text stringlengths 288 82.3k | positive_institutions list | negative_institutions list |
|---|---|---|
A szemlőhegyi villa luxusberuházás idején, 1995 és 1999 között Dobrev Klára volt a Fittelina Kft. ügyvezetője. A Népszavának azon kérdésére, hogy a cég foglalkozott-e volna a szemlőhegyi villán kívül más ingatlannal is, azt válaszolta: "Ez volt a tervünk, ami nem sikerült. Amikor ez az elképzelésünk végképp dugába dőlt, akkor a cég meg is szűnt" – tette hozzá. Ezzel választ kapott Szijjártó Péter is, a miniszterelnök gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság fideszes elnöke az adócsalásgyanús beruházásról szóló egyik alapkérdésére. Arra, hogy a Fittelina Kft. a Szemlőhegy utca 42. szám alatti villán kívül más ingatlant adott-e bérbe vagy hasznosított-e. A sajtótájékoztatón föltett kérdését a politikus ezzel indokolta: ha a Fittelina nem végzett üzletszerűen ingatlanhasznosítási, -forgalmazási tevékenységet, akkor alaposan feltételezhető, hogy a cég fiktíven működő vállalkozás volt.
Dobrev Klára az interjúban a beruházás sorsára, illetve az adózás következményeire is kitért: "Elszámoltunk, adózott pénzből, áfával növelt értéken visszavásároltunk mindent." A Népszava sajtómunkása annak ellenére megelégedett a válasszal, hogy tudta: a luxusberuházást személyesen Gyurcsány Ferenc vette lízingbe a Fittelinától. Mint ismeretes, Magyarországon egyelőre nincs családi adózás, így továbbra is nyitott az a kérdés, hogy a villa tulajdonosai – Apró Piroska és Dobrev Klára – fizettek-e személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási hozzájárulást a magánvagyonukat gyarapító luxusjavak után.
A Magyar Nemzet nemrégiben cikksorozatot közölt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök családja rózsadombi házának luxusberuházásáról. Megírtuk, hogy a Dobrev Klára lakásának kizárólagos bérbeadási jogát megszerző Fittelina Kft. 58 milliós fitneszparkot épített a villában. A cég a beruházás után visszaigényelhette az áfát, amelyre a kormányfőnek, anyósának és feleségének magánszemélyként nem volt joga. A beruházás sorsáról és körülményeiről megfogalmazódott az a gyanú is, hogy egyéb adónem – társasági és személyi jövedelemadó – elkerülését is szolgálhatták. | [
"Fittelina Kft."
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
Ügyészségi feljelentést tett a honvédelmi miniszter a 2006 őszén a rendőrségnek átadott HM-fegyverek ügyében. Hende Csaba alkotmányellenesnek és jogsértőnek tartja a szocialista elődjének döntését, ráadásul hiányolja az átadott eszközök értékének megtérítését is.
Alkotmányellenesnek és jogsértőnek nevezte Hende Csaba honvédelmi miniszter keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt, hogy a honvédség 2006 őszén fegyvereket és gránátokat adott át a rendőrségnek; az erről szóló jelentést megküldték az ügyészségnek.
A tárcavezető az ügyben általa indított vizsgálat lezárulta után elmondta: 2006-ban Szekeres Imre akkori szocialista miniszter és Havril András akkori vezérkari főnök szóbeli utasítása alapján adták át az eszközöket a rendőrségnek. A könnygázgránátok, gránátvetők közül 106 gránát végül nem került vissza a honvédség raktárába; ezeket valószínűleg a rendőrök felhasználták.
Hende Csaba megemlítette: a felhasznált eszközök forgalmi értéke 1,3 millió forint, ezt nem térítette meg a rendőrség.A vizsgálat eredményét a Honvédelmi Minisztérium (HM) a saját honlapján nyilvánosságra hozza - fűzte hozzá.
Az MTI március 22-én számolt be arról, hogy Hende Csaba honvédelmi miniszter Juhász Ferenc szocialista országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában azt közölte: a honvédségtől kapott tömegoszlatásra alkalmas eszközöket a rendőrség 2006 őszén. Az Országgyűlés honlapján megjelent dokumentumok szerint Juhász Ferenc azt kérdezte a tárca vezetőjétől, hogy valóban a honvédség töltötte-e fel a rendőrség készleteit. A honvédelmi miniszteri posztot 2002 májusa és 2006 júniusa között betöltő Juhász Ferenc az írásbeli kérdésben - a Magyar Nemzetben március 5-én megjelent, Völgyesi Miklós nyugalmazott büntetőbíróval készült interjúra hivatkozva - felidézte azt a kijelentést, hogy "a rendőrök olyan sok lőszert használtak fel a polgári lakosság megfélemlítésére 2006. október 23-án, hogy a készleteiket a honvédségnek kellett feltöltenie".
Hende Csaba válasza úgy szólt: "2006. október 23-án a Rendészeti Biztonsági Szolgálat az MH HAEK Fegyverzettechnikai Raktártól 593 darab 40 mm-es (93 db KHT, 450 db KAZ, 50 db NHT) gránátot és 9 darab 40 mm-es DT gránátvetőt vett át az MH Támogató Ezred objektumában. Az átadás jogi alapjai egyelőre tisztázatlanok". | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Rendészeti Biztonsági Szolgálat",
"MH Támogató Ezred",
"MH HAEK Fegyverzettechnikai Raktár"
] |
A gazdaságélénkítő csomag társadalmi egyeztetésének támogatásáért felelős miniszterelnöki megbízotti tisztségre kérte fel a kormányfő Császár Antal független országgyűlési képviselőt, a Vállalkozók Pártja Egyesület elnökét; a felkérést a politikus elfogadta, közölte a kormányszóvivői iroda szerda este. Szatmáry Kristóf, fideszes országgyűlési képviselő szerint "nagy bajban lehet Gyurcsány Ferenc, ha minden, kilóra megvett árulóra szüksége van".
A pálinkafőzők főtitkára, Császár Antal otthagyta Orbánékat, mert nem kapott elég súlyt a Vállalkozók Pártja.
A kormányszóvivői iroda közleménye szerint Császár Antal független országgyűlési képviselő, a Vállalkozók Pártja Egyesület elnöke a magyar vállalkozások érdekeinek hatékony képviseletét szem előtt tartva kíván részt venni a világgazdasági válság Magyarországot érintő negatív hatásainak enyhítésében.
"Császár Antal fontosnak tartja a kormány által a vállalkozások támogatására bejelentett 1.400 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagot, és kész szerepet vállalni annak végrehajtásában" - áll a közleményben annak indoklásaként, hogy miért fogadta el a politikus a kormányfő felkérését a gazdaságélénkítő csomag társadalmi egyeztetésének támogatásáért felelős miniszterelnöki megbízotti tisztségre.
A kormányszóvivői iroda szerint Császár Antal miniszterelnöki megbízottként segíteni kívánja a válságkezelést szolgáló kormányzati intézkedésekről szóló széles körű tájékoztatást, támogatja a pályázati rendszer átláthatóvá tételét, az igazságos, független és megalapozott elbírálást és a legszélesebb körű társadalmi kontrollt a pályázatok felett. Császár Antal kiemelt szerepet szán a mikro-, kis- és közepes vállalkozások támogatásának, a munkahelyek megőrzésének és a foglalkoztatás bővítésének.
Szatmáry Kristóf, fideszes országgyűlési képviselő Császár Antal a miniszterelnöki megbízotti felkérésének bejelentésére úgy reagált: "nagy bajban lehet Gyurcsány Ferenc, ha minden, kilóra megvett árulóra szüksége van". Közleményében úgy fogalmaz: "Császár Antal elárulta a Vállalkozók Pártját és a vállalkozókat, a kérdés csak az: vajon mennyi volt a júdáspénz".
Császár Antal október 27-én lépett ki a Fidesz-frakcióból, és ült át a függetlenekhez a parlamentben. A politikus akkor az MTI-nek azt mondta, továbbra is ellenzéki képviselőként akar politizálni, de többek között azért döntött úgy, hogy függetlenként folytatja a parlamenti munkát, mert az általa vezetett Vállalkozók Pártja (VP) - amelyet tavaly egyesületté minősített vissza a bíróság - nem kapta meg a Fidesztől az ígért részesedést az állami támogatásból. | [
"Vállalkozók Pártja"
] | [
"Vállalkozók Pártja Egyesület"
] |
Csak a végrehajtó bukott bele a földügyekbe, a valódi felelősök helyükön maradtak - állítja az LMP.
A Nemzeti Földalap kezelőjének áthelyezése felfelé buktatás, ami csak azt jelenti, hogy a végrehajtó távozott, de a politikai megrendelők változatlanok - írja közleményében a párt.
Az LMP továbbra is a földpályázatok azonnali és teljes körű átvilágítását követeli. Sebestyén Róbert kinevezése termőföld megóvásáért felelős miniszteri biztossá csupán annyit jelent, hogy az állami földosztások végrehajtója felfelé bukott, a kormány pedig továbbra sem változtat eddigi, a helyi gazdálkodókat károsító földbérleti gyakorlatán - fogalmaznak.
Az NFA eddigi vezetőjéhez köthetőek az elmúlt évek földhaszonbérleti pályázati botrányai, az ő segítségével jutottak jelentős földbérletekhez a fideszes kormányzat politikai kedvezményezettjei - hangsúlyozzák a közleményben.
- Ugyancsak ő volt az, aki az első Orbán-kormány ideje alatt közreműködött abban, hogy példátlanul hosszú, ötvenéves haszonbérleti szerződéseket köthessen az a tizenkét, akkor privatizált állami gazdaság, amelyek "piszkos 12" néven híresültek el - emlékeztetnek.
Az LMP ezzel azt várja el, hogy "végre valódi szakember vezesse a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, nem pedig egy kizárólag politikai utasításoknak engedelmeskedő megbízott."
| [
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [] |
Mit mondott a rács mögött Demszky főtanácsadója?
Mesterházy Ernő védekezik. Ezt az ügyvédje közölte, aki a titoktartásra hivatkozva arról már nem beszélt, hogy a főpolgármesteri főtanácsadó tett-e terhelő vallomást valakire. A vagyonosnak tartott Mesterházy Ernő hajlandó lett volna fizetni azért, hogy szabadlábon védekezhessen. Óvadékkérelmét azonban a bíróság elutasította. Az egyik kereskedelmi televízió úgy tudja: védője 20 millió forintot ajánlott fel.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Ahogy az őrizetbe vétel után, úgy az előzetes letartóztatás elrendelését követően sem nyilatkozott Mesterházy Ernő védője arról, hogy Demszky Gábor főtanácsadója tett-e másra terhelő vallomást.
Az első fokon eljáró bíróság közleménye szerint Mesterházy Ernő esetében az előzetes letartóztatás négy törvényi feltételéből kettő állt fenn: a szökés, elrejtőzés, illetve a tanúk befolyásolásának vagy a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye. A védő nem tartja életszerűnek, hogy a főtanácsadó összebeszélne másokkal.
A vagyonosnak tartott Mesterházy Ernő hajlandó lett volna fizetni azért, hogy szabadlábon védekezhessen, óvadékkérelmét azonban a bíróság elutasította. Pap Gábor, Mesterházy Ernő ügyvédje a hírTV-nek azt mondta: nincsenek meg a törvényi feltételek az óvadék letétbe helyezésére.
Demszky a szocialistákra hárítana?
Sajtóhírek szerint Demszky Gábor a jövő héten ismét megpróbálja a szocialistákra hárítani a felelősséget. A főpolgármester hétfőn állítólag nyilvánosságra hozza azokat a Hagyó Miklósnak írt leveleket, amelyekben figyelmeztette MSZP-s helyettesét a BKV-nál tapasztalt gondokra.
Jól jött az MSZP-nek?
Az MSZP-ben Demszky Gábor főtanácsadójának letartóztatása után sem számítanak arra, hogy a BKV-ügy következő gyanúsítottja közülük kerül majd ki.
Mesterházy Attila, a szocialista párt miniszterelnök-jelöltje hallani sem akar a történtek olyan értelmezéséről, hogy a Mesterházy Ernő ellen indított büntetőeljárás jól jött a szocialistáknak.
Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakció-vezetője és országgyűlési képviselője kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy felfüggesztenék-e a mentelmi jogát egy szocialista képviselőnek, ha az ügyészség a BKV-ügy miatt a kiadatását kérné a parlamenttől.
(hírTV) | [
"BKV"
] | [] |
1,1 milliárdnyi TAO-pénz mehet Felcsútra idén
Minden jel szerint bőven van helye a közpénznek számító TAO-támogatásoknak a felcsúti fociakadémián. Miközben az idei év elméletileg a visszafogásról szól a TAO-támogatások terén, Felcsút idén is milliárdos nagyságrendű fejlesztést kíván végrehajtani.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnál idén költséges terveket szőttek. Az új stadion, sportcsarnok, Makovecz-stílusú kazánház, teakonyhákkal felszerelt sportszálló felépítése után minden jel szerint téves gondolat, hogy nincs mit fejleszteni és ne lenne helye a TAO-ból érkező adóforintoknak.
A 2019/2020-as évadban A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak összesen 1,12 milliárd forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Orbán a felcsúti stadionban () Orbán a felcsúti stadionban ()
Hogy ebből az összegből, milyen elképzelések valósulnak meg, az majd csak a sportfejlesztési programból derülhet ki, amit azonban még nem tettek közzé a focialapítvány honlapján.
Bár jelentős ez az összeg, Felcsút a korábbi évekhez képest szemmel láthatóan visszafogta magát a sportfejlesztési program összeállítása során. Az idei program ugyanis a TAO-rendszer indulása óta a legkisebb értékű Felcsúton, eddig a 2013-as év volt a "mélypont", amikor megelégedtek 1,54 milliárd forintnyi TAO-val.
Mindenesetre 2011 óta az idei TAO-pénzzel együtt összesen 26,5 milliárd forint közpénz áramlott a felcsúti focialapítványhoz, ami mellé jólelkű adományozó cégek még 22,4 milliárd forintot adtak "önzetlenül".
Ugyan az idei adományok nagyságát majd csak jövő nyár elején ismerhetjük meg a közhasznúsági jelentésből, az biztos, hogy mostanáig felfoghatatlan összeg, 48,88 milliárd forint érkezett az alapítványhoz TAO vagy önkéntes adományok révén.
Idén egyébként a kormányzat a futó beruházások mielőbbi befejezése érdekében meghúzta a nadrágszíjat, ami azt jelenti, hogy újabb ingatlanberuházásokat nem minden esetben támogatnának. Ennek eredménye a már elfogadott programok összértékén is megmutatkozik. Az egyes sportszervezetek ugyanis nem készültek idén nagyon nagy értékű sportfejlesztési programokkal, az MLSZ adatai szerint a felcsúti alapítvány mögött a legtöbb TAO-t jelen állás szerint (még vannak nem elfogadott programok) a Gyirmót FC igényelte, 365 milliót, amitől nem sokkal marad el a Soroksár Sport Club Kft. 325 milliós programja.
Összesítésünk szerint a 2018/2019-es évadban a labdarúgó klubok, szervezetek összesen 39 milliárd forintnyi TAO-t igényeltek, amivel szemben a jelenlegi szezonban még "csak" 19,5 milliárdot. Ebből egyébként kicsivel több mint 2 milliárd forint lehívása történt meg. | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Gyirmót FC",
"Soroksár Sport Club Kft."
] |
Saját korábbi döntésének ellentmond az Alkotmánybíróság a földtörvényhez kötődő haszonbérleti szerződések ügyében. Ennek egyik következménye lehet akár az is, hogy az állam ráteszi a kezét az ország egyik legszebb, magánkézben lévő szőlőbirtokára.
Egy nemrég megszületett, szokatlanul hosszú, és különvéleményekkel is tarkított alkotmánybírósági határozat megnyitotta az utat ahhoz, hogy Magyarország egyik legszebb Tokaj-hegyaljai szőlőbirtokát az állam megszerezhesse az eddigi francia bérlőitől. Az Ab 30 oldalas, meglehetősen bonyolult határozata ugyan nem erről a konkrét esetről szól, hanem a zsebszerződés néven ismert külföldi földszerződések törléséhez nyújt jogértelmezési sorvezetőt, közvetve azonban Tokaj-Hétszőlő ügyét is érdemben befolyásolja.
Ahogy azt korábban megírtuk, az ügy előzménye az, hogy francia üzletemberek az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház elődjével, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombináttal 1991-ben földbérleti szerződést kötöttek, amelyben 99 évre használati jogot vásároltak a területre, a bérleti díjat pedig előre kifizették. A jogi formula azért fontos, mert 24 évvel ezelőtt még nem lehetett mást írni egy ilyen szerződésbe, ám időközben a rendszerváltás után kialakult új mezőgazdasági tulajdonjogi struktúrában a "használati jog" tipikusan a nyugat-magyarországi osztrák földszerzések, vagyis a zsebszerződések jellemzője lett.
Orbán Viktor 2012 őszén állt elő azzal a tervvel, hogy "véget kell vetni az osztrák vircsaftnak", és ennek szellemében egy évvel később elfogadták az új földtörvényt. Ez a jogszabály azonban betett a Tokaj-Hétszőlő szerződésnek is, mert annak ellenére is semmisnek nyilvánította, hogy tartalmilag nincs sok köze a nyugat-dunántúli osztrák terjeszkedéshez.
A Tokaj-hegy déli oldalán lévő, összesen 55 hektár területen 24 év alatt jelentős fejlesztéseket valósított meg a bérlő, hiszen kezdetben még a kellő minőségű termőréteg is hiányzott onnan. A löszös termőtalajt ezért visszahordták, majd a nulláról felépítettek egy olyan szőlőbirtokot, melyet 2012-ben Magyarország legszebbjévé választottak.
© tokajhetszolo.com
Tokaj-Hétszőlő természetesen vitatja, hogy a zsebszerződéses törvény betűjét végrehajtó szerencsi földhivatal tavaly nyár végén jogosan törölte-e a birtok széljegyzetét a tulajdoni lapról. És bár e törlés technikai jellegű tételnek számít (hiszen a földbérleti szerződés továbbra is a birtok tulajdonosának kezében van, és azon az áll, hogy a föld tulajdonjoga az államé), a rá épített ingó és ingatlanok sorsa ingoványos talajra került, mivel a használati jogot a törvény semmisnek mondta ki – és így papíron semmi sem maradt a birtok kezelője, azaz a franciák kezében. A franciák ezért jogi útra terelték az ügyet, a per azonban a miskolci bíróságon első fokon elakadt. A bíró több tárgyalási nap után úgy döntött, felfüggeszti az eljárást, amíg az Ab egy határozattal irányt nem ad a hasonló ügyek jogértelmezési lehetőségének.
Nem csak Hétszőlővel vannak problémák A kérdéskör másoknak sem egyértelmű, hiszen az Ab honlapján például egy olyan, idén április végén érkezett beadvány is található, amelyben egy szombathelyi bíró a tokajihoz hasonló kérdésekkel fordul a testülethez. A szombathelyi bíró fogalmazása szerint a földtörvényből nem látszik igazolódni, hogy "a törvényalkotó a tulajdonhoz való jog alapján mindig köteles tiszteletben tartani azokat a jogosítványokat, amelyeket korábban ő maga alakított ki alkotmányos értelemben vett tulajdonként". A bíró ezért kéri az Ab-t, hogy tegyen rendet az Alaptörvény, a Római Egyezmény és az Emberi Jogok Európai Bíróságának passzusai között a tulajdonhoz, és a tulajdonnal kapcsolatban szerzett jogosítványok ügyében. A 15 oldalas beadványban külön fejezetet szentel az azonnali hatályú jogalkotás korlátainak is, annak, hogy a kifutási idő nélküli döntés szerzett jogokba vetett bizalom vesztését eredményezheti.
Az új földtörvény ugyanis eleve sok sebből vérzett, és több módosításon is átesett, de az ügy szempontjából a leglényegesebb, hogy a tartós földhasználati jog törléséről rendelkező passzus benne maradt. Az Ab egyébként két éve már foglalkozott a témával, és akkor még 20 évben maximalizálta a tartós haszonbérlet időtartamát. A testület akkor azon az állásponton volt, hogy 20 éves átmeneti időszak a felek számára "meglehetősen hosszú időtartamnak" tekinthető, elegendő felkészülési időnek arra, hogy a jogviszonyukat a törvény szerint rendezzék. Ideértve a felek közti végelszámolást is, de a bérletviszony megújításának lehetőségét is.
Ehhez képest a most meghozott határozat radikális változást jelent. A testület ugyanis rábólintott arra, hogy nincs szükség átmeneti időre, sőt még az is rendben van, hogy a kormány a törvény erejével lényegében azonnal semmissé teszi a szerződéseket, és a használati jogról szóló földhivatali bejegyzéseket sitty-sutty törölteti. Csak egyetlen kikötése van a testületnek: az, hogy a kormány december 1-jéig alkossa meg azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a tulajdonos fél és a használati joggal rendelkező fél közti elszámolás tisztességgel megtörténhet.
Az Ab-határozatnak csak az indoklásába került be, hogy a földtörvény okozta vagyoni hátrányokat rendezni kell, és nem járható út, hogy pusztán a fennmaradó bérleti díjjal kapcsolatosan elszámolnak egymással a felek. Az indoklás szerint "az ilyen szerződésmódosításnak (megszüntetésnek) is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett. A jogalkotói beavatkozás felelősséggel jár, az nem okozhat a céljával nem indokolható hátrányokat". Nagy kérdés, hogy mindez hogyan ölt majd formát a készülő jogszabályban.
Egy gyakorló alkotmányjogász a hvg.hu-nak azt mondta, ha a jogalkotó teljesíteni akarná az Ab határozatát, akkor éppen Tokaj-Hétszőlő ügyében kellene világosan meghatároznia, hogy a törölt jogosítványokat milyen módon kompenzálja egy olyan szereplőnek, amelyet nem az osztrák gazdák zsebszerződéses módszere, hanem a rendszerváltáskor az állami céggel kötött lehetőségei sodortak ebbe a helyzetbe.
© tokajhetszolo.com
Az elvileg még további 75 évre érvényes földbérleti szerződés rendezéséről, valamint a várható fejleményekről a birtokigazgató, Kovács Tibor nem kívánt nyilatkozni. Az Ab mostani határozata után egyébként a perben gyors elsőfokú döntés várható, és a birtokot felépítő, a csupasz tokaji domboldalból szőlőbirtokát létrehozó francia birtokos várhatóan veszít. A fellebbezéssel – ha lesz - az ügy még másodfokra kerülhet, de a döntés így most már ott is borítékolható.
Érdeklődésünkre egyébként a régió szőlész-borász dolgairól jól értesült forrásunk azt mondta, a felek "csak annyival vannak beljebb", hogy még a tavalyi szüret előtt az állami föld tulajdonosának, a Tokaj Kereskedőháznak a képviselője, Tombor András és a Hétszőlő birtok tulajdonosa, Raphaël Reybier többször is találkozott, de semmiben nem egyeztek meg Hétszőlő jövőjét illetően.
A Tokaj Kereskedőház megkeresésünkre lényegében azt közölte, hogy a folyamatban lévő per miatt nem tett lépéseket a jelenlegi helyzet megváltoztatására, tehát a birtokon jelenleg is a Tokaj-Hétszőlő Zrt. gazdálkodik. A kereskedőház azt mondja, az elmúlt évben több megoldási javaslattal is élt a méltányos rendezésre, de csak "az állami tulajdonú társaságokra vonatkozóan különösen részletes szabályokkal összhangban járhat el".
Ha viszont a felek nem tudnak megegyezni, akkor könnyen elképzelhető, hogy a francia bérlő a – magyarországi jogorvoslati lehetőségek kimerítése után – az Európai Bírósághoz fordul, és az ügy nemzetközi szintre kerül. | [
"Alkotmánybíróság"
] | [
"Emberi Jogok Európai Bírósága",
"Állami Gazdasági Borkombinát",
"Európai Bíróság",
"Tokaj-Hétszőlő Zrt.",
"Tokaj Kereskedőház"
] |
Az MSZP nem akarja állásfoglalásával vagy véleményével befolyásolni az igazságszolgáltatást a Zuschlag-ügy kapcsán. Erről Simon Gábor, az MSZP választmányának elnöke beszélt szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Őrizetbe vették Zuschlagot A korábbi országgyűlési képviselőt szerdán délelőtt újabb tanúkihallgatásra idézték be, ám onnan már nem engedték haza.
Fontos, hogy kiderüljön az igazság, ami az igazságszolgáltatás szervezeteinek, a rendőrségnek, az ügyészségnek a feladata - közölte a kormánypárti politikus kérdésre válaszolva, Zuschlag János szocialista politikus őrizetbe vétele kapcsán. Simon Gábor szerint, ha a politikusok véleményt mondanának, ha minősítenék a helyzetet, akkor nem segítenének, hanem ártanának az igazságszolgáltatásnak. Ezért én nem akarnám sem véleményemmel, sem állásfoglalásommal az igazságszolgáltatás munkáját befolyásolni - fűzte hozzá.
Arra kérdésre, hogy belső vizsgálatot indítanak-e, illetve lemondatják-e tisztségeiről Zuschlag Jánost, Simon Gábor közölte: úgy véli, ha a vizsgálatnak meglesz az eredménye, akkor az MSZP pontosan tudni fogja, mi a szervezeti, erkölcsi kötelessége. Arra a kérdésre, hogy az előzetesen meghirdetettel szemben az Orbán Viktor Fidesz-elnök keddi beszédéről tartott sajtótájékoztatón miért nem Ujhelyi István alelnök vett részt, a választmány elnöke közölte: úgy döntöttek, hogy Orbán Viktor "megérdemli azt, hogy a Magyar Szocialista Párt második tisztségviselője" tartsa a tájékoztatót.
Arra a felvetésre, hogy ezek szerint reggel még nem tudták, hogy Orbán Viktor van-e ilyen fontos, Simon Gábor azt mondta: elolvasta az ellenzéki pártelnök beszédét, és úgy látta, el kell mondania a saját és az MSZP véleményt ez ügyben. | [
"MSZP"
] | [
"Magyar Szocialista Párt"
] |
2016 őszén jelentette be az EMMI, hogy létrehozza Budapesten a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központot a Tavaszmező utca 6. szám alatt. Az ingatlant cserével szerezte meg az állam a józsefvárosi önkormányzattól, amely a beruházás miatt két roma szervezetet is kilakoltatott az épületből. Tavaly márciusban Balog Zoltán EMMI-miniszter lerakta a központ alapkövét, és azt mondta, hamarosan kezdődik az építkezés. Ehhez képest még semmi nem történt a helyszínen.
Két és fél évvel ezelőtt, 2016. október 25-én jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), hogy a kormány létrehozza Budapesten a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központot. A döntés indoka az volt, hogy “a kormány elkötelezett a roma kultúra támogatása iránt", és az intézményt a magyar származású, világhírű roma zongoraművészről, Cziffra Györgyről nevezték el.
A bejelentés szerint a központ bemutatja majd a roma kultúrkincseket, hogy a romák megőrizhessék hagyományaikat, a nem romák pedig hiteles képet kapjanak a cigányságról. Az intézmény közösségi, művészeti és oktatási programokat szervez majd, és különös figyelmet fordít a gyermek- és ifjúsági rendezvényekre, hogy ezzel is segítse az együttélést.
“A központ célja, hogy színvonalas körülmények között, komplex módon mutassa be a roma nemzetiségi kultúra hagyományait, valamint teret adjon oktatási programok lebonyolításának."
Az intézmény helyszínének az EMMI a Tavaszmező u. 6. szám alatti ingatlant választotta ki, amelynek tulajdonosa a VIII. kerületi önkormányzat volt. Egy 2016 áprilisi önkormányzati előterjesztés szerint az ingatlan csereügylettel kerülhetett az állam tulajdonába: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két másikat ajánlott fel érte Józsefvárosnak.
Az előterjesztésben az is szerepel, hogy a rossz állapotú épületben 6 db lakott bérlakás és 10 db nem lakás céljára szolgáló helyiség (2 db bérelt, 1 db bérleti szerződés nélküli használatban) volt, melyeknek kiürítését az önkormányzat vállalta.
A Tavaszmező u. 6. bérlője volt a Roma Parlament és a Phralipe Független Cigány Szervezet is, akiket az önkormányzat már korábban értesített arról, hogy költözniük kell. Az épületben 25 éve működő Roma Parlament azonban nem fogadta el a felkínált csereingatlant, és perben állt Józsefvárossal. Az önkormányzat végül 2016. október 24-én – egy nappal azelőtt, hogy az EMMI bejelentette a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központ létrehozását – az épület életveszélyes állapotára hivatkozva rendőrök segítségével kilakoltatta a két roma szervezetet a Tavaszmező u. 6.-ból.
Pár hónappal később, 2017 februárjában az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a romák helyzetéről rendezett budapesti konferencián beszélt a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központról, és 2017 júniusában egy kormányrendelet a beruházással kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította.
Ezután újabb hosszú hónapok teltek el eseménytelenül, majd 2018. március elsején Balog Zoltán EMMI-miniszter és Balázs János zongoraművész, a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központ művészeti vezetője letette az intézmény alapkövét.
Balog ekkor elmondta, hogy minden szükséges engedély megvan a beruházáshoz: a jelenlegi épület lebontása után kezdődhet az építkezés, ami 2,5 milliárd forintba fog kerülni, és előreláthatólag 2019 tavaszára fejeződik be.
“A Tavaszmező utca 6. szám alatt megvalósuló létesítmény 2,5 milliárd forint hazai forrásból épül meg és várhatóan 2019 tavaszán nyitja meg kapuit. A miniszter bejelentette, hogy a központ elindulása zöld jelzést kapott, mivel a jelenlegi épület bontásához megkapták az engedélyt, rendelkezésre állnak az építési engedélyek és a kapcsolódó szakhatósági állásfoglalások is, köztük a műemlékvédelmi szakhatóságé."
Mivel az átadást 2019 tavaszára ígérték, nemrég elmentünk megnézni a beruházást. A tavasz hivatalosan a március-április-május hónapokat jelenti, ezért 2019. április 1-jén tett látogatásunkkor arra számítottunk, hogy legalább egy végéhez közeledő építkezést fogunk látni. Ráadásul április 7-e a roma kultúra napja Magyarországon, ezért szép gesztus és szimbolikus jelentőségű lett volna, ha idén ezen a napon átadták volna a központot.
Nem így lett, a helyszínen semmi nyoma a beruházásnak, még áll a régi épület. A lezárt kapu résein benézve elhagyatott területet láttunk, és hiába kopogtattunk, még egy őr sem jött ki.
Megnéztük az ingatlan hátoldalát is a mögötte elhelyezkedő József utcai parkoló kapuján át. Onnan is látszik, hogy semmiféle bontás vagy építkezés nincs folyamatban, csak aládúcolva áll a régi épület.
Ezután, április 3-án levelet írtunk az EMMI-nek, melyben tájékoztatást kértünk a beruházás csúszásának okáról, és az építkezés várható kezdetéről. A minisztérium azonban – sok más állami szerv hónapok óta bevett gyakorlatát követve – nem válaszolt a megkeresésünkre. Mivel továbbra is szeretnénk tudni, hogy mi a helyzet a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központtal, közadatigénylést adtunk be a tárcának, arra ugyanis az Infotörvény miatt kötelesek válaszolni.
Címlapkép: A Tavaszmező u. 6. homlokzata, 2019. április 1. (fotó: Tremmel Márk / Átlátszó) | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma"
] | [
"Roma Parlament",
"Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központ",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"Phralipe Független Cigány Szervezet"
] |
Törvénysértést nem, túlköltekezést azonban megállapított a Magyar Mozgókép Közalapítványnál (MMK) a most lezárult átfogó vizsgálat – tudtuk meg az új kuratórium elnökétől. A testület konszolidációs terve jóval kevesebb játékfilm támogatásával számol.
Elkészült, és a múlt héten az alapítók elé került az a konszolidációs terv, amely radikálisan visszafogja a pénzköltést, és 2013-ig túlnyomórészt "ledolgozza" a közalapítvány jelenleg 6,5 milliárdos szerződési kötelezettségvállalását. (Megtudtuk, az összeget növelő 1,4 milliárdos további filmtámogatási szándéknyilatkozat kezelését is megváltoztatják.) Kőrösi Zoltán, a vezetőtestület elnöke az általa fölkért átvilágítók megállapításaira hivatkozva úgy véli: felelőtlen túlköltés történt az elmúlt nyolc évben az MMK-ban. "Ez 2002 után kezdődött, a Medgyessy-kormány filmtámogatási ígéretei nyomán – amelyek csak részben teljesültek –, majd folytatódott Bozóki András kulturális minisztersége idején, amikor megvontak egyévi állami támogatást, és bankhitelek fölvételére ösztönözték az MMK-t. Legalább ettől kezdve határozottan vissza kellett volna fogni a filmeknek utalt pénzeket. Ennek ellenére az utóbbi években minden korábbinál nagyobb számú, évi 25–30 magyar játékfilm készült részben bankkölcsönből" – mondja az elnök, megjegyezve, a mindenre kiterjedő átvilágítás törvénysértést nem tárt föl, nincs tehát "BKV-ügyekhez" hasonló az MMK-nál.
Információink szerint a vizsgálat igazolta, a korábbi kormánnyal összesen mintegy 26 milliárdos költségvetési támogatásról szóló szerződéseket kötött a közalapítvány, és az előző vezetés úgy vélte, ezek kellő fedezetet nyújthatnak a jelentős kötelezettségvállalásokra, a túlköltés tehát – szerintük – nem "felelőtlen". Tény, hogy a felpörgetett játékfilmgyártás révén fiatal rendezők tucatjai jutottak lehetőséghez (a filmkészítésben közreműködő szakembergárda pedig munkához), és nem kis részben ennek köszönhető több magyar siker a legrangosabb világfórumokon is –például a berlini vagy idén a cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Jóllehet, ellentmondásos e filmes expanzió. Nem tartott lépést vele a filmterjesztés bővülése, a játékfilmek árnyékában pedig alulfi nanszírozták a dokumentum- és animációs alkotásokat.
Három területen akarja véghezvinni az MMK a mostani konszolidációt. "Magunkon kezdjük, egyharmaddal csökkentjük a közalapítvány működési költségeit: eladtuk három autónkat, a közszférához igazítva rendezzük a munkatársak bérét, felmondtunk a külsős szakértőknek (közülük volt, aki havi 2,4 milliós (!) díjat vett föl számlával – A szerk.). Kedvezőbbé alakítjuk át a banki adósságállományt; és radikálisan csökkentjük a támogatott játékfilmek számát, legfeljebb évi 8–10 produkcióra" –sorolja a kuratóriumi elnök, aki a személyi változásokról elmondja, új gazdasági igazgatót neveznek ki Kresz László pénzügyi szakember személyében, és a fölállítandó egyszemélyes nemzetközi iroda igazgatói posztjának betöltésére Bereczki Csaba filmrendezőt, a Mokép korábbi vezérigazgatóját kérik föl. (Az iroda fölállításával a fesztiválszereplésen túl a magyar film erőteljesebb piaci jelenlétét is el akarják érni a világban.) Hozzáfűzi: feltétele a konszolidáció sikerének, hogy teljesüljön a 2013-ban lejáró támogatási kormányszerződés. De még így is fenyegeti a közalapítványt az új kabinet által elrendelt pénzügyi zárlat – ennek a kulturális területet érintő összegéből egyelőre csak a kulturális alap 2 milliárdja ismert.
Filmszakmai vélemények szerint nagy összegű zárolás "fejre állíthatja" az egész filmfinanszírozást, amelynek szerkezetét és állami mértékét egyébként Brüsszellel kötött, 2013-ig szóló megállapodás határozza meg. Épp a cannes-i sikerek után okozna blamázst az országnak, ha leállna a hazai filmgyártás, nem beszélve arról, hogy több ezer ember veszíthetné el munkáját. Az MMK konszolidációs tervéről szóló alapítói eszmecsere egyik résztvevője, Muhi András producer érdeklődésünkre megjegyezte, máris súlyos gondot okoz, hogy nem hirdették meg a koprodukciós pályázatot, mert emiatt nem tárgyalhattak a hazai producerek idén Berlinben és Cannes-ban nemzetközi együttműködésben készülő magyar filmtervekről. Marad a külföldi bérmunka vagy a reklámfilmezés, esetleg a televíziózás. A producer egyébként kezelhetőnek tartja az MMK pénzügyi problémáit a konszolidációs terv alapján, és nagyjából ez volt az alapítók véleménye is. Az ugyancsak jelen levő Kamondi Zoltán filmrendező megjegyezte: tudják, hogy a kormánynak tartania kell az államháztartási hiánycélt, és többletforrásra most a filmszakma nem gondolhat, ám létkérdés, hogy a költségvetési támogatásról szóló hatályos kormányszerződés teljesüljön. | [
"Magyar Mozgókép Közalapítvány"
] | [] |
A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. által, a budapesti Kerepesi úton, a Keleti pályaudvar vágányai felett átívelő "Százlábú híd" felújítására kiírt nyílt közbeszerzést a Közgép vezette konzorcium nyerte.
A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. által, a budapesti Kerepesi úton, a Keleti pályaudvar vágányai felett átívelő "Százlábú híd" felújítására kiírt nyílt közbeszerzést a KC-2013 konzorcium nyerte, amelynek képviselője a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt., a tagja pedig a COLAS Hungária Zrt. - az eredmény a szerdai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
A felújítás eredetileg becsült ellenértéke nettó 3,495 milliárd forint volt. A nyertes konzorcium adta a nettó 3,998 milliárd forintos legalacsonyabb összegű ajánlatot.
A nyertes mellett további két ajánlattevő volt az eljárásban. Az egyik az AS Százlábú 2013 konzorcium, amelynek képviselője az A-HÍD Építő Zrt., tagja pedig a Strabag-MML Kft. A másik az SDD Konzorcium, amelynek képviselője a lábatlani székhelyű Dömper Kft., tagjai pedig a prágai székhelyű Subterra a.s., valamint a győri székhelyű Doprastav RBR Kft. | [
"COLAS Hungária Zrt.",
"Közgép"
] | [
"SDD Konzorcium",
"Közbeszerzési Értesítő",
"Subterra a.s",
"AS Százlábú 2013",
"Doprastav RBR Kft.",
"Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.",
"A-HÍD Építő Zrt.",
"Strabag-MML Kft.",
"Dömper Kft.",
"BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt."
] |
A metrókocsikat gyártó francia Alstom július 20-án új szerződést köt a fővárosi önkormányzattal. Mint ismeretes az előzőt tavaly októberben mondta fel a BKV, mivel a francia gyártó szerelvényei másodszor is elbuktak a hatósági vizsgán, típusengedély nélkül pedig nem állíthatók forgalomba a kocsik.
A szerződésbontást több hónapos per követte, amelyet végül a BKV nyert meg. Ezt követően ültek érdemben tárgyalóasztalhoz a felek. Tarlós István csapata június végén tizenkét pontos javaslatcsomagot állított össze, amelyből tizenegyet már az első találkozón elfogadott Patrick Kron, az Alstom vezérigazgatója.
Egyetlen kérdés maradt nyitva: a korábbi szerződés vis maior pontja. Ennek értelmében az Alstom nem felel a típusengedély megszerzésének elmulasztásából eredő károkért. A főváros ragaszkodna ezen pont törléséhez, de azért nyitott egy kiskaput a franciáknak. Az Alstom a szerződéskötéstől számítva további 10-12 hónapot kap a típusengedély megszerzésére. S ez elég is lehetne, ha a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) kicsit "rugalmasabb" lenne.
Vélhetőleg erre utalt Tarlós István, amikor kijelentette: a metrókocsi-vita már nem a főváros és az Alstom között zajlik, hanem a cég és a hatóság között. A közöttük dúló "meccs" eredményétől függ, hogy Budapest elveszíti az uniós támogatást vagy sem. Bár a főpolgármester hangsúlyozta, hogy " a főváros nem avatkozik be a hatóság munkájába és nem is minősíti azt, de azért nem mulasztotta el hozzáfűzni: a nyolc hónapos hallgatáson változtatni kell.
Fellegi Tamás, az NKH felügyeletét ellátó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője azon melegében visszaüzent: biztos vagyok abban, hogy a független hatóság jogszabályi kötelezettségeit, a szakmai követelményeket és mindenek előtt az utazók biztonságát tartja szem előtt eljárása során. Személyes véleménye egyébként is az, hogy a metrókocsikat kell megfeleltetni a követelményeknek és nem fordítva.
Az NKH márciusban egyeztetett utoljára az Alstom képviselőivel. Az előzetes típusengedélyeztetési eljárás folyamatban van, de az Alstom a hiánypótlásra kapott március végi határidő ismételt meghosszabbítását kérte. Az NKH az év végéig adott újabb haladékot.
A hatóság lapunknak adott válaszában ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar szabályozás összhangban van a nemzetközi szabványokkal, a fékrendszerekre vonatkozó előírások műszaki követelményrendszerükben azonosak. Mint ismeretes az NKH az engedélykérelem visszautasításakor 47 oldalas hibalistát állított össze, de a vita fő tárgya a fékrendszer volt. Az Alstom saját tervezési filozófiája szerint gyártott fékrendszere ugyanis nem győzte meg a magyar szakembereket.
A fék-vita a fentiek alapján egyáltalán nem tűnik lezártnak. Tarlós István főpolgármester még egy héttel előrébb hozta a július 21-re meghirdetett rendkívüli közgyűlés időpontját. Információink szerint a jövő heti ülés napirendi pontjai között az új metrókocsi szerződés is szerepel. A megállapodást ugyanis a fővárosi képviselőknek is jóvá kell hagyniuk.
Tarlós István bízik a fideszes többségben. Erre utal, hogy már ki is jelölték az új kontraktus aláírásának dátumát. A 2-es metró vészesen elöregedett kocsijainak cseréjét, illetve a 4-es metró új szerelvényeinek uniós határidőre történő szállítását lehetővé tevő új szállítói szerződést információink szerint július 20-án írja alá Tarlós István és Patrick Kron, az Alstom vezérigazgatója. | [
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Nemzeti Közlekedési Hatóság",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Versenyhivatali vizsgálatot követelnek a szocialisták, mert itt az újabb, a pénztárgépmutyi. A kormány a kiskereskedők százezreitől milliárdokat vesz el, amiből néhány kiszemelt társaságnak juttat.
A szocialisták szerint a trafikmutyi után itt a pénztárgépmutyi, ezért vizsgálatot követelnek az ügyben. Tóth Csaba és Józsa István képviselők úgy fogalmaznak, hogy felháborító és megengedhetetlen, hogy a kormány a kiskereskedők és vendéglátósok százezreitől veszi el azt a pénzt, amiből néhány kiszemelt társaságnak hosszú éveken keresztül garantáltan milliárdokat juttat.
– Kiskereskedők és vendéglátósok százezreinek kellene megrendelnie, majd hétfőig üzembe helyeznie az új, adóhatósághoz bekötött online pénztárgépeket. A mai napig egyetlen kereskedő sem rendelkezik saját működőképes online pénztárgéppel, hiszen ezek sorozatgyártása még meg sem kezdődött – írja a két honatya. Tudni kell, hogy a szaktárca könnyített az ellenőrzésen, kvázi egy hónap haladékot adva a kereskedőknek, de a rendeletet, amely szeptember elsejétől az új pénztárgép használatát írja elő, nem módosították.
– Kérdéses, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal több tízmilliárdért – korábbi Közgép-cégtől – beszerzett szervere egyáltalán működik-e már, ahhoz ugyanis egyelőre pénztárgép hiányában egyetlen kiskereskedő sem tudott csatlakozni. További problémát jelent a kiskereskedők és vendéglátók számára, hogy úgy kötelesek megrendelni az új pénztárgépeket, hogy jelenleg nem ismert, pontosan mekkora havi költséget fog jelenteni annak havi mobil-előfizetési díja – írják közleményükben a honatyák.
A pénztárgépek cserélhetetlen mobilkommunikációs berendezéssel lesznek ellátva, így a szolgáltatóváltás gyakorlatilag lehetetlen a teljes pénztárgép cseréje nélkül. Érthetetlen, hogy a nemzetgazdasági miniszter a pénztárgépek műszaki követelményeit miért úgy határozta meg rendeletében, hogy azoknak egyetlen magyar gyártó terméke sem felel meg. Annál nagyobb üzletet jelenthet a pénztárgépcsere azon keveseknek, akik mégis megfelelnek az előírásoknak: ilyen – jogerős engedéllyel rendelkező – cégből látszólag négy is akad, igaz, ezekből három ugyanannak a lengyel gyártónak a termékét forgalmazza más-más fantázianéven – írja a két szocialista országgyűlési képviselő, akik vizsgálatokat is kezdeményeznek.
"Mindezek alapján felkérjük Juhász Miklóst, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, hogy hivatalból vizsgálja ki, hogy az érintett vállalkozások tevékenysége, együttműködése megfelel-e a tisztességes piaci magatartás törvényben rögzített követelményeinek, és – esetlegesen – nem korlátozták-e jogellenes módon a piaci versenyt.
Felkérjük továbbá Pintér Istvánt, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatóját, hogy hivatalból vizsgálja meg, megfelel-e a fogyasztóvédelem törvényi követelményeinek, hogy egyes pénztárgép-forgalmazók olyan pénztárgépeket is eladásra kínálnak, amelyekre nincs érvényes forgalmazási engedélyük.
Fogyasztóvédelmi vizsgálatot követelünk arról is, lehet-e jogszerűen pénztárgépet eladásra kínálni úgy, hogy a használathoz szükséges mobil-előfizetés költségei nem ismerhetőek meg.
Vizsgálatot követelünk továbbá Karas Monikától, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökétől arra vonatkozólag, megengedhető-e a hírközlési piacon, hogy a szolgáltatóváltás lehetősége gyakorlatilag kizárt az online pénztárgépek esetében." | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság",
"Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság"
] |
Ezt támasztja alá egy hozzá eljuttatott hangfelvétel, amelyen a szervezet egyik munkatársa arra a kérdésre válaszolva, hogy Sós Tamás (a Heves megyei közgyűlés szocialista elnöke, a párt Heves megyei elnöke, a térség korábbi országgyűlési képviselője) irányította-e a szervezet vezetőit, azt válaszolja, hogy "egyértelmű". – mondta a politikus.Horváth László azt ígérte, eljuttatja a hangfelvételt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra és a megyei főügyészségre, és mindezek alapján felszólította Sós Tamást arra, hogy tisztázza a szerepét az ügyben.A nagyvisnyói polgármester feljelentése alapján a rendőrség már nyomoz az ügyben hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen, ő maga pedig feljelentéskiegészítéssel élt augusztus 18-án csalás, okirat-hamisítás és gazdasági előny jogosulatlan megszerzésének gyanúja miatt. Ezt a gyanút támasztja alá a most birtokába jutott hangfelvétel - tette hozzá.Mint mondta, a LEADER szervezet annak ellenére fizetett ki mintegy 40 millió forintot tanulmányokra, adatfeldolgozásra, oktatásra, szoftver-szaktanácsadásra, illetve takarításra, hogy a szervezetnek hét főállású munkatársa volt. A hangfelvételen - közlése szerint - egyikük elmondja, hogy a munkatársak által összeállított anyagok köszöntek vissza később tanulmányokként, amelyekért összesen 15 millió forintot fizetett ki a fejlesztési társaság.Ugyancsak a munkatársak gyűjtötték ki azt az adatbázist, amiért adatfeldolgozás címén utóbb 10 millió forintot fizettek ki - idézte a munkatárs szavait a fideszes képviselő. Az alkalmazott nem emlékszik arra, hogy bármilyen oktatáson részt vettek volna, miközben ezért csaknem 4,7 millió forintot számlázott egy vállalkozás, illetve azt sem érti, hogy szoftver-szaktanácsadás címén miért vett fel valaki 3,5 millió forintot, miközben semmilyen különleges szoftvert nem kaptak. Takarítás címén egymillió forintot fizettek ki egy külsősnek, miközben a munkatárs szerint először ők maguk takarítottak, majd közmunkások, utóbb pedig "Éva néni" - idézte a hangfelvételen elhangzottakat Horváth László.A beszélő szerint Hangácsi Juditot - aki augusztusig a LEADER szervezet helyettes vezetője volt, korábban a pétervásárai Societas szervezet elnöke - Sós Tamásék irányították. "Neki volt a jobb vagy bal keze" - idézte a politikus.A sajtótájékoztatón a hangfelvételt, amelyen a képviselő szerint kérdésekre válaszol a beszélő, nem játszották le. Horváth László kérdésre válaszolva azt állította, hogy nem tudja, milyen körülmények között készült az anyag.A képviselő még augusztus 18-án azt mondta, hogy a vállalkozók versenyeztetése formális volt, minden esetben ugyanaz a két vállalkozás adott be pályázatot, és mindig ugyanaz a pályázó nyert. A szerződések sem az elvégzendő feladatokra, sem az elszámolásra, sem az ellenőrzésre vonatkozó feltételeket nem tartalmazzák.Akkori tájékoztatása szerint kérdőívkitöltésre egynapos munka keretében félmillió forintot számolhatott el valaki, és olyan megbízást is talált, amelynek napi díjazása 100 ezer, illetve 160 ezer forint.Az üggyel augusztus 13-án foglalkozott a Hír TV Célpont című műsora is. Az ott elhangzottakra reagálva augusztus 15-én közleményt adott ki Sós Tamás. Eszerint hazugság, az MSZP és személye elleni politikai célú lejárató támadás az, amit a műsor sugallt, miszerint az észak-hevesi LEADER közösség "pénzszivattyúként" működött az MSZP számára. Leszögezte, hogy a LEADER szervezet önállóságát tiszteletben tartotta és tartja, döntéseiben nem vett és nem vesz részt, így nincs tudomása a riportban elhangzott, működtetéssel kapcsolatos megbízatásokról sem.Hozzátette, maga is kezdeményezi a tudomására jutott információk alapján a LEADER szervezet vezetőjénél, elnökségénél és közgyűlésénél, hogy értékeljék a kialakult helyzetet, és ha indokolt, hozzák meg a szükséges intézkedéseket a felelősségre vonásra vonatkozóan. Sós Tamás közölte azt is, hogy feljelentést tesz az MSZP-t és személyét ért vádakkal kapcsolatban. | [
"MSZP"
] | [
"Heves Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Hír TV"
] |
Az Átlátszó birtokába került bankszámlakivonatok tanúsága szerint 2012 júliusa és 2013 májusa között huszonöt részletben összesen 5.137.671 eurót és 2.447.527 amerikai dollárt utalt a Danske Bank dán nagybank észtországi leánybankjánál vezetett számlájáról egy magyar, az MKB Banknál vezetett számlára egy bakui székhelyű offshore cég. A pénzt feladó cég tagja volt annak a pénzmosó hálózatnak, amelyen keresztül az azeri rezsim európai politikusokat vesztegetett meg, és luxuscikkeket vásárolt szerte a világon.
A Berlingske című dán lap összesen 2,9 milliárd dollárnyi forrás mozgását bizonyító banki dokumentumhoz jutott hozzá. Ezt az OCCRP nemzetközi újságíró szervezettel is megosztotta, amely médiapartnereivel – köztük Magyarországról az Átlátszóval – együtt utánajárt, honnan származott és hová került ez a jelentős összeg. A tisztázatlan eredetű pénzekből Magyarországra is jutott: egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett éppen akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A magyar bankszámla névleges tulajdonosát, egy offshore céget 2015-ben felszámolták; azt egyelőre nem tudni, mi lett az ideküldött pénz sorsa. Cikksorozatunk korábbi részei: Azeri guruló dollárok Budapesten a baltás gyilkos kiadása idején Budapestre dollármilliókat utalt, európai politikusokat is korrumpált az azeri rezsim
Az Ejjubov-család befolyásos bakui dinasztia, a lehető legközelebb az országot irányító Alijev-klánhoz. A családfő, Jakub Ejjubov Azerbajdzsán Ilham Alijev elnök által kinevezett első miniszterelnök-helyettese. Ebben a minőségében fogadta Orbán Viktort is a magyar kormányfő 2012. június végi hivatalos látogatásakor Bakuban. A miniszterelnöki út után adta ki Magyarország Azerbajdzsánnak a nálunk életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt, hazájában viszont hősként ünnepelt Ramil Safarovot.
2012 júliusában a Metastar Invest LLP – ugyanaz a cég, amely az Ejjubov-család kórházi számláit is fizette – átutalások sorozatát indította, és egy éven belül összesen több mint kilencmillió dollárt utalt át egy hasonlóan titokzatos cég magyarországi bankszámlájára. Az utalások célpontja a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett, Velasco International nevű cég volt.
A Velascót a Mossack Fonseca, a Panama-papírok nevű kiszivárogtatás révén elhíresült ügyvédi iroda alapította. Méghozzá a Laveco Kft. kérésére, amely egy offshore cégek alapításával foglalkozó, magyar bejegyzésű ügynökség. Mint vizsgálódásunkból kiderült: utóbbi cég szintén az Ejjubov-családé. Magyar cégbírósági dokumentumok is alátámasztják, hogy az offshore cég valódi tulajdonosa Orkhan Ejjubov, aki Jakub Ejjubov azeri miniszterelnök-helyettes egyik fia.
A Velasco Internationallel kapcsolatos magyar cégbírósági dokumentumokat itt lehet böngészni (Google Drive) A bakui feketekasszát kezelő cégek összes, közel 17 ezer utalását itt lehet böngészni (OCCRP)
A Metastar Invest LLP-től 2012-13-ban összesen több mint 9 millió dollár (5,137 millió euró és 2,447 millió dollár) érkezett a Velasco International magyar bankszámlaszámára több részletben, és a cég ciprusi számláján is landolt két kisebb utalás. 2015-ben a céget bejegyeztető magyar offshore-ügynökség kérésére a Velascót felszámolták. Az egyelőre nem derült ki, hogy a Metastartól átutalt tekintélyes összeg hová került a cég magyar bankszámlájáról.
Ami biztos, hogy az Átlátszó birtokába került bankszámlakivonatok tanúsága szerint 2012 júliusa és 2013 augusztusa között huszonöt részletben összesen 5.137.671 eurót és 2.447.527 amerikai dollárt utalt a Metastar Invest a Danske Bank dán nagybank észtországi leányvállalatánál vezetett számlájáról a Velasco International magyar, a számlaszám tanúsága szerint az MKB Banknál vezetett számlájára. Az utalások időzítése a következőképpen alakult:
Nem tűnt fel a Danske Banknak, hogy feketekasszát kezel
Dániának jó a híre, az egész világ irigyli a korrupció alacsony szintje és transzparens működése miatt. Ám Dánia legnagyobb bankjának fontos szerepe volt abban, hogy működhessen a bakui feketekassza: a Danske Bank észtországi leányvállalatánál vezettek több olyan számlát, amelyeken a dollármilliárdok szabadon folyhattak át 2012 és 2014 között.
A pénz Azerbajdzsánból, illetve további offshore cégektől érkezett, majd általában más offshore cégekhez vándorolt tovább, esetleg magas rangú hivatalnokokhoz vagy olyan európai politikusokhoz került, akik ezután lelkesen dicsérték az emberi jogokat rendszeresen megsértő rezsimet.
Szakértők szerint a Danske Bank a hazai és a nemzetközi pénzmosás elleni törvényeket is figyelmen kívül hagyta, amikor szemet hunyt a számláin átfolyó 2,5 milliárd euró felett: "A Danske Bank szinte minden szabályt megsértett ebben az ügyben" – mondta egy dán pénzmosásszakértő, Jakob Dedenroth Bernhoft az adatokat megszerző dán Berlingskének.
A Danske Bank észtországi leányvállalata az idén márciusban leleplezett orosz feketekasszának is kulcsfontosságú eleme volt. Akkor Thomas Borgen, a Danske Bank vezérigazgatója elnézést kért és közölte, hogy a bank csak 2014-ben eszmélt rá, mi történik. Ám a Berlingske megszerzett egy belső levelezést, amely azt bizonyítja, hogy a bank már legkésőbb 2013 tavaszán tisztában volt azzal, hogy ilyen típusú problémák vannak az észtországi leányvállalat külföldi (elsősorban orosz) ügyfeleivel.
A Danske Bank a bakui feketekassza hírére is hasonlóan reagált: a bank jogi osztályának vezetője elismerte, hogy nem sikerült megakadályozniuk, hogy a bankot pénzmosásra és illegális tevékenységre használják. Flemming Pristed hozzátette: azóta minden kapcsolatot megszakítottak a gyanús ügyfelekkel, és sokkal szigorúbb belső szabályokat vezettek be, hogy megakadályozzák a pénzmosást.
Az észt jegybank adatai is bizonyítják, hogy a bakui feketekassza működése idején sokkal több pénz folyt be az országba Azerbajdzsánból, mint korábban: 2008-ban 37 millió eurót, 2011-ben már 213 millió eurót, 2013-ban pedig 1,7 milliárd eurót utaltak észt bankokba.
Lefizették a demokrácia őreit is
A sajtóbotrány nyomán a bolgár kormány csütörtöki ülésén napirendjére tűzi a bakui feketekassza ügyét. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank bolgár képviselőjének, Kalin Mitrevnek a neve is felmerült ugyanis, mint aki pénzt kapott a bakui rezsim pénzéből – írja a The Sofia Globe.
"Figyeljük az eseményeket, és aggaszt minket, ami a médiában megjelenik" – írta közleményében Vladislav Goranov bolgár pénzügyminiszter, aki azt is közölte, hogy számon kérik majd Mitrevet. A Guardiannek Mitrev úgy nyilatkozott: valóban kapott pénzt, de legitim célokra, tanácsadói munkájáért cserébe. A jövedelmét bejelentette, és adózott is utána Bulgáriában.
Mitrev egyébként az UNESCO főtitkárának, Irina Bokovának a férje. Bokova állítja, hogy nem volt tudomása férje üzleti ügyeiről.
Az Európa Tanács parlamenti bizottságát (PACE) alapvetően rázhatja fel a bakui feketekassza napvilágra kerülése – írja a The Guardian. Kiderült ugyanis, hogy a strasbourgi székhelyű emberijogvédő testület több korábbi tagja is kapott pénzt az azeri rezsimtől, ezt követően pedig elismerően nyilatkoztak az azeri kormányról, amely politikai okokból börtönzött be civileket és független újságírókat.
Egyelőre kérdéses, hogy milyen hatása lesz a leleplezéseknek, hiszen évek óta rendszeresek a korrupciós vádak a PACE egyes tagjai ellen, akik a gyanú szerint kenőpénzért támogatják a bakui rezsimet. Júliusban az olasz ügyészség azzal vádolta meg a PACE jobbközép képviselőcsoportjának egykor elnökét, Luca Volontét, hogy több mint kétmillió euró készpénzt fogadott el az azeri rezsimtől.
Azerbajdzsán 2001 óta tagja az Európa Tanácsnak, és már 2012-ben azzal vádolta meg a bakui rezsimet egy független kutatóintézet egy hosszú jelentésben, hogy "kaviárdiplomáciát" használva, azaz pénzzel, luxuscikkekkel és luxusutazásokkal vásárolja meg magának a PACE jó véleményét. Figyelemre méltó, hogy a PACE 2013-ban leszavazott egy jelentést, amely kritizálta volna Azerbajdzsánt a politikai foglyok magas száma miatt.
Most Eduard Lintner az a PACE-tag, akinek az érintettségére fény derült: az egyik azeri tulajdonú offshore cég észtországi számlájáról 2013. október 25-én 61 ezer eurót utaltak át az egykori kereszténydemokrata német parlamenti képviselőnek. Két héttel azelőtt, hogy a számlájára megérkezett volna a fenti összeg, Lintner Azerbajdzsánban járt, egy német választási megfigyelő küldöttséget vezetett, amely az azeri elnökválasztás alkalmából érkezett az országba.
A helyi civil szervezetek és a nemzetközi megfigyelők szerint is rendszeres a korrupció és a csalás az azeri választásokon, amelyeket Ilham Alijev elnök valószerűtlenül nagy többséggel szokott megnyerni. 2013-ban sem volt ez másként, sőt, komoly bakik is történtek: a választási bizottság hivatalos telefonos alkalmazásán keresztül hamarabb nyilvánosságra került a választás végeredménye, mint ahogy kinyitottak volna a szavazófülkék. Alijev egyébként a szavazatok 84,5 százalékával nyert.
Akkor az EU, az EBESZ és az amerikai külügyminisztérium is úgy találta, hogy a választást visszaélések kísérték, ám Lintner nem értett egyet a nemzetközi közösség majdhogynem teljesen egyhangú véleményével – úgy vélte, az azeri elnökválasztás tisztasága a német választási rendszer elvárásainak is megfelelt. Ő és csapata, állította, semmilyen visszaélésre nem látott példát.
Lintner nem csak ekkor kapott pénzt az azeriektől: 2012 és 2014 között összesen 891 ezer eurót kapott 19 részletben.
Alijevék Soros Györgyöt és az örménylobbit okolják
"Nemzetközi és nemzeti" vizsgálatok lesznek a bakui pénzmosoda ügyében – ez Szijjártó Péter válaszából derült ki a magyar külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján. Szijjártó reméli, hogy kiderül az igazság, hogy ne moshassák össze alaptalanul a magyar kormányt az azeri feketepénzekkel. Az azerbajdzsáni elnöki iroda is reagált, szerintük Soros György és az örménylobbi áll a sajtóbotrány mögött.
"Soros György piszkos akcióit kellene komolyan kivizsgálni. Az ő hazug csatlósai támadják az azeri államot és annak vezetését" – ezt nem egy fideszes politikus, hanem az azerbajdzsáni elnöki hivatal sajtószolgálata közölte arra reagálva, hogy a hét elején az OCCRP nemzetközi újságíró szervezet és partnerei banki dokumentumok alapján ismertették az úgynevezett bakui pénzmosodát.
Az azeri elnöki hivatal közleménye a sorosozáson kívül megemlítette még az "örménylobbit" is, mint amely "együttműködik Soros Györggyel az elnök és családja elleni mocskos kampányban".
Az eset súlyosságát mutathatja, hogy az azeri rezsimmel erősen baráti magyar vezetés egyelőre nem állt be a sorosozós kórusba, sőt, Szijjártó Péter "nemzetközi bűncselekményeket" említett a cikkekben leírtak kapcsán. A 444 újságírójának kérdésre válaszolva szerdai sajtóértekezletén így fogalmazott a külügyminiszter:
"A leghatározottabban visszautasítok minden olyan sejtetést vagy minden olyan sumák utalgatást, ami magyar külpolitikai döntések és az említett, valószínűleg nemzetközi bűncselekmények megvalósítása között kapcsolatot feltételez."
Szijjártó reméli, hogy ki fog derülni az igazság, hogy "mind a magyar, mind az európai, mind a nemzetközi szervezetek ki fogják deríteni, hogy itt egészen pontosan mi történt". Molnár Zsolt (MSZP), az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke ugyanakkor tegnap azt nyilatkozta, hogy a bizottság beszámolót kér a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőitől az azeri pénzmosoda magyar kapcsolatairól.
Rádi Antónia – Kőműves Anita
Az azeri pénzmosó hálózatról kiszivárgott adatok újságírói feldolgozását az OCCRP koordinálta, a közös munkában részt vett a Berlingske (Dánia), a The Guardian (Egyesült Királyság), a Süddeutsche Zeitung (Németország), Le Monde (Franciaország), a Tages-Anzeiger és a Tribune de Genève (Svájc), a De Tijd (Belgium), a Novaya Gazeta (Oroszország), a Dossier (Ausztria), az Átlátszó (Magyarország), a Delo (Szlovénia), a RISE Project (Románia), a Bivol (Bulgária), az Aripaev (Észtország), a Czech Center for Investigative Journalism (Csehország) és a Barron’s (Egyesült Államok).
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | [
"Metastar",
"Velasco International"
] | [
"De Tijd",
"Le Monde",
"Guardian Mitrev",
"Czech Center for Investigative Journalism",
"MKB Bank",
"Tribune de Genève",
"Süddeutsche Zeitung",
"RISE Project",
"Novaya Gazeta",
"The Guardian",
"Mossack Fonseca",
"Metastar Invest",
"Danske Bank",
"Európa Tanács",
"Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank",
"Laveco Kft.",
"Metastar Invest LLP"
] |
Újra beszállt a választási kampányba Zuschlag János, aki tavalyi szabadulása óta folyamatosan támadja volt szocialista párttársait. Most egy helyi lapban érvelt a kiskunhalasi baloldal ellen azt hangsúlyozva, hogy jót tenne a városnak, ha kormánypárti polgármestere lenne. Az interjú megjelentetése ellen tiltakozva lemondott a hetilap főszerkesztő-helyettese, a baloldal pedig pereket helyezett kilátásba.
"Azt gondolom, hogy egy városnak mindig az tesz jót, ha a kormánnyal jó kapcsolatban van. (...) Beruházások kellenek, pénz kell, erre pedig a szocialistáknak semmi esélye. Ezt ők is tudják, nem véletlen nem MSZP-s színekben indul Jekő Attila polgármester. De az SHT (Sikeres Halasért Társaság – a szerk.) ugyanaz, csak más köntösben" – jelentette ki a szerdai Halasi Tükörnek adott interjújában Zuschlag János. Bár a kiskunhalasi önkormányzat hetilapjának nyilatkozó börtönviselt, egykori szocialista politikus nem mondta ki a Fidesz nevét, de az interjúban a riporter, "ön szerint milyennek kell lennie egy városvezetésnek" kérdésére hosszan fejtegette, miért nem szabad a Fidesz kihívóira szavazni.
Zuschlag 1998 és 2004 között parlamenti képviselő volt: bár listáról került az Országgyűlésbe a kiskunhalasi térséget képviselte. A politikust 2007-ben vádolták meg, a bíróság 2011-ben 6 évre ítélte bűnszervezetben elkövetett csalás miatt. A politikus 2013-ban szabadult, a börtönéveiről szóló könyve nagy publicitást kapott, végigjárta a teljes magyar sajtót, interjúkat adott, melyekben rendszerint volt szocialista politikustársait vádolta korrupcióval. Bár a közéleti tevékenységtől eltiltották, saját bevallása szerint több olyan pártnak is adott idén tavasszal "szervezési tanácsokat", melyek igénybe vették a többmilliós állami támogatásokat, igaz, április 6-i voksoláson érdemi eredményt nem tudtak felmutatni.
"Elintézik" a városnak
A mostani interjú szövege egyébként hibás, hiszen Jekő Attila nem polgármester, hanem a SHT polgármesterjelöltje. A várost jelenleg a Jövőnk, Halas szervezetet képviselő Gyovai István vezeti, igaz, neki is van köze az SHT-hoz, a társaság őt indítja az egyik egyéni választókerületben. A Fidesz Fülöp Róbertet indítja október 12-én Kiskunhalason.
Zuschlag János már áprilisban is feltűnt a kampányban © Fülöp Máté
Zuschlag azzal érvelt az interjúban az aktuális kormánypárt támogatása mellett, hogy az ő képviselősége idején is sok mindent "elintéztek" a városnak csakis annak köszönhetően, hogy az akkori polgármester, Várnai László is kormánypárti volt. 2005-ben komoly botrányt okozott egy nyilvánosságra került videó, melyen Weiszenberger László a város MSZP-s önkormányzati képviselője egy vállalkozónak azt magyarázta, az uniós pályázatok sikere a minisztériumnak juttatott százalékokon múlik. Állítása szerint a Zuschlag János segítségével szerzett kapcsolatai révén rendszeresen intézkedett pályázatok ügyében milliós értékű "százalékért".
A Zuschlaggal készült interjú szinte kizárólag Várnait támadja, aki korábban MSZP és az SZDSZ, majd a szocialisták és az SHT polgármestereként vezette a várost 2010-ig. Zuschlag azt állította, Várnai benne volt azokban az ügyekben is, melyekért őt elítélték. (A Zuschlag-ügy komoly viharokat keltett az MSZP-ben, a párt országos elnöksége 2007-ben a helyi szervezet feloszlatását kezdeményezte.) Az SHT már csütörtökön közleményben reagált: "Nagy bajban lehet a Fidesz-KDNP helyi csoportja, ha rászorul arra, hogy egy köztörvényes bűnöző, a nemrégiben pszichiátriai kezelésen részt vett Zuschlag János kampányoljon mellettük a szebb napokat is látott Halasi Tükör ma megjelent számában". A közlemény szerint jogi lépéseket tesznek majd a lap és a főszerkesztő ellen.
"Azonnal beadtam a lemondásom"
Az interjú felzúdulást keltett a Halasi Tükörnél: tiltakozásképpen a megjelenés ellen felmondott a főszerkesztő-helyettes, Kohout Zoltán. Szerzőként a lapban "S" van megjelölve, de Kohout azt mondta a hvg.hu-nak, az interjút maga a főszerkesztő, Supka Éva készítette. Supka idén került a lap élére, épp a hetilapot 1994-től irányító Kohoutot váltotta, akit a tulajdonos lefokozott helyettesnek. Az SHT azzal támadta közleményében Supkát, hogy ő "Fidesz-cenzor".
"A választások előtti utolsó számunk készítésekor nem tudtam, hogy a főszerkesztőnk fenntart magának helyet a lapban, és nem tudtam erről az interjúról. Amint rájöttem, azonnal beadtam a lemondásomat. A Zuschlag interjúban a főszerkesztő súlyos szakmai hibákat vétett, melyeket nem tudok nem szándékosnak értékelni" - mondta a volt főszerkesztő-helyettes. Kohout szerint Supka kinevezése óta több ízben is közölte a stáb előtt, hogy a jobboldalt kell támogatni, többször hangoztatta, hogy az a város érdeke, hogy kormánypárti vezetése legyen. A lemondott főszerkesztő-helyettes azt mondta, ez ellen már többször felszólalt, mert úgy érezte cenzúra működik a lapnál, de nem tudott eredményt elérni. | [
"MSZP",
"Fidesz",
"SZDSZ"
] | [
"Sikeres Halasért Társaság",
"Halasi Tükör"
] |
Az új LED-lámpák nem bírják a régi elektromos hálózatot, azért tízszer annyi a hiba, mint a korábbi izzók esetében. Hajdúböszörményben sokkal gyakoribbakká váltak a közvilágítást érintő problémák, amióta Tiborcz István Elios Zrt-je lecserélte a lámpákat.
A Civishir.hu beszámolója szerint már a város fideszes vezetése is észlelte és elismerte a bajokat.
Itt élünk Böszörményben, látjuk, hogy nem úgy működik a közvilágítás, ahogy kellene.
Ezt Kiss Attila polgármester mondta, de a 460 millió forintos közvilágítási beruházással kapcsolatban idézte a lap Fórizs László alpolgármestert is.
...a probléma valós és jogos, el kell ismerni, hogy ezzel folyamatosan küzdünk...
A világítótestek 2015 őszén lezajlott cseréjében az Elios Innovatív Zrt. konzorciuma volt a kivitelező, de a megvalósításban a Sistrade Kft. és a Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft. is részt vett.
Tavaly ősz végén –még jóval az OLAF-jelentés nyilvánosságra kerülése előtt – egy helyi jobbikos képviselő a közgyűlésben tette szóvá, hogy a városi cégek késve reagálnak a lakossági panaszokra. A képviselő a november 30-i ülésen pont a közvilágítást hozta fel, mondván, "az újonnan kicserélt lámpatestek folyamatosan elromlanak". Vezetői felelősségeket emlegetve arról dohogott, nem készült olyan szakmai felmérés, amely vizsgálta volna, hogy "az új lámpatest mennyire kompatibilis az oszlopon lévő tartószerkezettel és a benne lévő elektromos kábelezéssel".
Kiss Attila polgármester erre a felvetésre reagált a fentebb idézett mondattal, hozzátéve, nem állíthatja biztosan, de az E.ON-hoz köthető áramingadozásoknak is köze lehet az üzemzavarokhoz. A témát mélyebben ismerő alpolgármestere az ülésen azzal folytatta, 200-250 lámpatest romlik el évente, tízszer annyi, mint a korábbi halogén izzók esetében. Fórizs László az új lámpák modernségét ecsetelte és azt, hogy innen már csak egy lépés az intelligens, az esetleges hibák helyét és okát is közölni képes közvilágítás kialakítása. Ugyanakkor azt is hangoztatta, hogy
az új LED-ek egyet nem bírnak – jegyezte meg –, s az éppen a túlfeszültség, amit ő is az áramszolgáltatónak tulajdonított.
Az ülésen a Hajdúböszörményi Vagyonkezelő Zrt. elnök-igazgatója azt mondta, a régi világítási rendszer hardverállománya az, ami nem képes működtetni az újat.
A lámpaoszloptól az izzóig található, úgynevezett aktív elem okozza a meghibásodásokat.
A civishir.hu szerint felvetődik, hogy a Sistrade Kft., amely a pályázat előkészítési szakaszában nettó 4,7 millió forint megbízási díjjal készítette az energetikai tanulmányt, miért nem vette észre a LED-lámpák használatát korlátozó technikai feltételeket a város közvilágítási rendszerében
Tény viszont, hogy a Sistrade tulajdonosa, Hamar Endre 2013 januárjától az Eliosban is birtokon belül volt, és jelenleg is Tiborcz István üzlettársa egy BDPST nevű cégében.
A város januárban kénytelen volt 2,8 millió forintért saját pénzből tartalék lámpatesteket beszerezni, hogy lerövidítse a hibaelhárítások idejét. | [
"Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft.",
"Sistrade Kft.",
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Hajdúböszörményi Vagyonkezelő Zrt.",
"Tiborcz István Elios Zrt-je"
] |
A Közgép tulajdonában lévő Elios Innovatív Zrt. (korábbi nevén E-OS Innovatív Zrt.) fölzárkózni látszik a nagy építőipari nemfizető cégekhez. A Szegedi Tudományegyetem napenergia-erőműves projektjén a munkát ténylegesen elvégző cég, az Asianet Hungary Kft. most peres eljárással próbál hozzájutni a járandóságához. Az ügyben a fővállalkozó Közgép-cég vezérigazgatójának, Tiborcz Istvánnak is tanúskodnia kell.
Az Eliost már bemutattuk, az alábbi infografika összegzően szemlélteti a cég fejlődését – az E-OS Innovatív Zrt nettó árbevételének, a maximum 50 kVA névleges teljesítőképességű erőművek darabszámának, illetve kapacitásának növekedését ábrázolja a diagram. (A szegedi napenergiás erőmű is ebbe a kategóriába tartozik.)
A szegedi beruházással kapcsolatban már az indulásnál komoly problémák merültek fel. A 2011 tavaszán meghirdetett projektre a viszonylag rövid határidő ellenére is kilencen pályáztak. Hat pályázatot az egyetem érvénytelennek nyilvánított, a nyertes ajánlat a KÉSZ Zrt-é volt, ez nettó 437 millió forintról szólt. Az E-OS ajánlata lett a harmadik, nettó 499 990 000 forinttal. Az eredményhirdetés után az E-OS a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KD) megtámadta az eredményt, a másik két ajánlat érvénytelenné nyilvánítását kérve. A beruházó Szegedi Tudományegyetem a kérelem megalapozatlanságára hivatkozva az E-OS indítványának "teljes terjedelemben történő" elutasítását kérte a KD-től. Az egyetem észrevételei pontról pontra vitatták az E-OS kifogásainak megalapozottságát mind a műszaki, mind a jogi érvek vonatkozásában – az E-OS például olyan elemeket is kifogásolt a konkurensek pályázatában, amelyek a saját ajánlatában is szerepeltek. A KD érvelése szerint viszont ennek nincs jelentősége, mivel a cég jogorvoslati kérelme csak a rivális ajánlatok érvénytelenségének kimondására irányult, a sajátjára nem. Ezért az E-OS érveit elfogadva a nyertes és a második legjobbnak rangsorolt pályázatot a KD érvénytelennek nyilvánította; pályázat nyertese így automatikusan az E-OS lett.
Ez azonban még csak fél győzelemnek tűnhetett, hiszen a KD határozatát polgári peres úton meg lehetett volna támadni, majd újra kiírni a pályázatot. Csakhogy a jogorvoslati eljárás a gyakorlat szerint évekig elhúzódhat, a kiírt KEOP-pályázat pedig kifutott. Az egyetemnek – ha akart napelemes zöldenergia-rendszert – nem volt más választása, mint győztesnek kihirdetni a legdrágább ajánlattal versenyző E-OS Zrt-t.
Rendkívüli körülmények
Hasonlóképp közbeszerzési jogorvoslati eljárás segítette győzelemhez a céget a másik nagy napenergiás projekt, az újszilvási erőmű esetében. Itt ugyan az E-OS nyert, de a két vesztes megtámadta az eredményt. A vonatkozó szabályozás szerint a jogorvoslati eljárás lezárultáig az ajánlatkérő nem köthet szerződést, ez alól csak rendkívüli körülmények felmerülése esetén adhat felmentést a KD. Itt is a pályázat kifutásának veszélye állt fenn, ez lett a rendkívüli körülmény, meg Bencsik János akkori államtitkár levele, amelyben a projekt elmaradásának negatív következményeire hívta fel a döntéshozók figyelmét. Meglett a felmentés, és az ajánlatkérő önkormányzat szerződést kötött az E-OS-szal. Ezzel a két döntéssel az E-OS-nak egyedülálló referenciái lettek napenergiás erőművek építését illetően. Ez pedig óriási előnyt jelenthet a várhatóan előbb-utóbb nálunk is meglóduló iparág jövőbeni pályázatain – nem mellesleg a Tiborcz István vezette cég 1 milliárd forint bevételhez is jutott.
Ahogy kezdődött, nagyjából úgy is ért véget a szegedi beruházás. A rendszert ugyan üzembe helyezték, és az minden paraméter szempontjából hibátlanul működik, de tavasz óta már iparági pletykák keringtek arról, hogy a közvetetten Simicska-Nyerges tulajdonban levő E-OS Innovatív Zrt. – időközben a cég nevét Elios Zrt-re módosították – nem fizette ki az alvállalkozóját, illetve, hogy az EU illetékes szervezete vizsgálja a projektet. Utóbb mindkét állítás igaznak bizonyult. Az uniós vizsgálat eredményéről egyelőre nincs hír. A Fővárosi Törvényszéken viszont elindult az az eljárás, amit az Elios egyik alvállalkozója és szállítója, az Asianet Hungary Kft. kezdeményezett a szegedi projektben elvégzett munkák díjának ki nem fizetése miatt.
Beszállító vagy alvállalkozó?
Az első tárgyalási napon elhangzottak szerint az Elios fővállalkozásában lebonyolított projekt teljes költsége nettó 482 millió forint volt. Ezt az összeget a fővállalkozó időben és hiánytalanul megkapta a beruházótól. A projekt 88 százalékát ugyanakkor a felperes keresete szerint az Asianet Hungary Kft. végezte el, összesen 440 millió forint értékben. Ezt az állítást az alperes Elios jogi képviselője nem is vitatta. Ugyanakkor az Asianet az általa elvégzett munka 90 százalékát – a teljes projekt 80 százalékát – nem alvállalkozóként, hanem szállítói szerződés alapján végezte el, és csak a fennmaradó részt, a teljes volumen 8 százalékát mint alvállalkozó.
A hatályos szabályozás – épp az alvállalkozók kifosztását megakadályozandó – előírja, hogy a projektben 10 százalékot meghaladó munkát elvégző alvállalkozókat a fővállalkozónak a beruházónál be kell jelentenie, a fővállalkozó által kiállított aktuális részszámlák kifizetésének pedig feltétele az alvállalkozó igazolt kifizetése. Az Elios azzal, hogy a teljes beruházás 90 százalékát elvégző céggel nem alvállalkozói, hanem szállítói szerződést kötött, épp ezt a szabályt kerülte meg. Így az Elios megkaphatta a teljes vállalkozói díjat a beruházótól, dacára annak, hogy az alvállalkozóját nem fizette ki.
Az ilyen jellegű építőipari történetekben a fővállalkozó általában valamilyen nemteljesítésre, esetleg garanciális problémákra hivatkozva szokta megtagadni a fizetést. A szegedi projekt kapcsán mintha ilyen formális indokok sem lennének. Az Elios ugyan hivatkozik a kivitelezés csúszására, de ennek az érvnek a megalapozottságát több dokumentum is kétségessé teszi. Leginkább az a joglemondó nyilatkozat, amellyel az esetleges késedelem miatti kötbérről is lemond. A nyilatkozat egy bonyolult, de mindkét fél számára nyilvánvalóan kölcsönösen előnyös megállapodás része volt – az Elios most ennek az általa is aláírt okiratnak az érvényességét próbálja vitatni: a tárgyaláson elhangzottak szerint komolyan vehető érvek nélkül.
200 millió forint a tét
A kivitelezés különösebb problémák nélkül zajlott, a projekt előrehaladását dokumentáló okiratokban nincs nyoma komolyabb műszaki, minőségi kifogásnak, és a fővállalkozó minden alkalommal igazolta is az adott munka elvégzését. Az Elios ennek ellenére a projekt befejezése után mintegy 200 millió forintot nem fizetett ki a szállító-alvállakozójának, annak megkereséseire pedig érdemben nem reagált. Ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, az idő múlásával az alvállalkozó is engedékenyebb lett: az Asianet idén tavasszal belement egy 35 milliós “árcsökkentésbe". Az aláírt dokumentumban utalás sincs arra, miért ajándékozott a munkát elvégző cég 35 millió forintot Tiborczék cégének, a tárgyaláson viszont elhangzott a nyilvánvaló ok: ettől az engedménytől várták, hogy az Elios végre fizet.
Az idő az Eliosnak dolgozik, mivel az Asianetnek a projekt kapcsán 82 millió forint ÁFA-fizetési kötelezettsége keletkezett, amit értelemszerűen nem tud teljesíteni, hisz az Eliostól ezt sem kapta meg. A tárgyaláson az Asianet jogi képviselője ideiglenes intézkedésként ennek a 82 millió forintnak a biztosítását kérte, mondván, a cég működése lassan ellehetetlenül: mivel szinte kizárólag közbeszerzéses beruházásokból van bevétele, működésének alapfeltétele a "nullás igazolás", hiszen e nélkül még alvállalkozóként sem vehet részt állami és uniós finanszírozású projektekben. Napenergiát hasznosító létesítményeket pedig kizárólag ilyen konstrukciókban építenek.
Bottal ütik a pénz nyomát
Az Elios viszont nagyon biztosra ment: a cég 2012-es taggyűlési határozata alapján a tulajdonosok (köztük a két különös "kisbefektető") 200 millió forint osztalékot vettek ki a cégből, és annak dacára nem képeztek tartalékot, hogy tisztában kellett lenniük a szállító-alvállalkozó felé fennálló tartozással. Sőt, azzal is, hogy ennek a kötelezettségnek egy jelentős része adótartozás, azaz közpénz.
Adva van tehát egy cég, amelyik fővállalkozóként a legdrágább árajánlattal elnyer egy nettó 500 millió forintos projektet. A projekt némi csúszással ugyan, de rendben elkészül, a beruházó ki is fizeti a fővállalkozót. Az viszont nem fizeti ki azt az alvállalkozót, amelyik a munkát ténylegesen elvégezte. Az alvállalkozó egy idő után már csak túlélni szeretné a projektet, de a fővállalkozó inkább perre megy: kis szerencsével egy idő után esetleg maga a NAV kezdeményezi az alvállalkozó ellen a felszámolást. A történetbe ezen a ponton szoktak belépni a baráti felszámolók, akik aztán a cég irányítását átvéve végképp megoldják a problémát. Ez a történet viszont egy ponton biztosan különbözik a többitől: a nem fizető fővállalkozó cég tényleges tulajdonosa Nyerges Zsolt és Simicska Lajos, a vezérigazgatója pedig Orbán Viktor veje. A következő tárgyaláson éppen őt, Tiborcz Istvánt hallgatja meg a bíróság.
(Folytatjuk) | [
"E-OS Innovatív Zrt.",
"Elios Innovatív Zrt."
] | [
"Szegedi Tudományegyetem",
"Fővárosi Törvényszék",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"E-OS Innovatív Zrt",
"Asianet Hungary Kft.",
"KÉSZ Zrt",
"E-OS Zrt-t",
"Elios Zrt-re"
] |
A Magyar Nemzet kedden és szerdán részleteket közölt közjegyzői dokumentumokból, amelyeket Kósa Lajos és egy megbízó írt alá.
Kósa eszerint vagyonkezelést kap a megbízó németországi öröklésből származó pénzére, emellett 800 millió forintos ajándékot fogad el az édesanyja számára, sőt, egy svájci repülőscégről és párizsi bankról is szó esik.
Kósa azt állítja, egy csalásba rángatták bele, nem kapott pénzt, nem kezelt számlát, de nem ad magyarázatot érdemben arra, hogy neki mi előnye származott volna a szerződésből.
A megbízó nő ellen tényleg nyomoznak, de a magányos csalóról szóló forgatókönyvet gyengíti, hogy a nő és Kósa több szálon is összeköthető.
Mi szerepel az okiratokban?
Kósa Lajos 2013. január 28-án szerződést kötött a megbízójával, mint később kiderült, egy Csengeren élő nővel, Szabó Gáborné Matkó Máriával, hogy a nő örökléssel szerzett eurómilliárdjait Kósa kezelheti, méghozzá úgy, hogy az FHB-ban egy befektetési számlán államkötvényt vásárolva elhelyezi.
Kósa Lajos és a megbízója 2013. szeptember 26-án közjegyzői okiratba foglalják, hogy a nő 2.633.445 eurót ajándékoz Kósa Lajos édesanyjának. A dokumentumban azt állítja magáról a megbízó, hogy a kisrepülőket üzemeltető svájci Altenrhein Aviation AG részvényese, vagyis résztulajdonosa, és jogot ad Kósa Lajosnak, valamint Czakó Jánosnak, hogy a cég 2013-as és 2015-ös részvényesi találkozóján képviseljék őt.
2015. január 12-én születik egy okirat arról, hogy a nő meghatalmazza Kósa Lajost, hogy az általa tulajdonolt, Crédit Industriel et Commercial párizsi bank által kibocsátott részvények felett rendelkezzen, de azokat nem adhatja el, és az osztalék sem az övé.
Kósa Lajos és a megbízója 2015. február 2-án közjegyző előtt okiratba foglalják a már említett pénzkezelési megbízást, belefoglalva, hogy április 30-ig meg kell kezdődnie a tranzakciónak.
Egy ismeretlen dátumú dokumentum szerint Czakó János és egy Szabó Tamás nevű illető jogosultságot kap arra, hogy 2015 novemberében és decemberében 25-25 millió eurót vegyenek fel a megbízó svájci széfjéből.
A Magyar Nemzet azt írja, Kósa és a megbízó kapcsolatáról árulolkodó utolsó papír 2015 november 16-i, azt nem tudni pontosan, hogy ez mit tartalmaz.
Mit mondanak erre az érintettek?
Kósa Lajos kedden reggel újságírói kérdésekre nem tagadta, hogy van papír az eurómilliárdos vagyonkezelésről, azt mondta, volt a közjegyzői irodában, de szerinte szélhámosságról van szó. Arról beszélt, hogy soha, senkinek nem vett állampapírt, ilyen pénzt nem fogadott el, nem kezelt bankszámlát.
Azt mondta, amikor polgármester volt, sokan jártak nála, akik be akartak fektetni, mindenféle üzletember bejelentkezett nála, "ez is ilyen volt". Egy munkatársa ismerőse jelentkezett, hogy volt egy hölgy, aki Németországból örökölt, mit csináljon vele. "Mondtam, hogy tegyen magyar állampapírba, hozza Magyarországra és fektesse be", főleg Kelet-Magyarországon. A politikus azt mondta, a hölgy ügyvédjét ismerte "távolról", és azt állította, azért nem tud konkrétabban válaszolni a kérdésekre, mert nem látta a Magyar Nemzet cikkét.
Kedd délután Kósa videómonológgal jelentkezett. Ebben kicsit részletesebben mesélt az ügyről, kiderült például, hogy - állítása szerint - 2012 őszén keresték őt fel, ekkor árulta el azt is, hogy a szóban forgó nő Csengeren él, háztartásbeli, és német iratokat mutatott. Kósa beruházásokat és állampapír-vásárlást javasolt, és konkrétan nem részletezett megállapodásokat kötöttek, amiket többször módosítani kellett. Arról is beszélt, hogy más információk kapcsán később arra jutott, hogy a nő szélhámos, a nő másokat is becsapott, eljárások is vannak ellene.
Kósa többször is említi, hogy a közjót tekintette szem előtt, a nőnek is azt javasolta, hogy közjóra használja a pénzt.
Érdekes mondata Kósának, hogy "a nőnek volt mindenfajta felajánlása", de ő ezekre azt mondta, ha ilyet akar csinálni, csinálja. Ám ő (Kósa) ezt is arra akarja használni, ami a legjobb, például kollégium, sport támogatására Debrecenben.
Este a HVG-nek nyilatkozott Kósa. Eszerint a nő hajthatatlan volt, azt állította, hogy csak Kósában bízik meg, a bankokban és az államban nem, és ragaszkodott a közjegyzői iratokhoz. "Ma már tudom, hogy ahhoz kellett neki, hogy később rám hivatkozhasson", mondta a politikus.
Szerda délelőttpedig azt mondta, "Bróker Marcsi 2.-höz hasonló ügy"-ről van szó. Szerinte ez egy csalássorozat, és be fog bizonyosodni, hogy hazugság minden vád. Eddig minden ügyről, amivel őt megvádolták, kiderült, hogy nem igaz, közölte. Kósa azt is mondta,
rendőrségi feljelentést tesz.
A történetben Kósán kívül eddig csak a csengeri örökösnő fia szólalt meg, szintén a HVG-nek. Szabó Gábor azt állítja, az örökség valós, de nem ők jelentkeztek, hanem miután az örökségről szóló információt kikotyogta a család ügyvédje, Kósa kereste meg őket, hogy lenne ötlete, mit csináljanak a pénzzel.
Ki az a Szabóné, és mi köze Kósához?
Szabó Gáborné Matkó Mária Csengeren él, ő és a gyerekei a cégiratok szerint közösen italboltot üzemeltetnek a városban. Az eddigi hírek szerint a nő a csengeri önkormányzatnak, egyháznak is felajánlásokat tett, magánszemélyektől pénzt kért kölcsön az örökségre hivatozva, melyhez állítása szerint egyelőre nem jut hozzá. A nőt a NAV nyomozói őrizetbe vették, háziőrizetben várja a büntetőeljárás lefolytatását. A férje két héttel ezelőtt öngyilkos lett.
A kormányközeli Pesti Srácok szerint Szabóné korábban a Magyar Fejlesztési Banknak is százmillió forint körüli kárt okozott, ami miatt nyomozás is folyt ellene, ám azt felfüggesztették, mert a nő elhitette a rendőrökkel, hogy megegyezett a követelésről. Az ügy a gödi Pólus Palace nevű luxushotelről és golfklubról szól, ennek fejlesztésére a CIB Bank 5,8 millió euró hitelt adott, az állami MFB tízmillió eurót fektetett a beruházásba. Amikor a Pólus-csoport a válság idején el akart adni az ingatlant, Szabó Gáborné Matkó Mária a nagy német örökségre hivatkozva előzte be a külföldi vásárlókat, ám az ígéretei valótlanok voltak, a hotel bedőlt. A 168 óra azt is írta, hogy Csengeren a házaspár egy Pólus Hotel feliratú kisbusszal közlekedett, a Népszava szerint pedig egyszer még az utcáját is lezáratta, mondván, a német pénzügyminiszer érkezik hozzájuk, a vagyon átutalásáról tárgyalni.
De a magányos szélhámos verzióját cáfolja, hogy Szabónét és Kósát több szál is összeköti.
A nő egyik cége az Észak-Atlanti Pénzügyi Befektető Kft. Ebben Orendi Mihály is tulajdonos. Orendi a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, a Debreceni Sportcentrum egykori igazgatója, Kósa Lajos korcsolyaszövetségének ügyvezető igazgatója, együtt szurkoltak a téli olimpián. A céget a debreceni sportuszoda címére jegyezték be, és ebben a cégben volt benne az iratokban említett Czakó János is.
Az Észak-Atlanti Kft-ben résztulajdonos egy másik cégen át Fiák István is, aki Kósa Lajos ügyvédje. Fiák volt a tulajdonosa egy cégnek, amit Kósa feleségének adott el tavaly, vitatott körülmények között.
A nő és Kósa körüli cégekről itt még részletesebben olvashat. | [
"Észak-Atlanti Pénzügyi Befektető Kft.",
"Altenrhein Aviation AG"
] | [
"Pólus Palace",
"168 óra",
"Crédit Industriel et Commercial",
"Magyar Nemzet",
"Pesti Srácok",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"CIB Bank",
"Észak-Atlanti Kft-ben",
"Magyar Olimpiai Bizottság",
"Debreceni Sportcentrum"
] |
Húszmilliárd forint kár érte a soltvadkerti takarékszövetkezetet, miután vezetői és dolgozói hitelképtelen ügyfeleknek nyújtottak hitelt, valamint fedezetlen váltókat fogadtak be. Az ügyben 76 vádlott ellen indult eljárás – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a 76 vádlott között vannak a takarékszövetkezet egyes vezetői, tisztségviselői, ügyintézői, de cégek vezetői és magánemberek is, akik hiteleket vettek fel a Bács-Kiskun megyei pénzintézettől.
A takarékszövetkezetnél dolgozó vádlottak 2005 és 2011 között több mint 120 hitel kihelyezésekor szegték meg a jogszabályokat és a takarékszövetkezet belső szabályzatait. Olyan cégeknek és magánembereknek nyújtottak hiteleket, amelyeknek és akiknek nem volt meg az ehhez szükséges hitelképességük. A kölcsönöket sokszor csak azért adták, hogy az adott ügyfél korábbi lejárt, nem fizetett problémás kölcsönét egy újabb nagyobb összegű hitellel rendezzék. Az újabb kölcsön visszafizetésére azonban nem volt reális esély, ami minden érintett számára egyértelmű volt. Mindezek miatt a takarékszövetkezetet mintegy 20 milliárd forint vagyoni hátrány érte - írták.
A cégek képviselői, illetve a magánemberek közül többen a felvett kölcsön egy részét visszajuttatták a kölcsön nyújtásában közreműködő dolgozónak. Emellett a takarékszövetkezet 2011-ben több mint ötmilliárd forint értékben olyan váltókat fogadott be, amelyek mögött nem volt fedezet. Ennek az volt a célja, hogy a pénzintézet rossz anyagi helyzetét leplezzék, látszólag javítsák.
A kiemelt jelentőségű bűnügy vádlottjai jelenleg szabadlábon vannak, őket a főügyészség bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés bűntettén kívül egyebek mellett csődbűncselekménnyel, számvitel rendje megsértésével és vesztegetéssel is vádolja. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2012. június 1-jén vonta vissza a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és rendelte el a végelszámolást. A PSZÁF az intézkedést azzal indokolta, hogy a cég elveszítette a tőkéjét, illetve szavatoló tőkéje negatívvá vált, ami nem teszi lehetővé a takarékszövetkezet biztonságos működését, és súlyosan sérti a hitelintézeti törvény előírásait.
A rendőrség 2015 augusztusában közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vádemelési javaslattal zárta le a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet gazdasági tevékenységével kapcsolatban folytatott eljárást. | [
"Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | [
"Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete",
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Bács-Kiskun Megyei Főügyészség"
] |
Többmilliárdos áfacsalási per kezdődik ma a Győrben 21 vádlott ellen. A 13 ezer oldalnyi nyomozati anyag szerint a csoport tagjai több milliárd forintos kárt okoztak – írja az MTI.
A per azért is érdekes, mert két érintettje is a CBA áruházlánchoz kötődik.
A vádirat szerint a két győri vádlott cége 2008 és 2011 között jellemzően csokoládét, cukrot, étolajat vásárolt a további vádlottak érdekeltségi körébe tartozó cégektől, majd az árut papíron értékesítette egy szlovákiai kft.-nek.
A vevő, amelynek tulajdonosa ugyanehhez a körhöz tartozott, budapesti vállalkozásoknak értékesítette tovább az árut, azok pedig olasz és spanyol társaságoknak, amelyekhez azonban nem érkeztek meg a termékek.
Ezzel a vádlottak a költségvetést úgy károsították meg, hogy vagy nem fizették meg az áfát, vagy jogosulatlanul visszaigényelték. A vádirat szerint a legnagyobb így elcsalt összeg közel két és félmilliárd, a legnagyobb visszaigénylés 1,3 milliárd forint volt. | [
"CBA"
] | [] |
Kiderült, hány darab koronavírus-tesztet vásárolt a beszerzéseket intéző Külgazdasági és Külügyminisztérium, és az is, hogy ezeket mely cégektől vette, összesen mennyiért. Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közérdekű adatigényléssel fordult a kormányhoz, melynek eredményét egy Facebook-posztban osztotta meg csütörtök reggel. Eszerint
2 043 280 darab tesztet szereztek be, összesen 9 580 639 177 forintért.
Egyetlen teszt ára eszerint kerekítve 4700 forintra jön ki.
A partnercégek a következők voltak:
Pro Concept Kft.,
GR Technologies,
Clinomix Inc.,
Speciál99 Külkereskedelmi Kft.,
Primer Design Ltd.
Ujhelyi szerint van olyan vállalkozás ezek között, amely a cégadatai szerint alapvetően ingatlanértékesítéssel foglalkozik, egy másik pedig az Orbán-kormánynak fontos azeri ügyekben tűnt fel.
Koronavírusteszthez vesznek mintát egy nő torkából a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban 2020. május 12-én. Illusztráció. (MTI/Varga György) Koronavírusteszthez vesznek mintát egy nő torkából a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban 2020. május 12-én. Illusztráció. (MTI/Varga György)
A GR Technologies nevű maláj cég már együttműködött a kormánnyal COVID-ügyben, tőlük korábban több mint hatezer lélegeztetőgépet vettek. A hazai Pro Concept Kft. is szállított járványvédelmi eszközöket már tavasszal is a külügynek, ezekről a beszerzésekről a 444 írt bővebben nemrég.
A baltás gyilkos meg a korona-tesztek
Érdekes partner a beszerzésekben a Pro Concept. A cég főtevékenysége információ-technológiai szaktanácsadás, de foglalkozik ingatlanok adásvételével, bérbeadásával is - erre utalhatott Ujhelyi. A vállalat tevékenységi körei között szerepel még a szoftver- és számítógép-kereskedelem és a gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme - nyilván most az utóbbi a releváns.
A Pro Concept az a cég, amelyik az Ujhelyi által említett, az Orbán-kormánynak fontos azeri ügyekhez kapcsolódik, a tulajdonosa, Hiszem Jánoson keresztül - erről a történetről az Átlátszó írt pár éve. A sztori röviden: 2012-ben több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára, miközben a magyar kormány éppen furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A pénzt a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett Velasco International Inc. magyarországi bankszámlájára utalták, melynek korábban Hiszem János volt a magyarországi kézbesítési megbízottja.
A Pro Concept a tavalyi évre vonatkozó céges beszámolót még nem adta le, a megelőző pár éve így alakult:
nettó árbevétel: 2015-ben még semmi sem volt, a következő évben 530 millió forint, aztán 1,3 milliárd, majd 2018-ban 3,8 milliárd.
nyereség 2015-től 2018-ig: 617 ezer forintos mínusz, majd 180 milliós plusz, aztán 540 milliós, majd 1,9 milliárdos profit.
Az új arcok
A Climonix Inc., a Speciál 99 Külkereskedelmi Kft. és a Primer Design Ltd. új a külügy üzleti partnerei között.
A hazai Speciál 99 építéssel, bontással, ingatlanokkal is foglalkozik, de főtevékenysége az egyéb háztartási cikk nagykereskedelme. Ők már leadták a tavalyi évre vonatkozó beszámolójukat, értékesítésük nettó árbevétele így alakult 2015-től fogva: 18 millió, 50 millió, 116 millió, 145 millió, majd tavaly 255 millió forint. A nyereség: 3 millió, 8 millió, 8 millió, 7 millió, majd tavaly egy nagy ugrással 24 millió forint.
A Primer Design Ltd. egy PCR-tesztek gyártására szakosodott brit cég.
A Climonix Inc.-re a keresések egy 2015-ös alapítású, USA-ban bejegyzett céget dobnak ki, mely divatcikkeket gyárt: mellényeket, anorákokat, különféle nyakkendőket, de elsősorban bőrkesztyűket. Ennek azért nem érdemes nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mert a pandémia alatt egy csomó vállalat kezdett olyan tevékenységbe, mely az eredeti hivatásához nem feltétlenül áll közel, itthon például a MOL kezdett kézfertőtlenítő-gyártásba. Simán lehet, hogy a Climonix tevékenységi köre is bővült, például gyógyászati eszközök kereskedelmével. | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Speciál 99",
"Pro Concept Kft."
] | [
"Velasco International Inc.",
"Speciál99 Külkereskedelmi Kft.",
"Speciál 99 Külkereskedelmi Kft.",
"GR Technologies",
"Primer Design Ltd.",
"Clinomix Inc.",
"Climonix Inc."
] |
Az Együtt-PM közleményben tudatta, hogy ma reggel az egyik aktivistájukat fenyegetés érte, amikor az önkormányzat által biztosított helyre tett ki plakátot. A pártszövetség beszámolója egy fehér autó állt meg a hölgy mellett, melyből egy erős testalkatú férfi szállt ki, és azonnal minősíthetetlen hangnemben kezdett fenyegetőzni. A férfi "rendkívül agresszíven, megfélemlítő módon lépett fel, és közölte aktivistánkkal, hogy ezek a Fidesz plakáthelyei, és amennyiben nem hagyja azonnal abba a ragasztást, előveszi az autóból a baseballütőt, és azzal úgy megveri, hogy ottmarad".
Az Együtt-PM Szövetség jogi álláspontja szerint, ez az eset kimeríti az életveszélyes fenyegetés tényállását, amely miatt az aktivista feljelentést tett a rendőrségen. Bár a Fidesz érintettségére nincs bizonyíték, az Együtt-Pm felszólította a Fideszt, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ilyen többé ne fordulhasson elő. | [
"Fidesz"
] | [
"Együtt-PM Szövetség"
] |
Új elnököt választottak múlt pénteken a Danske Bank igazgatótanácsának élére. A hasonló kinevezéseknek nincs feltétlenül nagy jelentőségük a pénzügyi világban, a legnagyobb dán bank vezetőváltását viszont világszerte érdeklődéssel figyelték újságírók, politikusok és ügyészek is.
A fokozott érdeklődés oka: idén derült ki, hogy a Danske Bank főszereplője minden idők egyik legnagyobb pénzmosási ügyének. A dán bank észt fiókján keresztül 2007 és 2015 között 200 milliárd eurót (!) moshattak tisztára elsősorban orosz számlatulajdonosok. Az ügyben a dán, az észt, a brit és az amerikai hatóságok is nyomoznak, az Egyesült Államok által kilátásba helyezett büntetések hatására pedig a Danske részvényeinek értéke a felére zuhant március óta, 15 milliárd dollárral csökkentve a bank értékét.
A botrány komoly pofont jelentett a dán pénzügyi rendszernek, amelyet kifejezetten stabilnak, átláthatónak és megbízhatónak volt szokás tartani, a Danske botránya után viszont erős a gyanú, hogy ilyen léptékű pénzmosásra nem kerülhetett volna sor a dán pénzügyi felügyelet bénázása és/vagy asszisztálása nélkül.
A múlt pénteki taggyűlést a Danske legnagyobb, 21 százaléknyi részesedéssel rendelkező nagy részvényese, a Maersk hajózási óriásvállalat kezdeményezte közgyűlésen Karsten Dybvad lett az új elnök. Nem titkoltan tűzoltási céllal igazoltak új embert az igazgatótanács élére: Dybvad korábban a legnagyobb dán ipari lobbicsoportot vezette, előtte meg hosszú éveken át dolgozott kormányközelben, és mindenkit ismer a politikai elitből. Nem kis feladatra vállalkozott: amellett, hogy kapcsolatot kell tartania majd a hatóságokkal, új vezérigazgatót is kell keresnie a bank élére, közben pedig valahogy meg kell próbálnia helyreállítani a bank hírnevét.
Az alapján, ami eddig kiderült a bank felelősségéről a 200 milliárd eurós pénzmosásban, ez utóbbi lesz a legnehezebb feladat.
Nagyon magasra tört
Ma már elég pontosan látni, hogyan valósulhatott meg minden idők egyik legnagyobb pénzmosása, de a visszaélés mértékére csak lassan derült fény. A Financial Times a botrány kirobbanása után rakta össze azt az idővonalat, ami alapján rekonstruálni lehet a történteket. Az eddig megismert információk alapján hatósági figyelmetlenségek és felelőtlen piaci magatartás mellett alighanem szándékos félrenézés is kellett ahhoz, hogy nyolc éven át zavartalanul áramolhassanak a vélhetően tisztességtelen forrásból származó pénzek a dán bankcsalád számláira.
A Danske 2007-ben jelent meg Észtországban, miután felvásárolta az észt érdekeltséggel is rendelkező finn Sampo Bankot. Az első intő jelek már ekkor feltűntek, az észt pénzügyi felügyelet szinte azonnal kritizálta a Danskét, hogy nem veszi elég komolyan a felmerülő kockázatokat, az orosz jegybank alelnöke, Andrej Kozlov pedig éppen pár hónappal a felvásárlás előtt kifogásolta az észt hatóságoknál, hogy az észt bankot oroszok pénzmosásra használhatják fel. Kozlovot három hónappal később gyilkolták meg, amikor egy futballmeccsről tartott hazafelé; az orosz bíróságok szerint a bérgyilkos megbízója a jegybankalelnök pénzmosás elleni fellépését akarta megtorolni.
A figyelmeztetések ellenére a Danske nem nagyon foglalkozott a felvásárolt észt fiókkal, a 2008-as válság kirobbanása pedig végleg elterelte a figyelmet. Ekkor a világ összes pénzintézetében arra koncentráltak, hogy új ügyfeleket tudjanak szerezni, és az észt fiók ezen a téren nagyon jól teljesített. Olyannyira, hogy a Danske nemzetközi ügyfelekért felelős vezetője, az észt kirendeltséget is felügyelő Thomas Borgen meg is látta a lehetőséget a helyi bank teljesítményében, főleg a nem észt állampolgárságú ügyfelek bevonzásában.
Thomas Borgen. Fotó: Mads Claus Rasmussen/Ritzau Scanpix/AFP
Annak ellenére, hogy feljegyzések szerint a Dankse 2010-es igazgatótanácsi ülésén is felmerült már a gyanús észtországi pénzmozgások kérdése, a bankvezetés végül megnyugtatta magát, hogy nincs nagy baj. Közben az észt fiókok profitja meredeken emelkedett, és ennek egyre nagyobb része, 2013-ban már 99 százaléka (!) származott a nem észt állampolgárságú ügyfelektől. Utólag az is nyilvánvaló, hogy az észt fiókok sikereire fel kellett figyelniük Koppenhágában, hiszen 2011-ben például a Danske adózási előtti profitjának 11 százaléka származott Észtországból, annak ellenére, hogy az észt fiókok a bank teljes vagyonának csupán 0,5 százalékát tették ki.
A következő évek a rendületlen növekedésről szóltak, de jöttek az egyre határozottabb vészjelzések is: 2012-ben a dán pénzügyi ellenőrzés megkeresést kapott észt kollégáitól, majd 2013-ban a JPMorgan jelezte, hogy megszakítja társbanki kapcsolatát az észt fiókokkal, mivel a nem észt állampolgárok ügyletei gyanúsak, az év végére pedig a Danske vezetésében is kezdtek egyre többen arra jutni, hogy valamit kezdeni kéne az Észtországban rengeteg pénzt megmozgató, gyanús ügyfelekkel.
Ekkor már az észt fiókok terjeszkedését vezető Borgen a Danske vezérigazgatója volt, és visszaemlékezések szerint ő volt az, aki elutasította a felvetést, hogy komolyabban ellenőrizzék vagy akár visszafogják a bank észtországi tevékenységét. Borgen ekkor már komoly sztárja volt a skandináv bankárvilágnak: rendkívül karizmatikus, jól előadó vezetőként írták le egykori munkatársai, aki az észt profit révén olyasvalamit tudott felmutatni, amit a válság után kevesen: komoly sikereket.
A Danske Bank koppenhágai központja. Fotó: MADS CLAUS RASMUSSEN/AFP
2014-ben jött az addigi legkomolyabb ügy: egy, a bank ügyleteit belülről ismerő informátor kereste meg az észt fiók vezetőségét azzal, hogy fiókjuk ügyfele lett egy olyan Nagy-Britanniában bejegyzett cég, mely mögött Vlagyimir Putyin családtagjai és az orosz hírszerzők állhatnak. Ekkor már a Danske belső ellenőrei is vizsgálatot rendeltek el, és hiába akadtak valóban aggályos dolgokra a nemzetközi ügyfelekkel kapcsolatos ügyleteknél, Borgen ismét le tudta hűteni a kedélyeket.
2015 elején a Danske igazgatótanácsa már nyíltan kérte a nem észt állampolgárokkal való ügyletek visszaszorítását, és év közben valóban csökkenni kezdett az ilyen ügyfelek száma, 2016-ra pedig a Danske teljesen lezárta ezt a portfólióját. A dán bankóriás számára egy kis szerencsével itt véget is érhetett volna a történet, mely során hatalmas bevételekre tettek szert. 2017 márciusában azonban a dán sajtóban elkezdtek megjelenni az első tényfeltáró cikkek arról, hogyan moshattak pénzt orosz, azeri és moldáv ügyfelek a dán bank észt fiókjain keresztül, majd ezt követték az első hivatalos elemzések is.
A sajtóban és a jelentésekben egyre nagyobb összegek szerepeltek, minden új összegzés tízmilliárd dollárokkal növelte meg a gyanús eredetű, a Danske leányán keresztül tisztára mosott vagyon mértékét, míg 2018 szeptemberében a dán bank maga tett közzé egy jelentést, amely szerint 2007 és 2015 között 200 milliárd euró áramlott át rajta, nem észt állampolgárságú személyektől. Ekkor már nem volt visszaút, Borgen beadta a felmondását, és az is kiderült, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium nyomozást indított a bankkal szemben. A Danske ugyan alig van jelen az Egyesült Államokban, de egy amerikai büntetésnek komoly hatása lehet: egyrészt a csekély jelenlét pont elég ahhoz, hogy az amerikai minisztérium több milliárd dolláros büntetést vessen ki, másrészt a vizsgálat eredményeként az amerikai hatóságok pénzmosást szolgáló bankká sorolhatja át a Danskét, ami az amerikai piacokról való azonnali kitiltással lenne egyenértékű.
Ez történt meg idén tavasszal Lettország legnagyobb, nem lettországi lakosoknak fenntartott bankjával, a ABLV-vel is, ami a döntés után össze is omlott. És ugyan elemzők szerint a Danske azért sok szempontból más megítélés alá kell essen, ezért kevés az esély erre a forgatókönyvre, a bank teljes bedöntésével fenyegető döntés akkor is ott lóg a levegőben.
Egy brit bankár borított mindent
Annak megértése, hogy pontosan hogyan ment végbe ez a gigantikus léptékű pénzmosás, nem lett volna lehetséges a már említett belső szivárogtató segítsége nélkül. Nem egy névtelen hősről van szó: a brit Howard Wilkinson volt az, akinek gyanúsak lettek az észtországi ügyletek.
Howard Wilkinson a dán parlamentben, 2018 novemberében. Fotó: LISELOTTE SABROE/AFP
A brit férfi az észt kirendeltségnél volt kereskedő, és a szokásos ügymenetek intézése közben tűnt fel neki, hogy az egyik londoni bejegyzésű cég, amely napi szinten mozgatott meg egymillió dollárt a számláján, a brit kormány felé közölt jelentésében azt állította, hogy semmiféle bevétellel vagy tőkével nem rendelkezik. Wilkinson kíváncsi lett, hogy hogyan lehetséges ez, ezért egy fontot kifizetve letöltötte a cég jelentését. Ugyan világosan látszott az ellentmondás, de még ekkor sem gondolt arra, hogy bűncselekmény nyomaira bukkant – mesélte Wilkinson a Wall Street Journal újságíróinak.
Beszámolójából kiderül, hogy csak fokozatosan jött rá arra, mit is fedezett fel. Hiába figyelmeztette munkaadóját, öt évnek kellett eltelnie, mire a Danske Bank valóban bevallotta, hogy rengeteg gyanús eredetű pénz ment át a fiókján. Wilkinson elmondása szerint megdöbbenve és egyre inkább kiábrándulva figyelte a történteket.
Az Oxfordban végzett Wilkinson kevéssel a finn Sampo felvásárlása után került a balti régióba, és rövid finn kitérő után az észt kirendeltséghez irányították. Középvezető volt, kilenc ember dolgozott alatta, napi több millió dollár mozgott a kezük alatt. A bank kifejezetten jól teljesített, fiatal és ambiciózus kereskedőkből álló csapata volt, a válság sem csapolta meg a bevételeiket. Igaz, Wilkinson ekkor sem értette pontosan, hogy miből van a bank bevétele: a profit több mint 90 százalékát ugyanis egy másik részleg, a nem észt állampolgár befektetőkkel foglalkozó osztály hozta.
A WSJ-nek azt mondta, nem volt teljesen világos, hogy miért éri meg a főleg orosz állampolgárságú ügyfeleknek az észt banknál számlákat nyitni, ahogy az is furcsa volt, hogy ezekről a számlákról sokszor pár nap vagy akár pár óra után le is szedték a rá érkező összegeket. Ugyanakkor ez nem Wilkinson osztálya volt, így napi szinten nem kellett foglalkoznia ezekkel az ügyletekkel.
Évek teltek el így, mígnem 2012-ben, a nyári szünidő alatt egy fiatal kollégája megkérte, hogy segítsen összerakni egy brit cég ügyleteihez kapcsolódó papírmunkát. Ez volt az a londoni cég, amelynek lebukása aztán dominóként döntött le mindent: a London külvárosába, egy vaskereskedés mellé bejegyzett cég ugyanis pár hónap alatt 480 millió dollárt mozgatott meg az észt számláján, miközben semmiféle tőkével nem rendelkezett. Wilkinson jelezte felfedezését a bank belső ellenőreinek, akik biztosították, hogy ez csak egyszerű számviteli hiba lehet, és a vállalat lead majd egy új jelentést. A brit férfi egy időre el is felejtette a dolgot, mígnem 2013 szeptemberében egy kollégája el nem árulta neki, hogy a brit cég már nem az ügyfelük, míg egy másik kollégájától megtudta, hogy a vállalat egyik tulajdonosa Putyin rokona. (Ezt az információt Putyin szóvivője tagadta a lapnak.)
Wilkinsonnak saját elmondása szerint 2013 karácsonyakor jutott ismét eszébe a rosszul kitöltött jelentés, amit másfél évvel korábban látott. Kíváncsi lett arra, vajon kijavították-e a hibát. Újra letöltötte a londoni cég éves jelentését, és ekkor látta, hogy a cég valóban átírta a tőkéje méretét, nulláról mintegy 20 ezer dollárra, miközben a papírok kitöltésének napján is egymillió dollár mozdult meg a számlájukon. A brit bankár ekkor értette meg, hogy ez nem lehet véletlen hiba, és hogy erről a banknál is tudnia kellett valakinek.
Thomas Borgen, a bukott vezérigazgató. Megpróbálta elsunnyogni az ügyet. Fotó: SOEREN BIDSTRUP/AFP
Másnap a Danske koppenhágai központjához fordult levélben, és leírta, hogy milyen gyanús jelekre bukkant. Két nappal később a bank egyik vezetőjétől rövid üzenetet kapott, hogy köszönik, hogy felhívta erre a figyelmüket, és ki fogják vizsgálni az esetet. Az igazgatótanács legközelebb 2014 első hetében ült össze, ekkor már Borgen volt a bank vezérigazgatója. Feljegyzések szerint szóba került a karácsonyi feljelentés, de az igazgatósági tagok nem kaptak írásos összefoglalót a tartalmáról, és nem is keltett az ügy nagy feltűnést. Főleg azért nem, mert ugyanekkor derült ki az is, hogy a JPMorgan megszakítja az együttműködését az észt bankkal, épp a pénzmosási ügyletek gyanúja miatt. Borgen ekkor állt elő azzal a javaslattal, hogy egyszerűen adják el az észt bankot.
A WSJ által megismert történet szerint két nappal az ülés után Wilkinson ismét a bankvezetőkhöz fordult levélben, és arról írt, hogy újabb három céget talált, amely hamis információkat adott meg a brit hatóságoknak. Wilkinson elmondása szerint tevékenységét nem nézték jó szemmel a munkahelyén sem, az észt fiók egyik igazgatója azzal ripakodott rá, hogy ők nem rendőrök.
Ezzel párhuzamosan az észt hatóságoknak elegük lett a dán felügyelet semmittevéséből, és 2014 februárjában megszállták az észt bankfiókot, több ezer oldalnyi dokumentumot foglaltak le. A tapasztalataikról 340 oldalas jelentést küldtek a Danske Banknak, de az észt nyelvű dokumentumot három év alatt sikerült csak lefordítani (angolra és dánra). Ekkor már a Danske belső vizsgálata is elindult, Wilkinson szerint motivált és intelligens belső ellenőrök kérdezték ki őt, és ez a jelentés is arra jutott, hogy az észt fióknál egyszerűen nem tudták megállapítani, ki áll a betett összegek mögött.
Wilkinson elmondása szerint az egyik belső ellenőr vallotta be neki, hogy felsőbb utasításra kellett szőnyeg alá söpörni korábbi jelentését. A végleges jelentés el sem készült, állítólag épp azért, mert így nem kellett benyújtani a dán bankfelügyeletnek. 2014 nyarán jártunk, és a brit férfi ekkor úgy érezte, elment a falig, mégsem jutott semmire. Megírta felmondását a Danske menedzsmentjének. Majd elküldött még egy emailt a bank vezető kockázatelemzőjének arról, hogy ha a bank nem fordul rendőrséghez a gyanús számlák miatt, akkor ő fog. Órákkal később jött a válasz, mely szerint az általa feltárt ügy nagy figyelmet kap Észtországban és Koppenhágában is.
Júniusban egy igazgatósági ülésen Borgen arról beszélt, hogy két bank is érdeklődik a Danske balti portfóliója, így az észt bank iránt is, és azt kérte, hogy egy kicsit még altassák a vizsgálatokat, csak addig, amíg eladja a balti érdekeltségeit a bank. Attól tartott, hogy ha felgyorsítanák a kivonulásukat az észt piacról, akkor az leverné a bankok árát. A visszaemlékezések szerint senki nem mert ellenkezni a rendkívül sikeres bankvezérrel, aki nagyon nehéz gazdasági időszakban kormányozta magabiztosan a bankot.
Végül nem lett vevő a balti portfólióra. Aztán, 2015-ben, miután már az utolsó két megmaradt amerikai partner, a Bank of America és a Deutsche Bank amerikai leánya is közölte, hogy pénzmosási aggályaik miatt többet nem hajlandó dolláralapú tranzakciókban együttműködni az észt bankkal, a Danske elkezdte megszüntetni a nem észt állampolgároknak fenntartott szolgáltatásokat.
Alig egy évvel később pedig jött a már említett bukás, miután egy dán lap, a Berlingske 2017 elején elkezdte feltárni a közvélemény számára addig ismeretlen pénzmosási ügyet. Ekkor már hivatalos belső vizsgálat is indult a banknál, Borgen azonban biztos volt benne, hogy nem kell távoznia.
A Danske ellenőrei, Wilkinson tanácsait követve elkezdték áttekinteni az észt bank 15 ezer ügyfelét. Egy év alatt az ügyfelek felével végeztek, és a többségük gyanúsnak bizonyult. Az idén szeptemberben publikált belső jelentés szerint a gyanús, tisztázatlan forrásokból származó összeg meghaladhatta a 200 milliárd eurót, és nem sikerült kibogozni, hogy ki állhatott e vagyonok mögött. A pénz persze már rég nincs meg, ezek az összegek csak keveset időztek a dán-észt számlán, utána felszívódtak a világ offshore-birodalmaiban.
A belső vizsgálat ugyan nem állapította meg Borgen felelősségét, és csak alsóbb szinteken nevezett meg mulasztókat, a vezérigazgató idén ősszel végül mégis bejelentette lemondását.
Messze még a vége
Összeszámolni is nehéz lenne, hány országban összesen hányféle vizsgálat és eljárás zajlik jelenleg a 200 milliárd eurós pénzmosás miatt. És azt is látni, hogy a szálak még tovább vezethetnek: Wilkinson, miközben a dán parlament előtt arról is beszélt, hogy a dán bank megpróbálta lefizetni a hallgatásáért, megemlítette azt is, hogy az észt bankba érkező gyanús pénzek fele egy amerikai bank számláin keresztül folyt tovább. És bár Wilkinson akkor nem nevezte meg a bankot, a sajtóban hamar elterjedt, hogy a Deutsche Bank amerikai érdekeltségeiről van szó. A hírre a DB részvényei esni kezdtek. (A német multinacionális bank hazai irodáiban nemrég razziázott a rendőrség, igaz, állítólag nem ebben az ügyben, hanem a Panama-iratokkal összefüggésben.)
De a Wilkinson és az újságírók által feltárt ügy nemcsak a bankok, hanem a szabályzórendszer alapvető hibáit is megmutatta. Észtország pénzügyi felügyeleténél például mindössze két ember foglalkozott a pénzmosási ügyekkel, a kiszabható maximális bírság pedig 32 ezer euró volt, ami nyilván nem rémisztette el az eurómilliókat mozgató bűnözőket. Szintén problémát jelentett, hogy az ügynek a feltárása összehangolt együttműködést igényelt volna a dán és az észt felügyelettől, és ugyan az észt felügyelet évről évre egyre drámaibb hangvételű jelentéseket küldött a dán kollégáiknak, a dán hatóság nem tett semmit.
A gyanú szerint ez összefügghetett azzal, hogy a Danske 2012-ben egy amerikai fiók megnyitását tervezte, és a dán felügyelet ekkor támogató nyilatkozatokat adott ki a Fed felé, dicsérve a dán nagybank pénzmosás elleni intézkedéseit. A helyzet állítólag annyira elmérgesedett a két ország hatóságai között, hogy az Európai Bankhatóság ülésén üvöltözésig fajuló vita tört ki, és az észtek azzal vádolták a dánokat, hogy miközben a NATO tagjai, semmit nem tesznek a törvénytelen orosz pénzek tisztára mosása ellen.
Az európai felháborodást és aggályokat nyilván az is növeli, hogy erős a gyanú: az észt bankon átmosott pénz egy része mögött Putyin családja és környezete lehetett. Ezt bizonyítani persze egyelőre nem lehet, és kérdés az is, hogy valaha fény derülhet-e pénzek eredetére és sorsára. De a Reuters elemzése szerint a pénzmosó mechanizmus leleplezése még akkor is kellemetlen lehet Putyin számára, ha saját érdekeltségét nem is sikerül majd bizonyítani: a Danske észt bankjának példája ugyanis épp azt mutatta meg, hogy rengeteg orosz fordult a pénzmosás eszközéhez, a 15 ezer nem észt ügyfél nagy része ugyanis Oroszországból jött.
Egyes becslések szerint 800 milliárd dollár lehet az orosz oligarchák offshore számlákon tárolt összvagyona, ami megegyezik az összes orosz háztartás vagyonával. Ha a Danske körüli botrány elég nagyra nő (és jelenleg minden esély megvan erre, Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa szerint például jelenleg nincs ennél nagyobb botrány Európában), akkor elképzelhetők olyan szigorú intézkedések, amelyek alaposan megnehezítik az ilyen trükköket.
Ehhez persze arra is szükség lehet, hogy a Danske elleni eljárások tényleg olyan mértékű büntetéssel érjenek véget, mint amitől számos részvényes tart, és ami miatt pár hónap alatt felére esett vissza a legnagyobb dán bank értéke. | [
"Danske Bank"
] | [
"Deutsche Bank",
"Európai Bizottság",
"Sampo Bank",
"Wall Street Journal",
"Bank of America",
"Európai Bankhatóság",
"Financial Times"
] |
A Fidesz.hu is cáfolja Orbánt
A miniszterelnök számára kínos dolgok kerültek elő a netről.
Saját pártjának weboldala is cáfolja a miniszterelnököt. Mint a Blikk megírta, Orbán Viktor tegnap Miskolcon egy újságírói kérdésre azt mondta Habony Árpádról: nem tud mit kezdeni azzal, ha valaki a tanácsadójának képzeli magát, vagy így állítja be őt a sajtó.
Ma azonban a hir24.hu kiszúrta: 2012. április 2-án a kormánypárt, a Fidesz hivatalos weboldala szerint is miniszterelnöki tanácsadó volt Habony Árpád. Az oldal akkor így számolt be a köztársasági elnök lemondásáról.
Minden Habony Árpádról itt!
"Schmitt Pál beszédét követően Orbán Viktor miniszterelnök társaságában a parlamenti dolgozószobájába ment, később csatlakozott hozzájuk Kövér László, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Giró-Szász András kormányszóvivő és Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is."
Ez van a fidesz.hu oldalán
Blikk-összeállítás | [
"Fidesz"
] | [] |
Az Együtt szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) azért engedélyezte a szerződés megkötését a 3-as metró felújítására az orosz Metrowagonmashsal, mert a BKV egy levélben lényegében megzsarolta a szervezetet.
Pataki Márton, a párt elnökségi tagja csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a levél, amelyben a BKV a műszaki állapotokkal indokolta a szerződés aláírásának engedélyezését, legalább annyira szól a Fővárosi Önkormányzat felelősségéről, mint a metróvonalról. Hozzátette: a felújítással kapcsolatban az előző ciklusban semmit nem tettek.
A politikus jelezte, hogy az eljárás nem szűnt meg: a KDB a szerződéskötés engedélyezésétől függetlenül vizsgálja az olcsóbb ajánlatot tevő észt Skinest Rail jogorvoslati kérelmét. Így ha a BKV szerződik az orosz Metrowagonmashsal, majd a későbbiekben a KDB vagy a bíróság helybenhagyja az észtek kifogásait, a főváros milliárdos bírsággal és a szerződés érvénytelenítésétől függően a Metrowagonmash vagy a Skinest jelentős kártérítési követelésével nézhet szembe.
Az Együtt elvárja, hogy Tarlós István csak akkor engedélyezze a BKV számára a jogorvoslati eljárás lezárulása előtti szerződéskötést, ha személyes anyagi felelősséget vállal az esetleges bírságokkal és kártérítéssel kapcsolatban – áll a közleményben.
A BKV szerdán közölte az MTI-vel, hogy a KDB engedélyezte a szerződés megkötését a 3-as metró szerelvényeinek felújítására kiírt tenderen győztes orosz céggel. Korábban a Skinest Rail, amelyet az eljárásból kizártak, megtámadta a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot. | [
"BKV"
] | [
"Skinest Rail",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"Fővárosi Önkormányzat"
] |
Nyomtatás Küldés e-mailben Kósa András 2010. május 05. 06:37
Döntő részben egy vaduzi bejegyzésű off-shore cég a tulajdonosa annak a társaságnak, amely az ország egyik kiemelt tudományos beruházásaként számon tartott Nanopolist építi fel Miskolcon. A Nanotechnológia Kft. szerint azért volt szükség a liechtensteini cégre, mert nekik volt pénzük a beruházáshoz.
Szemet szúrt az offshore
Nem lehet átlátni a miskolci kutatásfejlesztő cég tulajdonosi szerkezetét (Fotó: Magócsi Márton)
Jövőre megnyílik?
Kevesen gondolnák, hogy a magyar innováció egyik zászlóshajója a vaduzi bejegyzésű Business Innovation Development Aktiengesellschaft (BIND). Pedig a cégadatok szerint a Liechtensteini Hercegségben bejegyzett társaság a többségi tulajdonosa – információink szerint 95 százalékos arányban – annak a Nanotechnológiai Gazdaságfejlesztő Kft.-nek, amely a miskolci Nanopolist építi fel. A maradék öt százalék a Miskolc Holding Zrt. nevű városi vagyonkezelőé.A miskolci Nanopolis egyike a Pólus Program keretében megvalósuló beruházásoknak. Gyurcsány Ferenc még 2007-es évértékelőjében hirdette meg , hogy "arccal az innováció felé", ennek része volt az úgynevezett "Zászlóshajó Programok" meghirdetése. A Pólus Program keretében célkitűzései szerint 2013-ra öt-tíz magyar egyetemi városban jönnek létre tudásközpontok, a meghirdetett cél szerint helyi kisvállalkozásoknak lehetőséget kínálva. A beruházásokra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) lehet uniós forrásokért pályázni.Ez történt Miskolcon is, ahol a Nanotechnológia Kft. 2008 végén be is adott egy pályázatot, amit az NFÜ 2009. március 6-án támogatásra javasolt, majd március 23-án megszületett a végleges döntés: 4,4 milliárd forintot ítéltek meg a cégnek. (Gyurcsány Ferenc 2007-ben városonként 60-80, akár 100 milliárdról beszélt.) A BIND a cégjegyzék szerint 2008 november 4-én lépett be a kft tulajdonosai közé. Egy NFÜ-s forrásunk szerint a bírálóbizottságban is szemet szúrt az offshore társaság jelenléte, de nem tehettek semmit, mert ez nem volt kizáró ok.A Nanotechnológia ügyvezetője Boda Miklós (akiről 2006-ban a Heti Válasz kiderítette, hogy szakvizsga nélkül vezette a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt - ez a hazai innováció egyik csúcszerve - úgy, hogy nem rendelkezett PhD fokozattal, pedig feltüntette életrajzában ), azt mondta a Hírszerzőnek: a BIND belépésének körülményeiről a Nanotechnológiába nincsenek pontos információi, mert a tárgyalások még azelőtt megtörténtek, hogy ő ügyvezető lett. (Ő szintén 2008. november 4-én lett ügyvezető.)Elmondása szerint külső szereplőre mindenképpen szükség volt, mert a 4,4 milliárdos támogatás (melyet még nem utalt át az NFÜ a Nanotechnológiának) feltétele az volt, hogy a cég ugyanennyivel maga is beszálljon, a BIND-nek pedig volt pénze. Kérdésünkre Boda Miklós azt mondta, a vaduzi cég "szinte egyáltalán nem szól bele a nanotechnológia működésébe", képviselőjükkel is (akinek nem emlékezett pontosan a nevére) csak fél évente egyszer találkozik, de ha megindul az építkezés, sűrűbb ("havonta, negyedévente") lesz a kapcsolat.A beruházás megindulását az is hátráltatta, hogy a cég által megvásárolni kívánt telken (az eredeti tervek szerint egy 30 ezer négyzetméteres területen összesen 10 ezer négyzetméternyi iroda-, és laborkomplexum jön létre, amely inkubátorház jelleggel működik majd) egy gyermekvédelmi intézet áll, így a terület eladása a helyi politikai csatározások kereszttüzébe került . A város végül egy másik telket értékesített, Boda Miklós szerint ők bármikor meg tudnák kezdeni az építkezést, ha a várostól megkapják a szükséges engedélyeket. Abban bíznak, jövőre megnyílhat a Nanopolis.Természetesen kíváncsiak voltunk a többi érintett véleményére is. A polgármesteri hivatal sajtóosztályán azt mondták, a vagyonkezelő illetékes nyilatkozni. A Miskolc Holding Zrt.-től azt kérdeztük meg, miért volt szükség a BIND részvételére a Nanotechnológia Kft-ben; milyen tevékenységet végez a BIND a Nanotechnológiában; kik a vaduzi cég tulajdonosai; hogy választották ki a társaságot; tisztában voltak előzetesen az off-shore tulajdonosi szerkezettel; és, hogy nem tartottak attól, hogy emiatt támadhatóak lesznek? Válaszaikat természetesen közölni fogjuk. | [
"Business Innovation Development Aktiengesellschaft",
"Nanotechnológia Kft.",
"Miskolc Holding Zrt."
] | [
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal",
"Nanotechnológia Kft-ben",
"Heti Válasz",
"Nanotechnológiai Gazdaságfejlesztő Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség"
] |
A lélegeztetőgépekkel bizniszelő kínai CECZ Közép-Európai Kft. ezúttal a csomagkézbesítésben látott fantáziát, ezért október 1.-től tulajdonos lett a Magyar Posta Zrt. által 2018-ban még nagy lelkesedéssel megalapított logisztikai cégben. Konkrétan a European Chinese Supply Chain Zrt.-ről van szó, amelyet az állami vállalat azért alapított két kínai partnerrel, hogy a kelet-közép-európai áruszállítási piac meghatározó szereplője legyen, így pedig jelentős árbevétel-növekedést hozzon a Postának.
Mostanra viszont jelentősen átalakult a tulajdonosi szerkezet: a két kínai partner hamar távozott, így a Magyar Posta egyedüli részvényes maradt, most októbertől viszont már a European Post Service (EPS) Kft. a többségi tulajdonos, az állami vállalat pedig háttérbe szorult. Helyére az EPS két birtokosa lépett: a céget még 2019 elején a kínai hátterű CECZ Közép-Európai Kft. és a tiszteletbeli kazah konzul, Horváth László érdekeltségébe tartozó L.A.C. Holding Zrt. alapította, és most is ők a tulajdonosok.
A vegyesvállalat (amelynek székhelye továbbra is megegyezik a Magyar Posta központjával) célja viszont aligha változott: európai logisztikai bázis kialakítása, a Kínából érkező küldemények kezelése és továbbítása a magyar, illetve európai címzettekhez. Mindez nem működne az Orbán-kormány bábáskodása nélkül. A kínai CECZ, amely tagja a Kínai Vállalatok Magyarországi Egyesületének, és tevékenysége kiemelten kapcsolódik a Hszi Csin-ping kínai elnök által meghirdetett Új Selyemút kezdeményezéshez, kiváló kapcsolatokat ápol Magyarország Kormányával.
Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a CECZ tavaly összesen 11,8 milliárd forintért szerzett be COVID védőfelszereléseket, maszkokat és lélegeztetőgépeket. Például a Semmelweis Egyetem által kiírt tendert verseny nélkül nyerte el: 56 nem invazív és 140 invazív jellegű lélegeztetőgépet kellett leszállítani a ferihegyi repülőtérre 1,6 milliárd forintért. A jó kapcsolat az eredményes keleti portyázás után is megmaradt: a CECZ október végén jelentette be, hogy 27 milliárd forintért raktárbázist épít Vácon az E-kereskedelmi Logisztikai Parkban, a kormány pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette a terjeszkedést.
A kínaiakkal pedig nemcsak az Orbán-kormány üzletel, hanem a postai csomagkézbesítő másik új tulajdonosa, a Horváth László központi cégének számító L.A.C. Holding is. Ez a hármas már korábban összebútorozott Záhonynál: a térség óriási léptékű vasúti fejlesztésére létrehozott konzorciumnak a MÁV és a L.A.C. által közösen birtokolt MÁV-Rec Kft. mellett a kínai CECZ is tagja. Így tehát már a MÁV-nak és a Magyar Postának is partnere lett a kínai cég.
Gőzerővel dolgoznak azon, hogy a kínai áru vasúton is zökkenőmentesen befuthasson Magyarországra. Ehhez azonban az oroszokkal is jóban kell lenni. Horváth László cégbirodalmának másik fontos tagja a CER Hungary Zrt. nevű magánvasút társaság. Nos, a CER és az orosz vasút (Russian Railways Holding) október végén állapodtak meg arról Moszkvában, hogy még az idén közös vállalatot hoznak létre. A feladat: a rakományszállítás szervezése a kínai tartományokból Oroszországon át Magyarországra. | [
"European Chinese Supply Chain Zrt.",
"CECZ Közép-Európai Kft."
] | [
"L.A.C. Holding Zrt.",
"E-kereskedelmi Logisztikai Park",
"MÁV-Rec Kft.",
"Magyar Posta Zrt.",
"CER Hungary Zrt.",
"L.A.C. Holding",
"Magyarország Kormánya",
"Russian Railways Holding",
"Kínai Vállalatok Magyarországi Egyesülete",
"European Post Service (EPS) Kft.",
"Magyar Posta",
"Semmelweis Egyetem"
] |
Úgy látszik, nem sürgős a főügyészségnek Mengyi Roland gyanúsítotti kihallgatása, miközben az eljárás több gyanúsítottja letartóztatásban van és B. Szilvia pályázatírónő lakásán a múlt héten házkutatást is tartottak a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészei. Mengyi mindeközben BAZ-megyei választókerületében kampányol az októberi népszavazás sikerérét.
Igazolódni látszanak azok a bennfentes politikai pletykák, hogy a Fidesz csak teátrálisan engedte el a súlyos korrupcióval gyanúsított Mengyi Roland kezét, hiszen valójában kesztyűs kézzel bánik vele a nyomozó hatóság. Voldemort Nagyúr a politikai munkáját ugyanúgy folytatja, mint eddig, holott a parlament mentelmi bizottságának javaslata alapján a magyar Országgyűlés már szeptember 12-én egyhangúlag felfüggesztette a mentelmi jogát.
Az indítványt Polt Péter tette: "Az ügyben felmerült megalapozott gyanú szerint dr. Mengyi Roland barátja – 2015 tavaszát követően dr. Mengyi Roland révén – tudomást szerzett arról, hogy a közeljövőben a szociális szövetkezetek számára egy mintegy 800 millió forint összegű, európai uniós forrásból származó támogatás elnyerésére szóló pályázatot fognak kiírni. Dr. Mengyi Roland a pályázat kiírásáért, valamint azért, hogy a pályázati összeget az érintettek által koordinált szövetkezetek nyerhessék el, 5 millió forint ún. »alkotmányos költséget« kért a dr. Mengyi Rolanddal kapcsolatban lévő döntéshozók részére, illetve további 5 millió forintot akkor, ha a pályázatuk nyer. [...] Az ügyben érintetteknek nem állt szándékában a végül 500 millió forint összegre kiírt pályázati cél megvalósítása, a pályázat útján elnyert összegeknek a támogatási célnak megfelelően történő felhasználása. Ezzel szemben szándékuk szerint az elnyerni kívánt összegek meghatározott része a saját vagyongyarapodásukat szolgálta volna. [...] Dr. Mengyi Roland tisztában volt azzal, hogy a benyújtott pályázatok valótlan tartalmúak. Tisztában volt azzal is, hogy az elkövetőknek nem céljuk a pályázatok megvalósítása, hanem a fiktív számlákat kibocsátó cégek bevonásával a támogatási összeg túlnyomó részét akarták jogtalanul megszerezni. Az összeg elosztását döntően dr. Mengyi Roland határozta volna meg, amelyből ő maga is részesült volna. Dr. Mengyi Roland országgyűlési képviselő cselekménye vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének és bűnszövetségben és bűnsegédként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette kísérletének megalapozott gyanúja megállapítására alkalmas."
A fenti, súlyos büntetési tételeket tartalmazó kikérő ellenére az országgyűlési határozat tíz napja nem tud megérkezni a fővároson belül a Központi Nyomozó Főügyészségre, hogy az haladéktalanul megkezdhesse a nyomozati cselekményeket – kutasson, iratokat, számítógépes adathordozókat foglaljon le a képviselő irodájában és otthonában, bankszámlákat zárolhasson –, illetve megkezdődhessen Mengyi Roland gyanúsítotti kihallgatása vagy ügyészi indítványra a letartóztatása.
A 168 Óra kérdésére ugyanis Simon Richárd főügyészségi ügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője szeptember 21-én, szerdán délután továbbra is azt válaszolta: "Megkeresése alapján tájékoztatom, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségre nem érkezett meg az Országgyűlés mentelmi jog felfüggesztéséről rendelkező határozata." | [
"Központi Nyomozó Főügyészség"
] | [] |
A 24.hu november elején alaposan körüljárta azt a kérdést, hogy Kövér László kabinetfőnökének, dr. Veress Lászlónak a családja használ egy II. kerületi villalakást, amit egy elvben határon túli magyarokat támogató alapítvány vásárolt meg, és ezt többek között maga Veress László is megerősítette. Mármint azt, hogy használja, azt nem, hogy ott lakna, bár a 24.hu szerint egy alkalommal anyósa nyitott ajtót, és családja is ismerősként használta a környezetet.
Az Országgyűlés sajtófőnöke hétfőn közleményt küldött az MTI-nek, amiben az áll, hogy "ellenzéki sajtótermékek és egyes ellenzéki politikusok valótlan állításával szemben dr. Veress László, az Országgyűlés elnöki titkárságának vezetője és családja soha nem lakott és jelenleg sem lakik semmiféle alapítványi tulajdonban lévő ingatlanban. Az elnöki titkárság vezetőjével szemben soha nem folyt és jelenleg sem folyik semmiféle hatósági nyomozás vagy büntetőeljárás. Dr. Veress Lászlónak kizárólagos tulajdonában és használatában van a 2006 és 2010 között épült székelyföldi családi háza" – sűrítette egybe a sokféle reakciót, amik közül a legutolsó például egy múlt heti, Juhász Péter által készített videó miatt született.
Az ügyben, pontosabban a villát megvásárló Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvánnyal kapcsolatban sikkasztás miatt, ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nemrég. A céget eredetileg határon túli magyar fiatalok támogatására hozták létre, majd a külföldről az alapítvány számlájára érkezett 320 millió forintból 240 millióért egy 164 négyzetméteres budai villalakást vettek 2019-ben. | [
"Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány"
] | [
"Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Fegyelmi eljárást kezdeményez a szerencsi polgármester a helyi önkormányzat két köztisztviselőjével szemben, akik tagságot vállaltak a város határában szalmatüzelésű hőerőművet építő BHD Hőerőmű Kft. igazgatóságában, valamint felügyelőbizottságában.
Rónavölgyi Endréné polgármester tegnap kijelentette: Bíró László címzetes főjegyző, valamint Csanádi Béla, a városfejlesztési osztály vezetője az ő tudta nélkül vállalt tagságot a két testületben. Ő kérdőre vonta munkatársait, akik lemondtak társasági megbízatásukról. A két tisztviselő nem vett részt az erőmű - egyébként szabályos - engedélyeztetési eljárásában. Az építési engedélyt nem a város önkormányzata adta ki.
Bíró László tudósítónkkal azt közölte: a történteket szakmai bakinak tartja, ugyanis az összeférhetetlenségi jogszabályokkal kapcsolatban hibás információt kapott. Amikor ez kiderült, azonnal kilépett a kft. felügyelőbizottságából, amelynek egyébként alig három hétig volt tagja, és azért pénzt nem kapott. | [
"BHD Hőerőmű Kft."
] | [] |
Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság tavaly júliusban felmentette a 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel megvádolt Princz Gábort és hat vádlott-társát. A tárgyaláson, amelyet csak 3 újságíró és egy tv-stáb kísért figyelemmel, az ügyész azt mondta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete felülbírálatra alkalmatlan, az indoklás nem tartalmazza, hogy miért nem látta megállapítottnak a hanyag kezelés vétségét a bíróság.
Ez olyan mérvű hiba, amely a másodfokon eljáró bíróság kompetenciáját meghaladja – mondta. Ugyancsak hibaként rótta fel az ügyész, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a nyomozás során beszerzett szakértői véleményeket. Az ügyész azt kérte, hogy az ítélőtábla helyezze hatályon kívül a tavaly júliusi ítéletet és utasítsa új eljárásra az elsőfokú bíróságot. Hangsúlyozta, hogy az ügyészség szerint az ítéletnek elmarasztalónak kell lennie.
Az ügyész perbeszédének elején közölte, kedvelte a Postabankot, mert az új színt vitt a bankrendszerbe, de hozzátette, hogy a bank hirdetéseiben szereplő hanyatt eső mackó jut eszébe az ügyről. Annak a véleményének adott hangot, hogy a vádlottak padján ülő szakembereket nem kellett váratlanul érnie a bankpániknak.
Princz Gábor ügyvédje, Bárándy Péter perbeszédében kiemelte, hogy véleménye szerint nem sértett eljárási szabályt az első fokon eljáró bíróság, és indoklási kötelezettségének is eleget tett. Véleménye szerint a hűtlen kezelés miatti elmarasztalás nem lehetséges, és azt kérte a bíróságtól, hogy hagyja helyben az elsőfokú határozatot. Princz Gábor a tárgyaláson nem kívánt felszólalni. Az ötödrendű vádlott ügyvédje közölte, hogy ügyfele Dél- Amerikában tartózkodik, de a december 19-20-ára tervezett tárgyaláson megjelenik. A tervek szerint a további tárgyalási napok december 13-án, 19-én és 20-án lesznek.
(mti) | [
"Postabank"
] | [
"Fővárosi Bíróság"
] |
A decemberben bejelentett és előzetesen 30 milliárd forintra becsült tőkeemelés második lépését valósítja meg a Mészáros Lőrinc résztulajdonában álló Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. – jelentette be a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
Így a Konzum Nyrt. tulajdonába kerül
az Egerszalóki Saliris Resort, valamint
két kreischbergi síközponban fekvő szálloda, az Alpenblick Hotel, valamint a Hotel Relax Resort.
Az igazgatóság hozzájárult, hogy a Wellnesshotel Építő Kft. a tulajdonában lévő Egerszalóki négy csillagos Hotel Saliris Resort, valamint a kreischbergi négy csillagos Alpenblick Hotel (korábban Ferien Hotel) adásvételéből származó 2 milliárd 674 millió forintos vételár követeléssel tőkét emeljen a Konzum Nyrt.-ben. Az igazgatóság támogatta továbbá, hogy a Konzum PE Magántőkealap a Holiday Resort Kreischberg-Murau Gmbh. 100 százalékos üzletrészét, 897 millió 131 ezer forinton apportálja a társaságba.
A szakértői értékelések alapján (BB-Essel Kft., PWC,) az ügyletekből származó mindösszesen 3 milliárd 571 millió forintos apportok ellenértékét a Konzum összesen 1.137.090 darab új részvény zártkörű forgalomba hozatalával egyenlíti ki. Az új részvények kibocsátási értékét az igazgatóság tavaly december 11-i záróárfolyamon 3.141 forinton rögzítette.
A mai napon közzétett tőkeemelés a második lépése annak az elmúlt év végén bejelentett tranzakció-sorozatnak, melynek eredményeként 18 belföldi és 5 külföldi szálloda kerül a tőzsdeit társaság tulajdonába. Az előzetes számítások szerint a többlépcsős tőkeemelés végén a Konzum Nyrt. saját tőkéje elérheti az 50 milliárd forintot.
Kiemelt kép: MTI/Komka Péter | [
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt."
] | [
"Egerszalóki Saliris Resort",
"Wellnesshotel Építő Kft.",
"Konzum Nyrt.",
"Hotel Relax Resort",
"Ferien Hotel",
"Budapesti Értéktőzsde",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Holiday Resort Kreischberg-Murau Gmbh",
"Alpenblick Hotel",
"Hotel Saliris Resort",
"BB-Essel Kft."
] |
Újabb négy évig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Vivienvíz Kft.-től veszi a "nyári védőitalokat" a MÁV-csoport. Az erről szóló szerződést szerdán írták alá a felek, a Vivienvíz részéről a leköszönő felcsúti polgármester lánya Homlok-Mészáros Ágnes.
A megállapodás alapján úgy tűnik, hogy a vasúttársaság vízigénye az elmúlt években némileg nőtt: míg 2016-ban – kétéves időszakra – beérték egy szűk félmilliárdos keretösszeggel, addig a mostani szerződés értelmében már 1,22 milliárd értékben vehetnek ásványvizet a következő 48 hónapban. Ráadásul 974 millió forint elköltésére kötelezettséget vállaltak, ez szinte pontosan a négyszerese két évvel ezelőttinek (magyarul egy évre vetítve duplázódott a megrendelés értéke).
A keretösszeg pedig még csak nem is takar minden költséget. Bár Mészárosék vállalták a víz leszállítását, a raklapok visszaszolgáltatását már a MÁV-nak kell valahogyan megoldania, ezt külön kiszámlázzák az állami cégnek.
A szerződés újdonsága, hogy az eddigi három különböző kiszerelés mellett a jövőben egy negyedikben is szállít majd a Vivienvíz. Korábban csak fél, egy és másfél literes vizet értékesítettek a MÁV-nak, mostantól azonban 2,5 deciset is, méghozzá eldobható palackban. Utóbbi azért is érdekes, mert ilyet elvileg nem is gyárt a vállalat: negyedliteres kiszerelésben csak üveges vizük van.
Vélhetően ez a magyarázata annak, hogy a legkisebb kiszerelés a legdrágább. Miközben egy másfél literes ásványvizet 55 forintért szállítanak le, a hatodekkorra mennyiségért 73 forintot kell fizetni. Bár az teljesen általános, hogy egységnyi termékre vetítve a nagyobb ásványvizek olcsóbbak – sőt még élelmiszerboltoknál is előfordul, hogy egy félliteres palack többe kerül, mint a másfeles – ez az árkülönbség azért eléggé extrém.
A kis kiszerelést egyébként vélhetően a vízosztásokhoz kérte a MÁV, az alkalmazottaknak ugyanis ennél nagyobb mennyiségben adják a vizet. Úgy tudjuk, hogy a mozdonyvezetők például literes palackokat kapnak, időjárástól függően akár többet is.
Az árak egyébként még emelkedhetnek is a jövőben. A szerződés szerint ugyanis, ha a PET-palackok alapanyaga drágul, akkor a Vivienvíz ezt átháríthatja a MÁV-ra, és az éves inflációval is korrigálhatják menet közben az előre meghatározott díjtételeket.
Közélet ásványvíz MÁV Mészáros Lőrinc Vivienvíz Olvasson tovább a kategóriában | [
"MÁV",
"Vivienvíz Kft."
] | [
"MÁV Mészáros Lőrinc Vivienvíz"
] |
Püspökségi botrány: "Nem minden vád volt alaptalan"
Pécs | Körlevelet intézett Veres András apostoli kormányzó a Pécsi Egyházmegye híveihez, ezt vasárnap minden baranyai templomban felolvasták. Ebben leírta, az egyházmegye a közelmúltban a sajtó érdeklődésének középpontjába került.
A Mayer Mihály lemondása után az egyházmegyét ideiglenesen vezető szombathelyi püspök levelében leszögezte: bár ez az érdeklődés nem mindig volt célzatosság nélküli, olykor egyes híradások nélkülözték az ártatlanság vélelmezését, "de kétségtelen, hogy erre az Egyházmegyében történt események is okot adtak. (...) Anélkül, hogy bárkit vádolnánk, vagy elítélnénk, be kell látnunk, hogy a sajtóban is tárgyalt esetek nem mindegyikében ért bennünket alaptalanul a vád."
A körlevél teljes szövege itt olvasható.
A püspök levelében azt is leírta, egy újságíró megkérdezte tőle, hogyan lehet ekkora kettősség: vannak a sajtóban leírt botrányok, ám a templomok mégis tele vannak hívőkkel. Veres András szerint ez azt mutatja, az egyházmegye tagjai nagykorúan élik meg hitüket, amelyben közvetlenül Istennel állnak kapcsolatban.
A püspök tájékoztatást adott arról is, hogy az egyházmegye anyagi helyzete megrendült, ezért költségcsökkentő intézkedéseket tett. | [
"Pécsi Egyházmegye"
] | [] |
11,5 milliárd forintos támogatást kapott a Kommentár Alapítvány a félállami Mathias Corvinus Collegium Alapítványtól. A tizenegy évre szóló támogatási összeget főleg ingatlanokra tervezik költeni. A jobboldali folyóiratot kiadó alapítvány a Fidesz egyik ideológiai műhelye, az MCC kuratóriumi elnöke pedig Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai államtitkára.
Egy jobboldali folyóirat a következő tíz évre előre megkapta a rezsirevalót, meg valamivel kicsit többet is. A Kommentár című lap kiadójának tavalyi évről szóló beszámolójában vettük észre, hogy a negyedévente megjelenő kiadvány döbbenetes, 11,5 milliárd forint összegű támogatást kapott közpénzből, amit tíz év alatt költhet el.
Ekkora összegekkel általában nem folyóiratok, hanem országok költségvetésében lehet találkozni. Ha ezt a pénzt most kiosztanánk a 140 ezer magyar pedagógus között, akkor mindannyiuk kezébe fejenként 80 ezer forint kerülne.
A Kommentár beszámolójából kiolvasható, hogy noha már az egész összeget átutalták az alapítvány bankszámlájára, a támogatás időtartama mégis 11 éves, azaz a Kommentár 2032-ig évente átlagosan kb. egymilliárdot költhet a pénzből. Tavaly 921 milliónak már a nyakára is hágtak.
A Kommentár főszerkesztője Békés Márton, akit többen az Orbán Viktor-féle rendszer egyik főideológusának tartanak. A folyóirat általában fideszes paneleket közvetít, a legutóbbi számban egy különösen eltalált anyag (Jobboldali építkezés, 2010-2022) szerzője épp azt méltatja, hogy a kormány nagyon sok közpénzt ad a Kommentárhoz hasonló ideológiai műhelyeknek.
A támogatás feladója a félállami Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai államtitkára. A tehetséggondozó intézményt – rossz nyelvek úgy tartják, fideszes káderképzőt — működtető MCC nemrégiben speciális jogi státuszt és 501 milliárd forintnyi állami vagyont kapott, úgyhogy van miből stafíroznia a folyóiratot.
Érdekesség, hogy az MCC főigazgatója, Szalai Zoltán egyébként a Kommentár egyik szerkesztője is (a folyóirat másik szerkesztője L. Simon László fideszes politikus, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója).
Az Átlátszó kérdésére az MCC azt írta, hogy a tehetséggondozási célt a saját tevékenységén túl további "személyek és szervezetek útján valósítja meg", közöttük a Kommentárral, amelynek "tevékenységét és legfőképp a hozzá kapcsolódó könyvek kiadását és terjesztését segíti a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány egy támogatási együttműködés keretében".
(Itt jegyezzük meg, hogy az MCC két éve a Libri-Bookline csoport 25 százalékos pakettjének tulajdonosa, ami a Telex észrevétele szerint mára már a könyvesbolti kínálaton is meglátszik.)
A most szóban forgó 11,5 milliárd forint nagyját ugyanakkor a Kommentár nem könyvekre, hanem ingatlanokra fogja költeni. Az MCC válaszának értelmében a támogatás "jelentős részét" egy budapesti Képzési Központra fordítják.
Ez vélhetően a palotanegyedbeli, Puskin u. 4. alatti épületben fog megvalósulni, amit két éve a kormány ingyenesen adott oda az állami vagyonból az alapítványnak. Az eredetileg a millennium idejében a Magyar Tisztviselők Országos Egyesülete klubházaként felépült impozáns ingatlan felújítására aztán tervpályázatot írtak ki, az MCC-támogatásból minden bizonnyal ezt a "Tranzit Ház"-nak nevezett koncepciót valósítják meg. Az épületben irodák és közösségi, "kreatív terek" mellett 500 fős befogadóképességű előadótermet alakítanak ki, de lesz éttermi, kávézó és kocsmarész is.
A pénzből emellett "az Alapítvány budapesti irodájának létrehozására, az Alapítvány balatonszepezdi Képzési Központ befejező ütemére, kiegészítő funkciók létrehozására, a Kommentár Folyóirat budapesti rendezvényeinek helyszínét biztosító, valamint az Alapítvány vendégelőadói, kutatói és a képzésben részt vevő fiatalok részére a képzések ideje alatti szállás biztosítására szolgáló ingatlanok vásárlására" is költenek majd — írta az MCC megkeresésünkre.
Noha a lap kiadása mellett a Tranzit programsorozat működtetése is a Kommentárhoz fűződik, az alapítvány fenntartása korábban nem igényelt luxusingatlanokat és milliárdos összegeket. Kereken tíz évvel ezelőtt, 2012-ben a Kommentár például 88 millió forint elköltésével abszolválni tudta az ilyen-olyan konferenciákat és zsebfesztiválokat.
Magának a folyóiratnak a kiadása egy korabeli miniszterelnökségi támogatási irat szerint — amit az Átlátszó adatigénylő felületén, a Kimittudon keresztül kért ki egy magánszemély — ekkor mindössze 3,3 millió forintba került egy évben.
Az MCC-vel szemben a Kommentár Alapítvány egyáltalán nem reagált kérdéseinkre.
Címlapkép: A Tranzit Ház tervpályázatán győztes APM Consulting Kft. pályaműve a Puskin u. 4. alatti épületről (forrás: tranzithaz.hu) | [
"Kommentár Alapítvány",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány"
] | [
"APM Consulting Kft.",
"Magyar Nemzeti Múzeum",
"Kommentár Folyóirat",
"Libri-Bookline csoport",
"Magyar Tisztviselők Országos Egyesülete",
"Képzési Központ"
] |
"Megvan a hortobágyi "nokiás doboz" - így kommentálta a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. jogi képviselője kedden, hogy – az eddigi vizsgálatok szerint – szabálytalan szerződésekkel 100 milliós kárt okoztak a cégnek a kft. volt vezetői.
Orosz János, a Génmegőrző Kft. jogi képviselője szerint a cégnél az átadás-átvétel során bukkantak a szabálytalan szerződésekre. Október 6-án ugyanis azonnali hatállyal megszűntették Gencsi Zoltánnak, a Génmegőrző kft. ügyvezető igazgatójának és Puskás Nándornak, a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. vezérigazgatójának a munkaviszonyát, és új vezetőket bíztak meg az állami cégek irányításával.
Az eddigi, mintegy három évre visszatekintő vizsgálat során olyan szabálytalan integrátori szerződéseket találtak, amelyeket a cég aláírási joggal rendelkező vezetői saját magukkal, illetve családtagjaikkal, baráti cégekkel kötöttek, s ilyen címen 206 millió 900 ezer forintot fizettek ki – ismertette a részleteket Orosz. Miután a kedvezményezettek az összeg jelentős részét költségként visszajuttatták a kft.-nek, a céget ténylegesen mintegy 100 millió forint kár érte.
A jogi képviselő hangsúlyozta: nem kerestek ilyen szerződéseket, hanem az átadás-átvétel hivatalos folyamatában találták meg azokat, s eddig mindössze három évre visszamenőleg vizsgálódtak. Orosz szerint a szabálytalan szerződések nem érintik a génmegőrző volt első számú vezetőjét, azokat nem ő, hanem volt helyettese, illetve más vezetők írták alá. Az MTI információi szerint még a héten büntető feljelentést tesznek a szabálytalan szerződések miatt.
Gencsi Zoltán, a génmegőrző kft. menesztett igazgatója közölte: az új ügyvezetés és közte az átadás-átvétel a törvényes előírásoknak megfelelően zajlik, abban kölcsönösen együttműködnek. "Az eljárás során a visszaélésekre utaló adatokat számomra nem tárták fel, ezért érdemben erről nem tudok megnyilvánulni" – közölte Gencsi.
Az MNV igazgatósága Puskás Nándor munkaviszonyának megszüntetésekor a cég igazgatóságát is menesztette. Az igazgatóság elnöke Forgács Barna, a Hajdú-Bihar megyei Agrárkamara elnöke, a Magyar Agrárkamara közelmúltban lemondott elnöke volt. Mindkét cégnél új felügyelő bizottságot választottak. Ezzel a lépéssel a Génmegőrző Kft.-nél mások mellett megszűnt Persányi Miklós volt környezetvédelmi miniszter felügyelőbizottsági tagsága. | [
"Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft."
] | [
"Magyar Agrárkamara",
"Hortobágyi Halgazdaság Zrt."
] |
Egy választó szerint a fideszesek meg akarták vesztegetni a kampányban egy önkormányzati lakással. A fideszes alpolgármester visszautasítja a vádat, és feljelentést tesz. Vasárnap jön az időközi választás, amelyen a közgyűlési többség múlik.
Magas hőfokon pörög a zuglói választási kampány, ami érthető, hiszen vasárnap tartanak időközit az egyik választókerületben. Az eredményen pedig nem kevés múlik: a közgyűlési többség dől el a jobb- és a baloldal között. Karácsony Gergely polgármester, a Párbeszéd társelnöke tehát még bonyolultabb körülmények között tudná irányítani a kerületet.
Az időközi választásra azért van szükség, mert az önkormányzati törvény szerint január 21-én megszűnt a mandátuma a tavaly januárban eltűnt Sápi Attila MSZP-s politikusnak. Ő hét szavazattal nyert 2014-ben, vagyis pár szavazaton dőlhet el vasárnap is az eredmény.
A baloldalnak tehát egyszer már sikerült itt nyerni, az esélyeit azonban most rontja, hogy külön jelöltet indít a DK–MSZP–Párbeszéd (Bitskey Bence), a CivilZugló–Együtt (Drevenka Monika), az LMP (Csordás Balázs Gyula), sőt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is elindul. A Fidesz pedig nem a 2014-ben vesztessel, hanem egy új jelölttel, Somodi Zoltánnal próbálkozik. A Jobbik rajthoz sem állt, nem indított jelöltet.
Lakás egy-két szavazatért?
A kampány a finisben elkezdett bedurvulni, ugyanis egy választó csütörtökön vesztegetéssel vádolta meg a fideszeseket. A helyi választási irodának küldött bejelentésében a Mexikói úton lakó nő azt állítja, hogy kedden nála kampányolt a fideszes jelölt Rozgonyi Zoltán fideszes alpolgármesterrel és Barabás Ferenc fideszes képviselővel.
A nő szerint Somodiék meg akarták vásárolni a szavazatát. Az ajánlat lényege az volt, hogy amennyiben a Fideszre szavaznak,
közbenjárnak azért, hogy a korábban tőlünk elvett önkormányzati lakást visszakaphassuk.
A nő azt írta, hogy az esetnek a lánya is fültanúja volt. Az állítás azért súlyos, mert természetesen nemcsak a választás tisztaságát és a kampányt sérti, hanem választási bűncselekménynek minősül. Így a választási irodának büntetőfeljelentést is kell tennie.
A fideszes alpolgármester besokallt, feljelent
Megkerestük Rozgonyi Zoltánt, Zugló fideszes alpolgármesterét, aki emlékezett arra, hogy a kampány során beszéltek egy hölggyel, aki megkérdezte, miért nem kaphatják vissza az emeleten lévő önkormányzati lakást.
Az alpolgármester világosan emlékszik, hogy annyit válaszoltak:
meg kell vizsgálni az ügyet, nem tudnak semmit mondani a lakásról tájékozódás nélkül.
Sem Rozgonyi, sem a másik jelen lévő képviselő, Barabás Ferenc nem is tagja a lakáskiutalásokról döntő bizottságnak, amely ráadásul nem képviselői ígéretek, hanem jogszabályok alapján dönt – mondta az alpolgármester.
Rozgonyi szerint semmilyen ígéret, pláne vesztegetés nem hangzott el. Éppen ezért arra készül, hogy feljelenti a rendőrségen az őket ezzel vádoló hölgyet. Rozgonyi megjegyezte azt is, hogy még sosem tapasztalt "ilyen mocskos, hazug állításokkal teli kampányt", mint amilyen most zajlik Zuglóban. És ez szerinte elsősorban a helyi szocialisták felelőssége.
Nem ez az első eset, hogy feljelentések születnek a zuglói kampányban. Februárban a CivilZugló Egyesület tett feljelentést a jelöltjüket lejárató plakátok miatt. Két nap múlva kiderül, ki jött ki jobban abból, hogy a rendőrségen is zajlik a kampány. | [
"Fidesz"
] | [
"Magyar Kétfarkú Kutya Párt",
"CivilZugló Egyesület"
] |
Lakásán hallgatták ki az ügyészek a lemondott Simont
Budapest - Néhány órával lemondása után ügyészek faggatták Simon Gábor volt szocialista elnökhelyettest az eltitkolt 240 milliós osztrák bankszámlájáról.
A politikus csütörtökön reggel fél nyolc után küldte el lemondási nyilatkozatát a mentelmi bizottságnak, így elveszítette mentelmi jogát, s a nyomozók máris kihallgathatták.
Meghallgatás Az ügyészek a helyszínen várták meg Simont, aki hazaérkezése után beengedte őket. A meghallgatás két órát tartott
Simon mintha készült volna arra, hogy a hatóságok azonnal megkezdik munkájukat. Csütörtök reggel fél kilenckor elment otthonról, de a XVIII. kerületi háza előtt álló újságírók követni kezdték. A rövid autós üldözés alatt a politikus néhányszor telefonált, végül hazatért. Ezt követően nem sokkal újra kocsiba szállt, immár nem egyedül. Vele volt felesége, akivel először egy környékbeli családi házhoz hajtott, útközben többször megpróbálta lerázni a nyomába szegődött újságírókat. A családi házban fél órát töltöttek, majd újra elindultak, s immár sikeresen tűntek el a fotósok hada elől.
Látogatók Az ügyészek délután jelentek meg Simonnál, aki akkor nem volt otthon Fotók: Grnák László
Nem derült ki, Simon hova ment, de az ok valószínűsíthető: feleségét vitte el hazulról, hogy megkímélje a hátralévő kínos részletektől. Mert délután egykor az ügyészség munkatársai jelentek meg háza előtt.
– Nem nyilatkozunk – mondta a helyszínre érkezők egyike, egy jól öltözött hölgy. Hiába csengettek, így elhajtottak, de jó kétszáz méterre a háztól újra leparkoltak, és vártak. Nem is hiába. Később hazaérkezett a politikus. Simon beengedte a három ismeretlent, miközben ügyvédje is befutott. A társaság közel két órára eltűnt a házban.
Elhajtott A politikus többször elment otthonról
Az egykori MSZP-s elnökhelyettes eközben egyszer bukkant fel: kocsijával beállt a garázsba, bizonyára azért, mert ott zavartalanul tudták az autót átkutatni a nyomozók. A csapat végül távozott. Nem sokkal utánuk Simon is kocsiba ült, s a belváros felé hajtott, ahol a csúcsforgalomban újra egérutat nyert. A nap folyamán többször kérdeztük a házból elő-előbukkanó politikust arról, honnan van a 240 millió forintnyi deviza, illetve miről beszélt az ügyészség munkatársaival, de ő egyszer sem válaszolt.
Ezalatt ügyészségi nyomozók jártak az MSZP Jókai utcai székházában is. Az ügyészek nem sokat időztek a székházban, egyetlen borítékot kértek el, amely Simon a pártnak külön leadott vagyonnyilatkozatát tartalmazta.
Mivel Simon még a parlament összeülte előtt faxon elküldte lemondását az Országgyűlés elnökéhez, így a T. Háznak nem kellett kimondania az összeférhetetlenségét és megfosztania a mentelmi jogától. A lemondásával elviekben a politikus megúszhatta volna, hogy öt évre visszamenőleg visszafizesse a parlamenttől kapott járandóságait, közel bruttó 40 millió forintot. De lehet, eltaktikázta magát Simon, és visszakövetelik a pénzt.
– Keressük a lehetőséget, hogy Simon Gábor visszafizesse az ötévi parlamenti illetményét – mondta a Blikknek Rubovszky György, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke. – A lemondással Simon Gábornak ugyanis csak az volt a célja, hogy megússza a pénz visszafizetését – vélekedett Rubovszky György.
Kerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget is, ahol elmondták: nyomoznak Simon ügyében, de a politikus nem gyanúsított. Így valószínűleg tanúként hallgatták meg.
Blikk-összeállítás | [
"MSZP"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"T. Ház"
] |
A fővárosi önkormányzat tulajdonában álló egyik cég parkolási közszolgáltató lesz és viszi a piacot.
November közepéig festenek, új automatákat pakolnak ki a IX. és a XIII. kerületben.
Vesztegetők jelentkezését várja a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Aki még időben, önként elmondja a rendőröknek amit tud, megússza a számonkérést.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság az utóbbi hetekben öt parkolóőrrel szemben indított eljárást vesztegetés miatt. A nyomozás eddigi állása szerint a IX. és XIII. kerület frekventált területein a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. egyes parkolóellenőrei rendszeresen pénzt kértek, illetve pénzt fogadtak el az autósoktól, hogy ne kelljen parkolási díjat fizetni. A nyomozók hamarosan újabb korrupt őröket vehetnek őrizetbe.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság kéri azok jelentkezését, akiktől a a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. dolgozói pénzt kértek a XIII. kerületben az Újpesti rakpart-Szent István körút-Váci út-Dráva utca által határolt területen, vagy a IX. kerületben az Üllői út-Vámház körút-Közraktár utca-Haller utca környékén. A törvény szerint azok, aki még a hatósági idézés előtt jelentkeznek, vesztegetéssel nem büntethetők. | [
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Zuschlag: "Gyakorlatilag nem volt könyvelése" a FIB-nek
• Vajon ma miről vall Zuschlag? – folytatódik a tárgyalás A Fiatal Baloldal (FIB) gazdálkodásáról beszélt csütörtöki vallomásában Zuschlag János az ellene és tizenöt társával szemben folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon csütörtökön. Az elsőrendű vádlott szerint "gyakorlatilag nem volt könyvelése" a szervezetnek.
A vádlott táblázatokat és kimutatásokat adott át a bíróságnak a FIB folyószámlamozgásairól, többoldalas összegzést a szervezet 2002–2005-ös programjairól. Az egykori szocialista politikus elmondta, ezek segítségével kívánja bemutatni, milyen kiadásai voltak, illetve milyen hivatalos forrásokkal rendelkezett a szervezet ebben az időszakban.
"Gyakorlatilag nem volt könyvelése" a szervezetnek, mivel annyira alacsony volt a hivatalosan elszámolható forrása a FIB-nek, hogy nem volt értelme ezzel foglalkozni. 2002 eleje és 2004 vége között hivatalosan mindössze 20 millió forinttal gazdálkodott a szervezet – közölte a vádlott.
A folyószámláról csupán a legszükségesebb átutalásokat, például a nemzetközi tagdíjakat fizették be – tudatta. Zuschlag János elmondta, arról, hogy pénzügyi szabálytalanságok történtek, csupán nagyon szűk kör – rajta kívül csupán Lados István és még néhány ember – tudott. A FIB elnöksége és választmánya az év elején elfogadott egy költségvetést, az év végén pedig egy beszámolót, de ezek nem a valós folyamatokat tükrözték.
Arról azonban, hogy a hivatalos források és a tényleges kiadások között komoly aránytalanságok voltak, sokan tudtak, s azzal is tisztában voltak, hogy a programok finanszírozásában a civil szervezetek fontos szerepet töltöttek be – hangsúlyozta. Az elnökségen belül bizalmatlanságot szült, hogy nem volt átlátható, pontosan milyen összegek folytak be a szervezethez – közölte a vádlott.
2003-ban a szervezet vezetésén belül vita volt arról, hogy az egyesületektől befolyó összegeket mire fordítsák, milyen programokat valósítsanak meg, s ki miként profitál politikailag ezekből – mondta Zuschlag János azzal kapcsolatban, hogy az eljárás során tanúként meghallgatottak között volt, aki arról beszélt, hogy "nem tudott elszámolni a pénzekkel".
Az egykori szocialista politikus vallomásának első két napjához hasonlóan a tárgyalást ismét komoly sajtóérdeklődés övezi, a pert számos tévéstáb és több tucat újságíró kíséri figyelemmel.
Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják, s 2007. szeptember 21-e óta előzetes letartóztatásban van.
(MTI) | [
"Fiatal Baloldal"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Bíróság"
] |
Véglegesen megtörtént a hatalomátvétel a TV2-t birtokló Magyar Broadcasting Co. Zrt.-nél (MBC), amit mostantól egyszemélyben Mészáros Lőrinc bizalmasa, Alcsútdoboz fideszes alpolgármestere, Tima János irányíthat vezérigazgatóként. Tima kinevezésével egy időben lemondott tisztségéről az igazgatóság két, a néhai Andy Vajna embereként számon tartott tagja, Tremmel Zoltán és Kovács Andrea, akik közül utóbbi a társaság alapítása, előbbi a filmügyi biztos januári halála óta vett részt a cég irányításában.
Feleslegesen szenvedtek a cégvezetés átalakításával
A vezércsere – amiről az MBC június 28-i közgyűlésén döntöttek, és jelenleg a cégbírósági bejegyzésre vár – azért meglepő, mert az elmúlt hónapokban a társaságnál hosszan küzdöttek a cégbírósággal egy olyan cégvezetés felállításán, amelyben Vajna emberei és Tima is szerepet kaphat, és a jogszabályi előírásoknak is megfelel. Az alcsútdobozi alpolgármestert – aki számos Mészáros Lőrinchez köthető cégben ténykedik cégvezetőként vagy felügyelő bizottsági tagként – még áprilisban nevezték ki az MBC vezérigazgató-helyettesévé. Már az akkori döntések alapján lehetett látni, hogy a fontosabb döntéseknél nem lehet majd megkerülni Timát. Bár a pozíciója elnevezéséből nem erre lehetett következtetni, a cégiratok szerint nélküle sem a vezérigazgató, sem a cégvezető nem írhatott volna alá.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBirkózás kezdődött a TV2 irányításáértÁtalakították a cég vezetését, hogy Mészáros Lőrinc bizalmi embere mindenre rálásson. Közben Orbán Viktor vejének vállalatánál is hasonló változások voltak.
Csakhogy a cégbíróságnak nem tetszett ez a működési modell. A hatóság azt kifogásolta, hogy senkinek nem volt önálló aláírási joga az MBC-nél, és ezért arra szólították fel a céget, hogy nevezzenek meg egyvalakit, aki egyedül is intézheti a társaság ügyeit. Végül májusban a társaság – miután informálisan kikérte a bíróság véleményét – egy igazgatóságot állított fel három taggal: Tremmel Zoltánnal, Kovács Andreával és Tima Jánossal.
Alig egy hónappal később azonban Tremmel és Kovács lemondott tisztségéről, és amint a cégiratokban fogalmaztak:
az igazgatóság ügyvezető szervként való működése megszűnt.
Ezzel párhuzamosan lett Tima János vezérigazgató.
Néhány kilométer, ami nagyon nagy távolság
Nem ez volt azonban az egyetlen változás, ami arra utal, hogy lassan véglegessé válik a hatalomátvétel az ország egyik legnagyobb kereskedelmi tévéjét birtokló társaságnál. A cég ugyanis elköltözött abból az irodaházból, ahol Andy Vajna érdekeltségeinek többsége működött, illetve működik még most is. Az MBC épp abba a Ferenc körúti lakásba tette át a székhelyét, ahol a TV2 sokáig rejtőzködő vevőjének érdekeltségei is székelnek.
Áprilisban írtunk róla, hogy a kereskedelmi csatornát működtető vállalatot valójában már 2016-ban eladták, ám a vevő nem vette nevére a céget, a közel 20 milliárd forintot csak előlegként tette le. A rejtélyes vásárló egy BusinessHelp Kft. nevű társaság volt, amelynek székhelye szintén a Ferenc körúti ingatlanban van. Ugyanez a helyzet azzal a Vida József Takarékbank-vezér tulajdonában lévő céggel is, amely időközben hivatalosan is bejelentkezett a TV2-ért*Az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt..
A TV2 tulajdonosa tehát átköltözött Vajna irodájából a Mészáros-körhöz tartozó Vida József cégeinek székhelyére, miközben a vállalat vezetését átvette a szintén Mészáros emberének tartott Tima János.
Megvette a Heti Választ és a Lánchíd Rádiót
Tima nemcsak a TV2-nél került pozícióba a közelmúltban, hanem a korábban a Simicska-médiabirodalomhoz tartozó Lánchíd Rádiónál és a bezárt Heti Válasznál is. Igaz ennél a két vállalatnál nem cégvezetőként, hanem tulajdonosként tűnt fel*Jórészt közvetve, egy Infocenter.hu Média Zrt. nevű vállalaton keresztül..
A jelenleg frekvenciával sem rendelkező Lánchíd Rádiót ugyan közvetlenül Mészáros Lőrinctől szerezte meg, de hogy a két embert mennyire nem lehet külön entitásként kezelni, arról ezúttal is a cégek székhelye árulkodik a leginkább. A médiavállalkozások a legutóbbi tulajdonosváltáskor ugyanis átköltöztek Herceghalomra, abba az ingatlanba, ahova Mészáros Lőrinc legfontosabb cégei, köztük a felcsúti milliárdos számos egyéb érdekeltségét összefogó Talentis Group Zrt. is be van jegyezve. Az pedig talán ennél is többet mond, hogy a Lánchíd Rádió kézbesítési címe a váltás után Tima János talentises e-mail-címe lett.
Vállalat Andy Vajna Heti Válasz Lánchíd Rádió Magyar Broadcasting Co. Zrt. Mészáros Lőrinc Tima János TV2 Olvasson tovább a kategóriában | [
"Magyar Broadcasting Co. Zrt.",
"Talentis Group Zrt.",
"TV2",
"Heti Válasz",
"Lánchíd Rádió"
] | [
"BusinessHelp Kft.",
"Heti Válasz Lánchíd Rádió Magyar Broadcasting Co. Zrt.",
"Infocenter.hu Média Zrt.",
"Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt"
] |
Ahogy arról már írtunk, saját tulajdonú plakáthelyein folytatja a plakátkampányát a Jobbik, ezzel kikerülve a Jobbik plakátkampánya ellen hozott törvényt, amely megtiltotta, hogy a piaci ár alatt, kedvezményesen vásároljanak megjelenést politikai pártok plakátcégek felületein.
De honnan lett hirtelen 1100 saját tulajdonú plakáthelye egy politikai pártnak, kitől és mennyiért?
Megkérdeztük a párt sajtóosztályát, ahonnan szombat délelőtt ezt a választ kaptuk:
"A Jobbik konkrétan megvett, megvásárolt 1100 reklámeszközt, vagyis óriásplakát berendezést."
"Több cégtől vásároltuk meg a reklámeszközöket."
"Az reklámeszközök beszerzése adásvételi szerződéssel, részletfizetési konstrukcióban történt. A finanszírozást egyelőre hitel felvétele nélkül, saját erőből, a részünkre biztosított állami támogatásból oldjuk meg. A konkrét összeg üzleti titok részét képezi."
Vagyis nem árulta el a párt, hogy például Simicska Lajostól vásároltak-e plakáthelyeket, akinek plakátcégeitől a nyár elején indított kampányukhoz kedvezményes áron kaptak reklámfelületeket, mint ahogy az sem derült ki, hogy pontosan mennyiért vásárolták a saját plakáthelyeiket.
Ha még emlékeznek, a Jobbik plakátjaiból elég nagy balhét csinált a kormány és a kormánypárt: egyrészt erőből, sőt, kicsit valószínűleg alkotmányellenesen átnyomta a Fidesz a parlamenten a "lex csicskának" keresztelt, elvileg a pártok és választások átláthatóságával indokolt törvényt, másrészt a hatóságok többször razziáztak Simicska Lajos plakátcégeinél, a Mahirnál és a Publimontnál, és vizsgálni kezdték a Jobbikkal kötött szerződéseiket. | [
"Jobbik"
] | [] |
Miután kiderült, hogy Kaszab Csaba volt kőbányai alpolgármestert vesztegetésért elmarasztalta a bíróság, előbb szocialista frakcióvezetői posztjáról, kedden pedig önkormányzati mandátumáról is lemondott.
Egy milliárdos élettársa, egy eladósodott exhonatya és egy érdekes expolgármester is bekerült a főváros pénzügyi bizottságába.
A volt kőbányai alpolgármester első fokú ítéletét nem kommentálja az MSZP.
Vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében bűnösnek mondta ki Kaszab Csaba vádlottat a Fővárosi Bíróság első fokon. A szocialista Kaszab a korábbi önkormányzati ciklusban a X. kerületi önkormányzat alpolgármestere volt. A politikust még szeptember 20-án, elsőfokú, nem jogerős döntésében mondta ki bűnösnek az FB.
A testület két év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és egyben 4,43 millió forint vagyoni előny megfizetésére kötelezte, írta az ítélet érdemi részéről elsőként beszámo9ló MTI hétfőn.
Kaszab az ítélet meghozatala után lemondott helyi frakcióvezetői posztjáról, az ügy nyilvánosságra kerülése után pedig önkormányzati mandátumától is megvált. Csicsay Claudis Iván a a kőbányai MSZP frakcióvezetője Magyar Nemzet szerdai cikke szerint a kőbányai önkormányzat keddi, rendkívüli közgyűlésén jelentette be, hogy Kaszab Csaba leköszönt mandátumáról, a politikus ugyanakkor azt hangoztattam, hogy a szocialisták továbbra is az ártatlanság vélelmét hangoztatják az ügy kapcsán.
Az ügy előzménye, hogy két éve, szeptember végén tartottak házkutatást a kőbányai polgármesteri hivatalban, akkor a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal iratokat foglalt le. Az ügy hátterében fiktív épületfelújítások álltak, és az el nem végzett munkák után számlákat fizettek ki. | [
"MSZP"
] | [
"Fővárosi Bíróság",
"Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal"
] |
Úgy tűnik, a botrány hatására inkább letett a Magyar Olimpiai Bizottság arról, hogy az egyik szponzortól kapott okostévékkel lepje meg saját vezetőit karácsonyra - tudta meg a hvg.hu belső forrásokból. Csakhogy a MOB semmit nem hajlandó elárulni arról, végül akadt-e olyan elnökségi tag, aki mégis elfogadta "tartós használatra" a készüléket. A tévéket felajánló Samsung korábban a helyzet felderítését ígérte, de most már a cég sem ad érdemi választ.
Nem hajlandó elárulni a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), végül mi lett a sorsa azoknak az okostévéknek, amiket az összes elnökségi és felügyelőbizottsági tag közt osztottak (volna) ki "áldozatkész munkájuk elismeréséül" tavaly évvégén. A hvg.hu tudta meg, hogy a december végi, ünnepi vacsorával egybekötött elnökségi ülésen azt jelentették be Borkai Zsolték: idén minden vezető egy-egy 102 centi átmérőjű LCD tévének örülhet. Információnk végigsöpört a médián, így valószínűleg az elnökségi tagok is érezték, mennyire rossz lenne a píárja, ha hazavinnék az egyik szponzortól kapott készülékeket. Ezért többen már megkeresésünkre jelezték, hogy jótékony célra fogják felajánlani a nekik szánt juttatást. Deutsch Tamás alelnök állítása szerint az elegáns étteremben uralkodó "zsivajtól" még csak nem is hallotta, mit kap, így ő nem került döntési helyzetbe.
Eddig azzal indokolták, az alázattal végzett munkáért járt
Azóta eltelt bő egy hónap, és szerettük volna megtudni, végül mi lett a sorsa a netböngészős, középkategóriás, kb. 150-200 ezer forint értékű tárgyjutalomnak. Hasonló, szponzortól kapott műszaki cikkeket ugyanis eddig az olimpiai bizottságban eddig a kimagasló eredményt elérő sportolók, így a pénzjuttatásban nem részesülő fiatalok közt osztottak szét, míg a vezetőség tagjai beérték kisebb figyelmességgel, például egy-egy sportévkönyvvel. Mivel az ezt jóval meghaladó méretű ajándékot – abból is mindjárt 19 darabot a 14 elnökségi- és 5 felügyelőbizottsági tagnak – nyilván nem vittek el az ülésnek helyt adó, Várhoz közeli étterembe, úgy gondoltuk, mostanra biztosan átvették ezeket – már aki végül elfogadta.
Borkai Zsoltot, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökét hiába kerestük korábbi cikk miatt © MTI / Koszticsák Szilárd
A MOB azonban megkeresésünkre egyetlen barokkos, lerázó mondatban reagált, miszerint saját, belső ügyüknek tekintik, mi lett az egyik támogatójuktól kapott okostévékkel. A szervezet "a szponzor által biztosított termékek felhasználásáról – a MOB és a szponzor között kötött szerződésnek megfelelően – önállóan, saját hatáskörében dönt, így ezen szerződés szerint, valamint az alapszabályában meghatározott céljainak megfelelően járt vagy jár el" – közölték. Mint hozzátették, "az ügyet ezzel lezártnak tekintik".
Hiszen csak tartós használatba kapták
Mindez két okból is meglepő: amikor kiderítettük, milyen drága, a korábbi gyakorlattól eltérő ajándékkal kényezteti magát a vezetőség, kifejezetten megpróbálták megmagyarázni, miért érdemelték ki az ajándékot. "A MOB elnöksége és Felügyelő Bizottsága a munkáért nem kap pénzt, milliós jutalmat, a jövőben sem fog; ellenben rendszeresen ülésezik, tagjai folyamatosan a magyar sport rendelkezésére állnak, alázattal és felelősséggel hozzák meg döntéseiket a magyar sport érdekében. Most alkalom nyílt arra, hogy a MOB és a magyar sport köszönetét fejezze ki ezeknek az embereknek"- fejtegették hivatalos nyilatkozatukban. "Az olimpiai mozgalmat, a hazai ötkarikás szervezetet és a magyar sportot hosszú évek óta támogató, azért társadalmi szerepvállalásként sokat dolgozó" vezetők "áldozatkész" munkájuk elismeréséül kapták meg a tévét, pontosabban annak "tartós használatát" ajándékba.
Másrészt több forrásból is úgy tudjuk, hogy a hír felröppenését követően végül a vezetők nem vitték haza - ezek szerint még tartósan használni sem – az okostévét. Az egyik névtelenséget kérő elnökségi tag úgy tudja, "semmi nem lett" az ajándékozásból, ő maga biztosan nem vette át a készüléket, de másról sem tud, aki már javában azon nézné a sportközvetítéseket. "Szerintem mindenki érezte, hogy mennyire kínos helyzetbe került az elnökség" – jegyezte meg.
"A kialakult turbulencia miatt" mégsincs tévé?
Ezt erősítette meg Gémesi György elnökségi tag is, aki állítása szerint eleve "viccnek hitte" a LED-tévére vonatkozó bejelentést, bár nem látott kivetnivalót a gesztusban, hogy egy "ötéves ciklus lezárásaképpen", a költségtérítés nélkül végzett munkájukat ezzel honorálják. Mint mondta, azóta hozzá annyi információ jutott el ezzel kapcsolatban, hogy a "kialakult turbulencia miatt nem lesz" semmilyen tévé. Ez azonban őt egyébként sem érintette volna, mert Gödöllő polgármestereként kérdésünkre azonnal egy rászoruló helyi családnak ajánlotta fel a készüléket. "Ezt továbbra is tartja" – mondta – de végül nem volt mit továbbadnia.
Ha viszont teljesen lefújták volna a nyilvánosságra került ötletet, végképp érthetetlen, hogy a MOB miért nem válaszol kérdésünkre, hogy kik vették át a szponzori termékeket. Mivel információink szerint Samsung okostévékről volt szó, decemberben megkerestük a Samsung Electronics Magyar Zrt. –t, amely a MOB arany fokozatú támogatója. A cég nem tudott arról, hogy a szponzorként adott termékeik a vezetőknél landolhatnak, így azt ígérték, hogy "a HVG-től hozzájuk eljutott, számukra teljesen új információt mielőbb tisztázni fogják" MOB-bal. Mint írták, hosszú évek óta támogatják a magyar olimpikonokat, céljuk, hogy hozzájáruljanak az olimpiai csapat felkészüléséhez a 2013-ban kötött együttműködési megállapodásnak megfelelően.
A "tisztázás" végeredményét azonban nem sikerült megtudnunk, mert bár eredetileg érdemi választ ígértek, végül azt közölték, hogy "a Samsung nem szeretne nyilatkozni a témában". | [
"Magyar Olimpiai Bizottság"
] | [
"Felügyelő Bizottsága",
"Samsung Electronics Magyar Zrt."
] |
Mesterházy Attila szocialista pártelnök helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, több száz millió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján. Az MSZP-s honatya a csaknem kétszázötvenmillió forintos összeget nem tüntette fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem.
A politikus, aki korábban a szocialisták országos választmányát vezette, 2008 januárjában döntött úgy, hogy Ausztriában számozott értékpapírszámlát – két klíring és két time deposit számlát – nyit. 2008. január 28-án és 2009. április 10-én ezekre a számlákra 575 000 eurót és 162 954 dollárt helyezett el. Simon Gábor az összegeket később határozott idejű bankbetétekbe, majd értékpapírokba fektette. A betétszámla egyenlege 2013. október 16-án 770 000 eurót – tegnapi árfolyamon 240 240 000, azaz kétszáznegyvenmillió-kétszáznegyvenezer forintot – mutatott. A szocialista országgyűlési képviselő az osztrák pénzintézetnek úgy nyilatkozott, hogy a vagyon többek között egy cég, valamint egy budapesti ingatlan eladásából származott.
A szóban forgó időszakban azonban Simon Gábor tulajdonában nem volt olyan értékű ingatlan, valamint gazdasági társaság, amely magyarázatot adhatott volna a mesés összeg eredetére.
A politikusnak a kérdéses időszakban három helyről származott rendszeres jövedelme. 2008-ban mint országgyűlési képviselő 5 829 120, mint önkormányzati képviselő 2 538 677 forint jövedelemben részesült. Ezenkívül a törvényben meghatározott feltételek szerinti államtitkári juttatást kapott. Simon ekkor megtakarításként jelezte, hogy az UniCredit Banknál két, napi árfolyamfüggő értékpapírszámlán tartott, házastársával közös megtakarítása 7 000 000, illetve 3 500 000 forint. Ezenkívül az OTP-nél vezetett betétszámláján 4 000 000 forint megtakarítás volt. Az állandó lakcímeként nyilvántartott budapesti ingatlan 2008-ban teljes mértékben Simon tulajdona volt, ezenkívül házastársával, Simon Annával fele-fele arányban közösen birtokoltak egy 1252 négyzetméter területű soproni zártkerti ingatlant. Simon Anna 2008-ban 4 400 000 forint autófinanszírozási hitellel rendelkezett. A Simon Communication Bt.-nek 2008-ban a beltagja, míg házastársa a kültagja volt. A társaság egyébként 2009. július 1-jén végelszámolással megszűnt, folyószámlája akkor 161 240 forint túlfizetést mutatott.
Simon Gábor 2003-ban 9 497 375, 2004-ben 6 256 800, 2005-ben 7 708 677, 2006-ban 7 615 266, 2007-ben 11 102 556 forint adóköteles jövedelemben részesült.
A politikus vagyonnyilatkozataiban a külföldi betétszámlán elhelyezett megtakarítás nem szerepel. Az összeget jövedelemként sem vallotta be, így a jogszabályok által előírt adót sem fizette meg. Az MSZP elnökhelyettese okirat-hamisítást követett el azzal, hogy valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatokat nyújtott be az Országgyűléshez, de bűncselekmények elkövetésének gyanúját veti fel az is, hogy a megszerzett vagyona után nem fizetett adót. És akkor a csaknem negyedmilliárd forint eredetéről még nem is beszéltünk. | [
"MSZP"
] | [
"Simon Communication Bt.",
"UniCredit Bank"
] |
Az ügyészség kezdeményezte, hogy további három hónappal hosszabbítsák meg a BKV volt humánpolitikai igazgatójának az előzetes letartóztatását, mondta Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője hétfőn. A bíró egyébként meghozta végzését ez ügyben, de addig nem adhatnak tájékoztatást róla, amíg az érintettnek nem kézbesítik a döntést.
Szalainé Szilágyi Eleonórát január 6-án vette őrizetbe a rendőrség különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával, több mint 86 millió forintos végkielégítése miatt. A volt humánpolitikai igazgató a gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen is panasszal élt.
Szalainé Szilágyi Eleonóra végkielégítésére és továbbfoglalkoztatására 2009 júliusában derült fény, amikor a Magyar Nemzet azt írta: a humánpolitikai (hr) igazgatónak hiába fizettek ki 2008 márciusában - a prémiumokkal együtt - mintegy százmillió forint végkielégítést, havi 1,2 milliós fizetéssel a cég tovább foglalkoztatta őt.
A napilap cikke nyomán Kocsis István vezérigazgató és Hagyó Miklós (MSZP) akkori, a BKV-ért is felelős főpolgármester-helyettes is vizsgálatot indított. A BKV 2009. július 27-én mondott fel az egykori humánpolitikai igazgatónak. Ezt követően több BKV-s vezetőről derült ki, hogy több tízmillió forintos végkielégítést kapott, a cég pedig elkezdte átnézni bérezési és jutalmazási rendszerét és átvizsgált minden, 2007. januártól kifizetett végkielégítést.
Szalainé ügye nyomán több vezető is távozott a közlekedési társaságtól, mások mellett Balogh Zsolt korábbi általános vezérigazgató-helyettes, aki megbízott vezérigazgatóként aláírta Szalainé továbbfoglalkoztatását.
A BKV belső ellenőrzése is vizsgálatot indított, amely 2009 augusztusában megállapította: a volt hr-igazgató nem volt jogosult a végkielégítésre, mert már nyugdíjas volt, és felvette 200 ezres nyugdíját, amikor megkapta végkielégítését.
Szintén a belső ellenőrzés indított vizsgálatot 86 ember ellen, akiknek menedzserszerződésük volt vagy 10 millió forintnál nagyobb végkielégítést kaptak. A jogosulatlan végkielégítések kifizetésével a BKV-t becslések szerint több százmillió forintos kár érte. | [
"BKV"
] | [
"Fővárosi Főügyészség",
"Magyar Nemzet"
] |
A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. alkalmazottai beszélgetnek a bank budapesti székházában 2013. július 1-jén.
Árverésen értékesítettek egy olyan, gróf Széchenyi Istvánhoz és a Széchenyi családhoz kötődő védett gyűjteményt, amely eddig a felszámolás alatt álló Széchenyi Bank Zrt. tulajdonában volt. Bár az eljárás kiértékelése még nem zárult le, az 50 millió forintra értékelt gyűjtemény jó eséllyel gazdát cserél, érkezett ugyanis egy 25 milliós ajánlat, márpedig épp ennyi volt a minimálár.
A Széchenyi Bank az egykor az Államadósság Kezelő Központot is vezető, de jelenleg épp a bank körüli botrányok miatt bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsított Töröcskei István pénzintézete volt. Töröcskei sokáig jó kapcsolatot ápolt a Fidesz felső köreivel, Simicska Lajos embereként emlegették, a Hír TV-ben például évekig társtulajdonosok voltak az egykori Fidesz-pénztárnokkal.
Az üzletember egy cégén keresztül 2010-ben vásárolt egy pénzintézetet, amelyet aztán már alatta neveztek át Széchenyi Bankra. Ahogy arról a 24.hu a bank történetét összefoglaló cikkében beszámolt: bár a hitelintézetnél már a kezdetektől súlyos szabálytalanságok voltak, a hatóságok és a kormányzat eleinte nemcsak szemet hunyt ezek felett, de 2013 közepén 3 milliárd forintért az állam még kisebbségi tulajdonosként is beszállt a bankba.
Egy évvel később aztán valami megváltozott: a pénzügyi felügyeletet végző jegybank vizsgálódni kezdett a pénzintézetnél, és 2014 végére számos szabálytalanságot tárt fel. Némileg leegyszerűsítve arra jutottak, hogy Töröcskeiék olyan cégeknek hagytak jóvá banki hiteleket, amelyekhez üzleti érdekük fűződött, ezt pedig tiltja a törvény. Az ügyben azóta már vádemelés is történt: az ügyészség szerint a bank ugyanis olyan cégeket hitelezett, amelyek nem juthattak volna kölcsönhöz, és amelyek ennek megfelelően nem is fizették vissza a pénzt, hanem szépen továbbutalták más cégeknek. A bűnszervezet a gyanú szerint több mint hatmilliárd forintos kárt okozott, Töröcskeire az ügyész két és fél év letöltendő börtönt kért.
Időközben a bank felszámolás alá került, a meglévő vagyont pedig a felszámoló elkezdte értékesíteni. Több gépkocsit és hitelezett cégekkel szembeni százmilliós követelést is eladtak már, akad azonban olyan követeléscsomag is, amin nem sikerült túladni.
Ahogy eddig a ki tudja honnan a bank tulajdonába került Széchenyi-hagyatékon sem. Az 56 különböző tárgyból álló csomagot már kétszer megpróbálták eladni, de sem 50, sem 40 milliós minimálár mellett nem kellett senkinek. Harmadik nekifutásra április végén 25 millióért hirdették, ennyiért pedig már érkezett is egy ajánlat.
Ha ezt elfogadják, akkor a vevő mások mellett megszerez több kéziratot, közöttük számos Széchenyi István által írt levelet, a Szózat kottájának első kiadását 1858-ból, egy Himnusz kottát 1857-ből, több korabeli könyvet, köztük a Széchenyi István által írt Hitel második kiadását, egy a grófot ábrázoló ismeretlen szerző által készített akvarellt és egy a Lánchidat ábrázoló fotót is az 1870 es évekből.
Pénz bankrendszer felszámolás Széchenyi Bank Széchenyi István Töröcskei István Olvasson tovább a kategóriában | [
"Széchenyi Bank Zrt."
] | [
"Államadósság Kezelő Központ",
"Hír TV",
"Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.",
"Széchenyi István"
] |
Bekérette az ITD Hungary 300 millió forintos közbeszerzésének dokumentumait a gazdasági miniszter – értesült az Index. A múlt héten írtuk meg , hogy Rétfalvi György ITD-vezér volt üzlettársának idén áprilisban alapított cége nyerte a szektorspecifikus tanácsadásra kiírt tendert. Több vesztes pályázó azt fontolgatja, hogy a héten a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordul.
Bekérették a gazdasági minisztériumba az ITD Hungary Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt.-től a BD Network által elnyert közbeszerzési tender dokumentumait (az állami tulajdonban lévő ITD felügyeletét a gazdasági tárca látja el, a cégben az állami tulajdonost a mindenkori gazdasági miniszter képviseli). Az ITD tenderén nyolc pályázó indult, a hat érvényes ajánlatból a BD a harmadik legdrágábbat nyújtotta be. A szakmai értékelésen viszont a legmagasabb pontszámot adta, miközben a két legalacsonyabb árat ajánló pályázatot, az AAM–GKI-páros és a Kopint-Tárki–ICEG-páros pályamunkáját a két utolsó helyre sorolták.
Az értesülések helytállóak, a minisztérium vizsgálatot indított, a miniszter úr is tájékozódik az ügyben – erősítette meg információnkat a tárca sajtóosztálya. Bővebb tájékoztatást nem adtak, mondván, amíg nincsenek meg a vizsgálat eredményei, konkrétabbat nem tudnak mondani.
Mint a múlt héten megírtuk, az ITD Hungary idén júniusban írt ki tendert szektorspecifikus üzletviteli tanácsadást nyújtó cégeknek (pontosabban volt már egy korábbi, áprilisi tender is, de az akkori két pályázatot érvénytelennek, a tendert eredménytelennek minősítették). A pályázóktól azt várták el, hogy 1750, legalábbi évi 30 millió forintot exportáló kkv-nak nyújtson exportfejlesztést szolgáló gazdasági tanácsokat február végéig. A győztesnek nyilvánított BD Network 100 millió forintos megbízást kaphat, valamint jogot szerezhet arra is, hogy az ITD Hungary 2010. december 31-ig további szolgáltatásokat rendeljen meg tőle további bruttó 200 millió forint értékben.
Az ügy pikantériája, hogy a pályázaton győztes, idén áprilisban félmillió forintos tőkével alapított cég tulajdonosa az a Vad Attila, aki 2004 és 2007 között üzlettársa volt Rétfalvi Györgynek, az ITD Hungary Zrt. vezérigazgatójának a PD Systems Kutatás-fejlesztési Kft. néven alakított, idén március vége óta New York Talents Kft.-nek hívott, jelenleg már modellközvetítéssel foglalkozó társaságban.
Amikor lapunk a múlt héten megkereste, Rétfalvi György erre úgy reagált, hogy a nyolc jelentkezőből hat olyan van, amelynek tulajdonosával vagy vezetőjével korábbi munkái során személyes vagy szakmai kapcsolatba került, vagyis hat nyerhetett volna úgy, hogy azért ugyanígy támadásoknak lehetett volna kitéve. Szerinte az nem lenne elfogadható, hogy ha bármilyen tenderen ismer egy pályázót, akkor az csak a korábbi kapcsolatuk miatt ne nyerhessen.
A múlt kedden nyilvánosságra hozott döntés ellen egyébként a vesztes cégek e hét szerdáig kérhetnek jogorvoslatot a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Az Index úgy tudja, hogy a pályázók közül több is fontolgatja, hogy a KDB-hez fordul, ám tudomásunk szerint eddig még egy beadvány sem született. | [
"ITD Hungary",
"BD Network"
] | [
"New York Talents Kft.",
"PD Systems Kutatás-fejlesztési Kft.",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"ITD Hungary Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt."
] |
A Fidesz Nógrád megyei erős emberéhez, Becsó Zsolthoz több szállal is köthető családi ház épül Hollókőn. Az 1987 óta a Világörökség részeként nyilvántartott faluba az elmúlt években mintegy 2 milliárd forint uniós támogatás érkezett. A pénz több mint felét két vállalkozás kapta különböző építési munkákért. Az egyik cég ingatlana a falufelújítással egy időben megszépült, a másik cégnek pedig 500 millió forint EU-s támogatás segítségével hamarosan wellness szállodája nyílik a település szélén, Becsóék épülő háza mellett.
Hollókő Budapesttől 95 kilométerre, Nógrád megyében található. A Cserhát hegység festői környezetében fekvő településnek mindössze 380 lakosa van. Nevét a legenda szerint arról kapta, hogy a falucska szélén álló várban fogvatartott lány kiszabadítása érdekében annak boszorkány dajkája szövetkezett az ördöggel, akinek parancsára az ördögfiak éjszakánként hollóvá változva kövenként bontották a várat, mígnem a várúr végül elengedte a lányt.
Hollókő azonban elsősorban nem a dombtetőn magasodó várról, hanem a 17-18. században kialakult ófalu jellegzetes házairól, és a köztük álló aprócska templomról ismert. Az eredeti állapotukban megőrzött épületek a régi palóc világ egyedi emlékei, ezért az Unesco már 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította a települést.
Becsóék háza épül a falu szélén
Július elején ellátogattunk Hollókőre, ahol messziről kiszúrtunk egy gigantikus épületet. A falu szélén magasodó ingatlan méreteiben a középkori várral vetekszik és már a településre vezető útról is jól látszik. Ottjártunkkor a környékén gépek és emberek hada szorgoskodott, gőzerővel folyt az építkezés, amelynek eredménye a helyszínen felállított tábla szerint majd egy négycsillagos szálloda lesz.
A munkálatok nagy összhangot mutattak a hotel mellett épülő családi házzal, amely már szintén majdnem elkészült. Látogatásunk alkalmával azt láttuk, hogy a ház és a szálloda közötti telek mintha nem is lenne, a két építkezésen dolgozó emberek átjárnak egymáshoz, együtt cigiznek, beszélgetnek, és amikor az egyik csapat abbahagyta aznapra a hotelépítést, akkor a szomszédos háznál is befejeződött a munka, és a munkások egyszerre távoztak a két ingatlantól.
Az uniós milliárdokból felújított Hollókőn épül a fideszes Becsó család háza from atlatszo.hu on Vimeo.
A családi házas telek a Palóc Hotel Kft. birtokában van, a cég két tulajdonosa pedig Becsó Zsoltnak, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének felesége és testvére, Becsóné Zvada Anita és Becsó Károly.
Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselőről nem nagyon hallani az országos médiában, de saját területén, Salgótarján környékén annál ismertebb. Forrásaink szerint egyértelműen Becsó a párt helyi erős embere, ő dönt a fontos ügyekben.
Az biztos, hogy a neve a trafikbotrányban is előkerült: mint a Magyar Narancs is megírta, a Becsó barátjának és tanácsadójának tartott Molnár Arnold családja Salgótarjánban és környékén összesen 20 dohánybolt üzemeltetési jogát nyerte el. Azt pedig a Vastagbőr hozta nyilvánosságra, hogy Becsónak közös cége van Molnárral és feleségével, Molnárné Szandai Edittel.
Molnárné 2009-ben Becsó Zsolt feleségével, Becsóné Zvada Anitával közösen vette meg a hollókői telket birtokló Palóc Hotel Kft.-t. Majd 2012-ben Molnárné kiszállt a cégből, és helyére a képviselő testvére, Becsó Károly lépett.
Az információink szerint egy salgótarjáni iskolában tanító Becsóné és a közeli Pásztó fideszes önkormányzati képviselőjeként ténykedő sógora tulajdonában álló cégnek kifejezetten rosszul megy. Nettó árbevétele az elmúlt öt évben végig 0 forint volt, és négy éve csak veszteséget termel.
Talán ez a magyarázat arra, hogy a Palóc Hotel Kft. fióktelepeként már 2013-ban bejegyzett hollókői telket jelzálog terheli. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint tavaly májusban 34,6 millió forint értékű jelzálogjogot jegyzett be rá az OTP. Valószínűleg ebből épül rajta most a ház, ám van egy furcsaság a történetben. A banki kölcsön adósa ugyanis nem a telektulajdonos Palóc Hotel Kft., hanem egy másik cég, a pásztói Vertical Art Kft.
Ez a vállalkozás az Ara-Coeli Kft. birtokában van, annak tulajdonosa pedig nem más, mint Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő és testvére, Károly. Összefoglalva: Becsó és testvérének közös cége hitelt vett fel egy telekre, amely a Becsó feleségének és testvérének tulajdonában lévő cégé.
Igazi családi összefogással, és némi OTP-kölcsön segítségével épül tehát Becsóék háza az uniós milliárdokból felújított Hollókőn, közvetlenül a szintén most készülő, négycsillagos wellness szálloda mellett.
500 millió forint EU-s pénz wellness szállodára
A szállodát építő Fort-Bau Therm Kft. 2012-ben 500 millió forint értékű EU-s támogatást nyert el önállóan egy négycsillagos wellness hotel építésére. A projekt leírása szerint 55 szobás, 60 férőhelyes konferenciateremet, 160 fős étteremet és 35 fő befogadására alkalmas spa-részleget alakítanak ki a beruházás keretében.
Bár látogatásunk idején egyáltalán nem úgy tűnt, hogy heteken belül elkészül az egykori sportpálya területén, Becsóék háza mellett épülő Castellum Hotel, de a honlapján július végére ígérik a nyitást. A sietséget indokolhatja, hogy az épülő szálloda előtt álló EU-s tábla szerint a beruházás várható átadási ideje 2014 volt.
Megkérdeztük a cég tulajdonosát, Kovács Józsefet, hogy miért csúszik az építkezés, és miért hirdetik már több helyen a még meg sem nyílt szállodát.
Kovács József válaszában azt közölte, hogy azért nem épült meg a szálloda 2014-ben, mert a módosított jogerős építési engedélyt 2015-ben kapták meg. Kovács arról is tájékoztatást adott, hogy a hotel piaci bevezetése professzionális értékesítő munkatársaik révén már 2015 októberében elkezdődött, azóta folyamatosan hirdetnek, és teszik foglalhatóvá a szállodát.
Kovács ugyanakkor a hotelépítés teljes költségére, és finanszírozási hátterére vonatkozó kérdésünkre üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt.
Annyi azonban kiderül a földhivatali nyilvántartásból, hogy az ingatlanon két nagyösszegű jelzálog is van. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. javára 500 millió forint, a kunszentmártoni 3A Takarékszövetkezet részére pedig 200 millió forint értékű jelzálogjogot jegyeztek be idén márciusban az ingatlan tulajdoni lapjára. Ha ezekhez hozzáadjuk az 500 millió forint EU-s támogatást, akkor 1,2 milliárd forintot kapunk.
A szálloda építési engedélyével kapcsolatban is sikerült a cégvezető által közölteknél bővebb információkhoz jutnunk. Mivel furcsálltuk, hogy a világörökségi falucskában egy hatalmas épületet húznak fel az erdőszélre, megkérdeztük az illetékes Pest megyei kormányhivataltól, hogy a hotel kivitelezésével kapcsolatban készült-e környezetvédelmi hatástanulmány, illetve a készülő létesítmény rendelkezik-e jogerős építési és környezetvédelmi engedéllyel.
A kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya válaszában azt közölte, hogy az ingatlan már nem érint sem országos jelentőségű védett természeti területet, sem világörökségi területet:
“A beruházás az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: OTrT tv.) meghatározott, táj- és természetvédelmi szempontok alapján kijelölt övezeteket érintett részben, melyek azonban törlésre kerültek."
Pedig a Főosztály jogelődjeként a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2013-ban a terület természetvédelmi kezeléséért felelős Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot is bevonta a szakhatósági eljárásba, az azonban úgy nyilatkozott hogy "az ingatlan területén védett természeti érték nem ismert". Ennek figyelembevételével ítélték tájvédelmi szempontból elfogadhatónak a beruházást, áll a kormányhivatal válaszában.
Tehát a falubeliek szerint meglehetősen tájidegen wellness szálloda hivatalos engedélyei teljesen rendben vannak.
Az Átlátszó interaktív EU-támogatás térképén böngészve további részleteket tudhat meg a Hollókőt érintő uniós fejlesztésekről.
Szerencsét próbáltak, nyertek
A Fort-Bau Therm Kft. azonban nem csak az épülő négycsillagos hotel révén kötődik Hollókőhöz. 2012-ben ugyanis a falu 2 milliárd forint uniós támogatást nyert a “Próbáljon szerencsét Hollókőn" nevet viselő projektre, amelynek célja a település turisztikai célú felújítása volt.
“A projekt célja, hogy Hollókő nem elszigetelten, hanem egy innovatív, élmény együttesében az országban egyedülálló megyei kínálati rendszer részeként húzó termékként jelenjen meg a turisztikai piacon, fokozva ezáltal a térségbeli attrakciók közötti szinergikus hatást. Ezt oly módon kívánjuk elérni, hogy több tematikus helyszín bekapcsolásával átélhetővé tesszük a paraszti világ hétköznapjait, ünnepeit, a palócok hagyományait.“
A beruházás tavaly szeptemberi átadásán Szabó Csaba (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta, hogy a népi hagyományokra épülő fejlesztés tervezését még 2008-ban kezdték meg, de sem az első, sem a második pályázatuk nem került a kormány elé. Végül, “mint a mesében", a harmadik pályázatuk nyerte el a támogatást 2012-ben, a konkrét megvalósítást pedig 2014 elején kezdték meg.
Becsó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője az átadáson ismertette, hogy a megyébe 2007 és 2013 között 110 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett, és ebből mintegy 10 milliárd forint kapcsolódott turisztikai fejlesztésekhez. A politikus Hollókőt Nógrád megye ékszerdobozának nevezte, amely megérdemli a kormányzat kiemelt figyelmét.
Az uniós támogatásból az önkormányzat sajtboltot és kalácsost rendezett be az ófalu addig üresen álló 1-1 házában, és többek közt elkészült egy mesejátszótér, egy szabadtéri színpad, egy turisztikai információs központ, valamint egy harangjáték is.
A Transparency International Magyarország által kifejlesztett EU Közpénzfigyelő applikáció segítségével te is értékelheted az uniós pénzből megvalósuló beruházásokat, így a hollókői fejlesztéseket is. Töltsd le a mobilodra: Android, IOS
Az viszont nem hangzott el a fideszes politikusokban bővelkedő projektátadón, hogy a hollókői önkormányzat az EU-s pénz több mint felét, közel nettó 1,2 milliárd forintot építési munkákra költötte, és ebből csak két cég profitált. A most szállodát építő Fort-Bau Therm Kft. és a Lak-Ép-Ker 1998 Kft. alkotta konzorcium ugyanis egyedüli ajánlattevőként nyerte az építőipari feladatokra kiírt nettó 1 milliárd forintos közbeszerzést, és a kiegészítő munkálatokra vonatkozó 176 millió forintos tendert is.
A Nógrád megyében ismertnek számító vállalkozások az összegből egyebek mellett felújították a vár egy részét, kicserélték két utca burkolatát, kialakítottak egy parkolót, és talajstabilizációs munkálatokat is végeztek.
EU-s tanösvény exkluzív kertkapcsolattal
De nem csak a hotelt építő Fort-Bau Therm Kft.-nek, hanem a falufelújításon dolgozó másik cégnek, a Lak-Ép-Ker 1998 Kft.-nek is van érdekeltsége a településen.
Hollókő ugyanis a szlovákiai testvértelepülésével, Kalondával közösen mintegy 150 millió forint uniós támogatást kapott tanösvények kialakítására is. Az összeg közel feléből, 73,7 millió forintból Hollókőn két tanösvény készült, ezeknek a kivitelezője a falu turisztikai fejlesztésén is dolgozó Lak-Ép-Ker Kft. volt.
A Váralja-tanösvény a fák között kanyarogva vezet fel a faluból a várhoz, a másik a településen belül található. A Kertek alja tanösvény a falu régi és újabb részének csatlakozásától, az oda épített deszkaszínpadtól indul, és az ófalu portái alatt kanyarog. A helyi vizes élőhelyeket mutatja be, ugyanis az egykor kenderáztatásra és ruhamosásra használt apró tavakat ma már újra birtokba vette a természet.
A Kertek alja tanösvény egy egyszerű, facölöpökre, deszkákból és lécekből készült építmény, amely a helyiek szerint kezeletlen fából készült, és nem nagyon látszanak rajta az uniós milliók, amiket elvileg ráköltöttek. Ottjártunkkor a tanösvényen vélhetően javítási munkák zajlottak. Miközben végigsétáltunk a több helyen embermagasságú csalán által szegélyezett sétányon, több helyen szögeket, és hiányzó illetve felstócolt léceket láttunk.
A hollókői kertek alatti deszkákon járva egyszer csak egy újnak tűnő kőlépcsőre lettünk figyelmesek, amely egy fából készült átjáróval és kapuval csatlakozik a tanösvényhez. Tábla figyelmeztet arra, hogy a kapun túl magánterület található, és valóban: a telek és a rajta található ház a Kertek alja tanösvényt építő Lak-Ép-Ker Kft.-é.
Az ingatlant a helyiek elmondása szerint a faluban zajló építési munkákkal egy időben újították fel. A hollókőiek szerint ez a magyarázat arra is, hogy a telek hátsó részétől a tanösvényig vezető kőlépcső és deszkasétány ránézésre ugyanolyan anyagból készült, mint amilyet a kivitelező cégek a falu felújításánál használtak.
Erdélyi Katalin | [
"Ara-Coeli Kft.",
"Fidesz",
"Lak-Ép-Ker 1998 Kft.",
"Palóc Hotel Kft.",
"Fort-Bau Therm Kft."
] | [
"Transparency International Magyarország",
"Magyar Narancs",
"Bükki Nemzeti Park Igazgatóság",
"3A Takarékszövetkezet",
"Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya",
"Castellum Hotel",
"Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség",
"Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.",
"Vertical Art Kft."
] |
Eladják Balatonföldvár legjobb telkét, Mészáros Lőrinc lehet a befutó
A tóparti területen lévő hotelt bezárják, helyére állítólag luxus lakóparkot húz majd fel a felcsúti polgármester.
Éppen gőzerővel szabják át Balatonföldvár eddig ismert arculatát, de hamarosan még komolyabb változások jöhetnek a tóparti városban. Miközben a helyi kikötő bővítése miatt sorra vágják ki a fákat a szabadstrandon, hogy a hűlt helyüket lebetonozhassák, és parkolót csináljanak belőle, úgy tudjuk, párszáz méterrel arrébb is rombolás-újra beépítés következik. Ezt egy ingatlan adásvétel teheti lehetővé.
Mint megtudtuk, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. elkezdett megválni az ingatlanjai egy részétől. A cég ezt a lépést profiltisztítással magyarázza. Érdeklődésünkre azt írták, a saját tulajdonukban és vagyonkezelésükben csak olyan ingatlanokat és eszközöket akarnak meghagyni, melyek közvetlenül alaptevékenységük ellátásához szükségesek. Közlésük szerint 30 olyan ingatlanjuk van, ami kilóg a portfóliójukból, ezeket tavaly december elejétől kezdték el meghirdetni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elektronikus rendszerén keresztül.
Balatonföldvár egyik legjobb fekvésű telke, közvetlenül a vízparton. Középen a Hotel Három Hattyú épülete (forrás: szallas.hu)
A Közút tulajdona Balatonföldvár egyik legjobb fekvésű ingatlanja is, mely szintén eladósorba került. A közvetlenül a tó partján húzódó területen működik a város egyik ikonikus szállodája, a Hotel Három Hattyú, melynek sorsa most kérdésessé vált. Ugyan az ingatlan-adásvételről egyelőre még alig tudni valamit, az már biztosnak tűnik, hogy a szállodának rövid úton annyi. A szálló vezetése nem reagált megkeresésünkre, a Közút viszont közölte, hogy azt ugyan nem tudja, a majdani vevőnek mi lesz a terve az épülettel, már csak azért sem, mert december végén még nem volt világos, kihez kerül a terület, arról azonban már döntöttek, hogy végelszámolással megszüntetik a szállodát üzemeltető Közúti Vendégház Kft.-t. A hotelt tehát valószínűleg bezárják. Helyi forrásaink szerint az alkalmazottakat február közepén küldik majd el, és csak az kap végkielégítést, aki 3 évnél régebb óta dolgozott ott.
Ha valóban bezárják a Három Hattyút, azt a város gazdasága meg fogja érezni. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kezelt és működtetett Jogar Hotel mellett ugyanis ez Balatonföldvár egyetlen egész évben üzemelő szállója, így ha felszámolják, azzal a nyári szezonon túl is sok vendégéjszaka fog kiesni.
Ami az üzemeltető Közúti Vendégház Kft.-t illeti, a tavalyi céges beszámoló alapján nem sikerült nekik valami fényesen a 2016-os év: nettó árbevételük 186 millió forint volt, ez komoly visszaesés a 2015-ös 252 millióhoz képest. A gyengébb eredményhez hozzájárult az is, hogy a személyi jellegű ráfordítások 138 millióra nőttek az egy évvel korábbi 107 millióról - felvettek négy embert, így két éve már 28 főt foglalkoztattak. Az adózott eredményük a 2015-ös 15 millió pluszból 23 millió mínuszba váltott, a tartozásuk pedig 21 millióról 23,5-re nőtt.
Az mindenesetre nem meglepő, hogy lecsapnak a telekre, mert az valóban nagyon értékes. Ingatlanpiaci vélemény szerint 1,2 milliárd forintot ér, ám a feltételezések szerint több, kevésbé értékes területtel kínálják egy csomagban, így akár 5-600 millió forintos áron is elkelhet. Vagy, ahogy a helyiek tudni vélik, már el is kelt, a vevő pedig szerintük Magyarország legismertebb üzletembere lehet, aki az elmúlt évben szélvészgyorsasággal hódította meg a Balatont kempingestül-borászatostul-rádióstul.
Úgy tudjuk, a Három Hattyú-ingatlan bizniszében Mészáros Lőrinc a befutó. A felcsúti polgármester forrásaink szerint már tavaly nyáron érdeklődött a hotel telke iránt, és bár a Közút decemberi közlése szerint még nem zárultak le az adásvételek, a városban már készpénznek veszik, hogy a terület Mészároshoz került. A helyiek már azt is tudni vélik, mihez kezd majd a telekkel Orbán Viktor jó barátja: ledózerolja a szállót, és az aktuális divatot követve luxus lakóparkot épít a helyére. Az ilyesmi elég jó üzlet, ha a luxus lakóparkok siófoki áraiból indulunk ki, akkor itt is összejöhetnek az 1 millió forint per négyzetméteres lakásárak.
Megkerestük Mészáros Lőrincet, hogy igazak-e a híresztelések, de e-mailjeink megválaszolatlanul maradtak. Mészárosnak annyi érdekeltsége van, hogy valószínűleg ő maga se tudja őket már fejben tartani, de mi igyekeztünk témánál maradni, és olyan címekre küldtük el az érdeklődésünket, melyek feltételezésünk szerint az adásvételt bonyolítják. Így kapott tőlünk levelet a balatoni kempingeket felvásárló és üzemeltető BLT Group Zrt. és a céget tulajdonló Konzum Nyrt. is. Ezen túl szerencsét próbáltunk a felcsúti polgármester címén is, és a legendás meszaroslorinc@freemail.hu-n is - mindhiába. Ha mégis válaszolnak levelünkre, frissítjük a cikket.
Az ügy kapcsán egyelőre több a kérdőjel, mint a konkrétum, mindenesetre az biztos, hogy aki Balatonföldváron rövid úton akar igazán nagy pénzt csinálni, az nem fog szórakozni holmi hotelek fenntartásával.
Tiszai Balázs
| [
"Közúti Vendégház Kft.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt."
] | [
"Hotel Három Hattyú",
"Konzum Nyrt.",
"Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság",
"Jogar Hotel",
"Három Hattyú",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.",
"BLT Group Zrt."
] |
Lapunk birtokába került egy olyan szerződés, amelyet egy kínai állampolgár kötött egy letelepedési kötvényeket forgalmazó offshore céggel. Ebből a dokumentumból kiderült, hogy a Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez köthető ügyvédi iroda ötezer eurót, azaz másfél millió forintot kap minden egyes letelepedni szándékozó kínai ügyféltől. Kosik Kristóf ügyvéd többször járt el Rogán Antalnak, valamint Habony Árpádnak, a kormányfő informális tanácsadójának a megbízásából, sőt lapunk úgy tudja, hogy ő írta a letelepedésikötvény-programot lehetővé tevő jogszabály módosítását is 2012-ben. Csak a múlt év végéig több mint 4700 ilyen állampapírt jegyeztek le, vagyis "Rogán Antal ügyvédje" akár hatmilliárd forintot is kereshetett a programmal.
hirdetés
A kínai állampolgároknak való kötvényértékesítésre egy kajmán-szigeteki cég, a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) kapott engedélyt az Országgyűlés gazdasági bizottságától. Az ügyfelekkel mégsem ez a cég, hanem a Hongkongban bejegyzett, hasonló nevű
vállalkozás, a Hungary State Special Debt Management szerződik. Fontos kérdéseket vet föl, hogy a Management nevű cég írja alá a szerződéseket, holott a HSSDF-nek van joga az ügyfelekkel szerződni. De mivel a programban részt vevő offshore cégeket senki nem ellenőrzi, azt csinálnak, amit akarnak.
Még 2013-ban kapott kötvényforgalmazási engedélyt a kajmán-szigeteki HSSDF. Ekkor Rogán Antal volt a bizottság elnöke, aki úgy nyilatkozott, hogy a cég tulajdonosa Boros Attila és Lian Wang (Lien Vang) mellett Simon Mu és Jonathan Chan (Csan). Ám a HSSDF – miután megkapta a bizottságtól a letelepedésikötvény-forgalmazásra vonatkozó fölhatalmazást – a legnagyobb pénzt hozó tevékenységét lényegében kiszervezte a hasonló nevű Hungary State Special Debt Managementnek. Ezt a vállalkozást Hongkongban jegyezték be 2012. december 4-én, tehát bő három héttel a törvény hatálybalépése és egy héttel a parlamenti végszavazás előtt. (A Fund és a Management cég esetében is beszédes a név, magyarra fordítva a speciális magyar letelepedési állampapírra utal.) Ez a cég kapja lényegében a kötvényüzlet legnagyobb hasznát jelentő negyvenötezer eurós (mintegy 14 millió forint) szolgáltatási díjat. A hongkongi cégadatok szerint a Hungary State Special Debt Managementben Lien Vang és Boros Attila már csak igazgatóként van jelen. Az igazi tulajdonosok nem magánszemélyek, hanem a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett további három offshore vállalkozás: 25 százalékban a Star Wealth Ltd., 30 százalékban a Prime Ally Ltd. és 45 százalékban az Ace Deal Investments Ltd. Azt, hogy a Management nevű céget a törvénymódosítás és a hatálybalépés előtt hozták létre, még ki lehet magyarázni, de hogy a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett végső tulajdonosként jelen lévő vállalkozások közül a Prime Ally Limitedet egy nappal az előtt hozták létre, mint hogy Rogán Antal beadta volna egyáltalán a törvénymódosító indítványát, már nehezebb lesz.
Ugyanis a Fidesz politikusa még az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként, 2012. október 27-én adta be a harmadik országbeli állampolgárok beutazását és tartózkodását szabályozó törvényt módosító indítványát a parlamentnek. Egy nappal korábban – október 26-án – a karib-tengeri adóparadicsomban, a Brit Virgin-szigeteken valaki egy olyan cég bejegyzési kérelmét nyújtotta be, amelynek később köze lett a kötvényüzlethez. (Ez volt a Prime Ally Limited). Sőt miközben Rogán Antal módosítóindítványa még csak egy napja pihent a magyar parlament iratai között, valaki Star Wealth Limited néven újabb kötvényforgalmazó céget alapított, szintén a Brit Virgin-szigeteken, majd november 1-jén – amikor a törvénymódosítás vitája sem kezdődött még el – még egyet, az Ace Deal Investments Limitedet, nem meglepő módon ezt is az adóparadicsomnak számító szigetországban. Mivel a Brit Virgin-szigeteken a cégadatok nem hozzáférhetők, ezért a hatalmas üzletben részt vevő, lényegében közpénzt is felhasználó vállalkozások valódi tulajdonosait nem lehet megismerni.
Lapunk értesüléseire hivatkozva feljelentést tesz a másfél milliós kifizetések miatt Szigetvári Viktor, az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke. Mint közleményében fogalmaz, "kizárólag a korrupció az alapja annak a konstrukciónak, melyben a Rogán Antal és Habony Árpád strómanjaként eljáró ügyvédnek színlelt szolgáltatást “vásárolva" kell másfél millió forintot fizetnie minden letelepedni kívánónak. Ezt a rendszert meg kell szüntetni, és bíróság elé kell állítani a felelősöket."
Szigetvári hozzáteszi, az így keletkezett és belföldön fellelhető vagyonokat az igazságtétel részeként állami tulajdonba kell visszavenni az elkövetőktől.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.04.24. | [
"Ace Deal Investments Ltd.",
"Prime Ally Ltd.",
"Hungary State Special Debt Fund",
"Hungary State Special Debt Management",
"Star Wealth Ltd."
] | [
"Együtt Országos Politikai Tanácsa",
"Prime Ally Limited",
"Országgyűlés gazdasági bizottság",
"Star Wealth Limited",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Ace Deal Investments Limited"
] |
Két nappal országgyűlési képviselősége és mentelmi joga megszűnése után gyanúsítotti idézést kapott Szabó Zoltán szocialista politikus – tudta meg ügyészséghez közeli forrásokból a Népszabadság. Szabót a Hunvald-ügyben tettestársként elkövetett csalással gyanúsítják meg önkormányzati ingyentelefonja miatt. Az érintett áll a vizsgálat elé.
Gyanúsítotti idézést kapott a napokban Szabó Zoltán volt MSZP-s országgyűlési képviselő – értesült ügyészséghez közeli forrásokból a NOL. Úgy tudjuk, a vádhatóság a Hunvald-ügyben kívánja gyanúsítottként kihallgatni az ex-honatyát, mégpedig folytatólagosan elkövetett, nagy értékű csalás tettestársaként. Úgy tudjuk, hogy az ügyészség szerint Szabó részese volt a kerületi visszaéléseknek, mégpedig azzal, hogy a kerületi önkormányzat közpénzen ingyen mobiltelefont bocsátott a képviselő rendelkezésére és fizette annak számláit.
Szabó egyébként a körzet országgyűlési képviselője volt, egészen a mostani parlament megalakulásáig. Érdekesség, hogy az idézést éppen két nappal mentelmi joga megszűnése, vagyis az új Országgyűlés megalakulása után kézbesítették a szocialista politikusnak. Szabó Zoltán a választásokon az első körben jelentősen alulmaradt fideszes ellenfelével szemben, a párt ezért a két forduló között vissza is léptette az LMP javára. Az országos listán viszont nem volt befutó helyen, ezért a következő négy évben nem tagja a T. Háznak.
Szabó Zoltán az elmúlt időszakban leginkább azzal szerepelt a nyilvánosság előtt, hogy az MSZP egyik "ökleként" ütötte és kritizálta a Fideszt. Ő volt az "Így kormányoztok Ti!"-sorozat egyik megmondó embere, de nevéhez kötődik a szintén közéleti botrányt kavart Narancsvidék című, a fideszes önkormányzati ügyeket feltáró kiadvány is.
A Népszabadság megkereste Szabót, aki kérdésünkre nem cáfolta a gyanúsítás tényét. Mindössze annyit közölt: tiszta lelkiismerettel áll minden vizsgálat elé. "Furcsállom az ügyet, hiszen bevett gyakorlat, hogy a körzet országgyűlési képviselőjének munkáját az önkormányzat támogatja. A korábbi képviselő Deutsch Tamásnak például komplett irodát és apparátust fizettek. Nem cáfolom, volt egy telefonom, amelyet a hivatal biztosított. De ez eddig sem volt titok. Az a rossz érzésem, hogy megkezdődött az Orbán-féle el- és leszámolás, amelynek az egyik kijelölt bűnbakja én vagyok" - fogalmazott lapunknak.
Ami a Hunvald-ügyet illeti, épp a mai napon adta hírül a Népszava, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség várhatóan a nyomozás meghosszabbítását indítványozza majd az erzsébetvárosi ingatlanügyben. A nyomozás határideje most június 3-a. Az ügyben gyanúsított Hunvald György polgármester már másfél éve előzetes letartóztatásban van, a legutóbbi döntés szerint június 12-ig, vélhetően ennek meghosszabbítását is kérik a nyomozó ügyészek.
Az ügy másik gyanúsítottja, Gál György volt kerületi képviselő, bizottsági elnök előzetese már május 27-én lejár, azt ugyancsak meghosszabbíthatják. Az ügynek egyébként összesen 22 gyanúsítottja van, köztük Czibula Csaba, a Fidesz egykori kerületi alelnöke, aki a Népszava szerint Mexikóban rejtőzik és novemberben adtak ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot, de azóta sem került elő. | [
"MSZP",
"Fidesz"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"T. Ház"
] |
Mint a BKV-tól megtudtuk, a közlekedési cég hétfőn kezdte el postázni a Budapesti Rendőr-főkapitányság címére azt a 61 céggel kötött mintegy száz szerződést és a hozzájuk tartozó teljes dokumentációt, amit a BKV szerződéseit vizsgáló nyomozócsoport kért be.
Az Index birtokába került listán a Budapesti Műszaki Egyetem öt tanszékével vagy karával szerepel, rajta található még a Budapesti Műszaki Főiskola Közlekedésinformatikai Telematikai Egyetem és a Károli Gáspár Egyetemi Alapítvány is.
A listán olvasható még az AAM Tanácsadó Zrt. neve is, amelynek szerződéseiről az Index írt először még 2008-ban. Felbukkan az Everest Capital S. A. offshore cég neve, amelynek szerződéséről szintén az Index számolt be elsőként.
A listán szereplő cégek vagy ügyvédi irodák többsége PR, kommunikációs, jogi tanácsokat adott a BKV-nak. Jelentős részük szerepel az Index által már korábban közzétett dokumentumban, amelyből az is látszik, hogy mennyi pénzt, mikor és miért vettek fel a BKV-tól. | [
"BKV"
] | [
"Budapesti Műszaki Egyetem",
"Károli Gáspár Egyetemi Alapítvány",
"Budapesti Műszaki Főiskola Közlekedésinformatikai Telematikai Egyetem",
"AAM Tanácsadó Zrt.",
"Everest Capital S. A.",
"Budapesti Rendőr-főkapitányság"
] |
Még meg sem szoktuk az új minisztériumot, máris kiszórtak 240 milliót Szijjártó barátjának
Túl sok izgalomra nem lehet számítani az állami kommunikációs megbízásoknál, mióta a Közbeszerzési Hatóság eltiltotta Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeit a tendereken való indulástól. Az aratást helyettük a villámgyorsan felemelkedő és a nagy öregeket beelőző Balásy Gyula cégei végzik el. Már nem csak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal alá tartozó megbízásokon.
Balásy két vállalkozásával vesz részt az állami projektekben: a kommunikációval foglalkozó Lounge Design Kft.-vel és a médiafoglalásokért felelős New Land Media Kft.-vel.
Tavaly az állami médiaköltések csaknem felét kapták meg, ami 44,97 milliárd forint megrendelést jelentett.
Szeptemberben a budapesti Hungexpón rendezik meg az EuroSkills 2018 Európai Szakmunkásversenyt, az esemény reklámügynöki tevékenységét, illetve médiavásárlási feladatait pedig Balásy erre szakosodott cége, a New Land Media Kft. végzi el 335,1 millió forintért a MyAd Marketing Kft.-vel közösen. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a megbízásra ajánlatot adott be az RC Creative News Kft., a Perform Consulting Kft. és a Pulz Média Zrt. is
Az EuroSkills megrendezésére az erre a célra, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott SkillStar 2018 Európai Szakmunkásverseny Szervező Nonprofit Kft. augusztus 14-én 1,7 milliárd forintos szerződést kötött a Hungexpo Vásár és Reklám Zrt.-vel.
A New Land és a MyAd nem először dugják együtt a kezüket az állam zsebébe: közösen népszerűsítik a Szentendrei Skanzent, együtt dolgoztak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek. Az Új Nemzedék Központ márciusi megbízását Balásy cége a Goodwill Communications Kft.-vel többek között éppen a MyAd elől vitte el.
Balásy Gyula már a 2005-ös plakátkampányban is bedolgozott a Fidesznek, de a közpénzes megrendelésekkel jól ellátott kommunikációs és PR-birodalma 2016-ban fialt először igazán nagyot: akkor 100 milliós osztalékot vehetett ki cégeiből. Tavaly pedig rekordot döntött:
Kép: NewLandMedia | [
"New Land Media Kft.",
"MyAd Marketing Kft.",
"Goodwill Communications Kft.",
"Lounge Design Kft."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"RC Creative News Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal",
"Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem",
"Új Nemzedék Központ",
"Pulz Média Zrt.",
"Hungexpo Vásár és Reklám Zrt.",
"Magyar Kereskedelmi és Iparkamara",
"Közbeszerzési Hatóság",
"Perform Consulting Kft.",
"SkillStar 2018 Európai Szakmunkásverseny Szervező Nonprofit Kft."
] |
A 444-hez és a Direkt36-hoz idén januárban került egy névtelen levél, ami feladója szerint a magyar letelepedési kötvényprogramban szereplő egyes külföldi állampolgárok neveit tartalmazza.
Hónapok óta próbáljuk azonosítani a levélben szereplő külföldieket, és meggyőződni arról, hogy valóban magyar papírokhoz jutottak.
Tavasszal megírtuk, hogyan szerzett a kötvényprogramban pénzért előbb tartózkodási majd letelepedési engedélyt Magyarországon Bassár el-Aszad szír diktátor egyik bizalmasa, egy szír állampolgár.
Most pedig az orosz Novaja Gazeta nevű újsággal közös nyomozásunk eredményeként a januári levélben szereplő orosz állampolgárok közül mutatjuk be néhány történetét.
Az Orbán-kormány ugyan a migránsok és menekültek előtt szinte teljesen lezárta a határokat, a sokat kritizált letelepedési kötvényprogram éveken keresztül hagyott egy kiskaput a gazdag külföldi befektetők számára. Bár a magyar hatóságok titkolják, hogy kik szereztek így tartózkodási és letelepedési dokumentumokat, a Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta nevű orosz lap közös nyomozása kiderítette, hogy befolyásos oroszok - többek közt politikusok és állami cégvezetők - is kaptak magyar papírokat, és több esetben arról is sikerült megbizonyosodni, hogy ez a kötvényprogramon keresztül történt. Az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR vezetőjének egy közvetlen hozzátartozója és egy szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozott orosz üzletember is a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) ügyfele volt, bár azt a BMH-nál nem árulták el, hogy pontosan milyen minőségben.
A kutatómunka alapját azok az információk képezték, amikhez a Direkt36 és a 444 jutott hozzá idén év elején. Januárban mindkét szerkesztőséghez egy-egy feladó nélküli boríték érkezett, amelyben számos ország – köztük Oroszország – állampolgárainak a neve szerepelt. A feladó szerint ezek az emberek részt vettek a magyar kötvényprogramban, és ezt most több orosz szereplővel kapcsolatban sikerült is megerősítenünk. | [
"Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal"
] | [
"Novaja Gazeta"
] |
Leleplezte a kormány valódi "vasútfejlesztési" szándékait egy szakszervezeti egyeztetésen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szakértője. A szavait rögzítő felvétel tanúsága szerint a közösségi személyszállítás őszre finanszírozhatatlanná válik, az áprilisi vonatleállítások után tervbe vett szeptemberi vonalbezárásokat a "büdös, mocskos" IMF-re fogják majd.
A botrány péntek óta dagad. Kirobbanásáért Orbán Viktor az előző szocialista kormányok idején sztrájkjaival ismertté vált Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) mondhat köszönetet. A vasutas érdekvédők 2012: A MÁV őszödi beszéde címmel kitették honlapjukra mindazt, amit az NFM velük tárgyaló szakértője elmondott. (Elsőnek az Index számolt be az ügyről.)
A szakminisztérium szerint a közlések nem a tárca alkalmazottjától származnak. Az ellenzék Völner Pál közlekedési államtitkár és Fónagy János kormánybiztos eltávolítását követeli. A vasutasok szerint az NFM-ben igazat mondanak – a folyamatosan a szakszervezeti vezetőket mutató felvételen beszélő "láthatatlan ember" személyében nem a minisztérium munkatársát, hanem Dóka Gábort, a szaktárcának dolgozó Közlekedéstudományi Intézet (KTI) kebelében működő közlekedésszervező irodák (KI) vasúti közlekedési vezető szakértőjét vélték felismerni.
"Függetlenül attól, hogy mi hangzott el a vasúti érdekegyeztető bizottsági ülésen, akár az elsőn, akár a másodikon, és akármit mondott Fónagy úr vagy Völner úr, azzal a mandátum egyes módosítás eredményeit, illetve céljait nem lehet" – tette egyértelművé megbeszéléseik lehetséges kereteit a szakszervezeti vezetők számára az NFM nevében tárgyaló, egyelőre hivatalosan meg nem nevezett tisztviselő. Aki feltehetőleg azt akarta leszögezni, hogy a minisztérium nem engedhet az április 15-i "nagy vonatleállítás" eredményeiből, mindabból, amit a MÁV több mint négyszáz vonatának megszüntetése hozott.
De szavaiból az is kiderült, a szakszervezeteknek igazuk van abban, hogy a vonatok megszüntetése valójában távolról sem hozza azt az eredményt, amit az NFM hivatalosan közölt. Megfogalmazása szerint: "ha azt mondja az államtitkár a sajtóban, hogy nyolcmilliárd a megtakarítás, én sem mondhatok nektek mást". Pedig az érdekvédők szerint mondhatna, a valóság ugyanis ennek az összegnek jó esetben is a töredéke.
Egyértelművé vált az is: a kormány kezéből végképp kicsúszott a közösségi közlekedés. A beszélgetésbe belemelegedő, egyre nyíltabban fogalmazó minisztériumi szakértő legalábbis azt fejtegette, már nem csak a költségvetés 40 milliárd forintos elvonása sújtja a közösségi közlekedési szektort. Megérkezett a MÁV-Start, a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) és a Volán-társaságok éves jelentése is 2011-ről, márpedig ezekben újabb 40 milliárd forint költségtérítési igény fogalmazódik meg. Ez összesen 80 milliárd forintot jelent a közösségi közlekedésben.
Az igazságkeresés egészen odáig ment, hogy a szakszervezetekkel tárgyaló szakértő saját főnökeit is alaposan bemártotta. Kifejtette: "Nekem az a problémám az egésszel, hogy nem biztos, hogy ugyanez a Völner vagy ugyanez a Fónagy nem fogja azt mondani esetleg szeptemberben, amikor már látszik az, hogy teljesen finanszírozhatatlan a közösségi közlekedés, hogy jó, akkor mégiscsak nem két pár vonatos megoldást találunk, hanem még további ritkításra, és igenis: vonalbezárásra kerül sor. És nyugodtan rá lehet fogni arra, és ezt egyébként zárt körben elmondta a Völner úr, hogy majd akkor, hogyha lehet kire fogni a vonalbezárásokat, akkor igenis meg fogják lépni. És ez mikor lesz? Amikor az IMF-tárgyalások beindulnak, és azt lehet mondani, hogy igen, az IMF az egy büdös, mocskos karvalytőke; azt erőltette ránk, hogy be kell zárni a mellékvonalakat".
A minisztérium küldötte szinte elpanaszolta az érdekvédőknek: a kormány szakmailag sem uralja a vasutat. Döntéseit, utasításait a társaság kijátssza, nem veszi figyelembe. Megfogalmazása szerint "szeretnénk menetrendalapú pályafelújításokat, pályakarbantartásokat elérni a (MÁV) Pályavasúttal szemben, ennek ellenére a Pályavasút nem így gondolkodik. De ezzel nem tudunk mit kezdeni, erre nincsen ráhatásunk, hogy olyan helyeken újítanak fel vasúti pályát, például a 121-es vonalon – épp olvastam, hogy 1200 aljat cserélnek –, amire nem biztos, hogy szükség van. De ugyanakkor azokon a vonalakon, ahol meg szükség van, vagy szükség lenne, mert jobb lenne a csatlakozás, jobb lenne a vonattalálkozás – például a 46-os vonalon Cece és Vajta bekerülhetne az IC-vonatok megállási helyei közé –, az jelen pillanatban nem lehetséges, mert ott speciel nem végeznek semmiféle pályafelújítást."
A minisztérium szándékairól beszámoló szakember másról is nyíltan beszélt. "Öt éve nem bírjuk elérni, hogy a Pályavasútnál a pálya-karbantartási pénzeket olyan helyekre csoportosítsák, ahol menetrendi haszna van. Tehát így, ilyen körülmények között tényleg beszélgethetünk egymással szerintem délután négy óráig is, de nem fogjuk tudni megváltani a közösségi közlekedés jelenlegi helyzetét."
A kemény állításokat megfogalmazó szakember abból sem csinált titkot, hogy a pályafelújításokról sajátos szempontok alapján születnek döntések. Szavai szerint, "ha azt nézzük, hogy 2005 óta csak az EU-s pénzek azok, amik a pályafelújításra fordíthatóak, és a pályakarbantartás meg a többi vonalnak a rovására megy, és ezeket ilyen-olyan megfontolásokból döntik el – nem tudom, hogy hol –, addig sajnos nem lehetünk optimisták". A beszélgetés utolsó perceiben pedig a hivatalnok arról beszél: "Nekem is saját magamnak kellett meghasonulni bizonyos dolgokban, amivel én szakmailag nem értek egyet. Nem ez volt a feladat: ez politikai diktátum volt, ezt nagyon jól tudjátok, minden egyes ilyen intézkedés. Nekünk kötelességünk megvédeni a mundért, mert nyilván ők adják a fizetést, valagba rúgnak satöbbi, satöbbi".
Ha kell, lesz feljelentés
Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke szerint nincs csodálkoznivaló azon, hogy Magyarország a korrupció területén éllovas. Kérte: ha a minisztérium valóban tehetetlen, és kiderül, hogy olyan helyen akarnak pályafelújítást végezni, ahol arra semmi szükség, bátran keressék meg. A szakszervezet alelnöke, ha kell, megteszi a feljelentést is az ügyben. Ez ugyanis hűtlen kezelés. | [
"MÁV",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút",
"Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete",
"Közlekedéstudományi Intézet"
] |
Újabb feljelentést tett az elszámoltatási kormánybiztos: ezúttal a péti Nitrogénművek Zrt.-nek nyújtott állami hitelgarancia és kezességvállalás ügyében fordult a Központi Nyomozó Főügyészséghez.
A politikus már június 9-én bejelentette, hogy péti Nitrogénművek Zrt.-nek nyújtott állami hitelgarancia és kezességvállalás kapcsán folytatott vizsgálatának lezárulta után büntetőfeljelentést tesz. Az ügy lényege, hogy az állam készfizető garanciát vállalt a Nitrogénművek 50 millió eurónyi, továbbá 10 milliárd forintnyi hitelének felvételéhez.
Azt, hogy az állam milyen garanciákkal rendelkezik, ha a cég csődbe megy, egy 2008. decemberi kormányhatározat rögzítette, amelyet azonban egy hónappal később úgy módosítottak, hogy a korábban felsorolt biztosítékok - így például a Nitrogénművek ingatlanvagyona és részvényei 76 százaléka - közül egy sem szerepelt benne.
Budai Gyula szerint tehát a cég úgy kapott 50 millió eurót 80 százalékos bankgaranciával és 10 milliárd forint fejlesztési banki hitelt 100 százalékos állami garanciával, hogy semmilyen fedezetet nem biztosított az állam javára. Ha a vállalat gazdálkodása veszélybe kerül, ezt az összeget a magyar államnak kell megfizetnie - mutatott rá júniusi tájékoztatóján a kormánybiztos.
Az ügyben felelőssége lehet a kormányhatározat előterjesztőinek, Gráf József volt agrár-, valamint Veres János volt pénzügyminiszternek, és vizsgálni kell Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő felelősségét is.
Budai Gyula a feljelentésben azt írja: tudomása szerint a Központi Nyomozó Főügyészség már nyomoz az ügyben, ezért kéri, hogy a kormánybiztosi vizsgálat eredményét vegyék figyelembe a folyamatban lévő eljárásban.
A péti Nitrogénművek Zrt. korábban azt közölte, hogy egyetlen forint állami támogatást sem kapott, kizárólag piaci alapú és feltételű hiteleket vett fel a Magyar Fejlesztési Banktól. | [
"Nitrogénművek Zrt."
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Fejlesztési Bank"
] |
Gigaközbeszerzést nyert kormányzati médiamonitor szolgáltatásra a Nézőpont Csoport Zrt. cége. A Médianéző Kft. 2018 végéig tartó 4,4 milliárdos megrendelést kapott a fejlesztési tárcától a minisztériumok és több állami szervezet sajtófigyelésére.
Orbán Viktor egykori tanácsadója az év elején megvette a Nézőpont Intézetet. Győri Tibornak, a Miniszterelnökség volt jogi ügyekért felelős államtitkárának az alapító tulajdonos Mráz Ágoston Sámuel adta el a részvénytársaság 100 százalékos üzletrészét.
Az egykori államtitkárnak már nem kell tartania attól, hogy a következő években állami megrendelés nélkül maradt a cégcsoport.
A Nézőpont Zrt. tulajdonában lévő Médianéző Kft. ugyanis három éves szerződést kapott a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól.
A Médianéző szerződése szerint a "kormány tevékenység, illetőleg a magas szintű állami döntéshozatalt támogató és közvetlen kormányzati tevékenységhez kapcsolódó média monitoring" a feladata. Ezt kiegészíti a belföldi hírfigyelés, médiafigyelés, nemzetközi médiafigyelés, médiafogyasztási kutatás, médiaelemzés és médiahatás-vizsgálat is.
Mráz Ágoston, a Nézőpont Zrt. jelenlegi vezérigazgatója az Indexnek azt mondta, hogy a cég már 2011 óta végzi a kormányzat számára a médiafigyelési feladatokat, de most nem csak a kormány, hanem számos háttérintézmény, NAV, ORFK sajtófigyelése is bekerült a szerződésben előírt feladatkörbe. Mráz elmondta, hogy a megrendelés 2018 decemberéig szól, összesen 20-féle szolgáltatás ellátásra, amelynek csak egyik eleme a napi 120 médiaszemle legyártása. A megbízással 200 ember kap munkát a Médianézőnél. | [
"Médianéző Kft.",
"Nézőpont Csoport Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Nézőpont Intézet"
] |
A Miniszterelnökségtől kérdeztük, van-e már eredménye az Európai Uniós forrásokat is felhasználó 600 milliós pályázatnak, amelyből kisvasút épül Felcsútra. Orbán hivatala arról tájékoztatott: a nyertes nem más, mint Mészáros Lőrinc alapítványa, a miniszterelnök kedvenc fociakadémiáját üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány.
Egyetlen pályázóként a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát is működtető, Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány nyerte meg azt a 600 millió forintot, amelyből kisvasút épülhet Felcsútra. Áprilisban még csak annyit lehetett tudni, hogy a felhívásra egy szervezet adott be ajánlatot, azt nem mondta meg a Miniszterelnökség, hogy melyik.
A nyertes májusra lett meg, a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint ekkor kötöttek szerződést a miniszterelnök által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát üzemeltető A Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvánnyal. Az alapítvány elnöke Mészáros Lőrinc.
A támogatás 600 millió forint.
2013-ban kezdődött
A kormány 2013-ban döntött úgy, hogy egy határozattal kiemelt beruházássá nyilvánítja a kisvasutat, egyben elkülönít rá 600 millió forint, részben uniós fejlesztési forrást. A vonatkozó tendert az uniós Közép-Dunántúli Operatív Programon (KDOP) belül kellett kiírni, melynek célja eredetileg Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megye fejlesztése volt. Erre kaptunk összesen 200 milliárd forintot az EU-tól.
Az Átlátszó idén márciusban írta meg, hogy megjelent az a felhívás, amelynek nyertese kisvasutat építtethet Felcsútra (tehát itt még nem a kivitelezőkről, hanem a projektgazdákról van szó). A tenderre március 20-áig lehetett jelentkezni. A felhívás szövegéből ugyanakkor az már a kezdetektől tudható volt, hogy azon csak egy pályázat futhat be. A dokumentumban egészen pontosan az állt:
A támogatott projektjavaslatok várható száma: 1 db.
A kisvasút az akadémia régi álma volt, Szöllősi György korábbi kommunikációs igazgató 2013 tavaszán az Indexnek mondta azt:
“A beruházás tervét évek óta dédelgetjük, de most jutottunk a konkrét kivitelezés előkészítéséig."
Szöllősi akkor még bizonytalan volt, hogy “tisztán önerőből" valósítanák meg a beruházást vagy sem. A probléma a 600 millió forintról szóló kormányhatározattal fél évvel később megoldódott.
Nem öncélú beruházás
Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a kormány részben az unió pénzét felhasználva közreműködött abban, hogy a miniszterelnök kedvenc fociakadémiája Felcsúton, a miniszterelnök hétvégi házának helyszínén minimális önerőből megvalósíthasson egy régóta vágyott beruházást, a Miniszterelnökség szerint szó nincs ilyesmiről. Mint korábban lapunknak írták:
“Adott esetben úgyszintén kiemelt projektként az ország számos szegletében került már sor uniós támogatással kisvasút fejlesztésre a Közép-Dunántúli régió mellett a Közép-Magyarországi, az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régióban is"
Szerintük a 2007-2013-as programozási időszaknak 6 hasonló pályázata volt.
“A felcsúti kisvasút-fejlesztés illeszkedik ebbe a koncepcióba; a fejlesztést lehetővé tevő pályázati felhívás célrendszere teljes egészében összecseng a korábbi, hasonló pályázati kiírások célrendszerével. Tehát nem öncélú turisztikai fejlesztésről van szó, ellenkezőleg inkább elvárás, hogy a projekt a régió meglevő turisztikai adottságaival összhangban, azokra építve valósuljon meg" - írták.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig korábban úgy érvelt: ő nem tud olyan jogszabályról, amelyik Magyarország 3200 településéből bármelyiknek is megtiltaná, hogy kapjon fejlesztési forrást.
A korábban megvalósított hasonló pályázatok egyébként a következők: | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"A Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia",
"Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány"
] |
Szekeres távozik a Honvédelmi Minisztérium éléről?
Benyújthatja lemondását Szekeres Imre honvédelmi miniszter a tárcánál történt visszaélések miatt, vállalva a politikai felelősséget a történtekért – értesült a Magyar Nemzet. Lapzártánkig a kormányszóvivőt és a szaktárca szóvivőjét sem tudtuk elérni.
A Budapesti Katonai Ügyészség szerdán közölte, hogy korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt több magas rangú főtiszt ellen is büntetőeljárást kezdeményeztek. Az érintettek között van Oláh János tábornok, a Honvédelmi Minisztérium (HM) védelemgazdasági főosztályának vezetője, egyik beosztottja, valamint az állami tulajdonban lévő HM Currus Zrt. vezérigazgatója is. Eddig két tábornokot, két ezredest és egy századost hallgattak ki gyanúsítottként, több személyt milliós csúszópénzek átvétele után vettek őrizetbe több héttel ezelőtt.
A cikket a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Budapesti Katonai Ügyészség",
"HM Currus Zrt."
] |
Másfél év után lemondott a Klik elnöke. A sajtóértesülést péntek délután a szakminisztérium is megerősítette. Marekné Pintér Aranka közös megegyezéssel távozik a közoktatást és középiskolákat is felügyelő intézmény éléről – írták. Az ellenzéki pártok egymás után reagáltak a hírre.
Kunhalmi Ágnes, az Országgyűlés kulturális bizottságának MSZP-s alelnöke szerint nem elegáns, hogy tönkreteszik a közoktatás teljes rendszerét és aztán találnak egy bűnbakot, Marekné Pintér Arankát, és az egészet ráfogják. Mint mondta, az, hogy a Klik vezetője távozik, azt bizonyítja, nem igaz az a kormányzati vélemény, hogy az iskolák államosítása és a Klik létrehozása egy igazi sikersztori. Véleménye szerint nem szabad egy központból irányítani az iskolákat, mert nem lehet megmondani, milyen oktatás kell egy kazincbarcikai vagy egy rózsadombi kisgyereknek. A Klikre nincs szükségünk – folytatta –, de ha a kormány mégis megtartja, akkor azt közelebb kell vinni a gyerekekhez, a szülőkhöz.
A Liberálisok álláspontja szerint a Klik megalkotásával, az iskolák felelőtlen államosításával, a közoktatás szétverésével az Orbán-rendszer meglopta a fiatalokat, elvette tőlük jövőjüket, a minőségi oktatás és a felelős munka esélyét. Ezt nem lehet jóvátenni azzal, hogy Marekné Pintér Aranka távozik pozíciójából. Marekné Pintér Aranka annak a rendszernek az embere, amely az elmúlt négy év során stadionnyi pénzt vont ki a felsőoktatásból, bevezette a tandíjat, röghöz kötötte a hallgatókat, portfóliót készíttet, államosította az iskolákat, káoszt teremtett a tankönyvpiacon, elbizonytalanította és pártideológia oktatására kötelezte a tanárokat – írták közleményben.
Marekné Pintér Aranka © MTI / Soós Lajos
A Jobbik szerint a Klik csődjének elismerése is Marekné Pintér Aranka leváltása, ami szükséges, de nem elégséges lépés volt: az állami fenntartásba vétel nem oldotta meg a közoktatás finanszírozási problémáit, sőt néhány esetben növelte is azokat, emellett a pedagógusok munkaterheinek kiegyenlítésére sem került sor, ezért az egész rendszer átalakítására is szükség van. A Klik sorozatos botrányai is rávilágítanak arra, hogy ez a rendszer működésképtelen, és szükség van egy ésszerű konstrukció kialakítására, amely nem alázza meg az önkormányzatokat, és biztosítja az iskolák zökkenőmentes napi működését – közölte Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője.
Az Együtt-PM üdvözli Marekné Pintér Aranka lemondását, és reméli, sikerül olyan utódot találni, aki megállítja a rombolást és úrrá lesz a köznevelésben kialakult káoszon – reagált a párt nevében Szabó Szabolcs. A független képviselő emlékeztetett arra a belső használatra készült miniszteri biztosi jelentésre, amelyből kiderült: a szervezet átvilágítása során számos súlyos problémát találtak a revizorok, rávilágítva Marekné személyes felelősségére is. Ráadásul továbbra sem sikerült bevezetni a pedagógusok életpálya-modelljét, a legtapasztaltabb, a rendszert a hátukon cipelő tanárok bérhelyzete semmit sem javult, csak a terheik nőttek – folytatja. Az Együtt-PM szövetség nemcsak alkalmatlannak tartotta Marekné Pintér Arankát a Klik vezetésére, de kezdettől ellenezte a "tanárok államosítását", így az ilyen mamutszervezet kialakítását – közölte.
Az LMP szerint az alkalmatlan vezető távozása után a működésképtelen intézményt is át kéne szervezni. Marekné Pintér Aranka lemondása nem old meg semmit, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ továbbra is rendszeridegen – írta Ikotity István országgyűlési képviselő. Az oktatási intézmények államosítása bizonyítottan káoszhoz vezetett: hibás döntések sorozata, ésszerűtlen gazdálkodás, rossz vezetési gyakorlat – írta. A mamutintézmény működése és gazdálkodása átláthatatlan, tevékenysége káoszhoz vezetett a közoktatásban. Ezt támasztja az alá a napi gyakorlat: a legegyszerűbb taneszközök beszerzése is problémássá vált, akadoznak a szabadságolások, lelassult minden ügyintézés. Az LMP már korábban is a felelős vezetők távozását sürgette – írta Ikotity. | [
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ"
] | [] |
Hivatalosan is bedőlt a Tarsoly Csaba-féle Quaestor-csoport telekommunikációs vállalkozása, a nemzetközi befektetésnek szánt Quaestel. A bíróság fizetésképtelenné nyilvánította az internetalapú távközléssel próbálkozó Quaestel Telekommunikációs Kft.-t, és elrendelte a cég felszámolását.
A cég a 2015-ben bedőlt Quaestor-csoport tagja: közvetett és közvetlen fő tulajdonosa az anyacég Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt., illetve érdekelt benne az ügyészség által is egyelőre hiába keresett amerikai Öcsödy Péter. A cég eddig – ellentétben a valaha burjánzó Quaestor-csoport legtöbb tagjával – nem felszámolás, "csak" végelszámolás alatt állt.
Pedig eddig sem volt különösen jó bőrben. Tavalyi mérlege közel 93 millió forintos veszteséget mutatott, kötelezettségei meghaladták az 1,3 milliárd forintot. Az anyacég Quaestor üzletrészét végrehajtás terheli, a cégre rátáblázott a NAV és a rendőrség vagyon-visszaszerzési hivatala is.
A Quaestel tipikus esete volt a Quaestor értelmetlen pénzfaló befektetéseinek. Az Egyesült Államok-beli központból próbálkozott szolgáltatni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A cégcsoportba tartozó, Svájcban bejegyezett – szintén Öcsödy igazgatásával működő – Quaes Tel Africa AG és a Quaes Tel Middle East AG is felszámolás alatt állnak.
Eközben a bíróság nemrégiben kizárta a Tarsoly és társai elleni vádat megalapozó igazságügyi szakvélemények egyik készítőjét. Kiderült ugyanis, hogy az illető egy olyan céget is vezetett, amely a sértettként kezelt Quaestornak is dolgozott. Márpedig ez összeférhetetlen.
Rádi Antónia | [
"Quaestel Telekommunikációs Kft.",
"Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt."
] | [
"Quaes Tel Africa AG",
"Quaes Tel Middle East AG"
] |
A vádirat szerint Csonka ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában lévő bérelt irodájában két építési vállalkozótól. Lendvai volt kampányfőnöke azt ígérte, hogy közbenjárásával a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. kifizeti ötvenmillió forintos, jogos követelésüket. A pénz átadásakor a vádirat és egy hangfelvétel tanúsága szerint Csonka azt mondta, az összeget Kékesi Tibor szocialista képviselőnek továbbítja.
Csonka Gábor vádlott társai azok az építési vállalkozók, akik először nem a hatósággal tudatták a bűncselekményt, hanem a Magyar Nemzetben hozták azt nyilvánosságra, és csak ezután tettek feljelentést. Apát és fiát társtettesként elkövetett elkövetett vesztegetés miatt a bíróság első fokon 6, illetve 9 hónapos börtönbüntetésre ítélte, de annak végrehajtását két évre felfüggesztette – tájékoztatta lapunkat Futó Barnabás, a vállalkozók ügyvédje. Csonka a bíróságon tagadta bűnösségét. | [
"Terézvárosi Vagyonkezelő Rt."
] | [
"Magyar Nemzet"
] |
A volt főpolgármester-helyettes levélben válaszolta meg a BKV-ügyeket vizsgáló fővárosi bizottság kérdéseit. Az Indexhez eljuttatott levélben azt állítja, a közlekedési céget illetően "mindenben törvényesen, jogszerűen járt el", csak politikusként van felelőssége az ügyekben, de politikusként mások is tudtak az ott zajló ügyekről. Hagyó állítja, sem Balogh Zsolttól, sem mástól soha, semmilyen formában, sem a hivatalban sem máshol, sem dobozban, sem táskában nem vette át és nem fogadott el "bűnös" pénzt.
"Politikusként természetesen van felelősségem. Mindenben törvényesen, jogszerűen jártam el, éppen ezért nem is lehet jogi felelősségem. Mindig a képviselői eskümhöz híven végeztem a munkámat" – írta Hagyó Miklós a fővárosi önkormányzat BKV-bizottságának. Az MSZP-s politikus a közlekedési vállalat ügyet vizsgáló testületnek pénteken postázta el az írott válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket a hét elején akartak neki feltenni, de akkor a volt főpolgármester-helyettes nem ment el a meghallgatásra.
Sem Balogh Zsolttól, sem mástól soha, semmilyen formában, sem a hivatalban sem máshol, sem dobozban, sem táskában nem vettem át és nem fogadtam el "bűnös" pénzt – szögezte le Hagyó arra a kérdésre, hogy érez-e politikai vagy más jogi felelősséget a BKV botrányos ügyei kapcsán? Mint emlékezetes, Balogh egy interjúban azt állította 15 millió forintot adott át a szocialisták volt városvezetőének a cégektől összeszedett pénzekből. Hagyó azt is állítja, hogy hivatali ideje alatt egyik BKV-vezér felé sem fogalmazott meg olyan kérést, amely külső cégek, vagy személyek preferálásra szólította volna fel az cég döntéshozóit.
Hagyó az Indexnek is megküldött válaszlevélben azt írta, hogy valamennyi BKV-s témát megtárgyalta a Főpolgármesteri Kabinet, amelynek hétfőnkénti ülésein részt vett Demszky Gábor főpolgármester, dr. Tiba Zsolt főjegyző, Steiner Pál MSZP-s frakcióvezető, John Emese SZDSZ-es frakcióvezető, Horváth Csaba és Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettesek, Gyekiczky András irodavezető, Nyári Krisztián kommunikációs igazgató. A főpolgármester-helyettes szerint egyedi ügyekben azonban nem kapott instrukciókat, utasításokat felettesétől.
A botrány miatt pártjában is margóra került politikus szerint korábban nem volt probléma munkájával, jóllehet Demszky Gábor azt nyilatkozta, hogy írásban több ízben is kifogásolta Hagyó szakmai működését. "Való igaz, hogy több szakmai kérdésben ütköztettük a véleményünket, mind a kettőnknek meg van a maga stílusa, de ne várják tőlem, hogy ezt minősítsem. Mint politikus megértem az elmúlt hetekben tett politikai kijelentéseit, de személyemet érintő minősítéseit nem kívánom kommentálni és nem értem." – értetlenkedett a levélben Hagyó hozzátéve, hogy Demszky több ízben is dicsérte, eredményesnek nevezte munkáját.
A volt főpolgármester-helyettes szerint racionalizáló munkájának köszönhető többek között, hogy a 2008-as évben a BKV 8-9 milliárd forint megtakarítást tudott realizálni.
Hagyó szerint posztjából következően ő kezdeményezett vizsgálatot több BKV-s ügyben. Az óriási összegű végkielégítésekről erdélyi túráján kapott hírt a sajtóból, amikor rögtön vizsgálatot is kezdeményezett. "emlékeim szerint 2008. januárban több cégvezető mellett Tóthfalusi György elnök úr részére is írtam levelet, amelyben a "tiszta és átlátható működés részeként a vezetők felelősségi körének meghatározásán túl a menedzsment javadalmazásában is rendet kíván tenni a főváros" – írta Hagyó.
Hagyó szerint a tanácsadói szerződések ügyét a BKV Zrt. Felügyelő Bizottsága 2008-ban megvizsgálta, és Demszky Gábor főpolgármestert, Tiba Zsolt főjegyzőt valamint őt informálta is arról, hogy mindent rendben talált.
Az MSZP-s szerint egyébként a vállalat helyzetével a kormánynak is tisztában kellett lennie, hiszen a Pénzügyminisztérium és a Közlekedési Minisztérium delegáltjainak is szavazati jogúk volt a cégben.
Hagyó arra a kérdésre, hogy a Mesterházy Ernőval, Demszky tanácsadójával állapodott-e meg a fővárosi tulajdonú cégek igazgatóságokba és felügyelőbizottságokba delegálható személyek számáról, személyéről, azt válaszolta, hogy "számos egyeztetés volt a koalíciós partnerek között. Az egyeztetések döntő többsége az MSZP frakcióvezetőjének irodájában volt, melyen Steiner Pál frakcióvezető úr, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes úr és Demszky Gábor főpolgármester úr megbízásából Mesterházy Ernő főtanácsadó úr is részt vett." Az egyeztetett személyi döntéseket végeleges formában a kialakult szokás szerint ő és Ikvay-Szabó közös javaslatként vitték a gazdasági bizottság elé.
A levélben Hagyó elismeri, hogy munkakapcsolatban állt az időközben előzetesbe került Mesterházyval, de ezt Demszky Gábor kérte tőle, aki arra szólította fel, hgoy szakmai ügyekben vele egyeztessen. | [
"MSZP",
"BKV"
] | [
"Közlekedési Minisztérium",
"BKV Zrt. Felügyelő Bizottsága",
"Főpolgármesteri Kabinet"
] |
Egy kicsit még drágább lesz a hajdúnánási Moto GP-pálya, ugyanis az Orbán-kormány úgy döntött, hogy további milliókat csoportosít át erre a célra.
A kormány felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy gondoskodjon a beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok független értékbecslés szerinti értéken történő megszerzéséről és annak beruházásra alkalmas területté nyilvánításáról legfeljebb 800 millió forint összeghatáron belül
- szól a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat.
Lapunk írta meg korábban, hogy Hajdúnánáson a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is elfogadták, hogy a kormány 65 milliárd forintból MotoGP-pályát építsen. Erre a célra egy céget is alapítottak Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. néven debreceni székhellyel. Ennek a cégnek Pacza József lett az ügyvezetője, aki korábban Debrecen városfejlesztési osztályának vezetője volt.
2021-ben már jelentős forrást igényel az építkezés és annak előkészítése, ezzel összefüggésben 20,4 milliárd forintot fognak a jelenlegi tervek szerint elkölteni. Az összeget ráadásul a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó, a gazdaság talpraállását szolgáló Gazdaságvédelmi Alapból biztosítják.
A 20,4 milliárd forint a magyarországi versenyhelyszín (pálya és kapcsolódó létesítmények) megépítésének első fázisát biztosítja. Jövőre pedig már az első kapavágások is megtörténhetnek. | [
"Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft."
] | [
"Gazdaságvédelmi Alap",
"Magyar Közlöny",
"Moto GP-pálya"
] |
Jogerős börtönbüntetésének megkezdése alól azért kapott halasztást Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető volt kampányfőnöke, mert az igazságügyi orvos szakértő szakvéleménye szerint Csonka Gábor "pszichés megbetegedése miatt életét közvetlenül veszélyeztető betegségben szenved". A szakvéleményben az is szerepel, hogy Csonka betegség-tünetegyüttese "olyan krízishelyzetként értékelhető, amely az elítélt életét potenciálisan veszélyezteti".
A volt szocialista politikus ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában, így vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt június 19-én jogerősen három év börtönbüntetésre ítélték, de ő azóta sem vonult be a börtönbe, és a bűnügyben első fokon eljáró Fővárosi Bíróság (FB) a napokban egészségügyi okból másodszor is halasztást adott neki.
Szebeni László, az FB elnökhelyettese lapunknak úgy nyilatkozott: az elítélt távolléte igazoltnak minősül. Az első végzés szerint a volt kampányfőnöknek szeptember 19-én, vagyis három hónappal a jogerős ítélet után kellett volna jelentkeznie a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben. A védő azonban orvosi igazolást mellékelve szeptember 4-én újabb halasztást kért. Ennek nyomán az FB december 19-ig lehetővé tette Csonka Gábornak az igazolt távollétet. Azonban Szebeni László rámutatott: ez a végzés még nem jogerős, az ügyész például szeptember 20-án vette át a dokumentumot, és a fellebbezési határidő még nem telt le. Az elnökhelyettes hozzátette: a bíró orvosi szakvélemény alapján dönt, s halasztást akkor engedélyezhet, ha az elítélt gyógykezelése büntetés-végrehajtási intézetben nem lenne megoldható, illetve ha az érintett egészsége, netán az élete súlyos veszélyben forogna.
A törvény szerint a két évet meghaladó szabadságvesztés megkezdésére akkor adhat halasztást a bíróság, ha az elítélt betegsége "az életét közvetlenül veszélyezteti", ha ezt az igazságügyi orvos szakértői szakvélemény is alátámasztja, illetve ha a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálatának vezetője nyilatkozik arról, hogy az elítéltet a büntetés-végrehajtás keretei között nem tudják kezelni.
A büntetés-végrehajtás augusztus 1-jei nyilatkozata csupán annyit tartalmaz: "A gyógykezelés befejeződéséig, állapotának megnyugtató stabilizálódásáig a halasztás engedélyezését megfontolni javasoljuk." Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke szerint a törvény alapján a büntetés-végrehajtásnak arra kellett volna egyértelmű választ adnia, hogy tudja-e kezelni az elítéltet vagy sem; az egyértelmű válasz hiánya viszont a halasztást engedélyező bírói döntés jogszerűségét kérdőjelezi meg.
Kulcsár Anna – Pilhál György | [
"MSZP"
] | [
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága",
"Fővárosi Bíróság",
"Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet",
"Legfelsőbb Bíróság"
] |
Fidesz-közeli cég jelentetheti meg a főváros négy oldalas havi információs mellékletét. A közbeszerzési eljárás végeredményét zárt ülésen hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés.
A Helyi Téma kiadója nyerte a fővárosi önkormányzat négy oldalas havi mellékletének megjelentetésére nyáron kiírt közbeszerzési eljárást. Bár a július elsején meghirdetett tender nyílt eljárás volt, a pályázatra csupán egy ajánlat érkezett. Igaz, nem sok időt hagytak a jelentkezőknek. Az ajánlattétel határideje augusztus 12-én lejárt. A fenti időpontig beérkező egyetlen pályázatot a Théma Lapkiadó Kereskedelmi és Szolgáltatási Kft. nyújtotta be.
A cég a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójának Vitézy Dávid nagybácsikájának érdekeltségébe tartozik. De nemcsak ez szólt mellette. Vitézy Tamás ugyanis sohasem rejtette véka alá, miért vette meg a Helyi Téma ingyenes lapokat kiadó Théma Lapkiadót. Két éve lapunknak azt nyilatkozta: "Azt a szellemiséget kívántam szolgálni, amit Orbán Viktor kormányzása alatt tapasztalhatott meg az ország."
2011. június 2. Tarlós István főpolgármester sajtótájékoztatója. Fotó: Teknős Miklós
A lapkiadó nemrég került Vitézy kizárólagos tulajdonába. A cég törzstőkéje 1,2 milliárd forint. Vitézy az elmúlt években ugyan milliárdokat bukott a Thémával, de tavaly a kiadó nyereségessé vált, lévén az előző évinél negyedmilliárddal több, 1,29 milliárd forint nettó árbevétellel zárta 2010-et. A lap példányszáma meghaladja a 750 ezret.
Ennek ellenére aligha jött rosszul az évi nettó 94 millió forintos megrendelés. Ennyit fizet ugyanis Budapest a havi négy oldalas, fővárosi sajtócsoport által átadott cikkek, tájékoztatók és képek 12 alkalommal történő megjelentetéséért.
A Főváros Közgyűlés ma délután zárt ülésen tárgyalta az előterjesztést, majd a fideszes többség csekélyke vita után jóváhagyta a közbeszerzési eljárás eredményét. | [
"Théma Lapkiadó"
] | [
"Budapesti Közlekedési Központ",
"Főváros Közgyűlés",
"Fővárosi Közgyűlés",
"Théma Lapkiadó Kereskedelmi és Szolgáltatási Kft.",
"Helyi Téma"
] |
Ha esik az eső, akkor sem érdemes összecsukni az esernyőt, ha az ember belép a Nyugati pályaudvarra, mert belül, a vágánycsarnokban majdnem ugyanolyan eséllyel kap vizet a nyakába, mint kint. Az ország egyik legfontosabb, járványmentes időkben naponta több tízezer ember által használt vasúti létesítménye évek, lassan évtizedek óta rettenetes állapotban van, két éve például egy nagyobb vakolatdarab szakadt le.
A tetőszerkezet állapotát mindennél jobban mutatja az a videó, amelyet még 2014-ben tett közzé a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület:
Gyalázatos, szégyen, felháborító – ilyen szavakkal illették az utasok a Nyugati pályaudvar műemlék Eiffel csarnokának állapotát. Bent ugyanis néha jobban esik az eső, mint kint. Az állami tulajdonú, MÁV kezelésű épület évtizedek óta rohad, a beázások nem most kezdődtek. Utoljára a MÁV előző vezérigazgatója, Szarvas Ferenc ígérte meg három évvel ezelőtt, hogy megcsináltatja a tetőt, de ahogy látjuk abból sem lett semmi, és sajnos azóta sem foglalkozik senki a budapesti pályaudvarok sorsával. Végül is minek, csak napi hetvenezer ember használja. A víz lassan mindenhol utat tör, patakokban folyik le az oszlopokon, mellettük a falakon. A falak mállanak, csoda hogy még egyben van az épület. Megvárjuk míg szétrohad és összedől?(a felvétel 2014. augusztus 21-én délelőtt fél kilenckor készült, eddigre a nagy eső már rég elment, kint csak szemerkélt) Közzétette: VEKE – 2014. augusztus 21., csütörtök
A felújítást évek óta ígérgetik, de úgy tűnik, hogy most már tényleg el is indul. A pályaudvar teteje és homlokzati üvegfalainak felújítására kiírt tenderen két cég adott le ajánlatot. A befutó végül a Puskás Stadionon és a Liget-projekt több beruházásán is tízmilliárdokért dolgozó Magyar Építő Zrt. lett, amely – legalábbis nagy valószínűség szerint – jó félmilliárddal olcsóbban vállalta a munkát, mint amennyiért a Mészáros-család cége, a Fejér B.Á.L. elvégezte volna.
A MÁV tavaly év végén írta ki a közbeszerzést, amely alapján
felújítják a pénztárcsarnok, a McDonald’s és a vágánycsarnok tetejét, utóbbit a csatlakozó üvegszerkezetekkel,
rekonstruálják a homlokzati hat kisebb toronytetőt,
részben átépítik a csapadékvíz-elvezető rendszert, és
megújítják az üveg függönyfalat az épület mindkét végén.
A kiírás szerint csak a tetőszerkezeten 1800 négyzetmétert kell leüvegezni, a homlokzaton pedig ennél is nagyobb üvegfelületet kell felújítani. Mindezt úgy, hogy műemlékről van szó.
Szóval már az elején látni lehetett, hogy masszívan milliárdos beruházásról van szó. A munkának azonban elvileg van fedezete, hiszen Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója korábban azt nyilatkozta, hogy a fejlesztésre európai uniós forrásokkal rendelkezik a vasúttársaság.
Múlt héten az is kiderült, hogy mennyi uniós forrás kellene erre, a MÁV ugyanis feltöltötte a közbeszerzési rendszerbe az ajánlatok elbírálásáról szóló összesítést. Ebből pedig az derül ki, hogy
a két beérkező ajánlatból az olcsóbb csak egy hajszállal marad el a 9 milliárd forinttól.
A Magyar Építő Zrt. vállalta elvileg ennyiért a munkát, de ez azért nem teljesen egyértelmű, mert a dokumentumot valószínűleg rosszul töltötték ki. Az ajánlatok felsorolásánál a Magyar Építő mellett ez az összeg szerepel, a nyertes megnevezésénél azonban már – szintén a cég neve mellett – egy ennél bő félmilliárddal magasabb. Azért tűnik szinte biztosnak, hogy utóbbi a hibás, mert az ott megadott 9,52 milliárd épp megegyezik a másik pályázó, a Mészáros Lőrinc és gyermekei tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Zrt. ajánlatával.
A Magyar Építő a mostani megbízással viszonylag hosszú idő után nyert újabb állami munkát. Legutóbb tavaly augusztusban a labdarúgó Eb-hez szükséges kiegészítő beruházásokat bízták rájuk, illetve a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Záév Zrt.-re, amellyel a Puskás Stadiont is közösen építette a vállalat. Az a nyolcmilliárdos projekt – annak ellenére, hogy az Eb-t elhalasztották – lassan befejeződik.
A cég egyébként korábban közvetve annak a Szíjj Lászlónak a tulajdonában volt, akit épp Homolya Róberttel közösen fényképezett le 2018-ban egy luxusjachton az Átlátszó. Szíjj azonban már 2017-ben megvált a társaságtól, amely azonban így is Fidesz-közeli tulajdonban maradt. A Magyar Építő ugyanis Szíjjtól a Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila és a sajtóinformációk szerint a kormányfő vejével és lányával szintén összekapcsolható Szeivolt István érdekeltségébe került. A vállalatnak pedig azóta is jól megy: 2017 nyara óta önállóan 17, más cégekkel közösen pedig több mint 40 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott.
Közélet felújítás Magyar Építő Mészáros Lőrinc nyugati pályaudvar Olvasson tovább a kategóriában | [
"MÁV",
"Magyar Építő Zrt."
] | [
"Záév Zrt.",
"Fejér B.Á.L.",
"Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület",
"Fejér B.Á.L. Zrt."
] |
Ismét őrizetbe vette Szima Juditot a nyomozó ügyészség
Csütörtökön ismét őrizetbe vette a Kaposvári Nyomozó Ügyészség Szima Juditot, eddig négy személyt hallgattak ki gyanúsítottként.
A mai napon a Kaposvári Nyomozó Ügyészség őrizetbe vette Szima Juditot, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete főtitkárát – áll a Somogy Megyei Főügyészség közleményében –, és intézkedett előállításáról. A mai napon még gyanúsítotti kihallgatására is sor kerül. A bűnügyben eddig négy személyt hallgattak ki gyanúsítottként.
Az ügyről a Somogy Megyei Főügyészség későbbre ígért részletes tájékoztatást.
Mint ismert, a TMRSZ főtitkárát június elején állította elő, hallgatta ki és vette őrizetbe a nyomozó ügyészség, miután több órás házkutatást tartottak nála. Akkor részben hűtlen kezeléssel, részben sikkasztással gyanúsították meg, akit a kaposvári bíróság nem helyezett előzetes letartóztatásba, hanem lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben. | [
"Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete"
] | [
"Kaposvári Nyomozó Ügyészség",
"Somogy Megyei Főügyészség"
] |
Újra rámosolygott a szerencse Matolcsy György jegybankelnök fiára, Matolcsy Ádámra. Az érdekeltségébe tartozó Balaton Bútor Kft.-vel is keretszerződést kötött a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egy hatalmas, hároméves bútorbeszerzésre – derül ki a minap nyilvánosságra került dokumentumokból. Az állam 20 milliárd forintot tervez költeni, és a Balaton Bútor mellett még öt céggel kötöttek keretszerződést. Amikor valamely állami intézménynek a következő három évben bútorra lesz szüksége, akkor már csak ezt a hat céget versenyeztetik egymással.
A Balaton Bútor jó helyről indul, erről az árulkodik, hogy a 20 milliárdos keretösszegű pályázatnál a legjobb pontszámot ez a cég kapta. Nyolc vállalkozást hívott meg ajánlattételre a KEF, ebből heten adtak is be ajánlatot, és egy esett ki a rostán.
Nem tudni tehát még, hogy a 20 milliárdos keretből mennyit húzhat be Matolcsy Ádám érdekeltsége, mindenesetre óriási lehetőséget kapott. A cég 2015-ben került a Matolcsy-fiú érdekeltségébe (a Glamorous Kft.-n keresztül, amelyet két évvel ezelőtt bezárt, most a bútorgyárban 80 százalékos Magyar Stratégiai Zrt.-n keresztül közvetett tulajdonos a jegybankelnök kisebbik fia), az elmúlt években a forgalma nettó másfél milliárd forint körül ingadozott.
Amióta a jegybankelnök fiának érdekeltségébe került a bútorcég, azóta több ízben is közpénzt felhasználó szervezettől nyertek el megbízásokat.
2017-ben
okosirodás projekthez kapott durván 500 millió forintot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel közös fejlesztésre,
az Ipar 4.0-ra való átálláshoz, a vállalatirányítási rendszer fejlesztésére 92 milliót,
gyakornoki programra pár milliót,
egy másik céggel közösen 351 millió forintos megbízáshoz jutottak az Egri Törvényszéktől és a Heves Megyei Főügyészségtől.
2018-ban
külföldi kiállításokon való részvételre durván 10 millió forintot zsebelhettek be,
ugyanebben az évben a Testnevelési Egyetem, két körben bútorokat rendelt tőlük, bő 220 millió forint értékben.
2019-ben | [
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság",
"Magyar Stratégiai Zrt.",
"Balaton Bútor Kft."
] | [
"Moholy-Nagy Művészeti Egyetem",
"Egri Törvényszék",
"Glamorous Kft.",
"Heves Megyei Főügyészség",
"Testnevelési Egyetem"
] |
Az egyház egy önálló köztársaság, azt csinál, amit akar, legfeljebb a Jóisten kéri számon – így jellemezte a hazai állapotokat a Győri Egyházmegyei Hivatal volt számvevője, akit félmilliárdos sikkasztás vádjával állítottak kedden a bíróság elé.
– Megbántam, amit tettem, meg is gyóntam, de a lelkiismeretemet azzal nyugtatom: az egyház javát szolgáltam – mondta T. Gy. vádlott Vajda Edit bírónő kérdésére kedden a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon. A Győri Egyházmegye korábbi számvevőjét különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettével vádolja az ügyészség. Az egyházmegyei hivatal könyvelője, H. L.-né ugyancsak sikkasztás miatt került a vádlottak padjára.
A Horváth Orsolya ügyész által ismertetett vádirat utal arra: az egyház működését a kánonjog, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szabályozza. A törvény az egyházi jogi személyre bízza, hogy milyen szervezeti felépítést hoz létre, és ezen belül milyen szabályokat alkot meg önmaga számára. Mivel az egyházi jogi személy vállalkozási tevékenységet nem végez, nem is köteles a számviteli törvény azon rendelkezéseit betartani, amelyek az egyéb gazdálkodó szervezetekre nézve kötelezőek.
A Győri Egyházmegyei Hivatalnak nem is volt belső ellenőrzési szabályzata, és szervezeti működési szabályzata sem.
A gazdálkodásnak azért megtalálták a törvényes módját, az ostyasütésre létrehoztak egy betéti társaságot, melynek beltagja és ügyvezetője a számvevő lett. Ezzel kapcsolatban T. Gy. úgy fogalmazott a bíróságon: "megérne egy külön misét, hogy ez a bt. miért alakult meg, de a vádlottak padjáról én vádolni senkit sem akarok."
Ez a bt. meglehetősen furcsa tranzakciókat hajtott végre. Megvett például egy balatonszepezdi üdülőt mintegy 100 millió forintért. Az összeget három év alatt részletekben fizette ki az egyházmegye pénzéből, noha az ő költségvetésükben ez a kiadás nem szerepelt, s a vádirat szerint a vásárláshoz sem a püspök, sem a gazdasági bizottság nem járult hozzá, nem is tudott róla.
T. Gy. azt vallotta: a vásárlás előtt megmutatták az üdülőt a megyéspüspöknek, aki valóban azt mondta, gondolkozzanak még az üzleten, és később térjenek vissza rá. A vádlott szerint azonban mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy az üdülő időközben kinek a kezébe került, hiszen a papok ingyen pihenhettek ott – a misék számára is kialakították a szakrális helyet –, a plébániák pedig igen kedvezményes üdüléseket szerveztek Balatonszepezdre. Az ingatlan ténylegesen a bt. tulajdonában volt, később – azonban még azelőtt, hogy a számvevőt feljelentették volna – elajándékozták az egyháznak. Az okozott kár jelentős része tehát ebben az esetben megtérült.
A számvevő a bíróságon úgy fogalmazott: az üdülőfelújítással születésnapjára szerette volna megajándékozni a megyéspüspököt. Egyébként vettek egy másik ingatlant is, a kettőnek a vételára és felújítási, berendezési költsége elérte a 261 és fél millió forintot.
A számvevőt azzal is vádolják, hogy különböző jogcímeken további 163 millió forinttal a sajátjaként rendelkezett: az összeget ugyan az egyházra költötte, de jogosultság hiányában ezt nem tehette volna meg.
T. Gy. azzal védekezett, hogy például a templomok felújítására betervezett összegek a munkálatoknak csak egy részét fedezték, azokat ki kellett pótolni. Mindenkinek tudni kellett, hogy az adott felújítás – melyet főpapok áldottak meg – költségeire a hivatalosan megállapított összeg nem volt elegendő, mondta. Még akkor sem, ha közben "ügyeskedtek", számla nélkül fizettek a munkálatokért, ajánlatokat csak szóban kértek, s írásos szerződést sem kötöttek.
Egy másik vádpont szerint a számvevő 64 millió 600 ezer forintot fizetett ki jogosulatlanul. Tiszteletdíjban és munkahelyi kölcsönben részesítette az egyházmegye dolgozóit, köztük takarítókat, kertészeket és papokat. Értelmezése szerint a hatályos törvények lehetővé tették azt is, hogy ezek a tiszteletdíjak személyi jövedelemadó-mentesek legyenek. A bíróság ezeknek a jogszerűségét is vizsgálja.
T. Gy. elismerte, hogy számlakivonatot is hamisított, de – mint mondta – a papok védelmében tette. Nem akarta, hogy a könyvvizsgáló felfedje azokat a kifizetéseket a papoknak, melyekhez a püspök nem járult hozzá.
Összességében nem csináltam mást, mint az egyházmegye egyik zsebéből a másikba tettem át a pénzt – minősítette saját cselekedetét a számvevő. Azt mindvégig hangoztatta, hogy az egyházmegye pénzének jelentős részét kitevő iskolai normatív támogatásokat külön kezelték, ahhoz ő nem is férhetett hozzá, csak az egyéb támogatások fölött diszponálhatott. A bírónőnek arra a kérdésére, hogy mekkora volt az egyházmegye támogatása, azt felelte: évente 600 millió és 1 milliárd forint között mozgott, attól függően, melyik párt volt éppen kormányon.
Glegyák Jenő, a számvevő ügyvédje a tárgyalás után lapunknak az ellenőrzés hiányáról beszélt, s azt hangsúlyozta: a kár nagy része megtérült. T. Gy. pedig arra hivatkozott: volt egy máig vissza nem vont megbízása a megyéspüspöktől, mely szerint a hivatal gazdasági, pénzügyi és számviteli ügyeiben helyette eljárhatott, szerződéseket köthetett, megrendeléseket írhatott alá. Ezt egyébként a tárgyaláson a bírónő is idézte, de hozzátette: engedély nélküli utalásokra ez a dokumentum nem adott felhatalmazást.
A tárgyalás az egyházmegye vezetőinek tanúkénti meghallgatásával folytatódik. | [
"Győri Egyházmegyei Hivatal"
] | [
"Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság"
] |
"A koncepció lényege nem az, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesület felvásárolja az erdélyi médiapiacot" - mondta az egyesület egyik vezető alakja, aki egyébként Habony Árpádnak is ismerőse.
Tavaly decemberben derült ki, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesületnek és oldalának, a foter.ro lapnak 1,45 milliárd forint (kb. 4,5 millió euró) támogatást ítélt meg a magyar kormány, az Átlátszó Erdély erről kérdezte az egyesülethez kötődő Demeter Szilárdot, aki magát annak a "nem hivatalos nagyköveteként" határozta meg.
Demeter a Századvégnek dolgozik elemzőként, korábban Tőkés László EP-képviselő irodáját vezette, a 444.hu szerint Habony Árpád egyik közeli munkatársa, ezt Demeter maga az Átlátszó Erdélynek tagadta, de mint mondta, ismeri Habonyt és szokott is vele beszélni, ahogy más "fontos emberekkel" is.
Demeter a tavaly év végén megkapott közel másfél milliárd forintos magyar kormánytámogatásról azt mondta, sokszor lobbizott a médiatervével fideszes politikusoknál, legutoljára egy "Erdély 3.0" munkacímű projekttel, amely elmondása szerint egy összetett koncepció "egy integrált média felépítése mellett az erdélyi szcéna megteremtésének elemeivel, valamint mindazon platformok koncepciójával, amelyek az ezen eszközökkel történő közösségépítést szolgálhatják". Demeter azt mondta, olyan infokommunikációs megoldásokat szeretnének fejleszteni, amelyek segítségére lehetnek a külhoni anyanyelvi nyilvánosság szereplőinek.
Elmondása szerint a pénz egy része a romániai magyar médiatér szereplőire jellemző, az elmúlt évtizedek során megtelepedett sajátos gazdálkodás és hatásai felszámolására fog elmenni, emellett más portálokkal és újságírókkal akarnak együtt dolgozni, de "lesz saját portálunk több is, vertikális is, horizontális is, lesz szerkesztőségünk, és lesz lehetőségünk befogadni és forgalomba hozni a szerkesztőségen kívüliek tartalmát is, beleértve az olvasói vagy olvasók generálta kontenteket is".
Demeter hangsúlyozta, hogy a támogatás nem csak az eddig évi kb. 40 millió forintból működő a Főtér.ro fejlesztését célozza, hanem külön projektcéget hoznak létre. Demeter szerint egyébként bár a magyar kormánytól kaptak pénzt, nem pártpolitikai célokat akarnak kiszolgálni.
Arról, hogy mi lesz a csődbe jutott Udvarhelyi Híradóról, Demeter azt mondta, az Udvarhelyi Híradó Kft-t az alapítvány alapszabályzata értelmében nem lehet eladni, de az Erdélyi Magyar Médiatér Egyesület már résztulajdont vásárolt a Prima Press Kft.-ben, amely átvette az Udvarhelyi Híradó dolgozóit.
A koncepció lényege nem az, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesület felvásárolja az erdélyi médiapiacot
- mondta Demeter, aki szerint inkább az lenne a szándék, hogy hatékony, több lábon álló, integrált portfóliót rakjunk össze, amely egy közösségorientált anyanyelvű médiaként viselkedne, saját bevallása szerint "szcénát" akarnak építeni, egy Erdély 3.0-át. Hozzátette, szerinte a Fidesz nemzetpolitikai okokból támogatja az elképzelésüket, és bár hosszú távon saját lábra akrnának állni, számítanak további kormánytámogatásokra. | [
"Prima Press Kft.",
"Fidesz",
"Erdélyi Médiatér Egyesület"
] | [
"Udvarhelyi Híradó Kft",
"Udvarhelyi Híradó",
"Erdélyi Magyar Médiatér Egyesület",
"Átlátszó Erdély"
] |
Az első fokon eljáró bíróság szerint ki kellett volna zárni a végül a pályázatot is megnyerő Adveniót. A jogi siker nem jelenti azt, hogy visszatér a Danubius.
Első fokon pert vesztett az Országos Rádió és Televízió Testület a Danubius Rádióval szemben a Fővárosi Bíróságon. A rádió tulajdonosa szerint törvénytelen volt az országos rádiófrekvenciákra kiírt pályázat elbírálása, amelynek következtében elvesztették addig használt frekvenciájukat, amit a Class FM kapott meg.
Az Index információi szerint a bíróság döntése szerint a pályázati szabályok értelmében ki kellett volna zárni a nyertes rádiót működtető Adveniót a pályázatból, viszont a bíróság ennek ellenére nem adott helyt a Danubius azon kérelmének hogy semmisítsék meg a pályázat eredményét.
Ami tapad, ragad
A per első tárgyalása tavaly december 17-én volt, akkor azért halasztották el a tárgyalást, mert a Danubius kiterjesztette a keresetét, és ezzel az ORTT képviselője szerint teljesen új helyzetet teremtett. A Danubius Rádió által az ORTT, illetve a Class FM-et működtető Advenio Zrt. ellen indított polgári perben a felperes a médiatörvény megsértésére hivatkozva a pályázat jogellenességének, illetve az az alapján kötött szerződés semmisségnek a megállapítását, és az eredeti állapot helyreállítását kérte a bíróságtól, melynek következtében a Class FM-nek azonnal el kellene hallgatnia.
Információink szerint az ítélet nem jelenti azt, hogy a már megkötött szerződések semmisek, így szinte elképzelhetetlen, hogy a bíróság végül új pályázat kiírását rendelje el, vagy a Danubiust kiáltsa ki mégis győztesnek. Legfeljebb kártérítési igénnyel élhet majd a jogerős ítélet után a vesztes rádió, hiszen a bíróság ítéletében még meg is jegyezte, hogy hogy az ORTT mint közigazgatási szerv ebben az eljárásban nem kötelezhető az országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási szerződés felmondására.
Az Advenio Zrt. egyelőre nem kommentálja a Fővárosi Bíróság keddi, első fokú döntését, amely szerint jogsértő volt az ORTT tavaly őszi frekvenciapályázata, aminek eredményeként a Sláger és a Danubius helyett a Neo FM és a Class FM kapott országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási jogosultságot
A Fidesz szerint a Danubius vesztett
"Örömmel vettem tudomásul a Fővárosi Bíróság nem jogerős ítéletét, mely szerint az ORTT a Class rádiót működtető Advenio Zrt-vel kötött műsorszolgátatási szerződése érvényes" - írta Szalai Annamária, az ORTT Fidesz által delegált tagja a bíróság döntésére reagáló közleményében. A Danubius Rádió Műsorszolgáltató Zrt. kereseti kérelmeit egyetlen kivétellel elutasították - hívta fel a figyelmet.
Szalai Annamária szerint a Danubius pervesztességét támasztja alá az a tény, hogy mintegy ötmillió forint perköltséget kell kifizetnie az alperesek, azaz az ORTT és az Advenio Zrt. részére.
Botrányos volt
Az országos rádiófrekvenciák odaítélésének módja miatt mondott le tisztségéről Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, aki szerint érvénytelennek kellett volna nyilvánítani a két, később nyertes pályázatot. A két korábbi nyertes a Sláger és a Danubius, amelyek 12 év után kényszerültek távozni az éterből, ezután fordultak bírósághoz. | [
"Advenio",
"Országos Rádió és Televízió Testület"
] | [
"Advenio Zrt-vel",
"Class FM",
"Class rádió",
"Danubius Rádió Műsorszolgáltató Zrt.",
"Fővárosi Bíróság",
"Neo FM",
"ORTT Fidesz",
"Danubius Rádió"
] |
Hűtlen kezelés gyanúja: fókuszban az egri színház
Belső ellenőrzés | Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt indított eljárást a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság az egri Gárdonyi Géza Színházról készült belső ellenőrzési jelentés alapján.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Gazdaságvédelmi Osztálya írásban tájékoztatta a Heves Megyei Önkormányzat főjegyzőjét: hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt hivatalból eljárást indítottak az egri színházról készült belső ellenőrzési jelentés alapján.
Ismeretes: a színházban lezajlott belső ellenőrzés tapasztalatairól március elején tárgyalt a megyei közgyűlés eseti, az előző ciklus tisztázatlan ügyeivel foglalkozó vizsgálóbizottsága. Ezt követően került fel a belső ellenőrzési jelentés teljes terjedelmében a www.hevesmegye.hu honlapra, a bizottsági ülés valamennyi egyéb dokumentumával együtt.
A rendőrségtől érkezett levél szerint a Heves Megyei Önkormányzat honlapján olvasható, s a Heves Megyei Önkormányzat Belső Ellenőrzési Osztálya által készített ellenőrzési jelentésből az tűnik ki, hogy "2009.04.01. és 2010.09.30. között az egri Gárdonyi Géza Színház működése, gazdálkodása során nem tartották be a számviteli törvény, a belső normák, valamint más jogszabályok előírásait. A gazdálkodásban olyan elemek jelentek meg, melyek a vagyonkezelési kötelezettség megszegésének gyanúját vetik fel." A fentiek alapján a gazdaságvédelmi osztály hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt 2011. április 8-án feljelentés-kiegészítést rendelt el.
A rendőrség már a héten megkezdi az ügyben érintettek kihallgatását. Egyúttal bekértek mindennemű, az ellenőrzés során keletkezett iratanyagot. | [
"Gárdonyi Géza Színház"
] | [
"Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága Gazdaságvédelmi Osztálya",
"Heves Megyei Rendőr-főkapitányság",
"Heves Megyei Önkormányzat Belső Ellenőrzési Osztálya",
"Heves Megyei Önkormányzat"
] |
Legalább harmadával nőtt a gépi kávé ára a NAV csodafegyvere miatt
Lerohadnak az italautomaták a valójában nem is kötelező felügyeleti egységtől. Teljes a káosz a piacon, azt sem tudják a szolgáltatók, hogy látja-e őket a NAV.
A 25 ezerből eddig mindössze néhány ezer italautomatába szerelte be a Magyar Posta az automata felügyeleti egységeket (afe). A szerkezet működési elve hasonló az online kasszákéhoz. Online kapcsolatot teremt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint az automaták között, így ellenőrizhető lenne forgalom.
A piaci szereplők számára felfoghatatlan módon nyáron a postát jelölték ki a felügyeli szolgáltató szerepére.
Nem biztos, hogy figyel a NAV
"Hiába kérdeztük többször az adóhivalt arról, látják-e a forgalmi adatokat. Érdeklődtünk, hogy rendben vannak-e a számok. Választ nem kaptunk, nem tudjuk, hogy minden megfelelően zajlik-e" – mondta a Zoom.hu Magyar Ital-és Áruautomata Szövetségének elnöke.
Szöllősi Balázs szerint a legnagyobb gond – amiről a Zoom.hu is beszámolt –, hogy novemberben tesztüzem nélkül kezdték beszerelni az egységeket, hiába kérték a döntéshozókat, próbálják ki működés közben a gépeket. Az érdekképviselet vezetője már régóta kérte azt is, hogy az 5 ezer forintos havi működési díjat gondolják át a törvényhozók, számos automata ugyanis ennél kisebb árréssel dolgozik, ezért nem tudják kigazdálkodni a vállalkozók. Süket fülekre talált, így sok helyen ott, ahol eddig 60-70 forint volt egy kávé, mára 100 forint fölé nőtt az ára, de a többi termék nagy része is ennyivel drágult. Ezzel pedig a kiskeresetű fogyasztók, gyári munkások jártak legrosszabbul.
Ha pedig az afe meghibásodik, akkor az automata leáll.
Hiába rugalmas a posta, és engedi meg, hogy amíg a szerelőjük valahogyan helyrehozza a hibát, addig az egység nélkül is üzemelhessen az automata, az egy-két órára mindenképpen leáll. A fogyasztók abban az időben áru nélkül maradnak. Nem véletlen, hogy emiatt egy gyár- vagy üzlettulajdonos inkább más automatás szolgáltatót keres.
Hatályon kívüli törvény
"Mivel a döntéshozók decemberben gyakorlatilag hatályon kívül helyezték a törvényt, azaz eltolták a bekötés határidejét, ezért sok automatás eltekint az afe beszerelésétől. Tavaly júliusban mindenkinek regisztrálnia kellett a postánál, ezért sokaknál megkezdték a bekötést, hiszen kifizették az árát.
Van azonban olyan vállalkozó, aki ezt visszautasítja, amikor a Magyar Posta keresi. Ezt pedig jogszerűen teszi, viszont így versenyelőnyhöz jut.
"Nemrég beszéltem olyannal kollégával, akinek száz gépébe már bekötötték az afe-t, ez kapásból 500 ezer forintos hátrány" – mondta Szöllősi Balázs.
Az elnök már korábban arra kérte a nemzetgazdasági tárcát, hogy idén július 1-jéig tolják ki a határidőt, erre sem kapott konkrét választ, így azt sem tudják, mikortól büntetik azt, aki nincs bekötve a NAV-hoz.
Szöllősi Balázstól úgy tudjuk, hogy tavaly júliusig mintegy 38 ezer automata volt a magyar piacon, legalább 10 ezren már nem is regisztrálták a gépeket.
A maradék 25-28 ezerből szerinte maximum 20 ezret kötnek majd be a NAV-hoz. Az 5 ezer forintos havidíj miatt azonban ezek közül is sok eltűnik, a kávék, italok ára pedig tovább drágul. Az elnök szerint a helyzetet tovább nehezíti, hogy július 1-jétől kell átállniuk a cégeknek az online számlázásra, valószínűleg inkább ezzel lesz elfoglalva a tárca és a NAV. Mindezek miatt újból felkereste a tárcát, válaszukat várja.
Ezt mi is megtettük, de küldtünk levelet a NAV-nak és a postának is. Amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.
Rogánék biznisze?
Mint megírtuk, az automatából kinyerhető pénzek a jól ismert üzleti körök figyelmét sem kerülték el. A Magyar Nemzet számolt be róla, hogy a francia hátterű Sagemcom Magyarország 2,4 milliárd helyett 3,9 milliárdért telepíti majd az automata felügyeleti egységeket. A lap Közbeszerzési Értesítőből vette észre még tavaly november elején, hogy a cég alvállalkozókat is igénybe vesz, köztük a Rogán Antal propagandaminiszter elektronikus aláírási szabadalmát is jegyző MobilSign Kft.-t.
A cég egyetlen tulajdonosa pedig Kertész Balázs belvárosi ügyvéd, Rogán Antal egyik legfőbb bizalmasának egykori felesége, Pozsgai Petra.
Ennek a másik érdekessége az, hogy a Magyar Postának az automata felügyeleti informatikai rendszerének kialakításához egy tanúsítványra volt szüksége, amelyet a Rogán Antal feltalálótársaihoz köthető Hunguard Kft. adott ki. Ennek a cégnek az egyik tulajdonosa Csík Balázs, a MobilSign Kft. ügyvezetője is. | [
"Sagemcom Magyarország",
"MobilSign Kft.",
"Hunguard Kft."
] | [
"Közbeszerzési Értesítő",
"Magyar Nemzet",
"Magyar Ital-és Áruautomata Szövetsége",
"Magyar Posta",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal"
] |
Az MSZP azt sürgeti, hogy a kormány vizsgálja felül az állami cégek vezetőinek kifizetett prémiumokat.
Török Zsolt, a szocialista párt szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: összesen négymilliárd forint prémiumot, illetve jutalmat kaptak állami cégvezetők a tavalyi munkájuk után.
Példaként hozta, hogy fejenként 30 millió forintnál több prémiumot vehetett fel Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. decemberben távozó vezetője, Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója és Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. első embere.
Az MSZP szóvivője ezt elfogadhatatlannak minősítette, mondván, hogy eközben az "Orbán-Matolcsy-csomag" miatt 850 milliárdos megszorítást szenvednek el az emberek, hiányzik a pénz az oktatásból, az önkormányzatoktól, a közmunkásoktól, a családi pótlék emeléshez. | [
"Magyar Fejlesztési Bank Zrt.",
"Magyar Villamos Művek Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."
] | [] |
Információs központot és támogató, minősítésszerző programot indít a paksi bővítés iránt érdeklődő magyar vállalkozások számára a kormány – derül ki "a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter", Süli János parlamenti válaszából, amit Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető hét, a bővítés körülményeit firtató írásbeli kérdéssorára adott. Ez azért fura, mert az év elejére már a több ezermilliárdos orosz beruházás terepmunkáit és az első kiszolgálóépületek felépítését ígérik. Ehhez képest egy vállalkozói tájékoztatóközpont beindítása akár megkésettnek is tűnhet. Ráadásul szakértők szerint a hazai cégek leginkább a konkrét építésben juthatnak érdemi szerephez. Süli János ugyanakkor biztosítja a képviselőt, hogy nem csak, bár irányokat nem vet fel.
Mindezek azt a célt szolgálják, hogy az államközi szerződésben rögzített 40 százalékos magyar beszállítói arány elérhetővé váljék – fogalmaz. A miniszter így újfent megerősíti, hogy az arány nem kötelező, csak szándék. Kevéssé biztató, hogy a beruházást végző orosz Roszatom által ez év novemberig eldöntött versenytárgyalásoknak a Direkt36 nevű oknyomozó portál által közzétett listája szerint az orosz állami cég eddig mintegy háromszázmilliárd forintot osztott ki. Ennek 99 százalékát orosz cégek nyerték, a magyaroknak pedig egy százalék jutott. Igaz, az arányok még változhatnak, hisz – mint arra Süli János is utal – az orosz fél szerződésben vállalta, hogy költségvetése 55 százalékát érdekeltségi körén kívül költi el.
A felvetések nagy száma és az irat hosszúsága ellenére az írásbeli válasz kevés további érdemi újdonsággal szolgál. A műfaj tág kereteit jelzi, hogy az ellenzéki képviselő kérdéseinek mintegy kétharmadára – körülbelül húszra – Süli János még csak nem is utal. Tóth Bertalan arra is kíváncsi lett volna, hogy a kilátásba helyezett 40 százalékos hazai beszállítói részarány szempontjából mi számít magyar vállalkozásnak: nézik-e például a tulajdonosi hátteret vagy annak változását. Ám erre se érkezett felelet. Mindazonáltal a miniszter biztosítja a képviselőt, mindenki mindenre figyel. Ide tartoznak az erőmű jövőbeni villamosenergia-csatlakozásai is, bár ennek részleteit szintén homályban hagyja.
Bővítenék a szociálisfa-támogatást Törvényjavaslatot nyújtott be a szociális tűzifa-támogatás jelenleg 4 milliárdos keretének 8 milliárdra emeléséről Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarország (PM) társelnöke. A jelenlegi rendszerben kevés rászorulóhoz jut el az ingyentüzelő, ami eleve legfeljebb egy téli hónapra elég – vázolta lapunknak javaslatuk mozgatórugóit az ellenzéki képviselő. Ráadásul az adag sokszor érdemtelenül, gazdagabb Fidesz-közeli háztartások otthonait melegíti – véli. A kiosztást is sürgetné, hisz szavai szerint ennyihez is sokan csak februárban jutnak hozzá. Így továbbra is országszerte terjed a súlyosan szennyező hulladékégetés, amibe tapasztalataik szerint olykor ruhaadomány is keveredik. A PM szintén oszt tüzelőt. Szabó Tímea biztos benne, hogy javaslatuk a parlamentben már bizottsági szakban elbukik.
Marnitz István | [
"Roszatom"
] | [
"Paksi Atomerőmű",
"Párbeszéd Magyarország"
] |
Schmitt Pál lemondott az állami villáról!
A volt államfő irodája hétfői közleményében hangsúlyozza: Schmitt Pál az ország jelenlegi gazdasági helyzetére tekintettel döntött így, megköszönve a kormánynak azt a lehetőséget, hogy a hatályos törvények értelmében állami ingatlant biztosítottak volna lakhatásához.
Schmitt Pál lemondott... a villáról is
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény értelmében a korábbi államfőket kérelmükre megfelelő lakáshasználati jog illeti meg; a lakást és annak fenntartását a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) biztosítja.
Mint a Blikk korábban megírta, óriási vita kísérte a lemondott államfőnek törvényben biztosított járandóságok ügyét.
A kormánypárti képviselők korábban ugyanis megszavazták a Matolcsy György gazdasági miniszter által jegyzett indítványt, így csak kétharmados többséggel lehetne megvonni az állami villát a plágiumbotránya miatt lemondott Schmitt Páltól.
A korábbi szabályozás alapján Schmittnek nem járt volna rezidencia a lemondása után, mivel csak azok a volt államfők igényelhettek ingatlant az államtól, akik kitöltötték a teljes hivatali idejüket. A vita azonban most a volt államfő bejelentése után okafogyottá vált.
MTI/Blikk-információ | [
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [] |
Lemondott Pelikán László, az APEH felfüggesztett bűnügyi igazgatója. Simicska Lajos, az adóellenőrzési hivatal elnöke már ki is nevezte utódját: Söllei Jánost, az APEH Jász-Nagykun-Szolnok megyei Igazgatóságának elnökét.
Simicska Lajos, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke május 1-jei hatállyal Söllei Jánost, az APEH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóságának elnökét nevezte ki az APEH bűnügyi igazgatójává.
Pelikán László, az APEH Bűnügyi Igazgatóságának felmentett vezetője április 19-én lemondott vezetői megbízásáról, amit Simicska Lajos elfogadott. Pelikán Lászlónak azután kellett távoznia posztjáról, hogy elvámolatlan arany vásárlása miatt eljárás indult ellene.
Söllei János 38 éves, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, valamint a közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomát. Pályakezdőként került az APEH jogelőd szervezetének Szolnok megyei
igazgatóságához, ahol különböző beosztásokban tevékenykedett.
Legfiatalabb igazgatóként, egy 1991-ben kiírt pályázat során került a megyei igazgatóság élére.
Az elmúlt években rendszeresen bekapcsolódott az adóhatóságnál folyó országos szintű feladatok előkészítésébe. Így az APEH ellenőrzési rendszerének modernizációjával kapcsolatos projekt irányítójaként különösen az ellenőrzés, kiválasztás problémaköreivel, a nemzetközi gyakorlat átvételi lehetőségeivel foglalkozott.
Ügyfélszolgálat, közlemények
Korábban: | [
"APEH"
] | [
"APEH Jász-Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága",
"Pénzügyi és Számviteli Főiskola",
"APEH Bűnügyi Igazgatósága",
"APEH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága",
"Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal"
] |
A Völner-botrány Friss cikkek a témában
A Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is bejelentette, vizsgálatot indít a Völner-ügyben kibukott egyetemi vizsgák miatt. Mint arról korábban beszámoltunk, a 444 birtokába került a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyaga, amely szerint Schadl György valóságos vizsgagyárat működtethetett a kapcsolatain keresztül. A lap állítása szerint a PTE-n kívül Schadl keze a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára is elért.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem közleményében arról ír, hogy a nyomozati anyagban szereplő telefonbeszélgetésekről az egyetem vezetése a sajtóból értesült. Mint írják,
"az egyetem kiáll valamennyi tisztességes, a vonatkozó szabályokat mindenkoron tiszteletben tartó oktatója és hallgatója mellett, az oktatás és az értékelés (vizsgáztatás) során született eredmények tisztaságát nem kérdőjelezi meg."
Ugyanakkor a nyomozati anyag miatt felmerült a gyanú a vizsgáztatás kapcsán, ezért belső vizsgálatot indítanak az ügyben. Hogy ennek mikorra lesz eredménye, egyelőre nem tudni, a Szegedi Tudományegyetemen azonban egy nap alatt lezárult a vizsgálat. Az intézmény szerint az egyetemen nem történt visszaélés.
(Kapcsolt képünkön Schadl György látható.) | [
"Pécsi Tudományegyetem",
"Szegedi Tudományegyetem",
"Pázmány Péter Katolikus Egyetem"
] | [] |
Százmilliókért osztják az észt a minisztériumoknál
Budapest — Komoly külső segítségre szorulnak a minisztériumok! Saját bevallásuk szerint közel ezer külsőst foglalkoztatnak a tárcák, magánszemélyeket és vállalkozásokat egyaránt.
Politikai tanácsadók a tárcánál Minisztérium Főtanácsadó Tanácsadó Havi költségük Belügyminisztérium 4 0 2,8 millió Ft Emberi Erőforrás Minisztériuma 11 17 15,7 millió Honvédelmi Minisztérium 1 1 0,9 millió Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 3 27 16,4 millió Külügyminisztérium 2 2 2,4 millió Nemzetgazdasági Minisztérium 3 3 4 millió Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2 2 nem tették közzé Vidékfejlesztési Minisztérium 3 11 8,4 millió A táblázat azt mutatja, hogy hány főtanácsadót és tanácsadót foglalkoztatnak az egyes minisztériumok, s ezért mennyit fizetnek egy hónapban
– Alapvetően a minisztériumi feladatok ellátását a saját erőforrásainkkal látjuk el, külső erőforrást csak rendkívül indokolt esetben veszünk igénybe – válaszolta a legtöbb külsőst foglalkoztató tárca vezetője, Matolcsy György egy ellenzéki képviselőtársa írásbeli kérdésére. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis több mint félezer külső személyt foglalkoztat!
A legtöbb külsőst vizsgafeladatok írására és lektorálására használják, de tanulmányírásra, sajtófigyelésre, kommunikációs tanácsadásra is igényt tartanak Matolcsyék.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közel kétszáz külsős céget és embert foglalkoztat a legkülönbözőbb célokra, de még a legszerényebb tárca is tucatnyi megbízást szervezett ki házon kívülre, a fotóválogatástól a kegyeleti ügyek intézésén át a klasszikus jogi tanácsadásig egy sor feladatot.
Azt, hogy mennyibe kerül nekünk a sok külső tanácsadó, azt csak becsülni lehet, a Blikk kalkulációi szerint több milliárd forintba kerülhet évente. A legzsírosabb szerződése a Századvég cégcsoportnak van, amely 2014 végéig havi 87 millió forintért adhat tanácsokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak.
A miniszterek és államtitkárok sem panaszkodhatnak tanácstalanságra, a Miniszterelnökséget leszámítva összesen 92 politikai tanácsadó szolgál az állami vezetők mellett.
Legtöbben a KIM-ben, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumában szolgálnak, utóbbi helyen az egykori olimpia bajnok úszó Czene Attila államtitkárnak szintén úszó olimpiai bajnok kollégája, Rózsa Norbert ad tanácsokat havi 600 ezer forintért. De a politikai tanácsadók között találunk egy ferencvárosi vezérszurkolót is, akit a Honvédelmi Minisztérium alkalmaz. A politikai tanácsadók fizetése évente több mint 600 millió forintra rúg.
– A Fidesz a választások előtt azt ígérte, hogy olcsóbb lesz a struktúra, ehhez képest sok külsőst és politikai tanácsadót foglalkoztatnak – vélte Vasali Zoltán politológus, aki szerint a tanácsadók nagy része bizalmi alapon vagy a korábbi érdemeik elismerése végett egyfajta jutalomként kapják a megbízást, így teljesítményük nem igazán értékelhető.
Blikk-információ | [
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Honvédelmi Minisztérium",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma",
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium"
] | [
"Minisztérium Főtanácsadó Tanácsadó",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"Vidékfejlesztési Minisztérium",
"Emberi Erőforrás Minisztériuma",
"Századvég cégcsoport",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] |
Hévízi luxusszállodában pihen még 3 évig a médiahatóság
Nincs jobb a visszatérő vendégnél: még 3 évig egy hévízi luxusszállodában pihenhetnek kedvezményes áron az NMHH dolgozói. A hotelt pedig állami félmilliárdból újíthatják fel.
Ha minden jól megy, akkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) munkatársai hamarosan vissza nem térítendő állami félmilliárdból felújított, magántulajdonban lévő hévízi luxusszállodában pihenhetik ki a fáradalmaikat. A médiahatóság honlapjára feltett üvegzsebszerződésekből ugyanis kiderül, hogy a 2020-2023-as időszakra ismét a négycsillagos, superior kategóriájú Hotel Carbonával kötöttek szerződést 197 millió forintért.
A hévízi szálloda tulajdonosa pedig nemcsak a médiahatóság dolgozóinak örülhet, hanem annak is, hogy sikeresen pályáztak a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-tenderen. Így 537 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás segítségével újíthatják fel a 260 szobás hotelt, amely a fürdőváros központjában, egy 4,6 hektáros, arborétumszerű parkban helyezkedik el.
Legnagyobb erősségünk a komplexitás: szállodánkban egy helyen minden megtalálható, ami egy tartalmas, egészségre nevelő, ugyanakkor pihentető és kényeztető szállodai tartózkodáshoz kell - olvasható a koronavírus-járvány után, június 26-án újra kinyitott szálloda honlapján.
A Hotel Carbona tulajdonosa pedig nem akárki: a Buda Invest Kft.-n keresztül a Pocsai-família, amelynek feje, Pocsai Alex a kormányközeli HírTV egyik alapítója. Igazgatósági tag még az ingatlanbefektető-ügyvéd Bálintfy Gábor, valamint a kisebbségi tulajdonos Csóti György volt MDF-es és fideszes országgyűlési képviselő, korábbi zágrábi nagykövet is tag. A fő tulajdonosok azonban Pocsai Alex lányai. Pocsai és Bálintfy között rokoni kapcsolat is van, hiszen Pocsai feleségét Bálintfy Eszternek hívják.
Nem először esik a választása a médiahatóságnak a hévízi szállodára. Az első szerződést még az első Orbán-kormány idején, 2000 márciusában kötötte az NMHH elődje, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a hotellel, de akkor még 35 millió forintba került egy év. Azóta drágább lett, mivel a 2017-2020-as időszakra megkötött 197 millió forintos szerződés egy évre lebontva 65,6 millió forintot jelent. A következő 3 évre viszont nem kell többet fizetni, maradt a 197 millió forint, pedig a Balatonnál idén nyáron is volt pár százalékos áremelés más szállodákban.
Az NMHH a Magyar Nemzet korábbi cikkében azzal indokolta a hévízi luxusszállodát, hogy nincs saját üdülője, így ez olcsóbb megoldás volt, mint fenntartani egy ingatlant. Emellett a hévízi luxusszálloda adta a legolcsóbb ajánlatot. Közbeszerzés nyomát idén sem találtuk, így vélhetően idén is a Hotel Carbona adta a legjobb ajánlatot. Az üdülési lehetőségek odaítéléséről pedig szociális bizottság döntött a hatóságnál. A teljes költség egy részét a dolgozók fizetik meg.
Azt nem tudni, hogy Karas Mónika, az NMHH elnöke hol nyaral, de az biztos, hogy javult az anyagi helyzete, hiszen tavaly nyáron döntött arról a parlament, hogy a médiahatóság vezetőjének fizetése 1,3 millió forintról négymillió forintra nő. Bőven van pénz tehát az NMHH-nál, amelynek célja a következő:
Az infokommunikációs szektorban egy olyan megbízható, kiszámítható és zavartalan piaci környezetet tartson fenn Magyarországon, amely mind a szolgáltatók, mind a felhasználók számára biztosítja a kielégítő működés feltételeit - olvasható az NMHH oldalán.
Ehhez pedig új mérőlabor és szerverközpont is szükséges: nettó 15,9 milliárd forintért épülhet meg a hatóság új központja a 13. kerületi Visegrádi utcában. A beruházásra három cég adott be ajánlatot, amelyek közül a Grabarics Kft. nyerte a tendert. Ők építhetik például a szántódi BalaLand ötcsillagos hotelt és az ötcsillagos Grand Hotel Tokaj exkluzív szállodát is, amelyek a hévízi hotelhez hasonlóan szintén kaptak vissza nem térítendő állami milliárdokat az MTÜ által koordinált Kisfaludy-pályázatokból.
A Grabarics pedig nagyon közel van mostanában a NER keménymaghoz: székhelyük megegyezik a Balaland és a Grand Hotel Tokaj hoteleket állami milliárdokból velük építettő Dreamland Holding csoportéval. A holding részvényeinek 75 százalékát pedig a napokba vásásrolta fel az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt., amely Tiborcz István és Mészáros Lőrinc volt cége.
Nem teljesen bevett szokás, hogy állami dolgozók kedvezményes áron luxusban pihenhetnek. A Magyar Posta például eladja az üdülőit, hogy legyen miből kifizetni a béreket. | [
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság",
"Grabarics Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség",
"Hotel Carbona"
] | [
"Buda Invest Kft.",
"Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.",
"Dreamland Holding csoport",
"Országos Rádió és Televízió Testület",
"Magyar Posta"
] |
A bíróság döntése szerint a győri MSZP megsértette Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője, a párt győri elnöke becsülethez és jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, mikor a Kisalföld című lapban megjelent közleményben azt állította, hogy a fideszes politikus lopja a város vagyonát.
A szocialisták győri szervezete egy márciusi közleményben lopással vádolta meg a helyi fideszeseket.
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője jogerősen pert nyert az MSZP ellen; a szocialista párt győri szervezete tavaly lopással vádolta meg a helyi fideszeseket.
A Fidesz szerdai közleménye szerint a Fővárosi Ítélőtábla keddi ítéletében helybenhagyta a Fővárosi Bíróság korábbi elsőfokú ítéletét, és megállapította, hogy az MSZP megsértette Szijjártó Péter becsülethez és jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.
A Fidesz szóvivője - aki a győri Fidesz elnöke is - azért perelte be a helyi MSZP-t, mert a szocialista párt 2007 márciusában a Kisalföld című lapban megjelent közleményben azt állította, hogy "Szijjártó Péter jól működő (önkormányzati) cégek hírnevét (...) taszítja sárba pusztán azért, hogy az átláthatóan gazdálkodó városi cégek tönkretétele, összevonása árán lophassák ki a város vagyonát".
A kommüniké kiemeli, a másodfokú, jogerős ítélet szerint a bíróság eltiltotta az alperest a jogsértő magatartástól, valamint arra kötelezte az MSZP-t, hogy saját költségén jelentessen meg elégtételt adó közleményt, amely magában foglalja a jogsértésért történő sajnálkozást is.
Az MSZP-t nem vagyoni kár, 250 ezer forint megfizetésére is kötelezi a jogerős ítélet, írta közleményében a Fidesz. | [
"Fidesz"
] | [
"Fővárosi Ítélőtábla",
"Fővárosi Bíróság"
] |
2009. június 16., kedd 16:15 | Frissítve: 2009. június 16.
Nem fogadta el az Országgyűlés költségvetési bizottsága az Advertumnak ígért állami kezességvállalást firtató interpellációra adott kiegészítő államtitkári választ sem, kedden, 13 igen, 15 nem és 1 tartózkodás mellett. A téma azt követően került a bizottság elé, hogy Bánki Erik (Fidesz) 2008 októberi interpellációjára Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár akkori válaszát a parlament leszavazta.
A keddi ülésen Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára emlékeztetett rá, hogy a kezességvállalást lehetővé tevő kormányhatározatot a kabinet azóta hatályon kívül helyezte, így kezességvállalás nem történt. Mádi László (Fidesz) a kezességvállalás visszavonásának következményeit firtatta. Kóka János (SZDSZ) amellett, hogy ki és miért választotta az Advertumot, arra volt kíváncsi, hogy a 3,1 milliárdos hitel mögé biztosított kezességvállalás mellett felajánlott, további 2,1 milliárd forint kezességvállalással a kormány valóban - bújtatottan - egy médiahálózatot kívánt-e kiépíteni.
Keller László (MSZP) pedig - akinek interpellációra adott válaszát 2008-ban nem fogadta el az Országgyűlés - örömmel nyugtázta, hogy az ügy lezárulhat, de a felelősséget illetően az ügy indulásáig, 2001-ig nyúlt vissza. Úgy vélte: itt az idő, hogy kiderüljön, miért született az eredeti kormányhatározat 2001-ben, ami miatt 3,1 milliárd forint veszteség érte a költségvetést. Úgy vélte, hogy a 3,1 milliárd forintot sem arra használták fel, amire a kormány akkor szánta, és ehhez "asszisztált Varga Mihály akkori pénzügyminiszterként is". "Kísérletet tettünk arra, hogy rendezzük a kérdést, a szándék jó volt, de a tartalom nem, ezért az helyes, hogy hatályon kívül helyezték a garanciavállalást" - mondta Keller László. (MTI) | [
"Advertum"
] | [] |
Ismeretlen tettes ellen nyomozást folytat az ügyészség a Szent János Kórház ügyében hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt - írja a Magyar Nemzet. A napilap szerint a feljelentést Kázmér Tibor főigazgató tette.
A feljelentés szerint az intézmény felújítása, korszerűsítése során sorozatos törvénysértéseket követtek el a főigazgató megkerülésével akkor, amikor Havas Szófia volt az orvos igazgató. Az már korábban ismert volt, hogy Kázmér és Havas között nézeteltérések alakultak ki.
Az üggyel kapcsolatban az [origo] megkereste az ügyészséget, ahonnan visszahívást ígértek, ez azonban egyelőre nem történt meg. Kázmér Tibor főigazgató pedig szombaton nem volt elérhető.
Kázmér idén tavasszal vonta vissza az orvos igazgató megbízatását. A főigazgató akkor nem indokolta meg döntését, a felmentés okairól az [origo]-nak Havas sem akart részleteket elárulni. A leváltás okaként felmerült az is, hogy Havas több pozíciója esetleg összeférhetetlen lehet. Havas ugyanis a főváros egészségügyi bizottságának alelnökeként mintegy a főnöke volt a főigazgatónak, akit a bizottság nevez ki.
Havas a Magyar Nemzetnek azt mondta: rágalmazásért, jó hírnév megsértéséért és hamis tanúzás miatt feljelenti a főigazgatót. A lap szerint hozzátette: az időközben a Főpolgármesteri Hivatalban lezajlott revizori vizsgálat nem állapított meg szabálytalanságot. | [
"Szent János Kórház"
] | [
"Magyar Nemzet",
"Főpolgármesteri Hivatal"
] |
Tarlós István és csapata új tárgyalásokra hívta az Alstom vezetőségét. A hír aligha meglepő annak fényében, hogy szerdán hirdetnek ítéletet a bankgarancia ügyében indított perben. De nagyon is meglepő a korábbi nyilatkozatok ismeretében. A főpolgármester mindeddig azon a véleményen volt, hogy nincs miről tárgyalni, amíg nincs meg a vasúthatósági engedély. S engedély továbbra sincs.
Még egy lehetőséget ad az Alstomnak Budapest városvezetése, mielőtt kiírnák az új metrótendert. Bár a Magyar Nemzet szerint ez független attól, hogy a hét közepén francia bíróság dönt a felmondott metrókocsi-szerződés bankgaranciája ügyében, az időpont egybeesés mégis árulkodó.
Tarlós István főpolgármester a városházára hívta a francia cég vezetőjét. S egész héten hajlandó várakozni. Elutasítás esetén valószínűleg új tendert hirdetnek, hiszen nincs mire várni. A fideszes városvezetés egyébként afelől sem hagyott kétséget, hogy ebben az esetben a magyar igazságszolgáltatás elé kerül a metrókocsi-szerződés ügye. A Budapesti Közlekedési Központot (BKK) vezető Vitézy Dávid egykori szervezetete, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) már tavaly decemberben a felelősök megnevezését sürgette az MSZP felelősségét emlegetve. S közben a Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tette ellen nyomoz és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos az ügy felderítését ígérte.
Mint ismeretes, az Alstom azután indított pert, hogy a BKV felmondta a 2006-ban kötött 215 millió eurós metrószerelvény-szállítási szerződést, majd le kívánta hívni a tízszázalékos bankgaranciát. (Ezenfelül előkészületeket tett az előlegként kifizetett 108 millió euró visszafizettetésére, valamint a kötbér és kárigény behajtására.) Az Alstom tavaly decemberben első fokon pert nyert Nanterre-ben. A jelenleg folyó másodfokú eljárásban június 8-án dönt a versailles-i bíróság.
A játszma valójában az önkormányzati választások után kezdődött.
Kocsis István BKV-vezérigazgató október 20-án mondta fel az Alstom vállalatcsoporthoz tartozó Budapest Metropolis Konzorciummal az M2 és az M4 metrószerelvényeinek szállítási szerződését. A francia szállító ugyanis másodszorra is elbukott a magyar hatósági vizsgán, így a már legyártott metrókocsik nem állíthatók forgalomba Magyarországon. A BKV és vele együtt az új fideszes városvezetés többször is hangoztatta, hogy azért kényszerültek a szerződés felmondására, mert a szállító nem tett meg minden tőle elvárhatót a teljesítés érdekében. A szerződésbontást magyarázó közös levelükben külön hangsúlyozták, hogy valamennyi szerződésben rögzített és egyéb polgári jogi igényt érvényesíteni kívánnak. Ám alig két nap múlva Tarlós István főpolgármester már a megegyezés lehetőségéről beszélt.
A váratlan enyhülést többen a BKV irgalmatlan adósságállományával, az uniós támogatás elvesztésének - új tender okozta csúszás miatti - lehetőségével, nos és az Alstommal való szakítás okozta jogi bonyodalmakkal magyarázták. Az Alstom ugyanis rögtön jelezte, hogy a felmondást nem tartják jogszerűnek. S egyúttal újfent elismételték korábbi állításukat: az új metrószerelvények a legszigorúbb uniós és nemzetközi biztonsági előírásokat is teljesítik.
Az Alstom mindenesetre sebtiben ideküldte kereskedelmi vezérigazgatóját, Thierry Best-t, aki félreértésekkel magyarázta a hatósági fiaskót. Ugyanakkor kijelentette: nem azért gyártották le a szerelvényeket, hogy azok múzeumban kössenek ki. A cégvezető biztos volt abban, hogy Budapestnek szüksége van az általuk gyártott metrókocsikra. S lehet, hogy igaza van.
Bár György István főpolgármester-helyettes az önkormányzati választások után néhány nappal bejelentette: a beruházás időre történő befejezése érdekében mihamarabb új tendert írnak ki. De nem tették meg. Néhány hónap múltán Tarlós István is megismételte a kijelentést a per második fordulójának gyászos meghallgatása után. A mellette álló Vitázy Dávid és Kocsis István buzgón bólogatott. Azután lehet, hogy valaki szólt nekik, hogy olvassák már el a BKV tavaly nyári – a szerződésbontás hatásait vizsgáló – elemzését, amelyben kifejtik, hogy egy új tender kiírása után legkorábban 63 hónap múlva közlekedhetnek új szerelvények az M2-es vonalon, míg az M4-es kocsijait legfeljebb 58 hónap múlva állíthatják sínre. Ez aligha fér bele az uniós támogatás 2015-ös határidejébe. Ráadásul az is elfőfordulhat, hogy a BKV-nak ki kell fizetnie a teljes szállítási árat, sőt károkozás miatt még csaknem ugyanennyit. Nem is szólva a most folyó bankgarancia-per költségeiről.
Az Alstom közleményben tudatta, hogy a cég vezetői kézhez kapták Tarlós IStván levelét és készek tárgyalni a folytatásról. A hivatalos választ a lehető legrövidebb időn belül megküldik. | [
"MSZP",
"Alstom",
"BKV"
] | [
"Budapest Metropolis Konzorcium",
"Budapesti Közlekedési Központ",
"Magyar Nemzet",
"Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület",
"Nemzeti Nyomozó Iroda"
] |
Kisvonatot szerzett be egy balatonboglári vállalkozó, és megújult a város kalandparkja is. Egy birtokunkba került dokumentum szerint a vállalkozó a két projektre 100 millió forintot egyedi támogatást kért a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Úgy tűnik, hogy meg is kapta, de ennek az ügynökség oldalán ennek azóta sincs nyoma.
Továbbra is nyom nélkül oszt egyedi támogatásokat a Magyar Turisztikai Ügynökség – ez derül ki Mészáros Miklós balatonboglári polgármester videójából.
Egy birtokunkba került dokumentum alapján korábban megírtuk, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség fű alatt, egyedi döntésekre hivatkozva oszt akár több százmillió forintos támogatásokat. Cikkünk nyomán lett nyilvános, hogy Balatonboglár e pályázat keretében kapott már 383 milliót forintot a Várdombi Magasösvény fejlesztésére, a Gömbkilátó környezetének fejlesztésére pedig további 81 millió forinthoz jutott. Csiszár Szilárd helyi vállalkozó, a Gömbkilátó üzemeltetője a saját cégével is pályázott, például magaslati akadálypálya és mászótorony építésére a balatonboglári kalandparkban, ehhez 66 millió forintot igényelt. Másik cégével, a Fő-fogás Kft.-vel pedig gumikerekes kisvasút beszerzésére kért 44,9 millió forintot a turisztikai ügynökségtől.
Miután a győztes pályázatok adatait továbbra sem hozzák nyilvánosságra, ezért eddig azt nem lehetett tudni, hogy Csiszár megkapta-e a kért támogatást. Mészáros Miklós a veszélyhelyzet 42. napján közzétett videója alapján viszont úgy tűnik, a vállalkozó nemcsak megkapta a pénzt, már meg is valósította egyik tervét:
a vállalkozó egy 72 személyes kisvonatot szerez be ennek a pályázatnak a nyomán, ami télen-nyáron üzemelni fog, egy óriási attrakció lesz. Illetve megújult a kalandpark is, 67 játék helyett most már 92 attrakció van a kalandparkban.
Az ugyanakkor a videóból sem derül ki, hogy mikor és mennyi pénzt kapott minderre a vállalkozó. Mindenesetre úgy tűnik, a kalandparkfejlesztés hamar elkészült, mivel Csiszár pályázata 2019 októberében érkezett be a Magyar Turisztikai Ügynökséghez.
Mészáros egyébként a fejlesztések ismertetése után egyébként azt is elmondta, hogy járványügyi segélyalapot hoz létre, amibe a saját pénzéből be is tett 100 ezer forintot.
Láthatatlan támogatások
Mint bemutattuk, az egyedi, ad hoc-nak nevezett, vissza nem térítendő támogatások megszerzését célzó kérelmek közös jellemzője, hogy azokat nem nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívásra nyújtották be. Annak pedig – jó darabig legalábbis – semmilyen nyoma nincs, hogy ki, mikor és mennyi közpénzt kapott egy-egy projekt megvalósítására.
Birtokunkba került dokumentumok alapján az MTÜ, illetve az irányítása alatt álló Kisfaludy 2030 Zrt. több mint nyolcvan, egyedi döntésen alapuló pályázatot tart nyilván. E tárgyban közölt első cikkünk megírásakor hat pályázatra rákérdeztünk a turisztikai ügynökségnél, így a Kisfaludy 2030 Zrt. ezután ennek a hat projektnek a támogatási adatait publikálta egy hosszú, más pályázatok kedvezményezettjeit is tartalmazó lista részeként. A balatonboglári gumikerekes kisvasútra és a kalandpark fejlesztésére nem kérdeztünk rá, így ezek nem is szerepelnek a támogatott projektek listájában.
Tasnádi László volt III/II-es tiszt 286 millió forint közpénzből építene balatoni panziót Az előkészületekre már kapott is 15 millió forintot a turisztikai ügynökségtől Pintér Sándor belügyminiszter bizalmasa, a volt rendészeti államtitkár, aki a parkolási bizniszbe is beszáll.
Titkolják a döntéshozók nevét is
Az egyedi támogatásokkal kapcsolatos első cikkünk megjelenése után Guller Zoltán a Világgazdaságnak adott interjújan azt mondta, hogy
az MTÜ által 2030-ig a kezelt források kevesebb mint 2 százalékát fordítja egyedi támogatási döntésekre. Fontos megjegyezni, hogy ezekben az esetekben is ugyanolyan pályázati dokumentációt várunk, mint egy-egy pályázati kiírásnál, a beérkező igényekről pedig egy szakmai grémium dönt.
Az MTÜ vezérigazgatójának nyilatkozata után közérdekű adatigényléssel fordultunk a turisztikai ügynökséghez. Azt kértük, ismertessék a Guller által említett "szakmai grémium" összetételét. Az MTÜ válaszából azonban nem derült ki a döntéshozók neve, csupán annyit tudtunk meg belőle, hogy a végső döntést a vezérigazgató hozza meg a támogatásokról.
A pályázati rendszeren kívül benyújtott kérelmek elbírálása során a beérkezett dokumentációt az MTÜ szakterületeinek munkatársai véleményezik jogi, és költségvetési és turizmusszakmai szempontok alapján, ez a szakmai grémium készíti elő a döntési javaslatot. A folyamat lezárásaként a végső döntést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az MTÜ vezérigazgatója hozza meg
Kiemelt kép: Varga György /MTI | [
"Fő-fogás Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség"
] | [
"Kisfaludy 2030 Zrt."
] |
Vádat emeltek a volt DK-s politikus, Kőrös Gusztáv Tibor és társai ellen
Vádat emeltek hat ember, köztük Körös Gusztáv Tibor egykori DK-tag, volt országgyűlési képviselőjelölt ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYI) vezetője elmondta: Kőrös Gusztáv Tibor ellen több büntetőeljárás is folyamatban van.
Keresztes Imre főügyész közlése szerint a vádirat lényege az, hogy Kőrös Gusztáv Tibor 2017 áprilisában rávette nem jogi végzettségű ismerősét, hogy adja ki magát ügyvédnek és ajánlja fel egy fogvatartottnak, hogy hétmillió forint ellenében közbenjár az eljáró hatóságoknál szabadlábra helyezése és az ellene folyó nyomozás megszüntetése érdekében. A letartóztatásban lévő fogvatartott élettársa az ajánlat meghallgatása után feljelentést tett, a főügyészség pedig egy budapesti bevásárlóközpontban elfogta a pénz átvételére érkező álügyvédet. A többi vádlott – közülük kettő fogvatartottként – bűnsegédként működött közre a bűncselekmény elkövetésében. A KNYI az ügyben hat gyanúsítottat hallgatott ki. Kőrös Gusztáv Tibor és egyik társa más ügyben letartóztatásban van, hárman szabadlábon védekeznek, a korábban kényszerintézkedés hatálya alatt álló hatodik gyanúsított ellen pedig elfogatóparancsot bocsátottak ki. Az ügyészség egy vádlottal egyezséget kötött, így rá próbaidőre felfüggesztett, a többiekre pedig végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.
Vesztegetés, befolyással való üzérkedés és más bűncselekmények miatt is eljárás van ellene
A főügyész emlékeztetett: Kőrös Gusztáv Tibor ellen több büntetőeljárás van folyamatban. Vele és 13 társával szemben tavaly június 18-án a Somogy Megyei Főügyészség többrendbeli, vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A vádirat szerint tízen – bűnszervezet tagjaként – vállalkozóktól csaltak ki jelentős összegeket, arra hivatkozva, hogy a pénzt pályázatok elnyerése érdekében hivatalos személyeknek juttatják el. Négy vádlott pedig vállalkozóként adott pénzt vesztegetési céllal Kőrös Gusztáv Tibornak. Hozzátette: Kőrös Gusztáv Tibor ellen 2014 júliusában is vádat emeltek négyrendbeli hamis vád bűntette miatt. Ebben az ügyben a vádirat szerint a férfi a 2013-as bajai megismételt időközi önkormányzati választásokhoz kapcsolódóan – a kormánypártokat lejáratni szándékozó – hamis videót készített és adott át az egyik ellenzéki párt tagjának azért, hogy azt csatolja a választás rendje elleni bűntett miatti feljelentéshez. Kőrös Gusztáv a videó készítésekor a solti roma önkormányzat elnöke, a Demokratikus Koalíció volt tagja volt, a 2018-as országgyűlési választáson pedig a Minden Szegényért Párt Bács-Kiskun megyei képviselőjelöltje volt.
Forrás: PS/MTI; Fotó: Sonline | [
"Minden Szegényért Párt"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Demokratikus Koalíció",
"Somogy Megyei Főügyészség"
] |
A Telex.hu július 22-én számolt be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. Cikkünk itt olvasható.
A Telexhez eljuttatott közleményében Norvégia, nevezetesen Ine Eriksen Søreide külügyminiszter is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.
Az alapoknak röviden az a háttere, hogy Norvégia és a másik két állam az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás révén része az Európai Unió belső piacának, "cserében" az EGT és Norvég Alapok révén önkéntesen hozzájárulnak az európai célkitűzések eléréséhez. Az alapokat 95 százalékban Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása.
Az EGT és Norvég Alapok támogatási összege a 2014-2021-es időszakra 2,8 milliárd euró, ami 15 kedvezményezett ország között oszlik meg. A jelen időszakra Magyarországnak előirányzott pénzeszköz 214,6 millió euró (359 forintos euró mellett ez 77 milliárd forint).
A megállapodás hiányában a jelenlegi időszakban Magyarországon nem lesznek az alapokból finanszírozott programok, és Magyarország elveszti a hozzáférést a 77 milliárd forinthoz.
"Megerősíthetem, hogy egy hosszú és átfogó folyamatot követően nem jutottunk egyetértésre. Véleményünk szerint az EGT és Norvég Alapok nagyon hasznosak lehettek volna különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, továbbá a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, valamint a kisebbségi jogok előmozdításában."
- mondta Ine Eriksen Søreide.
2016 óta folytak tárgyalások a Magyarországnak előirányzott mintegy 214,6 millió euró felhasználásáról.
2020. december 21-én született az az együttműködési megállapodást, amely deklarálta, hogy egyetlen program sem hagyható jóvá egy független civil alapkezelő kinevezése előtt.
Július 21-r volt kitűzve a határidő az alapkezelő kiválasztására, de ebben nem sikerült a feleknek, így a tervezett programok nem valósulnak meg.
A donor országok mind a 15 kedvezményezett országban megkövetelik, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást. Ezért nem tudtunk megegyezni.
– mondta a külügyminiszter.
A donor országok mindvégig közös állásponton voltak a kiválasztási folyamatot illetően, és mivel az EGT és Norvég Alapok finanszírozási programjában a civil társadalom támogatását szolgáló alap valamennyi kedvezményezett országban kötelező program, így végül az egész összeg ment a levesbe.
Mint a Norvég Külügyminisztérium most elmondta, a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelőjét valamennyi kedvezményezett országban nyílt pályázat útján választják ki. A pályázók értékelése és rangsorolása az alábbi kritériumok szerint történik: | [
"Norvég Alap"
] | [
"Civil Alap",
"Norvég Alapok",
"Európai Unió",
"EGT és Norvég Alap",
"EGT és Norvég Alapok",
"Norvég Külügyminisztérium",
"Európai Gazdasági Térség"
] |
Sokasodnak a kérdések a kabinet budai Várba költözése kapcsán, egy azonban biztos: szinte napról-napra többe kerül Orbán Viktor palotája. A kormány például egyik utolsó tavalyi intézkedésével további 3,9 milliárd forintot adott a miniszterelnök "puritán" dolgozószobájának kicsinosítására, s állítólag a munka is gőzerővel halad, ám hiába a folyamatosan változó tervek és összegek, a Miniszterelnökség lapunkat egyetlen szóval sem tudta többről tájékoztatni, mint két hónappal korábban.
Orbán dolgozószobáját Tisza István korábbi miniszterelnök "közismerten puritán berendezésű", ma Debrecenben található dolgozószobai bútorainak másolataival alakítják ki, így "semmilyen különleges beruházásra nincsen szükség" - közölte a hétvégén Tuzson Bence. A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára amiatt kényszerült magyarázkodásra, hogy a kabinet egyik utolsó tavalyi intézkedésével újabb 3,9 milliárd forintot adott a Miniszterelnökség várbeli épületének "egyedi belsőépítészeti kialakítására". Tuzson az ezt követő sajtóhírekre úgy reagált: a külföldi közjogi méltóságok fogadására szolgáló tereket múzeumi tulajdonú vagy abba kerülő bútorokkal kívánják berendezni, a Miniszterelnökség hivatalának bútorzatával kapcsolatban pedig semmilyen döntés nem született.
Ezzel szemben Lázár János már tavaly nyáron többször nyilatkozott elképzeléseiről, például arról, hogy miféle grafikákat látna szívesen a budavári Karmelita kolostor mellékhelyiségeiben. A kancelláriaminiszter megelőlegezte az orbáni hivatal berendezésének nagy költségeit is, noha korábban egy kormányinfón azt is állította: "a miniszterelnök úr a legkevésbé tartozik azok közé, akik urizálnak".
Valójában a miniszterelnök és kormánya azóta végképp nem garasoskodik az adófizetők pénzével, ha új hivataláról van szó. A 2017-es költségvetésbe betervezett összeggel ugyanis immáron csaknem 21 milliárd forintot szán az egykori Karmelita kolostor átépítésére, illetve a mellé felhúzott új épületre a kabinet, s - mint közismert - a miniszterelnökségi épület rekonstrukciója csupán az első lépése a budai Várnegyedről szőtt, orbáni álmok megvalósításának. A nem urizáló miniszterelnök ugyanakkor mert nagyot álmodni, hiszen csupán a Karmelita, a 200-250 főt befogadó, 12 ezer négyzetméteres épület berendezésére szánt összeg alapján négyzetméterenként 1,6 millió forint jut majd.
Titkolóznak vagy bizonytalanok?
Hogy pontosan mire megy el a pénz, azt persze nem tudni, ami nem is lehet meglepő annak ismeretében, hogy az építkezés részleteit terrorveszélyre hivatkozva titkosították. Valójában ráadásul még azt sem tudjuk, mikor költöznek, pontosan a kormányapparátusból kik, és mennyiért. Munkatársunk október végén járt az építkezés helyszínen, ahol továbbra is minden el van kerítve, a helyszínen senkit sem lehet felfedezni - még építőmunkásokkal sem sikerült szóba elegyedni. Éppen ezért a Népszava kérdésekkel fordult a beruházásért felelős, tavaly szűkkörű sajtóbejárást szervező Miniszterelnökséghez. Lázár tárcájánál arról érdeklődtünk: a tervek szerint halad-e a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium Budai várba költözése.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mikor költözhet maga Orbán Viktor. A Miniszterelnökség gyorsan reagált: megköszönték a megkeresést és dolgoznak a válaszokon - írták. Később telefonon is felvették a kapcsolatot lapunkkal és megígérték: néhány nap alatt készülnek el a kifejtett, pontos válaszukkal. Amikor azonban hosszas késlekedést követően végül megérkezett a "várt" válaszlevél, azzal szembesültünk, hogy új információt ezúttal sem nyújtott a Miniszterelnökség, hiszen mindössze ez szerepelt a levelükben: "a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium (BM) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Budai Várba költözésével kapcsolatos előkészítő munkálatok tervszerűen haladnak."
A kancellária Lázár többször hangoztatott érvét vette elő ismét, miszerint Kövér László házelnök döntése értelmében van szükség egyáltalán az egész hercehurcára, "Orbán Viktor a lehető leghamarabb költözhet a várba, hiszen a 61/2011. (VII. 13.) OGY határozat szerint, a végrehajtó hatalom szerveinek 2014. május 31-ig, el kellett volna hagyniuk az Országházat és átadni az épületet teljes egészében az Országgyűlésnek."
Az adófizetőknek igen drága, s nyilván valóban magyarázatra szoruló költözködésnek, nem az okát firtattuk, hanem a részleteire voltunk kíváncsiak. Éppen ezért, miután a kabinet újabb, idevágó pénzügyi döntést hozott, megismételtük a szakmai részletek iránt érdeklődő kérdéseinket. Csakhogy, úgy tűnik, az utóbbi két hónapban sem kristályosodtak kis a részletek a kancellária számára, hiszen szó szerint megismételték október végi válaszaikat.
Annyi biztos, hogy drága lesz
Érdemi válaszok és az elköltött adóforintokkal történő elszámolás hiányában továbbra is csak annyit tudunk biztosan, hogy a jelenlegi tervek szerint több mint 55 milliárd forintba kerül a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a Belügyminisztérium (BM) budai Várba való költöztetése, s mindez csupán töredéke a budai Várnegyed átalakítási költségeinek.
Eredetileg persze a Karmelita kolostor felújítására 2014-ben még ötmilliárd forintos keretet hoztak létre a 2015-ös költségvetésben. A kormány 2016 nyarán döntött további 10,3 milliárd forintos beruházási keretről: a pénzt a költségvetés tartalékából különítették el. Ebből 8,2 milliárd megy a kolostor felújításra és további 2,3 milliárd a budai Vár más, de kapcsolódó részeinek rekonstrukciójára. A kabinet még tavaly februárban különített el a Miniszterelnökség irodáiban és fogadó tereiben elhelyezendő műtárgyak beszerzésére is egymilliárd forintot, s ehhez jött az újabb, 3,9 milliárdról szóló átcsoportosítás. A Karmelita-projektre ráadásul 2017-ben további 5,7 milliárd forintot terveznek a költségvetésben - így csak a kolostor felújításának költsége meghaladja a 25 milliárd forintot, s ez még korántsem a végösszeg.
Ismert tény, hogy a Karmelita maga csupán Orbánnak és a Miniszterelnökség bizonyos vezetőinek, valamint a heti rendszerességű kormányüléseknek otthont adó épület lesz, s önmagában a költözés is újabb tetemes kiadásokkal is jár majd, hiszen nemcsak könyvtárat kívánnak kialakítani az egykori Budai Táncszínház "romjain", hanem Lázár és csapata már további - tavaly nyáron vázlatosan bemutatott - terveket is megálmodott a Karmelita környezetéről. Így például a kormányfő irodája dunai panorámás óriáserkélyt is kap, emlékezetes, hogy emiatt teljesen át kellett építeni a világörökség részét képező ingatlan tetejét, meg is nagyobbítják az épületet, de a kancellária "egyszerű hivatalnokai" számára ez, illetve az azzal szemben található - szintén felújított - volt Honvéd Főparancsnokság nem is lesz elegendő, a több száz fős állomány számára más épületekre is szükség lesz. A Karmelita kolostorral szomszédos üres telekre új épületet húznak fel a Miniszterelnökség számára, ezért a korábbi, 2016-os költözésből két évvel későbbi céldátum lett időközben, s a jelenlegi tervek szerint 2018 tavaszán költözhet a kancellária a Várba, közvetlenül a választások előtt.
Terjeszkedő tervezgetés
Eközben a decemberi Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a Nemzetgazdasági- és a Belügyminisztérium költöztetésére és az ehhez szükséges beruházásokra újabb 15,014 milliárd forintot különített el a kormány a 2018-as költségvetésből, miután 2014 óta számos idevágó rendelkezést hoztak, s összességében tízmilliárdokat költöttek el tervezésre, ingatlanvásárlásra és a megkezdett rekonstrukciókra. A Nemzetgazdasági Minisztérium a volt királyi pénzügyminisztérium épületébe költözik, a Szentháromság térre, előtte azonban felújítanák azt az ingatlant is. Utóbbira már elkülönítettek 26,7 milliárdot a 2017-es költségvetésben, ez a korábbi tervek szerint 3,8 milliárdba került volna (nem tudni, a két összeg egymáshoz adódik-e, vagy sem - a szerk.). Az épületben mindenesetre most a Magyar Nemzeti levéltárnak van nagy raktára, ennek a kiköltöztetésére még 246,2 milliót rakott félre a kormány.
Eközben a Belügyminisztériumnak (BM) az Országház utca 28-32., illetve az Úri utca 49-51. szám alatt található épületeket alakítják majd át, egyelőre nem ismert, mekkora költséggel. A belügy teljes apparátusa ugyanis csak több épületben fér el, így több ingatlant is a tárcának adnak majd, ezekre összesen 15,6 milliárd forintot költenek. Az egyik épület esetében jelentős átalakításra is készülnek, az Országház utcai épületszárny Kapisztrán tér felé nyitott udvarát ugyanis lezárnák. A korábbi tervek szerint elbontották volna a volt Mavir-székházat, azonban a szakmai szervezetek kérésére a kormány elállt ettől a szándékától, így az üvegépület a BM irodaházaként működhet majd tovább. Megváltoztak az eredeti tervek a Telefónia Múzeum esetében is. Az épületben működik a világ utolsó forgógépes telefonközpontja, amelyet - mivel nem lehet sérülésmentesen elmozdítani -, végül mégsem költöztetnek el. A BM által jelenleg használt ingatlanokat - a kormányhatározat szerint - értékesítik vagy más módon hasznosítják.
A három tárca áttelepítésének összköltségét ugyanakkor növelhetik még a Várból kitúrt intézmények költöztetéséből adódó kiadások is. Az elsőként kipaterolt Nemzeti Táncszínház például a Millenáris Teátrumban folytathatja a munkát, ehhez azonban át kell építeni az épületet, ami 3,3 milliárd forintba kerül. Valójában ráadásul a kormány három évvel ezelőtt döntött úgy, hogy csaknem 200 milliárd forintból - a Hauszmann-terv keretében - teljesen felújítja a Várnegyedet. A tavaly tavasszal, még L. Simon László alapkőletételével útjára indított várlovarda-felújítás 2 milliárdba, a főőrségi épületé és a Stöckl-lépcsőé körülbelül 3,5 milliárdba fáj majd, a Püspökkert helyére tervezett épület költsége mintegy 1,4 milliárd forint, a Táncsics-börtön felújítása első körben 400 millió, a Budapesti Történeti Múzeum kiköltöztetése pedig a Széchenyi teremből (és beköltöztetése a Kiscelli Múzeumba) 317 millió forint.
Határ a csillagos ég Az Orbán-dolgozószoba csinosítására és berendezésére adott csaknem 4 milliárdot a hazai műtárgypiac árai alapján nem lesz könnyű elkölteni - írta a HVG nemrég. Magyarországon ugyanis a bútorokkal foglalkozó egyik legnagyobb, Falk Miksa utcai galéria, a Darius Antiques legértékesebb darabja jelenleg például egy 2,5 millió forintot kóstáló, Mária Terézia korabeli szekrény. Biedermeier (szakértők szerint a jómód szimbóluma) komódot már 400 ezerért forintért is vásárolhatna majd Orbán. A Pintér Galéria online akciójának legdrágább tétele egy 3,1 millió forintos, védett, szecessziós irodabútor. A patinás Nagyházi Galéria utolsó katalógusában pedig alig találni milliós összeg feletti XVIII-XIX. századi bútort - írták, kifejtve: a hazai piac szűkössége miatt a megálmodott belsőt két éve közgyűjteményekből akarták megvalósítani, ám kiderült, hogy ehhez ki kéne söpörni a múzeumokat. A kormánynak túl snassz lett volna, holmi replikákkal berendezni az új birodalmat - ezt el is utasították -, így Orbán Viktor hat teremből álló dolgozószobáját külföldi aukciókon kell majd feltölteni. Itt viszont a határ már a csillagos ég: a bécsi Dorotheum árverésén 18 millióért kelt el egy barokk szekrény, de a Sothebys londoni, New York-i aukcióin egy XVI. Lajos korabeli japán ébenfa szekrényre már kétmilliárd forintot is el lehet verni a hivatal berendezésére szánt közpénzből.
Zoltai Ákos | [
"Belügyminisztérium",
"Nemzetgazdasági Minisztérium",
"Miniszterelnökség"
] | [
"Nagyházi Galéria",
"Magyar Nemzeti levéltár",
"Telefónia Múzeum",
"Honvéd Főparancsnokság",
"Magyar Közlöny",
"Nemzeti Táncszínház",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Budapesti Történeti Múzeum",
"Pintér Galéria",
"Darius Antiques"
] |
Adóellenőrzést színlelve, álszabálytalanságokra hivatkozva csaltak ki pénzt vállalkozóktól Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az ügyben érintett két (immár) volt APEH-es dolgozó, egy ügyvéd és három civil ellen hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás megalapozott gyanújával nyomoz a rendőrség.
Két nyíregyházi APEH-ellenőr (munkaviszonyukat időközben megszüntette az adóhatóság) magánszemélyekkel együttműködve, hivatalos eljárás látszatát keltve küldött ki idézéseket vállalkozóknak, s ígért anyagi ellenszolgáltatásért cserébe gyors és kedvező eredményű adóellenőrzést. Ha a megkeresett személy fizetett, a civilek vették át a pénzt.
A társaságnak akadt más szolgáltatása is: a kiválasztott adózókat rugalmas ügyintézést ajánlva egy 37 éves nyíregyházi ügyvédhez irányították. Amikor az ügyvédre lecsaptak a nyomozók, éppen egy vállalkozó távozott tőle, aki négymillió forintot fizetett a felajánlott és hamis dokumentummal alátámasztott szolgáltatásért.
Az eddigi adatok szerint a hatfős társaság 13,3 milliót kért vállalkozóktól, akik közül négy személy fizetett is 7,3 millió forintot. Az APEH szerint egyébként az adóhatóság belső ellenőrzése és biztonsági mechanizmusa is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a volt dolgozóik lebuktak. Az adóellenőrzést mindenkor egy külön szervezeti egység jelöli ki, s az ügyfeleket arról határozatban értesítik, az eljáró revizort pedig megbízólevéllel látják el. | [
"APEH"
] | [] |
MOST ÉRKEZETT
2010. szeptember 10., péntek, 16:56
Címkék: vizsgálat; kónyi hangfelvétel;
Lemondásra szólította fel a múlt hétvégén nyilvánosságra került hangfelvétel-ügy miatt az érintett négy képviselőt a kónyi önkormányzat többi tagja. A polgármester eljárást is indít az egyik résztvevő, a faluvezetői posztra pályázó iskolaigazgató ellen.
Az ügy miatt olyan hírnévre tett szert Kóny, "amilyenre a falu sohasem vágyott, és soha nem is érdemelt volna", hiszen az érintettek "a magyar történelem legsötétebb idejét idéző koncepciós eljárásokat terveztek" a település vezetése ellen - áll az MTI-hez eljuttatott, csütörtöki keltezésű, a polgármester közlése szerint az érintetteknek már postázott levélben. Mint írják, felháborítónak tartják, hogy mindezt baráti beszélgetésnek próbálják beállítani, ahogy azt is, hogy csak két, a felvételen emlegetett fideszes politikustól, Áder Jánostól és Gyopáros Alpártól kérnek bocsánatot, a kónyiaktól - akiktől a hat másik testületi tag szerint elsődlegesen kellene - nem.
Aller Imre, a település 1990 óta hivatalban lévő, független (de az MSZP megyei listáján szereplő) polgármestere az MTI-nek pénteken elmondta: hivatalból vizsgálatot indít az esetben érintett Németh Marica iskolaigazgató, polgármesterjelölt ügyében. Ennek célja annak kiderítésére, nem vált-e közalkalmazotti jogviszonyához méltatlanná a felvételen hallható kijelentéseivel a pedagógus.
"Nincs más választásom, mint hogy elindítsam a vizsgálatot, hiszen a pedagógus esetében nemcsak az a fontos, hogy munkahelyén milyen magatartást tanúsít, hanem az is, hogy magatartása milyen hatással van tanítványaira, a nevelőtestület tagjaira" - jegyezte meg a polgármester, felvetve: vajon az iskola hány diákja hallhatta az interneten az igazgatónő szavait. Hozzátette: még vizsgálja, tegyen-e büntetőfeljelentést az ügyben. A múlt vasárnap nyilvánosságra került hangfelvételen arról beszélgetnek a Fidesz–KDNP pártszövetség támogatását élvező önkormányzati képviselőjelöltek, illetve a polgármesteri mandátumért induló Németh Marica, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata segítené Aller Imre helyi polgármester "leváltását". A felvételből az is kihallható, hogy ehhez fideszes politikusok segítségére is számítottak. A Fidesz hétfőn elhatárolódott a hangfelvétel tartalmától, illetve szereplőitől. "Egyszerűen lehallgattak bennünket. Vagy egy előre bekészített mobiltelefonnal, vagy egyéb hangrögzítő berendezéssel. Azt viszont szintén sajnálatosnak tartom, hogy politikai ellenfeleink a magánbeszélgetéseink kihallgatásával igyekeznek lejáratni bennünket" - kommentálta a Kisalföldnek a beszélgetés egyik résztvevője, Ágoston Tamás.
A kónyi hangfelvétel szereplői közül Németh Marica polgármesterjelölt a lapnak nem kívánta kommentálni a történteket. Ágoston Tamással közösen írt közleményükben elismerték, arról beszélgettek, hogy a kónyi önkormányzatnál általuk észlelt törvénytelenségekre fel kell hívniuk a figyelmet. "Azt viszont már sajnáljuk, hogy így közelítettük meg a témát, de a szándékaink tiszták. Képviselőként azonban kötelességünk a közpénzek törvényes felhasználásának biztosítása, és szükség esetén a törvényességért felelős intézmények tájékoztatása. Erről a kötelességünkről a jövőben sem mondunk le" - írták.
Aller Imre polgármester és Molnár Csaba, az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke hétfőn sajtótájékoztatót tartott a településen. Molnár Csaba úgy fogalmazott: az elmúlt húsz évben is páratlan zsarolási kísérletről van szó, és a Fidesz gátlástalanságáról. A Fidesz, szintén hétfőn, elhatárolódott a Stop.hu portálon vasárnap megjelent hangfelvétel tartalmától, illetve szereplőitől.
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke Budapesten tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a Fidesz elutasítja ezt a magatartást, "szó se lehet arról, hogy bárki (...) befolyásolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálati menetrendjét". Hozzátette: a felvételen hallható személyeket nem a Fidesz, hanem a kormánypárttal választási együttműködésben álló Összefogás Kónyért nevű szervezet jelölte az önkormányzati választásra, pártja azonban a fentiek miatt hivatalosan is megtiltja a Fidesz nevének, illetve logójának felhasználását a szervezetet számára. A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Gyopáros Alpár fideszes országgyűlési képviselő cáfolta, hogy az üggyel összefüggésben beszélgetett volna a felvételen hallható jelöltekkel. Az Állami Számvevőszék csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve, és a saját ellenőrzési terve szerint végzi a munkáját - reagált a szervezet. | [
"Összefogás Kónyért",
"Fidesz"
] | [
"Állami Számvevőszék"
] |
Tagadta bűnösségét a tábornokper elsőrendű vádlottja, és ismét azt hangoztatta, az ügyészség hibázott az eljárás során. Az ügy másodrendű vádlottja, Fapál László volt államtitkár várhatóan délután egy óra körül fog beszélni a Kaposvári Törvényszéken.
A hétfői tárgyalási napon délelőtt fél tizenegytől a vádirat ismertetése zajlott a tábornokperben. Az elsőrendű vádlott meghallgatása többórásnak ígérkező mondanivalója miatt került át keddre.
Folytatódott a korrupcióval vádolt tábornokok büntetőpere a Kaposvári Törvényszéken. Az elsőrendű vádlott nem sokkal fél tíz után kezdett beszélni, és ismét tagadta bűnösségét – számolt be a Hír Televízió tudósítója. Azt is hangoztatta, hogy az ügyészség többször hibázott az eljárás során. Mint kiderült, L. István egyébként rendelkezési állományban van, a Honvédelmi Minisztérium méltatlansági eljárást kezdeményezett ellene. Védője szerint több súlyos eljárásjogi hiba történt, az ügyészség "demokratikus normákat sértett". A vád szerint az elsőrendű vádlott volt a korrupciós hálózat egyik működtetője.
Ismert, a 16 vádlottból négy civil, a többi katonatiszt, akiket "bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés" miatt állítottak bíróság elé. A katonai ügyészség szerint a Honvédelmi Minisztériumban szolgáló dandártábornokok megállapodtak egymással a beszállítóknak kifizetett összegek lefölözésében. Az egyik dandártábornok vallomása szerint a kenőpénzből a szaktárca akkori közigazgatási államtitkárának, a másodrendű vádlott Fapál Lászlónak, illetve az akkori honvédelmi miniszternek, a szocialista Juhász Ferencnek is jutott. Fapál állítólag egy viszkisdobozba rejtette a Juhásznak járó négymillió forintot.
Fapál meghallgatására várhatóan délután egy óra körül kerül sor. | [
"Honvédelmi Minisztérium"
] | [
"Hír Televízió",
"Kaposvári Törvényszék"
] |
A Gazdasági Versenyhivatal kartellgyanú miatt vizsgálja a Bajcsy-Zsilinszky Kórház közbeszerzéseit. Az orvostechnikai berendezések beszerzésének tendereit mind a Kortex Kft. nyerte, amit előre megjósolt egy versenyből kiszorított vállalkozó, aki az eljárást a közpénzek pazarlásának nevezte.
A főváros tulajdonában lévő intézmény címzett támogatásból megvalósuló nagyberuházásának részeként írtak ki az elmúlt évtől kezdődően minden korábbinál nagyobb összegű tendereket orvostechnikai berendezések beszerzésére. Nagy cégeket maga mögé utasítva a hárommillió forintos törzstőkéjű, egy fővárosi tömbházban működő Kortex Mérnöki Iroda Kft. lett a favoritja mind a három, összesen 3,5 milliárd forint értékben kiírt pályázatnak. Míg a korábbi gyakorlat szerint a főváros kisebb egységekre bontva írta ki a hasonló közbeszerzési tendereit az árak leszorítása érdekében, ebben az esetben eltért e szokásától. Mindhárom kiírásában fővállalkozói szinten hirdetett versenyt, specifikus feltételekkel. Bár jórészt világcégek termékeinek a beszerzéséről van szó, a kiírásnak megfelelni és érdemi ajánlatot adni csak a Kortex tudott az utolsó fordulóban is - miként azt a közbeszerzésekből kiszoruló Allegro Kft. vezetője előre megjósolta.
Az Allegro már a második forduló előtt a Közbeszerzések Tanácsához fordult jogorvoslati kérelmével, azt állítva, hogy a versenyhelyzetet kiiktató kiírások miatt a piaci árnál több százmillió forinttal drágábban valósulhat meg a közpénzeken zajló beruházás. A tanács időközben elutasította a beadványt. Ez a döntés - Kecskés Zsolt Ákos, az Allegro ügyvédje szerint - erősen vitatható bizonyítékokon alapszik. A cég már a második forduló után felülvizsgálatot kezdeményezett a tanács határozata ellen, de ez nem tudta megakadályozni a Kortex újabb győzelmét. A harmadik fordulóban ugyan akadt még egy induló, de azt menet közben kizárták a versenyből.
Az Allegro többször megkereste levélben a fővárosi önkormányzat vezetését is, jelezve a közpénzeket érintő aggályait, itt azonban nem bizonyult sürgősnek annak kiderítése, történhetett-e korrupció vagy közérdeksérelem a hivatal által levezényelt közbeszerzésnél. Az önkormányzat sajtóosztálya arról tájékoztatta tudósítónkat, hogy az ügyben a belső ellenőrzési alosztály célvizsgálatot indított, de azt felfüggesztették a bírósági eljárás lezárultáig.
Kiss István, aki a sérelmezett három tender kiírását megelőző időkben, ez év tavaszáig a Bajcsy-Zsilinszky Kórház műszer- és vagyongazdálkodási osztályának vezetője volt, arról számolt be: bár elsődleges szakmai feladata lett volna, hogy segítsen a pályázati kiírás műszaki tartalmának kidolgozásában, nem vonták be semmilyen szinten ebbe a munkába. Ő, csakúgy, mint elődje, közös megegyezéssel távozott az intézménytől, de az elmúlt években egymásnak adták a kilincset gazdasági és ápolási igazgatók, műszaki és informatikai osztályvezetők. Közülük többen azzal utasították el megkeresésünket, hogy a mai napig tartanak a kórház vezetőjétől.
Papp László, a kórház főigazgatója megkeresésünkre azt a választ adta: kérdéseinkkel forduljunk a tendert kiíró fővárosi önkormányzathoz. Hacker Károly, a főpolgármesteri hivatal beruházási ügyosztályának vezető főtanácsosa azt közölte: a pályázatok műszaki tartalmának kidolgozásába az intézmény főigazgatóján keresztül vonták be a kórház szakembereit. Az említett közbeszerzések - a beszámoló szerint - azért tértek el a korábbi gyakorlattól, mert az önkormányzat nem vállalhatta a kockázatot, hogy egy-egy részre vonatkozóan eredménytelen legyen az eljárás, és emiatt csússzon a beruházás.
A sürgető időre való hivatkozás nehezen értelmezhető annak a levélnek az ismeretében, amely három évvel ezelőtt íródott ugyanennek az ügyosztálynak a korábbi vezetője, Illés Istvánné által. Ebből az derül ki, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Kórház 2003. évben induló nagyberuházásánál a korábbi bevált gyakorlatot, vagyis a kisebb egységekre bontott közbeszerzést kívánja alkalmazni az önkormányzat: "...ezen gyakorlat során maradéktalanul teljesülhet az előirányzott színvonal, a korrekt és átlátható versenyeztetés és a legjobb ár/érték arány szakágankénti biztosíthatósága" - olvasható a levélben. Talán a versenyhivatali eljárás rávilágít majd arra, miért vett időközben teljes fordulatot a főváros három közbeszerzése.
Információnk szerint rendőri segédlettel tartott házkutatást a Gazdasági Versenyhivatal a Bajcsy-Zsilinszky Kórház beruházásainak többszörös tendergyőztesénél, a Kortex Kft.-nél, valamint két beszállítójánál. Mihálovits András, a hivatal sajtóreferense az üggyel kapcsolatban annyit közölt: kartellgyanú miatt folyik a három céget érintő eljárás, ami várhatóan a jövő év első negyedében zárul.
Az Allegro Kft. bírósághoz fordult, miután a Közbeszerzések Döntőbizottsága elutasította jogorvoslati kérelmét. A Fővárosi Bíróság az elmúlt napokban döntött az ügyben: tárgyalás nélkül új eljárás lefolytatására kötelezte a döntőbizottságot. | [
"Kortex Kft.",
"Bajcsy-Zsilinszky Kórház"
] | [
"Allegro Kft.",
"Közbeszerzések Döntőbizottsága",
"Gazdasági Versenyhivatal",
"Fővárosi Bíróság",
"Közbeszerzések Tanácsa",
"Kortex Mérnöki Iroda Kft."
] |
Nagy port vert fel idén év elején, hogy 18 millió forintot költöttek a mexikói Cancúnban tavaly november 29. és december 10. között tartott klímaügyi konferencián részt vevő magyar delegáció utaztatására és elszállásolására. Az NFM akkor azzal indokolta a több milliós költségeket, hogy 17 embert delegáltak az útra, és mindannyiuk részvételére szükség volt, a költségeik pedig ekkora összegre rúgtak.
Szabó Imre szocialista politikus, volt környezetvédelmi miniszter az üggyel kapcsolatban kérdéseket intézett Fellegi Tamás miniszterhez, tájékoztatást kérve arról, hogy a tárca milyen kommunikációs és informatikai eszközökkel "szerelte fel" a delegáció tagjait. A március 19-én kapott válasz szerint "két notebookot, 13 telefont és 14 SIM-kártyát biztosítottak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Zöldgazdaság-fejlesztési és Klímapolitikai Helyettes Államtitkárság munkatársai részére". Az eszközök – mint Fellegi közölte – a rendezvény után visszakerültek a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság raktárkészletébe.
A cancúni lista: külsősök belsősként
A cancúni klímakonferencia kapcsán azonban további kérdések is felmerülnek. A szervezők listája szerint ugyanis nem 17, hanem 24 fős volt a magyar küldöttség. Köztük volt a Greenpeace egyik kampányfelelőse, Stoll Barbara is. Stoll elmondta a hvg.hu-nak, hogy a kormány és a Greenpeace közötti jó együttműködés révén volt a kormánydelegáció tagja a tavaly decemberi két hetes mexikói klímacsúcson. A konferenciára a kormány regisztrálta őt, de annak minden költségét a Greenpeace fizette. "Kormánydelegáltként érdekesebb, zárt tárgyalásokra is bejuthattam, és segíteni tudtam a küldöttség tagjainak, ha igényelték" – sorolta az előnyöket. Hozzátette: Cancúnban a magyar delegáció volt a legkisebb, s az Európai Unió soros elnökeként a klímapolitikai tárgyalások stafétabotjának átvételéhez illett is ennyi emberrel jelen lenni a rendezvényen. A cancúni tárgyalások eredményeként pedig – jegyezte meg Stoll Barbara – visszaállt a bizalom a fejlődő és a fejlett országok között.
© cc2010.mx
Szintén a cancúni magyar delegáció tagja volt a lengyel Tomasz Terlecki, a hágai központtal működő European Climate Foundation klímaügyi és energiapolitikával foglalkozó alapítvány szakértője, aki a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy a mexikói csúcson a magyar kormány meghívására vett részt, de az utazás és a cancúni tartózkodás költségeit maga rendezte. A találkozón a hivatalos kormánydelegáció tagjaként vett részt, nem a civil szervezetként működő alapítvány saját küldöttjeként. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy miért a magyar delegációval vett részt a csúcson, Terlecki azt válaszolta, alapítványuk több más kormánnyal is együtt dolgozik.
A csoportnak voltak olyan tagjai, akik nem nevezhetőek klímaügyi szakértőnek, és nem is a külügyi tárcát képviselték. Ásványi Zsuzsanna például a Pénzügyminisztériumban, Griecs-Farkas Emese az interneten található információ szerint az Egészségbiztosítási Felügyeletnél dolgozott, Dobi Rózsa Anikó pedig a Durgá-Vishnu Dévá Kft. ügyvezetője. Az NFM éghajlat-politikai szakértőjeként feltüntetett hölgy cége – a honlap szerint – a környezettudatosságul célul tűzve ki "olyan hitelezési termékek kifejlesztésén dolgozik, amelyek hozzájárulnak környezeti és társadalmi problémák megoldásához."
Harmincan utaztak volna Bangkokba
A Cancúnban járt magyar csoporthoz hasonló létszámú küldöttség utazott Bangkokba, az április 3. és 8. között megtartandó klímapolitikai konferenciára, amelynek célja egy nemzetközi megállapodás kialakítása az éghajlatvédelemről. A rendezvény előkészítő regionális csoportértekezletei március 30-án kezdődtek el. Információink szerint a magyar delegáció költségeire 45 millió forintot kértek. Olajos Péter, az NFM zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára elismerte ezt, de hozzátette, csupán 9 millió forintot adtak a tárcától kiutazó 13 személy utazási költségeire. Az eltérés szerinte abból adódott, hogy eredetileg 30 fős delegáció ment volna, de mivel szakértői munkacsoport értekezleteket tartanak Bangkokban, így csak szakembereket küldtek a klímakonferenciára. A rendezvény célja, tette hozzá a helyettes államtitkár, hogy döntsenek egy zöld klíma alap létrehozásáról, amely a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklését, megelőzését segítené.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről a hvg.hu-t arról tájékoztatták, hogy összesen 18-an képviselik hazánkat a rendezvényen. A tárca szakértői mellett "a Külügyminisztérium részéről további három, a Nemzetgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről pedig egy-egy fő utazik a társtárcák költségére". Kérdésre közölték azt is, hogy a magyar delegációt Feiler József, az NFM klímapolitikai főosztályvezetője vezeti, aki az ülésszakon Tomaj Dénes bangkoki nagykövettel közösen képviseli a magyar elnökséget.
Az állami hivatalnokok egyébként idén is ugyanazzal a négy utazási irodával – az OTP Travellel, a Chemol Travellel, a Malév Air Toursszal és a Hogg Robinson Magyarországgal – utaznak, mint tavaly, velük kötött ugyanis újabb, 2,5 milliárd forint értékű, egyéves keretmegállapodást a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF). A négy cég egyébként már 2005 óta utaztatja az állami hivatalnokokat és az állami intézmények dolgozóit, a KSZF akkor írt ki először pályázatot a hivatalok nemzetközi utazásszervezésére.
A négy iroda ajánlatai között egyébként az utazásokat megrendelő hivatalok munkatársai egy központi, "anonim" online rendszerben foglalhatnak, azaz a repülőjegy- és szálláskeresésekre kiadott találatokat az utazási irodák neve nélkül listázzák – mondta a hvg.hu kérdésére Molnár Judit, az OTP Travel Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy a kiadott találatok közül a legolcsóbbat kell választaniuk a foglalást intéző állami dolgozóknak, akik csak a megrendelés leadása után tudják meg, melyik irodánál foglaltak. Bár az áprilisi, bangkoki útra vonatkozó állami megrendelésről nem tudott, Molnár Judit elmondta, hogy a központi foglalási rendszer négy utazási irodája "pár száz forintos" árréssel dolgozik, már ami a repülőjegyeket illeti. | [
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium"
] | [
"Egészségbiztosítási Felügyelet",
"Malév Air Tours",
"Hogg Robinson Magyarország",
"Központi Szolgáltatási Főigazgatóság",
"Zöldgazdaság-fejlesztési és Klímapolitikai Helyettes Államtitkárság",
"OTP Travel Kft.",
"Európai Unió",
"Durgá-Vishnu Dévá Kft.",
"Nemzetgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium",
"OTP Travel",
"European Climate Foundation",
"Chemol Travel"
] |
Több mint száz cégből álló vállalatbirodalma van Mészáros Lőrincnek, kezdik beadogatni a tavalyi gazdálkodásukról számot adó beszámolókat (ma, május 31. a határidő), elsők között a Vivienvíz Kft. adta be a dokumentumokat.
Ebből az látszik, hogy nagyon bejött ez a biznisz is Orbán Viktor jó barátjának, az ország immáron 5. leggazdagabb emberének tartott, vagyonát tavaly a becslések szerint 100 milliárd forinttal növelő Mészárosnak.
Az ásványvizet előállító Vivienvíz Kft.-t 2015 elején alapította a milliárdos vállalkozó (két másik cégén, a Mészáros és Mészáros Kft.-n és a Búzakalász 66 Felcsút Kft.-n keresztül), miután abban az évben megvásárolt egy kis földdarabot Bicskénél, pont azt, ahol két ásványvízkutat működtetett egy már felszámolásba dőlt cég, a Vivien Zrt. (A névhasonlóság ellenére az a cég nem Mészárosé volt.) A cég ügyvezetője pedig az a Mészáros Ágnes, aki Lőrinc középső gyereke, és a közelmúltban eljegyezték, a vőlegényről itt és itt írtunk.
Már az első, tört évben is nyereséget produkált a Vivienvíz, 63,5 millió forintos forgalom mellett bő 5 milliós adózott eredmény jött össze.
Ám rá egy évre, tehát 2016-ban lőtt ki a rakéta igazán: az árbevétel megnégyszereződött, a profit pedig meghatszorozódott.
A számok nyelvén: a közel 260 milliós árbevétellel 29,5 milliós adózott nyereség párosul.
A sikertörténetben alighanem nagy szerepe van annak, hogy egy nagy állami vállalat, a MÁV rendszeres vásárolója a Vivienvíznek. Alighogy belevetette magát az ásványvíz-bizniszbe Mészáros, pár hónapra rá a MÁV ásványvizet rendelt a Vivienvíztől. A nagy megrendelés aztán tavaly jött: augusztusban kötött az állami vasúttársaság és a Vivienvíz egy közel 500 milliós keretszerződést, a vasúttársaság két évig kap védőitalt, ásványvizet ennyiből.
(A cégek tavalyi gazdálkodásáról most, május 31-ig kell beadni a beszámolókat, az érdekesebbeket folyamatosan dolgozzuk fel itt a 24.hu-n. Itt és itt gyűjtjük őket.) | [
"MÁV",
"Vivienvíz Kft."
] | [
"Búzakalász 66 Felcsút Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft."
] |
Újabb testkamerák kellenek Kövér házőrségének
Az elmúlt bő másfél évben alaposan felszerelték az Országgyűlési Őrség tagjait. Úgy tűnik, a testkamerák is beváltak, hiszen egy újabb adagot rendeltek a korábbi beszállítótól.
A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzés keretében nettó 14,26 millió forintért vesz az Országgyűlés Hivatala testkamerákat valamint hozzá tartozó autós és egyéb kiegészítőket a házőrség részére. Ez támogatja majd a feladatok szakszerű és hatékony ellátását - találtunk rá az információra a parlament honlapján.
A testkamerákkal rögzített kép- és hangfelvételek felhasználhatók a rögzítés helyszínén elkövetett cselekmények miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, az őr intézkedésének jogszerűségének vizsgálatakor - olvasható a közbeszerzési dokumentumokban. Az eljárás során összesen
46 testkamerát,
2 darab 6 állásos akkumulátor töltőt és adat letöltő dokkolót,
33 darab mágneses tartó konzolt,
és 13 darab gépkocsi tartó konzolt vásárolt az Országgyűlés Hivatala.
A felhívásra két ajánlat érkezett, az egyik a hivatal rendszeres beszállítójától, a Milipol Zrt.-től, a másik pedig a HTI Haditechnikai Intézet Kft.-től. Utóbbi ajánlatát azonban érvénytelennek nyilvánították arra hivatkozva, hogy az pusztán kereskedelmi ajánlatot tartalmazott, a megajánlott termékekre vonatkozó szakmai ajánlatot (gyártmány, típus) egyáltalán nem.
A Milipol Zrt. ajánlata ugyanakkor érvényes lett, így a szerződéskötési moratórium lejárta, szeptember 12-e után megköthették a szerződést nettó 14,26 millió forintról.
Az Országgyűlés Hivatala legutóbb egyébként 2017. december 15-én kötött szerződést ezzel a céggel testkamerák, autós kamerák és kiegészítőik beszerzésére vonatkozóan, 14,25 millió forint értékben. Néhány nappal később egyébként éjjellátó készülékeket vásárolt a hivatal, szintén ettől a vállalkozástól, 12 millióért. A testkamerákat az őrség 2017. június 15. és 2017. szeptember 12. között tesztelte próba jelleggel.
Idén a mostani szerződés már a negyedik lehet, amit a hivatal a Milipollal köt. A parlament üvegzseb oldala szerint
februárban 38 millióért vettek szolgálati felszerelést,
455 millióért szolgálati alsó- és felsőruházatot,
júliusban pedig megkülönböztető jelzést adó készülékeket vásároltak kicsivel több mint 7 millió forintért.
Az ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a törvény szerint a parlament folyosói rendjét vigyázó, az Országgyűlést védelmező őrségnek miért van szüksége éjjellátó készülékekre és autós kamerákra, a mesterlövészpuskákról és gépkarabélyokról nem is beszélve. | [
"Milipol Zrt.",
"Országgyűlési Őrség"
] | [
"Országgyűlés Hivatala",
"HTI Haditechnikai Intézet Kft."
] |
Szekeres Imre eddig megúszta nagyobb katonai botrányok nélkül, de másfél hónappal a választások előtt egyre több kínos ügy pattan ki a hadseregnél. "Nem mond le Szekeres Imre honvédelmi miniszter, de vállalja a politikai felelősséget azért, hogy minden erőfeszítés ellenére akadt néhány személy a szervezeten belül, akik saját érdekeiket szem előtt tartva, esküjüket semmibe véve, törvénybe ütköző cselekményeket követtek el" – szól a HM közleménye.
Mint írták, a felelősség vállalása ebben az esetben azt jelenti, hogy Szekeres Imre nem hagyja lemondással magára a szervezetet, hanem megtesz mindent azért, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő. Ezért a miniszter arra utasította a Katonai Biztonsági Hivatalt (KBH) – tehát a saját belső elhárítást –, hogy munkájukat még az eddigieknél is alaposabban és körültekintőbben végezzék. Ha pedig szabálytalanságot vagy visszaélést tárnak fel, akkor azonnal jelenteniük kell azt a Katonai Ügyészségnek.
Kitértek arra, hogy a HM-nél történt vesztegetési ügyet a KBH tárta fel több hónapos felderítő munkával, a gyanúsítottakat pedig a miniszter azonnal felfüggesztette hivatalukból és Tömböl László vezérkari főnök kezdeményezésére hivatásos katonai jogviszonyuk megszüntetése érdekében megindult ellenük a méltatlansági eljárás. Szekeres Imre egyúttal kezdeményezte: tartson rendkívüli ülést az Országgyűlés honvédelmi bizottsága, és hallgassa meg őt és Kovács Tamás legfőbb ügyész beszámolóját a folyamatban lévő ügyekről. "Ezekben az ügyekben higgadt, nyugodt politizálásra van szükség, mert ez méltó a Magyar Honvédség eddigi kiváló teljesítményéhez, nem pedig a politikai színjáték" – tette hozzá a minisztérium.
Ennyivel nem elégedett a Fidesz, ezért azonnali lemondásra szólították fel Szekeres Imrét. Az ellenzéki párt szerint megdöbbentő és elképesztő mindaz, ami a tárca környékén zajlik. "A Honvédelmi Minisztériumban (HM) uralkodó káosz és korrupció azt bizonyítja, hogy a kormány teljesen alkalmatlan feladata ellátására. Szekeres Imrének be kell ismernie politikai felelősségét, és távoznia kell hivatalából" – hangsúlyozta Csampa Zsolt. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes tagja elképesztőnek nevezte, hogy tábornokokat csuknak le. Hozzátette: csak remélni lehet, hogy a történtek, a BKV és a MÁV botrányaitól eltérően, nem csak a jéghegy csúcsa.
Egyelőre a katonai ügyészség vesztegetés miatt nyomoz: eddig két tábornokot, két ezredest és egy századost is gyanúsítottként hallgattak ki. A gyanú szerint a honvédségi beszerzések után anyagi ellenszolgáltatást kértek a honvédségi tulajdonban lévő gazdasági társasággal szerződő más gazdasági társaságoktól. Több millió forintot vettek át, melyet egymás között elosztottak. A nyomozás során több személyt őrizetbe vettek, vagy elrendelték előzetes letartóztatásukat, de olyan is van, aki szabadlábon védekezhet.
Már keresik a rektor utódját Bár a nyomozás még folyik a gyanú szerint befolyásával visszaélő Szabó János rektor ellen, a Honvédelmi Minisztérium máris pályázatot írt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem élére.
A feltételek közt szerepel egyetemi vagy katonai akadémiai végzettség, egy középfokú nyelvvizsga, legalább ötéves vezetői tapasztalat és B típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés. A kommandós akcióval elfogott Szabó a nyomozók szerint a DHL nemzetközi szállítási cégre próbált rátukmálni egy biztonsági céget azzal, hogy cserébe megóvja őket egy állítólagos rendőrségi eljárástól.
Szerző: Vég Márton | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem"
] | [
"Katonai Biztonsági Hivatal",
"Katonai Ügyészség",
"Magyar Honvédség"
] |
Tavaly szeptemberben birtokunkba került egy megállapodás, amelyet a Miniszterelnökség kötött a Honvédelmi Minisztériummal arról, hogy a honvédségi repülőgépeket miként használhatják a miniszterelnökségi delegációk. A dokumentum szerint a honvédelmi tárca minden egyes út után megírja Orbán Viktor hivatalának a kapcsolódó kiadásokat. Ezeket a költségösszesítő iratokat szeptember végén kikértük a minisztériumtól, ami 90 nap hosszabbítás után végül egy soronként (!) külön oldalra (!) beszkennelt (!) táblázatot küldött december végén. Igazán különleges karácsonyi ajándék volt, valószínűleg direkt a kíváncsiskodó újságírók kedvéért fejlesztették ki.
Pályafutásom kezdete, 2008 óta sokféle módszerrel találkoztam már, amivel a különböző adatgazdák igyekeztek megakadályozni vagy legalább minél jobban megnehezíteni, hogy az általuk kiadott közérdekű adatokat értelmezni tudjam, és cikket írjak belőlük. A képként befotózott pdf az egyik legszokványosabb ilyen sajtószívató eszköz, de az oldalanként elforgatva beszkennelt táblázat vagy az olvashatatlanul elmosódottra fénymásolt-blőrözött dokumentum is közismert újságírólassító stratégia. Azt hittem, már minden aljas ravasz trükköt láttam, de a Honvédelmi Minisztériumnak most sikerült meglepnie, köszönöm!
A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt 2 darab Airbus A319 (lajstromjelük 604 és 605) és 2 db Dassault Falcon 7X (lajstromjelük 606 és 607) típusú repülőt. Az Airbus a légitársaságok által is előszeretettel használt típus, a Falconok pedig a szupergazdagok által magángépnek tartott, business jet kategóriájú repülőgépek.
A repülők megvásárlásakor hangsúlyozták, hogy nem kormánygépnek vették őket, hanem katonai feladatokat fognak ellátni, ehhez képest rendszeresen szállítanak kormánytagokat és delegációkat. Legtöbbször Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter és Novák Katalin köztársasági elnök használja a honvédségi gépeket, de volt olyan, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és kísérete utazott az egyik Airbus fedélzetén szentmisére és koncertre.
Semjén Zsolt és kísérete honvédségi repülővel utazott Madeira szigetére szentmisére és koncertre | atlatszo.hu Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes 2022. április 1-jén közzétette a Facebook-oldalán, hogy aznap délelőtt Erdő Péter bíborossal együtt részt vettek IV. Károly magyar király halálának 100. évfordulóján tartott szentmisén Madeirán. A Portugáliához tartozó szigeten olvasónk lefotózta aznap a Magyar Honvédség 604-es lajstromjelű Airbus A319 típusú repülőgépét, ami valószínűsítette, hogy Semjénék azzal mentek oda.
Ezzel önmagában nem is lenne semmi baj, mert sok országban bevett szokás, hogy állami vagy honvédségi tulajdonú repülőkön utaznak a vezető politikusok a kedvezőbb időbeosztás, a nagyobb biztonság és egyéb okok miatt. Nálunk azonban nem ismerik el a gépek kormányzati használatát, titkolják az ezzel kapcsolatos közpénzes kiadásokat, ráadásul erős a gyanú, hogy nem csak hivatalos utakra használják a politikusok a légierő repülőit. Talán épp emiatt van az, hogy az összes út minden adatát (hova, mikor, kit vittek a repülők) 30 évre titkosították honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Megállapodás a miniszterelnöki delegációk utazásáról
A két Airbus és a két Falcon láthatóságát letiltották a legismertebb repülőgép-figyelő oldalakról, ám az állami cenzúrát elutasító ADS-B Exchange által közzétett információkból tudható, hogy melyik, mikor, merre jár. Az érdekesebb utakról rendszeresen beszámolunk az Átlátszón, 2022 szeptemberében pedig birtokunkba került egy szerződés, mely szerint a miniszterelnökségi delegációk szállításának módjáról a Miniszterelnökség (ME) 2021-ben állapodott meg a Honvédelmi Minisztériummal (HM).
Itt a szerződés, melynek keretében Orbán Viktor különjáratnak használhatja a katonai repülőgépeket | atlatszo.hu Az Átlátszóhoz eljutott egy keretmegállapodás, amelyet a Miniszterelnökség (ME) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) kötött 2021 július elején, alig másfél hónappal az Orbán család római útja előtt. A szerződés nem konkrét utakra vonatkozik, hanem azt rögzíti, hogy miként zajlik egy honvédségi repülővel való utazás megrendelése és kifizetése a Miniszterelnökség részéről egy miniszterelnökségi hivatalos delegáció esetén.
A dokumentum részletezi a repülőgépek "megrendelésének" menetét és az utak elszámolásának módját is. Eszerint a HM azonban minden egyes megrendelt és megvalósult út után küld a ME-nek egy részletes költségösszesítőt, amely tételesen tartalmazza az alábbiakat:
a repülőgép hajtóanyag-norma szerinti költsége,
a személyzet napidíja és ellátási költsége,
több napos út esetén a személyzet külföldi tartózkodásának költsége,
a delegáció fedélzeti ellátásának költsége,
légtérhasználati díjak,
repülőtéri kiszolgálási díjak,
fedélzeti internethasználati költségek,
egyéb, nem tervezett kiadások.
90 napra hosszabbított adatigénylések
A megállapodásba foglalt információk alapján ősszel adatigényléseket adtunk be a honvédelmi tárcának, a Külügyminisztériumnak, a Köztársasági Elnöki Hivatalnak és a Miniszterelnökségnek is. Mindenhonnan ezeket a repülési költségeket összesítő iratokat kértük ki 2021 elejétől az adatigénylés napjáig.
A HM-től, értelemszerűen, az Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Novák Katalin hivatalának kiadott összes költségpapírt kértük, az egyes hivataloktól pedig természetesen csak azt, amit ők kaptak a HM-től.
Az adatigénylések válaszadási határidejét – az orosz-ukrán háború miatt elrendelt háborús veszélyhelyzetre hivatkozva – mindannyian meghosszabbították 45, majd újabb 45 nappal, vagyis összesen 3 hónappal.
Soronként beszkennelt táblázatot kaptunk
A 2022. szeptember 21-én beadott adatigénylésekre így végül 2022. december 20-án érkeztek meg a válaszok. A Külügyminisztérium, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség is azt közölte ekkor, hogy egyeztettek a Honvédelmi Minisztériummal és az majd kiadja a rájuk vonatkozó adatokat is egyben.
A HM pedig egy linket küldött, és azt írta, hogy ott megtekinthetők az általunk kért adatok. A link a hírhedt Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portálra (KIKAP) vitt, amivel Karácsony Gergelyt is szívatták Fudan-ügyben. Itt egy 8 karakteres robotszűrő kód (captcha) után megjelent a honvédelmi tárca nekünk szánt küldeménye.
Ugye, az adatigénylésünkben az utazásonként az egyes hivataloknak (Miniszterelnökség, Köztársasági Elnöki Hivatal, Külügyminisztérium) küldött költségösszesítőket kértük. Ehhez képest
kaptunk egy soronként (!) beszkennelt (!) táblázatot,
méghozzá oldalanként vízjelezve, TIF-formátumban, egyenként 7,5 megabájtos méretben.
Igazán egyedi karácsonyi ajándék volt a Honvédelmi Minisztériumtól, kicsit meg is hatódtam, hogy ennyi energiát fektettek a hátráltatásomba. Ráadásul volt még egy csavar a furfangos adatszolgáltatásban: a link ugyanis 1-2 hét múlva meghalt, jelenleg már nem elérhetők rajta az iratok. Vagyis ha decemberben nem töltöttem volna le őket, akkor most nem lennének meg. Ki is adták, meg nem is, mint a mesében.
Jó poénnak tűnhet, de január 6-án megkértem a tárcát, hogy szíveskedjenek a kért adatokat emailben, sima mellékletként, és valami normális fájlformátumban, például excelben vagy pdf-ben elküldeni. Ha erre nem hajlandóak, akkor kézzel fogom kibogarászni a béna tifekből, hogy mennyi pénzt kértek a politikusok egy-egy repüléséért.
Címlapkép: Orbán Viktor Brüsszelben az egyik honvédségi repülővel, 2022. október 20. (fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher) | [
"Honvédelmi Minisztérium",
"Külügyminisztérium",
"Miniszterelnökség",
"Köztársasági Elnöki Hivatal"
] | [
"ADS-B Exchange",
"Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko",
"Magyar Honvédség"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.