text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
Csütörtök óta megy a találgatás, hogy most akkor kié is a TV2.
Aznap Andy Vajna bejelentette, hogy megvette a csatornacsaládot Yvonne Dederick és Simon Zsolt cégvezetőktől.
Két órával később Fonyó Károly - Simicska Lajos üzlettársa - cége, a Megapolis Média jelezte: ők már kedden éltek opciós jogukkal, és övék a tévé.
Megvannak az ügy kulcsdokumentumai.
Már a 2013-as vásárlásnál Simicskáék voltak a háttérben
A történet 2013. decemberének derekán kezdődik. A német tulajdonos Pro7Sat1 ekkor eladja a TV2-t üzemeltető MTM-SBS Zrt.-t a menedzsment két tagjának, a vezérigazgató Simon Zsoltnak, és Yvonne Dedercik pénzügyi igazgatónak, aki később ügyvezetője lett a televíziónak. A tranzakcióra maga az eladó ad hitelt.
Két vevő van ekkor: Simon cége, a CCA Vízió Kft. és Dederick cége, a D6D Kft. A két cégből tevődik össze a tévé vagyonát kezelő CCA-D6D Kft, amit december 16-án jegyeznek be. Ez már kettejük közös cége. Ez alá tartoznak a tévét üzemeltető cégek, a TV-HU1 Kft. és a TV-CEE Kft.
Egy héttel később, karácsony előestéjén Simon és Dederick nyilatkozatot írnak alá a Fonyó Károly tulajdonában lévő Megapolis Média Zrt.-vel arról, hogy 500-500 ezer forintért átruházzák a D6D-ben illetve a C6C-ben lévő üzletrészüket egy előre meg nem határozott dátum időpontjában. (Az üzletrészek 100%-ban tartalmazzák a tagsági jogokat is.) Hogy mekkora a vételár, azt egyelőre nem tudni.
Ezekben a hetekben rengeteget cikkezett a sajtó arról, hogy Simicskáék állnak a TV2 átvétele mögött, és most ez utólag bizonyítottnak tekinthető. Akkor arról szóltak a cikkek, hogy Simicskáék segítik a vevőket a szükséges önrészek kifizetésében.
Nyilatkozat az átruházásról Simon és Fonyó cége között. Ugyanilyen köttetett Dederick esetében is.
A tulajdonosok 2014. júniusában, nem sokkal a Fidesz újabb nagy választási győzelme után, de még bőven azelőtt, hogy a szélesebb közvélemény számára láthatóvá válna az Orbán-Simicska törés, elkezdődik a cégek átszervezése. Az üzemeltető cégeket a TV2 Média Csoport Kft.-be olvasztják be. Ennek a cégnek a kizárólagos tulajdonosa a CCA-D6D Korlátolt Felelősségű Társaság, amelyet 50-50 százalékban tulajdonol Simon és Dederick két említett cége. A történet 2014. október 20-án folytatódik.
A birtokunkban lévő dokumentumok szerint Yvonne Dederick és Simon Zsolt ekkor saját maguknak értékesítik névértéken, 250 ezer forintért a CCA és a D6D tulajdonában álló üzletrészeket, így közvetlenül válnak a CCA-D6D Kft. tulajdonosaivá.
Erre magyarázat lehet, hogy így próbálják kiüresíteni a Megapolis vételi jogát. Ezt a feltételezést hallottuk pénteken Simicska környezetéből is. 2014. november 7-én a CCA-D6D helyét a cégnyilvántartásban a TV2 Media Group Holdings Kft. veszi át. Az üzemeltető cég immáron ezen vagyonkezelő alá tartozik.
Már 2014. decemberében puhatolózó tárgyalások kezdődnek Dederick, Simon illetve Vajna cége, a Magyar Broadcasting Kft. között az adás-vételről. Az adás-vétel tárgya nem a CCA-D6D jogutódja, a TV Media Group Holdings Kft., hanem az alá tartozó üzemeltető cég, a TV2 Média Csoport Kft. Ennek oka lehet, hogy a jogfolytonosság itt már nem, vagy nem egyértelműen mutatható ki azokkal a cégekkel, amikre az opciós szerződések vonatkoznak. 2015 második fél évétől egyre többet cikkeznek arról, hogy Vajna rámegy a TV2-re. Mi is már nyáron írtunk erről.
Nyilván tisztában vannak ezzel Simicskáék is, de kivárnak az utolsó pillanatig.
2015. október 13-án Fonyóék ügyvédje, Nagy Ajtony Csaba aláírja az üzletrészek átruházásáról szóló nyilatkozatokat. Október 15-én Vajna és a Simon-Dederick páros bejelentik, hogy megköttetett a deal, és a TV2 Média Csoport Kft.-t megvette a Magyar Broadcasting. (A csomag része egymásik vagyonkezelő cég, a CEE Broadcasting is, amit a beolvasztás idején hoznak létre). Közlik azt is, hogy a szerződést az eddigi hitelt nyújtó Pro7Sat1 is szignálta. Két órával később a Megapolis Média Zrt. közleményt ad ki, hogy ők már két nappal korábban megvették a holdingcéget, és mivel annak vezetői jogtalanul adták el az hozzájuk tartozó üzemeltetőt, kirúgják őket a vagyonkezelőből.
Fonyóék előbb értek a cégbíróságra
Jogilag a történet messze nem egyértelmű, de hogy ebből masszív pereskedés lesz, az tuti. Fonyóék feltehetően azzal érvelnek majd, hogy velük szemben nem hatályos a D6D és Simon, illetve a CCA és Dederick közti szerződés. Ellenük szólhat viszont, hogy a nyilatkozatban nincs szó arról, hogy az opció a cégek jogutódjaira, vagyonelemeire minden variálástól függetlenül is vonatkozik. Persze mivel csak a nyilatkozat üzletrész átruházásáról ismert, az eredeti adás-vételi szerződés nem, nehéz biztosat állítani.
Ugyanakkor nagyon fontos fejlemény, hogy hétfőn Fonyóék kezdeményezték a cégbíróságon tulajdonjoguk bejegyzését a holdingcégben.
A cégjogi szabályozás alapján a kérelmezett tulajdonjog-bejegyzés viszsamenőlegesen, csütörtöktől hatályos, tehát éppen attól naptól, amikor Vajnáék bejelentették a vásárlást.
Fonyóék benyújtották az alapító okiratot és minden egyebet, ami egy ilyen változásbejegyzési eljáráshoz szükséges. Ez arra utal, hogy biztosak az igazukban, és tényleg szeretnék kenyértörésig vinni az ügyet. Az sem véletlen, hogy gyorsan cselekedtek. Ha Simonék, a vagyonkezelő képviselőiként, bármilyen indokkal elindítottak volna egy változásbejegyzési eljárást - létrehoznak kamuból egy új fióktelepet mondjuk -, akkor annak az eljárásnak a jogerős lezárásáig nem lehetett volna újabbat elindítani. Ez hónapokig is eltarthatott volna, és Simonék nyugodtan lezárhatták volna az üzletet Vajnáékkal. Ezt Simicskáék nem hagyhatták.
Ez viszont hatalmas pofon lehet Vajnáéknak.
Az átadás-átvétel nem zárult le. Csomó minden hátra lenne még: hatósági engedélyeztetés, feltehetően kifizetések, eszközök átvétele, stb. A cégbírósági bejegyzés elindításával Fonyóék viszont ténylegesen is irányíthatják a vagyonkezelőt, döntéseket hozhatnak, képviselhetik a céget. A bíróság ilyenkor csak formai vizsgálatot végez ugyanis, a tényleges tulajdoni viszonyokat nem köteles ellenőrizni.
Ez az állapot pedig könnyen elbizonytalaníthatja az üzlet lehetséges finanszírozóit. (Róluk keveset tudunk: korábban arról írt a vs.hu, hogy egy osztrák tulajdonú magyarországi bank is a hitelezők között lehet.) Ők okkal lehetnek óvatosak ilyen helyzetben, hiszen sok milliárdról van szó. Ebben a helyzetben az sem egyértelmű, hogy a kormány engedélyezi-e a nagy kereskedelmi tévéknek a terjesztési díj beszedését, ami jövőre 6-8 milliárd forintot hozna a TV2-nek. Ehhez még idén rendeletet kellene módosítania a kormánynak.
Óvatos nyilatkozatok
Az érintettek nyilatkozataiból is az érződik, hogy a felek nagyon óvatosak az ügy lehetséges jogi vonzatai miatt. Látszólag mindkét oldal magabiztosan állítja, hogy ő a nyerő, de valójában nagyon megválogatják a szavaikat. Az ügy kipattanása óta Dederick és Simon egyetlen interjút adtak, azt is a saját tévéjüknek. Ott például a vezetők arra kérdésre, hogy volt-e elővásárlási joga a Megapolisnak, azt válaszolják, hogy ha lenne, arra azért emlékeznének. Nem csak az állítás trükkös, de a kérdés is. Elővásárlási jogról itt nincs szó ugyanis. Az ügy mögött egy opciós vagy halasztott hatályú szerződés lehet, ami teljesen mást jelent, másrészt Simonék még így sem tagadják egyértelműen a korábbi megállapodást. Később azt is mondják, nem igaz, hogy a Megapolis megvette volna a TV2 Media Group Holdings Kft-t. A szó legszorosabb értelmében ez is igaz, hiszen nekik eredetileg nem erre a cégre volt opciójuk. Más kérdés, hogy Fonyóék időközben kezdeményezték a cég átvételét a bíróságon.
Fonyó is vigyáz a szavaira: az Indexnek adott pénteki nyilatkozatában például elismerte ugyan, hogy fizettek a tévéért, nem is keveset, de az idézett részletekből egyáltalán nem következik, hogy a Megapolis a keddi vétel során tette le a pénzt az asztalra. Lehet, hogy már az opciós szerződés megkötésekor tették letétbe vagy fizették ki a hivatkozott összeget. | [
"TV2"
] | [
"TV2 Média Csoport Kft.",
"Magyar Broadcasting Kft.",
"CCA-D6D Kft",
"CCA-D6D Korlátolt Felelősségű Társaság",
"TV2 Media Group Holdings Kft.",
"D6D Kft.",
"CCA-D6D Kft.",
"Megapolis Média",
"CCA Vízió Kft.",
"MTM-SBS Zrt.",
"TV Media Group Holdings Kft.",
"CEE Broadcasting",
"TV-CEE Kft.",
"Magyar Broadcasting",
"TV-HU1 Kft.",
"Megapolis Média Zrt.",
"TV2 Media Group Holdings Kft-t"
] |
Helyreigazítás Origo Zrt. megsértette id. Barabás Ernő illetve ifj. Barabás Ernő jóhírnevét azzal, hogy az origo.hu-n 2013. május 14-én közzétett "Cukorcsempészettel égette meg magát az energiaitalok magyar királya" című cikkünkben azt állítottuk, hogy: Origo Zrt. megsértette id. Barabás Ernő illetve ifj. Barabás Ernő jóhírnevét azzal, hogy az origo.hu-n 2013. május 14-én közzétett "Cukorcsempészettel égette meg magát az energiaitalok magyar királya" című cikkünkben azt állítottuk, hogy: id. Barabás Ernő I., ifj. Barabás Ernő és Barabás Zsolt 2002. körül úgy kereskedtek cukorral, hogy nem fizettek utána vámot,
a Barabás család cége egy nagyobb, több vámost érintő korrupciós ügy miatt bukott le,
egy vámos vezető a Barabás fivérek egykori cégét több közreműködővel együtt jogtalanul segítette,
a Barabás család cége apróbb szívességeket kért a határátkelőhelyen dolgozó vámosoktól,
a Barabás fivérek korábbi cége, a B&B Choko Kft. a cukorcsempészési ügyben érintett volt,
és ezzel azt a hamis látszatot keltettük, mint hogyha id. Barabás Ernő I., ifj. Barabás Ernő is érintett lett volna a cukor- és édesipari termékek csempészésével kapcsolatos büntetőügyben, illetve mint hogyha ebből anyagi előnyre tettek volna szert, amely állítások azonban valótlanok. Origo Zrt. megsértette a Hell Energy Magyarország Kft. jóhírnevét azzal, hogy a cikkben szereplő, korábban felsorolt állításokkal, továbbá azon kifejezéssel, hogy a Hell Energy Magyarország Kft. "ügyesen összerakott cég", továbbá annak hangsúlyozásával, hogy tulajdonosa id. Barabás Ernő I. és ifj. Barabás Ernő "rejtőzködnek" a nyilvánosság elől, azt a hamis látszatot keltettük, mint hogyha a Hell Energy Magyarország Kft. részben törvénytelen anyagi előnyre alapozva érte volna el a sikereit, amely állítás nem felel meg a valóságnak. Elnézést kérünk
A Barabás fivérek ütemérzéke kiváló. Barabás Zsolt börtön nélkül megúszott egy jelentős cukorcsempészési ügyet, és testvérével, Ernővel együtt azt is tudták, mikor kell kiszállniuk a szüleik tulajdonában lévő Hell Energy napi irányításából. Az energiaital-piac királyai lettek, ám mindketten rejtőzködnek a nyilvánosság elől.
Vámosok leptek el egy miskolci családi házat 2002. november 8-án. Házkutatást tartottak, és nagy mennyiségű cukrot találtak. A ház lakói, idősebb Barabás Ernő és két fia, Ernő és Zsolt akkoriban cukorral kereskedtek, mint az kiderült, részben úgy, hogy nem fizettek utána vámot. A családi cég egy nagyobb, sok vámost is érintő korrupciós ügy miatt bukott le, a telefonlehallgatások és a házban talált áru alapján pedig büntetőügy indult. Ennek egyik vádlottja Barabás Zsolt volt.
A perben 2007. június 8-án kemény ítéletet hozott a megyei bíróság, Barabás Zsoltot első fokon, nem jogerősen háromévi börtönre, háromévi közügyektől való eltiltásra és 3 millió forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A bűnlajstrom elég hosszú, a vádlottat többek között hivatali vesztegetésben találták bűnösnek, és bizonyítást nyert, hogy 74-szer bujtott fel hivatalos személyt közokirat-hamisításra.
Az elsőfokú ítélet ellenére Barabás Zsoltnak minden esélye megvan arra, hogy cukorügy ne hagyjon nyomot a múltján. Az ügyet ismerők közül többen is úgy tudják, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalakor Barabás Zsolt Új-Zélandon tartózkodott, majd miután elfogató parancsot adtak ki ellene, egy idő után hazatért.
Másodfokon azonban a bíróság két év börtönre enyhítette a büntetését, és ezt még ötévi próbaidőre fel is függesztette. Mivel a jogerős ítélet 2009. február 3-án született meg, Barabás Zsoltnak még mindig vigyáznia kell, kirendelt pártfogó felügyelőjénél bizonyos időközönként meg kell jelennie.
Az ítélet konkrétan nem szól arról, hogy mi a jelentős enyhítés indoka, az általános indoklás szerint nagy nyomatékkal értékelték a bűnösségre kiterjedő, megbánást is mutató, tényeket feltáró vallomásokat. Emellett figyelembe vette a bíróság, hogy a cselekmény elkövetése és elbírálása között jelentős idő múlt el, enyhítő körülménynek számított a büntetlen előélet, és az is, hogy a vádlottnak tartásra, illetve nevelésre szoruló hozzátartozói voltak.
2014. február 2-án éjjel, a felfüggesztés leteltével azonban pezsgőt bonthat, mert ha másnap kér egy erkölcsi bizonyítványt, akkor az szűziesen tiszta lesz. Ha van stílusérzéke - és állítólag van -, akkor a pezsgő mellé egy energiaitalt is bedob, a Hell energiaital felfutásának ugyanis sokat köszönhet.
A leggazdagabb 100 között
Barabás Zsolt ma az energiaital-piacot évi közel 6 milliárd forintos bevétellel vezető Hell Energy Kft. egyik informális irányítója, és több, a Hellhez köthető cég résztulajdonosa.
A Barabás testvérek szülei - mint a Hell tulajdonosai - az idén felkerültek a Napi Gazdaság által összeállított, 100 leggazdagabb magyart tartalmazó listára is. Ennek szerkesztői úgy vélik, hogy a családi vagyon értéke jelenleg 6,9 milliárd forint, ami a 86. helyet biztosítja számukra.
A sikeres, de a cég működésében csak háttérből részt vevő, a nyilvánosság előtt nem mutatkozó magyar vállalkozó szerepébe az idén 36 éves Barabás Zsolt és bátyja, a 42 éves Ernő az évek alatt jól belesimult. Egy tárgyalópartnerük - a saját piacán meghatározó nagyvállalat elismert, első emberéről van szó - közvetlen, őszinte, természetes embernek írta le a fiatalabb testvért, akivel jól tud együtt dolgozni. "Nagyon sikeres, ért ahhoz, amivel foglalkozik" - mondta róla. Pedig a cégbírósági adatok szerint a Hellt hivatalosan nem is ő, hanem Ernő vezeti, de ismerői szerint Zsoltnak is meghatározó szerep jut benne.
Mivel ő és a bátyja a sajtóban nem szerepelnek, és lapunk megkeresése elől is elzárkóztak, történetük egyes elemeit mások elmeséléséből állítottuk össze. Beszéltünk versenytársaikkal, egy cukorkereskedővel és egy volt vámossal is.
Helyben pacsizik veled
A per, amelyben Barabás Zsoltot elítélték, meglehetősen összetett. Fő vádlottja egy vámos vezető, akit többfajta vesztegetési ügyön kaptak rajta, és repertoárjának csak egy szelete volt az, amikor a Barabás fivérek egykori cégét (tehát nem a Hellt) több közreműködővel együtt jogtalan módszerekkel segítette. Az ítéletből kiderül, hogy 2001 és 2002 novembere között cukrot, édesipari terméket hoztak be nagy tételben, a rakományt a vámosok segítségével tranzitárunak könyvelték el, a papírokat meghamisítva. Az áru valójában Magyarországon maradt, a vám megfizetése nélkül.
Az ítéletben közel 335 millió forint értékű csempészáru behozatalát tárták fel. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott tájékoztatás szerint akkoriban ebben a termékfajtában a vámtétel az áruféleségtől függően 30-68 százalék, az áfateher pedig 25 százalék volt, a csalásokkal tehát 100 millió forintot vagy akár annál is többet lehetett keresni.
Először a cég csak apróbb szívességet kért a határátkelőhelyen dolgozó vámosoktól, azt, hogy 45-70 ezer forint ellenében soron kívül kezeljék az áruit. A román és ukrán határon gyakran így kerülték ki a kígyózó sorokat. Az együttműködést idővel elmélyítették, a cukrot szállító, az egymás közötti beszélgetésekben következetesen csak kicsi és nagy kocsiknak hívott teherautók és kamionok esetében Barabás Zsolt kilónként 10 forint kenőpénzt adott, hogy a papírok is rendben legyenek. Ekkor a ténylegesnél kisebb tömeget tüntettek fel az iratokon, ennek következtében pedig azt egy olyan határátkelőhelyen lehetett kiléptetni az országból, ahol szintén dolgoztak korrupt vámosok. Oda azonban a cukorárut már el sem vitték, a rakomány csak papíron hagyta el Magyarországot.
Amikor a kicsi és nagy kocsik jöttek-mentek, a felek élénken egyeztettek telefonon, nem sejtve, hogy a rendőrség 2002 őszén már lehallgatja őket. Az ítélet szerint Barabás Zsolt egyszer például kifejezetten szóvá tette, hogy egy korábbi határátlépés során az egyik sofőrjénél az eljáró vámosok firtatták, cukorért megy-e ki. Erre a vámos azt felelte: "...várjál már egy picit, mindjárt megnézem még egyszer..., hogy kik vannak ott, de én nem tudom egyszerűen, el nem bírom képzelni, hogy ki izé..., ki pofáz..., ez a buzi gyerek van ott".
Egy cukorral ma is kereskedő vállalkozóval, illetve egy egykori vámossal folytatott beszélgetés alapján a hasonló édesipari termékekkel való ügyeskedés az ezredforduló idején nem volt kivételes eset. Sokan megpróbálkoztak ilyesmivel, a kérdéses ügy inkább a mennyisége és a kifinomult, bejáratott, rendszerszerű üzeme miatt tűnt fel, és váltott ki nagyobb visszhangot. "Galoppírozzál már át a ..... oldalra, lesz ott egy ismerős..., meg délután majd jön egy kicsi befele..., meg egy másik nagy is fog kimenni...az helyben pacsizik veled" - mondta például egy másik alkalommal a vámos a szintén beszervezett kollégájának a lehallgatott felvételek szerint.
A felállás ma is hasonló
A Barabás fivérek a cégbírósági adatok szerint 2000 augusztusában alapították meg a cukorcsempészési ügyben érintett cégüket B & B CHOKO néven. Az első évben Zsolt volt az ügyvezető, 2001 augusztusában azonban - még a rendőrség által vizsgált időszak előtt - kiszállt. Ekkor a fivérek édesapja, idősebb Barabás Ernő lett a 90 százalékos tulajdonos, ifjabb Barabás Ernő pedig az ügyvezető. Az időközben B & B CSOKI nevet felvevő céget 2005-ben eladták két szlovák állampolgárnak, majd 2008-ban felszámolták.
A társaságnak cégjogilag nincs köze a Hell Energy Kft.-hez, illetve elődjéhez. A felállás azonban ma is némileg hasonló, hiszen a Hellben is idősebb Barabás Ernő a minősített többségi tulajdonos, fia, Ernő az ügyvezető, Zsolt pedig egy nagyon rövid időszakot kivéve nem jelent meg a nyilvántartásokban. Ennek ellenére vezető szerepére utal, hogy Mengyi Roland, a megye fideszes képviselője a honlapján Zsolttal látható egy közös fotón, a politikus pedig a képaláírás szerint a Hell Energy vezetőjének tartja őt.
Hivatalosan azonban Barabás Zsolt ma csak a csoporthoz kapcsolódó logisztikai cégekben van jelen tulajdonosként, ilyen például a XIXO Water Kft. vagy a BHS Trans Kft. Ugyanakkor az is látványos egybeesés, hogy lakhelye Budapesten, a Károly körúton van, pont ott, ahol 2007 februárja óta a Hell székhelye is található (miközben a cég operatív irányítását egy budaörsi irodaházból vezénylik).
Ügyesen összerakott cég, jókor elindítva
Az energiaital-piac több ismerője szerint a Hell egy jól összerakott, ügyesen navigált társaság. A Hell azt állítja magáról, hogy indulásához nem volt szükség nagyobb tőkére, kezdetben lengyelországi bérgyártásban készültek az italai, a marketing pedig rendezvények támogatásán alapult. Az energiaital-piachoz értők szerint ez lehetséges, ráadásul a Barabás testvérek jókor éreztek rá a trendekre, és ügyesen építették fel a márkát.
Energiaital-céget indítani elvileg nem nagy kunszt, az italreceptek viszonylag egyszerűek, és könnyen lehet olyan üzemet találni, amely 3-5 millió forintért legyártja az induló készletet. Nem csoda, hogy a különféle márkák jönnek-mennek, sokan próbálkoznak, és sokan el is buknak, a piacon jelenleg is több tucat fajta energiaital kapható. A nehézség ugyanis a logisztikában és a kereskedelmi értékesítésben van, ehhez már több pénz és szakértelem szükséges. Barabásék arra is ráéreztek, hogy a márkaépítésre kell koncentrálniuk, csak ezzel tűnhetnek ki az egyébként akkor még teljesen egyforma, tutti-frutti ízvilágú tömegből.
A Gfk Hungária piackutatótól kapott adatok megerősítik, hogy a piac mostanra konszolidálódott, a teljes Magyarországon eladott energiaital mennyiség közel 60 százalékát három márka, a Hell, a Bomba és a Red Bull fedi le. Egészen sokáig aranybánya volt a termék, a fiatalok körében a fogyasztás folyton nőtt, ez a trend csak 2012-ben szakadt meg, akkor összességében 2 százalékkal csökkent a vásárlók száma. Így is a háztartások közel negyede vásárol rendszeresen energiaitalt, évente 160 millió doboz fogy. Barabásék és a Hell vezetői azonban ezúttal is időben léptek, az utóbbi években az exportra koncentrálnak - külföldi értékesítésük számairól azonban nem nyilatkoznak.
Felismerték, mikor kell háttérbe vonulni
A legnagyobb szava a családban a testvérpárt ismerők szerint mindig idősebb Barabás Ernőnek volt, akinek tekintélye üzleti és családi szempontból egyaránt megingathatatlan, fiai legendának tartják az apjukat. A Barabás fivéreket kifejezetten jó üzleti érzékkel megáldott vállalkozóknak tartják. Rejtőzködésüket részben a cukorügynek, részben pedig annak tudják be, hogy azon a vállalati szinten, amelyre eljutottak, már nem mozognak otthonosan. "Nem öltönyösök, inkább farmernadrágosok" - mondta róluk egy üzletember. Szerinte ha egy szórakozóhely-üzemeltetővel kell üzletelni, ahhoz kiválóan értenek, vérükben van az utcai kereskedők ösztöne. A budapesti menedzservilágban azonban már nem boldogulnának jól.
A versenytársak nagyra tartják a Barabás testvéreknek azt a képességét, hogy időben hajlandóak voltak a háttérbe vonulni, és a menedzseri, vállalatvezetési feladatokat olyanokra bízni, akik tényleg profik a szakmában. Amikor a Hell 2006-tól kezdve felpörgött, a a vállalat vezetésére az üdítőital- és élelmiszerpiacról igazoltak profikat, akik nagyot lendítettek a cég szekerén, ma pedig már piacvezetőként diktálhatnak. A Hell 2011-ben 5,9 milliárd forintos árbevétel mellett 538 milliós üzemi nyereséget könyvelt el.
Egy Ferrari Miskolcon
A társaság eddig összesen kilenc - uniós és magyar - pályázat keretében 1 milliárd 450 millió forint támogatást is kapott, ezt később a versenytársak és a sajtó is támadta. A társaság szerint beruházásaik összértéke 5 milliárd forint, a folyamatban lévő projektek mellett a teljes fejlesztési összeg pedig meghaladja majd a 7 milliárdot.
Ernő és Zsolt információnk szerint autómániás, a garázsban otthon nagy értékű kocsik sorakoznak. Ha Miskolc utcáin valaki egy Ferrarit lát, az könnyen lehet Barabás Zsolt autója. Ehhez is köthető, hogy a Hell kifejezetten szeret az autós rendezvények promóciós szponzora lenni, sőt, első magyar cégként még egy Forma-1-es csapat, a Williams támogatásába is beszállt pár évig. | [
"Hell Energy"
] | [
"& B CHOKO",
"Napi Gazdaság",
"XIXO Water Kft.",
"Hell Energy Magyarország Kft.",
"Origo Zrt.",
"B & B CSOKI",
"BHS Trans Kft.",
"Gfk Hungária",
"B&B Choko Kft.",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
A korábbi hasonló vásárlások után most a Kiss Ferenc-gyűjteményt veszi meg a jegybank 235 millió forintért.
Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb száma szerint a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank (MNB) folytatja az Értéktár-programot, és nettó 235 millió forintért megveszi az ún. Kiss Ferenc-gyűjteményt, ahogy arról már a 24.hu is beszámolt.
Arról a Kassák Múzeum honlapján ez olvasható:
“A történeti modernizmus és a klasszikus avantgárd tárgykörében Kiss Ferenc budapesti gyűjteménye Magyarország egyik legjelentősebbnek számító, magánkézben lévő kollekciója. A gyűjtemény különlegessége, hogy a tízes évektől a negyvenes évekig tartó időszak modern művészetének a legszélesebb körű dokumentumait fogalja magában. (...) A korabeli magyar és nemzetközi folyóiratok, a MÁ-ban közölt eredeti reprodukciók, levelek, könyvek, plakátok, meghívók, fotók eleven korrajzként reprezentálják és bővítik Kassák korszakos jelentőségének megjeleníthetőségét és a klasszikus modern magyar művészet újraértelmezésének a lehetőségét."
Az MNB 2014 januárjában indította el az Értéktár-programot, amelynek megvalósítására, vagyis műkincsek megvásárlására a jegybank honlapján olvasható tájékoztatás szerint 2018 végéig 100 millió eurót (mintegy 30 milliárd forintot) különítettek el.
Ebből 2015 nyarán a “Mária gyermekével és Szent Pállal" című Tiziano-képet vették meg 4,5 milliárd forintért, 2015 őszén az Artpool dokumentumgyűjteményt 90 millió forintért, az ún. Kövesi-festménygyűjteményt 795 millió forintért, tavaly decemberben pedig a “Csendélet gyümölccsel, tenger gyümölcseivel és értékes edényekkel" című Abraham van Beijeren képet 380 ezer euróért (kb. 120 millió forint), illetve további műalkotásokat is vásároltak.
Erdélyi Katalin | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] | [
"Kassák Múzeum"
] |
A 2014-es választási kampány során számos olyan párt tűnt fel, amelyek semmilyen érdemi tevékenységet nem tudnak felmutatni, de a törvény szerint nekik is járt az állami támogatás, amelyet aztán vagy visszafizettek, vagy nem. A Seres Mária Szövetségesei nevű párt esetében rabosításig fajultak a dolgok, míg más esetekben homályos működésű, azóta eltűnt cégek szervezték a kampányt.
Az Átlátszón már 2014. februárban írtunk arról, hogy az államtól kapott támogatás felpörgethette a pártalapítási kedvet, 2014. január 30-án például rögtön tíz új pártot is bejegyeztek.
A pártonként járó 150-700 millió forint, és a lehetőség, hogy azt nem kell visszafizetni, azokat is a politika közelébe csalogathatta, akik azelőtt nem szerepeltek a közéletben, és olyan, némileg meglepő nevű pártokkal is találkozhatunk, mint a Földlakók Élet Igazság Béke Szabadság Pártja vagy az Almafa-Új Demokratikus Koalíció.
Más esetekben pedig olyanok tértek vissza egy-egy új párt közelében, akik korábban már máshol próbálkoztak, például Táncsics Péter, akit 2013-ban zártak ki az MSZP-ből, az Új Magyarország Párt és az Új Dimenzió Párt közelében is felbukkant.
Egy párt alapítása gyakorlatilag semmibe se kerül, esetleg a bejegyzést végző ügyvéd munkadíját kell kifizetni. A kampányfinanszírozási rendszer szerint minden egyéni jelölt után egy millió forintot kapott a párt, ha a 106 választókerület közül legalább 27-ben sikerült jelöltet állítani.
A pártlisták után (szintén legalább 27 jelölt esetén) legalább 150 millió forint járt a pártnak, vagyis ha legalább 27 kerületben sikerül jelöltet állítani, akkor az egyéni jelöltek és a pártlista után legalább 177 millió forint állami támogatáshoz juthat a szervezet, de ha mind a 106 kerületben, akkor már 706 millió forinthoz.
A rendszer kijátszhatósága abban rejlik, hogy fiktív számlákkal, számlagyárakkal papíron könnyedén megoldható a költségek igazolása.
Az egyéni jelöltek ugyan az egymillió forintos támogatást csak akkor tarthatják meg, ha a választások során a szavazatok legalább 2 százalékát megkapták, a pártlista esetén azonban akkor sem kell egy forintot sem visszafizetni, ha a listára senki nem szavazott.
Eltűnő pártok, eltűnő cégek
A kampányköltések a Hacks Hackers első magyarországi hackathonján is a középpontban voltak, ahol programozók, adatelemzők és újságírók dolgozták fel a korábban már az K-Monitor, a Transparency International Magyarország, a TASZ és az Átlátszó által megszerzett és nyilvánosságra hozott elszámolásokat.
A rendkívül nagy mennyiségű adatot egy hétvége alatt nem lehetett feldolgozni, de az Átlátszó munkatársai így is találtak néhány gyöngyszemet a bizniszpártok környékén.
A 2013-ban alapított Droga Farkas Kft., amelynek a cégadatbázisok szerint a főtevékenysége a lakó- és nem lakóépület építése, az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt (Eu. Rom. Párt) négy jelöltjének a kampányát szervezte, összesen nagyjából négy millió forintért. A jelöltek Nyíregyházán, Balatonfüreden, Tapolcán és Sárbogárdon indultak.
A céget 2013-ban alapították, az adatok szerint mindössze egy fő a tagja. Sem az Opten, sem a Céginfo online adatbázisában nem lelhető fel semmilyen adat a cég mérlegeiről, ugyanakkor a bíróság 2015. november 27-én elrendelte a társaság kényszertörlését, arra hivatkozva, hogy a cégvezetőt nem találták a megadott lakcímen.
Szintén a kampányszervezéstől némileg távol eső területről, a cipő- és lábbeli nagykereskedelemből érkezett az Ildkir Kft., hogy megszervezze az Eu. Rom. egyik jelöltjének kampányát, pontosan 1 millió forintért. A cég pénzügyi helyzetéről 2013 óta nem érhető el adat az adatbázisban.
A 2011-ben alapított Events Entertainment Kft.-nek konferencia és kereskedelmi bemutató szervezés a főtevékenysége, de működése ugyanúgy nem átlátható: a cégadatbázisban 2012 óta nincs adat a cég mérlegeiről.
Az Events Entertainment az Eu. Rom jelöltjei mellett az azóta széthullott Magyarországi Cigány Párt jelöltjeinek kampányát bonyolította le Gödöllőn (1 MCP-jelölt, 1 Eu. Rom. jelölt), Monoron (MCP) és Székesfehérváron (MCP). Három jelölt fejenként 979 999 forintot, egy jelölt pedig 980 ezer forintot fizetett az Events Entertainmentnek.
Az egyéni jelöltek elszámolásait tartalmazó adatbázis itt érhető el
Az örök visszatérő
Rabosították Seres Mária Szövetségeseit (SMS párt) a kampánypénzek elszámolásával kapcsolatban, írta meg a Magyar Nemzet a minap. A nyomozóhatóság szerint a bűnük az volt, hogy nem működtek együtt az Állami Számvevőszékkel az elszámolásokkal kapcsolatban, s ezért akár két éves börtönbüntetést is kaphatnak.
Arról nem tudni, hogy miért a képviselőjelölteket vették elő, mivel a jelöltek java része a nekik járó egymillió forintról lemondott a párt javára, így a jelölő szervezetnek kellett volna elszámolnia ezekkel a pénzekkel, és az országos lista után járó költségvetési támogatásokkal is.
A nyomozás február közepéig folyik majd, ebben a szakaszban érdemi információt nem ad ki a hatóság.
Az Állami Számvevőszék 2015 tavaszi jelentésében már jelezte, hogy vannak gondok az SMS elszámolása körül, hiszen a kampányidőszakon túli kiadásokat is közpénzből akartak állni Seresék.
Az ÁSZ jelentése kapcsán más frissen alakult mikropártoknál azonban sokkal súlyosabb elszámolási gondok is jelentkeztek. Például az Összefogás Pártnál a számviteli fegyelem megsértése miatt indult büntetőeljárás, az Együtt 2014 Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében költségvetési csalás gyanúja merült fel.
A Seres-féle párton kívül hét másik pártnál tett feljelentést az ÁSZ az együttműködési kötelezettség megszegése miatt.
Seres Mária 2008-ban robbant be a magyar politikába, amikor aláírást kezdett gyűjteni a képviselők költségtérítése kapcsán tartandó népszavazásról. Arra a kérdésre, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?" mintegy hatszázezer támogató aláírást tudtak összegyűjteni, ám a Parlament megváltoztatta az elszámolási szabályokat, így okafogyottá vált a referendum.
2011-ben ismét próbálkozott ebben a témában, de már az új fogalmakkal népszavazást indítani Seres, de az Alkotmánybíróság előtt megbukott a kezdeményezés.
A fokozott figyelmet kihasználva Seres a 2010-es választásokon a Civil Mozgalom nevű párt vezetőjeként megmérette magát a választásokon, de hiába szerepeltek relatíve jól a képviselőjelöltjeik, pártja nem érte el országosan az 1 százalékot, így nem szerzett jogosultságot a költségvetési támogatásra.
Seres Máriát 2010-ben az önkormányzati választásokon Mátraverebélyen megválasztották polgármesternek. A hátrányos helyzetű településen több innovatív programot is elindított, de mindez nem győzte meg a lakosokat, mert 2014-ben már alulmaradt a polgármesterségért folyó küzdelemben.
A Seres Mária Szövetségesei párt olyan formációként indult a 2014-es választásokon, amelynek maga Seres Mária, és a Civil Mozgalom jelöltjei nem voltak az SMS párt tagjai. A listavezető szerint erre azért volt szükség, mert így kívánták elkerülni a pártoknál megszokott frakciófegyelmet, amely a népszavazásra alapuló politikai modelljükkel ellentétes.
Az országgyűlési választásokon elinduló 67 képviselőjelölt mellett országos listát is állított az SMS. Összességében a választópolgároknak kevesebb, mint fél százalékát tudták maguk mögé állítani, ezzel ismét alatta maradtak az állami támogatást jelentő 1 százalékos küszöbnek.
A 2014-es európai parlamenti választásokon hasonló eredményt értek el, ott a legfőbb üzenetük az volt, hogy a halálbüntetés visszaállításáról is lehessen népszavazást tartani.
D. Kovács Ildikó – Vágó Gábor | [
"Új Dimenzió Párt",
"Magyarországi Cigány Párt",
"Seres Mária Szövetségesei",
"Új Magyarország Párt"
] | [
"Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt",
"Almafa-Új Demokratikus Koalíció",
"Földlakók Élet Igazság Béke Szabadság Pártja",
"Transparency International Magyarország",
"Eu. Rom. Párt",
"Magyar Nemzet",
"Együtt 2014 Párt",
"Összefogás Párt",
"Events Entertainment",
"Droga Farkas Kft.",
"Ildkir Kft.",
"Eu. Rom",
"Events Entertainment Kft.",
"Civil Mozgalom",
"Állami Számvevőszék"
] |
Nagyréde egy 3300 fős zsákfalu Heves megyében, Gyöngyöstől néhány kilométerre. Alaposan felbolydult a település élete, amióta szórólapokon és kamuprofilokon keresztül támadják a polgármestert, Siposné Fodor Juditot. A postaládákba bedobált szórólapokon többek között azzal vádolták, hogy törvénytelenül rúgta ki a falu jegyzőjét, többször is feljelentette az iskolaigazgatót, ellehetetleníti a képviselő-testület munkáját, és saját céljaira költött a falu pénzéből. A szórólapokat a Nagyréde jövőjéért baráti kör jegyzi. A faluban is csak sejtik, hogy kik állnak emögött, nincs nyoma, hogy lenne ilyen civil szerveződés. A szórólapozás tavaly novemberben indult be, négy egymást követő éjszaka szórták tele a postaládákat. A Facebookon egy Nagy István nevű álprofil aktív, a Nagyréde ügyeivel foglalkozó közéleti csoportban rendszeresen arról posztol, hogy a polgármester hazudozik, gátolja a testület munkáját, megfigyeli és lehallgatja az önkormányzat dolgozóit, és megcsalja a férjét.
A polgármester úgy gondolja, hogy ugyanazok állhatnak a szórólapok és az álprofil mögött, mivel nagyon hasonló stílusban íródtak a bejegyzések és a szórólapok. Az is furcsa, hogy ez a Nagy István folyamatosan olyan információkat oszt meg, amiket csak bizonyos önkormányzati képviselők tudhatnak. Siposné Fodor Judit szerint lejárató kampány folyik ellene, tipikus karaktergyilkosságnak tartja a történteket. Tanácstalan, hogyan lehetne védekezni ez ellen, ezért fordult a sajtóhoz.
"Halljuk a tévében, hogy gyűlöletkampány folyik, de amikor ideér egy ekkora településre, az döbbenetes. Megjött Nagyrédére az országos politika."
Eközben egy másik profilon hasonló stílusban kampányolnak a polgármester mellett. Itt viszont pontosan lehet tudni, hogy ki áll a posztok mögött: a polgármester férje. Siposné Fodor Judit a férje stílusával sem ért egyet, volt is ebből vitájuk. "Nem mentség, de ha az ember családját hónapokon keresztül támadják, van az a szint, amikor elszakad a cérna."
Hasonló módszerekkel üldöztek el egy másik polgármestert
Nagyréde esete azért is érdekes, mert jól mutatja, hogy a politikai villongások hogyan tudják akadályozni egy ilyen méretű település működését. Másrészt néhány éve kísértetiesen hasonló dolgok történtek a Borsod megyei Szentistván polgármesterével.(Erről még a régi Indexen írtunk .) Pusztai-Csató Adriennt 2014-ben választották meg polgármesternek a fideszes jelölttel szemben, akit Tállai András akkori NAV-elnök támogatott. Nem sokkal ezután lejáratókampány indult ellene, a Fidesz által jegyzett szórólapokon korrupcióval vádolták, megkérdőjelezték alkalmasságát, a falu minden fejlesztéstől elesett, majd pedig fegyelmi eljárást indítottak ellene a képviselők. Nemcsak őt vegzálták, egyik rokona NAV-ellenőrzést kapott a nyakába. Közben lemondott a testület, és ezért időközi választást kellett kiírni, amit elvesztett Pusztai-Csató. A történtek miatt megromlott az egészsége, családjával kénytelen volt elköltözni a faluból.
Többek között ezért is gondolja úgy Siposné Fodor Judit, hogy esetében is a Fidesz ármánykodásáról van szó, még ha nem is tudja egyértelműen bizonyítani, hogy a párt áll a lejárató módszerek mögött. A polgármester és a képviselő-testület viszonya meglehetősen viharos (erre még visszatérünk később), tavaly novemberben például fegyelmi eljárást indítottak ellene. Szerinte a konfliktusok egy része személyes ellentétekből fakad, ugyanakkor jelzésértékűnek tartja, hogy a 2019-es választáskor a fideszes országgyűlési képviselő nem vele, hanem a papíron szintén függetlenként induló másik polgármester-jelölttel fotózkodott.
Vannak azonban ennél egyértelműbb jelek is. Egyik alkalommal sikerült elcsípniük a szórólapozókat, és olyanok is voltak köztük, akik a faluban rendszeresen kampányolnak a Fidesznek, például a Stop Gyurcsány, stop Karácsony aláírásgyűjtésben is részt vettek, mondta a polgármester. Egyikük azt is elárulta, hogy egy Fidesz-aktivistától kapták a szórólapokat. A szórólapok és az álprofil miatt feljelentést tett a polgármester, ismeretlen tettes ellen nyomoz a rendőrség. Úgy tudja, hogy már ki is hallgattak pár szórólapozót.
Siposné Fodor Judit a választókerület fideszes országgyűlési képviselőjének jelezte a történteket. Szabó Zsolt azt mondta, hogy nem tudott ezekről az akciókról, és egyébként is helyteleníti a dolgot.
Nagyréde 3300 fős zsákfalu Heves megyében – Fotó: Bődey János / Telex
A Fidesznek még annyi köze van Nagyrédéhez, hogy a képviselő-testületben ül a falu előző polgármestere, Balázs József, aki évekig a párt színeiben politizált. A neve onnan lehet lehet ismerős, hogy egy hangfelvétel szerint 2011-ben a fejlesztési pénzek elvonásával fenyegette meg Gyöngyöspata jobbikos polgármesterét. 2010 és 2014 között volt a Fidesz országgyűlési képviselője, az akkor még aktívan politizáló Vona Gábort legyőzve jutott be a parlamentbe. Még a 90-es években tagja volt a Fidesz országos választmányának, a Heves megyei alapszervezet elnöke volt. 1991-ben választották meg először Nagyréde polgármesterének, huszonhárom év után váltották le, a jelenlegi polgármesterrel szemben maradt alul 2014-ben. Siposné Fodor Judit függetlenként indult, a szavazatok több mint 50 százalékát szerezte meg, míg Balázs József 38 százalékot kapott. 2019-ben újraválasztották Siposnét, még többen szavaztak rá, mint öt éve.
Van a Fidesz, meg van a Siposné
Az országos politikában megszokott jelenségnek számít az ellenfeleket mocskoló, lejárató szórólapok terjesztése vagy az álprofilok működtetése. Nagyrédén viszont nincsenek hozzászokva az ilyesmihez, nyugodt település az övék, mondta a polgármester. Ha választás van, akkor persze megy az adok-kapok, de a kampány végével mindig lecsengett a felfokozott hangulat, lenyugodtak a kedélyek. Most viszont nem ez a helyzet, a szórólapozás hetekig táma volt a faluban, mindenki erről beszélt, és a fegyelmi eljárás is komoly indulatokat váltott ki. A falu jóhírének is árt, ami náluk megy. Egy család azért nem költözött Nagyrédére, mert elijesztette őket, hogy még a kisboltban is a polgármester és a képviselők harca a beszédtéma.
A polgármester úgy látja, hogy a folyamatos áskálódás miatt megosztott lett a falu, családokat szakít szét a politika. Mivel kimondva-kimondatlanul a Fidesszel azonosítják a vele szemben álló képviselőket, most Nagyrédén úgy áll a helyzet, hogy:
"Van a Fidesz, meg van a Siposné."
Nagyréde egyébként hagyományosan fideszes településnek számít, a legutóbbi két országgyűlési választáson is a Fidesz jelöltje kapta a legtöbb szavazatot helyben. A Nagyrédén kialakult helyzet Szabó Zsolt kampányának sem használ, pont a megosztottság miatt, vélekedett a polgármester. Ő maga egyik pártnak sem tagja, mindig próbálta magát távol tartani a nagypolitikától. Nyilvánosan sosem szokta kritizálni a kormányt, jó a kapcsolata az országgyűlési képviselővel, köztisztviselőként amúgy is azt vallja, hogy a mindenkori államhatalmat kell szolgálnia. A 2018-as választás alatt is igyekezett semleges maradni az önkormányzat, mindkét oldalnak megadták a lehetőséget, hogy kampányoljon a faluban. Nem is tartja szerencsésnek, ha pártpolitikus a polgármester egy kistelepülésen "Hála a nagypolitikának, már ezeken a helyeken is azt nézik, hogy ki a fideszes és ki az ellenzéki, ami szerintem beteges."
Megtorpant a falu
Nem egyszerű a politikai helyzet Nagyrédén, a polgármester ugyanis kisebbségben van a hétfős képviselő-testületben. A vele szemben álló négy képviselő között van az előbb említett Balázs József, az iskolaigazgató és két háziorvos. Ők elvben függetlenek, és elég nagy befolyásuk van a faluban. A négyes többség mindig együtt szavaz, és ott akadályozzák a munkáját, ahol csak tudják, állítja Siposné Fodor Judit: több fejlesztési tervét megtorpedózták, de a költségvetés elfogadása és az alpolgármester megválasztása is csak többszöri nekifutásra ment át. Lassan három éve óta tart a háborús hangulat, a négyes tagjai közül többen az előző ciklusban is képviselők voltak, akkor még korrekt volt a viszonyuk, együtt tudtak dolgozni. Ez azután változott meg, hogy Balázs József bekerült a testületbe. Jogosan érzik úgy a helybeliek, hogy megtorpant a falu fejlődése. (Amihez persze az is hozzájárul, hogy a kormányzati elvonások több tízmilliós bevételkiesést okoznak a falunak, és csak ígéret van a kompenzálásukra.) A választók viszont majd a polgármesteren kérik majd számon, hogy hol késnek a várt fejlesztések.
Ilyen előzmények után jött a tavaly novemberben indított fegyelmi eljárás. "Megvolt erre a lehetőségük, de attól még ez nem egy szokványos történet. Nagyobb városok polgármesterei azt mondták, hogy ők még ilyesmiről nem hallottak." Érdekes módon a fegyelmi eljárásról szóló határozatban nagyon hasonló állításokat fogalmaztak meg a képviselők, mint amik a szórólapokon szerepeltek: a testület nélkül hozott meg fontos döntéseket a polgármester, nem működik együtt a képviselőkkel, nem volt hajlandó találkozni az országgyűlési képviselővel, jutalmat szavazott meg magának, miatta kellett 1,2 millió forintot kifizetnie a falunak.
A polgármester alaptalannak tartja ezeket a vádakat, kényesen figyelt rá, hogy csak olyan ügyekben döntsön egyedül, amelyek a veszélyhelyzethez kapcsolódnak. A jutalmat valóban megszavazta, de azt a testület terjesztette elő számára, és egyébként is úgy gondolja, hogy az elmúlt években végzett munkája alapján megérdemelte a háromhavi pluszjuttatást. Komoly adósságokkal vette át a falu vezetését, ezeket sikerült rendezniük, stabilizálták az önkormányzat gazdálkodását, és mellette még fejlesztéseket is végrehajtottak.
A polgármester kisebbségben van a hétfős képviselő-testületben – Fotó: Bődey János / Telex
Végül január közepén, mindenféle indoklás nélkül visszavonták az ellene indított fegyelmi eljárásról szóló határozatot. Balázs Józset többször is kerestük, hogy reagáljon a polgármester állításaira, de nem kívánt nekünk nyilatkozni. Megkérdeztük Szabó Zsoltot is, hogy mit gondol a történtekről, van-e köze a Fidesznek a szórólapokhoz. Válaszában tételesen felsorolta, milyen fejlesztések voltak Nagyrédén a polgármesterrel egyeztetve, majd ezzel zárta az emailjét:
A munkanélküliség minimális szinten van, és a családok támogatása maximális. Nagyréde vonzó település, ahová sok fiatal települ be. Ilyen mértékű fejlesztés mellett, remélem, mindenki elégedetten él a
településen.
A lejáratókampányra vonatkozó kérdéseinkre viszont nem válaszolt.
Kétszer is meggondolja, hogy 2024-ben elinduljon
Nem érti a polgármester, hogy miért most, bő két évvel az önkormányzati választások előtt kezdték el támadni. Ha 2024-ben csinálják ugyanezt, akkor pár hónap leforgása alatt ellehetetlenült volna a helyzete, mondta. Talán arra megy ki az egész, hogy nem bírja a nyomást, és idővel magától lemond. Abban az esetben elég lenne új polgármestert választani, a testület változatlan felállás mellett a helyén maradna, ő viszont a szabályok szerint nem indulhatna újra. "Azt gondolják szerintem, hogy velünk, nőkkel könnyebb elbánni, nem tudjuk úgy megvédeni magunkat, mint egy férfi." Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az a céljuk a lejáratással, hogy még az országgyűlési választások előtt lecseréljék egy fideszes kötődésű polgármesterre. Egy kistelepülésen sokat számít a polgármester szava, nagyban tudja befolyásolni a szavazás kimenetelét, aminek most áprilisban még nagyobb jelentősége lehet, mivel kiélezett küzdelemre lehet számítani.
A családját is megviselik a támadások, egyik ismerőse azt tanácsolta, hogy szálljon ki, mert nem ér ennyit az egész. Az ő fejében is megfordult már, hogy inkább feladja. Amikor megválasztották, nem volt felkészülve ehhez hasonló támadásokra. Az biztos, hogy kétszer is meggondolja majd, hogy elinduljon-e 2024-ben. | [
"Fidesz"
] | [] |
Az MSZP szóvivője szerint minden adófizetőnek több mint százezer forintjába kerültek a Közgép Zrt.-nek az elmúlt években juttatott állami megbízások.
Az építőipari vállalat - egyedül vagy konzorciumban - nagyjából négyszázmilliárd forint állami megrendelést kapott, a Magyar Fejlesztési Banktól pedig 34 milliárd forint hitelhez jutott - nyilatkozta az MTI-nek Török Zsolt MSZP-szóvivő. Szavai szerint ez azt jelenti, hogy két év alatt "minden adófizetőre 111 ezer forint Közgép-adó jut". Kitért arra is, hogy az Államadósság Kezelő Központ jelentése alapján májusban 438 milliárd forinttal nőtt a költségvetés adóssága. Az MSZP szóvivője azt mondta: ez azt jelenti, hogy a Fidesz vagy az adófizetők pénzéből "vagy az államadósság növekedéséből finanszírozza oligarcháit", miközben kis- és közepes vállalkozások ezrei mennek csődbe.
Török Zsolt arra is emlékeztetett, hogy az MSZP olyan költségvetési módosító javaslatot készített, amely 331 milliárd forintot csoportosítana át munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedés ösztönzésére, így felhasználnák több feleslegesnek ítélt "presztízsberuházás" költségeit, köztük olyanokét is, amelyeket a Közgép nyert el. | [
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Közgép Zrt.",
"Fidesz"
] | [
"Államadósság Kezelő Központ"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Mentegetnék Simicskát az Elios-ügyben
Tele kasszával vette át az Elios Innovatív Zrt.-t Tiborcz István 2014-ben – adta hírül tegnap a 24.hu internetes portál a közgyűlési jegyzőkönyvben foglaltakra hivatkozva. A lap szerint 98 millió forint volt a cég eredménytartalékában a 2013-as évben, ezáltal Simicska Lajosék 21,4 millió forint adózott eredményt hagytak a pénztárban.
A milliárdos nagyvállalkozó sajtóbirodalmához tartozó Mno.hu erre a hírre hivatkozva próbált érvelni Lázár János hétfői kijelentésével szemben. Ismert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy sajtótájékoztatón azt mondta: amennyiben az Európai Bizottság nettó korrekcióról dönt az Elios pályázatainak ügyében, akkor Simicskának és építőipari cégének, a Közgép Zrt.-nek kell a felelősséget vállalnia. A vállalkozó ugyanis a Közgépen keresztül gyakorolta az Elios tulajdonosi jogait az Európai Csalás Elleni Hivatal által vizsgált időszakban.
Mint ismert, Tiborcz István, a miniszterelnök veje 2009-től nyolc hónapon keresztül volt résztulajdonosa az Eliosnak, a vizsgált időszakban viszont semmilyen tulajdonnal nem rendelkezett a vállalatban. A cég igazgatóságba – amelyben Tiborcz egyszerű tag volt – Simicska Áfra Barnabás személyében egy speciális jogosítvánnyal rendelkező tagot delegált, aki közvetlenül is köteles volt jelenteni a Közgépnek. Emellett Tóth Marianna, a nagyvállalkozó jobbkeze két évig magánszemélyként az Elios tulajdonosa volt egy közvetítőcégen keresztül. | [
"Közgép Zrt.",
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] |
Az 1994-ben Görögországban kitalált rendezvényt a Nemzeti Színházban összekötik majd a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) tízéves, illetve Madách Imre születésének 200. évfordulójával.
Az alapító Teodórosz Terzopulosz rendező, aki többször dolgozott már Budapesten, 2020 januárjában jelentette be, hogy Magyarország nyerte el a 2023-as, 10. Színházi Olimpia rendezési jogát. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban úgy nyilatkozott: a Színházi Olimpia magyarországi rendezése egyedülálló lehetőség a magyar kultúra számára, hogy felmutathassa világraszóló értékeit határon innen és túlról, valamint diplomáciai szempontból is megerősítse pozícióit.
Egy péntek este közzétett kormányhatározat "elismerve a Színházi Olimpia 2023. évi magyarországi megrendezésének kiemelt kultúrstratégiai jelentőségét, továbbá nemzeti identitásunk és nemzeti értékeink a nemzetközi közösséggel való megismertetése fontosságában játszott szerepét", a jövő évi költségvetésből 560 millió, a még nem létező 2023-asból pedig 6,2 milliárd forint központi forrást utal ki erre a célra.
A határozat a szokásos módon fogalmaz: "felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az emberi erőforrások minisztere bevonásával – gondoskodjon" ezen összegek rendelkezésre állásáról. Arra nem utal a kormány, hogy mindez már a következő parlamenti ciklust és a következő – lehet, hogy a mostanival azonos, de lehet, hogy tőle eltérő – kormány időszakát érinti. | [
"Színházi Olimpia"
] | [
"Nemzeti Színház"
] |
A BKV vezetése által kötött újabb megbízási szerződések vizsgálatát rendelte el a társaság felügyelőbizottsága. A testület ezenkívül támogatta azt a felvetést, hogy idén a tavalyi paraméterkönyv maradna érvényben, illetve a felügyelőbizottság ülésén az is kiderült, hogy Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató elvonta a kommunikációval összefüggő feladatkört Regőczi Miklós vezérigazgató-helyettestől.
Újabb, a BKV menedzsmentje által kötött kontraktusok vizsgálatáról döntött a közlekedési társaság felügyelőbizottsága (fb). Az ülés után, Vitézy Dávid a testület Fidesz által delegált tagja arról beszélt, hogy ugyan az fb elfogadta az AAM Zrt.-vel kötött szerződések vizsgálata kapcsán készült, szerinte "semmitmondó" igazgatósági jelentést, ám egyben vizsgálatot indított egy, a Heti Válasz című lapban megjelent hírrel kapcsolatban. Az újság ugyanis azt állítja: az AAM-nek volt egy feladatlistája, amiben benne volt, hogy ki kell találni a Metróber szerződéshez a feladatokat". A lap szerint a céggel ötvenmilliós szerződést kívántak kötni, ehhez kellett fel,adatot kitalálni
Ugyancsak vizsgálatot rendelt el a testület az AAM Kft.-vel és a Golder Kft.-vel összefüggő kérdéskör tisztázására. Vitézy Dávid kifejtette: a 2,5 milliárd forintos tanácsadói szerződésre tavaly az olcsóbb ajánlatot az AAM nyújtotta be, a BKV azonban még a pályázatok december 7-i beadása előtt, november 30-án azt vetette fel az AAM-nek, hogy egyeztessen a másik pályázóval, a Golder Kft.-vel. Egy ilyen lépés versenyjogi és büntetőjogi szempontból is érdekes lehet Vitézy szerint.
Az fb tájékozódás céljából bekérte a felügyelőbizottság a Regőczi Miklós vezérigazgató-helyettes által a Media Magnet Kft.-vel kötött szerződés anyagát, mondta Vitézy Dávid. A papírokból az derült ki, hogy egy hónap alatt 25 millió forintot fizettek ki a cégnek a kábeltelevíziós piac felmérésére.
A testület ülésének végén a vezérigazgatói feladatokat ellátó általános vezérigazgató-helyettes azt tényként közölte: a kommunikációval összefüggő feladatkört elvonta Regőczi Miklós vezérigazgató-helyettestől, a kereskedelmi ügyek azonban továbbra is nála maradtak. Emlékeztetőül: a használtbusz-tendert vizsgáló fb-jelentés a közbeszerzéssel és a kommunikációval kapcsolatban állapított meg problémákat, s vetette fel a személyi konzekvenciák levonásának szükségességét.
Székely Gábor, a testület SZDSZ által delegált elnöke a szerződésekkel kapcsolatos fb döntéseiről nem kívánt nyilatkozni, annyit azonban megerősített, hogy hoztak ilyen határozatokat.
A felügyelőbizottság Vitézy javaslatát elfogadva azt indítványozza a cégtulajdonos fővárosi önkormányzatnak: az idén maradjon érvényben a BKV tavalyi paraméterkönyve, a jövő évi menetrend kidolgozását pedig mielőbb kezdje meg a cégvezetés a szakszervezetek és a különböző civil szervezetek bevonásával.
Balog Zsolt megbízott vezérigazgató egyébként ezúttal sem terjesztette az fb elé a paraméterkönyv tervezetét. A szabad demokrata Székely Gábor, a felügyelőbizottság elnöke nem szavazta meg a többség által támogatott indítványt.
A testület határozatban tiltakozott az ellen, hogy a cég menedzsmentje megtagadta a társaság 2007-es tanácsadó-szerződéseinek lajstromba vételét. A felügyelő bizottság ugyanis már több alkalommal kérte a BKV vezetésétől a tavalyi évi tanácsadói szerződések listáját. | [
"AAM Zrt.",
"Golder Kft.",
"Media Magnet Kft.",
"Metróber",
"BKV"
] | [] |
Az MSZP levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz azt kérve, ne írja alá a földvagyonról szóló törvényt, hanem kérjen alkotmánybírósági kontrollt a nemzeti parki földterületeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonába helyező jogszabályról.
Harangozó Gábor, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdai budapesti sajtótájékoztatón elmondta, ha az államfő aláírja a kedden elfogadott törvényt, akkor kezdeményezni fogják, hogy az ellenzéki pártok közösen forduljanak az Alkotmánybírósághoz (AB). (Az alaptörvény szerint az országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezheti, hogy az AB vizsgálja felül a jogszabályoknak az alaptörvénnyel való összhangját.)
Emlékeztetett arra, hogy civil kontrollt is szeretnének megvalósítani a pályázati rendszer fölött, azaz természetvédelmi civil szervezetekkel ellenőriznék, hogy a pályázatok kiírása megfelel-e a természetvédelmi követelményeknek, illetve a vállalt kötelezettségeket betartják-e a nyertesek.
Szerinte Magyarországon a korrupció a fideszes kormányzás alapja. Az egyik legelterjedtebb módszernek nevezte azokat a pályázatokat, amelyeket szerinte átláthatatlan körülmények között barátok, rokonok, strómanok nyernek. Megjegyezte: ezt a rendszert elégelte meg az EU, amikor felfüggesztette az egyik operatív program 700 milliárd forint összértékű kifizetéseit, és ezért aggódik mindenki most a nemzeti parki földek "lenyúlása" miatt.
A szocialista politikus közölte, a helyzet rendezését célzó, a teljesen nyilvános, "üvegszerű" pályázati rendszer kialakítását célzó szocialista törvényjavaslatot kedden azonban nem szavazta meg a Fidesz a parlamentben. Értékelése szerint a nagyobbik kormánypárt ezzel nyíltan beismerte, hogy érdekelt a jelenlegi korrupt rendszer fenntartásában. | [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Fidesz"
] | [] |
13 nem, 1 igen arányban elutasította az Országos Bírói Tanács (OBT) Varga Zsolt András Kúria-elnökké történő megválasztását, derült ki a szervezet honlapján közzétett határozatból és összefoglalóból.
A hatályos törvények szerint ugyanis az OBT személyes meghallgatás alapján a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyről előzetes véleményt nyilvánít. Az OBT tagjai egy rendkívüli ülésen, miután Áder János a hét elején jelöltje, majd az Országgyűlés igazságügyi bizottságának Fidesz–KDNP-s többsége csütörtökön már támogatta, pénteken délelőtt ismerhették meg a jelölt szakmai önéletrajzát, meghallgatták és kérdeztek Varga Zs.-től.
Az OBT ezt követően közzétett határozatában az áll: a bírák önigazgatási szerve elismeri Varga Zs. tudományos területen szerzett érdemeit, alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatát, valamint személyes kvalitásait és felkészültségét.
"Meggyőző és megnyugtató volt, amit a jelölt a meghallgatáson a jogegység, a bírósági szervezet tekintélye, a folyamatban lévő ügyekben az utóbbi időben tapasztalt nyilvánosan megfogalmazott kritikák közbizalmat romboló hatását illetően elmondott. Nem lehet azonban elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott" – írták. Az OBT arra is felhívta a figyelmet, hogy
"Varga Zs. András jelöltté válását kizárólag két közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön."
A jelölt támogatását elutasító határozatot Fázsi László, az OBT elnökének tájékoztatásaként tette közzé a szervezet, ugyanakkor a testület honlapján megtalálható a rendkívüli ülés összefoglalója is. Aszerint az ülésen részt vett az OBT 14 tagja, de tanácskozási joggal jelen volt Varga Judit igazságügyi miniszter, Hajas Barnabás, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Polt Péter legfőbb ügyész, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, valamint dr. Oltai Judit Zsófia, a Magyar Bírói Egyesület elnöke is. Az összefoglaló azt is részletezi, hogy a Kúria elnökének javasolt személyt 1 igen, 13 nem szavazattal, tartózkodás nélkül utasította el az OBT.
Mindennek nagyon súlyos hazai és nemzetközi következményei lehetnek, főként miután az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége már támogatásáról biztosította a jelöltet, ahogyan a Fidesz–KDNP és a kormány több tagjai is. Pedig a Telex is megírta: sokan döbbenten fogadták a bírói karban, hogy tárgyalóteremben sosem ítélkező, egykori ügyészségi vezetőből csinálna kúriaelnököt a politikai hatalom.
Varga Zs. András jelenlegi alkotmánybíró Polt Péter helyetteseként, sőt jobbkezeként, na meg az Apostoli Királyság államformáját lehetőségként felvető egyetemi oktatóként vált ismertté itthon. Brüsszelben ráadásul még sokkal hangosabb lehet főbírói belépője, hiszen éppen a múlt héten jelent meg az uniós jogállamisági jelentés, amely elmarasztalta és aggályosnak nevezte pont azt a két törvénymódosítást, amelyekkel Varga egyáltalán főbíróvá választhatóvá vált Magyarországon.
(Fotó: Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén a Parlament Delegációs termében 2020. október 8-án. [MTI/Illyés Tibor]) | [
"Kúria"
] | [
"Magyar Ügyvédi Kamara",
"Magyar Bírói Egyesület",
"Országos Bírói Tanács",
"Legfelsőbb Bíróság",
"Igazságügyi Minisztérium",
"Országos Bírósági Hivatal"
] |
A Magyar Posta vezérkara az egymilliárdos kerékpár-beszerzési tender felfüggesztését kérte, miután gyanússá vált, hogy a csaknem féléve, a múlt év végén lezárult eljárás szabálytalan volt. Egy embert gyanúsítanak, őt felfüggesztették, és várhatóan kirúgják. A biciklik egyébként a Posta szerint jók és nem drágák.
A váltó nélkül is 150 ezerbe kerülő szlovén biciklik műszaki paraméterei pontosan egyeznek a kiírásban szereplő adatokkal. A posta szerint ez véletlen.
A Magyar Posta vezérigazgatója pénteken délután kezdeményezett eljárást a milliárdos postásbicikli-tender ügyében, miután a decemberben lezárult közbeszerzési eljárásról ekkor jutottak olyan tények és információk a birtokába, amely alapján felmerült a gyanú, hogy szabálytalan volt az eljárás, mondta a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója keddi sajtótájékoztatóján. Szűts Ildikó azt is közölte: a három nap alatt véget ért vizsgálatnak közbeszerzési és munkajogi következményei is voltak.
Igazi munkakerékpárok
A posta menedzsmentje a birtokába került információk alapján a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KdB) fordult, és kérte a kerékpárbeszerzési eljárás menetének átvizsgálását, valamint azt, hogy a KdB a vizsgálat idejére függessze fel a már megkötött szerződést. A közbeszerzési törvény értelmében a KdB-nek legfeljebb negyven napja van a tender felülvizsgálatára, amely végén vagy jóváhagyja vagy megsemmisíti annak eredményét.
A posta vezérkara olyan információk birtokában kérte a KdB eljárását, amelyek arra utalnak, hogy sérült a közbeszerzés során a versenysemlegesség, mondta a vezérigazgató. Szűts Ildikó később újságírói kérdésre úgy pontosította: "feltehetően sérült a közbeszerzési eljárás tisztasága", miután a verseny egyik szereplője a versenyt befolyásoló információkhoz jutott postai körökből.
Partizán volt a középvezető
Pontosabban, ahogyan azt szintén megállapították, az ügy jelenlegi állása szerint egyetlen postai dolgozótól. Ő, aki a hálózatüzemeltetési igazgatóság beosztott dolgozója – és ebben az eljárásban a közbeszerzési bizottság elnöke – volt, a gyanú szerint a tender elbírálása előtt azzal kapcsolatos információkat adott ki az egyik pályázónak. Az információk jellegéről Szűts Ildikó nem beszélt.
A vizsgálat jelenlegi állása szerint a beosztott partizánakciót hajtott végre, arról sem közvetlen főnökei, sem a cég vezérkarának tagjai – köztük Szűts Ildikó és az időközben gazdasági miniszterré előlépett volt postavezér Szabó Pál – nem tudtak. A vezérigazgató szerint általános vezetői felelősségről lehet szó, azonban "a menedzsmentből senki nem tudott semmit".
Szűts Ildikó példaként említette, hogy a munkavégzés és a munkába járás alól felmentett beosztottjuk – aki ellen a munkajogi eljárást követően büntetőeljárás is indulhat – a szabadsága idején járt Ljubljanában, ahol a későbbi tendernyertes cég képviselőjének a társaságában tárgyalt a kerékpárokat készítő Krpan cég illetékeseivel. Arra a kérdésre, hogy valóban áprilisban tudhatta-e már a tender nyertese és a szlovén gyártó a kerékpárok paramétereit, Szűts Ildikó azt mondta: "az információk ezt a gyanút erőteljesen igazolják".
Új eljárás jöhet
Ha a KdB úgy dönt, hogy a tendert megsemmisíti, akkor új közbeszerzést fognak kiírni, ez a postavezér várakozásai szerint legalább 4-5 hónapig fog tartani. Ha a vizsgálat során kiderül, hogy a tavalyi eljárás szabálytalanságáért a nyertes Cronopont Kft. is felel, akkor őket a következő tenderből kizárhatják, mondta Szűts Ildikó.
A szlovén gyártó – amely négy ország postájának szállít kerékpárokat, és tesztelésre a magyar postásoknak is adott már száz darabot – viszont indulhat majd a tenderen, hiszen vele a Postának semmilyen hivatalos kapcsolata nincs, mondta a vezérigazgató. Már csak azért is, mert a Posta szerint a szlovén postásbiciklik egyébként korántsem drágák. Darabonként nettó 120-130 ezer forintba kerülnek, ezzel szemben a német posta most például darabonként több mint 1000 euróért vett kerékpárokat – hasonlította össze az árakat.
Eddig egyébként 102 darab Krpan-biciklit kaptak a postások, két mintapéldányt – egy váltósat és egy váltó nélkülit –, valamint száz darabot, amit a postások tesztelési céllal már használnak is. A most felfüggesztett szerződés szerint júniusban kellett volna 2800 darabot leszállítani, míg a többit az év végéig. | [
"Magyar Posta",
"Cronopont Kft."
] | [
"Közbeszerzési Döntőbizottság"
] |
Újabb BKV-s botrány
Negyvenmilliós végkielégítéssel távozott a stratégiai igazgató
Mintegy negyvenmillió forintos végkielégítést kapott a BKV tavaly áprilisban leváltott stratégiai igazgatója, Bosnyák Gyula – értesült a Magyar Nemzet. Eközben az ugyancsak a lap által feltárt, másik botrányos BKV-s végkielégítési ügyben a Fidesz a legfőbb ügyészhez fordult.
Bár alig egy évig volt a BKV stratégiai igazgatója Bosnyák Gyula, tavaly áprilisi távozása után mégis gigantikus összeget, 39 millió forintot kapott – tudta meg a lap. Bosnyákkal eredetileg 2007-től 2011-ig szóló, határozott idejű szerződést kötött a közlekedési társaság, de kinevezése után egy évvel menesztették, mivel kudarcba fulladt a nevéhez köthető, a menetrend-módosítást tartalmazó úgynevezett paraméterkönyv elfogadtatása. Kiderült, hogy a paraméterkönyvet, amely negyven buszjárat megszüntetése révén 2,2 milliárd forintos megtakarítással kalkulált, nemcsak a társadalmi szervezetek és az érdekvédők, de a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottsága sem támogatja.
A kudarc miatt Bosnyák Gyula stratégiai igazgató mellett Somodi László akkori közlekedési vezérigazgató-helyettest is felmentették posztjáról. Ugyanakkor jellemző, hogy Somodi egy fillér végkielégítést sem kapott, mivel őt rendkívüli felmondással küldték el. A Magyar Nemzet forrásai szerint az ő "bűne" az volt, hogy a paraméterkönyv ügyében olyan önálló, a szakma által támogatható javaslatot dolgozott ki, amelyet nem egyeztetett a BKV-t ténylegesen irányító Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettessel. | [
"BKV"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Vádra várnak a csaló parkolóőrök
Budapest - Vádlottak lesznek a Blikk által leleplezett, zsebre bírságoló parkolómaffia tagjai. A BRFK-n tegnap iratismertetést tartottak az ügyben, amelynek 23 gyanúsítottja van.
Mindannyian a saját zsebre dolgozó Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. parkolóőrei voltak.
Rajtuk kívül 300-nál is több autótulajdonost vontak eljárás alá, akik hosszú időn keresztül mindennap megvesztegették az önkormányzati tulajdonú cég alkalmazottjait.
A rendőrségi nyomozás szerint a bűnszervezet feje T. Sándor és M. József volt, rajtuk kívül megneveztek négy főkolompost, ők közvetlen kapcsolatban álltak a vezetőkkel, S. Gergelyt, K. Csabát, M. Pétert, D. Lajost, akik összesen több száz rendbeli vesztegetésben érintettek.
A következő körben érintettekre átlagosan 20-30 vesztegetésre sikerült bizonyítékot találni, köztük vannak olyanok is, akiknek a feladata az volt, hogy a céghez érkező friss dolgozókat beszervezzék.
Mint megtudtuk, a gazdaságvédelmi főosztály igencsak komolyan vette az ügyet, hiszen 2009-ben három hónapon át folyamatosan lehallgatta a feltételezett gyanúsítottak telefonjait.
Ez a nyomozati cselekmény termelte a legtöbb bizonyítékot. Indítottak vagyonosodási vizsgálatokat is, vizsgáltak bankszámlákat, közüzemi díjakat és hiteleket is.
A visszaéléseket leleplező volt BÖP-ös dolgozó, Prohászka Attila is értesült róla, hogy iratismertetés történt, de mint azt a Blikknek elárulta, nem elégedett maradéktalanul a nyomozás eredményével.
- Úgy gondolom, hogy a BÖP legfelsőbb vezetése is felelős azért, hogy az önkormányzatot milliókkal megkárosították - nyilatkozta a Blikknek a cég volt operátora.
K. Sz. | [
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] | [] |
Bár a kormány évek óta titkolja a pontos összeget, az Átlátszó most megtudta: Magyarországnak 7,8 millió euró (mai árfolyamon közel 2,8 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie az Öveges-program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt. A természettudományok középiskolai oktatásának fejlesztését célzó programra a mai euróárfolyammal számolva közel 19 milliárd forintnyi uniós támogatást költöttek el az iskolákat fenntartó önkormányzatok. Az ügyben hét évig folyt a nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. Tavaly vádat emelt az ügyészség, de még mindig nem tudni, mikor kerülnek bíróság elé a felelősök.
Korábban több cikkben is írtunk már a 2014-ben indított, a természettudományos tantárgyak hatékonyabb tanítását célul tűző Öveges programról. Tavalyi, az ügyészség által "elszabotált" nyomozásokat soroló cikkünkben is foglalkoztunk az üggyel, mert 2014 óta folyik benne a nyomozás.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-3.1.3-10/1-2 és 3.1.3-11/1-2) keretében meghirdetett pályázatra középiskolát fenntartó szervezetek pályázhattak (központi költségvetési szervek, önkormányzatok, egyházak, alapítványok). A támogatásból 43 vidéki és fővárosi iskolában laborok (fizikai és kémiai szaktantermek) fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére. A nyertes pályázók a támogatásból költöttek tanulói munkafüzetek készíttetésére, projektmenedzsmentre, szaktanári segédlet elkészítésére, szakmai napok szervezésére és informatikai fejlesztésekre is. Ezekkel a szerződésekkel kapcsolatban szabálytalanságokat talált az EU Csalás Ellenei Hivatala (OLAF) és a magyar hatóságok is.
Közel 3 milliárd forintos visszafizetés
Az Európai Bizottság budapesti képviseletétől megtudtuk, hogy az összesen 53,3 millió euró (mai árfolyamon 18,9 milliárd Ft) támogatásból megvalósult Öveges-programot az Európai Bizottság 2015-ben ellenőrizte, és annak kapcsán szabálytalanságokat tárt fel. Emiatt 2015-ben felfüggesztették a hiányosságokkal érintett műveletet finanszírozó Európai Szociális Alap (ESZA) programból származó uniós kifizetéseket. A magyar hatóságok ezt követően végrehajtották a szükséges korrekciós intézkedéseket az irányítási és ellenőrzési rendszer javítása érdekében, és az ESZA-kifizetések felfüggesztését 2016-ban feloldották.
Az Öveges-program miatt előírt visszafizetések összegéről a kormány titkolózása miatt eddig csak becslések jelentek meg. Most azonban egy brüsszeli forrásunktól megtudtuk, hogy az ellenőrzések során kiderült, hogy az Öveges-programon kívül az ESZA más operatív programjainál is előfordulhattak hasonló súlyos szabálytalanságok. Ezért a magyar hatóságok átalánykorrekciót hajtottak végre az Öveges-programra vonatkozóan, és további pénzügyi korrekciókat az egyes feltárt szabálytalanságokra vonatkozóan. A pénzügyi korrekciós intézkedések összértéke forrásunk szerint 7,8 millió euró (mai árfolyamon majdnem 2,8 milliárd forint) volt.
7 év nyomozás után 3 vádlott
Az Öveges-programmal kapcsolatos visszaélésekre 2014-ben Hadházy Ákos (akkor LMP-s, most független országgyűlési képviselő szerint) hívta fel a figyelmet. A program költéseinek ellenőrzésekor az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat talált a pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzéseknél. Hadházy az általa működtetett Korrupcióinfó oldalon részletesen foglalkozott az Öveges-program kapcsán talált visszásságokkal, és közzétette azt a jelentést is, ami igazolja, hogy a programban talált visszaélések már 2014-ben feltűntek a Miniszterelnökségnek is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2014 végén feljelentést tett az ügyben, a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás pedig 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ami hosszú évekig ült rajta. Tavaly, 7 év nyomozás után lett három gyanúsított az ügyben, de a kilétüket nem hozták nyilvánosságra.
OLAF-jelzések: a NAV nem találja az Öveges-program szétlopásának felelőseit | atlatszo.hu OLAF-jelzések: a NAV nem találja az Öveges-program szétlopásának felelőseit
Hadházy az ügy kapcsán közzétett korábbi Facebook-posztjában kiemelte, hogy a "NAV már 2016-ban tényként beszélt arról, hogy »bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények« ügyében nyomoz, az eljárást pedig az egymilliárd forintos értéket meghaladó üzletszerűen elkövetett cselekménysorozat »társadalomra való veszélyességének kiemelkedő foka« miatt tették át a központi főigazgatóságra. Már azt is akkor leírták, hogy bonyolult céghálót összefogó ügyletek lebonyolítása »központi szervezettségre« utal, azaz a résztvevők nem spontán jelentkeztek a különböző iskolák pályázataira, hanem valaki megszervezte a pályázatok leosztását."
Felfüggesztett börtönt kér az ügyészség
Hadházy számolt be arról, hogy tavaly hosszú évek után 3 ember ellen vádat emelt az ügyészség az ügyben, a képviselő szerint ugyanakkor a vádemelés nem biztos, hogy a milliárdos mutyi valódi felelőseit kéri számon.
"43 városban gimnáziumonként 300 millióból újítottak fel egy-egy fizika/kémia tantermet. Városonként több száz milliót loptak el úgy, hogy minden városban megíratták ugyanazokat a tankönyveket (sokszor szó szerint), mindegyiknél kifizettek 25 milliót a tankönyvek szövegszerkesztésére(!) és mindenhol vettek 25 millióért »tanterem foglaltságot ellenőrző szoftvert«. A közbeszerzéseket kimutathatóan manipulált módon egy jól körülhatárolható cégcsoport nyerte és ez csak úgy volt lehetséges, hogy az érintett városok polgármestereit valaki utasította erre. Ehhez képest pár hónapja meglepődve olvastam, hogy most összesen 3 (három!) gyanúsított van, azok is csak egészen kicsi mellékszereplők."
Megkerestük az ügyészséget, hogy megtudjuk, hol tart most az ügy a tavaly októberi vádemelés után. A Tolna Megyei Főügyészség sajtószóvivőjétől, dr. Kiss Yvette-től az alábbi tájékoztatást kaptuk:
"Az Öveges Programmal – azaz »A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban« címmel kiírt pályázattal – kapcsolatban a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Tolna Megyei Vizsgálati Osztályán folytatott ügyben a Tolna Megyei Főügyészség 2021. október 18. keltezéssel nyújtott be vádiratot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Gyulai Járásbírósághoz. A járásbíróság a vádiratot 2021. október 21. napján iktatta.
A vádemelés három vádlottal szemben történt, mégpedig kettejükkel különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, egy vádlottal jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt, amelyeket közvetett tettesekként követtek el, emellett mindhárom vádlottal szemben folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is. (szerk.: A közvetett bűnösség annyit jelent, hogy valaki mással, végeztették el a bűncselekményt, ezt az embert átverve, megtévesztve, úgy, hogy ez a másik ember nem volt tudatában a szabályszegésnek.)
A főügyészség valamennyi vádlott vonatkozásában végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabására, emellett a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától eltiltásukra tett indítványt. A vádemeléssel az ügy bírósági szakba került, az előkészítő ülés időpontjának kitűzésére ezidáig még nem került sor."
Címlapkép: A Bolyai János Gimnázium új természettudományi laboratóriuma Salgótarjánban 2014. február 26-án. Az Öveges-program részeként, mintegy háromszázmillió forintos európai uniós támogatással épült a tíz oktatási intézményt kiszolgáló természettudományos labor. (forrás: Komka Péter/MTI) | [
"Társadalmi Megújulás Operatív Program"
] | [
"EU Csalás Ellenei Hivatala",
"Gyulai Járásbíróság",
"Európai Unió Csalás Elleni Hivatala",
"Tolna Megyei Főügyészség",
"Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága",
"Európai Szociális Alap",
"Európai Bizottság",
"Tolna Megyei Vizsgálati Osztálya",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Bolyai János Gimnázium",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
A magyar piros-fehér-zölddel tiltakoztak a minap Ljubljana mellett más szlovén városokban is az ellen, hogy egy nagymúltú szlovén idegenforgalmi lánc magyar kezekbe kerülhet. A helyi lapok arról írnak, hogy a Janša-kormány egyenesen Orbán bizalmasainak a kezére játssza a Száva-csoportot, amelynek termálfürdői és luxuskempingjei mellett előkelő szállodái vannak az Adrián. Ezekben évente összesen hatszázezer vendéget szállásolnak el. Az amerikai társtulajdonos kiszállt volna az üzletből, a szlovén állam azonban nemcsak, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni, hanem még saját üzletrészétől is megválna. A névleges magyar vevő, és az üzletet finanszírozó magyar alapkezelő egyaránt az Orbán családhoz, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető – írták a szlovén lapok.
Szlovénia "kiárusítása" ellen tüntettek magyar színekkel – nem először – 2022 februárjának első péntekén immár nemcsak Ljubljanában, hanem sajtóhírek szerint Izolában, Celjeben, Slovenj Gradecben és más szlovén városokban.
A tiltakozás jelképe a magyar piros-fehér-zöld volt. Ezekkel a színekkel festették át Szlovénia térképét, rajta 12, szintén piros-fehér-zöld pöttyel. Ezek a Száva-csoport tulajdonában levő, a jelek szerint magyar, Orbán Viktor köreinek tulajdonába kerülő szállodákat jelölték.
A demonstrálók a hatalom és birtokátvétel szimbólumaként a magyar trikolórral világították ki a szlovén törvényhozás épületét is. A tudósítók megjegyezték: tévesen, a vízszintes helyett függőlegesen – bizonyára azért, mert a fényforrásokat műszaki okokból horizontálisan nem tudták elhelyezni.
A február 4-i demonstráció csak egyik erőpróbája volt az április 24-i szlovén parlamenti választások előtti egyre tömegesebb megmozdulásoknak. A magyar motívum visszatérő eleme a Janez Janša miniszterelnök elleni össztűznek. Kormányát azzal vádolják, hogy "az elmúlt hetekben választás előtti kiárusításba fogott (...), gyanús és korrupt üzleteket kötött".
A Szávához tartozó szállodák eladásával kapcsolatban leszögezték: a cégcsoport 43 százalékos részesedésének vásárlója a Diófa magyar ingatlanalap, amelynek tulajdonosa az egyik leggazdagabb magyar. "Jellinek Daniel szorosan kötődik Janez Janša politikai szövetségesének, az Orbán Viktor vezette kormányzó Fidesznek az üzleti hálózatához" – áll a tüntetés előtti közleményben.
Mondjunk nemet Szlovénia elkótyavetyélésére! – írták a magyar színekre alapozott szórólapon, amelyen a magyar és a szlovén miniszterelnök a Brezsnyev és Honecker meghitt pillanatára emlékeztető intim közelségben áll egymás mellett.
A február 4-i tüntetés szórólapja Forrás: vecer.com
Ezen felidézték, hogy a Száva szállodái mellett a Mol már megvásárolta az OMV szlovéniai kúthálózatát, az OTP bankokat vett, magyarok terjeszkednek a szlovén médiapiacon, és egyre türelmetlenebbül, még a Janša-kormány esetleges bukása előtt próbálnak hozzájutni a koperi kikötőhöz.
A tudósítók egyébként arra is felfigyeltek, hogy a ljubljanai Köztársaság téren a tüntetők között megjelent az első szlovén államfő, Milan Kučan is.
"Ne engedjük elkótyavetyélni a szlovén turizmus ékköveit"
A mostani tiltakozások előtt az egyik szakszervezet kongatta meg a vészharangot.
A szállodák értékesítése "a szlovén nemzetet és a szlovén állampolgárokat a külföldi tőke nyomorult rabságába taszítja" – ezt üzente a szomszédos ország idegenforgalmi dolgozóinak szakszervezete azok után, hogy kiderült: a szlovén turizmus egyik gyöngyszemét, a Száva-csoportot áruba bocsátják. A potenciális vásárlók magyarok, pontosabban – ahogy az ottani sajtó fogalmazott – az Orbán Viktor miniszterelnök bizalmi köréhez tartozó magyarok.
A Száva-csoport tulajdonában három muravidéki termálfürdő, változatos bledi pihenőhelyek és három tengerparti nyaralóhely van az előkelő Portorožban, Izolában és Strunjanban. A lánchoz összesen tizennyolc szálloda, öt apartman komplexum, négy kemping és két, ún. glamping (azaz glamour camping, luxuskemping) tartozik. A szállodai szobák száma meghaladja a 3000-et, a kempinghelyeké az 1200-at. A Száva öt aquparkjában, nyolcvanegy úszómedencéjében, huszonöt csúszdáján, egy golfpályáján, tíz wellness- és három egészségügyi központjában kezeltethetik magukat, lazíthatnak és pihenhetnek a vendégek. Számuk évente meghaladja a 600 ezret, és ebben nem kis szerepet játszik, hogy hatvan konferenciateremben évente 1300 üzleti és szakmai találkozót szerveznek.
A Száva-csoport Bledben is várja vendégeit Forrás: Faceboook/@SAVA Hotels & Resorts
A csaknem 1500 alkalmazottat foglalkoztató cégcsoport éves bevétele nagyjából 100 millió euró, 36 milliárd forint, adózás előtti jövedelme pedig ennek az egyötöde. A szlovén állam – szlovén adófizetők pénzéből – 2017 és 2019 között csaknem 43,7, 2020-ban pedig további mintegy 28 millió eurót költött fejlesztésekre.
Egyszóval a Száva-csoport nem egy útmenti szálláshely, hanem egy nagymúltú idegenforgalmi nagyvállalat.
A szlovén szakszervezet arra szólította fel, a polgárokat: védjék meg országuk idegenforgalmát. Szerinte ugyanis a turisztikai potenciál értékesítése még nehezebb munkakörülményeket teremtene, és megfosztaná a fiatalokat a biztos elhelyezkedés lehetőségétől.
"Zárjuk össze sorainkat, és ne engedjük elkótyavetyélni a legértékesebb szlovén turisztikai cégeket, és hazánk legszebb részeit" – szólított fel a szakszervezet, amely az alkalmat kihasználva élesen bírálta a szlovén gazdasági és politikai elitet, mert "30 éve rabolják a nemzet vagyonát, hogy kielégítsék kapzsiságukat".
A Száva-művelet
A nemzeti érdekek védelmére hivatkozva a szlovén állam évekkel ezelőtt megvásárolta a Száva idegenforgalmi lánc pakettjét, amelynek most 47 százalékos részesedéssel többségi tulajdonosa. A második legnagyobb részvényes York Funding, 43 százalékos tulajdonrésszel. Ez utóbbi, az amerikai alapkezelő azonban most megválna befektetésétől.
A többségi tulajdonosnak, a szlovén államnak elővásárlási joga van, de a jelek szerint nem kíván élni az opcióval, a tárgyalások ugyanis elakadtak az amerikai társtulajdonossal.
Tavaly nyáron csaknem megszületett a megállapodás a York tulajdonrészének állami megvásárlásáról, de a vevő közvetlenül a szerződés aláírása előtt szabotálta az egyezséget. Végül ez késztette az amerikaiakat arra, hogy másik vevő után nézzenek. A Janša-kormány ezzel párhuzamosan előkészítette a terepet, hogy saját tulajdonrészétől is megváljon, és a magyaroknak adja el.
Ilyen előzmények után számolt be a szlovén 24ur portál január derekán arról, hogy a York, a Száva-csoport kisebbségi tulajdonosa a magyar Diófa Alapkezelőnek adhatja el 43 százalékos részesedését.
A szlovén kormány tavaly még ezt tervezte, hogy erősíti tulajdonrészét az idegenforgalomban, a koncepció azonban idővel módosult. Janez Žlak, a szlovén nemzeti alapkezelő elnöke lehetséges új forgatókönyveket helyezett kilátásba: a többi között a Száva-csoport bővítését, és együttes értékesítését a York részesedésével.
Az állam tehát korábban a nemzeti érdekek védelme érdekében vásárolta meg a Száva szállodákat. Most, közvetlenül a választások előtt feladta ezeket a terveket, és megnyitotta az utat egy új magyar hatalomátvétel előtt. A kulcsszerep ezúttal is Orbán Viktor oligarcháié, akik több tízmillió eurót fognak keresni az üzletben – emlékeztetett a Necenzurirano.
Ki a magyar vevő?
A szlovén portál szerint már január végén szinte biztosra vehető volt, hogy a Száva-csoport amerikai részesedését nem a szlovén állam, hanem a magyarok fogják megvásárolni.
A vevő, pontosabban a finanszírozó a Jellinek Dániel tulajdonában álló Diófa Alapkezelő. Jellinek egyébként a Forbes szerint a tizedik leggazdagabb magyar: vagyonát 107,5 milliárd forintra becsülik. Vezetésével az Indotek – amelynek ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa – szép csendben az ország egyik legnagyobb ingatlanbirodalmát vásárolta össze bevásárlóközpontokból, irodaházakból és raktárakból. Már összesen 21 pláza tartozik a csoporthoz, és az övé az egykori Csepel Művek iparterület egy része is.
Önmagában semmi kivetni való sincs abban, hogy egy uniós országban ténykedő vállalkozó egy másik uniós országban szerez gazdasági részesedést, elvégre az alapelvek egyike a tőke szabad mozgása. A kérdés ez esetben inkább az, hogyan és milyen körülmények között jut tulajdonhoz.
A "Száva-saga" még 2015-ben kezdődött, amikor a cég kényszerfelszámolás felé sodródott. Az adósságtörlesztésről folytatott tárgyalások során két tulajdonosi tábor alakult ki. Az egyik az állam, a másik a York volt. Az amerikai vagyonkezelő sikertelenül próbálta megszerezni a Száva többségi tulajdonrészét. Végül az ingatlanban ragadt, a szlovén nemzeti vagyonkezelő ugyanis nem akarta eladni a részesedését, ugyanakkor nem akarta megvásárolni a York tulajdonrészét sem.
Az idő azonban vészesen múlott. A cégcsoportnak több mint 50 millió eurós tartozása van a legnagyobb tulajdonosaival szemben. A hitelek rövid lejáratúak, és magas kamatozásúak. A Száva-csoport 2021 végén indította el a szállodákat birtokló Sava Turizem cég eladását. Lapértesülések szerint 14 nem kötelező érvényű ajánlat érkezett, köztük olyanok is, amelyek több mint 200 millió eurót kínáltak a láncért. Miután a Száva-csoport jelenlegi adósságállománya nagyjából százmillió euró, az értékesítés után legalább ekkora összegen osztoznának jelenlegi tulajdonosai.
A Necenzurirano úgy tudja: az állam 35 millió eurós vételárban állapodott meg a Yorkkal a kisebbségi tulajdonrész fejében. Elfogadta, hogy ennél lejjebb nem alkuszik, és a Yorknak azt a kikötését is, hogy a szerződés ne tartalmazzon felfüggesztő kitételt.
A szerződés aláírása előtt azonban a szlovén állami vagyonkezelő megszegte ígéretét, és olyan kiegészítés beillesztését kérte, amellyel összhangban újbóli járványkorlátozások esetén újratárgyalhassák a vételárat. A meghiúsult üzlet után erősen elhidegült az állam és a York Alapkezelő kapcsolata. Az eladó azonnal más vevők után nézett, és megállapodott a magyarokkal.
Eurószázmillióban mérhető profit
Szerződéskötés esetén a szlovén állam 30 napon belül érvényesítheti elővásárlási jogát. Ennek azonban elenyésző az esélye.
A Janša-kormány ugyanis a napokban hagyta jóvá a szlovén nemzeti vagyonkezelő éves gazdálkodási tervét. Ebben a Száva már nem szerepel az állami turisztikai holdingban, sőt értékesítése is lehetséges. Ez új dimenziót ad a történetnek.
Felmerül a kérdés, hogy a magyarok a York és az állam újabb meghiúsult megállapodása után miért vásárolnak részesedést a Szávában, és miért kockáztatják, hogy ugyanabba a helyzetbe kerüljenek, mint a York hosszú évek során. Ennek csak akkor van értelme, ha előre tudták, hogy a szlovén állam kész kivonulni a Száva-csoport tulajdonosi köréből. A malmukra hajtja a vizet, hogy a szlovén vagyonkezelő csak rövid határidő alatt érvényesítheti elővásárlási jogát.
A járvány okozta idegenforgalmi válság már a Száva-csoport sikeres megvásárlásával is magas profitot termelne. Ezek a többszörösére nőnének, ha az új tulajdonos a portfólió részei, vagyis egyes szállodák eladása mellett döntene. Szakértők szerint 200 millió euró helyett akár 300 milliót, sőt még többet kereshetne. Az előkelő helyszíneken lévő szlovén szállodák, valamint a profit a magyar kormányhoz szorosan kötődő cégek kezébe kerülnének.
A Száva-csoport egyik gyöngyszeme, az ötcsillagos Bernardin Portorožban Forrás: Faceboook/@SAVA Hotels & Resorts
A Szávát felvásárló, de inkább finanszírozó Diófa a harmadik legnagyobb magyarországi ingatlanalapot kezeli. A társaság több mint 440 milliárd forintos vagyont kezel az intézményi és a lakossági ügyfelek számára, míg az ingatlanalapokban kezelt vagyon értéke 2020 végén elérte a 252 milliárd forintot. Portfóliójában irodaházak, bevásárlóközpontok és ipari központok találhatók. A Necenzurirano a magyar 24.hu segítségével begyűjtött információk alapján arra emlékeztet, hogy a Diófa Alapkezelő felügyelőbizottságának elnöke tavaly nyár óta Nagy Márton, Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója.
A Diófa tulajdonosa a közelmúltig Vida József, a Fidesz üzleti hálózatának egyik meghatározó oligarchája volt. A bankárt Orbán üzleti elitjének új feltörekvő csillagának nevezték. A magyar TV2 tévétársaság tulajdonosaként 2020-ban megvásárolta a Planet TV-t a szlovén Telekomtól, és ezzel egyidejűleg kivonult az alapkezelőből, amit a 45 éves Jellinek Dánielnek, az Indotek tulajdonosának adott el. Jellinek ingatlancége 2019-ben vásárolta meg a Gellértet, Budapest egyik ikonikus szállodáját. A vásárlást teljes egészében az MFB, a magyar állami bank finanszírozta.
Jellinek egy évvel később Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével üzletelt, akitől megvette az Appeninn ingatlanbefektető céget.
A "reptéri privatizáció ellentétes volt Magyarország stratégiai érdekeivel" állapította meg az Orbán-kormány, majd úgy döntött, hogy megkísérli visszavásárolni a Liszt Ferenc repülőteret. A kanadai tulajdonosokkal a tárgyalásokat a magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium vezette, a vásárlói konzorciumot pedig a Mol és a Jellinek tulajdonában levő az Indotek képviselte.
A leplezett szlovén szállodavásárlás
Orbánék el akarják titkolni, hogy szlovén szállodákat vásárolnak – ezzel a címmel jelent meg a szlovén tényfeltáró portál, a Necenzurirano újabb cikke a szállodavásárlásokról. Ebben azt írták, hogy a Száva-csoport jelentős részesedésének névleges vevője a mindössze két alkalmazottat foglalkoztató budapesti Atlantis Property, amelynek vagyona 2020 végén még a 2 millió eurót sem érte el. Ilyen feltételekkel nem is pályázhatott az ennél sokkal értékesebb Száva-csoport megvásárlására.
A portál szerint az elit helyszíneken lévő szlovén szállodák nagy valószínűséggel olyan cégekhez kerülnek a szlovén parlamenti választások előtt, amelyek szorosan kötődnek a magyar vezetéshez. Az ügyletben néhány szlovén befolyásos személy is segítségükre lesz, az eurómilliós üzlethez vezető utat pedig a Janša-kormány fogja kikövezni.
A Száva hivatalos tulajdonosává váló Atlantis Property birtokosa és igazgatója Komonczi Zsolt magyar üzletember. A kevéssé ismert ingatlanügynök látszólag nem kötődik Orbán köréhez, de éppen a miniszterelnök kormányzási ciklusai alatt lett a legnagyobb üzletek szereplője.
Komonczi közeli üzlettársa Szivek Norbert, a több mint 45 milliárd eurós érték felett őrködő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója. Szivek 2015 óta a Mol felügyelőbizottságának a tagja, amelyben az államé a döntő befolyás. Az üzletemberek új generációjának tagja, aki a Fidesz hatalomra kerülése után gazdagodott meg. Komonczi több Szivek cég igazgatója volt.
Komonczit a Száva megvásárlásában a francia állampolgárságú Michel Marie Caillard segíti, akivel a közelmúltban megalapította a Prestige Tourism céget. Partnerük itt Jean-Luc Jourdan luxemburgi pénzügyi tanácsadó. Komonczi és csapata azonban a Necenzurirano szerint csak álca az üzlet mögött megbúvó nagyjátékosok számára. Budapesten úgy mérték fel, hogy Orbán bizalmasainak nyílt érkezése a szlovénok ellenszenvét válthatja ki, kivált a közelgő választások előtt.
Amint a tiltakozásokból látni, ebben nem tévedtek.
A szlovéniai szállodavásárlásban – a Necenzurirano szerint – minden szál az Orbán családhoz, pontosabban vejéhez, Tiborcz Istvánhoz, Magyarország egyik "legbefolyásosabb üzletemberéhez" vezet. A Száva-csoport vevője, az Atlantis Property és finanszírozója, a Diófa Alapkezelő is vele üzletel.
A Necenzurirano felidézi, hogy amikor 2019-ben Orbán veje átvette a Budapest melletti, visegrádi, befejezetlen Duna-parti, Hiltonnak épülő szálloda irányítását, egyik névleges, hivatalos tulajdonosa a Komonczi Zsolt által vezetett cég lett, és ezzel segítette a tényleges tulajdonos eltitkolását. Nem sokkal később Orbán veje nagy haszonnal adta tovább a projektet Szíjj László építőmágnásnak, az egyik leggazdagabb magyarnak. Tiborcz rövid idő alatt több millió eurós nyereségre tett szert, holott "egy téglát sem kellett leraknia" – idézte a szlovén portál a magyar sajtót.
Arra is újból emlékeztettek, hogy a Diófa tulajdonosa, Jellinek Dániel egyik ingatlancéget Orbán vejétől vette meg, amikor pedig az Orbán kormány úgy döntött, hogy megkísérli visszavásárolni a Liszt Ferenc repülőteret, a konzorciumba Jellinek ernyőcégét is bevonták. (A repülőtér visszavásárlását közben a magyar választások utánra halasztották.)
A Necenzurirano ugyanígy, név szerint sorolja fel azokat a befolyásos szlovén tisztségviselőket, akik a Száva-csoport eladását egyengetik a magyar vevő számára.
Hogy a magyarok mennyit fizetnek Yorknak, azt hivatalosan nem tudni.
Az eltelt hónapokban mellesleg nyugdíjalapok és más szlovén pénzügyi befektetők érdeklődtek a Száva részvénycsomag állami megvásárlásának finanszírozása iránt, amelyek abban voltak érdekeltek, hogy a szállodacsoport szlovén nemzeti tulajdonban maradjon.
Fogytán azonban az idő: az államnak egyre rövidül a lehetősége az elővásárlási jog érvényesítésére. A jelek szerint nem is nagyon törekszik erre. A minap leváltották a szlovén nemzeti vagyonkezelő felügyelőbizottságának elnökét – úgy hírlik a Száva-csoport eladásával kapcsolatos nézeteltérések miatt.
A szlovén parlamenti választásokat napra pontosan három héttel a magyar után rendezik meg. A Politico közvélemény-kutatása szerint a Janša vezette Szlovén Demokrata Párt 27 százalékos támogatottsággal január végén magabiztosan vezetett a szétforgácsolt, 13 párt mezőnyében, az utolsó hetekben azonban rendkívül megnőtt a 2021 májusában alapított Szabadság Mozgalom népszerűsége, amely 16 százalékos támogatottsággal az utolsók közül a második helyre kúszott fel. | [
"Diófa Alapkezelő",
"Atlantis Property"
] | [
"Prestige Tourism",
"York Funding",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Faceboook/@SAVA Hotels & Resorts",
"York Alapkezelő",
"Csepel Művek",
"Planet TV",
"Sava Turizem",
"Szabadság Mozgalom",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Szlovén Demokrata Párt"
] |
A balatonfüredi Brázay-villát lebontó cég, a Bráza Invest Kft. egyik tulajdonosáról, Czigle Jánosról az Átlátszó korábban megírta, hogy a helyi Flamingo hotel tulajdonosa és a Hotel Füred felújítója. A fiai cége, a Czi-Ta Group Kft. pedig azt az apartmanházat építette meg, amelyben Polt Péter legfőbb ügyész és felesége örökpanorámás luxuslakást vettek.
Teljesen lebontották a balatonfüredi Brázay-villát, hogy szállodát építsenek a helyén – írta meg a balatontipp.hu. A kései Bauhaus-stílusú villa a II. világháború után pártüdülőként működött, majd a rendszerváltás után a balatonfüredi önkormányzathoz került.
Az épület 2009-ig helyi védelem alatt állt. A balatontipp.hu cikke szerint a terület hasznosítási lehetőségét a Brázay Invest Kft. nyerte el. Bár voltak tervek a villával kapcsolatban, így az, hogy az időseknek magas színvonalú szolgáltatást nyújtó hálózat része lesz, mégis lerombolták az épületet.
Ezt a balatontipp.hu összefüggésbe hozta azzal, hogy 2019 januárja óta a Brázay Invest több mint 50 százaléka a jászberényi Birgés Tiboré, mellette még tulajdonos az ugyancsak jászberényi Pintér Judit és a füredi Czigle János.
A 444-gyel Balatonfüred polgármestere, Bóka István azt közölte, hogy a terület északi oldalán legalább száz szobás szálloda, déli oldalán villa park valósul meg. A villa lebontásával kapcsolatban pedig azt reagálta, hogy "önkormányzatunk tudomása szerint a jelenleg zajló bontási munkák hatósági engedély nélkül végezhetőek".
Czigle Jánosról már írt az Átlátszó. A vállalkozó a Czigle-Flamingó Hotel Kft. révén a Flamingo hotel tulajdonosa és egyben a Hotel Füred újjávarázsolója. A szálloda szomszédságában található az az apartmanház, amelyet a Czi-Ta Group Kft., Czigle János fiainak vállalkozása húzott fel.
A két épületrészből álló apartmanház pedig azért érdekes, mert abban Polt Péter legfőbb ügyész és felesége, Polt-Palásthy Marianna 2016-ban megvettek egy "örökpanorámás luxusingatlanként" hirdetett lakást.
Mint beszámoltunk róla, az ingatlannak wellness részlege is van fedett medencével és szaunákkal, valamint pihenőligettel. A sajtóban megjelent hírek szerint a luxuslakásért 70 millió forintot fizettek Polték, de a legfőbb ügyész szerint a vételár jelentősen kevesebb volt.
Cikkünk írásakor, 2016 júliusában Polt Péterék lakótársa volt például Szatmári Zoltán Károly, akinek a Naszálytej-Jásztej-Dunatej cégek mellett az élelmiszer- és a malomiparban vannak érdekeltségei. Szatmári szerepelt a napi.hu "100 leggazdagabb magyart" bemutató összeállításában is.
Az apartmanházban több lakás szerepelt Czigle János Amerikában élő testvérének a nevén, és Czigle János üzlettársa, Birgés Tibor is bevásárolta magát két lakással. Birgésról megírtuk, hogy a jól jövedelmező Ferro-Press Kft. tulajdonosa, és 2012-ben az Év menedzsere lett.
A lakótársak között pár éve ott volt Kisteleki István volt labdarúgó és edző, aki vállalkozása, a ruházat és lábbeli nagykereskedelemben utazó Arena Magyarország Kft. nevére vett lakást az új exkluzív ingatlanban.
Továbbá – a teljesség igénye nélkül – a társaságot színesíti a Simicska Lajos birodalmának fő pilléréhez, a Közgéphez köthető lakástulajdonosok: Dobróka Tamás Mihály, a kis Közgépként is emlegetett HE-Do Kft. tulajdonosa, aki területén, Észak-Magyarországon – a hírek szerint – számíthat a Fidesz regionális igazgatójának, Bíró Márknak a támogatására. Dobróka Tamás több városban nyert el rádiós frekvenciát is.
Fotó: A balatonfüredi apartmanház, amelyben Polt Péter és a neje lakást vettek/Átlátszó | [
"Bráza Invest Kft.",
"Czi-Ta Group Kft."
] | [
"Arena Magyarország Kft.",
"Flamingo hotel",
"Brázay Invest",
"HE-Do Kft.",
"Ferro-Press Kft.",
"Brázay Invest Kft.",
"Czigle-Flamingó Hotel Kft.",
"Hotel Füred"
] |
Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy elmaradhat az összes idei fedett pályás atlétikai bajnokság, mert a Syma Csarnok mellett felállított sátor pályája nem alkalmas verseny rendezésére. Ugyanakkor a hvg.hu úgy tudja, több mint fél évvel ezelőtt elkezdődtek a tárgyalások a Syma és a Nemzeti Sportközpontok (NSK) között, de utóbbi nem reagált a Syma ajánlatára.
Gyulai Miklós – mint az MTI-nek eljuttatott anyagban írta – szakmai véleményekre alapozva úgy véli, hogy a versenyzésre nem megfelelő sátor miatt előfordulhat, nem tartják meg az idei atlétikai bajnokságokat. A MASZ elnökének közlése szerint a pályán több sportoló is megsérült. A 100 méteren utánpótlás Eb-7. Karlik Dániel például Achilles-ín-szakadást szenvedett. Gyulai Miklós hozzátette: minderről tájékoztatta az illetékeseket: a Nemzeti Sportközpontokat (NSK), a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB) és a sportállamtitkárságot is.
A hvg.hu-nak a MASZ elnöke elmondta, mi áll félelmei hátterében. "Amikor az atlétikának otthont adó csarnokot lebontották, és megépült a Syma, akkor az volt a megállapodás, hogy a magyar sport számára a téli időszakban 170 napon keresztül biztosít sportolási lehetőséget, napi egymillió forintért. A kormányváltás után az állam, azaz a Nemzeti Sportközpontok nem volt hajlandó ezt tovább finanszírozni, amit a Syma nekünk is jelzett" – idézte fel Gyulai Miklós a változásokat. Elmondta, a rendezvényközpont százmillió forinttal olcsóbban ajánlott fel sportolási lehetőséget, de erről csak az NSK állapodhatott volna meg a Syma vezetésével, mert a sportági szakszövetség csak az államtól bérelhet. A MASZ elnöke megjegyezte, a csarnok vezetése felajánlott egy másik, ingyenes használati lehetőséget is, de a kedvezmény csak a bérleti díjra vonatkozott, a rezsiköltségeket mindenképpen ki kellett volna fizetni.
A helyzet megoldására szolgáló sátor elfogadható és használható lehetőség lett volna – tette hozzá Gyulai Miklós –, ha az alépítmény megfelelő. "Úgynevezett mart aszfaltrétegről beszélünk, ami nem elég erős, és ezért elmozdulnak az elemek és szintkülönbségek keletkeznek. Az ilyen pálya legfeljebb bemelegítésre jó, versenyekre nem" – hívta fel a figyelmet az atlétikai szövetség elnöke. Megjegyezte, hogy bár hallott arról, hogy a sátor költségei magasabbra rúgtak a Syma ajánlatánál, de erről ő nem tud és nem is akar nyilatkozni, mivel pénzügyekben az NSK az illetékes. Gyulai Miklós hangsúlyozta, a pénteki döntés, amelyre nem volt példa 1972 óta, és ami számára kudarcot is jelent, egy segélykiáltás volt a részükről, amit talán az illetékesek még meghallanak, és megegyezhetnek abban, hogy használják a csarnokot.
Hiába az olcsóbb ár
Minderről megkérdeztük a Syma Csarnok illetékeseit is, hiszen a sport- és rendezvényközpont az elmúlt 5 évben otthont adott a téli időszakban való felkészüléshez a Magyar Atlétikai Szövetség sportolóinak, a szervezet által rendezett atlétikai versenyeknek. Megkeresésünkre válaszukban azt közölték, hogy a Syma vezetése 2011. augusztusában tárgyalást kezdeményezett a Nemzeti Sportközpontokkal. Az új bérleti díjra szóló ajánlat pedig az volt, hogy "az atlétikai csarnokot az olimpiai felkészülésre való tekintettel a teljes téli szezonra, azaz 170 napra 55 millió forint plusz áfa összegért – beleértve minden költséget – a sportolók rendelkezésére bocsátja".
Megjegyezték, a Syma részéről kezdeményezték azt is, hogy a Nemzeti Sportközpontok és a Magyar Atlétikai Szövetség számára kedvezőbb feltételek szerepeljenek a szerződésben. Ez azt jelentette, hogy a csarnokot a 2012-2013-as téli szezontól napi félmillió forintért bocsátaná a MASZ sportolóinak rendelkezésére. "Ezt az ajánlatot 2011. október 10-én a Nemzeti Sportközpontok kormánybiztosának megküldtük, melyről 2011. október 26-án a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, valamint Magyar Atlétikai Szövetség vezetését írásban tájékoztattuk. Ez idáig hivatalos megkeresés nem érkezett a Syma atlétikai csarnok bérlése irányában" – írták szerkesztőségünknek.
Mivel úgy tudjuk, hogy a MASZ sátra a Syma által ajánlott mintegy 70 millió forintos összegnél körülbelül 30 millióval többe kerül, ezért megkerestük a MASZ elnökét és a Nemzeti Sportközpontok kormánybiztosát, Vígh Lászlót is, hogy megtudjuk, vajon miért éri meg inkább a drágább és rizikósabb sátor működtetése. Arra is kíváncsiak voltunk, a tárgyalások a Symával mi miatt maradtak abba, és a versenyek megrendezése érdekében felveszik-e kapcsolatot a bérleti szerződés újratárgyalására. Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | [
"Nemzeti Sportközpontok"
] | [
"Magyar Atlétikai Szövetség",
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] |
A kormány politikai döntését tudománytalan, kváziszakmai ideológiával támogatja a kormányoldali sajtóban is futtatott Drogkutató Intézet. A szervezetet Rogán Antal álcivil házipénztára, azaz a Batthyány Lajos Alapítvány harmincmillió forintos, végeredményben közpénzből származó támogatásával hozták létre. Az intézet a háttérben ex-MCC-s hallgatók magánbizniszével bútorozott össze.
"A drogfogyasztók a heroinhasználatot magasabb presztízsűnek tartják a kokainhasználatnál" – olvasható a Drogkutató Intézet tavaszi elemzésében. Hogy tessék? – kérdezne vissza nemcsak a terület bármely szakértője, hanem mindenki, aki látta mondjuk a Trainspotting című film lecsúszott heroinistáit, vagy olvasta a már száz éve is arisztokraták élvezeti szereként ismert kokain itthoni jelenlétét körbejáró Magyar Kóla sikerkönyvet.
A minden szakmaiságot mellőző kijelentést közzétevő intézet alig másfél éve létezik, a szélesebb nyilvánosság számára nem különösebben látványosan. De kábítószerüggyel, ártalomcsökkentéssel foglalkozó körökben nincs túl jó híre ennek a Drogkutató Intézetnek, amelynek a létrehozása közvetve adóforintokból, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a kabinetirodát vezető Rogán Antal álcivil házipénztárának becézett Batthyány Lajos Alapítvány asszisztálásával történt.
Többen úgy gondolják: az intézet célja, hogy a kormány szakmaiatlan drogügyi lépéseit a nyilvánosság előtt kimagyarázza. Hasonló lépésre eddig egyetlen példát ismerünk.
Rogánék küldték a milliárdokat, kormányközeli álcivilek rejtett támogatására költötték | atlatszo.hu Álcivil házipénztárra bukkantunk: éveken át támogatta közpénzmilliárdokkal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványt, ami a befolyt összegek oroszlánrészét egyből továbbosztotta másoknak – jellemzően Fidesz-közeli civilszervezeteknek. A többmilliárdos támogatási programot nyilvánosan sehol sem hirdették meg. Az alapítvány azóta a Karmelita kolostor mellé, tízmilliárdos villába költözött.
Politikai vitába szállt be a Drogkutató Intézet
A Drogkutató Intézet mindeddig először és utoljára idén februárban bocsátott ki nyilvános szakmai állásfoglalást, méghozzá amiatt, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen. Ennek az volt az előzménye, hogy a magyar delegáció az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) kábítószerügyi bizottságának tavaly decemberi ülésén az előre elfogadott uniós állásponttal szemben szavazott.
Az uniós álláspont egyébként azt célozta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatával megegyezően a kannabisz a legeslegveszélyesebb kábítószerek jegyzékéről egy olyan, másik listára kerüljön, amely ugyan szintén tiltott kábítószereket tartalmaz, viszont ezeknek orvosi, tudományos felhasználása is elképzelhető.
"A magyar kormány ellene szavazott a civilizált világnak. Olyan országokkal szavaztunk együtt, mint Kína, Oroszország vagy Afganisztán" – mondta az Átlátszónak a kormány lépésével szemben kritikus közleményt is kibocsátó Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) elnöke, Szemelyácz János pszichiáter-addiktológus.
A bizottság online ülésén Dancs Ferenc migrációügyi kormánybiztos képviselte a kormányt, aki azzal indokolta a szavazatát, hogy a kannabisz átsorolása "drasztikus lépés a drogliberalizáció irányába (...) Magyarországon bármely kábítószer használata törvénytelen és büntetendő. Ezt nem szeretnénk megváltoztatni a jövőben, és határozottan tiltakozunk a nemzeti drogpolitikánkba való bármilyen beavatkozással szemben, ideértve a kannabisz másik listára helyezését."
Drogliberalizációról egyébként szó sem volt a témában, ahogy ezt többek között egyébként a Magyarországhoz hasonlóan szavazó Oroszország, Kína és másik 27 ország által közzétett nyilatkozat is elismerte.
De a lényeg az: a 2020 márciusában bejegyzett Drogkutató Intézet valamiért szintén ebben az ügyben érezte fontosnak, hogy fennállása során először és mindeddig utoljára szakmai állásfoglalást adjon ki. Érdekes módon ráadásul nem a szavazás idején, hanem hónapokkal később, amikor az Európai Bizottság bejelentette a kötelezettségszegési eljárás megkezdését – tehát nem a szakmai, hanem a politikai esemény idején.
Szereti a kormányoldali sajtó
Az aláírás nélküli, rövidke állásfoglalás úgy zárul: "A [WHO-]javaslat elutasításának tehát tudományos alapja van". A Drogkutató írását rögvest szemlézte a kormányoldali sajtó zászlóshajója, a Mandiner. A Mandiner verziójában már direkte politikai verdiktént olvasható: "A Drogkutató Intézet álláspontja szerint a magyar kormány döntésének van tudományos alapja."
Ez egy rendkívül tudománytalan cikk – mondta az Átlátszónak Szemelyácz János, aki szerint a Drogkutató Intézet állásfoglalásának az volt a funkciója, hogy a kormány döntéséhez ideológiai muníciót szolgáltasson a magyar nyilvánosságban.
A Szemelyácz által elnökölt KCKT saját közleményében jelezte: "a kannabisz átsorolása nem tekinthető »drogliberalizációnak«, hiszen továbbra is a nemzetközi egyezmények által szigorúan ellenőrzött kábítószerek között maradt".
A Mandinernél amúgy láthatóan jól fekszik a Drogkutató: az elmúlt egy évben Haller József igazgatóval és Deák Csilla vezető kutatóval is készült interjú a lapba. Miközben a magyar kábítószerhelyzet számos tekintetben, például a dizájnerdrogok térnyerését tekintve is elszomorító, ezekben az interjúkban mintha csak egyetlen téma lenne: az egyik azt a címet viseli, hogy "a marihuána-legalizáció nem oldja meg a drogkérdést", a másik meg azt, hogy "a marihuána nem gyógyszer, hanem kapudrog".
Az intézet honlapja szerint tizenhárman dolgoznak náluk. De vajon miből futja erre? A Drogkutató Intézet Nonprofit Kft. bejegyzésénél az alapító, a ma 26 éves Pongrácz Bálint László alig hárommillió forintot tett le. Azonban ennek az összegnek a tízszeresével járult hozzá a szervezet létrejöttéhez a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA).
Korábban megszereztük és nyilvánosságra hoztuk a BLA támogatásainak listáját, amelyben az is olvasható, hogy 2020-ban harmincmillió forintot adtak Pongrácz cégének a Drogkutató intézet létrehozására.
Korábbi cikkünkben írtuk: a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdos támogatásait továbbosztó BLA eldugott perselyként működött, amelyen keresztül a kormány az elmúlt években rejtve feltőkésített egy Fidesz-barát, álcivil szervezethálózatot.
"Rengeteg fiatal PhD tanonccal indultak [...] de egyértelmű volt, hogy vannak jó színvonalú szakemberek, akiket nem látnának szívesen" – mesélte a Drogkutatóról Szemelyácz, akinek a szervezetét szintén megkereste valamilyen együttműködés reményében az új intézet.
A KCKT elnöke szerint az intézet megalapítása mögött elsősorban politikai érdekeket érdemes keresni: "Ha szakmaiatlanok a kormány kábítószerügyekkel kapcsolatos döntései, akkor azoknak a szakmai mázzal leöntött megtámogatására hozták létre" – mondta.
Sárosi Péter, a Jogriporter Alapítvány igazgatója korábban úgy jellemezte a Drogkutató Intézetet: közpénzt kiszivattyúzó alapítványi támogatásból létrehozott fantomintézet, ami mégis több munkatárssal rendelkezik, mint az egész nemzeti drogkoordináció.
Szemelyácz szerint "ha a kormánynak ez a terület valóban fontos lenne, akkor egy új nemzeti drogmegelőzési intézetet kellett volna létrehoznia". Nem ez történt.
Pszichológiai összefüggések
A Drogkutató Intézet székhelye Lipótvárosban található, amelyet a cégbíróságra beadott iratok szerint szívességből használ. Ugyanezen a címen működik a Mindset Pszichológia Kft. is, amely Arany Bence és Partos Bence érdekeltsége. A lakás a cégbíróságon fellelhető iratok szerint Arany Bence édesanyjának tulajdona.
A pszichológiai ismeretterjesztő lapot kiadó, de tanácsadást, pszichoterápiát is kínáló Mindsetet a Drogkutató partnereként tünteti fel a honlapján, valamint a terápiás központhoz referálja a "segítségre szoruló" érdeklődőket. A Drogkutató egyes szövegei a Mindset kiadványaiban is megjelennek.
Érdekes egybeesés: a volt MCC-s hallgató Arany nemcsak a Mindset résztulajdonosa, hanem a Drogkutató létrehozását harmincmillió forinttal támogató BLA tulajdonába tartozó, a Hungarian Review folyóiratot kiadó BL Nonprofit Kft. ügyvezetője is.
Korábban a Magyar Narancs szedte elő, hogy Arany a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) anno létrehozó Tombor András érdekeltségében lévő és cseh repülőgépgyárat vásárló Aero Investment Partners Zrt. vezérigazgatója. Az MCC-világon keresztül a Habony Árpád hitelezőjeként is ismert Tombor tűnik az alternatív fideszes civilszféra egyik főalakjának.
Az MCC-n tavaly egyébként a Mindset együttműködésében pszichológiai képzés indult – a szakirány létrejöttét 7,9 millió forinttal támogatta a Miniszterelnökség.
Partos Bence, a Mindset másik résztulajdonosa a Mathias Corvinus Collegium (MCC) volt hallgatója, emellett a Mandiner korábbi főszerkesztő-helyettese. Érdekesség: a Partossal azonos lakcímen bejelentett Mindset-pszichológus/coach Farkas Vera tulajdonában álló Volumen Communications Kft. regisztrálta a Drogkutató Intézet domainjét, és a 2019-ben bejegyzett kommunikációs vállalkozás tavaly már 67 millió forint forgalmat bonyolított.
Arany és Partos közösen gründolták a Közérthető és Alkalmazható Tudásért Alapítványt, továbbá a Transzparens Újságírásért Alapítványt is. Előbbi entitás 5 millió forintot kapott a Miniszterelnökségtől migrációkutatásra, kurátora Pongrácz Bálint, a Drogkutató Intézet alapítója. A második alapítvány ügyesen szerkesztett újságíró-portrékkal igyekszik alátámasztani az orbánista médiaelhárítás alaptézisét, miszerint nem létezik független újságírás. A szervezet egyik ilyen portréíró munkatársa Pongrácz Bálint.
Pongrácz Bálintot több kérdéssel kerestük. Személyes interjút ígért, amelyet lemondott, telefonos interjúlehetőséggel nem kívánt élni, e-mailben elküldött kérdéseinkre pedig a megadott időpontig semmilyen választ nem adott.
A kormányzat az elmúlt tíz évben megszüntette az összes olyan háttérintézményt, ami a kábítószerüggyel foglalkozó szervezetek számára irányadó tudott lenni, mindössze kettőnek sikerült megmaradnia, ahol pontosan öt fő dolgozik – mondta el Szemelyácz János. "Ha mégis van pénz erre a területre, akkor miért nem egy országos szakmai intézményt csinálnak?" – teszi fel a kérdést a szakértő.
Címlapkép: Bölcs mondások vagány képen (forrás: Drogkutató Intézet Facebook-oldala) | [
"Drogkutató Intézet",
"Mindset Pszichológia Kft.",
"Transzparens Újságírásért Alapítvány",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Közérthető és Alkalmazható Tudásért Alapítvány"
] | [
"BL Nonprofit Kft.",
"Egészségügyi Világszervezet",
"Magyar Narancs",
"Hungarian Review",
"Aero Investment Partners Zrt.",
"Mathias Corvinus Collegium",
"Volumen Communications Kft.",
"Jogriporter Alapítvány",
"Európai Bizottság",
"Egyesült Nemzetek Szervezete",
"Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület",
"Matthias Corvinus Collegium",
"Drogkutató Intézet Nonprofit Kft."
] |
Az aktuális PISA-sokk megfelelő alkalom lett volna arra, hogy a terület irányítói újragondolják a hat éve zajló közoktatási ellenreformot. A kisebb-nagyobb káderek kórusa szerint viszont minden rendben van, talán a gyerekekkel meg a tanárokkal van némi probléma. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója szerint például attól nem várható semmi eredmény, ha kettőnél több tankönyvből lehet választani. Semmit sem von le az érv erejéből, hogy a középiskola negyedik évfolyamán történelemből az egyiknek éppen ő a szerzője. Kaposi további 17 cím után is kap szerzői jogdíjat, az idei tanévben összesen 1,8 millió forintot.
Egymást érik a PISA-katasztrófát relativizáló kormányzati nyilatkozatok: azt ugyan senki nem vitatja, hogy mostani mérés alapján évente 25 ezer gyerek kerül ki funkcionális analfabétaként a közoktatásból, de Hoffmann Rózsa szerint például Biblia-ismeretben a "magyar_diák" simán lenyomja a "tengerentúli_diákot". A PISA meg annyira nem érdekes, mert nekünk más a "műveltségideálunk".
Ha rövid idő alatt szeretnénk benyomást szerezni a magyar közoktatás-politika tragikus állapotának okairól, akkor elég ezt az interjút elolvasni a volt oktatási államtitkárral. Hoffmann képes olyan állításokat tenni, melyek kétszeres tévedést hordoznak, de mégsem igazak: azt mondja például, hogy a rosszabb családi háttérrel rendelkező gyerekek húzták le a magyar mutatót – valójában a legjobban teljesítők eredménye is romlott -, miközben azon búsong, hogy milyen erősen meghatározó a magyar közoktatásban a családi háttér – mintha nem éppen az volna az iskola célja, hogy ezeket a különbségeket az alapfokú oktatás nyolc éve alatt eliminálja.
De egyébként is Gyurcsány, és majd a 2020-as évek második felében tessék visszajönni a kérdésekkel, hiszen a "reform" még csak most szökken szárba, semmiféle elmúlt hat évről nem lehet beszélni.
De nemcsak a rosszabb társadalmi hátterű gyerekekkel van itt probléma: konyakozó pedagógus ugyan még nem került elő, de Lázár miniszter szerint nem kizárható a szakma kollektív felelőssége, még értékelnek, aztán majd meglátják. (Mintha nem épp a Hoffmann-féle "köznevelési" fordulat fagyasztotta volna le a pedagógiai kultúra megújítását célzó erőtlen próbálkozásokat.)
Ebbe a kánonba simul bele Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatójának nyilatkozata: szerinte téves az a gondolat, hogy a versenyhelyzet jobb minőségű tankönyvekkel javítani tudja az oktatás színvonalát, hiszen lám, a ’90-es években megjelentek a nagy nyugati kiadók nyelvkönyvei a magyar piacon, aztán mégsem javult a magyarok nyelvtudása.
Márpedig ha ez igaz volt a piaci alapon működő nyelvoktatásban, akkor nyilván teljesen megfelelő az egy(két)könyves rendszer a közoktatásban is. Ezen a gondolati íven juthattak oda a közoktatás irányítói, hogy a szakiskolai tanulók teljes közismereti tudásanyagát évfolyamonként egyetlen tankönyv foglalja össze.
Akár lehetne így is – nem lehet -, ha az egykönyves választék kizárólag módszertanilag korszerű, hibátlan adatokkal operáló tankönyvből és segédletből állna. Ehelyett időnként csapnivaló minőségű könyvekkel és segédletekkel komplett évfolyamokon kísérletezik az OFI fejlesztőgárdája. Az meg a cinizmus netovábbja, hogy a pedagógiai kultúra fejlesztésért felelős központi állami tótumfaktum úgy tesz, mintha nem tudná, hogy módszertani támogatás nélkül a világ legjobb eszközei sem érnek sokat.
Kaposi nyilatkozatának sajátos mellékzöngét ad, hogy az egykönyves rendszernek ő az egyik közvetlen haszonélvezője: az Oktatási Hivatal honlapján szereplő tankönyvlista szerint a 12. évfolyamon például a Boronkai Szabolcs – Kaposi József – Katona András – Száray Miklós jegyezte tankönyv és az OFI tananyagfejlesztői által idén előállított kísérleti tankönyv közül lehetett választani.
Tegyük hozzá, a Száray-Kaposi-féle tankönyvnek annak idején pozitív volt a fogadtatása, bár egyes kritikusok a szemléletét túlzottan is politikatörténeti központúnak vélték.
Kaposinak nem ez az egyetlen könyve, amelyik szerepel az engedélyezett tankönyvlistán: összesen 18 cím – tankönyv, munkafüzet és feladatgyűjtemény- után kap jogdíjat az általa vezetett szervezettől. A szerzőként kapott honoráriumot firtató kérdésünkre az OFI azt közölte, hogy
"Dr. Kaposi József a 2016/2017. tanév vonatkozásában az OFI-ba 2014-ben beolvadt, az önállóan működő Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadóval és az Apáczai Kiadóval korábban kötött szerződés alapján a tankönyvjegyzéken szereplő 18 tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény után 1.841.143,-Ft szerzői jogdíjra jogosult."
Vagyis a 18 címre nem az OFI szerződött először a saját főigazgatójával, pusztán megörökölte a helyzetet, a Száray-Kaposi-féle könyvek meg Kaposi saját művei felkerültek az engedélyezett tankönvylistára, és azóta is szépen fogynak.
Az meg szakmai szempontból irreleváns, hogy a tankönyvjegyzékre való felkerülést, vagyis a tankönyvvé nyilvánítást épp a Kaposi általa irányított OFI kezdeményezheti az Oktatási Hivatalnál – hiszen nem etikatankönyvekről van szó.
Frissítés (2016. december 16.): Olvasónk hívta fel a figyelmünket, hogy az OFI döglött oroszlán: a 2016. évi CIV. törvény (a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról) beszántja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet, és sóval hinti be a helyét. Január elsejével vége, az OFI jogutódja az egri Eszterházy Károly Egyetem lesz, de az alapfeladatokat – kutatástól a módszertani képzéseken át a tankönyvfejlesztésig – az EMMI nyeli be. A szervezet székházát az EMET (Emberi Erőforrás Támogatáskezelő) örökli, a tankönyv-előállítás technikai részét az eddigi a tankönyvellátás területén dicsőséget dicsőségre halmozó KELLÓ kapja meg. Az örökség legígéretesebb részén, az uniós pályázati forrásokon feladat alapon osztoznak az utódok. Forrásaink szerint ezzel az átalakítással az EMMI a múlt század 80-es éveibe tesz időutazást: szervezeti szempontból ugyanis ekkor tartozott utoljára közvetlenül a minisztériumhoz az oktatáskutatás és -fejlesztés. | [
"Oktatási Hivatal",
"Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet"
] | [
"Emberi Erőforrás Támogatáskezelő",
"Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó",
"Apáczai Kiadó",
"Eszterházy Károly Egyetem"
] |
Bekeményített a miskolci polgármester!
Miskolc - Győzött a Blikk, újabb milliókat spóroltunk meg! Lapunk elsőként számolt be a Miskolc Holding Zrt.-t vezetőinek milliós jutalmairól, s cikkeink hatására a fejeseknek vissza kell fizetniük a megszavazott extra pénzt.
Kriza Ákos polgármester bekeményített (
– Az érintetteknek haladéktalanul vissza kell fizetniük a pénzt – hozta meg a döntést Kriza Ákos, Miskolc polgármestere, aki a héten azonnali és teljes körű vizsgálatot kezdeményezett.
– Ez egy nehéz helyzetben lévő, a szocialisták által nyakig eladósított város, nincs lehetőség arra, hogy prémiumot és jutalmat osszunk, ugyanezt várom el a város minden cégétől – magyarázta döntését a borsodi megyeszékhely első embere.
Mint a Blikk megírta, a holding öt vezetője összesen 8 millió forint jutalomban részesült tavaly év égén. Vécsi György, az igazgatóság elnöke 2 milliós, a jogi képviselő dr. Kapás Katalin pedig másfél milliós extra pénzt kapott. Két további nagyfőnök, Czinkné Sztán Anikó és Szélyes Domokos 1,5, illetve 2 millió forinthoz jutott. Az igazán meglepő, hogy egymillió forintot Pálffy Kinga vezérigazgatónak is megszavaztak december 23-án, pedig ő csak december 15-én kerül ebbe a beosztásba, vagyis akkor mindössze nyolc napja töltötte be a posztját. Ráadásul a cégnél is csak májusban kezdett dolgozni mint HR- és szervezetstratégiai igazgató.
Sőt Pálffy esetében nem ez az egyetlen extra áldozat, amelyet nem sajnált a 7 milliárd forintos adósságot görgető holding. A vezetőnek korábban egy 116 négyzetméteres lakást is rendelkezésére bocsátott az önkormányzati vállalat, s a szolgálati otthont összesen 7,2 millió forintból újította fel és bútorozta be.
A holdingnál egyébként nem új keletűek a mesés prémiumok.Vécsi György bejelentette: 2009-ben és 2010-ben a jutalom, prémium, vezetői biztosítás és egyéb juttatások összege meghaladta 194 millió forintot, s ezen 13 vezető osztozott.
Blikk-összeállítás | [
"Miskolc Holding Zrt."
] | [] |
Állam- és szolgálati titkokra hivatkozva több kérdésre nem válaszolt parlamenti meghallgatásán Földesi-Szabó László, akit az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány kuratóriumi elnökekeként több mint 1 milliárd forintos áfacsalással gyanúsítanak. Földesi-Szabó nem árulta el, miért találkozott Szilvásy György titokminiszterrel, miért kaptak támogatást az NBH-től, és miért nyitott az alapítvány külföldön irodákat.
Csak a szerelmi bosszú hozta napvilágra, hogy a bonviván nyomozó alapítványa hozza Magyarországra az élelmiszer-adományok 95 százalékát?
A jövő hétre le kell zárni a gyanú szerint már 34 milliárdos adócsalás titkosszolgálati szálait firtató vizsgálatot.
A parajelenségekkel foglalkozó, magát kommunistának valló vegyész grafológiai kutatásait finanszírozta a milliárdos áfacslással vádolt Egymásért, utólag már a testvérnek is gyanús okból.
A csempészéssel és adócsalással gyanúsított Földesi-Szabó László alapítványának újabb titkosszolgálati szálairól ír a Magyar Nemzet.
Földesi-Szabó Lászlónak, az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány kuratóriumi elnökének meghallgatásával folytatódott az alapítvány működésének nemzetbiztonsági kockázatát vizsgáló parlamenti eseti bizottság munkája kedden.
Földesi-Szabó több esetben is állam- és szolgálati titkokra hivatkozva nem válaszolt a bizottság tagjainak kérdéseire. A kuratórium elnöke elmondta, hogy az alapítvány egyrészt karitatív célokra jött létre, az alapítás másik okáról azonban nem beszélt.
Ugyanígy nem árulta el azt sem, hogy miért találkozott egy alkalommal Szilvásy György titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszterrel, valamint az alapítvány külföldi irodáinak nyitásáról sem árult el minden részletet.
Földesi-Szabó László azt sem kommentálta, amikor Demeter Ervin arra kérdezett rá, hogy kapott-e az alapítvány 27 millió forintos támogatást a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH).
A kuratórium elnöke azt ugyanakkor elmondta, hogy az alapítvány 2004-ben jött létre Jakubinyi Róbert, Nagy Lajos - az NBH volt igazgatója - és Földesi-Szabó László kuratóriumi tagságával. Jelenleg pedig Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója, illetve Gyarmati György és Simon Ibolya, az NBH munkatársai is tagjai a kuratóriumnak.
Az Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány ügyében 2006 végén indított eljárást a vámhatóság. A gyanú szerint az alapítvány összesen 1,3 milliárd forintnyi áfát és vámot nem fizetett be, valamint azóta sikkasztással is gyanúsítják az alapítvány kuratóriumának elnökét, Földesi-Szabó László nyugalmazott rendőrtisztet.
Földesi-Szabó a keddi meghallgatáson tagadta, hogy törvénytelenül jártak volna el és hangoztatta: az alapítvány tagjai "hazafiságukon keresztül mindig mindent törvényesen tettek meg a karitatív céljaik érdekében".
A Földesi-Szabó László által vezetet alapítvány segített hazahozni Magyarországra a Mehmet Károly nevű kisfiút, aki török édesapja jogellenesen vitt el külföldre. Földesi-Szabó a csempészési ügy miatt előzetes letartóztatásban volt, ezt később lakhelyelhagyási tilalomra változtatták. | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány",
"Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány"
] |
Belföld Belföld | Jegyzet | Média | Budapest | Interjú | 1956-os arcképcsarnok | A nap idézete | Választás 2006 | Önkormányzati választás 2006 | Szociális népszavazás 2008 Szájer: Magyar Bálint mondjon le!
Kakukktojás az igazgatótanácsban
Szájer József fideszes EP-képviselő szerint Magyar Bálintnak le kellene mondania országgyűlési képviselői mandátumáról. Magyar ugyanis az egyetlen politikus az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) igazgatótanácsában, s ehhez nem rendelkezik a megfelelő képzettséggel; rajta kívül nincs más politikus a testületben.
Korábban több támadás is érte az SZDSZ-es politikus jelölését az EITI 18 tagú igazgatótanácsának tagjai közé. Azzal érveltek a részvétele ellen, hogy aktív politikus, illetve elhangzott az is, hogy nincs meg az állás betöltéséhez szükséges tudományos képzettsége. Az igazgatótanács tagjai ugyanis üzletemberek vagy akadémikusok. Egyetlen kivétellel: Magyarországot Magyar Bálint, az SZDSZ országgyűlési képviselője, az előző balliberális koalíció oktatási minisztere képviseli.
A szabályok nem zárták ki politikusok jelölését, de azt előírták, hogy az igazgatótanács tagjainak függetlennek kell lenniük a politikai és kormányzati érdektől vagy érdekeltségektől. Magyar a távirati irodának minderre úgy fogalmazott: nem kíván foglalkozni a személye ellen indult támadásokkal.
A hír TV hétfőn Ján Figeltől, az Európai Unió szlovák származású oktatási biztosától kérdezte volna meg, nem tartja-e összeférhetetlennek Magyar Bálint jelölését. Szelestey Lajos külügyi szóvivő nem hagyta válaszolni az uniós biztost. Véleménye szerint "a magyar belpolitika torzsalkodásait" nem szabad a vendégekre "vetíteni".
Több száz millió eurós költségvetés
Brüsszelben június 18-án született meg a döntés, hogy Budapesten alakulhat meg az Európai Innovációs és Technológiai Intézet. Az Európai Bizottság egy 4 fős testülete 2008. július 30-án nevezte ki hivatalosan az EITI 18 tagú igazgatótanácsát, köztük Magyar Bálint volt oktatási minisztert. Az EITI Budapesten működő irányító testülete koordináló szerepet tölt be, biztosítja a működéshez szükséges adminisztratív és szakmai hátteret, megszervezi, hogy az adott projektekben az adott kutatás melyik részét melyik intézmény végzi el.
Az EITI 2013-ig mintegy 300 millió eurós költségvetéssel rendelkezik. Munkáját 2009 tavaszán kezdi meg kezdetben 20, később 50-60 fős személyzettel. Első programjai a megújuló energiaforrások, a klímaváltozás és az infokommunikációs technológiák témakörében indulnak.
(hírTV, MTI) | [
"Európai Innovációs és Technológiai Intézet"
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Unió"
] |
A Batthyány Lajos Alapítványnak a válság idején sincsenek anyagi gondjai, sőt. Évről évre egyre nagyobb állami támogatást kap a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodától, most pedig az derült ki, hogy év végi meglepetésként még extra 3,5 milliárd forint is leesett a BLA-nak. Mindezt úgy, hogy a 2020-as működésre már eleve kapott 3,5 milliárdot. Ez Rogánék múlt héten frissített szerződéslistájából derült ki.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda eddig a következő szerződéseket kötötte az alapítvánnyal:
2016. január 1.: Internetes lapszemlék, az angol és német nyelvű BudaPest, valamint a Metazin portál 2016. évi megjelentetésének, működésének támogatása – 41 500 000 forint;
forint; 2016. július 1.: Az alapítvány működésének és feladatainak ellátására, valamint programjainak megvalósítására nyújtott támogatás – 254 000 000 forint;
forint; 2016. szeptember 1.: Norman Stone meghívott vendégprofesszor tudományos munkájának elősegítése, támogatása, a XIX. és a XX. századi modern magyar történelem bemutatása és népszerűsítése külföldön – 48 300 000 forint;
forint; 2016. november 1.: A Hungarian Review kéthavonta megjelenő angol nyelvű folyóirat széles körben való figyelemfelkeltő terjesztése, valamint az aktuális számokból készített összefoglaló szemlék megjelentése – 39 370 000 forint;
forint; 2017. január 1.: Internetes lapszemlék, az angol és német nyelvű BudaPest, valamint a Metazin portál 2017. évi megjelentetésének, működésének támogatása – 41 500 000 forint;
forint; 2017. július 1.: Az alapítvány működésének és feladatainak ellátására, valamint programjainak megvalósítására nyújtott támogatás – 313 000 000 forint;
forint; 2018. január 1.: Internetes lapszemlék, az angol és német nyelvű BudaPest, valamint a Metazin portál 2018. évi megjelentetésének, működésének támogatása – 41 500 000 forint;
forint; 2018. december 27.: Batthyány Lajos Alapítvány működésének támogatása – 500 000 000 forint;
forint; 2018. július 1.: Az alapítvány működésének és feladatainak ellátására, valamint programjainak megvalósítására nyújtott támogatás – 90 180 000 forint;
forint; 2018. július 1.: Társadalompolitikai és közpolitikai kutatások elvégzése – 385 650 000 forint;
forint; 2019. január 1.: Az alapítvány programjainak és működésének támogatása – 2 041 800 000 forint;
forint; 2019. augusztus 1.: Oktatási programok támogatása vagy létrehozása, közéleti inkubátorház és közösségi tér, az Alapítvány céljaival és korábbi tevékenységével összefüggő további feladatok támogatása – 996 016 000 forint;
forint; 2020. január 1.: Az alapítvány 2020. évi működési kiadásainak és feladatainak a táogatása – 3 498 250 000 forint;
forint; 2020. január 1.: A Nemzeti Összetartozás éve programsorozat megvalósításának támogatása – 353 780 000 forint;
forint; 2020. december 29.: Pénzbeli vagyoni juttatás teljesítése az alapítvány alapító okiratában meghatározott célok elérése érdekében – 3 400 000 000 forint.
Bőven ömlik tehát a pénz, de ez korántsem bizonytalanítja el az alapítvány szervezetőit, és ragaszkodnak a honlapjuk eredeti, a 2000-es évek webdizájnvilágát múzeumi hűséggel őrző formájához.
A szerencse nemcsak készpénzben mérhető: a Batthyány Lajos Alapítvány kapta meg ősszel Budapest egyik legpazarabb panorámájú, a Karmelita kolostortól kőhajításra lévő ingatlanát is. A háborúban megsérült, majd ledózerolt Ybl-villát, vagy korábbi nevén Hatvany-villát a 2000-es évek elején építtette újra egy vállalkozó, de aztán sosem nyitott meg. Végül a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítvány vette meg, Villa Buda néven kulturális központot akartak itt kialakítani, ráköltöttek 10 milliárdot, aztán szeptemberben az államé lett, októberben pedig már oda is adták a Batthyhány-alapítványnak.
De mi ez az alapítvány?
A Batthány Lajos Alapítvány létrehozását még Antall József miniszterelnök kezdeményezte 1991-ben, aztán szép fokozatosan elfideszesítették. Volt kuratóriumi tag korábban Szájer József, Martonyi János vagy a fideszes professzorok Batthyány Körét vezető Náray-Szabó Gábor is. Tavaly decemberig pedig Kobza Miklós (Orbán Viktor egykori fotósa és az MTVA volt sajtófőnöke), Illés Géza Márton (Orbán Viktor korábbi tanácsadójaként és Habony Árpád hitelezőjeként ismert Tombor András ügyvédje), Szarka Gábor (akit a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendteremtésre kivezényelt "gépesítet lövész" kancellárjaként ismert meg a közvélemény), ült az alapítvány vezetésében. A testület elnöke Dezső Tamás történész, az ELTE BTK korábbi dékánja, a Migrációkutató Intézet vezetője volt, és maradt is. A decemberben összeálló új testületben a közvélemény számárá kevésbé ismert nevek vannak: Dezső Tamás elnök mellett Jaskó Luca Magdolna, Dékány Anita, Bódai Balázs és Kiss István.
Az alapítvány cégének, a BL Nonprofit Kft.-nek az ügyvezetője Arany Bence, az MCC volt diákja és jelenlegi oktatója. Ő – mint a HVG megírta – a Tombor András többségi tulajdonában lévő, idén májusban alapított és Csehországban repülőgépgyárat vásárló Aero Investment Partners Zrt. vezérigazgatója is.
Az alapítványról azt kell tudni, hogy ősztől közérdekű vagyonkezelő társaság lett egy törvénynek köszönhetően, a Millenáris Parkkal és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvánnyal együtt. Ha a fentiekből nem derült volna ki, az alapítvány feladata, pontosabban a közfeladata: "a magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, a közös keresztény-kulturális értékek és a demokratikus, képviseleti kormányzás alapján álló magyar közélet előmozdítása, továbbá a magyar tehetségek kibontakoztatása és Magyarország megbecsültségének világszerte való növelése", az alapító okiratában meghatározott egyéb célok és feladatok mellett.
Mire jutott még a pénzből? Tavaly, a 2019-es beszámolójuk szerint a Kabinetirodától kapott támogatás egy részét, 500 millió forintot egy balatonszepezdi ingatlan megvásárlására és a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. támogatására fordítottak. (Nem tudni, milyen arányban.) Azt viszont tudni, hogy a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője Szánthó Miklós, a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatója és a KESMA, a fideszes médiaholding vezetője.
Van egy másik lista is, hogy mire fordítottak 2 milliárd forintot, ezt sajnos úgy sikerült feltölteniük, hogy hiányzik egy része.
Ott van a Kommentár Alapítvány is a támogatottak között. Ők szervezik a jobboldal nyári "szellemi fesztiválját", a Tranzitot, és adják ki a Kommentár című lapot, amelynek főszerkesztője Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója. A HVG azt írta, hogy a Kommentár Alapítvány ingatlanvásárlását támogatta a BLA 300 millió forinttal.
Az Állami Számvevőszék az alapítvány 2015-17-es gazdálkodását vizsgálta korábban. Arra jutottak, hogy a BLA gazdálkodása szabályszerű volt ugyan, de éves beszámolási és közzétételi kötelezettségét a 2015-2017 években nem szabályszerűen teljesítette, így nem biztosította az elszámoltathatóságot, a gazdálkodás átláthatóságát. | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"BL Nonprofit Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Batthyány Köre",
"Színház- és Filmművészeti Egyetem",
"Aero Investment Partners Zrt.",
"ELTE BTK",
"Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.",
"Batthány Lajos Alapítvány",
"Kommentár Alapítvány",
"Magyar Nemzeti Bank",
"Terror Háza",
"Migrációkutató Intézet",
"Állami Számvevőszék",
"Alapjogokért Központ",
"Millenáris Park"
] |
A cégadatbázis szerint a Mészáros és Mészáros Kft. 2017. január végén vásárolta meg a Wellnesshotel Építő Kft.-t, melynek egyetlen tevékenységi köre az út-és autópálya-építés. A vállalkozás már eddig sem állt távol Mészárostól, a Wellnesshotel Kft. tulajdonosa 2015 ősze óta ugyanis a felcsúti polgármester intézőjének tartott Csík Zoltán volt.
A vagyongyarapodásban a Facebook-tulajdonos Mark Zuckerberget is leköröző Mészáros Lőrinc üzleti tevékenysége 2017-ben is szárnyal. Csak az elmúlt egy hónap sikerei: 20 százalékos tulajdonrészt szerzett a Hunguest hotelláncot birtokló Konzum Nyrt.-ben, 16,9 százalékos részesedést vett a Mediaworks kiadót tulajdonló Opimus Group Nyrt.-ben, vásárolt egy ötcsillagos szállodát Tokaj-Hegyalján, tokaji borászatokat vett, új szállodacéget alapított.
De ez még mindig nem a teljes lista, a felcsúti polgármester Budaörsön is megjelent.
A cégadatbázis szerint a Mészáros és Mészáros Kft. 2017. január végén vásárolta meg a Wellnesshotel Építő Kft.-t, melynek egyetlen tevékenységi köre az út-és autópálya-építés. A vállalkozás már eddig sem állt távol Mészárostól, a Wellnesshotel Kft. tulajdonosa 2015 ősze óta ugyanis a felcsúti polgármester intézőjének tartott Csík Zoltán volt.
2016 márciusában tudósítottunk arról, hogy Csík Zoltán egy másik cége, a Kovik 2008 Kft. megszerzett egy több mint két hektáros budaörsi ingatlant. Akkor az a szóbeszéd járta a helyiek között, hogy az állam menekültszállót nyitna a területen, de lapunk megkeresésére a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ezt határozottan cáfolta. Csík Zoltán pedig visszavonta az ingatlannal kapcsolatos nyilatkozatát, de azt kihangsúlyozta, hogy “Mészáros úrnak a budaörsi ingatlanhoz semmi köze".
A HVG ugyancsak már tavaly beszámolt róla, hogy a budaörsi önkormányzat 2015 őszén változtatási tilalmat rendelt el a régi kenyérgyár területére, Csík pedig nem sokkal később megszerezte az oda bejegyzett Scentrum Kft.-t, és azon keresztül a szintén a Komáromi u. 16. sz. alatt székelő Wellnesshotel Építő Kft.-t is.
A 444 szintén tavaly írta meg, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Aranykorona Zrt. ingóeszközei nyújtanak fedezetet egy olyan (ismeretlen összegű) hitelre, amelyet az akkor már Csík Zoltán kezében lévő Wellnesshotel Kft. vett fel az OTP-től.
2017 januárjában megtörtént a kapcsolat nyílt felvállalása, a felcsúti polgármester átvette Csíktól a céget, de egyelőre rejtély, hogy mi a célja vele. A Wellnesshotel Építő Kft.-nek ugyanis az elmúlt öt évben egy forint árbevétele sem volt, vagyis nem végzett semmilyen tevékenységet. A vállalkozás 2015-ös beszámolója szerint munkavállalója nincs, saját tőkéje 363 millió forint, és 181,5 millió forint tartozása van Csík Zoltán felé, a 2016-os évről azonban még nincsenek nyilvánosan elérhető adatok.
Az mindenestre biztos, hogy nem lehet könnyű átlátni egy ilyen hatalmas birodalmat, maga Mészáros Lőrinc sem mondott konkrét számot a HVG.hu kérdésére, miszerint tudja-e, hogy hány cége van. A felcsúti polgármester csak annyit válaszolt, hogy “Természetesen, ezt vezetik az embereim."
Csík Zoltán egykor a BRFK gyilkossági nyomozójaként Doszpot Péter sztárrendőrrel dolgozott együtt, az utóbbi években pedig Mészáros Lőrinccel üzletel. A felcsúti polgármester intézőjének is nevezik, mert ahol felbukkan, ott többnyire nemsokára megjelenik Mészáros is. 2014-ben lett igazgatósági tagja a Mészáros-féle Aranykorona Zrt.-nek, azóta pedig előfutárként működik.
2014 decemberében lett igazgatósági tagja a közbeszerzéseket zsinórban nyerő Magyar Építő Zrt.-nek, amit alig fél évvel később megvett a felcsúti polgármester üzlettársának, Szíjj Lászlónak tulajdonában lévő Körösaszfalt. Csík már jóval a nemzet gázszerelőjének tulajdonszerzése előtt feltűnt az Opimus-portfolió egyik cégének igazgatóságában is, és Event-Immo nevű cége vette át az üzemeltetését a balatonalmádi Ramada Hotelnek, melyet aztán Mészáros Lőrinc vásárolt meg.
Az Event-Immo egy ideje az egerszalóki Saliris Resort Hotel és a mátraházi Lifestyle Hotel Mátra üzemeltetését is végzi, így könnyen lehet, hogy hamarosan azok is Felcsút urának kezébe kerülnek. Csík és Mészáros jó kapcsolatára bizonyíték, hogy az exrendőr jelenleg is több Mészáros-érdekeltségben tisztségviselő, például az Echo TV-nek is igazgatósági tagja a megvásárlás pillanata óta.
A céginformációt az Opten és a Céginfó szolgáltatta.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Wellnesshotel Építő Kft.",
"Kovik 2008 Kft."
] | [
"Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal",
"Konzum Nyrt.",
"Saliris Resort Hotel",
"Echo TV",
"Aranykorona Zrt.",
"Ramada Hotel",
"Scentrum Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Lifestyle Hotel Mátra",
"Opimus Group Nyrt.",
"Magyar Építő Zrt."
] |
Április 27-én szavazta meg a parlament kormánypárti többsége, hogy 12 állami egyetem alapítványi vagy egyházi fenntartásba kerül. Ezek egyike az egri Eszterházy Károly Egyetemből kiváló Sárospataki Comenius Campus, amely augusztus 1-től Tokaj-Hegyalja Egyetem nevet visel majd. Eddig is kormányzati gyakorlat volt, hogy az új egyetemi alapítványoknak az állam ingyenesen vagyont juttat - például a Corvinus 10-10 százalék Richter- és Mol-részvényt kapott -, de a sárospataki egyetem esetében szintlépés történt.
Az egyetemi alapítvány ugyanis egy az egyben megkapta a Grand Tokaj Zrt. összes részvényét, tehát egy komplett állami cég tulajdonosa lett.
Az 1. mellékletben meghatározott állami tulajdonban álló részesedéseket (a továbbiakban: részvények) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni. Az Alapítvány első alkalommal a 2021. év után járó osztalékra jogosult.
- áll az elfogadott törvényben. Az 1. mellékletben pedig a Grand Tokaj Zrt. 400 694 darab részvénye szerepel. Ennél nincs is több. A Grand Tokaj eddig 100 százalékban állami tulajdonban volt, a tulajdonosi jogok gyakorlója pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Ennek lett vége, hiszen az új tulajdonos a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Stumpf István (a volt miniszter sárospataki kötődésű) lesz, aki egyben a modellváltások koordinálásával megbízott kormánybiztos is. Orbán Viktor kormányfő április 30-i rádiós interjújában úgy fogalmazott: nem tud jó szívvel javasolni senkit sem ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista, globalista szemléletű ember.
Az alapítvány az állam által ingyenesen juttatott vagyonnal szabadon gazdálkodhat, azt akár el is adhatja. Ez azért lehet fontos, mert az új sárospataki egyetem pénzügyi helyzete egyelőre aligha lesz túl stabil, ha a Grand Tokaj osztalékából akarna megélni. A szőlőfeldolgozó és borászati állami cég ugyanis az elmúlt években rendületlenül nyelte az állami milliárdokat és 2020-ban is veszteséggel zárt.
Hatalmas erőfeszítéssel is csak veszteség
A társaság 2019-ben 2,7 milliárd forintos forgalom (a belföldi értékesítésből 1,4 milliárd, míg az exportból 1,3 milliárd forint bevétel származott) mellett 950 millió forintos mínuszt hozott össze a 2018-as 563 millió forintos negatív eredménye után. Folyamatosan veszteséges: 2017-ben is 1,2 milliárd, 2016 pedig 3,8 milliárdos mínuszt termelt. Ennek ellenére stratégiai fontosságú: a Tokaji Borvidék legnagyobb felvásárlója és bortermelője, az eddig állami tulajdonban lévő vállalat a térség teljes bortermelésének mintegy 35 százalékát adja és 1000 hektárnyi termőterületről több mint 1000 kistermelőtől vásárolja fel a szőlőt.
Tavaly pedig 2,6 milliárd forint árbevételt ért el ötmillió palack eladása mellett, de a mérleg szerinti eredménye a korábbi jelentős beruházások miatt még továbbra is negatív lett: -706 millió forint. Goreczky Gergely, a Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója lapunk megkeresésére elmondta: ez hatalmas erőfeszítés volt, és évek óta javuló tendenciát lehet látni a cégnél. Ami szerinte fontos, hogy 2018 óta a társaságnak nincs szüksége tulajdonosi forrásra sem a működéshez, sem a felvásárláshoz.
Korábban volt: a Grand Tokaj Zrt. 2017-ben 2,3 milliárd forintos tőkeemelést kapott, miközben a korábbi években 4,5 milliárd forintnyi tulajdonosi hitelt is felvett. Így az állami tőkejuttatás révén javította az eladósodottsági mutatóit.
A tulajdonosváltás érdemben nem kell, hogy befolyásolja a cég működését és piaci alapon végzett tevékenységét. A döntéshozási mechanizmusokban és természetesen a felügyeleti/kontroll funkciókban várható majd változás, illetve a képzési helyszínként lesz nagyobb szerepe a társaságnak. Optimistán és várakozással tekintünk az új feladatok és a közös munka elé a kuratóriummal
- válaszolta lapunknak Goreczky Gergely. A Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója elmondta: a 2020-as üzleti év minden szempontból kihívásokkal teli volt a teljes borágazat, a tokaji borászatok és a Grand Tokaj számára is. A koronavírus-járvány hatására bekövetkezett változások ugyanis szerinte nem segítették a minőségi borfogyasztást, a HORECA-szektor gyakorlatilag leállt, fesztiválokat és borkóstolókat nem lehetett rendezni, illetve a többlet-borkínálat növekedéséből adódóan a borok ára is csökkent.
Ezek mellett a rezsiköltségek, a bérek emelkedtek, a csomagolóanyag-árak pedig drasztikusan nőttek. Sok ágazathoz hasonlóan a borászatban is csökkent az eredményesség - fogalmazott Goreczky Gergely. Azt reméli, hogy a 2021-ben - már kedvezőbb piaci feltételek között - javítani tudnak az eredményességen, immár az átalakuló felügyeleti struktúrában.
Nemzetközi célok
Sárospatak fideszes polgármestere is örül a változásnak. Aros János lapunknak elmondta: régi álmuk válhat valóra az új, önálló egyetem létrejöttével, mely nemcsak Sárospataknak, hanem az egész térségnek adhat új lendületet. Hiszen az egykori Comenius Tanítóképző Főiskola évszázados szellemi és infrastrukturális örökségén létrejövő új intézmény létrehozói nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy olyan szereplőt helyezzenek a magyar felsőoktatás térképére, amely nemzetközileg is meg tudja méretni magát.
Egy Kárpát-medencei és nemzetközi kapcsolatrendszert zászlajára tűző felsőoktatási központ jön tehát létre, amely a képzések mellett a borászat, az idegenforgalom, a pedagógusképzés és a kulturális örökség kezelésének egyik tudományos háttérbázisa is lesz a térségben. Ez az intézmény biztosítja majd az utóbbi évtizedekben nehéz időszakot átélt térség gazdasági és szellemi felzárkózásának szellemi hátterét.
- válaszolta lapunknak Aros János. A fideszes polgármester elmondta: az elfogadott törvény a működőképességhez szükséges javakat is meghatározza. Az egyetemhez kerül a Grand Tokaj Zrt. részvénycsomagja mellett a tarcali borászati kutató és az egykori Borostyán Szálloda épülete is Sárospatakon, amely jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában van, és újra hotelfunkciót szánnak neki. Mindezek alapján tehát üdvözlik a kormány döntését és az egyetem létrejöttét. Így van ezzel Hörcsik Richárd, Borsod-Abaúj-Zemplén megye fideszes országgyűlési képviselője is, aki a Tiszáninneni és Tiszántúli Református Egyházkerület rádiójában elmondta: "ez nem valamiféle kiprivatizálását jelenti a nemzeti vagyonnak".
Ebben a videónkban magyaráztuk el, hogy milliárdos közbeszerzések is motiválhatják a kormányt a felsőoktatás alapítványi átalakításában. Megnéztük, hogy a tolcsvai székhelyű Grand Tokaj Zrt. utolsó közbeszerzése miről szólt és ki nyerte. Április 12-én hirdettek győztest a tolcsvai Rákóczi Kastély felújítására: a Grand Tokaj 187,4 millió forintos ajánlattal a Polgári Építőipari Kft.-t hozta ki győztesnek. A cég a tolcsvai általános iskolát is felújíthatja, valamint ifjabb Hörcsik Richárdnak a Tokaj-Portius Borházát is ez a cég építette Sárospatakon, amit részben a 160 millió forintnyi uniós pénzből finanszírozott a képviselő fia. | [
"Grand Tokaj Zrt.",
"Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány",
"Polgári Építőipari Kft."
] | [
"Comenius Tanítóképző Főiskola",
"Magyar Nemzeti Múzeum",
"Sárospataki Comenius Campus",
"Tokaj-Portius Borház",
"Tiszáninneni és Tiszántúli Református Egyházkerület",
"Borostyán Szálloda",
"Eszterházy Károly Egyetem",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] |
Most 82 milliárdot költött el a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból - ezúttal a Budapest-Belgrád vasútra
Hozzányúl a kormány a Gazdaságvédelmi Alaphoz, ebből egy pénteki kormányhatározattal 82,1 milliárd forintot csoportosít át konkrét célokra az idei költségvetésből. A cél pedig nem más ezúttal, mint a javarészt kínai hitelből megvalósuló Budapest-Belgrád vasútprojekt. Szinte a teljes összeg a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi, 10,7 millió forint pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium dologi kiadásaira megy el.
Mint arról mi is beszámoltunk, a kormány a koronavírus-járvány közepette ütötte nyélbe a hitelszerződést. Április 24-én írta alá ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter a kínai Eximbankkal a hitelszerződést. A mintegy 700 milliárd forint beruházási értékű Budapest-Belgrád vasút projektje 80 százalékban kínai hitelből valósul meg, felerészben magyar vállalkozások közreműködésével. A hazai vállalkozó kiléte már tavaly nyáron kiderült, a nyertes cég nem más, mint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő RM International Kft., mely a nyertes konzorciumban 50 százalékban vesz részt.
A járvány okozta gazdasági válság miatt a projekt megvalósulása a kormány szerint fokozottabban indokolt, ennek ugyanis jelentős szerepe lehet a gazdaság újraindításában és munkahelyek teremtésében. | [
"RM International Kft."
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Gazdaságvédelmi Alap"
] |
A Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinet frissítte a kormany.hu-n a megkötött szerződéseinek a listáját. Most 2015 novembertől 2019 december végéig vannak bedátumozva és nagyon rövid szöveggel ellátva a megbízások.
Ezekből 2015-ig visszamenőleg kigyűjtöttük azokat, amiket kifejezetten a választókat megcélzó hirdetésekre fordítottak. Egy ideig Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégei kapták a legnagyobb megbízásokat, aztán miután kiestek a pikszisből, egyedül maradtak Balásy Gyula cégei, a New Land Media és a Lounge Design. Ez a két cég most mindenféle verseny nélkül kapja a több tízmilliárdos megbízásokat a kormányzati kampányok levezénylésére. Tavaly ez tízmilliárdos tiszta hasznot hozott Balásynak. Nem mellesleg, ezek a hirdetések részben eltartják a fideszes sajtót is. (Csak részben, mert az összességében százmiliárdokból fenntartott sajtóbirodalomba jönnek még pénzek a kormánytól függő állami és nem állami vállalatoktól és más forrásokból, például a piacról is, és egyes esetekben kapnak direkt finanszrozást is.)
A szinte folyamatos kampányolásra rendre keretszerződéseket kötnek Rogánék. A megállapodásokban szereplő összeg egy meghatározott részére, legutóbb például 70 százalékra garanciát ad a kormány, hogy azt le is hívja. A 30 százalék elvileg opcionális. De az egyre gyakoribb szerződéskötésekből úgy látszik, hogy abból a harminc százalékból is sorosos, brüsszeles plakát lesz.
2015 november-december
2015. november 30. A beléptetési kvótáról és a növekedésösztönző csomagról szóló kampányokkal kapcsolatos feladatok ellátása (integrált reklámügynökségi szolgáltatások, hirdetésfoglalás, médiatervezés és gyártás, kutatási feladatok, PR ügynökségi szolgáltatások, online kommunikációs és közösségi média szolgáltatások, stratégiai tervezés és tanácsadás, grafikai tervezés) Összeg: 1 200 000 000 forint
2016
A népszavazási kampány és Rogánék első teljes éve.
2016. február 1. Az egyes kiemelt kormányzati intézkedésekről és aktuális döntésekről szóló tájékoztató kiadványok előállításával kapcsolatos feladatok. 154 437 080 forint
2016. március 7. A Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátása (grafikai tervezés, gyártás, online kommunikációs és közösségi médiaszolgáltatások, integrált reklámügynökségi szolgáltatások, kutatási feladatok, médiatervezés és vásárlás, PR ügynökségi szolgáltatások, stratégiai tervezés és tanácsadás) Összeg: 3 083 553 000 forint
Összeg: 2016. március 10. Kormányzati lakossági tájékoztató levelek címzettek részére való megküldése. Összeg: 36 271 200 forint
2016. augusztus 1. A kormányzati intézkedések tájékoztató és információs kampányaihoz kapcsolódó feladatok ellátása (grafikai tervezés, gyártás, online kommunikációs és közösségi médiaszolgáltatások, integrált reklámügynökségi szolgáltatások, kutatási feladatok, médiatervezés és vásárlás, PR ügynökségi szolgáltatások, stratégiai tervezés és tanácsadás) Összeg: 1 889 763 780 forint
Összeg: 2016. augusztus 19, A kényszerbetelepítés ellen kezdeményezett népszavazásra vonatkozó kampánnyal kapcsolatos feladatok ellátása (grafikai tervezés, gyártás, online kommunikációs és közösségi médiaszolgáltatások, integrált reklámügynökségi szolgáltatások, kutatási feladatok, médiatervezés és vásárlás, PR ügynökségi szolgáltatások, stratégiai tervezés és tanácsadás) Összeg: 2 000 000 000 forint
Összeg: 2016. szeptember 1. A kényszerbetelepítéssel és a népszavazással kapcsolatos miniszterelnöki tájékoztató levelek címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása; stb.) Összeg: 681 935 575 forint
Összeg: 2016. szeptember 1. A kényszerbetelepítéssel kapcsolatos 20 oldalas tájékoztató füzetek lakossághoz történő eljuttatása Összeg: 36 271 200 forint
Összeg: 2016. szeptember 27. A Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátása (grafikai tervezés, gyártás, online kommunikációs és közösségi médiaszolgáltatások, integrált reklámügynökségi szolgáltatások, kutatási feladatok, médiatervezés és vásárlás, PR ügynökségi szolgáltatások, stratégiai tervezés és tanácsadás) Összeg: 787 401 575 forint
Összeg: 2016. november 29. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos kommunikációs feladatok ellátása. Összeg: 1 146 689 195 forint
2016. május 2.-2018. december 31. A miniszterelnök kabinetfőnöke felelősségi körébe tartozó feladatok ellátásához szükséges, – különösen kommunikációs tartalmú, tájékoztató és ismeretterjesztő, kulturális célú és jellegű – a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok. Különösen az Alaptörvény, a "Nemzeti Könyvtár" kiadványsorozat előkészítésével, előállításával, illetve kiadási tevékenységével, valamint a nemzeti konzultációval kapcsolatos miniszterelnöki tájékoztatók, levelek, nyilatkozatok és kérdőívek előállításával kapcsolatos feladatok. Összeg: eseti megrendelés alapján
Vagyis 2016-ban 9,8 milliárd forintot egészen biztosan elköltött a kormány plakátokra, levelekre és olyan reklámokra, amik a baráti média bevételeit hizlalták.
2017
2017. január 1. "Magyarország erősödik" 20 oldalas tájékoztató kiadvány lakossághoz történő eljuttatása. Összeg: 47 089 000 forint
Összeg: 2017. január 4. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 2. Összeg: 1 943 149 000 forint
Összeg: 2017. február 14. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 3. Összeg: 7 874 015 748 forint
Összeg: 2017. május 31. A nemzeti konzultációs levelek címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása; stb.) Összeg: 1 226 130 390 forint
2017. június 15. A nemzeti konzultációs "köszönőlevél" címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása; stb.) Összeg: 51 330 000 forint
Összeg: 2017. július 1. A külföldön lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező állampolgárok számára Miniszterelnöki tájékoztató levél címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása; stb.) Összeg: 196 596 000 forint
2017. július
2017. július 4. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 4/1. Összeg, utólag szerződésben módosítva: 1 771 653 544 forint
Összeg, utólag szerződésben módosítva: 2017. július 4. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 4/2. Összeg, utólag szerződésben módosítva: 3 976 377 953 forint
Rálépő 2017-ből
2017. szeptember 29. A Soros tervvel kapcsolatos nemzeti konzultációs levelek és kérdőívek címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása; stb.) Összeg: 1 908 431 419 forint
Összeg: 2017. szeptember 29. A magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok számára küldött miniszterelnöki tájékoztató levél címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása; stb.) Összeg: 995 586 782 forint
Összeg: 2017. november 6. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 5. Összeg, utólag szerződésben módosítva: 3 464 566 929 forint
Összeg, utólag szerződésben módosítva: 2017. december 20. A külföldön lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező állampolgárok számára Miniszterelnöki tájékoztató levél címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása; stb.) Összeg: 201 030 840 forint
Összeg: 2017. december 29. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 6/1. Összeg: 262 542 383 forint
Összeg: 2017. december 29. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 6/2. Összeg: 7 874 015 748 forint
Ez már jóval erősebb év volt az előzőnél, összesen 31,8 milliárdról kötött szerződéseket Rogán minisztériuma tiszta progapandára. Ebből tankoltak fel 2018 elejére, a parlamenti kampány kezdetére.
2018
Fotó: Mehmet Yilmaz/Anadolu Agency
2018. január 10. A nemzeti konzultációban és a Soros-tervvel kapcsolatos nemzeti konzultációban részt vett állampolgárok részére tájékoztató kiadvány címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása; stb.) Összeg: 145 164 683 forint
A magyar kormány 2018 februárban kezdett, EU-ellenes plakátkampánya.
2018 március 13. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 7. Összeg: 3 149 606 299 forint
2018 március.
2018. július 6. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 8. Összeg: 2 307 745 957 forint
Összeg: 2018. szeptember 12. Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 9. Összeg: 5 905 511 811 forint
Összeg: 2018. október 10. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása. Összeg: 236 220 500 forint
Összeg: 2018. október 31. Családpolitikai nemzeti konzultációs kérdőívek előállítása. Összeg: 2 050 495 764 forint
Összeg: 2018. november 16. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 2., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 10. Összeg: 4 713 603 709 forint
Összeg: 2018. december 5. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 3, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 11. Összeg: 1 732 283 464 forint
Összeg: 2018. december 27. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 4, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 12. Összeg: 314 960 630 forint
A 2017 legvégén indított újabb keretszerződés gyorsan leketyegegett, így aztán 2018-ban Rogánék újabb 20 milliárdért bíztak meg cégeket a kormányzati propaganda legyártásával és terjesztésével.
2019
2019. január 10. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 5., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 13. Összeg: 10 000 000 000 forint
Összeg: 2019.március 22. A Kormány "Önnek is joga van tudni" elnevezésű nemzeti konzultációja keretében tájékoztató küldése. Összeg: 1 255 236 250 forint
Összeg: 2019. március 24. A Kormány "Határon túli magyar állampolgárok tájékoztatása" elnevezésű nemzeti konzultációja keretében tájékoztató küldése. Összeg: 84 902 040 forint
Összeg: 2019. április 11. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 6., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 14. Összeg: 10 000 000 000 forint
Összeg: 2019. szeptember 9. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 8., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 16. Összeg: 3 500 000 000 forint
Összeg: 2019. november 18. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 9., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 17. - I. ütem. Összeg: 1 338 582 677 forint
Összeg: 2019. november 18. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 9., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 17. - II. ütem. Összeg: 1 574 803 150 forint
Összeg: 2019. december 16. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 10., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 18. Összeg: 136 456 693 forint
Összeg: 2019. december 20. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 11., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 19. Összeg: 11 811 023 622 forint
Tavaly rádupláztak a 2018-asra, és 40 milliárd forint ment "az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntések" kommunikálására, vagyis leginkább sorosozásra, junckerezésre és brüsszelezésre, bár megjelentek a családpolitikai intézkedések is.
Eddig alsó hangon 100 milliárdért kötöttek szerződéseket a kormánypropagandára Rogánék. Most, hogy idén nincsenek választások, és jöhetne egy csendesebb év, Orbán újra elővette a nemzeti konzultációt. Rogánék pedig annyi pénzt terveznek elkölteni idén, amennyit még nem költöttek soha. | [
"Lounge Design",
"New Land Media",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] |
Őrizetbe vette és gyanúsítottként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) három hivatásos állományú tagját, egy helyi ügyészségi ügyészt és egy további személyt a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt – közölte a főügyészség az MTI-vel.
A közlemény szerint a Központi Nyomozó Főügyészség kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást. A megalapozott gyanú szerint a gyanúsítottak milliós nagyságrendű összegeket fizettek egy csoportnak, amelynek tagja volt a NAV három hivatásos állományú tagja, egy ügyvéd és egy helyi ügyészségi ügyész. A kifizetett jogtalan előnyért cserébe a csoport tagjai a működésük során megismert bűnügyi információkat szolgáltattak ki az arra jogosulatlan személyeknek, a büntetőeljárás alóli mentesülésük vagy cselekményük enyhébb elbírálása érdekében – ismertették.
A Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai kedden tizennégy helyszínen tartottak házkutatást, ahol bizonyítékokat foglaltak le, hat embert gyanúsítottként hallgattak ki, közülük ötöt őrizetbe vettek.
Az őrizetbe vett ügyész és a NAV munkatársai a gyanúsítotti kihallgatásuk során panaszt jelentettek be a gyanúsítás ellen, és nem tettek vallomást.
Az előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának törvényi büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
A főügyészség szerdán indítványozni fogja az őrizetbe vett gyanúsítottak előzetes letartóztatásának elrendelését.
A nyomozás határideje 2017. július 16., az ügyben eddig kilenc gyanúsított van – tették hozzá. | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
|
2011. 09. 30., 14:43
Utolsó módosítás: 2011. 09. 30., 14:47
Ajánlat Az [origo] összes cikke a Duna Tv-ről JÁTSSZ ONLINE! Válassz kategóriát! Szófoci Word Soccer Billiárd Makaó Amőba Sakk Strip Póker Póker Texas Hold'em Dáma Torpedó Passziánsz Sudoku Wild West IQ kártya Pexeso Puzzle Hoki Keresés
Feljelentést tesz a Duna Televízió Zrt. által 2010-ben, Cselényi László elnökségi időszaka alatt megkötött egyes mûsorgyártási szerződések vonatkozásában a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója - közölte pénteken az MTVA szóvivője. Szabó László szerint nyolc cég lehet érintett az ügyben.
Az [origo] tavaly több cikkben is foglalkozott a Duna Tv mûsorgyártási szerződéseivel. A csatorna 2010-ben 2,34 milliárd forintos többlettámogatást kapott a parlamenttől, az összeg nagy részét filmekre és saját gyártású sorozatokra fordították: több mint nyolcszáz millió forintért, jóval a piaci ár felett vásároltak filmeket, ezen kívül nyolc sorozatot és több dokumentumfilmet rendeltek meg összesen közel 1,5 milliárd forint értékben titokzatos cégektől. Ezek a cégek a Duna Tv-től kapott összeg töredékéért továbbadták a sorozatok gyártását más, ismert filmgyártóknak. Bár a csatorna előre kifizette a sorozatok árának 90 százalékát, többségük el sem készült, és amit legyártottak, az is másról szólt, mint amire eredetileg pénzt adott a tévé. (A szerződésekről szóló összes cikkünk megtalálható ezen az oldalon.)
A vitatható szerződések kapcsán a Duna TV tavaly két sorozat miatt bírósághoz is fordult, és mindkét esetben jogerősen megnyerte a pert. Mivel a szerződések január 1. óta az MTVA-ra szálltak, az alap indított belső vizsgálatokat az ügyben, ennek eredménye alapján fordulnak most az ügyészséghez, és ha kell, a bírósághoz is. A feljelentést a közlemény szerint az MTVA vezérigazgatója Kálomista Gábor producerrel teszi meg - ami azért érdekes, mert Kálomista cége gyártotta azokat a sorozatokat, amelyek miatt tavaly bírósághoz fordult a tévé. A producer - szintén nem közvetlenül a tévével, hanem közvetítő cégekkel szerződve - két sorozatot forgatott a tévének, de a Duna Tv szerint nem azt kapták, amiről a szerződések szóltak, ezért fordultak bírósághoz. Az egyik, Kálomista cége által gyártott sorozatot egyébként a héten kezdte vetíteni a Magyar Televízió.
A Duna Tv-ben tavaly belső vizsgálat indult a szerződések miatt, de ennek eredményéről akkor nem árultak el semmit. Az MTVA mostani közleménye szerint hamarosan tájékoztatást ad a közszolgálati médiában lefolytatott vizsgálatokról - melyek egyaránt érintették a Duna Televízió akkori vezetése valamint az általa megbízott, a valódi producerek és a Duna Televízió közé beékelt "fantom cégek" felelősségét -, illetve a feljelentések tartalmáról. Az MTVA szóvivője, Szabó László tavaly még a Duna Tv kuratóriumának tagjaként vizsgálta a szerződéseket. Akkor többször azzal állt a nyilvánosság elé, hogy feljelentést tesznek a szerződések miatt, de erre végül nem került sort. | [
"Duna Tv"
] | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap",
"Magyar Televízió",
"Duna Televízió Zrt.",
"Duna Televízió"
] |
2009. november 12., csütörtök 6:00
Hanganyag: Hlavay Richárd
Különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással gyanúsítja a rendőrség Góczi Istvánt, az Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi Kft. vezérigazgatóját. A nyomozás még májusban indult a cég tulajdonosváltása miatt - mondta az InfoRádióban az országos rendőrfőkapitány.Bencze József hozzátette: az ügyben külföldi hatóságokkal is együttműködtek a magyar nyomozók, mivel az ügynek nemzetközi vonatkozásai vannak: a cég korábban Dmitrij Firtas ukrán üzletember érdekeltségébe tartozó ciprusi bejegyzésű offshore cég tulajdonában állt, majd április 28-án egy svájci cég tulajdonába került egyetlen dollárért, holott a cég 200 milliárd forintos forgalmat bonyolít.Az Nemzeti Nyomozó Iroda május 25-én rendelt el nyomozást az április 28-án megkötött üzlet kapcsán - tette hozzá az országos rendőrfőkapitány.Az Index információi szerint a múlt héten az EU versenybiztosi hivatalából is tájékozódtak szakértők az Emfesznél. Az információgyűjtésben a Gazdasági Versenyhivatal is részt vett. A szakértők azért érkeztek, mert az energiaszektorban végrehajtott fúzió bejelentésköteles az EU-ban, és adott esetben Brüsszel jóváhagyása kell hozzá.Góczi István az Indexnek korábban azt mondta, hogy a céget azért adta el sürgősen, mert a korábbi tulajdonos egy ukrán-orosz politikai megállapodás értelmében nem tudott gázhoz jutni. Orosz lapinformációk szerint a furcsa tulajdonosváltás a Kreml jóváhagyásával történt, és volt KGB-sek is közreműködtek benne. | [
"Emfesz"
] | [
"Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi Kft.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Gazdasági Versenyhivatal"
] |
Gyanúsítottként hallgatja ki Lelovics Ottót, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes korábbi sajtósát a rendőrség. A férfit felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják öt cég 13 szerződésével kapcsolatban.
Hagyó Miklós (balra) és Lelovics Ottó érkezik az MSZP XII. kerületi irodájába 2010. február 2-án (Fotó: Soós Lajos )
Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, hogy a szóban forgó, kommunikációs cégekkel kötött szerződések összértéke meghaladja a 20 millió forintot. Összesen öt cég 13 szerződésével kapcsolatban merült fel a gyanú. Mint megtudtuk, Lelovicsot nem helyezi előzetes letartóztatásba a rendőrség, kihallgatása után szabadlábon védekezhet.
Lelovics Ottó és Hagyó Miklós a Hunyadi-túrán
Hagyó másik volt sajtósát, Horváth Évát szintén hűtlen kezeléssel gyanúsítja a rendőrség, ő is szabadlábon védekezik. Mint egy interjúban a napokban elmondta, bosszorkányperben érzi magát, az ő szerződése szerinte rendben volt, és a BKV-nál is ezt mondták neki annak idején.
Hozzátette, hogy harmadát vette fel a gyanúsítás szerinti összegnek, a megközelítőleg 7 millió forintot állítása szerint a tényleges munkavállalásáért kapta. Úgy fogalmazott: "Kezd olyan lenni körülöttem a felhajtás, mint a középkori boszorkányperekben, amikor bedobták az embereket a vízbe. Aztán, ha fennmaradok, azért vagyok gyanús, ha meg elsüllyedek, akkor azért."
Összesen 12 embert gyanúsítanak a BKV-nál elkövetett visszaélések gyanújával, és közülük hatan vannak előzetes letartóztatásban. A rendőrség tavaly április óta nyomoz az ügyben. | [
"BKV"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Vádat emelt az ügyészség Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője ellen állam elleni és költségvetést károsító, továbbá közbizalom elleni bűncselekmény miatt - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője szerdán.
Keresztes Imre közleményében azt írta: a politikust az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Kovács Béla és három vádlott-társa szabadlábon védekezik.
A főügyész felidézte: az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette miatt. A feljelentés alapján indult nyomozásban a legfőbb ügyész 2014. május 12-én indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A képviselő mentelmi jogát végül közel másfél év elteltével, 2015. október 14-én függesztették fel. Ez után történhetett meg a megalapozott gyanú közlése, amelynek lényege szerint a képviselő a kémtevékenységet egy idegen állam érdekében, a titkosszolgálat részére folytatta.
A főügyész hozzátette: a nyomozás ideje alatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján fiktív gyakornoki foglalkoztatások miatt 2015. október 16-án újabb eljárás indult. A nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján megalapozott gyanút közöltek a fiktív, nem teljesített gyakornoki megállapodásokkal kedvezményezett személyekkel szemben.
Mivel a mentelmi jog felfüggesztése mindig konkrét bűncselekményre hatályos, a korábbi felfüggesztés a fiktív gyakornoki foglalkoztatás miatt indult ügyre nem volt alkalmazható. Ezért a legfőbb ügyész 2016. szeptember 20-án újabb indítványt tett az Európai Parlament elnökénél a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére a költségvetési csalás és többrendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt. A mentelmi jog felfüggesztéséről nyolc hónap elteltével, idén június 1-jén született döntés.
Ezt követően vált lehetővé - a büntetőeljárások célszerűségből történő egyesítése után - Kovács Bélával szemben a további bűncselekmények megalapozott gyanújának közlése - írta Keresztes Imre.
A főügyész tájékoztatása szerint a képviselő és három társa összesen több mint 21 ezer euró - valamivel több mint hatmillió forint - vagyoni hátrányt okozott az Európai Parlament költségvetésének.
A főügyészség korábban a költségvetési csalással kapcsolatban azt közölte, a gyanú szerint a politikus 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött 4, illetve 6 hónapos időtartamra. Az ügyészség szerint a gyakornokok gyakorlatilag nem léteztek, érdemi munkavégzés nem történt, ezek fiktív szerződések voltak.
A kémkedéssel kapcsolatban pedig azt közölte korábban a főügyészség, hogy a polgári elhárítás figyelmét az keltette fel, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat. | [
"Jobbik",
"Európai Parlament"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Európai Unió",
"Alkotmányvédelmi Hivatal",
"Európai Csalás Elleni Hivatal"
] |
A parlamentben Szávay István jobbikos képviselő azt firtatta, hogy a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány a Magyar Villamos Művektől kapott 500 millió forintból finanszírozta többek között a Jobbikot alázó közterületi plakátjait, legalábbis a CÖF keddi közleménye szerint.
A CÖF kedden ugyanis meglepő stílusú közleményben jelentette be, hogy Szávaynak, aki szerintük "kintornás" jogi következményekkel kell szembenéznie a hétfői parlamenti felszólalása miatt. Szávay azt mondta hétfőn, hogy a Fidesz házi civil szervezeteként számon tartott CÖF 2016 végén 508 millió forintot kapott a Magyar Villamos Művektől. Több feljelentést is tett a támogatás ügyében, mondta, hiszen a CÖF szerint négy hétperces amatőr kisfilmre, valamint brüsszeli Brüsszel-ellenes tüntetésekre költötték. Ő azt is bejelentette, hogy feljelentést tesz csalás, sikkasztás miatt az MVM vezetői ellen.
Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt válaszolta neki, hogy "a CÖF nagyon jelentős társadalmi szervező és felvilágosító munkát végez, képes Magyarországon több százezer embert mozgósítani alapvetően fontos társadalmi célok érdekében."
Fotó: Sóki Tamás / MTI Csizmadia László, a CÖF alapítója (b2) a Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) és a Gazeta Polska civil klubjainak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén a budapesti Bem József téren 2018. március 15-én.
A CÖF kedden viszont azt írta, hogy "az MVM adomány elszámolásáról és a kétoldalú szerződés betartásáról a CÖF-CÖKA honlapján minden igazoltan és tételesen fellelhető", és hogy Szávay "több mint egy éve, megszállottsága ellenére nem tudja bizonyítani, hogy a CÖF-CÖKA bohócos jövőt megjósoló plakátja közpénzből vagy éppen az MVM adományokból lett finanszírozva."
"Mindenesetre a zsák-, zacskó-, stanecli-párttá süllyedt Jobbik népszerűségének katasztrófájára a Gyurcsány-féle szindróma ad magyarázatot: "Hazudtunk reggel, éjjel, meg este" - írja a CÖF. | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Magyar Villamos Művek"
] | [
"Gazeta Polska"
] |
Sosem volt titok, hogy a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) közel áll a miniszterelnök szívéhez. Az akadémiát működtető alapítványt 12 éve Orbán Viktor maga alapította, 2010 óta pedig – hogy, hogy nem – olyan szabályozási környezet alakult ki, hogy Felcsúton az elképzeléseknek kizárólag a fantázia szab határt – pénz mindig jut rájuk.
Az Orbán Viktor felcsúti kertje végébe épített stadionról, ahol a falu minden egyes lakójának két szék jut, nemcsak a magyar, de még a világsajtó is sokat írt. A közpénzből és más támogatásokból származó tízmilliárdokkal kistafírozott sportkomplexumban, ha kérik, a takarítók fizetésébe is beszáll az állam, hamarosan pedig még a Makovecz-féle stadionnál is drágább sportcsarnokkal bővülnek.
A maga hárommilliárdjával a felcsúti foci fejlesztése több mint egytizedét emészti fel annak a 2016-os állami keretnek, ami a közel kétezer látványsport- és csapatprogram-pályázatra országosan jutott. 2011 óta összesen 23 milliárd forintnyi közpénzt és céges támogatást vonzott magához Orbán Viktor pet projektje.
Egy helyi forrástól tudjuk, hogy Orbán évek óta gyakran megfordul a Puskás Akadémián, ott elég sok mindenbe beleüti az orrát, ha lemegy, egy-egy ráérő szakember amolyan rögtönzött személyi edzést tart neki, használja a konditermet, elfocizgat ezzel-azzal, és néha kocog kicsit. Nemrég viszont ő maga is említette a felcsúti edzéseit egy interjúban:
Ha szerencsém van, lemegyek este edzeni Felcsútra, de általában nincs szerencsém.
Csakhogy a Puskás Akadémia nem egy kereskedelmi wellnessközpont: a létesítményt csak igazolt sportolók és/vagy az akadémia növendékei használhatják.
Akták Stadionépítések Az Orbán-kormány 2010-től támogatja az új stadionok építését. Elsőként a 3,8 milliárd forintból épült felcsúti Pancho Aréna készült el.
Ezért küldtem egy kérdést Orbán Viktornak, hogy fizet-e a az edzésekért, és ha nem, milyen minőségben használja a Puskás Akadémia létesítményeit.
A válasz gyorsan megjött:
Orbán Viktor a Puskás Akadémia alapító elnökeként veszi igénybe a létesítményeket.
Ez persze így kicsit pontatlan, mert Orbán Viktor nem elnöke a fociakadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak (FUNA), hanem az alapítója. A kuratóriumi elnök Mészáros Lőrinc. Orbán 2007-ben elvállalta a Felcsút SE elnöki posztját, de ma már a sportegyesületnek is Mészáros az elnöke. Annyiban persze mégis találó Orbán sajtósának válasza, hogy a főnöke és Mészáros Lőrinc közötti határvonal más vonatkozásokban is legalább ennyire ködös.
Mindezt most mégsem ezért írom, hanem mert a törvény meglehetősen egyértelmű: az alapító nem húzhat hasznot az alapítvány működéséből. A Ptk. előírása szó szerint szerepel a FUNA alapító okiratának 9/d pontjában:
Az alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében.
Pimf ügy, igen, de azért mégiscsak ügy. Már csak azért is, mert Orbán Viktor 2004-ben nem milliókkal, hanem 150 ezer forinttal alapította a FUNA-t, és a hozzáférhető éves beszámolók szerint ehhez azóta sem tett hozzá. Márpedig ha fizetnie kéne érte, konditerem-használatra és személyi edzőre 150 ezerből egy évig se futná. | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia"
] | [
"Felcsút SE",
"Puskás Akadémia"
] |
Tizenhét milliárd forint Gyurcsányék tanácsadóira
Míg a jelenlegi kabinet az egész ciklusra vonatkozóan összesen 3,9 milliárd forintért adott megbízást tanulmánykészítésre, közvélemény-kutatásra, illetve kommunikációs és stratégiai feladatokra, a Gyurcsány–Bajnai-kormány 2006–2010 között ennek az összegnek több mint négyszereséért, 17 milliárd forintért bízott meg külső cégeket hasonló, ám kevesebb területet lefedő feladatok elvégzésére. A 2010 előtti időszakra jellemző volt, hogy a százmilliós kutatás elnyerése előtti napon újabb milliókért készítettek tanulmányt a kutatás módszertanáról, de arra is volt példa, hogy kétszer fizettek ki pénzt ugyanarra a tanulmányra.
Jó ideje a baloldal célkeresztjében van a Századvég-csoport – Századvég Gazdaságkutató Zrt., Századvég Alapítvány, Strategopolis Kft. –, amely 2010 óta 3,9 milliárd forint értékű kormányzati megbízást nyert el. A bíróság a napokban arra kötelezte a Miniszterelnökséget, hogy hozza nyilvánosságra a csoport által írt közel 50 ezer oldalnyi tanulmányt. A Napi Gazdaság összeállításából kiderül: a Gyurcsány–Bajnai-kormány 2006–2010 között közvélemény-kutatásra 2,4 milliárd, stratégiai és szakpolitikai tanulmánykészítésre 10,3 milliárd, kommunikációs tanácsadásra pedig 4,2 milliárd forintot költött el az adófizetők pénzéből. Összesen tehát mintegy 17 milliárd forint ment el ilyen célra az állami költségvetésből. Ez több mint négyszerese a Századvég-csoport megbízásaira elköltött összegnek.
Fontos körülmény továbbá, hogy míg a jelenlegi kabinet megrendelése a kormányzati ciklus egészére vonatkozóan lefedi a tanulmánykészítés, a közvélemény-kutatás és a kommunikációs-stratégiai feladatok teljes körét, addig a Gyurcsány–Bajnai-kormány által elköltött 17 milliárd nem tartalmazza a médiafigyelésre és az egyéb szaktanácsadásra (például a jogi tanácsadásra) elköltött milliárdokat.
A 2006–2010 közötti időszakra vonatkozó információink ráadásul nem is lehetnek teljesek, mivel a korábbi Miniszterelnöki Hivatal szerződései sem állnak teljeskörűen rendelkezésre, de a fennmaradó tárcáktól megkapott adatok sem tekinthetők véglegesnek. A mostani kormány megrendelései ellenben átláthatóan, a nyilvánosság számára követhetően teljesültek. Sorozatunk első részében a Szonda Ipsos, a Political Capital és a Medián Gyurcsány–Bajnai-kormány alatti megbízásait, illetve annak körülményeit vettük górcső alá.
Szonda Ipsos: elemzés a módszertanról
A Szonda Ipsos összesen mintegy 1,3 milliárd forintnyi állami megbízást kapott a nevezett időszakban. A cég kiemelt megbízásai között szerepel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal 2006. december 22-én kötött két szerződés, politikai véleménykutatásra, egyenként 57 millió 120 ezer és 34 millió 752 ezer, összesen: 91 millió 872 ezer forint értékben. Érdekesség, hogy ez előtt egy nappal tanulmányt készítettek ennek a módszertanáról is 12 millió forintért. Korábban a Mediánnál fordult elő, hogy a közvélemény-kutatási szerződés előtt egy nappal tanulmányi szerződést írtak alá.
A Szonda Ipsos 2007. november 14-én újabb kormányzati közvélemény-kutatási szerződéseket kötött a tárcával 86 millió 880 ezer és 85 millió 680 ezer forintért, vagyis összesen 172 millió 530 ezerért. Ezt 2009. január 16-án újabb két kormányzati közvélemény-kutatási szerződés követte, 97 millió 200 ezer és 96 millió forint értékben, vagyis összesen 193 millió 200 ezer forintot kaszált a cég az újabb megbízásokkal. A tárca és a Szonda között végül 2010. február 15-én született két újabb szerződés is, mindkettő közvélemény-kutatásról szól, amelyekért összesen 80 millió 900 ezer forintot fizettek ki a cégnek. A társaság 2009 februárja és 2010 áprilisa között összesen öt közvélemény-kutatási felkérést kapott a Vidékfejlesztési Minisztériumtól is. A megbízások értéke 37,9 millió, 4,14 millió, 13,4 millió, 2,4 millió és 31,25 millió forint. Összesen ezekért 89 millió 201 ezer forinttal gazdagították a Szonda kasszáját. A Szonda Ipsos 23 millió 300 ezer forintos szerződést kötött a Gyurcsány-kormány alatt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel is.
Medián: szerződések hármasával
Összesen 716 millió 500 ezer forint értékű megbízást kapott a Gyurcsány–Bajnai-kormány alatt a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet is. Itt is a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volt a legfőbb megrendelő: 2006. december 22-én három szerződés született a társasággal politikai véleménykutatásra. A szerződések értéke egyenként 18 millió 480 ezer, 50 millió 400 ezer, illetve 21 millió 120 ezer forint volt.
Összesen tehát 90 milliót keresett ezen a kutató cég. Előtte egy nappal itt is tanulmányról szóló szerződést kötöttek 2,4 millió forint értékben. A tárca 2007. november 14-én politikai véleménykutatásra kötött két újabb szerződést a Mediánnal. Az első 43 millió 200 ezer, a második 80 millió 640 ezer forintról szól. Összesen 123 millió 840 ezer forint ütötte így a Medián markát. 2009. január 16-án újabb három szerződést kötöttek velük 88 millió 560 ezer, 50 millió 688 ezer és 87 millió 552 ezer forint értékben. Összesen ezzel a szerződéscsomaggal így 226 millió 800 ezer forintot keresett az államon a cég. A Medián mindemellett 2009 júniusában, konkrét közvélemény-kutatási feladatok lebonyolítására, 48 millió forintos megbízást kapott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől is.
Political Capital: dupla díjazás a tanulmányokért
A Political Capital (PC) Csoport összesen 432 millió forint értékű megbízást kapott 2006–2010 között a Gyurcsány-kormánytól. A cég 2006. január 1-jén két szerződést is kötött tanulmánykészítésre 2,4 és 3,6, összesen 6 millió forint értékben. A PC 2007. áprilistól 2008. december 31-ig szóló, 22 millió 860 ezer forintos megbízási szerződést kapott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. A kommunikációs, illetve válságkommunikációs tanácsadáson túl a PC elemzői szakértőiként működtek közre az NFÜ és Bajnai Gordon tevékenységével kapcsolatos médiavisszhang elemzésében. A PC három megbízást kapott kommunikációs stratégia kidolgozására a Belügyminisztériumtól, kétszer 20,4 egyszer 8,1, összesen mintegy ötvenmillió forint értékben. A PC szintén megbízáshoz jutott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól, 2009. július 9-én és 2009. szeptember 28-án is egyenként 2,8 millió forintot kapott két tanulmányért. A "Határon túli magyar nyilvánosság", illetve a "romákkal szembeni előítélet" tétel viszont, dátumra, tárgyalóra és kifizetésre pontosan megjelenik az NFM és a KIM fejezetében is, azaz egy tanulmányért kétszer fizettek a Political Capitalnak. A következő lapszámunkból kiderül az is, hogy volt olyan társaság is, amely a Gyurcsány–Bajnai-kormány alatt tizenegy hónap alatt csaknem kétmilliárd forintot kaszált egy minisztériumi háttérintézményen keresztül az állami költségvetésből.
Cimkék: gyurcsány, bajnai, századvég | [
"Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet",
"Strategopolis Kft.",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium",
"Szonda Ipsos",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"Political Capital"
] | [
"Napi Gazdaság",
"PC) Csoport",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Századvég Alapítvány",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Valószínűleg összevonják a fővárosi állatkertet és a Vidám Parkot, az utóbbit pedig onnan szervezik majd ki, mert el akarják kerülni annak felszámolását - mondta Tarlós István Budapest főpolgármestere az InfoRádió Aréna című műsorában hétfőn.
A főpolgármester hozzátette: heteken belül elkészülhet az állatkert bővítésének koncepciója, és a kérdés még ebben az évben visszakerülhet Fővárosi Közgyűlés elé. Tarlós István emlékeztetett arra, hogy csak az állatkert üzemeltetése tartozik az önkormányzat feladatai közé.
A Fővárosi Vízművek visszavásárlása megszünteti a korábbi nagymértékű kiszolgáltatottságot, a főváros jelenleg nem gondolkodik a vízdíjak emelésen - mondta a főpolgármester. Tarlós István szerint a Fővárosi Vízműveknek a jövőben - a többi fővárosi tulajdonú közműcéghez hasonlóan - a Budapesti Városüzemeltetési Központ közvetlen felügyelete alatt kell majd működnie.
A busztenderrel kapcsolatban a főpolgármester azt mondta, nem az a megoldás, ha tovább apasztják a BKV forrásait, miközben például a 3-as metró járműveinek lecserélése balesetvédelmi szempontból sokkal sürgősebb lenne.
Tarlós István szerint György István főpolgármester-helyettes rosszul ítéli meg ezt a helyzetet, Vitézy Dávidnak a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójának pedig "nem az a dolga, hogy kritikát gyakoroljon, hanem az, hogy a közgyűlés döntéseit" és "a fővárosi önkormányzat akaratát" hajtsa végre. Ha nem így tesz, "annak előbb-utóbb valamilyen következménye lehet" - tette hozzá.
A fővárosi közösségi közlekedés kérdése a választások szempontjából is döntő fontosságú lehet - közölte a főpolgármester. A város, a kormány érdeke és a józan ész is azt diktálja, hogy ezt a tendereztetést addig ne támogassák, amíg a kormány nem dönt a fővárosi tömegközlekedés jövő évi támogatásáról. A főpolgármester szerint "nyilatkozatháború" helyett együttműködésre lenne szükség a fővárosban.
Tarlós István üdvözölte az önkormányzati adósságrendezésről szóló kormányzati döntést, amely nélkül elképzelhetetlennek tartaná a jövő évi büdzsé elkészítését.
A főpolgármester szerint a fővárosi közigazgatás infrastruktúrája hosszú távon a jelenlegi formájában nem tartható fenn, mert így 24 akarat érvényesül, a főváros közös érdekeinek rovására. | [
"Fővárosi Vízművek",
"BKV"
] | [
"Budapesti Városüzemeltetési Központ",
"Vidám Park",
"Budapesti Közlekedési Központ",
"Fővárosi Közgyűlés"
] |
Elismerte az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, hogy van azbeszt az épületben – persze nem nekünk, de a dolgozói előtt igen. A nemrégiben tartott értekezleten egyéb erős kijelentések is elhangoztak információink szerint. Például az, hogy az OSZK megítélése szerint a Nemzeti Hauszmann Terv kínos mellékhatásaként a közgyűjtemény afféle mostohagyerek, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által vezényelt beszerzések kapcsán pedig a "rémisztő galádságok" kifejezés is elhangzott.
Többször írtunk az elmúlt hónapokban az Országos Széchényi Könyvtár viselt dolgairól, egyebek mellett azt: döcögve halad a tízmilliárd forintos Országos Könyvtári Rendszer (OKR) projekt, illetve, hogy az OKR részeként digitalizálásra kijelölt nyolcadik emeleti helyiségben és környékén veszélyes azbeszt található. Választ, bármennyiszer sürgettük is, nem kaptunk, de belső fórumokon rendre kritizálta és cáfolta a könyvtár vezetése a cikkeinket.
Valami megváltozhatott: a dolgozók előtt Tüske László főigazgató teljes nyíltsággal beszélt a vitatott témákról egy nemrégiben tartott össz-dolgozói értekezleten. A mondások egy része voltaképpen cikkeink állításainak megerősítése, sőt, néhány kijelentés még rá is tett egy lapáttal: olyan dolgok is elhangzottak információink szerint, amikre mi sem gondoltunk volna.
A turisztikalobbi beleokádott a liftbe?
"Sokkal hatásosabbnak érezzük azt, ha a könyvtár elmehet innen, összepakol és átadja a területet a borászati, sörészeti, csokoládégyártó cégeknek és az őket mozgató közönségszervezőknek, mert egyébként nem lesz nyugalmunk" – fakadt ki kollégái előtt tudomásunk szerint Tüske a budai Várnegyed új arculatát kialakító Nemzeti Hauszmann Terv tervezőinek jelenlegi elképzelései ellen. Ezek ugyanis a könyvtár-főigazgató szerint a turisztikai célt preferálják a közgyűjteményi ellenében.
Tüske úgy tudja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő már el is fogadta a számukra hátrányos megvalósíthatósági tanulmányt, amelyet egyébként állítólag "a minisztérium" (gyaníthatóan az EMMI) sem preferál.
A kereskedelmi jellegű rendezvényekkel való kényszerű együttélés kínos mellékhatásairól is szólt az igazgató: a liftüzemeltető nem szereti szállítani a kapatos vendégeket, mert "a takarítási potenciálja véges". Informátorunk nem tudta elmondani, a főigazgató itt milyen rendezvényre/rendezvényekre utalhatott.
Könyvtáros bennfentesek szerint egy szeptember eleji borfesztiválról lehetett szó, amit “a bor és a kultúra találkozásának legnagyobb ünnepeként" is reklámoztak. Az efféle attrakciókat egyébként nem benn, a könyvtárban, de a közelében rendezik, a várpalota a pazar díszlet. A résztvevők pedig díjfizetés ellenében használhatják az OSZK külső gyorsliftjét – ha jól értjük, ez okozhatta a problémát (ez a lift egyébként bárki számára nyilvános).
Kérdeztük erről – és a beszéd számos egyéb mondásáról is – az OSZK vezetését is, de eddigi tapasztalataink alapján az lepett volna meg, ha ezúttal érkezett volna válasz (nem érkezett). Pedig nem keveredett el a levelünk, azt ugyanis Tüske főigazgató múlt pénteken, egy gyorsan összetrombitált újabb értekezleten felolvasta a jelenlévőknek, hozzáfűzve, hogy nem tartoznak elszámolással az Átlátszónak.
Kérdeztük a Hauszmann Tervet egyengető Miniszterelnökséget is, hogy tényleg ilyen áthidalhatatlanok-e az ellentétek, de onnan sem érkezett egyelőre válasz. Ahogyan a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségtől sem, ahová szintén kénytelenek voltunk kérdéssort küldeni, tudomásunk szerint ugyanis az OSZK főigazgatója az ő tevékenységüket is éles kritikával illette. A KIFÜ számítástechnikai berendezéseket szerez be a könyvtárnak, például az OKR-projekt számára.
Annyira éles volt Tüske kritikája, amilyet ritkán hallani közintézmény vezetőjétől: úgy tudjuk, hogy a főigazgató egyebek mellett a "rémisztő galádság" kifejezést is használta, illetve politikai és gazdasági befolyást is emlegetett az informatikai projekt kapcsán.
Éjjel is hívogatták a főigazgatót, hogy írjon alá
"Van egy beszerző cég, egy kereskedő cég, ha szabad ezt mondanom. És van egy felhasználó, a könyvtár. Ez érdekellentét. Minden kereskedő a maga hasznát keresi, és arra próbálkozik, hogy a keretből minél többet le tudjon csippenteni a saját céljai érdekében" – ezek az igazgató tapasztalatai.
Elmondása szerint a KIFÜ olyan "biankó" nyilatkozatot is kért a könyvtártól, miszerint a beszerzendő masinák automatikusan megfelelnek az OSZK-nak. Annak ellenére, hogy a könyvtár szakértője többször is kijelentette, hogy a beszerzések "bizonyos elemei szükségtelenek", mások pedig nem alkalmasak a célra.
"Elképesztő, hogy az erőszak olyan formáit kell legyőznünk, amire nem számítottunk" – fakadt ki az igazgató a dolgozók előtt.
Elmondása szerint éjjel is "fölhívták", hogy ezt vagy azt írja alá – úgy tudjuk, az értekezleten nem nevezte meg a főigazgató, hogy konkrétan kicsodák, KIFÜ-sök-e vagy beszállítók vagy mások gyakoroltak-e rá nyomást. Ezt kérdésünkre sem tudtuk meg, s a kormányzati beszerzőügynökség sem reagált a vádra.
Megerősítette ugyanakkor a dolgozók előtt a főigazgató a többször, még a propagandamédiában is cáfolt híreket, miszerint az épület nyolcadik szintjén azbeszt található.
A digitalizáló központ, amit az érintett helyiségekbe terveztek költöztetni, nem fog megépülni "csak úgy, hogy előtte a teljes azbesztmentesítés megtörténik. Ezt meg fogjuk rendelni, ezt így kell csinálni".
Helyes döntés, jó érzés, hogy ehhez cikksorozatunk is hozzájárult.
| [
"Országos Széchényi Könyvtár"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő",
"Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség"
] |
A legújabb áfabotrány
Figyelő Online - VARGA ZSOLT
2014.01.02 08:25
A Figyelő értesülései szerint a NAV egyik magas rangú tisztjét is megvesztegette a milliárdos áfacsalási ügy gyanúsítottja, aki most a Karib-tengeren sütteti a hasát.
Nagyban utazott F. Attila: két és fél milliárd forinttal rövidítette meg a költségvetést. Megbízható forrásból származó információink szerint egy általa is kreált cégcsoport eszmei irányítójaként tonnaszám szerzett be cukrot és étolajat Szlovákiából. A magyar üzletek, többnyire hipermarketek polcaira azt követően kerültek ki ezek a termékek, hogy több cégen is átfuttatták őket. Legalábbis papíron. A hamis számlákkal nem kevesebb mint két és fél milliárd forintnyi áfát csalva el a költségvetésből. Az ügyben folytatott nyomozás megállapította, hogy az adófizetés elkerülése érdekében gyakran valótlan belföldi beszerzési és külföldi értékesítési adatokat tüntettek fel adóbevallásaikban, holott az igazi irány éppen fordított volt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói még nyáron csaptak le a társaságra Komárom-Esztergom megyében. A nagyszabású akcióban egyszerre jelentek meg t�...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2014/1 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket! | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Figyelő Online"
] |
Előzetes letartóztatásba helyezte a Pécsi Városi Bíróság a Pécsi Tudományegyetem gazdálkodásával összefüggő vesztegetési ügy mind a nyolc gyanúsítottját.
A következő hónapot előzetes letartóztatásban töltik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vesztegetéssel gyanúsított alkalmazottjai. Mint arról írtunk, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az egyetem számítógép vásárlásait vizsgálva a hét végén őrizetbe vette I. Gábort, a PTE gazdasági főigazgatóját, S. Csabát, az intézet informatikai igazgatóját, V. Bálintot, a főigazgató tanácsadóját és P. Tamást az egyetem számítógép beszerzéseiért felelős ügyintézőt. További négy gyanúsítottat is őrizetbe vettek, közülük egy a múlt év végéig volt az egyetem dolgozója, hárman pedig számítógép forgalmazással foglalkozó cégek üzletkötői.
A nyolc gyanúsított előzetes letartóztatására az ügyészség javaslatot tett, s a pécsi bíróság szerdán úgy döntött, hogy valamennyi esetben indokolt ez a kényszerintézkedés. A bíróság szerint tartani lehet a gyanúsítottak szökésétől, elrejtőzésétől, valamint attól, hogy összebeszélnek és befolyásolják a tanúkat.
Az összebeszélést meggátolandó a bíróság három megye börtönébe küldte a nyolc gyanúsítottat, akik mindannyian megfellebbezték a szerdai döntést. Így a letartóztatás még nem jogerős.
Az NNI nem nyilatkozott az ügyről, ám kiszivárgott, hogy az egyetem 2009-es gép- és program-beszerzéseit találták jogsértőnek. Állítólag az egyetem gyanúsított dolgozói kenőpénzt fogadtak el a közbeszerzést nyerő cégek üzletkötőitől. Több gépvásárlást is vizsgálnak, s a kenőpénz nagysága - az eddigi adatok alapján - esetenként 2 és 6 millió forint között mozgott.
A gyanúsítottak tagadják a bűncselekményt, vagy nem tesznek vallomást, információink szerint azonban az NNI titkosszolgálati eszközökkel - hangfelvételekkel - nehezen cáfolható bizonyítékokhoz jutott az ügyben. Az egyetemi dolgozókat bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel gyanúsítják, ezért őket - ha a bíróság a jogsértést megállapítja - tíz év börtön fenyegeti, az üzletkötők esetében a bűnszövetség nem merül fel, így legfeljebb három év szabadságvesztéssel büntethetők. | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Pécsi Városi Bíróság"
] |
A kirívóan alacsony ajánlatra kért indoklás, majd annak a versenytárs előli eltitkolása miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) megsemmisítette a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kétfordulós, biztosításra kiírt közbeszerzésének eredményét. A KDB hétfőn hozott döntése a Közbeszerzési Hatóság honlapján jelent meg.
A Magyar Közút tavaly október végén indította az eljárást, amelyben 68 milliárd forint értékű vagyonára kért vagyonbiztosítást, továbbá 2500 járművére kötelező felelősség-, 600 járműre pedig casco biztosítást kellett vállalni. A csomag része volt az egymilliárd forintos kártérítési limittel határolt felelősségbiztosítás is.
A felhívásra a CIG Pannónia Zrt. a Generali Biztosítóval közösen, a Groupama-Garancia és az Allianz pedig önállóan tett ajánlatot. Az ajánlatkérő mindhármukat alkalmasnak minősítette a második fordulóbeli ajánlattételre. Az Allianz meggondolta magát, és nem tett ajánlatot.
A maradék két ajánlattevő közül a Groupama Garancia 644 millió, míg a CIG – ekkortól a határozat már nem szól a társ-ajánlattevő Generali Biztosítóról – 357 millió forintos ajánlatot tett. A tárgyalások után a végső ár a Groupama Garanciánál 208 millió, míg a CIG-nél 237 millió forint volt. Miután az ajánlatkérő a biztosítási díjat 400 millió forintra becsülte, magyarázatot tért a mindkét biztosítótól a kirívóan alacsony árra. A CIG 14 oldalon, míg a Groupama 1 oldalon indokolta az árat. Újabb felhívásra a Groupama is bővebben indokolt, de azt üzleti titoknak minősítette.
Ilyen előzmény után nyert az olcsóbb Groupama, de a döntést megtámadta a CIG. A KDB úgy vélte, hogy a Groupamához intézett magyarázat kérést az ajánlatkérő rossz jogszabály helyre hivatkozva tette. A másik probléma pedig az volt, hogy az olyan dokumentumot, amely szerepet játszik az ajánlat elbírálásában, nem lehet üzleti titokká nyilvánítani.
A KDB megsemmisítette a kirívóan alacsony árra kért magyarázattól kezdve a közbeszerzést, és arra hívta fel a Magyar Közút figyelmét, hogy ha folytatni akarja az eljárást,a akkor vizsgálja meg újra az ajánlatok érvényességét.
Miután a jogsértés reparálható - szerződéskötés még nem volt - a KDB nem szabott ki bírságot. | [
"Magyar Közút Nonprofit Zrt."
] | [
"Generali Biztosító",
"CIG Pannónia Zrt.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Groupama Garancia",
"Közbeszerzési Hatóság"
] |
A Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó plakátcég, a Publimont tavaly 1,8 milliárd forint nyereséget termelt. A pénz nagy részét osztalék formájában ki is fizették a tulajdonosoknak. A kormányváltást követően több állami cég köztéri reklámjainak többsége a Publimont felületein jelent meg.
A tavalyi évet is komoly nyereséggel zárták azok a köztéri reklámokkal foglalkozó cégek, amelyek Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartoznak – derül ki az Index által megismert cégbírósági dokumentumokból. A jogszabályok szerint a cégeknek május végéig kell benyújtaniuk a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóikat, a Publimont és a Mahir Cityposter gazdálkodásáról szóló adatok már most is elérhetők a Fővárosi Cégbíróságon. A társaságok ugyanis márciusi közgyűléseiken elfogadták a tavalyi évről szóló beszámolóikat, ezek részleteit így be is nyújtották a cégbíróságnak.
1,8 milliárdos nyereség
A Publimont Hirdetésszervező Kft. március elsején taggyűlés nélkül, írásbeli határozattal fogadta el a 2012-re vonatkozó mérlegbeszámolót. Eszerint a társaság adózott eredménye 2012-ben 1 milliárd 881 millió 561 ezer forint volt. Ez jelentős növekedést jelent a korábbi évekhez képest, a Publimont nyeresége 2011-ben 1 milliárd 54 millió forint, 2010-ben csak 340 millió forint volt. A 2009-es évet pedig veszteséggel zárta a cég. A társaság arról is döntött, hogy a nyereségből 1 milliárd 880 millió forintot osztalékként kifizetnek a tagok részére. A nyereségből maradó 1,5 millió forint az eredménytartalékba került.
A cégnek három tulajdonosa van, a Pro-Aurum Zrt, a Neo-Met Kft, illetve Nyerges Zsolt, a Fideszhez közel álló üzletember. A Neo-Met Simicska Lajos, felesége és a Pro-Aurum tulajdonában van, utóbbi cég szintén köthető a Fidesz korábbi gazdasági igazgatójához. Az osztalék felvételéről döntő iratot Nyerges, illetve a Neo-Met és a Pro-Aurum képviseletében Tóth Marianna írta alá.
Megtalálták az állami cégek
Tavaly előtt az Origo írt arról, hogy az elmúlt években több állami cég és intézmény köztéri reklámjainak egy jelentős része a Publimont felületein jelent meg. Ezt azonban nem könnyű kimutatni: az állami cégeknek kötelező ugyan közzétenniük, hogy mire költik a közpénzt, a reklámpiacon azonban bevett gyakorlat, hogy nem közvetlenül a plakáthelyek tulajdonosaival kötnek szerződést, hanem úgynevezett médiaügynökségeken keresztül intézik a hirdetéseket. Az ügynökségeknek már nem kell közzétenniük, hogy kikkel szerződnek, így elvileg nem lehet nyomon követni a köztéri reklámokra költött állami pénzek útját.
Az Origo birtokába került adatbázisokból az derült ki, hogy amíg 2009-ben az állami hirdetők elosztva jelentek meg több cég felületein, addig 2010 után ezek az arányok felborultak, és túlnyomórészt a Publimont kapja ugyanezen hirdetők a plakátjait. Például 2009-ben a Szerencsejáték Zrt. összes óriásplakátjának még csak 6-8 százaléka jelent meg a Publimontnál, addig a listák szerint 2010-ben az óriásplakát közel fele, 2011-ben pedig legalább 97 százalék került ki a cég felületeire. Szerencsejáték Zrt. ráadásul a korábbi évekhez képest jóval többet is költött köztéri reklámokra. Hasonló folyamat figyelhető meg a Magyar Villamos Művek, a Magyar Turizmus Zrt. esetén is.
Jutalmat fizetett Simicska
A Mahir Cityposter március 19-i közgyűlésen szintén megtárgyalta a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Az ülésen többek között Simicska Lajos is jelen volt. A cégbírósághoz benyújtott iratok ugyan nem tartalmaznak a gazdálkodásról szóló adatokat, számokat a jegyzőkönyvből azonban arra lehet következtetni, hogy sikeres évet zárhatott a cég. A jelenlévők úgy döntöttek, hogy a nyereségből osztalékot fizetnek, a két ügyvezetőnek (Kovács István és Fonyó Károly) pedig jutalmat, és 5 százalékos fizetésemelést ítéltek meg. A jegyzőkönyv szerint a jutalmak kifizetésre a taggyűlés Simicskát hatalmazta fel.
A társaságnak a Simicska érdekeltségébe tartozó Mahir Zrt. és EuroAWK kft a tulajdonosa. Utóbbi cég vezetője Fonyó Károly, aki jó viszonyt ápol Simicskával. A főként a hirdetőoszlopairól, illetve kisebb óriásplakát helyeiről ismert Mahir Cityposter felületein sok állami hirdetés jelent meg a kormányváltást megelőző időszakban is. A cég 2011-ben 119 millió, 2010-ben 60 millió forint nyereséget termelt.
Az Index kedden arról írt, hogy a Simicska érdekeltségébe tartozó Közgép Zrt. tavaly a korábbi évekhez képest is több profitot termelt. A cég nyeresége 2012-ben ,2 milliárd forint volt, amelynek jelentős részét a tulajdonosok osztalék formájában fel is vették. | [
"Publimont"
] | [
"Magyar Turizmus Zrt.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Fővárosi Cégbíróság",
"Pro-Aurum Zrt",
"Közgép Zrt.",
"Mahir Cityposter",
"Publimont Hirdetésszervező Kft.",
"Mahir Zrt.",
"Neo-Met Kft",
"Magyar Villamos Művek"
] |
Utólag kell befizetnie a Miniszterelnöki Hivatalnak tavaly augusztus 20-i Red Bull Air Race közterület-használati díját a főváros kasszájába. A MEH ingyen adta át a szervező cégnek a Duna-partot, sőt azt is megengedte, hogy a világörökség részét képező területre óriásreklámokat tegyen ki, holott ezt tiltja a címet osztó Unesco.
Sohasem indokolta meg a Miniszterelnöki Hivatal, miért adta át ingyen a tavalyi Red Bull Air Race budapesti fordulóját rendező cégnek a Parlament előtti pesti és budai Duna-partot, holott a repülőverseny nem volt része az állami ünnepségeknek.
A Miniszterelnöki Hivatal a 2009-es augusztus 20-i rendezvények előtt elkérte a területet a tulajdonos fővárosi önkormányzattól, majd a hangosításért cserébe átadta a teljes partszakaszra vonatkozó területhasználati jogot. A főváros akkor arról tájékoztatták, hogy a partszakaszt az állami ünnepségek számára veszik majd igénybe.
A főváros városképvédelmi bizottsága már szeptemberben vizsgálatot kezdett az ügyben, a kancellária azonban az időközben megtartott öt ülés egyikére sem küldte el képviselőit, és a repülőversenyt szervező Ostermann Kft.-vel kötött szerződését sem bocsátotta a bizottság rendelkezésére.
A testület szerdai ülésén Ughy Attila fideszes bizottsági elnök vezetésével egyhangúlag megszavazta, hogy a MEH-nek az eredeti kérelmek alapján harmincötezer négyzetméteres terület után hatezer forintos bérleti díjat kell fizetnie.
Ughy elmondta, hogy a kancellária további büntetési tételekre is számíthat, hiszen az Ostermann Kft. megsértve a terület világörökségi státuszát több száz négyzetméteres reklámfelületet helyezett ki a Lánchídra. A bizottsági elnök szerint ebben a kérdésben azért nem tudnak pontos büntetési összeget megállapítani, mert a reklámtilalom miatt nincs érvényes tarifa a területre. Azt is vizsgálni kell, hogy az átadott partszakaszon milyen engedélyekkel működtették a büféket, falatozókat, mert ebben az ügyben is megkerülték a hivatalos utat.
A Red Bull-futam a repülősök között is vihart kavart, miután az ingyen kapott területre az Air Race szervezői nem engedték be a főváros által támogatott légi parádét, amelyben mintegy húsz kisebb-nagyobb sportgép, helikopter és motoros sárkány tartott volna félórás programot a Duna felett. A Magyar Repülőszövetség légi bemutatója azonban MeH kekeckedése miatt elmaradt, bár MEH-es operatív törzse az ellenkezőjét jelentette be a nyilvánosság előtt. A parádé abban a formában azt jelentette, hogy három repülőnek adtak engedélyt a bemuatóra. | [
"Miniszterelnöki Hivatal",
"Ostermann Kft."
] | [
"Magyar Repülőszövetség"
] |
Kedden a budapesti Fehér Házban maratoni, három és félórás ülést tartott az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottságnak az az albizottsága, mely – létrehozóinak szándéka szerint – az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit hivatott vizsgálni. A magas testület meghallgatta Herczog László volt szociális és munkaügyi minisztert, Szűcs Erika országgyűlési képviselőt, volt szociális és munkaügyi minisztert és Székely Juditot, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium volt szakállamtitkárát.
A meghallgatás előzménye, hogy a Papcsák-jelentés számos visszásságot vélt fölfedezni Szűcs Erika miniszteri megbízotti tevékenységének körülményeivel kapcsolatban. A jelentés szerint Herczog Lászlót politikai és szakmai, Szűcs Erikát szakmai, Székely Juditot jogi felelősség terheli – közölte megnyitás gyanánt Czunyiné Bertalan Judit, az albizottság fideszes elnöke.
A jelentés szakmailag nem megalapozott és nem körültekintő, viszont koncepciózus – közölte Herczog László, aki hangsúlyozta, a jelentés sejtetéssel próbálja a meg nem talált tényeket bizonyítani. Véleménye szerint egyszerűbb lett volna őket megkérdezni a Szűcs Erikával kötött szerződésről és a Szűcs által végzett munkáról, mint megírni ezt a fércművet. Ez egy rendkívül rossz vizsgálati módszer – tette hozzá.
A volt miniszter hangsúlyozta: Szűcs Erika szerződése az Út a munkához programhoz kapcsolódott. Ennek keretében a magyarországi foglalkoztatáspolitika egyik kulcskérdéséről van szó; olyan embereket akartak munkához juttatni, akiknek elemi ismereteik sincsenek, sokan közülük funkcionális analfabéták. A munka dandárját Szűcs Erika végezte, még miniszterként.
A 2009-es kormányváltáskor ő (mármint Herczog – Sz. P.) lett az új miniszter. Rendszeresen kikérte elődje tanácsait. Fölmerült benne, hogy olyan valaki foglalkozzék ezzel a témával, akinek vannak önkormányzati ismeretei és ért a munka világához. Szakmailag Szűcs tűnt számára erre a munkára legalkalmasabbnak.
Az exminiszter szerint kulcskérdés, hogy Szűcs végzett-e munkát, márpedig végzett: először díjazás nélkül, majd 2009. szeptember 1-től díjazásért. A miniszteri megbízott száznegyvennyolc dokumentumot plusz egy összefoglalót készített. Mindez – mondta Herczog – öt kötetben megtalálható a minisztérium irattárában, a 10679-es iktatószám alatt, erről azonban Papcsák és munkatársai nem is érdeklődtek.
Herczog László © MTI
Nem biztos, nem sajtófigyelő
A volt miniszter arra hívta föl a figyelmet, hogy minisztersége alatt Szűcs Erika nem miniszteri biztos, hanem miniszteri megbízott volt – még akkor is, ha a média jelentős része biztosnak nevezte. Szűcs szeptember 1-től havi kilencszázezer forintot kapott, majd – mivel kevesebb lett a munka – ez lecsökkent négyszázötvenezerre – mondta el Herczog László, aki visszautasította a jelentés állítását, mely szerint miniszteri elődje egyszer miniszteri biztosként utazott ki az Európai Parlamentbe. Egyrészt nem biztos, hanem megbízott volt, másrészt egy szakmailag hasznos és indokolt tanulmányúton vett részt – egyébként egy fideszes politikussal együtt, s az utazást és a szállást a meghívó fél állta, a minisztérium csak napidíjat fizetett – fogalmazott Herczog.
Az egykori Bajnai-kormány minisztere úgy folytatta: a jelentésben foglaltak megalapozatlanok, lényeges tények kerülték el a szerzők figyelmét. Eszerint a minisztérium és Szűcs Erika között létrejött megbízási szerződésben volt tíz föladat, amiből a Papcsák-jelentés kiemelt egyet: a sajtófigyelést, amely azonban Szűcs munkájának körülbelül egytizedét tette csak ki, ráadásul komplexebb, monitoring feladat volt. Herczog szerint "a jelentés legbotrányosabb része", hogy sajtófigyelésnek állítja be Szűcs Erika munkáját.
Szanyi és Szűcs © MTI
A szót átvevő Szűcs Erika miniszteri megbízottként végzett tevékenységéről az albizottság előtt azt mondta: eredményes munkát végzett, segítő kezet nyújtottak a legnehezebb helyzetben lévőknek, s az emberek nem a hipermarketben költötték el a pénzüket, hanem helyben. Nagy jelentőségű és sikeres program indult el tavaly áprilisban, értékelte önnön tevékenységét az ellenzéki képviselőnő.
Az MSZP képviselője laptopról kivetítve igyekezett bemutatni, hogy a száznegyvennyolc dokumentum harmincöt oldalas összefoglalóját ő készítette, valamint azt, hogy munkáját szerződésszerűen, folyamatosan teljesítette. "Nagyon remélem, hogy a miniszter úr által mondott iktatószám alapján a minisztériumban meg fogják találni a dossziékat" – fogalmazott Szűcs Erika.
Papcsákra mutatott Czunyiné
Czunyiné elismerte, hogy a programnak voltak hasznos elemei, de szerinte egy kistelepülés polgármesterére aránytalanul nagy terhet rótt – tette hozzá. A jelentést, illetve annak megállapításait nem az albizottság készítette, hanem Papcsák Ferenc – tette hozzá már-már mentegetőzve a fideszes képviselőnő.
Egy parlamenti bizottság, illetve annak albizottsága politikai testület, melynek ezért óvakodnia kellene attól, hogy úgy csináljon, mintha nyomozna – ezt már az öttagú albizottság egyetlen szocialista tagja, Szanyi Tibor közölte. "Ha Papcsáknak valami hasfájása van, fáradjon be a rendőrségre vagy az ügyészségre és tegyen följelentést" – tette hozzá. A baloldali politikus szerint sérelmes, hogy az érintetteket a Papcsák-jelentés elkészülte előtt meg sem hallgatták. Koncepciós eljárásról van szó – vélte. "Ha ezt Rákosi Mátyás látná, dörzsölné a tenyerét" – tette hozzá nagy beleéléssel. Amikor Czunyiné azt kérte Szanyitól, hogy kisebb vehemenciával adja elő magát, hozzátéve, hogy – célozva a szocialista Keller László hasonló tevékenységére – koncepciós eljárások a szocialisták kormányzása alatt voltak, Szanyi félhangosan úgy felelt: "Azt is utáltam." Miután az albizottsági elnöknő "választási kampánybeszédnek" minősítette Szanyi hozzászólását, a szocialista politikus kivonult az albizottság üléséről.
Herczog pert fontolgat
A harmadikként szót kapó Székely Judit azt mondta: ő kérte, hogy eljöhessen és hallgattassék meg, sérelmez ugyanis bizonyos, a személyét érintő megállapításokat, amelyeket nem tudott eddig cáfolni. A Papcsák-jelentés elkészültét "nagyon furcsa eljárásnak" minősítő Székely arra hívta föl a figyelmet, hogy mindig szakember volt, sosem politikus, az első Orbán-kormány idején például helyettes államtitkár. Megerősítette a volt főnöke által elmondottakat, hogy nem sajtófigyelés, hanem sajtóelemzés volt Szűcs Erika egyik föladata.
A programot hosszan és részletesen bemutató Székely Judit úgy fogalmazott: abból, hogy nincsenek meg a dokumentumok, azt a következtetést levonni, hogy ezek nem léteznek, azt jelenti, hogy nem volt alapos a vizsgálat. A volt szakállamtitkár azt kérte az albizottság elnökétől, hogy kapja meg a kormánybiztos jelentését. "Készül egy jelentés rólunk, amit nem kaphatunk meg. Ez nonszensz" – tette hozzá Herczog László.
Válaszában Czunyiné a házszabályra hivatkozott. Eszerint ugyanis az albizottsághoz beérkező anyagokat nem szabad kiadni. Betekintésre igen, de ez már megtörtént – mondta, majd berekesztette az ülést.
A hvg.hu-nak Herczog László azt mondta: rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt polgári per indítását fontolgatják. "A legnagyobb sérelem nem engem ért, hanem Szűcs Erikát, mert őróla terjesztették el, hogy sajtófigyelésért kapott ellenérték nélkül magas díjazást, ami szemenszedett hazugság [...]. Végig folyamatos munkát végzett."
Szűcs Erikát arról kérdeztük, hogy a száznegyvenkilenc dokumentum valahol megvan-e Word dokumentumban, amire azt felelte, az anyag digitális változata részben megvan, részben nincs, de ami megvan, azt sem kérte tőle e-mailben történő elküldésre az albizottság.
A Papcsák-jelentés ítélete
Herczog és Czunyiné Bertalan Judit © MTI
Czunyiné Bertalan Judittól azt tudakoltuk, nem a hatalmi ágak összekeverése-e a Papcsák-jelentés azon megállapítása, miszerint Székely Juditot jogi felelősség terheli az ügyben, hiszen ennek megállapítása a bíróság feladata. "A mi bizottságunk ebben nem foglalt állást, nem is foglalhat állást" – válaszolta a kormánypárti képviselő, aki szerint, ha kiderül, hogy a Papcsák-jelentésben leírtak alaptalanok, akkor nincs ok jogi eljárást kezdeményezni. Ha van alapjuk, "akkor a mi kompetenciánk megáll a bizottsági döntéshozatalnál", s az ügyet át kell adni a nyomozati szerveknek.
Czunyiné szerint nem folynak egymásba a hatalmi ágak. "Én csak idéztem annak a summáját, ami a jelentésben szerepel, de a jelentés sem azt mondja, hogy 'megállapítja', hanem, hogy 'föltételezhető', tehát nem beszél kijelentő módban. A jogi felelősség megállapíthatóságát föltételezi, természetesen a számára rendelkezésre álló dokumentumok alapján" – finomította erőteljesen az albizottsági ülés elején saját maga által elmondottakat.
Szegő Péter | [
"Szociális és Munkaügyi Minisztérium"
] | [
"Országgyűlés Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottság",
"Európai Parlament"
] |
Fél évet és több mint egymillió forintot kér közérdekű adatok kiadásáért lapunktól a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). Arra voltunk kíváncsiak, miért vontak vissza – mondvacsináltnak tűnő okokra hivatkozva – több tucat tartózkodási engedélyt olyan külföldiektől, akik befektetéseik nyomán jutottak ehhez a lehetőséghez, és nem a visszás körülmények között értékesített letelepedési kötvények vásárlásán keresztül.
Szerettük volna megtudni, hogy milyen körülmények között vonták vissza a letelepedési engedélyeket, de a feltett huszonkét kérdésünkből csak tizenötre kaptunk választ egy hónap múlva, a maradék hétre – megítélésünk szerint a legfontosabbakra – pedig egyáltalán nem reagáltak.
A titkolózás magyarázataként arra hivatkozott a hivatal, hogy a válaszok összeállításához "az iratanyagok egyesével történő, manuális áttekintése szükséges". Azt is közölték, hogy igény esetén megküldik az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő- és eszközráfordítás költségét. Meg is küldték, ebből derült ki, hogy pontosan 1,079 millió forintot kellene fizetnünk az adatokért, amelyek kiadásának "várható időigénye hat hónap".
Jogszabályellenes feltételek
Megkerestük az ügyben Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság-hatóság elnökét. A tisztviselő szerint komoly kérdéseket vet fel a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) eljárása. – Nem lehet jelenleg Magyarországon pénzt kérni közérdekű adatokért. Legfeljebb a nyomtatás, például a papír és az adathordozók költségét háríthatják át a kérelmezőre, de ez se következik egyértelműen a mostani szabályozásból – mondta lapunknak a hatóság elnöke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az infótörvényben az áll, az adatigénylésért kérhető költségeket külön rendeletben kell szabályozni, de mivel nincs egyelőre ilyen jogszabály, ezért pénzt sem lehet kérni a közérdekű adatokért. A féléves adatkiadással kapcsolatban megjegyezte: az infótörvény értelmében 15 nap áll rendelkezésre a válaszadásra, ami egyszeri alkalommal 15 nappal meghosszabbítható.
Valószínűleg összefüggnek a korrupciógyanús letelepedésiállamkötvény-üzlettel a BÁH által csak pénzért kiadni szándékozott adatok. A hivatal ugyanis kizárólag olyan engedélyeket vont vissza, amelyekhez kínai tulajdonosaik nem a letelepedési kötvényeket forgalmazó, többségében offshore hátterű cégeken keresztül jutottak hozzá, hanem befektetéseik eredményeként. Magyarországon – az Európai Unió többi államához hasonlóan – ha egy pénzes külföldi szeretne beruházni, természetes, hogy tartózkodási engedélyt kap, hiszen csak így tudná a befektetéseit kezelni. Az érintetteknek ebben egy neve elhallgatását kérő vállalkozás volt a segítségükre. A cég az ügyfelek pénzét induló vállalkozásokba és startup cégekbe fektette, illetve ingatlanberuházásokban segédkezett. Egyetlen bűnük a jelek szerint az lehet, hogy túl sikeresek lettek, ami szemet szúrhatott a letelepedésikötvény-üzletben érdekelteknek. Kisebb utánajárással ugyanis kiderült, hogy nagyrészt az e cég által kérvényezett dokumentumokat érinti a hivatal eljárása. A társaság emiatt bírósághoz fordult.
Kevesebb letelepedési kötvény fogy
Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a magyar letelepedési államkötvények iránti kereslet folyamatosan csökken. Júniusban csak 10 kötvényt jegyeztek le az Államadósság-kezelő Központnál (ÁKK), ezzel az idei első fél évben 289 darab ilyen speciális állampapír talált gazdára, vagyis majdnem felére csökkent az érdeklődés a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Elképzelhető, ez is közrejátszhatott abban, hogy a BÁH felfigyelt azokra a programokra, amelyek konkurenciát jelenthetnek a letelepedési üzletnek. A kötvényértékesítés ötletgazdája Rogán Antal fideszes miniszter volt, aki még az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként adta be azt a törvénymódosító javaslatot, amely lehetővé tette az állampapír-vásárlás útján szerzett letelepedési engedélyt. A kötvényt csak a Fidesz-többségű gazdasági bizottság által kijelölt közvetítővállalkozások jegyezhetik le az adósságkezelőnél. Jelenleg öt ilyen cégnek van forgalmazási engedélye, ezek közül egy magyar kft. van, a többi vállalkozás offshore.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 25. | [
"Államadósság-kezelő Központ",
"Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal"
] | [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság-hatóság",
"Európai Unió"
] |
Különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozást indított a NAV a Baptista Szeretetszolgálat állami támogatású házi segítségnyújtás szolgáltatásával kapcsolatban.
A Magyar Államkincstár a nyáron ellenőrzést tartott minden olyan egyháznál vagy egyházi szervezetnél, amely állami támogatásból lát el szociális feladatokat. Komoly hiányosságokat egyedül a Baptista Szeretetszolgálat házi segítségnyújtó szolgálatánál tártak fel: az ellátottak által igazolt munkavégzés és a dokumentált feladatellátás között nagyságrendileg ötven százalékos eltérés volt, írja a Pestisrácok.hu.
3,2 milliárd forint
Augusztus 6-án az államkincstár leállította a szeretetszolgálat feladatellátásának finanszírozását, és a leadott elszámolást fiktívnek minősítette, majd különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett az adóhatóságnál ismeretlen tettes ellen. A cikk szerint a Baptista Egyház alapítványa 3,2 milliárd forinttal nem tudott hitelt érdemlően elszámolni. A NAV megerősítette, hogy az ügyben nyomozást folytatnak.
3,2 milliárd forintot keresnek a Baptista Szeretetszolgálatnál Fotó: Bielik István - Origo
800 embert kirúgtak
A cikk arról is beszámol, hogy az állami támogatás megszűnése miatt a szeretetszolgálat a múlt héten mintegy 800 házi gondozót bocsátott el. A munkavállalóknak átadott levél szerint csoportos leépítés történt, ugyanakkor a dolgozókkal olyan papírt írattak alá, amely szerint közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, így végkielégítést sem kapnak.
Ellátják a segítségre szorulókat
Révész Szilvia, a szervezet kommunikációs igazgatója azt közölte a portállal: méltánytalannak és aránytalannak tartják a Magyar Államkincstár eljárását, ezért kérelmezték a döntés felülvizsgálatát. Az államkincstár által jelzett szabálytalanságok miatt a szeretetszolgálat is rendkívüli vizsgálatot indított, feljelentést tett és fenntartói biztost jelölt ki.
Tájékoztatása szerint továbbra is ellátják a csaknem 8500 segítségre szoruló, velük szerződésben lévő embert. Az ügy rendezése érdekében kormányzati szervekhez fordultak és tárgyalásokat folytatnak - tette hozzá Révész Szilvia. | [
"Baptista Szeretetszolgálat"
] | [
"Magyar Államkincstár",
"Baptista Egyház"
] |
Laborcra is kihallgatás vár?
Demeter: Pártpolitikai célokra használta a szolgálatokat
• Laborc panasza
• Lemondott Laborc Sándor A Fidesz szerint Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója pártpolitikai célokra használta a szolgálatokat, és csak idő kérdése, mikor hallgathatják ki gyanúsítottként az UD Zrt.-hez kapcsolódó ügyben – mondta Demeter Ervin, a Fidesz országgyűlési képviselője hétfőn az MTI-nek.
A Fidesz kezdettől fogva szakmailag és emberileg is alkalmatlannak tartotta Laborc Sándort az NBH vezetésére, mert a Nemzetbiztonsági Hivatal feladata nem pártérdekek szolgálata, hanem a nemzet biztonságának megóvása – közölte az ellenzéki politikus a főigazgató lemondásának hírére reagálva. Demeter szerint Laborc Sándor több esetben pártpolitikai célokra használta a szolgálatokat – példaként az önkormányzatok megfigyelését, illetve az UD Zrt. ügyét említette a fideszes politikus. Mint mondta, a főigazgató helyzete tarthatatlanná vált, mivel a hivatal által kezdeményezett nyomozásokat elutasították, korábbi főnökét, Szilvásy Györgyöt, volt titokminisztert gyanúsítottként hallgatták ki. "Felvetődik a kérdés, hogy nem esik egybe az ő gyanúsítotti idézésével a lemondása" – említette.
Véleménye szerint Laborc Sándort ugyanabban a jogosulatlan adatkezelésről szóló ügyben hallgathatják ki, mint amelyikben meggyanúsították Szilvásy Györgyöt. Ebben, az UD Zrt.-hez kötődő ügyben az NBH gyűjtötte az adatokat – jegyezte meg. Megítélése szerint csak idő kérdése, mikor kerül sorra Laborc Sándor kihallgatása – mondta Demeter, aki szerint a Fidesz jogos követelésének csak a fele teljesült. Utalt arra: több mint egy hete azt kérték Bajnai Gordon miniszterelnöktől, hogy távolítsa el Laborc Sándort és Szilvásy Györgyöt a közéletből.
Tóth Károly elégedett
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának azon tagjai, akik részt vettek a testület ülésein, végig azt tapasztalták, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója illetve a szakszolgálatok lelkiismeretes, jó színvonalú munkát végeztek – jelentette ki Tóth Károly (MSZP), a fideszes Demeter Ervin szavaira reagálva.
Gulyás számított Laborc lemondására
Az utóbbi hetek történései után várható volt Laborc Sándor távozása – közölte hétfőn az MTI-vel Gulyás József, az SZDSZ szakpolitikusa, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagja. Az UD Zrt.-ügyben tett tavaly őszi bejelentés és az annak nyomán indult eljárás előkészítésében kulcsszerepe volt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) most lemondott főigazgatójának – mondta, hozzátéve, "nyilvánvaló, hogy (azt) az NBH részéről nem sikerült kellően alátámasztani, ha különböző pontokon megszüntették ezeket az eljárásokat". A liberális politikus utalt arra: Laborc Sándor hivatalba lépése előtt a nemzetbiztonsági bizottságban vita folyt a kinevezéséről és annak előkészítéséről, és a testület végül nem támogatta, hogy ő legyen az NBH főigazgatója - Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő a szakminiszter javaslata alapján ennek ellenére kinevezte őt.
(MTI) | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] | [
"UD Zrt.-ügy",
"UD Zrt.",
"Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottság"
] |
Október végén sikerült megtudnunk, hogy az állam közel 10 milliárd forintért vett védettségi igazolványokat az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től. Cikkünk után Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tett hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt, mert nagyon soknak tartotta a kártyánkénti bruttó 1244 forintos árat: szerinte “3 perc kereséssel a neten 120 forintért is lehet rendelni". A rendőrség elutasította a feljelentését arra hivatkozva, hogy a védettségi nem csak egy sima plasztikkártya, hanem megfelel a biztonsági okmányokkal szembeni követelményeknek, továbbá megszemélyesítik és beborítékolják, emellett egy 24 órában üzemelő informatikai rendszert üzemeltet hozzá a gyártó.
Hadházy a nyomozást elutasító rendőrségi határozatot rendkívül kemény szavakkal tette közzé a Facebook-oldalán: “Az a rendőr alezredes (jegyezzük meg a nevét: Váradi Attila), aki egy ilyet fecnit aláír, vagy totál idióta, vagy mélyen korrupt, vagy csak egyszerűen egy gyáva alak, aki a miniszter utasítására csinál bűnözőt magából. Nyilvánvalóan hivatali visszaélés gyanúja merül fel annál, aki egy tízszeres túlárazás eshetőségének kivizsgálását ennyivel elhessegeti anélkül, hogy legalább egy igazságügyi szakértőt megkérdezne."
Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (ANY) 2021. március 10-én közleményben jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy 2023. 03. 01-ig szóló szerződést írt alá az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ) a védettségi igazolványok szállítására vonatkozóan. Azt azonban sem az ANY, sem a NISZ nem közölte, hogy mennyi közpénzt kap a nyomdacég a kártyák előállításáért.
Április 17-én közadatigénylésben kértük ki a NISZ-től az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-vel kötött szerződést, de a NISZ 90 nap hosszabbítás után megtagadta a dokumentum kiadását. Pereltünk és nyertünk: nem várták meg, hogy bírósági tárgyalásra kerüljön sor, hanem október 25-én megküldték a szerződést a módosításaival és mellékleteivel együtt. Az iratokból kiderül, hogy bruttó 1244 forintos darabáron összesen 8 millió darab védettségi igazolványt rendeltek az ANY-től bruttó 9,95 milliárd forintért.
A NISZ 8 millió darab védettségi igazolványt rendelt közel 10 milliárd forintért | atlatszo.hu Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) júliusban 3 hónap időhúzás után megtagadta a védettségi igazolványok gyártásáról szóló szerződés kiadását arra hivatkozva, hogy "technikai információk találhatók" benne. Emiatt bepereltük a NISZ-t, és nem várták meg a bírósági tárgyalást, hanem most mégis kiadták a dokumentumot, amiből kiderül, hogy először 5 millió, majd még 3 millió védettségi igazolványt rendeltek az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től.
Cikkünk megjelenésének másnapján, 2021. október 27-én Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán arról számolt be, hogy néhány perces kereséssel lehet találni plasztikkártyákat 120 forintos darabáron, tehát szerinte tízszeres áron vette a NISZ (vagyis az állam) a védettségiket. November elején Hadházy bejelentette, hogy feljelentést tesz az ügyben.
Log in or sign up to view See posts, photos and more on Facebook.
Ezután mondhatni villámgyorsan eredmény született: Hadházy január másnapján tette közzé, hogy a rendőrség visszadobta a feljelentését azzal az indokkal, hogy “mivel a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény". A rendőrség szerint ugyanis a Hadházy által említett, 100-150 forintos darabáron kapható plasztikkártyákkal szemben a védettségi igazolványok többet tudnak, mert megfelelnek a biztonsági okmányok követelményeinek és egy komplett szolgáltatás tartozik hozzájuk. A rendőrségi határozat szerint ennek keretében a védettségik bruttó 1244 forintos darabára magában foglalja a kártyák legyártásán túl
a megszemélyesítésüket is, vagyis “a kártya előoldalán egy informatikai adathordozó kerül elhelyezésre",
a kártyák borítékolását, megcímzését, valamint a postai szolgáltató részére történő átadását,
egy heti 7 napon át napi 24 órában működő informatikai rendszert, “amely a kártyákkal kapcsolatosan felmerülő bármilyen probléma megoldására szolgál.
A rendőrségi határozat kijelenti, hogy “a fentiek alapján nem merült fel arra vonatkozóan adat, hogy a csalás és hűtlen kezelés bűntett" megvalósult volna, illetve “ezzel ok-okozati összefüggésben a védettségi igazolványok beszerzése kárt vagy vagyoni hátrányt okozott volna".
Hadházy meglehetősen kemény szavakkal kommentálta a nyomozás elutasításáról szóló rendőrségi határozatot: “Az a rendőr alezredes (jegyezzük meg a nevét: Váradi Attila) , aki egy ilyet fecnit aláír, vagy totál idióta, vagy mélyen korrupt, vagy csak egyszerűen egy gyáva alak, aki a miniszter utasítására csinál bűnözőt magából. Nyilvánvalóan hivatali visszaélés gyanúja merül fel annál, aki egy tízszeres túlárazás eshetőségének kivizsgálását ennyivel elhessegeti anélkül, hogy legalább egy igazságügyi szakértőt megkérdezne."
Nem egyedi eset, hogy politikailag kényes, a kormányra rossz fényt vető ügyekben a rendőrség fénysebességgel visszadobja a feljelentést, és nem is kezdi el a nyomozást, vagy ha mégis, akkor pikk-pakk lezárják azzal az indoklással, hogy nem történt bűncselekmény.
Szeptemberben összegyűjtöttünk 20 olyan esetet, amik egy laikus számára is egyértelműnek tűntek, de vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást "bűncselekmény hiányában", vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni. A védettségi igazolványok vásárlása jól illeszkedik ebbe a sorba.
Elszabotált nyomozások: 20 fontos ügy, ami megakadt az ügyészségen | atlatszo.hu A Fidesz pártkatonájának tartott legfőbb ügyész, Polt Péter előszeretettel hangoztatja, hogy a magyar nyomozóhatóságok milyen remek munkát végeznek. Az elmúlt években azonban több olyan nagy ügy is volt, amelyben vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást "bűncselekmény hiányában", vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni.
Címlapkép: Átlátszó | [
"Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.",
"ANY Biztonsági Nyomda Nyrt."
] | [
"Budapesti Értéktőzsde"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Eltiltotta a jegybank a Profit Square-t
Azonnali hatállyal megtiltotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Profit Square Business Kft.-nek, hogy jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen.
Az MNB hivatalból indított piacfelügyeleti eljárást folytat a budapesti székhelyű Profit Square Business Kft. tevékenységének áttekintésére. Az eljárás azt kívánja megállapítani, hogy a társaság végez-e, vagy végzett-e bejelentés hiányában – rendszeres gazdasági tevékenység keretében – a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti függő ügynöki tevékenységet. A jegybank nyilvántartásaiban a Profit Square Business Kft. nem szerepel, így az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet nem folytathat.
Befektetővédelmi okokból a jegybank szerdán közzétett végzésében – törvényben biztosított felhatalmazásával élve – azonnali hatállyal megtiltotta a Profit Square Business Kft.-nek, hogy engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. A jegybank – eddigi gyakorlatával összhangban – már a tavasszal közzétette honlapján a befektetőknek szóló figyelmeztetését a Profit Square Business Kft.-re vonatkozóan is. Az MNB piacfelügyeleti eljárását határozattal zárja majd le, amelynek eredményét nyilvánosan közzéteszi internetes honlapján. | [
"Profit Square Business Kft."
] | [
"Magyar Nemzeti Bank"
] |
Mind megkapta Demeter Szilárd a Hajógyári-sziget szinte teljes déli területét, benne a Hadrianus-palotával, fél tucat más műemlékkel, az egykori hajógyár épületekben működő bezárt szórakozóhelyekkel.
Korábban csak azt lebegtette be Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója és könnyűzenéért felelős miniszteri biztos, hogy az óbudai Zichy-kastély és a Hajógyári-sziget területén hozna létre 23 milliárd forintból popkulturális központ. Ám a Magyar Közlönyben megjelent rendelet mellékletében felsorolt helyrajzi számokból kiderül, hogy a Hajógyári-sziget több mint 30 hektáros, szinte teljes déli területét megkapja, benne a Hadrianus-palotával, fél tucat műemlékkel, az egykori hajógyári épületekben valaha Vizoviczki László birodalmához tartozó szórakozóhelyekkel.
Demeter Szilárd © Túry Gergely
Az elmúlt időszakban a kormány számos egyetemet, értékes ingatlant, például a Millenárist, vagy a Klebelsberg kúrát is átjátszotta közérdekű vagyonkezelők számára. Egyelőre itt is egy állami intézményhez kerülnek az elképesztő eszmei és piaci értékű telkek, de forrásaink szerint elképzelhető, hogy ez csak az első lépés egy hasonló vagyonkimentés irányába. A kormánynak ugyanis a pandémia elmúltával sem valószínű, hogy lesz pénze ekkor összeget szánni a terület rehabilitációjára, és állami pénzen zenés-táncos szórakozóhelyeket működtetni, akár a szocializmusban.
A kormánynak nem ez az első vad terve a terület hasonítására. Nemrég vissza akarta építeni Hadrianus római császár palotáját, amiről azóta mélyen hallgat, de tervezett ide evezős központot is. Voltak ennél is bornírtabb ötletek, 2006-ban még a szocialista-szabaddemokrata kormány egy izraeli befektetőnek eladta az állami tulajdonból elvileg ki nem adható szigetcsúcsot, hogy ott Álomsziget néven kis Las Vegas épüljön, tízezer fős konferencia-központtal, háromezer ágyas szállodával, kaszinókkal, fürdőkkel, színházzal, kikötőkkel. Cserébe a 400 milliárdos projekt részeként a palotát is bemutathatóvá tette volna a Plaza Centers.
A környezetromboló tervet a közvélemény és a természetvédők is hevesen támadták, mégis áldását adta az akkor még Tarlós István vezette Óbudai önkormányzat is. A civileknek köszönhetően csúszott az építési engedély, így 2010 után a fideszes kormány visszavonta a beruházás kiemelt státuszát, hűtlen kezelésre hivatkozva támadta a telkek privatizációját, de a cég mégis jól szállt ki a bukott üzletből, az állam 2013-ban csaknem négymilliárd forintért visszavásárolta a telket azzal, hogy fel kell tárni a palotát, és egy sport- és rekreációs parkot hoz létre. Aztán nem lett az egészből semmi. Bezárták a hajógyár még álló, műemlék épületeiben működő szórakozóhelyeket.
A sziget legfontosabb műemléke a föld alatt rejtőző Hadrianus-palota, de számos ipari műemlék is található itt. Ilyen a tengely-, és csőszerelőműhely, a trafóház, a porta, a hajóvillamossági és mázoló műhely, a központi öltöző és a kompresszorház. A felsoroltak mind a PIM-hez kerülnek.
Mindez nem érinti a Hajógyári-sziget északi részét, ahol a Sziget Fesztivált tartják. Ez a terület ma közpark, és jórészt a főváros tulajdonában van, a hajógyár területén viszont az állam mellett vannak magántulajdonosok is. | [
"Petőfi Irodalmi Múzeum"
] | [
"Óbudai önkormányzat",
"Magyar Közlöny",
"Plaza Centers"
] |
A Fertő tavi turisztikai komplexum részeként egy óriáskikötő, egy sportcentrum és egy luxusszálloda épül, ám ez az Európai Bizottság zöldügyi biztosa szerint uniós jogot sért. A Bizottság általános magyar jelenségként kezeli a Natura2000-es területeken zajló környezetkárosító beruházásokat.
Újabb kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben a Fertő tó természeti értékeinek veszélyeztetése miatt. A megaberuházást Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője kifogásolta meg az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosánál. A magyar politikus arra kérte a zöld ügyekért felelős biztost, hogy lépjen fel
az európai jelentőségű élőhelyek és fajok profitszerzési célú szisztematikus magyarországi pusztítása ellen.
A beruházó nem érti, mi a gond
A 23 milliárdos Fertő tavi vízitelep komplett fejlesztése a Modern városok program keretében valósulna meg. Az üdülőkomplexumot a Fertő–Hanság Nemzeti Park közvetlen szomszédságában képzelik el. A projektet lebonyolító, állami Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. az Indexnek küldött válaszában azt írta:
A fejlesztés nem von be érintetlen és környezetvédelmi szempontból értékes területeket, csupán az eddig is használt és elmaradott állapotú Vízitelepet és annak korábban iszaptárolásra használt környezetét korszerűsítik a projekt keretében, egyúttal olyan közösségi funkciókkal látják el, amely versenyképes lesz az osztrák üdülőterek mellett.
Kocsis-Cake Olivio szerint az építkezés teljesen kiirtja a tó és part környékének élővilágát. Példaként a 813 férőhelyes vitorláskikötő építését hozta fel, melyet a Mészáros és Mészáros Kft. vállalt 9,3 milliárd forintért. Az országgyűlési képviselő az uniós környezetvédelmi biztosnak küldött levelében arra is felhívta a figyelmet:
A SEKÉLY TÓBAN VÉGZETT MEDERKOTRÁS ÉS AZ ISZAPKITERMELÉS VÁRHATÓAN ELPUSZTÍTJA A NÁDAST ÉS A TÓ HÍNÁRJÁT. A TÉRSÉG RÁADÁSUL KÜLÖNLEGES MADÁRVÉDELMI TERÜLETNEK SZÁMÍT.
A beruházás még kezdeti fázisban van, de már építési területté minősítették át a fertőrákosi strandot. Eddig csak a Kékszalag mezőnyét kétszeresen befogadni képes vitorláskikötő építése kapott zöld lámpát.
Kapcsolódó Védelmet követelnek Magyarország nagy tavainak Hetven civil szervezet foglalt állást a Balaton, a Fertő tó, a tatai Öreg-tó és a Velencei-tó védelme mellett.
A két kilométeres partszakaszon a tervek szerint egy 100 szobás, négycsillagos szálloda, sportközpont, ökocentrum, több teniszpálya és egy étteremsor épül. Az állami projektre 23,2 milliárd forintot különített el a kormány, amely kiemelt nemzetgazdasági érdeknek minősül. Ami azért fontos, mert az építkezés közben semmilyen korlátozó rendeletet, így a Helyi Építési Szabályzatot sem kell figyelembe venni.
A turisztikai fejlesztő azt írta, a projekt a hazai és nemzetközi jogszabályoknak megfelelő érvényes és jogerős környezetvédelmi és természetvédelmi engedélyekkel rendelkezik, amit környezetvédelmi hatástanulmány előzött meg, amely alapján az illetékes hatóság az engedélyeket megadta. Hozzátették:
a hatástanulmány sem természetvédelmi, sem környezetvédelmi sem pedig határon átnyúló negatív hatásokat nem állapított meg.
10 Galéria: Fertő tó beruházás Fotó: Pavel Bogolepov / Index
A párbeszédes képviselő szerint a Zrt. által megrendelt hatástanulmány egy vicc, ellentmondó állításokat tartalmaz. A szakértői jelentés azt írja,
egy természetközeli állapotú szikes tóról van szó, amelynek rendkívül jó a minősége,
a Fertő-tó magyarországi szakaszának 80 százalékát háborítatlan nádas borítja, meglévő épületei pedig összhangban vannak a tájjal,
a beruházás környezeti hatása összességében semleges lesz.
Kocsis-Cake kiemelte:
a magyar államigazgatás építési területnek, zöldmezős beruházási helyszíneknek tekinti a Natura2000 területeket, ahol szennyvíziszap-lerakót, üdülőfalut, lakóparkot, gyárat is nyugodtan lehet létesíteni.
Az építkezés alatt napi 300 teherautó folyamatos közlekedésével számol a hatástanulmány, ami önmagában is megterheli tó környezetét a politikus szerint. Ráadásul a rekreációs Disneylandet a fertőrákosiak is ellenzik.
A szomszéd strandja mindig zöldebb
Az állami fejlesztő azzal indokolja a Fertő-tavi óriás beruházást, hogy az eredetileg a 60-70-es években is turisztikai célokra mesterségesen létrehozott területet az elmúlt évtizedekben is idegenforgalmi célokra használták, ám jelentős fejlesztés nem történt a területen. Hozzáteszik:
az elmaradott, korszerűtlen állapotok miatt a terület látogatottsága is megcsappant, hiszen a környékbeliek és a turisták is a jóval magasabb színvonalon működő osztrák üdülőhelyeket keresték.
Kocsis-Cake Olivio szerint valóban indokolt a vízpart fejlesztése, de a turisztikai giga centrum túlzás, inkább terület jellegének és befogadóképességének megfelelően kellene építkezni. A politikus támogatja a strand, az ökopark és a sportpálya tervét, de a 100 szobás szálloda, több ezer férőhelyes parkolóval, egy mesterségesen feltöltött területen életszerűtlen elképzelés, mert a környék alkalmatlan a tömeges turizmusra. Úgy fogalmazott:
Olyan mintha Szigligetre vinnénk a Balaton Sound-ot.
Szerinte 813 állóhelyes kikötő a sétahajózás forgalmával együtt mindenképpen árt a tó élővilágának. Az UNESCO világörökségének részét képző cölöpházak lebontását, pedig teljesen agyament dolognak tartja.
A Sopron – Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. azt írta, hogy az Ökopark és a hozzá tartozó természetvédelmi látogatóközpont szakmai koncepciójának kidolgozásában a Fertő – Hanság Nemzeti Park aktív szerepet vállalt annak érdekében, hogy
a térség egyedülálló élővilágát minél többen ismerhessék meg.
Szerintük a beruházás olyan közösségi értékeket fog teremteni, amelyekre a térségben élők, a Fertő Partot használó sport szervezetek tagjai illetve az ide érkező turisták már régóta várnak.
A kötelezettségszegési eljárásról az állami Zrt. azt mondta, hogy
nem kaptak értesítést az Európai Unió egyetlen szervétől sem. A Fertő Part fejlesztését érintő kötelezettségszegési eljárásról sincs tudomásuk, szerintük a hivatkozott eljárás nem a projektről szól.
Az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosának tájékoztatása szerint viszont azért indult kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, mert a köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló Uniós irányelvet a kormány nem ültette át a hazai jogrendbe. | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Unió",
"Fertő – Hanság Nemzeti Park",
"Sopron – Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] |
Törekszik arra a kormány, hogy minden évben kapjanak Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok – mondta Gulyás Gergely miniszter a november végi kormányzati tájékoztatón. Ezzel azt igyekezett ellensúlyozni, hogy 2016-tal és 2017-tel szemben decemberben nem küldött a kormány karácsonyi ajándékot az időseknek. (Merthogy tavaly húsvét – és a választások – előtt már megtette.)
Ez a juttatás olyan fontos szerepet kapott a kormányzati kommunikációban, hogy Orbán Viktor is megemlítette, amikor a kormányfő 2017 májusában felkereste Nagygécen "Bözsi nénit" a nemzeti konzultáció keretében. (Ez a felvételen 2 perc 10 másodpercnél hallható.)
Nemzeti Konzultáció Bözsi nénivel // National Consultation with "Bözsi néni" Közzétette: Orbán Viktor – 2017. május 5., péntek
Ehhez képest nagy fordulat, hogy tavaly december 21-én az utalványokat, illetve a kártyát kibocsátó Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. közölte: január 1-jétől megszünteti mind a papíralapú, mind az elektronikus utalványok kibocsátását. Igaz, akkor már tudni lehetett, hogy a kormány 2019-től megszünteti a legtöbb cafeteriaelem adókedvezményét, így idén sok más mellett az Erzsébet-utalvány után is ugyanakkora közterhet kellett volna befizetni, mint a bér után. Az igazán nagy tömegek által igénybe vett elemek közül csak a SZÉP-kártya adókedvezménye maradt meg, emellett pedig még a sport- és kulturális eseményekre szóló belépők adómentességének fenntartása érdemel említést.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegszünteti a legtöbb cafeteria-elemet a kormányEmellett csökken a munkáltatók által fizetendő szocho, és átalakul annak kedvezményrendszere is.
Ebből azonban még nem következett volna az Erzsébet-utalvány beszántása. A szintén béren kívüli juttatásokkal foglalkozó, de a legjövedelmezőbb cafeteriaelemek forgalmazásától jogszabályokkal távol tartott Edenred Magyarország például nem vonult ki a piacról azt követően sem, hogy nem bocsáthatott ki étkezési utalványokat. Több évig tartott ugyan, míg a jelenleg egyebek mellett ajándékutalványokat forgalmazó cég összeszedte magát a korábbi tevékenységének romjain, de 2017-ben 1,16 milliárd forintos forgalom mellett már 61 milliós adózott nyereséget termelt. Ez nagy fordulat azok után, hogy 2012 és 2016 között összesen 662 milliós veszteség jött össze.
A cég természetesen meglátta a lehetőséget a bevezetése óta stabilan az egyik legnépszerűbb béren kívüli juttatásnak számító Erzsébet-utalvány megszüntetésében. Ha most felmegyünk a honlapjára, akkor az "Erzsébet utalvány helyett Edenred!" jelmondatot olvashatjuk a legnagyobb betűkkel. Egyelőre nem tudni, hogy a kormány akar-e idén utalványokat küldeni a nyugdíjasoknak, de mivel két választás is lesz (tavasszal európai parlamenti, ősszel önkormányzati), nem lenne meglepő, ha valamivel kedveskedni akarna nekik. Erzsébet-utalványt ugyebár már nem küldhet, olyan kártyát pedig praktikus okokból nem, mint amilyet például az OTP Pénztárszolgáltató bocsát ki.
A papírutalványoknál valószínűleg az Edenred a piacvezető, de ironikus lenne, ha ilyeneket küldene a kormány a nyugdíjasoknak. (Persze az is elképzelhető, hogy az Erzsébet Utalványforgalmazó ad majd ki utalványokat direkt erre a célra.) A cég egyike annak a három francia utalványszolgáltatónak, amely alól a kormány 2011 végén kihúzta a jól jövedelmező, akkoriban 200 milliárd forintosra becsült piacot, hogy az űrt az állami-szakszervezeti*a cég tulajdonosa a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, amelyet a kormány és a szakszervezetek alapítottak Erzsébet Utalványforgalmazó tölthesse be.
A francia cégek közül mára egyedül az Edenred maradt a piacon, a Cheque Déjeuner és a Sodexo kivonult. Ettől függetlenül mindegyik megtámadta a Világbank bíróságnak megfelelő vitarendező szervezeténél a magyar államot egy 1987-es államközi, a befektetések védelméről szóló szerződésre hivatkozva. Elsőként az Edenred pere ért véget 2016 decemberében, kamatok nélkül számolva 23 millió eurót, akkori árfolyamon 7,3 milliárd forintot ítéltek meg a vállalatnak. Erre jött rá a kamatokon kívül a perköltség, így Magyarországnak összességében 10,1 milliárd forintot kellett kifizetnie.
A G7 korábbi cikkében bemutatott számítás szerint
Magyarország összességében várhatóan közel 13 milliárd forintot veszít az utalványrendszer átalakításával.
Közel 6 milliárdos veszteség abból keletkezett, hogy az Erzsébet Utalványforgalmazó 98 százalékkal kevesebb társasági adót fizetett, mint a francia utalványos cégek azonos idő alatt, emellett pedig a kártérítések és perköltségek már ismert, illetve valószínűsíthető összegével számoltam. A másik oldalon természetesen figyelembe vettem az Erzsébet Utalványforgalmazó hasznát, amelyet nagyobbrészt rászorulók üdültetésére fordított.
A kormány számára ugyanakkor valószínűleg máshogy néz ki a matek, mert a kormánypárti sajtótermékek évekig tömve voltak az Erzsébet-utalvány és az Erzsébet-program*ennek keretében történt a rászorulók üdültetése és étkeztetése hirdetéseivel és PR-anyagaival. A Fidesz számára ez annyira kényes ügynek számított, hogy amikor pár évvel ezelőtt egy bírósági döntés nyomán az a veszély fenyegetett, hogy nyilvánosságra kell hozni a reklámszerződéseket, a parlament ezt egy gyors törvénymódosítással megakadályozta.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre többe kerül Orbánék elsietett szabadságharcaÚjabb pert vesztett Magyarország az ételutalványok rendszerének átalakítása miatt, ami a G7 számításai szerint közel 13 milliárd forint veszteséget okozhatott.
Az utalvánnyal a magyar tulajdonú kiskereskedelmi láncokat is előnyös helyzetbe lehetett hozni, egy ideig ugyanis csak ők kapták meg az elfogadási jogot. A multik előtt csak komoly lobbizás után nyitottak meg ezt a lehetőséget.
Idehaza tehát minden simán ment, nem úgy külföldön. Egy uniós kötelezettségszegési eljárás végén, 2016-ban az Európai Bíróság kimondta: az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya feltételrendszere nem egyeztethető össze az uniós joggal. Nem sokkal később Orbán Viktor erre hivatkozva jelentette be a cafeteriarendszer megszüntetését, erre azonban abban az évben nem került sor. Ráadásul a SZÉP-kártya továbbra is fennmarad, ennek fényében még inkább meglepő, hogy az Erzsébet-utalványt feladta a kormány.
Mit választanak majd a vállalkozások és a dolgozók az Erzsébet-utalvány helyett? Fata László, a Cafeteria Trend szakértője szerint a cégek még keresik a megoldásokat, jellemzően az ajándék utalványokat fogják a kínálatba tenni. Ezekből nemcsak élelmiszert, hanem egyebek mellett ruhát, cipőt, vegyi árut is lehet vásárolni. Persze ezeknek már nincs adózási előnyük a bérhez képest, így a munkáltató dönthet úgy, hogy a szóban forgó összeget hozzácsapja a fizetéshez, azaz megszünteti a béren kívüli juttatást.
Az utalványoknak főleg ott lehet szerepük, ahol a dolgozók választhatnak a különböző cafeteriaelemek közül, és nem tudják vagy akarják a teljes keretösszegét szétosztani a megmaradt adómentes és kedvezményes adózású elemek között.
Az Edenred optimista. "Azt látjuk, hogy ügyfeleink 75 százaléka az egyes meghatározott juttatások adókedvezményének megszűnése ellenére sem hagy fel ezekkel, hanem továbbra is a megszokott módon nyújtják őket munkavállalóiknak" – mondta január elején Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az már az adókedvezmények ez évi eltörlését életbe léptető, tavaly nyári jogszabályváltozásokat követően érzékelhető volt, hogy a munkaadók többsége nem fogja beépíteni a bérbe a dolgozói juttatásokat.
A piaci viszonyok alapján is erősen valószínű, hogy a cég lehet az Erzsébet-utalvány megszüntetésének egyik nyertese – még akkor is, ha nem küld majd Edenred-utalványokat a kormány a nyugdíjasoknak.
A jelek szerint tehát kifizetődik, hogy a másik két földbe döngölt francia szolgáltatóval szemben nem vonult ki a magyar piacról.
Különösen azt is figyelembe véve, hogy a magyar adófizetők 7,3 milliárd forinttal kárpótolták a vállalatot az Orbán-kormány erőszakos piacfoglalása után.
Közélet Vállalat cafeteria Edenred Erzsébet-utalvány kormány Orbán Viktor per Olvasson tovább a kategóriában | [
"Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt."
] | [
"National Consultation",
"Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány",
"OTP Pénztárszolgáltató",
"Európai Bíróság",
"Cheque Déjeuner",
"Cafeteria Trend",
"közélet vállalat",
"Edenred Magyarország"
] |
Ismert, a MÁV Zrt. évente 230 millió forintot fizet a jövőben annak a magáncégnek, amelyik a nagyobb budapesti pályaudvarokon ellenőrzi a vasúti jegyeket és bérleteket. A megbízott külső cég, a Keisys Kft. egyik tulajdonosa korábban egy évig a MÁV Zrt. marketingvezetője volt. Megtudtuk azt is, hogy a magántársaság szeptember közepén hirdetést adott föl az Expressz újságban a következő szöveggel: "Menetjegy-ellenőrnek érettségizett munkatársakat keresünk." A vasúttársaság ezt azzal indokolta: így mintegy 50 százalékkal kevesebbe kerül a jegyellenőrzés.
Koszorús László ezt nehezen tudja elképzelni.
A fideszes politikus szerint amíg Kóka János európai szintű vasútépítésről beszél, addig 25 százalékkal emelkedtek az utóbbi időben a vonatjegyárak, katasztrofálisak a higiénés állapotok, a kalauzoknak saját pénzükön kell megvásárolniuk az aktuális menetrendet, most pedig negyedmilliárd forintot vesznek ki az adófizetők zsebéből. Koszorús szerint mindezek után elgondolkodtató, hogy miért is tesz ki több millió forintot a cég vezetőinek havi fizetése, s miért keresnek a MÁV-os szakszervezeti vezetők 6–700 ezer forintot, ha még a tisztességes munkavállalók és a tisztességes munkaviszonyok mellett sem tudnak kiállni.
Pál Gábor | [
"MÁV Zrt.",
"Keisys Kft."
] | [] |
A tavaly ősszel elbírált tanodapályázat eredményei azt mutatták: az Orbán-kormányhoz köthető körök és az egyházak súlyos összegeket vontak el a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb gyerekek oktatásától. Az esetet Hadházy Ákos, az LMP társelnöke nemrég a trafikbotrányhoz hasonlónak minősítette. A kabinet, belátva a helyzet tarthatatlanságát, új pályázatot írt ki a tanodáknak – ezen viszont már korántsem nyerhettek annyit a hozzáértő, tapasztalt szervezetek, mint amennyit első körben kaptak a frissen alakultak.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tavaly ősszel hirdette ki az ötmilliárd forint uniós forrásra kiírt tanodapályázatok győzteseit. A tárca a fejlesztési pénz elosztásában irányító hatóságként vett részt. Hadházy Ákos azért vont párhuzamot a trafikbotrány és a tanodapályázat között, mert az érintett minisztérium egyik esetben sem tartotta támogatásra méltónak a régóta sikeresen működő szervezeteket, viszont a semmiből előtűnő, kormányközeli újoncokat komoly pénzhez juttatta.
A pályázatot eleve óriási késéssel írta ki az Emmi, 2015. decemberi beadási határidővel, majd 2016 márciusa helyett csak szeptember végén hozták nyilvánosságra, mely tanodák nyertek és melyek nem. Ekkor vált világossá, hogy az ebben a munkában évek, sőt évtizedek óta nagy tapasztalattal rendelkező tanodák nem kaptak egyetlen fityinget sem az ötmilliárd forintból, ellenben számos olyan egyházi szervezet, illetve a semmiből előbukkant alapítvány győzött, amelyek addig nem foglalkoztak tanodák működtetésével. Hadházy Ákos a botrányos pályázat egyik különös epizódjára is rávilágított: az egyik nyertes, a Várunk Alapítvány tíz tanodájával csaknem háromszázmillió forintot nyert. Az alapítvány egyik kurátora az a Furár Zoltán, aki egy korábbi projektjében elképesztő ügyleteket bonyolított le: óránként százezer forintért tartott tornaórákat, ruhagyűjtést, pénzgazdálkodási és baba-mama foglalkozást a jászberényi romatelepen élőknek. Ahogy az Átlátszó portál találóan fogalmazott: a Balog Zoltán vezette minisztérium pályázatán "kurzuslovagok, életmód-tanácsadók és hétpróbás pályázatírók taroltak".
Külön érdekessége volt az ötmilliárd forint szétosztásának, hogy a győztesek közül alig-alig akadt olyan szervezet, amely tagja lett volna a 86 tanodát tömörítő ernyőszervezetnek, a Tanoda Platformnak. Közülük sem a hátrányos helyzetű gyerekek alapfokú művészeti oktatásában jártas, L. Ritók Nóra által vezetett Igazgyöngy Alapítvány, sem a Berki Judit esélyegyenlőségi szakemberhez köthető bátonyterenyei tanoda nem nyert.
A tanodapályázatok körül kialakult botrány végül elérte az Emmi ingerküszöbét is: Czibere Károly, a tárca szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára több magyarázkodó sajtótájékoztatót is tartott az ügyben. A botrány kirobbanása után a tanodavezetőknek összehívott értekezleten Czibere azt mondta, a döntést a miniszterelnöki hivatal hozta. A korábban szociális ügyekkel foglalkozó, civil szervezetekben tapasztalatot szerzett Czibere azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy majd egy új pályázat kiírásával orvosolják a minisztérium által okozott károkat, addig is, a régóta működő, ám támogatás nélkül maradt tanodáknak két-kétmillió forint átmeneti támogatást ígért. Amit meg is kaptak a tanodák, és az új pályázatot is kiírta a tárca.
"A civil és egyházi fenntartású tanodák, tanodafenntartók határozott tiltakozó fellépésének eredményeként sikerült elérni, hogy a legutolsó, EU-alapból finanszírozott tanodaprogram nyertesei közül szinte teljes egészében kimaradt, régóta működő tanodák számára a kormányzat új pályázatot írjon ki" – olvasható Békési Andreának, a több baranyai tanodát fenntartó Számá dă Noj! Egyesület elnökének és Ambrus Lászlónak, a gilvánfai Kászá Dăsztyisză – Nyitott Ház Tanoda szakmai vezetőjének közös közleményében, amelyből az is kiderül, hogy néhány hete az eddigi munkájukkal eredményességüket bizonyító "régi" tanodák is a tanodapályázat nyertesei közé kerültek.
Békési Andrea azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a siker viszonylagos.
– Egyrészt: továbbra sem kaptunk semmilyen magyarázatot arra, hogy a régóta működő tanodák vajon miért nem nyertek a "rendes" pályázaton finanszírozást. Másrészt: a most elnyert, 18 millió forintos EU-támogatás alig több mint a fele annak a harmincmilliónak, amire az eredeti pályázati kiíráson egy-egy tanoda pályázhatott – mondja.
Amikor Békési Andrea a kollégájával meg akarta ismerni a saját pályázatuk elutasításának okait, azt a tájékoztatást kapta, hogy nem készíthet másolatot a bírálatról.
– Régen mindig megkaptuk a pályázataink elbírálását, most kézzel kellett írogatnunk, hogy mire miért kaptunk vagy nem kaptunk pontot a bírálóktól. Ott állt mellettünk egy minisztériumi munkatárs, aki még azt sem engedte meg, hogy lefotózzuk a dokumentumokat – meséli.
A most elnyert támogatással a tanodák 2018 december végéig tudnak működni. S hogy mi lesz azután? Ez a kérdés azért is égető, mert az elmúlt években rendszeresen késve kiírt pályázatok miatt már a tavalyi botránytól függetlenül is válságos helyzetbe kerültek a tanodák. A már lezárt támogatási időszak és a még ki nem írt pályázatok között is ki kellett nyitniuk a gyerekek előtt az ajtókat, amit nagyon sokszor csak külföldi és hazai egyházi, illetve más magánforrások bevonásával, óriási erőfeszítések árán tudtak megoldani – mások mellett a kormány által hevesen támadott Soros Györgyhöz kötődő alapítványok segítségével.
Békési Andrea tájékoztatása szerint január óta működik egy munkacsoport az Emmiben, amely tapasztalt tanodás civilek bevonásával a normatív finanszírozás lehetőségeit tárgyalja. E csoportnak augusztus végére kell asztalra tennie a javaslatát. Az elképzelések szerint – csakúgy, mint a Biztos Kezdet Gyerekházak esetében – a tanodák az uniós finanszírozási körből átkerülnének a magyar költségvetés által támogatott programok közé. Igaz, vannak olyan félelmek – és ezektől Békési Andrea is tart –, hogy a normatív finanszírozásért cserébe valamit el is vár majd az állam.
– Mi ugyanis civil, autonóm szervezetként működtetjük a tanodáinkat – mondja, utalva arra, hogy ezek a szervezetek nehezen illeszthetők bele a kormány mindent központosító intézményfenntartói szemléletébe.
Ennek azért van jelentősége, mert a tanodák speciális szerepet töltenek be a gyerekek életében. Elsősorban a szegénységük miatt hátrányokkal küszködő gyerekeknek nyújtanak sokszínű támogatást, illetve konkrét segítséget abban, hogy a normál iskolarendszerben meg tudjanak kapaszkodni, eljussanak a szakmáig, érettségiig. A tanodák, anyagi lehetőségeiktől függően, színházba, moziba, kirándulni is viszik az odajáró gyerekeket, azaz olyan programokkal színesítik életüket, amelyek számukra elérhetetlenek lennének, miközben egy középosztálybeli család számára természetesek. A tanodában ezen kívül segítenek a tanulási problémák megoldásában, a gyerekek alternatív pedagógiai eszközök segítségével sokféle foglalkozáson vehetnek részt. A tanoda iskolán kívüli, fakultatív programokat nyújt, de működésének célja, hogy a hátránykompenzációra gyakran képtelen közoktatás helyett az esélyteremtő munkát elvégezze. A tanodák munkatársai az iskolákkal való kapcsolattartásuk során a gyerekek érdekében az iskola és a családok közötti érdekegyeztetésben is szerepet vállalnak. A Roma Sajtóközpont korábban rámutatott: "Ha létezett romaügyben valami, amiben a progresszív és a konzervatív oldal is egyetértett, az a tanodák szükségessége volt, ez a közmegegyezés tükröződött abban, hogy a korábbi kormányok által létrehozott esélyteremtő programok közül jóformán csak a tanodák maradtak meg." | [
"Várunk Alapítvány"
] | [
"Kászá Dăsztyisză – Nyitott Ház Tanoda",
"Roma Sajtóközpont",
"Számá dă Noj! Egyesület",
"Tanoda Platform",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Igazgyöngy Alapítvány",
"Biztos Kezdet Gyerekházak"
] |
Mégis támogatják a baloldali pártok Devosa Gábort Erzsébetvárosban, pedig szerda reggel még úgy volt, hogy az Együtt-PM kihátrál mögüle, és a közéletből való távozásra szólítja fel.
Mégsem vonták meg a támogatást a baloldali pártok Devosa Gábortól, aki a főváros VII. kerületében indul képviselőjelöltként az önkormányzati választáson - közölte az MSZP, majd pedig az Együtt-PM szerdán. Szerda délelőtt az Együtt-PM azt közölte, hogy megvonta támogatását az önkormányzati választáson a VII. kerületben induló Garabits Károlytól és Devosa Gábortól, és visszalépésre, valamint a közéletből való távozásra szólította fel őket. Indoklásként azt írták, hogy a korábban két civil szervezet és a baloldali pártok támogatását élvező Garabits Károlynak egy hét elteltével sem sikerült tisztáznia magát azon súlyos vádak alól, amelyek őt a sajtóban érték.
Délután előbb az MSZP, majd az Együtt-PM is közleményben tudatta, hogy Devosa Gábor személyesen tájékoztatta a pártszövetség vezetőit arról, hogy alaptalan vádak jelentek meg vele kapcsolatban. Évekkel ezelőtt az ügyészség már megvizsgálta a "fideszes médiabirodalom" rágalmait, és bűncselekmény hiányában még nyomozást sem indított ellene - tették hozzá. Az Együtt-PM ezek után megerősítette, hogy továbbra is támogatja Devosa Gábort, aki az október 12-éig hátralévő napokban is a "választókerületében élő erzsébetvárosiakkal akar foglalkozni a fideszes rágalmak helyett" - áll a pártszövetség közleményében. Devosa Gábor ügyvédje megteszi az alaptalan rágalmak elleni jogi lépéseket - írták.
A Magyar Nemzet szeptember 23-án publikált egy A baloldal jelöltje lopni tanít című cikket a VII. kerületben egyéni jelöltként induló Garabits Károlyról. A lap online felületén egy hangfelvételt is megjelentetett, amelyen - az újság állítása szerint - Garabits Károly hallható. A cikkben kiemelik, hogy a politikus úgy fogalmaz: "előre nem fogadunk el pénzt", "lopni az tud, aki profi a szakmájában, az amatőr az megbukik". Garabits Károly az MTI-nek akkor azt mondta, manipuláltnak tartja a hanganyagot, ismeretlen tettes ellen feljelentést tett és szakértői vizsgálatot kér. Később hozzátette: független jelöltként folytatja önkormányzatiképviselő-jelölti kampányát.
Devosa Gáborról kedden az Origo azt írta, hogy Erzsébetváros korábbi alpolgármestere, az MSZP-Együtt-PM-DK közös kerületi jelöltje saját rokonától vett egy világörökségi ingatlant. Bérlőként még a sógora vette meg az ingatlant, amelyet kétmillió forintért vásárolt meg tőle az egykori alpolgármester, majd 17,5 millióért adta tovább - közölte a portál. | [
"Együtt-PM",
"MSZP"
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Hosszú-hosszú bizonytalanság és csend után úgy tűnik, valóság lesz a termálvizes lórehabilitációs központból. Bár a létrejötte nem volt kérdés, annak időpontja viszont igen. Sőt, a helyszíne és a projekt egyéb részletei is. A kormány még 2017 végén a szokásos év végi költségvetési osztagátás idején döntött úgy, hogy 2,2 milliárd forintot biztosít egy termálvizes lórehabilitácis központ megvalósítására Kisvárdán. Most, 3,5 évvel később a környezetvédelmi hatósághoz benyújtott vizsgálati dokumentáció minden eddig nem ismert részletre választ ad. A meghökkentő részletek előtt azonban elevenítsük fel egy kicsit a projekt elmúlt 3,5 évét.
Eleinte csak egy dolog volt biztos: a projektért a Magyar Lovassport Szövetség felel. Szűk másfél év után aztán a beruházás elkerült a szakszövetségtől, a 2,2 milliárdos támogatás kedvezményezettjeként egy magánalapítványhoz kötődő céget, a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft.-t jelölte ki a kormány. A céget a kormányrendelet megjelenése előtt alig egy évvel alapították, tulajdonosa pedig a Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület, a Kft. ügyvezetője és az alapítvány elnöke egy és ugyanaz a személy, Juhász Péter.
Noha a felszínen talán nem, de a háttérben megtalálhatók a fideszes kapcsolódási pontok. Juhász Péter például az ügyvezetője annak a szintén kisvárdai Futubit Kft.-nek, mely 2018. júliusáig Balogh Sándor (és Mager Andrea tárca nélküli miniszter) lánya, Balogh Szonja tulajdonában volt. De a hvg.hu cikke szerint Juhász a Magyar Afrika Társaságon keresztül is kapcsolatban van Balogh Sándorral (aki a G7 portréanyaga szerint Seszták Miklós helytartója, megoldóembere). Utóbbi a társaság elnöke, Juhász Péter pedig annak felügyelőbizottsági elnöke. És még egy adalék a kapcsolódáshoz: az Opten adatbázisa szerint a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft. székhelye megegyezik Szeremley Csaba (egyéni vállalkozó) címével, aki a Magyar Afrika Társaság projektkoordinátora.
Jó lesz Kisvárdán lónak lenni - a kép illusztráció (Fotó: Pixabay) Jó lesz Kisvárdán lónak lenni - a kép illusztráció (Fotó: Pixabay)
Jó lehetőséget lát a lówellness-ben az állam, hát közpénzből megvalósuló magánprojektté tette
Egészen érthetetlen volt, hogy 2019-ben a Kárpát-medence Lovas Akadémia Kft. lett a 2,2 milliárdos beruházásért felelős társaság. Ezzel a lépéssel
a kormány ugyanis egy állami forrásból megvalósuló pojektet tett olyan magánprojektté, ahol a költségeket az állam, ezáltal az adófizetők fedezik. A megtermelt haszonból viszont nem fognak részesedni.
A változtatás után parlamenti írásbeli kérdés formájában is érdeklődött az ellenzék ennek okáról.
Vadai Ágnes DK-s képviselő volt arra kíváncsi, miért kellett a 2,2 milliárd forint kedvezményezettjét a Magyar Lovassport Szövetség helyett a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Nonprofit Kft.-re cserélni? Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a következőt válaszolta:
"Mivel sem Közép-Európában, sem az egész kontinensen hasonló adottságokkal bíró létesítmény nem áll rendelkezésre, a lovascentrum számos más, magas lovaskultúrával rendelkező nemzet válogatottjait is hazánkba vonzhatja, hazai és nemzetközi versenyhelyszínként is funkcionálhat".
Röviden összefoglalva: mivel ilyen közel s távol nincs, sokakat idevonzhat egy ilyen létesítmény, ezért jobb, ha nem a szakszövetség felel a megvalósulásért. Teljesen "logikus". Mindenesetre a projekt körüli bizonytalanság és titkolózás egészen 2020 márciusáig élt.
Jó lesz ott, a stadiontól nem messze
Nagyon sokáig élt az az elképzelés, hogy a Kisvárdától mindössze 5 kilométerre fekvő Döge lesz a lórehabilitációs központ helyszíne. A feltételezés egyáltalán nem volt alaptalan, mivel itt működik már egy lovascentrum, mely a Lázár Vilmossal is jó kapcsolatban lévő, egykori díjugrató, Bertók Viktor tulajdona.
Egészen tavaly tavaszig tartotta is magát ez a verzió, aztán a koronavírus-járvány hazai megjelenését követően, egy március végi rendkívüli testületi ülésen született meg a végső döntés. Lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy Leleszi Tibor, polgármester ekkor tárta a testület elé a javaslatot, hogy nem Dögén, hanem Kisvárdán, a stadion közelében épül meg a rehabilitációs központ. Dél-nyugatról észak-kelet felé haladva egyfajta kiterjesztéseként a strand-csúszdapark, mozipark, stadion és gigaparkoló szórakoztatónegyednek.
Akkori értesülésünket most a környezetvédelmi hatósághoz benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció is alátámasztotta.
Termálvizes rehab-központ termálvíz nélkül
A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a beruházásnak nincs káros hatása, az részükről megvalósulhat.
A kép bal alsó részén a stadion, jobbra fent a lówellness helyszíne (Forrás: Mepár) A kép bal alsó részén a stadion, jobbra fent a lówellness helyszíne (Forrás: Mepár)
A leírtak szerint egy egész komoly és nagy komplexum fog létrejönni. Kialakításra kerül ugyanis
a lovarda és lórehabilitációs központ,
fedeles versenypálya és a hozzá tartozó melegító pálya, valamint nézői tribün,
fedett szín, mely a lovarda technológiai kiszolgálását biztosítja,
zárt trágya gyűjtő, így a bűzhatás elenyésző lesz a tervezők szerint,
4 db oktatóterem és az ezeket kiszolgáló helyiségek,
2 apartman épület, egyenként 2-2 apartmanegységgel, ezek az odalátogató vendég lovasok elhelyezését biztosítják majd,
étterem egy 300 adagos konyhával a látogatók/nézők kiszolgálására,
61 férőhelyes parkoló,
személyzeti és látogatói vizesblokk,
takarítószer tároló helyiség.
A lovak rehabilitációjához háromféle eszközt fognak alkalmazni:
hores-trainer spa, ami a vizes kezeléseket biztosítja,
horse-trainer relax, ami a száraz kezeléseket biztosítja,
és egy horse-trainer sun, ami a vizes kezelések utáni lehetőséget biztosítja.
Ilyen berendezéssel végzik majd a vizes kezeléseket (Fotó: horse-trainerproducts.com) Ilyen berendezéssel végzik majd a vizes kezeléseket (Fotó: horse-trainerproducts.com)
A vizes kezelésekhez kapcsolódik egy újabb csavar a történetben, hiszen a termálvizesként beharangozott lórehabilitációs központ nem lesz termálvizes. Mint a határozatból és a dokumentációból is kiderült:
"A rehabilitációs tevékenység során kizárólag a közműszolgáltató által biztosított víz kerül felhasználásra."
A kisvárdaiaknak nem kell tumultustól tartania
Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak szerint igazán csendes lesz a lórehabilitációs központ, és még csak azt sem nagyon lehet mondani, hogy a beruházás rengeteg munkahelyet biztosítana a helyieknek.
A központ üzemeltetéséhez várhatóan 5 fő elég lesz, a tervezett látogatói létszámot illetően pedig havi 300 fővel számolnak a kivitelezők.
Vagyis naponta 10 ember keresheti fel a rehabilitációs központot. "Természetesen a látogatói létszám napi alakulását nagyban befolyásolják a komplexumba szervezett programok gyakorisága" - jegyzik meg a dokumentumban.
A kivitelezéssel sem várnak már sokáig, olyannyira nem, hogy 2021. júliusa és októbere között zajlana a termálvizes helyett ivóvizes lórehabilitációs központ kivitelezése.
Seszták köréhez folyik a pénz
A Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft. tavalyi beszámolója is arról árulkodik, hogy már 2020-ban elkezdődött a projekt előkészítése. Első lépésként az ingatlanvásárlás történt meg. Az eddig tetszhalott állapotban lévő 2,2 milliárd forinton ücsörgő cég mérlegében tavaly ugyanis már feltűnt a befektetett eszközök sorok egy 39,2 millió forintos tétel.
A kiegészítő mellékletben foglaltak szerint ez befejezetlen beruházás, a lórehabilitációs központtal kapcsolatos beruházáshoz ugyanis a Kft. több ingatlant vásárolt meg. A hvg360 korábbi cikke szerint 2020 augusztusában az érintett ingatlanok egyikét a kaszinóbizniszben is érdekelt Kruppa Zsolttól vette meg a Kft., aki két hónappal a 2,2 milliárdos támogatói határozat előtt vette meg az ingatlant. Hogy pontosan mennyit kapott ezért a területért Kruppa - akinek Seszták Miklós feleségével is van közös vállalkozása -, nem tudni pontosan.
Az előzetes vizsgálati dokumentációban helyszínként rögzített ingatlan azonban 2021. februárjában került a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft. tulajdonába - ezt már az ingatlan tulajdoni lapjából derül ki. A telket Drágár Pétertől vette meg a cég, aki 2018 áprilisában vette meg azt magánszemélyektől. Drágár Péterről sem mondhatjuk azonban, hogy Seszták körén kívül esne, hiszen a Mikucza-fivérek mindegyikével van közös turisztikai cége. Utóbbiak közül a Kelet-Rest Kft. három éve például azzal a bravúrral került a hírekbe, hogy 4 millió forintos árbevétellel és egyetlen alkalmazott nélkül, egyedüli ajánlattevőként sikerült megvennie az államtól egymilliárd forintért az 55 ezer négyzetméteres, felújított nyíregyházi Erzsébet Szállót - írta az Átlátszó. A Mikucza-fivérek cégei rendszeresen megbízásokat kaptak az elmúlt években Kisvárdán, akiket a bonyolult összefonódások miatt egyszerűen csak Seszták Miklóshoz köthető üzleti körként definiálják őket. | [
"Kelet-Rest Kft.",
"Magyar Lovassport Szövetség",
"Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft.",
"Futubit Kft.",
"Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület"
] | [
"Erzsébet Szálló",
"Innovációs és Technológiai Minisztérium",
"Kárpát-medence Lovas Akadémia Kft.",
"Magyar Afrika Társaság",
"Kárpát-medencei Lovas Akadémia Nonprofit Kft."
] |
A Magyarországon bejegyzett Aero Investment Partners Zrt. veszi meg a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochodyt — közölte a cseh vállalat csütörtökön az MTI-vel. A szerződés értelmében a részvények 100 százaléka a Penta Grouptól az 51 százalékban Tombor András üzletember és 49 százalékban a cseh Aero International tulajdonában álló cégcsoporthoz kerül. Az új vállalat működtetéséért az Omnipol Csoport felel majd, ez a cég fogja biztosítani a gördülékeny üzletmenethez szükséges szakembereket is. Az ügylet piaci értékét nem közölték.
Arra már az Mfor.hu mutatott rá, hogy arról a Tombor Andrásról van szó, aki Habony Árpád NAV-vizsgálatakor azt mondta, ő adott 20 millió forintos kölcsönt neki.
Habony Árpád hitelezőjéé lett a Mandiner A Habony Árpádot hitelező, Orbán Viktor volt főtanácsadójaként is ismert Tombor András új cége az előzetes várakozásoknak megfelelően megszerezte a Mandiner.hu internetes portált.
Tombor András 2000-ben az Orbán-kormány tisztviselője lett, a kül- és biztonságpolitikai tanácsadó csapatba került a Miniszterelnökségre. A 2002-es kormányváltás után az üzleti életben folytatta pályáját, ugyanakkor a sajtóbeszámolók szerint soha sem szakadt el a jelenlegi kormánypárttól. Az általa alapított Visus Invest Kft. vásárolta fel a holland Atmedia Holdings BV. által tulajdonolt piacvezető tévés sales house-t, az Atmedia Kft.-t. A cég szerepét érzékelteti, hogy ők értékesítik a TV2 és a közmédia felületeit is.
Kiemelt kép: MTI/Soós Lajos | [
"Aero Investment Partners Zrt."
] | [
"Omnipol Csoport",
"Visus Invest Kft.",
"Atmedia Holdings BV.",
"Penta Group",
"Atmedia Kft.",
"Aero International",
"Aero Vodochody"
] |
A püspökszilágyi létesítmény kapacitásának és biztonságának növelésére 846 millió forintja volt az állami tulajdonú Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-nek, de a WHB a szintén állami tulajdonú Mecsekérc Zrt.-vel közösen 930 millióért vállalta volna a munkát.
Az állami tulajdonú Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK) három telephelyen tárolja és kezeli a magyarországi radioaktív hulladékokat. Pakson van a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, Bátaapáti mellett a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló, Püspökszilágyiban pedig a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló.
Utóbbi létesítményt a cég honlapja szerint az 1960-as évek nemzetközi ajánlásai és az akkor érvényes magyar ill. KGST szabványok alapján tervezték 1971-ben, és 1976-ban helyezték üzembe.
Az RHK tavaly augusztusban írt ki nyílt közbeszerzést a püspökszilágyi Radioaktív Hulladékokat Feldolgozó és Tároló kapacitásfelszabadítás és biztonságnövelés következő ütemének végrehajtásához szükséges csarnok, konténment és kapcsolódó infrastruktúra kialakítására.
A Közbeszerzési Értesítő 2017. március 22-i számában megjelent tájékoztatás szerint az eljárás fedezethiány miatt eredménytelen lett. Az RHK ugyanis előzetesen nettó 846,6 millió forintra becsülte a beruházás értékét, ám ez kevésnek bizonyult.
A vizes vb ugrótornyát is építő West Hungária Bau Kft. és az állami tulajdonú Mecsekérc Zrt. közös indulóként nettó 929,8 millió forintos ajánlatot tett. Az RHK eredménytelennek nyilvánította az eljárást, és várhatóan majd újat írnak ki a közeljövőben.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Kiégett Kazetták Átmeneti Tároló",
"Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Mecsekérc Zrt.",
"Radioaktív Hulladékokat Feldolgozó és Tároló",
"West Hungária Bau Kft.",
"Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló",
"Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló"
] |
134 millió forintot vett fel készpénzben a diszkómogulént ismert Vizoviczki László egyik cégének számlájáról a férfi élettársa, de előfordult az is, hogy egy napon néhány Vizó-érdekeltség bankszámlájáról százmillió forintnál nagyobb összeget vettek ki. A bankok több esetben is bejelentéssel éltek a hatóságnál pénzmosás gyanúja miatt. Az Átlátszó birtokában lévő nyomozati anyagban 2002 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan szerepelnek gyanús utalások és nagy összegű készpénzfelvételek.
Tizenhárom évvel ezelőtt, 2002. május 23-án a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. gyanús jellegű átvezetést észlelt: egyik ügyfele, a CP-Invest Kft. számlájáról a cég megbízottja 134,2 millió forintot utalt át Vizoviczki László élettársának magánszámlájára. Az ingatlan bérbeadást és üzemeltetést végző vállalkozást a tranzakció előtt egy hónappal jegyezték be. Tulajdonosa pedig a 2002. március 12-én cégnyilvántartásba bekerülő Base-1 Vagyonkezelő Kft., amely a diszkópápáé. Az Opten céginformációs rendszer szerint jelenleg az élettárs viszi az ügyvezetői teendőket, tulajdonosa pedig a mai napig Vizó.
A bank jelzése alapján lefolytatott vizsgálat során a hatóság részéről kitértek arra az esetre is, amikor 2002-ben rivális bandák leszámolása során felrobbantottak egy autót, és Vizoviczki László szerint rá akarták terelni a gyanút. A Budapesti Rendőr-főkapitányság akkori Szervezett Bűnözés Elleni Osztályának a vezetője pedig azt közölte a diszkómogulról, hogy ismert alvilági figura, aki az összes szervezett bűnözői csoporttal kapcsolatban áll, ám akkor – a vizsgálat időpontjában – nem folyt vele szemben eljárás.
"Nevezettnek több érdekeltsége van, az ismert Váci utcai vendéglátóhelyek és szórakozóhelyek (Lidó, topless bárok, night klubok)."
Ezt követően ismét a nagy összegű banki utalás volt a téma a dokumentumokban, amely nem sokáig maradt a számlán. A 134,2 millió forintot ugyanis Vizoviczki László párja szinte teljes egészében felvette, csak 278 ezret hagyott a K&H-ban. A tranzakció miatt átnézték a CP-Invest – ennek a jogelődje a Belvárosi Holding Kft. 2002. 04. 12. – számlaforgalmát is, és kiderült, hogy négy hónap alatt 284,7 millió forintot írtak jóvá a számlán, ebből 254,7 millió érkezett egy Citbankban vezetett számláról. A jogcím rovatban az “utalás letétből" megjegyzés szerepelt.
A számlára érkezett 284,7 millió forintból a Belvárosi Holding Kft. 8 millió forintot kapott kölcsön tőketörlesztésként, az adóhatóságnak 1,85 millió ment át áfa-befizetésre. Ezek mellett a BH Delikát Kft. mintegy 4 millió forintban részesült kölcsön tőke-kamattörlesztés címen és a cégcsoportba tartozó Millenium Holding (MH) Kft. számlájára 100 millió forint számlájára került át, mint üzletrész vételár. Továbbá – mint fentebb írtuk – 134 millió forintot készpénzben vett fel az élettárs kamattörlesztés jogcímén.
A Millenium Holding egyébként 2002. május 30-án nyitott számlát a K&H Bankban, amire a CP-Invest ügyvezetője a cég nevében 200 millió forintot fizetett be üzletrész-vásárlásra hivatkozva. Az MH egyik felügyelőbizottsági tagja nem más volt, mint a Fashion Street tulajdonosa, a háza építésével természetkárosítást elkövető Csipak Péter üzletember, aki később tulajdonos is lett a cégben. A vizsgálat egyébként semmire nem jutott, így azt le is zárták.
"Tekintettel arra, hogy pénzmosás bűncselekmény elkövetésének gyanújára utaló adat nem merült fel, javaslom a bejelentő értesítését és az ügyiratok irattárba helyezését."
Újabb bejelentések sora
A Citibanknál 2003. október 9-én észleltek gyanús dolgot: a Lipótvárosi Kft. számlájára úgy fizettek be 202 ezer amerikai dollárt, hogy "a pénz egy része gumírozva volt". Hogy az V. kerületi bank jelzésével mi lett, nem derül ki a dokumentumokból. Két évvel később ismét kigyulladtak a vészvillogók a Citibank biztonsági rendszerében, miután a Base-1 Kft-nél észleltek furcsa számlamozgásokat. A cégtől 2005. december 9-én 278 ezer euró, akkori árfolyamon 58,4 millió forint utaltak át osztalék kifizetésére. A pénzmosás gyanúját a bank a rendőrségnek azzal indokolta, hogy "az összeg nagysága szokatlan, mint osztalék és nem áll összhangban az ügyfél tranzakciós profiljába foglaltakkal."
Tíz évvel ezelőtt, január elején azt is furcsának találták a Citibank részéről, hogy Vizoviczki László párja összesen egymillió 31 ezer forintot tett rá a diszkómogul hitelkártyáira. A gyanú alapjául a bank azt írta az Országos Rendőr-főkapitányságnak, hogy a befizetés kis címletekben történt: 100 darab ötezressel, 200 kétszáz darab kétezressel és 131 darab ezres bankjeggyel.
A következő felhívás a Vizoviczki-cégeknek felmerülő visszásnak számítható ügyletekről a K&H Banktól származott 2007 tavaszán. A Belvárosi Holding (BH) Kft. számlájáról 60 millió forintot vettek fel készpénzben, illetve, hogy a már említett Base-1 Kft. bankszámlájáról szintén kp-ban kivettek 70 milliót és abból 15 millió forintot befizettek több, a cégcsoporthoz tartozó vállalkozás számlájára.
A cégcsoportnak 38 bankszámlája volt a K&H-nál, és mindegyik vendéglátással foglalkozott – áll az anyagban. Felhozták azt is, hogy ilyen nagy összegű készpénzfelvételek a számlákról ritkán történtek, továbbá azt, hogy
"az utóbbi egy-két hónapban az eddigi számlaforgalmakhoz képest szokatlanul nagy tranzakciók zajlottak... Gyakran cégcsoporton belül utalják tovább az összeg egy részét, a másikat pedig felveszik"
Így 2007. május 9-én 100 millió forint érkezett a BH számlájára betétfelmondás hivatkozással. Két nappal ezután pedig a Base-1 Kft. számlájáról került le 60 millió forint.
Ezzel kapcsolatban, mint a papírokban szerepel, még az is gyanúra adott okot, hogy a társaság kapcsolódik a BH Kft-hez, amelynek számláján szintén szokatlanul nagy összegek jelentek meg. Hangsúlyozták azt is, hogy mindig csak az ügyintézők és aláírók intézik a pénzügyeket, a cégcsoport valódi tulajdonosa(i) nem ismert(ek).
Mivel azonban a bank részéről a bejelentésben nem tüntették fel, hogy kiktől érkeztek az összegek, milyen jogcímen, illetve, hogy a cégcsoportba mely vállalkozások tartoznak bele és, hogy a társaságok nevében aláíró személyeknek milyen adatai ismertek, így a Nemzeti Nyomozó Iroda Pénzmosás Elleni Osztályának munkatársai pótinformációkat kértek be.
A nyomozó megállapította azt is, hogy bűnügyileg releváns információt nem talált Vizoviczki Lászlóról, csak a Citibank korábbi pénzmosás bűncselekményének gyanúja miatt tett bejelentését, ami már az irattárban volt.
A 60 és 70 millió forintos bankszámla-csapolások mellett más Vizó-cégeknél történt szintén jelentős pénzmozgásokról szóló bejelentések is előkerültek. Így az, hogy 2007. augusztus 2-án a Tiren Kft. számlájáról felvettek 27 millió forintot, a BH Kft-jéről 30 milliót, míg a Base-1 Kft. bankszámlája 54 millió forinttal vált könnyebbé. Egy nap alatt 111 millió forintot mozgattak meg.
A K&H Bank részéről arra hívták fel a figyelmet, hogy a Base-1 Kft. számlájára nagy összegű jóváírások érkeznek az azonos tulajdonosi körhöz tartozó BH Kft. szintén náluk vezetett számlájáról. Ezeket tagi kölcsönként utalták át, ám ezek visszafizetésére soha nem voltak utalások. "A beérkező összegek jelentős részét felveszik" – tették hozzá –, "illetve tovább utalják két-három különböző cég partnerbanki számlájára."
Ezekből a bejelentésekből mégsem kerekedett ki egy pénzmosási ügy a rendőrségen, arra jutott a nyomozó, hogy az ellenőrzés során nem merült fel bűncselekményre utaló adat vagy közvetlen összefüggés, ezért javasolta az ügy irattárba helyezését.
Csikász Brigitta | [
"CP-Invest Kft.",
"Belvárosi Holding Kft.",
"Base-1 Vagyonkezelő Kft."
] | [
"BH Kft.",
"K&H Bank",
"Lipótvárosi Kft.",
"Base-1 Kft-nél",
"Tiren Kft.",
"BH Kft-jéről",
"Fashion Street",
"Szervezett Bűnözés Elleni Osztálya",
"Országos Rendőr-főkapitányság",
"Belvárosi Holding (BH) Kft.",
"Millenium Holding",
"Millenium Holding (MH) Kft.",
"BH Delikát Kft.",
"Kereskedelmi és Hitelbank Rt.",
"BH Kft-hez",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Pénzmosás Elleni Osztálya"
] |
Sorra veszi át a plakátcég a vidéki buszmegállókat a hirdetési felülettel együtt, cserébe felújítják a várókat. A plakátkebelezés nem új trend, néhány fővárosi kerület után most a vidéken a sor.
A Fidesz akár 5-8000, míg az ellenzéki pártok 2-3000 plakátfelülettel számolhatnak az idei választási kampányban az Rtl.hu információi szerint. A Simicska Lajos érdekeltségéből Mészáros Lőrinchez vándorló Publimont Kft. már 2020-ban elkezdte a felkészülést a 2022-es választásokra. A Népszava már tavalyelőtt arról írt, hogy néhány fővárosi kerületben már átvette a magáncég a hirdetési felületeket azzal, hogy több helyen utasvárókat újítanak fel cserébe. Nemes Gábor, a DK politikusa a lap cikkében úgy számolt, hogy a Publimont Kft. bevételeinek mindösszesen 2-3 százalékát csurgathatják vissza az önkormányzatokhoz.
A fővárosi kerületek mellett több vidéki várossal is üzletet kötött a Publimont Kft., 2020-ban állapodott meg Budaörssel, Alsóörssel, Békéscsabával és Gyulával, de úgy tudjuk, hogy Szarvassal is szerződtek. A hvg.hu megkereste a Publimont Kft. ügyvezetőjét, azt szerettük volna megtudni, pontosan hány önkormányzattal kötött szerződést a plakátcég, ugyanis a honlapjukon közzétettekből ez nem derül ki. Csak az áll az ismertetőben, hogy összesen 11 ezer felületük van országszerte, ebből 3 ezer világító doboz. Referenciaként 10 piaci céget tüntetnek fel honlapjukon.
Orosházán két hete szavazták meg a képviselők az üzletet a Publimont Kft.-vel. A konstrukció szerint 15 évre a cég rendelkezhet a megállók hirdetési felületeivel, cserébe azt ígérik, hogy felújítják, vagy teljes egészében új várót építenek a gyakran már lepukkant buszmegállók helyett. Orosháza ezért a közterület használati díj beszedéséről is lemondott. Közben Nagykanizsán, ahol a fideszes polgármester mellett ellenzéki többségű testület dolgozik, éppen december végén szakítottak Mészáros plakátcégével.
A Publimont Kft. 2018-ig Simicska Lajost gazdagította, majd 2019 áprilisától került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe. Ettől kezdve lőtt ki a plakátcég, 2019-ben "csak" százmilliós nyereséget hoztak a hirdetési felületek a felcsúti vállalkozónak, 2020-tól már több milliárd forint adózott eredménnyel zártak, 2020-ban 2,5 milliárd, 2021-ben 1,5 milliárd osztalékot vettek ki a vállalkozásból a tulajdonosok. Nagykanizsán pont ezért gondolták úgy a testület többségét adó ellenzéki képviselők, hogy ha a Publimont Kft. tulajdonosainak ennyi pénzt hoz az üzletág, akkor miért ne gazdagodhatna belőle a város.
Nagykanizsán éppen egy 10 éves szerződés járt le december végén, ennek meghosszabbítást szavazták le az Éljen VárosuNk Egyesület képviselői még ősszel. Balogh László polgármesternek nem tetszik a döntés, szerinte így elesnek évi 11 millió forinttól, amit a cég fizetett volna a városnak, illetve 23 buszváró sem fog megújulni, ráadásul, a már megépült nyolcat is el kell bontani. Az ÉVE egyik képviselője másképpen látja, Fodor Csaba arra számít, hogy a városi büdzsébe fog befolyni a pénz, ami eddig a Publimont Kft.-hez került, és azt sem titkolta a képviselő, hogy a választási kampányban ezúttal nem csak a Fidesz kaphat majd plakáthelyeket, hanem az ellenzék is labdába rúghat. A reklámgazdai feladatokat visszaszerző önkormányzati cég, a Via Kanizsa Zrt. vezérigazgatója néhány hét múlva számol majd be az új trendekről, mivel a szerződés lényegében még csak most, december 28-án járt le, így időre van szükségük. A polgármester a zaol.hu cikkében azt nyilatkozta, hogy politikai bosszú áll az ellenzék döntései mögött.
Az orosházi kormánypárti többségű testület megszavazta az ellenzéki javaslatok elvetése mellett a Publimont Kft. ajánlatát. A karácsony előtti ülésen ismertetett megállapodás szerint az önkormányzat eltekint a 210 ezer forint közterület-használati díj megfizetésétől, ami után januártól már nem kell megfizetni a forgalmi adót. A Publimont Kft. ennek mértékéig vállalja a buszvárók felújítását, cseréjét, építését, illetve üzemeltetését. A plakátcég 2021 januárjától hatályos hirdetésitarifa-táblázata szerint a buszvárókban szokásos citylight listaára átlagosan 240 ezer forint, ami áfával közel 300 ezer forintra jön ki. Nehéz kiszámolni előre a valós bevételt, de a cég utóbbi kétéves eredménye azt mutatja, hogy igencsak kifizetődő a tevékenység, főként akkor, ha állami megrendelésekkel is lehet számolni.
Hétfőn a magyarnarancs.hu írt arról, hogy a 2020 októbere óta a Publimont Kft.-vel szerződésben álló Gyula tartott közgyűlést még decemberben. Itt is vita kerekedett a céggel kötött szerződés miatt. A lap egy hajdani kormánypárti politikust is megkérdezett, aki most az MMM támogatója. Galbács Mihály, aki civilben könyvelő, kiszámolta, hogy a plakátcég nagyjából másfél év alatt kigazdálkodja a hirdetési bevételeiből azt az összeget, ami cserébe vállalt buszvárók felújításához, újak telepítéséhez szükséges, magyarul a Publimont Kft. a fennmaradó években tiszta nyereségre tehet szert. Fecske Zoltán, a Publimont Kft. ügyvezetője választ ígért kérdéseinkre, ha megérkeznek, akkor az is kiderülhet, hogy hány önkormányzattal kötöttek üzletet eddig, és miért éri meg nekik a buszvárók felújítása, felépítése és üzemeltetése, amely ajánlatnak a legtöbb önkormányzat nem tud ellenállni. | [
"Publimont Kft.",
"Békéscsaba"
] | [
"Via Kanizsa Zrt.",
"Éljen VárosuNk Egyesület"
] |
Tehetetlenül nézzük évek óta, ahogy hazánk egyik legszebb vidékét, a Balaton környékét gyorsan és visszavonhatatlanul bekebelezi a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Ha kell, átírják a törvényeket, hogy fákat vághassanak ki, garázst építhessenek a Balaton-Felvidék egyik legszebb hegyén, ha meg úgy van, hogy világörökségi, környezetvédelmi szabályok akadályozzák a nyaraló és a hozzá tartozó medence megépítését, egyszerűen belekalkulálják az árba az esetleges bírságokat. Aki azt hitte, hogy az egységes látképű egykori halászfalu, Tihany talán megússza, óriásit tévedett.
Tihany nemcsak a Balaton-felvidék, de egész Magyarország egyik legszebb fekvésű települése. Geológiailag kivételesen sokszínű, lehet fürdeni, kirándulni, a dombról pedig páratlan kilátás nyílik a Balatonra. A Tihanyi-félsziget világörökségi várományos helyszín, nem csoda, hogy itt sokáig nem lehetett giccses, tájidegen nyaralókat találni: nagyon vigyáztak rá, hogy megmaradjon az ősi halászfalu jellege. A nyaralók többsége valamilyen formában őrzi a településre jellemző jegyeket, ilyenek a terméskő, a nádtető, az erdősebb részeken a házak többsége belesimul a környezetbe, a kertben magas fák sorakoznak.
A tihanyi apátságtól indulva rövid séta a Visszhang-domb, nagyjából itt kezdődik Tihany Óvárnak nevezett része, ahonnan lélegzetelállító látvány nyílik a tóra. Ez nem nyaralóövezet, hivatalosan külterület, nem is olyan régen itt még csak szőlősök, gyümölcsösök voltak, amiken legfeljebb egy kis gazdasági épület volt.
Az egykor teljesen zöld terület azonban mintha kezdené elveszíteni külterület jellegét. Az elmúlt években a nagyjából két-három utca által határolt terület benépesült, a gyümölcsösök és szőlők gazdát cseréltek, és bár itt tényleg nem építhető lakóépület, fantasztikus házakat, villákat húztak fel, melyek hivatalosan mezőgazdasági épületek "lakófunkcióval". A szőlőültetvények sok helyen még megvannak, de ami maradt a zöldből, annak általában mennie kellett, hogy elférjen a medence.
Ha az ember elindul a Visszhang domb felől az egyik zsákutcában, fás, bokros területre ér, ahonnan tényleg elképesztő látvány nyílik a Balatonra. Van itt egy-két nyaraló, de az épületek nem túl nagyok, szépen belesimulnak a tájba.
Aztán az ember egyszer csak elér az utca végére, és azt látja, hogy valaki itt elhordta a fél hegyet.
Az összesen majdnem 9 ezer négyzetméteres telken a tulajdoni lap szerint egészen múlt év végéig szőlő, rét és gyümölcsös volt. Most ugyanott egy óriási gödör található, amin az építési engedély szerint egy 385 négyzetméteres, lakófunkcióval is rendelkező mezőgazdasági épület lesz, pazar kilátással.
Egy utcával feljebb már jóval sűrűbben beépült Óvár. Nemrégiben írt róla az Index, hogy itt van Dzsudzsák Balázs medencés nyaralója, szinte a szomszédjában pedig Rogán Cecília vásárolt meg áprilisban egy telket 143 millióért. Elvileg az itt álló házak is mezőgazdasági épületek, tehát elvileg olyan kis házak, amelyben azonk kívül, hogy a kertműveléshez szükséges eszközöket tárolják, aludni is lehet. A környéken szinte mindenhol van medence, holott a helyi rendelet szerint ez tilos lenne, "fürdőzési célra" medencét építeni - elvileg - csak néhány kiemelt övezetben lenne lehetőség.
A természetkárosítás-gyanús építkezések az elmúlt években felpörögtek a település más, korábban éppen a zöld környezet miatt kedvelt részein is. A Halász utca és az Alsókopaszhegyi utca között fekvő telkek szépségüket nemcsak fekvésüknek, de a rajtuk található sűrű, buja növényzetnek és a magas ősfáknák köszönhetik. Errefelé a telkek csak kis részét elfoglaló, a fák között szinte megbújó nyaralók álltak, vagy nem is volt rajtuk épület.
Mostanában azonban itt is felütötte a fejét az az egészen érthetetlen trend, ami Budán: emberek rengeteg pénzért, szabályokat kijátszva vagy semmibe véve vesznek maguknak telket az erdő közepén, csak azért, hogy aztán a saját otthonuk teljes területén kiirtsák a fákat és letérkövezzék a földet.
A Halász utcában több olyan ház is épült az elmúlt időkben, ami sokkal nagyobb, mint a környező nyaralók, a fákat pedig szinte teljesen kiirtották.
Az általunk megkérdezett építész szerint a szabálytalanságoknak kedvez az az építési törvény, amit a kormány 2017. január elsején léptetett életbe, és ami megszüntette rengeteg épülettípus és építési munka engedélyeztetését. Ennek értelmében elég bejelenteni az építési munkákat az önkormányzatnál, így az építésfelügyeleti hatóság is legfeljebb annyit tud ellenőrizni, hogy megtörtént-e a bejelentés, és rendben vannak-e az engedélyek - amik viszont a törvény értelmében nem szükségesek.
A törvény miatt nagyon nehéz a szabálytalan építkezések ellenőrzése, még ha az önkormányzat komolyan is veszi a feladatát, és megpróbálja leállíttatni az építkezést, nincsen eszköz a kezében arra, hogy ezt kierőszakolja. A hatóságok önmaguktól nem lépnek, ezt pedig tudja az építész és az építtető is, így komolyabb aggódnivalójuk nincsen.
Még ha valóban tenni is akar valaki a szabálytalanságok ellen, az olyan sokáig tart, hogy mire bármit léphetnének, az építmény már áll. Mivel épületet szinte soha nem bontanak el, a visszabontást is csak nagyon ritkán rendelik el, általában az történik, hogy kiszabnak egy nagyobb bírságot.
Tihanyban a 3000 négyzetméternél nagyobb telkeken lehet olyan épületet felhúzni, amiben lakni is lehet (de hivatalosan nem lakóépület). A beépítés mértéke 3 százalék lehet, ami azt jelenti, hogy akár több száz négyzetméteres "gazdasági épületet" is felhúzhatnak. Mindezt egyszerű bejelentéssel, és a végén valószínűleg senki sem ellenőrzi, pontosan milyen célt szolgál az épület.
Az építész szerint a medencékkel is könnyű visszaélni: nagyon határozottan tiltják az olyan medencék építését, melyek célja a fürdőzés, de a kerti tóról vagy az esővíztározóról nem rendelkeznek. Azt meg mindenki elképzelheti, milyen bonyolult folyamat lenne így bizonyítani, hogy a medencében Gucci fürdőruhában szoktak koktélozni, és nem kiskacsák úszkálnak a vízben. De ha még sikerül is, kérdés, hogy lebontatják, vagy egyszerűen megbírságolják a tulajdonost. Az építész azt mondta, ezeket a bírságokat ma már jellemzően beleépítik a beruházás költségeibe. Noha nyilván az építészek és az építtetők is tudják, hogy amit tesznek, nem helyes, ez az eljárás gyakorlattá vált nemcsak a Balaton környékén, de az egész országban.
Gazdasági épület lesz páratlan kilátással.
A 2017-es törvénnyel jelentősen nőtt az építési engedély nélkül végezhető munkák köre, gyakorlatilag alig maradt olyan, ami ma is engedélyköteles. Bár hivatalosan azzal magyarázták a rendelkezést, hogy ezzel is csökkenteni lehet a bürokráciát, úgy tűnik, az intézkedéssel a kormányközeli beruházások és a baráti építkezők dolgát könnyítették meg.
Az ilyen engedélyeket azonban már nem a helyi önkormányzatok adják ki, hanem a kormányhivatalok. Ez azt jelenti, hogy a helyi építési sajátosságokat jól ismerő önkormányzat helyett a megyei kormányhivatalban döntik el, mi épülhet az adott településen. Tihany esetében ez a veszprémi kormányhivatal.
Az építkezésekkel kapcsolatos kérdéseket tettünk fel a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak, de választ két hét várakozás után nem kaptunk. Megkerestük Tihany főépítészét is, aki válaszában azt írta, a község jegyzője 2013 óta nem rendelkezik építésügyi hatósági jogkörrel.
"Tihany-Óvár területét - az építési ügyekben - az építési hatóságon túl a természetvédelmi és örökségvédelmi szakhatóságok is felügyelik, akiknek vétójoguk van egy-egy hatósági építési engedély megadásával kapcsolatban. Feltételezem, hogy ezek a hatóságok - a legjobb tudásuk szerint - az országos és a helyi építésügyi jogszabályoknak megfelelően adták ki a hatósági engedélyeket" - írta válaszában Bujdosó Judit főépítész.
Tihanyban egyébként hamarosan óriási kormányközeli beruházás kezdődik: a Kisfaludy-program részeként meghirdetett "nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése" nevű pályázaton a legnagyobb támogatást, összesen 8,632 milliárdot a Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándorhoz és Hernádi Zsolthoz köthető CDHT Hotel Projekt Kft. kapta a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére. Egy éve a Kisfaludy-programból 2,9 milliárd forintot kaptak a tihanyi fejlesztésre. Ahogy azt tavaly a Napi.hu megírta, a milliárdosok valószínűleg rég tervezték a tihanyi gigaberuházást. Egy 2018-as, a CD Service Kft. által megrendelt vízpart-rehabilitációs tanulmányban azt javasolják, üdülőterületből vegyes területi övezetbe kéne átsoroltatni az ingatlant, ami azért fontos, hogy ne csak korlátozva építkezhessenek. A beruházást Tósoki Imre, Tihany fideszes polgármestere is támogatja.
| [
"CDHT Hotel Projekt Kft."
] | [
"Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel",
"Balaton-felvidéki Nemzeti Park",
"CD Service Kft.",
"Nemzeti Együttműködés Rendszere"
] |
Nem kérhet több százezer forintot, hanem ingyen kell kiadnia a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy milyen szervezeteket mennyivel támogatott a miniszteri keretből. A bíróság szerint saját maguk is hiteltelenítik állításaikat.
253 ezer 540 forintot követelt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azokért az adatokért, amelyeket Harangozó Tamás kért ki a tárcától. Az MSZP-s országgyűlési képviselő szerint viszont a méltányos díj ennél jóval kevesebb – leginkább nulla forint lenne. A bíróság első fokon Harangozónak adott igazat, azonban a "bérszámfejtési csetepaté" valószínűleg folytatódik: a tárca vélhetően fellebbez.
A szocialista honatya először írásbeli kérdésben tudakolta, hogy a miniszteri keretből 2010 és 2016 között milyen szervezeteket támogatott az NGM. A tárcát előbb Matolcsy György irányította, majd vezetését Varga Mihály vette át. Harangozó konkrét neveket és támogatási összegeket kért, azonban csak három "ökölszámot" kapott. Tállai András államtitkár "szíves" közlése szerint 59 szervezet kapott miniszteri pénzt: ebből 231,7 millió forinttal és majdnem 91 ezer 700 euróval (több mint 28 millió forint) a tárca turisztikai alapfeladatokat ellátó civileket segített, illetve 691,5 millió ment a keretből szak- és felnőttképzést menedzselő szervezeteknek. Amikor Harangozó újra a részletes bontásért folyamodott, Tállai jelezte, hogy nem hajlandó többet elárulni. Márpedig, amennyiben a képviselők írásbeli kérdésére nem érkezik érdemi válasz, akkor nincs semmilyen jogorvoslat – például bírósághoz sem lehet fordulni.
Épp ezért Harangozó közérdekű adatigényléssel próbálkozott és az NGM sem vitatta, hogy valóban közérdekű adat, amit az MSZP-s képviselő követel, de az irreális ár meghatározásával továbbra is nehezíteni próbálta a lista publikálását. A szocialista politikus ekkor már perre mehetett, azt kérve a bíróságtól, hogy csökkentse, vagy épp nullázza az összeget. A minisztérium saját utasítására hivatkozva közölte, hogy ha munkatársainak négy óránál többet kell dolgozniuk a közérdekű adatigénylés megválaszolásával, akkor azért pénzt kérnek.
Most a bíróság első fokon kimondta, hogy ez csöppet sem volt ildomos, hiszen az NGM elszámolás azzal kezdődött, hogy három órát számolt fel "döntéshozatalra". A tárca álláspontja szerint két embernek fél-fél órát, illetve két másik vezetőnek egy-egy órát kellett tanakodnia azon, hogy kiadhatóak-e a kért információk, holott a bíróság szerint gondolkodni sem kellett: egyértelmű, hogy közérdekű adatokról van szó, amelyeket muszáj "közkinccsé tenni".
Másrészt a bíróság az adatokat kigyűjtő és összesítő három tanú vallomásából úgy ítélte meg, nem bizonyítható, hogy ténylegesen mintegy hetven órát vett igénybe a feladat elvégzése. Ráadásul a tanúk közül az egyik hirtelen beismerte, hogy a 2012-2016 közötti adatok jól kereshető elektronikus formában is rendelkezésre álltak, csak a 2010-es és 2011-es miniszteri támogatásokat kellett papír alapú nyilvántartásból előkeresni. Az azonban a bíróság szerint nem verhető le a felperesen (az adatigénylő Harangozó Tamáson), hogy a tárca mindeddig nem volt képes digitalizálni adatbázisát.
Külön érdekességként a bíróság úgy találta, hogy voltaképpen két kormánytag lékelte meg az NGM érvelését. Az egyik Fazekas Sándor volt. A földművelésügyi tárca ugyanis kapásból – azaz még az első írásbeli kérdésre válaszolva, per nélkül – a szocialista politikus rendelkezésére bocsátotta, milyen szervezeteket mennyivel támogattak a miniszteri keretből, ráadásul úgy, hogy az ezt taglaló 146 oldalas dokumentumért egyetlen fillért sem kért. A másik kormánytag, aki végképp felmorzsolta az NGM állításainak hitelességét, épp maga Tállai András volt. Mégpedig azért, mert az államtitkár az összesített támogatási számokat elárulta. A bíróság úgy ítélte meg, tekintettel arra, hogy a tanúk szerint a döntéseket egyesével kellett kigyűjteni, ha az összesített kifizetés adott, akkor a minisztériumnak a részletek is rendelkezésére álltak, tehát egy korábban elvégzett munkáért akartak több százezer forintot kifizettetni az ellenzéki politikussal.
A kérdés - amit Harangozó Tamás is feltett - már csak az: mit titkol ilyen vehemensen a nemzetgazdasági tárca.
Nagy B. György | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium"
] | [] |
Egész nap tartott a házkutatást Mesterházy Ernő, Demszky Gábor előzetesben lévő politikai főtanácsadója és a szintén előzetesben lévő Lelovics Ottó, Hagyó Miklós (ő is előzetesben van) volt MSZP-s főpolgármester-helyettes kommunikációs vezetője Balaton-közeli ingatlanaiban.
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivőjének tájékoztatása szerint a házkutatáson számos a BKV-ügyben felhasználható bizonyítékra bukkantak. Fazekas nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, indulhatnak-e újabb eljárások a most lefoglalt iratok alapján.
A tervezettnél lényegesen hosszabbra nyúlt, gyakorlatilag huszonnégy órán át tartott házkutatást Mesterházy Ernö (Demszky Gábor politikai főtanácsadója) és Lelovics Ottó (Hagyó Miklós kommunikációs vezetője) szigligeti, illetve az Alsóörshöz közeli Lovason lévő birtokán.
Fazekas Géza, a Központi nyomozó Főügyészség szóvivője érdeklődésünkre azt mondta, Mesterházy esetében öt szigligeti ingatlant, és az azok között húzódó, több emeletnyi mély pincerendszer átkutatása rendkívül időigényes volt, de megérte. A BKV ügyben május vége óta eljáró Központi Nyomozó Főügyészség és az eljárást május végéig önállóan végző BRFK közös nyomozócsoportja fontos iratokat és különféle adathordozókat foglalt le.
Lelovics hétvégi házában a bizonyítékok egy részét különböző rejtekhelyekről emelték ki. Nyilvánvaló, mondta Fazekas, hogy azokat megpróbálták eltütnetni "az illetéktelen szemek elől".
Fazekas Géza rámutatott: számos jel utalt arra korábban is, hogy egyes gyanúsítottak, illetve az érdekükben eljáró más személyek fontos bizonyítékokat akarnak eltüntetni, megsemmisíteni. A Központi Nyomozó főügyészség szóvivője a kedden lefoglalt bizonyítékok értékelése előtt nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy a most lefoglalt iratok és más bizonyítékok alapján várható-e, hogy Mesterházyt és Lelovicsot, vagy másokat, újabb bűncselekményekkel gyanúsítanak meg.
Papp Gábor ügyvéd, Mesterházy Ernő védője felháborodással közölte lapunkkal, hogy ő is csak a sajtóból értesült a házkutatásról, noha a Büntetőeljárásról szóló törvény értelmében jelen kellett volna lennie olyan valakinek az eseményen, aki mesterházy érdekeit képviselhette volna.Papp a szerinte elfogadhatlanul hosszú és Mesterházy érdekeit képviselő személy jelenléte nélkül lefolytatott házkutatást miatt panasszal él a Fővárosi főügyészségen.(Fazekas Géza kérdésünkre, az ileltő megnevezése nélkül, azt mondta, a házkutatáson jelen volt olyan személy, aki Mesterházy érdekeit képviselte.)
Papp Gábor elmondta: május végén a Fővárosi Főügyészség indítványt tett Mesterházy előzetes letartóztatásának megszüntetésére, és házi őrizetének elrnedelésére. Már kitűzték a bírói meghallgtás időpontját, amikor az ügyet átvette a Központi Nyomozó Főügyészség. Ők azonnal visszavonták a letartóztatás megszünetetését kezdeményező indítványt, majd május 28-án újabb bűncselekmény elkövetésével gyanúsították meg Mesterházyt.
Ki mit tud?
Fazekas Géza nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy a Fővárosi Főügyészség miért szüntette volna meg Mesterházy letaróztatását. Mint mondta, ő azt sem tudja, hogy a BRFK nyomozói készültek-e meggyanúsítani Mesterházyt azzal a büncselekménnyel, amellyel végül a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsította meg. A balatoni ingtlanán most, négy hónappal a nyomozás kezdete után megtalált bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy az ügy gyanúsítottjainak szabadlábra helyezése veszélyeztetné a nyomzoást, mivel a hatóságok előtt még ismeretlen dokumentumokat semmisíthetnek meg, rejthetnek el. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Központi nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi főügyészségen.(Fazekas",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Központi Nyomozó"
] |
Pénzt ajánlott az LMP-s jelölt visszalépése érdekében Farkas Gergely, a Jobbik jelöltje a kiskunhalasi egyéni kerületben egy, az Origo birtokába került hangfelvétel tanúsága szerint.
Egy birtokunkba került felvételen a jobbikos Farkas Gergely az LMP-s képviselőjelöltnek, Midi Melániának pénzt ajánl, hogy lépjen vissza a javára. Az eset a kiskunhalasi körzetben történt. Farkas arra hivatkozva kérte a visszalépést, hogy így nagyobb esélye lenne a győzelemre. Az LMP-s jelölt azzal utasította vissza, hogy ez egy meglehetősen erős kijelentés volt. Az ügyben felmerül a bűncselekmény gyanúja. Keressük a Jobbikot és az LMP-t a botrány miatt, ahogy válaszolnak, megírjuk.
Itt meghallgatható a hangfelvétel: | [
"Jobbik"
] | [] |
Pénzügyi szabálytalanságok, bűncselekmények eltusolására adott utasításokat a bíróság ítélete szerint Tóth József, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés volt szocialista alelnöke. A politikus szerint felháborító az ítélet.
Hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt 540 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Tóth Józsefet, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés volt szocialista alelnökét, Polgár város polgármesterét pénteken a Debreceni Járásbíróság. Az ítélet nem jogerős.
A bíróság a politikus által 2005-ben felügyelt M3 Kht.-nél feltárt pénzügyi szabálytalanságok, a közmunkaprogramban fellelt törvénytelenségek megoldásának kezelésében találta bűnösnek az egykori alelnököt.
Az ügy előzménye, hogy az M3-as Kht.-nál pénzügyi szabálytalanságok merültek fel, és a közgyűlés akkori szocialista elnöke, Juhászné Lévai Katalin megbízta Tóth Józsefet, hogy vizsgálja ki az ügyet. Az alelnök 2005 februárjában két értekezletet hívott össze, amelyeken részt vett B. Péter, a cég projektvezetője és P. Barnabás, a kht. ügyintéző titkára, aki helyettesítette az ügyvezetőt, amikor betegállományban volt. Tóth József mindkét alkalommal rosszallását fejezte ki a szabálytalanságok, a jogosulatlan kifizetések miatt, de többször jelezte, hogy az elhangzottakat szűk körben szeretné tartani, és a botrány elkerülése érdekében semmilyen eljárást nem kezdeményez.
Tóth József az értekezleten tudta meg, hogy B. Péter és P. Barnabás az ismeretlen okból keletkezett hiányt miként próbálta eltüntetni. A következő értekezleten pedig megbeszélte velük a törvényesség látszatának érdekében felvetett megoldási javaslatokat. A megbeszélésekről P. Barnabás hangfelvételt készített, és másnap ennek másolatával, valamint okirati bizonyítékokkal feljelentést tett.
A feljelentés nyomán P. Barnabást és B. Pétert 2010-ben, illetve 2012-ben jogerősen elítélték ugyanezen ügy miatt sikkasztás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt. Mindketten pénzbüntetést kaptak.
A Debreceni Járásbíróság pénteki ítélete szerint egyértelmű, hogy Tóth József hivatalos személyként járt el, mint ahogyan az is, hogy a kht.-nál felmerült pénzügyi szabálytalanságok feltárására szóban megbízást kapott a közgyűlés elnökétől. Szilágyi Ágnes bíró indoklásában kitért arra is: Tóth József tudta, hogy bűncselekmény történt, mégsem tett feljelentést, sőt kifejezetten a bűncselekményekről az elnököt sem tájékoztatta. Azzal pedig, hogy utasítást adott a pénzügyi szabálytalanságok megoldására, a büntetőeljárás meghiúsítására törekedett. A bíróság kitért arra is, hogy a tanúvallomásokból leszűrhető: az akkori közgyűlési elnököt autokrata vezetési stílus jellemezte, így kizárt, hogy Tóth József elnöki utasítás nélkül vizsgálódott volna.
A megbeszélésen titokban készült hangfelvétellel kapcsolatban a bíró elmondta: a felvétel bizonyítékként törvényesen használható fel, manipulációra utaló nyomokat pedig a szakértő nem talált.
Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője fellebbezett ellene. Tóth József az ítéletet felháborítónak és elfogadhatatlannak, ügyvédje, Helmeczy László a tényállást tévesnek és iratellenesnek nevezte. | [
"M3 Kht."
] | [
"M3-as Kht.",
"Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés",
"Debreceni Járásbíróság"
] |
Fantomlabor százmilliókért
Az NKTH-tól elnyert közpénz ügyében sikkasztás miatt folyik eljárás
Nem csak filozófusoknak utalt kutatásokra több százezer forintot a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH). Két egykori katonatiszt és egy orvos ezredes a főszereplője annak a történetnek, amely egy állítólag egyedülálló gyorsdiagnosztikai csodalabor megalkotásáról szól. Pontosabban csak a létrehozásának tervéről, hiszen a berendezés a mai napig nem készült el, pedig több mint hatszázmillió forint közpénzt nyert el rá az NKTH-tól egy konzorcium. Az ügyben sikkasztás, erre való felbujtás, hűtlen kezelés, számviteli fegyelem megsértése gyanújával tettek feljelentést, az ötletgazdák közül ketten eljárás alatt állnak: F. József orvos ezredes az Állami Egészségügyi Központ egykori főosztályvezetője és G. László, a gazdasági tárca volt főosztályvezetője.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A fantomlabor építésébe bevonták a Honvédelmi Minisztérium (HM) legnagyobb vállalatát, a HM EI Zrt.-t is mint a támogatásokra pályázó konzorcium vezetőjét. A cég a szocialista Szekeres Imre honvédelmi minisztersége idején nyerte el a százmilliókat, amikor az elnöki székben a tárcavezető bizalmasa, Nagy Imre – a rendszerváltozás idején a KISZ utolsó vezére – ült. Az ügybe belekeveredett az állami társaság egyik leányvállalata is, amelyben Vajda József, a katonai hírszerzés egykori főigazgató-helyettese tevékenykedett ügyvezetőként – olvasható a Magyar Nemzet hétfői számában, melyből további részleteket is megtudhat.
| [
"HM EI Zrt.",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal"
] | [
"Állami Egészségügyi Központ",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Magyar Nemzet"
] |
Nem csak az 1990-es években, hanem a 2010-es kormányváltás után is hamis szálak bedobásával próbálta a hozzá köthető leszámolásos ügyek nyomozásait manipulálni a Prisztás-gyilkosság miatt jogerősen tizenöt évre ítélt Energol-vezér, Portik Tamás – ez olvasható ki abból a PestiSrácok.hu által megismert, a Fenyő-gyilkosság ügyében született rendőri jelentésből, amely Portik jegyzőkönyvön kívül tett, ám a rendőrség által mégis rögzített elmondásait tartalmazza. Az Energol-vezért ugyanis 2011 nyarán tanúként akarták meghallgatni a médiacézár meggyilkolásával kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai, a rettegett olajos vállalkozó azonban megtagadta a vallomást. Helyette jegyzőkönyvön kívül kezdett el beszélni saját szerepéről, a 90-es években elkövetett emberölésekről, alvilági haragosairól, volt rendőrökről, valamint az egykori médiavállalkozóhoz, Gyárfás Tamáshoz fűződő viszonyáról. Ennek a "vallomásnak" az első részét tesszük most közzé.
Hamarosan másodfokú ítéletet hirdet a magyar maffiaháború legvéresebb gyilkosságait magába foglaló büntetőperben a Fővárosi Ítélőtábla. Ezek közé tartozik egy ferencvárosi strici, Domák Ferenc "Cinóber" hidegvérű kivégzése, az egész országot megrázó Aranykéz utcai robbantás, valamint az ismert médiavállalkozó, Fenyő János lelövése is. Mindhárom merénylet elkövetésével a szlovák és a magyar alvilág hírhedt bérgyilkosát, Jozef Rohácot vádolják. A négy áldozat halálával végződő leszámolás és a médiamágnás 1998-as megölése ügyében nem jogerősen a törvényszék ki is mondta a szlovák férfi bűnösségét. Előbbi ügyben a bíróság igazoltnak látta, hogy Portik Tamás volt Rohác megbízója, utóbbiban ugyanakkor kétséget kizáróan nem bizonyítható a megrendelő személye. Megjegyzendő, hogy a bíróság által ismertetett jegyzőkönyvek tanúsága szerint Jozef Rohác meggyanúsítása után a Fenyő-ügyben rengetek tanút, ismert közéleti személyiségeket, politikusokat, valamint a magyar alvilág több ismert tagját is meghallgatták, köztük az olajmaffia két ismert alakját, az olajszőkítési ügyeiről elhíresült Energol Rt. két volt igazgatóját, Drobilich Gábort és F. Attilát. A nyomozás korai szakaszában meghallgatásuk azért volt rendkívül fontos, mivel a korabeli rendőri jelentések szerint a két férfi személyesen ismerhette Rohácot, aki az energolosok megbízásából bizonyítottan az olajos cég nagykőrösi telephelyét védte szlovák embereivel. Ezt Drobilich nem is tagadta, igaz, cégtársához hasonlóan tanúvallomásában ezen túlmenően semmilyen érdemi információval nem szolgált a leszámolásokról.
Portikot jegyzőkönyvön kívül faggatták
Rendőri jelentések szólnak arról is, hogy az Energol Rt. egykori marketingigazgatója, az alvilági leszámolások kulcsfigurájának tartott, a Prisztás-gyilkosság miatt jogerősen tizenöt, az Aranykéz utcai robbantás miatt első fokon tizenhárom évre ítélt Portik Tamás is ismerhette a szlovák bérgyilkost. A PestiSrácok.hu által megszerzett nyomozati iratokban ennek ellenére nem találtuk annak nyomát, hogy Portikot meghallgatták volna a médiacézár meggyilkolásával összefüggésben. Úgy tudjuk, ennek egyetlen oka van: az akkor még szabadlábon lévő Portik a rendőröknek kerek-perec kijelentette, hogy megtagadja a vallomástételt és nem segíti a hatóságok munkáját. Az Energol-vezért 2011. július 11-ére idézték a Nemzeti Nyomozó Irodába, és a portálunk által megismert, kihallgatása után készült jelentésben rögzítették, hogy Portik jegyzőkönyvön kívül arról panaszkodik, hogy azért tagadja meg a vallomást, mert a Fenyő-ügyben "majdnem minden érintettnek politikai és magas rangú rendőri kapcsolatai vannak" ,és a "fejére koppintanának", ha ezekről beszélne. A maffiózó ezzel összefüggésben megemlítette azt is, hogy pontosan tudja, Mercedes gépkocsijába "GPS jeladót, valamint a kocsi fejtámlájába lehallgató berendezést szereltek be".
Beszélt a titkos kapcsolatáról
Később kérdés nélkül közölte kihallgatójával: "neki is van olyan kapcsolata", aki annak idején időben értesítette arról, hogy még az olajügyek miatt ellene 1997-ben kiadott elfogatóparancs előtt hagyja el az országot. Emlékezetes, Portik ennek köszönhetően egyedüliként úszta meg az Energol Rt. vezetői és tulajdonosai ellen milliárdos adócsalás és más bűncselekmények gyanújával indított, később nevetség tárgyává váló büntetőeljárást. Az energolos titkos kapcsolatáról ennél többet ugyan nem mondott, de az ma már gyakorlatilag tényként közölhető, hogy Portik Tamást a 2009-ben elhunyt legendás katonai elhárító, Stefán Géza által irányított katonai titkosszolgálat pajzsolta leginkább. Az energolos kihallgatója leírta még, hogy a rettegett olajos vállalkozó szóba hozta Prisztás József meggyilkolását is, amely ügyben nemrég a Fővárosi Ítélőtábla is kimondta, hogy a gátlástalan leszámolásnak az Energol vezetője volt a felbujtója. Portik persze akkor nem saját szerepéről beszélt, hanem a meggyilkolt üzletember legközelebbi üzlettársát keverte gyanúba. Elmondta, hogy "mindenki tudja", a több százmilliós, egyes tanúvallomások szerint milliárdos Prisztás-vagyon örököse, H. István volt a gyilkosság megrendelője, aki ráadásul a férfi halála után feleségül vette Prisztás volt feleségét. Portik közölte azt is, hogy tudomása szerint H. István kisemmizett üzletfelei bosszúból azt tervezték, hogy Mészáros Péterrel, a kecskeméti maffiaper későbbi érintettjével "elcsábíttatják" az üzletember nejét, a légyottot pedig felveszik, "majd lejátsszák H. Istvánnak". Ez azonban valami miatt mégsem jött össze – mondta a jelentés szerint Portik.
Már húsz évvel ezelőtt is manipulálta a nyomozásokat
Az energolos szavai egyébként könnyedén cáfolhatók, és nem csak azért, mert a fenti ügyben éppen az ő bűnösségét mondta ki jogerősen a bíróság, hanem mert már a leszámolás első, 1996-97-es nyomozása során ő került a hatóságok célkeresztjébe. Ezt bizonyítja az az 1997. október 21-én készített összefoglaló jelentés is, amelyben leírták, hogy a bűncselekmény hátterében Portik Tamás állhatott. Ennek fényében utalt a Prisztás-per első fokon eljáró bírónője arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján lett volna lehetőség, hogy továbbvigyék az eljárást, "ott voltak a megoldás határán", ennek ellenére mégis lezárták a nyomozást. Itt érdemes megjegyezni, hogy Portik, ahogy a 2011-es kihallgatásán, úgy már 1996-ban is megpróbálta manipulálni a Prisztás-gyilkosság nyomozását. Erre utal az a titkosított, majd 2012-ben a minősítés alól feloldott rendőri jelentés is, amely Portik Tamás mint informátor meghallgatását tartalmazta. A maffiózót 1996. november 22-én hallgatták meg a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, Prisztás József lelövése után nem sokkal. Az egykori olajos a rendőröknek elmondta, hogy véleménye szerint a leszámolások Seres Zoltán érdekeit szolgálták. Portik akkor még Prisztás lelövését nem H. István, hanem Seres Zoltán nyakába akarta varrni.
Portik: Gyárfásnak százmilliárdos vagyona van, ő a “baloldal miniszterelnöke"
Érdemes megemlíteni, hogy a PestiSrácok.hu-nak korábban megszólaló, a leszámolásos ügyekre rálátó forrás szerint Portik és csapata nem csak a Prisztás-gyilkosság, hanem az "albán vonal" bedobásával a Fenyő János sérelmére elkövetett merénylet nyomozását is sokáig sikerrel tévútra terelte. Portikot jegyzőkönyvön kívül a Margit utcai gyilkosság vonatkozásában arról kérdezték, hogy milyen kapcsolatban áll Fenyő János legnagyobb üzleti riválisával, az úszószövetség jelenlegi elnökével, Gyárfás Tamással, akit sokáig az emberölés első számú gyanúsítottjaként tartottak számon a nyomozók. Utóbbiról maga Gyárfás beszélt 2005-ben a rendőrségen, ahova az úszóelnököt tanúként idézték, mivel előtte feljelentést tett a nemrég szabadult, korábban súlyos bűncselekmények miatt börtönben ülő Tasnádi Péter ellen, aki tízmillió forinttal megzsarolta a merénylettel összefüggésben. Az úszószövetség elnöke a meghallgatásán többek között panaszkodott egy tekintélyes rendőrre, akinek a gyilkossággal kapcsolatos elmélete rá nézve "tragikus" volt, azaz a ma már nyugdíjas zsaru Gyárfást vélte a leszámolás felbujtójának. Visszatérve Portik kihallgatásához, az olajmaffiózó a Nap TV korábbi tulajdonosáról – állítása szerint – azért nem akart nyilatkozni kihallgatójának, mert szerinte a volt médiavállalkozónak "százmilliárdokban mérhető vagyona van, így nagyon befolyásos ember". A maffiózó emellett a "baloldal miniszterelnökeként" jellemezte az úszóelnököt, utalva nyilván Gyárfás korábbi kiváló MSZP-s kapcsolataira, valamint arra, hogy az általa fémjelzett Nap-kelte című televíziós műsor csaknem két évtizeden keresztül, 2009-es megszűnéséig a mindenkori baloldali kormányok kiszolgálója volt. Azt persze mindenképpen érdemes leszögezni, hogy a 2010-es kormányváltás óta az egykori médiavállalkozó a sportdiplomáciában tett érdemének is köszönhetően a jelenlegi kormánypárttal is rendezte a múltban nem mindig felhőtlen viszonyát.
Az Energol-vezér a médiavállalkozó jelenlétében mondhatta ki Fenyő halálos ítéletét
Noha Portik a Gyárfással kapcsolatos kérdésekre is megtagadta a választ, az már az energolost kihallgató nyomozó számára sem lehetett kérdés, hogy ismerik egymást, hiszen a rendőrség évek óta tisztában volt azzal, hogy a producer egy nagy értékű hegyvidéki ingatlant cserélt el Portik Tamás élettársával, még 2004-ben. Arról nem is beszélve, hogy egy védett tanú a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak jegyzőkönyvbe mondta, hogy Gyárfás Tamás jelen volt azon a találkozón a Portik által fémjelzett Művészinas étteremben, amikor az Energol-vezér kimondta Fenyő János halálos ítéletét. Ennek előzménye, hogy a védett tanú szerint Portik médiabefolyást kívánt szerezni Fenyő segítségével, de amikor a médiacézár tudomására jutott, hogy Gyárfás is benne van az üzletben, felrúgta a megállapodást. A tanúvallomás szerint, amikor Portik ezt megtudta, őrjöngeni kezdett és kijelentette, hogy "hazavágja" Fenyőt, amire Gyárfás Tamás úgy felelt, hogy "Tomikám, ezzel nekem is nagy szívességet tennél", "különben is, megérdemli, hogy megdögöljön". Az Energol-vezér és a producer kapcsolata a hírhedt Portik-Laborc találkozón is előkerült, amikor a maffiózó arról panaszkodott beszélgetőpartnereinek, köztük az NBH akkori vezetőjének, Laborc Sándornak, hogy a Fenyő-ügyben eljáró egyik nyomozó arra akarta rávenni, vallja azt, Gyárfás megbízta Fenyő megölésének megszervezésével, ám az egykori olajos határozottan tagadta, hogy az úszószövetség jelenlegi elnöke ilyen kéréssel fordult volna hozzá. Folytatjuk...
Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu | [
"Energol Rt."
] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Nap TV",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság",
"Fővárosi Ítélőtábla"
] |
Bejelentette távozását a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Tasnádi László, aki Pintér Sándor tárcavezető egyik bizalmasának számít. Az egykori III/II-es operatív tiszt döntésének hivatalos magyarázata azonban alig hihető. Az viszont könnyen elképzelhető, hogy olyan ügyekbe ütötte bele az orrát, amelyekben a fidesz-biznisz felülírta a nemzetbiztonsági kockázatokat.
Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára a hivatalos indoklás szerint azért adta be lemondását, mert Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyik kormányinfón beszólt altábornaggyá való előléptetése miatt, kifogásolva, hogy az egykori III-as csoportfőnökség egyik tagját ismeri így el a polgári kormány.
Tasnádinak a hírek alapján leginkább az fájt, hogy nem védték meg a miniszter ellen, a rendészeti államtitkárnak ez a hivatkozása azonban eléggé valószínűtlen, ugyanis nem először érték támadások a múltja miatt. Sőt, amikor 2014 júniusában kinevezték, emiatt már sajtótájékoztatón is kellett magyarázkodnia. Az államtitkár akkor vállalta korábbi munkáját, hogy korábban III/II-es operatív tiszt volt, és hogy Nagy Imre újratemetéséről egy volt ÁVH-s ügynök jelentett neki.
Akkor nem fordult meg Tasnádi fejében, hogy lemondjon. A Fidesz politikusait akkor ez a múlt nem is érdekelte, mert szerintük az államtitkár korábban is a szakmáját gyakorolta.
Tasnádi László pályafutása A rendszerváltás után a Nemzetbiztonsági Hivatal alosztályvezetője, majd az Információs Hivatal osztályvezető helyettese. 1998-2000 között a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának helyettes vezetője, ezt követően 2002-ig az Adó- Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (ma Nemzeti Adó- és Vámhivatal) Bűnügyi Igazgatóságának vezetője. Miután az adóhivataltól távozott, Pintér Sándor cégénél, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nél lett vezérigazgató, és a Pajzs 07 Biztonságvédelmi Zrt. igazgatósági tagjaként is tevékenykedett. A 2010-es kormányváltás után Pintér Sándor belügyminiszter kabinetfőnöke lett, 2014-ben nevezték ki rendészeti államtitkárnak.
Rendészeti államtitkárrá való kinevezése két és fél éve történt, úgyhogy elég furcsa, hogy Tasnádi László most hirtelen azon siránkozik, hogy nem védték meg, és ez annyira fáj neki, hogy lemond. Azért is furcsa, mert Pintér Sándor belügyminiszterről az ismerősei egytől egyig úgy tartják, hogy megvédi az embereit. Miért ne tenné meg akkor, amikor az egyik bizalmi emberét a vetélytársának is nevezhető Lázár János támadja? Nem nagyon hihető.
A két kormánytag szembenállásának oka a 2010-es kormányváltás előtti időre tehető, amikor Lázár János maga készült a belügyminiszterségre: meglátogatott minden megyei rendőr-főkapitányságot, és tájékoztatást kért a közbiztonsági, bűnügyi helyzetről. A beszámolók alapján Lázár felkészült volt, érződött hogy az előző ciklusban a parlament rendészeti bizottságának elnökeként tevékenykedett.
A körút mindenesetre hiábavaló fáradozásnak bizonyult, mert Lázár helyett Pintér Sándor foglalhatta el a belügyminiszteri széket.
Az államtitkár beletenyerelt valamibe?
Hogy akkor mi vezethetett Tasnádi László hirtelen bejelentéséhez? Talán máshol kell keresni a megoldást, például az elmúlt időszak egyes botrányainál. Ilyen volt a Pharaon-ügy: emlékezetes, a csalás miatt nemzetközi elfogatóparancsok alatt álló Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos egy kiszivárgott belügyi háttéranyag (PDF) szerint mégiscsak felkerült a BM radarjára, még a Szaúd-Arábiai Királyság nagykövetének is levelet írtak az ügyében.
Ez azonban elég kellemetlenné válhatott azután, hogy kiderült: Pharaon a körözések ellenére vízummal járt Magyarországon, sőt Orbán Viktor kormányfő személyesen is találkozott a milliárdossal, akiről nagy tisztelettel beszélt, és akit professzornak szólított.
Hasonló eset lehetett az az állítólagos házkutatás, amit egyes hírek szerint egy K. nevű befolyásos belvárosi ügyvédnél foganatosítottak a belügyi szervek – a Vasárnapi Hírek hivatalosan meg nem erősített, majd határozottan cáfolt információi szerint ez az ügyvéd Kertész Balázs, a propagandaminiszter Rogán Antal gazdasági ügyintézője lehetett.
Ilyen balfogások után nyilván nem dicsérték meg a belügy rendészeti államtitkárát, akinek a fedősztorija egyébként azért is felesleges, mert a szolgálati korhatár elérésére hivatkozva is búcsút mondhatna az államigazgatásban betöltött pozíciójának. Az sem lenne meglepő fejlemény, ha karrierjét egykori munkahelye, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. kötelékében folytathatná ezután.
Csikász Brigitta | [
"Belügyminisztérium",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt."
] | [
"Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata",
"Adó- Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal",
"Információs Hivatal",
"Vasárnapi Hírek",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal) Bűnügyi Igazgatósága",
"Pajzs 07 Biztonságvédelmi Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség Juhász Ferenc volt szocialista honvédelmi miniszter, jelenlegi MSZP-s országgyűlési képviselő, valamint dr. Fapál László a Honvédelmi Minisztérium egykori közigazgatási államtitkára ellen.
A főügyészség Juhász Ferenc volt minisztert tettesként, Fapál László volt államtitkárt felbujtóként egy rendbeli jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja. Juhász Ferenc 2002. májusától 2006. június 9-ig honvédelmi miniszter, míg dr. Fapál László 2004. december 10-től 2006. június 30-ig a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt.
A vádirat szerint Fapál László államtitkárként 2005. február 11-én kérelmet nyújtott be Juhász Ferenc honvédelmi miniszterhez, hogy bár korábban katonaként kapott szolgálati lakást, amit kedvezményesen meg is vásárolt, majde kedvezményes munkáltatói kölcsönben is részesült, a miniszter mégis engedélyezze neki bérlakás juttatását, holott ezt a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek kellett volna bejelentenie.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszterként – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megszegve – egyedi döntést hozott, melyben a kizáró körülmények alól a felmentést megadta, és egyben megállapította, hogy Fapál László részére határozatlan időtartamra juttatható HM rendelkezésű lakás. A Honvédelmi Minisztérium 2005. május 5. napján vásárolta meg a Budapest, XIV. kerületben található 147 m2-es, 4 és félszobás ingatlant 65 millió forintos vételáron, majd gyorsított eljárásban bébreadták Fapál Lászlónak 11 680.- Ft havi bérleti díjért.
2006. május 10-én Fapál László közigazgatási államtitkárként maga kezdeményezte Juhász Ferenc honvédelmi miniszterhez címzett írásos kérelmében az általa bérelt HM rendelkezésű lakás részére történő elidegenítését, a kérelmet saját maga "Egyetértőleg" terjesztette a miniszter elé. A javaslatot Juhász Ferenc miniszterként "Rendben!" felirattal záradékolta.
Juhász Ferenc döntése, miszerint a Fapál László által bérelt ingatlant eladhatják neki, ellentétes volt azon vagyonkezelési szabállyal, mely szerint a hivatali lakással való ellátás keretében bérbe adott lakás az állami vezető részére nem idegeníthető el. 2006. július 04-én kedvezményes vételáron, 22,2 millió forintért vásárolhatta meg a 65,2 millió forintra értékelt ingatlant.
A vádirat szerint Fapál László igénybejelentései és Juhász Ferenc egyedi döntései azt célozták, hogy - Fapál László közigazgatási államtitkári tisztségét és jogállását az ügyintézés során szándékosan figyelmen kívül hagyva, a vonatkozó vagyonkezelési szabályokat kikerülve, illetve megszegve - Fapál László vételi jogosultja, majd - kedvező vételi feltételekkel - tulajdonosa legyen az állami tulajdonú ingatlannak. A vagyonkezelési szabályok megszegése következtében a Honvédelmi Minisztériumot 43 millió forint vagyoni hátrány érte, amely nem térült meg.
Juhász szerint nem megalapozott a vád
Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter közölte, nem tartja megalapozottnak a Központi Nyomozó Főügyészség vele szembeni vádemelését, az MTI-nek azt mondta, a vád egy olyan eljáráshoz kapcsolódik, amelyet Hende Csaba honvédelmi miniszter korábban - Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost tájékoztatva - már formailag törvényesnek talált.
"Az ügyészség ráadásul - nyilvánvalóan politikai nyomásra - nem vette figyelembe, hogy van egy honvédelmi törvény és egy a katonák jogállásáról szóló szolgálati törvény" - közölte Juhász Ferenc. Hozzátette: ezek kimondják, hogy a katona állami beosztásba kerülve is katona marad - utalt Fapál László jogállására a volt tárcavezető -, ami kettős jogállást eredményez. Ilyen esetben az érintettnek kedvezőbb törvényi eljárást kell alkalmazni, a neki kedvezőbb helyzetet kell figyelembe venni - közölte. Elmondta azt is: az ügyhöz hasonló esetek minisztersége előtt is megtörténtek a tárcánál.
Fapál szerint ő ártatlan
Fapál László, a Honvédelmi Minisztérium (HM) egykori közigazgatási államtitkára szintén nem tartja megalapozottnak a Központi Nyomozó Főügyészség vele szembeni vádemelését, és ártatlannak tartja magát. Az MTI pénteki megkeresésére Dezső Antal, Fapál László ügyvédje azt közölte, nem kapták meg hivatalosan a vádiratot, ezért az abban foglalt tényállást nem ismerik. Jelezte azonban, ha a vádirat tartalma megegyezik a gyanúsítás szövegével, akkor - álláspontjuk szerint - a vád azon a téves jogi felfogáson alapul, hogy Fapál László állami vezetőként igényelt és kapott lakást.
Dezső Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy Fapál László kettős jogviszonyban volt, és nem államtitkárként, hanem katonatisztként kapott lakást a Honvédelmi Minisztériumtól. Mivel Fapál László katonatisztként kapott lakást, ezért nem lehet az ügyben az állami vezetőkre vonatkozó jogszabályokat alkalmazni, illetve a terhére róni - tette hozzá. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Valamilyen szabálytalanság biztosan történt az SZDSZ tavalyi tisztújító küldöttgyűlésén, de hogy pontosan mi, azt nem tudni. A csalást vizsgáló bizottság csak annyit állapított meg, hogy Fodor Gábornak és Kóka Jánosnak nem volt köze a szabálytalansághoz. Többet nem árultak el.
Csak a márciusi népszavazás után tárgyal majd a pártvezetés a teendőkről.
Sem Kóka Jánosra, sem Fodor Gáborra nincs terhelő tény, hogy ők vagy stábjuk szerveztek volna szabálytalanságokat az SZDSZ tavaly márciusi küldöttgyűlésén, állapította meg a Jüttner Csaba vezette háromtagú bizottság. A csaknem 5 órás, rendkívüli ügyvivői ülés azért tartott a tervezettnél 3 órával tovább, mert terjedelmes volt a vizsgálati anyag, és ennek az áttekintése elhúzódott, mondta Jüttner Csaba.
A bizottság megállapításai, hogy négy BAZ-megyei küldött nem jelent meg a kétnapos küldöttgyűlés egyik napján sem, ugyanakkor a fővárosi bíróságnál található jelenléti íven szerepelt az aláírásuk. A bizottság ez alapján állapította meg, hogy valóban történt szabálytalanság.
A bizottság nem talált tényeket arra, hogy a négy küldött helyett ott lévő emberek szavaztak-e, és ha igen, akkor kire, így a bizottság ebben a kérdésben nem foglalt állást. Az SZDSZ sajtófőnöke elmondta, hogy a vizsgálatról szóló jelentést megmutatják az érintetteknek, és ezután nyilvánosságra hozzák. Kérdezni nem lehetett, így a sajtótájékoztatón nem derült ki, lesz-e rendkívüli küldöttgyűlés, és hogy milyen lépéseket tesznek egy ilyen szabálytalanság után.
Az Index úgy tudja, hogy a pénteki ügyvivői testületi ülés azért nyúlt maratoni hosszúságúra, mert vita alakult ki a jegyzőkönyvben foglaltakról, amiből a történtekre vonatkozóan nem lehetett végső következtetést levonni. A vizsgálat szerint ugyanis a négy BAZ-megyei álküldöttet T. Asztalos Ildikó megyei elnök toborozhatta, mikor kiderült, hogy az eredetileg delegáltak közül négyen nem tudnak megjelenni a szavazáson. Úgy tudjuk, a sajtótájékoztatón elhangzott további egyeztetés valójában azt takarhatja, hogy magát a megyei elnököt akarják megkérdezni, hogy tisztázni tudja a személyét érintő vallomásokat.
Míg T. Asztalos Ildikót nem kérdezik meg, addig a vizsgálatot sem lehet lezártnak tekinteni, így egyelőre azt sem lehet tudni, tartanak-e rendkívüli tisztújító küldöttgyűlést, bár erről is esett szó péntek délután. A kérdésben egyébként teljes a megosztottság a párt vezető politikusai körében, ajánlást erről várhatóan a keddi ügyvivői testületi ülésen tesznek. A küldöttgyűlés összehívásáról a párt országos tanácsa dönthet, ez legkorábban április elején esedékes, az országos tanács ekkor tartja következő ülését.
Az SZDSZ-ben azután indult vizsgálat, hogy egy miskolci vállalkozó február elején közölte, a párt tavaly tavasszal tartott tisztújító küldöttgyűlésén 4-5 borsodi küldött helyett mások szavaztak, szavazataikat az előzetes egyeztetéseknek megfelelően Kóka Jánosra adták. Köteles Péter először a Hír tévében beszélt eltorzított hangon a csalásról, néhány nap múlva azonban már névvel is vállalta állítását.
A vállalkozó szerint a szavazatok manipulálásának hátterében T. Asztalos Ildikó, az SZDSZ Borsod megyei elnöke állhatott, Kóka János és Fodor Gábor elnökjelöltek azonban nem tudtak semmiről. T. Asztalos többször is cáfolta a vádat, egyben hangsúlyozta, hogy a kampányban nyíltan Fodor Gábor mellett állt ki, és a küldöttgyűlésen is őt támogatta. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter is többször megszólalt az ügyben, ő úgy vélekedett, hogy belső vizsgálatot kell folytatni, jogi lépéseket azonban nem tervez.
A Magyar Nemzet később bizonyítékokat is talált arra, hogy a delegált küldöttek helyett mások jelentek meg a szavazáson. A lapnak nyilatkozó férfi nevével is vállalta, nem vett részt a küldöttgyűlésen, a jelenléti íven mégis szerepel a neve, a két kézjegy pedig valóban nem hasonlít egymásra.
Az ügy azért különösen érzékeny, mert a két elnökjelölt közt csak néhány szavazat különbség volt, az is a szavazás második fordulójában, az első körben ugyanis szavazategyenlőség alakult ki. Az SZDSZ óvatosságát jelzi, hogy a vizsgálat eredményéről szóló beszámolót a népszavazás utánra időzítették, kerülni akarták, hogy a csalás gyanújáról szóló hírek tematizálják a nemekről szóló kampányt. Sajtóhírek szerint SZDSZ-es politikusok Kóka lemondását várnák el, névvel azonban senki nem vállalta ezt a véleményét.
Az ügyben ketten is feljelentést tettek közokirat-hamisítás gyanújával ismeretlen tettes vagy tettesek ellen: Szerdahelyi Szabolcs, a Deport '56 elnöke és Mali Zoltán, a baranyai Drávapiski SZDSZ-es polgármestere.
Kóka János pártelnök később közölte, az SZDSZ-ben erős a gyanú, hogy a tavalyi elnökválasztáson és tisztújításon szabálytalanságok történtek. Kóka február 12-én vizsgálatot kezdeményezett, ezt az ügyvivői testület jóváhagyta, a vizsgálat lefolytatásával a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökét, Jüttner Csabát bízta meg, aki a pártelnök egyik vidéki bástyája.
Kóka János bejelentette azt is, hogy ha a vizsgálat alapján az SZDSZ vezetőiben bármilyen kétség merül fel, hogy jogszerűen lett-e a párt elnöke, akkor összehívhatnak egy új küldöttgyűlést, és ő készen áll rá, hogy újra megmérettesse magát, de lemondani nem mond le. A találgatások szerint elképzelhető, hogy Kóka egykori vetélytársa, Fodor Gábor újra elindulna, bár az erről szóló kérdéseket eddig következetesen hárította, és más sem jelezte, hogy megpályázná a pártelnöki posztot.
A vizsgálat határideje március 12-én járt le, így a téma szerepelt az SZDSZ ügyvivői testülete hétfői ülésének napirendjén. Mivel a vizsgálatról szóló beszámoló addigra nem készült el, pénteken rendkívüli ülést tartottak a liberális ügyvivők. | [
"SZDSZ"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Deport '56",
"Hír tévé"
] |
Miközben már szinte követhetetlen, hogy mekkora hazai és uniós források folynak el nap mint nap teljesen értelmetlenül Magyarországon, nem véletlen, hogy a legtöbben csak legyintenek arra, ha kiderül egy-egy újabb visszaélés. Ennek egyik oka vélhetően az lehet, hogy a társadalom nagyobb része nem képes felmérni, hogy mit jelent százmillió vagy éppen egymilliárd forint, hiszen ezeket a hatalmas összegeket nem könnyű társítani a hétköznapi példákkal.
hirdetés
Éppen ezért érdekes és szemléletes az a példa, amire a minap bukkantunk a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban (Honvédkórház). Az egészségügyi intézmény földszintjén hatalmas tábla hirdeti, hogy alig kevesebb mint 973 millió forint uniós támogatásból valósult meg az MR- és CT-berendezések cseréje. Az új képalkotó diagnosztikai berendezéseket ünnepélyes keretek közt adták át 2015 végén; ezek jelentősen hozzájárulnak a betegellátás minőségi fejlesztéséhez. A kórháznak szüksége is van ezekre az eszközökre, ugyanis több mint 50 ezer fekvő- és egymillió járóbeteg ellátását végzi. Az intézmény honlapja szerint az új, korszerűbb képalkotó berendezések alkalmazásával a betegek sugárterhelése csökken, valamint új vizsgálattípusok is rendelkezésre állnak, amelyek a magyar lakosság megbetegedési és elhalálozási statisztikáit figyelembe véve kiemelt jelentőségűek.
A Honvédkórházban hasznosan költötték el az uniós pénzeket. Ez Simonka György érdekeltségének nem sikerült Fotó: Horváth Csaba László / Magyar Nemzet
Ez a példa pedig azért sokatmondó, mert éppen ugyanekkora összeggel nem tud elszámolni, vagyis 973 millió forint kárt okozott a hazai és az uniós költségvetésnek Simonka Györgynek, a Fidesz Békés megyei országgyűlési képviselőjének egyik cége. Lapunk néhány hete a legfőbb ügyész tájékoztatása alapján számolt be a kormánypárti politikus – mára egyébként felszámolás alá került – vállalkozásának csillagászati összegű károkozásáról.
Polt Pétert Hadházy Ákos, az LMP társelnöke kérdezte arról, hogy hol tart a nyomozás a fideszes politikus és családja érdekeltségébe tartozó Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél. Egyébként kiderült az is, hogy a 973 millió forint kárt eddig nem térítette meg senki, s az összeg a nyomozás során akár emelkedhet is. Ráadásul Simonka Györgyöt ki sem hallgathatták az ügyben, hiszen védi a mentelmi joga. Ugyanakkor a Központi Nyomozó Főügyészség költségvetési csalás gyanúja miatt folytat nyomozást a politikus rokonainak és cégeinek érintettségével. Az ügyben eddig 14 gyanúsított van, közülük ketten vannak előzetes letartóztatásban. Egyikükről lapunk derítette ki korábban, hogy Simonka György üzlettársa, méghozzá éppen az említett cégben.
Mindezek ismeretében figyelemre méltó az, hogy az Országos Kardiológiai Intézetben nincs sem CT-, sem pedig MR-berendezés. A Klubrádió egyik hallgatója számolt be a napokban egy különös esetről, miszerint egy nyitott mellkasú gyermeket a Heim Pál kórházba vittek át CT-vizsgálatra, mert a szívklinikának nincs CT-készüléke. A történetről az RTL Klub is riportot készített néhány napja, megkeresve az Országos Kardiológiai Intézetet, ahol elmondták, hogy valóban nincs CT-, sem pedig MR-berendezés az intézményben. Kiderült, hogy ezért a gyerekeket a Heim Pál kórházba, a felnőtteket pedig a szomszédos István-kórházba szállítják vizsgálatra. Hetente 8-10 alkalommal fordul elő, hogy a szívátültetés előtt másik kórházba kell menniük a betegeknek a gépek hiánya miatt. A kardiológiai intézet igazgatója elmondta, rendszeresen kérnek pénzt, hogy házon belül is tudjanak CT- és MR-vizsgálatot végezni, de eddig még nem kaptak, a kórháznak sosem volt CT-je. Nemrég ugyanakkor azt ígérték, hogy jövőre megkapják. A televízió megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahonnan mindössze annyit reagáltak, hogy Magyarországon 2010 óta 42 százalékkal több CT- és 117 százalékkal több MR-készülék van.
Látszatberuházások Rendkívül fontos fejlesztések maradnak el, mert a kormány látványberuházásokra, a maga reklámozására költ – mondta az állami hírügynökségnek tegnap Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője. Az ellenzéki politikus kifejtette: a héten megjelent hírek szerint az Országos Kardiológiai Intézetben nem tudtak ellátni egy súlyos állapotban lévő kisgyermeket megfelelő diagnosztikai készülék hiányában, ugyanakkor a vizes vb jövő pénteki megnyitóünnepsége három és fél milliárd forintba kerül. Az összeg feléből is luxus körülmények között meg lehetett volna rendezni a megnyitót, a másik feléből pedig öt MR-készüléket lehetne venni – hangsúlyozta. Csárdi Antal úgy fogalmazott, ma csak azok a beruházások, fejlesztések kapnak zöld jelzést, amelyek kampánycélokat szolgálnak, amelyek "alkalmat adnak a kormánynak, illetve a minisztereknek, hogy mutogathassák magukat".
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.10. | [
"Magyar Termés TÉSZ Kft."
] | [
"Országos Kardiológiai Intézet",
"Magyar Nemzet",
"RTL Klub",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] |
Az államtitkár egyszer már bocsánatot kért, ám most egy ítéleten felbátorodva újra pocskondiázza a Norvég Alap kezelőjét.
Első fokon elvesztette az Ökotárs Alapítvány a Miniszterelnökséggel és Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárral szemben jó hírnév megsértése miatt indított perét - közölte az MTI. Csepreghy tavaly "pártfüggő, szélhámos gittegyletnek" nevezte az Ökotárs Alapítványt – ezt a bíróság olyan véleménynek fogadta el, amelynek az igazságtartalmát nem kell vizsgálni, és amelyet egy közszereplő (mint a közpénzek elosztásáról döntő civil szervezet is) tűrni köteles.
A Fővárosi Törvényszék – mint a keddi tárgyaláson kiderült – elsősorban azt igyekezett körüljárni, hogy a helyettes államtitkár tényt vagy véleményt állított az alapítványt kétségkívül rossz színben feltüntető szavaival. Csepreghy az ítélethirdetés után az MTI-nek azt nyilatkozta: a bíróság az elsőfokú, nem jogerős ítéletben úgy döntött, hogy ő a kijelentést nem alap nélkül tette. Hozzátette azt is: a miniszterelnökség nem minősíti az ítéletet, de a kormánynak az az érdeke, hogy bármilyen közforrás érkezik is Magyarországra civil szervezetek finanszírozására, az "valóban a civil szervezetek széles körének a támogatására legyen felhasználva". Minden olyan szervezet, amely megpróbálja ezeket a forrásokat "egy szűk, marginális csoporthoz bekötni", megítélésük szerint árt a teljes civil társadalomnak - fogalmazott az államtitkár. Csepreghy ennél is tovább merészkedett, azt állítva, hogy az Ökotárs működésével kapcsolatban "mi évek óta ezt tapasztaljuk, ezért a szélhámos gittegylet kifejezés nemcsak akkor volt időszerű vélemény, hanem ma is fenntartható".
Ez utóbbi mondata annak fényében különös, hogy Csepreghy tavaly egyszer már bocsánatot kért a Norvég Alap kezelőitől e kijelentéséért, amikor Nun Andrással, az alap pályázatait elbíráló Autonómia Alapítvány igazgatójával vitázott egy tévéműsorban. "Bocsánat, a szélhámos gittegyletet valóban szerencsétlen volt nekem megfogalmaznom, mert elvitte a vitát egy olyan személyeskedésbe, ami teljesen felesleges volt" - mondta tavaly júliusban. Úgy látszik, most már nem tartja feleslegesnek a személyeskedő vitát.
Ráadásul a tárgyaláson nem egészen az hangzott el, amit a helyettes államtitkár nyilatkozott. Mint kiderült, a bíróság meghallgatta tanúként Csepreghyt, és megkérdezte tőle, mire alapozta a dehonesztáló kijelentést. A helyettes államtitkár tanúvallomásában arról beszélt, hogy elolvasta azokat az emlékeztetőket, amelyeket az Emberi Erőforrás Minisztériumnak a pénzosztó testületbe megfigyelőként küldött képviselői készítettek, és ezek alapján rajzolódott ki benne az a kép, hogy a civil pénzek szétosztásában nem csak szakmai preferenciák érvényesülnek.
Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság jogásza, a perben az Ökotárs jogi képviselője lapunknak azt mondta: az eljárásnak az volt az egyik tétje, hogy tény- vagy véleményállításról van-e szó, a másik pedig az, hogy két olyan közszereplő véleményvitájában, ahol az egyikük közhatalmat is gyakorol, hogyan alakul a tűrési kötelelezettség (amely arról szól, hogy a közszereplők a közügyek megvitathatósága érdekében a negatív véleményt is tűrni kötelesek). A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy Csepreghy véleményt mondott – ezek után annak igazságtartalmát nem vizsgálta, csak azt nézte meg, hogy a helyettes államtitkár megpróbálta-e valamivel alátámasztani ezt a véleményt (a válasz pedig igenlő volt, hiszen elolvasta a fentebb említett emlékeztetőket). Arról viszont nincs szó, hogy bizonyítottnak látták volna az állítást, vagyis például azt, hogy az Ökotárs pártbefolyás alatt álló szervezet, és ilyen minőségben osztott közpénzeket: a bíróság szerint ez egy olyan vélemény, amelyet az alapítvány közszereplőként köteles eltűrni. A védelem álláspontja viszont az, hogy ha valakiről azt állítják, pártérdekek mentén csal a pénzosztásnál, az nem vélemény, hanem rágalmazó tényállítás.
Az elsőfokú ítélet nem jogerős, az Ökotárs információink szerint fellebbez a döntés ellen. | [
"Ökotárs",
"Norvég Alap"
] | [
"Helsinki Bizottság",
"Ökotárs Alapítvány",
"Fővárosi Törvényszék",
"Emberi Erőforrás Minisztérium",
"Autonómia Alapítvány"
] |
Hazai támogatások után EU-s pénzeket is kaptak: 135 milliót nyertek L. Simon nejének cégei
Gárdony — "Nem igazán világos, hogy milyen alapon kérdezi meg két magáncég törvényesen felvett támogatásait" – fogalmazott lapunknak L. Simon László fideszes képviselő felesége, akit a cégei által nyert uniós pénzekről kérdeztünk.
Kálmán Olga szerint így menthetné meg a kormány az idei karácsonyt
A hivatalos kormányzati honlap adatbázisában ugyanis az szerepel, hogy a Simon és Simon Kft. 32 millió forintot , az Agárdi Aratrum Kft. pedig közel 103 millió forintot nyert az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetés című pályázaton. A közzétett adatok szerint előbbi cég esetében a támogatási döntés dátuma idén július volt, míg utóbbi esetében szeptember.
L. Simon László évekkel ezelőtt kiszállt a vállalkozásaiból, amiket azóta felesége irányít, ugyanakkor október elején tulajdonosként felbukkant az Agárdi Aratrumban a politikus is. Kerestük a honatyát, hogy megtudjuk, mire fogják költeni a pénzeket, ám ő a cégek ügyvezetéséhez – azaz a feleségéhez – irányított minket. – Nekem erről nincs információm. Nem is foglalkozom a cégek pénzügyeivel. Én nem kaptam semmilyen támogatást, nem is igényeltem – mondta lapunknak L. Simon.
A képviselő iránymutatásának megfelelően megkerestük a feleségét, Vass Esztert, akitől – noha nem értette, milyen alapon kérdezzük ilyesmiről – részletesebb választ kaptunk. Azt állította, hogy szeptemberben nem nyertek támogatást, úgy véli, a honlapon most közzétett számok több év együttes támogatásának az összegei lehetnek, amelybe beletartoznak a művelésbe vont területek után automatikusan járó területalapú és zöldítési támogatások, illetve az AKG-támogatások. Utóbbit ugyanis öt évre ítélik meg és éves bontásban fizetik ki, a pontos összeget pedig csak a támogatási időszak végén tudják meg, hiszen változhatnak a területi adatok és az elszámolás alapját képező euró árfolyama is.
Az ügyvezető néhány támogatási jogcímet is megemlített a hozzájuk tartozó összeggel. Eszerint a két cég az elmúlt években összesen 29,3 millió forint területalapú támogatást kapott, zöldítésre 15 milliót, gyümölcstermesztésre 5,8 milliót, extenzív termesztésre 5,7 milliót, az AKG részeként pedig 76,5 milliót.
Vass Eszter közölte, nem tartja magát közszereplőnek, így a jövőben ne tőle kérjünk információt. "Nem gondoljuk, hogy törvényesen működő gazdasági társaságok gazdálkodásáról egy bulvárlapnak kellene számot adnunk" – fogalmazott.
L. Simon korábban panzió- fejlesztésre is nyert / Fotó: szallas.hu
A képviselő és családja százmilliókat zsebelt be a legkülönfélébb jogcímeken: az egykori fitneszedző feleség 281 millió forintért vett földeket az állami árverésen, de nyertek bő 45 milliót panziófejlesztésre is.
Cél a fenntarthatóság
Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetés célja a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása. Ebbe beletartozik a környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása és a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése is. | [
"Simon és Simon Kft.",
"Agárdi Aratrum Kft."
] | [] |
Engedély nélküli pénzügyi szolgáltatásért és pilótajátékért 500 millió forintra büntette az MNB a Biztonság-Trade Kft.-t, a brókerbotrányba Hungária Értékpapír Zrt. két tulajdonosának ceglédi vállalkozását. Az MNB az azóta felszámolás alatt lévő Hungária cégvizsgálata miatt kezdett el jobban belenézni a Biztonság-Trade Kereskedelmi és Tanácsadó Kft. dolgaiba, amiről megállapították, hogy kölcsönszerződések formájában, nagy és garantált hozamot ígérve gyűjtött pénzt több ügyféltől, bármiféle erre vonatkozó engedély nélkül.
A cég több millió forintot gyűjtött így össze Cegléd környékén, a modell pedig a károsultak szerint több mint húsz éve zajlott. A cég alig több mint féloldalas szerződéseket írt 20 milliós kölcsönökről, amikben egy szó sincs a kölcsönadók értékeinek védelméről. Amikor pedig a hitelezők biztosítékot kértek, a Biztonság-Trade munkatársai csak rámutattak a Hungária Zrt., az alapító Kecskés Lászlóné Jolika és Seres István másik cégének a falon lógó cégérére, mondván, hogy "ez a fedezet".
Egészen addig mindig ki is fizették az ígért 15-20 vagy akár 40 százalékos hozamokat, amíg a Hungária Értékpapír Zrt. be nem dőlt, akkor pedig kiderült, hogy az egész csak egy nagy pilótajáték volt, amiben a hozamot más emberektől kapott kölcsönökből fizették. A károsultak korábban azt mondták, hogy a Biztonság-Trade akár 15-25 ezer embertől is kaphatott kölcsön pár százezertől néhány millióig terjedő összegeket. A cég működéséről részletesebben a Biztonság-Trade irodavezetőjével készült interjúnkban olvashat részletesebben. | [
"Hungária Értékpapír Zrt."
] | [
"Biztonság-Trade Kft.",
"Biztonság-Trade Kereskedelmi és Tanácsadó Kft."
] |
Nem lehet pontosan tudni, hogy kik kaptak pénzt valójában a legnagyobb, állami kultúratámogató intézménytől, a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA). Az idén nyolcmilliárdot szétosztó intézmény nyilvánosságra hozott listáin ugyanis azok is szerepelnek, akiktől később megvonták a támogatást. Az NKA szerint az a lényeg, hogy a győztesek mielőbb értesüljenek a jó hírről, mert amúgy is kevés döntést semmisítenek meg.
A világ legtakarékosabb rádiókabaréját rendezte meg Farkasházy Tivadar Rómában Hiller Istvánnak, miniszteri keretből. A rádió új igazgatója vizsgálta a furcsa helyzetet, de nem talált visszaélést.
A milliárdokat szétosztó állami szerv, a Nemzeti Kulturális Alap elölről nézve nett, demokratikus szervezetnek tűnik. Van azonban egy különös hátsó bejárata is. Nemcsak pályázat útján lehet ugyanis támogatáshoz jutni, hanem magától Hiller Istvántól is, akinek kétmilliárd forint van a fiókjában. A szobában nem ül szakmai zsűri, de akkor mi alapján döntik el, hogy ki érdemes a bőkezű miniszteri támogatásra?
Soha ki nem fizetett tételek is szerepelnek a kulturális minisztérium miniszteri keretének támogatottjainak listáján. Az anomáliára akkor figyeltünk fel, amikor cikkünkben annak jártunk utána, miért áll a mindenkori kulturális miniszter rendelkezésére szokatlanul nagy támogatási keret. Aggályosnak találtuk ugyanis, hogy 2007-ben közel kétmilliárdos összeg felett rendelkezett a miniszter úgy, hogy a kifizetések jogosságát nem ellenőrzi megválasztott, szakmai zsűri.
Nem minden győztes kap pénzt
Cikkünk után jelentkezett a lista egyik támogatottja, a rádió jelenlegi elnöke. Such György állította, hogy bár egykori cégének neve valóban szerepel a nyilvános támogatási listán, ők sosem pályáztak. Kommunikációs tréning lebonyolítására szerződtek az akkor még Bozóki András vezette minisztériummal. A tréningről számlát állítottak ki, a minisztérium pedig fizetett.
A minisztériumnál érdeklődve kiderült, nem teljesen fiktív tételről van szó. A kommunikációs tréninget ugyanis valóban a miniszteri keretből szerette volna finanszírozni Bozóki, de miután kiderült, hogy "ez a támogatási cél nem illeszthető be az NKA törvény által meghatározott célok közé, [...] a minisztérium saját költségvetéséből fizette ki az összeget".
Minket azonban még így is izgalomban tartott az, hogy az érdeklődők nem csak a döntések okairól és a döntéshozók kilétéről nem szerezhetnek tudomást, hanem azt sem tudhatják pontosan, kiket érdemesített támogatásban a minisztérium. Történik mindez úgy, hogy a folyamatba a törvény szerint is betekintést kellene kapniuk a civileknek.
Nincs kapacitás a hitelességre
Mivel a minisztérium állította, hogy a honlapon található támogatási listák kezelése az NKA feladata, a szervezet igazgatójához fordultunk. Perlik Pál meglepő magyarázatot adott a fiktív támogatási tételekről: fontosabb dolguk is van a listák frissítésénél.
"Az NKA listáira akkor kerül fel a pályázó vagy támogatott neve, ha a támogatásról megszületett a döntés. Évente hat-hétezer támogatási döntés születik, és ezek egy kis része, ötven-száz különböző okokból meghiúsul."
Az NKA arra fektet nagy hangsúlyt, hogy a határozatok mielőbb felkerüljenek a honlapra, mert a nyertesek elsőként innen értesülnek a döntésről. "Arra a szervezetnek azonban nincs kapacitása, hogy folyamatosan nyomon kövessék a változásokat" - mondta Perlik.
Az igazgató szerint amúgy is kevés döntést vonnak vissza, úgyhogy az alaptalanul bentmaradó tételek nem teszik hiteltelenné az egész listát.
Mi ugyan másként vélekedtünk, hiszen cikkünkben így alaptalanul hoztunk hírbe egy céget, de Perlik Pál szerint a listáknak a funkciója a döntések nyilvánosságra hozatala, nem pedig a civilek tájékoztatása.
Perlik az Indexnek egyébként hangsúlyozta, a meghiúsult támogatások összegét az NKA újra eloszthatja.
Papírokból tájékozódnak
A legnagyobb, állami kultúrafinanszírozó szervezet egyébként nem csak az átláthatóságát biztosító listáknál küszködik kapacitáshiánnyal, de a átutalt támogatások felhasználásáról sem tud teljes körűen tájékozódni.
"Hatezer pályázat esetén nincs lehetőség arra, hogy helyszíni szemlén győződjünk meg a pénz megfelelő felhasználásáról" - mondta erről az NKA vezetője.
A helyszíni ellenőrzés költség- és időigényes eljárás, amit csak esetileg rendelnek el, tudtuk meg. A szervezet minden esetben vizsgálja viszont a pénzügyi elszámolásokat. Perlik a jellemző szabálytalanságok közt említette azt, amikor egy pályázó több helyre adja be ugyanazt a számlát, vagy nem megfelelő számlákkal igazolja a kiadásait.
Ilyen okokból évente négy-öt esetben kérik vissza a pénzt, vagy fordul az NKA a bírósághoz. | [
"Nemzeti Kulturális Alap"
] | [] |
Az egykori Kossuth téri kordonbontó Fidesz egy egykori kordonállítót nevezett ki a Pécsi Tudományegyetem gazdasági vezetőjévé 2014 decemberében. Jenei Zoltán szocialista éra beli ténykedését az alfahír.hu portál vette számba.
2002-ben Lamperth Mónika az addig az ORFK gazdasági főigazgatójaként ügyködő Jeneit a Belügyminisztérium gazdasági helyettes államtitkárává nevezte ki. Jenei a második Gyurcsány-kormányban – 2006 júniusától – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti szakállamtitkára volt, egészen 2007 májusáig, amikor is – többek között – a Kossuth téri kordonerdő miatti elképesztő állapotok miatt távoznia kellett.
Az akkor kritikák szerint Jenei “nem egyeztetett" az ORFK vezetésével a kordonok ügyében, holott a tárcánál éppen az ő feladata lett volna közvetíteni a politika és a szakma között. 2007 elején Jeneiék – Gergényi Péterrel karöltve – még az Országgyűlés akkori elnökével, Szili Katalinnal szemben is megvédték a kordonokat, mondván arra “biztonsági kockázatok" miatt továbbra is szükség van.
Jenei úr nemcsak szakértelméről" volt híres, remek ingatlanbefektető hírében is állt, áll – írja az Alfahír. A civilben amúgy közgazdász még 2003-ban, finoman szólva is kedvezményes áron, 11,6 millióért vette meg a 93 négyzetméteres, III. kerületi szolgálati lakását, amihez teremgarázs is tartozik. Piaci elemzők szerint az ingatlan akkori értéke 30 millió forint volt.
A kancellári rendszer létrehozásával a kormány célja az volt, hogy “megszűnjön a felsőoktatásban a rossz gazdálkodás". Az új rendszerben a rektor az intézmény első számú vezetője, de a kancellár felel az igazgatási, gazdálkodási, jogi, közbeszerzési, műszaki, informatikai működtetésért is.
Forrás: alfahir.hu | [
"Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium"
] | [
"Pécsi Tudományegyetem"
] |
Az Állami Operaház felújítását, valamint új műhelyházának és próbaközpontjának felépítését átadják az egész Liget-programot kezelő állami Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. által alapítandó társaságnak, és ennek érdekében még az Operaház és műhelyei épületének, valamint az épülő új létesítmények ingatlanainak vagyonkezelési jogát is ez a projekttársaság kapja meg. Ezt javasolta csütörtökön az országgyűlés törvényalkotási bizottsága egy kulturális törvénycsomag részeként.
A szövegből úgy látszik, mintha ettől hatékonyabb eljárást várnának, eddig ugyanis főleg a csúszásokról lehetett hallani.
A beruházásokat az új cég állami pénzből, kiemelt jelentőségű állami feladatként, kiemelten közérdekű beruházásnak minősítve valósítja meg. Az Operaháznak minden már megszerezett engedélyt, megkötött szerződést át kell adnia. Viszont ha majd a folyamat végén véglegessé válik majd a felújított és új létesítmények használatbavételi engedélye, és lezajlik a műszaki átadás-átvétel, minden automatikusan visszakerül a Magyar Állami Operaház vagyonkezelésébe.
A teljesen új elképzelés nem a parlament illetékes szakbizottságától származik, hanem a törvényalkotási bizottság saját indítványa. Indoklásként ez olvasható: "A Liget Budapest projekt komplexitása azt eredményezi, hogy az egyes projektelemek szorosan egymásra épülnek, az egyik megvalósíthatósága – minden elemében – összefügg a másikéval, csak logikai, szervezési, megvalósíthatósági egységben tud működni és teljesülni a beruházás." Azt nem magyarázzák meg, hogy az Andrássy út belső részén és a Kőbányán megvalósuló beruházás hogyan kapcsolódik a Városligethez.
A szavazást jövő szerdán tartják, és az országgyűlési főbizottság javaslatát szinte mindig el szokták fogadni. | [
"Magyar Állami Operaház",
"Városliget"
] | [
"Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt."
] |
Több klikkvadász híroldal mögött is olyan szervezetekre és cégekre bukkantunk, amelyek a kamupártok ügyében elhíresült Seres Máriához és köréhez köthetők. A szervezetek többek között domain-használóként vannak jelen több weblapnál, a tartalmat viszont nem feltétlenül ők gyártják. A honlapok anyagaira épülő Facebook-oldalak összességében többszázezer lájkolót érhetnek el, ami politikai kampányokban is kifejezetten jól jöhet.
“A tó Erdélyben, mely képes előrejelezni az időjárást"
"Az antibiotikumok mellékhatása, melyekről az orvosok a legritkábban beszélnek"
Két cím, amellyel a nyugdijasok.hu nevű oldalra tévedők találkozhatnak. Hasonló, kattintásvadász cikkeket találunk az egyazegyben.com-on, az elmenyorszag.com-on, a bulvar.info-n, a szinesvilag.com-on, a fokusz.online-on, zoldujsag.hu-n, a motivalunk.hu-n, az agyafurt.com-on, illetve ezek Facebook-oldalán.
© Screenshot
Bár a weblapok látszólag függetlenek egymástól, valójában
olyan szervezetekkel és cégekkel lehet kapcsolatba hozni ezeket, amelyek a kamupártok ügyében elhíresült Seres Máriához és köreihez köthetők.
Seres Máriáról nemrég Gulyás Márton filmjében hallhattunk. Ez azt állítja, hogy a 2018-as parlamenti választáson indult 13 kamupárt közel felét egy olyan nyíregyházi kör találta ki és mozgatta, amely kapcsolatba hozható vele. A hat párt, illetve a szervezők a 2014-es és 2018-as választáson összesen több mint 2 milliárd forintnyi állami támogatást vettek fel, majd tüntettek el.
A térség országainak kamuhír-oldalairól nemrég a CEU-n működő Center for Media, Data and Society (CMDS) készített tanulmányt, ebben rámutattak, a dezinformációs honlapok gyakran alkotnak hálózatot, és egy személy vagy egy cég tulajdonában állnak. Tavaly például egy orosházi tanítónő bukott le, akinek hírhedt kamuhír-hálózatát végül törölte a Facebook – emlékeztetett a Magyarországról szóló jelentésben Szakács Judit, a CMDS kutatója. A központ a The Business of Misinformation nevű projektjében a különböző dezinformációs oldalak mögött álló intézményeket és embereket térképezte fel több országban, köztük Magyarországon is.
Nem sokat kellett kutakodni, hogy a hvg.hu is fel tudjon rajzolni egy hasonló hálózatot. A különbség, hogy az általunk összeállított listán a weboldalak többsége nem klasszikus álhíroldal, inkább
szenzációhajhász anyagok, népi bölcsességek és blődségek jelennek meg rajtuk.
A kamuoldalak elnevezés azonban ettől még illik rájuk, és nemcsak azért, mert a cikkek többsége minden tudományos alaposságot és újságírói szakmai munkát nélkülöz. Az oldalak nagy többségének nincs impresszuma, a "szerkesztőség" elérhetetlen, a cikkeknek nincs szerzője, és gyakran forrása sem. Az oldalakat emellett látszólag nem is szerkesztik, a friss anyagokat gyakran nem helyezik el a címlapon.
Kapcsolódási pontok
A honlapok között az egyik kapcsolódási pont a Kontroll Média Kft. A céget 2000-ben alapította meg Stekler Ottó, Seres Mária férje, és egy bizonyos Seres Antal, aki ugyanarra a nyíregyházi címre van bejegyezve, mint egykor Seres Mária volt.
A társaságból Stekler 2005-ben kiszállt, ám az nem került tőle túl messze. Az egyik tulajdonosa a cégnek jelenleg Seres Antalné, ügyvezetője pedig Seres Mária pártjának, a Seres Mária Szövetségesei elnevezésű párt egyik jelöltje volt a 2014-es választásokon. A cégről ezen felül sok minden nem tudható: hárman dolgoznak benne, bevétele tavaly 22 millió, nyeresége pedig 1,2 millió forint volt. Honlapja nem működik, beszámolójából annyi derül ki, hogy főtevékenysége "időszaki kiadványok kiadói feladatainak ellátása".
Márpedig úgymond kiadványból van egy pár:
a Kontroll Médiát 17 honlapnál találtuk meg domain-használóként.
A domain-használó egy jogi fogalom, a gyakorlatban ő a domain "tulajdonosa". Ez azt jelenti, hogy a Kontroll Médiáé a domain, bár az nem biztos, hogy az ott látható tartalmat is a cég állítja elő. Ugyanakkor joga van bármikor lelőni a honlapot.
A Kontroll Médiához köthető a klikkvadász oldalak közül a nyugdijasok.hu, a kerteszkedek.hu, a zoldujsag.hu és a biopraktika.hu. Így néz ki a hálózat, pirossal jelöltük azokat az oldalakat, amelyek ma már nem aktívak sem a weboldalon, sem a Facebookon.
A Kontroll Média domain-használó továbbá a medialine.hu-nál is, amely egy céges honlapot takar. A társaság online marketinggel foglalkozik, címlapján pedig Seres Mária látható az egyik fő képen. A cég különböző csomagokat árul, például havi 9 900 forint plusz áfáért többek között azt ígérik, hogy ügyfeleiknek heti három bejegyzést helyeznek el a Facebookon. Hogy mennyire aktív ez a vállalkozás, az kérdés, felhívtuk a kapcsolatként megadott telefonszámot, de ott nem mondtak semmit, éppen ellenkezőleg, aki felvette a telefont, bemutatkozni se akart. Ehelyett azt mondta, ez a telefonszám korábban volt a Media Line telefonszáma, egyébként pedig küldjünk e-mailt a honlapon. Megtettük, ajánlatot kérve, válasz viszont azóta sem jött, pedig ez már több napja volt.
Az mindenesetre biztos, hogy Stekler Ottó nevén volt egy hasonló nevű vállalkozás, a Media Line Group Kft., amit 2015-ben adott el. Bevétele ennek a cégnek sincs sok, 3,5 millió forint volt tavaly. Küldtünk e-mailt ennek a társaságnak az elérhetőségére is, de kézbesíthetetlen levélként jött vissza.
© medialine.hu
Gődény György is képbe kerül
A Kontroll Médiá-s honlapok alapján újabb oldalakhoz juthatunk el. A nyugdijasok.hu impresszumában például egy bizonyos Média Alternatíva szerepel, mint az oldal működtetője, egy kis keresgélés után pedig kiderül, hogy ugyancsak működtetőként szerepel a Média Alternatíva a klikkvadász egyazegyben.com-on is. (Amelynek a tulajdonosa egyébként beazonosíthatatlannak bizonyult.)
Ilyen cég egyébként, hogy "Média Alternatíva", valójában nem létezik, mi legalábbis nem találtunk semmit róla. Van viszont egy Média Alternatíva Hálózat nevű szervezet, mégpedig a Seres Mária Szövetségeseit (SMS) nevezték át ennek. A szervezetről sok mindent nem lehet megtudni, csupán annyit, hogy az adószámát törölték.
© Screenshot
A Média Alternatívát megtaláltuk Gődény Görgy oldalán is, ott mint adatkezelő. Gődény a szintén kamupártgyanúba kevert Közös Nevező 2018 elnöke volt, ez a formáció is az egyike volt azoknak, amelyek az Átlátszó korabeli cikke szerint csalhattak az ajánlásokkal a 2018-as választásokon. A cikk szerint tizennyolc olyan párt neve szerepel a hozzájuk küldött levelekben, amelyeknek az olvasók nem írtak alá, mégis szerepel a nevük és személyes adataik a jelöltek ajánlóívén.
Gődény oldaláról aztán egy újabb klikkvadász oldalhoz jutunk el. A doktorgodeny.hu domain-használója ugyanis bizonyos SOS Egyesület, amelyet azután megtalálunk az eltuntkeressuk.hu, a motivalunk.hu és az okostanacsok.hu mögött is. Ezek közül a motivalunk.hu aktív. Bár az SOS Egyesület egy karitatív szervezetnek tűnik, nem az, neve valójában a következő: Segítsünk Országunk Sorsán, képviselője pedig egy bizonyos Seres Mária.
Gődényt megkerestük azzal, hogy szeretnénk neki kérdéseket feltenni a Kontroll Médiáról, az SOS Egyesületről, valamint a Média Alternatíváról. Erre a többi között azt írta, "nincs szándékomban egyetlen újságíróval sem beszélgetni, ugyanis bármilyen naiv vagyok is, lassan kezdem megérteni a média működési elveit. Amúgy sem tudok semmilyen érdemleges információval szolgálni az Ön által említett cégekről, illetve egyesületekről." Ezután visszakérdeztünk, ez miként lehet, különösen annak fényében, hogy honlapjának domain-használója az SOS Egyesület, adatkezelőként pedig a Média Alternatíva van megadva. Erre a kérdésünkre viszont már nem válaszolt.
A hálózat azután is bővült, hogy megnéztük, milyen IP-címet használ mailszerverként a Kontroll Médiá-s pecazok.hu. Kiderült, hogy ugyanazt használja a civilmozgalom.hu, a seresmaria.hu, a civilhirlap.hu, vagy éppen a civilhir.hu. A Civil Mozgalom szintén Seres Mária szerveződése volt, 2009-ben alakult párttá, hogy induljon az országgyűlési választásokon.
Még egy oldal, a szoveggyartok.hu is a segítségünkre volt. E domain tulajdonosa szintén a Kontroll Média, a weboldal üzemeltetője pedig a Média Alternatíva.
Maga a honlap tulajdonképpen egy álláshirdetés, amelyben munkatársakat keresnek szövegíró, portálmenedzser, főszerkesztői pozícióra. Hogy megtudjuk, pontosan mi lenne a feladat, jelentkeztünk, és egy nap múlva meg is jött a válasz egy automatikus levél formájában. Ebben egyrészt arról értesítettek minket, hogy gratulálnak, sikeresen jelentkeztünk, másrészt leírták, mi a következő dolgunk: egy listából kell kiválasztanunk egy magazint, amelyhez ígéretük szerint hozzáférést kapunk, majd 2 hét próbaidő után közösen eldöntjük, merre tovább.
A levél szerint legalább napi 4-5 blogcikket kellene írnunk egy magazinhoz, amit a mellékelt listából választhatunk ki.
“A cikkeket nem elég megírni, azt egy automata rendszeren keresztül meg is kell osztani Facebook-oldalakon, és neked pedig különféle, a témákhoz jól köthető csoportokban (de javaslunk is ilyeneket, ahova neked kell belépni, majd ott aktiválódni, és menedzselni a tartalmaidat – ahol persze ezt az adminok megengedik). Folyamatosan figyelned kell a saját felületen a statisztikákat, hogy hatékonyak-e a cikkek, milyen címekkel és milyen témák mentek jobban, és ez alapján javítani és megtervezni a további munkádat" – állt a levélben, amelyhez egy olyan listát mellékeltek, amely egyrészt több helyen egyezett a Kontroll Médiá-s listánkkal, másrészt több, addig nem azonosított klikkvadász honlap is szerepelt rajta. Ilyen volt az agyafurt.com, az elmenyorszag.com, a fokusz.online, a szinesvilag.com, valamint a bulvar.info.
Így néz ki a hálózat az összes szereplővel:
A Szöveggyártók automatikus levelére még aznap válaszoltunk, ám reakció azóta sem jött, tehát elképzelhető, hogy maga az automatikus levél több éve íródott, és azóta befejezték a toborzást.
A cikkünkben szereplő honlapok közül többet megkerestünk a Facebookon, ám egyedül az Élmény Ország válaszolt. Aláírás nélküli üzenetben kérdésünkre, hogy mi közük van Seres Máriához, azt közölték: "Ő kicsoda, és mivel kapcsolatban kellene közünk lenni hozzá?"
Válaszukból emellett valami olyasmi is kiolvasható volt, hogy a honlapot, illetve honlapokat az üzemeltetőtől bérlik. "Mással meg nem vagyunk kapcsolatban, és hogy az oldal használata milyen feltételekkel történik, ahhoz nyilván ön is tudja, hogy semmi köze (...) Mi teljesen szabályosan bérlünk oldalakat, és semmi olyat nem teszünk, ami bármibe ütközne vagy bárkit is sértene! "
Kérdésünkre, hogy kitől bérlik az oldalakat, nem válaszoltak. Az Élmény Ország egyébként azt is állította, hogy a Szöveggyártók weboldalról sem tudnak semmit – annak ellenére, hogy fent voltak az oldal által kiküldött listán.
Kerestük Seres Máriáékat is. Tőlük azt szerettük volna megtudni, miért jegyeztek be ennyi domaint, mi a cél velük. Szerettük volna megkérdezni azt is, hogy a klikkvadász oldalakra a tartalmat is ők gyártják-e, és ha igen, akkor ennek mégis mi értelme van, mit akarnak elérni.
A Kontroll Médiánál e-mailünkre nem reagáltak, a domain.hu-n megadott telefonszámon pedig azt mondták, rossz helyen kopogtatunk, ez a szám nagyon régen volt a cégé. Mikor arra kértük a szám jelenlegi tulajdonosát, hogy mondja meg a nevét, lecsapta a telefont. Hasonló választ kaptuk az SOS Egyesület domain.hu-n megadott telefonszámán is, tehát hogy az nem az egyesületé. Két telefonszámon és a Facebookon is kerestük Seres Máriát. Az egyik szám nem volt elérhető, a másikat nem vette fel senki. Ahol megtaláltuk, ott kerestük a honlapok regisztrátorát is, a cégnél viszont azt mondták, hogy ügyfeleikről nem adhatnak tájékoztatást.
De mi lehet a mesterterv?
A honlapokról és a hozzájuk tartozó Facebook-oldalakról ezután egy online marketinggel foglalkozó szakembert kérdeztünk, aki névvel nem szeretett volna szerepelni. Ő a honlapokon található hirdetések alapján
kizártnak tartotta, hogy azokból nagy bevétele lenne az azt üzemeltető cégeknek.
Az úgynevezett "pénzcsináló" honlapok bevételét egyébként a CMDS tanulmánya szerint nagyon nehéz megbecsülni. Léteznek oldalak, amelyek a bannereket – mérettől függően – ötszáz és kétezer forint között árulják per nap, máshol havi 11 ezer-35 ezer egy hirdetési doboz, attól függően, hova kerül az oldalon. A Seres Máriához és köreihez kapcsolható oldalakon azonban cikkünk írásakor szinte kizárólag Google hirdetéseket lehetett találni, ezekből legfeljebb annyi pénz származik, hogy egy kis mellékeshez jussanak az írók. Persze ahogy ezeknél az oldalaknál is történik, jelentős időt és munkát lehet azzal megspórolni, ha egy-egy cikket több helyen is felhasználnak.
Az ilyen oldalaknak ugyanakkor nemcsak a bevétel lehet a célja:
a cikkeket megosztó, azokra épülő Facebook-oldalak több százezres követőtáborának már a létezése is hatalmas előny.
Tudunk olyan esetről, amikor egy jól bejáratott, 600 ezres követőtáborral rendelkező Facebook-oldalt egész egyszerűen megvett egy cég, hogy utána saját tartalmait ossza meg rajta.
Márpedig az általunk bemutatott weblapok tartalmain alapuló Facebook-oldalaknak egész sok követőjük van. Az Élmény Országnak például 172 ezer, az Egy az egybennek 129 ezer, a Nyugdíjasoknak 107 ezer, a Zöld Újságnak pedig további 64 ezer. A Facebook-oldalak napi több posztot is megosztanak, ráadásul legtöbbször régi, 2016-ban és 2017-ben megírt tartalmakat hasznosítanak újra.
A Facebook-oldalakat lehet emellett arra is használni, hogy bizonyos megbízóknak lájkolókat vadásszanak. Ha például van egy cég, amelynek azt ígérik, lájkolói számát megnövelik 10 ezerrel, akkor az adott társaság Facebook-oldalát meg tudják osztani a Nyugdíjasok Facebook-oldalon, vagy éppen az Egy az egybenen, és onnan akár be is eshet annyi követő.
Posztokat is lehet vásárolni, amelyek egymás között pörgethetik, megoszthatják az információkat. Ezek az Fb-oldalak egy politikai kampányban is jól jöhetnek, különösen, ha az szinte minden szegmensét lefedi a társadalomnak, a fiataloktól a nyugdíjasokig. Ha pedig valaki politikai tartalmakat akarna megosztani egy-egy követőtábornak – legyen akár kamupárt vagy valódi – annak sincs akadálya. | [
"SOS Egyesület",
"Kontroll Média Kft.",
"Media Line Group Kft."
] | [
"Média Alternatíva",
"Center for Media, Data and Society",
"Kontroll Médiá-s pecazok.hu",
"Közös Nevező 2018",
"Élmény Ország",
"Seres Mária Szövetségesei",
"Civil Mozgalom",
"Média Alternatíva Hálózat",
"Seres Mária Szövetséges"
] |
A személyes adatok letiltására szólítja fel az embereket a Nyilvánosság Klub az újabb "nemzeti konzultációval" kapcsolatban.
A Nyilvánosság Klub közleményében úgy véli, hogy az adófizető állampolgárok pénzéből százmilliókat felemésztő "nemzeti konzultáció" valójában nem szolgál más célt, mint közpénzekből finanszírozott kormányzati propagandát, valamint olyan adatbázis elkészítését, amelyben a választók személyi adatait és politikai véleményét összekapcsolják.
A társaság felidézi a korábbi nemzeti konzultációt, amikor a kérdőívek jobb felső sarkában vonalkódot helyeztek el, amelynek segítségével minden egyes magyar állampolgárt azonosíthattak aszerint, hogy válaszolt-e, és ha igen, hogyan a kérdőív kérdéseire, valamint azt , amikor Kubatov Gábor fideszes képviselő a 2010-es választások előtt azt mondta, hogy "áttértünk egy online adatbázis-kezelési módra (...) meg tudom mondani most a városban, hogy kik azok a komcsik, akik egyébként elmentek szavazni, és nem a Fideszt támogatták".
A Nyilvánosság Klub szerint ez kiválóan alkalmas arra, hogy "mindenkinek a neve mellé odakerülhessen a jó- vagy a rosszpont, amely politikai meggyőződésük szerint minősíti az állampolgárokat", ráadásul míg korábban a személyi adatok kezelését a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (előzőleg Népességnyilvántartó Hivatal néven) végezte, a most elfogadott törvénymódosítás szerint a Hivatal - erre vonatkozó megkeresés esetén - köteles ezeket az adatokat közvetlenül a Miniszterelnökségnek átadni "a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve álláspontjának megkérdezése céljából".
A társaság ezért felhívja mindazok figyelmét, akik nem szeretnének "a kormányzati adathalászat" együttműködő partnerei lenni, hogy "minden polgár, aki a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozik, jogosult korlátozni a róla nyilvántartott adatok kiadását a személyiségi jogok védelmének biztosítékaként, a személyes adataival való önrendelkezési jogának érvényesítése keretében".
Az adatletiltási kérelem benyújtható személyesen a jegyzőnél vagy az okmányirodában, postai úton vagy elektronikusan a www.magyarorszag.hu portálon. A Nyilvánosság Klub ezért arra szólítja fel azokat, akik nem szeretnék, hogy személyi adataikat és politikai véleményüket esetleg egy politikai párt választási adatbázisában rögzítsék, éljenek az adatletiltás lehetőségével. | [
"Miniszterelnökség"
] | [
"Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala",
"Nyilvánosság Klub",
"Népességnyilvántartó Hivatal"
] |
Ahogy az már fejlett európai demokráciákban szokás, a miniszterelnök kábé másfél héttel ezelőtt összetrombitálta a baráti vagy inkább házi sajtót magánjellegű műhelybeszélgetésre, és közölte... a micsodát. Úgy tűnik azt, hogy mire lesz állami pénz, mire nem. Nagy, európai mércével mérhető ünnepe ez a sajtószabadságnak megint,
Je Suis Nyerges-Simicska.
"Úgy tűnik" meg "ha minden igaz" meg "sajtóértesülések szerint" – mivel a fejlett európai demokratikus működés egyik alapja a transzparencia, tudniillik, hogy soha a senki nem mond semmit, senki nem tud semmiről semmit, semmi nem tartozik senkire, minden titkos és bizalmas, a végén jön egy döntés, lehet tudomásul venni és kussolni. Ja, és a transzparencia, igen: végül a a kormány transzparenseken kihirdeti, hogy jobban tejesít.
Tehát, ha minden igaz, azt mondta a trombitáló miniszterelnök a szaxizó sajtónak, hogy állami költés ezentúl csak a közmédiába megy majd, nem lesz a Nemzetben, a Válaszban, de még az Indexen sem, gondolom, meg sehol. Csak a közmédiában. A közmédia viszont belehúz, új, soha nem látott projektek készülődnek (a boszorkánykonyhában), majd meg fogja a kedves közönség látni, lesz még egy, még újabb, még hírebb hírttévé, de online híroldal is, nem lennék a saját helyemben.
Hatékonyság? LOL!
A Kreatív föltételezése szerint a kormányfő rájött, hogy csak pénzkidobás tovább tartani a tizen-huszonéve becsülettel szolgáló médiákumokat, azok úgyis csak a törzsközönséget érik el, abból se mindenkit, drágák is, nagyrészük ráadásul az éppen nyűgös, kétes megbízhatóságúvá vált Simicska-birodalom tulajdonában van.
Ja, merthogy az európai demokratikus sajtómodell sine qua nonja és non plus ultrája, hogy a hazai sajtó, ha még tetszenek erre az igen izgalmas mellékkörülményre emlékezni, jelentős részben a Fidesz illetve a közvetlen befolyási övezetében gazdagodgató vállalkozói kör kezében van. Övék a legnagyobb napilap, a legnagyobb rádió, a második legnagyobb tévé, kisebb rádió, kisebb tévé, a két legnagyobb országos politikai napilap, az egyik legnagyobb online hírszolgáltató, egy csomó megyei napilap és így tovább. Illetve: sejthetően az övék. Mert a fent már említett európai demokratikus alapelv, a transzparencia jegyében a közélettel foglalkozó magyar sajtó kábé feléről igazából azt sem lehet tudni, kinek a tulajdonában van. Ja, és bónusznak ott a mindenkor kormányszócsőnek tartott közszolgálati őrület.
Visszatérve a Kreatív föltételezéséhez, nehéz elképzelni, hogy a hatékonyság itt bárkinek is eszébe jutna. Hogy kerülhetne egy mondatba vagy akár egy bekezdésbe a hatékonyság és a közszolgálat? Amit a közszolgálat az elmúlt huszonöt évben létre tudott hozni, az totális szakmai, gazdasági, morális bukó, tehát nem lehetnek kétségeink, milyen eredménnyel jár majd az új projekt.
Az európai demokratikus pénzátcsoportosításra más magyarázat nem marad tehát, mint hogy az annyit emlegetett Orbán-Simicska feszkó (ami jelentős, de nem totális: ketyegnek azért még beruházások, MET-buli, miegymás, de közben béke sincs, nagyon nincs) elérte a bizalmi sajtó szféráját.
A lojálisnál is lojálisabb
Lehetett már tudni egy ideje. (Illetve: lehetett erről hallani. Sejteni ezt-azt. Lásd megint: transzparencia!) Még nyáron elterjedt, hogy a második kétharmad után nagy változások lesznek, a hatalmi centrum tovább centrumosodik, az állami hirdetési pénzeket új stáb, új módszer szerint osztja majd, megint csak az európai értelemben vett sajtószabadság legnagyobb dicsőségére. Konkrétan: a legbizalmibb bizalmi emberhez, Lázár alá kerül. A stáb, a hivatal létre is jött, egy igazi sajtószabadságügyi szakember vezetésével, aki szerzett már kommiszári tapasztalatot és valamennyi hírnevet a nyári Origo-balhéban.
Ha kellemetlenkedni akarnánk, akkor föltehetnénk még azt a kérdést is, hogy ugyan,
mi az úristent csinál majd ez a hivatal évi több tízmillióért, ha egyszer a pénz egy az egyben megy át a közmédiának?
Úgy tűnik, az a terv, hogy a megbízhatóan hűséges pártközeli sajtó mellé egy kifejezetten kormányfőközelit is gründolni kell. Lojalitásból sosem elég ebben a kegyetlen mai világban. És a hiperlojálitás projekt megvalósítására mi lenne alkalmasabb, mint az egyébként is állami pénzekből gazdálkodó, de most újabb állami (hirdetési) pénzekkel megerősített közszolgálati hírmédiákumok. (Itt azért már ágaskodik bennem a műértő-esztéta: úristen, mi lesz itt, ha tényleg sikerülne fokozni közszolgálatilag a már most is észak-koreaiba hajló tempót?! Szerviliszingularitás?)
Ezeknek az állami költéseknek az átrendezése is komoly turbulenciákat okozhat a
""""PIACON""""",
mint az több kimutatásból látható, egyes pártközelbe hajló sajtótermékek teljes reklámbevételük majdnem felét szerezték az államtól. Valójában persze még többet, de ezt mindjárt látni fogjuk.
A rendszer, a magyar haveri kapitalizmus haveri sajtópiaca sokkal bonyolultabb annál ugyanis, mint ahogy egy átlagos New York Times-publicista elképzeli.
Milliárdok forgalomirányítói
A Fidesz és csatolt részei nem csak magának a sajtónak nagy részét birtokolják, nem csupán a kormányzati, állami hirdetési pénzek fölött diszponálnak, hanem a hazai médiapiacot éltető reklámpénzek teljes forgalmának tekintélyes részét ellenőrzésük alatt tartják a pártközeli vállalkozásbirodalomhoz tartozó vagy baráti médiaügynökségeken keresztül.
Négy forrásból vagy megrendelői kör hirdetési pénzei felett rendelkeznek.
1. A közvetlen állami hirdetések. (Ezeket akarja most átcsoportosítani Orbán.) Ez önmagában is irdatlan pénz, több milliárd egy évben: a jobbanteljesítős reklámok, az EU-s projektek, agrárpályázatok tájékoztói, millióféle dolog. Tárcák, hatóságok, kht-k, alapítványok, MNB...
2. A közvetlen állami tulajdonban vagy állami résztulajdonban lévő cégek. Ez nem állami költés papíron. MVM-hirdetéseket tesztettek már látni? Paksi atom? Posta? Mostantól: MKB? Budapest Bank... Egyre több és több cég.
3. A nagyon baráti cégek. A közellálló vállalkozók reklámköltései. Archetípus: CBA. (A Közgép nem ér, az csak egyik zsebből a másikba.)
4. És a negyedik kör az igazi okosság: itt jöhetnek azok a cégek, amelyek nem államiak ugyan, annyira nem is barátiak, de valamilyen módon függenek az államtól vagy szeretnének minden áron jóban lenni, illetve megmondták nekik, hogy jobb lesz, ha jóban lesznek. Szeretnének megkapni valamilyen koncessziót, adókedvezményt vagy éppen elkerülni valamilyen különadót. A haveri kapitalizmus szorgalmas helyezkedői. (Vagy: túszai.) Akik rohannak futballakadémiát támogatni, kutatást rendelni a kormányguruk kutatócégénél, PR-kampányt az államtitkár barátjánál és így tovább.
A Fidesz-közeli sajtóért tehát egyelőre nem kell aggódni: ha az állami hirdetések vesznek is, mennek a közszolgálatiba, marad még bőven baráti hirdető. Gond inkább akkor lehet, ha a Tesco és a Spar példáját látva néhány kormányhoz dörgölőzni vágyó cég megijed: mi van, ha fölöslegesen költi a pénzt, és vele is úgy bánnak el, mint azzal a kettővel?
Tudniillik a Tesco és Spar tankönyvi példája volt a magyar haveri kapitalizmushoz gyorsan és szinte örömmel alkalmazkodó multiknak: ott hirdettek, ahol kellett, azzal kutattattak, azzal adattak maguknak tanácsot, akikkel kellett, pörgették a tízmilliókat a megfelelő helyekre. Mi lett a vége? Megszívatták őket rendesen. A Tesco még a sajtókampányt is kapja a nyakába.
Na ja, a haveri kapitalizmus ilyen. Mindig a haverok járnak jól. És hogy kik a haverok, kik nem, azt végül úgyis maga a népi papa mondja meg. | [
"Fidesz"
] | [
"New York Times-publicista",
"Budapest Bank"
] |
Több állami fenntartású fekvőbeteg-ellátó intézmény vezető posztjára írt ki pályázatot az egészségügyi miniszter. Az Országos Onkológiai Intézetbe, valamint az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetbe gazdasági igazgatót, az Országos Sportegészségügyi Intézetbe pedig gazdasági főigazgató-helyettest neveznének ki. Emellett meghirdették az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal (OTH) igazgatói és gazdasági főigazgatói posztját, valamint az Egészségügyi Minisztérium könyvelői és költségvetési főosztály-vezetői állását. A pályázati kiírásokat azután jelentették meg, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március 29-én, az MSZP országos pártértekezletén bejelentette: április 30-i hatállyal meneszti Horváth Ágnes SZDSZ-es szakminisztert.
A fontos pozíciók betöltésére vonatkozó pályázatokat meglepően rövid beadási és elbírálási határidővel hirdették meg, így Horváth Ágnes még távozása előtt dönthet a kinevezésekről. Az OTH igazgatói és gazdasági főigazgató-helyettesi státusának betöltésére április 2-án jelent meg a kiírás a tárca internetes oldalán, a pályázat benyújtására, illetve a döntésre 10-10 nap van. Április 4-én jelent meg a tárca költségvetési osztályvezetői és könyvelői munkakörének betöltéséről szóló pályázat.
A beadásra és az elbírálásra az utóbbi esetben 10-10 napot biztosítottak. A három állami fenntartású kórház vezető posztjaira vonatkozó pályázatot február 7-én tették közzé, ezeknél április 22. a beadás határideje, dönteni pedig az ezt követő 15 napon belül kell a tárcavezetőnek. Megkérdeztük az Egészségügyi Minisztériumot a pályázati kiírásokról. A sajtóosztály válaszában az áll: a tárca folyamatosan ír ki álláspályázatokat.
Szerettük volna megtudni azt is, hogy gyakori-e ilyen rövid határidővel meghirdetni vezető posztokat, amire azt a választ kaptuk, hogy tájékozódjunk a minisztérium internetes oldalán. Megtettük. Egy szintén április 7-én közzétett kiírásnál, amely a Mátrai Gyógyintézet főigazgatói posztjának betöltésére vonatkozott, például azt találtuk, hogy a benyújtásra 30 napot, az elbírálásra további egy hónapot biztosítottak. Azért is meglepő ez a rövid határidő, mert Varju László, a szocialisták frakcióigazgatója azt nyilatkozta: a szabad demokrata minisztériumokban már nem születnek hosszú távra szóló döntések.
Zivkovics Natália | [
"Egészségügyi Minisztérium"
] | [
"Országos Sportegészségügyi Intézet",
"Országos Onkológiai Intézet",
"Országos Tiszti Főorvosi Hivatal",
"Mátrai Gyógyintézet",
"Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet"
] |
A vagyonkezelő alapítványok szabályozását is érintő európai bizottsági javaslatcsomag a Varga Judit igazságügyi miniszter által vezetett alapítványra is jótékony hatással volt: 15 napon belül hiánytalanul eleget tett a 24.hu adatigénylésének, holott februárban válaszra sem méltatott bennünket. Vargának Brüsszelben arról kell meggyőznie miniszter kollégáit , hogy Magyarország komolyan veszi az Európai Bizottság javaslatait, amelyek a többi között az átláthatóságról is szólnak.
Azt kérdeztük a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványtól, hogy a kuratóriumi tagokat mekkora havi díjazás illeti meg, és részükre az alapítás óta mekkora összeget fizettek ki eddig. A kérdés azért vált aktuálissá, mert Varga Judit korábban nem vett fel innen tiszteletdíjat, ám az augusztusi jövedelemnyilatkozatában az igazságügyi miniszter már beikszelte az 1 millió forint feletti jövedelemsávot.
Az alapítvány válaszából kiderül, hogy Varga Judit kuratóriumi elnökként
1,4 millió forint juttatásban részesül,
és eddig kéthavi tiszteletdíjat, azaz 2,8 millió forintot fizettek ki neki.
A kuratóriumi tagok 1,2 millió forintot kapnak a munkájukért, köztük Veres Pál, Miskolc polgármestere, aki egyedüli ellenzéki politikusként került be a harmincnégy vagyonkezelő alapítvány egyikének kuratóriumába. (Szili Katalin egykori szocialista házelnököt nem számoljuk ebbe a körbe, mivel ő évek óta Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadójaként kapja a fizetését). Veres Pál Varga Judithoz hasonlóan korábban nem vette fel a tiszteletdíját, de nyáron ő is úgy döntött, hogy kéri a juttatást. A miskolci polgármester is kéthavi pénzt kapott, így neki eddig összesen 2,4 millió forintot utaltak át. A többi három tag 20 millió forint fölötti összeget vett már fel: Fükő László és Kovács Erika 26,6 millió forintot, az elhunyt korábbi fideszes polgármester, Kriza Ákos helyébe lépő Marie-Theres Thiell, az Elmü-Émász igazgatóságának elnöke pedig 21,6 millió forintot kapott az alapítványtól. Utóbbi ráadásul még 169 600 forintos költségtérítést is igényelt.
Egy másik kormánytag, Varga Mihály pénzügyminiszter is Varga Judithoz hasonlóan a nyáron úgy döntött, hogy felveszi a kuratóriumi elnöki tiszteletdíjat a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványtól, de hiába kértük ki tőlük a pontos adatokat szeptember elején, nem válaszoltak, ahogy februári adatigénylésünkkor is csak a határidő hosszabbításáról tájékoztattak érdemi válasz helyett. Ugyanakkor, ahogy megírtuk, Csepreghy Nándor építésügyi miniszterhelyettes elárulta a 24.hu-nak, hogy nettó kétmillió forintot vesz fel a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványtól, amelynek kuratóriumába a nyáron választották be.
Mint ismert, a magyar kormánynak két hónapja van arról, hogy meggyőzze Brüsszelt, komolyan veszi az Európai Bizottság korrupcióval és jogállamisággal kapcsolatos aggályait. Ha nem sikerül, akkor az Európai Tanács 3000 milliárd forintos uniós támogatást tarthat vissza a Magyarországot megillető pénzekből. A kormány által vállalt 17 törvénymódosítás egyike a kormányzati politikusokkal feltöltött, sokmilliárdos állami vagyont megkapó vagyonkezelő alapítványok ügye, melyeknél az Európai Bizottság szerint összeférhetetlenségi kérdések merülnek fel. Ezt a kormány törvényjavaslata úgy kívánja feloldani, hogy az egyes kérdéseknél kizárná a döntéshozatalból az összeférhetetlennek tartott vezetőket. | [
"Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány",
"Universitas Miskolcinensis Alapítvány",
"Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány"
] | [
"Európai Bizottság",
"Európai Tanács",
"Miskolci Egyetem"
] |
Megakadályozták az Európai Parlament (EP) ipari bizottságában, hogy Jávor Benedek EP-képviselő az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős biztosát, Günther Oettingert kérdezze, aki májusban Klaus Mangold orosz kapcsolatokkal rendelkező német üzletember magángépén utazott Budapestre.
A zöldpárti EP-képviselő arról faggatta volna Oettingert, akinek májusi útjára is Jávor írásos kérdése nyomán derült fény, hogy Mangold mennyiben érdekelt digitális ügyekben.
Az EP ipari szakbizottságának elnöke, a lengyel Jerzy Buzek, aki ugyanannak a pártcsaládnak, az Európai Néppártnak a tagja, mint Oettinger, félbeszakította Jávort, mondván, tartsa magát a szakbizottság napirendjéhez.
Oettinger az uniós javaslattevő szerv, az Európai Bizottság digitális fejlesztésekről szóló terveiről tájékoztatta a parlamenti testületet.
"A demokrácia alapja az intézmények és a szabályok," mondta Buzek Jávornak, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság hatáskörébe, illetve az EP alkotmányjogi szakbizottsága alá tartozik az ügy.
Az Európai Bizottság nem érti a problémát
Az Európai Bizottság korábban nem látott kifogásolnivalót abban, hogy Oettinger az orosz érdekek lobbistájaként is számon tartott Mangold magángépén repült Budapestre májusban egy digitális autókról szóló konferenciára. Jean-Claude Juncker, az EB elnöke úgy nyilatkozott, Oettinger útja miatt nem érti, miért kellene szankciót alkalmaznia a német biztossal szemben.
Pedig az uniós szabályok szerint a biztosok nem fogadhatnak el 150 eurónál nagyobb értékű ajándékot, illetve jelenteniük kell, ha lobbistákkal találkoznak. A magyar kormány szerint a költségeket a Mangolddal között keretszerződés értelmében az üzletember állta.
Jávor közölte: még soha nem tapasztalta, hogy egy EP-képviselőt megakadályozzon egy parlamenti bizottság elnöke abban, hogy kérdést tegyen fel a biztoshoz. Több zöldpárti képviselő is kitért Oettinger budapesti útjára, de a német biztos érdemben nem válaszolt. Azzal felelt az elhangzott kérdésekre, hogy szeretné a visegrádi országokat is bevonni a digitális autók fejlesztésébe.
Az Európai Bizottság szóvivője szerint azonban Mangold nem foglalkozik digitális ügyekkel, ezért közös repülőútja Oettingerrel nem számít hivatalos találkozónak, amit be kellett volna jelentenie. Jávor szerette volna a biztostól megkérdezni, hogy Mangold akkor milyen ügyekben érdekelt, mert Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy évek óta szerződésben áll a magyar kormánnyal, és tanácsokat ad, többek között digitális ügyekben is.
Jávor gyanúja szerint Oettinger tanácsokat adott Mangold közbenjárásával a magyar kormánynak azzal kapcsolatban, hogyan védje ki az Európai Bizottság vizsgálatait a paksi bővítéssel kapcsolatban. Oettinger annyit reagált, hogy ő maga már két éve nem foglalkozik energiaügyekkel.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán ! | [
"Európai Bizottság"
] | [
"Európai Néppárt",
"Európai Parlament"
] |
A kormánykedvenc zsidó kisegyház, az EMIH, és az úgyszintén NER-favorizált katolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye is lehajolt az apróért, amennyiben pályáztak és el is nyertek közel 50 milliós tételt az EFOP-transznacionális együttműködés című uniós forrásból. A kedvezményezettek zöme azonban jobbára ismeretlen civil szervezet, közülük heti Korrupcióinfóján a Zombai Romákért Egyesületet emelte ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Örülne minden zombai roma, aggastyántól a csecsemőig, ha kapna mintegy 700 ezer forint ajándékpénzt? Alighanem, igen. Spoiler: nem kapnak. "Egyesületük", a helyi önkormányzattal karöltve kap 50 milliót arra, hogy (idézet a projektleírásból) "meglévő nemzetközi együttműködéseinket megerősítsük, továbbá újakat építsünk ki a lokális, a térségi és regionális humán szolgáltatás fejlesztésének érdekében".
Egészen pontosan évi 6 (összesen 18) belföldi tanulmányútra, workshopokra, egy zárórendezvényre és egyetlen tanulmányra. Utóbbi 300 fő megkérdezésén alapszik.
Csakhogy ennyi roma messze nincsen is Zombán – Hadházy Ákos szerint lehet, attól lesz "transznacionális" a projekt, hogy keresnek cigányokat máshol. A Tolna megyei településen kétezren élnek, a 2011-es népszámlálás során 3,6 százalékuk vallotta romának magát. Ez kicsit sarkítva – egyszerre számolva a 2017-es és a kisebbségügyben elérhető legfrissebb, 2011-es adatokkal – 72 főt jelent.
A Zombai Romákért Egyesület a település önkormányzatával közösen pályázott és nyert az EFOP transznacionális együttműködések elnevezésű uniós támogatásra (a nagyobb falat, 42 millió az önkormányzat része). Az EFOP-projekt célja "a közszolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztése, esélyteremtő szerepének javítása", erre a célra 30-50 millió forint kérhető.
Hadházy Ákos Korrupcióinfóján a zombai támogatási szerződést ismertetve elmondta, a "szakmai megvalósítás" például 14 millió forintot emészt majd fel, s ezen felül elszámolnak 8 milliós munkadíjat a kedvezményezettek, irodabérlet címén pedig 900 ezer forintot költhetnek el Zombán.
"Arra, hogy szükség van az Európai Ügyészségre, az egyik legfontosabb bizonyíték, hogy a roma önkormányzat fideszes vezetője, Farkas Flórián szabadon van. A roma botrányokat még a kormány is elismerte, és 1,6 milliárd forintot vissza is kért. Éppen ezért döbbenetes, hogy még mindig léteznek roma szervezetek, amelyek óriási EU-s pénzeket suvasztanak el egészen bizarr ürüggyel" – hangsúlyozta a politikus.
Összesen 109 nyertes kapott a "transznacionális" keretből 5 milliárd forintot. Random kiválasztottunk párat, köztük a Hadházy által is kiszemelt Zombai Romákért Egyesületet, akiktől közérdekű adatigénylésben kértük a támogatás alapján megkötött szerződéseik listáját.
Eddig egyetlen szegedi civil szervezet válaszolt, miszerint még nem írták alá a támogatási szerződést az irányító hatósággal. A többiek, köztük a zombaiak válaszát még várjuk. A zombaiak konzorciumi partnerétől, a helyi önkormányzattól pedig emailben kérdeztük ugyenezt, illetve hogy jelen pillanatban mekkora a roma lakosság aránya a településen, de erre sem kaptunk egyelőre visszajelzést.
Az adatigényléssel kérdezett nyertesek között van két ismert, nagy szervezet is. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség szeretszolgálatuk tapasztalatszerzésére 49,9 millió forintot, a Szeged-Csanádi egyházmegye "Fiatalokkal a keresztény Európáért" című projektjére 49,5 millió forintot kapott. Az EMIH-től egyelőre semmi, a püspökségtől pedig egy ígéret érkezett, miszerint válaszolnak majd.
Rádi Antónia | [
"Szeged-Csanádi Egyházmegye",
"Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség",
"Zombai Romákért Egyesület"
] | [
"Európai Ügyészség"
] |
A volt fideszes polgármester rendőrségi szembesítésen mondta jegyzőkönyvbe, hogy a fóti Fidesz a 2006-os önkormányzati választás előtt a Corától kapott 400 ezer forint értékű kampánytámogatást. A titkosan kezelt anyagi segítségről szigorúan bizalmas levélben Szent-Iványi Gézáék beszámoltak a párt vezetőinek is, amikor a Kövér Lászlónál és Kubatov Gábornál próbálták elmagyarázni a Fidesz-szervezeten belüli ellentéteket. Azóta a polgármestert kitették hivatalából, a pártszervezet felett pedig meglebegtették a feloszlatás verdiktjét.
Szent-Iványi Géza a Fidesz színeiben került 2006-ban Fót polgármesteri székébe, de az elmúlt másfél évben kemény harcba keveredett a helyi Fidesz vezetésével. A párt fóti elnöke is támogatta Szent-Iványi visszahívásáért indított mozgalmat, amely október elején sikerrel is járt, a bíróság jogerősen felmentette hivatalából a városvezetőt.
A Fideszen belüli küzdelmek azonban a Szent-Iványi lelépésével sem csitultak. Az expolgármester továbbra is tagja maradt a pártnak annak ellenére, hogy kizárását már hosszabb ideje kezdeményezte a Moczár Béláné vezette helyi szervezet. Az országos vezetés eddig lényegében magára hagyta a kettészakadt szervezetet, jóllehet minkét oldal megpróbálta a felső fórumok előtt bizonyítani saját igazát.
A belső háborúskodás legutóbbi fordulója az volt, hogy az egy fóti internetes lapon nyilvánosságra hoztak egy 2007-ből származó "szigorúan titkos" levelet, amit Szent-Iványiék támogatói küldtek el többek között Kövér László országos választmányi elnöknek és Kubatov Gábor pártigazgatónak. Ebben azt állítják, hogy az ellenoldal direkt használta fel a polgármester leváltásában a Cora vásárlási utalványos támogatásának ügyét. A levél írói szerint ugyanis a város kétszer is kapott 1 millió forintnyi támogatást a bevásárlóközponttól, de Szent-Iványi ellenfelei ebbe a történetbe belekeverték a pártcélokra kapott, de titkos hozzájárulást is, mert tudták, hogy a polgármester arról nem beszélhet.
Szent-Iványi támogatói szerint az adományozó kérése alapján teljes diszkrécióval kezelt 400 ezer forintos támogatásból a polgármesterék 80 ezret átadtak a mostani ellenfélnek, Moczár Bélánénak és férjének telefonköltségekre, a maradék 320 ezer pedig "burkolt kampányra" ment, egy sült csirkés, fröccsosztásos eseményt finanszíroztak belőle, ahol narancsszínű abroszokkal jelezték a pártirányultságot.
A vásárlási utalványok felhasználása miatt indult rendőrségi vizsgálat során Szent-Iványi a tanúvallomásában is megerősítette a levél állításait. A nagyobb értékre elkövetett sikkasztás gyanújával indult ügy legutóbbi szembesítésen az Index információ szerint elismerte, hogy a Cora kampány célokra adott 400 ezer forintot a Fidesznek. A rendőrségen viszont az hangzott el, hogy Móczárné egy polgári köri bál és a polgári lap támogatására kapott részesedést a támogatásból.
Az október 16-án megtartott szembesítés eredménytelenül zajlott le, mert a helyi pártelnök, Móczárné leszögezte, nem kapott az utalványokból, sőt mint a pártcélú támogatásokért felelős pártelnöknek, tudomása sem volt arról, hogy a Cora anyagi segítséget nyújtott a szervezetnek. A pártelnök szerint a csirkesültes Fóti Ősz sem fideszes pártesemény volt.
Úgy tudjuk, a Fidesz országos elnöksége eldöntötte, hogy a sorozatos botrányok miatt feloszlatja az 50 fős fóti alapszervezetet. A vezetésnél az tette be a kaput, hogy Móczárné a központ jóváhagyása nélkül rövidúton a párt polgámester-jelöltjének nyilvánította magát. Deutsch Tamás az Indexnek nyilatkozva azt mondta, hogy az elnökség mindkét oldalt alkalmatlannak látja a helyzet megoldására, ezért lehetőséget akar kínálni a helyieknek, hogy nélkülük vágjanak neki az időközi választásnak. | [
"Cora",
"Fidesz"
] | [] |
A Gazdasági Versenyhivatal megadta az engedélyt, Balásy Gyula New Land Media Kft. nevű érdekeltsége megveheti a hang- és fénytechnikával foglalkozó Visual Europe Zrt. többségét.
Balásy Gyula cégei – a New Land Media, a Lounge-csoport, a Moonlight Event – az állami kommunikáció, a kormányzati üzenetek terítésének, az állami cégek kommunikációjának vezető cégcsoportja, ilyenformán természetesen nagyon erős kötődéssel a kormány tájékoztatási felelőséhez, vagyis Rogán Antalhoz.
A hazai audiovizuális piacról nemrégiben nagy cikket írtunk, megmutattuk, hogy magánpiaci rendezvények nélkül ez a szegmens mostanában a közösségi megrendelésekből él, mint például augusztus 20. megünneplése, raktárkoncertek, sportesemények, hamarosan pedig jön az eukharisztikus kongresszus és a vadászati világkiállítás.
>>> Ide kattintva érheti el legfrissebb cikkeinket >>>
Ezen a mostanában megrendelőként az állam által dominált piacon két nagy játékos szerepe emelkedett ki, az egyik volt az említett Visual Europe Group (VEG), amelyben a cégvezető Botond Szabolcs kisebbségi tulajdona és szakmai irányítása mellett Garancsi István kockázati tőkealapja volt tulajdonos.
A másik nagy szereplő pedig az állami megbízásokkal szépen ellátott Antenna Hungária, amely szintén rendre Rogán Antal felségterületeitől kapott állami megbízásokat, és amely szoros kapcsolatban dolgozott már eddig is Balásy Gyula cégeivel.
Ez a két, eddig sem ellenséges cég(csoport) kerülhet most még közelebb egymáshoz a tranzakcióval, azzal, hogy Garancsiék részét a New Land, vagyis Balásy Gyula egyik cége veheti át.
Balásy Gyula az üzlet tényét megerősítette, részletekbe nem bocsátkozott, de jelezte, hogy hamarosan kommunikálni fognak az üzlet részleteiről. Az eladó alap sem cáfolta az üzletet, de nem kívánt nyilatkozni a Telexnek.
Tetszhalott piacot könnyebb átrendezni
A piac átrendezésére jó időpont kínálkozott, mert a piac most le van fagyva, de ahogy visszatérnek majd a nagy események, a Sziget, vagy felépül az atlétikai stadion, hatalmas megrendelésekre érdemes felkészülni. Most persze kevesebb a megbízás, de azért akad ez-az, ilyenek volt a raktárkoncertek vagy a Nemzetközi Úszóliga október 16. és november 22. között kizárólag Budapesten, a Duna Arénában megrendezett versenysorozata.
A VEG-csoport három cége közül a központi holding 1,3 milliárd forintos forgalom után 36 milliós nyereséget csinált, a Visual Europe Project a kisebbik cég, míg a Visual Europe Production a nagyobb, 1,1 milliárdos forgalom után csinált 73 milliós profitot. Utóbbi kettőben most állítólag nem lesz tulajdonosi változás, csak a holdingban.
A tervek szerint Botond Szabolcs egyelőre megtartja a szakmai irányítást (kérdés, hogy meddig), ahogy az is felmerülhet, hogy az új konstellációval mit nyer és mit veszít a VEG.
Az államhoz közeli, királyi beszállítónak számító cégcsoporttal sok üzleti megbízás befolyhat, de azért azt se felejtsük el, hogy Garancsi mint az építőipari Market Zrt. egyik tulajdonosa szintén sok kapcsolattal bírt.
A VEG például kifejezetten erős volt itthon az úgynevezett fix install szegmensben, a 2022-es magyar–szlovák rendezésű férfi kézi-Eb, majd a 80 milliárdból épülő Multicsarnok, az 55 milliárdból felújítandó Hungexpo vagy a 204 milliárd forintos atlétikai stadion hang- és fénytechnikája is milliárdos költések.
Ezek alighanem a nagy cégeknél landolnak, és a két nagy államközeli cég teljesen lefedi az összeszűkült és szinte csak állami megrendelésekkel működő hazai audiovizuális piacot.
A többieknek inkább csak az a "lepattanó" marad, amit ezek a cégek nem tudnak lefedni a kapacitásaikkal, ott számíthatnak üzletekre. | [
"New Land Media Kft.",
"Antenna Hungária",
"Visual Europe Group"
] | [
"Moonlight Event",
"Visual Europe Production",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Market Zrt.",
"Visual Europe Project"
] |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Ügyészség előtt a Portik ellen tett feljelentés
A hatóság rövid időn belül dönt a nyomozás elrendeléséről
Néhány napon belül döntést hozhat a Budapesti Nyomozó Ügyészség (BNYÜ) a Portik Tamás ellen hamis vád miatt tett feljelentésről, azaz nyomozást vagy feljelentéskiegészítést rendelhet el, illetve el is utasíthatja a beadványt – derült ki a hatóság szóvivőjének tájékoztatásából. Bagoly Bettina a Népszabadságban közölt hírt megerősítve kifejtette: a feljelentést a törvény által megkívánt követelmények hiányában korábban elutasították.
A jog szerint ugyanis mindaddig, amíg a hamis vád alapján indult ügy – ez esetben a Központi Nyomozó Főügyészségre (KNYF) érkezett feljelentés elbírálása – nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható hamis vád miatt. Mivel a közelmúltban a KNYF az alapügyben tett feljelentést jogerősen elutasította, ez megnyitotta a lehetőségét annak, hogy a BNYÜ érdemben foglalkozzon a hamis vád miatt tett feljelentéssel.
A múlt héten számoltunk be róla, hogy a KNYF bűncselekmény hiányában elutasította azokat a feljelentéseket, amelyek az alvilág egyik vezetőjének tartott Portik Tamás kijelentései miatt érkeztek a hatósághoz. Portik azt állította: személyesen vitt pénzt a Fidesz belvárosi irodájába Rogán Antal akkori V. kerületi polgármesternek.
A feljelentők egyike, Tényi István lapunk kérdésére elmondta: a főügyészség azzal utasította el a hamis vád, valamint hivatali vesztegetés, illetve annak elfogadása gyanújával ismeretlen tettes ellen tett feljelentését, hogy Portik Tamás állításait semmilyen adat sem támasztja alá. Ismertetése szerint a KNYF úgy ítélte meg, hogy a Rogán Antal által Juhász Péterrel, az Együtt társelnökével szemben folyamatban lévő személyiségi jogi perben tanúként meghallgatott Portik önmagának is ellentmondó nyilatkozatot fogalmazott meg: a pénzátadás időpontjáról, az összeg nagyságáról és az állítólagos ügylet helyszínéről sem tudott konkrétumokat mondani.
Mint azt megírtuk, Portikot – aki éppen fegyházbüntetését tölti – a Fővárosi Törvényszék június végén tanúként hallgatta meg a fideszes politikusnak az Együtt társelnökével szemben indított perében. Rogán azért perel, mert Juhász bűnözőnek nevezte őt. Portik szavahihetőségét egyébként megkérdőjelezi, hogy a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezető Laborc Sándornak 2008-ban egy egyeztetésen azt ígérte: terhelő információkat gyűjt és kreál egyes fideszes vezetőkről, Rogán Antalt név szerint megemlítve. | [
"Fidesz"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Fővárosi Törvényszék",
"Budapesti Nyomozó Ügyészség",
"Nemzetbiztonsági Hivatal"
] |
Előbb milliós bónuszt, majd közel duplájára emelt havi bért vihetett haza a Budapesti Corvinus Egyetemről Pitti Zoltán, az adóhatóság korábbi elnöke – értesült a PestiSrácok.hu. Portálunk ráadásul úgy tudja, hogy Pitti a munkakörébe tartozó feladat elvégzéséért cserébe kapta a milliós zsebpénzt, utána pedig a 332 ezer forintról 600 ezer forintra emelt fizetést. Az ex adóhatósági vezető neve onnan is ismerős lehet, hogy elnökségének idején a Pitti Zoltán fia vezette cég juthatott hozzá 1,8 millió forintért egy később 36 millió forintos APEH-követeléshez.
EGRESSY KÁROLY – PestiSrácok.hu
Munkakörébe tartozó feladat ellátásáért kapott milliós extra juttatást a Budapesti Corvinus Egyetemtől Pitti Zoltán, az adóhatóság korábbi elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Portálunk információ szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal számos visszaélést tárt fel a Corvinusnál, ezek része a Pitti-ügy is. Úgy értesültünk, hogy a bónusz kifizetése után még Pitti Zoltán havi bérét is közel duplájára emelte az egyetem.
Információink szerint az APEH (ma már NAV) korábbi elnöke 2010. január 3-án kötött szerződést az egyetemmel egy TÁMOP pályázati anyag elkészítésének koordinálására. A megbízás február 15-ig tartott, amiért a BCE 1,2 millió forintot fizetett Pittinek. Csakhogy az adóhatóság korábbi vezetője a BCE Gazdaságpolitikai Tanszékének dolgozójaként is felvehetett havi 332 ezer forintot, a megbízásában szereplő feladat pedig munkakörébe tartozott, így azt a rendszeres havi illetményéért kellett volna ellátnia. Hab a tortán, hogy a pályázatot követően a BCE projektmenedzseri feladatokkal bízta meg Pittit, amiért – a kutatói és oktatói feladatainak változatlanul hagyása mellett – 600 ezer forintra emelte a havi illetményét.
Pitti Zoltán 1994 decemberétől 1996 év végéig állt az APEH élén, 1996-ban "személyes és családi okokra" hivatkozva nyújtotta be lemondását. Az egyik személyes ok az lehetett, hogy elnöksége idején az adóhatóság meghívásos pályázat útján egy olyan céget választott ki az új adókártyák elkészítésére, amely még nem volt bejegyezve. Az ügy kapcsán Pitti az érintett főosztályvezetőktől, Pittitől pedig a pénzügyminiszter vonta meg az év végi prémiumot.
Az ex adóhatósági vezető neve onnan is ismerős lehet, hogy elnökségének idején a Pitti Zoltán fia vezette cég juthatott hozzá nyomott áron, 1,8 millió forintért egy később 36 milliós APEH-követeléshez. Ekkor fordult elő először, hogy az adóhatóság eladta egy követelését. A Pitti fia által vezetett cég tehát jó üzletet csinált az APEH Pannonia Rt.-vel szembeni követelésének megvásárlásával.
Pitti Zoltánt 2000-ben a parlament olajügyeket vizsgáló bizottsága is berendelte meghallgatásra. A testület előtt Minarik György, Pitti Zoltán és Vida Ildikó számolt be arról, hogy az adóhatóság éveken keresztül milyen problémákkal küzdött. Pitti az APEH leterheltségével indokolta az olajügyek feltárásának körülményességét. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: sosem kaptak politikai indíttatású vizsgálati megrendeléseket. Az olajbizottság ülésén meghallgatott mindhárom adóhatósági vezető úgy nyilatkozott: sem ők, sem családtagjaik nincsenek kapcsolatban olajügyekben érintett cégekkel.
A címlapfotón Pitti Zoltán látható. Fotó: Népszava
megjegyzés | [
"APEH",
"Budapesti Corvinus Egyetem"
] | [
"BCE Gazdaságpolitikai Tanszéke",
"APEH Pannonia Rt.",
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
Szivek Norbert ma jogerősen elbukta a Heti Válasz ellen indított pereit. A nemzet vagyonkezelője próbálta letagadni, hogy ellenőrzése alatt tart egy céget, amely Zugban, a híres-hírhedt offshore-paradicsomban működik – de győzött az igazság.
Szivek Norbert MNV-vezér a dunaszerdahelyi FC Dac 1904 stadionavató mérkőzésén (forrás: Parameter.sk)
Lapunk tavaly decemberben Mr. Államkapitalizmus címmel bemutatta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérének üzletemberi énjét. Cikkünkhöz internetes ajánlót is írtunk, és mivel Szivek Norbertet mind a nyomtatott összeállítás, mind az online beharangozó felbőszítette, rögtön két sajtó-helyreigazítási pert indított a Heti Válasz kiadója ellen. Mindösszesen kilenc állítást sérelmezett, ám a bíróság – első- és másodfokon egyaránt – elutasította a felperesi kifogásokat. Így most már a jog által megerősíttetve ismételjük meg írásaink főbb állításait:
Szivek Norbert "a svájci cégjegyzék szerint Cretum GmbH néven máig ellenőrzése alatt tart egy társaságot, amely Zugban, a híres-hírhedt offshore-paradicsomban működik – abban a városban, ahová a Rogán Antal "kávépartnereként" emlegetett Kertész Balázs is befészkelte magát."
Az MNV-vezér "2010 előtt még az MSZP pénztárnoki vonalával kooperált. Részt vett például az Elmib nevű, közvilágítással foglalkozó cég privatizációjában, értsd: Puch László holdudvarába menekítésében."
"Nemcsak a belpesti Mahart-házat, hanem az azt körülölelő teljes tömböt megszerezte egy Szivek Norberthez és Tiborcz Istvánhoz köthető cégcsoport (...) A Vörösmarty térrel összeérő épületegyüttest ötcsillagos óriásszállóvá fejleszthetik – az állami Eximbank 15 és a Gránit 2 milliárdjából."
"Szivek Norbert magánstábja emellett (...) luxuslakópark-kialakításra készül a Duna-part XIII. kerületi szakaszán, tárgyal egy félbemaradt, szintén ötcsillagos visegrádi hotel befejezéséről, továbbá egy lehetséges dombóvári bevásárlóközpont-helyszínt is bekebelezett."
A perfolyam legszebb pillanata az volt, amikor a 2017. január 27-i tárgyalási napon Szivek Norbert jogi képviselője egy pontban elállt helyreigazítási kérelmétől. Az MNV-vezér eredetileg azt próbálta elfogadtatni a bírósággal – vitatva a Heti Válasz információit –, hogy a Cretum GmbH-ban 2015 februárja óta semmilyen részesedéssel nem rendelkezik. Csakhogy a svájci cégjegyzék egyértelműen igazolja, hogy Sziveket aktív vállalkozóként tartják nyilván Zug városában. Ügyvédje tehát még a per közben kénytelen volt elismerni, hogy nem ő képviseli az igazságot. | [
"Cretum GmbH"
] | [
"Heti Válasz",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"FC Dac 1904"
] |
Az SZDSZ sem támogatja Kázmér Tibor főigazgató leváltását
A fővárosi szocialisták ismét megpróbálkoznak a János Kórház igazgatói pályázatának kiírásával, melynek valódi célja Kázmér Tibor, a jelenlegi főigazgató eltávolítása lehet. Az ügy hátterében év eleje óta személyi csatározások zajlanak perekkel, fegyelmi eljárással, ügyészségi vizsgálattal, meghibásodott liftekkel és olajjal szennyezett orvosi gázzal. Az SZDSZ és a Fidesz nem kíván asszisztálni Kázmér Tibor, Havas Szófia és a szocialisták összecsapásaihoz.
Ismeretlen tettes
Gáz van odabent. Fotó: Járdány Bence
Gázügy, liftügy
Utolsó menet?
Februárban kezdődött minden azzal, hogy Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszter korábbi terveivel ellentétben arról állapodott meg a Közép-Magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács (RET) vezetőjével, a szocialista Havas Szófiával, hogy a Budai Gyermekkórház és a szintén Budán található Margit Kórház aktív ágyait oly mértékben csökkentik le, hogy a két intézmény önmagában gyakorlatilag mûködésképtelenné válik.A két egészségügyi politikus lépése a saját párttársaik körében is meglepetést okozott. Ahogy azt sokan várták, áprilisban Horváth Csaba főpolgármester-helyettes javaslatot terjesztett be a két leépített intézmény, és a Szent János Kórház összevonásáról, az összevont intézmény élére új igazgató megválasztásával. A lépést az ellenzék nem támogatta, de a szabad demokraták sem, mivel hiányolták a megfelelő szakmai előkészítést.Horváth Csaba áprilisi beterjesztése előtt, még március 20-án, Kázmér Tibor, a János Kórház főigazgatója felmentette orvos-igazgatói tisztségéből Havas Szófiát. A szocialista politikus kórházi posztja mellett nemcsak a RET vezetője, de a fővárosi önkormányzat egészségügyi bizottságának alelnöke is. Kázmér Tibor indoklás nélkül mentette fel Havas Szófiát, aki jelenleg is zajló munkaügyi pert indított a kórház ellen.Kázmér Tibort, az Orbán-kormány egykori helyettes államtitkárát egyébként korábban maga Havas Szófia hívta a csődközelbe került intézmény élére, melyet Kázmér meg is mentett az összeomlástól. Információink szerint a két szakember között korábban kifejezetten jó viszony volt.Kázmér Tibor három feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen. Jelenleg az ügyészség vizsgálja a feljelentéseket, melyeket többek között egy CT-berendezés beszerzése körüli visszásságok, illetve visszadátumozott szerződés miatt tett a főigazgató. Ugyanezen ügyek miatt Kázmér a főjegyzőtől a történtek kivizsgálására revizori vizsgálatot is kért. Az eset kapcsán a sajtóban azonnal felmerült, hogy a feljelentések Havas Szófia ellen irányulhatnak.Horváth Csaba áprilisi javaslatának elutasítása után a kórházak összevonását végül sikerült elérni. A koalíció augusztus végén megszavazta a három intézmény összevonását. Ezzel többek között félmilliárd forint megtakarításra számítanak, illetve a két megcsonkított intézmény tagintézményként aktív ágyakat kaphat vissza. A főigazgatói pályázat kiírása viszont elmaradt.A szocialisták pedig ragaszkodtak és ragaszkodnak az új pályázat kiírásához, melyet április óta több alkalommal megpróbáltak a testület elé vinni. Eközben az amúgy nem túl jó állapotban lévő János Kórház környékéről több "ügy" is napvilágot látott. Októberben a kórházi liftek vizsgálata során több meghibásodást is észleltek. Ennek következtében október 18-án fegyelmi vizsgálat indult a főigazgató ellen. Ez ellenzéki és kormánypárti politikusokban is megütközést keltett, mivel az ügy kivizsgálása nélkül indult meg az eljárás a főigazgató ellen, akit végül november végén egy ellenszavazattal felmentettek.Eközben azonban vizsgálat is indult lift-ügyben, mely a főigazgató általános felelősségét is megállapította. A Kázmér Tibort felmentő fegyelmi ülésen Havas Szófia olvasta fel az erről készült jelentést. Az ügyben többször is felmerült, hogy a szocialista politikusnő miért szavazhat a Kázmér Tibort érintő kérdésekben, mikor perben áll a kórházzal, ő azonban arra hivatkozott, hogy nem az igazgató személyével, hanem a kórházzal, mint intézménnyel áll perben, ezért nem vádolható elfogultsággal.November elején a Népszabadságban jelent meg cikk arról, hogy a János Kórház orvosi gáz-ellátó rendszere katasztrofálisan mûködik és olajjal szennyezett. Januárban volt már egy vizsgálat, abból nem lett ügy. A vizsgálatot végző cég azonban novemberben ismét azt közölte, hogy a kórház gázrendszere a betegekre is veszélyes állapotban van. Kázmér Tibor elismerte, hogy a szerkezetek sok helyütt elöregedtek, és cserére, felújításra szorulnak, de szerinte a helyzet korántsem annyira kritikus.Horváth Csaba ekkor azt közölte, hogy vizsgálatot indítanak az ügyben. A főpolgármester-helyettes november végén úgy nyilatkozott, hogy nincsenek megelégedve a főigazgatóval. Horváth szerint a gázügy, a liftügy és más problémák miatt Kázmér Tibort le kell váltani, és új igazgatót kell a 2008. január 1-től mûködő összevont intézmény élére ültetni.A szocialista főpolgármester-helyettes ezért december 13-án ismét az egészségügyi bizottság elé kívánja terjeszteni a pályázat ügyét. Szolnoki Andrea, a bizottság SZDSZ-es elnöke azonban azt nyilatkozta , hogy január 1-től továbbra is Kázmér Tibor lesz az új intézmény vezetője. Ez a pályázat elfogadása esetén is így lenne, annak kéthónapos átfutási ideje miatt, azonban információink szerint az SZDSZ-frakció nem fogja támogatni a pályázat kiírását.A Hírszerző információi szerint a liberálisok nem tartják indokoltnak új pályázat kiírását, ezt az intézmény-összevonás jogilag sem követeli meg. Az SZDSZ-ben ezen kívül úgy gondolják, hogy kifejezetten Kázmér Tibor személye ellen szólna az új kiírás, melyet ezért sem kívánnak támogatni. Hasonló az álláspontja a Fidesznek is: sem szakmailag nem tartják indokoltnak a pályázat kiírását, sem asszisztálni nem kívánnak Kázmér Tibor és Havas Szófia személyes küzdelmeinek.Az egészségügyi bizottságnak jövő csütörtökön nem csak az igazgatóválasztás miatt kell a kórház körüli huzavonával szembenéznie. Ekkor fogják tárgyalni az egészségügyi bizottságban a kórház főigazgatója által még tavasszal kért revizori vizsgálatról készült jelentést is, melynek szintén lehetnek személyi konzekvenciái. Figyelemreméltó az is, hogy a szocialisták előbb akarják tárgyalni az igazgatói pályázatot, mint a főigazgató által kért vizsgálat eredményét. | [
"Szent János Kórház"
] | [
"Margit Kórház",
"Budai Gyermekkórház",
"Közép-Magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács"
] |
Az utóbbi hetek egyik leggusztustalanabb történetében a paralimpiákon induló magyar sportolók vezetői saját lakáshiteleik végtörlesztésére kaptak milliókat a közös pénzből. Erre a vezetők szerint azért volt szükség, mert a fenyegető nagy hitelek miatt nem tudtak rendesen a munkájukra koncentrálni, és az, hogy saját magukra költötték a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) pénzét, az egyáltalán nem jelenti, hogy kevesebbet költöttek volna a magyar sportolók életkörülményeinek javítására. Akikről egyébként korábban ők maguk mondták, hogy rendes ételre is alig van pénzük.
Ennek az egész botránynak a közepén Gömöri Zsolt elnök állt, aki 3 millió vissza nem térítendő támogatást kapott, de előkerült Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő is, aki a szervezet alelnöke, és aki állítólag maga javasolta, hogy a nélkülöző sportolók helyett az elnökséget segítsék meg pár millió forinttal.
A dolog egyébként Deutsch és Gömöri szerint is tök rendben volt, bár az elnök azért két hete visszafizette az említett 3 milliós támogatást.
Ezek után ma a Magyar Paralimpiai Bizottság vezetése kiadott egy közleményt
“Kiderült az igazság: részletesen megkonstruált, hazug lejáratókampány zajlik a Magyar Paralimpiai Bizottság ellen!"
címmel.
Ebben nyilvánosságra hozzák emberek emailjeit, akik szerintük ellenük le akarják járatni a vezetést.
Nem teljesen világos, hogy a levelekhez hogy jutottak hozzá, vagy miért van joguk azokat nyilvánosságra hozni (emailcímekkel együtt), de ami ennél sokkal fontosabb: nem nagyon derül ki belőlük semmi új, ha csak az nem, hogy több embernek szúrta a szemét, ahogy Gömöri a szervezetet vezeti, ahogy a közös pénzt használja, és elhatározták, hogy lépnek ellene.
A szemetek, de tényleg!
Én kétszer is végigolvastam, de nem találtam benne semmit, ami arra utalna, hogy hazugság lenne, amivel Gömörit vádolják, tehát hogy magára költötte a közös pénzt. Nem is derülhetett persze ki ilyen, mert a dolgot ő is elismerte, csak szerinte ez tök rendben van.
Ezzel szemben a levelezésből még az eddiginél is sötétebb kép rajzolódik ki az MPB vezetéséről.
Így kell kommunikációs öngólt lőni.
Deutsch most úgy kerül a képbe, hogy ezt a közleményt ő osztotta meg Facebookon, én is úgy vettem észre. Nagyjából így alakul most a beszélgetés a poszt alatt: | [
"Magyar Paralimpiai Bizottság"
] | [] |
Börtönbe kerülhet a Kaposvári Rákóczi FC új tulajdonosa
Döntöttek a szurkolók: Sólyom marad – írtuk a napokban, a kérdés azonban, a Kaposvári Rákóczi FC többségi tulajdonosa, Sólyom Sándor meddig tudja folytatni a somogyi megyeszékhelyen megkezdett munkát.
Mik ezek? X
Testvérlapunktól, a szolnoki Új Néplaptól kapott információ szerint a kaposvári futballklub többségi tulajdonosát nemrég egy büntetőperben, melyben tizenharmad rendű vádlottként szerepelt, két rendbeli bűnsegédként elkövetett pénzmosásban bűnösnek mondták ki.
A Szolnoki Törvényszék tájékoztatása alapján a vádlottat halmazati büntetésül, mint visszaesőt (korábban elmarasztalták emberrablás előkészítéséért) három év börtönre, ugyanennyi közügyektől eltiltásra ítélték, s kimondták, a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható.
Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett
| [
"Kaposvári Rákóczi FC"
] | [
"Szolnoki Törvényszék",
"Új Néplap"
] |
Hivatali vesztegetéssel vádolta meg és az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Agócs Jánost az ügyészség. A szervezet vezetőjét el is fogták, a gyanú szerint 30 millió forintért árulta tisztségét.
A megalapozott gyanú szerint az Országos Roma Önkormányzat elnöke 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét. Agócs konstrukciója szerint 18 milliót kellett volna átadni akkor, amikor lemondott, míg a maradék 12 millió decemberig kellett volna átadni.
Az elfogáskor előkerült bankjegyek – Fotó: Központi Nyomozó Főügyészség
Az elnök vállalta, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg és közreműködik az illető elnökké választásában.
Agócsot szerdán elfogták a rendőrök, majd az ügyészség elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, később gyanúsítottként hallgatta ki és indítványozza letartóztatásának elrendelését. A kényszerintézkedésről a bíróság pénteken dönt.
Agócs nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését és panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen. Ha bűnösnek találják korrupcióban kettőtől nyolc évig terjedő börtönt kaphat.
Az ORÖ vezetője több szempontból szúrhatja a kormány szemét. Január elején kiszivárgott például egy hivatali visszaélés gyanúját felkeltő hangfelvétel, amin a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Sztojka Attila szerződéseket és támogatásokat ígért a "körön belül lévő" ORÖ-képviselőknek. A kormánybiztos egy budapesti szállodában találkozott az Országos Roma Önkormányzat Lungo Dromhoz tartozó képviselőivel, szerződéseket és támogatásokat helyezett kilátásba a résztvevők számára, ha a kormány számára kedves jelölt lesz az ORÖ listavezetője.
A kormány a Fideszhez közel álló roma szervezet, a Lungo Drom jelöltjét, Farkas Félixet szerette volna a roma nemzetiségi listavezetőnek, azonban az Országos Roma Önkormányzat végül Agócs János elnököt választotta helyette.
Az eredményt eljárási szabálytalanságokra és jogtalanul leadott voksokra hivatkozva a Lungo Drom és szövetségesei később bíróságon támadták meg, azonban a Fővárosi Törvényszék elutasította a beadványt. Az Alkotmánybíróság viszont alaptörvény-ellenesnek ítélte az Országos Roma Önkormányzat nemzetiségi listaállításról hozott közgyűlési döntését.
Februárban írtunk arról, hogy az ORÖ újabb jelöltállító közgyűlése botrányba fulladt, így végül nem tudtak nemzetiségi listát állítani. A konfliktus a két potenciális listavezető, Agócs János és Farkas Félix között robbant ki, ugyanis egyik sem volt hajlandó visszalépni a másik javára. | [
"Országos Roma Önkormányzat"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Lungo Drom",
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Csak a gaz nő azon a területen, ahol papíron egy kalandparknak kellene állnia. A 330 millió forintos uniós támogatást még hét éve ítélték meg egy pásztói civil szervezetnek, azonban a projektből alig valósult meg valami. Az önkormányzat széttárja karjait, az illetékes minisztérium mellébeszél, az egyesület pedig 2016 óta nem adott le beszámolót. Közben a NAV minden építményt lefoglalt az önkormányzati telken.
A Facebookon nemrég felbukkanó fotók tanúsága alapján elhagyatott napelemek és lezárt épületek árválkodnak azon a pásztói területen, ahol papíron turistacsalogató játékoknak kellene állniuk.
A “Mátrakapu kaland- és ökoturisztikai élménypark" elnevezésű projekt elsődleges célja az lett volna, hogy “a kistérség meghatározó ökoturisztikai elemeit hozza létre". Rövid távon pedig “sajátos arculat kialakításával" növelnie kellett volna település versenyképességét és fogadóképességét – áll Pásztó város honlapján.
Az ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-0144 azonosító számú projekt gazdája a Hasznosi Szabadidő Egyesület volt “Pásztó Város Önkormányzatával szoros együttműködésben". A beruházást 85 százalékban támogatta az EU összesen 334 136 929 forint értékben. A forrás odaítéléséről 2013 januárjában döntöttek.
Hogy pontosan mi történt ezután, nehéz kibogozni. A közbeszerzési értesítőben található dokumentumok alapján ugyanis egy ideig rendben haladt a beruházás.
A Hasznosi Szabadidő Egyesület egy évvel a támogatás odaítélése után lebonyolította a “Mátrakapu kaland- és ökoturisztikai élménypark kialakításához kapcsolódó parképítési és tereprendezési munkákra" vonatkozó közbeszerzést. A nyertes Reenergy Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság 119 millió forintért vállalta a következő elemek kialakítását:
kilátó kapu mászófallal (19,58 m2)
állatsimogató
kiszolgáló épületek (5 db)
híd
hófánk pálya és tartozékai
játszótér
drótkötélpálya
csúzli élményjáték
tiroli lecsúszás élményjáték.
A magasépítési munkákat (szálláshely szolgáltató és vendéglátó épület, fogadóépület, parkolók, ipari épület, raktár, hulladéktároló, külső energiaellátás, infrastrukturális fejlesztések, solarpark) a NÓGRÁD SZIG Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság végezte 109.450.000 forintért. Vélhetően ennek a nyomai láthatók ma is a területen.
Eszközökre és szállításra 46.980.000 forintot fizettek volna, ám később ezt a kiírást visszavonták. Munkagépeket 18.370.000 forintért biztosított a projekthez az MRC Group Korlátolt Felelősségű Társaság, majd újra kiírták az eszközökre, bútorokra vonatkozó közbeszerzést is, amelyet ezúttal 11.700.000 forint értékben a Reenergy Holding nyert el. A rendezvényszervezéshez szükséges elemekre 16.800.000 forintot fordítottak, a projekt népszerűsítésére (marketnig/PR tevékenységre) pedig 10.200.000 forintot fizettek a VisitPalóc Turisztikai és Képzési Nonprofit Kft.-nek. További eszközökre még 18.350.000 forintot költöttek.
A szerződéseket később módosították (volt, amit többször is), a legutolsót 2016 márciusában. A határidők kitolása után még úgy tűnt, hogy elkészül a beruházás, hiszen az egyesület állást is hirdetett a kalandpark üzemeltetéséhez 2016 nyarán.
Hogy utána mi történhetett, annak viszont már nincs nyoma.
Elálltak a szerződéstől
Legközelebb 2018-ban bukkant fel a Mátrakapu kaland- és ökoturisztikai élménypark neve, amikor is Sneider Tamás, a Jobbik parlamenti képviselője írásban érdeklődött a projekt állásáról, amely tudomása szerint egy jó ideje elakadt, a “pénzről és a felelősségről" pedig egymásnak ellentmondó hírek terjednek a lakosság körében.
A kérdésre Rákossy Balázs válaszolt Varga Mihály miniszter nevében. Eszerint
“a Nemzetgazdasági Minisztérium szabálytalansági eljárást követően 2016 szeptemberében elállt a támogatási szerződéstől. A kifizetett támogatás kamatokkal növelt összegének visszakövetelése folyamatban van."
Próbáltuk kideríteni, milyen lépések történtek az emúlt két évben az ügyben, ezért felkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, és közadatigénylés során kikértük az élményparkkal kapcsolatos vizsgálat dokumentumait, valamint, hogy a kedvezményezett mekkora összeget fizetett vissza.
Az október 8-án elküldött kérdésre először október 20-án reagált a Minisztérium, kérve, hogy pontosítsuk, “milyen vizsgálat milyen dokumentációját" igényeljük. Ez megtörtént. Ezután október 22-én közölték, hogy a válaszadási határidőt 15 nappal meghosszabbítják. November 16-án érdeklődtünk újra, hogy mikor számíthatunk a válaszra. A Minisztérium november 26-án reagált, közölve, hogy “a Mátrakapu kaland- és ökoturisztikai élménypark című, ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-0144 azonosítószámú projekttel kapcsolatban az összes adat a következő linken érhető el: www.palyazat.gov.hu".
Mutatjuk, mit jelent a minisztériumnak az “összes adat":
Mivel a Széchenyi2020 oldalán egyetlen általunk kért adat sem szerepel, jeleztük ezt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, ahonnan december elsején az a válasz érkezett, hogy fenntartják korábbi válaszukat. Vagyis, hogy nézzük meg a palyazat.gov.hu-t.
Lefoglalta az épületeket a NAV
Ezután a pásztói polgármesteri hivatalhoz fordultunk, hogy megtudjuk:
miért nem készült el a beruházás,
mennyi támogatás érkezett a településre,
mennyit kellett visszafizetniük,
és hogy indult-e büntetőeljárás az ügyben.
Arra is rákérdeztünk, mi lett a be nem épített terület sorsa. Érdeklődésünkre dr. Sándor Balázs jegyző elmondta, az ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-0144 azonosító számú “Mátrakapu kaland- és ökoturisztikai élménypark" című projekt megvalósítására a Hasznosi Szabadidő Egyesület nyert 334.136.929 Ft támogatást 2013-ban.
A projekt megvalósítási helyszíne a 3537 hrsz-ú terület, ahol a telek tulajdonosa a pásztói önkormányzat. Jelenleg a 3537 helyrajzi számú beépítetlen területként nyilvántartott ingatlanon felépített 214,17 m2-es, a közhiteles-nyilvántartásba be nem jegyzett épületet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény alapján lefoglalta. A foglalás hatálya a telekre nem terjedt ki.
Az épület mellett – szintén az Egyesület által vásárolt – napelemeket is lefoglalta a Nemzeti Adó és Vámhivatal.
“A meg nem valósulás okáról az önkormányzat felé hivatalos tájékoztatás nem érkezett. A projekt műszaki-szakmai és pénzügyi megvalósításáért az Egyesület vállalt kötelezettséget, így azok nem teljesülése esetén a felelősség a támogatási szerződés szerint őket terheli" – szögezte le a jegyző.
Elérhetetlen elérhetőségek
Bár a Hasznosi Szabadidő Egyesület egy nool.hu cikk szerint tavaly még létezett, és a város honlapján is szerepelnek, a bíróság honlapján található dokumentumok szerint 2016 óta nem adtak le éves beszámolót, holott ez kötelező lenne.
Ennél is érdekesebbek azonban a cégek, amelyek a kivitelezésért feleltek. A parképítési és tereprendezési munkákra szerződött Reenergy Holding ellen 2016 nyarán felszámolási eljárás indult, amely 2019-ben zárult. A céget 9 végrehajtás terhelte 2013 és 2016 között, azaz pont abban az időszakban, amikor a pásztói projekt is zajlott.
A Reenergy Holding ugyanebben az időintervallumban egy másik közbeszerzést is elnyert a “Zsóry-fürdő komplex fejlesztése, gyógyászati és új élményelemekkel történő bővítése" című projekt keretében. Azonban ezzel sem ment minden rendben. A Napi.hu számolt be róla 2016-ban, hogy a 921 millió forintos beruházás nem készült a határidőre, ezért a kiíró felbontotta a céggel a szerződéset. Az indoklásban az is szerepelt, hogy a Reenergy nem fizette ki az alvállalkozóit, hanem ismeretlen célra fordította a vállalkozási díj erre vonatkozó részét.
Vélhetően ezen ügy kapcsán indult több végrehajtás, majd a felszámolási eljárás a Reenergy ellen.
A Reenergy tulajdonosa és vezérigazgatója, Körmendy Richárd a cégadatbázis szerint 2024-ig eltiltás hatálya alatt áll. Az ő neve nemcsak a Reenergy Holdingban, de a marketingért felelős VisitPalóc Turisztikai és Képzési Nonprofit Kft.-ben is felbukkan. A társaság kényszertörlését 2018 elején rendelték el, Körmendy vezető tisztségviselő volt a Kft.-ben. A magasépítési munkákat végző Nógrád Szig Kft. pedig Körmendy kazári lakcímére volt bejegyezve 2016 és 2020 között.
Mindez azért érdekes, mert a birosag.hu nyilvántartása szerint a Hasznosi Szabadidő Egyesület elnöke is Körmendy Richárd volt 2016-tól 2019-ig.
A korábbi képviselő, Gömbiczné Kanyó Beatrix Mária (2010 és 2014 között független önkormányzati képviselő) által jegyzett beszámolókban szerepel a pályázati pénzen nyert összeg 2015-ben és 2016-ban is, a projekt elakadásának okára azonban itt sem derül fény.
Próbáltuk elérni a Hasznosi Szabadidő Egyesületet, azonban a szervezetnek nincs honlapja, email címe vagy telefonszáma. A Facebookon is írtunk Gömbicznének, választ nem kaptunk. Kértünk elérhetőséget a pásztói önkormányzattól is, de ők sem tudtak segíteni.
Létezett még egy Mátrakapu Kaland- és Technikai Élménypark Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság is, ezt 2012-ben jegyezték be és 2019-ben törölték. A Kft. ügyvezetője Gömbiczné Kanyó Beatrix volt, a tulajdonosok között szerepelt a Hasznosi Szabadidő Egysesület, a Környezetünkért, Biztonságunkért és Egészségünkért Alapítvány, a Mátra Med Invest Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint egy pásztói lakcímű magánszemély. A cég ellen végrehajtási eljárás indult 2016-ban, 2018-ban vagyoni részesedést is lefoglalt a NAV Nógrád Megyei Adó-és Vámigazgatósága, majd elrendelték a kényszertörlését.
Próbáltunk ehhez a céghez is eljutni, de a cégadatbázisban szereplő email cím már nem él, az oda küldött megkeresésünkre hibaüzenetet kaptunk.
Nyitókép: a tervezett pásztói kalandpark helyszíne 2020 októberében. Forrás: Facebook. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | [
"Hasznosi Szabadidő Egyesület",
"VisitPalóc Turisztikai és Képzési Nonprofit Kft.",
"Reenergy Holding"
] | [
"Mátra Med Invest Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Reenergy Holding Zártkörű Működő Részvénytársaság",
"Nemzeti Adó és Vámhivatal",
"Nógrád Szig Kft.",
"MRC Group Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Nógrád Megyei Adó-és Vámigazgatósága",
"Környezetünkért, Biztonságunkért és Egészségünkért Alapítvány",
"Hasznosi Szabadidő Egysesület",
"NÓGRÁD SZIG Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Mátrakapu Kaland- és Technikai Élménypark Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság",
"Opten Kft.",
"Pásztó Város Önkormányzat",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Hiába folyik ügyészségi vizsgálat a Gyermekrák Alapítvány ellen, kétezerrel több magányszemély ajánlotta fel nekik a jövedelemadója egy százalékát. Így összesen 221 millió forintot juttattak a Balogh István vezette szervezethez, ezzel az összeggel rekorderek lettek. A Heim Pál Gyermekkórház lett a második, 116 millióval. Összesen 64 590 ember küldte jövedelemadója egy százalékát a Gyermekrák Alapítványnak.
A Gyermekrák Alapítvány vezetőjét korábban gyanúba hozták, hogy a szervezet mentőautóját magáncélra használja, majd kiderült, hogy Floridában is van egy háza. | [
"Gyermekrák Alapítvány"
] | [
"Heim Pál Gyermekkórház"
] |
Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken az a büntetőper, amelyben Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják.
Az orosházi központú választókerület országgyűlési képviselője nyolc és fél évi fegyházbüntetést is kaphat, valamint az ügyészség 850 millió forintos vagyonelkobzásra tett javaslatot a bíróságnak arra az esetre, ha Simonka elismeri a vádiratban foglaltakat és lemond a védekezés lehetőségéről. Ezt a fideszes politikus az előkészítő ülésen és a mostani tárgyaláson sem tette meg.
A vád szerint Simonka György és társai 2009 és 2015 között 1,4 milliárd forintot csaltak el egy bűnszervezetben. Társaival arra specializálódtak, hogy a zöldség-gyümölcs termelői csoportok által igényelhető állami támogatásokat átláthatatlan céghálókon keresztül számtalan trükkel lenyúlják.
A NAV feljelentése alapján még 2016-ban indult a nyomozás, a képviselő mentelmi jogát 2018 októberében függesztette fel az Országgyűlés. Tavaly augusztusban emeltek vádat, és csak most kezdődött az érdemi tárgyalás. Az ügyben eddig 70 ezer oldalnyi irat készült, és csak az ügyészség 35 tanú meghallgatását kezdeményezte. A fideszes politikus szabadlábon van, és a vád alapján ő tekinthető az ügyészség legnagyobb korrupciós fogásának az elmúlt években.
A politikus akkor került az adóhivatal és az ügyészség látókörébe, amikor a Fidesz borsodi képviselője, Mengyi Roland lebukott az alkotmányos költségnek becézett kenőpénzekkel. Merthogy kiderült: a dél-békési Simonka György is hasonló fideszes infrastruktúrán és céghálózattal működik, mint – mások mellett – a borsodi párttárs.
Mindent tagadott a fideszes képviselő
Simonka György nem járult hozzá, hogy róla a bírósági tárgyaláson felvételek készüljenek, és írásbeli vallomását is a bíró olvasta fel. Ezt megelőzően a képviselő mindössze annyit mondott, hogy a nyomozás során többször tett vallomást, az ügyészség minden kérdésére válaszolt írásban és szóban is, ezeket továbbra is fenntartja. Elmondta még, hogy a média komoly nyomás alá helyezte őt és családját is az elmúlt időszakban, ezért nem tesz szóban vallomást és kérdésekre sem válaszol.
A bíró által felolvasott írásbeli vallomás szerint Simonka lényegében a vádirat minden ellene hozott pontját tagadta. A dokumentumból egyebek közt kiderült, hogy Simonka szerint
olyan személyek vallomásán alapulnak a vádak, akik az ügyészséggel kiegyeztek, "a mentesülésük miatt mondták azt, amit kellett",
a vádiratban szereplő bűnszervezet sohasem létezett,
nem vezette bűnös szándék sem a vállalkozások alapításánál, sem vezetésénél,
a kétezres évek közepén nem is reménykedhetett támogatásban, mert baloldali kormány volt hatalmon,
a termelőszövetkezetek létrehozását a gazdasági válság indokolta,
a 2000-es években vállalkozó volt és őstermelő, családi vállalkozásokat működtetett, továbbá tanácsokat adott más vállalkozóknak, de a döntést egyetlen esetben sem ő hozta,
minden beruházás a téeszek működését szolgálta, túlárazásról nem tudott,
hamis az az állítás, hogy pénzeket osztottak vissza,
nem az ő utasítása alapján történt a közös védekezési stratégia kialakítása,
a vádiratban szereplő beruházások megvalósultak, és azokat szakszerűen végezték el.
A bíró ezután felolvasta a politikus korábbi, gyanúsítotti vallomásait, amelyeket Simonka György a bíróságon nem kívánt kiegészíteni.
A januári, előkészítő tárgyaláson Simonka szintén az ártatlanságát hangsúlyozta, és akkor azt is mondta, hogy 100 tanút szeretne meghallgattatni a bíróságon. Korábban a büntetőper több vádlottja beismerte bűnösségét, és elfogadta az ügyészség által indítványozott büntetést.
A képviselőn kívül a vádlottak padján ül még Simonka felesége és unokahúga. Velük kapcsolatban a képviselő azt állította, hogy önállóan dolgoztak, nem tud arról, hogy bármi törvénytelent tettek volna. Rajtuk kívül másik két fideszes országgyűlési képviselőnek, Kerényi János dél-alföldi pártigazgatónak, valamint Varga Gábor országgyűlési képviselőnek a rokonai szintén a vádlottak között vannak. Az ügy főszereplőit magánokirat-hamisítás, vesztegetés, ezekre való felbujtás is terhelheti.
Simonkához egyéb gyanús ügyletek is kötődnek, amelyet azonban nem vizsgált az ügyészség.
A tárgyalás szerdán Kerényi István meghallgatásával folytatódik. | [
"Fidesz"
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] |
Álságos módon tesz eleget a kormány annak a vállalásának, hogy privatizálja a Budapest Bankot. A friss kormányhatározat szerint ugyanis a pénzintézet verseny nélkül vihető, aminek a haszonélvezője ismét Mészáros Lőrinc lehet. Varázslatnak ígérkezik az állam által elvárt 200 milliárd forintnyi vételár előteremtése.
Lassan szó szerint igaz, hogy Mészáros Lőrinc – és a mögötte állók – vagyoni gyarapodásának a határa a csillagos ég. Alig száradt meg a tinta azon a szerződésen, amellyel a nemzet gázszerelőjének üzlettársa, Szijj László közel 33 százalékos részvénypakettet vásárolt az MKB Bankban, 82 százalékra növelve ezzel Mészáros befolyását benne, az utóbbi máris lehetőséget kapott a Budapest Bank bekebelezésére is. A kormány ugyanis tegnap úgy határozott, hogy végre – eleget téve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak tett ígéretének – privatizálja azt. S mivel a magyar állam jó gazda, nem adja kevesebbért annál a 700 millió dollárnál – megközelítőleg 200 milliárd forintnál – amennyiért 2015-ben megvette az amerikai General Electric-csoporttól. Szakértők kissé túlzottnak tartották ezt az árat a magyar piacon csupán nyolcadik legnagyobb Budapest Bankért, ám az egy szélesebb körű megállapodás része lehetett a kormány és a multi között.
Sokat érhet azonban a Budapest Bank annak a pénzintézetnek, amely ügyesen be tudja építeni a saját szervezetébe, kihasználva a kettejük közti szinergiákat. Ilyen a 15 százalékban az osztrák Erste itteni leánya (amely egyébként 15 százalékban a magyar államé) és a belga tulajdonú K&H – mindkettő jelezte, hogy érdekli az üzlet, s nyilván ki tudják pengetni a vételárat is. S immár ilyen az MKB is, neki azonban nincs 700 millió dollárnyi befektethető pénze.
A kormánynak olyan, trükkös megoldást kell találnia, amellyel fenntartja a látszatát a tisztességes privatizációnak, mégis végül az általa kedvezményezett oligarcha-csoportnak adhatja oda a Budapest Bankot. A minapi határozatból kiderül, hogy a nemzeti vagyon felelőse, Bártfai-Máger Andrea miniszter tárgyal majd a potenciális érdeklődőkkel, ám az ügyletet az állami vagyonról szóló törvény egyik speciális paragrafusa szerint bonyolítják le. E szerint kivételes esetekben mellőzni lehet a versenyeztetést, ilyen például a részvénycsere, vagy ha a portékát "gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként" bocsátják rendelkezésre. A kormányhatározat szerint ez utóbbi esetről lesz szó. Azaz, bármilyen jó ajánlatot is tesz az Erste és a K&H, erre hivatkozva el lehet küldeni őket.
Semmit sem mond ugyanakkor a kormányhatározat arról, hogyan kapja meg ebben az esetben az állam az általa elvárt magas vételárat. Aligha lehet az a cél, hogy a Budapest Bankért cserébe ismét tulajdonrészt szerezzen az MKB-ban, amelyből nemrég szállt csak ki. Arról nem beszélve, hogy az MKB részbeni újraállamosítása az uniós hatóságok ellenállását is kiváltaná. Mészáros Lőrinc persze nagy bűvész, ha kell, előteremti a pénzt. Széles cégbirodalmát mozgósítva, végrehajthat például tőkeemelést az MKB-ban, igaz az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azt ő nem friss tőkével, hanem saját érdekeltségei magasra értékelt üzletrészeivel szokta megtenni.
Az MKB azonban idén nyáron a tőzsdére készül, ha a befektetők ráharapnak a részvényeire, abból is forráshoz lehet jutni. A hvg.hu által megkérdezett elemzők azonban szkeptikusak, mint mondják, az MKB bevezetésekor már nem lehet ahhoz hasonló eufóriára számítani, mint amibe a tőzsdei befektetők estek, amikor Mészáros beszállt a Konzum és az Opus cégekbe. "Egy olyan bank részvényeit, amelynek a főtulajdonosa egy kormányzati megrendeléseken gazdagodó oligarcha, komoly befektető nem vagy csak súlyos diszkonttal veszi meg" – mondja a hvg.hu-nak nyilatkozó egyik szakértő. Ez persze nem zárja ki, hogy a csekély forgalmú Budapesti Értéktőzsdén a spekulánsok felhajtsák az MKB-részvények árát is.
Százmilliárd forintnyi szabad pénz hever ugyanakkor a takarékszövetkezeti integrációban. Ezt a pénzt fél évtizeddel ezelőtt az államtól kapták azért, hogy stabilizálják vele a szektort. Erre azonban nincs már szükség – folyamatos összevonások után a takarékszövetkezeti rendszerben is elindult egy megabank kialakítása. Piaci hírek szerint a kormány távlati célja, hogy egy vele együttműködő magyar nagyvállalkozói kör tulajdonában álló szuperbankot építsen fel, amiben egyesítené a jelenlegi takarékszövetkezeteket, a Takarékbankot az FHB Kereskedelmi Bankot (Takarék), az MKB-t és a Budapest Bankot. Az FHB Jelzálogbankkal (Takarék) együtt e konglomerátumot akár az OTP kihívójának szánják. A roppant különböző kultúrájú, profilú, jövedelmezőségű bankok összefésülése legalább 3-5 éves procedúra, aminek logikus induló lépése lenne, ha a Mészáros Lőrinccel többszörös üzleti összefonódásban lévő Takarék-csoport beszállna a Budapest Bank privatizációjába. | [
"Budapest Bank"
] | [
"FHB Kereskedelmi Bank",
"MKB Bank",
"General Electric-csoport",
"Budapesti Értéktőzsde",
"FHB Jelzálogbank",
"Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank"
] |
Múlt szombatra hívta az önkormányzatokat a Kossuth térre tüntetni Kósa Lajos. Egy számla jutott el hozzánk arról, hogy is jött össze a demonstráció.
A múlt szombati - a költségvetési elvonások ellen meghirdetett - önkormányzati tüntetéssel kapcsolatban a szocialista párt azzal vádolta a Fidesz, hogy tudomásuk szerint egyes megyékben közpénzből fizetik az utazási költségeket.
'Önkormányzati forrásból van'
Erről legutóbb szombaton nyilatkozott Frankné Kovács Szilvia, az MSZP Tolna megyei országgyűlési képviselője Szekszárdon, Nógrád megyét említve példaként. Az MTI kérdésére, van-e bizonyíték a közpénz felhasználására, azt mondta: "nem állítottam, hogy én tudom, hogy ők fizetik; mi úgy tudjuk, hogy ez önkormányzati forrásból van". Frankné Kovács Szilvia aggályosnak nevezte azt is, hogy a demonstrációt a Fidesz pártoktól független közigazgatási dolgozók részvételével rendezi meg.
'Saját költségvetéséből fizesse'
A szocialisták múlt szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján pedig azt hangzott el: Salgótarjánban az önkormányzat bérel buszt a résztvevőknek a szombati, fideszes politikusok által a 2010-es költségvetés ellen szervezett tüntetésre, míg a XVI. kerületben az elbocsátásokat teszik függővé a részvételtől. Nyakó István, az MSZP szóvivője elmondta: ha a Fidesznek kampányrendezvénye van, akkor a saját, nem pedig Salgótarján költségvetéséből kellene fizetnie a fővárosi rendezvényre érkező buszokat.
Buszozás, vagy leépítés
A politikus a XVI. kerülettel összefüggésben közölte: az önkormányzat dolgozói, közalkalmazottai és köztisztviselői e-mailt kaptak arról, hogy ha "nem mennek ki tüntetni a Fidesz nagy rendezvényére, akkor bizony tíz-tizenöt százalékos létszámleépítés lesz az önkormányzat hivatalában". Az MSZP szóvivője elképesztőnek és megbotránkoztatónak, a modern parlamenti demokráciától teljesen távol állónak nevezte ezt a szervezést, amelyet a Fidesz helyi politikusai "Kósa úr, Orbán Viktor úr parancsára" megtesznek. Ezt az MSZP visszautasítja - hangsúlyozta.
'A város lakói fognak fizetni'
Mindezek után Szabó Zoltán MSZP-képviselő következett, aki bejelentette, hogy nem egyedi eset volt az, ami a salgótarjáni Fidesz által, a város pénzén bérelt buszokról kitudódott - "a közpénzen folytatott fideszes kampány legújabb helyszíne ugyanis Nagykőrös". A Pest megyei település fideszes alpolgármestere levélben tájékoztat arról, mondta Szabó Zoltán, hogy buszokat szerveznek az október 10-ei választási gyűlésre, a buszokért pedig "a város lakói fognak fizetni".
'Nagylelkűen költi a más emberek pénzét'
"Vajon hány megyében és településen fizettetik még a jobboldal rendezvényét? - tette fel a kérdést Szabó Zoltán, megjegyezve: a Fidesz "igen nagylelkűen költi a más emberek pénzét" a saját céljaira, amikor azonban arról van szó, hogy a krízisalapba kell befizetni, vagy amikor a gyermekétkeztetésről van szó, akkor "másra mutogatnak, félrebeszélnek".
A Fidesz állta a mórahalmi számlát
A lapunk birtokába került megrendelőlap szerint viszont - legalábbi Mórahalmon - a szállítási költségeket nem az önkormányzat, hanem a Fidesz állta: számlacímként ugyanis a párt budapesti székházát adták meg, a számla postázási címeként viszont egy mórahalmi rendezvényszervezőt.
A megrendelőlap szövege:
"Az alábbiak szerint autóbusszal történő személyszállítást rendelem meg a Cégtől:
Időpontja: 2009. október 10. szombat
Indulás időpontja: reggel 7:30 óra
Indulás helye: Polgármesteri Hivatal (Mórahalom, Millenniumi sétány 2.)
Létszám: kb. 50 fő
Útvonal: Mórahalom - Szeged - Budapest - Szeged - Mórahalom (autópályán)
Érkezés helye: Budapest, Országház, Dunai-rakpart
Érkezés időpontja: 11 óra
Kérem a számlát az alábbiak szerint kiállítani:
Számlacím:
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
1062 Budapest, Lendvay u. 28.
Fizetés módja: átutalás
Számla postázási címe:
Aranyszem Rendezvényház
Mórahalom, Röszkei út 1. | [
"Fidesz"
] | [
"Fidesz-Magyar Polgári Szövetség"
] |
Egyszerűen nem igaz, hogy a kormány nem tudta: amit tavaly az energiapiacon csináltak, az nem liberalizáció. A most, az MVM-vezetés menesztésének és új szabályozás kialakításának bejelentésekor hivatkozott szakértők mindegyike már fél-egy éve jelezte: a tervezett átalakítás nem hoz igazi versenyt. Ennek több alapvető feltételét, amiket egyébiránt a gazdasági minisztérium már az előkészítés szakaszában is szorgalmazott a szocialista frakció ellenében, most hirtelen magáévá tette a kormány. Jelzéseket pedig eddig is kaptak: decemberben házon belülről, hiszen a gazdasági tárca többször is jelezte, hogy a júniusban elfogadott új villamosenergia-törvényt szétzilálta az MSZP és a Fidesz a parlamenti vitában, voltaképpen megerősítette a Magyar Villamosművek monopolhelyzetét, és az áramfogyasztók zsebéből 65 milliárd forintos extra profithoz jutatta a céget.
Ha lenne igazi verseny az árampiacon, akár oda is eljuthatnánk, hogy a fogyasztó - mint például a mobilcégek esetében - maga válogasson a szolgáltatók ajánlatai között. Csakhogy a kormány által beterjeszett új törvény sem biztosítja ezt a szabad versenyt - állítja Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője. Interjú.
"Nemcsak gazdasági természetű problémát jelenthet, hogy miközben a közvélemény árampiaci liberalizációról hall a törvény kapcsán, jelen helyzetben valódi versenyhelyzettel nem, csak áremelkedéssel fog találkozni január elsejétől. Miközben a jogszabály (a júniusban elfogadott új villamosenergia törvény – a szerk) tovább erősíti és hosszú időre "befagyasztja" egy állami cég, a Magyar Villamos Művek Zrt. monopolhelyzetét, a Miniszterelnöki Hivatal gondozásában készült végrehajtási rendeletek különösen nehéz helyzetbe hozzá a villamos-energiát fogyasztó magáncégeket – áll abban az Index birtokába jutott tájékoztatóban, melyet a gazdasági tárca készített a kormány részére még tavaly decemberben.
Az anyagból kiderül: a júniusi törvényben több ponton is kifogásolt módon véglegesített áramaukciós szabályoknak köszönhetően az árverés eredeti funkciójának megfelelően várt csökkenés helyett jelentős áremelkedés következett be már tavaly ősszel. Ez, és a szabályozás más pontjai már 2007-ben 65 milliárd forintos nyereséget eredményeztek az MVM-nél. A tárca egyben javaslatot tett arra is: az MVM osztalékát elvonva kellene biztosítani a lakossági árkompenzációt, tekintve, hogy az új szabályozás alapján se verseny, sem árcsökkenés nem várható.
Régen is tudták
De bőven nem a GKM decemberi jelzése volt az első. Elmúlt egy év – legalábbis majdnem, azóta, hogy több intézmény több szakértője is előre megmondta: ami itt van, az nem árampiaci liberalizáció. Pontosan megfogalmazták az előbb még készülő szabályozás hiányosságait, majd jelezték azokat az újabb problémákat, melyeket az amúgy is kritizált törvénytervezeten még a parlamentnek, elsősorban a szocialista frakció jóvoltából sikerült beépíteni a rendszerbe, és az eredményt is: nem lesz verseny, így nem lesz árcsökkenés sem. Ugyanakkor természetesen készen álltak a javaslatok is, milyen módon kellene beavatkozni az árampiacba az államnak ahhoz, hogy valódi piac alakulhasson ki. Az Indexnek júniusban interjút adó Kaderják Péter nyilatkozatát akár ma is szó szerint közölhetnénk, egyetlen kiegészítéssel: 2008. március 11-én, miután a múlt év végén elfogadott árampiaci törvény ismeretében újabb tanulmányt készített a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Energiahivatal és a Kaderják vezette, a Corvinus Egyetemhez tartozó Regionális Energiakutató Központ (REKK), a miniszterelnök bejelentette: felismerték, hogy új irányra van szükség. (A GVH nyáron megfogalmazott kritikájáról is beszámoltunk, a KPMG pedig februárban adta ki elemzését, mely ugyancsak jelezte, nem sikerült az árampiaci liberalizáció.)
Ma döntöttek Veres János azt a feladatot kapta Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, hogy - az érintett miniszterek bevonásával - haladéktalanul kezdeményezze, illetve hajtsa végre az MVM-mel kapcsolatban indokolt személyi, szabályozási és szerkezeti változtatásokat – jelentette be ma a kormányszóvivő. Daróczi Dávid elmondta, a cég éléről távoznia kell Kocsis István eddigi vezérigazgatónak. A szóvivő azzal indokolta a most megszületett döntést, hogy most készültek el azok a tanulmányok, melyek elkészítésére a miniszterelnök januárban kérte fel Horváth J. Ferencet, a Magyar Energia Hivatal elnökét és Nagy Mártát, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettesét, illetve ő a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontot.
A három tanulmány, mint azoknak a Miniszterelnöki Hivatalban készült összefoglaló elemzéséből is kiderül, a főbb pontokat tekintve teljesen egységesen látja mind a piaci verseny akadályait, mind a lehetséges megoldásokat.
Mi a baj a magyar árampiacon?
A versenyhez három dolog kell. Az egyik, ami minden versenynek feltétele, hogy elég sokan legyenek mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. Ez a magyar árampiacon elvileg adott. A probléma sajnos az, hogy az áramtermelés tulajdonosi sokszínűségét a privatizációhoz kötődő hosszú távú megállapodások egy nagykereskedő kezében koncentrálják. A második, hogy könnyű legyen a szolgáltatóváltás, azaz a fogyasztók tényleg válogathassanak, ennek feltételét az új törvény biztosítja – mondta még tavaly nyáron az Indexnek Kaderják Péter.
A szektornak azonban van specialitása is: kell az a fizikai infrastruktúra, a hálózat, amiből csak egy van, és amelynek üzemeltetését a piactól független szervezetnek kell ellátnia. Ez hiányzik nálunk, és egyelőre nem is látszik, hogy változna a helyzet. Noha a rendszerirányító MAVIR 2002 és 2006 között semlegesen működhetett, tavaly visszakerült a piacon meghatározó MVM holdinghoz.
A hosszú távú megállapodások
A 2008 elejétől megvalósuló hazai árampiaci modellváltás úgy szüntette meg a hatósági árkontrollt a nem háztartási fogyasztók körében, hogy a piac kínálati oldalát ahelyett, hogy versenyzőbbé tette volna, monopolizáltabbá alakította – áll a REKK tanulmányában. A GVH elemzése ezzel összhangban úgy fogalmaz: a magyar villamosenergia piac kínálati oldalán nem tapasztalható verseny. "Ennek érdemes külön említeni mindkét szintjét: az erőművek közötti verseny is hiányzik, és a nagykereskedelem is szinte monopolizált. A közös háttér pedig a hosszú távú megállapodások (htm-ek)."
Az úgynevezett hosszútávú megállapodások a kilencvenes évek közepén, az erőművek privatizációja kapcsán születtek: akkor egy zárt piacon ezekre szükség is volt, hiszen az miközben az állam a beruházásra, fejlesztésre szoruló erőművektől szabadulni akart, azok új tulajdonosai az áramot kizárólag egy vevőnek, az MVM-nek értékesíthették. Így a megtérülés, a tervezés biztosítási érdekében érthető, hogy megfelelő mennyiség átvételét, meghatározott áron biztosítva akartak látni.
Időközben azonban az árampiac részleges felszabadítással az elvi lehetőség adottá vált arra, hogy az erőművek közvetlenül az áramszolgáltatók vagy kereskedők részére értékesítsenek. A htm-k fennmaradása miatt azonban ebben nem váltak érdekeltekké, sőt, a szerződés most voltaképpen őket védi: a hatékonyság növelése, újabb, az újra egyre elavultabb erőművi park miatt egyébként indokolt beruházások nélkül is kiszámítható, biztos profitot érnek el, a drágán termelt áramot biztosan átveszi tőlük az MVM.
Mi is az MVM?
És itt elérkezünk a következő problémához, az MVM kvázi monopolhelyzetéhez. Ezt mindhárom tanulmány megállapítja. A hazai termelők által előállított villamosenergia vonatkozásában az MVM Trade 75-80 százalékos piaci részaránnyal rendelkezik. A fennmaradó rész jelentős hányadakötelező átvétel alá esik." – írja a GVH. "A ténylegesen igénybe vehető erőművi teljesítmény mintegy 94 százalékát kontrollálja a fentebb jelzett módokon (htm-ek, Vértesi Erőmű, MAVIR által bonyolított kötelező átvétel) az MVM" – erősíti meg a REKK.
Azaz, a magyar piacon jelenleg úgy kellett volna megvalósuljon a verseny, hogy a megtermelt áram szinte teljes egészében egy központi elosztóhoz kerül, mielőtt a kereskedőkhöz jutna. Mint a Miniszterelnöki Hivatalban készült összefoglaló az elemzések alapján rámutat, ezt kihasználva, az MVM, monopolpozíciója révén az árat gyorsan és lényegesen a referenciaár-szint fölé növeli, (ezzel kb. 1 százalékkal növelve az inflációt is), hogy így növelje nyereségét.
Jöhetne az import, de
Az MVM monopolhelyzetének, a htm-ek megszüntetése érdekében az elmúlt egy évben a gazdasági tárca többször is kiállt, eredménytelenül. Elbukott a tárca az importliberalizálás ügyében is. Az árak leszorításának egyik módja ugyanis, mint minden piacon, az áram esetében is az import lehetne. Csakhogy: az áramimport fizikai jellegzetességei miatt speciális ügylet, szükség van hozzá a hazai infrastruktúrára, az határokon az átvételt, illetve az onnani továbbítást biztosító rendszerekre, vezetékekre. Ez az infrastruktúra, ahogy az egész az árampiacot meghatározó, annak működését, a szállítást biztosító rendszer MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt,) kezében van. A MAVIR pedig a kizárólagos állami tulajdonban álló MVM tulajdona.
Mindhárom tanulmány tényként állapítja meg, hogy a szlovák-magyar határon a MAVIR által kiosztható 2008-as határkeresztező kapacitás a kormány rendeleti szabályozásán keresztül az MVM-en kívüli kereskedők számára nullára csökkent, és ez nagyon erős versenykorlátozó tényező. A REKK jelzi azt is, hogy "az Ukrajnából származó áramimport kondíciói nem nyilvánosak, teljes intranszparencia jellemzi e határkapacitás használatát". Márpedig az importra égető szükség lenne: a 2008-as szállítású villamos energia ára hazánkban 70-72 euró/MWh-ra emelkedett, aminek számos hazai és nemzetközi oka van. A német tőzsdei ár 60-62 euró/MWh. A különbség tehát mintegy 20 százalék. A kifogásolt rendeletet szakmai előkészítése a GKM kompetenciájába tartozna ugyan, de kormányrendeletről lévén szó, azt a miniszterelnök írja alá. Most úgy történt meg ez, hogy a GKM hiába jelezte fenntartásait a nem a tárca álláspontját mutató tervezettel szemben.
Lehet-e az MVM-é a MAVIR?
A fent említett tulajdonosi viszonyok azonban általános problémát jelentenek. Mindhárom tanulmány, ahogy a GVH és a REKK a nyilvánosság előtt már korábban, ezúttal is rámutat: A MAVIR, mint az MVM-csoport tagja nem képes az elvárható független rendszerirányítóként működni, és a függetlenséggel a hazai elosztók esetében is jelentős problémák vannak. Szükségesnek látják a MAVIR, mint rendszerirányító függetlenségének megteremtését, az MVM-től való leválasztását (különösen élesen merülhet fel a kérdés az MVM privatizációjával összefüggésben).
A semlegesség, mint azt Kaderják Péter az akkor még tervezett új szabályozás előre látható hiányosságaira már júniusban figyelmeztetve elmondta, a MAVIR esetében azt jelenti: a hálózaton rendelkezésre álló szállítási kapacitásokat úgy kell mindenki számára hozzáférhetővé tenni, mint egy autópályát. Aki kifizeti a díjat, mehet. Persze a kapacitás az áram esetében véges, és ez azt jelenti, hogy bizonyos, nagy forgalmú időszakokban előfordul, hogy licitálni kell a szállításért, illetve rendszeresen ez a helyzet a külföldről behozott áram esetében.
A szakértő szerint ugyanakkor amikor a hálózatkezelő egy a piacon érdekelt holding része, már pusztán információval is segíteni tudja saját cégét, de persze ténylegesen fennáll annak lehetősége is, hogy a rendszerhez való hozzáférést nem egyforma feltételek mellett biztosítja. Ahogy a GVH írja, "egy a piaci szereplőktől nem független rendszerirányító mindig ki van téve annak, hogy ne kizárólag a számára gazdaságilag legjobb döntést hozza meg, hanem figyelembe vegyen egyéb érdekeket, így ellenérdekeltté válhat az infrastruktúra fejlesztésében, piaci információk elérhetővé tételében, amelyek révén negatív irányba befolyásolhatja a piac működését." | [
"Magyar Villamos Művek Zrt."
] | [
"MVM Trade",
"Vértesi Erőmű",
"Regionális Energiakutató Központ",
"Magyar Energiahivatal",
"Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont",
"Magyar Villamosművek",
"Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt",
"Corvinus Egyetem",
"Magyar Energia Hivatal",
"Miniszterelnöki Hivatal"
] |
Visszautasította Papcsák Ferenc elszámoltatásügyi kormánybiztos pénteki sajtótájékoztatón elhangzottakat az oltóanyagokat gyártó Omninvest Kft. Rámutattak: tizenöt éve működnek együtt a mindenkori kormányokkal, eddig baj nélkül.
Visszautasította Papcsák Ferenc elszámoltatásügyi kormánybiztos pénteki sajtótájékoztatón elhangzottakat az oltóanyagokat gyártó Omninvest Kft. Mint arról beszámoltunk: Papcsák javaslatára négy, az előző ciklus alatt kötött állami szerződést vizsgál a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi): a sanghaji világkiállítást, a sukorói kaszinó koncesszióját, az Omninvest Kft.-vel kötött szerződéseket és a moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanértékesítését. Papcsák szerint "ezen ügyekben a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok közvetlenül érintett."
Az Omninvest Kft. közleményt adott ki. Ebben többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy a cég az elmúlt tizenöt évben folyamatosan szerződött - elismert és ellenőrzött - partnere a mindenkori kormányoknak. Ezidő alatt mintegy 20 millió adag influenza elleni oltóanyag (szezonális és pandémiás egyaránt) védte és védi a magyar emberek egészségét. "Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a társaság tevékenysége, azaz a vakcinagyártás, kiemelt és védelemre érdemes nemzeti érdek. Ezt a védelmet az elmúlt évek során folyamatosan élvezte is a magyar társaság" - olvasható a kiadott dokumentumban.
A cég rámutat, hogy az általuk előállított szezonális és pandémiás oltóanyagot a nemzetközi egészségügyi szervezetek - így a WHO is - kiváló minőségűnek értékelik, az Omninvest által elért tudományos eredmények kiemelkedő jelentőségét a vezető nemzetközi tudományos szaklapokban megjelent publikációk sora bizonyítja.
"Tény, hogy egyeztetünk a magyar kormány illetékes szerveivel a 2006-ban elnyert K+F támogatás európai versenyjogi kérdéseiről, ugyanakkor leszögezzük, hogy az akkor kötött szerződés minden elemét maradéktalanul betartottuk és betartjuk. Példaként említhető, hogy a támogatási pénzösszeg felhasználásával végrehajtott, világszínvonalú fejlesztéseknek köszönhetően, a 2009-ben és idén külföldre eladott oltóanyagok után az államnak több, mint 110 millió forintos hozzájárulást fizettünk meg az érvényben lévő szerződésünk alapján" - írják a közleményben.
Hozzáteszik: az Omninvest Kft. tizenöt éve végzi Magyarországon oltóanyag-termelő tevékenységét, amivel közvetve és közvetlenül mintegy 250 embernek ad folyamatos munkalehetőséget, családjaiknak megélhetést. "Csak a 2009-es év vonatkozásában 1,1 milliárd forint befizetést teljesített a cég a magyar költségvetésbe különböző jogcímeken. A közelmúltban a cég tulajdonosi struktúrája átalakult, mára teljesen transzparens: az Omninvest tulajdonosa egy nagyváradi társaság, amelyet 5 magyar, a közvélemény számára is megismerhető magánszemély birtokol. Az Omninvest, ahogy eddig is, úgy ezután is, nyitottan áll minden vizsgálat elé. Jelen közleményünkkel határozottan elhatárolódunk a másik három, mai napon megemlített esettől, mert semmilyen közös vonást nem látunk cégünk tevékenysége, illetve a velünk együtt említett ügyek között" - írják. | [
"Omninvest Kft."
] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.