogy ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást, jóllehet ez csak annyit jelentene, hogy a bíróság vagy az igazságügyi miniszter megadta arra az engedélyt.
De Péterfalvinak nem sikerült a munka végére érni. November elején a biztos még nem tudta megmondani, mikor végeznek.
A hvg.hu most ismét megkérdezte Péterfalvit, hogyan halad a munka, mire a biztos azt válaszolta, szinte kész van, minden rendelkezésre áll, de nem tudja befejezni a vizsgálatot, mivel az Amnesty International jogvédő hálózat nem bocsátja rendelkezésére annak a 300 célszemélynek a nevét, akiket Magyarországon megfigyelhettek.
Az Amnesty úgy jön képbe, hogy a szervezet kiberegysége, a berlini székhelyű Security Lab vizsgáltat be a telefonokat, amikre a kémprogramokat telepítették. Péterfalvi valamiért mégis az Amnesty Magyarországnál kopogtatott az adatokért, és nem a nemzetközi irodánál, így nem is tudott hozzájutni a számokhoz.
"Nem tudjuk lezárni az ügyet a lista nélkül, mert kéthetente nyilvánosságra kerül egy új név, így mindig újrakezdhetnénk az ellenőrzést, hogy a kikerült szám tulajdonosát tényleg megfigyelték-e és ez jogszerűen történt-e" - mondta a biztos a hvg.hu-nak, bár ebből nem derült ki, hogy az eddig nyilvánosságra került nevek és adatok alapján miért nem lehet érvényes megállapításokat tenni.
Az Amnesty oldaláról mindenesetre azt közölték a hvg.hu-val, hogy nincs tudomásuk arról, hogy a biztos felvette-e a kapcsolatot a nemzetközi irodájukkal.
Péterfalvi azt mondta még a lapnak, hogy készül egy nyilvános verziója a jelentésnek és egy olyan is, amit nemzetbiztonsági okból nem lehet majd nyilvánosságra hozni.
A biztos is utalt rá, hogy az Európai Bizottság is várja a jelentést. Az igazságügyi biztos Didier Reynders is sürgette az ügy mielőbbi feltárását. (hvg.hu)
| [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] | [
"Európai Bizottság",
"Amnesty Magyarország",
"Amnesty International",
"Security Lab"
] |
Történelmi igazságtétel: a Válasz.hu értesülése szerint tegnap a Fővárosi Ítélőtábla 100 százalékban visszaadta az államnak az 1989-ben kijátszott csillebérci úttörőtábort a rajta álló vadászházzal együtt. A verdikt jogerős!
Kádár János úttörök közt 1972-ben
A történet egyidős a magyar rendszerváltozással. A KISZ 1989-ben az úttörőszövetségnek ajándékozta a csillebérci tábort – ez volt a kijátszás első felvonása. A második: tíz évvel később a területen lévő vadászházat eladták a Rácz Péter úttörőszövetségi elnök unokatestvére nevével fémjelzett Bau-bérc Kft.-nek, majd az egész tábort megkísérelték privatizálni az offshore hátterű Mobilber Kft.-nek. Utóbbi céget az a Tóth Miklós vezeti, aki korábban az MSZP tulajdonában lévő Concedo Kft.-t is irányította – azaz Puch László volt pártpénztárnok kinevezettjeként szerzett némi hírnevet.
Az állam még 2000-ben, az első Fidesz-kormány idején indított pert az 1989-es állapot visszaállítása érdekében, és ez a "kísérlet" tegnap sikerrel zárult. A 15 évnyi bírósági huzavona után a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletet hozott: az úttörőtábor mellett a vadászház is az államé lett (noha első fokon az épület visszaszerzését nem támogatta a bíróság). A vesztes alpereseknek – tehát a Magyar Úttörők Szövetségének, a Bau-bércnek és a Mobilbernek – el kell hagyniuk a területet (jelenleg mindhárom társaság saját székhelyeként tünteti fel a volt úttörőtábort). A központot egyébként – ma még – az úttörőszövetség vállalata, a Csillebérci Szabadidő Kft. üzemelteti, melynek ügyvezetője nem más, mint az MSZP volt elnökségi tagja, Nagy Nóra. | [
"Bau-bérc Kft.",
"Magyar Úttörők Szövetsége"
] | [
"Concedo Kft.",
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Mobilber Kft.",
"Csillebérci Szabadidő Kft."
] |
Az adóhatóságnál tett bejelentést a Magyar Orvosi Kamara felügyelőbizottsága az aggályos és pazarlásra utaló pénzügyek miatt. Egy, az Index birtokába került hangfelvétel szerint az fb elnöke november végén csökkenő tagi szolgáltatásokról, emelkedő elnöki jutalmakról, milliós lelépési összegekről, kamarai pénzből kifizetett gyorshajtási és parkolási bírságokról, magas ügyvédi és hirdetésszervezői számlákról számolt be. Cégadatok szerint a kamara korábbi alelnöke, a jobbikos képviselőként is dolgozó Gyenes Géza saját háziorvosi bt-jének is számlázott ki pénzeket, de ez nem látható cége mérlegében. Éger István, a kamara elnöke azt mondta: nyitottak minden vizsgálatra.
Az Állami Számvevőszék után az adóhivatalnál és az adatvédelmi biztosnál is bejelentést tett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) felügyelőbizottságának elnöke a kamara pazarló gazdálkodása, könyvelési szabálytalanságai, elszámolásbeli anomáliái és "a legmagasabb fórum döntése nélküli beruházási tevékenységre utaló körülmények" miatt.
Az orvoskamara felügyelőbizottsága azután tette meg ezt a lépést, hogy Bánki Magdolna fb-elnök a kamara november végi országos küldöttgyűlésén részletesen beszámolt a 2011-2012-es gazdálkodásban tapasztalható aggályos ügyekről. A héttagú felügyelőbizottság nem tudta teljesen lezárni jelentését. A kamara vezetése ugyanis az fb többszöri kérése ellenére is megtagadta a könyvelési anyagok egy részének átadását. A beszámolóban közzétett számok így részben a főkönyvi kartonokon, részben a kamara országos hivatalvezetőjének szóbeli közlésén alapulnak.
Ahhoz, hogy a vizsgálatokkal tovább tudjunk haladni, szükség van külső szakmai segítségre, ezért fordultunk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz is.
– mondta az Indexnek Bánki Magdolna. Egyelőre nincs szó feljelentésről. Az adóhatóság feladata lesz eldönteni, hogy a felügyelőbizottság által szóvá tett ügyek szabályellenesek-e. A NAV kérdésünkre azt közölte, hogy konkrét ügyet érintő bejelentéssel kapcsolatban információt nem hozhatnak nyilvánosságra, de ha egy közérdekű bejelentés elég információt tartalmaz, kivizsgálják azt.
A tagokra szánt pénz csökkent, a jutalmak emelkedtek
Az Index birtokába került a Magyar Orvosi Kamara november 30-án tartott országos küldöttgyűlésén készült hangfelvétel (ezt valószínűleg az egyik résztvevő készíthette a mobiljával). Itt Bánki Magdolna az elnökség és 300 küldött előtt hosszasan sorolta a visszatetszést keltő ügyeket az évi 1,5 milliárd forinttal gazdálkodó szervezetben.
Az ülés hangulatának megértéséhez jó tudni, hogy itt kellett dönteni a tagdíjak visszamenőleges hatályú csökkentéséről is. A kamara ugyanis tavaly a tagság megkérdezése nélkül hatszáz forinttal, 1700-ról 2300 forintra emelte meg a havi kamarai tagdíjat. A felügyelőbizottság elnöke közben ezekről beszélt:
A kamara egyik alapfeladatára, a tagok javára végzett szolgáltatásokra egyre kevesebbet költöttek: 2011-ben még 100 millió forintot, 2012-ben 53 millió forintot, 2013-ban már csak 40 millió forintot.
A tiszteletdíjak eközben 41 millió forintról 71 millió forintra nőttek. A 6,5 millió forintos jutalomkeretet 2011-2012-ben úgy osztották fel, hogy a MOK hivatalában dolgozók 30 százalékot kaptak, Gyenes Géza korábbi alelnök 19-23 százalékot, Éger István elnök pedig 40-50 százalékot. A letöltéshez kattintson ide!
Éves szinten 2,9 millió forintot fordított az elnök, az alelnök és a titkár benzinre, de útnyilvántartás egyáltalán nem készült, az autóhasználat korlátlan volt.
800 ezer forintot fordítottak cascóra és cégautóadóra, azaz kifizették a céges autó magáncélra való használatát is.
Parkolási díjakra és autópálya-matricákra évi 600 ezer forint ment el. Ahogy az fb-elnök mondta, a kamarában többen kaptak éves autópálya-matricát.
A MOK pénzéből 600 ezer forint ment el parkolási bírságokra, gyorshajtás miatt kiszabott büntetésekre, autótörések javítására és autóápolásra is.
A letöltéshez kattintson ide!
A MOK honlapjára évi 14,8 millió forintot fordítanak. A MOK újságjára postaköltséggel együtt 77 millió forintot fordítottak, 2013-ban pedig már 84 millió forintot szánnak, de a hirdetésszervező (aki egyébként az elnök titkárnője) még évi 1,5 milliót is leszámlázott jutalékként. A letöltéshez kattintson ide!
46 millió forint munkáltató kölcsönt kaptak a kamara országos központjában és területi szervezetinél dolgozók a devizahiteleik forintalapúra váltására, köztük olyan ingatlanra is, amelyben nem is laktak. A szerződésekben nem találtak garanciát a kölcsönök visszafizetésére. A letöltéshez kattintson ide!
Az fb vizsgálata sokallta a MOK két jogászának kifizetett évi 26 millió forintot is.
Minden kamarai tagnak csoportos életbiztosítást kötöttek. A 44 milliói forintért kötött életbiztosításnál az alkuszcég a MOK egyik kft.-je volt, amely 30 százalék jutalékot, azaz 13 millió forintot visszakapott évente. Az összes magyar orvos adata a szerződéskötés után egy külföldi biztosító mannheimi szerverére került, ami adatvédelmi aggályokat vet fel. Az fb ebben az ügyben az adatvédelmi biztoshoz fordult. A letöltéshez kattintson ide!
A kamara egyik kft.-je, az eredetileg egy idősotthon tulajdonlására alakult MOK Komplex összesen 138 millió forint tagi kölcsönt kapott. A cégbíróságon folyamatban van a cég egyesítése a kamara másik kft.-jével, a Szondi 100 Kft.-vel. Az ingatlan átkerült a Szondiba, így a kiüresített MOK Komplex eladhatóvá válik , és várhatóan soha nem fogja visszafizetni a kamarának a 138 milliós tagi kölcsönt. Az fb elnöke szerint "ennek az esélye egyenlő a nullával″. A havi bruttó 380 ezert forintért dolgozó ügyvezetők közül az első távozásakor 700 ezer forint, a második ügyvezető pedig 1,6 millió forint lelépési pénzt kapott, holott a cég veszteségesen működött. A letöltéshez kattintson ide!
Számláztak a háziorvosi bt-nek is
A felügyelőbizottság elnökének beszámolójából kiderül az is, hogy a MOK pénztárából több alkalommal vett fel készpénzt 200-600 ezer forint értékben a korábbi alelnök, Gyenes Géza cége, a Medhelper Bt., holott Gyenes Géza a MOK alkalmazottjaként fizetést kap. A jobbikos országgyűlési képviselőként is munkálkodó Gyenes Géza ezt az ülésen azzal indokolta, hogy a MOK országos hivatalának munkatársai DM-leveleket borítékoltak és postáztak. Ez külön munkának számít, és ezt csak az ő bt-jének közbeiktatásával tudták kifizetni.
Gyenes Géza az ülésen azt mondta: az "elabortált″ és régebb óta inaktív háziorvosi cégét ajánlotta fel segítségül a dolgozók kifizetéséhez. Az elnök az ülésen azt is mondta, hogy neki ebből egy "buznyák haszna sem származott″, és ezután be kellett fizetnie az áfát is.
Érdekes ugyanakkor, hogy a nyilvános cégadatbázis mérlegadatai szerint a Medhelper Bt.-nek sem 2011-ben, sem 2012-ben nem volt semmilyen bevétele. Ebben az ügyben megkerestük Gyenes Gézát. Kérdéseinkre azt mondta: ő már nem alelnök (hanem a kamara országos ügyviteli vezetője – a szerk.), így a kamara ügyeiben nem nyilatkozhat. Arra a kérdésre, hogy a felvett összegek miért nem szerepelnek cége mérlegében, Gyenes Géza azt mondta: erről a könyvelőjét kellene megkérdezni.
Gyenes Géza az ülésen azt mondta: nem igaz, hogy megtagadták a tájékoztatást a felügyelőbizottságtól. Az fb épp azon a napon akart vele beszélni, amikor neki a parlamenti ülésen kellett lennie, ő pedig hiába adott meg más időpontot, az nem felelt meg az fb tagjainak. Gyenes azt is elmondta, hogy a nem tagdíj eredetű bevételeket a kamara szabadon használhatja fel. Csak akkor kell az országos küldöttgyűléshez és a területi szervezetekhez fordulnia, ha ezt a pénzt nem kamarai célokra akarják fordítani.
Állunk elébe a vizsgálatnak, nyitva áll az ajtónk a NAV vagy más hatóság ellenőrei előtt, mondta az Indexnek Éger István. A MOK elnöke azt mondta: a felügyelőbizottság eleve alapszabály-ellenesen végezte a vizsgálatot, mivel az érintetteket nem tájékoztatták, ráadásul be sem fejezték azt. "A felügyelőbizottság elnökének a nyilvánosság előtt megszellőztetett megállapításaiért vállalnia kell a felelősséget″ – mondta Éger István, aki nem kívánt belemenni a részletekbe.
Prejudikációk? Hallatlan tévedések?
A hangfelvétel szerint egyébként a közgyűlésen a felügyelőbizottság elnökének állításait érdemben és tételesen senki sem cáfolta. Az elnök, a MOK jogásza és könyvvizsgálója főként olyanokat mondott, hogy az fb beszámolója "hemzseg a tévedésektől", "prejudikációkat tartalmaz", az anyagban "hallatlan tévedések vannak", a "szakmai alázat és tisztelet nélkül nagy merészség kijelenteni ilyen tényeket".
A korrektség kedvéért a MOK helyett ezért mi próbáljuk meg összeszedni az érdemi ellenvetéseket vagy cáfolatokat. Éger István az ülésen elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az fb által kifogásolt tételekben semmi különös nincs, azok az illetékes testületek által elfogadott éves költségvetésnek felelnek meg. A MOK jogásza azt mondta: 2012-ben azért volt ekkora az ügyvédi költség, mert közel 5000 tagdíjtartozással kapcsolatos követelést kellett érvényesíteniük, amelyekre a bíróság egyenként kis összegű ügyvédi munkadíjat határozott meg. Ezt a munkát nem az ügyvéd végezte egyedül, hanem hárman dolgoztak rajta.
Fotó: Máthé Zoltán Éger István
A kamara könyvvizsgálója arra hivatkozott, hogy bár a MOK-nak nem kellene konszolidált beszámolót készíteni, a tiszta és ellenőrzött működés érdekében évek óta alkalmaznak könyvvizsgálót, a tisztességes könyvvizsgálatnak pedig ennyi az ára. A könyvvizsgáló szerint szó sincs arról, hogy a MOK egyik kft.-je 138 millió forinttal tartozna a kamarának. Annak idején ingatlant akartak venni, ehhez a MOK-nak volt pénze, ezért alapították a kft.-t. A pénz nem tűnt el, hiszen az értéke egy kft.-be került, és tőketartalékot képez. | [
"Medhelper Bt.",
"MOK Komplex",
"Magyar Orvosi Kamara"
] | [
"Szondi 100 Kft.",
"Állami Számvevőszék",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
2017 Június 28 Forrás: RomNet-Hidvégi-B. Attila galéria megtekintése
Közel egymilliárd forintos adóssága miatt azonnali csődöt jelent az Országos Roma Önkormányzat – tájékoztatta több képviselő is szerdán a RomNet-et.
A RomNet úgy tudja, egy független könyvvizsgáló cég 2011-ig visszamenőleg egy átfogó pénzügyi ellenőrzést végzett a roma szervezetnél, és a 2016-os évre vonatkozóan olyan mértékû szabálytalanságokat és adósságokat tárt fel, amely miatt az ORÖ mûködésképtelenné vált.
A tetemes pénzügyi adósság annak ellenére áll fenn az önkormányzatnál, hogy a Híd a munka világába nevû botrányprogram 1,6 milliárd forintos adósságából a kormány 1,3 milliárd forintot tavaly karácsonykor elengedett, és a maradék 300 millió forintra pedig egy havi 7 millió forintos törlesztő részlettel részletfizetési megállapodást kötöttek. Múlt héten, az Országgyûlés rendkívül ülésnapján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Teleki László szocialista képviselő kérdésére válaszolva arról beszélt, hogy az ORÖ eddig határidőre és rendszeresen fizetette a részleteket, és a futamidő végén, 2017 decemberében kell a hiányzó összeget egy összegben visszafizetniük. A RomNet és a Népszava korábban hírt adott arról, hogy maradék összeget, a 300 millió forintot, a Híd a munka világába projekt keretében a Naphegy téri Gellérthegy utcában vett ingatlan megvásárlásával fedezné a kormány. Az adás-vétel úgy tudjuk eddig azért nem jött össze, mert az Emberi Erőforrások Minisztériumának belső vizsgálat szerint jelentősen túlárazva vette meg az ORÖ a budai 450 négyzetméteres ingatlant 205 millió Ft.+ áfa áron, és az értékbecslés és a vételár közötti különbség maximum 5 százalék eltérés lehet.
A RomNet-nek szerdán több képviselő is azt mondta, hogy Balogh János csütörtökön 12 órára egy rendkívüli tájékoztatóra hívta össze az Országos Roma Önkormányzat mind a 46 képviselőjét a szervezet Dohány utcai székházába. Tudomásuk szerint azért, mert a könyvvizsgáló által feltárt, összesen 930 millió forintos adósság miatt az önkormányzat fizetésképtelenné vált, és az elnök a hivatalvezetővel bejelenti a csődöt.
Lakatos Oszkár, az ORÖ képviselője, az önkormányzat pénzügyi gazdálkodását ellenőrző, de azóta már feloszlott Alternatív Vizsgálóbizottság tagja, és Hegedüs István, a szervezet korábbi elnöke a kialakult helyzet miatt holnap, vagyis 2017. június 29-én, csütörtökön, 13 órakor sajtótájékoztatót tart az ORÖ budapesti Dohány utcai székháza előtt.
A RomNet korábban többször is írt arról, hogy Hegedüs István leváltásával Farkas Flórián korábbi elnök, romaügyi miniszterelnöki biztos szándéka az volt, hogy feloszlassa az ORÖ-t, és ezért bízta rá a Lungo Dromos képviselők tiltakozása ellenére az elnöki tisztséget a baloldali kötődésû MCF elnökére, Balogh Jánosra.
A RomNet tavaly februárban és márciusban nyilvánosságra hozott olyan hangfelvételeket is, amelyek Farkas Flórián és Balogh János is az ORÖ csődjéről, illetve a testület feloszlatásáról beszélnek. Hegedüs Istvánt többször próbálták elmozdítani elnöki tisztségéből, végül 2016 februárjában maga mondott le megbízatásáról. Farkas Flórián javaslatára pedig 2016. február 26-án Balogh Jánost megválasztották elnöknek. Hegedüs István lemondása után az új elnökség megbízatását azzal kezdte, hogy február elsejei, visszamenőleges hatállyal megbízási szerződéseket kötöttek a puccsot támogató képviselőkkel havi 200, 250, majd 450 ezer forintos összeggel, mely miatt az Nemzeti Adó és Vámhivatal nyomozói költségvetési csalás gyanújával nyomozást folytatnak. Ebben az ügyben a hatóság a RomNet főszerkesztőjét is kihallgatta tanúként.
A Nemzeti Választási Bizottság korábbi közlése szerint abban az esetben, ha az Országos Roma Önkormányzat feloszlatja önmagát, akkor időközi választás kell kiírni, de a választás költségeit a szervezetnek kell állnia, amely közel egymilliárd forint is lehet. Viszont ha csődöt jelent a szervezet, akkor egy pénzügyi gondnok felügyelete mellett tovább mûködik a hivatal, hogy törvényben meghatározott alapfeladatait el tudja látni.
A RomNet-et több képviselő is arról tájékoztatta a napokban, hogy Farkas Flóriánhoz kötődő képviselők, és az ORÖ intézményeinek vezetői a miniszterelnöki biztos megbízásából azzal keresték meg a megyében élő roma vezetőket és képviselőket, hogy támogassák az ORÖ feloszlatását, és álljanak át a Lungo Drom újraválasztott elnökéhez.
A csődhelyzettel kapcsolatban a RomNet szerdán telefonon kereste az ORÖ elnökét, és hivatalát, de nem sikerült elérnie, illetve nem adtak felvilágosítást.
Hidvégi-B. Attila | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Nemzeti Adó és Vámhivatal",
"Alternatív Vizsgálóbizottság",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Lungo Dromos",
"Lungo Drom",
"Nemzeti Választási Bizottság"
] |
Süveges Gergővel és Betlen Jánossal együtt a Duna TV-re kerülnek, ahol műsort kap egy püspök is. Betlent egy kifakadás miatt küldik el.
Miközben 77,4 milliárd forintra nőtt a közmédia költségvetése, az m2 mellett a Duna2-ből is ismétlőcsatorna lesz. Veiszer Alindának januártól nincs műsora.
Több mint 3,3 millió forint év végi prémiumot kapott a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumától Ókovács Szilveszter, pedig már szeptember óta nem is dolgozik a közszolgálati csatornánál, ráadásul az általa megálmodott kulturális csatorna koncepciója is megbukott.
“A Duna Televízió Nonprofit Zrt. korábbi vezérigazgatója, Ókovács Szilveszter 2011. évre vonatkozó időarányos prémiumát 3.327.575- Ft összegben határozza meg. A Kuratórium jelen határozata alapján felhívja a Duna Televízió Nonprofit Zrt.-t, hogy intézkedjen a határozatban szereplő összeg szerinti munkavállalói prémium Ókovács Szilveszter részére történő megfizetéséről" - áll a kuratórium honlapján is megjelent december 14-ei határozatban, amelyet öt igen, két nem és egy tartózkodás mellett szavazott meg a testület. A jegyzőkönyv szerint a prémium Ókovács munkaszerződése miatt időarányosan is járt az egykori vezérigazgatónak.
Ókovács, a Duna Televízió egykori vezérigazgatója, aki egyébként már szeptember óta az Operaház vezetője, úgy kapott prémiumot, hogy már nem is dolgozott a csatornánál. Vezetése alatt a Duna Televízió második csatornáját, a Duna Autonómiát a francia-német Arte-hoz hasonló művészeti adóvá akarták alakítani, de a koncepció mindössze három hónap alatt megbukott, Ókovács az Operaház kormánybiztosa lett, azóta a Duna Autonómiát át is nevezték, már Duna Worldnek hívják és tulajdonképpen a Duna Televízió adását ismétli elcsúsztatva, úgy, hogy a tengerentúli nézők is láthassák a politikai műsorokat és a Kívánságkosarat.
Balogg László, a kuratórium elnöke szerint viszont akkor követtek volna el törvénysértést, ha nem fizetnek prémiumot, mert erről rendelkezik Ókovács munkaszerződése. A bruttó, azaz adózás előtti összeget ráadásul csak a munkaviszony időtartamára fizették, és még így sem az adható legmagasabb prémiumot kapta Ókovács, mivel a Duna Televíziót egy reklám rossz korhatár-besorolása miatt elmarasztalta az NMHH. Balogh fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy a közmédia vezérigazgatói lényegesen kevesebbet kerestek és keresnek most is, mint az előző kormányok alatt. | [
"Duna TV"
] | [
"Duna Televízió Nonprofit Zrt.",
"Duna Autonómia",
"Duna World",
"Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma",
"Duna Televízió"
] |
2010. március 15., hétfő 19:45
György István elmondta, őket utolsóként hallgatják meg, a testület feladata ezután a jelentés elkészítése lesz.Ez azt is jelenti, hogy a bizottság mégsem hallgatja meg Balogh Zsolt korábbi megbízott vezérigazgató-helyettest, aki nemrég egy napilapban - nagy visszhangot kiváltó - nyilatkozatot tett a BKV működésével, irányításával kapcsolatban.Balogh Zsolt után elődje, Antal Attila vezérigazgató is megszólalt a médiában, és ő is olyan állításokat tett, amelyekkel feltehetőleg a BKV-s ügyekben folyó nyomozásban is érdemben foglalkoznak majd.Előbbi BKV-vezető Hagyó Miklóst, utóbbi Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármesterről állította a nyilvánosság előtt, hogy a városházi politikusok nyomására hoztak meg bizonyos döntéseket.Hagyó Miklós szerdai meghallgatása ezért várhatóan hasonló élénk médiaérdeklődésre tarthat majd számot, mint korábban Demszky Gáboré.A szerdai ülés után a testületnek egy hete lesz arra, hogy jelentést készítsen. A közlekedési céget érintő szabálytalanságok munkajogi, polgári jogi és esetleges büntetőjogi vonatkozásainak kivizsgálására tavaly november 26-án alakított eseti bizottságot a Fővárosi Közgyűlés, a testületnek március 25-ig van ugyanis mandátuma arra, hogy jelentést készítsen.Várhatóan nem lesz egyszerű feladat a választások előtt néhány héttel egy olyan jelentést összeállítani, amelyhez az adalékokat jórészt a bizottság előtt megszólaló politikusok adták.Vitára lehet számítani abban a kérdésben is, hogy a vizsgálóbizottság beépítse-e a jelentésébe Balogh Zsoltnak és Antal Attilának a sajtóban tett nyilatkozatait is.Az eddigi bizottsági meghallgatások alapján valószínűsíthető: a politikusok - párthovatartozástól függetlenül - abban egyet fognak érteni, hogy az elmúlt években a BKV feletti felügyeleti, irányítási jogok túlságosan megosztottak voltak, és így az adott ügyekben a felelősség megállapítása sem lesz könnyű feladat. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Politikai ügy a 3-as metró felújítása
Tarlós István: Megkezdi munkáját a Medgyessyt is érintő Alstom-botrányt vizsgáló bizottság
Szeptember 1-jén ül össze először a Demszky-korszak egyik súlyos örökségét, az Alstom-ügyet vizsgáló fővárosi ideiglenes bizottság – nyilatkozta lapunknak Tarlós István. A főpolgármester a jelen metróügyeiről is beszélt lapunknak adott interjújában, mondván, mérlegelnie kell a kormánynak, hogy a 3-as metró felújításának mielőbbi megkezdése nemcsak műszaki, hanem politikai kérdés is. A BKV-menetrendről szóló vitát gyenge ellenzéki próbálkozásnak tartja, az állami hulladékholding sokkal nagyobb fejtörést okoz a fővárosnak. Tarlós István a dugódíj elvetése kapcsán várható uniós büntetés esetében állami helytállást vár.
– Az ellenzék új témaként a nyári szünet elteltével a fővárosi közösségi menetrend időről időre visszatérő korrekcióját találta meg. Ez a legnagyobb probléma ma Budapesten?
– Ez vihar a biliben, az ellenzék a nyári uborkaszezonban támadási felületet keres. Hatvan viszonylatot emlegettek, de csak kilenc járat menetrendjében vannak minimális módosítások. A Budapesti Közlekedési Központtól (BKK) kapott tájékoztatás alapján járatritkításról nem lehet beszélni. A módosítás egyik oka, hogy a 4-es metró időközben megkapta a végleges használatbavételi engedélyt. Ezen kívül jellemzően 0,4-0,8 tized perces korrekciókat alkalmaztak kilenc járat esetében a 340-ből. Ennek következménye szinte érzékelhetetlen. Össze sem lehet hasonlítani a mostani korrekciót a korábbi időszak járatritkításaival. Egyébként még a korábbi BKK-vezetés is több járatkorrekciót végzett el, mint a jelenlegi. Míg 2010 előtt több mint tízszer emelték a viteldíjakat (1990 és 2010 között a harmincszorosára), mi csökkentettük. Az úgynevezett vonali férőhely-teljesítmény 2014-hez, tehát a BKK korábbi vezetésének idejéhez képest is körülbelül 120 millió férőhely-kilométerrel növekedett. Csak annak van értelme, hogy a szolgáltatás minőségét vizsgálják. A mostani kilenc járatkorrekció olyan esetekben történik, ahol 44−62 százalékos a mértékadó kihasználtság.
– Amit viszont tényleg problémaként él meg a főváros, az az állami hulladékholding, amely akár milliárdos veszteséget is okozhat Budapestnek. Kapott az ügyben tárgyalási időpontot a miniszterelnöktől?
– Csütörtökön tárgyaltam Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter úrral a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) ügyében. Most értette meg ő is a probléma lényegét. Ami a számokat illeti, pontosítani kell még, de országos szinten mintegy tízmilliárd forint hiányzik a rendszerből. Ennek a hiánynak igen jelentős részét a fővárosi bevételekből kívánja fedezni a hatályos rendelet. Két fő ok miatt nem tudom a jelenlegi helyzetet véglegesnek tekinteni. Az egyik, hogy a hosszú évek munkájával nyereségessé tett Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. veszteségessé válik, és a főváros hiába adna pénzt a saját cégének, az új holding annyival csökkenti az FKF-nek központilag visszajuttatandó összeget. Tehát mindig megmaradna a veszteség. Ez így értelmetlen. Másrészt szembemegy az uniós KEOP-pályázatok támogatási részében foglalt vállalásokkal, így azokat meghekkelné a haszonanyag átadásával kapcsolatos rendelkezés. Az uniós támogatások egy jelentős részét így a város elveszítené.
– Hol tartanak a HÉV állami visszavételéről indított tárgyalások?
– Ki kell nevezni a HÉV-üzletághoz egy igazgatót. A miniszter úrtól és a MÁV elnök-vezérigazgatójától kértem erre javaslatot. Arra nincs semmi szükség, hogy egy embert kinevezünk, aztán négy hónap múlva elküldik. Maga a folyamat, a technikai részletekkel együtt, november végére fejeződik be. Akkor az állam minden eddigi költséget megtérít.
– A kormány nemet mondott a behajtási díjra, amit még a Demszky-érában vállalt a főváros a 4-es metró európai uniós pénzügyi támogatása fejében. Ki fizet és mennyit, ha Brüsszel büntet?
– Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úr a heti kormányinfón jelentette be, hogy a parlament nem oldja fel a dugódíjat tiltó jogszabályt. Amennyiben Brüsszel szankcionálja ezt, akkor az unió és Magyarország közti alapszerződés szerint a büntetés 79 százalékát a kormánynak kell állnia. A büntetést és annak mértékét az unió dönti el. A főváros valószínűleg a rá jutó 21 százaléknyi bírság megtérítését is kéri a kormánytól, mivel, ha törvény tiltja a díj bevezetését, nem a főváros hibájából származik a büntetés.
– Hol tartanak a 3-as metró felújításának az előkészületei?
– A metrófelújítás kapcsán a kormánynak komoly adósságai vannak a fővárossal szemben, már ami az időhúzást illeti. Ezt már a nyár elején, közepén, a kormányülésen jeleztem. Még mindig nem tudjuk, milyen forrásból fogják fedezni azt a különbözetet, ami az unió vissza nem térítendő támogatása és a bekerülési költség között fennáll. A kormány hozott egy rendeletet, amely szerint a nemzeti fejlesztési miniszternek meg kell keresnie a forrásokat ehhez. Seszták Miklós pozitív álláspontot fogalmazott meg, de a kormány semmilyen konkrét döntést nem hozott a mai napig. A közbeszerzés kiírása körüli szakmai egyeztetések elhúzódnak a tárcákkal, ráadásul nem a főváros hibájából. Mindez késlelteti a kiviteli tervek elkészítésével kapcsolatos közbeszerzés kiírását. Ennek csúszása nem csak műszaki, politikai kérdés is, hiszen 2018-ban választások lesznek.
– Mi a helyzet a metrópótlásra kiírt buszszolgáltatási pályázattal?
– Egyeztetünk Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel. Erre azért volt szükség, mert a kormány országos koncepciót alkotott a magyar buszgyártással kapcsolatban. Ez pozitív elképzelés, de egyeztetni kell, hogy a szolgáltatásvásárlás esetén időben mi hogyan hozható össze, ráadásul úgy, hogy a pályáztatás törvényi feltételei is teljesüljenek. Itt ugyanúgy az időhúzástól tartok.
– Régebbi metróügy. Mikor ül össze az Alstom-metrókocsik tíz évvel ezelőtti beszerzését vizsgáló bizottság?
– Szeptember 1-jén ülnek össze először, a munkát pedig november 30-ig be kell fejeznie az ideiglenes bizottságnak. A vizsgálatnak inkább kommunikációs jelentősége van. Az ügyészség több mint öt éve foglalkozik ezzel az üggyel. A szövevényes szerződéseket jóval a 2006-os önkormányzati választások előtt kötötték meg. Annyira kedvezőtlen megállapodások voltak, hogy 2010 végén az új városvezetés kénytelen volt feljelentést tenni. Ez a vizsgálat még nem zárult le, nemrég hosszabbították meg az ügyben nyomozást. Az angol korrupcióellenes hatóság megállapítási helyezték új fénybe a 2006-os szerződéseket. Ezért is támogattam a bizottság létrehozását. Meg kell jegyeznem: az Alstom által állítólag Medgyessy Péter volt miniszterelnöknek juttatott pénz csak kis része annak, amit az angol hatóságok feltártak. Erről nincs véleményem, nem találgatok olyan ügyben, amiről nem tudhatok semmit.
– A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme több tízezer III. kerületi ember élet- és vagyonbiztonságát garantálja majd. Mikor lesznek láthatók a Római-parton a látványtervek?
– Szeptember első napjaiban a látványtervek kikerülnek a helyszínre. A védmű műszaki tervei közben gőzerővel készülnek. Nehéz feladat, mivel 2014-ben a mértékadó árvízszint módosult, ezért nagyobbra kell tervezni a szerkezeti elemeket. Az új mutatók következményei növelik egy hidraulikus talajtörés veszélyét is, ezt a problémát a tervezőnek meg kell oldania. A fedezet a beruházás megvalósítására megvan. A nyomvonalat az elsőfokú vízügyi hatóság jelöli ki. Bizonyos, hogy ebben a ciklusban a gát megépül, a kivitelezés várhatóan 2017-ben elkezdődik. Ami a fakivágások miatti valószínűsíthető tiltakozást illeti, el kell dönteni, hogy mi a fontosabb: ötszáz fa vagy több ezer ember életének és vagyonának védelme.
– A városnéző buszok koncessziós pályázata kapcsán módosítják az eddigi kiírást, vagy teljesen új pályázatot írnak ki?
– Olyan panaszt kaptam, hogy valaki, vagy valakik ennek a pályázatnak a kapcsán és a határidők alapján monopolhelyzetbe kerültek volna, ezért felkértem a BKK-t, hogy módosítsák a határidőt. Olyan konszenzusos megoldást szeretnék, amely igazságos határidőkön, pályázati feltételeken, műszaki paramétereken múlik. Ennek a lehetősége teremtődött meg a határidő módosításával.
– A főpolgármester úr is birtokosa a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjének, amit most Magyar Érdemrend lovagkeresztjének hívnak. Mit szól hozzá, hogy számos kitüntetett visszaadta az elismerést Bayer Zsolt miatt?
– Ebben a kérdésben nem érzem magam kompetensnek, hogy állást foglaljak. 1996-ban, húsz éve mint óbudai polgármestert tüntetett ki Göncz Árpád akkori köztársasági elnök. Egy két évtizeddel ezelőtti elismerést nem tudok beilleszteni egy mai kommunikációs és hangulati környezetbe. Én kimaradnék ebből a műsorszámból. | [
"Alstom"
] | [
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.",
"Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.",
"Budapesti Közlekedési Központ"
] |
Egy Simonka György fideszes politikushoz köthető alapítvány (a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány) félmilliárd forintos pályázatához gyűjtöttek aláírásokat egy tótkomlósi színházi előadáson, most Hadházy Ákos független képviselő feljelentést tesz okirathamisítás miatt, mert álláspontja szerint a civil szervezetnek a saját rendezvényein kellett volna a résztvevők jelenléti íveit vezetni.
Több száz hátrányos helyzetű elérését vállalta a mentelmi jogától megfosztott Simonka György körzetében működő alapítvány egy félmilliárd forintos uniós pályázatban. Valójában az EFOP forrásból egy több dél-békési önkormányzatot is magában foglaló konzorcium szervez felzárkóztató programokat, de a félmilliárd forint felénél is nagyobb összeggel a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány rendelkezik, ez is írt ki közbeszerzést a feladatok egy részének elvégzésére.
Tavaly tavasszal már írtunk arról, hogy ez az alapítvány az utóbbi években egy mezőkovácsházi lepukkant faházban van bejegyezve, miközben nem csak a szóban forgó, tótkomlósi projektben kapott feladatokat, hanem a szomszédos mezőkovácsházi járás hasonló tartalmú programjának megvalósítását is erre az alapítványra bízták. E mellett szerepet kapott a szervezet a megye foglalkoztatási paktumának lebonyolításában is, amire szintén több százmillió forintot kapott a járás.
Egy hónappal ezelőtt derült ki, hogy a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány megbízásából gyűjthettek helyi közfoglalkoztatottak aláírásokat a szlovák önkormányzat által szervezett színházi előadása előtt, ezen háborodtak fel az előadás házigazdái. Zsura Zoltán, tótkomlósi ellenzéki képviselő mindezt szóvá tette a testületi ülésen, ahol azt kérte, hogy vizsgálják ki az esetet, mivel felmerül a csalás gyanúja a százmilliós projekt kapcsán.
Egy hónappal ezelőtt a kisváros polgármestere összehívott egy megbeszélést, de csak annyit lehetett megtudni a találkozóról, hogy nagy valószínűséggel a közmunkásoknak, akik az aláírásokat utasításra gyűjtötték, az éppen február végén lejáró szerződésüket nem fogják meghosszabbítani.
Most Hadházy Ákos, parlamenti képviselő – aki az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért aláírásokat gyűjtve érkezett a Simonka birodalomhoz sorolt városba, és beült az önkormányzat ülésére, ahol ez a pályázat a téma – bejelentette, hogy feljelentést tesz az ügyben, mivel meggyőződése, hogy azért utasította aláírások gyűjtésére a közfoglalkoztatottakat az alapítvány, hogy a félmilliárd forintos pályázatban vállaltak teljesíteni tudja, de nem saját rendezvényein, hanem csalással, másokat megtévesztve. | [
"Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány"
] | [
"Európai Ügyészség",
"Simonka birodalom"
] |
12 millióért vett lőszert az Országgyűlés Hivatala
Február 22-én lőszerek beszerzésére irányuló szerződést írt alá az Országgyűlés Hivatala, melynek hatálya az idei év végéig, tehát közel 10 hónapra szól - derül ki a parlament honlapján közzétett szerződéslistából. Ennek értelmében kicsivel több mint 12 millió forintot fognak fizetni a Magnum Vadász és Hajós Kft.-nek, aki teljesen új partnernek tűnik az Országgyűlésnél.
A hivatal korábban is vásárolt lőszereket, ám úgy tűnik, hogy a mostani beszerzés nemcsak a korábbinál drágább, de kicsit "megkésett" is. 2013 óta ugyanis rendre szeptemberben, vagy október elején kötötték meg ezeket a szerződéseket egy éves időtartamra. A legutóbbi szerződést 2016 szeptemberében szignózták a felek, ez 2017 szeptember végéig szólt, tehát a korábbi gyakorlatnak megfelelően tavaly év végén kellett volna megkötni az új kontraktust. Ez azonban vélhetően most februárra tolódott el.
A korábbiakhoz képest megfigyelhető eltérés alapján az Országgyűlés vagy ugyanannyi lőszert vett rövidebb időre több pénzért, vagy rövidebb időre több pénzért több lőszert vettek.
Fotó: Wikipedia Fotó: Wikipedia
Az eddig a lőszereket az MP Hungary Kft.-től vásárolta az Országgyűlés, a lista szerint 100 ezer darab kiképzési parabellum lőszerre vonatkoztak a szerződések, így vélhetően most is erről lehet szó. A parabellum ráadásul az egyik legnépszerűbb és legtöbbet használt katonai pisztolylőszer.
Az Országgyűlés azonban nemcsak lőszerekre költött az elmúlt időszakban, 70,5 millió forintért vettek új kombinált keresőkapukat és csomagvizsgálókat. Köztük olyanokat is, melyek sugárzást kibocsátó és fémtartalmú anyagok kimutatására is alkalmasak. Berendezések mellett a Tisztelt Ház őrsége is új ruhákat kap nettó 384 millió forintért. Ennek keretében érkezik majd többi között 1500-1500 szolgálati zubbony és nadrág, 1000 ing, 2500 póló, de kapnak a katonák csősálat, bakancsot és talpbetétet is.
| [
"Országgyűlés Hivatala",
"Magnum Vadász és Hajós Kft."
] | [
"MP Hungary Kft.",
"Tisztelt Ház"
] |
Az EU-s Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a vizes vb őrzése után újabb nagyértékű szerződést vitt el a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.: a Városliget és egyben a Liget Budapest Projekthez kapcsolódó terület- és objektumőrzési, valamint védelmi feladatok ellátása címmel kiírt, 465 millió forintos pályázaton a fideszes rendezvényeket gyakran biztosító vállalkozás győzedelmeskedett.
Egyedüli indulóként. Az alkalmasságnak komoly feltételeket szabtak, például eleve nem indulhatott el olyan cég, amelynek közbeszerzésből származó árbevétele nem érte el a 465 millió forintot. A Valton-Sec nyílt beszerzésben vitte el a pályázatot, a szerződést március 1-én írták alá. Feladatuk a Városliget biztonsági felügyelete lesz, ezen belül
a parkot látogatók nyugalmának biztosítása,
közvagyon védelme,
a Városliget felújítása során épülő épületek, létesítmények, kertek és parkok létesítési munkafolyamatainak zavartalansága biztosítása,
a Magyar Zene Háza, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Városliget közpark – Liget útépítés- Liget közmű munkák, az Olof Palme Ház, a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, a Városliget Színház és a Dózsa György úti mélygarázs őrzése.
A Valton-Sec szerencsés szériában van, vasárnap írtuk meg, hogy 1 milliárd 65 millió 500 ezer forintért fogják őrizni a 2017-es magyarországi vizes világbajnokság helyszíneit. Otthonosan mozognak a nagy rendezvények biztosításában: tavaly a Kossuth téren bizonyítottak, mikor az Együtt aktivistái megpróbálták kifütyülni a miniszterelnök beszédét. A Valton a Fidesz rendezvényei mellett állami eseményeken is fel-felbukkan.
A Valton Sec alapító-tulajdonosának, Varga Lajosnak egy másik cége, a STU-SZA Kft. tavaly augusztusban lett a Deák téri Terminál éttermet üzemeltető Pakor-Gasztronómia Kft. tulajdonosa. A hvg.hu cikke szerint a Terminal Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István törzshelyének számít. Az Indexnek Varga be is vallotta, hogy ismeri a miniszterelnök vejét:
Ha az a kérdés, hogy ismerem-e Tiborcz Istvánt, akkor azt mondom, hogy hát persze! | [
"STU-SZA Kft.",
"Valton-Sec"
] | [
"EU-s Közbeszerzési Értesítő",
"Pakor-Gasztronómia Kft.",
"Valton Sec",
"Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Kft."
] |
Csodálkozva tapasztalták kedden a BRFK nyomozói, hogy a BKV mindössze egy tanácsadó szerződést küldött el nekik a korábban kért száz, aggályosnak tartott szerződés helyett.
A rendőrök szerdán újra kikérték a cégtől a dokumentumokat, ezúttal konkrétan megnevezve 61 cég száz szerződését, a hozzájuk tartozó teljesítésigazolásokkal, számlákkal, produktumokkal, és pályázati anyagokkal. A BKV szerint két szerződést küldtek, és küldik a többit is.
A BRFK hétfőn megkapta a BKV-tól a 2003 óta megkötött tanácsadói szerződések teljes dokumentációját, egy feljelentés kíséretében, írtuk a BRFK közleménye alapján még aznap.
A hétfőn érkezett csomagra a rendőrök először azt hitték, hogy a kért összes szerződés benne van, de csak az átvizsgáláskor derült ki, hogy a SODA Reklám PR-szerződését tartalmazza.
A BRFK szerdán újra felszólította a BKV-t, hogy küldje el a kért 61 szerződést, a hozzájuk tartozó teljesítésigazolásokkal, számlákkal, produktumokkal, ha vannak (például tanulmányokkal), és pályázati anyagokkal. A szerződéseket 2003 és 2009 között kötötte a BKV.
A BKV tájékoztatása szerint a SODA Reklám két szerződése mellett Horváth Éva, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes volt szóvivőjének foglalkoztatásával kapcsolatos vizsgálati anyagot küldték el még, bejelentéssel.
A BKV sajtóosztályán elmondták, hogy a hétfőn küldött anyag kommunikálásával kapcsolatban félreértés történt. A kért szerződéseket továbbítani fogják a rendőrségre.
A rendőrség azért kért ki további száz szerződést a hozzájuk tartalmazó dokumentumokkal, mert - az áprilisban cikkünk nyomán elindult - nyomozás során információ merült fel, hogy a vizsgált szerződéseken túl további tanácsadói szerződések kötése is felveti a hűtlen kezelés bűncselekményének megalapozott gyanúját. | [
"BKV"
] | [
"SODA Reklám"
] |
Rendkívüli közgyűlésen felmentette posztjáról Balázs Dezső vezérigazgatót a Pannon Volán Zrt. A cég december 31-től nem tart igény a munkájára.
Balázs Dezső elmondta: a többségi tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviselői úgy döntöttek, tovább nincs szükségük a munkájára, menesztését nem indokolták.
Sajtóinformációk szerint a vezérigazgatót azért rúgták ki, mert a Pannon Volán vezetője ellenezte a megyeszékhely autóbusz-pályaudvara közelébe tervezett két beruházás kivitelezését. A tervek szerint a távolsági autóbusz pályaudvarról délre eső területen barkácsáruház és bevásárlóközpont épülne.
Balázs Dezső december elején még arról számolt be, hogy a 97 százalékban állami, 3 százalékban dolgozói tulajdonban lévő vállalat tartósan nyereségessé vált. 2005-ben még 140 millió forintos vesztesége volt, 2006-ban már 18 millió, 2007-ben 331 millió forint nyereséget könyvelhettek el.
A hvg.hu novemberben arról számolt be, hogy Balázs Dezső összeveszett a pécsi szocialista városvezetéssel: nem volt hajlandó eladni a buszpályaudvarnak otthont adó ingatlant, ezért kezdeményezték a felmentését. | [
"Pannon Volán Zrt."
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
A négy ellenőr éppen turistákat bírságolt saját zsebre, amikor elkapták őket. Az egyiket már egy hete rajtakapták, de a BKV szerint amíg nem bizonyított a bűnössége, dolgozhat.
Bérlete helyett egy húszcentis kést vett elő az utas, majd az ellenőrökre és a sofőrre támadt.
Bilincsben vitték el a rendőrök azt a négy BKV-ellenőrt, akiket tetten értek, hogy saját zsebre dolgoznak, és turistákat büntetnek meg - számolt be az esetről az RTL Klub Híradója. A négy BKV-ellenőr közül az egyik már nem volt ismeretlen a rendőrök előtt, egy hete már elfogták, amikor főellenőrként szintén turistákat bírságolt meg, de számlát vagy csekket nem adott.
A BKV szóvivője a tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy tudták, hogy a főellenőrt rajtakapták, de mivel a vizsgálat lezárásáig ártatlannak tekintik, ellenőrként továbbdolgozhatott.
A rendőrség állomásról állomásra követve buktatta le az ellenőröket, akik vagy 6000 ezer forintért bírságoltak meg turistákat, akkor is, ha volt érvényes jegyük, vagy 400 forintért adtak el használt jegyeket. Egyik esetben sem adtak számlát vagy csekket.
Elfogásuk előtt éppen turistákat büntettek meg, 6000 forintot kértek, de mivel a külföldieknél csak 5000 forint készpénz volt, azt is elfogadták, majd jó utat kívántak. A négy ellenőrt a rendőrök megbilincselték, az RTL Klub információi szerint vesztegetés miatt indul ellenük eljárás.
Kiricsi Karola a BKV Zrt. szóvívője az MTI-nek nyilatkozva a cég nevében elhatárolódott a hasonló esetektől, hiszen véleménye szerint a BKV érdeke, hogy megvédje az utasokat az ilyen ellenőröktől, valamint a többi 12 ezer tisztességesen dolgozó alkalmazottjának jó hírét is óvja.. | [
"BKV"
] | [
"RTL Klub",
"RTL Klub Híradó"
] |
Adóvégrehajtást jegyeztetett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Simicska Lajos egykori APEH-elnök érdekeltségében álló Közgép Zrt. leányvállalatára, a Közgép-Ingatlanfejlesztő Kft.-re. Oligarcha-leszámolás idején különösen kínos lehet a két főadószedő csörtéje, pláne, hogy úgy fest, Vida hivatali napjai is meg vannak számlálva.
A tartozás összegét nem, csak a tényt közli a NAV honlapja, s egyelőre a Közgép sem válaszolt azt ezt firtató kérdésünkre. A 99,58 százalékban a Közgép Zrt., 0,42 százalékban Németh Miklós Közgép-vezér tulajdonában lévő Közgép-Ingatlanfejlesztő 2013-as mérlege 180,7 millió forint kötelezettséget mutat, a pénz oroszlánrészével azonban az anyavállalatnak tartozott a kft, amely abban az évben 703 ezer forint veszteséget termelt, s 508 ezer forint társasági adót fizetett.
Az 1999-ben alapított cég első tulajdonosai a szolnoki Axon-csoporthoz kötődő cégek voltak – az elsősorban gépjármű-finanszírozással foglalkozó cégcsoport a hitelválság nyomán bedőlt, első embere, Kun Zoltán ellen pedig büntetőeljárás folyik befolyással üzérkedés gyanújával egy jászapáti városfejlesztési projekt kapcsán. Kun egykor nagy befolyású üzletember volt Szolnokon – annak a Fidesz-közeli háttércsapatnak a tagja, ahonnan Nyerges Zsolt Közgép-elnök is kirajzott az első Orbán-kormány idején.
Csakhogy alföldi források szerint egy ideje elváltak útjaik, Kun már nem tartott a Simicska szárnysegédjeként országos oligarcha-karriert befutó Nyergessel, ráadásul állítólag a Jobbik felé orientálódott.
Azóta sokat veszített befolyásából a Nyerges-Simicska-klán is – a párt-háttéremberek leszámolása az utóbbi hónapokban meglehetős nyilvánosság mellett zajlik. Az adóvégrehajtás mostani híre mégis újdonság: e szerint a Simicskához kötődő NAV-elnök, Vida Ildikó – Simicska APEH-beli helyettese és utóda – hivatala sem kíméli a kegyvesztett főoligarcha cégeit. Holott úgy fest, előbb-utóbb az Egyesült Államok kitiltási botrányában kikezdett renoméjú Vidának is kitelik az ideje: az Állami Számvevőszék jelentése hiányosságokat tárt fel, az ügyészség pedig hivatali visszaélés miatt nyomoz a NAV vezetői körében.
Címlapkép: Népszabadság / Velledits Éva felvétele
Update: Az adóvégrehajtás alá vont cég ugyanaz, amelyik 2010-ben megvásárolta Vida Ildikó budai házát. | [
"Közgép Zrt.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Közgép-Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Alapos vizsgálatot tart indokoltnak a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) az Alstom-metrókocsik ügyében. Az egyesület szerint a hatóságoknak a BKV és az Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) volt vezetőit is meg kellene hallgatniuk.
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) azt szorgalmazza, hogy az Alstom metrókocsiügy minden részletének tisztázása érdekében a magyar hatóságok hivatalból intézkedjenek, és tisztázzák, hogy kik a felelősei a szerződés nem teljesítésének.
Az egyesület a közleményében arra hivatkozik, hogy felmérhetetlen károkat okozott a szerződés, ezért fontos, hogy az aláírás körülményeinek minden részletére fény derüljön. A VEKE szerint az Alstom és a magyar fél között nem szokványos üzleti megállapodás jött létre, ennek is betudható a járműgyártó hozzáállása. Az egyesület azt írja, hogy indokolt lenne Aba Botond volt BKV-vezérigazgatónak, Donáth Zoltánnak, a BKV műszaki vezérigazgató-helyettesének, Demszky Gábor volt főpolgármesternek és Horváth Zsolt Csabának, a Nemzeti Közlekedési Hatóság volt elnökének meghallgatása, de úgy látják, hogy Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Balogh Zsolt, a BKV korábbi megbízott vezérigazgatója, Hagyó Miklós, az előzetes letartóztatásban lévő volt szocialista főpolgármester-helyettes és Guba János, a BKV DBR Metró Projektigazgatóság helyettes vezetője is segíthet a kérdések megválaszolásában.
A 2-es és a 4-es metróvonalra szánt szerelvényeket gyártó Alstommal októberben bontott szerződést a BKV, miután a francia cég nem tudta a szerelvényekre megszerezni a típusengedélyt. Az Alstom egy francia bírósághoz fordult, amely első fokon a francia cég javára döntött. | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Alstom",
"BKV"
] | [
"DBR Metró Projektigazgatóság",
"Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület"
] |
Tállai András körzete mellett Hörcsik Richárd fideszes országgyűlési képviselő választókerületére is pályázati visszaélés gyanúja vetül: a sátoraljaújhelyi központú kerületben hat település szinte szó szerint azonos tartalmú pályázattal nyert 30–60 millió forintot az európai uniós terület- és településfejlesztési programból – derült ki lapunk összesítéséből. Hétfőn megírtuk: szinte szóról szóra megegyező pályázatokkal nyert támogatást a Tállai Andráshoz tartozó választókerület több települése.
Hörcsik Richárd választókerületében Cigánd, Abaújszántó, Encs, Gönc, Hercegkút és Pálháza pályázatának nyilvános része egyezik meg – csak a lakosságszámot változtatták meg. De egyezések vannak a Riz Gábor képviselő körzetében nyertes településeken is.
Ennek oka, hogy több polgármester állítja: a települések az országgyűlési képviselőknek kedves pályázatíró céggel kénytelenek együttműködni.
Ezért van, hogy az egyezések választókerületenként azonosak. Azaz a szóban forgó helyi identitás és kohézió erősítésére kiírt pályázatokat Tállai András – aki egyébként a NAV elnöke is –, Hörcsik Richárd és Riz Gábor választókerületében is ugyanazok a cégek készítették. Hörcsik körzetében például a debreceni székhelyű Európa Terv Kft., így aztán nem meglepő, hogy a kerület valamennyi nyertese ugyanolyan konkrétumok nélküli módon és közelebbről meg nem nevezett eszközökkel képzeli el a helyi identitás erősítését. A lapunknak nyilatkozó, igazodni nem kívánó polgármesterek viszont azt is állítják: aki nem működik együtt a kijelölt pályázatíró céggel, nem számíthat fejlesztési pénzekre.
Köteles László (Új Kezdet), Komlóska polgármestere érdeklődésünkre elmondta: a polgármesterektől várták az ötleteket, hogy milyen fejlesztéseket valósítanának meg. Ő harminc ötletet nyújtott be, de egy sem nyert. – A TOP-os pályázatok sikerének előfeltétele, hogy megfelelő korrupciós partner legyen a polgármester, és hogy az országgyűlési képviselő által preferált pályázatíró céggel dolgozzunk. Én azonban ebben nem voltam partner – magyarázta a 300 lelkes falu első embere. A szocialista Vécsi István, Ricse polgármestere is arról beszélt, hogy az Európa Terv ugyan kereste őket, de nem akartak az odavezényelt céggel dolgozni. Kerestük Lakatos Tibort, az Európa Terv Kft. ügyvezetőjét is, aki visszahívott bennünket. Amikor azonban elmondtuk, hogy milyen ügyben kérjük nyilatkozatát, parkolási gondokra hivatkozva kért türelmet, később pedig nem hívott vissza.
Mindenesetre a lapunknak nyilatkozó két polgármester szerint Hörcsik Richárd kijelentette: csak az a pályázat nyerhet, amelyiket ő akarja. Állítják, azt is nyilvánvalóvá tette, hogy csak az általa javasolt céggel készülhetnek a pályázatok. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő érdeklődésünkre azonban mindkét állítást tagadta. Azt monda, az önkormányzatok döntik el, melyik céggel készíttetik a pályamunkákat. Érdemes azonban megjegyezni: sem Ricse, sem Komlóska nem jutott egyetlen fillérhez sem a megyei önkormányzat döntési körében lévő TOP-os pályázatokon. És figyelemre méltó az is, hogy debreceni székhelye ellenére az Európa Terv Kft. meglepően aktív Hörcsik Richárd választókerületében. A cégről több PR-cikket is készítő debreceni önkormányzati portál, a Dehir.hu például 2015-ben arról adott hírt, hogy a cég Telkibányán osztott adományokat.
A sorminta alapján írt pályázatok között – a 19 nyertes pályázatból 14-ben mutathatók ki az azonosságok – egyébként akadnak az általánosságoknál és közhelyeknél többet mutatók is. A Szirmabesenyőt is magába foglaló konzorcium (Felsőzsolca, Sajókeresztúr, Arnót) a pályázati anyagában például kitér arra, hogy milyen eszközökkel erősítené a helyben élők identitását: többek között falukönyvek készítését, honlap indítását vállalják, de tréningeket is szerveznének.
Nem cáfolnak Hétfői cikkünk után állásfoglalást juttatott el lapunkhoz Tállai András országgyűlési képviselő. Azt közölte, hogy az Ónod, Mályi, Hejőszalonta és a Mezőkövesdi Zsóry SE – amelynek társadalmi elnöke – pályázatában lévő egyezések a kötelező és a válaszható tevékenységek megnevezésében vannak. Állítják, a pályázat úgynevezett megalapozó dokumentuma és adatlapja tartalmában eltérő. Ezt viszont semmivel sem igazolták. Cikkünk után egyébként a Fideszből kizárt Tényi István költségvetési csalás gyanúja miatt tett bejelentést a borsodi főügyészségen.
hirdetés
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.30. | [
"Európa Terv Kft.",
"Fidesz"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Mezőkövesdi Zsóry SE",
"Új Kezdet"
] |
Nyilvános kihallgatást követel az ügyészségtől Dávid Ibolya és Herényi Károly CD-ügyben - az MDF-es politikusok szerint meggyanúsításuk koncepciós eljárás, amely az áldozatokból akar gyanúsítottakat faragni.
"Úgy érzem magam, mint az az ember, akinek ellopták a kabátját, majd miután felismerte és megnevezte a tolvajt, az ügyészség ellene folytat eljárást - mert megsértette a tolvaj személyiségi jogait" - írta le Dávid Ibolya a Herényi Károllyal közösen jegyzett tegnapi közleményében a helyzetet, ahogy ő látja a CD-ügygyel kapcsolatosan. A Legfőbb Ügyészség kérte a két politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Dávid Ibolya tavaly szeptember 12-én felmutatott sajtótájékoztatón egy CD-t, mely egy az UD Zrt. vezetője és Csányi Sándor OTP-elnök közötti, titkosan lehallgatott telefonbeszélgetés hanganyagát tartalmazta. Dávid Ibolya úgy vélte, a birtokába került hangfelvétel szerint politikai riválisa, az MDF elnöki posztjára pályázó Almássy Kornél érintett egy adatgyűjtésben, állítólag az UD Zrt.-nek "rá kellett volna dolgoznia" Dávid Ibolyára és az MDF-re, hogy terhelő adatokat gyűjtsenek róla - hangzott el.
Úgy tudjuk, Dávid Ibolya és Herényi Károly az ügyészség szerint megalapozottan gyanúsítható kétrendbeli személyes adattal visszaélés vétségével, valamint egyrendbeli kényszerítés bűntettével - az UD Zrt. körül kialakult megfigyelési botrány kapcsán. Mentelmi joguk felfüggesztésére azért van szükség, mert gyanúsítottként akarja meghallgatni őket az ügyészség.
A Fidesz a hír nyilvánosságra kerülése kapcsán követelte, hogy az Országgyűlés ne halassza szeptemberre a Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló szavazást, hanem hétfőn, a nyári szünet előtti utolsó parlamenti ülésnapon döntsön. Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság szocialista elnöke még mérlegeli, hogy hétfőig összehívja-e a mentelmi bizottságot.
Információink szerint Dávid Ibolya és Herényi Károly nem ragaszkodik mentelmi jogához, de követelik, hogy az ügyészségi meghallgatásuk legyen nyilvános. Választ várnak arra: kik rendelték meg annak idején a titkos adatgyűjtést Dávid ibolya ellen. Igaz-e, hogy egy jól körülhatárolható gazdasági érdekcsoport puccsot szervezett az MDF elnökének a megbuktatására, a párt átvételére? Igaz-e, hogy kétmilliárdot szántak erre? Kik az érdekcsoport tagjai?
A szeptemberi "zsarolás" forró napjainak részletei
A legfőbb ügyésznek a parlament elnökéhez írt, az MTI által ismertetett levele szerint a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem alapja az a tavaly augusztus 1-jén rögzített telefonbeszélgetés, amelyet Tóth János, az UD Zrt. ügyvezetője és Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója folytatott. Tóth azt mondta: egyesek azt szeretnék, ha "Dávid Ibolyára keresnének terhelőket", mert "meg akarják szerezni az MDF-ben az első helyet" és ebben az akkori alelnök Almássy Kornél "van benne". A levél szerint a hangfelvétel szeptember 10-én CD-re másolva Dávidhoz került, aki a lakásán lejátszotta politikai tanácsadója, Somogyi Zoltán és Herényi Károly előtt.
Herényi és Dávid Ibolya ekkor megállapodott, hogy a pártelnök felkeresi Csányit, Herényi pedig Almássy tanácsadójának a tudomására hozza, hogy a rendelkezésükre áll a hanganyag. Herényi Károly szeptember 12-én találkozott Tombor Andrással, és átadta neki a beszélgetés leiratát, majd egy másik iratot arról, hogy Almássy délig hozhat döntést arról, hogy lemond parlamenti mandátumáról, MDF-tagságáról, vagy a párt közzéteszi a hanganyagot. Tombor nemet mondott. Dávid ezen a napon felkereste Csányi Sándort, aki elismerte, hogy volt ilyen beszélgetés.
Csányi kihangosítón keresztül felhívta Tóth Jánost, és azt kérdezte tőle, gyűjtöttek-e adatot Dávid Ibolyára. Tóth nemmel válaszolt, de elmondta: Horváth József, a cég vezetője találkozott Almássy Kornéllal, aki kizárólag azt kérte, hogy a lakását és a telefonkészülékét technikai eszközökkel vizsgálják át. Dávid Ibolya ekkor azt mondta: nyilvánosságra hozza a felvételt, ha Almássy nem lép vissza az elnökjelöltségtől, nem mond le az alelnöki posztról és nem lép ki az MDF-ből. Az ügyészek szerint a pártelnök arra kérte Csányit, hogy "ezt ő intézze el".
Csányi ekkor azt mondta Dávid Ibolyának, hogy őt nem lehet zsarolni, Almássy nem tett semmit, ez a módszer nem elfogadható, de az üzenetet átadta Almássynak. Almássy Kornél nemet mondott, erre a pártelnök közölte, hogy akkor nyilvánosságra hozza a felvételt. Ez ellen Csányi tiltakozott, közölve, hogy ehhez nem járul hozzá.
A legfőbb ügyész levele kitér arra is, hogy az MDF elnöke még a sajtótájékoztató előtt az Országházban az MDF rendkívüli elnökségi és frakcióülésén lejátszotta a hangfelvételt, amely alapján a nevek azonosíthatók voltak. Ezután Dávid Ibolya a sajtónak is átadta a telefonbeszélgetés leírt változatát, amelyben az érintettek nevét monogrammal jelölték. A levél felidézi, hogy a sajtótájékoztató másnapján Dávid Ibolya, Somogyi Zoltán, illetve Almássy Kornél képviseletében Giró-Szász András találkoztak. Dávid Ibolya azt kérte Giró-Szásztól, hogy Almássy az MDF választmányi ülésén őt támogassa, lépjen vissza az elnökjelöltségtől, és az MDF Almássy Kornélt támogató képviselői mondjanak le.
Almássy az ügyészi levél szerint a fenyegetés miatt arra kényszerült, hogy lemondjon az MDF-ben betöltött tisztségeiről, párttagságáról. Az ügyészek szerint Dávid Ibolya és Herényi Károly cselekménye Almássy politikai előmenetelét, karrierjét, társadalmi megítélését hátrányosan érintette, politikai, közéleti elfogadottsága megrendült, ezzel neki jelentős érdeksérelmet okoztak. A két képviselő a dokumentum szerint Tóth Jánosnak és Csányi Sándornak is jelentős érdeksérelmet okozott. | [
"MDF"
] | [
"UD Zrt.",
"Legfőbb Ügyészség"
] |
Olvasónkat felhívták az egyik Pest megyei Fidesz-irodából, megkérdezték, hogy tudnak-e segíteni az oltásra való regisztrációban, majd amikor az olvasó kérte, hogy töröljék az adatbázisból, azt válaszolták neki, hogy rendben, törlik, de ahhoz, hogy töröljék, adja meg a lakcímét. Megkérdeztük a körzet fideszes országgyűlési képviselőjét, hogy miért volt szükség a lakcímre is, és megkérdeztünk egy jogi szakértőt is az adatkezelés törvényi kereteiről.
Márciusban már írtunk arról, hogy Fidesz-irodákból hívogatnak embereket országszerte, hogy oltásra buzdítsanak.
Fontos hangsúlyozni, hogy semmilyen probléma nincs azzal, ha valaki arra buzdít másokat, hogy oltassák be magukat.
Olvasóink is jelezték, hogy bár a hívások egyik célja, vagyis az oltásra ösztönzés jó cél, a dolog adatvédelmi, adatkezelési keretei kérdésesek. Sokan kifogásolták, hogy nem tudni, honnan szerezte meg a párt a telefonszámukat és más adataikat, és erre a vonal túloldalán lévő emberek sem mindig tudnak válaszolni.
A telefonálók sokszor kifejezetten furcsa dolgokat mondtak a hívott személyeknek, például ilyeneket:
biztos megadta valahol az adatokat;
bár nem ismeri a hívott fél egészségi állapotát, de a Pfizer oltást ajánlja neki;
sok háziorvos nem oltja be az embereket, hanem elmegy szabadságra egy ilyen helyzetben, amikor rengeteg ember meghal a vírustól;
a polgármester nevében telefonálnak (az ellenzéki vezetésű kerület polgármestere szerint senkit nem kértek ilyesmire)
Írtunk akkor a Fidesznek, hogy honnan jutottak hozzá az elérhetőségekhez. Azt válaszolták, hogy "A járvány legyőzése csak az oltással lehetséges. A Fidesz ezért telefonon is arra biztat mindenkit – aki hozzájárult a kapcsolattartáshoz –, hogy regisztráljon és oltakozzon."
"Adja meg lakhelyének címét, mert így tudjuk törölni"
Azóta több olvasó is jelezte, hogy kapott ilyen hívást, az egyik ilyen eset pedig egészen érdekes adatkezelési, adatvédelmi kérdéseket vet fel. Olvasónkat név szerint keresték a Pest megyei 11. számú választókerület Fidesz-irodájából, "oltásra való regisztrálásra buzdítottak, érdeklődtek, hogy regisztráltam-e stb." – írta forrásunk, majd hozzátette: "Egyszer írtam alá olyan témában ami valószínűleg a Fideszhez köthető, arra már nem emlékszem, hogy telefonszámot adtam-e meg." A hívás után elhatározta, hogy ír a helyi képviselőnek egy e-mailt, amiben azt is kérte, hogy töröljék az adatbázisból.
Legnagyobb meglepetésére a válaszban az állt, hogy az adatai törléséhez szükségük van a lakcímére is.
Egész pontosan ezt írták:
Forrás: Olvasói fotó
Megkérdeztük a TASZ jogászát, hogy mennyire tekinthető problémásnak egy ilyen kérés, annyit előre elárulhatunk, hogy egy laikus számára egyáltalán nem megnyugtatóak az adatkezelés jogi keretei.
Nincs tisztázva, hogy az adatok törléséhez szükséges beazonosításkor milyen adatokat kérhet az adatkezelő
Jogilag indokolt lehet, hogy az adatkezelő további személyes adatot kér az adatok törléséhez, hiszen ez a beazonosíthatóságot szolgálhatja – erről beszélt Asbóth Márton, a TASZ jogásza. Az adatkezelőnek ugyanis biztosan tudnia kell, hogy a megfelelő ember adatait törli, hiszen – bármennyire meredeken hangzik is – elvileg lehetséges, hogy valaki nem a saját adatainak törlését kéri, akár egy rosszakaró is kérheti, hogy töröljenek valakit az adatbázisból, de az is lehet, hogy több azonos nevű ember közül kell kiválasztani a megfelelőt – mondta.
Az azonban nincs teljes mértékben tisztázva, hogy az adatok törléséhez szükséges beazonosításkor milyen adatokat kérhet az adatkezelő. Az adatkezelő számára nyilván azok az adatok relevánsak, amik az ő adatbázisában szerepelnek, hiszen ez alapján azonosítja a nyilvántartott személyeket. Vagyis hiába adjuk meg a lakcímünket, ha azt nem tartják nyilván, akkor ez nem segít az azonosításban. De előfordulhat az is, hogy időközben megváltoznak az adataink, tehát például az adatkezelőnek egy régebbi lakcímünk van meg, és mi az újat megadva próbáljuk magunkat azonosítani. Mint Asbóth mondta, ilyenkor segíthet, ha egy másik adattal azonosítjuk magunkat (pl. a személyi igazolványunk számával).
Asbóth Márton szerint a GDPR alapján mindenki megkérdezheti, hogy az adatkezelő milyen adatokat tárol róla, "a probléma csak az, hogy ahhoz, hogy ezt megcsinálják, ahhoz meg kell bizonyosodniuk, hogy tényleg arról az emberről van szó, aki kéri ezt, vagyis a hozzáférési kérelemhez is személyes adatokat kell megadni" – vezette le. Ráadásul még ha megtörténik is az azonosítás, és az adatkezelő kijelenti is, hogy törli az adatokat, nem lehet egyértelműen megbizonyosodni arról, hogy tényleg kivették-e az adatbázisból az illetőt és valóban törölték-e az adatait – tette hozzá. Persze ezek után az már egyértelmű törvénysértés, ha egy ilyen művelet után, mondjuk, másnap újra felhívják.
Az adatkezelőnek kérdésre azt is meg kell mondania, hogy mi az adatkezelés jogalapja, célja, ezt nevezi a GDPR "elszámoltathatóságnak". Az adatkezelőnek tudnia kell tehát, hogy az adatokat mikor és milyen célra adtuk meg a számára.
Igaz, gyakori trükk, hogy ha valaki, mondjuk, egy aláírásgyűjtéskor adja meg az adatait, akkor egyúttal ad egy általános felhatalmazást az adat további kapcsolattartás céljára szóló kezelésére –
mondta Asbóth.
Ha valaki úgy érzi, hogy visszaéltek az adataival, akkor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhat, vagy adatvédelmi pert indíthat. Persze ha valaki rászánja magát arra, hogy kideríti, hol, milyen adatokat tárolnak róla, és elhatározza, hogy ahonnan csak lehet, törölteti magát, akkor jobb, ha tudatosítja magában, hogy ezek sok időt és energiát igénylő folyamatok, és korántsem biztos, hogy sikerül elérnie a kívánt célt.
Fidesz: Így könnyebb kikeresni az adatbázisból
Megkérdeztük a fenti történet egyik főszereplőjét, a Pest megyei 11. számú választókerület fideszes országgyűlési képviselőjét, Pánczél Károlyt, aki meglepetésünkre személyesen, egy telefonbeszélgetésben válaszolt a kérdéseinkre, de nem a fent taglalt jogi lehetőségekre hivatkozott, hanem arra, hogy lakcím alapján könnyebb keresni az adatbázisukban, állítása szerint telefonszámmal mindez nehezebb lett volna.
Pánczél Károly szerint az ügy előzménye, hogy valóban a helyi Fidesz-irodából hívják mindazokat, "akik az elmúlt években a maradjunk kapcsolatban íven, tehát teljesen törvényes kereteknek megfelelően megadták az elérhetőségüket. Sok-sok ezer választót hívunk, meg fogunk is még a napokban, szerintem az ebben a helyzetben egy teljesen normális dolog, hogy érdeklődünk a hogylétükről, sikerült-e már az oltás, tudunk-e segíteni esetleg a regisztrációban."
Fotó: Pánczél Károly országgyűlési képviselő Facebook-oldala
Így jutottak el az említett személyhez is, aki "valóban rám írt egy emailt – folytatta Pánczél Károly –, hogy milyen adatok alapján hívtuk mi őt, hogy került ez hozzánk. És válaszoltam neki, hogy akár önkormányzati választáson, akár valamely előző választás kapcsán megadta az adatait. Csak olyanokat hívunk fel, akik megadták a telefonszámukat. (...) És valóban elkértem a lakcímét, mert az emailcímén kívül, ami egyébként nekünk nem volt meg, és a nevén kívül semmit nem tudtam a hölgyről az emailből, a telefonszámát sem."
"A legkönnyebben úgy tudom őt beazonosítani és a kérésnek megfelelően törölni, ha megadja a lakcímét. És ez a törlés megtörtént" – mondta.
Pánczél hozzátette: az illető megadta a lakcímét, és "megköszönte a gyors intézkedést". Miért nem a telefonszámát kérte el, ami már úgyis megvolt a Fidesz-irodában, az alapján is rá lehet keresni az adatbázisban – tettük fel a kérdést. "Nézze, az illető nem adta meg. Egyszerűbb volt lakcím szerint. És a kérésének megfelelően töröltük" – mondta. Akkor az illető lakcíme megvolt már a helyi Fidesz-irodában? – tettük fel a kérdést. Ekkor egy hosszabb hallgatás után a következő válasz érkezett: "Nézze, egy sokezres rendszerben ott van a lakcím, de még egyszer mondom, az sem derült ki, hogy melyik településen lakik. A nevét megadta, és egyszerűbb nekem, ha tudom a települést és a lakcímét is. És töröljük, lakcímestül, telefonszámostul. Nem értem, hogy mi ebben az ügy" – mondta Pánczél Károly.
Ha a telefonszáma megvolt, miért nem azt kérték az azonosításhoz? – tettük fel ismét a kérdést. "Mert úgy nehezebben tudjuk kikeresni a rendszerből" – érkezett a válasz. Lakcím alapján könnyebb keresni abban az adatbázisban? – kérdeztük. "Könnyebb, könnyebb, könnyebb" – válaszolta a fideszes képviselő.
Megkérdeztük azt is, hogy saját vagy valamilyen központi adatbázisból dolgoznak. "Ez a sajátunk, ezt mi gyűjtöttük az elmúlt tíz-egynéhány évben, különböző ajánlás-, aláírásgyűjtésekkor, fideszes maradjunk kapcsolatban ívvel, piacon vagy esetleg a saját lakásánál, hogyha ott adta meg" – mondta Pánczél. | [
"Fidesz"
] | [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Az LMP az államnak vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával tesz feljelentést, mert a párt szükségtelennek tartja azt az 550 millió forintos megbízást, amelyet az I.M.G. Inter Media Group Kft. nyert el Paks II. kommunikációjára - közölte Szél Bernadett pénteken.
A Lehet Más a Politika társelnöke azt írta, hogy a kommunikációs tenderről szóló döntés akkor született, amikor a kormány még nemzetközi tenderről beszélt a paksi bővítés kapcsán. Tender helyett azóta "Orbán-Putyin paktum köttetett", a kommunikációs megbízás azonban ugyanaz maradt, ami "azt valószínűsíti", hogy a pénz elköltése az elsődleges, nem az, hogy bárkit is meggyőzzenek - fogalmaz.
A politikus szerint meggyőzésre "nagy szükség nincsen", mert a bővítésről nem folyt vita, sem az állampolgárok, sem a parlamenti képviselők véleményét nem kéri senki.
"Ráadásul a közmédia folyamatosan reklámozza a bővítést azzal, hogy csak atompárti szakértőket engednek szóhoz jutni, kritikus vagy semleges vélemények nem jelenhetnek meg" - vélekedett. A Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. is folyamatosan reklámozza az atomenergiát, teljesen felesleges ezért újabb pénzeket fordítani ugyanerre a célra - tette hozzá. | [
"I.M.G. Inter Media Group Kft."
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Lehet Más a Politika"
] |
Kicsit kacifántosan fogalmazták meg azt a kormányhatározatot, amely az eddig csak Kínában működő Fudan Egyetem első külföldi kampuszának létrehozását szolgálja. Azt írták ugyanis, hogy "a Kormány egyetért a Fudan Egyetem elhelyezéséhez és a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 1. melléklet 4. pontjában meghatározott létesítményfejlesztés megvalósításához szükséges ingatlanok tulajdonjogának - legfeljebb a független szakértő által meghatározott forgalmi értéken, per-, teher- és igénymentesen - az állam javára történő megszerzésével".
A Fudan Egyetem épülete (forrás: goabroadchina.com) A Fudan Egyetem épülete (forrás: goabroadchina.com)
A rendelet további szövege ugyan nem konkretizálja az ingatlant, ám vélhetőleg már megtalálhatták, hogy hol helyezik majd el a kampuszt, amire az utal, hogy "forintra pontosan" meghatározták, hogy a 2021-es költségvetés terhére mekkora kötelezettséget lehet vállalni. Ez egyébként 821 492 000 forint.
A kínai egyetem magyarországi megjelenése korábban politikai vitákat váltott ki, hiszen miközben az ázsiai intézmény útját erősen egyengeti a kormány, addig a számos mutató alapján a legjobb itteni felsőoktatási intézménynek számító CEU-t elüldözte. Az is polémiával járt, hogy a CEU kapcsán támadott két diploma kiadása lesz a hírek szerint a Fudan Egyetem egyik fő vonzereje is.
2024-re készülhet el a sanghaji Fudan Egyetem első Kínán kívüli campusa Budapesten, ahol négy-öt karon kezdődne meg az oktatás a tervek szerint, írta korábban a Magyar Hírlap. Horváth Levente, az MNB elnöki főtanácsadója a lapnak azt mondta, várhatóan gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi, műszaki tudományok területeken tanulhatnak majd a jelentkezők. Öt-hatezres lesz a hallgatói létszám, 500 fős az oktatói gárda - tette hozzá. | [
"Fudan Egyetem"
] | [
"Magyar Hírlap"
] |
Úgy tudjuk, péntek reggel találkozott Demszky Gábor főpolgármesterrel, aki a használt buszok beszerzése miatt kezdeményezett vizsgálatot. Mi hangzott el a találkozójukon?
Most nem kívánja meg? A fiáról ugyanis egy – a Heti Válaszban megjelent – cikk azt állítja, hogy annál az Alfa Busznál dolgozik, amelyik használt genfi buszokat közvetítene a BKV-nak.
Mit dolgozik a fia?
Csak?
Sajtóhírek szerint Balogh Zsolt, a BKV műszaki vezérigazgató-helyettese azt mondta, az Alfa Busz által felkínált használt Volvót 20-35 millióért érné meg a cégnek megvenni, nem 48-ért.
Várható még további használtjármű-beszerzés? Villamos, busz, vagy bármi, ami használt, de működőképes.
És lesz pénz?
Kérdés, hogy idén tudják-e folytatni a konszolidációt. Hogy lehet most milliárdokat spórolni a BKV-nál?
2008-ban várható, hogy még több munka szakad a dolgozókra? Vagyis lesz nagyarányú leépítés?
Úgy mint?
De mikorra lehet ez egy működő rendszer?
Mi lesz így a fővárosi közgyűlés által évente módosított paraméterkönyvvel, ami megszabja, hogy hol mennyi jármű legyen?
Honnan lesz erre pénz?
Ennyi elég lesz hozzá?
De a BKV bevételeinek csak kis része származik az utasoktól.
Mégis évek óta húzódik ez a dolog.
(Vitézy Dávid, a VEKE elnöke a Fidesz javaslatára került be a cég vezetésébe – a szerk.)
A négyes metró is késik.
A használt buszokról mikor lesz döntés?
Mi a BKV legnagyobb nehézsége?
(A Fővárosi Közgyűlésben 67 képviselő ül – a szerk.)
És a pozícióját meg tudja őrizni ilyen körülmények között?
Nem találkoztam vele. Nem szoktunk a főpolgármester úrral napi szinten találkozni, legfeljebb kabinetértekezleteken, ha a téma megkívánja. Erről egy régi vicc csattanója jut az eszembe: nem Mercedest, hanem Moszkvicsot; és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.Ma Magyarországon nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Én most minden lehetőséget megragadok, hogy a tisztességemet, mint vezérigazgató és mint apa, helyre tegyem. A fiam soha nem volt alkalmazottja az Alfa Busz Kft.-nek. Egy olyan cégnél dolgozott, amelyik alvállalkozója az Alfa Busznak.Soha nem volt köze – de még a közelében sem – döntéshozói pozíciókhoz, logisztikai munkatárs, de úgy is mondhatnám, hogy raktáros. 2006 végétől 2007 végéig dolgozott ott, ezalatt nem volt a BKV-nak jogi kapcsolata a céggel. Többek közt ezen rágalomért, azaz valótlan állításért is megtettük a jogi lépéseket a Heti Válasszal szemben. Többen megpróbálták ennek a buszbeszerzésnek a szakmaiságát és szükségességét megkérdőjelezni. Úgy látszik, ha nem megy szakmailag, akkor próbálják személyeskedve a családomat támadni. Ezerötszáz buszunk van, ebből háromszáz kifejezetten környezetszennyező, öreg busz. Ezeknek a cseréjére rövid távon nincs más lehetőségünk.Szerintem teljesen tartható, hogy 40-50 százalékkal csökkentett árral beszerzünk Nyugat-Európából jó minőségű buszokat. Ezek alacsonypadlós, légkondicionált, utastájékoztatással ellátott buszok, amelyek növelik az utazóközönségünknek nyújtott szolgáltatás színvonalát. Hiszen azért az nem elfelejthető tény, hogy a BKV a fővárosiakért, az utasokért van, mint ahogy a választott képviselők, fővárosi politikusok is.Ilyet soha nem mondott. Az idézett vezérigazgató-helyettesünk kifejezetten elmondta a közgyűlésen, hogy ezeknek a buszoknak az elfogadható beszerzési értéke az új ár 30-50 százalékkal csökkentett ára. Következetesen félreértik a szavait. Az általunk elvárt felszereltségű buszok 72-85 millió forintba kerülnek a piacon. Én nem akarok idejekorán túl sokat elmondani erről a tenderről, de azt tudom, hogy ha az eredeti ár 45-55 százalékáért szerezhetjük be a buszokat, akkor ez kitűnő üzlet. Akárki is fogja megnyerni a tendert, a pályázati kiírásoknak meg kell felelni, ez pedig garancia, hogy jó állapotú, korszerű buszokat tudunk venni.A beszerzéseknek csak az anyagi lehetőségeink szabnak határt. A BKV eszközpótlása több tízmilliárddal kevesebb a szükségesnél. A vállalat – a könyv szerint – körülbelül négyszáz milliárdos vagyonnal rendelkezik, de alul van értékelve. A valóságban ez közel ezermilliárd. Viszont így alacsony az amortizációs kulcs és a pótlási érték. Ennek a következménye a járműpark tizenöt év feletti átlagéletkora. Pénz kell.Ma a költségeink negyven százalékát tudjuk csak a jegyárbevételekből fedezni. A maradék állami normatív támogatásokból, árkiegészítésből és önkormányzati tőkepótlásból származik. Ahhoz, hogy többletforráshoz jussunk, több közpénz kell. Honnan szerezzünk? A kerületek nem adnak egy fillért sem. A megyei önkormányzatok? Ma többmilliárdos a veszteségünk az agglomerációs kötelezettségeinkből. A kormány meg már így is 32 milliárdot ad, igaz, évek óta változatlan, nominál értéken. Hosszú évek után először tavaly megállítottuk hogy a cég tovább ne rohanjon bele egy adósságspirálba, de nemcsak megállítottuk, kilenc milliárddal csökkentettük is a veszteséget. És mindezt úgy, hogy szintén az utóbbi évekkel ellentétben nem kellett új hitelkereteket nyitni.Megszűnt a tizenkét kis BKV. Optimalizáltuk a beszerzési folyamatokat, volt olyan beszállítónk, amelyik egyszerre négy-öt különböző szervezetünknek különféle áron szállított egyszerre. Ezek milliárdokat jelentenek. És a kollégák partnerek voltak, hogy átvállalták az ezer fővel kisebb létszámból fakadó túlmunkát. Bár néha nehéz úgy, hogy a médiában nem objektív civilszervezetek a mérvadó szakmai kritikusok, amelyek vezetőinek még megfelelő végzettsége sincs hozzá. Néha úgy tűnik, senki nem kérdezi, mi mindent tettünk, inkább az kap teret, mit kéne még tenni, vagy az, ami nem igaz. Mondok egy példát: egyik járművezetőnk koccan egy busszal, másnap – meg sem várva a vizsgálati eredményt – már azt olvassuk, hogy a BKV buszainak egyáltalán nincs féke. Erre mondják: a pozitív hír nem hír.Az erre vonatkozó kérdéseket tisztáztuk a munkavállalókkal. Pontosan tudják, hogy körülbelül 300 munkavállalónak mondunk fel. Persze nem engedjük el a kezüket, sokan választhatják az előnyugdíjat, külön irodát nyitottunk arra, hogy átképezzük őket. A dolgozóink megértették és akarják a változást. A BKV-ban eddig nem ment végbe a rendszerváltás, de 2007-ben legalább elindult. Tavaly a harcok éve volt, de idén már el tudjuk kezdeni azokat a fejlesztéseket, amelyeket az utasok látni is fognak majd.Remélem hogy látnak új, alacsonypadlós, légkondícionált buszokat az utakon. Remélem hogy látni fogják, amikor megérkeznek a kettes metró új szerelvényei, hogy elkezdődik a 42-es villamos és az egyes-hármas viszonylat meghosszabbítása. Elkezdődik a rákoskeresztúri buszfolyosó kialakítása. Emellett egy technológiai korszakváltást is végrehajtanánk.A két legnagyobb fejlesztés, ami előttünk áll, az utastájékoztatás és az elektronikus jegyrendszer. Ez a kettő a teljes bevezetésük után, három-négy év múlva akkora változást hozhatnak, mint ha a vonalas telefonról térnénk át a mobilra. Az e-ticketing rendszer alapjait kidolgoztuk, a testületek is jóváhagyták. Sorolhatnám még tovább, de külön interjú anyaga, mit tervezünk, fejlesztünk még a jövőben.Az utastájékoztató-rendszer tízmilliárdos pályázati fedezetét már jóváhagyta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az utas pedig innentől számtalan bérlettípusból választhat. Mindenki annyi megállóért fizet, amennyit utazik. Mi pedig pontosan tudni fogjuk, hogy mikor hol hány utasunk van, és ennek megfelelően tudjuk alakítani a kínálatunkat.Ezután nem kell találgatni, hogy vajon hol kell pluszkapacitás, és nem kell folyton utasszámlálási adatokon és módszereken vitatkozni.Például uniós pályázatból, de három-négy héten belül eldől a finanszírozás kérdése. Abban a helyzetben vagyunk, hogy kiforrott, megbízható rendszert vehetünk. Hongkongban és Londonban is kitűnő rendszer működik. Ez egy önfenntartó rendszer, ami a bevételeiből finanszírozható lesz.A rendszerben vannak még tartalékok, mert ugyan a szigorított ellenőrzés bevezetése óta nőttek a bevételeink, de a kedves utasaink 25-30 százaléka még mindig jegy nélkül utazik.Bevételeink negyven százaléka. Az e-jegy arra is jó, hogy pontosan el fogunk tudni számolni a tulajdonossal, továbbá a Pénzügyminisztériummal és a közlekedési tárcával is egyszerűbb lesz megállapodni, hogy mennyi normatív vagy árkiegészítési támogatást érdemes nekünk adni. És arról is meg vagyok győződve, hogy a BKV jelenleg több szolgáltatást végez, mint amennyi ellenértéket kap ezért.Vannak olyan hangok, amelyek ezt nehezíteni akarják. A BKV felügyelőbizottságának ellenzéki tagjamindenféle hajánál fogva előrángatott, nem szakmai érveket hoz fel, nemcsak ezzel, hanem a buszbeszerzéssel kapcsolatban is. Nem akarok összeesküvés-elméletet gyártani, de kissé furcsán összecsengenek a jobboldali hetilap rágalmai és az említett ellenzéki párt által delegált FB-tag utóbbi hetekben hangoztatott kommunikációja. Azért mondok kommunikációt, mert a szakmai alapokat finoman fogalmazva is mellőzi.Az egy régóta húzódó ügy, de ott is sokszor a politikai érdek fontosabb, mint maga a cél. Pedig egy föld alatti beruházásnál bármi történhet. De megtörténhet az is, hogy egy kitűnő referenciájú cég hoz minket olyan helyzetbe, hogy mi kényszerülünk magyarázkodni miatta. Váratlan események egy ekkora volumenű beruházásnál, metróépítésnél bárhol a világon előfordulhatnak, aki ezt tagadja, az ferdít.A tenderbizottság épp most halasztotta el 30 nappal a döntést, mert megvárja, hogy a közgyűlés elfogadja a 2008-as költségvetésünket. De március 20-ig mindenképpen lesz eredmény. Soha nem állítottunk senkit kész tények elé.A BKV-nál 67 politikus gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Ez a 67 egyéniség a köz szolgálatát tartja élete hivatásának, és az ő érdekeiket néha igen nehéz a gazdaság nyelvére lefordítani.Eddig még nem kellett politikailag ide-oda helyezkednem, és nem érzem, hogy az 56 engem megválasztó politikus bizalma megingott volna bennem. | [
"Alfa Busz",
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Heti Válassz"
] |
Több erőközpont van az MSZP-ben. Az egyik: Mesterházy és támogatói. A másik Gyurcsány platformosodó köre. A harmadik az "öregek" társasága Lendvai Ildikóval, Kiss Péterrel, Szekeres Imrével. És ott van még Puch László, a pártpénzek ura, tán ő a legerősebb mindannyiuk közül. És ő állítólag nagyon nem szeretné Gyurcsány visszatértét. Ezért, hallani, ön és Puch szövetséget kötöttek.
És mint ilyen, teljhatalommal bír a párt pénzügyei fölött. Hadd kérdezzem: mennyi az MSZP évi bevétele és kiadása?
olvassa el az első részt is! Mesterházy Attila: Engem nem kóstolgat Gyurcsány
Mennyi az a kiadás és mennyi az a bevétel?
Úgy tudni, 900 millió forintot.
A tavaszi választási eredmény miatt töredékére esett a párt állami támogatása, az őszi választás következtében pedig elbuktak számos önkormányzati munkahelyet, plusz összességében egymilliárd fölött van a párt tartozása. Ilyen körülmények között kellene fenntartaniuk hatalmas országos hálózatukat. Ha csak minden választókerületben egyetlen pártiroda működik...
A lé határozza meg
A szocialista párt állami támogatásból, tagdíjból és a pártalapítvány által kapott szintén központi támogatásból gazdálkodik. Más forrás nincs.
Van?
Mennyi van?
Úgy tetszik, ön azt gondolja, hogy én azt gondolom, hogy az MSZP illegális forrásokból is finanszírozza a működését? Jól érzem?
Logikus okfejtés. De én csupán oda akartam kilyukadni, hogy a jelentősen csökkent forrásokból finanszírozható-e a korábbi működés.
Legális tartalék egyedül a Táncsics Alapítványban van, úgy tudni, most éppen 525 millió forint, plusz évi 260 millió jár az államtól. Csakhogy pártalapítványi pénzből pártműködés nem finanszírozható.
...a sajtót is - Hallani, a Bajnai-kormány idején megállapodott egymással az MSZP és a Fidesz, hogy bő kétmilliárd forint uniós, a digitális átállásra szánt pénzt szétoszt az elkötelezett médiában, de a miniszterelnök keresztülhúzta a tervet.
- Erről én nem tudok.
Úgy tudni, a pártkassza üres. Az úgymond pártközeli pénz fölött Puch László rendelkezik – ez jó hír lehet önnek. A Táncsics Alapítványnál viszont Gyurcsány a főnök.
Az imént említést tett jobbos és balos médiabirodalmakról, és...
Volt az is. Ön azt a kérdezte az imént, hogy miből épültek a jobboldali médiumok. Tudtommal transzparens magánpénzből: Simicskáéból, Vitézyéből, Széleséből. Az viszont tényleg különös ezen a feudális magyar médiapiacon, hogy nyolc év ballib kormányzás után néhány hónap alatt miért jutott az anyagi ellehetetlenülés határára a baráti sajtó. Hallani, a Bajnai-kormány idején megállapodott egymással az MSZP és a Fidesz, hogy bő kétmilliárd forint uniós, a digitális átállásra szánt pénzt szétoszt az elkötelezett médiában, de a miniszterelnök keresztülhúzta a tervet.
A ballibnek vannak vitézyjei és szélesei?
Ha nyolc év alatt nem jelentek meg, most mitől jönnének?
Nincs
Azt hiszi, ha mi annyira korruptak lettünk volna, mint azt a jobboldali sajtó bizonygatja, lennének problémák a baloldali sajtóban? Nem érez ellentmondást?
A jobbos médiaépítők abban a tudatban fektették be és bukták el átmenetileg milliárdjaikat, hogy előbb-utóbb kormányra kerülnek, és eljön a hála időszaka. Közülük ki csupán gáláns állami megrendelésekben bízott, ki miniszteri széket remélt. A ballib üzletemberek viszont most miben reménykedhetnének?
Legyenek hálásak, akikhez az elmúlt nyolc évben milliárdos állami megrendelések sora esett be?
Mondana konkrét nevet, akitől segítséget vár?
Léteznek egyáltalán magukat baloldalinak valló vállalkozók?
Ballib milliárdosok, egyesültetek?
Bajban mutatkozik meg, kire számíthatunk. Ilyenkor egy dolgot tehet a vezető: felírja egy füzetbe, kik maradtak mellettünk, és kik fordultak el tőlünk... Olyan már van, akit kitöröltem a telefonomból.
Hány név szerepel a rosszak között?
Akiket a jók közé írt föl, miben reménykedhetnek?
A baloldaliság meg az, hogy valaki MSZP-s, nem feltétlenül fedi egymást. Az MSZP ma sokak szerint a milliárdosok pártja, érdekkijáró szervezete. Bár ahogy lekopnak önök mellől a nagyvállalkozók, meglehet, változik majd a megítélés is.
Az elmúlt években épp ők távolodtak el leginkább a párttól.
Visszás ezt az MSZP elnökétől hallani. A ballib kormányzás alatt ült le a gazdaság, szaladt el vészesen a költségvetési hiány és az államháztartási hiány, valamint az államadósság.
A 2001-es adatok jeleztek először trendfordulót. Ami a 2002-es választások után korrigálható lett volna.
Hiába is ígérgettek volna, már senki nem hitt önöknek. Hadoválással csak nagyobb lett volna a bukta.
Azon. Meg a hagyóságon, a milliárdosok pártja imidzsen, a Bajnai előtti évek gazdaságpolitikáján, az eladósodáson, valamint az őszödi beszéden, és ami körülötte volt, és ami miatta történt. Komoly lista.
életút Mesterházy Attila Pécsen született 1974. január 30-án. Veszprémben érettségizett 1992-ben, diplomát a Közgázon szerzett 1997-ben, kitüntetéssel, nemzetközi kapcsolatok főszakirányon. 1999 és 2001 között a Fiatal Baloldal elnökségének, 2002-től az MSZP elnökségének tagja. 2009-ben az MSZP alelnökévé választották, majd a párt miniszterelnök-jelöltje lett a 2010-es választásokra. 2009 óta a párt parlamenti frakcióvezetője, 2010 júliusa óta az MSZP elnöke. Nős, egy fia és egy lánya van.
Szerintem nincs értelme az ilyen csoportosításoknak, hiszen ezen a logikán haladva még jó pár erőközpontról beszélhetnénk. Egyébként jelenleg nem Puch László az MSZP pártpénztárnoka. Ő most a pártigazgató, az apparátusért és a logisztikáért felel.Nem egy személy dönt a források felett. Egy jól gazdálkodó szervezetnél a bevételeknek fedezniük kell a kiadásokat.Sok tételből áll. Tavaly hitelt vettünk fel pártirodák megvásárlására.Fizetjük a törlesztőrészleteket. A fennmaradó forrásokat a párt alkalmazottaira, valamint a politikai akcióink, programjaink finanszírozására fordítjuk.Honnan veszi, hogy van minden választókerületben irodánk és alkalmazottunk?Nincs.Akad olyan megye, ahol egyetlen pártiroda működik, méghozzá mindössze másfél emberrel. Szerintem inkább azt kellene megkérdezni: a Fidesz hogyan tudott médiabirodalmat építeni nyolc ellenzéki év alatt, miközben a kormányzó baloldaltól nem távol álló orgánumok megélhetési gondokkal küszködnek. Azt hiszi, ha mi annyira korruptak lettünk volna, mint azt a jobboldali sajtó bizonygatja, lennének problémák a baloldali sajtóban? Nem érez ellentmondást?Már bocsánat, ön azt vázolta, hogy már most több a hitelünk, mint a bevételünk, és közben mindenhol alkalmazunk embereket. És mivel az MSZP nem nyerte meg a lottóötöst, a szavaiból nem tudok mást kivenni.Rendkívül szűkre kellett szabnunk a párt működését. A frakcióban kilencvenháromról harminckilencre csökkent a státuszok száma. Higgye el, nagyon nehéz döntés volt elküldeni régi kollégákat, de nem volt más választásom. Területi lefedettségünk mindig is az aktivista hálózatból fakadt – ez mostantól fokozottan érvényes. Fontos, hogy még kistelepüléseken is jelen legyenek a szocialista koordinátorok, zömükben természetesen társadalmi munkában. Ami pedig a bevételeinket illeti: a szocialista párt állami támogatásból, tagdíjból és a pártalapítvány által kapott szintén központi támogatásból gazdálkodik. Más forrás nincs. Frakcióvezetőként, pártelnökként, valamint a párthoz tartozó Táncsics Alapítvány kuratóriumi tagjaként van rálátásom és befolyásom a források felhasználására.Nem. Törvény zárja ki. De kutatómunka, civilszervezeti támogatás, táborszervezés, a baloldalhoz kötődő lapok szponzorálása – ez mind belefér a munkába. Nagy szükségünk van a civil kapcsolatokra.Ő az alapítvány elnöke, de csak egy szavazattal rendelkezik ő is a pénzügyi döntéseket többséggel hozó héttagú kuratóriumban.Csak jobbos médiabirodalom van. Balos nincs.Erről én nem tudok. Egyébként pedig már azzal is megelégednék, ha nem arról szólnának a hírek, hogy a tőlünk nem túlzottan távol álló orgánumok összes reklámszerződését felmondta a jelenlegi kormányzat.Sajnos óriási a különbség a két oldal üzletemberei között. Talán Vitézy úr fogalmazott úgy, hogy neki ellenzékből is erkölcsi kötelessége jobboldali médiumot támogatni, mert ezáltal tudja minél szélesebb körrel megismertetni az értékrendjét. A szociálliberális oldalon egyelőre nincsenek hasonlóan elkötelezett, a kormányzattal szemben kritikus médiumok szponzorációját felvállaló üzletemberek.Attól, hogy láthatják, ellenzékben milyen nehéz helyzetben dolgozik a szocialista párt. Ilyenkor van szükség igazán a segítségre.Velük háláról nem beszélgettem, nem is akarnék. Mert szerintem nem azért kell támogatni egy lapot, hogy utána busásan visszakapja az ember a pénzét. Hiszem, hogy a mi oldalunkon álló jómódúaknak vannak kötelességeik a közösség iránt. Ezért vagyunk mi baloldali párt. Ezért képviseljük az elesetteket, a kiszolgáltatottakat.Ez nem hála, hanem értékválasztás kérdése.Nem. Vannak, akik megengedhetnék maguknak.A választási vereség előtt voltak szép számmal, de akkor könnyű volt. Egy kormányzópártnak mindig mindenki a barátja, főleg, ha üzletről van szó. Nekem is rengeteg exosztálytársam bukkant fel, amikor kormányra kerültünk 2002-ben. Most viszont meglepő tapasztalatokkal gazdagodunk, egyesekkel még időpontot egyeztetni is nehéz. Olvasott maga olyan balos interjút, mint a Vitézyé volt ellenzékből?Pedig nincs semmi szégyellni való a szociáldemokrata és a liberális értékrendben. Bajban mutatkozik meg, kire számíthatunk. Ilyenkor egy dolgot tehet a vezető: felírja egy füzetbe, kik maradtak mellettünk, és kik fordultak el tőlünk.Hadd maradjon ez az én titkom. Olyan már van, akit kitöröltem a telefonomból.Abban, hogy bizonyos szakmai és politikai kérdésekben kikérjük a véleményüket. Az is érték számunkra, ha valaki eljön egy rendezvényünkre, netán még előadást is tart, akár bennünket kritizálót, mert azzal is fölvállalja az MSZP-t, kiáll mellettünk, a baloldaliság mellett.Most beszéltük, hogy a jobboldalon milyen sok nagytőkés van. Mégis mi lennénk a milliárdosok pártja? Olyan modern, a nemzeti és az európai értékeket magáénak valló, demokratikus, baloldali néppártként gondolok a jövő szocialista pártjára, aminek az esélyegyenlőség, a szolidaritás, a szabadság, az igazságosság, a közösség tisztelete és szeretete a meghatározó alapértékei. A munkájukból élők és az elesettek érdekét kell képviselnünk, mert az ő hangjuk nem hallatszik messze.Egyetértek. De ez is csak arra sarkall, hogy a munkavállalókat képviseljük. Nagy szükség van ma erre a politikára, hiszen a Fidesz csak a munkaadók érdekét nézi. Ráadásul fenntarthatatlan gazdaságpolitikát követ: elveszi a pénzt mindenkitől, ezzel rövid távon ugyan kiegyenlíti az államháztartási hiányt, de feléli a jövőt. Csakhogy egy jó kormány nem csupán három-négy évre tervez. A valódi egyensúlyteremtéshez a racionalizálás, a nagy ellátórendszerek hatékonnyá tétele is hozzátartozna.2000-től indult el a felelőtlen gazdaságpolitika.Egy biztos: gazdaságunk letért a helyes pályáról. És az is biztos, hogy sajnos mi is tettünk rossz lépéseket. Meg is fizettük az árát: 2006-ban a választási ígéreteinkkel ellentétes programot kellett megvalósítanunk. A kampány előtt kétszer száz lépés program indult, ami ötéves adócsökkentéssel számolt, a választás előtt csökkentettük az áfát. Aztán pedig, amikor szembesültünk a tíz százalék fölötti államháztartási hiánnyal, kénytelenek voltunk takarékossági lépések mellett dönteni. Ami már csak azért is bátor tett volt, mert a saját szavazóbázisunkat is sújtották ezek az intézkedések. De legalább fölismertük a helyzetet. Bajnai válságmenedzselését és a 2010-es kampányunkat viszont nem érheti kritika, nem tettünk egyetlen vállalhatatlan ígéretet sem.Sokan voltak olyanok, akik javasolták, sokat ígérjünk, például azt, hogy visszaadjuk a tizenharmadik havi nyugdíjat. Amire én nem voltam hajlandó. Az MSZP által támogatott kormány lényegében azon bukott meg, hogy felvállalta a válságmenedzselést.Valóban sok oka volt a választási kudarcnak, ezek közé tartoznak a kormányzó pártokhoz kötődő korrupciós botrányok is. Ezeket meg kell szüntetni. Ezért is írtuk a tagjainknak szétküldött vitaindító anyagba, hogy a tisztességre és a teljesítményre építhetjük csak a jövőnket. A szimpatizánsainkat nem hozhatjuk még egyszer olyan helyzetbe, hogy lehajtott fejjel kelljen járniuk a hazugságok és a politikai botrányok miatt. De az is tény, hogy ilyen problémák nemcsak a baloldalon fordultak elő az elmúlt húsz évben. Mi megfizettük az árát, és megtanultuk a leckét. | [
"MSZP"
] | [
"Táncsics Alapítvány",
"Fiatal Baloldal"
] |
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány azzal az indoklással tagadta meg az Átlátszó adatigénylését, hogy ők nem látnak el közfeladatot és nem kaptak pénzt a költségvetésből. A 600 millió forintos EU-támogatást azonban elfelejtették megemlíteni.
Az idei Valentin-napot romantikus különjárattal ünneplő felcsúti kisvasút utasszámait továbbra is vastag homály fedi. Januárban beszámoltunk róla, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az Átlátszó közadatigénylésére csak az EU-s projekteket összesítő kormányzati honlap linkjét küldte el válaszként, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalására sem reagált.
Így még mindig nem tudjuk, hogy milyen vállalásokat tett a kormány az Európai Uniónak a hivatalos nevén Vál-völgyi kisvasút 600 millió forintos támogatásának igénylésekor. Úgy tűnik, be kell perelnünk az NGM-et, hogy megtudjuk a NAIH szerint is közérdekű adatnak minősülő információkat.
A vállalt utasszámokat szeretnénk összehasonlítani a valósággal, ezért a kisvasutat üzemeltető, Mészáros Lőrinc által vezetett “A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól" január végén kikértük a vonat 2016. április 30-i indulása óta eladott jegyek számát .
Az Infotörvényben a válaszadásra megszabott 15 napos határidő letelte után emlékeztetőt írtunk az addig semmilyen választ nem küldő alapítványnak, amely erre végre reagált.
Egy két és fél oldalas jogi állásfoglalásban megtagadták a választ arra hivatkozva, hogy – az alapítvány nem lát el közfeladatot – nem kaptak pénzt a költségvetésből
Arról nagyvonalúan nem tettek említést, hogy 600 millió forint uniós támogatást kaptak a kisvasútra. Ezt egyébként az Átlátszó írta meg elsőként, és éppen ezért érdeklődünk az utasforgalmi adatok iránt. És ehhez minden jogunk megvan, ugyanis az EU-s pénz is közpénznek minősül, ezért Mészáros Lőrinc alapítványának válaszolnia kell az adatigénylésünkre. Panaszt tettünk az igénylés megtagadása miatt a NAIH-nál, most várjuk az eredményt.
Nagy meglepetésre nem számítunk, mert pont egy nappal azután, hogy a felcsúti alapítvány megtagadta az adatigénylésünket, a bíróság másodfokon is kimondta, hogy az alapítványnak ki kell adnia, mire költötte a TAO-pénzeket, mert közhasznú szervezet, amely közhasznú tevékenységet lát el.
Valószínűleg nem titkolóznának ennyire, ha minden rendben lenne az utasszámokkal. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a kisvasút uniós támogatásáról szóló cikkünk után bő egy évvel cáfolta az abban foglaltakat a 444-nek, és állította, hogy a kormány nem ígért napi több ezer utast a vonalra – azt azonban sem ő, sem az NGM nem mondta meg azóta sem, hogy pontosan mit és hány utast ígértek az EU-nak a 600 millió forintért cserében.
Mészáros Lőrinc alapítványa decemberben Jávor Benedek EP-képviselő adatigénylésére még kiadta a szeptemberi és októberi, nem túl kiemelkedő utasforgalmi adatokat, nekünk azonban már nem akarják megmondani a többi hónapban eladott jegyek számát. Ha rengetegen utaznának a kisvonaton, biztosan dicsekednének vele.
Erdélyi Katalin | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Európai Unió",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság"
] |
Nem mindennapi leszámolás zajlik a hatvani Fideszben. A Heol.hu beszámolója alapján a kormánypárt új alapszervezetet alakított a Heves megyei településen, ebből pedig kihagyták a város polgármesterét, Horváth Richárdot, és még 35 korábbi Fidesz-tagot.
Az új Fidesz alakuló ülésén ismét Szabó Zsoltot választották meg a szervezet elnökének, aki országgyűlési képviselő, államtitkár és választókerületi elnök is egyben. Az újjáalakulás után Szabó azt mondta, hogy a jelenlegi polgármester végleg elveszítette a Fidesz bizalmát, és alkalmatlanná vált a város vezetésére.
Ez az én városom. Ez hozzám kötődik. Amíg lehet alázattal, tisztelettel fogom szolgálni a városomat
- mondta Szabó államtitkár a Heol.hu szerint.
Horváth erre úgy reagált, hogy ő komolyan vette polgármesteri esküjét, és nem engedte, hogy az Szabó (aki korábban a város polgármestere volt) személyes érdekei szerint dőljenek el a dolgok Hatvanban. A polgármester azt állította, hogy tavaly nyáron azért távolított el embereket a polgármesteri hivatalból, mert nem a város érdekeit szolgálták.
Hatvan az én városom - jelentette ki Szabó Zsolt. Nem! Hatvan a hatvaniaké!
- idézi a Heol a Horváthot, aki nem mond le a tisztségéről, miután kizárták a Fideszből. | [
"Fidesz"
] | [] |
A jelenlegi legfontosabb magyar közügynek tartja a Fidesz, hogy tisztázódjon az MSZP-ből csütörtökön kilépett Simon Gábor "külföldre bújtatott vagyonának" eredete.
Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a parlament mentelmi bizottsága hétfői ülésén Simon Gábornak és az MSZP-nek egyértelmű választ kell adnia arra, honnan származik a politikus ausztriai bankszámláján tartott mintegy 240 millió forintos vagyon.
A kormánypárti képviselő felszólította Mesterházy Attila MSZP-elnököt, gondoskodjon arról, hogy eddigi helyettese legyen jelen és adjon számot a pénz eredetéről a mentelmi bizottság tanácskozásán.
Ha ezt nem tisztázza, jogos az a feltételezés, hogy Simon Gábor erre a pénzre politikai kapcsolatai, MSZP-s elnökhelyettesi és képviselői tisztsége felhasználásával is szert tehetett - mondta Gulyás Gergely, emlékeztetve, hogy a politikus február 12-i hatállyal mond le parlamenti mandátumáról, így hétfőn még az Országgyűlés teljes jogú tagja lesz.
Szerinte ha Simon Gábor nem jelenik meg a mentelmi bizottság ülésén, azt bizonyítja, hogy az ügyben nemcsak neki, hanem a szocialista pártnak is titkolnivalója van. Az MSZP pedig nem tehet úgy, mintha Simon Gábor 12 évig nem lett volna a párt képviselője - fűzte hozzá.
Felhívta a figyelmet egyúttal arra, hogy Simon Gábor csak parlamenti képviselői minőségében 13-szor nyilatkozott vagyonáról az elmúlt években, a csaknem negyedmilliárdos összegről azonban sosem tett említést. A Fidesz politikusa cinikusnak nevezte, hogy Simon ezt jóhiszemű tévedésnek állítja be.
"Simon Gábor úgy járt eddig éhségmenetre, hogy közben annyi pénzt titkolt el, és akkora magánvagyonról nem tud számot adni, amennyi pénzért egy átlagbért kereső magyar ember 150 évig dolgozik" - fogalmazott.
A kormánypárt képviselőjétől megkérdezték a sajtótájékoztatón, amiről Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár beszélt csütörtökön, vagyis hogy a lakásukat devizahitelből vásárlók mellett a választás után komolyan meg kell fontolni, miként lehet azokon segíteni, akik gyakran munkaeszközként szolgáló gépkocsijukat is így vásárolták. Gulyás Gergely erre azt mondta: nem tud arról, hogy született volna ilyen döntés. Hozzátette, az eddigi kormányzati döntésekből egyértelmű volt, hogy elsősorban azoknak kell segítséget nyújtani, akiknek az ingatlanjuk került veszélybe a devizahitel miatt.
Az is felmerült a tájékoztatón, hogy a baloldali összefogás pártjai bejelentették: jogi lépéséket tesznek, mert álláspontjuk szerint törvénysértő módon, ingyenesen engedte át a kormány a Fidesznek a Magyarország jobban teljesít szlogent. Gulyás Gergely válaszul közölte: ha van védjegyoltalom, van védjegyjogosult is, aki szabadon rendelkezhet a védjegyről. | [
"MSZP"
] | [] |
Az NMHH 200 millió forintos, és az MTVA 400 millió forintos közbeszerzésén is nyert a MindShare, ami egyike annak a három cégnek, amelyekkel tavaly kötött 25 milliárd forint keretösszegű szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal tavaly nyáron 25 milliárd forint értékű keretszerződést kötött a Csetényi Csaba tulajdonában lévő Network 360 Reklámügynökség Kft.-vel és és Affiliate Network Kft.-vel, valamint a Kuna Tibor tulajdonában lévő Trinity International Kft.-vel, továbbá a MindShare Médiaügynökség Kft.-vel az állami intézmények kommunikációs feladatainak ellátására.
A Somlói Zsolt által vezetett MindShare az EU-s közbeszerzési értesítő legfrissebb számában megjelent tájékoztatók szerint két nagy tenderen is befutó lett.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tárgyalásos eljárása eredményeképpen még augusztusban bízta meg a MindShare-t és az iCSR.hu Nonprofit Kft.-t médiatervezési és -vásárlási feladatokkal. A szerződés keretösszege nettó 200 millió forint. A megbízás a keretösszeg kimerüléséig, de legfeljebb 3 évig szól.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) még júliusban írt ki nyílt közbeszerzést reklámtervezési és -szervezési szolgáltatásokra. Október 10-én közepén kötöttek szerződést három céggel, amelyek közösen tettek ajánlatot. Rajtuk kívül más nem pályázott. A három cég az XT Media Kft., a HAB Advert Kommunikációs Ügynökség Kft. és a Mindshare. A 2016-2017-re vonatkozó megbízás keretösszege nettó 400 millió forint.
Erdélyi Katalin | [
"MindShare",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal"
] | [
"Network 360 Reklámügynökség Kft.",
"Affiliate Network Kft.",
"Trinity International Kft.",
"HAB Advert Kommunikációs Ügynökség Kft.",
"XT Media Kft.",
"iCSR.hu Nonprofit Kft.",
"MindShare Médiaügynökség Kft."
] |
Bár az Ökotárshoz ígérték magukat, hétfőn reggel két másik norvég alapos alapítványnál, az Autonómia Alapítványnál és a DemNetnél kezdett ellenőrzést a Kehi. Az ellenőrök elkérték a szervezetek belső levelezését, a bírálóbizottsági névsorokat is.
Három, a Norvég Civil Alap pénzeinek szétosztásában szerepet játszó alapítványnál kezdett ellenőrzést a Kehi hétfőn. Az Ökotárs Alapítványnál hétfőn reggel 9 órára várták volna a Kehi ellenőreit, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal munkatársai azonban annak ellenére sem jelentek meg az alapítvány Szerb utcai irodájában, hogy korábban egy hivatalos levélben azt írták, ekkor kezdik meg a Norvég Civil Alap kifizetéseinek ellenőrzését.
Feltűntek viszont az ellenőrök reggel a Magyarországi Autonómia Alapítvány Pozsonyi úti székhelyénél, valamint a DemNetnél. Ez a két szervezet is tagja annak a konzorciumnak, ami a Norvég Civil Alap forrásainak elosztásáért felel.
Az Autonómia Alapítvány együttműködik a Kehivel, és átadják a kért dokumentumokat, de jegyzőkönyvbe vetették, hogy vitatják a vizsgálat jogalapját, először ezt mondta az Origónak Nun András, az Autonómia Alapítvány vezetője. Az iratokat péntekig küldik el, ügyvéddel és a konzorcium többi tagjával egyeztetve. Később kiderült, hogy a Kehi olyan információkat is kér, amiket az alapítvány nem akar odaadni. Ilyen például az alapítvány belső levelezése egy-egy döntésről, az elutasított pályázók névsora, a bírálóbizottsági tagok neve. Nun András azt mondta, nem látják biztosítottnak, hogy ezeket a Kehi nem hozza később nyilvánosságra. Az alapítvány a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól kér állásfoglalást, mielőtt odaadja ezeket az adatokat.
Nun András és egy Kehi-ellenőr az Autonómia Alapítvány Pozsonyi úti irodájában Fotó: Pályi Zsófia - Origo
A Demnet alapítvány arról tájékoztatta az Origót, hogy náluk a Kehi két munkatársa jelent meg reggel 9 körül, és egy hétfői keltezésű levelet adtak át arról, hogy egy bizonyos kormányrendeletre hivatkozva elkezdik a Norvég Civil Alaphoz kapcsolódó támogatások felhasználásának soron kívüli ellenőrzését. Iratokat kérnek az alapítványtól, és attól függően, hogy ezeket milyen gyorsan kapják meg, akár egész nap ott lesznek majd, maga a vizsgálat pedig hetekig eltarthat. A Demnet is jegyzőkönyvbe vetette, hogy vitatják az ellenőrzés jogosságát. Az alapítvány felelős a mostani ciklusban a "demokrácia és emberi jogok", valamint a "női jogok" témakör támogatásáért. Ezekhez tartoznak a miniszterelnökségi feketelistára került szervezetek, közölte a Demnet.
Az Ökotársnál végül délután 3-kor csöngettek az ellenőrök, írta az Index. A norvég alappal kapcsolatos dokumentumokat ez a szervezet kezeli.
Az Ökotárs hétfő reggelre egy sajtótájékoztatót is összehívott az ellenőrzés miatt. Itt Móra Veronika, az alapítvány igazgatója elmondta, hogy mivel sem a norvég, sem a magyar jogszabályok alapján nem tartják törvényesnek a Kehi ellenőrzését, önszántukból semmilyen dokumentumot nem fognak átadni a kormány embereinek, ugyanezt tudósítónknak az Autonómia Alapítvány munkatársai is megerősítették. Később ez az álláspontjuk arra változott, hogy együttműködnek a Kehivel, de jegyzőkönyveztetik, hogy vitatják a vizsgálat jogosságát.
Móra Veronika, az Ökotárs alapítvány igazgatója több érv et is felsorakoztatott, hogy szerintük miért nem vizsgálhatja őket a Kehi. Egyrészt a kormányzati szervezet a kormányzati pénzek kezelését ellenőrzi, az általuk odaítélt pénzhez viszont semmi köze a kormánynak. Ezek a támogatások az ő számlájukon nem is folynak át, azokat közvetlenül az FMO (Finanszírozás Mechanizmus Iroda) utalja a nyerteseknek. Móra attól tart, hogy a vizsgálattal meg akarják őket félemlíteni.
A Kehi levele. Kattintásra nagyobb lesz Fotó: Pályi Zsófia - Origo
A hétvégén nyilvánosságra került nevekről az Ökotársnál azt mondták, ők nem tartják nyilván, hogy a pályázati bírálóbizottságuk tagjai milyen politikai beállítottságúak, de hogy 50-60 tagból csak 7 ellenzéki kötődésű szakértő nevét hozták nyilvánosságra, önmagában is gyanús.
Korábban az Index írt arról, hogy a nem nyilvánosságra hozott nevek között Fideszhez közel álló bírálók is lehetnek. Ezzel kapcsolatban Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány elnöke azt mondta, a civil szervezeteknél a jobb és baloldali viszonylatok kérdése értelmetlen felvetés, a civilek kormányokon át működnek olyan területeken, amelyeken a kormány nem aktív, vagy nem jól működik.
Pénteken a 444.hu írta a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárság tájékoztatása alapján, arról a 13 szervezetről, amely a kormányzati szervezet szerint baloldali kötődésű. Móra Veronika a listázásról azt mondta, 13 szervezet nevét hozták nyilvánosságra a tavaly támogatott 128 közül, ráadásul egyetlen pályázati témában, a demokrácia és a női jogok körében.
Foltányi Zsuzsa és Móra Veronika az Ökotárs Alapítvány Szerb utcai irodájában Fotó: Pályi Zsófia - Origo
A nyilvánosságra hozott nevekről közölte, a bírálóbizottságok tagjainak neve titkos, ez azért van így, hogy ne lobbizzanak náluk, és ne kerülhessenek nyomás alá a pályázatok odaítélése miatt.
Az Ökotárs még nem döntött arról, mi legyen a hétvégén felfedett bírálóbizottsági tagokkal. Helyzetük azért kérdéses, mert alapesetben minden bírálóbizottsági szakértővel titoktartási megállapodást kötnek, és próbálják titokban tartani személyazonosságukat, így elkerülve, hogy a pályázók náluk lobbizzanak, vagy a bírálók bármiféle nyomás alá kerüljenek a döntés során.
A vita lényege, hogy a Norvég Alapként emlegetett támogatási rendszer 12 különböző elemből áll. Ebből háromnál (a Civil Alapnál és még két kisebb pillérnél) a pénzek szétosztását nem a magyar állam felügyeli, kilencnél viszont igen. Utóbbiaknál a pénzosztási rendszert a magyar kormány megváltoztatta, ami nem tetszett a norvégoknak, és leállították a kifizetéseket. A három másik elemnél a magyar államnak nincs beleszólása az osztásba, ezeknél viszont Lázár János kérte még korábban egy levélben a támogatások leállítását, mondván, a pénzosztó civilek az LMP-hez köthetők.
Magyarország 36 milliárd forint támogatást bukhat, ha a kormány nem találja meg a közös hangot Norvégiával.
A konfliktusról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. | [
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"Finanszírozás Mechanizmus Iroda",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság",
"Norvég Civil Alap",
"Ökotárs Alapítvány",
"Civil Alapnál",
"Magyarországi Autonómia Alapítvány",
"Autonómia Alapítvány"
] |
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) hivatalból vizsgálja a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tanácsadásra vonatkozó 33 millió forintos tárgyalásos tenderét, amelyet a Gaming Communications Kft. nyert el december közepén. Az ügyben várhatóan pénteken születik döntés - tájékoztatott Nagyházi Gyula, a Közbeszerzések Tanácsának sajtófőnöke pénteken.
A Döntőbizottság azért indított vizsgálatot a MeH döntésével kapcsolatban, mert nem találta eléggé indokoltnak a nyílt eljárás mellőzését, illetve a sürgősséget. Ez utóbbit a kiíró azzal indokolta a Közbeszerzési Értesítőben, hogy 2002 májusában kormányváltás történt. Így az idei év feladatait csupán a 2003-as költségvetés számainak ismeretében lehetett tervezni, a költségvetést 2002. október 31-én nyújtották be, így nem maradt idő a több mint kilencven napig tartó nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására.
A MeH beszerzésének tárgya - amelynek eredményét az értesítő 2002. január 2-i száma közölte - a kormány egyes kiemelt programjaival kapcsolatos stratégiai tervezés, tartalmi kidolgozás és az azokkal kapcsolatos kommunikációs feladatok lebonyolítása.
A hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos eljárásra a MeH három céget hívott meg, a One Off Kft.-t, a Phenomenon Bt.-t, és a nyertest, ám végül csak a győztes Gaming Communications Kft. adott be ajánlatot.
Korábbi információk szerint a nyertes cég tulajdonosa Braun Róbert, aki az Index korábbi igazgatója és az SZDSZ egykori kabinetfőnöke volt; cégén keresztül a kormányváltás óta kommunikációs tanácsadóként dolgozik a miniszterelnöki kabinetben. Braun Róbert emellett felügyelőbizottsági tagja a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában lévő Millenáris Kht.-nek. | [
"Gaming Communications Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Millenáris Kht.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Phenomenon Bt.",
"One Off Kft.",
"Közbeszerzések Tanácsa"
] |
Itt a bizonyíték! Berki felvett 25 milliót
Budapest - Miközben a Ferencváros Labdarúgó Zrt. közel félmilliárdos adóssággal küszködik, s a vezetők próbálnak megoldást találni a pénzügyi problémákra, a Blikk rálelt a Fradi 25 millió (egészen pontosan 24 904 680) forintjára.
A lapunk birtokába jutott bizonyítékok szerint megvan a pénz, legalábbis az NB I-es focicsapat korábbi vezérigazgatója, Berki Krisztián (30) vette fel több tételben az összeget – a kézjegyére hasonlító aláírás került az előlegek átvételére utaló dokumentumokra.
A Blikk birtokába került egyik bizonyíték: Berki Krisztián elismeri, hogy több mint 19 milliós előleget vett fel a klub kasszájából tavaly márciusban. A lapunknál levő dokumentumok szerint 25 millió forint került Berkihez
Márpedig egy magánszemély azért tett feljelentést a rendőrségen, mert szerinte 2008 májusa és 2010 márciusa között gyanús pénzmozgások történtek a zrt.-nél, s bár Berki elismerte, felvette a milliókat, azokkal nem tudott elszámolni. Miközben a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya ismeretlen tettes ellen sikkasztás gyanúja miatt indított nyomozást, a volt vezérigazgató egy napilapban azt mondta, nem érti, honnan veszik ezeket az információkat, és nem ismerte el, hogy az irányítása alatt több mint a duplájára nőtt a zrt. tartozása.
Berki Krisztián, az FTC Labdarúgó Zrt. korábbi vezetője nem érti, hogy miért támadják
– Ahogy eddig sem tettem, ezután sem kívánok Berki Krisztiánnal kapcsolatban nyilatkozni. Teszem a dolgom, próbálom a zrt. helyzetét stabilizálni. A nyomozó hatóságok majd kiderítik, mi az igazság. Minden segítséget megadunk a vizsgálatot végző szerveknek, hiszen számunkra most az a legfontosabb, hogy tiszta viszonyok legyenek – közölte Orosz Pál (43), a zöld-fehérek futballcsapatát irányító gazdasági társaság vezérigazgatója.
A feljelentés szerint Berki először 50 ezer, majd kétszer 168 ezer, aztán 264 ezer, 180 ezer, 3 millió, 1 891 655 és végül 19 183 025 forintot vett fel a házi pénztárból.
– A rendőrség sosem keresett, még csak ki sem hallgattak – mondta a Nemzeti Sportnak az elmúlt időszakban Amerikában nyaraló üzletember, aki hozzátette, nemhogy 25 milliót, de még 25 forintot sem tett el soha.
Ez örömteli, de azt jó lenne tudni, hogy mi lett az általa a Fraditól felvett 25 millió Ft sorsa.
Blikk-információ | [
"FTC Labdarúgó Zrt."
] | [
"Nemzeti Sport",
"Ferencváros Labdarúgó Zrt.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Jobbikos politikus a miskolci pénzhamisítási botrány gyanúsítottja!
Nyékládháza—Miskolc — A Jobbik egyik városi elnökét, Sz. Istvánt (59) és Miskolcon nyomdaipari üzemet működtető ismerősét, M. Istvánt (54) gyanúsítják, hogy nagy tételben – mintegy 123 millió forint értékben – hamisított amerikai dollárt és ukrán hrivnyát. A jobbik a hírre reagálva azt közölte: a férfit 2014-ben kizárták a pártból.
Vasárnap délelőtt még szerepelt a neve a párt weboldalán
Az üzemre pénteken csaptak le a Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei, akik rögtön el is fogták a két férfit. A rendőrség szerint a jobbikos politikus és a nyomdász az év elején állapodott meg abban, hogy hamis húszdollárosokat készítenek, amiket közvetítőn keresztül Ukrajnában terítenek. Az üzletbe bele is ment a nyomdaipari céget működtető M. István.
A hamispénz-gyár felszámolásáról itt írtunk.
– Hatan-nyolcan mindig szorgoskodtak a nyomdában, volt, hogy éjszaka is dolgoztak. Arról azonban, hogy razzia volt, csak tegnap értesültem – mondta egy az épületben dolgozó férfi.
Vasárnap délután már ez a felirat látszott ott, ahol délelőtt még a politikus pártbeli pozícióját hirdették
Az akciót a nyomozóiroda emberei péntekre időzítették, házkutatást tartottak a miskolci nyomdában és a politikus nyékládházi lakásán is.
– A nyomdában a nyomozók 1826 darab B/3 méretű papírívet foglaltak le, amelyek húszas címletű amerikai dollárok lenyomatait tartalmazták – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.
A zsaruk emellett lefoglaltak még nyomólemezeket és gépeket is, amelyeken a hamisítványokat gyártották. Az amerikai bankjegy lenyomatát tartalmazó ív forgalomba hozatalát követően mintegy 123 millió forintot ért volna.
Sz. István egy választási plakáton - persze ott még csík nélkül szerepelt
Az elnök fehér házát is megrohanták a nyomozók, és ott is találtak a pénzhamisítással összefüggő tárgyakat. Például több mint ezer ív B/3-as méretű lapot, amelyek kétszázas címletű ukrán hrivnya bankjegyek lenyomatait tartalmazták. Mindketten beismerő vallomást tettek. Nyékládházán megdöbbentek.
– Sz.-ék jó módban élnek, tisztességes és becsületes családnak tartottuk őket – mondta az egyik helybéli.
A Jobbiknál állítják, Sz. már rég nem tagja a pártnak – bár a nyékládházi szervezet internetes honlapján tegnap még őt tüntették fel elnökként és tavaly ősszel még indult a párt színeiben az önkormányzati választásokon.
– Sz. István ellen tavaly etikai eljárást indított a megyei elnökség erkölcstelen életvitele miatt. Ő ezt nem várta meg, kilépett a szervezetből – mondta lapunknak Dobos Zoltán, a Jobbik sajtófőnök-helyettese
Cs. K. | [
"Jobbik"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Országos Rendőr-főkapitányság"
] |
Azért hagyhatta el a Markó utcai börtönt a múlt pénteken a BKV-ügyben meggyanúsított Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főpolgármester korábbi tanácsadója, mert az ügyvédje meggyőzte a bíróságot arról, hogy nem áll már fenn tovább a tanúk befolyásolásának veszélye. Az ügyvéd nem árult el részleteket arról, hogyan érvelt a bíróság előtt. Az esetleges vádalkuról szóló felvetést az ügyvéd tagadta.
Papp Gábor, a BKV-ügyben meggyanúsított Mesterházy Ernő ügyvédje az [origo]-nak azt mondta: már csak a tanúk befolyásolásának veszélye indokával volt előzetes letartóztatásban védence, amikor a másodfokú bíróság a múlt pénteken úgy látta, ez a veszély sem áll már fenn, és megszüntette az előzetes letartóztatását.
Az ügyvéd szerint februárban, amikor elrendelték Mesterházy előzetes letartóztatását, az indoklásban még szerepelt a szökés, elrejtőzés veszélye, valamint a bizonyíték megsemmisítésének és a tanúk befolyásolásának veszélye is. Az ügyvéd azt mondta: az ügyben eljáró másodfokú bíróság döntése nyomán már két hónappal ezelőtt kiesett az indokok közül a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyíték megsemmisítésének veszélye. Papp szerint a döntés oka Mesterházy személyi körülményeiben volt, de erről részleteket nem kívánt elárulni.
Amikor Mesterházy előzetes letartóztatását márciusban meghosszabbították, akkor már csak a tanúk befolyásolásának veszélye volt az egyedüli indok az ügyvéd szerint. Papp azt mondta: a nyomozást május végén a Fővárosi Főügyészség felügyelte, és a Fővárosi Főügyészség indítványozta akkor az előzetes megszüntetését. Néhány nappal az indítvány tárgyalására kitűzött ülése előtt azonban az ügyet a Központi Nyomozó Ügyészség vette át, és ők visszavonták az indítványt, valamint mivel az előzetes június elején lejárt volna, annak meghosszabbítására tettek indítványt - mondta az ügyvéd.
Papp szerint az elsőfokú bíróság helyt adott a Központi Nyomozó Ügyészség indítványának, és augusztus elejéig meghosszabbította Mesterházy előzetesét. Ezt a döntést Papp megfellebbezte, így került az ügy az előző héten a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság elé, amely végül az ügyvédi indítvánnyal egyezően úgy látta: nem áll fenn többé a tanúk befolyásolásnak veszélye. Az ügyvéd azt mondta: nagyon alaposan megindokolta ezt, de érveléséről nem kívánt az [origo]-nak részletesen beszélni.
Az esetleges vádalkura vonatkozó felvetést Papp Gábor cáfolta, mondván a vádalku intézményét nem ismeri a magyar jogrendszer. Azt mondta: amikor a védencét a múlt kedden kihallgatták, ő megtagadta a vallomástételt, terhelő vallomást sem tett senkire. A Markó utcai börtönből a múlt pénteken arcát ruhával takarva, szó nélkül távozott Mesterházy Ernő. Vele szemben jelenleg semmilyen kényszerintézkedés nincs érvényben, nincs házi őrizetben, és lakhelyelhagyási tilalom alatt sem áll.
Szabályszerűen értesítették az ügyészséget
Nem mulasztott a bíróság Mesterházy Ernő szabadlábra helyezése ügyében - reagált a Fővárosi Bíróság kedden közleményben arra, hogy a Magyar Nemzet azt írta: az ügyészséget meglepte az előzetes letartóztatás megszüntetése, amelyről "mind a mai napig nem is kaptak hivatalos értesítést".
Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság büntető kollégiumának vezetője szerint Mesterházy Ernő előzetes letartóztatásának megszüntetéséről és szabadlábra helyezéséről az eljárási törvénynek megfelelően és haladéktalanul tájékoztatták az érintetteket. A szabályok szerint először a büntetés-végrehajtási intézetet tájékoztatták faxon, az ügyész és a védő ezt követően postai úton kapja meg a végzést.
Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor személyes tanácsadóját a BKV több vezetőjével együtt február elején vette őrizetbe az ügyészség a BKV-ügy miatt, felbújtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsították. Május végén 163 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel is meggyanúsították, Mesterházy azonban tagadta bűnösségét. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Központi Nyomozó Ügyészség",
"Fővárosi Bíróság",
"Magyar Nemzet"
] |
Perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ arra a kérdésre, mi lett az első hullámban vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsa. Kiderült, hogy 13 404 lélegeztetőgép két raktárban áll, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint. Itthon 3 288 gépet osztottak ki, de jutott belőlük Csehországba és a Vajdaságba is.
Alighogy megjelent cikkünk, miszerint "Titkolja az állami egészségügyi ellátó, mi lett a külügy által átadott 16 ezer lélegeztetőgéppel" (amiben megírtuk, hogy március 6-án kértünk először adatokat arról, mi lett az első hullámban vásárolt mintegy 300 milliárd forintnyi lélegeztetőgép sorsa), az újabb közadatigénylésünkre mindössze 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK).
Az ÁEEK szerint több gépet más országoknak adtunk át:
A hazai egészségügyi intézményekbe 3 288 készülék került, amelyek listája ide kattintva elérhető.
Konkrét kérdéseinkre is válaszoltak:
a gödöllői raktárban 3125 darab, míg a szigetszentmiklósi raktárban 9909 darab készüléket tárolnak.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szerint "a két helyszínen lévő raktárak bérelt raktárak, a bérleti, üzemeltetési szerződések az Operatív Törzs engedélye alapján kerültek megkötésre. A Carolina Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Alap (iktatási sz.: ÁEEK/60852-119/2020, korábbi tulajdonos: VICTORIA Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság) kezelésében lévő gödöllői raktárban, illetve a Waberer’s-Szemerey Kft. (iktatási sz.: ÁEEK/15417-351/2020) kezelésében lévő szigetszentmiklósi raktárban kerülnek tárolásra az orvosi eszközök".
Számításaik szerint
"a lélegeztetőgépre jutó nettó tárolási költség havonta mindösszesen, a két raktár tekintetében: kb. 15 M forint
(a készletek változása esetén módosul, csak az igénybe vett területért kell fizetni)".
A hvg.hu korábban havi 90 millió forintra becsülte a raktározás költségeit. A Carolina Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Alapról pedig megírta, hogy az a Carion Befektetési Alapkezelő Zrt. érdekeltsége. A Carion-csoport neve egyebek mellett a 2016-os nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény idejéből lehet ismerős, a törvényjavaslatot benyújtó Rogán Antal ugyanis egyértelműen rájuk szabta a lakáslottóként elhíresült konstrukció szervezésének feltételeit.
Utólag majdnem félmilliárddal drágultak a koronás liblingbeszerző lélegeztetőgépei Átlátszó blog Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba! Az eredeti árnál cirka félmilliárd forinttal többet kóstált az államnak az a közel 200 darab lélegeztetőgép, amelyeket a CECZ Közép-Európai Kft. szerzett be még korábban. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Nyitókép: Ápoló dolgozik egy koronavírussal fertőzött beteg mellett a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház COVID- részlegén, az intenzív osztályon 2020. április 24-én. MTI/Kovács Tamás | [
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [
"Carion Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"VICTORIA Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Szent Imre Egyetemi Oktatókórház",
"CECZ Közép-Európai Kft.",
"Waberer’s-Szemerey Kft.",
"Operatív Törzs",
"Carolina Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Alap"
] |
Az Egyesült Államokban épp folyik egy tárgyalás, amiben a bíróság arra szeretne rájönni, hogyan mosott pénzt amerikai pénzintézeteken keresztül a török állami tulajdonban álló Halkbank. A vádak szerint a Halkbank iráni pénzeket mozgatott az Egyesült Államokban abban az időszakban, amikor az iráni nukleáris program miatti szankciók érvényben voltak, így az ilyesmi tilos volt.
Az ügy egyik vádlottja, egy Reza Zarrab nevű török-iráni aranykereskedő épp most tett vallomást New Yorkban, és elmondta, ő kereste meg a Halkbankot, hogy segítsen elrejteni az iráni pénzt néhány aranyvásárláson keresztül. Először azonban a bankban elutasították a közeledését, ezután ment a kereskedő Zafer Caglayanhoz, Recep Tayyip Erdogan akkori gazdasági miniszteréhez.
Reza Zarrab szerint 40-50 millió dollárt kellett adnia a miniszternek, aztán még 7 milliót, végül pedig 2,5 millió török lírát, de a miniszter belement az üzletbe, és segített létrehozni a kapcsolatot a Halkbankkal. Zarrab szerint a miniszter csak ahhoz ragaszkodott, hogy a dologban folyamatos legyen a profit, és azon fele-fele arányban osztozzanak a kereskedővel.
Reza Zarrab Isztambulban 2013-ban Fotó: Ozan Kose / AFP
Az ügyészség bizonyítékul pénzátutalásokról készült feljegyzéseket is bemutatott, amiken rendszeresen szerepelt, hogy Pénz CAG-nak. Az ügyészek szerint CAG Zafer Caglayan minisztert jelöli.
Bármi is lesz a tárgyalás vége, Reza Zarrab vádjai nagyon súlyosak, és már fel is kapta őket az amerikai sajtó. Ez várhatóan még tovább rontja a majd az amúgy is szétesőfélben lévő amerikai-török viszonyt, ami elsősorban azért romlott meg, mert Washington többszöri kérés ellenére sem volt eddig hajlandó kiadni Törökországban az Amerikában élő Fethullah Gülen hitszónokot, aki Erdogan elnök legfőbb riválisa, és akit a tavalyi puccs szervezésével gyanúsítanak. (Financial Times) | [
"Halkbank"
] | [
"Financial Times"
] |
Késett a körözés, megpattant a BKV-s igazgató?
F. Zsolt rendkívüli felmondásán napok óta dolgozik a BKV
Még az is előfordulhat, hogy egyhetes késéssel kezdték csak keresni a nemzetközi rendőri szervek F. Zsoltot, a BKV teljesítés nélküli szerződések aláírásával gyanúsított informatikai igazgatóját. A bíróság nemzetközi körözésről szóló határozatát múlt pénteken küldték el az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba (IRM), ahol a körözést "beillesztik a rendszerbe". A BKV is már egy hete próbálja rendkívüli felmondással elküldeni F. Zsoltot. • BKV-ügyek: még nincs gyanúsított
• Nincs európai körözés, felszívódhat az informatikai igazgató
Az ügyészség indítványára a Fővárosi Bíróság december 11-én európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki F. Zsolttal szemben – közölte az MNO kérdésére a Fővárosi Bíróság sajtó- és nemzetközi kapcsolatok osztálya. Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője korábban arról téjékoztatta lapunkat, hogy a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság előterjesztése végül még pénteken megérkezett a főügyészségre, melyet dél körül már továbbítottak is a Fővárosi Bíróságra.
A főügyészség szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy ez a nemzetközi körözés tulajdonképpen egy formanyomtatvány számtalan adattal. Erre "üti rá pecsétjét" a bíróság és ezután rögtön továbbítja is az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium illetékes osztályára, ahol "beillesztik a rendszerbe". Kérdésünkre, hogy a nemzetközi körözés "beillesztése" még pénteken megtörtént-e a minisztériumban, vagy a péntek kora délutáni "fájront" miatt erre már csak hétfőn került sor, az IRM sajtóosztályáról későbbre ígértek választ.
A BKV sajtóosztályától viszont megtudtuk, hogy F. Zsolt a cég kommunikációs igazgatóját még múlt hétfő délelőtt kereste telefonon, azonban amikor az igazgató asszony próbálta visszahívni, nem tudta elérni. F. Zsolt ugyanaznap délután a titkárnőjét SMS-ben kérte, mondja meg a kommunikációs igazgatónak, hogy megbetegedett, vélhetően a H1N1-oltástól. (Sajtóhírek szerint az ausztriai síparadicsomba bérelt magánrepülővel pihenni induló F. Zsolt keddre ígérte hazatérését, amiből természetesen nem lett semmi. Hollétéről még találgatások sincsenek.) Kérdésünkre, hogy minderről értesítették-e a rendőrséget, a sajtóosztályról azt válaszolták: nem volt ilyen kérés, de természetesen együttműködnek, és minden adatot megadnak a rendőrség számára. A sajtóosztályon még múlt csütörtökön azt is közölték, hogy a BKV megkezdte az informatikai igazgató rendkívüli felmondásának előkészítését. Hétfőn ugyanitt arról tájékoztatták az MNO-t, hogy amennyiben ez a felmondás életbe lép, azt közleményben tudatni fogják. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Fővárosi Bíróság",
"Repülőtéri Rendőr Igazgatóság",
"Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium"
] |
Sokadik állami tendergyőzelmét könyvelhette el hétfőn a Bell & Partners Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A kommunikációs ügynökség, amely az elmúlt hónapokban elnyerte többek között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Fejlesztési Bank összességében több százmilliós megrendeléseit, megbízást kapott a MÁV PR-kampányának szervezésére is. A Bell & Partners tulajdonosa szerint nem politikai kapcsolatoknak köszönhető a siker, hanem annak, hogy a cég rákészült az állami szektor üzleteire.
A magyar vasúti szállítás népszerűsítése érdekében kell új marketingkommunikációs stratégiával előállnia és reklámüzeneteket fogalmaznia a Bell & Partners Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek, amely a napokban megnyerte a MÁV-Start kétszer kiírt, majd visszavont tenderét.
A Bell & Partners két másik céget megelőzve kapta meg a vasutas vállalat nettó 24,9 millió forintos megrendelését. Az eredményt hétfőn tették közzé. A MÁV-Start már kétszer kiírta, majd visszavonta a pályázatot, amely eredetileg 50 milliós költségvetéssel jelent meg. A felére sorvadt megrendelési érték azzal járt, hogy a szeptemberben kiírt harmadik fordulót már nem kellett nyilvánossá tenni, hanem három meghívott cég közül választhatták ki a legmegfelelőbbet. A határérték ugyanis 25 millió forint.
A Bell & Partners eredményeire a tavasszal figyelt fel a média, amikor az ügynökség győztesen került ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) bruttó 600 millió forint keretösszegű lakossági tájékoztató kampányának pályázatából. A cég feladata az, hogy az egy évig felhasználható keretből két fő üzenetet, a gazdaság erősítését, munkahelyteremtést, versenyképesség-növelést, illetve a jó állam megteremtését célzó kormányzati intézkedéseket közvetítse az emberek felé.
A Kreatív Online információi szerint a Viszkei András irányítása alatt álló ügynökség a KIM-tender mellett – a Young & Partners Kft.-vel közösen – az állami ünnepeket is szervező Hungarofest média- és PR-feladatok ellátására kiírt tenderén is győzött, és szintén közel 600 millió forint bruttó keretösszegben kapott megrendelést médiatervezés és –vásárlásra. A cég márciusban megnyerte a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. új Széchenyi Tervvel kapcsolatos banki hiteltermékek bevezetési kampányának megszervezésére kiírt közbeszerzést is, nettó 24,9 millió forint értékben. (Az megrendelési érték itt is éppen hogy a nyilvános eljárás határa alatt volt.) Az ügynökség januárban az Állami Autópálya Kezelő Zrt. egy három hónapos közlekedésbiztonsági társadalmi célú kampány és egy ÁAK szolgáltatásait népszerűsítő imázskampány lebonyolítására kiírt közbeszerzésén is győzött, ennek értéke nettó 25 millió forint. Szintén januárban nyertek a Pilisi Parkerdő Zrt. tenderén, nettó 15 millióért. A Bell a "Parkerdő természetesen 2010-2012" című pályázathoz kapcsolódó tájékoztatási feladatokat végezheti el ennyiért.
Valóban igaz, hogy impozánsnak látszó sorozat áll az utóbbi időben a Bell mögött, mondta az Indexnek a cég tulajdonosa. Viszkei András szerint azonban a sikerek nem titkos politikai kapcsolatoknak köszönhetőek, hanem annak, hogy az ügynökség 2007 óta tudatosan készült, hogy beszálljon az állami megrendelésekért folyó harcba. Viszkei szerint a négy éve meghozott tulajdonosi döntés oka az volt, hogy a magyar gazdaságot sújtó válság miatt jelentősen visszaestek a piaci szereplők reklámköltései, ezért a túlélés érdekében váltani kellett.
A Bell tulajdonosa azt mondta, az állami tenderek miatt átalakították a cég működését is, és még a választások előtt szerezték meg az első nagyobb megrendeléseket az Agrármarketing Centrumtól és a KVVM-től. Viszkei szerint a sikerek ellenére azért az erős túlzás, hogy mostanában csak a Bell nyer. Állítása szerint ezen a piacon is számos kis céggel, és multival kell versenyezni, akik szintén részesedtek több állami megrendelésből. | [
"Bell & Partners"
] | [
"Pilisi Parkerdő Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank Zrt.",
"Kreatív Online",
"Young & Partners Kft.",
"Állami Autópálya Kezelő Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Agrármarketing Centrum",
"Bell & Partners Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] |
Fogadási botrány: kedden tesz feljelentést a focicsapat
A Battonyai TK vezetése kedden feljelentést tesz ismeretlen tettesek ellen. Tíz napja vannak sejtéseik arról, hogy néhány játékos az együttes ellen fogadott az utóbbi hetekben.
Hétfőn érdeklődtünk az NB III-as Battonyai TK-nál, arról, hogy beadják-e a feljelentést a csapat legutóbbi gyanús mérkőzéseivel kapcsolatban. Az egyik battonyai vezető elmondta, hétfőn beszéltek a Magyar Labdarúgó Szövetség illetékeseivel, akik a Nemzeti Nyomozó Irodához irányították őket.
Ezt követően a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa telefonon tájékoztatást adott a battonyai vezetőknek arról, hogy milyen kritériumok alapján készítsék el a feljelentést. Ezek alapján várhatóan a Battonyai TK kedden adja be ismeretlen tettesek ellen feljelentését a nyomozóhatóságnak. | [
"Battonyai TK"
] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Mivel jelenleg az Országos Bírói Tanács nem rendelkezik 15 taggal és egyes bírósági szintek képviselete nem biztosított, ezért a testület működése nem tekinthető törvényesnek – írja közleményében az Országos Bírói Hivatal. Április 18-a óta hét rendes tag és hat póttag mondott le az Országos Bírói Tanácsból, miközben csütörtökön egy állásfoglalást tettek közzé a bírósági kinevezésekről.
Április 18-a óta hét rendes tag és hat póttag távozott az Országos Bírói Tanácsból, ezért az Országos Bírói Hivatal (OBH) szerint nem törvényes a testület működése. Az OBH szerint a jogszabályok szövegének értelmezésében mindig lehetnek értelmezési különbségek, de ebben a jogkérdésben valóban hiteles véleményt az alkotmánybíróság fogalmazhatna meg.
Csütörtökön az Országos Bírói Tanács (OBT) bírálta az OBH elnökének egyes személyzeti ügyekben hozott határozatait.
Nem kapott jegyzőkönyveket az OBH
A bírói, bírósági vezetői pályázatok elbírálásában az OBH a jogszabályoknak megfelelően vett részt 2017-ben is
- írja az OBH közleménye. A múlt évben 274 bírói pályázatot bíráltak el. Ezekre a helyekre 1919 pályázó jelentkezett. A pályázatok 94,5 százaléka eredményesen zárult. Az OBT-nek az erről szóló részletes tájékoztatót az OBH már 2018. március 28-án megküldte, amelyet azonban az OBT sajnálatosan még nem vett napirendre - közölte az OBH.
"A csütörtökön közzétett sommás véleményről akkor tud nyilatkozni az OBH, amikor az alapul szolgáló jelentést véleményezésre megkapja, ha megismeri a tagok és a tanácskozási joggal rendelkezők írásbeli észrevételeit, kérdéseit, és ha az OBT meglévő tagjainak ezeket tárgyaló megbeszéléséről a jegyzőkönyvet kézhez veheti" - olvasható az OBH közleményében. | [
"Országos Bírói Tanács"
] | [
"Országos Bírói Hivatal"
] |
Százmilliók jutalomra a jegybanknál
Budapest - Jelentős "teljesítménybónuszt" osztott tavaly és 2011-ben a Magyar Nemzeti Bank a munkatársaknak. A Magyar Nemzet szerint múlt évben 629 millió forintot fizettek ki, míg egy évvel korábban 670 milliót. Ez a jutalmazottak számát tekintve – 2011-ben 570, 2012-ben 573 fő – azt jelenti, hogy a munkatársak átlag bő egymillió forint pluszpénzt kaptak. Miért járt ez a juttatás?
Mindenki a Kékestetőre tart, nagy a forgalom: figyelmeztet az Útinform
– Teljesítménybónuszt az éves egyéni teljesítménycélok teljesülése esetén fizetünk. A bónuszszabályzat az MNB belső intézményi szabályzata s a munka törvénykönyve szerint alkalmazzuk – írta a Blikknek a jegybank sajtóosztálya. – A munkatársak juttatásai tavaly 1,8 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak, mint 2006-ban, többek között azért, mert átalakul a javadalmazási rendszer.
A majd 600 jegybanki dolgozó tavaly több mint 300 millió forint választható béren kívüli juttatásban is részesült 2012-ben, ugyanis mindenkinek bő 53 ezer forint cafeteria is jár. Ezenkívül a nemzeti bank a munkavállalók önkéntes nyugdíjpénztárába fizetésük 3,8 százalékát is befizeti. Így további 143 millió forintot fizetett egy év alatt a jegybank.
Blikk-összeállítás | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [] |
Mintegy 95 millió forintért a T.O.M. Controll 2001 Zrt. nyerte el a Szépművészeti Múzeum épületeinek takarítására kiírt közbeszerzést. Mindeközben a cég érintett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás gyanúja miatt zajló nyomozásában.
Július 21-én írta alá a szerződést a Szépművészeti Múzeum a T.O.M. Controll 2001 Zrt.-vel a főépületének, illetve telephelyeinek (a Magyar Nemzeti Galériának, a könyvtárépületének, a Vasarely Múzeumnak, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumnak, az Artpool Művészetkutató Központnak és a Benczúr Irodaháznak) takarításáról – derült ki a Közbeszerzési Értesítő legfrissebb számából.
Az épületek tisztán tartásáért a T.O.M. Controll 2001 Zrt. 95,3 millió forintot kap. A tájékoztatás szerint a társaság alvállalkozók bevonásával végzi majd el a munkát.
A T.O.M Controll 2001 Zrt. nettó árbevétele 2011-től minden évben kétmilliárd forint felett volt, ám 2014-ben ennél is jobban teljesítettek, mert 3 milliárd fölé mentek. Így a mérleg szerinti eredményük a 2013-as 39,9 millió forinthoz képest 62 millióra nőtt.
A Szépművészeti tenderét a cég annak ellenére megnyerte, hogy büntetőeljárás érintettje: a zrt.-vel szemben büntetőjogi intézkedéssel élt a Fővárosi Főügyészség Kiemelt és Gazdasági Ügyek Osztálya. Költségvetési csalás gyanúja miatt folytat büntetőeljárást a Nemzeti Adó-és Vámhivatal.
Tavasszal a VS.hu írta, hogy a számos állami megbízással büszkélkedő cégcsoport alvállalkozói kéthavonta cserélgették egymás közt a dolgozókat. Egy a szerkesztőségünknek nyilatkozó volt stróman szerint pedig nagyüzemi járulékcsalás zajlott a cégcsoport környékén.
Milliárdos költségvetési csalást leplezett le, aztán sittre került a stróman Köpött a hatóságoknak, ezért bosszút álltak rajta. Ez a meggyőződése K. Attilának, akit miután milliárdos kárt okozó járulékcsaló bandáról osztott meg információkat a rendőrséggel, elítéltek sikkasztás miatt. A férfi úgy véli, hogy emögött az a vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó milliárdos vállalkozás állhat, amelynek alvállalkozóit felnyomta a hatóságoknál.
“Az ügyben a nyomozás jelenlegi határideje 2016. december 3., ami azonban indokolt esetben tovább hosszabbítható" – tájékoztatta az Átlátszót Bagoly Bettina ügyészségi szóvivő.
Csikász Brigitta | [
"T.O.M. Controll 2001 Zrt.",
"Szépművészeti Múzeum"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Artpool Művészetkutató Központ",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Magyar Nemzeti Galéria",
"Kiemelt és Gazdasági Ügyek Osztálya",
"T.O.M Controll 2001 Zrt.",
"Nemzeti Adó-és Vámhivatal",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal",
"Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum"
] |
A tiszakécskei Vakond Via Kft. nyerte azt a tendert, amit a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK) a kezelésében lévő 32 ezer kilométernyi út fagymentesítéséhez szükséges só beszerzésére írt ki. A Mészáros Lőrinc állandó üzlettársának, a Duna Aszfalt tulajdonosaként saját jogon is ismert Szíjj Lászlónak és a Habony Árpád szlovéniai médiaterjeszkedését finanszírozó Varga Károlynak a tulajdonában lévő cég több mint 12 milliárd forintért szállíthat az állami vállalatnak a következő két évben.
Ez az ár 1,3 milliárd forinttal több, mint amennyiért korábban végezte a munkát éppen az a cég, amely mostantól már Szíjjék alvállalkozójaként csinálhatja tovább.
Ez a megrendelés még nekik sem kis tétel, különösen, hogy a Vakond Via eddig egészen másban utazott. A társaság 2017-ben szinte pontosan akkora bevételt ért el, amekkorát most ez az üzlet hozott nekik, de annak a többségét még építőipari munkákból és közvetített szolgáltatásokból szerezték. Sőt, korábban nem is szerepelt a cég egyébként jelentős számú tevékenységi köre között olyan, ami alapján útszóró sót szállíthatna, a "vegyestermékkörű nagykereskedelmet" csak az idén januárban vették fel a tevékenységek közé.
Szíjj és Varga cége nem is vállalta önállóan a feladatot, alvállalkozóként két másik céget is bevontak a pályázatukba. Ezek közül az egyik pedig éppen az a Suller Kft., amely a korábbi években maga is indult a Magyar Közút közbeszerzésein, sőt többször be is futott, így az elmúlt években saját jogon már sok ezer tonna sót szállított az állami cégnek.
Ezúttal azonban valamiért nem önállóan, hanem a sok tapasztalattal nem rendelkező Vakond Via alvállalkozójaként vettek csak részt a tenderen. Amit így Szíjjék könnyedén meg is nyertek, mivel az övéken kívül más ajánlat nem érkezett. A Suller Kft-t megkérdeztük a váltás okairól, de egyelőre nem kaptunk választ.
Az új partner egyébként a következő két évben 440 ezer tonna "összetapadás gátló anyaggal bekevert ömlesztett útszóró sót" szállíthat le az MK-nak. Ekkora mennyiséggel Budapest belvárosát 8 centiméter vastagon lehetne beborítani. Ám ez csak elsőre tűnik soknak. A Magyar Közút által fenntartott utak területe ugyanis több mint kétszerese a teljes fővárosénak, így valóban rengeteg sót használnak.
Az idei téli szezonban például a cég tájékoztatása szerint 162 ezer tonna fogyott, egy évvel korábban pedig ennél is 100 ezerrel több. A 440 ezer tonna két évre tehát nem tűnik soknak, különösen úgy, hogy ha nem használják fel a teljes mennyiséget, akkor a szerződést még egy évvel meg lehet hosszabbítani.
A 440 ezer tonna egyébként azt jelenti, hogy a Magyar Közút átlagosan nagyjából 28 ezer forintot fizet egy tonna sóért*a közbeszerzést két részletben írták ki, így a Vakond Via 253 ezer tonnát 28100, 187 ezer tonnát pedig 27800 forintért szállít, ami finoman szólva sem tűnik kevésnek. Egy évvel korábban a beszállítók – köztük a már emlegetett, most alvállalkozóként közreműködő Suller Kft. – ennél 12 százalékkal alacsonyabb, nagyjából 25 ezres átlagárat vállaltak*tavaly öt szerződést kötöttek.. A piacon pedig ömlesztve ennél is lehet olcsóbban útszóró sót kapni: az interneten viszonylag rövid keresgélés után lehet találni 23 forintos kilónkénti árat.
Persze a termékek között lehetnek minőségi eltérések, az MK-val kötött szerződésben pedig a Vakond Via szállítást, sőt kipakolást is vállalt, ekkora mennyiségnél azonban a tonnánként 3-5 ezer forint már rengeteg pénz.
Az MK egészen pontosan 1,3 milliárddal fizet többet, mintha a tavalyi árakon vásárolna. Ez 2,2 milliárddal több annál, ami az interneten található árból adódna.
Nem ez az egyetlen érdekesség azonban a szerződésekben, amelyeknek már az aláírási dátuma is furcsa. Az elvileg a 2018-as sóbeszerzésre kiírt közbeszerzéseket záró megállapodásokat ugyanis 2019 januárjának közepén szignálták, ráadásul úgy, hogy az MK elég komoly mennyiség átvételét vállalta még ezen a télen.
A szerződések értelmében Magyar Közút az aláírást követő öt napon belül összesen 96 ezer tonna lehívására volt jogosult és köteles. Igen ám, de ezt a Vakond Via nem azonnal szállította le. A cégnek a só egyik felét 25, a másik felét 50 napon belül kellett eljuttatnia az MK telephelyeire. Azaz a mostani télre rendelt só valamikor február első és március második hete között futhatott be a közútkezelőhöz. Hogy pontosan mikor, azt nem tudni, erre vonatkozó kérdésünkre ugyanis az MK nem válaszolt, de abból a szempontból mindegy is, hogy komoly fagyok az idén már februárban sem voltak.
Azaz a közel 100 ezer tonna, 2,7 milliárd forint értékű sóból sok nem fogyhatott, nagy része valószínűleg a közútkezelő telephelyein áll.
Az MK szerint ez ugyanakkor nem probléma. Kérdéseinkre azt írták, hogy az
"útszóró só egyébként könnyen és jól tárolható anyag, a leszállítását követően sem veszít tulajdonságaiból, a készletek esetleges kimerülése viszont komoly közlekedésbiztonsági kockázatot jelentene. A keretszerződésnek köszönhetően a következő téli időszakot is a szükséges mértékig feltöltött sótárolókkal indíthatjuk majd el".
Közélet magyar közút Szíjj László útszóró só Vakond Via Olvasson tovább a kategóriában | [
"Vakond Via Kft.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt."
] | [
"Suller Kft.",
"Duna Aszfalt",
"Suller Kft-t"
] |
"Magyarországon 2004 óta van lehetőség a közvilágítás fejlesztésére uniós forrásból. Az OLAF vizsgálata a Bajnai kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti. Ezeket a magyar hatóságok az OLAF felvetéseit is figyelembe véve, 2015-16-ban egyszer már vizsgálták. Most az OLAF újabb vizsgálatot kér. Ahogy a korábbi, úgy a mostani vizsgálatot is támogatjuk. Az a helyes, ha a magyar hatóságok az OLAF minden felvetését kivizsgálják.
hirdetés
A pályázati konstrukciót hasznosnak tartjuk, mert több vidéki településen is lehetővé tette a közvilágítás korszerűsítését" - ezzel a néhány mondatos MTI-közleménnyel reagált Kovács Zoltán kormányszóvivő arra a hírre, miszerint az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) szabálytalanságokat tárt fel a korábban az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó cégek közbeszerzései miatt.
A Wall Street Journal által megszellőztetett, később megerősített hír szerint az OLAF az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban tárt fel szabálytalanságokat. Az OLAF közölte: a kétéves nyomozás során 35 projektet vizsgált meg, és nemcsak szabálytalanságokat tárt fel, de összeférhetetlenség is történhetett. Az OLAF egyébként a végső jelentést az Európai Bizottság illetékes szervének és a magyar főügyésznek, Polt Péternek fogja elküldeni gazdasági ajánlásaival együtt. A Legfőbb Ügyészség később közölte, az illetékességgel rendelkező főügyészséghez továbbítják az OLAF ajánlását.
Az Eliosból egyébként 2015 májusában kiszállt ugyan a miniszterelnök veje, s a West Hungária Bau vette meg, de a sajtó és a piac továbbra is Tiborcz érdekeltségének tekinti.
- Orbán vejének korrupt közbeszerzései miatt a magyar adófizetők több mint 12 milliárd forinttól esnek el - az LMP frakciója így reagált közleményében az ügyre és komoly jogi következményeket remél a jelentéstől. | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"Európai Unió Csalás Elleni Hivatala",
"West Hungária Bau",
"Európai Bizottság",
"Wall Street Journal"
] |
Feljelentést tett a NAV egyik munkatársa hivatali visszaélés miatt az ügyészségen. Horváth András, aki hosszú ideje ellenőrzési szakkordinátorként dolgozott, a Levegő Munkacsoport és a VÉSZ közös rendezvényén állt a nyilvánosság elé.
Az Indexnek elmondta, az adóhivatalnál úgy tapasztalta, a kiemelt adózókkal, vagyis a legnagyobb magyar cégekkel és multikkal elnézőbb a NAV az adócsalások ügyében. Szerinte nagyjából 1000 milliárdos tétel az, amit a legnagyobbak évente elcsalnak, miközben a NAV ezekben az ügyekben rendszeresen nem lép fel kellő erővel.
Horváth az Indexnek azt mondta, munkája során - amelyben főként a határon átnyúló áfacsalásokat vizsgálta - több esetben tapasztalta, hogy a hivatal vezetősége elnéző a nagy gazdasági érdekérvényesítő képességű multikkal és nagy cégekkel szemben. Az elmúlt években több ügyről is leállították, volt olyan, hogy személyesen kizárták a projektből, miután visszaélésre utaló nyomokat talált.
Horváth András adótitkok és üzleti titkok miatt konkrét cégek neveit nem említhetette, de az ügyészséghez benyújtott mellékletekben konkrét projektek és eseteket is megemlít. Szerinte a magas magyar áfakulcs miatt nagyon jövedelmező lett az áfacsalás, a nagy cégek pedig ezzel élnek is, amely felett a NAV nagyon gyakran szemet huny. Horváth elmondta, felmondását már beadta a hivatalnál, de még tegnap is próbálták visszatartani.
Reagált a NAV Megkérdeztük a NAV sajtóosztályát, hány kiemelt adózó van jelenleg, hány adócsalásra derítettek fényt tavaly ebben a körben, és milyen összegben. Az adóhatóság reakcióját változatlan formában közöljük. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal határozottan visszautasítja a cikkben megfogalmazott vádakat. Az adóhatóság kiemelt feladatának tekinti, hogy közvetlenül, a költségvetési bevételek minél teljesebb biztosításával, illetőleg közvetett módon, az illegális gazdasági tevékenység visszaszorításával, az adómorál javításán keresztül hozzájáruljon a nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához. Az állami adó- és vámhatóságot az ellenőrzési tevékenysége során szigorú törvényi rendelkezések kötelezik a tényállás alapos és minden részletre kiterjedő feltárására és bizonyítására. Az Európai Bíróság közelmúltban áfa ügyekben hozott magyar vonatkozású ítéletei és azok alapján körvonalazódó bírósági gyakorlat alapján az adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség teljesítése egyre nehezebb. Az áfa csalások jellemzője az, hogy az adózók csalárd módon sok szereplőből álló, bonyolult láncolatok útján igyekeznek megnehezíteni a visszaélések feltárását és szankcionálását, azon túl, hogy a láncolatban előre haladva a szereplők egyre kevésbé elérhetőek, így a bírósági gyakorlat által megkívánt bizonyítás az adóhatóság minden erőfeszítése ellenére sok esetben hosszadalmas, egyes esetekben lehetetlen. Az alkalmazott kiválasztási és kockázatkezelési módszerek és rendszerek folyamatosan fejlődnek, egyre kifinomultabbá válnak, másrészt az adóhatóság az adószakmai, vámszakmai és bűnügyi szakterület eszköztárának maximális kihasználásával, igyekszik az eredményességet növelni. A kiemelt adózók kijelöléséről, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének megállapításáról szóló 4/2012. NGM rendelet határozza meg a kiemelt adózók körét az adóteljesítményük alapján. 2012. évben a kiemelt adózók teljesítették az országos bevételek közel 42%-át, 2013-ban ez az arány várhatóan tovább növekszik tekintettel arra, hogy az adóteljesítmény értékhatára a fenti jogszabály módosítása következtében a 3 250 mFtról 1800mFt-ra csökkent. A kiemelt adózók száma 2013-ban meghaladja az ezret. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal évente átlagosan 1700 db ellenőrzést végez az érintett adózói körnél, a megállapítással zárult vizsgálatok aránya fokozatosan nő (69,7%-ról 78,5%-ra emelkedett). A kiemelt adózói körben tett adóhatósági megállapítások összege – az elmúlt három év átlagában – évente 70 Mrd Ft-ra tehető. Az adóhatóság munkatársa által a sajtóban közzétettek tételes cáfolata az adótitokra vonatkozó szigorú szabályok okán nem lehetséges, ezzel az érintett munkatárs is tisztában van, így annak tudatában fogalmazhat meg alaptalan vádakat, hogy érdemi cáfolatra nem kerülhet sor, de az adóhatóság munkájába vetett közbizalmat megingathatja. A folyamatban lévő ügyekről, illetve azok esetleges eredményéről, végkimeneteléről hiteles információkkal az érintett munkatárs nem is rendelkezhet.
Kommentelje a cikket az Index Facebook-oldalán! | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Európai Bíróság",
"Levegő Munkacsoport"
] |
Kisközgéppé (Marketté, Duna Aszfalttá) nőtte ki magát az a Penta Kft., amely kínos mellékszerepet játszott Székely Zoltán volt kisgazda politikus büntetőügyében: 2002-ben vesztegetés miatt börtönbüntetésre ítélt Székely a Pentát próbálta meg alvállalkozónak belobbizni Pest megyei csatornázásokhoz. A főképp önkormányzatoknak dolgozó gödöllői Penta 2014-2015-ben – részben konzorciumban – több mint 50 milliárd forint közbeszerzést nyert el, legutóbb a belvárosi Szervita tér egy részének burkolását.
Éppen a Nemzeti Nyomozóirodából távoztak vagy idézésre oda tartottak tanúvallomást tenni ingatlanmutyiügyben azok a belváros-lipótvárosi politikusok, akiket az Átlátszó a kerületben és más önkormányzatoknál egyik fő kedvenc beruházóvá váló Penta Kft. karrierjéről faggatott. A városatyák benyomása szerint egyébiránt az NNI – amely csak ügyészi dörgedelemre kezdett nyomozásba – ezúttal nem alibizik: fontos kérdéseket tettek föl, átlátják az gyanús ingatlanértékesítési sorozat lényegét.
A Penta esete nem része az NNI-s aktáknak – ellenkezőleg: a gödöllői cég felszálló ágban van, belvárosi és országos karrierje az utóbbi időben vált föltűnővé. Holott már évek óta serénykednek az V. kerületben is: a "Belváros fő utcája" második ütemének 2,6 milliárdos kivitelezését például a Penta Általános Építőipari Kft. és az EU-Line Zrt. konzorciuma nyerte a 2012-es döntés szerint. Az EU-Line figyelemre méltó tulajdonosi kapcsolatairól a Direkt 36 írt cikksorozatot, amelyből kiderül: a belvárosi önkormányzatnál szintén sokat foglalkoztatott beruházó cég tulajdonosa egy közepes árfekvésű szálloda üzemeltetési főnöke.
A Penta Rogán Antal (Fidesz), nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnökévé emelt parlamenti frakcióvezető 2006-2014-es V. kerületi polgármestersége idején érkezett a kerületbe – állítják helyi forrásaink. A Közbeszerzési Értesítő archívuma alátámasztja ezt: első munkájukat – Sas utcai díszburkolást 273 millióért – 2008-ban nyerték el, az aranykor 2012-ben kezdődött a Fő utca projekttel, amit számos másik követett.
Utoljára június közepén hirdették ki nyertesnek a céget: a Szervita tér – a Város Szíve blog szerint "zsebkendőnyi" – önkormányzati tulajdonú területét kövezhetik le 133,8 millióért, miközben ők vezénylik a sokat vitatott Egyetem téri ülőke-cserét és a pesti szlengben tojósgalambnak csúfolt csobogó kihelyezést is (58,8 millió forint), a Battyhány örökmécses környékének és az Aulich utca egy részének felújítását (148,7+144,8 millió) – hogy csak az újabb megbízásokat soroljuk.
A Penta hatósugara nem korlátozódik a Belvárosra: a Közbeszerzési Értesítőben csak 2014-2015-re félszáznál több nyertes pályáztuk lelhető fel, mindösszesen több mint 50 milliárd forint értékben. A kiírók között kisebb települések (például Tiszaszentimre)és megyeszékhelyek (Eger), fővárosi kerületek éppúgy szerepelnek. Zömük, a politikai helyzet miatt is fideszes vezetésű (gyakori megbízó például a XII. és az I. kerület), de akad balos (Kazincbarcika), valamint független polgármester által irányított város (Veresegyház), s dolgoznak a fővárosi önkormányzatnak is.
Fő profil a szennyvízberuházás, a mélyépítés és a díszburkolás. Gyakran – főképp vidéki szennyvízberuházások esetében – a kiírók is konzorciumba tömörültek, s az esetek mintegy harmadában a Penta sem egymaga nyer (lásd. Belváros Fő utcája például, de dolgoztak mások mellett a Simicska-féle Közgéphez kötődő A-Híd Zrt-vel is), vagyis az 50+ milliárdos munka egy része másokat illet.
A Belvárosban – a jogi, ügyrendi és közbeszerzési bizottság két ellenzéki tagja, Csonka Krisztián (LMP) és Steiner Pál (MSZP) egybehangzó elmondása szerint – a menetrend úgy fest, hogy az önkormányzat által felkért közbeszerzési tanácsadó Dr. Sándor Ügyvédi Iroda által előkészített iratokból dolgoznak, a dokumentumokat azonban gyakran csak a bizottsági ülés előtti késő este kapják meg. A gyakorlatot többször kifogásolták, de fideszes többség nem változtatott rajta.
A Penta ugyanakkor nem egyike a friss alapítású közbeszerzés-lovagoknak: 1990-ben jött létre, meglehetősen szűkszavú honlapjuk szerint "baráti összefogásból a szakmai tisztesség, a józan kockázatvállalás és a gazdasági önállóság igényével". Az előd egy 2003-as HVG-s cikk szerint az Alagi Állami Tangazdaság mélyépítő üzemigazgatósága volt. A cégbírósági iratok szerint jogutódlási kapcsolat nincsen a kivéreztetett, majd 2009-ben felszámolt tangazdasággal, de az igaz, hogy a cégalapítók – öt magánszemély, innen eredhet a Penta elnevezés is – kötődik a dunakeszi központú valahai állami agrárcéghez, ahol az egyik Penta-alapító, Nagy Gábor Lajos üzemigazgató volt.
A jelenleg egyetlen tulajdonos Nagyról az említett cikk azt írja, hogy magánszemélyként bevásárolt a felszámolás alá került tangazdaság földjeiből is (mintegy tíz hektár értékben Sződ környékén). A kft-nél a múltat firtató kérdésünkre ezt írták válaszul: "a Penta Kft. ingatlanforgalmazási tevékenységet nem végez. A Penta Kft. tagjainak és alkalmazottainak magánvagyonáról a Társaság információval nem rendelkezik, ezért erre vonatkozóan tájékoztatást nem áll módjában adni". (A "Társaság" képviseletére jogosult személy azonos a tulajdonossal – Naggyal -, aki az állítólagos ingatlanvásárló is volt.).
Rosszalló megjegyzésre egyébként csak ritkán bukkanni a Pentáról szóló, az interneten föllelhető forrásokban – 2014-ben a tápiószelei Szülőföldünk kiadvány utalt ugyan bizonyos megkérdőjelezhető körülményekre a helyi szennyvízberuházás kapcsán, Nagy Gábor Lajos a hivatalos települési újságban kérte ki magának a közlendőket, a Szülőföldünket kiadó Tápiószelei Polgárok Egyesülete pedig elvesztette az ügyben indult sajtópert.
Azt pedig még a cég közberuházásos diadalmenetét gyanakodva figyelő ellenzéki források is hangsúlyozzák, hogy a kft munkájával szemben nincsen különösebb kifogásuk, kivéve az egyik Pest megyei kisvárost, ahol forrásunk szerint hónapokat csúszott a szennyvíztelep átadása, mivel minőségi aggályok merültek föl.
A Penta mindenesetre hasít: 2009 óta csaknem megkétszerezve, 19,6 milliárd forintra tornázta föl árbevételét tavalyra, amikor egymilliárd forint osztalékot fialt (egy évvel korábban 400 milliót tehettek zsebre a tulajdonosok), miközben tevékenységét 2010 óta összesen 85 millió forint uniós támogatás is segítette.
Kalandos előélet
A cég ugyanakkor a kétezres évek elején minden idők egyik legkomolyabb magyarországi korrupciós ügyben volt mellékszereplő – az eset nem volumenében legnagyobb, hanem következményét tekintve: Székely Zoltán (FKGP) az akkori Országgyűlés közbeszerzési bizottságának elnöke az első politikus volt, akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek korrupciós ügyben, tetten érése és elfogása a fővárosi Gellért téren, heteken keresztül volt címlapsztori.
Székelyt – aki végig kitartott ártatlansága mellett, mondván csapdába csalták – végül azért marasztalták el, mert 2000-ben kvázi megzsarolta a szigethalmi csatorna-beruházást pályázaton elnyert Pest Megyei Víz- és Csatornaépítő Kft. ügyvezetőjét, hogy vegye be alvállalkozónak a Pentát vagy fizessen Székelynek 30 millió forintot, ellenkező esetben a politikus "mindent elkövet" majd, hogy tönkretegye a PVCSV-t.
Székely kezdetben a Csőszer nevű cég érdekében nyomult, velük azonban a PVCSV semmiképpen nem akart szerződni, így jött képbe a Penta, amellyel elkészült a megállapodás tervezete is, de végleges szerződést nem írtak alá. Sem Nagy, sem más a Pentától nem volt gyanúsított az ügyben. Most a kft így reagált az esetet firtató kérdésünkre: "a Penta Kft. tudomása szerint Székely Zoltán egykori FKGP-s országgyűlési képviselő büntető pere jogerősen lezárult. A Társaság az ügyről és az ítélet tartalmáról közvetlen tájékoztatást nem kapott".
A kalandos előélet nem akadályozta meg a céget, hogy akár a biztonsági szempontból kényesnek, nemzetgazdaságilag pedig kiemeltnek kikiáltott munkákhoz is hozzáférjen. A belvárosi Olimpiai Park és a környező utcák 1,6 milliárdos felújítási munkái részleteit is erre hivatkozva titkosította például a parlament – amúgy az MSZP-s Molnár Zsolt vezette – nemzetbiztonsági bizottsága Rogán kérésére 2013-ban (a Rogán és a pentás Nagy által aláírt szerződés ugyanakkor megtalálható az önkormányzat honlapján).
A T. Házban Steiner kérdésére Kontrát Károly belügyi államtitkár azt fejtegette: a nemzetbiztonsági érdek azért merült fel, mert a park környékén található számos kiemelt közintézmény, így a parlament, a képviselői irodaház és a Honvédelmi Minisztérium, valamint több bíróság és ügyészség épülete is.
Címlapkép: Város Szive blog | [
"Dr. Sándor Ügyvédi Iroda",
"Penta Általános Építőipari Kft."
] | [
"Tápiószelei Polgárok Egyesülete",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Pest Megyei Víz- és Csatornaépítő Kft.",
"Direkt 36",
"Nemzeti Nyomozóiroda",
"A-Híd Zrt",
"EU-Line Zrt.",
"Alagi Állami Tangazdaság",
"Duna Aszfalt"
] |
Közokirat-hamisítás miatt nyomoz rendőrség egy olyan ügyben, amelynek érintettje Stágel Bence, a KDNP volt országgyűlési képviselője, és egy, a kereszténydemokrata fiatalokhoz közel álló civil egyesület. Utóbbi pénzügyeit korábban a politikus kezelte. Az Öko Urbána Egyesületnél furcsa pénzmozgások voltak, amire Stágel nem akart magyarázatot adni az Indexnek, mert szerinte "piszlicsáré az egész ügy".
Több alkalommal összesen közel félmillió forintot vett fel idén tavasszal az Öko Urbána Egyesület bankszámlájáról Stágel Bence. Az egyesület számlájára több mint 300 ezer forint az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségtől (IKSZ) érkezett. Nem tudni, miért és milyen jogcímen utalt az Öko Urbánának a KDNP ifjúsági szervezete pénzt, ahogy azt sem, hogy mi lett az így felvett pénzek sorsa. A céginformációs rendszer szerint egyébként sem jegyzett tőkéje, sem éves nettó árbevétele nincs az egyesületnek.
Stágel Bence korábban az IKSZ elnöke volt, sőt, a civil szervezetek névjegyzéke szerint még most is ő a képviselőjük, tehát a mini-KDNP-nek is ő kezeli a pénzügyeit.
Nem működött jogszerűen
Bár nem nagy összegekről van szó, az Öko Urbána amúgy sem egy nagy szervezet, főleg állami pályázaton elnyert pénzekből gazdálkodik, így arányaiban félmillió forint is soknak számít esetükben. Ráadásul éppen a kormány volt az, amelyik tavaly nekiesett a civil szervezeteknek. Csakhogy amíg a Lázár János által támadott civil szervezetekről kiderült, jogszerűen működtek, az IKSZ-hez közel álló Öko Urbánáról ez már az Index birtokába került dokumentumok alapján nem mondható el.
Az egyesület létrehozását még 2008-ban kezdeményezte Azbej Trisztán, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség korábbi alelnöke azzal a céllal, hogy "a városban élő fiatalokhoz közelebb hozza a környezetvédelmet".
Azbej amúgy is szeret szervezeteket gründolni, ő indította el például a Gyere Haza Alapítványt is, amelyik a külföldön élő magyar fiatalok hazacsábítását tűzte ki célul, de végül ő sem Magyarországon találta meg a számítását: jelenleg tudományos és technológiai attaséként dolgozik a tel-avivi magyar nagykövetségen.
De nemcsak Azbej él jelenleg Izraelben, hanem az a Kádár József is, aki az Öko Urbána elnöke volt még akkor, amikor Stágel – az egyesület bankkártyájával – a pénzeket felvette. Úgy tudjuk, leginkább Kádárt lepte meg, hogy az IKSZ pénzeket utalgatott az Öko Urbánának, a két szervezetnek ugyanis papíron semmi köze egymáshoz, attól a nem mellékes ténytől eltekintve, hogy az egyesület tele van "ikszesekkel".
Ismeretlen tettesek
Az Öko Urbánánál mégsem a félmilliós pénzfelvétel miatt, hanem egy rendőrségi feljelentés miatt áll a bál. A feljelentést Kádár József tette, és mint azt a rendőrségtől megtudtuk, az V. kerületi kapitányság nyomoz is az ügyben, közokirat-hamisítás miatt, ismeretlen tettes ellen.
A közokirat-hamisítás előzménye, hogy Stágel és Azbej nyomására április 14-én Kádár József Tel-Avivban aláírt egy nyilatkozatot, amelyben lemondott az elnöki tisztségéről. Kádár ugyan aláírta a lemondását, de tanúk nélkül, Stágeléktől pedig azt kérte, hogy azt "csak indokolt esetben és komoly politikai fenyegetettség esetén érvényesítsék". Ennek ellenére Stágel még aznap, Kádár tudta nélkül hívott össze egy közgyűlést április 25-re, időközben pedig tanúkkal is aláíratták Kádár lemondását. Az egyik tanú, aki a lemondónyilatkozatot aláírta, ráadásul pont Azbej volt. Pár nappal később a közgyűlésen pedig elfogadták Kádár lemondását, és kinevezték az új elnököt, Pálfalvi Milánt, aki amúgy jelenleg az IKSZ egyik alelnöke is.
Kérdés, hogy pontosan kik voltak jelen a közgyűlésen, mivel két jegyzőkönyvet is leadtak az eseményről. Az egyiket április 26-án, a másikat május 16-án, ám mindkettőnél mások vannak feltüntetve mint megjelent tagok és tanúk. Hogy pontosan mi történt, és ki írt alá, ki helyett, a rendőrség dolga lesz kideríteni.
A képre kattintva a teljes dokumentumot megnézhetik
Stágel Bencétől szerettük volna megtudni, miért és milyen jogcímen utalt az IKSZ pénzt az egyesületnek, és mire ment el az a pénz, amit ő a szervezet bankszámlájáról felvett, de ő nem akart nyilatkozni, mondván, "ez egy piszlicsáré ügy".
A jogász végzettségű Stágel korábban a KDNP országgyűlési képviselője volt, akkor lett a frakció tagja, amikor 2010 őszén Schmitt Pált államfővé választották, és megüresedett a helye. Stágel volt az egyik benyújtója annak a törvényjavaslatnak, ami után elindult az utcaátnevezési láz. Politikusként a melegházasság ellen is szót emelt.
2013 nyarán mondott le a képviselői munkájáról családi okokra hivatkozva. Ennél többet nem lehetett tudni arról, miért hagyta ott a képviselői munkát. Amikor erről faggattuk Stágel ismerőseit, elmondták: azóta is mindenki csak találgatja az okokat.
Jelenleg a főpolgármester-helyettesi hivatalban Szalay-Bobrovniczky Alexandra egyik jogi szakreferense, de a Gyere Haza kezdeményezésben is részt vett, mások mellett ő tárgyalt az oktatási államtitkárral a külföldön szerzett diploma kedvezményes honosításáról.
Az Öko Urbána egyébként meglepően jól fekszik az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, ahonnan vissza nem térítendő támogatásokat kaptak különböző pályázatokon a Nemzeti Együttműködési Alapból.
2013-ban 1,2 millió forintot utaltak nekik egy A38-as konferencia megszervezésére, amely eseményen a résztvevők "a Duna múltjáról, jelenéről és jövőjéről" beszélgettek. Kár, hogy ezen az eseményen kívül nem nagyon látni, hogy milyen projektjeik voltak. Annak ellenére, hogy ugyanezen a pályázaton 2014-ben egymillió forintot is nyertek. Ez utóbbi projekt "Fenntartható kerület" címmel futott, de nem tudni, mekkora sikerrel, ugyanis az egyesület nem adta le róla a kötelező beszámolót. A pályázati anyagukból csak annyi derül ki, hogy Zuglóban akarták megvalósítani, és 110 ezer embert akartak elérni vele – ehhez képest a projektnek semmi nyoma.
Persze összességében az Öko Urbána sem túl ismert, tevékenységükről szinte semmit nem találni. Igaz, az Örökségközösség Alapítvány két Facebook-posztjában is megemlíti az egyesületet. Persze ez sem véletlen, ugyanis az utóbbi alapítványt Azbej Trisztán felesége alapította, a szervezet elnöke pedig Hurták Gabriella, aki maga is tag az Öko Urbánában, és azon a közgyűlésen is ott volt (legalábbis papíron), ahol jóváhagyták Kádár lemondását.
Az Örökségközösség és az Öko Urbána között több személyi átfedés is van, de nem csak ez a közös bennük: az Örökségközösség tevékenységének ugyanúgy nincs túl sok nyoma, az alapítványnak csak egy Facebook-oldala van, de azon is hónapokkal ezelőtti a legutóbbi bejegyzés. Ezért is meglepő, hogy a Normafa-beruházás kapcsán Pokorni Zoltán fideszes polgármester fogadta a szervezet képviselőit, mint olyan civileket, akikkel az önkormányzat a jövőben együtt kíván majd működni.
(A Transparency International Magyarország Alapítvány és a Független Médiaközpont közös oknyomozó újságírói mentorprogramjának első cikke.
Co-funded by the Prevention of and Fight against Crime Programme of the European Union. ) | [
"IKSZ",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Öko Urbána Egyesület",
"Gyere Haza Alapítvány"
] | [
"Örökségközösség Alapítvány",
"Transparency International Magyarország Alapítvány",
"Független Médiaközpont",
"Nemzeti Együttműködési Alap",
"Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség"
] |
2012. július 11-én a rendőrség vitte el azokat az LMP-s tüntetőket, akik Simicska Lajos és Nyerges Zsolt ellen demonstrálva a Közgép Zrt. székháza elé láncolták magukat. A tiltakozó akció miatt több eljárás is indult, melyek közül kétségtelenül a legpikánsabb az, melyet a Közgép Zrt. jó hírnevének megsértése miatt kezdeményezett Futó Barnabás, a céget képviselő ügyvéd. A múlt hét pénteki békéltető ülésen egyik fél sem kívánt megegyezni, ráadásul a tavalyi akció óta az akkor még közösen demonstrálók is összevesztek, így most külön ügyvéd képviseli az LMP-s és a PM-es politikusokat. A feljelentés szerint a demonstrálók a nyakukba akasztott táblákon, illetve a molinóikon szereplő feliratokkal valósították meg a rágalmazás tényállását.
A PM-es aktivistákat védő Fazekas Tamás ügyvéd szerint ez a per nagyon hasonlít a Tokaj Kereskedőház borát leszarozó Uj Péter ügyéhez, akinek a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága adott igazat.
Futó Barnabás akcióban
A Közgép Zrt.-t képviselő Futó Barnabás a leláncolós akció után több eljárást is kezdeményezett, ezek közül háromból lett bírósági ügy.
Jogszerű rendőri intézkedésnek való ellenszegülés miatt a rendőrségnek hivatalból eljárást kellett indítania, hiszen a Közgép Zrt. előtt magukat leláncolók passzívan ellenálltak a hatósági intézkedésnek. Itt végül a bíróság az akcióban résztvevő képviselők, illetve két aktivista esetében helyben hagyta a rendőrség által kiszabott 100 ezer forintos bírságot gyülekezési joggal való visszaélés miatt, a többi aktivistánál viszont a bíróság ezt a felére, 50 ezer forintra csökkentette, vagy csupán figyelmeztetésben részesítette őket.
2013 januárjában újabb eljárás indult a gyülekezési joggal való visszaélés miatt, Futó Barnabás beadványa alapján. Ez az eljárás azonban megszűnt, mert mire elkezdték volna beidézni az embereket, letelt az a fél éves határidő, amin belül a hatóságnak lépnie kellett volna.
Az LMP és a Közgép első csatája
Nem mondhatnak le a mentelmi jogukról
A harmadik eljárásról nagyjából egy hónapja kaptak értesítést a Közgép előtti akció résztvevői, Szintén Futó Barnabás beadványa alapján rágalmazással kezdték el vádolni őket. A feljelentésben az aktivisták és képviselők által használt táblákon és molinókon szereplő feliratok szerepelnek, mint a feljelentő szerint jó hírnevet sértő kijelentések – Vágó Gábort például a mutyigyározás miatt akarja a bíróság előtt látni. A feljelentés továbbá nagy nyilvánosság előtti elkövetésről beszél.
Fotó: Párbeszéd Magyarországért
Noha a demonstrációnak véget vető rendőri intézkedés során az résztvevő képviselők lemondtak mentelmi jogukról és a rendőrség el is vitte őket, mindez csak a szabálysértési ügyre vonatkozott. Ugyanis ennél komolyabb ügyekben az országgyűlési képviselők nem mondhatnak le mentelmi jogukról, kizárólag a parlament tudja kiadni őket. Az LMP részéről Vágó Gábor és Szél Bernadett érintettek, a PM-ből pedig Dorosz Dávid, Jávor Benedek, Karácsony Gergely, Scheiring Gábor, Szabó Rebeka és Szilágyi László. Ők először a rágalmazás miatt indult eljárásról kaptak egy végzést, majd mentelmi joguk miatt rögtön egy másik, visszavonó határozatot.
Az ügyük kedden kerül a parlamenti mentelmi bizottság elé, az országgyűlés a kiadásukról pedig a rákövetkező héten szavazhat. Mind az LMP-s, mind a PM-es képviselők arra kérik majd a parlamentet, hogy szavazzon igennel mentelmi joguk kiadására.
Állnak elébe
"Állunk elébe, fenntartjuk a véleményünket. A véleménynyilvánítás politikai szabadságjogával éltünk, szerintünk ez nem ütközött semmiféle jogszabályba″ – nyilatkozta Szél Bernadett az Indexnek. Az LMP társelnöke azt is elmondta, ő maga korábban is végzett közhasznú munkát egy családsegítőnél, Vágó Gábor pedig Kecskeméten utánpótlás-focipályát gondoz, így amennyiben a bíróság esetleg pénzbüntetésre ítéli őket, azt így fogják ledolgozni (az azóta már PM-es Szabó Rebeka pedig tárlatvezetéssel dolgozta le korábbi büntetését). Szél Bernadett azt is hozzátette, rendkívül érdekesnek találja, hogy a tavalyi Közgépes akciójuk után Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője rögtön megjelent az LMP székházánál és gyakorlatilag Közgép-szóvivőként exponálta magát. Az LMP társelnöke szerint a Közgép ezer szállal kötődik a Fideszhez és egyre újabb felháborító összefonódásokra derül fény.
Pénteken még nem tárgyalásra,csupán egy békéltető ülésre került sor. A feljelentők a bíró kérdésére azt válaszolták, nem kívánnak békülni és az eljárás lefolytatását kérik, ahogy a feljelentettek is azt közölték, nem hajlandóak bocsánatot kérni és állnak a per elébe, mivel szerintük nem követtek el semmiféle rágalmazást.
Jávor Benedek, a PM társelnöke a Facebookon ezzel kapcsolatban a következőket írta: "Így van rendjén, menjen le a per, derüljön ki, hogy a Közgép milliárdos állami megrendelései, tömeges közbeszerzés-nyerései, vélhetően túlárazott projektjei kapcsán kimondható-e a korrupció szó, vagy 2013-ban Magyarországon bíróság fogja ezt megtiltani.″ Karácsony Gergely szerint pedig az egész feljelentés megkérdőjelezhető: "Már bocsánat, de a lepacsizott közbeszerzéseken több mint 300 milliárdot kereső Közgépnek van jó híre? Nyilvánvaló, hogy nincs.″
Strasbourgban már megnyertek egy ilyen ügyet
Ezt mondja a TASZ ügyvédje, Fazekas Tamás is, aki a perben a PM-es aktivistákat képviseli. A TASZ-nak a hasonló ügyekben az az álláspontja, hogy már eleve az is kérdéses, vajon lehet-e büntetőjogi értelemben védhető jó hírneve jogi személyeknek, így gazdasági társaságoknak –különösen, ha azok állami pénzzel gazdálkodnak.
Fazekas az Indexnek elmondta, szerintük az aktivisták nyakában lévő táblák a büntetőjog alsó határát sem karcolták. Fazekas emlékeztetett rá, a TASZ-nak már van egy hasonló megnyert ügye Strasbourgban, amikor Uj Péter nyert pert a Tokaj Kereskedőház ellen az elhíresült szarozós ügyben. "Ha a Tokaj Kereskedőházat kicseréljük Közgépre, a leszarozást pedig a táblákon szereplő feliratokra, ez az ügy ugyanaz″ – mondta az Indexnek Fazekas.
Uj Péter perében tehát foglalkozott már a strasbourgi bíróság az állami pénzből is finanszírozott gazdasági társaságok büntetőjogi védelmének kérdésével, és akkor a bírósági ítélet azt mondta ki, hogy az újságírói kritika meg sem közelítette a büntetőjog által szankcionált szintet. Fazekas szerint hasonló érveléssel lehet a Közgép előtti tiltakozás ügyében is eljárni. Az ügyvéd még azt is hozzátette, van olyan bíró, aki ilyen jellegű ügyeket ki sem tűz tárgyalásra, de természetesen az is helyes, ha a bíróság nyilvános tárgyalást tart, ahol felmentő ítélet hozható. | [
"Közgép Zrt.",
"Fidesz"
] | [
"Emberi Jogok Európai Bírósága",
"Párbeszéd Magyarországért",
"Tokaj Kereskedőház"
] |
Az első ilyen eset a svájci Ringier és a német Axel Springer kiadóvállalatok fúziója volt. Az NMHH nem engedte a két vállalat teljes fúzióját, és kötelezte őket, hogy több terméket is szervezzenek egy külön portfólióba, és adják azt el harmadik félnek. Ennek eredményeként jött létre a Mediaworks, mely előbb Heinrich Pecina osztrák üzletemberhez került, majd Pecina 2016 őszén az egészet eladta Mészáros Lőrincnek, párhuzamosan a Népszabadság abrupt bezárásával, hogy aztán tavaly ez is bekerüljön a KESMA néven ismert kormánybarát médiaalapítványba.
A folyamat előzménye még Karas Monika elődje, a néhai Szalai Annamária nevéhez fűződik (a Médiatanács először 2011-ben kaszálta el az eredeti ötletet), azt azonban már Karas vezetésével nézte végig a hatóság, ahogy az egyik legnagyobb kiadóvállalat kerül a Fidesz legbelsőbb köreinek birtokába, hogy aztán bekebelezzék szinte a teljes vidéki lappiacot, majd az egész mamutot berakják egy alapítványba (hogy aztán egy huszárvágással a Mediaworks feleljen az alapítvány operatív irányításáért).
RTL x Central
Más piaci szereplők esetében pedig épp ellenkezőleg, kifejezetten aggályosnak tartotta a hatóság, ha azok túlzottan közeledtek egymáshoz. Három évvel ezelőtt az RTL Magyarország 30 százalékos, irányító többséget kívánt szerezni a Central Médiacsoport digitális kiadói lábában, a Central Digitális Média Kft-ben (a bejelentést szinte kész tényként tálalták a 2016-os Internet Hungaryn). Az NMHH ebben az esetben viszont megtagadta a szakhatósági hozzájárulást, a Gazdasági Versenyhivatal pedig ennek hiányában csak úgy dönthetett, hogy nem engedélyezi az RTL tulajdonszerzését.
A fúziónak lett volna értelme, hiszen egy alapvetően online kiadói tevékenység egyesülhetett volna egy online videós tevékenységgel, a szinergiák és a megváltozó tartalomfogyasztási szokások égisze alatt. A Médiatanács hivatalos magyarázata szerint "a televíziós és digitális területen együttesen a tulajdonosi koncentráció jelentős erősödésével járna, az összefonódás eredményeként a véleménybefolyásolási képesség a releváns piacon olyan mértékben változna, amely veszélyeztetné a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését".
Míg tehát az a korábban említett tény, hogy a Fidesz-közeli Mediaworks magába olvasztotta szinte a teljes vidéki lappiacot – meglévő megyei lapjai mellé előbb a Pannon Lapok Társasága, majd az Inform Media lapjait szerezte meg –, egyáltalán nem zavarta sem a hatóságot, sem a GVH-t, addig a sokkal inkább kormánykritikus RTL Magyarország és a Central Médiacsoport tagvállalatainak az összefonódása már problematikus volt számukra.
A rádiós piac torzulása
A tulajdonosi koncentráció tetten érhető volt Andy Vajna médiaérdekeltségeiben is: előbb a TV2-t szerezte meg, majd 2015-ben, már a G-nap után a rádiós piacon is mozgolódni kezdett: feltámasztotta a Rádió1-et, és hálózatos terjeszkedésbe kezdett vele. A Rádió1, illetve Vajna strómanjai ezután rengeteg helyi rádiós frekvenciapályázaton indultak el különböző, a kormányzattal vagy Vajnával jó viszonyt ápoló embereken keresztül. A recept mindig ugyanaz volt: vagy a pályázat megnyerése után, vagy már a pályázatban is feltüntetve ezek a rádiók hálózatba kapcsolódtak a Rádió1-gyel, így 24-ből 20 órán keresztül utóbbi adását voltak kötelesek sugározni, és mindössze 4 órában kellett helyi tartalmat szolgáltatniuk.
A Médiatanács felelőssége itt abban merül föl, hogy a Rádió1 lényegében úgy terjeszkedhetett, hogy rengeteg frekvenciakiíráson alakilag hibás pályázatokkal nyerhettek, ezeket a visszásságokat akkoriban a 24.hu kíméletlen részletességgel tárta fel, ám ez érdemi befolyást a dolgok menetére nem gyakorolt.
A Class FM analóg sugárzásának ellehetetlenítése formailag teljesen szabályos volt, hiszen a frekvenciahasznosítás egyik feltétele, hogy a "bérlő" ne kapjon büntetést a Médiatanácstól, mert ha ez kellő számosságban megtörténik, akkor automatikusan elesik a frekvenciajogosultság meghosszabbításának lehetőségétől. Ezt használta ki az Médiatanács a Class FM esetében is: az akkori egyetlen országos kereskedelmi rádiónak akkor fellegzett be, amikor a tulajdonos Simicska Lajos oligarcha összeveszett régi bajtársával, Orbán Viktorral, és megkezdődött előbbi ellen a totális háború, amely során Simicska kezéből amit csak lehetett, hatóságilag kicsavartak (például fent említett büntetésekkel). A Class FM lekapcsolásának legnagyobb nyertese egyébként a Petőfi Rádión kívül az aggresszíven terjeszkedő Rádió1 lett.
A teljes médiapiac eltorzítása
Utólag visszanézve ezek a lépések egyértelműen a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejöttének útját kövezték ki, amelybe szinte minden kormánybarát médiavállalkozó beadta, amije van, és ezzel egy példátlan méretű konglomerátum jött létre, amelyben megtalálható a Magyar Nemzet (korábban Magyar Idők), a Nemzeti Sport, a teljes megyei lappiac, népszerű magazinok, továbbá a Hír TV, a Bors és az Origo, meg számos egyéb médiatermék a Figyelőtől a politikai bulvár műfajában utazó Riposttól a 888.hu-n át a habonyi alapítású Lokálig. Végeredményben majdnem 500 médiacím és majdnem egy tucat kiadó tömörül a KESMA kezei alatt, hatalmas árbevételt és közönségelérést biztosítva a kormánybarát médiaalapítványnak.
Az NMHH-nál valószínűleg keményen gondolkodhattak, hogy erre vajon mi alapján lesz kiadható a szakhatósági hozzájárulás, hiszen egy ilyen monstrum végképp kimerítené az olyan mértékű véleménybefolyásolási képességet, "amely veszélyeztetné a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését".
Szerencséjükre, még mielőtt az NMHH és a GVH komolyabb szakmai és morális dilemma elé került volna – vagy talán épp ezért –, a kormány úgy döntött, hogy a KESMA-tranzakciót a printpiac megmentése/megvédése ürügyén nemzetstratégiai jelentőségűnek minősíti, így a GVH illetékesség hiányában megszüntette a soha el nem kezdődött hatósági eljárást, és az NMHH-nak sem kellett a szakhatósági hozzájárulás odaítéléséről dönteni.
Az illetékesség hiánya papíron talán megvédi a médiahatóságot az ellen, hogy megmagyarázhatatlan ügyleteket kelljen magyaráznia, azonban egy valóban pártatlanul működő hatóságnak igenis meg lehetett és kellett volna szólalnia, felemelve szavát egy ilyen mértékű tulajdonosi koncentráció ellen, amely úgy torzítja és nyomorítja meg a magyar médiapiacot és az egyébként is siralmas állapotban lévő nyilvánosságot, ahogy eddig talán semmi.
Útkereszteződés
Az NMHH-t 2010-ben a médiatörvénnyel együtt hívták életre, és mind az elnököt, mind a Médiatanács tagjait az országgyűlés kétharmados többséggel nevezi ki 9 évre. Mivel a kinevezés pillanatában a Fidesz épp az első kétharmados ciklusát töltötte, gond nélkül töltötte fel a médiahatóságot saját embereivel. Karas Monika Szalai Annamária 2013-as halála után lett az NMHH vezére, kedden közölt róla portrét a 444, ebből kiderül, hogy pályája rengetegszer keresztezte a Fidesz, illetve Simicska Lajos útját.
Az általa vezetett médiahatóság ellenben soha nem keresztezte sem a kormány, sem a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló üzletemberek útját. | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány",
"Médiatanács"
] | [
"Class FM",
"Petőfi Rádió",
"Central Digitális Média Kft-ben",
"Magyar Nemzet",
"Internet Hungary",
"RTL Magyarország",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Pannon Lapok Társasága",
"Magyar Idők",
"Inform Media",
"Hír TV",
"RTL x Central",
"Axel Springer",
"Central Médiacsoport"
] |
Hétszázmillió forintot csalt el a Tesco vezetése?
Amennyiben a gyanú megalapozottnak bizonyul, úgy dolgozói béréből akár hétszázmillió forintot csalhatott el a Tesco Global Áruházak Zrt. A Pest Megyei Főügyészség hamarosan dönthet arról, hogy elrendeli-e a nyomozást az ügyben, amelyben eredetileg sikkasztás és adócsalás miatt tettek feljelentést.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A cikket a szerdai Magyar Nemzetben olvashatja. | [
"Tesco Global Áruházak Zrt."
] | [
"Pest Megyei Főügyészség"
] |
Elrendelte három gyanúsított előzetes letartóztatását a Budakörnyéki Járásbíróság vasárnap a Hungária Értékpapír Zrt. ügyében - közölte a Budapest Környéki Törvényszék szóvivője az MTI-vel.
Koszta János elmondta, a bíróság három gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezett, negyedik társukkal szemben pedig - az ügyész indítványának megfelelően - lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. A kényszerintézkedések elrendelésekor a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára, a társadalomra veszélyességére, illetve a bűnismétlés veszélyére hivatkozott a bíróság.
A Magyar Nemzeti Bank pénteken közölte, hogy a Hungária Értékpapír Zrt.-nél észlelt szabálytalanságok miatt csütörtök este részlegesen felfüggesztette a társaság tevékenységi engedélyét, felügyeleti biztost rendelt ki a céghez, és büntetőfeljelentést is tett a rendőrségen. Az MNB feljelentése alapján csütörtökön sikkasztás gyanúja miatt indított eljárásban négy embert vettek őrizetbe a rendőrök; a társaság tevékenységével összefüggésben meggyanúsítottak közül három személy esetében előzetes letartóztatást, míg negyedik társuknál lakhelyelhagyási tilalmat kezdeményezett a Pest Megyei Főügyészség.
Az RTL Klub Híradója, a TV2 Tények című hírműsora és az M1 esti Híradója is arról számolt be vasárnap, hogy a rendőrség gyanúja szerint 300 millió forintos sikkasztást követtek el a gyanúsítottak. | [
"Hungária Értékpapír Zrt."
] | [
"Budakörnyéki Járásbíróság",
"RTL Klub",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Budapest Környéki Törvényszék",
"Pest Megyei Főügyészség"
] |
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kedden nyilvánosságra hozott egy összegzést arról, hogy mennyibe kerültek az elmúlt évek nemzeti konzultációi. Illetve hogy mennyi volt a gyártási, előállítási költség.
A kormány 2016 óta három konzultációt tartott meg, a negyedik, a "koronavírus és a gazdaság újraindítása" témájában rendezett levélküldés pedig jelenleg is zajlik. A négy konzultáció összköltsége meghaladta a bruttó 7,5 milliárd forintot – írta meg elsőként az Azonnali.
Rogánék összesítője szerint a mostani konzultáció gyártási és előállítási költsége egymillió híján 1,9 milliárd forint. A pénz nagy részét – ahogy a többi esetben is – a Belügyminisztérium költi-költötte el a levelek és a kérdőívek címzettekhez történő eljuttatására, a küldemények összeállítására, valamint a nyomdai borítékok előállítására. A nyomda 197 millióba került.
A kormány legdrágább levélkérdése a családpolitikai nemzeti konzultáció volt. A költségek itt jócskán meghaladták a 2,2 milliárd forintot.
A Soros-tervről szóló konzultációra összesen 2 milliárd, az Állítsuk meg Brüssszelt! címűre pedig 1,3 milliárd ment el. A költségek éppen e két, viszonylag gyors egymásutánban rendezett konzultáció között ugrottak meg. A Pintér Sándor vezette belügy az első konzultációnál még 1,2 milliárdból ki tudta gazdálkodni konzultációs ívek címzettekhez történő eljuttatását, a másodiknál viszont erre már több mint 1,9 milliárd forintra volt szüksége.
A konzultációk kommunikációs költései nem szerepelnek Rogánék listájában, pedig azok vélhetően a szorosan vett papírköltségeket többszörösen is meghaladhatták. A konzultációk teljes költségeiről Szél Bernadett független képviselő nem kapott felvilágosítást a kabinetirodától. | [
"Belügyminisztérium",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] |
A fideszes képviselő feleségét és unokahúgát is a vádlottak padjára ültetik, még az édesanyja is a vádhatóság látókörébe került. Bár Simonka György helyett gyakran a felesége vette át a pénzt, mindenki tisztában volt a politikus vezető szerepével a bűnszervezetben az ügyészség szerint.
Januárban kezdődik Simonka György fideszes országgyűlési képviselő büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken, ahol a vádlottak padjára kell ülnie a politikus feleségének és unokahúgának is – tudta meg a 24.hu.
A politikus az ügy harmadrendű vádlottja, míg a feleségének, Simonkáné Gábor Mariannának ötödrendű, az unokahúgának, Tóth Renátának pedig hatodrendű vádlottként költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt kell felelnie a bíróságon. Ők több olyan gazdasági társaságban is tulajdonosok vagy tisztségviselők voltak, amelyek az ügyészség szerint részét képezték annak a céghálónak, aminek segítségével Simonkáék végrehajtották a költségvetési csalásokat. Simonka felesége cégvezető is volt abban a Magyar Termés TÉSZ Kft.-ben, amelynek tevékenysége a politikus és 32 társa elleni vádemelés középpontjában áll.
Lapunk megbízható forrásból származó értesülései szerint az ügyészség látókörébe került Simonka György 77 éves édesanyja is, aki szintén több gyanús tevékenységű társaságban volt tulajdonos. Az is előfordult, hogy – egy vélhetően valótlan céges kölcsönügyletből fakadóan – a személyes bankszámlájára érkezett nagy összegű, majdnem 30 millió forintos utalás egy külföldi társaságtól. Ennek ellenére információnk szerint az asszony ellen nem emeltek vádat, mert az ügyészség úgy ítélte meg, hogy nem vett részt a bűnszervezet működtetésében.
A Központi Nyomozó Főügyészség augusztusban közölte, hogy Simonka György és társai ellen vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak. A politikus társainak nevét és az egyéb vádpontokat azonban nem tudatták. Az viszont azóta a Magyar Narancs cikkéből kiderült, hogy Simonkára nyolc és fél év fegyházbüntetést és teljes vagyonelkobzást kért a vádhatóság.
A kormánypárti képviselő ellen több súlyos vádat fogalmazott meg az ügyészség, amely egyértelműen Simonkát tartja a bűnszervezet irányítójának. A politikus csaknem az összes vádpontban érintett, így felelnie kell:
üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás,
kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés,
vesztegetés elfogadása,
továbbá hamis magánokirat felhasználása miatt is.
Simonka könnyen irányítható embereket keresett
Információink szerint az ügyészség arra jutott, hogy Simonka – mivel tudott arról, hogy a termelő és értékesítő szövetkezeti rendszer EU-s és hazai költségvetési forrásból jelentős támogatásokhoz juthat – elhatározta, hogy közeli családtagjai és bizalmasai részvételével olyan céghálót épít fel, amellyel megszerzik a vissza nem térítendő támogatásokat, hogy azok jelentős részét saját hasznukra fordítsák.
A vád szerint Simonka kialakította az általa elképzelt céghálót, bizalmi embereinek körét, és rábírta őket, hogy irányítása alatt az általa meghatározott bűncselekményeket elkövessék. A cégháló két zászlóshajója a Magyar Termés TÉSZ KFt. és a Paprikakert TÉSZ Kft. volt, így a mára felszámolás alatt álló két társaság tevékenysége képezi a vád törzsét.
A politikus ügyelt arra, hogy költségvetési csalások elkövetéséhez használt társaságok cégjogi szempontból ne legyenek közvetlenül hozzá köthetők. Mindazonáltal az ügyészség szerint e cégek tulajdonosi, ügyvezetői és tagi szerkezetét Simonka úgy határozta meg, hogy a cégvezetők könnyen irányítható, befolyásolható családtagok, valamint olyan munkatársak legyenek, akik hosszabb ideje alá-fölérendeltségi viszonyban álltak vele. Így a politikus irányító szerepét annak ellenére sem kérdőjelezték meg, hogy nem adhatott volna nekik utasításokat, azok végrehajtását pedig jogszerű eszközökkel nem kényszeríthette volna ki.
Mint említettük, Simonka a harmadrendű vádlott, a sorban a Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői előzik meg, őket egy időre előzetes letartóztatásba is helyezték. Ugyanakkor az ügyészség szerint mindketten Simonkának lekötelezett, régóta neki dolgozó, vele együttműködő emberek voltak. A vádhatóság információnk szerint azt is megállapította, hogy
a jogi szempontból különálló társaságok valójában egyetlen, szigorú hierarchia alapján működő, Simonka által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben a fideszes képviselő vezető szerepe mindenki számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt.
Ráadásul a bizalmasok segítségével szőtt céghálóban szereplő társaságokat sajátjának tekintette a kormánypárti politikus, erről nem rég el is szólta magát.
Mindenről tudott a fideszes képviselő, de a pénzátvételt kerülte
Információink szerint a vád kitér arra is, hogy Simonka határozta meg a Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. stratégiáját, például hogy az egyes beruházásokat melyik cég valósítsa meg, és hogy a túlárazások leplezése érdekében milyen beszerzési láncolatot alakítsanak ki. Azt is ő kötötte ki, hogy a felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – építési beruházások esetén például 45 százalékot – szolgáltassanak vissza készpénzben.
A visszajuttatott összegeken túl Simonka a családtagjai és bizalmasai ügyvezetése alatt álló cégeknek utalt pénzek fölött is rendelkezett. Magyarán a vád szerint semmilyen pénzmozgás vagy ügylet nem jöhetett létre a tudta és beleegyezése nélkül.
Ráadásul a vádhatóság szerint az említett két TÉSZ csak eszköz volt a bűnszervezet tagjainak saját vagyonuk jogellenes gyarapítására. Számos ingatlanvásárlásra és beruházásra nem volt szükség, csak azt a célt szolgálták, hogy az ingatlanok értékének túlszámlázásával, illetve túlárazott építési beruházások végrehajtásával, vagy eszközbeszerzéssel vissza nem térítendő támogatásokat lehessen szerezni. Ezért aztán Simonkáék olyan beruházásokat kerestek, amelyeket azok bekerülési értékéhez képest fél áron meg lehet valósítani. Az eszközbeszerzések esetén pedig nem új, hanem használt, sőt esetenként működésképtelen gépeket vásároltak.
Az ügyészség szerint a Simonka által létrehozott és irányított szervezetben a tagok pozícióját a képviselőhöz fűződő személyes kapcsolatuk határozta meg, és a politikus törekedett arra, hogy – a hozzá közel állókon kívül – a szervezet tagjai ne legyenek tisztában a többiek által megvalósított cselekmények részleteivel, a realizált és Simonka rendelkezése alatt álló haszon tényleges mértékével és sorsával.
A politikus egyébként igyekezett körültekintő lenni, az egyeztetéseket személyesen, a lehető legszűkebb körben tartotta meg, ezek résztvevőit pedig az ügyészség szerint arra utasította, hogy a megbeszélésekre telefont ne vigyenek. Előírta azt is, hogy a dokumentumokat kizárólag pendrive-ra mentsék, érzékeny, bűncselekményre utaló adatokat pedig se emailben, se telefonon ne közöljenek egymással. Azt is elvárta, hogy a feltétlenül szükséges kommunikációt mobilhívások helyett a Signal nevű, elvben nem lehallgatható alkalmazáson keresztül intézzék a szervezet tagjai.
Az ügyészség információnk szerint arra jutott, hogy Simonka a visszaosztások alkalmával kerülte a közvetlen pénzátvételt, a vállalkozók a pénzt többnyire a feleségének vagy más bizalmi poszton dolgozó alkalmazottnak adták át.
Az ügyészség szerint a Simonka György által irányított szervezet tagjai a Magyar Termés TÉSZ Kft. beruházásaival 447 millió forint, a Paprikakert TÉSZ Kft.-t érintően pedig 803 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a hazai és az uniós költségvetésnek.
Simonkához egyébként számos olyan további beruházás köthető, amely nem képezi a vád tárgyát, de kísértetiesen hasonlít azokra, amelyek miatt vádat emeltek ellene és társai ellen. Ezekről az ügyekről az alábbi cikkben számoltunk be:
Hiába a vádemelés, újabb különleges beruházásra érkezik 450 millió Simonka György környezetébe Korábban 300 milliót nyertek őshonos állatok bemutatására. Abból nem lett semmi. Most szinte ugyanerre kapnak majdnem félmilliárdot.
Kiemelt képünkön Simonka György feleségével és édesanyjával szavazni indul Pusztaottlakán a 2010-es országgyűlési választás második fordulójában. Fotó: Lehoczky Péter / MTI | [
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Termés TÉSZ KFt",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Feljelentést tett hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen a Fidesz országgyűlési képviselője. Dorkota Lajos szerint jóval értéke alatt jutott hozzá négy magánszemély ahhoz a földterülethez, amelyen a Hankook gumigyár épült Dunaújvárosban. Selyem József, az MSZP városi frakcióvezetője örül a feljelentésnek, mert így tisztázhatják magukat bíróság előtt is. Általánosságban Selyem visszautasította a vádakat, de a részletekről nem kívánt az Indexnek nyilatkozni.
Ebben a hónapban elkezdik a tesztüzemet, négy év múlva minden magyarra jut egy itt készülő abroncs.
Dorkota szerint a földterületek magánszemélyeknek történt eladásakor a Hankook vevőként már megjelent, és 300 millió forinttal rövidítették meg a várost.
Feljelentést tett hűtlen kezelés miatt Dorkota Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője, mivel szerinte jóval értéke alatt jutott hozzá egy magáncég ahhoz a földterülethez, amelyen a Hankook gumigyár épült Dunaújvárosban. Ezt a politikus pénteken Budapesten sajtótájékoztatón jelentette be.
"Néhány dörzsölt kormányközeli üzletember" milliárdos haszonra tett szert, miközben a város önkormányzatát kisemmizték - vélekedett az ellenzéki képviselő.
Átjátszották a földeket
Dorkota Lajos elmondta: a földterületek magánszemélyeknek történt eladásakor a Hankook mint vevő már jelen volt, és így 300 millió forinttal rövidítették meg az önkormányzatot. A vételár fedezete a Kóka János gazdasági miniszter által biztosított állami támogatás volt - fűzte hozzá.
Az Index értelmezése szerint a Dorkota által emlegetett 300 millió forint tulajdonképpen elmaradt haszon. Ez a Magyar Nemzet pénteki számából derül ki, minthogy a lap végigkövette a dunaújvárosi ingatlanok sorsát. Az újság a 300 milliós összeget úgy számolta ki, hogy ha az önkormányzat bennemarad abban az ingatlancégben, amely végül eladta a területet a Hankooknak, akkor ennyivel több pénzhez jutott volna Dunaújváros.
Termőföldnek megfelelő áron vittek be a cégbe 20 hektárt
Dorkota szerint a szocialista többségű önkormányzat döntésével közel két hónapig a polgármester egy személyben járt el, így történhetett meg, hogy 2006. január 9-én húsz hektárnyi földterületet bevitt (apportált) egy olyan kft.-be, amelyet négy magánszemély alapított.
A termőföldeket a Magyar Nemzet szerint iparterületté sorolták át. Értékük azonban a papírokon továbbra 176 millió forinttal szerepelt, vagyis termőföldnek megfelelő - az iparterületnél olcsóbb - értéken apportálták a kft.-be. Ez az önkormányzat számára nem volt előnyös, legalább 30 milliót már ezen veszített Dunaújváros - véli a Magyar Nemzet. Ez a húsz hektár hozzátartozik a Hankook gumigyár 56 hektáros területéhez - mondta Dorkota sajátótájékoztatóján.
Az apportálás után két nappal ugyanezeknek a földterületeknek az értékét törzstőke-leszállítással kivették a kft.-ből. A cég így kizárólag a magánszemélyek tulajdonában maradt, az önkormányzat pedig megkapta a területek termőföldként bevitt értékét, 176 millió forintot. (A Magyar Nemzet szerint így burkoltan ingatlaneladás történhetett, amit a társasági apporttal és törzstőke-leszállítással fedeztek, ezt állítólag az adóhivatal is gyanította a cikk szerint.)
Egymilliárdos haszon?
A kormányközeli üzletemberek rövid fél év alatt több mint egymilliárd forint haszonra tettek szert - jegyezte meg a fideszes politikus, aki szerint Kóka János tárcája egy olyan szerződéses megállapodást is vállalt, hogy biztosítják a gyors hatósági ügymenetet, tehát hatóságokat utasítanak, kérnek fel a jogszabályokban előírt határidőknél gyorsabb intézkedésekre. Dorkota hozzátette: mind a földhivatalnál, mind a cégbíróságnál felmerül az a gyanú, hogy megsértették a hatályos törvényeket.
Dorkota Lajos azt mondta: ezekben az ügyekben a polgármester nem járhatott volna el egy személyben, csak a közgyűléssel együtt dönthetett volna, de a szocialista többségű testület döntésével felfüggesztették a szervezeti és működési szabályzatot (szmsz).
A fideszes politikus kitért arra: a város vagyongazdálkodásáról szóló rendelet szerint húszmillió forint fölött pályázati úton lehet földterületet értékesíteni, de az szmsz felfüggesztésével kijátszották ezt a szabályt. Ha pályázatot írtak volna ki, nem biztos, hogy ugyanez a négy magánszemély szerzi meg a földterületeket - közölte.
Az MSZP örül a feljelentésnek
Selyem József, az MSZP dunaújvárosi frakcióvezetője az Indexnek elmondta: egyelőre hírből ismerik csak a Magyar Nemzet cikkét, ezért arra részletesen nem kívánnak reagálni. Amikor áttanulmányozták, akkor megteszik majd a szükséges lépéseket - derült ki nyilatkozatából.
Általánosságban viszont elmondta: örül annak, hogy Dorkota büntetőfeljelentést tett, mert így legalább majd bíróság mondhatja ki azt, hogy a fideszesek évek óta alaptalanul támadják, rágalmazzák a város MSZP-s polgármesterét és a szocialistákat. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Október elsején bíróság elé megy a Közgép Zrt. – tudta meg lapunk. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak arról kell határoznia, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) jogszerűen zárta-e ki a Simicska Lajos többségi tulajdonában lévő építőipari céget a közbeszerzésekből, miután a győr-gönyűi kikötő építésére beadott ajánlatában az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a neki dolgozó Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. hibát talált.
A hamis adatközléssel megvádolt társaság számára a szokatlan gyorsasággal kitűzött bírósági tárgyalásnak komoly tétje van. Ha veszít, a következő három évben egyetlen állami vagy önkormányzati nagyberuházás közbeszerzési eljárásán sem vehet részt. Ha nyer, nemcsak a 2018-ig tartó időszak uniós pénzekért folyó versengésein lehet jelen, de akár a kizárására hivatkozva elvesztett első megbízását is visszaszerezheti.
A Csornát elkerülő út második ütemének építéséhez kapcsolódó régészeti feltárás földmunkáinak beruházását ugyanis a dolgok aktuális állása szerint a Közgép hiába nyerte meg. A Napi.hu közlése szerint legalábbis, bár a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. májusban a társaságnak és a vele közösen ajánlatot adó Leveller Építőipari Kft.-nek adta a 99 millió forintos munkát, az állami beruházó döntését a Közgép kizárására hivatkozva a KD augusztus végén megsemmisítette.
Úgy tudjuk, ez az egyetlen folyamatban lévő tender, amelyet elbukhat a Közgép, a többi munka ugyanis már az építés fázisában van. Simicska Lajos és érdekeltségei gyorsuló tempóban íródtak ki a zsíros állami beszerzést nyerők szűk köréből. Az úgynevezett Simicska–Orbán-párharc a vállalkozó alpári stílusú kirohanásával csúcsosodott ki, amely az állam simicskátlanításának csúcsra járatásával folytatódott.
Kérdés persze, mekkora esélyekkel indul majd a Közgép a hamarost megnyíló uniós tendereken. | [
"Közgép Zrt."
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság",
"Leveller Építőipari Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság",
"Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt."
] |
Előzetes letartóztatásba került egy férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy rábírt két hivatali ügyintézőt arra, hogy más személyek személyi adataival állítsanak ki okmányokat külföldiek számára. Az "ügyeskedésre" a Nemzeti Védelmi Szolgálat derített fényt, a Budapesti Rendőr-főkapitányság pedig nyomozást indított - tájékoztatott hétfőn a Fővárosi Főügyészség.
A gyanú szerint a férfi 2013 elején került bizalmi kapcsolatba a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának két ügyintézőjével - két nővel - akikkel ezután megállapodott abban- megfelelő juttatás fejében - hivatali kötelezettségük megszegése révén, más személyek személyi adatainak jogellenes felhasználásával, a férfi által közvetített külföldiek részére magyar magánútlevelet, személyi igazolványt, valamint vezetői engedélyt állítanak ki. A jelenlegi adatok szerint több mint 50 külföldi állampolgár jutott így iratokhoz.
A Fővárosi Főügyészség indítványt tett mindhárom gyanúsított előzetes letartóztatásának elrendelésére hivatali vesztegetés, illetve hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, valamint hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A kezdeményező - mint azt említettük - rács mögé került, ám cinkosai esetében nem találták indokoltnak a kényszerintézkedés elrendelését, így ők szabadlábon védekezhetnek. Utóbbi miatt az ügyészség fellebbezést jelentett be, úgy vélik ugyanis, hogy nekik is előzetes letartóztatásban a helyük. | [
"Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Nemzeti Védelmi Szolgálat",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Gyermekrák Alapítvány: költ, de mire? A közhasznú szervezet állítja: 33 önkormányzattól vállal át közfeladatokat - ám a megkérdezett helyhatóságok nem tudnak erről A Gyermekrák Alapítvány saját állítása szerint 33 önkormányzattól vállal át közfeladatokat, ennek köszönheti kiemelten közhasznú minősítését. Megjelölt partnereik közül egyetlen általunk felkeresett helyhatóság sem tudott ilyen együttműködésről. Római Róbert | Népszabadság | 2007. június 15. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
MTI - Koszticsák Szilárd
HIRDETÉS Az ország évről évre legtöbb - tavaly már 414 milliós - lakossági adófelajánlást begyűjtő civil szervezete, a Gyermekrák Alapítvány az országban elsőként kapott egykor kiemelten közhasznú minősítést. Ennek feltétele, hogy állami, önkormányzati közfeladatokat vállaljon magára. A kiemelt státusz indokáról a szervezet most közzétett éves beszámolójának bevezetőjében ez olvasható: "Harminchárom Fővárosi és Vidéki Önkormányzattal írtunk alá támogatási szerződést, vagyis Alapítványunk átvállalja az Önkormányzatok helyett a rákos gyermekek és családtagjaik támogatását." Kértük Balogh Istvánt, a szervezet elnökét, mondjon példákat, mely önkormányzatokkal milyen megállapodásaik vannak. Honlapjukon megtalálunk minden szükséges információt - válaszolta. Találomra kiválasztottunk hát a listáról 11 önkormányzatot, ahol tudósítóink érdeklődtek. Partneri kapcsolat Győrtelek polgármestere, Halmi József tudósítónknak azt mondta: önkormányzatuk semmilyen kapcsolatban nem áll az alapítvánnyal. Volt a faluban egy daganatos gyermek, akit a műtétje után hat hónapig támogatott egy szervezet, de a polgármester szerint az nem a Gyermekrák Alapítvány volt. Nyírcsaholy polgármestere, Hanusi Péter is azt állította: nem állnak kapcsolatban az alapítvánnyal, a szervezet tőlük nem vállal át feladatot. Az ismeretségük kimerült annyiban, hogy az alapítványtól többször kaptak támogatást kérő levelet, de az önkormányzat anyagi támogatást inkább egy-egy rákos gyermek szüleinek adott. Nem tudtak együttműködésről Nyíregyházán, Biharnagybajomban, Veresegyházán, Körösszakálon, Biatorbágyon, Békéscsabán és Győrben sem, bár mindegyik település szerepel a szervezet 33 helyhatósági partnerét összesítő listán. Nyíregyházán annyit sikerült még kiderítenünk, hogy tavaly szeptemberben a Gyermekrák Alapítvány - több helyi szervezettel együttműködve - iskolakezdési támogatásként taneszközöket osztott. Veresegyházán és Körösszakálon hallottak arról, hogy a szervezet támogatott családokat, ám egyik település polgármestere sem tudott támogatási szerződésről, sem arról, hogy az alapítvány önkormányzati feladatot vállalt volna át. Biatorbágy polgármesterétől, Paulovics Lajostól származó információ szerint két évvel ezelőtt szóba került, hogy az önkormányzat szerződést köt a Gyermekrák Alapítvánnyal. Kaptak is egy tervezetet, amelyet szerettek volna kiegészíteni az önkormányzatot érintő biztosítékkal. Miután ezt közölték, az alapítvány többé nem kereste meg a települést. A szervezet 2001 őszén kezdeményezett együttműködést a nagykanizsai önkormányzattal is, egy megállapodástervezetet is eljuttatott a polgármesternek - tudtuk meg Gyergyák Krisztinától, a város aljegyzőjétől -, amelyben többek között tanácsadást, orvosi konzíliumok kezdeményezését, tájékoztató kiadványok terjesztését ígérte az alapítvány, önkormányzati feladatok átvállalásáról azonban - állítja - nem volt szó. Lapzártánkig egyébként egyetlen olyan szerződést sem leltek fel a városháza irattárában, amit aláírt volna az akkori polgármester. Gyergyák Krisztina közölte: az alapítvánnyal ezen kívül semmiféle kapcsolata nem volt a városnak, a szervezet azóta nem kereste a nagykanizsai önkormányzatot. Tapasztalatainkról megpróbáltuk megkérdezni Balogh Istvánt, ám ő azzal hárította el érdeklődésünket, hogy csak lapunk főszerkesztőjével hajlandó beszélni. A pénz csak gyűlik Még április végén lapunk megpróbált számot adni arról, hogy a múlt évben ismét rekordöszszegű adófelajánláshoz jutott alapítvány mire költi a pénzét. Mint akkor megírtuk, bevételeikhez mérten meglepően szerény összeg jut el oda, ahová az adományozók szánják, a beteg gyermekek gyógyítására. A most közzétett hivatalos számok alapján immár összesíthetjük, miből mennyi pénzt fordított a szervezet támogatásra. A Gyermekrák Alapítvány az elmúlt fél évtizedben mintegy kétmilliárdos bevétellel gazdálkodhatott, javarészt az egyszázalékos adófelajánlásoknak köszönhetően. A szervezet honlapján olvasható Balogh Istvánnak az a beszéde, amelyet múlt év októberében, kórházi műszerek adományozásakor mondott. Ebben hangsúlyozta: alapítványa - amelynél 800 millió forint értékű műszervásárlási kérelem várakozik - "az elmúlt négy évben 1 milliárd 500 millió forint értékű adományt juttatott el egészségügyi intézményeknek, nagyrészt az adófizetők egyszázalékos felajánlásaiból". Hasonló nagyságú támogatásnak azonban nyomát sem találtuk a beszámolókban, még akkor sem, ha nem négy, hanem az elmúlt öt év számait adtuk össze: a Gyermekrák Alapítvány 2002-től 2006 végéig - kétmilliárdos bevételéből - mindössze 680 millió forint értékben adományozott családoknak és kórházaknak együttvéve. A pénz tehát gyűlik. Az alapítvány 770 milliós vagyonnal zárta a múlt évet. Kórház a jövőből Balogh István elnök lapunknak korábban hangsúlyozta: a daganatos gyermekek gyógyítását és segítését szem előtt tartva mindenkinek adnak, aki kér. Annyi pénz marad tehát a számlájukon, amennyit nem tudnak elkölteni. Igaz, ugyanő állítja azt is, hogy 800 milliónyi támogatási kérelem vár teljesítésre a szervezetnél, lapunkat megkereső szülők pedig azt, hogy többször hiába kértek segítséget a szervezettől. (Lásd Kértek - hiába című, mellékelt írásunkat.) Az egyre jelentősebb, lassan milliárdos fel nem használt bevétel a szervezet elnöke szerint a majdani gyermekkórház felépítését szolgálja, amelyre - mondják - 4-5 milliárd forintra lenne szükség. A Gyermekrák Alapítvány szerint egy a rákos gyermekek gyógyítására szakosodott kórházi centrum felépítését a szakma is támogatja. A most közzétett beszámoló bevezetőjében is ez olvasható: "a centrum megvalósításával kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi Bizottsága kikérte a szakemberek véleményét, melynek eredményeként támogatta a gyógyító központ megvalósítását". A dátum: 1998. A majd tíz éve született határozat már rég érvényét vesztette, ahogy ma már a szakmai konszenzus is hiányzik a terv támogatására. Nem véletlenül. Ez év áprilisától a rákban szenvedő gyermekek gyógyítására is centrumok jöttek létre, a vidéki nagyvárosokban lévő központok mellett a fővárosban ezt a szerepet a Tűzoltó utcai gyermekklinika látja el. Nem a központi gyermekkórház hiányzik tehát. Ami nincs elég, az a pénz. A gyógyításhoz szükséges műszerekre, gyógyszerekre többnyire futja ugyan, az eszközök cseréjére, és a legfejlettebb országokra jellemző körülmények biztosítására viszont nem. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint a gyermekonkológiai hálózatból évente 500 millió és egymilliárd forint közötti öszszeg hiányzik. A Gyermekrák Alapítvány éves bevételeivel nagyságrendileg megegyező összeg.
HIRDETÉS
. | [
"Gyermekrák Alapítvány"
] | [
"Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi Bizottsága",
"Fővárosi és Vidéki Önkormányzat"
] |
Soron kívül továbbítja a Legfőbb Ügyészség Lázár János szocialista korrupciós ügyben tett feljelentését az EMIR-rendszerrel kapcsolatban – közölte Fazekas Géza, a szervezet szóvivője egy keddi háttérbeszélgetésen. Ismertette, megérkezett a Legfőbb Ügyészségre Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek az EMIR-rendszer (Egységes Monitoring- és Informatikai Rendszer) kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt tett feljelentése. Lázár János hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést. Sajtóhírek szerint a Gyurcsány-család érintettsége is felmerülhet.
Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek az EMIR-rendszer (Egységes Monitoring- és Informatikai Rendszer) kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt tett feljelentése – közölte Fazekas Géza, a szervezet szóvivője egy keddi háttérbeszélgetésen. A szóvivő ismertette: a Legfőbb Ügyészség soron kívül továbbítja a feljelentést az illetékes ügyészségnek, amelynek három napja van a feljelentés elbírálására: nyomozást rendelhet el vagy elutasíthatja azt, illetve feljelentés-kiegészítést írhat elő. Ismertette: Lázár János hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést, a Gyurcsány-család érintettsége is felmerülhet.
Fazekas Géza kérdésre válaszolva elmondta azt is: az érintett céggel és az EMIR-rel összefüggésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2010 óta nyomoz költségvetési csalás gyanújával. Az ügyben jelenleg nincs gyanúsított. A szóvivő korai kérdésnek nevezte, hogy az adóhivatali nyomozás és Lázár János feljelentése között lehet-e összefüggés.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnap közölte, hogy a magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az európai uniós pályázatok nyomon követését szolgáló EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt. Tájékoztatásuk szerint az Európai Unió súlyos szabálytalanságokat állapított meg nyolc, 2003 és 2009 között megkötött szerződés ügyében. “A vizsgálatok során kiderült, hogy a felelős állami szervek a Welt 2000 Kft. részére a közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve, a magyar állam érdekeivel ellentétes módon juttatták el üzleti köröknek annak az informatikai rendszernek a működtetését, amely 12 ezer milliárd forintot kezelt“ – fogalmaztak, hozzátéve: az említett szabálytalanságok miatt a magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak. Lázár János múlt csütörtökön közölte, hogy feljelentést tett a legfőbb ügyésznél ismeretlen tettes ellen Welt 2000 Kft. 2003-2009 közötti tevékenysége miatt.
Az Origo vasárnap az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága jelentéstervezetére hivatkozva azt írta, hogy az EMIR megalkotására, működtetésére és továbbfejlesztésére megkötött nyolc szerződésből hármat Heil Péter írt alá, aki 2002-2007 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és jogelődje elnökhelyettese volt, majd dolgozott több minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban. A 2010-es kormányváltás után tanácsadási igazgató lett az Altus Zrt.-nél, amely Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a DK elnöke és felesége, Dobrev Klára üzleti érdekeltségébe tartozik.
Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője kedden közleményében hazugságnak nevezte, az EB már kötelezte a kormányt a visszafizetésre, ugyanis még le sem zárult a vizsgálat. Hangsúlyozta, hogy “az EMIR-rendszerrel kapcsolatban korábban kilenc független vizsgálat is kimondta, hogy nem történt törvénytelenség". Szerinte új szakaszába léptette a kormány “a Gyurcsány Ferenc ellen több mint 10 éve tartó lejáratókampányt".
Megírtuk, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára tegnap úgy nyilatkozott az ügyről, hogy a rendszer egy baráti cégen keresztül kiépített pénzcsatorna volt, amely a szocialisták irányába lejtett. Azt is firtatta, hogyan, milyen forrásból szeretnék a szocialisták visszafizetni ezt a 18 milliárd forintos kárt. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a szocialisták egyik botrányos korrupciós ügyének nevezte az uniós fejlesztési program informatikai adatait kezelő EMIR program kijátszását. | [
"Welt 2000 Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága",
"Európai Unió",
"Európai Bizottság",
"Altus Zrt.",
"Kormányzati Tájékoztatási Központ",
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
A Magyar Állami Operaház volt főigazgatóját és gazdasági helyettesét a NAV folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja. Ennek a bűncselekménynek a büntetési tétele a büntető törvénykönyv szerint egytől öt évig terjedő szabadságvesztés.
Hűtlen kezelés miatt gyanúsítottként hallgatta ki a Magyar Állami Operaház volt főigazgatóját a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) - hangzott el az M1 csütörtök esti híradójában.
A híradóban azt mondták: a Magyar Állami Operaház a saját tulajdonában álló Budapesti Operabarát Alapítványtól nyolcmillió forintért rendelte meg 2008-ban az október 23-i ünnepi előadást. A megbízást az alapítvány alvállalkozóknak adta tovább. A NAV szerint a díszelőadásért az Operaház "indokolatlanul sokat fizetett, azt mintegy másfél millió forinttal kevesebből is ki lehetett volna hozni". A NAV kilenc másik szerződést is talált a Magyar Állami Operaház 2008-as gazdálkodásában, amiket a pénzügyi nyomozók indokolatlannak vagy túlárazottnak tartanak.
A hatóság szerint ezek összesen tízmillió forint kárt okoztak az Operaháznak. A kifogásolt szerződések miatt az intézmény akkori főigazgatója, Vass Lajos és gazdasági helyettese ellen a NAV büntetőeljárást indított.
A gyanúsítottak a bűncselekményt tagadták és a gyanúsítással szemben panaszt jelentettek be.
Az illetékes kerületi ügyészség az iratokat felülvizsgálva megállapította, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúját a beszerzett bizonyítékok alátámasztják, így a gyanúsítotti kihallgatások törvényesek és megalapozottak voltak.
A volt főigazgató ügyvédje, Bárándy Péter szerint a megbízási szerződések konkrét feladatokról szóltak, amiket az alapítvány el is végzett.
Vass Lajos - aki a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány idején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára volt - 2006-ban miniszteri biztosként került az Operaház élére. 2007-től 2010-ig főigazgatóként irányította az intézményt. Az Operaház akkori gazdálkodása miatt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tett feljelentést 2012-ben. | [
"Magyar Állami Operaház",
"Budapesti Operabarát Alapítvány"
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal",
"Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma",
"Nemzeti Adó és Vámhivatal"
] |
Hiába a botrány, hallgat a minisztérium Azon túl, hogy felháborító, ami a Honvédelmi Minisztériumban zajlik, a kommunikáció, amit az üggyel kapcsolatban folytatnak egészen egyszerűen elfogadhatatlan. Merthogy nem mondanak semmit.
2010. március 2. kedd 17:32 - Pénzes Dávid
Köztévé Érdekes, hogy a közszolgálati tévé sem igazán foglalkozik a helyzettel. A vasárnap és hétfő esti híradókban még szóba sem került az eset, ahogy a hét eseményeire reflektáló Szólás Szabadsága című műsor sem vette témái közé. (Ezzel szemben Molnár Lajos volt egészségügyi minisztert meghívták, hogy cáfolja azokat a beidegződéseket miszerint ő antipatikus.)
A HírExtra levele a HM sajtóosztályának Szekeres Imre miniszter úr kezdeményezte a Honvédelmi Bizottság összehívását, a jelenleg folyó minisztériumi visszásságok miatt. Mivel azonban ezt Lázár János a bizottság fideszes elnöke egyelőre nem tette meg, hajlandó lenne mindazt elmondani nekünk amit ott szeretne?
Mivel e témában megkerestük Lázár Jánost is a kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében szeretnénk, ha az önök részéről is reagálna valaki.
Csak hogy világossá tegyük: az elmúlt húsz év legnagyobb botránya zajlik a Honvédelmi Minisztériumban. Ez tény. Mégis, egészen elképesztő eltusolás zajlik minden szinten. Értjük persze, hogy ez nagyon kellemetlenül érinti az MSZP-t, hiszen a minisztérium vezetője a párt egyik legbefolyásosabb embere. Szekeres Imrének nagyon nem jön jól ez a történet. De az, hogy neki ez hogyan "jön", sokadlagos.Itt a honvédség magas rangú tisztjei követtek el bűncselekményt, méghozzá nem is akármilyet: meglopták az államot. Azok a tisztek, akik felesküdtek az ország védelmére, most magánvagyonukat gyarapították az ország hátrányára. Akár úgy is fogalmazhatunk: elárulták azt, amit védelmeztek. A BKV, a gyógyfürdők, vagy a MÁV kapcsán is (és még ki tudja hol) felmerültek sikkasztások, azok is mélységesen elitélendőek. De nem lehet egyenlően kezelni azt azzal, amikor egy katonatiszt lopja meg a hazáját.Erre mi történik a minisztériumban? Kis túlzással semmi. Lapítanak, mint tehénlepény a fűben. A szóvivő alig mer a kamerák elé állni, a miniszter egyáltalán nem. Ez nem demokrácia. A demokráciában ilyen helyzetben felelősségre lehet vonni az intézmény választott vezetőjét, fel lehet tenni neki kérdéseket, akár kellemetleneket is. És ha nem tud értelmesen válaszolni, akkor vonja le a konzekvenciákat és számoljon el lelkiismeretével. (Tőlünk vidámabbra lévő országokban ilyenkor nem is kérdés a tárcavezető lemondásának benyújtása. A miniszterelnök pedig eldönti, hogy elfogadja, vagy sem.)Világos, hogy jelenleg kampány folyik, ami a politikában mindent felülír. Ám ez akkor sem lehet mentség a minisztérium szinte teljes elzárkózására. Ez ugyanis azt jelenti, hogy ha háború törne ki, akkor sem állnak ki nyilvánosság elé a tárca vezetői, mert kampány van?Itt kivételesen nem a kampány és pártérdek a döntő, hanem az ország érdeke. Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy területünkön nincs háború és nem is várható a közeljövőben, így a minisztérium szerepe jelenleg háttérbe szorul. (Persze ne felejtsük, Afganisztánban háború folyik, az ott zajló műveleteket a minisztériumnak kell felügyelni, koordinálni.)Az ország érdeke pedig az, hogy minél szélesebb körű, minél világosabb tájékoztatást kapjon a minisztériumnál folyó botrány(ok)ról. Ha ez negatívan érint egy pártot, az ilyenkor mellékes.Furcsa, hogy az Országgyűlés Rendészeti Bizottsága sem igazán aktivizálta magát az ügyben, pedig a bizottság elnöke Lázár János fideszes képviselő. Sőt, a éppen a Honvédelmi Tárca közölte (legutóbb hétfőn), hogy "Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter kezdeményezte az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának összehívását, hogy hallgassák meg őt, és Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyészt a folyamatban lévő ügyekről." Majd kissé cinikusan azt is hozzátették: "a miniszter kezdeményezéséről napokkal ezelőtt, hivatalosan értesítette Dr. Lázár Jánost, a bizottság elnökét, azonban a kezdeményezésre mindezidáig semmilyen válasz nem érkezett."Magyarán szólva Szekeres Imre minden vágya, hogy elmondja a bizottságnak és ezzel együtt a nyilvánosságnak a botrányos ügyekkel kapcsolatos ismereteit és álláspontját, de a bizottság elnöke nem akarja.A HírExtra megkereste az ügyben a minisztériumot, amiben felajánlottuk Szekeres Imrének, hogy amennyiben szeretné elmondani véleményét, mi rendelkezésére állunk és nyilvánosságra hozzuk azt. Választ nem kaptunk.Kerestük Lázár Jánost is, aki a következőt közölte: "a Magyar Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának előzetesen 2010. március 9-re összehívott rendkívüli ülésén javaslatot teszek arra, hogy az ülésen sor kerüljön dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter meghallgatására a Honvédelmi Minisztériumnál folyamatban lévő nyomozások kapcsán."Talán az ülés után többet fogunk tudni, bár az már rendkívül későn lesz. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Honvédelmi Bizottság",
"Magyar Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága",
"Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága",
"Honvédelmi Tárca",
"Országgyűlés Rendészeti Bizottsága"
] |
Bajban az egyetemi dékán
Budapest — Felfüggesztette Tóth Miklós dékán és helyettese Szalma László megbízatását Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora az államvizsgákkal kapcsolatos szabálytalanságok gyanúja miatt.
Mint ismert Tóth Miklós az államvizsga napján saját kezűleg írta be az egyetem számítógépes rendszerébe az államvizsgára bocsátáshoz szükséges osztályzatokat Lasztovicza Jenő fideszes képviselő fiának, valamint egy társának.
Az egyetemi belső vizsgálatnak csak az első fordulója zárult le ezzel. Mivel közokirat-hamisítás gyanújával a rendőrség is nyomoz, az egyetem a további lépésekkel megvárja a nyomozás lezárását.
A fideszes politikus korábban lapunknak fia ártatlanságáról beszélt. – A gyerekek nem tehetnek semmiről, senki sem figyelmeztette őket, hogy valami hiányzik az államvizsgájukhoz – mondta Lasztovicza Jenő.
Tóth Miklós Schmitt Pál köztársasági elnök plágiumügye kipattanásakor került reflektorfénybe. – "Nincs okunk feltételezni, hogy az oklevelet nem megalapozott döntéssel ítélték oda 1992-ben Schmittnek" – írta két nappal a botrány kirobbanása után. Végül az egyetem szenátusa megfosztotta Schmittet a doktori címétől, aki később az államfői posztról is kénytelen volt lemondani.
Blikk-információ | [
"Semmelweis Egyetem"
] | [] |
A pártfinanszírozás szabályai nem segítik az átláthatóságot, a képviselői költségtérítések számla nélküli folyósítása viszont rendben van a közpénzügyek új legfőbb őre szerint. Domokos László közérthetőbb jelentéseket vár ÁSZ-tól, és erősítené az intézmény javaslattételi szerepét is, ám a költségvetési szabályok fellazítására irányuló mostani törvénytervezeteket nem kommentálja. Etikai szempontból nem kívánta mérlegre tenni azt, hogy 1998-2002 között közgyűlési elnöki és parlamenti képviselői fizetése mellé évi 18 millió forint jutalmat kapott közpénzből.
Havi 115 ezer forintot vett fel adómentesen egy évtizeden át lakhatása támogatására, pedig Budapesten és választókerülete közelében is van lakása.
Két kormánypárti képviselő eltörölne két, a költségvetés átláthatóságát erősítő szabályt. Ismét lehetne trükközni az állami vállalatokkal és 500 milliárdos tévedés is beleférne a költségvetésbe. Az ötletadó Bathó Ferenc, a büdzsé régi-új ura lehet.
Csomagba gyúrták a 29 pont fő ígéreteit, jön az állami bérplafon, a végkielégítésadó meg az 50 liter ingyenpálinka. De az alkotmánybíróság még közbeszólhat. Vagy az Unió.
A teljes gazdaságirányítást lecserélték pár hét alatt, az új vezetők jelentős része régi ismerős. Ha kellett, törvényt is csináltak a kinevezés akadályainak elhárítására.
Ahogy jöttünk befelé, a Számvevőszék épületében sehol nem láttuk a nemzeti együttműködés nyilatkozatát.
Az intézkedés megtörtént, az Állami Számvevőszéknél kitesszük, több példányban, több helyre is. Ezt a nyilatkozatot a magyar országgyűlés fogadta el, és az ÁSZ státuszából fakadóan - az országgyűlésnek alárendelt szervezet vagyunk - minden országgyűlési határozat mértékadó a számunkra.
A bíróságok, az ügyészség, az Alkotmánybíróság, a köztársági elnök azt mondták, hogy ez egy politikai nyilatkozat, aminek nincs helye egy politikától független intézményben.
Nem egy párt döntéséről van szó, hanem, még egyszer mondom, a magyar országgyűlés határozatáról. Egy ugyanolyan határozatról, mint amilyennel például az ÁSZ vizsgálati anyagait fogadják el. Túlértékelése a helyzetnek az, ami most a nyilatkozat körül történik, egy országgyűlési határozat ismertetése nem ellentétes a Számvevőszék státuszával.
És akkor ezentúl az összes országgyűlési határozatot kilógatják nagy tacepaókon az ÁSZ falaira?
Ezt még senki nem javasolta, nem gondoltuk végig, hogy erre szükség lenne.
Ha már azt mondta, hogy a nyilatkozat ismertetése fontos, és mivel képviselőként még meg is szavazta ezt a nyilatkozatot, hadd kérjük már meg, segítsen megismerni. Mert elolvasva nem egészen világos, mi is ez a Nemzeti Együttműködés Rendszere.
Azért kell teljes szövegében megismertetni, hogy ne kommentárokból derüljön ki a tartalma. Az ÁSZ elnökeként pedig végképp nem szeretném ezt kommentálni.
De hát kiteszik a falra, pedig nekünk a teljes szöveget többször is elolvasva sem derült ki belőle, mi lesz ez a rendszer, aminek az építéséről szól.
Számomra egyértelmű: a nyilatkozat összefogást és együttműködést hirdet meg. Az ÁSZ-nak az együttműködésben része kell legyen. A legfőbb, általam is megfogalmazott célkitűzése a számvevőszéknek, hogy rend legyen, ami stabilitást teremt. Ebben nagyon komoly szerepünk van. Mert azt a bizalmi válságot, ami a magyar gazdasággal, a magyar állammal szemben kialakult, az ÁSZ hitelessége, bizalomteremtő képessége segíthet legyőzni, hozzájárulva az ország stabilitásához.
Ha megnézzük, hogyan fogadták a jelölését az elmúlt hetekben, az nem a bizalomról szólt.
De ez nem az ÁSZ-ról szólt...
Ez arról szólt, hogy hogyan lehet egy olyan ellenőrző intézmény iránt bizalma bárkinek, amely élén egy kormánypárti politikus, egy volt képviselő áll. Önnek ez nem okozott dilemmát?
Válasszuk kétfelé a dolgot. Van egyrészt egy jogi helyzet. Ha nem is tetszik mindenkinek, mégis van egy húsz éve érvényes szabály, amely rögzíti az ÁSZ elnökének, alelnökének jelölésével kapcsolatos előírásokat.
És ez azt mondja, hogy ÁSZ-elnök nem lehet olyan személy, aki a jelölését megelőző négy évben kormánytag volt vagy például egy párt országos szervezetében vezető szerepe volt. Az egész szelleme arról szól, hogy a politikában meghatározó szerepet betöltő szereplő ne kerülhessen a Számvevőszék élére.
Én ezt másként gondolom. Olvassuk csak el a törvényt: egyik passzusa szerint a képviselői, polgármesteri, megyei közgyűlési elnöki tisztséget összeférhetetlenség miatt tíz napon belül kell megszüntetni az ÁSZ vezetőinek. Ha a jogalkotó szigorúbban akart volna szabályozni, akkor beemelhette volna ezen tisztségeket is kizáró feltételként, de ennél megengedőbb volt, hiszen csak a megválasztás utáni összeférhetetlenséget mondta ki. Ez alapján én egyébként július 4-i hatállyal természetesen minden választott politikai tisztségemről és a párttagságomról is lemondtam. De mondom, ez csak a jogi része a dolognak.
És mi a másik?
A másik az eddigi magyar gyakorlat. Az ÁSZ eddigi elnöke, Kovács Árpád a Horn-kormány idején az ÁPV elnök-vezérigazgatója volt, ami egy államtitkári státusznak felelt meg. Teljesen világos, hogy miniszterelnöki akarat nélkül oda nem kerülhetett valaki. Ő maga is többször elmondta egyébként, hogy baloldali érzelmű. De az ÁSZ-jelentések kapcsán soha senkiben nem kérdőjeleződött meg azok hitelessége. Szóval van egy előzmény, amit az Állami Számvevőszék eddig jól kezelt, és úgy gondolom, bennem is megvan ez a képesség. Engem a közéleti pályám első tíz évében egyébként is néha talán unalmas, szakmázgató technokratának tartottak, egyenesen meg kellett tanulnom politikusként élni.
És ez most jó lesz az ÁSZ-nak?
Nagyon fontosnak tartom, hogy a Számvevőszék ne üljön a maga elefántcsonttornyában, hanem - az állampolgárok érdeklődésének megfelelően - legyen a közpénzekkel kapcsolatos információk közérthető közlője, értelmezője. A szakmaiságra alapozva nem szabad merevnek sem lenni. Nem lehet nem észrevenni, hogy 2008-tól válsághelyzet van, kevesebb közpénz áll rendelkezésre. A kiadások szinten maradásának és a bevételek csökkenésének konfliktusát nem lehet azzal megoldani, hogy az ÁSZ csattogtatja az ostorát.
Ez a gyakorlatban milyen változásokat jelent?
Fontosnak tartom, hogy a számvevőszék javaslattevő szerepét megerősítsük. Ezt a változást már érzékelte az ÁSZ korábban, és növelte az úgynevezett teljesítmény típusú vizsgálatokat, de én szeretnék a vizsgálatok szélesebb körében új módszereket is bevonni.
A szabályosság kérdésére irányuló vizsgálatok mellett nagyobb szerepet kell szánni a célszerűségnek, hatékonyságnak: az ezekre irányuló ellenőrzésekből többet, nagyobb erőkkel kell végezni, hogy erősítsük a közpénzekkel való gazdálkodás képességét. Fontos továbbá, hogy ne csak a hibák felfedése esetén figyelmeztessünk, hanem a jó gyakorlatot is bemutassuk.
Arra is törekedni fogok, hogy a jelentések érthetően legyenek megírva, mert is ez kell ahhoz, hogy a jelentéseinknek súlya legyen. De ez több egy egyszerű stilisztikai problémánál. A számvevőszék brit módszertannal dolgozik, és a vizsgálati módszerei adnak egy bizonyos szövegkörnyezetet. Érthetőbb és egyszerűbb jelentések kellenek, én akár egy iskolai típusú, egytől-ötig osztályzást is elképzelhetőnek tartok. A cél az, hogy a jelentések szakmai értékének sértése nélkül a lehető legegyszerűbben, legérthetőbben fogalmazzunk. A módszertani váltás persze több időt vesz igénybe, hiszen itt ötszáz emberről, és hosszú évek alatt kialakult gyakorlatról van szó.
Visszatérve a korábban említett együttműködésre: ez mit jelent majd a kormány és az ÁSZ viszonyában? Mennyire lesz kritikus az ÁSZ? Gondolunk itt arra, hogy amikor Schmitt Pál a saját államfőségéről beszélt, azt mondta, nem a fékje, hanem a motorja lesz a változásoknak, a törvényhozási munkának. Ön hogyan viszonyul a függetlenség és a lojalitás kérdéséhez?
Mi a törvények adta keretek között kívánunk dolgozni, és ezeknek a lehetőségével szeretnénk élni. Az ÁSZ a tények hivatala. Szerintem a magyar kormánynak is érdeke, hogy az ellenőrző szervezetek jól végezzék a munkájukat. Ez ugyanis rendezettebb környezetet teremt. Egy gyerekkel sem teszünk jót, ha mindig csak kényeztetjük. Az ÁSZ is hibát követne el, ha indokolt esetben nem lenne kritikus egy önkormányzattal, a kormánnyal vagy annak egy minisztériumával szemben. Nem is ez az igazi probléma.
Hanem mi?
Mondok néhány konkrét példát: az előző kormány az utolsó évi zárszámadási törvényben az ÁSZ ajánlásainak alig negyedét fogadta el. De a 2006-os zárszámadás kapcsán is számos súlyos kritikát fogalmaztak meg a számvevők, én ellenzékből javasoltam, és teljesen logikus is lett volna, hogy az országgyűlés legalább egy parlamenti határozatban fogadja el ezeket. A kormánytöbbség akkor ezt nem támogatta. Ezen kellene nagyon komolyan változtatni, hogy az ÁSZ jelentéseiben foglaltakat jobban megszívleljék az érintettek. Az előző időszak kormányai és parlamenti többsége nem kezelte az ÁSZ véleményét azok valós értéke szerint - noha az ÁSZ több ügyben nagyon komoly tényfeltárást végzett, mértékadó véleménye alapján az igazságszolgáltatásban ma is folynak vizsgálatok, esetenként már vádemelések is történtek.
Persze az ÁSZ önmagában nem tudja a költségvetési politikát befolyásolni, nincs jogalkotói hatáskörünk. Mi egy jelző, javaslattevő szervezet vagyunk, amelynek vizsgálatai adott esetben következményekkel járnak, akár úgy is, hogy mi magunk teszünk feljelentést. Az eredeti kérdésre visszatérve: szerintem a kormány számára akkor leszünk jó partnerek, ha a tényekre alapozva elfogadható javaslatsort tudunk letenni az asztalra.
Van néhány olyan törvényjavaslat a parlament előtt, ami jelentősen befolyásolná az államháztartási szabályokat, a költségvetési fegyelmet. Tervezik a státusztörvény hatályon kívül helyezését, lazítanák a költségvetési szabályokat, például a pótköltségvetés készítésével kapcsolatos előírásokat. Mi erről a véleménye?
Az Állami Számvevőszéknek nem dolga költségvetési részletszabályokat tartalmazó törvénytervezetek véleményezése, a számvevőszék elnökeként ezért már nem kívánok tervezetekről véleményt mondani. Ha majd a törvényt elfogadják, az ÁSZ kialakítja azzal kapcsolatos munkamódszerét. Az ÁSZ tudtommal korábban sem tette meg, hogy részletszabályokat előzetesen véleményezzen.
Azért a költségvetési vagy zárszámadási törvény véleményezésében a pótköltségvetéssel kapcsolatos ÁSZ-észrevételek rendre szerepeltek, részben javaslatok formájában, részben a korábbi szabályok kritikájaként. Nagyon nagy összeférhetetlenség lenne már most jelezni egy-egy tervezett szabályról a kormánynak, hogy az nem szolgálja például az átláthatóságot?
Én azt nem előlegezném meg, hogy mi mit szolgál. Például a státusztörvényt még senki nem alkalmazta. Mert az előző kormány idején megszületett ugyan, de csak a 2011-es költségvetésre vonatkozóan. Szóval én nem előlegezném meg, hogy mitől lesz jó vagy rossz valami.
A költségvetési tanács megtette, a testület szerint a javaslatok rontják az átláthatóságot, a költségvetési fegyelmet, szerintük nem kéne azokat elfogadni.
Akkor ez az ő véleményük. Mi, mint Állami Számvevőszék, megírtuk a meglévő állapotokkal kapcsolatos kritikánkat és a javaslatainkat. Ezt a magyar országgyűlés képviselői ismerik, ez alapján megfogalmazhatnak módosító javaslatokat. De nem lenne szerencsés a törvényalkotás feladatait összemosni a mi ellenőrzési feladatainkkal.
A költségvetési tanáccsal milyen viszonyt képzel el?
A tanács az ÁSZ korábbi munkájából vett át feladatokat és az ÁSZ elnökének van is egy delegáltja ott. Még nem találkoztam vele, de tájékozódni fogok, hogyan látja a költségvetési tanács működését, szerepét. Ezt követően tudok erről részletesebben beszélni, de a mai helyzet valójában duplikációnak tűnik, hiszen az ÁSZ-nak is megvannak a költségvetéssel kapcsolatos feladatai.
Igen, de ezeknek az elmúlt években eléggé szellősen tett eleget. Az ÁSZ jellemzően nem mondott konkrétumokat, általában annyit mondott egy költségvetésről, hogy lát kockázatokat, kisebbeket vagy nagyobbakat, de igazán konkrét tételekbe nem ment bele. Ezzel szemben a költségvetési tanács a jelentésében konkrétan megjelölt pontokat, mondott összegeket, legalább nagyságrendeket az általa kockázatosnak ítélt tervszámok lehetséges eltéréséről. Ez lehet minta az ÁSZ-nak is?
A tanácsnak most lesz az első teljes éve, a tavalyi év egy köztes időszak volt. Én nem minősíteném az ő működésüket sem negatívan, sem pozitívan. Meg kell találnunk valamilyen együttműködést velük, a költségvetés mai súlyos helyzetében mindenkinek nagyon komoly felelőssége van.
Hogy mentsük is kicsit az előbbi kérdésben foglalt kritikát: a költségvetés kapcsán az ÁSZ rendre panaszkodott arra, hogy az utolsó pillanatokban kapta meg az előterjesztést.
Igen, kollégáim mondták, hogy tíz-tizenkét napot szoktak kapni a véleményük elkészítésére, ami nem teszi egyszerűvé a dolgot. És nagyon rövid idő ez annak fényében is, hogy a parlament utána közel két hónapig tárgyalja a büdzsét.
És ebben lesz változás?
Nem egyeztettem még erről a kormánnyal vagy a nemzetgazdasági miniszterrel. Szeretném, ha minél több napunk lenne, de csak annyit tudok mondani, hogy minden nappal, amit nyerünk, jobb lesz a jelentés.
Mikorra várja az első olyan jelentést, amire azt mondhatja, hogy nemcsak aláírta, hanem az már szellemiségében is Domokos Lászlóé?
Az év végéig valószínűleg már csak a folyamatban lévő vizsgálatokról szóló jelentéseink jelennek meg. Én azt várom, hogy a jövő évi ellenőrzési tervünk elfogadása után lesz nagyobb súlya a jelentésekben az általam elvárt elveknek.
Mik lesznek a következő hónapokban legnagyobb figyelemmel kísért ÁSZ-anyagok? Már persze a költségvetés véleményezésén kívül.
Az első igazán komoly jelentés a tavalyi zárszámadás véleményezése, ez még a nyáron ki fog jönni. A másik nagyobb téma, ami legkésőbb szeptemberben jelenik meg, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. előző évi működéséről szóló jelentés, onnan már eddigi is elég csiklandós ügyek kerültek elő. Külön fejezetben jelenik meg a 4-es metró építésének ellenőrzése, ez is valamikor az ősszel jelenik majd meg. Utána pedig valóban, ahogy említette, a 2011-es költségvetés véleményezése következik, bár ebben nagyobb súlya ugyebár a költségvetési tanácsnak van.
A választási kampányban felhasznált pártpénzekről mikor készül el a jelentés?
Ősszel indulnak a vizsgálatok, a jelentések várhatóan télen és tavasszal fokozatosan jelennek meg, ahogy az az elfogadott munkatervben szerepel.
Mint a politikából érkezett személy, aki végigcsinált négy választási kampányt, mennyire tudja majd megállni kacagás nélkül a 386 milliós kampányköltésekről szóló tájékoztatásokat?
Egy picit tegyük helyre a dolgokat: az ÁSZ vizsgálata csak a benyújtott elszámolások szabályosságra irányulhat. Az nem része a vizsgálatának, hogy ki mennyit és mire költött, bár tudom, ezt az álláspontot sokan nem fogadják el, és a számvevőszéknek évről évre le is kell folytatnia az ezzel kapcsolatos vitákat. Ha azt szeretnék, hogy az ÁSZ-nak joga legyen további, az összegszerűség betartására vonatkozó vizsgálatokat végezni, akkor törvénymódosítások kellenek. Ezek tervezetei készen állnak, már csak az kell, hogy a magyar országgyűlés pártjai egyezzenek meg erről, és akkor a pártok pénzköltésének további területeire is kiterjedhet a számvevőszéki vizsgálat.
És akkor majd elmondhatjuk, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr? Hiszen itt van Ön, 1998 óta eltelt tizenkét év, és mégis mindig ugyanakkora összegből tudta megcsinálni mind a négy kampányát...
A kampányt sosem a mezei képviselők intézik, ezt minden pártban, az újakban is, egy kampányigazgató teszi.
Azért vannak helyi kampánypénzek is.
Igen, de ebbe a képviselők többnyire nem látnak bele, nem is foglalkoznak ilyen jellegű pénzügyi kérdésekkel. Tehát én ezt az állítást magamra nézve nem tekintem elfogadhatónak. Másrészről pedig a jelenlegi szabályozásról tudni kell, hogy ez egy kompromisszumos törvény volt, annak minden előnyével és hátrányával. Nem volt mögötte szakmai összhang, politikusi érdekek és megfontolások voltak benne. És valóban, a jelenlegi szabályozás nem minden elemében segíti az átláthatóságot. Szavak szintjén ezt mindenki hangoztatta, de a törvények mégsem változtak, mert a pártok nem voltak ebben érdekeltek. Szeretném, ha a számvevőszék ebben aktívabban lépne fel. A tizenkét éves képviselői tapasztalatom abban segíthet, hogy elősegítsem egy szakmai döntés politikai elfogadtatását.
Mikor lesz második alelnöke az ÁSZ-nak?
Még harmadik is lehetne, a törvény alelnökökről beszél. Én a korábbi munkahelyemen egy alelnökkel dolgoztam, ez működő modell volt, de nem zárkózom el a több alelnök lehetőségétől sem, korai még ebben állást foglalni.
Tudja kik voltak a konkurensei a jelölését megelőző egyeztetési folyamatban? Egyáltalán, mikor tudta meg, hogy Önt jelölnék?
Azt, hogy az ÁSZ-nak nincs elnöke, mindenki tudta, így a poszt betöltésén nyilván folyt egyfajta gondolkodás. Nem tudom kiknek a neve merült fel, sose voltam tagja a párt felső vezetésének, szakpolitikus voltam. Engem a választások után Lázár János frakcióvezető keresett meg az elnökség döntését tolmácsolva, és egy hónap gondolkodás után mondtam igent.
Szervezeti átalakítást, vezetői pozíciókban jelentős személyi változásokat tervez-e?
Mindig a feladatokhoz szeretem igazítani a szervezetet, ezért én először a feladatokkal szeretnék tisztában lenni. Most csináljuk a négyévente kötelezően elkészítendő stratégiát, ami őszre lesz kész. Ez alapján kialakul egy feladatstruktúra, akkor fogom megnézni, hogy szervezetileg indokolt-e változtatni. Nem is olyan régen volt egy váltás, a hat igazgatóságos modellről két főigazgatóságra és egy főtitkárságra váltott az ÁSZ, tehát ez nem egy kőbe vésett szervezet, de nem hiszem, hogy azonnal el kell kezdeni átszervezni.
Ha már többször beszéltünk az átláthatóságról, egy kicsit turkálnánk az ön zsebében is. Tudja már, hogy mennyi lesz a havi betevője? A kétmilliós bérplafon ugye önre is kiterjed?
Természetesen, ezt egy törvény szabályozza, de az elnök fizetését az ÁSZ minden évben a jelentésében be is mutatja, ez nem változott évek óta.
Korábbi járandóságaihoz képest ez a bérplafonos fizetés érvágást jelent majd, nem? A Magyar Narancs néhány korábbi cikke az egyik legjobban kereső közéleti szereplőként mutatta be.
Nem, nem jelent érvágást.
Amit a Narancs írt, az nem volt igaz?
A lapnak ezekkel az állításaival én azért nem foglalkoztam, mert tizenkét éve mindig nyilvános a vagyonbevallásom és a jövedelmi adataim, meg lehet nézni, össze lehet számolni.
Ők ezt megtették, összeadták. Több mint 200 millió forintos bruttó bérrel kalkuláltak “alsó hangon" alig több mint 10 év alatt.
Ha jól adták össze, akkor biztos igazuk van, én ezt hadd ne véleményezzem. A vagyonbevalláson keresztül én mindig megteremtettem annak feltételeit, hogy a vagyon- és jövedelemváltozásomról képet lehessen kapni. Teljesítettem minden jogszabályi kötelezettségemet.
Volt egy olyan jövedelme, amivel többször is kikezdték...
A lakhatási támogatásra gondol?
Nem, hanem arra, hogy még Békés megyei elnökként az 1998-2002 közötti időszakban negyedévente 4,5 millió forintos jutalmat vett fel.
Jogilag nem volt ezzel semmi probléma. Nem is én döntöttem róla, hanem a közgyűlés, amely egy igazi koalíciós testület volt, még azt sem lehet mondani, hogy csak a polgári pártok szavazták volna meg.
De azt elismeri, hogy a mostani, közpénzőri tisztsége fényében furcsán mutat az az évi 18 millió közpénzből fizetett prémium, ami akkor igen szép jövedelem volt - pláne a képviselői és a megyei közgyűlési elnöki fizetés mellé? Etikai szempontból nem tartja aggályosnak? Esetleg utólag már inkább bánja, úgy gondolja, hogy talán ezt nem kellett volna?
Én azt gondolom, hogy az elvégzett munkával kapcsolatos értékelést mindig az ember munkáltatója teszi meg. És ha a munkáltató úgy ítéli meg, hogy a munkát anyagilag is elismeri, akkor az ember azt elfogadja. Utólag azon dilemmázni, hogy mi lett volna a helyesebb, szerintem az nem vezet messze. Ha valaki elvégzi a munkáját, az úgy helyes, ha azért a megfelelő fizetését is megkapja. Másrészt, és ez nagyon fontos, hogy 1998-ban – de 2006-ban is – egy nagyon nehéz helyzetű megyei önkormányzatot vezettem, és csináltunk belőle egy eredményes, pénzügyi tartalékkal bíró megyét. Az ezért járó elismerésnek minden kolléga részese volt, nemcsak a megyei elnök. Nem erkölcsi kérdés, hanem egy szomorú helyzet, hogy most úgy általában rosszabbul él mindenki, ezt nemcsak magamra vonatkoztatom.
És ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy mit szólna ÁSZ-elnökként, ha azzal szembesülne, hogy egy megyei elnök jutalomként negyedévente hatmillió forintot kap? Az inflációval felszorozva nagyjából ennyit jelent az akkori négy és félmillió.
A mai törvényi szabályozás szerint egy önkormányzati vezető jutalomként évente legfeljebb hathavi jövedelmét kaphatja meg, erről a testületének kell dönteni.
Ez a törvény akkor még nem élt?
Nem, akkor még nem volt felső határ. Szóval ezen a felső határon belül egyetlen dolgot vizsgálhatna az Állami Számvevőszék, hogy a jogi előírásokat betartották-e.
Nem is vitatjuk a négy és félmillió jogi alapját.
De erről beszélünk.
Nem, nem, mi az etikai alapjáról beszélünk.
De én senki fölött nem szeretnék etikai alapon pálcát törni. Én úgy gondolom, az a feladata az Állami Számvevőszéknek, hogy a jogszabályoknak való megfelelést vizsgálja, és az azoktól való esetleges eltérést tegye szóvá. Ez lehet az egyetlen mérce.
Összegezhetjük akkor úgy az álláspontját erről a premizálásáról, hogy az jogszerű volt, megérdemelten kapta a pénzt a közgyűléstől, és a juttatás etikailag sem kifogásolható, mert a munkát ön elvégezte és jól végezte el?
Az első részét elfogadom, az etikai kérdésről már mondtam, hogy nem kívánok állást foglalni.
Mindenesetre nem bánja?
Mondom, nem foglalok ebben állást.
Van itt még egy ügy, amit, mint már Ön is említette, mostanában több cikkben is a szemére hánynak. Ön az előző ciklusban havi 115 ezer forint lakhatási támogatást kapott országgyűlési képviselőként, noha Budapesten egy ingatlannak tulajdonosa, egy másiknak haszonélvezője, de van otthona Békés megyében is. A közpénzzel való jó elszámolással milyen viszonyban van Ön szerint a képviselők költségtérítése?
Ketté kell választani a kérdést. Ez a térítés a képviselőknek törvény szerint jár.
Akkor jár, ha szükség van rá.
Igen, és szükség van rá, hiszen egy vidéki képviselőnek például meg kell osztania magát a választókörzete és a főváros között. Az én szarvasi választókörzetem nyolc települést jelent, de nyilván szükség van arra, hogy Békéscsabán illetve Budapesten is dolgozzak. Péntek-szombaton általában a választókerületben vagyok, hétfőn és kedden inkább parlamenti ügyek vannak, a hét többi részében a megyei hivatal ügyeit kell ellátni. Ezt a budapestiek aligha értik, hiszen itt nem kell máshol lakni. Van amikor szállodában kell laknom, van amikor meg lehet szervezni, hogy magánszemélyeknél, ez mindig változik. Egy piaci cégnél is, ha a munka több helyhez kötődik, a cég fedezi ennek a költségeit, ez történik a képviselők esetében is. Mind erkölcsileg, mind jogilag tiszta ügyről van szó, minden évben a vagyonbevallásomban is szerepelt az összeg, és pontosan arra költöttem, amire szolgált.
Azt sem tartja hiányosságnak, hogy ezt nem kell számlákkal igazolniuk a képviselőknek?
Nem. Ez egy biztonsági kérdés is, nem mindig kell mindenkinek tudnia, hogy egy képviselő éppen kikkel és hol tárgyal. Lehetne olyan megoldás, hogy minden költséget számlával kell igazolni, de a magyar Országgyűlés, szerintem helyesen, úgy döntött, hogy biztosít egy keretet. És nem terheli az Országgyűlés hivatalát sem azzal, hogy elszámoltassa a képviselőket, óriási adminisztratív munkával adott esetben megkérdőjelezze, hogy ez a számla indokolt, egy másik meg valamiért nem. Van aki úgy dönt, hogy inkább éjjel utazik, van aki úgy, hogy szállodát vesz ki - ezt a legjobban a képviselő tudja eldönteni. Szerintem az egész felvetés arról szól, hogy az ÁSZ-elnök jelöltségem miatt kreálni akartak valamit, ami jól érthető az átlagembernek, noha semmi újdonság és semmi tisztességtelen nincs benne. | [
"Állami Számvevőszék"
] | [
"Magyar Narancs",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
A Köztársasági Elnöki Hivatal 180 millió forintot adott volna két érdemérem megtervezéséért és legyártásért, de most kiderült, hogy ez a megoldás a közbeszerzési törvénybe ütközött. Az elnöki hivatal szerint azért egyetlen céget hívtak meg, mert mást nem is lehetett volna. A hatóság két és félmillióra bírságolta a KEH-et.
Megbírságolták a Köztársasági Elnöki Hivatalt (KEH), miután az állami kitüntetések megtervezéséhez és legyártásához közbeszerzés helyett egyszerűen megbeszélték a részleteket az egyetlen meghívott tárgyalópartnerrel, a Metal-Art Zrt.-vel. A szerződés hatéves időtartama alatt összesen 180 millió forintot fizetett volna az állam évi pár tucat Magyar Szent István Rend és Magyar Becsület Rend érméért, továbbá kitüntetésenként még ötmilliót, ha változtatni kéne valamelyik formáján.
Rengeteg előny, nemzeti érdek
A KEH azzal érvelt, hogy még 2006-ban kötöttek egy olyan keretszerződést, ami után csak a Metal-Art Zrt.-t hívhatták meg ajánlattételre, de azt is előadták, hogy gyakolatilag egyébként se lehetett volna mást meghívni. Az érvelés szerint ugyanis egyrészt a történelmi előzményeinkkkel is tisztában kell lennie a nyertes cégnek, így nyilvánvalóan csak magyar tulajdonú cég jöhet szóba.
Emellett pedig a Metal-Art éppenséggel nagyon felkészült, vannak megfelelő gépeik és szakembereik is, nem egy szép érmét legyártottak már. És mivel a Metal-Art a korábbi Állami Pénzverde jogutódja, ez adminisztrációs könnyebbséget is jelent, ha mondjuk régebbi kitüntetések nemesfémtartalmát kéne igazolni, érvelt az elnöki hivatal.
A KEH a védekezésében megjegyezte: kicsit csúszásban is voltak, augusztus huszadikára már el kellett készülni az első sorozatnak, hogy legyen mit átadni, ilyenkor "nemzeti érdek" a mielőbbi eredményes megoldás. Mivel ugyanis külföldiek is megkaphatják, elég súlyos csapást mérne a külpolitikánkra, ha az átadón végül csak baráti kézfogásokat osztogathatnánk. Még az is előjött a mentségükre, hogy nyolc éve egyszer meghívtak egy másik céget, a Magyar Pénzverő Zrt.-t is a pályázatra, de ők akkor nem is akartak ezzel foglalkozni.
A hatóság másként látta
A Közbeszerzési Hatóságnak viszont a folyamat nem tűnt ilyen magától értetődőnek, és 2,5 millió forintra büntette a KEH-et az ügy miatt. Azért csak ennyire, mert bár nagy értékű és súlyosnak ítélt jogsértést állapítottak meg, együttműködőnek ítélték a másik állami szervet, illetve a kifizetésekre sem került még sor.
Az ügy során a KEH képviseletében egyébként ifj. Balsai István, Balsai István korábbi fideszes képviselő, jelenlegi alkotmánybíró fia járt el, akit tavaly emlékezetes módon, pályáztatás nélkül vettek fel a Sándor-palotába.
A Metal-Art Zrt. egyébként az első Orbán-kormány házi sztrádaépítője, a csődben lévő Vegyépszer egykori elnök-tulajdonosának, Nagy Eleknek az érdekeltségébe tartozik a Virex Vagyonkezelő Kft.-n és azt birtokló Stelius Zrt.-n, Inforg Zrt.-n és Menedzser Mediátor Zrt.-n keresztül. A Metal-Artnak 1997-ig az ÁPV, majd 2001-ig az MFB volt a tulajdonosa, ekkor átkerült a BÁV-hoz, amely egy évvel később, a választások idején került Nagy Elek érdekeltségébe; a BÁV után Sárkány Nagy Erzsébet, Nagy Elek testvére volt a tulajdonosa, 2009 óta tartozik a Virex érdekeltségébe, az elmúlt évet 4,46 milliárd forintos árbevétellel zárta. | [
"Metal-Art Zrt.",
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [
"Virex Vagyonkezelő Kft.",
"Magyar Becsület Rend",
"Stelius Zrt.",
"Magyar Szent István Rend",
"Inforg Zrt.",
"Állami Pénzverde",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Menedzser Mediátor Zrt.",
"Magyar Pénzverő Zrt."
] |
A Híradó.hu számolt be arról, hogy aggódnak a Jobbikban a Simicskával kötött megállapodás miatt. Egy hete derült ki, hogy a NAV költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz Simicska plakátcégeinél. Az a gyanú, hogy a Simicska-cégek kevesebb plakáthelyet vallottak be a NAV-nak. Vagyis hogy sokkal több plakáthelyet adtak a Jobbiknak, mint amennyit hivatalosan bejelentettek. Másképpen fogalmazva, a Jobbik szinte ingyen jutott plakáthelyekhez. Volt, amit napi 200 forintos áron kapott meg, ami persze nevetségesen kevés. Egy plakáthelyért normális esetben havonta 30-40 ezer forintot kérnek el - Simicska a Jobbiktól csak 6 ezret kért. Ez a magyar államnak több mint 100 milliós áfakiesést jelent. A Jobbikban állandó témává vált az elmúlt napokban Vona pártelnök személyes felelőssége, hiszen Simicskával együtt korrupciós ügybe vitte a Jobbikot. Egyre többen kérdezik a pártban: mi a személyes haszna Vona Gábornak az egészből?
Aggódnak a Jobbik elnökségében
Az Origo is úgy tudja, hogy a Jobbik elnöksége megdöbbent, hogy a piaci árnál sokkal olcsóbban kapták Simicskától a plakáthelyeket, és ráadásul ezt a Jobbik péntek este kiadott közleményében elismerték. Szabó Gábor pártigazgató és Schön Péter gazdasági igazgató közleményében az áll, hogy "április hónapra vonatkozóan 27 359 917 forintba, május hónapra vonatkozóan pedig 26 797 472 forintba került a közterületi kampányunk". Ez a 2 hónapra összesen bruttó 54 157 389 Ft, azaz nettó 42 643 613 forint. A Jobbik június 12-én közzétett adatai szerint a plakátjaik száma:
Áprilisban
Óriásplakát: 2468 db
City light: 312 db
Hirdetőoszlop: 303 db
Dupla city light: 292 db
Májusban
Óriásplakát: 2470 db
City light: 300 db
Hirdetőoszlop: 304 db
Dupla city light: 257 db
A nettó összeggel és kb. 3 ezer plakáttal számolva ez azt jelenti, hogy plakátonként a 2 hónapra átlagosan összesen 14 214 forintot, napi szinten pedig 233 forintot fizettek. Ez még a laikusok számára is feltűnően alacsony összeg. Ez azt jelentheti, hogy az óriásplakátokat mindössze 3 ezer forintért, a citylightokat 1 ezer forintért 2 hétre! Vagyis Simicska Lajos több százmillióval támogatta ilyen módon a Jobbikot. Értesülésünk szerint a Jobbikban az is aggodalmat okoz, hogy Simicska a Jobbiknak jóval alacsonyabb áron adta a plakáthelyeket, mint egykor a Fidesznek.
Természetesen mindebből az is következik, hogy áfát sem fizettek utána, ami persze törvénytelen. Nem beszélve a tiltott pártfinanszírozás gyanújáról. Az Állami Számvevőszék ráadásul nagyon komolyan megbüntetheti a Jobbikot – a kifizetett ár és a tényleges ár különbözetének a tízszeresét is behajthatja a Jobbiktól. Persze kérdés, hogy a Jobbik miből fogja kifizetni az esetleges hatalmas büntetést. Simicska Lajos fogja odaadni neki a milliárdokat? Hogyan fogja tudni ezt megoldani legálisan Simicska? Nyilván sehogy. Végső esetben csődbe is juthat a Jobbik, a szó egészen konkrét értelmében.
Elfogadhatatlan botránysorozat
A jobbikos vezetők nem feltétlenül erkölcsi okokból aggódnak a botrányos pártfinanszírozás gyanúja miatt. Hanem hogy nem az lesz számukra egy idő után a kérdés, hogy az egyre népszerűtlenebbé váló Jobbik 2018-ban a második vagy a harmadik lesz-e a választásokon, hanem hogy lesz-e egyáltalán pártjuk. Nem fog-e csődbe jutni?
A másik kérdés, ami foglalkoztatja a Jobbik több vezetőjét, hogy mi Vona Gábor személyes haszna – közhelyes kifejezéssel élve – az ámokfutásából. Névtelenséget kérő jobbikosok elmondták, hogy már a teljes ideológiai zűrzavar is megdöbbentette őket. Hízelkedés a baloldal felé, elutasítása a migránstörvénynek, hazudozások a parlamentben, a Soros-egyetem támogatása és a sor hosszan folytatható. Mindezek egy radikális párt számára, ha komolyan gondolja saját identitását, megmagyarázhatatlan, elfogadhatatlan. Vona zavaros ügyeire nem tud szinte senki sem épeszű magyarázatot adni, mindenesetre Vona botrányai időben nagyjából egybeesnek azzal, hogy Simicska Lajos milliárdos megjelent a párt mögött. Furcsa, de sokan a Jobbikban pontosan azt mondják, amit a Fidelitas egy plakáton megmutatott: Vona egyszerűen Simicska bábja. Csak az a kérdés, hogy mindez miért éri meg Vonának. Súlyos politikai tévedés, vagy egészen konkrétan Simicska fizeti Vonát?
Az 1989. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény IV. fejezet A párt vagyona és gazdálkodása 4. §27
(1)28 A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által az 5. § alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.
(2) A párt részére - az (1) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.
3) A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől - jogi státusától függetlenül - és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni a 8. § (1) bekezdésében meghatározott alapítvány céljaira.
(4) Az a párt, amely a (2) és (3) bekezdésben foglaltszabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét - az Állami Számvevőszék felhívására - tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.
(5) Ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. Ha a párt a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98900033.tv
A Jobbik politikusai összevissza beszélnek a plakáthelyekről
De térjünk vissza a plakátbotrányhoz. A Híradó.hu alaposan összeszedte azt is, mikor mit mondtak a Jobbik politikusai az ügyről, vagyis hogy beszéltek összevissza.
Vona Gábor csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján továbbra sem árulta el, hogy mennyit fizettek Simicska Lajos cégeinek a plakátkampányért, és pontosan honnan kaptak erre pénzt.
Vona Gábor:
A pártigazgatóhoz tudom önt mindig ez ügyben irányítani".
A Jobbik elnökétől azt is kérdezték, hogy melyik banktól vették fel a 150 milliós hitelt, de ezzel a kérdéssel a pártigazgatóhoz irányította az újságírókat.
Vona Gábor:
Ezt is a pártigazgatótól tudja..."
Riporter: De felvették ezt a 150 milliót?
Vona Gábor:
A pártigazgatótól tudja megkérdezni. Hát, hogy nyugodtan játszhatjuk ezt a játékot, de én ennyit fogok tudni önnek segíteni."
Az újságírók egyébként hiába fordultak Szabó Gábor pártigazgatóhoz, tőle sem kaptak választ.
A Jobbik ugyan többhetes hazudozás után kedden nyilvánosságra hozta az április óta tartó plakátkampány adatait. Ez azonban újabb kérdéseket vetett fel. A Jobbikot ugyanis saját közleménye buktatta le, abban olyan plakátokról is beszél, amelyről április óta soha egyetlen nyilatkozatában sem lehetett hallani. A közleményben az eddig közölt 2000-2500 db-os óriásplakátok mellett további közel ezer a Simicska-cégek által biztosított plakáthelyre is kiderült, ami nyilvánvalóan felülírja az eddig becsült kampányköltségeket is. Piaci becslések szerint a Jobbik három hónapja tartó plakátkampányának az értéke eléri a 2,5 milliárd forintot. A Jobbik ezt cáfolja, ugyanakkor április óta nem hajlandó megmondani, hogy ha nem ennyit, akkor mégis mennyit fizetett, egyáltalán fizetett-e a Simicska-cégeknek ezért az egész országot beborító plakátkampányért. A Jobbik politikusai hetek óta ugyanazt hajtogatják:
én ezt nem tudom, nálam erről nincs információ, ez nem az feladatom, ez üzleti titok, erről nem engem kell kérdezni, piaci áron állapodtunk meg".
A plakátok számáról a Jobbikban állandóan összevissza beszéltek. Vona Gábor április 5-én azt mondta, hogy 2500 plakáthelyről van szó, a párt sajtóosztálya pedig 2000 plakátról, Mirkóczki "2400, illetve 2340 egy néhány" plakátról beszélt. Vona Gábor április 5-én a Vona7-ben 2500 plakáthelyről beszélt.
Április 26-án a Vona7 nevű műsorszerűségben maga Vona Gábor 2468-67 plakátról beszél, és a hitel összegére nem hajlandó válaszolni, azt mondja, hogy a pártigazgató (Szabó Gábor) tudja a pontos számot.
Április 7-én. Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója a Népszavának elmondta, hogy egész pontosan 2468 óriásplakát-helyet vásároltak a Publimont és a Mahír Cityposter Kft.-től. Schön Péter, a Jobbik gazdasági igazgatója közlése szerint a megállapodásról annyit el lehet mondani, hogy piaci alapú megállapodás, és ennek megfelelő az árazása is.
Május 3-án Mikróczki Ádám az ATV-n 2468 plakátról beszélt áprilisra, és 2340-egynéhányról májusra.
Június 1-jén - Jakab Péter szóvivő 2224 plakáthelyről beszélt.
A Jobbik hazugságba keveredett a hitel ügyében is
Az elmúlt hetekben több jobbikos politikus állította, hogy a Simicska plakátkampányt hitelből, egy 150 millió forintos hitel egy részéből fedezik.
Április 19-én Vona Gábor azt nyilatkozta a Vona7-ben, hogy "hitelt kellett fölvennünk ugye, hitelt kell fölvennünk a kampánynak a finanszírozására, a pontos összegről a pártigazgató tud önnek konkrét számokat mondani".
Április 30-án Jakab Péter szóvivő közölte, hogy "az óriásplakátokat részben megtakarításból, részben folyószámlahitelből finanszírozzák".
Június 1-jén - A Jobbik újabb plakátkampányt indított. Jakab Péter szóvivőt ezúttal is faggatták a kampány költségeiről, azonban üzleti titokra hivatkozva ekkor sem kívánt beszámolni a részletekről. Azt elmondta, hogy 150 millió forint folyószámlahitelt vettek fel részben erre, részben működési kiadásokra, tehát még csak nem is az egész kampányra.
Mostanra erről is kiderült, hogy hazugság, valószínűleg nincs is semmiféle hitel. A hírek szerint Vona Gábor levelet írt a Bankszövetségnek amiatt, hogy a Jobbik nem kap hitelt, de Vona ezt a levelet később tagadta. A Magyar Idők szerint ez ellentmondásban áll a pártelnök Bankszövetségnek írt levelével: a Jobbik vagy hazudik a felvett hitelről, vagy külföldről finanszírozza a működését, esetleg a levél megírása után kaptak magyar hitelt, de erről is nagy a titkolózás.
Megszabadulnak Vonától?
Úgy tudjuk, hogy – ahogy a politikai zsargonban mondani szokták – mozog a pártelnök széke. Nem akarják többen megvárni, amíg Vona az egész pártot magával rántja, vagy akár anyagi értelemben is csődbe viszi, ezért konkrétan felmerült már Vona leváltása is. Ahogy azt is többen meg akarják tudni a Jobbikban, hogy kap-e pénzt Vona Gábor Simicskától közvetlenül is, úgymond saját használatra. Ahogy az is több jobbikosban felmerült, hogy vajon Vona budai luxusingatlanjának a bérleti díját is Simicska fizeti? | [
"Jobbik"
] | [
"Mahír Cityposter Kft.",
"Magyar Idők",
"Állami Számvevőszék"
] |
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) négy dolgozója, köztük két magas beosztású vezető munkatársa érintett a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) által indított és az intézmény gazdálkodásával összefüggő eljárásban - közölte az egyetem rektora."Az egyetem vezetése megdöbbenve értesült a hírről, de egyelőre kevés információja van, nem tudja, milyen ügy áll a letartóztatások hátterében" - mondta Gábriel Róbert. Hozzátette, hogy minden segítséget megadnak a hatóságok munkájához. Rámutatott: az eljárás nem függ össze a PTE felnőttképzési karát érintő, hűtlen kezelés gyanújával a közelmúltban indult nyomozással.A rektor közölte, most "az egyetem belső életének megszervezésén" dolgoznak annak érdekében, hogy a napi munkamenet fenntartható legyen. "Arra az esetre is fel kell készülniük, ha munkatársaik előzetes letartóztatásba kerülnek" - jegyezte meg.Az NNI hétfőn közölte: a hétvégén nyolc embert elfogtak és őrizetbe vettek bűnszövetségben elkövetett vesztegetés gyanúja miatta a PTE gazdálkodásával kapcsolatban. A nyomozó iroda munkatársai mintegy húsz helyen tartottak házkutatást, számos tárgyi bizonyítási eszközt lefoglaltak. Az MTI információi szerint a gyanúsítottak között van az egyetem gazdasági főigazgatója, az informatikai igazgatója és az informatikai beszerzésekért felelős munkatársa is. | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Az NCA 2006. június 5-ei ülésére elkészült az országos hatáskörű szervezetek pályázatait felügyelő Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetője, Kiss Péter miniszter részére készített levél, amely a vádiratban szereplő egyesületek esetében vizsgálatot javasolt. A Magyar Államkincstár képviselője aznap még támogatta a levél továbbítását a miniszternek, másnap azonban azt megtagadta - mondta a tanú a meghallgatáson. Egy civil szervezet, a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület delegálta a tanút a NCA kollégiumába.
Az NCA kollégiuma csak az országos határkörben működő civil szervezetek pályázatairól döntött. A vádiratban szereplő, Zuschlag János érdekeltségébe tartozó Hoppá Egyesület és a XXI. Századi Kulturális Egyesület pályázatainak tanulmányozásakor az igazságügyi szakértői végzettséggel rendelkező tanú a szervezetek ellenőrzését javasolta.
A Hoppá Egyesület és a XXI. Századi Kulturális Egyesület esetében javasolta, hogy vizsgálják meg a működésüket. A tanú beszámolt arról, hogy a kollégium többségi szavazással úgy döntött, szükséges lefolytatni a javasolt vizsgálatot.
A vallomás szerint a vizsgálat szakmai részét a kollégiumnak kellett volna elvégeznie, míg a pénzügyi ellenőrzés a Magyar Államkincstár (MÁK) feladata lett volna. Az üléseket is az államkincstár épületében tartották. A bíró kérdésére a tanú kiemelte: a MÁK képviselője június 5-én még úgy nyilatkozott, hogy támogatja a pénzügyi ellenőrzést, majd június 6-án visszavonta a támogatását.
A tanú szavai szerint a kollégium tagjai is meglepődtek a döntésen, mert a MÁK feladata volt a számlák ellenőrzése, azok hitelességének vizsgálata. A kollégium tagjai kényszerűen elfogadták a javaslatát, mely arra vonatkozott, hogy a vádiratban szereplő "problematikus" szervezetek korábbi években beadott és támogatásban részesített pályázatait nézzék át.
A MÁK 20 nap alatt adta át az érintett szervezetek dokumentumait, pedig azt 20 perc alatt az irattárból ki lehetet volna keresni - fűzte hozzá a tanú. Elmondása szerint a korábbi pályázatok átvizsgálása után megerősödött a gyanú, hogy azok fiktívek, mivel ugyanazokra a rendezvényekre és hasonló témákra pályáztak a Zuschlag János érdekeltségébe tartozó szervezetek, mint a korábbi években.
A tanú kitért arra: kezdeményezték, hogy írjanak levelet a felügyeletet ellátó Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének, Kiss Péternek, azt kérve, a minisztérium vizsgálja meg az egyesületeket és azok pályázatait. A kollégium ezt megszavazta, de a MÁK képviselője elutasította a levél továbbítását, arra hivatkozva, hogy a tanú pontatlanul idézte az általuk az ülésen elmondottakat. Szeptember 7-ére egy másik levelet készített a tanú, amely végül eljutott a minisztériumba.
A tanú vallomása szerint a minisztérium válasza 2006. december 5-én érkezett meg, mely zöld utat adott a vizsgálatnak, de időpontját a következő év első negyedévének végére ütemezte. 2007. március 7-én került volna sor az ellenőrzésre, ám az elmaradt, mert előtte a MÁK jelezte, hogy a vizsgálatra nem kerül sor, mivel az ügyészség lefoglalta az egyesületek iratait.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és 15 társa ellen. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak fiktív civil szervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlan megszerzésében működtek közre.
Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt 2007. szeptember 21-étől előzetes letartóztatásban van.
| [
"XXI. Századi Kulturális Egyesület",
"Magyar Államkincstár",
"Hoppá Egyesület"
] | [
"Szociális és Munkaügyi Minisztérium",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség",
"Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület"
] |
Közel egymilliárd forintos tendert húzott be a Herceghalom Interat Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. – szúrta ki a K-Monitor. A cég azóta szárnyal a közbeszerzéseken, amióta Mészáros Lőrinc öccse, Mészáros János – egy másik cégén keresztül – megvásárolta 2017 februárjában.
Egyedüli ajánlattevőként nyerte el a Magyar Közút Nonprofit Zrt. nettó 842 millió forintos nyílt közbeszerzését Mészáros János cége. Az uniós közbeszerzési értesítő szerint az állami közútkezelő két részletben, nettó 243,6 és nettó 598,4 millió forint értékben írt ki pályázatot rakodógépek és adapterek beszerzésére.
A tenderre csak a Herceghalom Interat Zrt. jelentkezett, amely meg is kapta mindkét megbízást.
Ezzel tovább folytatódik Mészáros Lőrinc öccsének menetelése az állami közútkezelő tenderein.
Ahogy arról beszámoltunk, legutóbb áprilisban nyert közbeszerzést Mészáros János egy másik cége az állami tulajdonú Magyar Közúttól. Akkor a Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a közútkezelő Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország területén dolgozó alkalmazottjainak munkaruhával való ellátását nyerte meg nettó 400 millió forint keretösszegben.
Mészáros Lőrinc testvére veszélyhelyzetben is nyert egy 400 milliós tendert a közútkezelőtől Vannak dolgok, amelyeken a veszélyhelyzet sem változtat. Ilyen például a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkaruhára vonatkozó közbeszerzése, amelyet – úgy látszik – minden körülmények között Mészáros Lőrinc testvérének cége nyer el. Most éppen nettó 400 millió forint keretösszegben. Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány A Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A Pegazus mesebeli szárnyalására jellemző, hogy tavaly legalább hétszer bizonyult a legjobb ajánlattevőnek a közútkezelő által kiírt közbeszerzéseken.
2019 januárjában 567 millió forintért vett tőlük – az ország különböző pontjaira szánt – 34 darab aszfalttömörítő gépet az állami cég, majd áprilisban egy 460 millió forintos tenderen is befutó lett a Pegazus. Akkor nyári és téli adapterek beszerzésére írt ki pályázatot a közútkezelő, és az öt részre bontott pályázatból négynél a Pegazus Trade Kft. lett a nyertes. Május végén egy 105 millió forintos megbízást húztak be (munkaruházat gyártására), majd júniusban ugyanerre nettó 115 milliót nyertek. Egy hónappal később ők vitték el a téli ruházat beszerzésére kiírt pályázatot is nettó 145 millió forintért, majd szeptember végén a közútkezelő egyéni védőeszközeinek beszerzését is a Pegazus Trade teljesíthette nettó 400 millió forintért.
Az MTA-n át a Kaposvári Egyetemig
Bár a Pegazus sikerszériája egészen lenyűgöző, azért Mészáros János többi cégét, köztük a most favorizált Herceghalom Interat Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t sem kell félteni. Sőt.
Az 1992-ben alapított, bicskei székhelyű céget három éve vette meg Mészáros János a Pegazus Trade Kft.-n keresztül. A Herceghalom Interat elsősorban mezőgazdasági gépek és alkatrészek kereskedésével foglalkozik, de Suzuki-szalont is üzemeltetnek. Alig több mint egy hónappal azután, hogy Mészáros Lőrinc öccse tulajdont szerzett – az előtte is jól működő – cégben, az be is zsebelt egy közbeszerzést: a Készenléti Rendőrség tőlük vásárolt meg egy "vontatásra alkalmas emelő-rakodó gépet" nettó 9,35 millió forintért.
2018-ban már egy félmilliárdos tender is összejött: akkor a Magyar Közút két szerződést is kötött a fiatalabb Mészáros cégével: egyrészt kerékpárutak karbantartásához szükséges eszközök beszerzésére (440,8 millió forint értékben), valamint három darab önjáró hidarulikus oszlopverő és kihúzó gép beszerzésére (62,2 millió forint értékben). Tavaly a Kaposvári Egyetem mezőgazdasági gépek beszerzésével bízta meg Herceghalom Interat-ot 142,4 millió forintért, majd az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja vett a cégtől egy parcellakombájnt 39,5 millióért.
Idén februáig kellett várni az első közbeszerzési sikerre: Mészáros János cége a Hidrot Ipari Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel közösen nyerte el a Magyar Közút 12 darab rádió távvezérelt rézsűkaszálógép beszerzésére kiírt tenderét 214,1 millió forint értékben. Ezután kisebb szünet következett, majd áprilisban ismét örülhetett a Herceghalom Interat: kerékpárutak karbantartásához biztosíthatott traktor alapú munkagépeket az állami közútkezelőnek 182,2 millió forintért.
A cég 2016-ban 1,2 milliárd, 2017-ben 1,3 milliárd, 2018-ban már nettó 1,9 milliárd forint éves forgalmat bonyolított. Adózott eredménye a 2016-os 50 millióról 2017-ben 106 millióra, 2018-ban pedig 187,5 millió forintra nőtt.
Vagyis mióta Mészáros Lőrinc testvére megvette, a Herceghalom Interat Zrt. árbevétele közel megduplázódott, a cég által termelt profit pedig majdnem megnégyszereződött.
A zrt. 2019-es mérlegadatai még nem elérhetők, de a folyamatos állami megrendelések minden bizonnyal a tavalyi számokra is pozitív hatással voltak.
A korábbi felcsúti alpolgármesternek további vállalkozásai is vannak, amelyekkel szintén sikert sikerre halmoz az állami tendereken. A mérnöki tevékenységgel és műszaki tanácsadással foglalkozó Adept Enviro Kft. például (négy hónappal azután, hogy Mészáros János megvette), egy 260,6 millió forintos közbeszerzést nyert el az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól, az Agro-Felcsút Kft.-vel pedig nettó 770,2 millió forintos keretszerződést kötött a Magyar Közút Zrt három éve.
Mészáros János cégbirodalmának legjövedelmezőbb tagja azonban egyértelműen a Híd-Tám. A kft. többek között a székesfehérvári vasútállomás gyalogos felüljárójának befejezésére kapott 2,4 milliárd forintot, de Bács-Kiskun megyében és a Balaton mellett is épített egy hidat. A cég részt vehet a Püspökladány és Ebes közötti vasúti szakasz 74,9 milliárdos felújításában, de alvállalkozóként a Budapest-Belgrád vasútvonalon is dolgoznak majd. Mészáros Lőrinc öccse 2016-ban szerezte meg a céget, amely azóta kilőtt: az akkori 61 millió forintos nyereség 2018-ra 221 millióra nőtt, az éves forgalom pedig 712 millióról 5,8 milliárdra.
A 24.hu számításai szerint Mészáros János cégei 2019-ben (többnyire egyénileg, néha konzorciumi tagként) 7 milliárd 757 millió forint értékű állami megbízást nyertek el.
Mészáros Lőrinc testvérétől vesz sószórókat a Magyar Közút 770 millióért Járványügyi veszélyhelyzettel kapcsolatos beszerzés Dorog Iskola utcára vonatkozó adatok Dorog Iskola utcára vonatkozó adatok BDPST Zrt. – Budapest név használta Pesti Srácok – Budapest név használati engedélye 2020-05-04-i Dudálós Tüntetés Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NGM – támogatások NGM – szerződések NFM – szerződések
Címlapkép: interatzrt.hu. A cégadatokat az Opten Kft. biztosította.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Herceghalom Interat Zrt.",
"Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft."
] | [
"Herceghalom Interat Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.",
"Opten Kft.",
"Átlátszónet Alapítvány",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Pesti Srácok",
"Dudálós Tüntetés Vidékfejlesztési Minisztérium",
"BDPST Zrt.",
"Adept Enviro Kft.",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Magyar Közút Zrt",
"Hidrot Ipari Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Készenléti Rendőrség",
"Agro-Felcsút Kft.",
"Kaposvári Egyetem",
"Magyar Közút",
"Országos Vízügyi Főigazgatóság",
"MTA Agrártudományi Kutatóközpontja",
"Herceghalom Interat-ot"
] |
Lejárt Kovács Árpádnak, az Állami Számvevőszék elnökének a 12 éves mandátuma, a parlamenti pártok pedig egyelőre nem jutottak kétharmados megállapodásra arról, hogy újraválasszák-e vagy valaki mást jelöljenek a helyére. Az állam működését ellenőrző legfontosabb intézménynek már 2001 óta nem választottak alelnököket, így szerdától egyáltalán nincs választott vezetője.
"Elnök nélkül is működőképes az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a szervezet 2010 végéig a parlament által is elfogadott ellenőrzési tervvel rendelkezik, az irányítási feladatokat pedig az új elnök megválasztásáig Csapody Pál főtitkár látja el" – mondta el Kovács Árpád, a számvevőszék távozó elnöke. Bár a főtitkár nem nevezhet ki vagy menthet fel vezetőket, az ÁSZ saját szabályzata meghatározza, hogy kinek kit kell helyettesítenie, ha például egy osztályvezető nyugdíjba vonulna.
"Az elnök hiánya a költségvetésnél és a zárszámadásnál jelentene gondot, ezen azonban már túl vagyunk. Az ÁSZ elnökének ellenjegyzésére egyebek között akkor lenne szükség, ha Magyarország külföldről venne fel hiteleket, ez azonban most nem aktuális" – magyarázta
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője.
MSZP: Majd hétfőn!
A probléma megoldására az MSZP azt javasolja, hogy a T. Ház hétfőn döntsön a szervezet vezetőinek megválasztásáról. A szocialisták támogatnák is Kovács Árpádot, de a Fidesz szerint arra már kevés esély van, hogy a jelenlegi Országgyűlés változtasson a kialakult helyzeten. Ezért inkább arra készülnek, hogy a választások után megalakuló új parlament egyik első feladatai közé sorolják az ÁSZ új elnökének megtalálását.
Alapvetően mindenki egyetért azzal, hogy nagy felelőtlenség legalább fél évig vezető nélkül hagyni a korrupciós ügyekkel is foglalkozó ÁSZ-t. "A napi közérzetünk az, hogy sok ilyen korrupciós ügy lehet még" – mondta Bajnai Gordon miniszterelnök, aki szerint jelentős előrelépés lesz, ha az Országgyűlés a jövő hétfőn elfogadja az antikorrupciós törvényt.
Korrupciógyanús üggyel, így az év végére, valóban tele lett a padlás.
Például arra sem volt még példa, hogy az Indianai törvényhozás határozatban ítélje el a magyar Országos Rádió és Televízió Testület legutóbbi rádiós műsorszolgáltatási döntéseit. Hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálja az ügyészség a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet 3,5 milliárd forintért értékesített épületének eladását, amelynek zavaros körülményeit már a számvevők is kifogásolták. Megsemmisítő kritikával illette az ÁSZ a sukorói kaszinóváros tervezett beruházását is, mondván, több sebből vérzik a megállapodás.
Ennek ellenére a bíróságon tegnap csak közokirat-hamisítás gyanúja miatt kezdődött el a megvádolt Joav Blum büntetőpere. Az izraeli üzletember nem vallotta magát bűnösnek, de részletes vallomást tett. A BKV-nál pedig minden napra jut egy új ügy. Tegnap például elfogatóparancsot adott ki a rendőrség Fuzik Zsolt Bélával, a BKV vesztegetéssel gyanúsított informatikai igazgatójával szemben. Jó hír viszont, hogy a hasonló tettért menesztett Sziebert György jogi igazgató utódját átmenetileg már megtalálta a cég.
SZDSZ: újabb Fidesz-MSZP politikai kartell!
Az SZDSZ frakció nem érti, hogy a szocialisták és a Fidesz miért nem tudtak megállapodni Kovács Árpád állami számvevőszéki elnökségének meghosszabbításában. A liberálisok szerint tarthatatlan, "ha egy független intézménynek azért nem lehet elnöke, mert a pártok pártpolitikusokat akarnak alelnököknek, és ebben nem tudnak megegyezni" – írták közleményükben. Az MDF támogatta volna Kovács Árpád pozíciójának meghosszabbítását.
Szerző: Vég Márton | [
"Országos Rádió és Televízió Testület",
"BKV"
] | [
"T. Ház",
"Állami Számvevőszék"
] |
A Központi Nyomozó Főügyészség többszörösen minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik korábbi igazgatóhelyettese és három társa ellen.
A részletekről az ügyészség az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: az Európai Unión kívülről érkező árucikkek közvetett vámkezeltetésével foglalkozó gazdasági társaságok képviselője 2016-ban az egyik cég nevére kiállított üzemanyagkártyát adott át rendszeres használatra a NAV egyik akkori vezetőjének, aki azzal a saját tulajdonú gépkocsijába ingyen tankolt.
A képviselőnek a kártya átadásával az volt a célja, hogy a volt pénzügyőr alezredes biztosítsa a képviselt cégek "problémamentes" vámkezelését. A volt NAV-vezető az üzemanyagkártyával 2016 októbere és 2017 júniusa között 58 alkalommal, mintegy 850 ezer forintért tankolt.
2016 decemberében a képviselő a NAV egyik járőrével megállapodott abban, hogy a pénzügyőr a vámkezelések számához igazodó rendszeres anyagi juttatásért cserébe folyamatosan segíti az általa közvetített ügyfelek konténereinek "gördülékeny" vámkezelését.
A pénzügyőr az importáló cégeket a "képviselt" gazdasági társasághoz irányította és vállalta, hogy ezeknél a cégeknél nem folytat le szúrópróbaszerű vámellenőrzéseket. Az érintett gazdasági társaság képviselője ezen megállapodásnak megfelelően 2016 decembere és 2017 augusztusa között több alkalommal, legalább 285 ezer forintot adott át a pénzügyőr főtörzsőrmesternek. A korrupciós ügyletet a járőr akkori élettársa is támogatta, a vesztegetési pénzből ő is részesült.
A nyomozás során a volt vezető beismerő vallomást tett, míg a vámkezeléseknél eljáró pénzügyőr és élettársa tagadta a bűncselekmény elkövetését. Az érintett cégek képviselőjeként eljáró személy beismerő vallomást tett az ügyben.
A volt igazgatóhelyettes terhére rótt, vezető beosztású személy által az előnyért a hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – áll a közleményben. Az ügyészség a Fővárosi Törvényszéken emelt vádat az ügyben. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék",
"Európai Unió"
] |
A napokban vádat emeltek a mórahalmi Mini Hungary Park megálmodója és kivitelezői ellen: az ügyészség szerint költségvetési csalást követtek el. Az Átlátszó birtokába került információk ugyanakkor egy meglehetősen furcsa történetet vázolnak fel. A Miniszterelnökség pedig nem segített feloldani az ellentéteket.
“Költségvetési csalás bűntette miatt vádat emelt a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség öt férfi ellen, akik 2011 és 2014 között Mórahalmon, uniós és magyar költségvetési forrásokból megvalósítandó makettpark építésére több mint félmilliárd forint támogatást vettek jogosulatlanul igénybe" – írja közleményében az ügyészség.
A történelmi Magyarország makettjén alapuló skanzent Dlusztus Imre álmodta meg. Ő nem más, mint a Délmagyarország egykori újságírója, majd főszerkesztője, a Hír TV egyik alapítója, majd műsorigazgatója. Konzervatív gondolkodású, jobboldali érzelmű ember, 2006-ban is jobboldali, de nem Fidesz színekben indult Szegeden a polgármesteri székért.
Előzetesben a szegedi jobbos ikon a Mini Hungary Park uniós támogatásának ügyében Részt vett a Hír TV alapításában, 2004-ben pedig konzervatív fővárosi lapot vezetett Helyi Théma címmel. Mindig is jobboldali érzelmű embernek ismerték a Dél-Alföldön Dlusztus Imrét. 2010-ben nyert 650 milliós uniós projektjéhez 550 millió forint támogatást. Költségvetési csalás gyanúja miatt került csütörtökön előzetesbe. Nincs olyan szegedi, aki ne ismerné Dlusztus Imrét.
A Mini Hungaryt 2015-ben avatták, de hosszú út vezetett odáig.
L. Simon is méltatta a beruházást
Az Átlátszó birtokába került dokumentumokból kiderül, a Bornemzet Nonprofit Kft. még 2010-ben kötött szerződést az akkori uniós pénzek diszponálásval megbízott Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-vel (Darfü Kft.), majd az építkezéshez szükséges fedezet körüli problémák miatt az állami szervezet 2012-ben írásban elállt a projekttől. Arra hivatkoztak, hogy a beruházás nem kezdődött el, és nem érték el a készültség 10 százalékát.
Az elállást egyébként 2014-ben letagadta a Miniszterelnökség. Akkor azt írták emailes megkeresésünkre, hogy: “A támogató ROP IH a pályázat elbírálása óta nem állt el ettől a projekttől."
A döntést a cég megfellebbezte, aminek az akkori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2012 májusában helyt adott, azaz érvénytelenítette a Darfü döntését.
Az építkezés folytatódott, 50 makettet, fogadóépületet készítettek összesen. 2013 őszére 30 makett teljesen elkészült, a kiszolgáló épület 80 százalékon állt. 2014 márciusában viszont kivitelezéshez kapcsolódó szabálytalanságról kapott levelet a cég, ismét a Darfütől, ekkor 114,7 millió forinttal csökkentette a támogatást. Információnk szerint mindezt azért, mert későn töltöttek fel egy közbeszerzési szerződésmódosítást. Így a 650 milliós projekt korábban elnyert 550 milliós támogatása 436 millió forintra mérséklődött.
A parképítése mégsem állt le, a park 2015 márciusában meg is nyitott. A Szerencsejáték Zrt. promóciós videót is készített a parkban, amelyet az uniós beruházásokat felügyelő Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is meglátogatott. L. Simon László azt írta a birtokunkban lévő fejléces levélben:
“Szívből gratulálok, hiszen tudom, sok energiát fektetett a létesítmény megvalósításába. Úgy gondolom, az eredmény lenyűgöző lett."
Írta ezt annak ellenére, hogy 2015. február másodikán a DARFÜ elállt a támogatási szerződéstől, és kötelezte visszafizetésre a társaságot.
A mórahalmi önkormányzati tévé arról is forgatott, hogyan készültek a makettek. Ebben Sári Ferenc díszletfestő arról beszélt, hogy “valóban kihívás volt, tudniillik ritkán készítünk olyat, aminek abszolút az a feladata, hogy időtálló legyen". A videón jól látszik, a makettek váza OSB lapból készültek, majd vízzáró anyaggal bevonták. Sári Ferenc a tartósságról azt is mondta, “igazából a legidőtállóbb anyagokat, tehát vízmentes faanyagot, olyan kültéri festékeket, gletteket, satöbbit használtunk, ami ezt tudja."
Az OSB-t, és magát a videót azért idéztük, mert 2017-ben a Délmagyarország Borbély Péter restaurátorra hivatkozva már arról írt, hogy “három különböző minőségben készültek a makettek. Az elején még látszott, hogy eleget tudtak rájuk költeni, a végére valószínűleg elfogyott a pénz, mert azok nagyon gyenge minőségben készültek, és egyszerűen nem bírták az időjárás viszontagságait."
Hadházy Ákos ezután kérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot a beruházásról, ekkor került nyilvánosságra, hogy a támogatást már visszakövetelték, majd végrehajtást indítottak beruházó cég ellen. A parkot árverésen végül 50 millióért a mórahalmi önkormányzat vette meg, aki újabb 118 millió forint uniós pénzt nyert a projekt továbbvitelére.
Becsődölt, az ügyészség elé került, de újra uniós pénzt kapott a Mini Hungary makettpark 2017-ben árverezték el a közel 500 millió forint uniós támogatásból épült mórahalmi makettparkot, ami végül 50 millióért a mórahalmi önkormányzathoz került. Alig egy évre rá a város 118 millió forintot nyert 14 munkavállaló felvételére, és némi fejlesztésre. A parkot korábban építő, majd üzemeltető Bornemzet Kft.
Az ügyészség szerint “a vádlottak mindvégig tisztában voltak a projekt tényleges állásával, és azzal is, hogy a makettek egy része nem vagy silány minőségben készült el, illetve azokat túlárazták." Annak ellenére, hogy a makettkészítő szerint mindent időtállónak terveztek, és a park is az összes elemmel együtt nyitott meg 2015 márciusában.
Dlusztust 2018 nyarán tartóztatták le, de gyorsan ki is engedték. Rajta kívül négy vádlott van, a befektető, a befektetési cég vezérigazgatója, a kivitelező ügyvezetője, valamint műszaki vezető. Forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós pályázatoknál kötelezően alkalmazandó projektmenedzser nincs a sorban, pedig ő végig aláírt mindent, igazolta, hogy rendben zajlik az építkezés. Forrásunk arra is rámutatott, hogy a park két évig gond nélkül üzemelt.
Az ügyészség “különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat". Az Átlátszó kérdésére közölték, hogy “a főügyészség egyes terheltek vonatokozásában tett mértékes indítványt a büntetés kiszabására".
A furcsaságok miatt korábban a Miniszterelnökségnek küldtünk közérdekű adatigénylést, hogy megismerjük a pályázattal kapcsolatos szerződéseket, valamint a pályázathoz és annak pénzügyi teljesítésére vonatkozó iratokat. Hogy megtudjuk, mely szervezetek, mikor, milyen teljesítést igazoltak a cégnek, a kifizetések kik és mikor hagyták jóvá, milyen ellenőrzést végeztek az elvégzett munkák kapcsán. A pályázat lezárása pontosan mikor és hogyan történt. Mert az nehezen hihető, hogy 2012-2014 ősze között senkinek sem tűnt fel, hogy az épülő park elemei mégsem megfelelően épülnek.
Az uniós pénzek elosztásáért a pályázat idején felelős állami szerv annyit válaszolt, hogy a kért adatok tekintetében a Miniszterelnökség nem minősül adatkezelőnek.
Fotó: google maps/EzerÉvParkja
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | [
"Bornemzet Nonprofit Kft."
] | [
"ROP IH",
"Mini Hungary",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Darfü Kft.",
"Mini Hungary Park",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Hír TV",
"Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség",
"Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
A Budapesti Nyomozó Ügyészség hivatali visszaélés bűntette, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt tegnap gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vett egy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal állományába tartozó pénzügyőrt, valamint egy budapesti ügyvédet.
A megalapozott gyanú szerint, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal állományába tartozó pénzügyőr a budapesti ügyvéd kérésére, 2013 és 2014 évben - a jelenlegi adatok alapján - nyolc különböző, Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál indult bűnügyben kért le jogosulatlanul és törvényes ok nélkül - gyanúsítottakkal vagy tanúkkal kapcsolatos, elsősorban tervezett nyomozási cselekményekre vonatkozó - adatokat a hatósági információs rendszerből és azokat az ügyvéd részére kiadta.
A budapesti nyomozó ügyészek a tegnapi napon - házkutatásokkal is egybekötött - akciót hajtottak végre a bűncselekmények elkövetésével megalapozottan gyanúsítható pénzügyőr, valamint bűntársa elfogása érdekében. A házkutatások során az eljáró ügyészek számos okiratot, illetve számítástechnikai eszközt foglaltak le, amelyek a fenti bűncselekmények gyanúját alátámasztották. A gyanúsítotti kihallgatásokat követően, az ügyészség elrendelte a két gyanúsított őrizetbe vételét, és indítványozza az előzetes letartóztatásuk elrendelését. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Nemzeti Adó-és Vámhivatal",
"Budapesti Nyomozó Ügyészség"
] |
Miközben a hazai felsőoktatás erőteljes átalakításába fogott a kormányzat a racionalizálás jegyében, emellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet további előnyökben részesítette. Új képzés indításánál már nem szükséges a Magyar Akkreditációs Bizottság szakvéleménye, más európai intézményeknél is kérhetik a szakindítási kérelem kötelező véleményezését. Többek között olyan szakokat és doktori iskolákat is elindíthatnak így, amiket a MAB korábban elkaszált itthon. Ezzel versenyelőnyhöz juthat az NKE más egyetemekhez képest, mert válogathat a számára valószínűleg legkedvezőbb szakvéleményt kiállító intézmények között.
Az elmúlt hónapokban rendszeresen keringtek a tüntetéseken pletykák arról, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé kívánja terelni a hallgatókat a kormányzat más egyetemeken működő szakok megszüntetésével (például a nemzetközi tanulmányok szak esetében), bár ezen pletykák jelentős része nem igazolódott be, illetve a tüntetések is sikerrel helyeztek nyomást a kormányzatra. A viszonylag ellenséges hangokat az NKE-vel szemben az válthatta ki, hogy az egyetem eddig is kivételezett szerepben volt, ráadásul szervezetileg nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hanem a honvédelemi, belügyi, külügyi, valamint a közigazgatásért és igazságszolgáltatásért felelős miniszterek alá tartozik, így minden évben külön költségvetési tételt jelent. A kormány a költségvetési forrásokon túl kiemelt figyelmet fordított az uniós fejlesztési források NKE-be történő becsatornázására is (Ludovika Campus fejlesztése: 30 Mrd forintot ölel fel, részben állami finanszírozással), tehát minden tekintetben magasan a legnagyobb összegből működtetett magyar egyetemről van szó.
Azonban az infrastrukturális fejlesztések mellett a tudományos és oktatási tevékenység kiszélesítésében és minőségi fejlesztésében is komoly jogszabályi segítséget kapott az NKE, például már a 2012-es megalapításakor átszervezték a Corvinusról a nagy hagyományokkal bíró közigazgatástudományi kart az NKE alá, hogy ezzel növeljék a pedigree-jét.
A 2015. évi XIII. törvény újabb segítséget jelenthet az NKE tudományos tevékenységének szélesítésére, ami a MAB megkerülését jelenti, míg más hazai intézményeknek továbbra is kötelező beszerezni a MAB szakértői véleményét képzések indításakor a jövőben. Alapvetően szép szándék, hogy az ENQA minőségi követelményeknek megfelelő, szélesebb terepen is lehessen szakvéleményt készíttetni, azonban a kizárólagosság versenyhátrányt jelent a többi egyetemnek. A Fenntartói Testület kezdeményezheti – az Oktatási Hivatal véleményének figyelembe vételével – a közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás körébe tartozó képzések indításánál, hogy az ENQA 45 tagja közül az egyik készítse el a szakvéleményt. A MAB ugyan az ENQA tagja, de így megkerülhető.
Korábban írtuk, hogy 2014-ben komoly problémákat tárt fel az ENQA nemzetközi felsőoktatási minőségbiztosítási szervezet a Magyar Akkreditációs Bizottságnál. A brüsszeli székhelyű európai akkreditációs szervezet a diplomákat és a felsőoktatás minőségét ellenőrző MAB-ot a függetlenség és a megfelelő anyagi stabilitás hiánya miatt próbaidőre helyezte. Maga a MAB már 2012-ben tájékoztatta a hazai felelős szerveket, hogy probléma lehet, de érdemi változások nem történtek. Emlékezetes, hogy a kormány az általa delegált tagokkal duzzasztotta fel a MAB testületét, valamint elmaradtak a működésre fordítandó források is, bár ezt a kormányzati közlemények szerint maga a MAB kérte így. Az Oktatói Hálózat akkori hivatalos reakciójában arra figyelmeztetett, hogy szerintük a Minisztérium félretájékoztat és ferdít a leminősítéssel kapcsolatban. Hangsúlyozták, a felfüggesztett teljes jogú tagság merőben szokatlan eljárás, arra eddig az ENQA történetében a magyaron kívül csak egy példa volt. A MAB tagsága végül stabilizálódott az ENQA átvilágítását követően.
Jöhetnek az új képzések az NKE-n
A MAB működését jól ismerő forrásunk szerint például a Rendészettudományi doktori iskolát már több ízben engedélyeztetni kívánta az NKE, azonban ez többször fennakadt a MAB szakvéleményezésén. Az új törvény fontos pontja, hogy az az intézmény, amely korábban már részt vett szakvélemény készítésében, az új eljárásba nem vonható be, így az említett doktori iskola esetében a MAB kizárásra kerülne a törvény 2015. július 1-i hatályba lépését követően. Jelenleg is megtalálható a doktori iskola adatlapja, miszerint 2015. április 16.-án új eljárást kezdeményezett az egyetem, döntésre vár az akkreditációja. A szakindítási engedélyt az Oktatási Hivatal adja ki, a kérelem szakmai alapját a MAB véleményezi az OH részére, s ennek figyelembevételével az OH hozhat engedélyezési, nyilvántartásba vételi határozatot.
2013-ban azért nem adott szabad utat a MAB a doktori iskola elindítására, mert kifogásolta, hogy a rendészeti vezető mesterszak tartalma megfelel-e a rendészettudomány elméleti igényű művelésével szemben támasztott követelményeknek, olyan mesterképzésnek, ami a rendészettudomány elméleti műhelyeként szolgálna. A MAB ebből a szempontból aggályosnak találta, hogy a szükséges tudományos hátteret az intézményben kizárólag a létező rendészeti vezető mesterszak biztosítsa, ezért nem támogatta, hanem további rendészetelméleti mesterszak elindítását ajánlotta az NKE-nek. Azóta nem alakult új mesterszak a karon, ennek ellenére újból benyújtották a doktori iskola akkreditálására való kérelmet. Mindezek alapján vélhetően ismét elkaszálja a MAB az akkreditációt a nyári ülésszak alatt, vélhetően a törvény életbelépését követően, azaz megnyílik az út a MAB kihagyására.
Kompenzálna az EMMI
Balog Zoltán miniszter benyújtott egy Nftv. módosító csomagot, ami igyekszik ellensúlyozni az NKE-re vonatkozó kivételeket. A 64.§-t módosító javaslat megengedné más hazai egyetemeknek is, hogy az ENQA tagszervezeteinél kérhessék új képzés vagy doktori iskola akkreditációs véleményezését. Az EMMI-nek nincs érdemi lehetősége az NKE-t fenntartó négy másik minisztériummal szemben az NKE-re vonatkozó rendelkezések módosítására, így inkább a kiterjesztés mellett döntöttek. A miniszter T./4767-es javaslatát június 15-ig tárgyalják a parlamenti bizottságban, ahol még több módosításon áteshet, az országgyűlés vélhetően még a nyári szünet előtt szavazhat a módosításról.
Unyatyinszki György | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem"
] | [
"Magyar Akkreditációs Bizottság",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Rendészettudományi doktori iskola",
"Fenntartói Testület",
"Oktatási Hivatal",
"Oktatói Hálózat"
] |
Csaknem nyolcmilliárd forinttal károsított meg három hazai pénzintézetet egy békéscsabai kft. A cég 90 ezer tonna műtrágyát adott el a bankoknak, a tárolásra nála hagyott áruval azonban nem tudott elszámolni.
Az m1 Híradója úgy tudja, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda az ügyben sikkasztás miatt 13 ember, köztük a cég vezetői és három ügyvéd ellen javasol vádemelést.
"A Nemzeti Nyomozó Iroda 13 gyanúsítottal szemben vádemelési javaslattal él. A gyanúsítottak között van a kft. ügyvezető igazgatója, tulajdonosa, a bűncselekmény elkövetésében részt vevő három ügyvéd és egyéb közreműködő személyek" - mondta Ambrus Péter, a Nemzeti Nyomozó iroda kiemelt főnyomozója a műsorban.
A Híradó információi szerint a 90 ezer tonna műtrágya nagy része a Kontirex kft. hódmezővásárhelyi raktárából tűnt el. A cég a gyanú szerint kétszer adta el ugyanazt a műtrágyát: először a bankoknak, majd a megőrzésre nála hagyott árut ismeretlen vevőnek értékesítette. Amikor a bankok követelni kezdték a műtrágyát, a kft. már egy hajléktalan házaspár nevén volt.
A hírműsorban elhangzott: a Magyarországon eddig példa nélküli sikkasztási ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztálya három évig nyomozott. A 15 ezer oldal nyomozati iratot a jövő héten adják át a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségnek.
Elmondták, hogy az ügy kipattanásakor mindhárom pénzintézet belső vizsgálatot indított, és kiderült, hogy a bankok feltehetően nem voltak elég körültekintőek: úgy bíztak több milliárd forint értékű árut egy kft.-re, hogy nem vizsgálták meg kellő alapossággal a cég előéletét, és nem kötöttek ki biztosítékot. | [
"Kontirex"
] | [
"Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"m1 Híradó",
"Nemzeti Nyomozó iroda"
] |
Az Állami Számvevőszék észrevételezésre megküldte az ellenőrzéséről szóló jelentéstervezetet a Jobbik Magyarországért Mozgalom részére - tudatja közleményében a szervezet. Ebben az ÁSZ megállapította, hogy a párt 2017. első félévében 331 millió 660 ezer forint összegben tiltott támogatást fogadott el.
Az ÁSZ 2017. október 3-án közölte, hogy a párt akadályozta a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását, ezért az Ügyészséghez fordult, amely elrendelte a nyomozást az ügyben. Mindemellett az ÁSZ értékelte a Jobbik gazdálkodására vonatkozó, hatósági kockázatjelzés alapján birtokába jutott dokumentumokat. Ennek alapján tájékoztatta a pártot, hogy a hatósági kockázatjelzésben rögzített politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján, a Jobbik összesen 331 millió 660 ezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személyektől, amely a párttörvény 2014. január 1-től hatályos rendelkezései szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül.
A törvény szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel meg szolgáltatásokat. A törvény arról is rendelkezik, hogy a tiltott támogatás mértékét az ÁSZ állapítja meg, amelyet a párt az ÁSZ felhívásától számított 15 napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek. Emellett a párt központi költségvetésből juttatott támogatását a Magyar Államkincstár az ÁSZ által megállapított összeggel csökkenti - írják.
A teljes dokumentumot itt olvashatja. | [
"Jobbik"
] | [
"Magyar Államkincstár",
"Állami Számvevőszék",
"Jobbik Magyarországért Mozgalom"
] |
Az MNV-nél hétfőn indított belső vizsgálat szerdán lezárult, kiderült, hogy feltörték az iktatási rendszert, pályázatokat bontottak fel és iratokat dátumoztak vissza. A szabálytalan dokumentumokat Benedek Fülöp, az MNV agrárportfólióért felelős vezérigazgató-helyettes távollétében egyik helyettese írta alá. Kamarás Miklós vezérigazgató érvénytelenítette a pályázatokat, a személyi felelősök büntetésére az illetékes vezetők tesznek majd javaslatot.
Sorozatos szabálytalanságok miatt érvénytelenítették szerdán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél (MNV) a korábban gyanússá vált 2500 hektáros Pest megyei terület haszonbérleti pályázatát. A hétfőn indított belső vizsgálat szerdán közzé tett eredményeiből kiderül, hogy valakik feltörték az MNV iktatási rendszerét, pályázatokat bontottak fel, iratokat dátumoztak vissza. Az MNV más dolgozói pedig, hogy mindezt hivatalosnak látszóvá tegyék, a felbontásban résztvevőket utólag bevették a bírálóbizottságba.
Kiderült, hogy a szabálytalan dokumentumokat Benedek Fülöp, az MNV agrárportfólióért felelős vezérigazgató-helyettes távollétében egyik helyettese írta alá. Kamarás Miklós vezérigazgató a történtek miatt szerdán érvénytelenítette a pályázatokat. Ezzel egy időben a vizsgálati anyagot átadta a társaság illetékes vezetőinek, hogy tegyenek javaslatot a szabálytalanságok személyi felelőseinek arányos büntetésére. A vezérigazgató ezután a javaslatok és az érintettek véleményének birtokában hozza meg a további, személyi döntéseket.
A belső vizsgálat azután indult, hogy az MNV 35 ezer hektárnyi állami tulajdonú föld haszonbérletét hirdette meg, de Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója szerint trükköztek bizonyos pályázatok elbírálásánál. Azt állította, hogy a Pest megyében lévő 2500 hektárnyi terület haszonbérletére kiírt pályázati anyagot idő előtt felbontották, és így küldték elbírálásra az MNV központjába. Az MNV hétfőn, a vizsgálat indításával egyidőben felmentette munkaköréből Balogh Tamást, a Pest Megyei Területi Iroda megbízott vezetőjét.
A vizsgálat bebizonyította, hogy a 2500 hektáros Pest megyei terület haszonbérletére érkezett pályázatokat arra illetéktelenek idő előtt felbontották. A vizsgálatban tizennégy embertől kért be az MNV belső ellenőrzése igazoló jelentést. A megoldást néhányan abban látták, hogy ezeket az embereket az iratok visszadátumozásával bevették utólag a bíráló bizottságba, melynek tagjai jogosan bonthatják fel a pályázatokat, a megfelelő szabályok betartásával. Kiderült, hogy kik, milyen mértékben felelősek a szabálytalanságokért. Azt még vizsgálják, hogy az MNV belső iktatási rendszerét hogyan lehetett feltörni és, hogy az iktató programban nyilvántartott dokumentumokhoz illetéktelenek hogyan férhettek hozzá. | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő"
] | [
"Pest Megyei Területi Iroda"
] |
A Miniszterelnökség tavaly összesen 19,8 millió forint jutalmat fizetett ki 46 dolgozójának, írta válaszában a Miniszterelnökség. Orbán Viktor kormányfő hivatalában 144 ember dolgozik.
A kormány a honlapján kedden tette közzé, hogy a Miniszterelnökség tavaly összesen 645 millió 37 893 forintot költött személyi juttatásokra.
Ebből 30,5 millió forintot tettek ki a "munkavégzéshez kapcsolódó juttatások". Ez az összeg magába foglalja a szabadságmegváltást, a jutalmat, a kereset kiegészítést és a céljutalmat is. Így a közzétett adatokból nem derül ki, hogy Orbán hivatala tavaly mennyi jutalmat fizetett a dolgozóinak.
Szerda délelőtt ezért több kérdést tettünk fel a Miniszterelnökségnek, a válaszokból az derül ki, hogy a hivatal dolgozói tavaly több jogcímen is kaptak jutalmat. Tizenegy dolgozó az augusztus 20-án fejenként 300 ezer forinttal járó elismerést kapott. Az elismerésben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tavaly februári rendelete szerint minisztériumi dolgozók részesülhetnek.
A tavalyi uniós elnökség miatt a Miniszterelnökség több dolgozója jelentős többletfeladatot látott el, például a felkészülés, lebonyolítás és elszámolás területén. Ez a munka 33 embert érintett, ők összesen 15,7 millió forintot kaptak. Ezen kívül két további dolgozó kapott pénzjutalommal együtt államtitkári elismerést, ők összesen 869 500 forintot kaptak.
A Miniszterelnökség válasza a jutalomban részesült dolgozók nevét nem említi meg. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] |
Santandert, akit a chilei bizottság az üggyel kapcsolatban hétfőn hallgatott volna meg, vasárnap kórházba szállították. Ennek ellenére a COC megtartotta ülését, amelyen a 42 tagból 24-en szavaztak elnökük lemondására.
Sergio Santander egyike azoknak, akiket a NOB Salt Lake City pályázatával kapcsolatban korrupcióval gyanúsít. A vád szerint a chilei sportvezető - politikai karrierjének elősegítésére - 4700 amerikai dollárt fogadott el Tom Welchtől, az amerikai város kandidáló bizottságának elnökétől. Santander nem tagadta, hogy elfogadta az összeget, ám úgy fogalmazott: annak semmi köze nem volt a pályázathoz, a pénzt egyéni adománynak tekintette.
A NOB ezt a magyarázatot nem fogadta el, ezért a január 23-án és 24-én megtartott végrehajtó bizottsági ülésén úgy határozott, javasolni fogja a március 17-én Lausanne-ban összeülő közgyűlésnek, hogy zárja ki a NOB-ból Santandert. A COC január 29-én felfüggesztette tisztéből elnökét.
Vilmos Sándor holland trónörökös keddtől meghatározatlan ideig szünetelteti tevékenységét a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban, mivel hazájában nagy nyomás nehezedett rá az ötkarikás játékokat övező vesztegetési ügyek miatt.
A koronaherceget az 1998-as naganói téli olimpia idején választották a NOB tagjai közé, s a korrupciós botrány múlt év végi kirobbanása óta a holland közvélemény folyamatosan tevékenységének felfüggesztését várta tőle. A mostani döntésről Wim Kok miniszterelnök levélben értesítette a holland parlamentet.
A kormányfő elmondta: a 31 éves Vilmos Sándor a vesztegetési ügyek rendezésére összehívott, március 17-én és 18-án sorra kerülő NOB-ülésig semmiképp sem kíván tevékenykedni a szervezetben. Kok szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak meg kell tennie a megfelelő lépéseket a korrupciós botrány rendezésére.
"A NOB ülését követően részletesen tájékoztatni fogom az országgyűlést a nemzetközi szervezetet érintő hercegi álláspontról" - áll a miniszterelnök levelében.
Christer van der Kwast svéd főállamügyész bejelentette: vizsgálatokat folytat annak kiderítésére, hogy a 2004-es nyári olimpia rendezésére pályázott Stockholm kandidálása során a Svéd Olimpiai Bizottság kísérelt-e vesztegetéssel előnyt szerezni a későbbi győztes Athén ellen.
"Egyelőre még csak információkat gyűjtünk, hogy megállapítsuk, történtek-e visszaélések. Ha igen, akkor elindítjuk a nyomozást" - mondta az államügyész.
A svéd médiában a múlt héten olyan híresztelések láttak napvilágot, amelyek szerint a Svéd Olimpiai Bizottság afrikai NOB-tagok szavazatait kívánta vesztegetés útján megszerezni.
Ajánló: | [
"NOB"
] | [
"Nemzetközi Olimpiai Bizottság",
"Salt Lake City",
"Svéd Olimpiai Bizottság"
] |
Hozta a formáját a Gyurcsány Ferenc és családtagjai állami forrásból történt meggazdagodását vizsgáló bizottság: a testület ellenzéki tagjai órákon át faggatták a kormányfőt, és a válaszoktól többé-kevésbé függetlenül tették fel újabb kérdéseiket a miniszterelnökhöz a Szalay utca 4.
alatti ingatlan megvásárlásával, illetve a Fittelina Kft.-vel kapcsolatban. Új elem volt viszont - a Papcsák Ferenc helyére megválasztott Deutsch Tamás debütálásán kívül - az, hogy a kérdéseket és a bizonyítékokat plazmatévékre vetítették ki a Képviselői Irodaházban lévő teremben. A kormánypárti bizottsági tagok több mint egy órán át nem kaptak szót ügyrendi kérdésben (sem), ami miatt ismét viszszaéléssel vádolták Szijjártó Péter fideszes bizottsági elnököt.
Gyurcsány Ferenc, csakúgy, mint az előző meghallgatásán, "tanárbácsisan" válaszolgatott, a legtöbbet kérdező Deutsch Tamás "túlbuzgóságára", szakértelmének megkérdőjelezésére építve taktikáját. Gyurcsány ironikus megjegyzéseket tett a fideszesekre, az igazság bajnokainak nevezve őket. Arra is igyekezett felhívni a figyelmet, hogy az ellenzékiek a vádjaikat kérdés formájában sulykolják, ahelyett, hogy feljelentenék őt, ha már egyszer szerintük hazudott, illetve törvényt sértett. A kormányfő férfias fellépésre biztatta őket: "Ne csak fontolgassák a jogi lépéseket, hanem lépjenek!" Deutsch és Szijjártó is több alkalommal beszélt bűncselekmények gyanújáról (a Szalay utcai ingatlan állami pénzből történt felújítása szerintük a kormányfő vagyonát gyarapította, úgy 250 millióval). Gyurcsány szerint a Miniszterelnöki Hivatal bölcsődéjéről és óvodájáról volt szó, "picike székekkel, picike vécécsészékkel".
Szóba került a Fittelina Kft. ügye is. Gyurcsány azt mondta, abban nincs semmi furcsa, hogy egy ingatlanhasznosító cég ingatlant hasznosít. A Fittelina feladata - túl azon, hogy a családi házban lebonyolított egy beruházást - a tervezett Altus-irodaház építtetése lett volna, ami azonban elmaradt, így a cég megszűnt. Az ellenzék ez alapján vélelmezte: a cég nem végzett érdemi tevékenységet, egyedüli célja a családi beruházás költségként való leírása volt.
A miniszterelnök így búcsúzott a bizottságtól: "Eskü alatt vallva azt tudom önöknek mondani, hogy nemcsak hogy nem tettem soha semmit közszereplőként saját vagy hozzátartozóim államhoz bármilyen módon kötődő gyarapodásáért, hanem nagyon-nagyon vigyáztam arra, hogy ennek még a látszata se vetüljön rám." | [
"Fittelina Kft."
] | [
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Közérdekű adatigényléssel fordultunk az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez, hogy adják ki nekünk a 2015-ös pót-gólyatáboruk költségeit. Az ELTE először megszakította velünk a kommunikációt és csak egy peres eljárás hatására adta ki az Orientációs Napok költségkimutatását.
Mint korábban beszámoltunk róla, az ELTE nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni az Orientációs Napok költségkimutatását. A közpénzből finanszírozott eseményt a gólyatábori erőszakbotrányok hatására rendezték meg a szokványos gólyatábor helyett 2015 szeptemberében. A Dékáni Hivatal vezetője, Kovács Norbert, csupán a belső, ELTE-hallgatók és alkalmazottak által elérhető hálózatra volt hajlandó feltölteni a dokumentumot. Kovács Norbert a nyilvános közzététel megtagadását a felsőoktatási versenyre való hivatkozással tette meg.
Május 12-én, csütörtök reggel nyolc órakor cikket jelentettünk meg a polgári peres eljárás megindításáról. Pár perccel tíz óra után szerzőnk a KiMitTud-felületen beadott igénylésére pedig megérkezett a kért dokumentum. Ugyan az Egyetem kérdésünkre még nem válaszolt, árulkodó körülmény, hogy két óra alatt teljesítették az igénylést közel két hónap huzavona után, és immáron nem tartották fontosnak a felsőoktatási versenyt.
Szerkesztőnket a Klubrádió Reggeli Gyors műsorában kérdezték az ELTE ellen indított per részleteiről és hátteréről. (A felvételen 20:00-tól hallható.)
Nem először pereltük be az Egyetemet közérdekű adatigénylések teljesítésének megtagadása miatt. 2012-ben és 2015-ben is perelni kellett a hökösöknek kifizetett pénzekért. Hallgatói önkormányzati kifizetésekért, jegyzőkönyvekért és szabályzatokért pereltük már a Semmelweis Egyetemet és a Corvinus Egyetemet is. | [
"Eötvös Loránd Tudományegyetem"
] | [
"Corvinus Egyetem",
"Semmelweis Egyetem",
"Dékáni Hivatal"
] |
Balogh István szerint minden rendben volt és van. A Főügyészség nem pont így látja.
Szabálytalanul, utólag hagyta jóvá a Gyermekrák Alapítvány kuratóriuma az elnök, Balogh István pénzügyi döntéseit - ezt állapította meg a Fővárosi Főügyészség vizsgálata.
A tavaly az 1%-okból több mint 222 millió forinthoz (például a Bátor Tábor által kapott felajánlások közel háromszorosához) jutott alapítvány eközben zavartalanul gyűjti a felajánlásokat az idén is, pedig már több hónapja nyomozás folyik ellenük hűtlen kezelés miatt. Vidos Mihály riportja. | [
"Gyermekrák Alapítvány"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Bátor Tábor"
] |
Követhetetlen tempóban növekedtek a magyarországi vizes-világbajnokság költségei az elmúlt hónapokban. Senki sem tudja, mi lett a kiadások végösszege, legutóbb Seszták Miklós fejlesztési miniszter 130 milliárd forintról beszélt, szemben a legelőször jogszabályba foglalt – még a 2021-es vb-re tervezett – 14 milliárddal. Az esemény felelőseként a magyar rendezést úgy minősítette, hogy ez "minden idők legnagyobb nemzetközi eseménye, amelyet valaha ezen a földön szerveztek". De még a Földön sem sikerült soha senkinek ilyen drágán megrendeznie vizes-világbajnokságot. A legutóbbi, kazanyi verseny például hatodába került a magyarnak, Mexikó pedig azért lépett vissza az idei rendezéstől, mert sokallta az átszámítva 26 milliárd forintra taksált kiadásokat.
Számháború alakult ki a budapesti vizes-világbajnokság körül, a kormányzat ugyanis szeret sajátos módon számolni, amikor arról van szó, hogy az adófizetőknek mennyibe kerül egy-egy beruházás, adott esetben a jelenleg zajló nemzetközi sportesemény. Ugyanezt tapasztalhattuk a 2024-es budapesti olimpiai pályázat esetében, amikor is több mint ezermilliárd forinttal tért el egymástól a kormányzati becslés és a különböző szakértői számítások eredménye arról, mekkora is lenne a végső számla. Persze most a vita nem elméleti, az úszó-vb – fekete lyukként – ténylegesen nyeli az adóforintokat.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter szerint 130,6 milliárd forint lesz az esemény összköltsége. Csakhogy, tette hozzá azonnal, valójában nem is ennyi, mert ebből a pénzből a 92 milliárd forintnyi fejlesztés nagy része – mintegy 85 milliárd forint értékű beruházás – akkor is megvalósult volna, ha Magyarország nem rendez világbajnokságot. Például a Duna Aréna csaknem 42 milliárd forintja nem szerepel a közvetlen kiadások között, mert ez az összeg a kormány szerint csak közvetetten kapcsolódik az eseményhez. Mint ahogyan a pesti alsó rakpart vagy a Margitsziget rekonstrukciója, valamint a Dagály strand, a Hajós Alfréd és Széchy Tamás, valamint a Császár–Komjádi uszodák felújítása is.
Orbán Viktor is úgy látja, nem kell az összköltségeket szó szerint a világbajnoksághoz kapcsolódó kiadásnak venni. A Kossuth rádió 180 perc című műsorában a kormányfő ezt ekként magyarázta: "Az összes olyan vizes létesítményt felújítottuk, ahova egyébként hajnalonként a budapesti szülők a gyerekeiket hordják úszni. Árvízvédelmi beruházásokat hajtottunk végre, korábban magas vízállásnál mindig voltak Budapesten problémáink, az egész Dagály fürdőt felújítottuk, az egy nagyon népszerű helye a városnak, az alsó rakpartot megcsináltuk, a sétányokat megépítettük, tehát azt kell mondanom, hogy egy olyan városfejlesztési programot hajtottunk végre, amire a vizes-vb nélkül aligha lett volna lehetőségünk, vagy legalábbis nem ilyen rövid idő alatt, mert mindezt két év alatt hajtottuk végre. Szerintem ez jó a budapestieknek, szerintem a vb után is élvezni fogják ennek az áldásait, de jó mindannyiunknak, mert növeli a magyar nemzetnek az önbizalmát, föltéve, ha mindenen sikeresen túl leszünk."
A fejlesztések mellett a szervezési költségek meghaladják a harmincmilliárd forintot, a FINA-nak fizetendő jogdíj pedig csaknem hatmilliárd forint.
A nemzetközi példákat tekintve nehéz a magyarországihoz hasonló költségvetésű vizes-világbajnokságot találni. A 2017-es esemény rendezési jogát eredetileg Guadalajara kapta meg, de miután a mexikói kormány úgy döntött, hogy az ország és a város mégsem bír el egy 26 milliárd forintnak megfelelő összegű kiadást, Magyarország ugrott be helyette. A magyar kormány első körben kevesebb mint 15 milliárd forintot hagyott jóvá a világbajnokság költségeire, ám ez pillanatok alatt megháromszorozódott, egy 2015-ös kormányhatározat szerint 49 milliárdra emelkedett, mára pedig meghaladta a 130 milliárd forintot.
Budapest előtt az oroszországi Kazanyban rendezték a vizes-világbajnokságot. Az orosz költségeket pont annyira nehéz reálisan értékelni, mint a magyart, a nemzetközi sajtó szerint azonban mintegy 3,5 milliárd rubelbe, vagyis mostani árfolyamon számolva alig több mint 15 milliárd forintba került a rendezés. Ugyanakkor – ahogyan a magyar kormány – a végösszegbe nem számolták bele a városfejlesztési kiadásokat, illetve a 45 000 férőhelyes, 120 milliárd forintnak megfelelő rubelbe kerülő arénát sem.
Csakhogy nekik van rá indokuk: a stadion valójában futballarénának épült – a Rubin Kazany az európai futballszcéna nem kiemelkedő, de jegyzett szereplője, a város pedig a jövő évi oroszországi világbajnokság egyik helyszíne lesz –, és csak átmenetileg alakították át a vizes eseményre.
A Portfólió idézi a Catalan News cikkét, amely szerint 2013-ban Barcelonában mindössze 25 millió euróból, vagyis 7,5 milliárd forintból kijött a vizes rendezvény. Igaz, a spanyolok nem építkeztek, elég volt rendbe tenniük az 1992-es olimpia és 2003-as FINA-világbajnokság létesítményeit. Kevés információ van a még korábbi, 2009-es római világbajnokságról. Az olaszok elvileg 40 millió euróból, vagyis 12 milliárd forintból rendezték meg a vizes versenyeket, s a költségek nagy részét az állam állta.
Akárhogyan számolunk is, Magyarország élen áll a költésben.
Cornel Marculescu, a Nemzetközi Úszószövetség ügyvezető igazgatója a FINA legutóbbi sajtótájékoztatóján próbált lelkesíteni, s elmondta, hogy míg a 2013-as barcelonai világeseményt a közvetítéseken keresztül csaknem 4,4 milliárd ember követte szerte a világon, addig a 2015-ös kazanyi vb teljes nézettsége már 6,8 milliárd volt. A nézettséggel együtt növekszik a világeseménynek a rendező ország gazdaságára gyakorolt pozitív hatása is. Hozzátette, az elemzések szerint a barcelonai rendezés közel 211 millió euró értékű többletet eredményezett, míg a kazanyi 162 millió dollár hasznot hozott.
Amit Magyarországról tudunk: Seszták Miklós szerint a bevételek 7–10 milliárd forint körül lesznek, de ez az összeg nem tartalmazza a gazdaságra gyakorolt hatást, ami a vendéglátó- és szálláshelyeken jelenik meg, illetve nem lehet számszerűsíteni azt az országimázs-növelő hatást, amit a világbajnokság jelent. A jóval nagyobb költségek mellett egyelőre tehát nem tűnik nyereségesnek a hazai vállalkozás, s
a miniszter szavaiból az derült ki, hogy a jövőben sem remélhetünk majd egy konkrét számot arról, mit is hozott Magyarországnak a világverseny.
Arról többet lehet tudni, hogy mit vitt. Már csak azért is, mert a legtöbb megrendelés és munka közbeszerzés-köteles volt, s megjelent a hazai vagy az európai közbeszerzési adatbázisban. Ez nem azt jelenti, hogy a folyamat mentes lenne a túlárazásoktól, vagyis a korrupciótól.
A világbajnoksággal kapcsolatos beszerzésekre új szabályokat alkottak, s annak megfelelően módosították a hatályos közbeszerzési törvényt is, ami kiterjed a "Budapesten és Balatonfüreden megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezéséhez szükséges, illetve azzal összefüggő, azt kiszolgáló beruházásokra és felújítási tevékenységre – ideértve a közterületi, közmű- és árvízvédelmi beruházásokat is –, a beruházással összefüggő beszerzésekre és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokra, valamint a világbajnokság megrendezésével és szervezésével összefüggő egyéb beszerzésekre". Vagyis mindenre.
Ahogyan a jogszabályban áll, a világbajnokság lebonyolítása kiemelkedően fontos közérdek, s mint ilyen, az ezzel kapcsolatos szerződések nem tűrnek halasztást. De akadnak további könnyítések is.
A kapcsolódó közbeszerzési eljárásoknál az ajánlatkérőnek joga van rendkívüli sürgősségre hivatkozva hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni. Ilyenkor a megrendelő meghív három ajánlattevőt, jogában áll minden egyéb szempontot mellőzni, és csupán az ár alapján dönteni, vagyis a legalacsonyabbat választani. Normál közbeszerzési eljárásoknál az ár csupán az egyik tényező
a feltételek közül, amelyek meghatározzák, ki nyerheti el a megrendelést.
A Transparency International Magyarország korrupciós technikákról szóló tanulmánya szerint az ilyen, hirdetmény nélküli, meghívásos pályázatok a korrupció melegágyának számítanak. A tapasztalatok szerint a három meghívottból csak az egyik ajánlattevő szándéka valós, a többiek pusztán arra kellenek, hogy meglegyen a jogszabályban előírt számú szereplő. Az ilyen, előre leosztott közbeszerzéseknél gyakori a túlárazás, illetve a jelentkező cégek pontosan tudják, mi az a maximum ár, ami majd belefér a megrendelő büdzséjébe, s annak megfelelően tesznek ajánlatot.
Érdekesen alakult például az úszó-vb egyik üzemeltetési közbeszerzése, amely a Duna Aréna (Dagály) és a FINA Market teljes körű üzemeltetési és épület-karbantartási feladatainak ellátásáról szól. Először 2017 márciusában hirdették meg a munkát, akkor egy 18 hónapos időszakra lehetett ajánlatot tenni. A két érvényes ajánlat egyike valamivel hárommilliárd, a másik 2,5 milliárd forint fölötti volt. Az eljárás eredménytelenül zárult, mondván, az ajánlatok meghaladják a rendelkezésre álló fedezetet.
Aztán újra meghirdették a beszerzést, és május végén eredményt is tudtak hirdetni. Csakhogy ezúttal a munka mindösszesen három hétre szólt, és csupán 500 millió forint állt rendelkezésre. A nyertes cég végül 497 millió forintért jutott a megbízáshoz, vagyis fajlagosan sokkal drágább lett az üzemeltetés: heti 165 millió forint, szemben a korábbi eljárás ajánlataival, amelyek heti 41, illetve 35 millió forintról szóltak. A tendert a Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában lévő B-Omega-T Kft. nyerte, őt korábban Simicska Lajos és Fonyó Károly üzleti körébe sorolták, de az Átlátszó egy tavalyi cikke szerint egyes cégszálak Rogán Antal környezetéhez fűzik.
Ugyancsak Kis-Szölgyémi cége az állami takarítási közbeszerzéseken évek óta sikeres B+N Referencia Zrt., amely a többi között dolgozik a postának, a rendőrségnek, a vasútnak. A társaság a világversennyel kapcsolatos takarítási tenderre is beadta jelentkezését – cikkünk írásakor még nem volt nyilvános a végeredmény –, a nettó 300 millió forintos keretösszeg tartalmazza a városligeti, a margitszigeti és a Batthyány téri versenyhelyszínek tisztán tartását.
A tender érdekessége, hogy az ajánlatokat július 7-ig lehetett benyújtani, és a munka július 14-én már el is kezdődött. Vagyis csak az tudja elvégezni, aki egészen biztosan számított és felkészült a megbízásra.
A három versenyző cég közül kettőben érdekelt Kis-Szölgyémi Ferenc.
A könnyített és gyorsított közbeszerzési eljárások, valamint a baráti cégek előnyben részesítésének hozadéka, hogy egyes fejlesztések menet közben megdrágulhattak. A Duna Aréna például eredetileg 40 milliárd forintból épült volna meg, de végül 46 milliárd forintot költöttek rá. A Batthyány téren álló ugrótorony 1,3 milliárd forintról rugaszkodott el, s egészen 3,1 milliárd forintig emelkedett, ezáltal nyolcszor lett drágább, mint amennyiből legutóbb, Kazanyban, kihozták ugyanezt. A világbajnokság után elbontják a tornyot. Több mint kilencmilliárd forint ment el a Margitsziget rendbetételére, ott percekkel a vb előtt még állt az építési hulladék. A tervezetthez képest jelentősen emelkedtek a szálláshelyekre és a hotelek biztosítására szánt költségek is.
A féktelen költekezés legnyilvánvalóbb szimbóluma a megnyitó ünnepség volt, amelyre 3,4 milliárd forintot fordítottak. Állítólag a közvetítés imázsértéke megfizethetetlen előnyöket jelent Magyarország számára. Látva a produkciót, ezt valóban nehéz lenne forintosítani. | [
"B+N Referencia Zrt.",
"B-Omega-T Kft."
] | [
"FINA Market",
"Rubin Kazany",
"Transparency International Magyarország",
"Nemzetközi Úszószövetség"
] |
Rogán Antal lemondását követeli az Együtt, miután kiderült, hogy a találmányához köthető cég korábban EU-s forrásokat is elnyert a találmányhoz - a párt a támogatások visszafizetését is követeli.
Rogán Antal lemondását követeli az Együtt, illetve azt követeli, hogy az érintett fizesse vissza a Rogán találmányához felvett 257 milliós támogatását. "Rogán Antal immár sokadik alkalommal bukik le korrupciós ügyeivel: először Portik Tamás vallotta eskü alatt, hogy 10 millió forintnyi kenőpénzt adott át neki egy önkormányzati tulajdonban lévő belvárosi ingatlan áron alul történő eladásáért cserébe; majd a Vizoviczki Lászlóval közös korrupciós ügyleteire derült fény; nem is beszélve magától növekvő a Pasa parki lakásáról, vagyonának indokolatlan, fedezet nélküli növekedéséről."
Rogán Antalról pár napja derült ki, hogy az informatikához annyira ért, hogy feltalálóként egy kétfaktoros hitelesítésnek nevezett szabadalmat jegyez két másik társával, akik egy Hunguard Kft. nevű cég tulajdonosai. Hogy ez a találmány pontosan mi, itt olvashat róla bővebben. A Hunguard egyedüli cégként kapta meg a közműcégek számlaauditálásának feladatát. A Hunguard egyik tulajdonosa, Csík Balázs auditálta egy másik cégének, a ProfiTrade 90 Kft. által jegyzet MobilSign elektronikusaláíró-rendszert is, azaz, ahogy cikkünkben rámutattunk, Csík egyik cége auditálta a másikat. A MobilSignt a Telekom és az Aegon is használja.
A MobilSign (és mellette még három másik projekt) kifejlesztéséhez a ProfilTrade 90 Kft. Nemzeti Fejlesztési Ügynökségi támogatásokat is felvett 1 milliárd forint értékben 2012 és 2015 között, a MobilSignra ebből 256,8 millió forint jutott – ennek visszafizetését követeli most az Együtt. | [
"Hunguard Kft."
] | [
"ProfilTrade 90 Kft. Nemzeti Fejlesztési Ügynökségi",
"ProfiTrade 90 Kft."
] |
Szabálytalanul adták el a komlói ruhagyárat
Komló | Most már biztos, hogy nem a szabályoknak megfelelően zajlott az egykori ruhagyár épületszárnyának eladása. A legutóbbi testületi ülésen kiderült: az ingatlant értéken alul adták el, az adásvételi szerződés az ingatlanforgalmi gyakorlattól jelentősen eltér, az ügyvezető eljárása pedig szabálytalan volt.
Az önkormányzat azután kért független jogi és ingatlanforgalmi szakértői véleményt az adásvételről, miután több ellenzéki képviselő botrányosnak nevezte a részben a városi, részben a megyei önkormányzat tulajdonában lévő Komlói Szociális Kht. ingatlanértékesítését. A kht. egy helyi vállalkozónak adta el az épületszárnyat, aki a szerződés megkötésekor 4,5 millió forintot fizetett ki, majd két évig havonta 1,7 millió forintot törlesztett volna.
A zárt ajtók mögött tartott csütörtöki tárgyalásról Páva Zoltán polgármester elmondta, két megoldás van: vagy az eredeti állapotot állítják helyre, azaz a kht. felbontja, illetve megtámadja a szerződést, vagy sikerül megegyezni a vállalkozóval, aki többet fizet az épületrészért. Bár a vevő az ügy lezárulásáig nem kíván nyilatkozni, információink szerint hajlandó a tárgyalásokra. Az esetleges felelősség kérdését később tűzi napirendre a testület. | [
"Komlói Szociális Kht."
] | [] |
A múlt héten összeszaladt a világsajtó képrögzítéssel foglalkozó része, mert a helyére emelték a Kercsi-szoros fölött épülő híd leglátványosabb elemét:
A helyére vontatják híd egyik óriási elemét. Fotó: Alexandr Polegenko/Sputnik
A sikeres illesztés mellett azzal a jó hírrel is szolgált az építkező cég, hogy 2018 decemberében az autóknak szánt kétszer kétsávos autópályahíd már készen lesz, és 2019-ben a mellettük párhuzamosan épülő kétvágányos vasúti hidat is átadják.
Ez lesz Oroszország leghosszabb hídja (19 kilométer), de ennél is fontosabb a világpolitikai jelentősége: ez a híd köti majd össze Oroszországot a 2014 tavaszán elfoglalt Krím-félszigettel. A Krím Oroszországhoz csatolását a világ legtöbb országa nem ismerte el, az USA és az EU szankciókkal bünteti miatta Oroszországot. Megépítése azt üzeni, hogy a Kreml sohasem adja fel hódítását, hiszen elképesztő pénzért még hidat is építenek hozzá.
A híd annyira fontos Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy tavaly tavasszal az építkezésnél tett látogatásán felszólította a beruházás vezetőit, hogy jelöljék ki a határidő betartásáért felelős embert, hogy ha csúszás lenne, akkor legyen kit felakasztania.
Két éve építészek és közgazdászok közül még Oroszországban is sokan azt mondták, hogy irreális a 2015 májusában elkezdődött építkezés befejezése 2018 decemberéig. Most úgy tűnik, hogy mégis megcsinálják. Igaz, ehhez hatalmas áldozatok kellettek: tavaly óta például minden jelentős útépítést leállítottak egész Oroszországban, hogy minden gép, ember és pénz ide összpontosulhasson.
Egy gyerekkori barát
A munka fő felelőse (akit nyilván nem fognak semmiképpen sem felakasztani, hiszen Oroszországban nincs halálbüntetés) Arkagyij Rotenberg, akinek az egyik cége építi a hidat. Rotenberg és Putyin a 60-as évek közepén egy leningrádi május elseji felvonuláson azzal szórakoztak, hogy csúzlival kilőtték az ünneplő munkások lufijait. Azóta persze felnőttek, benőtt a fejük lágya, és kialakult köztük az a munkamegosztás, amit az utóbbi években Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc is gyakorolnak. Az egyikük kormányoz, a másikuk pedig cégeket vásárol, amelyekkel közbeszerzéseken nyer.
Arkagyij Rotenberg Fotó: Alexey Filippov/RIA Novosti
Rotenberg és Putyin gyerekkorukban egy klubba jártak dzsúdózni, és hamar jó barátok lettek. Putyinnak a dzsúdó hasonlóan fontos, mint Orbán Viktornak a foci, még egy könyvet is írt róla, ő a nemzetközi dzsúdószövetség tiszteletbeli elnöke is, és nemrégiben még Budapestre is elutazott, hogy a sportág világbajnokságába belekukkantson. A dzsúdó szeretete és Rotenberg barátsága összefügg tehát.
A két fiatalember útjai a 80-as években szétváltak: Putyin a KGB-hez ment dolgozni, és Drezdában kapott fontos pozíciót, Rotenberg viszont ragaszkodott a dzsúdóhoz, és testnevelési egyetemre ment, ahol edzőként végzett. Amikor Németország keleti fele kikerült a szovjet ellenőrzés alól, Putyin hazatért szülővárosába, és az önkormányzatnál kezdett dolgozni. Hetente többször lejárt a terembe, ahol Rotenberg volt az edző, és dzsúdóztak a régi barátokkal.
Putyinból hamarosan alpolgármester lett, és rávette a város dúsgazdag polgárait (a Jelcin-éra ottani oligarcháit), hogy szponzorálják meg a városi dzsúdót. Így jött létre Rotenberg vezetésével a Javara-Neva nevű klub, ami azóta is a világ egyik legsikeresebb egyesülete: eddig négy olimpiai bajnoka van, és mostanság is szépen fejlődik. Nagyvonalú állami támogatással akadémiát építenek az utánpótlásnak, egy ezerfős aréna is készül, meg jachtklubot is csapnak hozzá. Azóta is Rotenberg vezeti Putyin kedvenc sportegyesületét.
Fantasztikus üzleti lehetőségek
Amióta Putyin Oroszország elnöke, azóta Arkagyij Rotenberg Oroszország egyik legsikeresebb vállalkozójává nőtte ki magát. Annyi közbeszerzést nyer, amennyin csak elindul. Átláthatatlan méretű vállalatbirodalmát testvérével, a Finnországban élő Borisszal együtt irányítja, de kettejük közül ő a fontosabb főnök, és ő mondhatja el magáról, hogy Vlagyimir Putyin legrégebbi barátja.
Az Arkagyij fivérek már benne voltak a vegyiparban Borisz felesége révén (olajszármazékokkal kereskedtek), amikor Putyin elnök lett, de az első igazi nagy üzleti siker csak ezután jött. Először a vodkával.
Putyin nem sokkal a beiktatása után kiadott egy elnöki rendeletet, hogy több mint száz állami alkoholgyárat egyetlen cégbe szervezzenek össze. Ez lett a Rosszpirtprom, az új orosz államkapitalista modell első nagyvállalata. Ez a rendszer leginkább a feudalizmushoz hasonlít: az új gazdasági elit teljesen a politikai vezetőktől függ, és szolgálataikkal ugyan mesés gazdagsághoz juthatnak, de ha kegyvesztettek lesznek, akkor mindent elvesztenek.
Tankönyvtől a műtrágyáig
A Rosszpirtprom Arkagyij Rotenberg befolyása alá került, és a cég fénykorában a teljes orosz vodkatermelés 30 százalékát adta. Azóta a Rotenberg fivéreknek lett bankjuk, építőipari vállalkozásuk és az orosz állami óriásvállalat, a Gazprom legfontosabb beszállítóivá váltak. Üzleti karrierjük néhány leglátványosabb eredményei a következők:
Felvásárolták az ország legnagyobb csővezetékeket építő cégeit, és egy idő után a Gazprom megrendeléseinek 90%-át már ők teljesítették. Ez elképesztő üzletet, több ezer kilométer gázvezeték gyártását jelentette eddig. Előfordult, hogy a Gazpromnak megvették 5 leányvállalatát az egyik évben összesen 348 millió dollárért, egyetlen céggé olvasztották őket, és a következő évben már 2 milliárd dollárnyi megbízást kaptak a Gazpromtól. Volt olyan vezetékük, aminek építkezés közben 35%-kal ment fel az ára. Jellemzően kétszer-háromszor annyiért szállítanak csöveket orosz belföldi építkezésekhez, mint amennyibe a hasonló csövek az EU-ban kerülnek.
A 2014-es szocsi téli olimpia egyik legfontosabb beszállítói voltak a cégeik, összesen 7 milliárd dollár értékben nyertek el közbeszerzéseket. Érdekesség, hogy az előző, 2010-es vancouveri téli olimpia összesen került nagyjából ennyibe. A szocsi játékok végső költsége viszont átlépte az 50 milliárd dollárt. Igaz, ebben benne volt az a tenger alatti gázvezeték is, amit Rotenbergék építettek, hogy legyen elég energia fűteni az olimpiai falut.
2014-ben 3,5, 2015-ben 9 milliárd dollár értékben nyertek el közbeszerzéseket a Rotenberg érdekeltségek. Az esetek elsöprő többségében ezek versenytárs nélküli, meghívásos pályázatok voltak, ahol a kormány előzetesen úgy döntött, hogy az ország stratégiai érdeke a gyorsított lebonyolítás.
Arkagyij Rotenberg egyik cége az orosz tankönyvpiac legnagyobb beszállítója. Ez úgy jött össze, hogy előbb megvásárolt egy állami tankönyvkiadót, majd az orosz oktatási minisztérium a következő tanévre betiltotta az addig piacon lévő tankönyvek több mint a felét, és az iskolákat arra kötelezte, hogy a legtöbb tantárgyból Rotenberg kiadványait használják. 2014-re az oroszországi tankönyvek 70%-át már ők adták el. A kiadó megvásárlására egyébként az állami Gazprombank adott hitelt Rotenbergéknek.
2015-ben Arkagyij Rotenberg fiának a cége nyerte el a teherautók után kivetett útdíjak beszedésének feladatát. 2027-ig évente nagyjából 150 millió dollár bevételhez jut ezzel a cég. A szolgáltatást verseny nélküli közbeszerzésen nyerte el.
2016 karácsonyán a Rotenberg család egyik cége készítette Moszkva díszkivilágítását. A meduza.io szerint a piaci ár ötszöröséért.
Rotenbergnek van egy hatalmas műtrágyagyára is, amiből szintén óriási bevételei vannak. (A műtrágyagyártás sikere attól függ, hogy mennyire olcsón jut földgázhoz a tulajdonos.)
Arkagyij Rotenbergnek a moszkvai Seremetyevo repülőtérben is van tulajdonrésze.
Elnöke a Dinamo Moszkva hokicsapatának.
Övé a Skanex nevű cég 90 százaléka. A vállalkozás műholdképek alapján készít térképeket, és elképesztően nagy kutatási támogatásokat kap az orosz államtól.
"Üzletről nem beszélgetünk"
Amikor megkérdezték Rotenberget, hogy mennyit köszönhet Putyinnak, akkor azt válaszolta, hogy sosem hozza szóba vele az üzletet, mert azzal csak megfosztaná magát a remek beszélgetéseiktől - mintegy utalva arra, hogy Putyin nem tűrné a lobbizást. Máskor arra panaszkodott, hogy neki talán nehezebb is a helyzete a többi embernél, mert sohasem hibázhat, hiszen akkor rögtön azt mondják, hogy Putyin barátja hibázott, és ezt nem engedheti meg. A Financial Times-nak pedig azt is elmondta még, hogy nagyon tiszteli az elnököt, és szerinte "az Isten küldte Oroszországnak".
Arkagyij Rotenberg Fotó: Alexey Filippov/RIA Novosti
A Nyugat büntette, Moszkva kárpótolta
Rotenberget 2014-ben az USA és az EU is szankciókkal büntette a krími háború miatt, mint Putyin elnök egyik legfontosabb bizalmi embere került a feketelistára. Ez elsősorban a bankját érintette nagyon rosszul, amelynek mintegy 700 automatáiban azóta a Visa és a Master kártyák nem használhatók. Továbbá az olasz állam elkobozta Arkagyij Rotenberg négy különleges ingatlanját: két villát Szardínián, egyet Tarquiniában, és egy szállodáját Rómában. Rotenberg erre azt mondta, hogy Oroszországban is lehet csodálatos helyeken nyaralni, mostantól majd belföldön üdül. Nyugalmát erősíthette, hogy az orosz jegybanktól 3 milliárd dollár hitelt kapott a bankja, 10 évre, jóval a piaci kamat alatt, hogy át tudja hidalni a szankciók okozta gondokat.
Hazafias kötelesség
A most épülő krími hídról azt mondta, hogy ebben az esetben nem az üzlet, hanem a hazafias kötelesség motiválta, hogy elvégezze ezt a munkát. A 3 milliárd dolláros építkezés szépen halad, pedig tényleg nehéz a feladat: nagyon szűk a határidő és nagyon kedvezőtlenek a geológiai és időjárási viszonyok. 1942-ben a megszálló német hadsereg már próbálkozott itt egy vasúti híddal, amit a szovjetek Sztálin parancsára be is fejeztek, azonban a jég alig másfél év után elvitte azt. Azóta hiába merült fel többször is, hogy meg kellene építeni megint, mindig túl nagy feladatnak tűnt.
Rotenbergnek a munka megszervezésével most bizonyítania kell, hogy rászolgált arra a sok jóra, amit eddig Putyin államának köszönhetett. Hiszen úgy lett a világ 782. leggazdagabb embere, hogy szinte minden eddigi bevételét vagy közbeszerzéseknek vagy hatósági döntéseknek köszönhette. | [
"Gazprom",
"Rosszpirtprom"
] | [
"Dinamo Moszkva",
"Financial Times",
"Rosszpirtprom Arkagyij Rotenberg"
] |
Hangfelvételek bizonyítják, hogy Kiskunmajsa SZDSZ-es polgármestere pénzt ajánlott két képviselőtársának azért, hogy szavazatukkal támogassák a helyi vízközmű bérbeadását egy bizonyos cégnek. A két politikus, Fogl András, az MSZP kiskunmajsai elnöke és Farkas Mihály volt MSZP-s képviselő megerősítette értesülésünket. Kiemelték, Faludi Tamás polgármester nem csupán személyesen, hanem egy önkormányzati képviselőn keresztül is megpróbálta őket jobb belátásra bírni, Foglnak mintegy két-, Farkasnak pedig félmillió forintot ajánlva föl, ha igennel szavaznak. Végül a közművet egy törvénymódosítás miatt mégsem adták bérbe, de a két, megvesztegetni kívánt politikus feljelentést tett.
Fogl András lapunknak elmondta, a városvezető arról tájékoztatta őt, hogy a pályázó 15 millió forintot ad az önkormányzatnak, ha megnyeri a tendert, de ezt az összeget le lehet faragni tízmillióra, a fennmaradó ötmilliót pedig eloszthatják egymás között. A cég 35 évre vette volna bérbe a vízközművet, amelynek éves árbevétele 100-120 millió forint, vagyis busásan megtérült volna a néhány milliós csúszópénz. Azonban a beszélgetéseket Fogl András és Farkas Mihály is fölvette, és a hanganyagot átadták az ügyészségnek.
A bizonyítékok ellenére Faludi Tamás lapunknak cáfolta, hogy pénzzel próbálta volna befolyásolni politikustársait, de többet a nyomozás lezárultáig nem kívánt mondani. A Bács-Kiskun Megyei Ügyészség májusban indított nyomozást hivatali vesztegetés megalapozott gyanúja miatt Faludi Tamás és egy önkormányzati képviselő ellen. A vizsgálat határidejét nemrég november 3-ig hosszabbították meg.
Az SZDSZ országos tanácsában is fölbukkanó Faludi Tamás 2002-ben az Együtt Kiskunmajsáért Egyesület színeiben lett polgármester, az MSZP és az SZDSZ támogatásával. Azóta az MSZP kihátrált mögüle, mert – mint Fogl András fogalmazott – "Faludinak csak a hatalom volt a fontos, nem az, hogy megvalósítsa ígéreteit". | [
"SZDSZ"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Ügyészség",
"Együtt Kiskunmajsáért Egyesület"
] |
Magyarázatot vár a BKV-nál tapasztalható "furcsa és gyanús ügyekre" a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciója. Tarlós István frakcióvezető arra is kiváncsi, hogy a visszasságok a főpolgármester tudtával, vagy a háta mögött történnek, hiszen ezt sem lehet kizárni. Ezért megvárják, hogy a BKV-problémakörrel kapcsolatban benyújtott interpellációra milyen választ ad Demszky Gábor, illetve lehetővé teszik számára, hogy "megtehesse azokat a lépéseket, amit kötelessége megtenni, ha az szükséges."
Tarlós többek közt arra kiváncsi, miért van szükség mintegy száz tanácsadói szerődésre. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Nem csitulnak az indulatok a Békés megyei Fideszben: a Simonka-botrány miatt a múlt év végén kitört kormánypárti belháború után úgy tűnik, újabb frontvonalak nyíltak a helyi Fideszben. Kiderült ugyanis, hogy nem a Simonka György országgyűlési képviselőt érintő nyomozás az egyetlen, ami a Viharsarokban a Fideszhez köthető. Egy másik ügyben hamarosan vádat emelhet a Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség. Ezt a legfőbb ügyész közölte hétfői parlamenti válaszában Tóth Bertalan szocialista képviselő kérdésére. Polt Péter tájékoztatása alapján négy gyanúsítottja van Békés megyében a Helyi Termék Gazdaságfejlesztő Klaszter Kft.-nél költségvetési csalás miatt indult eljárásnak. Az ügyben az adóhivatal április végén javasolt vádemelést.
hirdetés
A csorvási székhelyű Helyi Termék Gazdaságfejlesztő Klaszter a Békés megyei portékák népszerűsítésére jött létre. A klaszter elnöke Takács Ferenc, Tótkomlós volt fideszes alpolgármestere volt, aki jelenlegi is helyi kormánypárti képviselő.
A politikus arról is ismert, hogy évtizedes barátságot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel, akivel gyakran tartanak közös disznóvágásokat. Korábban maga nyilatkozta, a kormányfő minden disznótorra meghívja. Mindemellett különösen érdekes, hogy a klaszter projektvezetője, s egyben a Helyi Termék Gazdaságfejlesztő Klaszter Kft. ügyvezetője a Demokratikus Koalíció helyi politikusa, Kasuba István.
Lapunk a nyomozás részleteiről érdeklődve megkereste Takács Ferencet, akinek szavaiból kiderült, a Békés megyei fideszesek akár egy kanál vízben is képesek lennének megfojtani egymást. Takács Ferenc kérdésünkre elmondta, bár ő volt a klaszter elnöke, nincs a gyanúsítottak közt, és nem is tudja, kiket vonnának felelősségre. Mint mondta, nem is érti az eljárást, ugyanis a klaszternek nem volt pénze, jogilag pedig minden rendben zajlott. Ugyanakkor azt elismerte, hogy 2-3 évvel ezelőtt őt is meghallgatta az ügyben az adóhivatal, de egyébként nem tud semmit az ügyről.
Közölte, hogy szerinte a feljelentés mögött a "Simonka György-féle" kör áll. Továbbá beszélt arról is, hogy megdöbbenve tekint a helyi kormánypárti politikusok egy részére. "Most ezek a fideszesek vannak, akik Simonka Györggyel, Ali Babával és a nyolcvan rablóval közreműködnek" – mondta Takács. A képviselő ezzel szemben megjegyezte, hogy ő 1991-ben lépett be a Fideszbe, tisztességesen dolgozott, és próbálta a polgári értékrendet szolgálni. De szerinte a mai helyzetben a Fidesz – amit maximálisan támogatott és dolgozik érte – a legjobban támadja az egyszerű, hétköznapi embereket, a rablókat pedig védi. A helyi politikus elárulta, mostanság is vágnak együtt disznót a kormányfővel, kitűnő a kapcsolata Orbán Viktorral és a családjával. A nyomozás ügyében próbáltuk utolérni Kasuba István DK-s képviselőt is, ám nem jártunk sikerrel.
Nem ez az első alkalom egyébként, hogy Simonka György a Fideszből kap éles kritikát. A múlt év végén nyilvánosságra került egy fideszes hírlevél, ami jó tanácsokkal látta el azokat, akik meg akarják védeni a közösségi portálokon Simonkát a támadásokkal szemben. A politikus el is ismerte az Indexnek, hogy munkatársa állította össze a hírlevelet. Ez hozta felszínre a kormánypárti indulatokat. Alt Norbert, a gyulai Fidesz elnöke beolvasott Simonkának a békési emberek szembefordítása miatt. Majd Gyula szintén fideszes polgármestere is Simonkát támadta. Görgényi Ernő közleménye egyértelműen jelezte a feszültséget: "Simonka György saját hazugságainak hálójában vergődik, ennek céljából Békés megyei településeket, elsősorban Gyulát illeti hamis vádakkal" – írta.
A Simonka Györgyöt érintő nyomozás költségvetési csalás miatt indult. S bár a politikus mentelmi jogának felfüggesztését nem kérte az ügyészség, már tizenegy gyanúsítottja van az ügynek, ketten előzetes letartóztatásban vannak, köztük a politikus egyik üzlettársa is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.05.24. | [
"Fidesz",
"Helyi Termék Gazdaságfejlesztő Klaszter Kft."
] | [
"Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség",
"Demokratikus Koalíció"
] |
A Magyar Liberális Párt költségvetési csalás gyanújával feljelentést tett a hernádi sportpálya fejlesztési beruházásának ügyében, a kivitelezésre szánt TAO-támogatás eltűnése miatt. Chladek Tibor, a Liberálisok Pest megyei választmányi elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy a Hernádi Sportegyesület a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) közreműködésével több mint 10 millió forint tao-támogatást kapott a sportpálya kerítésének felújítására, a beruházás azonban messze nem úgy zajlott, ahogy elvárható lenne.
Az elnyert támogatásból ugyanis nem valósult meg az egyébként előre, szabálytalanul kifizetett beruházás.
A kerítés egy részét végül a hernádi önkormányzat saját pénzéből építette meg, de a fejlesztés máig nem valóüsult meg teljesen miközben csaknem 11 millió forint közpénz eltűnt.
Chladek Tibor először nyílt levélben, majd közérdekű adatigényléssel fordult Hernád község polgármesteréhez, hogy megtudja, mekkora kár érte a tao-támogatás eltűnése miatt az önkormányzatot, és hogy a kivitelezés elmaradása miatt tett-e feljelentést a hivatal. Zsírosné Pallaga Mária polgármester válaszából kiderült, hogy a közbeszerzési eljárás során a három árajánlatot kértek be, a beadott pályázatok közül azonban csak egy cég ajánlata volt érvényes, ez el is nyerte a kivitelezési munkálatokat.
Chladek Tibor Fotó: Liberálisok
A Liberálisok az MLSZ-hez is közérdekű adatigényléssel fordultak, hogy kiderítsék, ki volt a felelős azért, hogy
a meg nem valósult beruházás kivitelezési munkálatait egy Pest megyei és hernádi kötődéssel egyáltalán nem rendelkező, építőiparral korábban nem is foglalkozó nyíregyházi cég, az M & N Fogtechnikai Bt. nyerhette el.
A nyilvánosan elérhető cégadatok alapján egy férfi és felesége alkotta betéti társaság tevékenységi köre meglehetősen széles. Fő tevékenysége orvosi eszköz gyártása, de ezen túl be van jegyezve még 25 más dolog is az illatszer kiskereskedelmen, a számítógépes programozáson és a vakoláson át egészen a fordítás-tolmácsolásig. Az építőiparhoz kapcsolódó összes tevékenységet amúgy 2017 májusában jegyezték be.
Az MLSZ válasza 15 napos határidőn túl, Chladek Tibor mai sajtótájékoztatója után érkezett meg, érdemi válaszokat azonban nem tartalmaz – közölte a párt
Chladek Tibor szerint a rendelkezésre álló információk alapján és az egyre szaporodó kérdések miatt bűncselekmény gyanúja merült fel, ezért a Liberálisok politikusa csalás, költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett a Dabasi Járási Ügyészségén. | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"M & N Fogtechnikai Bt.",
"Hernádi Sportegyesület"
] | [
"Magyar Liberális Párt",
"Dabasi Járási Ügyészsége"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.